text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A nemzetközi fórumokon sokat támadott 2012-es igazságügyi modell védelmében a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy a bírói önigazgatási testület megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Erre emlékeztet az Országos Bírói Tanács (OBT), amely úgy értékeli, hogy az Országgyűlés Fidesz–KDNP-s többsége kedden sebtiben elfogadott indítványával bebizonyította: a törvénnyel rögzítettekkel ellentétben
Az OBT közleménye többször is felhívja a figyelmet arra: Handó Tünde tevékenységének megítélése során az Országgyűlés a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést. Nemcsak a parlament igazságügyi bizottságának múlt pénteki üléséről, valamint az ott előterjesztett indítványról fejtették ki álláspontjukat, de a keddi szavazást értékelve úgy fogalmaztak:
Egy ilyen tartalmú döntés az itthoni és nemzetközi fórumokon megfogalmazott aggályokat igazolja: az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó Tünde tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Emlékeztettek egyúttal arra is: az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott:
A magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe.
Az Európai Bizottság ajánlása pedig már azt is rögzítette:
Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az Európai Tanács heteken belül szavaz a jelentésről.
A nemzetközi aggályokat minden szempontból növelheti, hogy az Országgyűlés teljesen figyelmen kívül hagyta az OBT határozatát és több mint százoldalas vizsgálati anyagát, amelynek tartalmát Handó Tünde érdemben sosem cáfolta. Sőt, a parlament által elfogadott indítvány sem teszi, ehelyett az OBT legitimitásáról és az eljárás elfogulatlanságáról fogadtak el elmarasztaló határozatot a Fidesz-KDNP-s képviselők. Ezzel az a helyzet állt elő, amire a nemzetközi intézmények már figyelmeztettek: bebizonyosodott, hogy az OBT-nek nincsenek érdemi jogkörei az OBH elnökével szemben.
A Fidesz ezzel a saját maga által alkotott és több nemzetközi jogvita miatt módosított alaptörvényt és jogszabályokat írta felül, amelyek alapján, ahogyan azt az OBT vezetői az Indexnek már egyértelművé tették, világos kellene legyen:
Sokszor írtunk arról, az OBH és az OBT között tavaly tavasszal alakult ki nézeteltérés, miután áprilisban és májusban a bírói tanács 28 választott tagja és póttagja közül 17-en lemondtak, az OBH elnöke pedig az őt felügyelő OBT működését a testület létszámára hivatkozva törvénysértőnek nyilvánította.
Az OBT tagjai szerint viszont a testület határozatképessége továbbra is biztosított, ezért működésének nincs akadálya. Handó novemberben fordult az ombudsmanhoz a probléma megoldása érdekében, ám azóta sem hívott össze tagválasztó küldöttgyűlést, amellyel megoldódna a létszámkérdés alkotmánybírósági vizsgálat nélkül is.
Miután pedig az ombudsman az Alkotmánybíróság jogértelmezését kérte, az eljárás automatikusan meg is indult, erre hivatkozva pedig Handó Tünde OBH-elnök többször is illegitimnek nevezte az őt felügyelő szervezet működését. Ezt teszi legújabb nyilatkozataiban a kormányoldal több képviselője is, noha sem az Alkotmánybíróság, sem pedig az ombudsman nem hozott ilyen határozatot.
|
OBT: Eltussolta Handó Tünde törvénysértéseit a Fidesz belföldön, belebukhat a bírósági rendszer külföldön
|
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/13/obt_obh_elnok_orszaggyules_fidesz/
|
2019-06-13 12:51:00
| true | null | null |
Index
|
Egy év telt el azóta, hogy az MVM Zrt. könyveinek auditálásakor kirobbant egy nagyon kínos ügy. Egy különös informatikai szerződés miatt a KPMG könyvvizsgáló cég nem volt hajlandó aláírni az MVM éves beszámolóját.
A frissen felkért BDO nevű auditor ugyan végül hitelesítette az éves beszámolót, de ekkor már késő volt. A figyelem a furcsa tranzakcióra irányult.
Mint sült hal a szatyorban
Ennek a sztorinak az utóéletét próbáltuk az elmúlt hetekben feltárni. Mint korábban, ezúttal is megdöbbentünk azon, hogy az érintettek közül hivatalosan senki nem válaszolt a kérdéseinkre.
A hivatalos csatornák megkerülésével azért szerencsére sokan segítették a munkánkat, és igyekeztek a felek tájékoztatást adni, de a támogató érintettek is összességében csak egy igencsak kafkai magyarázatot adtak a hallgatásra.
Eszerint tavaly a botrány kirobbanásakor az állami szereplők azzal hárították el az újságírók és a parlamenti képviselők kérdéseit, hogy belső vizsgálat zajlik.
Egy év után azonban egyszerűen már nincs semmilyen válasz, ezért inkább hallgatunk, mint sült hal a szatyorban
– mondták nekünk.
Vagyis:
Ha az MVM azt mondaná, hogy még tart a vizsgálat, az egy év után nevetséges lenne.
Ha azt mondaná, hogy a vizsgálat mindent rendben talált, az (a következőkben bemutatott részletek után) szintén közröhejbe fulladna.
Ha pedig erős megállapításokat tenne a cég, az politikai botrányt okozna és újra kellene nyitni a nagy nehezen átpréselt, 2017-re vonatkozó auditot, ezt sem szeretné senki.
Csakhogy az informatikai beszerzés ügye nem fog elillanni, minden olyan menedzsernek is kockázatot jelent, akinek egykoron nem is volt köze a megrendeléshez.
Ez volt az ügy
Emlékeztetőül magáról a megrendelésről: a legnagyobb titokban, a nyilvánosság és az MVM belső szakemberei elől elrejtve, az MVM 2017-ben beszerzett egy 4,88 milliárd forintos központi termelésmonitorozó (KTM) rendszert. Valójában a magyar cég (MVM-csoport) számára magyar szakemberek (úgy tudjuk, hogy egy X_Prompt nevű kisebb cég munkatársai) dolgoztak a rendszeren, de a brutálisan drága informatikai dealt valamiért külföldi entitások intézték.
Az MVM egy kicsi svájci leányvállalatán (MVM International AG) keresztül vásárolt.
A szállító pedig egy Scadex nevű, a piacon teljesen ismeretlen szlovák cégen keresztül szállított.
A Scadex központja Révkomárom leglepusztultabb részén volt, a cégnek egy Fürlinger Gyula nevű magyar vállalkozó és egy panamai hátterű entitás voltak a tulajdonosai.
Rejtett deal
Mint azt tavaly négyrészes sorozatunkban bemutattuk, minden érintett teljes titkolózásba burkolózott a beszerzésről, annak céljáról és állapotáról sem árultak el semmit. A méretes kiadást jóváhagyó MVM vagy az őt felügyelő NFM még arról sem adott tájékoztatást, hogy a rendszer egyáltalán mire kell, és ki szállította.
Ezért amikor írtunk az ügyről, háttérbeszélgetések alapján tájékozódtunk. Tapasztalataink szerint a furcsa közpénzkiáramlás nemcsak az azt bátran leleplező KPMG-t akasztotta ki, de az MVM berkein belül is erős rosszallást váltott ki, sőt, ezúttal még a velünk szóba álló kormányzati erők is azt sugallták, hogy ez egy nagy botrány, aminek következménye lesz.
Pedig azóta eltelt egy év, az érintett cégek újabb éves beszámolókat tettek közzé, amelyek több mint beszédesek. Állítólag zajlott vagy zajlik is egy vizsgálat, de az általunk elért fontos szereplők közül többen is azt mesélték, hogy senki nem hallgatta meg őket. Igaz, volt, aki arról is beszámolt nekünk, hogy az ügy kirobbanásakor még nemzetbiztonsági vizsgálat is zajlott.
Az új vezérigazgató, Kóbor György egy belső fórumon kijelentette, hogy az egyik legfontosabb házi feladata az, hogy a jövőben ne legyenek KTM-jellegű ügyek. Igaz, mint a cikk későbbi részéből kiderül, könnyen lehet, hogy az is a leckék között volt, hogy ebből az ügyből ne legyen nagy botrány.
Az ügyben auditorként nem érintett tanácsadó (úgy tudjuk, hogy az EY) megbízást kapott, hogy mérje fel a rendszer értékét, de ez sem könnyített a helyzeten, hiszen az értékbecslés csak bántóan alacsony töredékértéket tudott kihozni a projektre.
A magyar csoda: a Great System Kft.
De mi történhetett valójában? Kezdjük a sztorit egy olyan céggel, amelynek látszólag semmi köze sincs ehhez az egészhez. Pátyon, egyáltalán nem „üzleties” környezetben, egy amolyan vidéki családi házas soron, 2017 júliusában alapítottak egy Great System Kft. nevű céget. A társaság képviselője az előbb már említett Fürlinger Gyula (aki a korábban említett cégek közül a Scadexben és az X_Promptban is vezető), a tulajdonos pedig egy Hiri Sándor nevű, révkomáromi lakcímmel rendelkező vállalkozó.
Hiri sokféle vállalkozásban érdekelt, a Rutin Kft. nevű építőipari céget például Zsuga Jánossal együtt tulajdonolja,
És akkor lássuk a Great System Kft. páratlan üzleti sikerét! A cég tehát 2017 júliusában megalakult (éppen azután, hogy az MVM 4,88 milliárd forintért megbízta az MVM Internationalt a KTM-projekttel), majd
Alighanem a világ egyik legjobb nyereségtartalmával dolgozó vállalkozása ez, mert az ehhez a forgalomhoz párosuló adózás előtti eredménye 2,672 milliárd forint volt, és ebből 2,431 milliárd forintot a cég kifizetett osztalékként. Csak azért nem többet, mert 240 millió forint volt az adófizetési kötelezettség. Akinek ilyen cége van, az ott szokott virítani a milliárdosok listáján, Hiri azonban nincsen ott.
2018-ban már nem sok tevékenysége lehetett a cégnek, árbevétele 99,29 százalékkal, 19,6 millió forintra olvadt. A tulajdonos ekkor is kivett 36 millió forint osztalékot a cégből. Vagyis többet, mint a forgalom, mert pénzügyi eredmény is keletkezett. Ha tippelni kéne, vélhetően az előző évi milliárdoknak volt némi pénzügyi eredménye. A Great Systemről egyebet nem tudunk tehát, csak annyit, hogy sokféle módon volt kapcsolata a Scadex nevű céggel. Felmerülhet a kérdés, hogy egy többmilliárdos osztalékot hogy lehet ennyire feltűnően felvenni, de gondoljunk bele, amikor a 2017-es események zajlottak, az érintettek nem tudhatták, hogy 2018-ban a KPMG robbant.
A révkomáromi szállító: a Scadex
Nézzük ezek után, hogy mi történt a Scadexszel! A szlovák cégregiszter szerint a vélhetően csak erre a furcsa MVM-s beszerzésre optimalizált Scadex is mozgalmas évet zárt.
Említettük, hogy a hatalmas megrendelést elnyerő cég egy lepukkant révkomáromi ingatlanba van bejegyezve, amelyet a tulajdonosok egy Magdalena S. nevű helyi lakostól vettek bérbe. Érdekesség, hogy az előbb említett révkomáromi lakcímmel is rendelkező Hiri Sándornak több szlovák céghez is van köze.
A megrendelés idején a Scadexet Fürlinger Gyula magyar vállalkozó és a szintén szlovák Constructline birtokolta, ez utóbbi cég a honlapja szerint valóban energetikai termelésfigyelő rendszerekkel foglalkozott, és ő volt a panamai Bearberry birtokában. Azóta a panamai tulajdonos a Scadexből kiszállt, és immár teljes egészében Fürlinger Gyula magyar magánszemély, informatikai vállalkozó a részvényes.
A Scadex 2017-ben 8,6 millió, 2018-ban 5 millió euró bevételre tett szert, a kettő összege 13,6 millió euró (4,4 milliárd forint), amely nagyjából lefedi azt az összeget, amit az MVM International a KTM költségeire kapott.
Az MVM International és a Scadex szerződéséről jó eséllyel hamarosan megismerhetjük a részleteket, mert, mint azt a Népszava megírta: Tóth Bertalan (MSZP) kiperelte az eredeti szerződést az MVM-től. Egyelőre a bíróság döntése nem jogerős, de az első fok szerint az MVM-nek ki kell adnia az anyagokat. Ha ez jogerőre emelkedik, akkor végre az is kiderül, hogy az eredeti feladat mire vonatkozott.
A zürichi megrendelő: az MVM International
A közel 5 milliárd forintos beruházást megrendelő MVM International AG-nál szintén minden és mindenki kicserélődött. A zürichi cég felelőssége volt, hogy a hatalmas összegű MVM-es pénzt megfelelően költse el.
A svájci vállalati adatbázisok szerint a cégnél Kadosa László, az MVM vezérhelyettese lett tisztviselő.
A cég vezető testületében helyet kapó Zsuga János (akkori MVM-vezérigazgató), Mihalovics Péter (Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter kabinetfőnöke), Klinger Dóra (egy Seszták Miklósnak sokat dolgozó iroda ügyvédje) és Csanády Zsolt korábbi MVM-es jogtanácsos is távozni kényszerültek, helyüket Kóbor György, az MVM új első embere és közvetlen kollégája, Cseh Tamás töltötték fel. Azt hallottuk, hogy
Az MVM Internationalt természetesen már nem a botrányos ügyet leleplező és abba bátran beleálló KPMG auditálja, az új könyvvizsgáló a Grant Thornton nevű auditorcég lett.
Zsuga, Hiri és Fürlinger
Említettük, hogy Zsuga János volt az ominózus szerződés idején az MVM első embere, az MVM International egyik igazgatója. Azt is jeleztük, hogy Zsuga emellett egy építőipari cégben is tulajdonos. A Céginfo.hu szerint a budapesti Fürj utcába, illetve Dombóvárra bejegyzett Rutin építőipari csoportban Zsuga és Hiri cégtársak.
Az interneten fellelhető nyilvános szerződések alapján Zsuga más módon is ismerhette Hirit és Fürlingert, mert a korábban Zsuga vezette siófoki FGSZ Földgázszállító Zrt. is kötött szerződéseket a vállalkozókkal.
A KTM-rendszer angolszász elnevezése SCADA (Supervisory Control and Data Acquisition), Zsuga János és Fürlinger Gyula, mint az FGSZ és az X_Prompt vezetői már szerződtek egymással korábban SCADA-rendszerre is.
Az anyavállalat
Maga az MVM közben visszatért a big four szintű könyvvizsgálathoz, a Deloitte vállalta el a 2018-as év auditját, és ő láthatóan gond nélkül alá is írta a 2018-as beszámolót. Ezzel maga is hitelesítette a BDO egy évvel korábbi munkáját, hiszen rendben valónak találta a nyitóállapotot.
Az új beszámoló alapján az MVM-csoport 1719 (2017: 1331) milliárd forintra növelte árbevételét, adózás előtti eredménye pedig 50 (2017: 15) milliárd forintra bővült. Az új menedzsment egyik tagja szerint ez is bizonyítja, hogy a gazdálkodás feszesebb lett, sikerült elzárni a korábbi pénzkiáramlásokat.
A cég még időben megállított bizonyos veszélyes romániai projekteket, ellen tudott állni a korábban jellemző, nyakló nélküli, mérhetetlen politikai kéréseknek, elsősorban a civil szervezetek vagy a baráti média limit nélküli támogatásának.
A régiek szerint ez „bullshit”, olyan emberek vezetik most is az MVM-et, akik évek, évtizedek óta részesei az állami hátterű magyar energetika kérésekkel teli, egyensúlyozós világának. Ők sem csinálnának semmit sem másként, legfeljebb szerencséjük van – hallottuk.
És a KTM?
De mi történt magával a projekttel? Arról tehát nem tudunk, hogy a belső vizsgálat, ha egyáltalán volt érdemi vizsgálat bármilyen eredményt hozott volna, hiszen említettük, hogy az érintettek, így az MVM és az őt felügyelő miniszter továbbra is azt az utat választották, hogy semmilyen tájékoztatást nem adtak.
A legpozitívabb, amit hallottunk, hogy a KTM már működik, és annak a vertikális láncnak a tagjai, akiken két éve átment ez a beszerzés, vagyis Zsuga János vezérigazgató, Csiba Péter elnök, Szivek Norbert, az MNV vezérigazgatója, illetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter már nincsenek a helyükön. A beszerzést pontosan megismerte több kormánytag, maga a miniszterelnök is, aki ebben részt vett, az itthon már soha nem lesz a Fidesz-érában aktor – hallottuk.
A KTM valódi értékét kívülről és szakmai kompetencia nélkül mi nem fogjuk tudni megítélni, de azt tapasztaltuk, hogy a rendszer belső megítélése nagyon rossz. Akadt olyan forrásunk is, aki szerint az egész SCADA rendszer értelmetlen volt, mert van ilyen a MAVIR-nál is. Igaz, a MAVIR az MVM csoport független tagjaként működik,, és minden energiaipari résztvevőtől független szereplő, de forrásunk szerint ennek ellenére értelmetlen a párhuzamos KTM-beszerzés.
Más csinálta
Hallottunk egészen lekicsinylő, pár milliós összegeket arról, hogy mennyit is érhet a hardver, a szoftver és a belevitt tanácsadói munka, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a közel 5 milliárd forintos vállalási díj nagyon magas volt, de ennél a projektnél nagyon sok elem nem fért bele a horribilis összegbe.
Vagyis bár néhány külsős tanácsadó érkezett a projektre és belépett az MVM munkaterületére, de javarészt az MVM-csoport cégei, az MVM GTER (gázturbinás erőművek üzemeltetője), az OVIT (helyszíni szerelések), MVM NET (hálózatkiépítés) saját költségvetésükből, térítésmentesen dolgoztak a projekten. Más külsősök, így az erőművi rendszerek illesztését végző korábbi szállítók (GE, Siemens) pedig az MVM International 4,88 milliárdján kívüli, pótlólagos díjazásért látták el a feladataikat.
Belső forrásainktól úgy tudjuk, hogy a KTM végig nagy fejfájást okozott házon belül. Idő és transzparencia nélkül
Az így elindított hirtelen munka eredménye csakis egy Patyomkin-falu lehetett, valamilyen jelkapcsolat valóban időben kialakult, de érdemi (nem redundáns) adatfeldolgozás nem.
Az erőművek bekötése
Az új rendszer deklarált célja az volt, hogy az egyes erőművek termelését jobban össze lehessen hangolni. A minimális célkitűzés az volt, hogy valamennyi adat jusson fel az erőművekből a központba, és akár távolról is elindítható legyen egy-egy gázturbina. Ez úgy tudjuk, végül sikerült. Pénzügyileg és a jogi felelősség miatt azonban nagy gondot okozott és gondoz ma is, hogy ki vegye át az MVM Internationaltől a projektet.
Egy cég éves zárásakor a vezetők (vezérigazgató, pénzügyi vezető) azt is aláírja, hogy az eszközök reális értéken szerepelnek a könyvekben. A beruházásoknál az is felelősség, hogy a reális áron bekönyvelt rendszer az élettartama alatt térüljön meg. Ha azt feltételezzük, hogy egy informatikai rendszer túlárazott szerződéssel készült el, az is pórul járhat, aki túlértékelve befogadja.
Bár az MVM hivatalosan az ezt firtató kérdéseinkre sem válaszolt, de a cégcsoportban úgy tudják, hogy ez a legnagyobb gond, mert senki nem mert olyan értékbecslést adni, ami közelít a 4,88 milliárd forinthoz. Állítólag végül nem is a „központi” MVM, hanem a gázturbinás erőműveket üzemeltető GTER (Gázturbinás Erőmű) Zrt. leányvállalat kapja meg a KTM üzemeltetését. Igaz, ennek a megoldásnak is csúszott az első határideje.
A részleteket nem ismerjük, de állítólag ebből nagy vita támadt, és forrásaink szerint az üggyel összefüggésben Németh Imre, a GTER vezérigazgatója távozott is, immár Tompa Ferenc a vezérigazgató. Az ötlet ugyanis az volt, hogy a gázturbinás erőművek úgyis ritkán járnak, ha ezekből elbocsátunk pár embert, akkor megtérülhet a KTM. Ezekben az erőművekben ma 5x2 fő van szolgálatban az év minden egyes napján, a nap 24 órájában,12 órás váltásokban.
Egy-egy 10-20 milliárd forint értéket képviselő erőműben ez a minimális létszám, amellyel még biztonságos a létesítmény – hallottuk, és bár az erőművek valóban ritkán üzemelnek, de ha nagy baj van, ők mentik meg az országot a rendszer összeomlásától, mert nagyon rugalmasak, 15 perc alatt teljes terhelésen tudnak üzemelni.
A műszakiak is válaszokat várnak
A KTM-rendszer mai működését nem ismerjük, forrásaink azt mondták, hogy eleinte az MVM Zrt. tulajdonában álló, de az MVM GTER Zrt. üzemeltetésében lévő vészhelyzeti tartalék gázturbinákat (Litér–Lőrinci–Sajószöged) kötötték be.
A következő tervezett lépés az MVM naperőmű projektjeinek távfelügyelete és annak bekötése volt, de azt nem tudjuk, hogy ez sikerült-e. Az MVM részéről forrásaink valóban láttak az MVM területén dolgozni néhány külsőst, elsősorban a már említett X_Prompt munkavállalóit.
Tapasztalataink szerint maguk az MVM munkatársai is örömmel vennék, ha végre megismerhetnék a részleteket, mert ahogy egyikük fogalmazott, amikor először szakmai plénum elé került a rendszer bevezetésének ötlete, a műszakiak a kivitelezés megkezdésére alkalmatlannak nyilvánították az átadott terveket, de
a legfelsőbb körök erőből úgy nyomták át a projektet, amire az MVM-nél az elmúlt évtizedekben nem volt példa."
Az MVM-nél van most egy nagy átalakítási terv, az úgynevezett „kék” projekt, amely a fosszilis üzletág egybegyúrását, átvilágítását jelentené. Az MVM-csoportban túl sok cég van, ami már kezelhetetlen, és egy ilyen nagy átgyúrásnál kicsit eltűnhet a KTM túlárazottsága – hallottuk.
Felelős nincs, talán nem lesz. Csak a kérdések sorakoznak:
1. Ha ennek az informatikai beszerzésnek van értelme, miért nem hajlandó beszélni senki róla?
2. Ha nincs itt semmi takargatnivaló, akkor miért képtelenség a megfelelő illetékesektől egy nyilvános mondatot kicsikarni erről az ügyről?
3. Ha viszont ez egy sáros ügy, akkor tényleg ilyen simán el lehet csatornázni milliárdokat egy állami cégtől, egy túlárazott szerződéssel, mert mindenki abban bízhat, hogy az államnak erősebb érdeke fűződik ahhoz, hogy ne legyen botrány, legyen éves beszámoló, mint hogy megfogja ezeket az akciókat?
4. Vagy esetleg felső jóváhagyással történhetett mindez?
Jó válaszok sajnos nincsenek, egyelőre nem is tűnik úgy, hogy valaha lesznek.
|
MVM-botrány: büntetlenül csapolhatták az állami céget
|
2018 közepén, az éves beszámoló elfogadásakor robbant ki az MVM súlyos informatikai botránya. A cégcsoport, egy svájci leányvállalatán keresztül közel 5 milliárd forintért rendelt IT-rendszert egy szlovák lakótelepre bejegyzett, panamai hátterű cégtől. Egy év elteltével, az újabb beszámolókból jól kirajzolódik az ügy háttere. Az állami cég és az őt felügyelő miniszter azonban továbbra is titkolózik, és mint megtudtuk, a mai napig komoly fejfájást okoz az IT-beszerzés utózöngéinek elsimítása. Ugyan már minden egykori érintettnek távoznia kellett, de az elfolyt milliárdokat senki nem szerezte vissza.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/06/12/mvm-botrany_buntetlenul_csapolhattak_az_allami_ceget/
|
2019-06-12 13:10:00
| true | null | null |
Index
|
A migrációt reményei szerint a végtelenségig a legfontosabb témájaként megtartó Orbán-kormány nagyon szeret arról beszélni, hogy a kereszténység, a keresztény Európa bizony veszélyben van. Ehhez kapcsolódóan pedig Orbán Viktor és a kormány többi tagja – a járulékos médiájukkal együtt – egyre többet beszél arról, hogy a keresztényeket üldözik.
Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
A Hungary Helps program keretében a kormány hivatalos közlése szerint több mint 8 milliárd forinttal támogatott üldözött keresztény közösségeket szerte a világban, elsősorban a Közel-Keleten. A 24.hu által készített részletes bontás alapján tudjuk, hogy ebből a pénzből
3,167 milliárd forintot Szíriába,
2,034 milliárdot Irakba,
1,08 milliárdot Libanonba,
372 milliót Jordániába,
321 milliót Kongóba,
pedig 310 milliót Nigériába küldött a kormány.
A program keretében viszont nemcsak a keresztény közösségek megsegítésére megy a pénzt, hanem arra is, hogy Budapesttől Washingtonig, Nagykanizsától Zakopanéig mindenki megtudja: a keresztényüldözés korunk egyik legnagyobb problémája, amit a magyar kormány nagyon komolyan vesz. A kabinet konferenciák, könyvek, kiállítások, filmek, kutatások, honlapok elkészítését is támogatja, és ezekben részben ugyanazok az emberek adják át ugyanazt az üzenetet.
Ezek között szerepeltek már ismert tételek, mint például a Kuna Tibor cégei által szervezett nagy keresztényüldözéses konferencia vagy az üldözött keresztény fiataloknak létrehozott ösztöndíjprogram, de kiderült az is, hogy a kormány elköltött pár tízmillió forintot valószínűleg nem túl nagy forgalmú honlapok kialakítására, és egy közvélemény-kutatást is készíttet a magyarok között a keresztényüldözésről.
A Miniszterelnökségtől összesen 25 szerződést kaptunk, amelyet 2016-tól kötött az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős szervezeti egysége és a Miniszterelnökség. Ezekben összesen kicsit több mint 420 millió forint elköltéséről döntött a kormány. A szerződések között van két elég nagy összegű, amely a 420 millió több mint felét lefedi, és sok kisebb szerződés, amelyek összege a 390 ezer forinttól a 27 millió forintig terjed.
Orbán és az üldözött egyetemisták
Ebből a legnagyobb tétel a kormány által is sokat hangoztatott ösztöndíjprogram, amelynek keretében 150 millió forintot osztanak szét hat magyar egyetemre járó ösztöndíjasok között. A pénz a szerződés szerint a következőképpen oszlott meg az egyetemek között:
BME: 14 466 000 Ft
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: 2 619 000 Ft
Debreceni Egyetem: 32 439 000 Ft
Miskolci Egyetem: 8 176 000 Ft
Pécsi Tudományegyetem: 63 436 380 Ft
Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 16 227 000 Ft
12 636 620 Ft pedig a következő fizetési időszak támogatására lett félre rakva.
A szerződés szerint az ösztöndíjprogram lebonyolításáért és a pénz kiosztásáért a Tempus Közalapítvány 12 millió forintot kapott.
Ez az ösztöndíjprogram egyre több pénzből működik, 2019-ben 300 millió forintot költött erre a Hungary Helps, a 2020-as költségvetésben pedig már 900 milliós összes szerepel erre a célra.
A másik nagy összegű szerződés az volt, amelyet az Emmi üldözött keresztényekkel foglalkozó helyettes államtitkársága kötött Kuna Tibor két reklámcégével, az azóta egyesült Trinity Communications és Young & Partners nevű vállalatokkal, valamint a Sprint nyomdaipari Kft.-vel a szerződésben csak „Világkonzultációnak” nevezett nemzetközi konferencia megszervezésére és az erről szóló anyagok elkészítésére. A három cég 2017. október 11. és 13. között szervezte a konferenciát, amelyen maga Orbán Viktor is felszólalt, mindezért pedig a szerződés szerint 65 millió forint vállalkozói díj járt, és még 14,7 millió, ha elfogyna a keretösszeg.
Szintén nagyobb tétel az a 60 millió forint, amelyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapott arra, hogy megsegítse a libanoni Université Saint Espirit ne Kaslik egyetemet, és segítsen felújítani egy libanoni templomot. A libanoni egyetem több mint 200 millió forint támogatást kapott, a szerződés alapján szintén a Pázmányon keresztül.
Nézze meg, olvassa el!
A szerződések egy részét, amelyeket a Miniszterelnökségtől megkaptunk, az Emmi üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkársága kötötte, részben pedig a Miniszterelnökség. A Hungary Helps program és ügynökség, az azt irányító Azbej Tristannal együtt a Miniszterelnökség alá került az Emmiből, és helyettes államtitkárságból államtitkársággá lépett elő. Ez is jelzi, mennyire fontos a kérdés a kormánynak.
A szerződések nagyja olyan projektekről szól, amelyek különböző eszközökkel segítenek a kormánynak kommunikálni, hogy a keresztényüldözés mennyire komoly probléma, ezért milyen jó, hogy a keresztény magyar kormány ilyen komolyan veszi. Ebben pedig a kormány kedvenc egyetemétől a Magyar Nemzeti Múzeumon keresztül ismeretlen civil szervezetekig sok mindenki részt vett.
Az üzeneteket (szó szerint) legkézzelfoghatóbban az a tanulmánykötet foglalja össze, amelynek megírására és megjelentetésére a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE) kötött szerződést a Miniszterelnökség 2018 októberében. A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről című kiadvány elkészítésére 6,78 millió forintot kapott az NKE, 5,2 milliót pedig a kiadvány nyomdai munkálataira a Nordex Nonprofit Kft. A szerződés szerint még 29 tanulmányból álló kötet végül 21 tanulmánnyal meg is jelent, ahhoz Erdő Péter bíboros és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes írt előszót, a tanulmányokat pedig az NKE kutatói mellett például a Miniszterelnökség munkatársai, többek között a Hungary Helps arcává váló Azbej Tristan írták.
Egy évvel azelőtt, hogy a kötet megjelent volna, a kormány egy kiállítással igyekezett futtatni a témát, méghozzá nem is akárhol: a Magyar Nemzeti Múzeumban. A múzeum kupolájában 2017 szeptembere és novembere között volt látható a „Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a közel-keleten” című kiállítás, amelyet az Emmi 17,9 millió forinttal támogatott, és amelynek kurátorai a Századvéghez tartozó Migrációkutató Központ munkatársai voltak. A kiállítással pedig nagyon elégedett lehetett a kormány, mert még 19 millió forintot adott a múzeumnak, hogy azt 2018-ban egészen Washingtonig elvigye, valamint bemutassa még Nagykanizsán és Székesfehérváron is.
Kisebb kiállításokat is finanszírozott a Hungary Helps program. A Közép-európai Fiatalokért Egyesület például arra kötött szerződést, hogy a kormány által összeállított roll-up kiállítást bemutatja három lengyel templomban, Orawkában, Piszczoryban, Zakopanéban. Ez mindössze 393 ezer forintba került.
Átmegy az üzenet?
A Hungary Helps megbízásából két holnapot is létrehoztak: az egyik, a Hungaryforchristians.org gyakorlatilag az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárság saját honlapjaként üzemelt, amelynek nyitó oldalán Azbej Tristan írja le a program lényegét, máshol pedig híreket és többek között az Hungary Helps program által szervezett eseményekről lehet olvasni. A holnap kialakítására és üzemeltetésére a dunavarsányi székhelyű Merlin Stúdió Bt. nyert szerződést, amiért összesen bruttó 10,37 millió forintot kapott. A honlap még létezik, de úgy tűnik, 2018 tavasza óta nem frissült.
Ez a Stand for Christians, vagyis s4c.news nevű oldal, ami gyakorlatilag egy keresztényüldözésre. szakosodott hírportál, bár például Jordan Peterson budapesti előadásáról és Ferenc pápa csíksomlyói látogatásáról is beszámol.
A honlap kialakítására és üzemeltetésére egy 777 Közösség Egyesület nevű civil szervezet kapott megbízást, amely például a 777blog.hu nevű keresztény oldalt is üzemelteti. Az erre kapott 27,2 millió forintot a szerződés szerint 2019. január 31-ig kellett felhasználni, hogy azóta milyen pénzből üzemel a honlap, az az általunk megkapott szerződésekből nem derül ki. Mindenesetre a honlap működik, és bár nem kell nagyon sokat görgetni a főoldalon, hogy szembejöjjön Azbej Tristan, az oldalon nem igazán derül ki sehonnan, hogy azt a kormány támogatná. Mindössze az derül ki, hogy az oldal főszerkesztője Vágvölgy Gergely, aki a 777blog.hu impresszumában is szerepel, és aki a Hír TV-ben politológusként beszélt például a Notre-Dame leégése után.
A kormány pedig, úgy tűnik, már kíváncsi is arra, hogy mennyire ment át a keresztényüldözős üzenet, a Nézőpont Intézettől ugyanis közvélemény-kutatást és fókuszcsoportos kutatást rendelt 4 millió forintért. A megrendelés szerint 2000 fővel kell kérdőíves kutatást végezni és négy, egyenként 8 fős fókuszcsoportos kutatást kell elvégezni. Hogy pontosan mire kíváncsiak Azbej Tristanék, az sajnos a szerződésből nem derül ki, abban mindössze annyi szerepel, hogy a keresztényüldözés a téma. A szerződést 2019 áprilisában kötötték, onnantól 45 napja volt a Nézőpontnak elkészülni a kutatással, úgyhogy nemsokára várhatóan kiderül majd, hogy mire jutottak.
Borítókép: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által közreadott képen Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere beszédet mond a közép-olaszországi Tolentinóban a felújított Szent Szív és Szent Benedek-templom avatásán 2017. december 9-én. Balra Andrea Carradori a Szent Szív Társaság perjele. A 2016. október 30-i földrengésben súlyosan megrongálódott templom újjáépítését a magyar kormány a Hungary Helps Programon keresztül mintegy 150 millió forinttal támogatta. MTI Fotó: Emmi / Bartos Gyula
|
Megnéztük, mire költik a keresztényüldözéses pénzeket
|
Az üldözött keresztények kisegítésére már évek óta külön helyettes államtitkársága van az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi), amely eddig 8 milliárd forint segélyt osztott ki a Közel-Keleten és Afrikában elnyomott, üldözött keresztény közösségeknek. Idén pedig elindult a Hungary Helps ügynökség a Miniszterelnökségen belül, amelyet a korábban témát az Emmiben vivő Azbej Tristan vezet, ami a nemrég megjelent, 2020-as költségvetés szerint 3,3 milliárd forinttal gazdálkodhat majd jövőre.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/06/07/hungary_helps_szerzodesek/
|
2019-06-07 13:15:00
| true | null | null |
Index
|
Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal.
“Semmi érdemleges nem történt"
"Egyetlen határozatot kaptam bűnügyek egyesítéséről a rendőrségtől egy évvel ezelőtt. Azóta, ha történt is bármi ebben az ügyben, nem értesítettek róla."
“Arról értesítettek, hogy felfüggesztették az eljárást, mivel az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható."
“Még tavaly nyáron voltam tanúkihallgatáson a Teve utcában, ahol az összes aláíróívről nyilatkoznom kellett, hogy az én aláírásom szerepelt-e rajtuk (nem). Valamint kiderült, hogy van egy büntetőügy három párt ellen, akik Budapesten is bizniszeltek az ajánlóívekkel, ezeket kivették az én feljelentésemből. Azzal kapcsolatban viszont nem hívtak tanúskodni. Azóta más nem történt."
Éva, Attila és Áron – akiktől az iménti idézetek származnak – egyikei annak a rengeteg felháborodott magyar állampolgárnak, akik a tavaly áprilisi országgyűlési választás előtt feljelentést tettek a rendőrségen, amiért olyan pártok ajánlóívein látták viszont az aláírásaikat és személyes adataikat, amelyekkel soha nem álltak kapcsolatban. Az adott (zömmel kamu)pártoknak erre azért volt szükségük, hogy meglegyen a szükséges számú ajánlásuk, és így képviselő-jelölteket és országos listát állíthassanak, amivel nagy összegű állami támogatásra tehettek szert.
Volt olyan ember, aki 19 párt ajánlóívén találta meg szignóját és személyes adatait úgy, hogy közben egyik formációnak sem írt alá, és volt olyan választókerület is, ahol a polgármester aláírását hamisították az ajánlóívekre (bár a pofátlansági rekordot kétségkívül a Hajrá Magyarország! Párt újpesti jelöltje tartja, akinek számtalan hamis ajánlásai között történetesen az adatvédelmi hatóság elnökének, Péterfalvi Attilának az aláírása is szerepelt.)
Az Átlátszó tavaly nyáron mind a 106 egyéni választókerület választási irodáját megkereste, hogy összesen hány visszaéléssel találkoztak, illetve tettek-e ezek miatt feljelentést – ez utóbbi kérdésre a 80 válaszadó közül 27 válaszolt igennel. Őket most – közel egy év után – újra megkerestük a kérdéssel, hogy mit tudnak a nyomozások állásáról, és hogy a választási szervek vezetőit ki-, illetve meghallgatta-e már a rendőrség vagy a nyomozóhatóság.
Jó munkához idő kell... De mennyi??
A 27 megszólított közül 15 válaszolt a hvg.hu-nak többé-kevésbé lelkiismeretesen, a válaszaik pedig megdöbbentőek: az érintett körzetek túlnyomó többségében 14 hónap alatt sem választási iroda, sem a választási bizottság elnökét nem hallgatta meg a rendőrség, és a nyomozás állásáról sincs az égvilágon semmilyen információjuk. Ahol pedig kaptak információt, az nem volt túlságosan előremutató: az eljárást a legtöbb esetben felfüggesztették, arra hivatkozva, hogy az elkövető kiléte nem megállapítható.
A legtöbb visszaélés Budapest 17-es, Csepelt és Soroksárt is magában foglaló választókerületében történt tavaly: a helyi választási bizottság a magát nyilvántartásba vetetett 45 jelölőszervezet közül 23-nál – vagyis minden másodiknál talált visszaélésre utaló jeleket – például elhunyt személyek adatait az ajánlóíveken. A helyi választási iroda vezetőjének tájékoztatása szerint ennek ellenére sem őt, sem a választási bizottság vezetőjét nem hallgatták meg, és nem is tudnak semmit arról, hogy hogy áll a nyomozás.
Az általános tapasztalat szerint azokban az esetekben, ahol a gyanús aláírásokat leadó jelöltet végül nem vette nyilvántartásba a választási iroda, ott hiába volt akár az illető gyakorlatilag összes aláírása hamis (volt ilyen eset), ott nem fecsérelt rá energiát, és az ügyet eleve ejtette a nyomozóhatóság, sok esetben pedig – ahogy fent is írtuk – már az elkövető kilétének azonosításán elakadt az eljárás.
Dombóváron a választási iroda vezetője szintén rengeteg – összesen 18 (!) – jelölt és jelölőszervezet ellen tett feljelentést, de közülük eddig mindössze néggyel szemben zárult le az eljárás, azok sem túl drákói véggel: hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt kirótt megrovással.
A nagyhalak nem is kerülnek képbe
Az esetek nagyon fontos hasonlósága, hogy egyikben sem maguk az aláíráshamisítók kerültek bíróság elé, csupán a jelöltek, akiknek az ívein a nem stimmelő aláírásokat találták – ám azok, akik ipari mennyiségben adták-vették, másolták az ajánlásokat, vagyis akik feltehetően közvetlen kapcsolatban lehettek az állami támogatásra hajtó kamupártok vezetőivel, egyetlen esetben sem kerültek elő. Mindez pedig nem is a nyomozóhatóságnak, hanem a választási törvény által nyitva hagyott kis-, pontosabban inkább nagykapunak köszönhető. Az ajánlóíven az előírások szerint ugyanis csak a gyűjtő nevét és aláírását kell feltüntetni, semmilyen más azonosításra alkalmas adatát nem, így gyakorlatilag bárki azt ír oda, amit akar, teljesen (le)követhetetlen, hogy ténylegesen ki szedte össze (= ki hamisította az ívre) az ajánlásokat.
A rendszer anomáliáira tökéletesen rámutat az a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken kezdődött per, amelyben a MIÉP pesterzsébeti egyéni jelöltje állt a bíróság előtt a választás rendje elleni bűncselekmény miatt. Az 57 éves férfit, akire a Háború és békét meghaladó terjedelmű vádiratban egy év, két évre felfüggesztett börtönbüntetést javasolt kiszabni az ügyészség, két teljes órán keresztül vallatta a bíró.
A minden apró körülményre kiterjedő, maratoni kérdezz-felelekből azonban nem derült ki több, mint ami a vádiratban is állt: hogy a férfi – D. K. – az általa átvett 90 ajánlóívből 80-at egy harmadik személynek adott át, aki a pártelnök felhívására a MIÉP összes jelöltjétől begyűjtötte az íveket, hogy aztán egy hét múlva a kellő számú ajánlással és adatokkal kitöltve adja vissza azokat. A férfi – figyelmen kívül hagyva, hogy az íveket az ajánlások tényleges gyűjtőjének kell aláírni – maga írta alá az összeset, így mikor a választási bizottság kiszúrta rajtuk az érvényteleneket (vagyis olyan választók aláírását, akik soha nem írtak alá, nemhogy a MIÉP-nek, de egyetlen más pártnak sem) ő maradt a gyanúban a hamisításokkal.
Bár a tárgyaláson a férfi vallomásában pontosan elhangzott, hogy hogyan adta ki az általános, ívátadási parancsot a pártelnök, és ki volt az illető, aki átvette az íveket – vagyis kik adhatták tovább azokat az üzletszerű hamisítóknak – a vádhoz kötöttség elve miatt ebben az eljárásban ezt egyáltalán nem vizsgálja a bíróság. Sőt, hiába kerülne elő a tárgyalás egy későbbi szakaszában egy bizonyító erejű vallomás vagy más, az igazi elkövetők azonosítására alkalmas bizonyíték, akkor is csak azt vizsgálnák: bűnös-e D. K. abban, hogy azokat az ajánlóíveket is leszignálta leadás előtt, amelyre ténylegesen nem ő gyűjtötte az aláírásokat.
És minderre – mire idáig jutottunk – elment közel másfél év. A rendőrség beidézett és kihallgatott közel harminc embert, jelentést írt, átadta az ügyészségnek, a több száz oldalas vádiraton átrágta magát a bíró, a következő tárgyaláson – ha sikerül – kihallgatnak néhány, a vádlott védője által javasolt új tanút, hogy aztán egyszer, valamikor hónapok múlva kimondassák: ejnye-bejnye, csak azokat az íveket szabad aláírni, amelyekre valóban maga gyűjtött aláírásokat az ember. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy az igazságszolgáltatás eljárása felesleges, hanem azt, hogy rossz a rendszer. Egy normális (vagyis az ajánlásgyűjtést jóval szigorúbban szabályozó) törvény mellett nem (csak) a kis halak kerülhetnének elő, hanem a rendszer működtetői, az állami támogatás behúzására kamupártokat alakító és működtető igazi bűnözők is.
A szisztéma működésére Gulyás Márton kamupártokól készült dokumentumfilmje világított rá nagyon jól a közelmúltban. Ez sok más egyéb, az orrunk előtt heverő, de eddig észre nem vett összefüggés mellett magyarázatot adott az eddig megfejt(het)etlen jelenségre is, hogy a semmilyen politikai tevékenységet nem végző, nem kampányoló kamupártocskák hogyan tudták mindig sikeresen összegyűjteni a szükséges választói ajánlásokat, amikor abba náluk jóval nagyobb és beágyazottabb pártoknak is beletörött a bicskája.
A megfejtés a 2009-es, képviselői költségtérítésekről szóló népszavazással feltűnt, férjével együtt a 2018-as parlamenti választáson indult 13 kamupárt közel felét mozgató Seres Mária környezetében keresendő, aki a törvény előírása ellenére feltehetően nem semmisítette meg annak a több mint 600 ezer választónak a személyes adatait, aki aláírta anno népszavazás aláírásgyűjtő íveit. A film következtetése szerint ezek a Seresék birtokában lévő választói adatok állhattak a 2014-ben és 2018-ban is burjánzó ajánláshamisítási ügyek mögött, az időközben eltelt tíz év pedig egyúttal arra is magyarázat lehet, hogy miért szerepeltek olyan sokszor halottak az ajánlóíveken.
Seres Mária © Tury Gergely
A rendszer tökéletlenségét az Országos Rendőr-főkapitányság hvg.hu kérdésére küldött válaszai is alátámasztják: bár közvetlen a választás után úgy tűnt, hogy a nagyüzemi csalás nem marad büntetlenül – az adataik jogosulatlan felhasználása miatt feljelentést tevőket egymás után hallgatta ki a rendőrség. Nemcsak a fenti, hvg.hu által megkeresett szavazók és a választási irodák válaszai alapján tűnik úgy, hogy megrekedt a felelősségre vonás: az összesen 256 feljelentés nyomán indult 112 nyomozásból az ORFK összesítése szerint eddig mindössze két ügy jutott el a vádemelésig. Mindkettőben a Bács-Kiskun Megyei Ügyészség járt el, amely mindkét esetben hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amiért a vádlottak – hasonlóan a fent említett, Fővárosi Törvényszékre idézett D. K.-hoz – azt állították, ők maguk gyűjtötték az ajánlásokat, miközben valójában nem.
A bűnösségüket elismerő elkövetőkről szintén nem mondhatni, hogy túlságosan megütötték a bokájukat. Az egyik eset két, büntetett előéletű vádlottjára próbaidőre felfüggesztett fogházbüntetést, illetve közérdekű munkát szabott ki a bíróság, két büntetlen előéletűt pedig próbára bocsátott. A másik esetben ismeretlen mértékű pénzbüntetést kapott az egyébként szintén MIÉP-es, az ajánlásokkal gyakorlatilag D.K.-val azonosan eljáró elkövető.
Az ORFK összesítése szerint a 112 nyomozásból 12-őt átminősítettek választás rendje elleni bűncselekményre, 15-öt megszüntettek, 31-et felfüggesztettek, 17-et pedig hatáskör hiánya miatt a NAV-hoz tettek át. Jelenleg 35 büntetőeljárás zajlik. Köztük vannak a fent említett budapesti 17-es, csepeli választókörzet visszaélései is.
|
Megnéztük, hány embert ítéltek el a kamupártok ügyeiben, és megdöbbentünk
|
Tizennégy hónappal a tavalyi, ajánláshamisítási botrányoktól hangos országgyűlési választás után az összesen 256 rendőrségen landolt esetnek csak kevesebb mint felében indult nyomozás, de ezekből is csak kettő jutott el a vádemelésig. A rengeteg idő és energia ráfordítása után nagyjából ejnye-bejnyével végződő eljárásokban ráadásul nem is maguk az aláíráshamisítók kerülnek bíróság elé – még kevésbé azok a kamupárt-szervezők, akik a választás végén eltűntek a felvett százmilliókkal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190531_kamupartok_ajanlasokkal_valo_visszaeles_valasztas_rendje_elleni_buncselekmenyek
|
2019-05-31 20:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Jelentősen növelni tudta nyereségét a Simicska Lajos valamikori médiabirodalmát és több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. A társaságot, akárcsak többi érdekeltségét tavaly a választások után adta el a kegyvesztett üzletember, vezetője azonban továbbra is Vida Ildikó, a Simicska emberének tartott egykori NAV-elnök.
A tulajdonoscsere óta a cég kötelezettségállománya gyakorlatilag lenullázódott, ami a gyakorlatban annyit tesz, hogy 7,24 milliárdos rövid (egy éven belüli), a cégcsoporton belüli más vállalatokkal szembeni kötelezettségei 600 ezer forintra csökkentek. Ezzel párhuzamosan 2,3 milliárdról ennek csaknem a háromszorosára, 6,87 milliárd forintra nőtt a cég saját tőkéje.
Ennek egyszerű a magyarázata: a hirtelen jött nyereséget a vagyonkezelő visszaforgatta a cégbe. Profit pedig bőven volt: 28 millióról 4,7 milliárd forintra nőtt az üzemi eredmény. Az adózás előtti profit pedig 112 millióról 4,56 milliárdra emelkedett. Mivel a cégnek a beszámoló szerint nem volt adófizetési kötelezettsége, ez egyben az adózott eredmény is.
És ha már ennyire jó volt 2018, a cég alapítójaként nyilvántartott Mészáros Lőrinc nem fukarkodott az osztalékkal sem. A társaság májusi döntése alapján nem csak az adózott eredményt vette ki, de a 2,3 milliárdos eredménytartalék terhére még 853 milliót is hozzácsaptak ehhez, így a felcsúti üzletember 5,4 milliárd forinttal gazdagodott.
|
Még hogy nincs pénz a médiában? Mészáros Lőrinc több mint ötmilliárdot szerzett
|
Érdemes volt megvenni Simicska Lajos médiabirodalmát.
Jelentősen növelni tudta nyereségét a Simicska Lajos valamikori médiabirodalmát és több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. A társaságot, akárcsak többi érdekeltségét tavaly a választások után adta el a kegyvesztett üzletember, vezetője azonban továbbra is Vida Ildikó, a Simicska emberének tartott egykori NAV-elnök.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190531_Meg_hogy_nincs_penz_a_mediaban_Meszaros_Lorinc_tobb_mint_otmilliardot_szerzett
|
2019-05-31 22:41:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdokból építkezik Lakiteleken Lezsák Sándor alapítványa, a rekreációs komplexumban pénteken a footgolf pályát adták át, a parlamenti alelnök végezte el a kezdőrúgást- számolt be a baon.hu. A footgolf alig tíz éves sport, de nálunk már megalakult a szövetsége is, és éppen Lakitelekre álmodták meg az első pályát is, a welness központ közepére. Itt már a jövő héten elindul a verseny az első kupa megszerzéséért, amely egyben kvalifikációs mérkőzés is lesz a szeptemberi angliai Európa-bajnokságra.
A pályát a Ferroép Zrt építette, a cég tavaly tavasszal nyerte el azt a közbeszerzést, amelyet a Népfőiskola Alapítvány írt ki a kőjurta felújítására, jurtatábor, borkatedrális, lovarda és a Nimród Szabadidőközpont megépítésére. Ez utóbbi része a footgolf pálya. A felsorolt beruházások elvégzésére 1,3 milliárd forintot kapott a cég, de szintén ez a szegedi vállalkozás nyerte el az idén a Hotel Club Tisza wellness épületeinek kivitelezését is, 415 millió forintért. Korábban a helyi munkásszálló Kincsem Fogadóvá alakítását is a szegedi vállalkozás nyerte el, ez 835 millió forintba kerül a közbeszerzés szerint, és a cégnél landolt egy 4,5 milliárdos beruházás is, de egy májusi hirdetmény szerint még a raktárépületet és kerítést is építhetnek, mindezt 260 millió forintból.
A HVG értesülési szerint rövidesen a Szeged-Csanádi Egyházmegyénél landolhat az egész rekreációs beruházás. A 25 hektáros terület az Egyházmegye tulajdonában van, ők engedték át a területet a lakiteleki Népfőiskola Alapítványnak. Kiss-Rigó László püspök korábban azt mondta, örülnek, hogy asszisztálhatnak a páratlan beruházáshoz. A HVG januárban arról írt, hogy az ingatlan-komplexumnak ugyan a Népfőiskola Alapítvány a vagyonkezelője, de a húsz évre szóló szerződés jövőre lejár.
Elképzelhető, hogy a kivitelező cég, a Ferroép vezére , Nemesi Pál indul a polgármesterségért Szegeden. Iigaz, maga az érintett azt nyilatkozta, hogy ez még messze nem eldöntött tény. Az ögybennagy a csend, holott az európai parlamenti választásokra ígérte a szegedi Fidesz, hogy megnevezi polgármester-jelöltjét.
|
Jurtatábor és footgolf: igazán mindenkire figyel Lezsák Sándorék alapítványa
|
Lezsák Sándor alapítványa milliárdokból épít rekreációs központot Lakiteleken: jurtatábor, barlangfürdő is lesz a területen, a footgolf pályát most adták át. Mindezt a szegedi Fidesz lehetséges polgármester-jelöltjének cége építi, a Szeged-Csanádi Egyházmegyétől kapott területen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190602_Ha_a_foci_nem_jott_be_akkor_kezdodhet_a_footgolf
|
2019-06-02 23:03:00
| true | null | null |
HVG
|
A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei
Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.
Ha NER, akkor a legtöbb embernek Mészáros Lőrinc jut eszébe. Az egykori gázszerelő mára már az ország második leggazdagabb embere, karrierje pedig azóta ível töretlenül felfelé, amióta Simicska Lajos szakított a miniszterelnökkel.
Egyik fő cége a Mészáros és Mészáros Kft., amely 5 milliárd feletti adózott eredménnyel zárta 2018-at, mindezt 50,6 milliárdnyi árbevételből. Ahogy az a NER-cégek esetében általában jellemző, úgy ez a vállalkozás is kizárólag itthoni megrendelésekből – jellemzően közbeszerzésekből – termeli a pénzt, külföldről továbbra is kereken nulla forint árbevétele volt a cégnek.
Mészáros vállalkozásában érdekes folyamatok játszódtak le tavaly, hiszen úgy sikerült több mint megdupláznia az árbevételét és negyedével növelnie a profitját az egy évvel korábbihoz képest, hogy időközben megfelezte a dolgozók számát, beruházásra vagy fejlesztésre egy fillért sem költött, a kötelezettségei pedig 8 milliárd forinttal 79,5 milliárdra csökkentek. A nyereséget viszont teljes egészében kiveszik osztalékként.
Természetesen nem ez volt az egyetlen sikeres vállalkozása Mészárosnak, hiszen nagyon úgy tűnik, érdemes volt megvenni Simicska Lajos médiabirodalmát. Az ezt, illetve több más fontos, például ingatlanos vagy energetikai cégeit összefogó Pro-Ráta Holding Zrt. adózott eredménye 4,56 milliárd forint lett. Ezt egyébként ugyancsak teljes egészében kivették osztalékként, ahogy a 2,3 milliárdos eredménytartalék terhére még 853 milliót is hozzácsaptak ehhez, így a felcsúti üzletember 5,4 milliárd forinttal gazdagodott csak ezzel az egy cégével.
A Simicska-birodalom egy másik darabja is szép pénzt hozott Mészáros Lőrincnek: a közterületi reklámokkal foglalkozó Publimont árbevétele a 2017-es 3,99 milliárdhoz képest 5,09 milliárdra nőtt. A nyereség mégis leapadt, 409 millióról 110 millió forintra, aminek a legfontosabb oka az egyéb ráfordítások drasztikus megnövekedése. Ehhez a nyereséghez kivételesen nem nyúltak, a profit eredménytartalékba került.
Ide kapcsolódóan érdemes megjegyezni, hogy 70,9 milliót kaszált a HVG plakátjait eltüntető cég, a Mahir Cityposter. Ez a vállalkozás is Simicska Lajosé volt egykor, ma már Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozik, árbevétele pedig az egy évvel korábbi 749 millió helyett 781 millió forint lett. Negyvenmilliós osztalékot azért így is kivettek belőle.
Volt viszont egy Mészáros-cég, amelyik szinte az egész profitját elveszítette. Nem véletlenül írtuk, hogy szinte, hiszen 4 millió forintos nyereséget csak össze tudott szedni a Vivienvíz Kft.-ből – ezt az eredménytartalékba helyezték. Emlékezetes, ez az a cég, amelyiket egy felszámolási eljárás során szerzett meg a felcsúti milliárdos, majd hamarosan addigi forgalmának többszörösére kapott állami megrendelést. Tavaly például a MÁV kötött egy szerződést a céggel, amelynek köszönhetően újabb négy évig Mészáros vizét ihatják a vasutasok.
A csökkenő profitra magyarázat lehet, hogy cég követelése egy év alatt 48,7 millióról 162 millióra nőtt, miközben a kötelezettségei 232 millióról 169,7 millióra csökkentek, az eredménytartalék pedig mínusz 103 millióról közel 161 millióra emelkedett.
És akkor még egy Mészáros-cég, mégpedig egy olyan, amelyik veszteséggel zárta a tavalyi évet. A 2Rule-márkát gyártó Magyar Sportmárka Zrt. mínusz 129 millió forint adózott eredményt ért el, miután az anyagjellegű ráfordítás megközelítette a 200 millió forintot, de a bérekre is 34 millió forintot fordított a cég.
Egyébként vannak érdekességek Magyar Sportmárka Zrt. beszámolójában: a saját tőkéjük a jegyzett tőke alá csökkent, így mínusz 125 millió forinton landolt.
Ez persze nem fogja megroppantani a Mészáros-birodalmat, de megnyugvást jelenthet számára az is, hogy testvére, Mészáros János cége, a Pegazus Trade Kft. is igen szépen teljesített tavaly: a 204,5 millió forintos adózott eredményből 150 milliós osztalékot vett ki a tulajdonos, a forgalom pedig 1,3 milliárd volt. A Mészáros-testvér másik cégében, a Herceghalom Interat Kft.-ben 2018-ban 1,9 milliárd forintos volt forgalom és 187,5 milliós a haszon. Mészáros János harmadik cége, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Családban marad a siker – ez bizonyosan állíthatjuk, hiszen Mészáros Lőrinc három gyermekének a cége a Fejér B.Á.L. Zrt. (mint Beatrix, Ágnes és Lőrinc) 10,2 milliárdról 22,8 milliárd forintra növelte árbevételét, amiből 5,69 milliárd volt az adózott eredmény. Ebből 0,09 milliárdot hagytak a cégben, ugyanis a közgyűlés döntése szerint 5,6 milliárd lett az osztalék.
A család és a milliárdok
Orbán Viktor miniszterelnök családtagjainak cégei is igen szépen teljesítettek tavaly. Édesapja Orbán Győző például 400 millió forintnyi osztalékot vett ki a Nehéz Kő Kft.-ből. A Gánt Kő és Tőzeg Kft. bár idén már nyereséget termelt, osztalékot nem vettek ki belőle, nem úgy, mint a Dolomit Kft.-ből, ahol az 1,91 milliárdos nyereséget az utolsó fillérig kifizették osztalékként – igaz, ennél a cégnél nem egyedüli tulajdonos Orbán Győző, ám közel egymilliárd forint valószínűleg így is ütötte a markát. A jó eredményhez az is kellett, hogy a cég megduplázza eredményét, és 2018-ben már 4,64 milliárd forint árbevétele volt – de még így is egészen kiváló eredmény, hogy az árbevétel közel fele nyereség lett.
Ennél is több tud azonban Tiborcz István: a miniszterelnök veje ugyanis 214 milliós árbevételből csinált 1 milliárdos nyereséget a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-vel. A nyereséget végül a pénzügyi műveletek hozták: tavaly 43,3 millió forint ráfordítással 1,19 milliárdos nyereséget ért el a cég. És hogy mi tartozik a pénzügyi műveletekbe? Ilyen lehet a kapott osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai és árfolyamnyeresége, illetve az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek.
Fontos kiemelni, hogy a befektetett pénzügyi eszközöknél 2017-ben 3,7 milliárd, 2018-ban már 8,1 milliárd forint szerepelt, miközben a cég eredménytartaléka 299,7 millióról 4,4 milliárdra nőtt – ez utóbbi azzal magyarázható, hogy az idei eredményt teljes egészében oda tették.
Más NER-lovagok sem panaszkodhatnak
Aki közel került a tűzhöz, az meg is tudott melegedni, derül ki a beszámolókból: a Garancsi István közvetett tulajdonában álló CAI Hungary Kft., amely a soproni kaszinót üzemelteti, például 1,23 milliárdos nyereséget hozott össze. A cég az egy évvel korábbinál 600 millióval nagyobb árbevételt ért el, mégpedig 4,2 milliárdot, amiből 3,6 milliárdot a pénznyerő automatákból, 546 milliót az asztali játékokból, a borravaló cégre eső fele pedig 82 millió forint volt. Meglepetés nincs: szinte a teljes, 1,2 milliárdos nyereséget kivették osztalékként.
És ez csak az apró volt Garancsinak, hiszen építőipari cége, a Market Építő Zrt. 6,8 milliárd forint nyereséget termelt 2018-ban, ami félmilliárddal magasabb az egy évvel korábbinál. Sokat nem hagynak a cégben, ugyanis összesen 4,7 milliárd forintnyi osztalék kifizetéséről döntöttek.
Ilyen eredmények mellett nem csoda, hogy több Fidesz-közeli vállalkozó is az építőiparba vágta a fejszéjét: a Magyar Építő Zrt. profitja például 1,2 milliárd forintról 3,7 milliárdra nőtt. A vállalatot – amely 2,5 milliárd forintnyi osztalékot fizetett – tavalyelőtt vette meg a Paár Attila tulajdonában álló WHB Befektetési Kft., illetve a Szeivolt István által birtokolt Épkar Zrt. Ráadásul, mivel a részvények 2 százaléka a fővárosi önkormányzat tulajdonában van, 50 millió forintot kap az osztalékból a főváros is.
Jól megy a többi NER-közeli építőcégnek: a West Hungária Bau egyébként 7,3 milliárdos adózott eredmény mellett 4 milliárdot fizetett ki osztalékként, a ZÁÉV 5,6 milliárd forintos nyereség mellett 8 milliárdot, az R-Kord pedig közel 6 milliárdos nyereség mellett 5 milliárdos osztalékot fizetett.
Jól megy Szijj László cégének, a Duna Aszfaltnak is, amely tavaly 129,5 milliárdos forgalom mellett 18,559 milliárdos adózott eredményt ért el – ebből 13 milliárdot vesz ki osztalékként. A cég „természetesen” csak itthon vállal munkákat, ekkora forgalom mellett sem mentek külföldre, legalábbis erre utal, hogy az „exportértékesítés nettó árbevétele” sorban ugyanis továbbra is csak egy kövér nullát látunk.
A Duna Aszfaltot sokszor hívják a Közgép utódjának, hiszen amíg korábban Simicska Lajos egykori cége nyerte el az állami megbízások sorát, ma már Szijj László cége. A két történet már összeért, hiszen a Közgép tulajdonosa immáron a Duna Aszfalt, előbbi cég pedig tavaly 1 milliárdos árbevétel mellett 30 millió forintos nyereséget termelt. Hol van ez attól, amikor 2013-ban több mint 84 milliárdos árbevételt ért el – igaz, akkor még szent volt a béke Simicska és Orbán Viktor miniszterelnök között.
Most úgy tűnik teljesen lezárják a történetet: az idei nyereséget az eredménytartalékba helyezik, amely így 8,092 milliárd forintra nő. Ugyanakkor a közzétett tájékoztató szerint pontosan ennyi, 8,092 milliárd forintnyi osztalék kifizetését javasolják.
Persze a NER nemcsak út- és egyéb építésekből él, jó példa erre Rogán Cecília és Sarka Kata közös cége, a Nakama & Partners, amely tavaly már átlépte az egymilliárdos álomhatárt. Az árbevétele ugyanis egészen pontosan 1 milliárd 192 millió forintot tett ki, amiből 136 milliót ki is vettek osztalékként.
Érdekesség, hogy a beszámolóból ezen felül kiderül az is, hogy Rogán Cecília vezető tisztségviselői munkadíja 12 millió, Sarka Katáé pedig 9,6 millió forint volt. A cég életében egyébként éppen Rogán Antal feleségének megjelenése okozta a nagy fordulatot: addig mindössze néhány százezer forintot hozott a cég, ami azóta milliárdos vállalkozássá nőtte ki magát.
A kommunikáció is szép pénzt hoz, legalábbis a NER esetében. Az ilyen megbízások jó részét lefölöző Balásy Gyula két cége közül a Lounge Design 3,1 milliárd forintról 7,8 milliárdra tudta megnövelni nettó árbevételét, így 2,01 milliárd forintra nőtt a nyereség. Ezt gyakorlatilag egy az egyben kivette Balásy. Az üzletember másik, a kormányzati kommunikációs tendereken ugyancsak nyertes cége, a New Land Media szintén remek évet zárt: a 2017-es, 25,8 milliárd forintos bevételét bőven megduplázva 52,2 milliárdot szerzett – jobbára a kormányzati kommunikációs megatender révén szerzett megbízásokból. Az adózott eredmény itt is irigylésre méltó: a 2017-es 2,1 milliárd a négyszeresére hizlalta Balásy, a 8,8 milliárdot meghaladó profit felét, egészen pontosan 4,3 milliárd forint osztalékot vett ki. Összefoglalva: két cég, 6,3 milliárd forint a zsebbe.
A trafikoknak árut szállító, így az ellátásukat biztosító Országos Dohányboltellátó Kft. nyeresége egymilliárd forinttal, 4,6 milliárd forintra nőtt. Ez a szám úgy még szebb, ha tudjuk, hogy 392 millió forintnyi koncessziós díjat kellett tavaly az államnak befizetniük, miközben osztalékként ki tudtak venni 3,69 milliárd forintot.
Mindez azt is jelenti, hogy összességében 11,5 milliárd forintot hozott a cég az alapítása óta a tulajdonosainak: a Tabán Trafik Zrt.-nek és a BAT Pécsi Dohánygyárnak. A többségi tulajdonos Tabán Trafik nagy része a Sánta családé – Sánta János neve akkor vált ismertté, amikor kiderült, hogy a trafiktörvény tervezete az ő számítógépét is megjárta.
És akkor érdemes egy kicsit összesíteni: csak a fenti cégekből – mert a lista közel sem teljes –
74,1 milliárd forintnyi vagyont vettek ki a tulajdonosok osztalékként egy év alatt, amihez képest az ötös lottó tényleg csak a szegények játszótere.
|
A nyugalom megzavarására alkalmas számok: így kaszáltak 2018-ban a NER cégei
|
Nehéz olyan NER-közeli céget találni, amelynek nem volt jó éve a 2018-as. Közpénzen felhízlalt milliárdos nyereségeket és az azt szinte teljes egészében osztalékként kivevő tulajdonosok szerepelnek az éves beszámolók alapján készült összefoglalónkban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190603_ner_cegek_nyeresege
|
2019-06-03 23:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Kína;vasút;Budapest-Belgrád;védővám;
2019-06-08 10:00:00
Referencia-vasút Kínának
Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.
Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a Belgrád-Budapest vasútvonalat is magába foglaló logisztikai folyosó kínálja majd a leggyorsabb szállítási útvonalat Kína és Európa nyugati fele között. A projekt az Egy övezet, egy út kezdeményezés részeként kapcsolja be térségünket a világkereskedelem egyik legjelentősebb útvonalába. A miniszter szerint a vasútvonal hozzájárul a közép-kelet-európai, jelenleg hiányos észak-dél irányú vasúti kapcsolatok bővítéséhez, fontos szempont az is, hogy a kínai cégek az Európába szánt áruk nagy részét a pireuszi kikötőből vasúton juttatják el majd a kontinens belsejébe, a szállítási útvonalért folyó versenyben pedig Magyarország lemaradna a beruházás nélkül. A magyarázat ellenére több elemző is azt állítja, hogy csak a kínai félnek és a beruházásban résztvevő magyar cégnek jelent nagy haszonnal kecsegtető üzletet Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése.
Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, kínakutatója is árnyalta ezt a képet. Májusban a kínai üzemeltetéssel működő pireuszi kikötő igazgató-helyettesével beszélve megkérdezte, mit várnak a Budapest-Belgrád vasútvonaltól, és erre egy legyintés volt a válasz - mondta el az oktató. A kikötőbe érkező kínai konténerek 80 százalékát ugyanis átrakodás után hajón más kikötőkbe szállítják, a fennmaradó 20 százalék nagy részét pedig közúton fuvarozzák. Az árumennyiséget tekintve a felújítandó vasúti szakaszon napi 1-2 konténervonat közlekedik. A felújítástól sem vár a kínai fél jelentős forgalomnövekedést - vélte a kikötő igazgató-helyettese.
A kínaiakat nem érdekli az sem, hogy 2-3 órával többet, vagy kevesebbet utaznak a konténereik, hiszen a tengeri út Pireuszig több hét.
A szakértők is erősen kétlik, hogy beválnak a vasútépítéssel kapcsolatos várakozások. Becslések szerint a beruházás irracionálisan hosszú idő alatt térülne meg a pályahasználati és egyéb díjakból. Ám nem is ez a legnagyobb gond ezzel a projekttel, hanem ennél sokkal súlyosabb aggály, hogy bele szabad-e állni egy több százmilliárdos, érdemi nemzetgazdasági hasznot nem jelentő beruházásba, amikor a világgazdaság és benne különösen Kína, ha nem is az év elején megjósolt mértékben, de lassuló ütemben növekszik. A legtöbb elemző szerint ugyan nem várható a 2008-2009-es méretű válság, de azért a bővülést stagnálás válthatja fel.
És ebben szerepet játszik az egyre élesedő kínai-amerikai kereskedelmi viszály is. Donald Trump amerikai elnök eddig 250 milliárd dollár értékű kínai árura vezetett be 25 százalékos vámtarifát, de további 300 milliárdra terjesztheti ki. Ez gyakorlatilag a teljes kínai export az USA-ba. Az elnök talán arra játszik, hogy az USA „tűzereje" nagyobb, hiszen négyszer akkora értékű kínai árura szabhat ki magas vámot, mint amennyire Kína. Washingtonban arra számítanak, hogy bár mindkét fél sokat veszít, de Pekingnek fog jobban fájni és ez engedményekre késztetheti a kínaiakat - véli a szakértő.
Trump számítása Kínával kapcsolatban ott hibádzik, hogy becslések szerint 80-200 milliárd dollár közötti amerikai vállalati beruházás valósult meg Kínában. Szinte az összes nagy amerikai cég jelen van az ázsiai országban és 2018-ban 130 milliárd dollár értékben adtak el termékeket. Ezek az adatok árnyalják a képet. Egyelőre nem világos, hogy ez a vámháború csak Trump sajátos tárgyalási stratégiája, vagy Washington a világban betöltött vezető szerepét igyekszik megvédeni Peking szuperhatalmi ambícióival szemben.
E tekintetben Európa sem lehet nyugodt - hívta fel a figyelmet a kínakutató. Trump nem mondott le az európai autókra kiszabható 25 százalékos vámról, csak felfüggesztette az intézkedés bevezetését. Az iparág fölött már enélkül is viharfelhők gyülekeznek. Csökkent az autóvásárlási kedv a kontinensen, de a lassuló gazdasági növekedés elsőként az autóiparon üthet. Magyarország pedig Szlovákia után a térségben a leginkább kitett ennek az ágazatnak, főleg a német autógyáraknak. Azok pedig máris óvatosabbak az itteni beruházásaikkal. A BMW hezitál a debreceni gyár építésével, a Mercedes pedig máris bejelentette a kecskeméti üzem bővítésének egy éves halasztását.
Ezért sem biztos, hogy éppen most kell belevágni egy rendkívül költséges vasútépítési programba. Matura Tamás szerint Peking afféle referenciamunkának tekinti ezt a beruházást, amivel betörhet az európai infrastruktúra közbeszerzési piacára. Ezzel főleg a nagy német és francia cégeknek okozhat fejfájást. A költségeket pedig a magyar adófizetők állják majd meg.
|
Referencia-vasút Kínának
|
Csendben aláírták a kivitelezési szerződést, megigényelték a kínai hitelt, és várják, hogy elkezdhessék a soha meg nem térülő Belgrád-Budapest vasútvonal építését.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3038855_referencia-vasut-kinanak
|
2019-06-08 12:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kína;Mészáros Lőrinc;Budapest-Belgrád;
2019-06-12 12:22:53
Kétmilliárd dolláros szerződést kötött Mészáros cége a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család.
A Budapest-Belgrád vasútvonalra már május végén megköttetett a kivitelezési szerződés; a Mészáros Lőrinc nevével fémjelzett RM International Zrt. a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-vel és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel konzorciumban építheti a vasútvonalat. A szerződés részletei viszont csak szerdán derültek ki az Opus Global rendkívüli közleményéből:
A szerződés értéke: 2,0786 amerikai dollár, vagyis nagyjából 590-600 milliárd forint. Ennél jóval pesszimistább becslések is keringtek az összeget illetően, ami lehetett volna akár 700-750 milliárd forintnyi is.
A beruházás 85 százalékát kínai hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrésszel finanszírozza a magyar állam.
Alvállalkozó a Huawei és majdnem a teljes Mészáros-család
Többek között a Huawei, valamint Mészáros Lőrinc, illetve gyerekei és veje érdekeltségei lettek az alvállalkozói a Soroksár és Kelebia közötti vasútvonal fejlesztést megkapó CRE Konzorcium-nak - szúrta ki az uniós közbeszerzési értesítőben az átlátszó.hu. A TED legfrissebb számában megjelent tájékoztató szerint az alábbi alvállalkozók vesznek részt a vasútvonal építésében:
Az alvállalkozók teljes listája persze négynél több tételből áll: R-Kord Kft.; FormiConcept Kft.; Kontúr Csoport Kft.; RING Mérnöki Iroda Kft.; TSCP Kft.; V-Híd Zrt.; VASÚTVILL Kft.; Vasútépítők Kft.; MÁV FKG Kft.; Híd-Tám Kft.; FEJÉR-B.Á.L. Zrt.; VILLFELÉP Bt.; China Railway Design Corporation; China Railway Electrification Engeineering Group Co., Ltd.; CARS Engineering Consulting Corporation Limited (Bejging); CRSC International Company Limited; Nokia Shanghai Bell Co., Ltd.; Huawei Technologies Hungary Ltd.; ZTE Hungary Ltd.; China Railway Electric Industries Co., Ltd.; China Railway No. 9 Group Co., Ltd.; Shanghai Civil Eingineering Group Hungary Ltd.
|
Kétmilliárd dolláros szerződést kötött Mészáros cége a Budapest-Belgrád-vasútvonalra
|
Az alvállalkozók közt pedig feltűnik a Huawei, valamint majdnem a teljes Mészáros-család.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3039249_ketmilliard-dollaros-szerzodest-kotott-meszaros-cege-a-budapest-belgrad-vasutvonalra
|
2019-06-12 15:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének nagy napja volt kedden. Az Országgyűlés az igazságügyi bizottság javaslatára elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) kezdeményezését, hogy fosszák meg tisztségétől Handó Tünde OBH-elnököt. Emellett a június 10-i "ügyészek napja" alkalmából Polt Péter legfőbb ügyész Pro Cooperatione Emlékéremmel tüntette ki Handót a "két szervezet közötti építő jellegű együttműködésért". A Ház döntése után 14 törvényszéki és ítélőtáblai elnök állt ki egy nyilatkozatban Handó mellett, aki épp a tegnapi napra időzítette már jó előre borítékolható döntését: ismét eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki tisztségére kiírt pályázatát, továbbra is bizonytalanságban tartva az ország legnagyobb bírósági szervezetét.
Az Országgyűlés 54 igen, illetve 120 nem szavazattal utasította el az OBH-elnökének menesztéséről szóló OBT-kezdeményezést. A bírói tanács május 8-án határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Handó Tünde tisztségétől való megfosztását a parlamentnél; a tanács több jelentésben feltárt törvénytelenségek, illetve amiatt, mert az OBH-elnök - kétségbe vonva az OBT legitimitását - több mint egy éve nem tesz eleget az OBT felé fennálló törvényi kötelezettségeinek.
A törvény szerint az igazságügyi bizottság javaslata alapján a parlament dönt - kétharmaddal - az OBT-kezdeményezésről, így a tisztségtől való megfosztás elutasítása várható volt. Azonban a Ház fideszes többsége így is trükközött, személyi javaslatként kezelték az OBT indítványát, így vitát nem folytathattak le Handó alkalmasságáról, pusztán szavaztak az igazságügyi bizottság javaslatáról. A bizottság amúgy a múlt héten egy óra alatt "végezte ki" az OBT-kezdeményezést, az ellenzéknek kétszer 10 perc jutott, a kormánypárti többség pedig egy előre - többek szerint Handó által - megírt szöveget fogadott el, amely a tanács kezdeményezésének elutasítását javasolta a képviselőknek.
Polt Péter is biztos volt abban, hogy az OBH-elnök helyén marad, hiszen, ha a Ház másképp dönt, nem biztos, hogy kitünteti Handót. Így viszont az OBH-elnök kerülhet ismét kényes helyzetbe, hiszen a bírák kitüntetéséhez az OBT hozzájárulása szükséges, ám a tanács információnk szerint ilyen döntést nem hozott. A 14 törvényszéki és ítélőtáblai elnök nyilatkozata is be volt tárazva az OBH-nál, hiszen szinte közvetlenül a parlamenti szavazás után közzétették azt a bírósági intraneten. Csökkenti a bírósági vezetők Handó melletti kiállásának értékét, hogy valamennyi aláíró Handótól kapta kinevezését.
A Fővárosi Törvényszék (FT) elnöke azonban nem írta alá az OBH-elnök melletti kiállást, nem is tehette, hiszem másfél éve nincs hat évre kinevezett elnöke az FT-nek. Az OBH-elnök tegnap a harmadik pályázatot nyilvánította ugyanis eredménytelenné. Handó sokáig várt az eredményhirdetéssel: a március 20-i határidőig két pályázat érkezett: az egyiket Polgárné Vida Judit az FT Handó által tavaly május 28-án egy év határozott időre megbízott elnöke adta be, aki azonban utóbb visszavonta pályázatát. A másik pályázó Vadász Viktor az FT büntetőbírója, egyben az OBT tagja és szóvivője volt, akit az indoklás szerint így utasított el az OBH-elnök: "a pályázat és a személyes meghallgatás alaphangulatát is a »harc«, a Fővárosi Törvényszék és a pályázó elleni »támadás« és az ezzel szembeni »védekezés« víziója hatotta át". Az FT elnöki feladatait jelenleg dr. Tóth Gyula elnökhelyettes látja el.
|
Handó Tünde nagy napja
|
Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3039196_hando-tunde-nagy-napja
|
2019-06-11 23:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
OBT: Handó Tünde teljesen ellenőrizhetetlenül ténykedik
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének, Handó Tündének nagy napja volt kedden: amellett, hogy az OBH-OBT együttműködésért kitüntették, nyilatkozatban álltak ki mellette törvényszéki és ítélőtáblai elnökök, valamint bejelenthette, hogy ismét eredménytelennek nyilvánította a Fővárosi Törvényszék (FT) elnöki tisztségére kiírt pályázatát,
Az ügyben az OBT szerda este közleményt adott ki, amelyben többek közt arra hívják fel a figyelmet, hogy a Handó törvénysértéseit dokumentáló, több mint százoldalas munkaanyag áttanulmányozására az Országgyűlés Igazságügyi Bizottság tagjainak egyetlen munkanap állt rendelkezésükre. Ezt a bizottsági ülésen többen szóvá is tették, ráadásul
A bizottság ülésén megjelent az OBT elnöke, de nem kapott lehetőséget hozzászólásra. A bizottság egy előre elkészített szövegtervezetről döntött, írja a közlemény, a szövegről megállapítva: az az OBT egyetlen ténymegállapításával sem foglalkozik érdemben. Az Országgyűlés – személyi kérdéssé nyilvánítva az OBT előterjesztését – vita nélkül határozott.
Az OBT most emlékeztet arra, hogy míg a kormány eddig folyamatosan azzal érvelt, hogy az OBT megfelelő ellensúlyt biztosít az egyszemélyi vezetés megerősített hatalmával szemben, ezért Handó nem veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét, ennek ellenkezőjére utal, hogy az Országgyűlés most a tények érdemi vizsgálata nélkül hozott döntést róla.
- hívják fel a figyelmet. Az OBH elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll, írják, így a magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik. Handó tevékenységét a bírói hatalmi ágban ténylegesen jelenleg senki nem tudja felügyelni.
Az OBT megállapításait az utóbbi időben több nemzetközi szervezet vizsgálta és megerősítette. Legutóbb a Nemzetközi Bírói Egyesület jelentése fogalmazta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkotmányos krízise az OBH elnökének jogsértő magatartására vezethető vissza. A Velencei Bizottság elnöke 2019 márciusában úgy fogalmazott: "a magyar jogállamiság szempontjából a legproblematikusabb az Országos Bírósági Hivatal elnökének szerepe". Az Európa Unió Tanácsa napokban kiadott ajánlása egyenesen azt rögzítette, hogy "az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása szempontjából döntő fontosságú fékek és ellensúlyok tovább gyengültek a bírósági rendszerben, az OBT egyre nehezebben képes ellensúlyozni az OBH elnökének hatásköreit, ami aggályokat vet fel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban".
|
OBT: Handó Tünde teljesen ellenőrizhetetlenül ténykedik
|
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3039367_obt-hando-tunde-teljesen-ellenorizhetetlenul-tenykedik
|
2019-06-13 22:12:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bige László;
2019-06-13 12:50:43
Vagy elmenekül az országból, vagy börtön vár rá - oligarchatámadásról beszélt az ötödik leggazdagabb magyar
A jelek szerint lehet, hogy az sem elég, ha Bige László kiszáll egyes ágazatokból.
Két barátján keresztül már tavaly megüzenték Bige Lászlónak, hogy szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni – ezt állítja az üzletember, aki a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában beszélt. (Az anyagot itt hallgathatja meg.)
Bige László szerint oligarchák állnak az ellen folyó vizsgálatok és a gyára bezáratása mögött, de neveket továbbra sem mondott. Szerinte megtámadott cégével a bíróságon is nyerni fognak, ha pedig megalakul az Európai Bizottság, az unióba is kiviszi majd az ügyet.
Az üzletember, aki a leggazdagabb magyarok nem hiivatalos listáján az egyik hátrányának tartja, hogy nincsenek politikai kapcsolatai, de szerinte egy jogállamban nem múlhat ezen egy vállalat jövője, ezért azt kéri a hatóságoktól, hogy törvényesen járjanak el velük szemben.
Bige László annak kapcsán nyilatkozott, hogy szolnoki vegyi üzemét bezáratta a katasztrófavédelem, amit egy ellene indított bosszúhadjárat részének tart. És a jelek szerint nem véletlenül. A történet egy törvénymódosítással kezdődött, és a jelek szerint a gyárbezárás egy köztes stáció.
Bige László az egyik legnagyobb hazai műtrágyagyártó, aki a napi.hu legfrissebb listája szerint az ötödik leggazdagabb magyar az országban 170 milliárd forintra becsült vagyonával.
|
Vagy elmenekül az országból, vagy börtön vár rá - oligarchatámadásról beszélt az ötödik leggazdagabb magyar
|
A jelek szerint lehet, hogy az sem elég, ha Bige László kiszáll egyes ágazatokból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3039391_vagy-elmenekul-az-orszagbol-vagy-borton-var-ra-oligarchatamadasrol-beszelt-az-otodik-leggazdagabb-magyar
|
2019-06-13 14:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
bíróságok;
2019-06-11 08:15:00
A kormány nem tett le szándékáról, trükköznek a bíróságok körül
Hiába halasztották el az új közigazgatási ítélkezési rendszer létrehozását, lapunk információi szerint ősszel ismét napirendre veszi az ügyet a kabinet.
Ősszel ismét napirendre kerülhet az önálló közigazgatási bíráskodás megteremtése - tudta meg lapunk kormányzati forrásból. Bár az erről szóló törvényeket a kormány - Gulyás Gergely május 30-i bejelentése szerint - határidő nélkül elhalasztotta, információnk szerint a kabinet nem tett le eredeti szándékáról, és mindenképpen létrehozná az önálló közigazgatási bíráskodás rendszerét. Erre utal az is, hogy az Alaptörvényben - a tavaly elfogadott hetedik módosítás szerint - benne marad a közigazgatási bíráskodást megteremtő mondat: "Bíróság a rendes és a közigazgatási bíróság".
A sokat bírált közigazgatási bíróságok bevezetésének elhalasztását sokan arra vezették vissza, hogy a Fidesz így akarta jelezni kompromisszumkészségét az Európai Néppárt felé. Őszig a kormánypárt és a pártcsalád viszonyáról szóló egyeztetések már véget érhetnek, azonban ha addig ismét napirendre kerül a közigazgatási bíráskodás ügye, akkor veszélybe kerülhet a Fidesz tagsága, valamint Trócsányi László biztosi posztja is.
A halasztást törvényjavaslat formájában is benyújtották a Háznak, de a sarkalatosnak minősülő tervezetről még nem szavazott a parlament, ennek ellenére Áder János államfő - akinek a törvény szerint május 31-i javaslatot kellett volna tennie az új bírósági rendszer csúcsszerve, a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére - levélben közölte az Országgyűlés elnökével: nem tesz javaslatot az új bírósági vezetőre. Áder indoklása fölöttébb érdekes; mint írta: az új helyzetben személyi javaslatot "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" nem terjeszt elő. Pedig még mindkét közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályos, vagyis Áder - formálisan - törvényt sért, amikor nem jelöl elnököt.
A "jogszabályi előírásoknak megfelelő jelölt hiányában" fordulat sem értelmezhető, hiszen a két törvény alapján éppen az államfőnek kellene jelölnie elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság élére, neki kellene a "megfelelő jelöltet" megtalálnia, márpedig a törvény kritériumainak több személy is megfelel. Ráadásul az egyelőre el nem halasztott közigazgatási bíróságok hatálybalépéséről szóló törvény szerint Áder jelöltjét június 15-ig a parlamentnek meg is kellene választania, ami nyilván elmarad.
Kormányzati forrásunk azt állította: a halasztás nem okoz zavart a bírósági rendszerben, a már megtett bírói nyilatkozatok semmissé válnak. Április 30-ig kellett ugyanis az eddigi közigazgatási bíráknak, bírósági titkároknak és a fogalmazóknak nyilatkozniuk az OBH elnökénél: az eredeti tervek szerint 2020. január 1-jén létrejövő közigazgatási bíróságokon kívánnak-e tovább dolgozni, vagy maradnak a rendes bíróságokon. Mint az OBH korábban jelezte, a határidőig 162 bíró nyilatkozott úgy, hogy az új bíróságokon folytatná munkáját. A törvény elhalasztásáról szóló, még el nem fogadott tervezet szerint hatályukat vesztik ezek a nyilatkozatok, vagyis ha ősszel ismét napirendre kerül az önálló közigazgatási bíráskodás, az érintett bíráknak ismét nyilatkozniuk kell majd.
Zavart okozhat az is, hogy jelenleg négy olyan közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumvezető-helyettesi álláshely van a rendes bíróságokon, amelyekre nem írtak ki pályázatot a visszavonni kívánt törvény tilalma miatt.
Egyelőre tehát minden marad a régiben, csak maguk a bírák bizonytalanodtak el a kormányzati huzavona miatt. Ugyanez a megállapítás lehet igaz az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének helyzetére is. Az Országos Bírói Tanács (OBT) ugyanis május 8-án határozatot hozott arról, hogy kezdeményezi Handó Tünde, OBH-elnök tisztségétől való megfosztását az Országgyűlésnél. Az OBT egyebek között kifogásolta az OBH elnökének kinevezési gyakorlatát, és az előterjesztések benyújtásának megtagadását. A tisztségtől való megfosztásról a parlament dönt - kétharmados többséggel - az Országgyűlés igazságügyi bizottságának javaslata alapján.
Az OBT-indítványt azonban az igazságügyi bizottság nem támogatja, vagyis olyan javaslatot terjeszt a képviselők elé, hogy Handó Tündét ne fosszák meg az OBH elnöki tisztségétől. A bizottság indoklása leszögezi: "nem kíván állást foglalni az OBT működésének és legitimációjának kérdésében, arról ugyanis (...) az Alkotmánybíróságnak van joga dönteni". A bizottság szerint ugyanakkor az OBH-elnök munkájával kapcsolatos határozatának meghozatalában "legalább két olyan OBT tag is részt vett, akik korábban eredménytelenül pályáztak magasabb bírói álláshely, illetve bírósági vezetői pozíció betöltésére, és legalább egy tag az OBH elnökével szemben bírósági eljárást is indított". Vagyis a kormánypárti többségű bizottság szerint a Handóval szembeni eljárás nem részrehajlás nélkül, tisztességes módon történt, és az OBT megsértette az Alaptörvény több cikkét is. Úgy vélték továbbá, hogy "az OBT-nek az OBH elnökét érintő kifogásai nem állják meg a helyüket", s megállapították, hogy Handó "minden felvetett kérdés esetében részletekben menően tájékoztatta az OBT-t az általa hozott döntésekről és azok indokairól" (ez nyilvánvalóan nem igaz, az OBT-jelentés több ügyet is felsorol amelyben nem kaptak tájékoztatást), sőt, a bizottság szerint épp az OBT nem vizsgálta az OBH elnökének válaszait. A bizottság javaslatáról, Handó elmozdításáról ma dönt a Ház.
|
A kormány nem tett le szándékáról, trükköznek a bíróságok körül
|
Hiába halasztották el az új közigazgatási ítélkezési rendszer létrehozását, lapunk információi szerint ősszel ismét napirendre veszi az ügyet a kabinet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3039054_a-kormany-nem-tett-le-szandekarol-trukkoznek-a-birosagok-korul
|
2019-06-11 10:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hatalmas gyarapodásról számol be a Rogán Antal helikoptereztetéséről ismerté vált társaság 2018-as beszámolója. A miniszterelnök kabinetfőnöke mellett a házelnököt, Kövér Lászlót és delegációját is Rómába utaztató társaság a 2017-es 915 millió forint után tavaly annak több mint dupláját, 2,2 milliárdot könyvelhetett el árbevételként. A kiegészítő mellékletből ugyan nem derül ki pontosan, hogy milyen tételnek, tevékenységnek köszönhető a látványos gyarapodás, a sajtóban megjelent hírek alapján azonban sejthető.
A kadarkúti Fly-Coop Kft. még 2017 decemberében nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét. A megállapodás részletei azonban csak 2018 áprilisában kerültek nyilvánosságra. Eszerint az Országos Vérellátó Szolgálattal kötöttek szerződést, melynek értelmében készenléti díjként havi 25 millió forintot, vagyis évi 300 milliót kap a társaság akkor is, ha egyetlen alkalommal sem szükséges felszállnia a gépeknek a kadarkúti repülőtérről.
Az Országos Vérellátó Szolgálat mellett azonban már jelentős vevői is vannak még a társaságnak, mint az a kiegészítő mellékletből kiderül, az viszont ezekben az esetekben is rejtve marad, hogy nekik milyen mértékű gyarapodás köszönhető. A dokumentumban jelentős partnerként tüntették fel a vérellátó mellett:
az AOG Solution Kft.
és a Mangusta Invest SA.
A két társaság közül az utóbbi, luxemburgi székhelyű társaság az érdekesebb. A Rákosi Tamás tulajdonában lévő Mangusta Invest egészen mostanáig ugyanis a TV2 csoport műsorgyártó partnerének, az IKO Holdingnak volt 49 százalékban a tulajdonosa, illetve harmadrészét birtokolta a hazai televíziós hirdetési piac egyik legnagyobb reklámértékesítő vállalatának, az Atmedianak. Rákosi részét nemrég a Hunmedia Befektetési Zrt. vette meg.
Visszatérve a Fly-Coop tavalyi évére, a bevételek látványos növekedésével párhuzamosan a kiadások is emelkedtek. Anyagjellegűként a korábbi 762 millió után 1,6 milliárdot számoltak el, személyi jellegűként pedig 58 millió után 84-et. A kiegészítő melléklet szerint a cég alkalmazásában 28 fő állt tavaly, bérköltségük alapján az átlagos bérük meglehetősen szerény volt: 192 127 forint.
Mindezek eredményeként üzemi szinten is a korábbi többszörösére nőtt a társaság nyeresége: az elért 364 millió forint majdnem hétszerese a 2017-esnek. Ezt az adófizetési kötelezettség, valamint a pénzügyi műveleteken elért veszteség némileg csökkentette és végeredményben 347,7 milliós adózott nyereséget mutathatott ki a cég. A tulajdonosok azonban ezt az összeget a cégben hagyták, osztalékfizetésről nem határoztak.
A cég mérlege szerint némiképp emelkedett a kötelezettség-állomány, 464 millió után 534 milliót tartottak nyilván tartozásként. Emellett 100 millió forintos lekötött tartalékot is képeztek fejlesztési tartalék címén.
|
Sosem keresett még ennyit a Kövér Lászlót reptető cég
|
Működésének legnagyobb árbevételét sikerült elkönyvelnie a Rogán Antal helikoptereztetéséről is ismerté vált társaságnak tavaly. Köszönhetően ez főként egy zsíros közbeszerzésnek. A miniszterelnök kabinetfőnöke mellett a házelnököt, Kövér Lászlót és delegációját is Rómába utaztató társaság a 2017-es 915 millió forint után tavaly annak több mint dupláját, 2,2 milliárdot könyvelhetett el árbevételként.
A kadarkúti Fly-Coop Kft. még 2017 decemberében nyerte el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 571 millió forintos tenderét. A megállapodás részletei azonban csak 2018 áprilisában kerültek nyilvánosságra. Eszerint az Országos Vérellátó Szolgálattal kötöttek szerződést, melynek értelmében készenléti díjként havi 25 millió forintot, vagyis évi 300 milliót kap a társaság akkor is, ha egyetlen alkalommal sem szükséges felszállnia a gépeknek a kadarkúti repülőtérről.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/hatalmasat-kaszalt-a-kovert-repteto-ceg-tavaly.html
|
2019-06-13 21:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Jelen állás szerint az egyetlen jelentős magyar kénsavgyár működése ér véget a szolnoki vegyipari vállalat bezárásával, és műtrágyagyárból is csak egy fog maradni. A Bige Holding néven futó szolnoki vegyi üzem bezárását a tulajdonos Bige László jelentette be a Népszavának, a hatósági eljárásokra hivatkozva.
Leginkább egy másik vegyipari vállalkozásának, a pétfürdői Nitrogénműveknek köszönhetően Bige az egyik leggazdagabb magyar, a különböző gazdaglistákon pár éve még a második leggazdagabb magyarnak számított Csányi Sándor mögött. Az Forbes 2016-ban is még a második helyre sorolta 182 milliárd forintos vagyonnal, a 2018-as listán azonban a nyolcadik helyre csúszott 110 milliárddal.
A vagyona apadása mellett az utóbbi fél évben több nehézséggel is szembenézett Bige. Tavaly egy két napig tartó, 250-300 fős rendőrségi razziát tartottak a szolnoki vegyi üzemben. Nyomozás indult ellene, május végén Bigét már gyanúsítottként hallgatták ki. Két napra őrizetbe is vették, és vesztegetéssel gyanúsították meg. Ezt követően a katasztrófavédelem leállíttatta a szolnoki gyárat, és az egy meg nem nevezett ember bosszúhadjáratáról beszélő Bige erre hivatkozva döntött úgy, hogy bezárja a gyárat. Bige szerint napokon belül elkezdik elbocsátani a dolgozókat, akik a NAV adatai szerint közel kétszázan vannak. A vállalkozó ezt a Trend FM-nek nyilatkozva azzal árnyalta szerdán, hogy 10 napig, a Közigazgatási Bíróság döntéséig még vár a gyár bezárásával.
Bigéről még az Origóba írtam egy portrét öt évvel ezelőtt, amely alapján egy konfliktuskereső, végletekig határozott és dörzsölt üzletember képe rajzolódott ki. Amerre jár, konfliktus kíséri útját, még a saját fia is beperelte. Nem először ült őrizetben, és nem először állt le egy tulajdonába tartozó üzem valamilyen zavaros ügy miatt. Az alábbi cikkben életének legfontosabb állomásait és a szolnoki gyár jelentőségét igyekszem bemutatni.
Magyarországon két forintért megölnék egymást
A jelenleg 61 éves Bige Erdélyben nőtt fel, és gyógyszervegyészként végzett. Már fiatalon üzletelt, például pólókkal, majd a nyolcvanas években átköltözött Magyarországra. "Az első benyomásom az volt, mennyire utálják egymást az emberek. Két forintért megölték volna a másikat. Ez ma sem változott, a nemzeti büszkeség itt ismeretlen" – ezt egy korábbi interjúban mondta a rá jellemző élességgel.
Egy szabolcsi kisvárosba, Dombrádra költözött, ahol kajak-kenu edzőként kezdett el dolgozni. Közel 30 éves volt, amikor elkezdett nagyobb tételben használt ruhákkal kereskedni, majd a rendszerváltás környékén a vegyiparra váltott. A kilencvenes évek közepén azonban érezte, hogy kereskedőként ki van szolgáltatva a gyártóknak, és ekkor találta ki, hogy megpróbálja megszerezni a nagy múltú szolnoki vegyi gyárat, amelyet akkor még Tiszamenti Vegyiműveknek (TVM) neveztek.
Az üzemet 1951-ben alapították meg, és az Alföld szervetlen vegyipari központjának szánták. A Szoljon visszaemlékezése szerint vízigényét ki tudta elégíteni a közeli Tiszából, az Alföld közepéről kiszolgálta műtrágyával a könyék mezőgazdaságát, a közeli vasúti csomópont révén pedig a többi országrészbe is szállított.
A beruházást a kénsavgyár építésével kezdték. A kénsav egy nagyon fontos ipari vegyi anyag, felhasználásának mértéke az adott ország iparosodását is jellemzi. Leginkább műtrágyák és egyéb, mezőgazdaságban használt vegyszerek előállításához használják, valamint olajfinomításhoz. A kénsavgyár után többek között műtrágyagyárral és kriolitüzemmel egészült ki a vállalat. Mosószert is gyártottak itt, például a Tomit, és a csúcsidőszakban 1500-an dolgoztak az üzemben.
Bige nagykereskedőként került kapcsolatba a gyárral, és végül egy rendkívül zavaros időszak után sikerült privatizálnia 1997-ben. A pályázatot korábban kétszer is érvénytelenítették, Bige szerint azért, mert senki nem akarta, hogy ő szerezze meg. "Pedig tudtam, az enyém volt a legjobb ajánlat. De ez Magyarországon kevés. A nyakamra küldtek embereket, megfenyegettek, hogy álljak el a szándékomtól. Csakhogy én Romániából jöttem, ahhoz képest ez itt a béke és a mosoly szigete. Akkor sem tudtak és ma sem tudnak megijeszteni" – mondta korábban. Ebben a nyilatkozatában az is szerepelt, hogy végül "addig kavart, amíg Horn Gyuláig ért a szava", a harmadszor kiírt pályázatot pedig végül megnyerte.
Csányi szűk körébe tartozott
Az Origóba írt portrém során több őt ismerő forrás is azt mondta, hogy Bige nem tudta volna megkaparintani a TVM-et a kapcsolatai, elsősorban Csányi Sándor támogatása nélkül. Kettejük viszonyának jelentős hatása volt Bige meggazdagodására, összeismerkedésük a közös vadászatokra nyúlik vissza. Bigének több politikussal is jó kapcsolata volt, Medgyessy Péter volt MSZP-s miniszterelnököt egyszerűen Péterkémnek nevezte. Egy parlamenti képviselőknek rendezett 2004-es vadászatból kisebb botrány is lett, mivel több képviselő nem vallott erről a vagyonnyilatkozatában, például Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Bige vadászatokon került közeli kapcsolatba Csányival, aki saját bevallása szerint csak olyanokkal vadászik, akikkel bensőségesen jó a viszonya. "Csányi kevés embert enged közel magához, de Bige köztük volt" – mondták nekem korábban. A jó viszony szerepet játszhatott abban, hogy a TVM megszerzéséhez a Csányi által vezetett OTP nyújtott hitelt. A TVM új igazgatóságába Csányi és más OTP-s tisztviselők is bekerültek, az egyik akkori vezető szerint Csányi egyik helyettese gyakran járt Bigénél.
Bige korábban azt mondta, hogy amiatt akarta megszerezni a vállalatot, mert ez Magyarország egyetlen kénsav-, foszforsav- és kriolitgyára. Mivel szerinte szinte minden más vegyi üzem bezárt, stratégiai szerepe van. A privatizáció után egy évvel azonban előzetes letartóztatásba helyezték Bigét, mivel többek között több tízmilliós adócsalással és 15 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítottak, de végül felmentette a bíróság.
A vállalkozás 2004-ben került teljesen a tulajdonába (1997-ben a 85 százalékát szerezte meg), és ebben az évben jelentősen átszervezte a céget, ekkor olvadt be a Bige Holdingba. Megújították a műtrágyagyártást, és más fajta (nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó, azaz NPK) műtrágyákat kezdtek el gyártani.
Komoly visszaesés
A vállalat tavalyi bevétele 14 milliárd forint volt, amelynek 65 százaléka műtrágyából származott, a kénsavtermékekből 2,5 milliárd jött be. A cég honlapja szerint a szolnoki az ország egyetlen kénsavgyára*Két vegyiparral foglalkozó egyetemi oktatót kérdeztem erről. Egyikük szerint valóban ez az egyetlen jelentős kénsavgyár, a másik szerint van még olyan vállalat, amelynek van saját kénsavgyára. , a vevői közé tartozik a Borsodchem és a Richter Gedeon is. Tavaly a Bige Holding bevételének közel harmada származott exportból, a legnagyobb vásárlók Németország, Románia és Ausztria voltak, de az USA-ba és Dél-Koreába is voltak kisebb eladások.
Bige legfontosabb érdekeltsége a szolnokinál jóval nagyobb pétfürdői Nitrogénművek Zrt., amely az egyedüli magyar műtrágyagyár lehet a szolnoki gyár bezárása után. Hat éve még 150 milliárd forint árbevételt hozott, és többször is 10 milliárd körüli profitot termelt. A forgalom azonban azóta jelentősen, több mint egyharmadával csökkent, részben a nitrogéngyártás meghatározó alapanyaga, a földgáz, illetve a műtrágyaárak változása miatt, és tavaly 15 milliárd forintos veszteséget termelt a cég (a cikk eredeti verziójában tévesen el voltak csúsztatva a pénzügyi adatok egy évvel). Az Agrárszektor cikke szerint azonban a két magyar gyárnak így is 50-55 százalékos részesedése lehet a magyar műtrágyapiacon.
Bige 2002-ben szerezte meg a Nitrogénműveket. A vállalat megvásárlásához szintén jelentős hitelt nyújtott az OTP, és a tulajdonosváltás után a TVM-hez hasonlóan a Nitrogénművek vezetésébe is bekerült több, Csányihoz közel álló ember. Bige gyorsan, erős kézzel tette jövedelmezővé az üzemet, az Agrárszektor szerint nagyjából 450 millió euróért (közel 150 milliárd forintért) fejlesztették 2004 és 2017 között. A megkeresett pénzt visszaforgatta, az alkalmazottaktól pedig fegyelmet követelt, hozzájuk többször álruhában ment be, hogy tesztelje őket.
Konfliktus Csányival
Bigét korábban úgy jellemezték nekem, hogy látszik rajta, hogy más rendszerben szocializálódott, csak az erő pozíciójából ért. Ebből adódóan számos konfliktusa akadt, a legnagyobb horderejű a Csányival történt konfliktus volt. Korábban az őket ismerők közül többen azt mondták nekem, hogy hirtelen szakadt meg a barátságuk. Csányi úgy érezte, Bige átverte őt a Nitrogénművek tulajdonjogával kapcsolatban, erről több spekulatív vagy körülírós cikk is született korábban.
A Csányihoz közel álló tisztviselők távoztak a Nitrogénművektől 2008-ban, és az OTP egyik napról a másikra a teljes, 15 milliárdos forgóeszköz-finanszírozást kivonta a cégből. Ezt Bige szicíliai módszernek nevezte. A nehéz helyzetből egy 24 milliárd forintos, állami garanciás hitel mentette ki, amelyet az Magyar Fejlesztési Banktól kapott. A hitelt később az Európai Bizottság szabálytalannak nevezte, és Budai Gyula is vizsgálta.
Csányi és Bige szakításával egy időben alakult ki egy, a mostanihoz hasonlóan komoly nézeteltérés, ami miatt egy időre be is kellett zárni a Nitrogénműveket. A gyár beszállítója a zavaros hátterű EMFESZ volt, amely 2008 első felében leállította a szállítást, mert szerinte a Nitrogénművek nem fizetett. Az EMFESZ-t az E.On váltotta, de állításuk szerint nekik sem fizettek, emiatt leállították a szállítást, a gyár pedig 2008 októberében bezárt.
Az EMFESZ közben be is jelentkezett a Nitrogénművek megvásárlásáért. Az EMFESZ szerint a Nitrogénműveknek önköltségi áron szállította a gázt, mert azt remélte, hogy tulajdonjogot szerez majd benne. Az EMFESZ szerint a gyár azért működhetett nyereségesen, mert az EMFESZ veszteségesen szállított, és mikor látták, hogy nem lehetnek tulajdonosok, más árat kértek a gázért.
Az EMFESZ tulajdonosi köre sosem volt átlátható, de Csányi Sándor neve ezzel a céggel kapcsolatban is előkerült. A WikiLeaks által kiszivárogtatott diplomáciai táviratokból az derült ki, hogy egy, a magyar és régiós energiaszektort ismerő szakértő és más meg nem nevezett elemzők azt gyanították, hogy Csányi Sándornak és közeli szövetségesének, Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának a kezdetek óta köze volt az EMFESZ-hez. Az Index cikksorozata szerint a cég azért léphetett be a magyar piacra, mert a Mol vezetői belátták, hogy legyőzni nem tudják az ellenfelüket, ezért inkább támogatni kezdték. Az OTP a WikiLeaks-iratok kiszivárgásakor tagadta, hogy Csányinak érdekeltsége lenne az EMFESZ-ben, a Mol nem kommentálta az értesülést.
Bige életútja fényében aligha lehet kérdéses, hogy most, amikor az ellene indított eljárások kapcsán arról beszél, hogy "egy ember biztatására indultak el nekem", akkor kire gondolhatott. A Népszava mindenesetre megkereste az OTP Bankot, amely annyit írt, hogy Csányi Sándor nem foglalkozik a témával.
Közélet Vállalat Bige László Csányi Sándor Péti Nitrogénművek vegyipar Olvasson tovább a kategóriában
|
Szicíliai módszerek és nyakára küldött emberek övezték a vesztegetéssel gyanúsított Bige László felemelkedését
|
Az ország egyik leggazdagabb embere bezáratja a két magyar műtrágyagyár egyikét. Bige László életútja és a szolnoki vegyi vállalat jelentősége.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190613/sziciliai-modszerek-es-nyakara-kuldott-emberek-oveztek-a-vesztegetessel-gyanusitott-bige-laszlo-felemelkedeset/
|
2019-06-13 18:17:00
| true | null | null |
G7
|
Közleményben tudatta ma Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global, hogy aláírta a Soroksár-Kelebia vasút felújítására vonatkozó szerződést az a konzorcium, amelyben az egyik érdekeltsége is részt vesz. Ebben önmagában túl sok újdonság nincs, erről a G7 már múlt pénteken beszámolt, és az aláírást még aznap megerősítette a Pénzügyminisztérium közleménye.
A közleménnyel mindenesetre hivatalossá vált, hogy valóban az a három cég alkotja a nyertes konzorciumot, amelyről az Index korábban írt: a Mészáros-cég RM International Zrt., továbbá kínai partnerei, a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. és a China Railway Electrification Engineering Group (Magyarország) Kft.
Szintén ma jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben a tender eredménye, és ebből kiderültek az alvállalkozók is. Ahogy azt a 24.hu már megírta, megtalálható köztük három további Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. Érdekes, hogy a kínai alvállalkozók között megtalálható jóformán az összes olyan, amellyel az amerikai kormány az elmúlt egy évben tengelyt akasztott, főképpen a ZTE és a Huawei. Nem hatott tehát az amerikai nagykövetség figyelmeztetése, ez a projekt nem a magyar-amerikai, hanem a magyar-kínai barátság terepe.
A legérdekesebb azonban az ár, amelyet eddig nem tudtunk. Nos, a szerződés szerint ez 2 078 636 973 dollár, azaz mostani árfolyamon mintegy 590 milliárd forint. Ez két ok miatt is megdöbbentő összeg.
Az egyik, hogy amikor valamelyik kormánytag – leginkább Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – hasonló összeget (nettó 525 milliárd forint plusz 10 százalék tartalék keret, illetve a beruházás 85 százalékát fedező kínai hitel költségeivel együtt 750 milliárd forint) említett, akkor azt eddig a Budapest-Belgrád projekt teljes magyarországi szakaszára értette. Vagy legalábbis hagyta, hogy mindenki így értse.
Csakhogy az nem Soroksártól kezdődően tart Kelebiáig (a szerb határig), hanem Ferencváros állomástól.
A Soroksár-Kelebia 152 kilométeres hosszához képest a Ferencváros-Soroksár 9 kilométere nem tűnik soknak, csak éppen itt – egy szakaszon – át akarják helyezni a síneket, ami miatt pár éve hirtelen 80 milliárddal ugrott meg a projekt tervezett költsége. (A térképen a fővárosra nagyítva látható a mostani és a tervezett nyomvonal is, a nevük a vonalra kattintva olvasható.)
Azt nem lehetett tudni, hogy mennyiről indult a plusz 80 milliárd a Ferencváros-Soroksár szakaszon, de az látszik, hogy mivel a korábban közölt összeg csak a Soroksár-Kelebia szakaszra elég, ezen felül lesz még egy legalább 100 milliárdosra becsülhető számla is. Ez azt is jelenti, hogy
az első bejelentés 472 milliárd forintjához képest máris közel 50 százalékkal drágult a projekt, pedig még egyetlen kapavágás sem történt.
A másik ok, amiért megdöbbentő az 590 milliárdos cech, hogy ezzel a Soroksár-Kelebia lesz Magyarország messze legdrágább vasúti beruházása, miközben nagyon könnyű terepen kell dolgozni. Eddig ezt a címet az Ercsi és Pusztaszabolcs közötti vasútfelújítás birtokolta, ahol az egy kilométerre vetített költség 3,16 milliárd forint. Ezt a Soroksár-Kelebia fölényesen kenterbe veri, mert itt a fajlagos költség jelen állás és dollárárfolyam mellett 3,88 milliárd forint lesz. Egyébként Ercsi és Pusztaszabolcs között is dolgozik egy Mészáros-cég, a Mészáros és Mészáros Kft.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAláírták az 500 milliárdos szerződést a projektről, amire nincs szükségAláírták a Soroksár-Kelebia vasút felújításáról szóló, részben kínai hitelből finanszírozott szerződést, amely a Budapest-Belgrád projekt legnagyobb része. A munka a tervezéssel együtt várhatóan öt évig tart.
|
Kiderült, hogy sokkal drágább lesz, minden rekordot megdönt a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza
|
Eddig azt mondták, hogy a Budapest-Belgrád egész magyar szakasza kijön szűk 600 milliárdból, most kiderült, hogy csak a Soroksártól induló része.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190612/kiderult-hogy-sokkal-dragabb-lesz-minden-rekordot-megdont-a-budapest-belgrad-vasut-magyar-szakasza/
|
2019-06-12 18:34:00
| true | null | null |
G7
|
Világos szempontrendszert, a tisztességesen működő színházaknak megfelelő mértékű támogatást és a visszaélések visszaszorítását ígérte a kormányzat, amikor megszüntette a színházak finanszírozását meghatározó tao-rendszert októberben. A visszaélésekkel kapcsolatban valóban értek el eredményeket, a másik két szempont azonban egyelőre komolyan sérül.
A színházi világban a kulturális tao eltörlése után két narratíva látszott kidomborodni. A hangosabb, a valós döntési helyzetektől távolabbi, jellemzően független színházi szereplők közül sokan már a bejelentés után közvetlenül politikai alapú leszámolásként vagy legalábbis érzéketlen és felelőtlen döntésként látták a finanszírozási rendszer lényegében visszamenőleges megszüntetését.
A döntésekhez közelebb álló, a nyilvánosság előtt csendesebb, de befolyásosabb színházi vezetőkből álló réteg viszont mintha jobban bízott volna a kormányzati szereplők nyugtatgatásaiban. A bizonytalanság és a látszólagos kapkodás ellenére a hozzájuk eljutó félinformációkból azt olvasták ki, hogy az új rendszer valóban csak a visszaélésekkel való leszámolást fogja szolgálni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsalókkal számolna le a kormány, de közben mások is pórul járhatnakJelentős változások előtt áll a színházi szféra, ha valóban felszámolják az előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását, amely 10 év alatt sok tekintetben átalakította ezt a világot.
A kormányzati kommunikáció is ezt a narratívát erősítette. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy a kulturális támogatás nem politikai alapon történik, és a színházak finanszírozása „a kultúrharcnak azért nem lehet része, mert mi semmilyen kultúrharcban nem vagyunk érdekeltek, semmilyen kultúrharcot nem támogatunk”.
Fekete Péter kulturális államtitkár pedig azt mondta januárban, hogy azok a színházak, amelyek valós szakmai munkát végeznek, meg fogják kapni azt a kompenzációt, amellyel jól tudnak működni. Áprilisban pedig arról beszélt, hogy számukra rendkívül fontosak az alternatív, kísérletező színházak vagy a magánszínházak, és ezek az intézmények is megkapják nagyságrendileg azokat az összegeket, amelyekkel a korábbi években gazdálkodtak.
A döntés bejelentése óta több mint fél év telt el. Az már pár hónapja világosnak látszott, hogy Gulyás hiába beszélt arról, hogy az EMMI-nek világos, megismerhető szempontok alapján kellene döntenie a támogatásokról. Az új rendszert leginkább csúszások és káosz jellemzi, ahol nem tisztázott, hogy ki dönt a taót felváltó többlet támogatásokról, sem az, hogy milyen szempontok alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeomlottak az állami milliárdokkal kitömött kamuszínházak, 94 százalékkal csökkent az árbevételükAz egyik színház 800 milliós forgalma három millió alá süllyedt, miután eltörölték a tao-rendszert. Azonban még így is kaptak tavaly egymilliárd közpénzt.
Az elmúlt hetekben pedig az is világossá vált, hogy azok a színházak jártak egyértelműen jól, amelyeknek számottevő lobbierővel rendelkeznek. A kormányzati kontrolltól távolabb eső magánszínházak és alternatív társulatok pedig többnyire jelentősen kevesebb pénzt kapnak az új rendszerben, mintha a tao megmaradt volna.
A budapesti fenntartású színházakról már januárban kiderült, hogy jobban fognak járni az új rendszerrel, legalábbis idén. Ezek a színházak bevallottan amiatt esnek külön elbírálás alá, mert a kormánypárt által támogatott Tarlós István főpolgármester ezt kérte. A Válasz Online májusi cikkéből pedig az derült ki, hogy a „nemzetstratégiai előadó-művészeti intézmények” többsége is jelentős haszonélvezője lesz az új modellnek.
A kulturális tao eltörlésében fontos szerepet játszó Vidnyánszky Attila által vezetett Nemzeti Színház kiemelkedően jól járt. 2018-ban 76 millió forint tao-támogatást kapott, az új rendszerben viszont ennek ötszöröséhez, 400 millió forinthoz jut hozzá többlettámogatásként. A Magyar Cirkusz (MACIVA) közel kétszer annyi többlettámogatást kap (800 milliót), mint egy éve taót, a Pesti Magyar Színház pedig ötszörös pénzhez jut az előző évi taójához képest: 162,5 millió forint helyett szintén 800 milliót.
Az államhoz szorosabban kapcsolódó színházakkal és a korábbi ígéretekkel szemben a magánszínházak és alternatív társulatok többségében viszont jelentősen kevesebb pénzre számíthatnak, mintha megmaradt volna a tao-rendszer. Budapesten négy jelentősebb magánszínház van, ők egyértelmű veszteseinek tűnnek az új rendszernek:
Centrál Színház – fővárosi tulajdonban lévő épületben, de magáncégként csinálnak színházat. A tavalyi jegybevételük alapján idén 550 millió forintra lehettek volna jogosultak, ennek a 36 százalékát, 200 millió forintot kapták meg többlettámogatásként. Levelükben azt írták nekünk, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek, minden erejükkel azon vannak, hogy a következő évadban is játszhassanak.
Játékszín – szintén önkormányzati épületet használnak magáncégként. Azt nem árulták el, hogy mennyi volt a tavalyi jegybevételük (ennek a 80 százalékára lehettek volna jogosultak), de azt elárulták, hogy 200 millió többlettámogatást ígértek nekik. Ez közel harmadával kevesebb, mint a 2018-as, 292 millió forintos jegybevételük.
Átrium – az átalakulás egyik leghangosabb kritikusa, magánépületben csinál magánszínházat, és befogadószínházként is működik, azaz kisebb, saját játszóhellyel nem rendelkező alternatív társulatok is fel tudnak itt lépni, mint például a talán legismertebb Pintér Béla és Társulata. A tavalyi jegybevételük alapján 218 millió forint tao-pénzt gyűjthettek volna, ennek 23 százalékát, 50 millió forintot kapnak. Ha nem sikerül gyűjteniük 100 millió forintot, bezárnak.
Belvárosi Színház – saját társulatuk nincs, befogadószínházként működnek, a fő bérlőjüknek számító Orlai Produkciót még nem értesítették arról, hogy mekkora többlettámogatással számolhatnak.
A kisebb független előadók közül sokan hasonlóan jártak. A Magyar Hang korábban megírta, hogy Pintér Béla Társulatának 30 millió forint többlettámogatást ígértek, amely 16 millióval kevesebb, mint a 2018-as jegybevétel után igényelhető tao lett volna. A Független Előadó-művészeti Szövetségen keresztül kerestem meg több kisebb társulatot is.
Az egyik jelentősebb független társulatnak számít a 2014-ben indult veresegyházi színház, a Veres1. Mint írták, 113 millió forintot igényeltek (a tavalyi bevétel alapján ennél is több, 144 millió forint tao-támogatást igényelhettek volna), de mindössze ennek a 35 százalékát, 40 millió forintot kapták többlettámogatásként.
A színház levelében így jellemezte az új rendszert: „álságos, kétszínű, koncepciózus, időhúzós, kiéheztetős, kivéreztetős, bizonytalan, gyáva, hiszen semmiféle kötelezettségvállalás nincs a háttérben; mérhetetlen adminisztrációt ró az érintettekre, akik erre nincsenek felkészülve, és a szakmai munkától veszi el az időt/energiát/kedvet; és mindezt elmondtuk/leírtuk nem egyszer, nem kétszer”. A Veres1 is a létéért küzd, mint írták, jelenleg legfeljebb télig látnak előre.
A Mundruczó Kornél rendező és Büki Dóra producer által alapított Proton Színház az igényelt összeg 65 százalékát kapta meg. Az új rendszerrel kapcsolatban ehhez annyit fűztek hozzá, hogy nem tudják még, mit gondoljanak, főleg, hogy a többlettámogatás összegéről szóló értesítőben az áll, hogy csak abban az esetben fizetik ki, ha marad pénz, illetve ez nem is tekinthető hivatalos értesítőnek.
A Manna Produkció volt az egyetlen kivétel, amely lényegében megkapta a tavalyi jegybevételére jutó tao-keretet, 20 millió forintot. Ennek ellenére az új rendszerről azt írták, hogy „bizonytalan, kiszámíthatatlan, a legrosszabb ennek a területnek, ami történhet, hogy évad közepén változtatnak egy finanszírozási struktúrát, ami helyett nincs átgondolt és kidolgozott megoldás”. Szerintük az új rendszernek nincs megfelelő hatástanulmánya, kiismerhetetlen a döntési mechanizmus és a kritériumrendszer.
„Az egyedi pályázati kiírások mérhetetlenül gyenge színvonalúak, semmilyen formában nem tükrözik az előadó-művészeti terület teljességét, szinte csak színházi szemszögből közelítenek (sem zene, sem tánc, sem cirkusz nincs a színházhoz képest megfelelően súlyozva)” – írták. A Manna is felhívja a figyelmet a befogadó színházak szerepére: hiába kaptak megfelelő összegű támogatást, „ha egyetlen játszóhelyet sem támogatnak, ahol megvalósulhatnának az előadások”, és vidéken is teljesen ellehetetlenülnek a független játszóhelyek.
Az elmúlt fél évet tehát így lehetne összefoglalni:
A kormány visszaélésekre hivatkozva lényegében visszamenőlegesen eltörölte a színházak finanszírozását meghatározó rendszert.
Átlátható rendszert és a közérdek szerint működő színházaknak megfelelő kompenzálást ígért.
Az új rendszer folyamatos csúszásban van: míg a tao-rendszer alapján már hozzájutottak volna a színházak az idei állami támogatásaikhoz, addig legjobb esetben is csak az idei juttatás egy kisebb részét kapták meg.
Az új rendszer transzparenciája is sérül: nem lehet tudni, hogy ki és mi alapján dönt arról, hogy mennyi pénzt kap egy színház, és arról sem lehet tudni, hogy jövőre mire számíthatnak a színházak.
Míg az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak már az év elején tudhatták, hogy mennyi pénzt kapnak idénre, addig több olyan színház is van, amely még most sem tudja, hogy mennyi pénzre számíthat az államtól.
Az erősebb politikai hátszéllel rendelkező színházak jellemzően nagyobb vagy többszörös pénzt kaptak ahhoz képest, hogy a tavalyi jegybevételük alapján mennyi taóra számíthattak volna, ha marad az előző rendszer.
A magánszínházak és a független társulatok jellemzően sokkal rosszabbul jártak, mint az előző rendszerrel, sok esetben 30-40 százalékát kapják annak, mint amennyi a tao-rendszer alapján járt volna nekik. Többen is a túlélésért küzdenek, jobb esetben is teljes bizonytalanságban működnek hónapok óta.
|
Visszaélések ellen hirdetett harcot a kormány, leszámolás lett belőle
|
Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190614/visszaelesek-ellen-hirdetett-harcot-a-kormany-leszamolas-lett-belole/
|
2019-06-14 18:47:00
| true | null | null |
G7
|
Iparági viszonylatban kifejezetten kevés embert foglalkoztatnak azok a kormányközeli építőipari sikercégek, amelyek rendre aratnak az állami beszerzéseken. Az a kevés alkalmazott azonban, aki náluk dolgozik, látszólag elképesztő hatékonysággal teszi ezt. Van olyan vállalat, ahol az egy főre jutó bevétel több mint harmincszorosa az ágazati átlagnak, és olyan is, ahol egy munkatárs majdnem kétszer akkora profitot (!) termel, mint amekkora bevétel egy átlagos építőipari cég alkalmazottjára jut. A hihetetlen aránytalanság magyarázata azonban sajnos nem az, hogy ennyivel jobb a kormányközeli vállalatok HR- vagy épp képzési politikája.
A szektor tavalyi teljesítményét bemutató cikkünkben már kitértünk arra, hogy az építőipar vezető vállalkozásai általában is kiugróan jól teljesítettek 2018-ban, de számos kormányközeli vállalkozás még ebből a körből is kiemelkedett eredményeivel. Bár már az előző cikkben felsorolt adatok is rávilágítanak néhány problémára, az ágazat visszásságait azonban a nemzetközi átlagnál esetenként nyolcszor-tízszer magasabb profitrátánál is jobban mutatja, hogy hány alkalmazottal hozzák össze mindezt az érintett társaságok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
Ahol egy ember félmilliárdnyi bevételt hoz
Az szinte biztos, hogy az elmúlt egy-két évben a teljes építőipar hatékonyabban használja a rendelkezésére álló munkaerőt, mint a korábbi esztendőkben. Pontos számokat itt azért nem lehet mondani, mert a statisztikai hivatal egyelőre csak 2016-ig közölte az adatokat. Akkor egy építőipari foglalkoztatottra átlagosan 22,2 milliós árbevétel jutott. Ez a 2014-es és 2015-ös adatoknál ugyan gyengébb volt, a korábbi évek mutatóit azonban úgy is meghaladta, hogy abban az évben az uniós források ideiglenes elapadása miatt bezuhant az építőipar teljesítménye.
Ami aztán tavalyelőtt és tavaly ismét megugrott. Ezzel együtt pedig a G7 becslése szerint az egy főre jutó bevétel is rekordszintre emelkedett: 2018-ban már a 30 milliót közelíthette.
A legnagyobb cégek pedig ennél is sokkal jobban teljesítenek. Az elmúlt hetekben a 40 legnagyobb hazai építőipari vállalat beszámolóját néztük át, és ez alapján náluk ötször nagyobb bevételt hoz össze egy munkatárs, mint a teljes ágazatban átlagosan.
Bár a különbség elég jelentős, abban, hogy ezek a cégek az átlagnál hatékonyabban működnek, igazából semmi meglepő nincs: ezt számos közgazdasági törvényszerűség és ágazati sajátosság indokolja. Az azonban már sokkal furcsább, hogy a mezőny még ebben a szűk körben is nagyon látványosan kettészakad, ráadásul véletlenül sem úgy, ahogy azt a piaci logika diktálná. Miközben ugyanis a nagy nemzetközi csoportoknál – amelyektől a legnagyobb hatékonyságot lehetne várni – 80-100 milliós bevétel jut egy alkalmazottra, addig a kormányközeli cégeknél még ennél is négyszer-ötször több.
Ötvenen építették a Puskás Arénát
Persze elvileg nem lehet kizárni, hogy utóbbi kör a legjobb gépekkel és a legnagyobb hatékonysággal működik, illetve rengeteget fejlődött néhány év alatt – sokszor a semmiből –, a lapunknak nyilatkozó szakértők azonban nem ezt látják. A kormányközelinek tartott építőipari vállalatok közül ágazati forrásaink szerint kizárólag az Orbán Viktor túraszervezőjeként elhíresült Garancsi István cégénél, a Marketnél lehet látni szembetűnő javulást, a többieknél nem igazán. Sőt ahogy egy forrásunk fogalmazott, ezek a cégek
még annál is lassabban tanulnak, mint amit a konkurensek előzetesen vártak tőlük.
Ráadásul a legnagyobb egy főre jutó bevételt produkáló vállalatoknál még a kevés alkalmazott jelentős része sem az építkezéseken dolgozik, hanem valahol egy irodában. A Mészáros Lőrinchez is kapcsolható Belfry például úgy csinált 18 milliárdos bevételt, hogy mindössze egy fizikai alkalmazottja volt*Egészen pontosan az átlagos statisztikai létszám 2018-ban 1,11 fő volt., de a felcsúti milliárdos fő cégénél, a Mészáros és Mészáros Kft.-nél (M&M) is csak 45-en végeztek fizikai munkát. Legalább ennyire érdekes az is, hogy
a 190 milliárdos Puskás Arénát felhúzó Magyar Építő és ZÁÉV kettősnél tavaly éves átlagban együttesen sem dolgozott ötven munkás.
Nem ez azonban az egyetlen jel, ami arra utal, hogy a megbízások jelentős részét szinte csak továbbpasszolják a közbeszerzések legnagyobb nyertesei. Azok a cégek, amelyek beszámolójukban feltüntetik ezt, hatalmas összegeket mutatnak ki alvállalkozói díjként. A Belfry 18 milliárdos bevételéhez 11,6 milliárdnyi alvállalkozói teljesítés társult, míg az M&M-nél ugyanez 50 milliárdos forgalom mellett több mint 28 milliárd volt. A jól bevált családi receptet pedig a Mészáros-gyerekek is követik: sikercégük, a rekord-nyereségrátával működő Fejér B.Á.L. Kft. úgy ért el szűk 23 milliárdos bevételt, hogy alvállalkozóinak több mint 9 milliárdot fizetett ki.
Üzletszerzési jutalék
Persze önmagában ezzel sem lenne probléma, hiszen az építőiparban a fővállalkozóknak épp az a feladata, hogy megszervezzék és leosszák más cégeknek a munkát, a top 40-ben szép számmal akadnak, akik tényleg így működnek. Itt azonban igencsak szembetűnő, hogy nagyon nagy arányban állami megrendelésekből élő, és nagyon magas profittal dolgozó vállalatok csinálják ugyanezt.
Azaz úgy tűnik, hogy ezeknek a cégeknek az az utánozhatatlan versenyelőnyük, hogy hihetetlen hatékonysággal osztják tovább az állami munkát.
Vagyis inkább az, hogy hihetetlen hatékonysággal nyerik el ezeket a megbízásokat. Ráadásul sok esetben nem is egyedül, hanem konzorciumi partnerekkel. Méghozzá olyanokkal, amelyek velük ellentétben nagy számban foglalkoztatnak szakembereket, azaz ténylegesen képesek elvégezni a munkát vagy legalábbis annak egy részét. Amit pedig nem csinálnak meg, azt tovább tudják adni igencsak kiterjedt, hosszú évek alatt kiépített alvállalkozói hálózatuknak.
Összefoglalva tehát, van egy olyan, jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkező vállalati kör a magyar építőiparban, amely
nagyon sok állami építési megbízást nyer el,
kevés alkalmazottat foglalkoztat, és sokat fizet az alvállalkozóinak, tehát jórészt kiszervezi a munkát,
ráadásul még a fővállalkozói feladatokat is csak részben látja el, hiszen sokszor konzorciumi partner is segíti ebben,
és mindezzel messze az iparági átlag feletti profitot ér el.
Ez a profit így viszont lényegében nem más, mint – ahogy több forrásunk is fogalmazott – üzletszerzési jutalék. Ráadásul nem is kicsi jutalék, amit talán az mutat legjobban, hogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nél az egy főre jutó adózott eredmény majdnem 52 millió forint volt, ami az iparágban jellemző egy alkalmazottra eső átlagos bevételnél is jó 80 százalékkal magasabb! De fejenként jóval 30 millió feletti profitot termeltek a Belfry, a tavaly óta a felcsúti milliárdos tulajdonában lévő V-Híd, a Mészáros Lőrinc barátja által birtokolt Duna Aszfalt és a Mészáros-gyerekek cégének, a Fejér B.Á.L.-nak a munkatársai is. Csak összehasonlításképpen, ez még a top 40 cég átlagának is több mint duplája, egy átlagos építőipari vállalkozás pedig nem is álmodhat ilyesmiről.
|
Szinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építői
|
Összeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében "üzletszerzési jutalékot" szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190617/szinte-munkasok-nelkul-kaszalnak-tizmilliardokat-a-kormany-kedvenc-epitoi/
|
2019-06-17 18:52:31
| true | null | null |
G7
|
Aki követte az elmúlt évek eseményeit a hazai médiapiacon, az tisztában lehet azzal, hogy a kormányzat nem csak a tulajdoni, hanem a piaci viszonyokat is nagyon erősen eltorzította a szektorban a saját érdekei szerint. A kabinet hathatós támogatásával az állam töméntelen mennyiségű állami hirdetéssel árasztotta el a Fidesz-közeli médiát.
Ennek eredményeként a kormányközeli üzletemberek keze alatt a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások közül sok termőre fordult, és hatalmas profitot hozott össze. Mindezt úgy, hogy az olvasottsági adatok, tehát az, amire a hirdetési bevételek gyarapodását elvileg építhették volna, egyáltalán nem indokoltak ilyen változásokat. Az állam azonban ezzel nem foglalkozott, mert a döntéshozóknak láthatóan nem az olvasottság, hanem a tartalom volt a fontos.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
Ilyen előzmények után terelték – egyébként részben költségcsökkentési céllal – a több tucat lapot, internetes portált, tévét és rádiót a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) alá. Itt az elmúlt hónapokban komoly szervezeti átalakítások voltak, amelyek eredményeként – némileg leegyszerűsítve – a KESMA alatt tulajdonképpen
egyetlen vállalatban, a Mediaworks Zrt-ben fogták össze a kormánymédia működését.
Ez a folyamat különböző cégjogi eseményekkel járt, amelyekhez az érintett közel húsz társaságnak számos dokumentumot le kellett adnia a cégbíróságon. Így például minden vállalat benyújtott egy vagyonleltárt is, amelyben mások mellett azt is felsorolták, hogy az egyes vevőik mennyivel tartoztak nekik 2018 végén.
Ezek a kimutatások talán az eddigieknél is jobban mutatják, hogy mennyire az állam kegyeitől függ ez a hálózat. A vevői követelésekből nagyjából látszik ugyanis, hogy honnan érkeznek az adott cég bevételei. A médiatermékeknél ez annyival bonyolultabb, hogy a lapeladásból származó forgalom lényegében nem jelenik meg itt, hiszen aki újságot vesz előfizet rá, az már előre kifizeti a terméket*Ez valójában csak részben igaz, a kiadók ugyanis jellemzően nem közvetlenül értékesítik a lapokat az olvasóknak, hanem terjesztőkön keresztül, akik viszont nem fizetnek azonnal. Ennek megfelelően tízmilliós nagyságrendben volt is ilyen jellegű követelése a csoportnak, de ez a teljes vevői követelésállományhoz képest elenyésző összeg..
A hirdetések viszont igen, azokat jellemzően – különösen a nagyobb piaci szereplők – utólag fizetik ki. Hirdetőből pedig a nagy kiadóknál akad pár. Ennek megfelelően a
Mediaworks például 30 oldalon keresztül sorolta több mint kétezer vevőjét, akikkel szemben 4,3 milliárd forintot is meghaladó követelése állt fenn.
Hiába volt azonban ennyi vevője a cégnek, a pénz majdnem háromnegyedét egyetlen vállalattól várták. Ez pedig nem volt más, mint az állami hirdetéseket elosztó New Land Media Kft.*A New Landen keresztül ugyan piaci szereplők is hirdethettek, ám ágazati forrásaink szerint az ügynökség olyan hirtelen nőtt nagyra, hogy az elmúlt nagyjából két évben még az állami megbízásokat sem bírták szuflával. Azaz bevételük szinte kivétel nélkül az állami megbízásokból volt, és ezt erősítik a céges adatok is. Ezen tavaly év végén kezdtek változtatni, ám a Mediaworks 2018 decemberi állapotot tükröző adataiban ez szinte még biztosan nem látszik. Ráadásul ez korántsem a kizárólagos állami forrása volt a cégnek, hiszen más állami szervezetek is feltűntek a vevők között, ilyen volt például a Paksi Atomerőmű, a Hungaroring, vagy a Magyar Tenisz Szövetség és a Magyar Úszó Szövetség.
A MW-nél látható trend korántsem egyedi, sőt ennél sokkal komolyabb függőség is volt egyes kiadóknál. A Ripostnál az 588 millió forintos vevői követelésből közel 560 kötődött a New Landhez, míg a 888.hu-t és a Lokált kiadó, korábban Habony Árpád tulajdonában lévő Modern Media Groupnál 722 millióból 613.
Látványosan nagyobb piaci hirdetési arány csak a megyei lapokat jegyző cégeknél volt, illetve a Magyar Időknél, de az időközben Magyar Nemzetre átnevezett országos napilapnál is az állami hirdetések adták a követelések nagy részét. Nekik a New Land mellett az MVM egyik cége és a Magyar Posta is tartozott.
|
Pár ábra megmutatja, hogy mennyire nem a piacról él a kormányközeli média
|
A Mediaworksnek több mint kétezer vevője volt tavaly év végén, de a pénz háromnegyedét az állami hirdetéseket elosztó New Land Mediától várták.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190617/par-abra-megmutatja-hogy-mennyire-nem-a-piacrol-el-a-kormanykozeli-media/
|
2019-06-17 19:06:59
| true | null | null |
G7
|
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is. Ott a fideszes Ferenczi Ferencet ítélhetik el, aki szerdán lakossági fórumot tartott, de nem válaszolt egyetlen, az ügyet érintő kérdésre sem.
Sem a polgármester fizetése, sem a település költségvetése nem változott a betelepült külföldiek miatt – így reagált a keddi falugyűlésen a fideszes Ferenci Ferenc arra, hogy a napokban közokirat-hamisítás miatt ellene is vádat emelt a Szegedi Járási Ügyészség.
A településvezető mintegy 50 embernek adta elő a faluházban, hogy az ellene 2014-ben tett feljelentés egy részét a NAV vizsgálta, majd meg is szüntette. Ezekben azt vizsgálták, hogy a 2014-ben tapasztalt különös lakosságszám-növekedés okozott-e gazdasági előnyt akár a polgármesternek, akár a településnek.
Ferenci Ferenc 20 perces mondadója csak pár másodpercig érintette a közokirat-hamisítás vádját, amiről inkább nem közölt részleteket, mondván, még nem volt tárgyalás.
2011 és 2014 között, szűk négy év alatt negyedével, közel 400 fővel gyarapodott a település – írtuk 2014-ben a szomszédos Újszentivánról:
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban. Fantomszerbek duzzasztják a lélekszámot? A helyi szerb kisebbség és a többségi magyarok rivalizálása? Álláspontok, érvek és tények az Átlátszó újszentiváni videóriportjában.
A helyiek arra gyanakodtak, fiktív létszámnövekedésről volt szó: tucatszám tettek a községben állampolgársági esküt magukat magyar identitásúnak valló szerb állampolgárok, akiknek jelentős része aztán bejelentkezett valamelyik helyi lakos címére.
Akkor a polgármester, Putnik Lázár tagadta, hogy tudna fiktív bejelentkezésekről, az idő viszont nem őt igazolta. És nem csak ott, hanem Tiszaszigeten is megjelentek a fantom-lakosok.
A Szegedi Járási Ügyészség a napokban emelt vádat közokirat-hamisítás miatt többek között két megyei település polgármestere ellen. Egyikük a fentebb említett Putnik Lázár, a másik pedig az Újszentivánhoz közeli Tiszasziget vezetője, a fideszes Ferenczi Ferenc.
Az ügyészség szerint a két településvezető összesen 142 esetben asszisztált fiktív lakcímbejelentéshez, egyikük maga is aktívan írta alá a szállásadói lapokat, másikuk pedig szállásadókat beszélt rá a lapaláírásra. És nem csak ők tették, a vádirat szerint önkormányzati dolgozók is segítették a polgármestereket.
Komoly büntetésre mégsem számíthatnak. A két önkormányzati dolgozóval szemben felfüggesztett börtönbüntetést, nyolc további vádlottal, köztük a polgármesterekkel szemben pénzbüntetés kiszabását, míg négy vádlott esetében próbára bocsátás alkalmazását indítványozta az ügyészség.
Ferenczi Ferenc a fórumon elmondta, szintén a NAV vizsgálatára hivatkozva – hogy miért épp a NAV-ra, nem derült ki -, hogy a 2014-es önkormányzati választásokon mindössze 15 fiktív címmel rendelkező szavazott, ez nem befolyásolta az eredményt. A polgármestert végül a helyiek kezdték faggatni.
Egyikük azt kérdezte, a közokirat-hamisítás vádjáról miért nem beszélt Ferenci, ő erre úgy reagált “ezek a dolgok arra a tárgyalásra valók, ami le fog zajlani”.
A fórumon az Átlátszó is megkérdezte Ferencit a ügyről. Azt szerettük volna tudni, hogy ő adott-e fiktív címet a honosított állampolgároknak, vagy ő kért, esetleg kényszerített erre mást. Ferenci kijelentette, ő nem kényszerített senkit semmire,
Ferencinek azt is felvetettük, hogy ha semmilyen előnye nem származott a településnek vagy neki a fiktív lakcímekből, akkor mire volt jó az egész fantomtelepítés, de erre sem akart az ítéletig válaszolni.
Egy helybéli nő a fórum vége előtt azt mondta a polgármesternek, “csak annyi kellene, higgye el, ez a falu még októberben is megválasztja polgármesternek, csak álljon ki és mondja el, igen, elhajlottam, bejelentettem.”
Ferenci úgy reagált, ha véget ér az ügy – szerinte egy-másfél hónapon belül – újabb falugyűlést hív össze és elmond mindent.
Kerestük Putnik Lázárt, Újszentiván polgármesterét is, de ő nem válaszolt kérdéseinkre. Putnik Lázár jó kapcsolatot ápol a Fidesszel – erről a fideszbarát megyei portál, a szegedma.hu írt. Neve mégsem csak a fiktív lakcímek miatt ismert, a település, szintén Tiszaszigettel együtt, kerékpárutat is épített uniós pénzből, aminek úgyszintén eljárás lett a vége.
Akkor azért vizsgálta az NFÜ az 500 milliós beruházást, mert Tiszasziget polgármestere – Ferenczi Ferenc – olyat céget bízott meg a munkával, melyben maga is tulajdonos. Ezért 19,5 millióra büntették a települést.
A fiktív lakcímekre egy civil szervezetnek a napokban Újszentivánon terjeszett szórólapja adhat magyarázatot. Az Együtt Újszentivánért Egyesület szerint 2014-ig önkormányzati társulásban működött a település, mivel 2000 fő alatti volt. A kötelező együttműködésről még 2012-ben döntött a kormány.
Úgy tudjuk, ez elől menekültek a polgármesterek, mivel így nagyobb önállóságot érhettek el és a települések gazdálkodásába sem láthattak be a többiek. Tiszasziget önállósága 2015-ig tartott, utána Kübekházával lépett közösségre. Újszentiván lakossága a KSH 2018-as adatai szerint éppen meghaladja a 2000-et, egészen pontosan 2008.
Fotó: falugyűlés Tiszaszigeten, a szerző felvétele
|
Polgármesterek ellen emelt vádat az ügyészség fiktív lakcímbejelentések miatt
|
Négy év alatt kétszáz fővel nőtt a választásra jogosultak száma a Szeged melletti Újszentivánban – írtuk 2014-ben. Most kiderült, nem csoda történt, hanem közokirat-hamisítás: Putnik Lázár polgármester közreműködésével fiktív lakcímhez jutottak honosított magyarok. És nem csak itt, hanem a települészomszéd Tiszaszigeten is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/13/polgarmesterek-ellen-emelt-vadat-az-ugyeszseg-fiktiv-lakcimbejelentesek-miatt/
|
2019-06-13 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Két tanút hallgatott meg csütörtökön a Szegedi Járásbíróság a Délmagyarországot kiadó Lapcom Zrt. és a szocialista EP képviselő Ujhelyi István sajtóperében, miután a lap márciusban interjút közölt az egykori Szeviép-vezér Baranyi Sándorral. A Szeviép csődje miatt első fokon 6 év börtönre ítélt egykori cégvezető az interjúban azt állította, hogy
“2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett.”
A lap ezt úgy tolmácsolta, hogy “A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben”. Ezért indult a per.
Később Baranyi úgy reagált Ujhelyi cáfolatára, hogy nem közvetlenül őneki, hanem egy szegedi cégnek, a Mabe-Épker Kft.-nek adott a Szeviép 38 milliót, méghozzá kölcsönbe, az intézte az állítólagos felújítást.
A Szegedi Járásbíróság ezért meghallgatta az állítólagos korrupciós pénzről a Délmagyarországban nyilatkozó Baranyi Sándort és egykori tulajdonostársát, Pistrui Lászlót. Baranyi megismételte, szerinte Ujhelyi segített a Szeviépnek bekerülni az M43-as építésében részt vevő spanyol Sedesa vezette konzorciumba. Ők, mármint a Szeviép, ezt akarta meghálálni.
Lakatos Péter bíró kérdésére Baranyi nem tudta megmondani, hogy miért pont 38 milliót utaltak a Mabe-Épker Kft.-nek, azt sem tudta biztosan, hogy mi lett végül a cégek utalt pénzzel, csak azt, hogy a kölcsönt nem kapták vissza. Baranyi a bíró kérdésére elmondta, azért most állt elő a történettel, mert szerinte politikai nyomás volt az igazságszolgáltatáson, amikor első fokon őt és két tulajdonostársát csődbűntett miatt elítélték.
A tárgyaláson a Szeviép másik egykori tulajdonosa másképp emlékezett a szegedi Kurucsai család érdekeltségében álló, 2014-ben felszámolt Mabe-Épker Kft.-nek adott 38 milliós kölcsönről. Pistrui László szerint azt azért adták a pénzt a cégnek, mert az társasházat akart építeni Debrecenben, Ujhelyi István apjának a telkén.
Pistrui szerint ezt a háromoldalú megállapodást írásba is foglalták, mert szerintük a társasházépítés pénzt hozott volna a Szeviépnek. Szerinte erről az ügyletről a harmadik tulajdonostársuk beszélt nekik, ő pedig nem ellenezte.
Azt mondta, az idősebb Ujhelyinek volt egy telke, Mabe-Épker építette volna a társasházat, amihez a Szeviép adott kölcsönt, mindezt a leendő profit terhére.
A projektből a gazdasági válság miatt nem lett semmi, Pistrui nem tudta megmondani, mi lett a Mabe-Épkernek elutalt pénzzel. Azt is mondta, hogy nem tudja Ujhelyi segített-e a cégnek a Sedesaval konzorciumba kerülni, mert ilyenekről nem beszéltek, annak ellenére, hogy például a Pick Szegedben mindketten, mármint a politikus és Pistrui is elnökségi tagok voltak. És nem csak erről, a 38 milliós kölcsönről sem.
A Lapcom Zrt. ügyvédje szerette volna a Mabe-Épker Kft. egykori vezetőjét tanúként idézni, de nem jött el. Bacsek György szerint a korrupciós pénz ki lett fizetve, majd úgy folytatta, objektív bizonyíthatatlanságról van szó, a lap nem nyomozóhatóság. Az Átlátszó már korábban kereste a Mabe-Épker egykori vezetőjét, aki akkor csak annyit válaszolt, hogy fogalma sincsen, nem hogy a szeviépes pénzről, de még a Délmagyar cikkéről sem.
Lakatos bíró megpróbálta feloldani a két tanú közötti ellentmondást, de nem sikerült neki. Pistrui szerint a Szeviép soha nem adott ajándékot, ez egy ellenőrzött projekthez tartozó kölcsön volt. De hogy pontosan ki és mikor kérte, nem derült ki. Szóba került az azóta elhunyt idősebb Ujhelyi István badacsonytomaji nyaralója is, de hogy oda kerülhetett-e ebből a kölcsönből, szintén nem tudták a tanúk.
A felperes jogi képviselője megjegyezte, a debreceni építési projektnek van valóságalapja. A Szegedi Járásbíróság a jövő héten hirdet ítéletet. Kerestük Ujhelyi Istvánt, de nem értük el.
Fotó: Baranyi Sándor tanúvallomást tesz. A szerző felvétele.
|
Szeviép-pénzből terveztek építkezni Ujhelyi apjának debreceni telkén – derült ki egy sajtóperben
|
Valami mégis csak történhetett a Szeviép és az Ujhelyi család között, még ha nem is az, amit a Délmagyarország nagy garral leírt. A propagandalap és Ujhelyi István (MSZP) EP-képviselő közötti sajtóperben ellentmondásosan beszéltek ugyan a tanúként meghallgatott egykori Szeviép társtulajdonos-igazgatók, nagyon úgy fest azonban, az egykori sztár-építőcég pénzt adott egy szintén szegedi kft-nek, azzal, hogy Ujhelyi édesapja debreceni ingatlanán építsen társasházat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/14/szeviep-penzbol-terveztek-epitkezni-ujhelyi-apjanak-debreceni-telken-derult-ki-egy-sajtoperben/
|
2019-06-14 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz.
Az agráripar nagyágyúinak jól jöhet, hogy a rendőrség meggyanúsította a műtrágyakirályt. Három kérő is lehet a piaci kalkulációk szerint, akik érdekeltek lehetnének a Nitrogénművek megszerzésében: Andrej Babis cseh miniszterelnök Agrofert nevű cégcsoportja, a Csányi Sándorhoz tartozó KITE, valamint Mészáros Lőrinc. Az Agrofert tagadta a HVG kérdésére, hogy újabb magyar felvásárlásra készülnének, Csányi Sándor sajtófőnöke pedig azt közölte, hogy a bankvezér egyáltalán nem foglalkozik a Bige László körüli eseményekkel.
A nagyvállalkozó évek óta kerüli az újságírókat, annak az álláspontjának azonban hangot adott, hogy évek óta zaklatják a hatóságok, és a szolnoki gyárát többször bezárással fenyegették.
|
Kinek jöhet kapóra Bige László meggyanúsítása?
|
A HVG úgy értesült, hogy azzal gyanúsítják Bige Lászlót: nem piaci áron adott el műtrágyát. Az eljárás komoly bajba sodorhatja Bige cégbirodalmát. Nem hatóság megvesztegetésével, hanem egy régi kereskedelmi ügylet miatt gyanúsítják Bige Lászlót – értesült a HVG. A lap e heti számában megjelent cikk szerint az egyik leggazdagabb magyart azzal gyanúsítják, hogy nem piaci áron adott el műtrágyát. „A rendőrségi közlés szerint csak egy gyanúsított van, s tudjuk, hogy az Bige. Senkinek nem tűnik fel, hogy kellene lennie egy másik félnek is?” – vetette fel a HVG-nek egy, a tűzhöz közeli jogi szakértő. De megadta a választ is: megúszhatja a következményeket, aki maga megy a hatóságokhoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190605_Kinek_johet_kapora_Bige_Laszlo_meggyanusitasa
|
2019-06-05 19:44:00
| true | null | null |
HVG
|
A céges beszámolók után a civil szervezetek is nyilvánosságra hozzák az éves jelentésüket, így tett mások mellett az egyik legnagyobb múlttal és szurkolói bázissal rendelkező Ferencvárosi Torna Club is. A focicsapat mögött álló gazdasági társasághoz hasonlóan az egyesület is mínuszt volt kénytelen elkönyvelni. A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
A gazdálkodási adatok mellett a közzétett dokumentumokban a befolyó támogatásokat is részletezik: a támogató, a támogatott cél, az időtartam és az összeg mellett a támogatás forrását (központi költségvetés, önkormányzati költségvetés, nemzetközi forrás vagy más gazdálkodó) és a felhasznált összegek. A több oldalon keresztül részletezett támogatások közül azokat vettük figyelembe, amelyeket a tavalyi évben kapott a Fradi. A támogatások ugyanis sok esetben úgy érkeznek, hogy azokat a naptári éven túlnyúlva a következő év első időszakában, netán több év alatt lehet felhasználni. Ebből kifolyólag történhet az meg, hogy például az Emberi Erőforrások Minisztériumától 2017 év elején érkezett 590 millió forintos támogatásból tavaly 22,5 millió forintot költöttek el. Ennek a támogatásnak az időtartama ugyanis 2017.01.01 - 2018.03.31 volt.
A tárca ezt az összeget tavaly is a sportegyesület rendelkezésére bocsátotta: 590 millió forint érkezett a kiemelt sportegyesületek működésének támogatása címszó alatt, amit a dokumentum szerint teljesen egészében el is költött a Fradi. Mint írják, a támogatási szerződésben foglalt céloknak megfelelően, sportszakmai célokra és működési kiadásokra használták fel a pénzt. A szakosztályaik részére 223,1 milliót adtak tovább.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.
A központi költségvetésből évek óta kap pénzt a 16 kiemelt sportág sportlétesítmény-fejlesztési támogatás jogcímen. Tavaly a Fradinak 6,8 millió forint jutott.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól is jelentős nagyságú közpénz érkezett: 1,2 milliárd forint, amit szintén teljes egészében felhasználtak, a Fradi vagyonkezelésében álló ingatlanok fenntartására, működtetésére költötték el.
A tárcáktól érkezett 17,6 milliárd forint mellett a sportági szakszövetségektől is kapott még 42 millió forintot a Fradi, vagyis jelentős mértékben állami pénzekből gazdálkodik a sportegyesület. A szövetségeken keresztül a központi költségvetésből az úszók, az atléták, a birkózók, a vívók és a triatlonozók kaptak támogatást.
Nem maradtak el az önkormányzati támogatások sem:
a X. kerületi önkormányzatból 10 milliót,
a IX. kerületitől 50,5 milliót,
a fővárosi önkormányzattól 20 milliót kapott a Fradi.
A központi és önkormányzati költségvetések mellett gazdálkodói szervezetektől is érkezett némi támogatás, igaz, ezek nagysága aprópénz a büdzséből érkező adóforintokhoz képest. A legnagyobb tételt a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft.-nek köszönheti a zöld-fehér egyesület, amit utánpótlás-nevelés címén kaptak az állami lottótársaság támogatási programjának keretében. A második legnagyobb összeg, 18,6 millió forint a Provident Pénzügyi Zrt.-től érkezett, és ezt teljes egészében el is költötték. A cég a majdnem 20 milliót a Groupama Aréna megközelíthetőségének akadálymentesítésére adta. 10-10 millió forintot kapott a Fradi a Infodrops Consulting Kft.-től és a CYX Kft.-től.
Találni némileg furcsa tételeket is a dokumentumban. 250-250 ezer forint támogatást kapott az utánpótlás-nevelés az SBT Tans Kft.-től (helyesen STB Trans, a jelentésben valószínűleg elírás történhetett, hiszen SBT Tans nevű cégre egy hivatalos nyilvántartásban sincs találat) és a Trans Expert Kft.-től. A cégek érdekessége, hogy mindkettő tulajdonosa egy Tang Yucheng nevű magánszemély, akit idén április 16-ától 5 évre eltiltott a hatóság a tisztségviselői posztok betöltésétől. Mindkét adományozó cég már kényszertörlés alatt áll, aminek egyik oka feltehetően az éves beszámoló leadásának elmulasztása, hiszen mindkét társaság esetében 2016-ra vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok. Sem tavaly, sem idén nem töltötte fel a beszámolóját. Tang Yucheng az Opten nyilvántartása szerint meglehetősen "problémás" figura lehet, 23 cége van, melyből 12 kényszertörlés alatt áll, 10 esetében regisztrált negatív információ van, és mindössze egy problémamentesnek tűnő cége van, a 2017 legvégén alapított Golden Spring Hungary Kft. A 3 millió forintos jegyzett tőkével alapított cég fő tevékenysége éttermi és mozgó vendéglátás. A tavalyi évre vonatkozó beszámolót azonban ennél a cégnél sem sikerült még közzétennie.
|
17 milliárdnyi közpénzt kapott a Fradi tavaly
|
A 2017-es 197,7 milliós veszteség után tavaly -130,8 millió lett a tárgyévi eredménye. Ez annak köszönhető, hogy bár a bevételek a korábbinál valamivel magasabb szinten alakultak - 5,7 milliárd folyt be a kasszába -, a kiadások is növekedtek (5,8 milliárdra), így azok meghaladták a befolyó forintok összegét.
Az EMMI korábban említett 590 milliója mellett kaptak még 1 milliárdot hároméves időtartamra a fejlesztések támogatására, ebből tavaly semmi nem költöttek el, egy részét 2017-ben használták fel, és az idei évben tervezik a megmaradt összeg elköltését. Ugyanez mondható el arról az EMMI-től érkezett 14,9 milliárdról, amit a népligeti rekonstrukcióval összefüggésben kaptak. Az összeg felhasználása 2018.01.01 - 2020.12.31 között történhet, ám mint írják a szöveges részben, a Fradiváros I. ütemének II. részében tervezett beruházások támogatását szolgálja ez az összeg, ezek azonban még nem kezdődtek el, így a támogatás felhasználása még nem történt meg.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/17-milliardnyi-kozpenzt-kapott-a-fradi-tavaly.html
|
2019-06-18 21:32:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Valószínűleg példa nélküli a hazai gazdaságtörténetben az az adományozási hullám, amellyel a médiapiacon a 2018-as esztendő zárult. A kormányközeli üzletemberek – a TV2 és a Rádió 1 kivételével – lényegében minden médiaérdekeltségüket felajánlották egy alig néhány hónappal korábban életre hívott alapítványnak. A vállalkozók korábban 30 milliárd forintot is meghaladó összeget költöttek ezekre a cégekre, és bár ezt részben hitelből tették, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) szűk négy hónapos működése alatt így is 14 milliárd forintos vagyont halmozott fel.
Magyarországi referencia
A KESMA gründolásának előzménye állítólag az, hogy Orbán Viktor megelégelte: túl sokan élősködnek a kormánymédián, amelybe így számolatlanul ömlik az állami pénz. Kétségtelen, hogy 2017-re a korábban többnyire veszteséges médiavállalkozások nagy része a kormányközeli üzletemberek keze alatt termőre fordult, közülük nem egy termelt már százmilliós, sőt esetenként milliárdos nyereséget is. Ehhez persze kellett, hogy az állam teljesen irracionálisan, a piaci viszonyokat totálisan figyelmen kívül hagyva hirdessen, és olyan lapokat tömjön ki reklámokkal, amelyeknek egyébként nem sok olvasója volt. Olyan újság is volt, amelynek minden lapszámára ötször annyit költött az állam (hirdetések formájában), mint amennyiért az újság olvasója megvette a lapot*Ráadásul a kormányközeli lapok legnagyobb megrendelői is a minisztériumok, az állami cégek és egyéb állami szervezetek voltak..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
Emiatt született meg a KESMA, amely több mint másfél tucat vállalkozást, és legalább száz médiaterméket kapott meg, ingyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábbi tulajdonosok közül senki nem keresett az ügyletein. Néhány piaci szereplő ugyanis nem közvetlenül az alapítványnak adta át a vállalkozását, hanem a tranzakcióba beépítettek még egy lépcsőt Mészáros Lőrinc személyében. Azaz ezeknél úgy nézett ki az ügylet, hogy a felcsúti milliárdos egyik cége megvette a médiavállalkozásokat, majd ő adta át ingyen a KESMA-nak.
Az ilyen adásvételeknek a legnagyobb nyertese szinte biztosan az a Heinrich Pecina volt, akinek a nevével legutóbb az osztrák kormány bukását okozó botrányban találkozhattunk. A vállalkozó épp a magyar ügyletei miatt került képbe akkor, amikor Heinz-Christian Strache (azóta leváltott) alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot.
Pecina neve nem véletlenül merült fel, nálunk ugyanis tényleg elég jó referenciákat szerzett részben a KESMÁ-s tranzakcióval. Most pedig – az érintett társaságok beszámolóinak köszönhetően – már azt is tudni lehet, hogy mindezekkel mennyi pénzt kereshetett Magyarországon. A legutóbbi, Mészáros Lőrinc bevonásával zajlott ügylettel például nagyjából 700 millió forintot.
Mészáros Lőrinc hárommilliárdos ajándéka
Az osztrák üzletemberhez egy offshore-cégen keresztül köthető Media Development Management Kft. (MDM) még 2017-ben vásárolta meg 10,4 milliárd forintért a három kelet-magyarországi megyei napilapot kiadó Inform Mediát. A szerzeményben a legnagyobb értéket három újság, a Hajdú-bihari Napló, az Észak-Magyarország és a Kelet-Magyarország márkaneve jelentette: a cégiratok szerint ezeket a hírportálokkal együtt jelenleg is 7 milliárd forintot meghaladó értéken tartják nyilván. Nem is csoda, hiszen elég jól bejáratott brandekről van szó, akkoriban mindhárom lap 30-40 ezer példányban kelt el, ami még országos lapoktól is szép teljesítménynek számított.
Az MDM azonban nem saját zsebből fizette ki a teljes vételárat:
a tulajdonos csak 2,2 milliárdot pakolt a cégbe, a többi pénzt a már akkor is kormányközeli körökhöz kötött MKB Bank, illetve a Takarékbank adta kölcsön hét évre.
Az MKB még zálogjogot is bejegyzett a társaság üzletrészeire, követeléseire, illetve vagyontárgyaira.
Bár az ezt követő valamivel több mint egy évben a cégcsoportot jelentősen átalakították, a könyvekből az látszik, hogy Pecina, egészen pontosan a ciprusi cég több pénzt már nem tett az Inform Mediába (de ki sem vett belőle). Így érkeztünk el a KESMA gründolásának pillanatáig, amikor az ekkor már kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető Mediaworks (MW) mások mellett a három vidéki lapot is bekebelezte (majd továbbpasszolta a fideszes médiaalapítványnak). Méghozzá a tavalyi beszámoló szerint 2,92 milliárd forintért, azaz bő 700 millióval, nagyjából 30 százalékkal drágábban, mint mennyibe az egész buli Pecinának került.
Az igazán nagy üzlet
A történet pikantériája, hogy az osztrák üzletembert kifizető, mostanra a kormányközeli médiabirodalom központi szereplőjévé váló Mediaworks néhány évvel korábban nagyon hasonló módon, szintén Heinrich Pecinától került Mészáros Lőrinchez. Az a csoport évekkel korábban két nemzetközi médiakonszern fúziója miatt született meg. A média sokszínűsége felett akkor még nagyon éberen őrködő állami hatóságok, a médiatanács és a versenyhivatal ugyanis a 2010-es évek elején nem hagyták jóvá, hogy a svájci Ringier és a német Axel Springer magyar érdekeltségei úgy olvadjanak össze, ahogy akkor voltak, mert túl nagy lett volna a piaci erőfölényük. Éppen ezért a tényleg gigantikus portfólióból kiszemezgettek jó pár lapot, és ezekből jött létre a kezdetektől Pecina érdekeltségébe tartozó MW.
Itt az indulásnál még kevesebb pénzt tettek a vállalkozásba, mint később az Inform Média megvásárlásakor: mindössze durván 450 millió forintot. Később azonban, amikor a szintén több vállalatból álló csoportot egy cégbe vonták össze, akkor feltőkésítették a Mediaworks-öt.
Már a 2015-ös éves jelentésben arról írtak, hogy
a beszámoló-készítés napján az anyavállalat körülbelül 3,047 millió euró és 1,6 milliárd forint összegű saját tőkeemelése van folyamatban.
Erre egyébként már csak azért is szükség volt, mert nem sokkal később közel 6 milliárd forintért a számos megyei újságot birtokló Pannon Lapokat is bekebelezte a csoport. Bár a mérlegadatok alapján ezt az ügyletet is jórészt hitelből fedezték, valamennyivel azért a tulajdonosnak is be kellett szállni.
Az egy évvel későbbi cégiratok alapján ez az összeg végül kicsit kevesebb mint 2,5 milliárd forint lett. Bár annak az évnek a végén, amelyről ez a beszámoló szól, már a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Press volt a MW tulajdonosa, a tőkeemelést még minden bizonnyal Pecináék hajtották végre.
Az osztrák üzletember így 2,9-3 milliárd forintot költhetett a gigantikus médiavállalkozásra, amit aztán Mészáros Lőrinc valamivel több mint ennek a duplájáért vett meg tőle.
Az Opus – ahogy erről a Magyar Narancs is beszámolt – egészen pontosan 6,19 milliárd forintot fizetett a Mediaworksért. A médiacsoport aztán egy vargabetűvel a felcsúti milliárdos egy másik vállalkozásához, majd teljesen ingyen a KESMA-hoz került.
Heinrich Pecinának tehát a felcsúti milliárdossal kötött két média-ügylete összesen közel 4 milliárd forintot hozott, alig több mint négy év alatt. Az osztrák üzletembert kerestük a tranzakciókra valamint azok értékére, illetve úgy általában a hazai médiapiaci szerepvállalására vonatkozó kérdéseinkkel, de egyelőre nem kaptunk választ.
|
Kiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekből
|
A médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190620/kiszamoltuk-hany-milliardot-vitt-haza-heinrich-pecina-a-ner-media-koruli-ugyletekbol/
|
2019-06-20 07:20:31
| true | null | null |
G7
|
Néhány hónap leforgása alatt közel negyedmilliárd forintnyi megbízást adott az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olyan rendezvényszervező cégnek, amely 2017-ben alig több mint 4 millió forintos árbevételt ért el. Az állami energetikai óriás először tavaly nyáron szerződött le a Moonlight Event Kft-vel, akkor azonban tíz napon belül két esemény szervezését is rájuk bízták összesen 170 millió forint értékben. Az új partner szolgáltatásával pedig minden bizonnyal elégedettek voltak, az idén februárban ugyanis egy újabb 65 milliós megbízást adtak a jelenleg 12 főt foglalkoztató vállalatnak.
A Moonlight ugyan nem mai cég, még 2011-ben alapították, eddig azonban nem hasított különösebben. Az első években 30-45 millió forint közötti árbevételt ért el, 2016-ban viszont elkezdett esni a forgalom, 2017-ben pedig úgy tűnt nem sok mindent csinál már a vállalat.
Ehhez képest tavaly új dimenzióba került a cég: árbevételét több mint kétszázszorosára, közel 1 milliárd forintra növelte, és ebből 108 millió forint az adózott eredmény soron is megmaradt.
Nagyon úgy tűnik, hogy a fordulatot Balásy Gyula érkezése hozta meg. Balásy az az üzletember, akinek ügynökségei mostanra az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőivé váltak. Két legfontosabb cége, a New Land Media és a Lounge Design 2013 óta majdnem háromszázszorosára növelték árbevételüket, szinte kizárólag állami megrendelésekből. A két ügynökség tavaly már 60 milliárd forintot is meghaladó forgalmat bonyolított le, együttes nyereségük pedig megközelítette a 11 milliárdot. Ebből a tulajdonos 6,3 milliárdot osztalék formájában ki is vett.
Úgy tűnik, Balásy most a rendezvényszervezések területén ismételné meg ügynökségi sikereit. Bár a Moonlightba hivatalosan csak október közepén szállt be a cég 90 százalékának megvásárlásával, már a tavalyi eredményből is 90 millió forinttal gazdagodott.
A társaság egyébként közvetve korábban is kötődött már Balásyhoz. A céget ugyanis még 2011-ben a sikervállalkozó egyik üzlettársa, Mamusits Péter Dávid alapította Lounge Event Kft. néven, azaz valószínűleg eredetileg is ennek a társaságnak szánták a rendezvényszervezői szerepet a csoportban. Mamusits azonban egy évvel később kiszállt, a Moonlightra átnevezett vállalat pedig egy veresegyházi üzletasszonyhoz került. Tavaly ő adta el a 90 százalékos pakettet Balásy Gyulának, már azt követően, hogy az állami megrendelések elkezdtek dőlni a társasághoz.
Az MVM korábban egyébként a hasonló feladatokat egy másik kormányközeli vállalkozó, Kuna Tibor cégére, a Young & Partners Kft-re bízta. Kuna azonban nagyjából egy éve elég látványosan kiesett a pikszisből. Bár a nagy állami kommunikációs tenderen a korábbiakhoz hasonlóan még győztesként hozták ki a cégeit, utólag kizárták ezeket, így juthat most minden megrendelés Balásy Gyula ügynökségeinek.
Kuna azonban nem csak az állami megbízásokat bukta, hamis számlák befogadása miatt az ügyészség is nyomoz ellene, lassan közel egy éve. A vállalkozó május végén a Fővárosi Törvényszéken beismerő vallomást tett.
Ez akár még indok is lehetne arra, hogy egy állami szervezet ne szerződjön az üzletember cégeivel, az eddigi tapasztalatok alapján azonban az ilyen apróságokkal az állami szféra kevésbé szokott foglalkozni. Az MVM-et megkérdeztük arról, miért cserélte le korábbi rendezvényszervezőjét, ahogy arról is, hogy milyen rendezvényeket szervezett eddig számukra a Moonlight, illetve ezekkel mennyire voltak elégedettek, ám egyelőre nem kaptunk válaszokat.
|
Rendezvényszervezésben hasít a reklámpiac Mészáros Lőrince
|
Néhány hónap leforgása alatt közel negyedmilliárd forintnyi megbízást adott az Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) egy olyan rendezvényszervező cégnek, amely 2017-ben alig több mint 4 millió forintos árbevételt ért el. Az állami energetikai óriás először tavaly nyáron szerződött le a Moonlight Event Kft-vel, akkor azonban tíz napon belül két esemény szervezését is rájuk bízták összesen 170 millió forint értékben. Az új partner szolgáltatásával pedig minden bizonnyal elégedettek voltak, az idén februárban ugyanis egy újabb 65 milliós megbízást adtak a jelenleg 12 főt foglalkoztató vállalatnak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190619/rendezvenyszervezesben-hasit-a-reklampiac-meszaros-lorince/
|
2019-06-19 07:28:00
| true | null | null |
G7
|
Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.
A dokumentumból az is kiderül, hogy jövőre 18,586 milliárdra emelkedik a keret. Az elmúlt években egyébként erre a célra ezen a soron a pénzügyi tárca büdzséjében összesen 29,4 milliárd forintot költöttek, illetve terveztek elkölteni (csak a 2017-es kiadás tekinthető véglegesnek, a többi tétel tervezett összeg, amelyekről majd a zárszámadási törvényekből tudunk meg többet). Ehhez jön hozzá a jövő évre ezen a soron betervezett további összeg.
A kiadások emelkedésének okát nem részletezi a dokumentum - mindössze annyit írnak, hogy a végrehajtási ügyek ellátáshoz kapcsolódó fejlesztések terhére emelkednek a kiadások -, mint ahogy arról sem esik szó a szaktárcáról szóló fejezeti kötetben, hogy jövőre végre felköltözik-e az apparátus a Szentháromság téri épületbe, amire egyébként évekkel ezelőtt sort kellett volna már keríteni. Az építőipar helyzetét ismerve ugyanakkor nem meglepő, hogy drágul a kivitelezés, az árak - nagyrészt a kapacitáshiány miatt - az elmúlt években brutálisan elszálltak. Illetve felmerülhettek olyan igények, amelyek szintén drágíthatják a beruházást.
A parlament előtt lévő javaslatból az viszont kiderül, hogy a követkető évben közel 18,2 milliárd forint felhalmozási kiadás áll rendelkezésre erre a célra, amihez jön még 457,5 millió forint működési kiadás.
Ugyanakkor a Belügyminisztérium büdzséjéből eltűnt ez a kiadási tétel. A javaslat erről annyit közöl, hogy a Várba költözéssel kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányhatározat alapján az elmúlt években bázis szinten biztosított 7 milliárd forint kivezették a tárca költségvetéséből. Más helyütt viszont úgy fogalmaznak a dokumentumban erről a 7 milliárd forintról, hogy "a BM budai Várnegyedben történő elhelyezése miatti kivezetésről van szó" - ami érthető úgy, hogy a költözésre e tárca esetében belátható időn belül sor kerül, ezért nem kell már ezzel a kiadási tétellel tervezni 2020-ban. A 2019-es költségvetésben egyébként már úgy terveztek, hogy 2020-tól nem lesz szükség kifizetésre a belügy Várban történő elhelyezésével összefüggésben. A tervek szerint az erre rendelkezésre álló 14 milliárd forintot az idei évvel bezárólag felhasználják.
Tovább bonyolítja a képletet, hogy egy idén februári kormányhatározatban visszavonták a költözéssel összefüggő korábbi jogszabály több pontját is, amelyek a Várban található Nádor utcai épület elfoglalását tették volna lehetővé (ez nem érinti a másik, szintén várbeli leendő minisztériumi épület sorsát). Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt időszakban nem érkezett hír a költözésről, nagy a csend a projekt körül, nem tudni, mikor teheti át a székhelyét a BM a Várba.
A jelek szerint tehát nem halad a tervezett ütemben a kormányzat Várba költöztetése. A miniszterelnök irodája ugyan már birtokba vette új szálláshelyét a volt Karmelita kolostorban, de a kijelölt tárcák még nem kezdhették el a pakolást. Mint jeleztük, erre már évekkel ezelőtt sort kellett volna keríteni, legutóbb pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta azt egy tavaly tavasz végi Kormányinfón, hogy a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egy éven belül felköltözik a Várba. Ezt a határidőt sem sikerült tartani.
Természetesen megkerestük a belügyi tárcát, hogy információkat kérjünk a költözésről, napirenden van-e még. Amint válaszolnak, visszatérünk a témára. Nem hivatalos információnk szerint azonban tényleg csúszásban van - a sokadikban - a projekt, nincs határidő, egy forrásunk meglepőnek tartaná, ha a következő két évben megtörténne a székhelyváltás, vagyis nem valószínű, hogy a BM egyhamar be tud költözni a Várba. Állítólag döntések és források is hiányoznak ehhez.
|
6,5 milliárd forinttal drágult a Pénzügyminisztérium felköltözése a Várba
|
Az emelkedő költségekre hivatkozva 6,5 milliárd forinttal nagyobb összeget terveztek be a 2020-as büdzsében a Pénzügyminisztérium költözésére a Budai Várba, mint amennyivel idén februárban számolt a kormány a középtávú költségvetési kitekintésben - bukkantunk rá a tételre a törvényjavaslatban.
Konkrétan ez szerepel a tárcáról szóló fejezetben, a 2019-2021 közötti időszak tervezett összegeitől való eltérés indokásában:
A Pénzügyminisztérium budai Várnegyedben történő elhelyezésével kapcsolatos beruházások, felújítások kiadásainak többletforrás igénye 2020. évben 6,5 milliárd forint.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/65-milliard-forinttal-dragult-a-penzugyminiszterium-felkoltozese-a-varba.html
|
2019-06-20 10:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Évek óta ismert a hatóságok előtt az Országos Polgárőr Szövetség közbeszerzési ügye, amelyben a Magyar Hang által megismert információk, tanúmeghallgatási jegyzőkönyvek, levelek, szakvélemény alapján megalapozottnak látszik a visszaélés, a bűncselekmény(ek) elkövetésének gyanúja. Érdemi előrelépés mégsem történik; mintha a hatóságok érinthetetlenként kezelnék a polgárőrség első emberét, a rendszerváltás előtti időkből is jól ismert Túrós Andrást.
Azon polgártársaink, akik elégedetlenek a közbiztonság állapotával, a rendőrség munkájával, jó, ha tudják: illegális félkatonai szervezetek, gárdák és légiók szervezése helyett polgárőrként törvényes módon is kivehetik részüket a közrend védelméből. A Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium évente egymilliárd forinttal járul hozzá a szervezet költségeihez. A támogatás felhasználásáról a Túrós András vezette elnökség határoz. Ezen felül meghatározott célra is jut állami forrás a szervezetnek, történetünk éppen egy ilyen támogatás elköltésének különös körülményeiről szól. A különféle offshore hátterű, bonyolult gazdasági ügyekhez képest egyszerű esettel állunk szemben, ezért is nehezen megmagyarázható a hatóságok tétlenkedése.
2015-ben láthatósági mellényekre írt ki közbeszerzést a polgárőr szövetség elnöksége, amihez az államtól kétszázmillió forintot kapott. A tender második kiírásra zárult sikerrel: 2016. április 29-én hat jelentkező közül az alsózsolcai székhelyű Vizulátor Kft.-t hirdették ki nyertesnek, amely a legalacsonyabb árajánlatot tette. (Az első kiírás szabálytalanság miatt eredmény helyett egymillió forintos büntetéssel zárult.) A pályázati anyagok szerint a cég magyar alapanyagból Magyarországon gyártja le a mellényeket, s nem von be alvállalkozókat. Túrós András azonban az ügyben indított büntetőjogi eljárás során született tanúvallomás alapján az elnökség tájékoztatása nélkül beleegyezett alvállalkozó(k) bevonásába. Amire a Vizulátornak szüksége is volt: a 2017-es cégadatok szerint öt főt foglalkoztatott a fő tevékenységeként nyomdai előkészítést megjelölő kft.
A polgárőrség volt Hajdú-Bihar megyei elnöke hivatalos szakvéleményt kért az elkészült mellényekről. A 2017. októberi keltezésű igazságügyi szakértői anyag érdekes megállapításokat tett. A leszállított mellények, illetve az itthon és a Távol-Keletről beszerezhető más termékek összehasonlításából kiderült, hogy a vélhetőleg kínai alapanyagból készült mellények erősen túlárazottak. A nagyvonalúan becsült 1500 forintos beszerzési költség a szállítólevélen szereplő bruttó 6210 forinttal összevetve, a 30 ezres tételt alapul véve jelentős többletprofitot eredményezett.
– Esőben átázik, napsütésben megfakul, anyaga könnyen szakad – ilyen panaszokat idézett a „végeken” szolgálatot teljesítő polgárőröktől 2018. november 13-án a Népszava. Az igazságügyi szakértő a szabványok alapján megállapította, hogy a mellények ártalmatlansága és láthatósága megfelelő, a kivitel és a komfort szempontjából pedig elfogadhatóak, de az öregedéssel kapcsolatos szabványnak nem felelnek meg. Szabó József, Monostorpályi polgármestere, egyben polgárőr 2018. február 26-án feljelentést tett ismeretlen tettes ellen költségvetési csalás gyanújával, mire az országos elnökség felfüggesztette polgárőri tagságát. Szabó a polgárőrség gazdálkodásával, a tisztségviselők költségtérítésével kapcsolatos adatokat is kikérte az elnöktől, illetve a Belügyminisztérium e tárgyban készült, nyilvánosságra nem hozott vizsgálatát is szerette volna megismerni. Ám ahogy az a 24.hu ez év március 6-ai írásából kiderült, a vezetőség csak díjfizetés ellenében lenne hajlandó kiadni az adatokat.
Már 2017 áprilisában érkezett bejelentés a mellénybeszerzés kapcsán, ezt a nyomozást a BRFK megszüntette. Ez év április 15-én hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt tett egy volt polgárőr vezető feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál. Arra is hivatkozott, hogy az eredeti vállalásaival szemben a Vizulátor Kft. alvállalkozók bevonásával, távol-keleti alapanyagból, az EU-n kívül, Szerbiában gyártatta le a termékeket. Úgy tudjuk, a visszaéléseket hangfelvételekkel is alátámasztó bizonyítékok is léteznek, amelyekről a hatóságoknak is tudomásuk van. A polgármester feljelentésére indult eljárás polgárőr koronatanújának etikai eljárásához kapcsolódó meghallgatását éppen arra az időpontra időzítették, amikor tanúvallomást tett a mellénybeszerzés ügyében. Elég valószerűtlen a véletlen egybeesés: akárhogy is, a Nemzeti Védelmi Szolgálat feladata annak feltárása, ha esetleg egy folyamatban lévő eljárásról érzékeny adatok kerülnek ki illetéktelenekhez.
Szabó József feljelentése alapján jelenleg is zajlik a nyomozás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV). Keresetében a polgármester hivatkozik arra az esetre, amikor a Vizulátor Kft. alvállalkozója egy újabb alvállalkozóval gyártatott le 1009 láthatósági mellényt, és úgy fizetett érte hatmillió forintot – a megbízás nettó összegét –, hogy nem kért számlát. Sőt, egyenesen megfenyegette a gyártót, amikor az számlát akart kiállítani.
Érdeklődtünk az eljárások állásáról. A NAV illetékes bűnügyi igazgatósága azt közölte, hogy folyamatban lévő ügyről nem közölhetnek részleteket. Az ORFK pedig adatvédelmi okokra hivatkozva nem adott tájékoztatást. Úgy tudjuk, egyelőre senkit sem gyanúsítottak meg.
Túrós Andrást a jelek szerint cseppet sem zavarják a mellénybeszerzés gyanús körülményei. Májusban azt javasolta a polgárőr szövetség elnökségének, hogy az ORFK támogatásából meghirdetett, 7,5 millió forintos eszközbeszerzéssel ismét a Vizulátort bízzák meg, amit az elnökség távszavazással jóvá is hagyott…
Rendszereken átívelve
Túrós András a hatvanas években a miskolci karhatalmi zászlóalj KISZ-titkára volt. A rendszerváltás előtt Borsod megyei rendőr-főkapitányként is dolgozott. 1989-ben országos rendőr-főkapitánnyá, illetve belügyminiszter-helyettessé nevezték ki. Karrierjében a rendszerváltás sem okozott komoly törést: 1990-től az országos rendőrfőkapitány helyettese volt. A Horn-kormány idején, 1997-ben Pintér Sándorral együtt nyugdíjazták. 1997 óta elnöke az Országos Polgárőr Szövetségnek. Bár információink szerint időről időre felvetődik a 75 éves nyugalmazott rendőr altábornagy visszavonulása, távozása eddig mindig lekerült a napirendről.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/24. számában jelent meg, 2019. június 14-én.
|
Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/ezer-sebbol-verzik-a-polgarorseg-mellenybeszerzese-megsem-lepnek-a-hatosagok-129457
|
2019-06-19 13:11:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Még március közepén tett közzé ajánlattételi felhívást az Eger Labdarúgó Sport Kft. az egri Szentmarjay Tibor Stadion rekonstrukciójára. Az ajánlattételi határidőt egyszer ki kellett tolni, így végül az eljárás eredménye csak most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a munkákat egyedüli ajánlattevőként a stadionépítésekben jártas Pharos 95 Kft. fogja elvégezni, teszi mindezt nettó 3,65 milliárd forintért, miközben a projekt becsült értéke csupán 1,1 milliárddal kevesebb, 2,5 milliárd forint volt.
A feladatokat azonban nem egyedül fogja elvégezni, egyebek mellett a bontáshoz, földmunkákhoz, alapozáshoz, szigeteléshez, falazáshoz, gipszkartonozáshoz alvállalkozókat fog bevonni. A közbeszerzési hatóság oldalára feltöltött összefoglaló tájékoztatás szerint
a kistarcsai EngTerv Plusz Kft.
és a székesfehérvári Roneko Kft.
lesz mindebben a segítségére.
|
43 százalékkal drágább lesz az NBIII-as csapat új stadionja
|
Eszerint a munkákat egyedüli ajánlattevőként a stadionépítésekben jártas Pharos 95 Kft. fogja elvégezni, teszi mindezt nettó 3,65 milliárd forintért, miközben a projekt becsült értéke csupán 1,1 milliárddal kevesebb, 2,5 milliárd forint volt.
Az egri stadion rekonstukciójára egy 2017 júliusi határozattal biztosított a kormány 2,34 milliárd forintot. Az Eger SE focicsapata legutóbbi szezonban az NBIII Keleti csoportjában a 10. helyen végzett.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/43-szazalekkal-dragabb-lesz-az-nbiii-as-csapat-uj-stadionja.html
|
2019-06-20 11:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nemzetgazdasági hátrányt okozhat, ha nyilvánosságra kerülnek a Magyarországra csábított külföldi beruházások adatai – állítja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ezért új fejezetet javasol a külképviseletekről szóló törvénybe, amely címe szerint „a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségéről”, valójában azonban ennek az ellenkezőjéről szól.
Ugyanis azt mondja ki, hogy keletkezésüktől öt éven át nem adhatók ki a támogatási kérelemben, az annak befogadhatóságának vizsgálatakor keletkezett iratokban és a támogatási döntésben foglalt adatok. Igaz, a szöveg szerint ez akkor van így, ha ezek „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági vagy nemzetgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti”, és a miniszter kivételt tehet, ám az indoklás nem hagy kétséget afelől, hogy az ilyen kivétel ritka lesz.
Ott ugyanis az olvasható, hogy a befektetők Magyarországon történő letelepedésének elősegítése kiemelt nemzetpolitikai cél, mert ennek eredményeképpen javulnak a gazdasági mutatók és csökken a munkanélküliség, márpedig „a támogatási szerződés megkötését megelőző kérelmek, ajánlatok, vizsgálatok adatainak nyilvánossága kimutathatóan és érzékelhetően rontja Magyarország tárgyalási pozícióját az üzleti partnerekkel, továbbá a jövőbeli beruházókkal szemben, versenyhátrányt okoz a külföldi befektetés-ösztönzési szervezetekkel egy-egy beruházásért folyó versenyben”. A miniszter hivatkozik az információszabadság-törvényre, amely az ilyen korlátozást „külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel” megengedi.
Az esetleges egyedi kormánydöntés alapján nyújtott állami támogatás összegét elvileg továbbra is megismerhetjük, ha máskor nem, amikor az Európai Bizottság azt közzéteszi. Egy ilyen támogatást ugyanis annak esetleges piactorzító hatása miatt Brüsszellel kell engedélyeztetnie a kormánynak.
|
Öt évig titkolná a kormány, hogyan csábít ide cégeket
|
Nemzetgazdasági hátrányt hozhat, ha kiderül, mennyiért csábítana ide cégeket a kormány, ezért akár öt évre is titkosítaná az ilyen adatokat egy új törvényjavaslat szerint a kormány.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190605_Ot_evig_titkolna_a_kormany_mennyiert_csabit_ide_cegeket
|
2019-06-05 14:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem csak a magyar sportolók számára rendkívül kedvező több jövedelemadózási forma, de a kedvezmények a jövő évtől érintik az itt dolgozó külföldi játékosokat, edzőket, sportvezetőket is – derül ki az adótörvények most benyújtott módosítócsomagjából. A kormány alapvetően két adót módosít.
Egyfelől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2020-tól olyan jövedelemre is alkalmazható, amelyet más pénznemben fizettek meg. Így nemzetközi sportszövetségnél foglalkoztatott személyek is megtehetik, hogy a minimálbér összege fölött csak 15 százalék közterhet fizessenek Magyarországon. Ez persze még ennél is kedvezőbb lehet, hiszen hivatásos sportolók esetén, egy korábbi törvénymódosítás eredményeképpen a minimálbér fölött nem is kell adót fizetni az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után, 500 milliós értékhatárig.
Nem ez az egyetlen könnyítés a külföldiek számára. Az UEFA-nak a 2020-as labdarúgó-Eb miatt itt tartózkodó munkatársai, vagy általában az itt valamilyen ellátásban, díjban, ajándékban részesülő külföldi sportolóknak, bíróknak, sportvezetőknek stb. nem kell az szja-t megfizetniük.
Az indok: a kormány vonzóbbá szeretné tenni a nemzetközi sportszövetségek számára Magyarországot, „ahová érdemes e szervezeteknek letelepedniük”.
|
Azt hitte, nem tud további adókedvezményt adni a kormány a sportolóknak? Tévedett
|
Külföldiek célkeresztben.
Egyfelől az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 2020-tól olyan jövedelemre is alkalmazható, amelyet más pénznemben fizettek meg. Így nemzetközi sportszövetségnél foglalkoztatott személyek is megtehetik, hogy a minimálbér összege fölött csak 15 százalék közterhet fizessenek Magyarországon. Ez persze még ennél is kedvezőbb lehet, hiszen hivatásos sportolók esetén, egy korábbi törvénymódosítás eredményeképpen a minimálbér fölött nem is kell adót fizetni az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után, 500 milliós értékhatárig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190605_adotorveny_sport
|
2019-06-05 14:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Rogán-Gaál Cecília Ágnes nevén április 24-én három védjegybejelentés is érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. A FitBalance Kids, a FitBalance Gasztrofesztivál és az N Nemzeti Futóverseny nevet, illetve az utóbbi esetében a logót is kizárólagosan szeretné birtokolni az üzletasszony - írtuk meg korábban.
Az eredeti hírek szerint a Fitbalance sport- és életmódszolgáltatót a Nakama&Partners nevű cégükön keresztül szerezte meg a miniszterelnöki kabinetiroda vezetőjének felesége és barátnője, Sarka Kata. A cégbírósági bejegyzésekben ennek viszont nem látszik a közvetlen nyoma, a FitBalance honlapja szerint az adatkezelésre a Digital Minds Kft. jogosult.
A név levédetésénél sem cég szerepel tulajdonosként, hanem Rogán Antal feleségének a neve. A márka pedig a jelek szerint egyre sikeresebb, ami nemcsak a Digital Minds sokszorozódó bevételein látszik, hanem a támogatói körön is: az állami Szerencsejáték Zrt. mellett az MVM-csoport és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja az eseményeket, mind a Fitbalance-t, mind a Nemzeti Futóversenyt.
A támogatókat a hvg.hu megkereste, hogy megtudja, pontosan mennyibe kerül az adófizetőknek a szponzorálás. Az MVM válaszolt először, az állami cég kérdésünkre közölte, idén összesen nettó 150 millió forinttal támogatták a két eseményt.
„A megújult és kibővült Fitbalance Aréna ingyenes életmód fesztivál és tömegsport rendezvényt 2019-ben 80 millió forint + áfa összeggel szponzorálta, míg a Nemzeti Futóverseny szponzorálására 70 millió forint + áfa összeget fordít.”
Megtudtuk azt is, korábban hogyan alakult a támogatás - egészen másként. Az előző években ugyanis csupán nettó 6 millió forintot költött a szponzorálási szerződésekre.
„Az MVM a 2015-ös őszi Vitalade-FitBalance IFEX rendezvényt nettó 2 millió forinttal szponzorálta, 2016-ban a BioTechUSA Fitbalance Beach Club és a Nestlé Fitness Fitbalance Aréna rendezvényeket pedig összesen nettó 4 millió forinttal” - írták.
Kerestük a Szerencsejáték Service Zrt.-t és az EMMI-t is, ezektől a szervektől egyelőre nem kaptunk választ.
|
150 millió forinttal tolja meg az MVM a Rogán Cecíliához köthető sporteseményeket
|
Közérdekű adatigénylésben kértük ki valamennyi állami szereplőtől, hogy mennyi pénzzel támogatták a Fitbalance-t és a Nemzeti Futóversenyt. Az MVM válaszolt először, az állami cég azt közölte, idén összesen 150 millió forinttal támogatta a két eseményt.
Rogán-Gaál Cecília Ágnes nevén április 24-én három védjegybejelentés is érkezett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalába. A FitBalance Kids, a FitBalance Gasztrofesztivál és az N Nemzeti Futóverseny nevet, illetve az utóbbi esetében a logót is kizárólagosan szeretné birtokolni az üzletasszony - írtuk meg korábban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190606_150_millio_forinttal_tolja_meg_az_MVM_Rogan_Ceciliaekhoz_kotheto_sportrendezvenyeket
|
2019-06-06 15:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Rogán hivatalára nem vonatkoznak a szabályok – ezt a kormány maga mondta ki egy pénteken közzétett rendeletben, ha nem is szó szerint: a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által irányított Nemzeti Kommunikációs Hivatalt felmentették egy sor jogszabály hatálya alól.
A hivatalnak a jövőben „nem kell alkalmaznia” a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, illetve a központosított közbeszerzési rendszerről szóló jogszabályt a kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs vagy rendezvényszervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzéseknél. Ezeket kötelező kiírni, ha a szervező bármely állami szerv, cég vagy az államnak dolgozó egyéb intézmény. Ugyanez a felmentés vonatkozik magának a hivatalnak a „működésével összefüggésben álló beszerzési eljárásra”, sőt ez esetben a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításáról és ellenőrzéséről szóló rendelet sem érvényes. Vagyis bár azt nem mondhatta ki a kormány, hogy maga a közbeszerzési törvény sem vonatkozik a Kommunikációs Hivatalra – hiszen a törvény magasabb rendű jogszabály, mint a kormányrendelet –, de a gyakorlati végrehajtási szabályok jelentős része alól felmentették.
A hivatal feladatait általában is kibővítették a rendezvényszervezéssel, és jogállását „kiszolgáló típusú központi hivatalként” határozták meg. Ugyanakkor megnövelték a kormánynak dolgozó kommunikációs vagy rendezvényszervező szervezetek bizonytalanságát. Ezeknek minden szerződésüket és azok módosítását jóvá kell hagyatniuk Rogán hivatalával, de eddig az volt a szabály, hogy ha 15 munkanapon belül nem kapnak választ, azt úgy kell tekinteni, hogy a jóváhagyást megkapták. Ezt most törölték, vagyis a hivatal határidő nélkül avatkozhat bele a szerződésekbe.
|
Rogán Antal immár teljesen szabad kezet kapott a pénzköltésben
|
Kivette a kormány Nemzeti Kommunikációs Hivatalt egy sereg közbeszerzési szabály alól, Rogán Antal ceruzája minden formalitástól mentesen foghat immáron vastagabban – ömölhetnek a milliárdok a megbízható cégekhez. Rogán más kérdésben is szabad kezet kap.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190607_Rogan_Antal_immar_teljesen_szabad_kezet_kapott_a_penzkoltesben
|
2019-06-07 15:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem kell több vendég Mészárosnak ahhoz, hogy újabb milliárdokat keressen a szállodáival
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.
Miközben hűsítő medencét, sport- és gyerekprogramokat kínál a nyári szünetre a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels, Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a parlamentnek a jövő évi adótörvényeket. (Majd a 325 forintos euróra reagálva megjegyezte, nem baj, ha honfitársaink itthon töltik a szabadságukat, itthon pihennek és költenek.) A tervezetben egyebek között szerepel, hogy 2020-tól 18-ról 5 százalékra csökken a szálláshely-szolgáltatások áfája. A szakma, elsősorban a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége évek óta lobbizott már ezért. Legutóbbi, márciusi közgyűlésén ígéretet is kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, Guller Zoltántól, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) sikeres bevezetése esetén szóba jöhet az áfacsökkentés. Ehhez a fedezetet az NTAK felállításából származó költségvetési bevételek növekedése adná. A központ jövő januártól működik élesben, ekkortól változik az adókulcs is.
Szálláshely-szolgáltatásnak számít például maga a szállás mellett
a szoba árába foglalt kötelező reggeli,
az üdvözlőital,
a fürdőköpeny-használat,
a szálláshely saját medencéjének, szaunájának használata,
a fogyasztás a minibárból,
a telefonhasználat,
a masszás,
a fodrász.
Az ezek után fizetendő adó mértéke 2003-ban még 12 százalék volt, ezt emelték előbb 15, majd 20 százalékra, 2009-ben lett 18, 2020-tól pedig 5 százalék lesz. Ezzel együtt a panziósoknak bevételük 4 százalékát vissza kell fizetniük az államkasszába turisztikai fejlesztési hozzájárulás címén. Tehát valójában 18-ról nem 5, hanem 9 százalékra változik az áfa kulcsa.
Itt van a kutya elásva
a szállásadók szerint. Hiába a csökkenés, ha közben újabb terhet kapnak a nyakukba. „Nem nagy matek kiszámolni, hogy mennyi marad a végén, nem sok” – mondták.
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem
A legnagyobb magyarországi ingatlanportálon megnéztük, hány panziósnak lett már elege, és döntött úgy, hogy inkább eladja a szálláshelyét. 1134 találatot kaptunk az eladó hotelre, panzióra keresve. Ez a szám azért meglepő, mert a KSH adatai szerint idén májusban a kempingtől a szállodáig összesen 2608 szálláshely működött az országban. Vagyis nagyjából minden második nyaralóhelytől szabadulna a tulajdonosa. Ráadásul nem isten háta mögötti, lepukkant családi panziókat kínálnak csak, hanem menő wellnesshoteleket is.
Egy zalakarosi négycsillagos hotelért például több mint 1 milliárd forintot kérnek. A tulajdonos, Lakatos Tamás ingatlanbefektetőként 2012-ben, a vendéglátóipar válságának idején, felszámolásból jutott hozzá az épülethez, több százmilliót költött rá, négy éve nyereségesen, sokszor teltházzal üzemelteti, most mégis megválna tőle. A hvg.hu-nak azt mondta, a régióban mindenki küzd, nagy a munkaerőhiány, sokan, főleg szakképzett fiatalok a magasabb bér reményében külföldre mentek dolgozni. „A szálloda családi vállalkozásként működik, testvérem felel az étteremért, én az értékesítésért. Rendszeresen be kell állnunk akár a recepciós pultba, akár az étterembe felszolgálni" – sorolta. Szerinte ez az ágazat igazi problémája, nem az áfacsökkentés, ettől függetlenül örül neki, ha megvalósul, mert segítséget, könnyítést hozhat az ágazatnak.
Hiszem, ha látom
– tette azért hozzá.
Bunna Erika adószakértő arra számít, hogy ha életbe lép az új szabályozás, kevesebbet kell majd fizetni például egy félpanziós ajánlatért, hacsak nem „nyelik le” a különbözetet a kereskedők. Volt már erre példa: a vendéglátósok például bérekre és az elmaradt fejlesztésekre fordították a „megspórolt” áfát, még a korábban létezett Nemzetgazdasági Minisztérium is beismerte, hogy drágultak az éttermek, hiába az áfacsökkentés.
A turisztikai fejlesztési hozzájárulással azonban nem lehet „trükközni”, Bunna Erika szerint ezt nem lehet a fogyasztóra áthárítani, a számlában nem szerepelhet, a szállodának ez egy plusz költség. Turisztikai fejlesztési hozzájárulást a 2018. január 1-jétől 5 százalékra levitt vendéglátóipari áfa után is fizetni kell. A kormány megfogalmazása szerint most csak kibővítik a hozzájárulás-köteles szolgáltatások körét azzal, hogy 2020-tól a nyaralóhely-tulajdonosoknak is csengetniük kell.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot, hogy megtudjuk,
évente mekkora bevételre számítanak a kibővített turisztikai hozzájárulásból,
mire költik az így befolyt pénzt.
Nem kaptunk választ.
Mészáros Lőrinc örülhet
A szállodaláncok közül remek évet zárt a Mészáros-féle Hunguest Hotels Zrt.: az árbevétel az előző évi több mint másfélszeresére nőtt: 23,7 milliárd forint lett. Annak az egyébként tőzsdén jegyzett Konzumnak sincs oka panaszra, amelyik begyűrte maga alá nemcsak a Hunguest Hotelst, hanem a Balatontouristot is: 28,2 milliárdos nettó árbevétel mellett 6 milliárd forintos nyereséget ért el. A szerencsét ezúttal is a szállodalánc hozta meg a volt felcsúti polgármester érdekeltségébe tartozó cégnek, az eredmény 90 százalékát ugyanis a Hunguest Hotels és a Balatontourist nevével fémjelzett turisztikai üzletág hozta.
Kerestük a Hunguest Hotelst és a Balatontouristot is, hogy megtudjuk, mit szólnak az áfacsökkentéshez, nem kaptunk választ. Korábban Hülvely István, a Hunguest Hotels Zrt. vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek azt mondta, a cégek versenyképességének új lendületet adhat az adóváltozás. Kiszámoltuk, hogy csak az új adótörvényen 2 milliárdot nyer a Hunguest Hotels, 2,5 milliárdot pedig a Konzum, ha marad a mostani forgalom, és a cég nem csökkent árat.
Magyarország legismertebb és legnagyobb befolyású üzletemberének, a miniszterelnök barátjának a Balatontouriston és a Hunguesten túl is vannak szálláshelyei, például a Balatonnál, övé
a badacsonyörsi Balaton Kemping és Vendégház,
a balatonalmádi Yacht Kemping tulajdonjoga,
egy 6,4 hektáros terület Almádi központjában,
a felújításra váró, part menti Balaton Szálló Keszthelyen,
a balatonakarattyai egykori nudista strand,
a Piroska kemping 3 hektáros területe.
Ezekre a helyekre nemcsak a kedvező adóváltozásoknak köszönhetően hullik majd a pénzeső, hanem például a Balaton fejlesztését célzó programnak is: részben uniós forrásból
5 milliárd forint jut kempingfejlesztésre,
17 milliárd „tematikus élménypark” kialakítására,
8 milliárd pedig „integrált termék- és szolgáltatásfejlesztésre”.
Hasonlóan nagy összegekből újulhatnak meg a kikötők és a hajópark, továbbá tízmilliárdos nagyságrendben költenek a közlekedés fejlesztésére is. A milliárdos Mészáros Lőrinc fémjelezte Konzum csoporthoz tartozó Appeninn Vagyonkezelő Holding ingatlanállománya sem véletlenül értékelődött fel a könyv szerinti értékéhez képest, ez a tőzsdei cég vette meg ugyanis tavaly nyáron a balatonvilágosi Club Aliga többségi részesedését, a Balaton-parti 37 hektáros területhez pedig nemcsak egy 10 hektáros állami földterület vagyonkezelési joga társul, a volt pártüdülőnek kikötője is van. A holdingba tavaly nyáron a kormányfői vő, Tiborcz István cége, a BDPST is bevásárolta magát.
Ezen felül további 300 milliárd forintot ad a kormány a kiemelt térségek – köztük a Balaton – turizmusának fejlesztésére, ez lesz a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) eddigi legnagyobb dobásának számító Kisfaludy turisztikai program. Az eredeti koncepció szerint ez javarészt a panziók és szállodák fejlesztésére irányul, de jelentős összegeket lehet elnyerni fürdők, akvaparkok, turisztikai látványosságok és műemlékek fenntartására is.
A támogatásból – természetesen – nem maradhatnak ki a kormányközeli oligarchák, illetve a hozzájuk közel állók sem: itt nem a Balatont behálózó Tiborcz és Mészáros nyerte a legnagyobbat, hanem olyan vállalkozók, akiknek eddig többé-kevésbé sikerült háttérben maradniuk: Szepesi Richárd és Szabadics Zoltán. Előbbi 100 szobás szállodát épít Tokajban, utóbbi hullámvasutat húz fel Zalaszaboron – állami pénzen. Valamivel több mint 2,5 milliárd azért jutott a Minerva Ingatlanbefektetési Alapnak is, az ezt kezelő tőkealap hozta létre a Metis magántőkealapot, amelyik be is vásárolt az MKB Bankba, ahol szintén Mészáros Lőrinc az úr.
Az állami milliárdokból jutott arra is, hogy az ország leggazdagabb embere, Csányi Sándor vezette OTP Bank bővíthesse balatonszemesi szállodáját. Az OTP-vezér neve felbukkan annál a tihanyi kastélyszállónál is, amelynek építésére 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az a CDHT Hotel Projekt Kft., amely Garancsi István, Hernádi Zsolt és Csányi Sándor közös érdekeltsége.
|
Nem kell több vendég Mészárosnak ahhoz, hogy újabb milliárdokat keressen a szállodáival
|
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190607_Nem_kell_tobb_vendeg_Meszaros_Lorincnek_ahhoz_hogy_milliardokkal_tobbet_keressen_a_szallodaiparban
|
2019-06-07 15:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A 2019. évi költségvetésből – azon belül is a polgármesteri keretből – 100 ezer forinttal javasolom támogatni a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítványt a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem megszervezése céljából – ezt az előterjesztést vitte Borkai Zsolt polgármester Győr közgyűlése elé múlt pénteken. Mivel az önkormányzati törvény ezt írja elő, a fideszes vezetésű város közgyűlésének kellett dönteni arról, hogy a köztudottan Orbán Viktor házi fesztiváljának számító Tusványost szervező alapítványt közpénzből támogassák.
Az előterjesztésben kifejezetten az szerepel, hogy a rendezvény megszervezését szeretnék önkormányzati pénzből elősegíteni, és a közgyűlés egyben fel is kéri az ezt indítványozó polgármestert az erről szóló megállapodás megkötésére.
Az előterjesztést a közgyűlésen az MSZP képviselőin kívül mindenki megszavazta – közölte a hvg.hu-val Pollreisz Balázs szocialista önkormányzati képviselő, aki felháborítónak nevezte, hogy erre költenek „a győri adófizetők pénzéből”. „Valószínűleg a Fidesz a győriek pénzéből táboroztatja plakáttépkedő fiataljait” – jegyezte meg, arra az EP-kampányban történt esetre utalva, amikor a szocialisták állítólag azon kaptak fideszes aktivistákat, hogy letépik, illetve Fidesz-logós autóval elviszik az ellenzéki párt éppen csak kitett plakátjait.
|
Borkai Zsolt áttolta: A győriek pénzéből költenek Orbán házi szabadegyetemére
|
A győriek (köz)pénzéből költenek a Fidesz bevett rendezvényének számító Bálványosi Nyári Szabadegyetemre, a közgyűlés erre már rá is bólintott. Borkai Zsolt polgármester javaslatát a szocialistákon kívül mindenki megszavazta.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190607_Borkai_Zsolt_attolta_A_gyoriek_penzebol_koltenek_Orban_hazi_szabadegyetemere
|
2019-06-07 16:03:00
| true | null | null |
HVG
|
Pomázi Csabát egykor a Fidesz másodvonalbeli oligarchái közé sorolták: Nyerges Zsolt volt Közgép-elnökkel karöltve származott el Szolnokról, ahol még az is elterjedt róla, hogy szegről-végről rokona Lévai Anikónak, Orbán Viktor miniszterelnök szintén szolnoki feleségének (Lévai édesanyja szintén Pomázi-lány ugyanis).
Pomázi és Nyerges az első Fidesz-kormány idején az akkor állami tulajdonú Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-ben (jelenleg ISD Dunaferr néven orosz-ukrán érdekeltség) kezdték a párt-közeli karriert. Nyerges a zrt. igazgatóság tagja, Pomázi vezérigazgató-helyettes volt a kétezres évek elején. Pomázi meg is maradt az energiaiparban: elsősorban önkormányzatok távhő- és melegvíz-ellátására szakosodott, s miután az ellenzéki „nyolcévben” is szépen keresett, egyre inkább a „pénzközeli” titulust aggatták rá ismerői.
Már többször terjedt róla, hogy kitelt az ideje, egykor terjedelmes cégcsoportja gondjairól mi is írtunk:
Eltávolodott Nyergestől, be is dőlt a dunaújvárosi távhőmágnás ingatlanvállalkozása
Újabb csata zajlott a jelek szerint a Nagy Oligarcha-háború vidéki, céges mellékfrontján: a bíróság fizetésképtelenné nyilvánította és elrendelte a dunaújvárosi Energo-Haus Ingatlankezelő Kft. felszámolását. A 2004-ben létrehozott kft Pomázi Csaba energetikai nagyvállalkozóhoz kötődik: ő alapította régi üzlettársával, Neszmélyi Györggyel, jelenleg kettejük lányaié: Pomázi Anna többségi tulajdonosé, Neszmélyi Vandáé, valamint az osztrák címen élő Kiss Sándoré.
Most pedig az a friss hír, hogy csődbüntett és más bűncselekmények miatt ellene, illetve a vele évek óta együttműködő, valaha a dunaújvárosi önkormányzat vagyonkezelőjénél is vezetőként dolgozó Villányi-Kollár Károly Dusán, valamint egy ügyvédnő társuk ellen nyomoz a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága.
Ezt a megyei főügyészség voltaképpen megerősítette érdeklődésünkre, azt viszont már nem, hogy – ahogy a városban hírlik – Pomázi előzetes letartóztatásban lenne.
Pontosan ez áll a megyei főügyészség szóvivőjének válaszában:
„Elektronikus levélben megküldött megkeresésére a NAV Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságán csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult bűnügy folyamatban létére, a büntetőeljárás és az egyes eljárási cselekmények eredményességéhez, zavartalanságához fűződő érdekre figyelemmel az alábbi tájékoztatást adom:
A büntetőügyben jelenleg egy gyanúsított áll letartóztatás alatt, akinek a 2019. május 9. napján elrendelt letartóztatását a Székesfehérvári Járásbíróság 2019. június 6. napján 2019. szeptember 9. napjáig meghosszabbította.
Azon értesülését, miszerint a „dunaújvárosi DVCSH-nál elkövetett gazdasági visszaélésekkel” kapcsolatosak a cselekmények, az ügyészség a nyomozás rendelkezésre álló adatai alapján nem tudja megerősíteni”.
Kérdeztük a NAV-ot is, onnan csak ennyi jött: „folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket”.
De legalább megerősítést nyert, hogy „van ügy”, mármint folyamatban.
Annyira pedig mégsem engedte el a Fidesz Pomázit, hogy kiakolbólították volna a közös üzletből. A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna, Hőszolgáltató Kft.-ben (DVCSH) például ma is tulajdonos Pomázi cége és a fideszes vezetésű város vagyonkezelője, a DVG is.
A szintén gyanúsított Villányi-Kollárnak ezzel szemben MSZP-s kötődése volt ismert a kétezres években, egykori cége például 2002-ben még támogatást is nyújtott a pártnak.
Fotó: Dunai Vasmű főportája, forrás: wikimapia/rela71
|
Csődbüntett miatt nyomoznak a fidesz-közeli távhőmágnás ellen
|
A NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbüntett és más bűncselekmények miatt nyomoz a Dunaferr korábbi vezérigazgató-helyettese, Pomázi Csaba és társai ellen. Valaki letartóztatásba is került közülük.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/19/csodbuntett-miatt-nyomoznak-a-fidesz-kozeli-tavhomagnas-ellen/
|
2019-06-19 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) a szakma legfontosabb hazai rendezvénye. A 10 napos fesztivált 2001 óta rendezik meg Baranya megye székhelyén június első felében, több különböző helyszínen.
A POSZT szervezője a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF), amelynek többségi tulajdonosa a pécsi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., két kisebbségi tulajdonosa pedig a Vidnyánszky Attila által 2008-ban alapított Magyar Teátrumi Társaság, és az 1997 óta létező szakmai érdekképviselet, a Magyar Színházi Társaság.
Tavaly októberben a Pécsi Stop számolt be arról, hogy a POSZF két év alatt 118 millió forintot csorgatott át egy olyan cégbe, amelyet 2017-ben alapítottak a POSZF vezetői. A 2017 áprilisában bejegyzett Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. tulajdonosai Kővári Andrásné, Szabó László, Szűcs Gábor és Magyar Attila. Az Aktor ügyvezetője Szűcs Gábor, aki a POSZF fesztiváligazgatója, a szintén Aktor-tulajdonos Magyar Attila pedig a POSZF ügyvezető igazgatója.
Együttműködés TAO-támogatás megszerzésére
A Pécsi Stop a Transparency International segítségével közadatigénylésben kérte ki a POSZF és az Aktor Kft. közötti szerződéseket, melyekből az derült ki, hogy a két cég 2017. június 20-án (az azévi országos színházi találkozó után 3 nappal) együttműködési megállapodást kötött. A POSZF ugyanis nem volt jogosult a jegyeladásai után társasági adókedvezmény (TAO) igénylésére, az Aktor azonban igen, és a TAO-támogatással akarták növelni a POSZF forrásait.
A lap által megkapott dokumentum szerint az Aktor azt vállalta, hogy a neki átadott jegybevétel utáni TAO-pénzt (levonva belőle az adminisztrációs és szervezési költségeket) a következő évi POSZT szervezésére költi. Ugyanakkor a megállapodásban az is szerepelt, hogy a POSZF és az Aktor közösen látja el a fesztivál szervezési feladatait, és ez a Pécsi Stop szerint azért furcsa, mert a két cég tevékenységi köreiben nagy az átfedés, vagyis a szervezésbe nem tűnt szükségesnek az Aktor bevonása.
A lap által megismert iratok szerint a POSZF 2017-ben nettó 25,6 millió forint jegybevételt engedett át az Aktornak, szervezési és egyéb feladatok ellentételezéseként pedig további nettó 12,5 millió forintot, vagyis összesen nettó 38,2 milliót. 2018-ban az Aktor már nettó 32,2 millió forintot söpört be a POSZF-tól átengedett jegybevétel, és további 47,5 milliót egyéb feladatok jogcímén, tehát összesen nettó 79,8 millió forintot.
A két év alatt nettó 118 millió forintot fialt az Aktornak az együttműködés.
Az Átlátszó megkeresésére a Pécsi Stop most azt közölte, hogy tavaly október óta semmilyen helyreigazítási kérelmet nem kaptak az érintettektől a POSZF-Aktor szerződésekről cikkük miatt, vagyis senki nem cáfolta az abban foglaltakat.
Jogtalanul felvett TAO, hiányzó bizonylatok
Néhány nappal a Pécsi Stop anyagának megjelenése után Páva Zsolt pécsi polgármester (Fidesz) elrendelte az önkormányzat (a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-n keresztül) többségi tulajdonában lévő POSZF és az Aktor közötti szerződések vizsgálatát.
A pécsi polgármesteri hivatal Ellenőrzési Osztálya 2018. november 21. és december 1. között helyszíni ellenőrzést végzett, és 2019. február 25-én készítette el a vizsgálat eredményeit tartalmazó jelentést.
Az Átlátszó birtokába került jelentés főbb megállapításai:
a POSZF és az Aktor nem rögzítette írásban az együttműködésük részleteit, a feladatellátás megosztását, és a felelősségi szabályokat
“Ez a hiányosság a pénzügyi elszámolást, az ellenőrzést és a gazdálkodás átláthatóságát nem biztosította, és nem felelt meg a közpénzek felhasználásáról rendelkező szabályoknak.”
a 2017-ben alapított Aktor abban az évben jogszerűen nem fogadhatott TAO-támogatásokat, mivel nem volt 2016-os jegybevétele (hiszen akkor még nem létezett)
„Az együttműködési megállapodásban megjelölt cél teljesülésének nem volt valós alapja.”
az Aktor ügyvezetőjének nyilatkozata szerint 2018-ban az Aktor a 2017-es jegybevétel után kapott TAO-támogatásból 10,7 millió forintot fizetett a POSZF-nak, de nem tudni, hogy ez az összeg jogos-e
„A nyilatkozatból nem állapítható meg, hogy az Aktor Nkft. e jogcímen ténylegesen mekkora bevételhez jutott, és a POSZF Nkft. javára felajánlott összeg mekkora részt képvisel az Aktor Nkft.-hez a NAV által átutalt támogatáshoz képest.”
a POSZF és az Aktor közötti szerződésekkel kapcsolatos teljesítésigazolás többnyire ellenőrizhető bizonylatok, dokumentumok hiányában történt
„Ennek következtében nem lehet megállapítani, hogy a lebonyolított ügyletek a POSZF Nkft. gazdasági érdekét szolgálták-e, valamint azt sem, hogy az ellenértékként kifizetett összegek arányban voltak-e a teljesítéssel. Egyes feladatok között átfedés tapasztalható.”
a POSZF-nak 2018-ban nem volt a taggyűlés által elfogadott üzleti terve
„(…) ezért a teljesítési adatokat összehasonlítani, viszonyítani nem lehet, a Társaság 2018. évi gazdálkodásáról, eredményességéről, hatékonyságáról objektív vélemény nem alkotható.”
mivel a POSZF ügyveztője, Magyar Attila nem vezető tisztségviselője az Aktornak, és Szűcs Gábor, az Aktor ügyvezetője nem vezető tisztségviselője a POSZF-nak, és a két cég főtevékenysége nem azonos, nem áll fenn összeférhetetlenség az ellátott feladatokat illetően
A teljes jelentés itt olvasható (PDF). Akit csak a lényeg érdekel, az lapozzon a 19. oldalra, a vezetői összefoglalóhoz.
Páva Zsolt utasította a POSZF ügyvezetőjét, hogy tegye rendbe a céget
Az önkormányzati ellenőrzésről szóló jelentés aláírásának napján, 2019. február 25-én Páva Zsolt pécsi polgármester levelet írt az önkormányzat többségi tulajdonában lévő POSZF ügyvezetőjének, Magyar Attilának.
A levélben Páva a vizsgálati jelentésre hivatkozva 10 intézkedést kért Magyartól, akit tájékoztatott arról is, hogy a levelet a tulajdonosi jogokat gyakorló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjének is megküldte, „hogy a feladatok végrehajtására adjon utasítást, illetve azoknak teljesítését kísérje figyelemmel”.
A 10 kérés/utasítás Pávától Magyarnak:
szüntesse meg az Aktorral kötött szerződést
ha a POSZT szervezéséhez külső vállalkozások bevonása szükséges, az eljárások során érvényesítse a közpénzek felhasználására vonatkozó jogszabályokat (Kbt., Áht., Ávr.)
külső szervezetekkel kötött szerződésekben a feladatátfedéseket szüntesse meg, a feladatmegosztást, költségviselést és felelősségi kérdéseket pedig átfogóan szabályozza
a kiadások teljesítésigazolását mindig ellenőrizhető dokumentumok alapján végezze
a POSZF üzleti tervét évente el kell készíteni, és jóváhagyásra a taggyűlés elé terjeszteni
az előadó-művészeti szervezetekkel kötött szerződésekben a szállásszolgáltatás szabályait egyértelművé kell tenni
a POSZF társasági szabályzatát módosítani kell a cég fióktelepére vonatkozóan
a POSZF szervezeti és működési szabályzatát ki kell egészíteni az ügyvezető és a megbízottak jogai, hatáskörük és felelősségük vonatkozásában
a POSZF szervezeti és működési szabályzatában módosítani kell a cég székhelyét és tulajdonosait
a POSZF társasági szabályzatában meg kell határozni a Határozatok tára vezetésére vonatkozó szabályokat
A levél (PDF) végén Páva Zsolt azt kérte a POSZF ügyvezetőjétől, hogy a megtett intézkedésekről 2019. június 30-ig számoljon be neki írásban. Továbbá kérte a polgármester azt is, hogy Magyar Attila tájékoztassa arról, hogy az Aktor 2017-ben és 2018-ban adott-e TAO-támogatásból származó pénzt a POSZF-nak.
2018-ban 21 millió forint veszteséget produkált a POSZF
A Magyar Attila résztulajdonában lévő Aktor Kft. nettó árbevétele 2017-ben 39 millió forint lett, ebből az adózott eredménye pedig 3,4 millió forint. Mivel nonprofit vállalkozás, nem fizetett osztalékot a tulajdonosainak, a pénzt a taggyűlési jegyzőkönyv szerint a következő évi tevékenységre fordították. A cég 2018-as mérlegadatai azonban még nem elérhetők, ezért a tavalyi bevételéről egyelőre semmit nem tudni.
A pécsi önkormányzat közvetett többségi tulajdonában lévő, Magyar Attila ügyvezetésével működő POSZF gazdálkodási adatai viszont már nyilvánosak.
2017-ben a cég összesen 160,7 millió forint támogatást kapott:
pécsi önkormányzat 70 millió
Emberi Erőforrások Minisztériuma 50 millió
Nemzeti Kulturális Alap 35 millió
Magyar Művészeti Akadémia 3,5 millió
ismeretlen szponzor 2,2 millió
Emellett 33,5 millió forint árbevétele származott jegyértékesítésből és regisztrációs díjakból, az évet pedig 14,1 millió forint adózott eredménnyel, vagyis haszonnal zárta.
2018-ban a cég már csak 112 millió forint támogatást kapott:
Emberi Erőforrások Minisztériuma 50 millió
Nemzeti Kulturális Alap 28,6 millió
Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. 24,7 millió
Magyar Művészeti Akadémia 5 millió
Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület 2 millió
Dél Takarék 1,2 millió
Takarékos Megoldások Kft. 0,5 millió
A POSZF összes tavalyi nettó árbevétele 38,4 millió forint lett, amiből 32,2 millió származott jegy- és áruértékesítésből.
Szolgáltatásokra azonban bő 160 millió forint költött tavaly a cég, amely végül 21,2 millió forintos veszteséggel zárta 2018-at.
Ironikus módon Magyar Attila, a POSZF ügyvezetője és az Aktor résztulajdonosa szintén 2019. február 25-én, az önkormányzati vizsgálatról készült jelentés, és Páva Zsolt neki írt levelének datálásának napján szignózta a POSZF tavalyi közhasznúsági jelentését. A dokumentum végén egy teljes oldalon írt a színházi fesztivált ért kritikákról, melyeknek szerinte egyik visszatérő eleme a pénzhiány volt.
„Többször említették a megszólalók a különböző programok megvalósításával, fejlesztésével kapcsolatos problémaként a pénzhiányt, annak okaként és eredőjeként azonban szinte kizárólag a központi források bizonytalanságát és folyamatos csökkenését látták, kevesen tartották valódi lehetőségnek, így feladatnak egyéb források növelésének a megteremtését.”
Az idei POSZT után egyébként meglepő dolgok történtek: az egyik kisebbségi tulajdonos, a Magyar Színházi Társaság (MSZT) a fesztivál után bejelentette, hogy lemond a tulajdonjogáról a Vidnyászky-féle Magyar Teátrumi Társaság javára. A sajtóközlemény szerint azért döntöttek így, mert az egyik kisebbségi tulajdonosként nem áll módjukban megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogukat, de ennél többet nem árultak el az Index érdeklődésére sem.
Az MSZT közleménye után nem sokkal megjelent a Revizoron Karsai György egyetemi tanár, színikritikus levele, melyben lemondott a POSZT Tanácsadó Testületében vállalt tagságáról. Karsai az idei POSZT-on őt megalázó helyzetbe hozó támadás, és a POSZT vezetőségének inkorrekt reakciójával indokolta a döntését.
|
A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél
|
Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél. A cég 2017-ben és 2018-ban TAO-támogatás szerzése érdekében együttműködési megállapodást kötött az Aktor Nkft.-vel, ám a vizsgálati jelentés szerint a teljesítésigazolások ellenőrizhetetlenek, az Aktor 2017-ben jogtalanul fogadott TAO-pénzeket, és a POSZF gazdálkodása nem átlátható
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/24/a-pecsi-onkormanyzat-sulyos-hianyossagokat-talalt-a-poszt-szinhazi-talalkozot-szervezo-cegnel/
|
2019-06-24 02:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az élet különös dolgokat produkál, ha valahol fontos a látszat, de a valóság nincs ezzel összhangban. Van két magyar állami beruházás, amelyet jelentős részben uniós pénzből terveznek megvalósítani, és olyan integritási megállapodást kötöttek vele kapcsolatban, amely elvileg garantálja a közpénzek minden szempontból szabályos elköltését.
A közbeszerzések és a munkák ellenőre – uniós finanszírozással – a Transparency International Magyarország Alapítvány (TI), ami bizonyos szempontból nem meglepő: ez a szervezet pont azért dolgozik, hogy a magyar és más uniós adófizetők pénzeit átlátható módon, pazarlás és korrupció nélkül használják fel. Nem is szokott fukarkodni a magyarországi állapotok bírálatával, bőven írt erről például legutóbbi éves közhasznúsági jelentésében.
A helyzet azért pikáns, mert a TI már 2014-ben felkerült a kormány fekete listájára*Egyebek mellett a norvég pénzeket osztó Ökotárssal és az Paks II-t ellenző Energia Klubbal együtt., később pedig – főleg a tavalyi választás előtti kampányban – egyértelműen azok közé a szervezetek közé került, amelyek a kormány szerint Soros György világméretű összeesküvésének ötödik hadoszlopaként dolgoznak Magyarország destabilizálásán. Pedig tényszerűen annyi a kapcsolat a felek között, hogy a TI éves költségvetése egy kisebb része az utóbbi években a magyar származású milliárdos által alapított Nyílt Társadalom Intézettől származott. Tavaly például a 9,2 százaléka, ezt a nem egészen 12 millió forintot a TI pályázaton nyerte el. De már önmagában ez is elég ahhoz, hogy magára kelljen sütnie a „külföldről támogatott szervezet” billogot.
Az első integritási megállapodást*A Transparency International egy még a 90-es években kialakított korrupcióellenes, a közbeszerzések átláthatóságát elősegítő eszköze. Ez felkeltette az Európai Bizottság érdeklődését, és pályázati úton, a kohéziós alapokból megvalósított projekteknél kezdték alkalmazni. A független ellenőr a TI Magyarország Alapítvány, az átláthatósági tanácsadó testület tagjai az állam részéről az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az M6-osnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., a Tisza-Túr tározónál pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A TI figyelemmel kíséri a közbeszerzés minden fázisát, képviselője betekinthet az eljárás dokumentumaiba, részt vesz a bíráló bizottságban, majd a helyszíni műszaki ellenőrzésen is. Tapasztalatairól rendszeresen nyilvános jelentést ír. (ennek részleteiről a csillagra kattintva olvashatsz) még 2016 októberében írták alá a TI és az állam képviselői, egy uniós főosztályvezető jelenlétében. Talán az utóbbinak tudható be, hogy az egyik kormányzati aláíró, Vitályos Eszter, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős akkori államtitkára*Jelenleg lényegében ugyanezt a pozíciót tölti be, csak az Emberi Erőforrások Minisztériumában. látszólag nem is értette az akkor már bő két éve tartó kormányzati kommunikációs hadjárat miatt az együttműködést furcsálló újságírói felvetést. Beszélt viszont arról, hogy
„a kormány számára az átláthatóság, a jogtiszta közbeszerzés minden forintnyi közpénz elköltésénél kiemelten fontos. (…) Teljes mértékben támogatunk minden olyan projektet – például ezt az integritás együttműködést is –, amely segíti az átláthatóságot, a jogszerűséget és a gyakorlati tapasztalatok leszűrését.”
Tény, hogy a program működik, de zökkenőmentesnek azért nem mondható. A 2016 októberében aláírt megállapodás az M6-os autópálya befejező szakaszának*Bóly és Ivándárda, azaz a horvát határ között. előkészítési és kivitelezési feladatainak ellenőrzésére irányul. Itt azóta annyi történt, hogy megpályáztatták az autópálya terveit, amelyeket a győztes konzorcium*az Unitef’83 és a Főmterv el is készített. Ami az ellenőrzést illeti, a TI elvileg rendszeresen, az eredeti tervek szerint nagyjából félévente nyilvános jelentést ír a tapasztalatairól.
Az elsőt el is készítette a civil szervezet még 2017 augusztusában, ám azóta sem tudta nyilvánosságra hozni, mert nem jutott egyetértésre a tartalmáról az M6-os projektjében az államot képviselő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (NIF). Ez arra utal, hogy a tervezési tender lebonyolításával kapcsolatban nézetkülönbség van a felek között. Nagy Gabriella, a TI integritási megállapodásokkal foglalkozó munkatársa a jelentés nyilvánosságra hozása előtt nem akart beszélni a részletekről, de reméli, hogy erre hamarosan sor kerül. Egyelőre arra várnak, hogy a NIF válaszoljon a jelentéstervezet legutóbbi verziójára.
Az M6-osnál még nem írták ki a kivitelezési közbeszerzést, a másik olyan projektnél viszont, amellyel kapcsolatban integritási megállapodást kötött a TI és a kormányzat, már sokkal előrébb tartanak. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tisza-Túr tározó, amely elsődlegesen a felső-tiszai árvízveszély csökkentésére szolgál majd, emellett pedig remélhetőleg vízmegtartási, tájrehabilitációs és turisztikai szerepe is lesz.
A közbeszerzés még tavaly augusztusban indult, az eredmény pedig idén áprilisban jelent meg. Az eredeti becslés szerint 19 milliárd forintból elvégezhető munkát közel 26 milliárd forintos ajánlatával a Ke-Víz 21 Zrt., valamint a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciuma nyerte meg. Vagyis az a nem mindennapi helyzet állt elő, hogy a meggazdagodásáért a kormánynak rengeteg hálával tartozó
Mészáros Lőrinc egyik legismertebb vállalkozásának munkáját egy az Európai Bizottság által finanszírozott program keretében a Soros György alapítványának pénzéből is működő Transparency International fogja ellenőrizni.
A TI már a tendereztetési szakaszt is figyelemmel kísérte, és Nagy Gabriella elismeri, hogy a győztes konzorcium adta a legjobb ajánlatot. Nemcsak a szakmai tapasztalatra adható pontszámban voltak ők a legerősebbek, hanem az általuk ajánlott ár is a legalacsonyabb volt. „Az ilyen cégek az elmúlt években olyan referenciákat és tapasztalatokat halmoztak fel, hogy most már trükközés nélkül is ők nyerik meg a tendereket” – vélekedik a szakember. Hozzátette, nem találták annak jelét, hogy a másik két pályázó*Az egyik a Szabadics Zrt. volt, a másik a Swietelsky, amelynek azonban érvénytelenné vált az ajánlata, miután a NIF felszólítása ellenére valamiért nem hosszabbította meg a bankgaranciája érvényességét. csak azért adott volna be ajánlatot, hogy a verseny látszatát keltse.
Azt azért érdemes hozzátenni, 2010 óta több minden hatott abba az irányba, hogy az építőiparban inkább szűküljön, mint erősödjön a verseny. Külföldi cég bolond lenne itt próbálkozni, a 2010 előtt jelen lévők közül pedig pár vállalat inkább ki is vonult. A vízépítő ágazaton belül pedig a jelek szerint a szereplők megtanulták, hogy kivel kell szövetkezni a siker esélyének növelése érdekében.
A győztes konzorciumban ott van a Ke-Víz 21, a Mészáros és Mészáros Kft. pedig megjelölt egy sor alvállalkozót, akiknek a munkáját igénybe kívánja venni. Tervezési oldalról ilyen az Aqua Duplex és a Viziterv Consult, a kivitelezésnél pedig a Békés Drén, a Hazai Építőgép Társulás és a Kötiviép’B. De Mészáros Lőrinc nem feledkezett meg Szíjj László barátjáról sem, a Duna Aszfalt várhatóan szintén szerepet kap majd. A listát nézve könnyen elképzelhető, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. itt sem tesz majd több erőforrást a tényleges megvalósításba, mint amire általában következtetni lehet az üzleti mutatói alapján.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építőiÖsszeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.
A TI mindenesetre végig fogja követni a megvalósítást, így remélhetőleg nem lesznek olyan problémák, mint pár éve az alföldi ivóvízminőség-javítási programnál – amelyen szintén dolgozott a Mészáros és Mészáros Kft. –, ahol be nem fejezett munkákat jelentettek készre, és a rengeteg pénz elköltése ellenére helyenként nem is sikerült elérni a kitűzött célt. Pontosabban csak akkor lesz ez így, ha meghosszabbítják az integritási megállapodásokat, mert alapesetben mindkettő az idei év végéig szól.
Az Európai Bizottság részéről ennek valószínűleg nem lesz akadálya, Nagy Gabriella szerint jó eséllyel kapnak plusz két évet. Ahhoz azonban, hogy ez tényleg így legyen, kell a hazai állami partnerek, a NIF, valamint – a tározó esetében – az Országos Vízügyi Főigazgatóság aláírása is. A TI munkatársa szerint képviselőik nem zárkóztak el, de felsőbb kormányzati szinten fog eldőlni, hogy folytatódhat-e a civil kontroll. Hozzátette, igazán csak akkor van értelme az egésznek, ha a megvalósítást is nyomon tudják követni.
Az azonban így is kiderült, hogy a TI esetében biztosan csak hisztériakeltés volt a kormányzati támadássorozat. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet az állam olyan projektek közelébe engedjen, amelyek százezrek életére vannak hatással.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
|
Egy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkáját
|
Egy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190623/egy-lesorosozott-civilszervezet-ellenorzi-meszaros-lorinc-kozpenzes-munkajat/
|
2019-06-24 00:47:00
| true | null | null |
G7
|
Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.
Az elmúlt hetekben két cikkben is foglalkoztunk a magyar építőipari vállalatok 2018-as teljesítményével. Bemutattuk hogyan koncentrálódott tovább a piac főleg az állami tendereken taroló cégek rohamos növekedésének eredményeként, illetve azt is, hogy itt valójában üzletszerzési jutalékot szednek a közbeszerzések bajnokai, hiszen sok esetben emberük sincs, aki elvégezhetné a munkát, így csak továbbpasszolják az elnyert állami megbízásokat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
Bár nem mindegyik fideszközeli vállalatnál ez a recept, az egész biztos, hogy a kormányhoz köthető vállalkozók a magyar építőipar egyre nagyobb részét ellenőrzik. Különösen igaz ez a Mészáros-Szíjj tandemre, amely surranópályán már a Simicska-korszak végén a legnagyobb piaci szereplők közé küzdötte fel magát, az egykori Fidesz-pénztárnok és Orbán Viktor összeveszése óta pedig mindenkit túlszárnyalt.
Becsléseink szerint tavaly a magyar építőipari vállalatok együttesen valamivel több mint 5800 milliárdos bevételt hozhattak össze*Pontos számot azért nem lehet mondani, mert a KSH el van maradva az adatközléssel, így a legfrissebb statisztikák csak 2016-osak. A tavalyi adatokat ezekből becsültük az építőipari termelés alakulása alapján.. Ebből pedig több mint
750 milliárd a NER-hez köthető vállalkozásokhoz került, ami közel 13 százalékos részesedést jelent.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb aktív nemzetközi csoport, a Strabag összes magyarországi cége együttesen nagyjából 230 milliárdos forgalmat realizált, amellyel piaci részesedésük a 4 százalékot sem érte el*Saját számításaik szerint ez valamivel 5 százalék felett van, de a csoport éves jelentéséből nem derül ki, hogy ennek kiszámításához milyen iparági adatot használtak. Ha azonban ezzel kalkulálunk, akkor a NER-cégek részesedése a 17 százalékot is közelítheti..
A 13 százalék elég jelentős ugrást jelent a korábbi évekhez képest, 2017-ben ugyanis a fideszközeli cégek részesedése még a 10 százalékot sem érte el, öt évvel korábban pedig alig feleannyi volt, mint tavaly. Az pedig különösen pikáns, hogy ezt a bővülést úgy sikerült elérni, hogy közben az építőipari elitet is lecserélték.
A nagy vesztes természetesen Simicska Lajos. Az oligarcha birodalmának központi cége, a Közgép piaci részesedése 2013-2014 között önmagában is 2-3 százalék körül volt, ez azonban mostanra lényegében nullára csökkent. Persze sok jelentősége ennek nincs, hiszen időközben a vállalatot megszerezte az az üzleti kör, amely a legjobban profitált Simicska Lajos bukásából.
Ez utóbbi, Mészáros Lőrinc és állandó üzlettársa, illetve barátja Szíjj László nevével fémjelzett tömörülés 2018-ban a teljes hazai építőiparnak már közel a 7 százalékát ellenőrizte. A két üzletemberhez köthető cégek együttes árbevétele ráadásul 2018-ban több mint duplájára emelkedett. Ebben komoly szerepe volt, hogy Mészáros Lőrinc két új vállalkozást is megszerzett, amelyek megtáltosodtak az új tulajdonos érkezését követően. A Záév és a V-Híd egyaránt megduplázta a forgalmát, de Mészáros régi cégei is jól mentek. Nem is beszélve Szíjj László autópályaépítőjéről, a Duna Aszfaltról, amely önmagában majdnem 130 milliárdos bevételt hozott össze.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNapi 35 milliót tett zsebre tavaly Mészáros Lőrinc üzlettársa autópálya-építésbőlA magyar építőiparban soha egyetlen cég sem csinált akkora árbevételt, mint amekkorát tavaly az állami útépítési tendereken taroló Duna Aszfalt összehozott.
A Mészáros-Szíjj duó mellett Garancsi István és Scheer Sándor kettősét érdemes még külön kiemelni. Nekik ugyan csak egy meghatározó építőipari érdekeltségük van, de az a legnagyobb az országban. A Market tavaly épp 100 milliárd forinttal több bevételt ért el, mint öt évvel korábban, és ezzel a 138 milliárdos forgalommal nagyjából akkora volt a piaci részesedése, mint a Közgépnek a Simicska-korszak csúcsán.
A többi NER-hez köthető cég, mint például a Tiborcz Istvánnal üzletelő WHB-csoport építőipari vállalkozása, vagy a Seszták-közeli Penta, esetleg a rendre Mészáros érdekeltségeivel közösködő, korábban Szíjj-tulajdonban lévő Magyar Építő együttesen további közel 240 milliárdnyi bevételt hozott össze tavaly. Ez ugyan szintén magasabb a korábbi évekre jellemzőnél, ugyanakkor az is látszik, hogy ez a kör már kevésbé tudja erősíteni a pozícióit, mivel akárcsak korábban, most is egyre inkább egy üzleti kör dominálja a hazai építőipart. Csak míg négy öt éve ennek központi szereplője Simicska Lajos volt, ma már a Mészáros-Szíjj duó.
|
A teljes magyar építőipar nyolcadából már a NER húzza a hasznot
|
Eljutottunk oda, hogy szabad szemmel is jól látható szeletet hasítanak ki maguknak a hazai építőiparból a kormányközeli vállalkozók érdekeltségei. Egy olyan ágazatról beszélünk, amelyben éves szinten lassan 6000 milliárd forint bevételt termelnek a cégek, és ennek az összegnek legalább a nyolcada olyan üzletembereknél landol, akik jó kapcsolatot ápolnak a kormányzattal.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190624/a-teljes-magyar-epitoipar-nyolcadabol-mar-a-ner-huzza-a-hasznot/
|
2019-06-25 00:56:24
| true | null | null |
G7
|
Miközben a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina milliárdokat keresett azzal, hogy a magyar médiapiacon Fidesz-közeli körökkel üzletelt, az MSZP és környezete meglepően olcsón adott túl és így százmilliókat bukott maradék médiaérdekeltségein az elmúlt években. Pedig ezek jelentős része is vagy éppen Pecinához, vagy közvetlenül a fideszes médiabirodalomhoz került.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekbőlA médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Százmilliókat buktak a Népszabadságon
Ezzel a szocialisták amellett, hogy lényegében a teljes pártmédiájukat felszámolták, még muníciót is adtak a Fidesznek, amikor az osztrák kormányválság miatt a magyar kabinetnek is kínossá vált Pecina. Az osztrák befektető neve ugyanis legutóbb abban a videóban került elő, amelyben Heinz-Christian Strache azóta leváltott alkancellár arról értekezett, milyen jó lenne, ha egy orosz milliárdos megvenné neki az egyik legfontosabb helyi bulvárlapot. Pecina mint lehetséges ügyintéző merült fel, aki Magyarországon már csinált hasonló üzleteket.
Az üzletembertől a mostanra a fideszes médiabirodalom központi cégévé váló Mediaworksöt (MW) és a több megyei lapot kiadó Inform Mediát egyaránt Mészáros Lőrinc vette meg, és Pecina ezeken az üzleteken – ahogy erről korábbi cikkünkben írtunk – közel 4 milliárd forintot kereshetett. A nagyobb falat a Mediaworks volt, amit az osztrák vállalkozó gründolt, és amely – mielőtt Pecina átadta volna az egész csomagot Mészáros Lőrincnek – megszüntette egyik zászlóshajóját, a Népszabadságot.
Itt jöttek képbe a szocialisták, az osztrák üzletember ugyanis, amikor összehozta a Mediaworksöt,*Erre az teremtett lehetőséget számára, hogy a 2010-es évek elején a magyar hatóságok nem hagyták jóvá a svájci Ringier és a német Axel Springer magyar érdekeltségeinek összeolvadását, csak akkor, ha néhány lapot kiszórnak a portfólióból. Ilyen volt mások mellett a Népszabadság, a Nemzeti Sport, a Világgazdaság és több megyei újság is. Ezeket szerezte meg a Mediaworks. még nem birtokolta teljes egészében a Népszabadság kiadóját.
A legnagyobb közéleti napilapban 27 százalékot meghaladó részesedése volt az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítványnak.
Az akkor éppen MSZP-s politikusok által irányított szervezet azonban 2015-ben túladott a paketten. Méghozzá jóval olcsóbban, mint amilyen értéken nyilvántartották a részesedést. Az alapítvány beszámolója alapján úgy tűnik, hogy 100 millió forint lehetett a vételár, amivel 260 milliót buktak*A tulajdonhányad könyv szerinti értékéhez képest..
Sok vagy kevés 100 millió forint?
Ennél eredetileg még a vevő is többre értékelte a Népszabadságot: a MW a korábbi 70 százalékos részesedést 854 millió forinton tartotta nyilván, azaz elvileg nagyjából ennyiért is vette*A cég a befektetett eszközöket tényleges beszerzési értéken aktiválta, majd ezeket utólag módosította, itt azonban korábbi módosításra a beszámolókban semmi nem utalt., amiből az alapítvány részesedésére 330 millió forint körül érték adódott volna*Más kérdés, hogy 2015 végén az MW is jelentős értékvesztést számolt el a Népszabadság Zrt.-re, amely azonban még ekkor is többet ért, mint amennyiért a Szabad Sajtó Alapítvány túladott rajta.. Elég nehéz belőni, hogy a Mediaworks értékelte korábban felül vagy az alapítvány alul a lapot. Az biztos, hogy Heinrich Pecina ügyleteiben viszonylag ritkán vásárol túlárazottan, a MW-n is közel 3 milliárd forint körül kereshetett, amikor végül túladott rajta. Furcsa lenne, ha pont ennek az egy elemének az értékét becsülte volna durván felül.
Olyan piaci tranzakciót sem könnyű összehasonlítási alapnak találni, ahol teljesen reális lehetett az ár, hiszen a médiában az elmúlt időszakban főleg politikaközeli körök adták-vették a lapokat, így azoknak inkább a politikai, mint az üzleti értéke számított. Mindenesetre valamivel több mint egy évvel később Schmidt Mária családi cége 240 milliót fizetett a Figyelőért, ami ugye hetilap volt, és már ekkor is csak nagyjából negyed-ötödannyi fogyott belőle, mint Népszabadságból, a következő egy évben pedig ezt is sikerült lefelezni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTeljesen irracionálisan költ el milliárdokat az állam a sajtóbanVan olyan lap, aminek minden egyes eladott példányában ötször annyit hirdetett el az állam, mint amennyit az újságot megvásároló olvasó fizetett érte.
A napilapok közül pedig a Napi Gazdaság cserélt gazdát a korábbi években két ízben is. Először a Századvég vette meg valószínűleg 70 millió forintért, majd a fideszes médiabirodalom jelenlegi vezetőjéhez, Liszkay Gáborhoz került, a céges beszámolók alapján nagyjából 150 millió forintos áron. Auditált adatok híján azt nem lehet tudni, hogy a Napi Gazdaságból ekkor mennyi fogyott, de vélhetően jóval 10 ezer alatt volt a példányszám. Majd azt követően is ott maradt, hogy a Magyar Nemzettől látványosan távozó, és ezzel a G-napot is előidéző Liszkay vezetésével Magyar Időkké alakították az újságot. Utóbbi példányszáma az állami megrendelésekkel együtt a csúcson is valószínűleg 8 ezer alatt maradt, szemben a Népszabadság 2015-ös 40 ezrével.
A Népszabadsághoz hasonló példányszámban fogyó, viszont az országos napilappal ellentétben többnyire nyereségesen működő megyei újságok pedig milliárdokért cseréltek gazdát. Igaz, itt csomagokat adtak-vettek a jellemzően kormányközeli üzleti körök.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy nem csinált különösebben jó üzletet a 100 milliós eladással a Szabad Sajtó Alapítvány.
Puch Lászlótól Mészáros Lőrinchez
Mindenesetre az MSZP-közeli körök a Népszabadság-pakett eladása után sem maradtak sokáig média nélkül. A gyakran csak a párt egykori pénztárnokaként emlegetett Puch László osztrák cége egy elég zavaros Fidesz-közeli és külföldi médiaköröket is érintő tárgyalássorozatot követően 2016 decemberében vette meg a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a főleg a Szabad Föld című hetilap miatt értékes Mezőgazda Kiadót.
A teljes pakkért nagyjából 1,1-1,2 milliárd forintot fizethetett az új tulajdonos,
a Horizont Handels and Industrie AG, a nagyobb tétel azonban – elsőre talán meglepő módon – a Mezőgazda volt. A vételárat természetesen nem hozták nyilvánosságra, de a különböző vagyoni értékű jogok 980 millió forintért kerültek be a cégbe, Puchék pedig a jogok, és – az addig üres – kiadócég átvételével egy időben 990 milliós tőkeemelést hajtottak végre a vállalatban.
Azaz közel 1 milliárdot költöttek a vidék családi hetilapja szlogennel futó Szabad Földre, illetve az egyéb, szintén ehhez a portfólióhoz tartozó kiadványokra, mint a Vidék Íze, a Diéta vagy éppen a Fitnesz.
A befektetés első ránézésre nem tűnt rossznak, hiszen az új tulajdonos már az első teljes év után 157 milliós osztalékot vett ki a társaságokból, alig fél évvel később pedig osztalékelőlegként további 125 milliót.
Majd a megszavazott osztalékelőleg kifizetése után pár héttel Puchék hirtelen úgy döntöttek, hogy eladják az egész kiadót az éppen formálódó fideszes médiaalapítványnak. Egészen pontosan az akkor már Mészáros Lőrinchez tartozó Mediaworksnek, amely aztán ingyen továbbadta az alapítványnak. Az MW azonban így is feltüntette beszámolójában, hogy mennyit fizetett a Mezőgazdáért. Eszerint a vételár nagyjából 635 millió forint lehetett, ami azt jelenti, hogy az egykori MSZP-pénztárnoknak végül nem jött vissza a teljes befektetés.
A kiadón ugyanis a kivett osztalékkal együtt is csak 888 millió forintot keresett, miközben előzetesen ennél 100 millióval többet tettek bele.
Lehet ezen nyerni is
A forgatókönyv a XXI. Század Média Kft.-nél is elég hasonló volt, azzal a két apró különbséggel, hogy itt nem Mészáros Lőrinc volt a vevő, és jó eséllyel ezen nem is vesztett a Horizont Handels. A cégbe átvételkor 110 millió forintnyi tőkét tettek, ez pedig már az első évben visszajött, hiszen 2017 után 240 milliós osztalékot fizetett a társaság. Majd szűk egy évvel később, 2019 márciusában Puchék eladták a kiadót egy Leisztinger Tamáshoz köthető vállalatnak, ám még a változás bejegyzése előtt három nappal gyorsan megszavaztak a 2018-as év után is 361 millió forintnyi osztalékot.
Az ügyletekről a Horizont AG-t, illetve Szabad Sajtó Alapítvány képviselőjét is megkérdeztük, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
|
Alamizsnáért passzolta le médiáját az MSZP és volt pénztárnoka a Fidesznek
|
Miközben a Népszabadságot bezáró osztrák Heinrich Pecina milliárdokat keresett azzal, hogy a magyar médiapiacon Fidesz-közeli körökkel üzletelt, az MSZP és környezete meglepően olcsón adott túl és így százmilliókat bukott maradék médiaérdekeltségein az elmúlt években. Pedig ezek jelentős része is vagy éppen Pecinához, vagy közvetlenül a fideszes médiabirodalomhoz került.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190625/alamizsnaert-passzolta-le-mediajat-az-mszp-es-volt-penztarnoka-a-fidesznek/
|
2019-06-25 05:27:00
| true | null | null |
G7
|
Szerbiában most korszerűsítik az utcai világítást
A pályázatokon egy jól ismert magyar név bukkant fel
Eddig 15 tendert bíráltak el és 12-n az Elios-hoz köthető cégek is nyertek
A módszer ugyanaz, mint amit Magyarországon az EU szabálytalannak talált
A cikk a Direkt36 és a BIRN közös sztorija, szerzők: Zöldi Blanka és Ana Curic
„Šiofok, Kećkemet, Hodmezevašarhelj” – szerb átírással többek közt ezeket a magyar településneveket tüntette fel referenciaként az Elios egyik képviselője 2015 végén egy belgrádi konferencián tartott előadásában.
Az OLAF, az EU csalás elleni hivatala ekkor már vizsgálta a korábban Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István résztulajdonában álló Elios magyar közvilágítási projektjeit, és végül megállapította, hogy a cégnek milliárdos bevételt hozó beruházásoknál súlyos szabálytalanságok történtek. Ez azonban nem akadályozta meg az Eliost abban, hogy magyar tapasztalatait felhasználva külföldön is terjeszkedni kezdjen.Szerbiában 2016 óta legalább 25 millió euró (8 milliárd forint) értékben nyertek közvilágítási tendereket olyan konzorciumok, amelyeknek minimum egy tagja kötődik az Elioshoz, derül ki a Direkt36 és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat kutatásából. Ezeknek a megbízásoknak egy részét a szerb kormánypárthoz kötődő cégekkel együttműködve szerezték meg.
Ráadásul ezek a cégek az Elios magyarországi győzelmeihez nagyon hasonló körülmények között nyerték el a megbízásokat: a szerb pályázatok is olyan szigorú feltételeket támasztottak a jelentkezők számára, amelyek ez Elioshoz kötődő cégeknek kedveztek, és több esetben nem is volt rajtuk kívül más jelentkező a munkákra. Az EU csalás elleni hivatala pedig pont ilyen problémák miatt találta gyanúsnak korábban a magyar közvilágítási projekteket.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
Még Tiborcz volt az Elios 50 százalékos tulajdonosa, amikor a cég megalapította szerbiai leányvállalatát. A miniszterelnök veje azonban 2015 áprilisában eladta az Elios-részesedését, 2016-ban pedig az Elios szerbiai leányvállalatánál is tulajdonoscsere történt. A cégek azonban a szerbiai sikerek idején sem kerültek messzire Tiborcztól. Az Eliost egy olyan cégcsoport vette meg, amellyel később Tiborcz is üzletelt, az Elios szerbiai leányvállalatának résztulajdonosa pedig jelenleg is Erdei Bálint, Tiborcz korábbi eliosos üzlettársa.
Megkérdeztük az érintett cégektől, Orbán Viktortól és Ana Brnabic szerb miniszterelnöktől, hogy a magyar és szerb kormány közötti jó viszony, valamint a világítási cégek szerb és magyar politikai kapcsolatai hozzájárultak-e a szerbiai sikereikhez. Egyedül Brnabic válaszolt érdemben a kérdéseinkre, aki azt írta, örül a szerbiai energiatakarékossági projekteknek, viszont a közbeszerzésekhez neki nincsen semmi köze. Orbán Viktor sajtófőnöke, Havasi Bertalan ismét azt válaszolta, hogy „a miniszterelnök nem foglalkozik üzleti kérdésekkel”.
Magyar tapasztalatokkal új piacon
A közvilágítás Európai Unió által finanszírozott korszerűsítése Magyarországon 2010-ben, Hódmezővásárhelyen kezdődött. A beruházás egész Európában úttörőnek számított, a munkát pedig az akkor még referenciával sem rendelkező Elios Innovativ Zrt. nyerte el, amely abban az időben Tiborcz István résztulajdonában állt. A hódmezővásárhelyi projektet követően, részben annak köszönhetően az Elios több tucat megrendelést nyert el a 2013-tól tömegesen kiírt közvilágítási pályázatokon. Később azonban kiderült, hogy ezeknél a beruházásoknál számos szabálytalanság történt.
2015-ben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálni kezdett 35, az Elios által elnyert magyar közvilágítási projektet, és végül súlyos szabálytalanságokat és összeférhetetlenséget talált a beruházásoknál. Az OLAF azt írta a Direkt36-nak, hogy a közbeszerzési pályázatok „túlságosan magas értékű referenciamunkát vártak el és/vagy olyan technikai követelményeket támasztottak, amelyek nem függnek össze a szerződés tárgyával”. Azaz a magyar közbeszerzések egy részét úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios tudjon megfelelni.
A magyar hatóságok nyomozást indítottak az ügyben, de ezt tavaly novemberben bűncselekmény hiányában megszüntették. A kormány pedig úgy döntött, hogy lemond az Elios által elnyert közbeszerzésekre szánt 13 milliárd forintnyi uniós finanszírozásról, és inkább magyar költségvetési forrásból fedezik ezt az összeget.
Röviddel a magyar közvilágítási projektek indulása után a szomszédos országokban is hasonló beruházásokat kezdtek tervezni. Az Elios pedig, az ellentmondásos magyar referenciákkal a zsebében, igyekezett is kihasználni az új nemzetközi lehetőségeket: ahogy azt a 24.hu megírta, Szlovákiában és Szerbiában is leányvállalatot alapított.
Szerbiában a projektek nagy részét a közszféra és a magánszféra együttműködésében, úgynevezett PPP konstrukciók keretében hajtják végre. Ez úgy működik, hogy a beruházásokat a magáncégek finanszírozzák, az önkormányzatok pedig részletekben, 10-15 év alatt fizetik ki a cégek költségeit.
A Direkt36 és a BIRN nyomozása szerint hat Elioshoz kötődő cég is tarolt a szerbiai közvilágítási pályázatokon. Köztük van olyan cég (az Elios SRB), amelyet közvetlenül az Elios alapított, más vállalatok pedig Horváth Szilveszter és a korábban általa vezetett U Light tulajdonában állnak. Az U Light a magyar közvilágítási tendereken gyakran az Elios versenytársaként indult, később azonban Szlovákiában és Szerbiában is üzletelt az Eliosszal.
Ezeknek a cégeknek a létezéséről és az első általuk elnyert pályázatokról tavaly a 24.hu és az Átlátszó is írt, azóta azonban még nagyobb sikereket értek el a szerbiai közvilágítási projektekben.
A Direkt36 és a BIRN kiderítette, hogy az eddig lezárult 15 PPP pályázatból 12-t olyan cégcsoportok nyertek el, amelyeknek legalább egy tagja kapcsolatban áll a magyar Eliosszal. Ezeken felül nyertek egy nem PPP konstrukcióban kivitelezett projektet is. A beruházások az összértéke 25 millió euró (8 milliárd forint). Négy projektre csak a végül győztesként kikerülő konzorcium nyújtott be ajánlatot. Öt beruházás esetében volt ugyan egy versenytársa a cégcsoportnak, a konkurencia ajánlatát azonban kizárták a versenyből arra hivatkozva, hogy hiányos pályázati dokumentációt adtak le.
Az Elioshoz kötődő cégek úgy tudtak ilyen sok tendert megnyerni, hogy – hasonlóan az Elios magyarországi projektjeihez – a feltételek a legtöbb elnyert szerbiai pályázatnál nekik kedveztek. A szerb pályázatokon is nagyértékű referenciamunkát vártak el a jelentkezőktől, ebből pedig az Elioshoz kötődő cégek láthatóan igyekeztek előnyt kovácsolni.
Az Elios SRB 2016 júliusában nyerte el az első szerbiai közvilágítási projektjét a vajdasági Adán. A projektet egy olyan konzorciumban nyerték el, amelyben több szerb cég mellett az Elios korábbi versenytára, az U Light is részt vett. „Az Elios SRB, új cég lévén, nem rendelkezett referenciával, a magyar cég mutatott magyar referenciát” - mondta Koós Árpád, az adai beruházás felelőse. Azt nem részletezte, hogy az U Light vagy az Elios magyar projektjeit használta-e referenciaként a cégcsoport.
Van információd fontos ügyekről? Oszd meg velünk biztonságos csatornákon!
Az adait követő pályázatokon is nagy referenciamunkákat vártak a jelentkezőktől. A legnagyobb meghirdetett beruházás a krusevaci volt, amely 12 545 lámpatest lecserélését tartalmazta. Ehhez összesen ennek a duplájáról, 25 090 lámpatest kicseréléséről kértek referenciát a jelentkezőktől, de azt is kikötötték, hogy ezt csak az elmúlt három évben elvégzett munkáról mutathatták be, és 12 545 lámpatest kicserélésének maximum két projektből kellett összejönnie.
A krusevaci projekt előtt nem voltak olyan méretű közvilágítási projektek Szerbiában, amelyekből ezt a referenciát meg lehetett volna szerezni, így mindenképp külföldi projekteket is fel kellett használniuk a pályázó cégeknek. „Nehéz megállapítani, hogy egy konkrét ügyben milyen feltétel minősül túl szűknek, az viszont biztos, hogy túlzónak tűnik, hogy referenciaként kétszeres mennyiséget követelnek meg, mint amennyi maga az adott beruházás lesz” – mondta a Direkt36-nak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője a szerbiai feltételekről. Ellenpéldaként a kecskeméti projektet említette, ahol 4 500 lámpatestet cseréltek ki, a közbeszerzési kiírás pedig szintén 4 500 lámpatestet kért referenciaként.
A krusevaci önkormányzat azt válaszolta a kérdéseinkre, hogy a közbeszerzési törvény lehetővé teszi ekkora referencia megkövetelését. „Mivel az első olyan városok között voltunk, amelyek ilyen módon újították fel a közvilágítást. Az ajánlatok komolyságát többek közt az biztosította, hogy a projekt nagyságánál kétszer több izzó lecseréléséről szóló referenciát kértünk.” Zoran Stipanovic, aki több helyszínen is szakértőként vett a közbeszerzési kiírások megfogalmazásában, azt mondta, hogy a törvény maximum kétszeres referenciakövetelmény előírását teszi lehetővé, és a „piac nem követelte meg”, hogy ezt csökkentsék.
Nem csak Krusevacon voltak azonban szigorúak a feltételek. Egy másik pályázati kiírás azt is kikötötte, hogy a jelentkező cégeknek minimum évi 3 millió eurós (közel 1 milliárd forintos) bevétellel kell rendelkezniük, és a beszerelendő lámpatestek típusát is nagyon részletesen határozták meg. Több projektben pedig azt várták el, hogy a cégeknek legyen referenciája már legalább két hasonló közvilágítási projekt kivitelezéséről és legalább 10 ezer lámpatest lecseréléséről az elmúlt három évben.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Az Elioshoz köthető cégek láthatóan tisztában voltak vele, hogy fontos lesz szerbiai sikereikhez, ha erős referenciákkal rendelkezzenek. Még az első PPP pályázat kiírása előtt, 2015 decemberében a szerbiai Energia és Bányászati Minisztérium támogatásával rendezett konferencián részt vett az Elios képviselője, Gombár Nóra. A prezentációjában a referenciamunkák fontosságát emelte ki, és az Elios siófoki, kecskeméti, hódmezővásárhelyi és egyéb munkáiról mutatott képeket. Az azonban nem volt egyértelmű, pontosan melyik Elios cég nevében beszél Gombár: a magyar Elios Innovatív munkatársaként mutatták be, az előadása viszont az Elios szerbiai leányvállalatáról, az Elios SRB-ről szólt. Gombár ezekben a cégekben nem visel tisztséget, viszont résztulajdonos egy másik szerbiai cégben, az Esco Eliosban, amely tulajdonosán keresztül köthető a magyar Elioshoz.
Szerb politika a háttérben
Az Elioshoz kötődő cégek szerbiai sikereit érdekessé teszi az is, hogy több esetben olyan vállalatokkal nyerték el a megbízásokat, amelyek a szerb politikai elithez kötődnek.
Az egyik ilyen a cég a szlovén Resalta. Ennek két szerbiai leányvállalata a vajdasági Adán és Magyarcsernyén, valamint a délebbre fekvő Zabaljon, Petrovac na Mlaviban és Krusevacon vehetnek részt a munkában. A szlovén Resalta egyik részvényese egy amerikai üzletember, Mark Crandall. Ő korábban a jelenlegi szerb miniszterelnökkel, Ana Brnabiccsal dolgozott együtt: Brnabic egy Crandall érdekeltségébe tartozó másik cégnek, a Continental Wind Serbiának volt az igazgatója, amíg ki nem nevezték államigazgatási miniszternek 2016-ban. Ekkor lemondott a cégben viselt tisztségéről.
„Dolgoztam együtt Mark Crandallal, ez nem titok. De nem értem, ez azt jelenti, hogy ezután ő sosem üzletelhet Szerbiában?” – kérdezett vissza Brnabic, amikor a BIRN a Resalta sikereiről érdeklődött. Hozzátette, hogy örül, hogy a helyi önkormányzatok foglalkoznak az energiahatékonyság kérdésével, de ő nem mondhatja meg nekik, hogy „mit, hogyan csináljanak”. Crandall azt írta a BIRN-nek, hogy egy kockázatitőke-alapon keresztül van 17 százalékos részesedése a Resaltában, de a cég közvilágítási projektjeiről „abszolút semmit” sem tud.
Az Elios SRB Zabaljon közösen nyert a szerb energiaszektor egyik legnagyobb cégével, az Energotehnika Juzna Backával is. Ennek a vállalatnak a jelenlegi tulajdonosát, Dragoljub Zbiljićt szintén szoros kapcsolat fűzi a kormányzó Szerb Haladó Párthoz: egyedül vállalt kezességet azért az 55 millió dináros (közel 150 millió forintnyi) banki hitelért, amelyet az SNS vett fel a 2012-es választások előtt.
Tetszett ez a cikk? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy még sok ilyet tudjunk készíteni.
|
A szerb közvilágítást is letarolják az Elios-cégek a szabálytalan magyar módszerrel
|
Szerbiában most korszerűsítik az utcai világítást. A pályázatokon egy jól ismert magyar név bukkant fel. Eddig 15 tendert bíráltak el és 12-n az Elios-hoz köthető cégek is nyertek. A módszer ugyanaz, mint amit Magyarországon az EU szabálytalannak talált.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/26/a-szerb-kozvilagitast-is-letaroljak-az-elios-cegek-a-szabalytalan-magyar-modszerrel
|
2019-06-26 02:00:00
| true | null | null |
444
|
2019.06.26. 08:24
Tagadták bűnösségüket a Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. kedden meghallgatott vezető munkatársai a céghez kapcsolódó adócsaló bűnszervezet ügyében indított per előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken.
Nem ismerték be a Human Operator Zrt. ügyében indított per előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken a cég munkatársai, hogy bűncselekményt követtek el. Ismert, az MSZP, Gyurcsány Ferenc és az Altus jogi képviseletét is ellátó Czeglédy Csaba, illetve húsz társa ellen bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat februárban az ügyészség. A vádirat szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, ugyanakkor Czeglédyt és két társát gazdasági csalás bűntettével is megvádolták korábban.
Az ügyben kitűzött előkészítő ülés második napján meghallgatott vádlottak egyike sem akart most vallomást tenni, de egy kivételével jelezték, hogy az előreláthatólag az év végén kezdődő tárgyaláson ezt majd megteszik. A védők közül többen is indítványozták, hogy a bíróság a tárgyaláson hallgassa meg tanúként a céget vezető Czeglédy Csabát, aki eljárásjogi okok miatt nincs a vádlottak között.
Emlékezetes, a politikus a DK európai parlamenti képviselőlistáján szerepelt, ezért mentelmi jog illette, ezt a Nemzeti Választási Bizottság fenntartotta, ezért a bíróság megszüntette az ellene indult büntetőeljárást. A politikus – azért, mert később tanúként szerepelhet az ügyben – hallgatóként sem lehetett jelen a tárgyaláson, a bíróság folyosóján azonban nyomon követte az eljárást.
Az ügyvédek több tanú – így a Human Operator Zrt.-vel partneri kapcsolatban álló cégek képviselői, valamint munkát vállaló diákok – meghallgatására is indítványt tettek. Kezdeményezték a nyomozás alatt eljáró könyvszakértő és írásszakértő megidézését is. Ez utóbbinak a bíróság helyt adott, a tanúk többségének meghallgatásáról azonban később határoznak.
A bíróság döntött arról, hogy elkülöníti egymástól a bűnösségüket tagadó, valamint az ügyészséggel egyezséget kötő vádlottak elleni eljárást, így utóbbiak ügyében jogerős ítéletet hirdethetnek. A bíróság ugyancsak dönthet annak a vádlottnak az ügyében, aki a hétfői ülésen jelezte: beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.
Az elkülönítést ellenezték a bűnösségüket tagadó vádlottak ügyvédei, emellett azzal érveltek, hogy az ügy összetettsége és a bűnszervezet vádja miatt a törvényszék csak egységesen bírálhatja el a történteket. – Az egyezségek megkötése semmilyen jelentőséggel nem bír a beismerő vallomást nem tevő vádlottak ügyében, mivel az ügyészséggel megállapodó terheltek csak saját bűnösségük kérdésében nyilatkoznak, a tárgyaláson pedig tanúként igazmondási kötelezettség vonatkozik rájuk – fejtette ki Tóth Tibor tanácsvezető bíró a védők érveire reagálva.
Az ülés ma az egyezséget kötő vádlottak meghallgatásával folytatódik.
Nemzeti Választási Bizottság
Czeglédy Csaba
Human Operator
DK
|
Czeglédy emberei tagadják a vádakat
|
Tagadták bűnösségüket a Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. kedden meghallgatott vezető munkatársai a céghez kapcsolódó adócsaló bűnszervezet ügyében indított per előkészítő ülésén a Szegedi Törvényszéken.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/czegledy-emberei-tagadjak-a-vadakat-7058768/
|
2019-06-26 02:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
„Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről.”
Ezt Tarlós István nyilatkozta a Válasz Online-nak márciusban. Az emlékezetes interjúban azt is elmondta, hogy 16 dolgot kért Orbán Viktortól az újrázásért cserébe, de a miniszterelnök csak 15-re bólintott rá, a parkoláshoz senki nem nyúlhat, ugyanis az kezelhetetlen politikai feszültséggel járna. Legkésőbb azóta már biztosan tudjuk, hogy a parkolási panama szálai magasra érnek. Ezt támasztja alá az is, hogy a rendőrségről, az ügyészségről és az adóhatóságról sorban pattannak le a parkolással kapcsolatos gyanús ügyek. A különös az, hogy akkor sincs ez nagyon másképpen, ha nem ellenzéki politikusok vagy civilek, hanem fideszes polgármesterek tesznek feljelentést. A különbség csupán annyi, hogy ha nem befolyásos fideszes tesz feljelentést, akkor el sem indítják a nyomozást, ha pedig Bácskai János vagy Kocsis Máté fordul a hatóságokhoz, akkor ugyan nem söprik le azonnal az ügyet, viszont vagy parkolópályára rakják vagy széles mozdulatokkal elkenik azokat.
Megbuherált jegyek
Az utóbbi időkben számos nyilvánvalóan simlis ügy elől hajoltak el a bűnüldözők: Először Tényi István feljelentése alapján a ferencvárosi parkolójegyekről hiányzó sorszámok ügyét söpörték le az asztalról. Itt az adóhatóság arra hivatkozott, hogy az Áfa-törvény szerint a kezelő nélküli automatáknak nem is kell szigorú számadású nyomtatványt kiadni, tehát a jegyekre nem is kell sorszám. Józan ésszel belátható, hogy ez a szabály - amiben meg sem említik a parkolójegyeket - a kávé- és kóla-automatákra és társaikra vonatkozik, amik nem képesek nyugtát vagy blokkot nyomtatni, nem pedig százmilliós közpénzforgalmú gépekre, amik meg képesek. Sőt arra lettek kitalálva, hogy a beléjük dobált pénzről igazolást adjanak. Másrészt, ha az automaták nem adnak nyugtát, akkor a BKV vagy éppen a MÁV kezelő nélküli automatái miért adnak?
És végül miért van ráírva egyes parkolójegyekre, hogy nyugta, ha nem nyugta?
Ejtették az ügyet.
Koromfekete parkolási ellenőrzés
Nemrégen írtunk róla, hogy a 444 budapesti parkolásról szóló filmje nyomán Baranyi Krisztina független képviselő feljelentést tett költségvetési csalás gyanúja miatt, az adóhatóság pedig a nyilvánvaló bizonyítékok ellenére sem hajlandó elindítani a nyomozást. Arra hivatkoztak, hogy filmünkből nem tudják kinyerni a pontos adatokat a szóban forgó ügyről. Ez az a része az anyagnak, amiben bemutatjuk a koromfeketén működő ferencvárosi parkolás ellenőrzést. A hatóság érvelése azért is fals, mert a filmünkben jól látszik, hogy rendőrök korábban kiszálltak a szóban forgó cég irodájához, egy felháborodott parkolóellenőr beszámol nekik a csalásról, azt a főnökei bugyuta módon el is ismerik, a rendőrök minden szereplő adatait rögzítik, tehát ha a filmből nem sikerült kigyűjteni az adatokat, nyomozni nem hajlandóak, akkor is elég lenne a rendőrséghez fordulni, akiknél minden információ rendelkezésére áll. Ezt az ügyet is dobták.
VIP-lista
Amikor viszont az egyik parkolási ügyben már Bácskai János, ferencvárosi polgármester is feljelentést tett, akkor a rendőrség nem dobta kapásból az ügyet, nyomozni kezdtek. Ez az ügy a titkos ferencvárosi VIP parkolási listáról szólt, amire fejesek és befolyásos haverok kerültek fel, akik így térítésmentesen parkolhattak a kerületben. A rendőrség bizonyítottnak látta, hogy vezettek egy ilyen listát a kerületi vagyonkezelőnél, azt is feltérképezték, hogy kinek az utasítására és kik kerültek fel a listára. Ezek után azt gondolhatja a túlzottan bejogállamozott olvasó, hogy nincs kiút, a bűnösök meglakoltak. Tévedés. A hatóságok arra hivatkozva, hogy nem bizonyítható, hogy az illegális parkolási engedélyeket használták a kiváltságosok, ejtették az ügyet.
Milyen életszerű, hogy egy rakás fejes kap ingyenes parkolási engedélyt, de úgy dönt, nem használja azt, inkább minden nap bedobál pár ezer forint aprót az automatába.
A VIP-lista ügy miatt sem vontak senkit felelősségre.
A pénzszámoló
Kocsis Máté még józsefvárosi polgármesterként tett feljelentést, ugyanis a gyanú szerint a parkolási pénzeket számoló K. Zoltán rendszeresen elforgatta a széfet figyelő kamerákat, és elsikkasztotta a parkolási pénzeket. A pénzszámoló információink szerint akár 60 milliót is eltüntethetett abból az önkormányzati helyiségből, amiben 2010 után a 8. kerületi és a ferencvárosi pénzeket is összegyűjtötték. Ha ez igaz, akkor zsákszámra vihették el az autósok által bedobált aprót.
A volt polgármester azt kérte a hatóságoktól, hogy “a lehető legalaposabban tárják fel a történtek minden részletét”.
Nem tűnik bonyolult ügynek, hiszen a pénzszámoló több alkalommal elmulasztotta elfordítani a kamerát, ami rögzítette, hogy meglép a pénzzel. A BRFK, amikor októberben rákérdeztünk az ügyre, azt válaszolta, hogy a folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntett megalapozott gyanúja miatt egy fő gyanúsított került kihallgatásra.
Tehát a 2017-ben nyilvánosságra hozott ügyben jóval több, mint egy év alatt egyetlen embert, a gyanúsítottat hallgatták meg.
Nem hallgatták ki K. Zoltán főnökeit, a pénzszállítókat, a könyvelőt, a biztonsági kamera kezelőszemélyzetét, az őröket, senkit. Máig nem került pont az ügy végére. Ilyen volna egy „lehető legalaposabb és minden részletre kiterjedő” nyomozás?
Annak, hogy a sikkasztási ügy parkolópályára került, már konkrét következményei is vannak. A nyolcadik kerületben a parkolás felelőse Biál Csaba volt. Ő volt K. Zoltán főnöke és egyben unokatestvére. Biált Kocsis ugyan menesztette Józsefvárosból, de végül ezek után Zuglóban kötött ki, ahol több tanácsadói szerződést is kötöttek vele. 2017-ben ő dolgozta ki az akkor éppen bevezetés előtt álló zuglói fizetős parkolás költségvetési terveit. Mostanra pedig áll a bál a veszteséges zuglói parkolás miatt, a szakember ismét csöndben távozott egy kerületből. Pontosan ez történt a Ferencvárosban is. Martos Dánielt, az ezer sebből vérző ferencvárosi parkolás felelősét meggyanúsította a rendőrség, majd inkább elengedték, és szabadon távozhatott a kerületből. Már keresi az új kihívásokat.
És hogy milyen magasra futnak a szálak? Itt egy szinte észrevehetetlenül apró hír a 2018. augusztusi hvg-ből:
„Városi Parkolás Ellenőrző Kft. néven alapított vállalkozást a Hunex Team Kft., amely mögött Pintér Sándor belügyminiszter biztonsági szakmában jártas körei tűnnek fel, köztük a rendészeti államtitkári pozíciójából 2016 végén távozott Tasnádi László. A Hunex partnere az E-Kontrol Kft., amelyben több cégen keresztül Kupper András érdekelt.”
Kupper, a fővárosi parkolásról szóló filmünk főszereplője még a kilencvenes években híresült el a Centrum Parkoló nevű céggel, amelyen keresztül gyakorlatilag minden politikai erő részesülni próbált a fővárosi parkolás hasznából.
|
Egyre több jel utal arra, hogy nagyon magasra érnek a parkolási botrány szálai
|
„Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről.” Ezt Tarlós István nyilatkozta a Válasz Online-nak márciusban. Az emlékezetes interjúban azt is elmondta, hogy 16 dolgot kért Orbán Viktortól az újrázásért cserébe, de a miniszterelnök csak 15-re bólintott rá, a parkoláshoz senki nem nyúlhat, ugyanis az kezelhetetlen politikai feszültséggel járna.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/06/27/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-nagyon-magasra-ernek-a-parkolasi-botrany-szalai
|
2019-06-27 02:00:00
| true | null | null |
444
|
A 4iG Nyrt. 2,679 milliárd forintos megrendelést nyert el az MVM-csoporthoz tartozó MVMI Informatikai Zrt. közbeszerzési pályázatán - közölte a 4iG szerdán a Budapesti Értéktőzsde honlapján (BÉT).
A tájékoztatás szerint a szerződés az aláírást követő két évre szól, irodai IT eszközök beszerzésére és szervizelésére.
A tőzsde prémium kategóriájában jegyzett 4iG informatikai vállalkozás 2018-ban csoport szinten nettó 14 milliárd forintos árbevételt és 102 millió forint nyereséget ért el. Az első negyedévben konszolidált árbevétele 56 százalékkal, 4,9 milliárd forintra nőtt, adózott eredménye 280 millió forint lett, a tavalyi hasonló időszaki 106 millió forintos veszteséggel szemben.
A 4iG a Konzumon keresztül tartozik Mészáros Lőrinchez. Nemrég vásárolta magát a cég főrészvényesévé Jászai Gellért, a felcsúti nagytőkés üzlettársa, aztán a 4iG-részvények prémium kategóriába is léptek a BÉT-en.
(via MTI)
|
2,7 milliárd forintos állami megrendelést kapott a Mészáros-közeli 4iG
|
Egy, az MVM-csoporthoz tartozó cégnek kell majd irodai eszközöket beszerezniük és szervizelniük, két éven át.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/27-milliard-forintos-allami-megrendelest-kapott-a-meszaros-kozeli-4ig.html
|
2019-06-26 16:40:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.
Idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.
Az Átlátszó most megtudta, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak 2017-ben, 2018-ban és még 2019. június elején is szerződése volt a szolnoki műtrágyagyárral tűzátjelzés fogadására.
Az érvényben lévő jogszabályok szerint viszont a katasztrófavédelmi igazgatóságok az összeférhetetlenség elkerülése érdekében nem folytathatnak ilyen szolgáltatást a saját illetékességi területükön.
A tűzátjelzés fogadását ugyan a tűzoltóság végzi, de annak felettes szerve a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, és az szedi be a szolgáltatás ellenértékét is. Vagyis a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (JNSZ MKI) egyrészt pénzt kapott Bige gyárától, másrészt ellenőrizte azt, és ezt követően saját hatáskörben hatósági eljárást indított a gyárban folyó tevékenység leállítására.
Közadatigénylésünkre adott válaszában a JNSZ MKI elismerte, hogy még 2019. június 8-án is érvényben lévő szerződésük volt a Bige Holding Kft.-vel tűzátjelzés fogadására. Korábban a megyei katasztrófavédelem azt közölte, hogy 2017-ben és 2018-ban is volt ilyen megállapodásuk a szolnoki gyárral. Információink szerint a szerződéses viszony nagyon régen, valamikor a 2000-es években kezdődött.
Mi az a tűzjelző-szolgáltatás?
Az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint meghatározott épületekben (pl. iskolák, kórházak, hotelek, börtönök, templomok, színházak, áruházak, sportcsarnokok, üzemek, nagy irodák) beépített tűzjelző berendezést kell kiépíteni. Ez az épületben tartózkodókat hangjelzéssel figyelmezteti, de a készülékek jelzéseiről a tűzoltóknak is értesülniük kell. Ehhez az épület fenntartójának a legtöbb esetben szerződést kell kötnie egy szolgáltatóval, ami ezt az úgynevezett távfelügyeletet végzi.
Magyarországon több biztonságtechnikai cég is foglalkozik ezzel a tevékenységgel, de a katasztrófavédelemnek is van ilyen szolgáltatása. A 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet szerint ugyanis a hivatásos tűzoltóságok több tevékenységet is végezhetnek térítés ellenében, és ezek egyike a tűzjelző berendezések felügyelete.
A szolgáltatás lényege, hogy a megyeszékhelyi tűzoltóság a híradóügyeleti helyiségében elhelyezett készülék segítségével napi 24 órában biztosítja a tűzjelző rendszerek távfelügyeletét. Ennek keretében a szolgálatban lévő hivatásos tűzoltók fogadják a tűzjelző berendezések tűz- és hibajelzéseit, majd értékelik a beérkezett adatokat, és baj esetén megteszik a szükséges intézkedéseket: értesítik a megbízót, küldik a tűzoltóautókat. Az adott igazgatóság pedig a szerződött ügyfeleknek minden hónapban kiállítja a számlát a szolgáltatási díjról.
Tehát a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok a tűzoltóparancsnokságok személyi állományát és ingatlanait használják egy piaci szolgáltatáshoz, amivel pénzt keresnek.
A fentebb hivatkozott 42/2011. (XI. 30.) BM rendelet azonban kimondja azt is, hogy “A hivatásos tűzoltóság nem végezhet saját illetékességi területén olyan szolgáltatást, amelynek tekintetében hatósági, szakhatósági tevékenységet végez", illetve “a tűzátjelzések fogadását nem végezheti szolgáltatásként, amennyiben a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő".
Vagyis a katasztrófavédelmi igazgatóságok a saját megyéjükben csak korlátozottan bizniszelhetnek, és nem lehetnek távfelügyeleti szolgáltatói azoknak az épületeknek, amelyeknél a tűzátjelzést jogszabály vagy hatósági kötelezés írja elő.
Az meglehetősen érdékes lenne, ha a katasztrófavédelmi hatóság képviselői egy eljárás során azt a tűzjelző rendszert ellenőriznék, aminek a távfelügyeletét a saját szolgálatban lévő kollégáik látják el. Pláne, hogy a távfelügyeletért a létesítmény tulajdonosa/üzemeltetője – vagyis az ellenőrzött ügyfél – szolgáltatási díjat fizet a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak.
Ilyen esetek elvileg nem történhetnek meg, mert a hatóságnak kizárást kéne jelentenie maga ellen összeférhetetlenség miatt. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 23. § (3) bekezdése ugyanis kimondja, hogy "Az ügy elintézéséből kizárt az a hatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti."
Úgy tűnik azonban, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nem jelentett összeférhetetlenséget, így fordulhatott elő az, hogy ellenőrizte Bige gyárát, miközben szerződése volt vele.
A cég egyébként régóta jó kapcsolatot ápol a katasztrófavédelemmel, rendszeresen tartanak itt kisebb-nagyobb gyakorlatokat, ahogy erről több MTI-fotó is tanúskodik. 2008-ban az EU-HUROMEX gyakorlat egyik helyszíne volt a szolnoki vegyi üzem területe, a Tisza Mentőcsoport pedig 2012-től a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság “kapcsolatrendszerére építve" itt gyakorlatozik.
A Bige László elleni hadjárat kronológiája
A műtrágyakirályként emlegetett Bige László szolnoki gyárában 2018 novemberében nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem, akik összesen 300 fővel vonultak ki a helyszínre, és az éjszakát is ott töltötték. Akkor az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata azt mondta, hogy az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2019 májusában a 24.hu megtudta, hogy Bige Lászlót gyanúsítottként hallgatták ki, és két napra őrizetbe is vették. Az Átlátszó megkeresésére a rendőrség akkor azt közölte, hogy Bigét vesztegetéssel gyanúsítják.
Június elején szintén a 24.hu írta meg, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság felfüggesztette a szolnoki gyár működési engedélyét hiányosságokra hivatkozva, de azokról részleteket nem árultak el.
Bige akkor interjút adott az RTL Klubnak, és közölte, hogy ha nem rendeződik a helyzet, akkor örökre bezárja a 250 embert foglalkoztató üzemet. Azt is elmondta a csatorna híradójának, hogy szerinte egy személyes bosszúhadjárat folyik ellene, mert a gyárban az elmúlt 20 évben nem találtak semmilyen környezetvédelmi szabálytalanságot, és a katasztrófavédők is többször a most leállított üzemben gyakorlatoztak.
Június közepén Bige az Inforádiónak arról beszélt, hogy “oligarchikus maffiatámadás" zajlik ellene, a Klubrádiónak pedig azt nyilatkozta, már tavaly megüzenték neki, hogy vagy elhagyja az országot, vagy börtönbe kell mennie.
Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton vízzel semlegesítik a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én. (MTI Fotó: Mészáros János)
|
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
|
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/26/torvenyserto-ellenorzest-tartott-a-katasztrofavedelem-bige-laszlo-gyaraban/
|
2019-06-26 22:03:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
Ahogy arról a G7 2018 májusában beszámolt, négyszintes, közel 15 méter mély mélygarázs épül a Liget-projekt keretében a fővárosi Városliget alá. A munkát a West Hungária Bau Kft.(WHB) kapta, amely 6 milliárdért vállalta a létesítmény kialakítását. A Paár Attila érdekeltségébe tartozó csoportról tudni lehet, hogy ők vásárolták meg Tiborcz István részesedését a kormányfő vejének közvilágítási cégében, sőt, később egy ideig közös vállalkozásuk is volt.
A WHB több állami megrendelést kapott már, de ők nyerték el többek között az 500 autó befogadására képes mélygarázs építését is a Millenáris területén. Érdekesség, hogy az a beruházás is megdrágult menet közben: a cég idén januárban további 400 millió forintot vehetett fel a munkálatokra a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A 800 autó befogadására alkalmas, 27.400 négyzetméteres Dózsa György úti mélygarázs építése májusban a földmunkák befejező fázisánál, illetve a szerkezetépítésnél tartott a magyarépítők.hu beszámolója szerint. Bár a cikkben nem esett szó további költségekről, most mégis újabb milliárdokat biztosítottak a célra.
A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. kiírására mindössze két ajánlat érkezett: a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-től és a Swietelsky Magyarország Kft.-től. A WHB lett a befutó nettó 2,1 milliárd forintos ajánlattal. A beruházás becsült értéke nem ismert, ugyanis azt a Városliget Zrt. nem hozta nyilvánosságra.
És hogy miért volt szükség az újabb forrás biztosítására a már meglévőn túl? A közbeszerzési tájékoztató szerint azért, mert a kivitelezési munkák megkezdését követően a Liget Budapest projekt egyes elemei megváltoztak, és ehhez kell igazítani ezt a beruházási elemet is.
A WHB-nak a bő 2 milliárd forintból többek között trafóhelyiséget kell kialakítaniuk a Színház részére, valamint el kell végezniük a Dózsa György úti mélygarázs belső kialakítását. Ennek során a Városliget Zrt., a Főkert Zrt., valamint az FKF Zrt. részére irodákat, öltözőhelyiségeket, pihenőhelyiségeket, teakonyhát, tárolókat, takarítószertárakat, wc-blokkokat és zuhanyzókat építenek.
Az Átlátszó számításai szerint 2019 májusáig 119 milliárd forintot költött a kormány a Ligetre, de a végösszeg ennek a duplája is lehet.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki. A számításokat a Városliget Zrt.
|
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak
|
Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/25/tovabb-dragul-a-liget-projekt-ujabb-2-milliard-forint-a-melygarazsra-a-whb-nak/
|
2019-06-26 00:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A K-Monitor szúrta ki, hogy június 21-én Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak az egyik cége ismét elnyert egy közbeszerzést, amelyet a Magyar Közútkezelő írt ki. A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. ezúttal nettó 115 millióért szállíthat munkaruhákat az állami vállalatnak.
A nyílt pályázati kiírás egyik részére hat, másik részére hét ajánlattevő jelentkezett, de végül mindkét szakaszban Mészáros Lőrinc testvérének a cége lett a befutó.
A Pegazus Trade-nek munkaruha öltönyöket kell gyártania az állami tulajdonban lévő cég Nyugat-Magyarország és Kelet-Magyarország területén dolgozó alkalmazottainak. A közbeszerzési tájékoztató szerint 1850 darab narancssárga öltönyt (kabát és kantáros nadrág), 1850 darab narancssárga derekas nadrágot, valamint 250 darab kék öltönyt (kabát és kantáros nadrág) kell leszállítania Mészáros cégének.
Idén ez már a negyedik közutas közbeszerzés, amit a Pegazus Trade Kft. elnyert.
Ezelőtt május végén húzott be egy 105 millió forintos megbízást (szintén munkaruházat gyártására), azt megelőzően áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a Közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade lett a nyertes. Januárban pedig a Magyar Közút 567 millió forintért vett az ország különböző pontjaira szánt 34 darab aszfalttömörítő gépet a Pegazus Trade-től.
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros János tulajdona, és 2016 óta szárnyal. 2013-ban még csak 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el. 2016-ban aztán hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk. Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat 2018-ban visszaesés követte: tavaly mindössze 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Panaszra így sincs ok: Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros János cége másik cége, a Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott tavaly, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Klór-dioxid ivóvíz fertőtlenítésre Tűzjelzési bevételek – Csongrád Tűzjelzési bevételek – Borsod Tűzjelzési bevételek – Fejér Tűzjelzési bevételek – Hajdú-Bihar Tűzjelzési bevételek – Vas Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések Külügyminisztérium – szerződések
|
Mészáros Lőrinc testvérének cége sorra nyeri a megbízásokat a Magyar Közúttól
|
A tavalyi egymilliárdos forgalomvisszaesés után idén várhatóan jobban teljesít majd Mészáros Lőrinc testvérének egyik cége: a Pegazus Trade Kft. már a negyedik közbeszerzést nyerte el az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt-től.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/22/meszaros-lorinc-testverenek-cege-sorra-nyeri-a-megbizasokat-a-magyar-kozuttol/
|
2019-06-22 14:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Gál András Levente a második Orbán-kormány elején, nem sokáig, 2011 végéig volt igazságügyi közigazgatási államtitkár, majd 2012 szeptemberéig a „jó állam” közigazgatási koncepció kidolgozásáért felelős kormánybiztos.
Ez idő alatt arról szóltak a politikai bennfentesek mondásai, hogy Gál nagyjából élet-halál ura a közigazgatásban, akár miniszterekkel is összeveszhetett, a kormányfő bizalmát élvezve általában az ő akarata ment foganatba.
Azóta is rendre föl- fölbukkan a neve, elnökölt például a vitorlásszövetségben is, jelenleg a CESCI nevű határmenti európai kezdeményezés alelnöke. Itt az első ember Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
A tárgyalásokra rálátó forrásaink szerint mostanában aktív akadémikusokkal is találkozhat Gál – információink szerint legalábbis több, az MTA-ügyben folyó tárgyalási fordulón is megjelent az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében. Ráadásul forrásaink úgy érzékelik, Gál mandátuma meglehetősen erős, olykor még a hivatalos minisztériumi delegáltak álláspontját is fölülírhatja.
Közadatigénylést kültdünk az ITM-nek, amiben Gál András Levente ügyvéd, illetve a Gál és Társai Ügyvédi Iroda szerződéseire kérdeztünk rá, illetve próbáltuk konkrétan is megerősíttetni az MTA-s tárgyalásokra vonatkozó hírt. Egzakt válasz az első kérdésre érkezett (joggal, hiszen az vonatkozott megfoghatóan közérdekű adatra).
E szerint két szerződés van életben a minisztériummal (hogy Gál személyesen-e vagy az irodája a partner, az nem derül ki a válaszból, de talán nem is fontos). Mindkettő tavaly decemberben született és idén november végéig hatályos, az egyik nettó 40 millió, a másik pedig 1 millió forint keretösszegről szól.
A vaskosabb megbízás „jogi szakmai segítségnyújtásra”, a soványkább peres és nem peres jogi képviseletre, okiratszerkesztésre vonatkozik. Az ITM ezen felül azt is közölte, hogy „Gál András Levente ügyvéd úr jogi szakmai munkacsoportban jár el meghatalmazottként”.
Fotó: Gál András Levente 2012-ben, kormánybiztosként. MTI/Kollányi Péter
|
Gál András Levente tárgyal ügyvédként az MTA-val, a minisztérium leszerződött az irodájával
|
Az igazságügyi tárca egykori nagyhatalmú közigazgatási államtitkára, Gál András Levente is eljár az Innovációs és Technológiai Minisztériumot erősítve az MTA ügyeivel kapcsolatos tárgyalásokon – ezt az eseményekre rálátó olvasónk jelezte nemrégiben. Közadatigénylésünkre adott minisztériumi válaszból annyi biztosra vehető, hogy Gálnak van két, összesen 41 milliós keretösszegű megbízása a tárcával.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/06/28/gal-andras-levente-targyal-ugyvedkent-az-mta-val-a-miniszterium-leszerzodott-az-irodajaval/
|
2019-06-28 16:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ma volt előkészítő tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a volt fideszes józsefvárosi önkormányzati képviselőnek az ügyében, aki a vád szerint 100 ezer forintot követelt valakitől, belengetve azt, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását.
A vádlott férfi aktív önkormányzati képviselő volt ebben az időben, így őt hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolták. A férfi élt az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel: az előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, amit a bíróság elfogadott.
A vádirat szerint - amit a keddi előkészítő tárgyaláson az ügyész röviden összefoglalt - az ügy sértettje 2015 tavaszán értesült a most elítélt Balogh István Szilvesztertől egy budapesti önkormányzati házfelügyelői programról. Balogh ebben az időben az adott önkormányzat képviselő-testületének tagjaként dolgozott. A sértett sikeres pályázatot nyújtott be a programra, így határozott idejű szomszédsági házfelügyelői állást kapott. A későbbiekben szerződését többször meghosszabbították, majd szolgálati lakás határozott idejű bérletére is kötöttek vele szerződést.
Balogh a vád szerint 2015 decemberében kereste fel a sértettet azzal, hogy mivel álláshoz juttatta, fizessen neki 100.000 forintot. Többszöri felszólítás után a sértett abban a reményben fizetett, hogy a vádlott felhagy a pénzköveteléssel. 2016 decemberében a vádlott ismét megkereste a sértettet, és ismét 100.000 forintot követelt. Megfenyegette, hogy ha nem fizet, megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását. Ezért az ügyészség a vádlottat hivatalos személyként elkövetett zsarolás bűntettének kísérletével vádolta.
Az ügyészség – tekintettel az enyhítő körülményekre; büntetlen előélet, egészségügyi állapot, eltartott szülő – azt indítványozta, hogy ha a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság két év börtönbüntetésre ítélje, amelynek végrehajtását négy év próbaidőre függessze fel. A bíróság – az ügyészi indítvánnyal egyezően – két év börtönbüntetést szabott ki a vádlottal szemben,amelynek végrehajtását négy évi próbaidőre felfüggesztette, továbbá rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségek viseléséről is, melyre a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte.
Az ügyészség, a védelem és a vádlott is tudomásul vette az ítéletet, így az jogerős.
Ezeken az előkészítő tárgyalásokon, ahol a vádlott beismeri a bűnösségét és lemond a tárgyalásról, hagyományos értelemben vett perbeszédek nem hangzanak el. Ettől függetlenül mind az ügyészség, mind a védelem tart egy rövid beszédet, amiben összefoglal, elmondja meglátásait. Ennek egyik színes példáját ebben a perben hallottuk legutóbb.
Ez most is elhangzott az ügyészség részéről, ám amikor a védelem szeretett volna "beszédet" tartani, a bíró és az ügyész is felhívta a figyelmét, hogy ha új bizonyítékokról beszélne, vagy ha afelé mutatna a beszéde, hogy a védence mégsem bűnös, akkor a beismerés akár annyira elhiteltelenedhet, hogy a bíró mégis tárgyalásra utalja az ügyet. Ha kételyek merülnek fel, hogy a beismerés nem őszinte, csak azért mondja most ezt, hogy most vége legyen az egésznek, akkor dönthet a bíró arról, hogy tárgyalás legyen.
Ekkor egy kis időt kért Balogh és védője, hogy megbeszéljék, mi legyen. Majd a terembe visszaérve a védő gyakorlatilag lemondott arról a beszédről, Balogh pedig megerősítette, hogy beismeri a zsarolási kísérletet, és lemond a tárgyalásról.
Balogh - aki a tárgyalt időszakban az EchoTv munkatársa is volt, ahonnan azután távolították el, hogy kirobbant az ügy - az Indexnek a tárgyalás után úgy fogalmazott, hogy korábban politikusként, és azután is, hogy képviselősége megszűnt azt tapasztalta, és azt látta a sajtóvisszhangokban is, hogy ez az ügy elérkezett arra a pontra:
Szerinte ő hibát követett el, hogy akkor nem jelezte hivatalosan, hogy milyen visszaéléseket tapasztalt képviselőként hivatali ideje alatt a Magdolna Negyed Programmal kapcsolatban, most pedig utólag már nem tudná bizonyítani az igazát. Szerinte ő a sértettnek - aki elmondása szerint nem is a feljelentő, a feljelentést Dúró Dóra, akkor jobbikos képviselő tett - csak azt jelezte, hogy ő képviselőként is albérletben lakik, és ha valaki kap egy ilyen lakhatási lehetőséget állással, akkor tartsa be a szabályokat, vagy ő is járuljon hozzá a költségekhez: egy olyan lakás például 100 ezres albérleti díjat jelentene. Szerinte ezt értékelte úgy a sértett, hogy megzsarolták.
Balogh védője hozzátette, hogy a nyomozás tárgya mindösszesen a cselekmény kísérlete volt, tehát Balogh nem kapott egyetlen forintot sem hivatali munkájával összefüggésben senkitől. Hozzátette, "érdekes tény derült ki ma a bíróságon, miszerint a korábbi hírekkel ellentétben egyetlen házgondnok sem tett feljelentést Balogh István Szilveszter ellen sem zsarolás, sem más bűncselekmény miatt. Ennek az ügynek az elindítója Dúró Dóra volt a feltételezett eset bekövetkezte után egy évvel".
- mondta Balogh, aki ezzel a mondattal kicsit mégis ellentmond a korábbi beismerő vallomásának. "Ha valaki nem ért egyet az önkormányzat korábbi döntéseivel, és bíróság elé lehet citálni ezért, akkor ezzel az üggyel nem tudok mit kezdeni" - mondta. Szerinte ha az ügyészségnek a vádemeléshez elég volt annyi bizonyíték, amennyi volt, akkor ezt már tárgyaláson nem tudná megvédeni.
|
Két év felfüggesztett a házfelügyelőt zsaroló volt fideszes önkormányzati képviselőnek
|
Ma volt előkészítő tárgyalása a Pesti Központi Kerületi Bíróságon annak a volt fideszes józsefvárosi önkormányzati képviselőnek az ügyében, aki a vád szerint 100 ezer forintot követelt valakitől, belengetve azt, hogy ha nem kapja meg a pénzt, akkor megakadályozza a sértett házfelügyelői és lakásbérleti szerződéseinek meghosszabbítását.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/06/25/beismeres_utan_ket_ev_felfuggesztettet_kapott_a_volt_fideszes_onkormanyzati_kepviselo/
|
2019-06-25 18:14:00
| true | null | null |
Index
|
A Budapestre érkező turisták már több mint tízezer lakás közül válogathatnak az Airbnb nevű, rövid távú kiadásra optimalizált honlapon. A belváros központi részén fekvő Károlyi Kert közvetlen szomszédságában is több mint száz kiadó lakás található. Ilyen a kert egyik bejáratánál lévő, tökéletesre airbnb-sített lakás, amelyben a Welcome Home felirattal vagy az elmúlt évek belsőépítészetét uraló fehér, szürke és faszínű tónusokkal együtt látszólag semmi különös nincs.
A lakás házigazdájának fotóján azonban egy átlagos szobáztatónál jelentősebb pályaívű házaspár volt látható még nemrég. Egyikük az igazságügyi miniszternek jelölt Varga Judit, a másik pedig a Diákhitel Központ szintén frissen kinevezett vezérigazgatója, Magyar Péter. (Miután a Miniszterelnökséget csütörtök délután megkerestük kérdéseinkkel, lecserélték az airbnb-s fotót, és már csak Magyar van rajta). A lakásban egy teljes felújítást követően, 2016 óta fogadnak vendégeket. A szállásról több mint kétszázan írtak véleményt, amelyek döntő többségében kifejezetten pozitívak a házigazdákról, bár a kommentek alapján Magyar Péter csak a foglalásokat intézi, a vendégek fogadását egy ismerős végzi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost megnézheted, hogy hogyan burjánzott el Budapesten az évi 35 milliárdos Airbnb-bizniszA VI. kerületben minden tizenötödik lakást kiadják Airbnb-n. Az összes budapesti szálláshely 15 százaléka itt van, most térképre vittük az összeset.
A lakáskiadás Varga Judit vagyonnyilatkozataiban is szerepel. A leendő miniszter tavaly júniusban és idén januárban is feltüntette az államtitkári juttatásán felüli jövedelemként a rövidtávú lakáskiadást. A nyilatkozata szerint a lakás férje tulajdonában áll, és férjével közös jövedelemként tünteti fel az évi körülbelüli bruttó négymillió forintot.
A vagyonnyilatkozatában ugyanakkor az is szerepel, hogy 2018 októberétől havi 300 ezer forintos állami juttatásban részesül hivatali lakáshasználat címén. A törvényi előírások szerint miniszterek és az államtitkárok részére jogosan lehet hivatali lakást biztosítani, ha Budapesten vagy vonzáskörzetében nincs lakásuk. Ez Vargára igaz is, mivel a vagyonnyilatkozata szerint Balatonhenyén vannak ingatlanjai. Ugyanakkor a jogszabály szerint a lakástulajdonlásnál az állami vezető házastársának lakásviszonyait is figyelembe kell venni.
Magyar Péter*Aki Varga vagyonnyilatkozata alapján közös háztartásban él vele. viszont a tulajdonosa a kiadásra használt belvárosi lakásnak 2001 óta. Ez alapján tehát Varga férjének lakását közösen kiadják turistáknak évi bruttó négymillió forintért, miközben a saját lakhatásukat állami pénzből fedezik.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda a megkeresésemre azt közölte, hogy a törvényi előírás az, hogy a megfelelő lakásviszonyok biztosítva legyenek (a törvény homályosan úgy fogalmaz, hogy a lakásviszonyt „figyelembe véve” járhat a támogatás). Érvelésük szerint pedig Magyar Péter lakása egy 46 négyzetméteres, egylégterű ingatlan, ami három kisgyerek és két felnőtt számára nem ideális.
A tulajdoni lap alapján valóban 46 négyzetméteres a lakás, viszont az Airbnb-n úgy hirdetik a lakást Magyarék, hogy 76 négyzetméteres, mivel egy 30 négyzetméteres felső szintet is kialakítottak a nagy belmagasságú lakásban. Az egyterűség meg abból adódik, hogy 2016-ban – amikor még nyilván nem tudhatták, hogy később ez számíthat – éppen rövid távú kiadásra optimalizálták a felújítással.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFérjével egyszerre emelték fel Orbán miskolci ékszerdobozból induló új miniszterétAz egykori bírósági fogalmazó Varga Judit lesz az új igazságügyi miniszter, férjét pedig éppen pár hete nevezték ki a Diákhitel Központ élére.
A sajtóiroda másik magyarázata pedig az volt, hogy Varga ezelőtt kilenc évig Brüsszelben élt, így saját budapesti ingatlannal nem rendelkezik. Ez amiatt visszás érv, mert Varga vagyonnyilatkozata alapján a külföldi távollét attól nem tartotta vissza, hogy Balatonhenyén férjével felhúzzanak egy 195 négyzetméteres családi házat a brüsszeli évek alatt. Lakhatásra egyébként Brüsszelben sem kellett nagyon költeniük. Magyar Péter a házaspár brüsszeli évei alatt dolgozott Magyarország Európai Unió Melletti Álladó Képviseleténél, és ezalatt a jogszabályok alapján végig ingyen lakhattak, mivel erről a képviseletnek kell gondoskodnia.
A Miniszterelnökség arra a kérdésemre nem válaszolt, hogy etikai szempontból mennyire tartják helyénvalónak, hogy egy államtitkár férje lakásának kiadásából jelentős bevételhez jut, miközben lakástámogatást igényel. A lakáskiadásból bejövő 4 millió forint adózás után nagyjából ugyanannyi lenne, mint az államtól egy évre kapott 3,6 millió forint.
Magyar és Varga fizetése sem feltétlenül indokolná a lakástámogatás igénybe vételét, még ha az nem is szociális helyzethez van kötve. Az államtitkárok fizetése tavaly május óta bruttó 1,3 millió forint. Ez miniszterként magasabb lesz Varga számára, az igazságügyi miniszteri poszttól búcsúzó Trócsányi László havi bruttó fizetése 1,7 millió forint.
Magyar Péter nála is jobban keres. A brüsszeli évek után 2018 szeptemberétől az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) EU jogi osztályát vezette. Az MFB honlapján 2017-es a legfrissebb bérezési lista, az alapján egy igazgató alapbére havi 1,5 és 2,35 millió forint között mozog*Az nem derül ki, hogy ez bruttó vagy nettó összeg.. Magyar tavaly novemberben került be a Diákhitel Központ igazgatóságába, egy szintén 2017-es bérlista alapján ott havi 400 ezer forintot kap egy igazgatósági tag. Pár hete nevezték ki vezérigazgatónak, ezért a pozícióért a 2017-es lista alapján havi 3,5 millió forintos alapbér jár*Szintén nem egyértelmű, hogy ez bruttó összeg-e..
Varga nem az egyetlen miniszter, akinél kételyek merülnek fel a lakásviszonyaival kapcsolatban. Tavaly több cikket is írtunk arról, hogy az akkor frissen közvagyonért felelős tárca nélküli miniszterré kinevezett Bártfai-Mager rózsadombi lakásában az államot több milliárd forint közpénzzel megkárosító cégháló működött.
|
Havi 300 ezret kap lakhatásra Orbán új minisztere, miközben férje lakásával milliókat keresnek turistákon
|
Varga Judit és állami vezető férje egy budapesti lakással airbnb-znek, és a milliós fizetéseik ellenére kapnak támogatást egy homályos előírást kihasználva.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190628/havi-300-ezret-kap-lakhatasra-orban-uj-minisztere-mikozben-ferje-lakasaval-milliokat-keresnek-turistakon/
|
2019-06-28 22:16:00
| true | null | null |
G7
|
A Human Operator Zrt. ügyének négy vádlottjáról hozott - hármuk esetében jogerős - ítéletet szerdán a Szegedi Törvényszék - írja az MTI. A jogerős döntések értelmében
A Human Operator egyik alkalmazottja három év három hónap;
Egy makói iskolaszövetkezet vezetője másfél év;
egy másik iskolaszövetkezet szegedi vezetője pedig két év börtönbüntetést kapott.
A döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég egy munkatársát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság. A bűnössége beismeréséről és a büntetésről az ügyészséggel megállapodást kötő szombathelyi nőt a bíróság három év és három hónap börtönbüntetéssel sújtotta, kimondva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.
A vádlottal szemben 3,4 millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek. Az ítélet szerint a Human Operator Zrt. munkatársaként dolgozó vádlott az adóbevallások készítésében vett részt. Ő nyújtotta be az adóhatósághoz a közvetve a cég alvállalkozóiként tevékenykedő iskolaszövetkezetek nevében a személyijövedelemadó-bevallásokat is. Ezzel segítséget nyújtott ahhoz, hogy a bűnszervezet 3,254 milliárd forint áfát, valamint 2,960 milliárd forint személyi jövedelemadót, járulékot és más közterhet ne fizessen be.
A per egy makói iskolaszövetkezetet vezető vádlottját ugyanezekben a bűncselekményekben mondta ki bűnösnek a bíróság. Az egyezséget kötő férfi másfél év börtönt kapott, és őt is kizárták a feltételes szabadság lehetőségéből. Az ítélet szerint tevékenységével 989 millió forint áfa, valamint 629 millió forint foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó és járulék be nem fizetéséhez nyújtott segítséget.
Egy másik iskolaszövetkezet szegedi vezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt marasztalta el a bíróság. A férfi két év börtönt kapott, a büntetés fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható, emellett három évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, és 10 millió forintra vagyonelkobzást is elrendeltek vele szemben. A vádlott a szövetkezet vezetőjeként 233 millió forint áfa és 136 millió forint jövedelemadó befizetésének elkerüléséhez nyújtott segítséget.
A Human Operator Zrt.-vel kapcsolatban álló utolsó iskolaszövetkezet vezetője az előkészítő ülés első napján jelentette be, hogy beismerő vallomást tesz és lemond tárgyaláshoz való jogáról. A szombathelyi férfit különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a törvényszék. A vádlottal szemben három év börtönt és 500 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a bíróság. A férfi a szabadságvesztés felének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Négy évre eltiltották a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, és 2,8 millió forint vagyonelkobzást is elrendeltek. Az ítélet szerint 303 millió forint áfa, valamint 500 millió forint foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó és járulék be nem fizetéséhez nyújtott segítséget. A férfi és védője három nap gondolkodási időt kért, így az ítélete még nem jogerős.
Az előkészítő ülés hétfői napján ismertetett vádirat szerint a Human Operator Zrt. részvénytársasággá alakulásától, 2011-től működő bűnszervezet célja döntően a diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint az egyéb közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
Az előkészítő ülésen hétfőn három másik vádlott is megerősítette az ügyészséggel kötött egyezséget, de ők - betegségre hivatkozva - szerdán nem jelentek meg a bíróság előtt.
|
Börtönt kapott a Human Operator-ügy három vádlottja
|
A Human Operator Zrt. ügyének négy vádlottjáról hozott - hármuk esetében jogerős - ítéletet szerdán a Szegedi Törvényszék - írja az MTI. A jogerős döntések értelmében
A Human Operator egyik alkalmazottja három év három hónap;
Egy makói iskolaszövetkezet vezetője másfél év;
egy másik iskolaszövetkezet szegedi vezetője pedig két év börtönbüntetést kapott.
A döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég egy munkatársát bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és hamis magánokirat folytatólagosan elkövetett felhasználásának vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság. A bűnössége beismeréséről és a büntetésről az ügyészséggel megállapodást kötő szombathelyi nőt a bíróság három év és három hónap börtönbüntetéssel sújtotta, kimondva, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/06/26/human_operator_szegedi_torvenyszek/
|
2019-06-26 12:24:00
| true | null | null |
Index
|
Meglehet, Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos agrárfronton már le is körözte Csányi Sándort, a lassan egy évtizede legvagyonosabb vállalkozóként elkönyvelt OTP-vezért. Eddig úgy tudtuk, hasonló méretű földbirtokon gazdálkodnak, Mészárosék azonban nemrég tulajdonosai lettek 1290 hektárnyi földnek Romániában.
A Mészáros-csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget egy csúcsvagyonkezelő fogja össze, a Talentis Agro Zrt.-t tavaly februárban alapította Mészáros Lőrinc és felesége, Kelemen Beatrix. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy külföldi vállalkozás és azzal egy csinos romániai földbirtok is került a portfólióba. Márpedig a Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán (Marghita) bejegyzett társaságban.
Néhány hónapja vásárolhattak be a cégbe, legalábbis a romániai közlönyben január 29-én jelent meg, hogy
a Talentis Agro 8,35 millió euróért, durván 2,7 milliárd forintért megvette a 24,6 millió lej (körülbelül 5,2 millió euró) jegyzett tőkéjű Farmland Development Srl-t.
Az ügylet lebonyolításában a Talentis Agrót a holdingcég vezérigazgatója, Csák Gyula képviselte. És hogy ne kelljen utazgatnia, a Farmland Development székhelyét is áthelyezték Nagyvárad belvárosába, egy patinás épület emeleti irodájába.
Az eladó a Farmland Development egyetlen tulajdonosa, a Van Den Heerik Agricola volt, amelyet 2006-ban alapított a holland illetőségű Hendrik Van Den Heerik és Huibers Van Den Heerik Neeltje Jacoba. A holland befektetőkről általánosságban elmondható, hogy földvásárlás tekintetében igen aktívak Romániában, az olaszok, németek, osztrákok mellett az élmezőnyhöz tartoznak. (A Mészáros-ügylet után egyébként a Van Den Heerik Agricola nem tűnt el, jelenleg is Margitta környékén gazdálkodik körülbelül 600 hektáron.)
A Farmlandot 2015-ben alapították, mindössze a kötelező minimummal, 200 lej (körülbelül 13 ezer forint) jegyzett tőkével, de azután szélsebesen földvásárlásba kezdtek a hollandok. Bihar megye déli részén, elsősorban Keményfok (A.Iancu) környékén, de leginkább Arad megye északi részén a Nagyzerind (Zerind), Tőzmiske (Mişca), Vadász (Vânători), Székudvar (Socodor), Pél (Pilu), Kisjenő (Ch.Criş) térségében – derül ki a besepert földterületek 2016 januárjában a közlönyben megjelent listájából. Az akció, amelynek során 1290 hektárt kapartak össze, 5,2 millió euróba fájt a hollandoknak, és aztán az apportként bevitt földek pont ennyivel emelték meg 2016-ban a Farmland Development addig a minimumon tartott tőkéjét.
A földvásárláshoz a fedezet biztosan nem a romániai gazdálkodásból jött össze, a Van Den Heerik Agricola dübörgése ugyanis várat magára. Az elmúlt éveket szerény forgalom mellett vagy veszteséggel, vagy minimális profittal zárta. Az elérhető legfrissebb adatok szerint 2017-ben 2,58 millió lejes (mintegy 543 ezer eurós) forgalom mellett a profit mindössze 3450 euró volt, az adósság pedig ennek háromszorosa.
A földvásárlás beruházás volt, ezért is adták tovább a holland tulajdonosok. Azt hiszem, jó kezekbe került
– jegyezte meg kajánul a 24.hu-nak Borsi Attila, a Van Den Heerik Agricola igazgatója.
A margittaiak biztos örültek volna, ha kezet rázhatnak Mészáros Lőrinccel, de információink szerint a magyar multimilliárdosnál ez a bevásárlás nem érte el egy határon túli vizit ingerküszöbét.
„Ide biztos nem jön, vannak neki más barátai” – kommentálta az ügyet a 24.hu-nak Haász Tibor, Tőzmiske polgármestere, aki tőlünk tudta meg, hogy a környéken a hollandok által felvásárolt szántóföldek Mészáros Lőrincnél landoltak. A Farmland neve ismerős errefelé, keményen nyomultak – tette még hozzá.
Kérdés persze, hogy a hollandok a földeket beruházási céllal hajtották fel nagy sebesen, vagy már akkor tudták, kinek fogják eladni az 1290 hektárt. Utóbbit valószínűsíti, Borsi portálunknak tett megjegyzése, hogy azért kellett eladni a Farmland Developmentet, mert „a földek túl messze helyezkednek el Margittától”, így amit lehetett, addig is bérbe adtak.
Ezért felmerül, hogy vajon nem Mészárosék kerestek-e egy helyi mezőgazdasági vállalatot, amelyik strómanként összevásárolja számukra a kiszemelt térségben a földeket. Annyi biztos, hogy a Van Den Heerik Agricola Margitta környékén is talált volna szántókat a Farmland kibélelésére, sőt, ebben az esetben még területalapú uniós támogatásra is jogosult lett volna. A mezőgazdasági szubvenciókat kifizető állami hivatal margittai irodájánál azonban kérdésünkre elmondták, hogy a Farmland Developmentet még csak nem is regisztrálták náluk, vagyis a hollandoknak esze ágában sem volt uniós támogatásért folyamodni.
A holland vevő nem szúr szemet
Ha strómanként léptek az ügyletbe, akkor a Talentis Agro ügyesen manőverezett, hiszen egy holland vásárló nem szúr szemet Romániában, földvásárláson kapott magyar céget viszont a média és a román politikusok egyaránt szétcincálnának.
Az már biztos, hogy Mészáros Lőrinc remek üzletet kötött, mert ha elosztjuk a vételárat a megkaparintott szántófölddel, akkor kiderül, hogy átlag 6500 eurót perkált egy hektárért. Románia nyugati felében – Temes, Arad, Bihar, Szatmár megyében – jó földet hektáronként ennyiért ma már lehetetlen vásárolni. Romániában a magyarországinál sokkal lazább földvásárlási feltételek rászabadították a piacra a spekulánsokat és befektetőket. Ma az átlagos hektárár az említett megyékben 8000-11000 euró között mozog, de van, hogy ennek a duplája.
Ha Mészárosék holnap eladnák az Arad és Bihar megyékben megszerzett termőföldjeiket, akkor legalább egy 1-1,5 millió eurót kaszálnának az üzleten.
De vélhetően egyelőre nem ad túl rajtuk, hisz Románia nyugati határvidékén, Bihartól Temesig a termőföld az egyik legprofitábilisabb befektetés.
|
Mészáros Lőrinc már Romániában is földesúr
|
A Mészáros-csoport korábban holdingba szervezte agrárérdekeltségeit, a mintegy 40 céget egy csúcsvagyonkezelő fogja össze, a Talentis Agro Zrt.-t tavaly februárban alapította Mészáros Lőrinc és felesége, Kelemen Beatrix. Azt viszont nem verték nagydobra, hogy külföldi vállalkozás és azzal egy csinos romániai földbirtok is került a portfólióba. Márpedig a Talentis Agrónak tartós részesedése nemcsak az olyan ismert Mészáros-cégekben van, mint a Búzakalász 66′ Kft. vagy a Vivienvíz Kft., hanem a Farmland Development Srl-ben is. A mérlegbeszámolójához fűzött kiegészítésből tudható, hogy 100 százalékos tulajdonos a Bihar megyei Margittán (Marghita) bejegyzett társaságban.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/11/meszaros-lorinc-romania-fold/
|
2019-06-11 12:31:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nettó 10,6 milliárd forintért építheti meg Dubaiban a magyar expo-pavilont a WHB-Épkar Építőipari Kft. – derül ki a szerződésből, amelyet május végén írt alá a megrendelő állami idegenforgalmi csúcscég, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. 2020-ban lesz a világkiállítás, a megbízás azonban 2021. október közepéig szól, mert a tervezés és kivitelezés feladatát elnyert WHB-Épkarnak kell gondoskodnia a pavilon elbontásáról is.
A WHB-Épkar
a kiviteli tervezést 379,578 millió,
a kivitelezést 9,459 milliárd,
a műszaki karbantartást 235 millió,
a bontási munkákat 488 millió forintért vállalta el.
A pavilonépítő/bontó cég a Paár Attila milliárdos fő érdekeltségének, a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Szeivolt család tulajdonában álló Épkar Építőipari Kft. közös vállalkozása. A WHB egyike a közpénzes óriásmegrendeléseket rendre nyerő cégeknek, mostanára évi 50 milliárd forintos forgalmú építőipari vállalkozássá duzzadt. Paár Attila reflektorfénybe akkor került, amikor a miniszterelnök vejét megszabadította kínossá vált Elios-érdekeltségétől és a G7 számítása szerint még 3 milliárd forintot fizetett is érte.
A dubai világkiállításon történő magyar megjelenésre a kormány határozata szerint 20,941 milliárd forintot szánnak,
az összeg az építésen és bontáson kívül a bemutató szervezését is tartalmazza. A magyar pavilon a költségek bő felét teszi ki, a tervek szerint 1828 négyzetméteres lesz, a víz, valamint a fenntarthatóság jegyét hordozó, az országimázs erősítésére szolgáló szimbolikával rendelkezik majd.
A kormány a Dubai Expoval bizonyosan megdönti a milánói világkiállítás Sámándobjával felállított csúcsát, pedig már az is kiverte a biztosítékot. Szőcs Géza egykori kulturális államtitkár, majd expóbiztos 2015-ben 5-6 milliárd forintra tette az expo teljes, a pavilon hazaszállításáig értendő költségeit, tavaly azonban már 8-9 milliárd forintról szóltak a sajtóhírek. A pavilon építésére 2,3 milliárd forintot szánt a kormány, a programokra 2 milliárdot adott, majd ezt megfejelte 900 milliós pótköltségvetéssel, végül 1,1 milliárdot kanyarítottak ki arra, hogy az épületet Karcagra szállítsák és újonnan felépítsék.
|
Tiborcz István üzlettársának 10 milliárdos biznisz jutott Dubaiban
|
Nettó 10,6 milliárd forintért építheti meg Dubaiban a magyar expo-pavilont a WHB-Épkar Építőipari Kft. – derül ki a szerződésből, amelyet május végén írt alá a megrendelő állami idegenforgalmi csúcscég, a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. 2020-ban lesz a világkiállítás, a megbízás azonban 2021. október közepéig szól, mert a tervezés és kivitelezés feladatát elnyert WHB-Épkarnak kell gondoskodnia a pavilon elbontásáról is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/06/tiborcz-istvan-10-milliard-dubai/
|
2019-06-06 12:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Orbán-kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A napokban napvilágra került céges beszámolók alapján az látszik, hogy Orbán Viktor szűkebb környezetének – családtagjainak és jó barátjának, Mészáros Lőrincnek, valamint az ő családjának – valóban kiváló éve volt a tavalyi. Összesen legalább 100 milliárd forint adózott nyereséget termeltek az érdekeltségükben levő vállalatok, és a pénz jelentős részét nem is hagyták benn a cégekben, lapunk becslése szerint – tulajdonrészüknek megfelelően – mintegy 50 milliárd forintot vettek ki osztalék formájában.
Orbán Viktor apjának, id. Orbán Győzőnek négy cége van (van, amelyikben kizárólagos, másban résztulajdonos). Ezek közül kettőből, a Mészáros Lőrinc céges érdekeltségei által elnyert projekteknél alvállalkozóként feltűnő Nehéz Kő Kft.-ből és Dolomit Kft.-ből vág zsebre osztalékot, 1,3 milliárd forintnál is többet.
A kormányfő veje, Tiborcz István immáron főként ingatlanokban utazik, a projektek még futnak, ezért egyelőre nagy nyereséget nem mutatnak ki. Fő cége, a BDPST Zrt. a 2017-es 4 milliárdos profit után tavaly csupán 1 milliárdot hozott, és osztalékot nem vesz ki a cégből Tiborcz. Közben azonban betört a 100 leggazdagabb magyar közé, mindjárt 35 milliárd forintra becsült vagyonnal. Egy évvel korábban 8,2 milliárddal lehetett az elitbe kerülni, vagyis ennek alapján
egy év alatt több mint 26 milliárddal kellett tollasodnia Tiborcznak.
Hiába böngésszük azonban azt a négy társaságot, amelyikben Tiborcz közvetlenül tulajdonos, illetve azt a tízet, amelyikben a BDPST-n keresztül érdekelt, a mérlegeikből ez nem igazán látszik, a BDPST-leányok papírforma szerint összességében csupán 554 millió forint bevételt hoztak össze, és a többségük veszteséget mutatott ki, együtt több mint 200 milliót.
Igaz, egy mozdulattal hatmilliárdos részvénycsomagot nyelt le tavaly a BDPST, amikor megszerezte az ingatlanbefektetéssel foglalkozó Appeninn Nyrt. 20,59 százalékát Mészáros Lőrinctől. Jókora ingatlanportfóliót gyűjtött már össze a miniszterelnök veje, értékes épületeket szerzett meg (mint a turai kastély, a pesti Mahart-ház vagy az Andrássy úti Weiss Manfréd-villa), amelyekből milliárdos beruházásokkal jellemzően hotelt alakít ki. A szerzés nyomai itt-ott felbukkannak, például a Z18 Kft.-ben a tárgyévi beszerzések között 3,7 milliárd forinttal szerepel ingatlan, más cégeknél nagyobb méretű hiteleket tartanak nyilván. Amiből következtetni lehet az ingatlanbiznisz méreteire: a BDPST 5,5 milliárd forint, a leánycégek közül a Longoria Holding 1,7 milliárd, a Dorottya Invest 6,8 milliárd, míg a Downtown Development 400 millió kötelezettséget tüntetett fel tavaly év végén. Mindezekből közel 16 milliárd forint kötelezettségállomány sejlik fel, amiből finanszírozhatják az ingatlanportfóliót, illetve a fejlesztéseket.
Mészárosék nevén ezeknél jóval nagyobb tétben játszó cégek vannak. Mutatjuk is a legnagyobb profit-, illetve osztaléktermelő vállalatokat egy ábrán, amelyen az első tizenegy cég Mészáros-érdekeltség, majd Mészáros Lőrinc vejéé következik, az utána levő kettő Orbán Győzőé, végül az utolsó Tiborcz Istváné:
A Mészáros-féle cégeknél vannak olyanok, főként a tőzsdén lévők (Opus, Konzum, Appeninn) vagy a tőzsdei bevezetés előtt álló MKB Bank, amelyekben Mészáros Lőrincnek vagy feleségének csak résztulajdona van. Ezért becslésünk során a közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányadot vettük figyelembe, amikor a Mészáros családhoz kerülő osztalékot kalkuláltuk. Az ábra azonban a cégekből kivett teljes, tehát nem csak a Mészároséknak járó osztalékot mutatja.
Nem jegyzik a tőzsdén, nyereséget sem termelt, mégis sokat hozott a konyhára a Mátrai Erőmű Zrt., Magyarország legnagyobb széntüzelésű erőműve, amely tavaly március óta a Mészáros-cégháló része. Ugyan 817 millió forint mínuszban zárt, a cég 57 milliárd forintos eredménytartalékjából 11,2 milliárd osztalék kifizetését szavazták meg a tulajdonosok, ennek kisebb része a 26 százalékban tulaj Magyar Villamos Művek Zrt.-et illeti, 74 százaléknyi rész Mészároséké. Ezt a társaság adósságkonszolidációja indokolja, amellyel a menedzsment mozgásteret nyer a tervezett, fejlesztési célú tőkebevonásokhoz – szól a hivatalos magyarázat.
Mészárosék egyik zöldmezős gigaberuházása, a tiszapüspöki Kall Ingredients Kft., izocukorgyára megkezdte tavaly a működését. Ez az a 45 milliárd forintos projekt, amihez a kormány 9,2 milliárd támogatást adott. A félmillió tonna kukorica feldolgozására méretezett üzem a szeptemberben záruló üzleti évben 8,7 milliárd forint bevételt és 1,1 milliárd forint veszteséget termelt, igaz, a mérlegzárással egy időben fejeződött be a próbaüzem, az igazi termelés csak azután kezdődött.
Mészáros már az agrárbizniszben is ráközelített Csányi Sándorra
Mészáros agrárcégei számára közel sem a tavalyi volt a legjövedelmezőbb év, osztalékeső helyett inkább nevezhetjük a szerzés-terjeszkedés évének 2018-at. A nagyobb agrárcégek összesen bő 4 milliárd forint nyereséget hoztak, közülük a legtöbbet, 2,68 milliárd forintot Mészárosék ős-agrárcége, a Búzakalász 66. Ugyanakkor három is veszteséget könyvelt el, a legsúlyosabbat, 391 milliós mínuszt a fegyverneki gabonatermelő, a Kunhalom Agrária. Veszteséges volt az egyik új darab, a bicskei Aranka Malom Kft. is, a bedőlt Sikér Malomipari Kft. vagyonából szerzett malom 104 millió forint mínuszt hozott össze.
Mészáros az agárérdekeltségeit mostanára külön holdingba szervezte, ami a méreteket illeti, „megközelítőleg” 40 társaság tartozik a Mészáros-csoporthoz – így fogalmazott a központi agrárvagyonkezelő, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója, Csák Gyula.
A csomagban van balatoni borászat az időközben elhunyt Demján Sándortól (Canter), részek Leisztinger Tamás multimilliárdos egykori agrárérdekeltségeiből, nem beszélve a kegyvesztetté vált Simicska Lajos három volt állami gazdaságáról. Utóbbiak lenyelése után mintegy 38 ezer hektár földterületen gazdálkodhatnak a Mészáros-cégek, és ez már vetekszik az első számú agrár-élelmiszeripari vállalkozó, Csányi Sándor OTP-vezér birtokaival.
A vezérigazgató elmondása szerint
a Mészáros-féle agrárcsoport éves árbevétele 22 milliárd forint, 2200 állandó és idénymunkást foglalkoztatnak.
Ebből 8,6 milliárdot a Simicska érdekeltségéből Nyerges Zsolt érintésével Mészáros Lőrincnél landoló három egykori állami gazdaság hozott. Árbevételük nagyjából az előző évi szinten alakult, a Lajta-Hanság Zrt. egymaga 3,8 milliárdot produkált, az adózott profitjuk 670 millió forint volt, mindháromnál gyengébb az előző évinél. Osztalékot a Lajta-Hanság 121,6 milliót, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt. 5 milliót fizetett. Mészáros többi cége közül csak a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt.-nél hagytak jóvá osztalékkivétet, a 147 millió forintos adózott eredményből 107 milliót.
Mészáros veje jobban fizet a néhai Andy Vajnánál is
Ha nem is Tiborcz-tempóban, de Mészáros Lőrinc veje is felfutóban van. Homlok Zsolt cégei több mint 4 milliárdos adózott nyereséget tudnak felmutatni, egyikből 250 milliót ki is vesznek a tulajdonosok: Homlok, felesége, Homlok-Mészáros Ágnes és Homlok Tibor.
A Homlok Építő Zrt. csak 2016 végén alakult, de már 3,9 milliárd forint árbevételnél tart, miközben az előző évinél 17-szer több profitot, 763 millió forintot termelt. A legnagyobb Homlok-érdekeltség a Vasútvillamosító Kft. 16,3 milliárd forintos árbevétele több mint a duplája az egy évvel korábbinak, a nyereség (3,38 milliárd) pedig majdnem a kétszerese. A cégbíróságnak leadott jegyzőkönyvből nem derül ki, fizettek-e osztalékot, de ha igen, és mindet kivették, akkor durván 2,4 milliárd illette Homlok Zsoltot. A Vasútvill szakterülete a felsővezeték-villamosítás, kulcsszerepe van a vasútfelújításokban. Azt hinnénk, minden fillért az amúgy pörgő vasúti projektekbe forgat, de a mérlegbeszámolóból az derül ki, hogy akad szabad forrása: „a társaság 2018. évben szabad pénzeszközét 6 milliárd forint értékben tőkevédett befektetési alapba fektette”.
A cég egyébként jobban fizet, mint a néhai szuperproducer, Andy Vajna fő magyarországi vagyonkezelője, az AV Investment Kft., ahol a három ügyvezető apanázsa összesen évi 47 millió forint volt. A Vasútvillamosítónál a az ügyvezetés 2018-as járandósága 51 millió forint, és az Opten céginformációs rendszere a Homlok-cégnél csak két ügyvezetőt tüntet fel, Paluska Józsefet és Nógrádi Tamást.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt / MTI
|
100 milliárdot fialtak az Orbán és a Mészáros család cégei
|
Az Orbán-kormány 2018-at a családok évének nyilvánította. A napokban napvilágra került céges beszámolók alapján az látszik, hogy Orbán Viktor szűkebb környezetének – családtagjainak és jó barátjának, Mészáros Lőrincnek, valamint az ő családjának – valóban kiváló éve volt a tavalyi. Összesen legalább 100 milliárd forint adózott nyereséget termeltek az érdekeltségükben levő vállalatok, és a pénz jelentős részét nem is hagyták benn a cégekben, lapunk becslése szerint – tulajdonrészüknek megfelelően – mintegy 50 milliárd forintot vettek ki osztalék formájában.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/06/100-milliardot-fialtak-az-orban-es-a-meszaros-csalad-cegei/
|
2019-06-06 12:49:00
| true | null | null |
24.hu
|
Gyors döntésre hiába számított Bige László, a bíróság még csak a napokban kezdett el foglalkozni a műtrágyakirály szolnoki gyárának leállítása ügyével – derül ki a Debreceni Törvényszék közleményéből. Csak június 24.-étől ketyeg a 15 napos határidő, amin belül dönteni kell az azonnali jogvédelemről, és további tárgyalások tárgya, jogszerű/indokolt volt-e a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozata, amellyel azonnali hatállyal megtiltotta a Bige Holding Kft. szolnoki (mint felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó) üzemben a korábban engedélyezett veszélyes tevékenység folytatását.
Mint Bige László, Magyarország ötödik legvagyonosabb vállalkozója bejelentette, minden jogi eszközt bevet az ügyben, amiről úgy nyilatkozott, hogy bosszúhadjárat folyik ellene, oligarchikus maffiatámadásról beszélt.
Mint a debreceni törvényszék közleményéből kiderül, a Bige Holding Kft. a döntéssel szemben kereseti kérelmet terjesztett elő, és ezt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz elektronikus úton június 12-én juttatta el.
A katasztrófavédelem a Bige Holding kérelmét a hatósági eljárás iratanyaga kíséretében 12 nappal később, június 24-én továbbította a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz.
A Bige Holding a veszélyes tevékenység folytatását azonnali hatállyal megtiltó határozatot több okból jogsértőnek találja és ezért
elsődlegesen annak megsemmisítését kezdeményezte,
azonnali jogvédelmet,
továbbá a határozat végrehajtásának halasztó hatálya elrendelését kérte.
Az azonnali jogvédelem a közigazgatás esetleges jogsértő intézkedésével szemben vehető igénybe a jogerős ítélet meghozatala előtt, megelőzendő azt a helyzetet, hogy például az ítélet meghozatalának időpontjára visszafordíthatatlan helyzet álljon elő.
A közlemény szerint a bíróság az ügyben 3 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bíróságnak a keresetlevél beérkeztétől számított 15 napon belül kell döntenie. A határidő azonban, mint megtudtuk, a kérelem bíróságra történő beérkezésétől, azaz 24.-étől számítandó. Az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elbíráló döntés független a határozat jogszerűsége értékelésétől, a kereseti kérelem megalapozottságáról az ügy érdemében a bíróság a tárgyalás eredményétől függően dönt.
Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI
|
Hiába kért rögvest jogvédelmet Bige László, a műtrágyakirály kérelmét eddig csak tologatták
|
Gyors döntésre hiába számított Bige László, a bíróság még csak a napokban kezdett el foglalkozni a műtrágyakirály szolnoki gyárának leállítása ügyével – derül ki a Debreceni Törvényszék közleményéből. Csak június 24.-étől ketyeg a 15 napos határidő, amin belül dönteni kell az azonnali jogvédelemről, és további tárgyalások tárgya, jogszerű/indokolt volt-e a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozata, amellyel azonnali hatállyal megtiltotta a Bige Holding Kft. szolnoki (mint felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó) üzemben a korábban engedélyezett veszélyes tevékenység folytatását.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/27/bige-laszlo-birosag-mutragyakiraly/
|
2019-06-27 12:53:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos veje, Homlok Zsolt is kapott egy szeletet a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train tortájából. Az üzletember érdekeltségébe tartozó Homlok Zrt. 3 milliárd 270 millió forintért építi meg a beruházáshoz tartozó járműkarbantartó csarnokot — derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékletéből.
A munkára ajánlatot adott a EB Hungary Invest Kft., a FERROÉP Zrt. és a TTDExpert Zrt. kettőse, valamint a Vitruvius Építő Kft. is. A 2876 négyzetméter alapterületű vasbeton pillérvázas csarnok három fő egységből áll majd:
egy nagy belmagasságú, teljes hosszán daruzott, két javítóvágányos karbantartó csarnokból,
egy nagy belmagasságú eszterga csarnok, középaknás kialakítással, a karbantartócsarnok felé eső oldalán kétszintes kiszolgáló épületrésszel,
A karbantartó csarnok északi oldalfalához csatlakozó, földszintes kialakítású, kiszolgáló épületrészből.
Ahogyan korábban az RTL Klub értesülései alapján megírtuk: felszedték a korábban már lerakott, használt síneket a tram-train vonalán. A 70 milliárdba kerülő beruházást Lázár János felügyeli, a korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter küldött tájékoztatót a helyieknek, ebből pedig kiderült, hogy bár a határidő tartható, a korábban lefektetett síneket fel kell szedni. Az építtető Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábban azzal magyarázta a máshonnan elbontott, 40 éves sínek használatát, hogy az erre a mellékvonalra még jó lesz, és költségeket is spórolnak vele.
Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor
|
Mészáros veje 3 milliárdos munkát szakított Lázár villamos-projektjéből
|
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos veje, Homlok Zsolt is kapott egy szeletet a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train tortájából. Az üzletember érdekeltségébe tartozó Homlok Zrt. 3 milliárd 270 millió forintért építi meg a beruházáshoz tartozó járműkarbantartó csarnokot — derül ki az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékletéből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/25/homlok-zsolt-tram-train/
|
2019-06-25 12:56:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egyre nagyobb fákba vágja a fejszéjét Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felesége. Néhány hete írtuk meg, hogy az üzletasszony, aki korábban főleg szépségversenyekre koncentrált, a tömegsport területén is terjeszkedni kezdett. FitBalance név alatt azóta több tömegrendezvényt is lebonyolítottak. Az viszont ma sem tudható, hogy ezek a több száz milliós rendezvények tulajdonjogilag milyen módon kapcsolódtak Rogán Cecíliához.
A miniszter felesége tavaly szerezte meg a FitBalance nevű rendezvény védjegyeit, amiket a Sarka Katával közös cégének, a Nakama & Partners Kft.-nek adott át.
Május elején a Papp László Sportarénában megrendezték a FitBalance életmódexpót és sportnapot, de azóta abszolválták már a Hősök teréről induló Nemzeti Futóversenyt, a tabáni FitBalance Gasztrofesztivált és a FitBalance Kids nevű rendezvényt is, amit gyereknapon, május 26-án az Orczy-parkban rendeztek meg.
A Fitbalance.hu, honlapja szerint mind a négy rendezvényért a Digital Minds Kft. felelt, és ez a cég irányította a sales munkáját is. Furcsa azonban, hogy a Digital Minds nem tartozik a tulajdonosok közé, és semmilyen módon nem kapcsolódik a Nakama & Partnershez sem.
A FitBalance több mint egy évtizeden át tisztán magánbizniszként működött, a Rogán-Sarka páros megjelenésével azonban ömleni kezdett bele az állami pénz. A telt házzal futó életmódexpóra ingyenes lett a belépő, a MÁV kedvezményes jeggyel segítette a résztvevőket, a szponzorok között pedig olyan állami cégek tűntek fel, mint a Szerencsejáték Zrt., az MVM Zrt. vagy az Antenna Hungária. Az állam részéről az Emberi Erőforrások Minisztériuma is felkerült a partnerlistára. A napokban derült ki, hogy egyedül az MVM 150 millió forintos támogatást adott a FitBalance-nak és a futóversenynek.
A FitBalance Kids programmal kapcsolatban egy újabb, a Nakamától független közreműködő cégre bukkantunk. Mivel a 26 hektáros Orczy-park a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozik, közérdekű adatigénylést küldtünk a vonatkozó bérleti szerződésért. A május 22-én aláírt szerződés szerint az NKE
két napra 3,6 millió forintért adta oda az Orczy-parkot úgy, hogy az összeg a közművek használatát is magában foglalta.
Az egyetem a terület bérbeadásáról a NEST Communication Kft.-vel szerződött.
A NEST a Digital Mindshoz hasonlóan olyan külsős cég a tömegsportos rendezvények szervezésében, amely szervezetileg nem kapcsolódik Rogánékhoz, mégis rajtuk keresztül folytak át milliós összegek.
A gyermekrendezvényen egyébként ugyanúgy sorjáztak az állami cégek logói, ahogyan korábban az anyarendezvényen, az Arénában. A MÁV is félárú jeggyel segítette a kezdeményezést, és az alábbi Facebook-posztban látható Szerencsejáték Zrt. standfotóval a szervezők külön megköszönték az állami cég támogatását is:
Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége tavaly szintet lépett: a Nakama & Partners Kft. több mint duplájára növelte forgalmát, ami így meghaladta az 1 milliárd 192 millió forintot. Adózott eredményük több mint 438 millió forint volt, ez a 2017-es adat csaknem kétszerese. A tulajdonosok a remek év után 136,3 millió forint osztalékkal jutalmazták magukat.
Év elején az Átlátszó írta meg, bizonyíték van arra, hogy összeér a miniszterelnök kabinetfőnökének családja és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton Security. Az állam őrzésvédelemre szánt milliárdjai részben a Rogánnéval társult Sarka Kata párjánál landolnak. Sokáig csak pletykákból lehetett tudni, hogy Sarka és Bessenyei István egy párt alkotnak, mígnem cégbírósági papírokból ki nem derült, hogy az üzletember és az üzletasszony ugyanarra a luxemburgi címre van bejelentve. Bessenyei István, akinek érdekeltsége Rogán Antal helikopterezésekor is szóba került, szintén erős évet zárt a Valton kisebbségi tulajdonosaként.
Kiemelt képünkön:Rogán Cecília és Sarka Kata licenctulajdonosok a 2018-as Magyarország Szépe – Miss World Hungary szépségverseny sajtótájékoztatóján a budapesti Fröccs Terasz vendéglátóhelyen 2018. június 13-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI
|
Rogán Cecíliáék fantom módjára szervezik a tömegrendezvényeket
|
Egyre nagyobb fákba vágja a fejszéjét Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter felesége. Néhány hete írtuk meg, hogy az üzletasszony, aki korábban főleg szépségversenyekre koncentrált, a tömegsport területén is terjeszkedni kezdett. FitBalance név alatt azóta több tömegrendezvényt is lebonyolítottak. Az viszont ma sem tudható, hogy ezek a több száz milliós rendezvények tulajdonjogilag milyen módon kapcsolódtak Rogán Cecíliához.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdacsag/2019/06/12/fitbalance-kids-orczy/
|
2019-06-12 12:57:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 24.hu számítása szerint a Viking Cruises, amely a dunai szállodahajóival az egyik legfőbb bevételi forrása a Mahart PassNave Kft.-nek, több mint 1,1 milliárd forint osztalékot vitt ki az országból, amióta a magyar állam üzlettársa lett.
A hatalmas hajóparkkal rendelkező Viking Cruises magyarországi céges megjelenése érdekes módon egybeesett azzal, hogy az Orbán-kormány elhatározta: állami irányítás alá veszi a legnagyobb magyar dunai vállalatot. Németh Lászlóné egykori fejlesztési miniszter és Márton Péter, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egykori vezérigazgatója 2013 októberében jelentette be, hogy az állam 750 millió forintért megvásárolta a Mahart PassNave Kft. 51 százalékát a MASPED Zrt.-től.
Némethné az állami bevásárlás bejelentésekor arról beszélt, hogy a Mahart PassNave korábban is nyereségesen működött, állami kézben azonban még eredményesebb lehet majd. A miniszter arról egyetlen szó sem ejtett, hogy a növekvő eredményességet egy külföldi partnerrel összebútorozva képzeli el a kormány.
De arra sem volt kormányzati magyarázat, hogy az állam miért csak 51 százalékot vett meg a Mahart PassNave-ból, ha az általa üzemeltetett budapesti kikötők bevételeiből eleve komoly nyereséggel számolt. Nyitott kérdés maradt az is, hogy miért pont egy külföldi hajóvállalat kapott lehetőséget, hogy bevásárolja magát az kikötős cégbe. A Viking így egyik oldalon a Mahart PassNave klienseként a konkurenciához hasonlóan fizeti a hajók parkolási díját, az úgynevezett pontondíjat, a másik oldalon viszont tulajdonosként kiveszi a cégből a hasznot. Ezzel a megoldással a Viking sokkal jobb helyzetbe kerül a piac többi szereplőjénél, az állam viszont elesik a bevételek jelentős részétől.
A Viking Cruises néhány héttel az állam után vette meg a Mahart PassNave-ból a fennmaradó részt. Az eladó, a MASPED egy frissen alapított leányvállalatba, a MAPABE-Invest Kft.-be tette bele az eladásra váró kisebbségi tulajdonhányadot. Ez a kft., amelyet 2014 januárjában, a vásárlás lezárulta után Viking Hungary Kft.-nek neveztek át, jelenleg is összekötő kapocs a Mahart PassNave és a svájci anyacég között.
A magyar oldalon időközben változott a felállás: az államot egy ideje már nem az MNV Zrt. képviseli. A Viking a Magyar Turisztikai Ügynökséggel karöltve fölözi le a budapesti hajózáson keletkezett bevételeket. Németh Lászlóné ugyanis nem tévedett, a budapesti kikötőüzemeltetés nagyon jövedelmező üzletág, amelyben minden harmadik forint tiszta nyereségként jelenik meg.
A Mahart PassNave 2017-ben 1,2 milliárd, 2018-ban pedig 1 milliárdos nyereséget termelt. Ezeket a pénzeket osztalékként a két tulajdonos az utolsó fillérig kivette a cégből. Legutóbb éppen a Hableány katasztrófája előtt egy nappal döntöttek a kivételről.
A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Rogán Antal miniszter által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökségnek 18665, a Vikingnek pedig 17993 szavazata van a Mahart PassNave tulajdonosi taggyűlésében, és a két fél ebben az arányban részesedett az osztalékból is.
A Viking egyedül a 2018-as üzleti évben 500 millió forintos osztalékhoz jutott a Mahart PassNave bevételeiből. A budapesti belváros Duna-szakaszán a kikötésekért fizetendő pontondíj összege üzleti titok, de forrásaink szerint egy szállodahajó esetében nagyjából egymillió forint körüli összeggel lehet számolni. Ebből az következik, hogy abban az esetben, ha a Viking hajói kevesebb mint ötszázszor kötöttek ki a fővárosi rakparton, akkor nemhogy nullszaldós, de nyereséges volt a cég számára a budapesti kikötés.
|
Nagyon gáláns volt a kormány a Viking Sigyn hajót üzemeltető céggel
|
A Viking River Cruises AG svájci székhelyű folyami hajózási céget 2013 végén engedte be maga mellé a budapesti hajózási bizniszbe a magyar kormány, és rögtön adott neki egy gazdaságossági szempontok alapján nehezen értelmezhető kedvezményt: a szállodahajós svájciak hazavihetik annak a magyar kikötőüzemeltető cégnek a nyereségét, amelynek ők a legnagyobb díjfizetői.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/07/dunai-hajobaleset-viking-sigyn-viking-cruises-mahart/
|
2019-06-07 13:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait a Társaság a Szabadságjogokért munkatársainak. A TASZ közleményében arról ír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért nem adta ki az adatokat, mert szerintük azok nem tartoznak a nyilvánosságra. A Kúria viszont ezt másképpen gondolta és megerősítette a másodfokú bíróság döntését, vagyis kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét.
A TASZ adatigénylése a 2015–16-os időszakra vonatkozott, de a kedvező ítélet alapján kikérik az elmúlt három év adatait is. Terveik szerint azt is kiderítik, hogy a két évig tartó jogellenes titkolózás mennyibe került az adófizetőknek.
kiemelt kép: Benke Ágnes/24.hu
|
Az EMMI minden igyekezete ellenére nyilvánosságra kell hozni a kórházi fertőzések adatait
|
Majdnem két évig tartott, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) minden lehetséges jogi utat végigjárt, a legabszurdabb érvekkel is megpróbálkozott, de hiába, mert a Kúria mai döntése értelmében át kell adnia a kórházi fertőzések adatait a Társaság a Szabadságjogokért munkatársainak. A TASZ közleményében arról ír, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma azért nem adta ki az adatokat, mert szerintük azok nem tartoznak a nyilvánosságra. A Kúria viszont ezt másképpen gondolta és megerősítette a másodfokú bíróság döntését, vagyis kimondta, hogy a kórházi fertőzéses adatoknak intézményekre lebontva is nyilvánosaknak kell lenniük. A Kúria ezen felül tételesen elutasította az EMMI minden, az adatigénylés ellen felhozott érvét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/05/emmi-korhazi-fertozesek-tasz/
|
2019-06-05 13:10:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta. Habár a koncertet kizárólag közpénzből fedezték, az állami társaság több mint fél éven át sikeresen titkolta el a költségeket a nyilvánosság elől. Ám a 24.hu kérésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (NAIH) kikényszerítette az adatokat a Szerencsejáték Zrt.-től.
A hatóság nyomására a társaság közölte: a koncertszervezés költségeire összesen 489 741 308 forintot fizettek ki a megbízott rendezvényszervező cégnek.
Ugyanakkor a félmilliárd forintba kerülő koncert részletes költségei nem ismertek. A Szerencsejáték Zrt. szerint az üzleti titok például, hogy az előadók számára mennyi tiszteletdíjat fizettek ki, s ezzel – mint írták – a NAIH állásfoglalása is egyet értett.
Az állami társaságot tavaly november 20-án – 4 nappal a koncert előtt – kerestük meg közérdekű adatigénylésünkkel, amelyben a rendezvény költségeiről és a fellépők tiszteletdíjáról érdeklődtünk. Bár a költségeket az utolsó fillérig közpénzből finanszírozták, az Szerencsejáték Zrt. többszöri megkeresésünkre sem adott érdemi választ, ezért fordultunk az adatvédelmi hatósághoz.
Érdekes módon első vizsgálata alapján a NAIH megszüntette az állami társasággal szemben indított eljárást, mert elfogadta a Szerencsejáték Zrt. érvelését, amely szerint:
A Szerencsejáték Zrt. a koncert szervezésének feladataival a 2018-2019. évi integrált marketing-, kommunikációs- és rendezvényszervezési feladatok ellátására szerződött partnerét bízta meg a társaság, ebből kifolyólag közvetlenül nem szerződött a művészekkel.
Ezután közérdekű adatigénylésünkkel megkerestük a rendezvényszervező céget. Ez a társaság nem más, mint a kormány egyik kedvenc kommunikációs cége, a New Land Media Kft., amely a már említett 13,5 milliárd forintos keretösszeget nyerte el a Szerencsejáték Zrt.-től. A társaság Balásy Gyula érdekeltsége, amelynek bámulatos teljesítményéről korábbi cikkünkben írtunk:
Csaknem egy hónappal érdeklődésünk után a társaság nevében személyesen Balásy válaszolt levelünkre. Ám érdemi választ ő sem adott, csupán annyit közölt, hogy cége nem tartózik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény hatálya alá, ezért a kért adatokat nem tudja átadni.
Az elutasító válasszal ismét megkerestük az adatvédelmi hatóságot. Majd több mint két hónappal később váratlanul megérkezett a Szerencsejáték Zrt. adatközlése, amelyből legalább annyi kiderült, mennyi volt a koncert összköltsége.
Ezt az egyébként közérdekű információt fél év és tíz nap elteltével, csak hatósági nyomásra volt hajlandó kiadni az állami társaság.
Kiemelt kép:Marjai János / 24.hu
|
Félmilliárd forint közpénzbe került az „ingyenes” Sting-koncert
|
Tavaly november 24-én ingyenes koncertet adott a budapesti Hősök terén Sting, brit énekes és a jamaicai-amerikai Shaggy. A rendezvényt a hatoslottó 30. születésnapja alkalmából a kizárólagos állami tulajdonban álló Szerencsejáték Zrt. finanszírozta. Habár a koncertet kizárólag közpénzből fedezték, az állami társaság több mint fél éven át sikeresen titkolta el a költségeket a nyilvánosság elől. Ám a 24.hu kérésére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (NAIH) kikényszerítette az adatokat a Szerencsejáték Zrt.-től.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/05/szerencsejatek-zrt-felmilliard-kozpenz-ingyenes-sting-shaggy-koncert/
|
2019-06-05 13:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
A közösségnek vissza kell adni valamit abból, amit az ember onnan kap.
– magyarázta a Simicska-vagyon nagy részét is megszerző Nyerges Zsolt a tavasszal, amikor bejelentette, hogy a tulajdonában lévő sportklubokat és sportingatlanokat odaadományozza a városnak. A sokmilliárdos vagyon fölött diszponáló ügyvéd nagyon komoly intézmény volt Szolnok sportéletében, ő volt egyszemélyben a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub tulajdonosi alapítványának alapítója, a Szolnoki Dózsa vízilabdacsapat tulajdonosi alapítványának alapítója, valamint a Szolnoki MÁV Futball Kft. tulajdonosa.
A jelek szerint azonban az igyenadomány működtetési költségei messze meghaladták Szolnok finanszírozási lehetőségeit, és az államnak kellett a zsebébe nyúlnia a helyzet megoldásához.
A Szalay Ferenc fideszes polgármester vezette önkormányzat szerda este küldte ki a csütörtöki közgyűlésen napirendre tűzött előterjesztést, amelyből az derült ki, hogy a kormány „Szolnok sportéletének hagyományaira és eredményeire tekintettel” módosította a 2019-es költségvetést, és 1,52 milliárdos támogatást adott a sportklubok működtetésére. Az önkormányzatnak lényegében csak a támogatás elfogadását kellett megszavazni.
A rapid gyorsasággal átvitt előterjesztés szerint a támogatás egy évre szól. A pénzből 121 millió megy a vízilabdásoknak, 100 millió pedig a futballisták létesítmény-fenntartási költségeire és 1,3 milliárd forint működési célokra.
Úgy tudjuk, az önkormányzatban elhangzott az is, Szalay Ferenc polgármester tárgyalást kezdett a kormánnyal arról, hogy az állami támogatást ne csak idén, hanem minden évben kapja meg a város.
A csapatok korábban sem működtek nyereségesen. Szolnok volt a NER-cégek egyik kedvelt tao-s célpontja, így többmilliárdnyi támogatás áramlott a klubokba.
Fotó: Marjai János / 24.hu
|
Nyerges Zsolt nagylelkű gesztusa másfél milliárdjába kerül a költségvetésnek, évente
|
Másfél milliárdot ad a kormány Szolnok városának, hogy 2020 júniusáig működtetni tudja azokat a sportklubokat és ingatlanokat, amelyeket a milliárdos Nyerges Zsolt adott át ingyen az önkormányzatnak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/05/30/nyerges-zsolt-nagylelku-gesztusa-masfel-milliardjaba-kerul-a-koltsegvetesnek-evente/
|
2019-05-30 13:13:00
| true | null | null |
24.hu
|
T. Mészáros András, Érd polgármestere az EP-választás előtti napokban 2709 érdi első szavazónak küldött ki olyan levelet, amelyben a Fidesz-KDNP-t támogatására szólította fel a fiatalokat. A levelet „Érd Megyei Jogú Város Polgármestere” fejléces papírra nyomtatták, szerepelt rajta T. Mészáros polgármesteri aláírása, a borítékon pedig Érdet tüntették fel feladóként.
T. Mészáros akciója még a választás előtt a Pest megyei Területi Választási Bizottság elé került, amely mindezek ellenére nem látta bizonyítottnak, hogy T. Mészáros polgármesteri minőségében kampányolt a kormánypártok mellett.
TVB álláspontja szerint T. Mészáros András a kifogással támadott levelet nem, mint a közhatalmat gyakorló polgármester küldte ki az érintetteknek, annak ellenére, hogy a tisztségét feltüntette az aláírása alatt
– áll a kormánypárti többségű testület csütörtökön meghozott döntésében.
A Nemzeti Választási Bizottság viszont két párhuzamos ellenzéki, egy MSZP-s és egy DK-s beadványára vasárnap kimondta, hogy T. Mészáros megsértette a választási eljárási törvényben foglalt alapelveket:
A polgármester az érdi elsőválasztók (Sic!) felé folytatott közvetlen kampányában azt a látszatot keltette, hogy a helyi önkormányzat nevében eljárva buzdít a FIDESZ és a KDNP támogatására.
Az MSZP-s beadvány alapján ráadásul 447 ezer forintos bírság megfizetésére is kötelezte a polgármester.
Az NVB szerint T. Mészáros pártpolitikusi nyilatkozatát a jogellenesség szintjéig összemosta közhatalmi megbízatásával. Érd és a polgármesteri hivatala jelképei olyan hangsúlyosan voltak alkalmazva, amely alappal kelthette a címzettekben azt az érzetet, hogy a polgármester az önkormányzat hivatalos álláspontját jeleníti meg. Ezt a látszatot nem tudta ellensúlyozni, hogy T. Mészáros utólag, a sajtónak tett nyilatkozataiban azt hangoztatta, hogy fideszes politikusként lépett fel és folytatott választási kampánytevékenységet.
Az NVB ezzel párhuzamosan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is megkeresi az ügyben. Az érdi polgármester ugyanis az eljárás során nem adott magyarázatot arra, hogy miként jutott hozzá a 2700 első választó listájához, és a személyes adataikhoz. A választói névjegyzék adatainak megszerzését szigorú törvényi szabályozás korlátozza, csak a jelölő szervezetek és a jelöltek vásárolhatják meg a kampányukhoz, de nem adhatják tovább harmadik személynek.
Pénteken beszámoltunk róla, hogy az egyik helyi ellenzéki politikus rendőrségi feljelentést is tett személyes adattal való visszaélés és hivatali visszaélés gyanújával.
Kiemelt kép: Soós Lajos / MTI
|
Elmeszelte az NVB az érdi polgármestert a Fidesz-kampány miatt
|
T. Mészáros András, Érd polgármestere az EP-választás előtti napokban 2709 érdi első szavazónak küldött ki olyan levelet, amelyben a Fidesz-KDNP-t támogatására szólította fel a fiatalokat. A levelet „Érd Megyei Jogú Város Polgármestere” fejléces papírra nyomtatták, szerepelt rajta T. Mészáros polgármesteri aláírása, a borítékon pedig Érdet tüntették fel feladóként.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/05/27/elmeszelte-az-nvb-az-erdi-polgarmestert-a-fidesz-kampany-miatt/
|
2019-05-27 13:15:00
| true | null | null |
24.hu
|
Feljelentést tesz a rendőrségen a Párbeszéd I. kerületi képviselője, miután a Budavári Önkormányzat még áprilisban lemondott egy több százmillió forintot érő vári műemléképület elővásárlási jogáról Orbán Viktor miniszterelnök veje, azaz Tiborcz István javára.
V. Naszály Márta a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hűtlen kezelés és károkozás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést. Szerinte ugyanis a Fortuna utcában található ház méretei és az az összeg (370 millió forint – a szerk.), amennyiért a vevő megvehette az ingatlant az önkormányzat döntése után, feltűnő aránytalanságban áll a várban található ingatlanokhoz képest.
A Párbeszéd I. kerületi polgármester-jelöltje azt mondta, szerinte egyáltalán nem volt előkészítve a döntés, amellyel az önkormányzat lemondott a jogáról, ugyanis képviselőként sem tájékoztatták arról, hogy mi is az, amit nem kíván megvenni a kerület. V. Naszály Márta közölte, a felkínált 370 millió forintos vételár meglehetősen jutányos ár lett volna az önkormányzatnak az ingatlanért.
Szerinte ez esetben nem érvényesült a felelős gazdálkodás, ezért fordult a hatóságokhoz.
Emlékezetes, a Budavári Önkormányzat fideszes többségű képviselő-testülete mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
|
Feljelentés tesznek Tiborcz István vári terjeszkedése miatt
|
Feljelentést tesz a rendőrségen a Párbeszéd I. kerületi képviselője, miután a Budavári Önkormányzat még áprilisban lemondott egy több százmillió forintot érő vári műemléképület elővásárlási jogáról Orbán Viktor miniszterelnök veje, azaz Tiborcz István javára.
V. Naszály Márta a Karácsony Gergely főpolgármester-jelölttel tartott közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hűtlen kezelés és károkozás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést. Szerinte ugyanis a Fortuna utcában található ház méretei és az az összeg (370 millió forint – a szerk.), amennyiért a vevő megvehette az ingatlant az önkormányzat döntése után, feltűnő aránytalanságban áll a várban található ingatlanokhoz képest.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/12/feljelentes-budavari-onkormanyzat-tiborcz-istvan-muemlekepulet-elovasarlasi-jog-var/
|
2019-06-12 13:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 24.hu információja szerint a kisvárdai önkormányzatnak 398,5 milliós forintot kellett bírósági letétbe helyeznie a Penta Industry-val vívott csatájában.
A képviselő-testület Leleszi Tibor polgármester előterjesztésére június 7-én hozott határozatot arról, hogy eleget tesz a Nyíregyházi Törvényszék végzésének. Ám a város számláján már csak 243 millió forint maradt a stadionra kapott állami támogatásból, ezért a további 155 milliót a működési célú tartalékból kellett kipótolni.
A kisvárdai focicsapat stadionjára eredetileg Seszták Miklós, egykori fejlesztési miniszter lobbizott ki sikeresen központi támogatást. A költségek az építkezés során folyamatosan nőttek. Az állam végül többszöri módosítás után 2,4 milliárd forinttal támogatta a beruházást. Az UEFA III-as kategóriájú, 2850 fedett ülőhellyel és 9 skybox-szal rendelkező létesítményben tavaly augusztusban tartották a nyitómeccset.
Az önkormányzat egy hónappal később felmondta a fővállalkozóval kötött szerződést, a munkásokat pedig egyik pillanatról a másikra kizárta a stadionból.
Az önkormányzat szerint az avatás előtt teljesen megcsúszott a létesítmény átadási menetrendje, és a Penta Industry nem javította ki a bejárások során észrevételezett műszaki hibákat, hiányosságokat. Ezért nem fizették ki a költségek utolsó részletét, és több százmilliós kötbérrel is megfenyegették a céget.
A Penta Industry ezzel szemben azt állította, hogy az önkormányzat hivatkozásai valótlanok voltak. A cég szerint a szerződésmódosítások miatt – például a skyboxok építésénél – összességében még 300 millió forintnyi pótmunkát is elvégeztek. Ezt azonban az önkormányzat nem akarja kifizetni.
A Penta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez fordult, hogy állapítsa meg, kinek és mennyi pénzt kell fizetnie azokért a munkákért, amelyek a cég kizárása előtt elkészültek. Az pedig megállapította, hogy a vállalkozó 398 millió forintot követelhet jogosan Kisvárdától.
A döntést a város nem fogadta el, így a vita bíróság elé került. A Nyíregyházi Törvényszék ezt követően szólította fel az önkormányzatot, hogy helyezze letétbe az összeget.
A város akkor kerül igazán bajba, ha a per nem zárul le az év végéig. A városnak ugyanis addig el kell számolnia a stadionra kapott támogatással, és legrosszabb esetben a most letétbe helyezett állami 243 millió helyett is saját forrást kell befizetnie.
|
Kisvárda vesztésre áll, amiért kirúgta a stadion építőjét
|
Kisvárda önkormányzata eddig meglehetősen szerencsétlenül jött ki az állami támogatásból finanszírozott városi futballstadion-építésből, a beruházóval kialakult vitája miatt elbukhatja költségvetési tartalékát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/21/kisvarda-vesztesre-all-amiert-kirugta-a-varosi-stadion-epitojet/
|
2019-06-21 13:18:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ügyészség hiába próbálkozott, a Szegedi Törvényszék végzése szerint a büntetőeljárási törvény nem ad lehetőséget arra, hogy folytassák Czeglédy Csaba ellen az évek óta tartó büntetőügyét, annak ellenére sem, hogy a szombathelyi politikus mentelmi joga megszűnt – számoltunk be róla a hvg.hu nyomán.
Czeglédy felkerült a Demokratikus Koalíció EP-listájának utolsó helyére, így bár nyilvánvaló volt, hogy nem szerez mandátumot, jelöltként ő is mentelmi jogot szerzett a kampány időszakára. A bíróság májusban kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy függessze fel a politikus mentelmi jogát, ezt azonban az ellenzéki delegáltak leszavazták, így a bíróságnak meg kellett szüntetnie az eljárást.
Június 13-án a Csongrád Megyei Főügyészség indítványban emlékeztette a törvényszéket, hogy ideje felvenni a fonalat Czeglédy ügyében. Szanka Ferenc ügyész levele így kezdődik:
Indítványozom, hogy a Szegedi Törvényszék Czeglédy Csaba tekintetében a Be. (büntetőeljárási törvény) 719 paragrafus 5-ös bekezdése alapján a megszüntetett büntetőeljárás folytatását rendelje el.
Vagyis az ügyészség ott akarta volna folytatni az ügyet, ahol tavasszal abbamaradt, és az indítvány bevezetőjéből úgy tűnhet, mintha erre a törvény is megadná a lehetőséget.
Csakhogy az ügyész úgy hagyott el egy igekötőt a törvényszövegből, hogy azzal indítványát jobban alá tudja támasztani. Az ügyész által emlegetett bekezdésben valójában az áll, hogy az eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy a mentelmi jog megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák, nem pedig az, hogy folytassák. Tény, hogy az ügyészi indítvány a későbbiekben több helyen pontosan idézi a törvényt, de a bevezető jelentősen módosította annak értelmét.
A Szegedi Törvényszék azonban nem „dőlt be”, elutasította az indítványt azzal, hogy legfeljebb újrakezdeni lehet az eljárást.
Czeglédy Csaba, aki 2017 nyarától másfél éven át volt előzetes letartóztatásban, a 24.hu-nak azt mondta, lelkileg felkészült rá, és a családját is felkészítette arra az eshetőségre, hogy ha ismét az elejéről indul az eljárás, akkor az ügyészség nem idézést küld majd, hanem ismét őrizetbe veszik.
Attól nem tartok, hogy újabb előzetes letartóztatást rendelnének el, hiszen sokak bánatára nem szöktem el, de kétszer már őrizetbe vettek, egy harmadik nem lenne meglepetés.
Kiemelt kép: Balogh Zoltán / MTI
|
Egy igekötőt direkt lehagyott az ügyészség Czeglédy Csaba ügyében
|
Csakhogy az ügyész úgy hagyott el egy igekötőt a törvényszövegből, hogy azzal indítványát jobban alá tudja támasztani. Az ügyész által emlegetett bekezdésben valójában az áll, hogy az eljárás megszüntetése nem akadálya annak, hogy a mentelmi jog megszűnését követően a büntetőeljárást lefolytassák, nem pedig az, hogy folytassák. Tény, hogy az ügyészi indítvány a későbbiekben több helyen pontosan idézi a törvényt, de a bevezető jelentősen módosította annak értelmét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/20/egy-igekotot-direkt-lehagyott-az-ugyeszseg-czegledy-csaba-ugyeben/
|
2019-06-20 13:21:00
| true | null | null |
24.hu
|
Beismerte Prisztás József meggyilkolását Jozef Rohac a Fővárosi Törvényszéken perújítás keretében megtartott pénteki tárgyaláson. A szlovák férfi a szegedi Csillag börtönből videotechnika segítségével tett vallomást.
Rohac arról beszélt, hogy a megbízást az ukrán maffiától kapta, a dunaszerdahelyi bűnözői csoport közvetítésével, és a gyilkosságot 15 ezer márkáért hajtotta végre. Szerinte a vallomását az is alátámasztja, hogy csak az elkövető, vagyis, ő tudhatja, hogy a nyomozók nem találtak töltényhüvelyt a helyszínen. A hüvely ugyanis abban a nejlonszatyorban maradt, amellyel “álcázta” a hangtompítós pisztolyt.
Rohac azt mondta, hogy a bűncselekményért elítélteknek semmi közük nem volt a vállalkozó megöléséhez. Vallomásában részletesen leírta a bűncselekmény helyszínét, az elkövetés módját és annak egyéb körülményeit. A bíróság kérdésére válaszolva elmondta, hogy azért tesz beismerő vallomást, mert az évek során a fegyházban megváltozott, így nem tartja helyesnek azt, hogy másokat ítélnek el azért, amit ő követett el.
Prisztás József meggyilkolása ügyében a bíróság korábban jogerősen 15 év fegyházra ítélte felbujtóként Portik Tamást és elkövetőként Hatvani Istvánt. A bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc, akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztást, tíz évet kapott.
Az eljárás alatt a vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani István volt, hanem Jozef Rohác. A mostani tárgyaláson mindhárom elítélt, Portik Tamás, Hatvani István és Fazekas Ferenc is köszönetet mondott Jozef Rohácnak a vallomásért.
A hosszú hajjal és ősz szakállal megjelenő Portik Tamás rezignáltan, láthatóan megtörten, szinte szótlanul ülte végig az eljárást. Fazekas Ferenc viszont sírva kérte a bíróságot, hogy a körülményekre tekintettel függesszék fel a büntetését, mert megváltozott helyzete miatt már dolgozni sem engedik a börtönben. Megerősítette, valóban azt kiabálta a tettes után, hogy “állj meg, a kurva anyád”, és erről csak a gyilkos tudhat.
Hatvani István védője arra hívta fel a figyelmet, hogy az első személyleírás is egy 170 centis, átlagos testalkatú férfiről szólt, miközben védence 186 centi magas és a gyilkosság időpontjában 140 kiló volt a súlya.
Jozef Rohác azért távmeghallgatás keretében tett vallomást mert életfogytiglan tartó büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás, valamint a Fenyő-gyilkosság miatt ,és biztonsági okokból nem tartózkodhat egy helyiségben Portikkal.
A következő perújítási tárgyalás szeptember közepén lesz.
Kiemelt kép: Mohai Balázs / MTI
|
Beismerte Prisztás József megölését Jozef Rohac
|
Rohac azt mondta, hogy a bűncselekményért elítélteknek semmi közük nem volt a vállalkozó megöléséhez. Vallomásában részletesen leírta a bűncselekmény helyszínét, az elkövetés módját és annak egyéb körülményeit. A bíróság kérdésére válaszolva elmondta, hogy azért tesz beismerő vallomást, mert az évek során a fegyházban megváltozott, így nem tartja helyesnek azt, hogy másokat ítélnek el azért, amit ő követett el.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/14/beismerte-prisztas-jozsef-megoleset-jozef-rohac/
|
2019-06-14 13:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
Továbbra sem lehet tudni, hogy ki a felelős azért, hogy milliárdos összeget vertek el egy sosem működő foglalkoztatási szövetkezetre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már több mint három évvel ezelőtt elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek egy fideszes politikus brüsszeli pénzeket felemésztő projektjében. Ezt követően fel is mondták a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal.
A szocialisták politikusa, Mesterházy Attila kereste meg a Legfőbb Ügyészséget, hogy miért nem sikerült négy év alatt megtalálni az ORÖ szociális szövetkezetalapításra kapott 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatási ügy felelőseit.
Polt Péter a politikusnak adott válaszában azt írta, hogy a Híd a munka világában-program ügyében indított nyomozás még mindig felderítési szakban van, ezért az ügyészségnek csak felügyeleti jogköre van. Azaz az irányítási jogok csak vizsgálati szakban illetik meg az ügyészséget.
Magyarán még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként a négy év alatt.
|
Senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként a Farkas Flórián vezetése alatt elherdált 1,6 milliárd miatt
|
Továbbra sem lehet tudni, hogy ki a felelős azért, hogy milliárdos összeget vertek el egy sosem működő foglalkoztatási szövetkezetre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma már több mint három évvel ezelőtt elismerte, hogy védhetetlen visszaélések történtek egy fideszes politikus brüsszeli pénzeket felemésztő projektjében. Ezt követően fel is mondták a Farkas Flórián elnöksége alatt kötött uniós támogatási szerződést az Országos Roma Önkormányzattal.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/26/senkit-sem-hallgattak-ki-gyanusitottkent-a-farkas-florian-vezetese-alatt-elherdalt-16-milliard-miatt/
|
2019-06-26 13:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Index alapján idén márciusban mi is megírtuk, hogy 150 méter hosszan, 8-12 méteres sávban taroltak le egy kiemelten védett nádast a volt balatonakali kemping partján, ahova egy villa- és üdülőparkot, egy hotelt és egy kávézót épít az SSS Group Kft.
A pusztítást már a kormányhivatal sem hagyta büntetlenül, egy május 29-ei balatonakali közmeghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a beruházó SSS Groupot egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast.
A cég az Indexszel azt közölte még márciusban, hogy nem kért engedélyt a nádasirtásra, ilyen tevékenységet nem is folytatott, és erre megbízást sem adott. Az SSS Group Kft. projektigazgatója, Süle Gábor a kormányhivatal döntése után lapunknak fenntartotta ezt a nyilatkozatát, vagyis kitartott amellett, hogy a cégnek nincs köze a nádasirtáshoz. Süle elmondta, hogy ettől függetlenül az egymillió forintos büntetést már kifizették, de a nádas visszatelepítésével ebben a formában nem értenek egyet.
A hatóság egy 2011-es nádastérképből dolgozott, ez pedig nem feltétlenül felel meg a valós helyzetnek. Ezért a visszatelepítést továbbra is kifogásoljuk
– mondta. Az ítélet nem jogerős.
A cég közben már építi következő, 38 lakásos lakóparkját az északi parton.
|
Vissza kell telepíteni a kiirtott, védett nádast Balatonakaliban
|
A pusztítást már a kormányhivatal sem hagyta büntetlenül, egy május 29-ei balatonakali közmeghallgatás jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a beruházó SSS Groupot egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/06/25/balaton-balatonakali-nadasirtas-telepites-sss-group-kft/
|
2019-06-25 13:28:00
| true | null | null |
24.hu
|
Börtönt kért az ügyész Hunvald Györgyre
Az indítvány szerint a Hunvald terhére róható cselekményekért a törvény szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Letöltendő szabadságvesztést kért hűtlen kezelés miatt Hunvald György szocialista politikusra, volt országgyűlési képviselőre és erzsébetvárosi polgármesterre az ügyész vádbeszédében a Pesti Központi Kerületi Bíróságon pénteken. A vádhatóság ebben a perújítási eljárásban - amelyet 2016 júniusában kezdeményezett - több mint tíz évvel ezelőtti megbízási, illetve munkaszerződések miatt kéri Hunvald György megbüntetését.
Volt olyan szerződő, aki havi kétszázezer forintot kapott, de az eljárás során nem tudta megmondani, mi volt a dolga. Volt akinek testvérvárosokkal kellett volna kapcsolatot kiépíteni, de érdemi tevékenységet nem végzett. Mások vállalkozásfejlesztés vagy tanácsadás címén kaptak összességében milliókat az önkormányzattól - mondta vádbeszédében az ügyész. A vádhatóság azt is Hunvald György terhére rója, hogy 2002-től erzsébetvárosi polgármesterként engedélyezte elődje, Szabó Zoltán szocialista politikus számára a korlátlan telefonhasználatot, ami szintén milliós nagyságrendű kiadása lett a kerületnek.
Az ügyészi indítvány szerint a Hunvald György terhére róható cselekményekért a törvény szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyész ennek középmértékét, azaz három év körüli letöltendő börtönt indítványozott.
Hunvald György 2010 körül mintegy két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban, eddig jogerősen egy év letöltendő szabadságvesztést kapott, tehát ha az ügyészi indítványnak megfelelő büntetést kapna, akkor az előzetesben töltött idő beszámításával még mintegy másfél évre kellene börtönbe vonulnia.
Hunvald György az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét. A védőbeszéd és az elsőfokú ítélet ősszel várható a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
|
Börtönt kért az ügyész Hunvald Györgyre
|
Az indítvány szerint a Hunvald terhére róható cselekményekért a törvény szerint egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3041310_bortont-kert-az-ugyesz-hunvald-gyorgyre
|
2019-06-28 20:13:00
| true | null | null |
Népszava
|
Részletek a Magyar Hang június 28-i (2019/26.) számában, pénteken megjelent cikkből!
Bármelyik pillanatban lezárhatják az aligai mólót, a meder részét képező parti védművet, és megkezdődhet a lakosság kiszorítása az egykori pártüdülő területéről.
Keddi ottjártunkkor is aktívan dolgoztak a munkások a jachtkikötő fejlesztésén, melynek bejáratánál már majdnem kész volt a kapu is. Maga a kikötő a parti védmű mellett létesült, hasonló hullámtörők sorakoznak végig a Balaton déli partján, csakhogy sehol máshol nem merül fel, hogy az erős politikai beágyazottsággal rendelkező bérlő vagy befektető megpróbálja kiszorítani a helyieket és az ott üdülőket. A Mészáros Lőrinchez kötődő Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. leányvállalata, az Appeninn BLT Kft. egy évvel ezelőtt vásárolta be magát a területre, azóta pedig érdekes változások történtek. A 37 hektáros vízközeli területet és a hozzátartozó 10 hektáros állami zöldfelület vagyonkezelési jogait 2007-ben vásárolta meg az államtól az izraeli kötődésű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. A közelmúltban ennek a cégnek lett 74,99 százalékban tulajdonosa a nemzet gázszerelőjének érdekeltsége.
A balatoni település, amelytől ellopták a vízpartját | Magyar Hang
Tavaly kötött adásvételi ügyletsorral egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég vásárolta be magát az egykori MSZMP üdülőjeként ismert Club Aligába. Most, hogy új tulajdonosa lett a területnek, az üdülőtulajdonosok és a helyi lakosok ismét tele vannak kétségekkel, hogy az eddig elért eredményeket meg tudják-e őrizni.
A területet az Aligai Fürdőegyesület elnökével, Fülöp Balázzsal és alelnökével, Bukovszki Andrással jártuk be. A helyi rendezési tervben is látszik, hogy a környéket felparcellázták, öt-tizennyolc méter magas épületeket terveztek ide – valamiért azonban sürgőssé vált a tulajdonosváltás, azóta pedig a helyi civilekkel senki sem áll szóba. Fülöp és Bukovszki szerint az izraeliek képviselőivel még lehetett tárgyalni, engedtek a helyiek kéréseinek, a váltás óta azonban több sorompó is kikerült a területre, egyeztetni pedig érdemben nem tudnak. Attól tartanak, az új tulajdonosok szép lassan mindent bekebeleznek, nem törődve azzal, hogy a törvény szerint a köz elől el nem zárható területekről van szó. Az egykori pártüdülőn végighaladó út közútnak minősül, a móló vonala pedig hivatalosan kijelölt horgászhelynek, a behajtásért, belépésért mégis pénzt szednek, és előfordult az is, hogy engedéllyel rendelkező horgászokat nem engedtek le a partra.
De akármilyen bonyolult cégháló is épült ki a háttérben, a képlet egyszerű: az aligaiak nem fogadják el, hogy – Rákosi korát idézve, csak most fehér gallért viselve – elvegyék tőlük a Balatont. (A Club Aliga területe a Rákosi-érát megelőzően Aliga település központja volt. Az ingatlanokat akkoriban kártalanítás nélkül vették el a tulajdonosoktól.) Ragaszkodnak az utóbbi időben sajnos igen elhanyagolt parti sétányhoz, a mólóhoz, a parti védműhöz és a strandjukhoz. Most vasárnapra újabb lakossági fórumot szerveztek, a közösség összetart. Ígérik, akár tüntetésekkel, polgári engedetlenséggel is megakadályozzák, hogy az új elit ismét zárt „pártüdülővé” változtassa a partot és környékét. Az aligaiaknak ez az egyetlen strandterületük, innen – mint kísérőim fogalmaztak – nincs hova hátrálniuk.
Kétoldalas összeállításunkban végigvettük Mészáros Lőrinc életútját és vagyonosodásának állomásait. A vagyonleltárt keresse a Magyar Hang június 28-án megjelent 2019/26. számában!
A cikk elkészítésében közreműködött: Bodacz Péter, Facsinay Kinga, Farkas Melinda, György Zsombor, Hajdú Péter, B. Molnár László
|
Mészáros Lőrinc, a Bulibáró, akinek cége a Balatont is bekebelezné
|
Részletek a Magyar Hang június 28-i (2019/26.) számában, pénteken megjelent cikkből!
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/meszaros-lorinc-a-bulibaro-akinek-cege-a-balatont-is-bekebelezne-129601
|
2019-06-28 15:25:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Megtagadta Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kiadatását a Fővárosi Törvényszék. Gruevszkit hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt ítélték el, illetve vádolták meg, ezért kérték a kiadatását Magyarországtól, ahol menedékjogot kapott.
A bíró – ahogy arról az MTI beszámolt – szóbeli indoklásában hosszan részletezte, hogy az észak-macedón hatóságok milyen bűncselekmények miatt kérik Gruevszki kiadását. A szkopjei bíróság nemzetközi elfogató parancsot bocsátott ki, miután Gruevszkit két év szabadságvesztésre ítélték azért, mert 2012-ben miniszterelnökként egy gépjárműbeszerzés során egy gazdasági társaság törvénytelen előnyben részesítésére utasította belügyminiszterét. Ebben az ügyben a jogerős szabadságvesztés végrehajtása érdekében kérték a észak-macedón hatóságok a volt miniszterelnök kiadatását.
Emellett a szkopjei igazságügy-minisztérium több ügyben is a büntetőeljárás lefolytatása érdekében kérte a kiadatást. Gruevszki ellen többek között azért akarnak eljárást lefolytatni, mert 2012-ben egy polgármestert rávett arra, hogy egy koalícióból kilépő pártvezető ingatlanát bontsák le. Ez meg is történt, a kár mintegy egymilliárd észak-macedón dénár (hozzávetőleg 5,2 milliárd forint).
Egy másik ügyben 2012-2013-ban a szkopjei hatóságok szerint Gruevszki közbeszerzés törvénytelen lefolytatása érdekében járt el, a kár 9 milliárd macedón dénár (45 milliárd forint). Egy harmadik ügy szerint 2013-ban Gruevszki erőszakos tüntetés szervezésére adott utasítást, emellett hivatali hatalommal visszaélés, pénzmosás és bűnszervezet létrehozásának vádja is felmerült ellene. A bíró megjegyezte, hogy a formai vizsgálat alapján rongálás, vesztegetés, garázdaság megállapítására is alkalmasak lehetnek az ügy iratai.
Az eljáró bíró leszögezte: a magyar bíróság csak a kiadatás törvényességét vizsgálhatja, és miután a magyar Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal menekültstátuszt adott a volt miniszterelnöknek, a jogszabályok szerint nem adható ki annak az államnak, ahonnan elmenekült.
Megjegyezte: a magyar bevándorlási hivatal döntése kijelölte a törvényszék mozgásterét. Míg a hivatal széles körű bizonyítást folytathat, ami az érintett egyéni helyzetére és a politikai viszonyokra is kiterjedhet, addig a bíróság csak a törvényességet vizsgálhatja.
A bíró kitért arra is, hogy a végső döntést az igazságügyi miniszter hozza meg. Ugyanakkor a bíró arra is figyelmeztette Gruevszkit, hogy a szkopjei hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs, illetve kiadatási kérelem továbbra is érvényben van, csak Magyarország területén nem hajtható végre. A bíróság emellett elrendelte Gruevszki őrizetének megszüntetését és szabadlábra helyezését. A döntést az ügyészség, Gruevszki és a jogi képviselők is tudomásul vették, így az jogerős.
|
Nem adta ki a bíróság Gruevszkit Észak-Macedóniának
|
Megtagadta Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök kiadatását a Fővárosi Törvényszék. Gruevszkit hazájában korrupciós és más bűncselekmények miatt ítélték el, illetve vádolták meg, ezért kérték a kiadatását Magyarországtól, ahol menedékjogot kapott.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/06/27/nem-adta-ki-a-birosag-gruevszkit-eszak-macedonianak/
|
2019-06-27 19:56:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Az NGM korábbi sajtófőnök-helyettese lesz a kommunikációért és a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető a repülőteret irányító cégnél
Úgy tűnik, meghozta az első eredményeket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt.-vel szembeni kormányzati nyomásgyakorlás: ahogy arról mi is írtunk, a társaság pénteken bejelentette, meneszti a kommunikációs igazgatói posztról Hardy Mihályt, és távozik a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető, Szarvas Gábor is. Helyüket egy személyben Valentínyi Katalin veszi át.
Az új vezetőről a BA tájékoztatása
kiemeli, hogy közel egy évtizedes újságírói, illetve szintén
közel tízéves kommunikációs tanácsadói és vezetői, valamint
kormányzati tapasztalattal rendelkezik. Társadalmi tevékenysége
részeként a Példakép Alapítvány alapító-vezetője.
Valentínyi Katalin még Matolcsy György minisztersége idején a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtófőnök-helyetteseként szerezhetett kormányzati tapasztalatokat. A Példakép Alapítvány pedig – amely civil kezdeményezésként mutatja be magát, ami „azzal a céllal jött létre, hogy megismertesse és elismertesse a nyilvánossággal a sikeres fiatal magyar vállalkozókat” –, szintén jó kormányzati kapcsolatokkal rendelkezett.
A szervezet honlapja szerint legutóbb 2016-ban osztottak ki díjakat, partnerségben a Miniszterelnökséggel és a Nemzeti Turisztikai Ügynökséggel. A szponzorok között volt az MKB Bank is, amelyet akkoriban szanált, majd privatizált az állam. (A több lépcsős értékesítésben MKB előbb Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak lett az érdekeltsége, később pedig Mészáros Lőrinchez került.) De a Példakép Alapítvány személyesen Orbán Viktornak és Rogán Antalnak is fontos volt, annyira legalábbis biztosan, hogy megjelenjenek a szervezet eseményein. Erről az alapítvány Facebook-oldalán található fényképek árulkodnak 2014-ből, illetve 2016-ból.
Valentínyi kinevezése annak fényében különösen érdekes, hogy a kormány több hónapja támadja a Budapest Airportot a reptéri szolgáltatások alacsony színvonala miatt, illetve azért, mert a forgalom növekedését nem, vagy csak jelentős késéssel követik le a fejlesztések. (Erről bővebben ITT írtunk korábban.)
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón ismét kifejtette a kormány azon álláspontját, hogy minden gond alapja a reptér Gyurcsány-kormány általi privatizációja, hiszen a magánbefektetők mindent a profitmaximalizálás alá rendelnek, ezért nem fejlesztenek.
Lapunk kérdésre kifejtette ugyanakkor, hogy az állam jelenleg nem rendelkezik akkora anyagi erőforrásokkal, hogy visszavásárolja a légikikötőt, ezért – minden kritikai észrevétel ellenére – nem tettek vételi ajánlatot sem. (Mint ismert, a repülőteret 2005-ben privatizálták 464,5 milliárd forintért. A megállapodás értelmében az utolsó 25 százalék plusz egy szavazatos pakettet viszont már 2011 júniusában az Orbán-kormány adta át 36,6 milliárd forintért egy addig élő eladási opció értelmében. Gulyás a tranzakciót azzal magyarázta, hogy az átadott szelet nem sokat ért, mivel az államnak addigra már nem volt beleszólása a döntésekbe.)
A BA mai bejelentése szerint egyébiránt más területen is összevonásról döntöttek: a társaság ingatlangazdálkodási és szállítmányozási üzletágának vezetője, René Droese veszi át meglévő szakterülete mellé a fejlesztési igazgatóság irányítását is Stephan Schattney-től. Droese több mint 25 éves tapasztalattal rendelkezik az ingatlan-, illetve a repülőtérfejlesztés területén, a német szakember több mint egy évtizede, 2007 óta dolgozik a Budapest Airport kötelékében. Az új kinevezettek július 1-jén állnak munkába.
|
Vezércserék a Budapest Airportnál – növekszik a kormányzati befolyás?
|
Az NGM korábbi sajtófőnök-helyettese lesz a kommunikációért és a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető a repülőteret irányító cégnél
| null | 1 |
https://magyarhang.org/gazdasag/2019/06/28/vezercserek-a-budapest-airportnal-novekszik-a-kormanyzati-befolyas/
|
2019-06-28 17:03:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Fenyő-gyilkosság;
2019-06-28 14:37:32
Lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát a rendőrség
Az emberölés felbujtóira vonatkozó nyomozás iratait megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda 2019. június 27-én megküldte a Fővárosi Főügyészségnek a Fenyő János sérelmére elkövetett emberölés felbujtóira vonatkozó nyomozás iratait - közölte honlapján a rendőrség.
A Budapest, II. kerület Margit utca 4. szám előtt gépkocsijával forgalmi okok miatt várakozó Fenyő Jánost 1998. február 11-én 17 óra 50 perc körüli időben géppisztolyból leadott több lövéssel megölték.
Az ismeretlen tettes ellen folyó nyomozás 2010-ben vett fordulatot, amikor sikerült az elkövető által hátrahagyott ruházatból nyert DNS alapján Jozef R. szlovák állampolgárt azonosítani, majd a Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján elfogni. A férfit a Fenyő-gyilkosság, illetve az Aranykéz utcai robbantás elkövetőjeként életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bíróság. A Fenyő-gyilkosság háttere – így a felbujtó személye – ekkor még ismeretlen maradt.
A nyomozás 2017-ben új bizonyítékok alapján vett újabb irányt. Az eljárás során a nyomozók azonosították a bűncselekmény többi elkövetőjét. A megalapozott gyanú szerint Gy. Tamás megbízásából P. Tamás szervezte meg, illetve adott utasítást Fenyő János megölésére, melyet Jozef R. hajtott végre.
A 2017-ben újraindított nyomozás során a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kutatásokat és lefoglalásokat hajtott végre Magyarország és Németország területén, számos szakértői véleményt szerzett be, továbbá 75 személyt hallgatott ki tanúként.
|
Lezárta a Fenyő-gyilkosság vizsgálatát a rendőrség
|
Az emberölés felbujtóira vonatkozó nyomozás iratait megküldte a Fővárosi Főügyészségnek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3041265_lezarta-a-fenyo-gyilkossag-vizsgalatat-a-rendorseg
|
2019-06-28 21:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) feljelentése alapján februárban csalás gyanúja miatt indított eljárást H. A. 43 éves mezőfalvai lakos ellen. A férfi rendőr altábornagynak adta ki magát, azt állította, magas szintű kapcsolataival nagy üzletek elnyerésében tud segíteni.
A pályázatokkal kapcsolatos ügyintézésért, sikerdíj előlegként és más jogcímeken 2017-ben és 2018-ban összesen mintegy 600 millió forintot vett át – sértettenként 8 millió és 400 millió forint közötti értékben – ténylegesen azonban semmilyen tevékenységet nem végzett.
A nyomozók lefoglaltak többek között egy luxusautót, zár alá vettek egy ingatlant.
A férfi a korábbi bűncselekménye miatt elrendelt reintegrációs őrizetből megszökött, ellene május 21-én a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság adott ki elfogatóparancsot.
A másik csalót szintén az NVSZ feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság emberei fogták el. Az 53 éves, budapesti N. Csaba az Alkotmányvédelmi Hivatal dandártábornokának, a Világbank alelnökének és jogásznak adta ki magát.
A férfi egy Pest megyei település polgármestere megbízásából pályázatok, egyéb hivatalos ügyek intézésében járt el, nemlétező jogi doktori címet használva írt beadványokat. Ezért többször kért pénzt, az összeg nagyságát a további nyomozás fogja tisztázni. A férfit zugírászat gyanúja miatt a Pest megyei nyomozók május 30-án kihallgatták, a gyanúsított beismerő vallomást tett.
Kiemelt kép: police.hu
|
Csaló kamutábornokokat buktattak le a rendőrök
|
Egyikük 600 millióval vert át embereket, a másiknál még nem tudni, mekkora kárt okozott, de a Világbank alelnökének is kiadta magát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/07/02/csalo-kamutabornokat-buktattak-le-a-rendorok/
|
2019-07-02 02:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megismételt elsőfokú bírósági eljárást rendelt el a Kecskeméti Törvényszék a Kiss Szilárd volt agrárattaséhoz kötődő 2013-as vesztegetési ügyben.
A volt diplomatát és két társát tavaly júniusban első fokon felmentették a vádak alól, a bíróság ugyanis úgy látta, hogy az ügyben keletkezett lehallgatási anyagokat nem lehetett bizonyítékként értékelni, az ügyészségnek pedig nem volt más a kezében. A vádhatóság akkor fellebbezett a döntéssel szemben, a másodfokú bíróság pedig most helyt adott az ügyészség kérésének, így újratárgyalják az ügyet.
A történet még 2008-ban kezdődött, amikor a vád szerint a Kiss Szilárdhoz kötődő Monte Tokaj Kft. (illetve az ex államtitkár unokaöccse) több részletben félmilliárd forint fejlesztési hitelt vett fel a Soltvadkert és Vidéke takarékszövetkezettől, aminek a fedezete összesen 900 millió forintnyi ingatlan és borkészlet lett volna. A kölcsönt azonban nem tudta törleszteni a cég, 2012 -ben pedig a Soltvadkert és Vidéke Takarék is tönkrement. (Mint később a pénzügyi felügyelet és a nyomozó hatóságok megállapították, a takarékszövetkezetnél több, rendkívül súlyos korrupciós ügy zajlott le, és összesen 19 milliárd forintnyi kárt szenvedtek el a betétesek.)
A tönkrement pénzintézet Monte Tokaj felé fennálló követelése az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezethez került. A vádiratból kiderül: az ügy másodrendű vádlottja – Kiss Szilárd – erről értesülve megkereste ismerősét, Sz. Gyulát, a nyíregyházi focicsapat volt tulajdonosát – akiről tudta, hogy az Orgovány és Vidéke Szövetkezet vezetőjének, G. Imrének az ismerőse –, hogy segítsen neki a Monte Tokajt terhelő követelés megszerzésében.
Az ötlet szerint egy strómancég vette volna meg az eredetileg félmilliárd forintnyi követelést nyomott áron – mindössze 100 millió forintnyi euróért – a takarékszövetkezettől és ezért zsebbe 40 millió forintot kapott volna a szövetkezet vezetője.
Az egészet a háttérből az akkor még szakdiplomataként futott Kiss Szilárd finanszírozta volna. A tárgyalások meg is kezdődtek Sz. Gyula és a későbbi III. rendű vádlott takarékszövetkezeti elnök G. Imre között, akiről a Kecskeméti Törvényszék sajtóközleménye szerint mindvégig tudni lehetett, hogy kinek a felhatalmazásából és érdekében tárgyal.
Bár a szerződés 2013 augusztusában megköttetett, az ügylet azonban hatóságok fülébe jutott, méghozzá szó szerint: a nyomozó hatóságok ugyanis egy másik ügyben elrendelték Sz. Gyula lehallgatását, így menet közben értesültek az akkor folyamatban lévő ügyeskedésről.
Azonban itt jött a csavar: az elsőfokú bíróság szerint a titkos adatgyűjtést – lehallgatást – más ügyben rendelték el, így azt nem lehetett bizonyítékként felhasználni ebben a ügyben.
Miután a vádhatóság más bizonyítékkal – tanúkkal – nem tudta alátámasztani, hogy a megtörtént volna 40 milliós kenőpénz átadása, így csak annyit lehetett tudni, hogy Sz. Gyula átvette a 40 milliót, ám azt már nem, hogy továbbította is azt.
Egyébként más ügyben is puhára esett a kormányközeli szakdiplomata. Mint arról az index.hu tavaly írt: a IV. és XV. kerületi ügyészség indoklása bizonyítékok hiánya miatt megszüntette a nyomozást Kiss Miklós Szilárdhoz fűződő „vízum shopping” ügyében. Mint arról beszámoltunk, a moszkvai magyar konzulátuson keresztül több ezer orosz állampolgár kapott egy évig érvényes, 90 napos üzleti célú beutazási engedélyt a schengeni területre mindenféle előzetes ellenőrzés nélkül. Az index.hu szerint az ügylet kulcsfigurája Kiss Szilárd volt, az orosz beutazók jó részének pedig a Monte Tokaj Kft. állította ki a meghívólevelet. Ráadásul mindez úgy folyt, hogy a magyar titkosszolgálatok több alkalommal is jelezték a hazai döntéshozók felé, hogy Kiss Szilárdnál komoly nemzetbiztonsági aggályok merültek fel.
Az akkor Martonyi János vezette külügyből kiszorult az agrárdiplomata, ám – a nemzetbiztonsági átvilágítás negatív eredménye ellenére – a földművelésügyi tárca egészen 2015-ig miniszteri megbízottként foglalkoztatta Kiss Szilárdot.
|
Újratárgyalják Kiss Szilárd vesztegetési ügyét
|
Megismételt elsőfokú bírósági eljárást rendelt el a Kecskeméti Törvényszék a Kiss Szilárd volt agrárattaséhoz kötődő 2013-as vesztegetési ügyben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3041688_ujratargyaljak-kiss-szilard-vesztegetesi-ugyet
|
2019-07-02 16:01:00
| true | null | null |
Népszava
|
BKV;Mészáros Lőrinc;4iG Nyrt;
2019-07-02 12:03:35
19 milliárdért fejleszt a BKV-nak a Mészáros-közeli informatikai cég
Alvállalkozóként került be a buliba a 4iG, 5+5 évig fog szolgáltatni. Júniusban is több mint 3 milliárdért kapott megbízást a cég, ami a felcsúti gázszerelő érkezése óta 1789 százalékkal nyereségesebb.Alvállalkozóként került be a buliba a 4iG, 5+5 évig fog szolgáltatni. Júniusban is több mint 3 milliárdért kapott megbízást a cég, ami a felcsúti gázszerelő érkezése előtt még veszteséges volt.
A 4iG, a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében. Az IT-cég 5+5 évre nyújt szolgáltatásokat a közlekedési társaságnak másik alvállalkozóval, a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közösen – közölte az 4iG kedden.
A BKV által kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a Sys IT Services Szolgáltató Kft. (Sys Kft.) nyerte el fővállalkozóként. A 2019. július 1-jén aláírt szerződés értelmében a fővállalkozó az általa megnevezett alvállalkozókkal közösen 5+5 évig működteti és fejleszti a budapesti közösségi közlekedés üzemeltetését végző BKV Zrt. informatikai rendszerét. A Sys Kft. két alvállalkozót nevesített ajánlatában – a 4iG-t és a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
Közölték, a megállapodás értelmében a 4iG az informatika több területén nyújt menedzselt üzemeltetési szolgáltatásokat a BKV-nak.
Mészárosnál cseng a kassza, de nagyon
Már áprilisban kiderült: a 4iG Nyrt. és a T-Systems konzorciuma fejlesztené az országos elektronikus jegyrendszert. Ám a 4iG nem kényszerül arra, hogy ezzel, és a mai 19 milliárddal érje be.
Május elején 689 millió forintos tendert nyert az informatikai cég, aztán gyorsan egy 4,4 milliárdos közbeszerzést is, iskolába szánt interaktív táblákra. Aztán júniusban nettó 649 millió 887 ezer forint értében szerződött a 4iG Nyrt és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt turisztikai mobilapplikáció fejlesztésére, majd a cég 2,679 milliárd forintos megrendelést nyert el az MVM-csoporthoz tartozó MVMI Informatikai Zrt. közbeszerzési pályázatán. Hétfőn az is kiderült, hogy a Mészáros-közeli cég – amelyiknek a felcsúti gázszerelő érintése nyomán már prémium kategóriában forognak a részvényei, pedig korábban veszteséges volt – bekebelezi a Canon tulajdonában lévő Océ szegedi szoftverfejlesztő csapatát.
|
19 milliárdért fejleszt a BKV-nak a Mészáros-közeli informatikai cég
|
Alvállalkozóként került be a buliba a 4iG, 5+5 évig fog szolgáltatni. Júniusban is több mint 3 milliárdért kapott megbízást a cég, ami a felcsúti gázszerelő érkezése óta 1789 százalékkal nyereségesebb.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3041662_19-milliardert-fejleszt-a-bkv-nak-a-meszaros-kozeli-informatikai-ceg
|
2019-07-02 16:44:00
| true | null | null |
Népszava
|
Már nem az „F. Flórián-féle” Országos Roma Önkormányzat gigaprojektjei, hanem fantom-cigányszervezetek húzzák az uniós pénzt – erre jutott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a részleteket Korrupcióinfóján ismertette.
Az OLAF pedig eközben arra, hogy a Farkas elnökölte ORÖ pénzszivattyúja megérne egy „rendes” nyomozást. Hadházy most mindenesetre a „sűrű fillér alapú” romaprojekteket mutatta be.
Például a Kopogok hangosan – a romák kulturális lábnyomai Zalában munkacímű EFOP-projektet. Amit így jellemzett: a projektgazda Demokratikus Roma Vezetők Szögetsége összesen majdnem 50 millió forintot húzott be, rendszerint óránként 500-500 ezer forintért megfőzött pörkölt, egy órás vándorkiállítások, egy órás egyszemélyes irodalmi előadások, „felolvasóestek” délután fél kettő és fél négy között, romakultúra-bemutató röpkoncertek, esélyteremtő attitűd workshopok révén.
A szervezetről a képviselő azt tudta meg, hogy az egyik frontembere a Fidesz zalai erős emberével, Cseresnyés Péterrel ápol jó viszonyt.
A Demokratikus Roma Vezetők mindenesetre három, összesen 270 milliónyi EU projektben vesznek részt Hadházy kutakodása szerint. A kormányzati unióstámogatás-adatbázis szerint pedig ez tudható róluk, ami nem túl átütő: „a Demokratikus Roma Vezetők szövetségének elsődleges célja 2002-es alakulása óta, hogy tevékenységével hozzájáruljon a romák és a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javításához, integrációjuk elősegítéséhez. Ezt a folyamatosan bővülő tevékenységeivel éri el úgy, hogy képviseli a Magyarországon élő hátrányos helyzetű, elsősorban a roma származású személyek érdekeit”.
A gyakorlatban pedig ez azt jelenti, hogy a „roma kultúra bemutatása egyenlő a Kanizsa Csillagai kisegyüttes (gitár, vizeskanna, énekesnő) minifellépésével néhány ember előtt.
Mivel a képek alapján más költség (pl. hangosítás, színpad) nem merült fel, az együttes óradíja 500 ezer forint kellett, hogy legyen. A nagyradai kultúraterjesztő meghívójából látszik is, hogy a kanizsai csillagok pont egy órás műsora ért 500 ezer forintot.
Fotó: DRVSZ Nagykanizsa/Facebook
|
Hadházy: félmillió forint uniós pénzért főzött pörköltet a fidesz-közeli cigányszervezet
|
Már nem az “F. Flórián-féle” Országos Roma Önkormányzat gigaprojektjei, hanem fantom-cigányszervezetek húzzák az uniós pénzt – erre jutott Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a részleteket Korrupcióinfóján ismertette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/27/hadhazy-felmillio-forint-unios-penzert-fozott-porkoltet-a-fidesz-kozeli-ciganyszervezet/
|
2019-06-27 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A beruházást a kormány már 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánította, de az építkezés eddig csúszott. A Nemzeti Sportközpontok (NSK) már korábban is kiírt egy közbeszerzést a kivitelezésre, de azt a tendert tavaly júliusban eredménytelennek nyilvánították azzal az indokkal, hogy a legkedvezőbb ajánlatra sincs elég pénz. Vagyis a pályázók a becsült árnál drágább ajánlatot tettek. A 24.hu beszámolója szerint a ZÁÉV Építőipari Zrt. akkor nettó 5,7 milliárd forintért, a West Hungária Bau Kft. (WHB) pedig nettó 6,09 milliárd forintért vállalta volna a beruházást.
Úgy tűnik, közben sikerült pluszpénzt szerezni a beruházásra, ugyanis az NSK június 6-án szerződést kötött a ZÁÉV-val a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum megépítésére – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából.
A ZÁÉV nettó 5,9 milliárd forintért vállalta a kivitelezést.
A cégnek egy közel 2 500 négyzetméter alapterületű, háromemeletes épületet kell felhúznia, illetve ki kell alakítania egy parkolót 66 autó, két autóbusz és egy kerékpártároló számára.
Az épület földszintjén a tantermek, az öltözők, a konyha, az étkező és az üzemeltetéshez kapcsolódó helyiségek kapnak helyet az orvosi részleggel együtt. Az emeleteken tantermek, kollégium, és irodák lesznek tárgyalókkal, a gépészeti helyiséggel és a gondnoki lakással együtt.
Az oktatási épület mellett kialakítanak 5 darab, 68×105 méteres, füves labdarúgó pályát, és egy ugyanilyen méretű műfüves labdarúgó pályát is.
Az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban szerepel az is, hogy a ZÁÉV alvállalkozókat vesz majd igénybe a mélyalapozáshoz, az állványozáshoz és más munkafolyamatokhoz is.
A ZÁÉV és az építőipari tevékenységet folytató leányvállalatai hivatalosan idén januárban lettek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. A zrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 72 milliárd forint lett, ami duplája a 2017-ben elért 35 milliárd forintos árbevételnek. A 444 is megírta, hogy 2018-ban a ZÁÉV 5,6 milliárdos nyereséget ért el, osztalékként pedig 8 milliárd forintot vettek ki belőle a tulajdonosok, Mészáros Lőrinc és felesége.
A vállalkozás korábban olyan nagy munkákat nyert el, mint például az új Néprajzi Múzeum felhúzása a Városligetben, amelyet a Magyar Építő Zrt.-vel közösen 26 milliárd forintért végez. Emellett a ZÁÉV építi meg Zalaegerszeg új fedett uszodáját is 8,8 milliárdért.
|
Közel 6 milliárd forintért épít fociakadémiát a ZÁÉV Szombathelyen
|
A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Építőipari Zrt. nettó 5,9 milliárd forintért húzza fel Szombathelyen a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrumot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/28/kozel-6-milliard-forintert-epit-fociakademiat-a-zaev-szombathelyen/
|
2019-06-28 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly októberben a Pécsi Stop számolt be arról, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező, a pécsi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) két év alatt 118 millió forintot fizetett az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft-nek. Hogy ez miért érdekes? Azért, mert az Aktor ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Szűcs Gábor, aki a POSZT fesztiváligazgatója is, a POSZF ügyvezetője, Magyar Attila pedig szintén tulajdonos az Aktorban.
Az esetről beszámoló egyik cikket Csáki Judit és Jászay Tamás újságírók, a Revizor színikritikus munkatársai 2018 októberében megosztották a Facebook-oldalukon privát bejegyzésben, tehát csak az ismerőseik számára látható módon.
2019 áprilisában Csáki Judit és Jászay Tamás idézést kapott a Pécsi Járásbíróságtól, mert Magyar Attila, a POSZF ügyvezetője feljelentette őket rágalmazásért a tavaly októberi privát Facebook-bejegyzéseik miatt.
Magyar a feljelentésben azt írja, hogy Csáki Judit közzétett egy őt ábrázoló fotót, továbbá egy őt és a POSZF-ot becsmérlő állítást, miszerint sikkasztással vádolja a POSZF tanácsadó testületének tagjait, Jászay pedig Csáki bejegyzése alá írt hozzászólásában azt állította, hogy bűntény történt, a POSZF vezetőinek bukniuk kell, és csalással, lopással vádolta őket.
A POSZF-ügyvezetőjének feljelentése szerint ezzel Csáki Judit és Jászay Tamás megsértette az ő becsületét, a társadalmi megbecsülését, a róla kialakult kedvező értékítéletet, és az emberi méltóságát. Magyar Attila kiemeli, hogy Csáki és Jászay mindezt 2-4 ezer ember előtt tették, mert a bejegyzéseiket az összes Facebook-ismerősük láthatja, és mindkettőjüknek 2 ezernél több ismerőse van a közösségi oldalon.
Az ügyben június 27-én lett volna az első érdemi eljárási cselekmény, de ekkor a Pécsi Járásbíróság illetékesség hiányában áttette az eljárást a fővárosba. Az ügyben Csáki Juditot és Jászay Tamást a Magyar Helsinki Bizottság megbízásából Tóth Balázs ügyvéd védi, aki az Átlátszó munkatársa is.
Időközben kiderült, hogy a pécsi önkormányzat Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálata komoly problémákat talált a POSZF működésében. Az Átlátszó birtokába került jelentés szerint a POSZF és az Aktor közötti szerződések teljesítésigazolásai ellenőrizhetetlenek, az Aktor 2017-ben jogtalanul fogadott TAO-pénzeket, és a POSZF gazdálkodása nem átlátható.
A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél
Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél.
Az már önmagában abszurdnak tűnik, hogy valakit egy hírt kommentelő privát Facebook-bejegyzése miatt pereljenek rágalmazásért, de az önkormányzati vizsgálat eredményének fényében különösen meglepő Magyar Attila feljelentése a két színikritikus ellen.
Megkerestük Csáki Juditot és Jászay Tamást, hogy beszéljenek az ügyről.
Mi a véleményetek erről, hogy Magyar Attila beperelt titeket egy újságcikk Facebook-megosztása miatt?
Csáki Judit: Eléggé meg vagyok döbbenve, hiszen megosztottam egy cikket a saját FB-oldalamon, az ismerőseim körében – és ezt a cikket, illetve az állításait azóta sem kérdőjelezte meg senki. A magán FB-oldalamat a magánvéleményem, magánjellegű közléseim, magántulajdonú fotóim közzétételére használom, ismerőseim érdeklődésére számítva – képtelenségnek tartom, hogy ezért ma Magyarországon büntetőpert lehessen indítani.
Jászay Tamás: Nem lévén jogász csupán a természetes jogérzékemre hagyatkozva állíthatom, hogy ez nonszensz. Amúgy nagyon érdekelne, hogyan jutott a felperes privát bejegyzésekez. Alig várom, hogy a tárgyaláson mindez kiderüljön: tudjuk meg, hogy hívják a most még névtelen besúgót.
Hogyan érint titeket a per? Milyen érzés emiatt bíróságra járni?
CsJ: Ezért vagyok igazán dühös: én nem valami jól fizetett állami alkalmazott vagyok, hanem szabadúszó, és ez a cirkusz a munkámtól vesz el időt, energiát, szellemi és lelki kapacitást. Magyar Attilának egyébként szerintem most lenne ennél fontosabb dolga is, hiszen az általunk megosztott cikk állításait az önkormányzati vizsgálat is alátámasztotta, és Páva Zsolt polgármester felszólította, hogy tegye rendbe a POSZF ügyeit.
JT: Szabadúszó újságíróként napi 24 órából áll a munkaidőm, ezért különösen bosszantó, ha ilyesmivel kell foglalkoznom ahelyett, hogy a munkámat végezhetném. És bár a meghallgatás után a felperes ügyvédje felajánlotta, hogy ha szépen bocsánatot kérünk, akkor nem lesz dádá, de ezt azonnal elvetettük, mert nekünk egészen biztosan nincs miért bocsánatot kérnünk.
Szerintetek mi lesz a per vége?
CsJ: Bízom a törvénykezésben, de azért kerestünk egy igen jó ügyvédet.
JT: A bíróságnak nyilván van jobb dolga, minthogy egy ilyen piszlicsáré üggyel foglalkozzon pénzt, időt, energiát nem kímélve. Bízom benne, hogy rövid úton lezárják ezt az egészet. Amúgy a felperesnek is inkább arra kellene koncentrálnia, hogy a pécsi polgármester rendelkezésének megfelelően rendberakja az általa igazgatott céget. Nagyon közel van már a Páva Zsolt által megszabott június 30-i határidő, remélem, összejön neki addigra.
Címlapkép: Magyar Attila, a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) ügyvezető igazgatója beszédet mond a POSZT megnyitóján a Pécsi Nemzeti Színházban 2019. június 6-án. Mögötte Páva Zsolt (Fidesz-KDNP) polgármester. (fotó: MTI/Sóki Tamás)
|
A POSZT igazgatója privát Facebook-bejegyzéseik miatt perel két újságírót rágalmazásért
|
Magyar Attila, a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező POSZF Nkft. ügyvezetője magánvádas büntetőeljárást indított Csáki Judit és Jászay Tamás színikritikusok, a Revizor portál munkatársai ellen, amiért Facebook-oldalukon megosztották a POSZF gyanús szerződéseiről szóló cikket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/06/29/a-poszt-igazgatoja-privat-facebook-bejegyzeseik-miatt-perel-ket-ujsagirot-ragalmazasert/
|
2019-06-29 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Bige László szolnoki gyárában, a Bige Holding Kft.-nél tavaly novemberben nagyszabású razziát tartott a rendőrség és a katasztrófavédelem. A rendőrség azt közölte, hogy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak.
Ezután hónapokon keresztül több ellenőrzés is volt az üzemben, majd idén májusban Bigét gyanúsítottként hallgatták ki, és két napig őrizetben tartották: a rendőrség tájékoztatása szerint vesztegetéssel gyanúsítják. Június elején derült ki, hogy május végén a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét, az üzletember pedig azt nyilatkozta, hogy személyes bosszúhadjárat zajlik ellene.
Múlt héten megírtuk, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (JNSZ MKI) 2017-ben, 2018-ban, és még az idei ellenőrzések idején is érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében. A jogszabályok szerint ezért a JNSZ MKI-nak összeférhetetlenséget kellett volna jelentenie maga ellen az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál.
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Azt a Népszava írta meg június elején, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy 2019. május 31-i határozattal függesztette fel Bige gyárának működését.
Egy nappal korábban, május 30-án a JNSZ MKI Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a szolnoki önkormányzat közgyűlése előtt számolt be a 2018-as tevékenységükről. A katasztrófavédelem képviseletében Földi Zsolt a kirendeltség területén működő vegyi üzemekről is beszélt, melyeknek egyike Bige László szolnoki gyára.
Földi a vegyi üzemekről azt mondta, hogy
„Ezeket az üzemeket mi folyamatosan ellenőrzés alatt és felügyelet alatt tartjuk. A jogszabályban meghatározott gyakorlataikat, feladataikat végrehajtják, tehát jelentősebb problémát nem tapasztaltunk esetükben.”
Az önkormányzati TV adásában 07:50-től hallható ez a rész:
Az ülésről készült jegyzőkönynek (PDF) pedig a 15. oldalán olvashatók ezek a mondatok picit átfogalmazva.
Érdekes, hogy sem a 2018. novemberi razziát, sem az azt 2019-ben követő ellenőrzéseket nem említette a katasztrófavédelem képviselője, és nem beszélt problémákról sem, ám egy nappal később szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztették a Bige Holding működési engedélyét.
Címlapkép: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Védelmi Kirendeltségének katasztrófavédelmi szakemberei egy gyakorlaton nagyteljesítményű ventillátorral fúvatják a kiömlött veszélyes anyagot Szolnokon, a Bige Holding területén 2012. november 15-én. (MTI Fotó: Mészáros János)
|
A bezárás előtti napon a katasztrófavédelem nem említette, hogy gond van Bige László gyárával
|
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége 2019. május 30-án számolt be az előző évi tevékenységéről a városi közgyűlésnek. A katasztrófavédelem képviselője akkor azt mondta, minden rendben van a kirendeltség területén működő vegyi üzemekkel, másnap azonban bezárták Bige László gyárát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/07/02/a-bezaras-elotti-napon-a-katasztrofavedelem-nem-emlitette-hogy-gond-van-bige-laszlo-gyaraval/
|
2019-07-02 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tegnap a cég közleménye alapján nagyot ment a sajtóban, hogy Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc informatikai vállalata, a 4iG Nyrt. a BKV egyik informatikai beszállítója lesz. A Sys IT Services Szolgáltató Kft. ugyanis megnyerte a fővárosi közlekedési cég öt plusz öt évre szóló, informatikai üzemeltetésre és fejlesztésre vonatkozó tenderét, és évi 3,8 milliárd forintos keretszerződést kötött, a 4iG pedig az ajánlatban nevesített alvállalkozója.
Ezen túl azonban nem sok minden derült ki, mivel a közbeszerzés eredménye még nem jelent meg az értesítőben. A tender kiírásából azt lehet tudni – a nagyon részletesen taglalt részvételi feltételeken, alkalmassági követelményeken túl –, hogy a BKV a keretösszeg 70 százalékára vállalt lehívási garanciát, 90 százalékos súllyal pedig az ár határozta meg a nyertest.*A maradék 10 százalékot a rendelkezésre állás három paramétere, a monitoring, a hálózati szolgáltatások és a további szolgáltatási vonalak adták.
A győztesnek jóformán az összes szóba jöhető informatikai feladatot*Service Desk (ügyfélszolgálat)
IT biztonság
Infrastruktúra monitoring
Incidens menedzsment
Változás menedzsment
Konfiguráció menedzsment
Kiadás menedzsment
Probléma menedzsment
Riportálás
Számítógépes alapinfrastruktúra üzemeltetés
Hálózat üzemeltetése
Hálózati nyomtató, multifunkciós eszköz üzemeltetés
Szerverüzemeltetés
Alkalmazásüzemeltetés
Számítógépes alapinfrastruktúra bővítés
Szoftver, licenc tevékenységek
Rendszerfejlesztés
IT oktatási szolgáltatás
Projekt menedzsment el kell majd végeznie, és ez nem véletlen, ugyanis tíz évvel ezelőtt a BKV informatikai szolgáltatásait teljes mértékben kiszervezték – írta a társaság kérdéseinkre válaszolva. Vagyis valóban a cég teljes informatikai rendszerének az üzemeltetése a feladat.
A BKV beszámolt arról is, hogy a mostani szerződés a hasonló időtartamú, még 2009-ben a Synergonnal megkötött megállapodás helyébe lép. Ennek pedig az az előzménye, hogy a társaság 2008-ban felmondta a T-Systemsszel elvileg 2010-ig szóló megállapodását, az ezt követően kiírt pályázaton pedig a Synergon lett a befutó tíz évre szóló, közel 33 milliárd forintos ajánlatával.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közbeszerzések mekkora hányadát viszik el a haveri cégek?Kíméletlenül kemény munka van Mészáros és a többiek sikere mögött, vagy valami más? Az adatok elég egyértelmű választ adnak.
Ez a szerződés annak ellenére a lejártáig érvényben maradt, hogy a Synergon 2016 eleje óta végelszámolás alatt áll, és azóta alkalmazottjai sincsenek. A társaság papírjait is ekkoriban vezették ki a Budapesti Értéktőzsdéről, ahol 1996-os debütálásával az egyik legrégebbi piaci szereplőnek számított. A BKV tájékoztatása szerint
„az új szolgáltatási szerződés a Synergon-jogutód SIS Informatika Szolgáltató Kft.-vel fennálló hasonló tartalmú informatikai szolgáltatási szerződés helyébe lép. Vagyis társaságunk nem teljesen új partnerrel szerződik, hanem annak a cégnek a jogutódjával, mellyel a BKV már 10 évvel ezelőtt szerződést kötött”.
A név eltérését céges névváltozás magyarázza, az idézetben szereplő társaság idén május végén vette fel a Sys IT Services Szolgáltató Kft. nevet. (A hvg.hu írt arról, hogy a cég egyik tulajdonosának hasonló nevű másik társasága a budapesti parkolási bizniszből ismerhető.) Ami ennél lényegesebb, hogy a BKV azt írta,
„a jelenlegi megállapodás összege nem magasabb a korábbinál és az erre a célra rendelkezésre álló kereten belül marad”.
Igaz, az előbbi állításnak ellentmond, hogy míg a korábbi Synergon-szerződés 33 milliárd forintról szólt 10 évre, addig a mostani keretszerződés 38 milliárdot irányoz elő. A közben eltelt idő miatt ugyanakkor ez az eltérés indokolt lehet, és rengeteg állami és önkormányzati megbízó örülne, ha csak 15 százalékkal emelkedtek volna a megrendelt szolgáltatások árai egy évtized alatt. Persze ez csak akkor igaz, ha valóban ennyi lesz a fizetnivaló, és nem módosítják később felfelé a szerződés összegét.
Érdekesség, hogy a BKV tavalyi beszámolójának kiegészítő melléklete szerint a társaság a synergonos szerződés éves összegénél jóval többet, 8,6 milliárd forintot költött igénybe vett szolgáltatásként informatikai rendszer üzemeltetésére. Ez az összeg azonban a cég szerint a tárgyi eszközök javítási költsége volt, vagyis vélhetően az informatikai eszközök életben tartására kellett ennyit költeni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIrigylésre méltó feltételekkel veszi az üzemanyagot a BKVValamivel több mint 33 milliárd forint értékben vásárolhat üzemanyagot a következő években a budapesti tömegközlekedési cég a Moltól.
|
Azt ígérik, nem fog sokba kerülni, hogy a NER új csillaga lesz a BKV beszállítója
|
Tegnap a cég közleménye alapján nagyot ment a sajtóban, hogy Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc informatikai vállalata, a 4iG Nyrt. a BKV egyik informatikai beszállítója lesz. A Sys IT Services Szolgáltató Kft. ugyanis megnyerte a fővárosi közlekedési cég öt plusz öt évre szóló, informatikai üzemeltetésre és fejlesztésre vonatkozó tenderét, és évi 3,8 milliárd forintos keretszerződést kötött, a 4iG pedig az ajánlatban nevesített alvállalkozója.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190703/azt-igerik-nem-fog-sokba-kerulni-hogy-a-ner-uj-csillaga-lesz-a-bkv-beszallitoja/
|
2019-07-03 21:23:00
| true | null | null |
G7
|
Minden bizonnyal a 80 milliárd forintot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja. Ez nem az az összeg, amit a vállalatok nyereségként mutattak ki, hanem az, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el. A hatalmas profit a magyar GDP nagyjából 0,2 százaléka, vagyis az összes Magyarországon megtermelt érték ötszázad része.
Ezt úgy is értelmezhetjük, hogy csak az átlagnál nagyobb nyereségességük révén ennyivel járulnak hozzá a gazdasági növekedéshez ezek a cégek. A gond csak az, hogy bár az összeg valóban megjelenik az adott évi – jelen esetben a 2018-as – GDP-ben, de
ez nem megismételhető, nem újratermelődő jövedelem.
Különösen igaz ez úgy, hogy a kormányközeli vállalkozók az elmúlt években a nyereség nagy részét kivették cégeikből, és nem forgatták vissza azt további fejlesztésekre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKisebb erőfeszítéssel csinálnak nagyobb profitot a közbeszerzéseken induló cégekÖsszehasonlítottuk a közbeszerzéseken induló és azokat kerülő cégek teljesítményét. Elképesztő a különbség, fejőstehenet csinál a cégből, ha üzleti kapcsolatba kerül az állammal.
Az elmúlt hetekben több cikket is írtunk a hazai építőipar tavalyi teljesítményéről. Ezekben bemutattuk, hogy a kormányközeli vállalkozók hogyan szednek ki tízmilliárdokat kiemelkedően jövedelmező vállalataikból, amelyek szinte kizárólag állami megrendelésekből élnek, miközben az elnyert munkákat sokszor nem is maguk végzik el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKülönös dolgok zajlanak a százmilliárdokkal kitömött magyar építőiparbanTavaly már 40 olyan cég volt az építőiparban, amely 10 milliárd forintnál is nagyobb bevételt ért el. Elég sok közülük állami pénznek köszönhetően pörög.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építőiÖsszeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.
Bár a NER-közeli vállalkozók számára egyértelműen az építőipar a legfontosabb fejőstehén, véletlenül sem ez az egyetlen szektor, ahol segíti őket az állam jószándéka. A közelmúltban az Index és a HVG is alapos összeállítást közölt arról, hogy mely ágazatokban mennyit kerestek a NER-hez köthető vállalkozók. Bár nem mindenhol lehet annyit kaszálni, mint az építőiparban, az azért elég jól látszik, hogy az állami megbízásokból élő vagy valamilyen kormányzati döntéssel megtámogatott cégek az iparági átlagnál jellemzően jóval nagyobb nyereségrátával működnek. A továbbiakban a legfontosabb szektorokat vesszük sorra, bemutatva, mennyi extraprofitot ér el ezekben a NER-elit.
Építőipar
Az éllovas – ahogy erről már volt szó – egyértelműen az építőipar, ahol közel 50 milliárd forintnyi többletnyereséget hoztak össze 2018-ban a legnagyobb kormányközeli cégek. A szektor 40 vezető vállalatából 15 egyértelműen olyan vállalkozó tulajdonában van, aki jó kapcsolatot ápol a kabinettel, ténylegesen azonban ebben a szűk körben is több társaság lehet Fidesz-közeli, a top 40-en kívüli vállalatokról nem is beszélve.
Mindenesetre a biztosan NER-kompatibilis 15 társaság tavaly valamivel több mint 750 milliárd forintnyi árbevételt hozott össze. Ebből, ha az iparági átlagnak megfelelő profitrátával működnek, akkor nagyjából 25-26 milliárdnak kellett volna megmaradnia nyereségként. (A Magyarországon is aktív nagy nemzetközi csoportok árbevétel-arányos adózott eredménye jellemzően 2-2,5 százalék volt legutóbbi üzleti évükben. Itthon azonban ezek a cégek is nagyjából másfélszer magasabb profitrátával működnek, így 3,4 százalékos mutatóval számoltunk).
A tényleges profit azonban majdnem háromszor ennyi, 74,4 milliárd forint lett.
Ügynökségek
Az Index összeállítása szerint a NER-nek a második legtöbbet hozó ágazat a kommunikációs szektor volt. Ez elsősorban annak a Balásy Gyulának köszönhető, akinek Mészáros Lőrincet is túlszárnyaló felemelkedéséről mi is írtunk. A nyíltan Fidesz-szimpatizáns üzletember ügynökségei – amelyek mostanra az állami kommunikációs tevékenység kizárólagos haszonélvezőivé váltak – tavaly együttesen már 60 milliárdos bevételt és közel 11 milliárdos adózott nyereséget hoztak össze.
A nemzetközi csoportok teljesítménye alapján az látszik, hogy ebben a szektorban alapvetően magasabbak a profitráták, mint mondjuk az építőiparban, de azért nem ennyivel. A világ legnagyobb reklámügynökségeinél az elmúlt években előfordult 10 százalékot meghaladó árbevétel-arányos adózott nyereség, az átlag azonban valahol 7 és 8 százalék között volt. Ez alapján a New Land és a Lounge Design nyeresége durván 6-6,5 milliárd forinttal lett magasabb a piaci alapon indokoltnál 2018-ban.
Szerencsejáték
A NER-elitnek a harmadik legtöbb pénzt fialó szektor, a szerencsejáték esetében még nehezebb összehasonlítási alapot találni. Persze lehet, hogy nem is kell, hiszen a nyereséget szállító kaszinók a kormányzat sokszor egészen megdöbbentő döntéseinek köszönhetően termelhetnek ennyi pénzt. A kabinet még 2014-ben kezdte el átszabni a piacot, ami lényegében teljes egészében Fidesz-közeli emberek játszóterévé vált. Az új szabályozás legnagyobb nyertese a januárban elhunyt Andy Vajna lett, aki amellett, hogy megszerezte az öt fővárosi kaszinó koncessziós jogát, 2017-ben az online kaszinók területén is monopolhelyzetbe került. Ahogy arról korábban írtunk, ez hat év alatt 50 milliárdnyi profitot is hozhat a néhai filmügyi biztos örököseinek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
Persze nem lenne teljesen helyes eljárás, ha az öt offline és egy online kaszinót összefogó LVC Diamond közel 10 milliárdos eredményét egy az egyben extraprofitnak számítanánk, hiszen a szerencsejáték jó eséllyel akkor is termelne nyereséget, ha a kormány nem csinál belőle Fidesz-közeli monopóliumot. Az állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. például az elmúlt években 4-4,5 százalék közötti profitrátával működött. Ha az LVC Diamond is ezt hozza, akkor nagyjából 1,2 milliárd lett volna az adózott eredménye tavaly.
Vajna cége azonban majdnem 34 százalékos (!) nyereségrátával működött, így 8,4 milliárdos többletprofitot ért el.
A resztli is tízmilliárdokat hoz
Az Index összesítése alapján a fenti három ágazat adja a NER-elitcégek összesített nyereségének nagyjából a háromnegyedét. A maradék 25 százalékon több mint féltucat további szektor osztozik, amelyeknél szintén nem könnyű összehasonlítási alapot találni.
Ha azzal számolunk, hogy ebben a körben hasonló lehet az adózott eredményen belül az extraprofit aránya, mint a három korábban bemutatott ágazatban (tehát a teljes nyereség durván kétharmada), akkor ezek a vállalatok további 21 milliárd forintnyi többletnyereséget hoztak a kormányhoz hű vállalkozóknak. Ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és úgy kalkulálunk, hogy a profitnak csak a fele extra, akkor is 16 milliárd forint adódik.
Mindez azt jelenti, hogy az általunk megvizsgált cégek körében 80-85 milliárd forint között lehet az az összeg, amit az átlagos ágazati nyereségszint feletti profitrátájuknak köszönhetően tettek zsebre a kormányközeli vállalkozók.
|
Már a GDP-ben is látható a Fidesz-közeli vállalkozók extraprofitja
|
A 80 milliárdot is meghaladta tavaly a kormányközeli vállalkozások extraprofitja, tehát az az összeg, amennyivel az iparági átlagnál magasabb eredményt értek el ezek a cégek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190701/mar-a-gdp-ben-is-lathato-a-fidesz-kozeli-vallalkozok-extraprofitja/
|
2019-07-01 21:33:00
| true | null | null |
G7
|
A mostani kormány egyik legérdekesebb húzása volt a trafikmutyiként is emlegetett dohánykereskedelmi átalakítás, amikor hirtelen elvették a kisboltoktól a dohánytermékek árusításának jogát, és egy meglehetősen önkényes rendszerben osztottak ki trafik-koncessziókat. Az uralkodó értelmezés szerint a kormánypárt a helyi támogatói klientúrájának kívánt jövedelmet újraosztani ezzel a radikális lépéssel, de egy kormányközeli dohányipari vállalkozó, Sánta János húzásai is hamar felsejlettek a háttérben.
A rendszer most már több mint hat éve fut, és az induláskor kiváltott indulatokhoz képest tulajdonképpen elfogadottá vált. De vajon beváltotta a trafikosok reményeit, akik abban bízhattak, hogy a frissen megszerzett monopoljogukkal kényelmes jövedelemre tehetnek majd szert?
Megnéztük, hogy az utóbbi évek beszámolói alapján hogyan megy a trafikoknak, hol vannak a legsikeresebb nemzeti dohányboltok, és ezek mennyi pénzt termelnek tulajdonosaiknak. Ami azt illeti, hatalmas piacról van szó, tavaly már 680 milliárd forintot költöttek a magyarok dohányárukra, ami majdnem annyi, mint amennyi ételre és italra ment. Egy ilyen nagy méretű, ám ennyire furán szabályozott piacon többféle stratégia is kialakul.
Nemzeti dohányboltból az adóhatóság (NAV) adatbázisa szerint 5300 van az országban, 2300 trafikot egyéni vállalkozók visznek, háromezret pedig összesen ezerötszáz cég üzemeltet. Csak utóbbiaknak ismerjük a pénzügyi adatait, de ezekből már jól át lehet látni a folyamatokat.*Kisebb módszertani probléma, hogy nem maguk a boltok, hanem az 1-5 boltot kezelő cégek számai ismerhetőek meg a beszámolókból. Ezért az egyszerűség kedvéért a cégek árbevételét elosztottuk a hozzájuk tartozó boltok számával (az utóbbit a NAV adatbázisából nyertük ki), és azt vettük a bolt becsült bevételének.
Hiába a boltok elhelyezkedése a legfontosabb, a trafikcégek erősorrendje egyáltalán nem merev (ezt az alábbi ábrán az évekre klikkelve végig lehet nézni; az ábra a trafikcégek árbevételét mutatja a tavalyi sorrendjük szerint).
Ez ritkább esetben az engedélyek megszerzésének-elvesztésének köszönhető, gyakran viszont azt mutatja, hogy egyes dohányboltosok ravaszabbul használták ki az utóbbi években engedélyezett egyre több árusítható terméket, mint mások – legyen szó alkoholos italokról, alternatív dohánytermékekről vagy ezeknél ártatlanabb dolgokról. Ezeken a nem dohánytermékeken az árazási lehetőségeik is jobbak.
A száz legnagyobb trafikcég egyenként átlagosan 3,9 trafikot kezel, és összesen százmilliárd forint feletti árbevételükkel ők adják az összes forgalom több mint hatodát (illetve a trafikcégeken átmenő forgalom negyedét); ebbe a körbe évi 800 millió forint árbevétellel lehet bekerülni. Ám ezek a boltok tavaly mindössze 3,7 milliárd forint nyereséget termeltek. Ez ugyan előrelépés a 2017-es 3,2 milliárdhoz képest, de nagyságrendileg nem olyan pénz, amire a NER-ben felfigyelnének.
Igaz, a trafikokon belül is kialakultak részben informális, részben kereszttulajdonláson alapuló hálózatok, amelyek egyike-másika már egészen nagy piaci erővel bír. A korábban a hvg.hu tényfeltáró cikkei nyomán a Continental körhöz sorolt trafikcégek közül 70-et azonosítottunk be, ezek 38 milliárd forint árbevételt termeltek, míg a Vietnami “Vu” Zoliként ismert Vu Quy Duong köréhez tartozónak mondott harminc trafik összesen 20 milliárd forintot hozott. Utóbbi kör jól láthatóan kevesebb cégben konszolidálta a trafikjait, amelyek egyenként is nagyobb forgalmat bonyolítanak (nem véletlenül, hiszen szinte az összes Budapesten van).
Érdekes módon mind a “Continental”, mind a “Vu”-kör trafikjai a 3-4 százalékos iparági átlag alatti profitrátával dolgoznak. Ezt elvileg magyarázhatják az üzletmenethez szorosan nem kapcsolódó kifizetések is, de az is lehet, hogy csak nehezen tudnak mit kezdeni a piaci helyzettel.
A magyar kiskereskedelemnek tényleg csak ilyen védett körülmények között van esélye, ahol az engedélyek és a hatósági árak mögé is elbújhatnak a boltosok. Az államilag nem szabályozott piaci körülmények ugyanis egyáltalán nincsenek mellettük: a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket nekik is ki kell fizetniük, az ingatlanpiaci drágulás miatt pedig sok helyen a bérleti díj is sokat farag a nyereségből.
Nem meglepő, hogy vélhetően még egészen nagy trafikokban is beszállnak dolgozni a tulajdonosok – ez talán még a Hegyeshalmi határátkelő trafikját üzemeltető Székács 2002 Bt-nél is így lehetett, máshogy ugyanis nehéz megmagyarázni, hogy hogyan bírhatta az utóbbi években fixen 6 bejelentett alkalmazott a munkaterhet, ami az évi 1,4 milliárd forint forgalommal járt. Náluk, és a szintén a határmenti osztrák vásárlókra építő soproni Tabarkusz Bt-nél egyetlen alkalmazottra több mint kétszázmillió forint árbevétel jutott, ami éppen háromszorosa a nagyobb trafikokban szokásosnak.
Az senkit nem lephet meg, hogy az osztrák határon vannak a kiugróan legforgalmasabb trafikok, és legfeljebb Budapest és a megyeszékhelyek legsűrűbb, belvárosi pontjain vannak még kiugró dohányboltok. Ezt mutatja az alábbi térkép, ahol azokat a trafikokat jelöljük, amelyekre a cégükön belül háromszázmillió forintnál több bevétel jut:
A 12 legerősebb forgalmú trafik közül egy kivételével mind nyugat-magyarországi. De érdekes módon nem csak az osztrák, hanem a román határon is van néhány jól pörgő trafik, az ártándi határátkelőnél például majdnem annyira élénk a piac, mint nyugatabbra: a Chaba Trafik boltja 120 millió forinttal többet termelt, mint a legmenőbb budapesti trafik (ami egyébként az egyik Deák téri trafik).
A legtöbb mutatónál hozzászokhattunk, hogy Magyarország észak-nyugati része és Budapest mintha egy másik ország lenne, ám a leggyengébben teljesítő trafikoknál nem rajzolódik ki ez a mintázat. Hiába van tehát egy dohánybolt gazdaságilag elvileg fejlettebb régióban, ez egyáltalán nem garancia a sikerre.
Ezek a százmillió forint alatti éves forgalmat bonyolító üzletek azok, amelyek potenciális bezárhatnak, a tulajdonosok sokszor gyakorlatilag vegyeskereskedésként működtetik ezeket a boltokat.
A trafikok középmezőnye, a 100-300 millió forintot termelő közel kétezer bolt nem teszi milliomossá a tulajdonosait, de nem is kell egzisztenciális gondokkal küzdeniük. Ezek a trafikok ilyen sűrűn fedik az országot:
Ez jól mutatja, hogy a dohányzás egy jövedelmi helyzettől független káros szokás, amely az ország bármely pontján el tudja tartani az államtól monopoljogot szerzett boltosokat.
|
Százmilliárdokat hagyunk a trafikokban, mégis alig termelnek nyereséget
|
Csak a határmenti luxustrafikosok váltják valóra a monopolisták álmait. A többiek a többszörös állami védelemmel együtt is szenvednek.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20190705/szazmilliardokat-hagyunk-a-trafikokban-megis-alig-termelnek-nyereseget/
|
2019-07-05 15:07:17
| true | null | null |
G7
|
Vannak olyan szerencsés emberek, akik szinte el sem tudnak hajolni, úgy vágják hozzájuk az állami milliárdokat. Mészáros Lőrinc, az ország leggazdagabb vagy második leggazdagabb embere ilyen szerencsés csillagzat alatt született.
Hatalmas cégbirodalmában a legfontosabb holding az Opus Global Nyrt. nevű, tőzsdén jegyzett társaság, amely az Opus Global és a Konzum tőzsdei cégek egyesülésével jött létre. Van ebben a nagy csoportban egy élelmiszeripari divízió is. Sok szempontból ez lehetne a csoport legpozitívabb része, hiszen itt olyan társaságok vannak, amelyek részben zöldmezős beruházással, komoly exportpotenciállal járulhatnának hozzá a csoporthoz. Ez azért különösen fontos a Mészáros-világban, mert gyakran és joggal éri az a vád a csoport cégeit, hogy a határokon belül, jó sok politikai hátszéllel sikeresek, de a külföldi piacokon lebuknak.
Ennek a divíziónak a két legértékesebb cége a visontai Viresol, amely búzából és a tiszapüspöki Kall Ingredients, amely kukoricából állít elő feldolgozott alapanyagokat. Ezeket a gyárakat maga Orbán Viktor avatta fel, az állam már eddig is támogatta a projekteket, illetve állami, államközeli bankok finanszírozták a gigaberuházást.
Ám hiába a prominens avatóünnepség, valójában nagyon nehezen indult be ez a két üzem, csúszások, összeveszések az építőipari vállalkozókkal, levonulások jellemezték a projekteket.
Csütörtökön, tőzsdezárás után most azt jelentette be az Opus Global és az állami MFB Invest, hogy a Kall Ingredients újabb, mintegy 17,5 millió euró (5,6 milliárd forint) értékű befektetési forráshoz jut az MFB Investtől, amely cserébe kisebbségi részt szerez az üzemben. A Kall Ingredients Kft. a friss tőkét a 2020 végéig megvalósuló beruházásaihoz használja fel. A fejlesztések már rövid távon növelhetik a gyár exportbevételét.
Természetesen el lehet mondani, hogy a pénz nem ajándék, az MFB Invest kisebbségi tulajdont kap, de mégis, ha plasztikussá tesszük ezt az összeget, minden magyar állampolgár fejenként 2 eurót megint Mészáros érdekeltségébe invesztál, egy kétgombócos fagyira mindenki meghívja az ország leggazdagabb emberét.
A fejlesztések révén a Kall Ingredients tovább javítja hazai- és nemzetközi piaci pozícióit, versenyképességét és stabilitását. Ha elég állami segítséget kap, lehet, hogy egyszer valóban komoly exportbevételt ér el és remek piacot alakít ki.
Addig pedig el kell fogadnunk, hogy az MFB Invest állami cégnél vélhetően komoly bizottságok összeülnek, tanakodnak, hogy mibe is lenne érdemes fektetni, aztán úgy döntenek, hogy talán még leginkább Mészáros Lőrinc cégébe lenne érdemes beszállni.
A közlemény szerint mindenesetre a Kall Ingredients közel évi félmillió tonna kukoricát dolgoz fel jelenleg. Az izocukor és egyéb cukortermékek mellett a cég termékportfólióját a gyógyszer- és az élelmiszeriparban igen fontos, magas minőségű alkohol, illetve takarmány-alapanyagok adják. A társaság exportból származó árbevétele meghaladja a teljes értékesítési árbevétel 50 százalékát. Ez az arány a tervezett beruházásokkal már rövid távon növelhető.
(Borítókép: Kárpáti László, a Kall Ingredients Kft. többségi tulajdonosa, Orbán Viktor miniszterelnök és Mészáros Lőrinc, az Opus Global Nyrt egyik tulajdonosa (b-j) a kft. tiszapüspöki izocukorüzemének avatásán 2017. október 30-án. - fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
|
Megint állami pénzt, most 5,6 milliárd forintot kapott Mészáros Lőrincék izocukorcége
|
A Mészáros Lőrinc jellemezte Opus Global élelmiszeripari divíziójában méretes gyárak, beruházások találhatók. Ezekre az jellemző, hogy rengeteg állami forrást kapnak, és ha elkészülnek, maga Orbán Viktor szokta átadni őket. Az egyik cégbe, a Tiszapüspökiben működő izocukorgyárba már megint belepumpált 5,6 milliárd forintot az állam.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/07/05/megint_allami_penzt_most_5_6_milliard_forintot_kapott_meszatos_lorincek_allatorvosi_lova/
|
2019-07-05 23:15:00
| true | null | null |
Index
|
A BKV által kiírt közbeszerzést a Sys IT Services Szolgáltató Kft. nyerte el fővállalkozóként, ennek a cégnek lesz az egyik alvállalkozója a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG. A másik alvállalkozó egyébként a T-Systems Magyarország Zrt. Ezek a cégek 5+5 évig működtethetik és fejlesztik a BKV informatikai rendszerét.
Mindezért évente nettó 3 milliárd 808 millió forint jár, így az első 5 évben nettó 19 milliárd forintot kapnak majd az állami vállalattól.
A sajtóközlemény szerint a 4iG üzemeltetési szolgáltatásokat nyújt majd a BKV-nak: Service Desk/Help Desk területen, asztali számítógépek, nyomtatók, valamint a hálózatot kiszolgáló szerverek üzemeltetésében, illetve a különböző IT-alkalmazások üzemeltetésében, fejlesztésében.
Az utóbbi hónapokban egyébként többször felmerült már, hogy a 4iG megveheti a - mostani szerződésben szintén alvállalkozó - T-Systems Magyarország Zrt.-t, amely közvetlenül a Magyar Telekom, közvetve pedig a német Deutsche Telekom érdekeltsége.
A 4iG résztulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt., de az IT-cégben tulajdonos még a Konzum PE Magántőkealap, a KZF Vagyonkezelő Kft. (ez Jászai Gellért cége, és irányító, 40,2 százalékos részvénycsomagot birtokol) és emellett kis részvényesei is vannak. A Mészároshoz köthető cég pár nappal ezelőtt is elnyert már egy több milliárdos állami megrendelést, a szintén adófizetői pénzből működő MVM csoport IT-eszközeinek beszerzését és szervizelését is a 4iG végezheti. A cég tőzsdei meneteléséről itt olvashat bővebben.
|
A Mészáros-Jászai-féle 4iG üzemeltetheti a BKV informatikai rendszerét 19 milliárdért
|
A BKV által kiírt közbeszerzést a Sys IT Services Szolgáltató Kft. nyerte el fővállalkozóként, ennek a cégnek lesz az egyik alvállalkozója a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG. A másik alvállalkozó egyébként a T-Systems Magyarország Zrt. Ezek a cégek 5+5 évig működtethetik és fejlesztik a BKV informatikai rendszerét.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/07/02/meszaros_lorinc_cege_fejlesztheti_a_bkv_informatikai_rendszeret/
|
2019-07-02 23:25:00
| true | null | null |
Index
|
A korábbi botrányok ellenére továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kft. munkatársai láthatják el az őrzés-védelmet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. épületeinél és a közparkban.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent, eredményhirdetésről szóló tájékoztató szerint a Városliget Zrt. által terület- és objektumőrzésre, valamint, személy- és vagyonvédelmi feladatok ellátására kiírt tenderét a Valton-Sec kapta meg. A felek június 11-én írták alá a keretszerződést, a megbízás a pályázati felhívás szerint 4 évre szól.
A Valton munkatársai a Városligetben és a Liget Budapest Projekthez kapcsolódó területen, illetve a zrt. vagyonkezelésében és használatában lévő helyeken és objektumokban dolgoznak majd nettó 620 millió forintért.
Így a Valton-Secnek a közparkban, valamint a Magyar Innováció Házánál (volt Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum területén), a Millennium Házánál, az Új Nemzeti Galériánál, a Néprajzi Múzeumnál, a Városliget Színháznál, a mélygarázsoknál és a Magyar Zene Házánál kell őrzés-védelmi feladatokat ellátnia.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy a munka kiterjed fegyveres őrzésre és a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre vonatkozó területbiztosításra is.
A Városliget Zrt. 2017-es, hasonló tenderét szintén a Valton-Sec Kft. kapta meg. Akkor a cég 2019. augusztus 20-ig tartó, időszakra nettó 465 millió forintot számlázhatott. A vállalkozás emberei, mint emlékezetes, a munkavégzés során botrányos incidensbe keveredtek.
A balhé 2018. április 25-én, Ligetvédők tüntetésén tört ki. Az aktivisták a faátültetések újrakezdése ellen tiltakoztak, és el akarták állni az építési területről kihajtó járművek útját. Ekkor a két tábor vitába keveredett, majd a Valton emberei szétverték a demonstrációt.
A 168 óra videót közölt a történtekről:
A Városliget Zrt. öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Hogy az őrzés-védelem ellátását ismét a Valton-Sec Kft. kapta meg, leginkább annak köszönhető, hogy a társaság sorban nyeri az állami munkákat. Erről az Index és a 24.hu is írt.
A társaság olyan munkákhoz jutott, mint a Fidesz Lendvay utcai székházának vagy a Tiborcz István érdekeltsége által megszerzett turai Schossberger-kastélynak az őrzése. Ezeken kívül a Valton-Sec Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégekkel együtt nyerte meg a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság nettó 26 milliárd forintos őrzés-védelmi tenderét.
A kft. két tulajdonosa Varga Lajos és Bessenyei István. Az utóbbi üzletember, aki Sarka, vagyis most már Bessenyei Kata élettársa, nemrég azzal keltett feltűnést, hogy hatalmas házat épít a Svábhegyen, amit a Magyar Narancs mutatott be. Az Átlátszó a közelmúltban arról számolt be, hogy Bessenyei és a Valton magánrepülőgépet vettek, amit Rogán Antal propagandaminiszter is használt:
A Matolcsy család házibankja finanszírozta, Rogán Antal is használta Bessenyei magánrepülőgépét
A magyarországi légi járművek lajstromnyilvántartását böngészve újabb, Fidesz-közelinek mondott vállalkozók érdekeltségébe tartozó magánrepülőgépre bukkantunk. A HA-BES lajstromjelű privát jet 2017. december 22-én került a magyar légi nyilvántartásba. A közepes méretű business jetek kategóriájába tartozó magángép a HUN-JET Kft. tulajdona, mely a Fidesz kedvenc őrző-védő cégének titulált Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltsége.
A Valton-Sec értékesítésének árbevétele évről-évre növekszik: 2016-ban nettó 2,7 milliárd forint, 2017-ben már 6,4 milliárd, 2018-ban pedig 7,3 milliárd volt. Tavaly a cég adózott eredménye bő 1 milliárd forint lett, melyből a tulajdonosok 450 millió forintot vettek ki osztalékként.
|
Újabb 620 millió forintért őrizheti a Városligetet a Valton
|
A korábbi botrányok ellenére továbbra is a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton-Sec Kft. munkatársai láthatják el az őrzés-védelmet a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. épületeinél és a közparkban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/07/02/ujabb-620-millio-forintert-orizheti-a-varosligetet-a-valton/
|
2019-07-02 23:27:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kézicsarnok, kosárlabda csarnok, egy időben még jégcsarnok is szerepelt a veresegyházi tervek között korábban. Utóbbi - lehet csak átmenetileg, de - egy ideje lekerült a napirendről, helyette a képviselő testület június 28-i ülésén egy új projektről vitázott az előterjesztés szerint, egy TAO-támogatásból épülő röplabda csarnokról.
Az akkori pénteki ülés egyetlen napirendi pontjaként úgy szerepelt a "Veresegyházi Katolikus Gimnázium épületegyütteséhez kapcsolódó röplabda-munkacsarnok építésének támogatása", hogy a helyi sportegyesületnek nincs röplabda szakága. Igaz, hasonló hiányosság nem szokott gondot okozni, ezt a kiskaput a vonatkozó jogszabályok is feltétellel bár, de nyitva hagyják. Ez a kiskapu pedig lehetővé teszi, hogy ott is épüljön olyan létesítmény, ahol korábban erre megfelelő hivatásos, vagy amatőr csapat hiányában nem volt szükség. Mindössze annyi kell, hogy a beruházni kívánó szervezet összeálljon egy olyan egyesülettel, melynek van megfelelő szakága és csapata.
Mint az előterjesztésből kiderült, néhány éve katolikus gimnáziumot építettek a városban, melynek fenntartója a Váci Egyházmegye.
"A fejlesztés folytatásaképpen a Veresegyházi Katolikus Gimnázium számára tornacsarnok építése szükséges. A beruházás megvalósítása állami támogatás felhasználása érdekében sportegyesülettel (Gödöllői Röplabda Klub) való együttműködés keretében valósul meg, mint röplabda-munkacsarnok."
A beruházást önerő és TAO-támogatás segítségével szeretnék megvalósítani, a tervezett költség várhatóan bruttó 1,008 milliárd forint lesz. Ehhez a röplabda klub 706,1 ezer forint TAO-t szeretne lehívni, az egyház 231,7 millióval szállna be, az önkormányzatnak pedig mindössze 70,8 millió forintot kell betennie a közösbe. Ezt a pénzt egyébként az önkormányzat a szükséges telkek megvásárlásához biztosítja az egyházmegye részére, utófinanszírozás formájában. Vagyis az egyházmegye még júliusban lebonyolítja az adás-vételt, ezt követően pedig az önkormányzat 2020. március 31-ig átutalja majd a 70,8 millió forintot.
Az előterjesztés szerint
"az építendő röplabda-munkacsarnok a gimnazisták testnevelése és a röplabda-utánpótlásnevelés mellett az egyházzal egyeztetett, a városban működő más sportágak részére is biztosít teremhez jutási lehetőséget és szolgálja a város kulturális és társadalmi életét is".
Veresegyházon nem ez az első nagy sportcélú beruházás: évek óta húzódik egy kézilabda-munkacsarnok felépítése, mely az ötlet megszületése és a pályázatok benyújtása óta rengeteget drágult. Mint az egy május 30-i előterjesztésből kiderült, a lefolytatott közbeszerzés alapján egyetlen ajánlat érkezett a Constructor Domini Kft.-től, bruttó 3,2 milliárd forintról, amivel szemben az elnyert TAO-pályázatok keretében mindössze bruttó 2,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlása érdekében a város kezdeményezte a kézilabda szövetségnél a TAO-keret megnövelését.
Emellett már lezajlott a kosárlabda csarnok kivitelezése is, mellyel kapcsolatban egy bámulatos TAO-trükköt is bevetett a város vezetése. Mint arról tavaly beszámoltunk, sikerült összehozniuk azt, hogy TAO-ból finanszírozzák a TAO-ból felépülő kosárcsarnok önrészét is. A TAO-t ugyanis telekvásárlásra is fel lehet használni, ezért a projekt helszínéül szolgáló ingatlant majdnem pont annyiért adták el a sportegyesületnek, mint amennyi önrészt a városnak be kell tolnia a projektbe. Az egyesület az ingatlan vételárát pedig TAO-támogatásból fedezte. A munkára kiírt közbeszerzési eljárást egyébként a Laterex Építő Kft. nyerte el, nettó 685 millió forintos ajánlatával. Az április 24-én közzétett módosító hirdetmény szerint a munkák teljesítése határideje idén május 20-án járt le. A csarnokot június 29-én adták át.
|
Csapat nincs, de 1 milliárdos röplabda csarnokot épít Veresegyház
|
Veresegyházán lassan már mindent megépítenek, amire csak TAO-támogatást igénybe lehet venni. A legújabb projekt az egymilliárdos röplabdacsarnok.
Az akkori pénteki ülés egyetlen napirendi pontjaként úgy szerepelt a "Veresegyházi Katolikus Gimnázium épületegyütteséhez kapcsolódó röplabda-munkacsarnok építésének támogatása", hogy a helyi sportegyesületnek nincs röplabda szakága. Igaz, hasonló hiányosság nem szokott gondot okozni, ezt a kiskaput a vonatkozó jogszabályok is feltétellel bár, de nyitva hagyják. Ez a kiskapu pedig lehetővé teszi, hogy ott is épüljön olyan létesítmény, ahol korábban erre megfelelő hivatásos, vagy amatőr csapat hiányában nem volt szükség. Mindössze annyi kell, hogy a beruházni kívánó szervezet összeálljon egy olyan egyesülettel, melynek van megfelelő szakága és csapata.
a tervezett költség várhatóan bruttó 1,008 milliárd forint lesz. Ehhez a röplabda klub 706,1 ezer forint TAO-t szeretne lehívni, az egyház 231,7 millióval szállna be,
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csapat-nincs-de-1-milliardos-roplabda-csarnokot-epit-veresegyhaz.html
|
2019-07-07 17:39:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Bige Holding Kft. számára kedvező bírósági döntés született a szolnoki gyárról a megyei katasztrófavédelem határozatával szemben, és bár a kft. titkársága egyelőre nem erősítette meg, az MTI úgy tudja, a héten újraindul a cég szolnoki gyára.
A Debreceni Törvényszék azonnali intézkedésként elrendelte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azon határozatának halasztását, amely megtiltotta a Bige Holding Kft. szolnoki gyárának üzemeltetését - erősítette meg a cég a sajtóban megjelent információt hétfőn az MTI-nek.
Hozzátették, a kft. üdvözli a döntést, amely lehetővé teszi a cég munkavállalóit és üzletfeleit is fenyegető károk csökkentését, illetve elkerülését. A társaság a továbbiakban is a jogszabályoknak és a rá vonatkozó bírósági és hatósági határozatoknak megfelelően fog eljárni.
Mivel a határozat jogszerűségéről szóló per továbbra is folyamatban van, a Bige Holding Kft. az üggyel kapcsolatosan további nyilatkozatot jelenleg nem kíván tenni - tájékoztattak.
A megyei katasztrófavédelem az MTI megkeresésére nem kívánt nyilatkozni az ügyről.
A Bige Holding Kft. szolnoki műtrágyagyárának működési engedélyét azért függesztette fel június első napjaiban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mert ismételten hiányosságokat tártak fel az üzemben, emiatt ott a biztonságos működés feltételeit nem tartották adottnak - nyilatkozta korábban az MTI-nek a katasztrófavédelem.
|
A bíróság Bige László javára döntött, és felfüggesztette a katasztrófavédelem döntését
|
A Bige Holding Kft. számára kedvező bírósági döntés született a szolnoki gyárról a megyei katasztrófavédelem határozatával szemben, és bár a kft. titkársága egyelőre nem erősítette meg, az MTI úgy tudja, a héten újraindul a cég szolnoki gyára.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/08/a-birosag-bige-javara-dontott-es-felfuggesztette-a-katasztrofavedelem-donteset
|
2019-07-08 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Sokan és sokféle módon próbálták már érzékeltetni, mennyire különös „piaci” figura Mészáros Lőrinc. Volt, aki kiszámolta, hogy az üzletembernek tíz esztendő alatt arányaiban nagyobbat nőtt a vagyona, mint a Facebooknak, az Apple pedig hozzá képest a kanyarban sincs. Az adatsorra az érintett magabiztosan reagált: „hát lehet, hogy okosabb vagyok Zuckerbergnél, nem gondolják?”.
Mások azt bizonyították, hogy a legnagyobb mértékben (értsd: a legpofátlanabbul) épp akkor „árazódnak” felül a hazai közbeszerzések, ha a munkát a Facebook-alapítónál is pengébb magyar országépítő nyeri. Akadtak továbbá, akik szóvá tették: Mészáros legutóbb több osztalékot vett ki a cégeiből, mint az állam bármelyik mamutvállalatából. Mi meg dokumentáltuk, hogy a miniszterelnökhöz családilag vagy felcsútilag köthető érdekeltségek öt-hatszor „hatékonyabban” szívják a közpénzt, mint a normális piaci működésre berendezkedett erőcsoportok.
Aztán a minap megjelent egy cikk az Indexen, amely a magyar és a cseh felsőelit összehasonlításakor arra a megállapításra jut, hogy odaát a piac, a teljesítmény, a nemzetközi siker számít – a leggazdagabb prágai mogul, Petr Kellner játéktere például Kína, Vietnám és az Egyesült Államok –, nálunk meg a politikai megbízhatóság. Így viszont
Mészáros Lőrinc legfeljebb Felcsút 300 kilométeres körzetében képes bizniszelni, pontosabban ott, ahol az Orbán-kormány szabályozói oldalról be tud avatkozni a piac működésébe.
Ilyen előzmények után július első napján a Világgazdaság megszólaltatta az Egyesült Mészáros Művek – hivatalos nevén: az Opus Global Nyrt. – elnökét. Mészáros Beatrix, a cégbirodalom „szülőatyjának” lánya határozottan állította, hogy mozgalmasabb időszak következik a vállalatcsoport életében, és több szegmensben is látnak régiós „növekedési potenciált”. Nemzetközivé akar terebélyesedni a Mészáros-csoport? – kérdezhetnénk. Akad még ország, ahol lehet keresnivalója egy alapvetően államipénz-becsatornázásra optimalizált magyar társaságnak? És vajon kik azok a piacilag értelmezhető, globális versenyhez szokott csúcsmenedzserek, innovatív zsenik, akik a nevüket adják ehhez a kísérlethez?
Annyit már korábbról tudhat a nagyérdemű, hogy az Opus Global jelenlegi operatív főnöke, Ódorné Angyal Zsuzsanna vezérigazgatói asszisztensként kezdte az elődvállalatnál. Ő lenne az újabb piaci előretörés frontembere? Vagy az Opus ipari divízióvezetője, Halmi Tamás, aki 2010-ben a bicskei földhivatal vezetői székéből ült át az infrastruktúra-beruházásokkal foglalkozó Mészáros és Mészáros Kft.-hez? Esetleg az Opus visontai és tiszapüspöki gabonafeldolgozóit irányító, harmincas éveiben járó, forrásaink szerint kiváló képességű, de nemzetközi tapasztalat híján lévő Tóth Anett? Az a Makai Szabolcs, aki július elején csatlakozott társvezérigazgatóként a felcsúti família mezőgazdasági vállalkozásait összefogó Talentis Agro Holdinghoz, az ezt megelőző húsz évben viszont a Cargill nevű amerikai multit képviselgette szerte a nagyvilágban? Talán.
Vagy a szállodaipari-turisztikai érdekeltségeket felügyelő, a baloldali indíttatású Leisztinger Tamástól „örökölt” Hülvely István nyújtja majd át a határokon az Opust? Lehetséges, hogy arra a Kertész és Társai Ügyvédi Irodára támaszkodva fogják meghódítani Közép-Európát, melynek egyik alapembere, Lacfi Endre a Gyurcsány-érában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként szolgálta a hazát? Esetleg a 2010-ben leváltott baloldali hatalommal is össze-összefogó, később a Mészáros-vállalatok tőzsdei bevezetését vezénylő Jászai Gellért lesz a dzsolidzsóker? Körülötte ugyan fellelhető néhány Raiffeisen Banktól elszármazott pénzügyes, de épp most jelentette be, hogy valamelyest lazít a felcsúti köteléken, és a 4iG informatikai konglomerátum élén önálló tényezővé fog válni. E minőségében rögvest húzott is egy bátrat: most szerdán jelentette be, hogy az általa vezetett részvénytársaság közös, nemzetközi vizekre evező gazdasági egységet alapít bizonyos Galambos László Péterrel. Ő ugyanaz a személy, akit 2013–2014-ben fegyveres NAV-ellenőrök asszisztenciája mellett vett rá a kormány, hogy szíveskedjen nyomott áron eladni az államnak a Brüsszelből érkező EU-pénzek kifizetését és dokumentációját kezelő Welt 2000 Kft.-t. Jászai tehát nagyvonalú volt: partnerré tette az egykor Fidesz-ellenségként kezelt szoftvermágust.
Lehetséges, hogy a felcsúti atyamester is a megbocsátás erényét gyakorolva lép majd egyről a kettőre? A Válasz Online csapata, azaz mi, két hete döbbenten tapasztaltuk, hogy Mészáros bizalmasai elhappolták előlünk a Heti Válasz 18 évnyi archívumát, mindezt ráadásul Simicska Lajos egyik jobbkezének aktív közreműködésével tették. Most akkor a Fidesz rehabilitálta a korábbi Simicska-stábot? – értetlenkedtünk. Azt tudtuk, meg is írtuk, hogy az adóhivatal egykori Vida Ildikója újabban Mészáros Lőrinchez lojális. Ám arra nem számítottunk, hogy
a nemrég még árulóként emlegetett simicskisták csapatostul váltanak fenntartót.
Az eddigi kérdőjeles mondatok megválaszolására egyetlen esély kínálkozott. Átvilágítottuk Mészáros minden fontosabb érdekeltségét. Próbáltuk megfejteni, hogy az eddig említetteken kívül vannak-e nemzetközi mércével is mérhető topmenedzserek a csoportjában. Azaz lesz-e valaha esély arra, hogy egyszer majd nem kell az első tíz- és százmilliárdok forrását firtatnunk, hanem szabadon örülhetünk egy újabb magyar multi létrejöttének. A választ nyilván az olvasókra bízzuk, de segítségképpen hat kategóriába soroltuk a cégbirodalom legfontosabb álláshalmozóit és frissen igazolt játékosait. Találtunk bőven segítő családtagokat, Simicska-árvákat, az államtól vagy a jegybanktól leszerelt tisztviselőket, politikai-baráti szövetségeseket, illetve olyan kádereket, akik a felcsúti kör által beszippantott pénzintézetek állományából verbuválódtak. Jó böngészést!
I. Segítő családtagok
Mészáros Beatrix
Egyértelműen ő a cégcsoport legfontosabb tartópillére; az első a potenciális Mészáros-örökösök között. A felcsúti milliárdos idősebbik lánya tíz éve végzett a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi szakán, majd Európa legnagyobb felsőoktatási magánintézményében, a milánói központú Szent Szív Katolikus Egyetemen képezte tovább magát. Idéntől Dr. Mészáros Beatrixként szerepel a cégjegyzékben, hiszen nemrég jogi diplomát is szerzett a Debreceni Egyetemen. Korábban a Mészáros család agrárvállalatait irányította, több cégben tulajdonrészt is kapott, 2017 óta pedig ő a tőzsdei vezérhajó, vagyis az Opus Global Nyrt. igazgatósági elnöke. Azóta „mindenhez is” ért; mára további tizenegy, más-más iparágban remeklő társaságnak lett irányítója vagy tisztségviselője. Önálló cégjegyzési joga van a Budapest–Belgrád vasútvonal építés központi cégében, az RM International Zrt.-ben, valamint a Mészáros család tőzsdén kívüli érdekeltségeit összefogó Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-ben és a tanácsadásra szakosodott Talentis Consulting Zrt.-ben. Ugyancsak az igazgatóságot erősíti a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt.-ben, a Csabatáj Mezőgazdasági Zrt.-ben és a Mátra Energy Holding Zrt.-ben. Felügyelőbizottsági elnök vagy tag a Mátrai Erőmű Zrt.-nél, a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél, az Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-nél, a tiszapüspöki kukoricafeldolgozót üzemeltető KALL Ingredients Kereskedelmi Kft.-nél és 2Rule sporttermékeket árusító Magyar Sportmárka Zrt.-nél.
Mészárosné Kelemen Beatrix
A felcsúti üzletember felesége elnökli a Felcsút és környéke fiataljainak támogatására létrejött két jótékonysági „intézményt”, a Mészáros Alapítványt és A Vál-völgyi Fiatalokért Alapítványt, továbbá ő ügyvezeti A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány szállóját, a kisvasút alcsútdobozi végállomásánál lévő Puskás Ferenc Sport Hotelt. Mészárosné több vállalatban is társtulajdonos a férje oldalán, felügyelőbizottsági tag a herceghalmi Agrosystem Mezőgazdasági Zrt.-nél, illetve önálló cégjegyzési joga van a családi „konszern” marketingjéért és a Vál-völgyi Zsúr gasztrofesztivál rendezéséért felelős Flamingo 24 by Talentis Kft.-ben. A fideszes médiaholding létrejöttéig Kelemen Beatrix volt az Echo Tv elnöke, aztán beharangozták, hogy az ő felügyelete alatt működik majd két netes életmódcsatorna (Life Tv, Ozone Tv). Mindemellett nemrég saját filmgyártó céget is alapított Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt. néven.
ifj. Mészáros Lőrinc
A Vál-völgye Vadásztársaság és a Hidashát-Bélmegyer Vadgazdálkodási Társaság elnökeként működő fiú inkább az agrárprofilú Mészáros-vállalatokban aktív. Igazgatósági tag a család mezőgazdasági érdekeltségeit összefogó Talentis Agro Zrt.-ben, valamint a Csabatáj Zrt.-ben és a Simicska Lajostól átvett Mezort Általános Befektetési Zrt.-ben, továbbá ő a Búzakalász 66 Felcsút Kft. és a Hidas-Vét Kft. ügyvezetője. Testvéreihez hasonlóan az ifjabbik Lőrincnek önálló cégjegyzési joga van a Talentis Group Zrt.-ben, illetve hozzá tartozik a Mészáros Autó Javító Kft.-t irányítása is.
Homlok-Mészáros Ágnes
A fiatalabbik Mészáros-lány is igazgatósági tag az Opus Global Nyrt.-ben, a Talentis Groupban, a Mátra Energy Holdingban, de operatív ügyvezetői feladatai csak az ásványvízgyártó Vivienvíz Kft.-ben, az ingatlanforgalmazó Bau-Product 2002 Kft.-ben, valamint a maga által alapított műanyaggyártó cégben, a H-M Pet Kft.-ben vannak. Homlok-Mészáros a minap felügyelőbizottsági tag is lett a férje tulajdonában lévő Vasútvillamosító Kft.-ben – amely egyebek mellett arról híres, hogy alvállalkozóként ugyancsak részese (lesz) a Budapest–Belgrád „szupervasút” építésének.
Homlok Zsolt
Az utóbbi napokban a szombathelyi Haladás Vasutas Sportegyesület elnökeként nyilatkozó, korábban a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-t vezető üzletember két éve ment hozzá Mészáros Lőrinc lányához. Egy ideig igazgatósági tag is lett a család most felértékelődő vasúti cégében, a belgrádi vasútvonalon dolgozó RM International Zrt.-ben. Ezt a pozícióját azóta hátrahagyta, de mint Homlok-Mészáros Ágnesnél már utaltunk rá, alvállalkozó partnerként ott lesz az após kötöttpályás csúcsprojektjében – illetve már ott van több állami tender győztesei között (a Vasútvillamosító Kft. vagy a Homlok Építő Zrt. képében).
Tiborcz Péter
A kormányfő vejének testvére nemrég a Mészáros Lőrinc-tulajdonú MKB Bank új informatikai cégének felügyelőbizottságában tűnt fel. Az MKB Digital Zrt. új üdvöskéje 2015-ig a NAV informatikai fejlesztési főosztályát vezette, korábban energetikai tanácsadó volt a fejlesztési tárcánál, a 2006–2010-es ciklusban pedig a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnökeként vétette észre magát. Három éve a Heti Válaszban azt írtuk: Tiborcz Péternek egy időre ugyan „elfogytak” a hivatalos pozíciói, de informálisan ott mozgott például az azóta beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház egyes partnerirodái mögött.
Jászai Sándor
A Mészáros Lőrincet tőzsdei tényezővé emelő Jászai Gellért édesapja a 2010-es kormányváltás után a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökeként működött. Állami kinevezésén akkoriban sokan meglepődtek; bár eredeti végzettsége geológus, de 1991-től végig bankárként dolgozott – az utolsó pénzintézeti éveiben a Raiffeisen váci fiókját vezette. Jelenleg pedig a Mészáros Lőrinchez tartozó Mátrai Erőmű felügyelőbizottságát erősíti, emellett a potenciális Paks II.-beszállítóként emlegetett KPRIA Magyarország Zrt. igazgatósági tagja.
II. Simicska-árvák
Baji Csaba
A legelső Orbán-kormány idején ő vezette a Paksi Atomerőművet, majd a 2010 utáni Simicska-érában az állam legfontosabb vállalata, a Magyar Villamos Művek első embere lett. Négy évvel később, amikor a miniszterelnök összeveszett a Fidesz gazdasági hátországát addig egy személyben megjelenítő „Lajossal”, a simicskátlanítás jegyében Bajit is elküldték az MVM-től. Mostanra viszont rehabilitálta a Nemzeti Együttműködés Rendszere: tavaly közel tucatnyi olyan napelemcéget vett a nevére, melynek irodája a Tiborcz közeli Czéh-Tóth család pécsi ingatlanában van (Megyeri út 26.). Sőt: immár ő vezeti a Mészáros-féle Opus Global-óriás energetikai divízióját, s ebből logikusan következik, hogy néhány napja beülhetett a Mátrai Erőmű felügyelőbizottságába is.
Horváth Péter
Régebben ő volt a Fidesz szolnoki elnöke, majd 2010-től állami megbízatást vállalt: három évig irányította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, utána – Baji Csaba csapatának tagjaként – az MVM gázügyi vezérigazgatói feladatait látta el. Horváth az úgynevezett G-nap után először nem a tiltott, hanem a tűrt kategóriába került: egy évig még vezethette az Első Nemzeti Közműszolgáltatót. Azóta tanácsadóskodott, majd Baji érkezésével őt is felvette a Mészáros-csoport: most júniustól ő a Mátrai Erőmű vezérigazgatója.
Purgai Ferenc
A 2014–2015-ös Orbán–Simicska-összeveszés idején a Mezort Zrt. akkori vezére még lelkesen bírálta a kormány agrártámogatási politikáját. Négy évvel később aztán Mészáros Lőrincre „szállt” a Simicska-féle Mezort, Purgai Ferenc pedig – lássunk csodát – megtarthatta vezető tisztségét a vállalat néhány leánycégénél (Lajta-Hanság Zrt., Sárvári Mezőgazdasági Zrt., Sárvári Vadkert Ingatlanhasznosító és Beruházó Zrt.). Mi több: idén év elején a felcsúti milliárdos a családi agrárholdingként funkcionáló Talentis Agro Zrt. igazgatóságába is befogadta.
Vida Ildikó
Négy éve a Forbes magazin őt választotta a negyedik legbefolyásosabb nőnek a hazai közéletben. Aztán a „magyar köztisztviselők kitiltása az Egyesült Államokból” című folytatásos teleregény hatására távozott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal éléről, majd régi mentora, Simicska Lajos nyújtott neki menedéket a Mezort és az állami útépítésből kiutált Közgép Zrt. vezető testületeiben. A NER ezért Vida Ildikót évekig árulóként kezelte, majd jött a meglepetés: nemrég ő lett a Mészáros Lőrinchez „sodródott” B-Reklám Kft., valamint a Pro-Ráta, Pro-Aurum és Megapolis Media részvénytársaságok vezetője. Ez az a céghálózat, amelyre Simicska annak idején ráépítette például a Mahir plakátcéget és a Közgépet.
Benyó Zsuzsanna
Vida Ildikóhoz hasonlóan ő is bejáratott stábtag volt Simicska Lajosnál – és a bizalmi kapcsolatnak a G-nap sem vetett véget. Aztán jöttek a 2018-as választások, és Benyó Zsuzsanna az egykori cégcsoporttal együtt automatikusan „beolvadt” a Mészáros-érdekkörbe. Máig ő ügyvezeti a Simicskától a felcsútiakhoz került Breda-2000 Zrt.-t, illetve a Pro A és Pro B nevű vagyonkezelő kft.-ket (melyek ugyancsak a Közgépet birtokló cégegyüttes tagjai).
Tóth Marianna
Ő szintén egy Benyó Zsuzsanna-típusú ősbizalmas: a 2018-as választási kampányban a kormánypárti Origo még cikket is írt „Ahol Tóth Marianna, ott van mindig a háttérben főnöke, Simicska Lajos” címmel. Ma már a mondat úgy igaz, hogy ahol Tóth Marianna, ott van a háttérben új főnöke, Mészáros Lőrinc. A hölgy vezeti a Mahir Zrt.-t, a Magyar Nemzet korábbi kiadóját, vagyis a Nemzet Kft.-t, továbbá a vagyonkezelő-ingatlanforgalmazó Rác-Ing Kft.-t, Neo-Met Kft.-t és Mundus Invest Zrt.-t.
Fecske Zoltán
Egészen 2018 elejéig kitartott Simicska Lajos plakátcégeinek élén, majd a választások után szinte nyomban visszakerült e „szakosított” vállalkozások élére, és ma már a Mészáros-csoport alkalmazottjaként irányítja az Euro Publicity Kft.-t, a Publimont Hirdetésszervező Kft.-t és az A Plakat Kft.-t.
III. Korábbi állami alkalmazottak
Hornung Ágnes
Pénzügyekért felelős államtitkár volt a Varga Mihály vezette minisztériumban, de 2018 őszén szülés miatt távozott. A tárcavezető azt mondta, az állam csak átmenetileg búcsúzik Hornungtól. Egy biztos: időközben ő lett a Mészáros Lőrinc-féle MKB Bank felügyelőbizottsági elnöke.
Sárváry István
Három éve attól zengett a sajtó, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János sorra eltávolítja a tárcától L. Simon László korábbi államtitkár bizalmasait. Köztük a kiemelt kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkárt, Sárváry Istvánt. Utóbbi megúszta komoly egzisztenciális lecsúszás nélkül: jelenleg ő vezeti Mészáros Lőrinc V-Híd Építő Zrt.-jét, valamint a felcsúti üzletember öccse birtokában lévő Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó Kft.-t. Mindemellett igazgatósági tag az RM International Zrt.-ben.
Bernáth Tamás
Idén tavasszal közös megegyezéssel távozott az állami Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatói székéből. Viszont puhára esett: Bernáth ma már igazgatótanácsi tag a Mészáros és a Tiborcz család közös tőzsdei ingatlanvállalatában, az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben.
Détári-Szabó Ádám
A 2014-es parlamenti voksolás előtt a kamugyanús Együtt 2014 Párt delegáltjaként tagja lett a Nemzeti Választási Bizottságnak. Ez az alakulat vélhetően kizárólag azért jött létre, hogy összezavarja a Bajnai Gordon fémjelezte Együtt szavazóit. Détári-Szabó később a külügyi tárca háttérintézményénél, a mára megszűnt Magyar Nemzeti Kereskedőháznál volt gazdaságdiplomáciai osztályvezető. Tavalytól pedig ő az Appeninn Nyrt. befektetési kapcsolattartója – és a társaság közel másfél tucat leánycégének vezetője.
Csák Gyula
Korábban fideszes képviselő volt a szeghalmi képviselőtestületben, majd 2017-ig az állami résztulajdonú Alföldvíz Zrt. vezéreként bizonyíthatott (ma ugyanitt igazgatósági elnök). Jelenleg Mészáros Lőrinc első számú mezőgazdasági menedzsere, a Talentis Agro Zrt., illetve a Mezort és a Murátó Zrt. vezérigazgatója.
Adravecz Edit
Mészáros Lőrinc egyik büszkesége a Vért Vadászati Kft. nevű felcsúti cég, amely több tízezer hektáron végez vadgazdálkodási tevékenységet. Jelenleg Adravecz Edit a cég ügyvezetője – korábban ugyanő az állami Verga Veszprémi Erdőgazdaság vadászatszervezője volt. És nem mellékesen: Adravecz a hivatalos nyilvántartásokban közös lakcímen szerepel a Vál-völgye térség állami erdőgazdasága, azaz a Vadex Mezőföldi Zrt. vezérigazgatójával, Majoros Gáborral.
Bendik Bernadett
A Fővárosi Vízműveknél edződött, 2017-ig a társaság egyik leánycégét (Magyar Víz Mérnökszolgálati Kft.) is vezető menedzser tavaly óta a 2Rule-szereléseket forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt. irányítója. Neve 2014-ben az egyik letelepedési kötvényes vállalkozás körül is felbukkant.
IV. Politikai/baráti szövetségesek
Tima János
Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere a legnagyobb álláshalmozó a tágan értelmezett Mészáros-birodalomban. 2017-ig „csak” a Mészáros és Mészáros Kft. gazdasági igazgatójaként funkcionált, azóta viszont szinte minden feladatot elvállal, amit a főnökség kiszignál neki. Felügyelőbizottsági elnök a tőzsdei Opus Global Nyrt.-ben, továbbá ott ül a 4iG informatikai óriáscég, a KALL Ingredients Kft., a biztosításközvetítő Keszthelyi Holding Zrt., a tatabányai Városkapu szolgáltatóházat birtokló T-Ingatlanfejlesztő 2016 Kft., a Mátra Energy Holding, a TV2-beszállítóként ismert IKO Holding, az Agrosystem Mezőgazdasági Zrt., a Magyar Sportmárka Zrt., valamint a veszprémi kézilabdacsapatot menedzselő Veszprém Handball Team Zrt. felügyelőbizottságában is. Mindemellett igazgatósági tag a kandallógyártó Wamsler SE Háztartástechnikai Európai Részvénytársaságnál, a TV2 Média Csoportnál és csatornát tulajdonló Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél – valamint operatív irányító az utóbbi vállalat mögött tagként megjelenő, Andy Vajnától „örökölt” AV Progress Kft.-ben. Ügyvezető továbbá olyan kisebb jelentőségű vagyon- vagy ingatlankezelő társaságokban, mint a B+T Management, a K-Investment Partner és a Wellnesshotel Építő Kft. Sőt: a minap az ő nevére írták át a Heti Válasz bedöntésében kulcsszerepet játszó Infocenter.hu Média Zrt.-t is. Ez így mindösszesen 18 cég – de a portfólió bármelyik pillanatban bővülhet.
Konczné Kondás Tünde
Koncz Ferenc fideszes parlamenti képviselő, Szerencs város expolgármesterének felesége mára kitüntetett szerepet kapott a Mészáros-csoportban. Kondás Tünde a Talentis Agro Zrt.-ben, a Mezortban és Wamsler SE-ben az igazgatóságot erősítheti, továbbá helyet szorítottak neki a Magyar Sportmárka Zrt. felügyelőbizottságában is. Konczné a MET-csoportba tartozó Tigáz Zrt.-nél igazgatósági tag.
Bálint Istvánné
Bicske fideszes alpolgármestere igazgatósági tag lett a Mészárosné Kelemen Beatrix által idén márciusban alapított Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.-ben.
V. Az MNB vagy az MKB (volt) tisztségviselői
Balog Ádám
Az állam 2014-ben vette meg újramagánosítási céllal az MKB-t, a szanálási hatóság pedig a Magyar Nemzeti Bank lett. A privatizálandó pénzintézet élére az MNB alelnöki székét hátrahagyó Balog Ádám került – majd az MKB-t megvásárló egzotikus hátterű tőkealapok mögül lassan előbújt Mészáros Lőrinc. A felcsúti potentát érkezése nem söpörte el Balogot, ma is ő a bankvezér. Szakértelmére Mészáros immár a Status Capital Kockázati Tőkelap-kezelő Zrt. felügyelőbizottságában is igényt tart.
Csapó András
Egyszerre érkezett az MKB-hoz Balog Ádámmal; jelenleg a bank jogi, kormányzati és kiemelt ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese – vagyis a pénzintézet egyik kulcsfigurája. Mészáros Lőrincék bizalmából Csapó András nemrég a Mátrai Erőmű felügyelőbizottságába is bekerült.
Dakó Gábor Miklós
Tavalyig ő volt az MNB tőkepiaci és piacfelügyeleti igazgatója, majd csatlakozott a Mészáros-csoport tőzsdei cégeinek jogi ügyeit intéző Kertész és Társai Ügyvédi Irodához. Napokkal ezelőtt kinevezték az Opus Global Nyrt. társaságirányításért felelős vezérigazgató-helyettesévé.
Gombai Gabriella
Mészárosék az MKB stábjából emelték át a Talentis Consulting tanácsadócég élére. Gombai Gabriella e tisztsége mellé a cégháló más, technikai jellegű vállalatainak ügyvezetését is megkapta: konkrétan a Status Energy, a KZH Invest és a KZBF Invest kft.-kről van szó.
VI. „Másodállásra” szerződtetett Takarék-emberek
Vida József
A B3 Takarék vezetőjeként hírnevet szerzett, majd az egyesült Takarékbank elnök-vezérigazgatójává avanzsált Vida József évek óta üzleti koalíciót működtet Mészáros Lőrinccel: tagja az Opus Global igazgatóságának és a Status Capital Kockázati Tőkelap-kezelő felügyelőbizottságának. Vida veszi a nevére a felcsúti kör által „annektált” TV2-t, illetve június végén beülhetett az állam Fejér megyei vadásztatócége, a Vadex Mezőföldi Zrt. felügyelőbizottságába is.
Gál Miklós
Az Opus Global Nyrt. frissen kinevezett, bizalmi vagyonkezelő szakközgazdász diplomával is rendelkező vezérigazgatója eddig a 3A Takarékszövetkezet elnökeként és a Centrál Takarékszövetkezet igazgatósági tagjaként kamatoztatta pénzpiaci tapasztalatait. Vida Józsefhez hasonlóan Gál Miklós is jelentős szerepet vállalt a takarékszövetkezeti integrációban (azaz a pénzintézeti hálózat NER-kompatibilissé tételében). Nem mellékesen: tagja a Status Capital Kockázati Tőkelap-kezelő igazgatóságának, továbbá a MET-csoportba tartozó Tigáz felügyelőbizottsági elnöke.
Oszlányi Törtel András
A Takarékbank HR-igazgatója idéntől felügyelőbizottsági tag és auditbizottsági elnök a Mészáros-dominálta MKB Bankban. Oszlányi Törtel annak a BanKonzult Finance Zrt.-nek is vezérigazgatója, melynek közvetve egyharmadnyi részvénycsomagja van az MKB-ben – és amelynek a felcsútiakkal szimbiózisban működő Duna Aszfalt-főnök, Szíjj László a tulajdonosa.
Gödör Éva
A Vida József-féle B3 Takarék egykori cégjogásza jelenleg a Takarék Jelzálogbank és az Opus Global Nyrt. felügyelőbizottsági tagja.
A Válasz Online jövője olvasóinkon múlik! Két hónap alatt 1500 támogatót gyűjtünk. Csatlakozzon hozzánk most!
#Mészáros Lőrinc#Simicska Lajos
|
Van bocsánat: Simicska-emberekkel épül Mészáros új birodalma
|
Regionális gazdasági térhódításra készül Mészáros Lőrinc, ám a cégeit irányító testületekben legfeljebb nagyítóval találni piacilag értelmezhető, nemzetközi versenyhez szokott csúcsmenedzsereket vagy innovatív zseniket. Helyettük jórészt segítő családtagokból, kiugrott vagy kirúgott állami tisztviselőkből – köztük egy kamupárt emberéből –, politikai szövetségesekből és a felcsúti kör által beszippantott bankok kádereiből áll az új idők új elitje. Illetve még valakikből: Simicska Lajos szűk stábjának nemrég még árulónak bélyegzett tagjaiból. Humánerőforrás-átvilágítás Válasz Online módra.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/07/05/van-bocsanat-simicska-emberekkel-epul-meszaros-uj-birodalma/
|
2019-07-05 02:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.
A nemzetiségi térképeknek Magyarországon is jelentős hagyománya van, elég csak a Teleki-Bátky-Kogutowicz-féle Carte Rouge-ra gondolni, nem mellesleg pedig ezek a térképek különösen szépek tudnak lenni (ilyen szerintünk például Kocsis Károly Erdély és Szlovákia etnikai térképe). Számos módszertan létezik az etnikai arányok bemutatására is (lásd itt és itt), mi most pontsűrűség-módszerrel készítettük el, méghozzá úgy, hogy az alakzatokon (településhatárokon) belüli véletlenszerű ponteloszlást alkalmaztunk, így egyetlen pont egy embert jelent.
Magyarország lakosságának a 2011-es népszámlálás adatai szerint 6,5 százaléka tartozik valamely nemzetiséghez, bár egyes becslések szerint ez az arány 8-10 százalék is lehet. Magyarország nemzetiségi összetétele sokat változott a történelem során a vándorlások, betelepítések és kitelepítések miatt. Ezt a folyamatot később egy másik anyagunkban mutatjuk majd be, most csupán azt, hogy a legfrissebb elérhető adatok szerint a nemzetiségek hol élnek. Ehhez az Országgyűlési Könyvtár honlapján található Nemzetiségi Adatbázis adatait használtuk fel, amelyet Sebők László állított össze. Ebben az adatbázisban az első, 1870-es összeírás óta eltelt összes népszámlálás etnikai adatai szerepelnek. Az adatbázis településszinten tartalmazza a horvát, német, roma, román, szerb, szlovák, szlovén és ukrán nemzetiségűek számát, továbbá a zsidókét és az „egyéb” nemzetiségűekét. Az adatbázis azonban külön nem listázza a bolgár, lengyel, görög, örmény, ruszin nemzetiségűeket, noha a törvény szerint ők is hivatalosan elismert nemzetiségek, így őket nem tudtuk vizualizálni.
Az alábbi térképeken tájékozódhat az egyes nemzetiségek letelepedéséről, gócpontjaról. A kisebb, feliratozott térképeknél a kurzor mozgására egy nagyító is megjelenik, hogy jobban eligazodjon az egyes településhatárokban, régiókban és a főbb településnevekben.
|
MAGYARORSZÁG NEMZETISÉGI TÉRKÉPE
|
Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.
| null | 1 |
https://atlo.team/magyarorszagnemzetisegiterkepe/
|
2019-07-09 10:19:06
| true | null | null |
atlo.team
|
A Zalaegerszegi Járásbíróság jogerősen felmentette a hamis vád alól az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Debreceni Javítóintézete Nagykanizsai Telephelyének korábbi alkalmazottját, aki az intézet vezetője elleni - a rendőrség szerint alaptalan - feljelentése miatt került bíróság elé - közölte a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője szerdán az MTI-vel.
Vándor Virág közleménye szerint a zalai férfi 2018 májusában tett feljelentést a nagykanizsai javítóintézet vezetője ellen, azt állítva, hogy az „megszegte közfeladattal kapcsolatos kötelezettségeit”, mert az intézet növendékeinek szökését nem szankcionálta, hanem jutalomszabadságként könyvelte el és ezzel kapcsolatban hamis iratokat készített.
A feljelentés alapján a rendőrség nyomozása - figyelembe véve a fenntartó Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága vizsgálati jelentését - az eljárást bűncselekmény hiányában megszüntette, mivel az nem tárt fel törvénysértést. A férfi ellen ezek után a Zalaegerszegi Járási Ügyészség emelt vádat 2019 márciusában, hamis vád bűntette miatt.
A Zalaegerszegi Járásbíróság a tárgyaláson meghallgatta a megvádolt férfit, illetve tanúkat kérdezett ki, továbbá értékelte a főigazgatóság vizsgálati jelentését is. A tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás során azonban a bíróság alaptalannak tartotta a hamis vád bűncselekmény vádját és a férfit bűncselekmény hiányában felmentette.
Az ítélet indokolásában elhangzott: a vizsgálati jelentés nem felelt meg a követelményeknek, a többi között nem értékelte a tanúk vallomásait, amelyek lényegi információkkal szolgáltak az ügyben, a vizsgálati jelentésben foglaltak és a vallomások pedig nem álltak összhangban.
A bíróság ezek összevetéséből arra a következtetésre jutott, hogy a hamis vád bűncselekmény nem valósult meg - fogalmazott a törvényszék szóvivője. (MTI)
|
Felmentették a hamis vád alól a férfit, aki feljelentette a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét
|
A Zalaegerszegi Járásbíróság jogerősen felmentette a hamis vád alól az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Debreceni Javítóintézete Nagykanizsai Telephelyének korábbi alkalmazottját, aki az intézet vezetője elleni - a rendőrség szerint alaptalan - feljelentése miatt került bíróság elé - közölte a Zalaegerszegi Törvényszék szóvivője szerdán az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/04/felmentettek-a-hamis-vad-alol-a-ferfit-aki-feljelentette-a-nagykanizsai-javitointezet-vezetojet
|
2019-07-04 14:13:00
| true | null | null |
444
|
A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. a köztulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsöne segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát – vette észre a Válasz Online.
Miért foglalkozunk mindezzel? Miért nem nyugszunk bele, hogy a miniszterelnök veje körül repkednek a milliárdok? Csak azért, mert Tiborcz ezzel ismét állami források közelében találta magát, noha négy éve éppen azért szállt ki több vállalkozásából, hogy sikereit még véletlenül se lehessen összefüggésbe hozni a „központi akarattal”.
A legújabb Budapest Bank-ügylet azért is különös, mert a gigahitelhez kapcsolódó szerződéseken a BDPST képviselőjeként Sájer Gábort jelölték meg. Ő korábban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által körberajzolt Elios vezéreként működött – később viszont látszólag levált a kormányfő vejéről, és független üzletemberként pozícionálta magát.
Eddig a tények, ám akad egy pletykánk is. Három iparági forrásunk egybehangzóan állítja: a papíron Mészáros Lőrinchez tartozó, de Tiborcz István köreivel is rokonítható informatikai mamut, a 4iG Nyrt. a közeljövőben felvásárolhatja a T-Systems Magyarország Zrt.-t. Ezt egyelőre nem akarjuk elhinni, forrásaink viszont figyelmeztetnek: múlt pénteken nem véletlenül tévedt Budapestre a tulajdonos Deutsche Telekom vezérigazgatója.
A Válasz Online tavaly decemberi indulásakor világossá tettük, hogy olyan lapot készítünk, amely független minden pártközponttól, amely a szabadságot alapértéknek, az erkölcsi normákat – úgy is, mint „ne lopj!” – felülírhatatlannak tartja. Ez persze nem jelenti, hogy minden olyan ügyletet eleve lopásként azonosítunk, ahol vezető politikusok családtagjai állami forrásokat használnak – arra viszont igenis érzékenyen reagálunk, amikor egy-egy közszereplő a maga által ácsolt morális keretrendszert robbantja szét.
Márpedig négy éve Tiborcz István deklaráltan azért vált ki az uniós finanszírozású közvilágítási pályázatokon taroló Elios Innovatív Zrt.-ből, illetőleg a keszthelyi Balaton-parton érdekelt Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft.-ből, hogy ne lehessen közpénzfelhasználáson kapni – elvégre ő mégiscsak a miniszterelnök legközvetlenebb környezetébe tartozik. Mivel mostani cikkünk egy banki ügyletben csúcsosodik majd ki, külön is jelezzük: a kikötős cégtől Tiborcznak alighanem azért kellett megszabadulnia, mert a társaságot az akkor még állami résztulajdonú Gránit Bank hitelezte. Orbán Viktor ugyancsak ez idő tájt jelentette be a parlamentben: utasította a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy „ha az állami vállalatoknál bárki, aki rám vagy a családomra hivatkozva megjelenik, azt azonnal zavarják el”. Az efféle elővigyázatosság indokoltnak tűnt, hiszen a magyar jog szerint Tiborcz szerzeményei házastársi közös vagyonnak minősülnek (ha a felek nem kötöttek külön házassági szerződést), tehát az üzletember vő csak úgy tud gyarapodni, hogy közben a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is gazdagabbá válik.
Mindezek után abban a hitben élhetett a nagyérdemű, hogy a miniszterelnök családtagjainak nem lesznek olyan projektjei, amelyekhez hatalmi beavatkozás, segítség, közbenjárás társul. Aztán tavaly júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a Tiborcz-tulajdonú BDPST Zrt. belpesti luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” Dorottya-háztömböt érinti. Ez eredetileg „csak” annyit jelentett, hogy az érintett hatóságoknak soron kívüli eljárásokkal kell megajándékozniuk a beruházót. Ám egy későbbi rendeletmódosítással bónuszként azt is engedélyezték, hogy a tulajdonosok lényegében kedvük szerint kibelezzék a szecessziós műemléket.
Tiborcz István mindeközben még közelebb sodródott az államhoz: a már említett BDPST ugyanis váratlanul társtulajdonossá lépett elő a nagyüzemi irodaház-bérbeadóként ismert (és nem mellékesen Mészáros Lőrinc tőzsdei portfóliójába tartozó) Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. Talán le sem kellene írnunk, annyira egyértelmű, hogy az óriásvállalat bérlői között találunk kiemelt kormányzati szerveket – egyebek mellett a Központi Okmányiroda XIII. kerületi (Visegrádi utcai) bázisa is az Appeninn-ingatlancsalád tagja.
Idén márciusban aztán újabb információ érkezett a BDPST háza tájáról. A Tiborcz-féle cégcsoport megvette a Szabadság tér–Vécsey utca–Zoltán utca ölelésében emelkedő, kupolás saroktornyokkal ékesített Adria-palotát, amely a régmúltján kívül a tegnapjáról is híres: az épület utcaszintjén működött a politikai és gazdasági elit egyik kedvelt kávézója, a Farger.
A Válasz most azt is megtudta, ami a hivatalos kommunikációból kimaradt: a ház megvásárlását és felújítását „véletlenül” az állam egyik pénzintézete, a Budapest Bank segíti – 2,99 milliárd forintos kölcsönnel. Miként a cikkünk végén olvasható gyűjtésből kiderül, a BDPST Group többségi befolyása alatt álló ingatlancégek hitelállománya ezzel már meghaladja a 13,2 milliárdot.
Vagyis Tiborcz Istvánék „kitettségét” látva akár el is borzadhatnánk. Csakhogy az ingatlanprojekteket finanszírozó társaságok mindegyike baráti egységnek minősül: a Magyar Takarékszövetkezeti Bankot a Mészáros Lőrinccel összeépült Vida József vezényli, a Gránit Bankot irányító Hegedüs Éva szintén pozíciót kapott a Takarék-csoportban, a magánosítás előtt álló Budapest Bank egyik legesélyesebb kérője pedig ugyancsak a Takarékbank.
És akkor egy szusznyi összegzés: Tiborcz István BDPST-jét tehát nagyrészt eleve Mészáros Lőrinc holdudvara hitelezte, majd azzal, hogy most az állami Budapest Bankot is bevették a kölcsönzős buliba, lényegében eldőltnek tekinthetjük az utóbbi pénzintézet privatizációjának végeredményét. (Ezekben a körökben persze teljesen „normális”, hogy a kvázi családtagok időről időre kisegítik a tényleges családtagokat. A Válasz kiszúrta például, hogy az Adria-palota megvásárlása után néhány héttel, azaz március közepén valakik megszabadították a BDPST Groupot attól a Dunakanyarra néző visegrádi szállodaprojekttől, amely az elmúlt hónapokban hol megdöccent, hol nekilendülni látszott. A vevő a Minerva V50 Ingatlanfejlesztő Alap, melyet a szintén Mészáros-emberként elkönyvelt Szíjj László alapkezelője menedzsel.)
De térjünk vissza a konkrét Budapest Bank–BDPST-hitelügyletre, mert lapunk az ehhez kapcsolódó zálogszerződés – cégbíróságon iktatott – kivonatát áttekintve újabb „érzékeny” adathoz jutott. A dokumentumban a Tiborcz-ingatlancég képviselőjeként bizonyos Sájer Gábort nevesítettek. Aki nem más, mint az OLAF által feltárt, költségvetési csalás, sőt bűnszövetkezet nyomait „viselő”, a magyar adófizetőknek végül 13 milliárd forintba fájó Elios-ügy kulcsfigurája, a közvilágítós vállalat egykori irányítója. Róla előbb lapunk, majd a minap a 24.hu írta meg, hogy energetikai elkötelezettségét újabban napelemparkok létesítésében éli ki, de azt talán senki nem gondolta volna, hogy ezzel párhuzamosan Tiborcz vele meri intéztetni az Adria-palota megszerzését, pontosabban a közel 3 milliárd forintos Budapest Bank-megállapodást.
Miután azonosítottuk az Elios-exvezér nevét a zálogszerződésen, írásban tudakoltuk a BDPST-től: milyen minőségben dolgozik Sájer Gábor a BDPST Zrt.-ben, mi a pontos pozíciója? A cég első válasza úgy szólt: „Sájer Gábor nem munkavállalója a vállalatnak, nem áll alkalmazotti jogviszonyban a BDPST Zrt.-vel, annak irányításában semmilyen tisztséget nem tölt be. A jelenleg független üzletemberként tevékenykedő Sájer Gábor ugyanakkor régóta üzleti kapcsolatot ápol a BDPST Zrt. többségi tulajdonosával, Tiborcz Istvánnal, és alkalmanként gazdasági tanácsokkal segíti – külsős tanácsadóként – a cégcsoport munkáját.” Mivel nem értettük, mit keres egy úgymond „külsős tanácsadó” neve a 3 milliárdos szerződésen, pontosító kérdést is küldtünk az érintetteknek: hogyan lehetséges, hogy a Budapest Bank-papírokon Sájer hivatalos BDPST-munkatársként szerepel (bdpstzrt.hu végződésű mailcímmel)? Eztán a második válasz már egyértelműbbre sikeredett: „Ahogyan előző válaszunkban írtuk, Sájer Gábor alkalmanként külsős tanácsadóként segíti a cégcsoport munkáját, megbízási szerződés keretében, így bizonyos esetekben a BDPST képviseletében jár el. Az üzleti életben bevett gyakorlat, hogy egy külsős tanácsadó a megbízó cég képviseletében jár el, valamint az is, hogy céges elektronikus postafiókot kap”.
Mindezek után annyit kockázatmentesen leírhatunk, hogy mára újra összeállt a nagy Elios-csapat. Szó sincs arról, hogy az OLAF által lebuktatott vállalat alapemberei mára eltávolodtak volna egymástól; Tiborcz BDPST-je jelenleg megbízási szerződéssel, a lehető legbizalmasabb banki ügyletekbe bevonva foglalkoztatja Sájer Gábort.
A tények sorát eredetileg itt terveztük lezárni, de anyaggyűjtésünk közben három olyan szakemberrel is beszéltünk, aki az ingatlanpiac mellett az informatikába és telekommunikációs szektorba is „belelóg”. Ők egyfelől megerősítették egyik korábbi írásunk mellékes megjegyzését, mely szerint a Mészáros Lőrinc tőzsdei érdekeltségeként jegyzett 4iG Nyrt. nemcsak a felcsúti milliárdossal, hanem a kormányfő vejének köreivel is rokonítható (hiszen igazgatósági tag a társaságban az a Zibriczki Béla, aki egyben a Tiborcz nagycsaládhoz tartozó informatikai cégek főalakja).
Forrásaink másrészt azt is világossá tették, hogy a 4iG környékén épp az év üzletét készítik elő: a vállalat a közeljövőben felvásárolhatja a Magyar Telekomnak azt a részét, amely a közigazgatási és intézményi ügyfeleket szolgálja ki, vagyis az állami megrendelésekben dúskáló T-Systems Magyarországot. Egy biztos: múlt pénteken Orbán Viktornál járt a tulajdonos Deutsche Telekom vezérigazgatója; az efféle protokolláris találkozók pedig általában a nagyobb üzleti tranzakciók kísérőrendezvényei szoktak lenni. Korábban a Mészáros-cégek beszélő fejei inkább a Telenor hazai (lakossági) leágazásának megszerzését kommentálgatták a Portfolio.hu-nak: „a telekommunikációs szektor a növekedési stratégiánk egyik fő iránya, és mindenképpen szeretnének ezen a területen megjelenni”. Ám könnyen lehet, hogy az első szerzemény a T-Systems Magyarország lesz, s csak aztán jön a Telenor.
A BDPST Group többségi befolyása alatt álló ingatlancégek banki hitelei
1. Adria-palota, V. kerület Szabadság tér (Zoltán utca 18.)
A részben műemléki védettség alatt álló, neobarokk stílusjegyeket viselő épületet 1900 és 1902 között az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság megbízásából építették. A BDPST a „modern kor követelményeinek megfelelően” újítja fel a belvárosi házat: üzlethelyiségek, irodák és lakások lesznek benne.
Projektcég: Z18 Ingatlanhasznosító Kft.
Hitelnyújtó: Budapest Bank
Kölcsönösszeg: 2 990 000 000 forint
2. Schossberger-kastély, Tura
Az 1886-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület rekonstrukciója érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező parkot is. A kastély rekreációs funkciókkal gazdagodik, illetve 19 vendégszobás rendezvényközpontként üzemel majd, ahol esküvők és kulturális programok is szervezhetők. Tiborcz Istvánék azt ígérik, nem sajátítják ki teljesen az ingatlant; állítólag lesznek nyílt napok, amikor külső látogatók megtekinthetik a látványosságot.
Projektcég: TRA Real Estates Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 1 900 000 000 forint
3. Dorottya-ház, V. kerület (Apáczai Csere János utca 11., Vigadó utca 2., Dorottya utca 2.)
A tömbépülethez tartozó Mahart-ház egytizednyi épületrésze 2001 óta Andy Vajnáé volt, de a kormánybiztos a halála előtt nem sokkal kiköltöztette cégeit a palotából, így Tiborczék a teljes területet ellenőrzésük alá vonták. Ám maga a Mahart-ingatlan csak a teljes tömb negyede; a másik háromnegyedet Weber- és a Münnich-házaknak nevezik – és ez is a BDPST-portfólió része. A kormány „természetesen” kiemelt beruházássá minősítette a rekonstrukciót, melynek során ötcsillagos szállóvá egységesítik az épületeket. Az alábbi projekttársaságokban a BDPST leányvállalatának (Viona Projekt Kft.) „csak” kétharmados többségi tulajdonrésze van; a maradék egyharmad egy olyan vállalkozásé (Fortuna Prince Kft.), amely Szivek Norberthez, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezéréhez köthető.
Projektcégek: Dorottya Investment Zrt., Apáczai 2005 Kft., BÁR-Co. Kft.
Hitelnyújtó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank
Kölcsönösszeg: 7 240 800 000 forint
4. Tizenkét lakás a Dorottya utca 9., illetve egy lakás a Hajós utca 1. alatti épületben
A BDPST-csoport a 2018-as választások után vásárolta meg ezt a 13 lakást. A Dorottya utcai ingatlanok közel esnek a Mahart-házhoz, a Hajós utcai egység pedig az Opera tőszomszédságában található.
Projektcég: Bellavista Apartments Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 670 000 000 forint
5. Az Andrássy út 43. alatti palota I. emelete
Ez az épületrész korábban a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda székhelye volt, ők adták el a területet a BDPST projekttársaságának.
Projektcég: Downtown Development Kft.
Hitelnyújtó: Gránit Bank
Kölcsönösszeg: 400 000 000
Hitelek mindösszesen: 13 200 800 000 forint
Borítókép: Németh Dániel
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#BDPST Zrt#Elios#Tiborcz István
|
Újra összeállt a nagy Elios-csapat: Tiborczékat 2,99 milliárddal segíti az állam bankja
|
A Tiborcz István-féle BDPST Zrt. a köztulajdonú Budapest Bank 2,99 milliárd forintos kölcsöne segítségével újítja fel a pesti Szabadság térre néző Adria-palotát – vette észre a Válasz Online. A tények mellett van egy pletykánk is: három iparági forrásunk egybehangzóan állítja, a papíron Mészáros Lőrinchez tartozó, de Tiborcz István köreivel is rokonítható informatikai mamut, a 4iG Nyrt. a közeljövőben felvásárolhatja a T-Systems Magyarország Zrt.-t.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/04/01/tiborcz-sajer-bdpst-elios/
|
2019-04-01 14:20:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A kormány 2015 végén 9,2 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást ítélt meg egy mindössze hét főt foglalkoztató projektcégnek, a Tisza-TK Projekt Kft.-nek (mai nevén Kall Ingredients).
Előtte két hónappal már megállapodtak az állami Eximbankkal, a külgazdasági tárcával és az – akkoriban privatizált, végül Mészáros Lőrinc érdekkörébe került – MKB Bankkal arról, hogy összesen 35 milliárd forintnyi hitelt nyújtanak az éppen csak pislákoló társaságnak.
A közpénzzel kitömött vállalkozásba 2017 májusában szállt be Mészáros Lőrinc, 2018 júliusára pedig tőzsdei cégével bekebelezte azt.
2019 július 4-én jelentették be, hogy ismét közpénz érkezik a Kall Ingredientshez: az állami MFB Invest Zrt. 5,6 milliárdos tőkeinjekcióval száll be a cégbe. A 24.hu megtudta: a milliárdos tőkebefektetésért cserébe az állami cég mindössze 17 százalékos tulajdonrészt kap.
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos és családtagjai közbeszerzési sikereiről gyakran írunk, a Kall Ingredients Kft.-hez azonban ennél is hatékonyabb és közvetlenebb módon ömlik a közpénz. Hol állami támogatás, hol állami közreműködéssel nyújtott hitel, hol állami tőkeinjekció érkezik a cégbe. A miniszterelnök barátja az Opus Global Nyrt.-n keresztül tulajdonos a Szolnok mellett található tiszapüspöki izocukor-gyárban, amelyben évi 500 ezer tonna kivont izocukrot, illetve magas minőségű alkoholt és takarmány-alapanyagot állítanak elő kukoricából. Legutóbb azt jelentették be, hogy a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., pontosabban annak leánycége, az MFB Invest Zrt. 17,5 millió euró forrást nyújt az izocukorgyárnak, a mintegy 5,6 milliárd forintból a Kall Ingredients fejleszt, az állam pedig tulajdonrészt kap a közpénzért. Az MFB Invest amolyan állami kockázati tőkebefektető, amely üzletpolitikája szerint ígéretes cégekbe fektet be, és üzletrészét néhány év múlva hozammal növelt értéken vissza- vagy kivásárolják. Megkérdeztük az MFB-t, hány évre tervezte a befektetést és mekkora hozamot vár el az üzlettől, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Más forrásból annyit sikerült megtudnunk, hogy
az 5,6 milliárd forintos befektetéssel az állam 17 százalékos tulajdonrészt szerez a cégben.
Az állam egyébként ennél már sokkal többet invesztált a gyárba, nagyjából úgy állta a cechet, mint bármely állami vállalat esetében, de megelégedett a finanszírozással, tulajdonrészre eddig egyáltalán nem tartott igényt. Az izocukorgyár a cégbejegyzés szerint mindvégig magántulajdonban állt, az üzletrészek zöme most is Mészároséké.
Hét alkalmazott, 9,2 milliárd ingyenpénz
De kezdjük az elején. 2015 decemberében egyedi kormánydöntéssel hét vállalkozás összesen 20,4 milliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ebből a legtöbbet, 9,2 milliárd forintot egy teljesen ismeretlen, 2014 áprilisában alapított cég, a TK-Tisza Projekt Kft. vitt el. Olyan nagyágyúkat előzött meg, mint a Csányi Sándor OTP vezér tulajdonában lévő mohácsi MCS Vágóhíd Zrt. vagy a győri Audi.
A régi Magyar Nemzet kikérte a támogatási szerződéseket, így derült ki, hogy a TK-Tisza Projekt Kft. a 9,2 milliárd forintos ingyenpénzért azt vállalta, hogy 31,9 milliárd forintos beruházással gabonafeldolgozó gyárat épít és
meglévő, mindössze 7 munkavállalója mellé további 550 dolgozót vesz fel.
Ebből a közadatigénylésből tudtuk meg azt is, hogy nem ez volt az első állami segítség, két hónappal az állami támogatás odaítélése előtt a TK-Tisza megállapodott az állami Eximbankkal, a Külgazdasági és Külügyminisztériummal és az akkor kormányközeli körök által irányított MKB Bankkal, hogy a két pénzintézet összesen 113 millió euró (35 milliárd forint) hitelt nyújt a társaságnak. Vagyis a 9,2 milliárdos állami támogatással együtt különböző formában 44,2 milliárd forintot kapott a cég, többet, mint a vállalt beruházás teljes összege. Röviden: a cég úgy kapott közel százszázalékos támogatást, hogy
nem végzett érdemi üzleti tevékenységet és nem volt saját tőkéje sem.
Ekkor a TK-Tisza Projekt Kft. Kárpáti László agrárvállalkozó érdekeltsége volt, akit a hvg.hu korábbi cikke L. Simon Lászlóval, a Miniszterelnökség volt államtitkárával kötött össze. Kárpáti mellé a Kall Ingredients-re átkeresztelt cégbe 2017 májusában szállt be Mészáros cégbirodalmának ernyőcége, az Opus Global Nyrt. 6 százalékos részesedéssel, amelyet csakhamar 30 százalékra növeltek. 2017 októberére a gyár elkészült, nem más adta át, mint Orbán Viktor kormányfő.
Tavaly júliusban jelentették be, hogy Kárpáti ekkorra már kisebbségi tulajdonrészét is értékesíti, Közép-Kelet Európa egyik legnagyobb izocukor előállítója pedig Mészáros cégének kizárólagos tulajdonába kerül.
Sokba kerül az útkeresés
Mivel az izocukorgyár mindössze másfél éve működik, mérlegéből nem sok minden látszik azon kívül, hogy alapítása óta csaknem 1,5 milliárd forintos veszteséget hozott össze, és a tavaly szeptemberben záródó üzleti év végére mínusz 1,3 milliárdra zuhant a saját tőkéje. Azt nem tudni, hogy van-e összefüggés a teljesítménnyel, de a Kall Ingredients idén júniusban ügyvezetőt váltott: a sokmilliárdos bukást elkönyvelő Magyar Nemzeti Kereskedőháztól igazolt Oláh Zsanett helyét a szintén Mészáros-kézben lévő Viresol Kft. ügyvezető igazgatója vette át.
A Kall Ingredients mintegy 500 ezer tonna kukoricát vásárol fel a hazai piacról, ez a durván 8 millió tonna össztermés bő hat százaléka. A kukoricatermelők ugyan eddig még nem észleltek nagy keresleti nyomást, a piaci hírek jobbára arról szóltak, hogy kicsit botladozott a gyár „összerakása” és elhúzódott a folyamat, amelynek során kialakult a piacra szánt termékek köre, ráadásul az útkeresés újabb és újabb fejlesztéseket igényelt, ami ette a pénzt. De úgy vélik, ha kialakul a tiszapüspöki feldolgozó stabil vevőköre, és mondjuk a Coca-Colához fogható nagy cégek is meghívják a tendereikre, akkor biztos pont lehet a felvásárlók között. A szabadegyházai izocukor- és a dunaföldvári bioetanolgyártóval együtt hárman már az éves magyarországi kukoricatermés durván harmadát szívhatják fel. Akár jó árat is fizethetnek, legalábbis az említett két nagy gyártóhoz csak úgy dőlt a profit tavaly: a bécsi székhelyű Agrana érdekeltsége, a Hungrana Kft. 90 milliárd forintos forgalmat és 11 milliárd forint tiszta nyereséget mutatott ki, a luxemburgi anyavállalatú Pannonia Bio Zrt. 92 milliárd forint árbevételt és 12 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt el.
Ezek szerint jó üzlet a kukoricafeldolgozás, de Tiszapüspökiben mégis újabb állami stafírungra van szükség. Meglehet, nem ez a múlt héten bejelentett, 5,6 milliárd forintos tőkeinjekció az első akció az MFB közreműködésével, a Magyar Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartásában már egy 2018. decemberi bejegyzésben szerepel az MFB neve. Eszerint az Eximbank és az MKB 107 millió eurós, az MKB és az állami MFB 25 millió eurós, a külgazdasági tárca pedig 11,1 milliárd forintos jelzálogot jegyzett be a cégre. Vagyis
a gyár összehozásához szükséges tőke zömét az állam környékéről szívta fel a cég, nem kellett kockáztatnia piaci hitelekkel vagy piaci befektetőkkel. Az MFB Invest beszállásával az összeg csaknem 59,5 milliárd forintra kerekedett.
Nagyjából ennyi befektetett eszközt mutatott ki a Kall Ingredients a mérlegében, eszerint a cég sok saját forrást nem mozgósított a gigaberuházáshoz. A miniszterelnök barátjának jelentős mennyiségű közpénzből felépült a gyára, most pedig a szükséges fejlesztésekhez is közpénzt kap. De bármekkorára nőtt is az állami részvétel, a Kall Ingredients tulajdonosi szerkezetén ez alig érződik, a legutóbbi akció, az 5,6 milliárd forintos állami tőkeinjekció után is megelégszik a fő finanszírozó 17 százalékkal.
|
Több tízmilliárdnyi közpénzt használ a Mészáros-cég, ám cserébe alig kért tulajdont az állam Mészároséktól
|
Ötvenmilliárd állami támogatás és hitel nem volt elég, most újra fizetni kell. A 24.hu megtudta: az újabb 5,6 milliárdos tőkebefektetésért az állami cég csak 17 százalékos tulajdonrészt kap.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/08/kall-ingredients-meszaros-mfb/
|
2019-07-08 02:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Két év alatt 12 milliárd forintnyi közpénzből fejleszthetik az ország kisvasút-vonalait, írja a hvg.hu egy, a birtokukba jutott titkos előterjesztés alapján. A „turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésének II. üteméről” szóló friss, júniusi anyagot Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke, valamint a kerékpározásért és aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Révész Máriusz.
Volt már ilyen: a fejlesztés I. üteméről szóló kormányhatározatot még 2017-ben fogadta el a kormány, amely ennek megvalósítására 10 milliárd forintot adott. A mostani dokumentum szerint a folytatásban összesen 12,28 milliárd forintból valósítanák meg az újabb pályák és szerelvények felújítását, illetve cseréjét, 2020-ban 4,6 milliárd jutna pályafelújításra, 1,5 milliárd járművekre, 2021-ben 5,3 milliárd menne pályafelújításra, 782 millió pedig járművekre.
Az előterjesztés azzal érvel a projekt mellett, hogy a kisvasutazás „közkedvelt, aktív kikapcsolódási forma a családok számára”, illetve élénkíti a turizmust, generációkat mozgat meg, és attrakciókat köt össze. Felvetik, hogy ennek kapcsán a költségeket csökkentené, és egyben a hazai vasúti járműgyártást is fellendítené „egy kisvasúti járműcsalád kifejlesztése”, vagy „esetleg prototípus járművek legyártása és hatósági engedélyeinek megszerzése.”
Ha átmegy a javaslat, akkor az is változna, hogy a kisvasutakat Széchenyi Pihenőkártyával is igénybe lehetne venni, ennek mikéntjét a pénzügyi tárcának kell kidolgoznia.
„Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”
- mondta Orbán Viktor még 2015-ben, a feltámasztott felcsúti kisvasút átadásakor. Támadták is eleget, hiszen alig van rajta utas, így viszont jön a beígért reakció, a javaslatban ugyanis felvillantják a majdani III. ütem két fő beruházását, a Válvölgyi – felcsúti – kisvasút fejlesztését és a Salgótarján–Salgóbánya „komplex fejlesztését.”
A felcsúti kisvasutat egyrészt egy Bicske–Felcsút, másrészt egy Alcsút–Vértesacsa–Lovasberény vonalszakasszal hosszabbítanák meg. Az előkészítése javában zajlik, a tervezési feladatokra az I. ütemre szánt 10 milliárdos keretből fordítottak (köz)pénzt, csak ez az előkészítési munka eddig 246,5 millió forintba került.
Salgótarjánban egy hegyi kisvasutat építenének meg, amely "a megyei jogú város városközpontjából indulva, valós vonzerővel rendelkező turisztikai attrakciókat felfűzve" érne el Salgóbányára. A javaslat szerint a vonatpálya melletti „attrakciók átélhetővé és megérthetővé teszik az egykori Salgótarján környéki bányászatot."
Két olyan vonalszakasz is van viszont, melyről a nagy fejlesztések közepette lemondanak: Debrecenben a nagyállomási bekötés, valamint a Nagycenk–Fertőd-kisvasút. Azért álltak el az eredeti elképzeléstől, mert a megvalósíthatósági tanulmányok szerint ezeknek a megépítése „aránytalan költségekkel járna."
|
Tényleg meghosszabbíthatják Bicskéig a felcsúti kisvasutat
|
Két év alatt 12 milliárd forintnyi közpénzből fejleszthetik az ország kisvasút-vonalait, írja a hvg.hu egy, a birtokukba jutott titkos előterjesztés alapján.
Volt már ilyen: a fejlesztés I. üteméről szóló kormányhatározatot még 2017-ben fogadta el a kormány, amely ennek megvalósítására 10 milliárd forintot adott. A mostani dokumentum szerint a folytatásban összesen 12,28 milliárd forintból valósítanák meg az újabb pályák és szerelvények felújítását, illetve cseréjét, 2020-ban 4,6 milliárd jutna pályafelújításra, 1,5 milliárd járművekre, 2021-ben 5,3 milliárd menne pályafelújításra, 782 millió pedig járművekre.
„Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig”
- mondta Orbán Viktor még 2015-ben,
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/tenyleg-meghosszabbithatjak-bicskeig-a-felcsuti-kisvasutat.html
|
2019-07-09 17:39:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Pintér Sándor;Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.;nagybani piac;
2019-07-09 16:15:08
Pintér volt cége őrizheti 620 millió forintért a Nagybani Piacot
A kétéves szerződést a Civil Biztonsági Szolgálat nyerte el, egyetlen riválisa váratlanul kivonult a tenderből.
Két éven keresztül Pintér Sándor belügyminiszter volt vállalkozása őrizheti a Nagykőrösi úti nagybani piac 34,8 hektáros területét, 9 csarnokát és megannyi elárusító helyiségét. A CIVIL Biztonsági Szolgálat 620 millió forintért kapta meg a munkát, amit alvállalkozó bevonásával vállaltak – derült ki a keddi uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
A közbeszerzésben nem is az az igazi nóvum, hogy a belügyminiszter egykori cége nyerte meg – az Átlátszó cikke szerint a nagybanit már 2013-ban és 2015-ben is egy korábbi Pintér-érdekeltség, a Pajzs 07 Zrt. őrizte – inkább az egyetlen konkurens cég viselkedése.
A friss tenderre jelentkezett ugyanis a "BIZALOM" Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt. is,
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a biztonsági vállalkozást: mint megtudtuk, azért léptek visszam, mert nem feleltek meg egy alkalmassági elvárásnak: sem saját dolgozóik, sem alvállalkozóik közül nem tudtak tudtak felmutatni legalább három szakembert, akik fejenként másfél éves tapasztalattal rendelkeznek kereskedelmi célú objektum őrzés-védelmében és jegyellenőrzésében. „Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához nem kötötte, így az ajánlati kötöttség időtartama alatti visszalépésnek anyagi vonzata nem volt” -tette hozzá levelében Gyetvai Csaba cégvezető.
A "BIZALOM" Vagyonvédelmi Szolgáltató Zrt.-t egyébként egy volt rendőr, a mesterlövészből vállalkozóvá lett Turóczi Antal vezeti. Cégnevük pedig találó, hiszen (ahogy a 24.hu megírta) ez vállalkozás őrizheti két évig a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal nyolc menekültszállását.
De térjünk vissza a nagybani ügyekhez: a piaci tenderben a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. megnevezte alvállalkozóját, a BB Vagyonvédelem Kft-t is. Utóbbi cég mondhatni, otthonosan mozog a Nagybani területén, hiszen az Átlátszó cikke szerint 2013-ban és 2015-ben a Pajzs 07-tel konzorciumban vállalták a piac őrzését - ezúttal pedig kiadják nekik a munkát.
|
Pintér volt cége őrizheti 620 millió forintért a Nagybani Piacot
|
A kétéves szerződést a Civil Biztonsági Szolgálat nyerte el, egyetlen riválisa váratlanul kivonult a tenderből.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3042529_pinter-volt-cege-orizheti-620-millio-forintert-a-nagybani-piacot
|
2019-07-09 18:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az első ilyen eset a svájci Ringier és a német Axel Springer kiadóvállalatok fúziója volt. Az NMHH nem engedte a két vállalat teljes fúzióját, és kötelezte őket, hogy több terméket is szervezzenek egy külön portfólióba, és adják azt el harmadik félnek. Ennek eredményeként jött létre a Mediaworks, mely előbb Heinrich Pecina osztrák üzletemberhez került, majd Pecina 2016 őszén az egészet eladta Mészáros Lőrincnek, párhuzamosan a Népszabadság abrupt bezárásával, hogy aztán tavaly ez is bekerüljön a KESMA néven ismert kormánybarát médiaalapítványba.
A folyamat előzménye még Karas Monika elődje, a néhai Szalai Annamária nevéhez fűződik (a Médiatanács először 2011-ben kaszálta el az eredeti ötletet), azt azonban már Karas vezetésével nézte végig a hatóság, ahogy az egyik legnagyobb kiadóvállalat kerül a Fidesz legbelsőbb köreinek birtokába, hogy aztán bekebelezzék szinte a teljes vidéki lappiacot, majd az egész mamutot berakják egy alapítványba (hogy aztán egy huszárvágással a Mediaworks feleljen az alapítvány operatív irányításáért).
RTL x Central
Más piaci szereplők esetében pedig épp ellenkezőleg, kifejezetten aggályosnak tartotta a hatóság, ha azok túlzottan közeledtek egymáshoz. Három évvel ezelőtt az RTL Magyarország 30 százalékos, irányító többséget kívánt szerezni a Central Médiacsoport digitális kiadói lábában, a Central Digitális Média Kft-ben (a bejelentést szinte kész tényként tálalták a 2016-os Internet Hungaryn). Az NMHH ebben az esetben viszont megtagadta a szakhatósági hozzájárulást, a Gazdasági Versenyhivatal pedig ennek hiányában csak úgy dönthetett, hogy nem engedélyezi az RTL tulajdonszerzését.
A fúziónak lett volna értelme, hiszen egy alapvetően online kiadói tevékenység egyesülhetett volna egy online videós tevékenységgel, a szinergiák és a megváltozó tartalomfogyasztási szokások égisze alatt. A Médiatanács hivatalos magyarázata szerint „a televíziós és digitális területen együttesen a tulajdonosi koncentráció jelentős erősödésével járna, az összefonódás eredményeként a véleménybefolyásolási képesség a releváns piacon olyan mértékben változna, amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését”.
Míg tehát az a korábban említett tény, hogy a Fidesz-közeli Mediaworks magába olvasztotta szinte a teljes vidéki lappiacot – meglévő megyei lapjai mellé előbb a Pannon Lapok Társasága, majd az Inform Media lapjait szerezte meg –, egyáltalán nem zavarta sem a hatóságot, sem a GVH-t, addig a sokkal inkább kormánykritikus RTL Magyarország és a Central Médiacsoport tagvállalatainak az összefonódása már problematikus volt számukra.
A rádiós piac torzulása
A tulajdonosi koncentráció tetten érhető volt Andy Vajna médiaérdekeltségeiben is: előbb a TV2-t szerezte meg, majd 2015-ben, már a G-nap után a rádiós piacon is mozgolódni kezdett: feltámasztotta a Rádió1-et, és hálózatos terjeszkedésbe kezdett vele. A Rádió1, illetve Vajna strómanjai ezután rengeteg helyi rádiós frekvenciapályázaton indultak el különböző, a kormányzattal vagy Vajnával jó viszonyt ápoló embereken keresztül. A recept mindig ugyanaz volt: vagy a pályázat megnyerése után, vagy már a pályázatban is feltüntetve ezek a rádiók hálózatba kapcsolódtak a Rádió1-gyel, így 24-ből 20 órán keresztül utóbbi adását voltak kötelesek sugározni, és mindössze 4 órában kellett helyi tartalmat szolgáltatniuk.
A Médiatanács felelőssége itt abban merül föl, hogy a Rádió1 lényegében úgy terjeszkedhetett, hogy rengeteg frekvenciakiíráson alakilag hibás pályázatokkal nyerhettek, ezeket a visszásságokat akkoriban a 24.hu kíméletlen részletességgel tárta fel, ám ez érdemi befolyást a dolgok menetére nem gyakorolt.
A Class FM analóg sugárzásának ellehetetlenítése formailag teljesen szabályos volt, hiszen a frekvenciahasznosítás egyik feltétele, hogy a „bérlő” ne kapjon büntetést a Médiatanácstól, mert ha ez kellő számosságban megtörténik, akkor automatikusan elesik a frekvenciajogosultság meghosszabbításának lehetőségétől. Ezt használta ki az Médiatanács a Class FM esetében is: az akkori egyetlen országos kereskedelmi rádiónak akkor fellegzett be, amikor a tulajdonos Simicska Lajos oligarcha összeveszett régi bajtársával, Orbán Viktorral, és megkezdődött előbbi ellen a totális háború, amely során Simicska kezéből amit csak lehetett, hatóságilag kicsavartak (például fent említett büntetésekkel). A Class FM lekapcsolásának legnagyobb nyertese egyébként a Petőfi Rádión kívül az aggresszíven terjeszkedő Rádió1 lett.
A teljes médiapiac eltorzítása
Utólag visszanézve ezek a lépések egyértelműen a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrejöttének útját kövezték ki, amelybe szinte minden kormánybarát médiavállalkozó beadta, amije van, és ezzel egy példátlan méretű konglomerátum jött létre, amelyben megtalálható a Magyar Nemzet (korábban Magyar Idők), a Nemzeti Sport, a teljes megyei lappiac, népszerű magazinok, továbbá a Hír TV, a Bors és az Origo, meg számos egyéb médiatermék a Figyelőtől a politikai bulvár műfajában utazó Riposttól a 888.hu-n át a habonyi alapítású Lokálig. Végeredményben majdnem 500 médiacím és majdnem egy tucat kiadó tömörül a KESMA kezei alatt, hatalmas árbevételt és közönségelérést biztosítva a kormánybarát médiaalapítványnak.
Az NMHH-nál valószínűleg keményen gondolkodhattak, hogy erre vajon mi alapján lesz kiadható a szakhatósági hozzájárulás, hiszen egy ilyen monstrum végképp kimerítené az olyan mértékű véleménybefolyásolási képességet, „amely veszélyeztetné a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését".
Szerencséjükre, még mielőtt az NMHH és a GVH komolyabb szakmai és morális dilemma elé került volna – vagy talán épp ezért –, a kormány úgy döntött, hogy a KESMA-tranzakciót a printpiac megmentése/megvédése ürügyén nemzetstratégiai jelentőségűnek minősíti, így a GVH illetékesség hiányában megszüntette a soha el nem kezdődött hatósági eljárást, és az NMHH-nak sem kellett a szakhatósági hozzájárulás odaítéléséről dönteni.
Az illetékesség hiánya papíron talán megvédi a médiahatóságot az ellen, hogy megmagyarázhatatlan ügyleteket kelljen magyaráznia, azonban egy valóban pártatlanul működő hatóságnak igenis meg lehetett és kellett volna szólalnia, felemelve szavát egy ilyen mértékű tulajdonosi koncentráció ellen, amely úgy torzítja és nyomorítja meg a magyar médiapiacot és az egyébként is siralmas állapotban lévő nyilvánosságot, ahogy eddig talán semmi.
Útkereszteződés
Az NMHH-t 2010-ben a médiatörvénnyel együtt hívták életre, és mind az elnököt, mind a Médiatanács tagjait az országgyűlés kétharmados többséggel nevezi ki 9 évre. Mivel a kinevezés pillanatában a Fidesz épp az első kétharmados ciklusát töltötte, gond nélkül töltötte fel a médiahatóságot saját embereivel. Karas Monika Szalai Annamária 2013-as halála után lett az NMHH vezére, kedden közölt róla portrét a 444, ebből kiderül, hogy pályája rengetegszer keresztezte a Fidesz, illetve Simicska Lajos útját.
Az általa vezetett médiahatóság ellenben soha nem keresztezte sem a kormány, sem a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló üzletemberek útját.
|
A Médiatanács sosem keresztezte a Fidesz útját
|
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének, főigazgatójának, illetve a hatóság operatív szerve, a Médiatanács tagjainak igen komoly fizetésemelése kapcsán elővettünk néhány olyan esetet, amikor legalábbis felvetődik a kérdés, hogy a médiahatóság mennyire végezte kellő alapossággal, politikai részrehajlás nélkül a munkáját. Fülöp István véleménycikke.
| null | 1 |
https://kreativ.hu/cikk/a_mediatanacs_sosem_keresztezte_a_fidesz_utjat?fbclid=IwAR1prbd6YVDWrv4UgUMITZEx58YT1fIQfO-c2brtJnS-HzXkIkLUGRJE1BQ
|
2019-07-03 13:30:00
| true | null | null |
Kreatív
|
Tavaly októberben érkezett feljelentés a rendőrségre arról, hogy egy férfi több millió forinttal károsított meg egy debreceni üzletet. A debreceni férfi főleg műszaki cikkeket árusító boltokat szemelt ki, majd államtitkárnak adta ki magát, és politikai kapcsolataira hivatkozva félrevezette az eladókat.
Több millió forint értékben hozott el laptopokat, számítástechnikai eszközöket az üzletekből, de volt olyan ajándékbolt, ahonnan borokat és kristálypoharakat vitt haza.Előre felhívta az üzleteket, államtitkárként mutatkozott be, és a bolt alkalmazottjainak elmondta, hogy egy ugyancsak magas politikai befolyással bíró kollégája fogja átvenni a kiválasztott műszaki cikkeket. A férfi azért, hogy még hitelesebb legyen, a nem létező kollégáját a saját személyazonosságával ruházta fel, így amikor bement az üzletekbe és a telefonos beszélgetésekre hivatkozott, volt, hogy még a személyi igazolványát is megmutatta az eladóknak, mondván ő az, akit az államtitkár a telefonban említett.
|
B. István államtitkárként telefonált oda a boltokba, hogy laptopok kellenek neki, és ingyen meg is kapta
|
Tavaly októberben érkezett feljelentés a rendőrségre arról, hogy egy férfi több millió forinttal károsított meg egy debreceni üzletet. A debreceni férfi főleg műszaki cikkeket árusító boltokat szemelt ki, majd államtitkárnak adta ki magát, és politikai kapcsolataira hivatkozva félrevezette az eladókat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/07/10/b-istvan-allamtitkarkent-telefonalt-oda-a-boltokba-hogy-laptopok-kellenek-neki-es-ingyen-meg-is-kapta
|
2019-07-10 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Mivel a tervezett 38 stadionból legfeljebb a felét tudják a tervek szerint felújítani, el kell adni a már előre kifizetett beléptetőrendszereket. A négymilliárdos összeg kifzetését a rendőrség is vizsgálja. A berendezések tárolási költsége havi egymillió forint, de ennél nagyobb veszteség lehet, ha el akarják adni. A sportminisztérium vevőt keres: nyitott minden megoldásra, hogy a felesleges árut minél kisebb veszteséggel hasznosítsa.
Mintegy 400 jegynyomtató, 500 számítógép és monitor, 100 kamera, 500 beléptető kapu, szerverek, sok-sok kábel sorakozik 600 négyzetméternyi területen több raktárhelyiségben 2001 vége óta. Ezek az eszközök 38 futballstadion jegyértékesítő, térfigyelő- és beléptető rendszerének részei lettek volna a stadionrekonstrukciós program keretén belül, értékük 2-3 milliárd forint lehet. Egyelőre azonban csak egyetlen stadionban üzemel a rendszer.
A stadionrekonstrukciós program eredeti tervezete szerint 1,7 milliárd forintot szántak a beléptető rendszerre. Ezzel szemben a tárca korábbi vezetése már 3,2 milliárd forintot irányzott rá elő, s a Sportfolió Kht. végül 5,2 milliárdért vásárolta meg, aminek következtében 4 milliárdos hiány keletkezett az egész program eredetileg tervezett 19,5 milliárdos költségvetésében. A közbeszerzési eljáráson a megbízást 4,8 milliárd forint értékben a T-Systems Dataware Kft. nyerte el 2001 szeptemberében. A bírálóbizottság pontozta az ajánlattevőket, és messze a legtöbb pontot a T-Systems kapta, noha a második helyezett Siemens ajánlata 1,8 milliárddal forinttal alacsonyabb volt. A döntést végül a bírálóbizottság, illetve annak elnöke, a pályazatkiíró Sportfólió Kht. akkori vezetője, Balázs Csaba javaslatára, az előző sportminiszter, Deutsch Tamás hozta, utasítva a kht.-t a 3,2 és 4,8 közötti különbséget fedező saját forrás előteremtésére.
A stadionrekonstrukciós program folytatására - mivel nettó 4 milliárd forintot kifizettek a beléptetőrendszerre, valamint eleve alulfinaszírozott volt a program - nincs pénz. Így nincs hova kiépíteni a raktáron levő kapukat, kamerákat és a hozzájuk tartozó számítógépeket. 2001 és 2002-ben 4-4 milliárd forint állami pénzt irányoztak elő (4 milliárd önkormányzati hozzájárulás mellett), viszont akkor még 1,7 milliárd forinttal kalkuláltak a beléptetőrendszerekre, amelyre már 4 milliárd forintot fizettek ki a 4,8 milliárd forintos ajánlatával győztes cégnek.
Dolgozunk azon, hogy hogyan lehetne legésszerűbben hasznosítani a raktáron heverő több milliárd forint értékű eszközöket - mondta a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkára, Szilvásy György, aki hozzátette: nyitottak minden értelmes megoldásra. 17-18 stadion rekonstrukciójára van esély belátható időn belül (beleértve a már felújítottakat is), amihez 1,8 milliárd forint hiányzik még. Azt a közigazgatási államtitkár sem tudja, hogy a félezer beléptetőkapu nagyobb részét hogyan lehetne hasznosítani.
A beléptető- és térfigyelő rendszerről a hatályos sporttörvény is rendelkezik: e szerint 2002 januárjától csak névre szóló jegyeket és bérletet lehet eladni ott, ahol a beléptetőrendszer üzemel. Ezzel a sportrendezvényektől eltiltottakat lehet távol tartani a stadionoktól. A sporttörvény azt is előírja (egy 2001 végi módosítás révén), hogy a szervezők kötelesek a nézők biztonsága érdekében a sportrendezvény ideje alatt kamerával figyelni a helyszínt, amelyet a rendőrség használ.
Az egymilliárd forintba kerülő központi rendszerbe - amelyet 38 stadion kiszolgálására terveztek - jelenleg csak az újjáépített UTE-stadion van bekötve. Ez fürtözött jegyértékesítő, törzsszurkolói és menedzsmentszerverekből, illetve a 38 stadiont kiszolgálni képes telekommunikációs eszközökből áll. Ennek segítségével az összes rendszerbe kötött stadionban meg lehet akadályozni, hogy egy eltiltott szurkoló bemenjen a stadionba. A központ magába foglalja törzsszurkolói és jegyértékesítő- és menedzsmentrendszert is: ez pontosan megmutatja, hogy átlagosan néhány ezer nézőt regisztrálnak az Újpest pályáján meccsenként. A központi szerver jelenleg a Sportfolió Kht. által bérelt telehotelben található. A rendszer működtetéséért - amely a szakértők szerint közel félmilliárd forint lehet évente ( ez nagyságrendileg azonos összeg, mint a Labdarúgó Liga teljes éves jegybevételei) - a kluboknak, a stadionoknak a jegybevétel bizonyos százalékát kell fizetniük az elképzelések szerint.
Azok az eszközök, amelyeket majd a majdani újjáépített stadionokhoz kell kitelepíteni (beléptetőkapuk, kamerák, számítógépek stb.) raktárakban sorakoznak, amelyért október óta havi egymillió forintos bérleti díjat kell fizetni. (Szeptemberig a szerződés szerint a Dataware állta a raktározási költségeket.) Ráadásul december végén valószínűleg új raktárat kell keresni a hétkamionnyi árunak, mivel a bérleti szerződés lejár.
A megvett és raktáron levő eszközöket az amortizáció miatt jó esetben az eredeti ár feléért lehetne értékesíteni az optimista szakértők szerint. Részben megoldás lehet, ha a kieső stadionok helyett sportcsarnokokban állítják fel a megvett beléptetőkapukat, ugyanis erre már több jelentkező akadt. Ehhez azonban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium (GYISM) jóváhagyása szükséges.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított két héttel ezelőtt. A feljelentést a GYISM jelenlegi vezetői tették. A nyomozók - többek között - a stadionok beléptetőrendszerének finanszírozását vizsgálják, mivel a rendőrség szerint a minisztérium az előző vezetés idején 4 milliárd forintot fizettek ki a stadionok beléptet rendszerének kiépítésére, de a 38 stadionból csak kettőben készült el a munka. A sportminiszter egy keddi interpellációra adott válaszában azt is kifogásolta, hogy olyan helyekre is terveztek beléptetőrendszert, ahol kerítés sem volt.
|
Milliárdos veszteség a stadion-beléptetőrendszeren
|
Mivel a tervezett 38 stadionból legfeljebb a felét tudják a tervek szerint felújítani, el kell adni a már előre kifizetett beléptetőrendszereket. A négymilliárdos összeg kifzetését a rendőrség is vizsgálja. A berendezések tárolási költsége havi egymillió forint, de ennél nagyobb veszteség lehet, ha el akarják adni. A sportminisztérium vevőt keres: nyitott minden megoldásra, hogy a felesleges árut minél kisebb veszteséggel hasznosítsa.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/200211263milliard.html
|
2002-11-23 09:45:00
| true | null | null |
Origo
|
Mészáros Lőrinc üzlettársa, Jászai Gellért többségi érdekeltsége, a 4iG Nyrt. megveszi a T-Systems Zrt.-t, a Magyar Telekom egyik leányvállalatát. Mészárosék tehát már Angela Merkel közelében üzletelnek, hiszen a Magyar Telekom többségi tulajdonosában, a német Deutsche Telekom AG-ban a német állam mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonos.
A T-Systems a közigazgatásnak, intézményeknek és nagyvállalatoknak nyújt távközlési és IT-szolgáltatásokat, egyik legnagyobb megrendelőjük a magyar állam.
A T-Sytems csak idén 4,5 milliárd forintnyi állami megbízást kapott egyedül vagy konzorciumi tagként.
Ez aprópénz a gigantikus, állami keretszerződésekhez és a kezelt információk értékéhez képest. A cég honlapja szerint jelenleg három élő, kormányzati keretszerződésben érdekeltek. Ezek teljes összege 45,5 milliárd forint.
Március végén Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Deutsche Telekom vezetőit. A 24.hu-nak egy, a cég belső ügyeire rálátó forrás arról beszélt, hogy nem ez volt az első, a legmagasabb kormányzati, illetve céges szinteket érintő egyeztetés, amin szóba került a magyar leányvállalat, a milliárdos közpénzes megbízásokkal kitömött T-Systems Zrt. eladása.
Már másfél éve arról beszélnek a cégnél, hogy a T-Systems a NER irányítása alá kerül, amikor pedig világossá vált, hogy az akkor még Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 4iG méretéhez és fejlesztési eredményeihez képest óriási közpénzes megbízásokat kap, nem volt nehéz kitalálni, ki lehet a vevő. Idén áprilisra szinte tényként kezelték, hogy a 4iG megszerzi a nála sokkal nagyobb és bejáratottabb T-Systems Zrt.-t, a 14,5 milliárd forint forgalmú Dávid bekebelezi a tavaly 114 milliárd forint bevételt elért Góliátot. Akkor is, ha a felvásárlási célpont vagyona 32 milliárd forint, többszöröse a Jászai-Mészáros cégének, és a G7 becslése szerint 40-45 milliárd közelében is lehet a vételár.
Ami a jeleket illeti, elsőként írtuk meg, hogy az akkor még Mészáros kezében működő 4iG közösen pályázott az országos jegyrendszer kiépítésére kiírt közbeszerzésre a T-Systems Zrt.-vel.
Egy ilyen megbízás többet jelent, mint egy újabb zsíros, közel 18 milliárd forintos megrendelés. Az országos e-jegyrendszer felhasználói oldalról nagy könnyebbség lenne, hiszen egyetlen közlekedési kártyával körbeutazhatjuk az országot, ugyanakkor az üzemeltető pontosan követheti azt is, hogy ki, mivel és hol jár. (A közbeszerzési eljárás eredményéről egyelőre nincs hír, az Innovációs és Technológiai Minisztérium kérdéseinket válasz nélkül hagyta.)
Július elején a 4iG közleményben kürtölt világgá egy másik méretes üzletet: a Sys IT Services Kft. nevesített alvállalkozójaként részt vesz a BKV informatikai rendszerének hosszú távú üzemeltetésében. Az IT-cég 5+5 évre nyújt szolgáltatásokat a közlekedési társaságnak egy másik alvállalkozóval, éppen a T-Systems Magyarország Zrt.-vel közösen. A teljes keretösszeg meghaladja a 19 milliárd forintot.
A megkövetelt nagy értékű referencia és a vázolt összefonódások miatt nem lenne meglepő, ha az országos jegyrendszert is rájuk bíznák. Nem ez lenne az első, rendkívül érzékeny adatokkal dolgozó állami projekt, amit a T-Systems kezébe adnak. A cég a Nemzeti Választási Iroda (NVI) egyik állandó üzleti partnere. Ahogyan korábban a 444.hu is megírta: a T-Systems komoly részt vállalt a 2018-as parlamenti választások lebonyolításában: feladataik között szerepelt az informatikai rendszerekben kezelt adatok, nyújtott szolgáltatások informatikai biztonsága. Mint emlékezetes, a 2018-as választás nem volt informatikai szempontból teljesen zökkenőmentes, ettől függetlenül a 2019-es választások előkészítésében is szerepet szánnak a cégnek, a 2019-re vonatkozó szerződések listáján összesen 723 millió forintnyi megbízással szerepelnek.
A T-Systems ugyan nagy tempóban növelte az árbevételét, a 2014-ben elért 69 milliárdhoz képest tavaly már messze 100 milliárd forint felett járt, de közben meg-megbotlott egy-egy fejlesztésével. Az egyik legemlékezetesebb a BKK jegyrendszerének az esete, amiből 2017-ben több mint háromezer ember adatai szivárogtak ki. A botrányok ellenére a T-Systems évek óta óriási megbízásokat kap a BKK Zrt.-től. Korábban Csárdi Antal, az LMP politikusa a Népszavának beszélt arról, hogy a T-Systems és a BKK között gyanús ügyletekre bukkant: szerinte a BKK láthatóan mindent bedobott, hogy minél gyorsabban a T-Systemsnek adhassa az azóta becsődölt jegyrendszer fejlesztésére vonatkozó 12 milliárd forintos megbízást. Ráadásul úgy, hogy ugyanerre a munkára már leszerződtek egy másik céggel. A T-Systems szállította a BUBI-közbringák tragikus informatikai hátterét is 899 millió forintért, valamint 2,5 milliárdért alakították át a közlekedési társaság jegyautomatáit, amiket 5,6 milliárd forintért szállítottak és üzemeltettek a BKK-számára. Idén áprilisban derült ki, hogy szükség lesz még új jegyautomatákra, összesen 400 millió forintért. Jelenleg is a T-Systems és a Synergon Integrator Kft. üzemelteti a fővárosi utastájékoztatási rendszert, a FUTÁR-t. Öt évre összesen 5,3 milliárd forint közpénzért.
A cég a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) is üzleti kapcsolatba került: tavaly 444 millió forintért szerződtek a céggel a NAV Symantec végpontvédelmi, levelezés átjáró védelmi rendszerének bővítésére, konszolidációjára három évre.
A T-Systemsnek sikerült belecsöppennie a központosított egészségügyi bizniszbe is. A hvg.hu cikke szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ úgy vett 90 ezer darab, az e-receptek és az e-beutalók miatt nélkülözhetetlen kártyaolvasót a T-Systemstől, hogy a darabonkénti ár ekkora tételnél magasnak mondható, 26 650 forint lett.
A 4iG az új Synergon
Nem ez az első kivásárlási ügylet a Magyar Telekommal: 2012-ben vette meg a magyar állam az edr-t, a készenléti szervezetek – mint a rendőrség, a mentőszolgálat vagy a katasztrófavédelem – számára kiépített kommunikációs hálózatot működtető leánycéget. Az elemzők akkoriban azt mondták, igen jó üzletet kötött a távközlési mamut, kompenzációt emlegettek az informatikai szektorban megkezdett központosításért, aminek során egész területeket vettek állami kézbe. Azóta 63 milliárd forint éves forgalmúra pumpálták fel az állami vízfejet, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Zrt.-t.
A Magyar Telekom anno csaknem 20 milliárd forintot kasszírozott az edr eladásával, és az elemzők – német szemszögből – most is hasonlóan nyereséges kiszállásra számítanak, akkor is, ha a vevő ezúttal nem a magyar állam, hanem egy magáncég.
Az informatikai szektor egész pályás letámadása, az államosítás és a központosítás közepette bizonyos feladatokat azért gondosan kiválasztott magáncégek végezhettek el. Ilyen üdvöske volt korábban a Synergon-csoport, amelyik kiépíthette a már említett FUTÁR-rendszert, illetve végezhette a BKV informatikai üzemeltetését. Miután a Synergon bedőlt – nem függetlenül attól, hogy egyes közpénzes megrendelői nem fizették ki a cechet –, a nagy üzleteket a T-Systems vette át, és ezek szállnak most tovább a 4iG-re. Ilyen alapon mondják informatikai berkekben a bevásárlásról, hogy nagy újdonság nincs, ugyanaz a néhány nagy informatikai biznisz száll egyik kegyencről a másikra.
Praktikusan úgy tartják, hogy a magyar informatikai piacon az a király, aki a Microsoft-licencek disztribútora, az Oracle licenceivel sáfárkodhat, hiszen akkor ő kezeli a NAV szoftvereit, illetve aki a BKV outsourcingot csinálhatja. A királyság majdnem teljes: a Microsoft ugyan kihajította a 4iG leányát, de a másik két üzletben benne van.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök , Timotheus Höttges, vezérigazgató, Deutsche Telekom AG , Rékasi Tibor vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.és Srinivasan Gopalan, a Deutsche Telekom Csoport Európáért felelős Igazgatósági tagja a Karmelita kolostorban, ahol a kormányfő fogadta a Deutsche Telekom vezetőit 2019. március 29-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
|
Választási rendszer, adó, közlekedés: ez kerülhet Mészáros jobbkezéhez a T-Systems megszerzésével
|
Ezúttal multicég, német állami érdekeltség landol Mészárosék köreinél. Az üzlet nyomán elképesztő mennyiségű állami megbízás és referencia kerül a Mészáros Lőrinc kisebbségi, Mészáros barátjának többségi tulajdonában lévő informatikai céghez, a 4iG-hez.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/07/11/t-systems-meszaros-lorinc-jaszai-gellert/
|
2019-07-11 02:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Teljes a káosz a 2017–2018-as idényben még élvonalbeli, az elmúlt szezonban viszont az NB II-ben épphogy bennmaradt, nehéz anyagi körülmények között lévő Balmaz focicsapata körül. A napokban szerencselovagok környékezték meg a 196 milliós tőkehiánnyal küzdő klubot, akik a kínai YTO traktorgyár képviseletében, írásos formában a tulajdonos önkormányzat felé vételi szándékot tettek. A városi képviselőtanács zárt ülésen elvi megállapodást kötött a vállalkozókkal, és felszólította a focicsapatot üzemeltető Balmaz Sport Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy adja át a vevőjelölt(ek)nek az ügyvezetői jogosultságokat. A képbe került befektetők közben felkérték Vitelki Zoltánt edzőnek, Tisza Tibort pedig sportigazgatónak, csakhogy végül egyikőjük sem tudott munkába állni, mert Lajos a többszöri felszólítás ellenére sem mondott le a jogosítványairól, mondván, mi lesz akkor, ha a vállalkozók különböző kötelezettségeket vállalnak, majd végül mégsem veszik meg a klubot, és minden a cég számláját terheli majd.
Elképzelhető, hogy az ügyvezető – akit kerestünk, de nem kívánt nyilatkozni – gyanút foghatott, hogy a befektetők mögött nincs valós tőkeerő. A Bors felkereste ugyanis az YTO traktorok magyarországi értékesítését végző kecskeméti SolarAgro Kft.-t, ahol semmit sem tudtak a kínai cég állítólagos futballbefektetéséről.
|
Balmazújváros - Szélhámos vevők licitáltak a klubra?
|
Teljes a káosz a 2017–2018-as idényben még élvonalbeli, az elmúlt szezonban viszont az NB II-ben épphogy bennmaradt, nehéz anyagi körülmények között lévő Balmaz focicsapata körül. A napokban szerencselovagok környékezték meg a 196 milliós tőkehiánnyal küzdő klubot, akik a kínai YTO traktorgyár képviseletében, írásos formában a tulajdonos önkormányzat felé vételi szándékot tettek. A városi képviselőtanács zárt ülésen elvi megállapodást kötött a vállalkozókkal, és felszólította a focicsapatot üzemeltető Balmaz Sport Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Lajos Ferencet, hogy adja át a vevőjelölt(ek)nek az ügyvezetői jogosultságokat.
| null | 1 |
https://www.borsonline.hu/sport/balmazujvaros-szelhamos-vevok-licitaltak-a-klubra/178551
|
2019-07-06 14:01:00
| true | null | null |
Bors
|
Kedden a balmazújvárosi önkormányzat mégis megbízta azt a két vállalkozót a helyi NB II-es focicsapat irányításával, akit múlt héten még nem látott megfelelőnek az ügyvezetői teendők elvégzésére. Főként azért nem, mert – miként azt a Bors kiderítette – egy olyan kínai traktorgyár (YTO) képviseletében jártak el, amelynek magyarországi partnereinél senki nem hallott Borsy Lászlóról és Debreceni Péterről.
Nevezettek ezen a héten mégis megkapták az esélyt a komoly anyagi gondokkal küzdő, az NB I-ből tavaly kiesett fociklub irányítására és az üzemeltető cégben a többségi tulajdon későbbi megszerzésére. Ehhez az kellett, hogy a kínai partnerüket egy Marshall-szigeteki cégre cseréljék. A város képviselőtestületének a Csendes-óceán középén lévő adóparadicsomba bejegyzett DMCT (Digital Media Central Technologies) nevű cég annyira bizalomgerjesztő volt, hogy a vállalkozókra ruházzák a jogköröket. Ehhez Borsyék egyfelől vállalták, hogy 48 órán belül előteremtenek 199 millió forintot, ami a focicsapatot működtető Balmazújváros Sport Kft. tőkehiányát fedezné; másfelől bemutattak az egzotikus cégről egy átláthatósági nyilatkozatot.
Mindez elég volt Koroknai Imre alpolgármesternek is, aki múlt héten még le-, most pedig megszavazta, hogy a vállalkozókhoz kerüljön a csapat.
– Vállalták, hogy csütörtök délutánig bemutatják a pénzt. Ha ezt nem teszik meg, megszűnik az ideiglenes megbízatásuk. Én csak azt szeretném, hogy a futballcsapat megmeneküljön, és az önkormányzat válláról lekerüljön a klub működtetésével járó vállalhatatlan teher – mondta a város második embere.
|
Balmazújvárosi labdarúgás – Marshall-szigeteki cégre bízták a klubot
|
Kedden a balmazújvárosi önkormányzat mégis megbízta azt a két vállalkozót a helyi NB II-es focicsapat irányításával, akit múlt héten még nem látott megfelelőnek az ügyvezetői teendők elvégzésére. Főként azért nem, mert – miként azt a Bors kiderítette – egy olyan kínai traktorgyár (YTO) képviseletében jártak el, amelynek magyarországi partnereinél senki nem hallott Borsy Lászlóról és Debreceni Péterről.
| null | 1 |
http://www.borsonline.hu/sport/balmazujvarosi-labdarugas-marshall-szigeteki-cegre-biztak-a-klubot/178810
|
2019-07-11 14:06:57
| true | null | null |
Bors
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.