text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Ha már belefáradt az elmúlt tíz-húsz évben feltárt, vörös, kék vagy narancsárnyalatú korrupciós ügyek monoton egymásutánjába, az ország következménynélküliségébe, valószínűleg nem önben van a hiba. Most mégis számítunk figyelmére, hiszen „végre” olyan témát tárhatunk a nyilvánosság elé, amelynek nemcsak a felszínét kapargatjuk és habosítjuk, hanem látjuk, ismerjük a nagy egészet, a teljes vagyonkijátszási folyamatot. Az eseménysor ráadásul bőven az MSZP–SZDSZ-érában kezdődött, s bár a Fidesznek lett volna lehetősége elszámoltatni az elkövetőket, valamiért inkább a cinkosukká vált. Mi több, a történet központi alakja egy grúz-izraeli indíttatású és identitású üzletember, aki tehát külföldiként (és nem mellékesen: a szabad demokraták egykori kegyeltjeként) lett az új magyar burzsoázia tagja, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik tartóoszlopa.
Írtunk már korábban egy idegenlégiós NER-lovagról, a török Adnan Polatról; ám ő, azaz a naperőműkirály legalább tereli is a tőkét a Kárpát-medencébe, nemcsak mozdítani próbálja a mozdíthatót. Mostani cikkünk „hőse”, Michael Gagel nyilvánvalóan kispályás Polathoz képest, ám – miként látni fogjuk – olyan Fidesz-stratégákkal hozható kapcsolatba, mint Habony Árpád kormányfői tanácsadó és Rogán Antal kabinetminiszter. Ami pedig a bizniszt illeti, Gagel egyebek mellett arról híres, hogy ő vezeti a budapesti metróállomásokra a régi fővárosi politikuselit által bebetonozott Princess pékségláncot – koalícióban az ugyancsak Tbilisziből elszármazott, majd Tel-Avivon át a magyar fővárosba érkezett Shabtai Michaelivel. Utóbbi azzal is „virított” a piacon, hogy orosz állampolgárok magyarországi bevándoroltatásához biztosított infrastruktúrát a Rogán által kiötlött leletelepedésikötvény-rendszerben. Szintén a Fidesz-időkben történt már, hogy a Gagel família – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő különös liciteljárásán – megszerezte a budapesti Four Seasons szálló mögötti irodaépületet (Zrínyi utca 3.), továbbá a Habonyt hitelező Tombor András stábjával karöltve betette a lábát az erőmű-üzemeltetéssel, villamosenergia-kereskedéssel foglalkozó VPP Magyarország Zrt.-be.
A grúz-izraeli érdekkör iránti közbizalomnak aligha tesz jót, hogy a felsorolt ügyleteket egytől egyig offshore-jellegű cégeken keresztül bonyolították le – és a sajtó elől ugyancsak elbujkáltak.
Michael Gagelt csakis onnan ismerheti a nagyérdemű, hogy az elmúlt években rendre Habony Árpád társaságában tűnt fel ilyen-olyan kiszivárgott partifotókon. Illetve ahogy – „keresd a nőt!” jeligére – anno a Heti Válasznál kiderítettük, a nagy üzletelés kísérőjelenségeként Gagel közvetlen családtagjai olyan befolyásos asszonyokkal kerültek aktív Facebook-kapcsolatba, mint Rogán Cecília, Vajna Tímea, Kökény-Szalai Vivien (a TV2 hírfőnöke), az Orbán Viktor internetes megjelenéseit koordináló Kaminski Fanny (Habony Árpád gyermekének édesanyja) és Nagy Boglárka festőművész (Habony korabeli barátnője). Most újra ránéztünk a közösségi médiára, és bár az érintett hölgyek már kevésbé teszik közszemlére aktuális személyi hálójukat, Rogán Antal hitvese például így sem tud anélkül profilképet cserélni, hogy a Gagel-rokonság ne siessen azonnal lájkot vagy szívet dobni az új outfitjére.
A társasági kitérő után vissza a cikkünk elején emlegetett régi-új történetre, amely az MSZP–SZDSZ-országlás idején kezdődött, de ma már Fidesz-botrányként is értelmezhető. A Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölötti irodaingatlan bekebelezéséről van szó, melynek helyén hamarosan ultramodern, plázával kombinált „office building” magasodhat. Noha Tarlós István nemrég úgy nyilatkozott a Válasznak a Princess pékséges csapat nyomulásáról, hogy „rajtam azt kérjék számon, ami rajtam múlik, Habony Árpád haverjait nem ismerem”, ettől még tény: az úgynevezett Stadionok-projekt sehol sem lenne, ha az elmúlt 11 évben az éppen regnáló kormányzat és fővárosi vezetés ne takarított volna el szinte minden bürokratikus akadályt Michael Gagelék elől.
Friss információnk szerint például az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos óriáshitellel segítette ki a beruházót; a kölcsön részleteiről és a tervezett irodamonstrumról írásban érdeklődtünk mind a pénzintézetnél, mind Gagelnél, de a szereplők nem méltatták válaszra lapunkat. Úgyhogy nélkülük, de hiteles dokumentumokra támaszkodva szerkesztettük össze az alábbi 7+1 pontos eseménysort – bizonyítandó, hogy vannak, akiknek legfeljebb megszületni volt nehéz.
1. Az SZDSZ városházi potentátjai 2008-ban aprópénzért „odaajándékozták” Gageléknek a fejlesztési helyszínt. A még ellenzéki Fidesz hevesen ellenezte az akkor Stadionok néven futó metróállomás feletti terület magánosítását – a fidesz.hu oldalon máig elérhető egy Demszky-kritikus cikk a témában. De mi történt pontosan 11 esztendeje, hogyan indult a Hungária körút 46. szám alatt felhúzandó iroda- és plázakomplexum sztorija? Egy rendőri jelentés ugyan 2006-ra teszi a privatizációs folyamat kezdeteit, ám csak annyit állíthatunk biztosan, hogy a BKV két szabad demokrata igazgatósági tagja, Tóthfalusi György elnök és Forró Zoltán (Demszky Gábor főpolgármester korábbi kabinetfőnöke, tanácsadója) két évvel később
egy nagyobb polgári lakás árán, 48 millió forintért értékesítette a közel 8000 négyzetméteres terület 17,2 százalékát,
vagyis a rohadófélben lévő Stadionok irodaházhoz csatolt parkolót a Welt-Stadt Immobilien (WSI) Kft.-nek. A vevő társaságnak már akkor a grúz-izraeli Michael Gagel (a cégbíróságon iktatott dokumentumokban: Gag El Mikhael) volt az ügyvezetője, tulajdonosa pedig a ciprusi illetőségű és mindenestül offshore-jellegű Top Imobile Limited. 2008-ban persze még nem volt Fidesz-kormányzás és nem volt új Alaptörvény sem, amely rögzítette volna, hogy „nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható”. Azóta viszont lett Fidesz-kormányzás meg szigorú Alaptörvény; és bár a WSI-t továbbra is az átláthatatlan ciprusi rejtekből birtokolják, a hatalom ugyanúgy a tenyerén hordozza a Gageléket, mint az időközben letűnt SZDSZ idejében. A következő pontok már erről a pálfordulásról szólnak.
2. Az SZDSZ-es szálakat egyszerűen kioperálták a BKV-bűnügy vádiratából. A WSI tehát 2008-ban az osztatlan Stadionok-telek egészének résztulajdonosává vált, azaz Michael Gagel egy parkoló áráért betette lábait a teljes fejlesztési zónába. A „ciprusiak” és a BKV együttműködési megállapodást is kötöttek, mely már azzal számolt, hogy hatvan napon belül az elővásárlásijog-birtokossá avanzsált WSI-é lesz az ingatlan 100 százaléka – nyilván erre ment ki az SZDSZ-es játék az elejétől fogva. E forgatókönyv ellen 2008 novemberében hangosan tiltakoztak a metrós szakszervezetek, hiszen – miként az itt elérhető levél igazolja – a közlekedési vállalat korábban írásba adta az érdekképviseleteknek, hogy nem adja el a cég központi telephelyeit. Az ingatlanpanama mégis megtörtént, több büntetőfeljelentés született ügyben, így a Demszky-féle fővárosi vezetés – kerülendő a nagyobb botrányt – jegelte a történetet. A 2010-es kormányváltás után minden bennfentes arra számított, hogy a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai elleni BKV-s büntetőeljárás vádiratában az SZDSZ-es cselekmények is előkelő helyen szerepelnek majd. Ám miként annak idején a Heti Válaszban megírtuk: a liberális vonulat szinte teljesen kimaradt az ügyészségi dokumentumból. A rendőrség a Stadionok-témában arra hivatkozva szüntette meg a nyomozást, hogy a BKV teljes telekhányadát végül nem értékesítették.
Az egyszeri Fidesz-szavazó az elszámoltatás hiányát talán még feldolgozta valahogy, de azzal biztosan nem kalkulált, hogy lényegét tekintve a néhai SZDSZ tervei szerint folytatódhat a Hungária körúti történet.
3. A Fidesz megadta magát a Gagel-lobbinak. A Heti Válaszban 2016-ban szóltunk először: a fővárosban olyan közgyűlési előterjesztés-tervezet született, mely szerint a BKV 1,0085 milliárd forint plusz áfáért eladná a Gagel-féle WSI-nek a metrótelek nagyobbik részét is. Mindez a Demszky-korszak árképzéséhez képest jelentős előrelépésnek tűnt, ám a versenyeztetés hiánya miatt így sem beszélhettünk piaci jellegű megoldásról. Egyértelművé vált, hogy úgy fog idegen tulajdonba kerülni a kétkijáratos, föld alatti megálló teteje (illetve a metró füstelvezető-szellőző berendezésének kivezetése), ahogy a néhai SZDSZ-ben eltervezték. E hátrányokkal szemben egyetlen előny kínálkozott: Michael Gagelék legalább fizetnek valamit az időközben Puskás Ferenc Stadion állomássá átkeresztelt terület felszínéért, nem pedig kártérítési igényekkel bombázgatják a BKV-t. 2017 áprilisában aztán – a Fővárosi Közgyűlés felhatalmazása alapján – megszületett a „vételi jogot alapító szerződés” a közlekedési vállalat és a WSI között a „32538/1 helyrajzi számú, kivett irodaház és metró megnevezésű, természetben az 1143 Budapest, Hungária körút 46. szám alatt található, 7970 négyzetméter alapterületű ingatlan” nagyobb részére vonatkozóan.
4. A kormány is beszállt a grúz-izraeli buli támogatói közé. Miután bejegyezték az ingatlan-nyilvántartásba a WSI vételi jogát, Demeter Márta LMP-képviselő levélben figyelmeztette a belügyminisztert: a közvetlenül a metrómegálló felett található terület értékesítése biztonsági kockázat lenne, hiszen létfontosságú közlekedési infrastruktúrát érint, ráadásul az állomás óvóhelyként is szolgál. Pintér Sándor szerint viszont a tervezett létesítménnyel összefüggésben nincs olyan információ, amely alapján a metró rendeltetésszerű működése veszélyben lenne. A tárcavezetői választ megfejelendő 2017 végén az Orbán-kabinet úgy döntött, lebontja a Gagel-féle óriásirodaház előtt tornyosuló bürokratikus gátakat. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy – bár a WSI grúz-izraeli ügyvezetője még nem is nyilatkozott arról, gyakorolni kívánja-e vételi jogát – a kormány rendeletben nyilvánította „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé az ingatlan-nyilvántartás szerint a Budapest belterület 32538/1, 32474 és 32475/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokon, illetve az ezen ingatlanokból telekalakítási eljárásban hozott döntés véglegessé válását követően kialakított ingatlanokon megvalósuló ingatlan- és infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket”. Ahogy írtuk, a BKV a 32538/1 helyrajzi számú parcella eladásáról döntött, a rendeletben említett másik két kisebb telekszelvény a fővárosé és a MÁV-é; ezeket a Puskás Ferenc Stadion megálló feletti modern szolgáltatási csomópont felépítése érdekében kellett hozzácsapni a projekthelyszínhez (hiszen az új „irodapláza” alapja nem támaszkodhat a közvetlenül metrószerkezetre). Öt nappal az idézett kormányrendelet megszületése után aztán Michael Gagel felbátorodott, és levélben tájékoztatta a BKV vezérét: természetesen gyakorolni kívánja a Hungária körút 46. számú terület maradék 82,8 százalékára vonatkozó vételi jogát.
5. A főváros és Zugló újra lépett Gagelék érdekében. A Fővárosi Közgyűlés még a kormányrendelet publikálása előtt döntött arról, hogy az új WSI-ház alapozásához szükséges területnövelés földhivatali bejegyzésekor további 64 millió forintot utaltat Gagelékkel – cserébe pedig átadja nekik a bővülésben érintett (két méter keskeny, összesen közel 450 négyzetméteres) teleksávot. Ám az igazi ajándék nem ez volt. Hanem, hogy a fővárosi politikusok mindezzel párhuzamosan hozzájárultak a zuglói kerületi szabályozás majdani életbeléptetéséhez; a jelenleg is előkészítés alatt álló XIV. kerületi terv szerint az eddigi 18 méteres magasság helyett a jövőben 30 méteres épületet lehetne emelni – tehát a Kerepesi út déli oldalát ékesítő irodaházakhoz hasonló sokszintes tömb „nőhetne ki” a földből a metróállomás fölött. Nem nehéz belátni: ha az érintett önkormányzatok még a privatizáció előtt megnövelik a telek beépíthetőségi értékeit, jóval több pénzt lehetett volna elkérni a WSI-től a terület egészéért. Csakhogy így a köz érdeke esetleg megelőzte volna a fejlesztők kívánságait, ami ennél a projektnél valahogy sosem volt fontos. A szigorúbb helyhatóságok a hasonló látványberuházásoknál legalább azt igyekeznek elérni, hogy érdemi tartalommal bíró településrendezési szerződést kössenek a kedvezményezett féllel, melyben sok-sok közcélú kiegészítő feladatot lőcsölnek rá az építtetőre. Hogy a Karácsony Gergely fémjelezte zuglói vezetés nagyot virított-e ilyen téren, inkább az olvasó értékítéletére bízzuk (az alkufolyamat végeredménye itt olvasható). Na jó, annyit elárulunk, hogy Michael Gagel csapata csak afféle tessék-lássék kötelezettségeket vállalt: például díszburkolattal fogja csinosítani a metróállomás környékét, az új épület földszintjén szívességi használatba ad egy 50 négyzetméteres helyiséget az önkormányzatnak, illetve meghatározott időközönként átenged egy területet „ökopiac tartása céljára”.
6. A BKV még fizetési haladékkal is kedveskedett a WSI-nek. Miután Gagel 2017 végén jelezte, hogy gyakorolni kívánja a metróállomás feletti telekre vonatkozó vásárlási jogát, egy hónapon belül le kellett volna szurkolnia a BKV-nak a bő egymilliárd forintos vételárat. Ám a pénz csak nem akaródzott elutalódni. A Magyar Narancs a minap szóvá tette: a közlekedési vállalat a késedelem miatt akár el is állhatott volna az ügylettől, ehelyett azonban először 2018 végére, majd 2019-re kegyeskedett kitolni a fizetési határidőt. Bár a kormány által rendeletben biztosított kiemelt státusz kifejezetten a közigazgatási eljárások felpörgetésére szolgál, a WSI mindig a telekalakítási, -bővítési folyamat elhúzódásával indokolta a pénz visszatartását – és ezt negatív következmények nélkül tehette. Sőt: a következő pontból kiderül, hogy Gagel extra figyelmességként koktélcseresznyét is kapott a kormányzattól a tortájára, éppen a hab tetejére.
7. MFB-kölcsönből rúgják be a projektet. A Hungária körúti terület tulajdoni lapjáról és a hitelbiztosítéki nyilvántartásból egyaránt kiderül, hogy 2019. február 8-án az állami Magyar Fejlesztési Bank jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése iránti kérelmet nyújtott be a földhivatalhoz – miután 1,282 milliárd forintos kölcsönnel segítette ki a WSI-t. A dokumentációból az is kiolvasható, hogy a Gagel-cég öt nappal később már a tulajdonjoga bejegyzését és az ingatlan határrendezését kérte a hatóságtól.
A plázafejlesztők tehát mára megszerezték álmaik metróállomását, pontosabban a megálló tetejét. És miért a piacról vettek volna fel hitelt, ha egyszer ott a hatalom mankója, amelyre újra és újra rátámaszkodhattak?
+1. Eddig mindösszesen 3,72 milliárd forintnyi állami, félállami, hatalomközeli hitellel „jutalmazták” meg a Gagel családot. Miként cikkünk elején jeleztük, a grúz-izraeli famíliának a WSI mellett más futó ingatlanügyletei is vannak. A Four Seasons mögötti irodaház felvásárlására 2017-ben az akkor még állami résztulajdonú Gránit Bank biztosított 2,2 milliárd forintos kölcsönt. A Gagelék budai lakásait birtokló Onland Kft. pedig a Mészáros Lőrinc környéki Takarékbank 240 milliós hitelével gazdálkodhat. Tehát az elmúlt két évben a hatalom közeléből mindösszesen 3,72 milliárd forintnyi hitellel finanszírozták meg a Gagel család magyarországi boldogulását.
Nyitókép: MTI
Ha tetszett a cikk, kérjük,támogassa a Válasz Online munkáját, éskövessen minket Facebookon!
#Habony Árpád#Michael Gagel
|
SZDSZ–Fidesz-koalíció 2019-ben: az állam minden akadályt eltakarított Habony barátai elől
|
Immár az állami Magyar Fejlesztési Bank közel 1,3 milliárd forintos hitele is segíti Habony Árpád grúz-izraeli barátait, hogy „plázairodaházat” emeljenek a Puskás Ferenc Stadion metróállomás fölé – szúrta ki a Válasz. Az SZDSZ holdudvarából indult Gagel család az elmúlt két évben összesen 3,72 milliárdnyi kölcsönt tudott kibrusztolni magának hatalomközeli pénzintézetekből. Ciklusokon átívelő gigamutyi 7+1 pontban.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/03/05/habony-gagel-puskas-stadion-irodahaz/
|
2019-03-05 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Mindent lát? Vlagyimir Putyin idén márciusban egy krasznojarszki síversenyen. EPA/ALEXEI DRUZHININ / SPUTNIK /
Egyet kell értenünk Ungváry Krisztián történésszel, aki a Privátbankár.hu által múlt héten kirobbantott KGB-s botrány kapcsán tegnap azt nyilatkozta a Népszavának, hogy a magyar kormány egészen bizonyosan tisztában volt Nyikolaj Koszov és a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) hátterével, amikor engedélyezte budapesti letelepedésüket. Valóban, az a tény, hogy az IIB gyakorlatilag minden magyar ellenőrzés és szabályozás nélkül működhet, Magyarország és euró-atlanti szövetségesei nemzetbiztonságát súlyosan veszélyeztető ügy.
Kettős funkció, áttekinthetetlen működés
Kérdésünkre Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő kifejtette, hogy az IIB minden bizonnyal egyszerre fog szolgálni hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni.
Sz. Bíró itt utalt a Laundromat-ügyre, amelynek keretében 2011 és 2014 között mintegy 22 milliárd dollárnyi – többnyire illegális eredetű – pénzt menekítettek ki Oroszországból. A közvetítő bankok nélkülözhetetlen szerepét egy moldáv és egy lett pénzintézet töltötte be.
A történész szerint bizony lehetséges, hogy ezek az összegek az orosz kormány homályos nemzetközi céljait szolgálták és olyan politikai csoportoknál landoltak szerte a világban, amelyek finanszírozása más, ellenőrizhető csatornákon át még a Kremlnek is kínos lett volna. A Laundromat-ügy egyben rávilágít arra, hogy milyen felelőtlen lépés a magyar kormány részéről az IIB felruházása a legszélesebb körű jogosítványokkal és immunitással. A banknak átengedett épületekben megtörténhet bármi – és a magyar hatóságok nem csak ellenőrizni nem tudják majd, de arra sem számíthatnak, hogy ha bármi gyanú merülne fel, az orosz szervek együttműködnek majd velük.
Egy szó sincs az EU-ról
Azt már Rácz András, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának szakértője írta meg a napokban, hogy az IIB szerepel az Oroszországi Föderáció hivatalos kormányzati és igazgatási szerveinek hivatalos regiszterében (71014-es számmal, Международный инвестиционный банк ), azaz a bank az orosz államigazgatás szerves része. Ebből adódóan legalábbis tévesek azok a kormányközeli sajtóban megjelent értelmezések, hogy a magyar részesedés miatt ez valamiféle részben magyar bank lenne.
Szintén kevéssé ismert tény, hogy a március 5-én az Országgyűlés által elfogadott egyezményben egy szó sincs az Európai Unióról. Márpedig az EU területén tevékenykedő pénzintézetek felett nemcsak csak az adott ország, hanem az unió intézményei is ellenőrzési jogot gyakorolnak.
Káncz Csaba
Az IIB működése felett tehát a magyar hatóságoknak semmilyen felügyelete sem lesz, ehhez képest a Fidesz hat európai parlamenti képviselője (Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert, Hölvényi György, Kósa Ádám és Tőkés László) az EP-ben a héten megszavazta az Oroszországot elítélő jelentést. A dokumentum többek között elítéli "az orosz illegális pénzügyi műveleteket és pénzmosást is, amelynek keretében az európai biztonságot és stabilitást veszélyeztetve évente több milliárd eurót mosnak át az EU-n keresztül".
Mindenesetre a Pénzügyminisztérium a vihar nyomán tegnap egy közleményben emelte ki, hogy az IIB „tovább erősíti Magyarország pénzügyi központ szerepét” és a „részére biztosított kedvezmények megfelelnek a bank alapokmányában és az 1961-es, diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményben lefektetett elveknek, és összhangban vannak a többi, Magyarországon jelen lévő nemzetközi jogállású intézménynek biztosított kedvezménnyel.”
A Magyar Nemzeti Bank, amely 2013-ban átvette a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogköreit, még nem szólalt meg az ügyben.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
|
Orbán és az orosz kémek – lopakodó megszállás?
|
Sz. Bíró Zoltán szerint a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank egyszerre szolgálhat hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni. Káncz Csaba jegyzete.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/makro/orban-es-az-orosz-kemek-lopakodo-megszallas-325074
|
2019-03-14 11:13:03
| true | null | null |
Privátbankár
|
„Versenyjogi szempontból nem minősül összefonódásnak, hanem egy vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek tekinthető”, hogy a KESMA (Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány) nevű, Fidesz-közeli alapítvány tulajdonában álló médiacégek központi irányítású vállalatcsoporttá alakulnak – közölte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a hvg.hu-val. A GVH ezért nem vizsgálja a változást.
„A cégek eddig is egy vállalatcsoportba tartoztak, így az átrendeződés nem független vállalkozáscsoportokat érint” – magyarázza a versenyhivatal. „Fúziós szempontból tehát az uralmi szerződés megkötése nem jelent változást. Versenyjogi értékelés szerint ez nincs hatással a piaci viszonyokra, mivel az összefonódások vizsgálatakor a hatásokat éppen abból a megközelítésből vizsgáljuk, hogy a fúzió során létrejövő entitás egy vállalkozásként fog-e megjelenni a piacon.”
Ahogy a hvg.hu elsőként megírta, Mészáros Lőrinc volt érdekeltsége, a Mediaworks és a KESMA-ba tartozó többi médiacég uralmi szerződést kötött, a szerződéssel elismert vállalatcsoport jön létre, aminek uralkodó tagja a Mediaworks, a többi cég pedig ellenőrzött tag. A megállapodás még nem lépett életbe, kihirdetése után viszont a Mediaworks tulajdonosi jogokat gyakorolhat majd a többi cég fölött, ezzel megvalósul a fideszes média gyakorlati és teljes központosítása.
|
A versenyhivatal elárulta, vizsgálja-e a Fidesz-média központosításának végső lépését
|
Csupán vállalatcsoporton belüli átrendeződésnek minősül, hogy a Fidesz-közeli alapítványban található médiacégek a Mediaworks központi irányítása alá kerülnek, ezért a GVH nem vizsgálja az ügyet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190308_A_versenyhivatal_elarulta_vizsgaljae_a_Fideszmedia_kozpontositasanak_vegso_lepeset
|
2019-03-08 16:48:00
| true | null | null |
HVG
|
Ha egy tárgyalást vezető bíró úgy gondolja, hogy a tárgyalt ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmánysértő, akkor a tárgyalást felfüggesztve az Alkotmánybírósághoz fordulhat azért, hogy az vizsgálja felül az adott jogszabályt. Az ilyen esetekben a testületnek az Alaptörvény szerint [24. cikk (2) bekezdés b) pont] legkésőbb kilencven napon belül meg kellene ezt tennie.
Tavaly ősszel négy bíró gondolta úgy, hogy a hajléktalanság üldözése, szabálysértéssé nyilvánítása alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordultak. A négyből háromnál már bőven lejárt a 90 nap, a negyediknél március 18-án fog, de az Ab-honlapon nincs nyoma annak, hogy egyáltalán foglalkoztak volna az üggyel, pedig általában feltüntetik, mit mikor tárgyaltak.
A késlekedés azért is érthetetlen, mert az Alaptörvénybe tavaly nyáron beleírta az országgyűlés kormánypárti többsége: „Tilos az életvitelszerű közterületen tartózkodás.” Igaz, a beadványokat író bírók arra hivatkoznak, hogy ez ellentétes az Alaptörvény más pontjaival: a jogállamisággal, az emberi méltóság tiszteletével, a Nemzeti Hitvallásnak a szegények megsegítésének kötelezettségét kinyilvánító részével. Ám
az Alaptörvényen belüli esetleges ellentmondást az Alkotmánybíróságnak nincs joga vizsgálni,
tehát könnyedén lerázhatná magáról a terhet. Valamiért mégis vonakodik a bírói kezdeményezések elbírálásától.
Mellesleg van egy 2018. júniusi bírói kezdeményezés is egy másik, a hajléktalanságtól teljesen független ügyben. Ezt a 90 napos határidőt messze túllépve hét hónap után tárgyalták először, aztán még kétszer, de döntés még nincs. Március 12-ére ismét napirendre tűzték.
Észszerű határidőn belül
Alkotmányjogi panaszt egy személy vagy szervezet nyújthat be, ha úgy véli, hogy egy őt érintő jogszabály vagy bírói ítélet alkotmánysértő. A panaszt az Ab előbb megnézi, hogy lát-e benne a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést. Ha nem, akkor érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja. Ha igen, akkor befogadja, és jön az érdemi vizsgálat, amelynek a végén vagy helyt ad a panasznak, vagy elutasítja. Az Ab-törvény szerint a döntést „észszerű határidőn belül” kell meghozni.
2019. március 8-án a honlap keresője szerint 250 panasz várt befogadásra. A legrégibbet 2013 végén adta be egy meg nem nevezett felekezet az akkor új egyházügyi törvény ellen. 2015-ben egyszer tárgyaltak a befogadásáról, de nem döntöttek, és azóta nem nyúltak hozzá. Pedig nehéz olyan érvet elképzelni, hogy a vallásszabadságot érintő ügy ne lenne alapvető alkotmányjogi kérdés. Közben a panasz nyilván értelmét vesztette, mert ez év elejétől lényegesen megváltozott az egyházi törvény.
Összesen 19 olyan panasz van, amely 2016 óta vagy még régebben hever ott, és még azt sem döntötték el az alkotmánybírák, hogy egyáltalán foglalkozzanak-e vele. Például nem tárgyalták a tiszaújvárosi önkormányzat 2017. márciusi beadványát a „szolidaritási hozzájárulásnak” nevezett állami pénzelvonás ellen – igaz, Budaörs hasonló panaszát elutasították. Fél tucat panaszt adtak be bírák az Országos Bírósági Hivatal működését, az igazságszolgáltatás szervezetét érintő témákról. Ha ezeket az Ab befogadva és érdemben elbírálva útmutatást adott volna, hogy mi alkotmányos és mi nem, talán el lehetett volna kerülni a mostanra válságossá fajult ellenétet az OBH és a bírói kar egy része között.
A még be nem fogadott panaszok közé tartozik az is, amely a „külföldről támogatott szervezetekről”, illetve a CEU-ról szóló törvény ellen érkezett, de ezeknek az eljárását az Ab felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy megvárja az Európai Unió Bíróságán folyó eljárás végét. 43 olyan alkotmányjogi panasz található, amelyet befogadtak, de még nem határoztak róla. Ezek közül 23 darab 2016-ban vagy korábban érkezett. A legrégibb itt is 2013-as: az Átlátszó tett panaszt egy ítélet ellen, amely elutasította az oknyomozó újságírók közérdekű adatigénylését a Magyar Fejlesztési Banktól.
Ezt két és fél év múlva (!) befogadták, tárgyaltak is róla 2016 áprilisában, 2017 júliusában, aztán 2018 áprilisában kétszer is, de döntés nincs. Az adatok bizonyára rég nem érdekesek már. Nehéz megérteni, min múlik az, hogy egy témát miért évente egyszer-kétszer, közben hosszú szüneteket tartva szednek elő, és azt is, hogy egy ilyen viszonylag egyszerű dologról miért nem képes a testület pro vagy kontra dönteni. Páratlan számú tag mellett amúgy sem lehetséges patthelyzet, volt már több 8:7 arányban elfogadott határozat.
2015 óta vár a döntésre Szél Bernadett – akkor még LMP-képviselő – panasza a paksi atomerőművel kapcsolatos adatok ki nem adásáról, 2014 óta a termőföld-elővásárlásra vonatkozó panasz. És van olyan is, amely közvetlenül a HVG-t érinti. A hetilap 2014. év végi számának címlapja – „A nagy Harácsony” – ellen Ékes Ilona egykori Fidesz-képviselő mint hívő katolikus indított pert, mert a harácsoló politikusokat kigúnyoló kép szerinte sértette az ő emberi méltóságát és vallásszabadsághoz való jogát. Miután minden szinten veszített, 2017 elején alkotmányjogi panaszt nyújtott be az ítéletek ellen. Nem tesz jót a jogbiztonságnak, ha ennyi idő után még mindig bizonytalanság van, mert még előfordulhat, hogy a kiadó és a szerkesztőség által természetesen helyesnek és igazságosnak tartott ítéleteket az Ab megsemmisíti.
Képviselői beadványok jogszabályok ellen
A képviselők legalább egynegyede kérheti a kihirdetett törvények és más jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Ezeknél nincs külön befogadás, mindenképp tárgyalni kell őket, de itt még olyan homályos határidőt sem tartalmaz a törvény, mint az alkotmányjogi panaszoknál. Pedig indokolt lenne, ha 50 törvényhozó előnyt élvezne a gyakran teljesen egyedi panaszokkal szemben. Ennek hiányában fordulhat elő, hogy arról a fontos alkotmányossági kérdésről döntött már az Alkotmánybíróság, hogy Puzsér Róbert nevezhette-e büntetlenül szarkupacnak Hajdu Pétert, de arról például még nem, hogy szabad-e titkosítani az atomerőmű-bővítés számos dokumentumát (70 képviselő beadványa négy éve érkezett, a 2015. decemberi első tárgyalás után több mint három évig nem foglalkoztak vele, 2019. február elején vették elő újra, de még nincs döntés) vagy hogy alkotmányos-e a „Földet a gazdáknak!” című kormányhatározat, amely nem jogszabály, mégis lényeges ügyről rendelkezett, és közben végre is hajtották. Ez a képviselői beadvány 2016. júniusi. Összesen 16 hasonló normakontroll-javaslat vár döntésre, köztük olyan viszonylag frissek is, mint a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetése, a közigazgatási bíróságok új rendszere vagy a túlóratörvény elleni.
Természetesen szerettem volna megtudni, hogyan válogat az Alkotmánybíróság a beérkezett kérések között, min múlik, hogy mit mikor tárgyal és miért nem nyúlnak hozzá fontos témákhoz éveken át. A sajtófőnök azt rögtön közölte, hogy interjút senki nem ad a hvg.hu-nak, de írásban kérte a kérdéseket. Az elküldött 18 kérdés a honlap keresőjében talált adatokon alapult. Iktatószámokkal és pontos dátumokkal jelöltem meg, hogy melyik beadványok sorsa érdekel. Hozzátettem: szerintem a nyilvánosságra tartozik, hogy sokakat érintő kérdésekről miért húzódik el a döntés.
|
Az Alkotmánybíróság maga szegi meg az Alaptörvényt
|
Az Alkotmánybíróságnál évekig hevernek a beadványok úgy, hogy rájuk se néznek. Ahol maga az Alaptörvény szab határidőt, azt nem tartják be. Magyarázatot adni, kérdésekre válaszolni nem hajlandó az Ab.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190308_Az_Alkotmanybirosag_maga_szegi_meg_az_Alaptorvenyt
|
2019-03-08 17:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Egymilliárd forintot utalt ki a kormány a miniszterelnöki kabinetirodának a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében, derül ki a legújabb közlönyből. E feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség az általa alapított Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-n keresztül látja el.
Vagyis Rogán Antal kabinetfőnök feladata a tárcájához érkező pénzből ennek az állami cégnek a támogatása, amelyről a hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök lányának barátnője vezeti. A Magyar Divat és Design Ügynökség egyébként nemrég költözött be új budai villájába.
|
Egymilliárd forintot kapott Orbán Ráhel barátnőjének divatcége a kormánytól
|
Az új kormányhatározat szerint egymilliárdot ad Rogán Antal hivatala Orbán Ráhel barátnője cégének szíves felhasználására.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190308_Egymilliard_forintot_kapott_Orban_Rachel_baratnojenek_divatcege
|
2019-03-08 20:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Csaknem 12 millió eurót, jelenlegi árfolyamon 3,7 milliárd forintot kell kifizetnie Magyarországnak az EU felé, miután az Európai Bíróság Törvényszéke megerősítette: szabálytalanságok történtek a cukoriparnak juttatott szerkezetátalakítási támogatásoknál. Emiatt az Európai Bizottság 11 709 400 euró összegű pénzügyi korrekciót rendelt el, ezt támadta meg Magyarország.
A cukoripar szerkezetátalakítására vonatkozó uniós szabályok alapján szerkezetátalakítási támogatásra voltak jogosultak azok a cukoripari vállalkozások, amelyek egyebek mellett vállalták a termelőberendezéseik teljes vagy részleges leszerelését. A részleges leszerelésre nyújtott támogatás összege a teljes leszerelésre nyújtott támogatás összegénél 25 százalékkal alacsonyabb volt.
A bizottság szerint e szabálytalanságok abban álltak, hogy az Eastern Sugar kabai és a Magyar Cukor petőházi telephelyén található silókat nem szerelték le, ami miatt e vállalkozásoknál csak a termelőberendezéseik részleges leszerelése valósult meg. A Bizottság az uniós finanszírozásból kizárt összeget az érintett vállalkozások tekintetében a teljes leszerelés esetén nyújtandó támogatás és a részleges leszerelés esetén járó támogatás összege közötti különbség alapján számolta ki.
A mai napon meghozott ítéletében a Törvényszék elutasította Magyarország keresetét. És azt is megállapította, hogy mivel Magyarország nem tett azonnali intézkedéseket a bizottság által feltárt szabálytalanságok orvoslására, így a testület annak ellenére nem volt köteles alacsonyabb mértékű pénzügyi korrekció alkalmazására, vagy a korrekció mellőzésére, hogy ténylegesen olyan bizonytalanság állt fenn a silók leszerelésével kapcsolatban.
|
Többmilliárdnyi EU-pénzt kell visszafizetnie Magyarországnak
|
A cukoriparnak nyújtott támogatás miatti pénzügyi korrekcióról az EU Bíróság Törvényszéke döntött.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190312_Tobb_milliardnyi_EUpenzt_kell_visszafizetnie_Magyarorszagnak
|
2019-03-12 12:32:00
| true | null | null |
HVG
|
Közel félmilliárd forintot sikkaszthatott a pénzintézet vezetője. Huszonegy rendbeli csalás, és 31 rendbeli magánokirat-hamisítás miatt emelt vádat a kondorosi pénzintézeti vezető ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség – áll az ugyeszseg.hu közleményében.
A kondorosi férfi húsz éven át vezette a helyi takarékszövetkezet fiókját, majd annak a 2017-es beolvadása után is ügyvezetői posztra helyezték. A közlemény azt is részletezi, hogy a férfi az interneten fogadásokat kötött, naponta több millió forint értékben, de a megromlott anyagi helyzetén ez sem segített.
2017-től kezdődően magáncélra „előleget” vett fel a szövetkezet pénztáraiból, ily módon 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul. A férfi magánszemélyektől is csalt ki pénzt, ezen az úton pedig 330 millió forinthoz jutott. Az összegekből korábbi sikkasztásának nyomait is próbálta eltüntetni, illetve újabb fogadásokat is kötött a pénzből.
Az ügyészség a vádiratban börtönbüntetést indítványozott, és azt is, hogy mintegy százmillió forintot adjon vissza a sértetteknek, és a vagyonát is foglalják le.
|
Több százmilliót sikkasztott a takarékszövetkezet egyik ügyvezetője
|
Szerencsejáték miatt eladósodott a takarékszövetkezeti vezető, ezért sikkaszthatta el a több százmillió forintot. A kondorosi fiókvezető húsz éven át vezette a helyi fiókot, de a harmadát takarékosság miatt megszüntető hálózatnál még az összevonások után is vezető pozíciót töltött be. Most vádat emeltek ellene.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190313_Tbb_szzmilliot_sikkasztott_a_takarkszvetkezet_egyik_ugyvezetoje
|
2019-03-13 13:10:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
A közlemény szerint a büntetlen előéletű kondorosi férfi 1998 óta egy helyi takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője volt, majd amikor több Békés megyei takarékszövetkezet 2017 végén egyesült, az új takarékszövetkezet egyik ügyvezető igazgatójává választották; ekkor már szerencsejáték-függő volt.
Az igazgató 2015-től egy internetes oldalon sporteseményekre fogadott és lottózókban sportfogadásban vett részt, naponta akár több millió forint értékben. Ez kezdetben nyereséget hozott, de a férfi 2017 elejére kialakult játékszenvedélye miatt eladósodott. Ekkor úgy döntött, hogy ügyvezetői pozíciójával visszaélve, magáncélra "előleg" címén készpénzt vesz fel a szövetkezet pénztáraiból, ezt fogadásokra költi és a majdani nyereményekből stabilizálja anyagi helyzetét.
Ön nem nyert
Nem tudott azonban oly mértékű nyereséget produkálni, hogy ezt megvalósíthassa, ezért 2017 májusában elhatározta, hogy magánszemélyektől pénzt csal ki, ebből fizeti vissza a takarékszövetkezeti pénztárból kivett "előlegeket", illetve nyereség reményében ezeknek az összegeknek egy részét is fogadásokra költi.
A vádlott 2017 januárja és 2018 májusa között több mint 106 millió forintot tulajdonított el jogtalanul a pénzintézettől, továbbá kölcsönkérés ürügyén 2017 májusa és 2018 áprilisa között több mint 330 millió forintot csalt ki magánszemélyektől.
A 45 éves férfi ellen a Békéscsabai Járási Ügyészség különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás és 21 rendbeli, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette, valamint 31 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat.
Az ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta, kezdeményezve, hogy a bíróság tiltsa el a vádlottat a pénzügyi tevékenységtől, illetve gazdasági társaság vezetésétől. A vádhatóság arra is indítványt tett, hogy a bíróság adjon helyt a sértettek több mint 100 millió forint értékű polgári jogi igényének, illetőleg vagyonelkobzást is rendeljen el a férfival szemben.
Az eljárás a Békéscsabai Járásbíróság előtt folytatódik.
|
Eltotózta a téeszelnök a szövetkezet pénzét
|
Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.Vádat emelt különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és csalás bűntette miatt a Békéscsabai Járási Ügyészség egy volt takarékszövetkezeti vezető ellen, aki játékszenvedélye miatt többször készpénzt vett ki a szövetkezet pénztáraiból, majd a hiány pótlására pénzt csalt ki magánszemélyektől - közölte a Békés Megyei Főügyészség szerdán az MTI-vel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190313_Eltotozta_a_teeszelnok_a_szovetkezet_penzet
|
2019-03-13 13:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Fidesz;Jobbik-Konzervatívok;Vona Gábor;végrehajtás;
2019-03-13 13:13:21
Fideszes képviselő ellen indult végrehajtási eljárás
A Vonát alaptalanul terrorista kapcsolatokkal gyanúsító Vinnai Győző nem fizette ki a sérelmi díjat - már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben.
Vinnai Győző, a Fidesz országgyűlési képviselője 2016-ban Vona Gábor terrorista kapcsolatairól beszélt az Országgyűlésben, ami - mint azt a Jobbik közleményében írja - "több okból is hibás döntésnek bizonyult".
Kijelentései miatt Vinnait egy jogerős bírói ítélet több mint félmillió forintos sérelemdíj és a perköltség megfizetésére kötelezte. Ám, mint a közlemény fogalmaz,
Utóbbi miatt Vona Gábor végrehajtási eljárást kezdeményezett a hazugságon ért kormánypárti politikussal szemben, amit a bíróság el is rendelt, és már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben, írják.
|
Fideszes képviselő ellen indult végrehajtási eljárás
|
A Vonát alaptalanul terrorista kapcsolatokkal gyanúsító Vinnai Győző nem fizette ki a sérelmi díjat - már a végrehajtó kijelölése is megtörtént az ügyben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028858_fideszes-kepviselo-ellen-indult-vegrehajtasi-eljaras
|
2019-03-13 13:13:00
| true | null | null |
Népszava
|
korrupció;Bunge Zrt.;
2019-03-13 11:14:00
Két évet kapott felfüggesztve az amerikai kitiltási botrány főszereplője
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
Két év börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve a Fővárosi Törvényszék Tábor Viktort, aki az ügyészség szerint a saját szakállára ám egy Fidesz-közeli cég nevével próbálta rávenni egy közvetítőn keresztül az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-t, hogy kétmilliárd forint kenőpénzt fizessen.
Tábor akciója nyomán alakult ki 2014 októberére az a helyzet, hogy az Amerikai Egyesült Államok kitiltott több magyar vezető beosztású magyar hivatalnokot.
Bár Tábor az amerikai cégnek azt állította, hogy a vesztegetési ajánlat a Fidesz-közeli Századvég egyik vezetőjétől érkezett, ám a Polt Péter vezette ügyészség végül arra jutott, hogy az akkor az ANT (Advanced Network Technologies) Kft.-t vezető Tábor Viktor egyedül, saját hasznára tevékenykedett.
A Fővárosi Főügyészség esetleírása szerint az amerikai Bunge 2012 óta alkalmazott egy lobbistát Magyarországon, mivel a magas áfaszint miatt terebélyesedő feketekereskedelem komoly károkat okozott a cégnek.
A lobbista feladata az lett volna, hogy győzze meg a magyar döntéshozókat arról, miszerint a magas áfa tarthatatlan - és folyamatos visszaélésekhez vezet. Ez a lobbista került kapcsolatba Tábor Viktorral, akit arra kért, hogy "egy ismert gazdaságkutató cég" bevonásával segítsen, hogy a Bunge és a kormány stratégiai megállapodást köthessen.
Az ügyészség szerint Tábor azzal tért vissza a lobbistához, hogy kétmilliárd forinttért el tudja intézni, hogy az étolaj áfája 27 százalékról 5 százalékra szelídüljön, illetve a céggel stratégiai partnerségi megállapodást is kötne a kormány. Tábor ezt Heim Péter (a Századvég egyik akkori vezetője) üzeneteként adta elő. A Bunge ezt követően megszakította a kapcsolatot Táborral, majd a cég lobbistája jelezte a "korrupciós igény" az amerikai követségnek és a NAV-nak. Ezután az ajánlatot közvetítő férfit kitiltották az Egyesül Államokból.
Később más, adócsaláshoz is kötődő ügyek miatt 2014 októberében hat meg nem nevezett köztisztviselőt tiltottak ki az Egyesült Államokból, közülük csak Vida Ildikó NAV-elnök neve vált ismertté.
Az ügyben 2014 októberében kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, végül az ügyészség 2016-ban Táborral szemben vádat emelt "vesztegetés tárgyában bekövetkezett, vesztegetéssel való üzérkedés miatt. "
Az ügyészség ugyanakkor úgy látta: a Bunge-nak továbbított kétmilliárdos ajánlat valótlan volt, Tábor Viktor teljesen a saját szakállára cselekedett, közte és a századvég vezetéséből időközben távozott Heim között nem volt sem közvetett sem közvetlen kapcsolat.
|
Két évet kapott felfüggesztve az amerikai kitiltási botrány főszereplője
|
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028835_ket-evet-kapott-felfuggesztve-az-amerikai-kitiltasi-botrany-foszereploje
|
2019-03-13 11:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
Szakács László;Buda-Cash;Tarsoly Csaba;Quaestor;Hungária Értékpapír Zrt.;brókerügy;
2019-03-13 10:30:00
Eltűntek a Quaestor-pénzek
2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".
Négy esztendeje, 2015 márciusának elején szinte dominószerűen bedőlt három értékpapír-kereskedőcég: a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária. A brókerbotrány során - egyedi törvények révén - a pórul jártak egy részét, állami segítséggel minimális összeggel kárpótolták ugyan, de azt hogy lesz-e ennek folytatása, s ha igen, akkor mikor, erre ma még nem lehet egyértelmű választ adni. Úgyis mondhatnánk, hogy minden azon múlik, talál-e a felszámoló olyan vagyonelemet, amelyből a befektetők részesülhetnek. Ebből a szempontból talán még a Hungáriánál a legkedvezőbb a helyzet, igaz hogy az ügyfelek igénye itt a legcsekélyebb, "mindössze" ötmilliárd forint. A fellelt vagyon szerencsés esetben az ügyfelek igényeit kielégítheti, viszont a hitelezőkére már valószínűleg nem lesz elég.
A károsultak viszont lassacskán beletörődve veszik tudomásul, hogy a Fővárosi Főügyészség még egy újabb csalás gyanújával egészítette ki a Tarsoly Csaba Quaestor tulajdonos-cégvezető és társai elleni a vádat. Tarsolyék 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített, ezzel mintegy 77 milliárd forintos kárt okoztak harmincezer sértettnek. Most egy 9,2 milliárd forintos sikkasztással bővült a lista. A brókercég tulajdonos-vezérigazgatója ugyanis a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva úgy segítette a takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte - közölte nemrég Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Tarsolyék perének jogi minősítése ezzel nem módosult: az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás.
Ezzel kapcsolatban Szakács László, a szocialisták frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy az ügyészség célja, hogy minden, az üggyel összekapcsolható egyéb felelősségről, a megfelelő ellenőrzés hiányáról elterelje a figyelmet, és Tarsoly Csabát valamint közvetlen munkatársait kiáltsák ki bűnösnek. Ugyanakkor Tarsoly Csaba személyi titkára, akit akkor, mint Polt Péter legfőbb ügyész nagyobbik lányának élettársát ismertek, nem ül a vádlottak padján. Mind a mai napig ismeretlen, hogy kik szerepelnek a 333 nevet tartalmazó questoros VIP-listán, és milyen kiemelt bánásmódban részesültek? De ennél is aggasztóbb - tette hozzá az ellenzéki politikus -, hogy továbbra se lehet tudni, mi lett azzal a 195 milliárd forinttal, amellyel a Quaestor-ügyfeleit megkárosították.
A felszámoló nem vette bűnügyi zár alatt alá az ugyancsak Tarsolyhoz köthető DunaCity Budapest Ingatlan Kft. ingatlanát, amely a Csepel-sziget északi végével szemben a Duna ferencvárosi partján fekszik. Ez ma már az állam tulajdona. Eredetileg olimpiai falu céljaira nézték ki. A 100 milliárd forintot érő ingatlan árából - Tarsoly Csaba véleménye szerint - kárpótolni lehetett volna a befektetőket. A Buda-Cashnél sem található kézzel fogható vagyon. A Napi.hu értesülései szerint a felszámoló a Buda-Cash tulajdonából gyakorlatilag csak a céges autókat tudta eladni nem egészen 39,5 millió forintért, ami aprópénzt a 105 milliárdos tartozáshoz képest.
|
Eltűntek a Quaestor-pénzek
|
2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3028762_eltuntek-a-quaestor-penzek
|
2019-03-13 10:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
végelszámolás;NHB;bankcsőd;
2019-03-15 17:55:48
Bezár a Matolcsy-rokon bankja
Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.
Csütörtökön visszavonta az NHB Bank Zrt. engedélyét a Magyar Nemzeti Bank (MNB), elrendelve a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére, Szemerey Tamás közvetett érdekeltségébe tartozó társaság végelszámolását. A lépéssel a felügyelet megelőzte március 18-át, amikor lejárt volna a fizetőképesség helyreállítására adott, többször meghosszabbított határidő. A hitelintézet ügyfélköre csekély, piaci súlya minimális - közölte a jegybank.
Az MNB december közepén rendelt felügyeleti biztosokat az NHB Bankhoz, hétmillió forintban megszabva a kifizetések felső határát és megtiltva a további kötelezettségvállalásokat. Az Mfor.hu korábban mintegy 30 milliárd forintra becsülte a kifizetési korlát feletti, befagyott betétállományt, amiből 10-12 milliárd eshet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanítási szabályai alá. Az MNB szerint az OBA ennek az összegnek csak a töredékét kártalanítja. Az OBA-kártalanítás 31 milliós felső határát meghaladó betét 9 magánszemélyhez és 49 vállalathoz kötődik. Ők csak a végelszámolás kedvező alakultában reménykedhetnek.
A jegybank az eljárás levezénylésére a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-t jelölte ki.
Az NHB Bank befektetési üzletágánál fellelhető értékpapírok, ügyfélpénzek nem a végelszámolási vagyon részei: azok várhatóan teljes egészében kiadhatók. Így az OBA és a PSFN elkövetkező tájékoztatásáig a betéteseknek, befektetőknek nincs teendőjük.
Az Evobankból átkeresztelt NHB Bankot - ami a működését Magyarországon beszüntető dél-koreai Hanwha Bank hazai leányvállalatából jött létre - a piac Matolcsy György és családja házi bankjaként tartotta számon. A mindössze egy fiókkal és 60 munkatárssal megalakuló hitelintézet öt éve nevet is azért váltott, mert működésüket a jegybank által indított Növekedési Hitelprogramra (Nhp) alapozták. Ennek teljesítésére viszont méretük miatt nem bizonyultak alkalmasnak - vélte lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán egykori MNB-alelnök. Az Nhp révén mindazonáltal az NHB mérlegfőösszege egy év alatt 16 milliárdról 41 milliárdra, a betétállomány pedig 8,5 milliárdról 33,2 milliárdra bővült. A jegybank és más állami intézmények is tolták NHB Bank szekerét. Rájuk bízták az MNB-alapítványok - mára gyakorlatilag megszűnt - pénzkezelését és a Buda-Cash-károsultak értékpapírszámláit. Az ügyfélkör szintén páratlan mértékben megnőtt.
Az MNB tavaly nyáron hozott először elmarasztaló határozatot a mindaddig kegyeltjének számító NHB Bank ellen. Ahhoz képest, hogy már akkor a hitelintézet szinte minden szegletében hiányosságokat találtak, Bodnár Zoltán szerint ez nem számított érdeminek. Az MNB már 2016-ban észlelte a bajok gyökereit, így felvethetőnek tartja a felügyelet késedelmességét és felelősségét is.
Most nem csak a betétesek károsultak, hanem azok a vállalkozások is, amelyek hiteleit az NHB Bank utalta: e folyamat a végelszámolással leáll. Az építőipari cégek által a bankban tartott megbízói pénzek szintén befagytak. Az NHB-csőd így tovagyűrűzik az egész gazdaságban - figyelmeztetett az egykori jegybankár.
A hivatalos magyarázat szerint a bedőlést az idézte elő, hogy az NHB Bank a nagybetétesekre és az nhp-ra építő üzletpolitika helyett nem alkotott új stratégiát. A pénzpiac szerint ugyanakkor, amiképp a felemelkedéshez, úgy a bukáshoz is lehet köze Matolcsy Györgynek. Így a mostani vég mögött a Matolcsy-klánon belüli személyes ellentéteket sejtik. Szemerey Tamás cége januárban állítólag emiatt vált meg az MKB Bank harmadát birtokló érdekeltségétől is. Az NHB Bank ugyanekkor már mind a kilenc vidéki fiókját bezárta. Hírek szerint a hitelintézetnél tartotta cégei pénzeit Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia is, aki viszont a decemberi korlátozások előtt már a Gránit Bankkal szerződött. De a jegybanki alapítványok érdekeltségei is menekülőre fogták, kivonva 4 milliárdnyi betétjüket is. A bedőlés ezután már csak idő kérdése volt.
|
Bezár a Matolcsy-rokon bankja
|
Lehúzza a rolót Matolcsy György unokatestvérének NHB nevű bankja: a felemelkedés és a bukás mögött is a jegybankelnök állhat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029121_bezar-a-matolcsy-rokon-bankja
|
2019-03-15 17:55:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – tekintettel az ügyfelek érdekeinek védelmére – visszavonta az NHB Bank tevékenységi engedélyét és elrendelte végelszámolását. Rövid és nem meglepő hír, nem sikerült megmenteni a három hónapja súlyos likviditási válságba került kisbankot.
Azt a bankot, amely a valódi piaci szereplők számára soha nem tűnt életképesnek, részben rendkívüli kicsi mérete miatt, részben zavaros növekedési elképzelései, baráti hitelezései miatt. Azt a bankot, amelyről még a sok-sok államközeli és így-úgy támogatott magyar bank is rendre fintorogva beszélt, „mi azért nem az NHB bank vagyunk” – mondogatták.
A legtöbb oligarcha kockázat nélkül gazdagodik
Ha a magyar állam politikai bizalom mentén szeretne üzleteket rábízni a csókos oligarchákra, azt sokszor komolyabb rendszerszintű kockázat nélkül is megtehet. Valljuk be, annak nincs túl nagy társadalmi kockázata, hogy éppen melyik médiafoglaló cég osztogatja az állami hirdetéseket. Amíg az egyik van benne a pikszisben, addig felvesz pár tucat embert, amikor jön a másik, oda vándorol egy kis munkaerő, a tulajdonosok meg lefölözik a nyereséget.
Az természetesen már nagyobb kockázat, hogy kire bízzuk az autópályák építését, de aki ismeri a rendszert, tudja, hogy végső soron majd ugyanazok építenek, legfeljebb a nyereség nagy részét megkaparintó fővállalkozó személye cserélődik. Más adja ki a tényleges munkát a beszállítóknak.
Nyilván nem teljesen mindegy, hogy ki szállítja az ásványvizet a nagy állami vevőknek, de ha egészségügyi kockázata nincsen a dolognak, akkor csak az igazságérzetünk lázad, hogy miért ennyire bántó a verseny hiánya, miért mindig a bizalmi emberek kapnak üzleteket.
A banküzem nagy felelősség
A banküzem azonban nagyon más, mint a fentiek, az egy komplex, rendkívüli tapasztalatokat és szakértelmet igényelő összetett biznisz.
Olyan üzem, ahol nagyon fontos a méretgazdaságosság és ahol a megfelelő üzemméret elérését még akkor is pótlólagos tőkebefizetésekkel kell finanszírozni, ha minden hasít, ha jönnek az ügyfelek, és ha teljes mellszélességgel támogat az állam.
Olyan a bank, mint az egészséges kisgyerek, szépen növekszik, de enni kér. Tőke kell a gyarapodáshoz, sokszor kell betolni pénzt. Akinek pedig nincsen, vagy legalábbis nem szeretne betenni, az trükközhet, de nem véletlen, hogy a bankok szabályozása élesen tiltja azt, hogy a banktulajdonosok pusztán kölcsönből, vagy a saját bank hiteleiből emeljenek alaptőkét.
Van olyan vagyon, ami felelősséggel is jár. Nem valószínű, hogy az NHB történetét ilyen szemüvegen keresztül kivizsgálnák, de biztosan érdekes munka lenne.
A Magyar Állam
A Magyar Állam felelőssége is nagy, mert amikor felkarol kicsi és bántóan nem hozzáértő bankokat, brókercégeket – legyen az konkrét tőkeemelés, mint a Széchenyi Kereskedelmi Bank esetében, vagy mindenféle üzleti kapcsolat, betételhelyezés, vagyonkezelési megbízás, mint a Quaestor-csoport, vagy most az NHB esetében –,
Külön vicces, de szomorú adalék, hogy az NHB kifejezetten épített a korábban megbukott cégekből érkező tapasztalatokra. A Széchenyi Kereskedelmi Bankból érkezett bankár volt pénzügyekben Szemerey Tamás egyik legfontosabb tanácsadója, az NHB befektetési szolgáltatása pedig a Buda-Cash szakembereivel épült ki. Hozzá kell tenni, hogy közülük többen is valóban a bank legértékesebb, szakmai tudásuk alapján felfelé kilógó munkatársai voltak.
Kérdések
Az OBA most majd gyorsan kártalanít, jön a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft., mert az MNB őt jelölte ki végelszámolónak. A PSFN természetesen várható volt, mert Magyarországon leválthatatlanul mindig ő a pénzügyi szféra végelszámolója, felszámolója.
Már most megfogalmazható pár kérdés.
|
NHB: nincs tovább, és ez mindannyiunknak fájni fog
|
Bedőlt az NHB, Szemerey Tamás bankja. Jöhet az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA), amely 100 ezer euróig, 31,4 millió forintig kártalanítja a betéteseket. A banknak kicsi volt a piaci súlya, nincs veszélyben a hazai bankrendszer. De ezért a furcsa kalandért fizethet a többi bank, az MNB, és sajnos fizethetnek az adófizetők is. Kivéve, ha a bank eszközeinek eladása fedezi a kötelezettségeket.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/03/16/nhb_nincs_tovabb_es_ez_mindannyiunknak_fajni_fog/
|
2019-03-16 16:06:47
| true | null | null |
Index
|
Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények - mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete mindenekelőtt elismerte, hogy az államoknak szuverén joguk a terület szabályozása, az ilyen különálló bírósági rendszer kialakítása - írta az MTI.
Előremutató és biztosítja a hatékonyságot, ha a testület tagjai szélesebb szakmai háttérből érkeznek, ha a közigazgatási ügyekkel foglalkozó és erre vállalkozó bírák mindegyikét átveszik az új rendszerbe, amelyet emellett megnyitnak a közigazgatásban jelentősebb tapasztalattal rendelkező jogászok előtt is - írták.
Az állásfoglalást ismertető közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy
A közigazgatási felsőbíróság elnöke széles jogkörökkel rendelkezik nemcsak ezen testület, hanem más közigazgatási bíróságok és azok alkalmazottai felett is. Ezen jogkörök többsége önmagában nem lenne káros hatással az igazságszolgáltatás függetlenségére, de együttesen, és az igazságügyi miniszter széles jogköreit, illetve azt számításba véve, hogy az elnököt a parlament választja meg, már "kérdéseket vetnek fel" a szakértők szerint.
A bizottság szerint az igazságügyi miniszternek a bírák kinevezésére, előléptetésére és egyebekre vonatkozó széles jogkörei "kérdéseket vetnek fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatban"
"Ebben a tekintetben hiányoznak a miniszter hatalmát korlátozó fékek és ellensúlyok" - vélekedtek.
A Velencei Bizottság ajánlásokat is megfogalmazott:
határozzák meg, a miniszter milyen kritériumok mentén változtathat a bírójelöltek rangsorán, és ehhez a személyi tanács egyetértésére is szükség legyen, valamint adjanak lehetőséget jogorvoslatra;
legyen szigorúbb és precízebb azon feltételeknek a jogi ellenőrzése, amelyek alapján a tárcavezető sikertelennek nyilváníthatja a felvételi eljárásokat;
fontos, hogy a közigazgatási törvényszékek elnökeinek kinevezésébe a személyi tanácsnak is legyen valódi beleszólása, és biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget az érintettek számára;
állapítsák meg annak módjait, hogy miként ellensúlyozhatók a felsőbírósági elnök előjogai azáltal, hogy az ügyekbe nagyobb beleszólást biztosítanak a bíráknak, a közigazgatási bírói tanácsoknak és/vagy az Országos Közigazgatási Bírói Tanácsnak, illetve legyen lehetőség jogorvoslatra bizonyos elnöki döntések esetén.
Az MTI szemléjéből egyébként érdemes módon kimaradt a bizottság egyik ajánlása, amely szerint a közigazgatási bíróság elnöke rendelkezzen ötéves bírói gyakorlattal. Ennek a követelménynek a pozícióra kiszemelt Patyi András jelenleg nem felel meg, neki 2021. áprilistól lesz meg az öt éve.
A részletes tájékoztatást és a többi ajánlást hétfőn fogják közzétenni.
A sajtóközleményben arról számoltak be, hogy a Velencei Bizottság véleményét Trócsányi László igazságügyi miniszter kérte ki, aki részt vett a testület pénteki ülésén. Mint írták, a független alkotmányjogászokból álló szervezet méltányolja, hogy a magyar hatóságok néhány napja a jogszabályok módosítását javasolták, tekintettel a megküldött ajánlásokra és bírálatokra.
Trócsányi megváltozott sajtóközleményről beszél
Szombaton az igazságügyi miniszter azt mondta az MTI-nek, hogy a Velencei Bizottság megváltoztatta korábbi közleményét. Az új állásfoglalás szerint amennyiben az Országgyűlés elfogadja az érintett jogszabályok módosító javaslatait, az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete tárgytalannak tekint egyes közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez fűzött bírálatait.
A miniszter szerint a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvényekhez Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Völner Pál igazságügyi államtitkár és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő által jegyzett módosító indítványt terjesztenek be, amelynek értelmében az igazságügyi miniszter döntési jogosítványait pontosítják, a bírósági önigazgatási szerv, az Országos Közigazgatási Bírói Tanács pedig további két bírói pozícióval egészül ki. Trócsányi László hangsúlyozta, hogy így összességében jogegyensúly alakulhat ki a bírósági külső igazgatásra vonatkozóan az igazságügyi tárcavezető, illetve a bírósági önigazgatási szerv között.
Mint mondta, a Velencei Bizottság üdvözölte ezeket a javaslatokat, és a miniszter kérésére módosította a csak kritikákat tartalmazó korábbi sajtókommünikéjét, jelezve, hogy amennyiben az Országgyűlésnek benyújtandó törvénymódosítót elfogadják, bírálatai tárgytalanokká válnak.
|
Velencei Bizottság: Túl sok fontos hatáskör koncentrálódik a közigazgatási bíróságokon
|
Nélkülözik a hatékony fékeket és ellensúlyokat a közigazgatási bíróságokról szóló magyar törvények - mondta ki pénteken elfogadott állásfoglalásában a Velencei Bizottság.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/16/velencei_bizottsag_tul_sok_fontos_hataskor_koncentralodik_a_kozigazgatasi_birosagokon/
|
2019-03-16 16:11:11
| true | null | null |
Index
|
- mondta Jakab Péter a Jobbik szóvivője az Indexnek. Ahogy arról beszámoltunk, Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte Kövér Lászlónál a jobbikos Farkas Gergely képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Az ügyészség szerint "megalapozott gyanú" szerint Farkas a 2018 tavaszi országgyűlési választás jobbikos jelöltjeként 600 ezer forintot ajánlott az LMP jelöltjének, ha visszalép a választási küzdelemtől. A beszélgetésről a kampány idején hangfelvétel is kikerült, Farkas akkor úgy nyilatkozott, csak viccelt.
Telefonon kerestük az ügyben érintett LMP-s jelöltet, Midi Melánia Mirabellát, aki a hangfelvétel szerint ezt az ajánlatot visszautasította, de nem akart nekünk nyilatkozni, miután elmondtuk, miért kerestük, letette a telefont. A Jobbiknál az érintett Farkas Gergelyt nem sikerült elérnünk, de Jakab Péter, a Jobbik szóvivője nyilatkozott az ügyben.
Jakab elmondta, hogy képviselőtársának ez a visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költség kifizetése megjegyzés komolytalan volt, "ezért Polt Péter a viccet vizsgálja".
Hozzáteszem, hogy ha komolyan is gondolta volna Farkas Gergely azt, amit mondott, még az sem minősülne választási csalásnak, hiszen ma Magyarországon egyelőre még bárki visszaléphet a választástól. Jogi abszurditás
- mondta Jakab.
A kérdésre, hogy függetlenül attól, hogy komolyan, vagy komolytalanul mondta-e a mondatot (ez a hangfelvételből nem derül ki), a felajánlás, hogy visszalépésért cserébe 600 ezer forintnyi költségét fizetik ki az LMP-s jelöltnek, az nem veti-e fel mégis a választási csalás gyanúját, Jakab azt mondta
Mi is jogászokkal néztük meg, és azt mondják, hogy nem. Az, hogy valaki ingyen, vagy megtérítik a költségét, de szabad elhatározásból lép vissza... ha valakit kényszerítenek, az nyilván egy más történet. De ilyen itt nincs. Magyarországon bárki visszaléphet, azt hogy ezt ingyen tenné, vagy pénzért, az az ő saját belátásán múlik.
Jakab szerint ez egyáltalán nem jogi kérdés, hanem politikai: ez egy politikai leszámolás, aminek az áll a hátterében, hogy a Fidesz aggódik az ellenzéki együttműködés miatt. A jobbikos politikus szerint ez ennek a része, Polt Péter segítségével most az együttműködők közé megpróbálnak éket verni.
Ha Polt Pétert igazán a választási csalás érdekelné, akkor ajánljuk figyelmébe a kamupártoknak a vizsgálatát, meg ajánljuk választások napján beutaztatott ukránoknak az ügyét. Ott lehet választási csalást keresni
- mondta Jakab.
Frissítés: A Jobbik közleményen reagált, és azt írják:
A hamis vádak ellenére a Jobbik megszavazza majd Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, - ahogy korábban is így tettünk minden esetben -, és maga Farkas Gergely is lemond mentelmi jogáról. A Jobbik sosem bújt a mentelmi jog mögé, nekünk és Farkas Gergelynek ugyanis nincsen takargatnivalónk, bátran állunk az igazságszolgáltatás, de még a Fidesz irányítása alatt álló ügyészség eljárása elé is. (...) Farkas Gergely tavaly a választási kampányban egy kötetlen beszélgetés folyamán az LMP-s jelölt felvetésére kérdezett vissza a visszalépésről. Senki nem fizetett senkinek, bűncselekmény nem történt.
Az egyezkedésről, az ajánlattételről és a visszautasításról hangfelvétel is készült. Ezen Farkas azt fejtegeti, hogy minden szavazatra szüksége van, ezért szeretné elérni az LMP-s visszalépését. Midi Melániának ugyanis szerinte még annyi esélye sincs legyőzni a fideszes képviselőt (a későbbi győztes Bányai Gábort), mint a jobbikos indulónak. Midi Melánia viszont azzal hárítja el a kérést, hogy "végigcsinálta mínusz tízben az ajánlásgyűjtést", ráadásul megrendelte a plakátokat, szórólapokat, ami legalább 600 ezer forintos kiadás. Ezt egy jelölt tudja finanszírozni az államtól kapott 1 millió forintból, ám visszalépés esetén értelemszerűen nem jár ez a pénz. Farkas ennél a pontnál veti fel, hogy
ha kifizetjük, akkor visszalépsz?
Midi erre zavartan nevetve megjegyzi, hogy "ez kicsit azért erős volt". Farkas a felvétel nyilvánosságra kerülése után azt állította, hogy a hangsúlyából is érződik, hogy csak "vicces felvetés volt", de ennek ellenére elismerte, hogy hibázott.
|
A Jobbik szerint nem választási csalás pénzt ajánlani a visszalépésért
|
A hamis vádak ellenére a Jobbik megszavazza majd Farkas Gergely mentelmi jogának felfüggesztését, - ahogy korábban is így tettünk minden esetben -, és maga Farkas Gergely is lemond mentelmi jogáról. A Jobbik sosem bújt a mentelmi jog mögé, nekünk és Farkas Gergelynek ugyanis nincsen takargatnivalónk, bátran állunk az igazságszolgáltatás, de még a Fidesz irányítása alatt álló ügyészség eljárása elé is. (...) Farkas Gergely tavaly a választási kampányban egy kötetlen beszélgetés folyamán az LMP-s jelölt felvetésére kérdezett vissza a visszalépésről. Senki nem fizetett senkinek, bűncselekmény nem történt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/13/a_jobbik_szerint_nem_valasztasi_csalas_penzt_ajanlani_a_visszalepesert/
|
2019-03-13 16:15:00
| true | null | null |
Index
|
December 28-án nagy csendben fogadták el a március 15-én már életbe is lépő módosítást a bányák működéséről. A nem túl beszédes változtatás csupán ennyi:
A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta.”
(2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről, 18. §, (2))
Lefordítva emberi nyelvre ez azt jelenti, hogy a bányáknak a kitermeléshez szükséges műszaki üzemi tervét a szakhatóságok mostantól csak akkor hagyhatják jóvá, ha az érintett település önkormányzata a kérdéses területet belefoglalja a településrendezési tervbe és azt a közgyűlés megszavazza.
Kormánykonform befektető
Kezdjük a gyanakvó értelmezéssel: eszerint az eddigi szakhatósági eljárásba indokolatlanul bekerült egy politikai szereplő, az önkormányzat, amelynek kormánypárti befolyásolása nem tűnik elképzelhetetlennek. Az érintett település önkormányzatának közgyűlése aszerint lehet konstruktív vagy passzív, hogy milyen informális, feljebbről érkező "tanácsok" jutnak el hozzá. Ez pedig attól függhet, hogy az adott bánya, szénhidrogén-kitermelő vállalkozás kinek az érdekkörébe tartozik.
Ha az önkormányzat akarja, akkor az érintett terület a megfelelő módon bekerül a településrendezési tervbe, ha nem, akkor a jelenleg érvényes műszaki üzemi terv lejártával a kitermelés kényszerűen leáll. Ekkor - a gyanakvók elképzelése szerint -jelentkezik egy vállalkozó, aki megérteti a tulajdonossal, hogy jobb, ha eladja a területet, hiszen úgysem tud rajta kezdeni semmit. A tulajdonos belemegy, az új vállalkozó nyomott áron átveszi, majd a települési önkormányzat megszavazza a településrendezési terv módosítását, és a kitermelés újraindulhat.
A tét nem kicsi: csak a közeljövőben több tucatnyi bányának jár le a műszaki üzemi terve, ahol a módosítás miatt hamarosan kényszerűen leállhat a termelés. És ha az önkormányzat igyekszik mindent szabályosan végigvinni akkor sem oldódik meg könnyen a helyzet: a településrendezési terv módosítását hosszas előkészítés, felmérés előzi meg, ez az önkormányzatnak több millió forintjába és akár 1,5-2 évébe is telhet.
"Agyrém, baromság, átgondolatlan terv"
A szakmabeliek informálisan az előbbi, diplomatikusan az utóbbi jelzőkkel illetik a módosítást. Még azok is, akik nem tulajdonosi viszonyok átrendezésének szándékos tervét sejtik az ügy mögött.
Jöjjön a jóindulatú értelmezés:
„Amióta létezik OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) elő van írva, hogy a településeknek rendelkezniük kell településrendezési tervvel. Ebben a kialakult viszonyokat folyamatosan rögzíteni kéne. Az teljesen normális dolog, hogy ha van egy külterület, amelyen kitermelés folyik, az legyen összhangban a településrendezési tervvel” – mondta egy bányászati szakember. A gyakorlatban azonban
a 3200-ból az ezret is lehet azon települések száma, amelyeknek nincs az aktuális helyzethez igazított települési terve
és olyan is akad, ahol egyáltalán nincs is településrendezési terv.
Így az önkormányzat, ha akarja sem tudja időben beilleszteni az adott bányát a településrendezési tervbe különleges besorolású területként.
A szakember szerint a normális ügymenet az lenne, ha a bánya alapítása előtt egyeztethetne az önkormányzattal a vállalkozó, és az önkormányzat ekkor beilleszti a vállalkozásban érintett területet a településrendezési tervbe.
Az viszont nem sportszerű dolog, hogy a már szabályosan működő, szakhatóságok által jóváhagyottan, az előírásoknak megfelelően beszerzett műszaki engedéllyel rendelkező bányák azért álljanak le, mert az önkormányzat nem tudta létrehozni vagy frissíteni a településrendezési tervét.
A névtelenséget kérő szakember szerint az újonnan létrejött bányákat ez kevésbé érinti, mert volt, hogy inkább állták a településrendezési terv létrehozásának költségeit – kistelepüléseken 1-3 millió forintról van szó –, és gond nélkül kivárták a tapasztalat szerint egy évnél hosszabb ideig elhúzódó folyamatot. Eddig ugyanis az önkormányzattól elég volt egy hozzájárulási szándéknyilatkozat ahhoz, hogy a környezetvédelmi, katasztrófavédelmi szakhatóságok szakmai szempontjaik szerint elbírálják és jóváhagyják a vállalkozás műszaki üzemi tervét.
Most nem világos, március 15. után hogyan kell eljárnia a műszaki üzemi tervet jóváhagyó kormányhivatalnak abban az esetben, ha nincs is a településnek településrendezési terve: elfogadja a szándéknyilatkozatot és működhet tovább a bánya, vagy széttárja kezét, mondván, hogy amíg nincs településrendezési terv, nem folytatódhat a kitermelés sem, és jön az akár egy évnél hosszabb kényszerszünet. Az értelmezés régiónként eltérhet a hatóságoknál – vélik szakmabeliek.
Hiába kértek türelmi időt
A szakma képviselőit nem érte teljesen váratlanul a módosítás, a salátatörvény tervezetét, amelyben a bányászati törvény érintett módosítása is benne volt, novemberben megkapta a Magyar Bányászati Szövetség.
„Lehetőséget kaptunk, hogy véleményezzük és kiegészítsük a tervezetet. Több módosítást küldtünk is, egy részük bele is került a végül elfogadott törvénybe. A hosszabb átmeneti időre vonatkozó kérésünk azonban nem” – idézte fel a módosítás törvénybe iktatása előtti folyamatot a szövetség ügyvezető főtitkára. Zoltay Ákos szerint legitim igény, hogy a fennálló helyzettel összhangban legyenek a települési rendezési tervek, de nem elfogadható, hogy lényegében felkészülési idő nélkül lépjen életbe egy olyan szabály, amelyhez hasonló eddig nem volt a törvényben.
Ha a bányatelek lehatárolása nincs rögzítve a településrendezési tervben „úgy a településrendezési eszközök módosítását kell kezdeményezni, ami több éves, kétes kimenetelű procedúrát eredményez, tekintve, hogy az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezet még a megyei területrendezési tervekben sem került minden esetben megfelelően feltüntetésre” – írta Zoltay.
Értelmezése szerint ez a helyzet, mivel nem csak a most megalakuló, de a már működő bányákra is vonatkozik, a gyakorlatban visszaható hatályúnak tekinthető. Ráadásul felkészülniük valójában nem is a bányáknak, hanem az önkormányzatoknak kell, miközben a tét a bánya működése.
„De a bányászat sok mindent kibírt, igyekszünk alkalmazkodni” – mondta. Zoltay nem tartotta megalapozottnak azt a gyanút, hogy itt a tulajdonosi körök átrendezésének szándéka húzódna meg: „Az iparűzési adó az önkormányzatok fontos bevétele, kizárt, hogy erről önként és dalolva lemondanának” – mondott a feltételezés ellen egy érvet a főtitkár, de szakmai szervezet képviselőjeként hangsúlyozottan távol is kívánta tartani magát minden politikai értelmezéstől.
Ha akarják, a földgázmezők is bajba kerülhetnek
Optimista szakmabeliek szerint a szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozó, nem a Mol érdekeltségében lévő vállalkozások kiszorítása – kikényszerített tulajdonosváltása azért nem mehetne ennyire egyszerűen, mert azokat az érintettek koncessziós szerződések alapján szerezték meg. Működésük nagy szerepet játszik az energiabiztonság megerősítésében, ezért – vélik a kevésbé gyanakvók – nem a kiszorítósdi a cél, csak meggondolatlan döntésről van szó.
Az is vita tárgya, hogy a szénhidrogén-bányászatot érinti-e a változtatás: a cikk elején idézett 18. §. (1) valóban külfejtéses bányatelkekről szól, ám a (2) bekezdésben már nincs ott a „külfejtéses” kitétel, ez pedig azt jelenti, hogy a műszaki üzemi tervre vonatkozó szabálymódosítás rájuk is vonatkozik. Beszéltünk olyan, az ágazatot ismerő szakemberrel, aki ezzel egyetértett, de olyannal is, aki szerint ezt nem lehet a szénhidrogén-bányászatra ráhúzni, elismerve, hogy a helyzet nem egyértelmű.
A határidő ugyanakkor vészesen közelít. Ha a szénhidrogén esetében kérdéses is, a külfejtéses bányák esetében a helyzet papíron egyértelmű, és sok vállalkozás most szembesült azzal, hogy a működése fenntartásához szükséges engedély beszerzésének folyamata megváltozott, sőt, ellehetetlenülni látszik.
„Az utak, épületek, a beton, a cserép, az üveg, ez mind bányászati termék. Nagy baj lenne, ha a kitermelés fennakadna” – figyelmeztetett egy szakember arra, hogy nem csupán természetromboló vállalkozások dübörgő teherautóinak leállásáról van szó. Van, aki szerint azért sem indokolt a módosítás, és felesleges a bányákat a településrendezési tervbe foglalni, mert a bányák általában csak néhány évig működnek, utána a rekultivációval vagy halastó, újra szántőföld, vagy akár erdő lesz a területből.
Zoltay szerint a fennakadás elkerüléséhez most a törvény módosítása látszik lehetséges megoldásnak: a törvényhozás ezt „egy nap alatt is végig tudja vinni, ha sikerül megszerezni a megfelelő bólintást.” Egyelőre azonban, úgy tűnik, hogy a bólintás megszerzéséhez még nincsen meg a megfelelő egyeztetési folyamat a kormány és a szakma között.
Kérdéseinkkel a törvénymódosítást előadó Gulyás Gergely vezette Miniszterelnöki Hivatalhoz fordultunk, de nem reagáltak megkeresésünkre. A novemberi törvénytervezet benyújtásához írt indoklás szerint a módosításokra „az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése” érdekében van szükség.
(Borítókép: A mátrai erőmű külszíni bányája Visonta közelében 2017. április 6-án. Fotó: Komka Péter / MTI)
|
Óriási iparág rendeződhet át egy csendben áttolt törvénnyel
|
Salátatörvénybe rejtve fogadták el év végén azt az aprónak tűnő módosítást, amely alapjaiban határozhatja meg a magyarországi bányák működését. Van, aki szerint csak átgondolatlanul hoztak egy józannak tűnő változtatást, mások szerint viszont a trafikmutyi mintájára szándékosan átrajzolhatják a bányák tulajdonosi körét a kőbányáktól a szénhidrogén-kitermelésig, csak sokkal szűkebb kör számára, és sokkal nagyobb tétben.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/13/banya_torvenymodositas_onkormanyzat/
|
2019-03-13 16:19:00
| true | null | null |
Index
|
Semmi jel nem utal korrupcióra Nagy Ernő hódmezővásárhelyi szocialista képviselő lányának lakásügyében - közölte Márki-Zay Péter polgármester az MTI híre szerint.
A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az értékesítés szabályait 2017-ben az előző városvezetés alatt a fideszes többségű közgyűlés állapította meg, és szintén a testület döntött arról hogy más önkormányzati lakáshoz hasonlóan felkínálja az ingatlant a bérlőnek megvételre.
A polgármester elismerte, hogy "kisebb szabálytalanságok előfordulhattak" az ügyben. Nagy Ernő a Lakásadó Tanácsadó Testület elnökeként anélkül hagyta jóvá lánya bérleti szerződésének meghosszabbítását, hogy az ehhez szükséges közműszolgáltatói igazolások rendelkezésre álltak volna. Az egyik dokumentumot pedig egy ügyintéző írta alá a politikus lánya nevében, de az érintett szándékával egyezően.
Egy kérdésre válaszolva a politikus elmondta azt is, az adás-vételi szerződés aláírásakor nem tudta, hogy a képviselő lánya az érintett, és arról sem volt tudomása, hogy korábban másfél évig nem lakott az ingatlanban.
Márki-Zay Péter pozitív lépésként értékeli Nagy Ernő lánya visszalépését a lakás megvásárlásától. A polgármester ezt a döntés az erkölcsi aggályokra adott reakciónak tekinti, álláspontja szerint drasztikusabb lépést a képviselőnek nem kell tennie.
A polgármester kitért arra is, az előző városvezetés köztisztviselőknek, hivatali dolgozók, azok rokonainak, önkormányzati cégek dolgozóinak rendkívül gyanús körülmények között, minimum erkölcsileg kifogásolható módon adott bérbe, illetve értékesített lakásokat.
Az elmúlt 15 évben rendszerszintű problémák voltak ezen a területen. Ezért valamennyi szerződés áttekintésére lenne szükség, ezt a feladatot elvégző külső auditor megbízását a közgyűlés azonban nem támogatta. Ezért az eddig feltárt kétes esetekben feljelentést tesznek - mondta a politikus.
Cseri Tamás (Fidesz-KDNP) önkormányzati képviselő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, Nagy Ernő azzal, hogy visszalépett elismerte, hogy szabálytalanságok történtek. A szocialista politikus azért tett így, hogy a jogi következményeket csökkentse. A polgármester maga is elismerte, hogy a képviselő erkölcsileg kifogásolhatóan járt el, és míg korábban teljes egészében tagadta a történteket, ma már bevallotta, történtek szabálytalanságok, tette hozzá.
|
Márki-Zay szerint semmi nem utal korrupcióra a lakásvásárlás-botrányban
|
Semmi jel nem utal korrupcióra Nagy Ernő hódmezővásárhelyi szocialista képviselő lányának lakásügyében - közölte Márki-Zay Péter polgármester az MTI híre szerint.
A politikus sajtótájékoztatóján azt mondta, az értékesítés szabályait 2017-ben az előző városvezetés alatt a fideszes többségű közgyűlés állapította meg, és szintén a testület döntött arról hogy más önkormányzati lakáshoz hasonlóan felkínálja az ingatlant a bérlőnek megvételre.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/12/marki-zay_szerint_semmi_nem_utal_korrupciora_a_lakasvasarlas-botranyban/
|
2019-03-12 16:25:00
| true | null | null |
Index
|
Nem kell kormányközeli VIP-nek lenni ahhoz, hogy valaki a Vár lakója legyen egy olyan lakásban, amelynek – kissé félrevezetően bérleti díjnak nevezett – havi díja 600 forint négyzetméterenként. „A saját történetemen keresztül magyaráznám el, mert úgy érzem, ez kissé félrement a sajtóban, mintha ezért magyarázkodnom kellene, pedig ezt nem ajándékba kaptuk” – mondta egy várbeli lakó.
Tamási Miklós családjával 2010-ben költözött a Várba, teljesen legális cserével: az Országház utcai lakás előző lakója lett a tulajdonosa Tamásiék budai lakásának, ők pedig a mehettek a várbeli lakásba – bérlőként.
Magántulajdonú lakásunkért cserébe egy 43 négyzetméteres, 1960 óta felújítatlan lakáshoz jutottunk, örökölhető bérleti joggal. Nem panaszként mondom, ezt vállaltuk,
ahogy azt is, hogy a felújítás rengeteg megkötéssel jár, nagyon helyesen, mert így lehet megőrizni a Várnegyed eredeti képét” – mondta Tamási, azzal is egyetértve, hogy a lakások nem privatizálhatók, máskülönben hamar egy szűk kör szerezné meg, és félő, hogy elveszne a kontroll az átalakítások felett.
Magától értetődő, hogy
egy ilyen lakásba nem tehető be műanyag ablak;
nem kerülhet rá napelem;
nem szerelhető be légkondicionáló.
a falak nem szigetelhetők.
„Nehéz komfortossá tenni egy 1720-ban épült házat a mai igények szerint, de ez rendjén is van.”
Önkormányzati lakás ≠ önkormányzati lakás
Ellentétben a legtöbb tanácsi lakással, a várbeli, műemlékvédelem alatt álló ingatlanokat nem lehetett privatizálni 1990 után sem. Így ezek önkormányzati tulajdonba kerültek, ez azonban nem jelenti, hogy minden önkormányzati lakás helyzete azonos a Várban. A gyakorlatban két kategória létezik:
Élethossziglan tartó, örökölhető bérleti joggal lakott lakások,
és meghatározott, ötéves idejű szerződéssel bérelt lakások.
Az utóbbi kategória az egyszerűbb: az önkormányzat megpályáztatja a lakó nélküli ingatlant, majd a nyertessel szerződést köt. Itt a piaci árnak kell lennie a meghatározónak, tehát annyinak, amely összevethető a városban megszokott áraknak. Lakás méretőtől függően ez lehet 150-350 ezer, vagy akár 900 ezer forint is, ennyiért is van lakás a Várban. Ha a bérleti díj egy ilyen lakás esetben látványosan kevesebb – néhány éve ez felmerült a I. kerületi polgármester bérleménye kapcsán is –, az legalábbis kérdéseket vet fel, mint ahogy az is, ha egy ilyen módon bérelt lakást a kedvezményezett nem lakásként hasznosít. Ezekhez a lakásokhoz piaci alapon meghatározott összegért kell, kellene a bérlőknek jutniuk, vagy valóban szociális alapon.
De hogyan keletkeztek a lakók nélküli önkormányzati lakások? A másik kategóriából, élethossziglan tartó, örökölhető bérleti jog alapján lakott lakásokból.
amiért az önkormányzat fizet egy kialkudott – a magántulajdonú ingatlanok áránál jóval alacsonyabb – összeget.
Saját pénzért bérlemény
Itt térünk rá a második kategóriára, amelyeknél szintén bérlőkről és önkormányzati lakásokról beszélünk, bár másról van szó.
Az örökölhető bérleti joggal lakott ingatlanokban akár évtizedek óta is ugyanazok lakhatnak – esetenként akár az 1945 előtt még magántulajdonban lévő lakások tulajdonosainak utódai –, akik tehát nem vehették meg a lakásukat 1990 után, ami a műemlékvédelem érdekében érthető is. Viszont a lakókat nem lehetett abba a helyzetbe hozni, hogy eddigi otthonukért egyszer csak rohamosan növekvő piaci bérleti díjat kelljen fizetniük. Mivel ellentétben más kerületek lakásaival, ők nem vehették meg otthonukat az önkormányzattól sem kedvezményes, sem piaci áron, a megoldás az lett, hogy alacsonynak tűnő bérleti díjat fizetnek, lakásukért. Valójában megtévesztő bérleti díjról beszélni, itt igazából közös költségről van szó, amelyet az önkormányzat határoz meg: ez jelenleg 600 forint négyzetméterenként, nagyjából annyi, amennyit máshol is fizetni kell a szemétszállításért, a lépcsőház fenntartásáért.
Van piaci útja is annak, hogy valakiből ilyen lakás bérlője legyen, ilyen a fent idézett Tamásiék útja is: ez mindenki számára elérhető, ingatlankeresőbe ütve bármikor lehet ilyen ajánlatot találni, amely teljesen legális. Az eladó nem tulajdonos, hanem bérlő. Az örökletes jogot készpénzért nem is adhatja el, de lakáscserével átadhatja a vevőnek. (Aztán azt a lakást természetesen már értékesítheti, így két lépésben tehető pénzzé egy várbeli lakás.)
Ilyen, cserével beköltözött lakók is bőven vannak a Várban. Ők nem azért fizetnek alacsony bérleti díjat – valójában tehát közös költséget –, mert Semjén Zsolt barátai, hanem, mert
Az alacsony bérleti díjak nem ezek esetében vitathatók – mert ezeknél valójában közös költségről van szó –, hanem azoknak a lakásoknak az esetében, amelyeket meghirdetett az önkormányzat és amelyek ötévenként megújítandó szerződésben biztosítanak bérleti jogot. Ehhez a lakónak nem kellett saját ingatlant adnia cserébe – csupán fizetni a bérleti díjat. Ha a bérleti díjak ott meg sem közelítik a piaciakat, vagy ha a szociális bérleti díjat arra látványosan rá nem szorulókra szabják ki, az valóban gyanús lehet.
Az is érthető, hogy az örökölhető bérleti joggal lakott lakásoknál az önkormányzat a csereügylet után sem vizsgálja felül a bérleti díjat. A lakással ugyanis az önkormányzat valójában nem rendelkezett előtte sem, az új lakó magántulajdonát adta a bérleményért, teljesen mellékes, hogy a bérlő neve megváltozott. Amit az önkormányzat ellenőrizhet – és a lakók elmondása szerint teszi is –, hogy a lakó valóban életvitelszerűen az ingatlanban lakik-e, hiszen az nem adható tovább albérletbe.
A csereügyletekben az önkormányzatnak nincsen szerepe, semmiféle beleszólási joga, bárki juthat így ingatlanhoz, és ugyanezek a szabályok érvényesek rá is – legyen az Semjén barátja vagy Habsburg főherceg. A 24.hu híre szerint a Várban ugyanígy cserével jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz Palkovics László is.
(Borítókép: az Országház utca részlete a budai Várban. Fotó: Kollányi Péter / MTI)
|
Lakás a Várban: Nem mind nyomott ár, ami annak látszik
|
Nyomott bérleti árakról szóló hírektől hangos az I. kerület. Meghallva a 30-80 ezer forintos bérleti díjakat, valóban felszaladhat az egyszeri bérleménykereső szemöldöke, de a helyzet a budai Várban nem ilyen egyszerű.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/12/var_onkormanyzati_lakas_berleti_dij/
|
2019-03-12 16:29:00
| true | null | null |
Index
|
Meglepő fordulatot vett a parlamentben az azonnali kérdések órája, amelyben a Fidesz kiemelt figyelmet szentelt a jobbikos Varga-Damm Andreának.
A fideszes Böröcz László ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy
milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között?
Böröcz Varga-Damm Andreára célzott, aki ellen az Echo TV fogalmazott meg súlyos vádakat pénteken.
A tévé Informátor című műsora ugyanis lényegében azzal vádolta meg Varga-Dammot, hogy ügyvédként idős emberek kisemmizésében vállalt szerepet, és kapcsolatba hozta a képviselőt a lakásmaffiával. A tévé bemutatott egy problémás adásvételi szerződést is, amelyen állítólag Varga-Damm Andrea aláírása szerepelt ügyvédként, és megszólaltatott egy idős nőt is, aki azt állította, hogy Varga-Damm miatt kellett elhagynia a házát. Az Echo TV szerint Varga-Dammot emiatt ki is zárták a Budapesti Ügyvédi Kamarából. Az adásban Varga-Damm nem szólal meg, álíltólag keresték, de nem érték el a politikust.
Ezt a történetet elevenítette fel az azonnali kérdések órájában Böröcz László, majd hozzátette, hogy "szégyenletes, hogy idős embereket kiraknak az ingatlanukból, és "aki ebben segédkezett, ugyanolyan bűnös". A kormány részéről Völner Pál igazságügyi államtitkár következett, aki Varga-Dammot az ellenzék vezető alakjának nevezte. És megjegyezte, hogy az a minimum, hogy távoznia kell a parlamentből, ha ilyen ügyekben részt vett.
Varga-Damm és több ellenzéki képviselő folyamatosan bekiabált a felszólalások alatt - Latorcai János levezető elnök többször is csitította őket -, ám a szabályok szerint Varga-Damm akkor nem kaphatott szót. Latorcai személyes érintettség miatt az azonnali kérdések órájának lejárta után adott megszólalási lehetőséget a jobbikos politikusnak.
Varga-Damm azzal kezdte, hogy rendkívüli örömmel tölti el, hogy "két fasiszta televízóban" is sokat szerepelt a képernyőn a hétvégén (az Echo TV-re és a Hír TV-re célzott), mert ez azt jelenti, hogy a Fidesz erős ellenzéki képviselőnek tartja.
A vádakról azt mondta: ez egy 2000-res jogügylet, amelyben "senki senkit nem lakoltatott ki". Arról nem mondott semmit, hogy valóban kizárták-e a Budapesti Ügyvédi Kamarából, és milyen indokkal. De azt kijelentte: a műsorban szereplő állítások miatt pert fog indítani, és a fideszesek felé fordulva kijelentette: láthatják majd a "riportereket szűkölni",
a tárgyalóterem az én placcom, ott én vagyok a király, sok-sok millió forintot fogok az önök tévéitől kapni!
Völner Pál államtitkárhoz fordulva pedig váratlanul azt mondta, hogy tud egy valódi esetről, ami felvet kérdéseket: "az ön ügyvédi irodájában fiktív ajándékozási szerződést kötöttek", és állítása szerint a Jobbiknak sikerült megakadályoznia, hogy ennek az ügynek a kárvallotját kilakoltassák.
Ezután Völner Pál kért és kapott szót személyes érintettség miatt. Völner annyit mondott, hogy Varga-Damm 2007-es dátumot említett, de ő 2006 óta szünetelteti az ügyvédi tevékenységét.
(Borítókép: Parlament plenáris ülése 2019. március 11-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)
|
Varga-Damm Andrea: A tárgyalóteremben én vagyok a király, a riporterek szűkölni fognak
|
Meglepő fordulatot vett a parlamentben az azonnali kérdések órája, amelyben a Fidesz kiemelt figyelmet szentelt a jobbikos Varga-Damm Andreának.
A fideszes Böröcz László ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy
milyen kapcsolat lehet az ügyvédi kamarából kizárt jobbikos képviselő és a lakásmaffia között?
Böröcz Varga-Damm Andreára célzott, aki ellen az Echo TV fogalmazott meg súlyos vádakat pénteken.
A tévé Informátor című műsora ugyanis lényegében azzal vádolta meg Varga-Dammot, hogy ügyvédként idős emberek kisemmizésében vállalt szerepet, és kapcsolatba hozta a képviselőt a lakásmaffiával.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/11/megvadoltak_a_jobbikos_varga-damm_andreat_erre_o_megvadolta_a_fideszes_allamtitkart/
|
2019-03-11 16:31:00
| true | null | null |
Index
|
Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek "Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?" - címmel. Polt válaszából, ha több nem is, de annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, gyanúsítotti kihallgatás egyik ügyben sem történt még.
Előzmény röviden:
Az elmúlt évek egyik leglátványosabb és legelszomorítóbb pénzeltüntetése mindenképp a Farkas Flórián vezette ORÖ-ben elkezdett Híd a munka világába foglalkoztatási program volt. A roma önkormányzat és a milliárdos uniós programot vezető néhány projektmenedzser úgy költött/tüntetett el több milliárd forintot, hogy gyakorlatilag egyetlen hátrányos helyzetű romát sem juttatott munkához. Ha csak nem vesszük ide azokat a kamu megyei irodákat kamuvezető roma önkormányzati képviselőket, akik több százezres havi fizetéseket vettek fel a semmiért.
Az 1,6 milliárdos programmal kapcsolatos visszaélések miatt az EU csalás elleni hivatala és a NAV is vizsgálódik. A programról 2016-ban az Emmi is elismerte, hogy a céljaiból jórészt semmi nem valósult meg, ezért a támogatás visszafizetésére kötelezte az ORÖ-t. A kormány karácsony előtt azonban egy 1,3 milliárdos támogatással kisegítette a csődközelbe jutott szervezetet, vagyis kevés híján kvázi elengedte az ORÖ adósságát.
A kérdés másik részében szereplő Öveges-programról többek között itt írtunk: a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya 2014 nyarán kezdett nyomozni az iskolai tanterem-felújítások címén eltüntetett pénzek után. A 2016 március közepén meghozott határozat szerint a pályázatokra beadott vállalkozói ajánlatokban jelentős túlárazások szerepeltek, amelyek az ellenőrzés hiányosságai miatt alkalmasak voltak a „pénzeszközök megszerzésére”.
Semmiféle gyanúsítotti kihallgatás nem volt még
Az ügyben évek óta folyik a nyomozás:
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága Tolna Megyei Vizsgálati osztályán, az Öveges-program vonatkozásában van folyamatban büntetőügy,
és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt a NAV Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán, a Híd a munka világába-program vonatkozásában van folyamatban büntetőügy,
és most, mint Polt Péter legfőbb ügyész válaszából kiderült
Polt azt írja, az új büntetőeljárásról szóló törvény a nyomozást két részre osztotta, "felderítésre" és "vizsgálatra", a kettő közötti határvonalat pedig a gyanúsítotti kihallgatás jelenti. Az ügyészségnek pedig csak onnantól van irányítási joga, ami a válasz szerint tehát még nem jött el egyik ügyben sem, ezért nem is adhat tájékoztatást ennél bővebben, azt csak a nyomozó hatóság tehetné.
Tehát, nem jutottak túl a 'felderítésből' a 'vizsgálatba' abban a két ügyben, amiben 2014-ben és 2015-ben kezdték meg a nyomozást a hatóságok, és amely ügyekben az OLAF is vizsgálódott már, meghallgatást tartott és meg is küldte azt a kormánynak. Mellesleg, miközben a 4-es metrós OLAF-jelentést közkinccsé tették, ezeket valamiért nem.
(Borítókép: Farkas Flóián. Fotó: Mészáros János / MTI)
|
Még mindig nem történt gyanúsítotti kihallgatás a Híd a munka világába projekt ügyében
|
Hadházy Ákos, volt LMP-s, jelenleg független országgyűlési képviselő tett fel írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek "Hogyan áll az Öveges- és a Híd a munka világába program nyomozása?" - címmel. Polt válaszából, ha több nem is, de annyi kiderült, felderítésből még nem jutottak el egyik ügyben sem a vizsgálati részhez, gyanúsítotti kihallgatás egyik ügyben sem történt még.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/11/meg_mindig_nem_tortent_gyanusitotti_kihallgatas_a_hid_a_munka_vilagaban_projekt_ugyeben/
|
2019-03-11 16:33:00
| true | null | null |
Index
|
A parlament fideszes javaslatra tavaly fogadta el azt a törvényt, amely alapján a képviselők fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazították. Egy átlagos országgyűlési képviselő ennek a háromszorosát kapja meg alapilletményként, és mivel idén 30 ezer forinttal nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset, így külön nem is kellett szavazni az emelésről, hiszen automatikusan nőttek a képviselői tiszteletdíjak is.
Egy mezei képviselőnek így 90 ezerrel nő a fizetése. A tavaly augusztusra már 891 ezret elérő tiszteletdíjból kis híján egymillió lesz, számolt be az újabb automatikus ugrásról az RTL.
A Fidesz-frakció a törvényjavaslatra tavaly úgy reagált, hogy szerintük 2010 óta a közszolgálat számos területén volt béremelés, a képviselők az utolsók a sorban voltak. „Az Országgyűlés tisztségviselőinek tiszteletdíja az általuk vállalt munkával arányosan alakul; ez megfelel a korábbi és nemzetközi gyakorlatnak" – írták akkor.
A csatorna most kiszámolgatta, hogy kinek mennyivel emelkedik a fizetése. A mezei képviselők 90 ezres emelkedése mellett azok a képviselők, akik bizottsági tagságot is viselnek, azoknak a már tavaly augusztusban 1.069.261-ra nőtt fizetésük március 1-től 1 millió 187 ezer forint lesz, míg a frakcióvezetők 1,78 millió helyett 1,98 milliót kapnak majd.
A legnagyobb mértékben pedig Kövér László, fideszes házelnök fizetése nő.
A tavalyi fideszes javaslatot az ellenzékiek egy része is megszavazta, azzal védekezve, hogy ha nem teszik, akkor a frakciók támogatását csökkentették volna, ami ellehetetlenítette volna a munkájukat. Ám azt ígérték akkor többen is, hogy nem költik el az emelést, hanem jótékony célra fordítják.
A szocialista Bangóné egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy már 11 millió forint értékben költöttek jótékonysági célokra, és az RTL kérdésére a DK, az LMP és Jobbik is azt mondta most, hogy jótékonykodnak a többletből.
|
Kövér fizetése fél év alatt több mint egymillióval nőtt
|
A parlament fideszes javaslatra tavaly fogadta el azt a törvényt, amely alapján a képviselők fizetését a nemzetgazdasági átlagkeresethez igazították. Egy átlagos országgyűlési képviselő ennek a háromszorosát kapja meg alapilletményként, és mivel idén 30 ezer forinttal nőtt a nemzetgazdasági átlagkereset, így külön nem is kellett szavazni az emelésről, hiszen automatikusan nőttek a képviselői tiszteletdíjak is.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/11/kover_fizetese_fel_ev_alatt_tobb_mint_egymillioval_nott/
|
2019-03-11 16:41:00
| true | null | null |
Index
|
Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami vállalattól obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. Feleségét, Kocsis Istvánnét a bírói tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta bűnösnek, felfüggesztettet kapott, egykori tanácsadóját, Szász Andrást pedig bűnsegédként ítélték letöltendő börtönre a tíz éve húzódó ügyben. Az Átlátszó kutatása szerint a Kocsis házaspár egy milliárdos értékű leányfalusi birtokon él, ahová egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de a végrehajtó dolgát nehezítheti, hogy a birtokot eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolta az állami cégvezér egy szakszervezettől.
„Mrs. Istvan Kocsis egymilliárddal tartozik” – adta hírül az Index 2009-ben, miután e sorok szerzője egy olyan dokumentumra bukkant a brit cégnyilvántartásban, melynek tanúsága szerint egy ilyen nevű személy a valódi tulajdonosa annak a Jadran Investments Limited nevű brit bejegyzésű, offshore hátterű cégnek, amelyhez 3,5 millió euró került 2008-ban „az MVM Csoport munkavállalói színvonalas üdültetésének finanszírozásával” megbízott horvátországi MVM-leányvállalattól.
Hamarosan kiderült, hogy a fiktív szállodaügylet csak a jéghegy csúcsa azoknak a gyanús tranzakcióknak a hosszú sorában, amelyek során eurómilliók, összességében több mint tízmilliárd forint vándorolt az állami vállalattól obskúrus – többek között Cipruson, Ibizán, Luxemburgban, sőt Panamában bejegyzett – offshore cégekhez Kocsis István MVM-vezérsége idején.
Kocsis István a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát 1976-ban, a rendszerváltás után, ezt követően oktatóként és kollégiumigazgatóként is tevékenykedett az egyetemen. 1991-ben a Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG), Célgépgyár igazgatója, majd az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, az iparért felelős helyettes államtitkára 1993-ig. 1993–1997 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁV Rt.), illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) vezérigazgató helyettese, majd vezérigazgatója, éppen a Tocsik-ügy idején. 1998-ban egy évig az RWE Energie AG, főosztályvezetője, 2000-ben az ÉMÁSZ igazgatója, 2001-ben az RWE-EnBW Magyarország Kft igazgatójává nevezik ki. 2002–2005 között a Paksi atomerőmű Rt. vezérigazgatója, majd 2005-től 2008-ig a Magyar Villamosművek Rt. vezérigazgatója, 2008-tól 2011-ig a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatója volt.
Az érintettek magabiztosságáról tanúskodik, hogy az állami nagyvállalattól kisíbolt milliárdokból sok minden más mellett jutott pénz például egy 300 négyzetméteres paksi borospincére is, amelyet az MVM akkor menedzsmentjének tulajdonában álló cégtől vásárolt meg egy az MVM-től 32,5 millió eurós kölcsönt kapott luxemburgi cég, amelyet egy olyan, a Kajmán-szigetekre bejegyzett offshore cég alapított, amelyet Szász András, Kocsis fizetett MVM-es befektetési tanácsadója képviselt.
A kalandos múltú Szász egyébként nem csak Kocsisnak, hanem a tízmilliárdos sikkasztásban hazai és külföldi bejegyzésű cégei révén szintén érintett néhai Kapolyi Lászlónak is adott befektetési tanácsokat, és az Index tényfeltáró cikksorozata szerint a minden lében kanál üzletember Andrássy úti irodájában futottak össze egy kézbe az MVM-offshore-ügyek szerteágazó szálai.
Az MVM ügyben most Kocsishoz hasonlóan letöltendő börtönbüntetésre ítélt Szász András a cégnyivántartásban jelenleg barcelonai lakcímmel szerepel, budapesti tanácsadócége 2012-ben végelszámolás alá került. Az üzletember a rendszerváltás után részt vett az orosz államadósság lebontásában, a Horn-kormány alatt titkosszolgálati eszközöket importált (ennek kapcsán 2002-ben nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene), de szerepelt a neve Postabank- és a Kulcsár-ügyekben is, és az FTC-nek is közvetített skót befektetőt.
Kocsis István és Szász András szoros kapcsolatáról árulkodik, hogy amikor a néhai Kiss Ernő rendőr dandártábornok vesztegetési pénzt kért a volt MVM-vezértől büntetőügye pozitív befolyásolását ígérve, megintcsak Szász volt az aki Kocsist képviselve átadott neki a lakásán készpénzben 120 ezer eurót.
Az MVM titkolta a belső vizsgálat eredményét
Az MVM-től offshore cégeken keresztül kisíbolt milliárdok ügyére egy Kocsis 2008-as menesztését követő belső vizsgálat derített fényt, aminek az eredményét megpróbálták eltitkolni. Először az LMP indított közérdekű adatigényléses pert 2009-ben a dokumentumokért, ám miután ezt 2011-ben másodfokon, jogerősen is megnyerte, az MVM az üzleti titokra való hivatkozással a kiadott iratok tartalmát jelentős részben kitakarással olvashatatlanná tette.
Az Átlátszó ezután 2011-ben még egy pert indított a kitakart részek nyilvánosságáért, és részleteket közöltünk a birtokunkba került cenzúrázatlan változatból is. 2012-ben aztán a bíróságon is jogerősen megnyertük az adatigényléses pert, és közzétettük a Kocsis-ügyről az MVM-nek készült jelentéseket. Az Energiaklub a Paksi Atomerőművet perelte egy Szász Andráshoz köthető cég által készített, 50 millió forintos tanulmány nyilvánosságáért, amiről aztán kiderült hogy jelentős részben copy-paste módszerrel készült.
Az Átlátszó derítette ki azt is, hogy az MVM által szerződtetett ibizai cégén keresztül Szász András Baji Csabát, az MVM 2010-ben, a kormányváltás után kinevezett vezérigazgatóját is pénzelte 2007-2010 között. Baji emellett fizetett tanácsadója volt közvetlenül az MVM-nek is a kérdéses időszakban, és az ügy egyik tárgyalásán elhangzottak szerint ismerte és támogatta a Kocsis-féle offshore-üzleteket. Miután adatigényléses pert nyertünk az ügyben, az MVM-nek nyilvánosságra kellett hoznia a Baji Csaba cége által 43 millió forintért készített tanulmányokat is.
A feleséget elítélték, a férjet kétszer felmentették
Az MVM Kocsist követő vezetősége végül csak az Index cikksorozata után, 2009-ben tett büntető feljelentést a szerteágazó ügyekben a Nemzeti Nyomozó Irodánál. A nyomozás 2012-ben vádemelési javaslattal zárult bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős, 15 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt.
A 2013-ban kezdődött, többször újraindult büntetőper bővelkedett az abszurd fordulatokban: az ügy tárgyalására Handó Tünde OBH-elnök által kijelölt Kaposvári Törvényszék Kocsis Istvánt kétszer is felmentette úgy, hogy közben az MVM-ben soha semmilyen tisztséget nem betöltő feleségét bűnösnek találták, ráadásul az eljárás során a vádlottak közül ketten: Kapolyi László nagyvállalkozó, egykori miniszter és Molnár László, Kocsis István egykori MVM-es helyettese is elhunytak. Ez utóbbira aztán Kocsis meg is próbálta rátolni a balhét azzal, hogy egy tanúvallomásában kijelentette: ő nem emlékszik semmire, mert mindent a néhai helyettese intézett.
A még életben lévő vádlottak egyébként is következetesen tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését, a volt cégvezér egy korábbi magyarázata szerint az offshore cégekre azért volt szükség, mert meg akarta valósítani az MVM nemzetközi terjeszkedésről szóló stratégiáját, Szerbiában és Boszniában készült befektetésekre. Kocsis 2009-ben azt mondta az Indexnek, hogy ebben a régióban „alkotmányos költségei” vannak az üzletszerzésnek, ezért vonta be az offshore cégeket, ez a mondása aztóta elhíresült.
Ilyen előzmények után meglepetésként érte a közvéleményt, hogy idén február végén a Pécsi Ítélőtábla a másodszorra megismételt bírósági eljárás másodfokaként mégis bűnösnek találta, sőt öt év letöltendő börtönre ítélte Kocsis Istvánt az ügyben. A Népszava tudósítása szerint Szász András bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés és társtettesként, folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt 3 év börtönt kapott. Varga-Sabján László (a tengerparti szálloda ügyében érintett horvátországi MVM-leányvállalat akkori ügyvezetője) bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett sikkasztás és pénzmosás bűntette miatt 2 év börtönt kapott, 3 évre felfüggesztve. Kocsis Istvánnét a tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta érintettnek, esetében fenntartották az első fokon kiszabott, két év felfüggesztett börtönt.
Kétmilliárd forintot akar a bíróság behajtani rajtuk
A mostani ítélet legérdekesebb passzusa az, hogy Kocsis Istvánnak és Szász Andrásnak különböző jogcímeken mindemellett „15 napon belül” mintegy kétmilliárd forintot be kellene fizetniük az MVM számára. Bár a döntés még nem jogerős, a végső szót a Kúria mondja majd ki, az Átlátszó utánanézett, hogyan lehetne Kocsiséktól 2 milliárd forintot beszedni, ha esetleg nem fizetnének határidőre.
A magyar cégnyilvántartás adatai szerint Kocsis István ma már csak egyetlen cégben tölt be vezető pozíciót, a Csányi Pincészet Zrt. igazgatósági tagja, céges tulajdonrésze nincsen. Felesége, Kocsis Istvánné azonban több vállalkozásban tulajdonosként is érintett: 1%-os tulajdonrésze van a Csányi Pincészet Zrt.-ben és 10,86%-os tulajdonrésze a tiszapüspöki Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.-ben, továbbá ügyvezetője a vele azonos lakcímen élő Kocsis Gergely András által tulajdonolt Kalornet Kft.-nek.
A Kocsis család leányfalusi címére van bejegyezve a Kalornet Kft.-n kívül egy spanyol cég, a Calesta Ibiza S. L. Magyarországi Közvetlen Kereskedelmi Képviselete, amelyet szintén Kocsis Istvánné képvisel. A 2007-ben bejegyzett Calesta Ibiza S. L. nevű ibizai cégről a spanyol cégnyilvántartásból annyit sikerült kiderítenünk, hogy hotel-üzemeltetéssel foglalkozik, és igazgatója megintcsak Kocsis Gergely András. Azt egyelőre nem sikerült megtudnunk, hogy spanyolországi ingatlanokkal rendelkezik-e ez a cég, de ha végrehajtók lennénk, ennek biztosan alaposan utánajárnánk Ibizán, különös tekintettel Szász András spanyolországi kötődésére.
A gyerekei nevére vásárolt leányfalusi birtokot
A helyi ingatlanárak figyelembevételével ma már egészen biztosan milliárdos érték a Budapesttől húsz kilométerre, Leányfalu közepén elterülő, közel 3 hektáros Kocsis-birtok és az azon álló felújított villa és magánuszoda. A Blikk 2003-ban adta hírül, hogy a korábban szakszervezeti tulajdonban álló gyereküdülőt megvásárolta az akkor éppen a Paksi Atomerőművet vezérigazgató Kocsis.
Az eladó a vételárat nem volt hajlandó elárulni a lapnak, azt viszont elmondta, hogy 1993 óta már nem használták az üdülőt, és 100 millió forintba került volna a felújítása. Az ügyletre rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk szerint a vételár nagyjából 200 millió forint lehetett, és a szakszervezet négy éven keresztül hirdette az ingatlant, mielőtt sikerült olyan vevőt találni, aki le tudta tenni az általuk kért összeget.
Ezen a leányfalusi birtokon él Kocsis István egykori MVM-vezér from atlatszo.hu on Vimeo.
A tulajdoni lap tanúsága szerint a Leányfalu központjában lévő telek 27683 négyzetméteres, és 2001-ben vásárolták meg a szakszervezetektől – Kocsis István akkor tizenéves, az 1980-as és 1990-es években született gyerekei. Az MVM-ügyből kifolyólag most kétmilliárd forintos vagyonvesztéssel fenyegetett Kocsis és neje soha nem is voltak tulajdonosai a helyben már róluk elnevezett birtoknak, amelyhez 2010-ben telekhatár-rendezés keretében közel ezer négyzetmétert hozzácsaptak a szomszédos műemlék római őrtornyot övező közparkból is.
Kétes ügyei a privatizációig nyúlnak vissza
Az Energiaklub sokat bírálta Kocsis István szakmai tevékenységét az elmúlt évtizedekben. Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy Kocsis maradandó nyomot hagyott a magyar energetikai szektoron: kétes ügyei egészen a privatizációig nyúlnak vissza, az Állami Privatizációs Vállalat vezérigazgató-helyetteseként ugyanis hozzá tartozott az energiaszektor privatizálása. Ennek során, 1995-ben például úgy adták el a Mátrai Erőművet a német RWE-nek, hogy azzal a magyar állam egy sokáig titkolt szerződéskiegészítés miatt jelentősen rosszul járt. Az ügylet után nem sokkal Kocsis egy elegáns húzással átült az RWE-be – tehát abba a cégbe, akiknek javára korábban a magyar állam tulajdonát privatizálta.
De nem ez volt az egyetlen összeférhetetlenség Kocsis pályafutása során, hiszen egyszerre volt a Paksi Atomerőmű igazgatósági tagja és az atomerőmű tulajdonosának, az MVM-nek a vezérigazgatója. Az MVM a teljes magyar villamosenergia-hálózat működésében szerepet játszik, tehát a teljes rendszer érdekeit kell néznie, és nem lehet részrehajló a rendszer egyik szereplője iránt sem. A Paksi Atomerőmű a legnagyobb magyar erőmű, politikai és lobbiereje önmagában is erős, de ezt még tovább fokozzák az ilyen személyi összefonódások. Egyesek szerint Kocsis Istvánnak kulcsszerepe volt a paksi bővítésről szóló orosz-magyar paktum tető alá hozásában is, erre utal hogy Süli János eskütételén két éve a Parlamentben is felbukkant.
„Kocsis egyszerre játszott több térfélen, folyamatosan lavírozott a politika és a gazdasági érdekek között, több kormányt is kiszolgált és ügyesen keverte a kártyákat ott, ahol a legnagyobb pénzek mozogtak. Egyvalami valahogy nem sikerült neki soha: a közjó és az állampolgárok érdekében tevékenykedni.” – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója az Átlátszónak.
|
Nehéz ügy lesz visszafizettetni Kocsisékkal az MVM milliárdos „alkotmányos költségét”
|
Február végén másodfokon, nem jogerősen öt év börtönre ítélte, és társaival együtt mintegy kétmilliárd forint visszafizetésére kötelezte a Pécsi Ítélőtábla Kocsis Istvánt, az MVM Magyar Villamos Művek 2005-2008 közötti vezérigazgatóját az állami vállalattól obskúrus offshore cégek közbeiktatásával meglovasított euró-tízmilliók hűtlen kezeléséért. Feleségét, Kocsis Istvánnét a bírói tanács orgazdaságban és pénzmosásban találta bűnösnek, felfüggesztettet kapott, egykori tanácsadóját, Szász Andrást pedig bűnsegédként ítélték letöltendő börtönre a tíz éve húzódó ügyben. Az Átlátszó kutatása szerint a Kocsis házaspár egy milliárdos értékű leányfalusi birtokon él, ahová egy ibizai ingatlanvállalkozás magyarországi képviselete is be van jegyezve, de a végrehajtó dolgát nehezítheti, hogy a birtokot eleve az akkor tizenéves gyerekei nevére vásárolta az állami cégvezér egy szakszervezettől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/13/nehez-ugy-lesz-visszafizettetni-kocsisekkal-az-mvm-milliardos-alkotmanyos-koltseget/
|
2019-03-13 16:49:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A művészeti élet legrangosabb, állami kitüntetését a forradalom 100. évfordulóján, 1948-ban adták át először. Kezdetben nagy gyűjtődíjként elismerték vele a művészek mellett a tudósok és a kétkezi munkások teljesítményét is. Így beszélhetünk Kossuth-díjas kőművesekről (10 mester érte el a csúcsot), vagy vájárokról (25 díjazott), tanárokról (15), esztergályosokról (13) és megannyi szakmunkásról, akik kitűntek Magyarország újjáépítésében.
1963-ban megreformálták a díjat. Az elismerések számát radikálisan csökkentették – az első évben még 110 díjazottat jegyeztek fel. A tevékenységi körökből megmaradt a kultúra és változás volt az is, hogy nem minden évben járt elismerés. A rendszerváltás óta a köztársasági elnök évente adja át a díjakat a miniszterelnök javaslata alapján. Kezdetben négy fokozata is volt. Mára ebből kettő maradt – a rendes- és a nagydíj. A díjjal pénzjutalom is jár, az aktuális nettó éves átlagkereset ötszöröse.
Az adatvizualizációban név szerint megtaláljuk az elmúlt hét évtized összes díjazottját.
A teljes interaktív anyag az alábbi linkre kattintva érhető el:
Másfél ezer Kossuth-díj
Három évvel a második világégést követően rangos állami díjat alapítottak a magyar tudomány és kultúra művelőinek, valamint az ország újjáépítésében kiemelkedő munkásoknak. A Kossuth-díj ma a művészvilág legmagasabb állami kitüntetése ezért az első évek díjazottjait nézve furcsának tűnik az elismerések száma és a sokszínű tevékenység, amiért odaítélték.
Az ATLO korábbi munkáit elérheted a honlapunkon, illetve ha szeretnél minket követni, akkor itt teheted meg a Facebookon és a Twitteren.
|
Ma már fafaragók, operaénekesek, és balett-táncosok kapnak Kossuth-díjat
|
Pár nappal a nemzeti ünnep és az ehhez kapcsolódó Kossuth-díj átadás előtt az ÁTLÓ megvizsgálta az elmúlt évtizedek díjazottjait. A több mint másfél ezer kitüntetett adataiból kiindulva, interaktív ábrákon láthatóvá tettük a tevékenységek sokszínűségét, a díjazottak életkori sajátosságait, a nemek aránytalanságát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/adat/2019/03/14/komuvesek-parttitkarok-es-szovonok-helyett-ma-mar-fafaragok-operaenekesek-es-balett-tancosok-kapnak-kossuth-dijat/
|
2019-03-14 17:03:00
| true | null | null |
atlo.team
|
Pénteken hozta a Magyar Közlöny, hogy „a magyar kormány a turisztikai ügynökség alatt működő Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-be fektet egymilliárd forintot a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében”.
Első nekifutásra olyasmit lehet ebből a szövegből kihámozni, hogy létezik egy cég, amely a magyar divatért és designért (bármit is jelentsen ez) felelős, és mivel nevében ott áll, hogy ügynökség, vélhetően e két termékkel (a magyar divattal és designnal) üzletel. És most adnak nekik 1 milliárd forintot azért, hogy találjanak ki egy ún. hosszú távú koncepciót.
De mi is ez a Magyar Divat & Design Ügynökség?
Nos, úgy tűnik, nem efféle ügynökség. Valójában egy állami vállalat, amit kormányrendelet nyomán hoztak létre. Méghozzá úgy, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség feladatkörét kibővítették „divat- és designipari stratégiaalkotással”, aztán előírták, hogy 150 millió forintból – amit a kormány azonnal ki is fizetett költségvetési támogatásként – alapítsanak egy ilyen profilú céget.
Mindez talán fel sem tűnt volna, ha a leendő cégre első perctől kezdve nem vetül Orbán Ráhel árnyéka. A HVG tavaly nyáron írta meg, hogy „a szervezet élére Orbán Ráhelnek és családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia került, de az egész szakértő csapatban alig lehet olyat találni, aki valamilyen formában ne kötődne a Tiborcz–Orbán házaspárhoz”, a 24.hu pedig januárban már arról számolt be, hogy novemberben
a Magyar Turisztikai Ügynökséget is utolérte a központi közigazgatáson korábban végigsöprő leépítési hullám,
a szervezetnél és a hozzá tartozó vállalkozásoknál több száz alkalmazottnak mondtak fel, a Magyar Divat & Design Ügynökség működését ez azonban nem érintette, sőt ugyanekkor költözhettek egy százéves villából kialakított irodaházba az Istenhegyi útra.
Noha a mostani Közlöny-hírrel kapcsolatban elsősorban olyan címen jelentek meg posztok, mint „Egymilliárdot kap az Orbán Ráhel-féle állami divatcég”, „Egymilliárd forintot kapott Orbán Ráhel barátnőjének divatcége a kormánytól”, vagy éppen „1 milliárdot ad a kormány az Orbán Ráhel barátnője vezette cégnek”, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ugyanekkor barátnő-vezérigazgató, Bata-Jakab Zsófiával a Magyar Hírlap készített interjút, amelyből kiderül, hogy az ügynökség
három éves stratégiai megállapodást kötött az olasz nemzeti divatintézettel,
a Camera Nazionale della Moda Italianával; hogy céljaik között szerepel az iparág korszerűsítése, a gyártásfejlesztés, az oktatás; hogy kiemelt figyelmet kívánnak fordítani a fiatal tehetségek támogatására. Még azt is megtudhatjuk, hogy jön ide a turizmus – azon vannak, hogy „többen megismerjék a magyar tervezők munkáit, itthon és külföldön is, illetve hogy az idelátogató turisták tudatosan keressék ezeket a termékeket”.
Ennek alapján talán még meg is előlegezhetnénk a bizalmat a Magyar Divat & Design Ügynökségnek, csakhogy előtte lenne még némi tennivaló. Bata-Jakab Zsófiának azokra a kérdésekre is válaszolni kellene, amiket a Magyar Hírlap újságírója nem tett fel neki: Mire költik az egymilliárd forintot? Hogyan kerültek az Istenhegyi úti villába?
És legfőképpen: mi köze van ennek az egésznek Orbán Ráhelhez?
Mert amíg ezek nincsenek tisztázva, addig a Magyar Divat & Design Ügynökséget nem tekinthetjük egyébnek, mint bizonyos körök szórakozási lehetőségének, nettó rongyrázásnak, illetve ahogy azt Herczeg Zoltán divattervező nyilatkozta lapunknak: „A divatcirkusz csupán újabb kifizetőhely, hogy az uniós pénzeket egy újabb zseben át csorgassák magukhoz.”
|
Ez a „magyar divat”: Mire költik az egymilliárd forintot? Hogyan kerültek az Istenhegyi úti villába?
|
Pénteken hozta a Magyar Közlöny, hogy „a magyar kormány a turisztikai ügynökség alatt működő Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt.-be fektet egymilliárd forintot a magyar divat- és designipart átfogó, megújító fejlesztési feladatok hosszú távú koncepciójának megvalósítása érdekében”.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/narancsblog/ez-a-magyar-divat-mire-koltik-az-egymilliard-forintot-hogyan-kerultek-az-istenhegyi-uti-villaba-117968
|
2019-03-10 09:06:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hónapok óta nagy a jövés-menés a Svábhegy egyik apró utcájában. A Fogaskerekű svábhegyi megállójától pár perce lévő, szűkös Felhő utcában konténerek és kisebb-nagyobb teherautók érkeznek naponta többször, miután az egyik telken nagy erőkkel épül egy új, pazar ingatlan. A tulajdonos - róla mindjárt bővebben - pedig egy olyan férfi, aki fel-feltűnik a Rogán-házaspár körül, hol helikopter-, hol üzleti ügyben.
Felvételeinken jól látszik, hogy nem apróságról van szó, hanem komoly tételről. Az utca felőli kép szerénynek is mondható a másik oldalról látszik igazán, hogy lefelé és hátrafelé terjeszkedik az épület, amint látjuk nem is akárhogy.
Ha jobbról balra haladunk, az első épület bizonyosan egy több autónak is megfelelő garázs lesz, míg a második, (egyelőre) lapos tetős épület már a lakórészt jelentheti, amely aztán a harmadik egység, a több emeletes házzal végződik. Látható az is, hogy szökőkutat, vagy ahhoz legalább is nagyon hasonlót terveznek az ingatlanra.
A kis svábhegyi utca elég komoly terhelésnek van kitéve az építkezés miatt, ahol helyszíni tapasztalataink szerint tucatnyian biztos dolgoznak egyszerre. Ha a tempót tartják, jövőre már beköltözés is lehet a dologból.
Részlet az ingatlan tulajdoni lapjából
A korábbi televíziós producerről nemrég derült ki hivatalosan is, hogy Sarka Kata élettársa lett, de van neki még ezen kívül is érdekes oldala is, ő a Valton kisebbségi tulajdonosa. Ez az a biztonsági cég, amely elképesztő mennyiségben nyeri az állami tendereket:
MÜPA
Úszó-világbajnokság
Liget-projekt
Szépművészeti Múzeum
Honvédelmi Minisztérium
a sor még folytatható…
(A Valtonnak folyamatosan növekvő bevételei vannak: 2015-ben 1,77 milliiárdot, 2016-ben már 2,7 milliárdot, míg 2017-ben már 6,4 milliárd forintot könyvelhettek le, ez tavaly már közel 1,5 milliárdos üzemi eredményt fialt.)
Azaz Bessenyeivel érnek össze a Rogán-család és a milliárdos állami beruházásokat kapó Valton, lévén a propagandaminiszter feleségének, Rogán Ceciliának az üzlettársa Sarka Kata. Két közös cégük is van, a Nakama & Partners, valamint a tavaly decemberben alapított Top News Hungary Kft. Erről a cégről először a 24.hu emlékezett meg, megjegyezve, hogy a cég ügyvezetője egyben a a Femcafé ügyvezetője, utóbbi portált működtető kft.-nek a tulajdonosa azonban már szintén Bessenyei István.
Rogánék és Bessenyei közt a legendássá vált helikopterezés is közös pont. Az Index írta meg két éve, hogy Rogán Cecília a Valton-Master Carral és a helikopterezést intéző Fly-Coop-al barterezett, a Nakama tulajdonosaként. A Valtonról tudjuk, hogy annak Bessenyei az egyik tulajdonosa, és - írta a hírportál - "nem mellesleg pedig képzett pilóta, aki a Fly-Cooptól is szokott helikoptereket bérelni."
Rogán Cecília és Sarka Kata
Az Átlatszó azt is kiderítette, hogy Sarka Kata vezeti azt a Smart Development Ingatlanfejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t, amely a Seychelles-szigeteki adóparadicsomba bejegyzett SMT DEV Ltd. tulajdona. „Az offshore technika alkalmazása miatt nem tudhatjuk, hogy Sarka tulajdonosként is ott áll-e az indiai-óceáni anyavállalat mögött, az viszont elképzelhető, hogy valakinek így segít adót optimalizálni, illetve vagyont rejtegetni.”
Az építkezéssel kapcsolatban megkerestük a Valtont, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.
|
Sarka Kata élettársa akkora luxusfészket épít Svábhegyen, hogy abban még Rogánék is meghúzhatják magukat
|
Hónapok óta nagy a jövés-menés a Svábhegy egyik apró utcájában. A Fogaskerekű svábhegyi megállójától pár perce lévő, szűkös Felhő utcában konténerek és kisebb-nagyobb teherautók érkeznek naponta többször, miután az egyik telken nagy erőkkel épül egy új, pazar ingatlan. A tulajdonos - róla mindjárt bővebben - pedig egy olyan férfi, aki fel-feltűnik a Rogán-házaspár körül, hol helikopter-, hol üzleti ügyben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/sarka-kata-elettarsa-akkora-luxusfeszket-epit-svabhegyen-hogy-abban-meg-roganek-is-meghuzhatjak-magukat-117864
|
2019-03-11 09:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ahogy azt szerdán már sejteni lehetett, csütörtökre beigazolódott.
A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását az ügyfelek érdekeinek védelmében. Az NHB tulajdonosa Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
A jegybank szerint a hitelintézetnek az MNB által elrendelt közel 90 napos betétkifizetési és kötelezettségvállalási korlátozás időszakában sem sikerült megfelelően, tartósan orvosolnia likviditási válsághelyzetét. Sem az üzleti modell gyökeres átalakítására, sem a mindenkori fizetőképesség fenntartására nem tett olyan érdemi lépéseket, amelyek a hosszútávú életképességet biztosítanák.
Az NHB Bank részesedése a magyar hitelintézeti szektor összesített mérlegfőösszegének csupán 0,2 százalékát tette ki, likviditási és tőkehelyzete semmilyen módon nem fenyegette a magyar pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását - áll a közleményben.
A jegybank szerint a betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a jogszabály által előírt 15 munkanapon belül kártalanítja, követelésüknek megfelelően ügyfelenként és betétenként akár 100 ezer euróig, több mint 31 millió forintig. Az OBA kártalanítás összegét is meghaladó betéttel összesen 9 magánszemély és 49 vállalati betétes rendelkezett a hitelintézetnél - tették hozzá.
A közleményben emlékeztetnek, hogy a jegybank egy átfogó vizsgálat után tavaly augusztusban számos kötelezést írt elő és bírságot is kirótt az NHB Bankra. A hitelintézetnél tavaly decemberre rövid idő alatt kialakult likviditási problémák miatt 2018. december 18-án rendelte el az MNB a betétek kifizetésének ideiglenes korlátozását, 7 millió forintban maximálva a betétesek által felvehető összeget, egyúttal megtiltotta a banknak újabb kötelezettségek vállalását, s ezen előírások betartásának ellenőrzésére felügyeleti biztost is kirendelt. Ideiglenes intézkedéseit az MNB 2019. január 17-i, illetve 2019. február 15-i végzéseiben további 30-30 nappal (végső soron a törvény által meghatározott lehetséges maximális időtartamig) meghosszabbította.
|
Tényleg becsődölt Matolcsy unokatestvérének bankja
|
A Magyar Nemzeti Bank visszavonta az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. tevékenységi engedélyét, és elrendelte végelszámolását az ügyfelek érdekeinek védelmében. Az NHB tulajdonosa Szemerey Tamás, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tenyleg-becsodolt-matolcsy-unokatestverenek-bankja-118103
|
2019-03-14 09:23:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták.
Nem másról, mint a „Humán szolgáltatások fejlesztése a társadalmi felzárkóztatás érdekében” című közel 500 millió forintból megvalósuló programról van szó, amely az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében valósul meg. Többen gyanút fogtak, hogy milyen biankó aláírásokat gyűjtenek a színházi est előtt, ezért elvitték az aláíróívek Zsura Zoltán tótkomlósi ellenzéki önkormányzati képviselőnek.
Homály és rejtély
Zsura a január végi testületi ülésen meglepve a fideszes többséget, előállt ezzel a történettel, s azt firtatta, kinek a megbízásából és miért gyűjtötték ezeket az aláírásokat? Hozzátette, az aláírásgyűjtők elárulták neki, az ív fejlécét ők nem tölthetik ki, az a főnökük feladata, de nem egyedi esetről van szó, máskor is volt már ehhez hasonló aláírásgyűjtés. Zsura a januári ülésen javaslatot tett egy vizsgálóbizottság felállítására, hogy megtudják, mi zajlik itt.
Nem meglepő módon felvetését a jobboldali többség leszavazta őt, de annyit mégiscsak elért, hogy a február 28-i tótkomlósi képviselő-testületi ülésre tájékoztatóként behozták a kérdéses projektet. A csütörtöki ülésre eljött az öt dél-békési településen megvalósuló program szakmai koordinátora, Krisztován Anna.
Őt a Viharsarokban az utóbbi években arról ismernek, hogy annak a Simonka Györgynek a legközelebbi munkatársainak egyike, akit súlyos bűncselekményekkel gyanúsít az ügyészség és mentelmi jogát az országgyűlés már ősszel felfüggesztette. De eljött az ülésre a korrupciós ügyekben rendszeresen fellépő Hadházy Ákos is.
Zsura Zoltán és Hadházy Ákos a tótkomlósi testületi ülés előtt
Másfél órás tájékoztató dicséretekkel
A fideszes többség láthatóan zokon vette Hadházy megjelenését a testületi ülésen, egyúttal azt is, hogy most a szokásosnál nagyobb volt a sajtóérdeklődés. A parlamenti képviselőről a polgármester és frakciója tudomást sem vett, csak a már említett napirend tárgyalásánál tette ezt meg – városvezető helyett – Zsura Zoltán. Aki üdvözölte és bemutatta a Hadházyt.
Majd a vendégjoggal visszaélve Krisztován Anna jó másfél óráig ecsetelte az EFOP-pályázat szükségességét és erélyeit, nem riadva vissza projektben résztvevők egekig magasztalásától sem. Holott a felvetés annyi volt, miért és kinek gyűjtötték az aláírásokat? Ennek ellenére a szakmai koordinátortól megtudhattuk, hogy a projekt révén hátrányos helyzetű térségben emberek ezreit érik el Tótkomlóson, Orosházán, Kardoskúton, Kaszaperen és Nagybánhegyesen. Szó volt több generációs társadalmi felzárkóztatásról, egészségfejlesztésről, helyi közösségfejlesztésről, családi és sportnapokról, valamint a munka világába visszavezető segítő programokról.
A vitatott aláírások
Indulatok, rágalmak, politika
Az indulatok azt követően szabadultak el, hogy Zsura Zoltán kérdések sorát tette fel a projekttel kapcsolatban. Csupa olyasmire volt kíváncsi, ami a jó másfél órás tájékoztatóba nem fért bele. Így arra, hogy került be a projektbe a Simonka szülőfalujában alapított Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Egyesület (DBMTKA)?
Miért nem tud erről a gesztori feladatokat ellátó tótkomlósi önkormányzat? Hogyan magyarázható, hogy a közel 500 millió forintos projektösszeg nagyobb részét elvitte a pusztaottlakai alapítvány, amelynek már az elnevezése sem illeszkedik a programhoz? Ráadásul a közbeszerzések mindegyikét a DBMTKA bonyolította le, ahol Zsura állítása szerint mindig ugyanaz a konzorcium, az INTURBIDUS nyert.
Bár a célkitűzésekkel egyetértett, de aránytalannak tartotta a projekt pénzeinek elosztását Libor Zsuzsanna független képviselő is, emellett értetlenségének adott hangot, amiért a valódi célszemélyek segítése helyett reprezentációra és rendezvényszervezésre sok tízmillió forintot költenek el.
Krisztován visszautasította az „alaptalan és politikai célzatú rágalmakat és vádakat”, akihez csatlakozott Garay Rita polgármester is. Ülésvezetésére jellemző, hogy Krisztovánt hagyta több mint másfél óráig beszélni, de Zsurába öt perc után belefojtotta a szót.
A „baj”: Hadházy Ákos
A mélypontot mégis Varga András társadalmi megbízatású polgármester ténykedése jelentette, aki Orbán Viktort idézve azt mondta, hogy „helybe a segítséget kell vinni, nem a bajt.”
A „baj” ebben az esetben Hadházy Ákos volt. Akire utalva Varga azt mondta, hogy sokkal inkább a korlátokon kellene mászkálnia és ugrálnia, mint Tótkomlósra eljönnie. Ezzel az MTVA székházában január elején történtekre utalt az alpolgármester.
De itt már mindenki elvesztette a fonalat, egymás szavába vágtak a képviselők, a polgármester nem volt ura a helyzetnek, miközben a fideszes képviselők sokszorosan lehazugozták Zsurát. Aki azt kérdezte a fideszes Garay Rita polgármestertől, hogy a projekttel kapcsolatban minden törvényesnek és szabályosnak talált-e? A városvezető határozott igennel válaszolt.
Zsura Zoltán átadja az aláírásgyűjtő íveket Krisztován Annának
Amikor nagy sokára szót kapott Hadházy Ákos, akkor arra figyelmeztette a polgármestert, hogy ebben azért teljesen biztos ne legyen. Majd azt kérte Krisztován Annától, hogy beszéljen a projekt keretében megtartott sportnapokról. Ez utóbbiról kevés konkrétummal szolgált Krisztován, másrészt azt válaszolta, belső vizsgálatot rendeltek el az ügyben. Ugyanakkor hangsúlyozta, a projekt elszámolásába azok az aláírások nem kerülhetnek be, mert szigorú minőségbiztosítás szerint dolgoznak.
A fideszes többség a hosszas vita után elfogadta a tájékoztatót, egyben Zsura és Hadházy kérésére engedélyezték, hogy az összes projektdokumentációba belenézzenek. Hadházy Ákos a Narancs.hu-nak azt mondta okirat-hamisítás és költségvetési csalás miatt feljelentést tesz. A közel három órás vita ellenére az alapkérdés nem tisztázódott: január 13-án miért és kinek gyűjtöttek aláírásokat egy EFOP-projekthez a Tótkomlóson, a szlovák színházi előadás előtt?
|
Rejtélyes aláírásgyűjtés, röpködő milliók Simonka hátországában - Hadházy is beszállt a csetepatéba
|
Ez az ügy talán soha nem derül ki, ha ez év január 13-án nem rendeznek Tótkomlóson szlovák nemzeti színházi estet, amely előtt több nő aláírásokat gyűjtött egy olyan ívre, amelynek tetejére az Európai Unió által teljes egészében finanszírozott projekt nevét írták.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/totkomlosi-csetepate-hadhazy-akos-okirat-hamisitas-es-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt-feljelentest-tesz-117715
|
2018-02-28 09:50:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
Az ítéletet teljes egészében itt olvashatja el:
Meglehet, a Fővárosi Törvényszék részben a hatása alá került az ugyanennek a bíróságnak a másodfokon eljáró tanácsa által hozott, nem fellebbezhető, február 8-ai részítéletnek, amely egyetlen kivétellel ugyanezeket a pontokat tartotta titokban tartandónak a Jávor Benedek európai parlamenti képviselő által indított perben.
Hiába rendelkezik a közérdekű adatok nyilvánossá tételi kötelezettségéről a 2011-es infotörvény, ha egyes paragrafusai széles mérlegelési jogkört adnak az adatkezelő hatóságoknak, amire csak ráerősítenek más jogszabályok. Ráadásul ezúttal nemzetközi szerződés nyilvánosságáról kellett dönteni, és egyáltalán nem egyértelmű, mi a helyzet olyankor, ha maga a szerződés hivatkozik ugyan a hazai és az uniós jogszabályokra, ám széles körű biztosítékot nyújt a partnerország cégei üzleti titkainak megőrzésére. Erősen leegyszerűsítve, a bíróság úgy hozta meg a döntést, hogy „arányossági teszt” keretében mérlegelte, mit méltányoljon inkább: az üzleti érdek sérelmét vagy az állampolgárok életfeltételeit, befizetett adójuk sorsát befolyásoló adatok nyilvánosságához fűződő közérdeket. Az ítéletet elolvasva bizton állítható: ennek a mérlegelésnek nincs objektív mércéje, tesztnek nevezni erős túlzás.
A közel két éve, 2017. április 28-án beadott, majd menet közben egy alkalommal módosított keresetlevelünkben az említett – az állami Paks II. Zrt. és a Roszatom egyik leányvállalata közötti – fővállalkozói szerződés tartalmát kívántuk megismerni. Az ítélet meglehetősen sok információt engedne a nyilvánosság elé. Ha jogerőre emelkedne – de feltehetően mind a perbe beavatkozó Roszatom, mind az alperes tárca nélküli miniszter fellebbezni fog – megtudhatnánk például számos lényeges körülményt. Például azt, hogyan rendelkeztek a felek a garanciák, a szavatosság, az esetleges nukleáris károkért való felelősség kérdésében; mik a biztosítási szabályok; hogyan ütemezik a beruházást; mi a módja az alvállalkozók bevonásának; mi az irányadónak tartott jog, a vitarendezés módja.
Kiderülne, hogyan képzelik el a vis major esetére vonatkozó felelősség meghatározását (ami akár a szerződés megszűnését is maga után vonhatja), fény derülne a pótmunkák, az esetleges határidő-hosszabbítás, a beruházás felfüggesztésének illetve módosításának lehetséges menetére.
Illúzióink persze nem lehetnek, még ha teljesülne is – elvileg 15 napon belül – az ítélet, a bírói indoklásból kiderül, hogy a részletekre igencsak módjával tér ki a dokumentum, amihez számos függelék tartozik. Csak egyetlen jellemző rész az ítéletből: méltányolva a Roszatom üzleti érdekének nagyfokú sérelmét, a bíróság kitakartatta a szerződéses árra, a fizetési feltételekre vonatkozó passzusokat, miközben megjegyezte, hogy maga az ár ebből a szövegből nem is derül ki, mivel az csak utal a szerződés mellékletére. Amit persze végképp nem ismerhetünk meg. A szerkesztőségünk, majd Jávor által indított, nem egészen ugyanazokra a közérdekű adatok kiadására indított perek tehát jogerőre emelkedés után sem fognak minden kormányzati titokra fényt deríteni.
Más kérdés, hogy eleve nem kellemes olyan alperesi beavatkozó – azaz roszatomos – érvelést olvasni, amely szerint a paksi beruházásról szóló magyar-orosz „Kormányközi Egyezmény rendelkezései speciális szabályok az Infotörvényhez képest, és így a Kormányközi Egyezmény alkalmazandó a törvénnyel szemben” a nyilvánosságra hozatal kérdésében. Bizonyítékként csatolta dr. Király Miklós szakvéleményét , amelyet az orosz fél számára egy másik – feltehetően a Jávor-féle – perhez készített. Összefoglaló megállapítása szerint a nemzetközi szerződést kihirdető törvény elsőbbséggel bír a többi törvénnyel szemben, amely rangviszony érvényre juttatása valamennyi állami szerv feladata. Jogtudományi szempontból ez nyilván így van, ami viszont éles megvilágításba helyezi a magyar-orosz nukleáris szerződések elfogadásának antidemokratikus körülményeit. A két kormány megegyezett, hogy amit lehet, el fog titkolni a közvélemény előtt üzleti érdekre, meg nukleáris biztonsági szempontokra hivatkozva – olvasható ki, szinte szó szerint a mostani, nem jogerős ítéletből:
Az alperes tárca nélküli miniszter, illetve képviselője a peres eljárásban
Előadta, hogy a Kormányközi Egyezmény 13. cikk (3) es (4) bekezdése alapján a felek minimálisra korlátozták azon személyek körét, akiknek hozzáférésük van a szerződéses információkhoz és biztosítoták, hogy azokat csak az egyezményben rögzített célok érdekében használják fel. Előadta, hogy egyik fél sem tagadhatja meg a kötelező erejű jogszabályban meghatározott vagy hatáskörrel rendelkező bíróság által elrendelt információ átadását. Az információt átadó fél illetékes hatósága, vagy meghatalmazott szervezete az ilyen esetekben jóhiszeműen együttműködik a másik féllel illetékes hatósággal vagy meghatalmazott szervezettel annak érdekében, hogy az átadás olyan formában történjék, amelynek révén az átadott információ mennyisége a vonatkozó törvény vagy illetékes bírósági határozat által megkövetelt minimális, valamint a másik fél illetékes hatósága vagy meghatározott szervezete számára elfogadható mértékű legyen.
|
HVG vs. kormány Paks-per: Nyertünk, de a lényeget tovább titkolhatják
|
Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190314_Hvghu_vs_kormany_Reszben_nyilvanos_a_paksi_fovallalkozoi_szerzodes
|
2019-03-14 17:01:00
| true | null | null |
HVG
|
Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását.
Az ügyvéd meglátogatta védencét a börtönben, aki nagyon „elkeseredett” a hír hallatán.
A január 18-án, Budapesten elfogott, majd házi őrizetben tartott Pintót a többi közt azzal gyanúsítják, hogy üzleti leveleket, jegyzőkönyveket, megállapodásokat és egyéb iratokat hozott nyilvánosságra több felületen is az interneten, főként a Football Leaks oldalon.
Az információkat a Sporting CP levelezőrendszerének feltörésével, illetve a Doyen Sport számítógépes rendszerébe behatolva szerezte. Emellett a vád szerint a Doyen Sport ellen zsarolási kísérletre is sor került, a cég egy tisztviselőjével találkozott egy autópálya melletti benzinkútnál Lisszabon környékén, 500 ezer és 1 millió euró összeget nevezve meg, amennyiért nem hozná nyilvánosságra a megszerzett adatokat.
|
Napokon belül kiadhatják Portugáliának a Football Leaks kiszivárogtatóját
|
Tíz napon belül kiadják Portugáliának a Football Leaks mögött álló hackert, G. Pintót – nyilatkozta a férfi ügyvédje az AFP hírügynökségnek. Deák Dávid erről azután beszélt, hogy a Fővárosi Törvényszék jogerősen is elrendelte a hacker letartóztatását és kiadatását.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20190314_Napokon_belul_kiadhatjak_Portugalianak_a_Football_Leaks_kiszivarogtatojat
|
2019-03-14 19:14:00
| true | null | null |
HVG
|
Botrányosan foglalták el a szemétszállító céget, hogy aztán minden ugyanúgy maradjon
|
Bár az egyik legnagyobb önkormányzati hulladékgazdálkodási társulás éléről sikeresen kiszorították az ellenzékben politizáló Gémesi Györgyöt, a szakmai képtelenségek sora folytatódik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/201911__zold_hid__hulladekgyujtes__veszteseges_szolgaltatok__penz_aszemetben
|
2019-03-16 16:00:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Míg eddig a gyorsétteremlánc több tucat egységet üzemeltetett hazánkban és több mint húsz cégtől szedett tízmilliós díjat azért, hogy azok Mekiket működtethessenek, a jövőben – némileg leegyszerűsítve – már csak a logót adja az itteni éttermekhez.
A multinacionális csoport magyarországi helytartója pedig Scheer Sándor, a Fradi stadiont és a vizes vb úszóarénáját is építő Market csoport tulajdonosa, Orbán Viktor túraszervezőjének üzlettársa lesz. Mostantól a magyarországi McDonald’s-okban elköltött pénz nagy része rajta folyik majd keresztül.
Az amerikai csoport, és Scheer február közepén jelentették be, hogy a magyar vállalkozó megveszi a McDonald’s magyar leányvállalatát, és ezzel a multicég „DL partnerként fejleszti és üzemelteti a piacon működő éttermeket”. Az azonban, hogy – amint egy forrásunk fogalmazott –
ezzel Scheer lett a magyar McDonald’s,
még azoknak sem volt teljesen egyértelmű, akik egyébként nagy vonalakban ismerik a gyorsétteremlánc működési modelljét.
Egy üzleti modell brutális nyereségrátával
Éppen ezért érdemes egy kicsit elmélyedni abban, hogyan is épül fel a McDonald’s hálózata. A lánc ha nem is a kezdetektől, de hosszú évtizedek óta, nagyjából a 60-as évek elejétől részben úgynevezett franchise rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy nem maguk üzemeltetik az éttermeket, hanem más cégekre, külső szerződéses partnerekre bízzák ezt a feladatot. Az ilyen vállalkozásoknak a McDonald’s előír bizonyos dolgokat, például hogy mit árulhatnak, kitől vehetik, hogyan kell berendezni az éttermet, mennyiért adhatják a Big Macet – de ha ezeket betartják, akkor gyűjthetik a pénzt a hamburgerek eladásából.
Persze azért cserébe, hogy használhatják a logót és árulhatják a McDonald’s termékeit, fizetniük kell, mint a katonatisztnek. Már az egyébként is költséges étteremnyitásnál is csengetni kell az amerikai multinak, utána pedig különböző jogcímeken a bevétel bizonyos – nem is jelentéktelen – részét folyamatosan továbbutalják az anyacégnek.
A lánc igazából egy vegyes rendszerben működik, az ilyen franchise partnerek mellett a McDonlad’s-nak saját éttermei is vannak, de folyamatosan egyre nagyobb a súlya az előbbi modellnek. Már néhány éve is azt írták a hálózatról, hogy az éttermek 85 százaléka franchise rendszerben működik, a legutóbbi, 2017-es éves jelentésében azonban a csoport már 90 százalékos arányt emlegetett. Öt év alatt a saját üzleteik számát lefelezték globálisan – szám szerint több mint 3 ezerrel csökkentették -, miközben hatezer új partnerek által üzemeltetett egységet nyitottak.
Az eltolódás nem véletlen, a franchise-ban ugyanis sokkal több pénz van, és kevesebb kockázat, mint a saját éttermekben. Kevesebbet kell nyűglődni az éttermekkel, ezért sokkal több nyereséget lehet elérni ebben a működési struktúrában.
A háromezer saját vendéglő bezárásával párhuzamosan nem meglepő módon csökkent a cég bevétele, hiszen így nem a Big Mac teljes ára kerül hozzájuk, csak annak egy része, amit a franchise partner szerződés alapján tovább utal. A nyereségük viszont nőtt, mivel a költségek a bevétel csökkenésénél is jobban estek. A magyarázat, hogy míg a saját éttermeknél a bevételnek csak 18 százaléka marad meg nyereségként (a többi elmegy fizetésekre, villanyszámlára, alapanyagokra, stb.), addig a franchise-nál 82 százalék. Előbbi sem rossz arány, utóbbi azonban egészen elképesztően magas.
Az ingatlanokon kaszálnak
Persze ehhez az is kell, hogy jól megkérjék a McDonald’s aranyló íves logója használatának az árát a partnerektől, akik több dologért is fizetnek a csoportnak. Már a nyitásnál is le kell tenni az asztalra franchise díjként egy elég jelentős összeget. Az Egyesült Államokban ez 45 ezer dollár, azaz jelenlegi árfolyamon nagyjából 12 millió forint, itthon vélhetően valamivel kevesebb. Ez azonban csak töredéke a tőkeigények. Magyarországon nagyjából 200 millió forint, az USA-ban 1-2 millió dollár elindítani egy üzletet.
Aki ezt kifizeti, elvileg 20 évig árulhatja a Big Macet, ám a költségek nem érnek ezzel véget, hiszen – ahogy erről már volt szó – a bevétel egy részét is tovább kell utalni. Az úgynevezett royalty a külföldi cikkek szerint 4 százalék, a McDonald’s magyar leányának beszámolója alapján azonban itthon például 1 százalékponttal magasabb. Azaz
aki Magyarországon McDonald's éttermet üzemeltet, minden huszadik vevőtől beszedett forintot adja tovább a csoportnak azért, hogy a lánc része lehet.
A legnagyobb költség azonban nem ez, hanem a bérleti díj. A McDonald’s ugyanis előre megszabja, hogy hol lehet éttermet nyitni, és ezek szinte kivétel nélkül saját ingatlanok, amiket aztán a partner az amerikai cégtől bérel. Méghozzá elég borsos áron: a bevételük átlagosan több mint tizede megy el erre, de akad állítólag olyan üzlet, ahol a 15 százalékot közelíti az arány. Az átlagos aránnyal számolva itthon például 45 és 90 millió forint között lehet egy étterem éves bérleti díja.
Mára tulajdonképpen ez lett az egyik legfontosabb bevételei forrása a McDonald’s-nak: 2017-ben 6,5 milliárd dollárt szedtek össze bérleti díjakból, ami majdnem duplája a royalty – tehát a logóhasználatért kért – bevételnek. Nem csoda, hogy a Quartz már két éve is úgy fogalmazott, hogy
a McDonald’s nem csak egy gyorsétteremlánc, hanem egy ingatlancég is.
Az anyavállalatnak (az elszámolt amortizáció nélkül) 2017 végén 36,6 milliárd dollárja, azaz több mint 10 ezer milliárd forintja volt ingatlanokban és berendezésekben. Ez nem kevés pénz, a magyar államadósság harmada.
A 6 milliárdot is meghaladó bevétel pedig azt jelenti, hogy majdnem 20 százalékos hozamot hoztak az ingatlanok. Mintha egy 50 négyzetméteres józsefvárosi lakást havi 400 ezerért adnánk ki. A Quartz szerint egyébként ennek a működési modellnek adózási okai is lehetnek, az ingatlanokból származó bevételekre ugyanis az Egyesült Államokban némileg eltérő szabályok vonatkoznak.
Amikor már csak a logót adják
Szóval némileg leegyszerűsítve a McDonald’s úgy működött, hogy volt néhány saját étterme, egyébként pedig helyi kisvállalkozásokkal szerződött le világszerte, akik így használhatták a logóját árulhatták a termékeit, cserébe pedig bevételük egy jelentős hányadát ilyen olyan formában továbbutalták.
Egy idő után azonban a csoportnak még ez az ingatlankezelés is kissé terhes lett, és elkezdtek átállni arra, hogy úgynevezett Developmental Licensee (DL) megállapodásokat kötnek egyes országokra. Ilyenkor a partner intéz mindent: működteti a korábban saját tulajdonban lévő éttermeket, szedi a royalty-t, illetve a bérleti díjat, és ő felel a beruházásokért, azaz a fejlesztésekért is. Ahogy a McDonald’s-nál a lapunk kérdéseire küldött válaszokban külön felhívták a figyelmet: a DL sajátossága, hogy a hagyományos franchise-partneri rendszerrel szemben az anyavállalat részéről nem igényel tőkebefektetést. Ennek megfelelően viszont a bevétel is kevesebb: a partner csak a márka használatáért fizet.
Ez a modell elsősorban Latin-Amerikában terjedt el, de a cégnél kérdésünkre elmondták, hogy világszinten több mint 80 piacukon*Köztük például Dániában, Finnországban, Norvégiában és Svédországban működik olyan struktúra, ahol helyi tulajdonos felel a piac működéséért. A tapasztalatok pedig vélhetően jók, hiszen folyamatosan növelik az így fenntartott egységek számát: tavaly már közel hétezer éttermüket üzemeltette DL partner, ami csak az egy évvel korábbinál bő 10 százalékkal több.
A kilencmilliárdos magyar leány
Mostantól pedig így fog üzemelni a 89 magyarországi (49 budapesti és 40 vidéki) étterem is. A magyar érdekeltséget eddig meglepően közel tartotta magához az amerikai cég, nálunk ugyanis még franchise partnerből sem volt kiugróan sok. Miközben globális szinten már csak minden tizedik étterem van a lánc saját tulajdonában, itthon az üzletek közel felét ők tartották fenn. Emellett pedig szedték a franchise díjat közel két tucat partnerüktől, akik összesen 46 egységet működtetnek.
Mindez 2017-ben például 27,6 milliárdos árbevételt és közel 3 milliárdos adózott eredményt hozott a magyar leánynak. A forgalom nagy részét a saját üzletek adták, a nemzetközi trendek alapján azonban valószínűsíthető, hogy a profitból már jóval nagyobb részt hasított ki magának franchise hálózat.
A McDonald’s Kft. egyébként egy ideje már nem bontja meg a franchise bevételek bérleti díjra és royalityre, néhány éve azonban még ezt is megtették. Akkor a partnerek által fizetett összeg kétharmada jött bérleti díj formában, a maradék pedig a márkanévhasználat.
A jövőben pedig ezt az egészet Scheer Sándor felügyeli.
Ő működteti a korábban McDonald’s tulajdonban lévő éttermeket, szedi a különböző díjakat a franchise partnerektől, fejleszti hálózatot, intézi a kiszállítás bevezetését, azaz lényegében mindent. A márka használatáért pedig jutalékot fizet az amerikai anyacégnek.
Azt nem tudni, hogy pontosan mennyit, hiszen ezt a felek üzleti titokként kezelik, de a McDonald’s üzleti gyakorlata alapján forintban vélhetően százmilliós, de inkább milliárdos tételről lehet szó (nyilván a forgalomtól függően).
Scheer Sándornak egyébként már a vásárláshoz is valószínűleg mélyen a zsebébe kellett nyúlnia, épp azért, mert a McDonald’s itthon is komoly ingatlanvagyonnal rendelkezik. A legutóbbi beszámoló szerint több mint 8 milliárd forintjuk volt ingatlanokban, és további 2 milliárd egyéb eszközökben. Ehhez pedig túl sok hitel nem társult, így a nettó eszközérték is elérhette a 9 milliárd forintot.
|
Mostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NER
|
Teljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Míg eddig a gyorsétteremlánc több tucat egységet üzemeltetett hazánkban és több mint húsz cégtől szedett tízmilliós díjat azért, hogy azok Mekiket működtethessenek, a jövőben – némileg leegyszerűsítve – már csak a logót adja az itteni éttermekhez.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190318/mostantol-nem-ehetsz-ugy-big-mac-et-hogy-abbol-ne-reszesuljon-a-ner/
|
2019-03-18 15:47:06
| true | null | null |
G7
|
Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek.
A Gyurcsány-kormány idejére nyúlik vissza annak a peres ügynek az előzménye, amely egy 150 milliós kormányzati támogatás felhasználása miatt indult a Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. és a Független Pedagógiai Intézet (Füpi) között. Utóbbi szervezet szakmai vezetője Horn György, Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, egykori államtitkár testvére, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium igazgatója.
A gyanús pénzmozgás, kettős számlázás, többrendbeli jogszabálysértés és összeférhetetlenség miatt már a jogelőd zánkai intézmény vizsgálódni kezdett, és leállította a kifizetéseket. A pénzt 2008-ban, az akkor még Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum (GYIC) néven működő szervezet a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettől kapta pedagógus-továbbképzésekre és oktatási modulok kidolgozására, 2009 végéig kellett volna elkölteni. A szakmai megvalósítást a Füpire bízták – tudta meg lapunk. A GYIC-en belül létrehoztak egy önálló szervezeti egységet, a Szakképzési Szolgáltató Centrumot, amelynek koordinálnia kellett ezt a programot. Vezetője Kajos László lett, aki nem alkalmazottként, hanem megbízási szerződéssel vezette a centrumot, ennek ellenére a beérkezett számlák teljesítésének igazolása az ő feladata volt. A centrum képzések megszervezésével bízta meg a Füpit, amelynek igazgatója, Juhász Ildikó akkor Kajos László élettársa volt, és egyben a projektben is vezető szerepet vitt személyes megbízás alapján – közölte a Magyar Időkkel egy helyi forrásunk. Vagyis a Füpi által kiállított számlák jogosságát az intézet igazgatójának élettársa, Kajos Lajos centrumvezető igazolta. A korábbi menedzsmentnek feltűnt 2009 végén, hogy túl sok számla érkezett a Füpitől, amelynek az összértéke meghaladta az erre a célra szolgáló támogatás összegét, ezért leállította a további kifizetéseket. Mint megtudtuk, az ügy a bíróság elé került, a GYIC, illetve a jogutód Új Nemzedék Központ vissza akarja kapni a szerinte jogtalanul kifizetett pénzt, a pedagógiai intézet viszont ellenkeresettel élt, mert nem jutott hozzá a teljes összeghez.
Lapunk birtokába került dokumentumok szerint több esetben kétszer számlázott ki a Füpi egy-egy képzést, amelyeket két külön továbbképzésnek tüntettek fel, de minden dokumentum teljesen megegyezik, még az is, hogy hol és kik vettek ezeken részt. A jogszabályban meghatározott képzési dokumentációk hiányosak, sok esetben nincsenek meg a haladási naplók, jelenléti ívek, amelyekkel igazolható lenne, mi is történt. Olyan is előfordult, hogy ugyanaz a személy tartott egyszerre két helyen, de egy időben továbbképzést az aláírása alapján. Érdekes egybeesés, hogy a továbbképzéseken részt vevő intézmények 90 százalékával egy napon írták alá a szerződéseket.
|
VISSZAÉLHETTEK A KÉPZÉSI PÉNZEKKEL
|
Évek óta húzódik az a jogvita, amely egy 2010 előtti, 150 millió forintos állami támogatásból megvalósuló továbbképzési program elszámolása miatt indult. A zánkai Új Nemzedék Központ Nonprofit Kft. pereskedik a Független Pedagógiai Intézettel, amely Horn Gábor volt SZDSZ-es politikus, 2002 és 2008 között koordinációs államtitkár testvéréhez köthető. Információnk szerint a képzésekben összeférhetetlenség, kettős számlázás és egyéb szabálytalanságok is felmerültek.
| null | 1 |
https://www.magyaridok.hu/belfold/360934-360934/
|
2016-02-08 22:11:00
| true | null | null |
Magyar Idők
|
2017 márciusában a Transparency International Magyarország (TI) jogerősen pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) és a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM) szemben. A korrupcióellenes szervezet a TAO-adatok nyilvánosságáért perelte a tárcákat, melyeknek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adniuk, hogy mely sportszervezetek melyik cégektől mekkora összegű támogatást kaptak.
Az EMMI felülvizsgálatot kért az ítélet ellen, de 2017 októberében a Kúria is a TI javára ítélt, és kimondta, hogy a TAO-támogatás közpénz. Ezzel hosszú ideje tartó vita végére került pont, mert a kormány a TAO-rendszer 2011-es bevezetése óta azt állította, hogy a TAO nem közpénz, és titkolták a kapcsolódó adatokat.
Az Orbán-kormány 2011-ben vezette be a TAO-rendszert, amelynek lényege, hogy a cégek az adójuk egy részét látványcsapatsport-egyesületeknek (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) ajánlhatják fel, és ennyivel kevesebbet fizetnek be az államkasszába. A programra 2011-ben még Brüsszel is rábólintott, mert az Európai Uniónak a kormány úgy érvelt, hogy a TAO közpénz (itthon ezt évekig tagadták), minden kapcsolódó adat nyilvános lesz (nem lett), és az utánpótlást támogatják vele (közben stadionok, teakonyha, külföldi igazolások, és profi játékosok fizetései lettek belőle). Végül 2017-ben az ítélőtábla és a Kúria is kimondta, hogy a TAO közvetett állami támogatás, mert az ország adóbevételeit csökkenti. Vagyis közpénz, és ezért a nyilvánosságra tartoznak az adatok.
A Kúria ítélete után hónapokkal, 2018 elején az EMMI apránként és kereshetetlen formátumban adta át a TI-nak a kért TAO-határozatokat, amelyek tartalmazzák, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi pénzt adtak 2011 és 2016 között.
A korábbi feldolgozási kísérletek során kiderült, hogy a kiperelt több tízezer oldalnyi adat manuális feldolgozása mennyiségi korlátokba ütközik, ezért 2018 őszén a TI az Átlátszó rendelkezésére bocsátotta az EMMI-től kapott dokumentumokat, amelyekből Szedlák Ádám szakértő kereshető adatbázist készített egy szövegfelismerő program segítségével.
A TI által kiperelt, és az Átlátszó által feldolgozott TAO-adatok a taokereso.hu honlapon elérhetők.
Szűrhetünk közöttük cég, település, sportág vagy egyesület szerint, és készítettünk néhány keresőgombot is a – majd vélhetően legnépszerűbb – lekérdezéseknek: Felcsút, Puskás Akadémia, FTC, Veszprém, Videoton, OTP, Telekom.
Tao-kereső
Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.
A keresett szó beírása, vagy a fix keresőgombok megnyomása után megjelenik az oldalon, hogy hány találat van a megadott szóra a dokumentumokban. Láthatóvá válnak a keresett szót tartalmazó TAO-papírok releváns részei is, egy-egy irat nevére kattintva pedig megnyílik és átböngészhető az egész dokumentum.
Kereshető adatbázist készítettünk a 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról from atlatszo.hu on Vimeo.
Hatalmas munka volt az adatbázis elkészítése
Az EMMI-től kapott dokumentumok feldolgozásáról, és az így létrejött keresőről Szedlák Ádám a következőképpen számolt be: „Az adatbázis létrehozásához rengeteg munkát végeztünk, amire egy használható formátumban megkapott adatbázis esetében szükség sem lett volna.
A PDF-formátumban elérhetővé tett dokumentumok visszadigitalizálása mindig jár némi veszteséggel. A karakterfelismerő szoftver (Abbyy Finereader) helyükre tudja forgatni a ferde sorokat, újra tudja alkotni a táblázatokat, de egy felismerhetetlenné fénymásolt szövegrészlettel, hivatalos pecséttel felülütött, iktatószámmal felülírt dokumentummal, amit esetenként a lefűzőmappa füleivel és a nemzetiszín szalaggal együtt szkenneltek be, csak a mágia bír(na) el.
A feladatot nehezítette az adatbázis mérete. Az EMMI-től durván 8 gigabájtnyi adatot kaptunk, ez a szövegfelismerés és munka közben 38 gigabájtosra hízott – optimalizálni lehetett volna a fájlok méretén, de fontosabb volt a gyors munka -, ami szöveggé konvertálva 509 megabájtot foglal el.
Azt, hogy hány oldalnyi szövegünk van, megbecsülni is felesleges. A nagyságrendet segít meghatározni, hogy tudjuk, 510 fájlt kaptunk, amelyek átlagosan 150-200 oldalasok. Akad pár 4-10 oldalas dokumentum is, de százas nagyságrendben találtunk 400 oldalnál is hosszabb anyagokat. És ebből mennyi az értékes? Kétoldalanként két sor, amiből kiderül, hogy melyik évben milyen cég mennyi TAO-pénzt adott melyik sportegyesületnek.
A szövegfelismerés nem százszázalékos pontossága miatt ezt érdemes két helyen is ellenőrizni. Ha egy érdekes adatot találunk a szöveges formátumú adatbázisban, akkor a részleteket a PDF-ből kell hozzáolvasni. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem idézünk pontatlan adatokat.”
Felcsútnak többszáz milliót adtak állami cégek
Az évek során a legtöbb TAO-támogatás a focicsapatokhoz került, közülük pedig a legtöbb pénzt Orbán Viktor miniszterelnök szülőfalujának csapata, a felcsúti klub kapta.
A most publikált adatbázis elkészülte után kigyűjtöttük belőle, hogy kik és mennyi TAO-pénzt adtak Felcsútnak 2011 és 2016 között. Nincs nagy meglepetés: állami vállalatok és kormányközeli vállalkozók közbeszerzésekkel kitömött cégei öntötték a pénzt a Puskás Akadémiába.
A 2011/12-es idényben az állami tulajdonú MMBF Földgáztároló Zrt. volt a legbőkezűbb szponzor közel 255 millió forinttal, de adott 250-et Simicska Lajos Közgépje, egy ahhoz köthető környezetvédelmi cég 240-et, valamint 161 és 92 milliót a részben állami tulajdonú MOL Nyrt. két leányvállalata.
A 2012/13-as szezonban Felcsútra került TAO-pénzek valamiért nincsenek benne az EMMI-től kapott dokumentumokban, s ezáltal az adatbázisban sem szerepelnek.
A 2013/14-es idényben azonban a MOL 693 millió forintot, két leányvállalata 297 és 198 milliót, a közbeszerzésbajnok Duna Aszfalt 99 milliót, az Erzsébet-utalványokat forgalmazó állami cég 92 milliót, az OTP egyik leánycége közel 68 milliót, a Mészáros Lőrinc nevét viselő, szintén többszörös tendergyőztes Mészáros és Mészáros Kft. közel 40 milliót, Orbán Viktor édesapjának cége pedig 34,5 millió forint közpénzt adott a felcsúti focira.
A 2014/15-ös szezonban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 671 millió forintot, a Szíjj résztulajdonában lévő Hódút Freeway Kft. 238 milliót, és az akkor még csak Szíjjhez köthető, de ma már birtokában lévő Tief Terra Kft. 67 millió forint TAO-támogatást adott Felcsútnak. Emellett a MOL leányvállalata 605 millió forintot, az osztrák tulajdonú Swietelsky Vasúttechnika Kft. 278 milliót, Mészáros Lőrinc építőcége 183 milliót, a miniszterelnök édesapjának Dolomit Kft.-je pedig közel 109 millió forint közpénzt irányított a Puskás Akadémiához.
A 2015/16-os idényben a Mészáros és Mészáros Kft.-n keresztül érkezett Felcsútra 544,5 millió forint, Mészáros vasútépítő cége, az R-Kord Kft. pedig 39,6 milliót küldött. Emellett Szíjj László barátjának és üzlettársának, Varga Károlynak egyik cége, a szintén sok közbeszerzést nyerő Hódút adott 445,5 milliót, a szintén Varga érdekeltségébe tartozó Vakond Kft. és Magyar Vakond Kft. pedig 191 és 29,7 milliót. A Dolomit Kft.-től ebben az idényben 99 millió forint érkezett.
Arról már 2018 nyarán, az MLSZ-től kiperelt TAO-papírok alapján beszámoltunk, hogy ez a tendencia folytatódott a 2016/17-es és a 2017/18-as idényben is: akkor is állami és kormányközeli cégek tolták a pénzt Felcsútra és a többi NER-kedvenc focicsapatnak is.
Fidesz-közeli, állami, és multinacionális cégek öntik a TAO-pénzt a kormány kedvenc futballklubjaiba – itt vannak a nevek és a számok
Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába.
Mire jó a most publikált adatbázis?
TAO-támogatást nem csak futballklubok, hanem más látványcsapatsport-egyesületek is kaphatnak. A TI által az EMMI-től kiperelt, és az Átlátszó által kereshetővé tett dokumentumok sem kizárólag a focira vonatkoznak: megtalálhatóak köztük a különböző jégkorong, kézilabda, kosárlabda és vízilabda csapatoknak juttatott TAO-pénzek adatai is.
Az adatbázisban lehet keresni sportág, egyesület, település és cégnév alapján is.
Pár gombnyomás után kiderül, hogy adott falu/város kézi-, kosár-, hoki-, póló- vagy focicsapatának melyik cégek mennyi pénzt adtak; vagy egy bizonyos cég milyen kluboknak mekkora összegű TAO-t juttatott.
Bízunk benne, hogy újságírók és a sport vagy közügyek iránt érdeklődő civilek, helyi lakosok is aktívan keresgélni fognak a közzétett dokumentumokban, és sok érdekes információt találnak az adatbázis segítségével.
Tao-kereső
Egy helyen a látványcsapatsportokba (foci, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) öntött közpénzek több évnyi dokumentációja.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond Felcsúton, a Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontjának átadó ünnepségén 2018. október 13-án (fotó: kormany.hu)
|
Kereshető adatbázist készítettünk a TI által kiperelt, 2011-2016 közötti TAO-támogatásokról
|
A Transparency International Magyarország (TI) 2017-ben pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma ellen, amelynek a jogerős ítélet értelmében ki kellett adnia az arra vonatkozó adatokat, hogy mely cégek melyik sportegyesületnek mennyi TAO-pénzt juttattak 2011 és 2016 között. A TI-nak az EMMI hosszas időhúzás után több ezer oldalnyi kereshetetlen formátumú dokumentumot adott ki, amelyekből az Átlátszó kereshető adatbázist készített, így végre nyilvánossá és bárki által hozzáférhető vált több évadnyi TAO-adat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/19/keresheto-adatbazist-keszitettunk-a-ti-altal-kiperelt-2011-2016-kozotti-tao-tamogatasokrol/
|
2019-03-19 10:31:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hírportálunkat a Szegedi Törvényszék P.20.615/2019/12. sz. ítéletével a következők közlésére kötelezte Helyreigazítás: ,,A 2019. március 19. napján megjelent cikkben: ,,Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott fél milliárd forintot a villamosprojekteknél" című cikkünkben Baranyi Sándor alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép azzal hálálta meg dr. Ujhelyi István segítségét, hogy finanszírozta háza felújítását, ami kb. 30- 40 millió forintba kerülhetett." ,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Kormánypártok: Ujhelyi István válaszoljon - a Szeviép pénzén újította fel a házát?" című cikkünkben Nacsa Lőrinc KDNP frakció szóvivő alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép 30-40 millió forint értékben újította fel dr. Ujhelyi István házát." ,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Eljött az elszámolás ideje! - Ujhelyi valljon színt a házfelújításának pénzügyéről, de Botkának is tisztázni kell magát" című cikkünkben a szegedi Fidesz közleménye alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr.Újhelyi István házának felújítását a Szeviép finanszírozta egy közbeiktatott cégen keresztül."
Szeged - A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben - állítja lapunknak adott interjúja második részében Baranyi Sándor, a csődbe ment cég egyik tulajdonosa. Az egykori vezérigazgató mesélt a Szeviép bedőléséhez vezető útról is.
– A Szeviép a megalakulása után nem sokkal vízépítésben piacvezető lett Magyarországon, az volt a fő profilunk. Azonban ez a piac szűk volt, csak vízépítési munkákból nem lehetett megélni, ezért úgy döntöttünk, hogy nyitunk, és más feladatokat is vállalunk – mondta Baranyi Sándor. A Szeviép volt vezérigazgatója szerint a hasonló méretű és profilú vállalkozások szinte csak az államtól vagy az önkormányzatoktól kapnak megrendeléseket. Emiatt szerinte a Szeviép élete ciklikus volt: akkoriban a választásokat követő két évben nem történt semmi, majd a másik két évben vadul dolgozott mindenki, hogy a következő választások előtt át lehessen adni az elkészült fejlesztéseket. – Ezeket az időszakokat is túl kellett élni, ezért vállaltunk Romániában is hasonló munkákat, hogy ezeket a ciklikusságokat kiegyenlítsük – tette hozzá.
A 2008-as válságig minden problémát megoldottak
Baranyi Sándor elmondása alapján a 2008-as válságig, ha akadtak is nehézségek, áthidalták azokat. Ráadásul a világválság úgy érte el a céget, hogy volt megrendelésük. – A térségbe épp akkor ért ide az M43-as építése, és Romániában is sok munkánk volt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a válság majd nem okoz komolyabb nehézséget a Szeviépnek, pedig előttünk sok cég tönkrement – közölte. Végül azonban az egyik nagy építőipari cég csődje érintette a Szeviépet is: a társaság 450 millió forinttal maradt a szegedi cég adósa. Nem az volt azonban az egyetlen vállalkozás, amelyik nem fizetett a vállalatnak. Baranyi szerint egy budapesti szállodaépítésnél is bent ragadt 250 millió forintjuk. Összességében közel egymilliárd forintnyi kintlévőségük keletkezett a felszámolt cégeknél.
– A 2006-os választások után az akkori megszorítások miatt 2008-ig a szocialista kormány nem indított jelentősebb beruházásokat, így munka sem volt. Ezért kellett nyitnunk Románia felé. Oda akkor éppen özönlött az uniós pénz. Nyertünk is néhány tendert, de 2009-ben ott is megtörtént a baj – mondta a Szeviép korábbi vezetője.
Romániában ráfáztak az állami megrendelésekkel
Baranyi Sándor azt állítja, hogy 2009-re a szomszédos országban akkora lett a korrupció mértéke, hogy leállították az uniós források folyósítását. Mivel Romániában is az állammal, illetve az önkormányzatokkal szerződtek, így az EU-s támogatások folyósításának megszűnése miatt 850 millió forinttal maradt adósa a Szeviépnek a román közigazgatás. Emellett a bankrendszer is hozzátette a magáét. – 2009–2010-ben körülbelül tíz olyan vagy nagyobb, hazai tulajdonú építőipari cég volt Magyarországon, mint a Szeviép, azaz az árbevételük elérte vagy meghaladta a 10 milliárd forintot. Ezekből öt 2010-ig tönkrement. Egy közös pont volt az összesben: a bankrendszer – közölte Baranyi Sándor. Emlékeztetett, hogy az akkor Magyarországon működő pénzintézetek csaknem mindegyike külföldi tulajdonban volt. Baranyi azt mondta, hogy csak akkor kaptak hitelt, ha fel tudtak mutatni egy komolyabb megrendelésállományt, azaz volt munkájuk, márpedig a Szeviépnek volt. Mindezek ellenére két bank összesen 1,7 milliárd forinttal csökkentette a Szeviép hitelkeretét. Ez a pénz pedig hiányzott a vállalat finanszírozásából, hiszen a magyar állam ugyan még fizetett, de ekkor már csak jelentős késésekkel – mondta Baranyi.
Itthon a megszorítások miatt nem fizetett a kormány
– 2009-ben már mindenki tudta, hogy a 2010-es választások után az akkori kormány nem folytathatja a munkát. Bajnai Gordon és pénzügyminisztere, Oszkó Péter azzal a feladattal és céllal vették át a kormányzást, hogy a 6 százalékos államháztartási hiányt 3 százalékosra csökkentik, hogy ne induljon az ország ellen uniós kötelezettségszegési eljárás – emlékeztetett Baranyi. Ezt döntően úgy érték el, hogy 2009-ben a vállalkozások követeléseit az állam nem rendezte, hanem áttolta az új évre és az új kormányra. Ezzel azonban jelentősen megnehezítette az érintett vállalkozások működését. – Tehát itt is bekövetkezett az, ami Romániában: nem fizetett az állam, amivel viszont elképesztő méretű körbetartozásokat generált. Ezzel összességében körülbelül akkora kárt okoztak, mint a bankrendszer a hitelkeret csökkentésével, ráadásul szinte egy időben történt a kettő – tette hozzá.
Baranyi Sándor: Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Fotó: Karnok Csaba
Fővállalkozás: csak politikai kapcsolattal
– Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Összesen három ilyen volt a Botka-korszakban, az egyik az M43-as – folytatta Baranyi Sándor. Itt szálltak be az 1-es villamos felújításába, egy magyar cég alvállalkozójaként, amely szerinte komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Azonban a beruházás a város hibájából késett, és a szegedi városvezetés önös érdekektől vezérelve visszatartott csaknem félmilliárd forintot, ami – Baranyi szerint – szintén hozzájárult a fizetésképtelenséghez. Az M43-assal kapcsolatban Baranyi úgy fogalmazott: a semmiből előkerült, Botka László és Ujhelyi István által preferált spanyol cég politikai faló volt. A volt Szeviép-vezér kijelentette: abban az időben egy ekkora beruházásnál csak az lehetett fővállalkozó, akinek voltak politikai kapcsolatai, ahova pénzt csorgatott vissza. A spanyolokat Ujhelyi István és Botka László hozta az országba – mondta.
A spanyol cégnek nem volt forgótőkéje, nem voltak eszközei, emberei, így csak akkor fizetett a Szeviépnek, ha megkapta a pénzt a megrendelő állami NIF Zrt.-től, a pótmunkák árát viszont áttolták a következő évre vagy akár tovább is. Végül ez lett az igazi oka a Szeviép csődjének – állítja Baranyi. – 2009-re Magyarország pénzügyi értelemben kiszáradt, és az akkori baloldali kormányzat a hiánycél teljesítése érdekében akadályozta a teljesítési igazolások befogadását, az uniós pénzek kifizetését. Továbbá az akkori jogszabályok miatt visszatartotta azt az áfát, amit egyébként mi már az alvállalkozók felé kifizettünk. A teljesítési igazolások be nem fogadásának tökéletes példája, hogy a közúti forgalom már régen használta az M43-as vásárhelyi körforgalmát, azonban az állam még ekkor sem igazolta le az itt elvégzett pótmunkákat, de közben a mi alvállalkozóink már ellenünk tüntettek – hangsúlyozta avolt vezérigazgató. Hozzátette azt is: sajnál mindenkit, aki az ő csődjük miatt ment tönkre.
Ujhelyi több tízmillióba került
– 2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett – jelentette ki Baranyi Sándor. Elmondta, hogy a szocialista képviselő több pályázaton is segített nekik, másrészt az ő segítségével kerültek be a Tisza M43-konzorciumba a spanyol multi alá. Részleteket azonban nem árult el arról, pontosan hogyan történt ez az ügylet, így nem sikerült megtudnunk, hogy Ujhelyi István kérte-e a házfelújítást, vagy ők ajánlották fel neki. Annyi azonban kiderült, volt erre egy kapcsolattartó, aki tárgyalt a képviselővel, és megbízta a felújítást végző vállalkozást.
A baloldal döntötte be a Szeviépet
Az interjú első részében Baranyi Sándor elsősorban a baloldal politikusainak befolyásáról beszélt azokban a konzorciumokban, amelyekben a Szeviép is alvállalkozóként szerepelt. Elmondta, hogy szerinte pártfinanszírozásra is felhasználták az infrastrukturális fejlesztési forrásokat a politikusok, akik rendszerint külföldi multikat juttattak megbízásokhoz, így csak az ő vezetésük alatt lehetett munkához jutniuk a magyar vállalkozásoknak. A cég volt vezetője kitért arra is, hogy szerinte a baloldal döntötte be a Szeviépet, a legtöbb pénzük az M43-as autópálya építésekor, a szegedi villamosprojektben, egy csongrádi holtágtisztítási munkálatban, illetve romániai közbeszerzésekben ragadt benn.
|
Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott félmilliárd forintot a villamosprojektnél
|
Szeged - A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben - állítja lapunknak adott interjúja második részében Baranyi Sándor, a csődbe ment cég egyik tulajdonosa. Az egykori vezérigazgató mesélt a Szeviép bedőléséhez vezető útról is.
Helyreigazítás:
,,A 2019. március 19. napján megjelent cikkben: ,,Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott fél milliárd forintot a villamosprojekteknél" című cikkünkben Baranyi Sándor alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép azzal hálálta meg dr. Ujhelyi István segítségét, hogy finanszírozta háza felújítását, ami kb. 30- 40 millió forintba kerülhetett."
,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Kormánypártok: Ujhelyi István válaszoljon - a Szeviép pénzén újította fel a házát?" című cikkünkben Nacsa Lőrinc KDNP frakció szóvivő alapján valótlanul híreszteltük, hogy a Szeviép 30-40 millió forint értékben újította fel dr. Ujhelyi István házát."
,,A 2019. március 20. napján megjelent cikkben: ,,Eljött az elszámolás ideje! - Ujhelyi valljon színt a házfelújításának pénzügyéről, de Botkának is tisztázni kell magát" című cikkünkben a szegedi Fidesz közleménye alapján valótlanul híreszteltük, hogy dr.Újhelyi István házának felújítását a Szeviép finanszírozta egy közbeiktatott cégen keresztül."
| null | 1 |
https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/2019/03/baranyi-a-szeviep-finanszirozta-ujhelyi-hazfelujitasat-botka-visszatartott-felmilliard-forintot-a-villamosprojektnel
|
2019-03-19 13:58:00
| true | null | null |
délmagyar
|
A közbeszerzési értesítőben most megjelent adatok szerint a Vasas stadionjánának esetében az 5,851 milliárdos tétel 6,026 milliárd forintra nőtt, ez 175 millió forintos drágulás. Ez nem a teljes beruházás ára, azt eddig 8,1 milliárd forintra becsülték. A stadiont a Market és a KÉSZ építi, a komplexum a tervek nyárra készül el, és nemcsak stadion, hanem múzeum és szórakoztató komplexum is lesz egyben. A stadionról készült videót itt nézheti meg.
A paksi stadiont a Pharos 95 Kft. építi, mely januárban nyerte el az egri stadion kivitelezésének közbeszerzését is. A Pharos Paksra 1,997 milliárd forintot kért és kapott, méghozzá azzal az indoklással, hogy a szükséges pénzügyi fedezetet az „ajánlatkérő megemelte az érvényes ajánlat szerinti nettó vállalkozói díj mértékére” - vagyis úgy tűnhetett, hogy a kormány éppen azért csoportosított át plusz fedezetet, hogy a még ki sem írt tenderen érvényes legyen a cég ajánlata.
Most a költségek 2,096 milliárd forintra nőttek, mert a tervezés során alapul vett állapot - mely szerint a szomszédos magántulajdonú zártkeri ingatlanok önkormányzati tulajdonszerzés útján az ingatlan részét fogják képezni - jelenleg nem biztosított, így az egyik lelátóhoz támfalat kell építeni.
|
Két stadion építése is drágult, de már a szemünk sem rebben az összeg láttán
|
A közbeszerzési értesítő szerint a Market Zrt. és a KÉSZ által épített Illovszky stadion 175 millió, a Pharos '95 által kivitelezett paksi stadion 100 millió forinttal fog többe kerülni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20190318_ket_stadion_epitese_is_dragult_de_mar_a_szemunk_sem_rebben
|
2019-03-18 15:33:00
| true | null | null |
HVG
|
A Kyodo hírügynökség már hétfőn megírta, hogy Takeda a nemzeti ötkarikás testület végrehajtó bizottságának keddi ülésén bejelenti majd távozását, és kedden délelőtt adta hírül, hogy a NOB-ban viselt tisztségeiről is lemond.
A sportvezető ellen tavaly decemberben emelt vádat a francia gazdasági ügyészség, mivel a gyanú szerint Takeda 2013-ban megvesztegetés szándékával utalt több mint kétmillió dollárt a Black Tidings szingapúri tanácsadó irodának azért, hogy bebiztosítsa a tokiói pályázat sikerét. A korábbi díjugrató ellen a NOB-ban etikai vizsgálat indult.
Japánban még 2016-ban vizsgálatot indítottak ennek kapcsán, majd a hivatalos szervek közölték, a kifizetés legális tanácsadói díj volt, és a Japán Olimpiai Bizottság is jelezte, hogy vizsgálóbizottsága szerint jogszerű volt az utalás. A 71 éves sportvezetőt a francia hatóságok kérésére japán ügyészek 2017-ben kihallgatták, tavaly decemberben pedig egy francia bíró előtt tett vallomást.
Takeda, aki versenyzett az 1972-es és 1976-os olimpián, 2001 óta vezeti a Japán Olimpiai Bizottságot, és 2012 óta tagja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, amelynek a marketingbizottságát vezette eddig.
|
Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője
|
Takeda Cunekazu otthagyja a Japán Olimpiai Bizottság elnöki posztját és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/sport/20190319_korrupcioval_gyanusitjak_lemond_a_japan_olimpiai_bizottsag_vezetoje
|
2019-03-19 10:04:58
| true | null | null |
HVG
|
Bőven lesz dolga a közeljövőben az építőiparnak, ugyanis hatalmas szállodaépítési láz indulhat be az országban áprilistól. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (Szállodaszövetség) dokumentumai között fellelhető projektlista szerint 2019. második negyedévétől legalább tíz nagyobb szállodai beruházás kivitelezése kezdődhet meg mintegy 22-23 milliárd forint értékben. Az építkezésekhez szükséges források előteremtésében kiemelkedő szerepet játszott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forint keretösszegű Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program, amely vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki a szállodatulajdonosoknak.
Mind közül talán a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésé ígérkezik a leglátványosabbnak: a hat hektáros Balaton-parti parkban található például Habsburg József főherceg nyári rezidenciája, a rendszerváltásig a terület az MSZMP nyaralóhelyeként funkcionált. A beruházásra 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt (a Mol elnök-vezérigazgatója) és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége. Hármójuk összes becsült vagyona csaknem 400 milliárd forint. A Szállodaszövetség projektlistájának adatai szerint a tihanyi kastélyszálló felújítása, bővítése összesen 4,2 milliárd forintot emészthet fel.
Jót tenne a félszigetnek egy kis építkezés
A tulajdonosok már évek óta tervezik a panorámás terület hasznosítását - derül ki egy vízpart-rehabilitációs terv módosítását megalapozó tanulmányból, amit 2018. áprilisában készített el a Völgyzugoly Műhely Kft. a CD Service Kft. (a cégben Garancsi István az ügyvezető) megbízásából. A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy üdülőterületből vegyes területi övezetbe soroltatnák át az ingatlant. Üdülőházas területen ugyanis csak korlátozva lehetne építkezni. "Pályázati források és támogatások nélkül a területen gazdaságos módon szállodai projekt, amire a hatályos építésügyi jogszabályok lehetőséget biztosítanak üdülőterületen, nem valósítható meg a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan. Ugyanakkor a közel 5,6 hektáros terület évek óta hasznosítatlan, és mind a községnek, mind az egész félszigetnek jót tenne, ha itt egy fejlesztés megvalósulhatna és a terület élettel telne meg" - indokolja a tanulmány, hogy miért kellene törölni az üdülőövezeti besorolást.
Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A tervezett módosítások ennek ellenére már megjárták a kormány és a közigazgatás szinte valamennyi szintjét. Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára például 2017. áprilisában támogatta a területfelhasználás módosítását a tanulmány szerint, de a Földművelésügyi Minisztérium, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a Fejér megyei kormányhivatal és természetesen a tihanyi önkormányzat is figyelemmel kísérte a beruházást. Mivel a Miniszterelnökség alá tartozó MTÜ végül 2,9 milliárd forint közpénzzel támogatta a nagyszabású építkezést, így már nincs akadálya, hogy meginduljanak a munkagépek Tihanyban is.
Ennek örül Tósoki Imre polgármester is, aki egy tavaly decemberi közmeghallgatáson beszélt arról, hogy a Tihanyi kastélyszálló pályázati forrást nyert el szállodafejlesztésre. "Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás" - fogalmazott a közmeghallgatáson a polgármester a jegyzőkönyvek szerint. Tihanyban a nyári főszezonban telt házzal működnek a szálláshelyek, ezért Tósoki Imre szerint addig nem is várható a vendégéjszaka szám kiugró növekedése, amíg új szálláshely nem épül a községben. Bujdosó Judit, tihanyi főépítész viszont azt közölte a Napi.hu kérdésére, hogy a terület jelenlegi besorolása üdülőházas üdülőterület övezete, nem is tervezik a módosítást, és nem is látott semmilyen szálloda építésére vonatkozó tervet. A vízpart-rehabilitációs terv módosításáról szóló tanulmányban mindenesetre konkrét látványtervek is szerepelnek a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotelről, amiket a Geon Építészstúdió Kft. készített még 2017-ben.
Szeretnek golfozni
Tihanytól nem messze, Balatonudvariban is kezdődhet a munka 2019. második negyedévében, ahol egy ötcsillagos szálloda (Royal Golf Hotel) kialakítására kapott 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az MTÜ-től az X Center Irodaház Kft., amely Vagács András tulajdonában áll. A beruházás teljes értéke mintegy 2,4 milliárd forint körül lehet. A 24.hu írta meg, hogy Vagács András cége, a Vaperty Investment Zrt. 2017-ben vásárolta meg harmadáron, 390 millió forintért a balatonudvari golfpályát, amely a Balaton első, nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas golfpályája.
"Örömünkre szolgál azonban, hogy egy több éve felszámolási eljárás alatt lévő magyar golfpálya megtalálta új tulajdonosát, így annak fennmaradása igen pozitív hatással lesz a magyar golfsport fejlődésére" - üdvözölte az adásvételt a Magyar Golf Szövetség, amelynek elnöke Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt vezérigazgatója. Azt pedig tavaly novemberben írta meg a Napi.hu, hogy Széles Gábor gigantikus golfközpontot hoz létre Zalacsányban. A gyáriparosként ismert milliárdos 2012-ben vette meg az egykori Batthyány kastélyszállót a zalai községben, amelynek fejlesztése is áprilistól indulhat.
|
Beindulnak a milliárdosok munkagépei Tihanyban
|
Üdülőövezetből vegyes felhasználású területté soroltatná át a Garancsi-Hernádi-Csányi trió cége a tihanyi kastélyszálló környékét annak érdekében, hogy beépítési korlátozások ne akadályozhassák a 4,2 milliárd forintos beruházásukat.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/vilagorokseg-balaton-turizmus-szalloda.679516.html
|
2019-02-28 20:58:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A karcagi önkormányzat január végén a Maxicargó Kft.-vel szerződött a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újjáépítése elnevezésű projekt keretében a területrendezési, út, parkoló és alapközmű előkészítő munkáinak elvégzésére, nettó 298 millió forintért (bruttó 378 millió forint) - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből. A nyertes cégnek az építménynek kiszemelt karcagi, Fürdő utcai területen június 30-ig kell befejezni a munkát.
A jelenleg budapesti székhelyű (korábban kiskunfélegyházi) Maxicargó fő tevékenysége - a Céginfo.hu szerint - a közúti szállítás, de a bejegyzett tevékenységei között van például az építési terület előkészítése, a napilapnyomás és a vegyes termékkörű nagykereskedelem is. (A karcagi önkormányzat közbeszerzési dokumentuma szerint a nyertes cég mellett az építőipari tevékenységeket végző, budapesti székhelyű Szonita Hungary Kft. tett még ajánlatot.)
Mi legyen az épülettel?
A magyar kormány először 2015. december végén döntött arról, hogy - a több milliárd forint állami támogatással megvalósult - milánói világkiállítás pavilonját újjáépítik Karcagon, az olaszországi projekt lezárását, a terület rekultivációját és a pavilon hazaszállítását pedig az állami tulajdonú Carpathia Kft.-re bízták, és ehhez 500 millió forint támogatást is jóváhagytak. Szőcs Géza, az expó magyar részvételért felelős kormánybiztosa 2015 decemberében azt is bejelentette, hogy a pavilon a kormány döntése értelmében Karcagra kerül, és a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait mutatja be.
Majd 2016 januárjában az olasz szervezők felkérték Magyarországot, hogy a magyar pavilon maradjon az expó területén, az része lenne az ott létrejövő Olasz Technológiai Intézet épületegyüttesének, fél évvel később a magyar kormánybiztos viszont már arról írt, hogy az olasz fél meggondolta magát, a pavilon hazatér. (A pavilonnal kapcsolatos kiadásokra 2016-ban 650 millió forintot fordítottak.)
Az állam támogatja az újjáépítést is
A kormány 2017 márciusában hozott határozatot arról, hogy Karcag számára az expópavilon elhelyezésére és újjáépítésére, ott kulturális és hagyományőrző tevékenységek befogadására 2017-ben 329 millió forint, míg 2018-ban 1 milliárd 108 millió forint költségvetési támogatást biztosít.
A Carpathia Kft. jogutódja később a Kárpátok-Alpok Zrt. lett, amely jelenleg Valor Hungariae Zrt. néven működik, a társaság igazgatóságának tagja Szőcs Géza egykori kormánybiztos is. A zrt. 2013 és 2017 között mintegy hárommilliárdos veszteséget termelt a 24.hu korábbi cikke szerint (az elérhető 2017-es cégbeszámoló szerint az évben 1,324 milliárdos mínusszal zárt a társaság).
A Kárpátok-Alpok Kft. 2017 áprilisában szerződést kötött nettó 307 millió forintért a KÉSZ Zrt.-vel a milánói pavilon bontására, a terület rekultivációjára és a pavilon Karcagra szállítására, míg a kapcsolódó műszaki ellenőri és tervellenőri feladatok ellátására 29,6 millió forintért a közbeszerzésen közösen induló Kömi Kft.-vel és Főber Zrt.-vel.
Mennyit költöttek az expóra?
Szőcs Géza korábbi nyilatkozatában 5-6 milliárd forintra becsülte a világkiállítás magyar részvételi költségét, amit a pavilon felépítésére, működtetésére, reklámozására és a fellépők díjazására költöttek. Sajtóinformációk ennél magasabb kiadást becsültek, a Magyar Narancs 8 milliárdra tette a részvétel költségét, az Index pedig olyan szerződésekről írt, amelyeket kifizettek, de nem teljesültek.
|
Mégis újraépítik a botrányos magyar pavilont
|
Lendületet vett a 2015-ös milánói világkiállítás magyar pavilonjának újraépítése Karcagon. A beruházást az állam több mint egymilliárd forinttal támogatja. Az önkormányzat 378 milliót költ az épületnek kiszemelt terület rendezésére és közművesítésére.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/samandob-karcag-milanoi-vilagkiallitas-pavilon.679698.html?fbclid=IwAR3DUgD1YLEH1iv_7VArKo4NBisBWhYS-OCJ5lgcsraPB60pwM7BqOLBWz0
|
2019-03-03 21:14:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában, a Fővárosi Törvényszékre benyújtott vádiratának lényege szerint T. Csaba és társai a 2007-2015 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-cégcsoporton befektetőinek - többek között - a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített. A vádnak része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A Fővárosi Főügyészség által 2019 januárjában a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint T. Csaba 2004-től kezdve a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva oly módon segítette a takarék vagyonának hűtlen kezelését, hogy a pénzkiáramlást fiktív értékpapírügyletekkel leplezte.
A két eljárás összefüggései alapján a Fővárosi Főügyészség a napokban vádkiterjesztést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre. Ennek lényege szerint T. Csaba 2011-ben már tartott attól, hogy a takarékszövetkezettel kötött értékpapírügyletek fiktív voltára fény derül, ezért további bűncselekményre bírta rá társát, aki a fővárosi ügynek eddig is vádlottja volt. T. Csaba felbujtására társa a Quaestor-cégcsoport kezelésében levő vagyonból 2011 januárja és 2012 áprilisa között, mintegy 1,3 milliárd forint értékű értékpapírt helyeztetett el az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul a szövetkezet értékpapírszámláján, elodázva a soltvadkerti bűncselekmény lelepleződését.
A vádkiterjesztés a korábbi vádirat szerinti jogi minősítést nem érinti, az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette. Az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folyamatban van - közölte a Fővárosi Főügyészség.
Emellett a Főügyészség a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádiratában indítványozta, hogy a bíróság az eljárást egyesítse egy előtte folyamatban lévő ügyhöz. A bíróság az indítványnak helyt adott, az ügyeket egyesítette. Az egyesített ügy a Kecskeméti Törvényszéken folyik tovább.
|
Itt a legújabb fejlemény a Quaestor-botrányban
|
Az úgynevezett Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztási cselekményre is. A soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti egyesítés - adta hírül a Fővárosi Főügyészség.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/itt_a_legujabb_fejlemeny_a_quaestor-botranyban.679888.html
|
2019-03-05 21:21:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Tokaj név használatáért fizetendő 4 millió forintos díjnak mindössze az 5 százalékát, 200 ezer forintot kellett megfizetnie a hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak, akinek cége (DreamLand Holding Zrt.) Grand Hotel Tokaj néven építhet és üzemeltethet ötcsillagos szállodát és gasztro-élményközpontot az észak-magyarországi városban - derül ki a tokaji önkormányzat tavaly november 29-i ülésének jegyzőkönyvéből. A fennmaradó 3,8 millió forint befizetésére pedig 3 év fizetési halasztást kapott Szepesi cége a képviselő-testülettől.
Mostanában nagy szerencséje van Szepesi Richárdnak, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program keretében összesen közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére.
A Grand Hotel Tokaj beruházására 2,9 milliárd forint pályázati pénz jutott a 2017-ben alapított Tokaj Csurgó Völgy Ingatlanfejlesztő Kft.-nek. A cégadatok szerint a kft. tulajdonosa a szintén 2017-ben alapított, a belvárosi Reáltanoda utcában székelő DLHG Invest Zrt., amely Szepesi cégcsoportjának, a DreamLand Holdingnak az érdekeltsége.
Szepesinek a jegyzőkönyv tanúsága szerint arra is engedélyt kellett kérnie a tokaji önkormányzattól, hogy a Tokaj Csurgó Völgy Kft.-ben is szerepelhessen a Tokaj név. Posta György polgármester előterjesztésére a helyi képviselők ehhez is hozzájárulásukat adták. Ráadásul felmentést adtak egy fontos feltétel alól: nem kell a cég fióktelepének legalább egy éve a városban működnie. A cég székhelye továbbra is Budapesten van.
Szépen kérték
"Tokaj városa számára a szállodaprojekt megvalósulása kiemelkedően fontos a későbbi adóbevételek emelkedése miatt is. Ezért úgy gondolom, hogy a kérést támogatnunk kell" - indokolta a jegyzőkönyv szerint a polgármester. (Szepesi Richárd anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak, 2000-ben közigazgatási államtitkár is volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, ahol akkor Matolcsy volt a miniszter.)
Hasonló indoklással hozott döntést a képviselőtestület a 2019. február 14-i ülésén is, amikor szintén engedélyezték az idén januárban bejegyzett TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft. cégnévben a Tokaj szó használatát. A jegyzőkönyv szerint szintén csak 200 ezer forintot kellett megfizetni a a DLHG-n keresztül Szepesihez tartozó cégnek, a fennmaradó 3,8 millió forintot pedig elég csak 2022. decemberéig átutalni az önkormányzatnak.
Tokajban a volt Csurgó bánya területén egy igen különleges, kétféle, introvertált és extrovertált hangulatot mutató, egyben kultúra, szolgáltatás és célcsoport tematikát megvalósító 100 szobás ötcsillagos szálloda épül
- olvasható a tokaj.hu tavaly októberi híre, ahol már a szálloda látványterveit is közölték. A cikk szerint az építkezés várhatóan 2019. tavaszán kezdődik és 2020. végére fejeződik be, megnyitásával pedig 80 új munkahelyet teremtenek a városban.
(A Heti Válasz írta meg korábban, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos szerezte meg Tokaj-Hegyalja eddig egyetlen ötcsillagos szállodáját, az Andrássy Rezidencia, az eladó Szepesi Richárd volt. Mészáros is kapott állami százmilliókat a hotel fejlesztésére.)
Bevételek tekintetében eddig sem állt rosszul Tokaj, a mintegy négyezer lelkes város idei költségvetése 4,5 milliárd forint, amiből a pályázati források összege 2,8 milliárd forint - ez még nem tartalmazza azt a további közel 2,5 milliárd forintos pályázati forrást, amelyekhez várja az önkormányzat a támogatási szerződéseket.
|
Akciósan járt a Tokaj név a milliárdos szállodaépítéshez
|
A vissza nem térítendő 3 milliárd forintos állami támogatás mellett a Tokaj név használatát is kedvező fizetési feltételekkel kapta meg a Grand Hotel Tokaj ötcsillagos szállodát építő tulajdonos.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/tokaj-turizmus-szalloda-onkormanyzat.680514.html?fbclid=IwAR2oHlRCFEti_Rbs7H3LpQalT7310CP2q1sCRVPwA1Lxb1A9wY1neluW0sM
|
2019-03-16 21:28:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Schmidt Mária;Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány;
2019-03-18 11:08:36
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam.
2017 májusában ért véget az 1956-osemlékévhez kapcsolódó tanárképzési program, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány szerint azonban ennyi nem elég a jóból. A Schmidt Mária főigazgató vezette szervezet most nettó egymilliárd forintot ajánlott fel az „ 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus továbbképzési szolgáltatás és kapcsolódó szolgáltatások” -nevű projektre, derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, a TED-ből.
A pályázaton egyedüli jelentkezőként a Prekog Alfa Kft. győzött: a főként felnőttképzésben utazó vállalkozás már 2016-ban is befutott a közalapítvány azonos témájú tenderén, igaz, az Átlátszó cikke szerint kizárólagos ajánlattevőként, 628 millió forintból oktathatták a történelemtanárokat.
A Prekog ezúttal ötezer fő továbbképzését vállalta, az alábbi költségvetési kerettel:
Azonban a közbeszerzési értesítőben erre vonatkozóan is ellentmondásos számok szerepelnek: a filmkészítés rovatban fejenként 39500 forintot említ a dokumentum, miközben az ajánlatok elbírálásánál 39,5 millió szerepel.
A pályázat elnyeréséről honlapján beszámol a győztes is: mint írják, a „A képzéssorozat az 1956-os emlékév fontos eseménye volt, s mivel sokan jelezték, hogy korábban nem állt módjukban részt venni rajta, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által biztosított forrásoknak köszönhetően a képzést újra meghirdethetjük a résztvevők számára ingyenes formában. A képzés helyszínei kellemes és tanulásra alkalmas konferencia- és wellness-szállodák az ország több pontján, a résztvevőt azonban nem terheli költség a képzéshez kapcsolódó étkezés és szállás tekintetében sem.”
A közleményben az is szerepel, hogy „a képzés történelmi tárgyú, de nem csak történelemtanároknak szól” – ez felveti a kérdést, hogy egy testnevelés vagy énektanár '56-os tematikájú oktatására miért kell közel negyedmillió forintot fordítani kényelmes wellness szállodákban, ha a tanóráin később talán szóba sem kerül majd a magyar forradalom témája.
|
Egymilliárdból turbózná fel Schmidt Mária alapítványa az '56-ról szóló töriórákat
|
Fejenként több mint 200 ezer forintért képezné tovább pedagógusokat a Schmidt-féle közalapítvány, kényelmes wellness szállodákban zajlik majd tanfolyam.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029293_egymilliardbol-turbozna-fel-schmidt-maria-alapitvanya-az-56-rol-szolo-toriorakat
|
2019-03-18 12:08:00
| true | null | null |
Népszava
|
Első fokon még Handó Tünde visszaélését állapította meg a bíróság, amiért lényegében magyarázat nélkül dobott vissza álláspályázatokat. A másodfok úgy döntött, be sem lehetett volna perelni a hivatal elnökét.
Nem perelhető az OBH elnöke, nincs perbeli jogképessége, mondta ki szerdán másodfokon a Győri Törvényszék, amely hatályon kívül helyezte az első fokú ítéletet és megszüntette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde és társai ellen Vasvári Csaba által indított pert.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) csoportvezető bírája azért indított munkaügyi pert az OBH elnöke és a Vasvári szerint neki asszisztáló Fővárosi Ítélőtábla elnöke ellen még 2017-ben, mert két alkalommal is hiába pályázott a fővárosi ítélőtábla bírói posztjaira, s végzett az aspiránsok közül első helyen, a pályázatokat lényegében indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánították.
Pontosabban a - HVG által megszerzett - indoklás így szólt, hogy „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Handó maga "cáfolta" ezt, amikor Vasvári pályázataival párhuzamosan is kiírt álláspályázatokat, illetve vidékről rendelt ki bírókat a táblára.
Az első fokon eljáró Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly márciusban kimondta, hogy az OBH elnöke egyértelműen visszaélt jogával, amikor eredménytelenné nyilvánította a két álláspályázatot, ezzel megtagadva a mindkétszer első helyen végzett pályázó, Vasvári Csaba ítélőtáblai kinevezését. A fellebbezés után került az ügy a Győri Törvényszékre, amely kimondta: az OBH-elnök (és az tábla elnöke) nem perelhető.
Mint Bodnár Zoltán, Vasvári ügyvédje az ítélet után lapunknak elmondta: a bíróság egyúttal kimondta azt is, hogy a személyügyi kérdésekben a a bírói út a törvény szerint senkivel szemben nem biztosított, vagyis a bírói jogsegély épp a bírósági személyi ügyekben hiányzik. Az ügyvéd valószínűsítette, hogy a Kúriához fordulnak.
Külön pikantériája az ügynek, hogy még az első fokú ítélet megszületése előtt Vasvári bírót az összbírói értekezlet az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjává választotta, s nagy tapssal fogadta megválasztását. A küldöttek arra számítottak, hogy a Handóval szemben ilyen bátran fellépő bíró az OBT tagjaként is az OBH elnök kritikusa lesz. Mint ismert, a 2018 elején megalakult új OBT egyik első dolga volt Handó kinevezési gyakorlatának vizsgálata.
Az elmérgesedett viszonyt jól jellemzi, hogy a mostani ítélet után közvetlenül megjelent a bírósági belső rendszeren, az intraneten egy közlemény arról, hogy pert nyert a OBH Vasvárival szemben. Ebben az olvasható: "A mai döntéssel egy hosszú és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik."
|
Nem perelhető az Országos Bírósági Hivatal elnöke
|
Első fokon még Handó Tünde visszaélését állapította meg a bíróság, amiért lényegében magyarázat nélkül dobott vissza álláspályázatokat. A másodfok úgy döntött, be sem lehetett volna perelni a hivatal elnökét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029578_nem-perelheto-az-orszagos-birosagi-hivatal-elnoke
|
2019-03-20 13:57:00
| true | null | null |
Népszava
|
Debrecen;közpénz;kisvasút;
2019-03-20 12:38:46
Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány
A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.
Megújul a debreceni Zsuzsi erdei kisvasút, adja hírül az MTI. A rekonstrukciós munkákhoz 771 millió forint közpénz-támogatást adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésére szánt keretből - közölte Debrecen fideszes polgármestere szerdán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
Erre a 17 kilométeres pályára már 2012-ben is költött 400 millió forintnyi közpénzt az Orbán-kormány, emlékeztetett a sajtótájékoztatón Papp László. A regionális operatív program keretében elnyert pénz 10 kilométerre, és néhány kocsira volt elég. A mostani beruházás során további 7 kilométeres pályaszakaszt rekonstruálnak, felújítják a Zsuzsi vonat gőzmozdonyát és két dízelmozdonyát is - tette hozzá a polgármester.
|
Robognak a kisvasutak: most 771 millióért Debrecenben újít fel egyet a kormány
|
A 17 kilométeres vonalra már 2012-ben is elköltöttek 400 millió forint közpénzt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029576_robognak-a-kisvasutak-most-771-millioert-debrecenben-ujit-fel-egyet-a-kormany
|
2019-03-20 13:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
– Nem a mi hibánk! Nem a mi hibánk! – ezt ismételgeti az a pécsi asszony, aki 2016-ban húszévnyi munkaviszony után Pécs kormánypárti irányítóinak biztatására lépett át a Zsolnay Porcelánmanufaktúrából a Ledina Kft.-be.
A korábban porcelánfestőként dolgozó asszony már távozott a Ledinától is, mert ott alig volt munka, s jelenleg szalag mellett dolgozik. A bíróság 205 ezer forint kártérítésre ítélte, s már bármikor követelhetik tőle ezt a pénzt. Férjével két gyermekről gondoskodnak, egyikük fizetése sem éri a 200 ezer forintot, a családnak mozgósítható vagyona nincs. Az asszony így fakad ki:
– Lehet, hogy buták voltunk, amikor kiléptünk a Zsolnaytól, de akkor se a mi hibánk! Fizessenek azok, akik hitegettek minket!
A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. einstandjának kísérletéről többször írtunk. 2016-ban egy, a kormánnyal jó kapcsolatban lévő gazdasági kör szerette volna megszerezni a gyárat. Az 1853-ban alapított cég évek óta veszteségesen gazdálkodott, ám az üzemet vonzóvá tette, hogy Magyarországon több tucatnyi középületet borít Zsolnay kerámia, s ezek – uniós támogatásból – finanszírozott, műemléki felújítása révén a részvénytársaság a következő évtizedben akár 20-25 milliárdos, versenytárs nélküli megrendeléshez juthat, és ettől nyereségessé válhat. A Zsolnay megszerzéséért többfrontos támadás indult, ennek egyik eleme az volt, hogy a manufaktúra dolgozóinak 80 százalékát, 118 dolgozót átcsaltak a fideszes irányítású pécsi önkormányzat cégébe, a Ledina Kft.-be. A cél az volt, hogy a Zsolnayt felszámolásba sodorják, s a gyár tevékenységét a Ledina átvegye. A Zsolnay tulajdonosa, a svájci Bachar Najari azonban rendezte a zrt. adósságát, és a manufaktúra – meggyengülve, de – túlélte a támadást. A város által eladott Ledina viszont nem boldogult. A kft. termékei nem találtak piacra, a cég több százmilliós adósságot halmozott fel, s jelenleg végelszámolás folyik ellene.
A Ledina dolgozóinak gondját fokozza, hogy a Kúria múlt heti ítélete kimondta: azonnali kilépésük a Zsolnaytól jogtalan volt, ezért a távozók 150-250 ezer forintos kártérítést kell fizessenek. Amikor a dolgozók elhagyták a Zsolnayt, felmondásukat a városháza által megbízott jogászok szervezték meg – mindez és Pécs irányítóinak ígéretei azt sugallták, hogy a város átvállalja a kilépés terheit. Miután Pécs eladta a Ledinát, a kft. egymást váltogató tulajdonosai azt mondták, perveszteség esetén nem a dolgozóknak kell majd fizetniük. Ám most nincs, aki fizetni akarna helyettük. Pedig többségüknek a fizetése alacsony. A végrehajtás – várhatóan - 2-3 héten belül elkezdődik.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó pervesztesek és az ő sorsukat átérző pécsiek véleménye ugyanaz, mint a cikk elején megszólaló asszonyé. Mindezek okán írásban megkérdeztük Páva Zsoltot, Pécs fideszes polgármesterét, hogy a város tudja-e enyhíteni a pervesztesek terheit? Pécs első embere azt válaszolta, hogy ez nem lehetséges, hisz a város a Ledinát 2016 őszén eladta. Páva – mint válaszából kiderül - abban bízik, hogy a Ledina tulajdonosai kifizetik a pervesztesek helyett a kártérítést. Felvetettük: sokak szerint azoknak kellene magukra vállalni a kártérítést, akik kitervelték a Zsolnay einstandját és – Pávával együtt - belevitték a dolgozókat a jogtalan indokú távozásba. Erre a kérdésre Páva Zsolt nem válaszolt.
Amúgy az a vállalkozói csoport, amelyik kiszemelte magának a Zsolnayt, könnyedén fizethetne a dolgozók helyett, hisz az ő cégeik a sokmilliárdos állami beruházások közbeszerzéseinek állandó nyertesei, nekik a Kúria által kirótt 25 milliós kártérítés nem tétel. A Zsolnay dolgában jártas pécsiek úgy vélik, alighanem ők sietnek majd a pervesztes dolgozók segítségére.
|
Zsolnay-ügy: megfizetnek a kisemberek, a fideszes polgármester hárít
|
Végrehajtás fenyegeti azokat, akiket a fideszes városvezetés átcsalt a porcelángyár ellencégébe. Páva Zsolt saját felelősségéről hallgat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029512_zsolnay-ugy-megfizetnek-a-kisemberek-a-fideszes-polgarmester-harit
|
2019-03-20 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budapest Bank;Mészáros Lőrinc;Takarékbank Zrt.;Opus Global;
2019-03-20 07:54:41
A Takarékbank is szemet vetett a Budapest Bankra
Ha kifizetik érte a várt 200 milliárdos összeget, a privatizált intézet beolvadhat az új, Mészáros-közeli bankmamutba.
Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója lehetségesnek tartja, hogy a Takarékbank kérőként megméreti magát a Budapest Bank (BB) privatizációjakor, ha erre lehetőség lesz, álláspontja szerint minden lehetőséget meg kell vizsgálni.
A bankvezér erről kedden, az Inforádió Aréna című műsorában beszélt – írja az MTI. Vida József emlékeztetett: 2018-ban döntés született arról, hogy 2019 végére a takarékok fúziójával egy megújult, univerzális nagybank jön létre, amelynek mintegy 750 bankfiókból álló hálózata a legnagyobb lesz az országban, másfélszerese a sorban utána következő kereskedelmi bankénak. Céljuk, hogy 15 kilométeres körzetben mindenki elérje fiókjaikat - szögezte le.
Vida bejelentése megerősítheti lapunk értesülését is, hogy a BB privatizálása során a Mészáros Lőrinc-féle érdekkör felé lejt a pálya: a kormány mindenféleképpen hazai tulajdonosnak adná a bankot, és a jelek szerint nem nyílt pályázaton, hanem meghívásos tenderen, tárgyalás útján értékesítené a pénzintézetet. A Mészáros-birodalom szíve, az Opus Global Zrt. tavaly júniusban vette fel igazgatói tagságába Vida Józsefet.
A BB-re jelentkező vevőnek egy kormányhatározat alapján legalább a 2015-ös árat – 700 millió dollárt, ami mai árfolyamon 200 milliárd forintot – kell fizetnie. Ennyiért vette meg annak idején az intézetet a GE-től az Orbán kabinet is.
|
A Takarékbank is szemet vetett a Budapest Bankra
|
Ha kifizetik érte a várt 200 milliárdos összeget, a privatizált intézet beolvadhat az új, Mészáros-közeli bankmamutba.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029540_a-takarekbank-is-szemet-vetett-a-budapest-bankra
|
2019-03-20 08:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
napelem;energetika;Mészáros Lőrinc;Süli János;
2019-03-20 07:00:00
Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég
Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája.
A Mátrai Erőmű már elkészült két, egyenként 20 megawattos (MW) naperőműve mellett a bükkábrányi, illetve a visontai telephelyen egyaránt további négy, 20-20 MW-s naperőmű megépítése is szerepel a társaság 3-5 éves távú terveiben – jelentette be tegnap a Kod Média-HG Media Fókuszban: Energiagazdálkodás a XXI. században című konferenciáján Orosz Zoltán, a Mészáros Lőrinc áttételes tulajdonában álló cég erőműfejlesztési és stratégiai igazgatója. (Értesülésünk szerint egységenként mintegy 5 milliárdot, vagyis összesen valamivel több mintegy 50 milliárd forintot szánnak e célra.) Bár a hazai energiabefektetők körében egyre kiélezettebb a „legnagyobbért” zajló verseny, ha ez megvalósul, akkor a kormányfő strómanjaként számon tartott üzletember mondhatja magáénak Magyarország legnagyobb naperőműparkját is.
Míg tavaly év végén a lakóházakra telepített, illetve a kis és a nagyobb méretű üzleti célú napelemekkel együtt körülbelül 700 MW-t tartottak számon országosan, addig ehhez a kiadott engedélyek és zajló építkezések alapján csak idén további ezer MW épülhet ki – derült ki Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke előadásából. Ez 1000-1500 új egység, de a növekedés szerinte töretlen. Az eddigi beruházások körülbelül százötvenmilliárd forintos befektetést igényeltek, amihez az ismert elképzelések alapján további 300-350 milliárd forint társul. Kiss Ernő szerint a háztartásoknak is megéri a fejlesztés. A nulla százalékos MFB-hitel (nem változó) törlesztőrészletei az addigi villanyszámla átlag felére rúghatnak, ami "az igazi rezsicsökkentés" - fogalmazott.
Az elnök előadásában üdvözölte, hogy bár „messziről indultak”, ma a napelemes fejlesztések teljes politikai támogatást élveznek. Lapunk kérdésére közölte: szerinte a szürkülettől napkeltéig terjedő időszak áramszükségletét is ki lehetne elégíteni megújuló energiaforrásokból. A szélerőműtelepítés de facto betiltását sajnálatosnak nevezte, de a biomasszát, biogázt, a háztáji akkumulátort és más megoldásokat is képesnek véli a sötét időszakok igényeinek kielégítésére. E célra az atomenergiát éppenséggel nem tartják a legkedvezőbbnek, de elfogadják a kormány ilyen irányú döntését. Kiss Ernő várakozásai szerint idén Kaposváron egy önmagában 100, illetve Szügyön egy 50 MW-os napelemtelepet is átadnak. (Előbbit a hivatalos bejelentések kínai hátterűként említik, utóbbi mögött pedig Orbán Viktor török üzletember-ismerőse, a Magyarországon ezer MW napelemet ígérő Adnan Polat áll.)
Előadásában Süli János Paks 2-ügyi tárca nélküli miniszter kiállt az atomenergia, így az új nukleáris blokkok telepítése mellett. A létesítési engedélykérelem beadására továbbra sem közölt határidőt. Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetsége elnöke változatlanul több ponton vitatja a kabinet Paks 2-vel kapcsolatos álláspontját, ám szerinte a hazai villamosenergia-rendszer képes a kormánydöntéshez alkalmazkodni.
Mitnyan György, a budapesti Főtáv vezérigazgatója ismertette a fővárosi ellátás kibővítését célzó terveiket, egy panelbeszélgetésben pedig az ágazat informatikai lehetőségeit boncolgatták.
|
Ha energetikáról van szó, Mészáros Lőrincnek semmi sem elég
|
Most a napelem-piacra tenyerelne rá Orbán kedvenc oligarchája.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029513_ha-energetikarol-van-szo-meszaros-lorincnek-semmi-sem-eleg
|
2019-03-20 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Népszava-MTI információ;
Emberi Jogok Európai Bírósága;monopólium;tankönyvpiac;
2019-03-19 21:10:15
Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) öttagú tanácsa kedden elutasította a kormány fellebbezését abban az ügyben, amelyben a törvényszék első fokon elmarasztalta Magyarországot a tankönyvpiac állami monopolizálása miatt - írja az MTI.
A strasbourgi székhelyű törvényszék még októberben adott hely első fokon a felperesek - azaz a Könyv-Tár Kft., a Suli-Könyv Kft. és a Tankönyv-Ker Bt. - panaszának, akik a magyarországi tankönyvkiadás- és forgalmazás 2011-es, illetve 2012-es centralizálása miatt indítottak eljárást.
Az EJEB akkor kimondta: a hatóságok megsértették ezen, iskolai tankönyvek forgalmazásával foglalkozó cégek jogait, mivel az átalakítás tisztességtelen terheket rótt rájuk, megfosztva őket korábbi vevőkörüktől,
A bírói testület rámutatott, hogy a törvényileg meghatározott átmeneti időszak rövid volt, mindössze másfél évig tartott, a szóban forgó cégeket pedig nem kérték fel részvételre az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. által kiírt új, zárt tenderek semelyikén, és annak ellenére sem kaptak semmilyen kártérítést veszteségeik után, hogy gyakorlatilag teljesen kiszorultak a piacról.
Az elsőfokú ítélet szerint a hatóságok ezzel megsértették az Emberi Jogok Európai Egyezményének a magántulajdon védelméről szóló cikkét.
A magyar állam fellebbezést nyújtott be a verdikt ellen, ezt azonban kedden elutasította a fellebbviteli fórumként eljáró bírói tanács. Az elmarasztaló ítélet így jogerőre emelkedett, esetleges kártérítésről azonban csak később fognak dönteni. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
|
Hiába a bírósági ítélet, a kormány ragaszkodik az egyentankönyvekhez
|
A strasbourgi törvényszék megerősítette: a kormány gyakorlatilag monopolpiacot hozott létre az iskolai tankönyvellátásban. A pert indító kiadók esetleges kártérítésről később döntenek majd.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029519_hiaba-a-birosagi-itelet-a-kormany-ragaszkodik-az-egyentankonyvekhez
|
2019-03-19 22:26:00
| true | null | null |
Népszava
|
Immár dokumentumokkal lehet bizonyítani, hogy a kormány 2017-ben indult projektjének – amire már 200 millió forint támogatást adott – főszereplője, egy lovasterápiás egyesület lecsíp egy darabot a fóti gyermekközpont területéből. Ugye, az eddig is tudható volt, hogy a gyönyörű ősparkban fekvő gyermekközpont a kormány célkeresztjébe került, ám az ezzel kapcsolatos terveikről eddig nem nagyon kerültek napvilágra tények.
Ám ennek vége, hiszen az országgyűlés Gazdasági Bizottsága éppen most tárgyalta Harrach Péter (KDNP) javaslatát, amely arról szólt, hogy 14 állami tulajdonú fóti ingatlant adna át 20 évre a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület vagyonkezelésébe. Indoklásként azt hozta fel a kereszténydemokrata honatya, mindez annak érdekében történik, hogy az egyesület a sérült, rászoruló gyermekek lovaglását, lovasterápiás kezelését kiszámítható feltételek között folytathassa. Ami azonban érdekesség, hogy a tulajdoni lapok lapján kiderült, a 14 ingatlanból három belterületi ingatlan a helyrajzi számok szerint. Szél Bernadett független képviselő elment a Gazdasági Bizottság ülésére a dokumentumokkal együtt, ahol érdeklődésére a KDNP-s képviselők azt válaszolták, a projektben csak olyan ingatlanokról van szó, amelyeket már eddig is használt a gyermekmentő szolgálat.
„Amikor viszont előhúztam egy tulajdoni lapot, amelyen ott van, hogy a terület jelenleg a gyermekközpont használatában van, és a törvény szerint ez átkerülne az Edvi Péter vezette egyesülethez, rögtön megszűnt minden erőltetett udvariasság. És amikor még azt a több mint 100 oldalas dokumentumot is meglobogtattam, amely az egyesület által készített tervek alapján feketén-fehéren tartalmazza, hogy a Károlyi-birtok területe csökken, már nem hagytak szóhoz jutni. Sőt, Nacsa Lőrinc az előterjesztő képviseletében hihetetlen indulattal esett nekem, mondván, hogy „veszélyeztetem” a gyerekeket, és álhíreket terjesztek. A dolog érdemi része viszont a tagadás volt: továbbra is azt állította, hogy szó sincs arról, hogy a gyermekközpont területe csökkenne” – olvasható az esetről Szél Bernadett blogbejegyzésében.
A független képviselő a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal is beszélt az üggyel kapcsolatban, és tőlük is azt a választ kapta, hogy van egy kis rész, ahol rozzant ház van és takarmánynak való növény, ám ezen kívül semmi aktívan használt terület nem kerül hozzájuk. Szél Bernadett rákérdezett a 200 milliós kormányzati forrásra, illetve annak felhasználására, amire közölték vele, a tervek elkészültek, meg is mutatják neki. Állítólag.
„Egy ruháskosárnyi iratról beszélünk, és sokévi munkájuk úgy tűnik, beérett: Edvi Péter szerint 6-10 milliárd forint közötti fejlesztést fognak megvalósítani, ha jól értem, a kormány és egyes cégek segítségével – az összeg attól függ, hogy például lesz-e gyógymedence vagy sem és hasonló dilemmák sora. Ezek után jött a földhivatal és a helyszíni szemle. Mint kiderült, két, az egyesületnek átadásra kerülő ingatlan is a gyermekközpont területéhez tartozik. Az 1563-as számú valóban egy kis kertrész óllal és romos épülettel, amit a gyermekmentők használnak. Erről beszélhetett Edvi Péter. Van viszont egy másik terület is, az 1565/4-es helyrajzi számú, amelyen 7 olyan családi ház található, amelyekben a gyermekközpont jelenlegi és nyugdíjas dolgozói élnek családjukkal. Egy meghitt lakókörnyezetet képzeljenek el, kis konyhakertekkel. Plusz szintén itt van a speciális gyermekotthon terápiás kertészete üvegházzal és egy füves réttel, ahonnan információim szerint a specis gyermekek terápiás céllal tartott bárányainak etetését oldják meg. Mondom ezt úgy, hogy terepbejáráson beszéltem egy ott élő érintettel is” – állította a honanya.
Szél Bernadett úgy véli, nem alaptalan feltételezés az, hogy a kormány éppen egy tetszetős darabot akar kikanyarintani a gyermekközpont területéből, ami nem kicsit fog fájni több ott élő családnak és a speciális szükségletű gyermekeknek.
„Hogy
lesz megoldva az ő lakhatásuk? Ki gondoskodik erről? Persze ha
onnan nézzük a dolgot, hogy idén megszüntetik a gyermekközpontot,
és a beruházások majd csak azután fognak elkezdődni, akkor
látszik, mi folyik itt: mondjuk ki, a kormány megkezdte a
gyermekközpont feldarabolását. A többi területtel kapcsolatban
információim szerint még megy az ötletelés – ki és hogyan
építse be, külföldi vendégek fogadására alkalmas luxusszálloda
épüljön rajta, vagy lovaglással összekötött wellness-központ.
Annyi
biztos: ez egy igen értékes terület, ahol a gyermekek egyszerűen
útban vannak a kormánynak és oligarcháinak, és amivel azt
hiszik, bármit megtehetnek. A bizottsági ülésen vagy hazudtak,
vagy a benyújtónak fogalma sincs, mihez adja a nevét” – zárta
gondolatait a független képviselő.
|
A KDNP javaslatára területet vesznek el a fóti gyermekvárostól
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/a-kdnp-javaslatara-teruletet-vesznek-el-a-foti-gyermekvarostol-105230
|
2019-03-19 13:20:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
„Ha tényleg a hiteles tájékoztatás híve. Tisztelettel kérem, hogy nézzen utána, hogy mibe kerül a hálózati villanyoszlopok áthelyezése egy építés során. Valamint nézzen utána annak is, hogy egy közművesített belterületen vagy külterületen olcsóbb kerékpárutat létesíteni. Belterületen, meglévő közműhálózatok vannak” – reagált a mélykúti kerékpárút-építésről szóló cikkünkre megjelenése után a város polgármestere. Kovács Tamás (Fidesz-KDNP) szerint ez is része a hiteles tájékoztatásnak.
Megírtuk, a Bács-Kiskun megyei Mélykúton még 2015-ben szélesítették ki a járdákat, uniós pénzből építették át kerékpárúttá, mindezt kilométerenként 153 millió forintért.
Vajon tényleg sokkal drágább a belterületi építkezés? Megnéztük. A google-be rákerestünk a belterület+kerékpárút szavakra és az első oldalas eredményeket vizsgáltuk. Csak a hajtás felett 3 olyan kerékpárút építést hoz, ami nem is régi, 2018-as.
Az első, a jánossomorjai kerékpárút 2018-as projekt, a település 348 millió forint uniós támogatást kapott. A 38 oldalas műszaki leírás szerint 3,7 kilométer hosszan belterületi kerékpáros hálózat épül, szakaszonként különböző műszaki megoldással. Váltakozva épül kerékpárút, közös járda és kerékpárút is, de jellemzően az út pályaszerkezet szélesítésével 2 oldali kerékpársávot alakítanak ki. De épült kerékpáros nyom és nyitott kerékpársáv is, valamint egy vasúti átjáró, fél- és fénysorompóval. A teljes beruházásban a festésekkel, szélesítésekkel együtt 5,5 kilométer kerékpárút szerepel. Ez 63 millió forint/kilométeres árat jelent.
A sorban második a Békés megyei Tarhos belterületi, temetőhöz vezető kerékpárútja. A projektleírás szerint 1040 méter, azaz alig több mint 1 kilométer kerékpárút épült. A közbeszerzési értesítő szerint 90 millió forintért egyoldali önálló kétirányú kerékpárút épül ki a temetőig. 2018 novemberében adták át, a megyei napilap szerint ez a település első kerékpárútja, “a beruházásnál a szükséges csapadékvíz-elvezetés, a forgalomtechnikai tartozékok és felfestések is megvalósultak.”
A Tisza-tavi Polgáron 400 milliót nyertek. Ezt úgy költötték el, hogy ebből a pénzből Polgár közigazgatási területén 8,74 km hosszú új kerékpáros útvonal épült meg. Lett itt 2,16 km önálló kerékpárút, 2,83 km vegyes rész (melyből 0,75 km önálló kerékpárút és 2,08 km kerékpársáv), a többi pedig kerékpáros nyom. Ha elosztjuk a 400 milliót a fenti kilométerekkel, akkor 45,8 millió forintos kilométerenkénti árat kapunk.
A mélykútihoz hasonló kerékpárút-fejlesztést sem nehéz találni. Hajdúszoboszlón például 4,4 kilométer kerékpárút épül 427 millió forintból. A részletes műszaki leírás szerint az egyik 338 méteres szakaszon járulékos beruházásként áthelyezik közvilágítási oszlopokat, távközlési kábeleket pedig védelemmel látják el. A Gönczy Pál utca-Erzsébet utca-Ady Endre utca közötti szakaszon a gyalogátkelőhelyhez közvilágítási oszlop is került, Tessedik utcától a külterületen egyoldali, kétirányú kerékpárút kiépítése tervezett, távközlési kábel védőcső elhelyezéssel, belterületen zárt csapadékcsatorna építéssel, külterületen vízelvezető árok kialakítással, pihenőhelynél napelemes megvilágítással. Ez mind belefér a kilométerenkénti 97 millió forintos összegbe.
Ha a kerékpárút+belterület kötelezően szereplő közbeszerzésekre szűrünk, akkor kiderül, hogy kerékpárút épült Ipolydamásd – Szob között 4,1 kilométer hosszan 370 millióért, ami 90 millió forint/km. Tégláson 1,2 kilométert terveztek építeni, és 2 kilométert felújítani 125 millióért. De a legolcsóbb ajánlat 154 millió forint volt, így ebből nem lett semmi. Pedig a kilométer ár kimondottan kedvező lett volna így is.
Szentlőrincen 1,5 kilométer épül, vasúti átjáróval, 152 millióért 2019-ben. Ennek része 15 darab közvilágítási oszlop megépítése, 4 darab automatikusan működő sorompó, valamint belefér még a közösségi közlekedéshez kapcsolódó beruházás is: marás, aszfaltozás kátyúzáshoz. Így 101 millió forintért kilométerenként.
Ha nehezítünk a pályán, vagyis kerékpárút+közvilágításra keresünk, akkor többek között a gyulai kerékpárútépítést találjuk. Ez a helyi hírlap szerint 535 millió forintba kerül, ebből 400 milliót ad az unió. A lap tudósítása szerint ezért a pénzért 5 kilométeres kerékpárút épül, és felújítanak egy 1,1 kilométeres szakaszt. Vasúti sínt keresztez. Azt is írták, hogy „a költségeket nagymértékben befolyásolta, hogy a töltésen olyan kerékpárutat kell építeni, amely árvízvédelmi helyzet esetén elbírja azokat a munkagépeket, amelyeknek ilyenkor közlekedni kell a töltésen, így az út erős alapot és erős betonszerkezetet kap.”
A munka része még a kerékpárút alatti Invitel földkábel kiváltása, közvilágítás építése Rulikowszki utcától a Fehér Körös hídjáig. Ehhez kell 883 m földkábel, 28 darab 5 méter magas beton kandeláberen 27 darab 29 W-os nagyfényáramú LED-es lámpatest és 1 darab 71 W nagyfényáramú LED-es lámpatest. Ezzel a műszaki tartalommal 2018-as árakon 107 millió forint/km az építés költsége.
Arról, hogy jelentős különbségek vannak a belterületi és a külterületi kerékpárutak között, már 2016-ban írt az Átlátszó. A bel- és külterületek beruházásai közt is szembetűnő árkülönbség figyelhető meg: míg a belterületi kerékpárutak költsége átlagosan 143 millió Ft/km, addig a külterületieké 84 millió Ft/km.
A Magyar Kerékpárosklub 2016-ban írt arról, hogyan nem érdemes EU-s pénzt kerékpárútra költeni.
Felsorolásukban szerepel a mélykúti kerékpárút is, a 11. legdrágább kivitelezésként. Már akkor leírták, “olykor szükségtelen, kontraproduktív beruházások, vagy kerékpáros fejlesztésnek álcázott járdák, csatornák épültek, esetleg feleslegesen, kerékpáros fejlesztésnek nevezve újraaszfaltoztak egy utcát.”
Mivel a mélykúti 100 százalékban uniós projekt, így cikkünkkel egy időben elkértük az elszámolást is az önkormányzattól, hogy pontosan mire ment el a pénz. Amint megküldik, közzétesszük.
Fotó: Google Street View
|
Mélykút polgármestere szerint nem volt drága a kerékpárút kilométerenként 153 millió forintért
|
Sérelmezte Mélykút polgármestere, hogy a település kerékpárútépítéséről írtunk, szerinte a belterületi utak mindig drágábbak. Számos közbeszerzést átnéztük, de még a sokkal magasabb műszaki tartalommal készülő friss beruházások is olcsóbbak, mint a mélykúti járdaszélesítés.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/18/melykut-polgarmestere-szerint-nem-volt-draga-a-kerekparut-kilometerenkent-153-millio-forintert/
|
2019-03-18 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott.
Az állami egészségügyi intézmények tulajdonosi jogait gyakorló ÁEEK összevont közbeszerzési eljárásban igyekezett megkeresni az alá tartózó 91 kórház számára a legkedvezőbb biztosítási konstrukciót, ehhez pedig Mészárosék alkuszcégének segítségét vették igénybe. A kórházak egyenként is leszerződtek a Hungarikummal, itt például a Keszthelyi Kórházzal kötött megállapodást olvashatják pdf-ben.
Az alkuszcégek megbízójuknak ingyen dolgoznak, jutalékukat – ami piaci forrásaink szerint a biztosítási díj 15-20, kiugró esetben 30 százalékát jelenti – a nyertes biztosítótól kapják. Ez érdekeltté teheti az alkuszcéget abban, hogy minél magasabbra tornázza fel a biztosítási díjat, de egészséges piaci verseny esetén ez a veszély nem áll fenn.
Az ÁEEK közbeszerzésén a következő fedezeti körökre kerestek biztosítót:
vagyon-, felelősség és szakmai felelősségbiztosítás mind a 91 intézményben,
vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása az ÁEEK 51 székhelyén és telephelyén,
csoportos élet- és balesetbiztosítás 7 intézmény dolgozói számára,
GDPR felelősségbiztosítás az ÁEEK alá tartózó 27 intézményben.
Ajánlatot az Uniqua Biztosító Zrt. és az Allianz Hungária Biztosító Zrt. adott, a megbízást utóbbi vitte el, a négy fedezeti körre összesen 2,6 milliárd forintért. Ha a Hungarikum Alkusz a megbízási díj meghatározásakor nagyon szerény volt és tíz százalékot kért, akkor az Allianz több mint 260 millió forinttal gazdagíttatta őket, ha erősebben fogott a ceruzájuk és 30 százalékos díjat szabtak meg, az Allianznak 780 millió forintnyi mélységben kellett a zsebébe nyúlnia.
A bevétel nő, a nyereség esik
Nem ez volt az első milliárdos biztosítási megbízás, amit a Hungarikum koordinált: tavaly a Magyar Narancs írta meg, hogy a BVH Budapesti Városüzemeltetési Holding Igazgatósága szintén a Hungarikum Alkuszba helyezte a bizalmát, éppen abban az időszakban, amikor Mészáros képbe került. Mire a közbeszerzés lebonyolításához ért a Hungarikum, a Mészáros-házaspár már bevásárolta magát Keszthelyi Erik cégébe. A Hungarikum körülbelül 40 millió forintot spórolt a BVH-nak kétéves időtartamra vetítve, cserébe a 2,7 milliárd forintos becsült biztosítási összeg 30 százalékát is zsebre vághatták.
A Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-ben jelenleg résztulajdonos-vezető Keszthelyi Erik már a Mészáros-házaspár érkezése előtt is remek kormányzati és önkormányzati kapcsolatokkal rendelkezett. 2017 augusztusában a 444 cikke alapján mi is beszámoltunk róla, hogy az akkor még Keszthelyi Erik tulajdonában lévő cég letarolta az alkuszpiacot, rengeteg állami cég – például MNV Zrt., a Szerencsejáték Zrt., az MTVA, a GYSEV, a MAVIR, a Hungarocontrol és a Tokaj Kereskedőház – döntött a szekszárdi üzletember vállalkozása mellett. A belé helyezett bizalomnak meglett az eredménye: a Hungarikummal és egy másik cégével, a Palladium Consultinggal öt év alatt 8 milliárd forint bevételre tett szert, amiből 2,6 milliárd nyereség volt. A lap akkor arról írt, hogy ez még Mészáros Lőrincénél is jelentősebb profitrátát mutat. Azóta egy némileg változott a helyzet: bár a Hungarikum árbevétele folyamatosan növekszik, adózott eredménye nem duzzad ezzel arányosan:
Keszthelyi Erik 2015-ben és 2017-ben 3-3 millió forinttal támogatta a Fidesz által életre hívott Polgári Magyarországért alapítványt, 2014-ben pedig magánszemélyként 1,3 millió forintos adományával tűnt fel a Fidesz támogatói között. 2016-ban a Forbes portrét írt az üzletemberről, amiben megerősítette, hogy az a bizonyos Keszthelyi Erik magánszemély valóban ő:
Magamat abszolút jobb-oldali érzelműnek tartom, és ezt a pénzt magánemberként adtam. Ez egy magánbefizetés volt, azt gondoltam, hogy szeretném a támogatásomat kifejezni. Nem az volt a célom, hogy ezzel politikai kapcsolatokat építsek. Nincs személyes bekötöttségem senkihez, akinek a gazdasági életben ma befolyása volna.
Fotó: Marjai János / 24.hu
|
Mészárosék cégére bízták a kórházak biztosításait, százmilliók vándorolhatnak Felcsútra
|
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) a Mészáros Lőrinc és felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re bízta a kórházak biztosításainak alkuszi feladatait, ezzel a felcsúti birodalom százmilliós bevételhez juthatott.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/03/19/meszaros-hungarikum-alkusz/
|
2019-03-19 16:37:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az OPUS GLOBAL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé, hogy a közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. aktív szerződésállományának értéke 14 százalékkal, megközelítőleg 26,5 milliárd forinttal bővült a társaság PwC által készített vagyonértékelése óta.
A Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 51 százalékos üzletrésze a 2018-ban végrehajtott tőkeemelési sorozat részeként került az OPUS GLOBAL Nyrt. közvetett tulajdonába. A tőzsdei társaság igazgatósága 2018 november 15-én fogadta el az építőipari vállalat nemzetközi szakértő (PwC) által 2018. június 30-i fordulónapra meghatározott piaci értékét.
A Mészáros és Mészáros Kft. aktív szerződésállománya az értékelésekor meghaladta a 193 milliárd forintot, amely az azóta eltelt kilenc hónapban további 26,5 milliárd forint értékű új szerződésállománnyal bővült.
A Mészáros és Mészáros Kft. elsősorban nagytömegű földmunka, híd-, út-, közmű- és épületépítési, valamint egyéb építőipari kivitelezési munkákat végez.
Az Opus Global építőipari nagyvállalatait, azaz a Mészáros és Mészáros Kft.-t, valamint a vasúti beruházásokra specializálódott R-Kord Kft.-t, a Mészáros Építőipari Holdingon keresztül tulajdonolja. A tőzsdei vállalat által közzétett adatok alapján a társaságok együttesen 46,8 milliárd forint értékű új szerződéssel növelték aktív szerződésállományukat az elmúlt háromnegyed évben.
|
A Mészáros és Mészáros Kft.-nek már 219,5 milliárdnyi munkája van
|
Az OPUS GLOBAL Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján tette közzé, hogy a közvetett tulajdonában és konszolidációs körében működő Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. aktív szerződésállományának értéke 14 százalékkal, megközelítőleg 26,5 milliárd forinttal bővült a társaság PwC által készített vagyonértékelése óta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/03/19/meszaros-219-milliard/
|
2019-03-19 11:23:00
| true | null | null |
24.hu
|
A révfülöpi kemping mellett található a Semsey-major. Az önkormányzat évekkel ezelőtt megálmodott oda egy vitorláskikötőt, de a tervek között szerepelt korábban a Globe színház másának és egy szállodának az építése is. Ezekből aztán semmi nem lett, a tavalyi év végén pedig úgy döntött a képviselő-testület, hogy
az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt.
Kondor Géza, Révfülöp független polgármestere tavaly szeptemberben jelentette be, hogy a kemping üzemeltetője, azaz a Balatontourist a Semsey-major hasznosítására vonatkozó javaslattal fordult az önkormányzathoz. Egy látványtervet is küldtek, a polgármester viszont jelezte, hogy az önkormányzati és az országos vagyonrendelet is szükségessé teszi a pályázat kiírását, vagyis nem lehet csak úgy átadni a területet a Balatontouristnak. Az önkormányzat ki is írt egy pályázatot november 8-án, öt nappal későbbre pedig kijelölték a délelőtt 10 és 12 óra közötti időszakot, amikor a területet meg lehetett tekinteni. A pályázatok beadási határidejének november 28-át szabták meg. Csak a Balatontourist adott be érvényes pályázatot.
Miklós Tamás képviselő egy novemberi ülésen azt mondta, szerinte elég szűkös határidőt szabott meg az önkormányzat a pályázat beadására. Azt is nehezményezte, hogy az önkormányzat a bérbeadással a legegyszerűbb megoldást választotta Révfülöp legnagyobb és legértékesebb turisztikai fejlesztésű területének a hasznosításánál, mondván, sajnálatos, hogy a területből csak ennyit tudnak kihozni. Szerinte a városnak a saját elképzeléseit kellene megvalósítania, és akkor nem más kaszálna nagyot az önkormányzati ingatlan hasznosításával.
A polgármester erre azt válaszolta, hogy „ezek az aggályok mindenkiben ott vannak”, és csak egy lehetőséget adnak, de nem zárják le az ügyet. Az önkormányzat valójában tíz évre adja bérbe a területet. Slemmer József képviselő pedig azzal magyarázta a bérbeadást, hogy senkinek sincs a képviselő-testületben elegendő turisztikai képzettsége a saját terveik megvalósítására, egy külsős turisztikai szakember bevonása pedig sok pénz lenne.
Arra a kérdésre, hogy a 9 millió forintos bérleti díjat mi alapján határozták meg, a polgármester így válaszolt:
A kemping bérleti szerződését vettük alapul. A kempingénél a bérleti díj egy kicsivel több, de ott ki van építve az infrastruktúra.
Egy januári képviselő-testületi ülésen az is kiderült, hogy a Balatontourist által bérelt, két különböző helyrajzi számú területet az önkormányzat összevonja. Ennek oka, hogy az egyik terület nagysága nem éri el a 8 ezer négyzetmétert, így az nem lenne beépíthető, de amennyiben összevonják őket, már nem lesz akadálya a beépítésnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen fejlesztések várhatók, Kondor Géza úgy válaszolt:
Előreláthatólag, a vezetők elmondása szerint már ebben az évben kempingként akarják üzemeltetni a területet. Mobilházakat telepítenének, de konkrétumokat még nem tudunk. Alapelképzelésük az, hogy a terület egy részére mini aquaparkot szeretnének.
Ez alapján úgy látszik, hogy a képviselő-testület úgy hagyta jóvá a telkek összevonását, hogy nem is tudta pontosan, mit tervez a Balatontourist az önkormányzati területre.
Kerestük a Balatontouristot is, a társaság levelében megerősítette, hogy a terület az idei turisztikai szezontól már a révfülöpi kempinghez tartozik, annak részeként üzemel.
A Semsey-major területén a szezonkezdésig 15, 120 négyzetméteres panorámás parcellát, 12 sátorhelyet, mobil vizesblokkot, továbbá „sport és szabadidős aktivitásokat” alakítanak ki. A tervek között fedett szálláshelyek (mobilházak) telepítése, vendéglátó egység és kiszolgáló épületek, továbbá napozótérrel rendelkező gyermek- és felnőtt medence létesítése is szerepel. A fejlesztés részleteit a Balatontourist vezetése az önkormányzattal egyezteti, de a képviselőtestület a koncepciót már elfogadta – írta a Balatontourist. Azt viszont határozottan cáfolták, hogy mini aquaparkot terveznének a területre.
Címlapi képünkön a révfülöpi kikötő látható, nem a kemping területe. Fotó: Török Tünde / MTI
|
Mészárosék építkezhetnek az egyik legértékesebb balatoni területen
|
Az önkormányzati tulajdonú, 15 760 négyzetméteres vízparti területet évi 9 millió forint plusz áfáért bérbe adja a Balatontouristnak, amelynek közvetlen tulajdonosa a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/03/14/meszarosek-epitkezhetnek-az-egyik-legertekesebb-balatoni-teruleten/
|
2019-03-14 07:02:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fotó: Átlátszó
Ágnes, Beatrix és az ifjabb Lőrinc vállalata nem egyedül fog dolgozni a sportiskola rekonstrukcióján és bővítésén. A rekonstrukcióban alvállalkozóként részt vesz a közbeszerzéseken jól szereplő,
West Hungária Bau Kft. és a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., utóbbi tulajdonosai szintén Mészáros gyerekei.
De nem csak ez a közbeszerzés drágult Érden: az eredetileg becsült 4,3 milliárd forint helyett 6 milliárdért vállalta el a Fejér B.Á.L. Kft. Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) építését.
|
Két iskolát is több mint másfél milliárddal drágábban építenek, újítanak fel Érden Mészáros Lőrinc gyerekei
|
A becsült árnál 43 százalékkal többe fog kerülni az Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukciója és bővítése - derül ki az európai uniós közbeszerzési értesítőből. Az érdi fideszes önkormányzat nettó 3,79 milliárd forintra lőtte be a költségeket, de a Mészáros Lőrinc gyerekei tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. legelőnyösebbb, nyertes ajánlata nettó 5,44 milliárd forintról szólt.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/ket-iskolat-is-tobb-mint-masfel-milliarddal-dragabban-epitenek-illetve-ujitanak-fel-erden-meszaros-lorinc-gyerekei-165228
|
2019-03-21 11:47:25
| true | null | null |
168 óra
|
Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.
Nehrer Péter, a tábla eljáró tanácsának elnöke az indoklásában kiemelte, hogy a vádlottaknál még gondatlanság sem állapítható meg. Az üggyel kapcsolatban pedig általában felvethető, hogy mennyiben feladata a büntetőjognak stratégiai, gazdasági döntéseket évekkel később a jövedelmezőség szempontjából vizsgálni, idővel ugyanis szinte minden ilyen döntésről kiderül, hogy lehetett volna még jobb, így pedig előbb-utóbb minden gazdasági vezető börtönben végezné – mondta.
Az ügyben 2010 elején indult nyomozás Balsai István akkori fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján. A képviselő egyrészt a Magyar Posta Zrt. egykori budapesti, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerület, Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban.
A Fővárosi Főügyészség 2013-ban emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a posta, illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. 3-3 munkatársa ellen. Az ügyészség szerint a vádlottak az adott helyzetben leggazdaságtalanabb megoldást választották, megszegték a vagyonkezelői kötelezettségeiket, a postának 10 éves viszonylatban több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak, ugyanis nem bérelni kellett volna, hanem új székházat építeni.
A vádbeli cselekményért a törvény szerint 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható.
A vádlottak mindvégig tagadták a bűnösségüket.
A Fővárosi Törvényszék tavaly júniusban első fokon bűncselekmény hiányában felmentett minden vádlottat.
A törvényszék – most helybenhagyott és jogerőre emelt – ítéletének szóbeli indoklásában a bíró szakértői vélemények alapján kifejtette: a postát a vádlottak által választott megoldással, a bérléssel nem érte veszteség, az ingatlanok értékesítése nem volt áron aluli, az abból befolyt összeget a posta fejlesztésére, piaci feltételeknek való megfelelésére fordították.
A másodfokú eljárásban az ügyész bűnösség kimondását és börtön kiszabását kérte, az ügyvédek pedig védenceik felmentését indítványozták.
A tábla felmentő határozatának szóbeli indoklásában a tanácselnök rámutatott: az elsőfokú bíróság kiemelkedő alapossággal tett eleget ügyfelderítési kötelezettségének. A szakértők szerint az értékesítés és a bérlés is megfelelő volt, a Krisztina-körúti régi postaszékházat már nem lehetett tovább használni, a felújítás és az új székház építése pedig egyaránt nagyon sokba került volna. Az ügy könnyen átlátható és röviden lezárható lett volna, sajnos mégis túl sok időt vett igénybe – mondta Nehrer Péter, a tábla tanácselnöke.
|
Elszámoltatás: jogerősen felmentették a postaszékház eladása miatt megvádolt egykori vezérigazgatót és a társait
|
Bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a postaszékház több mint egy évtizeddel ezelőtti eladása ügyében megvádolt vezetőket a Fővárosi Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/21/elszamoltatas-jogerosen-felmentettek-a-postaszekhaz-eladasa-miatt-megvadolt-egykori-vezerigazgatot-es-a-tarsait
|
2019-03-21 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Roszatom;KÉSZ Holding;Paks II.;Paks 2;KÉSZ csoport;
2019-03-21 08:15:00
A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
A KÉSZ Építő és Szerelő Zrt.-nek áll a zászló a háromezermilliárdos paksi blokkok első érdemi beruházására, az építkezéshez szükséges úgynevezett felvonulási épületek kivitelezésére kiírt pályázaton – bányászható ki az orosz Roszatom kiírási oldalának mélyéről. A beruházás mögött lévő, állami Paks II Zrt. oldala szerint a Roszatom fővállalkozást végző leányvállalata, a JSC ASE szeptemberben írt ki pályázatot egy 300, illetve egy 360 fős iroda, valamint egy százfős étterem-főzőkonyha kivitelezésére. Ezek azok az ingatlanok, amiket az orosz fél a teljes beruházásból elsőként igyekezett engedélyeztetni az Országos Atomenergia Hivatallal (OAH), ám tavalyelőtti beadványukat – Fichtinger Gyula OAH-főigazgató szavai szerint - „kisebb-nagyobb kérdések” miatt átdolgozásra visszadobták. Mint azóta kiderült, az orosz fél terveiben kevéssé veszi figyelembe a magyar előírásokat és – vélhetőleg erőforráshiány miatt - alapvetően mindent a Paks 2-es fejlesztés Oroszországban már megépített „mintaerőművének” irataiból emel át. Ugyanakkor a tavaly újra beadott kérvényt az OAH már engedélyezte.
A felvonulási épületek több ezer iratból álló, nyilvános pályázati anyagának legutolsó, március 1-i dokumentuma a leendő nyertesre is erőteljesen utal. Eszerint eredetileg négy társaság jelentkezett a munkára. A KÉSZ 9,5 millió eurót (3 milliárd forintot), a török Pasifik Gayrimenkul 11,4 millió eurót (3,6 milliárd forintot), az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közel álló Paár Attila tulajdonolta West Hungária Bau 19,7 millió eurót (6,2 milliárd forintot), az orosz OES pedig 23,6 millió eurót (7,4 milliárd forintot) kért. Ám a KÉSZ versenytársai lassan kiszóródtak. A legutolsó körben a török céget győzte le, magasabb megbízhatósági pontszámmal. Így a kiíró döntőbizottsága a KÉSZ-t javasolja szerződéskötésre.
A KÉSZ Csoport valóban indult a Paks 2-es fejlesztés felvonulási épületeire kiírt pályázaton, ahol a legkedvezőbb ajánlatot tette – közölte megkeresésünkre Pintyőke Marcell szóvivő. Jelenleg további értékelés és műszaki egyeztetés zajlik – fűzte hozzá.
A Kod Média-HG Média keddi energetikai konferenciájáról távozóban alkalmunk adódott Süli Jánost, a Paks 2-es fejlesztésért felelős tárca nélküli minisztert is megkérdezni a felvonulási épületekről. Habár korábban lapunknak márciusra tette a munkálatok megkezdését, erre ezúttal már nem kívánt határidőt megadni. Ám rögzítette: a szerződés további egyeztetéseket követően, hamarosan aláírásra kerülhet a leendő kivitelezővel. Azt követően pedig már vélhetőleg semmi se hátráltatja a munkálatok megkezdését. (Pedig tavalyelőtt még 2018 év eleji "első kapavágást” se zártak ki.)
Süli János a parlamentben is rendszeresen védi a felvonulási terület kialakítását. Többen észlelték ugyanis, hogy már megindultak a tereprendezési munkálatok. A miniszter szerint ugyanakkor ez pusztán a felvonulási épületek megvalósítását készíti elő, aminek építészetileg nincs köze magához a nukleáris erőműhöz. Így, bár a blokkok kivitelezéséhez alapvetően szükséges úgynevezett létesítési engedélykérelmet még be sem adták, a felvonulási épületek ettől függetlenül is megépülhetnek – érvel a kormányzat.
Tavaly már megépült a területen egy, a munkálatokhoz szükséges transzformátorállomás, de nem az oroszok, hanem a Paks II Zrt. saját beruházásában.
|
A KÉSZ építheti Paks 2 felvonulási barakkjait
|
Várhatóan a tavaly alapítványi tulajdonba került KÉSZ Csoport nyeri az új paksi beruházás felvonulási épületeire kiírt pályázatot.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029659_a-kesz-epitheti-paks-2-felvonulasi-barakkjait
|
2019-03-21 09:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Felcsút;Mészáros Lőrinc;Nemzeti Sportközpontok;
2019-03-21 13:59:08
Szinte üldözik a Mészáros-gyerekeket a felcsúti iskolatenderrel
Tervek készülnek tervek alapján, minderre viszont viszont 232,5 millió forintot kap a Fejér Mérnökiroda.
Impozáns összegű pályázati megbízással kínálja meg a Nemzeti Sportközpontok a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft-t., melyben a Mészáros-gyerekekhez tartozó Fejér BÁL Zrt. a tulajdonos - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből, vagyis a TED-ből.
Terveket terveznek, terv szerint
A felcsúti bejegyzésű, 2017 tavaszán alapított céget közzététel nélkül, tárgyalásos úton bízzák meg azzal, hogy felülvizsgálja a Felcsútra tervezett új Endresz György Általános Iskola tervdokumentációját, kivitelezési tervvé alakítsa a projektet, és elkészítse a hozzá tartozó költségvetéseket is. (Felcsúton már 2005 óta létezik iskola azonos néven, igaz, jelenleg egy szerényebb épületet használ.)
Ennyiből kevésbé szerencsés (értsd: miniszterelnököt nem kitermelő) falvakban komplett tornacsarnokok, tantermek is épülnének, és nem csak a tervezőasztalon.
A cég, amit nem lehet megkerülni
Nem csak az összeg nagysága kiugró, a tender előélete is érdekes, az mfor.hu cikke a NER bájos abszurditására is rámutat. Kiderül, hogy Mészáros-család érdekeltségébe tartozó mérnökirodát már 2018-ban megbízták a tervezési feladatával, méghozzá – a kizárólagos jogok vcdelmére hivatkozva –egyedüli szervezetként.
A közbeszerzés azonban eredménytelenül zárult, mivel a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.
A megbízónak nem volt választása, minden út Felcsútra vezetett: újra megkeresték a mérnökirodát, és másodjára már minden rendben ment, március 14-én már el is dőlt, hogy a Mészáros-család érdekeltsége kapja a munkát.
A szerződést március 29-én kötik meg a felek, de a közbeszerzési törvény előírja, hogy erről már 10 nappal korábban tájékoztatni kell a közvéleményt – így tudhatunk mi is a megállapodásról.
|
Szinte üldözik a Mészáros-gyerekeket a felcsúti iskolatenderrel
|
Tavaly kizárólag a Mészáros-érdekeltségbe tartozó mérnökirodát bízták meg a több százmilliós projekttel, de a cég nem nyújtott be végleges ajánlatot. Az állami megbízót ez sem tántoríthatta el - idén újra próbálkozik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3029739_szinte-uldozik-a-meszaros-gyerekeket-a-felcsuti-iskolatenderrel
|
2019-03-21 14:59:00
| true | null | null |
Népszava
|
Jórészt a kormány új kedvenc autópálya-építője valósíthatja meg azt a nagyjából 30 kilométeres útszakaszt, amit négy éve a kormány régi kedvenc autópálya-építője félbehagyott. Az M4-es gyorsforgalmi út Abony és Törökszentmiklós közötti részére kiírt tenderen a napokban hirdettek eredményt, az erről szóló dokumentum pedig hétfőn került fel a közbeszerzési adatbázisba.
Az összegzésből pedig kiderül, hogy a szakasz, amely azért lett autópálya helyett gyorsforgalmi út, hogy spóroljanak rajta, még nemzetközi összevetésben is méregdrágán épül meg. A kettébontott közbeszerzés első részét a Colas-Duna Aszfalt kettős nyerte meg közel 68 milliárdos ajánlattal 18,6 kilométernyi autóútra, míg a második 8,5 kilométeres részt egyedül építheti a kormányközeli vállalkozó Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt 57,5 milliárdért.
Előbbi 3,7, utóbbi több mint 6,7 milliárd forintos költséget jelent kilométerenként,
ami még akkor is döbbenetesen sok, ha figyelembe vesszük, hogy a második szakaszon egy híd is épül. Az út előéletét ismerve pedig különösen durvának tűnik a túlárazás.
A Simicska-Orbán háború legdrágább áldozata
Az M4-esnek ugyanis nagyjából ez volt az a szakasza, ami áldozatul esett a Simicska-Orbán háborúnak. Az Abony és Fegyvernek közötti 28 kilométerre az első tendert még akkor írták ki, amikor a kormányfő és az egykori Fidesz-pénztárnok jó kapcsolatot ápoltak. A három részre bontott beruházáson 2013-ban egy rakat építőipari cég osztozott: nyertek munkát a nagy nemzetközi építők, mint a Strabag, a Colas vagy éppen a Swietelsky, de a legzsírosabb falat, a híd építése Simicska Lajos Közgépének jutott. Ez a tender második része volt, és az akkori állapot szerint a Közgép és a vele együtt dolgozó A-Híd 32,6 milliárdért építette volna meg a rájuk jutó mindössze 2,3 kilométeres szakaszt.
Ezzel együtt a teljes projektre kilométerenként majdnem 4 milliárdos költség jutott, amivel annyira túlárazták, hogy az már az Európai Uniónak is feltűnt, így a kormány hiába várt támogatást a projektre, az Európai Bizottság ehhez nem járult hozzá. Ennek ellenére a Fideszben eleinte még védték a fejlesztést, és születtek különböző magyarázatok arra, hogy miként kerülhet ilyen eszméletlen sokba egy út az Alföldön.
Végül a túlárazott projekt sorsát a Simicska-Orbán háború pecsételte meg. Bár a szakasz félbehagyásában vélhetően más tényezők – például az uniós támogatás elmaradása, illetve egy pedzegetett EU-s vizsgálat – is szerepet játszottak, az M4-es torzói így is a nagy összeveszés szimbólumává váltak. Vélhetően azért, mert
a kormány véletlenül pont azokban a hetekben fedezett fel kartellgyanút a tender körül, amikor Simicska Lajos telefonos ámokfutását rendezte. Becslések szerint 70 százalékos készültségnél.
Mindenesetre a beruházás félbeszakadt, a Közgép nem kapott több állami megbízást, helyét pedig a közbeszerzéseken a Mészáros Lőrinccel baráti kapcsolatban álló Szíjj László tulajdonolta Duna Aszfalt vette át.
A nagy pénznyelő
Az M4-es félbehagyott szakasza azonban ezután is csak emésztette a pénzt. A Közgép ugyanis megtámadta a kormány döntését, és peren kívül meg is állapodott az állammal, hogy a már elvégzett munkáért és a helyszínre szállított anyagokért – többi, a munkaterületről lezavart céggel együtt – 45 milliárd forintot kap*ez nettó 32,83 milliárd, a számításainkban ez az összeg szerepel. Közben újabb közbeszerzéseket írtak ki a torzók őrzésére és a munkaterület karbantartására újabb tízmilliókért.
Az amúgy is túlárazott projekt így már olyan drága volt, hogy az érintettek úgy döntöttek: nem autópályát, hanem csak gyorsforgalmi utat építenek, hátha azzal sikerül spórolni. Nos, nem sikerült.
A mostani közbeszerzés kilométerre vetítve csak egy hajszállal lett olcsóbb, mint öt éve az autópálya. Úgy, hogy a munka egy része kész van, és a torzókból – ha már egy vagyont elköltöttek a megóvásukra – valamit biztosan lehet használni. Ez még úgy is igaz, hogy az akkori és a mostani szakasz nincs teljesen átfedésben. Bár közel ugyanolyan hosszúak, a megadott kilométerszelvények szerint a mostani fejlesztés hat kilométerrel előrébb indul és héttel előbb ér véget.
A teljes költség pedig majdnem másfélszer annyi lesz, mint amennyibe az eredetileg is iszonyatosan drága autópálya került volna.
Az akkori ajánlatok szerint ugyanis a szűk 30 kilométer tervezéssel és kivitelezéssel 114 milliárdért készült volna el, most viszont az egyéb kiegészítő tevékenységek, a Simicskáéknak fizetett kártérítés és maga a fejlesztés majdnem 160 milliárd forintot emészthet fel.
Ha pedig mindent figyelembe veszünk, valószínűleg ez lesz minden idők legdrágább autóútja. A szakasz teljes költsége 163 milliárd forintra rúg, ami kilométerenként 6 milliárd forintot jelent. Az Alföldön ennyi pénzből három, de inkább négy kilométernyi autópálya is elkészülhetne. Ehelyett nekünk lesz egy kilométer autóutunk.
Ez az összeg még a kőröshegyi völgyhidat magában foglaló M7-es szakasz valamivel 5 milliárd forint feletti kilométer-áránál is magasabb. (Igaz, azóta túlárazás nélkül is emelkedtek az építőipari költségek.)
Az M4-esen egyébként eddig négy szakasz hét tenderén hirdettek eredményt. Az összesen 119 kilométernyi út 322 milliárd forintból épül meg, a projekt nagy nyertese pedig természetesen a Duna Aszfalt, amely egy 14 kilométeres szakasztól eltekintve mindenhol részt vesz a munkákban.
Ahhoz, hogy az M4-esen a fővárostól az országhatárig el lehessen autózni, az eddig kihirdetettek mellett még három, összesen szűk 110 kilométernyi szakasznak kellene megépülnie. Ezek a becslések szerint még nagyjából ugyanannyi pénzt emészthetnek fel, mint amennyi eddig elment az útra.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen alföldi úton majdnem 200 milliárdnyi megbízást kapott a Duna AszfaltA most kiosztott részen kilométerenként ötmilliárd forintért szeli át az alföldi síkságot Mészáros Lőrinc üzlettársának cége.
|
Hiába ért véget, tovább égeti a közpénzeket az Orbán-Simicska háború
|
Brutálisan drágán épített volna autópályát az Alföldön Simicska Lajos, de elvették tőle a projektet. Most a kormány új kedvence másfélszer annyiért épít gyorsforgalmi utat.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190320/hiaba-ert-veget-tovabb-egeti-a-kozpenzeket-az-orban-simicska-haboru/
|
2019-03-20 15:19:00
| true | null | null |
G7
|
Az Orbán-kormány külpolitikájának egyik leglátványosabb eleme volt 2010 után a keleti nyitás. Ennek lényege, hogy a kormány a világgazdaság növekedését húzó ázsiai országok és más, korábban elhanyagolt piacok felé próbál kiépíteni gazdasági kapcsolatokat.
A kapcsolatépítés fontos eszközei voltak a világ számos részén megnyitott kereskedőházak. Ezek feladata volt, hogy segítsék a magyar cégek exporttevékenységét. Tavaly nyáron azonban úgy döntött a kormány, hogy megszünteti a milliárdos veszteséget termelő és több botrányos ügyben érintett hálózatot, és szerződést bontanak a kereskedőházakat működtető cégekkel, a magyar exportot pedig egy új hálózaton keresztül támogatják majd.
A hálózat felszámolásával több tucat szerződést mondott fel a kormány a világ minden táján. Egy kivétel volt: az Adnan Polat török üzletember cégével kötött szerződés érvényben maradt. Polat jó viszonyt ápol Orbán Viktorral. A miniszterelnök személyesen vezette körbe a felcsúti stadionban, de jelen volt Orbán miniszterelnöki eskütételén is. Polat egy olyan vállalkozásban is érdekelt, amelyben korábban feltűnt Orbán veje, Tiborcz István egyik cége.
Fektess be a demokráciába! Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium a megkeresésünkre megerősítette, hogy Polaték szerződése érvényben van. Arra egyelőre nem reagáltak, hogy ez az egyedüli érvényben maradt szerződés-e. Polat cége és az MNKH utódjaként létrejött HEPA nem válaszolt a kérdéseinkre.
Több tucat országban bezártak, de Orbán barátja talpon maradt
A magyar kormány a keleti nyitás részeként hozta létre a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-t (MNKH) 2012 végén. Ez szerződött magáncégekkel arra, hogy azok a világ különböző pontjain a magyar kis- és középvállatok exporttevékenységét segítő kereskedőházakat működtessenek.
A kereskedőházak működését több botrány és súlyos anyagi veszteség is beárnyékolta. A 444 által korábban megszerzett iratokból kiderül, hogy a hálózat indulása óta veszteségesen működött, és jóval többet kellett költeni rá, mint amennyi üzletet össze tudott hozni. A kormány azzal védte meg a kereskedőházakat, hogy míg az exportfejlesztés költségei őket terhelik, addig a bevételek a magyar vállalkozásokhoz kerülnek, így az exportsikerekhez hozzájárult az MNKH is.
Az MNKH kínos ügyekbe is belekeveredett. A Quaestor 2015-ös csődje után azért kellett magyarázkodniuk, mert a kereskedőház a tőkéjét a brókercégnél tartotta, a pénzt azonban a bedőlés előtt sikerült kimenteniük. 2016 szeptemberében az derült ki, hogy egy olyan cég tartozik többmilliárd forinttal az MNKH-nak, amelynek a tulajdonosai üzleti kapcsolatban állnak a miniszterelnök feleségének rokonaival. De több újságcikk foglalkozott azzal is, hogy az MNKH milyen kormányközeli szereplőkkel állt szerződésben.
Tavaly nyáron végül úgy döntött a kormány, hogy jelentősen átalakítja a rendszert. Az MNKH a 2018. június 27-én úgy határozott, hogy megszüntetik a kereskedőházak üzemeltetéséről szóló szerződéseket, helyettük pedig nagyobb régiókat lefedő exportfejlesztési partnerirodákat hoznak létre. Ezek felügyelete az MNKH jogutódjaként létrejött HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség feladata lesz a külügyminiszter irányítása alatt.
A tavaly nyári határozat több tucat országra vonatkozó, közbeszerzési eljárásokkal kiválasztott szerződéseket mondott fel, csak három szerződés maradt ki: az afrikai, a nyugat-kanadai és a törökországi kereskedőházakat üzemeltető cégeké. A Direkt36-nak az első két cégnél azt mondták, hogy a velük kötött szerződés már korábban megszűnt, ezért maradtak ki a tavaly nyári határozatból.
A harmadik cégnek azonban még mindig élő szerződése van az MNKH utódjaként létrejött HEPA-val is. Ez a cég az Adnan Polat török üzletember tulajdonában álló ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft., amely havi 70 millió forintért üzemelteti a török kereskedőházakat.
Ezt a Külgazdasági és Külügyminisztérium is megerősítette, a megkeresésünkre azt írták, hogy felmondták a külföldi kereskedőházak szerződéseit, de „a török partnerirodával - az ALX Magyar-Török Kereskedelmi Központ Kft-vel - korábban kötött szerződés érvényben van.”
Polattal (majd később a magyarországi cégével) még 2015 februárjában szerződött az MNKH. Nyilvános adatokból az derült ki, hogy a Polat cége a kereskedőház megnyitásának évében több mint egymilliárd forint támogatást kapott az államtól a képviselet beindítására. Ez a nyilvános adatok szerint az egyik legnagyobb összeg volt, amelyet az állami cég a partnereinek adott kereskedőház létrehozására.
Polaték 2016 nyarán elnyerték az iráni kereskedőház üzemeltetéséről szóló tendert, ezt a feladatot havi 3,4 millió forintért végezték. A teheráni irodájukat azonban a kereskedőházak megszüntetéséről szóló kormányzati döntés után bezárták.
Kicsoda Adnan Polat?
A Magyarországon energetikai és ingatlan befektetésekkel is rendelkező török üzletember, Adnan Polat közeli viszonyt ápol Orbán Viktorral. A Bors 2017-ben több képet közölt, amelyen az látható, hogy a miniszterelnök személyesen kalauzolja körbe a felcsúti stadion tetején. Polat jelen volt Orbán 2018-as miniszterelnöki eskütételén, néztek együtt focimeccset és a török vállalkozó tagja volt az Orbánt legutóbbi kínai látogatására elkísérő csoportnak is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Polat személyes és üzleti kapcsolatban került Orbán több családtagjával is. A Magyar Narancs lefotózta egy budapesti szálloda teraszán, amikor a miniszterelnök lányával, Orbán Ráhellel beszélget. Polat korábban Tiborcz István egyik cégével, a BDPST Zrt.-vel közösen volt tulajdonos két vállalkozásban is. 2016 szeptemberében pedig több újságcikk is arról számolt be, hogy Polat által működtetett törökországi kereskedőház izmiri irodáját a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak az unokaöccse vezeti.
Szijjártó csapattársa ment
A kormány a kereskedőházak bezárása után jelenleg is folytatja az új hálózat kialakítását. Ősszel a kínai és a japán iroda működtetésére találtak partnereket. A Japán mellett Dél-Kelet-Ázsiát is magában foglaló régióért a tokiói székhelyű GaryuTrading felel majd. A Kína mellett Malajziát, Szingapúrt és Indonéziát is magába foglaló irodát pedig az Európa Ázsia Kft. irányítja majd, amelynek kínai tulajdonosa több vállalkozással is rendelkezik Magyarországon. Az orosz és a balkáni régiós (utóbbi Szerbiát, Macedóniát, Montenegrót, Koszovót, Albániát, Bosznia-Hercegovinát foglalja magába) irodákról szóló tenderek egyelőre eredménytelenül zárultak.
A HEPA januári közgyűlésén visszahívták tisztségéből Szijjártó Péter külügyminiszter futsallos csapattársát, Kun Gábort. Leváltását azzal indokolta a HEPA, hogy a cég átalakulásával a cégvezetői pozíció megszűnt. A Külügyminisztérium sajtóosztálya Kun távozásáról azt írta, hogy a HEPA „új szervezeti struktúra és működési modell” alapján tevékenykedik, ebben pedig nem szerepel a cégvezetői pozíció. A Direkt36 információi szerint azonban Szijjártó nehezményezte a HEPA vezetésénél Kun menesztését. Erről megkérdeztük a Külügyminisztériumot és a HEPA-t is, a kérdéseinkre egyelőre nem kaptunk választ.
|
A kormány bezárta a külföldi kereskedőházakat. Csak Orbán török barátjával kivételeztek
|
Az Orbán-kormány külpolitikájának egyik leglátványosabb eleme volt 2010 után a keleti nyitás. Ennek lényege, hogy a kormány a világgazdaság növekedését húzó ázsiai országok és más, korábban elhanyagolt piacok felé próbál kiépíteni gazdasági kapcsolatokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/19/a-kormany-bezarta-a-kulfoldi-kereskedohazakat-csak-orban-torok-baratjaval-kiveteleztek
|
2019-03-19 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Alig néhány nappal Andy Vajna halála után új tulajdonos jelent meg a TV2-nél. A korábbi céges iratok szerint egészen január 24-ig a kereskedelmi tévé egyetlen részvényese a néhai filmügyi biztos érdekeltségébe tartozó Magyar Broadcasting Co Zrt. volt, az aznap tartott közgyűlésen azonban a médiavállalkozás alapszabályába bekerült tulajdonosként egy Máltára bejegyzett offshore cég is.
A Medialog Worldwide Ltd. ugyanakkor csak minimális részesedéshez jutott. A TV2 Zrt. 5 000 004 darab részvényéből csak azt a négyet szerezte meg, amelyek egyelőre szavazati joggal sem járnak. Sőt, a céges dokumentumok szerint több mint hat évig még osztalékra sem jogosult a papírok alapján az új tulajdonos. Persze ennek jelenleg sok jelentősége nincs, a tévé ugyanis hosszú évek óta masszívan veszteséges.
Megint egy opciós szerződés
Bár már az új tulajdonos feltűnése is érdekes fordulat, talán ennél is meglepőbb, hogy a Medialog megjelenése nem volt előzmény nélküli. A céget képviselő ügyvédi iroda ugyanis egy olyan meghatalmazással vehetett részt a közgyűlésen, amit az eseménynél több mint nyolc hónappal korábban, 2018. május első napjaiban írtak. A dokumentumban szó szerint arra hatalmazzák fel a Reisz Ügyvédi Irodát, hogy
„részt vegyen és szavazzon a TV2 Média Csoport Zrt. bármely közgyűlésén”.
Az irat szignálása után nyolc nappal rendezett 2018-as közgyűlésen azonban még csak Andy Vajna volt ott mint az egyedüli tulajdonos Magyar Broadcasting Co Zrt. vezérigazgatója és alapítója.
Mindez arra utal, hogy egy opciós szerződés lehetett a háttérben. Azaz egy olyan megállapodás, amellyel a Medialog már korábban – legkésőbb tavaly – jogot szerzett arra, hogy valamikor a jövőben részesedéshez jusson a TV2-ben. A filmügyi biztos halála után csak ezt a jogát érvényesítette a cég.
Méghozzá lehet, hogy nem is teljes egészében, és
a jövőben tovább növeli majd részesedését az új tulajdonos.
A most megszerzett részvényekkel ugyanis – ahogy erről már volt szó – nem járt szavazati jog, a meghatalmazásban viszont kiemelik, hogy szavazhat is az érintett ügyvédi iroda a tulajdonos helyett. Ennek viszont csak akkor van értelme, ha olyan papírokat is szerezhet a máltai vállalat, amelyekkel aktív résztvevője lehet a közgyűléseknek.
Nem ez lenne egyébként az első eset a TV2 történetében, amikor valaki opcióval próbál részesedést szerezni. Korábban Simicska Lajosnak is volt ilyen megállapodása a tévére, amit – Orbán Viktorral való összeveszése után – igyekezett is érvényesíteni, de sikertelenül. Simicskáék épp Vajna tulajdonszerzését akarták így megakadályozni, de a bíróság a filmügyi biztosnak adott igazat.
Letelepedési kötvény, Panama-iratok
Az új tulajdonosról a máltai cégregiszterből túl sok minden nem derül ki, mindössze annyit lehet tudni, hogy maga a cég 2010 óta létezik, és a 10 ezer lakosú Mellieħa városába van bejegyezve. A TV2 alapszabályában azonban az is szerepel, hogy a céget egy bizonyos Zsoldos János Demeter képviseli, akinek viszont a neve már több kétes üzlet kapcsán is feltűnt a magyar sajtóban.
A Medialog Worldwide Ltd. korábbi székhelye, a jelenlegi ugyanebben az utcában található, de a Google térképe alapján 2016-ban még nem állt az épület
A szintén Mellieħába bejelentett Zsoldos feltűnt a Panama-iratokban, ráadásul nem is kevés, összesen egy tucatnyi máltai cég igazgatójaként. Ezek között volt az a Discus Holding is, amely 2013-tól egy halom országban*Dél-afrikai Köztársaság, Indonézia, Kazahsztán, Kenya, Nigéria, Amerikai Egyesült Államok, Szingapúr és Thaiföld. árulhatott letelepedési kötvényeket egészen addig, amíg 2015 utolsó napjaiban vissza nem vonták az engedélyét.
Zsoldosról korábban a Figyelő azt írta, hogy – Orbán Viktorhoz, Simicska Lajoshoz vagy éppen Áder Jánoshoz hasonlóan – Bibó-kollégista volt, majd a 2000-es években ügyvédként dolgozott a TV2 számára most is műsorokat gyártó Rákosi Tamásnak, illetve az RTL-nek is, amikor azt még a most már a TV2-nél ténykedő Dirk Gerkens irányította.
Ezt a kapcsolati szálat erősíti az is, hogy a Panama-iratokban – az ott szintén feltűnő – Medialog Worldwide Ltd. tulajdonosaként a cseh IKO Cable S.R.O-t jelölték meg. Márpedig Magyarországon az IKO Rákosi műsorgyártó cége, a cseh társaság magyar fióktelepét pedig ugyanaz a menedzser irányítja, aki a magyar IKO Holdingot is.
Átszervezték a tévé irányítását
A januári közgyűlésen nem ez volt az egyetlen jelentős változás. A Válasz Online már február közepén beszámolt róla, hogy átalakították a TV2 igazgatóságát is, a testületben több Mészáros Lőrinc-közeli ember is feltűnt. A most nyolc főt számláló grémiumot a korábban a közmédiát vezető Vaszily Miklós elnököli, de tag még
a korábbi vezérigazgató Dirk Gerkens
a már emlegetett Rákosi Tamás,
a Rogán Antal és Habony Árpád köréhez sorolt Horváth Balázs,
a kormánykedvenc útépítő Duna Aszfalt jogásza, Czira Szabolcs,
a Mészáros Lőrinccel több szálon is kapcsolatban álló Barna Zsolt,
a tőzsdén jegyzett Mészáros-cégek ügyvédje, Kertész József Tamás
és Vajna egykori amerikai üzlettársa, Samuel R. Falconello
Február közepén tartottak egy újabb közgyűlést is, amely tovább erősítette az igazgatóságot. A vezérigazgatót – ahogy erről a Media1 is beszámolt – lényegében a testület alá rendelték, Dirk Gerkenstől pedig el is vették a pozíciót. A közgyűléstől is csoportosítottak át feladatokat, a jövőben például az elnököt már ők választják maguk közül, emellett minden munkáltatói jogkört az igazgatósághoz rendeltek.
|
Vajna halála után egyből megjelent egy rejtélyes tulajdonos a TV2-ben
|
A máltai bejegyzésű új részvényes igazgatója korábban letelepedési kötvényekkel is üzletelt, és ugyanúgy Bibó-kollégista volt, mint Orbán Viktor.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190322/vajna-halala-utan-egybol-megjelent-egy-rejtelyes-tulajdonos-a-tv2-ben/
|
2019-03-22 14:16:00
| true | null | null |
G7
|
Mindenkinek joga van a bírói úthoz, kivéve a bírót – derült ki a Győri Törvényszéken, ahol a Stániczné dr. Imre Csilla vezette bírói tanács megszüntette azt a pert, amit az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba indított Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal vezetője ellen, mondván az elnök önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyébként egyetértett vele a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron "megnyert" Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.
Az ügyben másodfokon eljáró – a Kúria által indoklás nélkül kijelölt – Győri Törvényszéken azonban már nem is vizsgálták érdemben az OBH elnök kinevezési gyakorlatát, így azt sem, hogy Vasvári pályázatai ügyében Handó jogellenesen járt-e el. A Stániczné dr. Imre Csilla vezette háromtagú bírói tanács szerint ugyanis
Handó Tündét nem lehet beperelni azért, ha egy bírói álláspályázatot eredménytelenné nyilvánít.
„Az OBH-elnök perképességét egyetlen jogszabály sem rögzíti, így ezen a kérdésen nem is érdemes elmélkedni” – hangzott el a tárgyaláson. Hozzátéve, azon kevés esetet, ahol mégis lehet Handót perelni, tételesen felsorolják a jogszabályok, a pályázatok eredménytelenné nyilvánítása pedig nem ilyen. A Stáncziné vezette bírói tanács véleménye szerint nem csak Handót nem lehet perelni, egyáltalán nem lehet bírósághoz fordulni a jogsértőnek gondolt OBHE-határozatok miatt.
Ennek az érvelésnek azonban némileg ellentmond a Kúria azon határozata, amely szerint az OBH-elnök személyzeti kérdésekkel kapcsolatos, a bíró szolgálati viszonyát érintő határozatai ellen a bíró a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz fordulhat. A Vasvárit az ítélőtábla pályázatokon elbuktató döntések pedig nyilvánvalóan ilyenek.
A Győri Törvényszék jogerős döntése szerint viszont úgy tűnik, hiába épültek be fékek nemzetközi nyomásra a bírósági igazgatás egyszemélyes vezetőjének hatásköreit illetően, valójában mégis érvényesíteni tudja Handó Tünde az akaratát.
„Az Országos Bírósági Hivatal elnöke joggal való visszaélése egyértelműen tetten érhető” – áll a Vasvári által jegyzett és a HVG birtokába jutott keresetben. A bíróságokon nem véletlenül kavart nagy vihart a konfliktus, amely látszólag előzmény nélküli: a PKKB-n amúgy nagy ügyeket tárgyaló és csoportvezető Vasvárit ugyanis tavaly nyáron még címzetes törvényszéki bírói címmel tüntette ki Handó. De ez sem volt elég ahhoz, hogy két olyan pályázat után, amelyben rendre Vasvári végzett a rangsorban az első helyen, övé legyen egy egyszerű fővárosi ítélőtáblai bírói poszt, miközben az ítélőtábla büntetőbíráinak szakmai támogatását is élvezte.
Igazából még egy rendes elutasításra sem méltatták,
az a pályázat, amelyen ő elindult, beszédes módon mindig eredménytelenül zárult, méghozzá azzal a sokatmondó indoklással, hogy a „munkaszervezést, munkaterhelést érintő változások igazgatási szempontból indokolatlanná tették az álláshely betöltését”. Jelentsen ez bármit is.
Csakhogy ezt az érvelést Handó saját maga cáfolta meg azzal, hogy Vasvári pályázataival egy időben is kiírt álláspályázatokat. Ráadásul mindeközben nem változott az ítélőtáblán engedélyezett bírói létszám sem. S amúgy is kilóg a lóláb, mert időközben vidékről két bírót is felrendeltek az ítélőtáblára még júniusban – vagyis, amikor még élt az utóbb eredménytelenné nyilvánított pályázat. Feledi Tamás Miskolcról, Katona Tibor pedig Szegedről érkezett.
Vagyis nehezen indokolható meg, hogy miért ne lett volna szükség azokra az állásokra, amelyeket a PKKB-s bíró megpályázott, s legalábbis papíron „meg is nyert”. Hacsak nem az a baj, hogy Vasvári – aki 2004 óta bíró, és például ő mentette fel Szilvásy György egykori titokminisztert – túlságosan autonóm, ahogy kollégái tartják róla. Vasvári amúgy nem is az ismeretlen helyre pályázott: még 2016-ban két hónapig ítélkezett már az ítélőtáblán is.
A Vasvári által megpályázott egyik állást azóta már betöltötték, ám a másik azóta is üres. Vagyis minden jel arra mutat, hogy „a meghirdetett státusz még létezik és betöltetlen, csak azt Handó tilos és személyválogató módon csupán nem velem, vagy pályázó és a rangsorban hátrébb álló kartársaimmal kívánja betölteni” – áll a keresetben. Hozzátéve
„az OBH elnöke a jogait a társadalmi rendeltetésével össze nem férő módon, visszaélésszerűen gyakorolja,
pontosan úgy, melynek megakadályozására az Alkotmánybíróság is törekedett”.
A Győri Törvényszék azzal nem is foglakozott, hogy Handó törvényesen gyakorolta-e a jogait, ám a jogsértést megállapító elsőfokú ítéletet a megszüntetésre figyelemmel hatályon kívül helyzeték. „Az azonban, hogy tisztességtelen lett volna az elsőfokú eljárás, semmiképpen sem megállapítható” – hangzott el a tárgyaláson. Így különösen érthetetlen az OBH azon személyeskedő közleménye, amely szerint „győzött az igazság”, s az ítélettel „egy hosszú, és a sajnálatos sajtóvisszhangja miatt a bíróságok tekintélyének csorbítására alkalmas vita zárult le megnyugtató módon. Magyarország bíráinak kiválasztása törvényesen és szakmai szempontok alapján történik”. Azt viszont jól mutatja, hogy milyen viszonyok vannak most a bíróságokon.
|
Handó Tünde érinthetetlen
|
Handó Tünde tetszése szerint élhet, akár vissza is a bírói pályázatok eredménytelenné nyilvánításával, a Győri Törvényszék mai végzése szerint ugyanis ezen döntéseit nem lehet megtámadni, ezek miatt nem lehet jogorvoslatot kérni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190320_Hando_Tunde_erinthetetlen_perelheto
|
2019-03-20 17:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Öt hónapra majdnem harmincötmillió forintot, vagyis havi 7 millió forintot fizet az MSZP frakciója egy alig egy három hete alapított vállalkozásnak.
Az országgyűlés szerződései között fellelhető adatok szerint a Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft.-t egy nappal a szerződéskötés előtt jegyezte be a cégbíróság. A 3 millió forintos tőkével alapított cég ügyvezetője Szeredi Péter, az MSZP egykori frakciótitkára, Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter kabinetfőnöke, nem mellesleg pedig az MSZP volt EP-képviselőjének, Herczog Editnek a férje, a tulajdonosa pedig az MSZP-alapítású, a párt központjául is szolgáló konferenciaközpontot is tulajdonló Villányi úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány.
Ez utóbbi elnök-igazgatója Őrsi Gergely, az MSZP budapesti alelnöke, de a kuratórium tagja a bírósági nyilvántartás szerint Puch László, az MSZP volt pénztárnoka is.
A Tóth Bertalan pártelnök-frakcióvezető által aláírt szerződés szerint 75 ezer forint híján 35 millió forintért politikai elemzéseket, a frakcióval egyeztetett kutatási tervek szerinti adatgyűjtést és feldolgozást, illetve ezek prezentálását végzi majd a kft.
|
Egy napja bejegyzett, MSZP-s tulajdonú kft.-től rendelt 35 millióért elemzéseket az MSZP
|
Kevés vállalkozás mondhat magáénak akkora szerencsét, mint Szociális Demokráciáért Intézet Nonprofit Kft., amelyet egy nappal a bejegyzése után talált meg az MSZP egy 35 milliós megbízással. Annyira mondjuk nem kellett keresnie: az ügyvezetője régi MSZP-s háttérember, a tulajdonosa pedig a szocialisták egyik alapítványa.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190321_Egy_napja_bejegyzett_MSZPs_tulajdonu_kfttol_rendelt_35_millioert_elemzeseket_az_MSZP
|
2019-03-21 16:54:00
| true | null | null |
HVG
|
Hamis vád bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki amiatt jelentette fel a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, mert szerinte kötelezettségszegést követett el az intézet lakóinak szökéseivel kapcsolatban.
A Zala Megyei Főügyészség szóvivője közölte: a 37 éves férfi tavaly májusban tett feljelentést az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) Debreceni javítóintézet nagykanizsai telephelyének vezetője ellen. Azt állította, hogy a férfi megszegte közfeladattal kapcsolatos kötelezettségeit, mert az intézet növendékeinek szökését nem szankcionálta, hanem jutalomszabadságként könyvelte el, illetve ezzel kapcsolatban hamis iratokat készített és más rendkívüli esemény kapcsán sem tett eleget jelentéstételi kötelezettségének.
A feljelentés alapján a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást közfeladati helyzettel való visszaélés bűntette miatt, amelynek során többször is tanúként hallgatták meg a feljelentőt. A férfi, továbbra is fenntartva az állításait, közölte: a telephelyvezető - azért, hogy jogtalan előnyt szerezzen - az intézményből engedély nélkül vagy engedéllyel távozott, de oda meghatározott időn belül vissza nem térő intézeti neveltek távollétét nem szökésként kezelte, hanem jutalomszabadságként.
Közérdekű bejelentés alapján az Emmi Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósága is vizsgálatot folytatott ebben az ügyben, de törvénysértést nem tárt fel. A rendőrség a nyomozását tavaly augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette.
Miután a feljelentő konkrét tényállításai valóságtartalmuk esetén alkalmasak lettek volna hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás gyanújának megállapítására, így a férfi hamisan vádolta meg bűncselekmény elkövetésével a javítóintézet vezetőjét - olvasható az ügyészségi közleményben. (MTI)
|
Hivatali visszaélés miatt feljelentette a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, de végül ellene emeltek vádat
|
Hamis vád bűntette miatt emelt vádat a Zalaegerszegi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki amiatt jelentette fel a nagykanizsai javítóintézet vezetőjét, mert szerinte kötelezettségszegést követett el az intézet lakóinak szökéseivel kapcsolatban.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/25/hivatali-visszaeles-miatt-feljelentette-a-nagykanizsai-javitointezet-vezetojet-de-vegul-ellene-emeltek-vadat
|
2019-03-25 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.
Még decemberben tette közzé a Pest Megyei Kormányhivatal azt a hirdetményt, mely szerint hatósági eljárás indul az ürömi kőbánya feltöltésének ügyében. Az eredeti terv szerint a Stonemine Kft. már az első évben 300 ezer köbméter inert anyagot szállítana a tulajdonában lévő bányába, s további tíz évig folytatná a bányarekultivációt.
Csakhogy Ürömön senki nem tudott a kérelemről, korábban a képviselő-testület sem foglalkozott az üggyel. Pedig az építőanyagok szállítása a város egyébként is túlterhelt útjain zajlana, jelentős por- és zajszennyezést okozva, s a feltöltésre országosan védett víznyelőbarlang közelében kerülne sor.
A hatósági eljárás megindulására az Átlátszó hívta fel februárban az ürömiek figyelmét. Az ügyet ezután a város környezetvédelmi bizottsága és képviselő-testülete is tárgyalta. Mindkét testület a tiltakozását fejezte ki a bányafeltöltés miatt.
A dolog furcsasága, hogy míg a környezetvédelmi bizottság ülésén Kelemen Márta képviselő szerint az önkormányzat nem kapott semmiféle értesítést a szakhatóságtól, addig Laboda Gábor polgármester ugyanaznap, a testületi ülésen már az ellenkezőjét állítja: szerinte az önkormányzat tudott a hatósági eljárás megindításáról és a "szokásos módon" tájékoztatta is a lakosságot.
A polgármester vezetői módszereit kritizálók szerint nincs mit csodálkozni azon, hogy senkihez nem jutott el a bányafeltöltés híre. Az ex-szocialista Laboda, aki 2002 és 2010 között az MSZP színeiben volt országgyűlési képviselő, s 2010 óta függetlenként áll a város élén, teljhatalmú vezetőként dönt mindenről a városban. A bányafeltöltés kérdését sem kívánta két hónapig a testülettel megtárgyalni, az ügyet csak Szalona László fideszes képviselő kezdeményezésére tűzte napirendjére az önkormányzat.
A február 27-ei ülésen Laboda polgármester viszont már felháborodottan nyilatkozik az óriási környezetszennyezéssel járó ügyletről, melyet szerinte "minden eszközzel" meg kell akadályozni.
A "minden eszköz" jelen esetben egy határozat, melyet egyhangúlag szavazott meg a testület. Ebben az önkormányzat kijelenti, hogy nem járul hozzá a bányarekultivációhoz; kifogásolják, hogy napi 70 nyergesvontató haladna át sűrűn lakott városrészeken, s hogy a tevékenység országosan védett barlang védőövezetében, föld alatti ivóvízbázist veszélyeztetve folyna. A határozat azt is leszögezi, hogy ha a hatóság mégis kiadja az engedélyt, az önkormányzat kénytelen lesz jogi eszközöket igénybe venni a lakosságot érintő környezetszennyezés és terhelés megakadályozása céljából.
Az önkormányzat állásfoglalása azonban, úgy tűnik, nem hatotta meg a szakhatóságot, amely március elején engedélyezte a bányarekultivációt. Igaz, a 10 évig tartó feltöltés ütemezésén az utolsó pillanatban változtatott a kérelmező. Az ügy kipattanását követően, február 28-án ugyanis a tulajdonosok újabb módosítást nyújtottak be a hatóságnak.
Eszerint “a piaci igények felülvizsgálata és a lakossági igények megismerése után" mégsem kívánnak már az első évben napi 70 nyergesvontatóval 300 ezer köbméter inert anyagot beszállítani: a mennyiséget 100 ezer köbméterre és napi 23 járműre csökkentették.
Abban, hogy meggondolták magukat, közrejátszhatott az is, hogy a bányafeltöltés miatt február végén az Ürömért! Településfejlesztési és Érdekvédelmi Egyesület is tiltakozást nyújtott be. Állásfoglalásuk szerint az engedély kiadása előtt környezetvédelmi hatásvizsgálatot kellett volna lefolytatni.
A bányarekultiváció ugyanis, állítja az egyesület, valójában egy inert hulladéklerakó létrehozását jelenti, ahhoz pedig a jogszabály szerint – napi 200 tonna hulladék lerakása, illetve 500 ezer tonna teljes befogadókapacitás felett – környezeti hatásvizsgálat szükséges. Ráadásul, érvelnek, mivel a tulajdonos számára kiadott korábbi működési engedély egyáltalán nem bányafeltöltésről szólt, ezért ez utóbbi tevékenységet külön kellett volna vizsgálnia a szakhatóságnak. A feltöltés éves mennyiségének csökkentése akár arra is alkalmas lenne, hogy a nagy felháborodást kiváltó ügylet méregfogát kihúzza.
Tanösvényen haladnának a sittes kamionok
Csakhogy az ellenzők szerint sok más probléma is van a kiadott engedéllyel. A bányába két irányból érkeznek majd a 18 tonnás járművek. Egy részük az ürömi Fő úton, zsúfolt lakóövezetben, illetve az Ürömi Tanösvényen haladna át, másik részük pedig a Üröm és Budakalász határában lévő Békahát útról közelítené meg a helyszínt. Viszont a használni kívánt útvonalakon 12 tonnás tehergépjármű-korlátozás van érvényben.
A kijelölt utak egyébként sem alkalmasak az engedélyben szereplő mennyiség szállítására, állítja Szalona László képviselő. Szerinte az önkormányzatnak meg kellene tiltania, hogy az ürömi közutakon folyjon a teherszállítás. Laboda Gábor polgármester viszont a testületi ülésen úgy fogalmazott, hogy ez "csapda" lenne az önkormányzat számára, hisz akkor a hatóság egyszerűen más utakat jelölne ki.
Ám a bányát más útvonalakon nemigen lehet megközelíteni. Szalona László ezért kérte a Polgármesteri Hivataltól a bányához vezető utak műszaki állapotáról szóló dokumentumokat, hiszen szerinte épp az utak alkalmatlanságára hivatkozva lehetne megfellebbezni a kiadott engedélyt. A város jegyzője szerint viszont az önkormányzatnak nincsenek ilyen dokumentumok a birtokában. Végül, két heti huzavona után mégis előkerült a néhány éve leaszfaltozott Békahát út műszaki átadását-átvételét igazoló dokumentum. A jegyző pedig kiadott egy nyilatkozatot is arról, hogy ez az út alkalmatlan a kérelemben jelzett 18 köbméteres nyergesvontatók közlekedésére.
A rekultiváció ellenzőinek másik fontos érve, hogy a feltöltés főként azon a 062/63 hrsz-ú telken folyna, amely barlangok felszíni védőövezetéhez tartozik. A telek alatt található Budapest térségének egyetlen, időszakosan működő víznyelője, amely összeköttetésben áll a Dunával.
A fokozottan védett barlang felszíni övezetére ugyan nem vonatkozik a védettség, de "a karsztos térszín és a karsztvíz rendkívül érzékeny az emberi hatásokra, ezért lényeges kérdés, hogy a felszíni területeket hogyan hasznosítják" – olvasható a víznyelő állapotáról készült 2012-es tanulmányban.
Az Ürömért egyesület szerint a bányafeltöltés fokozott kockázatot jelent az ivóvízbázisra. Hivatkoznak a Róka-hegyi barlang esetére, ahol szintén "csak" építési törmeléket helyeztek el a bányaudvarban, mégis mérges gázok keletkeztek benne, s emiatt a barlang életveszélyessé vált.
A bányatulajdonosok szerint hadjárat folyik ellenük
A feltöltés engedélyezését a bányászattal és mészkő-eladással foglalkozó Stonemine Kft. nyújtotta be, melynek Mayer Ferenc és testvére, Mayer Zsolt a tulajdonosai (közös cégük, a Mayerstone révén). Mayer Zsoltot mint sikeres vállalkozót 2014-ben Magyar Gazdaságért Díjjal jutalmazta a kormány. Jelenleg viszont, az OPTEN céginformációs adatbázisa szerint, mindkét Mayer el van tiltva a cégvezetéstől.
A bánya- és cégtulajdonos testvérek 2017-ben váratlanul ingatlanfejlesztésbe kívántak belevágni, ezért az ürömi bányatelkek belterületbe vonását kérvényezték. A bányaművelést, annak "kellemetlen hatásaival együtt" megszüntették volna, s lakóingatlanok építésével kívánták "élhetőbbé tenni" a települést. Az önkormányzat viszont az agglomerációs törvényre hivatkozva nem engedélyezte a belterületbe vonást.
Úgy tűnik, a Stonemine tulajdonosai számára az ingatlanfejlesztés meghiúsulásával Üröm élhetőbbé tételének szempontja háttérbe szorult. Most bányarekultivációval szeretnének foglalkozni, melynek során 10 év alatt 545 ezer köbméter inert anyaggal töltenék fel a bánya területét.
Mayer Ferenc és Zsolt egészen másként látják a feltöltés ügyét, mint az önkormányzat és a civil érdekvédelmi egyesület. A rekultiváció számukra kötelező előírás, állítják. S mivel a bánya területét később hasznosítani szeretnék, nekik is nagyon fontos, hogy semmilyen szennyezőanyag ne kerülhessen a feltölteni kívánt területre. Szerintük a polgármester csak a közeledő választások miatt próbálja megakadályozni a munkálatokat, s a lakosság védelmére hivatkozva kíván népszerűséget szerezni magának.
Mayerék alaptalannak tartanak minden olyan állítást, hogy ők építési törmeléket fogadnának be: az engedély ugyanis szennyeződésmentes inert anyagról szól. Csak laboratóriumban bevizsgált anyag kerülhet hozzájuk, állítják, melyet a bányában történő deponálást követően a helyszínen is be kell vizsgáltatni. Ezt követően kerül majd sor a beszállított anyag 0,5 m vastagságú rétegekben történő feltöltésére.
Mivel az Átlátszóhoz érkezett olyan lakossági bejelentés, hogy már meg is kezdődött az építőanyag beszállítása a bányába, erről is kérdeztük a tulajdonosokat. Ők alaptalannak nevezték ezeket a információkat, s körbevezettek minket a bányában. Valóban nagy mennyiségben láttunk felhalmozva inert anyagot, ez azonban, tudtuk meg Mayeréktől, a másik két bányájukból származó, szennyeződésmentes föld és kavics.
A tulajdonosok azt is sérelmezik, hogy bár a szomszédságukban más cég is található, amely építőanyagok tárolásával és hasznosításával foglalkozik, mégis csak az ő tevékenységüket korlátozza az önkormányzat. A Mayer-testvérek állítása szerint a bányaművelés feladására is azért kényszerülnek, mert Laboda Gábor polgármester különböző eszközökkel régóta akadályozza a tevékenységüket.
A Polgármesteri Hivatal rengeteg belterületbe vonást engedélyez, mondták el, s emiatt a Róka-hegyi lakópark szélső házai már közvetlenül a bányagödörrel érintkeznek.
A lakóparkban élők és a bányatulajdonosok között pedig állandóak a konfliktusok. Az itt lakók rendszeresen feljelentik a városházán Mayeréket, emiatt az önkormányzat megtiltotta a bányarobbantásokat. A testvérpár viszont arra panaszkodik, hogy bánya fölött magasodó házakból sokan a kőbányába vezetik be a csapadékvizet – a gödör fölé nyúló esőcsatornákról mi is is meggyőződhettünk –, pedig ezzel a lakók a saját házaikat is alámossák.
A Mayer-testvérek szerint attól lehet tartani, hogy a lakóparki házak egyszer csak belecsúsznak a bányagödörbe. A feltöltés szerintük a lakóparkban élők érdekét is szolgálni fogja – állítják. Ha viszont a teherszállítást az önkormányzat különböző eszközökkel, például a bányába vezető utak lezárásával vagy súlykorlátozással akarja megakadályozni, bírósághoz fordulnak, hogy érvényt szerezzenek a jogaiknak.
Szerettük volna az ügyről Laboda Gábor polgármester véleményét is megtudni, de ő többszöri megkeresésünkre sem reagált.
A lassan háborúvá fajuló érdekellentétnek azonban valószínűleg Üröm lakosai lesznek leginkább a vesztesei. Az Átlátható Ürömért hírportál működtetője, Németh Csaba szerint a város egyre élhetetlenebbé válik a zsúfolt lakóparkok és a túlterhelt utak miatt. A zöldfelület is egyre csökken, a helyi természeti értékek iránti érdektelenséget pedig jól mutatja a bánya közelében lévő víznyelőbarlang állapota. A barlang bejárata körüli területen ugyanis magánvállalkozók osztoznak, akik egymással is a harcban állnak. Magát a barlangot pedig, hiába védett természeti érték, alig lehet megközelíteni a kerítések és az ott burjánzó gyomos növényzet miatt.
Címlapfotó: Google Earth
|
Rekultiváció vagy környezetpusztítás? Forrnak az indulatok Ürömön a bányafeltöltés miatt
|
Fokozottan érzékeny ivóvízbázis és országosan védett víznyelő közelében zajlik majd az a bányafeltöltés, melyre minap adott ki engedélyt a szakhatóság. A határozat szerint naponta 23 nyergesvontatóval fogják szállítani az építési anyagot az ürömi kőbányába. Sokan vélik úgy Ürömön, hogy nemcsak az ivóvízbázis veszélyeztetése, de a megnövekedő forgalom miatt sem lett volna szabad kiadni ezt az engedélyt. A feltöltést kérelmező tulajdonosok szerint viszont a bányarekultiváció éppen a lakosság érdekét fogja szolgálni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/25/rekultivacio-vagy-kornyezetpusztitas-forrnak-az-indulatok-uromon-a-banyafeltoltes-miatt/
|
2019-03-25 20:23:01
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.
Februárban számolt be arról az Index, hogy a székhelyét Budapestre költöztető orosz Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elképesztő kedvezményeket kap a magyar kormánytól. A számviteli szabályoknak nem kell megfelelniük, a magyar hatóságok semmilyen ellenőrzést nem végezhetnek a bank működésében, sőt, a bank területére sem léphetnek. A bank vezetői és járművei diplomáciai mentességet kapnak, és az NBB munkatársai, az ő családtagjaik és vendégeik belépését az országba kérdés nélkül biztosítani kell.
A bank Magyarországra települése épp ezért itthon és külföldön is azonnal nagy vihart kavart. Kiderült, hogy a bank vezetőjének, Nyikolaj Koszovnak a szülei a Szovjetuniónak kémkedtek. Koszov apja Budapesten is szolgált magas beosztásban, és a Népszava szerint a kém-házaspár a KGB "legendás" párosa volt. Ungváry Krisztián történész az Indexnek adott interjújában egyenesen úgy fogalmazott: az NBB-t beengedni Magyarországra "nettó hazaárulás" és a bank "vezetőinek nagy része alighanem fedett hírszerző."
Bankhadosztály? Az orosz Nemzetközi Beruházási Bank központjának Magyarországra költözéséről A magyar Országgyűlés 2019. március 5-én megszavazta azt a törvényt, amely a Nemzetközi Beruházási Bank (Mezsdunarodnüj Inveszticionnüj Bank) központjának Budapestre költöztetéséről szól. Ha a törvény változatlan formában kerül kihirdetésre, az több olyan, elsősorban biztonsági problémát is felvet, amelyek kapcsán helye lett volna a társadalmi vitának és érdemi érdekegyeztetésnek is.
Az nyilvánvaló, hogy Vlagyimir Putyinnak elemi érdeke, hogy egy bankot helyezzen az Európai Unió területén belülre, és nem lenne meglepő, ha valóban kihasználná a Kreml a lehetőséget, hogy kérdés nélkül bárkit Budapestre küldhet a bank alkalmazottjaként vagy vendégeként. Az tehát világos, miért jó ez Oroszországnak.
De miért jó ez Magyarországnak? A bank ugyanis nem túl nagy, a nemzetgazdaság egésze szempontjából nem hoz be az országba jelentős összeget. Valakinek mégis jól kell járnia az üzlettel. Hogy kiderítsük, vajon milyen körök fognak profitálni az NBB Magyarországra költözéséből, megnéztük, eddig kik üzleteltek a bankkal és kinek származott előnye Magyarország NBB-tagságából. Ehhez átböngésztük a bank teljes honlapját és megkerestünk minden magyar vonatkozású üzletet, amelyről hírt adtak az angol nyelvű honlapon.
Fontos megjegyezni: a KGST-bankként is emlegetett bank 2012-ig, mint arról a magyar sajtó többször is beszámolt, tetszhalott állapotban volt. 2012 szeptemberében, Koszov elnökké választásával formálták és indították újra az NBB-t. Magyarország 2015-ben lépett vissza a bank tagjai közé, ám már Koszov elnökké választása után néhány hónappal, 2013 januárjában megkezdte hazánk az együttműködést a bankkal, februárjában pedig már be is jelentették, hogy Magyarország visszatér a bank tagjai közé. Azaz Koszov megválasztása és a bank újraindítása óta szoros a kapcsolat Magyarország és az NBB között.
A Direkt36 tavaly szeptemberi cikke szerint Orbán-kormánynak elsősorban azért éri meg a részvétel, mert ennek köszönhetően alternatív forrásokhoz férhet hozzá. A bank hiteleinek segítségével olyan, akár politikailag is fontos projektek juthatnak támogatásokhoz, amelyekre az EU-tól nem lehet pénzt szerezni.
MET-csoport: a Tigáz megvásárlása. Vagy mégsem?
Az NBB potenciális befektetők számára készült prezentációjából kiderül: a MET-csoport 4,8 milliárd forintot kapott a banktól. Az NBB partnerei itt a Citibank és az Unicredit Bank voltak. A három bank összesen 35,82 milliárd forintot adott a MET-nek hét évre a "működés finanszírozására," ebből az összegből 4,8 milliárd forint jött az orosz banktól.
Érdekesség, hogy az Index , a Népszava és az Átlátszó PC-blogja is azt írja: a MET a Tigáz megvásárlásához kapta a hitelt az orosz banktól. Az Index belinkeli a vonatkozó közleményt és idézi Gurmai Zita MSZP-s képviselőt, aki szerint az NBB honlapja elárulja, hogy a Tigáz-üzlethez kellett a hitel. A közleményben azonban a Tigáz neve nem szerepel, csakúgy, mint a PC-blog bejegyzésében linkelt prezentációban sem. A prezentáció egy a Google által megőrzött, korábbi, orosz nyelvű verziójában még azonban szerepel, hogy az NBB segítette a MET tulajdonában álló MS Energy Holdingot a Tigáz megvásárlásában. A MET egyébként 2017 december végén jelentette be, hogy megvásárolta a Tigázt az olasz tulajdonosától, az ENI-től.
A magyar sajtóban jól dokumentált a MET különleges helyzete. A 2011-ben kezdődött üzleten kormányközeli üzleti körök és az orosz tulajdonosok egyaránt milliárdokat kerestek, amihez természetesen kellett a magyar kormány hathatós segítsége és a Kreml jóváhagyása is. Az ügyet a Corruption Research Center Budapest (CRCB) nevű korrupciókutató intézet is megvizsgálta és a 444 által ismertetett kutatás szerint arra jutott: piaci alapon nem lett volna értelme az egész MET-ügyletnek, azaz korrupció lehet a háttérben. A CRCB azt is megállapította, hogy az ügyletről felrajzolt kapcsolati háló központjában Csányi Sándor és Hernádi Zsolt álltak. "A hálózati pozíciójuk alapján a kormány-MVMP-MET ügyletre elméletileg ők bírhattak / bírhatnak a legkönnyebben befolyással."
A MET sztorijáról az Átlátszó is több cikket írt, mi mutattuk be először, hogy offshore cégeken keresztül Nagy György és Garancsi István is tulajdonosai a cégnek.
MOL
Szintén a befektetőknek készült prezentációból derül ki, hogy a Mol 20 millió eurós, azaz mai árfolyamon közel 6,3 milliárd forintos hitelt kapott. Ugyanezt Nyikolaj Koszov a Világgazdaságnak adott interjújában is megerősítette.
Hunent Zrt: víziszárnyas-feldolgozó Mélykúton
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, illetve az NBB vezetése is részt vette a mélykúti víziszárnyas-feldolgozó alapkőletételén, amely részben NBB-hitelgaranciával épült. A hitelt az orosz állami többségi tulajdonban álló Sberbank adta, a hitelgaranciát pedig az NBB – mint az a bank közleményéből és a Hunent vezetőjének nyilatkozatából is kiderül. Az NBB-közlemény szerint 7 milliárd forint hitelről van szó, de Koszov a fent idézett interjúban 40 millió eurót, azaz több mint 12 milliárd forintot említ.
A víziszárnyas-feldolgozó átadásán maga Orbán Viktor mondott beszédet, szavaiból pedig kiderül, hogy miért van ilyen kivételezett helyzetben a mélykúti családi vállalkozás: "Tudom, hogy önök mindig támogatták a nemzeti alapon álló kormányokat. Azt is tudom és köszönöm, hogy én is mindig számíthattam önökre. És láthatják: önök is számíthatnak ránk."
A Hunent-üzletet részletesen bemutató, a 24.hu-n megjelent cikk szerint "a Hunent elnöke és résztulajdonosa Kiss István, akit a Dél-Alföld erős emberei között tartanak számon." Az írás hozzáteszi: Kiss nem stróman, alulról kezdve építette fel üzletét.
OTP: a legfontosabb stratégiai partner
Az NBB honlapján több közlemény is megerősíti, hogy az OTP az orosz banknak már 2016 óta az egyik legfontosabb stratégiai partnere Magyarországon. A bolgár és romániai OTP-leányállalatok is együttműködnek a NBB-vel.
Szijjártó Péter Külgazdasági- és Külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter többször is találkozott Mihail Koszovval, az NBB vezetőjével. Egyik alkalommal mindkét magyar miniszter az OTP-együttműködés fontosságát emelte ki mind közül. Ez volt az a találkozó is, ahol a hivatalos beszámoló szerint felmerül: Magyarország szívesen látná, ha az NBB támogatná magyar cégek kubai terjeszkedését. Az OTP elnök-vezérigazgatója Csányi Sándor, aki múlt nyáron, a focivébé döntője előtt ott ült Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott.
Eximbank: már a csatlakozás előtt szerződtek
Még 2014 novemberében állapodott meg egymással a magyar Eximbank és az NBB arról, hogy az Exim egy 15 millió eurós hitelt nyújt öt évre az orosz banknak. Az NBB honlapja szerint a hitelkeretet arra használták, hogy az orosz bank olyan cégeket finanszírozhasson, amelyek NBB-tagországokban működnek és magyar árukat vagy szolgáltatásokat kívánnak vásárolni. (Magyarország ekkor még nem volt NBB-tag.) A pénzt közvetlenül az NBB, vagy egy közvetítő bank is kihelyezheti, és a projekt maximum 85 százalékát finanszírozhatja a hitel.
Gyógyszeripar
Az NBB támogatja az orosz és a magyar gyógyszeripart egy múlt heti közlemény szerint. Az NBB egy 1,5 milliárd rubel (ma árfolyamon körülbelül 6,47 milliárd forint) értékű viszontgaranciát nyújt egy fontos orosz gyógyszer-viszonteladónak, a Pharmaceutical Company PULSE LLC-nek. Az orosz gyógyszerkereskedő számtalan magyar gyógyszergyártól vásárol, az orosz cég kifizetéseire pedig a magyar OTP vállal garanciát. Az NBB-viszontgaranciának így az OTP és a magyar gyógyszergyárak egyszerre élvezik az előnyeit, nagyobb biztonságot jelent a számukra. A viszontgarancia két évre szól. A garanciát más NBB-tagországok gyógyszergyáraira is kiterjeszthetik.
Az orosz piacon jelentős a magyar Richter Gedeon gyógyszergyár jelenléte. Épp ezért nem meglepő, hogy egy 2016-os, az NBB és a magyar kormány által szervezett üzleti fórum tervezett programjában szerepelt Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója. Egy tavaly novemberi közlemény szerint pedig az NBB hazánkban tartózkodó képviselője az orosz-magyar gazdasági együttműködési bizottság ülése mellett megbeszéléseket folytatott a Richter Gedeon, a MOL és az Eximbank embereivel is – azaz a Richter valóban kiemelt figyelmet kap az NBB-től.
Takarékbank
2017. augusztus 1-jén a Takarékbank egy 4 milliárd forintos hitelkeretet kapott az NBB-től, három évre. Az ügylet célja, hogy "támogassa az IIB kölcsönkihelyezését forintban." Azaz a Takarékbankon keresztül helyez ki ennyi hitelt az orosz bank Magyarországon, forintban.
A Takarékbank tavaly óta már számos sajtóhír szerint "Mészáros Lőrinc közelében" van. A 24.hu értesülései szerint a Takarékbanknak fontos szerepe lehet egy OTP-konkurens óriásbank létrehozásában, amelynek szálai szintén Mészáros Lőrincnél futnának össze.
Azt pedig épp a héten jelentették be, hogy a Takarékbank megvenné a Budapest Bankot is.
Ilford Holding: az Invitel megvásárlása
A bank honlapja szerint az NBB a partner Unicredit Bankkal 7,750 milliárd forint hitelt hagyott jóvá 2017 június 5-én az Ilford Holdingnak az Invitel-cégcsoport megvásárlásához. A felvásárláshoz a kérvényt 2017 januárjában adták be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, melynek a februárban meghozott döntése engedélyezte az ügyletet.
A GVH-hoz benyújtott adatokból kiderül, az Ilford mögött tulajdonképpen a kínai állam áll. Az Ilfordnak a felvásárlás idején száz százalékos tulajdonosa a Cipruson bejegyzett Rotamona Limited volt, amelynek kizárólagos tulajdonosa a China Central and Eastern Europe Investment Co-Operation Fund II SCS SICAV-SIF. Utóbbi rövidebb neve a China-CEE Fund II., magyarul a Kínai-Közép-Európai Befektetési Alap II.
Ez az kínai-európai, úgynevezett 16 plusz 1-es együttműködés része, lényege pedig ígéretes, busásan megtérülő befektetési lehetőségeket keresni a térségben a kínai tőkének. Az eladó az Egyesült Királyságban bejegyzett Magyar Telecom volt (nincs köze a Deutche Telekomhoz, illetve a Magyar Telekomhoz). Alig hagyta jóvá a hitelt az orosz bank, az Invitel egy részét máris eladták: 2017 július 21-én bejelentették, hogy a Digi felvásárolná az Invitelt. Ez azonban csak a lakossági üzletágra vonatkozott.
A Zoom.hu akkor azt írta: a Digi nem csinált jó vételt az Invitellel, a reális ár duplájáért vette meg a céget. "Az Invitel-csoport 2017 elején új tulajdonoshoz került, aki az értékesebb vagyonelemeket (az optikai hálózatot, a hálózatépítési nyomvonaljogokat) a csoport egy másik cégébe, az Invitech Zrt.-be csoportosította át. A Digi az Invitel Távközlési Zrt.-vel csak a lakossági és kisvállalati ügyfeleket vette meg."
A Zoom szerint a Digi és az Invitel-csoport az adásvétel keretében kötöttek egy hosszú távú együttműködési megállapodást. Eszerint az Invitech Solutions hálózati és IT szolgáltatásokat nyújt a Diginek, legalább tíz évig, évente legalább 2,8 milliárd forint értékben. Ugyanez megfordítva is működni fog, a Digi szintén hálózati szolgáltatásokat nyújt az Invitechnek, tíz évig, évente átlag 500 millió forint értékben.
A még mindig nagyon értékes, a cégcsoportból az eladás előtt kiszervezett Invitech többségi tulajdonosa pedig továbbra is a Rotamona, azaz a kínai befektetési alap. Az Invitech pedig 2019-ben erősen számít az 5G-bizniszre. "Megtaláltuk a helyünket az 5G és az IoT világában. Mi itt a mobilszolgáltatók mögött állunk kulcspartnerként, a hálózatot építjük a számukra" nyilatkozta a napi.hu-nak David Blunck Invitech-vezérigazgató.
Polus Kft.
Az NBB 2016 nyári közleménye adta hírül: a bank beszáll egy Novoszibirszkben épülő csúcstechnológiás egészségügyi központ finanszírozásában. Az intézménynek Tomszk, Kemerovo and Altáj térségekben is lesznek épületei. A becslések szerint 16 millió eurós beruházásból 12 milliót finanszíroz az NBB hét évre adott hitele. A kivitelező pedig az orosz Top Atom Clinik LLC és a magyar POLUS Kft.
Az Oroszországban aktív és moszkvai irodával is rendelkező Pólus Kft honlapján azt írja magáról: “A Pólus Kft. a kelet-európai régióban tevékenykedik. [...] Szakemberei komoly külkereskedelmi és logisztikai tapasztalatokkal rendelkeznek és kiválóan ismerik a régió piacainak igényeit, különös tekintettel Oroszországra. A Pólus Kft. megalakulását követően élelmiszer- és feldolgozóipari berendezéseket és gyártósorokat, vagy kész gyárakat szállított és telepített. A piaci igények változásával áruszállítással és raktározással is foglalkozott. Az ezredfordulót követően az egyszerű áruszállítások mellett beruházások finanszírozásával és kivitelezésével is foglalkozik az egészségügy, kereskedelem, lakóingatlan, környezetgazdálkodás és energetika területén."
H2Q: Budapesti Műszaki Egyetem Q épülete
Az NNB és a H2Q-Építő Üzemeltetési, Építőipari és Szolgáltató Kft. 2016 júniusában írt alá egy megállapodást arról, hogy az orosz bank később egy maximum 16,455 millió eurós (ma árfolyamon körülbelül 5,2 milliárd forintos) hitelkeretet biztosít a magyar cégnek a Műegyetemmel kapcsolatos ingatlanprojektjéhez.
A hitelkeret 14 évig áll rendelkezésre 15 millió euró értékben. Emellett az NBB és a Műegyetem között egy külön megállapodás rendelkezik arról, hogy a PPP-konstrukció résztvevőjeként 1.455 millió eurót (körülbelül 458 millió forintot) biztosít a H2Q-nak fizetségként a szolgálataiért. A H2Q projektcég építette, adja bérbe és üzemelteti PPP-konstrukcióban a Budapesti Műszaki Egyetem Q épületét 2010 óta.
Közleményben reagáltak a vádakra
Az IIB tegnap közleményt adott ki, ebben reagáltak a Budapestre költözés kapcsán megfogalmazódott vádakra. A közlemény szerint a Nemzetközi Befektetési Bank nem kémszervezet, és nem is orosz, hanem nemzetközi pénzügyi szervezet, amelyet szuverén államok hoztak létre, öt EU-tagállamnak – Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország – együttes tulajdonosi részesedése több mint 50 százalék. A hírszerzéssel kapcsolatos gyanúsításokra azt mondták, hogy “az IIB létezésének majdnem 50 évében semmilyen ügyet nem regisztráltak, ahol a bank alkalmazottai valamely nemzetközi egyezményekkel összeegyeztethetetlen tevékenységben vettek volna részt".
Nyitókép: Nyikola Koszov és Orbán Viktor 2019 januárjában – fotó: Szecsődi Balázs/Miniszterelnöki Sajtóiroda
|
A MOL, a MET, az OTP és a Takarékbank is üzletelt már az orosz Nemzetközi Befektetési Bankkal
|
Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-mol-a-met-az-otp-es-a-takarekbank-is-uzletelt-mar-az-orosz-nemzetkozi-befektetesi-bankkal/
|
2019-03-21 20:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2015 márciusában a magyar sajtóban elsőként számoltunk be arról, hogy a kormány 600 millió forint uniós támogatást ad a felcsúti kisvasútra. Egy hónappal később megírtuk azt is, hogy az önkormányzat a helyi vasútállomás mellé csónakázótavat tervez, amit télen korcsolyapályaként szeretnének használni.
Mindez úgy derült ki, hogy a kisvasút kapcsán Felcsúton forgattak a német közszolgálati tévé, a ZDF munkatársai, akiknek dr. Sisa András, a helyi jegyző mesélt a tervezett fejlesztésről. Ezután kérdéseket küldtünk a tóval kapcsolatban a jegyzőnek, aki akkor még nem tudta megmondani, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, és milyen forrásból fog megvalósulni.
Orbánisztán: csónakázótó is lesz Felcsúton
Még alig csengett le a Felcsútra tervezett kisvasút híre, máris itt az újabb kilátásba helyezett fejlesztés a miniszterelnök kedvenc falujában: csónakázótó lesz a vasútállomással szemben. A tervek szerint a beruházást az önkormányzat valósítja meg, költségei egyelőre még nem ismertek a jegyző szerint, ám a télen korcsolyapályaként funkcionáló tó hozzájárul majd a környék turisztikai vonzerejéhez.
2019. március 16-án az mfor.hu írta meg, hogy Mészáros László felcsúti polgármester lakossági fórumot hívott össze március 18-ra, hogy ismertesse a helyiekkel a falu településrendezési eszközeinek módosítását. Az önkormányzat honlapján közzétett dokumentumban pedig a jegyző által már 2015-ben említett, záportározóból kialakított csónakázótó mellett egy mesterséges szigetről is szó van: “a tározó funkciója bővül: csónakázási lehetőséggel, illetve a „tározóban” egy kis mesterséges sziget is épül, melyet híd köt majd össze a 811. sz. főút melletti parkolóval, illetve ott felépítendő éteremmel, sportpályával”.
Az RTL KLub is ott volt a lakossági fórumon, és a videón látszik, hogy a mesterséges sziget már el is készült. A polgármester elmondta, hogy a tározó és a sziget kialakítására 200 millió forintos uniós támogatást nyert az önkormányzat. A falu honlapján a lakossági fórum másnapján meg is jelent egy közlemény a projektről.
Az RTL Klub riportja a felcsúti szigetről
Az EU-támogatásokat nyilvántartó kormányzati honlapon megtaláltuk a pontos adatokat: a felcsúti önkormányzat 2017 áprilisában 234,9 millió forint támogatást nyert a “Környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, Felcsúton (I. és II. ütem)” nevű projektre. A támogatási arány 100% volt, tehát a teljes összeget az EU adta.
A beruházás része volt a záportározó rekonstrukciója, és a felcsúti Csóka utca egy szakaszának vízrendezése. A fejlesztéseket ár- és talajvízvédelmi, valamint gazdasági és idegenforgalmi célokkal indokolta az önkormányzat. A teljes projektleírás itt olvasható (PDF), egy mondatot emelünk csak ki belőle:
“A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány által (…) 2015-ben támogatást nyert turisztikai, kisvasút létesítési projekt, jól kapcsolódhat, a mostani fejlesztésünkhez. Egyrészt a tározó környéki terület vízkár elleni védelmével, másrészt pedig, hogy a tározós, rekreációs, csónakázási, kikapcsolódási lehetőség idevonzhatja a turistákat, akik ha már eljöttek, biztosan felülnek a kisvasútra is.”
A felcsúti önkormányzat a beruházásra közbeszerzést írt ki, melyet 5 ajánlattevő közül 2017 májusában a Békés Drén Kft. nyert meg 168,3 millió forintért – ezt akkor a 24.hu meg is írta. A teljes összegből 149,5 millió volt a záportározóval és szigettel kapcsolatos munkálatok költsége, ezt azonban tavaly 148,9 millióra csökkentették.
A Békés Drén Kft.-ről már többször írtunk korábban: 2015-ben beszámoltunk róla, hogy 2010 óta ömlik a közpénz a Barkász Sándor tulajdonában lévő céghez, amely sokszor együtt dolgozott Mészáros Lőrinc vállalkozásával, de önállóan is sok közbeszerzést is nyert.
A Békés Drén Kft. felemelkedése: ömlik a közpénz Barkász Sándor vállalkozásához
Elképesztő fejlődésen ment keresztül a kormányváltás óta egy eddig jórészt ismeretlen cég, a Békés Drén Kft. A vállalkozás az elmúlt 5 évben konzorciumi partnereivel közösen majdnem 70 milliárd forintnyi állami megbízást nyert el, miközben a szocialista kormányzatok idején csak elvétve futott be közbeszerzéseken.
Az utóbbi években erős hullámzás látható a Békés Drén mérlegében: nettó árbevétele 2015-ben 19 milliárd forint volt, 2016-ban azonban már csak 1,9 milliárd, 2017-ben pedig 3,6 milliárd forint. A 2018-as adatok vélhetően jobbak lesznek majd, mert tavaly többmilliárd forint értékben nyert a cég tendereket önállóan vagy a Mészáros és Mészáros Kft.-vel közösen.
|
Milliárdos tendereket nyerő cég építette a felcsúti szigetet uniós pénzből
|
A felcsúti önkormányzat 234,9 millió forint európai uniós támogatást nyert egy utcaszakasz vízrendezésére, és a vasútállomás melletti záportározó rekonstrukciójára. Utóbbit csónakázótóként és korcsolyapályaként akarják használni, a közepén pedig egy mesterséges szigetet hoztak létre. A fejlesztést főként árvízvédelmi célokkal indokolják, de bíznak benne, hogy további turistákat vonz majd a kisvasútra is. A kivitelezésre kiírt közbeszerzést a Békés Drén Kft. nyerte, amely az elmúlt években többször nyert milliárdos tendereket Mészáros Lőrinc cégével, a Mészáros és Mészáros Kft.-vel konzorciumban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/20/milliardos-tendereket-nyero-ceg-epitette-a-felcsuti-szigetet-unios-penzbol/
|
2019-03-20 20:35:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Újabb nyomozásban érintett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Demecser önkormányzata és Váradi László fideszes polgármester. A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés mellett ugyanis immár költségvetési csalás miatt is nyomoznak – tudta meg a Magyar Hang. Lapunk ősszel cikksorozatban tárta fel Váradi és a képviselő-testületi tagok viszonyát, és mutattuk be a városvezető visszaélésgyanús ügyeit. Többek között megírtuk, hogy bár a polgármesteri tisztség betöltésének feltétele a vagyonnyilatkozat leadása, Váradi kitöltetlen, üres nyilatkozattal vezette a négyezer lelkes várost. Máskor az éj leple alatt az önkormányzat ipari csarnokát állíttatta fel a felesége nevére írt cég telephelyén. Ám furcsa módon itt, a telepen kellett levágni – bármiféle engedély nélkül – az önkormányzat által nevelt és a közkonyhára szánt disznókat is – a hús 30 százaléka azonban szűrén-szálán eltűnt. De kiderült az is, hogy iratokkal igazolhatóan hivatali visszaélés gyanúját felvetően utalványoztatott pénzt a helyi óvodát építő Nyírflop Holding Kft.-nek, a beruházáson mellesleg a közmunkásokat dolgoztatták.
Már írásaink megjelenésének idején is nyomoztak a hatóságok az önkormányzat gazdálkodásával összefüggésben. Aztán cikkeink után, októberben fordult a megyei rendőr-főkapitánysághoz és az ügyészséghez a feljelentéseiről elhíresült Tényi István. Miután a feljelentését befogadták, az emiatt indult eljárást egyesítették a már folyamatban lévő nyomozással. A napokban kerestük meg ismét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészséget az ügy haladásáról érdeklődve. Kiderült, hogy egyes, lapunk által bemutatott cselekmények miatt költségvetési csalás miatt is elrendelték a nyomozást. Az eljárást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytatja. Gyanúsítotti kihallgatás azonban egyelőre sem ebben, sem a hűtlen kezelés miatt indult eljárásban nem történt.
A demecseri polgármester ügyei az akkor az önkormányzatnál dolgozó és a Váradihoz korábban lojális jegyzőnek köszönhetően buktak ki. A testület bizottságot alakított, a vizsgálat idejére pedig felfüggesztették tisztségéből a városvezetőt. Noha cikkeinkben a polgármester számos gyanús ügyét bemutattuk, korántsem mindet.
Félmilliós állatok másfél millióért?
Mindenképpen tollhegyre való még például a 2017-ben a Start közmunkaprogramban furcsán beszerzett szarvasmarhák ügye. Az önkormányzat két-két hús- és tejelő szarvasmarha vásárlására nyert 1,6 millió forintot. A vételt intéző polgármester azonban ezek helyett négy, jóval olcsóbb üsző borjút vett. Az a kisebb gond volt, hogy a vásárlásra nem volt felhatalmazása és az állatok korukból adódóan akkor alkalmatlanok voltak mind a vágásra, mind arra, hogy tejjel lássák el a város konyháját. Amikor a vizsgálóbizottságban felvetették a polgármesternek, hogy húsmarha csak bika lehet, azzal védekezett, hogy „nincs ez annyira leszabályozva. Ez ilyen kísérlet”. A jószágoknak különben fülszámuk sem volt – anélkül nem lehet értékesíteni –, ráadásul egy helyi tenyésztő szerint a reális piaci értékük legfeljebb összesen 500 ezer forint lehetett. Ám a marhákért a polgármester 1,68 millió forintot fizetett, a szakvélemény szerint ezzel is egymillió forintos kárt okozva.
Váradi László felfüggesztése után derült ki az is, hogy az önkormányzat tart el két olyan lovat, amelyekről még az azokat gondozó közmunkások sem tudták, hogy kié, papírjaik sem voltak. Váradi erről azt mondta, hogy az önkormányzat csak kölcsön kapta a lovakat. Eközben kiderült, jelentős százalékban hullottak a telepen az állatok, de 2017–2018 telén a jószágok takarmányozása is gondot okozott.
A felsoroltak azonban csak néhány hónapig foglalkoztatták a képviselő-testület tagjait. Mint arról beszámoltunk, a testület fideszes többsége – dacára a feltárt visszás ügyeknek – kiegyezett a polgármesterrel. Így mára nemcsak a korábban követelt bíróság általi menesztése került le a napirendről, hanem a gyanús ügyei is.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/12. számában jelent meg, 2019. március 22-én.
|
Már a NAV is nyomoz a demecseri önkormányzatnál
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/03/25/mar-a-nav-is-nyomoz-a-demecseri-onkormanyzatnal/
|
2019-03-25 13:30:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Bár 2014 márciusában, azaz 5 évvel ezelőtt adták át a budapestieknek a meglehetősen mostoha körülmények közt megépült 4-es metrót, az építkezést végző kivitelezőkkel folytatott kártérítési pereknek máig nincs vége.
A 24.hu megtudta, hogy BKV Zrt. csaknem 12,5 milliárd forint kártérítést fizetett ki a bírósági eljárások eredményeként, ráadásul több per még folyamatban van.
Ezzel együtt a 4-es metró – átadása óta – körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább. Az összeg a kártérítési perek mellett a kormány jóváhagyásával kötött megállapodásokra, valamint a beruházásáért felelős DBR Metró Projektigazgatóság fenntartására ment el. A számla pedig bizonyosan még ennél is magasabb lesz.
Az 5 éves évforduló alkalmából a főváros tulajdonában álló BKV Zrt.-hez fordultunk közérdekű adatigényléssel a kártérítési perek állásáról érdeklődve. Válaszukból kiderült, hogy
összesen 47 kártérítési per indult a közlekedési társaság ellen.
A perek közül 40 zárult le, 7 van folyamatban.
Az eljárások többsége – 38 per – a nyilvánosság teljes kizárása mellett választottbíróság elé került.
A BKV 31 esetben fizetett kártérítést, összesen 12 milliárd 348 millió forintnyi közpénzt.
17 per a BKV teljes vagy részleges pervesztességével zárult.
13 eljárás a közlekedési társaság teljes vagy részleges pernyertességével ért véget.
5 eljárás ítélet nélkül megszűnt.
3 esetben a pernyertesség aránya 50-50 százalék.
Mindössze 2 per zárult egyezséggel.
A 4-es metró összköltségvetését egyébként 2012 végén 452,5 milliárd forintban állapították meg, és ebből a keretösszegből 67,5 milliárd forintot különítettek el a vállalkozókkal folytatott vitákra. Ebből – a tartalékkeret levonásával – 385 milliárd forint projektköltség adódik. Mint arról beszámoltunk, a 67,5 milliárd forintos keretet tavaly nyáron 38 milliárd forintra csökkentették a projekt lezárásáig várható szerződéses kifizetések alapján.
Utóbbi összegből fogyott el körülbelül 23 milliárd forint, tehát körülbelül 15 milliárd forint áll még rendelkezésre a folyamatban lévő perekre. Nem kizárt, hogy szükség is lesz az összegre, mert bár a még zajló eljárások a nyilvánosság teljes kizárása mellett, főként a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) mellett működő választottbíróság előtt folynak, néhány részletet sikerült kideríteni a folyó ügyekről.
Információink szerint a még hátralévő 7 per közül a legjelentősebb az alagútépítő társaság, vagyis a francia, német, osztrák és magyar cégek alkotta Bamco konzorcium által tavaly év végén indított kártérítési per, amelyben 35 millió euró, azaz 11 milliárd forint a tét.
A konzorcium jogi képviseletét értesüléseink szerint nem más látja el, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter résztulajdonában álló Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda.
A miniszter ügyvédi irodája korábbi – 2014-ben és 2015-ben indult – perekben is képviselte már a Bamco konzorciumot, amiről a még kormánytól független Magyar Nemzet számolt be 2017-ben.
A tárcavezető nevével fémjelzett iroda szerepvállalása több szempontból is pikáns. Egyrészt azért, mert miközben az állam képviseletében 2014-ben miniszteri posztra lépett Trócsányi, a tulajdonában álló ügyvédi iroda a Bamco képviseletében állami kártérítésért, így közpénzből fizetett sikerdíjért pereskedett a bíróságon.
Másrészt 2017-ben nyilvánosságra kerültek a 4-es metrót vizsgáló OLAF-jelentés (Európai Csalás Elleni Hivatal) részletei, amely megállapításai miatt 59 milliárd forintot visszafizetését helyezte kilátásba az Európai Unió. Akkor Varga Mihály akkori nemzetgazdasági (ma pénzügyminiszter) és Trócsányi László igazságügyi miniszter a 4-es metró beruházásával kapcsolatban feltárt korrupcióról és szabálytalanságokról tárgyalt Giovanni Kesslerrel, a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) főigazgatójával. A találkozó után a két tárca közleményben hangsúlyozta, az OLAF munkájának hatékonyságát támasztja alá a 4-es metróról készült jelentés is, amely
minden idők legnagyobb korrupciós botrányára hívta fel a magyar hatóságok figyelmét.
Vagyis áttételesen Trócsányi ügyvédi irodája is keres a Fidesz kormány által a minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön.
Úgy tűnik, a bizalom töretlen, ugyanis a néhány hónappal ezelőtt indult perben is a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviseli az alagútfúró konzorciumot. A 35 millió eurós pertárgyérték pedig jelzi, hogy az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
|
Öt éve adták át, de még mindig drágul a 4-es metró, a kormány közelében is keresnek rajta
|
Körülbelül 23 milliárd forinttal lett drágább átadása óta a 4-es metró, ebből csaknem 12,5 milliárdot kártérítésekre kellett kifizetni. Közben a Fidesz által minden idők legnagyobb korrupciós botrányaként emlegetett ügyön a kormány közelében is jól járnak. Az alagútfúró konzorciumot a nyilvánosság kizárása mellett zajló eljárások egy részében nem más képviseli, mint Trócsányi László igazságügyi miniszter ügyvédi irodája. A 24.hu értesülései szerint a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda vezényletével az alagútépítő társaság tavaly év végén újabb kártérítési pert indított a BKV ellen. A tét 35 millió euró, azaz további 11 milliárd forint, ekkora összeg esetében pedig vélhetően az ügyvédi sikerdíj sem lehet csekély.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/03/25/4-es-metro-dragul-korrupcio-bkv-bamco-karterites-igazsagugyi-miniszter-trocsanyi-ugyvedi-iroda/
|
2019-03-25 07:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából.
A sporttagozatos oktatási intézményt működés közben, több ütemben újítják meg, ami révén egy 16 tantermes általános iskolai és egy 8 tantermes sporttagozatos középiskolai oktatási egységgé bővül. A telken olyan edzőtermeket is kialakítanak, amelyek alkalmasak lesznek a helyi birkózó egyesületnek versenyek megtartására, de az iskolai testnevelési órákat is kiszolgálják.
A beruházás értékét eredetileg nettó 3,79 milliárd forintra becsülték, de a Fejér-B.Á.L. Zrt. 5,44 milliárdért kapta meg a munkát.
Ugyanígy vastagabban fogott a ceruza az érdi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) megépítésére kiírt tenderen is. Ott a szerződés eredetileg becsült összértéke 4,1 milliárd forint volt, a Mészáros-gyerekek cége pedig több, mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A Fejér-B.Á.L. mindkét projektnél sok alvállalkozót von be a munkák elvégzésébe, így a teljesség igénye nélkül, többek között a bontásnál, földmunkáknál, alapozásnál, zsaluzásnál, falazásnál, vakolásnál, illetve acélszerkezeti vagy épületgépészeti munkáknál is.
A tájékoztatóban szerepel az is, hogy az ellenszolgáltatás fedezetét a Modern Városok Program keretében a kormány biztosítja. „A támogatási intenzitás a projekt elszámolható összköltségének 100 százaléka, továbbá, hogy a projekt szállítói finanszírozással nem érintett.”
A felcsúti milliárdos gyerekeinek cégével kapcsolatban megírta az Átlátszó, hogy a Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által 2015 júniusában alapított Fejér-B.Á.L még abban az évben az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2018-ban pedig arról számoltunk be, hogy a vállalkozás napi egymillió forintnál is több nyereséget termel.
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
|
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/21/a-becsult-koltsegnel-33-milliarddal-dragabban-dolgozhat-meszaros-gyerekeinek-cege-erden/
|
2019-03-21 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
42200 panel telepítésével, 24,5 hektáros területen létesítene 10,1 megawattos napelemparkot Herend határában a White Energy Kft. A tervek szerint a parkot 2019 novemberében üzemelnék be, az áramot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. venné át tőlük.
Napelemparkból ez elég méretesnek számít, Magyarország legnagyobb napelemparkja Paks mellett 51 hektáron 20,6 megawatt áramot termel.
A 2013-ban alapított, addig egy fillér bevételt sem termelő cég 2017-ben került új tulajdonoshoz, ekkor vásárolta ki Sájer Gábor Mudra Kálmán és Késely Dezső üzletrészét, és lett fele-fele arányban tulajdonosa a cégnek Kosik Jánossal. Kosikot korábban Simicska Lajos köreihez sorolták, de mostanában inkább Tállai András NAV-vezér focicsapatának szponzoraként tűnt fel.
|
Óriási napelemparkot építene Herend határában Tiborcz István egykori üzlettársa
|
42200 panel telepítésével, 24,5 hektáros területen létesítene 10,1 megawattos napelemparkot Herend határában a White Energy Kft. A tervek szerint a parkot 2019 novemberében üzemelnék be, az áramot az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. venné át tőlük.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/27/oriasi-napelemparkot-epitene-herend-hataraban-tiborcz-istvan-egykori-uzlettarsa
|
2019-03-27 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Bő másfél évvel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság záróünnepsége után elkezdték tényleg aktívan leépíteni az eseményt szervező Bp2017 Kft-t. A társaságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy április 1-jétől már csak 12 alkalmazottjuk lesz, miközben tavaly decemberben még 135-en voltak. A munkavállalóktól fokozatosan válnak meg, hiszen az adóhatóság elérhető adatai szerint jelenleg a vállalatnak még mindig 63-an dolgoznak, néhány hete pedig még 99 volt a létszám.
Az eredeti tervek szerint a cégtől már 2017 őszén el kellett volna küldeni az emberek többségét, és csak egy kisebb gárda maradt volna, amely a társaság végelszámolását intézi. Ez azonban több okból sem így alakult.
A Bp2017 Kft-nél lapunknak most azt írták, hogy a Duna-Dagály Sportkomplexum üzemeltetéséhez kellett 135 ember.
Ez eredetileg nem az ő feladatuk lett volna, csak a döntéshozók valamiért nem gondolkodtak előre, így a vb utáni időszakban parlagon maradt volna a 43 milliárd forintból épített uszoda. Szerencsére egy kormányközeli cég 50 millióért vállalta a világbajnokságot követően még négy hónapra az üzemeltetést, utána pedig a Bp2017 vette át a feladatot egészen 2018 utolsó napjáig.
A tartósan magas létszámnak azonban valószínűleg nem ez volt az egyetlen oka. Ez a Duna Aréna jövőbeli fenntartási költségei szempontjából valószínűleg jó hír, hiszen ha 135 ember kell a munkához, akkor elég nagy közpénzégető lenne a komplexum, a szervezőcég működéséről azonban nem állít ki túl szép bizonyítványt.
Tavaly ugyanis utólag azzal magyarázták a Bp2017 Kft. létszámnövekedését, hogy – a számos céget ért kritika ellenére – a vállalat hosszabb távon megmarad, és a nagyobb hazai rendezésű sporteseményeket fogja majd össze. Eredetileg erről szó sem volt, a társaságot projektcégként, a vizes vb szervezésére hozták létre, csak tavaly tavasszal módosították az alapszabályt. Az új cél szerint lényegében minden
„Magyarországon rendezendő sport, kulturális, tudományos, turisztikai, vendéglátó, vagy egyéb nagyobb fontosságú nemzetközi és hazai eseményt” ők szerveztek volna.
Ezért egy éve erősen felpumpálták a vállalatot, de időközben változtak a tervek. A Bp2017 Kft-nek annyira rossz volt a brandje, hogy még fideszes körökben sem vállalták szívesen. Ráadásul időközben a vállalatért korábban felelős Seszták Miklóst is kitették a kormányból, ez pedig végleg megpecsételte a társaság sorsát.
A sportesemények szervezésére egy teljesen új állami vállalatot alapítottak, a Bp2017-et pedig már rég beszántották volna, ha teljesen rendben vannak a pénzügyek, de állítólag nem voltak. Annyi bizonyos, hogy a vizes vb szervezője fél évvel a törvényi határidő után tette csak közzé üzleti beszámolóját a világbajnokság évéről, és sok köszönet abban sem volt. Arról nem is beszélve, hogy a számokat még könyvvizsgáló sem ellenőrizte, holott jogszabály szerint kellett volna.
Mindenesetre a plusz feladatok nélkül szakértők szerint teljesen érthetetlen, miért működött még a vb után is másfél évig ilyen magas létszámmal a cég. A vállalatra ebből a szempontból az sem vet jó fényt, hogy a társaságot ténylegesen irányító gazdasági igazgató, Balogh Sándor több közeli ismerőse is munkát kapott ott.
A Bp2017 most arról tájékoztatta lapunkat, hogy az április 1-től az ügyvezetői iroda, a HR és gazdasági igazgatóság, illetve a Duna Aréna büféjének alkalmazottai maradnak csak. Ennek a tucatnyi embernek a dolga lesz, hogy levezényelje a végelszámolást, ami az EMMI-vel történtő elszámolások lezárása után indulhat el.
Ezzel egy állami sportrendezvény-szervező cég kiesik, de még így is marad elég. A kormány ugyanis hiába hívta életre a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, nem ők fognak felügyelni minden eseményt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKáoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeketNagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.
Sőt, náluk sem megy minden zökkenőmentesen: értesüléseink szerint a cég januárban kinevezett ügyvezetője, Mezei Dániel már távozott is a pozíciójából, helyét a MOB nemzetközi igazgatója, Nagy Zsigmond vette át.
|
Lassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcég
|
Bő másfél évvel a 2017-es budapesti vizes világbajnokság záróünnepsége után elkezdték tényleg aktívan leépíteni az eseményt szervező Bp2017 Kft-t. A társaságnál lapunkat arról tájékoztatták, hogy április 1-jétől már csak 12 alkalmazottjuk lesz, miközben tavaly decemberben még 135-en voltak. A munkavállalóktól fokozatosan válnak meg, hiszen az adóhatóság elérhető adatai szerint jelenleg a vállalatnak még mindig 63-an dolgoznak, néhány hete pedig még 99 volt a létszám.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190327/lassan-veget-a-2017-es-budapesti-vizes-vb-120-embert-iden-epit-le-az-allami-szervezoceg/
|
2019-03-27 13:36:48
| true | null | null |
G7
|
Sikerült egy olyan ügylettel tőkét emelni a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.-ben, amely több mint 3000 milliárd forintra értékelte fel a vállalatot. Ez alapján a társaság Magyarország második legértékesebb cége, a sportban pedig az egész világon nincs párja.
A cégiratok szerint a vállalat közgyűlése február közepén döntött arról, hogy két darab ezer forintos névértékű részvényt bocsát ki, és ezzel 20 007 000 forintra növeli a cég alaptőkéjét. A részvényeket lejegyző Ferencvárosi Torna Club azonban nem kétezer forintot fizetett a 0,01 százalékos tulajdonrészt megtestesítő papírokért, hanem 300 milliót. Azaz egy ezer forintos névértékű részvényt (amilyenből több mint húszezer van a cégnek) 150 millióért jegyeztek le.
Ezzel a tranzakcióval nagyjából 3001 milliárd forintra értékelték a Fradi labdarúgócsapatát.
Csak összehasonlításképpen: az ország legértékesebb cége, a tavaly 318 milliárd forintos nyereséget produkáló OTP piaci kapitalizációja durván 20 százalékkal magasabb ennél, a Mol azonban már 250 milliárddal kevesebbet ér, mint a Fradi a tőkeemelés alapján. A paksi atomerőműre kapott orosz hitelt meg tulajdonképpen egy az egyben ki lehetne fizetni a Fradival.
Talán ennél is szemléletesebb, hogy az ügylet magasabbra értékelte a magyar bajnokság éllovasát, mint amennyire a Manchester United, a Real Madrid és a Barcelona együttes értékét becsülte tavaly a KPMG. Sőt, a Fradi még a világ legértékesebb sportcsapatánál, a Dallas Cowboysnál is kétszer többet ér.
Egészen pontosan többet érne, ha a tőkeemelés piaci alapú tranzakció lett volna, de természetesen nem az volt. A lépésre minden bizonnyal azért került sor, mert a Fradinak forrásbevonásra volt szüksége, vélhetően megszorultak. A cégtől megkérdeztük, hogy valóban ez volt-e az ok, illetve, hogy hogyan sikerült a 2018-as üzleti évük, ám megkeresésünkre nem kívántak reagálni.
Mindenesetre egy labdarúgócsapat ilyen típusú finanszírozása több szempontból is aggályos lehet. Az FTC Labdarúgó Zrt. legnagyobb tulajdonosa a részvényeket most is aranyáron lejegyző FTC*Rajtuk kívül a Fotex Holdingnak van még egy minimális, 0,01 százalékos tulajdonhányada., amely viszont jelentős részben állami támogatásokból működik. Így a túlárazott részvényvásárlás egy amúgy is közpénzzel tömött focicsapat közvetett állami támogatásaként is értelmezhető. Ezt pedig – amellett, hogy rossz az optikája – az Európai Labdarúgó-szövetség sem szereti.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBurkolt állami támogatás lehet a Fradi rejtélyes kétmilliárdjaLehet, hogy nemzetközi kupában sem indulhatna a Fradi, már ha az Európai Labdarúgó-szövetség komolyan venné saját szabályait.
Ráadásul a mostani közgyűlési jegyzőkönyv szerint nem is ez volt az első eset, hogy az FTC így jegyzett le részvényeket. Van olyan ezer forintos részvény, amit egy 1,1 milliárdos nem pénzbeli betét rendelkezésre bocsátásáért kapott a klub. Ez már 22 ezer milliárd forintra értékelné a vállalatot, ami a teljes magyar GDP bő fele, és aminél mindössze nagyjából 150 cég ér többet az egész világon. A Mercedeseket gyártó Daimler és a Vodafone például nincs köztük.
Az persze nem újdonság, hogy a Fradi focicsapatát – ahogy a teljes magyar futballt – folyamatosan tömik állami forrásokkal. Az élvonalbeli csapatok bevételének töredéke jön ténylegesen piaci forrásból, a többi nyílt vagy burkolt állami támogatás*Mint például az állami cégek hirdetései vagy a közmédia által masszívan túlárazva megvett közvetítési jogok.. Nincs ez másképp az FTC Labdarúgó Zrt.-nél sem, amely ráadásul eddig is jelentős közpénzhez jutott közvetetten, az FTC-n keresztül is. Korábban azonban ez tulajdonosi támogatás formájában érkezett, most valamiért más módját választották a pénz átcsorgatásának.
Persze az érdekes kérdés, hogy miért van szükség ilyen megoldásokra, amikor a Fradi bevételei brutális mértékben emelkedtek az elmúlt években. Tavalyelőtt a csapat 5,37 milliárd forintból gazdálkodhatott, szinte pontosan annyiból, mint amennyit 2010-ben a két akkori leggazdagabb klub kivételével a teljes liga behúzott. Pedig kilenc éve még 16 csapatos volt az élvonal.
|
Íme, a világ legértékesebb sportvállalkozása, a Ferencvárosi Labdarúgó Zrt.
|
A Fradi focicsapatát többre értékelték, mint amennyit az MU, a Real Madrid és a Barcelona együtt ér. A paksi orosz hitelt pont ki lehetne fizetni ennyi pénzből.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190324/ime-a-vilag-legertekesebb-sportvallalkozasa-a-ferencvarosi-labdarugo-zrt/
|
2019-03-24 14:18:00
| true | null | null |
G7
|
Újra lecsapott az EU pénzére a DFT Hungária Kft. és a körülötte létrejött céghálózat.
Ezen cégek specialitása az, hogy teljes abszurd, felesleges és erősen kamugyanús képzéseket, illetve értelmetlen és nagyon sokszorosan túlárazott programokat szerveznek uniós pályázati pénzből, önkormányzatoknak.
Szinte képtelenség utólag ellenőrizni, hogy ezeket tényleg megtartják-e, de az sem jobb, ha igen.
Mindezt EU-s pályázatokon osztott közpénzből, pont azoktól a magyaroktól elvéve az esetleges kitörés lehetőségét, akik a legjobban rászorulnának
Egyes programjaik Hadházy képviselő szerint már annyira abszurdak, mintha szándékosak gúnyolódnának ezáltal az elesetteken.
Miután Hadházy és több oknyomozó oldal a múltban többször is leleplezte őket, visszahúzódtak, de Hadházy most kiderítette, hogy újra aktívak, sőt egyenesen virágoznak.
Kis falvak, leszakadó térségek, halmozottan hátrányos helyzetű lakosok. Az ember azt hinné, hogy ezekben aztán nincsen pénz. Először néhány konkrét példán mutatnám be, hogy ez mennyire nincs így.
Nincs tutibb üzlet a háromórás autómentes napnál, főleg ott, ahol úgysem autózik senki
Gersekarát egy durván 600 fős Vas megyei falucska. Két párhuzamos utcából és egy azokat összekötő rövidebből áll. A település mérete miatt értelme sem lenne autóval járni itt, nem is teszi senki. A cégháló egyik tagja itt tart 3 órás „autómentes napot” 500 ezer forintért.
A EU-pénzosztások történetének legrövidebb táborozása
Gyenesdiás és több környékbeli falu együtt nyert meg egy pályázatot, ami 40 millió forintot jelent 40 darab pár órás esemény megrendezésére. A gyakorlati munkát itt is a főszereplő cégcsoportra bízták. Sok kisgyerekes szülő nem kis problémája, hogy a gyereke nem bír/hajlandó idegenben aludni, így lehetetlen elküldeni nyári táborba. Ezt a problémát bravúrosan oldják meg a projektben résztvevő, 800 fős zalai Karmacson, ahol a szervezőknek 1 millió forintot hozó „nyári zenetábor gyerekeknek” összesen 4 órán át tart, a tartalma meg annyira klassz, hogy inkább idézem:
„A rendezvény során a gyerekeknek lehetőségük nyílik megismerkedni kisebb zenei eszközökkel”.
Két egymilliós bőrt ugyanarról a májusfáról
Az ilyen álprogramok egyik nehézsége, hogy egy idő múlva nehéz lehet újat kitalálni. Az 1000 lakosú zalai Várvölgyön ezt úgy oldották meg, hogy 1-1 millió forintot vesznek fel erre a két, egymástől gyökeresen (szándékos a szóvicc!) eltérő, májusfa-központú programra. A technikát nevezhetjük EU-pénz-klónozásnak is:
1.) „Májusfa állítás és anyák napja
Az Ajánlattevő a rendezvényt 1 alkalommal szervezi meg, 35 fő részére, minimum 4 órás időtartamban. Tartalom: A hagyományosnak számító májusfa állítás áll a rendezvény középpontjában, emellett az anyák napjára készülhetnek a résztvevők, ahol lehetőségük lesz kosárfonásra is."
2.) „Májusfa kitáncolás
Az Ajánlattevő a rendezvényt 1 alkalommal szervezi meg, 35 fő részére, minimum 4 órás időtartamban.Tartalom: A rendezvény alkalmával a hagyományos májusfa állítás és kitáncolás mellett kosárfonás is fogja színesíteni a szervezett programokat.”
Hogy pontosabban el tudd képzelni, mi kerül ebben darabonként egymillióba, itt a 2017-es májusfa-kitáncolásról forgatott remek tényfeltáró videó:
Az egymillió forintos éjszakai túra
Várvölgy a jelek szerint nemcsak falu, hanem egy EU-pénzektől duzzadó tőgy is egyben, itt ugyanis sima éjszakai túrát is szerveznek uniós ingyenpénzből, egymillió forintért.
A legendás Zalaszántói Egészségmegőrző Alma
A szintén aprócska, 950 lakosú Zalaszántón minden ráköltött fillért megér abból a 100 millióból a Szántói Egészségmegőrző Nap. Ezen ugyanis, a csodás „műszaki leírás” szerint
„(...) előadásokat hallgathatnak meg a résztvevők az egészséges életmód jegyében, ahol többek között kis- és nagyüzemi almatermelésről lesz szó Dick Maurick előadásában.”
Azon felül, hogy a kis- és nagyüzemi almatermesztés milyen egészséges lehet a friss levegőn, érdekesség még, hogy a „Dick Maurick” egy olyan, a mai világban igen ritka név, amire egyetlen találat sincsen a Google keresőben.
Az európai történelem legdrágább meséje és legdrágább ingyenreklámja
Balatonföldvár környékén maga a hálózat anyacége, a DFT Hungária nyerte el 53 órányi rendezvény megszervezését durván 29 millió forintért, vagyis óránként több, mint félmillióért. És hogy mikért lehet manapság Magyarországon 500 ezret felnyalni egyetlen óra alatt? Tökéletes példa erre az „Anyatejes Világnap” nevű rendezvény. Ami 3 órás, ami alatt lemegy 3 darab egyenként 1 órás előadás, darabja vastag félmillióért. Konkrétan a következők:
„1 előadó bemutatja Helen Doron English nyelvtanulási módszerét”. Vagyis közpénzből kapnak 500 ezret, hogy egy kisgyerekeket oktató magán nyelviskolát reklámozzanak. Felhívnám a figyelmet a néhány évesek angolra tanítása és az anyatej között fennálló tagadhatatlan összefüggésre.
„1 előadó mesét mond”. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: az európai adófizetők 540 ezer forintjából, amit jól is el lehetett volna költeni a szegényekre és kisfalusiakra. De a mesék remélhetőleg legalább a szoptatásról szólnak.
„2 előadó, akik olyan eszközöket mutatnak be, amik megkönnyítik az édesanyák mindennapjait”.
Úgy fognak önéletrajzot írni, mint a világon kevesen
A sok abszurd, pár órás programhoz képest néha az ellenkező véglet ejti ámulatba az embert. A Zala megyei Reziben egymillióért szerveznek önéletrajzíró tanfolyamot a legelesettebbeknek. A szervezők szép szavaival:
„Tartalom: az önéletrajz megírása az első és legfontosabb lépés az állásra való jelentkezés előtt, ezért szükséges kiemelt figyelmet fordítani a megírására, annak érdekében, hogy figyelemfelkeltő legyen és egyben jó benyomást keltsen. A képzések alkalmával a résztvevőknek példaönéletrajzok elemzésével elsajátíthatnak olyan technikákat, ami hasznukra válhat saját önéletrajzuk elkészítésénél."
Csakhogy ez a tanfolyam 30 órás! Ha ezt tényleg megtartják és nemcsak jelenléti íveket írogatnak alá, a túlképzett résztvevők a végén úgy fognak önéletrajzot írni, mint Winston Churchill, Vas István vagy Ozzy Osbourne.
Ezek mind kiragadott példák voltak abból a rengetegből, amiket Hadházy Ákos független képviselő szedett össze korrupciós oknyomozásai közben. De itt az ideje megismerkednünk a főszereplőkkel.
Klasszikus módszerekkel dolgozik EU-pályázatok és a közbeszerzések veteránja
A fent emlegetett példák mindegyikében ugyanaz a cég, a DFT Hungária Kft, illetve a hozzá kapcsolódó jó pár cégből álló hálózat a főszereplő - magyarázta Hadházy Ákos. (A szatellitcégek jellemzően a DFT alkalmazottainak tulajdonában vannak.) Ők alapvetően két csatornán keresztül jutottak jó pár milliárd forintnyi EU-pénzhez az elmúlt években és a fent részletezett friss esetekben is:
Bizonyos esetekben maga a DFT vagy valamely hozzá kapcsolódó cég nyert direktben EU-s pályázatot.
Sok esetben maga a pályázó névleg ugyan egy helyi önkormányzat vagy több helyhatóság szövetsége volt, de magát a pályázatot valójában a DFT-érdekkör készítette el és a konkrét megvalósításra végül velük szerződött le az önkormányzat.
Amikor az utóbbi volt a felállás, vagyis amikor a fizetős munkát közbeszerzési eljárással adta ki a győztes önkormányzat, a verseny Hadházy Ákos szerint igazából álverseny volt, amennyiben a Hálóhoz tartozó cégek indultak el „egymás ellen”. Ha egyáltalán szerveztek közbeszerzést, mert előfordult, hogy ezt is megkerülték.
Hogy mekkora összeget szerezhettek meg összesen? Ezt csak megbecsülni lehet, de támpontok azért akadnak. Az Átlátszó ebben a pont két éve írt tényfeltáró cikkében például azt írja, hogy a DFT-kör az azt megelőző 3 évben „legalább 6 milliárd forintot pályázott össze”. Egy másik átlátszós cikk szerint 2006 és 2015 között a hálózat mintegy 10 milliárd forint pályázati forrást nyert el.
Amikor a fenti, darabonként pár százezer vagy 1-2 millió forintos, vagyis bizonyos értelemben piti összegről szóló példákat olvasod, érdemes nem elfelejteni, hogy ezek eleve jó pár ilyen eseményt/képzést jelentő csomagpályázatok és a rengeteg kisebb összegből előbb tíz- és százmilliók, évek alatt pedig milliárdok lesznek.
Ráadásul ennél a műfajnál a legnehezebb utólag bebizonyítani, ha mondjuk még azt az abszurd eseményt sem tartották meg valójában, amivel pályáztak. Ha ugyanis vannak aláírt jelenléti ívek - márpedig jellemzően vannak - akkor sem az aláíratóknak, sem az aláíróknak nem érdekük elfecsegni, hogy ha mondjuk nem is képezték őket semmire, csak megkérték őket egy aláírásra. Ki vádolná meg saját magát okirathamisítással?
Rajtuk kívül soha senki nem volt ennyire őszinte
„A pályázati rendszer ma így működik Magyarországon. Lejön, és azt mondja, hogy én kompletten megcsinálom neked, megnyerem neked, de én hozok mindent. És ha nem, akkor megyek egy várossal odébb.”
Ezt Ács Rezső, Szekszárd akkori fideszes polgármestere mondta 2012-ben, a színfalak mögött, egy másik képviselő kérdésére, miszerint miért kellett egy bizonyos közbeszerzést túlárazni. A beszélgetés azért lett híres, mert Hadházy, akkor még fideszes önkormányzati képviselőként rögzítette, majd publikálta a hangfelvételt.
A DFT-csoport viszont arról is híres, hogy nem ennyire titkolózó: volt legalább egy alkalom, 2008-ban, amikor az egyik vezetőjük az EU-pénz-síbolás-pályázás történetében egészen példa nélkül álló módon jegyzőkönyvbe mondta, hogy milyen módszerekkel dolgoznak. És ezek a módszerek kísértetiesen megegyeztek az Ács által emlegetettekkel. Illetve pontosan ugyanazok voltak, mint a Tiborcz István-féle Elios bűnügyeiben:
egy cég azzal keres meg önkormányzatokat, hogy ha hajlandók elindulni egy pályázaton, amiről addig nem is tudtak, akkor a cég ingyen megcsinálja helyettük az egész pályázatot, beadja, megnyeri, nekik szalmaszálat nem kell keresztbe tenniük, kivéve persze annyit, hogy a végén a céget bízzák meg a munka tényleges elvégzésével. Jellemzően jóval drágábban, mint amennyibe az adott dolog/szolgáltatás normál piaci alapon került volna.
Még 2008-ban, szocialista kormányzás alatt történt a már akkor fideszes irányítás alatt álló Tolna városában, hogy a közgyűlésben szóba került, hogy egy cég, a DFT Hungária, azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy lenne itt egy szervezetfejlesztési pályázat, amin elindulhatnának. És Csikesz Tamás, a DFT ügyvezetője teljes nyugalommal jegyzőkönyvbe mondta, hogy mit ajánlanak: (itt olvasható az egész, a június 12-i ülés a dokumentum közepe táján szerepel)
„Mi 100% kockázatot vállalunk a pályázattal kapcsolatban, hiszen azt ingyen elkészítjük, semmilyen költséget nem számolunk fel, csak egy kötelezettségvállalást kérünk, arra az esetre, ha a Hivatal a pályázaton nyer. A kötelezettségvállalás ebben az esetben a projekt megvalósítását is csak a DFT-Hungária Kft. végezheti.”
Tehát nyíltan elmondta a lényeget, miszerint a győzelemért cserébe a megbízatást kérik. Csakhogy van itt egy kis probléma, mármint azon kívül, hogy ez törvénytelen. Az ilyen megbízatásokat egy önkormányzat általában csak közbeszerzési pályázaton adhatja ki. Ilyenkor hogy lehet biztosítani, hogy tényleg a DFT fusson be?
Takács János képviselő rá is kérdezett:
„A határozatban azt látom, hogy a Képviselő-testület nyertesség esetén […] a DFT-Hungária Kft-vel kíván együttműködni, amennyiben […] nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni a szolgáltatás megrendelésére. A kérdésem az lenne, hogy mitől függ az, hogy kell-e majd közbeszerzési eljárást lefolytatni, avagy sem, illetve, hogy megfelel-e a jogszabályoknak, ha ezzel a tartalommal írjuk alá a szerződést?”
Mire Csikesz teljes nyíltsággal javaslatot tett egy klasszikus, törvénybe ütköző közbeszerzési csalásra, konkrétan a megbízás részekre szedésére, hogy annak darabjai külön-külön már a közbeszerzési értékhatár alá essenek:
„Véleményem szerint, amennyiben a pályázati összegen belül külön-külön számítjuk a képzés, az árubeszerzés, és az elemző szolgáltatás összegét, úgy lehetőség van arra, hogy elkerüljük a közbeszerzési eljárás lefolytatását.”
De arra is volt megoldása, ha mindenképp ki kell írni a pályázatot:
Hadházy - aki az egész ügyet a csütörtöki, Korrupciófó nevű tájékoztatóján hozta nyilvánosságra - a 444-nek összefoglalóan ezt mondta:
„A legnagyobb aljasság a legszegényebbek pénzét ellopni. Az ügy rendszerszintű csalásra utal: ezeknek az EU pénzeknek az elosztása sem történhetett nagyon máshogyan, mint hogy a DFT cég ajánlotta fel szolgálatait már jóval a közbeszerzés kiírása előtt. A magyar ügyészséghez nincs értelme fordulni, persze, az OLAF -nak mindenesetre elküldöm a részleteket. Ez persze semmire sem megoldás, az igazi megoldást csak az Európai Ügyészséghez csatlakozás jelenthetné”.
|
Négyórás zenei tábor, háromórás autómentes nap, mesemondás félmillióért
|
Újra lecsapott az EU pénzére a DFT Hungária Kft. és a körülötte létrejött céghálózat. Ezen cégek specialitása az, hogy teljes abszurd, felesleges és erősen kamugyanús képzéseket, illetve értelmetlen és nagyon sokszorosan túlárazott programokat szerveznek uniós pályázati pénzből, önkormányzatoknak. Szinte képtelenség utólag ellenőrizni, hogy ezeket tényleg megtartják-e, de az sem jobb, ha igen.
Mindezt EU-s pályázatokon osztott közpénzből, pont azoktól a magyaroktól elvéve az esetleges kitörés lehetőségét, akik a legjobban rászorulnának. Egyes programjaik Hadházy képviselő szerint már annyira abszurdak, mintha szándékosak gúnyolódnának ezáltal az elesetteken.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/28/negyoras-zenei-tabor-haromoras-automentes-nap-mesemondas-felmillioert
|
2019-03-28 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A tiszakécskei Vakond Via Kft. nyerte azt a tendert, amit a Magyar Közút Nonprofit Zrt. (MK) a kezelésében lévő 32 ezer kilométernyi út fagymentesítéséhez szükséges só beszerzésére írt ki. A Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának, a Duna Aszfalt tulajdonosaként saját jogon is ismert Szíjj Lászlónak és a Habony Árpád szlovéniai médiaterjeszkedését finanszírozó Varga Károlynak a tulajdonában lévő cég több mint 12 milliárd forintért szállíthat az állami vállalatnak a következő két évben.
Ez az ár 1,3 milliárd forinttal több, mint amennyiért korábban végezte a munkát éppen az a cég, amely mostantól már Szíjjék alvállalkozójaként csinálhatja tovább.
Ez a megrendelés még nekik sem kis tétel, különösen, hogy a Vakond Via eddig egészen másban utazott. A társaság 2017-ben szinte pontosan akkora bevételt ért el, amekkorát most ez az üzlet hozott nekik, de annak a többségét még építőipari munkákból és közvetített szolgáltatásokból szerezték. Sőt, korábban nem is szerepelt a cég egyébként jelentős számú tevékenységi köre között olyan, ami alapján útszóró sót szállíthatna, a „vegyestermékkörű nagykereskedelmet” csak az idén januárban vették fel a tevékenységek közé.
Szíjj és Varga cége nem is vállalta önállóan a feladatot, alvállalkozóként két másik céget is bevontak a pályázatukba. Ezek közül az egyik pedig éppen az a Suller Kft., amely a korábbi években maga is indult a Magyar Közút közbeszerzésein, sőt többször be is futott, így az elmúlt években saját jogon már sok ezer tonna sót szállított az állami cégnek.
Ezúttal azonban valamiért nem önállóan, hanem a sok tapasztalattal nem rendelkező Vakond Via alvállalkozójaként vettek csak részt a tenderen. Amit így Szíjjék könnyedén meg is nyertek, mivel az övéken kívül más ajánlat nem érkezett. A Suller Kft-t megkérdeztük a váltás okairól, de egyelőre nem kaptunk választ.
Az új partner egyébként a következő két évben 440 ezer tonna „összetapadás gátló anyaggal bekevert ömlesztett útszóró sót” szállíthat le az MK-nak. Ekkora mennyiséggel Budapest belvárosát 8 centiméter vastagon lehetne beborítani. Ám ez csak elsőre tűnik soknak. A Magyar Közút által fenntartott utak területe ugyanis több mint kétszerese a teljes fővárosénak, így valóban rengeteg sót használnak.
Az idei téli szezonban például a cég tájékoztatása szerint 162 ezer tonna fogyott, egy évvel korábban pedig ennél is 100 ezerrel több. A 440 ezer tonna két évre tehát nem tűnik soknak, különösen úgy, hogy ha nem használják fel a teljes mennyiséget, akkor a szerződést még egy évvel meg lehet hosszabbítani.
A 440 ezer tonna egyébként azt jelenti, hogy a Magyar Közút átlagosan nagyjából 28 ezer forintot fizet egy tonna sóért*a közbeszerzést két részletben írták ki, így a Vakond Via 253 ezer tonnát 28100, 187 ezer tonnát pedig 27800 forintért szállít, ami finoman szólva sem tűnik kevésnek. Egy évvel korábban a beszállítók – köztük a már emlegetett, most alvállalkozóként közreműködő Suller Kft. – ennél 12 százalékkal alacsonyabb, nagyjából 25 ezres átlagárat vállaltak*tavaly öt szerződést kötöttek.. A piacon pedig ömlesztve ennél is lehet olcsóbban útszóró sót kapni: az interneten viszonylag rövid keresgélés után lehet találni 23 forintos kilónkénti árat.
Persze a termékek között lehetnek minőségi eltérések, az MK-val kötött szerződésben pedig a Vakond Via szállítást, sőt kipakolást is vállalt, ekkora mennyiségnél azonban a tonnánként 3-5 ezer forint már rengeteg pénz.
Az MK egészen pontosan 1,3 milliárddal fizet többet, mintha a tavalyi árakon vásárolna. Ez 2,2 milliárddal több annál, ami az interneten található árból adódna.
Nem ez az egyetlen érdekesség azonban a szerződésekben, amelyeknek már az aláírási dátuma is furcsa. Az elvileg a 2018-as sóbeszerzésre kiírt közbeszerzéseket záró megállapodásokat ugyanis 2019 januárjának közepén szignálták, ráadásul úgy, hogy az MK elég komoly mennyiség átvételét vállalta még ezen a télen.
A szerződések értelmében Magyar Közút az aláírást követő öt napon belül összesen 96 ezer tonna lehívására volt jogosult és köteles. Igen ám, de ezt a Vakond Via nem azonnal szállította le. A cégnek a só egyik felét 25, a másik felét 50 napon belül kellett eljuttatnia az MK telephelyeire. Azaz a mostani télre rendelt só valamikor február első és március második hete között futhatott be a közútkezelőhöz. Hogy pontosan mikor, azt nem tudni, erre vonatkozó kérdésünkre ugyanis az MK nem válaszolt, de abból a szempontból mindegy is, hogy komoly fagyok az idén már februárban sem voltak.
Azaz a közel 100 ezer tonna, 2,7 milliárd forint értékű sóból sok nem fogyhatott, nagy része valószínűleg a közútkezelő telephelyein áll.
Az MK szerint ez ugyanakkor nem probléma. Kérdéseinkre azt írták, hogy az
„útszóró só egyébként könnyen és jól tárolható anyag, a leszállítását követően sem veszít tulajdonságaiból, a készletek esetleges kimerülése viszont komoly közlekedésbiztonsági kockázatot jelentene. A keretszerződésnek köszönhetően a következő téli időszakot is a szükséges mértékig feltöltött sótárolókkal indíthatjuk majd el”.
|
Mészáros Lőrinc üzleti köre 12 milliárdból sózza a magyar utakat
|
A közbeszerzésen nyertes cégnek decemberben még a tevékenységei között sem szerepelt ilyen. De alvállalkozóként besegít nekik, aki korábban önállóan csinálta, igaz, akkor még olcsóbban.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190328/meszaros-lorinc-uzleti-kore-12-milliardbol-sozza-a-magyar-utakat/
|
2019-03-28 12:55:14
| true | null | null |
G7
|
Beismerte bűnösségét az ebesi brókerként elhíresült K. Sándor, aki 559 embertől csaknem kétmilliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - közölte a Debreceni Törvényszék.
A férfit tavaly áprilisban mondta ki bűnösnek a Debreceni Járásbíróság 556 rendbeli csalás és sikkasztás bűntettében, valamint 552 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében. A vádlottat első fokon 12 év börtönre ítélték és végleg eltiltották foglalkozása gyakorlásától.
A másodfokon eljáró Debreceni Törvényszék tanácselnöke csütörtökön felolvasta a vádlottnak a bíróságra március 25-én írásban beérkezett vallomását, amiben K. Sándor teljeskörűen beismerte a bűncselekményt.
A vádlott vezető ügyvédje védőbeszédében a büntetés enyhítését kérte, a vádlott pedig az utolsó szó jogán bocsánatot kért tette miatt. A tárgyalóteremből kilépő férfin több károsult éles szavakkal, bekiabálásokkal kérte számon, hova tette a pénzüket.
Az ügyben a másodfokú ítéletet várhatóan április 10-én hirdetik ki.
|
Bocsánatot kért a kétmilliárd forintot kicsaló ebesi bróker
|
Beismerte bűnösségét az ebesi brókerként elhíresült K. Sándor, aki 559 embertől csaknem kétmilliárd forintot csalt ki 2011 és 2013 között - közölte a Debreceni Törvényszék.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/28/bocsanatot_kert_a_ketmilliard_forintot_kicsalo_ebesi_broker/
|
2019-03-28 13:24:57
| true | null | null |
Index
|
Hűtlen kezelés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt 1 év börtönre ítélte és kötelezte az eljárás során felmerült 242 428 forint bűnügyi költség megfizetésére Gy. B. vádlottat a Pécsi Járásbíróság. A büntetést 2 évi próbaidőre felfüggesztették, és rendelkeztek, hogy az eljárás során lefoglalt alapítványi iratokat az alapítvány ügygondnokának adják ki.
A nő egy alapítvány kuratóriumi elnöke volt, az alapítvány célja a rosszul felszerelt betegellátó intézmények, kórházak, klinikák gyermekosztályainak támogatás, orvosi műszerek felújításához, újak vásárlásához támogatás nyújtása, a berendezés korszerűsítése a hosszabb ideig ágyhoz kötött beteg gyerekek komfortérzetének emelése, támogatások igénybevétele és nyújtása, a célok megvalósítását segítő eszközök felkutatása, és a beteg gyerekek szállítása.
Az alapítvány kuratóriuma csak névleg működött, tényleges üléseket nem tartott, a vagyon felhasználásával, az alapítvány működésével kapcsolatos döntéseket a vádlott hozta meg. Az alapítvány bankszámlái felett a vádlott rendelkezett, a számlákhoz tartozó bankkártyákat is kezelte.
A vádlott 2015. február 6-án vagyonkezelői kötelezettségét megszegte azzal, hogy a kuratórium döntése nélkül az alapítványi célokkal nem összeegyeztethető kölcsönszerződést kötött az alapítvány egyik önkéntesével, miszerint az alapítvány egy hónap időtartamra, kamatfizetési kötelezettség nélkül 12 500 000 millió forintot adott kölcsön az önkéntesnek.
Az önkéntes a kölcsönt nem fizette vissza, erről a vádlott írásbeli tájékoztatót készített, és mivel az önkéntes idő közben meghalt, így a kölcsön összegét az alapítvány könyvelésében rendkívüli ráfordításként számolták el.
A bíróság nem látta megállapíthatónak azt, hogy a vádlott részben az alapítvány bankszámláiról történő átutalással, részben készpénzzel történő egyéb kifizetéseivel nem az alapítvány alapító okiratában meghatározott célok megvalósítását szolgáló kifizetéseket is teljesített.
Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vették, míg az ügyész a fellebbezés bejelentésére három munkanap határidőt tartott fenn.
|
Bűnösnek találták a kórházi gyerekosztályoknak pénzt gyűjtő nőt
|
Hűtlen kezelés és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása miatt 1 év börtönre ítélte és kötelezte az eljárás során felmerült 242 428 forint bűnügyi költség megfizetésére Gy. B. vádlottat a Pécsi Járásbíróság. A büntetést 2 évi próbaidőre felfüggesztették, és rendelkeztek, hogy az eljárás során lefoglalt alapítványi iratokat az alapítvány ügygondnokának adják ki.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/28/felfuggesztettet_kapott_a_korhazi_gyerekosztalyoknak_penzt_gyujto_no/
|
2019-03-28 13:39:22
| true | null | null |
Index
|
Egy polgármester egy olyan kerületben, ahol a testület 90 százaléka vele szembejön, hát, hogy mondjam, nem mindenható
– mondta kissé önkritikusan kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony Gergely, az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje. A téma a parkolási maffia volt, azon belül pedig az, hogy Zugló több százmillió forintot bukott a parkolásokon azóta, hogy 2017-ben szerződést kötött a parkolási céggel. Azzal a céggel, amelyik egyébként több szálon kötődik a rossz emlékű Centrum Parkolóhoz.
Röviden tehát arról van szó, hogy még a Fidesz előtti időben hatalmasat kaszáló Centrum „utódszervezete” ugyanúgy előnyökhöz jut, mint korábban, mindezt pedig Zuglóban szerinte egy Fidesz–MSZP-s háttéralkunak köszönheti. És ezt Karácsony tudta, és most, hogy ez egy, a főpolgármester-választás kapcsán az esélyeit latolgató adásban mellékesen szóba került, el is ismerte.
Karácsony azzal védekezett a műsorban, hogy ő nem támogatta azt a parkolási szerződést, amit Zugló 2017-ben megkötött. Ezért tartózkodott, ami szerinte jogilag ugyanolyan, mintha nemmel szavazott volna. Csakhogy szavazhatott volna nemmel is – vetette fel a műsorvezető, mire Karácsony meglepő kijelentést tett:
Ha én akkor nemmel szavazok, akkor nekem másnap ki kellett volna rúgnom a jegyzőmet, aki ezt a döntést előkészítette. Nem másnap rúgtam ki, hanem egy kicsit később. Mert rájöttem, hogy ez az előkészítés rosszul volt...rosszul történt meg.
Karácsony Gergely arra a Makranczi Lászlóra utalt, aki 2016-ban lett Zugló jegyzője. Makranczitól tavaly júniusban vált meg Karácsony, de ebből különösebben nem lett hír, a polgármester csak most beszélt arról, hogy a parkolási szerződés miatt történt a dolog. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy Zugló 2017-ben azzal a céggel kötött szerződést, amelyik a drágább ajánlatot tette, az olcsóbb ajánlattevőt kizárták.
Karácsony szerint az olcsóbb pályázó egy olyan pillanatban vonta vissza pályázatát, amikor még lett volna jogorvoslati lehetőség. „Nyilvánvalóan azért vonta vissza, mert ott volt egy háttér-megállapodás” – mondta az ATV-ben a polgármester, megint csak a fideszes-szocialista háttéralkura utalva.
Karácsony ezzel Tarlós István főpolgármester kijelentésére utalt, aki egy interjúban elmondta: nagyon nem tetszik neki a parkolási rendszer, de tehetetlen, mert még a kormányfő sem tud vagy akar vele mit kezdeni. „Hadd legyek egészen őszinte: nem értek egyet azzal, ami ma van. Hallok én is pénzügyekről, állítólagos visszaélésekről. Ez az egy olyan kérésem volt mindenesetre, amelyet a miniszterelnök nem tudott teljesíteni" – mondta még március elején a Válasz Online-nak Tarlós. Karácsony most tehát azzal érvel, hogy ha Tarlós sem tud ezzel mit kezdeni, akkor tőle se várható ez el.
Amikor a miniszterelnökre mutogat a főpolgármester, hogy még a miniszterelnök sem tudja megállítani a parkolási maffiát, a főpolgármester meg elkezd mindenféle, egyébként meg valótlan számokkal engem pocskondiázni egy olyan ügyben, amit az ő pártja szavazott meg, akkor azt mondom, hogy azért álljon már meg a menet!
– közölte az ATV-ben Karácsony.
A főpolgármester - cikkünk megjelenése után - arra hívta fel a figyelmet, hogy ő teljesen másról beszélt Orbánnal, mint amiről Karácsony. Tarlós arról beszélt a miniszterelnökkel, hogy kinek a feladata a parkolás: a fővárosé vagy a kerületeké. Tarlós azt szeretné, ha a kerületek helyett a főváros alá tartozna, miközben Karácsony egészen más ügyről, Zuglóról és az ottani parkolásról beszélt az ATV-ben. Tarlós szerint az is figyelemreméltó, hogy Karácsony saját bevallása szerint is mutyigyanúsnak tartotta a szerződést, mégis aláírta, noha polgármesterként élhetett volna a vétójogával is és nem írja alá.
Ami elég magas labda volt. Nem a Fidesznek, hanem a szintén ellenzéki Jobbiknak és az LMP-nek. A sajtótájékoztatón ugyanis jobbikos, lmp-s és a Sétáló Budapest (Puzsér) aktivistái jelentek meg, akik táblákkal és molinókkal emlékeztették a politikusokat az MSZP és a Fidesz között létrejött, a parkolási maffiát segítő háttéralkura. A táblán Karácsony neve is szerepel.
Karácsony ezúttal másképp beszélt. Elmondta, hogy a jelenlegi parkolási rendszer „úgy rossz, ahogy van” és megint utalt Tarlósra, aki szerint pedig még Orbán sem tudott a parkolási maffiával mit kezdeni. Karácsony megismételte keddi kérését, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszternek címzett, azt kérve, hogy elsőként Zuglóban kössék be az automatákat a NAV-hoz.
Csakhogy hiába kötné be a NAV-hoz az automatákat, ez nem megoldás a zuglói parkolási botrány orvoslására. Mert bár Zugló valóban százmillió forintokat veszít a parkolási üzleten, de nem a trükközések, hanem a parkolási céggel között szerződés miatt.
Zuglóban nem merült fel, hogy az automatába betett pénzeket lopnák el, sőt, az ottani automatákba dobált pénzeket nagyon jól lehet ellenőrizni, hiszen rendszámok alapján is nyomon tudja követni a rendszer a bevételeket. Zuglóban – ellentétben azokkal a kerületekkel, ahol az automatákból lophatnak – az automaták fenntartása, karbantartása kerül túl sokba. Karácsony kerületében a parkolási automaták havi karbantartási-fenntartási költsége 69 ezer forint, míg van olyan kerület, ahol mindössze 6 ezer forint.
Nem veszem a nyakamra mások rossz döntéseit
– mondta a sajtótájékoztatón Karácsony, az MSZP és a Fidesz képviselőire utalva, miközben mellette állt az MSZP-s Horváth Csaba. Akiről azt mondta az előválasztási győzelem után, hogy számítana a munkájára főpolgármesterként.
Karácsony arról beszélt, hogy szerinte azok a pártok, amelyek őt támogatják, elkötelezettek a parkolási rendszer megváltoztatásában. Előző este, az ATV-ben még azt mondta, hogy sokat beszélget a parkolási rendszerről a szocialistákkal, de azt nem mondta, hogy hallgatnának is rá. Csak annyit, hogy hamarosan az egyik szerződés lejár, és azt nem akarja meghosszabbítani. A szerdai sajtótájékoztatón a parkolási maffiás táblákat mutogató jobbikosoknak pedig azt mondta, szövetségesként kezeli őket „abban a harcban, amit a parkolási rendszer megváltoztatása érdekében közösen vívunk”.
Az, hogy Karácsony egy főpolgármester-választási kampányban arról beszél, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a „parkolási maffia” érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, nem biztos, hogy annyira szavazóbarát kommunikáció. Tény ugyanakkor, hogy Tarlós István is hasonló kijelentést tett.
Karácsony Gergely februárban nyerte meg a főpolgármesteri választást megelőző baloldali előválasztást, Horváth Csabát verve meg. Ekkor lett az MSZP–Párbeszéd-DK-Szolidaritás főpolgármester-jelöltje. A júniusra tervezett előválasztáson az LMP és a jobbik által támogatott Puzsér Róberttel mérkőzik meg, egy „sajtónyilvános interjún” abban állapodtak meg, hogy aki veszít majd a júniusi előválasztáson, az visszalép a másik javára.
(Borítókép: Illyés Tibor / MTI.)
|
Karácsony célozgat, hogy a parkolásnál MSZP–Fidesz-háttéralkuk vannak
|
Az MSZP–Párbeszéd–DK főpolgármester-jelöltje egy kedd esti műsorban arról beszélt, hogy az MSZP, amely őt is támogatja, piszkos alkukat kötött a Fidesszel a „parkolási maffia” érdekében, ő pedig mindezt tehetetlenül nézte/nézi, bár „sokat beszélget erről” a szocialistákkal. Másnap pedig már arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az őt támogató pártok, így az MSZP is elkötelezett a parkolási rendszer megváltoztatásában. Miközben jobbikos aktivisták tiltakoztak, akiket szintén szövetségeseinek nevezett a parkolási maffia elleni harcban.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/27/karacsony_elarulta_hogy_zugloban_mszp-fidesz_hatteralkuk_vannak/
|
2019-03-27 13:40:00
| true | null | null |
Index
|
Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással.
Február elején számolt be az Átlátszó az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírájának ügyéről. A bírónő, aki Bors László ügyvédet még az egyetemről ismerte, 30 millió forintot kért tőle kölcsön, fedezetül egy újpesti lakást ajánlott. Végül azonban nem adta meg az ügyvéd pénzét, és a lakást is eladta. Kiderült az is, hogy a bírónő hasonló ügyletei miatt jelentős kárt okozó csalás gyanúja miatt vizsgálódik a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Harmincmillió forinttal tartozik egy bíró egy ügyvédnek, aki most fut a pénze után
Nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot az egyik budapesti járásbíróság csoportvezető bírája. A károsult, egy ügyvéd sértetti tanú lett a Központi Nyomozó Főügyészség által folytatott nyomozásban, amelyet a bírónő hasonló ügyleteivel kapcsolatban rendeltek el még 2017 júliusában.
Így lett az ügyvéd sértetti tanú a büntetőeljárásban. Bors László kérte a KNYF-től a fedezetül szolgáló ingatlan zár alá vételét, de azt nem rendelték el, sőt, a KNYF részéről a zár alá vételről való döntést arra a járásbíróságra szignálták, ahol a bírónő csoportvezetőként dolgozott.
„Ők végül elfogultnak mondták magukat, és a Fővárosi Ítéltőtáblára küldték meg a dokumentumot azzal, hogy ott határozzanak arról, ki dönthet az ügyben. Most itt tartunk” – mondta az Átlátszónak Bors László. Hozzátette még azt, hogy a végrehajtó szerette volna a bírónő autóját lefoglalni, de az nem vitte be hozzá a járművet. Emiatt a végrehajtó rendbírság kiszabását kérte a bíróságtól. „Ez nem történt meg, a végrehajtást viszont felfüggesztették.”
A bírónő ügyleteivel és magatartásával kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) nem tartotta magát illetékesnek, mondván, a munkáltató a Fővárosi Törvényszék. Onnan megkeresésünkre azt közölték, hogy mivel a bírónő nincs meggyanúsítva, nincs mit kivizsgálniuk.
Miután írásunk megjelent, a bírónő kérte szolgálati jogviszonyának megszüntetését. A Fővárosi Törvényszék újabb érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy 2019. február 13-án küldték meg a kérelmet az OBH-nak, amely továbbítja azt a köztársasági elnök részére.
Áder János köztársasági elnök – mint a Magyar Közlönyben megjelent – március 6-i dátummal jóváhagyta a kérelmet. Az indoklás szerint nem a zavaros kölcsönügyletek miatt, hanem nyugállományba helyezésre hivatkozva, 2019. július 31-ei hatállyal mentette fel tisztségéből a bírót.
Időközben a tartozás végrehajtását Bors László vonatkozásában július 1-ig felfüggesztették. A felfüggesztés csak az ügyvédre vonatkozik, a két másik sértettre nem. A végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelmét a felmentett bírónő többek között megromlott egészségi állapotával és betegállományba kerülésével indokolta, és hivatkozott arra is, hogy a KNYF előtt folyamatban lévő eljárásban érintettként szerepel.
Fotó: Bors László ügyvéd. A szerző felvétele.
|
Felmentették tisztségéből a bírót, aki elszámolási vitába keveredett egy ügyvéddel
|
Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/felmentettek-tisztsegebol-a-birot-aki-elszamolasi-vitaba-keveredett-egy-ugyveddel/
|
2019-03-27 13:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás.
Az Európai Parlament (EP) képviselői a fizetésükön felül számos juttatásban is részesülnek. Ezek közül a legjelentősebb az általános költségtérítés (General Expenditure Allowance – GEA), melyből a megválasztásuk szerinti országban felmerülő költségeiket (irodafenntartás, telefon- és postaköltségek, számítástechnikai eszközök) fedezhetik.
A GEA összege 2016-ban 4320 euró volt, idén már 4513 euró (kb. 1,4 millió forint) havonta. Az Európai Unió évente nagyjából 40 millió eurót (mai árfolyamon 12,8 milliárd forintot) költ az EP-képviselők költségtérítésére, vagyis nagyon jelentős összegről van szó. Ennek ellenére a képviselőknek nem kell elszámolniuk ezzel a pénzzel, nem kell számlákkal igazolniuk a kiadásaikat, és nem kell visszafizetniük az esetlegesen megmaradt pénzt.
A jövőben azonban szigorodhatnak a költségtérítésre vonatkozó szabályok, az Európai Parlament március 26-i plenáris ülésén ugyanis az EP megszavazott 13 módosítót, amelyek az átláthatóságot szolgálják.
A választási kampánynak és a nyilvánosságnak is köszönhető a változás
A módosítókat a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője nyújtotta be, ezért feltettünk neki néhány kérdést.
Jávor Benedek (1972) 2008-ban az LMP egyik alapítója, majd 2010-től a párt országgyűlési képviselője volt. 2013-ban kilépett az LMP-ből, és részt vett a Párbeszéd Magyarország (PM) megalapításában, melynek társelnöke, 2014-ben pedig az Együtt-PM európai parlamenti képviselője lett. Az EP-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport tagja, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának alelnöke, továbbá az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, valamint a Költségvetési Ellenőrző Bizottság póttagja.
13 elfogadott módosítás kívülről nagy sikernek tűnik a költségtérítés és az átláthatóság ügyében. Önnek is az, elégedett ezzel az eredménnyel?
Abszolút elégedett vagyok. A mostani szavazás nemcsak, hogy megerősítette a parlament két korábbi alkalommal megszavazott álláspontját, vagyis azt, hogy
a képviselők milyen célokra költhetik el a GEA-t,
külön banszámlán kell kezelni a GEA-t,
meg kell őrizni a számlákat az elköltött GEA-re vonatkozóan,
illetve a mandátum végén vissza kell utalni a fennmaradó összeget,
de ezen túl is ment, és elfogadott általunk régóta képviselt további kulcsfontosságú pontokat is:
a parlament belső auditjának az összes képviselő 5%-ra vonatkozó vizsgálatot kelljen végeznie, melynek eredményét publikálni kell
a képviselőknek évente a kiadásaikra vonatkozó áttekintést/összefoglalót kell készítenie témák szerint (pl. kommunikációs kiadás, irodabérlet, stb.)
évente egy auditornak, könyvelőnek át kelljen tekintenie a kiadásokat, és a jelentését a képviselőknek közzé kelljen tennie.
Melyik módosítást tartja a legfontosabbnak?
Talán a legfontosabb nem is egy-egy módosító szövege, hanem az, hogy mára egy igen széles koalíciót sikerült a téma köré építeni, ami magában foglalja a parlament baloldalának jelentős részét, de a jobboldalon is sokakat, főleg az EPP-ben és az ECR-ban helyet foglaló nyugat-európai képviselőkből.
Mikor várható a módosítások érvényesülése a gyakorlatban?
Ez a választások miatt igen érzékeny kérdés. Valójában már rég hatályba kellett volna szerintem lépniük, de a parlament vezetése elszabotálta a végrehajtást, és a vitákat elhúzták addig, hogy a választások miatt érdemi előrelépésre ebben a ciklusban már kevés esélyt látok.
Mi Zöldek azért megpróbáljuk az Európai Parlament ezzel foglalkozó munkacsoportját még a választások előtt újra összehívni, hogy fogadjanak el olyan szabályokat, amelyek az új parlamentre kötelezőek lesznek. Ha erre nem kerül sor, akkor a következő parlament új elnökét kell megbízni a feladattal. Ebben az esetben meg kell akadályozni, hogy a parlament új vezetése megint elkezdjen időhúzásra játszani.
Egy másfél évvel ezelőtti interjúban még arról beszélt, hogy nincs meg az egységes akarat az EP-ben a költségtérítés új szabályozásának kidolgozásához. Mi változott azóta?
Folyamatosan fenntartottuk a nyomást, évről-évre beterjesztettük a módosító indítványainkat a helyzet rendezésére, és napirenden tartottuk a témát a parlamentben. Rengeteget számított az újságírók kitartó érdeklődése is, a képviselők és az EP vezetése is folyamatosan érezte a nyilvánosság elvárását az átláthatóság javítására. És hát persze a választás közeledtével mindenkinek hirtelen fontosabbá vált, hogy ne lehessen rásütni, hogy el akarja titkolni, hogyan költi a rá bízott pénzeket.
Csak a közelgő választás miatt lett most ilyen fontos a téma a képviselőknek?
Igen és nem: eddig is nagyon sok ország képviselői viselkedtek nagyon átláthatóan a költéseiket illetően. Az természetes folyamat, hogy a választások közeledése olyan képviselőket is rábír az átláthatóság javítására, akik egyébként nem fordítottak erre túl sok figyelmet korábban. De alapvetően ez is azért lehetséges, mert a téma folyamatosan ott volt a sajtóban, és például mert a kulcskérdésekben mindig név szerinti szavazást kértünk, és így láthatóvá vált a nyilvánosság számára, hogy ki milyen gombot nyomott.
Nyilván függ majd az EP új összetételétől, hogy kitart-e a jelenlegi lendület az átláthatóságért a választás után is, vagy az esetleges új képviselők visszalépnek az ügyben. Ön mire számít?
Igen, természetesen megvan az esély arra, hogy az új parlament megpróbáljon visszalépni a képviselői költségtérítések ügyében. De az a tény, hogy most a módosítókat ekkora többség fogadta el, talán garantálja a tényleges végrehajtást. Mi Zöldek mindenesetre ezen leszünk, hiszen mi már ebben a ciklusban is a frakció ajánlása alapján alkalmaztuk ezeket a szabályokat. Szeretnénk, ha a kérdés megnyugtató rendezésére vonatkozó határozott ígéret előfeltétele lenne annak, hogy valakit megszavazzanak majd az EP új elnökének. Nem kezdhetjük nulláról újra a vitát, mintha semmi nem történt volna ebben a ciklusban.
Hosszú út vezetett idáig
2015-ben egy összeurópai újságírócsoport (melynek magyar tagja az Átlátszó volt) a MEPs Project keretében utánajárt, hogy mire és miként költik el költségtérítésüket az EP-képviselők. Több esetben nem létező vagy nem használt szellemirodákat találtak az újságírók, s a 2017-ben publikált újságcikkekben feltárt visszásságok miatt nyomás alá kerültek az EU intézményei: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) azonnal bejelentette, hogy vizsgálni fogja a bérleti díjat saját maguknak fizető EP-képviselők ügyét.
Az OLAF főigazgatója, Giovanni Kessler odáig ment, hogy “strukturális problémákról" beszélt a képviselői költségtérítésekkel kapcsolatban, az EP elnöke, Antonio Tajani pedig a képviselői kiadások “szorosabb ellenőrzését" ígérte.
Sajnos azonban ezek csak üres szavaknak tűntek, de tettek nem követték őket. 2017-ben a Zöldek/Európai Szabad Szövetség és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoportjai módosító javaslatokat nyújtottak be annak érdekében, hogy a képviselők külön bankszámlán kezeljék az általános költségtérítést, őrizzék meg az összes bizonylatot, és térítsék vissza a fel nem használt összegeket. Javasolták továbbá a költések 5%-nak szúrópróbaszerű auditálását, és az eredmények nyilvánosságra hozatalát. Ám akkor az EP leszavazta ezeket az átláthatóságot segítő kezdeményezéseket.
2018 júliusában pedig az Európai Parlament 15 fős elnöksége (Tajani és a 14 alelnök) leszavazta azt a javaslatot, ami csökkenthette volna a költségtérítéssel kapcsolatos visszaéléseket.
Leszavazták az átláthatóságot, továbbra is ellenőrzés nélkül költhetnek el havi 4.400 eurót az EP-képviselők Az Európai Parlament elnöksége nem szavazta meg, hogy az EP-képviselőknek el kelljen számolniuk a fizetésükön felül kapott költségtérítéssel, ami évente nagyjából 40 millió euróba kerül az európai adófizetőknek. Már eddig is több képviselő visszaélt azzal, hogy senki nem ellenőrzi a pénz elköltését, ezután sem várható javulás.
Eközben a költségtérítések elköltésének módja iránt érdeklődő újságírók sem jártak sikerrel: adatkéréseket nyújtottak be az Európai Parlamentnek is, hogy betekinthessenek a vonatkozó iratokba, de az EP megtagadta az adatkéréseket. Az újságírók ezután az Európai Unió Bírósága elé vitték az ügyet, de 2018 őszén elsőfokon elvesztették a pert.
Hiába pereltünk, titokban maradhat évi 36 milliárd forintnyi EP-képviselői költségtérítés sorsa Hogy miért? Az Európai Unió Bírósága szerint szinte minden emellett szól. Mert azok a képviselők személyes adatai. Mert önmagában az, hogy bőven vannak a költségtérítés felhasználása kapcsán nyilvánosságra került visszaélések, még nem elég alap a megismerésre. Mert több millió papíralapú dokumentum anonimizálása túl nagy terhet jelentene.
Címlapkép: Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. (fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)
|
Megszavazta az EP-képviselők költségtérítésének szigorúbb elszámolását az Európai Parlament
|
A keddi plenáris ülésen az EP megszavazta a Zöldek/Európai Szabad Szövetség 13 módosítóját, melyeknek célja a képviselők havi 1,4 millió forint értékű költségtérítésének átláthatóbbá tétele. Korábban újságírók Európa-szerte sok visszaélést tártak fel a juttatással kapcsolatban, de az EP eddig nem szorgalmazta a szabályok szigorítását. A most elfogadott módosítókat a Zöldek nevében Jávor Benedek adta be: a képviselő szerint a választási kampánynak és a nyilvánosság erejének is köszönhető a pozitív változás.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/28/megszavazta-az-ep-kepviselok-koltsegteritesenek-szigorubb-elszamolasat-az-europai-parlament/
|
2019-03-28 13:45:22
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is teremnek zseniket. Az illető vagyonnyilatkozatát böngészve három, szépen termő vállalkozást és egy siófoki társas nyaraló haszonélvezetét kihozni figyelemre méltó teljesítmény. Mélyüljön el Gelencsér Attila, az Országgyűlés fideszes jegyzője cégügyeiben.
Úgy tűnik, Gelencsér Attila rendkívüli büszke arra, hogy a "randalírozó ellenzéki képviselők büntetéseit" nemrég hivatalból, nyilvánosan felolvashatta, mert az erről szóló videót még Facebook-oldalán is fontosnak tartotta közzétenni.
Az Átlátszó tavaly októberben számolt be Kaposvár országgyűlési képviselőjének cégszerzéséről, miután a vételár gyanúsan alacsony volt a Maza Tészta Kft. vélelmezhető értékéhez képest. Az írás megjelenése után egy helyi, neve titokban tartását kérő könyvvizsgáló jelezte, hogy szerinte erősen alulbecsültük a részesedés értékét. Általában a cég EBITDA mutatójának (adózás előtti eredmény plusz amortizáció) nyolc-tizenötszörösével szokás számolni, ami a jelen esetben a megszerzett harminc százalékra vetítve 31 és 59 millió forint közé tehető.
Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek.
Ez a "papíron" kifizetett 900 ezer forint sokszorosa, ami akár egy vagyonosodási vizsgálat alapjául is szolgálhatott volna, ha ezt bármelyik ellenzéki képviselő kezdeményezi, például a helyi szervezet jelzése alapján. Erre azonban eddig nem került sor.
Ha feltesszük ugyanis, hogy a derék kaposvári képviselő nem valami jedi-trükkel kápráztatta el a jóhiszemű eladókat, akár arra sem az ördögtől való gyanakodni, hogy Gelencsér hivatalos vagyoni viszonyai nem nyújtottak volna fedezetet a vagyonszerzésre.
Ráadásul, bár csak pár nappal, de a vagyonnyilatkozat-tételi határidő előtt szerezte meg az új céget, így a tavalyi, választások utáni vagyonleltárban már szerepeltetnie kellett volna. Ám csak a következőbe, a 2019. január 31-én esedékesbe "fért be".
Itt viszont ma már nem egyedül árválkodik a Maza Tészta Kft.: Gelencsér képviselő úr 2018 novemberében a cégháló másik két tagjába, a BB Kapos és a Pannon Füszért kft.-kbe is bevásárolta magát. Az előző cikkünkben említett két fő tulajdonos, dr. Fekete János és Fekete László a BB Kaposban is jelen van, egyharmad-egyharmad arányban Gelencsérrel.
A Pannon Füszértet Gelencsér dr. Fekete Jánossal és Szánky Sándorral birtokolja, utóbbi pedig a hálózat egyik, négy trafikot üzemeltető bt.-jében, a Zselic Marketben beltag és ügyvezető (lásd ábránkat). Feketéék ugyanitt kültagok, akárcsak a szintén dohányforgalmazó Figyel-M Bt.-ben.
Vagyis a jegyző ugyan nem, de üzlettársai a környék trafikkirályai: összesen 1,4 milliárdos árbevételű dohánybirodalomban résztulajdonosok.
A Maza Tészta a megyében korábbról jól ismert, homokszentgyörgyi székhelyű kft., korábban nevéhez méltóan száraztészta-készítéssel foglalkozott, ma már csak forgalmaz. A tésztagyártás átkerült a BB Kaposhoz, egy másik somogyi községbe, Osztopánba. A BB Kapos 2017-es árbevétele is közelíti a százmillió forintot, ám a cég 8 milliós veszteséget mutatott ki ebben az évben.
A bolti élelmiszer-kiskereskedelemmel foglalkozó Pannon Füszért 2017 elején alapított cég, amely korábban a "Zselic Pont Kft." nevet viselte, egyelőre "nullás" forgalmú, nem sok vizet zavart a piacon.
A politikus választás utáni, 2018. májusi nyilatkozatában még egyetlen cégtulajdon sincs, viszont szerepel 22 millió 815 ezer 274 forint bankszámlakövetelés. Januárra ez ugyan lecsökkent 3 millió 815 ezer 383 forintra, ám a majdnem pontosan tizenkilenc milliós fogyatkozás sem ad maradéktalan magyarázatot a három cégrészesedés megszerzésének fedezetére vonatkozó esetleges kérdésekre.
Úgy pedig különösen nem, hogy a vagyonnyilatkozatban 2018-hoz képest megjelenik egy siófoki, 72 m2-es társas nyaraló haszonélvezete is, vásárlás jogcímen, anélkül, hogy bármilyen egyéb változásra, pl. újabb hitelfelvételre utalás volna a dokumentumban (a 12,5 millió forintos “családi magánkölcsön" már korábban is terhelte a politikust).
Az aktuális ingatlanpiaci információk szerint Siófokon nagyjából ötszázötvenezer forintnál kezdődnek a négyzetméterárak, az érték tehát közelíti a negyvenmilliót, de akár jelentősen felül is múlhatja. Márpedig ha az ingatlan nem is az övé, a teljes rendelkezést nyújtó vagyoni értékű jog az.
Vagyongyarapodásával kapcsolatos kérdéseinket már közel másfél hónapja feltettük a képviselő úrnak, de választ egyelőre nem kaptunk.
Címlapfotó: Gelencsér Attila, a Fidesz képviselője interpellál az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 15-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán
|
A választások óta már három cégben tett szert tulajdonrészre Gelencsér Attila fideszes képviselő
|
Tévedés lenne azt hinni, hogy hazánkban csak Mészáros Lőrinc szellemi képességei múlják felül Mark Zuckerbergét, a szelíd somogyi lankák is teremnek zseniket. Az illető vagyonnyilatkozatát böngészve három, szépen termő vállalkozást és egy siófoki társas nyaraló haszonélvezetét kihozni figyelemre méltó teljesítmény. Mélyüljön el Gelencsér Attila, az Országgyűlés fideszes jegyzője cégügyeiben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/26/a-valasztasok-ota-mar-harom-cegben-tett-szert-tulajdonreszre-gelencser-attila-fideszes-kepviselo/
|
2019-03-26 13:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miután Nagy Imre szobrát nemrég az ötvenes évek hangulatát idéző módon titokban, egy sötét hajnalon elszállították, két hete nekiláttak a tereprendezésnek a Vértanúk terén, a Kossuth tér és a Parlament tőszomszédságában, hogy előkészítsék a helyet az 1934-ben Horthyék által felállított emlékmű újraépítéséhez. A Nemzeti Vértanúk Emlékművét annak idején a Tanácsköztársaság áldozataira emlékezve építtették. A második világháború előtti Magyarország hangulatát remekül tükröző szoboravatón 1934. március 18-án maga a kormányzó is részt vett.
A teret mostanra lekerítették építési területként épp ott, ahol korábban folyamatosan turisták fényépezkedtek a Nagy Imre-szobor hídjánál. A kerítésen olvasható adatok szerint a régi-új emlékmű alapját egy állami megbízásokban bővelkedő cég, a KÉSZ Zrt. építheti. Ez a cég már idén is több, milliárdos értéket is meghaladó közpénzes megbízást nyert el többek között Szegeden, Budapesten, és Tatabányán.
Megkerestük a Kossuth tér és környéke felújítását felügyelő Steindl Imre Programot lebonyolító SIP Nonprofit Zrt. vezetőségét, hogy a felújítások költségeiről információt kérjünk. A cég vezérigazgatója, az ősfideszes Wachsler Tamás válaszából kiderül, hogy a Vértanúk Emlékműve szoboralakjainak rekonstrukcióját Elek Imre szobrászművész készíti majd. A Vértanúk tere rekonstrukciója beruházást (a Jászai Mari téren a Nagy Imre-szobor felállításával kapcsolatos rekonstrukcióval együtt, valamint a Vértanúk emlékműve rekonstrukciójával, szobrok nélkül) bruttó 3 milliárd 175 millió forint vissza nem térítendő költségvetési támogatásból valósítják meg.
A Szabad György Irodaház – a Kossuth Lajos tér 6-8 alatti, korábban „MTESZ-ház” néven emlegetett épület építésére a Market Építő Zrt-vel 10 milliárd 683,9 millió forint plusz áfa, a Balassi Bálint u 1-5 alatti „bérház” – új nevén Tisza Lajos Irodaház – átépítésére a Magyar Építő Zrt-vel 2 milliárd 94.3 millió forint plusz áfa vállalkozási díj összegben kötöttek szerződést.
Ezeken felül a SIP Zrt. fogja végezni az Igazságügyi Palota és az Agrárminisztérium rekonstrukcióját, a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye létrehozását, s több a “kiemelt nemzeti emlékhellyel” szomszédos épület homlokzati- és tetőidom rekonstrukcióját, de ezek a vezérigazgató tájékoztatása szerint még előkészítés alatt vannak, így összeget nem jelölt meg a várható költségek kapcsán.
A nemzeti emlékezés fenti részköltségeit érdemes összevetni egyéb célokra fordított költségvetési összegekkel: például a tömegek által naponta használt Széll Kálmán tér, a legnagyobb budai közlekedési csomópont felújítására 5,3 milliárd forint jutott 2015-ben.
Ráadásul nemcsak a kiemelt nemzeti emlékhely felújítási keretének kialakításánál nyomták meg a ceruzát, hanem a program működési költsége sem kicsi. Wachsler havi bruttó két és félmillió forintos fizetést kap a Steindl Imre Programot lebonyolító SIP Nonprofit Zrt. vezérigazgatójaként, és ezt még kiegészíti az igazgatósági tagságáért járó havi bruttó 200 ezer forinttal. Külön érdemes kiemelni, hogy több vezető pozíciójú alkalmazott havi fizetése az állami tulajdonú nonprofit SIP Zrt.-nél tavaly óta több százezer forinttal nőtt: a vezérigazgatói fizetés egy év alatt bruttó 600 ezer forinttal, több vezetőé pedig bruttó 300 ezer forintot meghaladó összeggel emelkedett.
Címlapfotó: a szerző felvétele
|
Röpködnek a milliárdok a Kossuth tér felújításánál
|
Sokba kerül az adófizetőknek a történelmi emlékezet (át)alakítása: a miniszterelnök nagy port vert és méregdrága várba költözése mellett nem spórol a kormány a Kossuth tér új arculatának kialakításánál sem.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/ropkodnek-a-milliardok-a-kossuth-ter-felujitasanal/
|
2019-03-27 13:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két érdekkör között kialakult ellentétnek tulajdonítják azt a tenisz szakmai körök ismerői, hogy egy feljelentés nyomán tavaly októberben büntetőeljárás indult hűtlen kezelés gyanúja miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a Magyar Tenisz Szövetség működésével kapcsolatban, illetve törvényességi felügyeleti eljárást rendeltek el az Emberi Erőforrások Minisztérium sportügyekben illetékes államtitkárságán (EMMI).
A feljelentés alapján az Átlátszó megírta, hogy a hatóságokhoz fordulók szerint magáncégek gazdagodtak az állami támogatásból. Az MTSZ ugyanis a versenyekkel kapcsolatos marketing tevékenység elvégzését kiszervezte, és az Open Times Consulting Kft.-re, illetve az Universal Central Europe Kft.-re bízta. A két cég milliárdos bevételre tett szert 2017-ben.
Magáncégek gazdagodnak a Magyar Tenisz Szövetség állami támogatásaiból egy tagszervezet feljelentése szerint
Az elrendelt nyomozásra hivatkozva utasította vissza a megkeresésünket a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) főtitkára, Richter Attila. A sportszövetség működésével, a gyanús gazdasági ügyek miatt kitört botránnyal kapcsolatos kérdéseinkre a szervezet felügyeletét ellátó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) sem reagált. A birtokunkba került feljelentésben foglaltak igazságtartalmának kiderítésére közérdekű adatigénylésekkel fordultunk a tenisz szövetséghez.
A tagszervezet a feljelentésben felsoroltak alapján úgy gondolta, hogy felmerül a gyanú arra, hogy a szövetség gazdálkodása nem felel meg a jogszabályokban előírtaknak, és az MTSZ-t nagy összegű kár érte azáltal, hogy az illetékes személyek a rájuk bízott vagyonnal nem megfelelően gazdálkodtak.
A NAV az Átlátszónak februárban azt válaszolta, hogy folyamatban lévő ügyről nem hozhat nyilvánosságra részleteket. A tárca pedig több hét után azt közölte, hogy
„az EMMI jelenleg folyamatban lévő ellenőrzést folytat a Magyar Tenisz Szövetségnél, melynek lezárásáig nem áll módunkban információval szolgálni. A tenisz sportágat érintő kormányhatározatok által determináltaknak megfelelő mértékben és ütemezésben történik a támogatás kihelyezése.”
A nyomozással és a belső vizsgálattal egy időben a NAV egy másik ellenőrzést is tartott a tenisz szövetségnél, annak tárgya nem azonos a büntetőeljáráséval, de érintette a szövetségtől kiszervezett feladatokat.
Az elnököt és a főtitkárt is nyilatkoztatták
Az úgynevezett jogkövetési vizsgálatot a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága ÁFA Ellenőrzési Osztálya a gazdasági események valódiságának megállapítására 2018. november 26. és 2019. január 21 között tartotta az MTSZ-nél.
A jegyzőkönyv szerint a vizsgálatot az tette szükségessé, hogy adóellenőrzés volt folyamatban az Open Time Consulting Kft.-nél. És mivel a cég számlákat bocsátott ki 2017 áprilisában és májusában az MTSZ-nek a klubkártya-rendszerről és rendezvényszervezésről bruttó 683 millió forint értékben, így erre az időszakra vonatkozóan a NAV-nál a szövetségre is kíváncsiak voltak.
A dokumentum szerint az MTSZ az ATP Teniszverseny megszervezésére vonatkozó számla adótartalmát nem helyezte levonásba, mivel azokat bruttó elszámolású állami támogatás terhére számolták el. A sportszövetség a verseny megrendezésére külön vállalkozási szerződést kötött a céggel, amely a lebonyolítás költségeinek elszámolására két számlát (előleg és végszámlát) bocsátott ki.
Az elszámolással kapcsolatban a NAV ellenőrei nyilatkoztatták a szövetség elnökét, Szűcs Lajost. Ő 2018. december közepén megadott válaszában azt közölte, hogy az Open Time Consulting alvállalkozói szerződés keretében áll kapcsolatban a szövetséggel. A cég ügyvezetője és tulajdonosa, Tamás Krisztina a szövetség sajtófőnöke.
Arra, hogy miért szervezték ki ezt a munkát és azt miért pont az MTSZ sajtófőnökének cége kapta meg, Szűcs Lajos nem adott választ, mondván, erről a szövetség főtitkára, Richter Attila tud nyilatkozni.
Ami 2019. január 16-án meg is történt. A főtitkár magyarázata az volt, hogy az Open Time Consulting Kft.-nek van megfelelő tudása és kapcsolati rendszere az ATP Teniszverseny megrendezésében. A vállalkozásnak tulajdonosa Tamás Krisztina mellett a férje, Horváth Csaba. Az MTSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy a cég nem egy keret elköltését végezte, hanem a kereten belül ajánlatokat és alvállalkozókat keresett, akikkel akkor szerződhetett, ha azt a MTSZ is elfogadta.
Richter Attila hozzátette, hogy Tamás Krisztina a szövetség sajtófőnökeként is el tudta volna végezni a feladatot egy külön stábbal. Ami azt jelenthette, hogy ebben az esetben több embert kellett volna biztosítania az MTSZ-nek a versenyek lebonyolításához, ami valószínűleg plusz pénzbe került volna a szövetségnek. Továbbá az Open Time Consulting igénybe vétele szerinte megkönnyítette az elszámolást az Emberi Erőforrások Minisztériuma felé.
Ez a NAV vizsgálat egyébként végül mindent rendben talált.
Ki gazdálkodhat a szövetség pénzével?
A botrány azután tört ki, hogy a két legsikeresebb teniszező, Fucsovics Márton és Babos Tímea elégedetlenségüknek adtak hangot és kritizálták a szövetséget, majd meg is szakították a kapcsolatot a szervezettel. Fucsovics edzője, edzője, Sávolt Attila a Facebookra kitett nyílt levelében Szűcs Lajost is kemény hangon kritizálta. „Babos Tímea, Fucsovics Márton, Temesvári Andrea, Markovits László, Babos Csaba és jómagam nem az ellenzék vagyunk” – hangsúlyozta Sávolt.
Sávolt a szövetség működésével kapcsolatban összeférhetetlennek tartotta, hogy a tenisz szövetség működésének és gazdálkodásának átvilágítását az a PWC auditor cég végzi, amelynek cégtársa Bársony Farkas, akit a közgyűlésen elnökségi tagnak választottak meg.
A felsoroltak többsége, Temesvári, Babos, Sávolt, Fucsovics és Markovits ott volt azok között, akik – az Index cikke szerint – arra kérték a szövetséget, hogy mondja vissza a jövő évre tervezett női füvespályás WTA-tornát a kormány által támogatott salakpályás verseny megrendezése miatt. Emellett szakmailag is vitatták egy füves torna indokoltságát.
A kritikus hangoknak annyiban lett foganatja, hogy egy kormányhatározat értelmében a Vasas Sport Club kizárólagos szakmai együttműködésével kezdi meg a nagy nemzetközi teniszversenyek megrendezésére alkalmas budapesti teniszközpont előkészítő munkáit. A kormány szakmai partnerként a Vasas SC elnökét, Markovits Lászlót jelölte ki.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a kormány „Felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, hogy a Vasas Sport Club szakmai együttműködésével készítsenek előterjesztést a nagy nemzetközi teniszversenyek (különösen az ATP World Tour, az ATP Challenger Tour, a WTA és az ITF Pro Circuit tenisztornák) megrendezésére alkalmas teniszközpont létrehozásának szakmai koncepciójára.”
A történtekre rálátó forrásunk szerint a botrány hátterében az áll, hogy a birtokon belül lévő kör mellett mások is oda akartak férni a húsosfazékhoz, a Magyar Tenisz Szövetség kasszájához. A szövetség költségvetése tavaly 2,8 milliárd forint volt.
Címlapfotó: Halász Áron
|
A NAV is vizsgálta, miért szerződött a sajtófőnöke cégével a Magyar Tenisz Szövetség
|
Az Átlátszó birtokában lévő dokumentum szerint a NAV már tavaly vizsgálódott a Magyar Tenisz Szövetségnél és az általa igénybe vett alvállalkozó cégeknél. A sportszövetség elnökét és főtitkárát is nyilatkoztatták arról, hogy miért olyan alvállalkozót vettek igénybe versenyszervezésre, amelynek tulajdonosa a Tenisz Szövetség munkavállalója, sajtófőnöke. Ám akkor az adóellenőrzés mindent rendben talált. A nemzetközi teniszversenyek szervezésére alkalmas teniszközpont előkészítésére a sportszövetség helyett mégis a Vasas Sport Clubot jelölte ki a kormány a botrány miatt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/03/27/a-nav-is-vizsgalta-miert-szerzodott-a-sajtofonoke-cegevel-a-magyar-tenisz-szovetseg/
|
2019-03-27 14:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Teljesen lebontották a balatonfüredi Brázay-villát, hogy szállodát építsenek a helyén – írta meg a balatontipp.hu. A kései Bauhaus-stílusú villa a II. világháború után pártüdülőként működött, majd a rendszerváltás után a balatonfüredi önkormányzathoz került.
Az épület 2009-ig helyi védelem alatt állt. A balatontipp.hu cikke szerint a terület hasznosítási lehetőségét a Brázay Invest Kft. nyerte el. Bár voltak tervek a villával kapcsolatban, így az, hogy az időseknek magas színvonalú szolgáltatást nyújtó hálózat része lesz, mégis lerombolták az épületet.
Ezt a balatontipp.hu összefüggésbe hozta azzal, hogy 2019 januárja óta a Brázay Invest több mint 50 százaléka a jászberényi Birgés Tiboré, mellette még tulajdonos az ugyancsak jászberényi Pintér Judit és a füredi Czigle János.
A 444-gyel Balatonfüred polgármestere, Bóka István azt közölte, hogy a terület északi oldalán legalább száz szobás szálloda, déli oldalán villa park valósul meg. A villa lebontásával kapcsolatban pedig azt reagálta, hogy „önkormányzatunk tudomása szerint a jelenleg zajló bontási munkák hatósági engedély nélkül végezhetőek”.
Czigle Jánosról már írt az Átlátszó. A vállalkozó a Czigle-Flamingó Hotel Kft. révén a Flamingo hotel tulajdonosa és egyben a Hotel Füred újjávarázsolója. A szálloda szomszédságában található az az apartmanház, amelyet a Czi-Ta Group Kft., Czigle János fiainak vállalkozása húzott fel.
A két épületrészből álló apartmanház pedig azért érdekes, mert abban Polt Péter legfőbb ügyész és felesége, Polt-Palásthy Marianna 2016-ban megvettek egy „örökpanorámás luxusingatlanként” hirdetett lakást.
Mint beszámoltunk róla, az ingatlannak wellness részlege is van fedett medencével és szaunákkal, valamint pihenőligettel. A sajtóban megjelent hírek szerint a luxuslakásért 70 millió forintot fizettek Polték, de a legfőbb ügyész szerint a vételár jelentősen kevesebb volt.
Cikkünk írásakor, 2016 júliusában Polt Péterék lakótársa volt például Szatmári Zoltán Károly, akinek a Naszálytej-Jásztej-Dunatej cégek mellett az élelmiszer- és a malomiparban vannak érdekeltségei. Szatmári szerepelt a napi.hu „100 leggazdagabb magyart” bemutató összeállításában is.
Az apartmanházban több lakás szerepelt Czigle János Amerikában élő testvérének a nevén, és Czigle János üzlettársa, Birgés Tibor is bevásárolta magát két lakással. Birgésról megírtuk, hogy a jól jövedelmező Ferro-Press Kft. tulajdonosa, és 2012-ben az Év menedzsere lett.
A lakótársak között pár éve ott volt Kisteleki István volt labdarúgó és edző, aki vállalkozása, a ruházat és lábbeli nagykereskedelemben utazó Arena Magyarország Kft. nevére vett lakást az új exkluzív ingatlanban.
Továbbá – a teljesség igénye nélkül – a társaságot színesíti a Simicska Lajos birodalmának fő pilléréhez, a Közgéphez köthető lakástulajdonosok: Dobróka Tamás Mihály, a kis Közgépként is emlegetett HE-Do Kft. tulajdonosa, aki területén, Észak-Magyarországon – a hírek szerint – számíthat a Fidesz regionális igazgatójának, Bíró Márknak a támogatására. Dobróka Tamás több városban nyert el rádiós frekvenciát is.
Fotó: A balatonfüredi apartmanház, amelyben Polt Péter és a neje lakást vettek/Átlátszó
|
A Brázay-villa helyén szállodát építő vállalkozó fiai által épített apartmanházban vett luxuslakást Polt Péter
|
A balatonfüredi Brázay-villát lebontó cég, a Bráza Invest Kft. egyik tulajdonosáról, Czigle Jánosról az Átlátszó korábban megírta, hogy a helyi Flamingo hotel tulajdonosa és a Hotel Füred felújítója. A fiai cége, a Czi-Ta Group Kft. pedig azt az apartmanházat építette meg, amelyben Polt Péter legfőbb ügyész és felesége örökpanorámás luxuslakást vettek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/14/a-brazay-villa-helyen-szallodat-epito-vallalkozo-fiai-altal-epitett-apartmanhazban-vett-luxuslakast-polt-peter-legfobb-ugyesz/
|
2019-03-26 14:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ferencváros, bár fideszes vezetés alatt áll, valójában a szélsőséges liberalizmus földje, ahol magáncégek írhatnak nekik kedvező jogszabályokat úgy, hogy fizetnek érte és szerződést is kötnek a dologról - tudta meg a 444.
Pedig nem is nyomozásnak, hanem könnyed röhögcsélésnek indult az egész.
Pár napja kaptam ugyanis pár fotót egy ismerőstől arról, hogy Külső-Ferencvárosban, az Illatos út közelében egy olyan lakóház, pontosabban négy lakószárnyból álló épülettömb épül, aminek a külön-külön is jókora blokkjait egymáshoz irreálisan közel építették. Erről van szó:
Az épület kinézete azért sokkolt sokakat, mert szerkezeteileg kifejezetten hasonlít arra a szűk tíz éve lebontott, hirhedt Illatos úti szegénygettóra, a Dzsumbuj becenevűre, ami innen nem messze állt:
A fotókról - abban a tudatban, hogy ez egy sima lakóház lesz - írtam egy pár soros, viccelődős posztot, amiben a bangkoki betonsikátorokhoz hasonlítottam a pokoli lakhelynek kinéző helyszínt. Ezután viszont érdekesebbnél érdekesebb, és már kicsit sem vicces információk kezdtek befutni.
Először az derült ki, hogy bár az épületre az van kiírva, hogy “lakóingatlan” és tudomásom szerint az építési engedélyt is lakóingatlanra kapta meg a beruházó, ez igazából egyáltalán nem lakóingatlannak, hanem munkásszállónak készül. Méghozzá annak a Bayer Construct nevű építőcégnek a saját munkásszállása lesz, amelyik több más mellett az MTK-pályát felhúzta és az Új Puskás Stadiont is építi.
Aztán azt tudtam meg, hogy a kerületi építési szabályzat ezen a környéken jelenleg nem engedélyezi munkásszálló építését.
De akkor, ha elkészült, hogyan tudják jogszerűen munkásszállóként üzemeltetni? És egyáltalán, hogyan merték elkezdeni úgy az építkezést, hogy tudták, a ház ebben a formában azon a helyen nem is kaphat majd használatbavételi engedélyt?
Erre Baranyi Krisztina független kerületi képviselőtől kaptam meg a választ.
Így írhatják meg a nekik fontos módosítást
Ferencvárosnak az ilyen esetekre - vagyis arra, ha valaki olyan építményt húzna fel, ami a kerület adott részén nem engedélyezett - bejáratott módszere van - mesélte a képviselő. Ha a kerület vezetésének megtetszik egy, az érvényes szabályozás szerint amúgy meg nem építhető projekt, akkor a következőképpen járnak el.
A beruházóval két, semleges, keveset eláruló nevű szerződést kötnek:
Egy úgynevezett “tervezési szerződést”
És egy úgynevezett “településrendezési megállapodást”
Amik szorosan összefüggnek egymással.
A tervezési szerződésben, amit jellemzően a polgármester, a beruházó és egy építésziroda ír alá, arról állapodnak meg, hogy az iroda - a beruházó költségén, kvázi az önkormányzat helyett - megírja azt a KÉSZ-, vagyis Kerületi Építési Szabályzat-módosítást, ami legalizálja, hogy az adott helyen szálló, gyár, iroda vagy bármi olyan épüljön.
Az ezt követő “településrendezési megállapodásban” pedig - amiben az önkormányzat és a beruházó a szerződő felek - utóbbi vállal valamit cserébe azért, hogy az önkormányzat az ő igényei szerinti KÉSZ-módosítást fog megszavazni. Azért használtam a “vállal valamit” kifejezést, mert ebben a szerződésben szerepelhet készpénz, de akár egy, az önkormányzatnak fontos dolog is, mondjuk egy játszótér felépítése is.
Igen fontos, hogy ezekben a megállapodásunkban az önkormányzat tudomásunk szerint nem vállal - nem is vállalhatna - semmiféle garanciát arra, hogy a “tervezési szerződéssel” megrendelt KÉSZ-módosítást a testület ténylegesen meg is fogja szavazni és a szerződések olyan záradékot sem tartalmaznak, hogy az önkormányzatnak nem teljesítés esetén akárcsak a megkapott összeget vissza kéne fizetnie.
A gyakorlat szerint mind a kétfajta szerződést valamikor a beruházási folyamat elején kötik meg. A képviselőtestület pedig - tipikusan hónapokkal később - megszavazza ezt a módosított, a beruházóra szabott KÉSZ-t.
A módosítás ára - vagyis a kettes számú szerződésben vállalt önkéntes juttatás - széles skálán mozoghat, ami eddig 3 és 300 millió forint közötti árakat jelentett a gyakorlatban, mármint akkor, amikor nem “természetben”, azaz építéssel fizettek az építőcégek.
A mi munkásszállónk esetében a "tervezési szerződést" Bácskai János polgármester információnk szerint 2018. december 14-én írta alá a Bayer Constructtal, egy másik beruházóval és egy építészirodával. Ez ilyen esetekben megszokott módon a dokumentum aláírásakor az építkezés már javában zajlott.
Itt álljunk meg egy pillanatra és gondoljuk végig, mi is történik!
Bár az úgynevezett “településrendezési megállapodásokban” egy szó sem esik arról, hogy az önkormányzat mint megrendelő bármit is garantálna, ennek az egész konstrukciónak józanul átgondolva csak akkor van értelme, ha a megrendelő 100 százalékos biztonsággal tudja, hogy a testület garantáltan meg fogja szavazni a KÉSZ neki kedvező módosítását. Hiszen mire a téma a képviselőtestület elé fog kerülni, ő már nemhogy elkezdte az építkezést, projekttől függően százmilliókat vagy milliárdos összeget költve arra, hanem jó eséllyel be is fejezte. Plusz kifizette a formailag teljesen önkéntes felajánlását is.
Senki sem égetne el ennyi pénzt, ha nem tudná tuti biztosan, hogy mi lesz a végeredmény. Ki kockáztatná, hogy ott áll egy kész szállodával/gyárral/stadionnal, amit esetleg nem is kezdhet el használni?
Baranyi Krisztinától azt biztosan tudom, hogy ez a konstrukció sokéves gyakorlat a kerületben. És a végén eddig minden egyes esetben megszavazták a szükséges KÉSZ-módosításokat. Úgyhogy mindig volt valami varázsszer, ami képes volt megoldani a helyzetet.
Na de hogyan biztosítják, hogy a testület a végén jól szavazzon? És mi van, ha homokszem kerül a gépezetbe és mégsem szavazzák meg?
Az ügyben kérdéseket küldtem a beruházónak és a ferencvárosi önkormányzatnak is. Előbbi nem reagált, Ferencváros viszont szerencsére részletes választ adott:
Először is megerősítették, hogy a konstrukció a Baranyi által felvázolt módon működik:
"az Ön által leírt folyamatban a beruházóval és a beruházó által választott tervezővel köt az Önkormányzat háromoldalú szerződést a beruházó költségviselésével, ugyanis KÉSZ megrendelője csak önkormányzat lehet. Jellemzően új KÉSZ-ek készülnek, mert a régi KSZT-k jogi elavultságuk miatt már nem módosíthatók."
Utána tértek rá arra a kérdésemre, hogy "Hogyan vállalhatja be az önkormányzat előre, hogy a képviselőtestület egy későbbi időpontban meg fog szavazni valamit?"
"Az Önkormányzat csak a KÉSZ eljárásának megindítását vállalja, annak eredményessége azonban sok kívülálló tényezőtől is függ, így a szavazás akár a beruházói akarattal ellentétes is lehet."
Hogy pár sorral később azért elismerjék azt, amit korábban már leírtam, vagyis hogy
" az is igaz, hogy az átlátható, kölcsönös előnyökön alapuló ferencvárosi fejlesztések eddig nem kaptak képviselő-testületi elutasítást."
Nagyon jó idegrendszere lehet a Ferencvárosban építkező befektetőknek!
Az önkormányzat ezután részletesebben is elmesélte ennek a szerződéstípusnak a hátterét:
"A beruházói és az önkormányzatok településfejlesztési érdekeinek összehangolása illetve összekapcsolása végett vezette be immár több mint egy évtizeddel ezelőtt az épített környezet alakításáról és védelméből szóló törvény a településrendezési szerződés fogalmát. A törvény rendelkezései szerint az önkormányzatok településfejlesztési célok megvalósítására településrendezési szerződést köthetnek az érintett terület tulajdonosával, illetve a területen beruházni szándékozóval. A településrendezési szerződés közigazgatási szerződésnek minősül. Amennyiben a településrendezési szerződés tárgya valamely településrendezési eszköz (például KÉSZ) kidolgozásának beruházó által történő finanszírozása, akkor a törvény alapján az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a szükséges településrendezési eljárást a megállapított határidőn belül megindítja, és azt az előírásoknak megfelelően lefolytatja. A településrendezési eszköz jóváhagyására, elfogadására a képviselő-testület értelemszerűen nem vállal (az építési és más törvények alapján nem is vállalhat) kötelezettséget."
Külön hangsúlyozták azt is, hogy
Micsoda környék lesz ez!
A hazai építési konjunktúra, illetve az ezzel párhuzamos munkaerőhiány lehet az oka, hogy csak a Ferencváros azon körzetében, ahol a fenti munkásszálló is épül, 3, egymástól független munkásszálló-projekt indult, amiből az egyik az itt tárgyalt, a másik egy másik magáncégé, a harmadikat meg maga az önkormányzat finanszírozza.
A jelen állapotában bangkoki hangulatot árasztó Bayer Construct-épülettömbnek egyébként nemcsak az előtörténete és a hírhedt Dzsumbujhoz való hasonlósága, hanem a közeljövője is izgalmas. Információnk szerint a munkásoknak nemsokára a zajjal is meg kell küzdeniük. Baranyi elmesélte ugyanis, hogy az aktuális tervek szerint éppen az épület fölött vezethet el a leendő Galvani híd egyik lehajtója.
|
Ha Ferencvárosban építenél olyat, amit ott tilos, áron te magad írathatod meg az új építési szabályzatot
|
Ferencváros, bár fideszes vezetés alatt áll, valójában a szélsőséges liberalizmus földje, ahol magáncégek írhatnak nekik kedvező jogszabályokat úgy, hogy fizetnek érte és szerződést is kötnek a dologról - tudta meg a 444.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/03/29/ha-ferencvarosban-epitenel-valami-olyat-amit-ott-tilos-szabott-aron-te-magad-irathatod-meg-az-uj-epitesi-szabalyzatot-amit-a-testulet-meg-is-szavaz-neked
|
2019-03-29 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Bejárta a kormányközeli médiát, hogy Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének luxusháza van jakuzzival, úszómedencével és kondigépekkel. Valamint arról is cikkeztek, hogy Ujhelyi házát 2008-ban 30-40 millió forint értékben újították fel, és ezt a Szeviép finanszírozta, utóbbit Baranyi Sándorra, a Szeviép volt vezetőjére hivatkozva írták.
Ujhelyi szombat délután sajtótájékoztatót tartott szőregi házánál, aminek keretében körbevezette a sajtó munkatársait. Itt többek között azt hangsúlyozta, hogy 30-40 milliót az egész háza nem ér, valamint hogy a házat 2004-ben újították fel, nem 2008-ban. Az eseményről készült videó megtekinthető Ujhelyi Facebook-oldalán.
A videón az látható, ahogy Ujhelyi végigmegy a házáról a kormányközeli médiában megjelent állításokon, és sorra megmutogatja az érintett dolgokat. Ujhelyi azt is elmondja egy ponton, hogy beperel mindenkit, aki a házáról véleménye szerint valótlanságokat állított. A videóval kapcsolatban megkerestük Ujhelyit, aki az Indexnek azt is kategorikusan cáfolta, hogy a Szeviép bármilyen formában finanszírozta volna a felújítást, úgy fogalmazott "egyetlen téglának sincs köze a Szeviéphez a házban."
|
Körbevezette a médiát Ujhelyi az állítólagos luxusházában
|
Bejárta a kormányközeli médiát, hogy Ujhelyi Istvánnak, az MSZP európai parlamenti képviselőjének luxusháza van jakuzzival, úszómedencével és kondigépekkel. Valamint arról is cikkeztek, hogy Ujhelyi házát 2008-ban 30-40 millió forint értékben újították fel, és ezt a Szeviép finanszírozta, utóbbit Baranyi Sándorra, a Szeviép volt vezetőjére hivatkozva írták.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/03/30/ujhelyi_haz_kormanymedia/?fbclid=IwAR28c3lX8SccuVH9ZPpZq81rJtHZFRIkn_A_03rjXulm35pPDA8Ppfb5ocA
|
2019-03-30 16:17:16
| true | null | null |
Index
|
hajózás;
2019-03-28 06:00:00
Hajósnak is kiképezték a helyettes államtitkárokat - így mindenki képes például kisebb luxusjachtot is vezetni
Állami pénzből tehetett kishajóvezetői vizsgát az agrártárca több vezető tisztségviselője, noha munkakörükhöz nemigen van szükség motorcsónak-vezetői jogosítványra.
Miközben a kormány a köztisztviselői létszámcsökkentésre hivatkozva márciusban több kishajózási vizsgaközpontot is bezárt, egy, a Népszavához eljutott dokumentumból kiderült: agrárminisztériumi vezetők - köztük jelenlegi és volt államtitkár-helyettesek – ingyenesen végezhettek el kishajó-vezetői tanfolyamot, sőt, a vizsgadíjukat is a magyar adófizetők állták. Informátorunk szerint az Agilis-Pákász Bt.-vel kötött vállalkozási szerződés alapján ingyen szerezhette meg a hajóvezetői vizsgát Szinay Attila jogi és igazgatási helyettes államtitkár, Ugron Ákos Gábor volt helyettes államtitkár, jelenleg a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója, de a listán ott találjuk a tárca környezetvédelmi és titkársági referensét is. Megkérdeztük az agrártárcát, vajon milyen keretből finanszírozták a minisztériumi tisztségviselők kishajó-vezetői kiképzését, s milyen jellegű munkakörük teljesítéséhez volt szükség erre a vizsgára, illetve hogy a felsoroltakon túl hány további állami agráralkalmazott kishajóvezetői képzése történt állami pénzből, s közülük hánynak a munkájához szükséges e vizsga, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Elértük azonban az egyik volt minisztériumi vezető tisztségviselőt, aki szintén rajta van a listán, de már nem dolgozik a tárcánál. Ő elismerte: valóban az állam fizette a tanfolyami és vizsgadíját, de ezt azzal magyarázta, hogy annak idején ő felelt a halőrök munkájáért, s mivel a halőröknek is kellett ilyen vizsgát tenniük, így természetesnek tűnt, hogy őt is „beiskolázzák”. Hozzátette: távozásakor nem merült fel, hogy a tanfolyam díját vissza kellene fizetnie, de – közölte – ha érkezett volna ilyen kérés, akkor természetesen visszafizeti a díjat. Egy másik forrásunk emlékeztetett: egy ilyen jogosítvánnyal nemcsak halőri motorcsónakot, de akár kisebb jachtot is lehet vezetni, így egy ilyen papír ilyen járműveket használó körökben is jól jöhet, pláne, ha annak megszerzését az állam fizeti.
Arról, hogy mennyibe kerül egy kishajóvezetői tanfolyam és vizsga, különféle adatokat találtunk. Egy kelet-magyarországi cég 65 ezer forintér hirdetett kurzust, és közel negyvenezer forintra taksálta a vizsgadíjat, ami mellé különféle dokumentumokra és orvosi vizsgákra további 30 ezer forintot is beszednek. Az állami alkalmazottakat képző Agilis-Pákász Bt. ennek több mint duplájáért vállalta a kiképzést: őket ugyan a megadott telefonszámukon nem sikerült elérnünk, de az interneten fellehető egy, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóságával kötött szerződésük, amely szerint 840 ezer forintért vállalták el három igazgatósági alkalmazott kiképzését, vizsgadíjjal együtt: náluk tehát fejenként 280 ezer forintot kóstált egy ilyen vizsga megszerzése. Ugyancsak ebben a dokumentumban olvasható, hogy a megbízó nemzeti park e munkák elvégzésére támogatói szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, a munkák pénzügyi fedezete pedig uniós pályázati támogatásból biztosított.
|
Hajósnak is kiképezték a helyettes államtitkárokat - így mindenki képes például kisebb luxusjachtot is vezetni
|
Állami pénzből tehetett kishajóvezetői vizsgát az agrártárca több vezető tisztségviselője, noha munkakörükhöz nemigen van szükség motorcsónak-vezetői jogosítványra.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3030543_hajosnak-is-kikepeztek-a-helyettes-allamtitkarokat-igy-mindenki-kepes-peldaul-kisebb-luxusjachtot-is-vezetni
|
2019-03-28 07:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nitrogénművek Zrt.;Bige László;
2019-03-26 06:30:00
Orbán Viktor betesz az ötödik leggazdagabb magyarnak
Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.
Több milliárd forinttal csökkenti a Bige László érdekkörébe tartozó Nitrogénművek nyereségét a parlament előtt fekvő „klímapolitikai” törvényjavaslat egy pontja – tudtuk meg piaci forrásokból. A kormány által beterjesztett tervezet egy pontja ugyanis megszünteti azt a három éves szabályt, miszerint a vegyipari cégeknek az általuk vásárolt gáz után nem kell megfizetniük az amúgy az összes lakosságon kívüli fogyasztóra terhelt stratégiai tárolási díjat. Tordai Bence a Párbeszéd részéről a javaslat múlt heti általános vitáján a kiegészítést egyenesen úgy értelmezte, hogy a kormánynak „útban van Bige László”.
„Ez a törvénymódosítás nem szól másról, mint hogy ezt az egyetlen érintettet megint jól megszorongassák pénzügyi, jogalkotási eszközökkel, és minél keményebb nyomás alá helyezzék annak érdekében, hogy ő is áron alul átadja a birodalmát valamely erre kijelölt Fidesz-közeli oligarchának" – fogalmazott az ellenzéki honatya. Eme sejtéshez csatlakozva Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka példákkal is alátámasztotta, hogy három évvel ezelőtt a kormány, illetve a Fidesz-KDNP képviselői – amúgy az ellenzékkel karöltve – kifejezetten támogatták, hogy a vegyiparnak ezt a díjat ne kelljen befizetnie. Ennek megfelelően az MSZP nem is támogatja a jelenlegi módosítást.
Az előterjesztőt képviselő Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a feltételezést visszautasította, mégpedig ama érveléssel, hogy ebben az esetben már 2016-ban sem hozták volna helyzetbe Bige László cégét, a Nitrogénműveket. (Kétségtelen: Bige László már vagy egy évtizede összekülönbözött az Orbán-kormányhoz közel álló Csányi Sándor bankvezérrel. Az elmúlt évek során számos jel utalt arra, hogy többen szeretnék, ha megválna százmilliárdos értékűre tett műtrágyagyárától. Így tavaly például környezetszennyezés gyanúja miatt a rendőrség razziázott Bige László szolnoki vegyi üzemében.)
Jelenleg milliárdokat takarít meg a Nitrogénművek a tárolási díj visszaigénylésével, mivel évi félmilliárd köbméteres gázfogyasztásával az ország legnagyobb ipari felhasználója – tudtuk meg a társaság környezetéből. Árat értelemszerűen nem emelhetnek, hisz a külföldről behozott műtrágya se lesz drágább. Tovább rontja helyzetüket, hogy Romániában hamarosan árplafont szabnak az ipari gázárnak, ezzel segítve az ottani termelést. A Fidesz-KDNP mozgatórugóiról nem kívántak találgatásokba bocsátkozni, de leszögezték: a Nitrogénművek fejlesztéseik révén továbbra is stabil és nem eladó.
Ha nem is ekkora mértékben, de az intézkedés kedvezőtlenül érinti a Borsodchemet, illetve kisebb mértékben - a Csányi Sándor alelnökölte - Molt is.
Kaderják Péter azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy így több bevételhez jut a stratégiai gáztárolásért felelős Magyar Szénhidrogén-készletezési Szövetség. Ennek révén pedig rezsiemelés nélkül 200-450 millió köbéterrel növelhetik a jelenleg 1,2 milliárd köbméterre rúgó stratégiai gázkészletet. A törvénytervezet egyéb pontjai kapcsán az ellenzéki képviselők élesen bírálták a kormány klímapolitikáját, amit Kaderják Péter védelmébe vett.
|
Orbán Viktor betesz az ötödik leggazdagabb magyarnak
|
Hivatalosan persze egy általános törvénymódosításról van szó, csakhogy a változás épp a 220 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige Lászlót érinti hátrányosan.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3030248_orban-viktor-betesz-az-otodik-leggazdagabb-magyarnak
|
2019-03-26 07:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tagtársai szerint a Safari Club Egyesület nevében, de annak felhatalmazása nélkül igényelt vadászterületet az állami Gemenc Zrt.-től az egyesület elnöke, Halmágyi-Takács István, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy az I. kerületben lévő 165 négyzetméteres önkormányzati bérlakásáért 64 ezer forintot fizet havonta. A Halmágyi-Takács által elnökölt egyesület vezetőségi tagjai lemondásra és kilépésre szólították fel az elnököt, aki egyes vélemények szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez fűződő jó kapcsolatára támaszkodhatott a magánakció során.
Egy olvasónk tudomása szerint kisebb botrányt okozott a Safari Club International Közép-Magyarországi Egyesületben, amikor tavaly év végén kiderült, hogy elnökük, Halmágyi-Takács István az állami Gemenci Erdő- és Vadgazdaság (Gemenc) Zrt.-hez vadászterület iránti igényt jelentett be az egyesület nevében.
Az Átlátszó olvasója szerint az elnök a zrt. 12 ezer hektáron gazdálkodó Hajósi Erdészet területét kérte volna, amelyen található egy értékes vadászház is. Hozzátette: ez a Gemenc Zrt.-nél kiverte a biztosítékot, de az Agrárminisztériumban sem talált támogatásra, még ha Halmágyi-Takács lépése mögött egy befolyásos embert, az ország fővadászaként is emlegetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest sejtették is.
Ezt követően állítólag Halmágyi-Takács István egy újonnan alapított vadásztársaság, A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaság Egyesület nevében adott be újabb igénylést vadászterületre a Gemenc Zrt.-hez, de akkor már "csak" mintegy 4 ezer hektárra.
A történetet a Safari Club szervezési alelnöke, Lakatos Pál az Átlátszónak megerősítette. Azt közölte, hogy Halmágyi-Takács István tavaly novemberi akciójáról nem tudtak. Megjegyezte, azért sem értette a Safari Club nevében vadászterület igénylésére beadott kérelmet, mert az egyesület nem akart vadászterületet szerezni.
Lakatos Pál felháborítónak tartotta azt is, hogy az egyesület elnöke a közgyűlés felhatalmazása nélkül lépett. Hogy Halmágyi-Takács Istvánnak ebben volt-e máshonnan hátszele, az alelnök nem tudta megmondani, de úgy vélte, hogy biztos kell egy magas beosztású patrónus – államtitkár vagy miniszter – ahhoz, hogy egy állami cég vadászterületéből 3 800 hektárt kijelöljenek egy csapatnak.
"Az elnök először tagadta, hogy megigényelte a területet, de aztán elismerte. Most egyébként elválnak az útjaink, mert április 6-án új elnököt és elnökséget választunk, és Halmágyi-Takács István nem indul az elnöki posztért" – tette hozzá Lakatos Pál.
A történtekkel kapcsolatban a Safari Club Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke, Hídvégi Béla is hasonlóan vélekedett. "Nem tudom, hogy mi vagy ki hatalmazta fel őt és a barátait, hogy a Gemenchez forduljon. Engem egyébként nemcsak a tagság tudomása és felhatalmazása nélküli vadászterület igénylés akasztott ki, hanem az is, hogy a lakásbérleti ügyét összemosta az egyesülettel. De ha részletesen szeretné tudni, hogy a Safari Clubban mindez miként zajlott le, akkor beszéljen Boldizsár Balázs alelnökünkkel, aki ügyvéd is" – javasolta Hídvégi Béla.
Boldizsár Balázs, az egyesület külkapcsolatokért felelős alelnöke e-mailben válaszolt kérdéseinkre. Beszámolt arról, hogy "Halmágyi-Takács István vadászterület-igénylésével kapcsolatban több irányból érkezett szóbeli jelzés az egyesület, illetve a vezetőségi tagok felé, az igénybejelentés a kapott információk szerint a Gemenc Zrt. Hajósi Erdészetét érintette. Tudomásom szerint, több tagunk is közvetlenül az ügyben érintett szereplőktől kapott tájékoztatást."
Az alelnök hozzátette, hogy azonnal léptek is. "Az egyesület tiszteletbeli elnöke, és elnökségének többsége tájékoztató levéllel fordult Bitay Márton Örs földügyekért felelős államtitkárhoz és a Gemenc Zrt. vezérigazgatójához. A levél utal a kapott szóbeli tájékoztatások tartalmára és rögzíti, hogy az egyesület nem kíván vadászterületet igényelni, ahhoz forrással nem rendelkezik, továbbá az egyesület elnöke nem rendelkezik a tárgyban felhatalmazással az egyesülettől."
Boldizsár Balázs megjegyezte, hogy az egyesületük nem rendelkezik a vadászterület-bérléshez szükséges anyagiakkal (területbérleti díj, vadkár kifizetése). Az alelnök közölte azt is, hogy "az egyesület elnökségének ülésén (erre és a médiában megjelent lakásügyre hivatkozással) felhívták Halmágyi-Takácsot az elnöki tisztségről történő azonnali lemondásra és az egyesületből történő kilépésre, de az elnök elutasította azt." Arra hivatkozott, hogyha megtenné, azzal elismerné a felelősségét.
Mivel már másodjára hangzik el a lakásügy, elevenítsük fel mi is volt az! A 24.hu közölt februárban cikket arról, hogy a Halmágyi-Takács István a Várnegyedben lévő Országház utcában jutott hozzá egy eredetileg 84 négyzetméteres, majd 165 négyzetméteres területűre növelt bérlakáshoz. Azért az önkormányzat tájékoztatása szerint kevesebb, mint 64 ezer forintot fizet havonta, ami a szociális lakbér összegének felel meg. Egyébként ebbe a bérlakásba van bejegyezve a Safari Club Egyesület is. Ennek egyébként az az oka, hogy az egyesületnek nincs saját irodája. Halmágyi-Takács István azt állította, hogy 5 millió forintot költött az ingatlan bővítésére, ami majd az önkormányzat vagyonát gyarapítja. Azt is mondta, hogy ez a bérleti díj az önkormányzati bérlakások piacán egyáltalán nem számít alacsony összegnek.
Mindenesetre Halmágyi-Takácsnak Istvánnak futja drága vadászatokra. A Safari Club Egyesület honlapján megtalálható galéria tanúsága szerint jávorszarvast és medvét lőtt Észak-Amerikában, Afrikában pedig leterített egy elefántot. Az elnök fotói között akad olyan is, amely szakmai körökben nagy felháborodást váltott ki vadászetikai okok miatt: Halmágyi-Takács ugyanis több esetben átlép az általa lelőtt vadon, ami tiszteletlenségnek számít az áldozattal szemben.
Mint olvasónk epésen megjegyezte, talán éppen a vadászatokra kiadott jelentős összegek miatt van szüksége Halmágyi-Takács Istvánnak olcsó bérlakásra. Egy elefánt lelövése ugyanis információink szerint akár 60 ezer euróba is kerülhet.
Halmágyi-Takács István az Átlátszó megkeresésére tagadta, hogy a Safari Club Egyesület nevében vadászterület-igénylést nyújtott be, azt pedig, hogy A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaságnak igényelt-e egy mintegy 4 ezer hektáros területet, nem árulta el. Több kérdésre szóban nem volt hajlandó válaszolni. Azt azonban megígérte, hogy írásos megkeresésünket megnézi, és eldönti, hogy reagál-e rá. Eddig ezt nem tette meg.
Pedig kíváncsiak lettünk volna arra is, miből gazdálkodik Halmágyi-Takács István frissen létrehozott vadásztársasága. A vadászterület fenntartása ugyanis nagyon drága: gondoskodni kell a vadállományról, bérleti díjat kell fizetni.
A Fenntartható Vadászatért Vadásztársaság Egyesületnek, amelyet idén január 4-én jegyeztek be a Veszprém megyei Lovasra, – a civil szervezetek bírósági nyilvántartása szerint – Halmágyi-Takács István az elnöke. A vadásztársaság címén található Halmágyi-Takács István könyvvizsgáló cégének, az Agreement Kft.-nek az egyik fióktelepe. Míg a vállalkozás 2017-ben 84,4 millió forintos árbevételre tett szert, és 32 milliós adózás utáni eredményt könyvelhetett el, addig tavaly 1,1 millió forintos árbevétel mellett 3,3 millió forint veszteséget termelt.
A vadásztársaság neve annyiban érdekes, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016-ban, Las Vegasban a Safari Club International "Az év nemzetközi törvényhozója díját (International Legislator Award)" kapta meg "a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért". Egy évvel korábban pedig személyesen Halmágyi-Takács István tüntette ki Semjén Zsoltot, aki ekkor az egyesület tiszteletbeli tagja lett. Ez is arra utal, amit többen elmondtak az Átlátszónak, hogy a kormány vezető politikusa jó kapcsolatot ápol a Safari Club Egyesület elnökével.
Szerettük volna megtudni a Gemenc Zrt.-től, hogy Halmágyi-Takács István erre a jó kapcsolatra hivatkozva kezdett-e a vadászterület-szerző akciójába, ezért megkeresést küldünk nekik. A Gemenc Zrt. megkeresésünket a felügyeletét ellátó Agrárminisztériumhoz továbbította, ahonnan eddig nem érkezett válasz. Az Agrárminisztériumnál rákérdeztünk arra is, hogy ez az ügy vezetett-e Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár felmentéséhez, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Próbáltuk elérni Bitay Mártont is, de nem jártunk sikerrel.
Címlapfotó: Semjén Zsolt 2018. március 12-én a Parlamentben fogadta Paul Babazt, a Safari Club International elnökét. Forrás: Semjén Zsolt / Facebook. A cégadatokat az Opten szolgáltatta.
|
Több ezer hektár vadászterületet igényelt a Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke
|
Tagtársai szerint a Safari Club Egyesület nevében, de annak felhatalmazása nélkül igényelt vadászterületet az állami Gemenc Zrt.-től az egyesület elnöke, Halmágyi-Takács István, aki nemrég azzal került be a hírekbe, hogy az I. kerületben lévő 165 négyzetméteres önkormányzati bérlakásáért 64 ezer forintot fizet havonta. A Halmágyi-Takács által elnökölt egyesület vezetőségi tagjai lemondásra és kilépésre szólították fel az elnököt, aki egyes vélemények szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez fűződő jó kapcsolatára támaszkodhatott a magánakció során.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/04/01/tobb-ezer-hektar-vadaszteruletet-igenyelt-a-semjen-zsoltot-kitunteto-safari-club-elnoke/
|
2019-04-01 12:40:09
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vádemelés előtt az Alstom-ügy, az egykori balliberális döntéshozók megúszhatják a metrókorrupciót
Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek.
Néhány hét múlva vádat emelhet a 4-es metróvonalra beszerzett francia Alstom-metrókocsik ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) – értesült a PestiSrácok.hu. A szerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat, Terner Gézával szemben pedig nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. A férfi állítólag azóta Izraelben bujkál. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében. Igaz, tavaly decemberben egy londoni bíróság bizonyítottság hiányában nem tudta megállapítani a vádlottak bűnösségét.
Jöhet a vádemelés
Az, hogy ez az ügy Magyarországon is vádemeléssel zárul, nem érheti meglepetésként a közvéleményt, hiszen Polt Péter legfőbb ügyész nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban tért ki arra, hogy szinte biztosra vehető: vádat emelnek az Alstom-ügyben. Értesüléseink szerint ez heteken belül bekövetkezhet, annál is inkább, mert a nyomozás végső határideje, amit már nem lehet meghosszabbítani, április 7-én lejár. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megkeresésünkre közölte, hogy a vesztegetési botránynak továbbra is hat gyanúsítottja van, ugyanakkor két személy tekintetében elkülönítették és felfüggesztették az eljárást. A főügyészség hangsúlyozta azt is, hogy az érintettek részére „az iratok megismerésének lehetőségét biztosították”.
Politikust nem gyanúsítanak
Az ügyészségi válaszból kiderült az is, hogy egyik gyanúsított sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek. A botrány kirobbanása után Medgyessy Péter volt miniszterelnök neve is előkerült, miután napvilágot látott, hogy családi cégéhez két részletben összesen több, mint 597 ezer euró áramlott az Alstomtól. Borbély Lénárd csepeli polgármester, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke pedig arról beszélt korábban portálunknak, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője volt az, aki közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben. Borbély Lénárd szerint az egész beruházást átszőtte a korrupció. Az Alstom-botránnyal párhuzamosan 2017 februárja óta egy másik – ismeretlen tettes ellen indult –nyomozás is folyamatban van. Ebben az ügyben a 4-es metró beruházásához kapcsolódó építési és tanácsadási szerződéseket, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos döntések jogszerűségét vizsgálja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI). Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és 166,9 milliárd forint az, amit konkrétan elcsalhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése.
|
Vádemelés előtt az Alstom-ügy, az egykori balliberális döntéshozók megúszhatják a metrókorrupciót
|
Heteken belül vádat emelhet az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), miután néhány nap múlva letelik a metrókorrupciót érintő nyomozás határideje – tudta meg a PestiSrácok.hu. A nyomozó ügyészek hat személyt vesztegetéssel gyanúsítanak, ám egyikük sem közszereplő, azaz jó eséllyel megúszták a felelősségre vonást azok az egykori politikai döntéshozók, akik az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt zajló korrupciós bűncselekmény tényleges haszonélvezői lehettek.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/vademeles-elott-az-alstom-ugy-az-egykori-balliberalis-donteshozok-meguszhatjak-a-metrokorrupciot/
|
2019-03-31 13:56:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Kétmilliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat az ellen a sokáig Dominikán bujkáló vállalkozó ellen, aki korábban a hatóságoknak elmondta: egy 2010 előtti áfacsalás-sorozat sokáig a szocialisták politikai védelmét élvezte, és a feketepénzek egy része az MSZP pártkasszájába került.
Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta: a több, mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adófizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel 2011-2012-ben több, mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
A banda irányítóját, F. Attilát tavaly nyáron fogták el Dominikán. A férfit 2015-ben jogerősen emberölés előkészületéért két éves szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Ítélőtábla, amely bizonyítottnak látta, hogy F. egy üzleti vita miatt meg akarta öletni volt üzlettársát. A táblabíróság már 2014 októberében döntést hozhatott volna a bűnügyben, ám a vállalkozó diplomáciai mentességre hivatkozott és kijelentette: ő bissau-guineai diplomata. Azóta kiderült: nem szerepel a diplomáciai nyilvántartásban, így semmilyen mentesség nem illeti meg az üzletembert, ezért a többi ügye mellett ez az eljárás is folytatódhatott F. ellen, aki később elfelejtett bevonulni a börtönbe, ezért a bíróság 2015 novemberében belföldi, fél évvel később pedig nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene. Portálunk már akkor megírta, hogy Dominikán bujkálhat, sőt, telefonon sikerült is elérnünk a férfit.
Feketepénzeket fizettek az MSZP-nek?
A férfi neve egy félmilliárdos adócsalási ügyben is felbukkant. Ez az ügy azért is pikáns, mert F. Attila még a nyomozati szakban arról beszélt kihallgatóinak, hogy a több százmilliós áfacsalásra épülő biznisz a balliberális oldal politikai védelmét élvezte, és a haszon harminc százalékát az MSZP-nek kellett leadniuk. F. Attila a 2010 előtti politikai kapcsolatokat akkor is említette, amikor elárulta, hogy bizonyos üzletekből egyszer nagyobb részesedést szeretett volna kérni:
GÁBOR EZT MEGTAGADTA AZZAL, HOGY NEKI ÉS NEKEM, CÉGEINKNEK POLITIKAI VÉDELEM KELL, A KELETKEZŐ HASZON HARMINC SZÁZALÉKÁT NEKIK JUTTATJA EL, A BEFEKTETETT PÉNZ AZ ÖVÉ, ÍGY NEKI NAGYOBB RÉSZESEDÉS JÁR, ÉS NEM TUD NEKEM TÖBBET FIZETNI. A POLITIKAI VÉDELEMMEL KAPCSOLATBAN MEGEMLÍTETTE AZ MSZP-T
– áll F. Attila 2010-es vallomásában, amelyben az is szerepel, hogy a pénz hogyan jut el a párthoz:
AZT, HOGY A PÉNZ HOGYAN JUT EL A CÍMZETTEKHEZ KÉT UTAT EMLÍTETT, AZ EGYIK, HOGY KÖZVETLENÜL Ő VISZI FEL, A MÁSIK, HOGY ALAPÍTVÁNYON KERESZTÜL JUT FEL A HARMINC SZÁZALÉKNYI PÉNZ. ANNYIT MONDOTT MÉG, HOGY A PÉNZT PÉNTEK DÉLUTÁNONKÉNT KELL ELJUTTATNI. IDÉN NYÁRON EGY ALKALOMMAL KÉTMILLIÓ FORINTOT KÉRT TŐLEM, A FENT MEGNEVEZETT POLITIKUS RÉSZÉRE.
Fotó: lokal.hu
|
Kétmilliárdos áfacsalás miatt emeltek vádat az MSZP feketekasszájáról beszélő vállalkozó ellen
|
Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta, a több mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel a 2011-2012-ben több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/ketmilliardos-afacsalas-miatt-emeltek-vadat-az-mszp-feketekasszajarol-beszelo-vallalkozo-ellen/?fbclid=IwAR1Pul-d_rIDf4VOZekWRvUcsqnBUngYoZ3Gk2lk_13i-1pmSiFSJs4qyQo
|
2019-04-01 15:25:28
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Megdöbbentő fotók és kétségbeesett hangú felhívás jelent meg a Délvidéki Földikutya nevű civil csoport közösségi oldalán. Eszerint a rezervátum közelébe rengeteg építési hulladék került, amelyben veszélyes anyagok is jócskán vannak: többek közt azbesztpala-, üveg-, hungarocell-darabok.
Nemcsak a veszélyes anyagok jelenléte, de maga a hulladéklerakás ténye is felháborítja a földikutyákért aggódó civileket. A 2018-ban az év emlősének választott, talajlakó földikutya rendkívül érzékeny a rezgésekre, így a hulladék lerakása is veszélyezteti a megmaradásukat.
A bajai rezervátumot két évvel ezelőtt hozták létre, ekkor nyilvánította a kormány a 114 hektáros területet fokozottan védetté. A bajai természetvédelmi terület létrehozását hosszú folyamat előzte meg. A délvidéki földikutya veszélyeztetettségére Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó egykori biztoshelyettes már 2015-ös állásfoglalásában felhívta a figyelmet.
Ebben többek között az szerepelt, hogy a kihalás szélén álló földikutyafajnak már csak a Kárpát-medencében, Baja környékén és a Vajdaságban vannak egyedei, kb. 5-600 példány.
A határzár sem tett jót nekik
A szerbiai Vajdaságban lévő földikutya-populáció viszont az akkor épülő határzár miatt veszélybe került.
Ezt megerősített az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozata: eszerint a határzár olyan mértékben semmisíti meg, illetve darabolja fel a földikutya életterét, hogy az veszélyeztet a faj fennmaradását. Szabó Marcel ezért is kezdeményezte egy tudományos rezervátum létrehozását Bajánál, ahol 200-270 egyedet figyeltek meg a földikutyák állapotfelmérése során.
A védett terület létrehozásához viszont meg kellett győzni Baja város vezetőit. A földikutya élőhelyek ugyanis egy olyan volt honvédségi területen vannak, melyet a város ipari parkként és napelemerőműként kívánt hasznosítani. Mégis sikerült kompromisszumot kötni, s miután a Kiskunsági Nemzeti Park elkészítette a Bajai Földikutya Rezervátum természetvédelmi kezelési tervét, a Nemzeti Park nem a teljes szektor védettségét kérte. Így a város az ingatlan egy részét gazdasági célokra hasznosíthatja.
A rezervátum felavatásán Zsigó Róbert államtitkár, a térség országgyűlési képviselője és Fercsák Róbert polgármester is örömüknek adtak hangot Baja természeti értékeinek gyarapodása miatt.
Eddig úgy tűnt, hogy a tervbe vett ipari beruházások megvalósítását és a természetvédelem érdekeit sikerül összehangolni. Így a bajai napelemerőmű építését a földikutyák szaporodási ciklusához igazították, számolt be tavaly a folyamatról egy helyi hírportál, a Sugóparti Hírek. A rezervátum határain kívül, a leendő erőmű területén élő földikutyákat, összesen hét példányt a természetvédelmi szakemberek befogták, majd a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága által kijelölt új otthonukba telepítették át.
Kétmillió évig kihúzták, most bajban vannak
A bennszülött fajként kétmillió éve a Kárpát medence területén élő délvidéki földikutya Európa legveszélyeztetettebb emlőse. A szakemberek szerint megmaradási esélyeit növelheti az is, hogy bekerült a Bács-Kiskun megyei Értéktárba, melyet jó esetben az állat „Kiemelkedő nemzeti értékké”, majd hungarikummá nyilvánítása követhet.
Ezek után megdöbbentő, hogy közvetlenül a védett terület határába, a bajai önkormányzat kezelésében lévő területre hordtak nagy mennyiségű veszélyes hulladékot. A szeméthegy a 0378/91-es helyrajzi számú telken található, mely a Baja Vagyon Zrt. honlapja szerint a Bajai Ipari Park hasznosítható területei közé tartozik.
A Délvidéki Földikutya Facebook-oldal ábráján, a Baja Vagyon Zrt. helyszínrajzának és a Kiskunsági Nemzeti Park térképének összevetéséből jól látható, hogy a hulladéklerakónak használt telek közvetlenül a földikutya-élőhelyek közelében található.
A rezervátum terepbejárása során, a földikutyák friss túrásaiban néhány napja üvegcserepeket találtak a civil közösség tagjai. A hulladékban rengeteg kagylóhéj is van, ami arra utal, hogy jelentős mennyiségű, kotort iszap is kerülhetett a területre.
Hatósági intézkedés azonban eddig nem történt az ügyben, ezért megkerestük a bajai polgármestert és a Baja Vagyon Zrt. vezérigazgatóját az ügyben. Levelünkre azonban nem nem kaptunk választ.
A Baján nagy felháborodást kiváltó ügyben a Sikeres Bajáért Egyesület önkormányzati képviselője, Hajdú Miklós is kérdésekkel fordult Fercsák Róbert polgármesterhez, azonnali intézkedést sürgetve a rezervátum mellett lerakott hulladék miatt. Információink szerint a képviselő-testület csütörtöki zárt ülésén téma volt a botrányos ügy. Baja város önkormányzatának honlapján egyelőre azonban csak az a hír szerepel, hogy a testület sürgősséggel napirendre vette az önkormányzati tulajdonban lévő Baja Vagyon Zrt. vezérigazgatója, Zsíros Menyhért visszahívását, s a helyére új vezérigazgatót nevezett ki.
Fotó: Délvidéki Földikutya/Facebook
|
Azbeszt mérgezi Európa legveszélyeztetettebb emlősét
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/03/29/azbeszt-mergezi-europa-legveszelyeztetettebb-emloset-fokozottan-vedett-terulet-hataraba-hordtak-a-hulladekot-bajanal/
|
2019-03-29 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Az EP pénzügyi bűncselekményekkel, adókijátszással és adókikerüléssel foglalkozó különbizottságának jelentését 505 szavazattal, 63 ellenszavazat és 87 tartózkodás mellett fogadta el az EP plenárisa.
A jelentésben tett javaslatok a pénzügyi bűncselekményekkel, adókikerüléssel és adókijátszással foglalkozó uniós rendszer átalakításától kezdve új testületek létrehozásáig terjednek. Az elfogadott ajánlások részletes tervet tartalmaznak az igazságosabb és hatékonyabb adózás elérése érdekében.
A javaslatok között szerepel, hogy az Európai Bizottságnak azonnal hozzá kellene kezdenie egy európai pénzügyi rendőrség és pénzügyi információs egység létrehozásához, és fel kellene állítani egy európai pénzmosás elleni szervezetet. Az ENSZ-en belül létre kellene hozni egy globális adózással foglalkozó testületet.
A jelentéstevők szerint fel kellene számolni az aranyvízum- és aranyútlevél-rendszereket.
Bírálták, hogy Dánia, Finnország, Írország és Svédország elutasítja a digitális szolgáltatások megadóztatását. Sajnálatukat fejezték ki, hogy több európai bank részese volt az orosz, úgynevezett Trojka pénzmosoda-csalásnak. Rosszallásukat fejezték ki, hogy agresszív adótervezése révén Hollandia 11,2 milliárd euró adóbevételtől fosztja meg a többi uniós tagállamot.
Véleményük szerint sokkal jobban kellene védeni a csalásokat felfedő közérdekű bejelentőket és az újságírókat, valamint fel kellene állítani egy uniós alapot az oknyomozó újságírás támogatására.
A különbizottságot 2018. március 1-jén hozták létre az előző öt év, egyebek mellett a Luxleaks, Panama-iratok, Football Leaks folyamatos botrányai nyomán.
|
Európai Parlament: Magyarország úgy működik, mint egy adóparadicsom
|
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amely szerint hét uniós ország, Magyarország mellett Belgium, Ciprus, Írország, Luxemburg, Málta és Hollandia adóparadicsom-szerűen működik, és lehetővé teszi az agresszív adótervezést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190326_Europai_Parlament_Magyarorszag_ugy_mukodik_mint_egy_adoparadicsom
|
2019-03-26 17:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a Duna Aszfalt a támogatók között van, előbbi ugyanis a klubtulajdonos Mészáros cége, míg utóbbi a korábbi felcsúti polgármester barátjának és állandó üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltsége. A többi támogató azonban – legalábbis normál piaci körülmények között – furcsa lenne, hasonló profilú cégek ugyanis ritkán támogatnak egy sportcsapatot, és különösen nem pénzeli senki a konkurense együttesét.
A hazai építőiparban azonban – legalábbis ezen a szinten – elég korlátozottan érvényesülnek csak a piaci viszonyok. Az érintett cégeknek a legnagyobb megrendelője az állam, amelyhez Mészáros Lőrinc ezer szállal kötődik, így ezek a vállalatok elég gyakran Mészáros vagy Szíjj érdekeltségeivel közösen nyernek el sokmilliárdos állami megbízásokat.
Az Eszék egyik legkitartóbb szponzora például a Belfry, amely*Korábban TRSZ Kft.-ként. lényegében a tulajdonosváltás óta támogatja a klubot. A cégről korábban sokat nem lehetett tudni, egy éve azonban lapunk megírta, hogy a magyar leányvállalata addig 60 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott, és ezeken az elérhető adatok szerint szinte kizárólag Mészáros Lőrinchez köthető alvállalkozókkal dolgoztak. Ráadásul az osztrák Belfry-nek épp Eszéken van közös cége a Duna Aszfalttal.
A jelenleg is aktív támogatók között ott van még az állami tendereken a Belfry-vel gyakran konzorciumban induló, és a székesfehérvári stadiont is jegyző osztrák Strabag, illetve a felcsúti fiókteleppel is rendelkező, több aréna kialakításában is résztvevő Pharos ’95 Kft. is. Ők azonban csak néhány hónapja tűntek fel a szponzorfalon: a Pharos tavaly év végén, az osztrákok pedig csak 2019 elején*Igaz, a Strabag 2017-ben pár hónapra már megjelent a támogatók között, de aztán hirtelen el is tűnt a listáról..
Ez persze nem jelenti azt, hogy korábban az Osijeknek nélkülöznie kellett volna a magyar, illetve az osztrák építőiparból érkező kunamilliókat. A 190 milliárdos Puskás aréna egyik kivitelezője, a korábban Szíjj érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt. logója például a kezdetektől, 2016 augusztusától szerepelt a klub honlapján. Ez egyébként épp az az időszak volt, amikor a Puskás építésére kiírt tender zajlott: a 2016 végén elindított közbeszerzésen 2017 tavaszán hirdettek eredményt, és akkor írták alá a szerződést is.
A Magyar Építő mellett a másik ágazatbeli szponzor ekkor az a WHB csoport volt, amely egy évvel korábban nagyjából 3 milliárd forintért kivásárolta Orbán Viktor miniszterelnök vejét az azóta sok gondot okozó Elios Zrt.-ből. A WHB később a Magyar Építőben is részesedést szerzett (Szíjj Lászlótól), és a két cég ezután a tranzakció után szállt ki az Eszék mögül.
Az NK Osijek szponzorfala most
Sokáig azonban ekkor sem kellett nélkülöznie a magyar építőipari közbeszerzések sztárjait a csapatnak. Előbb a régi Puskást Stadiont bontó Föld Trans 2001 Kft. állt be mögéjük, majd megérkezett a másik nagy osztrák csoport, a Swietelsky is. Előbbi tavaly augusztusban tűnt el a szponzorfalról, míg utóbbi az idén év elején.
Az építőipari szponzoroknak egész biztosan komoly szerepe volt abban, hogy az NK Osijek bevételei kilőttek Mészáros Lőrinc érkezése után. A csapat már 2017-ben is nyolcszor annyi pénzből gazdálkodhatott, mint öt évvel korábban, ám az Eszék nem a horvát, hanem a magyar modellt követi.
A növekedés motorja ugyanis nem a sikeres utánpótlásnevelés és a játékosok eladásából származó bevétel volt, mint a legsikeresebb horvát kluboknál, hanem a szponzori pénzek megugrása. Ilyen forrásból 2017-ben közel 65-ször annyi folyt be, mint egy évvel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBeindult a biznisz Mészáros Lőrinc horvát focicsapatánálRekordigazolással keresett 1,2 millió eurót a leköszönő felcsúti polgármester csapata, de az Eszék még mindig a magyar modell szerint működik.
|
Imádják a magyar közbeszerzések sztárjai Mészáros Lőrinc horvát focicsapatát
|
Egymást váltják a magyar, illetve Magyarországon is aktív építőipari cégek az eszéki focicsapat szponzorfalán, amióta Mészáros Lőrinc lett a tulajdonos. Most éppen öt ilyen társaság támogatja az együttest, de az elmúlt szűk három évben további négy cég logója tűnt fel a szponzorok között az NK Osijek honlapján.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20190401/imadjak-a-magyar-kozbeszerzesek-sztarjai-meszaros-lorinc-horvat-focicsapatat/
|
2019-04-01 14:25:00
| true | null | null |
G7
|
Nemcsak Magyarországnak, de az osztrák cégeknek is jó üzlet a magyar uniós tagság. Egy teljes év összes uniós közbeszerzését vizsgáltuk át, hogy megtudjuk, kik profitálnak a legtöbbet a 2017-ben már 1239 milliárd forintnyi uniós támogatásokból.
Az összes uniós finanszírozású állami megrendelés 22 százaléka két osztrák cégnél, a Strabagnál és a Swietelskynél kötött ki, a magyar cégek még a beszerzések kétharmadát sem tudták elnyerni. Az is kiderült, hogy a kormányzathoz leginkább kötődő cégek az uniós finanszírozású közbeszerzések közel negyedében taroltak.
Az Európai Unióban minden kormányzatnak az unió hivatalos közbeszerzési értesítőjében, a TED-ben kell meghirdetnie a közbeszerzéseket. Elég összetett a szabályozás, hogy ez a határérték kinek és mikor mekkora, de alapvetően minden 15 millió forint feletti árubeszerzést és 25 millió forint feletti építési beruházást itt is meg kell hirdetni a Közbeszerzési Értesítő mellett. Amíg a magyar közbeszerzési adatbázis nehézkesen kereshető, nem lehet belőle adatokat exportálni, addig az EU rendszerében évente le lehet tölteni a teljes adatbázist, és ezért elemezhető is. Ezt tettük meg az utolsó egyben elérhető évre, 2017-re.
Így sem könnyű feladat, ha azt akarjuk kideríteni, hogy mely cég mekkora összegű megbízáshoz jutott, mert a nagy közbeszerzéseket ma már szinte mindig konzorciumban nyerik el a cégek, azt pedig már nem teszik hozzá, hogy mely cég mekkora értékben részesül ebből. Ezért azzal a feltételezéssel éltünk konzorciumok és együttes ajánlattevők esetében, hogy amennyiben több cég együtt nyert el egy megbízást, a vezetőjük kapta a teljes érték 50 százalékát, a többiek pedig arányosan részesültek a megbízás másik feléből. Ezzel a közelítő feltételezéssel meg tudtuk becsülni, hogy mely vállalatok nyerték a legtöbbet a magyar közbeszerzéseken.
A két legnagyobb nyertes nem is magyar cég: az osztrák, de részben orosz tulajdonban álló Strabag volt a magyar közbeszerzések királya, míg a szintén osztrák Swietelsky zárt a második helyen. A dobogó harmadik helyét a Hídépítő-csoport szerezte meg, az első NER-hez tartozó építőipari cég, a Duna Aszfalt pedig még a dobogóról is lecsúszott. A listánál a két osztrák építőipari cég számos hazai és régiós vállalatát összesítettük, de így tettünk a hazai Hídépítő esetében és más cégcsoportoknál is. Az út- és vasútépítéseknél gyakori konzorciumok miatt ez azonban nem teljesen pontos eredmény, mivel ahogy fentebb írtuk, csak becsülni tudtuk az egyes tagvállalatok részesedését a szerződésekből.
Az uniós finanszírozású toplistán látható, hogy alapvetően építőipari cégek tudtak sokat nyerni, ez a 30 cég pedig az összes beszerzés 78 százalékát kapta meg, tehát nagyon is koncentrált a piac, mert összesen 600-nál is több cég tudott nyerni. Több olyan cég is van, aminek a szakértelme nehezen megkérdőjelezhető a szakterületén – elég itt az amerikai informatikai vállalatokra gondolni. A harmincadik helyen viszont egy olyan tisztázatlan hátterű, a Strabaghoz és Mészáros Lőrinchez, illetve a Strabag korábbi, SZDSZ-hez köthető botrányaiban fontos szerepet játszó Aczél Zoltánhoz kötődő cégcsoport nyerte el, ami szinte a semmiből jött. Korábbi cikkünkben részletesen is bemutattuk a Belfry hátterét, ami a hivatalos cégiratok szerint egy bécsi ügyvéd nevére bejegyzett vállalkozás.
Uniós forrásból, az uniós közbeszerzési határértéket meghaladó összegű szerződésre 1597 milliárd forintot költöttek a megrendelők 2017-ben. Ebben az évben az EU kimutatásai szerint Magyarországnak 1239 milliárd forintnyi támogatást utaltak át. A két összeg eltérésének több oka is van: egyrészt jellemzően 50-85 százalék szokott lenne az uniós támogatás, a fennmaradó részt a magyar adófizetők finanszírozzák. Másrészt a közbeszerzés keretében kiírt beszerzések értéke sokszor több éves szerződésekre vonatkozik, illetve az adott évben korábbi évek szerződéseinek a teljesítését is fizetni kell. A kifizetések eloszlása szerződésenként azonban nem ismert, így a továbbiakban is a 2017-ben kihirdetett eredményeket tudjuk elemezni.
A nyertes cégek mindegyikénél megvizsgáltuk azt is, hogy a végső tulajdonos mely országban található. Nagyon sok olyan főként osztrák, német és francia cég nyer magyar közbeszerzéseken, amelyek hazai leányvállalataikkal indulnak, de végső soron ezek a beszerzések az anyavállalatokat gazdagítják.
Bár szavakban minden magyar kormányzat hitet tesz a hazai kkv-k támogatása mellet, az uniós támogatásból finanszírozott közbeszerzések 39 százalékát nem magyar cégek nyerik el.
Az országok között egyértelműen Ausztria a nyertes, hiszen minden negyedik uniós támogatásra utalt euró az ő zsebükben köt ki. Összesen 21 ország cégei vagy leányvállalatai nyertek a hazai uniós közbeszerzéseken 2017-ben, ezek közül kettő bár európai, de nem EU-tag (Svájc és Norvégia), és több Európán kívül is van (Egyesült Államok, Japán, Szingapúr, Hongkong). A magyar cégek valamivel kevesebb mint ezer milliárd forintot nyertek el, az osztrákok hajszálnyival kevesebb mint 400 milliárdot. Jelentős megbízáshoz még a német és francia cégek jutottak, közel 90 milliárd forint értékben, a többiek együtt már csak 53 milliárdon osztozkodtak.
Azt is megvizsgáltuk, hogy a NER-hez legjobban köthető, Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő vállalkozások, illetve az általuk bevonzott állandó együttműködő partnerek mekkora megbízáshoz jutottak. 2017-ben az uniós közbeszerzésekből 369 milliárdot kaptak ezek a cégek becslésünk szerint.
Az osztrák Strabag és Swietelsky becslésünk szerint 2017-ben a NER-rel egy súlycsoportba került, hiszen közel azonos nagyságrendű megbízást kaphatott, mint a hazai politikai elit által favorizált cégek.
A jelenség egyik fő oka, hogy uniós pénzből rengeteg infrastruktúrafejlesztési projekt zajlik. Azt korábban is bemutattuk, hogy ez a két cég tarol a magyar kivitelezéseken, de nyomasztó a fölényük a teljes uniós támogatásokon belül is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros vagy Simicska? Ugyan, az osztrákok szakítják a legnagyobbat a magyar út- és vasútépítésekenTíz év tízezer szerződését néztük át a legnagyobb magyar közpénzszivattyú, az út- és vasútépítések világából. Kevesek vittek nagyon sokat.
A hazai uniós közbeszerzési piac 2017-ben nagyon polarizált volt: a beszerzések közel negyede a NER-cégekhez, másik hasonló szelete két osztrák céghez került, míg félezernél is többen osztozkodtak a maradék 50 százalékon.
Azt is megnéztük, hogy a 2017-es uniós büdzsébe mely ország mekkora összeget fizetett be, és mely ország hogyan részesedett a hazánknak kifizetett uniós támogatásokból. Ez bár egy picit almát körtével összehasonlítás – hiszen a befizetés közpénz, míg a cég által elnyert közbeszerzésen magáncégek dolgoznak – mégis közelebb juthatunk hozzá, ki hogyan jár a magyarországi projektek finanszírozásával.
Ausztria tűnik a magyar uniós tagság legnagyobb nyertesének, hiszen az országnak 29 milliárd forintnyi összeget kellett az EU-nak utalnia, ami a magyar uniós programokra jutott, cégeik viszont 394 milliárd forintnyi megbízást nyertek el. Ha ennek csak a 7 százaléka visszakerül bérek, nyereség útján az országba, már akkor jó üzletet kötöttek.
Elemzésünkből az is jól látható, hogy az uniós támogatások nem csak annak az országnak fontosak, amelyik kapja. Számos más tagország cégei is érdekeltek benne. Ráadásul csak azt vizsgáltuk, hogy milyen tulajdonú cégek nyerték el a támogatásokat. Ha azt is lehetne tudni, hogy a magyar cégek milyen alapanyagokkal dolgoznak, akkor még inkább azt lehetne kimutatni, hogy az uniós támogatások nagyobb része a centrum országokba folyik végső soron vissza.
Ha például egy magyar cég nyer el egy autópálya építést, akkor jó eséllyel ehhez német teherautót, aszfalt finishert fog vásárolni, de egy gyárbővítésnél is a nyugati cégek termelő berendezéseit szokták leginkább a cégek megvenni. Az informatika az a terület, ahol sok magyar cég jut megbízáshoz, és ott nem is a termék, hanem a hozzáadott érték, a munka és a bérköltség adja a kiadások többségét. Talán mindezeknek is szerepe lehet abban, hogy az uniós támogatások java része gépigényes infrastruktúrafejlesztésre, gépbeszerzésre használható fel. De abból a szempontból is lényeges, hogy a hazai uniós tagság, a támogatási források nemcsak Magyarországnak fontosak, hanem a nyugati cégek keresletének ösztönzése szempontjából is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatás jó része visszafolyik nyugatra, mégis elkényelmesíti a magyar cégeketBemutatunk egy egyszerű példát arra, miért nem ösztönzi a jelenlegi támogatási rendszer, hogy a pénzből nálunk is innováció legyen.
|
Az uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorol
|
Az uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190401/az-unios-tamogatasok-fele-a-ner-cegekhez-es-ket-osztrak-epitoipari-vallalathoz-vandorol/
|
2019-04-01 14:36:00
| true | null | null |
G7
|
Pár napja számolt be arról a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó R-Kord Kft. tőzsdei anyavállalata, hogy a cég teljesítés alatt lévő szerződésállománya közel 124 milliárd forintra nőtt. Mivel az R-Kord vasútfejlesztésekben utazik, ahol állami szereplők a megrendelők, ezért a közbeszerzések alapján jó eséllyel össze lehet gyűjteni az összes megbízását.
Ezt meg is tettük, a táblázatos összefoglaló mellett térképre vittük, hol dolgozik jelenleg az ország második leggazdagabb emberének egyik legfontosabb cége. Szemmel láthatóan a magyar vasúthálózat igen jelentős részén, ha csak a fővonalakat nézzük, akkor könnyebb felsorolni azokat, ahol nem érdekelt az R-Kord*Budapest-Szolnok és -Püspökladány, illetve -Lőkösháza; Budapest-Székesfehérvár, Budapest-Hegyeshalom/Rajka, Győr-Celldömölk-Bajánsenye, Sopron-Szombathely-Szentgotthárd.
Ennek elsősorban az az oka, hogy az iCell Mobilsoft Zrt.-vel közösen az R-Kord építi ki a vasúti rádiókommunikációs rendszer második ütemét (GSM-R II.) 2255 kilométeren közel 59 milliárd forintért. A térképen ezt mutatják a piros vasútvonalak.
A piktogramok az egyéb munkákat jelölik, amelyek összességében még nagyobb volument képviselnek. Igaz, ezek jó részénél az R-Kord konzorciumi tag, azaz másokkal kell osztoznia a bevételen. Csak Újszász állomás biztosítóberendezésének megújítását, a Porpác-Csorna vasúton a kábelek cseréjét, valamint a Budapest-Esztergom vonalon a kiegészítő biztosítóberendezései munkákat végzi egymaga a cég.
Azt a tőzsdei tájékoztatásból tudjuk, hogy jelenleg mekkora az R-Kord szerződésállománya, ugyanakkor ennek a pénznek egy része alvállalkozókhoz kerül. A legnagyobb falatnál, a Püspökladány-Ebes vasútnál például akár 65 százalék is lehet az alvállalkozói teljesítés aránya.
Ez persze nem meglepő abból a szempontból, hogy itt nemcsak a pályát kell korszerűsíteni, hanem a biztosítóberendezés tervezése és kivitelezése is a feladat része. Ilyesmivel pedig – a feladat bonyolultsága, a magas műszaki követelmények miatt – az egész világon mindössze néhány vállalat foglalkozik. Magyarországon például hosszú ideje kétszereplős ez a piac, az ilyen feladatokat vagy a német Siemens, vagy a francia Thales kapta. Itt sem arról van szó, hogy Mészáros Lőrinc cége műszakilag felnőtt volna ezek mellé, a Thalest alvállalkozóként találhatjuk meg a projektben.
Az eddig nem érintett esetekben az R-Kordot is magában foglaló konzorcium
Csorna állomáson felsővezetéki munkákat végez (erre két közbeszerzés is vonatkozik),
Ebes és Debrecen között átépíti a vasútvonalat,
Dombóvár és Pusztaszabolcs között a központi forgalomirányítást építi ki,
Szabadbattyán és Balatonfüred között korszerűsít és villamosít,
Érd és Érd alsó között pedig vágányt és kapcsolódó létesítményeket épít.
Ez utóbbival kapcsolatban épp a napokban közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy április 10. és 15. között éjszakai munkavégzésre kell számítani. „Az előkészítő munkálatok része a földmegtámasztás, amelynek az elvégzéséhez a vasúti felsővezeték feszültségmentesítése szükséges. A munkálatokra emiatt csak éjszaka kerülhet sor” – írta a NIF.
A fejlesztés részeként megépül az Érd – Érd alsó állomás közötti összekötő vágány, amely közvetlen kapcsolatot létesít a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalak között. Ez jelentős többletkapacitást eredményez a mai állapothoz képest. A projekt keretében új vasútvonal létesül 1355 méter hosszan, továbbá új felsővezeték, távközlési hálózat, vonatbefolyásoló- és biztosítóberendezések, illetve híd épül.
A fentiek mellett vannak olyan projektek is, ahol az R-Kord alvállalkozóként érdekelt. Ezeket a Közbeszerzési Értesítő alapján nem lehet követni, de a Hitelbiztosítéki nyilvántartás alapján találtunk három olyat, ahol biztosan érdekelt a vállalat. Ezek közül a Rákos-Hatvan, valamint a Kelenföld-Százhalombatta projekteknél a vasútvonalak korszerűsítése zajlik, Szeged és Hódmezővásárhely között pedig a tram-train (vonat-villamos vegyes üzemű közlekedés) megvalósításban vesz részt az R-Kord. Az ugyanakkor nem derül ki, hogy alvállalkozóként mennyit kaszál ezeken a munkákon.
Összességében mindenesetre szárnyal a cég, mióta 2013-ban Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A következő négy év során forgalma körülbelül a 44-szeresére, nyeresége pedig a 125-szörösére emelkedett. Ezzel már a Mészáros-birodalom egyik legfontosabb profitcentrumának számít, és nem lenne meglepő, ha a menetelés tavaly is folytatódott volna. De még körülbelül két hónapot kell várni arra, hogy ez kiderüljön.
|
Nehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállsz
|
Az R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190402/nehezen-kerulheted-el-meszaros-lorinc-penzgyarat-ha-vonatra-szallsz/
|
2019-04-02 14:42:35
| true | null | null |
G7
|
Megvan a döntés: eladják a Bálnát az államnak
Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Bálna eladásáról, 11,2 milliárdért cserél gazdát az épület.
Eladja a Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központot az államnak a fővárosi önkormányzat.
A Fővárosi Közgyűlés szerdán 18 igennel, 9 nem ellenében támogatta a Bálna eladását.
A testület a Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes által jegyzett előterjesztés elfogadásával úgy döntött: elfogadja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. február 28-ai előzetes ajánlatát.
Így nettó 11 milliárd 223 millió 970 ezer forintért eladja az államnak a Bálna kulturális központot, valamint a vele funkcionálisan egységet képviselő ingóságokat.
|
Megvan a döntés: eladják a Bálnát az államnak
|
Döntött a Fővárosi Közgyűlés a Bálna eladásáról, 11,2 milliárdért cserél gazdát az épület.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20190327_Megvan_a_dontes_eladjak_a_Balnat_az_allamnak
|
2019-03-27 12:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva a román hírügynökségek.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) volt vezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki csütörtökön a romániai igazságszolgáltatás szereplői által elkövetett bűncselekményeket kivizsgáló ügyészségen (SIIJ). Távozásakor Kövesi nem erősítette meg a hatósági felügyelet elrendeléséről szóló médiaértesülést, csak annyit közölt: megtiltották számára, hogy ügyéről a sajtóval kommunikáljon.
Kövesi megalapozatlan lejáratási kísérletnek nevezte az ellene indított eljárásokat, amelyekkel szerinte meg akarják akadályozni európai főügyészi kinevezését.
Az Európai Parlament március elején választotta meg Laura Kövesit hivatalos jelöltjének az európai főügyészi tisztségre. Az EP illetékes bizottsága a három bennmaradt jelölt meghallgatása után Kövesit találta legalkalmasabbnak a posztra. Az ügy nem kerül a plenáris ülés elé, Kövesi támogatásáról a parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete döntött Brüsszelben.
Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett uniós megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben 22 tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük.
Laura Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére. A bukaresti kormány hevesen tiltakozik és kampányol Kövesi európai főügyészi megválasztása ellen, ami a szakemberek szerint meglehetősen átpolitizálttá teszi az ügyet, és rontja a volt korrupcióellenes román ügyész esélyeit.
Kövesi kinevezésével az EU erős üzenetet küldhetne azon tagállamoknak, amelyekben vezető politikusokat uniós források hűtlen kezelésével vádolnak, például magának Romániának, de egy ilyen harcias és vitatott megítélésű főügyész már a kezdettől elidegeníthet egyes országokat. Ha végül nem támogatják Kövesit, az ráadásul azt sugallhatná, hogy eredményes a román kormányéhoz hasonló erőszakos fellépés – írta korábban az EUObserver brüsszeli hírportál.
Laura Codruta-Kövesit ebben a cikkben mutattuk be korábban:
|
Hatósági felügyelet alá helyezhették Romániában Laura Codruta Kövesit
|
Hatósági felügyelet alá helyezték Romániában egy ellene indított bűnvádi eljárás keretében Laura Codruta Kövesit, megtiltva számára az ország elhagyását - jelentették ügyészségi értesüléseikre hivatkozva a román hírügynökségek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20190328_Hatosagi_felugyelet_ala_helyezhettek_Romaniaban_Laura_Codruta_Kovesit
|
2019-03-28 20:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Vádat emelt a brazil szövetségi ügyészség Michel Temer volt elnök ellen korrupció miatt, írja az MTI.
A vád szerint Temer egy közvetítőn keresztül kenőpénzt fogadott el a JBS nevű húsfeldolgozó cégtől. A pénzt egy aktatáskában nyújtották át a közvetítőnek, Rodrigo da Rocha Louresnek.
Egy 2017-es biztonsági kamerafelvételen látható, hogy Rocha Loures kirohan egy étteremből Sao Pauolóban, nála pedig egy aktatáska, benne – az ügyészség állítása szerint – a félmillió realos (36,5 millió forintos) kenőpénzzel.
Az ügyészség a vádat a felvétel mellett a J&F Investimentos holdingtársaság (a JBS anyacége) két vezető tisztségviselőjének vádalkus vallomására alapozza.
A 78 éves, 2016 és 2018 között regnáló volt államfőnek az utóbbi időben több korrupciós ügye is volt, de a JBS-szel kapcsolatban történt vádemelés. Temert a múlt héten őrizetbe vették annak a nyomozásnak a keretében, amely az atomerőművek építésével foglalkozó Eletronuclear állami vállalat és a Lava Jato (Autómosó) fedőnevű akcióban fennakadt cégek közötti állítólagos szabálytalanságokat vizsgálja. A gyanú szerint az Eletronuclearral szerződést kötő vállalatok előzőleg kenőpénzeket fizettek a Temer által vezetett Brazil Demokratikus Mozgalom Pártjának (PMDB) villamosenergia-ágazatban érdekelt tisztségviselőinek.
A 2014-ben indított, Autómosó néven elhíresült eljárássorozat kiterjedt korrupciós hálózatot tárt fel, és ezzel hatalmas botrányt robbantott ki Brazíliában. Kiderült ugyanis, hogy számos óriásvállalat fizetett kenőpénzeket politikai pártoknak és befolyásos politikusoknak üzleti előnyért cserébe.
Luiz Inácio Lula da Silva korábbi brazil elnök is e vizsgálat keretében került börtönbe. A volt elnök állítólag 1,1 millió dollárnak (csaknem 314 millió forintnak) megfelelő kenőpénzt kapott.
|
Vádat emeltek a volt brazil elnök ellen korrupció miatt
| null | 1 |
https://hvg.hu/vilag/20190329_Vadat_emeltek_a_volt_brazil_elnok_ellen_korrupcio_miatt
|
2019-03-29 06:05:00
| true | null | null |
HVG
|
|
Vesztegetés miatt két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy okmányirodai ügyintéző, aki a gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen adott ki információkat; több társát is elítélték – közölte pénteken az MTI-vel a Budapest Környéki Törvényszék.
A bíróság pénteken hirdetett ítéletet annak a 12 vádlottnak az ügyében, aki feladatkörérből adódóan gépjármű-nyilvántartásból jogellenesen kért ki adatokat, ezzel jogtalan előnyért hivatali kötelességet megszegve felbujtóként elkövetett hivatali visszaélést, illetve folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetést követett el – olvasható a közleményben. A büntetőügyben eredetileg 15 ember ellen emeltek vádat, azonban egy vádlott meghalt, két embernél pedig a bíróság korábban jogerősen befejezte az eljárást.
A törvényszék az elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében és 21 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, ezért
a bíróság két év, öt évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 900 ezer forint pénzbüntetésre, valamint az okmányirodai ügyintézői foglalkozástól két év eltiltásra ítélte.
Társai egy részét egy-egy év szabadságvesztésre – három évre felfüggesztve –, valamint 300 ezer és 875 ezer forint közötti pénzbüntetésre ítélték. Ha nem fizetik ki az összeget, börtön- vagy fogházbüntetéssel sújtják őket. Egyes vádlottakat próbára bocsátottak.
Az elsőrendű vádlott 2013 februárja és 2015 júniusa között ügyintézőként dolgozott a Pest Megyei Kormányhivatal okmányirodai osztályán, szeptembertől a gödi kirendeltségen egyedül. Feladata volt a jármű tulajdonjogát, közúti forgalomban tarthatóságát igazoló okmányokkal kapcsolatos tevékenység mellett a közlekedési okmányok kiadásával kapcsolatos adatkezelés is.
Az elsőrendű vádlott az ismeretségi körébe tartozó több vádlottól kapott szóbeli adatigényléseket, majd a jogosultsága felhasználásával lekérte és kötelességét megszegve ingyenesen kiadta az információkat. Volt olyan eset, amelynél az elsőrendű vádlott egy kérésre egy utánfutót vont ki ideiglenesen a formalomból soron kívül, aminek költségeit vádlott-társa nem fizette ki.
Bizonyos vádlottak többször az elsőrendű vádlott postaládájában helyeztek el gépjármű-ügyintézésre gépjárművekre vonatkozó dokumentumokat a soron kívüli ügyintézésért, ezeket az elsőrendű vádlott teljesítette és jogtalan előnyt fogadott el.
Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, az elsőrendű vádlott és több társa esetében az ítélet jogerőre emelkedett, egyebekben az eljárás résztvevői fenntartották a három munkanap gondolkodási időt.
|
Vesztegetés miatt ítéltek el egy okmányirodai ügyintézőt
|
A gépjármű-nyilvántartásból adott ki jogellenesen információkat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190329_Vesztegetes_miatt_iteltek_el_egy_okmanyirodai_ugyintezot
|
2019-03-29 18:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Orbán-kormány második, 2010-es hatalomra kerülése után egész hamar kitalálta azt a sporttámogatási rendszert, melyre még Brüsszel is áldását adta és szinte számolatlanul áramolhat a közpénz a különböző sportegyesületekhez és szervezetekhez. A rendszer úgy működik, hogy a cégek a befizetendő társasági adójuk egy részét az államkassza helyett egy általuk szimpatikusnak vélt sportszervezetnek utalják át. Ebből kifolyólag a támogatás közpénznek minősül. Noha a kormány hevesen tiltakozik ezen megállapítás ellen, hivatalos szerv legelőször 2014-ben mondta ki, hogy a TAO igenis közpénz. Éppen ezért a sportszervezeteknek, az Emberi Erőforrások Minisztériumának és a szakszövetségeknek kötelességük kiadniuk a támogatási igazolásokat. Vagyis azokat a dokumentumokat, melyből kiderül, egy-egy sportszervezet melyik cégtől, mennyi pénzt és milyen célra kapott. A dokumetumokat nemrég az Átlátszó rendezte kereshető adatbázis formájába, aminek segítségével készült el mostani cikkünk is.
Korábban azt már a sportszövetségi honlapok adatbázisai alapján összegeztük, hogy mely szervezetek a rendszer legnagyobb nyertesei, sőt, az Átlátszó és a 444 korábbi cikkéből az is kiderül, hogy az egyes közfigyelemben kiemelten részesülő egyesületek kiktől kapták a TAO-t. Mi most fordítottunk egyet a történeten és a TAO-kereső segítségével annak jártunk utána, hogy a zömében állami megrendeléseken hízott NER-cégek mely sportklubokat támogatták a legnagyobb összeggel 2011 és 2016 között.
Leginkább a Mészáros Lőrinchez köthető cégek, a közbeszerzéseken taroló vállalatok, valamint egyes kormányközeli kapcsolatokat ápoló cégek támogatásaira voltunk kíváncsiak. Az eredetileg összeállított céglista menetközben 13 szereplősre szűkült betudhatóan annak, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros Autójavító soha nem adott támogatást, de ugyanez igaz például a Búzakalász 66 Kft.-re is. A végső 13 szereplős listát a következő cégek alkotják:
a közbeszerzéseken milliárdokat bezsebelő Duna Aszfalt Kft.,
a Mészáros és Mészáros Kft.,
az R-Kord Kft.,
a stadionépítéseken taroló Pharos 95 Kft.,
a Garancsi Istvánhoz, Orbán Vikor "kötélbarátjához" kötődő Market Építő Zrt.,
a szintén közbeszerzéseken tartoló West Hungária Bau Kft.,
a miniszterelnök édesapjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft.,
a közbeszerzés-specialista, mára Mészáros-cég, a ZÁÉV Zrt.,
a miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Innovatív Zrt.,
a Fidesz kedvenc őrző-védő cége, a Valton-Sec Kft.,
az egykori Pintér Sándor-cég, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.,
a kormányközeli elemzőcég, a Századvég Gazdaságkutató Zrt.,
és egy korábbi, a NER-ből kipottyant oligarcha cége, a Közgép Zrt.
Összesítésünk szerint ez
a 13 NER-cég hat év leforgása alatt 9,7 milliárd forintnyi közpénzt áramoltatott különböző sportegyesületekhez a költségvetés helyett.
Közülük is a legnagyobb TAO-zó a Mészáros Lőrinc üzlettársa, Szíjj László által vezetett, milliárdos közbeszerzéseken taroló Duna Aszfalt. A cég 3,9 milliárd forintnyi TAO-t tolt a sportba, amivel toronymagasan vezeti az általunk összeállított listát. Amikor a cég felbukkant a közbeszerzési eljárásokban, egy ideig az új-Közgépnek nevezte a sajtó, és nem alaptalanul. Nemcsak az építőipari munkák területén vette át Simicska zászlóshajó cégének szerepét, de mint kiderült, a sporttámogatásokban is.
Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/
A második helyen ugyanis az a Közgép szerepel a listánkon, mely csak 2011 és 2014 között tudott és volt hajlandó aktívan osztogatni a TAO-ját. Miután a formálódó NER-ből kiesett, már az adóforintokat sem bánt bőkezűen. Egyrészt megrendelések és nyertes közbeszerzések hiányában sokkal kevesebből tudott volna ilyen formán adományozni, másrészt nem lepődnénk meg azon, ha már érdeke se fűződött volna ahhoz, hogy az Orbán Viktor kormánya által rendkívül kedvező helyzetbe hozott sportba "ölje" a pénzt. Ám míg nem ütött be a krach az ominózus G-nap formájában, addig 3,4 milliárd forintnyi társasági adót osztott szét a cég.
A dobogó harmadik fokára a NER egy másik emblematikus cége került, a Mészáros és Mészáros Kft., mely 1,08 milliárd forinttal támogatott meg bizonyos sportegyesületeket - talán némi meglepetésre nem csak és kizárólag a felcsúti focialapítványt, de erről egy picit később még szót ejtünk.
És innentől kezdve óriás a leszakadás, a következő helyen szereplő West Hungária Bau Kft. ugyanis mindössze 434 millió forintnyi TAO-t utalt a sportba. A miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kőbányászati Kft. már "csak" 282 milliót, a miniszterelnök vejéhez egykor köthető Elios Zrt. pedig mindössze 130 milliót.
A NER kedvence a Felcsút, Szolnok és a hoki
A 13 cég által szétosztott 9,7 milliárd forintnak valamivel több mint ötöde,
2,1 milliárd forint ment a Felcsúthoz,
1,1 milliárd a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-hez,
a dobogó harmadik fokára 690 millióval a Magyar Jégkorong Szövetség került.
Félmilliárdnál is több TAO-t, 647 milliót dobtak össze a BSC 1924 Futball Kft.-nek a NER-cégek,
552-t pedig a Seszták Miklós nevével összeforrt Várda Sport Egyesületnek.
A felcsúti alapítványhoz a 2011 és 2016 között összesen megítélt 13,9 milliárd forintnyi TAO 11,2 százaléka biztosan a NER köréből érkezett
Bár ez a 11,2 százalék nem kevés, ennél sokkal nagyobb arányú NER-támogatásra is akad példa. Felcsút esete ebből a szempontból azért tekinthető rendkívülinek, mert a NER-en kívül eső cégek önmaguktól is gondolhatják úgy, hogy a miniszterelnökhöz közeli alapítvány támogatásából helyzeti előnyt tudnak majd kovácsolni.
A Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft. összesen 1,9 milliárdnyi TAO-t igényelt, melynek 58 százalékát dobta össze a NER. A kisvárdai egyesület esetében ez az arány 26 százalék, a budaörsi BSC 1924 Kft. esetében pedig az összesen megigényelt TAO 56 százalékát kapta NER-cégtől.
Jól látható, hogy ezek olyan egyesületek, amelyek a Nemzeti Együttműködés Rendszere nélkül aligha tudtak volna fejlődni, vagy akár talpon maradni. És a kör itt zárul be: az állami megrendelésekkel felpumpált NER-cégek a társasági adó egy részét az államkassza helyett inkább az imént nevesített sportegyesületeknek juttatják. Olyan sportegyesületeknek, akik hasonló módon "irányított" támogatási rendszer nélkül képtelenek volnának önmaguk erejéből, piaci tevékenységre alapozva vagy szponzorok bevonásával olyan instrastruktúra-fejlesztést végrehajtani, mint amit a TAO-nak köszönhetően csináltak végig. Ezen a ponton rajzolódik ki leginkább a TAO egyenlőtlen rendszerének a legnagyobb hibája. Nem feltétlenül oda folynak ezek a támogatások, ahol lenne létjogosultságuk, hanem oda, ahova valamilyen érdekek mentén folynia kellene (erre példa lehet a kisvárdai focicsapat). A sportszakmai háttér és az érdekek azonban nem feltétlenül fedik egymást, sőt, a legritkább esetben alakul ki megfelelő kombinációjuk.
Az összesítéshez visszatérve, a Tállai Andráshoz köthető Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft.-t kevésbé támogatták, mindössze 322 milliót kaptak. A nagy hagyományokkal és legnagyobb szurkolói táborral rendelkező FTC Labdarúgó Zrt. pedig mintha nem is lenne az általunk vizsgált NER-cégek TAO-térképén, hiszen 2011 és 2016 között csupán 19,8 millió érkezett ebből a körből.
A NER kiemelkedő TAO-zója, a Duna Aszfalt legnagyobb mértékben a felcsúti focialapítványt támogatta: 770 millió forintnyi közpénzt juttatott Felcsútra. Ettől alig marad el az, amit a budaörsi focinak adott. A BSC 1924 Futball Kft. 647 millió forintot kapott Szíjj László cégétől. Ez a támogatói kötődés egyébként furcsának tűnhet annak fényében, hogy a települése vezetése nem kormánypárti, az egyesületnek nincs látható kormányközeli vagy fideszes kötődése. Egy NER-cég mégis úgy gondolta, hogy ekkora összeggel kell támogatni a budaörsi focit.
Félmilliárdnál többet, 552 milliót pedig a Várda Sport Egyesületnek adott a Duna Aszfalt.
A Közgép, mint a második legnagyobb TAO-zó, nem bonyolította túl a dolgokat. A legtöbb pénzt, 1,1 milliárd forintot utalt el az aktív évek alatt a Szolnoki MÁV Utánpótlás FC Kft.-nek - vélhetően nem függetlenül attól, hogy ekkoriban az üzleti ügyekben Simicska Lajos jobbkeze Nyerges Zsolt volt, aki szolnoki illetőségű, a helyi sportélet befolyásos szereplője.
A foci mellett a jégkorongot is kiemelten támogatta Simicska egykori cége, a Magyar Jégkorong Szövetség sportfejlesztési programjainak megvalósulására 671 milliót adott. A külső érdekek is megjelennek a TAO-zási szokásokban, hiszen 250 milliót a felcsúti focialapítvány is kapott, ami - tekintve Simicska és Orbán Viktor akkor még eleven, régre nyúló kapcsolatát - nem nagyon szorul magyarázatra. Simicska veszprémi lokálpatriótizmusa is tetten érhető a támogatásokban: 257 millió forintot utalt az államkassza helyett a Diákok Egészségéért, Veszprém Megye Kézilabda Sportjáért Közhasznú Alapítvány részére.
A harmadik legnagyobb TAO-zó okozta talán az egyik legnagyobb meglepetést a vizsgálódás során. Mint azt már említettük, a Mészáros és Mészáros Kft. összesen 1,087 milliárd forint TAO sorsáról döntött 2011 és 2016 között. Ennek majdnem háromnegyede, 794 millió forint a cég tulajdonosa, Mészáros Lőrinc által vezetett felcsúti focialapítványhoz került. Ez mondhatni magától értetődő. További 94,5 millió forintot juttatott az NBI-es csapat mögött álló, alapítványi tulajdonban lévő Puskás Futball Club Kft.-hez, a harmadik legnagyobb támogatást pedig a Velence Plus Termálvíz- és Geotermikus Energiaszolgáltató Kft. kapta. A cég a helyi vízilabda mögött álló, részben önkormányzati tulajdonban álló társaság.
Mészárosék úgy gondolták, a támogatások diverzifikálása érdekében még az egykori NAV-elnök, Tállai András csapatát is megtámogatják néhány tízmillió forinttal. A Mezőkövesd Zsóry Futball Club Kft-nek 49,5 millió forintot utaltak át. A felcsúti milliárdosnak valamiért szintén fontos a budaörsi sport fejlődése - akárcsak a Duna Aszfaltnak -, hiszen 29,7 millió TAO-val segítették a Budaörsi Sport Clubot, és ugyanilyen támogatásban részesítették a Központi Sport- és Ifjúsági Egyesületet.
|
Megmutatjuk, hova folyt a NER-cégek TAO-ja
|
Látlelet arról, hogy zárul be a kör a NER rendszerében az állami megrendelésektől kezdve a sporttámogatásokig.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/megmutatjuk-hova-folyt-a-ner-cegek-tao-ja.html
|
2019-04-03 11:27:45
| true | null | null |
mfor.hu
|
– A kollégám most dobott be pénzt az ügyfélszolgálati parkoló automatájába – mondja Némethné Révész Andrea, a Zuglói Közbiztonsági Non-Profit Kft. parkolásidivízió-vezetője. A monitorját nézi, mindjárt kiderül, mennyi került a gépbe. A Nagy Lajos király útján vagyunk, a kerület parkolási ügyfélszolgálatának épületében. A kék feliratos ház korábban kínai étterem volt, az önkormányzat újíttatta fel. A bejáratnál biztonsági őrök.
A monitoron megjelenik az összeg, Némethné megmutatja azt is, hogy az Abonyi utca 29. számú ház előtt délelőtt tízig három tranzakció történt, látjuk az autók rendszámát, sőt még az automatába bedobott címletek is megjelennek a monitoron. Két darab ötvenes, két darab százas.
Vagyis a rendszer átlátható, de vajon mi áll a parkolócédulán? A 444 riportere bemutatta, hogy a IX. kerületben gyakran sorszám nélküli cédulát köp ki a gép, így pedig nem nehéz lopni. Zuglóban viszont sorszám van a cetlin, és az autó rendszáma is szerepel rajta.
Karácsony Gergely lapunknak azt mondja, hogy a zuglói rendszert nem tartja költséghatékonynak, de szerinte lopásbiztos és átlátható. Az összes automatának ugyanis azonos idejű információja van a benne tárolt pénzmennyiségről, és egy gombnyomással beköthető lenne az adóhatósághoz.
Közben a politikai közbeszéd része lett a zuglói parkolási rendszer. Az ügyfélszolgálaton mutatják, hogy az egyik automatáról lekapartak egy odaragasztott Momentum-„parkolójegyet”. Rajta a felirat: „Épp most lopták el a pénzét!”
Mégis mi a probléma a fizetős parkolással Budapesten? A fővárosi parkolóbizniszről készült 444-es dokumentumfilm szerint több budapesti kerületben „megbuherált automaták, kiiktatott elektronikus távfelügyelet, elolvadó parkolási bevételek, feketén dolgoztatott és zsebre dolgozó parkolóellenőrök, fejeseknek fenntartott VIP-parkolási lista, a Fidesz és az MSZP különös szövetsége” jellemzi a viszonyokat. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég jelezte, hogy a fizetős parkolás kifehérítésének érdekében a parkolóórákat bekötik az adóhatósághoz. Karácsony Gergely levélben jelentkezett Vargánál, hogy az akciót Zuglóval kezdjék.
A fizetős parkolást 2017 őszén vezették be a kerületben. A 444 korábban arról írt, hogy az üzemeltetést és az automaták telepítését egy olyan cégre bízták, amelyik a vetélytársánál drágább ajánlatot tett, és amelyikről „mindenki tudta, hogy egy centrumos utódcég, amit Kupper András, a Centrum-birodalom atyja hozott létre. Az a Kupper András, akit még a kilencvenes években ítélték el, mivel pont Zuglóban több tízezerrendbeli csalást követett el.”
– Két évvel ezelőtt három ajánlat érkezett a zuglói parkolási rendszer működtetésére, ebből egy cég hamar kiesett a rostán, ajánlata nem felelt meg az előírt követelményeknek – mondja lapunknak Karácsony Gergely. – A két, versenyben maradt ajánlat között érdemi árkülönbség volt. A bíráló bizottsági döntés kizárni javasolta az olcsóbb ajánlattevőt. A jogorvoslati folyamatban, az úgynevezett előzetes vitarendezésre kérelmet nyújtott be a vesztes cég, ebben vitatta a bizottság megállapításait. Később azonban ezt a beadványát visszavonta. Így nekem polgármesterként semmilyen mozgásterem nem maradt. Vannak elképzeléseim az okokról, a háttérfolyamatokról, de vádaskodni nem akarok. Úgy éreztem, hogy a döntés korábban politikailag megszületett. Mindenesetre az a bizonytalanság, amely akkor keletkezett a visszalépés miatt, továbbra is fennmaradt.
Karácsony fenntartja, hogy a cég kizárása annak idején nem volt megalapozott. A szavazáskor a tartózkodása annak szólt, hogy nem volt megelégedve a döntés előkészítésével, nem volt meggyőződve arról, hogy az önkormányzat jó döntést hozott. Hogy miért nem vétózta meg a képviselő-testület határozatát? Karácsony szerint azzal csak elhalasztotta volna a döntést, attól még a képviselők újra ugyanúgy voksoltak volna.
Az ATV Egyenes beszéd című műsorában Karácsony egy árnyalattal másképpen fogalmazott. Krug Emília műsorvezető emlékeztette a polgármestert arra, hogy annak idején a drágább ajánlatot tevő nyert a parkolási rendszer üzemeltetési pályázatán. Ő erre úgy reagált, hogy a döntést a Fidesz és az MSZP támogatta, de ő nem, a szavazásnál tartózkodott. Amikor a műsorvezető felvetette, hogy politikai háttéralku született az MSZP és a Fidesz között, Karácsony lakonikusan reagált: „Hát naná! Ez elég nagy baj, és elég rossz hír arra nézve, hogy én egyébként milyen politikai közösségnek a tagjaként indulok ezen a választáson, és ezen a helyzeten kéne változtatnunk.”
Hajdu Flórián szocialista alpolgármester emlékeztet arra, hogy a zuglói közgyűlésben 12 voks kell a többséghez, ami egyik félnek sincs meg.
– Kényszerhelyzetben vagyunk. Ügyek mentén együtt kell működnünk egymással – mondja lapunknak. – Akkor is ezt tettük, amikor óvoda- vagy parkfelújítás szerepelt a napirenden.
Hajdu Flórián szerint annak idején a parkolási rendszert üzemeltető pályázaton a bírálóbizottság – amelyben csak szakmai delegáltak dolgoznak – több alkalommal kiegészítő tájékoztatást kért a később vesztes cégtől. De azt a pályázó – Hajdu szerint – nem az előírtaknak megfelelően teljesítette. A cég előzetes vitarendezést kért, de rövid időn belül visszavonta. Az alpolgármester szerint elképzelhető, hogy belátták, nem tudnak megfelelni a feltételeknek.
Jelen Tamás, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke az ATV-ben azt mondta, sikerült olyan rendszert létrehozni Zuglóban, amely brutális veszteséget okozott. Szerinte a politika jól döntött, csak a végrehajtással van baj.
A vitába hamar beleszállt Tarlós István, aki vélhetően Karácsony ellen indul majd a főpolgármester-választáson. A főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy Zugló hatalmas veszteséget termelt a parkolásból: 2018-ban 793 millió forintot. Vérlázítónak tartotta, hogy míg az egyik kerületben havonta 6000 forintért tartanak karban egyetlen automatát, a másik kerületben 67 000 forintért végzik el ugyanezt a munkát. Aztán arról is beszélt, hogy Karácsony feltűnően jóban van fideszesekkel. A kijelentések miatt Karácsony vitára hívta Tarlóst, és pereket kezdeményezett. A főpolgármester persze nemet mondott a vitára, megkérdőjelezte Karácsony alkalmasságát, mire a zuglói polgármester nyílt levelet írt, amelyben ellenfelét a Fidesz helytartójának nevezte. Jelezte, olyan javaslatot tesz a zuglói testület ülésén, amely kivenné az extraprofitot a parkolási cég kasszájából. Lapunknak Tarlós vádjaira úgy reagált: „Megszoktam, hogy Tarlós engem pocskondiáz. Úgy tesz, mintha tényeket hozna fel ellenem, aztán később kiderül ezekről, hogy hazugságok voltak.”
Tarlós persze tudja jól, hogy a fővárosban több helyütt a rendszer nem működik fényesen, hiszen korábban a Válasz Online-nak beszélt arról, hogy tizenhat dolgot kért Orbán Viktortól, de ő csak tizenötöt tudott teljesíteni. A kormányfő pont a fővárosi parkolás rendbetételének ügyére mondott nemet, mert a rendszer átalakítása „kezelhetetlen politikai konfliktusokat” okozna.
Némethné Révész Andrea, a parkolási divízió vezetője lapunknak azt mondja, 2017-ben 206 parkolóautomatát szerzett be a kerület mintegy 600 millió forintért. Idén még 75 automatát szeretnének vásárolni. Januárban 7816 parkoló üzemeltetésére 46 millió 505 ezer forintot, míg az automaták karbantartására, a parkolóhelyek takarítására 14 millió 224 ezer forintot fizettek ki.
Vagyis havonta mintegy hatvanmillió megy el a rendszer fenntartására. A parkolójegyekből naponta 4,5-5 millió forint, azaz évente 1,1-1,2 milliárd forint jön be.
A 2017-ben az őszi indulás után csak pár hónapig működött a rendszer, így az nem lehetett nyereséges, mivel abban az évben költötték a legtöbb pénzt a projekt elindítására. Nehezítette a helyzetüket az is, hogy 2017 augusztusában a fővárossal kötött szerződés alapján bízhattak abban, hogy a városligeti parkolásüzemeltetés hétvégenként is jelentős bevételt hoz Zuglónak, októberben azonban Budapest úgy döntött, nem engedi a szombat-vasárnapi díjszedést. Ráadásul a főváros csökkenteni rendelte az ottani parkolódíjakat is. Némethné Révész Andrea szerint ez évi 400-500 millió forint kiesést okoz.
A parkolásüzemeltetést a SIS Parking Kft. végzi. Szerződésük szerint a dolguk egyebek mellett az ügyviteli rendszer biztosítása, a kommunikációs csatornák, routerek, SIM-kártyák, szerverek üzemben tartása, a parkolás-ellenőrzési szolgáltatás teljesítése. A szerződést két évre kötötték velük, várakozási helyenként havonta 5950 forintért. A parkolójegy-kiadó automaták műszaki jellegű üzemeltetésére a C-Ware Kft., a Parkeon SAS Kft. és a SIS Parking konzorciuma pályázott. Feladataik közé tartozik a hibajavítás, a pénzfeldolgozás és -szállítás, a parkolóhelyek karbantartása-takarítása, a jelzőtáblák kihelyezése és a 24 órás távfelügyelet. Automatánként nettó 69 ezer forintot kapnak havonta, viszont csak a ténylegesen üzemeltetett parkolóhelyek és -órák után fizet az önkormányzat.
Az önkormányzati parkolási kft. szerint költséghatékonyabb, ha szolgáltatást vásárolnak, mintha saját dolgozókkal végeztetnék el a munkát, és ezt a jelenlegi munkaerőpiaci és munkabér-tendenciák is igazolják.
Karácsony mégis drágállja a működtetési költségeket. Arra a felvetésünkre, indít-e vizsgálatot, hogy ezt az érzését konkrét számokkal támaszthassa alá, úgy reagált, hogy az egyik rendszerüzemeltető szerződés a nyáron lejár. Ő azt fogja javasolni, hogy a kontraktust ne hosszabbítsák meg, hanem az önkormányzati cég végezze el a parkolásüzemeltetési feladatot.
Hajdu Flórián nem gondolja, hogy a polgármester ötlete jelentené a megoldást.
– Annak idején a szakértőink megvizsgáltak minden lehetőséget, de a jelenlegi megoldást találták jónak. Véleményem szerint költséghatékonyabb az, ha az üzemeltetés egy meghatározott részét közbeszerzés útján szerzi be az önkormányzat. Célszerű lehet az adott szerződést változatlan feltételekkel meghosszabbítani. A döntést indokolja az utóbbi évek folyamatos munkabér-növekedése és munkaerőhiánya is. Miután a zuglói parkolás nyereségesen üzemel, biztos vagyok benne, hogy egy jól működő rendszert nem célszerű átalakítani. Különös tekintettel arra, hogy azok a kerületek, amelyek saját maguk végzik ezt a tevékenységet, csak jelentős ráfordítással képesek erre.
Hogy mire jó ez az adok-kapok?
A politikai harc közben sorra születnek az összeesküvés-elméletek. Vannak, akik szerint a szocialista belvillongások része a történet:
Karácsony ezzel segít leszalámizni az MSZP-vezetés belső ellenzékét. A Fidesz szerint a zuglói polgármester ezzel az üggyel akarja elterelni a figyelmet a helyi költségvetés lyukairól. Mások viszont úgy látják, csupán meggondolatlan kijelentéseket tett az ATV műsorában, és most a visszakozás helyett előremenekül.
Hogy Karácsony miért pont most hozakodott elő a parkolási rendszerrel kapcsolatos aggályaival?
– Azért tartottam fontosnak – ha úgy tetszik – kiborítani a bilit, mert a budapesti kampányban olyan témákkal igyekeznek negatív színben feltüntetni, amelyekkel nem értek egyet – mondja Karácsony Gergely. – Főpolgármester-jelöltként nem akarom azt a látszatot kelteni, hogy a régi alkuk visszahozataláért küzdök. Épp azért teszek ki mindent az asztalra, hogy szembemenjek velük. Az a dolgom, hogy új fejezet kezdődjön az ellenzéki politizálásban. Most a Fidesz azzal vádol, hogy az ő lopásával szemben nem voltam elég kemény. Talán nem kéne lopni, hogy nekem ne kelljen keménykednem. / Pungor András
|
Karácsony Gergely mindent kitesz az asztalra
|
Furcsamód maga a polgármester, Karácsony Gergely célzott arra, hogy bűnben foganhatott saját kerületének fizetős parkolási rendszere. A Párbeszéd társelnöke nemrég Fidesz–MSZP-mutyit sejtetett a háttérben, amit mindkét párt hevesen cáfolt. Az adok-kapokba beszállt Tarlós István is, aki Karácsony ellenében újra indulna a főpolgármesterségért.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/karacsony-gergely-mindent-kitesz-az-asztalra-165973
|
2019-04-03 14:24:00
| true | null | null |
168 óra
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.