text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Egy internetes híroldal, a mcsipos.hu miatt tavaly megfosztották képviselői mandátumától a jobbikos Kiss Attilát – a kormánysajtó botrányos törvénysértésnek mondta, hogy Kiss a honlap kiadóját irányította. Az összeférhetetlenségi döntésben a fideszes Gémes László is részt vett. Most megtudtuk: a döntés idején ő is médiaszolgáltatót, a Kurca TV üzemeltetőjét vezette. Gémes szerint nincs összeférhetetlenség, a törvény szerint van. A megyei közgyűlés elnöke azt közölte, nekik eddig senki sem tett bejelentést Gémesről.
Újabb botrány: törvénysértést követett el a Jobbik makói képviselőjelöltje – írta az orgio.hu 2018 őszén. A “botrány” arról szólt, hogy a Csongrád Megyei Közgyűlés méltatlansági okra hivatkozva kizárta a jobbikos Kiss Attila megyei önkormányzati képviselőt, mivel Kiss egy, a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó sajtótermék kiadójának a vezetője.
A makói, egyébként jobbikos kötődésű, így az országgyűlési választáson Lázár ellen induló Kiss Attila képviselő megmozdulásairól gyakran beszámoló mcsipos.hu (azaz Makói Csípős) oldalról volt szó.
Korábbi írásunk Kiss ügyéről:
Vissza kell adnia a mandátumát a jobbikos Kiss Attilának, mert egyesülete weboldalt üzemeltet
Vissza kell adnia a mandátumát Kiss Attilának, a Csongrád Megyei Önkormányzat jobbikos képviselőjének miután a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elutasította a közgyűlés legutóbbi döntése ellen beadott felülvizsgálati kérelmét. A bíróság meglátása szerint ugyanis a Makói Csípős nevű internetes oldal gazdasági szolgáltatást végez. Ez pedig azt jelenti, hogy a képviselő nem maradhat a közgyűlés tagja.
A Csongrád Megyei Közgyűlés döntése a médiatörvényen alapult, ami szerint önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató természetes személy, jogi személy, gazdasági társaság legfőbb szervének, ügyvezetésének tagja, személyes közreműködője, képviselet ellátására jogosultja.
Olvasónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a megyei közgyűlésben Szegvár fideszes polgármestere is érintett lehet mint médiaszolgáltató cég vezetője. Gémes László a Kurca TV-t üzemeltető „Kurca-Völgye” Szegvári Környezet-, Víz és Természetvédelmi Egyesület elnöke volt a kizárásról történt szavazás idején.
A tévé Szegvár és környékén érhető el, van agrár- és katonai műsoruk, és több mint 3,5 percben számoltak be Gémes szentesi polgármester jelöltségéről is. Elsősorban kormánypárti politikusok szerepelnek a riportokban, kritikus hang ilyenkor nincs.
Az üzemeltető egyesület alapszabályát 2014-ben Gémes László elnökként írta alá. Vagyis Gémes pontosan ugyanabban a pozícióban volt, mint a 2018-ban általa is méltatlannak talált jobbikos képviselő.
De a fideszes polgármester szerint nála nincs szó összeférhetetlenségről. Az Átlátszó kérdésére azt írta, esetében a szerkesztői felelősség nem áll fenn a Kurca Televízió tartalmának megválasztásában, összeállításában, illetve nem gyakorol tényleges ellenőrzést sem a médium felett.
Azt is írta, “a Csongrád Megyei Közgyűlés egy másik, a Jobbik színeiben mandátumhoz jutott képviselő, Dudás Zoltán összeférhetetlenségi ügyét is vizsgálta, de nála nem állapított meg összeférhetetlenséget, lévén nem gyakorolt szerkesztési felelősséget az adott médium kapcsán, míg dr. Kiss Attila az Ügyrendi Bizottság ülésén maga is elismerte, hogy nála valóban fennáll az összeférhetetlenség. Így ezek az ügyek jogi és nem politikai természetűek voltak, a bizottság és a közgyűlés ezért jogi és nem politikai döntést hozott mindkét esetben.”
Hozzátette, 2019. március 9. óta nem elnöke a Kurca-völgye Egyesületnek. Ugyanakkor a birosag.hu civil szervezetek névjegyzéke szerint még Gémes az elnök, és a bíróság szerint “folyamatban lévő eljárás nincs bejegyezve”.
Az Átlászó által megkérdezett jogász szerint is sántít a képviselő magyarázata. Mint azt levezette, a Kurca TV egyesülete médiaszolgáltató, az NMHH listájában szerepel. A a médiaszolgáltató média-tartalomszolgáltató (annak egyik szűkebb kategóriája), a törvény szerint pedig ugye – ami miatt a jobbikos Kiss Attilát kizárták – önkormányzati képviselő nem lehet médiatartalom-szolgáltató ügyvezetésének tagja. Az egyesület ügyvezetése az elnökség, az egyesület elnöke Gémes László, ami, levezetve, összeférhetetlen.
Kerestük a Csongrád Megyei Önkormányzatot is. Kakas Béla elnök azt írta az Átlászónak, Gémes László 2014-ben nyilatkozott az összeférhetetlenségről, annak valóságtartalmát az önkormányzat nem vizsgálja.
Gémessel kapcsolatban eddig senki sem emelt panaszt, az egyesületről és a Kurca TV-ról pedig nincs információjuk.
Fotó: Gémes László a Csongrád Megyei Vadásznapokon. Forrás: a politikus Facebook-oldala
|
A jobbikos képviselőt kizárta a Csongrád Megyei Közgyűlés ugyanazért, amiért a fideszest nem
|
Egy internetes híroldal, a mcsipos.hu miatt tavaly megfosztották képviselői mandátumától a jobbikos Kiss Attilát – a kormánysajtó botrányos törvénysértésnek mondta, hogy Kiss a honlap kiadóját irányította. Az összeférhetetlenségi döntésben a fideszes Gémes László is részt vett. Most megtudtuk: a döntés idején ő is médiaszolgáltatót, a Kurca TV üzemeltetőjét vezette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/11/a-jobbikos-kepviselot-kizarta-a-csongrad-megyei-kozgyules-ugyanazert-amiert-a-fideszest-nem/
|
2019-09-11 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel.
Garancsi István cégét, a Market Építő Zrt.-t választotta új székháza generálkivitelezőjének a Mol. A cég tegnap közölte az MTI-vel, hogy a Kopaszi-gát mellett épülő intézmény várhatóan 2022-re épül fel.
A Mol szerint a legjobb ajánlatot négy körben választották ki, és a döntéshozók az árajánlaton kívül olyan szempontokat is figyelembe vettek, mint a vállalatok korábbi referenciái, a pályázat során elkészített műszaki alternatívák átgondoltsága, számossága, valamint a magyar alvállalkozók bevonása – írta az MTI.
A tegnapi sikereket aztán ma egy újabb követte: az uniós közbeszerzési értesítőben (TED) megjelentek szerint ugyanis a Market Építő Zrt. lett a befutó az esztergomi Mária Valéria Hotel építésére kiírt pályázaton is.
A nyílt pályázati felhívásra mindössze egy ajánlat érkezett, a Market Zrt.-é, amely megfelelőnek bizonyult.
A beruházó Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. a város központjában, a Mária Valéria hídra felvezető Táncsics utcában, a Prímás-szigeten építteti a szállodát nettó 6,7 milliárd forintért. A Market Zrt. feladata lesz a 13 200 m2 alapterületű, 8 szintes, négycsillagos hotel megtervezése és az ehhez tartozó kiviteli tervdokumentáció elkészítése, valamint a kivitelezés.
A szállodában összesen 149 szobát és 476 darab parkolóhelyet alakítanak ki. A létesítményben többek között lesz egy 220 fős étterem külső terasszal, egy 370 fős nagyterem és 6 kisebb terem, fitneszterem és a wellness-részleg, valamint játszótér és autós gyorstöltő pont is.
Nemcsak Mészáros Lőrinc cégeire hull az közpénzeső
Bár mára Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar a számtalan elnyert közbeszerzésnek köszönhetően, Orbán Viktor többi barátját, így például Garancsi Istvánt sem kell félteni.
Garancsinak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Az üzletember körül 114 vállalkozást számolt össze tavaly az Átlátszó: vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.).
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához
Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik. [tamogatoibox blokk_hivatkozasi_nev=
Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket (néha egyenes a lehető legtöbbet, mint például 2015-ben), így például a Market Építő Zrt. is.
A társaságba Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég többek között az alábbi nagy értékű közbeszerzéseket nyerte meg egyedül illetve konzorciumban:
Duna Aréna felépítése: 43 milliárd forint
Pannon Park Projekt: 32 milliárd forint
MOME kreatív innovációs és tudáspark: 10 milliárd forint
Szegedi Ifjúsági Centrum: 9 milliárd forint
A megrendelések pedig meghozták az addig nem látott sikert: a cégnél csak 2017-ben 6,3 milliárd forint volt a profit, melyből 5,3 milliárd forint osztalékot fizettek ki a tulajdonosoknak. Mivel Garancsi Garhartt Invest nevű cége a főrészvényes, így a pénz nagy része is hozzá került.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
|
A MOL székház után egy négycsillagos esztergomi szálloda építését is behúzta Garancsi cége
|
Tegnap kiderült, hogy Orbán Viktor barátja, Garancsi István cége építheti a Mol Nyrt. új székházát, ma pedig egy közel hétmilliárdos tendert nyert el a Market Építő Zrt. Esztergomban. A vállalkozó évek óta tarol a közbeszerzéseken különböző profilú cégeivel.
| null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/2019/09/13/a-mol-szekhaz-utan-egy-negycsillagos-esztergomi-szalloda-epiteset-is-behuzta-garancsi-cege/#:~:text=A%20MOL%20sz%C3%A9kh%C3%A1z%20ut%C3%A1n%20egy%20n%C3%A9gycsillagos%20esztergomi%20sz%C3%A1lloda%20%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9s%C3%A" |
2019-09-13 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Megkezdte a következő gigatender előkészítését az állami kommunikációs feladatokat összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Ez azt jelenti, hogy kimerült, vagy legalábbis belátható időn belül ki fog merülni az előző hasonló megállapodás 90 milliárdos keretösszege. Pedig azt a szerződést alig több mint egy éve, tavaly júniusban írták alá.
Korábban már írtunk róla, hogy a hivatal életre hívása óta az állami kommunikációs megrendeléseket központosítva kezelik. A rendszer úgy működik, hogy a hivatal bizonyos időközönként kiír egy több 10 milliárdos gigatendert általános kommunikációs feladatokra. Ezen kiválasztanak néhány céget, amelyekkel kötnek egy keretszerződést, és egészen a megállapodásban szereplő keretösszeg kimerüléséig csak ők kaphatnak megbízást a konkrét kommunikációs munkákra. Azaz, ha egy állami cég a Puskás Stadion építését akarja hirdetni, vagy egy minisztériumnak van néhány 10 milliárdja propaganda-plakátokra, akkor ők ezt jelzik az NKOH felé, amely egy második közbeszerzési körben már csak a gigatenderen kiválasztott cégek között hirdeti meg a munkát.
Már ha egyáltalán van, akik között meghirdeti. A legutóbbi megállapodásból ugyanis a gigatenderen nyertes három – kivétel nélkül kormányközeliként kezelt – cégcsoport közül kettőt kizártak. Így
tavaly június óta egyáltalán nem volt verseny az állami kommunikációs megrendelésekért,
lényegében teljesen monopolizálódott a piac, és minden megbízást a Mészáros Lőrincet is megszégyenítő üzleti sikereket elérő Balásy Gyula ügynökségei kaptak.
Ezt a legutóbbi megállapodást – amiből már csak Balásyéknak jutott pénz – 30 milliárdos keretösszeggel írták alá, de úgy, hogy a keret – amennyiben kimerülne – kétszer feltölthető. Így lett belőle 90 milliárd.
Az új tender belengetése pedig egyértelműen azt jelzi, hogy a pénz elfogyott. Vagyis hamarosan elfogy majd, az NKOH ugyanis egyelőre csak egy előzetes tájékoztatót tett közzé, a tényleges részvételi felhívás előreláthatóan csak december elején jelenik majd meg. Addigra egyébként jó eséllyel tényleg kimerül a keret, hiszen abból már augusztus közepén is csak 15 milliárd volt, az elmúlt időszakban pedig havonta átlagosan öt milliárdot költött kommunikációra az állami szféra.
Az előzetes tájékoztatás arra utal, hogy az NKOH-nál nem szeretnének belefutni abba a hibába, mint legutóbb, hogy nem hirdetik meg időben az új gigatendert, így néhány hétre elakad a propagandagépezet. Tavaly tavasszal ugyanis valami ilyesmi történt: a keretszerződés kimerülése környékén visszaesett egy időre az állami költés, a propaganda plakátkampányok folytatásával pedig alig győzték kivárni az új megállapodás aláírását.
A mostani tender legfontosabb kérdése az lesz, hogy az elmúlt bő egy évben egyeduralkodó Balásy-féle ügynökségek mellett kinek jut még az állami milliárdokból. Azt valószínűleg nem meri meghúzni az NKOH, hogy alapból csak egy csoporttal szerződnek (bár persze nem lehet kizárni, hogy más nem is indul a közbeszerzésen), de a korábbi résztvevők visszatérése sem valószínű. Közülük az egykor több miniszterrel is jó kapcsolatban lévő Kuna Tibor teljesen kikerült a képből a kormányközeli üzleti világban, az ügyészség egy éve nyomoz ellene, ráadásul már ügynökségeit is eladta. A piac másik korábban kormányközeli médiaügynöke, a sajtóban csak Rogán Antal szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba helyzete sem sokkal jobb, róla a Magyar Nemzet írta meg több mint két éve, hogy vélhetően elszámolási viták miatt kegyvesztett lett.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKét éve csúcson volt, most teljessé vált a NER-csillag bukásaEladta a két éve még állami milliárdokkal kitömött ügynökségeit Kuna Tibor. A vállalkozó két miniszterrel is jóban volt, most nyomoznak ellene.
Az NKOH-t ma délelőtt megkerestük kérdéseinkkel. Mások mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mekkora lesz a következő megállapodás keretösszeg, és hány céggel szeretne szerződést kötni a hivatal, válaszokat azonban egyelőre nem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.
|
Egy pillanatra sem állhat le az állami propagandagépezet: új plakátok jönnek
|
Megkezdte a következő gigatender előkészítését az állami kommunikációs feladatokat összefogó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH). Ez azt jelenti, hogy kimerült, vagy legalábbis belátható időn belül ki fog merülni az előző hasonló megállapodás 90 milliárdos keretösszege. Pedig azt a szerződést alig több mint egy éve, tavaly júniusban írták alá.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20190918/egy-pillanatra-sem-allhat-le-az-allami-propagandagepezet-uj-plakatok-jonnek/
|
2019-09-18 16:04:00
| true | null | null |
G7
|
Batka Zoltán;Hargitai Miklós;
NER;diplomata útlevél;
2019-09-09 06:00:00
Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: „Ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar. Így az éppen diplomáciai kiküldetésben lévő személy is kaphat ilyen útlevelet, illetve „rendkívül indokolt esetben” szakminiszteri javaslatra a külpolitikáért felelős miniszter engedélyezheti a diplomata-útlevél kiadását. Feltehetőleg ez a passzus alapján juthatott ilyen útlevélhez a nem hivatalos miniszterelnöki főtanácsadó Habony Árpád is. Az Átlátszó tudta meg korábban, hogy Habony az év elején diplomata-útlevélhez folyamodott Szijjártó Péter külügyminiszterhez, aki ezt február közepén engedélyezte is neki. Az, hogy Habony pontosan milyen „rendkívüli indokolt esetben” vagy milyen diplomáciai misszió miatt juthatott ilyen úti okmányhoz az azóta sem derült ki.
Perek árán sem volt hajlandó elárulni eddig az Orbán-kormány azt, hogy kiknek adott diplomata-útlevelet. A titkolózás hatalompolitikai szempontból érthető: amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett. Az ismertté vált nevek arra utalnak, hogy a kormány elsősorban azoknak tartja fenn ezeket a lehetőséget, akiktől valamilyen szolgálatot remél – nem feltétlenül a magyar állam, hanem gyakran a NER-elit vagy a miniszterelnöki család számára. Tavaly törvényt is hoztak a diplomata-útlevéllel rendelkező jordán állampolgárok vízummentességéről, amit a két ország közötti gazdasági kapcsolatok kevéssé, az Orbán- és a Naffa-családok közötti viszonyrendszer viszont annál inkább indokol. A jordán Zaid Naffa régóta Magyarországon él, sikeres nagyvállalkozó viszont csak a 2010-es kormányváltás után lett belőle. Ő mutatta be Orbánnak a körözött nemzetközi bűnöző, pénzmosásban és lopott vagyonok kimenekítésében specialista Gaith Pharaont. Zaid testvére, Oszama Naffa már 2014 óta magyar állampolgár, nem sokkal az állampolgárság elnyerése után pedig Magyarország nagykövete lett az Egyesült Arab Emírségekben. Egy másik testvér, Tarik a jordániai Akabában képviseli Magyarországot tiszteletbeli konzulként, szintén magyar diplomata-útlevéllel. A legidősebb fivér, Khaled a miniszterelnök szűkebb pátriájában, a Felcsút melletti Bodméron él. Mint 2014-ben kiderült, Orbánéktól kapott diplomata útlevéllel járja a világot Kóka János, a Gyurcsány-kormány volt gazdasági minisztere is. Szintén részesült a kiváltságban Tarsoly Csaba, a csődbe jutott Quaestor-cégcsoport vezetője.
|
Kisvárosnyi NER-lovag kapott diplomata-útlevelet
|
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3049309_kisvarosnyi-ner-lovag-kapott-diplomata-utlevelet
|
2019-09-09 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Pintér Sándor;belügyminiszter;NAV;Microsoft-botrány;
2019-09-18 11:23:21
Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket
Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.
Nagyon úgy tűnik, hogy Pintér Sándor hivatalát teljesen hidegen hagyja a Microsoft korrupciós botránya.
Pedig lenne okuk a gyanakvásra, hiszen a felügyeletük alá tartozó rendőrség olyan szinten érintett ügyben, hogy az amerikai tőzsdefelügyelet, az U.S. Securities and Exchange Commission (SEC) jelentésében név szerint, példaként említette az ORFK 2014-2015 tartott szoftver licencszerződéseit – Hadházy Ákos képviselő pedig fejelentést is tett a gyanús beszerzés miatt.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a belügyminiszter csuklóból, sablonszöveggel hárította az ORFk ügyeire vonatkozó ellenzéki érdeklődést. A Népszava közérdekű adatigénylésére ugyanakkor már valódi választ küldött a BM. Kérdéseinkre – zajlott-e átvilágítás a minisztérium alá tartozó NISZ Zrt. és az ORFK licencvásárlásaival kapcsolatban, és milyen eredményre jutottak ennek során – a tárca csak ennyit írt:
A NAV-ot sem izgatja túlzottan
Nem csak Pintérék döntöttek úgy, hogy házon belül nem érdemes nézelődni, a Pénzügyminisztérium alá tartozó NAV sem tartotta fontosnak, hogy vizsgálatot indítson saját beszerzéseik ügyében – annak ellenére, hogy az amerikai SEC az adóhatóság egyik beszerzésével illusztrálta a Magyarországon feltárt korrupciós szisztémát.
|
Pintér Sándor nem vizsgáltatta a botrányos szoftverbeszerzéseket
|
Hiába a nemzetközi botrány, a Belügyminisztérium nem rendelt el belső ellenőrzést a Microsoft-ügyben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3050542_pinter-sandor-nem-vizsgaltatta-a-botranyos-szoftverbeszerzeseket
|
2019-09-18 13:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
Névtelen bejelentés után névtelen fenyegetés is tarkítja immár az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) mellénybeszerzése körüli vitát. Az eljárásba annak idején bevont Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) pedig a Magyar Hang megkeresésére leszögezte: az ügyben az érdemi döntést az OPSZ hozta meg, a rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt.
A témáról lapunk már több cikket írt, jelezve, hogy a hatóságok mintha sem kiköpni, sem lenyelni nem tudnák az ügyben régóta zajló nyomozásokat. Az OPSZ elnöke több mint húsz éve Túrós András, a rendszerváltás előtti utolsó országos rendőr-főkapitány, egykori belügyminiszter-helyettes, aki befolyását, szerteágazó kapcsolatrendszerét a politikai kurzusváltások ellenére minden jel szerint töretlenül megőrizte.
Ezer sebből vérzik a polgárőrség mellénybeszerzése, mégsem lépnek a hatóságok | Magyar Hang
Augusztus végén vett újabb fordulatot az ügy, amikor a mellénybeszerzés körül zajló eljárások egyik fontos tanúja és kezdeményezője fenyegető levelet talált a postaládájában. Ebben a természetesen ismeretlen feladó félreérthetetlenül arra szólította fel, hogy ne firtassa tovább az ügyet, vonja vissza az általa kezdeményezett eljárásokat. A tanú zaklatás miatt feljelentést tett a rendőrségen, egyúttal minden érintett hatóságot tájékoztatott a fenyegető levélről.
Mint arról beszámoltunk, előzőleg névtelen bejelentésre kezdett ellenőrzést a polgárőr szövetség egy sok éve lezárt projekt ügyében, amelyben részt vett a polgárőrség Hajdú-Bihar megyei szervezete is. A 2011-ben meghirdetett áldozatvédelmi program az OPSZ költségvetését egyetlen fillér erejéig sem érintette, a támogatással mind az unió, mind a magyar kormány felé rendben elszámoltak. Talán magyarázatot ad az ellenőrzésre, hogy a megyei szervezetet akkor az a Tóth Attila vezette, aki Túrós András szerint az OPSZ 200 millió forintos költségvetési forrásból megvalósított mellénybeszerzése körüli vizsgálatok mögött áll.
2015-ben írt ki a polgárőrség közbeszerzési eljárást láthatósági mellények beszerzésére, a győztes a legolcsóbb ajánlatot tevő, alsózsolcai székhelyű Vizuátor Kft. lett. Az általam megismert dokumentumokból, tanúvallomásokból kirajzolódó kép szerint az eredeti, a polgárőrség vezetőivel megismertetett kiírási feltételek végül jelentősen módosultak. Kezdetben ugyanis arról volt szó, hogy a mellényeket kizárólag magyar alapanyagból, Magyarországon, alvállalkozó bevonása nélkül gyártják. Utóbbi a Vizuátor kapacitásai alapján eleve megvalósíthatatlan volt, hiszen a fő tevékenységi körként nyomdai előkészítést megjelölő kis kft. aligha képes harmincezer mellény legyártására. Túrós András lapunk megkeresésére korábban arra hivatkozott, hogy a végül megkötött szerződés nem zárta ki alvállalkozó bevonását.
Rugalmasan kezelték a polgárőrmellényekre vonatkozó kiírás eredeti feltételeit | Magyar Hang
Az ügyben zajló egyik eljárás során született tanúvallomás szerint egyébként az OPSZ logózott szalagjait Írországban gyártatják, azok le vannak védve, és a Vizuátor Kft.-n keresztül lehet őket itthon beszerezni. Ha ez így van, kérdés: lehetett-e egyáltalán más nyertese az eljárásnak? A mellények egy részét minden kétséget kizárva külföldön, Szerbiában gyártották. Két alvállalkozó között pedig elszámolási vita robbant ki, mert egyikük 1009 legyártott mellény után számla kiállítása nélkül, nettó értékben fizetett. Túrós András erre azt mondta, hogy ehhez a vitához nincs köze a polgárőr szövetségnek. Az elnök kijelentette: nyugodtan alszik a mellénybeszerzés miatt, s arra is emlékeztetett, hogy a közbeszerzést a rendőrség bevonásával vitték végig. Arra is hivatkozott, hogy megszüntették az ügyben indult eljárást. Ez igaz, csakhogy közben tudomásunk szerint a beszerzéssel összefüggésben két másik eljárás is zajlik, az egyikben költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a másikban hűtlen kezelés, bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt vizsgálódnak.
A rendőrség bevonására tett utalás egyébként helytálló. Információink szerint 2016-ban Balogh János jelenlegi országos rendőr-főkapitány aláírása szerepelt azon a papíron, amely a Vizuátor Kft. nyertesként való kihirdetését javasolta az OPSZ-nek. Erről egy bírálóbizottság határozott, Balogh János az eljárást lebonyolító Készenléti Rendőrség parancsnokaként írta alá a levelet.
Ezért szeptember 6-án a rendőrség honlapján megadott címen az alábbi kérdésekkel fordultunk titkárságán keresztül a főkapitány úrhoz: Minek alapján javasolták a Vizuátor Kft.-t, amelyről a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján egyértelműen megállapí tható, hogy nem képes 30 ezer láthatósági mellény legyártására?
Különös ellenőrzés a polgárőrségnél | Magyar Hang
Volt-e tudomása, tudomásuk arról, hogy az eredeti feltételektől eltérve a Vizuátor Kft. végül alvállalkozók bevonásával, részben külföldön, vélhetőleg részben külföldi alapanyagból gyártatta le a mellényeket? Ha igen, elfogadhatónak tartják-e a közbeszerzési feltételek ilyen rugalmas kezelését? Az a tény, hogy a rendőrség bevonásával folytatták le az OPSZ beszerzését, nem kérdőjelezi-e meg a rendőrség pártatlan eljárását az ügyben?
A Magyar Hang múlt pénteken utcára került számának lapzártájáig válasz nem érkezett, hétfőn azonban az ORFK Kommunikációs Szolgálatától befutott a reakció, amelyet természetesen szó szerint közlünk:
„Az Országos Polgárőr Szövetség (továbbiakban: OPSZ) szakismeret hiányában kért segítséget a rendőrségtől az eljárás technikai lefolytatásához. A rendőrségen belül a hasonló eljárásokat rendszerint a Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatósága folytatja, így ennek a szervezeti egységnek egyik szakelőadója látta el az ügyintézői feladatokat. Az ajánlatkérő az OPSZ volt, az eljárás pedig nyílt uniós közbeszerzési eljárás. Az érdemi döntéseket az OPSZ hozta, a szerződést ők kötötték meg. A rendőrség a pályázat felett semmilyen felügyeletet nem gyakorolt, döntést nem hozott, érdemi javaslatot nem tett.”
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/37. számában jelent meg, 2019. szeptember 13-án.
|
Fenyegetés, feljelentés, döcögő vizsgálatok az Országos Polgárőr Szövetségnél
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/09/16/fenyegetes-feljelentes-docogo-vizsgalatok-az-orszagos-polgaror-szovetsegnel/
|
2019-09-16 18:18:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Augusztus végén megírtuk, hogy magyar közpénzből vett veszteséges vízerőművet a Csíki Sör tulajdonosától az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. romániai leányvállalata. A felvásárolt társaság utolsó nyilvános mérlege 2017-es, eszerint 295 ezer euró üzleti forgalommal rendelkezett, az évet 300 ezer eurós mínuszban zárta, miközben 1,9 millió euró adóssága volt.
Cikkünk nyomán Bencsik János jobbikos országgyűlési képviselő kérdéseket intézett a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez, Bártfai-Mager Andreához Milyen gazdasági érdeke fűződött az MVM-nek ahhoz, hogy újabb veszteséges törpe vízi erőművet vásároljon Székelyföldön? címmel. Bencsik János kérdése felidézte: „Az MVM romániai leányvállalata, az MVM Energy Romania SRL júliusban megvásárolt egy H2O Energy SRL nevű céget, ezáltal a még évekkel korábban megvásárolt úzvölgyi komplexum után egy újabb veszteségesen működő törpe vízi erőmű is a tulajdonába került Szentegyháza mellett. Mindkét erőmű tulajdonosai között feltűnik a Csíki Sör Manufaktúra alapítója és vezetője, a Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselővel szoros kapcsolatban álló Lénárd András üzletember. A helyiek tiltakozása ellenére megépülő erőművek tönkretették a környékbeli kis patakok környezetét, később pedig veszteségesekké is váltak. Sokakban joggal vetődik fel, hogy az erőmű vételára az egyébként milliárdos adóssággal rendelkező, a Csíki Sör Manufaktúra mögött álló Lixid Project SRL burkolt támogatására ment el. Ez a gyanú árnyékot vetít az utóbbi években szimbolikussá vált és sokak által kedvelt Csíki Sörre, másfelől a környezetromboló erőművek veszteséges működtetését, ha áttételesen is, de magyar adófizetői pénzből biztosítanák, ami elfogadhatatlan.”
Most megérkezett a válasz is Fónagy Jánostól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárától: „a vételárszámítás alapját képező vállalatértékelés az MVM tulajdonát, egyúttal üzleti titok tárgyát képező dokumentum, így nyilvánosságra hozatalára nincsen mód.” Azt sem mondták meg, mennyiért vette meg az erőművet az MVM.
|
Üzleti titok, hogy miért vett veszteséges vízerőművet az MVM
|
Nem tartozik a nyilvánosságra, miért és mennyiért vásárolt veszteséges vízerőművet Erdélyben az állami tulajdonú MVM romániai leányvállalata – derül ki Fónagy János írásbeli kérdésre adott válaszából.
| null | 1 |
https://hang.hu/gazdasag/uzleti-titok-hogy-miert-vett-veszteseges-vizeromuvet-az-mvm-107277
|
2019-09-18 17:16:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.
Néhány órával a beruházásról beszámoló cikkünk megjelenése után a közbeszerzési hatóság oldalára felkerült az eljárást összegző tájékoztatás is. Ebből kiderül, hogy ki és mennyiért valósítja meg a terveket.
Mint írtuk, készül 100 férőhelyes filagória, látogatóközpont, tanösvény, vízibázis és rendezvényház is. A különböző részfeladatokra benyújtott ajánlatok és a rendelkezésre álló forrás alapján nem minden esetben volt egyértelmű a lehetséges nyertes cég.
Sejtéseink végül aztán beigazolódtak, miszerint az egyelőre viszonylag ismeretlen Kermi-Szolg Kft. lesz a kivitelező.
A társaságról egyelőre túl sokat nem tudni, de feltűnő, hogy a 2,4 milliárdos teniszakadémia projektjét lényegében hasonló volumenű referencia felmutatása nélkül kapták meg. Emellett Leveleken és Kisvárdán is sikerült néhány építési feladatot elnyerniük, előbbi településen erdei iskolát építenek a Levelekei Tó Nonprofit Kft. megbízásából. A társaság szintén Mikucza László Zsolt tulajdonában van, aki - mint fentebb említettük -, az ajánlatkérő, Alkossunk Várost Alapítvány alapítójának testvére. Emellett néhány kisebb, épületenergetikai feljesztést hajtottak végre Kék településen, illetve Nyíribronyban.
A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek.
|
565 millióból építkezik Seszták Miklós köre az 1700 fős Szabolcsveresmarton
|
Seszták Miklós köre körbeépíti a Szabolcs megyében, Szabolcsveresmarton található Rétközi-tavat, a VIP-klubbal is ellátott, 2 milliárd forintból épülő teniszakadémia csak a kezdet volt. Mellé több turisztikai látványosságot is ki akar alakítani a közbeszerzési eljárást meghirdető Alkossunk Várost Alapítvány, melyet Mikucza Tamás hozott létre, akinek testvére Mikucza László Zsolt, a Kisvárdán több projektben is részt vevő MHM Product Kft. tulajdonosa. Ráadásul az Index szerint Mikucza Tamás volt feleségének is Seszták Miklós volt a jogi képviselője az alapítvány címére bejegyzett vendéglátós cég ügyeinek intézésekor.A nyírturai székhelyű cég összesen nettó 565 millió forintot kap majd a munkájáért - a dokumentumok szerint alvállalkozót egyelőre nem von be a feladatokba.
A 100 férőhelyes filagória nettó 102,7 millióból,
a látogatóközpont 192,8,
a tanösvény - 20,9,
a vízibázis és rendezvényház pedig 248,3 millió forintból valósulhat meg az 1700 fős településen.
Mindennel a dokumentumok szerint 2020. június 20-ig kell elkészülnie a Kermi-Szolg Kft.-nek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/565-milliobol-epitkezik-sesztak-miklos-kore-az-1700-fos-szabolcsveresmarton.html
|
2019-09-20 16:21:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz – tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:
13 féle tyúkot,
szarvasmarhákat,
gyimesi racka juhokat,
valamint 16 őshonos gyümölcsfát, és szőlőt.
Érdekes körülmény, hogy ugyanez az alapítvány 2017-ben egy ezzel csaknem megegyező elképzelésre már elnyert háromszázmillió forint brüsszeli támogatást. Akkor Mezőhegyes volt a beruházás központja, most pedig az onnan mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházon kellene egy meglehetősen hasonló projektet megvalósítani.
Csakhogy – mint arról a helyszínen meggyőződtünk – a Mezőhegyesre megálmodott turisztikai központból máig nem valósult meg semmi, noha az eredeti tervek szerint idén júliusra be kellett volna fejezni a kivitelezést.
Ez utóbbi projekt merőben hasonlít azokhoz az Európai Unió által szintén százmilliókkal támogatott, meg nem valósult szellemberuházásokhoz, amelyeknek Simonka György falujában, Pusztaottlakán kellett volna létrejönniük.
„A beruházás nullán áll”
Az említett háromszázmillió forint útját nemrég Mezőhegyesig követtük. A világhírű ménesbirtokáról ismert településen az eredeti pályázati tervek szerint őshonos állatbemutató farmot, komplex látogatóközpontot, és ajándékboltot kellett volna találnunk, ám a beruházás elemei közül egyet sem valósítottak meg annak ellenére, hogy 162 millió forintot már átutalt a DBMTKA részére a Magyar Államkincstár. Ráadásul a majdani turistaközpont helyét sem jelöli semmi a városban, azt csak némi kérdezősködés után találtuk meg a település szélén fekvő halastavak egyike mellett.
Az uniós beruházást jelző tábla egy kocsmaként üzemelő faház oldalára van kifüggesztve. Érdeklődtünk is a projekt állásáról a kocsmárosnál, aki nem tudott felelni kérdésinkre, ezért a kollégájához fordult segítségért:
Te, van itt valami állatbemutató? Egy éve vagyok itt és nem tudok róla
– érdeklődött zavart kacajjal munkatársánál.
Társa már tájékozottabb volt, és a tó melletti terület szélére, egy körülbelül száz négyzetméteres zárt kerthez irányított minket. Itt két mangalicát, néhány bárányt, és körülbelül egy féltucat tyúkot találtunk, ám a látottak nem arra utalnak, hogy erre költötték el a pályázat forrásait.
A kocsmában érdeklődésünkre megadták a pályázatban szerepkő konzorciumi partner – Az Egészségünkért Természetbarát és Egészségmegőrző Egyesület – vezetőjének elérhetőségét, akit fel is hívtunk. A férfi idegesen azt közölte, telefonon nem hajlandó válaszolni kérdéseinkre. Ugyanakkor a háromszázmilliós pályázatról szólva annyit azért elárult:
A beruházás folyamatban van, nullán áll még, amit ön látott, annak semmi köze a beruházáshoz.
Mindez azért is érdekes, mert a projektre eddig kifizetett 162 millió forintból 12 milliót számlák alapján fizetett ki az államkincstár, ami további kérdéseket vet fel a „nullán álló” beruházás tekintetében. De sajnos erre sem kaptunk választ a konzorciumi partnertől, aki hamar bontotta a vonalat.
Említésre méltó körülmény, hogy ottjártunk után nem sokkal a palyazat.gov.hu pályázati portálon átírták a beruházás megvalósítási határidejét 2020. december 31-ére, csakúgy mint két pusztaottlakai beruházás esetében.
Új pályázat a nem létező beruházás sikerén felbuzdulva
A mezőhegyesi látogatás után a frissen elnyert 450 millió forintos pályázatot is górcső alá vettük. Ennek pikantériája, hogy abban éppen a máig meg nem valósult háromszázmilliós projekt sikerére hivatkoztak. Azt írták:
Az alapítvány korábban már sikerrel pályázott hasonló témában, mely sikeren felbuzdulva új területeket is be kíván vonni a programba, erre igényli a támogatást.
Külön kiemelték azt is, hogy bár a két pályázat merőben hasonló, nincs átfedés, így kettős finanszírozás nem áll fenn, pedig a két pályázatnak címe is majdnem megegyezik. Fontos kérdés ugyan, de az nem derül ki a friss pályázatból, hogy miért van szükség két meglehetősen hasonló turisztikai központra 30 kilométeren belül.
Alapítvány: kapacitáshiány az építőiparban
Megkerestük a Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány is. Érdeklődtünk a háromszázmillió és a 450 millió forintos beruházásról is. Előbbit illetően többek közt azt kérdeztük:
Milyen munkálatokat hajtottak végre az elmúlt csaknem két évben?
A kormányzati pályázati portál szerint 150 millió forint előleget kifizettek az alapítvány részére, mennyit költöttek el az összegből, és mire fordították?
Az adatok szerint 12 millió forintot nemrég számlák alapján fizetett ki az alapítványnak az államkincstár, miközben a konzorciumi partnerük szerint eddig semmi nem valósult meg a projektből. Milyen számlák alapján fizettek az alapítványnak?
A friss 450 millió forintos vissza nem térítendő támogatásról érdeklődve pedig azt kérdeztük:
Miért van szükség egy merőben hasonló projektre a Mezőhegyestől mindössze 26 kilométerre fekvő Dombegyházán is?
Azt írták, a korábbi sikeren felbuzdulva pályáztak újra. Az első pályázatból viszont semmi nem valósult meg, mit neveznek pontosan sikernek?
Mindezekre nem adott választ a DBMTKA. Helyette egy konkrétumokat többnyire mellőző levelet küldtek, amiben egyebek mellett azt írták:
Ön előtt is ismert tény kell, hogy legyen az építőiparban jelentkező kapacitáshiány valamint a költségek folyamatos növekedése, ezen okok miatt a projekt tervezése, aktualizálása folyamatos volt, azért, hogy a pályázati felhívás által támasztott feltételeknek eleget tudjunk tenni. Alapítványunk a Közreműködő Szervezettel folyamatos egyeztetést végez a sikeres és szabályos projektmegvalósítás érdekében, amelynek köszönhetően az előrehaladás hatályos Támogatási Szerződésnek megfelelően zajlik.
A válasz egyrészt azért érdekes, mert csaknem két évvel ezelőtt nyerték el az első háromszázmilliós pályázatot, és ennyi idő alatt semmilyen látszata nincs a projektnek.
Másrészt azért, mert a Békés Megyei Önkormányzat nyilvántartása szerint a beruházáshoz még tervek sem készültek, így pedig nem tűnik túl meggyőző érvnek az építőipar kapacitáshiányára hivatkozni, tervek nélkül ugyanis építkezés sincs.
Rokonok, barátok, üzlettársak, és Simonka György
A Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítványt 12 évvel ezelőtt, 2007-ben alapították Pusztaottlakán, épp egy évvel azután, hogy Simonka Györgyöt polgármesterré választották a településen. 2009-ben a fideszes politikus édesanyja és felesége is kuratóriumi tagja volt az alapítványnak, majd néhány évig Simonka unokahúga vette át a DBMTKA vezetését.
Később próbálták a családtól távolabb helyezni az alapítványt, az például a HVG riportjából derült ki tavaly, hogy a százmilliós pályázati pénzeket kezelő szervezet székhelyét egy lerobbant és elhagyottnak tűnő bódéba jegyezték át Mezőkovácsházára egy időre. Ennek ellenére mégsem sem sikerült eltávolítani teljesen a DBMTKA-t a Simonkáéktól, ugyanis annak kuratóriumában ketten is ülnek olyanok, akik a kormánypárti politikus üzlettársai voltak a Magyar Termés Tész Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. Ez az a két társaság, amelyek tevékenysége a politikus elleni vádemelés lényeges részét képezi, az ügynek a politikus mellett további 32 vádlottja van, igaz azt nem tudni, hogy köztük vannak-e az alapítvány kuratóriumi tagja is.
A DBMTKA az elmúlt 12 évben tetemes mennyiségű támogatást kapott a mind a hazai költségvetésből mind az Európai Uniótól. Utóbbitól 2007 óta több mint egymilliárd forint áramlott az alapítványba, amelynek kétes ügyei is akadnak bőven. Az egyik esetben épp a 24.hu korábbi cikke alapján még nyomozás is indult a szervezet tevékenysége miatt. De Hadházy Ákos még az LMP politikusaként derített fényt arra, hogy a Simonkához köthető alapítvány összefüggésbe hozható azzal a Public Sector Kft.-vel is, ami több nagy projekt előkészítését intézte Mengyi Roland korrupció miatt immár első fokon három év börtönre ítélt fideszes politikus pályázataival kapcsolatban.
Tétovázó hatóságok
A Mezőhegyesen el nem készült őshonos állatok bemutatását célzó turisztikai fejlesztés az Európai Unió Terület- és Településfejlesztési Operatív Programjából (TOP) kapja a vissza nem térítendő 300 millió forintos támogatást. A TOP-pályázatok megvalósulását – egyéb pályázatokhoz hasonlóan – elméletileg hatóságok ellenőrzik. Ebben az esetben a Pénzügyminisztérium az irányítóhatóság, de közreműködő szervezetként ténylegesen a Magyar Államkincstár követi a beruházásokat. Mezőhegyes pályázatait az államkincstár békéscsabai állampénztári irodái ellenőrzik. Feladatuk a támogatási kérelmek befogadása, a kedvezményezettekkel való közvetlen és intenzív kapcsolattartás, a projektek megvalósulásának nyomon követése és a kifizetési kérelmek valamint a támogatási szerződések kezelése.
Ezért megkerestük az államkincstárat a szóban forgó pályázattal kapcsolatban. Főként arról érdeklődtünk, hol tart beruházás. A kérdéseket már annak ismeretében tettük fel, hogy megbizonyosodtunk róla, a helyszínen nincs nyoma a kivitelezésnek. Az államkincstár hosszas telefonálgatás után azt közölte, hogy az irányítóhatóság, azaz a Pénzügyminisztérium fog válaszolni. Ahonnan végül 8 napnyi tétovázás mindössze annyit küldtek vissza:
Az érintett projektek részletes támogatási adatai megtalálhatóak a kormányzati pályázati portálon.
Kiemelt kép: Bieleik István / 24.hu
|
Hiába a vádemelés, újabb különleges beruházásra érkezik 450 millió Simonka György környezetébe
|
Ismét több százmillió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásban részesül egy olyan alapítvány, ami erősen kötődik a nemrég költségvetési csalás és más bűncselekmény miatt vád alá helyezett Simonka György fideszes országgyűlési képviselőhöz – tudta meg a 24.hu. A két hete született támogatói döntés szerint a korábban több gyanús beruházásban is érintett Dél-Békés Mezőgazdasági Termelőiért Közhasznú Alapítvány (DBMTKA) ezúttal őshonos háztáji állatok és növények bemutatására kap 450 millió forintot. A tervek szerint a majdnem félmilliárdos összegből egy turisztikai attrakció keretében mutatnának be egyebek mellett:
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/09/20/vademeles-simonka-gyorgy-alapitvany-unios-penz-oshonos-allatok/
|
2019-09-20 13:59:00
| true | null | null |
24.hu
|
Augusztus végén a 24.hu írta meg, hogy a csepeli önkormányzat Borbély Lénárd polgármester (Fidesz) indítványára egy rendkívüli, zárt testületi ülésen úgy döntött, hogy a kerület közterületeinek használatát a Publimont Kft.-nek, Mészáros Lőrinc reklámcégének adja.
A Publimont Kft. korábban Simicska Lajos és Nyerges Zsolt tulajdona volt, és rengeteg közpénzes megbízást kapott. Miután Simicska összeveszett Orbán Viktor miniszterelnökkel, a céget – több másikkal együtt – először Nyerges vette át tőle, majd Mészáros Lőrinc egyik bizalmasa, Vörös József ügyvéd, végül 2019 májusában maga Mészáros lett a tulajdonosa.
Az ülés jegyzőkönyvéből (PDF, 4. oldal) és annak kivonatából (PDF, 5. oldal) csak az derül ki, hogy a határozatot 14 igen, 1 nem, és 2 tartózkodás szavazattal fogadta el a fideszes többségű képviselőtestület. Sem az előterjesztés, sem a Publimonttal kötött szerződés nem elérhető a XXI. kerület honlapján.
Bogád Zoltán közadatigénylésben kérte ki a csepeli önkormányzattól a Publimonttal kötött szerződést, és néhány információt arról, hogy miért és hogyan állapodott meg éppen ezzel a céggel a kerület.
A csepeli jegyző részletes választ adott, melyből kiderül, hogy a Publimont nyújtott be közterülethasználati kérelmet az önkormányzathoz, ami a szerződéskötés érdekében eltért a saját vonatkozó rendelététől is.
A közterületek rendjéről és használatáról szóló 14/2015. (III.26.) önkormányzati rendelet (PDF) szigorú szabályokat tartalmaz, de a 4.§ (5) bekezdés kimondja, hogy “A Képviselő-testület minősített többségű döntésével különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből” el lehet térni a rendelettől.
A jegyző tájékoztatása szerint a csepeli önkormányzat a Publimonttal való szerződéskötéskor több pontban is eltért a saját közterülethasználati rendeletétől:
“A rendelet 7. § (1) bekezdés zs) pontjától a közérdekű célra hasznosítható felületek ingyenes felajánlása okán, a 10. § (2) bekezdésétől a 15 éves határozott időtartam miatt, valamint a 11. § (1) bekezdésétől tért el a Képviselő-testület egyedi döntése nyomán. Ez utóbbi esetben a díj mértéke a mindenkori rendeleti díjnak megfelel, csak a fizetési kötelezettség utólagos a könnyebb elszámolhatóság érdekében.”
Bogád kérésére a csepeli jegyző megküldte a Publimonttal kötött szerződést (PDF), amelynek lényege, hogy Mészáros Lőrinc cége
60 darab kétoldalas CityBoard reklámeszközt telepít a kerületben
ezekért összesen havi nettó 108.800 forintot fizet a csepeli önkormányzatnak
minden CityBoard egyik oldalát az önkormányzat használhatja térítésmentesen
A jegyző elküldte a megállapodás mellékleteit is: az első (PDF) a Publimont Csepelre tervezett reklámfelületeinek helyét tartalmazza, a második (PDF) pedig a CityBoard nevű eszköz leírását és műszaki paramétereit.
A Publimont már el is kezdte telepíteni a reklámfelületeket a XXI. kerületben, az ellenzék pedig egy részüket felmatricázta.
Sokaknak nem tetszik, hogy a csepeli önkormányzat 15 évre szerződött Mészáros Lőrinc reklámcégével, és a szerződéskötés körülményei is érdekesek.
Bogád Zoltán közadatigénylésében külön rákérdezett arra is, hogy „Mi az oka annak, hogy nem volt versenyeztetés a közterületi reklámhelyek odaítélése előtt?”
Erre a csepeli jegyző azt válaszolta, hogy:
„Az önkormányzati hatósági ügy elbírálása során az Önkormányzat a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el.”
Papíron tehát minden rendben, de arra nincs magyarázat, hogy a Csepel milyen közérdekből vagy önkormányzati érdekből tért el a saját rendeletétől is annak érdekében, hogy Mészáros Lőrinc reklámcégével szerződhessen 2034-ig.
Címlapkép: a Publimont egyik CityBoard-ja Csepelen (fotó: Bogád Zoltán)
|
Csepel a saját rendeletétől is eltért, hogy Mészáros plakátcégével szerződhessen 15 évre
|
A fideszes vezetésű csepeli önkormányzat augusztus végén úgy döntött, hogy közterületeinek használatát 2034-ig Mészáros Lőrinc reklámcégének adja. Ahhoz, hogy a Publimonttal megköthesse a szerződést, az önkormányzat eltért a saját korábbi rendeletétől is – amire különös méltánylást érdemlő indok alapján, közérdekből vagy önkormányzati érdekből van lehetősége. A megállapodás értelmében Mészáros plakátcége 60 CityBoard-ért csupán havi nettó 108.800 forintot fizet. Vagyis egy kétoldalas felületért mindössze havi 1813 forintot kap a XXI. kerület, de a szerződés szerint a reklámeszközök egyik oldalát az önkormányzat használhatja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/09/23/csepel-a-sajat-rendeletetol-is-eltert-hogy-meszaros-plakatcegevel-szerzodhessen-15-evre/
|
2019-09-23 14:05:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közigazgatási vezetői és fejlesztéspolitikai tapasztalataim vannak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban kommunikációs területen dolgoztam, ezután új munkahelyemen a Miniszterelnökségen osztályvezetői pozíciót töltöttem be, majd a Kiemelt Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárságon főosztályvezető lettem. Ezt követően a Miniszterelnöki Kabinetben kabinetfőnök-helyettesi pozíciót töltöttem be. Majd a Miniszterelnöki Programirodát Vezető Államtitkárnak a kabinetfőnöke voltam. Később a Magyar Turisztikai Ügynökség Vezérigazgatójának kabinetfőnöki pozíciójára kértek fel, itt hazánk turisztikai, fejlesztéspolitikai tervezésében és lebonyolításában vettem részt. 2019. májusától Esztergom város turisztikai fejlesztéseiért felelős miniszteri biztossá neveztek ki.
Impozáns politikai karrierút, a családi szál viszont kimaradt belőle: Hernádi Ádám, a Fidesz esztergomi polgármester-jelöltje egyúttal Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgató unokaöccse. De menetelése a jelöltségig nem a családi kapcsolat miatt érdekes, sokkal inkább azért, ahonnan és ahogyan eljutott idáig.
Hernádi Ádámról néhány hete egy cikkben tévesen jelent meg, hogy Hernádi Zsolt fia, ezt pedig az újdonsült polgármesterjelölt igencsak kifogásolta Facebook-oldalán, hiszen a nagybátyjáról van szó. A szoros rokoni kapcsolatot, valamint az üzleti összefüggéseket azonban nem tartotta fontosnak tisztázni, hiszen az Index kérdéseire semmilyen formában nem válaszolt, ahogyan az esztergomi Fidesz sem. Hernádi sem a Facebook-oldalán, sem az elvileg jelenlegi munkahelyeként ismert Miniszterelnöki Kabinetirodánál megadott emailcímén nem bizonyult elérhetőnek.
Ugyanakkor láthatóan aktív, olyan nevekkel kampányol Esztergomban, mint Palkovics László innovációs miniszter, vagy Kövér László fideszes házelnök. Ígéretekből sincs hiány, ahogyan Esztergom burkolt fenyegetése is előkerült Hernádi térfelén: a jelenlegi, szintén fideszes polgármester, Romanek Etelka, valamint Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője is azt választotta a Fidesz-kampány fő üzenetének, hogy "csak kormányzati támogatással képes fejlődni Esztergom". Ez a város márpedig, legalább Tétényi Éva polgármestersége óta ismeri ennek a fenyegetésnek a súlyát.
Gyors előrejutás, véletlen egybeesés
A Fidesz Hernádi személyében egy 34 éves fiatalembert tenne polgármesternek, akinek jelöltté válását június 7-én jelentette be Völner. Ekkor már mintegy öt hete Hernádi Ádám volt az Esztergom turizmusáért felelős miniszteri biztos a Miniszterelnöki Kabinetirodánál. Ezt, a saját korábbi tanácsadójának adott biztosi pozíciót Rogán Antal éppen aznap, május 10-én hozta létre, amikor az ellenzék pártok jelöltje, Cserép János - a pártok hosszas egyeztetése után - bejelentette indulását.
A polgármester-jelöltséghez vezető, kormányzati kinevezésekkel kikövezett úton nemcsak államtitkári bérre tett azonban szert a fiatalabb Hernádi, hanem értékes kapcsolatokra is.
Neve akkor került először a nyilvánosságba, amikor tavaly kiderült, hogy a Miniszterelnökség igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárságának munkatársaként – akkoriban Mikecz Péter helyettes államtitkár személyi titkára volt – részt vett a botrányt kavart trafikügyben mint a dohánykoncessziós pályázatokat értékelő bizottság tagja, mégpedig a Miniszterelnökség megbízásából. Az pedig később az MSZP-s szocialista Mesterházy Attila adat-kikérései nyomán derült ki, hogy innen abba a hét fős stábba került át, ami a szintén Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodának ad tanácsot.
Az Orbán Viktor személyi asszisztenciájában való részvétel után, amint azt ő maga írja honlapján, "a Magyar Turisztikai Ügynökség Vezérigazgatójának kabinetfőnöki pozíciójára kérték fel".
Esztergom és a Hernádi-bizniszek
Tavasszal kiderült, hogy a régi tulajdonos 9 évig nem tudta befejezni az esztergomi Mária Valéria Hotel építését, a Hernádi Zsolt MOL elnök-vezérigazgatójához köthető új tulajdonossal viszont lendületet kapott a beruházás. "Mindössze 6-8 milliárd forint kell hozzá és kész is" írta a Napi.hu május elején, éppen azokban a napokban, amikor Hernádi miniszteri biztos lett. A múlt héten pedig a portál arról is hírt adott, hogy a Hernádi Zsolt érdekeltségébe tartozó Solva Property nevű cég a Garancsi István tulajdonában lévő Market Zrt-vel építteti fel az esztergomi szigeten található, félkész hotelt.
A Market 6 milliárd 742 millió forintért vállalta a munkát. Az 50 leggazdagabb magyar közé tartozó Hernádi szállodaprojektjét 1-3 milliárd forint közötti vissza nem térítendő támogatással segíthette a magyar állam, azon belül is a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programja. Mindezt az eddig is fideszes vezetésű esztergomi önkormányzat támogatásával.
Annál a cégnél, ami a fent említett Kisfaludy-pályázatokat bonyolította. Hernádi éppen abban az időszakban volt itt pár hónapig igazgatósági tag, amikor Hernádi Zsolték a vissza nem térítendő állami támogatásra pályáztak.
Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója más szállodaépítésben is érdekelt, amelyek állami támogatásához szintén unokaöccsének is lehetett köze. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére ugyanis 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az MTÜ-től a CDHT Hotel Projekt Kft., amely az A8 Palace Hotel Zrt.-n keresztül Garancsi István (a Mol Vidi FC tulajdonosa), Hernádi Zsolt és Csányi Sándor (az OTP Bank elnök-vezérigazgatója) közös érdekeltsége.
Még a Napi.hu cikkének megjelenése előtt feltettük az idevágó, összeférhetetlenséget firtató kérdéseinket mindezekkel kapcsolatban, ám Hernádi Ádám nem válaszolt, és a sajtóhíreket saját Facebook-oldalán sem kommentálta a korábban megszokott módon. Rákérdeztünk arra is, hogy Hernádi Ádám megválasztása esetén milyen módon működne együtt a nagybátyjával, és milyen esetleges beruházási terveit ismeri még Hernádi Zsoltnak. Ennek már csak azért is jelentősége lehet, mert esztergomi forrásaink szerint a MOL-vezér újabb helyi beruházási terveiről is szó lehet. Információink szerint felmerült, hogy a Hernádi-család valamilyen módon részt venne a városi Szent István Fürdő, a hozzá tartozó Fürdő Szálló rekonstrukciójában is.
Hernádi Ádám, a tavasszal létrehozott közszereplői Facebook-oldalán az egyik első videós bejelentkezésében mondta el:
A kormány támogatásával ötmilliárd forintból megújítjuk a fürdőt.
A videóban ráadásul éppen a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatóját látogatta meg, mintha besétálna tárgyalni, és rögtön fogadja is őt Guller Zoltán, addigi főnöke. Ebben a videóban a későbbi polgármesterjelölt éppen a Szent István Fürdő, a hozzá tartozó Fürdő Szálló felújításáról beszél, amelynek kormányzati támogatásáért igencsak hálásnak tűnik.
Vannak azonban más videók és ígéretek is a fideszes polgármesterjelölt oldalán. Noha Hernádi Ádám egyik első ígérete volt a városban régóta tervezett gát, amelyet – mint írta – "nem halogathatunk tovább, mert nekünk biztonsági kérdés", a Magyar Közlönyben nemrégiben megjelent határozat egy három évvel ezelőtti kormányhatározatot módosítva rengeteg kormányzati, illetve uniós forrást elvont ettől.
Korábban "Esztergom árvízvédelmének fejlesztése I. ütem" címszó alatt 9 milliárd 30 millió forint szerepelt azzal, hogy a beruházást az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozta volna. A határozat az összeget 900 millió forintra csökkenti, amely csak az előkészítést szolgálja. Indoklás nem szerepel a szövegben. A projekt 26 ezer ember árvízvédelmét szolgálná, és miután ez a Hernádi-program sarokköve, nem lenne nagy meglepetés, ha még a kampány idején mégis érkezne hozzá némi bejelenthető állami forrás.
|
A két Hernádi behálózná Esztergomot
|
Hernádi Ádám, a Fidesz 34 éves esztergomi polgármesterjelöltje, Hernádi Zsolt unokaöccse előbb Orbán Viktor személyi titkárának titkára volt, majd trafikkoncessziókról döntött, aztán kioszthatott néhány milliárdnyi támogatást a nagybátyjának. Az esztergomi közvagyont és a MOL elnök-vezérigazgatójának rokonságát érintő összeférhetetlenséggel kapcsolatban nem válaszolt kérdéseinkre.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/09/20/esztergom_hernadi_csalad_hernadi_adam/
|
2019-09-20 14:12:00
| true | null | null |
Index
|
Ez jár annak, aki nem hajlandó szolgai módon asszisztálni az egri vár fejlesztésére érkező 6 milliárd forint 20-30 százalékának elsikkasztásában.
Ezt az egri Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, Berecz Mátyás írta ki nyilvános Facebookjára pénteken, miután a helyi fideszes újság gyanúsítgatni kezdte a múzeum pénzügyei miatt.
Berecz hosszú évekig dolgozott a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézményben, tavaly év végén távozott az igazgatói posztról, majd az önkormányzati kampányban az ellenzékhez pártolva Mirkóczki Ádám csapatában lett képviselőjelölt.
Az Egrihírek.hu azt rója fel Berecznek, hogy vár napi működtetésére szolgáló pénzügyi keretre egy olyan céggel szerződött, amely a beosztottja tulajdonában állt. Ebből az évi 51 milliós keretből finanszírozták az idegenvezetést, és ebből idézték fel korhű ruhákban a középkori hangulatot. A lap nem fogalmaz meg konkrét vádakat, inkább azt hangoztatja, hogy erkölcsileg kifogásolható, kockázatmentes üzlet volt, mert még a ruhákat is a Vármúzeum pénzén vásárolták. Viszont azt is sugalmazza, hogy ez az ügy állhatott az igazgató távozása mögött.
Berecz viszont egészen más magyarázatot ad a történtekre. A cikkre reagáló Facebook-posztja szerint a konfliktus forrása az volt, hogy a Fidesz egri képviselője, Nyitrai Zsolt „meg akarta sarcolni” a vár fejlesztésére érkező állami pénzt. Berecz szerint erről az összecsapásról Habis László, a város fideszes polgármestere is tudott. Habis alapvetően Berecz oldalán állt, de aztán cserben hagyta, amikor elfajultak a dolgok.
Habis László! Én Önnek 6 éven keresztül az egyik leglojálisabb beosztottja voltam. Nyitrai Zsolttal vívott háborújában mindig Ön, és a vár törvényes fenntartója, az önkormányzat mellett álltam. Pedig egyszerűbb, és nyugodtabb lett volna az életem, ha, ahogy egy fideszes barátom tanácsolta: „hagyjad, hogy Nyitrai sarcolja a várat”. Nem hagytam. Nyitrai Zsolttal kialakult konfliktusomban végül Ön is cserben hagyott.
Berecz a 24.hu megkeresésére azt mondta, a vár könyvelését a város cége végezte, és Habis polgármester hagyta jóvá a költségvetést, úgyhogy ha az egyik legjelentősebb tétel elköltésével bármi baj lenne, azért jogilag őt is felelősség terheli.
Berecz azt mondta, a fejlesztési pénzekkel kapcsolatos állítását fenntartja, és a napokban írásos bizonyítékokkal is alá fogja támasztani.
Hétfőn Érden zajlott le egy, az egrihez kísértetiesen hasonlító összecsapás. Érden is egy városi cég korábbi, kirúgott vezetője került a fideszes helyi újság célkeresztjébe, aki aztán a Facebookon súlyos bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városvezetést.
Nyitrai Zsolt környezetéből úgy tudjuk, hogy gyors és határozott jogi lépéseket tesz az ügyben.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI
|
Az egri vár volt igazgatója: Nyitrai meg akarta sarcolni a fejlesztési milliárdokat
|
Ez jár annak, aki nem hajlandó szolgai módon asszisztálni az egri vár fejlesztésére érkező 6 milliárd forint 20-30 százalékának elsikkasztásában.
Ezt az egri Dobó István Vármúzeum korábbi igazgatója, Berecz Mátyás írta ki nyilvános Facebookjára pénteken, miután a helyi fideszes újság gyanúsítgatni kezdte a múzeum pénzügyei miatt.
Berecz hosszú évekig dolgozott a város fennhatósága alá tartozó kulturális intézményben, tavaly év végén távozott az igazgatói posztról, majd az önkormányzati kampányban az ellenzékhez pártolva Mirkóczki Ádám csapatában lett képviselőjelölt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/09/20/az-egri-var-volt-igazgatoja-nyitrai-meg-akarta-sarcolni-a-fejlesztesi-milliardokat/
|
2019-09-20 14:32:00
| true | null | null |
24.hu
|
Birodalmában soha nem nyugodott le a nap – fogalmazta meg az utókor V. Károly német-római császár, spanyol király hatalmának földrajzi kiterjedtségét. Furcsa a párhuzam, de hasonlót lehetett elmondani a csúcson több mint 50 saját és több tucatnyi franchise üzletet számláló One Euro Market üzletlánc hivatalos tulajdonosi köréről, amelyben szerepet kapott panamai, hongkongi, Marshall-, Seychelle- és Brit Virgin-szigeteki társaság is.
Azóta viszont alig maradt valami a hálózatból, a jelek szerint mindössze három bolt. Ami az üzleteket korábban működtető 10 céget illeti, egyet megszűntnek nyilvánított a hatóság, három ellen kényszertörlési, további hárommal szemben felszámolási eljárás indult.*Kényszertörlési és megszűntnek nyilvánítási eljárást a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt szokott a hatóság indítani.
Ennél azonban érdekesebb, hogy az állam (az adófizetők) és a beszállítók élőben nézhetik, ahogy minimum százmilliós, de valószínűleg inkább milliárdos nagyságrendű kár éri őket. Formálisan offshore tulajdonosok, illetve az általuk megbízott vezetők döntései miatt, de ahogy korábban írtam, naivitás kell annak feltételezéséhez, hogy a világ teljesen különböző részén lévő tulajdonosok tényleg a végső haszonhúzók voltak, miközben az azonos székhelyen működő cégeiknél rendre ugyanaz a néhány magyar személy volt a könyvvizsgáló, könyvelő, tulajdonosi képviselő, kézbesítési megbízott és jogász. Mégis, ha senki nem esik ki a szerepéből, akkor könnyen lehet, hogy jogilag pontosan ez lesz a helyzet.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBedőlés felé tart az egyeurós bolthálózat, mióta lecserélte Magdi anyustBezárt boltok, milliárdot közelítő tőkekivonás, százmilliót meghaladó adótartozás a korábbi nagykereskedőnél. Nincs könnyű helyzetben egy egyeurós bolthálózat.
Ez az állam oldaláról pikánsabb helyzet abból a szempontból, hogy a jogalkotóról van szó. A hálózatban a nagykereskedelmi tevékenységet 2016 végéig végző, egykor One Euro-Market (OEM), ma már ZKKTS Kft. névre hallgató cég 2018 eleje óta szerepel a 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozást felhalmozó cégek listáján, és egyéb eljárások, elmarasztalások*NAV – adószámtörlési határozat, áfabevallást be nem nyújtó adózó, bírósági végrehajtás után idén augusztusban a felszámolását is elrendelték.
Ha nem történik valószínűtlen fordulat, akkor a cég anélkül tűnik el a süllyesztőben, hogy az állam egyetlen forintot is viszontlátna. A felszámoló arról tájékoztatta a G7-et, hogy
„az ügyvezető a felszólító leveleinket nem vette át, a felszámolóval nem vette fel a kapcsolatot, tevékenységet lezáró számviteli beszámolót, zárómérleget, főkönyvi kivonatot, vagyonleltárt, adóbevallásokat és iratjegyzéket, iratot nem adott át. A cég történetére, gazdálkodására vonatkozóan csak a közhiteles cégtörténetben szereplő információkkal rendelkezünk. Jelenlegi ismereteink szerint a Cstv. 63/B §-ban foglaltaknak megfelelően egyszerűsített eljárás keretében kényszerülünk lefolytatni az eljárást.”
Erre akkor kerül sor, ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, vagy a nyilvántartások, könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárást nem lehet az általános szabályok szerint lebonyolítani.
Mennyit bukik várhatóan az állam? A megismert legnagyobb tartozás, amelyet a NAV megpróbált (sikertelenül) behajtani, 335 millió forint volt, de hallottam olyan becslést, amely alapján bőven a milliárdos nagyságrendben van az állam követelése. Miközben egyáltalán nem ért véget a hálózat működése, mert a nagykereskedelmet átvette egy másik cég, a One Euro Group. Ez azonban hivatalosan csak nevében kötődik elődjéhez, tulajdonosi – és egyéb, az eset jogi megítélése miatt fontos – szempontból nem volt köze a képen kívülre került OEM/ZKKTS-hez. Ahogy a boltokat üzemeltető cégeknek sem, amelyek így – ha egyre csökkenő számban is – tovább működhettek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFerrarira futotta a bukó boltláncnál, több százmilliónyi adó kifizetésére nemPár éve még az egyik legfontosabb kiskerlánc volt a One Euro Market. Az alapító százmilliókat vett ki készpénzben, pedig elvileg köze sem volt a céghez.
Valamekkora összeggel a beszállítóknak is adósa maradt az OEM/ZKKTS, de számukra a hálózat nagykereskedelmét 2017-ben végző One Euro Group bedőlése az igazán fájdalmas. Összesen sok százmillió forintjuk ragadt benn ugyanis, sőt, könnyen elképzelhető, hogy itt is milliárdos nagyságrendű az összeg.*A cég 2018-ra nem adott le beszámolót, 2017 végén 1,84 milliárd forint volt a rövid lejáratú kötelezettségállománya, amely nagykereskedelmi cégnél döntő mértékben a szállítókat szokta takarni. Pontos arányt azonban nem lehet tudni, mert a kiegészítő mellékletnek csak a fedőlapját adta le a vállalat. És sajnos ez a cég sem néz ki az ő szempontjukból jobban, mint a ZKKTS: idén március eleje óta felszámolás alatt áll, augusztusban pedig az áfabevallást be nem nyújtók listájára került fel.
A One Euro Group felszámolója nem adott tájékoztatást a részletekről, de úgy tudom, hogy a helyzet jelen állás szerint a ZKKTS-éhez hasonló, vagyis itt is az a legvalószínűbb, hogy a hitelezők nem jutnak egy fillérhez sem. A másik oldalon viszont komolyabb következménytől senkinek sem kell tartania, végül is a tulajdonos egy Seychelle-szigeteki cég, az pedig, hogy ki a kézbesítési megbízott vagy a tulajdonosi képviselő, nem számít.
Ez talán rendben is lenne, ha egy cég egyszerűen rossz vezetői döntések, elhibázott üzletpolitika miatt megy tönkre; a beszállítók vigyázzanak, hogy milyen vállalattal üzletelnek. Ebben az esetben azonban vannak arra utaló jelek, hogy valami más történhetett. Van olyan beszállítói vélemény, amely szerint a hálózat és benne a One Euro Group helyzete azért alakult így, mert a boltokat üzemeltető cégek
a befolyt bevétel tekintélyes részét nem a nagykereskedő kifizetésére használták fel, hanem a tulajdonosuknak juttatták tőkeleszállítás és tagi kölcsön formájában.
A tíz boltüzemeltető cég mindegyikből jelentős tőkét vont ki tulajdonosa, esetenként 40 millió forintot, gyakrabban viszont 95 milliót. A 10 cégnél összesen 840 millió forintot vontak ki a tulajdonosok. (Korábbi cikkemben nem számoltam az egykor szintén boltüzemeltető, One Euróról STKKZ Kft.-re átnevezett céggel, ezzel együtt 860.) Pedig a tőkehelyzet a társaságok többségénél siralmas volt, a beszámolókban rögzített állapot szerint a saját tőke jó pár esetben negatív a tőkekivonás és a veszteség következtében. A legutóbbi elérhető beszámolók*ez esetenként 2017-es, esetenként 2018-as szerint a 11 (részben már csak egykori) boltüzemeltető cég összesített saját tőkéje -521 millió forint.
Ezt fejelte meg, hogy közülük hat adott kölcsön tulajdonosának, összesen 1,21 milliárd forintot. Négy másik cég esetében az látszik, hogy összesen 583 millió forintot adott kölcsön, de az nem derül ki, hogy kinek. További egy cégnél a hibásan feltöltött kiegészítő melléklet miatt csak a követelések összege látszik, ez 129 millió forint. Az utóbbi két tételről sem zárható ki, hogy jórészt a tulajdonosnak adott kölcsön, amelyek összege így már 1,9 milliárd körüli lehet.*A másik oldalon csak egy cég kapott azonosítható módon tulajdonosi kölcsönt, 182 milliót.
Ebből 283 millió már biztosan nem térül meg, mert azt az STKKZ leírta értékvesztésként. Nem csoda, hiszen tulajdonosa a ZKKTS. A hálózat helyzetét elnézve a többi megtérülésére is csekély az esély. Ha az ebből és a tőkeleszállításokból*Ennek összegét a törvény szerint vagy ki kell fizetni a tulajdonosnak, vagy bele kell számítani a felé fennálló valamilyen kötelezettségbe. származó pénz megvan valahol, akkor azt az offshore tulajdonosoknál kellene keresni.
Közben a mérlegadatok arról árulkodnak, hogy
ezek az összegek nagyon is hiányoztak akkor, amikor a beszállítót, a One Euro Groupot kellett volna kifizetni.
A cég követelésállománya 2017 végén 1,88 milliárd forint volt, és mivel ebben az évben ez a társaság volt a One Euro hálózat nagykereskedője, életszerű az feltételezni, hogy ezzel az összeggel a boltokat üzemeltető cégek tartoztak neki. Ezt megerősíti, hogy ezek a cégek 2017 végén hasonló összeggel tartoztak, miközben árut főszabály szerint csak a hálózat nagykereskedőjén keresztül szerezhettek be.*Az értékelést megnehezíti, hogy a 11 cégből mindössze hatnál látszik, hogy mennyivel tartozik a szállítóinak: 1,37 milliárd forinttal. Ötnél csak a rövid lejáratú kötelezettségekről van adat – 820 millió –, de ez a kisker cégeknél általában döntően a szállítói tartozásokat jelenti.
Tehát a boltokat üzemeltető cégekből százmilliós nagyságrendben vettek ki pénzt a tulajdonosok, miközben ezek a cégek a (szintén a hálózathoz tartozó) saját nagykereskedőjüket sem tudták kifizetni.
Az előzmények alapján az sem lenne teljesen meglepő, ha a One Euro Group is megjelenne a 100 millió forintnál több adóval 180 napon túl tartozó cégek listáján. De a történet enélkül is szomorú, mert a hálózat – egyre zsugorodva ugyan – a jelek szerint két nagykereskedő cég bukásán is túltette magát, miközben az elsőnél főképp az állam, a másodiknál a beszállítók égették meg magukat valószínűleg milliárdos nagyságrendben.
A fenti gondolatmenetre alapozott kérdéseket elküldtem azoknak a boltüzemeltető cégeknek, amelyek múlt hónapban még életjeleket mutattak*Nem szüntették meg őket, nem álltak kényszertörlés vagy felszámolás alatt., de válasz nem érkezett sehonnan. Ahogy attól az üzletembertől sem, aki tulajdonosi képviselőként – öccsével felváltva – szignózta a tőkeleszállítási határozatokat, és aki a korábbi cikkemben bemutatott módon valószínűleg sokkal fontosabb szerepet játszott a hálózat életében, mint arra pusztán a cégjegyzék alapján következtetni lehet.
|
Három tenger mosta el a bedőlt magyar üzletlánc vagyonát
|
Sorra indulnak a felszámolási, kényszertörlési eljárások a One Euro-cégek ellen. Az állam és a beszállítók milliárdos bukta elé néznek, pedig lehet, hogy a pénz egy része megvan valahol.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190924/harom-tenger-mosta-el-a-bedolt-magyar-uzletlanc-vagyonat/
|
2019-09-24 14:13:31
| true | null | null |
G7
|
Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség, illetőleg további 54 személlyel szemben alkalmazott más intézkedést, akik fiktív számlák kibocsátásával, illetőleg befogadásával közel másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek – írta szeptember elején közleményében az ügyészség.
A meglehetősen hosszúra nyúlt sajtóanyag szerint az elsőrendű vádlott 2015. és 2017. közötti fiktív számlázásra létrehozott cégekkel 3-5 százalékért adták el számlákat. A számlák mögött semmilyen gazdasági esemény nem állt, kizárólag áfa visszaigénylésről szóltak, mondja az ügyészség.
Az ügyészség szerint a főkolomposok mellett a számlagyártól egy szegedi székhelyű őrző-védő cég is vásárolt, illetve egy vendéglátóipari termékeket forgalmazó vállakozás, és egy országos kereskedéssel foglalkozó társaság is, ők együtt 100 millió forint áfát csalhattak el. A kérdést, hogy melyik cégről van szó, az ügyészség azzal hárította el, hogy “a kérdéses ügyben a konkrét cégre nézve nem adható tájékoztatás, hiszen abból az elkövető személyére nézve is egyértelmű következtetés lenne levonható.”
Az Átlátszó információi szerint ugyanakkor az őrző-védő cég nem más, mint a felszámolás alatt álló Tigers Security. Ennek többségi tulajdonosa Német Ferenc, a vagyonvédelmi kamara korábbi elnöke, a Fidesz szegedi képviselőjelöltje. Német a Fidesz-KDNP színeiben indult a 2014-es önkormányzati választáson, de úgy nem jutott be a közgyűlésbe, de a Fidesz külsős tagként delegálta a a városi közgyűlés jogi, ügyrendi és közbiztonsági bizottságába.
2016-ben Német jelentette fel Botkát egy állítólagos ingatlanpanama-ügy miatt. A 24.hu akkori írása szerint Botkát azzal vádolták, hogy az uniós támogatásból épült Ligetfürdő városi tulajdonrészét áron alul adta magántulajdonba az önkormányzat. Ezért Német Ferenc, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület, valamint a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke hűtlen kezelés gyanújával feljelentette a polgármestert. De még csak nem is nyomoztak, a hvg.hu írta meg 2018-ban, hogy minden a szerződéseknek megfelelően történt.
Német volt az is, aki a Magyar Időkben 2017-ben arról beszélt, elutasította a szegedi közgyűlés jogi bizottsága a Botka László polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatára vonatkozó fideszes javaslatot.
Ez még abban az időben történt, amikor még Botka miniszterelnök jelölt volt, és ezt a szegedi Fidesz is próbálta kihasználni. Az akkori cikk szerint Botka László, a szocialisták miniszterelnökjelölt-aspiránsa több tételt is kihagyott a vagyonnyilatkozatából. Ezek közé tartozik az állítólag több millió forintot érő Rolex óra, illetve egy háromszáz négyzetméteres telek is. Német arra panaszkodott, hogy a baloldali többség meg sem próbált érdemben foglalkozni az előterjesztéssel. Botka az index.hu-nak akkor azt mondta, a telek mindig is benne volt a vagyonnyilatkozatban.
Német most az önkormányzati választásokra készül. Facebook oldala szerint “itt az idő, hogy visszaadjuk Szeged régi rangját.” Biztonságot, nyugalmat akar Újszegednek, ahol indul, a Fidesz támogatta, de magát függetlennek nevező Nemesi Pál csapatában.
Német azt mondta az Átlátszónak, a vádemelés az ügyvezető ellen történt, ő személy szerint évek óta nem vesz részt az ügyvezetésben. Több cégben is tulajdonos, de állítása szerint nem tudott a számlavásárlásról. “A napi ügyekben végképp nem vettem részt” – hangsúlyozta.
Az ügyészség voltaképpen megbocsátó az adócsalókkal, a közlemény szerint “a nyomozás során 54 gyanúsított az általa okozott vagyoni hátrány összegét részben vagy egészben megfizette és ezzel közel 500 millió forint megtérült a magyar állam felé. Ezen terheltek vonatkozásában a főügyészég az eljárást megrovás alkalmazása mellett megszüntette, illetőleg a feltételes ügyészi felfüggesztés lehetőségével élt a vagyoni hátrány megtérítésének előírása mellett.”
Fotó: Német Ferenc/Facebook
|
Költségvetési csalásba keveredett a fideszes képviselőjelölt őrző-védő cége
|
Költségvetési csalás bűntette miatt 36 személlyel szemben emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség. A vádlottak mintegy 1,5 milliárd forint adót csaltak. A közelmény szerint a számlabefogadók között szerepelt szegedi székhelyű őrző-védő cég is. Az Átlászónak több forrásból megerősítették, hogy a Tigers Securityről van szó, ami Német Ferenc fideszes képviselőjelölt többségi tulajdona.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/18/koltsegvetesi-csalasba-keveredett-a-fideszes-kepviselo-jelolt-orzo-vedo-cege/
|
2019-09-18 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az elmúlt évek legnagyobb botrányát robbantotta ki Érden Szántó Erzsébet, az Érdi Sport Kft. eltávolított ügyvezetője, aki szeptember 16-án délelőtt nyilvánosságra hozott Facebook-posztjában minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros Andrást.
Az érdi önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Érdi Sport Kft. tavaly nyáron eltávolított ügyvezetőjének elszántságára jellemző, hogy a posztban még önmagát is bűncselekmény elkövetésével vádolta meg.
Azt írja sok más mellett, hogy az “állására vonatkozó zsarolással” T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket. Csakhogy bizonyítékkal egyelőre nem állt elő.
Szántó nyomatékosan közölte a posztban, hogy egy fillért sem adott T. Mészárosnak, aki az Összefogás egyesület elnöke is. Ez az egyesület a Fidesszel és a KDNP-vel T. Mészárosék jelölőszervezete az őszi önkormányzati választáson. A 2017. évről szóló beszámoló szerint 18,2 millió forint támogatást kapott az egyesület.
Szántó – miközben élesen bírálja T. Mészáros feleségét, aki 2018. augusztus óta az Érdi Úszó Sport Kft. minősített többségű befolyást szerző tulajdonosa – ismét felhánytorgatta kirúgásának körülményeit, amelyről annak idején itt és itt írtunk részletesen:
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott
Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
Érden három jelölt indult el a polgármesteri szék elnyeréséért idén ősszel: T. Mészáros, Csőzik László, az összellenzéki jelöltje és Tekauer Norbert, aki függetlenként indul. Tekauer Szántó Erzsébet élettársa, aki Szántó eltávolítása után lemondott a női kézilabdaklub elnöki posztjáról, majd nem sokkal később kizárták a helyi közgyűlés Fidesz-frakciójából.
“…ha valaki még mindig úgy gondolja, hogy Tekauer Norbert a T. Mészáros embere, akkor szólok, NEM AZ!!! Nemzeti érzelmű, de egy ilyen “mutyi brigádot” nem tud támogatni” – írta Szántó a botrányt kiváltó Facebook-posztban.
Ennek azért van jelentősége, mert eddig a Csőzikkel szimpatizáló Facebookos véleményformálók Tekauert és csapatát “Fidesz 2”-ként állították be, és egyértelműen T. Mészáros emberének állították be.
Az élettárs és sportszakember harcos nyilatkozatával nehéz helyzet elé állítja T. Mészárosékat. Tekauer és csapata pártoktól függetlenként határozzák meg magukat, azonban aligha tagadhatják le, ízig-vérig jobboldaliak. Vagyis adott esetben T. Mészárostól és a Fidesztől vehetnek el szavazatokat, de kétségtelen, hogy megosztják a Fidesz ellenzékét is.
Nem túlzás azt állítani, hogy Érden sok embert izgalomban tart az azóta hallgatásba burkolózó Szántó posztja. Sokan méltatják a bátorságáért, mások kételkednek abban, hogy tudja-e bizonyítani az állításait. Kerestük mi is a volt sportvezetőt, de ő ügyvédje tanácsára egyelőre nem kívánja részletesebben kifejteni a korrupciós vádakat.
A polgármesternél is rákérdeztünk Szántó Erzsébet kijelentéseire, de T. Mészáros nem válaszolt. Szeptember 16-án kora este közzétett posztjában a Fidesz helyi elnöke egyebek mellett azt írta, hogy nem érte váratlanul a támadássorozat. “A megfelelő jogi lépéseket a megfelelő időben természetesen megteszem” – írta a polgármester.
Fotó: Facebook/Szántó Erzsébet oldala
|
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert
|
A 2019-es önkormányzati kampány eddigi legkeményebb napját élte át a héten az érdi Fidesz. Egy volt érdi sportvezető minden eddiginél súlyosabb korrupciós vádakkal támadta a Pest megyei város polgármesterét a Facebookon.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/19/penzmosassal-korrupcioval-vadolja-egy-volt-sportcegvezeto-az-erdi-polgarmestert/
|
2019-09-19 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Rendőrállam. Ez a szó jutott eszembe. Ennyi. Rendőrállam! Végigfutott bennem az a sok emlékkép, melyet az ’50-es ’60-as évekről meséltek szüleink, nagyszüleink. Végigfutott bennem a cédulás szavazás története, majd bevillant ez a szó: RENDŐRÁLLAM, itt és most!” – így kezdi csütörtöki bejegyzését Antal Balázs Tibor. Az egykori szentesi fideszes politikusról megírtuk, új egyesületével indul az önkormányzati választáson, emiatt a Fidesz kizárta.
De nem csak ennyi történt a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület alapítójával. Egy Fidesz képivelő email címéről érkezett fellebbezés miatt az egyesület jogszerű indulása elhúzódótt Antal Balázs Tibornak mindössze 4 órája maradt aláírásgyűjtésre.
Fideszesek fúrják az aláírásgyűjtést, állítja az exfideszes szentesi képviselő
A Facebook bejegyzése szerint augusztus 30-án ez sikeresen megoldotta, de egy kommentelő szerint “kíváncsi lennék arra, hogy az aláírók EZEKET AZ ÍVEKET írták-e alá? (…) Valami sántít.” Antal Balázs Tibor hangsúlyozta, mindent előre leszerveztek, akkor gyűjtötték csak be az aláírásokat, amikor már lehetett. “Négy óra alatt közel 600 támogatói aláírás gyűlt össze, amelyre alig találok szavakat” – írta Antal akkor közösségi oldalán.
Nem sokat kellett várni, hogy a kommentelő sejtetése miatt feljelentés szülessen, és a rendőrök – mint Pikó András, fővárosi ellenzéki polgármesterjelölt esetében – kivételes gyorsasággal dolgoztak, és kutatásra készen érkeztek csütörtökön a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájába.
Antal szerint jót beszélgettek, kérdéseiket maradéktalanul megválaszolta, felvették a jegyzőkönyvet, majd házkutatást követően elmentek. Tőlük semmit nem foglaltak le vagy vittek el. Az Átlátszónak a polgármesterjelölt azt mondta, nem tett panaszt, az viszont meglepte, hogy a feljelentés szerint a rendőröknek bizonyítéka lehet arra, hogy “kézzel írott listák” vannak az egyesületnél.
“A választási irodából is elvitték az ajánló íveket, igaz, erről nem az iroda tájékoztatott. Az, hogy idáig jutottunk, nagyon durva” – mondta az Átlátszónak.
Az önálló indulása miatt a Fideszből kizárt egykori alpolgármester azt is elmondta, hogy több panaszt is benyújtottak ellene a helyi választási bizottságnál (HVB). Az egyik szerint Antal molinójáról hiányzott a kiadó, ezt pótolták. A másik azért panaszolta be Antalt, mert a molinója az út felett van. Ezt a HVB elutasította, ahogy azt is, amikor a szentesi Fidesz képviselője azt kifogásolta, hogy Antal az “Ő közülük való” szlogennel kampányol, mert a fideszes képviselő szerint ez azt jelenti, hogy Antalt a Fidesz támogatja. Hogy miből gondolta ezt, az nem derült ki.
Kerestük a rendőrséget a kérdéseinkkel, válaszukat várjuk.
A Fidesz legalább tíz éve listázza a választókat, mégis Pikóék ellen nyomoznak
Ha azt hallja: lista, kinek a neve ugrik be elsőre? Pikó Andrásé. Ja, nem. Csak a Facebookra kell felmenni például, hogy lássunk egy ismert „biztonsági szakértőt”, amint a közösségi oldal kétmilliárd felhasználójának mutat be egy különös webhelyet. Olyat, amin akár a híres Kubatov-listát is őrizhetik.
Fotó: Szentes város/Facebook
Frissítés (2019. szeptember 20.) A rendőrség ezt válaszolta érdeklődésünkre: „A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon választás, népszavazás, és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indult eljárás. Az eljárásról a nyomozóhatóság bővebb tájékoztatást nem ad.”
|
Rendőrök kutatták át az exfideszes szentesi polgármesterjelölt irodáját, ott is listákat kerestek
|
Kézzel írt listákat kerestek csütörtökön a rendőrök feljelentés alapján a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület irodájában. Antal Balázs Tibor szerint szerdán a leadott ajánlóíveket is elvitték a választási irodából. A fideszből önálló indulása miatt kizárt Antal Balázs Tibor megdöbbent az eljáráson.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/20/rendorok-kutattak-at-az-exfideszes-szentesi-polgarmesterjelolt-irodajat-ott-is-listakat-kerestek/
|
2019-09-20 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Sem az önkormányzatot, sem a választási bizottságot nem zavarják az önkormányzati választáson induló többi szervezet plakátjai, csak a miénkkel támadt problémájuk” – mondta Bomba Gábor, az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) összellenzéki polgármester-jelöltje szerkesztőségünknek. „Csak ellenünk hozott döntést a bizottság a plakátok leszedéséről. Amit el is kezdtek, holott nincs joguk hozzá, hiszen a döntés még nem jogerős, mert fellebbeztünk. Az önkormányzat önhatalmú plakát-eltulajdonítása miatt az érintett jelölt rendőrségi feljelentést tett.”
Egy héttel ezelőtt jelent meg a sajtóban, hogy Bomba Gábort azzal nyomták fel a helyi választási bizottságnál, hogy a polgármesterjelölt visszaél a saját családnevével, és a „széleskörben ismert és népszerű energiaital” márkajelzésével azonos módon tünteti fel magát. A bejelentőnek azonban nem volt szerencséje, mert a választási bizottság kimondta, hogy Bomba Gábor használhatja a nevét és a logót is.
Ezt követően azonban újabb, az ÉSZ kampányára vonatkozó bejelentést kellett megvizsgálnia a választási bizottságnak. Egy állampolgár ugyanis megosztotta azt a gyanúját a fideszes vezetésű önkormányzattal, hogy az egyesületnek nincs engedélye a plakátjai kihelyezésére. Ez egyébként a kampány kezdetétől korlátozás nélkül tehető meg, mégpedig ingyenesen, de előzetes hozzájárulás (nem engedély) kell hozzá a tulajdonostól.
A bejelentő az önkormányzat válaszát a szokásos 30-60 napos határidő helyett pár nap múlva meg is kapta. A levélben az állt, hogy a hozzájárulást még nem adták ki az Éljen Szekszárd Egyesületnek. Az önkormányzat ráadásul önszorgalomból az E.ON-tól is bekérte, hogy adott-e ki hozzájárulást, és azt a tájékoztatást szintén odaadták az állampolgárnak.
A helyi választási bizottság első fokon a plakátok eltávolítására kötelezte az ÉSZ-t. Ez ellen persze az egyesület fellebbezett, de az önkormányzat nem várta meg a jogerős döntést, hanem azonnal elkezdte a plakátok eltávolítását. Ezt azonban csak a jogerős döntés után tehették volna meg.
Bomba Gábor elmondta, hogy amint az Éljen Szekszárd Egyesület jelölő szervezetté vált, augusztus 29-én beadta a plakátoláshoz a hozzájárulási kérelmet a jegyzőnek. Szeptember 12-én viszont arról értesítették az ÉSZ-t, hogy nem az illetékes szervezeti egységhez, a Városigazgatási és Rendészeti Osztályra került a kérelem.
Bomba Gáborékat szeptember 20-án arról tájékoztatták, hogy már a szeptember 5-i levelében új kérelem benyújtását kérték tőlük az oszlopok helyének és a kihelyezendő plakátok mennyiségének megadásával.
„A korábbi levélben azonban semmi ilyesmi nem szerepel, csak az, hogy máshová kell fordulnunk, mert más az illetékes az ügyben. Az oszlopok helyét pedig nem jelölték meg, csak azt, hogy körülbelül hol, mennyi oszlop van. Így például az 56-os úton 96 darab. Ez alapján viszont nem lehet megjelölni a helyet, illetve azt sem lehet tudni, hogy melyik oszlop az önkormányzaté és melyik az E.ON-é. Ezért bárhova rakjuk ki a plakátokat, az vita tárgya lehetett volna” – vélekedett Bomba Gábor.
Bomba hozzátette, hogy hiánypótlást azóta sem kaptak, és ha új kérelmet adnak be, és arra az előzőekhez hasonlóan 30 napos határidővel válaszolnak nekik, vagy kifogást keresnek, akkor október 22-én kaphatnak először hozzájárulást, amikor ugyebár már vége a választásoknak. „Most várjuk az eredeti kérelem szerint az írásos hozzájárulást.”
A kampányidőszakban – annak rövidsége miatt – három napos határideje van a kifogások, kérelmek elbírálásának. Hogy az ÉSZ esetében ez nem érvényesül, az egyesület szerint időhúzásnak tekinthető, amiben szerepe lehet az önkormányzatnak is, amely a helyi választási bizottságot és a helyi választási irodát működteti.
Ez az eljárás pedig – az egyesület vezetőjének véleménye alapján – sértheti a esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlási alapelveket. Emellett szintén sértheti az Alaptörvény által elismert véleménynyilvánítási szabadság jogának gyakorlását és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
Bomba Gábort megkérdeztük arról is, hogy a plakátokkal kapcsolatos bejelentés attól a fideszes képviselőjelölt, Móra Viktóriától származik-e, aki a korábbiakat is írta. Az ÉSZ elnöke azt felelte, hogy a választási bizottságtól a nevek kitakarásával kapják meg az anyagokat, és csak az biztos, hogy a három bejelentést egy napon tették meg.
Fotó: Bomba Gábor Szekszárd/Facebook
|
Időhúzással szívatja a választási bizottság a szekszárdi ellenzéket
|
Feljelentést tett a rendőrségen rongálás miatt az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ), miután a helyi választási bizottság még nem jogerős döntése alapján a város önkormányzata elkezdte eltávolíttatni a plakátjaikat. Nemrég a Bomba! energiaitallal kapcsolatos Bomba név és logó használatát kifogásolták meg, és akkor a választási bizottság az ÉSZ vezetőjének adott igazat. Az ÉSZ gyakorlatilag a teljes ellenzéket lefedő választási civil szervezet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/24/idohuzassal-szivatja-a-valasztasi-bizottsag-a-szekszardi-ellenzeket/
|
2019-09-24 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A korszakos jelentőségűként beharangozott ENSZ-klímacsúcson hétfőn Áder János bejelentette: „Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra.” Az ország vállalásainak felsorolását a köztársasági elnök azzal kezdte, hogy
Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását.
Bár a konkrétumokról - vagyis hogy ezt miként képzeli el Áder és a kormány - egyelőre nem tudunk mindent, de ez mindenképpen jó hír azoknak a hazai szereplőknek, akik napenergiában utaznak (például Tiborcz István volt üzlettársainak, akik Herend határába álmodtak óriási napelemparkot). A legnagyobb kormányzati hátszele azonban nem a magyar vállalkozóknak van, hanem a miniszterelnök török barátjának.
Adnan Polat már tíz éve ismerte Orbán Viktort, amikor 2015 nyarán elkezdett Magyarországon üzletelni Tiborcz István ingatlanos cégével. Azóta annyi magyar projektje lett a külföldi kereskedőházaktól a budapesti villákig és a Közvágóhídra tervezett új lakónegyedig, hogy még ezt a terjedelmes összefoglaló cikket is ki kellett egészítenünk utólag, mert egy Pozsonyi úti luxusszálló kimaradt.
Az Erdogannal is jó kapcsolatot ápoló oligarcha legambiciózusabb tervei azonban a napenergiára vonatkoznak. Két éve egy emberként emelkedtek magasba a megújuló energiával foglalkozó szakértők és piaci szereplők szemöldökei, amikor Polat a török Forbesnak bemondta: 5 éven belül 700 millió dollár (akkor 185 milliárd forint) értékben szállna be a magyar napenergiába, amiből 1000 MW-os kapacitást akar elérni. Ez négyszer akkora teljesítmény, mint amennyi akkor az országban volt.
Polat a karzatról hallgatta, ahogy Orbán Viktor nem sokkal később, 2018-as beiktatásán kijelenti: „Az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot.” Másfél héttel a választások után, egyetlen nap alatt hét naperőműcéget vásárolt fel Polat az addig meglévő kettő mellé, és év végére ő és török befektetőtársai már 14 frissen felvásárolt vagy alapított projekttársasággal rendelkeztek, bennük egy-egy vidéki óriás naperőműpark-fejlesztéssel.
„Minden támogatást megad”
A naperőművek általában jelentős uniós és kormányzati támogatással épülnek, a Polat-cégek pedig - korábban jogosultságot szerző társaikhoz hasonlóan - a kötelező átvételi rendszer (kát) keretében 25 évig a piacinál magasabb áron értékesíthetik a villamos energiát a MAVIR-nak.
De a kormány felől célzottan is sugárzik a jóindulat Polat napelemeire. 2018 novemberében a magyar küldöttséggel utazott Kínába a török üzletember, és bár ezt a miniszterelnök sajtósai elhallgatták, a Magyar Narancs kiszúrta, hogy egy nem akármilyen üzletet is tető alá hoztak. A Powerchina nevű, állami tulajdonú konglomerátum honlapja szerint a vezérigazgató-helyettesük Orbán Viktorral tárgyalt, majd a cég aláírt egy megállapodást a török Polat Grouppal egy 750 MW-os fotovoltaikus erőmű létesítéséről.
„Remélem, hogy a Powerchina komoly lehetőségként tekint a beruházásra. Az együttműködési megállapodás felgyorsítja a beruházást, ami megindul amilyen hamar csak lehet. A magyar kormány minden támogatást megad ehhez az együttműködéshez és a Powerchina magyarországi fejlődéséhez” - jelentette ki Orbán Viktor. Ahogy a Narancs fogalmazott:
„Egy török oligarcha a magyar delegáció tagjaként, a magyar kormány támogatásával utazott tehát ki Kínába, hogy ott kormányzati hátszéllel jusson kínai állami támogatáshoz egy magyarországi beruházáshoz.”
Ha szaván fogják Ádert, akkor az komoly, ugyanakkor nem teljesíthetetlen vállalást jelent. De hogy pontosan mennyi naperőművet is ígért meg New Yorkban, az elsőre nem volt világos.
Tavaly májusban a köztársasági elnök azt mondta: „Magyarországon viszonylag későn ébredtünk, a napenergia hasznosítása nálunk még csak most indul, de ha megvalósulnak a tervek, 2014-hez képest 2030-ra hússzorosára növekedhet a beépített naperőmű-kapacitás.” Itt sem derült ki, milyen számokkal kalkulál Áder, de ha azt az adatot vesszük alapul, hogy 2014 végén Magyarország 80 megawatt beépített napelem-kapacitással rendelkezett, akkor az viszonylag szerény, 1600 megawattos célt jelentett volna 2030-ra.
Az Energiaklub megújulókkal foglalkozó szakértője, Magyar László viszont arra emlékeztet, hogy a magyarországi kapacitás most 1000 megawattnál járhat - vagyis ezt kellene tízszerezni?
Szerencsére, ha nem is New Yorkban, de egy pár nappal korábbi nyilatkozatában Áder elárulta, mire gondolt. A Kossuth rádióban felidézte: „Palkovics miniszter úrral éppen egy közös rendezvényen voltunk múlt héten pénteken, ő bejelentette, hogy 2030-ra ezt megtízszerezzük, tehát a hétszáz megawattos kapacitás hétezerre fog bővülni bő tíz esztendő alatt.”
|
Van valaki, aki anyagilag is nagyon jól jár a magyar klímavédelmi vállalással
|
A korszakos jelentőségűként beharangozott ENSZ-klímacsúcson hétfőn Áder János bejelentette: „Magyarország a következő három esztendőben közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra.” Az ország vállalásainak felsorolását a köztársasági elnök azzal kezdte, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/09/24/van-valaki-aki-anyagilag-is-nagyon-jol-jar-a-magyar-klimavedelmi-vallalassal
|
2019-09-24 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész az elkövetési érték vádiratban foglaltak szerinti megállapítása végett és K. P. R. III. r., B. Sz. V. r., M. R. VI. r. és T. T. VII. r. vádlottak terhére súlyosításért, a vádlottak és védőik részben felmentésért, részben a büntetések enyhítéséért jelentett be fellebbezést.
A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék 2019. év február hó 21. napján kelt ítéletét F.M. IV. r., B.Sz. V. r., M.R. VI. r. és T.T. VII. r. vádlottakkal szemben megváltoztatta.
IV. r. vádlott esetében az ítéletnek a társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletére [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont] vonatkozó rendelkezését – mivel a bűncselekményegység okán már jogerősen elbírálására került – hatályon kívül helyezte és az emiatt vele szemben folyamatban lévő eljárást megszüntette. Erre figyelemmel a büntetését enyhítette.
A súlyosításra irányuló ügyészi fellebbezést a pályázatírásban közreműködő V. r. és a VII. r. vádlottak esetében osztotta és őket végrehajtásában felfüggesztett 10, illetve 6 hónapi szabadságvesztésre is ítélte.
A VI. r. vádlott esetében a súlyosítást célzó ügyészi fellebbezést ugyancsak alaposnak tartotta és a vele szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre súlyosította.
A másodfokú bíróság álláspontja szerint a törvényszék a perrendi szabályok megtartásával járt el, ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A megállapított tényállást az ítélőtábla részben megalapozatlannak tartotta. A megalapozatlanságot az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés alapján kiküszöbölte úgy ítélve meg, hogy a vádlottak szándéka az összesen közel 500 millió forint összegű támogatás teljes összegének jogosulatlan megszerzésére irányult.
Az elsőfokú bíróság a vádlottak bűnösségére okszerűen vont következtetést és a cselekményeket is törvényesen minősítette. A kiszabott büntetések azonban IV. r., V. r., VI. r. és VII. r. vádlottak esetében korrekcióra szorultak. IV. r. vádlott esetében a bűnösségi kör szűkülése miatt enyhítés, míg V., VI. és VII. r. vádlottak esetében a cselekményben játszott szerepük, VI. r. vádlott esetében az országgyűlési képviselői - a törvény szerint a köz érdekének szolgálatát célzó - megbízatásával való visszaélése okán súlyosítás vált szükségessé.
Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete az elsőfokú bíróság ítéletével IV. r. vádlott esetében részben ellentétes, az ő tekintetében a másodfellebbezés lehetősége megnyílt.
Az ítélőtábla döntése E. Zs. I. r., B. T. II. r., K. P. R. III. r.. B. Sz. V. r., M. R. VI. r. és T. T. VII. r. vádlottakkal szemben a mai napon jogerős.
Budapest, 2019. szeptember 25.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság
|
MÁSODFOKÚ ÍTÉLET AZ ÚN. VOLDEMORT-ÜGYBEN
|
A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt E. Zs. és társai ellen indult büntető ügyben az elsőfokú bíróság a 2019. február 21-én meghozott ítéletével E. Zs. I. r., B. T. II. r., F. M. IV. r. vádlottakat felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre, K. P. R. III. r. és M. R. VI. r. vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre, pénzbüntetésre és közügyektől eltiltásra, B. Sz. V. r. és T. T. VII. r. vádlottakat pénzbüntetésre ítélte.
| null | 1 |
https://fovarosiitelotabla.birosag.hu/sajtokozlemeny/20190925/masodfoku-itelet-az-un-voldemort-ugyben
|
2019-09-25 15:31:45
| true | null | null |
birosag.hu
|
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Andy Vajna halála után a NER hivatalosan is kipucolta a padlás egy részét: a TV2 mellett az Atmedia és az IKO-csoport egy része is Mészáros Lőrinc bizalmasához, Vida Józsefhez és köréhez került. Korábbi cikkünkben feltérképeztük a teljes Vajna-birodalmat, és arra jutottunk, hogy a TV2-IKO-Atmedia triónál a Vajna-csomag NER-es tulajdonszerzése tulajdonképpen mindhárom cégnél ugyanúgy zajlott. A kulcsszereplő mindhárom ügyletben az AV Progress nevű Vajna társaság volt, valamint a Businesshelp Kft., illetve az Abraham Goldmann Zrt.
Leegyszerűsítve az történt, hogy a TV2-IKO-Atmedia trióban az AV Progressnek volt tulajdonrésze, ezt a társaságot vette meg először a Businesshelp, a Businesshelpet pedig Vida József és köre. Az ügylet egészen pontosan így nézett ki:
Azt már a G7 szúrta ki, hogy az utóbbi időben nemcsak annyi történt, hogy Vida és köre az Abraham Goldmannel beszállt ezekbe a társaságokba, változtattak az Abraham Goldmann szabályain is. A részvényeket kinyomtatták, így ahhoz, hogy eladják őket, a jövőben elég csak átíratni az értékpapíron a tulajdonosok nevét.
“Ráadásul az új alapszabály szerint (amit a változások miatt teljesen átírtak) a részvények átruházásához még a társaság beleegyezésére sincs szükség. Így pedig szép csendben el lehet adni az Abraham Goldmann Zrt.-t TV2-stül tulajdonképpen bárkinek, még egy 60 éves cinkotai nőt sem kell beiktatni az ügyletbe” – írta a G7. A cégháló alapján viszont mindez nemcsak a csatornára vonatkozik, hanem az IKO Holdingra és az Atmediára is. A cégháló jelen pillanatban így néz ki:
Mindhárom cégnél ott van az Abraham Goldmann: a TV2-ben közvetve egyedüli tulajdonos, az IKO Holdingban viszont vannak más tulajdonosok is. Egyikük egy máltai cég, amelyet egyelőre nem tudtunk senkihez köti, a másik társ a Hunmedia, amely Paulovics Ágnesé, aki szintén Vida köréhez sorolható, a harmadik pedig a Status MPE, amelyet Mészáros Lőrinchez szokás kötni.
Az Atmediában szintén nincs egyedül az Abraham Goldmann, a cégben közvetlenül illetve közvetve részesedése van a Status MPE-nek és a Hunmediának, valamint ugyancsak egy máltai cégnek, amely Habony Árpád hitelezőjéé, Tombor Andrásé.
A mostani változások tehát az IKO Holdingot és az Atmediát csak részben érintik, ettől függetlenül igaz rájuk is, hogy az (egyik) végső tulajdonost nem lesz olyan egyszerű kideríteni, mint eddig. Mindez pedig azért probléma, mert mind az IKO-ban, mind az Atmediában nagy pénzek forognak, az IKO Holding tavaly 754 millió forint nyereséget termelt, az Atmedia 1,5 milliárd forintot. Azt, hogy hová ment ez az összeg, viszonylag gyorsan ki lehetett deríteni – eddig.
Egyébként a helyzet sokkal rosszabb Vajna kaszinóinál és egyéb érdekeltségeinél. A néhai Andy Vajna többi cége ugyanis egy olyan offshore-cégben végződik, amelynek a tulajdonosait és pénzügyi adatait egyaránt el lehet titkolni.
|
Nemcsak a TV2, a nagy pénzeket hozó IKO és Atmedia tulajdonviszonyai is átláthatatlanabbá válnak
|
A TV2-t birtokló cégnél, az Abraham Goldmann Zrt.-nél arról határoztak, az eddig csak elektronikusan létező részvényeiket kinyomtatják. Így tulajdonképpen nyom nélkül lehet adni-venni őket, egy ilyen tranzakcióhoz ugyanis nagyjából elég annyi, hogy az értékpapírokon átírják a tulajdonos nevét. Kutakodtunk és kiderült, a változtatás nemcsak a TV2-t érinti, mivel az Abraham Goldmann a tévének műsorokat gyártó IKO Holdingban, valamint a csatorna műsoridejét értékesítő Atmediában is tulajdonos, így ezekre a cégekre ugyanúgy érvényes a megállapítás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190925_Nemcsak_a_TV2_a_nagy_penzeket_hozo_IKO_es_atmedia_tulajdonviszonyai_is_atlathatatlanabba_valnak
|
2019-09-26 00:47:41
| true | null | null |
HVG
|
„Kiváló üzleti érzékét és megbízhatóságát a végvári katonák által a portyák során megszerzett zsákmány elosztása és elárverezésére rendezett aukciók rendezettebbé tételében is sikerrel alkalmazta”.
Mások mellett ezt is megtudhatjuk a vállalat honlapján arról az Abraham Goldmannról, akiről a TV2 – mostanra valószínűleg lezáruló – átvételében központi szerepet játszó cég a nevét kapta. Elosztás ebben a tranzakcióban is volt, a rendezettebbé tétel viszont elmaradt. Sőt, az amúgy sem egyszerű tulajdonosi szerkezetű kereskedelmi tévé köré olyan céghálót húztak, hogy komoly kutatómunka kell annak kiderítésére, kik a végső haszonélvezők. Most azonban még legalább nagyjából meg lehet ezt tenni, de a tulajdonosok már gondoskodtak róla, hogy ne sokáig tudhassuk biztosan, ki áll a tévé mögött.
A NER tükre
A TV2 elmúlt nagyjából hatéves történetében tényleg minden benne van, amit a jelenlegi gazdasági és politikai elit, azaz a NER működéséről tudni érdemes. Bizalomhiány, céges trükközések, biztosítékok, biztosítékok biztosítékai, a politikai ellenfelek kijátszása, a média irányba állítása.
A csatorna egészen 2013 végéig a német ProSiebenSat1-é volt, ekkor vásárolta meg a TV2 akkori vezetése. Bár a menedzsment letett egy finanszírozási modellt, ami alapján a németeket ki akarták fizetni, sokan már ekkor sem hitték el, hogy biztosítékok nélkül belement volna a P7S1 a dologba. Mivel pedig az üzleti tervet jórészt a jövőbeli bevételre alapozták – amiről már akkor tudni lehet, hogy állami hirdetések nélkül nem lesz elég – a kezdetektől Fidesz-közeli érdekeltségeket sejtettek a háttérben.
Végül csak szűk két évvel később vált biztossá, hogy a 2013-ban még
a Fidesz gazdasági atyaúristeneként ténykedő Simicska Lajos egyik széfjében valóban pihent egy opciós szerződés a TV2 megvásárlására.
Az ekkor azonban a miniszterelnökkel már kifejezetten rossz kapcsolatban lévő Simicska üzleti köre ezzel sem tudta megszerezni a csatornát, mert – némileg leegyszerűsítve – időközben úgy szabták át a TV2 körüli egyre komplexebb céghálót és annak tulajdonosi viszonyait, hogy Simicskáék csak egy kiüresített cégre nyújthatták be igényüket.
Így a kereskedelmi csatornát végül Andy Vajna vette meg a korábbi menedzsmenttől. Vajna abszolút bizalmi ember volt, így tulajdonképpen senkinek nem fordult meg a fejében, hogy nála is hasonló biztosítékokat építettek a rendszerbe, mint a korábbi tulajdonosoknál. Ezért merült fel kifejezetten hangsúlyos kérdésként az egykori filmügyi biztos januári halálát követően, hogy mi lesz a TV2 sorsa.
A NER-nél azonban – ha nem is teljesen kiforrott formában – már ekkor volt forgatókönyv a tévé átvételére. Köszönhetően annak, hogy
akármennyire is a Fidesz bizalmi embereként élt a fejekben Andy Vajna, volt biztosíték.
Méghozzá erősebb, mint anno Simicskáék kezében, valószínűleg pont azért, mert az a modell korábban már elbukott.
Beindult a vészterv
Áprilisban írtuk meg, hogy cégiratok szerint a filmmogul már 2016-ban eladta a TV2-t. Ez pedig csak azért nem derült ki, mert az új tulajdonos nem vette a nevére a céget: előlegként 2016 és 2018 között ugyan közel 20 milliárd forintot fizetett ki, mégsem jegyezték be részvényesként. A trükközésben sokat segített, hogy Vajna nem közvetlenül birtokolta a csatornát, hanem egy céghálón keresztül. A vevő, a BusinessHelp Kft. pedig ebbe szállt be.
A BusinessHelp az ügylet idején még egy 60 éves cinkotai nő tulajdonában volt, ám öt nappal Andy Vajna halála előtt egy fiatal vállalkozó, Fári Ádám vette át a társaságot. Már akkor lehetett azonban sejteni, hogy sokáig ő sem marad tulajdonos, és a TV2 végül a Takarékbank elnök-vezérigazgatójához, Vida Józsefhez kerülhet. Fári Ádám ugyanis maga is a Takarékbankban dolgozik, közvetlenül az elnök alatt, ráadásul már korábban is kapcsolatba került céges ügyekben Vidával.
Ezen a ponton már a Takarék-vezér sem kívánt árnyékban maradni, és egy nappal azt követően, hogy cikkünk miatt kérdéseket küldtünk az ügy közvetlen érintettjeinek, közleményben jelentette be: Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. nevű cégén keresztül vásárolná meg a TV2-t. Ami végül több lépésben meg is történt: a BusinessHelp a nevére vette a TV2-t (illetve annak többségi részesedését), Fári Ádám pedig eladta a BusinessHelpet az Abraham Goldmannak.
Közben a kereskedelmi csatorna köré egy elég komplex cégbirodalmat építettek fel, részben a Vajna-féle vállalati háló átvételével (az ábrán kékkel), részben új, a már említett szereplők bevonásával (az ábrán narancssárgával).
Megbízható és diszkrét
Ám ami ennél is érdekesebb, hogy egy friss cégirat szerint papíron nem is a plénum elé kiálló Vida József a legnagyobb tulajdonos a TV2-ben, hanem a Takarék-vezér állandó üzlettársa, Gál Miklós, és egy eddig kevésbé ismert vállalkozónő neve is feltűnik. Persze ez első ránézésre nem feltétlenül látszik, mivel a komplex cégháló nem ér véget az Abraham Goldmannál. A megbízható és diszkrét jelzőkkel jellemzett 16. századi zsidó kereskedőről elnevezett vállalatban ugyanis nemcsak magánszemély tulajdonosok vannak, hanem más cégek is, sőt végső soron az Abraham Goldman magának is részvényese.
Ha ezeket kiszűrjük, akkor a csatorna mögötti cégháló központi cégének tulajdonosi struktúrája hivatalosan elvileg így néz ki:
Igen ám, de az eddig komolyabb vállalkozásokban nem igazán forgó N. Szilviának szinte biztosan nincs ekkora részesedése. Annak a cégnek a tulajdonosi hátteréről ugyanis közel hétéves az utolsó elérhető pontos információ, amin keresztül elvileg ő is birtokolja a TV2 egy részét. A vállalat beszámolói viszont elég egyértelműen arra utalnak, hogy időközben (egészen pontosan 2016-ban) új tag(ok) jelent(ek) meg a vállalatban*Egészen 2015-ig az éves beszámolóban úgy fogalmaztak, hogy a társaság tulajdonosa belföldi magánszemély, 2016-ban azonban már többes számban írták le ugyanezt a mondatot (azaz a társaság tulajdonosai belföldi magánszemélyek). Ráadásul az addigi alapítói határozatokat, amit egyszemélyes cégnél használnak, felváltották a taggyűlési döntések..
Nem lenne meglepő, ha az új tulajdonosok ugyanazok lennének, akik az Abraham Goldman többi részét is kézben tartják.
N. Szilviának ugyanis szép számmal voltak már üzleti kapcsolatai, különösen Vida Józseffel. Az üzletasszony felügyelőbizottsági tag abban a – szintén közvetve a Takarék-vezérhez köthető – cégben, amely a Fidesz-közeli tévébiznisz más cégeit megszerezte május elején, ráadásul Vida céghálójában több társaság is egy olyan Ferenc körúti lakásba van bejegyezve, amely N. Szilvia egy vállalatának tulajdonában áll*Az ingatlan tavasszal még biztosan a Sikereshitelek Kft.-é volt.. Mások mellett a BusinessHelp és Abraham Goldman is itt székel.
Az érintett céget, illetve N. Szilviát kerestük a tulajdonosi viszonyokkal kapcsolatos kérdéseinkkel, de egyelőre nem kaptunk ezekre választ.
Szép csöndben lett egy tévéje
Szóval még azt sem lehet kizárni, hogy ezzel a rejtve maradt részesedéssel esetleg Vida Józsefé a TV2 többsége, azonban az elérhető adatokból nem így tűnik; az pedig biztos, hogy üzlettársának közvetve legalább 38 százaléka van a kereskedelmi csatornában. Ami elég jelentős tulajdonhányad ahhoz képest, hogy Gál Miklósról sokáig szinte egyáltalán nem esett szó a TV2 kapcsán, de más ügyletekben sem nagyon. Pedig neki is elég színes NER-közeli múltja van: állandó partneréhez hasonlóan – ahogy a Válasz Online fogalmazott néhány hónapja – a takarékszövetkezeti integráció egyik motorja, és
akárcsak Vida József, Gál Miklós is Mészáros Lőrinc egyik bevált embere.
Olyannyira, hogy július 1-jén a felcsúti milliárdos tőzsdei birodalmának irányítását is átvette: az Opus Nyrt. vezérigazgatója lett.
A 24.hu két hónapja ennek kapcsán írt részletes cikket Gál üzleti ügyeiről, amiből kiderült, hogy nem teljesen egyértelmű, miből lehetett pénze a vállalkozónak például a TV2-be beszállni. Az üzletember ugyanis nem szerepel az itthoni milliárdos toplistákon, és bár igen szép cégbirodalmat épített ki, ezekből „nyereségek helyett inkább kamatoztatható kapcsolatrendszer bontakozik ki”. Akárcsak abból, hogy vállalatai mellett rengeteg fontos társaságban tölt be vezető pozíciókat. És nem mellesleg az elmúlt években az üzletben lényegében összenőtt Vida Józseffel.
Megkönnyítik a TV2 csendes eladását
Most tehát nagyjából tudni lehet, hogy kik állnak a TV2 mögött, ez azonban nagyon hamar megváltozhat. Az átvétel lezárása után ugyanis az Abraham Goldman Zrt. tulajdonosainak egyik első dolga egy közgyűlés összehívása volt, ahol arról döntöttek, hogy az eddig papíralapon nem, csak elektronikusan létező (úgynevezett dematerializált) részvényeiket kinyomtatják. Ez manapság annyira nem általános, a cégek többsége nem állít elő értékpapírokat nyomdai úton, mert költséges és macerás.
Megvan azonban az az előnye, hogy így tulajdonképpen nyom nélkül lehet adni-venni őket.
Egy ilyen tranzakcióhoz ugyanis nagyjából elég annyi, hogy magán az értékpapírokon átírják a tulajdonos nevét. Ráadásul az új alapszabály szerint (amit a változások miatt teljesen átírtak) a részvények átruházásához még a társaság beleegyezésére sincs szükség. Így pedig szép csendben el lehet adni az Abraham Goldmann Zrt.-t TV2-stül tulajdonképpen bárkinek, még egy 60 éves cinkotai nőt sem kell beiktatni az ügyletbe.
Az Abraham Goldmann Zrt.-nél rákérdeztünk, hogy miért tartottak fontosnak egy ilyen kérdést, illetve arra is, hogy kik állnak pontosan a társaság mögött. Kérdéseinkre Vida József azt válaszolta, hogy mivel a cég
más entitások számára végez vagyonkezelési tevékenységet vagyongyarapítási, vagyonmegőrzési, illetve hasznosítási célok eléréséhez, ezért – mint a nemzetközi gyakorlatban általában – magának a vagyonkezelő cégnek a tulajdonosi háttere másodlagos.
Ahogy szerinte az is, hogy a társaság papírjait nyomtatott részvények formájában kezelik, hiszen mivel magáncégről van szó „a tulajdonosok saját belátásuk szerint dönthetnek tulajdonrészük sorsáról, esetleg más tulajdonostársak bevonásáról is”.
Ennél részletesebb választ kaptunk arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepet szeretnének játszani a TV2 életében, és vannak-e további médiapiaci terveik. Vida József szó szerint úgy fogalmazott, hogy
társaságunk a TV2 médiaportfóliójának megvásárlását nem szakmai, hanem kifejezetten pénzügyi befektetésként kezeli, amelynek célja a stabil értékteremtő működés. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy társaságunkat a TV2 portfólió esetében nem a betűk, hanem a számok érdeklik. Ez azt jelenti, hogy a TV2 műsorpolitikájába, tartalmi kérdéseibe nem kívánunk beleszólni, ez nem a társaság szakterülete, így ezt a tevékenységet a megfelelő szakemberekre bízzuk.
|
Megmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonos
|
Úgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20190925/megmutatjuk-ki-all-most-a-tv2-mogott-de-hamarosan-elrejtozhet-a-tulajdonos/
|
2019-09-25 15:52:00
| true | null | null |
G7
|
Polt Péter;kamupártok;Kocsis-Cake Olivio;
2019-09-25 18:18:39
Polt szerint még mindig nyomoznak a 2018-as kamupártok miatt
A legfőbb ügyészt Kocsis-Cake Olivio faggatta arról, hogy miért alkalmaznak kettős mércét, amikor amikor választással kapcsolatos bűncselekményekről van szó.
"Miért alkalmaznak kettős mércét, amikor választással kapcsolatos bűncselekményeket kell feltárni?" - kérdezte Polt Péter legfőbb ügyésztől és Pintér Sándor belügyminisztertől is parlamenti írásbeli kérdésben a párbeszédes Kocsis-Cake Olivio. A képviselő arra volt kíváncsi: ha Pikó András józsefvárosi ellenzéki polgármester-jelölt esetében
Az EP-választások során egy fideszes képviselő a "Kubatov-listát" is leleplezte véletlenül, említi példaként. Zuglóban pedig a 2018-as országgyűlési választásokkor hamisított ajánlóívekkel lebukott Lévai Katalin, ajánlóívein a nevek és azok sorrendje tökéletesen egyezett a fideszes jelölt ívein szereplő nevekkel. "Több feljelentés is történt, de az ügyészség és a rendőrség szemet hunyt a bűncselekmény felett" - írja, hozzátéve: Lévait még a Partizán is lebuktatta egy dokumentumfilmben azzal, hogy "kamupárt-hálózatot üzemeltet", ám az ügy - a kamupártok által a költségvetésből lenyúlt pénzek ellenére - felderítetlen maradt. "Az említett pártok vezetői ellen szintén nem történt hatósági fellépés, a pénzt sem sikerült behajtani rajtuk" - összegzi.
|
Polt szerint még mindig nyomoznak a 2018-as kamupártok miatt
|
A legfőbb ügyészt Kocsis-Cake Olivio faggatta arról, hogy miért alkalmaznak kettős mércét, amikor amikor választással kapcsolatos bűncselekményekről van szó.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051418_polt-szerint-meg-mindig-nyomoznak-a-2018-as-kamupartok-miatt
|
2019-09-25 20:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
bíróságok;Répássy;OBH;Handó Tünde;OBT;
2019-09-26 14:15:48
Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese
Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő.
Áder János köztársasági elnök szeptember 30-án, hétfőn az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettesének nevezi ki Répássy Árpádot, a Miskolci Törvényszék elnökét - tudta meg lapunk. Értesülésünk szerint a kinevezéssel már Handó Tünde OBH-elnök utódlását készítik elő, akinek 2021. december 31-én lejár kilencéves mandátuma.
Mint arról beszámoltunk, Répássy Árpád volt az egyedüli aspiráns az OBH elnöke, Handó által az OBH elnökhelyettesi állására kiírt, július 30-án zárult pályázaton. A törvény szerint az OBH elnökhelyettesét az OBH elnökének javaslatára az államfő nevezi ki határozatlan időre. Vagyis Handó a pályázat után meghallgatta Répássyt és támogatta is, tehát kinevezéséről szóló előterjesztést küldött Ádernek. Úgy tudjuk, Répássy már el is köszönt kollégáitól a Miskolci Törvényszéken.
Répássy Árpád a fideszes politikus Répássy Róbert unokatestvére, aki több mint 20 éven át volt a párt parlamenti képviselője, szakterülete pedig épp az igazságügy: 2010-14 között a KIM igazságügyért felelős államtitkára, 2014-15-ben pedig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára volt. Tavaly már nem lett képviselő, visszatért az ügyvédi munkájához. Unokatestvére, Répássy Árpád egyike a Handóhoz leginkább lojális bíróknak, elsőként támogatja az OBH-elnök elnök minden kezdeményezését, így például az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjai elleni támadásokat. Pedig tavaly év elején maga is küldött volt az OBT-tagok megválasztásán, ám nem kapott elég szavazatot. Ám amikor ősszel az OBT póttagjait választották volna meg, Répássy visszalépett a jelöltségtől - ezzel megakadályozva a póttagok megválasztását. Amikor az OBT Handó visszahívását javasolta, öt bírósági vezetőtársával együtt tiltakozott, s közölte: egy „kisebbség veszélyezteti" azokat az eredményeket, amiket az elmúlt években elértek a bírák.
Répássy kifejezetten erőteljes személyiség, vezetési stílusa pedig sokak szerint "diktatórikus". Ezért is tartanak az OBH-ban - ahol már elterjedt kinevezésének híre - tőle. Korábban azt írtuk, az általános elnökhelyettesi poszt eddig nem létezett az OBH-ban, de tévedtünk, Hilbert Edit 2012-ben már betöltötte ezt a posztot. Az OBH-nak jelenleg is van két elnökhelyettese: Gyarmathy Judit és Vajas Sándor, de ők nem általános helyettesek. Mindenesetre az általános elnökhelyettesi tisztség is arra utal, Répássynak komoly politikai hátszele van, s Handó kijelölt utódjaként tekintenek rá. Hiszen az OBH-elnökhöz hasonlóan nem csak a politikai, de a szűkebb "családnak" is tagja.
|
Családban marad: Répássy lesz az OBH elnökhelyettese
|
Kinevezésével Handó Tünde utódlását készítik elő.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051512_csaladban-marad-repassy-lesz-az-obh-elnokhelyettese
|
2019-09-26 16:31:00
| true | null | null |
Népszava
|
Elutasították Horvátország ellen benyújtott keresetét.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította Hernádi Zsolt keresetét, amelyet Horvátország ellen nyújtott be, szabad mozgásának korlátozása miatt - írja az MTI. Az Európa Tanács felügyelete alatt működő EJEB döntése szerint Hernádi Zsolt nem merítette ki a helyi jogorvoslati lehetőségeket Horvátországban, ezért keresetét a strasbourgi bíróság nem tudja befogadni.
A Mol elnök-vezérigazgatója az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett mozgás szabadságának elvére hivatkozva nyújtott be panaszt emberi jogainak megsértése miatt Horvátország ellen 2015 júniusában, azt hangsúlyozva, hogy a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs és fogva tartási végzések ténylegesen megakadályozzák abban, hogy elhagyja Magyarországot.
Mivel Hernádi nagy valószínűséggel nem fog horvát bírósághoz fordulni, hiszen korábban több horvátországi per tárgyalásán idézés ellenére nem jelent meg, az EJEB később sem fog dönteni a Mol-vezér ügyében. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) 2013-ban emelt vádat Hernádi ellen. Az USKOK szerint a Mol-vezér 2008-09-ben 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari cég irányítási jogait. A Mol és Hernádi Zsolt visszautasították a vádakat, a horvát alkotmánybíróság pedig 2015 júliusában hatályon kívül helyezte az Ivo Sanader ügyében hozott ítéletet.
Magyar bíróságon is járt Hernádi ügye. 2013-ban a bíróság megtagadta a Hernádi ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mondván: az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amely miatt korábban már a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.
|
Strasbourg nem segít Hernádin
|
Elutasították Horvátország ellen benyújtott keresetét.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051504_strasbourg-nem-segit-hernadin
|
2019-09-26 15:18:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tatabánya;sportcsarnok;
2019-09-26 11:10:05
Tizennyolcmilliárdért épít sportcsarnokot Tatabányán a Mészáros-gyerekek cége
A közbeszerzési pályázatot meg se hirdették, a Fejér-B.Á.L régi partnerével, az Épkarral dolgozhat a beruházáson.
Bár a népligeti kézicsarnokról lecsúsztak, így sem kell szomorkodnia Mészáros Lőrinc gyermekeinek. Építőipari vállalkozásuk, a Fejér B.Á.L. 18,5 milliárd forintért készítheti el a Tatabánya új sportcsarnokát, konzorciumban a régi üzlettárs, Szeivolt István érdekeltségébe tartozó Épkar Zrt.-vel – derül ki a csütörtöki uniós közbeszerzési értesítőből.
A munkát az állami Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) rendelte meg, a nyertesek pedig szeptember 9-én megkötött szerződés keretében vállalták, hogy 2021 október végéig egy 6043 férőhelyes, multifunkciós, „kézilabda nemzetközi- és világversenyek megtartására alkalmas” sportcsarnokot építenek Tatabányán.
A tervezett komplexum 12, 5 méter magas lesz, több szintjén összesen 19 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületet alakítanak ki Mészárosék. Mint a pályázati dokumentáció felsorolja, a csarnokban 453 VIP-helyről lehet majd nézni a meccseket, az épületet pedig díszkivilágítással látják el, de füvesített terület, parkolózóna is épül a csarnok körül.
A csarnokberuházásról nem sokan tudhattak, hiszen a pályázatot a BMSK Zrt. meg sem hirdette az uniós lapban. Hogy miért nem, arra briliáns magyarázatot adtak:
A pályázati dokumentáció ettől függetlenül megtalálható a neten (az anyagok itt elérhetőek), és több szempontból is tanulságos. Kiderül például belőle, hogy
|
Tizennyolcmilliárdért épít sportcsarnokot Tatabányán a Mészáros-gyerekek cége
|
A közbeszerzési pályázatot meg se hirdették, a Fejér-B.Á.L régi partnerével, az Épkarral dolgozhat a beruházáson.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051483_tizennyolcmilliardert-epit-sportcsarnokot-tatabanyan-a-meszaros-gyerekek-cege
|
2019-09-26 13:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
Pécs;önkormányzati választás;Vári Attila;
2019-09-25 12:18:47
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje csinos juttatást hagyott jóvá valakinek, aki kísértetiesen hasonlít saját magához
Számos egyezés mutat arra, hogy a Pécsen szépen kereső Vári Attila magának hagyott jóvá egy érdemi summát annál a Mohácsi Torna Egyletnél, ahol az elnök Bánki Eriknek, a Fidesz erős emberének testvére, egyben Vári üzlettársa.
Amíg Kemény Dénes irányította a Magyar Vízilabda Szövetséget, nem került aláírás arra a sportfejlesztési programra, amit a Mohácsi Torna Egylet (MTE) nyújtott be még áprilisban, és tervei szerint tao-pénzekből finanszírozott volna. A hiányzó szignót végül Vári Attila pótolta, pár héttel azután, hogy a búcsúzó Kemény Dénest követve ő lett a vízilabda-szövetség elnöke. Hogy mi okozta a késedelmet, arról csak találgatások vannak, a legtöbben a formai-technikai problémákról beszélnek. Sportági információk szerint mindenesetre akad egy figyelemre méltó tétel az anyagban.
Szerepel ugyanis két táblázat, melyeket gondosan anonimizáltak. Az egyik a kipontozott neveket és a díjazást sorolja, a másik a végzettséget (és az erről szóló dokumentumot kiállító intézményt), illetve a munkaköröket taglalja. Sportági információk szerint az egyik kipontozott név Vári Attiláé, aki szakmai tanácsadóként erősíti a programot, havonta papírforma szerint 80 órát dolgozik, és ezért bruttó 220 ezer forint illeti meg.
Az információkat hitelesíti, hogy a dokumentum vége felé a végzettségeket igazoló nyilatkozatok között már felbukkan Vári Attila neve – és az itt megadott munkaköri leírás egyezik a neveket mellőző táblázatban szereplő munkaköri leírással.
Azaz Vári Attila adatai közül egyezik a végzettség helye (Semmelweis Egyetem TF), a szak (vízilabda szakedző), a végzettség (szakedző), és végül a név. Természetesen próbáltuk elérni Vári Attilát, aki nem reagált a megkeresésünkre, amint megteszi, cikkünket frissítjük.
Mindenesetre most úgy tűnik, Vári szövetségi elnökként magának hagyott jóvá egy évi több mint 2,64 milliós juttatást egy sportegyesületnél. Amelynek elnöke egyébként a Fidesz erős emberének, Bánki Eriknek a testvére, Bauer Nándor Zsolt, aki üzlettársa is Várinak, egy Komlódi András nevű ügyvéddel tulajdonolják közösen a Cardio Complex nevű kft-t.
Vári jelenleg a pécsi önkormányzat sportcégét vezeti, az amúgy budafoki sportvezetőt indítja a Fidesz a baranyai megyeszékhely polgármesteri székéért.
|
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje csinos juttatást hagyott jóvá valakinek, aki kísértetiesen hasonlít saját magához
|
Számos egyezés mutat arra, hogy a Pécsen szépen kereső Vári Attila magának hagyott jóvá egy érdemi summát annál a Mohácsi Torna Egyletnél, ahol az elnök Bánki Eriknek, a Fidesz erős emberének testvére, egyben Vári üzlettársa.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051343_a-fidesz-pecsi-polgarmesterjeloltje-csinos-juttatast-hagyott-jova-valakinek-aki-kisertetiesen-hasonlit-sajat-magahoz
|
2019-09-25 15:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
Remek üzleti érzékről tett tanúbizonyságot egy debreceni önkormányzati cégvezető. Kováts Ákos, a Cívis Ház Zrt. vezérigazgatója olyan ügyesen privatizált egy értékes, belvárosi ingatlant, hogy a telket megvásárló cég fél év múltán észrevétlenül került az ő kizárólagos tulajdonába. A bevásárláshoz pusztán egy stróman vállalkozóra, jó adag furfangra és a debreceni közgyűlés tagjainak gyanútlanságára volt szükség. Jól jött továbbá közvetlen munkatársa is, akit szintén belerántott a buliba – derítette ki a Magyar Hang.
Az külön figyelemreméltó, hogy az Antall József utcai teleken készülő épületet is Kováts Ákos építészmérnök tervezte. Ezt, miként a beruházó céget is tábla hirdeti. A falakat különben már felhúzták, szemre féltávon túl tarthat a beruházás. A kivitelező pedig az a Rosegold Ingatlanfejlesztő Kft., amelybe a cégiratok szerint néhány hete vásárolta be magát újfent Tőzsér Dániel, a Debreceni VSC válogatott futballistája.
A telekpanama részleteit földhivatali és céges adatbázisok, testületi jegyzőkönyvek alapján rekonstruáltuk. Az ügylet gyökerei a város új közlekedési ütőerének, a nyugati kiskörút kialakításáig nyúlnak vissza. Az ingatlan az Antall József (korábban Boldogfalva) utcában található, közvetlenül a megyei iparkamara épülete mellett.
A körút építéséhez megvásárolt és kisajátított ingatlanok maradéka a közgyűlés döntése után 2016-ban került a Kováts Ákos által vezetett önkormányzati céghez, a Cívis Ház Zrt.-hez. A szóban forgó 953 négyzetméteres telekre egy fontos kitétel is vonatkozott: ennek értelmében a terület – az elszabadult költségek miatt napirendről lekerült – főpályaudvar megépüléséig nem építhető be, fizető parkolóként kell hasznosítani. Többek között ez volt az oka annak, hogy mindössze nettó 38 millió forintra értékelték.
Az ingatlant a Cívis Háznál közel két évig altatták (Kováts szerint a kötelem miatt nem lehetett értékesíteni). Hogy valami készül, azt legfeljebb 2017 júliusában lehetett volna megsejteni. Ekkor a vezérigazgató személyesen kérte a közgyűléstől, hogy a beépítési tilalmat és a parkolóműködtetési kötelezettséget vegyék le az ingatlanról. A 34 tagú testületen – ebből 24 képviselő plusz Papp László polgármester fideszes – kérdés nélkül ment át a javaslat, így került át a parkoló a két szomszédos önkormányzati területre.
A privatizáció azonban csak ezt követően pörgött fel igazán. 2017 szeptemberében ugyanis egy hajdúszoboszlói üzletember, Farkas Csaba bejegyezett egy új céget Déco Apartmanház Kft. néven, egy hónappal később ezzel vitték ki az ingatlant a Cívis Háztól. A frissen létrehozott Déco Kft. ugyanis októberben megvásárolta a szóban forgó Antall József utcai telket. Az ingatlan ezt követően kezdett közeledni Kovátshoz. A szoboszlói stróman már novemberben kiszállt a Déco Kft.-ből: Kováts ekkor egy közeli munkatársát ültette a cég ügyvezetői székébe (akit kiszolgáltatottsága miatt nem nevesítünk). Eközben pedig a céget Kováts Ákos Arany János utcai lakhelyére jegyezték be. A telek 2018-ban került végleg Kovátshoz. A Déco Kft.-t ugyanis összevonták Kováts két másik privát cégével, a Rendszer Stúdió Építés Tervező Kft.-vel és a Miklós Kapu Kft.-vel. A Déco Kft. azóta az ő kizárólagos tulajdonában áll.
Kováts – aki Kósa Lajos (Fidesz–KDNP) korábbi polgármester régi embere, 2007 és 2014 között a hivatal főépítésze is volt – 2000 óta vezeti a Cívis Ház Zrt.-t. Legutóbb 2016-ban hosszabbítottak vele, megbízatása 2021 júliusáig szól. Kováts a kivitelezés alatt álló épületegyüttesében üzlethelyiségekre is keres bérlőket, vevőket. Ezzel saját cége is az önkormányzati tulajdonú – és általa igazgatott – Cívis Ház konkurenciájává vált. Ez azért vet fel kérdéseket, mert jelenleg is 26 üresen álló üzlet- és irodahelyiségnek keresnek gazdát az önkormányzati cégnél. Régi probléma ugyanis Debrecenben, hogy a város frekventált helyein – köztük a főutcának számtó Piac utcán – vért izzadnak, hogy bérlőket találjanak az üres üzlethelyiségekbe, különösen a második helyi pláza megjelenése óta.
Kováts Ákost valamennyi állítással szembesítettük. A történteket nem tagadja, de szerinte visszaélésről szó sincs, a felvetésekre megpróbált magyarázatot adni. E szerint nem szándékolt folyamat eredménye, hogy nála kötött ki a szóban forgó ingatlan. Azt írta, hogy miután a parkolási kötelmet levette a közgyűlés a szóban forgó területről (volt e célra mellette alkalmasabb terület), öt különböző fórumon hirdették meg az ingatlant, többször. Erre jelentkezett a befektető (Farkas Csaba, a Déco Kft. akkori tulajdonosa), akinek ajánlatát elfogadta a Cívis Ház tulajdonosi jogait gyakorló Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága. Közlése szerint a telket 5 millió forinttal magasabb áron adták el, mint amennyit a Cívis Ház fizetett érte.
Magyarázata szerint ő úgy keveredett az ügybe, hogy a befektető előtt megnyílt egy másik, előnyösebb ingatlan vásárlásának lehetősége. „Megkeresett, hogy akár nyereség nélkül is sürgősen értékesítené a telket tulajdonló projektcégét. Jeleztem számára, hogy én is gondolkozom hasonló beruházáson, így érdekel a projekt. Ezt annak tudatában tettem, hogy a telket többszöri hirdetés után, nyílt pályázaton vásárolták meg, így nem lehet összeférhetetlenség. Mivel már rendelkeztem egy azonos profilú céggel, a projektcéget ez a vállalat vásárolta meg, és ezért kértem fel cégeim egyesítéséig egy közvetlen munkatársamat a vezetésre”.
Kováts a felvetésre – miszerint befektetőként maga is rontja a Cívis Ház üzleti tevékenységét – úgy reagált, hogy (mint tervező-beruházó) eredetileg nem akart az épületben üzleteket kialakítani, a földszinten garázsokkal számolt. China Tibor városi főépítész azonban ragaszkodott hozzá, hogy a földszintre üzletek kerüljenek annak ellenére, hogy nincs előttük parkolási lehetőség. „Mivel az üzletek eladása, kiadása nehézkes, nem jelent konkurenciát a Cívis Ház Zrt. részére” – érvelt.
A feltárt telekügylet miatt azonban nem mond le a Cívis Háznál betöltött vezérigazgatói tisztségéről. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte „nem történt olyan dolog, amely személyemmel szemben bármilyen intézkedést indokolna”.
Kováts Ákos Miklós utcai telekügyletéről itt olvashatnak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/39. számában jelent meg szeptember 27-én.
|
Telekpanama Debrecenben – önkormányzati cégvezető privatizált belvárosi telket, magának
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/09/27/telekpanama-debrecenben-onkormanyzati-cegvezeto-privatizalt-belvarosi-telket-maganak/
|
2019-09-27 09:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Hiába vonta vissza az olimpiai pályázatot, a kormány ugyanolyan ütemben folytatja az építkezést, mintha hazánk a világ legnagyobb sporteseményére készülne. Ezúttal a 2022-es, Szlovákiával közös rendezésű férfikézilabda-Európa-bajnokságra készülő multifunkcionális csarnokra kiírt pályázaton hirdettek győztest. A IX. kerületbe, a Volán buszpályaudvar mellé tervezett létesítményt Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. készítheti 78,7 milliárd forintért. De Mészáros Lőrinc gyermekeinek sem kell szomorkodnia, bár a budapesti épületre beadott pályázatuk elbukott, Tatabányán azért ők is építhetnek egy csarnokot 18,5 milliárdért.
Garancsiék építik az új terminált Ferihegyen | Magyar Hang
A budapesti építmény különlegessége, hogy annak megvalósítását eleinte nem is ismerte el a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ). Augusztus elején látott napvilágot a hír, hogy a fővárosba tervezett csarnok több mint 100 milliárd forintba kerülne. Az MKSZ közleményben hamis sajtókampányra hivatkozott, mint írták, Kocsi Máté még 2018 nyarán beszélt a lehetséges fejlesztésekről, a becsült összegek azonban nem egyetlen épületre vonatkoztak, hanem a Budapesten kívül infrastruktúrafejlesztés összességére: „Mindez a szövegkörnyezetből és a szöveg elemi szintű értelmezéséből mindenki számára kiderül.” Kocsis Mátéra hivatkozva az MKSZ hangsúlyozza, a rendezvény budapesti eseményeit a Papp László Sportarénában tartják majd.
Ehhez képest a rémhírek gyorsan valósággá váltak, a fővárosi csarnokra kiírt pályázatra első körben 115 és 160 milliárd forint közötti ajánlatok érkeztek. A kormány az ajánlatok láttán augusztus 23-án határozatban szabta meg a beruházás felső keretét, e szerint nettó 74 milliárd forintnál nem lehet drágább a csarnok. A döntés hatására hirtelen drasztikusan zuhanni kezdtek az ajánlati árak. Garancsi cége, a Market Zrt. az első körben még 153 milliárdért vállalta volna a munkálatokat, a kormányhatározat után már közel féláron, 78,7 milliárdért is elvégezte volna ugyanazt. Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. 115 milliárdról ment le 78,7-re, végül mégis hoppon maradt, a pályázaton az első kör egyik legmagasabb ajánlatát tevő Market Zrt. nyert.
A Mészáros gyerekek kapták a zánkai tábor felújítását | Magyar Hang
A Fejér-B.Á.L.-nak így maradt a jóval szerényebb tatabányai csarnok építése, amelyet 18,5 milliárd forintért húzhatnak fel a Szeivolt családhoz kötődő Építő- és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen. A fővárosi helyszín mellett Debrecenben és Szegeden lesznek majd mérkőzések, a tatabányai csarnok tartalékként szerepel a tervekben.
|
Győztest hirdettek: Garancsi és Mészáros gyerekeinek cége 95 milliárdért építhet csarnokot a kézilabda EB-re
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/gyoztest-hirdettek-garancsi-es-meszaros-gyerekeinek-cege-95milliardert-epithet-csarnokot-a-kezilabda-eb-re-107408
|
2019-09-27 18:45:04
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
Magyar Helsinki Bizottság;Fóti gyermekváros;
2019-09-20 12:36:53
Pert vesztett az Emmi: nem titkolhatják tovább, mi lesz a gyerekekkel a Fóti központ felszámolása után
A per során az is kiderült, hogy a tárca nincs birtokában a gyermekváros bezárása szakmai tervének.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának ki kell adnia a fóti gyermekközpontban elhelyezett gyerekek további ellátásra vonatkozó adatokat – így döntött a Fővárosi Törvényszék a csütörtökön meghozott elsőfokú ítéletében, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A tárca nem titkolózhat tovább arról, hogy a különleges ellátást igénylő gyerekek, illetve a felnőtt kísérő nélküli menekült gyerekek 2019. május 31. utáni ellátására pontosan mely helyszíneken, mely intézményekben kerül sor. A bíró ítélete szóbeli indoklásában elmondta:
A kormány februárban kész tényként jelentette be a fóti Károlyi István Gyermekközpont megszüntetését és az ott élő gyerekek átköltöztetését. Az illetékes tárca sem annak elfogadható magyarázatát nem adta, hogy mi szükség felszámolni a jól működő és a gyerekek speciális helyzetének megfelelő ellátást biztosító intézményt, sem arról nem volt hajlandó nyilatkozni, mi fog a gyerekekkel történni, hova viszik át őket, és milyen körülményekre számíthatnak.
A gyerekek jövőjét illető közérdekű adatokat Szél Bernadett független képviselő március elején kérte ki, de a minisztérium megtagadta azok kiadását: csak annyit válaszoltak, hogy döntéselőkészítő adatokról van szó, amelyek 10 évig nem nyilvánosak. Szél innen már a Helsinki segítségével vitte tovább az ügyet, és bírósághoz fordultak.
A per során kiderült egy érdekes körülmény is: a tárca nincsen birtokában a fóti központ bezárása szakmai tervének, ezért a bíróság az erre vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. A jogvédők úgy fogalmaznak ezzel kapcsolatban: igencsak különös, hogy egy ilyen volumenű változtatásról semmilyen tervvel nem rendelkezik a szaktárca, és minderre csak a per során jön rá.
|
Pert vesztett az Emmi: nem titkolhatják tovább, mi lesz a gyerekekkel a Fóti központ felszámolása után
|
A per során az is kiderült, hogy a tárca nincs birtokában a gyermekváros bezárása szakmai tervének.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3050822_pert-vesztett-az-emmi-nem-titkolhatjak-tovabb-mi-lesz-a-gyerekekkel-a-foti-kozpont-felszamolasa-utan
|
2019-09-20 14:36:00
| true | null | null |
Népszava
|
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
A bíróságra benyújtott vádirat lényege szerint Simonka György és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Simonkával a vádlottak padján találkozunk
Fotó: füvesi.hu
Szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben 33 személy ellen emelt vádat, akik közül csak Simonka György közszereplő. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek.
Jogtalan vagyoni haszon
Mint arról korábban beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség szerint a Simonka által is alapított a termelői szervezetek az elismerési tervben szereplő beruházásokhoz, eszközbeszerzésekhez az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint az uniós támogatáson túlmenően a tagállami költségvetésből is támogatásban részesülhettek.
A vádlottal nemrég még együtt fotózkodott Orbán
Az ügyészség szerint Simonka György tisztában volt azzal, hogy jelentős összegű pályázati források nyílnak meg, ezért 2009 év végén elhatározta, hogy mások segítségével, azok cégeinek a felhasználásával egy olyan személyi kört épített fel, amelynek az volt a célja, hogy a beruházások megvalósítása során, a döntéshozókat megtévesztve, egymással összehangoltan, európai uniós, illetve a hazai költségvetésből származó, vissza nem térítendő támogatás igénybevételével jogtalan vagyoni haszonhoz jussanak.
Felülárazás és 45 százalék
Simonka György és társai a beruházásokat és az eszközbeszerzéseket felülárazták, vagyis a kérelmekben valótlan adatokat tüntettek fel azért, hogy jogellenesen megnövelt összegű támogatásokat vegyenek fel.
Az ingatlanokat olcsón megszerezték, majd azokat minimális fejlesztéssel, fiktív értékbecsléssel szerepeltették az elismerési tervekben. A beszerzett eszközök döntően használtak voltak, amelyek csak töredékét képviselték az értük kifizetett összegnek.
Simonka György meghatározta azt is, hogy az egyes beruházásokat megvalósító cégek képviselői a nekik átutalt, vagyis felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – általában 45 százalékát – szolgáltassák vissza neki készpénzben.
Simonka a vád szerint:
- két rendbeli, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének,
- két rendbeli, bűnszervezetben, gazdálkodó szervezet részére tevékenységet végző, önálló intézkedésre jogosult személlyel kapcsolatban elkövetett vesztegetés bűntettének,
- két rendbeli vesztegetés elfogadása bűntettének,
- két rendbeli, társtettesként bűnszervezetben elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntettének,
- két rendbeli folytatólagosan, és felbujtóként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja megállapítására alkalmas.
Mit gondolnak azok, akik nemrégiben kitüntették?
A nyomozás során eddig beszerzett adatok alapján az ügyészség úgy tudja, a Simonka György rendelkezései szerint lebonyolított beruházásokkal okozott vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd 400 millió forintot.
Ez már a NER-ben is abszurd: kitüntették a súlyos vádakkal gyanúsított Simonkát
Noha a rendszerváltás óta eltelt 30 évben egyetlen országgyűlési képviselő ellen sem fogalmaztak meg olyan súlyos gyanúsításokat, mint békési fideszes országgyűlési képviselő ellen, mégis magas kitüntetést kapott. Különös színjátéknak lehettünk tanúi pünkösd előtt, amikor a Dél-békési Többcélú Kistérségi Fejlesztési Társaság ülésén nemrégiben alapított kitüntetéseket adtak át. Az esemény valójában egy vazallusi seregszemle volt.
Simonka mentelmi jogát a fideszes többségű parlament tavaly év végén adta ki az ügyészség kérésére, ám azóta is képviselő, így többek között szavazhatott a Büntető törvénykönyv felpuhításáról is, sőt, szűkebb pátriájában a párt elhagyására késztette azokat, akik fel mertek szólalni ellene. Mi több, pár héttel ezelőtt maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is közös fotón szerepelt vele, amit a kormányfő azzal magyarázott, aznap a frakció összes tagjával kezet fogott, ezekről a pillanatokról pedig képek készültek.
Mentelmi jog felfüggesztése, őrizetbe vétel, politikai bukás? - Véget érhet Simonka György pályafutása
Ma az Országgyűlés kiadhatja azt a fideszes politikust, akit 1,4 milliárd forintos, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és vesztegetéssel gyanúsítanak. A Narancs.hu által megkérdezett politikusoknak, jogászoknak nincs kétsége afelől, hogy hétfőn a Legfőbb Ügyészség indítványának megfelelően a parlament felfüggeszti Simonka György dél-békési fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát.
|
Csoda a NER-ben: Polt ügyészsége vádat emelt Simonka György fideszes képviselő ellen
|
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/vadat-emeltek-simonka-gyorgy-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-es-harmincharom-tarsai-ellen-122373
|
2019-08-21 11:44:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A meghívó szerint a medgyesegyházi ipari park alapkő-letételén szerda délelőtt nem csupán a dél-békési kisváros polgármestere, Nagy Béla, hanem a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Zalai Mihály és a térség több mint hírhedt fideszes országgyűlési képviselője, Simonka György is megjelenik. Az utóbbi kettő ünnepi beszédet, míg Nagy Béla házigazdaként köszöntőt mond.
Úgy véltük, ez remek alkalom legalább két dologra. Egyrészt, hogy hallhassunk egy ünnepi köszöntőt a képviselőtől, aki időközben gyanusítottból vádlott lett. Másrészt szerettünk volna élni a lehetőséggel, hogy hosszú idő után kérdezni lehet tőle egy nyilvános eseményen. Úgy általában a vádiratról, másrészt arról az ipari parkról, amelyet felavatni készült, és amely szintés a problémás ügyei közé sorolható.
Ahova elmentek: Simonka (középen) Zalai (jobb oldalt)
Megkérdeztük volna Simonkát
De arról is beszélgettünk volna, hogy az ellene benyújtott vádiratról miért írta azt Fb-bejegyzésében, hogy semmilyen törvénytelenséget nem követett el. Ugyanis nem valami pimf üggyel találta meg Polt Péter ügyészsége, hanem bűnszervezetben különösen nagy értekre elkövetett költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolják, az ügyészek szerint a kár 1,4 milliárd forint.
Elmentünk hát az ünnepségre, elvegyültünk a tömegben, és vártuk a nagy jelenést. Ám egyszer csak a házigazda polgármester, Nagy Béla lépett oda a Narancs.hu tudósítójához, rovatvezetőjéhez. A nemrégiben Simonkának a dél-békési polgármesterek elismerését átadó Nagy közölte: Simonka mégsem jött el, mert kedden sportsérülést szenvedett, a térdével van gond.
Nagy Béla: Simonka és Zalai nélkül...
Ugyancsak a térd miatt nem jött a perre
Úgy fest, Simonka nagyon sokat sportolt és nagyon keményen edz, mert gyakorta megsérül. Ugyanis korábban is volt már sportsérülése, és olyan helyzetben állt elő ezzel, amikor neki volt kényelmetlen a megjelenés. Még 2016-ban ugyanis büntetőpert kezdeményezett cikkírónk ellen, ám egyre gyakrabban hagyta ki a rágalmazási per tárgyalását. Többször halaszthatatlan országgyűlési feladataira hivatkozva nem jelent meg, holott akkor nem is ülésezett a törvényhozás.
Aztán ügyvédje 2017. október 26-án egy orvosi igazolást adott át a bíróságnak, amely szerint a fideszes politikus bal térbe berobbant, ezért 5-7 nap teljes pihenésre van szüksége, nem tudott jelen lenni a tárgyaláson. Csakhogy Simonka igen hamar lebuktatta saját magát: közismert, hogy igen aktív a Facebookon, szinte minden eseményről beszámol, amin részt vesz. Így derült ki, hogy a térdfájása nem zavarta abban, hogy a kérdéses időpontban sajtüzemet avasson. Majd a következő napokban fogadta a medgyesegyházi iskolások küldöttségét, mi több Békéscsabán újraválasztották a Fidesz Békés megyei választmányi elnökének.
Beteszik az újságot az időkapszulába
A szerdai medgyesegyházi ipari park alapkő-letételére nem csak Simonka, hanem a hozzá igen köze álló Békés Megyei Közgyűlés elnöke, Zalai Mihály sem jött el.
Az ipari park buktatói Medgyesegyházán
A Medgyesegyháza mellett létesítendő ipari park buktatóiról és projekt megvalósulásának kérdőjeleiről többször is írtunk a Narancs.hu-ban. Elsőként tavaly októberben számoltunk be a projektről, amely 450 milliós uniós támogatást kapott. Méghozzá úgy, hogy az illetékes bizottság vakon, csak a projekt nevének ismertében szavazott.
Időkapszula: le!
Csakhogy a projekt már az elején ezer sebből vérzett: így gondot okozott, hogy a három konzorciumi tag közül kettő kiugrott. Az egyik az a Paprikakertész TÉSZ volt, amelyben egykor meghatározó tulajdonos volt Simonka, s amely cég tevékenysége feltehetően vastagon benne van a vádiratban.
Ipari parkok egymás hegyén és hátán
Utóbb pedig kilépett az ipari park megvalósításából a Simonka projektjeiben gyakorta szereplő Mentor Menedzsment Kft. is, amelynek az előfinanszírozásban lett volna komoly szerepe. Így viszont a medgyesegyházi önkormányzat arra kényszerült, hogy a kormány engedélyével 40 millió forintos hitelt vegyen fel.
Csak bonyolította a helyzetet, hogy közben Simonka szülőfaluja, Pusztaottlaka és a nem messze található Mezőkovácsháza is sok százmilliót nyert ugyancsak ipari park létesítésére. Aligha kétséges, ezek közül csak egy lehet életképes.
A medgyesegyházi projekt megvalósításának végső határideje 2019 decembere. Ahogy a kezdődő munkálatokat elnéztük, ennek kevés az esélye.
(Címlapfotónk: Nagy Béla medgyesegyházi polgármester átadja a dél-békési polgármesterek kitüntetését Simonka György fideszes országgyűlési képviselőnek. Forrás: Simonka György/Facebook.com.)
|
Kerüli a nyilvánosságot Simonka: sportsérüléssel mentette ki magát egy ünnepségről
|
Látni és hallani akartuk, ahogy Medgyesegyháza határában, az itt – nem minden kacskaringó nélkül – létesítendő ipari park alapkő-letétélen az előre beharangozott program szerint ünnepi beszédet mond az immár vádlott Simonka György. Nem volt szerencsénk.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-vadlott-fideszes-orszaggyulesi-kepviselo-sportserulese-miatt-nem-mondott-unnepi-beszedet-a-leendo-ipari-parkban-122550
|
2019-08-28 11:52:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nemrég a fitneszüzletben bukkant fel a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal felesége, Rogán-Gaál Cecília, legújabban pedig az első számú fővárosi teniszklubban jelent meg fontos pozícióban – tudta meg a 24.hu. A Városmajorban működő Budai Tenisz Centrumról van szó, a miniszterfeleség pedig – aki Facebook-oldalának tanúsága szerint teniszedzői tanulmányokat folytatott a Testnevelési Egyetemen – a bérlő-üzemeltető cégben, az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft.-ben lett a felügyelőbizottság tagja. Az ellenőrző testületben Rogán-Gaál mellett helyet kapott az olimpiai bajnok úszónő, Risztov Éva és a teniszklub egyik edzője, Kaszás Benjamin is.
A teniszcégben a tulajdonos is változott nemrég: Bessenyei Istvánt jegyezték be az üzletrészek többségi tulajdonosaként. Bessenyei a kormány kedvenc őrző-védő vállalkozásában, a Valton Sec Kft.-ben érdekelt, és emellett párjával, Sarka Katával Rogánék legközelebbi üzleti köréhez tartozik. Sarka azonban nemcsak Rogán-Gaál Cecília barátnője és üzlettársa, nemrég kiderült, hogy a miniszter felesége Bessenyei 3000 négyzetméteres XII. kerületi, Felhő utcai luxusvilláját bérli (a 444.hu szerint meglehet, hogy a Rogán család közösen használja az ingatlant a luxemburgi címmel is rendelkező Bessenyeivel és Sarkával).
A városmajori teniszközpont bérlő-üzemeltető vállalkozó párosa eddig a hazai teniszéletben egyaránt jól ismert vállalkozó, Hamar Gábor és az egykor Európa-bajnok kalapácsvető, Gécsek Tibor volt. Őket váltotta ki Bessenyei István, akinek ajánlata információnk szerint visszautasíthatatlanul gáláns volt. Úgy tudjuk, Bessenyei teljes egészében kivásárolta a két üzletembert, az Excellent Game Kft.-ből, noha cikkünk írásakor Gécsek Tibor még kisebbségi tulajdonosként szerepelt az újonnan, 180 millió forinttal alapított Tenisz Projekt Kft.-n keresztül, de információink szerint ez csak átmeneti állapot. Mindez azért is érdekes, mert a korábbi atléta lánya, Gécsek Fanni a hazai tenisz nagy ígérete, alig 18 éves, de sorozatban a második évben lett magyar bajnok párosban, és az MTK versenyzőjeként ő is a Városmajorban készül. A Budai Tenisz Centrum ugyanis az MTK tulajdona.
Lapunknak már néhány hete jelezték, hogy a körvonalazódó ügylet mögött valójában Rogán-Gaál Cecília áll, akit sűrűn láttak megfordulni a teniszcentrumban. A miniszter felesége valaha Balatonbogláron versenyszerűen teniszezett, első osztályú játékos volt, és a hírek szerint ezúttal is elsősorban a sportág iránti rajongása miatt aktivizálta magát.
Rogán-Gaál Cecília teniszfelszerelést reklámoz a városmajori pályán készült fotón:
A klub összlétszáma egyébként 250 fő, és a Városmajorban az országban egyedülálló módon található olyan keménypálya-borítás, mint amilyenen például év első Grand Slam versenyét, az Australian Opent is rendezik, így nem csoda, ha első számú női és férfi játékosunk, Babos Tímea és Fucsovics Márton is ott edz, amikor éppen Magyarországon tartózkodik.
A kék-fehér klub a Hamar-Gécsek párossal közösen két éve újította fel minden igényt kielégítően az ingatlant és a pályákat, majd húszéves bérleti és üzemeltetési szerződést kötött a két üzletember által jegyzett céggel. Hamarék ezt adták el most Bessenyeinek, az ár pedig az ebben összpontosuló vagyonnak az ellenértéke, amit Hamarék beletettek az üzemeltetés érdekében. Az Excellent Game mérlegbeszámolójához fűzött mellékletből kiderül, hogy nemcsak magánerőből korszerűsödött a létesítmény, nyoma van 337 millió forint állami támogatásnak is, amiből „energiahatékony, modern aluvázas sátorstruktúrákra” költöttek. Ha leegyszerűsítjük: az épület és a pályák az MTK-é, míg minden eszköz, ami a teniszezéshez és az üzemeltetéshez szükséges, Hamaréké volt eddig.
Az MTK életében a Hamar-Bessenyei cserével nem sok minden változik, nem kell új bérlőt, üzemeltetőt keressenek. Ami a napi munkát illeti, úgy tudni, a továbbiakban szakmai igazgatóként a márciusig Fucsovics Márton edzőjeként tevékenykedő, egykor a világranglista első száz helyezettje közé tartozó, a sportági szövetséggel a múlt évben súlyos konfliktusokat vállaló Sávolt Attila irányítja majd a teniszfellegvárat.
Ki kicsoda a teniszjátszmában?
A városmajori teniszbiznisz a NER-en belüli adás-vételnek minősíthető, hiszen a kivásárolt vállalkozók közül Hamar Gábor az a fiatal NER-lovag, aki Mészáros Lőrinc mellé szegődött a felcsúti milliárdos márciusi moszkvai útjára. Fotóriporterünk lencsevégre is kapta, amikor kiszállt a 17 milliárdos Bombardier magángépből, amelynek fedélzetén Orbán Viktor miniszterelnök is utazott már a MOL Vidi futballmeccseire.
Hamarról akkor megírtuk, hogy jó kapcsolatokat ápol a miniszterelnök veje, Tiborcz István köreivel, de kötődik Mészáros Lőrinchez is, ami ászértékű kombinációnak számít a mai Magyarországon. Édesanyja, Hamar Attila Albertné a felcsúti sportügyletek kulcsfigurája, a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány gazdasági igazgatója. Hamar Gábor pedig egyike annak a hat magánszemélynek, aki a klub honlapján is feltüntetve támogatja a felcsúti focicsapatot.
A harmincas évei második felében járó vállalkozó ennél is magasabbra tört a teniszvilágban, nemcsak befektetett, de a botrányoktól megtépázott Magyar Tenisz Szövetséggel is felvette a harcot, bejelentkezett az elnökségi tagságra. Az év elején a fideszes országgyűlési képviselő, Szűcs Lajos elnökletével működő sportági vezetéssel szemben egy 20 pontos szakmai programot hirdetett. A korábban a kormánnyal is számos ügyben összekülönböző szövetségi élcsapat helyzete azonban valamelyest stabilizálódott, ráadásul a korábban a Davis Kupa-szereplést lemondó Fucsovics is visszatért a válogatottba, miután szakított Sávolt Attilával. Ezzel együtt úgy hírlik, hogy Hamar ambíciói azóta sem koptak meg, de az is tény, hogy a mostani tranzakcióval, sportági és politikai kötődése miatt Rogán-Gaál Cecília is tényezővé válhat.
A teniszbizniszbe most beszálló Bessenyei őrző-védő cégénél, a Valton Sec Kft.-nél rengeteg állami megbízás és pénz landolt az utóbbi években, tavaly már 7,3 milliárd forintnyi bevételt hozott össze, és a tulajdonosok 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle. De a Valton Sec révén már nyitott a sportrendezvény-szervezés felé is Bessenyei.
Ami a Budai Tenisz Centrum pénzügyi hátterét illeti, egész sor támogatója akadt, olyan nagyágyúk, mint a Strabag útépítő és az állami Szerencsejáték Zrt., de köztük van a FitBalance fitneszrendezvény-szervező is. A FitBalance több mint egy évtizedes múltú vállalkozás, amely jó időben lovagolta meg az egészséges életmód divatját. Nemrég számoltunk be róla, hogy a céghez hirtelen dőlni kezdett a szponzorpénz olyan állami cégektől, mint a Szerencsejáték Zrt., az MVM és az Antenna Hungária. Ezt megelőzően tulajdonosi átrendeződés történt: beszállt a Nakama&Partners Kft., amely Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata közös cége. A vállalkozás a miniszterfeleség részvétele óta megtáltosodott, 2017-ben, megtízszerezve az előző évi bevételt, 517 millió forintos forgalmat könyvelhetett el, amiből szinte minden második forint tiszta nyereség volt. Tavaly már egymilliárd forint fölött volt a forgalom, és a nyereség is csaknem duplájára, 438 millió forintra hízott. Ha ebből indulunk ki, a Budai Tenisz Centrum előtt is ígéretes jövő előtt áll.
|
Rogán felesége Sarka Kata párjával beszállt a teniszbizniszbe
|
A városmajori teniszközpont új üzemeltetője Bessenyei István, a Rogán család főbérlője, a felügyelőbizottságban az edzőnek tanuló miniszterfeleség személyesen is feltűnik.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2019/09/30/rogan-cecilia-bessenyei-istvan-tenisz-varosmajor-mtk/
|
2019-09-30 11:23:52
| true | null | null |
24.hu
|
• 2010 óta a NER-hez köthető legismertebb vállalatok (Mészáros Lőrinc cégcsoportját nem számítva) összesen 196 milliárd forint nyereséget termeltek, a tulajdonosok ebből 155 milliárdot fizettek ki maguknak osztalékként
• Az Orbán-család résztulajdonában álló vállalkozásokból 2010 óta több mint 10 milliárd forintot vettek ki, ennek egy része az Orbán-családhoz vándorolt, a család tehát már többszörös milliárdos
• A Duna Aszfaltból 45 milliárd forintot lapátoltak ki 2010 óta, a Las Vegas Casino Kft./Zrt.-ből 38 milliárd forintot, a Közgépből 37 milliárd forintot
• Szíjj László Duna Aszfaltja az Orbán-kormány kezdetén még csak 20 millió forint osztalékot termelt az üzletembernek, tavaly már 13 milliárd forintot, a különbség 650-szeres
• A Garancsi István többségi tulajdonában álló Market Zrt. 6 milliárd forint nyereséget termelt, amíg át nem vette Orbán Viktor barátja, a tulajdonszerzés után viszont a nyereség 15 milliárd forintra nőtt
Jó helyre megy a befizetett adónk? – a legtöbb magyar és európai állampolgár fejében előbb-utóbb megfordul ez a kérdés, a magyarországi közbeszerzések eredményeit látva pedig joggal merül fel a “nem” válaszként. Itthon rendre ugyanazok a cégek nyerik a milliárdos munkákat – olyan vállalatok, amelyek így vagy úgy, de a NER-hez köthetők. A közpénzből finanszírozott megbízások pedig igen jól fizetnek, elég csak Mészáros Lőrinc szárnyalására gondolni.
Mészáros társaságai kapcsán már unalomig ismételt az a tény, hogy ekkorát cégek ilyen rövid idő alatt valódi piaci körülmények között nem tudnak nőni, ám míg a Mészáros-társaságok eredményeiről évről évre számos szó esik, addig arról már kevesebb, hogy a többi közbeszerzés-lovag NER-vállalat is hihetetlennek tűnő emelkedést produkált az elmúlt években.
Ott van például a jelenleg Szíjj László többségi tulajdonában lévő Duna Aszfalt, amely azután lett a NER első számú építőcége, hogy Simicska Lajos kiesett a rendszerből. A vállalat nyeresége a 2010-es 464 millió forintról 2018-ra 18,5 milliárd forintra emelkedett, és míg 2010-ben és 2011-ben is csupán 20-20 millió forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok (akik akkoriban Szíjj László és Varga Károly voltak, 50-50 százalékban), addig tavaly már ugyanebből a társaságból 13 milliárd forintot tudott kivenni Szíjj László. Ez 650-szeres emelkedést jelent. Infografikán mutatjuk a Duna Aszfalt szárnyalását – ahogy a többi NER-cégét is.
1. ábra
2. ábra
A Duna Aszfalthoz hasonló növekedést produkált a másik kedvenc építőcég, a West Hungária Bau. Ez a vállalat az általa elnyert sokmilliárdos közbeszerzések mellett onnan ismert, hogy egyik tulajdonosa (Paár Attila) Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa. A West Hungária Bau 2010-ben 400 millió forint nyereséget termelt, 2018-ban viszont már 7 milliárd forintot. Hogy a vállalat bekerült a NER-be, meglátszik a kivett osztalékon is: míg 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is kevesebb, mint félmilliárd forintot tudtak kivenni a tulajdonosok, addig 2018-ban már 4 milliárd forintot. Ebből Paár Attilának 3,2 milliárd jutott.
3. ábra
4. ábra
A harmadik nagy NER-építő a Market. Ezt a céget 2014 végén vette át Garancsi István, Orbán Viktor barátja. Amióta Garancsi beszállt többségi tulajdonosként (51 százalékos tulajdonrészt szerzett egyik cégével), azóta 15,5 milliárd forint nyereséget termelt a cég, az azt megelőző években összesen 6 milliárd forintot, tehát kevesebb, mint a felét.
5. ábra
6. ábra
Nemcsak a Fideszhez közel állóknak megy egyre jobban, Orbán Viktor közvetlen környezetének is meglódult mostanában a szekér. Az Orbán-családhoz három céget lehet kötni, a Nehéz Kőről, a Gánt kőről és a Dolomitról van szó. Míg ezek a társaságok 2010-ben 146 millió forint nyereséget hoztak össze, addig tavaly már 2,2 milliárd forintot. A kivett osztalék 2010 óta összesen 10 milliárd forint. Mivel Orbánék csak résztulajdonosok például a Dolomitban, ezért nem a teljes összeg került hozzájuk, csak egy része, nagyjából a fele.
7. ábra
8. ábra
Érdemes megnézni a néhai Andy Vajna kaszinós cégét is, amely szintén látványos emelkedést produkált. A valódi áttörést ennél a társaságnál a 2013-as év hozta, ekkor tiltották be a játékgépeket, amelyek ezután csak a kaszinókban működhettek. Míg az azt megelőző évben félmilliárd forint volt a nyereség, 2013-ban már 1,7 milliárd forint. Miután Vajna szintén a kormánynak köszönhetően monopolhelyzetbe került, a számok még meredekebben emelkedtek, a tavalyi év például már 10 milliárd forint hasznot hozott, amit ki is vettek osztalékként. Csak ez a cég összesen 38 milliárd forint osztalékot termelt a kormányváltás óta.
9. ábra
10. ábra
Végül pedig jöjjön a Közgép, Simicska Lajos ugyanis a többiekhez hasonlóan teherautóval hordta ki a pénzt a rendszerből, már ameddig engedték neki. A nagy összeveszés 2015-ben volt, 2014-ben a Közgép 13 milliárd forint nyereséget termelt, 2016-ban és 2017-ben viszont ugyanez a szám alig haladta meg a félmilliárd forintot. Ami érdekesség, hogy a társaságot most kipucolták, a tavalyi év után valamiért már-már rekordösszegű, összesen 8 milliárd forint osztalék kifizetéséről határoztak az új tulajdonosok úgy, hogy a cég közben csupán 30 millió forint nyereséget tudott felmutatni.
11. ábra
12. ábra
Összesítettük azt is, hogy a Mészáros-univerzumon kívül eső fenti cégek összesen mennyi nyereséget termeltek, és mennyi pénzt vettek ki belőlük a tulajdonosaik 2010-ben, majd pedig 2018-ban. A különbség finoman szólva is szembetűnő.
Míg a társaságok nyeresége 2010-ben összesen 4,4 milliárd forint volt, addig tavaly már 45 milliárd forint, több mint tízszeres tehát a különbség. A kivett osztalékok tekintetében még nagyobb a rés. Míg 2010-ben 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosok ezekből a vállalatokból, addig tavaly már 42 milliárd forintot.
13. ábra
14. ábra
Cikkünk első verziójában az infografikákon tévesen azt írtuk a számok mellé, hogy millió forintokról van szó, a hibáért elnézést kérünk, javítottuk.
Az infografikákhoz felhasznált adatokat az e-beszámoló oldaláról vettük, amelynek ingyenes felhasználását a hírek szerint épp korlátozni akarja a kormány.
2019. június. 07. 11:25 Balla Györgyi Vállalkozás
Nem kell több vendég Mészárosnak ahhoz, hogy újabb milliárdokat keressen a szállodáival
Január 1-jétől a vendéglátás után a szálláshely-szolgáltatás áfája is 18-ról 5 százalékra csökken. Míg a kisebb panzió- és hoteltulajdonosoknak valószínűleg semmit sem hoz majd a konyhára a változás, a kormányközeli oligarchák ezzel is milliárdokat szakíthatnak.
|
Pénzesőben fürdik a NER: 14 infografika arról, mekkora üzlet Orbán Viktor családtagjának és a Fidesz barátjának lenni
|
A NER-hez kötött legismertebb vállalatok Orbán Viktor kormányra kerülése óta akkorát növekedtek, amekkora emelkedést csak ritkán látni. Mészáros Lőrinc cégei mellett látványosan kilőttek az Orbán Viktor családjához, valamint Andy Vajnához, Garancsi Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz, és Paár Attilához köthető társaságok is. A számokat látva nehezen hihető az, hogy Magyarországon piacgazdaság működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190612_14_infografika_NER_vallalkozasok
|
2019-06-12 12:28:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint a kisgömböc: mutatjuk, hogyan nőtt egyre nagyobbra Rogán Antal tárcája
Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány Kabinetirodája kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához.
"Nem kerül plusz pénzbe Rogán minisztériuma" – ezzel a főcímmel jelent meg az RTL Híradó riportja 2015 szeptemberében, és ugyanebben az időszakban a Blikk "Lázár embereit és pénzét kapja Rogán hivatala" címmel közölt cikket. Mindkét médium a Fidesz-frakció válasza alapján jutott a fenti megállapításra, a lapnak a frakció akkor azt mondta:
A Miniszterelnöki Kabinetiroda a Miniszterelnökségből válik ki, így nincs szükség érdemben új státuszokra, új költségvetésre, új irodákra. A státuszokat, az irodákat és a költségvetést a Miniszterelnökség anyagi keretéből vonja el a kormány.
Az olcsóságra valószínűleg azért utalhattak, mert az ellenzék már akkor attól tartott, hogy rengeteg pénzt visz majd el az új szervezet, amely azután állt fel, hogy Lázár János nem hivatalosan belengette, lemond, ha Rogán feletteseként kell működnie. A konfliktust Orbán Viktor úgy oldotta fel, hogy Rogán Antalnak létrehozott egy külön minisztériumot.
Bár az elszálló költségekről szóló félelmeket akkoriban a fenti módon igyekeztek cáfolni, a vége mégis az lett, hogy irgalmatlan összegeket kapott, illetve kap a minisztérium. Ezt négy ábrán mutatjuk be.
Kilőttek
A Rogán-minisztérium 2015 októberében indult, az első teljes évben az alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatallal együtt 15 milliárdot irányoztak elő számukra (a teljes költés végül több mint 18 milliárd lett), ugyanez az előirányzat 2020-ra már 153 milliárd forint.
Vagyis
tízszeresére emelkedett az összeg.
Majd azt is mutatjuk, miért, de előbb nézzék a fő számokat.
A növekedést elsősorban az okozza, hogy 2019-ben a kabinetirodához került a turizmus, ami rögtön durván 90 milliárdos emelkedés 2018-hoz képest. A turizmussal később részletesen foglalkozunk, előbb viszont mutatjuk a fizetéseket.
A kabinetirodában dolgozók bérköltsége 2016-ban 2,2 milliárd forint volt, 2020-ban ugyanerre 4,5 milliárdot különítettek el. A Kommunikációs Hivatal ugyanebben az összehasonlításban: 2016-ban 174,5 millió forintot költöttek bérekre, 2020-ban már 387 millió forintot költhetnek a rárakódó járulékokkal együtt.
A dolgozók létszáma is folyamatosan nőtt, bár a költségvetéseket és zárszámadásokat böngészve egymásnak ellentmondó foglalkoztatotti adatokat találtunk. A lényeg azért az, hogy a kabinetiroda 2015-ben 135 vagy 175 főről indult – amihez hozzá kell adni a Kommunikációs Hivatal 27 emberét is –, 2018 utolsó negyedévében pedig már 333 státuszuk volt, amiből 91 vezető poszt. 42 státusz nem volt betöltve. Idén az első negyedévben ugyanez volt a fő szám, de már kevesebb vezető beosztású ember dolgozott ott.
Konzultálnak rendületlenül
Egyre többet költött a Kabinetiroda kormányzati kommunikációra és konzultációra, összesítésünk szerint 2020 végéig elmehet erre minimum 120 milliárd forint. A végét azért nem látni, mert a már lezárt években rendre alultervezték az erre szánt pénzt, amit aztán év közben egészítettek ki, 2017-ben például 10 milliárddal. A 2020-as költségvetési terv cseles is, ott külön soron szerepel a kiemelt célcsoportok tájékoztatása, 11 milliárdért.
Mutatjuk, mennyit terveztek be és mennyi lett a vége
Megkérdeztük a minisztériumot, mi az oka annak, hogy rendre elszállnak a költségek, de egyelőre nem kaptunk választ.
Időközben sorcsere is volt
És hogy mire költötték el ezt a pénzt? Többek között a kvótanépszavazásról, a "Soros-tervről" és a Magyarország erősödéséről szóló kampányokra. És hogy kik jártak jól? Például a kormányközeli médiumok. Az Átlátszó rendre összesíti az erről szóló adatokat, a nevek rendre ugyanazok.
Többek között
a korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő, ma már a KESMA-hoz tartozó Mediaworks
a szintén korábban Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo Tv
az ugyancsak a fideszes médiabirodalom részének tekinthető TV2
Garancsi István plakátcége, az ESMA
Habony Árpád médiabirodalma
járt jól a kormányzati hirdetésekkel.
Szerettünk volna egy összesített, átlátható adatsort is közölni arról, melyik médium összesen mennyi pénzt kapott a kampányokból, ennek érdekében küldtünk is egy közérdekű adatigénylést a Miniszterelnöki Kabinetirodának, amely viszont 140 800 forintot kért a válaszért. Az ügyben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk, ahonnan egyelőre semmilyen választ nem kaptunk.
A kampányokkal nem csak a médiumok jártak jól, hanem a kivitelezésben részt vevők is. Kezdetben Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei voltak a kedvezményezettek, egy ponton viszont ők kiestek a pikszisből (Kunát tavaly áfacsalási ügyben hallgatták ki gyanúsítottként, az ügyészség letöltendőt kért rá), és Balásy Gyula cégei lettek az egyedüli partnerek. Az eredmény: Balásy csak tavaly több mint 6 milliárd forint osztalékot tudott kivenni cégeiből.
A turizmus, amelyhez képest a konzultáció már aprópénz
El is értünk Rogán Antal új területéhez, a turizmushoz. Ez a 2018-as választás után került Rogán tárcájához, egy hosszabb harc végállomásaként. Korábban ugyanis a területért az NGM és az NFM is felelt, majd Rogán kezdeményezésére az egész átkerült a Seszták Miklós vezette NFM-hez. A turizmussal már a 2018-as költségvetés tervezésekor is bőkezűen bánt a kormány – a fejlesztési tárcánál 41,4 milliárd volt erre –, ám az összeg drasztikusan nőtt Rogán tárcájának égisze alatt.
A 2019-es költségvetési előirányzatban 85,5 milliárd forint jut a turisztikai célelőirányzatokra (amire rájön nagyjából ötmilliárd egyéb, szintén ide köthető tételekre), 2020-ban pedig már 90 milliárd az alap, amire jön az „apró”, 6 milliárddal.
És még sehol a vége: Rogán Antal miniszter idén áprilisban ugyanis arról beszélt, a következő évtizedben 828 milliárdot akar a kormány elkölteni a Budapesten kívüli fejlesztésekre annak érdekében, hogy Magyarország legyen Közép-Európa vezető turisztikai térsége 2030-ra.
Az idei, illetve jövő évi költségvetésben nincs agyonrészletezve, mire megy el a rengeteg pénz, egy nagyobb, 28 milliárdos tételt viszonylag pontosítottak. Azt a balatoni, a Fertő-környéki és a Tokaj-Felső-Tisza-Nyírség térségében tervezett fejlesztésekre költik.
A turizmusra szánt keretből támogatták a Magyar Turisztikai Ügynökséget, illetve az ahhoz tartozó gazdasági társaságokat. Az ügynökség önmagában is érdekes: vezetője, Guller Zoltán korábban tanácsadóként emlegette a miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt.
Az ügynökség sok pénz fölött diszponál: ott van például a Kisfaludy-program, amely keretében 43 milliárdot osztottak szét szállodafejlesztésre. A 24.hu összesítése szerint az összeg harmadát a pályázók egy százaléka vitte el, az egyik nagy nyertes Szepesi Richárd, akiről a lap 2017 decemberében azt írta, Matolcsy György jegybankelnök korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a veje.
Szerettünk volna kicsit jobban rálátni az ügynökség, illetve a Kabinetiroda egyéb költéseire is, ezért mindkettőtől közérdekű adatigényléssel kikértük a nem publikált szerződések listáját.
Egy közismert szereplő: Kerényi Imre
Bár a 2018-ban elhunyt Kerényi Imre 2011-től látta el miniszterelnöki megbízottként "a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával, és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat", a szó szerint ilyen költségvetési sor csak 2017-ben jelent meg, méghozzá Rogán Antal tárcájánál.
És ahogy a konzultációk esetében, ennek a sornak a költségét is alaposan túllépték az első évben. 300 millióval terveztek, 651 milliós költés lett a vége.
Kellett a pénz még a 2013–2018 között futó Nemzeti Könyvár sorozatra (178 millió), az Alaptörvény díszkiadására iskolásoknak (158,5 millió), illetve a Zenélő és Muzsikáló Budapestre is (234 millió).
2018-ban már eleve egy magasabb, 538 milliós tétellel kalkuláltak, de miután azzal az évvel még nem számoltak el, nem tudni, végül mennyi lett a számla vége.
Kerényi – ezen felül – bedobta, megszervezi a Gizella-tábort miniszterek, államtitkárok, polgármesterek és az egyház által tehetségesnek tartott fiatalok számára, 250 ezer forintos részvételi díj mellett. A Balatonalmádihoz tartozó vörösberényi kolostoregyüttesben képzelte a tábort, Orbán Viktor miniszterelnök pedig szinte azonnal lépett: egy 2018. januári kormányhatározatban 500 milliót csoportosíttatott át Pintér Sándor belügyminiszterrel a kolostoregyüttes állagmegóvására és a táboroztatás előkészítésére.
A tábor csúszott, Kerényi ezen álma pedig nem valósul meg. Gizella helyett "ifjúsági tábort" szerveznek ugyanott, a Kerényi-program keretében, "kicsit földön állóbb módon" – mondta megkeresésünkre Fábiánné Sárai Anna, a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár vezetője. (Tavaly volt ugyanott egy Gizella elnevezésű művészeti tábor, de annak nem volt köze Kerényihez.) Ez lesz az első tábor. Az 500 milliós támogatás felhasználásának részletei miatt kerestük Balatonalmádi polgármesterét, de egyelőre nem kaptunk választ. Érdeklődtünk Rogán minisztériumánál is, az ő költségvetésükből támogatták-e a rendezvényt, de egyelőre nem érkezett válasz.
Jövőre már nem az ő dolguk lesz a tudatos közjogi gondolkodás fejlesztése, az átkerül az Emberi Erőforrások Minisztériumához, 300 milliós induló kerettel.
(Cikkünkben az adatokat a parlament által elfogadott költségvetési törvényekből, valamint a költségvetés zárszámadásából vettük. Az utolsó zárszámadás a 2017-es költségvetéshez készült el, így a 2018-as évektől csak az előirányzott számokat tudtuk bemutatni, a tényleges költségeket nem.)
|
Mint a kisgömböc: mutatjuk, hogyan nőtt egyre nagyobbra Rogán Antal tárcája
|
Összesítésünk szerint 2015-től 2020 végéig legalább 120 milliárdot költ a kormány Kabinetirodája kommunikációra és konzultációkra, de a koronaékszer a turizmus, ami tavaly került Rogán tárcájához.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190620_Rogan_miniszterium
|
2019-06-20 12:59:00
| true | null | null |
HVG
|
fejlesztés;szálloda;milliárdosok; NER;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2019-09-30 06:00:00
Közpénzeső hullik a NER szállodásaira
A Magyar Turisztikai Ügynökség 42 milliárd forint állami támogatást osztott szét a magyar szállodás szakmában. Egymilliárdnál többet csak a NER-oligarchák kaphattak.
Az elmúlt napokban sorra jelennek meg az elektronikus közbeszerzési értesítőben azok szállodafejlesztési beruházáshoz kapcsolódó pályázatok, amelyeket a boldog tulajdonos-beruházók a Rogán Antal miniszter felügyelete alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) nyert kisebb-nagyobb, de inkább nagyobb összegből finanszíroznak. A döntések nehezen áttekinthetőek, a több száz pályázó névsorát az MTÜ egyetlen elektronikus dokumentumban tette közzé a honlapján. A nyertesek többsége jellemzően 10-20 millió forintos állami támogatás kapott, általában panziófejlesztésre, boldogabbak már százmilliós komoly pénzeknek örülhetnek, ám milliárdos állami ingyenpénzt alig néhányan érdemeltek ki – ők viszont ezer szállal kötődnek a NER elitjéhez, illetve részei a „nemzeti burzsoáziának”.
A milliárdos támogatást elnyert pályázatok közös ismertetője, hogy ezeket a pénzeket egy-két éve létező, jellemzően pesti belvárosban bejegyzett projektcégek nyerték, ám a tulajdonosi körben szinte mindig megbúvik egy-egy közismert név. Legutóbb épp az OTP Bank Nyrt. hirdetménye jelent meg uniós közbeszerzési értesítőben, amelyben a bank beruházót keresett balatonszemesi céges üdülőjük felújításhoz. Ugyanis nemcsak a NER- milliárdosok, de Magyarország piacvezető bankja is pályázott állami támogatásra, az MTÜ pedig 536 millió forinttal segítette ki az adófizetők pénzéből az évi egymilliárd eurós nyereséget termelő pénzintézetet a vállalati hotel kipofozásban.
Az OTP így is csak szerény félmilliárdot kapott, nem úgy a milliárdos NER-lovagok, akik megérezve a kor szelét, épp hirtelen szállodaépítésbe kezdenek, hiszen most erre oszt az állam ingyenpénzt. A legnagyobb, 2,99 milliárd forintos támogatást a jó nevű, már-már közismert TCSV (Tokaj Csurgó Völgy) Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte el. A cég mögött a még jobb nevű DLHG Invest Zrt. található, amelynek tulajdonosa Kante Awa. A hölgy annak a Nagy Rózának a lánya, aki Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter közigazgatási államtitkára volt, de követte őt a jegybankba is. Bár a NER kötődés egyértelmű Kante Awa esetében, a hölgy férjének és tulajdonostársának Szepesi Richárdnak a neve jól cseng a hazai szállodaiparban – hiszen többek között a tulajdonosa a felsőtárkányi Bambara Hotelnek. E tulajdonosi kör nemcsak ezt az egy támogatást kapja, de további 2,99 milliárdot könyvelhetnek el a szántódi „BalaLand Hotel – családi szálloda a Balaton közepén„ című projektünkre –, az MTÜ adatsora szerint. A BalaLand közbeszezési eljárási felhívása szintén a héten jelent meg.
Így Garancsi István NER milliárdosnak és ismerős nevű társainak csak a második-harmadik hely jutott az MTÜ támogatási listáján. Garancsiék a patinás CDHT Hotel Projekt Kft. nevében pályáztak és nyertek. A cég idén már a második üzleti évét nyomja. A vállalkozás a hasonlóan jó nevű A8 Palace Hotel Zrt. tulajdonosa – itt jelenik meg cégvezetőként Garancsi neve. Az A8 az Andrássy út 8 házszám alatt levő palotahotelre utal, amelyek tulajdonosa Garancsi mellett, Csányi Sándor OTP-vezér, valamint Hernádi Zsolt, Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, aki a leggazdagabbak listáján közel húsz milliárdjával a 63., állami támogatás nélkül is.
Az MTÜ támogatási listáján a következő NER-milliárdos Szíjj László, aki 110 milliárdos vagyonával az ország tizedik leggazdagabb embere. A milliárdos a közbeszerzési tendereken jól szereplő Duna Aszfalt Kft. tulajdonosa, de érdekeltségei vannak a szállodaiparban is. Szíjj László épülő/felújítandó szállodái a Minerva Ingatlan esernyőalapon keresztül – két projekttel összesen 2,5 milliárd forintos támogatást nyertek. A Minerva alapok kezelője a Minerva Zrt. – amelynek honlapja szerint végső tulajdonosa Szíjj László. A két támogatott projekt a keszthelyi Baron Hotel (1,8 milliárdos támogatással) illetve soproni „Hotel Primus winehouse, conference & Spa” pályázata, amire 792 millió állami forintot ítélt meg a turisztikai ügynökség.
Jól pályázott a nyírségi Napkorról Nagy Péter többségi tulajdonában álló Pleasure 77 Kft. A cég 1,73 milliárd forintot nyert el a négycsillagos Superior Hotel kialakításra a Balaton melletti Gyenesdiáson. Nagy eddig inkább a fémiparban és az építőiparban utazott. Többet lehet sejteni Vagács András József NER-beágyazottságáról. Az úriember érdekeltségébe tartozó X. Center Irodaház Kft. 1,7 milliárdot kapott MTÜ-től a Royal Golf Hotel kialakításra, amelynek helyét nem közölte az turisztikai ügynökség. Ugyanakkor Vagács nevét a 24.hu korábban a balatonudvari golfpálya megvásárlásával hozta összefüggésbe, akkor a lap azt írta, hogy Vagács Szivek Norbert egykori MNV Zrt. vezérhez, „így a vele számos közös ingatlanprojektet futtató Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez” köthető. Úgy látszik a golfpálya megvétele beért, így a komplexum egy szállodával gazdagodik hamarosan az adófizetőknek köszönhetően.
Az MTÜ támogatási listáján még egy projekt az SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft. kapott egy milliárd forinton felüli támogatást, egész pontosan 1,47 milliárdot az „Egyedi adottságú, vízparti 66 szobás 4 csillag superior besorolású új szálloda létesítése Balatonfüredre” projektjével. A cég Szabadics István vállalkozó tulajdonában van, akinek építőipari cégei több közbeszerzési eljárás nyertese.
|
Közpénzeső hullik a NER szállodásaira
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség 42 milliárd forint állami támogatást osztott szét a magyar szállodás szakmában. Egymilliárdnál többet csak a NER-oligarchák kaphattak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051811_kozpenzeso-hullik-a-ner-szallodasaira
|
2019-09-30 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
N. B. Gy;
Pécs;
2019-09-28 06:40:00
Rejtélyes EKG-vizsgálatokat rendel évek óta Vári Attila
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje az önkormányzati sportcég vezérigazgatójaként hat éve szerződik egy furcsa céggel különös feladatra.
Kevéssé bizalomébresztő az EKG Telemetrik Kft. honlapja. Ott ugyanis látni például tengeri teknőst, napelemet, meg egy utalást, hogy a jövőt szolgálják, de az már nem derül ki, hogy mivel. Az oldalon látni latin vakszöveget, de telefonszámot nem. Így is akadt azért, aki látott fantáziát a cégben: a kormánypártok pécsi polgármester-jelöltje, Vári Attila, aki a városi önkormányzati sportcég, a Pécsi Sport Nonprofit (PSN) Zrt. vezérigazgatójaként 2013 óta szerződik ezzel a társasággal.
Ahhoz, hogy mégis miként kerülhetett az évek alatt mintegy 60 millió forint közpénzhez jutó EKG Telemetrik Kft. a PSN Zrt. látókörébe, a cégbírósági papírok nyújtanak támpontot. Vári Attilának – ahogy arról a Pécsi Stop már korábban írt – közös cége van Bauer Zsolttal, aki a kormánypárt baranyai erős embere, Bánki Erik féltestvére. A céget Cardio Complexnek hívják. Ebben résztulajdonos egy Gelencsér Tibor nevű férfi – az ő cége az EKG Telemetrik Kft.
A PSN Zrt. 2013-tól kezdődően minden évben – tao-forrásból finanszírozott – közbeszerzési pályázatot írt ki a kézilabda, a vízilabda és a labdarúgó szakosztályok különböző korosztályú tagjai EKG-szűrésére, az így nyert adatok digitális tárolására, automatikus elemzésére. Azt, hogy ez mit jelent pontosan, és milyen munkát végzett a cég, a Társaság a Közérdekű Adatokért 2019 (TAKA) nevű, ügyvédekből álló szervezet próbálta kikérni PSN-től. Váriék azonban 5 millió forintot kértek az információkért, így a TAKA más nyilvános forrásokból dolgozott. Azt tudták meg, hogy a rendszer elviekben legalábbis segít megvédeni a fiatal sportolókat a hirtelen szívhaláltól.
Az EKG Telemetrik Kft. évről-évre jó szerepelt a PSN pályázatain. 2013-ban 8, 2014-ben 5,1, 2015-ben 4,4, 2016-ban 17,5, 2017-ben 25 milliós megbízást kaptak. (A hazai közbeszerzéseket 2011 óta taglaló hivatalos honlap szerint egyetlen más tendert sem nyert el az EKG Telemetrik Kft.) Az összeggel együtt a vizsgált sportolók száma is nőtt: 2015-ben még csak 88 embert „monitoroztak”, 2017-ben már 674 sportoló adatait foglalták rendszerbe.
A TAKA szerint a kft. minden évben igazolta a feladatok elvégzését, és a megbízási díjat is megkapta, erre enged következtetni, hogy a megrendelő PSN elszámolt az önrészt biztosító önkormányzat, illetve a tao-támogatást folyósító szakszövetség felé. Csakhogy a sok-sok edzővel és sportolóval beszélgető TAKA arra jutott, hogy ilyen tömeges EKG-mérés 2018-ig, azaz öt éven keresztül érdemben nem történt. Vagy ha mégis, akkor annak céljáról és eredményéről az edzők, a sportolók és a szülők sem tudnak, tudtak. A PSN egyik neve elhallgatását kérő edzője is azt mondta, hogy ha voltak is mérések – bár erről kevesen hallottak a szakosztályoknál –, adatokat soha nem látott, ahogy bármilyen a fiatal sportolók életét óvó rendszerrel sem találkozott.
Az ügyben kerestük Vári Attilát, de hívásainkra nem reagált.
|
Rejtélyes EKG-vizsgálatokat rendel évek óta Vári Attila
|
A Fidesz pécsi polgármesterjelöltje az önkormányzati sportcég vezérigazgatójaként hat éve szerződik egy furcsa céggel különös feladatra.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051722_rejtelyes-ekg-vizsgalatokat-rendel-evek-ota-vari-attila
|
2019-09-28 08:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán Viktor hétfő este a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat. A kérdésre Rinne helyett Orbán válaszolt:
„Bár a kérdés nem hozzám szólt, de ön nem mond igazat, ez egy fake news.”
Írtunk Havasi Bertalannak, hogy megtudjuk, hogyan értette a miniszterelnök úr, mi nem volt igaz ebben. Vajon arra gondolt, hogy nem Tiborcz István nyerte az EU-s pénzt, hanem a cége, vagy esetleg hogy nem is volt EU-s pénz, mert végül is a magyar kormány kifizette? (Frissítés: Havasi nem válaszolt.)
Az Elios nevű cégről van szó, aminek a 2009-es alapításától éveken Tiborcz István volt az egyik vezető tisztségviselője és egy ideig a résztulajdonosa. Az Elios a 2009-es indulása után néhány év alatt lett többmilliárdos forgalmú vállalat. Nagyrészt annak köszönhették ezt, hogy sorra nyerték az állami – azon belül is főként uniós finanszírozású – projekteket. A Direkt 36 írta meg, hogy különösen jól szerepelt a cég a közvilágítási felújításokra kiírt pályázatokon, amiben szerepet játszott az is, hogy a pályázatok nagy részét olyan feltételekkel írták ki, amelyeknek az Elioson kívül senki vagy csak nagyon kevés cég tudott volna megfelelni.
Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF súlyos szabálytalanságokat talált a projekt körül, miközben a magyar hatóságok vizsgálódgattak, de érdemben nem piszkálták az ügyet. (Ha Orbán arra gondolt, hogy még nem is volt a veje, az nem stimmel, mert 2013 nyarán házasodott össze Tiborcz István és Orbán Ráhel. Tiborcz 2015-ben szállt ki az Eliosból, amikor az OLAF már vizsgálódott.)
Az egyre kínosabbá váló Elios-ügyet azzal a húzással zárta le a kormány - ahogy az Innovációs Minisztérium egyik sajtóválaszából derült ki -, hogy az Elios közvilágítás-felújítási projektjeit végül nem EU-s forrásból, hanem a magyar költségvetésből finanszírozzák. Vagyis nem adták le az Elios-os számlákat, így lényegében nem volt EU-s támogatás. 13 milliárdot nem uniós támogatásból, hanem a magyar adófizetők pénzéből fizettek ki. Ezzel pedig megakadályozták, hogy az uniós támogatások felett őrködő OLAF tovább vizsgálódjon az ügyben, nekik a magyar költségvetéshez már nincs közük, az ottani szabálytalanságok már a magyar ügyészségre tartoznak, ahol ugye nem találtak szabálytalanságot.
A finn miniszterelnök egyébként általánosságban annyit mondott: ha valaki nem tartja be a közös szabályokat, szankcióknak kell jönniük.
A témában mozgósképes ajánlatunk:
|
Orbán miért nevezte fake news-nak, hogy a veje EU-s támogatásokhoz jutott?
|
Orbán Viktor hétfő este a finn miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatót, ahol egy finn újságíró arról kérdezte Antti Rinnét, hogyan juthattak EU-s támogatások Orbán vejéhez, mit tehet az EU a jövőben a hasonlók ellen, és hogy lehetne visszavonni ezeket a támogatásokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/01/orban-miert-nevezte-fake-news-nak-hogy-a-veje-eu-s-tamogatasokhoz-jutott
|
2019-10-01 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Hadházy Ákos keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy újabb országgyűlési képviselővel kapcsolatban nyomoz az ügyészség, és ismertette Polt Péter ezzel kapcsolatos válaszát is. Nemrég arról érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy valóban zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint, amire az ügyészség annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”.
Ennek a választókörzetnek egyébként a fideszes Boldog István az egyéni képviselője, akinek nyáron azzal sikerült felhívnia magára a világ figyelmét, hogy be akarta tiltani a Budapest Pride-ot és bojkottot hirdetett a Coca-Cola ellen. Hadházy szerint az ügy az uniós támogatások elosztásával lehet kapcsolatban, amit csak akkor kaphattak meg a választókerület önkormányzatai, ha az előre kijelölt cégeket bízták meg a beruházások kivitelezésével.
Kedd délután Boldog István azzal reagált, hogy szerinte az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban. „Eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére” - tette hozzá.
|
Hadházy szerint egy újabb országgyűlési képviselő ellen nyomoz az ügyészség korrupció miatt
|
Hadházy Ákos keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy egy újabb országgyűlési képviselővel kapcsolatban nyomoz az ügyészség, és ismertette Polt Péter ezzel kapcsolatos válaszát is. Nemrég arról érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy valóban zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint, amire az ügyészség annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/01/hadhazy-szerint-egy-ujabb-orszaggyulesi-kepviselo-ellen-nyomoz-az-ugyeszseg-korrupcio-miatt
|
2019-10-01 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Tizennégy évvel később, immár bukott pártelnökként, hasonló vádakkal szembesül maga Strache is: egy névtelen feljelentés nyomán a párt belső vizsgálatot kezdeményezett, ugyanis
a gyanú szerint Strache magánkiadásait is a pártkasszából finanszírozta.
A Heute bulvárnapilap információi szerint a bécsi FPÖ Strache számára saját bankszámlát vezetett, amin havi tízezer euró állt a politikus rendelkezésére – alapvetően magánkiadásainak fedezésére. Noha a pénz elvileg nem erre szolgált volna, a gyanú szerint Strache a magánkiadásainak számláit is a párt ezen kontójának terhére írta.
A néppárti Sebastian Kurzhoz közelálló Österreich bulvárnapilap információi szerint többek között
a pénz Strache öltönyeire, valamint felesége, a hétvégi parlamenti választáson az FPÖ színeiben induló Philippa Strache ruháira ment el. De vélhetően a párt fizette Strachéék lakásának havi 3500 eurós lakbérét is.
Az Österreich úgy tudja: a Strachének havonta jutottatott tízezer eurón felül felesége további tizenegyezer eurót kapott a párttól – szintén alapvetően az életmódjának finanszírozására. Ő ezt tagadja, bár azt elismeri, hogy a pénz egy részét felvette – mind mondja, a párt állatjogi tanácsadójaként végzett munkájáért.
Egyszerre indított az FPÖ bécsi szervezete és a bécsi ügyészség is vizsgálatot az ügyben. Az FPÖ bécsi szervezete már megerősítette: valóban voltak szabálytalanságok a Strache számára nyitott bankszámla kezelésében. Az ügyészség hétfőn megkezdte a nyomozást Strache ellen, mellette még másik két gyanúsított van: egykori irodavezetője és egykori könyvelője.
Dominik Nepp – aki Strache után vette át a bécsi FPÖ vezetését – már a szeptember elejei kongresszuson, ahol Norbert Hofert választották a párt elnökévé, állítólag egy rendkívüli ülést hívott össze, ugyanis ő már akkor tudta: a bankszámlaügy bármikor kirobbanhat a kampányban. Nepp hétfőn megerősítette a sajtónak a belső vizsgálat tényét: hat évre visszamenőlegesen fogják megnézni a Strache-számla költéseit. Azt is közölte: amióta nem Strache a párelnök, bizonyosan semmiféle kiadását nem fedezte a párt.
Strache hétfő délután posztolt egy Nepp-pel közös fotót a Facebookra azzal a szöveggel, hogy nem osztják meg őket holmi pletykák és újságcikkek, és szerinte ez a választás előtti lejáratás ugyanannak a „hálózatnak” köszönhető, mint az Ibiza-videó.
Házkutatás és őrizetbe vétel Strache volt testőrénél
A Der Standard napilap információi szerint amúgy már 2015-ben értesülhetett az ügyészség a kifizetésekről, de mivel az akkori feljelentő pénzt kért volna a további információkért, egyelőre nem egészen érthető okokból az ügyészség ejtette az ügyet. Vélhetően Strache egykori testőre fordult már akkor is az ügyészséghez. A férfi egy 2014-es sérelme miatt évek óta gyűjtött adatokat Strache ellen.
Hétfő este aztán házkutatást tartottak nála, vélhetően a „gyűjteményét” akarta a bécsi rendőrség lefoglalni.
A volt testőr ugyanis többek között fotókat készített Strache pártkasszáról elszámolt magánkiadásairól. De szerepe lehetett az ibiziai videó elkészítésében és nyilvánosságra hozatalában is.
Utóbbival összefüggésben került sor az éjszakai házkutatásra, ami után – keddre virradó éjjel – a férfit őrizetbe is vették.
Az FPÖ reakciója eddig csupán annyi, hogy azonnali hatállyal kizárták a volt testőrt a pártból.
Ausztriában most vasárnap tartanak parlamenti választást, ahol biztosnak tűnik, hogy az ÖVP fog nyerni, csak az a kérdés, hogy kivel köt majd koalíciót. Az FPÖ nagyon szeretné folytatni az ibizai videóbotrány miatt félbeszakadt közös ÖVP-FPÖ kormányzást, a választókat pedig azzal riogatják, hogy mi lesz, ha Kurz majd mégis inkább a Zöldekkel lép koalícióra.
|
SZORUL A HUROK STRACHE KÖRÜL: MAGÁNCÉLOKRA HASZNÁLHATTA AZ FPÖ PÉNZÉT, TESTŐRÉT PEDIG AZ ESTE ŐRIZETBE VETTÉK
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20190924_szorul-a-hurok-strache-korul-magancelokra-hasznalta-az-fpo-em-testoret-pedig-az-este-letartoztattak
|
2019-09-24 02:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
|
Négy, a közbeszerzések szempontjából ismeretlen cég, a csarnótai ZIB Komplex Kft., a turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft., valamint a budapesti Valid Solution Kft. és a szintén fővárosi székhelyű Octopus Invest Szolgáltató Kft. építheti meg a tatabányai katolikus gimnáziumot nettó 5 milliárd 195 millió forintért – áll az uniós közbeszerzési értesítőben.
A nyerteseknek a volt tatabányai Bányakórház gimnáziummá történő átalakítása lesz a feladatuk, amely a főépület teljeskörű kivitelezését, valamint a tornacsarnok szerkezetkész megépítését jelenti.
Az intézményt működtető Székesfehérvári Egyházmegye nyílt pályázati felhívására négy ajánlat érkezett, ebből az eddig ismeretlen cégek közös ajánlatát fogadta el a kiíró. Pedig pályázott a Mészáros Lőrinc és gyerekei érdekeltségébe tartozó felcsúti Fejér-B.Á.L. Zrt. is, amely sorra nyeri a hasonló közbeszerzéseket.
Saját magukkal „versenyeztek” a cégek
Két nyertes, a Valid Solution Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Kft., tulajdonosi köre megegyezik: a 2009-ben és 2000-ben bejegyzett cégeket egyaránt a mogyoródi lakhelyű Németh Zsuzsa és a budapesti Németh János birtokolja.
A Valid Solution nevére rákeresve hamar kidobott egy találatot a rendszer: a cég a Solution Vagyonértékelő Konzorcium részeként három éve részt vett egy gyanús tenderen, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
A hvg.hu beszámolója a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki közbeszerzést víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására. A közbeszerzés eredményeképpen az NFP két szerződést kötött összesen 3,84 milliárd forint értékben.
A közbeszerzésen összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt. Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát tulajdonképpen testvércégek „versenyeztek” egymás ellen. Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa.
Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozott az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett – írta a portál.
A közbeszerzés nyertes ajánlattevői a következő cégek voltak:
Magyar Vagyonértékelő Konzorcium: ECOELINE Zrt., DÉLVÍZ Zrt.
BDL Környezetvédelmi, Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium: Valid Solution Kft., Professional Marketing Manager Kft., Economic Solutions Zrt.
A cégjegyzék adatai alapján akkor megállapították, hogy a Solution Vagyonértékelő Konzorcium minden tagjának ugyanaz a személy az ügyvezetője: Némethné Székely Zsuzsa (aki születési adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával – a szerk.), aki egyben tag is a nevezett gazdasági társaságokban.
Némethné Székely Zsuzsa ugyanakkor ügyvezetője és tagja is volt az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó Invest Vagyonértékelő Konzorciumot alkotó cégeknek is, sőt, egy vállalkozás kivételével megállapítható volt az is, hogy az érintett társaságok székhelye is megegyezik.
Vagyis az árverseny csak látszólagos volt, hiszen valójában egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással.
A 9 fős Valid Solution Kft.-nek egyébként az Opten Kft. adatai szerint évek óta pozitív a mérlege, és a szerényebb 2017-es év után, amikor az értékesítésük nettó árbevétele 71,2 millió forint volt, tavaly 906 millió forintra ugrott a forgalmuk.
A Valid Solution Kft. állami, önkormányzati és magánvagyonok értékelésével, teljes körű leltárkészítéssel, állapot- és állagértékeléssel, pótlási- és gördülő fejlesztési tervek, költséghatékonysági elemzések, valamint megvalósíthatósági tanulmányok, és különböző szakvélemények készítésével foglalkozik. Az elmúlt években több száz település állami, önkormányzati és vízműszolgáltatók tulajdonában lévő vonalas és pontszerű közműveit értékelték – áll a cég honlapján.
Németh Zsuzsa és Német János másik cége, a mindössze egy alkalmazottal bíró Octopus Invest már sokkal kevésbé tűnik jól jövedelmezőnek. Míg 2015-ben 676 millió forint volt a társaság éves nettó árbevétele, addig 2018-ban már csak 41 millió. A cég honlapja szerint az eddigi évek során építőipari munkálatokkal foglalkoztak, amelyek nagyban hozzájárultak a cég sikeres fejlődéséhez, de a vállalkozás ma már több lábon áll. Jelenleg generálkivitelezéssel, közlekedésfejlesztéssel, teljeskörű létesítmény-bontással, valamint tereprendezéssel foglalkoznak.
Egy tenderrel többet nyertek, mint tavaly egész évben összesen
A turai Rabel-Dekor Építőipari és Szolgáltató Kft. tulajdonosai és vezetői Rácz István és Rácz Tamás, akik 2006-ban családi vállalkozásként indították el a céget. A Rabel-Dekor referenciái között családi házak és irodák szerepelnek, valamint a turai óvoda is.
Az Opten Kft. szerint a 8 fős cégnek 2016-ban 106 millió, 2017-ben 98 millió, tavaly pedig már 220 millió forint volt az éves forgalma.
Ennél is jobban megy a szekér a csarnótai ZIB Komplex Kft.-nek, amely tavaly előtt 468, míg tavaly 510 millió forintos éves árbevételt produkált. A cég ügyvezetője Bábel Tibor (Dabas), ő azonban nem azonos azzal a Bábel Tiborral, aki annak idején ügyvezető volt egy, a dabasi önkormányzattal közös cégben.
Bár az 5 milliárdos tatabányai projektet elnyerő vállalkozások alapvetően sikeresnek mondhatók, ha összerakjuk a négy cég pénzügyi adatit, kiderül, hogy a tavalyi évben összesen nem bonyolítottak le akkora forgalmat, mint amekkora értékű munkát most elnyertek.
A nyertes cégek tavalyi összes árbevétele ugyanis 1,6 milliárd forint volt, míg a mostani beruházás összege nettó 5,2 milliárd.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tatabányai Bányakórház 2016-ban került a Székesfehérvári Egyházmegyéhez. (Forrás: Google maps)
|
Zűrős hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől
|
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/25/zuros-hatteru-cegek-vittek-el-egy-5-milliardos-iskolaepitesi-munkat-meszaros-lorincekelol/
|
2019-09-25 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Pomáz a Pilis kapuja – tartja a mondás. Az Észak-Pest megyei településen nincs túl sok látnivaló, ide nem érkeznek csőstül a turisták, mint a szomszédos Szentendrére. Ha mégis, akkor vagy kirándulni indulnak, vagy a Teleki-Wattay kastélyt keresik, ami néhány éve esett át teljes felújításon. Az 1773-ban, barokk stílusban épült kastélyban ma szálló és egy állami zeneiskola működik, illetve kedvelt és felkapott esküvői helyszín.
A Pomázi Zenekastély Nonprofit Kft. kezelésében álló épület ügyvezetője jelenleg Dikácz Péter, a cég 100 százalékos tulajdonosa pedig Pomáz város önkormányzata. A konyhát, ami az esküvőkhöz a cateringet biztosítja, a felújítás óta a Sapezok Kft. bérli: évente 7.560.000 forint bérleti díjat fizet a városnak, azaz havonta 630 ezer forintot.
Ez nem tűnik túl soknak a rendezvények számához viszonyítva, hozzátéve, hogy a Sapezok Kft. eredménykimutatásai szerint 2017-ben a nettó árbevételük 281,4 millió forint, 2018-ban pedig 302,4 millió forint volt. A jól prosperáló cég alapítói között van a már említett Dikácz Péter szentendrei vendéglátóipari szakember.
Dikácz 2015. április végén kivált a cégből, hogy új területen próbálja ki magát, és – már ugyanez év májusától – menedzselje a kastélyt. A cégben a helyére Dikácz Nikoletta került, aki Dikácz Péter gyerekeinek anyja.
A több vendéglátóipari egységet is üzemeltető cég jól járt a relatíve alacsony összegűnek mondható bérleti díjjal. Ráadásul a kastély, vagyis áttételesen Pomáz városa fizeti a kastély teljes rezsiköltségét, bár a 2019-es költségvetési tervezetben célul tűzték ki ennek csökkentését. Ez nem kevés pénz, az önkormányzat 2018-ban 11 millió forintot különített el erre.
“2019-as év legfontosabb feladata, pályázati forrásból a Kastély energetikai felújítása, korszerűsítése, a komfortfokozat növelése, melynek a megvalósulásával az Önkormányzat rezsitámogatása csökkenhet.” – írják.
A kastély 2019-es költségvetésének elfogadása során Szabóné dr. Bartholomaei Krisztina, a város jegyzője azt közölte a képviselő-testületi ülésen egy ellenzéki képviselő hozzászólására reagálva, hogy az ügyvezető nem tudja, mennyi a kastély rezsiköltsége, mert a számlák az Önkormányzat nevére érkeznek, és átvett pénzeszközként kerülnek továbbszámlázásra a kastély részére. Az almérők beszerelése pedig “újabb milliós költségekkel járna”. A bevételek tervezésénél pedig számolnak az önkormányzati támogatással, mint írják, a “közvetett közüzemi támogatás biztosított a 2019-es évre is.”
Azért egymilliót mégis sikerült a zeneiskolára költeni, a város ugyanis bruttó 1.086.236 forint értékben kamerázta be a helyet, ahelyett, hogy egy életre rendezte volna almérők segítségével a rezsiügyet.
2019. január 23-án, a testületi ülésen Hardi Péter, egykori LMP-s képviselő javasolta, hogy a Sapezok bérleti díját emeljék fel 5 millió forinttal, de ezt a képviselők 2 igen (Hardi Péter -LMP, Andrásné Murányi Borbála (Pomázi Lokálpatrióták – Együtt-PM – DK – MSZP) és 7 nem (Fidesz) arányban leszavazták.
Valamint 7 igen és 2 nem arányban elfogadták a Zenekastély NKft. 2019-es üzleti tervét, melyben előzetesen mindössze 367 ezer 600 Ft eredménnyel számolnak, 31.680.000 Ft bevétel mellett, melynek nagy részét minden bizonnyal a betervezett 18-25 esküvő adja. Mindez megfelel a fideszes polgármesternek Vicsi Lászlónak, aki elfogadta a Zenekastély 2019-re vonatkozó üzleti terveit.
Ennek fényében nehezen érthető, miért is éri meg az önkormányzatnak, hogy egy jól menő vállalkozást támogasson, miközben a város bevétele mindössze évi 367 ezer 600 forinttal nő.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a szerző felvétele
Frissítés 2019.10.01.
Cikkünk megjelenése után Fehér Zoltán, a Sapezok Kft. ügyvezetője levélben reagált az általunk leírtakra. Fehér állítása szerint Dikácz Péter ügyvezetősége alatt több mint 50%-kal emelte a bérleti díjat a családtagja cégének, Dikácz Nikoletta pedig a Sapezok Kft-ben valóban résztulajdonos, de semmilyen tisztséget nem tölt be a vállalkozásban, és ennek megfelelően semmilyen díjazásban nem részesül. Az ügyvezető azt is közölte az Átlátszóval, hogy a cég 2018-as 304 millió forintos bevételéből 27 millió származott a kastélyból, emiatt az éves bérleti díjuk 7,56 millió forint volt, amihez hozzá kell még számolni az általuk Pomáznak befizetett 538 ezer forint iparűzési adót is.
|
Családjának adja bérbe az önkormányzati cég ügyvezetője a pomázi kastély konyháját
|
Az üzlet akkor jó, ha nekünk fial. Jól látja ezt egy rutinos vendéglátós, aki remek szerződést kötött a pomázi önkormányzat tulajdonában álló céggel, majd átült a másik oldalra, és most ő a bérbeadó.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/30/csaladjanak-adja-berbe-az-okormanyzati-ceg-ugyvezetoje-a-pomazi-kastely-konyhajat/
|
2019-10-01 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Sikeres Dunakeszi” címmel készített egy 60 oldalas kiadványt a helyi, Fidesz-KDNP többségű önkormányzat, melyben az elmúlt öt év eredményeit kívánták bemutatni. A megyei Területi Választási Bizottság döntése szerint viszont a vaskos kiadvánnyal a városvezetés kampánytevékenységet folytatott, amivel jogszerűtlenül befolyásolta a választókat. S mivel az önkormányzatot nem először marasztalták el hasonló törvénysértés miatt, most viszonylag komoly pénzbüntetést is kiszabtak rá.
Minden dunakeszi háztartásba eljuttatta a fideszes többségű önkormányzat azt a színes, terjedelmes albumot, mely címe szerint az elmúlt öt évről szóló „polgármesteri beszámolót” tartalmazza. A 18 ezer példányban kinyomtatott kiadvány az önkormányzat honlapján online is elérhető, Dióssi Csaba polgármester pedig óriásplakátokon hívja fel rá a figyelmet.
Bár a kiadvány címe szerint az elmúlt öt évről szól, valójában a Fidesz-KDNP helyi jelöltjeinek kampányígéreteit is tartalmazza. Emiatt Gerner Péter, az ellenzék közös polgármesterjelöltje és Varga Zoltán Péter ellenzéki képviselőjelölt a Helyi Választási Bizottsághoz fordult, és kifogást nyújtott be. Szerintük ugyanis a fideszes városvezetés a kiadvánnyal közpénzen folytat kampányt a saját jelöltjei mellett.
Első körben azonban a Választási Bizottság elutasította a beadványt benyújtók kifogásait, mert a bizottság szerint az albumban nem szerepel a Fidesz-KDNP neve vagy logója, és a szövegben sincs szó arról, hogy a képeken szereplő fideszes politikusok indulnak a mostani választásokon. A „Jövő” címszó alatt bemutatott beruházásokról pedig már döntött a testület, sőt van, amelyiknek már meg is kezdődtek a munkálatai, tehát ezek sem csupán ígéretek a városvezetés részéről. Vagyis: nem kampányeszköz a kiadvány, abban ugyanis a testület és polgármester csupán „tájékoztatási kötelezettségének” tett eleget.
Nem így gondolta azonban a Pest Megyei Terület Választási Bizottság, mely a kifogást benyújtó Gerner Péternek és Varga Zoltán Péternek adott igazat. Például abban, hogy már a kiadvány bevezetőjében a Fidesz-KDNP jelöltjei mellett kampányol Dióssi Csaba polgármester és Erdész Zoltán alpolgármester, amikor a mostani „csapat” további támogatását kérik a lakosságtól. Még akkor is, ha magában a szövegben nem nevezik meg a most induló fideszes jelölteket.
Ugyanis más forrásokból is tájékozódnak a dunakesziek, akikre a választási kampány utcai plakátjain ugyanabban a pózban mosolyog Dióssi Csaba, mint a „tájékoztató” kiadványban. És a polgármester Facebook-oldalán is pontosan azok az ígéretek olvashatók, mint a postaládákba bedobott önkormányzati albumban.
A konkrét kampányígéretek között két új középiskola, egy szuperprodukciókkal kecsegtető, színházat, koncerttermet és iskolát magába foglaló „Művészetek Háza”, új kormányhivatal és a régóta ígért, de mindig halogatott vasútállomás-felújítás is szerepel. Ezekről a beruházásokról azonban csak mutatós látványterveket közöl az album, hiszen az új építményekből még az égvilágon semmi nem készült el. De látványterv mutatja a Gyártelepi vasútállomás előtt megújított, és a kiadvány szerint már „átadott” teret is: ez a beruházás ugyanis még csak most fog befejeződni, ezért arról fotó még nem készülhetett.
A városvezetés az M2-es autóút 2×2 sávosra bővítését és a Budapest–Vác között a jövőben üzembe helyezni kívánt emeletes vonatokat is Dunakeszi „sikerei” közé sorolta, bár ezek nem önkormányzati beruházások.
Úgy tűnik, kevésnek találták az elmúlt öt év eredményét a szerkesztők, így bekerült az albumba az a Fóti úti kerékpárút is, ami jóval korábban, még az előző ciklusban készült el. Az “új” kerékpárutat ábrázoló, közel 10 éves fotón ráadásul épp az ellenzéki polgármesterjelölt, Gerner Péter családtagjai láthatók, amint vidáman bicikliznek.
A Pest Megyei Területi Választási Bizottság csütörtökön kimondott határozata szerint a „Polgármesteri beszámoló – Sikeres Dunakeszi album 2014-2019 című városi kiadvány kampányeszköznek minősül, s alkalmas arra, hogy a választókat befolyásolja”. A Választási Bizottság döntésében hivatkozott a Kúria egy korábbi határozatára is, mely szerint „az önkormányzat – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok országgyűlési mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene.”
A Dunakeszi Önkormányzat azonban közpénzből finanszírozott és nagy számban terjesztett kiadványával kampánytevékenységet végzett egy párt jelöltjei mellett. S mivel a Választási Bizottság már nem első alkalommal hozott hasonló okból elmarasztaló határozatot, a jogsértés súlyára való tekintettel most 500 ezer forint bírság megfizetésére kötelezte az önkormányzatot. A döntés ellen a dunakeszi városvezetés a bírósághoz fordulhat.
|
Megsértette a választási törvényt Dunakeszi fideszes önkormányzata
|
„Sikeres Dunakeszi” címmel készített egy 60 oldalas kiadványt a helyi, Fidesz-KDNP többségű önkormányzat, melyben az elmúlt öt év eredményeit kívánták bemutatni. A megyei Területi Választási Bizottság döntése szerint viszont a vaskos kiadvánnyal a városvezetés kampánytevékenységet folytatott, amivel jogszerűtlenül befolyásolta a választókat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/09/30/megsertette-a-valasztasi-torvenyt-dunakeszi-fideszes-onkormanyzata/
|
2019-09-30 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Itt volt a csatorna, de ne keresse, betemették, pontosabban levitték a föld alá, most ott folyik a termálvíz. Azelőtt erre gőzölgött télen a termálvíz, a szaga pedig bejárta az egész környéket” – mondta egy kerékpározó nő, amikor Hódmezővásárhelyen a strand közelében a Hódtó-Kis-tiszai-csatornát kerestem.
Valóban a föld alá került, de a kerítés és futópálya közötti csatornafedelek környékén most is érezhető a jellegzetes kénes termálvíz-szag. A csatornát azért próbáltam megtalálni, mert egy, az Átlátszónak eljuttatott több oldalas szakértői anyag szerint mérgező vizet vezet a Tiszába.
A birtokunkba került iratok szerint 2018-ban a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1,7 millió forint vízszennyezési bírságot szabott ki a hódmezővásárhelyi uszodára, és szennyezés-csökkentési ütemterv elkészítését írta elő a strandot üzemeltető Hód-Fürdő Kft. számára.
A katasztrófavédelem határozata szerint az önkormányzati tulajdonban álló fürdő 2017-ben naponta összesen átlagosan 1471 köbméter használt termálvizet bocsátott ki a Hódtó-Kistiszai-csatornába, amelybe ezzel a szennyvízzel ammónium, szulfid, fenol és bárium is határértéken felüli mennyiségben jutott – vagyis környezetszennyezés történt.
A fürdő 2019. január elején fellebbezést nyújtott be, és ennek nyomán a katasztrófavédelem az 1,7 milliós bírságot 970 ezer forintra mérsékelte. A hatóság ugyanis elfogadta azt az érvelést, hogy a 2017-ben 464 millió forint veszteséget termelő strand nehéz anyagi helyzetbe kerülne a közel 2 milliós bírság kifizetésével.
Névtelenséget kérő helyi forrásunk szerint a vízszennyezés a fürdő egyik önellenőrzési pontján jelenik meg, de valójában nem a strandról jön. Szerinte Hódmezővásárhelyen a távfűtésből származó és vissza nem sajtolt termálvízből évente 1 millió köbméter kerül a Hódtó-Kis-tiszai-csatornába. Ez egy kamerás csatornavizsgálat után derült ki, ahol a felvételen jól látszik, hogy a szennyező víz a strand mérési pontja előtt le bevezetve, továbbá vízminta-adatokkal is bizonyítható.
Szakértő segítőnk azt is megjegyezte, hogy a távfűtést koordináló HVSZ ZRt. által elvileg kötelezően átadott gyógyvíz jelentős része valójában be sem kerül a gyógymedencékbe, pedig erre hatósági határozat kötelezi mindkét felet.
A fürdő által a katasztrófavédelem utasítására készült szennyezés-csökkentési terv szerint a kültéri gyógymedencében alig van gyógyvíz. Oda ugyanis a B-107 kút vize kerül, pedig ennek a kútnak a vize „csak” szimpla termálvíz. Az energetikai célra felhasznált gyógyvíz túlnyomó része pedig közvetlenül, hulladékvízként kerül be az élővízfolyásba.
Miután a katasztrófavédelem a sarkára állt, és 2018-tól keményen foglalkozni kezdett a fürdővel, kiderült, hogy a szennyező víz a fürdő kerítésen túlról, a geotermikus fűtési rendszerből közvetlenül jut a csatornába – majd, mivel így átfolyik a fürdő önellenőrzési pontján, úgy tűnhet, a fürdő a ludas a vízszennyezésben.
Pedig nem, de valószínűleg a rendszer a kialakításának kezdete óta így működik. Az Átlátszónak névtelenül nyilatkozó szakértő azt is feltételezi, hogy évek óta szennyezik így a vizet a Mátyás utcai (B-1077) számú kútból, csak eddig ez valamiért nem tűnt fel senkinek.
A szakértő azt is mondta, hogy a HVSZ ZRt.-nek ugyan van engedélye lefűtött vizet a csatornába engedni, de a környzetvédelmi határértékeket be kell tartania.
Márpedig a mérési pontokon jelentkező vízből megállapították, hogy a szennyező kút vize kezdetek óta tele van rákkeltő fenollal. A katasztrófavédelem mérése a három mintavételi helyen 0,3-1,36 közötti mikrogramm/liter fenolt mutatott ki, miközben az anyag határértéke 0,1 mikrogramm/liter.
A szénhidrogén pedig legalább 2000 méter mélyről származik, máshonnan nem jöhet. Forrásunk szerint – annak ellenére, hogy a HVSZ ZRt.-től kérés ellenére sem kaptak hivatalos jegyzőkönyvet még a szakértők sem – kizárt, hogy a termálkúton kívülről érkezzen ennyi szennyezőanyag.
A fürdő által a katasztrófavédelem utasítására készült szennyezés-csökkentési terv szerint az élővízszennyezés megszüntetéséhez a HÓD-FÜRDŐ Kft.-nek, a HVSZ Kft.-nek, és közös tulajdonosuknak, a hódmezővásárhelyi önkormányzatnak együtt kell működnie. A dokumentum szerint a probléma megoldásához az alábbi dolgok szükségesek:
a gyógymedencék gyógyvíz-ellátásának korszerűsítése
a szűrő-öblítő vizek előtisztítása
a hőhasznosítás mértékének emelése
az önellenőrzési ponton végzett tevékenység módosítása
a B-1077 kút vizének előtisztítása
„Az előzőekben bemutatott fejlesztési programok a fürdővendégek egészségvédelme, a működés hatékonyabbá tétele, valamint környezetvédelmi szempontból egyaránt fontosak.” – fogalmaz a 2019. június végén készült szennyezés-csökkentési terv.
Még egy érdekes dokumentum jutott el az Átlászóhoz: egy 2015-ös önellenőrzési terv a strandtól, amiben az akkor felkért csongrádi mérnöki iroda kijelenti, hogy a korábban említett geotermikus fűtési rendszerből a víz a fürdő hőcserélőjébe kerül, onnan jut a medencékbe- ezért minden felszíni vízszennyezés a fürdőt terheli. Csakhogy az idén a strand megbízásából végzett kameravizsgálat szerint a fűtési rendszerből be sem jut a víz a fürdő medencéibe.
Ráadásul forrásunk szerint a fürdő 1 GJ energiára vetítve körülbelül 4102 forint+áfát, azaz a négyszeresét fizeti ki a HVSZ ZRt. részére, mintha a fürdő a gyógymedencék elfolyó vizéből állítana elő hőszivattyúval hőenergiát. A fürdő beszámolója szerint a termálvízért 2018-ban 72,5 milliót fizettek a másik önkormányzati cégnek, a HVSZ ZRt.-nek.
A HVSZ ZRt. azt írta az Átlátszónak, „tárasaságunk a kiépített rendszerét vízjogi üzemeltetési engedélyekben rögzített feltételeknek megfelelően biztosítja. A társaság tulajdonában és üzemeltetésében lévő 1985. évben kialakított és üzembe állított B-1077 termálkút a vásárhelyi geotermikus rendszer része. A tárgyi termál kút hatályos hatósági vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik és a társaság a kutat az engedélyi előírások szerint üzemelteti. Társaságunk a hatóság részére minden évben megküldi a szükséges vizsgálati ütemtervet, és az annak alapján, külső akkreditált laboratóriummal elvégeztetett laborvizsgálati eredményeket. A B-1077 kút vízének befogadója a vízügyi hatóság által engedélyezett és jóváhagyott Hódtó-Kis-Tiszai főcsatorna városi szakasza.”
Arra a kérdésre, hogy szerintük a kút szennyezi-e közvetlenül a csatornát, nem válaszoltak.
|
Tisztítatlan termálvizet enged a távhőcég az élővizekbe Hódmezővásárhelyen
|
2018-ban a katasztrófavédelem megbüntette és szennyezéscsökkentésre kötelezte a hódmezővásárhelyi strandot, mert többféle káros anyagot tartalmazó szennyvizet engedett a Hódtó-Kis-tiszai csatornába. Az Átlátszó birtokába került dokumentumok szerint azonban a valódi szennyező a helyi távhőcég, ami tisztítatlanul engedi a fürdő melletti élővízbe a termálvizet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/01/tisztitatlan-termalvizet-enged-a-tavhoceg-az-elovizekbe-hodmezovasarhelyen/
|
2019-10-01 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta.
Többször foglalkoztunk már a szombathelyi Savaria Mozi büféjének ügyével. A mozit 15 évvel ezelőtt az akkori szocialista városvezetés újította fel, és ezzel együtt írta ki a büfé és kávézó üzemeltetési pályázatát, amit a Café 5 Kft. nyert el akkor 10 évre. Közben változott a városvezetés, és a Fidesz került hatalomra, a cég fideszes tulajdonosa pedig el tudta érni azt, hogy újabb pályázat kiírása nélkül továbbra is ő üzemeltesse a mozi büféjét.
Tíz évre pályáztak, mégis 15 éve üzemelteti egy Fidesz-közeli cég a szombathelyi mozi büféjét
Potom pénzt, havi alig netto 370 ezer forintot fizet a bérlő a városi ingatlanért. A cég ugyan veszteséges és adóvégrehajtás alatt áll, de az egyik tulajdonosa lelkes Fidesz-drukker. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A jogi kiskapukat kihasználva kétszer 1 évre, és egyszer 3 évre hosszabbították meg a cég bérleti szerződését. Elsőre persze könnyen legyinthetne mindenki, hogy miért is érdekes egy büfé, és mi benne a biznisz.
A Savaria Mozi ugyan art mozi besorolású, de így is a plázamozikhoz közelítő nézőszámokat produkál. Tavaly 80 ezer jegyet adtak el, amit ha beszorzunk a büfében kapható popcorn 1000 vagy a kólás menü 1500 forintos árával, már nem is olyan rossz biznisz. Ehhez aztán hozzájön a reggeltől estig nyitvatartó kávézó forgalma, na meg azoknak a hétvégi buliknak a bevétele, amihez sokáig a szintén fideszes intézményvezető asszisztált.
A mozi ugyanis az Agora kulturális központ alá tartozik, a Café 5 Kft., tulajdonosa, Hetényi Norbert pedig – aki egyébként el van tiltva a cégvezetéstől, annyi vállalkozás fuccsolt be alatta – olyan szerződést kötött az intézménnyel, hogy alkalmanként 30 ezer forintért bérelte ki a mozi auláját, miközben a mozinak emiatt előadásokat kellett elhasztania. Márpedig ez több százezer forint kiesést okozott a közintézménynek alkalmanként.
A Café viszont nem járt rosszul. Az aulába a hivatalos adatok szerint 300 ember fér be. A koncertjegyeket pedig 1000-1500 forintért szokták értékesíteni, és akkor még a fogyasztásról nem is beszéltünk. Előfordult olyan eset is, hogy koncertlátogatók beszámolója szerint nagyon szűknek érezték az aulát, arra gyanakodva, hogy a megengedettnél nagyobb létszámú közönséget fogadtak be.
Többről van tehát itt szó, mint popcornról és kóláról.
Ez bizonyítja az is, hogy júniusban a közgyűlési anyagban maga az Agora igazgatója, Parais István egy szakmai beszámolóban azt fogalmazta meg, hogy meg kell vizsgálni nem csak a büfé, hanem a mozi egészének bérbeadási lehetőségét. Ezzel pedig ráerősített arra a városi pletykára, miszerint Hetényiék foga egy ideje az egész mozira fáj.
Eközben 15 éve nem sikerült semmit fejleszteni a mozin, mivel a legnagyobb bevételt hozó rágcsák haszna a külsős vállalkozónál landolnak, ő pedig mindössze 366.800,- Ft/hó + ÁFA összeget fizet bérleti díjként.
A közgyűlési előterjesztésben egészen pontosan ez szerepelt: “…a bérleti jogviszony lejártával mérlegelhető az a kérdés, hogy továbbra is „csak” a kávézó, mint bérleményre vonatkozó hasznosításról döntsön a Közgyűlés, vagy vizsgálja meg az egész komplexum, mozi és vendéglátó funkció együttes hasznosítását. Ez igazgató úr felvetése szerint akár önálló cég létrehozásának keretében is működhet, de piaci hasznosítás szempontjából inkább az egész komplexum bérbe- és üzemeltetésbe adásának lehet létjogosultsága.”
Időközben azonban a közgyűlésben kisebbségbe került a Fidesz. A kormánypárt pedig azt a taktikát választotta, hogy előkészítetlenségre hivatkozva leveteti a napirendről a mozi ügyét, hogy azt majd csak az októberi választás után alakuló közgyűlés tárgyalja.
Nem jött be a trükk: az ellenzéki többség leszavazta a Fidesz javaslatát, és abban állapodtak meg, hogy a szeptemberi közgyűlésre előkészítik a pályázati anyagot, azt megtárgyalják, jóváhagyják, majd kiírják a pályázatot, a döntést pedig már az új közgyűlésre bízzák.
Szeptember 26-ra hívta össze Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) polgármester a közgyűlést. A meghívóból azonban valahogy kimaradt a mozi napirendi pontja, pedig júniusban határozat született arra, hogy a testület szeptemberben tárgyalja a pályázatot. A napirend felelőse Puskás mellett Illés Károly (Fidesz-KDNP) alpolgármester volt.
Bár megpróbálták elsunnyogni a mozi ügyét, mégsem sikerült. Az ellenzék a közgyűlés alatt vetette fel a napirendi pontot.
Végül pedig az a döntés született, hogy kiírják a pályázatot, a győztes pedig az lesz, aki a legkedvezőbb feltételekkel üzemeltetné a büfét, vagyis a legtöbb bérleti díjat fizeti majd Szombathelynek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a szerző felvétele
|
A szombathelyi fideszes városvezetés el akarta sunnyogni a mozi büféjének bérbeadási pályázatát
|
Utolsó kétségbeesett próbálkozás volt ez arra, hogy továbbra is a fideszes haver üzemeltethesse a kávézót, de az ellenzék megakadályozta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/01/a-szombathelyi-fideszes-varosvezetes-el-akarta-sunnyogni-a-mozi-bufejenek-berbeadasi-palyazatat/
|
2019-10-01 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében, vagyis a fideszes Boldog István körzetében – adta hírül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki Csányi Tamás jobbikos képviselővel együtt tartott kedden sajtótájékoztatót.
Boldog István – akinek neve a Coca-Cola-botrányból lehet ismerős, a fideszes politikus bojkottálta az üdítőital márkát, mert azt melegekkel reklámozzák – hivatalosan még nem gyanúsított, hiszen ehhez fel kellene függeszteni a mentelmi jogát, de Hadházy Ákos informátorai szerint egyértelműen róla van szó: lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), aki hajlandó az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat.
Boldog István: Több Romantikus Erőszakot, kevesebb Pride-ot! | Magyar Hang
Tegyenek meg mindent, hogy a Pride felvonulást ne lehessen nyilvánosan megtartani - követelte csütörtökön a Parlamentben a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Boldog István. A felszólalásban, amit a 444 vett észre, a politikus arról beszélt, szerinte hogyan lehetne „gyermekeinket a szexuális és egyéb aberráltságoktól" megvédeni.
A képviselő megkérdezte a Központi Nyomozó Főügyészséget, van-e olyan eljárás, amely a választókerület érinti, korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel és országgyűlési képviselő is érintett. Meglepő módon Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt, és szűkszavúan, de elismerte, hogy a megadott adatok alapján „jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy”.
Más forrásból Hadházy Ákos úgy tudja, hogy Boldog István még 2017-ben rendelte magához Kétpóra – ennek a községnek volt korábban polgármestere – a településvezetőket, és adta ki az utasítást nekik. Volt, aki húzódozott, mire a képviselő utasítást adott a lejáratására. A képviselő szerint ez a módszer különösen figyelemre méltó most, nem sokkal az önkormányzati választások előtt: jól mutatja, hogy a Fidesz hogyan zsarolja a kistelepülések polgármestereit.
„Bár örülök, hogy egyáltalán elindult egy ilyen eljárás, nincsenek jó tapasztalataim az ügyészség nyomozásaival kapcsolatban: húzzák-halasztják, ameddig csak lehet, néha pedig egészen képtelen indoklásokkal zárnak le egyértelmű bűnügyeket” – mondta Hadházy Ákos, aki szerint ezért kellene Magyarországnak is csatlakoznia az Európai Ügyészséghez.
A nyilvánosan elérhető adatok is megerősítik, hogy a 4. választókerület TOP-os közbeszerzéseivel több probléma is akad. Tucatnyi közbeszerzést nyert például a jászkiséri székhelyű Profiter Machine Kft., amely 2017 májusig teljesen más néven, Székesfehérvárron és elektronikai profillel működött. 2016-ban még alig több, mint 6 millió forint bevétele volt. 2017-ben aztán megvette egy Farkas Tünde nevű jászberényi nő (jelenleg már a testvére a tulajdonos), aki átnevezte, mire a bevétel 2018-ban már 343 millió forint lett.
A Profiter Machine Kft. – egyetlen kivétellel – minden, közbeszerzésen elnyert munkáját a 4. számú választókerülethez tartozó településeken, főleg Kétpón, Mezőtúron és Kunszentmártonban végezhette. Farkas Tündének volt korábban egy másik, ma már törölt cége, amelynek székhelye véletlenül éppen az alig több mint 600 lelkes Kétpón volt. Nehezen elképzelhető tehát, hogy nem ismerik egymást Boldog képviselő úrral.
Az általában nyilvános felhívás közzétételen nélkül, meghívásos rendszerben lebonyolított közbeszerzéseken többször is a Profiter Machine Kft. „vetélytársa” volt a szolnoki székhelyű Akviron Kft., amely maga is elnyert több TOP-os közbeszerzést, főleg Mezőtúron. Ez a cég mérnöki tanácsadóként 2017 előtt is működött, de a TOP-pályázatokon már kivitelezésekért indult. A bevétele korábban kicsivel százmillió forint felett volt, tavaly viszont hirtelen 483 millióra ugrott.
„Nagyon várom, hogy Boldog István magyarázatot adjon azokra a kérdésekre, amelyek itt felmerülnek” – mondta Hadházy Ákos, aki tisztában van vele, hogy jogi lépésekkel fogják fenyegetni. Arra kérte Boldog Istvánt, hogy a feljelentés mellé polgári pert is indítson ellene, hiszen magánvádas ügyekben nem függesztik fel a képviselők mentelmi jogát. Egy polgári perben viszont lenne rá lehetőség, hogy mihamarabb minél több kiderüljön a történtekről.
|
Zsarolási ügyben lehet érintett a kólabojkottal elhíresült fideszes politikus
|
Korrupciós bűncselekmények gyanúja miatt folytat eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerületében, vagyis a fideszes Boldog István körzetében – adta hírül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki Csányi Tamás jobbikos képviselővel együtt tartott kedden sajtótájékoztatót.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/10/01/zsarolasi-ugyben-lehet-erintett-a-kolabojkottal-elhiresult-fideszes-politikus/
|
2019-10-01 16:09:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
országjárás;aranyvonat;Horthy-korszak;Szent Jobb;
2019-09-30 19:00:00
Hallgatnak a százmilliókból újjáépített Aranyvonat küldetéséről
Legalább 330 millió forintból építik újra az egykor a Szent Jobbot szállító vasúti díszkocsit, de arról senki nem beszél, miként használnák fel. Az újabb országjárásra vonatkozó kérdéseket süket csend fogadta.
A nyárvégi hőhullámokban fulladozva kevesen figyelhettek fel a Közbeszerzési Értesítőben, augusztus 30-án közölt bejelentésre, mely szerint második üteméhez ért az „Aranyvonat” vasúti díszkocsi felújítása.
A megbízást a Magyar Nemzeti Múzeum megbízásából a 251,9 millió forintért vállalta a Dunakeszi Járműjavító Kft.. Mint az Átlátszó cikke emlékeztet rá, ez a cég már az első, 2016-ban megkezdett felújítási ütemben is részt vett, és – akkor párban a MÁV Nosztalgia Kft.-vel – 78,7 millió forintot kértek a munkáért.
vagy akár ennél többe is, hiszen egy augusztus 23-i kormányhatározat 70 milliós forrást biztosított a „Szent Jobb ereklyeszállító díszkocsi” befejezésére (az nem egyértelmű, hogy ez plusz összegnek számít a közbeszerzési dokumentumokban szereplő tételekhez képest.)
Gyanúsan sok az egybeesés
Az „Aranyvonat első útja egybeesett az első, Budapesten megtartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal. Talán több mint érdekes egybeesés, hogy az újjáépített vasúti kocsit 2020-ban adhatják át, éppen a második, Budapesten megrendezett (szám szerint 52.) Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus indulása előtt. A közbeszerzési dokumentumban és a kormányhatározatban ráadásul következetesen ereklyetartó díszkocsiként emlegetik a járművet; a kocsi leírásából az is kiderül, hogy átépítése után 120 kilométer/ órás maximális sebességgel, normál vasúti síntávon futhatna, és ellátják korszerű légkondicionálással is.
A párhuzamok láttán felmerült bennünk, hogy jövőre újra országjáró körútra vinnék a Szent Jobbot, összekapcsolva az eucharisztikus rendezvénnyel. Kerek évforduló ugyan nem várható, nincsenek erről szóló nagy bejelentések sem, de ismerve a NER Horthy-kor iránti nosztalgiáját és erős szimbólumokra épített politikai kommunikációját, az ötletnek lehet realitása.
A koronaőrök nem adják fel
Várja és támogatja a Szent Jobb újbóli útra kelését Woth Imre, Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének elnöke is; hiszen ők voltak azok, akik hét-nyolc éve óta lobbiznak az „Aranyvonat újjáépítéséért”, és szívós, munkával, három MÁV-vezetést is „elfogyasztva” végül elérték céljukat.
„Megszoktuk már a várakozást, 22 évbe telt, hogy az egyesületet be tudjuk jegyezni” - mondta lapunknak bizakodva Woth. Az egyesület fő célja mindenesetre az, hogy „Aranyvonat” újra közönség elé állhasson, az őrség tagjai pedig felölthessék díszegyenruhájukat és újra ott lehessenek a díszes vasúti kocsin - ezzel beteljesítve elődeik kívánságát.
Egyszer kérhetnek is valamit
Wothék elhivatottsága tehát egyértelmű. Az ügyben megkeresett állami és egyházi intézmények azonban igencsak furcsán
A Szent István Bazilika plébániája például nem válaszolt levelünkre, de névtelenséget kérő egyházi forrástól úgy értesültünk, hogy a Esztergom-Budapesti Főegyházmegyénél tudnak ilyen törekvésről, és szeretnék minél távolabb tartani magukat tőle – mivel a királyi ereklye helye álláspontjuk szerint a Bazilika nemrég felújított kápolnájában van, nem pedig a síneken.
A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) titkársága egyértelműen jelezte, hogy nincs közük az ereklyeszállító kocsihoz, a világ katolikusait összehívó NEK nem politikai rendezvény, és semmiféle politikai üzenete nincs.
A határozott elutasítás mögött azonban az aggodalmat is érzékeltük: nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, a Kongresszusnál inkább csak remélik, hogy nem lesz dolguk a nevével is rossz emlékeket ébresztő „Aranyvonattal”. Egyelőre nem kaptak az ereklyeszállítással, a programok összekötésével kapcsolatos kormányzati megkeresést, ez azonban akár változhat. Mint a 24.hu rámutatott,
Azt is érdemes észben tartani, hogy NEK egyik fő helyszíne a Kőbánya-felső vasúti csomópont mellett álló Hungexpó lesz.
Mintha meg sem hallották volna
A legfurcsább reakció a kormányzati oldalról érkezett. Levelet írtunk a felújítást és átalakítást megrendelő Nemzeti Múzeumnak, ahol jelezték, hogy kérdéseinkkel az Emberi Erőforrások Minisztériuma foglalkozik majd. A minisztérium által jóváhagyott, napokkal később küldött válasz viszont csak arra tért ki, hogy „ A rekonstruált díszvagon bemutatására várhatóan 2020 első felében kerül majd sor, ezt követően a nagyközönség is megtekintheti.”
Mintha nem is kérdeztünk volna rá az esetleges Szent Jobb országjáró körútra, vagy hogy milyen körülmények között mutatják be a díszkocsit. Újabb levelet írtunk, ezúttal már egyenesen az EMMI sajtóosztályának, amelyben megkérdeztük:
Erre a minisztérium már nem reagált. A Miniszterelnökséggel is próbálkoztunk, de ők nem is fáradtak a válaszadással.
A hallgatás, mint taktika
Tényszerűen tehát senki sem tagadta, hogy 2020-ban újabb országos útra indíthatják a királyi ereklyét. Az ijedt vagy gyanakvó hallgatás, a nem hivatalosan megfogalmazott aggodalmak arra utalnak, hogy ezt nem is merné senki megtenni. Hiszen jöhet még ilyen kérés felülről: talán a NER csúcsvezetése mégis csak jó ötletnek tarthatja a vonat elindítását. Akkor, amikor az egyházügyi államtitkár 600 gyereket imádkoztat a Parlamentben a nemzet vezetőinek üdvéért, a kormányzati és vallási vezetők szinte kézen fogva járnak, Kövér László házelnök szerint pedig lelkészi felelősség, hogy a hívek jó irányba szavazzanak, ezt a lehetőséget már nem lehet, vagy inkább nem ajánlott kizárni.
Cikkem zárszavaként megjegyezném: a Népszava csak a párhuzamokra figyelt fel. Ötletet semmiképp nem szeretnénk adni a döntéshozóknak egy várhatóan több milliárd forintot felemésztő, politikát és vallást szervesen összekapcsoló rendezvény megtartásához.
|
Hallgatnak a százmilliókból újjáépített Aranyvonat küldetéséről
|
Legalább 330 millió forintból építik újra az egykor a Szent Jobbot szállító vasúti díszkocsit, de arról senki nem beszél, miként használnák fel. Az újabb országjárásra vonatkozó kérdéseket süket csend fogadta.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3051916_hallgatnak-a-szazmilliokbol-ujjaepitett-aranyvonat-kuldeteserol
|
2019-09-30 21:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Januárban kezdődik Simonka György fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken, ahol a vádlottak padjára kell ülnie a politikus feleségének és unokahúgának is – tudta meg a 24.hu.
A politikus az ügy harmadrendű vádlottja, míg a feleségének, Simonkáné Gábor Mariannának ötödrendű, az unokahúgának, Tóth Renátának pedig hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelnie a bíróságon. Ők több olyan gazdasági társaságban is tulajdonosok vagy tisztségviselők voltak, amelyek az ügyészség szerint részét képezték annak a céghálónak, aminek segítségével Simonkáék végrehajtották a költségvetési csalásokat. Simonka felesége cégvezető is volt abban a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben, amelynek tevékenysége a politikus és 32 társa elleni vádemelés középpontjában áll.
Lapunk megbízható forrásból származó értesülései szerint az ügyészség látókörébe került Simonka György 77 éves édesanyja is, aki szintén több gyanús tevékenységű társaságban volt tulajdonos. Az is előfordult, hogy – egy vélhetően valótlan céges kölcsönügyletből fakadóan – a személyes bankszámlájára érkezett nagy összegű, majdnem 30 millió forintos utalás egy külföldi társaságtól. Ennek ellenére információnk szerint az asszony ellen nem emeltek vádat, mert az ügyészség úgy ítélte meg, hogy nem vett részt a bűnszervezet működtetésében.
A Központi Nyomozó Főügyészség augusztusban közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. A politikus társainak nevét és az egyéb vádpontokat azonban nem tudatták. Az viszont azóta a Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A kormánypárti képviselő ellen több súlyos vádat fogalmazott meg az ügyészség, amely egyértelműen Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának. A politikus csaknem az összes vádpontban érintett, így felelnie kell:
üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás,
kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés,
vesztegetés elfogadása,
továbbá hamis magánokirat felhasználása miatt is.
Simonka könnyen irányítható embereket keresett
Információink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonka – mivel tudott arról, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti rendszer EU-s és hazai költségvetési forrásból jelentős támogatásokhoz juthat – elhatározta, hogy közeli családtagjai és bizalmasai részvételével olyan céghálót épít fel, amellyel megszerzik a vissza nem térítendő támogatásokat, hogy azok jelentős részét saját hasznukra fordítsák.
A vád szerint Simonka kialakította az általa elképzelt céghálót, bizalmi embereinek körét, és rábírta őket, hogy irányítása alatt az általa meghatározott bűncselekményeket elkövessék. A cégháló két zászlóshajója a Magyar Termés TÉSZ KFt. és a Paprikakert TÉSZ Kft. volt, így a mára felszámolás alatt álló két társaság tevékenysége képezi a vád törzsét.
A politikus ügyelt arra, hogy költségvetési csalások elkövetéséhez használt társaságok cégjogi szempontból ne legyenek közvetlenül hozzá köthetők. Mindazonáltal az ügyészség szerint e cégek tulajdonosi, ügyvezetői és tagi szerkezetét Simonka úgy határozta meg, hogy a cégvezetők könnyen irányítható, befolyásolható családtagok, valamint olyan munkatársak legyenek, akik hosszabb ideje alá-fölérendeltségi viszonyban álltak vele. Így a politikus irányító szerepét annak ellenére sem kérdőjelezték meg, hogy nem adhatott volna nekik utasításokat, azok végrehajtását pedig jogszerű eszközökkel nem kényszeríthette volna ki.
Mint említettük, Simonka a harmadrendű vádlott, a sorban a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, őket egy időre előzetes letartóztatásba is helyezték. Ugyanakkor az ügyészség szerint mindketten Simonkának lekötelezett, régóta neki dolgozó, vele együttműködő emberek voltak. A vádhatóság információnk szerint azt is megállapította, hogy
a jogi szempontból különálló társaságok valójában egyetlen, szigorú hierarchia alapján működő, Simonka által irányított gazdasági egységként működtek, amelyben a fideszes képviselő vezető szerepe mindenki számára egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen volt.
Ráadásul a bizalmasok segítségével szőtt céghálóban szereplő társaságokat sajátjának tekintette a kormánypárti politikus, erről nem rég el is szólta magát.
Mindenről tudott a fideszes képviselő, de a pénzátvételt kerülte
Információink szerint a vád kitér arra is, hogy Simonka határozta meg a Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. stratégiáját, például hogy az egyes beruházásokat melyik cég valósítsa meg, és hogy a túlárazások leplezése érdekében milyen beszerzési láncolatot alakítsanak ki. Azt is ő kötötte ki, hogy a felülárazott vállalkozói díj mekkora részét – építési beruházások esetén például 45 százalékot – szolgáltassanak vissza készpénzben.
A visszajuttatott összegeken túl Simonka a családtagjai és bizalmasai ügyvezetése alatt álló cégeknek utalt pénzek fölött is rendelkezett. Magyarán a vád szerint semmilyen pénzmozgás vagy ügylet nem jöhetett létre a tudta és beleegyezése nélkül.
Ráadásul a vádhatóság szerint az említett két TÉSZ csak eszköz volt a bűnszervezet tagjainak saját vagyonuk jogellenes gyarapítására. Számos ingatlanvásárlásra és beruházásra nem volt szükség, csak azt a célt szolgálták, hogy az ingatlanok értékének túlszámlázásával, illetve túlárazott építési beruházások végrehajtásával, vagy eszközbeszerzéssel vissza nem térítendő támogatásokat lehessen szerezni. Ezért aztán Simonkáék olyan beruházásokat kerestek, amelyeket azok bekerülési értékéhez képest fél áron meg lehet valósítani. Az eszközbeszerzések esetén pedig nem új, hanem használt, sőt esetenként működésképtelen gépeket vásároltak.
Az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott és irányított szervezetben a tagok pozícióját a képviselőhöz fűződő személyes kapcsolatuk határozta meg, és a politikus törekedett arra, hogy – a hozzá közel állókon kívül – a szervezet tagjai ne legyenek tisztában a többiek által megvalósított cselekmények részleteivel, a realizált és Simonka rendelkezése alatt álló haszon tényleges mértékével és sorsával.
A politikus egyébként igyekezett körültekintő lenni, az egyeztetéseket személyesen, a lehető legszűkebb körben tartotta meg, ezek résztvevőit pedig az ügyészség szerint arra utasította, hogy a megbeszélésekre telefont ne vigyenek. Előírta azt is, hogy a dokumentumokat kizárólag pendrive-ra mentsék, érzékeny, bűncselekményre utaló adatokat pedig se emailben, se telefonon ne közöljenek egymással. Azt is elvárta, hogy a feltétlenül szükséges kommunikációt mobilhívások helyett a Signal nevű, elvben nem lehallgatható alkalmazáson keresztül intézzék a szervezet tagjai.
Az ügyészség információnk szerint arra jutott, hogy Simonka a visszaosztások alkalmával kerülte a közvetlen pénzátvételt, a vállalkozók a pénzt többnyire a feleségének vagy más bizalmi poszton dolgozó alkalmazottnak adták át.
Az ügyészség szerint a Simonka György által irányított szervezet tagjai a Magyar Termés TÉSZ Kft. beruházásaival 447 millió forint, a Paprikakert TÉSZ Kft.-t érintően pedig 803 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a hazai és az uniós költségvetésnek.
Simonkához egyébként számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről az ügyekről az alábbi cikkben számoltunk be:
Kiemelt képünkön Simonka György feleségével és édesanyjával szavazni indul Pusztaottlakán a 2010-es országgyűlési választás második fordulójában. Fotó: Lehoczky Péter / MTI
|
Simonka családtagjai is vádlottak, a fideszes politikus bűnszervezetet irányított az ügyészség szerint
|
A fideszes képviselő feleségét és unokahúgát is a vádlottak padjára ültetik, még az édesanyja is a vádhatóság látókörébe került. Bár Simonka György helyett gyakran a felesége vette át a pénzt, mindenki tisztában volt a politikus vezető szerepével a bűnszervezetben az ügyészség szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/10/03/simonka-gyorgy-csaladtagok-vademeles/
|
2019-10-03 11:16:41
| true | null | null |
24.hu
|
A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36 milliárdért végzi el.
A kormány még 2017-ben döntött a budapesti kötöttpályás közlekedési projektek előkészítésének finanszírozásáról. Ezek egyike a a déli összekötő vasúti Duna-híd átépítése, amelyre az állami tulajdonú Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tavaly ősszel írt ki közbeszerzést.
A tender eredménye most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben:
A NIF által eredetileg becsült összegnél, nettó 34,4 forintnál 1,5 milliárd forinttal drágábban, nettó 35,9 milliárd forintért korszerűsíti a Duna Aszfalt Kft. a hidat.
A szerződést szeptember 19-én írták alá a szerződést, a pénz 85 százalékát pedig EU-s támogatásból, a CEF 2015-HU-TM-0134-W nevű uniós programból fizeti a NIF a kivitelezőnek.
A beruházás során a híd meglévő két, egyvágányos felszerkezetének elbontása után három új, egyvágányos felszerkezetet építenek fel, de felhúznak majd zajvédő falakat is. A NIF részéről megjegyezték, hogy mivel kulcsfontosságú vasútvonalról van szó, „a kivitelezés alatt a vasúti forgalmat két vágányon folyamatosan fenn kell tartani”.
A tenderre négyen pályáztak: az A-Híd Építő Zrt., az SDD Konzorcium (DÖMPER Kft.-Raab Kft.-Pannon-Doprastav Kft.), a Duna Aszfalt Kft. és a KÉSZ Ipari Gyártó Kft.
A nyertes Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel. Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
A Duna Aszfalt 2017-ben nettó 75,6 milliárd forintos, 2018-ban pedig 129,5 milliárd forintos árbevételt ért el. A vállalkozás adózott eredménye tavalyelőtt 18,7 milliárd forint, majd 2018-ban 18,5 milliárd lett. A 444 beszámolója szerint a tulajdonos Szíjj László a 2017-es nyereségből 12 milliárdos osztalékot vett ki a cégből, idén pedig a 2018-asból 13 milliárdot. Szíjj vagyonát a Napi.hu idei összeállítása 110 milliárd forintra becsülte, amivel ő Magyarország tizedik leggazdagabb embere.
|
A Duna Aszfalt 1,5 milliárddal drágábban korszerűsíti a déli összekötő vasúti Duna-hidat
|
A NIF a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de a NER egyik kedvenc milliárdosának, Szíjj Lászlónak a cége 36 milliárdért végzi el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/03/a-duna-aszfalt-15-milliarddal-dragabban-korszerusiti-a-deli-osszekoto-vasuti-duna-hidat/
|
2019-10-03 22:08:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az ügyészség pénteken közölte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
Az ügyészség gyanúja szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként a 2018. évi országgyűlési választás előtt, 2018. február 12-én, egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel.
A találkozó során Varju László a választáson való nyerési esélyeinek növelése érdekében anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította.
|
Varju László mentelmi jogának felfüggesztését kérte Polt Péter a parlamenttől
|
Az ügyészség pénteken közölte, hogy Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/04/varju-laszlo-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-kerte-polt-peter-a-parlamenttol
|
2019-10-04 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Mága Zoltán hegedűs az elmúlt években többmilliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel, az idei templomi sorozatára pedig külön is kapott 350 milliót az Emmitől. Már a 2018-as választások előtti napokban is fellépett fideszes politikusok oldalán két szoros választókörzetben, az önkormányzati kampány idejére szervezett jótékonysági koncertjeinek pedig állandó szereplői a kormánypárti jelöltek. Volt olyan, hogy még a koncerten összegyűlt adományokat is fideszes politikusok adták át.
Mága szeptember 12-től pontosan az önkormányzati választás előtti napig, október 12-ig turnézik szerte az országban, egy hónap alatt 30-nál is többször lép fel templomokban. Szerdán Szombathely következett.
A művész saját honlapja erről így számolt be: „A zene és az idős emberek iránti szeretet és a tisztelet jegyében zajlott Mága Zoltán szombathelyi jótékonysági koncertje a Vas megyei város evangélikus templomában a kettős világágnap estéjén. A Prima Primissima-díjas hegedűművész a szépkorúakat segítő karitatív koncerteseményén nemcsak a világ legismertebb és legszebb szerzeményeivel, hanem ajándékokkal is meglepte a lutheránusok templomában összegyűlt közönségét.”
„Számomra erőt ad az évtizedeken át becsületes munka által megrepedezett kezek szorítása, a megfáradt, ráncos arcok mosolygása, mert hiszem, hogy Isten a szívünkben lakozik, és közelségét érezzük azokban a meghitt, felemelő pillanatokban, amikor kifejezhetjük egymás iráni őszinte tiszteletünket” – fogalmazott Mága Zoltán.
A tudósítás arra is kitér, hogy „a hangversenyen részt vett Puskás Tivadar polgármester, Balázsy Péter címzetes egyetemi docens, Vas megye főjegyzője, aki a múlt év elején állami kategóriában elnyerte Az Év Fiatal Vezetője 2017-pályázat első díját, valamint a megyei és egyházi intézmények vezetői.”
Hogy miként kerül Mága beszámolójába a jegyző másfél évvel ezelőtt kapott díja? Hát úgy, hogy erről a fontos információról koncerten is megemlékeztek, talán nem függetlenül attól, hogy a jegyző úr a Fidesz-KDNP jelöltje a szombathelyi polgármester-választáson.
Ezen a Mága Facebook-oldalára feltöltött képen Puskás polgármester, Balázsy Péter és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Hende Csaba látható:
„Bár a művész úr előadása fantasztikus volt, a gyomrom fordult ki a körítéstől” - írta egy olvasónk, aki ott ült a közönségben. Elmondása szerint először a lelkész üdvözölte röviden a vendégeket, majd Hende Csaba emelkedett szólásra. Az olvasónk által készített hangfelvételen hallható, hogy a képviselő először az időseket (Fidesz- és Schmuck Andor-magyarul: szépkorúakat) köszönti, majd a fiatalokat, és ezen a ponton ötletesen rá is tér Balázsy Péter polgármester-jelölt méltatására, aki ugyebár az év fiatal vezetője lett.
Ezek után Hende meg is tapsoltatta a templom közönségével a jelöltet.
„Valakinek 60 év is kevés ahhoz, hogy ilyen életpályát befusson” – laudálta Balázsyt a lassú kerítésépítésbe belebukott volt hadügyminiszter, a regnáló polgármestert, Puskás Tivadart (KDNP) csak ezután említette.
A művész honlapja szerint „Mága Zoltán az evangélikus templom közönségének minden egyes tagját megajándékozta egy-egy Best of CD-jével, és a zene világnapja alkalmából 50 darab tiszteletjegyet ajánlott fel a szépkorúaknak a januárban Bécsben megrendezésre kerülő újévi koncertjére.”
A koncerttel egyidőben zajlott egyébként a polgármester-jelöltek vitája a Szombathelyi TV-ben, de Balázsy Péter inkább a hegedűszót választotta.
Szombathely azok közé a nagyvárosok közé tartozik, ahol az ellenzék esélyes átvenni az önkormányzatot. Sőt, a Vas megyei városban már az év elején többségbe kerültek az MSZP,a DK és az Együtt által is támogatott Éljen Szombathely! Egyesület, a Pro Savaria és a Jobbik képviselői, és több ügyben, alkalmi koalícióként működve átvették a kezdeményezést.
|
Mága Zoltán jótékonysági koncertjén kampányolt a fideszes jelölt mellett Hende Csaba
|
Mága Zoltán hegedűs az elmúlt években többmilliárd forintnyi közpénzt húzott be a koncertjeivel, az idei templomi sorozatára pedig külön is kapott 350 milliót az Emmitől. Már a 2018-as választások előtti napokban is fellépett fideszes politikusok oldalán két szoros választókörzetben, az önkormányzati kampány idejére szervezett jótékonysági koncertjeinek pedig állandó szereplői a kormánypárti jelöltek.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/03/maga-zoltan-jotekonysagi-koncertjen-kampanyolt-a-fideszes-jelolt-mellett-hende-csaba
|
2019-10-03 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Moldován László erzsébetvárosi polgármesterjelölt csütörtökön sajtótájékoztatón bejelentette, hogy feljelentést tett a rendőrségen a több szempontból gyanús kerületi parkolás miatt.
A helyzet a hetedik kerületben is hasonló, mint Budapest számos más kerületében. A Fidesz és a szocialisták csak úgy, mint Ferencvárosban, Újbudán vagy éppen Zuglóban, kéz a kézben játszották át a parkolás üzemeltetését a fővárosból 25 éve gazdagodó centrumosoknak, akik a beszedett pénz nevetséges töredékét adják vissza a közösségnek.
Hunvald György nem lehetett
A többi kerülettel ellentétben, itt még a látszatra sem ügyelt a városvezetés. Moldován László elmondta, hogy a 2009. december 23-án, egy nappal karácsony előtt megkötött parkolási szerződésen az akkori polgármester, Hunvald György neve szerepel. A bökkenő csak az, hogy ebben az időpontban Hunvald börtönben volt, tehát ő biztosan nem írhatta alá a szerződést, azt valaki helyette szignálta. A birtokunkban lévő szerződés másolatán nincs jelezve, hogy a polgármester helyett ki firkantotta alá a dokumentumot.
A parkolás üzemeltetésével egy négy cégből álló konzorciumot (ER-PARK Kft.) bízott meg a VII. kerületi vezetés. Mind a négy cég mögött rejtve a Centrum-birodalom tulajdonosa, Kupper András áll. A régi parkolási szakember sok szálon kötődik a politikához. Például unokaöccse, akit szintén Kupper Andrásnak hívnak, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője volt. Az MSZP egykori fővárosi frakcióvezetőjével, Steiner Pállal közös unokájuk van, ugyanis Kupper lánya, Steiner Pál fiához ment hozzá. Tehát közvetlenül a családjában tudhatta a két nagy párt két legerősebb fővárosi emberét. Kupper András az egyik főszereplője a sötét budapesti parkolásról szóló filmünknek:
Semmis szerződés
Moldován László most azért tett feljelentést, mert meglátása szerint a szerződés valójában már 2012 óta érvénytelen. Ugyanis 2010-ben, az új Orbán-kormány egyik első intézkedési közé tartozott, hogy megváltoztatta a parkolással kapcsolatos szabályokat. Rogán Antal bejelentette, hogy a parkolás üzemeltetését attól kezdve kizárólag az önkormányzatok végezhetik, tehát a magánbiznisznek, a centrumosok kavarásnak vége. A kerületek 2012. augusztus 7-ig kaptak haladékot, hogy a saját kezükbe vegyék az üzemeltetést. Erzsébetváros ennek ellenére nem bontotta fel a szerződést Kupperékkal, így az máig él. Moldovánék szerint hét éve törvénytelenül.
2014-ben az Állami Számvevőszék megvizsgálta az erzsébetvárosi vagyongazdálkodást. A jelentés megállapította, hogy minden rendben van, kivéve a parkolást: „A vagyon hasznosítása, üzemeltetésre történő átadása a képviselő-testület döntése alapján – a parkolás üzemeltetésére kötött szolgáltatási koncessziós szerződés kivételével – szabályszerűen történt….Az adatszolgáltatások, elszámolások helyességét, megbízhatóságát a polgármesteri hivatalban nem ellenőrizték”.
Tehát az önkormányzat nem ellenőrizte a legfontosabb gazdasági tevékenységét. Ráadásul valami miatt azzal a lehetőségével sem élt az önkormányzat, hogy tagot delegáljon a parkolási cég felügyelő bizottságába, akinek így rálátása lett volna a konzorcium működésére.
Hűtlen kezelés
Moldován szerint nem csupán annyiról szól a történet, hogy egy önkormányzati szerződés régen ellehetetlenült, hanem arról, hogy feltűnően kevés parkolási pénz jut a VII. kerületiek kasszájába. A képviselő összehasonlította az erzsébetvárosi parkolási bevételeket a szomszédos, nagyon hasonló mérettel és parkolási paraméterekkel rendelkező Terézváros számaival. A VI. kerület 2011-ben elhajtotta a centrumosokat, és a saját kezébe vette a parkolást. Moldován elmondása szerint a VI. kerületiek parkolásból származó eredménye évi 500 millióra, majd egészen 900 millióig szökött fel, míg Erzsébetvárosnak maximum 2-300 millióval kell beérnie.
„Tehát megítélésem szerint körülbelül évi 4-500 millióval kapott kevesebbet Erzsébetváros, mint amennyit kaphatott volna, ha az önkormányzat saját kezébe veszi a parkoltatást. Ez a hét év alatt több mint 3 milliárd forint. Ezért gondolom, hogy itt hűtlen kezelés történt.”
Moldován szerint a szerződést ugyan a szocialisták alatt kötötték, de a fideszes vezetésnek nem csak lehetősége, de kötelessége lett volna a szerződést felbontani, Nem tették.
|
A Fidesz és az MSZP Erzsébetvárosban is összejátszott a centrumos parkolási vállalkozók érdekében
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/03/a-fidesz-es-az-mszp-erzsebetvarosban-is-osszejatszott-a-centrumos-parkolasi-vallalkozok-erdekeben
|
2019-10-03 02:00:00
| true | null | null |
444
|
|
A kampány finisében Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert vette célba egy névtelen szerző által írt blog. Az Ördög ügyvédje címen futó blogban a magáról ügyvédként író ismeretlen súlyos állításokat fogalmaz meg Borkaival és egy vele baráti viszonyban álló ismert helyi ügyvéddel, Rákosfalvy Zoltánnal kapcsolatban, korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolva őket, konkrét bizonyítékok nélkül.
A blog néhány fényképet is közölt, ezeken Borkai és ügyvéd barátja látható, amint egy hajón mulatnak lányok társaságában. Bár a blog szerzője a képeket úgy közölte, hogy sztorikat is írt hozzá, a szövegben több ellentmondást is felfedeztünk.
A szerző például azt állítja, hogy ügyvédként - mint kézbesítési megbízott - közreműködött egy olyan ügyletben, amelyben Rákosfalvy érintett volt. Ez egy több éves történet, annak idején a HVG-ben több cikkben is részletesen foglalkoztam vele, a blogban pedig nincs olyan érdemi információ ezzel kapcsolatban, ami korábban nem jelent volna meg a sajtóban vagy ne lehetett volna a már megjelent anyagok alapján kikövetkeztetni. A "földes" sztori lényege, hogy Rákosfalvy olyan földterületeket szerzett meg olcsón, amelyeken később az Audi terjeszkedett, így a területek az átminősítések után értékessé váltak. Ezeknek a földeknek az eladásán állítólag jól keresett, a területet jobb áron tudta értékesíteni, mint amennyiért offshore szálon felépített érdekeltségei megszerezték azt.
Bár az audis ügyletben valóban felbukkant egy uniós kis országban alapított cég (ahogy a blog is írja), amikor annak egykori kézbesítési megbízottjával beszéltünk, ő tagadta, hogy köze lenne a napokban feltűnt bloghoz. Ráadásul ez a férfi - aki egyébként szintén ügyvéd, ahogy azt a blog szerzője is állítja magáról - a mai napig jó, mondhatni baráti viszonyban van Rákosfalvyval, így életszerűtlen, hogy ő állna a névtelenül megjelent írások mögött.
A blog írója egy horvát kiruccanással kapcsolatban írja, hogy azt teljesen dokumentálta, amit majd meg is oszt a nyilvánossággal. Különböző állításokat tesz, hogy mi történt a hajón. Ami tény: péntekig négy fénykép jelent meg, ezeken sem szex, sem kábítószerfogyasztás nem látszik.
Megkerestük Borkai Zsoltot a blogon közzétett képek miatt, az Indexnek nem reagált, majd kora délután közleményt adott ki:
A személyemmel kapcsolatban megjelent hazugságokat az ellenzéki kampánycirkusz részének tekintem, amellyel a győri ellenzék alkalmatlanságáról akarják elterelni a figyelmet.
Rákosfalvy Zoltánt nem tudtuk megszólaltatni.
Kicsoda Rákosfalvy Zoltán?
A blogban szereplő Rákosfalvy Zoltán Győr egyik legbefolyásosabb üzletembere, Borkai nagyon jó barátja. A győri önkormányzatnak is dolgozott ügyvédként. Először az "audis földek" miatt került a figyelem középpontjába, de később azért, mert a győri és a pécsi kaszinó mellett Miskolcon is kaszinótulajdonos lett. Rákosfalvy cége nyilvános pályázat nélkül kapta meg a miskolci kaszinó üzemeltetési jogát, a piaci szereplők szerint ezzel ő lett a második legnagyobb kaszinótulajdonos az országban. De Rákosfalvy cége szerezte meg a győri Vaskakas házat is, ami Győr szépen felújított terének egyik legimpozánsabb épületegyüttese.
Rákosfalvyról korábban is írtunk, ugyanis még Lázár János miniszter asztalán is landolt 2014 őszén az a panaszlevél, amelyet a budapesti székhelyű, de valójában Győrben működő gépjárműalkatrész-kereskedő cég kisebbségi tulajdonosai írtak. Dallos Jenőné és Végh Balázs végső elkeseredésükben fordultak Lázárhoz, miután úgy érezték, hogy az általuk indított büntetőügyeket "felsőbb nyomásra" befolyásolják jó politikai kapcsolatokkal rendelkező körök, és ez az oka annak, hogy különféle gazdasági bűncselekmények maradnak következmények nélkül. Dallos és Végh azért is fordult éppen Lázárhoz, mert Rákosfalvy ármánykodását sejtették a háttérben. A panaszosok nem azt kérték Lázártól, hogy "bármilyen elfogultság látszatát" keltve segítse az ügyüket, pusztán annyit, hogy ha arra lehetősége van, a törvényes keretek közt biztosítsa, hogy az eljárások a hatóságoknál és a bíróságoknál elfogultság nélkül lefolyhassanak. És arra is kérték Lázárt, hogy határolódjon el az ügyvédtől.
Arra Dallosék semmilyen bizonyítékot nem tudtak és tudnak felmutatni, hogy a befolyásos ügyvéd miatt ütköznének falakba az ügyészségen, a rendőrségen és az adóhatóságnál. Az viszont kétségtelen, hogy az ellenérdekelt fél jogi képviseletét ha győri politikai életben is befolyásosnak tekintett ügyvéd látta el. Önmagában pedig már ez elég volt Dallosék szerint ahhoz, hogy sorra hulljanak ki mellőlük az ügyvédek.
(Borítókép: Borkai Zsolt. Fotó: Bődey János / Index)
|
Jachtos, nőtársaságos képekkel támadják Borkait, szerinte a hazugságok a kampány részei
|
A kampány finisében Borkai Zsolt fideszes győri polgármestert vette célba egy névtelen szerző által írt blog. Az Ördög ügyvédje címen futó blogban a magáról ügyvédként író ismeretlen súlyos állításokat fogalmaz meg Borkaival és egy vele baráti viszonyban álló ismert helyi ügyvéddel, Rákosfalvy Zoltánnal kapcsolatban, korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolva őket, konkrét bizonyítékok nélkül.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/04/lanyokat_jachton_olelgeto_borkaival_jott_elo_egy_ismeretlen/
|
2019-10-04 15:13:00
| true | null | null |
Index
|
Tudod, milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot? Az, aki hozzászokott egy jóléthez…
– értekezik egy felvételen egy zacskó kábítószernek látszó fehér port lóbálva egy férfi, akiről a Hír Tv azt állítja, Lackner Csaba kispesti szocialista önkormányzati képviselő. Az Informátor című műsor által közzétett videón túl hangfelvételek is készültek, amelyeken korrupciós ügyekről beszélnek. Elhangzik az is, hogy vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy, „és az is igaz, hogy aki jól csinálja az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.” A Hír Tv szerint ugyancsak Lackner beszél a felvételen, aki az október 13-ai önkormányzati választáson is indul képviselőjelöltként.
Elértük telefonon Gajda Pétert, a kerület MSZP-s polgármesterét, aki azt mondta, ő nem ismerte fel Lacknert azon a felvételen. De tüzetesen át fogják nézni a felvételt a képviselővel, és ha kell, jogi lépéseket tesznek. Szerinte jó eséllyel hamisítványokról van szól.
Tavaly felvettünk 1,2 milliárd forintnyi hitelt, de úgy, hogy nekünk 2017-ről volt majdnem 800 millió forint tartalékunk. Ez mind a Krinyón keresztül ment, senki nem sajnálta tőle
– hangzik el a felvételen a Hír Tv szerint Kránitz Krisztiánról, aki a kerület vagyonkezelőjének a vezetője. Ő is szocialista önkormányzati képviselő, az idén már nem indul a választáson.
Gajda Péter azt mondta, hogy ő sosem hívott egyetlen MSZP-s képviselőt sem Krinyónak, így Kránitz Krisztiánt sem, és szerinte „sületlenségek” hangzanak el a felvételeken.
Kiemelt kép: Hír TV
|
HírTV: Egy zacskó fehér port lóbálva beszélt korrupciós ügyekről egy kispesti MSZP-s
|
Tudod, milyen hamar el lehet költeni 200-250 millió forintot? Az, aki hozzászokott egy jóléthez…– értekezik egy felvételen egy zacskó kábítószernek látszó fehér port lóbálva valaki, aki állítólag Lackner Csaba, kispesti szocialista önkormányzati képviselő. A HírTV által közzétett videón túl hangfelvételek is készültek, amelyeken korrupciós ügyekről beszél valaki, aki a HírTV szerint szintén Lackner, aki októberben is indul képviselőjelöltként.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/10/04/korrupcio-kokain-kispest/
|
2019-10-04 16:26:00
| true | null | null |
24.hu
|
Igencsak jelképes összegért ad használtba a szolnoki önkormányzat vállalkozása, a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. egy 427 millió forintos pályázati pénz felhasználásával kialakított 1475 négyzetméteres sörözőt és sörmúzeumot (Sörárium) egy kft.-nek. Ezt a szolnoki közgyűlés zárt ülésén hozott döntés tette lehetővé. Ráadásul a részvénytársaság évi 20 millió forint támogatást is ad a vállalkozásnak – nyilatkozta lapunknak Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke azt követően, hogy kézhez vette az ügyben a közérdekűadat-igénylésére kapott választ.
A részletekről elmondta, a 2017-ben, a városháza pincéjében százmilliókból kialakított Söráriumot a város átadta turisztikai célú hasznosításra a Városfejlesztő Zrt.-nek, mindössze nettó 156 791 forint bérleti díj fejében. Ugyanakkor 2017. augusztus 28-án a közgyűlés zárt ülésen hozzájárult ahhoz, hogy a társaság pályáztatás útján továbbadja a használati jogot. Ez meg is történt, s így a nyertes Szolnokneked Kft. – amelyet 2017. március 27-én alapítottak – havi nettó 160 ezer forint, azaz négyzetméterenként nettó 109 forintos díj fejében használhatja az ingatlant.
– Ez már csak azért is furcsa, mert semmi nem indokolja, hogy egy frissen létrejött, azaz referenciák nélküli vállalkozás ilyen kedvezményekhez jusson. Különösen, mert ez a díj töredéke a piacon általános bérleti díjaknak. Egyesületünk például négyzetméterenként nettó 1500 forintot, azaz a Szolnokneked Kft. által fizetett bérleti díj 14-szeresét ajánlva sem jutott hozzá egy 50 négyzetméteres, felújításra szoruló önkormányzati helyiség bérleti jogához. Pályázatunkat azért utasították el, mert egy független piaci szakértő által készített értékbecsléshez képest alacsonynak tartották az általunk ajánlott bérleti díjat – tette hozzá az elnök. Pedig Ligeti József szerint jó célra kérték a helyiség bérleti jogát, hiszen ott adományboltot szerettek volna létesíteni, ahol tartósan munkanélküli, nyugdíj előtt álló, illetve csökkent munkaképességű eladókat foglalkoztattak volna.
Szalay Ferenc polgármesternek a közérdekűadat-igénylésre adott válaszából az is kiderül, hogy nem csupán nagyon kedvező díjat állapítottak meg a Szolnokneked Kft. számára, de a Városfejlesztő Zrt. négy éven keresztül még évi nettó 20 millió forint támogatást is fizet a cégnek turisztikai feladat ellátása fejében. Ez heti ötnapos nyitvatartással számolva napi 77 ezer forintnyi támogatást jelent.
– Hogy világosan lássunk, ez a turisztikai feladat abban merül ki, hogy a Söráriumba látogatók megnézhetik a sörözőtől elválaszthatatlan sörmúzeumot – hívta fel a figyelmet az elnök. – Miután kérdések vetődtek fel a közpénzek kezelésének jogszerűségére vonatkozóan, feljelentést teszek az ügyészségen ismeretlen tettes ellen, nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt – tette hozzá.
Vagyis összefoglalva elmondható, hogy igen jó üzletet kötött a Szolnokneked Kft.: egyetlen fillér befektetése nélkül öt évre használati jogot kapott a 427 millió forintból kialakított és nyitásra kész, felszerelt söröző-, étterem és sörmúzeum, a Sörárium működtetésére úgy, hogy a piaci ár töredékéért bérelheti az ingatlant. Ráadásul – heti ötnapos nyitvatartással számolva – napi 77 ezer forintot kap azért, hogy beengedi a vendégeit a sörmúzeumba. Erre jön még rá az üzleti haszon.
Megvan a szolnoki közös ellenzéki jelölt is | Magyar Hang
Nem lehet ugyan biztosan tudni, hogy van-e köze a Szolnokneked Kft.-nek megítélt hatalmas kedvezményekhez, de tény, hogy a cégnyilvántartás szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány többségi tulajdonában lévő vállalkozás egyik vezető tisztségviselője az a Hegmann György, akinek felesége, Hegmanné Nemes Sára magas tisztségeket töltött be a korábbi Fidesz kormányokban. A második Orbán-kormányban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkára, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár volt 2011 és 2014 között. Ezt a tisztséget a harmadik Orbán-kormányban is megtartotta, majd 2015 januárja és 2016 júniusa között a Kecskeméti Főiskola kancellárjaként dolgozott, 2018-tól pedig a Magyar Posta igazgatóságának elnöke.
Az ügylet részleteire vonatkozó kérdéseinkkel megkerestük Szalay Ferenc polgármestert, illetve a Vagyonkezelő vezetőjét, de nem kaptunk választ.
|
A százmilliókból kialakított önkormányzati sörközpont hasznát egy kft. élvezi Szolnokon
|
Igencsak jelképes összegért ad használtba a szolnoki önkormányzat vállalkozása, a Szolnoki Városfejlesztő Nonprofit Zrt. egy 427 millió forintos pályázati pénz felhasználásával kialakított 1475 négyzetméteres sörözőt és sörmúzeumot (Sörárium) egy kft-nek. Ezt a szolnoki közgyűlés zárt ülésén hozott döntés tette lehetővé. Ráadásul a részvénytársaság évi 20 millió forint támogatást is ad a vállalkozásnak – nyilatkozta lapunknak Ligeti József, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület elnöke azt követően, hogy kézhez vette az ügyben a közérdekű adatigénylésére kapott választ.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/10/04/a-szazmilliokbol-kialakitott-onkormanyzati-sorkozpont-hasznat-egy-kft-elvezi-szolnokon/?fbclid=IwAR0iZsw_gJWEMozhTxAN9d5FJRO02_2lYwZJr0KVkPZarFHjOXRpgjJ5Ang
|
2019-10-04 17:33:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Pécs;Vári Attila;
2019-10-04 10:14:53
Polt Péternek kell válaszolnia arra, indul-e eljárás a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje ellen
Harangozó Tamás arra vár választ, indult-e büntetőeljárás az ügyben, és ha nem, kezdeményezik-e a nyomozás elindítását.
„Indult-e büntetőeljárás Vári Attila büntetőügyben tett valótlan tanúvallomása miatt?” címmel nyújtott be Írásbeli kérdést Polt Péter legfőbb ügyésznek Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese.
Lapunk csütörtökön számolt be arról: Vári Attila, a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje két biztonsági őr mellett tanúskodott, akik súlyosan bántalmaztak egy egyetemi hallgatót. Persze Vári Attila nem politikusi minőségében, hanem a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetőjeként tett vallomást az eljárásban.
Az ügy előzménye annyi: a pécsi sportcsarnok (PSN) egy kulturális rendezvénynek adott otthont, ami után a biztonsági őrök megvertek egy egyetemistát. A sértett nem hagyta annyiban a dolgot, feljelentést tett, így két őrző-védő vádlottként állt a bíróság elé, és két ítélet született arról, hogy lényegében ok nélkül bántalmazták az egyetemistát. A biztonsági őrök azt vallották, a megvert ember a létesítmény mosdójában tört-zúzott, illetve fenyegetően lépett fel velük szemben, ezért volt szükség az erélyesnél jóval keményebb beavatkozásra. Ezt a verziót adta elő többek között a sportcsarnok biztonságáért felelős vezető, a rendezvény biztosítását végző cég embere, illetve Vári Attila. Csakhogy a másodfokú ítélet indoklása egyértelmű: a helyszín szemléje, illetve az ott készült fotók cáfolják, hogy a sértett tört és zúzott a mellékhelyiségben. Ráadásul a bíróság a sértett mellett kiálló tanúknak adott hitelt, akik szintén cáfolták a vádlottak verzióját. Így a bíró arra jutott, hogy a vádlottak eljárását menteni igyekvő tanúk – köztük Vári – vallomásának hitelessége megkérdőjelezhető. És a másodfokú ítélet leszögezi, hogy az elsőfokú eljárás helyesen tette, amikor az objektív bizonyítékoknak ellentmondó vallomásokkal szemben a sértett állításait fogadta el valósnak.
A vádlottak tanúinak szavahihetőségéről az idézett elsőfokú ítélet egyébként még keményebben fogalmazott. Ugyanis azt hangsúlyozta: a tanúk megbízhatóságát nagymértékben befolyásolta, hogy függtek-e rendezvényt biztosító cégtől, illetve a vállalkozást megbízó PSN vezetőjétől. Az elsőfokú bíróság azt is kiemelendőnek tartotta indoklásában, miszerint két személy is azt állította, történtek befolyásolási kísérletek annak érdekében, hogy a vallomások minél inkább lejárassák a sértettet.
„A tanút igazmondási kötelezettség terheli”
„A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 272. §-a szerint hamis tanúzást követ el, aki hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja. A bűncselekményt mind szándékosan, mind gondatlanságból el lehet követni. Mindez azt is, jelenti, hogy a tanút igazmondási kötelezettség terheli, vallomását a hamis tanúzás következményeinek ismeretében teszi meg. Tekintettel arra, hogy a hamis tanúzás az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, szükségesnek tartom annak megválaszolását, hogy a hamisan tanúskodó személyek ellen indult-e büntetőeljárás, az ügyben a vádat képviselő Baranya Megyei Főügyészség indítványozta-e büntetőeljárás indítását a hamisan tanúskodó személyekkel – közöttük Vári Attilával – szemben” – áll Harangozó Tamás beadványában.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese arra vár választ, hogy
|
Polt Péternek kell válaszolnia arra, indul-e eljárás a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje ellen
|
Harangozó Tamás arra vár választ, indult-e büntetőeljárás az ügyben, és ha nem, kezdeményezik-e a nyomozás elindítását.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052447_polt-peternek-kell-valaszolnia-arra-indul-e-eljaras-a-fidesz-pecsi-polgarmesterjeloltje-ellen
|
2019-10-04 12:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
közpénz;Mészáros Lőrinc;Wamsler SE;
2019-10-03 17:43:52
Mészáros közpénz-milliárdokkal kisegített tűzhelygyárát adta át Varga Mihály
Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre.
Jobbára külföldi nagyvállalatok, autóipari multik részesülnek a magyar kormány kegyeiből, ha a gazdaság támogatásáról van szó, így nagy napnak számít a csütörtök: ezúttal itthon maradhat a közpénz és a profit is, hiszen egy magyar vállalkozásnak juttatott bőkezű segítségről szól a közlemény. A Wamsler SE új, 5400 négyzetméteres robotizált üzemcsarnokát adták át csütörtökön Salgótarjánban; a fejlesztés 3,6 milliárd forintba került, aminek
A támogatást a tulajdonos Opus Global Nyrt. igazgatótanácsának elnöke, Mészáros Beatrix köszönte meg. Az ünnepségen azért színpadra állt az amerikai álmot hazánkban varázslatos könnyedséggel megvalósító, gázszerelőből lett milliárdos, Mészáros Lőrinc is.
Varga Mihály pénzügyminiszter az üzem- és gyártócsarnok ünnepélyes átadásán elmondta: a kormány kiemelten támogatja azokat a vállalati fejlesztéseket, amelyek a munkaerő megtartása mellett a hatékonyság növelésével és modern technológiákkal hiányszakmákat váltanak ki. Ismertette, a nagyvállalati támogatási programban 2015 óta az adófizetők 78 milliárd forintját ajándékozták el így. Nincs olyan megye Varga szerint, ahol ne épült volna közpénzen magánszemélyeknek termelő gyár.
A beruházás teljes költsége 3,572 milliárd forint: az állami támogatást az Opus 1,05 milliárddal fejelte meg, a többit bankhitelből állják. A Wamsler SE össz-európai piaci részesedése 7-8 százalék. A beruházással a cég megduplázza 150-160 ezer darabos éves termelését. A termékek minőségjavítását is ígérik - Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre.
Mészárosék a 124 éves gyárat a Buda-Cash-brókerház csődjéből vásárolták ki.
|
Mészáros közpénz-milliárdokkal kisegített tűzhelygyárát adta át Varga Mihály
|
Mészáros Beatrix szerint egyenesen innovációs központ jött létre.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052377_meszaros-kozpenz-milliardokkal-kisegitett-tuzhelygyarat-adta-at-varga-mihaly
|
2019-10-03 19:43:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére
Mi az, amiben biztosak lehetünk?
A Microsoft magyarországi leányvállalata és az egyesült államokbeli Redmondban működő anyacég idén nyáron peren kívüli egyezséget kötöttek az Egyesült Államok hatóságaival, amiben elismerték, hogy számos szabálytalanságot követtek el a magyarországi állami intézményekkel 2013 és 2015 között tető alá hozott üzletek sikere érdekében. A szabálytalanságok egy része a közbeszerzési előírások megszegésében nyilvánult meg, ilyen volt például a megrendelő állami szervek és a Microsoft termékeit értékesítő cégek összejátszása. Az összejátszás kiterjedt az árak előzetes egyeztetésére is, ami olyan módon történt, hogy az állami szervek bennfentes információt szivárogtattak ki arról, hogy mennyit tudnak informatikai termékek beszerzésére költeni. Ilyen információs előny birtokában nem kellett komoly versenyteljesítmény ahhoz, hogy a Microsoft termékeivel kereskedő viszonteladók nyerjék el az állami megrendeléseket, nem meglepő módon rendre az előzetesen megállapodott árakon. Bár az állami intézmények elvileg a listaárnál olcsóbban vásároltak Microsoft licenceket, a gyakorlatban ezek ál-kedvezmények voltak. A listaár és a közbeszerzések kijátszásával megállapodott tényleges beszerzési ár közötti különbségek valójában a magyar állami szerveknek juttatott szabálytalan kifizetéseket leplezték.
Mindez az USA igazságügyi szerveinek a vizsgálódása alapján derült ki, amit azért fontos észben tartani, nehogy bárki azt gondolja, hogy az elkövetők által előre eltervezett és üzemszerűen megvalósított korrupciót a magyar bűnüldözés tárta fel.
Kérdés, hogy a hazai korrupciós botrányokban már-már megszokott állami tétlenséget mennyiben befolyásolta az a körülmény, hogy több olyan főhatóság is vásárolt a Microsoft termékeiből, amelyiknek a korrupció elleni fellépés lenne a feladata. A rendőrségen és az adóhatóságon kívül az ügyészség, valamint az állami informatikai beszerzésekért felelős Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) is akkor szerzett be Microsoft szoftvereket, amikor a cég által elismert korrupciós hálózat működött. Kétes dicsőség, hogy az USA hatóságai a Microsofttal kötött egyezségben a kizárólagos állami tulajdonban lévő NISZ és a rendőrség példáján illusztrálták a magyar állam informatikai beszerzéseinek korrupciós modelljét. Vagyis ez a két intézmény nem egyszerűen rosszkor és rossz cégtől vásárolt Microsoft programokat, hanem részt vállalt a korrupt rendszer működtetésében.
A Microsoft és annak magyarországi leánya az USA kormányával kötött egyezségben nemcsak a felelősségét ismerte el, de összesen mintegy 25 millió dollár büntetés megfizetését is vállalták a 2013 és 2015 között megvalósult korrupcióért.
Mit tettek eddig a magyar hatóságok?
Ha a végén kezdjük a történetnek ezt a részét, akkor minden szép és jó, hiszen a nyomozó hatóságok végül büntetőeljárást indítottak.
Ha azonban az Egyesült Államok kormánya nem lép közbe, akkor a Microsoft-ügy is a hatóságok tétlensége folytán kivizsgálatlanul maradó és büntetlenül megúszható korrupciós botrányok sorát szaporítaná. Számos jel utal arra, hogy a magyar hatóságok ezúttal is alibizni akartak.
Ezt támasztja alá mindenekelőtt az a tény, hogy a nyomozás megindítására négy évvel az események után, a sajtóban megjelent számos feltáró írás – lásd például ezt, valamint ezt és ezt – valamint az USA hatóságai által nyilvánosságra hozott terhelő adatok ismeretében került sor. A rendőrség és az ügyészség tehát ezúttal sem törte össze magát.
Az egyezség nyilvánosságra kerülésétől, vagyis a korrupció letagadhatatlanná válásától az eljárás megkezdéséig vezető út sem volt sima. Július végén például a Fővárosi Főügyészség újságírói kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy a Microsoft-ügyben az „Amerikai Egyesült Államok hatóságai feljelentést nem tettek és a Fővárosi Főügyészséget semmilyen más módon sem keresték meg”. Magyarra fordítva ez a következőt jelenti: magunktól nem járunk el, és eddig senki nem szólt hozzánk, hogy kellene valamit tennünk, szóval hagyjatok minket békén. Megnyugtatónak Polt Péter legfőbb ügyész szintén újságírói kérdésre adott válaszát sem tekinthetjük, aki annyit mondott, hogy a „Legfőbb Ügyészség megkeresi az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát, hogy a Microsoft ügyben van-e a birtokukban bűncselekményre vonatkozó bármely olyan adat, amit rendelkezésre tudnak bocsátani, és amely alapján a magyar hatóságok el tudnak járni”. Közérthetően fogalmazva ez annyit tesz: értjük, hogy a tétlen várakozással nem takarózhatunk tovább, akkor most úgy teszünk, mintha semmi konkrétumot nem tudnánk, de azért körbekérdezünk, hátha másvalaki látott, hallott valamit.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig azzal az igen gyakran alkalmazott formulával próbálkozott be a nyár közepén tartott 140. kormányinfón, hogy a „magyar hatóságoknak semmilyen hivatalos tudomása nincsen” a Microsoft magyarországi korrupciós botrányáról. Világosabban: nincsen itt semmi látnivaló, menjen mindenki a dolgára, nehogy már valaki azt képzelje, hogy majd pont most kezdünk aggódni a korrupció miatt. Az sem adott okot a derűlátásra, hogy az ügyészség 2018-ban már elutasított egy, a Microsoft magyarországi viselt dolgai miatt tett feljelentést, mivel az Egyesült Államok hatóságaival kötött egyezséghez vezető, ám akkor még nem lezárt vizsgálatokról megjelent sajtóhírek Magyarországon úgymond nem keltették bűncselekmény gyanúját.
És persze az is borzolta a kedélyeket, hogy a Microsoft Magyarországot a botrányos üzletek idején vezető menedzserek vígan ejtőernyőztek állami állásokba. Papp István korábbi ügyvezető az egyik külügyi háttércég elnökhelyettese lett, a beosztásánál fogva talán leginkább érintett Sagyibó Viktor, a Microsoft Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős korábbi igazgatója pedig a Miniszterelnökségre került miniszteri biztosnak.
Minden adott volt tehát ahhoz, hogy a Microsoft-botrány Elios-2.0 ügyként kerüljön be a hazai korrupciográfiai annalesekbe. Ugye emlékszünk még: az Elios nevű, az elkövetés idején Tiborcz István nemzeti vő érdekkörébe tartozó vállalat és partnercégei 43 millió euró összegű európai uniós támogatást felemésztve többtucat települést borítottak sötétbe a közvilágítás korszerűsítése címén. Hiába jelezte az OLAF, azaz az Európai Bizottság csalásellenes hivatala a magyar kormánynak, hogy az Elios-ügyben maffiamódszerekkel zajlott a korrupció, felelősségre vonás mégsem történt. A rendőrség a büntetőeljárást bűncselekmény hiányában két ízben is megszüntette, a Közbeszerzési Hatóság pedig, legalábbis elnökének állítása szerint nem kapott jogsértésre utaló jelzést.
Mit kellene tennie a rendőrségnek és az ügyészségnek?
Roppant egyszerű: meg kellene állapítani, hogy amit az egyezségben szabálytalan kifizetésnek neveznek, vesztegetést valósított-e meg. Mindenesetre nehéz elképzelni, hogy ebben az esetben a Microsoft termékek magyarországi állami intézmények részére történt értékesítése ne az ilyen beszerzésekről dönteni vagy azokat ellenőrizni hivatott állami alkalmazottak törvénytelen befolyásolásával történt volna. Márpedig ezt a magyar büntetőjog hivatali vesztegetésként és annak elfogadásaként, hűtlen kezelésként, valamint közbeszerzési kartellezésként és költségvetési csalásként rendeli büntetni. Az egyezségben írtakból azonban nem következik egyértelműen, hogy az USA hatóságai mindezeket a bűncselekményeket teljes körűen feltárták. A magyar bűnüldözésnek tehát bőven lenne még teendője, aminek elvégzésében sokat segítene, ha az USA bűnüldözői átadnák az általuk összegyűjtött bizonyítékokat. A Transparency International Magyarország erre külön megkérte az illetékeseket az Egyesült Államok igazságügy-minisztériumának írt levélben.
A nyomozás során mindenekelőtt azonosítani kell, hogy kik döntöttek a Microsoft-megrendelésekről úgy az állami, amint a beszállítói oldalon. Az így feltárt személyi háló egyes szereplőit más és más bűncselekmények felelőssége terhelheti. Vesztegetés miatt például többen és többféle minőségben felelhetnek, egyebek mellett azok, akik a beszerzési döntés befolyásolásáért pénzt kértek, ajánlottak vagy fogadtak el, akár beszerzőként, akár beszállítóként. Közülük az állami szereplők számíthatnak súlyosabb büntetésre, ha kenőpénzt fogadtak el és cserébe megszegték a hivatali kötelezettségeiket. Vesztegetésért felel továbbá az is, akinek az lenne a kötelessége, hogy megelőzze a mások által végrehajtott vesztegetést, de mulasztása folytán a vesztegetésre mégis sor kerül. Ezért a Microsoft Magyarország, a Microsoft termékeit érétkesítő viszonteladók, de akár az állami szervek belső ellenőrei is bajban lehetnek, még ha őket közvetlenül nem is fizette le senki.
Büntetőjogi felelősség terheli azokat is, akik az üzletszerzés „alkotmányos költségeként”, más szóval járadékként jelentkező veszegetési összegek leplezésére hivatott fiktív szerződéseket kötöttek. Ilyeneknek létezniük kellett, hiszen a korrupció elkövetői jellemzően sem számlát nem állítanak ki a kenőpénzről, sem valós szerződésbe nem foglalják annak elfogadását. A vesztegetésre fordított összegek a gyakorlatban az állam által a Microsoft-termékek elvileg lealkudott árához képest kifizetett többletösszegként jelentkezhettek. Vagyis a kenőpénz az állam vagyonát csorbította, ami pedig hűtlen kezelésnek minősül.
A közbeszerzési szabálytalanságok miatt is büntetésre kell számítani, a büntetőtörvény ugyanis öt évig terjedő börtönnel honorálja azt, ha a közpénzes megrendelésekért folyó versenyt összejátszással torzítják. A Microsoft Magyarország esetében az állam játszhatott össze az egyik piaci szereplővel, ami ugyan nem tipikus formája a közbeszerzési kartellezésnek, de ettől még büntetendő.
Végezetül azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar kormány az Európai Uniótól kapott pénzből vásárolt Microsoft szoftvereket, és Brüsszel nem annyira megengedő a közpénzek lenyúlása terén, mint Budapest.
Az OLAF már vizsgálódik a Microsoft magyarországi ügyeiben, kérdés azonban, hogy a magyar hatóságok nyomoznak-e az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás miatt. A magyar büntetőjog legalábbis ekként rendeli szankcionálni az uniós forrásokra elkövetett csalásokat. Az Európai Bizottság mindenesetre elrendelheti a szoftverbeszerzésekre adott, ám szabálytalanul felhasznált támogatás visszafizetését.
Mire lehet számítani, ha sikeres lesz a nyomozás?
Reménykeltő, hogy a hatóságok ezúttal eljárást indítottak, de nem szabad feledni, hogy erre az Elios-ügyben is sor került. Vagyis még mindig nem zárható ki, hogy a büntetőeljárás eredménytelennek bizonyul, és akkor a Microsoft-ügy elkövetői is megússzák a felelősségre vonást. Ha azonban bíróság elé kerülnek, akár sokéves büntetésre is számíthatnak. Ebben az esetben amolyan „Simonka György 2.0” ügy valósulna meg. Simonka György, a kormánypárt dél-békési képviselője a parlamentben, az ellene emelt vád szerint az Európai Unió mezőgazdasági és egyéb támogatásait iparszerűen lenyúló hálózatot működtetett és ezáltal összesen 1,4 milliárd forint kárt okozott. Tettiért akár 8 évet meghaladó fegyházra is számíthat, ami meglehetősen szigorú büntetés lenne. Más kérdés, hogy az ötévi nyomozást lezáró vádemelésre csak nemrégen került sor, és Simonka György, bár a parlament közel egy éve megfosztotta a mentelmi jogától és meggyanúsítására is sor került, mindvégig szabadlábon maradhatott. Ha akarta, ennyi idő alatt kimenekíthette a terhére rótt bűncselekmények útján szerzett vagyont, így most már alig maradt remény arra, hogy a hatóságok az elcsalt pénz számottevő részét visszaszerezzék.
Ennél sokkal jobb eredményekkel a Microsoft-ügy nyomozása sem kecsegtet. A vesztegetésből származó vagyont ugyan a törvény alapján el kell kobozni, ám négy évvel a korrupció elkövetése után már aligha lelhetőek fel a bűnös gazdagodásból származó pénzek. Ezért a Microsoft-ügy még az optimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb annyira ígérkezik eredményesnek, amennyire a Simonka György ellen indított büntetőeljárás.
Elképzelhető, hogy a felelősök bíróság elé, majd onnan hosszabb időre rács mögé kerülnek, az azonban nem valószínű, hogy az általuk lenyúlt pénzt valaha viszontlátják az adófizetők.
Mindezt tetézheti az Európai Bizottság jövőbeli esetleges döntése, ha visszaveszi az uniós támogatást. Összességében tehát a magyar polgárok kétszeresen is ráfizethetnek: elbukták a vesztegetésre fordított pénzeket, és akár ugyanekkora összeg visszafizetésére is kötelezhetik az országot.
Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója
|
A Microsoft magyarországi korrupciós botránya
|
Ma már nemcsak köztudomású a Microsoft magyarországi leányvállalatának korrupciós botránya, hanem büntetőeljárás is indult az államhatalmi szervezeteket érintő visszaélések ügyében. Ilyesmire egyre ritkábban kerül sor, ezért érdemes végignézni a Microsoft-ügy történéseit, hátha ezek ismeretében következtetni lehet az eljárás várható kimenetelére
| null | 1 |
https://korrupcio.blog.hu/2019/10/04/a_microsoft_magyarorszagi_korrupcios_botranya
|
2019-10-05 18:16:54
| true | null | null |
Transparency
|
Mint azt az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó és média részlegének vezetőjétől, Felix Bubenheimertől megtudtuk: a Europe Direct-irodákat megyénként eltérő helyi partnerek működtetik saját felelősségi körükben. A fenntartók között szerepelnek megyei önkormányzatok, kereskedelmi és iparkamarák, civil szervezetek és egyetem is.
De mi történik akkor, ha egy olyan civil szervezet lesz egy, az Európai Bizottság támogatásából is élő tájékoztató iroda működtetője, amelynek vezetője egy pártpolitikus, aki ráadásul meg is méretteti magát az idei önkormányzati választáson?
Nem túl meglepően az, hogy elmosódnak a határok, és könnyen a kampány részéve válik az elvileg semleges – nagyobb részt fontos tájékoztatási és ismertterjesztő feladatot ellátó – EU-s iroda, mint ahogy történt ez Salgótarjánban is a Europe Direct Nógráddal.
A nógrádi tájékoztató iroda története onnantól válik igazán érdekessé, amikor idén év elején a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület lett a Europe Direct Nógrád működtetője és befogadta azt a saját irodájába.
A Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület elnöke ugyanis nem más, mint Fenyvesi Gábor fideszes politikus, a jelenlegi kormánypárt helyi alelnöke, önkormányzati képviselőjelölt,
aki nem mellesleg 2006 és 2014 között Salgótarján alpolgármestere is volt. Fenyvesi párszor már bekerült az országos sajtóba is: egyszer, még 2008-ban azzal, hogy kiderült, jogosulatlanul használt doktori címet, majd tíz évvel később azzal, hogy még alpolgármesterként több millió forintnyi EU-s támogatást nyert vendégház létrehozására, amely aztán ennek ellenére évekig nem működött. A Europe Direct Nógrád irodavezetője pedig Fenyvesi felesége, Fenyvesiné Mester Erika.
A Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület eddigi online és offline tevékenységét végignézve nyugodtan kijelenthető, hogy az nem független az elnöke politikai szerepvállalásától, a civil szervezet Facebook-oldalán is jelentős részben (párt)politikai tartalmú vagy motivációjú posztok sorakoznak. Korábban pedig rendszeresen szervezett az egyesület „polgári szalonokat”, ahová általában Fidesz-közeli elemzőket, újságírókat hívtak meg vendégnek, akikkel az elnök Fenyvesi Gábor beszélgetett. Fun fact: mint nyitóképünkön is látszik, a Europe Direct Nógrádnak helyet adó irodát is Polgári Szalonnak hívják.
Hogy mit csinál egy fideszes politikus által gründolt civil szervezet, az magánügy, mindez csak annak fényében válik érdekessé, hogy
a fideszes Fenyvesi által működtetett, elvileg politikailag semleges Europe Direct Nógrád is alaposan belecsúszott a Fidesz kampányába. Mutatunk öt példát, hogy hogyan.
1. Nem hívták meg a szocialista városvezetést az Európa-napra
Májusban országszerte színes programokkal várta az érdeklődőket az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, az Európai Parlament hazai irodája és a Europe Direct tájékoztató hálózat az Európa-napi rendezvénysorozat részeként. Salgótarjánban is volt ilyen rendezvény, a szó szerint a szlovák határnál fekvő Somoskő nevű településrészen. Ide az elmúlt években mindig meghívták Salgótarján regnáló – egyébként baloldali – városvezetését is. Idén viszont nem, ahogy a Somoskőt magába foglaló választókerület – szintén baloldali – önkormányzati képviselőjét sem.
Helyettük viszont meghívták és beszédet is mondhatott Szabó Csaba, a város túlsó végén fekvő választókerület Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselője, akiről ekkor már lényegében tényként kezelték a városban, hogy ő lesz a Fidesz-KDNP salgótarjáni polgármesterjelöltje, néhány héttel később pedig ezt hivatalosan is bejelentették.
SZABÓ CSABA, A FIDESZ-KDNP SALGÓTARJÁNI POLGÁRMESTERJELÖLTJE BESZÉDET MOND A 2019 MÁJUSI SALGÓTARJÁNI EURÓPA-NAPON EGY EURÓPAI NÉPPÁRTOS ESERNYŐ ALATT FOTÓ: EUROPE DIRECT NÓGRÁD / FACEBOOK
2. Gasztro „Polgári” Piknikek a fideszes képviselővel, polgármesterjelölttel és Kárpátia-koncerttel
A Fidesz-KDNP-s politikusok által működtetett Polgári Salgótarjánért Alapítvány először május közepén, az európai parlamenti választásokat megelőzően szervezett ún. Gasztro Polgári Pikniket Salgótarján főterére, amelynek plakátján ugyan nem szerepeltek a Fidesz és a KDNP logói, de fideszes politikusok és a Fidesz-közeli Facebook-oldalak is aktívan reklámozták közösségi felületeiken a rendezvényt, ahogy a Europe Direct Nógrád is, jelezve: ők is ott lesznek a rendezvényen.
A Gasztro Polgári Piknik EP-választásra fókuszáló, de közben már az önkormányzati választásra is kikacsintó megnyitóbeszédét Becsó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, illetve az előbb már említett Szabó Csaba mondta, és a Fidesz-KDNP egy óriási saját sátrat kapott a színpad mellett. A színpad másik oldalán azért felállítottak egy kisebb „civil” sátrat, ide települt ki többek között a Europe Direct Nógrád. Biztos csak a véletlen műve, hogy az önkormányzati választás közeledtével újra Gasztro Polgári Pikniket rendez a Polgári Salgótarjánért Alapítvány szeptember 27-én késő délután és este a város főterén, ahol a nagyon polgári Kárpátia zenekar lesz a fő attrakció, a hivatalos program szerint pedig a koncert előtt közvetlenül ezúttal is Becsó Zsolt és Szabó Csaba mondanak köszöntőt.
Azt még nem tudhatjuk, hogy a Europe Direct Nógrád ide is kitelepül-e majd, azt viszont már tudjuk, hogy saját körében hetek óta népszerűsíti a rendezvényt, hiszen valamilyen teljesen érthetetlen okból külön Facebook-eseményt is készített neki. Ez több héten keresztül ott díszelgett a Europe Direct Nógrád Facebook-oldalán, ez az event fogadott minket a nyitóoldal tetején, mint közelgő esemény.
Aztán csütörtök este, egyetlenegy nappal a rendezvény előtt eltűnt a Facebook-esemény. Ez nem sokkal azután történt, hogy az Európai Bizottság magyarországi képviseleténél érdeklődtünk róla.
TÖBB HÉTIG FOGADTA A EUROPE DIRECT NÓGRÁD FACEBOOK-OLDALÁNAK LÁTOGATÓIT A POLGÁRI PIKNIKRE KÉSZÍTETT ESEMÉNY, AMI AZTÁN EGY NAPPAL A RENDEZVÉNY ELŐTT, CSÜTÖRTÖK ESTÉRE ELTŰNT AZ OLDALRÓL.
3. Gasztro Családi Nap a Europe Direct Nógrád és az azt működtető fideszes jelölt közös szervezésében
A szeptember elejétől október elejéig tartó, és véletlenül sem kampánygyanús „Polgári Piknik rendezvénysorozat” részeként nem csak újabb Gasztro Polgári Piknik lesz, hanem sok egyéb, Salgótarján különböző városrészeit érintő esemény is. Ezek egyike a belvárosban szeptember 28-án, szombaton megrendezendő Gasztro Családi Nap, melyet a Fenyvesi-féle Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület szervez. Az esemény plakátján a rendezvény helyszínét magába foglaló, illetve ahhoz közel fekvő
választókerület két Fidesz-KDNP-s önkormányzatiképviselő-jelöltje, illetve egy, a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal egy címre bejegyezett civil szervezet mellett a Europe Direct Nógrád is támogatóként van feltüntetve.
Az egyik Fidesz-KDNP-s önkormányzatiképviselő-jelölt pedig nem más, mint Fenyvesi Gábor, aki ugye magát a rendezvényt hivatalosan szervező Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület elnöke is. Annak tehát, hogy a civil szervezet nevén túl még külön fel is tüntették Fenyvesi Gábort, aki éppen a belvárosban indul, feltehetően kampánycéljai vannak. Ezt a rendezvényt is aktívan reklámozza Facebook-oldalán a Europe Direct Nógrád, továbbá jelezték azt is, hogy saját sátorral és színes programokkal lesznek jelen az eseményen.
4. EU-s támogatással rendezett konferencia a kampány közepén, szinte csak fideszes felszólalókkal
Szeptember 18-án „Az EU kohéziós politikája a gyakorlatban” címmel rendezett konferenciát és workshopot Salgótarjánban a Europe Direct Nógrád és a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület. Mint a meghívón írják: „A Europe Direct Nógrád Tanácsadó Iroda elsőként szervez konferenciát és workshopot az Európai Unió kohéziós politikájáról. A sorozat első állomásán a civil szervezetek kerülnek a középpontba. Az előadások után szekcióbeszélgetésekre kerül sor. A rendezvényt az Európai Bizottság támogatja.”
A minikonferencia programját sikerült úgy összeállítani, hogy azon a Europe Direct Nógrád és a Nógrád Megyei Civil Információs Centrum irodavezetőin kívül a további felszólalók mindegyike aktív Fidesz-KDNP-s politikus.
A köszöntőt Fenyvesi Gábor mondta az egyesülete nevében. Aztán előadást tartott Tolnai Sándor jelenlegi Fidesz-KDNP-s önkormányzati képviselő, aki újraindul a képviselőségért az október 13-ai önkormányzati választáson. Ő egyrészt a Polgári Salgótarjánért Alapítvány, másrészt egy olyan – a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal egy címre bejegyezett – szervezet, A Háztartások Foglalkoztatásáért Alapítvány kuratóriumának is tagja, amelyhez százmillió forintos nagyságrendben érkeztek költségvetési és EU-s források különböző jogcímeken az elmúlt években, és amely alapítvány szinte mindig támogatóként jelenik meg a Fidesz-közeli helyi rendezvényeken, a logójuk is rendszeresen szerepel ezek plakátjain.
A harmadik Fidesz-KDNP-s politikus betuszkolása a konferencia programjába volt viszont a legárulkodóbb. „A civilek szerepe a közösségépítésben Salgótarjánban” címmel ugyanis
nem más mondhatta el gondolatait, mint Szabó Csaba, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje. De nem ebben a minőségében, hanem „civilként”,
a szintén a Polgári Salgótarjánért Alapítvánnyal azonos címre bejegyzett Somlyó-Forgách Lakóközösségi Egyesület tagjaként – még csak nem is vezetőjeként – kapta meg a lehetőséget erre Salgótarján több ezer valódi civilje közül. És akárcsak az Európa-nap esetében, erre a Europe Direct Nógrád által szervezett, az Európai Bizottság által támogatott rendezvényre sem hívtak meg senkit a regnáló városvezetés részéről.
SZABÓ CSABA, A FIDESZ-KDNP SALGÓTARJÁNI POLGÁRMESTERJELÖLTJE ELŐADÁST TART A CIVILEKRŐL A EUROPE DIRECT NÓGRÁD KONFERENCIÁJÁN FOTÓ: FENYVESI GÁBOR / FACEBOOK
5. A Europe Direct Nógrád hivatalos weboldala
A Europe Direct Nógrád hivatalos weboldalaként a salgoklikk.hu szerepel az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének honlapján is. A salgoklikk.hu impresszuma szerint az oldalt a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület üzemelteti. Mivel a Europe Direct Nógrád működtetője is ez az egyesület, így önmagában ez nem túl érdekes. Az viszont már az, ha megnézzük a weboldal tartalmát, ami
kvázi híroldalként is működik, de nem frissül rendesen, és igencsak szelektíven válogat a hírek közül, mondhatni a Fidesz-KDNP-nek kedves módon egyoldalú:
a kormánypártokról pozitívan ír, míg a politikai ellenféllel kapcsolatos cikkeknek kizárólag negatív kicsengése van. Amennyiben ez a Fejlődő, Élhető és Szerethető Városért Egyesület kizárólagos oldala lenne, akkor természetesen ez a „magánügye” lenne. De mivel ez a Europe Direct Nógrád hivatalos oldala is, így azért felmerül a kérdés, mennyire egyeztethető ez össze azzal, hogy az irodának politikailag semlegesnek kell lennie?
Mit szól mindehhez az Európai Bizottság?
Az Azonnali megkérdezte a fenti jelenségekkel kapcsolatosan az Európai Bizottság magyarországi képviseletének álláspontját. A szervezet sajtó és média részlegének vezetője, Felix Bubenheimer válaszában azt közölte: a Europe Direct-irodákat nem használhatják feladataival és célkitűzéseivel nem összeegyeztethető célokra. Hangsúlyozta azt is: az irodák a kötelező feladataikon és a központilag szervezett eseményeken túl önállóan szervezik mind saját eseményeiket, mind mások által szervezett eseményeken való részvételüket.
„Természetesen a párt- és politikai kampánycélú eseményeken való részvétel nem fér bele a szerződéses keretekbe. Ennek fényében tájékozódni fogunk az ön által felvetett esetekről”
– közölte érdeklődésünkre Bubenheimer.
Követni fogjuk az ügy folytatását, és várjuk, hogy a tájékozódás után mit állapít meg az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: rendben van-e az, ha egy pártpolitikus saját politikai céljaira is használja az elvileg politikailag semleges, és nagyon fontos tájékoztatási feladatokat ellátó EU-s irodát?
Egy következménye valószínűleg már mindenképpen volt annak, elküldtük kérdéseinket az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének: bár több hete élt, egyetlen nappal a szeptember 27-ei Gasztro Polgári Piknik előtt eltűnt a Europe Direct Nógrád által ehhez készített Facebook-esemény. Talán nem véletlenül.
|
Így szállt be a Fidesz kampányába az Európai Bizottság által támogatott iroda Salgótarjánban
|
A jogosulatlanul használt doktori címével, majd alpolgármesterként elnyert uniós milliókból felújított, ám évekig nem működő vendégházával ismertté vált Fenyvesi Gábor fideszes politikus civil szervezete működteti az Európai Bizottság által is támogatott Europe Direct-hálózat Nógrád megyei irodáját. Úgy tűnik azonban, hogy nem tudtak ellenállni a kísértésnek, hogy az elvileg politikailag semleges, ismeretterjesztő feladatot ellátó irodát ne használják politikai célokra is.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20190927_igy-szallt-be-a-fidesz-kampanyaba-az-europai-bizottsag-altal-tamogatott-iroda-salgotarjanban
|
2019-09-27 02:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Polgármesterek elégelték meg, hogy térségük fideszes országgyűlési képviselője kvázi zsarolja őket: csak akkor juthatnak uniós forrásokhoz, ha az illető politikus barátai nyerik a közbeszerzéseket – erről tájékoztatta egy helyi forrás Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt.
Hadházy szokásos Korrupcióinfóján tegnap az is elhangzott, hogy bár a települések egy része úgymond behódolt, azokat a polgármestereket viszont, akik ellenálltak, „személyükben is zsarolta” a politikus. Egyikük – előre menekülve – feljelentést tett.
Hadházy összesen négy kérdést tett fel Polt Péternek az üggyel kapcsolatban:
1, Érkezett-e feljelentés (vagy nyomozás áttétel) Önökhöz 2017. óta olyan ügyben, amely Jász- Nagykun-Szolnok megye 04. számú országgyűlési egyéni választókerületét (a választókerület székhelye Törökszentmiklós) – azok településeit – érinti, olyan vonatkozásban, hogy választókerület települések uniós pályázatai pénzeinek a felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének a gyanúja merült fel?
2, Amennyiben nyomozás folyik a fenti paraméterekkel rendelkező ügy(ek)ben, mikor rendelték el a nyomozást, s annak (azoknak) mi a határideje? Egyesítettek-e nyomozásokat?
3, Van-e már gyanúsítottja az esetleges nyomozásoknak?
4, Felmerült-e a nyomozás(ok) során parlamenti vagy önkormányzati képviselők érintettsége?
Polt annyit válaszolt, hogy „az Ön által feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy.”
Hadházy megnevezte az ügyben szerinte érintett fideszes politikust, a vidéki körzetet, sőt, felsorolták azokat a beszállítói beszerzéseket is, amelyeket a forrás szerint a politikus erőltetett ki a településekből: turisztikai és infrastrukturális munkákról van szó a legtöbb esetben.
A térség országgyűlési képviselője a Coca-Cola plakátjai miatt felháborodó Boldog István, és Hadházy őt nevezte meg tegnapi sajtótájékoztatóján. Boldog a neki elküldött kérdéseinkre nem válaszolt, de az alábbi közleményben reagált a vádakra az Index beszámolója szerint:
„Ez az egész csak egy politikai cirkusz, hangulatkeltés a választási kampányban, eddig egyetlen hivatalos megkeresést sem kaptam, de szükség esetén természetesen állok a hatóságok rendelkezésére.”
A Polt Péter által vezetett Legfőbb Ügyészség szintén közleményt adott ki, melyben azt írják, hogy
„Dr. Polt Péter legfőbb ügyész dr. Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. (…) Dr. Polt Péter legfőbb ügyész a 2019. szeptember 23-án kelt válaszában az országgyűlési képviselőt arról tájékoztatta, hogy a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. A legfőbb ügyész válasza kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.”
Címlapkép: Hadházy Ákos/Facebook
|
Hadházy: polgármestereket zsarol egy országgyűlési képviselő az uniós forrásokkal
|
Uniós támogatásokkal kapcsolatos korrupciós ügyben nyomoz az ügyészség. Hadházy Ákos tudomása szerint az ügyben érintett a térség országgyűlési képviselője is, de ezt a fideszes politikus és az ügyészség is cáfolja.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/02/hadhazy-polgarmestereket-zsarol-egy-orszaggyulesi-kepviselo-az-unios-forrasokkal/
|
2019-10-02 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Mint a korábbi években is, legjelentősebb összeg a személyi jövedelemadóból érvényesíthető kedvezmények miatt nem folyt be a büdzsébe, 323,5 milliárd forint. A kormány a családi adókedvezményeknél eredetileg 265-275 milliárd forinttal számolt, ahogy az a grafikonunkon is látszik, ez a tétel végül 271,8 milliárd forintra rúgott. Érdekesség, hogy az egyik olyan tétel, amely az előzetesen tervezettnél lényegesen többe került Orbánéknak az öngondoskodást és nyugdíj-előtakarékosságot is magában foglaló „rendelkezések az adó felett” volt, hiszen itt az eredetileg tervezett maximum 21,5 milliárd helyett 32,1 milliárd forintot költöttek.
Mintegy 40,5 milliárd forintra rúg az az összeg, amely az egyes tankolási kedvezmények miatt nem folyt be az államkasszába, míg a kormány szívéhez igen közel álló házi pálinkafőzés utáni kedvezmények 7,2 milliárdba fájtak. Szintén érdekes az energiaadó cím alatt található „lakosság mentessége” tétel, ez ugyanis a rezsicsökkentés keretében adott kedvezmények összegét jelenti, amely 15 milliárd forint volt.
A kormány zárszámadásának egyik legérdekesebb sora mindig a „sportcélú támogatás utáni adókedvezmény”, azaz a sport TAO-támogatás. Az előző évhez képest ez jelentősen megugrott, hiszen míg 2017-ben 81,2 milliárd forintról, 2018-ban már 128,3 milliárd forintról mondott le a kormány. A TAO-támogatások másik felét megnézve az „előadó-művészeti szervezet támogatása utáni adókedvezmény”, azaz a kultúr TAO 47,7 milliárd forintot tett ki, míg a film TAO 4,2 milliárdot. Csakúgy mint a sportra adott támogatásoknál, az előző évhez képest itt is növekedés volt tapasztalható.
A költések jelentős növekedése annak fényében különösen szembeötlő, hogy a költségvetés tervezésekor még csak úgy számoltak, hogy a sport TAO-ra 75,5-85,5 milliárd, míg a kultúr TAO-ra 22,8-24,8 milliárd forint közti összeg megy majd, azaz a zárszámadásból kiderül, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél összesen 65,5 milliárd forinttal többet költött a TAO-támogatásokra. A túlfutásból 42,8 milliárd forintot a sport TAO, míg 22,9 milliárdot a kultúr TAO adott.
|
Több mint 40 milliárddal költött többet a kormány a sport TAO-ra, mint tervezték
|
A költések jelentős növekedése annak fényében különösen szembeötlő, hogy a költségvetés tervezésekor még csak úgy számoltak, hogy a sport TAO-ra 75,5-85,5 milliárd, míg a kultúr TAO-ra 22,8-24,8 milliárd forint közti összeg megy majd, azaz a zárszámadásból kiderül, hogy a kormány az eredetileg tervezettnél összesen 65,5 milliárd forinttal többet költött a TAO-támogatásokra. A túlfutásból 42,8 milliárd forintot a sport TAO, míg 22,9 milliárdot a kultúr TAO adott.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/tobb-mint-40-millioval-koltott-tobbet-a-kormany-a-sport-tao-ra-mint-terveztek.html
|
2019-10-06 17:53:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Transparency International Magyarország (TI) a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez fordult tegnapi cikkünk nyomán, amelyben beszámoltunk arról, hogy önkormányzati vezető volt cégtársa kap milliárdos megbízást Budafok-Tétényben. A Transparency azt kéri a Közbeszerzési Hatóság elnökétől, hogy az hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást Budapest XXII. Kerület Önkormányzata által aszfaltozásra kiírt öt közbeszerzési eljárás kapcsán.
Az öt közbeszerzési eljárás kapcsán feltételezni lehet, hogy egy beszerzést bontottak öt részre, kijátszva így a közbeszerzési törvényt, hogy ne kelljen nyílt közbeszerzési eljárást lebonyolítani – írja a TI. Továbbá súlyos összeférhetetlenség merül fel a közbeszerzési eljárások elbírálásában résztvevő önkormányzati vezető és a nyertes ajánlattevő között.
A TI szerint kilóg a lóláb az öt részre bontott eljárásnál ott is például, hogy közel azonos időben indította meg az eljárásokat az önkormányzat, mindösszesen 4 nap eltérés volt az öt részre szabdalt ügyekben a startnál. Ráadásul
az egy közbeszerzési eljáráshoz sorolt utcák teljesen esetlegesnek tűnnek, egymástól távol levő utcákról van szó, tehát nem tűnik olyan szempontból sem a közbeszerzési eljárás részekre bontása indokoltnak, hogy az egy közbeszerzési eljárás alá tartozó felújítandó utcák egy városrészt, egy földrajzi egységet határolnának be.
A TI érvei bővebben itt olvashatók.
Miután egy régi fideszes káder fontos posztot kapott Budafokon, egykori cégtársának sikerszériája is beindult, sorra kapja a megbízásokat az önkormányzattól a Nova Bau Hungary Kft. A korábban a kormányban és a főváros egyik cégénél is dolgozó, 2014 óta a XXII. kerületi önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodáját vezető Wohner Zsolt szerint ez csak véletlen. Az viszont biztos, hogy az útfelújítások több részre bontásával sikerült elkerülni a nyílt közbeszerzési versenyt. Wohner és a Nova Bau Hungary Kft. tulajdonosa korábban cégtársak voltak, Wohner felesége pedig tudomásunk szerint rokona a Nova Bau Hungary Kft. tulajdonosának.
Kiemelt kép: Fotó: iStockphoto
|
A Transparency szerint bűzlik a budafoki eset, ahol önkormányzati vezető volt cégtársa kap milliárdos megbízást
|
A Transparency International Magyarország (TI) a Közbeszerzési Hatóság elnökéhez fordult tegnapi cikkünk nyomán, amelyben beszámoltunk arról, hogy önkormányzati vezető volt cégtársa kap milliárdos megbízást Budafok-Tétényben. A Transparency azt kéri a Közbeszerzési Hatóság elnökétől, hogy az hivatalból kezdeményezzen jogorvoslati eljárást Budapest XXII. Kerület Önkormányzata által aszfaltozásra kiírt öt közbeszerzési eljárás kapcsán.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/09/25/transparency-kozbeszerzes-budafok-utepites-wohner-zsolt-nova-bau/
|
2019-09-25 19:50:00
| true | null | null |
24.hu
|
A szocialista párt korábbi pénztárnoka, Puch László résztulajdonában lévő Kipszer Zrt. nettó 262,1 millió forintért újítja fel a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. központját a XIV. kerületi Hermina úton – tudta meg a 24.hu. Szeptemberig a Nemzeti Sportközpontok székhelye is ide volt bejegyezve.
A BMSK augusztus 1-jén indított közbeszerzési eljárást a Hermina úti irodaház átalakítási munkálataira. Mivel a beruházás becsült értéke nem érte el a 300 millió forintot, a BMSK úgynevezett nemzeti eljárásrendben bonyolította le a tendert. A munkára öt vállalkozást hívtak meg, azonban az augusztus 8-ai határidőig csak három ajánlat érkezett. Ezek között volt Kipszer Zrt.-é is, amely a legalacsonyabb árral diadalmaskodott. A cégben Puch a Bécsbe bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG-n keresztül érdekelt, ebben tulajdonostársa Simon Dénes.
Puch László – aki jelenleg a Kipszer Zrt. igazgatósági tagja – évekig volt az MSZP pénztárnoka, de ezután sem vágott el minden szálat a szocialistákkal: tavaly Sapienza Kft. nevű cége 41,9 millió forintos tanácsadói szerződést kötött a párt parlamenti képviselőcsoportjával. Ebben a cégben szintén bécsi vállalkozásán keresztül érdekelt. A Horizont Handels und Industrie sajtótörténeti szempontból is érdekes, ez volt az a cég, amivel a korábbi szocialista politikus megvásárolta a Népszavát és a Vasárnapi Híreket kiadó XXI. Század Média Kft.-t, illetve a Szabad Földet és több tematikus, kisebb magazint megjelentető Mezőgazda Kiadót. Majd a Szabad Földet és a már említett magazinokat eladta Mészáros Lőrincnek, jobban mondva a Mediaworksnek, amely aztán a lapot ingyen felajánlotta a fideszes médiaholdingnak, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A Szabad Föld eladása a G7 cikke szerint már csak azért is furcsa döntés volt, mert a lap számításai szerint Puch akár 100 millió forintot is veszthetett az üzleten.
Puch László a Vasárnapi Hírektől és a Népszavától is megvált, igaz, ezeket nem Mészárosnak adta el, hanem Leisztinger Tamás milliárdos vállalkozó cégének, a Proton Zrt.-nek. Leisztingert sokáig az MSZP környékén emlegették, majd úgy tűnt, a kormánypárttal sincsen rosszban. Nemrég egy belvárosi ingatlanügylet kapcsán került elő a neve, egy érdekeltségébe tartozó cég kedvezményesen vásárolhatott ingatlant a Belgrád rakparton a fideszes többségű önkormányzat döntésének köszönhetően.
A Közbeszerzési Hatóság honlapja szerint a Kipszer Zrt. 2014 óta nem nyert el közbeszerzést, bár több nagy értékű megbízásra is bejelentkezett. Több esetben igazi NER-es nagyágyúkkal szemben maradt alul: a soproni uszoda kivitelezési munkáinál például a korábbi üzlettársa miatt Tiborcz István környékén emlegetett WHB Zrt. és a FÉSZ Zrt. sikeréhez kellett asszisztálnia. A Román Csarnok 6 milliárdos felújítási munkálatait pedig szintén egy Paár Attilán keresztül a legfelsőbb kormányzati körökhöz kötött cég, a Magyar Építő vitte el a Puch-cég elől.
Kiemelt kép: Beliczay László / MTI
|
A volt MSZP-pénztárnok cégét meghívták egy negyedmilliárdos tenderre, el is vitte
|
Öt éve nem nyert közbeszerzést Puch László, az MSZP korábbi pénztárnokának érdekeltsége, a Kipszer Zrt. Most viszont a leginkább sportlétesítményekkel kapcsolatos fejlesztéseket koordináló BMSK Zrt. épületét hozza rendbe százmilliókért. A NER sportügyi sasfészkében olyan kiemelt sportberuházásokat kezelnek, mint a 15 milliárdos tatabányai kézilabdacsarnok és a szegedi kézilabda aréna, ami akár 32 milliárd forinttal apaszthatja az államkasszát.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/09/23/puch-laszlo-kipszer/
|
2019-09-23 19:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elképesztően jó üzlet a dohány-nagykereskedelem, főleg, ha állami monopóliummal lehet végezni: 3,43 milliárd forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak 2018-ban a nagykereskedőcég, az Országos Dohányboltellátó Kft. (Odbe) – derül ki a vállalat 2018-as beszámolójából. A cégnek 2017-ben 3,6 milliárd forint profitja volt, a 2018-as osztalékot ez után fizette. A profit 2018-ban már 4,6 milliárd forint volt, ez után 3,7 milliárd forint osztalékot fognak fizetni. Illetve 2019-ben már csak 1,7 milliárdot, a tulajdonosok ugyanis az előző évben már kivettek 2 milliárd forint osztalékelőleget.
A monopólium persze nincs ingyen, a társaság koncessziós díjat fizet érte, ennek mértéke így alakult a cég 2015-ös megalakulása óta:
2018: 392 millió forint,
2017: 200 millió forint,
2016: 148 millió forint,
2015: 0 forint.
A sokmilliárdos eredmény után az Odbe azért társasági adót is fizetett:
2018: 229,9 millió forintot,
2017: 127,8 millió forintot,
2016: 203 millió forintot,
2015: 0 forintot (ekkor még veszteséges volt).
Ezt még hozzácsaphatjuk a koncessziós díjhoz mint állami bevételt. Így a vége 1,3 milliárd forint, ennyi bevétele volt az államnak (a magyar adófizetőknek) a dohány-nagykereskedelmi monopóliumból. Eközben az Odbe tulajdonosai 5,95 milliárdot kaszáltak osztalék formájában. Ha ehhez hozzáadjuk a 2019-re betervezett 3,7 milliárdot, akkor az jön ki, hogy az Odbe 2015-ös indulása óta majdnem 10 milliárd forint osztalékot termelt.
Az országgyűlés előtt van a 2020-as adócsomag, ebben szerepel a dohánytermékek jövedéki adójának fokozatos emelése. A kormány úgy számol, félévente 30 forinttal drágul majd egy átlagos doboz cigi a következő két évben. A vágott dohánytermékek ára még nagyobb, legalább 16 százalékos mértékben emelkedhet összességében. Az Európai Bizottság június elején figyelmeztette a kormányt: a cigarettára legalább 60 százalék adót kell kivetni az Európai Unióban, Magyarországon azonban továbbra is csak 55 százalékkal sújtják.
Részt vett a trafiktörvény megírásában
A kormány 2013-ban államosította a dohány-kiskereskedelmet, 2015-ben pedig a dohány-nagykereskedelmet, azóta az állami koncesszióval működő központi nagykereskedő, az Odbe veszi meg a vele szerződésben álló gyártók, importőrök és a többi nagykereskedő termékeit, majd adja tovább a trafikoknak. Az Odbének van egy kisebbségi tulajdonosa, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. (a brit British American Tobacco magyar leánya), illetve a Tabán Trafik Zrt., ami a hódmezővásárhelyi Sánta család érdekeltsége. Sántáékat Lázár János gazdasági holdudvarához szokás sorolni. Sánta János némileg visszás módon részt vett a Lázár irányítása alatt született trafiktörvény kidolgozásában: a törvénytervezet egyik változata az ő számítógépének digitális aláírását tartalmazta. Sánta visszautasította azt a feltételezést, hogy részben vagy egészében ő írta volna a törvényt, azt nyilatkozta, hogy csak véleményezte a tervezetet. Lázárról azt mondta, nem barátok, csak az ismerőse, aki néha kikéri a véleményét.
Lázár János (miután a Miniszterelnökség élén Gulyás Gergely váltotta) 2018 vége óta a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztosként küzd a magyarok egészségéért.
A dohánykövető rendszerre külön vettek ki pénzt
Az Odbe tulajdonosai egyébként nem csak a 2019-re megszavazott, 3,7 milliárd forintos osztalékból vettek ki előleget 2018-ban, hanem a 742 millió forintos „célhoz kötött eredményrész” bő felét is (technikailag szintén osztalékelőlegként). Ezt egy 2018. eleji kormányrendelet tette lehetővé, azzal a megkötéssel, hogy a pénzt csak a dohánytermék-követő rendszer kiépítésével kapcsolatos költségekre szabad felhasználni.
A dohánytermékek uniós szintű egyedi követését az EU azért vezettette be a tagállamokkal, nehogy előfordulhasson, hogy hamisított, ellenőrizetlen forrásból származó termékek kerüljenek be az ellátási láncba. Mivel Magyarországon a rendszer rendkívül zárt, az Odbe miatt egycsatornás, szinte nulla az esélye annak, hogy ismeretlen forrásból származó termékek kerüljenek a trafikok polcaira, így a szigorú ellenőrzés eléggé fölösleges. Mégis szükséges, ugyanis Magyarország része a nyílt, uniós belső piacnak. A dohánytermékek nyomkövetése azt jelenti, hogy minden Magyarországon gyártott vagy az országba importált dohánytermék (vagyis doboz cigaretta vagy tasak vágott dohány) egyedi azonosítót kap.
A nemzeti dohányboltokért felelős állami cég, a Nemzeti Dohánykereskedelmi (ND) Zrt. február közepén írt ki 4 milliárd forintos közbeszerzést a szükséges informatikai háttér (dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszer, rövidítve Dakir) kialakítására és öt évig tartó üzemeltetésére. A beszerzést a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4iG Nyrt. nyerte meg az irányárnál egymilliárddal többért (ez volt a legkedvezőbb ajánlat). Érdekes mozzanat volt a beszerzésben, hogy szlovák cég is indult rajta, de ajánlatát 35 másodperces késés miatt érvénytelenné nyilvánították. A másodpercek is számítanak, nem csak a percek – közölte a Közbeszerzési Hatóság a hvg.hu-val. Az Allexis s.r.o. a HVG-nek azzal magyarázta a késést, hogy az ajánlattételi folyamat nagyon bonyolult volt, ráadásul nem angol nyelvű, így több mint egy órájuk ment el vele. Két magyar kft. adott még be ajánlatot, de ezeket el sem bírálták, mert az előzetes értékelés alapján a 4iG-é volt a legkedvezőbb – ezek szerint 4 helyett 5 milliárd forint.
„A piaci szereplőkkel folytatott előkészítő tárgyalások, valamint az informatikai hátteret biztosító Dakir üzemeltetését végző alvállalkozó munkájának eredményeként, már az uniós határidő előtt öt nappal kiadhatták az első egyedi azonosítókat – mondta május 28-án Esküdt Gábor, az ND Zrt. vezérigazgatója.
A Continental is szépen fial Sántáéknak
Az Odbe által kifizetett 3,43 milliárd osztalékra visszatérve, abból 2,57 milliárd a Sánta család érdekeltségéhez, a Tabán Trafikhoz került. A cég pedig épp annyi osztalékot fizetett saját tulajdonosainak, mint amennyit az Odbétől kapott: a Tradis Kft.-nek és a Ventas Coffee Hungary Kft.-nek, amelyek 80-20 százalékos arányban birtokolják a Tabán Trafikot.
A 2,57 milliárdból a nagyobb tulajdonrész miatt 2 milliárd a Tradisnek ment, ami 75 százalékban Sánta János, 25 százalékban pedig a fia tulajdonában van. A cég bevételének nagy részét ez az osztalék tette ki, ezen fölül csak 124 millió forint árbevétele volt.
A Ventas Coffee csak 514 millió forint osztalékot kapott a Tabán Trafiktól (vagyis áttételesen az Odbétől), de befolyt még 500 millió osztalék a Continental Dohányipari Zrt.-től (a Sánta család nagy dohányipari érdekeltségétől). A Ventas a tulajdonosainak 1,6 milliárd forint osztalékot fizetett az eredménytartalék terhére.
Egyébként a Continental sem panaszkodhat, 2018-at 35 milliárdos árbevétellel és 2,6 milliárdos profittal zárta, szóval 2019-ben is lesz miből osztalékot fizetni: a cég közgyűlése kerek egymilliárd forintról döntött.
|
Óriási dohányt szakított Lázár János ismerőse az állami monopóliummal
|
Indulása óta 6 milliárd forint osztalékot termelt tulajdonosainak, elsősorban Sánta János hódmezővásárhelyi vállalkozónak az állami dohánykereskedelmi monopólium. Az államhoz eközben koncessziós díjból és nyereségadóból együtt 1,3 milliárd folyt be. A monopólium tulajdonosai ráadásul a dohánykövetési rendszerrel kapcsolatos kiadásaikra is százmilliókat vettek ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190620_Oriasi_dohanyt_szakitott_Lazar_Janos_dohanyos_baratja_az_allami_monopoliummal
|
2019-06-20 10:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Hárommilliárd forintból épít szerelőcsarnokot Szegeden Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc lányának férje, a Homlok Építő Zrt. a tram-train beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzésen nyert, maga mögé utasítva még a Fidesz szegedi polgármester-jelöltjeként beharangozott Nemesi Pál cégét, a Ferroép Zrt.-t.
A Swietelsky Vasúttechnikai cégtől induló Homlok 2016 novemberében alakította meg cégét, a Homlok Építő Zrt-t, az első évben hatszázezer forint árbevételt ért el, de már 2017-ben 650 millió forintra rúgott a cég bevétele, tavaly pedig már közel négymilliárd forintot sikerült bezsákolnia. Nem az első vasútépítési projekt, amelyben a nemrég bejegyzett cég részt vesz, a MÁV Zrt. tenderein már nem egyszer befutó volt, vasbetonalj javítására, váltófa cseréjére nyertek már közbeszerzéseket. A cég tevékenysége nem szűkült be a vasútra, Szombathelyen az Aranypatak revitalizáció építési munkálataiban, a sportliget fejlesztésében, bölcsődefelújításban is részt vehetett, de legutóbb víztorony turisztikai fejlesztésében kapott feladatokat.
|
Jutott a tram-train milliárdjaiból Mészáros Lőrinc vejének is
|
Mészáros Lőrinc lányának férje 3 milliárd forintból szerelőcsarnokot építhet, a szegedi üzemben a tram-train szerelvényeit tartják majd karban. A milliárdos rokona három évvel ezelőtt alapított vasútépítő céget, három év alatt több ezerszeresére nőtt a vállalat árbevétele.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20190625_Minden_milliardert_lehajolnak_jutott_a_tram_train_milliardjaibol_Meszaros_Lorinc_vejenek_is
|
2019-06-25 11:05:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány suttyomban sokkal több pénzt tol ki a határon túlra
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) – derül ki az állami cég közhasznúsági jelentéséből és beszámolójából. Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.
A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadultak a módosításokkal.
2018-ban a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba. Végül 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A BGA feladatai nem csak ezzel a programmal bővültek, ősszel vették át szintén az Emmitől (pontosabban a tárca háttérintézményétől) az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését.
A közel 75 milliárdos pluszból a BGA 26,7-et a már szokásosnak mondható, nagy decemberi kormányzati pénzosztogatás átcsoportosítás keretében kapott. Ebből 12 milliárdot 2019-re betervezett feladatokra hoztak előre, ezzel az összeggel a kormány februárban csökkentette az alap 2019-es büdzséjét. Ugyanakkor az a veszély nem fenyeget, hogy 2019-ben karcsúsodna a BGA eredetileg 33,8 milliárdra belőtt költségvetése, a kormány már júniusra tucatnyi alkalommal adott pluszpénzt, összességében tízmilliárdos összegben.
A Miniszterelnökség szakmai javaslatai
A 86 milliárd forintnyi, 2018-ban odaítélt támogatás legnagyobb szeletét, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket.
Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott.
Néhány példa a támogatott beruházásokra:
Az Erdélyi Református Egyházkerület-Ajtoni Református Egyházközség 250 milliót kapott,
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,2 milliárdot,
A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány 420 milliót,
A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárdot.
A BGA „nemzeti jelentőségű” intézményeket is támogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. „2017. évben a beruházási koncepció fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése, sportpályák kialakítása volt. A 2018. évben a Főiskola célja a kollégiumi férőhelyek bővítése, tornaterem kialakítása” került sorra.
2016 óta két ütemben 38,5 milliárdot irányoztak elő a Kárpát-medencei óvodafejlesztésekre, több mint 150 új óvodai és bölcsődei intézmény létesülhet, illetve több mint 400 már működő, az elemi iskolákat megelőző intézmény felújítása és korszerűsítése történik meg a program végrehajtása során. Eddig 106 bölcsőde és óvoda felújítására, 4 új óvoda és bölcsőde létrehozására, 1664 darab Magyar Sarok, valamint 4 ovisportpálya kialakítására került sor.
Az egyedi támogatásokon túl a BGA szűk 7 milliárdot osztott szét normatív támogatások keretében a „Szülőföldön magyarul” programban és kárpátaljai szociális programokra. Nyílt pályázatokat mindössze 2,8 milliárd forint értékben bonyolítottak le, nyolc program volt, a két legnagyobb:
„A magyar kultúráért és oktatásért” – 1,1 milliárd,
„Magyarországgal szomszédos egyes országokban nyilvántartott és működő magyar családbarát vállalkozások támogatása” – 600 millió forint.
A pénzcsapot 2020-ban sem zárják el
Egyébként a kormány nem csak a BGA-n keresztül oszt pénzt a határon túlra, a költségvetés tele van szórva ilyen célú kiadásokkal. Ezek jelentős részben fedésben vannak a BGA különféle programjaival, szóval nem kevés esetben duplikátumokról van szó.
Ami a 2020-as büdzsét illeti, a törvénytervezet vonatkozó fejezeti indoklása szerint összesen 92,8 milliárdot szánnak nemzetpolitikai/határon túli támogatásokra – ebben nincsenek benne a távol-külföldi, például az üldözött keresztények segítését célzó támogatások. A számot elég nehéz komolyan venni annak tükrében, hogy 2018-ban csak a BGA költése hízott fel erre a szintre. Magához a BGA-hoz mindössze 38,9 milliárdot írtak be.
2020-ban a költségvetés tervezete alapján már közel félezer milliárd forint lesz a központi költségvetés tartaléka – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az óvatosság jegyében és a külső kockázatok miatt. Ugyanakkor megint csak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kormány (Orbán Viktor s. k.) leginkább a menet közben felmerülő, be nem tervezett kiadások fedezeteként tekint a tartalékokra, úgyhogy a nagyobb tartalék jó eséllyel nem nagyobb biztonságot, hanem szabadabb kezet jelent a kormánynak.
2020-ban 34,7 milliárdot (vagy amennyivel többet) költhet majd a külügyminisztérium, ebből kerek 34 milliárdot „határon túli gazdaságfejlesztési programok” támogatására, de jut 532 millió a csángó-magyar programokra és 195 millió az Európai Területi Társulásokra.
A Miniszterelnökség keretéből 9,8 milliárd mehet a határon túlra, többek közt:
Nemzetpolitikai tevékenység támogatása – 5,4 milliárd (bár a Miniszterelnökség alá tartozó BGA ugyanezen a jogcímen oszt tízmilliárdokat),
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok – 2 milliárd,
A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása – 500 millió.
Az Emmi 4,2 milliárd fölött diszponálhat, ebből 3,3-at határon túli felsőoktatásra, 240 milliót pedig határon túli közoktatásra terveztek be.
4,1 milliárdot szán a kormány Rogán Antal Kabinetirodájának, amely immár a turizmusért is felel: a teljes összeg „nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztésre” szolgál, bár a „felmérés, kiválasztás folyamatban” van még.
|
A kormány suttyomban sokkal több pénzt tol ki a határon túlra
|
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20190628_bethlen_gabor_alap_hataron_tuli_tamogatas
|
2019-06-28 11:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Rogán: "Régen az volt a problémájuk a feleségemmel, hogy a gyerekeinket nevelte"
Megkérdeztük a minisztert, mit szól ahhoz, hogy állami cégek támogatják a felesége cégéhez köthető sportrendezvényeket.
Úgy tudom, a feleségem cége semmilyen állami megbízást és szerződést nem kap, abban pedig, hogy az állam ingyenes sportrendezvényeket támogat – mindig is támogatott – nincs semmi különös
– mondta Rogán Antal miniszter a hvg.hu-nak. Arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy a felesége cégéhez köthető sportrendezvényeket támogatják állami cégek. Nemrég ugyanis közérdekű adatigénylésünkkor kiderült, az MVM 150 milió forinttal támogatta a Fitbalance-t és a Nemzeti Futóversenyt. A támogatók között ott van a honlapon a Szerencsejáték Zrt., amely viszont azt közölte, ők 2015-től nem nyújtanak támogatást, adományt, és nem kötnek szponzorálási szerződést.
A Szerencsejáték Service-t is megkerestük, de még nem kaptunk érdemi választ. Kérdésünkre, hogy az állami cégek támogatásának nincs-e köze, hogy a felesége cégéről van szó, Rogán azt mondta,
míg a feleségem a gyerekeinket nevelte, az volt a probémájuk, hogy a gyerekeket neveli, és nem csinál semmit, most meg, hogy vállalkozik, és sikeres e téren, ez a probléma. Döntsék el. Ha van sapka az a baj, ha nincs sapka, az.
|
Rogán: "Régen az volt a problémájuk a feleségemmel, hogy a gyerekeinket nevelte"
|
Megkérdeztük a minisztert, mit szól ahhoz, hogy állami cégek támogatják a felesége cégéhez köthető sportrendezvényeket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190620_Rogan_Regen_az_volt_a_bajuk_a_felesegemmel_hogy_a_gyerekeinket_nevelte
|
2019-06-20 11:59:00
| true | null | null |
HVG
|
Uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány azok közül, akik szerepelnek a Borkai Zsoltról készült fotókon – derítette ki a Magyar Hang. Úgy tudjuk, a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket.
A lány már az első napon, vagyis múlt pénteken megjelent fotókon szerepel, amint ott ül azon a bizonyos jachton a győri fideszes polgármester, illetve Rákosfalvy Zoltán ügyvéd és más lányok társaságában. A vasárnap nyilvánosságra hozott, 12 másodperces, konkrét szexuális aktust bemutató videófelvételen viszont nem látszik.
Úgy tudjuk, hogy Facebook-oldalán kapott is hideget-meleget, de vasárnap késő estére már semmi sem volt látható a közösségi oldalán. Ugyancsak elérhetetlenné vált a menyasszonyiruha-kölcsönző boltjuknak az internetes oldala is.
Annyit lehet még tudni, hogy a testvérével közös történetüket 2018 év elején mutatták be, a Borkai Zsoltról készült fotók és videó pedig a továbbra is ismeretlen szivárogtató állítása szerint 2018 pünkösdjén készültek.
Borkai üzent a Facebookon | Magyar Hang
A magát
az ördög ügyvédjének nevező, továbbra is névtelenségbe burkolózó szivárogtató
korábban már írt korrupcióról és kokainról is Borkai Zsolt ugyanezen útja
kapcsán, ezekre azonban nem szolgált bizonyítékkal. Állítása szerint azonban
így fog tenni.
Győr fideszes polgármester érdemben azóta sem reagált a vádakra, három napja kerüli a nyilvánosságot. Eddig mindössze egy közleményt adott ki, amelyben annyit közölt: „A személyemmel kapcsolatban megjelent hazugságokat az ellenzéki kampánycirkusz részének tekintem, amellyel a győri ellenzék alkalmatlanságáról akarják elterelni a figyelmet”. Vasárnap pedig egy családi fotót posztolt ki Facebook-oldalára azzal a felirattal, hogy „Kitartunk. Jóban, rosszban.”
|
Milliós támogatást kapott korábban a Borkaival látható egyik lány és testvére
|
Uniós támogatást nyert el korábban az egyik lány azok közül, akik szerepelnek a Borkai Zsoltról készült fotókon – derítette ki a Magyar Hang. Úgy tudjuk, a Fejér megyei lány testvérével egy menyasszonyiruha-kölcsönző megnyitására és rendezvényszervezésre kapott pénzt a fiatalok vállalkozóvá válását segítő pályázaton, mégpedig csaknem hárommillió forintot. Egy interjúban beszéltek erről, ahogyan azt is elmondták, hogy édesanyjuk volt a példaképük, ő inspirálta őket.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2019/10/06/millios-tamogatast-kapott-a-borkaival-lathato-egyik-lany-es-testvere/
|
2019-10-07 01:29:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Érdekes jelenségre lehet figyelmes az, aki a Közbeszerzési Hatóság honlapján utánanéz egy ceglédi vállalkozás, az Elastic’91 Kft. közpénzes megbízásainak. A cég kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat, ráadásul egyre nagyobb értékben.
Az Elastic’91 Kft. tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A ceglédi alapítású, jelenleg Budapestre bejegyzett és már ceglédi telephellyel sem rendelkező cég sikereit a hatóság és az önkormányzat honlapja alapján vettük számba:
a cég 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el a Pest megyei várostól.
A legnagyobb tétel egy nettó 581,8 millió forintos megbízás, amit 2016. december 29-én nyertek, egyedüli ajánlattevőként: vállalásuk szerint öt évig látják el a város köztisztasági feladatait.
A családi vállalkozás évek óta kapcsolatban áll a település önkormányzatával: 1991-es alapítása óta az Elastic takarítja a ceglédi utcákat, azonban az utóbbi években ennél összetettebb feladatokkal is megbízták a céget.
Évi 45 millió forintért vállalta az esővízcsatornák rendben tartását.
159 millió forintért épít kerékpárutakat.
Tízmilliókért épít parkolókat, járdákat, és közterületeket is felújít.
A cégtulajdonos édesapa maga is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen, majd az Elastic’91 2010-ben az országos sajtóban is megjelent. A hvg.hu írta meg, hogy Károlyék cége meglepően alacsony áron vásárolhatta meg az önkormányzattól a néhai Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta található épületekkel együtt. A vállalkozás 21 millió forintot fizetett a hatalmas területért úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki.
A helyi ügyekre rálátó forrásunk arról beszélt, hogy ifj. Károly Ferencet kedvelik választókörzetében, ahol ingyenes rendezvényekkel is kedveskedik a lakosoknak. Forrásunk szerint a fideszes képviselő nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik. Hozzátette:
Így elég gyakran kell ki-be járkálnia a szavazásokról.
Nem ifj. Károly Ferenc a ceglédi képviselő-testület egyetlen tagja, akinek családja a várossal üzletel: januárban írtuk meg, hogy a ceglédi önkormányzat októberben határozott arról, hogy értékesíti az említett laktanyában levő 3000 négyzetméternyi részt, Hörömpő Annamária önkormányzati képviselőként is emellett szavazott. Majd az ő cége adott be ajánlatot, a minimális árért viheti az ingatlant. Hörömpő nem csak a képviselő-testület tagja, ő vezeti a Fidesz ceglédi szervezetét is.
Kérdéseinket eljuttattuk ifj. Károly Ferenc önkormányzati képviselőnek és Takáts László polgármesternek is, cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt.
|
Százmilliós munkákat kap Ceglédtől egy fideszes képviselő családjának cége
|
Érdekes jelenségre lehet figyelmes az, aki a Közbeszerzési Hatóság honlapján utánanéz egy ceglédi vállalkozás, az Elastic’91 Kft. közpénzes megbízásainak. A cég kizárólag Cegléd fideszes többségű önkormányzatától nyert el közpénzes munkákat, ráadásul egyre nagyobb értékben.
Az Elastic’91 Kft. tulajdonosai Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei. A ceglédi alapítású, jelenleg Budapestre bejegyzett és már ceglédi telephellyel sem rendelkező cég sikereit a hatóság és az önkormányzat honlapja alapján vettük számba:
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/10/07/cegled-elastic-91/
|
2019-10-07 13:06:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Rákos-Hatvan vasútvonalat 150 milliárd forintból újítják fel, a nyertes kivitelezőket tavaly márciusban jelentették be. Szokatlan módon nem volt köztük sem a felcsúti milliárdos R-Kord nevű vasútépítő cége, sem veje, Homlok Zsolt hasonló profilú vállalkozása, a Vasútvillamosító Kft.
A megrendelést öt cég vitte el, mind osztrák gyökerű: a Strabag Vasútépítő Kft., a Belfry PE Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Thales Austria GmbH és a Thales Rail Signalling Solutions Kft. Rákos és Hatvan között összesen 52 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, Rákos és Aszód között a terepviszonyok miatt 120, Aszód és Hatvan között 160 kilométeres óránkénti pályasebességre alakítják ki.
Az állami megrendelő, a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. három részre osztotta a méretes feladatot, és három közbeszerzési eljárást folytatott le, amelyeknek ez lett az eredménye:
A Rákos – Gödöllő vonalat nettó 62 milliárd forintért a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft. újíthatja fel.
A Gödöllő – Hatvan szakaszt 62 milliárdért a Swietelsky Vasúttechnika Kft.
A Rákos – Hatvan biztosítóberendezéseinek kivitelezési munkálatait pedig az osztrák Thales két említett cége nettó 23 milliárd 559 millió forintért építheti meg.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyertesnek hirdetett vállalkozások viszik el az összes pénzt, a közel 150 milliárd forintot. Alvállalkozók hadát foglalkoztatják, bizonyos munkákat a külső cégekre bíznak, így hozzájuk csorognak le a milliárdok. A szerződések alapján úgy tűnik, hogy az alvállalkozókat sem éppen véletlenszerűen választják ki. Amint korábban a G7 feltárta, a Rákos-Gödöllő vonalon a Belfry PE kizárólag Mészároshoz köthető alvállalkozókat kért fel. A 24.hu birtokába került szerződésekből pedig az derült ki, hogy ugyanezen a szakaszon a másik fővállalkozó, a Strabag Vasútépítő Kft. is a NER-hez köthető cégeket preferált. Sőt a másik, Gödöllő és Hatvan közötti, szintén több mint 60 milliárdos szakaszon is pénzhez jut a Mészáros család, meghívott alvállalkozóként örülhetnek megrendelésnek.
Rákos-Gödöllő: a szálak Mészárosékhoz vezetnek
A birtokunkba jutott szerződések szerint a Rákos-Gödöllő szakaszon Mészáros Lőrinc vejének, Homlok Zsoltnak a cége, a Vasútvill Kft. alvállalkozóként vesz részt: a villamos felsővezetékek építésében, anyagbeszerzésben, egyes részfeladatok felelős műszaki vezetésében és építési feladatok irányításában kapott munkát. Homlok cégei fénysebességgel törnek felfelé, különösen a Vasútvill, amely tavaly megduplázta a bevételét és 3,3 milliárd forint nyereséget termelt. De nem a Vasútvill az egyetlen izgalmas hátterű cég ezen a Rákos-Gödöllő szakaszon.
Már a fővállakozó Belfry PE Kft. maga is érdekes szereplő, üstökösszerű felemelkedése először a G7-nek tűnt fel. A lapnak az szúrt szemet, hogy a gyakorlatilag ismeretlen és mindössze néhány alkalmazottal működő cég sorra nyeri az állami út- és vasútépítéseket Magyarországon a Strabag konzorciumi partnereként. A Rákos-Gödöllő vonalból 19 százaléknyi munkát kaptak, ez nagyjából 11,7 milliárd forintos megrendelést jelent. Alvállalkozóként pedig – mint már említettük – Mészároshoz köthető alvállalkozókat vont be a munkába. Felkérte a Vasútautomatika Kft-t., amelyet Mészáros a horvátországi bizalmasától, Sakalj Ferenctől vett meg, majd később beolvasztotta az R-Kordba. A Mészáros holdudvarba sorolják a másik Belfry-alvállalkozót, a budaörsi Termini-Rail Kft.-t is, amelyről korábban az Átlátszó írta meg, hogy Mészáros Lőrinc R-Kordjának bedolgozója.
A szakasz másik fővállalkozója, a Strabag Vasútépítő Kft. sem szakadt el nagyon a NER-től: az olyan egyértelmű referenciákkal rendelkező cégek, mint a sínek felszedésével és lerakásával foglalkozó H.F. Wiebe GmbH illetve a fővállalkozó leányvállalata, a Strabag Rail GmbH mellett bevonták a Kosik család (Kosikné Rónay Katalin, Kosik Attila és Kosik Gergely Attila) tulajdonában lévő Crystal 91 Kft.-t (új nevén Crystal Mérnökiroda Kft.). Kosikék nevével korábban az Átlátszó cikkében találkozhattunk, amelyben Fürstner József fogorvost kötötték össze Rogán Antallal, illetve a bizalmasaként emlegetett Kertész Balázzsal (lásd keretes írásunkat).
A cég eredményeit érdemes alaposabban szemügyre venni:
Míg 2017-ben 918 ezer forintos bevételük mellett több mint 2 millió forint veszteséget hoztak össze, tavaly nagyon beindult a szekér: több mint 819 millió forint bevételt értek el, adózott eredményük pedig 436,5 millió forint volt. Ebből 350 millió forint osztalékot vihettek haza a tulajdonosok.
Szintén részt vesz a kivitelezésben az osztrák Swietelsky tulajdonában lévő DS Vasút Kft., amely a Mészáros-birodalom bejáratott alvállalkozója: az Érd-Érd alsó összekötő vágány kivitelezésében erőforrásnyújtó szervezetként segítettek a két Mészáros cégből álló V-Híd – R-Kord konzorciumot. A Vasútgép Kft. szintén egy olyan Swietelsky-leány, amely kapcsolatban áll Mészárosékkal: alvállakozóként ők is kapnak egy szeletet a Budapest-Belgrád vonal kivitelezési munkáiból.
Gödöllő-Hatvan: csak a fővállalkozót hívják másképp
Mostanáig nem volt ismert, de a Swietelsky Vasúttechnika Kft. által jelenleg is kivitelezés alatt álló Gödöllő-Hatvan vonalon is ugyanezek a cégek dolgoznak alvállalkozóként, köztük a Homlok-féle Vasútvill Kft. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. egy kicsit sem ismeretlen Homlok Zsolt számára, 2016 őszi távozásáig ő volt a cég ügyvezetője és ilyen minőségében együtt építkezhetett apósa cégével, az R-Korddal a bő 70 milliárd forintos dél-balatoni vasútrekonstrukción.
Homlok cége mellett több, a Rákos-Gödöllő szakasznál említett cég is felbukkan alvállakozóként, így Mészáros Lőrinc Vasútautomatika Kft.-je és a Mészáros-féle R-Kord alvállakozója, a Termini-Rail Kft., a hihetetlen növekedést produkáló Crystal 91 Kft., valamint a Swietelsky leányok: a DS Vasút Kft. és a Vasútgép Kft. Mintha mindegyik nyertes fővállalkozó ugyanabból a kalapból húzott volna magának alvállalkozókat.
Biztosítóberendezések
A harmadik, biztosítóberendezésekre vonatkozó eljárásról kevesebbet tudni. Annyi biztos, hogy 23 milliárd forintos munkát a Thales cégei nyerték, de ebben az esetben a kiíró nem kérte, hogy jelöljék meg az alvállakozókat. A G7 Mészáros, illetve érdekeltsége, az R-Kord nyomaira bukkant a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, ennek alapján írták, hogy a felcsúti milliárdos cége alvállalkozóként érdekelt a Rákos-Hatvan vonal fejlesztésében. A megrendelés passzol amúgy az R-Kordhoz, hiszen fő profilja a vasúti biztosítóberendezések és felsővezetékek építése. Ilyen vonalon már számos közpénzes munkához jutottak: korábban például az Ebes-Püspökladány vonal felújításánál vállaltak ilyen feladatokat.
Kiemelt kép: MTI/MTI/Máthé Zoltán
|
A vasút, amelyet végül akkor is építenek Mészárosék, ha nem ők nyertek
|
Úgy látszott, hogy Mészáros Lőrinc köre a Rákos-Hatvan vasútvonal 150 milliárdos felújításából kimarad, hiszen a birodalom cégei nem voltak a nyertesek között. Ám a 24.hu birtokába került szerződések szerint a győztesek a miniszterelnök felcsúti barátjához köthető társaságokat is kiválasztották alvállalkozónak. Azaz Mészárosék akkor is nyernek a végén, ha elsőre úgy tűnik, nem ők nyertek.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/10/08/vasut-rakos-hatvan-meszaros-lorinc-homlok-zsolt/
|
2019-10-08 09:25:00
| true | null | null |
24.hu
|
Borkai Zsolt október 5-én kitett a Facebookra egy képet a családjáról. Azt írta fölé: „Kitartunk. Jóban, rosszban.” Mindezzel alighanem azt igyekezett demonstrálni, hogy az őt érő össztűz ellenére sem bomlott meg az egység odahaza. Nem is igen bomolhatott, hiszen a fotón szereplő négy alak közül még legalább ketten összekapcsolhatók a jachton orgiázó csapattal. A fia egyértelműen, a lánya pedig áttételesen.
A jelenleg 24 esztendős Borkai Ádám már legalább négy éve a szerencse gyermeke: 2015 végétől ugyanis havi egymillió forintnyi fizetést kap – lényegében a semmiért. Pontosabban: olyan céget irányít, amelynek 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban egyetlen fitying bevétele sem akadt – azaz a vállalkozás lényegében funkciótlan, halott –, ám az ügyvezetőnek járó luxusbért mindig folyósították.
Minden jel arra utal tehát, hogy a tulajdonos csak azért öntött pénzt a társaságba, hogy legyen mit kiutalni Borkai Zsolt fiának. Ez az utóbbi három teljes évben 12-12-12 millió forintot jelentett, vagyis tavaly decemberig már közel 40 milliót.
Lehetséges, hogy Ádám máig kapja a havi apanázst, ám ez csak a 2019-ről szóló pénzügyi beszámolóból fog kiderülni. Az érintett vállalkozás neve Akonia Ingatlanforgalmazó Kft., melyet tegnap este már a HVG fizetős oldala is emlegetett, ugyanakkor nem kötötte össze a Borkai-féle jachton prostituáltak társaságában mutatkozó Rákosfalvy Zoltánnal.
Nézzük a kapcsolódási pontokat! Egyrészt az Akonia székhelye megegyezik az ügyvéd hivatalos irodai címével (Győr, Teleki László utca 17.), mely ingatlan a földhivatali nyilvántartás szerint 100 százalékban Rákosfalvyé. S noha a kft. közvetlen birtokosa egy hasonló nevű, offshore-jellegű luxemburgi társaság (Akonia S.A.), a cégbíróságon fellelhető dokumentáció szerint a tulajdonos rendszeres magyarországi meghatalmazottja nem más, mint Rákosfalvy Zoltán. Tehát az Akonia-csoportban ő hozza a fontos döntéseket. Magát a titokzatos „luxemburgi” anyacéget pedig a közelmúltig egy Kacsóh Gábor nevű vagyonkezelő-adótanácsadó igazgatta.
Utóbbiról már 2017 elején megírtuk – még a Heti Válaszban –, hogy egyike azoknak a globális térben mozgó strómanoknak, akik a magyar „nemzeti nagytőke” pénzkimenekítési gyakorlataiban segédkeznek. Legfontosabb referenciamunkája a Tiborcz Istvánnal üzleti szövetségben működő WHB-lobbicsoportnak nyújtott szolgáltatás volt: az elkövetők egy általa biztosított luxemburgi „fedőcég” segítségével kétmilliárd forintot kaszáltak a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásán. Kacsóh Gábor más felvilági feladatokat is vállalt: a 24.hu szerint a Semjén Zsolt KDNP-elnök skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József szintén vele kezeltette vagyona egy részét.
Mindemellett Kacsóh abban az SR Group S.A. nevű luxemburgi társaságban is igazgatótanácsi tag volt – éppen Rákosfalvy mellett –, melynek magyarországi leánycégénél csapódott le a győri Audi-gyár területbővítésének haszna.
Az eddig említett nevek közül Borkai Zsoltról és Rákosfalvy Zoltánról biztosan tudjuk, hogy részt vettek az álló- és mozgóképeken dokumentált adriai kényeztető túrán. „Az Ördög Ügyvédje” művésznevű szivárogtató azonban azt állította egyik első bejegyzésében, hogy a polgármesterrel és az ország második legnagyobb kaszinótulajdonosaként jegyzett ügyvéddel utazott a partira „a győri vendéglős, Szabó Ervin is”. Utóbbiról azt érdemes tudni, hogy öt éve éppen ő adta el Borkai Zsolt Petra nevű lányának a lovászpatonai székhelyű Királysarok Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-t. Érdekesség, hogy e társaság hivatalos kézbesítési címe (info@palffyetterem.hu) máig megegyezik Szabó éttermének központi elérhetőségével.
„Az Ördög Ügyvédje” friss posztjában mára vagy holnapra ígéri az úgynevezett „korrupciós szál” bizonyítását. Nyilván lesz még elég szó Borkai mellett Rákosfalvyról, esetleg Szabó Ervinről, talán Kacsóh Gáborról. Mi továbbra is figyelünk – és maradunk a tényeknél. Hiszen ez az ügy is igazolja, hogy a tényeknél semmi sem radikálisabb.
Nyitókép: Rákosfalvy Zoltán a botrányos fényképek egyikén (forrás: static.wixstatic.com)
Ez a cikk olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük,legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, éscsatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Borkai Zsolt#Győr#önkormányzati választás 2019
|
A jachtos ügyvéd Borkai fiát is kiszolgálja: Ádám havi 1 milliós bért kapott a semmiért
|
Működik egy luxemburgi hátterű cég a Borkai-botrány érintettjeként ismert, szintén a luxusjachton prostituáltak között mulató Rákosfalvy Zoltán (nyitóképünkön) hivatalos győri címén: az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. Az állami kaszinókoncesszió-kiosztáson jókorát szakító ügyvéd nemcsak befogadta, de aktívan menedzseli is ezt az offshore-talapzatra épített vállalkozást, amely 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem bonyolított. Az Akonia fenntartásának egyetlen értelme az lehet, hogy kapjon a kasszából havi egymillió forintnyi bért az ügyvezető, aki történetesen Borkai Zsolt fia – olvasta ki a cégpapírokból a Válasz Online. Nem állítjuk, hogy egyértelműen korrupciós cselekmény a semmiért fizetést adni és kapni éveken át – viszont mindenképpen gyanús. Bónusz: a polgármester lánya szűk öt esztendeje szintén olyasvalakitől vett saját céget, aki „Az Ördög Ügyvédje” szerint ott mulatott az urakkal a luxushajón.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/10/08/rakosfalvy-zoltan-borkai-zsolt-akonia/
|
2019-10-08 10:11:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Győr;Borkai Zsolt;
2019-10-08 06:00:00
Főszezonban milliók kellenek egy olyan luxusjacht kibérléséhez, mint amelyen lefilmezték Borkait
Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester.
Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere pénteken még hazugságnak és „ellenzéki kampánycirkusznak” nevezte annak az ismeretlen hátterű blognak az állításait, amely egyebek mellett korrupcióval és kábítószer-használattal gyanúsította meg őt, valamint olyan felvételeket tett közzé, amelyek szerint a politikus egy jachton rendezett szexpartin vett részt. Alig három nappal később viszont a győri polgármester részben megváltoztatta álláspontját. Hétfőn ugyanis Borkai Zsolt az önkormányzat közvetett tulajdonában lévő GyőrPlusz TV-ben olvasott fel egy nyilatkozatot – anélkül, hogy újságíró kérdezett volna tőle. A politikus elismerte, hogy „részben valódiak” a felvételek, ám azok állítása szerint nem tavaly pünkösdkor készültek, hanem évekkel ezelőtt, és részben manipuláltak. – Nem vagyok rá büszke, és szeretnék elnézést kérni elsősorban a családomtól. Hibáztam és megbántam – fogalmazott a kormánypárti politikus, aki azt is megjegyezte, hogy nem követett el törvénysértést, és nem is lép vissza a polgármesterségtől. – A győriek vasárnap eldöntik, hogy szeretnék-e közösen folytatni a tizenhárom éve elkezdett munkát – tette hozzá.
Borkai Zsolt nyilatkozatában sejtelmesen arról beszélt, hogy évek óta nyomást gyakorolnak rá a politikai ellenfelei, akik szerinte azt szerették volna elérni, hogy visszalépjen a polgármesterségtől.
A városvezető tagadta, hogy kábítószert fogyasztott volna, az út költségeivel kapcsolatban pedig azt állította, hogy az utazást nem közpénzből finanszírozta. Ezzel elismerte, hogy ő fizette a költségeket, márpedig ha valóban így történt, mélyen a zsebébe kellett nyúlnia. Lapunk ugyanis beazonosította a Borkait is ábrázoló képeken szereplő jachtot, ennek alapján pedig a jármű a dubrovniki kikötőben horgonyzó Lagoon 450F típusú, 12 méteres hajó, amelynek bérlése egy hétre csaknem 5000 euróba (több mint 1,5 millió forintba) kerül főszezonban. További 3000 eurót (csaknem egymillió forintot) letétként kell befizetni. Vagyonbevallása szerint Borkai Zsolt tavaly bruttó 983 ezer forintot keresett havonta, továbbá olimpiai járadékot is kap 263 ezer forintot. Emellett volt 20 millió forintnyi készpénze, de 10,5 millió forint tartozása is.
Időközben egy pornóoldalra felkerültek a szexpartin résztvevő nők nevei. Az egyikről Hadházy Ákos független képviselő kiderítette, hogy egy vidéki városban egyéni vállalkozó, aki testvérével együtt 2017-ben csaknem 3 millió forint uniós támogatást kapott üzletéhez. A testvérpárosról a kormánypárti TV2 akkor egy hosszú riportműsort is közölt. Lapunk elérte a nőt, aki azonban érdeklődésünkre csak annyit mondott, hogy nem kíván nyilatkozni.
A Borkai Zsoltról készült felvételeket publikáló ismeretlen, „ez az ördög ügyvédje” nevű blogot hétfőn eltüntették, ám később egy másik tárhelyen ismét feltöltötték a képeket és a videókat. A győri polgármester egyébként arra nem tért ki nyilatkozatában, hogy igaz-e a blog állítása, miszerint Rákosfalvy Zoltán ügyvéd magánrepülőgépével érkeztek az Adriára. Az ügyvéd szintén részt vett a szexpartin.
Audi földektől a NER-kaszinókig
Az elmúlt években milliárdos vagyonra tehetett szert Rákosfalvy Zoltán, Borkai Zsolt ügyvéd ismerőse – aki szintén felbukkan a jachton készült videóban –, ez pedig nem ment volna kiváló politikai kapcsolatok nélkül. Nevét klasszikus telekspekuláció tette először ismertté: az ügyvéd ugyanis 2011-ben kezdett gyors termőföld-felvásárlásba Győr környékén, ám nem búzát akart aratni a kisalföldi termőterületen, hanem százmilliókat - ugyanis e termőföldeken épült fel nem sokkal később az Audi logisztikai központja. Az ügyet még 2012-ben tárta fel a HVG, a történet így országosan ismertté vált, ám idővel feledésbe merült.
Az ügyvéd által felvásárolt mintegy héthektárnyi termőföldet a győri és kormányzati hivatalok átminősítették ipari parkká, így az értéke jelentősen megnőtt, a nem csekély hasznot pedig az ügyvéd, valamint az érdekeltségébe tartozó offshore cég tudta bezsebelni.
Az önkormányzat már korábban készült arra, hogy az Audi-gyár a működéshez szükséges logisztikai központot is városba telepíti majd. Bár a Borkai Zsolt által vezetett önkormányzat szavakban elkötelezett volt az újabb Audi-beruházás mellett, mégsem kezdett a földek kisajátításába vagy felvásárlásába. Rákosfalvy Zoltán sem vakon cselekedett: dokumentálhatóan a győri önkormányzatnak is dolgozott, de voltak magasabb kapcsolatai is. (Az atlatszo.hu kimutatás szerint dolgozott Lázár Jánosnak, aki abban az időben Fidesz frakcióvezetője volt.) Az ügyletet 2017-ben újra megismételték, akkor már mintegy 20 hektárnyi olyan termőföld került az Audi birtokába, amely korábban Rákosfalvy Zoltán nevén volt. Az ügyvéd – és nem zárható ki, hogy mások is környezetéből –, már a két ingatlanügyletből több százmillió forintos, de akár milliárdos nagyságrendű haszonra tehetett szert, ám ez még csak az első megálló volt a gazdagodás útján.
A következő lépés a vidéki kaszinópiac egy részének megszerzése volt. Ez viszont az ügyvéd vagy a győri polgármester magasabb politikai beágyazottságát is bizonyítja, a Fidesz-kormány ugyanis csak nagyon keveseknek osztott kaszinóműködtetési jogot. Ebbe a szűk NER-elitbe került be Rákosfalvy a Treff Klub Kft.-jén keresztül. A cég birtokolja a miskolci, a győri és a pécsi kaszinókat: ezek közül tavaly a győri és a pécsi érdekeltségnek volt érdemi, 1,8, valamint 1,2 milliárd forintos forgalma. A két cég egy év alatt 300 millió forintot hozott az egyedüli tulajdonos Rákosfalvynak, ám ha beindul az üzlet, akkor az évi egymilliárdot forintot elérő nyereség sem kizárt.
|
Főszezonban milliók kellenek egy olyan luxusjacht kibérléséhez, mint amelyen lefilmezték Borkait
|
Egy hétre annyiba kerül a hajó, mint amennyit tavaly két hónap alatt keresett a győri polgármester.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052816_foszezonban-milliok-kellenek-egy-olyan-luxusjacht-kiberlesehez-mint-amelyen-lefilmeztek-borkait
|
2019-10-08 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
MÁV;Pintér Sándor;biztonsági erők; NER;
2019-10-07 17:58:30
Milliárdokért védi a MÁV-ot Pintér egykori üzleti köre
A belügyminiszter volt cégei mellett Demján Sándorné és a tiszteletbeli kazah konzul vállalkozásai is profitálhatnak a zsíros megbízásból.
Focicsapatnyi kormányközeli cég szerződött vagyon- és személyvédelmi feladatok ellátására a MÁV Zrt.-vel. A három éves időtartamú megbízást összesen 24,5 milliárd forintos keretösszegért vállalták el – derül ki a hétfői uniós közbeszerzési értesítőből.
A tenderen 15 cég indult, a 11 nyertes nevét pedig jól ismerhetjük már az állami cégek, intézmények hasonló jelleg pályázataiból, többségük így vagy úgy a Pintér Sándor belügyminiszter volt céges érdekköréhez tartozik. Egyértelműen ide sorolható a Pajzs 07 Zrt., valamint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., melyekben 2008-ig, illetve 2010-ig Pintér tag is volt.
Kipróbált, jó emberek
Közvetettebb, de kimutatható a Pintér-féle kapcsolat a PFM Holding Zrt.-hez és az Holdinghoz tartozó, de a pályázaton külön tagként befutó cégekkel, mint a PFM Biztonsági Szolgáltató Kft és a Hunex Team Kft.
Esetükben Marton László és Tasnádi László személye jelentheti a kapcsolatot. Marton László a 444.hu cikke szerint magánemberként 47 százalékos tulajdonosa volt a PFM Holdingnak, tavaly februárig ügyvezetőként dolgozott a Hunexnél, 2010 és 2012 között pedig a Civil Biztonsági Zrt.-t irányította vezérigazgatóként, miután Pintér kiszállt a cégből.
Tasnádi László, volt rendészeti államtitkár jelenleg Civil Zrt. vezérigazgatója, aki azután távozott politikai posztjáról, hogy kiderült, a rendszerváltás előtt III./II-es operatív tisztként dolgozott. Hogy a kép (és a bevétel) kerekebb legyen, Tasnádi egy köztes cégen keresztül tulajdonos a pályázaton szintén nyertes ESG Holdingban is.
Demján Sándorné is részesedhet
A MÁV-tender győztesei között ott van az egykor Demján Sándor érdekeltségeit védő Bank Biztonság Bizalom Zrt – és, többszörös céges áttéten keresztül, a jelenleg is Demján Sándornéhoz tartozó Holdesco Ingatlanforgalmazó Kft.
A Bank Biztonság Bizalommal egyébként azonos címre (1181, Budapest, Darányi Ignác u. 12.) jegyezték be a pályázaton szintén befutót Airport Security Service Zrt-t. Hogy a szálak szépen összeérnek a tenderben, azt jól mutatja, hogy az Airport Security tulajdonosa idén júliusig a B+N Referencia Zrt. volt – a B+N Referencia cégvezető-tulajdonosa, Kis-Szölgyémi Ferenc viszont helyet kapott a PFM Zrt. igazgatóságában is.
A kazah konzul és a volt közteres főnök sem panaszkodhat
Nincs oka panaszra a tiszteletbeli kazah konzul, olajkereskedő Horváth Lászlónak sem, hiszen társaságán, a L. A.C Zrt. keresztül érdekeltségébe tartozó Prev-Info Kft. is ott van a nyertesek között. A pályázaton szintén nyertes a A Novum Guard Kft: mint a 24.hu emlékeztet, a Novum tulajdonosa, Illés István a Rogán Antal-féle V. kerületi önkormányzat közterületi igazgatója volt.
Nehéz nekik nemet mondani
A fenti cégcsoport hat tagja (Pajzs 07., Airport Security, Prev-Info, Bank Biztonság Bizalom, Civil Zrt., PFM Biztonsági Zrt.) a Napi.hu cikke alapján
A győztesek a friss mávos tender keretében több százezer óra telephelyőrzést, portaszolgálatot és vonatkísérő feladatokat vállaltak – azzal a megkötéssel, hogy ha a keretösszeg kitart 36 hónapon túl, akkor a MÁV további egy évre meghosszabbíthatja megbízatásukat.
|
Milliárdokért védi a MÁV-ot Pintér egykori üzleti köre
|
A belügyminiszter volt cégei mellett Demján Sándorné és a tiszteletbeli kazah konzul vállalkozásai is profitálhatnak a zsíros megbízásból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052788_milliardokert-vedi-a-mav-ot-pinter-egykori-uzleti-kore
|
2019-10-07 19:58:00
| true | null | null |
Népszava
|
Lapunk múlt heti számában tártuk fel: a debreceni önkormányzat tulajdonában álló Cívis Ház Zrt.-t igazgató Kováts Ákos olyan ügyesen privatizált egy értékes ingatlant, hogy a telket megvásárló cég, a Déco Apartman Kft. fél év múltán észrevétlenül került a tulajdonába. Kovátsnak ehhez egy stróman vállalkozóra, jó adag furfangra, a közgyűlés felületességére és közvetlen munkatársa segítségére volt szüksége, akit szintén belerántott az ügyletbe.
Kováts a történteket elismerte, ugyanakkor szerinte csupán egy kínálkozó üzleti lehetőséggel élt. Érvelése szerint visszaélésről azért nem lehet szó, mert többször meghirdették a telket.
Nem a fenti, Antall József utcai azonban az egyetlen olyan ingatlan, amely a Cívis Ház Zrt.-től feltűnően rövid úton került Kováts Ákos érdekeltségébe. Egy másik értékes belvárosi telket is megszerzett a Kováts tulajdonában álló Déco Kft. Egy Miklós utcai ezer négyzetméteres ingatlanról van szó, amelynek értékesítéséről a város közgyűlése tavaly márciusban döntött. A hétlakásos épület évek óta lakatlan volt, 40 millió forintra értékelték a hivatal által felkért ingatlanbecslők.
Telekpanama Debrecenben - önkormányzati cégvezető privatizált belvárosi telket, magának | Magyar Hang
Az értékesítésről szóló szerződést 2018. november végén írták alá az önkormányzat közzétételi listája szerint (ezen az ötmillió forintnál nagyobb ügyleteket részletezik). E szerint az ingatlant egy Cseh Krisztina nevű nő vásárolta meg. Ilyen néven létezik egy ingatlanközvetítő, aki éppen debreceni ingatlanokat forgalmaz, ő telefonon azt mondta, nem róla van szó. A vásárlás azért furcsa, mert a nő neve nem szerepel a tulajdonlapon. Erre az lehet a magyarázat, hogy elmulasztotta a földhivatali bejegyzést, így nem is kerülhetett fel a neve a tulajdonlapra.
Az ügylet azért vet fel kérdéseket, mert néhány hét múltán megvált az ingatlantól. A földhivatali irat szerint az ingatlan 2019 januárjában adásvétellel került a Déco Kft. tulajdonába. Azaz Kováts Ákos cége minden bizonnyal a nőtől vásárolta meg azt, utóbbinak így strómanszerep jutott.
Hogy pontosan miként zajlott az üzlet, mi történt 2018. november vége és 2019 januárja között, és hogy Kováts Ákos ismeri-e Cseh Krisztinát, a vezérigazgatótól próbáltuk megtudni. Ám mindössze azt közölte: az ingatlanról magánszeméllyel kötött adásvételi szerződést, a részletekről nem jogosult tájékoztatni.
A Miklós utcai telken az építkezés jelenleg is zajlik, a cég honlapja alapján 26, ötcsillagos szállodai szobának megfelelő garzonlakást alakítanak ki.
Rendkívüli közgyűlést és Kováts Ákos visszahívását követeli a debreceni ellenzék | Magyar Hang
Kováts múlt héten bemutatott ingatlanügye nagy port kavart a városban. A polgármesteri hivatal érdeklődésünkre a Fidesz-frakció közleményét továbbította. E szerint a vétellel előálló cég semmilyen kapcsolatban nem állt a Cívis Házhoz, vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-hez, illetve az önkormányzathoz köthető személlyel. A feltárt ügyről sem a városvezetésnek, sem a Vagyonkezelőnek nem volt tudomása, ezért utóbbi vezérigazgatója vizsgálatot rendelt el.
Mindenesetre feltáró cikkünk megjelenése óta az ellenzéki pártok egymásra licitálva próbálnak politikai tőkét kovácsolni az ügyből. Kőszeghy Csanád Ábel, a Momentum, a Jobbik és az LMP polgármesterjelöltje Kováts lemondását követelte a Cívis Ház vezérigazgatói tisztségéről. Varga Zoltán (DK, MSZP, PM, Szolidaritás) városvezető-jelöltje pedig rendkívüli közgyűlés összehívását és Kováts visszahívását sürgette. Sőt, Varga Zoltán a Miklós utcai ügylet feltárásával kísérletezve pontatlan és megalapozatlan állításaival Papp László polgármesterre (Fidesz–KDNP) is megpróbálta ráhúzni a vizes lepedőt, amivel a debreceni Fidesz haragját is kiváltotta. Ezzel politikai csatározás tárgyává vált az ügy, ám a kölcsönös üzengetésben a felek nagyon elbeszéltek egymás mellett. Kováts korábban lapunknak azt írta, esze ágában sincs lemondani. Szerinte ugyanis nem történt olyan dolog, ami személyével szemben bármilyen intézkedést igényelne.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én!
|
Ötcsillagos ügyeskedés
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/otcsillagos-ugyeskedes-ujabb-ertekes-telek-kerult-a-debreceni-onkormanyzati-cegvezetohoz-107594
|
2019-10-07 21:24:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
|
A vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait a Diákolimpia 2017 Kft. Győr város pályázatán. A cég vezetője és tulajdonosa az a Szabó Ervin, aki feltűnik a Borkai-féle hajós buli legújabb videóján. A másik induló a pályázaton 229 millió forintért vállalta volna az étkeztetés feladatát, ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították. Minderről még 2017-ben írtunk itt az Indexen.
A Diákolimpia 2017 Kft. eredeti árajánlata még 1,196 milliárdról szólt, de a város le tudta alkudni – miután a nyertes ismét átfésülte az ajánlatát, talált benne 300 millió forintnyi „felesleget” –, így Győr városa végül nem az ötször drágább ajánlatot fogadta el, hanem csak a négyszer drágábbat. Akkor úgy kalkuláltunk, hogy ha a legnagyobb elképzelhető adagszámot vesszük is alapul, akkor is 3584 forintra jött ki egy egység étel, ami a közétkeztetés árait ismerve meglehetősen magasnak mondható.
(A Diákolimpia 2017 Kft. akkor még három cég konzorciuma volt, köztük a Szabó Ervin-féle Pálffy 2003 nevű cég tulajdona, ma már kizárólag a Pálffy 2003 a tulajdonos. 2017-ben 237 milliós adózott eredményt értek el, Szabóék százmillió feletti osztalékot ki is szedtek a cégből.)
Bár a győri polgármesteri hivatal illetékes vezetője akkor az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy az étlap összeállításánál szigorú előírásokat és a sportolók számára előírt speciális étrendet is figyelembe kellett venni, az árkülönbözőségére vonatkozóan nem tudott választ adni. Ahogyan nem nyilatkoztak lapunknak akkor a pályázók sem.
Azt, hogy a győztes céget tulajdonló, helyi éttermes vállalkozó Szabó Ervin és a polgármester Borkai Zsolt közti jó viszony befolyásolta a döntést, természetesen nem állíthatjuk, de az, hogy a várostól különös körülmények között pénzt nyerő helyi vállalkozó egy a polgármesterrel közös, szűk körű szexbulin bukkan fel, mindenképpen figyelemre méltó.
|
Négyszer drágább ajánlattal győzött egy győri pályázaton a Borkai-szexhajó egyik vendége
|
A vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri diákolimpia étkeztetési feladatait a Diákolimpia 2017 Kft. Győr város pályázatán. A cég vezetője és tulajdonosa az a Szabó Ervin, aki feltűnik a Borkai-féle hajós buli legújabb videóján. A másik induló a pályázaton 229 millió forintért vállalta volna az étkeztetés feladatát, ajánlatát azonban érvénytelennek nyilvánították. Minderről még 2017-ben írtunk itt az Indexen.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/10/08/borkai_szabo_ervin_gyor_diakolimpia/
|
2019-10-09 10:44:00
| true | null | null |
Index
|
Borkai Zsolt;
2019-10-08 20:45:23
Borkai-ügy: családban marad
Feltűnően segítőkésznek mutatkoznak Borkai Zsolt gyerekeivel azok, a szexvideóban is látható férfiak, akik profitálhattak a polgármester barátságából.
Egyre messzebb érnek a Borkai-ügy szálai: a szexparti csak a „jéghegy csúcsa”, a feltáruló szövevényes kapcsolati háló alapján ugyanis a polgármesterhez közel állók sora járt nagyon jól vitatható módon.
Ezt a céghálót vizsgálva vette észre lapunk, hogy a városvezető lánya, Borkai Petra rendezvényszervező vállalkozása, az IDEAS Boutique Events részt vett például 2017-ben a közpénz százmilliókból rendezett győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál (EYOF) munkálataiban. A vállalkozás referenciái között feltüntették ugyanis a rendezvény polgármesteri fogadását. A cég Facebook-oldalának tanúsága szerint más önkormányzati rendezvényeket is szerveztek, igaz, mérsékelt sikerrel, mert a társaság az utóbbi három évet veszteséggel zárta.
Anyagilag jobban járt testvére, Borkai Ádám, aki különös módon tett szert három év alatt összesen legalább 40 milliós fizetésre, apja barátja, a szexvideóban is feltűnő, kétes győri földügyleteken gazdagodott Rákosfalvy Zoltánnak köszönhetően.
A szexvideón feltűnő – győri földügyleteken is gyarapodott – Rákosfalvy Zoltán ügyvédhez köthető Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. évek óta havi egymilliós fizetést utalt át a polgármester 24 éves fiának ügyvezetői fizetésként – szúrta ki a Válasz Online. A gáláns bért még különösebbé teszi az, hogy a cégnek az utóbbi években nem volt árbevétele. Rákosfalvy egyébként már korábban megláthatta az üzleti tehetséget a polgármester fiában, mert Borkai Ádám 2015-ben ügyvezető és tulajdonos volt Rákosfalvy azóta már végelszámolás alá került cégében, az Eurosistra Kft.-ben.
Itt érdemes felidézni: ahogyan azt a HVG évekkel ezelőtt feltárta, Borkai barátja, Rákosfalvy 2011-ben gyors termőföld-felvásárlásba kezdett azon a környéken, ahol az Audi bővíteni akart. Nem sokkal később az ügyvéd által felvásárolt termőföldet ipari parkká minősítették, amivel a terület értéke ugrásszerűen megnőtt. A milliárdos haszon egy luxemburgi off-shore cégnél landolt, melyből az ismeretlen tulajdonosok évente 150-400 millió közötti osztalékot vettek ki. Sokáig nem lehetett hivatalosan tudni, hogy ki állhat az off-shore cég mögött, ám a hvg.hu megírta: a napokban előkerült egy 2014-es luxemburgi irat, amiben szerint Rákosfalvy Zoltán A-osztályú igazgatói kinevezését rögzítették.
Az adriai orgiáról készült egyik videón – ruhában – feltűnik Győr ismert, vezető vendéglátósává lett Szabó Ervin is. Borkai lánya 2014-ben megvette Szabótól a Királysarok Kft. nevű céget. Bár a mozgó éttermi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a polgármester lánya nevén van, a cég bejelentett címe Szabó Ervin lovászpatonai lakhelye, a cég fióktelepe Szabó fő érdekeltségének számító főtéri Pálffy Étterem egyik raktárhelyisége, illetve a cég értesítési címe is az étterem e-mail címe. Szabó sem járhatott rosszul a polgármesteri ismertséggel: mint arról az Index is beszámolt, 2017-ben Szabó Ervin cége, a Diákolimpia 2017 Kft. – a vesztes ajánlatnál négyszer drágábban – 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait.
|
Borkai-ügy: családban marad
|
Feltűnően segítőkésznek mutatkoznak Borkai Zsolt gyerekeivel azok, a szexvideóban is látható férfiak, akik profitálhattak a polgármester barátságából.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052941_borkai-ugy-csaladban-marad
|
2019-10-08 22:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Fidesz;uniós támogatás;óvoda;Keszthely;
2019-10-08 16:15:12
Fideszes képviselő akadt ki a Keszthelyen elszórt százmilliók miatt
Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.
Óvodafelújítási projekt miatt szakadt el a cérna Ifi Ferenc keszthelyi önkormányzati képviselőnél. Ifi egy testületi ülésen beszélt arról, hogy a város hiába nyert pályázati forrást a munkára, ha 60 millióval kellene kiegészíteniük a beruházási büdzsét– és azt is elmondta, hogy nagyon nem tetszik neki a pályáztatás módja. A monológról készített videót a keszthelyi ellenzék, vagyis a KÉVE egyesület tette közzé Facebook-oldalán.
Ifi: volt, aki azt sem tudta, hogy pályázott
„Hat jelentkező volt, az egyik ügyvezetőjét felhívtam, aki állítólag nem nyújtott be pályázatot, és azt mondta, hogy ők nem is tudtak erről a pályázatról. Itt a pályáztatás valamiképpen nincsen rendben!” - háborgott Ifi, aki az ügyben fel is hívott valakit – azt nem árulta el, hogy kit – és neki is jelezte nemtetszését.
A fideszes képviselő szerint Keszthely az elmúlt 1-2 évben 100 milliós nagyságrendben költött az ilyen elnyert pályázatok kiegészítésére, miközben ezeket a pénzeket célzott városfejlesztésre, például körforgalom építésére is lehetett volna fordítani.
Ifi felelősöket nem nevezett meg, de azt hangsúlyozta, hogy
A ragaszkodást nem magyarázza meg, de talán némileg érthetőbbé teszi a Veszprémber tulajdonosi háttere: a vállalkozásban ugyanis igazgatósági tag Garancsi Mária, az Orbán Viktort magánrepülőjén reptető nagyvállalkozó, Garancsi István testvére.
Kell, mert ide a gyermekeink járnak
Bár a videóból ez nem derül ki, találtunk egy jegyzőkönyvet, ami alapján eset még augusztus közepén történt; a képviselő testületi ülésen Életfa Óvoda Kísérlet utcai tagóvodájának átalakításáról és bővítéséről volt szó, amire két éve 200 millió forintot nyert el a város a Széchenyi 2020 uniós pályázaton, a munkával pedig külső szakértőként a Veszprémber Zrt.-t bízták meg.
A forrás eredetileg száz százalékos támogatást jelentett volna, ám a városnak most mégis további 60 milliót kellene hozzátoldania a videóban elmondottak alapján.
Ifi kirohanását hallva Ruzsics Ferenc polgármester védelmébe vette az óvodafelújítási és bővítési projektet, mondván, „ide a gyermekeik járnak”, azt pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy az ajánlatfeltételre felkért vállalkozások ne kapták volna meg a felhívást. A többletköltségeket Ruzsics azzal indokolta, hogy „ez a beruházás régen indult el”, bár 2017-ben nyerték el az uniós forrást, és országosan tavaly szeptemberben jelentek meg róla az első hírek.
Az ülésen hiába érvelt a közbeszerzési rendszer átláthatatlanságával Kovács Viktória képviselő is – aki
– a képviselő-testület végül 9 igen, 1 nem szavazattal, és 1 tartózkodással döntött a beruházáshoz kiválasztott cégről.
Az óvodát a jelenlegi állás szerint az Investmondi-System Kft. építheti majd, amit valóban egy fővárosi céghely-szolgáltatónál jegyeztek be. A szavazás során Kovács Viktória nemmel voksolt, az eljárás miatt háborgó Ifi Ferenc pedig tartózkodott.
|
Fideszes képviselő akadt ki a Keszthelyen elszórt százmilliók miatt
|
Ifi Ferenc egy önkormányzati ülésen sokallt be: nem akar több átláthatatlan pályázatot, amire nyertesként is ráfizet a város.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052900_fideszes-kepviselo-akadt-ki-a-keszthelyen-elszort-szazmilliok-miatt
|
2019-10-08 18:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Budafok-Tétény kétes közbeszerzési ügyeit bemutató mutyitérképet készített a kerületi ellenzéki összefogás: a végigkattinható alkotáson még kategorizálták is a különböző eseteket. A mutyitérképre Tóth Endre, a Momentum helyi elnökének és képviselőjelöltjének Facebook oldalán bukkant rá szerkesztőségünk.
A posztban Tóth arról ír: sokan csak azt veszik észre, hogy a kerületben történtek fejlesztések: megújult például a szakrendelő, épültek az utak és néhány fát is elültettek. Ez mind szép és jó, arról viszont kevesen tudnak a helyi lakosok közül, hogy az elmúlt öt év szinte összes fejlesztését ugyanaz a baráti cég végezte el.
A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar.
-írja.
A posztban összegyűjötték az elmúlt évek legjelentősebb mutyitörténeteit is; szó esik például a Nova-Bau Kft. nevű cégről, amely „2014 nyarán a semmiből lett a kerületi építkezések sztárja” és amely azóta 2,5 milliárd forint értékben kapott az önkormányzattól megbízásokat. A bejegyzés szerint a vállalat tulajdonosa, Novák Zoltán rokona és volt üzlettársa Wohner Zsoltnak, aki szintén 2014 nyarától kezdve az önkormányzat Városfejlesztési és -Üzemeltetési Irodájának vezetője.
A posztban (és a térképen) megjelenik az ingatlanmutyi gyakorlata is. Az önkormányzati bérlakások ismerősi kézre játszása ugyan nem csak ebben a kerületben divatos, de a helyi eset abból a szempontból különösen érdekes, hogy egy nyáron indult ügy szerint a budafok-tétényi vezetés megpróbálta egy idős, rászoruló ember alól kijátszani bérlakását, miközben a fideszes polgármester, Karsay Ferenc olcsó bérlakásban lakik.
|
A kerületi mutyitörténelmet bemutató térképet készített a budafok-tétényi ellenzék
|
A fideszes városvezetés gyakorlatilag minden elnyert pályázati forrásba belekeverte a saját és a haverok érdekeit is. Így lett a közérdekből magánérdek, és így épült közpénzből fideszes holdudvar.
| null | 1 |
https://merce.hu/2019/10/09/a-keruleti-mutyitortenelmet-bemutato-terkepet-keszitett-a-budafok-tetenyi-ellenzek/
|
2019-10-09 20:30:04
| true | null | null |
Mérce
|
Azt hitték, hogy tudnak repülni. Mint az Ikarus
– így jellemezte a Borkai–Rákosfalvy-duót az Indexnek egy olyan ember, aki hosszú éveken át testközelből nézhette végig, hogyan építi ki hatalmát Győrben és egyúttal hogyan éget fel maga mögött mindent Rákosfalvy Zoltán ügyvéd-vállalkozó. Merthogy a Borkai-sztori főszereplője valójában ő, nem a győri polgármester – magyarázza beszélgetőpartnerünk.
Azóta, hogy megjelent egy blog, és célkeresztbe vette mindkettőjüket, több olyan emberrel is leültünk beszélni, akik hosszú időn keresztül kapcsolatban álltak ezzel a társasággal, vagy belülről ismerik a győri gazdasági elitet, azt a kört, ahol az elmúlt évek során sorra szerezte ellenségeit Rákosfalvy Zoltán és „mentoráltja”, Borkai Zsolt. Beszélgetőpartnereink között akadt olyan is, akit a kívülállók – tegyük hozzá: nem ok nélkül – sokáig a Rákosfalvy brancshoz soroltak. A téma jellege miatt mindannyian csak név nélkül voltak hajlandóak beszélni, de nemcsak ez volt bennük a közös, hanem az is, hogy mindannyian azt hangoztatták: a 2006-ban kezdődött történet végén Rákosfalvy és Borkai lényegében egyedül, szövetségesek nélkül maradt.
Olyannyira, hogy a jachton mulatozó szereplők némelyike között sem éppen olyan már a viszony, mint amilyen a szexparti idején volt. Ebben pedig kulcsszerepe volt Rákosfalvynak, aki 2006 óta szisztematikusan szorított ki mindenkit, aki közel volt vagy közel akart kerülni a tűzhöz.
A 2006 előtti időszakban még más képet mutatott Győr gazdasági és politikai térképe. Nemcsak azért, mert akkor még nem a Fideszé volt minden hatalom, hanem azért is, mert az akkoriban aktív vállalkozók a szocialistákkal és a Fidesszel is megtalálták a közös hangot. Akkoriban két nagyobb vállalkozói, baráti társaság alkotta a helyi elitet. Ez a két társaság jellemzően gördülékenyen, konfliktusoktól mentesen tudott együttműködni a helyi politikai erőkkel, így az MSZP-s Balogh József akkori polgármesterrel is. Ez volt az az időszak, amikor, ahogy az egyik vállalkozó fogalmazott, „mindenki jól járt, mindenkinek jutott valami”.
Fideszeseket is leszalámiztak
Miután 2006-ban Borkai polgármester lett, és Rákosfalvy pozícióba került, egy olyan lassú, de szisztematikus szalámizás vette kezdetét, amelynek végén az addigi helyi gazdasági élet szinte valamennyi szereplője sérült, beleértve azokat is, akik jobboldali, fideszes kötődésűek voltak. A szalámizás szellemi atyja Rákosfalvy – állítják egybehangzóan ennek a közösségnek a tagjai. Szinte mindenkinek van egy-egy sztorija arról, hol szúrtak ki vele, vagy tettek neki keresztbe.
A Borkai-éra beköszöntével Rákosfalvy egy milliárdos helyi vállalkozóval, Somogyi Jánossal a háta mögött tudott helyzetbe kerülni anyagi szinten. Ez volt az a bizonyos audis földügy, amiből egy luxemburgi offshore cég, az SR Invest profitált: amikor Rákosfalvy szántókat vásárolt fel, majd a területeket átminősítette és továbbadta a külföldi cégnek. Már az ügylet lebonyolításakor nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy az SR mögött Somogyi és Rákosfalvy áll, innen a cég kettő betűje is. (A minap a Hvg.hu a luxemburgi cégadatbázisban rábukkant egy 2014-es keltezésű iratra, amelyben Rákosfalvy A-osztályú igazgatói kinevezését rögzítették, és a dokumentumban ugyancsak A-osztályú igazgatóként jelenik meg Somogyi János.)
De a nagy üzlet a bennfentesek szerint nem jöhetett volna létre, ha nincs egy olyan okirat, ami garantálta, hogy azon a bizonyos területen terjeszkedik majd az Audi. Ez az írásbeli megállapodás megszületett, az okiraton az önkormányzat ügyvédje, azaz Rákosfalvy, Borkai és a német multi egyik vezetőjének aláírása díszelgett. Utóbbi ekkor még nem is sejtette, hogy milyen galibát okoz egy olyan megállapodás, aminek az autógyár részére mindössze annyi célja volt, hogy a nagyvállalat előre tudjon tervezni – ahogy ez a multiknál lenni szokott.
Amikor az Audi által kiválasztott csarnoképíttető cég bejelentkezett a területre, a németeknek akkor esett le a tantusz: túl sokat kérnek az ingatlanért az SR Invest tulajdonosai. Az Audi és Rákosfalvy között feszültség keletkezett, mert ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy valójában az önkormányzat ügyvédje és barátai akarnak nyerészkedni az üzleten. Ez volt az az időszak, amikor a földügylet részletei a sajtóban is megjelentek.
Az okosság
Az adásvétel egy, a régi jogszabály szerinti vételi bizomány volt. Rákosfalvy volt a bizományos és a luxemburgi offshore cég a megbízó. A bizományos arra kapott megbízást, hogy adásvétellel vegyen ingatlant a megbízónak, ezt a régi polgári törvénykönyv még nem tiltotta. Ilyen esetben egy tárgyalás során senki nem tudja, hogy a bizományos a maga nevében vesz ingatlant, netán a megbízójának. Ha korrekt a bizományos, akkor az adásvételi szerződésben rögzíti, hogy ő bizományos, de azt nem kell elárulnia, hogy ki a megbízója. Mivel az adott területen sok tulajdonos volt, opciós szerződéseket kötöttek az adásvételek előtt. Ezekben az opciós szerződésekben nem kellett nyilatkozni semmiről.
Az eladók valójában meg lettek tévesztve azzal, hogy azt hitték, Rákosfalvy, mint a város ügyvédje, a városnak vásárolja fel a szántókat.
„Az opcióval kiküszöbölték a felvásárlás kockázatát, és az árfelhajtás sem működött. Az eladóknak azt kommunikálták, ha pénzt akarnak, akkor dolgozzanak, hogy mindenki eladjon. Itt az eladókat már csak a pénz érdekelte. Ők Rákosfalvynak adtak el, aki az adásvételi szerződéseket be is adta a földhivatalba. Az ő nevén ment végbe az átminősítés. Ezután adta át a telket egyben a luxemburgi cégének” – mesélte a részleteket egy, az ügyletet közelről ismerő forrásunk. A földhivatal először kekeckedett, de aztán el kellett ismernie, hogy minden jogszerű, és az átadónak nem kell illetéket fizetni, csak a megbízónak. Így ismerték el a tulajdonjogot. Az ügy ugyanakkor nagy port kavart a földhivatalban és az adóhivatalban is, mert korábban ilyet nem láttak. (Az új polgári törvénykönyv már tiltja az ingatlanvételi bizományt.)
Úgy tudjuk, az SR Invest mohósága és az, hogy mindez az Audi vezetését is zavarta, kormányzati szinten is kellemetlenséget szült, amit felső szinteken kellett kezelni.
akinek azért kellett leülnie az ismert ügyvéddel tárgyalni, mert az túl sokat kért az ingatlanért.
Az audis történet azért is számított fordulópontnak, mert a győri, jobboldalhoz bekötött gazdasági elit is úgy érezhette, hogy a Borkai–Rákosfalvy-duó megkapta Győrt, és a város szőröstül-bőröstül az övék. Az addig fennálló status quo már a múlté. A földek megvásárlásakor egy régi barát, egy hoteltulajdonos is útban volt, aki korábban egy nagyobb földet örökölt az érintett területen, és nem akarta eladni Rákosfalvynak, mert tudta, az új tulajdonos majd nagyot szakít vele. Végül nem is állapodtak meg, átrajzolták az utat máshová. Ezután viszont a szállodás vállalkozó már kevésbé volt szerencsés, ha az önkormányzattól kellett engedélyt szereznie, bármit is akart volna fejleszteni.
Előre, kurvák, gengszterek!
A hatalom magabiztossággal és óvatlansággal párosult – de ekkor még Rákosfalvy társasága ezt nem érezte. A szexpariról készült felvételek rögzítésének körülményeit és a kikerülésüket egy bizonyos pontig vissza tudtuk követni, de a történetben nem is ez a legérdekesebb, hanem a háttérben meghúzódó, leginkább emberi okok.
A Fideszben azért terjedt el, hogy egy alvilági figura megbízásából, zsarolás céljából készült a felvétel, mert ez a nőket kiközvetítő férfi valóban mozog bizonyos félbűnözői körökben. Úgy tudjuk, hogy az így elkészített felvételek tőle egy olyan, fiatal ügyvédekből álló társasághoz kerültek, amelynek az egyik tagjával a férfi jó viszonyban áll. A fiatal ügyvédek között van olyan is, aki korábban Rákosfalvy irodájában dolgozott, tehát ismerték a célszemélyt.
A felvételek sorsa ezután már nem követhető nyomon, de úgy tudjuk, hogy egy ponton az érintettekhez is eljutott. Információnk szerint ugyanis egy másolatot megszerzett a nőket a hajóra közvetítő férfi egyik hozzátartozója, aki jelentkezett is az érintetteknél, nem önzetlen céllal. Úgy tudjuk, hogy ekkor a felvételt végig is nézték az azon szereplők, így már a botrány kirobbanásakor tudták, melyikükről milyen felvételek vannak.
Van valami itt, ami érdekelhet
Az, hogy mi lett a fiatal ügyvédeknél lévő felvételekkel, nem tudni, de az biztos, hogy az anyaggal később ismeretlenek házalni kezdtek. Legkésőbb ekkor a Fideszben is tudomást szereztek arról, mi várható, hetekkel ezelőtt pedig már annak is híre ment, hogy a polgármesterre nézve kínos anyag bármikor előkerülhet a kampányban.
Az is bizonyos, hogy egy meg nem nevezett „vidéki polgármesterről” ígért felvételeket korábban legalább két médiumnak, köztük az Indexnek is felajánlotta egy ismeretlen. Ami az Indexet illeti, a győri találkozó akkor elmaradt, miután tájékoztattuk az eladót, hogy pénzt nem vagyunk hajlandóak érte fizetni, bármit is kínál megvételre. (Az eladó nem nevesítette, hogy melyik település polgármesteréről van anyaga, de Győrbe kért tőlünk személyes találkozót.)
A végeredmény ismert: egy blog, amelyben egy magát Ördög ügyvédjének nevező ember azt állítja, részese volt a mutyinak, de mivel nem engedték kiszállni, borít mindent, amit tud. De valóban így van? Tényleg egy ember áll a háttérben?
Mi van a tárban?
Azt nem tudtuk kideríteni, ki vagy kik készítik az Ördög ügyvédjét. Ugyanakkor egyetlen olyan embert sem ismernek Rákosfalvyék környezetében, akire az Ördög ügyvédje profilja egy az egyben ráillene.
De a történet nem ennyire egyszerű. Több olyan ember is megfordult ugyanis Rákosfalvy életében mint „sértett”, akire illik egy-egy profildarab. Tehát bárki is áll a blog mögött, vannak információi a duóról. A Rákosfalvyék üzleteire, múltjára és kapcsolataira rálátó emberek szerint az Ördög ügyvédje egy olyan kitalált személy, amelyet a „kreatívok” több, hús-vér karakterből gyúrtak össze.
Ezekben a hús-vér karakterekben egy valami közös: mindannyian összevesztek Rákosfalvyval. Vagy azért, mert nem fizették ki őket, vagy azért, mert úgy érezték, az ügyvéd csak kihasználta őket, vagy magánéleti okok, elsősorban nőügy miatt.
A női szál erősen jelen van ebben a történetben, talán túlságosan is – hangsúlyozták a bennfentesek, egyértelműen arra utalva, hogy olyan, nőkkel kapcsolatos történetek is zajlottak az elmúlt években, amelyben a helyi gazdasági élet néhány férfi szereplője megaláztatva érezte magát. Mint megtudtuk, Rákosfalvy vadászott egyes vállalkozók feleségére, és az „eredményekkel” dicsekedett is.
Akad olyan, már a NER-en belül is kifejezetten vagyonosnak számító sértett férfiember, aki nem a pénz, hanem emberi okok miatt neheztel a Borkai-éra hatalmasságaira. Azoknak a sértett embereknek, akik nőügyek miatt éreznek haragot, a szexvideók nyilvánosságra kerülése már önmagában elégtételt jelenthet, ezért is utalt arra több beszélgetőtársunk, hogy a leszámolás hátterében nagyon jelentős szerepük lehet emberi történeteknek is, amelyeknek semmi közük sem a politikához, sem a pénzhez.
Pszichés játszma
Az biztos, hogy akik a blogot írják, nemcsak a teljes videóanyaggal rendelkeznek, de naprakészek Rákosfalvy kapcsolatairól is. Tudják például, hogy Rákosfalvynak már megromlott a viszonya az egyik olyan emberrel, aki az egyik érdekeltségébe tartozó külföldi cég képviseletét látta el és részben illik is rá az Ördög ügyvédje karaktere.
A blog készítői azzal is tisztában lehetnek, hogy a hajós parti résztvevői között a közelmúltig bezárólag milyen volt a viszony, és mindezzel „játszanak” is, pszichés nyomás alatt tartva a hajós csapatot. A hajón többen voltak, de nem minden jelenlévő vállalkozó tartozik szorosan a brancshoz.
Van olyan, a hajón barátként bemutatott üzletember, aki állítólag csak azért volt ott, mert éppen akkor tette le Horvátországban a vitorlásvizsgát, és ha már arra járt, meglátogatta őket. Egy másik, az elmúlt években valóban helyzetbe hozott vendéglátós vállalkozót is elkerülték eddig a kínos pillanatok, ez pedig betudható akár annak is, hogy már ő sincs annyira jóban a főszereplőkkel, mint a videó készültekor. De az sem kizárt, hogy a kivárással nyomás alá akarják helyezni, hogy ezzel olyan helyzetbe hozzák, ami után egykori barátai ellen fordul.
A parti résztvevői közül egy harmadik férfi még mindig a brancs tagja és cégén keresztül a közbeszerzések egyik haszonélvezője, így fontos szerepe van a Rákosfalvy-gépezet működésében. Ezért sem lehet véletlen, hogy az eddig nyilvánosságra hozott videókban őt már többé-kevésbé felismerhetővé tették. A legutóbbi videóban pedig már Rákosfalvy egy másik cégtársa is felbukkan, az az ember, aki nélkül a földügylet sem jöhetett volna létre.
Abban bíznak, hogy Borkaiékat a választásuk után a párt „leszedi”, és időközi választást írnak ki, így gondoskodva az utódról. Akik ezt állítják, úgy gondolják, ha a pártközpont most távolítaná el Borkaiékat, az végzetes lenne, hiszen egyetlen ellenzéki jelölt maradna, aki aztán évekig Győr élén állna, ráadásul a polgármesterrel még így is választást lehet nyerni. Hogy igazuk lesz-e azoknak, akik erre számítanak, a választások után kiderül, de egy biztos: arra a hatalmi centrumra, ami most a városban egy egész ország szeme előtt lett meztelen, nem lehet a jövőben építeni.
|
Jobbról semmisítik meg Borkait, de nem ő a fő célpont
|
Nem egy, hanem több sértett ember profiljából áll össze egy „ügyvéddé” az a karakter, amely országos botrányt generált Borkai Zsolt és barátja, Rákosfalvy Zoltán adriai szexpartijából – ez derült ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket olyan emberekkel folytattunk, akik közelről ismerik a történetet és a két főszereplőt vagy azokat, akikkel üzleteltek. A felvételekhez „félbűnözői” körön keresztül juthattak hozzá ismeretlenek, miközben az érintettek már a botrány kirobbanása előtt ismerték a teljes anyagot. Talán nem ennyire drámaian alakult volna a történet vége, ha a Borkai mögött álló Rákosfalvy az évek során nem rúgja fel azt a status quót, amely hosszú évekig jellemezte az elsősorban jobboldalra húzó győri gazdasági elitet.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/10/egy_szemelyes_ugy/
|
2019-10-10 11:48:39
| true | null | null |
Index
|
Teniszpálya és jacuzzi is van azon a négy hektárnyi telken, amelyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 2012 óta vásárolt össze Borkai Zsolt polgármester felesége Sokorópátkán.
„A havi bruttó 1 millió (+250 ezer olimpiai járadék) fizetésű polgármester nyilvános vagyonbevallásában 1,5 hektár SZÁNTÓ ugyan szerepel Sokorópátkán. Ám a telekkönyvi kivonatok szerint pedagógus(!) felesége a festői fekvésű községben 4 hektárnyi(!!) telket vásárolt össze 2012 óta. Az egyesített telek pedig egészen lenyűgöző módon átalakul” – írja Hadházy Facebook-oldalán.
A politikus elmondta, egy területen dolgozó építőmunkástól megtudta, az egész területet alagcsövezték – Hadházy szerint ez is több tízmillióba kerülhetett.
„Sajnos ez nem nagyon tud máshogyan összejönni, mint ha azok az információk a táskákban a maldív és horvát bankokba szállított pénzekről valóban igazak.
Ezek a képek még inkább bizonyítják: azon a jachton nem az volt a baj, hogy az urak kétes erkölcsű fiatal hölgyekkel játszottak, hanem hogy a hölgyek rossz erkölcsű, öregedő urakkal szórakoztak” – írja.
A győri polgármester adriai orgiáján készült felvételekkel múlt héten előrukkoló névtelen blog többször utalt arra, hogy az utazás költségei nem föltétlenül tiszta ügyletekből származnak, Hadházy most hasonló feltételezéseket fogalmaz meg a Győr melletti telekvásárlások kapcsán.
Ahogy azt a sajtó kiderítette, és mi is beszámoltunk róla, Borkai és üzleti szövetségesei az évek során több milliárdot kereshettek az Audi győri telepbővítéséhez- önkormányzati közreműködéssel – eladott telkeken. A pénz olyan luxemburgi offshore-cégekbe vándorolt, amelyek tulajdonosi hátteréről nem tudunk semmit, de az igazgatók közt felbukkan több Borkai-szövetséges, köztük a jachtos felvételeken látható Rákosfalvy Zoltán ügyvéd is.
Az is kiderült, hogy a Rákosfalvy érdekeltségébe tartozó másik offshore-cég, amelynek amúgy nincs rendszeres jövedelme, havi egymillió forintos fizetést ad Borkai fiának. A kiszivárgott videókon látható másik üzletember cége pedig a vesztes ajánlatnál négyszer drágábban, 896 millió forintért nyerte el két évvel ezelőtt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait.
|
Hadházy: Borkai pedagógus felesége hatalmas luxustelket vásárolt össze az évek során
|
„A havi bruttó 1 millió (+250 ezer olimpiai járadék) fizetésű polgármester nyilvános vagyonbevallásában 1,5 hektár SZÁNTÓ ugyan szerepel Sokorópátkán. Ám a telekkönyvi kivonatok szerint pedagógus(!) felesége a festői fekvésű községben 4 hektárnyi(!!) telket vásárolt össze 2012 óta. Az egyesített telek pedig egészen lenyűgöző módon átalakul” – írja Hadházy Facebook-oldalán.
| null | 1 |
https://merce.hu/pp/2019/10/11/borkai-felesegenek-foldugyeivel-indul-a-kampany-utolso-elotti-napja-percrol-percre-a-mercen/hadhazy-borkai-pedagogus-felesege-hatalmas-telket-vasarolt-ossze-maganak/
|
2019-10-11 11:52:26
| true | null | null |
Mérce
|
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A botrány kitörése után az Átlátszó azonosította a Rákosfalvyhoz köthető magánrepülőgépet: a négyüléses Cessna kisrepülő tulajdonosa az Immobilien Trade Center Kft., ennek a cégnek a neve felmerült már az Audi telekvásárlásával kapcsolatos botrányban is, amiről a HVG számolt be 2012-ben. A 2008-as évjáratú gépet 2013-ban regisztrálták a cég nevén. Az Immobilien Trade Center Kft. tulajdonosa az SR Group S.A. nevű luxembourgi vállalkozás, székhelye Rákosfalvy lakcíme, elektronikus elérhetősége pedig az ügyvéd email-címe.
Ez a repülőgép köthető Borkai Zsolt ügyvéd barátjához, Rákosfalvy Zoltánhoz A négyüléses Cessna kisrepülő tulajdonosa egy győri cégen keresztül egy luxembourgi vállalkozás, amelynek neve felmerült már a győri telekvásárlási botrányban is Rákosfalvy Zoltán nevével együtt. A repülőgépet birtokló Immobilien Trade Center Kft. székhelye Rákosfalvy lakcíme, a cég elektronikus elérhetősége pedig az ügyvéd email-címe.
Cikkünk nyomán az Index talált az MTI fotóarchívumában olyan képeket, amelyeken Borkai Zsolt a Rákosfalvyhoz köthető, HA-CIZ lajstromjelű repülővel együtt látható – sőt, arról is van fénykép az állami hírügynökség adatbázisában, hogy ő maga vezette a gépet.
Ezután a 24.hu megírta, hogy a győri polgármesterrel szintén közeli kapcsolatban álló üzletembernek, Somogyi Jánosnak is van – cégén keresztül – egy magánrepülőgépe. A Légügyi Hatóság nyilvántartása (PDF, 201. oldal) szerint a 2016-os évjáratú, négyszemélyes, Cirrus SR22 típusú repülőt gyártási évében regisztrálták a Somogyi Holding nevén.
Szintén a 24.hu számolt be arról, hogy az adriai szexparti előtt néhány héttel 250 millió forintos osztalékot vett ki az Immobilien Trade Center Kft.-ből a luxemburgi tulajdonos képviselője. A lap szerint az elmúlt nyolc évben összesen mintegy másfél milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok a győri telekügylet révén ismertté vált cégből, amely Rákosfalvy Zoltánhoz köthető.
A VálaszOnline írta meg, hogy a győri polgármester fia, Borkai Ádám az ügyvezetője az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft.-nek, amelynek székhelye szintén Rákosfalvy címén található. A lap azt is megírta a cégadatok alapján, hogy az Akonia 2016 és 2018 között semmilyen forgalmat nem bonyolított, és 3 éve veszteséges, de Borkai Ádám ennek ellenére is havi 1 millió forintos fizetést kap 2015 óta ettől a cégtől.
A cég tulajdonosa egy hasonló nevű offshore vállalkozás, a luxembourgi Akonia S.A., melynek kézbesítési megbízottja a VálaszOnline cégbírósági kutatásai szerint Rákosfalvy Zoltán.
A Hvg.hu rábukkant a luxembourgi cégadatbázisban egy olyan dokumentumra, amely szerint az Immobilien Trade Center Kft.-t birtokló SR Group S.A.-ban 2014-ben A-osztályú igazgató lett Rákosfalvy Zoltán. Az iratban szintén ezzel a titulussal szerepel Somogyi János, az offshore cég B-osztályú igazgatója pedig Kacsóh Gábor lett.
Kacsóh Gábor Luxemburgban élő pénzügyi szakember, aki korábban is feltűnt már Fideszhez köthető sztorikban. A 24.hu 2017-es cikke szerint például a Tiborcz István miniszterelnöki vővel üzletelő, a közbeszerzéseken taroló WHB Kft.-t tulajdonló, szintén győri Paár Attila cégbirodalmának kiépítésében segédkezett.
Paárhoz Somogyinak is köze van: az Átlátszó megtalálta a cégadatbázisban a WHB Projekt Béta Kft.-t, amelyet 2011-ben a WHB egyik leányvállalata, a WHB Vagyonkezelő Kft. és a Somogyi Holding alapított. 2013-ig közösen is birtokolták a céget, amelynek két ügyvezetője abban az időszakban Paár Attila és Somogyi János volt. 2013-ban a Somogyi Holding kiszállt a vállalkozásból, amelynek tulajdonosa azóta a WHB Vagyonkezelő.
Borkai Zsolt fiáról további érdekességeket is találtunk a cégadatbázisban. A luxemburgi offshore cég által tulajdonolt, Rákosfalvy címére bejegyzett, Borkai Ádám által ügyvezetett Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. korábban a Somogyi Holding székhelyén működött. Az Akonia 2013. áprilisi bejegyzésétől 2014. december közepéig egy győri lakótelepen, majd 2015. október végéig az ipari parkban székelt, és csak Borkai fiának kinevezésekor került át Borkai ügyvéd barátjának címére.
Azonban nem az Akonia székhelye az egyetlen kapcsolat Borkai fia és üzletember barátja között, ugyanis a cég Borkai Ádám kinevezéséig Somogyi János fia, Somogyi Zsolt ügyvezetésével működött. Ráadásul a cég elektronikus elérhetősége 2013-as bejegyzésétől kezdve egészen 2018 júliusáig Somogyi Zsolt email-címe volt, miközben ő már 2015 óta nem viselt benne semmilyen tisztséget, mert a cégvezetést Borkai fia vette át tőle.
Rábukkantunk arra is, hogy a győri polgármester fia 2019. február elejéig ügyvezetője és tulajdonosa volt a 2018 nyarán megszűnt, jelenleg végelszámolás alatt lévő Eurosistra Hungary Kft.-nek. A céget 2015 végén Borkai Ádám, Rákosfalvy Zoltán, további 1 magyar és 3 román magánszemély, továbbá az anyavállalat, a romániai Euro Sistra Holding S.R.L. alapította.
Az egyik román tulajdonos, Zambon Claudio ügyvezetője is volt az Eurosistra Kft.-nek Borkai fiával együtt. A cég székhelye a többihez hasonlóan Rákosfalvy címe volt, különböző gépek és berendezések nagykereskedelmével foglalkozott, de működése alatt árbevételt nem realizált.
Zambon Claudio kutatásaink szerint a kétezres években a Politehnica Timişoara focicsapat mögött álló cég, a Fotbal Club Politehnica Timisoara – S.A. (későbbi neve: Cross Emany – S.A.) ügyvezetője volt, és azzal vádolták meg, hogy 2004-ben két rendben sikkasztott. A Bukaresti Törvényszék 2018-ban alapfokon felmentette Zambont, megállapítva, hogy a bűncselekmény, amivel megvádolták, nem létezik. Az ítélet ellen az ügyészség fellebbezett, azonban ezt a Bukaresti Fellebbviteli Bíróság elutasította.
Az “ördög ügyvédje" blog tegnapi bejegyzése ismét “az egész Győrt behálózó polipról" szól: az írás szerint Somogyi János “az agy", és a bennfentes hálózat részese több helyi vállalkozó, valamint dr. Csörgits Alajos győri aljegyző is.
Csörgits az Átlátszó régi ismerőse: 2012-ben jelen sorok szerzője beadott egy közadatigénylést a győri polgármesteri hivatalnak, amire válaszul az aljegyző – az igényelt adatok egy része mellett – arrogáns és kioktató levelet küldött, majd amikor rájött, hogy az az Átlátszó által üzemeltetett közadatigénylő honlap, a KiMitTud felületén keresztül nyilvánosan elérhető az interneten, perrel fenyegette meg lapunkat.
Szolgáltató állam: A győri aljegyző fenyegetőzik Egy kimittudos adatigénylésre Csörgits Lajos győri aljegyző minősíthetetlen stílusban válaszolt. Amikor a levele az oldalon nyilvánosságra került, perrel fenyegetve akarta azt eltávolíttatni. Kis magyar információszabadsági abszurd 2012. A kimittud.atlatszo.hu segítségével Erdélyi Katalin adatigénylést juttatott el a győri polgármesteri hivatalhoz, amelyben arról érdeklődött, az utóbbi években a hivatal milyen újságokat és milyen összegben rendelt meg.
Országszerte rovatunk beszámolója szerint a szexvideós botrányba keveredett győri fideszes városvezető vagyonnyilatkozatai miatt jelenleg két peres eljárás is folyamatban van. A 2017-es vagyonnyilatkozata miatt indult ügyet első fokon már elvesztette:
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt Forgalmi vizsga – korrupció Forgalmi vizsga – korrupció Amerikában regisztrált címről működik az online “Kubatov-lista" – 444.hu Amerikában regisztrált címről működik az online “Kubatov-lista" – 444.hu Hajóroncsok tárolása a pilismaróti öbölben Sportpálya és sportcsarnok fenntartója Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések Oktatási Hivatal – közbeszerzés NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
Címlapkép: Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára (b2) és Borkai Zsolt, Győr polgármestere (j2) kezet fognak, miután kiszálltak a polgármester által vezetett repülőgépből a Győrhöz közeli péri repülőtéren 2014. július 3-án. (MTI Fotó: Krizsán Csaba)
|
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a “Győrt behálózó polipot”
|
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/10/a-polgarmester-rokonai-baratai-es-uzletfelei-lerajzoltuk-a-gyort-behalozo-polipot/
|
2019-10-11 12:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Így vette be Érdet Mészáros Lőrinc és családja
Megnéztük, mi valósult meg eddig a Modern Városok Programból Érden. Meglepődve tapasztaltuk, hogy átlagosan ötből három beruházáson Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. gazdagodott.
Idézze fel a 2019-es önkormányzati választás kampányának és a szavazás napjának eseményeit, illetve kövesse a fejleményeket cikksorozatunkkal. Innen megtudhat mindent arról, mi történik az ország önkormányzataiban.
Érd, a leggyorsabban haladó város – hirdeti a város jelenlegi fideszes polgármestere, T. Mészáros András, aki legutóbb csaknem egy hónappal ezelőtt beszélt erről a Hír Tv-ben, míg korábban az önkormányzat internetes fórumán, az Érdmost.hu-n kampányolt ezzel a szöveggel. A magyar és európai uniós adófizetők pénzeire épülő, az önkormányzatok teljesítményétől független Modern Városok Programban a Pest megyei város 78 milliárd forintot kért, ennek eddig a 80 százalékát, 61 milliárdot már meg is kapott. Megnéztük, ennyi pénzből mi minden nőtt ki eddig a földből Érden.
Korábban a székesfehérvári beruházásokról derítettük ki, hogy közülük eddig egy sem valósult meg, a legtöbb esetben a tervezésnél tovább nem jutottak, esetenként odáig sem. A költségek viszont a 2015-ös 68 milliárd forinthoz képest jelentősen megugrottak.
Érden is a tervezettnek sokszorosa a Modern Városok Program költsége, de legalább már nőttek ki épületek a földből. Viszont az is látszik, hogy
az építkezéseken a kormányhoz közel álló vállalkozók cégei híztak.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. (a rövidítés a keresztnevükre utal: Beatrix, Ágnes, ifjabb Lőrinc) például csak Érden 20 milliárd forintnál is nagyobb értékű megbízáshoz jutott. Öt beruházásból átlagosan háromnál ez a társaság a kivitelező. A cég szekere ettől függetlenül is nagyon jól fut: tavalyi nettó árbevétele 22,8 milliárd forint volt, az üzleti tevékenységből elért közvetlen profit a tízszeresére nőtt, az adózott eredmény pedig 5,69 milliárd forintra rúgott.
Érd, az ígéret földje
Pénzt osztani könnyű, én is itt, látják, királykodok ezekkel a milliárdokkal, de közben valakinek ezért meg kell dolgozni, ezt valakinek elő kell állítani, meg kell termelni, adóként be kell fizetni
– éppen Érden mondta ezt Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben, amikor a megyei jogú városok között ötödikként fordult meg a városban.
Orbán Viktor ígért:
rendőrkapitányságot,
bíróságot,
ügyészséget,
szakképzési centrumot,
új középiskolát,
óvodát.
Akkor még arról beszélt a kormányfő, hogy öt év alatt, tehát 2015-től 2020-ig 40 milliárd forint jut a fejlesztésekre. Ez az összeg ugrott tehát a már említett 78 milliárdra, amelynek eddig 80 százaléka folyt be a városhoz. Végignéztük, mi készül ennyi pénzből.
Ezeken a helyszíneken lettek befutók Mészárosék
Most jó óvodásnak lenni Érd-Parkvárosban: három daru is dolgozik épp, a Fejér-B.Á.L. Zrt. 6 milliárd forintból itt építi a Köznevelési Centrumot. Az alapkövet szeptember 3-án tették le, azóta rohamtempóban megy a munka. Az alap már kész, az épület lassan kinő a földből. Az óvoda mellett a tizenkétezer négyzetméteren lesz huszonnégy tantermes általános iskola, mobil lelátós sportcsarnok, kétmedencés uszoda. Az óriási telket hálóval vonták körbe, rajta a felirat, Fejér B.Á.L. Zrt.
Egy telekpanamán vagyunk éppen
– mondja helyi idegenvezetőnk, utalva arra, hogy gróf Károlyi Imre a két világháború között felparcellázta ezt a területet, nagyjából háromezer kataszteri hold került kisebb-nagyobb darabban magántulajdonosokhoz, hogy ők házakat építhessenek rajta. Most ez Érd M7-es autópályához közel eső széle, ahol a rendszerváltást követően új lakónegyed épült. Egy nemrégiben felújított óvoda kivételével hiányoznak a szolgáltatások (ide értve a közszolgáltatásokat), valamint az egészségügyi és oktatási intézmények a városnak erről a részéről, noha sokan költöznek ide részben az autópálya, részben a főváros közelsége miatt.
A városnak nem ennyire felkapott része az, ahol az Érdi Batthyány Általános és Sportiskola is található. Itt is Mészárosék dolgoznak: 5,5 milliárd forintból készül új általános iskola, gimnáziumi szárny és birkózócsarnok. Felújítják a meglévő tornacsarnokokat és az udvart is. Az első terveket még 2014-ben rendelték meg, de olyan magasak voltak az árajánlatok, hogy a város a kormánytól kért és kapott pénzt a kivitelezésre. A munka két évig tart, leghamarabb 2020 szeptemberében használhatják majd a gyerekek az új épületrészeket. Ottjártunkkor daru alatt, poros udvaron fociztak, az építési területet pedig mindössze egy farost lemez választotta el az iskolaudvartól, ahol tábla jelezte, munkaterület.
Alaposan feltúrták az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnázium és Szakközépiskola udvarát is, az intézményt az eredeti ár csaknem duplájáért, 3,4 milliárd forint helyett 6 milliárdért újítják fel és bővítik ki. A kivitelező itt is a Fejér-B.Á.L. Zrt. Idén nyáron kezdődött a munka, új tantermeket, háromszintes műhelyépületet, tornatermet ígértek. Noha a korábbi hírek arról szóltak, hogy a munkálatok idejére két évig a gyerekek konténeriskolába kényszerülnek, a helyszínen járva azt tapasztaltuk, hogy nem költöztették ki a munkaterületről a diákokat.
Négy munkás beszélget hátra tett kézzel egy kerítés mögött a belvárosban, nem messze a Siker Üzletháztól. Itt készül majd az új járási bíróság és ügyészség épülete. Háromszintes, több mint háromezer négyzetméteres ingatlanról lesz szó, amelyhez az alapot már kiásták. A közbeszerzési pályázaton 3,2 milliárd forinttal a Fejér-B.Á.L. Zrt. lett a befutó az Országos Bírói Hivatallal és az Épkar Zrt.-vel közösen.
Az Épkarnak és a Fejér B.Á.L.-nak nem ez az egyetlen közös projektje Érden: 5,3 milliárd forintot kaptak egy multifunkciós sportközpont építésére. 2016-ban még úgy számoltak, hogy erre 3,3 milliárd is elég lesz, azóta azonban másfélszeresére ugrottak az árak. A sportközpontnak már 2017 őszén állnia kellett volna, a Nemzeti Sportközpontokban viszont az építési engedélyezési terv felhasználási jogát csak 2017 májusában sikerült megszereznie az érdi önkormányzattól – számolt be róla a G7.hu. Az új sportlétesítmény érdekessége, hogy az Érd Aréna szomszédságában, légvonalban alig 600 méterre húzzák fel.
A vasút alaptestét építik Érd alsón, épp rálátni az új hídról. Érd és Érd alsó között aranyárban, 8,67 milliárd forintért épít vágányt és kapcsolódó létesítményeket a V-Híd Építő Zrt. Mészáros Lőrinc közismert vasútépítési cégével, az R-Korddal közösen. A pénz lényegében egy helyre megy, mert a V-Híd is Mészáros érdekeltsége. A végső ár a becsült 3,8 milliárd forint 125 százaléka. A vágányra azért van szükség, hogy összekösse a székesfehérvári és a pusztaszabolcsi vonalakat.
Mások is nyertesei a Modern Városok Programnak Érden
Mindössze egyetlen pályázó, az F-Építő Generál Zrt. látott fantáziát abban, hogy csaknem 900 millió forintból felújítsa a Romsics László Szakrendelőt. A székesfehérvári cég hőszigetelésre, nyílászárócserére, festésre, álmennyezet-készítésre kapta a pénzt. A Boldoguljerden.blog.hu derítette ki, hogy ezt a vállalkozást korábban Progress-B’90 Építőipari és Fővállalkozó Zrt.-nek hívták, és a szakrendelő első ütemét is ők építették. Nemrégiben pedig azt hirdették ki, hogy ez a zrt. lesz a kivitelezője a komplex szociális és gyermekjóléti intézménynek is a Topoly utcában. Hárommilliárd forintból idősek otthona, hajléktalanszálló és családok átmeneti otthona épül, és a régi szárnyat is felújítják jövő év közepére.
Szintén nyertesnek számít Érden a Generál-Invest Bau: az Átlátszó írta meg, hogy a cég nyolc év alatt tizenhat különböző közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forintot nyert el. Az összesítés szerint csak 2019-ben eddig három közbeszerzésen összesen 374 millió forint értékben vitt el építési-felújítási munkákat. A cég 15 embert foglalkoztat, és 2011 óta nyeri el folyamatosan a többnyire óvodaépítési és felújítási munkákra kiírt közbeszerzési pályázatokat a városban.
Így lesz az állami programból helyi választási program
A fideszes városvezetés előszeretettel tematizálja a közvéleményt ezekkel a beruházásokkal. Az Index számolt be róla először, hogy a helyi Fidesz hogyan mossa össze a választási kampányt a Modern Városok Programmal: T. Mészáros András jelenlegi polgármesteri plakátja narancssárga alapon hirdeti, Érdet építjük! Míg az érdi Modern Városok Program plakátján, szintén narancssárga alapon az olvasható, hogy Érd épül! A kettő szinte összemosódik, az ellenzék szerint azt üzenve a polgármesterről, hogy a Modern Városok Program ő maga. Közben a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormánypárt plakátjai megtévesztő módon másolják a Modern Városok Programjának arculati elemeit, ezért az összes ilyen választási hirdetést le kell szedni Érden. Ez azt jelenti, hogy azokat is, amelyeken a polgármester látható.
T. Mészáros András azzal riogatja a helyieket, hogy ha október 13-án nem őt választják polgármesternek, az új vezetés leállítja az uniós pályázatok kifizetését és a Modern Városok Program fejlesztéseit. „Amennyiben ez megtörténne, Érden is leállnának a fejlesztések” – olvasható az önkormányzati honlapon. Csőzik László, az érdi ellenzéki szövetség polgármesterjelöltje hvg.hu-nak azt mondta, hogy T.Mészáros Andrásnak a Modern Városok Programhoz eddig sem volt és ezután sem lesz semmi köze, hiszen a program az európai és nemzeti adófizetők pénzéből, központi forrásokból valósul meg.
2019. október. 08. 20:00 hvg.hu Gazdaság
"Az nagyon furcsa, hogy Gajda Péter nem ismeri meg a saját beosztottját"
A kispesti polgármester a hvg.hu kamerája elé állt, de kérdéseket nem lehetett feltenni neki abban az ügyben, amelyet múlt héten korrupciós botrányként tálalt a kormánymédia. A Transparency International feljelentést tett az ügyben kiszivárgott felvételek miatt, szerintük nem kizárt, hogy a felvételek manipuláltak, de ha igaz, ami elhangzik, az számos bűncselekmény gyanúját felveti. A kispestieket is megkérdeztük arról, mit hallottak a hangfelvételről.
2019. szeptember. 09. 11:30 Balla Györgyi Ingatlan
Modern városok? Székesfehérváron hiába várják, hogy pezsegjen az élet
A miniszterelnök egy sor fejlesztést jelentett be a városban négy évvel ezelőtt. Megnéztük, hogy állnak a tervezett beruházások. Röviden: csehül.
|
Így vette be Érdet Mészáros Lőrinc és családja
|
Megnéztük, mi valósult meg eddig a Modern Városok Programból Érden. Meglepődve tapasztaltuk, hogy átlagosan ötből három beruházáson Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. gazdagodott. Érden is a tervezettnek sokszorosa a Modern Városok Program költsége, de legalább már nőttek ki épületek a földből. Viszont az is látszik, hogy az építkezéseken a kormányhoz közel álló vállalkozók cégei híztak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20191011_erd_modern_varosok_program#rss
|
2019-10-11 12:30:13
| true | null | null |
HVG
|
Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu.
Információink szerint a Simonka és 32 társa – köztük a politikus családtagjai és más fideszes parlamenti képviselők rokonai – ellen megfogalmazott vádirat részletesen foglalkozik azzal, hogy 2014-ben milyen eszközökkel próbálták megfékezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott eljárásokat.
Végül nem jártak sikerrel, a Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis idén augusztusban vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények – köztük hivatali vesztegetés – miatt, miután a vádhatóság szerint az elkövetők 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Az ügyészség szerint a bűnszervezet egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen irányítója a békési fideszes politikus volt, akire nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kértek.
A vád fókuszában, mint megírtuk, a Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikakert TÉSZ Kft. áll. Az immár felszámolás alatt álló társaságoknál 2014 nyarán számos szabálytalanságot és jelentős túlszámlázást is felfedezett a NAV. Az adóhatóság olyan tényeket is feltárt, amelyek szerint a túlszámlázással érintett ügyletek beszállítói a Simonka György családtagjai által képviselt cégek voltak.
Simonka alkudozott a kenőpénzen, de megegyeztek
Az ügyészség szerint a kormánypárti parlamenti képviselő ekkor kérte meg tanácsadóit, hogy dolgozzák ki a NAV megállapításaival szembeni védekezés lehetséges módjait, de nyitott volt az eljárás leállításának más lehetőségeire is. Simonka egyik tanácsadója – aki, úgy tudjuk, egyezséget kötött a vádhatósággal – jelezte a politikusnak, hogy van kapcsolata a NAV Dél-Alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságán, aki el tudja intézni, hogy az adóhatóság ne folytassa a vizsgálatokat.
Az említett kapcsolat – a büntetőügy harmincadrendű vádlottja – először a Magyar Termés TÉSZ Kft. esetében nézett utána a NAV-eljárásnak. A férfi az adóhivatali összeköttetéseire hivatkozva azt állította, hogy az ügy komoly, de tízmillió forintért el tudja intézni, hogy beszüntessék a vizsgálatot.
Úgy tudjuk azonban, hogy a vád szerint Simonka György sokallta ezt az összeget, és közölte, hogy csak kétmilliót hajlandó fizetni. Az alkudozás eredményeként végül ötmillió forintban állapodtak meg, amit a politikus a tanácsadóján keresztül juttatott el a férfinak. A pénzátadás a budapesti Astoria metrómegállónál történt.
Ezután nem sokkal Simonka megkérte a tanácsadóját, nézessen utána annak, hogy a Paprikakert TÉSZ Kft. esetében is el lehet-e intézni, hogy a NAV-eljárást megszüntessék. Erre is pozitív válasz érkezett, de a kapcsolat azt jelezte, hogy a NAV-nál eljáró döntéshozónak tízmillió forintot, a korábbi ügyintézésért pedig további ötmilliót kér. Végül hosszabb egyezkedés következett, amelynek végén a vád szerint összesen 24 millió forintban állapodtak meg a teljes „ügyintézésért” cserébe. Ebből az összegből az első, ötmillió forintos kenőpénz után további 15 milliót szintén az Astorián vett át az ügy harmincadrendű vádlottja. Négymilliót pedig Simonka tanácsadója tartott meg magának.
Simonkáék azonban vélhetően nem a megfelelő embert fizették le, ugyanis a kenőpénz ellenére 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül augusztusban megtörtént a vádemelés.
A felszámolót is megvesztegette
A vád alapján nem az adóhivatal volt az egyetlen, ahol kenőpénzzel próbálkozott a politikus, illetve bizalmasai. Értesüléseink szerint az ügyészség arra jutott, hogy Simonkáék szándékosan, irányított módon vitték csődbe a Magyar Termés TÉSZ Kft.-t, hogy az abban felhalmozott vagyont az érdekeltségi körükbe tartozó cégekbe átjátszva kimentsék és megtartsák. Ennek legtöbb részletét a 24.hu már korábban feltárta a nyilvánosan elérhető információk alapján:
De most még többet tudtunk meg arról, hogyan trükköztek Simonkáék.
A társaság felszámolását 2015-ben kezdte meg a Pre-Holding Kft., amelynek akkori egyik vezetője és tulajdonosa, B. P. A., valamint H. A. felszámolóbiztos előtt hamar világossá vált, hogy a Magyar Termés TÉSZ Kft. tényleges irányítója Simonka György. Ezért Pusztaottlakán találkoztak a politikussal, akivel – a vád szerint – megállapodtak abban, hogy a felszámolást Simonka elképzelései alapján bonyolítják. A vádlottak célja az volt, hogy az eljárásból felszámolói díjként 20 millió forintot tudjanak keresni, amire csak akkor lett volna esélyük, ha a vagyont a lehető legmagasabb áron értékesítik, ugyanis a felszámolói díj az összvagyon mindössze öt százaléka volt.
Mindez ellentétes volt Simonka érdekeivel, úgyhogy abban állapodtak meg, hogy az eljárás végén a befolyt összeget a politikus készpénzben kiegészíti 20 millió forintra.
Így fordulhatott elő, hogy a több, korábbi cikkünkben felsorolt terület jóval a valódi értékénél olcsóbban vándorolt vissza a politikushoz közeli cégekhez. De voltak más kirívó esetek is. Például:
Egy több millió forint értékű Peugeot 4007 típusú terepjáró autót a felszámoló 78 ezer forintért értékesített a Simonkáékhoz köthető cégnek.
Egy Volkswagen Passatot pedig 75 ezer forintért adott el a felszámoló szintén a politikushoz közeli társaságnak.
Mindkét járművet a mára már szintén felszámolás alatt álló Szervíz-Bodzás Kft. vásárolta meg.
Később egyébként Simonka és B. P. A. felszámoló összevesztek a pénzen, ugyanis az ügyészség szerint utóbbi további ötmillió forintot akart kérni egy medgyesbodzási telephely átadásáért, amire végül nem került sor. Mindazonáltal B. P. A., a Pre-Holding Kft. felszámolócég korábbi vezetője és tulajdonosa, valamint H. A. felszámolóbiztos harmincketted- és harmincharmadrendű vádlottként várja a januárban kezdődő büntetőpert.
Kiemelt kép: Bruzák Noémi / MTI
|
Simonka kenőpénzt adott a NAV-eljárás leállításáért, és a felszámolót is lefizette a vád szerint
|
Több részletben összesen 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint Simonka György fideszes országgyűlési képviselő azért, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzése érdekében létrehozott cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat leállíttassa – értesült a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/10/10/simonka-gyorgy-fidesz-kenopenz-vesztegetes-nav-felszamolo/
|
2019-10-10 13:05:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az édesanya, Havassy Myrtill
A polgármester feleségéről Havassy Myrtillről eddig azt lehetett tudni, hogy egy helyi általános iskolában tanít, az viszont új fejlemény, hogy önkormányzati céggel is kapcsolatban áll. Az ő email-címét adták meg több sportrendezvénynél is a Győr Projekt Kft. kapcsolattartójaként, a Győr Projekt pedig Győr megyei jogú város önkormányzatának 100 százalékos tulajdonában áll, amelyben a tulajdonos képviselője Borkai Zsolt, Havassy Mirtill férje. Ez az a társaság, amelynek feladata volt a győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra a sportlétesítményeik fejlesztése, az önkormányzati ingatlanok működtetése, de turisztikai feladatokat is ellát. Méretére jellemző, hogy tavalyi mérlegében több mint 16 milliárd forint közpénzes (költségvetési, önkormányzati, kisebb részben uniós) támogatásnak van nyoma. Megkerestük a közpénzből működő céget és magát Havassy Mirtillt is, milyen munkát végez, illetve alkalmazottja-e a Győr Projektnek, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lány, Borkai Petra
A cég nem tűnik közlékenynek, ha közpénzekről van szó. Bár a törvény szerint kötelessége lenne, a Győr Projekt Kft. nem tette közzé ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó szerződéseit, pedig abból kiderülne, hogy melyik cégnek és mennyit fizettek a 2018-as és az idei sportbál megszervezéséért.
Ahogyan korábban a Népszava is kiszúrta, az IDEAS Boutique Events oldalán a két nagyszabású rendezvényt a referenciák között tüntetik fel, így gyaníthatóan fő- vagy alvállalkozóként pénzhez jutottak Győrtől, illetve attól a városi cégtől, amely Borkai Zsolt feleségét foglalkoztathatja.
A rendezvényszervező cég bemutatkozása szerint
az IDEAS Boutique Events kitalálója és alapítója, Borkai Petra már kislányként szeretett minden olyan elfoglaltságot, ahol használhatta kreativitását.
Borkai Petra a városvezető lánya. A rendezvényszervező cég honlapján nem jelenítik meg a IDEAS mögött álló céget, a domain regisztrációs adatai pedig nem elérhetőek. A honlap szerint az IDEAS-ra bízták az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál polgármesteri fogadását is, értelemszerűen innen is közpénzhez juthatott a polgármester lánya.
Borkai Petrával foglalkozott a városvezető orgiabotrányát robbantó Ez az ördög ügyvédje blog szerzője is, aki azt állította: Szabó Ervin győri nagyvállalkozó, aki a Borkai-orgiának otthon adó jachton is ott volt, barátságból adott át egy éttermet Borkai Petrának. Nyilvános cégadatok szerint Borkai Petra nevén egyetlen cég, az éttermi szolgáltatással foglalkozó lovászpatonai Királysarok Kft. van, amelynek 2014-ig Szabó Ervin volt a tulajdonosa. A vállalkozás fióktelepe korábban a Győrbe, a Király utcába volt bejegyezve. A Válasz Online keddi cikkében megjegyezte: a cég hivatalos kézbesítési címe még mindig megegyezik Szabó Ervin éttermének központi elérhetőségével. Szabó Ervin az a vállalkozó, aki a Győrben megrendezett 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon (EYOF) egész szépen keresett: 896 millió forintért nyerte el a sportolók étkeztetését, egy másik vállalkozás előtt, amelyik negyedáron ajánlkozott. Érdekeltsége, a Diákolimpia 2017 Kft. 237 millió forint adózott nyereséget ért el, amit osztalékként ki is vettek belőle a tulajok, köztük Szabó Ervin.
A fiú, Borkai Ádám
Nem távolodott el Győrtől és a sport világától Borkai Zsolt fia, Ádám sem. A fiatalt a Győri Audi ETO Kézilabda Club nemzetközi kapcsolatok koordinátoraként tüntetik fel a klub honlapján. Borkai Zsolt polgármesterként egyedi döntéssel idén márciusban 13 millió forint önkormányzati támogatást javasolt a csapatnak. Az önkormányzat egyébként évente nyújt támogatást a kézilabdásoknak, az ETO beszámolója szerint a tavaly 125 millió, egy évvel korábban 235 millió forintot utalt át a többszörös BL-győztes gárda klubjának, amely 2018-ban amúgy bő 2 milliárd forint bevételt és 381 millió forint adózott eredményt mutatott ki.
A klub tehát elég jól el van eresztve, itt egészítheti ki Borkai Ádám azt a havi egymillió forintot, amit az orgiavideón is szereplő ügyvédtől, Rákosfaly Zoltántól, egy tetszhalott cégtől kap.
|
Városi cég, rendezvényszervezés, jachtos kapcsolat: Borkai családtagjainak győri kalandjai
|
A feleség feltűnik a Győr Projekt nevű városi cégnél, a lány cége referenciaként említ városi rendezvényt, a fiú pedig a győri kézilabdacsapatnál dolgozik, noha a jachtos partner cégének egymilliós fizetésű ügyvezetőjeként vált ismertté.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/10/09/borkai-zsolt-csalad-gyor-2/
|
2019-10-09 13:46:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint immár a másodfokú bíróság is kimondta, hogy a Czeglédy Csaba letartóztatásának meghosszabbítását tavaly augusztusban indítványozó ügyész nem követett el bűncselekményt, hivatali kötelességét nem szegte meg.
Mint írták, Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy az ügyész indítványában
»szelektált« a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasította, a döntéssel szemben előterjesztett panaszt a Legfőbb Ügyészség is alaptalannak tartotta, mire Czeglédy Csaba pótmagánvádlóként lépett fel, továbbra is azt állította: az ügyész bűncselekményt követett el a sérelmére.
Indítványát a Szolnoki Járásbíróság májusban azzal utasította el, hogy a hivatali visszaélésnek nem sértettje, feljelentőként nem jogosult pótmagánvád előterjesztésére. A Szolnoki Törvényszék szeptemberben helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A napokban kézbesített végzés szerint az ügyészség által végig vitatott állítás – amely szerint az iratok nem teljes körűen kerültek átadásra – nem valósított meg kötelezettségszegést. A bíróság azt is megállapította, hogy az ügyész a kényszerintézkedés fenntartását nem kizárólag a bizonyítás meghiúsítása, hanem a bűnismétlés veszélye miatt is indítványozta, ezt az álláspontját pedig teljesen osztotta a letartóztatást meghosszabbító Szegedi Járásbíróság.
|
Valótlanul vádolta Czeglédy Csaba az ügyészt
|
A másodfokú bíróság szerint sem történt hivatali visszaélés. A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint immár a másodfokú bíróság is kimondta, hogy a Czeglédy Csaba letartóztatásának meghosszabbítását tavaly augusztusban indítványozó ügyész nem követett el bűncselekményt, hivatali kötelességét nem szegte meg. Mint írták, Czeglédy Csaba 2018 szeptemberében tett feljelentést, arra hivatkozva, hogy az ügyész indítványában »szelektált« a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok között, amely magatartásával hivatali kötelességét megszegte, hivatali helyzetével visszaélt.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/10/09/valotlanul-vadolta-czegledy-csaba-az-ugyeszt/
|
2019-10-09 14:03:00
| true | null | null |
24.hu
|
A ceglédi férfi kézilabdacsapat az előző évadban az első osztályban szerepelt, de az idén májusban zárult idényben utolsó előtti lett a 14 csapatos NB 1-ben, ezzel kiesett. Most az NB1/B Keleti csoportjában a harmadik helyen állnak, négy forduló után.
Ha a csapat a játéka színvonalával nem is, Nagy Károly tréner egy másodosztályú kézilabdaklub edzőjéhez kissé szokatlan autóhasználatával kitűnik a negyvenezres városban. Az edző egy fekete Jaguar X760 XE márkájú autót hajt. A helyiek nem csupán a kézicsarnoknál látják az autót, hanem az egyik helyi általános iskolánál is, ahol a kéziedző óraadó testnevelő tanárként dolgozik.
Van egy másik, ugyanilyen, de fehér színű autó is a városban, azt a Ceglédi Kézilabda Klub Sport Egyesület elnöke, Kis Róbert használja. Kis 2018 közepén lett a klub elnöke, ahogyan a 24.hu-nak írta, a posztra való felkérést elfogadta „annak ellenére, hogy az előző vezetőség közel 300 000 000 forint adósságot halmozott fel az évek alatt”.
A kormány igyekezett segíteni a klubon, amennyiben 2018 utolsó napjaiban csaknem 220 millió forinttal támogatta meg a klubot, hogy kifizethesse adóssága jelentős részét.
Egy héttel a kormányhatározat kihirdetése után, december 28-án a kézilabdaklub elnöke szerződést írt alá egy autókölcsönző céggel, minek nyomán ő és az edző egy-egy Jaguar márkájú autót használ mind a mai napig – derül ki a 24.hu-hoz jutott információkból és a kikért szerződésből. A két felső kategóriás autó bérleti díja havonta 286 ezer forint – ezt az elnök közölte lapunkkal.
Állítása szerint ő az általa használt fehér Jaguar bérleti díját befizeti az egyesület pénztárába. Hiába kérdeztünk rá, hogy az edző is így tesz-e, nem érkezett válasz. Többször kerestük Nagy Károlyt, de ő nem reagálta arra a kérdésre, hogy úgy használja-e a Jaguart – magáncélra is –, hogy annak havi bő 140 ezres bérleti díját a korábban súlyos adósságot felhalmozó sportklub állja.
Nagy Károly 2017-es évadzáró vacsorán
Mesés fizetések mellett
Az autók egyenként 9 millió forintba kerülnek – ez abból az árajánlatból derül ki, amelyet a bérbe adó cég, a Med Star Car Kft. küldött a sportklubnak. A szerződés értelmében pedig az autók a vételárak havi részletekben történő kifizetése után a Ceglédi Kézilabda Klub Sport Egyesület tulajdonába kerülnek.
A mostani elnök állítja, hogy az előző vezetés négy autót bérelt, havi 889 ezer forintért. Ebből két autót visszamondott az új elnök, egy mikrobusz maradt, amivel az utánpótláscsapatot szállították, valamint egy autó az edzőnek, ezért a kettőért havonta 482 ezer forintot fizetett bérleti díjként a klub.
Az év végi kormányzati segítség után a klub az idén januárban nyomban vett egy mikrobuszt, ezért az addig használt mikrobusz bérlete szükségtelenné vált. Maradt tehát egy autó az edzőnek, ám nem sokáig. Az elnök úgy fogalmazott: „mivel szerettem volna megszakítani minden kapcsolatot az előző vezetőséggel, illetve annak üzleti köreivel, a másik autó bérletét is visszamondtam.”
Az elnök többszöri kérdésünkre sem árulta el, pontosan mennyit keres ő – amiből telik a havi bő 140 ezer forintos autóhasználatra –, és mennyit az edző. Mindenesetre árulkodó a klub társaságiadó-támogatási kérelme.
Abból kiolvasható, hogy a tavalyi idény alatt Kist havi bruttó 700 ezer forint bér és egyéb juttatások illették meg, a mostani edző elődjét pedig havi 1 millió forint. Valamiért az idei évre vonatkozó dokumentumban – az előző sok évtől eltérően – nem tüntették fel kettejük juttatásait, de aligha állt be nagy változás.
Az elnök csak arra szorítkozott a nekünk küldött levélben, hogy ő és az edző is „a Magyar Kézilabda Szövetség által, pozíciónként meghatározott benchmark összegek határain belül keresnek”.
A klub mindenesetre rendesen ki van bélelve közpénzzel. A tavalyi évben 150 millió forintot kaptak tao-támogatásból, a fideszes vezetésű önkormányzat ezt megtoldotta 15 millió forinttal. Emellett van 45 millió forint egyéb (nem részletezett) támogatás, és csupán 4 millió forint saját bevétel tudnak felmutatni, ez a jegybevételt és a tagdíjat takarja.
Megkerestük a ceglédi önkormányzatot, hogy helyénvalónak gondolják-e a Jaguar-használatot, illetve hogy idén is támogatják-e a kéziklubot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: EurovisionNim / Wikipedia
|
Másodosztályú kézilabdacsapat edzője és klubelnöke is 9 milliós Jaguart használ
|
A ceglédi klub adósságban úszott, a kormány az év végén majd 220 millióval kisegítette, az elnök rá egy hétre szerződést kötött két felső kategóriás autó bérlésére.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/10/11/cegled-kezilabda-jaguar/
|
2019-10-11 14:24:17
| true | null | null |
24.hu
|
Csaknem 8,5 millió euró, mai árfolyamon 2,8 milliárd forint kenőpénz csúszott tanácsadó cégek közvetítésével az Alstomtól „az eredményt befolyásolni képes ismeretlen személyekhez”, vagyis olyanokhoz, akik elintézhették, hogy a BKV az Alstomtól rendeljen metrókocsikat. A vádemelésről a tavasszal érkezett hírből kiderült az is, hogy négy magánszemély ül a vádlottak padján, két magyar mellett egy osztrák és egy amerikai állampolgár. Ők lennének a vesztegetők, a megvesztegetettek viszont eddig nem akadtak horogra a Magyarországon 2011 óta folyó nyomozás során.
Több közvetítő-tanácsadó-lobbicég neve előkerült a különböző vizsgálatokban, így a volt miniszterelnök Medgyessy Péter érdekeltsége, az osztrák Eurocontact GmbH, a Honfran Kft., illetve a dán Hansen Consulting Aps is bekerült a hírekbe. Az utóbbin keresztül érkezhetett a BKV-hoz a legtöbb pénz, 5 millió euró – a brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal így tájékoztatta az Indexet.
Megpróbáltunk utánajárni, hogy a legtöbb pénz közvetítésével hírbe hozott cég hogyan került a képbe, és kik állnak a Hansen hátterében. A dán cégadatbázis szerint 2003 végén alapították koppenhágai székhellyel, tevékenysége fő területeként Ausztriát, Romániát és Magyarországot adta meg, tulajdonosa egy pénzügyi holdingtársaság, a Defap Enterprises Aps volt, amely befektetéseivel külföldi cégeket célzott meg. Ma már egyik cég sem aktív, pedig valaha komoly szerepet szántak nekik.
Annyira, hogy a Defap Enterprises neve még a magyar médiahatóság 2010-es országgyűlési beszámolójában is felbukkant (a cégháló a beszámoló 223. oldalán látható). A dán társaság ugyanis tulajdonos lett egy hirtelen felfutó magyarországi médiavállalkozásban, az Infocenter.hu Média Zrt.-ben: leányvállalatán, a Central Media Aps-en keresztül szerzett 48 százalékos részesedést. Az Infocentert Fellegi Tamás alapította 2009 júliusában, alapítása után szinte rögvest beszállt a Defap, és a céget néhány hónap leforgása után már komoly médiatulajdonosként jegyezték. Megvette a Heti Választ, egy ideig portfóliójában tudhatta a Lánchíd Rádiót, övé lett a Class FM, sőt később azt is bejelentette, hogy bevásárol az IKO Média Holdingba, amivel az RTL Klubban is tulajdonrészt szerezhetett volna.
A sebességre jellemző, hogy a 2009 júliusban alapított Infocenter a nyár végére már bő 1 milliárd forint befektetésnél tartott, miután:
augusztus 26-án megvette a Heti Válasz Kft. 100 százalékos tulajdonrészét 830 millió forintos értéken,
szeptember 1-jén aláírta a Lánchíd Rádió Kft. 100 százalékos üzletrészeire az adásvételi szerződést 115 millió forintos értéken.
Fellegi, aki a Fidesz-alapító élcsapattal még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerkedett meg, Orbán Viktor teljes bizalmát élvezte. Ami az üzleti világot illeti, a Matáv, illetve az osztrák Kapsch alkalmazásában állt, saját cégével, az Euroatlantic Rt.-vel még csak azzal vétette észre magát, hogy az első Orbán-kormány végóráiban szakított összesen 750 millió forintos pr-megrendelést. Ezzel együtt nem volt jele annak, hogy Fellegi több százmilliós ügyleteket finanszírozna saját zsebből. Az Infocenter esetében sem így történt, legalábbis a cég mérlegéből az derül ki, hogy a külföldi tulajdonos kölcsöne finanszírozta a bevásárlásokat. Az addigi befektetéseihez fogható összeget, 3,3 millió euró (durván egymilliárd forint) kölcsönt mutatott ki a könyveiben, amit a külföldi tulajdonos nyújtott. A külföldi tulajdonos pedig a Central Media Holding APS volt, neki adta el Fellegi 2009. augusztus 26-án az Infocenter-részvényeinek 48 százalékát.
Vagyis a dán Defap finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
Arra a kérdésre, hogy miként keveredett az akkor még ellenzékben lévő Fidesz-média közelébe a Defap, Fellegi 2010-ben azt találta mondani, hogy egy konferencián találkozott a dán befektetőkkel. A dán tulajdonosok egyike pedig azt, hogy jó üzletnek gondolták a magyarországi akciót. Akármilyen jó üzlet volt is, Fellegi nem sokáig maradt az Infocenter tulajdonosa, 2010-ben fejlesztési miniszterré nevezték ki, de már a két választási forduló között eladta részesedését Nyerges Zsoltnak (Simicska Lajos üzlettársának). A Defap sem maradt sokáig, bár a sajtóportfólió a Fidesz kormányra kerülése után ontani kezdte a pénzt, a dánok nem azt választották, hogy éveken keresztül kasszírozzák a nyereség felét, hanem inkább hirtelen kiszálltak.
Most, hogy a Hansen neve az Alstommal együtt korrupciós ügybe keveredett, és már tudjuk, hogy a tanácsadócég dán tulajdonosa megegyezett az Infocenter befektetőjével, megkérdeztük Fellegi Tamást,
hogyan került kapcsolatba a Defappal, a végső tulajdonosok – Scott Macaw, Mathieu Pouletty, Jorgen Hansen, illetve Frederik Westenholz – melyikével került ismeretségbe a befektetést megelőzően?
Tudomása szerint honnan származott a tőkéje üzleti partnerének, amit az Infocenter ügyleteibe fektetett?
Mennyi pénzt bocsátott a Defap az Infocenter rendelkezésére médiavásárlásra?
Milyen feltétellel szállt be az Infocenterbe a Defap? Mekkora hozamot várt el a befektetése után?
Volt-e tudomása arról, hogy a Defap egyik leányvállalata a Hansen Consulting Aps? Kapcsolatba került-e ezzel a tanácsadócéggel?
Megkereste-e az ügyészség az Alstom korrupciós ügye kapcsán?
A volt fejlesztési miniszter gyorsan, de szűkszavúan válaszolt:
Nem volt tudomásom sem a Defap vállalati struktúrájáról, sem a tőkéje és egyéb pénzügyi forrásai eredetéről. A Hansen Consultingról most Öntől hallottam először, az érintett céggel soha, semmilyen kapcsolatom sem volt.
Miután megkértük, hogy a többi kérdésre is válaszoljon, közölte, hogy nem szeretne üzleti kérdésekre felelni, és az Alstom-üggyel kizárólag miniszterként foglalkozott.
A Hansenhez érkezett az Alstomtól a tanácsadó díj, így elméletileg semmi akadálya nem volt annak, hogy a pénz a tulajdonosánál, a Defapnál landoljon. Így vetődhet fel, hogy a korrupciós pénzből juthatott akár a Fellegi által menedzselt fideszes médiabirodalom megalapozására is. Megkérdeztük az ügyészséget, vizsgálták-e a Hansen-pénzek útját, megtalálták-e a korrupciós pénzek végállomását, magyarul azt, hogy Magyarországon hová gurultak az eurók. Az ügyészség válasz helyett átküldte a két korábbi sajtóközleményét a vádemelésről, továbbá azzal hárította el az érdeklődésünket, hogy már átadták az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek. Ám a törvényszék is kitért kérdéseink elől.
|
Piszkos metrópénzek gurulhattak a fideszes médiabirodalom dán befektetőihez
|
Hamarosan kezdődik a per az Alstom-féle korrupciós ügyben, amelyben a vádlottak a gyanú szerint fiktív tanácsadó szerződések révén jutottak eurómilliókhoz. A szerteágazó ügy szálai messzire vezetnek, az egyik egészen a Fidesz médiabirodalmának megalapozásáig.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/10/11/alstom-fideszes-media-fellegi-tamas/
|
2019-10-11 14:39:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elég nagy a verseny, de az ukrán ügy most már biztosan Donald Trump amerikai elnök eddigi legnagyobb botránya lett, amibe akár bele is bukhat.*Ehhez az kell, hogy a republikánus szenátorok harmada támogassa majd Trump elmozdítását. Ennek most még nincs sok jele, de a botrány egyelőre folyamatosan terebélyesedik, és egyes közvélemény-kutatások szerint már többségi álláspont Trump elmozdítása. Ennek szinte csak az az oka, hogy Trump és emberei nem csak a nyílt színen gyakoroltak nyomást az ukrán elnökre, hogy segítsék meg Trump újraválasztási kampányát, hanem a háttérben, titokban is dolgoztak, odafigyelve a nyomok eltüntetésére, tudatában annak, hogy amit tesznek, az nem jó, legalábbis nagyon kínos lenne, ha nyilvánosságra kerülne.
És persze az is fontos, hogy botrány nagyon egyszerű legyen: az elnök egy könnyen megfogható, leirattal dokumentált telefonbeszélgetésben a saját személyes (politikai) céljainak rendelte alá az amerikai államapparátust és nemzetbiztonsági politikát. Ezt ráadásul azóta többször el is ismerte az elnök, akinek láthatóan gondjai vannak azzal, hogy észlelje, mikortól nem jogkövető a saját magatartása.
Bármennyire is egyszerű az ügy, egyszerre több típusú korrupciónak is mélyére láthatunk – az viszont közös ezekben, hogy mindegyik azt mutatja, hogy valamelyik intézmény nem működik jól, valamilyen szereplők manipulálják és saját érdekeinek megfelelően hajlítják őket. A történetben szerepet játszó korrupt szándékok néha elég szövevényes hátterűek, és néha egymással ellentétesek, ezért érdemes megpróbálni röviden rendszerezni őket.
Trump politikai nyomásgyakorlása
Az amerikai elnök legalább két célt szeretett volna elérni az ukránoknál, legalábbis az eddig kikerült információk alapján. Egyrészt nyilvános alátámasztást szeretett volna látni az új ukrán elnöktől, hogy a 2016-os amerikai elnökválasztásba valójában nem az oroszok, hanem az ukránok avatkoztak be. Másrészt azt próbálta elérni, hogy ukrán nyomozás induljon Joe Biden és fia ukrajnai szerepvállalása miatt. Az eszközök sokrétűek voltak: visszatartották egy nagyobb, korábban a kongresszus által már megszavazott katonai segélyt, de Trump és emberei általánosságban az amerikai támogatás látszatát (például a két elnök találkozóját) is függővé tették az ukránok együttműködésétől. Ukrajnának viszont a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai háború miatt létfontosságú az amerikai támogatás.
A piszkos munkát kiszervezték Rudy Giuliani-nak, aki Trump személyes ügyvédjeként dolgozik, de már tavasz óta tudni arról, hogy Ukrajnában próbálja győzködni a helyi szereplőket, hogy nekik is az az érdekük, ha Trump kedvére tesznek. Viszont közben az is körvonalazódik, hogy legalább két amerikai minisztérium nagy erőkkel asszisztált ehhez. A külügyminisztérium támogatta és koordinálta Giuliani törekvéseit Ukrajnában, miközben az igazságügyi minisztérium – ami az USA-ban a magyarországi ügyészség megfelelőjét is magában foglalja – a legfelsőbb szinten kezdett nemzetközi nyomozásba, amellyel a jobboldali összeesküvés-elméleteket próbálja igazolni. Trump környezetében valakik egy szupertitkos rendszerbe rejtették a telefonbeszélgetés leiratát, tudván, hogy baj lehet belőle, ha kikerül.
Ezt az erőfeszítést nehéz normális érvekkel védeni, hiszen ezek Trump személyes politikai céljait szolgálják, nem az USA érdekeit. A kettőt egy jogállamban nem lehet egybemosni: csak egy erősen autoriter vezető állíthatja azt felháborodás nélkül, hogy az ő megválasztásának érdeke egyenlő az ország érdekével. Különösen gyenge az az érv, amivel Trump előállt az utóbbi napokban. Eszerint ő különösen érzékenyen lép fel a kelet-európai országokban tapasztalható korrupcióval szemben – eddig ugyanis éppen hogy semennyi érdeklődést nem mutatott ebben a kérdésben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLehet, hogy Trumpnak sikerült a lehetetlen, és túlfeszítette a húrtMinden eddiginél nagyobb felháborodás lett abból, amit a Fehér Ház az ukrajnai katonai segély körül bemutatott.
Ráadásul azóta Trump nem hogy visszavonult volna, hanem inkább ráduplázott, és felszólította – a független igazságszolgáltatással nem rendelkező – Kínát is, hogy kezdjenek nyomozást a politikai ellenfele ellen, utalva arra, hogy egyébként fontos kereskedelempolitikai tárgyalások is folynak a két ország között.
Trump személyes lefizethetősége
Úgy kezdte elnökségét Trump, hogy egyből két fontos normát is megszegett, ami az amerikai elnökök integritására vonatkozott. Egyrészt nem tette közzé korábbi adóbevallásait – ezért sok mindent még mindig nem tudni arról, hogy honnan szerezte bevételeit -, másrészt nem vált meg tulajdonrészétől a saját üzleti birodalmában. Ez utóbbi egy egyáltalán nem átlátható, több száz cégből álló kereszttulajdonolt cégháló, amit csak az egyszerűség kedvéért hívnak Trump Organizationnek.
Ez utóbbi ezer lehetőséget biztosít bármiféle, pénzt mozgósítani képes szereplőnek, hogy lefizesse az amerikai elnököt. Ezek lehetnek külföldi kormányok, nagyvállalatok, sőt, akár Trump kormányának tagjai is (az igazságügyi miniszter Bill Barr például egy 200 fős rendezvénytermet foglalt az egyik Trump-hotelban, feltehetőleg azért, hogy még jobban bevágódjon főnökénél). Egyszóval bárki, aki befolyást szeretne vásárolni magának. A szaúdiak közmondásosan sok jóakaratot vásároltak maguknak Trump szállodáiban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyre nehezebb megkülönböztetni az USA külpolitikáját Trump üzleti érdekeitőlKína, Katar és az oroszok mesterien befolyásolják pénzzel az amerikai elnököt. A nyílt vesztegetéstől visszariadó európaiak veszthetnek ezen a legtöbbet.
Ennek fényében már egyáltalán nem meglepő, hogy a Trumppal folytatott telefonbeszélgetésén (pdf) az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is felhozta, hogy ő maga is a New York-i Trump toronyban lakott, amikor utoljára az USA-ban járt. Meglepetés lenne, ha a világ korrupt országainak vezetői közül bármelyik nem emlegetne hasonló dolgokat az amerikai elnöknél.
Hagyományos amerikai korrupció
Az ukrán történetben keresztezi egymást a hagyományos korrupció a Trump-féle új, extrémebb korrupcióval. Kurt Volcker, az ukrajnai háború befejezéséért felelős különmegbízott például az egyik nagy amerikai hadiipari vállalat, a Raytheon lobbistája volt, mielőtt visszakerült volna az amerikai diplomáciába. Az ukrán történetben éppen a Raytheon által gyártott Javelin tankelhárító rakétákról van szó, ilyeneket vásároltak volna az ukránok az amerikai katonai segélyből. Márpedig Volcker az azóta közzétett üzenetei (pdf) szerint szinte kizárólag arra fókuszált, hogy a korábbi munkaadóját gazdagító katonai segély átmenjen.
Ezért a nem teljesen tiszta szándékú Volcker szembekerült a szintén nem teljesen tiszta szándékú Trump-Giuliani irányvonallal, akik a zsarolhatóság miatt vissza akarták tartani ezt a katonai segélyt.
Volckert ez vette rá arra, hogy végső soron segítse az amerikai elnököt a nyomásgyakorlásban, hátha akkor átengedi a katonai segélyt.
Az is teljesen intézményesült korrupció, hogy vagyonos amerikaiak megvásárolják maguknak az amerikai diplomácia kulcspozícióit. Az korábban is így volt, például az Obama-korszak második budapesti nagykövete, Coleen Bell is demokrata kampánytámogatóként került nagyköveti pozícióba, ahogy mostani utódja, David Cornstein is Trump-kampánytámogató. Az ukrán ügy egyik központi szereplője, Gordon Sondland amerikai szállodalánc-tulajdonos különféle cégeken keresztül egymillió dollárt adott Trump elnöki beiktatásához, amiért cserébe megkapta az amerikai EU-nagyköveti állást. Sondland aztán a Washington Post és a kikerült üzenetek alapján kőkeményen képviselte Trump (személyes) érdekeit az amerikai diplomáciában.
És természetesen ott van az eredeti korrupció, amiből az egész történet kiindult, tehát hogy az ukrán gázkereskedő vállalat egy prominens nyugati politikus fiát az igazgatóságába ültetve próbálta lemosni magáról a rossz hírt. Ez a korrupt országokban egyáltalán nem ritka eset, és nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy arra gondoljunk, hogy a politikus döntését befolyásolja, hogy hol dolgozik a családtagjuk. Attól függetlenül, hogy ez így van-e, Joe Biden jobban tette volna alelnökként, ha az ukrán ügyekben nem vállal szerepet. (Más kérdés, hogy egyelőre semmilyen hiteles forrás nem erősítette meg, hogy Biden bármiben is etikátlanul járt volna el: amikor a széles körben korruptnak tartott ügyész elmozdítását követelte, akkor ugyanazt mondta, mint amit az IMF, az EU és ukrán korrupcióellenes szervezetek.)
Ukrán korrupció
Az amerikai korrupció viszonylag könnyebben érthető, mint az ukrajnai. Az USA-ban többé-kevésbé egyértelműek a szabályok, Ukrajnában viszont gyakorlatilag nincsenek független intézmények, amelyek segítenének eldönteni, hogy melyik szereplő tiszta, és melyik nem.
Az állam hatalma nagyon kicsi, van viszont számos oligarcha, akik jelentős erőforrásokból szerveztek maguknak politikai hátországot és médiagépezetet, utóbbiakkal jó hatásfokkal járatva le egymást. Ebben a környezetben az ukrán ügyészség is az oligarchák befolyásának játékszere lett, könnyen meghajolt a politikai nyomás előtt (ez Magyarországról nézve sem ismeretlen). Sőt, teljesen megszokott volt, hogy az ügyészség maga is útonállóként lépett fel: egyes vállalatokkal szemben különféle okokból vizsgálódni kezdtek, majd jelentősebb kenőpénzek fejében ejtették a nyomozást.
Nem ígér sok jót az sem, amit Zelenszkij ígért Trumpnak a telefonbeszélgetés leirata szerint, tehát hogy az új ügyész 100 százalékban az ő embere lesz. A héten be is jelentette az éppen most bemutatkozó új ukrán főügyész, hogy újranyitja a Burisma ügyét – igaz, a Bidenék ellen indított nyomozásról nem volt szó. (És most már egyébként is mindenki tudja, hogy ezt a nyomozást Trump és emberei erőszakolták ki.)
Nem csoda, hogy ebben a nagyon nehezen kiismerhető politikai-gazdasági környezetben elcsúsznak az amerikai politikusok. Trump ügyvédjét, Giulianit például a térség szakértői szerint több, még ukrán szinten is korrupt szereplő is lépre csalta. Feltehetőleg ez is közrejátszott abban, hogy a mesterterv végül nem sikerült.
|
Trump legújabb botránya a korrupció valóságos kaleidoszkópja
|
Legalább négyféle súlyos visszaélés keveredik egy alapvetően nagyon egyszerű történetben.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20191006/trump-legujabb-botranya-a-korrupcio-valosagos-kaleidoszkopja/
|
2019-10-06 15:21:00
| true | null | null |
G7
|
Általános iskola felső tagozat tavasz-nyár étlap esetében 10 élelmezési napban 2-nél több alkalommal fordul elő száraztészta az étrendben; … nem szerepel ötnaponta legalább kétszer baromfihús az Óvoda tavasz-nyár étlapján; … a Ca tartalom nem került feltüntetésre az étlapokon, továbbá 2×10 élelmezési nap vonatkozásában ismétlődések fordulnak elő az étrendben.
Mások mellett ilyen indokokkal zártak ki a kőbányai közétkeztetési tender négy indulójából hármat. Az önkormányzat közbeszerzésén így végül kizárólag egy, korábban már Mészáros Lőrinccel is hírbe hozott cég maradt versenyben a tíz éves, közel 10 milliárd forintos megbízásért.
Tényleg komoly munkáról és üzletről van szó. A nyertesnek nagyjából ezer óvodás és durván háromezer iskolás számára kell minden tanítási (illetve nevelési) napon ebédet szállítania, de több ezer adag uzsonnával és tízóraival is el kell látniuk a sulikat és az ovikat nap mint nap, az idősek és rászorulók közétkeztetéséről nem is beszélve.
A pályázók hibái nem csak azért furcsák, mert hatalmas üzletről van szó, így azt gondolhatnánk, mindenki komolyan vette a feladatot, hanem azért is, mert több közülük komoly rutinnal rendelkezik. A bakikra azonban magyarázat lehet, hogy mindössze hét napjuk volt az ajánlatokat összeállítani*A közbeszerzési hirdetményt, amelyben ajánlattételre kérték fel a piaci szereplőket 2019.07.08-án tették közzé, a részvételi jelentkezési határidő pedig 2019.07.15. volt.. Ráadásul nem ez az egyetlen furcsaság a X. kerületi önkormányzat életében meghatározó méretű szerződés körül, aminek első feltöltött változatából a legfontosabb oldalak hiányoztak, és végső soron részben azzal a céggel kötötték, akitől éppen megszabadultak.
Csak a pályázóknak kellett kapkodni
Az új beszerzést nem az tette szükségessé, hogy lejárt a korábbi megállapodás, hanem hogy Kőbánya – közös megegyezéssel – idő előtt szerződést bontott a tucatnyi iskolába, ugyanennyi óvodába és a helyi humánszolgálatónak is napi több étkezésre szállító céggel, a Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft-vel. A csoporttal voltak gondok korábban máshol is, több cikk született a például foglalkoztatási problémákról és minőségi hiányosságokról. Utóbbival Kőbányán sem volt minden rendben, legalábbis erre utal, hogy három éve elég rossz értékelést kapott a cég a helyi oktatási intézményekben
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy ez vezetett a szerződésbontáshoz, az okokról ugyanis az önkormányzati dokumentumok nem szólnak. De az biztos, hogy a minimum öt, de jobb esetben 10 éves szerződést szűk négy év után, idén tavasszal felbontották, azzal a kitétellel, hogy a cég egészen addig szállít még, amíg az új partnert ki nem választják.
Így igazából semmi nem utalt arra, hogy az önkormányzatnak kapkodnia kellene, és eleinte nem is tette. Bár a képviselők arra kérték fel a polgármestert, hogy azonnal intézkedjen az ügyben, az új tendert csak július elején írták ki.
A bő három hónapos csúszás fényében pedig különösen furcsa, hogy a pályázóknak mindössze hét napot adtak, hogy összeállítsák ajánlatukat.
Bár a rendkívül szűk határidő nem példa nélküli, de normálisnak sem lehet nevezni. A kisebb beszerzéseknél előfordul, hogy nem hagynak ennél több időt az ajánlattételre, de még ilyenkor is inkább a két hét jellemző, de nem ritka az egy hónap sem, különösen a nagyobb településeken.
A ráhagyásra már csak azért is szükség van, mert nem egy egyszerű közbeszerzésről van szó. A közétkeztetési tendereken sokkal több iratot kell benyújtani, mint egy átlagos eljárás során.
Csak egy maradt versenyben, de a többiek sem beszélnek
Bár a területen ténykedő cégek többségének komoly rutinja van a közbeszerzésekkel, hiszen jórészt állami megrendelésekből élnek, egy ilyen dokumentumhalmot nekik sem öt perc összerakni. A piacon úgy tartják, hogy több hónapos felkészülést igényel csak a pályázat beadása aminek nagyon sok előfeltétele is van. Persze valamennyire lehet előredolgozni, főleg, ha tudják, hol számíthatnak tenderekre, de az egy hét így is elég kevésnek tűnik.
Kőbányán azonban egyáltalán nem is sikerült érvényes ajánlatot benyújtania a nyertes pályázó versenytársainak. A bevezetőben említett hibák mellett elég sok másikat is elkövettek, legalábbis az értékelő dokumentum szerint. Megpróbáltuk megkérdezni, hogy az esetenként egyébként rutinos cégeknél mi vezetett a bukáshoz, ám a kizárt indulók közül egyik sem kívánt érdemben válaszolni a kérdéseinkre.
A közétkeztetési feladatokat több – főként vidéki – városban ellátó TS Gastro vezetője először azt mondta, hogy még zajlik az eljárás, és nem látott összegzést a tenderről, majd amikor jeleztük, hogy már a szerződést is aláírták, annyit mondott: nem kíván nyilatkozni.
Hasonlóan szűkszavú volt a másik komolyabb rutinnal rendelkező induló az FH Gasztro képviselője is. Az egy ideig a TV2-t is birtokló Fári Ádám családjának tulajdonában álló cégnél üzleti okokra hivatkozva nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.
Az alig másfél éve alapított eatKid Kft. civilben fogorvosként dolgozó tulajdonosánál pedig eddig sem jutottunk. Bár a vállalkozó visszahívást ígért, ez nem történt meg, a későbbiekben pedig többször is már csak az asszisztensét értük el, aki arról számolt be, hogy a doktor úr éppen kezel, vagy még nem rendel.
A lényeg, hogy végül kizárólag egy ajánlat maradt versenyben, a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-é. Ez azonban csak augusztus 29-én derült ki, azaz másfél hónappal az ajánlatok beadása, illetve azok megismerése után. A képviselőtestület ugyanis csak ekkor tűzte napirendre a kérdést, aminek fényében megint csak nehezen érthető, hogy miért csak egy hetet adtak az ajánlattételre.
Pont itt ne tűnne fel Mészáros Lőrinc?
A nyertes céget is megkerestük a közbeszerzés ügyében, többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy a versenytársakkal ellentétben nekik hogyan sikerült összeállítani viszonylag rövid idő alatt az ajánlatukat. Múlt héten sikerült is beszélnünk a társaság ügyvezetőjével, aki számos kérdésünkre válaszolt. Később azonban*Miután a megbeszélteknek megfelelően az ügyvezetőtől származó idézeteket és azok szövegkörnyezetét átküldtük. a nyilatkozatot visszavonták, közölték, hogy annak közléséhez nem járulnak hozzá, illetve jogi eljárásokat helyeztek kilátásba. Ezt követően tettünk még egy kísérletet, mert mindenképpen szerettünk volna, ha a vállalat álláspontja is megjelenik a cikkben. Ismét felvettük a kapcsolatot az ügyvezetővel, aki írásban kérte a kérdéseinket, de végül ezekre is csak annyi választ kaptunk, hogy nem kívánnak nyilatkozni.
A Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-nek egyébként szintén van tapasztalata a közétkeztetési területen. Azaz most már van, öt évvel ezelőtt ugyanis ugyanezt még nem igazán lehetett még elmondani a cégről. Annyira nem, hogy a
vállalat neve egészen 2014 tavaszáig Abu-Cash Pénzügyi Tanácsadó Kft. volt, főtevékenysége pedig ennek megfelelően "egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység" volt.
A vendéglátást csak a névváltás után vették fel a tevékenységek közé.
Sokat azonban így sem kellett várni az első komoly megrendelésre. Korábbi cikkek szerint a Markhot Ferenc Kórházba már 2014-ben szállítottak, 2016-ban pedig a 15. kerületben és Miskolcon is behúztak egy-egy komolyabb tendert. Utóbbi volt a nagyobb falat, nagyjából a kőbányai üzlettel összemérhető méretű szerződést kötöttek az önkormányzattal. A siker azonban ekkor már nem volt igazán nagy meglepetés, a cégről ugyanis a Népszabadság hónapokkal korábban azt írta, hogy jó esélye van komoly üzletekre a közétkeztetési piacon.
Az azóta megszüntetett napilap cikke szerint a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. akkori tulajdonosának családja 2014-ben Mészáros Lőrinccel üzletelt, egészen pontosan a Bakony Hús nevű húsüzemet vették meg a felcsúti milliárdostól. Az ügylet kapcsán a Népszabadság azt írta: egy ideje lehetett hallani a piaci pletykákat arról, hogy Mészáros egy közétkeztető cégnek próbálja eladni Bakony Húst, viszonzásul pedig az új gazda vaskos megrendelésekhez juthat a közétkeztetési piacon.
Fidesz-brigád, Fidesz-DK nagykoalíció
Azóta tulajdonosváltás történt a cégnél, de ez sem oszlatta el teljesen a homályt. A vállalat ugyanis egy üzleti körökben ismeretlen, korábban semmilyen üzleti tapasztalattal*Legalábbis céges érdekeltsége nem volt, a cégregiszter szerint sem ügyvezetőként, sem tulajdonosként nem vett részt egyetlen vállalat életében sem ezt megelőzően. nem rendelkező, a hatvanas évei végén járó nőhöz került, aki egy kispesti panelház második emeletén lakik. Persze nem lehetetlen, hogy valaki nyugdíjba vonulása után vállalkozással üti el az időt, de még ha így is van, akkor is furcsa, ha egy olyan szektort választ, amelynek az ágazati szereplők szerint elég komoly, százmilliós nagyságrendű beruházásigénye van. Ráadásul nem is csak egy vállalatról, hanem egy kilenc cégből álló csoportról van szó, amelyek ma már a Gasztvitál márkanév alatt futnak. A cégnél ezekre, illetve a Népszabadság korábbi állításaira is rákérdeztünk, de az ezekre adott válaszokat sem engedték megjelentetni.
A cég tulajdonosi háttere egyébként politikai körökben is kérdés volt már korábban. Azt követően, hogy a társaság a Miskolc melletti másik nagy 2016-os megbízását is behúzta a fővárosi XV. kerületben, az LMP egyik helyi képviselője, Szilvágyi László egy interpellációban egyenesen azt kérdezte a fideszes Pintér Gábor akkori alpolgármestertől, mostani polgármester-jelölttől, hogy
ráfizetnek-e a kerületi lakosok a sajtóban megjelent hírek szerint a Fideszhez köthető klán által megnyert közétkeztetési megbízásra.
Szilvágyi most lapunknak azt mondta, hogy szerinte az egész közbeszerzés felett a Fidesz bábáskodott, és a képviselőket megkerülve hoztak olyan döntést, amit már nem lehetett volna következmények nélkül visszacsinálni. Utalt rá, hogy
a polgármester láthatóan jóban volt a vállalat akkori ügyvezetőjével, és elég egyértelműnek tűnik, hogy a „Fidesz hozta ezt a brigádot”.
Más kérdés, hogy még az ellenzéki oldalon sem mindenkinek volt ez ennyire egyértelmű. Az akkor még MSZP-s, de azóta a szocialistákkal szakító Móricz Eszter például arról írt, hogy a kormánypárti önkormányzati képviselők éppen hogy hátráltatták a szerződéskötést. Most lapunknak ezt már kicsit másképp idézte fel. Azt mondta, szerinte abban az időben Fidesz-DK nagykoalíció működött a kerületben, és a két párt erős emberei között volt vita a témában, amibe mások nem igazán láttak bele, de úgy érezte a Fidesz inkább akadályozta a folyamatot.
Tíz év hosszú idő
A cég körül tehát eléggé forrt a levegő, de nem csak a tulajdonosi viszonyok és a feltételezett politikai háttér miatt voltak problémák. Szilvágyi László azt mondta, hogy bár az új szállító drágább volt az elődjénél, eleinte nem tudták hozni azt a minőséget, amit korábban megszokhattak a helyi menzákon. Szerinte főleg a diétás ételekkel volt gond, és erről valóban születtek akkor internetes bejegyzések is. Ez mostanra az LMP-s politikus szerint is megváltozott, és sokat javult a helyzet. Erről tanúskodik egyébként a társaság saját honlapján közölt felmérése is, amely szerint országos összevetésben is kifejezetten magas minőségi pontokat kaptak.
A XV. kerületben azonban az ár és a minőség mellett a megállapodásnak egy harmadik vitatott pontja is volt, méghozzá az időtáv, amire kötötték. Az önkormányzat ugyanis öt évre szerződött le a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft-vel. ezt ráadásul egyszer további öt évre meg lehet hosszabbítani. A kerületi képviselők lapunknak azt mondták, hogy náluk korábban nem voltak általánosak a hasonlóan hosszú szerződések. Máshol azonban nem ritkák az ilyenek. Bár az általunk átnézett, elmúlt fél évben kiírt tucatnyi közbeszerzés többsége rövidebb időtávra szólt, szép számmal akadtak köztük azért öt évesek, sőt ennél hosszabb is.
A kétszer öt év azonban már tényleg kiugróan hosszú,
a kőbányai szerződésben rögzített egy évtized pedig ha nem is példa nélküli, de mindenképpen érdekes.
Persze a beruházásigény indokolhat ilyen hosszú megállapodásokat is, hiszen az érintett vállalkozó jogosan várja el, hogy befektetése megtérüljön, de pont Kőbányán már a Kórház és Menzaétkeztetés Kft. elődje is hajtott végre fejlesztéseket az elmúlt négy évben.
Nem könnyítik meg az árak összehasonlítását
Kőbányán egyébként épp a kifejezetten hosszú időtáv miatt lett ilyen nagy értékű a szerződés. A közbeszerzési dokumentumok szerint az éves díj valamivel több mint 912 millió forint, de emellett van a szerződésnek egy opciós része is*Az óvodák és iskolák esetében nem igazán lehet fix létszámmal számolni, főleg 10 évre nem., így jön ki a közel 10 milliárdos összeg, ami a központi adatbázisban is szerepel.
Azt nehéz eldönteni, hogy ez mennyire sok vagy kevés mondjuk a korábbi árakhoz képest. Egyrészt az előző szállítóval kötött szerződést nem sikerült megtalálnunk az erre hivatott nyilvános felületeteken, másrészt a mostani szerződést először úgy töltötték fel, hogy abból épp az a két oldal hiányzott, amelyeken a pontos adagárakat részletezték. Később ezt javították, de még most is van olyan adatbázis, ahol a rossz megállapodás van fent.
Mindenesetre eredetileg az idei közétkeztetésre Kőbányán a korábbi szerződés alapján ennél kisebb, 571 milliós kiadással számoltak. Ennek ellenére, amikor a közbeszerzés elfogadása előtt Tóth Balázs LMP-s képviselő rákérdezett, hogy mennyivel lesz drágább az új szerződés a réginél, akkor a jegyző azt válaszolta, hogy
szeptember 1. és december 31. közötti időszakra 428 millió forint áll a tervezés szerint rendelkezésre és az aktuális árakkal várhatóan ez 278 millió forint lesz.
Hozzátette azonban, hogy nem lehet tartósan 40 százalékos megtakarítással számolni, de azt remélik, hogy összességében olcsóbban jön ki a kerület.
Az igazság valahol a kettő (tehát a másfélszeres áremelkedés és a 40 százalékos csökkenés) között van. A korábbi 2014-ben kötött szerződés némileg alacsonyabb összegről indult, mint a mostani, de a megállapodást többször módosították, így legutóbb a szintén 10 éves kontraktus értéke már a 12 milliárdot közelítette. Ehhez képest tehát valóban olcsóbbnak tűnik a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. 10 milliárdja, a képet azonban némileg árnyalja, hogy
a cégnek jóval kevesebb adagot kell szállítania, mint amennyit korábban az elődjétől megrendeltek.
Az óvodákban nagyjából harmadával, az iskolákba 10-15 százalékkal kisebb mennyiséget igényelt most az önkormányzat.
Bár az akkori pontos árakat nem látni, az öt évvel ezelőtti szerződésnél a helyi lapban az egyik ellenzéki képviselő arra panaszkodott, hogy a 400-600 forintos árak nem a legalacsonyabbak a piacon. Ehhez képest a mostani ajánlatban 510 és 800 forint szóródnak ugyanezek az árak, ami ugye 30 százalék körüli emelkedést jelent. Közel ennyivel azonban valószínűleg az előző szállító is emelt (erre utal a szerződés összegének többszöri módosítása). Azaz elég hasonló, esetleg kissé magasabb egység árért szerződhetett le Kőbánya az új közétkeztetési partnerrel.
Az új beszállító megvette a régit
És végül, ami miatt igazán furcsa ez a kavarás. A kőbányai óvódások, iskolások és idősek jó eséllyel valami nagyon hasonlót kapnak, mint eddig, ha nem pontosan ugyanazt.
Időközben ugyanis kiderült, hogy a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. egyik leányvállalata még augusztusban megvette a kőbányai intézményeknek eddig szállító csoport közétkeztetési üzletágát. Emiatt még az akkor egyébként már felmondott szerződést is módosították a korábbi partnerrel.
Magyarul valójában már több mint másfél hónapja ugyanaz a csoport szállít a kőbányai intézményekben, akivel most tízéves szerződést írt alá a helyi önkormányzat.
Az külön érdekes, hogy a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. nyertes pályázatához az a lányvállalata biztosított referenciát, amelyik megvette ezt a bizonyos közétkeztetési üzletágat. Kérdés, hogy ez milyen referencia volt, mivel az érintett leányvállalatot alig két éve alapították, tavaly összesen 60 ezer forintos bevételt csinált, és a kasszájában lévő 3 millió 954 ezer forinton kívül szinte semmilyen eszköze nem volt. Ráadásul a kőbányai tender idején még az új szerzeménnyel sem tudtak referenciát szállítani, hiszen az ajánlatok beadása után majdnem egy hónappal jött csak a felvásárlás.
Mindenesetre így a váltás egész biztosan nem volt túl szembetűnő. A cégnek a szerződés aláírása azonnal át kellett vennie a feladatot, így októberben már tőlük kapják az ételt az óvodások és az iskolások a tizedik kerületben.
A megállapodáson egyébként kőbányai részről összesen tizenháromszor szerepel a kerület fideszes polgármestere, D. Kovács Róbert Antal aláírása. A politikust, aki a hétvégi önkormányzati választásokon ismét elindul a polgármesterségért, kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett arra lettünk volna kíváncsiak, hogy mi volt a probléma az előző beszállítóval, miért tíz évre szerződtek, miért mindössze egy hetet adtak az ajánlatokra, és miért kellett kizárni a négy indulóból hármat. Bár a múlt szerdán küldött levelünket még aznap megnyitották, mostanáig nem kaptunk választ.
Ahogy nem sikerült kapcsolatba lépnünk az ellenzék polgármesterjelöltjével, Somlyódy Csabával sem, aki képviselőtestület tagjaként szintén szavazott az előző szerződés felbontásáról.
|
A választások előtt még gyorsan kötöttek egy tízéves, tízmilliárdos szerződést Kőbányán
|
Gyanús közbeszerzésen kötött kiugróan nagyértékű szerződést egy bizonytalan hátterű céggel a kőbányai önkormányzat. Mindezt két héttel az önkormányzati választások előtt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191007/a-valasztasok-elott-meg-gyorsan-kotottek-egy-tizeves-tizmilliardos-szerzodest-kobanyan/
|
2019-10-07 15:35:00
| true | null | null |
G7
|
A Borkai Zsolt győri polgármester körül kirobbant szexvideó-botrány egyik üzleti vonatkozása a kaszinók ügye: a névtelenül tett és egyelőre messze nem bizonyított vádak szerint a polgármester „partnersége” kellett ahhoz, hogy a Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat a helyhatóságnak is dolgozó ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán nyerjen el.
Bizonyítékkal nem rendelkezünk, az viszont biztos, hogy a kaszinókoncessziók osztogatása a 2010 utáni időszak egyik leginkább mutyigyanús ügye – egész egyszerűen azért, mert a kormányzat a versenyt és a pályáztatást teljes mértékben mellőzve döntött ebben a kérdésben.
Egy ilyen helyzet pedig tankönyvszerűen magában hordozza a korrupciós veszélyt.
A történet megértéséhez érdemes visszamenni 2012 októberéig, amikor a parlament – Lázár János akkori államtitkár, később miniszter ösztökélésére – egyik napról a másikra betiltotta a nyerőgépek működtetését a kocsmákban és játéktermekben. Ettől kezdve kizárólag kaszinókban működhettek, egy helyen maximum 300 darab.
Kaszinóból ekkor mindössze három működött az országban, Andy Vajna Las Vegas Casinója és az állami Szerencsejáték Zrt. Tropicanája Budapesten, valamint a Casino Sopron, amely a Casinos Austria többségi és a Szerencsejáték Zrt. kisebbségi tulajdonában volt. Azért nem akadt több, mert a nyerőgépek versenye és a gazdasági helyzet miatt akkor ez nem volt bombaüzlet.
A konkurencia kiiktatásának pillanatában tudni lehetett, hogy a helyzet gyökeresen meg fog változni, a kaszinók pénzgyárrá válnak. Ám ekkor még volt rá esély, hogy a kormány ezt a – mint azóta kiderült – tízmilliárdos nagyságrendű profitot az államnak szánja: a kaszinóüzemeltetései jártasságát bizonyító Szerencsejáték Zrt. menedzsmentje szerette volna megszerezni mind a 11 koncessziót.
A dolgok azonban egészen másként alakultak: 2013 végén a parlament megalkotta a megbízható szerencsejáték-szervező kategóriát, és az ebbe tartozók pályáztatás nélkül kaphattak kaszinókoncessziót a nemzetgazdasági minisztertől. Ehhez szakmai múltat kellett igazolni, valamint azt, hogy az adott cég betartotta a jogszabályokat, és nem maradt el érdemben a közterhek befizetésével. Emellett meg kellett kapniuk az átlátható szervezet plecsnit is. Ezt még Andy Vajna kontinenseken átívelő konstrukciója is megkapta, Rákosfalvy ehhez képest faék egyszerűségű céghálót épített csak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk50 milliárdot kaszál, aki megörökli Vajna kaszinóit, pedig neked is járna belőleMég hat év van hátra a koncesszióból, és az éves tiszta profit valószínűleg meghaladja majd a 8 milliárdot. Mindez egy állami cégé is lehetne.
A „zsetonmutyit” sejtőknek a 2014-es választás után igazuk lett. Varga Mihály Andy Vajnának ítélte mind az öt fővárosi koncessziót, a Debrecen futballcsapat tulajdonosának, ifjabb Szima Gábornak az érdekeltsége pedig a cívisvárosban és Nyíregyházán nyithatott egy-egy játékhelyet.
Mielőtt rátérnénk Rákosfalvy kaszinóira, azt is érdemes felidézni, hogy milyen – az állami bevételek szempontjából – hajmeresztő lépések sorozatával kedvezett a kaszinók üzemeltetőinek a kormány, illetve a jogalkotó:
2013. november: a koncessziós díj leírhatóvá válik a játékadóból.
2014. július: a koncessziós díj áfa-mentessé válik.*Igaz, egyes szakértők szerint külön jogszabályalkotás nélkül is mentes lenne ez a befizetés a forgalmi adó alól.
2014. november: a koncessziós díjat az állam jóváhagyásával harmadik fél – szakemberek szerint akár offshore vállalkozás – is fizetheti.
2015. október: az üzemeltethet online kaszinót, aki a hagyományos formára vonatkozó koncesszióval rendelkezik.
A Szerencsejáték Zrt.-t teljesen kiebrudalták a kaszinóüzletből, valamiért a kormány úgy ítélte meg, hogy évi sok milliárd forint jobb helyen van kormányközeli üzletembereknél, mint a költségvetésben. Miután lejárt az előző koncessziója, a Casino Sopron Garancsi István érdekeltsége lett, a maradék három hely pedig fokozatosan Rákosfalvyhoz vándorolt. A győri és a pécsi koncessziót biztosan verseny nélkül kapta meg, és ez – nyilvános pályázat híján – a miskolcinál sem történhetett másként.
A győri kaszinó működtetéséhez szükséges 10 éves állami koncessziót 2016 februárjában kapta meg Rákosfalvy cége, a Treff-Klub Kft. Ennek a cégnek nincs bevétele, mert a kaszinót a 2016. őszi nyitás óta a Casino Win Kft., vagyis a Treff-Klub 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat végzi.
A Casino Winnek viszont az adatok szerint jól megy az üzlet, már a nyitás csonka éve utáni első teljes évben 1,5 milliárd forint nettó árbevételt és akkor még szerény, 20 millió forintos adózott nyereséget ért el. A forgalom 2018-ra 1,8 milliárd forintra nőtt,
a profit pedig 249 millióra duzzadt.
Szintén 2016-ban nyert koncessziós jogot a Treff-Klub a pécsi kaszinó nyitására, de az egység csak 2017 végén indult el, a győri szisztémához hasonlóan ezt is egy győri székhelyű leánycég, a Casino Win Pécs Kft. üzemelteti. Ez a társaság tavaly 1,25 milliárd forint bevétel mellett 39 millió forint nyereséget mutatott ki.
A miskolci kaszinó csak idén nyáron nyílt meg, üzemeltetője a győri székhelyű Casino Win Miskolc Kft., amelynek első, csonka üzleti évét majd csak a jövő májusig beadott üzleti jelentésből lehet megismerni.
A cégbírósági adatok szerint mindhárom kaszinócéget Kruppa Zsolt András vezeti, akit azért köt a sajtó áttételesen Seszták Miklós egykori nemzeti fejlesztési miniszterhez, mert feleségeiknek van egy közös cége.
Rákosfalvy Zoltán egyébként 100 százalékos tulajdonosként osztalékot egyelőre nem vett fel a Treff-Klub Kft.-ből az elmúlt két évben, vagyis ezen az ágon nem vett ki pénzt a kaszinók nyereségéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVajna örökösei megütötték a főnyereményt: 12 milliárdos osztalékMagyarország legnagyobb kaszinós cége, az öt fővárosi játékhelyet és a vegas.hu online kaszinót üzemeltető LVC Diamond 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett.
|
Mutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjének
|
Rákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191007/mutyigyanus-biznisz-termeli-a-szazmilliokat-a-borkai-botrany-ugyvedjenek/
|
2019-10-07 15:51:00
| true | null | null |
G7
|
A napokban néhány pornográf felvétellel és ködös korrupciós vádakkal kirobbant Borkai-ügy kevés konkrétan megnevezett ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.
A történet azonban szinte biztosan nem áll meg a győri polgármesternél, könnyen a helyi üzleti elitre is ráéghet. A botrány másik megnevezett érintettjének, Rákosfalvy Zoltánnak ugyanis két helyi milliárdossal, Paár Attilával és Somogyi Jánossal is vannak közös üzletei, amelyek szálai Luxemburgba vezetnek. A két vállalkozón és a luxemburgi kapcsolatokon keresztül pedig már közvetlen út vezet a Fidesz-KDNP elitjéhez is.
Tényleg úgy volt
A hazai közéletet lázban tartó Borkai-botránynak eddig elsősorban a polgármester dorbézolása volt a központi eleme. Azoknak az ügyeknek a hátteréről, amelyek a képeket és videókat megosztó, magát az ördög ügyvédjeként bemutató szivárogtató szerint az utazások fedezetét biztosították, eddig nem sokat tudhattunk meg. A blogbejegyzésekben általánosságban több olyan, közpénzek eltüntetésére használt módszer is szóba került*Mint a kamutanulmányok íratása vagy az állami ingatlan adásvételek haszonélvezőinek külföldi cégek mögé bújása., amelyekről azért korábban is lehetett tudni, hogy léteznek. Önmagában a módszer leírása magát a bűncselekményt még nem igazolja, azt pont a módszer rejti el.
A Borkaival kapcsolatban említett két konkrét ügy közül a kaszinókoncessziókról tegnap már írtunk, a nagyobb pénzt azonban valószínűleg (legalábbis egyelőre) nem ez a biznisz, hanem az Audi-telkek adásvétele mozgatta meg. Itt pedig valóban nagyjából úgy történtek a dolgok, ahogy azt az egyik első blogbejegyzésben leírta a szivárogtató.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
Más kérdés, hogy ez teljesen nem is újdonság, az ügyet ugyanis akkor a HVG nagyon alaposan feltárta. A lap részletesen leírta, hogyan szerzett meg a győri ipari parknál szántóföldeket Borkai Zsolt polgármester közeli ismerőse, Rákosfalvy Zoltán, a mostani képeken és videókon is feltűnő ügyvéd, illetve egy hozzá köthető cég. Ahogy arról is beszámoltak, hogy néhány hónappal később a földhivatal engedélyezte a „termőföldrész más célú végleges hasznosítását ipari-kereskedelmi terület kialakítása céljából”. Közben az akkori cikk szerint a szántók eladóit titoktartásra kötelezték, és a szerződésben azt is kikötötték, hogy nem támadhatják meg a megállapodást, akkor sem, ha később kiderül, rossz üzletet kötöttek.
Márpedig, ha nem is hamar, de kiderült, hogy rossz üzletet kötöttek. A HVG-cikkek megjelenésekor még nem volt biztos, hogy pont az érintett telkeken épül fel az Audi logisztikai központja, és elég valószínűnek tűnik, hogy nem is kizárólag a német autógyár vett a telkekből. De az biztos, hogy valakik nagyon sokat kerestek az ügyön.
Hogy pontosan kik, azt azért nem lehet tudni, mert a tulajdonosok az „ördög ügyvédje” által is emlegetett módszerrel rejtőztek el. A szivárogtató a blogján szó szerint azt írta:
Meg akartak szerezni polgármester haverjával szántóföldeket. Persze tudták, hogy lesz rá majd gazdag vevő, ha ipari hasznosítását engedélyeztetik. Elmondtam neki, hogy másoknak miként csináltam: alapítottam egy uniós kis államban céget, aminek papíron egy helybéli lett a tulajdonosa, a törvényes képviselője viszont én. Ha balhé lenne, akkor arra kell hivatkozni, hogy az ügyvéd maga jár el, de a cég nevében.
Nos, a győri ipari park környéki telkek tulajdonosa némi kavarás után egy SR Invest Logistic nevű cég lett, amelynek a tulajdonosa a luxemburgi (egy uniós kis állam) SR Group SA, utóbbi kézbesítési megbízottja pedig egy olyan ügyvéd, aki 21 éve dolgozik a Rákosfalvy Ügyvédi Irodának.
Legalább 4 milliárdot kerestek
A cég elérhető beszámolói szerint a 2010-ben alapított vállalat éveken keresztül gyűjtögette az „eladásra vásárolt” telkeket, amelyek nagy részétől 2014-ben szabadult meg. Épp abban az évben, amikor a Győri Ipari Park bővítési területén a telekértékesítés zajlott, és néhány hónappal azelőtt, hogy az Audi logisztikai központjának építésébe belekezdtek volna.
Az ingatlanok eladásán tényleg hatalmasat kaszáltak. Az utolsó évben, amikor a telkek még megvoltak, kicsivel kevesebb mint 1,5 milliárd forinton tartották nyilván őket, azaz ennyiért vásárolták*A számviteli törvény szerint a vásárolt készleteket a vállalkozás bekerülési (beszerzési) áron köteles nyilvántartani.. Egy évvel később azonban majdnem 7 milliárd forintnyi bevétele volt a cégnek, miközben a telkek nagy részétől megszabadult. Persze másból is jöhetett be pénz, de a kimutatások szerint
elég egyértelműnek tűnik, hogy 4-5 milliárdot forintot biztosan kereshettek az ingatlanbizniszen.
Ettől kezdve a cég – az Immobilien Trade Center Kft. – tele volt tömve készpénzzel. 2014 végén majdnem 5,6 milliárd forint volt a társaság bankszámláin és pénztárában. Ebből pedig azóta fokozatosan vette fel osztalék formájában a százmilliókat a tulajdonos: négy év alatt több mint 1,3 milliárd forintot. Mindezt úgy, hogy a vállalatnak azóta érdemi tevékenysége nem nagyon volt, a négy év alatt összesen nem csinált 50 milliós bevételt*Bár nyeresége volt, valószínűleg annak köszönhetően, hogy a pénz egy elég jelentős részét befektették.. Azaz a hasznot tényleg nem egy összegben vették ki, hanem évente mindig valamikor tavasszal, ahogy erre szintén több utalás volt a blogbejegyzésekben. (Mint a 24.hu megírta, éppen a szivárogtató által dokumentált horvátországi kiruccanás előtt vettek ki 250 millió forintot.)
Vállalkozók, polgármester, család
Rákosfalvy kötődése elég egyértelmű a luxemburgi céghez, és nemcsak azért, mert az egyik ügyvéd kollégája lett a kézbesítési megbízott, hanem mert maga is képviselte a vállalatot. És nem csak ő: a cégiratok szerint 2014 tavaszától a SR Group SA-nál egy háromtagú igazgatótanács működött, amelynek tagjai:
Rákosfalvy Zoltán,
Somogyi János, Győr egyik befolyásos üzletembere, a milliárdos forgalmú Somogyi Electronics tulajdonosa, aki már évekkel ezelőtt is rajta volt a régiós milliárdos-listákon, és maga is üzletel Rákosfalvyval, illetve
Kacsóh Gábor, egy titokzatos, Luxemburgban élő, és egy ottani ügyvédi irodában dolgozó német anyanyelvű jogász-közgazdász, akinek az adóügy az egyik szakterülete, és korábban is feltűnt már Fidesz-közeli sztorikban.
Az ingatlanügyletben maga Borkai közvetlenül nem kerül elő, közvetve viszont több ponton is. Ha a különböző ipari parkkal kapcsolatos megnyilvánulásaitól el is tekintünk, akkor is volt köze a telkeken hatalmasat kaszáló magyar céghez, aminek az egyik névváltását ő hagyta jóvá. A társaságot ugyanis időközben kétszer is átnevezték, és egy ideig Győri Logisztikai Park Kft. néven futott, márpedig a győri szót nem lehet csak úgy cégnévben használni. Ám a polgármester rábólintott a dologra*Bár az erről szóló dokumentumot nem ő, hanem az alpolgármester írta alá, a szöveg arra utal, hogy a döntést Borkai hozta meg..
Emellett Rákosfalvynak Borkai fiával is volt egy azóta megszűnt közös cége,
a Válasz Online cikke szerint pedig egy másik, az ügyvédhez köthető vállalattól havi egymillió forintos fizetést kap, vagy legalábbis kapott az utóbbi években.
Nem csak szántó, mélygarázs is
A kapcsolati háló azonban itt nem ér véget. Rákosfalvynak ugyanis több üzleti érdekeltsége van. Ezek közül a legérdekesebb egy másik luxemburgi vállalat, aminek ő a kézbesítési megbízottja, és amely néhány éve egy az Audi-telkek sztorijához hasonló ügybe keveredett. A nem egyszerű üzletet az akkor még működő Heti Válasz tárta fel 2017-ben (korábban a Magyar Nemzet és a 444.hu is írt róla). Az ügyletben pedig – amelyben a Rákosfalvyhoz köthető Kapitalanlagegesellschaft für Mitteleuropa A.G. (rövidebb nevén: Kagemi A.G.) központi szerepet játszott – valaki kétmilliárd forintot kaszált a Pollack Mihály téri mélygarázs állami felvásárlásával.
Annak a történetnek a kulcsfigurája (a Rákosfalvy által képviselt luxemburgi cég mellett) a szintén győri Paár Attila volt, akinek több közös cége is van a Kagemivel. Paár az állami építőipari megrendelések egyik legnagyobb haszonélvezője, a WHB (West Hungária Bau) csoport tulajdonosa. Ők húzták fel az MTK stadionját, ott vannak a Puskás építésénél, és nekik köszönhető a vizes vb kisebb botrányt kavart óriásugrótornya is. A közös cégek ezekhez az üzletekhez vagy éppen a mélygarázsos sztorihoz képest nem tűnnek jelentősnek, de papíron ezek is ingatlan adás-vétellel foglalkoznak, amiből évi néhány tíz milliós nyereségre tesznek szert.
Az Audi-telkek kapcsán említett nevek pedig itt is előkerülnek: van olyan cég, amelynek egy részét épp Somogyiéktól vette a Kagemi, ami azonban ennél is fontosabb, hogy ezt a luxemburgi vállalatot is Kacsóh Gábor vezeti.
Paár és Kacsóh neve pedig már többször összefonódott Borkainál sokkal fontosabb politikai-gazdasági szereplőkkel is.
Paár egyik cége fizetett például közel 3 milliárd forintot a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a közbeszerzéseken felhizlalt botrányos közvilágítási vállalatáért. Sőt, Tiborcz neve a Pollack Mihály téri mélygarázs kapcsán is előkerült, miután – amellett, hogy itt is Paár Attila körül forgott a történet – a cégháló egyik vállalatánál Orbán Ráhel férjének egyik bizalmasa járt el ügyvédként. Ha ez nem lenne elég, Tiborcznak és Paárnak olyan közös ügylete is volt, amelyben, ha nem is luxemburgi, de egy Virgin-szigeteki offshore cég is fontos szerepet kapott.
Kacsóhról pedig egyenesen azt írta tavaly a 24.hu, hogy ő, illetve a hozzá vezető luxemburgi szálak kötik össze Semjén Zsolt és Tiborcz István körét. Kacsóh intézte ugyanis a Semjén Zsolt skandináviai vadászatait finanszírozó Farkas József vállalkozó Luxemburgba bejegyzett családi cégének ügyeit. Olyannyira, hogy a lap szerint Farkas kérésére 2012-ben személyesen Kacsóh utalta át az abban az évben megtartott rénszarvasvadászat költségeit a szervezőknek.
|
Rövid út vezet a Borkai-ügytől a Fidesz-KDNP legfelső köreiig
|
A Borkai-ügy kevés megnevezett korrupciógyanús ügylete közül csak az Audi-telek adásvételén 4-5 milliárd forintot kereshetett valaki.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191008/rovid-ut-vezet-a-borkai-ugytol-a-fidesz-kdnp-legfelso-koreiig/
|
2019-10-08 16:01:00
| true | null | null |
G7
|
Az elérhető iratok szerint úgy tűnik, hogy tényleg kifejezetten sokat költött az Audi azokra a Győr külterületén található korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja felépült. Ez ugye az az ingatlanügylet, amely az elmúlt napokban a nagy port kavart Borkai-ügy kapcsán többször is előkerült, mint – a szivárogtató szerint – a videókkal és fotókkal dokumentált kiruccanások anyagi fedezete. A HVG által már hét éve feltárt sztori szerint a botrány egyik kulcsszereplője, Rákosfalvy Zoltán és egy hozzá köthető cég 2011-ben olcsón vásárolt fel szántókat ott, ahol már akkor valószínűsíteni lehetett, hogy az Audi logisztikai központját kialakítják. Később pedig ezek eladásán legalább 4-5 milliárdot keresett a vállalat.
Dupla annyiért
Az Audi cégbírósághoz benyújtott irataiból az látszik, hogy az autógyártó 2014-2015 fordulóján nagyjából két tucatnyi telekkel rendelkezett, amiket összesen 70 millió euró körüli értéken tartottak nyilván*Bár a cégek minden évben kötelesek beszámolni a vagyoni helyzetükről, olyan részletes bontást soha senki nem ad, amiből kiderülhet, hogy egy-egy ingatlant mennyiért vett. Ezeket ugyanis összevontan kezelik, és csak azt árulják el, összesen mennyi ingatlanjuk van (vagy még ezt sem, attól függ, mennyire részletes a leadott mérlegük). Így az évente leadott beszámolókból az Audinál sem látszik, hogy mennyiért vettek telkeket.
Igen ám, de a vállalat ebben az időszakban végrehajtott egy olyan ügyletet, amihez a hagyományos beszámolóhoz képest egy sokkal részletesebb úgynevezett vagyonleltárt is le kellett adnia (konkrétan azt a leányvállalatát olvasztotta magába, amely a győri ipari parkban lévő telkek megvételében is szerepet vállalt). Ebben a dokumentumban pedig tételesen felsorolják a cég minden vagyonelemét. Az Audinál ez nem is egy dokumentum volt, mivel valószínűleg akkora lett volna a fájl, hogy nem lehetett volna elektronikusan beküldeni. A leltárt 8-10 részletben töltötték fel, és mindegyikben közel háromszáz oldalon keresztül sorolják táblázatos formában a cég vagyonelemeit.. A logisztikai központnak szánt két terület pedig egy hektárra vetítve még úgy is kifejezetten drágának tűnt, hogy ezek voltak a legtávolabb a várostól, és itt még értéknövelő beruházások megvalósítására sem igazán volt idő.
A cég a nagyjából százhektárnyi területet nem sokkal a vétel után közel 26 millió eurós (jelenlegi árfolyamon 8,6 milliárd forintos) értéken tartotta nyilván. Ez egymillió euróval még annál is több, amekkora összeggel a nagyjából négy évvel korábban a gyár bővítéséhez az államtól vásárolt telek szerepelt a vállalat könyveiben. Pedig az az ingatlan 270 hektáros és jóval kedvezőbb helyen, belterületen van, az pedig már csak hab a tortán, hogy korábban természetvédelmi terület volt, ami komoly vitákat is kavart anno.
Egyébként ez a három telek*A gyár bővítéséhez vásárolt és a logisztikai központhoz vett kettő. adta az Audi által használt földterület nagyjából háromnegyedét. A cég ugyanis akkor durván 500 hektárt birtokolt Győr környékén, és egy hektárra átlagosan nagyjából 140 ezer eurót költött. Pontos összeget azért nehéz mondani, mert időközben sok teleknél változtatták a határokat, módosult a helyrajzi szám, és a régi tulajdoni lapokat már nem lehet elérni. Esetenként azt sem könnyű meghatározni, hogy az akkori telkek helyén most melyek vannak, de különböző adatbázisokból igyekeztük összeszedni az összes releváns adatot.
A legtöbb változás pont azoknál a telkeknél volt, amelyeken*részben később a logisztikai központ felépült. Ám nagyjából így is vissza lehet fejteni, hogy ezek
az átlagos, hektáronként 140 ezer eurós érték majdnem dupláján, negyed millió eurónál is magasabb hektáronkénti értéken
szerepeltek az Audi könyveiben. Bár vannak olyan telkek, amiknél egy hektár ennél is többre jön ki, azok azonban sokkal kisebbek, belterületiek, és utak, esetenként vasúti sínek mennek át rajtuk. A hasonlóan nagy telkek pedig sokkal kisebb értékűre jönnek ki fajlagosan: a már említett 270 hektáros területnél 92, egy másik, 80 hektárosnál pedig ennél is kevesebb, 84 ezer euró ez az összeg.
Ha volt is, elévülhetett a bűncselekmény
Úgy tűnik, hogy az Audi tényleg nem vette olcsón az érintett telkeket, és az Index csütörtöki cikke szerint az ingatlanok magas ára a cég vezetését is zavarta. A Rákosfalvyékhoz köthető cég viszont keresett az ingatlanügyletekkel, méghozzá nem is keveset. Ahogy korábban megírtuk: a vállalat, amely felvásárolta az ipari park környéki szántókat,
4-5 milliárd forintot kaszálhatott rajtuk, amit azóta szép fokozatosan évi néhány százmilliónként vesz ki a tulajdonos a vállalatból.
Az a tulajdonos, amely egy Luxemburgba bejegyzett cég, és amelynek egyik igazgatótanácsi tagja Rákosfaly Zoltán.
Az pedig végképp erősen kérdéses, hogy jogi következményei lehetnek-e az ügynek. Bár az eset elég komplex, van rá esély, hogy még ha meg is állapítanak bűncselekményt, maga az ingatlanokkal való trükközés akkor is elévült már.
Mindenesetre a Transparency International Magyarország (TI) feljelentést tett az ügyben. Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója lapunknak azt mondta, hogy az elévülés kérdése elég sokismeretlenes egyenlet. Már az sem egyértelmű, hogy milyen jogszabályokat kell figyelembe venni.
Az elévülési időt a Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapvetően az elkövetett bűncselekményre kiszabható szabadságvesztés hosszához igazodóan határozza meg. Btk.-ból azonban kettő is vonatkozhat ezekre a cselekményekre, hiszen 2013 nyaráig még a régi, 1978-ban elfogadott büntetőkódex volt hatályban, azóta pedig az új, 2012-es büntetőtörvényt kell alkalmazni – magyarázta a jogi igazgató.
Az ugyanakkor biztosnak tűnik, hogy az elévülési idő csak akkor kezdődik el, amikor a bűncselekmény elkövetése*Mármint ha ezt tényleg bűncselekménynek minősítené a bíróság. befejeződött, tehát valószínűleg az olcsón felvásárolt telkek jóval drágábban történt továbbértékesítésekor. Ez a céges adatok alapján jórészt 2014-ben történhetett, azaz nagyjából öt éve.
Márpedig az öt év egy elég fontos határ, sok bűncselekménynek ugyanis épp ennyi az elévülési ideje. Ligeti Miklós azt mondta, hogy a megtévesztéssel – vagy jogi szakkifejezést használva csalárd módon – megkötött telekügyletek büntethetősége azon múlik, hogy mikor került sor az egyes ügyletkötésekre, és mekkora kára keletkezett az egyes telkek, földdarabok korábbi tulajdonosainak. Befolyásolja továbbá az is az elévülést, hogy megállapítható-e az elkövető terhére az üzletszerű elkövetés, az ugyanis szigorúbb büntetést és ezáltal hosszabb elévülési időt eredményez.
A csalásnál azonban így is komoly esély van az 5 éves időkorlátra.
A TI mindennek ellenére azért tett feljelentést, mert meg van győződve arról, hogy a bizonytalan elévülésű csalás mellett a súlyosabb bűncselekménynek minősülő vesztegetésre is sor került, márpedig ennek a büntethetősége még bizonyosan nem évült el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
|
Tízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az Audi
|
Kifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191011/tizmilliardokat-koltott-borkai-varosaban-telkekre-az-audi/
|
2019-10-11 16:19:17
| true | null | null |
G7
|
Ráugrott a vállalati kötvényekre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A Növekedési kötvényprogram (NKP) keretében eddig 21,7 milliárd forintnyi hitelpapírt vásárolt: szeptember 16-án a Pannonia Bio Zrt. 7,5 milliárd forint értékű kötvényét jegyezte le, majd szeptember 20-án a Mol Nyrt. által kibocsátott hitelpapírokból is megvett 14,2 milliárdnyit.
Kimaxolta a lehetőséget
Van még pénz kötvényekre, a programban összesen 300 milliárd forintot költhet el a jegybank úgy, hogy vállalatcsoportonként nem mehet 20 milliárd forint fölé. Az is korlátozza a lehetőségeit, hogy a kibocsátás során legfeljebb az értékpapírok felét vásárolhatja meg, amit eddig meg is tett. A Pannonia Bio ugyanis 15 milliárd forintnyi kötvényt dobott a piacra, a Mol pedig 28,4 milliárdnyit.
Azzal, hogy a jegybank is vásárolt ezekből a kötvényekből, jóval olcsóbban juthattak forráshoz a cégek, mintha pusztán piaci vásárlókra hagyatkoztak volna. A Pannonia Bio például 2,44 százalékos hozammal adta el a tízéves értékpapírjait, a Mol pedig alig 1,9 százalékossal. Ezek nagyon jó értékek, hiszen a magyar állam most csütörtökön 1,87 százalékos átlaghozammal adott el tízéves kötvényeket. A jegybank, ha úgy dönt, a másodpiacon is vásárolhat még a vállalati értékpapírokból, de egy sorozatból legfeljebb a kötvények 70 százaléka lehet a birtokában.
Bővül a lista
Ahhoz, hogy egy cég olcsón kapjon hosszú távú finanszírozást a kötvényprogramban, egy hitelminősítőnél minimum B+ besorolást kell szereznie. A program népszerű, a jegybank honlapján közzétett lista szerint az elmúlt hetekben 19 cég szerezte meg a szükséges minősítést. Ezek között nincs ott a Mol, az olajipari cég ugyanis évek óta folyamatosan minősítteti magát, a Fitch-nél és a Standard & Poor'snál is BBB- a besorolása stabil kilátással.
A jegybank oldalán lévő lista tovább bővülhet még, a4iG (ahol a főtulajdonos Jászai Gellért) közgyűlése is nemrég megszavazta, hogy a cég legfeljebb 30 milliárd forint értékben hitelpapírokat bocsáthasson ki, és részt vegyen az MNB-s programban. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global is pályázik az MNB pénzére. Ott vannak a listán más prominens vállalkozók érdekeltségei is. Csányi Sándor OTP-s elnök-vezérigazgató élelmiszeripari vállalkozásai, a Bonafarm és a Pick Szeged.
NER-közeli cégek
Feltűnően sok az MNB-s pénzre pályázó cégek között a Fidesz-közeli vállalkozás, mint például a Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő, és a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna-Aszfalt, vagy a debreceni Bárány Lászlóhoz köthető Baromfi Coop. Ott van a kötvényprogramos cégek között az a B+N Referencia Zrt. takarítócég is, amely mögött Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető minisztert és Tombor Andrást sejtik.
|
Szórja a pénzt az MNB: főleg NER-közeli cégek pályáznak rá
|
Csaknem 22 milliárd forintot már elköltött a jegybank a Növekedési Kötvényprogramban, de a 300 milliárdos keretből még futja bőven. A hosszútávú olcsó finanszírozásra Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István cégei is pályáznak.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szorja-a-penzt-az-mnb-foleg-ner-kozeli-cegek-palyaznak-ra.693118.html
|
2019-10-11 19:52:47
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt honlapja miatt – értesült az Átlátszó. A bejelentő azt sérelmezi, hogy a Szeretgom Egyesület polgármesterjelöltjének nevével fémjelzett weboldalon olyan adatgyűjtés zajlik, amely a jelenleg hatályos GDPR előírásai szerint nem megengedett.
Az ellenzék lassan húsz éve vádolja listázással a kormánypártot, de a személyes adatok gyűjtése, és esetleges politikai célú felhasználása nem csak hazai berkekben probléma: az internet, a közösségi portálok széleskörű elterjedése és használata jelentősen megnövelte az adathalászok számát, ezáltal pedig a személyes adatokkal történő visszaélés potenciálja is magasabb lett. Éppen ezért vezette be minden uniós tagállam, így 2018-ban hazánk is az úgynevezett Általános Adatvédelmi Rendeletet (General Data Protection Regulation), közismertebb nevén a GDPR-t.
Arról, hogy mi a furcsa nevű regula célja és lényege, már tavalyi bevezetésekor beszámoltunk:
Milliárdos károkat okozhatott a GDPR-pánik, pedig messze nincs még vége
Ha valaha szobrot emelünk a 2018-as Nagy Adatvédelmi Pániknak, akkor azon a főalak alighanem egy GDPR-szakértő lesz, aki éppen gap analízis elvégzését és incidenskezelési protokoll kiadását javasolja egy áfás számlát szökőévente kiállító őstermelőnek.
Esztergom azonban már a listázás tekintetében is megelőzte korát: az akkori polgármester, a fideszes Meggyes Tamás és csapata már 2008-ban létrehozta a maga adatbázisát, mely ugyan nem Meggyes választóit, hanem “csak” az ellenlábasait tartalmazta, de elvében nem állt messze az említettektől. Az ügyről akkor – mint érintett, és mint prominens helyi hírportál – a szeretgom.hu nevű internetes platform igen részletesen értekezett.
A Szeretgom ma már túlnőtt akkori önmagán, egyesületté formálódott, és idén – az oldal tulajdonosával, Cserép Jánossal az élén – elindult az önkormányzati választásokon.
„Nem a Fidesz az ellenfelünk ezen a választáson, hanem a közöny” – Cserép János, az esztergomi ellenzék közös polgármesterjelöltje
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Az ellenzék közös polgármesterjelöltet indít Esztergomban az őszi önkormányzati választáson. Cserép János vállalkozót jól ismerik a városban, ő üzemelteti az egyik helyi hírportált, a Szeretgomot. Interjú. Székesfehérvár, Miskolc, Szigetvár, Eger, Pécs, Baja, Orosháza, Komló és Szombathely után Esztergom is bejelentette, hogy az ellenzéknek sikerült megállapodnia egy közös polgármesterjelölt állításában.
Cserép maga is többször megszólalt már a Fidesz listázásával kapcsolatban, idén augusztusban például így írt a jelenségről:
„A Fidesz két eszközből dolgozik a választásokon:
1, Az egyik, hogy elvigyék szavazni a saját szavazóikat. Ehhez ott vannak a Kubatov – listák, sokat próbált módszerek, fizetett emberek.
2, A másik, hogy az ellenzéki szavazókat otthon tartsák, és ne menjenek el szavazni. Higgyék azt, hogy nem nyerhet az ellenzék, higgyék azt, hogy egymással civakodnak a szereplők, a szavazók féljenek a változástól, féljenek a cselekvéstől.”
Éppen ezért meglepő, hogy a Cserép János oldalán található kérdőív több ponton is potenciális lehetőséget teremt arra, hogy a válaszadókról olyan lista készüljön, mely a politikai nézeteik alapján kategorizálja őket.
Sem a GDPR szerinti kötelező adatvédelmi tájékoztató, sem pedig a tájékoztató elfogadásáról tett beleegyező nyilatkozat nem szerepel az oldalon.
A GDPR-ban meghatározott alapfogalmak értelmében személyes adatnak minősül: „azonosított vagy azonosítható természetes személyre (Érintett) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.”
Az uniós rendelet 9. cikke értelmében pedig különleges személyes adat: „a faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok.”
A GDPR értelmében ezen adatok kezelése – az érintett kifejezett hozzájárulása nélkül – tilos. A cikkely 2. bekezdésének d) pontja értelmében a különleges személyes adat csak akkor kezelhető, ha „az adatkezelés valamely politikai, világnézeti, vallási vagy szakszervezeti célú alapítvány, egyesület vagy bármely más nonprofit szervezet megfelelő garanciák mellett végzett jogszerű tevékenysége keretében történik, azzal a feltétellel, hogy az adatkezelés kizárólag az ilyen szerv jelenlegi vagy volt tagjaira, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a szervezettel rendszeres kapcsolatban állnak a szervezet céljaihoz kapcsolódóan, és hogy a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül nem teszik hozzáférhetővé a szervezeten kívüli személyek számára.”
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – mint azt a legtöbb internetes oldal esetében tapasztalhatja is a felhasználó – a weboldal üzemeltetője köteles az oldal látogatói részére biztosítani az adatkezelési tájékoztatót, melynek ismerete és elfogadása után adhatja meg személyes adatait a delikvens – de akár meg is tagadhatja azt.
A mulasztást tovább súlyosbítja az a tény, hogy a kért személyes adat egy olyan kérdőív végén, ám annak szerves részeként szerepel, mely direkt politikai véleményt kérdez. Így tehát – az email-cím megadásával – olyan információk rendelhetők hozzá a személyhez, mely annak politikai nézeteit tárja fel, ezzel pedig potenciális lehetőséget biztosít egy, a Kubatov-listához hasonló adatbázis készítésére.
Mivel a GDPR értelmében az email cím is személyes adatnak minősül, ezért a cserepjanos.hu oldal üzemeltetője helyesebben tette volna, ha tájékoztat és a tájékoztatót elfogadtatja mindenkivel, aki a kérdőív végén úgy dönt, hogy a kérésnek eleget téve megadja az email-címét – így gondolja az a bejelentő, aki információink szerint erre a napokban fel is hívta az alapjogi ombudsman hivatalának figyelmét.
Az oldal további érdekessége, hogy – bár a tartalmi elemek alapján – az url-ben megjelölt polgármesterjelölt saját weblapjának tűnik, erre a nyilvánvaló név (cserepjanos.hu), kép (az oldal hátterében a polgármesterjelölt tisztán látható) és tartalmi (minden bejegyzés E/1-ben íródott, ezáltal úgy tűnik, mintha maga Cserép maga írta volna a bejegyzéseket) azonosságon kívül semmi nem utal, ugyanis az adatvédelmi tájékoztatóhoz hasonlóan impresszum sem szerepel sehol.
Kérdésünkre a polgármester-jelölt megerősítette, hogy a domain-nek ő a tulajdonosa, de augusztus óta kvázi használaton kívül van, novemberben pedig le is jár (addigra persze kiderül, ki lesz Esztergom polgármestere). Cserép magyarázata szerint a netes “konzultáció” során birtokukba jutott adatokat a kampányát segítő “programíró csoport” tagjai kapták meg anonimizálva, személyes adatok nélkül. Az e-mail címet opcionálisan kérték, és a kampány során történő tájékoztatásra használták volna – de nem tették. Ezen kívül semmilyen más adatot nem rögzítettek elmondása szerint.
Faragó Priszcilla
Címlapkép: Az esztergomi Bazilika (fotó: Pixabay.com)
|
Adatvédelmi aggályok az esztergomi polgármesterjelölt kampányoldalán
|
Közérdekű bejelentés érkezett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába az egyik esztergomi ellenzéki polgármesterjelölt honlapja miatt – értesült az Átlátszó. A bejelentő azt sérelmezi, hogy a Szeretgom Egyesület polgármesterjelöltjének nevével fémjelzett weboldalon olyan adatgyűjtés zajlik, amely a jelenleg hatályos GDPR előírásai szerint nem megengedett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2019/10/07/adathalaszat-gyanu-az-esztergomi-polgarmesterjelolt-kampanyoldalan/
|
2019-10-07 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A régi hajóállomás – ez a hely fogalom Szentendrén, ám évtizedekig üresen és elhanyagoltan állt, csak a helyi ifjak jártak oda romantikázni. Pedig a vízparton, a belváros közelében álló épület lepusztultságában is jól nézett ki. A ‘70-es években tervezett vasbeton épülettel ennek ellenére a kutya sem törődött, egészen addig, míg egy cég jó üzletet nem látott a rendbehozatalra.
A hajóállomás sokáig a Mahart tulajdonában állt, majd 2002-ben került a személyhajózással foglalkozó egykori Mahart-leányvállalathoz, a jelenleg állami többségi tulajdonú Mahart-Passnave-hoz. Ám az új tulajdonos szintén nem törődött vele.
2013-ban ismét új tulajdonosa lett az épületnek, a Mafracht Kft., amely viszont látott fantáziát az épületben. Egy KMOP (KMOP-1.5.3/CB-13) pályázat segítségével, melyet szolgáltató központ létrehozására nyertek, felújították azt. Ráadásul nem is tessék-lássék módon, hanem neves tervezőkkel együtt dolgozva alakították át az omladozó épületet. A felújításra 41.628.159 forintot kapott a Mafracht, a közlésük szerint nem érte el a 20 százalékot az EU-s pályázati forrás összege.
A Mafracht neve nem véletlenül hasonlít a Mahartéra: éveken át a Masped szállítmányozási cégcsoportba tartozott, jelenleg pedig Spányik Gábor érdekeltsége. Spányik a Mahart-Passnave ügyvezetője is.
Az ingatlan-felújítás tervezése során a Villa Savoyéhoz (a francia sztárépítész, Le Corbusier tervezte, Párizstól nem messze található épület) nyúltak vissza a tervezők, Puhl Antal, Dajka Péter, és munkatársaik. A város hivatalos honlapján azt írták, hogy „A barna mezős beruházásban készülő, legkorszerűbb energetikai és környezetvédelmi normáknak megfelelő épület, szolgáltató házként fog üzemelni, melyben alapvetően adminisztratív munka fog zajlani. Az irodai tevékenység mellett az épületben szolgálati lakás funkció is kialakításra kerül a hajózó személyzet részére.”
A hely érdekessége, hogy ugyan az ingatlan a Mafracht tulajdonában állt az építkezés ideje alatt, az alatta lévő terület tulajdonosa viszont Szentendre önkormányzata, így a cég 2014 október 10-e óta bérleti díjat fizet érte. Egy olyan épület után, amihez jogilag semmi közük, majdnem két éve.
Felújítjuk, apportáljuk
A Mafracht valamiért úgy döntött, ne legyen többé övék a felújított épület, így alapított egy céget, a Green River Hajóállomás Kft.-t, amibe apportként, 179 millió forintos áron került be az ingatlan. Alig egy hónap múlva viszont kiszállt a cégből, így annak egyetlen tulajdonosa a Swellsun Holding Ltd. maradt, mely egy Angliában bejegyzett cég.
Ennek ügyvezetője egy Svájcban élő magyar ügyvéd, dr. Ormándi Péter. A Swellsun kézbesítési megbízottja Wisinger Nóra, aki a Get Work Trend Kft. ügyvezetőjének személyi asszisztense. És vajon kié volt a Get Work Trend Kft. idén áprilisig? Azé a Küzmös Lászlóé, aki idén áprilisig a Green River ügyvezetője volt (április óta svájci érdekeltség). A két cég címe egyébként megegyezik egymással.
A Get Work Trend neve negatív kontextusban jelent meg a honi sajtóban, a 24.hu számolt be például a munkaerőkölcsönző ügyfeleinek a Henkel munkásaiként megélt kálváriájáról.
Lakóháznak látszik, úgy is hirdetik
Persze, EU-s pályázatról lévén szó, a kiíró előír fenntartási időt, “főszabályként a pályázó a projekt befejezésétől számított 5 évig, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az […] bekezdésében foglaltaknak, a támogatással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat a pályázatban vállalt szakmai tartalommal változatlanul fenntartja és üzemeltetését biztosítja.”
Felmerül a kérdés, hogy hogyan tartották be a fenntartási időt, ám a Mafracht ügyvédje, dr. M. Tóth Balázs arról tájékoztatta az atlatszo.hu-t, hogy „az EU pályázat során annak megvalósítási és fenntartási időszakában a Mafracht Kft. szabályszerűen és hiánytalanul teljesítette a támogatási szerződésben foglaltakat, minden fontos tény, így a támogatási szerződés lezárása is a közreműködő szervezet jóváhagyásával történt.” Az ügyvéd tájékoztatása szerint az apportként használt ingatlanról is tudomása volt a kiírónak, sőt a Green River Kft. is vállalta a kötelezettségek teljesítését.
A Green River fő tevékenysége a saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, a cégadatok szerint alkalmazottja nincs.
Nem meglepő módon, 2016 augusztusában még a Mafracht ügyvezetője a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) kérdésére azt válaszolta, hogy „az épület pedig egy hónap múlva fog teljes egészében működni, irodabútorok jelenleg rendelés alatt állnak. Várhatóan amerikai turistákat hoznak majd hajóval, illetve turistahajó kiszolgáló személyzeti oktató központ lesz az épület.”
Az építészek pedig arról beszéltek az Építészfórumnak, hogy a földszinten egy szakmai előadások lebonyolítására alkalmas oktatótér kap helyet, míg az emeleten egy 11 fő foglalkoztatására alkalmas irodaház épül az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló terekkel.
Ehhez képest az amerikai nyugdíjasok sosem érkeztek meg, a házat pedig jelenleg árulják. Nemrég még hárommillió eurót kérnek érte, ez nagyságrendileg 1 milliárd forintot jelent. A TESZ posztját követően az árat nulla euróra módosították a hirdetésben, de mi szerencsére elmentettük az eredeti ajánlatot is.
A most elérhető hirdetésben is látható viszont, hogy az ingatlan lakásnak van berendezve, nem pedig középületnek, sem irodafélének.
A hirdetés szerint a telek 1010 négyzetméteres, a ház bruttó 531. Ebben nappali és négy szoba kapott helyet. „Az Ybl díjas tervezőnek alapvető koncepciója volt, hogy a panoráma természeti adottságokat ötvözze, egy építészetileg következetesen minimalista, ultra modern luxus lakóházzal” – írta az ingatlaniroda, ám arról például nem szólnak, hogy az árban nincs benne a telek.
Az ügy számos kérdést vet fel. Miért nem lép az ügyben az önkormányzat? – ezt is kérdeztük tőlük, de még nem érkezett válasz. De nem tudni azt sem, hogy miért nem zavarja az EU támogatás úgynevezett irányító szervezetét, hogy kikötő helyett luxusingatlanra ment a pénz? Ezekre jelenleg nincs válasz, haladjanak tovább, nincs itt semmi látnivaló.
A céginformációkat az Opten.hu szolgáltatta. Induló kép: montázsunk – ilyen volt, ilyen lett, forrás: Fortepan /UVATERV – Régi kikötő, illetve Kubatovics Áron felvétele.
|
Uniós támogatásból épült Duna-parti luxus lakóház Szentendrén
|
A régi hajóállomás – ez a hely fogalom Szentendrén, ám évtizedekig üresen és elhanyagoltan állt, csak a helyi ifjak jártak oda romantikázni. Pedig a vízparton, a belváros közelében álló épület lepusztultságában is jól nézett ki. A ‘70-es években tervezett vasbeton épülettel ennek ellenére a kutya sem törődött, egészen addig, míg egy cég jó üzletet nem látott a rendbehozatalra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/09/unios-tamogatasbol-epult-duna-parti-luxus-lakohaz-szentendren/
|
2019-10-09 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“A kérdezett ügyben az egyik vádlottal szemben 11 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 300 ezer forint pénzbüntetés kiszabására, míg a másik vádlottal szemben 10 rendbeli bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt 130.000,- forint pénzbüntetés kiszabására került sor” – ezt még augusztus végén írta az Átlátszó érdeklődésére a Szegedi Törvényszék, miután megírtuk: mind Újszentiván fideszes, mint Tiszasziget független polgármesterét bűnösnek találta közokirat-hamisításban a bíróság.
Voksturizmus: elítélték Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét a fiktív lakcímbejelentések miatt
A vádirattal egyezően, tárgyalás tartása nélkül elítélte a bíróság Újszentiván és Tiszasziget polgármesterét, valamint társaikat – tudta meg az Átlátszó. A súlyosabb büntetést: másfél év börtönt, 1 évre felfüggesztve a szerb állampolgárok papíron betelepítéséért a végrehajtók kapták. Az értelmi szerzők, a polgármesterek megúszták pénzbírsággal. [featuredbox text=
Ferenczi Ferenc tiszaszigeti, és a fideszes Putnik Lázár újszentiváni polgármester voksturista ügyeiről többször beszámoltunk. A független Ferenczi a nyáron falugyűlést is tartott, ahol azt mondta: a hamis lakcímekkel kapcsolatos kérdésekre a bíróságon fog válaszolni. Annak ellenére, hogy az ügyészség tárgyalás nélkül kérte a büntetés kiszabását. A fórumon akkor az Átlátszó is megkérdezte Ferenczit a ügyről. Azt szerettük volna tudni, hogy ő adott-e fiktív címet a honosított állampolgároknak, vagy ő kért, esetleg kényszerített erre mást. Ferenczi kijelentette, ő nem kényszerített senkit semmire.
Ferenczinek azt is felvetettük, hogy ha semmilyen előnye nem származott a településnek vagy neki a fiktív lakcímekből, akkor mire volt jó az egész fantomtelepítés, de erre sem akart az ítéletig válaszolni.
Mivel a fellebbezés lehetősége adott az első fokú ítélet ellen, újra a Szegedi Törvényszékhez fordultunk. Azt írták, “az egyik vádlottal szemben a bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott büntetővégzése jogerőre emelkedett, míg a másik vádlott esetében a bíróság határozatának kézbesítése még folyamatban van, így ezen vádlott vonatkozásában a tárgyalás tartása iránti esetleges kérelemről a későbbiekben tudunk felvilágosítást adni.” De, hogy kiről van szó, nem árulták el.
Ferenczi a napokban az RTL Házon kívül stábjának azt állította, csak segíteni akart a határontúli családoknak, ezért jelentette be őket a házába. A stáb Putnik Lázárt is kereste, de nem találta meg.
Az őszi választásokon mindkét polgármester indul, egyikük jogerős ítélete ellenére is. Kerestük Putnik Lázárt, de ahogy korábbi kérdéseinkre, a mostaniakra sem válaszolt. Ellenben Ferenczi Ferenc egy közleményt küldött, azt teljes terjedelmében közöljük:
“A napokban nyilvánosságra került bírósági ítélet vonatkozásában erkölcsi kötelességemnek tartom az alábbiak közzétételét: 2012-ben a saját tulajdonú családi házamba befogadtam három szegény sorsú határon túli magyar családot. Döntésemet Magyarország Alaptörvényében szereplő Nemzeti Hitvallás szellemében hoztam meg: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik vényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” (D cikk)
Teljes büntetőjogi – és erkölcsi felelősségem tudatában kijelentem, hogy anyagi ellenszolgáltatást ezért soha nem fogadtam el, senkinek nem okoztam sem erkölcsi, sem anyagi kárt, legyen az önkormányzati választás, állami vagy önkormányzati költségvetés.
Minthogy meglátásom szerint ezzel az Alaptörvényben is rögzített hazafias erkölcsi kötelességemet teljesítettem, továbbra is vállalom meghozott döntésem minden ódiumát, mint amelyet szilárd és megingathatatlan elhatározásból a magyar nemzet javára hoztam meg!
A Fentieket a Bíróság ítéletét tiszteletben tartva, ugyanakkor abban a tudatban kívántam nyomatékosítani, hogy a jogszolgáltatásnak nem áll módjában az egyes cselekedetek erkölcsi háttere fölött ítélkezni.”
|
A Nemzeti Hitvallással indokolja a polgármester, miért jelentett be voksturistákat
|
Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is újrázni próbál az októberi választásokon, egyikük esetében a közokirat hamisítás miatt kiszabott pénzbírság jogerős lett. A független Ferenczi Ferenc közleményt küldött, miszerint a Nemzeti Hitvallás szellemében pártolta a voksturizmust. A fideszes Putnik Lázár tovább hallgat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/09/a-nemzeti-hitvallassal-indokolja-a-polgarmester-miert-jelentett-be-voksturistakat/
|
2019-10-09 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A The Builder Kft. összesen 413 millió forint értékben nyert el közbeszerzéseket Érden az elmúlt években. Egyebek mellett ők újították fel a szociális gondozó központ épületét, és ez a cég építette fel a rendelőintézetet Sasvárosban. A cég egyik alkalmazottjának Antunovits Antal az apja, aki az érdi közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja.
A 2006 óta Fidesz közgyűlési frakciójában ülő, 1948-ban született Antunovits Antal, a vagyonnyilatkozati bizottság elnöke T. Mészáros András fideszes polgármester egyik legfontosabb szövetségesének, bizalmi emberének számít, gyakran mutatkozik együtt az érdi Fidesz-elnökkel helyi közéleti eseményeken.
Az Antunovits által vezetett bizottság őrzi a megyei jogú városok polgármesterei közül az egyik leggazdagabbnak számító T. Mészáros vagyonnyilatkozatát:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
A közbeszerzési adatbázisban 2015-től jelent meg a The Builder Kft. pályázati győzelméről kiadott – összesen hat – hirdetmény, a legutolsó 2019. augusztus végén. Mindegyik közbeszerzést az eljárást megindító felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül bonyolították: ez azt jelenti, hogy a munkára kiszemelt cégeket meghívták, és csak a pályázat eredményét hozták nyilvánosságra.
A Bács István alpolgármester rokonságát érintő mintegy egymilliárdos érdi közbeszerzésekről szóló cikkünken írtunk arról, hogy a közbeszerzési hatóság nyomatékosan kérte az ajánlatkérőket (tehát például az önkormányzatokat), hogy kerüljék az efféle, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazását.
A The Builder legnagyobb értékű munkája Sasvárosban (Érd egyik negyede) az orvosi rendelő felépítése volt. A szerződés módosítása után a szerződés végleges értéke elérte a 208 millió forintot. A rendelő átadása a 2019-es önkormányzati választási kampány egyik legfontosabb kormánypárti eseménye volt október elején.
Az összesen 400 millió forint értékű közbeszerzések ajánlatkérője minden esetben az érdi önkormányzat volt. A The Builder kft. Érden kívül nem nyert közbeszerzéses munkákat.
Antunovits Ferenc, a fideszes önkormányzati Antunovits Antal képviselő fia az Ófalu Lakópark Kft.-nek volt ügyvezetője és egyik egyik tulajdonosa. A cég nevét 2013. január végén változtatták The Builder Kft-re – a névváltoztatás után az új tulajdonos Peer Mariann lett. Ifjabb Antunovits jelenleg a családi házak építésével is foglalkozó cég alkalmazottja.
Az Ófalu Lakópark 2012-ben 0 forint nettó árbevételt produkált – ehhez képest a Peer által irányított The Builder figyelemre méltóan rajtolt 2013-ban: az árbevétel 43 millió forintra ugrott, bár a cég szerény, 400 ezer forintos adózás előtti eredményt könyvelt el. A töretlen növekedés eredményeként azonban a 2018-as beszámolóban már 335 millió forintos nettó árbevétel látható 18 millió forintos adózott eredmény mellett. Ezt az összeget a tulajdonos nem vette ki a cégből.
Érd közbeszerzési szabályzata szerint a polgármester felel a döntések jog-, és célszerűségéért. Ezért az ő felelőssége adott esetben, ha nem teljesülnek a közbeszerzési törvény legfontosabb alapelvei: verseny tisztasága, átláthatósága és nyilvánossága, valamint ha nem teremti meg az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplők, vagyis a közbeszerzési eljárások potenciális vagy tényleges pályázói között.
“Se házat, se földet nem vettem” – írta Antunovits Antal meghökkentő és lényegre törő egyszerűséggel a 2018. évről készült vagyonnyilatkozatában. Az 1-es számú, Érd déli részén lévő ófalusi választókerület október 13-án újrázásra készülő fideszes képviselőjének vagyonnyilatkozatában pár zavaros, de nagy jelentőséggel aligha bíró bejegyzésen túl semmi különösen nem találunk.
Antunovits egyebek mellett egy lakóházas ingatlan felerészbeni tulajdonosa (bár a ház méretét nem tüntette fel), a földvagyont öröklés és kárpótlás révén szerezte, földbérletért pár tízezer forintot kap évente, értékpapírban hárommillió forintot, készpénzben pedig összesen hatmillió forintot tart. A háztartási gépek szerelőjeként is ismert Antunovits a pénzintézeti számlakövetelés rovatba ezt írta: “Szervíz által megjavított gépek, sajnos 500 000 Ft, soha nem kaptam meg.”
Az érintetteket, köztük T. Mészáros András polgármestert írásban kértük, hogy reagáljanak, ám senkitől nem érkezett válasz.
|
400 milliót nyert meghívásos közbeszerzéseken a fideszes képviselőhöz köthető cég Érden
|
Tarol, négy év alatt hat közbeszerzési pályázatot nyert hirdetmények közzétele nélküli, meghívásos tendereken a The Builder Kft. Érden. A cég egyik alkalmazottjának – és egyben korábbi tulajdonosának – apja a helyi közgyűlés fideszes képviselője.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/10/negyszazmilliot-nyert-meghivasos-kozbeszerzeseken-a-fideszes-kepviselohoz-kotheto-ceg-erden/
|
2019-10-10 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A vagyoni helyzet áttekintésének – elvben – legfontosabb eszköze a vagyonnyilatkozat. Különös egybeesés, hogy a bíróság az önkormányzati kampány utolsó napjaiban kezdte tárgyalni a Borkai 2018-as vagyonnyilatkozata miatt indított pert Győrben. A polgármester ugyanis nem hajlandó e-mailben megküldeni a vagyonnyilatkozatát egy adatigénylőnek, aki emiatt a bírósághoz fordult.
A szexvideós botrányban felmerült korrupciós vádak egészen más megvilágításba helyezik azt a jogi huzavonát, amit az Átlátszó is kénytelen volt végigszenvedni a polgármester egy évvel korábbi, 2017-es vagyonnyilatkozata miatt.
2018-ban teszteltük a megyei jogú városok polgármesteri hivatalainak vagyonnyilatkozat-kiadása gyakorlatát. Borkai hivatala volt az egyedüli, ahonnan nem voltak hajlandó e-mailben elküldeni a vagyonnyilatkozatot. Eközben egy Vácon élő civil, Ferjancsics László pert indított Borkai 2017-es vagyonnyilatkozatának nyilvánosságáért:
Adatnyilvánossági per: egy bíró zárolta Borkai Zsolt, győri polgármester vagyonnyilatkozatát
Az egykori olimpiai bizottsági elnök városi adminisztrációjában sajátosan viszonyulnak az egyik legfontosabb alkotmányos szabadságjoghoz. Győr fideszes polgármestere, Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatába bürokratikusan megnehezített, kényelmetlen procedúra után lehet betekinteni. Pedig a vonatkozó szabályozás egyértelműen akadálymentesíti az eljárást: kérésre emailban is ki kell adni a vagyoni adatokat. Nemrég egy győri járásbíró szokatlan lépésre szánta el magát.
Az ügyben első fokon 2018. március közepén meghozott ítéletével a Győri Járásbíróság arra kötelezte a győri önkormányzatot, hogy e-mailben adja ki a vagyonnyilatkozatot Ferjancsics Lászlónak, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselőjének.
Első ránézésre ez a jogvita vihar egy pohár vízben. A győri önkormányzatnál ugyanis nem azt mondták, hogy megtagadják a vagyonnyilatkozat kiadását. Arra hivatkoztak, hogy nincs olyan jogszabály, amely alapján elektronikus úton el kellene küldeni a vagyonnyilatkozatot. Ezért szerintük ebben az esetben a helyi önkormányzati rendelet szabályai az irányadóak, és ez lehetővé teszi a vagyonnyilatkozat tartalmának megismerését.
A vagyonnyilatkozatra kíváncsi állampolgárnak az önkormányzati rendelet szerint időpontot kell egyeztetnie a vagyonnyilatkozatot őrző önkormányzati bizottsággal. Az egyeztetés után el kell mennie az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal épületébe, ahol megfelelő felügyelet mellett betekinthet a vagyonnyilatkozatba.
Ezzel az érveléssel az a probléma, hogy komolyan sérti az infotörvény rendelkezéseit, amelyek alkotmányos alapelvekre épülnek.
A bíróság kimondta: a vagyonnyilatkozatban szereplő úgynevezett közérdekből nyilvános adatok esetében a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ebből pedig az következik, hogy a kért adatokat, jelen esetben a vagyonnyilatkozatot e-mailben is meg kell küldeni az adatigénylőnek, ha azt kéri.
Az ügyben a győri önkormányzat fellebbezett, a másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor Ferjancsics – ahogy az Átlátszó is – 2019. elején kérte, hogy elektronikus másolatban küldje meg a győri önkormányzat Borkai 2018-as évről szóló vagyonnyilatkozatát is.
Lipovits Szilárd jegyző az Átlátszó munkatársának írt válaszában azt írta, hogy a vagyonnyilatkozatot nem a polgármesteri hivataltól, hanem az önkormányzattól kell kérni. Vagyis: egyeztetni kell az önkormányzati bizottság elnökével, el kell menni Győrbe, majd az önkormányzati bizottság helyiségében felügyelet mellett bele lehet tekinteni Borkai vagyonnyilatkozatába. Ezek után például hány békéscsabai érezne késztetést arra, hogy megismerje a volt olimpiai bajnok vagyonnyilatkozatát?
Ferjancsics ismét bírósághoz fordult, az első tárgyalást szerdán tartotta a Győri Járásbíróság, amely a pert novemberre halasztotta. Ebben az ügyben nehéz nem prejudikálni: kúriai döntések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalásai és jelentései mondták ki elvi éllel: ha valaki e-mailben kéri a vagyonnyilatkozat kiadását, akkor azt e-mailben kell elküldeni.
A 2017-es évről szóló, végül peren kívül kiadott vagyonnyilatkozata szerint Borkai egy építési telek, és két lakóházas ingatlan társtulajdonosa. 2016-ban egy 6644 és egy majdnem nyolcezer négyzetmeteres szántó földterület kizárólagos tulajdonosa lett. 2017-ben egy Suzuki Swiftet, valamint 20 millió forintot örökölt. 10,5 milliós tartozása mellett havi 984 ezer forint a bruttó fizetése, ezen felül 263 200 forint olimpiai járadékot kap.
|
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt
|
A szexvideós botrányba keveredett győri fideszes városvezető vagyonnyilatkozatai miatt jelenleg két peres eljárás is folyamatban van. A 2017-es vagyonnyilatkozata miatt indult ügyet első fokon már elvesztette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/10/ket-peres-eljaras-is-folyamatban-van-borkai-zsolt-vagyonnyilatkozatai-miatt/
|
2019-10-10 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„Hat jelentkező volt, az egyik ügyvezetőjét felhívtam, aki állítólag nem nyújtott be pályázatot, és azt mondta, hogy ők nem is tudtak erről a pályázatról. Itt a pályáztatás valamiképpen nincsen rendben” – mondja a KÉVE Egyesület által közzétett felvételen a helyi politikus.
A kifogásolt projekt egy óvodafelújítás, amire korábban 200 millió forint forrást nyert a város. Csakhogy a nyertes kivitelező jóval drágábban vállalta a munkát, így a keszthelyi önkormányzatnak további 60 millióval kell hozzájárulnia a beruházáshoz. Ez pedig nem nyerte el a fideszes képviselő, dr. Ifi Ferenc tetszését.
https://www.facebook.com/kevekeszthely/videos/vb.449743035200674/1710636862401401/?type=2&theater
Ifi szerint ez már a sokadik eset, és emiatt más fontos beruházásokra nem jut pénz a városban. A fideszes városatya feltette azt a kérdést is, vajon kinek a felelőssége, hogy már számilliós nagysegrendről van szó, amit a város pluszban kényszerült elkölteni az ilyen pályázatok miatt.
Hozzátette, egyszerűen nem érti, miért ragaszkodik az önkormányzat a Veszprémberhez, ha az „ilyen szerencsétlenül tud pályázatokat kiírni”, hogy az érintettek nem értesülnek a pályázatokról.
„Úgy kellene ezt az egészet csinálni, hogy van ennyi pénzünk, aki ennyiből meg tudja csinálni, az jelentkezzen, aki nem tudja, aki nem tudja megcsinálni, az maradjon otthon” – hangsúlyozta Ifi Ferenc.
A józan paraszti ésszel támogathatónak tűnő elképzelést feltételezhetően nem osztja az említett, Veszprémber Zrt. nevű cég, amely előkészíti és levezényli a közbeszerzési eljárásokat a keszthelyi önkormányzatnak.
Ruzsics Ferenc polgármester szerint azoban a Veszprémber szakmai alapon dönt, és megfelelő rálátásuk van arra, hogy kiket érdemes meghívni egy-egy közbeszerzési kiírásra. A magasabb összeg mögött pedig a megemelkedett bekerülési költségek állnak, mondta Ruzsics.
Egyetértett ugyanakkor Ifi felvetésével egy másik képviselő, Kovács Viktória, aki az ülésen készült jegyzőkönyv szerint hangsúlyozta, szinte mindig ugyanazokat a vállalkozókat kérik fel a munkákra, miközben a helyi cégek még odáig sem jutnak el, hogy árajánlatot tegyenek.
Az előterjesztést végül elfogadta a testület, így a budapesti székhelyű Investmondi-System Kft. végezheti el a beruházást.
A 2014-ben bejegyzett Kft. nem először szerepel sikeresen a város közbeszerzésein: ők nyerték el például a keszthelyi Reischl sörház felújítási, valamint a keszthelyi városi strand fejlesztési munkáit is. Előbbi 850 milliós, utóbbi pedig egy 288 millió forint összegű beruházás.
Az Investmondi-System Kft. az elmúlt években szépen gyarapodott: míg 2016-ban 19 milliós és 2017-ben 488 milliós, addig tavaly már 702 millió forintos éves árbevételt produkált.
Pedig a cég háttere egyáltalán nem makulátlan. A kft. tulajdonosainak korábban már csődbe ment egy vállalkozása (a BauMondi Kft.), sőt, egyikőjük szerepelt a 10 millió forintot meghaladó adótartozók listáján is 2009-ben.
A Investmondi-System ellen két bírósági végrehajtás is indult 2017-ben, mindkettőt más cégek, vélhetően alvállalkozók kezdeményezték.
Garancsi testvére is tulajdonos
A pályáztatást levezénylő, 3 milliárdos forgalmú Veszprémber Zrt. szintén nem új szereplő: ez a cég volt ugyanis az, amely elvégezhette a Kolontár-devecseri iszapkatasztrófa utáni felújítási munkákat, illetve az ócsai devizahiteles lakópark – sokat vitatott árazású – kivitelezését is.
De jutott nekik forrás – több mint 40 millió forint – akkor is, amikor a Magyar Természetjáró Szövetség a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István lett ott az elnök. A Szövetség ugyanis összesen 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutott konzorciumban 2012 és 2015 között, és közbeszerzéseiken a Veszprémber Zrt. is szépen szerepelt.
Jobban teljesít a Magyar Természetjáró Szövetség, amióta – 2012 májusa óta – a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István, a Videoton labdarúgóklub tulajdonosa az elnök. Összesen 2,7 milliárd forint uniós forráshoz jutottak konzorciumban 2012 óta, s 2013-ban 77 millió forint adományt kaptak állami cégektől. Közbeszerzéseiken az ócsai devizásgettót is építő Veszprémber Zrt.
Közrejátszhatott a döntésben, hogy a Veszprémber Zrt. tulajdonosi körében található Garancsi István nővére, a Veszprémben élő Garancsi Mária, akinek szintén nem ez az egyetlen üzlete. 2016-ban lakásépítő céget alapított veszprémberes kollégáival, amit egy nagy értékű budakeszi ingatlan-beruházással hoztunk összefüggésbe. A cég viszont nem volt nyereséges, és ma már felszámolás alatt áll.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Nyitókép: A Kísérleti utcai tagóvoda látványterve Keszthelyen. Forrás: Keszthelyi Televízió/Youtube
|
Zűrös fővárosi cégeket juttat előnyhöz Garancsi nővérének cége Keszthelyen
|
Az egyik állítólagos pályázó nem is tudott arról, hogy bejelentkezett volna a keszthelyi óvoda felújítására, míg a nyertes olyan magas árajánlatott tett, ami jelentősen meghaladta az uniós forrás kereteit. A kivitelező ráadásul egy zűrös hátterű cég, mégis rendre sikerrel szerepel a város közbeszerzésein. A nem egyedi esetet már az egyik fideszes képviselő is szóvá tette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/10/zuros-fovarosi-cegeket-juttat-elonyhoz-garancsi-noverenek-cege-keszthelyen/
|
2019-10-10 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Pócsmegyer község Surány nevű településrészén a 30 kilométeres belterületi úthálózatból csupán 1,3 kilométer van leaszfaltozva, a többi földút. Ezek közül négy utcában (Nárcisz u., Tulipán u., Harmat u., Gödszigeti u.) került sor vízelvezető árkok kiépítésére, melyekkel a lezúduló csapadékvíz miatti jelentős károkat kívánták megelőzni.
Egy sikeres minisztériumi pályázatnak köszönhetően a pócsmegyeri önkormányzat 2018 őszén 161 millió forintot nyert a vízelvezetési rendszer megvalósítására. Az összeget a község közel 10 millió forint önrésszel egészítette ki, s így megkezdődtek a munkálatok az említett négy utcában. Azért éppen ezekben, mert a településnek ezek azok az úgynevezett gerincútjai, melyeket önkormányzati ígéret szerint a későbbiekben le is fognak aszfaltozni.
A lakosok már a beruházás megkezdésekor nehezményezték, hogy a tervezett árkok mellett a növényzet jó részét kiirtották. Hiába hivatkoztak azonban arra, hogy a fák és bokrok egy részének megtartása fontos lenne, mert a növényzet nemcsak a talajt köti meg, hanem a vizet is hatékonyan elvezeti.
A G-Híd Kft. által megépített tározókról aztán nyár végén kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova: ezek valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott engedély ugyanis előírta, hogy a földközeg és a felszín alatti vizek nem veszélyeztethetők, s fokozottan kell figyelni a szennyeződés elkerülésére. Ugyanakkor az engedélyben az is szerepelt kikötésként, hogy tározóknak a megvalósításuk után is fenntarthatóknak és tisztíthatóknak kell lenniük.
A nyári esőzések és a vélhetően rossz konstrukció miatt azonban a medencékből a víz nem tudott elpárologni, az árkok megteltek. A pangó csapadékvíz pedig nemcsak büdösödött, de kiváló szúnyogkeltetőnek is bizonyult.
A lakossági panaszok nyomán Németh Miklós polgármester az augusztusi testületi ülésen úgy nyilatkozott, hogy az utak aszfaltozása után bizonyára egyenletesebben fog eloszlani a medencékben a víz. Emellett, mint mondta, jelezték a katasztrófavédelemnek, hogy gond van a medencékkel, azok „túlságosan zártak”. Végül a pangó víz kiszivattyúzásáról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia.
A vízelvezető árkok problémájáról nemcsak a testületi ülésen esett szó, hanem beszámolt róla a „Pócsmegyer-Surány 2.0” nevű civil szerveződés is. Az önkormányzati választásra jelölteket állító, helyi lakosokból szerveződött csapat honlapján pedig szeptemberben arról jelent meg újabb hír, hogy a kivitelező cég munkásai a betonteknők aljába lukakat fúrtak. Ennek kapcsán a civilek csapata számost kérdést tett fel a városvezetésnek. Többek között arról, hogy ki bírálta felül a 161 milliós beruházás műszaki döntéseit, ki rendelte el az árkok megfúrását, s hogy milyen újabb hatósági engedélyek előzték meg ezt a „megoldást”. Válaszok azonban egyelőre nem születtek a kérdésekre.
Fotó: pocsmegyer.hu
|
Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/11/szennyezett-viztol-szenvedtek-a-pocsmegyeriek-elfuseraltak-a-161-millios-vizelvezetot/
|
2019-10-11 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A 2019-es költségvetésben szereplő tervezett bevételhez (956 M Ft) képest meglehetősen nagy összegű, 163 milliós adósságot görget maga előtt jelenleg Aba önkormányzata. A költségvetés közel 20 százalékát kitevő tétel több részből jön össze. 26 milliót egy bukott per miatt kell kifizetniük hamarosan. Az önkormányzat még mindig több perben szereplő a tíz évvel ezelőtti szennyvízberuházás miatt, szeptember legvégén az egyik eljárásban vesztett a kivitelező Innoterv Magyarország Kft.-vel szemben.
A történet röviden: az Innoterv mellett a kivitelezői konzorcium másik tagja a Swietelsky Magyarország Kft. volt. A vita többek között amiatt keletkezett a Kálozt, Sárkeresztúrt, Soponyát és Abát is érintő nagyberuházás során, hogy a gesztorságot vállaló abai polgármester 2008-ban a munka minőségét kifogásolva leállíttatta a kifizetéseket, erre a kivitelező nem folytatta a munkát. A 2006-ban indult és hosszasan elhúzódó beruházás, meg a hitelből állt túlfinanszírozás és a kivitelezővel zajló veszekedés miatt már 2011-re kiürült a település kasszája.
A helyzet akkor mérgesedett el végképp, mikor az abai önkormányzat körbért követelt, erre a Swietelsky inkasszóztatta a település számláját. Mindezek miatt abban az évben a különböző önkormányzati segélyeket nem, vagy csak részben és késlekedve tudták kifizetni a rászorultaknak. Kossa a fizetésképtelenségért magát a beruházást és a másik három települést tette felelőssé, utóbbiak ezt nyílt levélben hárították.
Korábbi cikkünk az abai közéletről itt olvasható:
Az abai polgármester gyertyával és hangtállal küzd az ellenzéki gonosz ellen a testületi üléseken
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! Kossa Lajos, Aba város polgármestere a 2019. január 23-i testületi ülésen új hagyományt jelentett be: ezentúl tibeti hangtálakkal fognak nyugtázni minden testületi döntést, az ülések kezdetén pedig gyertyát gyújtanak az ártó szellemek és az ellenzéki negatívság elhallgattatására.
A másik adósságrész folyószámlahitelből keletkezett, 50 milliós tétel. A legérdekesebb azonban annak a 87,5 millió forintnak a sztorija, amit vélhetően hamarosan, mint egy formai hiba miatt jogtalanul beszedett adót kell visszafizetnie az abai önkormányzatnak – méghozzá a saját polgárai számláira.
Erről a polgármester tevékenységével szemben kritikus Abai Hírek portál számol be, amelyet a szintén a polgármesteri székért induló független Mikula Lajos jegyez. Mint előzményként írja, a képviselő-testület 2019. március 23-án új adórendeletet fogadott el. Ám abban az illetékes kormányhivatal több hibát talált, ezután felszólította az képviselő-testületet és a jegyzőt, hogy javítsa ki ezeket a hibákat.
Ne gondoljunk hatalmas gondokra, mindössze pontosítani kellett volna néhány pongyola megfogalmazást. Ám a rendelet módosítását Kossa Lajos, az őt támogató három képviselővel együtt nem vitte a képviselő-testület elé. A Kormányhivatal ezek után a Kúriához fordult, amely az október 7-én nyilvánosságra hozott ítéletében visszamenőleg megsemmisítette a két kifogásolt és nem javított abai adórendeletet, mind a kommunálisról, mind az iparűzésiről szólót.
Ha pedig nincs rendelet, a befizetett adó is visszajár az embereknek. Miután az 2019-es önkormányzati költségvetésben ez a két adó összesen 87,5 millió forinttal szerepel, amennyiben mindenki befizette, ezt az összeget kell visszaadni – egy alaki hiba miatt.
Az ügyben természetesen meg szerettük volna kérdezni a polgármestert is, azt firtatva, miből és hogyan szándékozik az önkormányzat kártalanítani az abaiakat, egyáltalán: van-e ilyen szándéka, de ahogy előző megkereséseinkre, Kossa Lajos ezúttal sem reagált egyelőre. Pénzügyi vezetőtől is hiába kértünk volna eligazítást az ügyben, mert az elmúlt hónapokban a posztról a negyedik személy is távozott, így jelenleg sem pénzügyi vezető, sem pénzügyi előadó nem dolgozik az önkormányzatnál, mindkét pozíciót folyamatosan hirdetik az erre szakosodott hivatalos portálon.
A település súlyosnak tűnő gazdasági helyzete viszont nem igazán aggaszthatja a városvezetést, szeptember utolsó hétvégéjén ugyanis nagyszabású, kétnapos városünneppel várták a helyieket, rengeteg programmal és neves színpadi fellépőkkel. Pénz szemmel láthatóan nem számított, a sztárfellépők műsora alatt a nép kecskelábú asztaloknál tömhette magába a több fogásos ebédet. Még azt is lézershow keretében, az esti égboltra kivetítve tudhatták meg az abaiak, hogy immár tízéves a helyi baba-mama klub. A mulatság az aba.hu videóján megtekinthető:
Kossának egyébként október végén kell ismét bíróság elé állnia abban a perben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettével vádolta meg. A város első embere a vád szerint 2018-ig 10, 7 millió forintot vett fel a település kasszájából apránként, amit lebukásakor visszafizetett ugyan, de az eljárás ettől még folyik. A polgármester mindvégig tagadta az ellene felhozottakat, mondván: „Az igazság a napfény, melyet elrejthetnek a felhők, de a természet rendje gondoskodik arról is, hogy rejtve ne maradjon és ismét fényben tündököljön…”
Kocsis Noémi
Fotó: Kossa Lajos 2003-ban. MTI-Fotó/Soós Lajos
|
Vissza kell fizetni az adókat Abán, mert a polgármester és a jegyző elszúrta a rendeleteket
|
Úgy tűnik, a hangtál-kongatós üléseiről elhíresült abai polgármester, Kossa Lajos még tudja fokozni a kisvárosról terjedő hírek abszurditását. A Kúria egy októberi döntésével ugyanis március 23-ig visszamenőlegesen semmisített meg két helyi adórendeletet, amelyhez pedig már befizették a kirótt összegeket a helyi polgárok.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/11/vissza-kell-fizetni-az-adokat-aban-mert-a-polgarmester-es-a-jegyzo-elszurta-a-rendeleteket/
|
2019-10-11 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.