text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást.
Lassan tényleg a magyar focivilág állatorvosi lovának lehet nevezni a Szombathelyi Haladást. Nem elég, hogy akkor estek ki az NB 1-ből, amikor a klub fennállásának százéves jubileumát ünnepli, de komoly anyagi zűrben is van a csapatot működtető cég.
Júliusban írtunk arról, hogy már márciusban olyan hírek röppentek fel, mi szerint a klubnál komoly tartozások keletkeztek, a labdarúgók még fizetést sem kapnak:
Mészáros veje átvette a hatalmat, puskaporos hordó lett a Haladás Szombathelyen
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A focicsapat befogadásával kezdődött, most a kézis lányok be nem engedésével folytatódott Homlok Zsolt hatalomgyakorlása. A nemzetközi klasszis női sportolók távol tartásában a ligetben balhézó ultrákhoz köthető biztonsági cég is segít az üzemeltetőnek. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
A Haladás előbb azt mondta, a hiányuk “csupán” 95 millió forint, egy júliusi szurkolói ankéton aztán maga Illés Béla többségi tulajdonos tudatta, hogy: 400 millió forint hiányzik a kasszából.
A Haladás labdarúgó csapatát a Szombathelyi Haladás Labdarúgó Kft. működteti. A Labdarúgó Kft.-nek egy többségi tulajdonosa van, ez a Halmill Kft. Ennek a cégnek egyik tulajdonosa a volt labdarúgó Illés Béla, a másik pedig Halmai Gábor. A Labdarúgó Kft.-ben három kisebbségi tulajdonos van a Haladás Marketing Kft., a Viktória Futball Club és a szombathelyi önkormányzat.
Korábban 10%-a volt a városnak a Haliban, ám akkor 100 millió forint törzstőkéje volt a cégnek, amit az NB1-es szabályok változása miatt a kft.-nek fel kellett volna emelnie 200 millióra. Így Szombathelynek 5%-ra csökkent volna a tulajdonrésze, ám az Opten cégadatbázisa 8 százalékot mutat. Szintén az Opten adataiban látni, hogy a tőkeemelést a kft. nem hajtotta végre. Sőt a közelmúltban csökkente is azt.
A Haladás a pénzügyi helyzetének a megoldását két lépcsőben gondolta. Elsőként gyorsan pénzhez kellett jutniuk, így az önkormányzathoz fordultak, ami eddig évi 50 millió forintot adott támogatásként a klubnak. A városvezetők a helyzetre azt találták ki, hogy úgy adnak plusz pénzt, hogy előrehozzák a csapat eddigi támogatását, és egyben folyósítják három év pénzét, így 150 millió forintot utalnak át a Halinak.
Ezt azon az augusztusi közgyűlésen döntötték el, amin még Hende Csaba (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő is megjelent. Igaz, pont a Haladás kényes témájánál kellett valahova elsietnie.
A Haladás további reménye az volt, hogy a többségi tulajdonos céget, a Halmillt átadják valakinek Illésék. Ezzel megszabadultak volna a tartozásoktól, az új tulajdonos pedig egy működő NB II-es klubot kapott volna, amibe igaz, hogy kell ki tudja, hány száz millió forint, de a magyar futballt sem lehet játszani pénz nélkül.
Itt bukkant fel Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt, aki egy ideje már a Haladás VSE társadalmi elnöke.
Július 1-én ország-világnak szétküldött közleményben tudatta Homlok, hogy készek befogadni a focistákat úgy, hogy ajándékozással átveszik a Halmill Kft.-t. Két hétre rá arról is tájékoztattak, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá, amiben a HVSE arról tesz nyilatkozatot, hogy készek befogadni a csapatot. Azóta azonban semmi sem történt.
Négy hónap telt el, és se egy közlemény, se egy nyilatkozat, se egy blogbejegyzés a haladás weblapján nem jelent meg, ami tájékoztatna a csapat fúziójáról.
Augusztusban viszont olyan sajtóhírek jelentek meg, hogy nem is a Haladás VSE-hez, hanem az Illés Sport Alapítványhoz kerül a Haladás többségi tulajdona. A megjelent hírt a Haladás részéről senki sem cáfolta.
Viszont haladjunk időrendben, így talán könnyebb lesz követni a Haladásban történt változásokat:
Július 29-én a Haladásnak pozitívan bírálják el a licenc-kérelmét, a csapat indulhat az NB II-ben, pedig már ekkor komoly tartozásokról lehetett hallani.
Ugyanezen a napon, július 29-én a NAV végrehajtást rendel el a Haladás Labdarúgó Kft-vel szemben. Ez az augusztus 6. Cégközlönyből derül ki (ezt a végrehajtás azóta kivezették a cégről).
Augusztus 27-én rendkívüli ülésen dönt arról a képviselő testület, hogy megkapja a Haladás a 150 millió forintot.
Szeptember 2-án a cég vezetői lecsökkentik a törzstőkét 100 millió forintról 5 millió forintra. Ezzel papíron 95 millió forintos adósságot tüntetnek el, mivel tartozás volt a cég törzstőkéje felé is.
Közben lemond a cég ügyvezetője Tóth Miklós, akinek egyébként kezességet kellett vállalnia az önkormányzattól jött 150 millió forint kapcsán (Tóth távozása még nem szerepel az Opten adataiban).
De mennyi a valós tartozása a cégnek?
Ez az a kérdés, amit az új városvezetők most vizsgálnak. Korábban ugyanis a várost képviselve sosem Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) korábbi polgármester járt el a taggyűlésekre, hanem mindig valakit delegált. A delegált viszont csak azokban a kérdésekben dönthetett, amikre konkrét megbízatása volt. Éppen ezért a legutóbbi taggyűlésen úgy határoztak, hogy egy friss pénzügyi beszámolót kell elkészíteni az önkormányzat számára. Ennek részleteit a novemberi közgyűlésen ismerheti meg a közvélemény.
A cégadatokat az Opten szolgáltatta. Fotó: Hende Csaba és Illés Béla. Hende Csaba/Facebook
|
Eltűnt 95 millió forint a Szombathelyi Haladás foci csapatát működtető cég törzstőkéjéből
|
Mindez azután történt, hogy az önkormányzat megszavazta a 150 millió forintos támogatást.
| null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/2019/11/20/eltunt-95-millio-forint-a-szombathelyi-haladas-foci-csapatat-mukodteto-ceg-torzstokejebol/#:~:text=Elt%C5%B1nt%2095%20milli%C3%B3%20forint%20a%20Szombathelyi%20Halad%C3%A1s%20foci%20csapat%C3%A1t%20m%C5%B1k%C3%B6dtet%C5%91%2" |
2019-11-20 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Interjút készítenénk László Krisztiánnal – egy iPhone X jár annak, aki segít! – ezzel a címmel jelent meg szerző nélküli írás a fidesz-közeli promenad.hu-n még februárban.
A portál akkor azt állította, hogy “a László Krisztián nevű ismert influenszer mögött ugyanúgy valamiféle átverés rejtőzik, azaz nem valós személlyel állunk szemben, de legalábbis nem így hívják. Vagyis ő is átveri a vásárhelyieket.” Ezért felajánlottak egy vadiúj iPhone X-et annak, aki kideríti, hogy a “László Krisztián néven futó online vásárhelyi véleményvezér létező, valós személy-e, akivel elkészíthetjük az interjút, netán egy olyan kamuprofil vagy troll, aki álnéven és hamis személyiséggel veri át, hülyíti nap mint nap a gyanútlan internetezőket.” Pár nappal később ugyanez a portál azt állította, “László Krisztián nem más, mint egy (vagy több) gyáva szájhős, álnév mögé rejtőző szájkaratéka, hamis, hazug troll. Azaz: kőkemény kamuprofil.”
László Krisztián leginkább a Lázár János arcával díszített álkonzultációval hívta fel magára a figyelmet, és nem csak Lázárt, hanem a többi fideszes politikust is előszeretettel figurázta ki, miközben vállaltan támogatta Márki-Zay Pétert.
Úgy tűnik, annak ellenére, hogy László Krisztiánt csak 502-en követik a Facebookon, komoly tüske a Fidesz szemében. Olyannyira, hogy a promenad.hu felhívása után az egyik városházi számítógépen is a kommentelő nyomába eredtek. Ez nemrég derült ki, amikor Márki-Zay Péter bejelentette: adatlopás történt a hivatalban. Az RTL Híradója szerint a bloggert a belső rendszerben azonosították. Információink szerint úgy, hogy
az egyik hivatali dolgozó gépén minden László Krisztiánra rákerestek a polgármesteri hivatal adatbázisát használva.
“Te jellemtelen adattolvaj, aki a családom után is nyomoztál! A családtagjaim a Katolikus és a Dilinka temetőkben nyugszanak, de a kedvedért szívesen kinyittatom a sírokat neked, és azokban is szaglászhatsz!” – így reagált közösségi oldalán az adatlopásra László Krisztián.
A bloggert – a promenad.hu-val ellentétben – az Átlátszó elérte.
“Az én történetem nem túl bonyolult. Utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt, amelyik szétlopja az országot az oligarcháin keresztül. Ez ellen sajnos csak a Facebookon tudok küzdeni, csak itt tudom leírni a véleményem, és azt szerettem volna, hogy ez minél több emberhez jusson el” – válaszolta az Átlátszónak László Krisztián.
Azt is írta, hogy sajnálja, hogy a hivatalban akadt, aki “arra tette fel az életét”, hogy őt megtalálja. “Én is szimpatizáltam egykor a Fidesszel, amikor még úgy tűnt, hogy európai országot szeretnének, nem pedig orosz-kínai gyarmatot. Persze volt a családban, aki már akkor is látta és mondta, hogy ezek lopnak, de nem igazán foglalkoztam vele.”
Azt is írta, hogy Lázár János miatt kezdett blogolni. “Rapcsákot tiszteltem a botrányai ellenére is, a temetésén is ott voltam a János téren. Ezzel szemben azt láttam Lázár Jánosnál, hogy óriási adósságba verte a várost” – fogalmazott a blogger. Szerinte a kormánypárti politikus miatt Hódmezővásárhely óriási esélyt szalasztott el, mivel az uniós pénzeket látványberuházásokra verték el.
“A nevem nem loptam és nem használtam élő és halott emberek lopott képét, mint a fideszes internetes trollok. Magamról nem rakok ki képet, a visszaélések miatt, amit az utóbbi események példája jól illusztrál a fideszesek részéről. Sajnos a Fidesz egy elnyomó állampárt lett. A nácik, kommunisták szellemi örökösei, ugyanazzal a módszerekkel dolgoznak, kicsit finomítva, de éppolyan gonoszan és nagyokat hazudva.” – mondta.
Azt is megjegyezte, hogy információi szerint az adatlopás az egyik – akkor még hivatalban dolgozó – fideszes politikus gépéről történt, de az már a rendőrség feladata kideríteni, hogy az egyébként védett számítógéphez ki férhetett hozzá.
Fotó: Hódmezővásárhely annó, forrás: László Krisztián/Facebook
|
Fidesz-károsult blogger: utálom a hazug, korrupt, oroszbarát, képmutató maffiakormányt
|
Februárban negyedmillió forint értékű ajándékot ajánlott fel a nyomravezetőnek a fideszbarát promenad.hu, hogy megtaláljanak egy hódmezővásárhelyi kommentelőt. A Lázár Jánost és más fideszes politikusokat kritizáló László Krisztián sarkos véleményével vonta magára a lakájmédia figyelmét. Egy önkormányzati adatlopás kapcsán derült ki, hogy adatait az önkormányzati rendszerben is keresték.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/25/fidesz-karosult-blogger-utalom-a-hazug-korrupt-oroszbarat-kepmutato-maffiakormanyt/
|
2019-11-25 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Ezeket csak a gyűlölet tartja össze” – talán ez a legerősebb mondata annak a szórólapnak, amellyel még a tavalyi időközi polgármester-választás előtt árasztották el Hódmezővásárhelyet. Listázták, fotókkal szerepeltették Márki-Zay Péter akkori – vélelmezett – támogatóit. Azt állították róluk, hogy
“mindig ugyanazok a vesztes, sértett, hataloméhes emberek akarják elfoglalni a várost. Nekik állás, pénz és hatalom kell. Ők már sokszor hoztak szégyent a városra, ezért 27 év alatt egyszer sem szavaztunk nekik bizalmat. MOST SE TEGYÜK! Nekik káosz az érdekük, a széthúzás és a város kasszájának kifosztása. Most találtak egy bolondot, egy Simicska-bérencet, aki mögé be lehet állni.”
Kiadóként bizonyos “SME”-t jelöltek meg.
A helyiek körében nagy port vert fel a választások előtti listázás. Egyikük, Kisné Vörös Judit például nem csak azt vette zokon, hogy elírták a nevét, de a Soros-bérencezés sem esett jól a nyugdíjas nőnek. Rágalmazás miatt feljelentést tett.
A nyomozás a helyi rendőrök végezték, rövid időn belül az jelezték a bíróságnak, hogy
“a nyomozás során nem volt lehetőség az elkövető személyazonosságának megállapítására”
A bíróság úgy láthatta, a rendőrök a könnyebbik utat választották, ezért arra utasította őket, hogy mégis nyomozzanak tovább, és azt is előírta, hogyan. Hallgassák ki a szórólapot készítő nyomda ügyvezetőjét, kérjék be a megrendelésről szóló számlát vagy egyéb, a megrendelést rögzítő iratot. Keressenek rá, hogy a megrendelőn szereplő Zsingor István nevű személy él-e Hódmezővásárhelyen, amennyiben igen, úgy összefüggésbe hozható-e a feljelentésben foglalt cselekménnyel. És tanúként hallgassák ki a terjesztő cég ügyvezetőjét, hogy ki és hogyan fizette a terjesztést.
Így, a konkrét feladatokkal már jobban boldogultak a rendőrök, a bírósági iratokból – ezeket a sértettől kapta az Átlátszó – egy kisebb krimi rajzolódik ki.
A terjesztő cég vezetője elismerte, hogy 20 ezer szórólapot vettek át,
“de egy számára ismeretlen személy rendelte azt meg telefonon, aki Zsingor István néven mutatkozott be, személyazonosságát azonban nem ellenőrizte, a számlát az ő nevére állították ki.”
A szórólapokat közvetlenül a nyomdában vette át a terjesztő, “a készpénzfizetési számlákon egyik fél részéről sincs aláírás.” Azt is megállapították másodjára a rendőrök, hogy Zsingor István nem létezik.
A terjesztésért viszont egy nő fizetett. A bírósági iratok szerint
“a szolgáltatást készpénzben kifizető nő 35 év körüli, 170 cm magas, átlagos termetű. Számlát állítottak ki a munkáról, amelyet készpénzben kifizetett. Végül 18 ezer 600 darabot terjesztettek ténylegesen, de ezzel nem foglalkozott a megrendelő. A megmaradt szórólapokat megsemmisítették, azokkal nem kellett elszámolnia a megrendelő felé.”
A nyomozók ezután a terjesztő cég vezetőjének telefonjában keresgéltek. Két olyan számot is azonosítottak, ahonnan a megrendelés jöhetett, de mikor lenyomozták, kiderült, nekik semmi közük az ügyhöz.
A nyomda vezetőjét is kihallgatták. Azt állította,
“minden előzmény nélkül 2018. február 21. napján megjelent egy férfi, és azzal bízta meg cégét, hogy 20.000 példányban készítsenek el egy szórólapot, amelynek tartalmát egy pendrive-on adta át neki. A pendrive-on lévő fájl-t megnyitva a feljelentés tárgyát képező szórólap digitális verziója jelent meg. Az átadott anyag egy nyomdakész fájl volt, azon semmit nem kellett és nem is változtattak rajta. A pendrive-ot a megrendelő magával vitte. Ezen férfi a nevét és címét bediktálta, amelyet adatbázisukban rögzítettek, azonban igazolványt, más okmányt nem kértek tőle. A kérés a megrendeléssel kapcsolatban mindössze annyi volt, hogy 24 órán belül legyen kész. Ezt követően ezen személy aláírta a nyilatkozatot, majd távozott. Megállapodtak, hogy másnap mehet a szórólapokért.”
Majd fizetett és távozott. De az ügyvezető személyleírást sem tudott adni. A kiadóként megjelölt SME-ről sem kérdeztek semmit, a “kiadóról” még a rendőrök sem tudtak előtúrni semmit.
Vagyis a kör bezárult, így a bíróság elfogadta a rendőrség álláspontját, hogy nem lehet a rágalmazót azonosítani. Az eljárást így jogerősen is megszüntették.
Mindenesetre elgondolkodtató, hogy 2018-ban két cégnél is úgy bukkannak fel megrendelők, hogy őket semmilyen igazolható módon nem lehet azonosítani, és az sem verte ki a biztosítékot egyik cégnél sem, hogy az elkészült szórólapok nyilvánvalóan uszítók, azzal embereket sérthetnek meg.
Fotó: montázsunk a szórólapról. Képek forrása: Kisné Vörös Judit/Facebook
|
Fiktív megrendelő aláíratlan számlával rendelt húszezer lejárató szórólapot Hódmezővásárhelyen
|
Álnéven rendelte meg egy férfi azokat a szórólapokat, amelyeken még 2018-ban listázták Márki-Zay Péter támogatóit. Az egyik érintett rágalmazásért indított magánvádas büntetőeljárást. A helyi rendőrök csak noszogatásra akartak nyomozni, majd kiderült: a megrendelő “Zsingor István” nem létezik, a terjesztést pedig egy szintén ismeretlenül maradt nő intézte.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/28/fiktiv-megrendelo-alairatlan-szamlaval-intezett-20-ezer-lejarto-szorolapot-hodmezovasarhelyen/
|
2019-11-28 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ez valamivel kevesebb, mint egy hónappal az önkormányzati választás előtt volt. Rácz Péter Baja 8-as számú körzetében a Fidesz-KDNP színeiben lett önkormányzati képviselőjelölt, azóta pedig meg is nyerte a pozíciót, de önkormányzati képviselőként új szabályok is vonatkoznak rá. Az önkormányzati törvény ugyanis megtiltja, hogy egy önkormányzati képviselő médiatartalom-szolgáltató cég ügyvezetője vagy személyes közreműködője legyen.
Érdekes, hogy Rácz ettől még maradhatott volna tag a kft-ben, de ezzel sem élt: az ügyvezetés mellett a cég tulajdonát is édesanyjára ruházta.
(Itt jegyezném meg, hogy igen, az Azonnali egyik tulajdonosa az LMP országgyűlési képviselője, Ungár Péter, de egyrészt az országgyűlési képviselőkre nem vonatkozik hasonló korlátozó szabály; másrészt ez az önkormányzati képviselőknél is csak a cég ügyvezetésre és a személyes közreműködésre, de nem a cég puszta tulajdonlására vonatkozó tilalmat jelent.)
A BAJAI FIDESZ-KDNP CSAPATA, ALUL RÁCZ PÉTER
Az üggyel kapcsolatban megkerestük Rácz Pétert:
„Családi döntés született, ennyi”
– válaszolt röviden az Azonnalinak Rácz, akinek állítása szerint eddig sem volt semmiféle hatása az újság tartalmára, és fel se merült bennük, hogy összeférhetetlenség állna fent, egyszerűen így döntöttek. „Nekem nincs beleszólásom a Sugóparti Hírek tartalmába, azt pedig, hogy édesanyám mit csinál, tőle kell megkérdezni.”
Érdekes, hogy az újság eredetileg nem a Happy Fon Kft-hez került, hanem a jelenleg is a Rácz házaspár tulajdonában lévő Kiru-Fon Kft-hez, ami főtevékenységeként a telekommunikációs eszközök kiskereskedelmét nevezte meg 2015-ben, és csak 2019. június 24-én vette fel tevékenységi körei közé a világháló-portál szolgáltatást. Az újság mögött az impresszum alapján viszont már nem ez a cég áll, hanem az újabb, ami „egyéb távközléssel” foglalkozik: ezt a céget vette át dr. Rácz Lászlóné.
Az ügyben írtunk a Happy Fon Kft-nek is e-mailt, de megkeresésünkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
Rácz Péter egyébként egész Baján ismert üzletembernek számít a Media1 szerint: a városban Telekom-boltja is van feleségével közös cégének, 2013-ban pedig a trafikkoncessziók egyik nagy nyertese lett azzal a házaspár, hogy hármat is elnyertek.
Az online-ban utazó Sugóparti Hírek a 36 ezer lakosú Baja és környéke híreivel foglalkozik, valamivel több, mint húszezren követik Facebookon. A közélet-sport-bűnügy vonalon túl van például véleményrovata is, ahol főleg olvasóktól kapott leveleket közölnek le. Az archívum alapján
a nyári tulajdonosváltás után sem kapcsolt át propagandatempóba az újság, de a választás előtt főleg olyan hírek szerepeltek az oldalon, amik alapján Baján minden rendben van.
A város polgármestere egyébként az ellenzéki jelölt, Nyitrai Klára lett.
|
ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET
|
ÖSSZEFÉRHETETLEN LETT VOLNA ÚJSÁGJÁVAL A BAJAI FIDESZES, SZERENCSÉRE AZ ANYJA MEGVETTE A CÉGET
| null | 1 |
http://azonnali.hu/cikk/20191126_osszeferhetetlen-lett-volna-ujsagjaval-a-bajai-fideszes-szerencsere-az-anyja-megvette-a-ceget
|
2019-11-26 01:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Már maga a teremtés folyamata is jócskán emésztette a közpénzt. Ahhoz, hogy kellő gazdasági súlyú pénzintézeteket vonjanak a kormányfő szűkebb körének tulajdonába, illetve irányítása alá, nagy összegű befektetésekre volt szükség, amelyek, elegendő magántőke hiányában, az államot különféle módokon megpumpoló forrásokból táplálkozhattak csak.
A látóhatáron felderengő végső cél egy szövevényes, de jól behatárolt körre koncentrálódó tulajdonosi hátterű és hozzájuk hű, megbízható káderek által irányított, terebélyes bankcsoport létrehozása. Ennek paneljei elkészültek, már csak az összeillesztésük van hátra.
A gázszerelő mint kapocs
Az egyik panel az állami kézbe vett és szanált, majd Orbán-kreatúrák érdekeltségeibe átjátszott MKB Bank, mely ügylet lebonyolításában aktív szerepet vállalt a kormánytól elvileg független, ám Matolcsy elnök jóvoltából a kormányfőt szolgáló jegybank.
A többlépcsős tulajdonváltás nyomán a bankrészvények 49 százalékával – a Metis Magántőkealap és Rkofin Befektetési és Vagyonkezelő Kft. révén – Mészáros Lőrinc rendelkezik, további 43 százalékát pedig az üzleti partnere, Szíjj László által irányított Blue Robin és a Metisből kivált Eirene Magántőkealap birtokolja. A kipucolt bank vezetője az a Balog Ádám, aki MNB-alelnökként a bank szanálását és a tulajdon átjátszását is menedzselte. És bár a bankot már a tőzsdére is bevezették, az újonnan kibocsátott részvények sem fogják meggátolni, hogy a mai főtulajdonosok bankvezető, irányító pozíciója megmaradjon.
A kialakulóban lévő banki konglomerátum másik panelje a Mészároshoz szintén kötődő Vida József irányítása alá vont Takarék Csoport, amely az egykori takarékszövetkezeteken felül a kereskedelmi és jelzálogbankkal rendelkező, a Magyar Posta és a Díjbeszedő érdekeltségeivel megerősített FHB-csoportot is felzabálta. A hatalomkoncentráció fondorlatokban bővelkedő, a szövetkezeti tagságot kisemmiző hadművelet sikerét a kormány 136 milliárd forintos tőkejuttatással, a kormánypárti többség pedig a jogszerűség határait súroló törvényekkel olajozta meg.
Az egymilliót közelítő ügyféllel és a lakossági betétek közel ötödével rendelkező Takarék Csoport végső fazonírozása október végéig zárul le. Annyi már bizonyos, hogy a hazai bankpiac negyedik legnagyobb szereplőjévé felnőtt pénzügyi csoport irányítója Vida marad, aki a HVG-nek korábban így vallott a földijéről és régi üzlettársáról: „Kimondhatatlanul örültem, amikor megismertem Mészáros Lőrinc gázszerelőmestert. A gáz bevezetése ugyanis megváltoztatta az életünket.”
Vida egy személyben elnök-vezérigazgatója a csoport központi bankjának, az MTB Zrt.-nek, elnöke a Takarékbank Zrt.-nek (ez épp a napokban került az előbbi többségi tulajdonába) és a Takarék Jelzálogbanknak, amely a jelzáloghitel-refinanszírozási piac második legnagyobb szereplője. Bár a csoport folyamatosan változó tulajdonosi összetételét homály fedi, annyi azért látható, hogy mivel az egykori takarékszövetkezeti tagoknak együttesen sincs befolyásoló részesedésük, a kormányfőt kiszolgáló tulajdonosok (a Magyar Posta, Vida és Mészáros) határozzák meg a csoport működését, hitelezési politikáját, amit teljhatalmú vezetőként Vida végrehajt.
A körvonalazódó banki konglomerátum harmadik eleme a GE-től visszavásárolt Budapest Bank lehet, amelynek az EBRD-vel kötött szerződésben vállalt, régóta esedékes újraprivatizálása csak azért csúszik, mert még nem sikerült megtalálni a nemzetközi intézmény számára is elfogadható konstrukciót. A dolgot az nehezíti meg, hogy az új tulajdonosoknak legalább a magyar kormány által megfizetett 200 milliárd forintos vételárat le kell perkálniuk ahhoz, hogy elkerülhető legyen a tiltott állami támogatás vádja.
ár potenciális vevőként a tőkeerős K&H is bejelentkezett, nehéz elképzelni, hogy a kormány újból külföldi tulajdonba engedné a drágán megszerzett kincset. Valószínűbb, hogy az MKB-val történő részvénycsere útján vele közös tulajdonosi körhöz kerül, megtámogatva esetleg a szintén Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus Globallal, amely a Konzum beolvasztásával a budapesti értéktőzsde 5. legnagyobb cégévé avanzsált.
Hatalmi mámor
Az Orbán-kreatúra Mészáros személyével összekapcsolt bankegyüttes végső állapotában a magyar bankpiac második legnagyobb szereplőjévé válik, kihelyezett hitelei már ma elérik a 3000 milliárd forintot. Az, hogy a csoport bankjait konglomerátummá szervezzék, azért lehet fontos Orbánnak, hogy megnyirbálja az OTP és más érdekeltségei révén vezető gazdasági pozíciót élvező Csányi Sándor hatalmát. A megszerzett bankok közös irányítását az is motiválhatja, hogy nagyobb lehetőséget nyújt a tulajdonosok és haverjaik pénzügyi machinációira, egymás körbehitelezésére, osztalék- és profittranszfereire.
A sajtóból tudjuk, hogy e bankok tulajdonosai eddig is előszeretettel hitelezték saját és egymás érdekeltségeit, illetve más barátok-üzlettársak vállalkozásait. Néhány, az index.hu és az mfor.hu portálokon olvasható példa. Az MKB most nyáron 7 milliárd forint hitelt nyújtott az egyik tulajdonosa, Szíjj érdekeltségébe tartozó Duna Aszfaltnak, majd 10 milliárdos hitellel segítette a másik tulaj, Mészáros közvetett tulajdonában lévő céget a Tigáz közel felének a megvásárlásában.
A Budapest Bank a minap keretszerződést kötött a Mészáros üzlettársa, Jászai Gellért érdekeltségében lévő 4iG-vel, amelynek első része egy 1,2 milliárd forintos megrendelés. A Takarékbank tavaly ősszel 5,7 milliárd forintnyi részesedést vásárolt Schmidt Mária ingatlanfejlesztő cégében.
A létrejövő konglomerátum is számíthat a baráti bankok „életterét” jótékonyan kitágító állami intézményekre. Mindenekelőtt a kormányfő „jobbkeze” által irányított jegybankra, amely a most debütált növekedésikötvény-programjával segítheti a haveri cégek finanszírozását, kötvényeik megvásárlásával mérsékelve az őket hitelező bankok kockázatát. Ennek első példája: a T-Systems megvásárlásához szükséges 50 milliárd forintot bankhitelből előteremteni képtelen, csupán 3 milliárd saját tőkével rendelkező 4iG főtulajdonosa és vezetője, Jászai már bejelentkezett az MNB kötvényprogramjába.
De miért kellene aggódnunk
a szemünk előtt épülő banki konglomerátum miatt? Főjön a tulajdonosok feje azért, hogy elveszíthetik a tőkéjüket, ha meggondolatlanul hiteleznek. Csakhogy a bankok nem csupán saját tőkéjüket, hanem a betéteseik ezt jócskán meghaladó pénzét is kockáztatják.
A 2018. végi kimutatások szerint a Takarék Csoportban 1760 milliárd forintnyi lakossági betét koncentrálódik, a főként a vállalati bankpiacon erős MKB-ban 330, a Budapest Bankban pedig 280 milliárd. A három bank együttesen 2400 milliárd forint lakossági betétállománya a teljes bankrendszerének közel a negyedét teszi ki, és zömüket a betétbiztosítási alap (OBA) által védett, 100 ezer euró alatti „kisbetétek” alkotják. Ami azt jelenti, hogy bármi történjék is, az állam állja majd a számlát, hiszen a bankok befizetéseiből működő OBA ekkora összegnek csak töredékét volna képes kifizetni.
Arra éppúgy nem számíthatunk, hogy a felelőtlen hitelezéssel felemésztett tőkét a tulajdonosok pótolják majd, ahogyan annak idején a Postabanknál is hiába vártuk ezt. Akkor csupán az állami Posta meg a kormánytól függő vállalatok és önkormányzatok próbálták életben tartani a pénzintézetet, de a hólabdaként gyarapodó tőkehiányt ők sem tudták leküzdeni. Most a helyzet még rosszabb, mint akkor volt, hiszen a konglomerátum hiteleire a klientúra mellett a banktulajdonosok gyorsan szaporodó cégei is ácsingóznak.
A Postabanknál „csak” a politikai és kulturális élet hatalmasaival parolázó, nagyravágyó vezér ámokfutása okozta a bajt, amit az egyenként gyenge tulajdonosok köre és a kormánytól függő felügyelet sokáig elnézett neki. A mostani tulajdonosok veszélyesebbek: túl azon, hogy pénzügyi erejük sokkal inkább a kormánnyal kiépített kapcsolati hálóra, mintsem a piaci sikerre épül, az is komoly baj, hogy saját cégeik miatt kifejezetten érdekkonfliktusban állnak a bank prudens működésével.
Egyszer talán véget ér
De miért is kerülne bajba a konglomerátum valamely bankja? Hiszen bármennyire is részrehajló, a haverokat kedvezményező hitelpolitikát folytatnak, állami megrendelésekkel, uniós pénzekkel vagy más támogatásokkal a kormány biztosíthatja a hitelek visszafizetését. Csakhogy, miként a Széchenyi Bank és a Növekedési Hitel Bank esetében is láttuk, történhetnek malőrök. Nem zárható ki, hogy túlzottan elszaporodnak a haver ügyfelek, vagy a tulajdonosok válnak túl mohóvá, és osztalékként zsebre vágják a nehezen összehozott nyereséget.
Mint most is tették a Takarék Csoport központi bankjánál, amelynek a 7,7 milliárd forintnyi adózott eredményéből 6,6 milliárd osztalékot vettek ki, holott a tőkében szűkös csoportnak jót tett volna, ha a nyereséggel inkább a tőketartalékot növelik. Az MKB tulajdonosai visszafogottabbak voltak, ők a 25 milliárdos nyereségnek csak az ötödét vágták zsebre, ám ez is túlzottnak tekinthető akkor, ha a jegybanki segédlettel éppen egyenesbe került bank a Budapest Bank bekebelezésére pályázik.
Princz Gábor 2006-ban
Az együttesen 400 milliárd forintnyi tőkével rendelkező banki konglomerátum csak addig finanszírozhatja tulajdonosai kedvére a haver cégek ügyleteit, ameddig a hatalom úgy akarja. Amíg számítani lehet az adósok fizetőképességét fenntartó állami üzletekre és a bankcsoportot segítő kormányzati akciókra – például a közalkalmazotti, önkormányzati vagy közüzemi számlák és a hozzájuk kapcsolódó bankműveletek becsatornázására. Addig még a banktőke is növelhető részvénykibocsátással, sőt, a hatalmi pozíció miatt felértékelődő árfolyamokkal még nyereség is teremthető.
Ám mindez nem tarthat örökké: egyszer talán véget ér a NER-rémálom, és kipukkadnak a nagyra fújt lufik. Mint ahogy Princz Gábor nagyra növesztett bankja is összecsuklott, mihelyt egy kormányváltást követően az új hatalom (jelesül: Orbán Viktor, Princz korábbi jó barátja) hasznosabbnak látta, ha állami pénzből a magáévá teszi a pénzintézetet, és ezért kimondta, amit mindenki tudott, hogy a király meztelen. Most persze jóval nagyobb a tét, és minél tovább működik a rendszer, a magyar gazdaság minél nagyobb hányadát gyűri maga alá, annál többe kerül majd a (legalább részleges) visszarendezés. Ha egyáltalán lehetséges lesz. Addig csak rezignáltan mondogathatjuk magunknak, egymásnak: nekünk se Mohács, se Postabank, se más vesztes pozíció nem kell.
|
Kipukkadásig: Orbán bankjai már rendszerszintű kockázatot jelentenek
|
Az első Orbán-kormány 1998-ban megörökölte az addigra már csődtömeggé vált Postabankot annak 150 milliárd forintos tőkehiányával, amelyet közpénzből kellett kipótolni, hogy a betétesek ne veszítsék el megtakarításukat. A mostani, negyedik kormányzati ciklusában viszont Orbán Viktor maga kreál újabb, az eredetinél sokszorta nagyobb pénzeket megmozgató, és így jóval nagyobb kockázat felhalmozására alkalmas „Postabankot”, ami Damoklesz kardjaként szintén az adófizetők feje fölött lebeg.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/kipukkadasig-122543
|
2019-08-08 09:09:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatok végzésére kiírt tendert nyerte el nyílt eljárás során a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A nettó 26 milliárd forint értékű keretszerződés két részből áll.
Egyrészt a KEF Kelet-Magyarországi ellátási területén lévő épületekben igény szerinti karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatait kell elvégeznie 111 (88 db budapesti és 23 db Budapesten kívüli) helyszínen, összesen 510 000 négyzetméter alapterületen. Ezért 18,2 milliárd forintot kapnak.
Másrészt a KEF ellátási körébe tartozó, Nyugat-Magyarországi intézményekben is hasonló tevékenységeket bíznak rájuk 120 (86 db budapesti és 34 db Budapesten kívüli) helyszínen, 212 470 négyzetméter alapterületen. A keretszerződés összege ebben az esetben nettó 7,8 milliárd forint.
Milliárdokkal növekvő árbevétel
A 4391 fős B+N Referencia nem ismeretlen a piacon. Azon túl, hogy cég nemrég saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Ahogy arról az Átlátszó is beszámolt, két éve egy 12 milliárd forintos tendert húztak be ugyancsak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságnál, majd tavaly egy 24 milliárd forintos pályázaton is sikerrel szerepeltek. Sőt, mindössze pár nappal előtte a MÁV is nyilvánosságta hozta, hogy a B+N-től bérel 600 millió forintért munka- és védőruhákat.
12 milliárd forintos tenderben hirdetett eredményt a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság
Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Polgármesteri vagyonnyilatkozat 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 Kilazult felesleges kövek Kilazult felesleges kövek Pócsmegyer közlekedési jelzőtáblái Polgármesteri vagyonnyilatkozatok Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – támogatások
A sikerszéria azonban már korábban elkezdődött.
2016 elején a B+N Referencia Zrt tarolt a MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft. közbeszerzési eljárásán, mert 11,5 milliárd forint értékben nyerte el a B+N épületek, épületrészek, építmények és külső területek takarítását Budapest nyugati részén, valamint a Dunántúl és Észak-Alföld régióban.
De ők futottak be a Miniszterelnökség épületgépészeti, épületvillamossági és szakipari munkák elvégzésére kiírt, 150 millió forintos tenderén, akárcsak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2015. december közepén közzétett, felújítási, javítási és építési munkák elvégzéséről szóló pályázatán is.
A cég 2012 októberében egy 92,5 millió forintos megbízást szerzett járműtakarításra a BKV-től is, 2013 tavaszán pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ingatlanjainak takarítását nyerte el mintegy 107 millió forintért. A Magyar Postától még 2012-ben nyert el a B+N egy 707 millió forintos megbízást, és azóta is több postai telephely takarítását ők végzik.
A sok közpénzes megrendelés természetesen a cég mérlegadatain is meglátszik:
A B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már közel 3 milliárd forint volt.
Simicska, Rogán, Tombor és az MNB
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Zoom.hu szerint a B+N körül Simicska Lajos személye sejlett fel, de aztán a cég Rogán Antal és Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadójának üzleti köreihez került. A vállalat vezérigazgatója Kis-Szölgyémi Ferenc ugyanis például arról ismert, hogy üzlettársa volt Tombor Andrásnak – mutatott rá a Népszava.
Tombor egy ideig üzletrészt vásárolt a B+N-ben, de együtt vezették a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább. Kis-Szölgyémi emellett alelnökként töltött be szerepet a csopaki Kereked Vitorlás Klubban, ahol a tagok között megtaláljuk Rogán Antal szomszédját, Csetényi Csaba médiavállalkozót is – vezette végig a szálakat a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Jelenet a B+N takarítórobotjának bemutatóvideójából (forrás: Youtube/B plusz N Referencia)
|
NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén
|
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/29/ner-ceg-lett-a-befuto-a-kozbeszerzesi-es-ellatasi-foigazgatosag-26-milliardos-tenderen/
|
2019-11-29 11:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Múlt kedden az Átlátszó elsőként számolt be arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé tavaly felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert a szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti:
„Kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben az elmúlt napokban történt gázszivárgásokban – tudta meg az Átlátszó. A szennyezés forrása az Őzse-völgyi technológiai víztározóból kivett víz, a hőerőmű elmúlt félévszázados működése során korábban ilyen problémát még soha nem tapasztaltak. Február óta azonban ide engedi elvileg tisztított szennyvizét és csapadékvizét Mészáros Lőrinc az erőmű mellé épített hatalmas búzafeldolgozója és keményítőgyára, a Viresol Kft. is. A keletkező gázok nagy mennyiségű szerves anyag anaerob bomlására utalnak, helyi forrásaink szerint ilyesmi csak a Viresoltól kerülhetett a víztározóba.”
Ezzel kapcsolatban az Átlátszó már november 15-én megkereste a sokmilliárdos állami támogatással épült gabonafeldolgozó céget, ugyanazon az emailcímen, ahonnan most a jogi felszólítást kaptuk. Azt kértük tőlük, hogy erősítsék meg vagy cáfolják az értesülésünket, hogy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén lévő szennyvíztározóban november 12-én tapasztalt gázszennyeződést a Viresol Kft. által kibocsátott szennyvíz okozta. Azt is megkérdeztük, hogy milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ez ne ismétlődhessen meg.
A Viresol Kft. a megkeresésünket figyelmen kívül hagyta, ahogyan senki másnak sem adott semmilyen tájékoztatást, aki cikkünk nyomán a korábban a Mátrai Erőműnek tulajdonított súlyos és ismétlődő környezetszennyezésben való érintettségét szóvá tette a magyar sajtó még szakszerűen működő részében. Most viszont Dr. Tóth Anett ügyvezető igazgató jogi lépésekkel, helyreigazitási eljárással, kártérítés és sérelemdíj megfizettetésével fenyegeti az Átlátszót, és nem csak minket: saját tájékoztatása szerint nem kevesebb mint 60 jogi eljárást indít azon 35 sajtóorgánum ellen, akik meglátása szerint a cége jóhírnevét sértették.
Pedig a szóban forgó víztározó elszennyezésében való érintettségéről belügyminiszteri pecsétes papírja van a Viresolnak – ahogyan azt az előző cikkünkben is megírtuk, Pintér Sándor már augusztusban írásba adta (PDF) Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) országgyűlési képviselőnek, hogy „a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.”:
Azt sem a kisujjunkból szoptuk, hogy a szennyezés forrása a nyári eset után ismét az Őzse-völgyi technológiai víztározóból származó víz: nevük elhallgatását kérő helyi, bennfentes forrásainkon túl a Mátrai Erőmű biztonsági osztálya által november 13-án kiadott munkavállalói tájékoztató (PDF) is egyértelműen ezt állítja:
Bár Pintér Sándor belügyminiszter hivatalos tájékoztatása három hónapja arra is kitért, hogy a szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel az illetékes állami hivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a Viresolt és „intézkedett a bekövetkezett károk mérséklése és a további károk megelőzése iránt”, a súlyos környezetszennyezés novemberben mégis megismétlődött, ismét nyilvánvalóvá vált.
Ehhez képest az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgatnak, terelnek és mismásolnak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve. Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett most a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálja elhallgattatni a környezeti katasztrófáról beszámoló sajtót.
És még csak nem is ez a legszomorúbb az egész történetben, hanem az ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzésére, kivizsgálására és szankcionálására hivatott, az adófizetők pénzéből élő állami apparátus cinikus asszisztenciája a miniszterelnök két lábon járó pénztárcáját érintő kellemetlen ügy eltusolásához és a felelősség elkenéséhez, a katasztrófavédelmi hatóságtól kezdve az illetékes kormányhivatalon keresztül egészen a miniszterelnökséget vezető illetékes elvtársig.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapkép, videó: Pápai Gergely
|
Perrel fenyegeti az Átlátszót a Mátrai Erőmű ügyében Mészáros Lőrinc keményítőgyára
|
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre semmit nem válaszoltak, de 35 sajtóorgánummal szemben 60 helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart a visontai Viresol Kft., mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltették a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében – áll a Mészáros-cég által az Átlátszónak küldött hivatalos levélben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/27/perrel-fenyegeti-az-atlatszot-a-matrai-eromu-ugyeben-meszaros-lorinc-kemenyitogyara/
|
2019-11-27 11:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Idén márciusban számoltunk be arról, hogy a Prekog Alfa Szolgáltató és Tanácsadó Kft. kapta meg azt az egymilliárd forintos munkát, amelynek keretében 5 ezer fő számára kellett akkreditált továbbképzéseket előkészíteni, megszervezni és lebonyolítani a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) megbízásából.
Egymilliárd forintért szervez továbbképzést történelemtanároknak Schmidt Mária közalapítványa
Egymilliárd forintot fordít az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévhez kapcsolódóan pedagógus-továbbképzésre az ahhoz tartozó szolgáltatások nyújtásával együtt az ismét kormánybiztossá kinevezett, Terror Háza Múzeum főigazgató, Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK).
A Schmidt Mária kormánybiztos és Terror Háza Múzeum főigazgató vezette alapítvány elégedett lehetett a cég teljesítményével, mert ismét a Prekog Alfa nyerte el a KKETTK tenderét – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából, és november 6-án már alá is írták a felek a szerződést.
A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan kiírt közbeszerzés szintén akkreditált továbbképzésre szól, és ugyancsak legalább ötezer fő részére.
A 21 hónapra szóló tender értéke nettó 787,4 millió forint. A Prekog Alfa Kft. a képzési szolgáltatásokat fejenként 120 ezer forintért nyújtja, képzésenként 35 ezer forintért biztosítja a helyszínt és szállást, az étkezést pedig képzésenként 30 ezer forintból oldja meg a résztvevőknek fejenként.
A vállalkozás már 2016 augusztusában is megszerzett egy továbbképzéses munkát. Az „1956: a magyar forradalom a legújabb történeti kutatások tükrében” elnevezésű téma oktatásának megszervezésére a Prekog Alfa 628 millió forintot kapott.
Korábbi cikkünkben szerepelt azt is, hogy a KKTTK szerint csak a cég képes elvégezni ezt a munkát, amire a Prekog levédetett egy olyan kurzust, amely a közalapítvány tenderében is szerepel. A hvg.hu pedig azt írta meg, hogy a tanárokat a történelmi fejtágítóra wellness-üdüléssel csábították.
Az Opten Kft. adatai alapján a Prekog Alfa értékesítésének nettó árbevétele 2016-ban 582,8 millió forint, 2017-ben 612,6 millió forint, 2018-ban pedig 875,4 millió forint lett. A cég adózott eredménye 2016-ban 284,9 millió forint, a következő évben 307,9 millió forint, tavaly pedig már 426,9 millió forint volt.
A közalapítvány korábban egyébként kétmilliárd forintot osztott szét az ’56-os emlékévre. Schmidt Mária kormánybiztosként jelenleg a „30 éve szabadon” emlékévet koordinálja, melyre a kormány 2019-ben 3 milliárd forintot, 2020-ban 6 milliárdot, 2021-ben pedig 3 milliárdot ad. A rendszerváltást felidéző programsorozat leghíresebb része eddig az volt, hogy idén nyáron Orbán-videót vetítettek a fesztiválozóknak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Schmidt Mária, a „30éveszabadon” emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a Terror Háza Múzeum főigazgatója előadást tart A történelem, ami nem ért véget. Európa 30 évvel a kommunizmus bukása után címmel megrendezett, a XXI. Század Intézet nemzetközi konferenciáján a Terror Háza Múzeumban 2019. november 14-én. (fotó: MTI / Kovács Attila)
|
Schmidt Mária alapítványa ötezer pedagógusnak tart továbbképzést a rendszerváltásról
|
Ugyanaz a cég végzi a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak (KKETTK) 5 ezer pedagógus továbbképzését mintegy 790 millió forintért, ami korábban is kapott egy hasonló megbízást Schmidt Mária alapítványától.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/28/schmidt-maria-alapitvanya-otezer-pedagogusnak-tart-tovabbkepzest-a-rendszervaltasrol/
|
2019-11-28 11:46:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Noha az ügylet 2017 év végi bejelentését követően úgy tűnt, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global úgy vette át két lépésben a Mátrai Erőmű Zrt-t, hogy az akár 50 milliárd forintjába is kerülhetett, (később ez a szám 40 milliárd körülire mérséklődött), most már az a legvalószínűbb, hogy az energiacéghez ennek alig ötödéért juthattak hozzá.
Mint ismeretes, az évtizedekig tulajdonos német RWE kivonult Magyarországról, aminek első lépéseként a 900 MW névleges teljesítményű Műtrai Erőműtől vált meg. Ebben mintegy 27 százaléknyi tulajdonrésszel az MVM kisebbségi tulajdonosként volt jelen. Most a Népszava arra jutott, hogy 2018-ban, amikor az Opus Global két lépésben 73 százaléknyi részvénycsomagot szerzett meg, valójában körülbelül 11 milliárd forintot kellett, hogy fizessen.
A vételárral kapcsolatos információt - ahogyan korábban, úgy most sem kommentálta az Opus, ugyanakkor a 2017 év végén lebonyolított adás-vétel, illetve az azóta a cégben történt tulajdonosi lépések, de a legutóbb bejelentett MVM vételi szándék is jobban érthetővé válik.
Jól lehet, a hvg.hu nemrég egy dokumentumra hivatkozva azzal állt elő, hogy szerintük Mészáros Lőrinc érdekeltsége "rendkívül jutányos áron, mindössze 5,9 milliárd forintért" vette meg a Mátrai Erőmű Zrt. 73 százalékát, valószínűbb a Népszava által közölt összeg. A Napi.hu belsős forrásoktól úgy értesült, hogy az 5,9 milliárd forintos tétel valójában a három részletben kifizetés első tételét jelentette, ám mivel az Opus még idén nyáron is fizetett az erőműért, annak adatai nem kerültek még nyilvánosságra. Az utolsó részlettel a vételár valójában 11 milliárd forint körüli összeg lehetett - állították.
Ez már értelmet adhat arra az eddig szintén hivatalos magyarázat nélkül maradt 11,2 milliárd forintos tételre, melyet a Mátrai Erőmű ZRt. tulajdonosai - a cég tavalyi eredményére, de: a veszteséges működése ellenére - osztalékként kivettek a cégből. Valószínű, hogy a vételár (nagy része) került így vissza a tulajdonoshoz.
|
Nem annyiért, nem úgy, és nem azért vehették meg a Mátrai Erőművet
|
Az alig két éve még évtizedekre nyereséget termelő üzemként vásárolt Mátrai Erőmű nem úgy és nem annyiért került Mészáros Lőrinc cégének többségi tulajdonába, mint azt korábban megszellőztették, de ha a céget most az MVM tényleg megveszi, azzal akár további, extra nyereséghez is juthat.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/martai-eromu-eladas-ar.696088.html
|
2019-12-02 12:03:03
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Párisi udvar felújításával kialakított luxussszállodát, ami annak a két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak az érdekeltsége, akik jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével.
A nyolcvanas években Magyarországra érkezett, kezdetben a Keleti pályaudvarnál pénzváltással foglalkozó férfiak később szállodaipari vállalkozást alapítottak Mellow Mood néven.
Zuhair Awad testvérét, Naji Awadot 1995-ben a Práter utcában az autójával együtt felrobbantották. Mivel a testvérek apja sajtóértesülések szerint a palesztin vezető, Jasszer Arafat környezetéhez tartozott, a Blikk egy rivális palesztin csoport vagy az izraeli titkosszolgálat művének tippelte a gyilkosságot. Az Origo viszont arról írt 2000-ben, hogy a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága egy parlamenti vizsgálóbizottságnak írt jelentésében azt írta, hogy a Práter utcai robbantás összefügg az Aranykéz utcaival és az úgynevezett olajos bűncselekményekkel.
A Pesti Srácok 2013-ban ezzel összhangban arról írt, hogy az Aranykéz utcában felrobbantott maffiózó, Boros Tamás egy videóra vett vallomásában arról beszélt, hogy Naji Awad haláláig Portik Tamás olajmaffiózó pénzváltója lett volna, de az olajpénzből eltűnt 500 millió forint, mire a felek összevesztek.
Érdemkeresztek
Sameer Hamdan és Zuhair Awad, a Mello Mood két tulajdonosa 2012-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt Polgári Tagozata kitüntetést kapta a Fidesz-kormánytól.
Az eseményről szóló hírben szerepelt, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban zajlott ünnepélyes átadáson jelen volt Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja is. Zaid Naffa arról ismert, hogy állítólag ő hozta össze Orbán miniszterelnököt az amerikaiak által terrorügyekben körözött Gaith Pharaonnal, illetve amikor magyar állampolgárságért folyamodott Pharaonnal együtt, megbukott a TEK terrorátvilágításán.
A Hamdan-Awad-páros Buddha bar nevű, idén bezárt luxusszállóját, ami szinte szomszédos volt a Párisi udvarral, személyesen Orbán miniszterelnök nyitotta meg. (Ott az épület nem volt a Mellow Mood tulajdonában, hanem bérelték az ingatlant.)
A miniszterelnök az akkori avatóbeszédében külön kitért rájuk, amikor sztorizva elmesélte, hogy a két jordán üzletember eredetileg „tanulni jött Magyarországra, jól érezték magukat, megszerettek bennünket, láttak lehetőséget, itt maradtak. Kicsiben kezdték és sokra vitték”.
„Mindig is örülök annak, ha azt látom, hogy Magyarországon a magyar gazdaság nemcsak a magyaroknak, hanem a külföldieknek is kínál lehetőséget. És a tehetséges emberek, jöjjenek a világ bármely sarkából, Magyarországon megtalálják a számításukat”
- mondta Orbán 2012-ben.
Arra is kitért, hogy szerinte „a magyarok a szívük mélyén nyitottak, vendéglátóak, együttműködésre készek és nagyvonalúak. Sőt, örömüket lelik a nagyvonalúságban. Ez is egy olyan tulajdonság, ami visszahozhatja a régi Budapest hangulatát, hiszen a kommunizmus előtti Budapest nyitott, nagyvonalú, lovagias város volt. Mindenkit befogadott, mindenkinek adott egy esélyt és minden jóakaratú embert örömmel fogadott." És az arabok beruházása szerinte ebből hozhat vissza valamit.
A kormány egyébként nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a Párisi Udvar fejlesztését.
Orbánt most valószínűleg azért helyettesítette Szijjártó, mert a kormányfő éppen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét látogatja meg Svájcban.
A Párisi Udvar pénteki megnyitóján Szíjjártó Péter is megemlítette, hogy a több mint 100 éves műemléképület felújításának 13 milliárd forintot meghaladó beruházásához az állami Eximbank 8,2 milliárd forintos hitelt nyújtott. A Buddha Bar ugyancsak ebből a forrásból kapott hitelt annak idején.
|
Micsoda barátság: Szijjártó külügyminiszter nyitotta meg a luxusszállóvá alakított Párisi udvart
|
Személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Párisi udvar felújításával kialakított luxussszállodát, ami annak a két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak az érdekeltsége, akik jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/29/micsoda-baratsag-szijjarto-kulugyminiszter-nyitotta-meg-a-luxusszallova-alakitott-parisi-udvart
|
2019-11-29 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Az egyik “leghírhedtebb" magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül.
Egészen megdöbbentő körözésre lett figyelmes a Szabad Pécs. A Police.hu-n megjelent, hogy költségvetési csalás miatt keresi a rendőrség Balogh Sándor üzletembert. Ő onnan lehet a pécsi-baranyai olvasóknak is ismerős, hogy egy időben, mint megírtuk, ő volt a Ledina Kerámia Kft. egyik tulajdonosa, noha nem névlegesen, de az információnk biztos volt, és az üzletember később sem tagadta a kapcsolatot.
Lapunk Baloghról ITT ÍRT hosszabban.
Balogh Bártfai-Máger Andrea korábbi férje volt, és arról, hogy milyen érdekes ingatlan kötődik a nevükhöz, a G7 írt korábban nagyon érdekes és fontos cikket, számos fontos és érdekes dolgot megírva róla, például ezt
"A rendszerint szemérmes magyar nagyvállalkozók világában szokatlan jelenség Balogh Sándor extrovertáltsága. Saját médiaérdekeltségeinek rendíthetetlenül adja az interjúkat életbölcsességekről és jótékonykodásairól. A Facebookon pedig folyamatosan dokumentálja, ahogy afrikai vagy ázsiai politikusokkal találkozik, a köztévében szakért afrikai ügyekben vagy éppen magyar celebekkel bulizik, meccset néz vagy jótékonykodik."
Balogh egy időben biztosan nem volt a NER ellensége, másfél éve sincs, hogy a miniszterelnök úrral fotódzkodhatott
Fotó forrása: Balogh Sándor Facebook-oldala
|
Bréking: költségvetési csalás miatt elfogatóparancsot adtak ki az ellen-Zsolnay cég volt tulajdonosa ellen
|
Az egyik “leghírhedtebb” magyar üzletembert, Balogh Sándort, az Orbán-kormány egyik tárca nélküli miniszterének volt férjét körözi a rendőrség elfogatóparanccsal, költségvetési csalás gyanúja miatt, értesült a hírről a Szabad Pécs. Balogh Sándor volt egy időben a Ledina Kerámia Kft. többségi tulajdonosa is cégbirtoklásokon keresztül.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2019/12/breking-koltsegvetesi-csalas-miatt-elfogatoparancsot-adtak-ki-az-ellen-zsolnay-ceg-volt-tulajdonosa-ellen/
|
2019-12-02 09:51:00
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
2024. február 06., kedd
EUR:386.28
USD:359.44
A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat – Erdogan kegyence kivégzi a magyar iparművészet remekét
Hírdetés
Tovább a cikkre »
Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsa az oldalunk, a látogatók böngészőiben elhelyezett "sütiket" használunk. Rendben További információk
|
A földdel teszi egyenlővé Orbán török oligarchája a Közvágóhidat
|
Korábban már több ízben beszámoltunk arról, hogy a Budapest IX. kerületében található Közvágóhíd ipari műemlékegyüttesét feltűnő sietséggel és intenzitással bontja az Orbán Viktor miniszterelnökhöz és köreihez üzletileg feltűnően közel álló Adnan Polat török üzletember cége. A komplexum helyén gigalakópark épül, ezért kell eltakarítani a főváros történetében fontos szerepet játszó komplexumot.
| null | 1 |
https://nemzeti.net/a-folddel-teszi-egyenlove-orban-torok-oligarchaja-a-kozvagohidat-erdogan-kegyence-kivegzi-a-magyar-iparmuveszet-remeket-15055950.html
|
2019-11-28 10:03:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Cikkinfó
Szerzők:
Tálos Lőrinc
Földrajzi hely:
Ferencváros, Budapest
Építészek, alkotók:
Kelecsényi Kristóf
Vélemények:
Dosszié:
A műemlékvédelem ügye
További adatok
↓
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
Október elején számoltunk be arról, hogy bontják a Közvághóhíd helyi védettséget élvező épületegyüttesét. Akkor még több olyan épület állt, amelyet az ipari műemlék területére tervezett beruházás 2018 őszén nyilvánosságra került látványtervei szerint bontásra kerülnének, műemlékvédelmi szakemberek szerint viszont megőrzésre érdemesek lennének. A mai állapot szerint nem csak ezek, de több olyan eleme is bontásra került az épületeknek, amelyek a látványtervek szerint megmaradnának.
Az egykori Közvágóhíd Soroksári út 58., Máriássy utca 2-6., Vágóhíd utca 1-5., 38021/27 és 38021/34 helyrajzi számon található épületegyüttese 1994-ben került fel a fővárosi helyi védettségű építészeti örökségek lajstromába. Szerettük volna betekinteni a helyi védettséget megalapozó dokumentációba, hogy összevethessük az épületegyüttes védett elemeit a jelenlegi állapot szerint elbontott részeivel, azonban úgy értesültünk, hogy a Közvágóhíd egész egyszerűen nem rendelkezik ilyennel. Hogy a beruházó elbonthatta a helyi védettségű épületegyüttes jelentős részét, azt az a körülmény is segíthette, hogy az építkezés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá lett nyilvánítva, ami jelentősen felgyorsítja és egyszerűsíti annak engedélyezését és lebonyolítását.
Megkerestük a látványterveket jegyző Chapman Taylor építészirodát, amelynek oldaláról azóta eltűntek az egy éve közzétett látványtervek, hogy feltegyük nekik a kérdéseinket, de a cikk megjelenésééig nem kaptunk választ tőlük. A látványtervek és a péntek délben fotózott állapot közötti különbséget – egészen pontosan, hogy a már a csarnokoknak a központi sétányra néző homlokzatai sem állnak – az is magyarázhatja, hogy azokat másolatokkal fogják pótolni. Ahogy a IX. kerülettel kötött telekalakítási megállapodás fogalmaz: „A koncepciótervben hangsúlyos szerepet fog kapni a terület múltjához kapcsolódó értékek megjelenése. A fejlesztő ezt egyrészt a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével, másrészt az új épületek és közösségi terek témaválasztásával és látványával tervezi elérni."
„Nem az ördögtől való a visszaépítés, de rettenetesen esetfüggő, hogy elfogadható-e" – mondja Kelecsényi Kristóf, műemlékvédelmi szakember, aki először hívta fel a figyelmet az épületegyüttes veszélyeztetettségére a látványtervek alapján. „A konkrét esetben egy meglévő struktúrát bontanak el azért, hogy a mélygarázs vagyföld alatti szintek építése után visszaépítsék, ez nyilvánvalóan nem az elfogadható eset, hiszen nem egy rekonstrukciós beruházásról beszélünk" – utal Kelecsényi azokra a szintén vitatott esetekre, amikor modern anyagok – például vasbeton – használatával építenek vissza korábban elpusztult építményeket. Kelecsényi szerint a Közvágóhídat korábban műemlékké kellett volna nyilvánítani, vagy olyan építési szabályzatot elfogadni a területére, amely nem enged ilyen mértékű beépítését, hanem mondjuk az eredeti épületek párkánymagasságban határozza meg a megengedett legnagyobb épületmagasságot. „A Közvágóhíd nem vált részévé a budapesti identitásnak, hiszen egy fehér folt volt a városban, így csak egy szűk körnek fog fájni, akik ismerték az építészeti értékeit. Az 1872-es épületnek már a régisége is adott egyfajta értéket és az, hogy német építész tervei alapján valósult meg szintén különlegessé tette, de az ipari műemlékekre általában kevesebb figyelem jut" – véli Kelecsényi, aki e mellett egy másik szempontra is felhívja a figyelmet: „A jelenlegi beruházással valószínűleg a Közvágóhíd, mint fogalom is megszűnik a budapestiek részére, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a beruházó a vágóhíd szó szerepeltetésével árulja majd a lakásokat, nem pedig valamilyen cifra angol névvel."
Tálos Lőrinc
|
Csak a víztorony és a kapu marad a Közvágóhídból – Galériával
|
Annál is többet bontottak el a Közvágóhíd helyi védettségű épületegyütteséből, amelyet a tavaly napvilágot látott látványtervek alapján sejteni lehetett. A napokban elbontott homlokzatokat másolatokkal pótolhatják. Mint az Építészfórum kiderítette: az ipari műemlék nem rendelkezik a védettséget magalapozó dokumentációval.
| null | 1 |
http://epiteszforum.hu/csak-a-viztorony-es-a-kapu-maradt-a-kozvagohidbol--galeriaval
|
2019-11-29 10:13:00
| true | null | null |
építészfórum
|
Vállalkozó család gyermeke veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát, Orbán Ráhelt, a házasságkötést szeptember 7-én, szombaton tartják a vőlegény, Tiborcz István családjának birtokán. A Budapesttől 50, Felcsúttól mintegy 6 kilométerre, a Fejér megyei Csabdi határárban lévő Tükröspuszta egykor gróf Pálffy-Daun József gazdasága volt, a Tiborcz családhoz 1997-ben került, azóta fokozatosan alakították ki a mai, mintegy 40 hektáros lovas szabadidőparkot. Itt különböző lovas szolgáltatásokat nyújtanak (a bértartástól a lovastornáig), a vendégeket többek közt lovarda, lovaspálya, vendégház és ősfás liget várja, a tanya ideális helyszíne lehet céges és családi rendezvényeknek, köztük esküvőknek és születésnapoknak - derül ki a Tiborcz lovas klubot hirdető internetes oldalról. A lovas parkot és a közelében lévő Tiborcz tanyát a közelmúltban még eladásra hirdették meg tulajdonosai, összesen 420 millió forintért - írta július végén az Index, az azóta már az internetről eltávolított hirdetésre hivatkozva. A Tiborcz tanya egy hét hektáros, úszómedencés ingatlan, rajta egy 360 négyzetméteres, nyolcszobás házzal, ahol "ipari konyha", borozó és szauna is van. Ennek irányára 120 millió, míg a lovas tanyáé 300 millió forint volt.
Az 1986-os születésű Tiborcz István vezető tisztségviselője, az öttagú igazgatóság tagja az E-OS Innovatív Zrt.-nek (aminek jogelődje a Tiborcz résztulajdonában lévő ES Holding Zrt. volt, és idén júniustól Elios Innovatív Zrt.néven működik) - derül ki a Céginfo.hu adataiból. Az energiahatékonyság javításával, az innovatív és zöld technológiákkal foglalkozó energetikai társaság többségi tulajdonosa a villamosenergia-kereskedéssel és -elosztással foglalkozó E-OS Energiakereskedő Zrt., ami 76 százalékos leányvállalata a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép Zrt.-nek.
A 2010-től E-OS Innovatív Zrt. néven működő cég először akkor vált szélesebb körben ismertté, amikor 2011-ben megnyerte - az LMP szerint vitatható módon - a Szegedi Tudományegyetem napkollektorok felszerelésére kiírt közbeszerzését 625 millió forintért, valamint az újszilvási, Magyarország első fotovoltaikus naperőművének kivitelezésére hirdetett tendert nettó 473 millió forintért. A cégadatokból kiderül, hogy az E-OS Innovatív Zrt. jelenleg kisebbségi tulajdonosa is - az újszilvási önkormányzat mellett - a villamosenergia termeléssel foglalkozó Újszilvási Naperőműpark Kft.-nek. Az E-OS Innovatív Zrt. nettó árbevétele 2012-ben mintegy 3,1 milliárd forintra nőtt az előző évi közel 2,8 milliárdról, osztalékot pedig tavalyelőtt 100 milliót, tavaly 200 milliót vettek ki a cégből a tulajdonosok.
A vőlegény Tiborcz István ügyvezetője és egyszemélyes tulajdonosa a gazdasági tanácsadó IBC-Projekt Kft.-nek, a cég márciusig Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven és pécsi székhellyel működött, márciustól a csabdi Tiborcz tanya a bejegyzett székhelye, a tulajdonostárs Hamar Endre pedig 2012 decemberében vált ki a cégből. A tanácsadócég nettó árbevételét tavaly 11,5 millió forintra növelte az előző évi 7,8 millióról, az adózott eredménye pedig 4,9 millióról mintegy 7 millió forintra bővült, amit év végén teljes egészében fel is vett osztalékként a két tulajdonos. Az üzlettárs Hamar Endre azóta az E-OS Innovatív Zrt.-ben tűnt fel, a 2013. januári közgyűlési iratok szerint a zrt.-ben - ahol Tiborcz igazgatósági tag - 22 százalékos tulajdonos jelenleg a Hamar érdekeltségében lévő, pécsi, üzleti szolgáltató és tanácsadó Green Investments & Solutions Kft.
Tiborcz István 2007 és 2009 között egyik ügyvezetője és tulajdonosa volt, a nem túl eredményesen működő BS Audit International Kft.-nek. A szerteágazó tevékenységet folytató cég többek közt önkormányzatoknak adott tanácsot a közvilágítás korszerűsítéséhez, a hatékonyság növeléséhez.
Temetkezés után gazdálkodnak Tiborczék
A Tiborczék családi cége az egykor temetkezési és kegyeleti szolgáltatásokat nyújtó, ma már mezőgazdasági, gazdasági és "máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységet" folytató, a család csabdi-tükröspusztai lovas parkjának címére bejegyzett ES Hungary Kft. A vállalkozás jelenlegi többségi tulajdonosa Orbán Ráhel vőlegénye, Tiborcz István, tulajdonosa még testvérei Tiborcz Eszter és Tiborcz Péter, valamint édesapjuk, Tiborcz Sándor. (Dr. Tiborcz Sándor orvos szakértőként dolgozott, ma már a Tiborcz tanyát igazgatja - írta korábban a Nyugat.hu, amelynek összeállítása szerint a vőlegény nagyapja, id. Tiborcz Sándor ismert szombathelyi sebész volt, akinek nevét a Markusovszky kórházban emléktábla és alapítvány is őrzi.) Az ES Hungary Kft. nettó árbevétele tavaly 25,6 millió forintra nőtt a 2011-es 15,9 millióról, az adózott eredménye pedig 5,9 millió forint volt tavaly, míg egy évvel korábban 6,1 millió.
Adatokért, nagyításért kattintson az ábrára!
A vőlegény testvére, Tiborcz Eszter - az Átlátszó.hu tavaly júliusi összesítése szerint - a bicskei állami (tíz évre titkosított) földbérletpályázat legnagyobb nyertese: 157 hektárnyi egybefüggő területet, a Fejér megyei bérletek 4,1 százalékát kapta meg húsz éves bérletre. A terület karnyújtásnyira van Tiborczék csabdi lovasklubjától. (Az Átlátszó portál szerint Bicskén a miniszterelnök feleségének, Lévai Anikónak is van másodmagával birtokolt szántója.) A másik testvér, Tiborcz Péter 2006 és 2010 között a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes alelnöke volt, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója - írta az Átlátszó.hu.
Tiborcz Eszter 157 hektáros szántója melletti területen folytatott, engedély nélküli fakitermelésről idén februárban adott hírt a Népszabadság, augusztusban pedig arról tájékoztatta a lapot a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy nyomozás indult a Csabdi-Tükröspuszta közvetlen közelében eltulajdonított fák ügyében. Az akácost a tulajdonosok tudta nélkül, géppel, nagy mennyiségben vágták ki; az ügyben az LMP országgyűlési képviselője, Lengyel Szilvia és a tulajdonosok tettek feljelentést. A Népszabadság megjelenése után a kupacokban felhalmozott fát ott hagyták. A Céginfo.hu adataiból kiderül, hogy Tiborcz Eszter 2008 decembere óta felügyelőbizottsági tag a Bicskei Erdőbirtokossági Társulásnál, valamint 1999 óta egyéni vállalkozó, vegyes gazdálkodással, valamint élelmiszer és alkoholmentes ital piaci kiskereskedelmével foglalkozik.
Tanácsadással is foglalkoznak
A szintén jogász végzettségű testvér, Tiborcz Péter 2010 márciusában hozta létre a Green Door Consulting Kft.-t, amelynek ügyvezetője is ő volt 2012 júniusáig, azóta édesapja, Tiborcz Sándor van e posztra bejegyezve a cégadatokban. A pátyi székhelyű vállalkozás honlapja szerint a zöld gazdaságfejlesztéssel érintett projektek, a környezetre hatást gyakorló vállalati, kommunális tevékenységek megfelelő információkkal és kapcsolatokkal (politikai és vállalati) történő támogatásában, a fejlesztések és eredmények közvetítésében kíván részt venni. A referenciák a honlapján nem találhatóak, azonban az interneten elérhető egy szerződés, amit a céggel és a Comp-let Party Service Kft.-vel kötött 2010 novemberében hat hónapra a fővárosi parkolócég, a Parking Kft. - 50 millió forint keretösszegben konferenciaszervezésre, pr- és marketingtevékenység ellátására. A Green Door alapítását követő évben, 2011-ben már 12,8 milliós nettó árbevételt ért el, 2012-ben azonban lecsökkent 4,1 millióra forgalma.
A Green Door társtulajdonos a budapesti székhelyű, számítógép-üzemeltetéssel és médiareklámmal foglalkozó Energosoft Kft.-ben, amelynek egyik ügyvezetője a vőlegény apja, Tiborcz Sándor. Az Energosoft másik, 50 százalékos tulajdonosa a számítógép és szoftver kiskereskedelemmel foglalkozó Professzionál Informatikai Zrt., amelyben igazgatósági tag a vőlegény testvére, Tiborcz Péter, de - a hatályos cégadatok szerint - tulajdonrésszel nem rendelkezik. Az Energosoftnak nem volt bevétele tavaly, míg a Professzionálnak nettó 932 millió forint.
Tiborcz Péter jelenleg kültag a Controldesign Kommunikációs Bt.-ben - derül ki a Cégadatokból.
|
Kiderült, miből él Orbán leendő veje
|
Vállalkozó szellemű fiatalember veszi el Orbán Viktor miniszterelnök lányát most szombaton, a Közgép cégcsoportjához tartozó E-OS Innovatív Zrt. igazgatóságában ülő vőlegény, Tiborcz István családja szintén több vállalkozásban érdekelt, az állami földbérlet pályázaton is sikerrel szerepeltek.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kiderult_mibol_el_orban_leendo_veje.563516.html
|
2013-09-04 12:22:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Magyar Torna Szövetség;ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság;
2017-04-27 07:51:00
Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak
A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető.
Rengeteg kérdőjel előzi meg a május 19-21. között a Papp László Budapest Sportarénában megrendezésre kerülő kontinensversenyt. Az eseményt a Magyar Torna Szövetségen (MATSZ) keresztül a ritmikus gimnasztikai szövetség rendezi meg. A szálak elég kuszák, lapunk kedden ígéretet kapott arra, hogy Altorjai Sándor, a tornászok főtitkára válaszol a kérdéseinkre. Tegnap kora délután pár percben elmondta, hogy az eseményre a MATSZ-szal állapodott meg a nemzetközi szövetség (FIG), mert a tornászok tagjai a szervezetnek, a szervezéssel, lebonyolítással kapcsolatos feladatokat viszont a ritmikus gimnasztika szövetség látja el. Azt is megtudtuk tőle, hogy a 640 millió forint felhasználására a MATSZ szerződött az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi), arra nem kaptunk választ, hogy az erről szóló kormányhatározatnak megfelelően készült-e megállapodás a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt-vel az egyéb feladatok ellátásáról, hogyan választották ki az állami forrásból részesülő partnereket. A Zrt. másfél hete nem válaszol a Népszava megkeresésére. Gazdasági szakértők szerint az Eb az állami támogatás feléből is megrendezhető.
Lapunk megszerezte a szervezőbizottság tagjainak névsorát. Kis Péter, a válogatott Kis Alexandra édesapja executive directorként (ügyvezető igazgató) szerepel az európai szövetség (UEG) anyagában, amely a kontinensverseny lebonyolítására készült. Ez azért érdekes, mert az ő cégének, a Comp-Let Party Service Kft-nek kulcsszerep jut a kontinensversennyel kapcsolatos szervezési feladatok ellátásában is, a cég a szervezőbizottság egyik kiemelt partnere.
Kis az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos megkeresésünkre küldött írásos válaszában azt írta, hogy „a nevem mellett az Executive Director titulus áll, ami a végrehajtásról, azaz az esemény rendezvényszervezési feladatainak szakmai kivitelezéséről szól. Ahogyan azt Önnek korábban telefonon is említettem az esemény szervezését érintő stratégiai döntések nem tartoznak a hatáskörömbe, azt a Tornaszövetség, illetve a Work Plan-ben a nevem fölötti döntéshozói kör gyakorolja. Az Ön által említett ügyvezető igazgatói szerepkör nem értelmezhető, hiszen az egy vállalat legfelsőbb vezetőjének jogi titulusa. Ez nem egy vállalat, itt a teljes listából ha nem is derül ki, de több ott megjelölt személy valamely alvállalkozó cég képviselője, alkalmazottja, vagy konkrétan szövetségi dolgozó, sőt még UEG tisztségviselő is szerepel közöttük. Ez a lista tehát arról szól, hogy a szervezés különböző területeivel kapcsolatos kérdésekben ki tud az UEG-nek releváns választ adni és nem többről.”
A kérdések tisztázása érdekében szerettük volna megkérdezni Altorjai Sándort, az MTASZ főtitkárát, aki kedden azt üzente, szerdán kora délután áll rendelkezésünkre, Az egyeztetett időpontban azt mondta, fontos megbeszélésen vesz részt, amikor az általa megadott későbbi időpontban kerestük, akkor is tárgyalt. Próbáltunk sms-ben választ kapni a kérdéseinkre, de csak azt sikerült megtudnunk, hogy a tavalyi évre kapott állami támogatások felhasználásával még nem kellett elszámolni, de már hozzá lehetett jutni idei forrásokhoz.
Szerettük volna megtudni, ha minden rendben zajlik az Eb előkészületei során, akkor az elmúlt egy évben miért volt három főtitkára az rg-szövetségnek, miért mondtak fel a közelmúltban is munkatársak, akiknek a szervezőbizottságban is fontos feladataik voltak, miért nem tagja - ellentétben a többi sportági szövetségi vezetővel – Körmendy-Ékes Judit a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB)? Lehet-e ennek az az oka, hogy az rg-sek irányítója a 2000-es évek elején ügyvédként érintett volt a nagy port felvert Czeizel-perben (örökbefogadó családok fizettek az örökbe adott gyermekekért, miközben írásban nyilatkoztak arról, hogy nem történt pénzmozgás), és esetleg emiatt nem kap erkölcsi bizonyítványt? Enélkül nem lehet senki sem MOB-tag, viszont ennek hiányában sportági szövetséget sem lehet irányítani, nem lehet állami források felhasználásáról dönteni.
Ha kapunk válaszokat, természetesen megjelentetjük azokat...
|
Túlárazott Európa-bajnokság - Összekuszált szálak
|
A ritmikus gimnasztikázók májusi, budapesti kontinensbajnokságára 640 millió forintos állami támogatást kapott a Magyar Torna Szövetség, az esemény az összeg feléből is megrendezhető.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1127752_tularazott-europa-bajnoksag-osszekuszalt-szalak
|
2017-04-27 12:34:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mágnesként vonzza magához az állami megrendeléseket és támogatásokat a Truck Race Promotion Kft., amelynek operatív igazgatója Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter testvére. A kamionos Európa-bajnokság magyarországi versenyeinek szervezésére létrejött cég egy merőben új feladatot kapott: a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról ír 215 millió forintért megvalósíthatósági tanulmányt, a közbeszerzési értesítőben megjelent beszámoló szerint a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen, 47-53 százalékos arányban.
A munkáról nem sok részlet derül ki, csak annyi, hogy legalább 200 oldalnak kell lennie a kész anyagnak. A megbízás igen bőkezűnek tekinthető, mivel eldöntött tény, hogy ezt a több tízmilliárdos beruházást meg fogják valósítani – már három kormányhatározat is született erről (1, 2, 3).
Az előkészítés elhúzódott, kezdetben a tanulmány elkészítését 2018 végére tervezték, a mostani közbeszerzés szerint azonban csak 2021-re készülhet el. A folyamatos csúszásnak forrásaink szerint az az oka, hogy a kormányon belül számos érdekkör egymásnak feszült a témában: a sportért felelős államtitkár, Szabó Tünde, az autóiparért lelkesedő Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és a testvére révén érdekelt Szijjártó Péter vezette erőcsoportok is maguknak szerették volna megszerezni a vezető szerepet.
A nyíregyházi projekt korábban tartozott már az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI)*Ide tartozik a Sportért Felelős Államtitkárság Szabó Tünde vezetésével., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz, a Miniszterelnöki Kormányirodához, valamint a nemzeti fejlesztési miniszterhez*Ennek utódja a Palkovics László vezette ITM. is a kormányhatározatok alapján. A mostani közbeszerzést a Nemzeti Sportközpontok írta ki, amely az EMMI-hez tartozik.
Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogyan találták meg a Truck Race Promotion Kft.-t a külügyminisztérium és háttérintézményeinek támogatásai: számításaink szerint idén már 74 millió forintos támogatás kaphatott a cég, amihez most a 215 milliós szerződésből 101 milliós megbízás társul.
A tavaly 313 milliós árbevételű Truck Race Promotion így idén már 175 millió forintnyi állami támogatáshoz és megbízáshoz jutott.
Szijjártó Sarolta (balra) és Őry Tamás, a Truck Race Promotion ügyvezetője (jobbra)
Egyelőre nem jelent meg információ arról, hogy mennyibe kerülhet a Nyíregyházára tervezett autó-motor versenypálya, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár 50-100 milliárdos tételről is szó lehet. Pedig nem nagyon látni, hogy mi szüksége van erre az országnak: a Hungaroring is óriási veszteségeket okoz, az évi immár 12 milliárdos állami támogatás egy jelentős része ráadásul egy osztrák céghez kerül.
Nyíregyházán raliversenyeket*Nem kamionok versenyéről van tehát szó. tartanának, természetesen állami támogatással: a kormány el is kötelezte magát, hogy 2020 és 2023 között évi 100-110 millió forintnak megfelelő euróval támogatja a futamot. Ezt a Magyar Autómotorsport Szövetség kapja, de mint korábbi cikkünkben bemutattuk, a Truck Race Promotion Kft. operatív vezetését végző Szijjártó Sarolta ebben is szerepet vállal.
Így talán nem meglepő, hogy a szövetség egy külsős cégre bízza a verseny feladatait. A verseny kiírásában megtaláltuk, hogy
az állami százmilliókkal dotált rali-Eb promóteri munkáit a Truck Race Promotion Kft. kapta meg.
Magára a ralipályára visszatérve, nem igazán érthető, hogy mi szükség van egy új létesítményre, hiszen a szerződésben kikötött FIA 6-os kategóriás minősítéssel már rendelkezik egy pálya Magyarországon. A nyirádi pálya magántulajdonban van, a Nyirád Motorsport Kft.-nek azonban nem megy jól: az elmúlt öt évben összesen 107 millió forint árbevétel mellett 63 milliós veszteséget ért el. Így nem igazán tűnik úgy, hogy bármilyen valós igény lenne egy új raliversenypályára.
Eléggé úgy néz ki, hogy a különböző érdekkörök vitáját az adófizetők számlájára fogják rendezni: Kósa Lajos debreceni fideszes erős ember és Talmácsi Gábor motorversenyző a napokban jelentette be, hogy Debrecenben épülhet egy újabb versenypálya, ahol MotoGP versenyeket*Itt tehát kifejezetten motorok versenyeznének. akarnak tartani.
A Gyurcsány-kormány terve szerint egy ilyen Sávolyon, a Balaton mellett épült volna meg, de a Bajnai-kormány a válság beálltával kiszállt a drága, és szinte biztosan jelentős állami veszteséget hozó projektből. A debreceni bejelentésen ott volt Palkovics László is, így úgy tűnik, hogy a nyíregyházi projektből kiszorulva ezzel vigasztalódhat.
Pedig ha van olyan versenysport, aminek az állami támogatása felesleges és káros, az az autó-motor sport: nem egészséges, nem nevel mozgásra, így példaértéke sincsen. Sőt, roppant környezetszennyező és veszélyes. Mégis, a magyar kormány ilyesmire is sokat költ, ahogy az a sportversenyek állami támogatását bemutató cikkünkből kiderült.
Természetesen lehetne érvelni azzal, hogy az ilyen versenyek – főképpen a turizmuson keresztül – élénkítik a gazdaságot, de ez az érv a költségekhez képest már a Forma-1 esetében is egyre gyengébb lábakon áll. Egy raliverseny vagy éppen a kamionos Eb pedig jellemzően sokkal kevesebb külföldi szurkolót mozgat meg, mint az F1.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekreÖtévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre.
|
Oldalanként egymillió forintért írhat tanulmányt a Szijjártó Sarolta által vezetett cég egy felesleges beruházáshoz
|
A kormány már döntött arról, hogy Nyíregyházán versenypályát kell építeni, de azért készül hozzá egy megvalósíthatósági tanulmány 215 millió forintért.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191121/oldalankent-egymillio-forintert-irhat-tanulmanyt-a-szijjarto-sarolta-altal-vezetett-ceg-egy-felesleges-beruhazashoz/
|
2019-11-21 14:32:00
| true | null | null |
G7
|
Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mászáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
Ez az összeg eddig messze a legmagasabb a közel 1200 elfogadott sportfejlesztési programmal rendelkező klub és futballvállalkozás támogatásait összesítő listán. A jelenleg második helyen álló Gyirmót például kevesebb, mint harmadennyi közpénzhez juthat, a negyedik Újpest pedig durván ennek ötödét kaphatja tao-támogatásként.
Egyáltalán nem biztos, hogy 1,12 milliárd forint lesz a végső összeg. Az elmúlt években ugyanis többször előfordult, hogy a nagyobb támogatásokat több részletben hagyták jóvá. Először csak az utánpótlás-nevelésre és a kisebb fejlesztésekre költhető összeg jelent meg az adatbázisban, és ezt csak később egészítették ki a jóváhagyott nagyberuházásokra szánt pénzzel. A felcsúti alapítványnál volt olyan, hogy közel 3 milliárddal ugrott meg így az összeg. A végső támogatásról biztosat csak akkor lehet majd mondani, ha az alapítvány fejlesztési programja kikerül majd a honlapra, ez azonban egyelőre nem történt meg.
A többi szervezethez képest ugyan kiemelkedik, ám az egymilliárdos támogatás felcsúti mércével nem számít soknak.
Az alapítvány a tao-rendszer bevezetése óta 23 milliárd forinthoz jutott ebből a forrásból,
azaz különböző nyereséges cégek ekkora összeget utaltak az államkassza helyezett Mészáros Lőrinc akadémiájának. A rekordévben a 7 milliárdot közelítette a jóváhagyott támogatás. Mások mellett ebből épült a Pancho Aréna, a Makovecz-stílusú kazánház és a minden extrával felszerelt helyi sportcsarnok is.
A felcsúti programra ezúttal egyébként meglepően korán rábólintottak, az eddigi években mindig december közepén érkezett csak meg a jóváhagyás a minisztériumból. Az Orbán Viktor által alapított akadémia sportprogramját ugyanis a kormányfő egyik miniszterének beosztottjai hagyják jóvá. A szabályozás szerint a 300 milliónál kisebb programokról az MLSZ saját hatáskörben dönthet, az ennél nagyobb összegűekről azonban az Emberi Erőforrások Minisztériuma határoz. A Felcsútéról pedig eddig mindig nagyon későn határoztak, más kérdés, hogy az utánpótlás-alapítványnak nem okozott így sem gondot a pénz összegyűjtése, sokszor már karácsonyra megvolt a többmilliárdos összeg.
Miközben a Felcsút esetében viszonylag hamar megszületett a döntés, azért szép számmal vannak még olyan futballszervezetek, amelyek egyelőre várnak a jóváhagyásra. Valamivel több, mint 120 klub és vállalkozás nem kapta egyelőre készhez a határozatot, sokszor azért, mert hiánypótlásra van szükség, de akadnak olyan esetek is, ahol még a feldolgozás sem kezdődött meg. A várakozók között pedig számos olyan szervezet van, amelyek hagyományosan komoly bevételre tesznek szert ebből a forrásból. Nem bólintottak egyelőre rá a Mezőkövesd, a Diósgyőr, az MTK, a DVSC, a Fehérvár és a frissen kormányközeli tulajdonba került Honvéd programjára sem.
Részben ez lehet a magyarázata annak, hogy egyelőre viszonylag alacsony összegben hagytak jóvá tao-programokat. Ebben az idényben egyelőre szűk 20 milliárdnál tart a számláló, miközben az elmúlt két évben épp ennek duplájánál állt meg. Voltak törekvések az ilyen jellegű állami kiadások (illetve elmaradó bevételek) csökkentésére, így nem lenne meglepő, ha ezúttal végül nem érnék el az előző szezonok szintjét. Ez egyébként a pénz összegyűjtését is megkönnyítené a klubok számára, ennek a feladatnak a megoldása ugyanis nem mindenhol olyan evidens, mint amennyire Felcsúton. Eddig az idén még csak a jóváhagyott támogatás tizedét sikerült összeszedni, bár az évnek ebben az időszakában ez még nem kiugróan kevés, hiszen az összeg jelentős része decemberben jön be.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKértek 170 milliárdot a magyar focira, a kormány négyszer annyit adottAz volt a terv, hogy 2019-re a labdarúgás a költségvetés nettó befizetője lesz, azaz nem viszi, hanem hozza majd a közpénzt. Ehelyett az idén több mint 100 milliárd megy el focira.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTúlszaladt a ceruza, nincs már elég pénz a sportfejlesztésekreElőször fordulhat elő a tao-rendszer bevezetése óta, hogy kevesebb közpénzt próbálhatnak összeszedni a sportklubok, mint egy idénnyel korábban.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElmagyarázzuk, hogyan lehet 9 milliárdos profitja Orbán Viktor fociakadémiájánakNem kell aggódni, a tao-bevételeket elköltötték, csak a számviteli szabályok miatt termelt a Dechatlonnál ötször nagyobb nyereséget a felcsúti fociakadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétszer annyiból gazdálkodott a Puskás Akadémia, mint amennyi tornatermekre jutott az egész országbanBaráti cégek taójából 2,1 milliárd, baráti magánszemélyek személyi jövedelemadójából 356 ezer forint jött össze.
|
Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia
|
Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191125/iden-sem-marad-milliardos-nagysagrendu-kozpenz-nelkul-a-felcsuti-fociakademia/
|
2019-11-25 14:40:00
| true | null | null |
G7
|
Értesüléseink szerint a korábbi várakozásokkal ellentétben heteken belül megválaszthatják a mások mellett a sajtószabadság és a média sokszínűsége felett őrködő Média Tanács tagjait. A testület öt tagjából négynek a mandátuma már október közepén lejárt, de az új tagok kijelölése szeptemberben kudarcba fulladt, miután a Fidesz-KDNP lényegében megfúrta a folyamatot.
A kormánypárt akkor azzal indokolta lépését, hogy módosítani szeretnék a médiatörvény előírásait. Most azonban úgy tűnik, enélkül is megválaszthatja a parlament az új tagokat, jó eséllyel azokat, akiket a kormánypártok szeretnének.
A kormány szolgálatában
A Médiatanács (MT) tulajdonképpen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ügydöntő szerve. A médiatörvény szerint az öttagú tanács dönt például a rádiófrekvenciák sorsáról, ellenőrzi a különböző tévé és rádióműsorokat, véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabály-tervezetekről és nem utolsó sorban
ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését.
A tanácsot különösen az elmúlt években elég sok kritika érte, mivel többnyire olyan döntéseket hozott, amelyek a – tagjait jelölő – kormánypártok vagy az azokhoz köthető gazdasági körök érdekeit szolgálták. Lényegében asszisztált a sajtó kormányzati megszállásához. Az MT, amikor erre volt szükség, ellehetetlenítette a rádiók országos hálózatépítését, majd amikor (a Simicska-Orbán háború miatt) változott a széljárás, akkor nagyban hozzájárult, hogy Andy Vajna országos frekvencia nélkül is egész Magyarországon elérhető csatornát építsen fel. A tanács nem látott kivetnivalót Mészáros Lőrinc brutálisra hízott médiabirodalmában, amelynek egy tranzakcióját még a versenyhivatal is megfúrta, sőt maga indokolta meg, hogy miért nem probléma, ha lényegében minden megyei lap egy kézbe kerül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzért nem találsz több rádiót, hogy ne legyen konkurenciája a kormányközelieknekMiközben 2008-ban nyolc kereskedelmi rádiót lehetett hallgatni Budapesten, és még 2012-ben is ötöt, jelenleg mindössze három érhető el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénzLegalább 700-800 milliós bevételről, de akár ennek a duplájáról mondhatott le az állam, csak azért, hogy ne a Class FM szóljon az országos frekvencián.
Elég furcsán büntették a műsorokat is. A Balázs Show pont azt követően lett problémás, és kapott bírságokat, hogy a műsornak otthont adó rádió tulajdonosa, Simicska Lajos összebalhézott a miniszterelnökkel. De olyan is volt a közelmúltban, hogy bíróság semmisítette meg az MT döntését, amely szerint teljesen rendben van, ha a TV2-n 11 kormánypárti megszólaló mellett egyetlen ellenzéki álláspontnak sem jut hely.
Nem volt megfelelő jelölt, de hirtelen lett?
A tanácsnak öt tagja van, akiket kilenc évre választanak meg, közülük négy tag mandátuma járt le most.
Az MT elnöke és tevékenységének legfőbb mozgatója, Karas Mónika ugyanakkor marad,
mivel a korábban egyébként ügyvédként a Simicska-médiának is dolgozó jogász csak 2013-ban került a pozícióba, miután az előző elnök, Szalai Annamária meghalt. Karasról korábban azt lehetett hallani, hogy elnökké kinevezését követően rendszeresen találkozott a kormányfővel is, és egyértelműen ő volt, aki meghatározta a Médiatanács működésének irányát.
A másik négy tag helyett azonban már másfél hónappal ezelőtt újakat kellett volna kinevezni, hiszen a megbízatásuk elvileg október 11-ig szólt. A folyamat ilyenkor úgy zajlik, hogy összehívnak egy bizottságot, amelyben minden parlamenti párt képviseltetheti magát és jelölhet embereket. Utána a beérkezett nevek közül a bizottság a parlamenti mandátumok arányában kiválasztja a javasolt négy nevet, és már csak ezek kerülnek a parlament elé.
A bizottságnak első körben egyhangú döntést kell hozni, és második körben is kétharmados támogatottság kell az egyes jelölteknek. Mivel a Fidesz-KDNP-nek kétharmada van az országgyűlésben, valójában csak formalitás az egész folyamat:
a kormánypártok, ha akarják (és ilyenkor mindig akarják), akkor csak az ő jelöltjeik kerülnek pozícióba.
Ez történt kilenc évvel ezelőtt is: 2010 óta csak olyan tagok ültek a tanácsban, akiket a Fidesz jelölt.
Éppen ezért volt meglepő, hogy pont a kormánypártok fújták le az idén szeptemberben az egész folyamatot, amikor a bizottság először összeült. Az indok az volt, hogy változtatni szeretnének a tagokra vonatkozó egyébként elég szigorú feltételrendszeren, amiből sokan azt a következtetést vonták le, hogy egy vagy több kiszemeltjük nem felel meg az érvényes előírásoknak.
Erőből dönthetnek most is
Ezzel tulajdonképpen el is dőlt, hogy nem lesznek új tagok október 11-étől. A Médiatanács csak azért nem vált döntésképtelenné, mert a jogszabály szerint ilyenkor nem szűnik meg egyből a tagok mandátuma, hanem egészen addig maradhatnak, amíg az utódokat ki nem nevezik. A kormány törvénymódosításra való hivatkozása után pedig szakértők arra számítottak, hogy itt akár hónapokig maradhat a jelenlegi állapot, és csak 2020-ban lesz csere a tagságban.
Ehhez képest most úgy tűnik, mégis felpörgetné a dolgokat a Fidesz, és még december első felében megszavaztatnák az országgyűléssel az új tagokat. Értesüléseink szerint a jelölőbizottság elnöke, a fideszes Halász János a héten bekérte a parlamenti pártok jelöltjeit. Ezt lapunknak a bizottság párbeszédes tagja, Kocsis-Cake Olivio is megerősítette. Az ellenzéki politikus azt mondta, hogy ők egy tagot jelöltek, ugyanazt, akit szeptemberben is, illetve folyamatosan egyeztetnek a többi ellenzéki párttal egymás jelöltjeinek támogatásáról. Azaz
az ellenzék vélhetően most is közösen lép majd fel.
Ennek egyébként a szavazatarányok miatt nincs sok jelentősége. Azt Kocsis-Cake Olivio nem tudta megmondani, hogy a Fidesznek kik a jelöltjei, vagy vannak-e egyáltalán. A neveket ugyanis egy titkársági emailcímre kellett beküldeni, így egyelőre a bizottság tagjai sem látták őket egyben.
A Párbeszéd politikusa szerint az sem elképzelhetetlen, hogy megint csak időhúzásra játszanak a kormánypártok, ennek azonban ellent mond, hogy értesüléseink szerint a Fidesz tényleg hamar dönteni akar az ügyben, és már jövő héten szavazhat is a bizottság. Más kérdés, hogy hivatalosan egyelőre erről az illetékeseket még nem tájékoztatták.
|
Heteken belül erőből döntheti el a Fidesz, hogy kik felügyeljék a médiát
|
Két hónapja a kormánypártok fúrták meg a Médiatanács új tagjainak kinevezését. Most azonban gyorsan lezavarnák a folyamatot, már jövő héten döntenének.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191128/heteken-belul-erobol-dontheti-el-a-fidesz-hogy-kik-felugyeljek-a-mediat/
|
2019-11-28 15:01:00
| true | null | null |
G7
|
Hacsak addig valami csoda nem történik, nincs sok esély arra, hogy a Mátrai Erőmű a 2020-as évektől kezdve évi több milliárd forintos veszteség termelése nélkül tudjon működni.
Mindez azért különösen aktuális, mert Mészáros Lőrinc tőzsdei cége, az Opus Global nemrég hivatalosan is bejelentette, hogy az állami MVM szándéknyilatkozatot írt alá a céggel arról, hogy megvásárolná az ország második legnagyobb erőművét.
Arra a kérdésre, hogy miért akar az állami MVM veszteséges erőművet venni, azt válaszolta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány sajtótájékoztatóján, hogy az erőmű nem is veszteséges, ugyanis 2018-ban nyereségessé vált, és osztalékot is fizetett. A Mátrai Erőmű Zrt. 2018-ban a hivatalos beszámolója szerint valójában 817 milliós veszteséget termelt, az adózás előtt eredménye lett pozitív, 795 millió forint.
Ráadásul a 817 milliós veszteség csaknem 5 milliárdos mínuszt produkáló üzemi eredmény mellett jött össze, tehát az erőműhöz tartozó napelempark decemberi eladása nélkül jóval nagyobb lett volna a veszteség*Bár ehhez az is hozzátartozik, hogy a napelemparkra kapott 1,5 milliárdos állami támogatást is vissza kellett fizetni.. Igaz, még ez a veszteség is kisebb, mint a 2017-es, amikor 9 milliárdos mínusszal zárta az évet a cég.
A közgyűlés mindenesetre úgy döntött a veszteséges működés ellenére, hogy fizet 11,2 milliárd forint osztalékot, méghozzá az 57 milliárdos eredménytartalék terhére. Ez az eredménytartalék a korábbi években jött össze, amikor a korábbi német tulajdonos, az RWE az erőmű méregdrága modernizációjához szükséges beruházásokra tett félre, egyébként teljesen racionális módon. Az osztalékfizetést a közgyűlés az erőmű pénzügyi egyensúlyának helyreállításával, valamint a vezetés optimizmusával*Javuló piaci körülményekre és kiegyensúlyozott működésre számítottak. indokolta.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát, így a tavalyi év után fizetett osztalékból 8 milliárd forint hozzájuk került.*A Mészáros Lőrinc és családjának többségi tulajdonában álló Opus Nyrt. a többségi (55 százalékos) tulajdonosa a Status Power Invest Kft.-nek (a maradék is a Mészáros körhöz tartozó magántőkealap, illetve a Duna Aszfalt tulajdona), amely a Mátra Energy Holding Zrt. 85 százalékát birtokolja. Ez utóbbi a tulajdonosa a Mátrai Erőmű közel háromnegyedének (a maradék az állami MVM tulajdona).
A Mátrai Erőmű idén április 9-én fizette ki az osztalékot a közgyűlési jegyzőkönyv szerint, ezért nem szerepel a Mátra Energy és a Status Power Invest 2018-as beszámolójában. Ezzel szinte rögtön nyerőbe kerültek a vásárlással, hiszen az RWE részvénycsomagját mindössze 5,9 milliárd forintért vették még 2017 végén.*Feltéve, hogy az adásvétel összegét nem érintik a beszámolókban nem szereplő tételek.
Az Opus Global 2018-as konszolidált beszámolójában még bizakodó volt az erőműben rejlő üzleti lehetőségeket illetően, ezért is tűnhet meglepőnek, hogy most mégis eladják. A beszámolóban a tervek között szerepelt az energiatárolásába és a hálózat szabályozásába tervezett befektetés, amivel a résztulajdonos szerint
“a társaság megőrizheti a piaci pozícióját, árbevételi szintjét és személyzete jelentős hányadát is”.
Az Opus az április végén leadott jelentés szerint abban is bízott, hogy az EU komoly pénzeket ad majd “a szénalapú termelés visszafejlesztéséből eredő hatások mérséklésére mind az ellátásbiztonság fenntartására”. A legfrissebb hírek alapján azonban ezeknek az uniós pénzeknek a sorsa elég bizonytalan. A Politico nemrég éppen arról írt cikket, hogy Németország elszipkázná Kelet-Európától az átállást segítő forrásokat.
A bizonytalan EU-s pénzek mellett azonban legalább két oka is van annak, ami alapján nagyon nem tűnik valószínűnek, hogy az erőmű évek óta zsugorodó árbevétele nőni kezdjen, vagy jelentősebb beruházás nélkül nyereségessé váljon az erőmű gazdálkodása.
Az egyik ok az, hogy az elmúlt két évben tetszhalott állapotából életre kelt az EU klímavédelmi rendszere, és egy 2017-es uniós reform és a melegebb nyarak miatt nőtt a karbonkvóta ára. Arról már eddig is lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy az üzlet időzítésének köze lehet a szén-dioxid-kvóta drágulásához. Csakhogy az erőmű céges beszámolóit átböngészve az is kiderül, hogy az erőmű a volt német tulajdonossal kötött kedvező ügyletnek köszönhetően 2020-ig a piaci árnál jóval olcsóbban, tonnánként 5-6 eurós áron jut hozzá a termeléshez szükség kvóták egy részéhez. Ezzel milliárdokat tudott spórolni.
Ezeknek a kvótáknak az ára azonban nagyjából az ötszörösére nőtt azóta. Ezért a kvóták beszerzése évi több tízmilliárd forintos többletkiadást jelenthet az erőműnek 2021-től kezdve. Ezt már akkor is tudni lehetett, amikor 2019 elején a közgyűlés osztalékfizetés mellett döntött az eredménytartalék terhére.
Az európai kibocsátáskereskedelmi rendszer lényege, hogy meghatározott szint feletti károsanyag-kibocsátáshoz a vállalatoknak kvótákat kell venniük. Így a kvótaárak emelkedése egyre gazdaságtalanabbá teszi a kevésbé környezetbarát technológiákat. Valójában
a veszteség már az utóbbi években is jóval nagyobb lett volna, ha az erőmű vezetése nem kötött volna egy nagyon előnyös szerződést a volt német tulajdonossal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz volt Európa legmelegebb nyara, és befektetők vagyonokat kerestek ezenAz idei nyár egyik legjobb befektetése a karbon kredit volt, ami az EU klímapolitikájának egyik sarokköve. De hogy működik ez, és jó, ha a hedge fundok a klímaváltozáson szedik meg magukat?
A Mátrai Erőmű Zrt. 2016-os beszámolója alapján az erőmű egy korábban kötött szerződés keretében 2017 és 2020 között minden évben elég nagy mennyiségben kapott és kap kvótákat a német RWE Supply & Trading GMBH-tól. Bár a mennyiség változó, évi 6244 és 2800 kilotonna között alakul, és az előre meghatározott tonnánkénti egységár nagyon kedvező: 5,31 és 6,85 euró között mozog.
Tavaly például 5020 kilotonna szén-dioxid kibocsátására feljogosító kvótát kapott így az erőmű a németektől tonnánként 6,62 eurós áron, miközben a piaci átlagár 2018 egészében 16 euró volt. Idén pedig 2800 kilotonna kibocsátására feljogosító kvótát kap az erőmű decemberben tonnánként 6,85 eurós áron, miközben a piacon ezt idén átlagosan csaknem 25 euróért lehetett volna megvenni.
Azt önmagában a beszámolók alapján nehéz megbecsülni, hogy évente mennyi pénzt spórolt ezzel az erőmű, ugyanis a kvótákat nem kell feltétlenül egyből felhasználni, szét is lehet osztani az évek között. A kvótagazdálkodást átlátó iparági forrásunk szerint ilyen helyzetben az jellemző, hogy a kvóták egy részét lekötött kvótákból fedezik, másik részüket piaci áron veszik.
Viszont ha egy hozzávetőleges becslés kedvéért feltételezzük, hogy a 2018-ban átlagosan üzemben tartott 500 megawatt teljesítmény termelvényét teljes egészében olcsó kvótával fedezték, akkor az akkori euró/forint árfolyamon átváltva nagyjából 10 milliárd forintos költség jön ki. Tehát nagyjából az árbevétel hetedét vitte el a környezetvédelmi adó.
Ha feltételezzük, hogy 2021-ben, a szerződés lejárta után az erőműnek piaci, 25 euró/tonnás áron kellene fedeznie a nagyjából 500 MW-os teljesítmény által megtermelt áramot, akkor ehhez képest egész brutális összeg jön ki: 330-as euró/ forint árfolyammal 41,25 milliárd forint, ami több mint a 2018-as árbevétel fele.
Ha tehát addig valahogyan nem sikerül kedvezőbb áron kvótát venni, vagy a kvóták árfolyama nem esik össze, ez a költség már önmagában vastagon veszteségessé teheti az erőmű működését.
Persze az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fő célja, hogy végeredményben olyan szintre emelje az adókat, hogy a szénerőművek ne legyenek gazdaságosan fenntarthatók.
Ezeket a költségeket ugyan valamelyeset csökkentheti, hogy két 100 megawattos széntüzelésű blokkot 2021. végén a terv szerint leállítanak. A másik három szenes blokkot 2029-ig állítanák le a terv szerint. 2029 után már csak két gáztüzelésű blokk és a naperőmű működne, amiknek így együtt nem haladja meg a teljesítménye bármelyik széntüzelésű blokkét. Csakhogy a Mátrai Erőmű Zrt.-nek az engedélyek kifutása utáni időszakra vonatkozóan bányabezárási és erőműbontási kötelezettsége van. Ha tehát a szennyező blokkok bezárásával spórol az erőmű a kvótákon, a másik oldalon jelentős pluszköltség keletkezik ebből a kötelezettségből.
Az Opus Global márciusi tájékoztató anyaga feltételes módban úgy fogalmaz, hogy ha a leszerelésre és bányabontásra félretett pénz (nagyjából 20 milliárd forint) nem fedezi a rekultiváció költségeit, az “negatívan hathat ki a cégcsoport eredményességére”. Ez a kvóták elszálló költségén kívül még egy kockázat, ami az új tulajdonos pénztárcájából húzhat ki többletforrásokat. És a gazdasági realitások alapján az sem tűnik biztosnak, hogy a maradék három szenes blokkot érdemes lesz 2029-ig működtetni.
Arról már nem is beszélve, hogy a Napi.hu cikke szerint az erőmű potenciális teljesítményét az is visszafogja, hogy a blokkok régiek, ami miatt egyre gyakrabban kell őket karbantartás miatt kivonni az áramtermelésből.
Az Opus Nyrt-t megkerestük kérdéseinkkel, a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A Mátrai Erőmű idén a magyarországi áramtermelés nagyjából tizedét, az elmúlt öt évben átlagosan pedig az ötödét adta. Ezért valószínűleg az állam ellátásbiztonsági okok miatt azt szeretné, hogy valamilyen formában továbbra is üzemeljen majd. Erre két opció van: vagy a kvótaköltség elszállása miatt méregdrága szenes áramtermelés, vagy az erőmű modernizációja, ami viszont szintén hatalmas költségeket jelent.
Az állam csak akkor segíthet be ebben, ha tulajdonossá válik, máskülönben az állami segítség tiltott állami támogatásnak számítana. Bármelyik is lesz a választás, mindkét lehetőség esetén óriási a kockázata, hogy mindez nagyon sokba fog kerülni az adófizetőknek.
|
Ha megveszi az állam a Mátrai Erőművet, nagy eséllyel évi sokmilliárdos veszteség hullik a nyakába
|
Nem véletlenül döntöttek úgy Mészáros Lőrincék, hogy inkább mégis eladják a legnagyobb magyar szénerőművet. Annyira megdrágultak a szennyezési jogok, hogy ebben a formában szinte biztos a vastag bukó 2021-től.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191127/ha-megveszi-az-allam-a-matrai-eromuvet-nagy-esellyel-evi-sokmilliardos-veszteseg-hullik-a-nyakaba/
|
2019-11-27 15:14:00
| true | null | null |
G7
|
A potenciális társaságiadó-bevétel minden korábbinál nagyobb részét, több mint 40 százalékát vitték el különböző adókedvezmények 2018-ban. Az elmaradt bevétel nagyjából fele pedig a sokat kritizált tao-rendszer keretében a látványcsapatsportokhoz áramlott. A sportszervezetek még annál is tízmilliárdokkal több pénzt kaptak, mint amivel a kormány előzetesen számolt.
A társaságiadó-bevétel összességében egyébként nem maradt el a remélttől, ez azonban csak annak köszönhető, hogy a kormányzat elég óvatosan becsülte meg a 2018-as várható bevételt. Az előirányzat mindössze szűk 370 milliárd forint volt, ami a korábbi évek 600-700 milliárd közötti összegéhez képest még úgy is alacsony, hogy időközben 9 százalékra csökkentették az adókulcsot (korábban az 500 millió forint alatti nyereség 10, az afölötti 19 százalékát kellett befizetni). A nyereséges cégek végül a profitjuk után így 380 milliárdnyi adót fizettek be az államkasszába.
Több mint 265 milliárdot viszont nem, ennyi ment el ugyanis adókedvezményekre. Ez forintban kifejezve is rendkívül sok, arányaiban pedig még úgy is kiugróan magas, hogy a kormány eddig sem mérte szűkmarkúan az adókedvezményeket.
A korábbi években a kedvezmények a potenciális bevétel harmadát-negyedét vitték el, ezúttal azonban már a 41,1 százalékát.
Pedig a terv nem ez volt: a költségvetés összeállításakor még úgy számoltak, hogy ha nő is kicsit ez a mutató, akkor is a 33-37 százalék közötti sávban marad.
A legtöbb adókedvezményt ezúttal is azokon a jogcímeken vették igénybe, mint a korábbi években. A fejlesztésekre 32,1 milliárdnyi, a különböző kutatás-fejlesztési tevékenységekre 20,6, a kulturális szervezetek támogatása után pedig 52 milliárd forintnyi kedvezmény járt. A legtöbb pénzt azonban a sport vette ki az államkasszából: a hat kiemelt látványsport (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, jégkorong, vízilabda, röplabda) területén ténykedő klubok, vállalatok és szövetségek 128,3 milliárd forinthoz jutottak a tao-rendszer keretében. Azaz a nyereséges cégek ennyi adót utaltak a költségvetés helyett a kiszemelt sportszervezeteknek.
Ez pedig sokkal több, mint amit a kabinet várt. Konkrétan több mint a másfélszerese, az előzetes tervekben ugyanis 75-85 milliárd forintos összeg szerepelt. Mindez azt jelenti, hogy szinte teljes egészében a sport a felelős az adókedvezmények elszállásáért.
Ráadásul ez véletlenül sem először fordul elő. Amióta csak bevezették a tao-rendszert a sportban, a kormány mindig alulbecsülte az emiatt elmaradó adóbevételt. Az elmúlt hat esztendőből ötben az előzetesen megadott sáv felső értékét is jóval meghaladta a tényleges adókedvezmény mértéke. A hat évben összesen (az előre megadott sáv közepéhez viszonyítva)
165 milliárd forintot tévedett a kormány, azaz ennyivel több ment a sportszervezetekhez még annál is, mint amit a költségvetés tervezésekor becsültek.
Mindez azonban a jelek szerint egyáltalán nem zavarja a kormányt, hiszen az évek során semmit sem tett annak érdekében, hogy ennek a pénznek egy része inkább a büdzsébe folyjon be, sőt. Összesen 2011 óta majdnem 570 milliárd forintnyi nyereségadó-kedvezményt vettek igénybe a cégek arra hivatkozva, hogy ezt a pénzt sportszervezeteknek adták. Ha pedig azt is beleszámoljuk, amit a bankadón spóroltak meg a hitelintézetek a látványcsapatsportok támogatásával, akkor szinte pontosan 600 milliárdnál járunk. Két éve ugyanis utóbbiból is le lehet vonni a sportszervezeteknek utalt pénzt, amivel a kimutatás szerint bő 30 milliárd forint erejéig éltek is az ágazat szereplői.
Összehasonlításképpen, a teljes, 600 milliárdos összeg nem marad el sokkal a magyar kórházak éves működési kiadásaitól, és lényegében megegyezik azzal, amit tavaly az állam a felsőfokú oktatásra szánt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
|
80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormány
|
Közel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191202/80-helyett-128-milliard-lett-maradhat-maradhat-mondja-a-kormany/
|
2019-12-02 15:27:00
| true | null | null |
G7
|
(A cikk a DemNet támogatásával készült.)
A ppp-szerződések a köz- és magánszféra együttműködését jelölik, olyan beruházásokat valósítanak meg magánvállalkozások, amiket hagyományosan az államok és intézményeik szoktak. Ilyenkor nem azonnal kell a beruházást kifizetni, hanem egy hosszabb, jellemzően 10-20 éves időszak alatt kell a beruházás és az elkészült infrastruktúra üzemeltetésének ellenértékét törleszteni. Ez tulajdonképpen egy lízingszerződés, és a legnagyobb előnye, hogy nem növeli azonnal az államháztartási hiányt*Igaz, időközben ebben is voltak változások. A részletek itt találhatók meg: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/1015035/7204121/QA-PPPs.pdf.
A felsőoktatás esetében két területen használták ezt Magyarországon: egyrészt kollégiumok és diákszállók, másrészt egyetemi épületek, előadók, irodák építését és fenntartását finanszírozták így. Ez a konstrukciót nem sokban tér el egy magáncég irodaépítési megbízásától: manapság a cégek túlnyomó többsége nem saját irodákban működik, hanem ingatlanüzemeltetőktől bérli azokat, jellemzően hosszabb távon, és számos esetben ők is megvehetik az ingatlant a bérleti idő lejártakor.
Nagy port kavart azonban, amikor az MSZP-SZDSZ kormányok elkezdték ezt az alapvetően az angolszász világban elterjedt konstrukciót használni Magyarországon. A Fidesz gyakran váltogatta véleményét a felsőoktatási ppp-s fejlesztésekkel kapcsolatban: 2005-ben bíróságon akarták megszerezni a ppp-s szerződéseket, 2006-ban még úgy nyilatkoztak, hogy szerintük ezek meg se fognak valósulni, 2011-ben harciasan ígérték a ppp-szerződések gyors kiváltását és az elszámoltatást, amire ezer milliárdot szántak. 2013-ban a ppp-re fogták a felsőoktatási forráskivonást. Végül csak a projektek egy kisebb részét váltották ki, a szerződések többsége a 2020-as évek közepéig és végéig hatályban marad. Igaz, 2011-ben a kormány közben elköltött 346 milliót jogi tanácsadásra a témában, de semmilyen törvénysértést nem találtak.
Érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, hogy mekkora kiadásai voltak az államnak a felsőoktatási ppp-s projektek kapcsán, de csak annyit írtak vissza, hogy nem adatkezelők. Úgy gondolták, hogy mivel az egyetemek fizetik, nem az ő ügyük – pedig náluk kellene, hogy meglegyenek az adatok, hiszen a felsőoktatási ppp-szerződések után az állami részt az EMMI és jogelődjei fizették. Ráadásul a Fidesz néhány éve még hasonló okból perelte az akkori minisztériumot.
Átláthatósági gondok
A felsőoktatási ppp-s projektekről keveset tudni, sosem készült erről átfogó elemzés. 2016-ban, amikor Palkovics László államtitkárként bejelentette, hogy az „ötvenegynéhány” ppp-s szerződésből 12-t kiváltanak, feltűnő volt, hogy nem pontos számot említett. Arról sem derültek ki részletek, hogy ezeket miért éri meg kiváltani, ha egyáltalán megéri. A 12 kiváltott projektről csak annyit árultak el, hogy 29 milliárd forintnyi értéket képvisel.
Cikkünk elkészítéséhez nagyon hosszadalmas adatgyűjtésre volt szükség, de így sem lehet teljes körű. Hiába kerestük meg az összes érintett felsőoktatási intézményt, és kértük az egyébként közérdekű adatokról a tájékoztatást, egy sem válaszolt.
Az intézmények költségvetésének átbogarászása alapján az látszik, hogy 2018-ban 8,5 milliárd forintot fizettek a ppp-szerződésekre az egyetemek. És még legalább 2028-ig fizetni fognak, mivel 67 milliárd forintnyi kifizetésre van érvényes szerződésük.
Ami azonban érdekes, hogy a kormány saját magát megszabadította a ppp-kiadásoktól: a felsőoktatási intézményekkel kötött eredeti megállapodások szerint ugyanis a fenntartási díjakat fele-fele arányban fizette volna az oktatási tárca és az egyetemek. A költségvetésben szépen lassan csökkent ennek értéke, és egy idő után el is tűnt. Természetesen ez azt is jelentheti, hogy beépítették az egyetemek finanszírozásába, de az is lehet, hogy egyszerűen csak lehúzták a költséget, és oldják meg az intézmények, ahogy tudják.
A költségvetési adatokból az is látható, hogy egyéb vagyongazdálkodás megnevezéssel fizették 2016-ban 28,9 milliárd forint értékben a ppp-szerződések kiváltását, de az már sehonnan nem derül ki, hogy pontosan mely projekteket, és mennyi lett volna a hátralévő rendelkezésre állási díj.
Bár a kormányzat hivatkozott rá, hogy a ppp-s ingatlanok fenntartása drágább akár 30 százalékkal is, egyetlen vizsgálati anyag, tudományos cikk, állami felmérés nem készült erről az elmúlt közel másfél évtizedben, amióta a konstrukció létezik. Az összehasonlítási alapot sem határozták meg: ha a karbantartáshiányos, leromlott épületekhez hasonlítják, természetesen drágább, de ha a hosszú távon olcsóbb, folyamatos karbantartáshoz, akkor már nem lehet ilyen nagy különbség.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két vizsgálata érintette a ppp-programot, de igazából egyik sem végzett érdemi költség-haszon elemzést. Ráadásul a projekteket egyik sem tartalmazta teljes körűen. Az egyik még az MSZP-SZDSZ kormányok alatt, 2007-ben készült, a másik 2012-ben már a Fidesz alatt. Bár a kormány akkor nagyon szerette volna, ha olyan eredmények kerülnek elő, amelyek szerint gazdaságilag rossz döntés volt ez a fejlesztés, az ÁSZ-jelentés ilyet nem tartalmaz. Ráadásul nem is érintették mindegyik projektet a vizsgálatok.
A fő kivetnivalót abban látták, hogy a fejlesztések összetétele, területi eloszlása nem egy stratégia alapján alakult ki, nem készítettek előrejelzést a várható hallgatói létszámokról, sem pedig munkaerő-piaci igényfelmérést, hogy mely szakokra és hol lesz szükség. Ezek jogos elvárások, és valóban jobb lenne ilyenek alapján dönteni az állami fejlesztésekről, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a kollégiumok kihasználtsága a korábbi ÁSZ-anyag szerint kifejezetten magas, illetve továbbra is minden intézmény működik, és nem kong úgy az ürességtől, mint például sok stadion.
Az állam ellen is véd a ppp?
A felsőoktatási ppp-projektek Magyar Bálint oktatási miniszteri idejéhez köthetők. A volt SZDSZ-es miniszter a projektek hátteréről azt mondta, azért döntött ezen konstrukció mellett, mert a Medgyessy-kormány 100 napos terve után azt látta, hogy nincsen lehetőség a felsőoktatási intézmények fejlesztésére. Az akkoriban rendelkezésre álló évi maximum 10 milliárdos keret nem volt elég a dinamikusan növekvő hallgatói létszámhoz megfelelő új épületek felhúzásához és a felújításokhoz.
A ppp-konstrukciót úgy találták ki, hogy a felsőoktatási intézmények maguk döntsék el, mire van szükségük, nem központilag írták elő a programokat. A minisztérium azt vállalta, hogy az így megkötött szerződések éves rendelkezésre állási díjának felét fizeti, és úgy kalkuláltak, hogy ez nagyjából évi 10 milliárd forint legyen – mint a korábbi fejlesztési források. Ezzel az elaggott infrastruktúra fejlesztését akarták felgyorsítani.
A projektek közbeszerzési döntéseit olyan bizottságok hozták, amelyekben csak kisebb szerepe volt a minisztérium szakértőinek, a rektorok és az egyetemi szenátusok hozták meg a végső döntéseket. Ezzel a központi döntéshozatalt akarták elkerülni. Ez egyben segített a verseny növelésében, a közel félszáz projekthez mind külön versenyen találták meg a beruházót, így nem csak néhány nagyvállalat juthatott munkákhoz.
Külön kihívás volt a kollégiumok esetében, hogy azok bérleti díja olyan alacsony volt, amiből magas színvonalú – két-háromfős, saját konyhával és fürdőszobával felszerelt – szobák üzemeltetése nem volt megoldható. Az emelést viszont a hallgatói önkormányzatok nem engedték. Erre találták ki, hogy a tehetősebb diákok számára legyenek drágább, de magasabb színvonalú diákotthonok. Ezek is olcsóbbak voltak azonban, mint az albérletek. Az új és drágább diákotthonok és kollégiumok kihasználtsága pedig azt mutatta, hogy erre valóban volt is igény.
Még egy érv szólt a ppp mellett: a kivitelezőknek a karbantartást magas színvonalon írták elő a szerződésekben, így elkerülhető volt a magyar állami beruházások nagy problémája, hogy a sok milliárdos infrastruktúrafejlesztések után nincs pénz a fenntartásra. Az így leszerződött összegeket nem lehetett költségvetési megszorítások során elvenni.
Fejlesztési hullám
A felsőoktatási ppp-projektek kétségtelen érdeme volt, hogy sosem látott fejlődést hozott: összeállításunk szerint 257 ezer négyzetméternyi épületet húztak vagy újítottak fel. Összegyűjtöttük a projektek költségét is, és megnéztük, milyen egységköltségen épültek, illetve újítottak fel meglévőket. Az összehasonlítást nehezíti, hogy sokszor ezek vegyes feladatok voltak, de az árak jónak tekinthetők, hiszen a 300 ezer forintos négyzetméterárat szinte sose lépték túl.
A Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség 2007-es közleménye szerint az irodák és szállodák építésének négyzetméterára 2006-ban 270-280 ezer forint volt átlagosan. A ppp-projektek keretében épült egyetemi irodák, campusok és kollégiumok ez alatt tudtak maradni, 19 projektnél 2006 és 2010 között csupán 197 ezer forint volt az egységár. Természetesen ebben szerepe volt annak, hogy részben felújításról volt szó, de az új építéseknél is a piaci ár vagy annál alacsonyabb költségek voltak jellemzők.
A tervezett projekteket a 2204/2007 kormányhatározat tartalmazza, és ezek túlnyomó többsége meg is épült. Csupán öt projektet találtunk, amely végül nem valósult meg*A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem új épületének 4,2 milliárdos, a Miskolci Egyetem 2,7 milliárdos, a Kecskeméti Főiskola 1,8 milliárdos, a Színház- és Filmművészeti Egyetem 3,4 milliárdos, illetve a MOME 3,7 milliards projektjei csak tervek maradtak. A MOME új campusa végül állami forrásból, 24,1 milliárdból épült meg.. A felsőoktatási intézmények többsége azonban élt a lehetőséggel: a 22 akkori intézmény közül csak négy nem valósított meg ppp-projektet, ami azt mutatja, hogy a főiskolák és egyetemek számára nem tűnt ez rossz lehetőségnek.
A ppp-s projektek számításaink szerint 17 százalékkal olcsóbban készültek el, mint amennyit előzetesen kalkuláltak.
A 60,8 milliárd forintosra becsült projektek végül 50,7 milliárd forintért valósultak meg. Ez egy sosem látott nagyságú és gyorsaságú egyetemi infrastruktúrafejlesztési program volt.
A Fidesz-kormány alatt nem sok új egyetemi projekt indult, amit összehasonlítási alapként lehetne használni, de a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának fejlesztésére 2016-ban 5,7 milliárd forintért szerződtek a kormányhoz közel álló Magyar Építő Zrt.-vel. Ennek keretében 17 ezer négyzetmétert kellett átadniuk, amiből 6 ezer felújítás, 11 ezer új építés. Az egységnyi ár így 352 ezer forint, ami jóval magasabb a ppp-s projekteknél. Igaz, egy évtized alatt közel 30 százalék volt az infláció, 2007-es árakon ez 270 ezer forintnak felel meg. A ppp-s projektek ennél enyhén olcsóbbak voltak.
Az említett ÁSZ-vizsgálatok egyáltalán nem tértek ki arra, hogy kik voltak a projektek kivitelezői, és mekkora versenyt sikerült indítani. A nagy építőipari cégek mellett – mint a Strabag és a KÉSZ-csoport – több kisebb vagy közepes helyi építőipari cég is versenyebe szállít, és ők is tudtak nyerni.
A közbeszerzési adatbázis alapján a legtöbb projekthez tartozó eljárást megtaláltuk, de a szerződések nem szerepeltek a Közbeszerzési Adatbázisban, egyet sem sikerült fellelni. Ezek nélkül a projektek költség-haszon elemzését sem lehet érdemben elvégezni. Az viszont látszik, hogy átlagosan 2,6 pályázó volt a kiírásokra, sok különböző cég nyerte el a munkákat, a 18 fellelt projektet 11 cég nyerte el.
Kollégium extraporfit nélkül
Az autópályás és a Művészetek Palotája ppp-szerződésekkel összehasonlítva a felsőoktatási projektekkel kapcsolatban a legnagyobb különbség, hogy ezek kivitelezői nem értek el irreális extrapofitot. A kivitelezési költségek a piacinál kedvezőbben alakultak, de természetesen 20 éves szerződéseknél a fenntartási költségek sokkal nagyobb részt tesznek ki.
Nagyon nehéz annak megítélése, hogy a fenntartásért fizetett díjak magasabbak vagy alacsonyabbak annál, mintha az egyetemek maguk tartanának fenn egy kollégiumot. Ezt már csak a szolgáltatás színvonalának különbsége is megnehezíti.
Néhány vállalkozást sikerült fellelnünk azok közül, amelyek ppp-s oktatási beruházásokat üzemeltetnek. Ilyen például a Strabag leányvállalata. Ennek profitrátája 16 százalék volt az elmúlt öt évben, míg az autópályás cégek esetében 30 százalék körül alakult. Jól látható, hogy egy versenyző piacon, ahol valóban van konkurencia, a Strabag is szerényebb árazással tudott megrendelésekhez jutni.
A Strabag Oktatási PPP Kft. beszámolójában transzparens módon fel is tüntetik, hogy a projekteket a 20 éves üzemeltetési időtartamra felvett hitelekből finanszírozzák. A cégnek 2018 év végén a Dunaújvárosi Egyetemmel és a Pécsi Tudományegyetemmel volt élő szerződése. Előbbi 194, utóbbi 87 millió forintot fizetett a cégnek.
Az Immorent Kft. a Strabag és a Generál Zrt. közös cége*80%-20%, telephelyei alapján Szarvason, Nyíregyházán, Gyöngyösön és Békéscsabán lévő oktatási intézmények lehetnek a portfóliójában. Ennek pénzügyi adatai már érdekesebbek, hiszen csökkenő bevétel mellett mutatnak ki az árbevételt meghaladó nyereséget – feltehetően esetükben ingatlant értékesítettek az elmúlt években. 2018-ban például az egyéb bevétel soron 1,4 milliárd forint jelent meg.
Összességében a vélhetően túlnyomórészt ppp-projektek üzemeltetésével foglalkozó cégek vaskos profithoz jutottak, az elmúlt öt évben 32 százalék volt a teljes bevételhez mért nyereség aránya. De ez jórészt az utóbbi évek ppp-kivásárlásainak a hatása, 2014-ben még csak 1,8, 2015-ben pedig 3,5 százalékos volt a profitráta. Eléggé úgy néz ki, hogy
nem az eredeti szerződéseken, hanem a Fidesz által erőltetett állami kivásárlásokon értek el jelentős profitot a felsőoktatási ppp-s cégek.
Azt azonban a részletek ismerete nélkül nem lehet megítélni, hogy ez több vagy kevesebb, mint amihez kiváltás nélkül, sok év alatt jutottak volna hozzá.
Kerestük az oktatási projekteket üzemeltető cégeket is, de sajnos egyiküktől sem kaptunk választ kérdéseinkre, így nem árulták el azt sem, hogy jól gondoljuk-e, mely egyetemekkel dolgoznak együtt, mely projektjeiket és miért adták el idő előtt a magyar államnak.
Találtunk néhány olyan vállalkozást is, amelyek diákotthonokat és/vagy kollégiumokat üzemeltetnek, és profitrátájuk piacinak tűnik. Olyan cég is volt, amelyik megszűnt időközben: a Soproni Diákotthon Kft. végelszámolása 2017-ben történt meg. A Miracle Europe Ingatlankezelő Kft. – amely a SOTE 900 fős kollégiumának működtetését nyerte el – már 2013-ban felszámolás alá került. Ez jól mutatja, hogy ez nem volt kockázatok nélküli üzlet. Több, összesen négy diákotthont üzemeltető társaság összességében 7,7 százalékos profitot ért el az elmúlt öt évben, ami piaci szintnek tekinthető.
Sajnálatos módon lassan 15 évvel az első felsőoktatási ppp-s projektek átadása után sem látjuk tisztán, hogy pontosan mire és mennyi pénz ment el, és megérte-e. Az elérhető adatok alapján az látszik, hogy ezen projektek piacinak megfelelő költségekkel üzemeltek, és akármilyen furcsán hangzik, talán ezt nem akarják az illetékesek egyértelművé tenni.
Cikkünk a Demnet Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy a probléma a magyar olvasók körében is széles körben ismertté váljon. Civil szervezetek évek óta óva intik a kormányokat a ppp-projektek veszélyeivel kapcsolatban, és számos tanulmányban rámutattak már a konstrukció hiányosságaira. Bár nem kizárólagosan, de a konstrukcióval kapcsolatos tapasztalatok negatívak a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt. Gyakori jelenség, hogy a kormányok olyan szerződéseket kötnek, melyek alapján a költségeket és a kockázatokat végső soron a társadalomnak kell viselnie, az állam sokszor komoly veszteségeket szenved, az üzemeltető vállalatok viszont jelentős hasznokat zsebelnek be.
Általánosan elterjedt gyakorlat, hogy a ppp-szerződések részletei az üzleti titok körébe tartoznak, így rontják az átláthatóságot, növelik a korrupció valószínűségét és nehezítik a demokratikus elszámoltathatóságot. A kormányok gyakran a költségvetésen kívüli adósságként tartják nyilván a ppp-ket, hogy elodázzák az adósság „elkönyvelését”, pedig ezzel nem csökkentik az állam adósságterheit. A ppp-projektek gyakran jelentős mértékben és ésszerűtlenül növelik a létrejövő szolgáltatás fogyasztói díjait. A kormányok pedig gyakran gyengítik vagy korlátozzák a szociális és környezetvédelmi jogszabályokat, hogy a ppp-befektetők számára vonzó feltételeket teremtsenek. Az így épülő gátak, autópályák, nagy ültetvények, csővezetékek, valamint az energetikai és közlekedési infrastruktúrák gyakran komoly környezetszennyezéssel járnak, tönkreteszik a természetes élőhelyeket, megsemmisíthetik a természeti erőforrásokat. Előfordul az is, hogy kényszerített kitelepítéshez és elnyomáshoz vezetnek helyi közösségekben.
A nemzetközi példákról bővebben a DemNet Alapítvány blogján olvashat.
|
Egy hasznosnak tűnő állami program, a részleteket mégis rejtegetik
|
A Fidesz-kormányok oktatási forráskivonása tette igazán jó ötletté a Medgyessyék idején kitalált egyetemi ingatlanfejlesztési koncepciót.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191203/egy-hasznosnak-tuno-allami-program-a-reszleteket-megis-rejtegetik/
|
2019-12-03 15:35:54
| true | null | null |
G7
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék.
de emellett közeli munkatársa a fideszes országgyűlési képviselőnek, Boldog Istvánnak, akinek asszisztense és kampányfőnöke is volt már.
Friss: Az információt az Indexnek megerősítette a Fővárosi Törvényszék, illetve egy kiegészítő kérdésünkre közölte:
A Budai Központi Kerületi Bíróság összesen 5 emberrel szemben rendelt el kényszerintézkedést 2019. november 29-én: 4 fő került letartóztatásba, 1 fő pedig – a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
De mi ez az egész ügy?
November 28-án írtuk meg, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség kutatást tartott a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban. Ahogy a korábbi fideszes polgármestert októberben leváltó új polgármester írta: a kényszerintézkedés célja olyan tárgyi bizonyítási eszközök, elektronikus adatok felkutatása és rögzítése volt, melyek köthetők a Központi Nyomozó Főügyészség egyik nyomozásához.
Hadházy Ákos független képviselő két hónappal ezelőtt állt elő azzal, hogy érdeklődött a legfőbb ügyésznél, hogy zajlik-e olyan büntetőeljárás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-es számú választókerületében, ami országgyűlési képviselőt is érint. Polt válasza úgy hangzott, van ilyen beazonosítható, folyamatban lévő büntetőügy, de miután Hadházy néven is nevezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselőt, az ügyészség tisztázta, hogy névre vonatkozóan nem válaszolt.
Információink szerint egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni
– nyilatkozta akkor Hadházy, amire Boldog István a Fidesz sajtóosztályán keresztül csak annyit reagált, hogy őt az ügyészség nem kereste meg, ez csak politikai cirkusz, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
Amikor a cserkeszőlői ügyészségi akció zajlott, Hadházy úgy reagált: „Szorul a hurok a kólagyűlölő vasutas képviselő, Boldog István körül. (...) saját információm szerint pedig Boldog bizalmi emberénél, táskás emberénél (pénzbehajtó), egy fideszes megyei képviselőnél is jártak a nyomozók.”
Ki az a „táskás ember”?
A Hadházy által emlegetett Boldog István „táskás embere”, a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő Fehér Petra. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett.
A cserkeszőlői ügyészségi akció után több helyről is azt az információt kaptuk, hogy Fehér Petránál is tartott az ügyészség kutatást, illetve arról is szóltak információk, hogy a fideszes képviselőt bevitték a nyomozók. Telefonon, a Facebookon is próbáltuk elérni ezután a fideszes képviselőt, de nem jártunk sikerrel. Mindenesetre a törökszentmiklósi közgyűlésről aznap mindenféle – törvényileg előírt – előzetes jelzés nélkül hiányzott.
Törökszentmiklós polgármestere, Markót Imre egyelőre nem kapott hivatalos tájékoztatást a képviselő letartóztatásáról. Az Indexnek elmondta, Fehér Petra sem a keddi rendkívüli, sem pedig a múlt hét csütörtöki közgyűlésen nem jelent meg, és erről értesítést sem küldött a polgármesternek, noha ez távolmaradás esetén kötelező.
Az ügyészségnek küldött érdeklődések sorban lepattantak, mi is csak annyi választ kaptunk, hogy „megkeresésére közlöm, hogy az ügyről tájékoztatás nem adható”. A Törökszentmiklósi.hu nevű oldal újságírója, aki korábban a Figyelő munkatársa is volt, kérdéseket küldött a Fővárosi Törvényszék Sajtóosztályához.
Megkeresésében azt írta, ha azokból az információkból indulunk ki, hogy 28-án Fehér Petránál is házkutatás volt, és előzetesbe került, akkor a törvényben meghatározott 72 óra letelt, és nyilvánvalóan dönteni kell arról, hogy ezt meghosszabbítsák, vagy szabadlábra helyezzék. Így megkérdezte, mit tudnak megerősíteni a fenti információkból, valóban előzetes letartóztatásba került-e a fideszes képviselő. A törvényszék pedig a következő választ adta:
„Megkeresésével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy az F. P. ellen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én – a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt –
A rendelkezésre álló adatok szerint
a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
„A végzés indokolása szerint a bizonyítás megnehezítésének veszélye volt az, ami kizárta a letartóztatás helyett bűnügyi felügyelet elrendelését, a letartóztatást tehát a nyomozás érdeke tette szükségessé. Önmagában a szökés, elrejtőzés veszélye enyhébb kényszerintézkedéssel is kiküszöbölhető lett volna. A végzés nem végleges” – írták válaszukban.
Mi is levelet írtunk a törvényszéknek, elsősorban aziránt érdeklődtünk, hogy meg tudják-e erősíteni a fenti választ nekünk is, illetve hogy érintett-e még más is az ügyben hasonló kényszerintézkedéssel.
Szinte mindig ugyanaz a két cég nyer
Hadházy a korrupcióinfós oldalán írt részletesebben arról, milyen információi vannak a Boldog körzetében kialakult korrupciógyanús helyzetről. Azt írta, információi szerint a fideszes képviselő zsarolhatta a hozzá tartozó települések képviselőit, hogy csak akkor kapnak EU-pénzeket, ha az általa megadott cégek lesznek a kivitelezők. Majd egy feljelentés után nyomozni is kezdtek.
A cégekről azt írta, a Profiter Machine Kft. egy székesfehérvári telekommunikációs cég volt évi néhány milliós bevétellel, majd közvetlenül a TOP-os pályázati nyerések előtt vette át egy jászberényi testvérpár, hogy aztán a pályázati győzelmekkel 2018-ra 343 milliós forgalmuk legyen.
A másik cég, az Akviron Kft. pedig egy egyszemélyes mérnöki tervező cég volt, aminek bevétele 2018-ban ugrott évi 100 millióról 500 millióra. A Népszava próbált egy riportban utánajárni az első cégnek, illetve megpróbálta szóra bírni azokat a polgármestereket, akik ezeket a cégeket bízták meg különböző munkálatokkal, de nem sok választ kaptak. A lap azt írja: látszik, hogy sokszor ez a két cég indult, ahol az egyik veszített, ott nyert a másik, és fordítva. Érdemes megnézni a cikkben a táblázatot is arról, hogy a Profiter nevű cég két év alatt mennyi és milyen értékű közbeszerzést nyert Boldog István körzetébe tartozó településeken.
Boldog István fideszes országgyűlési képviselő választókerületéhez (Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számú országgyűlési egyéni választókerület) 23 település tartozik. A cserkeszőlői ügyészségi akció után levelet írtunk mind a 23 település vezetésének, hogy megkérdezzük, volt-e náluk hasonló kutatás, érintett-e ilyen kutatásban a település vezetője vagy bármelyik képviselője. Tizenegy településről kaptunk választ, hogy náluk nem volt ilyen vizsgálat, a többi településtől továbbra is várjuk a válaszokat.
A közpénzből finanszírozott kampánykiadvány
A Törökszentmiklósi.hu szerzője korábban is írt már Boldog Istvánt és Fehér Petrát érintő ügyekről: 2018-ban az Átlátszón jelent meg egy nagyobb anyag, ami arról szólt, hogyan támogatták a hozzá tartozó települések önkormányzatai közpénzből azt a kiadványt, ami gyakorlatilag Boldog István reklámlapjaként funkcionált, és amit az az alapítvány adott ki, aminek elnöke a most letartóztatott Fehér Petra.
Van egy KöTi Mente Magazin nevű regionális kiadvány, ami negyedévente 40 ezer példányban jelenik meg, a magazin impresszumában pedig kiadóként egy KötiMenti Egyesület szerepel. „A szervezetet 2016 őszén alapították Kétpó székhellyel – Boldog István korábban itt volt polgármester –, az egyesület elnöke Fehér Petra” – írta az Átlátszó. A magazin pedig gyakorlatilag Boldog István kampánykiadványaként működött.
A magazint kiadó egyesületet pedig fellelhető adatok, közgyűlési döntések alapján látható, hogy a Boldog István körzetében található települések önkormányzatai támogatták több millió forinttal, így gyakorlatilag közpénzből futotta az egyesületnek kiadni Boldog István kampánymagazinját.
Boldog Istvánnak jeleztük, hogy természetesen szeretnénk, ha megszólalna, reagálna bármelyik állításra, illetve eseményre, a cikk megjelenéséig nem kívánt élni a lehetőséggel.
(Borítókép: Boldog István / Facebook)
|
Letartóztatták a Szolnok megyei közgyűlés egyik fideszes tagját, Boldog István jobbkezét
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben lett gyanúsított F. P., a Budai Központi Kerületi Bíróság pedig november 29-én elrendelte egy hónapra a letartóztatását. A gyanú szerint jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól kapott pénzt mint a pályázat elbírálását befolyásolni tudó hivatalos személy, írja a Törökszentmiklósi.hu nevű oldalnak a fővárosi törvényszék.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/04/letartoztathattak_a_szolnok_megyei_kozgyules_egyik_fideszes_tagjat/
|
2019-12-04 12:40:31
| true | null | null |
Index
|
Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének "szakmai önéletrajzában" az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a "problémás" cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek...
Paár Attila Győr leggazdagabb, Magyarország 29. leggazdagabb embere jelenleg, vagyona: 42 milliárd forint. A miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelő nagyvállalkozó a WHB-csoport tulajdonosa, amely állami nagyberuházások kivitelezési munkáinak sorát nyerte meg 2010 óta.
A 47 éves üzletember Borkai Zsolt polgármesteri pályafutásának első időszakában szoros kapcsolatot ápolt a közelmúltban lemondott városvezetővel, cégei kapták a legzsírosabb építési feladatokat a nyugat-dunántúli megyeszékhelyen, sőt, egész Győr-Moson-Sopron megyében. Aztán a vállalkozó "kinőtte" Borkait, ráadásul magánéleti feszültség is keletkezett közöttük (ennek részletezésétől tapintatosság miatt eltekintünk), és a továbbiakban annak a magyar származású luxemburgi ügyvédnek a segítségével építette cégcsoportját, aki a NER-nek is komoly szolgálatokat tett. Ő Kacsóh Gábor, aki feltűnt az úgynevezett Audi-telkek adásvétele körül is, de más, győri nagymenőkhöz köthető ügyekben is felbukkant a neve.
A szerbiai kapcsolat
A Mapanzió Kft. 1994-től egészen 2014. június 19. napig Paár-Panoráma Panzió Kft. néven működött. A vállalkozás tulajdonosai az alakulás napjától közel három évtizeden keresztül Paár András és felesége, Paár Andrásné voltak - ők Paár Attila szülei. 2013. április 30. napjától a társaságban tagként részesedéshez jutott Paár Attila és két testvére, ifj. Paár András és Némethné Paár Zsuzsanna. Kevéssel ezt megelőzően, 2014 februárjában, a társaság ügyvezetőt váltott, az idősebb Paár András helyét felesége vette át. Kevéssel ezt követően, 2014. február 19-én Paár Andrást a felesége, Paár Andrásné váltotta az ügyvezetői székben. Ahol napra pontosan csupán 4 hónapot töltött, azon a napon ugyanis a kft.-t a tulajdonosok eladták (?) Haler Zoltán szerb állampolgárnak. Haler még ezen a napon megválasztotta magát a cég ügyvezetőjének, és azzal a lendülettel új nevet adott a társaságnak, ekkor lett Paár-Panoráma Kft.-ből Mapanzió Kft. A cég attól a pillanattól semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytatott, éves beszámolót soha többé nem tett közzé. A szerbiai álvállalkozó magyarországi kézbesítési megbízottja egyébként Paár Attila barátja és egyben üzlettársa, Boda Gábor volt.
2015-ben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) területileg illetékes hátralékkezelési osztálya végrehajtást kezdeményezett a társasággal szemben még a Paár-időszakban keletkezett, jelentős összegű köztartozás behajtása érdekében. Azonban az új tulajdonos, a Szerbiában élő férfi kámforrá vált - vele együtt természetesen a cégpapírok, a könyvelés, a számlák is, minden, ami fontos.
Az ügyvezető (egyben tulajdonos is) elérhetetlensége okán a az illetékes cégbíróság 2016 augusztusában elrendelte a vállalkozás kényszertörlését.
A szíriai kapcsolat
A BOGA BOOK Kft.-t 2008. március 20. napján alapította az azóta a NER toplistás kivitelezőjévé előlépett Paár Attila és a győri közbeszerzési eljárások másik gyakori nyertese, Neumann Zoltán - Csanak Invest Kft. néven. Két hónappal később, 2008. május 28-án a társaság névváltoztatáson ment keresztül, ekkor kapta azt a nevet, amellyel híressé vált: ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.
A két alapító magánszemély tulajdonost 2008. szeptember 18-án egy Luxemburgban bejegyzett társaság, a City Győr Luxemburg S.A. váltotta a tagjegyzékben. Az ügyvezető továbbra is Paár Attila maradt, akihez a luxemburgi offshore társaság köthető.
Az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 2009-ben építtetett Győr, Révai utcában egy 222 férőhelyes parkolóházat. A kivitelezési munkálatokkal Paár Attila a saját cégét, a West Hungária Bau Kft.-t bízta meg, amely 710 millió forint + áfa összegért végezte el a munkát. Még el sem kezdődött a parkolóház építése, amikor - 2008 novemberében - Paár cége szerződésben állapodott meg Győr Város Önkormányzatának cégével, amely szerint az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. 5 évre vételi jogot biztosít a Komszol Kft.-nek, majd annak jogutódjának, a Győr-Szol Kft.-nek. A szerződésben rögzítették azt is, hogy a vételi jog érvényesítésére meghatározott idő alatt az önkormányzat cége meghatározott havi összegért bérletbe veszi a parkolóházat Paár cégétől. Bérleti díjként az önkormányzat 2010-ben és 2011-ben összesen 220 millió 500 ezer forintot fizetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-nek. Az önkormányzat cége 2012 januárjában élt a vételi jogával, és 1 milliárd 104 millió forintért megvásárolta Paár cégétől, amely összegbe a korábban megfizetett bérleti díj összegét nem számították be.
Az összesen (bérleti díj+vételár) 1 milliárd 324 millió forint végül a luxemburgi offshore cég számláján landolt.
A tranzakciót követően szinte azonnal, 2012. május 8. napján kiszállt az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft.-ből Paár luxemburgi cége és távozott az ügyvezetői posztról maga Paár Attila is. Az új tulajdonos (és egyben ügyvezető) Paár barátja, üzlettársa, adótanácsadója, Boda Gábor lett. A kft. székhelyét azonnal megváltoztatták, Győrből egy budapesti székhelyszolgáltató irodájába költöztették. Boda - papíron - "ellimbózott" bő egy évet a társaságban, amely már az égvilágon semmit nem csinált, sem bevételei, sem kiadásai nem voltak. Nyilvánvalóan pihentették a "nyűggé" vált céget. Készültek a megfelelő alkalomra, hogy megválhassanak tőle.
2013. október közepén aztán "váratlanul" felbukkant egy titokzatos vevő, egyenesen Szíriából, Tartous városából. Ő volt Abdulaziz al-Aftal. Nem tudni, mi ragadta meg a kiürített, gazdasági tevékenységet akkor már közel 2 éve nem folytató társaságban a közel-keleti férfit, de valamiért szüksége lehetett rá. De inkább Paáréknak rá. A szíriai "üzletember" magyarországi kézbesítési megbízottjaként dr. Kuchta Ferenc (ez a név még sokszor fel fog bukkanni a következő cikkünkben) budapesti ügyvédet jegyezték be.
Abdulaziz al-Aftal munkával túlterhelt életvitele vélhetően nem tette lehetővé, hogy elégséges időt fordítson győri "szerzeményére", mert attól kezdve, hogy a neve megjelent a cégjegyzékben, az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. éves beszámolót nem adott le, egy gyufaszálat nem tett arrébb. A cégbíróság valószínűleg többször felszólította törvényi kötelezettsége teljesítésére, de a vonal másik végén elhelyezkedő személy, dr. Kuchta Ferenc kézbesítési megbízott minden bizonnyal néhány rafinált jogászi húzással késleltetni tudta a kft. kényszertörlését, hiszen tapasztalt motoros ő szakmában (erről bővebben a következő cikkünkben írunk). Azonban egy ponton a cégbíróság türelme is elfogyhatott, és 2016. szeptember 20-án elrendelte a vállalkozás cégnyilvántartásból történő kényszertörlését. Tehát 3 évig úgy létezhetett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft., hogy nem tett eleget a vonatkozó törvényben meghatározott kötelezettségének: nem tett közzé éves mérleget a társaság gazdálkodásáról.
Vélhetően azért maradhatott ilyen sokáig "életben" a tetszhalott kft., mert nem volt köztartozása (egyéb adóssága sem). Így viszont joggal merül fel a kérdés: mi szükség volt a fantomizálására, hiszen végelszámolással is megszűntethető lett volna? Köztartozásmentes vállalkozások számára a törvény lehetővé teszi, hogy működésüket végszámolással szűntessék meg. Köztartozással terhelt társaságok viszont nem élhetnek a végelszámolás lehetőségével, az ilyen cégek kizárólag felszámolással vagy kényszertörléssel szűnhetnek meg. A fantomizálás ismeretében joggal feltételezhető, hogy az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. korábbi tulajdonosai, ügyvezetői nem szerették volna, hogy külső szemek, például a NAV adószakemberei belepillantsanak a könyvelésbe, megvizsgálják az abban szerepeltetett költségszámlák tartalmának valódiságát. A parkolóházat, amit végül az önkormányzat vásárolt meg, ugyanis - amint azt már említettük - Paár Attila másik érdekeltsége, az építőiparban tevékenykedő West Hungária Bau Kft. építette, a mérlegben szereplő adat szerint 710 millió forint + áfa összegért, ami költségként jelentkezett az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. könyvelésében. Ezt a költséget szembeállították a parkolóház 1 milliárd 324 millió forintos eladási árával, így nyereségként 614 millió forint jelentkezett. Ami biztos: az új tulajdonos, a szíriai Abdulaziz al-Aftallal együtt a társaság komplett könyvelése, szerződésállománya is eltűnt. Így, amennyiben a hatóságok netán kíváncsiskodni szeretnének a cég múltját illetően, már nem találnának látnivalót.
A libanoni kapcsolat
A Paár és Társa Kft.-t 1996. június 10. napján alapította Paár András és felesége, Paár Andrásné (a NER-es nagyvállalkozó, Paár Attila szülei)., akik 2013. április 30-ig együtt vezették a gazdasági társaságot, a jelzett naptól a feleség egyedül irányított.
2014. április 30-án három új név bukkant fel a cég tulajdonosai között: Paár Attiláé, valamint két testvéréé, ifj. Paár Andrásé és Némethné Paár Zsuzsannáé. Az ügyvezetői feladatokat továbbra is az anyuka látta el.
10 hónappal később, 2015. március 1-jén komoly változás állt be a társaság életében. A Paár-család tagjainak üzletrészét megvásárolta valaki, aki fantáziát látott az akkor már két közjegyzői végrehajtás alatt álló, nem működő vállalkozásban. Ezúttal - a szíriai után - egy libanoni férfi tette tiszteletét Győrben, és környékezte meg a Paár-famíliát ajánlatával. Mostafa Elghoul valószínűleg úgy érezhette, hogy a kezei között újra erőre kaphat a haldokló győrújbaráti cég. De az is lehet, hogy nem érezte úgy. Sőt, megeshet, hogy semmit sem érzett a libanoni, hanem találomra rábökött a cégnyilvántartásban egy társaságra, ami éppen Paáréké volt. Ők pedig éppen el akarták adni azt. Léteznek ilyen véletlenek. Vagy nem? Mostafa Elghoul egy nagyszerű képességű cégjogi nagyágyút, dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként. Kuchta kipróbált harcos ezen a területen, ráadásul nem volt ismeretlen Paár Attiláéknak, hiszen az ARRABONA PARKOLÓHÁZ Kft. fantomizálásában is hibátlan teljesítményt nyújtott. A kft. ügyvezetői posztjára saját magát nevezte ki a líbiai, és azonnal intézkedett a társaság székhelyének megváltoztatása érdekében is, így még ugyanazon a napon Budapestre költöztette a vállalkozást. Megbízható helyet talált: dr. Kuchta Ferenc ügyvédi irodáját.
Csodával határos módon az új tulajdonos-ügyvezető - kevéssel a cégvásárlást követően - kereket oldott. A cég minden iratával és a könyvelésével együtt. Ezen magatartása feltűnő azonosságot mutatott a két másik Paár-céget korábban "megvásárló" szerb, illetve szíriai személy viselkedésével: a társaságok megszerzését követően ők is eltűntek, mint a Doxa óra.
2017 márciusában még "befutott" - az előző kettő mellé - egy harmadik, közjegyző által kezdeményezett végrehajtás is, de Mostafa akkor már árkon-bokron túl volt.
Az illetékes cégbíróság 2017. szeptember 26-án unta meg a líbiai keresését, és elrendelte a társaság kényszertörlését. Végre nyugalom költözhetett Győrújbarátra, a közjegyzők mehettek a sunyiba a követeléseikkel. Paár Attila pedig - a NER nagy örömére - építhetett tovább, rendületlenül, nem esett csorba a vállalkozói becsületén.
Az üzlettársnál is működött a szerbiai vonal
Boda Gábor adótanácsadó Paár Attila hű társa az üzleti életben, és kitartó barátja a magánéletben. 2005. június 30-án, feleségével, Bodáné Konczos Judittal közösen hozták létre a Profitax 2005 Kft.-t, amelyet ügyvezetőként a férj irányított. Egészen 2012. január 31. napjáig, amikor a Szlovákiában bejegyzett Q-Transport s.r.o. elnevezésű gazdasági társaság tulajdonosait olthatatlan vágy járta át a győri székhelyű kft. megszerzése iránt. Történt ez épen akkor, amikor Bodáék túl akartak adni rajta. A szlovák cégnyilvántartás szerint a Q-Transport s.r.o. a győri Nagy-család (Nagy Ferenc, Nagyné Bokréta Anikó, és fiúk, Nagy Dávid) tulajdonában álló vállalkozás, ezért nem okozott meglepetést, hogy az új szlovák tulajdonos Nagy Ferencet helyezte ügyvezetőként a cég élére, amelynek székhelyét még aznap megváltoztatták: Győrből Tápszentmiklósra költöztették a tulajdonoscserén átment kft.-t.
Alig 4 hónap elteltével, 2012. május 31-én Nagyék vagy meggondolhatták magukat, mégsem kellett nekik Boda Gábor és neje volt cége, vagy a Szerbiában élő Veres Zaklina állhatott elő olyan ajánlattal, amire nem tudtak nemet mondani, vagy a kettő együtt történhetett, de a lényeg: a Profitax 2005 Kft.-nek ismét új tulajdonosa (és azzal együtt új ügyvezetője) lett, a nevezett hölgyemény, aki egy meglepő húzással Nagy Ferencet bízta meg azzal, hogy kézbesítési megbízottként átvegye a kft. nevére érkező küldeményeket. Azt a férfit, akitől átvette a társaságot. Zaklinát nyilván derült égből villámcsapásként érhette, hogy az adóhivatal területileg illetékes hátralékkezelési osztálya 2013 áprilisában végrehajtást rendelt el új szerzeményével szemben. A jelentős összegű köztartozás egyértelműen a tulajdonosváltás előtt keletkezhetett, hiszen a cég azóta nem tett közzé éves mérleget, hogy Boda Gábor és élete párja kiszállt a vállalkozásból. Egyébként Nagy Ferenc sem számított kezdőnek a cégfantomizálás szakterületén, nem Boda cége volt az első szárnypróbálgatása ebben a műfajban, de a férfi munkásságáról ugyancsak a következő cikkünkben írunk részletesen. Előzetesen csupán annyit: ő is többször igénybe vette dr. Kuchta Ferenc jogi szolgálatait.
Az illetékes cégbíróság 2014. október 17. napján megállapította a cég fizetésképtelenségét és elrendelte annak felszámolását. Azonban - hatóságok nagy szomorúságára - Veres Zaklina sem tudott szakítani azzal a hagyománnyal, hogy a Paár-Boda duótól cégeket vásárlók (?) az adásvételt követően felszívódnak - ő is így tett. A felszámolóbiztos egy évig kergette, aztán feladta, jelezte a cégbíróságnak, hogy Zakliná felszívódott, ezért aztán a cégbíró a fantommá vált vállalkozás kényszertörlése mellett határozott. Cégdokumentumok, könyvelés, számlák - bye, bye. A múltat végképp eltörölték.
És megint egy szíriai
Nem sokban tért el a Profitax 2005 által befutott pályától a Rérabó Adótanácsadó Kft. "élettörténete" sem. A társaságban 2002-ben, illetve 2006-ban szerzett tulajdonrészt Bodáné Konczos Judit, majd második hullámban Boda Gábor, így vált a kft. a házaspár kizárólagos tulajdonává.
2013 augusztusában Bodáék valamiért jobbnak látták eladni vállalkozásukat, szerencséjükre vevő is akadt rá, a kocséri Klement Attila. Aki aztán az adásvétel lebonyolítását követően rögvest megválasztotta magát ügyvezetőnek és nagy reményekkel tekintett a jövőbe. Fél év elteltével azonban eltörhetett benne valami, mert felhagyott a vállalkozás gründolásával, és eladta (?) azt a fonyódi Füry Gusztávnak, aki a cégnyilvántartás szerint ugyancsak nem "kispályás": 13 olyan gazdasági társaságban vállalt hosszabb-rövidebb, de inkább rövidebb ideig szerepet, amely a kényszertörlés vagy felszámolás sorsára jutott. Dr. Kuchta Ferenc ügyvéd közreműködése - természetesen - ebben a körben is többször tetten érhető.
A Klement-Füry érában a társaság bevétele - az éves beszámolók tanúsága szerint - látványosan megugrott: 2014-ben 113 millió, 2015-ben 103 millió forint folyt be a kasszába. Aztán mintha elvágták volna, se kép, se hang, a cég összerogyott. Elgondolkodtató és némi gyanúra okot adó, hogy a kft. székhelye (Győr, Teleki László utca 46. I. emelet 7. ajtó) azt követően sem változott, hogy Boda Gábor és felesége megvált a vállalkozástól. Ezen a címen működik jelenleg a Boda-házaspár három gyerekének (Tomaj, Csanád, Csenge) több betéti társasága is.
A Klement Attila és Füry Gusztáv nevével fémjelzett időszakban egyébként nem csak a milliók hullottak a tulajdonosok ölébe, hanem a NAV által elrendelt végrehajtások is záporozni kezdtek feléjük: 6 alkalommal nyúlt az adóhivatal ehhez "kényszerítő eszközhöz". Talán ezt elégelhette meg Füry Gusztáv, amikor úgy határozott, véget vet a vircsaftnak, és búcsút int a Rérabó Kft.-nek. A sors a kezére játszott, ugyanis éppen ebben az időben tipródott Szíriában egy jó képességű üzletember azon, hogy vállalkozásba kellene kezdenie Győrben, és álmai megvalósítására azt a társaságot szemelte ki, amelytől Füry meg akart válni. Az adásvételről rendelkező dokumentumokat 2015. szeptember 16-án írták alá az érintettek. Ghassan Khalif e naptól nemcsak tulajdonosként, de cégjegyzésre jogosult vezetőként is feltüntetésre került a cégjegyzékben. Nem nehéz kitalálni, ki lett a kézbesítési megbízottja: igen, "ő", dr. Kuchta Ferenc. A vállalkozás székhelye továbbra sem változott, maradt az a cím, ahol Bodáék (majd az őket váltó Klement és Füry) idejében is működött a kft.
A NAV ezt követően sem hagyott fel a végrehajtások kezdeményezésével: újabb 6 alkalommal vetette be a tartozás-behajtás ezen egyszerű, de nem mindig hatásos fegyverét. A szíriai? Nem akart kilógni a sorból: elérhetetlenné vált. Az illetékes cégbíróság 2018. augusztus 17-én elrendelte a Rérabó kényszertörlését. De előtte még, 2018. április 5. napjától kezdődően, 5 évre eltiltotta Ghassan Khalifet az ügyvezetéstől. Mégpedig azért, mert korábban már 4 cég fantomizálásához adta a nevét. Mindegyik esetben dr. Kuchta Ferencet jelölte meg magyarországi kézbesítési megbízottjaként.
Megjegyzés: A Privatkopo.hu e-mailben tett fel kérdéseket Paár Attilának és Boda Gábornak, akik nem reagáltak a megkeresésre. Pedig jó lett volna megtudni, ki hajtotta fel a külföldi vevőket a győri üzletembereknek, mert azt nehezen sem sikerül elképzelni, hogy az egymásra találások véletlenül történtek.
|
Döntsd a tőkét, borítsd a céget
|
Szíriai, libanoni és szerbiai álvállalkozók felhasználásával fantomizálták a NER milliárdos főépítője és üzlettársa kényelmetlenné vált vállalkozásait.Nem mutat túlzottan jól a Fidesz kedvenc építőjének „szakmai önéletrajzában” az a tény, hogy az elmúlt években három olyan gazdasági társaság kényszertörlését rendelte el az illetékes cégbíróság, amelynek tulajdonosa volt közvetlenül azt megelőzően, hogy a „problémás” cégeket szerb, szíriai és libanoni állampolgárok kezére adták, akik attól a pillanattól kezdve elérhetetlennek bizonyultak a magyar hatóságok számára. Nem sokkal marad el mögötte barátja, üzlettársa, adótanácsadója, akihez két olyan társaság kapcsolható, amelyek ugyancsak külföldi - szíriai és szerb - állampolgárok felhasználásával fantomizálásra és kényszertörlésre kerültek. A szálak Budapestre, egy angyalföldi ügyvédi irodába vezetnek…
| null | 1 |
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian
|
2019-11-27 13:36:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
Hírmix Valóságos cégtemetőt működtetett budapesti irodájában az az ügyvéd, aki közreműködött a győri NER-milliárdos "problémás" cégei fantomizálásában - hatalmas kár érhette az államot Privatkopo.hu 2019.12.02. 9:12:00 Valóságos cégtemetőre bukkant a Privatkopo.hu bűnügyi portál annak a budapesti ügyvédnek az irodájában, aki közreműködött a NER milliárdos építője, a győri Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégei fantomizálásában, azaz a hatóságok elől történő eltüntetésében. Dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi ügyvédi irodája több mint 120 olyan gazdasági társaságnak biztosított - rövidebb-hosszabb ideig - székhelyet, amelyek jelentős köz- és/vagy egyéb tartozást halmoztak fel és az adósság megfizetése helyett fantomizálták azokat, vagyis olyan magyar, valamint külföldi állampolgárok nevére íratták, akik a hivatalos szervek számára elérhetetlennek bizonyultak. Az ügyvéd neve közel 150 gyanús körülmények között "elillant" vállalkozással hozható összefüggésbe.
Dr. Kuchta Ferenc neve az Orbán-kormány által favorizált építési nagyvállalkozó, az ország 29. leggazdagabb embere, a 42 milliárd forint vagyonnal rendelkező Paár Attila és üzlettársa, Boda Gábor "problémás" cégeinek fantomizálásával összefüggésben merült fel, amelyről itt olvashat: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=paarboda&MN=Joghalo&LN=Hungarian A 49 éves budapesti ügyvéd a cégnyilvántartás tanúsága szerint eladósodott társaságok eltűntetésére szakosodhatott: az elmúlt években közel 150, a fizetési kötelezettségének eleget tenni nem akaró cég fantomizálásában vállalt szerepet. Ezek a vállalkozások működésük során vagy jelentős köztartozásokat halmoztak fel, vagy pedig a könyvelésükben keletkezett "problémák" (valótlan tartalmú számlák befogadása, illetve kiállítása) miatt váltak vállalhatatlanná tulajdonosaik számára. Az eltűntetett társaságok között olyanok is vannak, amelyekkel szemben az adóhivatal 100 millió forintot meghaladó adó- és járuléktartozás miatt rendelt el végrehajtást, majd annak sikertelensége miatt felszámolási eljárást. Azonban a kijelölt felszámoló jellemzően azzal szembesült, hogy a fizetésképtelenné nyilvánított társaság, annak ügyvezetője és tulajdonosai - a cég komplett könyvelésével együtt - köddé váltak. Mielőtt erre fény derült volna, a társaságok tulajdonosi szerkezetét és az ügyvezető személyét érintően furcsa változások történtek. Amikor a cégek felett gyülekezni kezdtek a sötét felhők, azaz a köz- és/vagy egyéb tartozások megfizetésére szabott határidők lejártak, az addigi tulajdonosokat és ügyvezetőt/ügyvezetőket újak váltották, majd rövid idő (néhány hónap) elteltével az új tulajdonosokat, valamint az új ügyvezetőt/ügyvezetőket is lecserélték, így tették lehetetlenné, hogy az eredeti tulajdonosokhoz és ügyvezetőhöz elérjen a hatóságok keze, ezzel a trükkel vonták ki őket a polgári- és büntetőjogi felelősség terhe alól. A végrehajtási eljárások, majd a felszámolások elrendelésére már a második tulajdonosi és ügyvezetői garnitúra "pályára küldését" követően került sor, ezáltal a "huncutságokat" ténylegesen elkövető személyek nem kerültek a hatóságok látókörébe. A "problémás" cégek működését vizsgálva megfigyelhető, hogy - jó esetben - az alapításukat követő egy-két évben még eleget tettek a gazdasági tevékenységet tükröző éves beszámoló közzétételére vonatkozó törvényi kötelezettségüknek, azt követően azonban már áfa- és járulékbevallásokat sem nyújtottak be az adóhivatalnak. A tulajdonos- és ügyvezetőváltás gyakran párosult székhelyváltozással is, amely az időhúzást szolgálta, ugyanis már egy másik megye területileg illetékes adóigazgatósága vált jogosulttá a végrehajtások elrendelésére, azt követően pedig a felszámolási eljárások kezdeményezésére. A cégfantomizálók gyakran azzal (is) igyekeztek megnehezíteni a süllyesztőbe küldött társaságok után kutakodók dolgát, hogy megváltoztatták a vállalkozások elnevezését. Dr. Kuchta Ferenc budapesti ügyvédi irodája több mint 120 "elvarázsolt" vállalkozásnak biztosított - rövidebb-hosszabb időre - székhelyet. A társaságok eltűntetésére felhasznált személyek köre jól behatárolható. A bűnügyi portál a cégnyilvántartásból kigyűjtötte azon magyar, valamint külföldi állampolgárok nevét, akik legkevesebb kettő cég "kifektetésében" vettek részt. Magyar állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Bíró Zoltán (23), Herczeg Attila (21), Kiss Attila (17), Ponicsán Csaba (16), Zsiga Péter (16), Magyar Sándor (14), Füry Gusztáv (13), Stiffel Károly (12), Nagy Ferenc (11), Sipos Tibor (8), Csikó Dávid (7), Szatmári Zoltán (6), Ézsöl András (5), Fehér Gábor (5), Lengyel Erzsébet (5), Vitányi György (5), Barkóczi Lajos (4), Gemela Zsolt (4), Klement Attila (4), Magyarné Farkas Róza (4), Magyar Gizella (4), Magyar Szabolcs (4), Dr. Mészáros Erika (4). Külföldi állampolgárok (zárójelben a kényszertörölt, illetve felszámolt vállalkozások száma): Melinda Chopak, Ukrajna (24), Mostafa Elghoul, Líbia (10), Ene Sergiu Daniel, Románia (8), Abdullah Fars Zaib, Szíria (6), Bassam Sosh al-Amr, Szíria (6), Bok Fedir, Ukrajna (6), Nur Abdisamad, Szíria (6), Sasa Dordevic, Szerbia (6), Ghassan Khalif, Szíria (6), Monika Kolar, Szerbia (4), Rami Ahrab, Szíria (4), Ahmad Zuher Al'ezab, Szíria (3), Kovacevic Nenad, Szerbia (3), Mahr Al Khaled, Szíria (3), Mahmud Amad Daboul, Szíria (2), Mahmud Ali, Szíria (2). A felsoroltak vonatkozásában minden esetben dr. Kuchta Ferencet jelölték meg magyarországi kézbesítési megbízottként. Felmerül a kérdés, hogyan kerültek képbe a magyarországi lakcímmel nem rendelkező szíriai. líbiai, szerb és ukrán állampolgárok? Kitől és milyen módon szereztek tudomást az "eladásra" szánt cégekről? Mi inspirálta őket arra, hogy nevükre vegyék a "kibelezett", jelentős összegű tartozásokkal terhelt, vélhetően fiktív számlákkal "telepakolt", az adóhivatal által "üldözött" vállalkozásokat? Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén kívüli államok polgáraival összefüggésben felmerülhet annak gyanúja, hogy a közvetlenül kényszertörlés vagy felszámolás előtt álló társaságok látszólagos átvételével megtéveszthették a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, és ezáltal munkavállalási célú tartózkodási engedélyhez juthattak. A vonatkozó törvény szerint ilyen engedélyre jogosult az a harmadik országbeli állampolgár, akinek a tartózkodási célja: gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munka végzése. Az érintett állampolgároknak ügyvezetőként lehetősége nyílt arra, hogy színlelt munkaviszonyt létesítsenek saját magukkal, amely megteremthette a jogosultságot a munkavállalási célú tartózkodási engedély megszerzésére. Amennyiben ez így történt, az akár nemzetbiztonsági kockázattal is járhat Magyarországra nézve. Az egész országra kiterjedő cégfantomizálások magukon hordozzák az üzletszerűség, valamint a szervezett elkövetés jegyeit (a vállalkozások eltűntetésében közreműködök köre, az azonos székhely, a magyarországi kézbesítési megbízott személye, a fantomizálások során az ügyvezetők és a tulajdonosok vonatkozásában alkalmazott "személycserélgetős" módszer). Az államnak okozott kár több milliárd forint lehet, amely nem végleges, ugyanis dr. Kuchta Ferenc Budapest XIII. kerületi irodája címén jelenleg is tucatnyi cég várja, hogy "szakértő kezek" eltüntessék az adóhivatal, valamint a cégbíróság szeme elől. A jól bevált módszerrel. Ahogy arról a Privatkopo.hu a közelmúltban beszámolt: a Fővárosi Nyomozó Ügyészség - különösen nagy kárt okozó csalás és ügyvédi visszaélés bűntette miatt - vádat emelt dr. Kuchta Ferenc ellen. Egy idős asszony elhalálozását követően két nő hatalmas vagyont örökölt, amelyből a hagyatéki ügyek intézésével megbízott ügyvéd 2015-2016-ban közel 650 millió forintot csalt el. A bűnügyben is felmerült a közel-keleti szál egy libanoni, bejrúti váltón alapuló hagyatéki igény formájában, amelyet az örökösök vállaltak kiegyenlíteni. A váltó azonban a valóságban nem létezett, a fiktív "okirat" csak a csalárd pénzutalások leplezését szolgálta. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2019. november 1. nappal felfüggesztette dr. Kuchta Ferenc kamarai tagságát, ami azt jelenti, hogy a felfüggesztés hatálya alatt ügyvéd tevékenységet nem folytathat. A vádemelésről ebben a cikkben számoltunk be: http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Hirmix&MN=Hirmix&AN=kuchtafcsalas&LN=Hungarian A Privatkopo.hu megkereste a gyanúba keveredett (volt) ügyvédet, akinek megbízásából jogi képviselője reagált, meglehetősen röviden: "Konzultáltam ügyfelemmel, és igazából nem tudunk mit hozzáfűzni a történethez." (Fotók: illusztráció) További friss információk Nem volt kéznél cigarettapapír, elszívta a forgalmi engedélyt
Vádat emeltek a szerelmes zaklatóval szemben
A cigánybűnözők karmába került milliárdos volt munkatársa: "99 százalék biztonsággal állítom, hogy a meghatalmazásokon szereplő aláírások nem Mészáros Istvántól származnak"
Brutális cigánybűnöző bandája hálózta be az alkoholista, pszichiátriai problémákkal küzdő milliárdos üzletembert
|
Kilógó lóláb: 12,5 milliárd forint közpénzzel bélelték ki...
|
Január végén arról tájékoztatta a közvéleményt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, hogy a GOP 3.1.2-12 „Szélessávú körzethálózati fejlesztések” elnevezésű támogatási konstrukciójában összességében mintegy 20 milliárd forint összeget nyertek el a pályázók. A pályázati keret több mint 60 százalékát öt olyan vállalkozásnak ítélték, amelyeket ugyanazon a napon, azonos székhelyen, megegyező összegű jegyzett tőkével alapítottak.
| null | 1 |
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=&AN=nfupalyazat&MN=Fooldal&LN=Hungarian
|
2013-02-03 13:50:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
Salgótarjánban, a Füleki út 54–56. szám alatt épülő ój onkológiai centrum kivietelezésére írt ki közbeszerzést a Szent Lázár Megyei Kórház. A tendert – három pályázó közül – az EB Hungary Invest Kft. és a System Bau Trade Korlátolt Felelősségű Társaság párosa nyerte el – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cégek feladata lesz a meglévő kilencemeletes főépület és a négyemeletes gyermekgyógyászati épület közé foghíj beépítéssel (azokhoz csatlakozva, alapjaikat megerősítve, valamint a területen futó közműveik kiváltása után a talajvizes területen) az új onkológiai központra vonatkozó kiviteli tervek elkészítésének tervezési és kivitelezési munkálatainak elvégzése. Kihívás lehet, hogy a föld alatti bunkernek orvostechnológiai és sugárvédelmi követelményeknek is meg kell felelnie. A kivitelezés a kórház folyamatos működése mellett, téli időjárási viszonyokat is figyelembe véve valósítandó meg – köti ki a szerződés.
Talán utóbbi két tétel is közrejátszott abban, hogy az eredeti 3,6 milliárdos becsült érték helyett végül egy 5,6 milliárd forintos ajánlatot fogadott el a kiíró.
Bár az összeg jelentős, ennél sokkal komolyabb drágulások is előfordultak a Modern Városok Program keretén belül megvalósítandó projektek között. Ezeket és a legdurvább túlárazásokat ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
Potyogtak az állami beruházások
Az onkológiai centrum építésének két nyertese közül az EB Hungary Invest Kft. ismertebb, nem véletlenül.
A Kft. több megbízást is kapott már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, mielőtt a neve 2014-ben felbukkant a West Bau Kft. odalán. Akkor a két vállalkozás konzorciumban – versenytárs nélkül – megnyerte az energiahivatal V. kerületi irodaházának belső felújítására kiírt 1,2 milliárdos tendert.
A Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában lévő West Bau népszerűsége azóta is töretlen az állami tendereken, de az EB Hungary-t sem kell félteni.
A budapesti székhelyű társaságot 2004-ben 3 millió forint jegyzett tőkével alapította Erdei Z. József és Búvár Attila. A cég árbevétele a 2009-es 89 millióról 2018-ra 8 milliárdra nőtt, vagyis tíz alatt nagyjából megszázszorozta az éves forgalmát.
A Kft. az elmúlt években több (gyakran milliárdos tételű) állami megbízást is kapott, így például a tatabányai „Tulipános ház” felújítását, a Füzérradványi Károlyi-kastély fejlesztését, vagy épp a budapesti kormányhivatal Kőrösi Csoma Sándor út 53-55. szám alatti épületének felújítását és átalakítását.
A 2011-ben bejegyzett, mindössze hatfős System Bau Trade ennél jóval szerényebb bevételekkel rendelkezik: a cég nettó árbevétele 2016-ban 66 millió forint volt, ez 2017-re 837 millióra nőtt, majd tavaly 181 millióra esett vissza.
Fotó: Google Maps. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
|
A becsült árnál kétmilliárd forinttal drágábban épülhet meg a salgótarjáni onkológiai centrum
|
A becsült értéknél jóval drágábban: 3,6 milliárd forint helyett 5,6 milliárdért építhetik meg Salgótarjánban az új onkológiai központot. Az egyik kivitelező (milliárdos állami megbízásoknak is köszönhetően) tíz alatt megszázszorozta a bevételét, de felbukkant a kormányközeli West Bau Kft. oldalán is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/29/ketmilliarddal-dragabban-epulhet-meg-a-salgotarjani-onkologiai-centrum/
|
2019-11-29 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Győri Ítélőtábla arra kötelezte a város önkormányzatát, hogy e-mailben elküldje egy adatigénylőnek a nemrégiben lemondott Borkai Zsolt volt polgármester 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó 2018-ban tesztelte a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatát, a győri gyakorlat a legtitkolózóbbak közül is kiemelkedett:
A 23-ból 4 megyei jogú város polgármestere kérésre sem adja ki a vagyonnyilatkozatát
23 megyei jogú város és a főváros polgármesterének vagyonnyilatkozatát próbáltuk megismerni, az eredmény minimum vegyes: 8 városvezető, továbbá a budapesti főpolgármester önként és azonnal, további 11 városvezető az erre irányuló adatigénylésre nyilvánosságra hozta a vagyonnyilatkozatát. Négyen azonban megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a megismerését, Dunaújvárosban egyenesen a bolondját járatják az adatigénylővel.
Cikkünk megjelenése után egy váci civil aktivista elhatározta, hogy besegít az Átlátszónak.
Ferjancsics László, a Vácért Lokálpatrióta Egyesület képviselője (akit időközben önkormányzati képviselőnek és alpolgármesternek választottak a Pest megyei városban) négy problematikus vagyonnyilatkozat megszerzése érdekében indított adatigénylési eljárást. Borkai esetében bírósághoz kellett fordulnia, miután elutasították az adatigénylését.
Az információszabadság és az átláthatóság szempontból nagy jelentőségű per nem arról szólt, hogy nyilvánosak-e a szexvideó-botrányba keveredett egykori fideszes politikus vagyonnyilatkozati adatai. A győri önkormányzat jogászai mindent elkövettek annak érdekében, hogy a helyhatóságnak ne kelljen e-mailben elküldeni az egykori olimpiai bajnok vagyonnyilatkozatát.
Az Átlátszó birtokába került bírósági dokumentumok tanúsága szerint Borkai jogi képviselője azt kívánta elfogadtatni a bíróságokkal, hogy nem vonatkozik rájuk az információszabadságról szóló törvény. Érvelése szerint az önkormányzati törvény írja elő az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának benyújtásáról szóló szabályokat. A helyhatóságnak működési szabályzatot kell alkotnia, amelyben meghatározzák, mely bizottság tárolja a leadott vagyonnyilatkozatokat.
Ezek a szabályzatok rendre arról szólnak, hogy miként lehet betekinteni a vagyonnyilatkozatokba, tehát szó sincs arról, hogy e-mailben ki lehetne adni az okiratot. Ennek szerintük egyedüli módszere: időpontot kell egyeztetni az ügyben illetékes önkormányzati bizottság elnökével.
A Győri Ítélőtábla ezt az érvelést utasította el. Az immár megfellebbezhetetlen döntés lényege: ha valaki e-mailben kéri az önkormányzati képviselő (polgármester, alpolgármester) vagyonnyilatkozatát, akkor azt e-mailben kell kiadni.
A Borkai-féle vagyonnyilatkozati ügy legérthetetlenebb vonatkozása, hogy a győri hivatal miért ragaszkodott foggal-körömmel az – immár jogerősen elvetett – álláspontjához. Győr azon kevés önkormányzatok egyike, amely nem akar elektronikus másolatban vagyonnyilatkozatokat küldözgetni. Ez azért furcsa, mert az információszabadság-ügyekben is vizsgálódó adatvédelmi hatóság és a bíróságok gyakorlata egyöntetű és következetes.
Mi a gond azzal, ha csak betekinteni lehet a vagyonnyilatkozatba, és azt nem küldik el e-mailben? A válasz egyszerű: itt az információszabadság érvényesüléséről, egyszersmind az alaptörvény VI. cikk harmadik, átláthatóságról szóló rendelkezésének akadálymentesített érvényesüléséről döntött Győrben az ítélőtábla dr. Stániczne dr. Imre Csilla vezette fellebbviteli tanácsa.
Ráadásul volt még egy kockázat: hiába nyer az adatigénylő, az eljárás elhúzódása oda vezethet, hogy esetleg már nem is található meg a kért dokumentum.
A Ferjancsics által indított pert (valójában két pert, hiszen a 2018. évről leadott Borkai-vagyonnyilatkozat miatt szintén keresetet kellett benyújtania) a sajátos jogi szabályozás könnyen meghiúsíthatta volna.
Két peres eljárás is folyamatban van Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatai miatt
Az országgyűlési képviselőkével szemben ugyanis az önkormányzati képviselők és polgármesterek vagyonnyilatkozatát vissza kell adni akkor, amikor leadják az új vagyonnyilatkozatukat. Ez rendszerint minden év január 30-ig esedékes.
Ha az ilyen ügyben elkezdődött per elhúzódna a következő év január 30-án túlra, akkor nem lesz miről pereskedni, hiszen a polgármester – esetünkben Borkai – visszakapja a vagyonnyilatkozatát. Vagyis nem hozzáférhető többé.
Ferjancsics és ügyvédje ezért ideiglenes intézkedésként a vagyonnyilatkozat zárolását kérte. A bíróság helyt adott a kérelemnek, és megtiltotta az önkormányzatnak, hogy visszaadja az okiratot Borkainak.
Ez a procedúra sem ment egyszerűen. Az önkormányzat aljegyzője igénybe vett minden eszközt és jogi utat, hogy kiszabadítsa a vagyonnyilatkozatot a bírói zárlatból.
Csörgits Lajos aljegyző elszántságát jól jellemzi, hogy egészen a legmagasabb bírói fórumig, a Kúriáig vitte az ügyet. Az egykori legfelsőbb bírósági elnök, Baka András által vezetett tanács viszont rövid határozatban, eljárásjogi okból visszautasította a felülvizsgálati kérelmet.
Egyelőre nem tudni, hogy a győri önkormányzat mikor küldi el Ferjancsicsnak a vagyonnyilatkozatot. Borkai vagyoni adatairól mindenesetre itt és itt is olvashat. A 2019-ben leadott vagyonnyilatkozat ügyében a peres eljárás pedig még folyamatban van.
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba
|
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
|
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/02/borkai-zsolt-jogerosen-elbukta-a-vagyonnyilatkozataert-inditott-pert/
|
2019-12-02 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Felavatták a Majsa és Szank közötti stabilizált földutat – ezzel a címmel számolt be három nappal az önkormányzati választások előtt a majsa.info nevű helyi portál arról, hogy Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője, a fideszes Patkós Zsolt, Szank azóta leváltott polgármestere és Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár átadott egy uniós pénzből felújított földutat.
A projekt részletei ma is elérhetőek Szank honlapján. Eszerint 119,9 millió forintot költött Szank és Kiskunmajsa közútfejlesztésre, a munka 90 százalékát az uniós adófizetők állták. És milyen jól tették, 6,1 kilométeren stabliziáltak egy földutat, ami a majsai fürdő mellől indul és a szintén uniós százmilliókból épült szanki Kiskun emlékhelyhez vezet. Mert ugye, ki akarna Kiskunmajsáról aszfaltozott úton – ami évtizedek óta megvan – Szankra menni, mikor lehet földutakon is?
A közbeszerzési értesítő szerint a 120 milliós földút aljába 25 centiméter kohósalakot töltöttek, amire 5 centi zúzott kő került, 3,5 méter széles, fél méteres útpadkával.
Hárman pályáztak, a győztes az izsáki Izsépker Plusz Kft. lett. A másik két ajánlattevő csak a rendelkezésre álló keretnél nagyobb összegből tudta volna az építést elvállalni.
Az engedélyes tervekben azzal magyarázták a stabilizálást, hogy “a területen közlekedő mezőgazdasági gépek mélyen kivágják az utat, ezért a tanyákon lakók nehezen tudják megközelíteni az ingatlanjaikat. Az útszakasz jellemző forgalmát főként a helyi lakosok járművei, illetve a mezőgazdasági járművek adja”. És az is szerepel benne, hogy mivel homok a talaj, az eső sem okoz arrafelé gondot, járható marad az út.
Mégis nyertek rá pénzt, és neki is fogtak. A napokban megnéztük, milyen lett a földút.
Azt, hogy az út valahová is vezetne, semmi sem jelzi. Sem Kiskunmajsán, sem Szankon nincs arra utaló tábla, hogy a földút akár a másik településre, akár a Kiskun emlékhelyhez vezetne. Valószínűleg ezért sem találkoztunk senkivel az úton.
A szélességével és az út elejével nincs is gond. Körülbelül másfél kilométer után viszont kátyús az alig másfél hónapja felavatott út, és még csak tél sem volt ottjártunkig.
Jól látszik, hogy az arra közlekedő mezőgazdasági gépek ennyi idő alatt kikezdték a 24 hónap jótállással átadott utat. Maga a környék szép, a földút erdőn, szőlőültetvényeken is átvezet, akár túrázni is lehetne arra.
A 120 milliós földút miatt kerestük Szank önkormányzatát. Varga Ferencné (Fidesz-KDNP), a település új polgármestere azt írta az Átlátszónak, “az út, gazdasági út, amelyet gépkocsikkal, nehéz gépjárművekkel használnak, egyben összeköti a szanki Kiskun Emlékhelyet, a kiskunmajsai Thermál Gyógyfürdővel. Az előző képviselőtestületek közös döntése volt ez. Bízom abban, hogy ez csak az első ilyen pályázat és a településen lévő külterület gazdasági utak is kaphatnak ilyen borítást.”
Azokra a kérdéseinkre, hogy a pályázatban milyen gépet vettek, hogyan tartják majd karban az utat, és hogy kaptak-e visszajelzést a katyúkról, nem válaszolt.
|
Máris kátyúsodik a kampányhajrában átadott 120 milliós földút
|
Három nappal az önkormányzati választások előtt avatták fel államtitkárral, országgyűlési képviselővel a Kiskunmajsa-Szank közötti stabilizált földutat. A napokban megnéztük: az alig több mint másfél hónapos, 120 millióért elkészült út sok helyen kátyúsodik, pedig a tél még csak most következik. Az önkormányzat szerint minden rendben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/03/maris-katyusodik-a-kampanyhajraban-atadott-120-millios-foldut/
|
2019-12-03 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel – írtuk szeptemberben:
40 millió forintos önkormányzati megbízást kapott az algyői Fidesz-elnök cége a makói fideszes polgármestertől
Nincs megfelelőbb pályázó az uniós támogatások kommunikálására Makón, mint a Csanád Média Kft., ami Pongrácz Tamás, algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után tudtuk meg, hogy a fideszes Farkas Éva Erzsébet vezette makói önkormányzat 2018-ban összesen 40,4 millió forintra szerződött a makohirado.hu-t üzemeltető céggel.
A fideszes többségű önkormányzat akkor azt hangsúlyozta az Átlátszónak küldött levelében, “Makó Város Önkormányzata a beszerzési eljárások során mindenben az arra vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el. Minden ezzel ellentétes állítás hazugság.”
Arra, a korábban feltett kérdésünkre, miszerint mely cégeket hívták meg a pályázatra, és azok milyen ajánlatot adtak, szerintük mennyire elfogadható, hogy pártpolitikus tulajdonában álló cég pályázzon önkormányzati megbízásra, ezen belül közpénzre, továbbra sem válaszoltak.
Így újabb közadatigénylést nyújtottunk be a KiMitTud-on keresztül. Érdekes, hogy önkormányzat ugyan nem válaszol levelünkre, a közadatigénylést viszont határidő előtt teljesíti.
A Makó városi piac tetőszerkezetének és infrastruktúrájának rekonstrukciójával kapcsolatos nyilvánosságért 166 ezer forint jutott a Csanád Média Kft.-nek, a közbeszerzésre még a Kisbíró Kft.-t, és a Szerdahelyi József Nkht.-t hívtak meg. Mindketten 6-8 ezer forinttal nagyobb ajánlatot adtak, nem nyerhettek.
A Kisbíró Kft. 2018 októberéig annak a hódmezővásárhelyi Égető Gyulának a tulajdonában állt, akiről megírtuk, 2018-ban az időközi polgármester-választáson nyíltan a fidesznek kampányolt. Cége ősszel először Lázár János jobbkezéhez, Csepreghy Nándorhoz, majd Rákay Philiphez került.
Lázár-közelbe került a korábban az önkormányzat által pénzelt hódmezővásárhelyi Rádió 7
Sajtószabadságért kiáltott a Rádió 7, pedig 16 évig a hódmezővásárhelyi önkormányzat pénzelte benne a róla szóló előre egyeztetett híreket. Mindezt havi nettó 540 ezer forintért. Azután lett fontos a szabadság, hogy Márki-Zay Péter felmondta a szerződést. Égető Gyula gyorsan el is adta Fidesz-közeli embereknek a rádiót.
De a másik meghívott pályázó sem valódi piaci szereplő. A Szerdahelyi József Nkht. valójában a már bezárt hódmezővásárhelyi önkormányzati tévé.
Megújuló Csipkersor “soft programok megvalósítására” is Égető egykori cégét és a vásárhelyi tévét hívták meg a Fidesz-elnök vállalkozása mellé. A két ajánlattevő 7,2, illetve 7,4 millió forintos ajánlatot tett a Csanád Média közel 7 milliós ajánlatával szemben.
A közadat-igénylésből az is kiderül, hogy a Csanád Médiával egyidőben szinte mindig ugyanazokat hívták meg.
Az önkormányzat adatai szerint az “Értékközvetítés a Makó térségi közösségekben”, “Humán kapacitások fejlesztése térségi szemléletben” projektek kötelező nyilvánosságára és szakmai kommunikációjára két további céget is meghívtak.
Az egyik a hódmezővásárhelyi Puerto de Dinero Kft., a másik pedig a budapesti Euro M-Érték Kft. A Puerto de Dinero Kft. (beszédes elnevezés, a név magyarul nagyjából Pénzkikötőt jelent) honlapján azt ígéri, hogy hamarosan lesz. Ez az egyetlen ott fellelhető információ, az oldalt 2011-ben regisztrálták.
Ha működő honlapja nincs is, a Google azt legalább látja, hogy a Puerto de Dinero a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseken is indult a korábbi kormánypárti városvezetés idején, a már említett fidesz-barát Kisbíró Kft.-vel. Nyert is 10 millió csatornázási kommunikációs tendert.
És nem csak ott, a Csongrád Megyei Kormányhivatalnál is nyertek, 2016-ban 10 millió forintot „Csongrád megye munkaerőpiaci helyzete 2010-2016 között” című tanulmány elkészítése és webes felületű informatikai alkalmazás fejlesztésére.
A cég mérlege azt mutatja, míg 2015-ban 81 millió forintos nettó bevétellel számolhattak, addig ez 2018-ra 17 millió forintra apadt. Tulajdonosa a pályázatok idején Sebestyén András volt, aki a cégadatok szerint korábban a budapesti Euro M-Érték Kft. tulajdonosai között is feltűnik.
Sebestyén sem mondható civilnek, a sándorfalvi képviselőtestület tagja. Forrásaink szerint korábban jó kapcsolatot ápolt Kakas Bélával, a Csongrád Megyei Önkormányzat egykori fideszes elnökével. 2006-óta testületi tag, 2014-ben és 2019-ben is függetlenként indult. A Puerto de Dinero Kft. 2018 januárjáig volt Sebestyéné.
Az Euro M-Érték Kft-nek sincs honlapja. Vagyis átlagos piaci szereplő nem találhat rájuk, ahogy a sándorfalvi képviselő kommunikációs cégére sem. Az Euro M-Érték Kft. nevét is uniós pénzek elköltésénél találja meg a Google, a közbeszerzési adatbázisban 22-szer szerepel nyertésként a nevük, országszerte vittek el tendereket. Hódmezővásárhelyen még 2014-ben nyert, 31 millióért végezték a keleti elkerülő megvalósíthatósági tanulmányát. Ezen kívül számos kisebb projektben is megjelenik, mint projektmenedzser, van éppen tanulmánykészítő, közbeszerzés lebonyolító.
A makói önkormányzattól korábban kérdeztük, hogy aggályosnak tartják-e hogy pártelnök cégét hívták meg közbeszerzésre, de arra nem válaszoltak. Látva, hogy a kérdéses közbeszerzésekre önkormányzati képviselő cégét, saját városi tévéjüket, Fidesz-közeli vállalkozót is meghívtak, talán érthető, miért kerülték a választ.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Farkas Éva Erzsébet makói polgármester Lázár Jánossal, forrás: Farkas Éva Erzsébet/Facebook
|
Saját tévéjét, baráti céget és egy képviselő vállalkozását hívta meg egy közbeszerzésre Makó
|
Uniós beruházásokon tarol a fidesz-közeli makohirado.hu, ami az algyői Fidesz-elnök cége. Közadatigénylés után derült ki, hogy a meghívásos közbeszerzésekre egy sándorfalvi önkormányzati képviselő cégét, valamint Fidesz-közeli üzletembereket invitáltak meg még.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/04/sajat-tevejet-barati-ceget-es-egy-kepviselo-vallalkozasat-hivta-meg-egy-kozbeszerzesre-mako/
|
2019-12-04 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Kedden újabb elfogatóparancsot adtak ki a vizes világbajnokságot is szervező Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójaként is ténykedő Balogh Sándor ellen. A Szabad Pécs számolt be róla hétfőn, hogy az üzletembert költségvetési csalás miatt körözik. Most azonban már nemcsak ezért, hanem „befolyás vásárlása” miatt is keresik a szerencsi születésű vállalkozót. Utóbbiról egy az Origón megjelent szakcikkben azt írták, hogy akkor merül fel, amikor valaki a szó legszorosabb értelmében a kapcsolataiból él, és a büntető törvénykönyv szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az első körözést a NAV Észak-Magyarországi Bűnügyi Igazgatósága rendelte el, és a szerencsi rendőrkapitányság folytatja le, ami akár arra is utalhat, hogy egy ottani ügye miatt gyanúsítják valamivel Baloghot. Ez annyiban nem lenne meglepő, hogy az elmúlt szűk három évtizedben százas nagyságrendű vállalkozásban érdekelt üzletember cégeinek elég jelentős része volt Szerencsre vagy más környélbeli településekre bejegyezve.
Márpedig a
Balogh Sándorhoz köthető vállalatok gyakran elég csúnya véget értek.
Ahogy azt a vállalkozóról szóló tavalyi portrénkban bemutattuk, több száz vállalat életútjának átvizsgálása alapján a minta sok esetben ismétlődő. Az érdekeltségébe kerülő, akár több milliárdos forgalmat bonyolító cégek egy könnyedén hozzá köthető strómannál kötnek ki, nem ritkán százmilliós adótartozást halmoznak fel, majd felszámolással vagy kényszertörléssel megszűnnek.
Akkor úgy becsültük, hogy ezzel az érintett cégek több milliárdos kárt is okozhattak a költségvetésnek. Összesen mintegy 30 olyan Balogh Sándorhoz és köréhez köthető céget azonosítottunk, amelynek valamikor volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása. A cégháló egy része ráadásul egy ideig az üzletember korábbi feleségének, a jelenleg a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként ténykedő Bártfai-Mager Andreának a rózsadombi lakásában működött.
A ma kiadott körözésnél ugyanakkor nem csak a bűncselekmény más, hanem az elrendelő hatóság is. Ezúttal ugyanis a Fővárosi Nyomozó Ügyészség kezdeményezte a folyamatot. Balogh egyébként már hosszú évek óta főleg a fővárosban ténykedik. Ide kötötték a különböző állami vagy államközeli megbízásai is, amelyeket szintén nem kerülték el a botrányok. A vizes vb-t, amelynek szervezőcégében gazdasági igazgatóként lényegében a legfontosabb döntéshozó volt, végigkísérték a furcsa közbeszerzések, ráadásul még az esemény után is voltak botrányai a cégnek. A félresikerült szállásfoglalás miatt a szállodákkal volt csörtéje a vállalatnak és konkrétan Balogh Sándornak, a 24.hu-nak pedig végrehajtóval kellett kimennie a Bp2017 székhelyére, hogy kiderüljön, Hosszú Katinka klubja bérleti szerződés nélkül használta a Duna Arénát.
Az ügyekben kerestük az adóhatóságot, az ügyészséget és a rendőrséget is. A NAV-tól azt a választ kaptuk, hogy adóigazgatási és büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra, míg a rendőrség a másik két illetékes szervhez irányított minket, az ügyészség pedig egyelőre nem válaszolt a késő délelőtt küldött kérdéseinkre.
Frissítés: Az ügyészség kérdéseinkre azt írta, hogy „a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást 10 gyanúsítottal szemben, B.S.-t a nyomozó ügyészek befolyás vásárlásának bűntette miatt 2019. május 29. napján hallgatták ki gyanúsítottként, a nyomozás folyamatban van”.
|
Hivatali vesztegetés elfogadása miatt nyomoznak a budapesti vizes vb gazdasági igazgatója ügyében
|
A költségvetési csalás mellett már "befolyás vásárlása" miatt is keresik a szerencsi születésű vállalkozót. Utóbbi három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191203/mar-ket-buncselekmeny-miatt-korozik-a-budapesti-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat/
|
2019-12-03 14:53:00
| true | null | null |
G7
|
Nemcsak azért vont el majdnem 50 milliárddal többet a tervezettnél a tavalyi költségvetéstől a sportszervezetek tao-támogatása, mert a kormány masszívan alábecsülte az érintettek támogatásigényét, hanem azért is, mert rengeteg adókedvezmény ragadt be a korábbi évekről. A lassan nyolc éve működő rendszer több tízmilliárd forintnyi ilyen tao-aknát rejt, a következő években még ennyiről kell lemondania az államnak a korábbi sporttámogatások miatt.
Bespájzolhatnak adókedvezményből
A tao-rendszer működésének lényege leegyszerűsítve az, hogy a nyereséges vállalatok a profitjuk utáni adót nem az állami költségvetésbe fizetik be, hanem az általuk kiválasztott sportszervezeteknek utalják át. Első lépésként a támogatásra vágyó klubok készítenek egy programot, amit benyújtanak az adott sportág szövetségének*Vagy nagyobb összegű, 300 millió forintot meghaladó igény esetén az Emberi Erőforrások Minisztériumának., amely elbírálja az igényeket. Ha úgy ítélik meg, hogy a program összhangban áll a sportág fejlesztési terveivel, akkor jóváhagyják azt. Ugyanígy zajlik a történet a támogatásra szintén jogosult szövetségeknél is, azzal a különbséggel, hogy ők az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) küldik a programjaikat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormányKözel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
Ha a szaktárca vagy a szövetség rábólintott a fejlesztésekre, akkor az érintett szervezetek elkezdhetnek kalapozni a nyereséges cégeknél a tényleges támogatásért. Ha egy céget sikerül rávenniük erre, és az átutal egy bizonyos összeget nekik tao-támogatásként, akkor az adott vállalat egy úgynevezett támogatási igazolást kap. Ezt kell lengetni a NAV-nál, amikor az adóbevallást leadják, hogy a költségvetésbe már ne kelljen még egyszer befizetni ugyanazt az összeget.
Igen ám, de a jogszabály szerint a támogatásért járó (igazoláson szereplő összegű)
adókedvezményt nem csak abban az évben lehet igénybe venni, amikor maga a támogatás történt, hanem a következő nyolc évben bármikor.
Így ha egy cég valamilyen olyan más okból jogosult adókedvezményre (például egy beruházás vagy kutatás-fejlesztés miatt), ahol csak kevesebb ideig érvényesítheti ezt, akkor a tao-igazolást valószínűleg elteszi ínségesebb időkre. Ezzel a lehetőséggel pedig, úgy tűnik, elég gyakran élnek is a vállalatok.
Sokéves tartozását rótta le a minisztérium
Ez a viszonylag komplex folyamat az oka annak, hogy miért kering több (egyébként kivétel nélkül százmilliárdos nagyságrendű) szám a sport tao-támogatásának mértékéről. Egyrészt ugyanis van az az összeg, amit az adott évben jóváhagytak a kluboknak és a szövetségeknek, van az, amit ebből a keretből sikerült tényleges támogatásként lehívni, és van az, amit a cégek ebből a támogatásból az állam felé érvényesítettek.
A költségvetési kimutatásokban ez utóbbi szerepel, erről írtuk legutóbbi cikkünkben, hogy tavaly 128 milliárd forint volt, több mint másfélszerese a tervezettnek, a rendszer 2011-es bevezetése óta pedig közel 570 milliárdnyi adókedvezményt vettek így igénybe a cégek.
A tényleges tao-támogatás azonban a már említett tartalékolás miatt a költségvetésben szereplő összegnél is sokkal több.
Hogy pontosan mennyivel, azt nem csak azért nehéz megmondani, mert egy folyamatosan változó összegről van szó*hiszen a támogatási igazolásokat folyamatosan állítják ki, hanem azért is, mert az adatokat sok helyen tartják nyilván, már ha egyáltalán nyilvántartják. A klubok esetében a hat érintett sportági szakszövetség*labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda többsége egy olyan rendszert használ, amelyből viszonylag friss adatok nyerhetőek ki a kiadott támogatási igazolások összegéről. A szövetségekhez ilyen forrásból befolyt pénz mennyiségéről azonban a közelmúltig nem igazán volt nyilvános adat.
Éppen ezért megkerestük valamennyi érintett szövetséget, arra kérve őket, hogy küldjék meg nekünk, mekkora összegű támogatást hagytak jóvá számukra az egyes években, illetve mennyit sikerült ebből a keretből feltölteni*Azaz mennyi teljesítésigazolást állítottak ki.. Pár nappal a kérdéseink elküldését követően meglepő dolog történt: a témában korábban látványosan hallgató EMMI a szövetségekre vonatkozó valamennyi adatot feltöltötte a kormányzati honlapra egészen a 2015/2016-os szezontól kezdve. Így az elmúlt négy évre már a szövetségi támogatások mértéke is nyilvános.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiderült, hogy közpénz a tao, de a minisztériumban hirtelen eltűntek az iratokMost, hogy ki kellene adni, az NGM-nél hirtelen nem találják a dokumentumokat. Ez a Kúriát nem érdekli.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nyomozók sem találták a kiperelt iratokat a minisztériumbanAzért nem sért törvényt a Pénzügyminisztérium, mert nem tart be egy másik jogszabályt. Legalábbis ezzel az indoklással állították le a tao-nyomozást.
A korábbi évekről közzétett adat ugyan egyelőre nincs, de kérésünkre a vízilabda-szövetség kivételével valamennyi megkeresett elküldte az adatokat. Így viszonylag nagy pontossággal meg tudjuk mondani, hogy mekkora összegben utaltak eddig ténylegesen a cégek tao-támogatás jogcímén pénzt különböző sportszervezeteknek.
Százmilliárdnyi tao-akna lehet
A helyzet pedig az, hogy sokkal nagyobb összegben, mint amennyi adókedvezményt ezért igénybe vettek. A különbség 2018 végéig a 100 milliárd forintot is megközelíthette.
A 2018/2019-es szezon végéig tulajdonképpen csak a kluboknak nyújtott támogatásra kiadott igazolások összértéke majdnem annyi volt, mint a ténylegesen igénybe vett adókedvezmény. A támogatási rendszer első nyolc évében a különböző csapatok 561,4 milliárd forinthoz jutottak így.
Ennek egy része azonban már 2018 vége után érkezett, hiszen a tao-rendszer nem a naptári évhez, hanem a sportszezonokhoz kötött, így az utolsó idény 93 milliárdjából volt, ami csak az idén folyt be a klubok kasszájába. Tavaly év végén több mentést is csináltunk az aktuális helyzetről, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a 93-ból nagyjából 67 milliárd forint érkezhetett meg még 2018-ban. Így naptári évre vetítve 2018 végéig csak a csapatok programjaihoz köthetően 535-536 milliárd forintnyi támogatási igazolást állíthattak ki cégeknek.
Ehhez jön ugye még hozzá a sportszövetségek, illetve a szintén jogosult Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatása. A kapott adatok szerint ez az előző idény végéig összesen 134,4 milliárd forint volt.
Itt sajnos csak nagyobb hibával lehet megbecsülni, hogy az előző, 2018/2019-es szezon 21 milliárdjából mennyit sikerült még 2018-ban begyűjteni, de valószínűsíthető, hogy az összeg kicsit több mint fele itt is még szilveszter előtt befolyt.
Mindez azt jelenti, hogy
valahol 650 és 670 milliárd között nagyjából félúton lehet az az összeg,
amiről támogatási igazolás született 2018 végéig. Ez pedig 80-100 milliárd forinttal több, mint amennyi adótámogatást eddig ilyen jogcímen igénybe vettek. Azaz ennyi pénzt még akkor is kivenne a költségvetésből a tao-rendszer, ha azt visszamenőlegesen, az idén január elsejével megszünetnék.
A tao-pénzek körforgása
Nem lenne meglepő, ha a jövőben igénybe vehető adókedvezmények haszonélvezői jelentős részben kormányközeli cégek lennének. Ahogy ugyanis erre a tao-iratokat kiperelő Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós felhívta a figyelmet, az állami tendereken jól szereplő vállalatok kifejezetten aktív szereplői ennek a rendszernek, és nem is véletlenül. A szakember elmondta:
„nem azzal van a baj, hogy az állam közpénzt fordít, akár tetemes összegben sporttámogatásra, hanem a rendszer átláthatatlanságával , ami megkönnyíti a politikai vagy lojalitási szempontok érvényesítését. Magyarul azt, hogy a cégek olyan sportcsapatokat támogassanak, amelyeknek jók a politikai kapcsolatai, és ezért az adó egy részének az átirányítása valójában inkább politikai befektetésnek, a döntéshozók kegyei keresésének tekinthető”.
Ráadásul, ahogy erre Ligeti Miklós rávilágított: a látványsportok támogatása nemcsak döbbenetes mértékben apasztja az állami adóbevételeket, de egyszersmind a közpénzek átláthatatlan elköltésének is a forrásává vált. A tao-támogatást bezsebelő sportszervezetek ugyanis közbeszerzés kiírása nélkül döntenek a beruházásaikról. Ez azt jelenti, hogy a sok esetben
eleve is közbeszerzésekből, vagyis közpénzekből meggazdagodott oligarchák a rendszer révén újabb, még kevésbé ellenőrzött közpénzes piacot teremtenek maguknak.
Ehhez csak annyit kell tenniük, hogy a közpénzből szerzett nyereségük után az adó egy részét a saját köreikhez kötődő sportcsapatoknak juttatják tao-támogatás formájában, majd ezek a sportcsapatok a támogató céget bízzák meg például stadionépítéssel.
Érdekes módon egyébként ez a gyakorlat a hasonló, minimum korrupciógyanús történetekre elég érzékenynek mutatkozó Európai Uniót valamiért nem zavarja. A program korábban kétszer is ötéves jóváhagyást kapott az Európai Bizottságtól, és az EU-nak az sem fájt, hogy a pénzköltés során a közbeszerzési törvény alkalmazását mellőzik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBlöff volt, hogy kevesebb közpénzt emésztenek majd fel a csapatsportokA korábban jelzett 50 helyett 125 milliárdnyi adóforinthoz juthatnak a sportszervezetek. A ma bejelentett összeg még a szakmabelieket is meglepte.
|
Méretes aknát hagynak Orbánék a következő kormányra a sporttámogatásban
|
Számításaink szerint 80-100 milliárd forintnyi olyan tao-támogatás lehet, amit már kifizettek, de amiért még nem vettek igénybe adókedvezményt a támogató cégek.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191205/meretes-aknat-hagynak-orbanek-a-kovetkezo-kormanyra-a-sporttamogatasban/
|
2019-12-05 15:17:46
| true | null | null |
G7
|
Bár az új városvezetés már a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén határozatot fogadott el a Liget Projekt leállításáról, az töretlenül halad tovább. S ha halad, akkor többe is kerül. Legutóbb a hírközlési alépítmény hálózatára korábban megkötött koncessziós szerződés díját kellett megemelni előre nem látható okok miatt. Az előrelátható ok pedig az volt, hogy a városligeti közpark területén és az ahhoz kapcsolódó területeken, a meglevő, elavult, részben működésképtelen, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata által létesített és üzemeltetett közterületi térfigyelő rendszer helyett új, korszerű a Fővárosi Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) térfigyelő rendszereivel kompatibilis, általuk üzemeltetendő rendszert építenek ki.
A szerződésmódosítás indoklása szerint az ún. „Nagyjátszótér” – a Park II. projekt első üteme – átadásával pedig közbiztonsági szempontból elengedhetetlen vált a kamera rendszer kiépítése és üzembehelyezése. A kamera rendszer megvalósítására vonatkozó kiviteli terveket azonban csak júniusban fogadta el a Városliget Zrt., így az április végén a Colas Aterra Építőipari Zrt-vel aláírt koncessziós szerződésben „még nem szerepelhetett a kamera alépítményi hálózat”. S persze nem is sejthették előre, hogy erre majd szükség lesz.
Most viszont, hogy a játszóteret átadták, rájöttek, hogy bizony kellene, csak a park rehabilitáció II. ütemének területén a térfigyelő rendszer leágazó szakaszai még a jelenlegi rekonstrukciós ütemben, utólagos felbontások és földmunkák nélkül megépülhessenek, a kamera rendszer alépítményi munkáinak kivitelezését műszaki szükségességből – új feladatként – az optikai hálózat építéséért felelős vállalkozótól, vagyos a Colas Alterrától kell megrendelni. Ha külsős céget bíznának meg a feladattal, akkor az újbóli bontás jelentős költségtöbbletet okozna. Ráadásul a játszótér területén elhelyezett egyedi gumiburkolatot utólag fel sem lehet bontani jelentős károkozás nélkül. Az előre nem látható csapdahelyezet a Városliget Zrt. frappánsan azzal oldotta fel, hogy az optikai hálózat kiépítőjét bízza meg a feladattal és fizet még 248 milliót.
Közbeszerzési pályázat nélkül ki sem derülhet, hogy más cég esetleg olcsóbban is elvégezhette volna a munkát. A nagyjátszótér kialakítása és a játszószerek beszerzése egyébként együtt csaknem 3 milliárd forintba került.
Ahogy arról korábban beszámoltunk a Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt. által megrendelt egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései.
Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a fővárosi önkormányzat tulajdonában álló Fővárosi Állat- és Növénykert önálló beruházása. (Karácsony Gergely az Mfor-nak adott interjújából tudható, hogy a befejezéshez legalább 20 milliárd hiányzik még.).
Mindent összevetve már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.
|
Újabb negyedmilliárddal drágul a Liget projekt
|
A szerződésmódosítás indoklása szerint az ún. „Nagyjátszótér” – a Park II. projekt első üteme – átadásával pedig közbiztonsági szempontból elengedhetetlen vált a kamera rendszer kiépítése és üzembehelyezése. A kamera rendszer megvalósítására vonatkozó kiviteli terveket azonban csak júniusban fogadta el a Városliget Zrt., így az április végén a Colas Aterra Építőipari Zrt-vel aláírt koncessziós szerződésben „még nem szerepelhetett a kamera alépítményi hálózat”. S persze nem is sejthették előre, hogy erre majd szükség lesz.
Közbeszerzési pályázat nélkül ki sem derülhet, hogy más cég esetleg olcsóbban is elvégezhette volna a munkát. A nagyjátszótér kialakítása és a játszószerek beszerzése egyébként együtt csaknem 3 milliárd forintba került.
Mindent összevetve már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ujabb-negyedmilliarddal-dragul-a-liget-projekt.html
|
2019-12-08 21:37:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Boldog István;
2019-10-09 06:00:00
Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében
Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő „robbantotta a bombát” múlt héten, miszerint a fideszes országgyűlési képviselő két éve összehívta körzete polgármestereit, s elmondta nekik, kivel kell lefolytatni a pályázati, majd a közbeszerzés eljárást, s ki legyen a kivitelező, ha a Területi Operatív Program (TOP) pályázataiból nyerni szeretnének. Hadházy közérdekű adatkérésére kiderült, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség személy megnevezése nélkül nyomozást folytat egy ilyen jellegű ügyben. Lapunk több forrásból úgy tudja, hogy idén márciusban indult az eljárás, amit az ügyészség minősített adatokra hivatkozva titkosított. Többször is tettünk fel kérdéseket a Legfőbb Ügyészségnek, a titkosítás okait firtatva, de erre mindössze annyi volt a válaszuk, hogy az október 4-i válaszunkban foglaltakon túlmenően, amelyben megerősítették a nyomozás tényét, „egyebet nem kívánnak közölni.” Vagyis érdemben továbbra nem cáfolták lapunk értesülését a titkosításról.
Elindultunk, hogy megnézzük, honnan indult a cég, amely megalakulása után pár hónappal már zsíros közbeszerzéseket nyert el Szolnok megye déli részén, vagyis Boldog István 4-es számú választókerületben, s azt is megnéztük, Kétpó miben gazdagodott általuk.
Szürke téglás épület, roggyant redőnyök, rozsdás kapu: a homlokzati falon papírfecni hirdeti, hogy ez itt a Profiter Machine Kft. székhelye Jászkiséren.
- Ritkán vannak itt, néhány fiatalember szokott jönni autóval, papírokat hoznak, mert ott, a hátsó épületben könyvel nekik néha egy helyi asszony – mondja a szomszéd.
Kérdeztük, találkozott-e valaha a kft. ügyvezetőjével, egy jászberényi hölggyel, de csak a fejét ingatta nemlegesen. - A Krizsai Petivel szoktam csak találkozni, az ő nagyapjáé volt a ház, aztán megörökölte.
Krizsai Péter nevét többször is említették az általunk megkérdezett térségi polgármesterek, mint Boldog István közeli ismerősét. Az országgyűlési képviselő minden bizonnyal ismeri őt, közösségi oldalán is több alkalommal szerepelnek együtt fotókon, s a híradásokban is látni, amint együtt vágnak át szalagot, vagy együtt csodálnak meg elkészült épületet. A vállalkozó annak a jelenleg már felszámolás alatt lévő Szalay Bau Kft.-nek volt a képviselje, amely több beruházást is elnyert a térségben: Kétpón például 26 millió forintért építették meg azt a történelmi parkot, amelyet ma Árpád fejdelem és a hét vezér faszobra díszít. Ugyanitt most 62 millió forintért a Profiter Machine Kft. fejleszti a Történelmi Magyarország Emlékhelyet. Kerestük ezt a helyszínt, s a helyiek nevetve mondták, menjünk csak arra, amerre nagy fehér jurtasátrakat látunk.
Hat, műanyaggal bugyolált jurtasátor virított a tér egyik szegletében, mindjárt a hét vezérek mellett. Az egyikben mozgolódás: villanyt szerelt egy férfi. Egerből jött, azt mondta, nem tudja, ki a megbízója, a Profiter Machine Kft. nevét még csak nem is hallotta. Még messzebbről, a Sümeg melletti Csabrendekről érkezett az a három fős brigád, amelyik ottjártunkkor a szintén TOP-os iskolafelújítás keretében a szennyvíztárolót építette ki épp – a jászkiséri cég nevét ők sem hallották, a közvetlen megbízójuk egy tartálygyártó cég az ország nyugati felében.
A Profiter Machine Kft. összesen három beruházást nyert Boldog István országgyűlési képviselő falujában, ahol ő korábban több cikluson át polgármester volt, s ma is itt lakik. Noha a cég a közbeszerzést megnyerte, nyolc alkalmazottjával nemigen tudna magas és mélyépítési munkákat végezni, pláne nem két év alatt tizenkét helyen, hiszen ennyi tendert nyertek el Boldog István választókörzetében. Kétpón is alvállalkozók végezték a munkát, de Keresztes Péter Pál polgármester szerint ebben nincs semmi különös, mert ma Magyarországon nagyon nehéz kivitelezőket találni. Szavai szerint 2010 előtt a létükért küzdöttek a falvak, most meg lépten-nyomon fejlesztenek, ennek kellene örülni, de az ellenzék a kákán is a csomót keresi.
A Profiter Machine Kft. amúgy elérhetetlen, kerestük Krizsai Pétert, vele sem jártunk sikerrel. Nevén jelenleg nincs élő cég, de az Opten adatai szerint korábban tagja volt a jelenleg kényszertörlés alatt álló Profiter Hungária Kft-nek, amelynek székhelye szintén a jászkiséri családi ház volt, s ugyanide volt bejelentve két másik, szintén hozzá köthető, de már felszámolás alá került cég is.
A Profiter Machine Kft. egyébként a korábban telefonokkal foglalkozó, alig néhány milliós árbevételű székesfehérvári Satel Kft.-ből jogutódlással alakult meg úgy, hogy 2017 májusában egy jászberényi nő, Farkas Tünde lett a tulajdonos, (idén áprilisban pedig már húga, Farkas Andrea nevére került a cég). Amíg a jogelőd vállalkozás 2016-ban még hatmillió forintos forgalom mellett mindössze 945 ezer forintos üzemi eredményt produkált, addig a zömmel TOP-os pályázatokon való sikeres részvétel 2017-ben 167 milliós forgalom mellett 3 és félmilliós, 2018-ban pedig 343 milliós forgalom mellett már 38 millió forintos nyereséget hozott a konyhára.
|
Egy Kádár-kockában működik a pénzgyár Boldog István körzetében
|
Szellemtanyának tűnik annak a jászkiséri cégnek a székhelye, amely Boldog István országgyűlési képviselő körzetében sorra nyerte a TOP-os pályázatokat.
Szédületes gazdasági karrierívet mondhat magáénak egy lepukkant jászkiséri családi házba bejegyzett cég: a Profiter Machine Kft. 2017-es megalakulása után alig két év alatt tizenkét alkalommal nyert TOP-os pályázatokon és csaknem másfél milliárd forintos összberuházást nyert el a homofób kijelentéseiről elhíresült Boldog István fideszes országgyűlési képviselő körzetében.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052944_egy-kadar-kockaban-mukodik-a-penzgyar-boldog-istvan-korzeteben
|
2019-10-09 23:10:00
| true | null | null |
Népszava
|
De ez az összeg még ennél is több lehet, főként azért, mert a beruházás nem áll meg az építkezésnél, még bútorok, eszközök is kellenek. Így egyelőre nem tudni, mekkora összegnél áll meg a projekt.
A most zajló beruházás történetében 2012-ig kell visszamennünk az időben. Az akkor már öt éve működő Illés Béla Sport Alapítvány, azaz az Illés Akadémia ebben az évben kereste a szombathelyi városvezetést, hogy az akadémia melletti területre is szükségük lenne. (Az akadémia területe az önkormányzaté, 2007-ben harminc évre ingyenes használatra adta az alapítványnak a város.)
Mészáros cégénél jócskán felment az ár
A közgyűlés erre kezdeményezte, hogy az Illés Akadémia melletti 10 hektáros terület kerüljön a város tulajdonába ingyen, ám ez részben adminisztratív akadályok – termőföldet kellett volna kivonni a művelés alól – miatt nem jött össze. De okafogyottá is vált a dolog, mivel egy 2014-ben született kormányrendelet szerint maga az állam épít itt egy futballakadémiát, Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum néven.
Üzentek, akiknek más a véleménye
Fotó: Virágos rétet akarunk, nem újabb futballakadémiát Facebook-csoport
Az Illés Akadémia neve sehol nem szerepelt az ezt követő kormányhatározatokban. Viszont a költségek és ezzel együtt az állami támogatás egyre növekedett. Az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,4 milliárdot szántak az építkezésre, mire idén nyáron a Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV elnyerte a kivitelezést 5,9 milliárd értékben.
Pedig Illés Béla joggal remélte, hogy az ő nevét viselő akadémiát bővítik. Orbán Viktor 2012. október 26-án járt az Illés Akadémián, az egykori focista pedig akkor azt nyilatkozta a szombathelyi városi televíziónak, hogy „szükségünk lenne még pályákra, ebben is biztosított bennünket (Orbán – a szerk.), hogy minden támogatást meg fog adni.”
A Narancs.hu nem kapott választ
Aztán eltelt a tévés nyilatkozata után két év, s továbbra is csak panaszkodott. A megyei napilapban 2014 októberében ezt mondta: „Jelenleg két füves, egy műfüves, egy kis füves és egy műfüves pályával rendelkezünk. Szűkösen vagyunk tehát"
Igaz, rögtön hozzátette, így szavakban ki sem tudja fejezni, mekkora segítség az a 2,4 milliárd forintos támogatás, amit akkor éppen kilátásba helyeztek. "Az összegből öt füves, egy műfüves pályát, öltözőket, éttermet, kollégiumi szobákat, rehabilitációs helyiséget építünk a szintén az államtól kapott, az akadémia mellett nyugatra fekvő 10,7 hektáros területen. Egy-egy füves és műfüves pálya villanyvilágítással felszerelt lesz. Fontos tudni, hogy a terület és a létesítmények állami tulajdonban maradnak, mi 20-30 évre béreljük” - magyarázta.
A bérleti szerződésről viszont azóta sem lehet semmit sem tudni. Leszámítva azt a választ, amit Magyar Nemzeti Sportközpontok (MNSK) küldött a minap a nyugat.hu-nak. A Narancs.hu bő két hónapja fordult az MNSK-hoz, ám választ azóta sem kapott.
Igaz, mi az iránt érdeklődtünk, mi lett a sorsa annak a közbeszerzési pályázatnak, amit az MNSK még 2016 áprilisában írt ki az utánpótlás nevelési centrum üzemeltetésére. Az MNSK honlapján ugyanis sem a pályázat elbírálásáról, szerződéskötésről, vagy a pályázat sikertelenségéről semmi sem jelent meg.
A Király Kapusiskola négymilliárdja
Ha igaz, hogy az Illés Akadémia üzemelteti az utánpótlás nevelési centrumot, akkor csak azt nem tudjuk: milyen versenyben, mennyiért, mennyi időre nyerte el az üzemeltetést, és ki döntött ebben a kérdésben? Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük Illés Bélának, az Illés Akadémia igazgatójának, aki nem válaszolt. Telefonon kerestük Kóbor Lászlót, az akadémia kuratóriumi elnökét, aki bemutatkozásunk után lecsapta a telefont.
Úgy fest, Illés Béla és akadémiája jól jön ki az ügyletből
Fotó: illesakademia.hu
Az, hogy az Illés Akadémia veszi birtokba majd az új mega-létesítményt, arra az akadémia Facebook-oldalán egy június 25-ei bejegyzés utal: „Az új Illés Akadémia építése elindult! Átadták a területet az építőknek. Ti is várjátok, hogy elkészüljön?!”
Furcsa, hogy választási kampány előtt egy árva alapkőletétel, egy politikusi kapavágás nélkül indult el a lakosság körében nagy vihart kiváltott beruházás, és mindenféle hírverés nélkül dőlt el, ki lesz az üzemeltető. Igaz, arról is csak a Magyar Közlönyből értesült a sajtó, hogy a szombathelyi Király Kapusiskolához négy és fél milliárdot vág hozzá a kormány, fejlesztés céljából.
|
6 milliárd forint közpénz a magánkézben lévő focisulinak
|
Az Illés Akadémia fogja üzemeltetni a mellette épülő Nyugat-Dunántúli Labdarúgás Utánpótlás Nevelési Központot. Ez azt jelenti, hogy a magánkézben lévő futballakadémia fejlesztéséhez 6 milliárd forint közpénzzel járult hozzá a kormány.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/6-milliard-forint-kozpenz-a-magankezben-levo-focisulinak-az-illes-akademianak-epul-az-uj-utanpotlas-centrum-123937
|
2019-10-22 07:39:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Meglehetősen vacak éve volt 2015 Simonka Györgynek, noha régiós politikai befolyása miatt úgy tűnt, minden rendben van.
A 2010-ben a törvényhozásba került politikust 2014-ben újraválasztották parlamenti képviselőnek Dél-Békésben, ami reményt nyújthatott neki, hogy hosszabb távon megragad az országos politikában: ami a NER-univerzumban annyit tesz, hogy gombnyomogató törvényhozási mameluk lesz az Országházban, szűkebb környezetében viszont minden pénz felett döntő hűbérúr. 2015-ben a Pusztaottlakáról indult dinnyés nevét a saját választókerületén kívül a tágabb Viharsarokban sem ismerték. Ma már tudjuk, 2015-ben sok minden megváltozott a térség feudális nagyurává váló, erőszakos és szűkebb körben verbális durvaságáról is ismert ember életében.
Ezt 2016-os vagyonbevallásának módosításából is sejthettük korábban, és ezt igazolja most a lapunk birtokába került földhivatali tulajdonilap-másolat is. A 2010-től máig beadott vagyonnyilatkozatai alapján gyakorlatilag jövedelem és vagyon nélküli Simonka nagyon kevés ingatlanról adott számot, de erről a medgyesegyházi-bánkútiról minden alkalommal. Egy kifejezetten kis értékű „kivett udvarról” van szó, az isten háta mögött, a Viharsarok eldugott szegletében.
„Apró” kiegészítés
Simonka György 2015-ös vagyonnyilatkozata elsőre semmi különöset nem tartalmazott az addigiakhoz képest, a szokásosat hozta, amennyiben a valóságot sokkal inkább takargatni próbálta, mint számot adni róla. (Lásd: A hazugság és az elhallgatás vagyonnyilatkozata, magyarnarancs.hu, 2017. február 17.)
Fotó: Facebook/Simonka György
A 2016. január 31-i leadási határidő után másfél hónappal aztán kiegészítette vagyon-nyilatkozatát. Az Egyéb közlendőkhöz azt írta, hogy „kezességvállalás miatti kötelezettsége 357 669 913” forint. Ami azért még egy fideszes parlamenti képviselő számára sem lehet olyan bagatell tétel, hogy a vagyonnyilatkozat összeállításakor megfeledkezzék róla.
A kezünkbe került földhivatali tulajdonilap-másolat szerint az UniCredit Bank Hungary Zrt. 2015. augusztus 24-én 250 millió forint és járulékai erejéig végrehajtási jogot jegyzett be a medgyesegyházi-bánkúti „kivett udvar” ingatlanra. 2016-ban újabb 7, majd tavaly újabb közel 2 millió forint végrehajtást terhelt rá egy másik pénzintézet és egy vállalkozás erre a kis értékű ingatlanra. 2018 novemberében – nem sokkal Simonka meggyanúsítása után – a „kivett udvart” zár alá helyezte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatala.
Minden valószínűség szerint a 2015. augusztusi végrehajtási jog bejegyzése késztette Simonka Györgyöt arra, hogy 2016. január 31-én leadott vagyonnyilatkozatát másfél hónap múltán, március közepén kiegészítse. A birtokunkba került tulajdonilap-másolaton egyetlen bejegyzés sem utal arra, hogy a végrehajtási jogot később megszüntették volna, azaz bármilyen tartozást vagy a kezességvállalásból adódó pénzügyi kötelezettséget teljesített volna Simonka György.
Ehhez képest egy évvel később, a 2016-os évről szóló országgyűlési képviselői vagyonnyilatkozata egészen más képet mutatott. Eszerint ekkor már „csak” közel 86 milliós kezességvállalás miatti kötelezettsége volt. Arra sem a vagyonnyilatkozatában nem ad magyarázatot, sem a tulajdoni lap másolatán nem található egyetlen bejegyzés sem, hogyan csökkent egyik évről a másikra 271 millió (!) forinttal a pénzügyi kötelezettsége a papíron szinte teljesen vagyontalan kormánypárti képviselőnek. Akinek – legalábbis vagyonnyilatkozata szerint – sem törvényhozási, sem azon kívüli jövedelme nincs. Így nem csupán anyagi, megélhetési és adóhatósági, hanem egy politikus esetében már nemzetbiztonsági kérdés is: vajon miből él? Ezt a kérdést azonban, tudtunkkal, hivatalosan senki nem tette fel Simonkának.
Mindezzel szorosan összefügg, hogy a Békés Megyei Bíróság 2015-ben elrendelte a 2007-ben alapított Magyar Termés TÉSZ Kft. felszámolását. A cégben Simonkának és a valószínűleg hamarosan ugyancsak a vádlottak padjára ülő feleségének meghatározó tulajdonrésze és befolyása volt. 2012-ben több mint 200, egy évvel később pedig 400 millió forintot meghaladó vesztesége volt a korábban mintaprojektként beharangozott cégnek. A Magyar Termés TÉSZ Kft. 2015-ös bedőlése és a birtokunkba került tulajdoni lap másolatán található 250 millió forint és járulékainak végrehajtási bejegyzése összefügghet egymással.
Mosolyalbum
Fotó: Facebook/Simonka György
Ha mindehhez hozzátesszük, hogy Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész 2017-ben azt válaszolta, hogy összesen 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a Magyar Termés TÉSZ Kft., tovább tisztul a kép. Ebben a közel egymilliárd forintos károkozásban nincs benne az az összeg, amellyel a pénzintézeteknek, így az UniCreditnek, a Magyar Fejlesztési Banknak és a Merkantil Banknak tartozott a Simonkához is köthető cég. A történetben újabb csavar, hogy a felszámolás alatt lévő Magyar Termés TÉSZ Kft. tulajdonrészeit később olyan cégek szerezték meg, amelyek tulajdonosai korábban Simonka üzlettársai voltak más társaságokban.
Hosszas nyomozás után a Központi Nyomozó Főügyészség idén augusztus 21-én nyújtotta be a vádiratot a termelési és értékesítési szövetkezetekkel kapcsolatos csalássorozat miatt Simonka és 32 társa ellen a Fővárosi Ítélőtáblához. A vád bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények. Az államnak, az adóhatóságnak és az Európai Uniónak okozott 973 millió forintos kár mellett a pénzintézetektől felvett és nekik vissza nem fizetett hitelek miatt összesen 1,4 milliárd forint nem térült meg. Simonka Györgyre nyolc és fél év fegyházbüntetést és teljes vagyonelkobzást kért a vádhatóság.
A vádiratból egyértelműen kiderül: a Központi Nyomozó Főügyészség a kormánypárti képviselőt tartja a bűnszervezet irányítójának. Simonkának felelnie kell az üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, a kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés, vesztegetés elfogadása és hamis magánokirat felhasználása miatt is. A fideszes parlamenti képviselő és vádlott társai büntetőpere 2020. január közepén kezdődik a Fővárosi Ítélőtáblán.
A Narancs birtokába került tulajdonilap-másolat azt bizonyítja, hogy a fideszes képviselő – a 250 millió forint és járulékai miatt bejegyzett végrehajtási jog miatt – több mint négy éve komoly pénzzavarba került. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre Simonka György nem válaszolt.
|
Négy éve elsüllyedt: 250 milliós végrehajtási jog egy Simonka-ingatlanon
|
A Simonka György fideszes országgyűlési képviselő ellen bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás ügyében nemrég született vádirat. A Narancs birtokába került tulajdonilap szerint a kormánypárti politikus már 2015-ben rossz pénzügyi helyzetbe került.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/negy-eve-elsullyedt-123547
|
2019-10-10 07:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot.
A szocialista vezetésű önkormányzat pályázatán a győztes cég így várhatóan a Szakácstündér Kft. lesz, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő. A cégnek referenciái sem nagyon vannak, csak néhány hónapot főzött Balmazújvárosban, de Hadházy szerint lehetséges, hogy csak papíron, itt ugyanis egy létező, közétkeztetéssel foglalkozó céggel közösen szolgáltatott csak.
A pályázatról elérhető dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a Szakácstündér Kft.-nek a győzelme esetén sem nagyon kell csinálnia semmit, alvállalkozóként ugyanis a kispesti közétkeztetést jelenleg is intéző Klassz Menza Kft. intézné, ami mögött ugyanaz a tulajdonosi kör áll, amiről a G7 a kispestihez hasonló kőbányai közétkeztetési tendernél azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
„Verseny nélkül megbízást adni kamucégnek, a korrupció melegágya (és enyhén fogalmaztam). A kispesti bizottság még dönthet úgy, hogy holnap nemet mond erre. Ha nem, akkor minden tisztességes ellenzéki politikust arcon köp. És nem csak Kispesten” - zárja a posztját Hadházy Ákos, utalva arra, hogy a kispesti önkormányzat jelenleg is ellenzéki többségű.
|
Hadházy szerint a kispesti önkormányzat verseny nélkül kiszervezné a közétkeztetést egy 10 milliárdos pályázaton
|
Csütörtökön „a kispesti Költségvetési Bizottság azt tervezi, hogy tíz (10!!!) évre, mintegy 10 milliárd forint (!) értékben, valódi VERSENY NÉLKÜL ismét koncesszióba adja a közétkeztetést” - írja Hadházy Ákos a Facebookon. A képviselő szerint ugyan hivatalosan 3 pályázó van, de győztes csak egy lehet, a másik kettő ugyanis nem tette le a pályázathoz előírt 5 milliós biztosítékot.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/12/11/hadhazy-szerint-a-kispesti-onkormanyzat-verseny-nelkul-kiszervezne-a-kozetkeztetest-egy-10-milliardos-palyazaton
|
2019-12-11 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak.
Komoly változásokat hozott a szombathelyi polgármester-csere. A Nemény András (Éljen Szombathely!) vezette közgyűlés ugyanis sorra vette azokat az önkormányzati cégeket, ahol az elmúlt 9 évben csupán korlátozott módon tudtak kontrollt gyakorolni a város ellenzéki erői. Az egyik ilyen a szombathelyi többségi tulajdonú, több vasi önkormányzat által birtokolt VasiVíz Zrt.
A cég elég sokáig működhetett kontroll nélkül, hiszen a fideszes városvezetés alatt, egészen a januárban bekövetkezett közgyűlési átrendeződésig nem volt ellenzéki rálátás a cégre:
A rabszolgatörvény kezdte ki a Fidesz többségét Szombathelyen
Négy évig szövetséges volt, most árulónak kiáltják ki Molnár Miklós alpolgármestert, mert megszavazott egy napirendi javaslatot, amelynek következtében végül elfogadta a szombathelyi közgyűlés, hogy az önkormányzat cégeinél ne legyen érvényes a munka törvénykönyvének decemberben a parlamentben elfogadott módosítása.
Bár utána kerültek az igazgatóságba ellenzéki delegáltak, valódi feltárás, pénzügyi helyzetkép akkor sem készült.
A novemberi közgyűlésen aztán a városvezetés úgy döntött, visszahívja a cég éléről Kohuth Viktor vezérigazgatót, helyette pedig Molnár Miklóst (Pro Savaria), jelenlegi városi képviselőt javasolja a zrt. élére. A szombathelyi önkormányzat ebben az esetben ajánlást fogalmaz meg, döntés az igazgatóság kezében van. Ahogy nyilvánvalóvá vált, hogy a Fideszhez lojális vezérigazgató visszahívását kezdeményezte a közgyűlés, a VasiVíz vezérkarában kitört a pánik.
Hende castingolta a volt vezért
Hogyan került a mostani vezérigazgató, Kohuth Viktor annak idején, 2012-ben a VasiVíz vezérigazgatói székébe? A történet Marton Zsolt, az alpolgármesteri tisztséget abban az időben betöltött korábbi fideszes politikus idézte fel a Facebookon:
“2010-ben a Vasivíz Zrt. önkormányzati felügyelete hivatalosan hozzám tartozott. Amúgy, mint később kiderült, csak hivatalosan. Az akkori vezérigazgató, Wagner József távozása után a víziközmű szakma (többek között a Magyar Víziközmű Szövetség befolyásos vezetői) komoly országos lobbierőt felsorakoztatva Krenner Róbertet, a cég műszaki igazgatóját szerette volna vezérigazgatónak, így aztán a végleges pályáztatás lebonyolításáig (ami végül sosem történt meg) a megbízott vezérigazgató feladatköreit ő látta el. A többi tulajdonos önkormányzat is támogatásáról biztosította őt. Mindenki happy volt: megvan az új vezető.
Aztán egy városházi vezetői megbeszélésen megjelent Hende Csaba, aki váratlanul tájékoztatta (igen, pontosan ez a megfelelő kifejezés) a polgármestert, hogy az új vezérigazgató Kohuth Viktor lesz, aki az NGM egyik főosztályvezetője volt akkoriban.
Nem ismerte senki közülünk, de ez nem is volt feltétele a pozíciónak. Ismerős onnan volt a családnév, hogy a 2010-es országgyűlési választáson indult egy Kohuth Viktor Győző nevű képviselőjelölt Hende Csaba ellen, aki meglepően jó eredményt ért el (1900 szavazat, 7%), ami frusztrálta Hendét. Menjünk is el szép csendben a névazonosság (sok a Kohuth Szentpéterfán, valamint nincs hozzáférésünk az anyakönyvi nyilvántartáshoz), és egy esetleges előrelátó politikai megállapodás felemlegetése mellett. Mint utólag kiderült, az sem vált mellékes körülménnyé, hogy Hende összerúgta a port ugyanebben a kampányban a másodállásban polgármesterkedő Krenner Róberttel, aki a választókerületéhez tartozó csempeszkopácsi elöljáróként meghívta a szoci jelöltet az egyik községi rendezvényre a kampány alatt. Ezt a történetet aztán unásig hallgathattuk egy éven keresztül. De tényleg unásig.
2012-ben meg is választotta a Vasivíz közgyűlése Kohuth Viktort. Krenner ezután kikerült a menedzsmentből, főmérnök lett, és hálával tartozott, hogy legalább az állása megmaradt.
Ezt követően jó nagy késéssel megjelent a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendekezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) kormányrendelet, ami szabályozta az érintett cégek, így a Vasivíz vezetőivel szemben támasztott követelményeket, amely bizonytalanságot teremtett Kohuth képzettségének tekintetében. Hosszú futkározás, kínlódás után (ami magában foglalt egy olyan törekvést is, hogy módosítsa a kormány a szabályokat Kohuth Viktor miatt – ezt a vezérigazgató nagy befolyást színlelve legalábbis így képzelte), született egy állásfoglalás a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal részéről, ami ma is megtalálható a honlapjukon.”
Marton posztja érdekes kitétellel folytatódik. Ez pedig az az 5 éves feltétel, ami a szabályozás szerint előírás annak, aki víziközmű társaságban vezérigazgató akar lenni. Molnár kinevezése kapcsán a fidesz közeli Vas Népe és más kormánypárti lapok is rugózni kezdtek a témán. Szerintük ugyanis Molnár kinevezése egy politikai alku, aminek végrehajtásától az sem rettent vissza, hogy ezzel Neményéék szabályt szegnének. Csakhogy a rendelet ide vonatkozó része egészen pontosan úgy szól, hogy:
“a kérelmező vezetője és annak helyettese rendelkezik-e gazdasági vagy jogi szakirányú felsőfokú szakképesítéssel és a vezető és annak helyettese szakmai tapasztalata együtt számított időtartama az ac) pontban meghatározott öt éves időtartamot eléri-e.”
Marton szerint ezt a kitételt pont Kohuth kinevezésekor alkotta meg a jogalkotó.
Az “együtt számított” kifejezés beiktatásával a kérdés eldőlni látszott, és a félreértelmezésre okot adó rendelet jogalkalmazója szerint is maradhatott Kohuth Viktor a Vasivíz Zrt. vezérigazgatója.
Új autó, többmilliós végkielégítés, 600 milliós mínusz
2012 óta érinthetetlen volt a VasiVíz. Az első hírekre, miszerint ez most megszűnik, rögtön összerezzentek még a középvezetők is. Elsőként Kántás Zoltán a Fedett uszoda igazgatója -, aki nem mellesleg az előző ciklusban a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő is volt – távozott. A szomszéd városban, Sárváron kötött ki, a Gyógyfürdő igazgatói székébe ültették be. Hogy Kántás felmondott fel vagy közös megegyezéssel távozott a cégtől, nem tudni – és ennek a későbbiekben még lesz is jelentősége.
Ugyanis Kántás is azok közé a távozók közé került, akinek az igazgatóság 60 millió forintnyi bértömeg-növekedést szavazott meg. Egy csomagban azzal a javaslattal, miszerint Kohuth Viktor 35 milliónyi bérkiegészítést és további 25 milliónyi jutalmat kapna. És itt lesz érdekes az, hogy ki mondott fel és kitől válik el a vállalat közös megegyezéssel.
A szombathelyi képviselő-testület Kohuth visszahívásakor azt a határozatot hozta, hogy legfeljebb 9 hónapnyi végkielégítést kapjon.
Ezt viszont úgy lehet kijátszani, hogy az igazgatósági ülésen nem végkielégítésről tárgyalnak, hanem bérkompenzációként kezelik a pluszban kifizetni kívánt összeget. Hogy ez mennyire megszokott, arról elég beszédesen nyilatkozik az a tény, hogy az igazgatósági ülés ezen pontjairól kiküldték a könyvvizsgálót.
Az erről készült hangfelvételt pedig ugyan kikérte a szombathelyi polgármesteri hivatal, ám a VasiVíz ennek kiadását egyelőre megtagadta.
Információink szerint Kohuth terjesztette az ötletet az igazgatóság elé, ők pedig megszavazták neki a 35 milliós bérkompenzációt a 60 milliós jutalmat és a dolgozók 60 milliós bértömeg növekedését is.
Elsőként az Ugytudjuk.hu írt erről, de aztán több helyi újság is foglalkozni kezdett az üggyel. Végül Kohuth egy közleményben próbálta elejét venni a népharagnak.
“A napokban megjelent, a VASIVÍZ ZRt.-t és személyemet érintő cikkekre szeretnék reagálni. A mai nappal küldtem meg a VASIVÍZ ZRt. igazgatóságának címzett levelemet, amelyben lemondok az Igazgatóság által megállapított összegről és elfogadom a Szombathely MJV Önkormányzata által megítélt 9 havi juttatást.” – írta közleményében Kohuth.
A VasiVíz ügye aztán a novemberi városi közgyűlésen is téma volt. Illés Károly, a Fidesz frakcióvezetője egy felszólalásában azt mondta, hogy a VasiVíz dolgozók azért mondanak fel, mert nem akarnak együtt dolgozni az új igazgatóval, aki a szombathelyi városvezetés szándéka szerint Molnár Miklós lesz.
Horváth Attila (Éljen Szombathely!) alpolgármester erre azt válaszolta, hogy ha valaki felmond, akkor nem lehet azt úgy kezelni, mintha közös megegyezéssel távozna a cégtől. Mert ha így történik, akkor ehhez képest kapnak végkielégítést a dolgozók. Ez pedig bűncselekmény.
A városvezetők végül úgy határoztak, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését és a korábban megszavazott legfeljebb 9 havi összeget a minimálisra változtatják. Továbbá felszólították az igazgatóságot, hogy vizsgálja meg korábbi döntésének jogszerűségét.
Mindeközben a VasiVíz 600 millió forintos adósságot görget maga előtt, de a pénzszórást ez sem állítja meg.
Ráadásul a napokban újabb csontvázak, vagyis inkább új autók borultak ki a cég szekrényéből. Czeglédy Csaba (független) képviselő a Facebook-oldalán posztolta annak a két vadi új Toyotának a fotóját, amit a cég nemrég vásárolt a vezetőknek. Információink szerint az autókat augusztusban rendelték meg. Egy ilyen gépkocsi jelenlegi ára 8 és fél és 10 millió forint között van. A cég mindjárt vett kettőt is.
Múlt hétfőn újabb igazgatósági ülést tartott a cég, ahová már Kohuth el sem ment, a munkáltatói jogköröket az igazgatóságra bízta. A legutóbbi igazgatósági ülésen pedig az hangzott el, hogy csökkentik Kohuth végkielégítését, vagyis hivatalosan bérkiegészítését nem 35 millió forintot kap, hanem ennek közel a felét jelentő, 9 hónapnyi végkielégítést vehet fel. Mindezt annak ellenére, hogy Nemény polgármester legutóbb határozottan kijelentette: Kohuth a minimumnak megfelelő, 2 havi végkielégítést kaphatja meg.
Fotó: Puskás Tivadar, szombathely korábbi polgármestere, Hende Csaba, és Kohuth Viktor távozó Vasivíz-vezérigazgató, forrás: szombathely.hu/Benkő Sándor
|
Több tízmilliót vinnének a Vasivízből távozó, korábban a fideszes városvezetés által beültetett vezetők
|
A közműcégben 600 millió forint a veszteség. Az ellenzék először lát rá az önkormányzati társaságra, el is borzadtak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/05/tobb-tizmilliot-vinnenek-a-vasivizbol-tavozo-korabban-a-fideszes-varosvezetes-altal-beultetett-vezetok/
|
2019-12-05 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ángyán József, a második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára 2015 óta készít tanulmányokat az úgynevezett Földet a gazdáknak! program gyakorlatáról. A megyei földárverésekről most készült el a tizenegyedik jelentés, ami Veszprém megye állami földprivatizációs képét mutatja be.
Veszprém a meghirdetett (14.401 ha) és elárverezett (9.347 ha) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik. Az eddigi jelentésekben már ismertetett trend változatlan: az elkelt megyei földterület 173 nyertes árverezőhöz került, de több mint 62%-át, mintegy 5.800 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok”, hanem 44 nyertes árverező tagja nevén mindössze 19 nagy érdekeltség szerezte meg.
A teljes jelentés itt olvasható:
Földárverések – Záró – Veszprém3 – Végleges by Kutya vacsorája on Scribd
A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében közel háromnegyedét, 74%-át – más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között találunk olyan cégtulajdonosokat is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik. Ezen túl egy részük nemcsak, hogy nem „helybeli”, hanem közel 1.500 ha-t, az elárverezett terület több mint 15%-át a kormányhatározatban rögzített 20 km-nél is nagyobb, átlagosan 32 km távolságban lakó, 23 nyertes árverező – köztük pl. 84 ha legelőt, 160 km távolságból, Budapestről egy politika-közeli, büntető- és munkajogi szakjogász, ügyvédi irodavezető – szerezte meg.
A közel 9.500 ha elkelt megyei területből több mint 7.900 ha (közel 85%) licitálás nélkül, kikiáltási áron, további 300 ha pedig azt kevesebb, mint 5%-al meghaladó áron, ráadásul az európai földárak töredékéért – átlagosan 1 millió 58 eFt/ha nyertes árajánlattal – került a sikeres árverezőkhöz. A látszólagos érdektelenség persze vélhetően annak is tulajdonítható, hogy a területek közel felét olyan nagy – 50-150 ha – méretű birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek akár kétszázmillió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek.
Másrészt az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazda-családok – felmérve az erőviszonyokat – nem vették a bátorságot, hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló „nagyurak” ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Számos esetben a nyertes „földművesek” tevékenységi köre is igen távol esik a mezőgazdaságtól. Találunk közöttük milliárdos nagyvállalkozókat, gépjármű, mezőgép, fa- és telekommunikációs termék, tüzelőanyag valamint sportszer nagy- és kiskereskedőket éppen úgy, mint pl. ingatlan fejlesztőket, kezelőket és forgalmazókat, közúti árufuvarozókat, építőipari vállalkozókat vagy éppen panziótulajdonosokat.
E megyére is általánosan jellemző, hogy politika/Fidesz/kormány-közeli rokoni, baráti, illetve nagygazda, nagyvállalkozói érdekkörök jutnak jelentős állami földterületekhez. A legnagyobb nyertesek közül találjuk a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. több tucat közös cégben, egyebek mellett pl. a Nelson-cégcsoportban érdekelt milliárdos üzlettárs vezérkara és családtagjaik alkotta érdekkört (950 ha; mintegy 1,5 milliárd Ft). E körbe sorolhatjuk pl. Ruischékat (684 ha; 912 mFt), a Vaszari Hunyadi Szövetkezet volt elnökét és családtagjait Pápáról, a MAGOSZ-os nagygazda Vöröséket (374 ha, 385 mFt) Gyömöréről, Kosikékat (275 ha, 222 mFt), egy Fidesz-közeli milliárdos nagyvállalkozó családtagjait Hárskútról.
A kisebb nyertesek közül is említhető pl. Nagy Tamás Imre (86 ha), több ciklus óta Fidesz-KDNP önkormányzati képviselő Zircről, vagy épen dr. Funtig Zoltán (84 ha), kettős (előbb MSZP, majd FIDESZ) kötődésű ügyvéd, Budapestről. E körben feltétlenül említeni kell továbbá Győrffy Balázst (58 ha), volt polgármestert, fideszes országgyűlési képviselőt, a NAK elnökét, a MAGOSZ volt alelnökét, továbbá édesapját, Győrffy Sándort (10 ha) és sofőrjét, Jánosa Márkot (13 ha), mindhármukat Nemesgörzsönyből.
Fotó: Ángyán József a földárverések ellen szólal föl 2015-ben – Kovács Tamás/MTI. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Fidesz-közelbe kerültek a Veszprém megyei termőföldek is – itt az új Ángyán-elemzés
|
Fideszes országgyűlési és önkormányzati képviselők, családtagjaik, egyikőjüknek még a sofőrje is nyerhetett a Földet a gazdáknak! program termőföldárverésein, de jutott egy MSZP-től a Fideszig beágyazott budapesti ügyvédnek is – ismét a helyi gazdálkodók terhére. Ángyán József ezúttal Veszprém megyét elemezte.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/06/fidesz-kozelbe-kerultek-a-veszprem-megyei-termofoldek-is-itt-az-uj-angyan-elemzes/
|
2019-12-06 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Közvetlenül több mint 13 ezer ember utazáskényelmi és forgalombiztonsági feltételeiben történt pozitív változás” – ezzel a mondattal zárta írását 7 évvel ezelőtt a kiskunmajsai önkormányzat honlapján megjelent cikk szerzője. A lelkesedése annak szólt, hogy megújult a Kiskunmajsát és Kiskunfélegyházát összekötő út 27,7 kilométeres szakasza, amire több mint 3,1 milliárd forintot uniós pénzt költöttek el.
A korabeli cikkből kiderül, az átadón az erintett települések polgármesterei mellett országgyűlési képviselő, valamint a megrendelő, Magyar Közút képviselői is jelen voltak. A munkát a DME konzorcium végezte el, melynek a tagjai a közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt Kft., a Magyar Aszfalt Kft. és az EuroAszfalt Kft.
A jól ismert nevekről már 2013-ban megírtuk, hogy a Duna Aszfalt, a Strabag, az EuroAszfalt, a Swietelsky és természetesen akkor még a Közgép a magyar építőipar katasztrofális helyzete ellenére évek óta, kormányoktól függetlenül tarolnak a közbeszerzési pályázatokon és figyelemreméltó nyereséget produkálnak.
A Kiskunmajsa-Kiskunfélegyháza közötti 5402-es útról a Duna Aszfalt honlapján lehet további adatokat találni. Eszerint a kivitelezés 2012 júniusában kezdődött, “a projekt kapcsán pályaszerkezet-cserét végeztünk el a túlzottan deformált profilú, vagy megsüllyedt burkolatú szakaszokon.” 33 új buszmegállót alakítottak ki, továbbá lecserélték a kopott táblákat, valamint több új táblát is elhelyeztek.
A Duna Aszfalt Kft. az egyik ismert kormányközeli üzletember, Szíjj László tulajdona. Idén tavasszal portrét közöltünk Szíjjről, aki Tiszakécskéről emelkedett fel a NER élvonalába, és mára több közös érdekeltsége van Mészáros Lőrinccel:
Tavaly nyáron egy Mészáros által is használt luxusjacht fedélzetén videóztuk le Szíjj Lászlót, idén januárban pedig az Orbán Viktor által is használt magánrepülőgép landolása után fotóztuk le Ferihegyen.
De hiába kormánykedvenc a kivitelező, hét évvel az átadás után ismét elszomorító az út állapota. Össze-vissza töredezett az aszfalt Kiskunmajsán, több helyen a kopóréteg alatti szürke beton is kilátszik. Látszik, hogy felújították, de meglepő, hogy a több mint 3 milliárd forintért felújított út ilyen rövid idő alatt ennyire tönkrement.
Magyar Közút: az út egyenetlensége megfelelő
A Magyar Közút szerint viszont az út állapota megfelelő. Az Átlátszó kérdésére azt írták, az felújított útszakasz teljes körű jótállása 2015. november 20-án, ezen belül az autóbusz-öblökre 2017. november 20-án járt le. A kopóréteg szavatossága is két éve lejárt. Kolozsvári Nándor, a Közutak Építésének Szabályozásáról tartott előadásából kiderül, a jogszabályok szerint az általános jótállás 36 hónap, a kiterjesztett 60 hónap, azaz 5 év is lehet. Ez utóbbi érvényes a Kiskunmajsa-Kiskunhalas közötti út 2012-es felújítására. A Magyar Közút szerint a felújított útszakasz “teherbírása és egyenetlensége megfelelő, a kopóréteg állapota egy hét éve készült felújított szakasz állapotának megfelelő.”
Útépítésben jártas – neve mellőzését kérő – forrásunk szerint “vélhetően a szűkös forrásnak köszönhetően a felújítás ennyit bírt.” Szerinte ez nagyon sokszor a szakmai viták célkeresztjében lévő probléma: adott pénzegységért mit visel el a társadalom: kis felület, de teljeskörű felújítással (vélhetően teljes útalap cserével), vagy műszakilag még elfogadható, de közel sem teljes értékű beavatkozás, sokkal nagyobb felületen.
Azt is mondta, a Duna Asztalt honlapjára feltöltött adatokból látszik, hogy a 27675 méteres szakasz nem kaphatott mindenütt alapcserét, megerősítő réteget.
Hozzátette, “lokális hibák bármilyen gondos, előzetes felmérés esetén is előjöhetnek 6 év alatt.” Szerinte ez ellen egyedüli megoldás, a régi pályaszerkezet teljes elbontása és új szerkezet építése, ami rendkívül gazdaságtalan megoldás.
A Magyar Közút azt is írta, hogy a korábban kimaradt, 42+000-50+830 kilométerszelvények közötti szakaszon most kezdődik a felújítás. A Magyar Építők szerint ezt az EuroAszfalt Kft. és a Soltút Kft. végzi, a közbeszerzési értesítő szerint 836 millió forintért.
|
A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út
|
2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/11/a-jotallas-lejarta-utan-erosen-pusztul-a-kormanykedvenc-duna-aszfalt-altal-felujitott-ut/
|
2019-12-11 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Lackner Csabát nemcsak a sokoldalú szakértelméért tiszteljük rendkívüli módon, hanem a szorgalmáért is. A közbeszerzésekből, illetve a lakásügyből elsíbolható pénzek közt egyaránt otthonosan mozgó önkormányzati képviselő körül ugyanis a kokainba pácolt milliók mellett valósággal sorjáznak a néhány százezer forintos svindlik. De Lackner nem szégyell lehajolni húszezer forintért sem, pláne, ha az valaki másnak a húszezre. Gajda Péter kispesti polgármester bizalmasáról már megírtuk, hogy menthetetlenül összekente magát egy csaknem hatmilliós társasházi csalással, de ugyanebben a társasházban gyakorlatilag minden megmozdulását korrupciós furcsaságok lengik körül.
Ha meg kell csinálni évente százmillió forintot korrupciós ügyekkel, akkor meg kell csinálni! Nehogy már az egyszeri önkormányzati képviselőt hülyének bélyegezzék a társai! Lackner Csaba komolyan veszi ezt a hivatását, és lehajol az apróért is. Ha másra nem, jó lesz a recskázás előtti élénkítőszerre.
https://coub.com/view/25k72d
Valami szokatlan anyagból készülhetett ez a Lackner Csaba, és nemcsak arra gondolunk, hogy a sorozatos korrupciós lebukásai után nemhogy nem oldalgott el a közéletből, de újra indult a választáson, majd miután a kispestiek bölcsessége nyomán megint képviselő lett, volt arca bizottsági alelnöki tisztség betöltésére is. Az anyagot ezúttal szó szerint értjük, hiszen ezt a különleges politikust előbb határozottan nem ismerte fel jóbarátja, Gajda Péter kispesti polgármester, aztán mégis, ahogy Gajda arra sem emlékezett, hogy beszéltek volna Lackner kokainozós, korrupcióról mesélős videójáról, aztán kiderült, hogy mégis.
Adjál pénzt! Meg még százezret!
Rögtön erősen kezdett Lackner Csaba, amikor vállalkozóként annak a társasháznak a közös képviseletére szerződött, amelyben egy 5,7 milliós csalás gyanúja kezd menthetetlenül ráégni. Az átvételi kimutatása szerint az előző közös képviselő 617 659 forinttal adta át neki a társasház házipénztárát, amivel kapcsolatban azonban – Lackner ügyeiben megszokott módon – problémák és kérdések sokasága merül fel. Rögtön az első furcsaság, hogy házipénztár nem is létezhet, ugyanis a közös képviselő sem a lakóktól beszedett összegek, sem a bankból kivett pénz révén nem tarthat magánál készpénzt a társasház vagyonából. A ház vagyona ugyanis bankszámlán van, és abból csak azonnal esedékes kifizetés céljára vehet fel készpénzt a közös képviselő. Lackner feljelentést tett a pénz hiánya miatt, és a rendőrségi nyomozás semmiféle olyan pénzmozgást nem állapított meg a ház bankszámláján, amely alapján az előző közös képviselőnél lehetne ez a pénz. Az előző közös képviselő tevékenységi idejére vonatkozó visszakönyvelést végző Cogito Ergo Sum Bt. a ház közgyűlésén kimondott kérésre, majd levélben sem volt hajlandó bemutatni, hogy milyen alapja van a követelésnek. Vagyis a jelek inkább arra utalnak, hogy az egész ügy Lackner agyszüleménye – talán hiányzott még egy kevés az évi százmillióhoz.
Arra pedig menet közben döbbenhetett rá, hogy csak 99 900 000 forintot tudott összeharácsolni, azt kockáztatva ezzel, hogy lehülyézik a szocialista önkormányzati klubban. Így aztán a Lackner által készített átvételi kimutatás az átadás pillanatára 617 659 forintot tüntet fel az állítólagos házipénztárban, az egy mikromásodperccel későbbi átvétel pillanatára viszont már 717 659 forintot. Arról nincs információnk, hogy a kokainfüggőség milyen ütemben növeli a pénzsóvárságot, de ezt a szédületes pénzfiallást a legdörzsöltebb nemzetközi tőzsdespekulánsok is megirigyelhetnék. A szocialisták helyi korrupciós főelőadója nyilvánvalóan akkora biztonságban érezte magát, mint egy tanítványait zaklató színházi rendező, és azt hihette, sosem fog lebukni az ilyen eldugott ügyeivel, így azt ír a kimutatásba, amit akar. És jellemzően sok pénzt szokott akarni.
A megrendelő: „XY társasház”
A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot áfa-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék; az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban.
Azt már szinte mondani sem kell, hogy az összes árajánlat hiányos: sem cégadatok, sem elérhetőség nem szerepel bennük. Sőt, akárcsak a vízvezeték-cserénél, ez esetben is nyilvánvalóan egyetlen sablonból, feltehetően ugyanazon a számítógépen készültek. Legalábbis az a három, amelyeket géppel írtak, mert a nyertes árajánlat egy kézzel írt papír, amelyen sem terület, sem négyzetméterár, sem dátum, sem aláírás nem szerepel, a címzett helyén pedig szó szerint az szerepel, hogy
XY társasház.
Menet közben kiderült, hogy nincs ebben akkora buli, mint amire Lackner számíthatott, hiszen valójában csak egy kis rész hibája okozza a beázást, így szükségtelen mind a hat gépháztető újraszigetelése. Ha nincs buli, akkor csinálunk – gondolhatta az ilyesmiben járatos Lackner Csaba, hiszen végül a hatból három gépháztetőt szigeteltek le a négyzetméterekkel trükközés révén 37 százalékos túlárazással. Csak ezzel több, mint 260 ezer forintot húztak ki a társasház zsebéből, nem számítva, hogy a munka részben eleve fölösleges volt. De feltehetően kevesellték a hasznot, hiszen további mintegy 137 négyzetmétert indokolatlanul és a ház engedélye nélkül szigeteltek le olyan részeken, ahol drágább és egyszerűbb a munkavégzés. Ezzel további, több, mint 200 ezer forintos kárt okozhattak a háznak, azt nem is figyelembe véve, hogy eleve nem volt szükség erre a munkára. A pontos kárt nem is lehet kiszámolni, mert Lackner nem hajlandó bemutatni a háznak a számlákat. Az már csak hab a tortán, hogy nem olyan minőségű anyagokkal dolgoztak, mint amilyenekről a mellékelt minőségi tanúsítvány szólt. Sőt, tulajdonképpen azt se tudni, hogy valójában ki végezte a munkát az „XY társasház” részére.
Ha nincs buli magától, akkor csinálnak
Ha pedig nincs elég munkálat és vele járó pénzmozgás a házban csak úgy, akkor Lackner maga is csinál. Kitalálta, hogy legyen térfigyelő kamerarendszer a házban; ehhez néhány lakóval gyűjtette össze az aláírásokat. Valószínűleg már senkit sem lep meg, hogy egy sablon alapján készült, összegányolt árajánlatokat mutatott be a társasház felé. A nyertes ajánlaton még az sem szerepelt, hogy nettó vagy bruttó összeget tartalmaz, Lackner viszont természetesen hozzáadta az áfát, így a cég által kiszámlázott valós összeg csaknem 400 ezer forinttal több lett, mint amennyi az árajánlatban szerepelt. Ezen felül Lackner Csaba még egy százezer forintos átalány karbantartási díjjal is megdobta barátilag céget a garanciális időszakra, amikor ez ingyen járt volna. Vagyis összesen félmilliót gomboltak le közösen a társasházról, ráadásul jogosulatlan adatkezelés is történt, hiszen Lackner, továbbá az ő köreihez tartozó gondnok és takarító is feltehetően belenézett a felvételekbe, amit csak biztonsági őri, testőri, vagyonőri vagy biztonságszervezői képesítéssel rendelkező személy tehet meg.
Ami pedig mindennél többet elmond Lackner Csaba és a pénz viszonyáról, hogy a cikk elején említett átadási-átvételi kimutatásban szerepelt egy 20 ezer forintos tétel is, egy bent maradt juttatás, amely a ház előző gondnokának járt volna, de ő nem vette fel. Ez a tétel aztán a következő évre csak úgy eltűnt a Lackner által készített költségvetési kimutatásból. Jó eséllyel azóta egy gramm kokainná változott.
És ez csupán egy azon társasházak közül, amelyekben Lackner Csaba szerződéses vállalkozóként ellátja a közös képviselői feladatokat. Azok a szerződések és számlák is megérdemlik a figyelmet!
Folytatjuk!
Mit fognak ehhez szólni mások?
|
Ami pénz egy társasházból mozdítható, azt Lackner Csaba elmozdítja
|
A társasház egyik lakója sikkasztás gyanújával feljelentést tett Lackner ellen az általa vagyonként feltüntetett, de hiányzó pénz miatt, majd a feljelentés hamarosan további két üggyel bővült. Amikor a társasház hat gépháztető újraszigeteléséről döntött beázás miatt, feltehetően megint elkezdtek csilingelni a forintok a közös képviselő képzeletében. Lackner a tőle megszokott leplezetlen kamuzásokkal látott hozzá ehhez a feladathoz is. Az árajánlatokat 370 négyzetméteres tetőfelületre gyűjtötte be, holott a valós felület csupán 270 négyzetméter. Az árajánlatot adó „vállalkozók” egyike egyáltalán nem szerepel a NAV nyilvántartásában, egy másikuk pedig alanyi adómentes, miközben az árajánlatot ÁFA-kötelesként adta. Ezek persze már a rendőrséget és az adóhivatalt is érdekelhetnék, az adószámával trükköző vállalkozó el is ismerte a rendőrségnek, hogy ő adta az árajánlatot. A NAV-nyilvántartásban nem szereplő vállalkozóra viszont saját elmondása alapján egy szórólapon talált rá Lackner Csaba, ám a szórólapot nem csatolta az árajánlathoz, hanem sajnos kidobta, és csak azon volt meg a cég elérhetősége. Micsoda balszerencse! Még jó, hogy nem ütött ki egy olyan, teljesen váratlan tűz, ami a DK-központ iratait is megsemmisítette a közelmúltban.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/ami-penz-egy-tarsashazbol-mozdithato-azt-lackner-csaba-elmozditja/
|
2019-12-12 14:55:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
2019.12.12. 05:55
Lackner Csaba önkormányzati képviselő arról beszélt a kispesti felvételeken, hogy Guzmics Zsombor, a kerület Építéshatósági és Városüzemeltetési Irodájának irodavezetője távozni fog a választások után, részben azért, mert ő is egy „éhes fiatalember”, Gajda Péter polgármester pedig attól tart, hogy a Guzmics-félék „ráégnek”. A képviselő arról is beszélt, hogy az irodavezető egy tárgyaláson – annak távollétében – vérig sértette Gajda Péter polgármestert. Guzmics Zsombor viszont azt állítja, csupán az építéshatósági rendszer átalakítása áll a döntés mögött.
– December elsejei határidővel, közös megegyezéssel távoztam az irodavezetői pozícióból – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Guzmics Zsombor, az XIX. kerületi építéshatóság korábbi vezetője.
A szakember szerint az indokolja távozását, hogy 2020 tavaszától megszűnik a jelenlegi rendszer és az építéshatósági feladatok a területi közigazgatáshoz kerülnek. Guzmics egyúttal tagadta lapunk egyik korábbi állítását, amely szerint 2010 környékén egy nagy családi házat építtetett.
Az irodavezető távozása azért érdekes, mert Lackner Csaba ezt az eseményt is „megjósolta” a lapunk által közzétett kispesti hangfelvételeken, amelyek még a nyár folyamán készültek. Az ex-MSZP-s képviselő több érvet is felvetett beszélgetőtársainak, hogy miért kell távoznia Guzmicsnak. Lackner az irodavezetőt „éhes fiatalemberként” aposztrofálta, és elmondta, a polgármester attól tart, hogy ő és más fiatalok „ráégnek”.
Az egyik felvételen Lackner azt állítja, hogy Guzmics ötmillió forintot kért tőle kölcsön, amelyről nem írtak papírt, így a képviselő attól tartott, hogy nem fogja viszontlátni a pénzét. – Ha bármikor mer egy forintot is kérni, küldd hozzám – mesélte Lackner „Péter” reakcióját a történetre.
Az ex-MSZP-s politikus felháborodva mesélt arról a hanganyagokon, hogy az irodavezető azt mondta egy megbeszélésen: „Aki utoljára beszél a Péterrel, majd az lesz, mert a Péter mindig az utolsó ember szavára hallgat.” Lackner szerint ezzel „tökkelütött f…sznak” állította be a polgármestert, ami miatt Guzmics kivívta Gajda személyes ellenszenvét is.
Nem ez az első eset, hogy Lackner a „jövőbe látott”. A Magyar Nemzet által közzétett felvételeken elhangzott, hogy Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő (Vamüsz) vezetőjének a fizetését a duplájára tervezi emelni Gajda Péter polgármester, amely egyfajta kárpótlás, amiért Kránitz nem indulhatott az őszi önkormányzati választáson. A Vamüsz igazgatójának fizetését a közelmúltban valóban megduplázták.
Frissítés: Vitál Márton, a kispesti jegyzőt helyettesítő aljegyző kérdésünkre válaszolva úgy tájékoztatta lapunkat, hogy Guzmics Zombor Építéshatósági és Városfejlesztési irodavezető jogviszonya 2019. november 30-ával közös megegyezéssel szűnt meg.
Az aljegyző kérdésünkre kifejtette, hogy Guzmics Zsombor távozásával négyhavi fizetésének megfelelő jutalomban részesült. – Irodavezető Urat a Hivatalban eltöltött 15 évi áldozatos munkája elismeréseként 3 havi jutalomban részesítettük. Emellett az év végi jutalmazás keretében a Hivatal vezető dolgozóival együtt egy havi jutalomban részesült – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a jegyzőt helyettesítő aljegyző.
guzmics
Lackner
|
A kispesti hangfelvételek újabb „jóslata” vált valóra
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-kispesti-hangfelvetelek-ujabb-joslata-valt-valora-7580141/
|
2019-12-12 14:58:41
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
|
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen2018. február elején a Magyar Honvédség két Airbus A319-es repülőgépet vásárolt. Simicskó István akkori honvédelmi miniszter már a bemutatójukon is azt hangsúlyozta, hogy“Ezek a gépek nem kormánygépek. A Magyar Honvédség hadrendjébe kerültek, és a Magyar Honvédség fogja használni őket.“Hadrendbe állításuk után azonban mégis Orbán Viktor miniszterelnök kezdte rendszeresen használni a hivatalosan katonai csapatszállítónak nevezett honvédségi repülőket. A külföldi látogatásokról fotók és videók jelentek meg Orbán hivatalos Facebook-oldalán és az állami hírügynökségnél: a miniszterelnök 2018 nyarán a 605-ös lajstromjelű Airbussal utazott Izraelbe, Montenegróba, szeptemberben pedig Moszkvába és Salzburgba. A másik, 604-es lajstromjelű honvédségi Airbussal utazott hivatalos látogatásra szeptemberben Kirgizisztánba, novemberben pedig Prágába, Zágrábba, valamint Milánóba egy operaelőadásraSzintén tavaly, 2018. augusztus elején a Magyar Honvédség vásárolt egy Dassault Falcon 7X típusú business jetet is, ami a 606-os katonai lajstromjelet kapta. Az azóta bezárt Zoom.hu hírportál 2018 decemberében leleplezte, hogy a honvédség nem egy, hanem két business jetet vett: a második Falcon a HA-LKX polgári lajstromjelet kapta, és a Honvédelmi Minisztérium egyik cége volt a tulajdonosa. Miután a Zoom lebuktatta az eltitkolt repülőt, a Honvédelmi Minisztérium szűkszavú és sértődött közleményben ismerte el a vásárlást. Azt írták, hogy“A most beszerzett repülőeszköz további moduláris rendszerek beépítési lehetőségével alkalmassá tehető légi vezetési pont kialakítására és működtetésére is. Ilyen képességgel eddig soha nem rendelkezett a haderő.”Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szilveszterkor ezzel a titokban tartott business jettel ment Brazíliába az új, szélsőjobboldali brazil elnök beiktatására, majd idén márciusban Tel-Avivban bukkantak fel a Falconok – ekkor már a második is a friss szürke, honvédségi festésselUtoljára májusban jelent meg hír ezekről a repülőgépekről, amikor a Hvg.hu megírta, hogy a miniszterelnök a 606-os lajstromjelű Falconnal ment Washingtonba Donald Trump amerikai elnökkel találkozni. Ezután azonban a honvédségi gépeket eltüntették a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról (ezek a tulajdonos felszólítására elrejtik egy adott repülő adatait és útvonalait), ezért azóta nem lehetett tudni és az interneten követni, mikor merre jár a két Airbus és a két FalconEzután már Orbán Facebook-oldalán is egyre ritkábban jelentek meg az utazásairól olyan fényképek, amelyeken – ahogy korábban rendszeresen – büszkén feszített a magyar honvédség valamelyik repülőgépéből kiszállva. Sőt, a miniszterelnök a nyáron látványosan turistáskodva, kétszer is menetrendszerinti, fapados járattal repült, mint a nép egyszerű gyermeke, erről viszont jelentek meg képekKözben viszont a honvédségi Airbusok és Falconok sem álltak a hangárban: az általunk megszerzett útvonalak szerint sok más hely mellett Dubajban, Máltán, Panamában és Las Vegasban is feltűntek a magyar légierő gépeiMegszereztük az eltitkolt repülési útvonalakatBár a legismertebb repülőgépfigyelő oldalakról letiltották a Magyar Honvédség repülőgépeit, az interneten létezik egy cenzúrázatlan fóruma is a repülési adatoknak, ahová sok ezer, a földgolyó számos pontján élő önkéntes az interneten keresztül folyamatosan tölti egy olcsó vevőkészülékkel bárhol leolvasható transzponder-jeleket. Ezek a földi vevőkészülék környékén elrepülő légijárművek adatait tartalmazzákA repülőgépek mozgását a rajtuk elhelyezett transzponder segítségével lehet nyomon követni. Az eszköz rádiójeleket bocsát ki, amelyeket bizonyos körzeten belül földi antennák képesek leolvasni. A repülők transzpondere által leadott jel mutatja a gép lajstromjelét, pozícióját, repülési magasságát és sebességét is, vagyis a kisugárzott jelek összessége pontos képet ad az általa megtett utakról. Ezeket a Föld számos pontján leolvasott jeleket gyűjtik be a neten keresztül és összesítik pozícióvá és útvonallá a repülőgépfigyelő oldalakNehezítő körülmény a repülőgépek figyelésénél, hogy a transzponder nem automatikusan működik, hanem a pilóta akár ki is tudja kapcsolni, tehát aki titokban akar repülni valahova, az elméletben megteheti. Ráadásul ritkán lakott vagy lakatlan helyeken (pl. sivatag, óceán) jellemzően nincsenek a transzponder-jeleket gyűjtő és beküldő földi megfigyelőállomások, így az is előfordul, hogy egy útnak, vagy annak egy szakaszának akkor sincs nyoma az adatbázisokban, ha a transzponder nem volt kikapcsolvaAz Átlátszó a tényfeltáró újságírói kutakodást támogató Investigative Dashboard segítségével a repülési adatok állami cenzúráját elutasító ADS-B Exchange önkéntesei által gyűjtött transzponder-adatokat szerezte meg a 2018-ban megvásárolt honvédségi repülőgépek útvonalairól. Mivel az adatnyilvánosság fontos számunkra, a cikkünk elkészítéséhez használt adatokat nyers formában, értelmezés nélkül is közreadjuk itt, hogy bárki elemezhesse azokat:A “honvédségi csapatszállítók” repült útvonalait tartalmazó adatokat itt lehet letölteni (Google Drive)Minden kutatót, kutatócsoportot, szerkesztőséget, civil szervezetet arra buzdítunk, hogy ne üljenek az adataikon, hanem tegyék azokat közkinccsé, tegyék ellenőrizhetővé a munkájukat. Különösen akkor, ha ez közpénzből előállt adatokra, adatbázisokra vonatkozik. De akkor is, ha azokért adott esetben fizetni vagy perelni kellett. Az Átlátszó adatkezelési elveiről itt olvashat bővebbenAirbus 604: Dubaj, Magnyitogorszk, Kanári-szigetekA 604-es lajstromjelű Airbus 2018-as úticéljai között főként olyan európai városok voltak, mint Belgrád, Köln, Ljubljana, Linköping, Luxemburg, Oslo, Split, Zágráb, Varsó, de járt a gép Tbilisziben, a görög Chios szigetén, és a népszerű spanyol üdülőhelyen, Alicante-ben isA 604-es legegzotikusabb útja 2018. november közepén egy kiruccanás volt Dubajba, ami után Bandar Lengeh-ben (Irán) és Khoy-ban (Azerbajdzsán) bukkant fel a repülőAz idei évben a 604-es Airbus számos utat tett meg a franciaországi Bordeaux-tól kezdve a litván Kaunas-on át a törökországi Zonguldakig, és feltűnt az oroszországi Magnyitogorszkban is. Május 8-án például Kolozsvárra vitte Orbán Viktort és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest. A miniszterelnök a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tartott migránsozós kampányelőadást a május 26-i Európai Parlamenti választás kapcsánA repülő 2019-es útjai közül a legérdekesebb az októberi 10.-13. közötti, 3 napos tartózkodás a népszerű görög üdülőhelyen, Thesszalonikiben. Onnan hazatérve, rövid budapesti pihenő után, október 14-én a 604-es az azerbajdzsáni Qabala városába ment, majd 15-én jött vissza BudapestreA kormany.hu tájékoztatása szerint ekkor Orbán Viktor a Türk Tanács VII. csúcstalálkozóján vett részt Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban. A miniszterelnök Facebook-oldalán pedig a látogatásról közzétett, “Keleti partnerség” című albumban szerepel is két olyan fotó, amelyeken felismerhető a honvédségi csapatszállítóNovember elején a spanyolországi Albacete-be, majd a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagjára, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventurára ment a 604-es honvédségi csapatszállító, és ott töltött 3 napot. Alig két hete, december elején pedig egy másik kedvelt nyaralóhelyen, a görög Párosz szigetén tűnt fel a gépAirbus 605: Dubaj, Kairó, MoszkvaA 605-ös lajstromjelű Airbus 2018. április-június között Magyarországon belül mozgott a Kecskemét-Szolnok-Budapest háromszögben, majd következtek az európai úticélok: például Brüsszel, Bukarest, Köln, Ljubljana, Luxemburg, Oslo, Párizs, Szófia, de volt a repülő Moszkvában és Tbilisziben isIdén februárban Isztambulban, Tel-Avivban és Kairóban is járt a 605-ös repülőgép, ami a Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett fotók szerint Izraelbe és Egyiptomba Orbán Viktort vitte. Február 19-én a magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, és az Orbán tel-avivi érkezését megörökítő hivatalos fotón látszik mögötte a magyar honvédség jellegzetes festésű szürke repülőjeFebruár 24-én Orbán Viktor már az egyiptomi Sarm es-Sejkben volt az EU-Arab Liga csúcson, ahol a migrációról beszélt. A kapcsolódó galériában az egyik fotón jól látszik, hogy egy honvédségi Airbus fedélzetén érkezett a helyszínre2019 áprilisában Kazahsztánba, és onnan Pekingbe ment a 605-ös Airbus, ami ekkor is a magyar miniszterelnököt fuvarozta. Orbán április 24-én Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel tárgyalt Kazahsztánban, majd továbbutazott Kína fővárosába, ahol Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést. A kazahsztáni kirándulást megörökítő fotóalbumban az egyik képen jól látszik a honvédségi csapatszállítóEnnél is érdekesebb azonban, hogy 2019. május elején 3 napot töltött a 605-ös a Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek második legnagyobb tagján, a turisták körében nagyon népszerű Fuerteventura szigetén. Ahogy fentebb írtuk, a 604-es gép novemberben töltött 3 napot ugyanittJúnius 30-án a 605-ös repülő egy másik kedvelt nyaralóhelyre, a spanyolországi Alicante városába ment, és még aznap vissza is jött Budapestre. Majd egy héttel később, július 6-án megint kiment Alicante-ba, ahonnan ismét még aznap haza is jött2019. november 19-én pedig Dubajban tűnt fel a 605-ös honvédségi Airbus. Ugyanitt járt 2018 novemberében a másik, 604-es Airbus isFalcon 606: Doha, Las Vegas, PanamaA 606-os lajstromjelű Dassault Falcon tavaly járt Brüsszelben, Genfben, Londonban, Münchenben, Nápolyban, Párizsban, valamint a horvátországi Brac szigetén is2019-ben a honvédségi business jet egzotikusabb helyszínekre repült:februárban az Egyesült Arab Emírségek két városában, Dubajban és Abu Dhabiban voltmárciusban (ahogy akkor megírtuk ) Tel-Avivban jártáprilis közepén Mexikóvárosba és Panamavárosba mentáprilis 28-tól május 2-ig Las Vegasban voltmájus és július közepén, valamint szeptember végén Washingtonba repültoktóber végén Abu Dhabiban és Dohában bukkant felnovember elején Sanghajban, Tokióban és Moszkvában voltnovember végén Máltán, Sevillában és Genfben jártFalcon 607: Brazília, Tel-Aviv, TorontóA titokban vett, és először a HA-LKX polgári lajstromjellel repülő, azóta 607-es lajstromot kapott Dassault Falcon első útja Brazíliába vezetett 2018 szilveszterén, amikor Orbán Viktor miniszterelnököt vitte Jair Bolsonaro brazil elnök beiktatásáraEzután a repülő sokáig Franciaországban volt, majd onnan 2019 márciusában jött vissza Magyarországra, ahonnan még polgári lajstrommal, de már a honvédségi szürkére festve a 606-ossal együtt ment Tel-AvivbaÁprilis óta az egykori HA-LKX már a 607-es katonai lajstromot használja, és a transzponderadatok szerint a többi géphez hasonlóan rengeteget repül. Többnyire olyan “átlagos” európai helyszíneken volt idén, mint Belgrád, Berlin, Brüsszel, Genf, Párizs, Stockholm, Varsó, Zágráb, de járt ennél különlegesebb helyeken is a titokban vett FalconÁprilis végén 5 napig volt Pekingben, májusban pedig 4 napig Párizsban tartózkodott. Május közepén Washingtonban, majd Tel-Avivban járt, júniusban Kijevben, júliusban pedig két kanadai városban, Torontóban és Vancouverben voltAugusztus elején a horvátországi Brac szigetén (ahol a 606-os Falcon is járt már) bukkant fel a 607-es gép, augusztus végén pedig a Korzika szigetén található Bastia városában. November közepén Tokióban, majd Kijevben, a hónap végén pedig Pekingben, Szöulban és Moszkvában járt a repülő, december elején pedig a portugál Beja városába mentA Honvédelmi Minisztérium titkolja, kiket reptetett kaszinóvárosokba és adóparadicsomokbaNagyon valószínű, hogy a honvédségi repülőgépek esetenként kikapcsolt transzponderrel is repülnek, mert több olyan utat is találtunk, amelyeknek nincs nyoma a transzponderadatokban. A 606-os Falcon transzponderjeleit például 2019. április 14. és 18. között csak Magyarországon észlelték, de spotterek lefotózták Máltán április 15-én és április 17-én isCikkünk megjelenése előtt összegyűjtöttük a négy honvédségi repülőgép legérdekesebb útjait, és megkérdeztük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy miért mentek ezekre a helyszínekre a repülők, és kiket szállítottak oda. A tárca azonban – szokásához híven – ezúttal sem válaszolt a kérdéseinkreAhogy tavalyi cikksorozatunkban is írtuk, éppen ez a titkolózás a probléma. Az érthető és más országokban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök állami tulajdonú repülőgépekkel, például a hadsereg repülőgépeivel utazik hivatalos látogatásokraOrbán Viktor repülőútjaival kapcsolatban viszont nagyon sok a titok és a mellébeszélés: a hivatalos látogatásokon kívül magánutakra is használja a hadsereg repülőit és magánkézben lévő luxusjeteket, az pedig egyáltalán nem világos hogy ilyenkor ki fizeti ezeket az utakatA honvédség következetesen állítja, hogy a két Airbus és a két Falcon nem kormánygépek, hanem katonai célokra vették őket. Emiatt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva titkolják a gépek beszerzési árát és üzemeltetési költségét, nem teszik közzé útvonalaikat. Szerintünk viszont egyértelműen a nyilvánosságra, a számlát álló adófizetőkre tartozik, hogy mennyibe kerülnek a miniszterelnök repülőútjai, hova és miért repked a honvédség repülőgépein és privát jetekenA miniszterelnök legalább ötféle különgéppel repült tavaly – titkolják, hogy melyiket ki fizette Magyarország miniszterelnöke számára 2018 a repülés éve volt. Utazott a Mészáros Lőrincék által használt osztrák magángéppel Vidi-meccsre, az OTP magánrepülőjével Berlinbe, a Magyar Honvédség csapatszállítóival számos helyre, és egy titokban vásárolt honvédségi business jettel szilveszterkor BrazíliábaErdélyi Katalin — Bátorfy Attila — Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök érkezik Sarm-es-Sejkbe 2019. február 24-én. Mögötte a 605-ös honvédségi Airbus. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Mit keres a Magyar Légierő a Kanári-szigeteken, Las Vegasban, Dubajban, Máltán vagy Panamában?
|
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly sokszor utazott a frissen beszerzett új honvédségi repülőgépekkel, és büszkén pózolt mellettük. Azóta viszont a Magyar Honvédség két-két utasszállítójával és luxusrepülőgépével kapcsolatos adatokat letiltották az internetes repülőgépfigyelő oldalakról, így egy ideje nem lehetett tudni, mikor merre járnak. Az Átlátszónak most mégis sikerült megszerezni a repülőgépek összes eddigi útvonalát, amikből kiderül, hogy a honvédség két Airbus A319 és két Dassault Falcon 7x típusú repülője olyan helyeken is járt az elmúlt évben, mint Dubaj, Las Vegas, Málta vagy Panama. Hivatalos tájékoztatást semmit nem adtak ezekről az utakról, és a Honvédelmi Minisztérium az Átlátszó kérdésére sem árulta el, hogy kiket és miért utaztatott egzotikus helyszínekre, kaszinóvárosokba, adóparadicsomokba és népszerű külföldi nyaralóhelyekre a Magyar Légierő közpénzen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/12/mit-keres-a-magyar-legiero-a-kanari-szigeteken-las-vegasban-dubajban-maltan-vagy-panamaban/
|
2019-12-12 15:16:45
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Igazi aranyláz tört ki a legnagyobb magyar vállalatoknál. Az izgalom oka a Magyar Nemzeti Bank kötvényprogramja, amit tavasszal hirdettek meg, és szeptember óta már javában pumpálják a tízmilliárdokat különböző nagyobb magyar vállalatokba, a NER-hez egyértelműen és kevésbé kötődő cégekbe egyaránt.
A leosztás jól beleillik az irányított kapitalizmus magyarországi működésébe: a szűkre szabott feltételeknek megfelelő nagyvállalatok örülhetnek az olcsó és a bankhitelnél szabadabban felhasználható forrásnak, miközben a beavatkozás egyáltalán nem versenysemleges (kiválasztják a győzteseket), a kockázatok túlnyomó részét pedig az adófizetők viselik. Ez mostantól kezdve legalább tíz évig így lesz, ráadásul a program a tervek szerint csak terebélyesedni fog.
Az MNB, amióta Matolcsy György 2013-ban átvette a vezetését, túl van néhány őrült módon kockázatos húzáson, amelyeket utólag szinte egyöntetűen nagy sikerként ítélnek meg a gazdasági közbeszédben. Ilyen volt az agresszív kamatcsökkentés, a monetáris eszköztár átalakítása és a növekedési hitelprogram is. Ezeket indulásuk idején mind nagy hangon kritizálták a szakértők, ám közben a magyar gazdaság lendületbe jött, és ez az évek alatt lemorzsolta a kritikusokat. Talán ezért sem érkezik sok szakmai kritika a most indult növekedési kötvényprogrammal szemben. Pedig vannak problémák.
A program hivatalos célja, hogy a semmiből elindítsa a vállalati kötvénypiacot Magyarországon. Az elgondolás szerint, ha az MNB hatalmas tűzerőt bevetve ösztönözni kezdi a cégeket, hogy csapjanak bele a vállalati kötvények kibocsátásába, akkor életet lehelnek a tetszhalott piacba. A nagyvállalatok beletanulnak a folyamatba, egy idő után rutin lesz a kötvényes finanszírozás, és egyszer majd talán az MNB támogatása nélkül is működni fog a piac.
Addig is első körben 300 milliárd forinttal – és a résztvevő vállalatok folyamatos támogatásával – tolja meg a jegybank ezt a projektet, vállalva, hogy a cégek kötvényeinek (legfeljebb) felét azonnal, további 20 százalékát pedig rögtön a másodpiacról megvásárolja.*Ez azt jelenti, hogy az MNB 300 milliárd forint betolásával akár 428 milliárd forintot is megmozgathat. A potenciálisan jelentkező cégeket azzal szűrik meg, hogy a kibocsátásnak legalább egymilliárd forintosnak kell lennie, és a tervezett kötvény hitelminősítésének jobbnak kell lennie a B plusz szintnél. Ehhez eleve olyan nagy vállalatnak kell lennie az igénylőnek, amely elég jelentős fedezetet tud tenni a kötvények mögé – ezek száma Magyarországon közelebb van a százhoz, mint az ezerhez.
Kétségtelen, hogy hiába vannak meg a jogi és infrastrukturális feltételei a vállalati kötvénypiacnak Magyarországon hosszú ideje, a szegmens az utóbbi években halott volt. Hogy ezt belássuk, elég ránézni a következő ábrára, ami a budapesti tőzsdén kereskedett vállalati kötvények piaci értékét mutatja.
Ha jobban megnézzük, a legtöbb vállalati kötvényes pénz az állami cégek kötvényeiben, illetve a bankok által kibocsátott kötvényekben volt. Az állami vállalatok technikai okokból finanszírozzák magukat kötvényekkel – végső soron teljesen mindegy, hogy közvetlenül a költségvetésből vagy az adófizetők garanciájával vonják be a pénzt -, ahogy a bankok finanszírozása is speciális a reálgazdasági vállalatokhoz képest.
Szűken vett vállalati kötvényeket alig látunk, és amit igen, azokat – néhány kivétellel – finoman szólva nem lehet sikertörténetnek nevezni. A Btel kötvénykibocsátásból büntetőügy lett, de az E-Star/Enefi kötvényeseinek is le kellett írniuk a befektetésük szinte egészét. A Quaestor persze nem véletlenül nincs az ábrán, a csaló cégcsoport lakosságra borított kötvényeivel nem lehetett a BÉT-en kereskedni, a cég maga csinált piacot nekik saját fiókhálózatával.*Mint emlékezetes, Tarsoly Csaba cégcsoportja 255 milliárd forintos csőddel fúródott a földbe. Ebből csak 58 milliárd forint volt a valójában létező kötvények értéke, miközben ezen túl még 160 milliárd forint értékben bocsátottak ki nem létező, „fiktív” kötvényeket. A maradék bankhitel volt. Ahogy a Hungária Értékpapír kötvényei sem voltak bevezetve a BÉT-re. Ezek a 2015-ben kirobbant botrányok mindenesetre érthető módon teljesen elvették a magyar befektetők maradék kedvét is a vállalati kötvényektől.
Azóta vállalati kötvényt csak két csoport, az Alteo és a Wing Holding dobott a piacra. Ezek rendes, bármely befektető számára nyílt kibocsátások voltak, a két cég részletes prospektusban vázolta a kötvények kockázatait és a bevont pénzből megvalósítani kívánt beruházásokat. Ugyanakkor a méretük nem mondható jelentősnek, a Wing adósságait 50,6 milliárdos, az Alteo adósságait pedig 2,2 milliárdos értéken tartja nyilván a piac.
Ez együttvéve a magyar GDP 0,1 százalékát teszi ki. Az MNB adatai szerint még tízszer ennyi zárt körben kibocsátott kötvényadóssága van a nem pénzügyi vállalatoknak – ezeknek azonban nincsen transzparens piaca, így aztán nem is lehet őket a vállalati kötvénypiac részének tekinteni. Közben a visegrádi országokban a BIS adatai szerint a GDP 6-7 százaléka, Franciaországban pedig a harmada a vállalati kötvényállomány, míg az USA-ban már a hatezer milliárd dollárt is meghaladta az értékpapírosított vállalati adósságok piaci értéke, szóval lenne hova fejleszteni a piacot.
A vállalatoknak mindig szükségük van pénzre, hogy növekedni tudjanak. A Magyarországon bejáratott megoldás erre a bankhitel. Ennek van hagyománya, és a nagyjából 2016-ig tartó vállalati hiteli lejtmenet után a bankok újra nagyobb erővel kezdték szórni a hiteleket a magyarországi cégeknek. Ezt a folyamatot mindenképpen megkönnyítette az MNB növekedési hitelprogramja, aminek keretében több mint 2500 milliárd forint hitelt osztottak ki magyar bankok az MNB olcsóbban biztosított forrásából.
Mivel a mélyponthoz képest éppen kétezer milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelek állománya, ezért logikus lenne arra következtetni, hogy mindez önmagában az MNB ténykedése miatt történt. De ez nem így van, 2013 eleje óta ötször annyi nem-NHP-s új hitelt folyósítottak a bankok, mint amennyi NHP-set (az új hitel nem ugyanaz, mint a hitelállomány, hiszen a hitelek jelentős része rövid lejáratú, így éven belül, évente vagy néhány évente lejárnak, tovább kell őket görgetni).
A kötvények előnye a hitelekhez képest, hogy a pénz felhasználásával kapcsolatban sokkal kevesebb a kötöttség. Akár vissza is lehet fizetni belőle a korábban felvett bankhiteleket, és rögtön sokkal szabadabbnak érezheti magát a cégvezetés. Tíz éven át annyi a feladat, hogy fizetni kell a kupon után járó pénzt a kötvények tulajdonosainak. És mivel beszáll az MNB, biztosított a kereslet a kötvényekre, csak a kibocsátás harmadára kell hozni külső befektetőt. Ezért a kupon fizetéséből adódó költségek sokkal alacsonyabbak, mint ami a tisztán piaci feltételekből adódna. A kisebb és közepes vállalkozások tízezreit megcélzó NHP-vel ellentétben itt ráadásul eleve a győztesekre, piaci vagy nem piaci eszközökkel már most nagyra nőtt cégekre lő a kötvényprogram.
A programban részt vevő cégek közül eddig 12 van túl a kötvények kibocsátásán, további 13 még előtte áll. Előbbiek közül a miniszterelnök közvetlen környezetéhez tartozó Opus, Appeninn, Duna Aszfalt és Market*Ezek sorrendben Mészáros Lőrinchez, Tiborcz Istvánhoz, Szíjj Lászlóhoz és Garancsi Istvánhoz tartoznak. összesen hajszál híján százmilliárd forinthoz jutott a kötvényekből, ezeknek a kötvényeknek az eddigi közzétételek szerint összesen a 63,3 százalékát birtokolja jelenleg az MNB. Néhány nagy kormányközeli vállalat kötvényaukciója még hátra van, így a 4ig, a Schmitt Mária-féle BIF, a TV2 és egy sok közbeszerzést nyerő takarítócég, a B+N Referencia Kft. még nem vonta be a maga MNB-s forrását. De senkit nem érne meglepetésként, ha végül a 300 milliárdos MNB-s keret közel fele ezeknél a cégeknél kötne ki. A NER-hez nem szorosan kötődő cégek eddig 156 milliárd forintot vontak be, és ebben már benne van a Pick Szeged és a Masterplast eheti kötvényaukciója is.*Az Alteo, a Cordia, az Unix és a Baromfi-Coop tartozik még ebbe a csoportba.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyértelműen NER-es cégként számon tartott vállalkozások adósságaira szinte fillérre annyi ajánlat érkezett, mint amennyi kötvényt meghirdettek. Az Opus, Duna Aszfalt, Appeninn és Market négyes mellett az állammal erősen összefonódott Mol esetében is ez volt a helyzet.*Igaz, a Mol a mérlege szerint hétszázmilliárd forintot meghaladó hiteleihez képest porszem ez a 28 milliárd forintos kötvénykibocsátás.
A piaci alapon működő cégek közül csak volt, amelynél nem volt komolyabb túljegyzés (egy luxemburgi cégen keresztül Írországból birtokolt – Tolna megyei etanolgyártó, a Pannonia Bio, amely egy jelentősebb K&H bankos hitel mellé vonta be a 15 milliárdos kötvényes forrást; ez volt az első NKP-s kibocsátás). De általában sokkal több volt a jelentkező a piaci, nem tisztán NER-es cégek kötvényeire, mint a meghirdetett mennyiség, az Alteo papírjaira például 1,7-szeres volt a túljegyzés.
A kötvényeket többnyire a meghirdetett kuponoknál jobb – azaz alacsonyabb – átlaghozammal sikerült eladniuk a befektetőknek. A hozamok 1,9 százalék (Mol) és 3,8 százalék (Cordia) között vannak, és egyébként érdekes, hogy semennyire nem korrelálnak az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings minősítéseivel. A BBB mínuszra értékelt Opus kötvényei például 2,7 százalékos átlaghozammal mentek el, míg a három fokozattal rosszabb BB mínuszra kihozott Baromfi-Coop papírjaiért 2,4 százalékkal is megelégedtek a befektetők.*Igaz, utóbbiak nem 10, hanem 7 éves lejáratúak.
Az a nyilvánosság számára még nem világos, hogy mit szeretnének csinálni ezek a vállalatok a bevont pénzből, mivel a mostani kibocsátások mind zártkörűek voltak. De elvileg fél éven belül be kell vezetni a papírokat a valódi szabályozott piacra, és akkor közzé kell majd tenni a kibocsátási tájékoztatókat is.
Arra ugyan nem jók ezek a hozamok, hogy tízéves állampapírba fektetve ingyen pénzhez jussanak a cégek, de majdnem: a nem lakossági befektetők rendelkezésére álló tízéves állampapír éves hozama 1,8-1,9 százalék körül van most, ami éppen túl alacsony ehhez. (Az ingyenpénzes trükköt legfeljebb akkor tudják megoldani a cégek, ha valamilyen ravasz módszerrel átkötik a bejövő pénzt magánszemélyekhez, akik aztán az úgynevezett szuperállampapírt, a közel öt százalékos kamatozású MÁP pluszt vesznek belőle. Ez az Index korábbi cikke szerint nem teljesen hallatlan dolog.)
Azt látjuk mindenesetre, hogy a NER-es cégek finanszírozása szintet lép ezzel a programmal.
Az állam jóvoltából jól teljesítő, egyre nagyobb vagyonelemeket elnyelő, ám már eddig is jelentős adósságokat felhalmozó cégek lehetőséget kapnak arra, hogy kiválthassák bankhiteleiket, és további pénzügyi szabadsághoz jussanak. A bejövő pénzből csinálhatnak szinte bármit, vehetnek új kastélyokat, szállodaláncokat, energetikai cégeket itthon vagy akár külföldön is. Ahogyan Gresham törvénye kimondja, a rossz pénz mindig kiszorítja a jót. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy ha valaki olcsóbb forrásra alapozva bármit összevásárolhat, az előbb-utóbb kiszorítja a piacról azokat, akik konzervatívabb szellemben építkeztek.
A kérdés már csak az, hogy mi lesz a következménye annak, hogy az MNB-nél legalább százmilliárd forint NER-es cégadósság lesz. A népszerű elképzeléssel ellentétben az MNB – hiába övé a bankóprés – csak közvetetten, a kereskedelmi bankok hitelezésén keresztül tud létrehozni pénzt. Így a kötvényprogram forrása sem a pénznyomtatás lesz. Vagyis igen, de ezt egy preferenciális betét nevű módszerrel fogják semlegesíteni a forrásoldalon – azaz amennyivel több pénz kerül a rendszerbe a kötvényvásárlások miatt, annyit le is kötnek a kötvényprogramban részt vevő bankok pénzéből.
A Matolcsy-féle jegybank az elejétől kezdve alig leplezetten eredménycéllal működik: a kamatcsökkentés két csatornán keresztül is óriási mértékben javította az MNB eredményét, hatalmas hasznot hajtva a jegybanknak.*Röviden: csökkent a veszteség a kamatokon, mivel a kamatcsökkentés miatt az MNB olcsóbban jutott forráshoz, közelebb került a magyar kamatszint a fejlett országokéhoz (utóbbi azért fontos, mert az MNB fejlett piaci eszközökben, az úgynevezett devizatartalékban tartja a pénzét). Másrészt a kamatcsökkentés, majd a látványosan laza kamatpolitika mellékhatása, hogy folyamatosan romlik a forint árfolyama, ezért a devizatartalék átértékelésén óriási nyereségei vannak a jegybanknak. Ebből a pénzből hozták létre a sok botrányt kavart Pallas alapítványokat, fizettek osztalékot a költségvetésbe, és felhalmoztak egy 200 milliárd forintos eredménytartalékot is. Az MNB tehát el tud nyelni jelentős veszteségeket is (bár ha esetleg megfordulnak a gazdasági folyamatok, akkor hirtelen más okokból is nagy veszteségek jöhetnek, és ezeket végső soron az adófizetőknek kell majd állniuk). A probléma inkább az, hogy rengeteg adófizetői pénz kerül piaci körülmények között egyelőre nem bizonyított cégekhez, amelyek most még jobban túladósodhatnak,
így a NER-cégek lassan az egész gazdaságot veszélyeztető rendszerszerű fenyegetéssé válhatnak.
Ennek egy másik következménye, hogy ha kölcsönösen függő, szimbiotikus viszonyba kerülnek a NER-cégek az állammal, akkor nem is lehet tőlük megszabadulni.
|
Tíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatát
|
Piaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191206/tiz-evre-az-adofizetok-nyakaba-raktak-a-ner-nagyvallalatok-kockazatat/
|
2019-12-06 15:22:00
| true | null | null |
G7
|
A tavaly áprilisi parlamenti választás után jelentették be, hogy Bártfai-Mager Andrea lesz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt követően vettük észre, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakására mintegy 60 cég volt bejegyezve a 2010-es években, amelyek több százmillió forinttal károsították meg az államot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
A cégháló Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki ellen két elfogatóparancsot is kiadtak a napokban. A szereplést a közelmúltig hiperaktívan kereső Balogh törölte magát az Instagramról, és a hétfőn még elérhető, mintegy 13 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala sem működik már. Hasonló sorsa jutott személyes honlapja, a baloghsandor.com is.
Az elfogatóparancs komoly fordulat ahhoz képest, hogy Balogh mennyire sérthetetlennek mutatta magát. Lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan számos állami támogatást szerzett meg, és komoly állami pozíciókhoz jutott. A gyakorlatban ő volt a legfontosabb döntéshozója a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-nek, elnökként irányította a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben pedig most is elnökségi tag. Folyamatosan kereste a szereplést, leginkább az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon vagy a közmédiában jelent meg.
Ehhez jött hozzá, hogy a cégbirodalom egy jelentős része Bártfai-Mager rózsadombi házában működött, aki már a 2000-es években is komoly állami pozíciókban dolgozott, 2011 és 2016 között az MNB Monetáris tanácsának volt a tagja. Amikor a tavaly májusi cikkünk miatt megkerestük Bártfai-Magert és Baloghot, azt közölték, hogy Balogh ingyen használta a rózsadombi lakást „üzleti és gazdasági tevékenységére”. Illetve mindketten azt írták, hogy Bártfai-Mager semmit nem tudott a lakásába bejegyzett cégekről.
Hiába szerezett tudomást – ha máshonnan nem is, a cikkünkből – Bártfai-Mager a lakásán működő céghálóról, a reakciói alapján a dolog egyáltalán nem zavarja. Pár hónappal később ugyanis ismét megkerestük a minisztert, amikor arról írtunk, hogy a 90-es években több olyan cégben is szerepet vállalt, amelyek Balogh Sándorhoz, illetve a szerencsi üzletember testvéréhez kötődnek, aki szintén milliárdokkal károsíthatta meg a magyar államot. Ekkor azt közölte velünk, hogy ugyan „a lakás a tulajdonomban van, de azt közel 20 éve nem használom, nem élek ott, az ott folyó tevékenységet nem ismerem, és az említett cégekhez semmiféle közöm nincs, nem adtam engedélyt arra, hogy ott bármilyen társaság működjön”. Pedig működött.
Sőt, annak ellenére, hogy immár több mint másfél év telt el azóta, hogy Bártfai-Mager értesülhetett a céghálóról, továbbra is van olyan szervezet, amely a rózsadombi lakásba van vagy volt a közelmúltig bejegyezve. Ilyen a Techno-System Ügyviteli Zrt., amely májusig Balogh Sándor tulajdonában állt*közvetetten, mostanra pedig egy olyan férfihoz került, aki több szálon kötődik Balogh-hoz. Illetve ilyen a Latin-Amerikai-Magyar Egyesület, amelyet Balogh alapított, és egy egy hónappal ezelőtti bírósági dokumentum szerint továbbra is ő a képviselője.
Bártfai-Mager hétfőn közleményt adott ki arról, hogy több mint 20 éve különváltan él Balogh Sándortól, semmilyen közös cégük, üzleti tevékenységük vagy gazdasági érdekeltségük nincs. Ennek kapcsán megkerestük a minisztert, hogy a Baloghoz köthető szervezetek mi alapján és miért használják a lakását, de ezekre a kérdésekre nem válaszolt.
Azt is megkérdeztük Bártfai-Magertől, mit gondol arról, hogy közvagyonért felelős miniszterként milliárdos adótartozást felhalmozó cégcsoport használta székhelyként az ingatlanját. Illetve azt is, miért működhettek a céghálóba tartozó cégek az ingatlanjában azt követően is, hogy a tudomására juthattak az általunk ismertetett információk.
Bártfai-Mager a kérdéseinkre azt írta, hogy
„tudomásommal és jóváhagyásommal nem volt és nincs bejegyezve semmilyen – Balogh Sándor és ismerősei által birtokolt – cég”.
Tehát hiába jelent meg több cikk is arról másfél éve, hogy mintegy 60, Balogh Sándorhoz köthető vállalat működött a miniszter lakásában, Bártfai-Mager Andrea azt állítja, hogy ezekről mindmáig nincs tudomása.
|
A minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásában
|
Bártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191204/a-kozvagyonert-felelos-minisztert-nem-zavarja-hogy-az-allamot-milliardokkal-karosito-ceghalo-mukodott-a-lakasaban/
|
2019-12-04 15:29:00
| true | null | null |
G7
|
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
Mint az köztudott, a Liget Projekt keretében zajló építkezésekről egy 2013-ban meghozott, kimondottan a Városliget "megújítását és fejlesztését" célzó törvény intézkedik. A törvény nyomán létrejött Városliget Építési Szabályzat (VÉSZ) pedig kimondja, hogy a Ligetben zajló beruházások során nem kell betartani sem a fővárosi, sem az országos településrendezési előírásokat.
Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése.
Ráadásul mivel a kormány többször módosította a Liget Projekt tartalmát, még ezek a Városligetre vonatkozó speciális építési szabályok is sokszor módosultak, s egyre több mindent "engedtek meg" az építtetőnek. Elvileg ez persze nem jelenthetné azt, hogy a hatályos törvényeket – legyenek azok a környezetvédelemre, a közúti közlekedésre, vagy a munkavédelemre vonatkozóak – nem kellene betartani a Városligetben. A gyakorlatban azonban a beruházás során a legváltozatosabb módon hágják át és sértik meg a kötelező törvényi előírásokat.
Emellett úgy tűnik, mintha maga a projektgazda Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. sem tudná, pontosan mi és hol épül a Ligetben. A honlapjukon fellelhető Városligeti Építési Szabályzat ugyanis nem egyezik meg a jelenleg hatályos Építési Szabályzattal; még a Szabályozási Terven is máshol vannak vagy más méretűek az egyes építési helyek és védendő fák, mint a hatályos VÉSZ tervrajzán.
Talán ez tévesztette meg a kormányfőt, aki a november 8-ai reggeli interjújában a projekt részeként hivatkozott a városligeti Regnum Marianum templom újjáépítésére – holott ez az építkezés soha nem szerepelt a Liget Projekt tervei közt. De az is lehet, hogy Orbán Viktor már ismeri a Liget átalakításának legújabb változatát, csak még mások nem tudnak róla.
“Ideiglenesen" közparkoló lett a parkból
Hogy maguk a hatóságok sem igazodnak ki azon, mit szabad és mit nem a Városligetben, jól példázza a Liget területén kialakult parkolási anomália. Míg korábban az 56-osok terén másfél ezer autó parkolhatott, a Néprajzi Múzeum építése miatt ennek a lehetősége megszűnt.
Így az autók és autósok "beszorultak" a Liget belső útjaira, sőt zöldfelületeire. Oda, ahol korábban tilos volt megállni, most viszont senki nem tudja, mi a szabály. A Ligetben ugyanis a rendőrség és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság (FÖRI) feladata lenne az intézkedés, de ők nem büntetik a szabálytalan parkolást.
A két hatóság tavaly decemberi tájékoztatása szerint a Liget Projekt építkezései miatt "ideiglenes forgalmi rend" működik a parkban, amely "várhatóan rövid időn belül megszűnik".
Ennek azonban nem sok köze van a valósághoz: semmilyen parkolási rendről nem beszélhetünk azóta se, és ez vélhetően hosszú ideig, az építkezések befejezéséig így is marad. A park vagyonkezelője, a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. viszont nem vesz tudomást a problémáról.
"Megérkeztél!" üdvözlik honlapjukon a látogatókat, akik szerintük kerékpárral, kutyával, gyerekkel érkeznek a Ligetbe, de autóval nem. A projekt alternatív világában egyébként is "autómentes utak" és "értő gondossággal kezelt növények" találhatók a parkban. Holott a nagyobb rendezvényeken nemcsak a Liget belső útjain, de a füvön, vagy akár a százados platánok tövében is lehet parkolni, személyautóknak, teherszállítóknak, kamionoknak egyaránt.
Mindez annak ellenére zajlik így, hogy maga a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. rendelte meg és hozta nyilvánosságra azt a tanulmányt, mely a park kerttörténeti értékű növényeinek fokozott védelmére figyelmeztet. Többek között arra, hogy nemcsak az idős fákat, de azok környezetét, talaját sem szabad terhelni.
A Városligeti-tó környezetében lévő fákra vonatkozóan például a tanulmány kijelenti: "a park legidősebb faállományának egy jelentős része itt található. Ezek fokozott védelme, környezetének, talajviszonyainak bolygatásmentes biztosítása szükséges." Ám a parknak épp ez a része volt a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság színhelye, a civil aktivistákon kívül viszont senki sem figyelmeztetett a történeti értékű fákat érő károkra.
Büntetlenül mozoghattak több tonnás munkagépek a József nádor által ültetett platánok tövében, sőt az útjukban lévő ágakat le is törhették az építők a tóban elhelyezett medencék és lelátók kedvéért. Az okozott károk nagyságára jellemző, hogy a Vizes VB utáni helyreállításnak csak a tervezési költségeire 45 millió forintot kapott a Liget tájépítészeti tervezésével megbízott Garten Studio.
A Városliget Zrt. persze nyilván tisztában van azzal, hogy a történeti értékű fák talaja nem terhelhető, hisz ez idő előtti pusztulásukat okozhatja. Egy általuk kiadott nyilatkozat is ezt bizonyítja: a Néprajzi Múzeum építése során egy közel 100 éves tölgyfa kidőlését azzal magyarázták, hogy az elmúlt évtizedek katonai díszszemléi során feltöltődött a talaj és emiatt korhadt el a fa gyökérzete.
Valójában a szakszerűtlenül végrehajtott faátültetés – hiszen hiányzott a fa évekig tartó előkészítése és megfelelő kipányvázása – okozta a fa pusztulását, mégha a talaj tömörödése is szerepet játszhatott ebben.
De mindenképpen álságos cinikus a Városliget Zrt. érvelése: a projekt építkezései – melyek során több ezer tonnányi építőanyagot pakolnak le a park területén – rengeteg fa idő előtti pusztulását fogják okozni.
Az a szabály, hogy nincs szabály
A projekt építkezéseinek beindulásával aztán egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Ligetben az a szabály, hogy nincs szabály. Természetesen ez csak az építtető Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-re érvényes.
A VÉSZ-ben kijelölt építési helyeken kívül a park jelentős részét – az elvileg engedélyezettnél jóval nagyobb területet – lezárták a látogatók elől. Az építési területek határai folyton változnak, az építkezést jelölő információs táblák viszont sok esetben hiányoznak.
Hazugságnak bizonyult az ígéret, hogy nem vágnak ki egészséges fát a Ligetben, hiszen fák tucatjait vágták ki az építkezések kedvéért. A közműfektetések miatt a parkot keresztül-kasul feltúrták, a közműárkok néhol egy méterre sincsenek a fáktól, látszanak a fák átvágott gyökerei. A ligetvédők számos esetben értesítették is a hatóságokat, amikor a hatályos rendeletekkel ellentétes környezetkárosítást tapasztaltak, ám ezek az ügyek sosem jutottak el a felelősségre vonásig.
De nem történt meg a kivizsgálás és az okozott kár felmérése az azbesztmentesítés elmaradása miatt sem. A Liget épületeinek bontásakor több esetben elmaradt az épületek előzetes azbesztmentesítése. A bontás során nem tartották be a munkavédelmi előírásokat, majd azbesztes sittet hagytak a területen. A Petőfi Csarnok lebontása után csak hónapokkal később és csak a ligetvédőknek köszönhetően – akik bevizsgáltatták a PeCsa területén hagyott törmeléket – került sor egyáltalán a terület felmérésére és a veszélyes hulladék elkülönítésére.
"Nagyon komoly mulasztásról van szó, amely akár hosszú távon emberéleteket is követelhet: a bontás során a levegőbe került azbeszt a munkások és a Ligetet használók egészségét veszélyeztette" – a súlyos kijelentést bizonyítékokkal támasztották alá a ligetvédők, és feljelentést is tettek, a hatóságok mégsem intézkedtek.
A PeCsa területén, a földfelszínen és a földben lévő azbeszttartalmú anyagok eltávolítása csak idén nyáron kezdődött meg. A Vidra Kft. 300 millió forintért végzi 2019. december 10-ig ezt a kármentesítést a területen. A munkavégzés szabálytalanságai miatt szintén történtek hatósági bejelentések: a Közbeszerzési Értesítőben lévő leírás szerint kb. 22 tonnányi azbeszttartalmú hulladékot és földet távolít el a Vidra Kft., állandó laboratóriumi felügyelet mellett, a folyamatos pormegkötésre, a törmelék letakarása ügyelve.
Az előírásokat viszont e munka során sem mindig tartották be. Az azbesztveszélyről az építési terület kerítésén például semmiféle figyelmeztető jelzés nincs kihelyezve a lakosság számára, kizárólag a kerítésen belüli fémkordonokra tettek figyelmeztető feliratokat, de már ezek is eltűntek. Legalábbis ez volt a december eleji állás.
Budapest új városvezetése mindenesetre már felismerte, hogy a Városliget védelemre szorul. A Főváros Közgyűlés november 5-ei határozatai között szerepel többek közt a 200 éves park történeti kertté való nyilvánítása. Ha ez megvalósul, nem kerülhet majd sor a jövőben a páratlan értékű növényzetet veszélyeztető, pusztító építkezésre.
Kérdés azonban, hogy mivel a beruházások nem álltak le, milyen helyrehozhatatlan károkat fog még okozni a Liget Projekt a továbbiakban. Az állami beruházás folytatását képviselő kormány és az október 13-ai választások után ellenzéki vezetésű főváros között eddig arról folyt az egyezkedés, hogy projekt mely elemeit, mely épületeket lehetne úgymond "elhagyni".
A Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a projekt még meg nem kezdett építkezéseit nem támogatja, s összességében a közparki funkció megőrzését tartja elsődlegesnek. Döntések híján egyelőre egyfajta üzengetés indult meg a sajtón keresztül: a projekt miniszteri biztosa, Baán László például úgy nyilatkozott, hogy szerinte "abszurd lenne" leállítani a már folyó építkezéseket. A sajtóban pedig – s vélhetően a kormányzat és a főváros döntéshozóinak köreiben is – megindultak a számítgatások és találgatások, "megéri-e" leállítani a már megkezdett beruházásokat.
Csakhogy a betonba ölt milliárdok számolgatása mellett a Városligetet eddig ért, és az építkezések folytatása esetén várható további károkat is fel kellene mérni. Az eddigi rombolás ugyanis nemcsak mérhetetlen eszmei veszteséggel, hanem milliárdokban mérhető anyagi kárral is járt. S ha a Liget Projekt megkezdett beruházásai az eddigi törvénysértő módon folynak tovább, a kárfelmérés és a törvénysértések felszámolásának szándéka nélkül, a Városliget megmentéséről nemigen lehet majd beszélni.
Ezért a ligetvédők első lépésként a park bejárását javasolták a főváros új vezetésének, hogy a beruházások okozta helyrehozható és már helyrehozhatatlan károkat megmutassák. A Liget-bejárásra december 13-án a két főpolgármester-helyettessel, Kerpel-Fronius Gáborral és Dorosz Dáviddal, és számos más meghívottal együtt fog sor kerülni.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
A szerző a Ligetvédők civil aktivista csoport tagja. Fotó: adatkutyak.hu
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Súlyos környezetkárosítások és törvénysértések jellemzik a Liget Projekt építkezéseit
|
A Városliget olyan sajátos területe ma Budapestnek, ahol szemmel láthatóan nem kell betartani a máshol érvényes jogszabályokat és törvényi előírásokat. A tilosban parkolástól kezdve az azbesztmentesítés szabálytalanságain át a környezetkárosításig mindenre akad példa. De a máshol büntetéssel, vagy legalább vizsgálattal járó esetek a Ligetben következmény nélkül maradhatnak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/03/sulyos-kornyezetkarositasok-es-torvenysertesek-jellemzik-a-liget-projekt-epitkezeseit/
|
2019-12-03 15:45:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly nyáron jelent meg itthon a hír, hogy a magyar állam 2017-ben vett egy szállodát Szatmárnémetiben. Egész pontosan a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Pannónia Szálló.
A vásárlásról ugyan beszámolt tavaly a magyar állami hírügynökség, de az MTI-híren kívül semmilyen hivatalos információ nem derült ki az ügyletről. A vételár sem a magyar, sem a román sajtóban nem jelent meg: sem a magyar állam, sem a Manevi, sem a tulajdonosi jogokat gyakorló MNV nem hozta nyilvánosságra, és egy kormánypárti politikus sem nyilatkozott az ügyben.
Közérdekű adatigénylésben kértük ki a Manevi Zrt.-től az adásvételi szerződést, de az állami vállalat üzleti titokra hivatkozva megtagadta a dokumentum kiadását. Nem nyugodtunk ebbe bele, hanem panaszt tettünk a Manevi ellen a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH).
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Közben a magyar állami vállalat és az általa megvásárolt romániai magáncég irataiból sikerült kiderítenünk néhány fontos információt: a Manevi 2017 óta tulajdonosa egy 1,2 milliárd forint értékű cégnek, a Dacia SA-ba pedig ugyanabban az évben beletett valaki bő 2,4 millió eurót (kb. 730 millió forintot).
Nemrég megkaptuk a NAIH állásfoglalását: a hatóság szerint a Manevi jogosan tagadta meg a szerződés kiadását.
A NAIH részletesen leírta, mivel indokolta neki a Manevi azt, hogy nem adta ki az Átlátszó közadatigénylésére a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést.
A Manevi egyrészt azzal érvelt a hatóságnak, hogy állami cégek esetén az üzleti információk nyilvánossága hátráltathatja, sőt akár el is lehetetlenítheti a gazdasági érdekeiket, tehát erre figyelni kell.
„A közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában előírt nyilvánosság hatással lehet a piaci versenyre azáltal, hogy az ilyen, állami tulajdonú társaságok gazdasági érdekeit hátráltathatja, akár ellehetetlenítheti. Figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy a közérdekű adatok nyilvánossága ne korlátozza a jogszerű nemzetgazdasági érdekeket, a különböző érdekek között egyensúlyt kell teremteni.”
Erre az egyensúlyra a jelek szerint kényesen ügyel a tavalyi mérlegadatai szerint 10,5 milliárd forint saját tőkével rendelkező állami cég, ugyanis a honlapján még azt sem tette közzé, hogy mivel is foglalkozik tulajdonképpen.
A Manevi másik indoklása az volt a NAIH felé, hogy szerintük csak a vállalat állami részesedése állami vagyon, de a vállalat vagyonelemei nem azok, mert azok a társasági vagyon részei.
A NAIH elfogadta a Manevi érvelését, és csupán arra szólította fel az állami vállalatot, hogy legalább olyan részletesen magyarázza meg az Átlátszónak is az adatigénylés elutasítását, ahogy a hatóságnak tette.
Ennek eleget téve a Manevi egy 2,5 oldalas levélben indokolta meg nekünk is, hogy miért nem adja ki a romániai szálloda megvásárlásával kapcsolatos szerződést. A levélben a NAIH fenti állásfoglalására, és az Alkotmánybíróság egy 2011-es döntésére hivatkozva az állami vállalat részletesen kifejti az adatigénylésünk megtagadásával kapcsolatos érveit, amelyeket az adatvédelmi hatóságnak is leírt. Röviden:
üzleti titok
nem állami vagyon
Mivel nem értünk egyet a Manevivel, bírósághoz fordulunk a szállodavásárlási szerződésért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A szatmárnémeti Pannónia Szálló (korábbi nevén Dacia Hotel) 2010-ben (forrás: Wikipedia)
|
A NAIH szerint nem tartozik a nyilvánosságra, hogy mennyiért vett romániai szállodát az állam
|
2017-ben egy magyar állami vállalat megvásárolt egy romániai céget, és azon keresztül egy szállodát, ám a vételárat nem hozták nyilvánosságra. Tavaly közadatigénylésben kértük ki az adásvételi szerződést, de a Manevi Zrt. üzleti titokra hivatkozva megtagadta a kiadását. Emiatt panaszt tettünk a NAIH-nál, de a hatóság elfogadta a Manevi érvelését, miszerint a szálloda nem állami, hanem társasági vagyon. Pert indítunk a szerződésért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/04/a-naih-szerint-nem-tartozik-a-nyilvanossagra-hogy-mennyiert-vett-romaniai-szallodat-az-allam-birosaghoz-fordulunk-az-ugyben/
|
2019-12-04 15:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A bulinegyed körüli viták évek óta tartanak, a lakók szerint az lenne a legjobb, ha azonnal bevezetnék az éjféli zárórát. A vállalkozók ezt túlságosan drasztikusnak és elfogadhatatlannak tartják. Gyakori érv, hogy a bulinegyed nagyon fontos a magyar turizmusban is, és jelentős gazdasági hatása van.
Erről azonban valójában elég keveset tudni, Nidermüller Péter VII. kerületi polgármester is úgy kért egymilliárdos állami támogatást, hogy csak annyit jelzett a kormány felé, hogy az állam évi több tízmilliárd adó- és járulékbevételhez jut. Ezért megnéztük, hogyan teljesítenek a bulinegyed cégei, és ebből mennyi pénzt láthat a kerület, a főváros és az állam.
18 milliárdos buli
A Bisnode PartnerControl szolgáltatásának segítségével legyűjtöttük a vendéglátással foglalkozó cégeket, amelyek a bulinegyedben működnek*A címeket a 1072, 1073 és 1075 irányítószámokra szűrtük le, így néhány Erzsébet körúton kívüli cég is bekerült a gyűjtésbe, tehát tágan értelmeztük a Belső-Erzsébetvárosban, a Kis- és Nagykörút között található területet. A vállalkozások székhelye alapján szűrtünk, így kimaradnak olyan cégek, amik bár itt működnek, de nem ide vannak bejelentve, illetve vannak ide bejelentett, de máshol (is) működő cégek. A nagyobb szórakozóhelyek azonban ellenőrzésünk alapján nem maradtak ki. Mivel több telephelyen működő cégeknél nincs lehetőség a cégadatok alapján a bevételek megosztására, jobb módszert nem ismerünk a becslés elkészítésére.. Cikkekben korábban 400 körüli vendéglátóhelyről írtak Belső-Erzsébetvárosban, a cégadatok alapján 198 céget találtunk, amelyből 172 adott le 2018-as beszámolót. Ezek közül azonban 31-nek egyáltalán nem volt bevétele tavaly.
A cégeket térképre is tettük: jól látható nemcsak az, hogy szinte minden háztömbben működik vendéglátóhely – étterem és/vagy kocsma -, hanem az is, hogy melyik cég mekkora bevételhez jut.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as árbevételük alapján (millió forint)
A piac igen koncentrált: csupán 11 cég hozza a bevételek felét. De paradox módon
a legnagyobb bevételű cég a bulinegyedben a Tarján Food Kft., ami McDonald's éttermeket üzemeltet, és nem sok köze van a bulituristákhoz.
A bulinegyed legnagyobb vendéglátós cégeit összesítve az látszik, hogy a 20 legnagyobb cég adja az árbevétel 66, az adózott eredmény 108 és a foglalkoztatottak 58 százalékát.
Az alábbi térképen a bulinegyed vendéglátással foglalkozó cégeinek 2018-as nyereségét mutatjuk . Jól látható, hogy a Szimpla City, a Tarján Food és a Waffel City adják az összes cég profitjának a felét. A 198 bulinegyedes cég közül 56 volt veszteséges, 69 vagy nem adott le beszámolót, vagy pont nullára hozta ki az évet, és 73 termelt profitot.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe a 2018-as nyereségük (adózott eredmény) alapján (millió forint)
A bulinegyedben alkalmazott munkavállalók száma is érdekes, mert a vendéglátósok szerint több ezren dolgoznak itt. Egy tüntetésen száz vendéglátóhely ezernél is több dolgozója vonult fel 2017-ben, egy transzparens tízezer ember munkahelyét féltette. Ehhez képest az általunk vizsgált 198 cégnél 1535 munkavállaló volt – a McDonald’s franchise cég nélkül 1428.
Kerestük a bulinegyed szórakozóhelyeinek érdekeit képviselő Élő Erzsébetváros Egyesületet, hogy mennyi alkalmazott van szerintük a bulinegyedben, de kérdéseinkre nem válaszoltak.
Az alábbi térképen különösen érdekes, hogy a bárokkal és éttermekkel teli Gozsdu Udvarnál milyen kevés alkalmazott látszik. Természetesen lehet, hogy főként máshova bejelentett cégek működnek ott, de azért furcsa a jelenség.
A bulinegyed vendéglátó cégeinek térképe az alkalmazottak száma (fő)
Érdemes azt is megnézni, hogy üzletileg hogyan teljesítenek a bulinegyed vendéglátósai az egész fővároshoz viszonyítva. Az általunk összegyűjtött cégek adatait összevetettük a Nemzeti Cégtár teljes Budapestre vonatkozó adataival: ebből az látható, hogy annyira nem kiemelkedő a fővároson belül a terület gazdasági súlya.
A bulinegyed 17,8 milliárdos árbevétele csupán a fővárosi vendéglátás 521 milliárdos forgalmának 3,4 százalékát adta 2018-ban.
Ez alapján kérdésesnek tűnik, hogy a VII. kerületi szórakozóhelyek nyitva tartásának korlátozása megrendítené a budapesti turizmust. Az üzemeltetőknek, tulajdonosoknak ez természetesen rosszul jönne, de az esetlegesen bezáró helyeken dolgozók valószínűleg gyorsan el tudnának helyezkedni, hiszen hiányszakmáról van szó.
Az államnak hozza a pénzt, a kerülettől viszi
A fővárosi gazdaságban tehát eltörpül a bulinegyed szerepe, de még inkább igaz ez a kerület bevételeire. Erzsébetvárosnak két bevételi forrása van a vendéglátóhelyektől: az iparűzési adójuk, illetve a felügyeleti díj, ismertebb nevén a kocsmaadó. Utóbbiból 2018-ban 19 millió forintot szedett be az önkormányzat.
Az iparűzési adót a céges eredménykimutatások alapján tudjuk megbecsülni*A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) alapján az árbevétel anyagköltséggel és egyéb ráfordítással csökkentett értéke adja meg az adó alapját. Ezt a fővárosban használt 2 százalékos kulccsal megszorozva kapott értéket még meg kellett a kerület (47,5%) és a főváros (52,5%) között osztani.. Ebből pedig azt kapjuk, hogy a vendéglátóhelyek elképesztően keveset, 44,4 millió forintot fizettek az önkormányzatnak. Márpedig a VII. kerület 2018-as iparűzésiadó-bevétele 4,2 milliárd forint volt összesen, ehhez képest ez elhanyagolható.
Ami a kiadásokat illeti, korábbi tájékoztatások szerint évi legalább 300 milliós költséget okoz a buliturizmus utáni takarítás. Kerestük az önkormányzatot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ arra, hogy mekkora költségekkel lehet számolni. A korábbi önkormányzati honlap tartalmát pedig elérhetetlenné tette az új vezetés.
Megtaláltuk viszont, hogy az önkormányzati Erzsébetváros Fejlesztési és Beruházás Kft. 125 millió forintra szerződött egy céggel Belső-Erzsébetváros szokásoson felüli takarítására egy évre. Ha a kiadási oldalon csak ezzel az egyetlen fellelhető takarítási szerződéssel számolunk, már akkor is
éves szinten több százmilliós ráfizetést jelentenek a bulinegyed kocsmái az erzsébetvárosi önkormányzatnak.
Mégse mindenki jár rosszul a konfliktusos, olcsó italozásra berendezkedett turizmussal: az államnak semmilyen kiadása nincsen, viszont a bevételek ott kötnek ki. Becslésünk szerint nem is kevés:
2018-ban az állam 4,4 milliárdot kaszálhatott a bulinegyed kocsmáin.
Fontos kiemelni, hogy ez csak becslés, mert a nettó árbevétel utáni áfa összegét nagyban befolyásolja, hogy mekkora volt az étel-, és mekkora az italeladás, utóbbinak ugyanis nem 27, hanem csak 5 százalékos a kulcsa. Azt feltételeztük, hogy a bevétel kétharmadát tették ki az italok.
Az áfa mellett a bérjárulékok és az szja a legjelentősebb tétel, a társasági adó azonban szinte teljesen elhanyagolható. Korábban Tállai András parlamenti válaszából azt lehetett tudni, hogy a VII. kerületi vendéglátóhelyek és szálláshely-szolgáltatók 2016-ban 6,6 milliárd forint bevételt utaltak a központi költségvetésbe.
Buli és feketézési epicentrum
A bulinegyed cégeinek többségénél az is feltűnő, hogy milyen sok esetben van NAV, bírósági és egyéb végrehajtás, a legnagyobb cégek többségénél találkoztunk ilyennel a cégadatbázisban. Az éves beszámolókból az is látszik, hogy a cégeknél a bruttó átlagbér 146 ezer forint volt 2018-ban, miközben a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum 180 ezer forint volt – márpedig a vendéglátásban a szakácsok és felszolgálók túlnyomó többségének meg kellene kapnia a bérminimumot. A 20 legnagyobb céget nem számítva 129 ezer forint volt az átlagos havi bruttó, ami a minimálbért sem érte el – ez csak részmunkaidős foglalkoztatással lehetséges.
A bulinegyedben a cégadatok alapján több mint valószínű, hogy a vendéglátósok egy része zsebbe fizeti az alkalmazottait.
Ezt alátámasztják az ellenőrzések tapasztalatai is. Egy idén nyári, előre meghirdetett razzia után arról számolt be a NAV, hogy az ellenőrzés hetében a bejelentett alkalmi munkavállalók száma 230-cal, míg a kiadott nyugták száma csaknem 20 ezerrel nőtt. Emellett voltak olyan üzletek, amelyek „technikai üzemszünet” miatt az ellenőrzés hetében ki sem nyitottak. De még így is az esetek felében találtak az ellenőrök valamilyen szabálytalanságot, gyakori volt például a zárjegy nélküli alkoholtermékek forgalmazása vagy a gyengébb minőségű italok prémium kategóriás üvegbe való áttöltése.
Ezek alapján az is érdekes kérdés, hogy mennyire reális az 1525 bejelentett munkavállaló. Egy főre ugyanis egymillió forint árbevétel jut, amiből csak 173 ezer forint a teljes havi bérköltség. Feltehetően azonban a bevétel is jelentősebb, mint amit jó pár cég bevall. A vállalkozásoknál ugyanis az árbevétel 70 százalékát teszik ki az anyag jellegű költségek. Márpedig a vendéglátásban ez kifejezetten irreálisnak tűnik. Ezen a soron ugyanis az eladott italok, ételek beszerzési árát könyvelik le.
Életszerűtlen feltételezés, hogy csupán 42 százalékos árréssel dolgoznának a vendéglátóhelyek: ezt bármely ital áránál könnyű végiggondolni. Ha egy sör 600-800 forint csapolva egy vendéglátóhelyen, és a beszerzése kijön 150-200 forintból – de még extra minőség esetén sem lehet drágább 300 forintnál -, akkor minimálisan 100 százalékos árréssel kellene számolni, de inkább 200-zal. Ezáltal
a bulinegyed vendéglátósai több milliárdos adóbevételtől foszthatják meg az államkasszát.
Vagyis a költségvetés akkor is a pénzénél maradna, ha kevesebb buliturista mellett sikerülne előrelépni a gazdaságfehérítésben. De akkor sem bukna (sokat) az állam, ha csak azok a kiemelkedő helyek maradnának fenn, amelyek a bevétel és a nyereség oroszlánrészét adják a bevallások szerint.
|
Nagy üzlet a feketézéssel fertőzött bulinegyed, csak nem a kerületnek
|
Pár vendéglátóhely adja a bevétel és a nyereség felét, sok kisebb hely alig jelent be dolgozót a bulinegyedben. Az állam jól jár, a mellékhatásokat elviselő kerület bukik.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20191209/nagy-uzlet-a-feketezessel-fertozott-bulinegyed-csak-nem-a-keruletnek/
|
2019-12-09 15:53:00
| true | null | null |
G7
|
Vannak gondok a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjával, ami első körben 300 milliárd forintnyi adófizetői forrást tol bele magyar nagyvállalatokba, írtuk legutóbb. Ennek a pénznek egy jelentős része, végső soron egy százmilliárd forintot meghaladó összeg kerülhet olyan cégekhez, amelyek többnyire az állam nagylelkű segítségének köszönhetően termelik a nyereséget, piaci körülmények között viszont nem igazán bizonyítottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.
Ez meglátszik azon is, hogy mekkora érdeklődés mutatkozott a piacon a kötvényeik iránt. Ha megnézzük, hogy mekkora volt a túljegyzés a kötvények első kibocsátásánál tartott aukciókon – tehát mennyivel több ajánlat érkezett a kötvényekre, mint amennyit a cégek ki akartak bocsájtani -, a következő ábra rajzolódik ki:
A tisztán piaci alapon működő cégek kötvényeire eddig összesen 24 százalékkal több ajánlat érkezett, mint amennyit a cégek kibocsátani kívántak: 167,7 milliárd forintnyi papírra jött 208 milliárdnyi érdeklődés. Ugyanakkor a NER-cégekként számon tartható kibocsátóknál*Ezek az Opus, a Duna Aszfalt, az Appeninn és a Market. már sokkal jobban ki volt centizve a dolog: 98,6 milliárd forintra jutott 99,83 milliárd forint érdeklődés, azaz 1,2 százalékos volt csak a túljegyzés.
Az államtól erősen függő útépítő, a Duna Aszfalt kötvényeire például pontosan annyi ajánlat érkezett, mint amennyit ki akartak bocsátani (30 milliárd forint). Így volt ezzel Mészáros Lőrinc vagyonkezelője, az Opus Nyrt. is, amely 28,6 milliárd forintnyi adósságra kért és kapott ajánlatokat. A nagyrészt az állami munkákon dolgozó Market is csak hajszálnyival több ajánlatot kapott, mint amennyit kért, akárcsak a miniszterelnök veje, Tiborcz István irányítása alatt álló ingatlanos vállalkozás, az Appeninn – mindkét cég 20-20 milliárd forintot vont be a piacról és az MNB-től. (A Mol és az írországi tulajdonosokhoz kötődő Pannonia Bio esetében is pontosan akkora volt az érdeklődés, mint amivel a cégvezetés tervezett.)
Mivel ezek zárt körű kötvénykibocsátások voltak, ezért nagy eséllyel már előre megvoltak a vevők a kötvényekre. Nem is voltak piaci szereplők, amelyek ráígértek volna az előre behozott befektetők ajánlatára. Pedig elvileg lett volna lehetőség erre, mégsem volt több érdeklődés.
Ennek köze lehet a NER-cégek állami függéséhez is. A Duna Aszfalt például 80 százalékban állami forrásból szerezte bevételét, mint azt az MNB által felkért német hitelminősítő, a Scope Ratings is megállapítja. Érdekes módon sem az Opus, sem az Apeninn, sem a Market esetében sem állapítja meg a hitelminősítő az államtól függő üzleti modell kockázatait, pedig a piacon ezek nyilvánvalóan ismertek.
A legnagyobb kibocsátást az MNB programjában egy piacinak számító cég, a Futó Péterhez köthető ingatlanos Cordia bonyolította, amely összesen 44,4 milliárd forintot vont be – pedig eredetileg 40 milliárdot terveztek. Az aukción viszont 53,5 milliárd forintra is lett volna érdeklődés. Ezért lényegesen jobb áron tudták eladni a kötvényeket, a 4 százalékos kupont fizető papír hozamát sikerült 3,8 százalékra leszorítani.
Ennél is nagyobbat javított az Unix és a Baromfi-Coop: előbbi fél százalékkal, utóbbi 0,4 százalékkal jobb hozamszintet ért el, mint amekkora kamatszelvény van a kötvényein (ez azt jelenti, hogy a cégek a névértéknél lényegesen jobb áron tudták eladni a papírokat). Ebben szintén segített a jelentős túljegyzés, akárcsak az Alteonak, amely cégnél a legnagyobb mértékben haladták meg az ajánlatok a tervezett mennyiséget. A Baromfi-Coop két kötvénnyel összesen 29,4 milliárd, az Unix 12,4 milliárd, az Alteo pedig 8,8 milliárd forint forrást vont be. A kereslet felét ezeknél a cégeknél is az MNB biztosította, ám a másik felére lényegesen nagyobb érdeklődés volt.
|
Ebből az ábrából kiderül, mennyire értékeli a piac a NER-cégeket
|
Sokkal több pénzt toltak volna a befektetők a piaci vállalatokba, mint a NER cégeibe az MNB kötvényprogramjában.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191209/ebbol-az-abrabol-kiderul-mennyire-ertekeli-a-piac-a-ner-cegeket/
|
2019-12-09 16:01:00
| true | null | null |
G7
|
Kedden jött a meglepetésszerű hír, hogy a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4iG Nyrt. mégsem vásárolja meg a T-Systems Magyarországot, az informatikai vállalat most egy újabb, ezen a héten már a harmadik megnyert közbeszerzéssel vigasztalódhat.
A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján.
A szerződéskötést követően az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a 4iG Nyrt. építi ki a wifi-rendszert
Az informatikai társaság a napokban három másik közbeszerzési pályázaton is sikerrel szerepelt. Ezek egyikét szintén az ÁEEK írta ki és megnyerésének köszönhetően
szállíthat és telepíthet műtéti napló beszédleíró szoftvereket a 4iG az ÁEEK Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézményének.
Szintén hétfői tájékoztatás szerint a 4iG ajánlatát hirdették ki a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) hálózati aktív eszközök szállítására és kapcsolódó szolgáltatások megvalósítására indított közbeszerzési eljárásán mintegy
|
Ha a T-Systems nem is, egy újabb milliárdos közbeszerzés csak összejött a 4iG-nek
|
A 4iG nettó 1,37 milliárd forint értékű megbízáshoz jut, miután ajánlatát nyertesként hirdették ki az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán – írja az MTI a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) alapján.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/12/12/ha_a_t-systems_nem_is_egy_ujabb_milliardos_kozbeszerzes_csak_osszejott_a_4ig-nek/
|
2019-12-12 16:07:52
| true | null | null |
Index
|
A Magyar Telekomnál is meglepődtek, hogy a 4iG az egyik pillanatról a másikra visszalépett a T-Systems megvásárlásáról. Úgy tudjuk még a cég felsőbb körét is derült égből villámcsapásként érte a hétfő este érkező levél, amelyben a Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó informatikai cég a tárgyalások megszakításáról tájékoztatta őket. Korábban ugyanis állítólag a normál ütemben haladtak az egyeztetések.
Az okokat egyelőre a szektorban is csak találgatják, de többen a két nagytulajdonos konfliktustát sejtik a háttérben. Novemberben a 444 írt hosszú cikket a T-Systems felvásárlás hátteréről, az írásról a szerző két héttel ezelőtti podcastunkban is részletesen beszélt. A cikk egyik központi állítása volt, hogy a Mészáros-birodalmat hosszú ideig kitartóan építgető Jászai Gellért összekülönbözött a Mészáros családdal, részben ezért döntött úgy Orbán Viktor, hogy az informatikai üzletet leválasztja felcsúti barátjáról.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkG7 Podcast: Mi Mészáros Lőrinc létezésének a valódi üzenete?Nehezen bírkózik meg az ország azzal a helyzettel, hogy az ország leghatalmasabb üzletembere egy olyan népmesei figura, aki ránézésre is alkalmatlan egy cégcsoport vezetésére. Rényi Pál Dániel, Bódis András és Jandó Zoltán a G7 Podcastban!
Ezt a történetet emlegették fel most lapunknak is. Mészáros és Jászai állítólag nem tudott egyezségre jutni, ezért hiúsult meg az alsó hangon 40 milliárdos ügylet.
Valaki nagyon szabadulni akart a részvényeitől
Érdekes módon a tranzakció lehetséges bukásáról sokkal kevesebbet pletykáltak a piacon, mint anno a felvásárlásról. Utóbbiról hónapokkal a júliusi bejelentés előtt lehetett hallani, júniusban pedig tulajdonképpen már tényként kezelték a dolgot a szektorban és a Magyar Telekomon belül is.
Ezúttal azonban szinte mindenkit meglepett a tárgyalások hirtelen megszakítása. Azért csak szinte, mert a 4iG részvények tőzsdei teljesítménye alapján úgy tűnik azért volt vagy voltak néhányan, akik azért sejtettek valamit.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legmagasabb szinten dönthettek Mészáros Lőrincék 40 milliárdos üzletérőlEgyelőre az sem egyértelmű, honnan lesz pénz a mostani felvásárlásra, de a 4iG további akvizíciókat tervez Magyarországon és a régióban.
A cég papírjaival rendkívül élénk volt a kereskedés az elmúlt időszakban. Az előző három hónapban jellemzően napi 100 ezernél kevesebb részvény cserélt gazdát a budapesti tőzsdén, és bár volt néhány kiugró nap, szeptember első napjaitól múlt hét elejéig mindössze három alkalommal ment félmillió papír fölé a forgalom. A legutóbbi hat kereskedési napon azonban kivétel nélkül átlépte a forgalom az ötszázezret, sőt a csúcson az 1,1 milliót közelítette. Másfél hét alatt 5,2 millió részvény cserélt gazdát, ami a közkézhányad (tehát a tőzsdén szabadon forgó papírok) 14 százaléka.
Ez kiugróan magas forgalom, amit más nem nagyon indokolhatott, mint hogy valakik már sejtették, mi következik, és az árfolyammozgás iránya alapján ráborították a piacra a részvényeiket. Az élénk forgalommal párhuzamosan ugyanis a részvények árfolyama lényegében beszakadt. Csak tegnap 10 százalékkal lettek olcsóbbak a 4iG papírok, november vége óta pedig értékük több mint negyedét veszítették el. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a vállalatot 24 milliárd forinttal értékelik kevesebbre, mint két héttel ezelőtt.
Szerda reggel, a hír nyilvános közzététele után további tíz százalékos eséssel már csak 610 forinton kereskedtek a cég papírjaival.
Mennyi eltékozolt közbeszerzés
Utóbbi nem csoda, mivel nagyon úgy tűnt az elmúlt hónapokban, hogy a T-Systems állami megrendeléseinek mennyisége nem teljesen független a tárgyalások alakulásától. Ahogy ezt korábban már írtuk, azokban a hónapokban, amikor a piacon már pletykáltak a tranzakcióról, de a hivatalos bejelentés még nem volt meg, érdekes módon elkerülték a vállalatot az állami megrendelések. Persze elképzelhető, hogy egyszerűen így futottak ki a közbeszerzések, ennek azonban ellentmond, hogy már márciusban hallottunk olyan történetet, miszerint egy államközeli szereplő a tervezett felvásárlás miatt nem szerződött a T-Systemsszel.
Ahogy az is, hogy a hivatalos bejelentést megelőző hetekben, amikor minden bizonnyal az érintettek már tudták, hogy mi várható, a T-Systems újra elkezdett tarolni a közbeszerzéseken, és ez így folytatódott a következő hónapokban is. Csak júliusban közel annyi megbízást kaptak, mint a megelőző öt hónapban, és bár augusztusban jött némi visszaesés, szeptemberben viszont beesett egy gigantikus bő 11 milliárdos közbeszerzés a Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítására, amit épp a 4iG-vel közösen nyert el a vállalat. Bár 2018-hoz képest összességében így sem teljesített kiemelkedően ezen a területen a T-Systems, az előző hónapokhoz képest így is komoly előrelépés volt a bejelentés utáni időszak.
A Magyar Telekomot kerestük, hogy az okokról érdeklődjünk, de azt válaszolták, hogy a hivatalos tőzsdei közleményben szereplőknél többet nem mondhatnak. Ebben egyébként annyi szerepel, hogy a tárgyalásokat a 4iG kezdeményezésére szakították meg, és finoman azt is jelezték, hogy ennek nem lesznek jogi következményei, hiszen a felek júliusban „egy nem kötelező erejű megállapodást írtak alá”. Hangsúlyozták emellett, hogy
a két vállalat tovább vizsgálja az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén, és a felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások is változatlan feltételekkel hatályban maradnak.
Utóbbiak közül valószínűleg kiemelkedik a már emlegetett Helyközi Közösségi Közlekedési Információs rendszer megvalósítása, ezen ugyanis mindenképpen együtt kell dolgoznia a két vállalatnak. Megkerestük a 4iG-t is, de egyelőre nem kaptunk választ.
|
Valaki idő előtt sejtette, hogy meghiúsul a nagy T-Systems üzlet
|
A Telekomnál meglepődtek, de a tőzsdén kevésbé.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191211/valaki-ido-elott-sejtette-hogy-meszarosek-elallnak-a-t-systems-megvasarlasatol/
|
2019-12-11 16:08:00
| true | null | null |
G7
|
Több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják Balogh Sándort, a budapesti vizes vb-t szervező cég korábbi gazdasági igazgatóját, akiről múlt héten derült ki, hogy két elfogatóparancsot adtak ki ellene. Úgy hallottuk, hogy november végén az adóhatóság (NAV) emberei házkutatást is tartottak Balogh cégbirodalmának egyik központjában, ahol a kapucsengőn tavaly még egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Bártfai-Mager Andrea neve is szerepelt.
A komoly bűncselekményekkel meggyanúsított üzletember – akinek munkásságát korábban hosszú cikkben mutattuk be – időközben eltűnt, több ismerője is azt feltételezi, hogy Dubajban lehet.
Évekig nem fizettek adót
Balogh Sándor ellen hivatalosan „üzletszerűen elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt” folyik büntetőügy. Ez egy olyan iratból derül ki, amelyet az adóhatóság küldött a cégbíróságnak még november 27-én, pont azon a napon, amikor a vállalkozóval szemben az első elfogatóparancsot is kiadták. A dokumentum szerint az érintett céget teljes egészében zár alá vették a magyar állam javára, azaz
tulajdonképpen vagyonelkobzást rendelt el a NAV.
Az iratban azt is részletesen kifejtik, hogy erre miért került sor. A leírás szerint az érintett vállalat, a
„Balogh Sándor ügyvezetése, képviselete alatt álló Globimpex Zrt. 2015. 12. havi bevallását nullás adattartalommal nyújtotta be, abban sem értékesítést, sem beszerzést nem szerepeltetett, annak ellenére, hogy a társaság vevőpartnerei a Globimpex Zrt-től történő beszerzést közöltek a bevallásukban.”
Ezt a gyakorlatot aztán a következő három évben is folytatta a vállalat, amely így több mint 340 millió forintnyi áfát nem fizetett be (a csillagra kattintva kiderül, hogyan lehet ezzel a módszerrel áfát-csalni)*Egy vállalatnak némileg leegyszerűsítve a bevételei és kiadásai különbözete után kell befizetnie az általános forgalmi adót. Tehát, ha egy cég egy adott hónapban csinál 100 millió forint árbevételt, de közben ehhez kapcsolódóan felmerül 80 millió forintnyi költsége, akkor az áfát csak 20 millió forint után fizeti be. Azaz az áfa-fizetés mértékét csökkenteni lehet kiadásszámlákkal, ám ilyenkor logikusan az fizeti meg az adót, akitől mi vásárolunk, hiszen a mi kiadásunk neki bevétel. A gond akkor van, ha egy cég kimutatja a költséget, és így nem fizeti meg az áfát, de a vállalat, aki papíron szállított neki, nem mutatja ki a bevételét, így ő sem fizeti be az áfát. A NAV szerint ez történt ebben az esetben is.. Ráadásul nem csak ez a cég járt el így. A NAV határozata másik két vállalatot is említ, és bár ezek közül az egyiket nem is Balogh Sándor irányította az érintett időszakban, de az irat alapján ő „végzett bevételszerző gazdasági tevékenységet”, így ezt a pénzt is rajta keresik. Minden felsorolt ügyet egybevetve
„Balogh Sándor az általa irányított gazdasági társaságok tevékenysége következtében összesen 587.019.240 forint – vagyoni hátrányt okozott a magyar költségvetésnek”
– állapítja meg a NAV határozata.
Két testvér, egy módszer
A NAV határozatában felvázolt módszer azért is érdekes, mert nagyon hasonlít arra, amelyet egy borsodi – az adóhatóság által bűnszervezetnek nevezett – céghálót feltáró cikkünkben tavaly bemutattunk. Azt a szervezetet Balogh Sándor testvére vezette, aki ellen emiatt egy tavalyi, szintén cégbírósági irat szerint „bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanújával” indult eljárás.
A két testvér a kilencvenes években együtt kezdett el üzletelni. Első igazán nagy dobásuk, a műszaki cikkekkel kereskedő, országosan is ismert Balox alapítói között Balogh Sándor akkori párja, Bártfai-Mager Andrea is ott volt. A Balogh testvérek üzleti ügyei mostanra látszólag szétváltak, a jelenlegi vagyonminiszter pedig már a kétezres évek elején végleg búcsút vett tőlük, de a kilencvenes években még együtt mozogtak. A testvérek ekkor építettek fel egy olyan cégcsoportot, amely bizonyos szempontból a most az adóhatóság célkeresztjébe került vállalatbirodalmaik előszobája volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
A gyanú szerint adócsalási céllal kialakított két hálózat között látszólag az egyetlen érdemi különbség a cégháló végén álló személyekben volt. Míg a borsodi szervezetnél az ilyen bukó (tehát a hatalmas adótartozással bedöntött) cégek egy idő után nincstelen strómanok vagy fellelhetetlen külföldi állampolgárok tulajdonába kerültek, addig Balogh Sándor érdekeltségeinél ez máshogy történt.
Ahogy az üzletembert bemutató tavalyi cikkünkben is írtuk, a sok esetben százmilliós nagyságrendű adótartozást felhalmozó cégek jellemzően Baloghoz közel álló embereknél kötöttek ki. Így a vállalkozó közvetlen környezetében lévők közül többen jelenleg is szerepelnek a NAV adóslistáin.
Ez is arra utal, hogy a határozatban említett három cég csak a jéghegy csúcsa lehet, ennél sokkal több vállalkozásban kerülhetnek még elő hasonló ügyek. Balogh Sándornak, illetve üzleti körének százas nagyságrendben volt valamilyen érdekeltsége különböző cégekben, és ezek közül
közel harminc olyat azonosítottunk, amelynek valamikor a múltban volt 100 milliósnál nagyobb adótartozása.
Akkori cikkünk alapján a költségvetést több milliárd forint értékben károsíthatta meg a hálózat.
Nincsen lakcíme
Bár Bártfai-Mager Andrea ekkor már hosszú évek óta nem volt céges üzleti kapcsolatban Baloghékkal – és ezt minden egyes alkalommal hangsúlyozta kérdésünkre, amikor szóba kerültek a volt férje kétes ügyei –, az érintett vállalatok egy jelentős része mégis két olyan ingatlanba volt bejegyezve, amelyek köthetőek a miniszterhez.
Az egyik Bártfai-Mager rózsadombi lakása volt, ahová az adóhatósági határozatban szereplő három vállalatból kettő évekig be volt jelentve. Ugyanakkor még hónapokkal azelőtt az időpont előtt elköltöztek onnan, amikor a NAV szerint elkezdték csalni az adót.
A másik egy szintén rózsadombi lakópark volt, amelyet pár héttel ezelőtt még használhatott a Balogh-féle csoport. Legalábbis erre utal, hogy tudomásunk szerint a NAV határozata és az elfogatóparancs kiadása napján
házkutatást tartottak az adóhatóság emberei a lakópark több, Baloghhoz köthető ingatlanjánál.
Az ügyben kérdeztük a NAV-ot, de nem erősítették meg az információt arra hivatkozva, hogy „büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhatnak nyilvánosságra”.
Ennek a rózsadombi lakóparknak a 16 lakásából legalább öt olyan szervezet tulajdonában van, amely egyértelműen kötődik Balogh Sándorhoz. Illetve ez az a lakópark, amelynek a kapucsengőjén a Bártfai-Mager név is szerepelt, ám a vállalkozóról szóló első cikkünk másnapján valaki eltávolította onnan.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltüntetett névtábla és szokatlan kölcsön bonyolítja az új miniszter titkátA Bártfai-Mager Andrea által felügyelt takarékszektor egyik főszereplőjével kötött nagy összegű hitelszerződést az új miniszter fiának a cége.
Balogh Sándor neve nem is volt a kapucsengőn, és most valószínűleg máshol sincs, a vállalkozónak ugyanis hivatalosan nincs lakcíme. Erről a lakcímnyilvántartó tájékoztatta a cégbíróságot október végén, ami miatt utóbbi fel is szólította a több vállalatban jelenleg is érdekelt üzletembert, hogy pótolja a hiányosságot. Egyelőre azonban semmi nem utal arra, hogy ezt megtette volna. A cégiratokban egyébként legutóbb egy szlovákiai cím volt megadva Baloghhoz. Neki és testvérének is jelentős érdekeltségei vannak Szlovákiában, mindkét cégbirodalomnak meghatározó részét fogta össze oda bejelentett vállalat.
Dubajban lehet
Balogh Sándort próbáltuk elérni, de telefonján nem lehetett, emailes megkeresésünkre pedig nem reagált. Ez persze nem meglepő, hiszen a körözés alapján ismeretlen helyen tartózkodik. Ismerői szerint ez az ismeretlen hely valószínűleg Dubaj, ahova korábban is többször járt, és ahol többek egybehangzó állítása szerint ingatlanja is van.
Az viszont kiderült, hogy Balogh Sándor már nem igazgató a vizes vb-t szervező Bp2017 Kft-nél. Megkeresésünkre a cégnél azt írták, hogy a szervezet „részéről Balogh Sándor munkaviszonyának megszüntetése megtörtént”. Arra a kérdésünkre viszont nem válaszoltak, hogy erre mikor és miért került sor.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közvagyonért felelős minisztert nem zavarja, hogy az államot milliárdokkal károsító cégháló működött a lakásábanBártfai-Mager Andreának nincs tudomása arról, hogy a körözött Balogh Sándornak cégei lettek volna bejegyezve a lakására, pedig erről több cikk is megjelent.
|
Kirúgták a vizes vb gazdasági igazgatóját, 587 millió forint adó elcsalásával gyanúsítják
|
Többen egybehangzóan állítják, hogy Dubajban lehet Balogh Sándor, aki ellen üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt adtak ki körözést.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191212/kirugtak-a-vizes-vb-gazdasagi-igazgatojat-587-millio-forint-ado-elcsalasaval-gyanusitjak/
|
2019-12-12 16:12:42
| true | null | null |
G7
|
támogatás;Pénzügyminisztérium;
2019-12-09 06:35:00
Magának adta a legtöbb támogatást a PM
Idén 28 milliárdnyi vállalati támogatást osztott szét a Pénzügyminisztérium, a legtöbb pénzt a saját projektcége kapta.
Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.
A sajátos céges támogatásoknak ezzel nincs vége: a második legnagyobb összeget – 5 milliárd forintot – a Kecskemét Fejlődéséért (kockázati) Alap (KFA) kapta. A KFA egy városi kockázati tőkebefektetési alap, amelynek célja az amúgy befektetésekkel és adóbevételekkel bőven kitömőt régió startup rendszerének támogatása. Az első 15 milliárd forintot a Modern Városok program keretében kapta a városi vagyonkezelő, amit idén és tavaly még 5-5 milliárdos tőkejuttatás követett.
A valódi céges – általában néhány százmillió forintos – támogatások között egyértelmű mintázatot nem sikerült felfedezni: jutott pénz mezőgazdasági, ipari cégnek, autóipari beszállítónak, illetve csomagolóanyagokat gyártó vállalkozásoknak is. A támogatotti listára felkerültek magyar és külföldi tulajdonú cégek egyaránt. A piaci tevékenységet végző vállalkozások közül a legnagyobb támogatást, közel 2,5 milliárd forintot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági (TM) Zrt.- kapta – a PM által közreadott adatok szerint „feldolgozóipari komplexum felújításra”. A cég tulajdonosa Horváth László, aki a HVG szerint a miniszter régi karcagi ismerőse. Horváth többek között azzal szerzett nevet magának, hogy az első Orbán-kormány idején, 1998-ban a Kazah Köztársaság tiszteletbeli konzulja lett, és fenntartotta Karcagon a Kazah Köztársaság Konzulátusát, de pont jókor szállt be az online-pénztárgép bizniszbe is, ő alapította az LA Pénztárgép Kft.-t. A támogatást most elnyerő TM Zrt. az elmúlt hetekben jelentette be egy tejfeldolgozó üzem alapkövének letételét, és ehhez a 900 millió forintos beruházáshoz csaknem 445 milliós nagyvállalati támogatás kapcsolódik.
Több mint 2 milliárd forint támogatást kapott az ócsai MPF-FÉG Kft. „automatizált festő és ponthegesztő üzemegység létrehozásának támogatása a versenyképesség növelése és új piacok megnyitása céljából”. A cég Felcsúti Zsolt milliárdos érdekeltségébe tartozó MPF-csoportjához tartozik, a milliárdos vagyonát a az idén a Top 100-as kiadvány 160 milliárd forintra becsülte, ezzel a hetedik leggazdagabb volt a magyar milliárdosok listáján. A cég az egykori FÉG fegyvergyár jogutódja, amely ma már kizárólag konvektorgyártásban utazik, és a cég önmeghatározása szerint Kelet-Közép Európa egyik legnagyobb fűtőkészülék gyára, számos területen piacvezető.
A milliárdos támogatási listára még két csomagolóüzem került fel: a kevésbé közismert a Neopac Kft., amely kerek egymilliárdot kapott a PM támogatási listája alapján „ tubusgyártó sor kapacitásbővítésének támogatására”. A cég a svájci Hoffmann Neopac AG tulajdonában áll a hírek szerint az idén 1,5 milliárd forintos beruházással bővítették kapacitásukat, a cég teljes termelése exportra kerülő és főleg fogászati és a kozmetikai termékek csomagolóanyagait állítja elő. Egymilliárdos támogatást kapott csomagolóüzemére a Hell Energy Kft. is. A szikszó cég termékei ma már közismertek, az elmúlt években több milliárd forintot ruháztak be, amihez vaskosan hozzájárultak az adófizetők is. A PM egymilliárdos támogatása ugyanis aprópénz amellett a hét milliárd forint mellett amit külügyminisztériumtól nyertek el még 2016-ban. Akkor egy 29 milliárd forintos beruházásba kezdett a cég, ez a program zárult le az idén. A Hell Energy Kft. – amely csak a HELL-cégcsoport egyik tagja – tavaly 47,7 milliárd forintos forgalom mellett 5,3 milliárdos adózott eredményt ért el az előző évi 2,3 milliárd forint után.
A PM támogatási listáján a futottak még – egy milliárd forint alatti támogatási – kategóriában találunk mezőgazdasági és kohászati cégeket is, a legpikánsabb azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) 400 millió forintos támogatása, amit a közép-magyarországi mentorprogramjára kapott. A BÉT önmagában egy profitorientált cég, amelynek száz százalékos tulajdonosa az a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt években több mint száz milliárd forintos nyereséget halmozott fel, ám ennek csak kisebb részét fizette be a költségvetésbe, nagyobb része a jegybanki alapítványokba, vagy a tartalékba került.
|
Magának adta a legtöbb támogatást a PM
|
Támogatás Jóval kisebb támogatási keret felett rendelkezik a Pénzügyminisztérium (PM), mint a külügyi és külgazdasági tárca (KKM), ám nemcsak ez a különbség fedezhető fel a vállalatoknak nyújtott segítségben. A KKM a nyilvánosságra hozott adatok szerint az idén novemberig 54 milliárd forintnyi beruházási támogatást adott a Magyarországon beruházó cégeknek, a Pénzügyminisztérium ennek valamivel több, mint a felét 28,6 milliárd forintot költötte el erre a célra. Míg a KKM a legkülönfélébb cégeknek osztott egymilliárd és 11 milliárd közötti összegeket, addig a pénzügyminisztériumi támogatáselosztás nem volt ennyire szerteágazó, ugyanis a támogatások csaknem felét, 13,8 milliárd forintot a PM- TÉR6 Kft. kapta, ami nem más mint a Pénzügyminisztérium projektcége, amely a budai várba található volt királyi Pénzügyminisztérium átalakításáért és felújításáért felelős. Ha majd egyszer elkészül az épület, ide költözik a PM apparátusának fele, s az 50 milliárd forintos becsült költséget az adófizetők állják – ebből az idei támogatási rész 13,8 milliárd forint.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3059785_maganak-adta-a-legtobb-tamogatast-a-pm
|
2019-12-09 16:19:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.
Mészáros Lőrinc cége Veszprémben 4500 tonna éves kapacitású hulladékfeldolgozó technológiát telepít, amelyhez kiépíti a szükséges közműveket, elvégzik a teljes irányítási rendszer telepítését és beüzemelését. A Mészáros és Mészáros Zalahalápon a lomtalanításból származó hulladékok, Balatonfüreden a komposztálásra beérkezett anyagok manipulációs és tároló tereit bővíti, Pápán pedig a szelektív hulladékok tárolására alkalmas csarnokot épít ki. Ajkán, Zircen és Veszprémben emellett négy betonozott lakossági hulladékudvart hoznak létre, amelyekhez kiépítik a szükséges közműrendszert – elektromos hálózat, szennyvízelvezetés, ivóvíz vezeték – is.
|
Mészárosék most egy hulladékgazdálkodási projekten dolgozhatnak 2,7 milliárdért
|
A Mészáros és Mészáros Kft. hat észak-balatoni település hulladékgazdálkodását korszerűsíti nettó 2,7 milliárd forintért, részben uniós támogatásból – derül ki az Opus Global közleményéből. Az infrastrukturális és technológiai fejlesztések révén nő az újrahasznosítható hulladék mennyisége és csökken a környezetterhelés.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/12/05/meszarosek_most_egy_hulladekgazdalkodasi_projekten_dolgozhatnak_2_7_milliardert/
|
2019-12-05 16:23:00
| true | null | null |
Index
|
ítélet;Bunge;
2019-11-28 12:28:50
Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
Helybenhagyta a Fővárosi Ítélőtábla Tábor Viktor befolyással való üzérkedésért kiszabott, három évre felfüggesztett két éves börtönbüntetését. Tavasszal azért ítélte el első fokon a Fővárosi Törvényszék Tábort, mivel igazolva látta az ügyészség vádját, miszerint a Fidesz-közeli Századvégre hivatkozva, közvetítőn keresztül kétmilliárd forint kenőpénz átadására próbálta rávenni az amerikai tulajdonú Bunge Zrt.-t. Ugyanakkor az ügyészség szerint nem bizonyítható, hogy ténylegesen lett volna kapcsolat Tábor és a Századvég között, azaz Tábor a saját szakállára kért kétmilliárdot az amerikai vállalkozástól. Többek között a Tábor ügy is oda vezetett, hogy 2014 októberében az Egyesült Államok korrupciós praktikák miatt kitiltott több magyar vezető beosztású magyar adóhivatalnokot, illetve magyar magánszemélyt az USA-ból.
Az ügy 2012 körül indult, amikor a magyar étolajpiac vezető szereplője, az amerikai Bunge egy lobbistát alkalmazott arra, hogy az győzze meg a magyar döntéshozókat arról, hogy az étolaj magas áfaszintje miatt elharapózott Magyarországon az étolaj feketekereskedelme, ami miatt a Bunge súlyos veszteségeket szenvedett. A lobbista került kapcsolatban Táborral, és arra kérte, hogy segítsen meggyőzni a magyar döntéshozókat a magas áfaszint csökkentéséről, illetve, hogy, a kormány kössön stratégiai partnerséget a Bunge-val.
Az ügyészség szerint Tábor később közölte, hogy 2 milliárd forintért ezt el tudja intézni. A rövid, 1-2 perces beszélgetés során ezt Tábor úgy állította, be hogy az ajánlat a Századvég egyik akkori vezetőjétől, Heim Pétertől érkezett.
A lobbista tájékoztatta az ajánlatról az amerikai céget, akik ekkor azonnal megszakították a kapcsolatot Táborral, majd a Bunge lobbistája az ügyről beszámolt az amerikai nagykövetségen és a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál is. Ennek nyomán a Bunge-ügyben előbb egy személyt tiltottak ki az Egyesült Államokból, majd később más, adócsalási ügyek miatt látta úgy az Egyesült Államok, hogy Vida Ildikó NAV-elnököt és további öt, meg nem nevezett köztisztviselőt kitiltottak az USA-ból.
Az ügyben 2014 októberében kezdett vizsgálódni a Nemzeti Nyomozó Iroda, az ügyészség végül 2016-ban emelt vádat Táborral szemben. A rendőrség, majd az ügyészség a vizsgálat során arra jutott, hogy a Bunge-nak továbbított kétmilliárdos ajánlat valótlan volt, Tábor Viktor a saját szakállára cselekedett, közte és a Századvég vezetéséből időközben távozott Heim között nem volt semmilyen kapcsolat.
|
Jogerősen felfüggesztett börtönt kapott a magát fideszes kijárónak kiadó lobbista
|
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3058706_jogerosen-felfuggesztett-bortont-kapott-a-magat-fideszes-kijaronak-kiado-lobbista
|
2019-11-28 16:24:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat.
Az MNB álláspontja szerint szerződést szegett a V. Naszályi Márta polgármester által vezetett önkormányzat azzal, hogy leszereltette a Szentháromság utcában, a Bölcs Vár előtti parkolást lehetővé tevő táblát. Az I. kerület vezetése viszont másképp látja, közlésük szerint a Budapest Közút Zrt. tavaly már informálisan jelezte az önkormányzat számára, hogy a várakozni tilos tábla kihelyezése törvénytelen, és csak a korábbi városvezetés által jogosulatlanul kihelyezett jelzőtáblát távolította most el az önkormányzat.
V. Naszályiék azt állítják, az MNB és az I. kerületi önkormányzat között "nincs és nem is volt a Magyar Nemzeti Bank alapítványa tulajdonában álló épület előtti területen parkolóhelyek kizárólagos használatára vonatkozó szerződés". Csak egy 2014. március 11-én, a Budavári Kapu Kft. és az MNB által aláírt megállapodás van, amelyben
A megállapodás kifejezetten kimondta, hogy az MNB a kizárólagos várakozási helyekért megváltási díjat nem köteles fizetni - írta az önkormányzat, hozzátéve, hogy ez a rendelkezés jogszabálysértő, és kárt okozott az önkormányzat számára. A tíz év alatt összesen így 52 millió forint kár érte volna az önkormányzatot,
Az I. kerület vezetése szerint ezzel a megállapodással a Budavári Kapu Kft. és a Magyar Nemzeti Bank súlyosan megsértette a Fővárosi Közgyűlés parkolási rendeletét, és annak a kizárólagos használatú várakozási helyekre vonatkozó szabályait. Mint a közleményben írják,
a fővárosi parkolási rendelet és más jogszabályok alapján sem az MNB, sem annak alapítványa nem jogosult kizárólagos várakozási helyre, különösen nem ingyenesen.
A fővárosi parkolási rendelet alapján ugyanis, ha jogosult is volna az MNB vagy annak alapítványa ilyen kedvezményre, akkor parkolóhelyenként évente a várakozási díj 2500-szorosát kellene megfizetnie. Kitértek arra is, hogy a "törvénytelen megállapodást" üzleti titokként kezelték, és a titoktartást kiterjesztették a saját alkalmazottjaikra is, valamint mindazokra, akik e "megállapodás alapján törvénytelenül parkoltak".
"V. Naszályi Márta a jövőben elképzelhetetlennek tartja, hogy az önkormányzat vagy annak a cége ilyen titkosított szerződésekben játssza ki a közvagyont, és vegye el a várban lakóktól a parkolóhelyeket" - fogalmaztak a közleményben, amely szerint a kerület polgármestere utasítja a Budavári Kapu Kft.-t, hogy a törvénysértő megállapodást ne hajtsa végre, törölje a jogosulatlan rendszámokat a rendszerből, és vizsgálatot indít annak érdekében, hogy az önkormányzat jogi úton milyen kártalanításhoz juthat hozzá.
|
I. kerületi vezetés: Jogsértő szerződéssel szerzett ingyen parkolóhelyeket az MNB alapítványa
|
Az I. kerületi önkormányzat szerint a Magyar Nemzeti Bank és a Budavári Kapu Kft. közötti parkolási megállapodás jogsértő volt, emiatt szüntették meg az MNB-alapítvány lehetőségét az ingyenes parkolásra – közölte az önkormányzat.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/29/i._keruleti_vezetes_jogserto_szerzodessel_szerzett_ingyen_parkolohelyeket_az_mnb_alapitvanya/
|
2019-11-29 16:28:00
| true | null | null |
Index
|
Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztálya most a bűnügyek egyesítéséről hozott határozatot, amit Hadházy is megkapott, így az általa indított üggyel egyesítik a többi felejelentést is. Három hete a Központi Nyomozó Főügyészség már kereste a képviselőt, mert az ügyben feljelentés kiegészítést rendeltek el.
Az ifjú Borkai egyébként nem csak az Akonia ügyvezetője, emellett a nemzetközi kapcsolatok koordinátora a győri kézilabdaklubnál.
Hadházy korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a 24 éves Borkait más feladatért is fizetik a Győri Audi ETO KC-nál, a klub 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránt benyújtott kérelmében ugyanis „technikai vezetőként” hivatkoznak rá. Rajta kívül a dokumentum szerint még Bartha Csaba ügyvezető elnök fizetésére kértek támogatást. Kettejük éves bérköltsége a kérelem szerint 21,9 millió forint, amit, ha egyenlően osztanak el, nagyjából havi bruttó 900 ezer forintos fizetést jelent.
A dokumentumból az is kiolvasható volt, hogy Borkai Ádámnak – aki egyébként korábban labdarúgó volt, nem kézilabdázó – nincs meg a szakmai licence, annak beszerzése „folyamatban van”.
|
Nyomoz a rendőrség Borkai fiának az ügyében
|
Folyik a nyomozás Borkai Zsolt fiának az ügyében - számolt be a hvg.hu-nak Hadházy Ákos. A képviselő október közepén tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20191210_Nyomoz_a_rendorseg_Borkai_fianak_az_ugyeben
|
2019-12-10 16:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program), azon belül is a 300 milliós értékhatár alattiaknál – ahol meghívásos és nem nyílt a közbeszerzés – abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni.
Az egész ügy október elején kezdett robbanni. Hadházy Ákos független és Csányi Tamás jobbikos parlamenti képviselő sajtótájékoztatót tartott, arról, hogy korrupciós ügyben zajlik büntetőeljárás a fideszes Boldog István választókerületében (Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. számú választókerület), ezt az ügyészség is megerősítette, bár konkrét nevet nem mondtak. Hadházy hozzátette, információi szerint egyértelműen érintett Boldog István is, és úgy írta le a dolgot, hogy:
egyértelműen róla van szó, lényegében megzsarolta a választókerületének polgármestereit, hogy csak az kaphat európai uniós forrásokat (...), aki hajlandó az általa megnevezett, az általa preferált cégeknek munkát juttatni.
Az ügyben történt ügyészségi és bírósági aktusok nagyjából ennek a menetnek a szereplőit érintik.
Boldog István a sajtótájékoztatóra akkor úgy reagált, az csak politikai cirkusz, őt még senki nem kereste. Az viszont hamar kiderült, hogy ez mégsem feltétlenül csak politikai cirkusz: november végén a Boldog választókerületében található Cserkeszőlőn a Központi Nyomozó Főügyészség házkutatást tartott, és iratokat, adathordozókat foglalt le egy folyamatban lévő nyomozáshoz. Már aznap arról szóltak a pletykák, hogy Boldog István mindenesénél, Fehér Petránál is jártak a nyomozók, és néhány nap múlva a törvényszék is megerősítette:
A Fővárosi Törvényszék Indexnek küldött válaszából aztán az is kiderült, összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést ebben az ügyben, Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy ki is Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben olvashat részletesebben.
Miközben próbáltuk kideríteni, kik a fontos szereplői a történetnek, és mi történhetett, újabb kérdéseket küldtünk a törvényszéknek,
Először nézzük meg, kiket, miért tartóztattak le vagy helyeztek bűnügyi felügyelet alá, aztán megpróbáljuk összefoglalni, hogyan is működött a rendszer.
Táskás ember 1 – letartóztatva
Fehér Petráról a törvényszék – F. P. megnevezéssel – azt írta, hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én – leginkább a bizonyítási eljárás megnehezítésének veszélye miatt – egy hónapra elrendelte a letartóztatását.
A nő az ügyészség szerint megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert, írták.
Hogy ki az a Fehér Petra, arról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban, de a portrénál rövidebben: a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált.
A három ember – akikkel szemben még kényszerintézkedést alkalmaztak – közül csak Fehér Petra ügyvédje szólalt meg. A korábban Fürst Györgyöt, vagy Jozef Roháčot védő Fülöp Tamás az Indexnek azt mondta, védence egyelőre megtagadta a vallomástételt: „Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy, és mi a gyanú alapja” – mondta az ügyvéd.
Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Táskás ember 2 – bűnügyi felügyelet alá helyezve
Több helyi forrásunk is arról beszélt, hogy a letartóztatottak vagy kényszerintézkedés alá vont személyek között lehet K. Péter is, akiről szintén „táskás emberként” beszéltek az eredeti ügyet kirobbantó politikusok. Végül a törvényszék válasza ebben is segített.
Ő is közeli ismerőse Boldog Istvánnak. K. Péter képviselője volt egy azóta felszámolás alatt álló cégnek, amely több beruházást is végzett Boldog István körzetében. És tulajdonosa volt egy Profiter Hungária nevű cégnek is, amely ugyanabba a szerény jászkiséri házba volt bejelentve – két másik, hozzá köthető céggel együtt –, ahová az utóbbi években a környék közbeszerzésein taroló Profiter Machine Kft. is van. A férfi szerepéről és a cégről lejjebb olvashat, egyelőre álljon itt a törvényszéki válasz arról, hogy mi a helyzet vele:
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra elrendelte K. P. bűnügyi felügyeletét. Az elrendelt kényszerintézkedés szabályainak betartását a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel kell ellenőrizni.
A rendelkezésre álló adatok szerint a terhelt megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól jogtalan haszonra tett szert. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Apró érdekesség: K. Péter egy korábbi cégével, a Szalay Bau Kft.-vel végzett százmilliós beruházást Boldog körzetében, a törökszentmiklósi kerékpárút átadásáról készült Szoljon.hu-s cikkből pedig úgy tűnik, azóta eltávolították a fotót, amin Boldog és K. Péter együtt vágják a szalagot 2015-ben.
Közbeszerzés lefolytatója – letartóztatva
Szintén több forrásunk említette, hogy tudomásuk szerint a letartóztatottak között szerepel a történet másik fontos szereplője is, K. Ferenc is, akiről múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott, "a Fidesz házi közbeszerzője, a Debköz Kft. ügyvezetője”. A törvényszék válasza itt is segített.
K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni.
A Fővárosi Törvényszék megkeresésünkre azt írta: a Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én egy hónapra elrendelte K. F. letartóztatását: megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál mint önálló intézkedésre jogosult személy az előre megbeszéltek szerint kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat. A terhelt cselekménye bizonyítottság esetén előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és az önálló intézkedésre jogosult személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette megállapítására lehet alkalmas, írták.
Hivatalosan nem tudni, hogy az ügyészek hol tartottak kutatásokat, lefoglalásokat. Amiről biztosan lehet tudni, az a cserkeszőlői önkormányzat, amit a fideszes polgármestert váltó új polgármester jelzett a közösség Facebookján, illetve pénteken ülésezett a Szolnok megyei közgyűlés, ahol a közgyűlési elnök beszámolójából kiderült, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatalnál is végeztek kutatást a hatóságok.
Berendelt polgármesterek, termálvíz
De mégis hogyan mentek a dolgok ezekkel a pályázatokkal? Boldog István választókörzetének településeit járva több forrás is megerősítette, hogy a most futó TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte a képviselő Fehér Petrán keresztül a polgármestereket.
Többen úgy írták le az egész helyzetet, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt, majd Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk.
Azt is több forrásból hallottuk, hogy volt olyan, amikor a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki Fehér Petrával várta az érkező településvezetőt, hogy egy szál fürdőruhában, nyugodtan – telefonok nélkül – beszélhessék meg, hogyan is kellene a TOP-os pályázatokhoz hozzáállnia a polgármesternek, hogy aztán mindenki jól járjon.
Meghatározott tervezők, kivitelezők, lebonyolítók
Az egész pályázati rendszert olyannyira nem bízták a véletlenre, hogy a tervezéstől a kivitelezésig, minden pontján megmondták a polgármestereknek, hogy kivel kell, kivel fogják csináltatni. Már amennyiben szeretnék, hogy tényleg nyerjenek, és tényleg megvalósuljon a projekt.
Csányi Tamás jobbikos képviselő a legutóbbi sajtótájékoztatóján arról beszélt, a rendszer úgy működött, hogy Boldog István elküldte az általa megnevezett tervezőket, hogy azok túlárazva tervezzék meg a kívánt projektet, a visszaosztásokat pedig Boldog valamelyik „táskás embere” végzi.
Az egész közbeszerzés lebonyolításával azt a Debköz Kft.-t kellett megbízniuk az önkormányzatoknak, amelynek vezetőjét, K. Ferencet is letartóztatták. A közbeszerzés lebonyolítására választott cégre is három ajánlatot kellett kérnie az önkormányzatoknak, információink szerint azt is megmondták, hogy ki legyen a másik két cég, hogy biztosítani tudják, hogy a Debköz lesz a befutó.
Úgy tudjuk, ezután K. Ferenc küldte el azt az 5 céget is az önkormányzati vezetőknek, akiket meg kellett hívniuk a meghívásos közbeszerzéseknél. Majd amint a testület szavazott róla, jelezték K. Ferencnek. Ezután a pályázaton többnyire csak két cég pályázott (kettő a minimum a sikeres lebonyolításhoz), és azt is pontosan tudták előre, hogy melyik fogja a nyertes pályázatot leadni. Többször cserélődött két cég között, ki a nyertes, ki a vesztes, de a „vesztes” cég sokszor a tervezést kapta meg előtte.
A Debköz Kft. előkerült már Hadházy Korrupcióinfó-sorozatában is egy debreceni egyetemi közbeszerzés kapcsán, illetve az Átlátszó írt 2015-ben arról, hogy 420 milliárd összértékű, pályázatokkal kapcsolatos tanácsadásra és bonyolításra 2015 végén írt ki az NFP egy 5 milliárd forint értékű közbeszerzést, és a keretmegállapodás öt győztesének egyike volt a Debköz. A debreceni cég árbevétele 2016-ban 61, 2017-ben 186, 2018-ban pedig már 279 millió forint volt az elérhető cégadatok szerint. A cégnek két tulajdonosa van, és ugyanezen két ember az ügyvezető is. Egyikük a most letartóztatott K. Ferenc.
Mindenkinek jó legyen
Természetesen nem konkrétumokról, csak általánosságban, de arról, hogy volt némi összehangolás egyébként megyei szinten is a települések polgármesterei között, felsőbb koordinációval – magyarul a versenyt némileg szabályozták a pályázatoknál –, egy 2017-es interjúban Berec Zsolt, a Szolnok megyei közgyűlés akkori alelnöke (akit 2018-ban Fehér Petra váltott) már beszélt. Bár a pályázati igények helyből indulnak, de ahogy ő fogalmazott,
komoly konszenzust alakítottunk ki a polgármesterekkel, hogy ezt a pénzt, hogyan használják fel. Hogy lehetőleg ne 80 milliárdra pályázzanak, hanem egy kis rátartással ugyan, de senki ne lépjen a másik lábára, és hogy szépen mindenkinek jó legyen, mindenki örüljön, és kicsit mosolyogjon a csoportképen a végén.
Berec szerint „volt egyeztetés, pici érdekérvényesítés, lobbi, egy kis veszekedés”, de úgy, hogy végül mindenki örüljön. Elmondása szerint volt, hogy pár nappal a leadás előtt felhívott polgármestert, aki azt mondta, nem fog elkészülni a pályázattal, de ő nem hagyta, szakembert küldött oda, akik megcsinálták: „Amikor már ki van hozva arra a településre, hogy ha jó a pályázat, és Pesten majd Brüsszelben is rábólintanak, hogy hadd menjen, akkor nehogy már amiatt ne nyerjen, mert a polgármester a betakarítással foglalkozik” – mondta.
Az ügyes cégek
De vissza Boldog István választókerületéhez: Hadházy Ákos már az ügy legelején megemlített két céget, akik egymás untermanjaiként szerepeltek ezeken a közbeszerzéseken: a Profiter Machine Kft. és az Akviron Kft.
A Profiter más néven korábban egy néhány milliós árbevételű székesfehérvári cég volt, majd miután 2017-ben megvette egy jászberényi nő, év végére már 167 milliónál járt többek között Boldog István pár száz fős településén, Kétpón elnyert beruházás révén, míg 2018-ra már 343 milliós árbevételt produkált. A cég tulajdonosa először a jászberényi Farkas Tünde volt, – akinek egy korábbi cége épp Kétpóra volt bejegyezve –, majd később cégvezető lett, a testvére pedig a tulajdonos. És mint feljebb írtuk, a cég abba a házba van bejegyezve, ahová a most letartóztatott K. Péter előző, nagyon hasonló nevű cége volt, a Profiter Hungária. A Népszava helyszíni riportjakor hiába kereste a tulajdonosnőt, a helyiek mind K. Péterről beszéltek, őt látták csak a háznál.
A Profiter Machine Kft. szinte kivétel nélkül a Boldog István körzetébe tartozó településeken nyert meghívásos közbeszerzéseken, 2017 áprilisa és 2019 novembere között összesen 15 közbeszerzést nyert el, az esetek felében két ajánlattevő volt, a lemaradó cég ezekből mindig az Akviron volt:
csapadékvíz elvezetés, 175 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 102 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 45 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai korszerűsítés, 29 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
energetikai fejlesztés, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
infrastrukturális fejlesztés, 62 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer;
földút stabilizáció, 50 millió: a fenti két cég tesz ajánlatot, a Profiter nyer.
És a legfrissebb egy mezőtúri beruházás: a Profiter Machine Kft. nyerte egy mezőtúri általános iskola felújítását, a beruházás 355 millió forintos, ez nem TOP-os, hanem EFOP-os pályázat volt. A közbeszerzési dokumentumokból pedig kiderül, hogy itt a Profiter Machine és az Akviron együtt dolgozik: a Profiter az egyik nyertes kivitelező, míg az Akviron erőforrást nyújtó szervezetként van feltüntetve a projektben.
A közmunkásokkal kihordatott kampányújság
Több szempontból is érdekes, és beszédes történet egy gyakorlatilag közpénzből finanszírozott kvázi kampányújság története is, amiről az előző cikkünkben is írtunk már, és amit úgy tudjuk, szintén vizsgálnak a hatóságok. A dolog azt is mutatja, mennyire szoros munkakapcsolat volt Boldog és Fehér Petra között.
Egy bizonyos Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület, aminek székhelye Boldog szülőfaluja, Kétpó, és amelynek elnöke Fehér Petra, Boldog jobbkeze, kiadott egy negyedévente 40 ezer példányban megjelenő magazint. A kiadvány első, második és harmadik ránézésre is gyakorlatilag Boldog kampánykiadványaként funkcionált, a gond csak az, hogy a Boldog körzetébe tartozó önkormányzatok finanszírozták az egyesületet, ami így képes volt kifizetni annak költségeit.
– mondta egyik informátorunk. Úgy tudjuk, az újságot Törökszentmiklósra (Boldog körzetének központja) szállították le, majd több településen közmunkásokkal hordatták szét. Hogy milyen önkormányzatok, hogyan és mennyivel támogatták a kiadványt, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
Az egyesület egyébként beruházásoknál marketing- és kommunikációs feladatokat is ellátott, többek között ezért lehetett ott Fehér Petra több település testületi ülésén is, hogy a TOP-os pályázatokról egyeztessen a testülettel. Információnk szerint ez a magazinos az ötlete egyébként Boldog egyik tanácsadójától származik, aki többször is tartott tréningeket a polgármestereknek arról, hogyan kommunikáljanak, és miket csináljanak annak érdekében, hogy Boldog István választási sikere biztosítható legyen.
A Belügyminisztérium is vizsgálódik egy másik ügyben
Boldog István szülőfalujában, Kétpón, ahol korábban polgármester volt, ahol a Profiter Machine Kft. többmillió forintból fejlesztethette Boldog nagy álmát, a Nagy-Magyarország formájú emlékparkot, ahol a telefonmentes polgármester-találkozók zajlottak, a Népszava cikke szerint a Belügyminisztérium is ellenőrzést tartott egy másik, szintén Boldog Istvánhoz köthető ügyben a hónap elején.
Boldog István féltestvére irányítja a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. „Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkásoknak, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék” – írja a Népszava.
Boldog Istvánt többször kerestük, jeleztük, hogy állunk rendelkezésére, ha kommentálná az ügyet, és részletes kérdéseket is küldtünk neki emailben. Cikkünk megjelenéséig nem reagált azokra.
(Borítókép: Németh Sz. Péter/Index)
|
Termálvízben, egy szál fürdőgatyában dönthettek közbeszerzésekről Boldog Istvánék
|
Úgy tűnik, a meghívásos közbeszerzési pályázatok leosztásában, az előre megbeszélt sikerekben, a visszacsurgatott pénzekben olyan szintű vadnyugati viszonyok alakultak ki Szolnok megyében, hogy a botrány akár egy fideszes országgyűlési képviselőt is magával ránthat. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, 4 embert letartóztattak, köztük a kormánypárti parlamenti képviselő jobbkezét. Hogy működött a rendszer? És kik a főszereplők? Elmeséljük.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/09/boldog_istvan_feher_petra_fidesz_top_palyazatok_korrupcio/
|
2019-12-09 16:44:00
| true | null | null |
Index
|
– Marcsika nagyon erős nő, semmi nem tudta megtörni a rács mögött. Se az, hogy elúszott a vagyona, se az, hogy nem engedték el a gyógyíthatatlan betegségben elhunyt férje, Sanyi búcsúztatására – nyilatkozta a Blikknek Bróker Marcsika neve elhallgatását kérő legjobb barátnője. Az asszony elárulta: 6 millió forintot adott Marcsikának, amit kamatostul visszakapott. Most attól fél, ha a barátnője kiszabadul, sokan erőszakkal próbálják kicsavarni belőle a pénzüket.
A Blikk megkereste Marcsika minden fényűzéstől mentes, 40 éve épült kockaházát, ahová szabadulása után hazatérhet. A lehúzott redőnyök, a kikötött csengő is arról árulkodik, férje halála óta senki nem lakik ott.
– Hajaj, lesz majd itt nagy élet, ha Marcsika hazajön, sokan várják majd őt a kapuban, hogy elszámoljanak vele – jósolta a közvetlen szomszédban lakó Porok László (18).
– Az én nagymamám 15 millió forintját vitte a bankba, hogy ott fialtassa. Csakhogy a nagyit az ügyintéző a közvetlen szomszédunkban lakó korábbi fiókvezetőhöz, Marcsikához küldte, mert ő sokkal több kamatot fizet. Persze, jól becsapta Marcsika, pedig gyerekkora óta ismerte az apukámat.
A Blikk megtudta, Bróker Marcsika lányai, a kozmetikusként dolgozó Kriszta és a bolti eladó Erika az iskolás gyerekeik biztonsága miatt elköltöztek Karcagról. A lányok másfél év után a beszélőn találkoztak újra az édesanyjukkal, akinek a szabadulását most szorongva várják. Attól félnek, újra fellángolnak az indulatok.
– Tőlem aztán nem kell félnie Marcsikának, már nem érdekel engem se ő, se a pénz – válaszolta röviden a Blikk kérdésére Bróker Marcsi sógora, aki 50 millió forintot adott az asszonynak, de sosem kapta vissza.
Ki kell engedni
|
Régi otthonába költözhet vissza Bróker Marcsi
|
Berekfürdő—Karcag — Már vághatja a centit karácsonyi szabadulásáig Bróker Marcsika, azaz D. Sándorné (58). A háromfős zárkában ülő asszonytól 767 károsult 12 milliárd forintot követel.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/broker-marcsi-szabadul-a-bortonbol-kovetelik-a-penzuket-karcag/1t83w57
|
2019-12-09 16:47:00
| true | null | null |
Blikk
|
Hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják Fehér Petrát, Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársát, írtuk meg szerdán. A Budai Központi Kerületi Bíróság november 29-én tartóztatta le a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselőjét, a gyanú szerint "több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert."
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő már október elején arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy nyomozás folyik Jász-Nagykun-Szolnok megye négyes számú választókörzetében, amely országgyűlési képviselője Boldog István. Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette Hadházy értesülését, de konkrét nevet nem említett.
Előretolt helyőrség
Ezután alig két hónappal adathordozókat foglalt le az ügyészség a cserkeszőlői polgármesteri hivatalban, és ugyanezen a napon egy hónapra előzetes letartóztatásba került Fehér Petra, akit Hadházy Boldog "táskás emberének" és "pénzbehajtójának" nevezett.
Az elmúlt napokban jó néhány, névtelenséget kérő, de az érintetteket és a helyi politikai viszonyokat közelről ismerő emberrel beszéltünk az ügyről és a gyanúsított képviselőnőről. Fehér Petrát egyöntetűen Boldog "meghosszabbított jobbkezeként", "végrehajtójaként" vagy épp "előretolt helyőrségeként" emlegették ezekben a beszélgetésekben. Névvel egyik forrásunk sem akart szerepelni, a cikkben olyan információk szerepelnek, amelyeket több helyről is hallottunk.
Politikai kinevezés
A 37 éves törökszentmiklósi, közgazdász végzettségű nő politikai karrierje Boldog István mellett szépen ívelt felfelé, 2014 óta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés képviselője, októberen pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült.
Bár egy ideje Szolnokon él, nem ismeretlen terep számára Törökszentmiklós, innen indult ugyanis a politikai karrierje hét-nyolc évvel ezelőtt. Úgy tudjuk, egy helyi ügyvéd ajánlotta be a helyi Fideszbe, bátyjával, Fehér Péterrel egyetemben, és Juhász Enikő, a várost két cikluson át (2006-2014) vezető fideszes polgármester vette pártfogásába a fiatal testvérpárt.
Fehér Petra neve 2012 augusztusában már osztályvezetőként jelenik meg a közgyűlési jegyzőkönyvekben, 2013-ban pedig az önkormányzati ingatlanok gazdálkodásával foglalkozó Városellátó Szolgálat intézményvezetőjének nevezték ki. Egy helyi forrásunk szerint egyértelműen "politikai kinevezés" történt, Fehérnek ugyanis semmilyen referenciája vagy tapasztalata nem volt még ekkor, de jó kapcsolatot ápolt a polgármesterrel.
Illegális cigarettákat találtak
Testvére, Fehér Péter ugyancsak közel volt a fideszes városvezetéshez, ő az önkormányzati tulajdonú Törökszentmiklósi Logisztikai Kft. élére került, amely a korábbi VEGYTEK nevű ipari telephelyet üzemeltette, és cégeknek adott ki raktárakat.
Történt ugyanis, hogy a NAV nagy mennyiségű illegális cigarettát talált a VEGYTEK törökszentmiklósi telephelyén lévő raktárban, és négy embert őrizetbe vettek. A telephely üzemeltetéséért és a raktárak bérbeadásáért Fehér Péter felelt, de állítása szerint nem tudott az illegális tevékenységről. A februári közgyűlés jegyzőkönyve szerint Juhász Enikő is védelmébe vette a fiatalembert, a polgármester visszautasította "azokat a sejtetéseket, hogy akár személye, Boldog István országgyűlési képviselő, vagy a Fehér családnak valamiféle köze lenne ehhez a történethez."
A Fidesszel együtt Fehér is távozott Törökszentmiklósról
2014 őszén aztán hatalmasat bukott a Fidesz Törökszentmiklóson, az előretörő Jobbik nyolcból hét választókerületben győzni tudott, és a polgármester is a párt által támogatott, de függetlenként induló Markót Imre lett. Juhász Enikő kiszállt a politikából, a Fidesz törökszentmiklósi alapszervezetét Boldog nem sokkal később feloszlatta, Fehérék pedig még az év végén távoztak törökszentmiklósi állásukból.
A Juhász Enikő bukását is hozó 2014 októberi önkormányzati választással viszont mégiscsak jól járt Fehér Petra. Ekkor indult be csak igazán a Fidelitasban is aktívan politizáló nő karrierje, ugyanis a Fidesz listájának 6. helyéről bekerült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlésbe.
A megyei politikában jártas forrásaink szerint Jász-Nagykun-Szolnok megye fideszes országgyűlési képviselői (2014-ben Bene Ildikó, Pócs János, Fazekas Sándor és Boldog István) már hónapokkal a választás előtt megegyeztek, hogy melyikük hány embert ír a listára, és nemcsak a sorrendről döntöttek, hanem már az is megvolt előre, hogy ki "adja" az új közgyűlés elnökét és az alelnökeit, ha a Fidesz többségbe kerül.
Boldog végrehajtói a megyei közgyűlésben
2014-ben három, Boldoghoz közel álló ember került be a testületbe:
Fehér Petra,
Berec Zsolt Miklós és
László Ágnes.
László Ágnes Kétpóról érkezett, ahol Boldog korábban tíz évig volt polgármester, és ahol a mai napig lakik. A képviselőnőnek a megyei politika mellett 2014-től Kétpó Pénzügyi- Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat- kezelő Bizottságnak külsős tagjaként közvetlen beleszólása volt a település közügyeibe is. Egy forrásunk szerint a média a mostani botrányban eddig "méltatlanul keveset foglalkozik" Lászlóval, ugyanis az elmúlt években őt is sokszor látták Boldog mellett, de megmaradt inkább csak háttérembernek. Sikerült telefonon elérnünk a képviselőnőt, ám már az első kérdés után jelezte, hogy nem kíván nyilatkozni, és megszakította a vonalat.
Berec kívülről jött a politikába, korábban operatőrként dolgozott a mezőtúri helyi televíziós csatornánál, majd a Kőrös TV-nél. Egy 2017-es interjúban teljes természetességgel beszélt arról, hogy abban a választási kampányban is tudósítóként dolgozott a helyi tévében, amikor a Fidesz megyei listáján indult, ez szerinte ugyanis nem összeférhetetlen az objektivitással.
Megszűnt a bizalom, lecserélte az emberét
Többek meglepetésére 2014-ben nem Fehér, hanem Berec lett a közgyűlés "Boldog által javasolt" főállású alelnöke, aki a TOP-os pályázatok (Településfejlesztési Operatív Program) előkészítésével és koordinálásával foglalkozott.
Ahogy arról a fent említett interjúban hosszasan mesél, közvetlenül ő egyeztetett a települések polgármestereivel a pályázatok tartalmáról, és a leadás előtt még átnézte, egyes esetekben segítette, kiegészítette a pályázatokat. Nagy pénzről van szó, a 2014 és 2020 közti időszakra szóló program keretében összesen 53,78 milliárd forint érkezett a megyébe.
2018 júniusára viszont megromlott a viszony Boldog és Berec között, és ez utóbbi lemondott az alelnöki posztról. Van, aki úgy tudja, hogy nem hajtotta végre maradéktalanul Boldog kéréseit, míg más szerint az is közrejátszhatott az állítólagos bizalomvesztésben, hogy "a rá osztott településeken" nem hozta a várt számokat 2018 áprilisában a Fidesz.
Pócs János közelébe került Berec
A lemondás után Berec kikerült Boldog közvetlen köréből, és állás nélkül maradt. Jászberény akkori fideszes polgármestere, Szabó Tamás sietett a segítségére, és a Jászkerület Kulturális és Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft. vezetői pozícióját ajánlotta fel neki, ahol a mai napig Jászberény kulturális életét szervezi.
Megkerestük Berec Zsoltot is, hogy a TOP-os pályázatokról és lemondása okairól kérdezzük, de ő se akart nyilatkozni az ügyben. Ha Boldoggal szakított is, a politikai életet, úgy tűnik, nem hagyta el teljesen. Az utóbbi időben Pócs Jánossal, Jász-Nagykun-Szolnok Megye 2. számú választókerület fideszes képviselővel szerepel több fotón, szeptember végén például közösen vettek részt a Fidesz kongresszusán.
Ünnepélyes átadások, szalagátvágások
Berec "lemondása" után Fehér Petrát választották meg a megyei közgyűlés új alelnökének, akinek a kinevezése többek szerint a Fidesz-frakcióban is nagy vitákat kavart. Egy forrásunk ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag csak annyi történt, hogy Boldog lecserélte egyik emberét a másikra. Fehér a TOP-os pályázatok koordinálását is átvette elődjétől, amely fejlesztések javarészt ebben az időszakban kezdtek kifutni. Sorra jöttek az átadások, az ünnepélyes szalagátvágásokon pedig Boldog mellett rendre ott volt ő is.
Bár a közgyűlésben alig szólalt meg Fehér, a nyilvános szerepelés nem volt teljesen ismeretlen számára, ekkor már évek óta aktív tagja volt a Fidelitasnak. A 2014-es Európai Paralmenti választás előtt a Fidesz ifjúsági képviseletében ő mutatta be a baloldali politikusokat és pártokat lejárató szégyenfal.com című interaktív honlapot, négy évvel később pedig az ellenzéki politikusok képeiből álló Kerítésbontók című plakátkiállítást nyitotta meg Szolnokon.
Az önkormányzatok pénzelték Boldog kampánylapját
Évek óta Boldog asszisztense, a 2018-as országgyűlési kampányban pedig a fideszes képviselő kampányfőnökeként is dolgozott. Fehér Petra az elnöke annak a Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesületnek, amely a választás előtt 40 ezer példányban adta ki a KöTi Mente Magazin című regionális kiadványt.
Mint ahogy az Átlátszó rámutatott, ez lényegében Boldog István kampánykiadványaként működött, a választás előtti számban például 34 fotón jelent meg a képviselő, és a lap elején ő köszöntette az olvasókat "Tisztelt Választópolgár!" megszólítással.
A KöTi Mente Magazin kiadását Boldog választókerületének számos települése támogatta, Szelevény képviselő-testülete például 1,2 millió, Tiszakürt 800 ezer, míg Cserkeszőlő 750 ezer forint támogatást szavazott meg, de az egyesület neve konzorciumi tagként a "Komplex humán szolgáltatásfejlesztés Mezőtúr térségében" nevű, közel 500 millió forintos EU-s pályázatban is megjelent.
Az egyesület székhelye nem mellékesen Boldog "szűkebb pátriájában", Kétpón, a Művelődési Központban van, amely vezetője az önkormányzati honlap szerint László Anikó, a megyei közgyűlésben ott ülő László Ágnes testvére.
Felkerült a Fidesz országos listájára
Fehér karrierje az utóbbi években töretlenül ívelt felfelé, 2015 és 2019 között a Fidelitas Országos Választmányának alelnöke, 2018-ban pedig a Fidesz országos listájára is felkerült. Igaz, csak a 211. helyen szerepelt, amivel lássuk be, nem sok esélye se volt bekerülni a 199 fős parlamentbe.
Boldog befolyása viszont ezzel egyidőben elkezdett csökkeni, 2018-ban már csak alig négy százalékkal győzte le választókerületében a jobbikos Csányi Tamást, 2019-ben pedig választókerülete több településén - köztük Kétpón is - alulmaradt a jelöltje. Nem véletlen, hogy az országgyűlési képviselők korábban említett előzetes egyeztetésén Boldog már csak két embert tudott "betenni" a közgyűlésbe: Fehér Petrát és László Ágnest. A megyei vezetésbe nem került be egyikük se, forrásaink szerint ráadásul már nyáron hallani lehetett, hogy "valami gáz van Boldog körül".
Alelnöki posztját tehát nem tudta megtartani Fehér az októberben megalakult megyei közgyűlésben, de Törökszentmiklóson a kompenzációs lista második helyéről bekerült a városi képviselő-testületbe. Igaz, itt idén se tudott többségbe kerülni a Fidesz.
Beejtőernyőztették a törökszentmiklósi közgyűlésbe
Markót Imrét, Törökszentmiklós 2014-ben és idén is megválasztott polgármesterét meglepte Fehér érkezése, akit szerinte "beejtőernyőztettek" a testületbe. Bár törökszentmiklósi származású a képviselő, meglehetősen kevesen ismerik a városban.
Ahogy ott jártunk, hiába kérdezősködtünk róla, tízből jó ha egy ember tudta megmondani az utcán, hogy ki ő. Aki ismerte, leginkább Boldog bizalmasaként, míg más Juhász Enikő barátnőjeként emlegette.
Az se véletlen, hogy pont Törökszentmiklóson jelent meg a helyi politikában, az ugyanis régóta fájó pont a Fidesznek és különösen Boldognak, hogy a választókerület központjában 2014 óta nem tudják visszaszerezni a hatalmat. Állítólag nincs jó kapcsolata Boldognak Markót Imrével, így logikusnak tűnik a lépés, hogy a legközvetlenebb bizalmi emberét küldte a közgyűlésbe.
Eddig azonban nem sok beleszólása volt Fehérnek a város életébe, az alakuló ülésen még ott volt, de a november 28-i ülésre már letartóztatása miatt nem tudott elmenni, mint ahogy a december 6-i megyei közgyűlési ülésről is hiányzott.
Fehér egyelőre hallgat
Fehérrel közvetlenül most nem lehet beszélni, de ügyvédje lapunknak a héten azt nyilatkozta, a képviselő megtagadta a vallomástételt a kihallgatáson.
"A gyanúsítás ellen panaszt jelentettem be, mivel véleményem szerint az megalapozatlan. Ügyfelem több kihallgatásán jelezte, hogy át sem látja, hogy mi ez az ügy és mi a gyanú alapja, ezért a vallomástételt e kihallgatásokon egyelőre megtagadta. A letartóztatást is indokolatlannak tartom, de nem csak én, hanem a bíróság sem értett egyet mindenben az ügyészséggel. Ez az oka annak, hogy a bíróság döntése ellen az ügyészség és a védelem is fellebbezett" - fogalmazott dr. Fülöp Tamás.
Két cég nagyot nyert TOP-os közbeszerzésekkel
Fehér mellett három másik embert is letartóztattak, egy gyanúsított pedig bűnügyi felügyelet alá került.
A TOP-os pályázatok egyik preferált cége a Profiter Machine Kft. nevű telekommunikációs vállalat, amely sorra nyerte a közbeszerzéseket Boldog választókerületében, 2018-ban 343 milliós forgalom mellett 38 millió forintos nyereséget jegyzett. A másik cég, a szolnoki székhelyű Akviron Kft. bevételei is látványosan megugrottak a TOP-os pályázatok elnyerése után, a 2018-as bevétele évi 100 millióról 500 millió forintra ugrott.
Szerettük volna Boldog Istvánt is megszólaltatni, írásban több kérdést is küldtünk neki, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt. Az üggyel kapcsolatban korábban csak annyit mondott, hogy ez szerinte politikai cirkusz, őt az ügyészség nem kereste meg, de áll rendelkezésére bármilyen hatóságnak.
(Borítókép: Boldog István / Facebook)
|
Akit mindenki Boldog István táskás embereként ismer
|
Hivatali vesztegetés elfogadása miatt előzetes letartóztatásba került Boldog István fideszes országgyűlési képviselő közvetlen munkatársa, Fehér Petra. A törökszentmiklósi közgazdász karrierje az elmúlt években kezdett beindulni, a Fidelitas mellett 2014-ben már a megyei közgyűlésben politizált, idén pedig a törökszentmiklósi képviselő-testületbe is bekerült. Megnéztük, hogyan jutott Fehér Törökszentmiklósról a Fidesz országos listájáig, és mi vezetett oda, hogy most előzetes letartóztatását tölti. Portré Boldog "táskás emberéről".
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/08/feher_petra_boldog_istvan_jasz-nagykun-szolnok_megye_kozgyules_alelnok_torokszentmiklos_alpolgarmester/
|
2019-12-08 16:49:00
| true | null | null |
Index
|
Nagy értékű balatoni ingatlan van Kocsis Máté felesége, Kocsisné Márkus Szilvia tulajdonában – tudta meg a 24.hu. A 200 négyzetméteres, úszómedencés révfülöpi nyaraló kizárólagos birtokosa a Fidesz frakcióvezetőjének házastársa, aki két állami cégben is pozíciót tölt be. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Kocsisné 2014-ben vásárolta meg a két szomszédos telek egyesítésével létrejött 1100 négyzetméteres területet, ahova 2017-ben építettek fel üdülőt.
Az ingatlan így értelemszerűen nem szerepel Kocsis Máté vagyonnyilatkozatában. Noha a képviselő házastársának is van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, az általa az Országgyűlésnek leadott dokumentum nem nyilvános.
Megkerestük kérdéseinkkel a Fidesz frakcióvezetőjét, aki írásban, majd szóban is tájékoztatást adott az ingatlanszerzés körülményeiről. E szerint
a nyaraló szerepel Kocsis Máté feleségének vagyonnyilatkozatában.
A vásárláshoz nem vettek fel hitelt, Kocsisné Márkus Szilvia egy II. kerületi lakást örökölt, ennek értékesítéséből vásárolta meg a révfülöpi építési telket 13,5 millió forintért.
Az építkezést az asszony szülei által eladott 300 négyzetméteres budaörsi ház értékéből fedezték.
A 200 négyzetméteres balatoni nyaraló építése 77,5 millió forintba került, és körülbelül 6 millió forint egyéb költségük volt.
Ez alapján a családi segítséggel felépített nyaraló összesen 97 millió forintba került.
Kocsis azért ajánlotta fel a személyes találkozó lehetőségét, hogy a felsorolt ingatlanok dokumentumaiba betekinthessünk. Éltünk a felajánlással; a politikust a képviselői irodaházba szervezett találkozóra elkísérte a felesége, az anyósa és a család ügyvédje is, valamint jelen volt a Fidesz-frakció sajtófőnöke. A beszélgetést Kocsisék szokatlan módon kamerával és diktafonnal is rögzítették, a frakcióvezető szerint erre azért volt szükség, mert bizalmatlan.
Ehhez képest a találkozón elhangzottak közléséhez az érintettek nem járultak hozzá, ám a dokumentumokat valóban megnézhettük, és tartalmuk egybevágott a Kocsis által elmondottakkal. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta, azért nem tulajdonos a balatoni ingatlanban, mert a révfülöpi házat a házasságkötésük előtt értékesített vagyonból finanszírozta a felesége.
Meglepő, de Kocsis a feleségével kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy nem közszereplő, noha tavaly ősz óta két állami vállalattól is fizetést vesz fel:
a DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. igazgatósági tagja, amely a majdani Dél-budai Centrumkórház megvalósítását végzi,
a Millenáris Széllkapu Beruházó, Fejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági tagja.
Korábban Lázár János neje is Révfülöpön vásárolt nyaralót, amiről a Direkt36 számolt be 2016-ban. A különbség a két eset között, hogy Lázár Jánosnak tíz éven át haszonélvezeti joga volt a szintén 1100 négyzetméteres telken álló, 160 négyzetméteres révfülöpi nyaralón, ezért azt neki is fel kellett volna tüntetnie a vagyonnyilatkozatában.
Kocsisék ingatlanvagyona azt követően keltett fel érdeklődést, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint a Fidesz frakcióvezetője különös körülmények között lett egy százmilliós józsefvárosi ház tulajdonosa, ráadásul az ingatlan újjáépítését is vitatták:
Kocsis Máté legutóbbi, 2018-as vagyonnyilatkozatában az szerepel, hogy a 683 négyzetméteres ingatlanon álló VIII. kerületi lakóház felének a tulajdonosa, emellett 28 millió forintos, a családtagjaitól származó kölcsönről és nyolcmillió forint megtakarításról számolt be. A felesége nevén lévő, százmilliós értéket képviselő balatoni nyaralóról így a hozzátartozói vagyonnyilatkozatok titkossága miatt semmilyen módon nem értesült eddig a nyilvánosság.
Kiemelt képünkön Kocsis Máté és felesége érkezik a kötcsei polgári piknikre 2015-ben. Fotó: Varga György / MTI
|
Százmilliós balatoni nyaralója van Kocsis Máté feleségének
|
Újabb ügy mutat rá arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozata nem feltétlenül ad teljes képet a politikusok és a velük egy háztartásban élők vagyoni helyzetéről.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/12/05/kocsis-mate-fidesz-balaton-revfulop-nyaralo-csalad-feleseg/
|
2019-12-05 16:52:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fővárosi Állat- és Növénykert;Biodóm;
2019-12-10 06:30:00
Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre
Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik.
Az elmúlt napokban pályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) gazdasági igazgatói posztjára. Lapunk információ szerint a főváros új vezetése azért ragaszkodott a nyílt pályázathoz, nem pedig az új vezető belső kiválasztáshoz, mert az állatkert most futó gigaberuházásánál több probléma is felmerülhet. A Pannon Projekt és a hozzá tartozó 1,7 hektáros gigaüvegház, a Biodóm, a Pannon-medence miocén korabeli - vagyis 10 millió évvel ezelőtti - szárazföldi és vízi világát mutatja be az állatkerti látogatónak, Közép-Európa legnagyobbra tervezett tengeri akváriumával. A beruházás befejezése most 2020 decemberére van kitűzve, ám kérdéses ez az időpont is. A fejlesztés kivitelezését a Market Építő Zrt. végzi a projektmenedzsment, műszaki ellenőrzési és lebonyolítási feladatokat pedig a Tomlin Kft., a Főber Zrt., valamint az Óbuda-Újlak Zrt. konzorciuma végzi el.
A Biodóm és környezete nem Budapest, nem is a kormányzati Liget Projekt, hanem a FÁNK saját beruházása. A jelek szerint sem a kormány, sem az előző városvezetés nem kísérte figyelemmel a beruházást. Ezért a most kiválasztandó gazdasági igazgató első feladata lesz projekt átvilágítása, az eddigi költségek áttekintése. Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett program, 2015-ben már 25, 2017-re már 55 milliárd forintra hízott egy akkor a fővárosi közgyűlés elé került előterjesztés szerint, ami azóta tovább nőtt. Fürjes Balázs államtitkár a Magyar Nemzetnek idén októberben adott interjúban már arról beszélt, hogy a költségszámláló 62,8 milliárd forintnál tart, amit az államtitkár szerint az utolsó fillérig meg is kapott FÁNK.
A kormány a projekt indításakor vállalta ugyan a teljes beruházás költségvetési finanszírozását, ám a költségek ezen a kereten már túlnőttek, praktikusan menet közben mintegy megnégyszereződtek. A projekt befejezéséhez a Fővárosi Önkormányzat szerint jelenleg még húsz milliárd forint hiányzik, ugyanis az ügyben utoljára 2017-ben született kormányhatározat szerint 43,75 milliárd forintot kap az állatkert 2018-2020 között három évre elosztva. Bár Fürjes arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány átadta a teljes 62,8 milliárdos összeget, az elérhető dokumentumok azt támasztják alá, hogy valóban 20 milliárd forint hiányzik a biodóm megépítéshez, amit per pillanat a tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kellene előteremtenie. A költségek elszállásának, illetve a fedezethiány okainak feltárása a most folyó pályázati eljárásban kiválasztandó leendő új gazdasági igazgató feladata lesz, de tisztáznia kell a pénzügyi helyzetet és az egész projektet át kell világítania.
A Biodóm teteje fényáteresztő és hőszigetelő anyagokból épül, a fűtését a Széchenyi Fürdőből elfolyó termálvíz hulladékhőjével oldanák meg, ám ezzel együtt az energiafelhasználása olyan hatalmas lesz, amely vetekszik egy kisebb budapesti kerület áramfogyasztásával. A Népszava információ szerint ekkora energiaigényt kis sem tud szolgálni a környék elektromos hálózata, így a működtetéshez további energetikai beruházásokra lesz szükség. Megkérdeztük az ügy hátteréről a Pannon Parkért felelős FÁNK-ot is, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Húszmilliárdos csontváz dőlhet rá Budapestre
|
Nemcsak az a kérdés, hogy miből fogják befejezni a fővárosi állatkert csodáját, hanem az is, miből fogják azt üzemeltetni. Az épület energiafelhasználása Budapest egyik kisebb kerületével vetekszik.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3059896_huszmilliardos-csontvaz-dolhet-ra-budapestre
|
2019-12-12 17:01:16
| true | null | null |
Népszava
|
Kulcsfigura rendezte át érdekeltségét a jelenkori magyar építőipar meghatározó vállalatában, a Market Zrt.-ből. Tette ezt azokban a napokban, amikor éppen beszállt a magyar gyorsétterem-piac egyik zászlóshajója, a McDonald's magyarországi érdekeltségébe.
Scheer Sándorról van szó, akiről a közelmúltban jelent meg hír annak kapcsán, hogy a McDonald's étteremhálózat anyacége, a McDonald's Corporation bejelentette, hogy üzletrész-adásvételi szerződést írt alá a vállalkozóval. Amelynek értelmében a magyarországi vállalatban meglévő tulajdoni érdekeltségét teljes körűen Scheer Sándorra ruházza át, aki "Developmental Licensee" (DL) partnerként fejleszti és üzemelteti tovább a piacon működő McDnald's éttermeket.
A társaság honlapján megjelent közlemény szerint a továbbiakban Scheer fogja biztosítani a magyarországi üzlet további működéséhez és fejlesztéséhez szükséges tőkét. Nem egyértelmű, hogy ezzel áll összefüggésben, de Scheer Sándor már nem tulajdonos a Market Építő Zrt.-ben. Pontosabban nem a saját neve alatt. A cégnyilvántartási adatok szerint ugyanis január közepén törölték az erre vonatkozó bejegyzést a cégpapírokban - lelt rá az információra az mfor. Ezzel azonban nem szűnt meg az érdekeltsége a Marketben, ugyanis a saját vagyonkezelő vállalkozása révén továbbra is jelen van a tulajdonosok között. A cégközlöny szerint az érintett 49 százalékos tulajdonrészt jelenleg a Scheer kizárólagos tulajdonában lévő LMCS Kft. birtokolja. Vagyis egy cégen keresztül maradt bent az építőipari vállalatban. A kis vagyonkezelő eddig is (kis)tulajdonos volt a Marketben, a jelek szerint Scheer részét vette át egészében.
A Market a fideszes éra megbízható építőipari vállalata, egy sor fontos megrendelést nyert el az elmúlt években. Ez a cég építette a Groupama Arénát, valamint a fradisták szentélyét aztán javarészt kitakaró Telekom székházat. De a Dagály Arénát is megkapták, a Párisi Udvar átalakításában is részt vesznek, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Különlegességként azért kiemelnénk, hogy a cég honlapja szerint az Orbán-kormány lieblingjének nem mondható CEU-Közép Európai Egyetem új épületének munkálataiban is szerepet kaptak.
A társaságot alapvetően Garancsi Istvánhoz kötik: az ő Garhartt Invest 2014 Zrt. nevű cége a többségi, 51 százalékos tulajdonosa a Marketnek (apró érdekesség, hogy a Garhartt fő profilja az "egyéb sporttevékenység"). Garancsi jó barátja Orbán Viktor miniszterelnöknek, fel szokott bukkani az első ligában szereplő Puskás Akadémia futballcsapat meccsein a páholyban. Nem mellesleg a szomszédvár Mol Vidi tulajdonosa.
Scheer régi "harcostársa" Garancsinak, a Market alapítása óta jelen van a cégben, tulajdonosként és operatív döntésekben részt vevő személyként egyaránt. Ami utóbbit illeti, a hétköznapokban továbbra is a társaság rendelkezésére áll: a múlt év végén újabb öt évre kinevezték, az igazgatóság elnökeként tevékenykedik a cégben.
A már idézett közleményben Scheer elmondta, hogy régre nyúlik vissza a kapcsolata a McDonald's-szal, számos étterem és az első magyarországi Ronald Ház építésében is részt vett. Scheer szintén fontos üzletember, de kevésbé ismert, mint üzlettársa, Garancsi. Az érdekeltségébe tartozik egyebek mellett a Hotel Clark, a Clark Ádám téren található, a közvéleményt megosztó stílusban (természetesen a Market közreműködésével) épült, nemrég átadott szálloda, amely még Tarlós István főpolgármestert is - nem túl hízelgő - megszólalásra késztette.
A Market jegyzett tőkéje 1 milliárd forint, 2017-ben 107 milliárdos nettó értékesítési árbevétel mellett 6,5 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el. A Market saját tőkéje 2017 végén 11,5 milliárd forint volt. Elképzelhető, hogy Scheer a McDonald's megszerzésével összefüggő új feladatok miatt döntött úgy, hogy minden tulajdonát a vagyonkezelő vállalkozásába helyezi át, és a saját neve alatt már nem lesz jelen tulajdonosként az építőipari társaságban. Mivel saját érdekeltsége vette át tőle a részesedését, vagyis a saját vagyona átcsoportosításáról van szó, nem valószínű, hogy az ügyletnek lehetett olyan célja, hogy friss pénzhez jusson, amit a McDonald's fejlesztésére fordíthat. Hacsak az nem, hogy LMCS-ből így volt a legcélszerűbb átcsatornázni a pénzt, bár ez elsőre kacifántos megoldásnak tűnik. Mindenesetre a 2017-es évről szóló beszámoló szerint a vagyonkezelőnek közel 4 milliárd forintos volt a mérlege, az adózott eredménye 1,369 milliárd, a saját tőkéje 1,722 milliárd forint volt.
|
Scheer Sándor már nem tulajdonos a Marketben, de a cége még igen
|
A McDonald's magyarországi hálózatát megszerző üzletember átszervezte a portfólióját.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kiszallt-a-marketbol-garancsi-regi-harcostarsa-scheer-sandor.html
|
2019-02-25 18:11:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gajda Péter kispesti polgármester nem írja alá a közétkeztetésre vonatkozó szerződést - jelentette be a polgármester a Facebook-oldalán. A menzapályázaton hárman indultak, végül egy cég maradt talpon, a tavaly alapított Szakácstündér Kft., amely a pályázatban vállalta, alvállalkozóként bevonja az üzemeltető Klassz Menzát, csakhogy arra korábban rengetetg panasz érkezett. A Klasszt - a sajtóban és a politikusok közül többen - Mészáros-közeliként emlegetik, azonban ez nem bizonyítható, csak egy nagyon áttételes és távoli kapcsolat fedezhető fel Mészáros korábbi érdekeltsége és a Klassz Menza tulajdonosa között.
A menzapályázatról ma döntött a Kispesti Önkormányzat Közbeszerzési és Közétkeztetési Bizottsága, amely értelemszerűen a Szakácstündért hozta ki győztesnek. A bizottság egyik tagja, a momentumos Paróczai Anikó nemmel szavazott, majd egy Facebook-posztban fakadt ki: a döntés felháborító, az ülésen többször jelezte, hogy a közbeszerzést érvényteleníteni kell, új pályázatra van szükség.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is kommentálta a döntést - aki az egész ügynek nagyobb nyilvánosságot adott azzal, hogy Facebook-oldalán "fideszes módinak" tartotta, hogy Kispesten az egy állva maradt ajánlattevőből választják ki a győztest, ma pedig azt írta,
a kispesti városvezetés szembe köpött minden tisztességes ellenzéki politikust.
Gajda Péter polgármesternél a bírálatok után betelt a pohár: noha biztos benne, hogy "most is szabályosan járt el az illetékes grémium", a biztonság kedvéért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz és a Fővárosi Kormányhivatalhoz fordul állásfoglalással azért, hogy kiderüljön, az önkormányzat a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. A válaszig nem írja alá a szerződést. Gajda közölte azt is, elindították a sajtó helyreigazítási kérelmeket és további feljelentéseket is tesznek.
Tudom, hogy mostanában nagyon divatos Kispestet rugdosni, de egy ilyen ügy esetében úgy érzem sokan túlléptek egy határt
- írta a polgármester.
|
Gajdánál "betelt a pohár" a támadások miatt, nem írja alá a menzaszerződést
|
A menzapályázaton győztest hirdetett a Kispesti Önkormányzat illetékes bizottsága, azonban a tegnapi támadások után Gajda Péter polgármester nem írja alá a szerződést, állásfoglalást kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól és a Fővárosi Kormányhivataltól is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20191212_Gajdanal_betelt_a_pohar_nem_irja_ala_a_menzaszerzodest
|
2019-12-12 23:41:09
| true | null | null |
HVG
|
Egy üde színfolt Budapest közepén
– így hirdeti magát honlapján a Bp Design Hotel & Apartman (továbbiakban csak: BDHA), egy több szempontból is figyelemreméltó belvárosi szálláshely-komplexum.
Noha a VI. kerületi Nagymező utca 66. szám alatt lévő, a társasház különböző ingatlanjaiból kialakított szálloda különböző adatok szerint már évek óta működik, e tevékenység egészen most decemberig, tehát a 24.hu érdeklődéséig ismeretlen volt a kerületi jegyző előtt. Annak ellenére, hogy a legális működéshez szükséges kereskedelmi engedélyt neki kellene kiadnia, csakhogy ilyet a szállodát működtető vállalkozás nem kért korábban.
A cég egyébként az az Ublot Kft., amelynek egyik tulajdonosa a Fidesz Nógrád megyei országgyűlési képviselője, Becsó Zsolt.
Hogy találtuk meg?
Még ősszel adta fel azt az online álláshirdetést az Ublot Kft., amely szerint a „belvárosi, családias hangulatú, boutique szálloda recepciós munkatársat” keresett „versenyképes fizetésért, 12 órás munkakörben”. Az Ublot, a legutóbbi vagyonnyilatkozata alapján Becsó Zsolt 50 százalékos tulajdonában áll, és mivel tudomásunk szerint a fideszes politikus eddig nem rendelkezett belvárosi hotellel, felhívtuk a megadott telefonszámot. Itt aztán hamar megtudtuk, hogy a Nagymező utca 66. szám alatt található a szálló. A Google utcaképe szerint a BDHA már 2018 júniusában is tárt karokkal várta a vendégeket.
Az ezután beazonosított földhivatali tulajdonlapokból az derült ki, hogy az Ublot 2016-ban szépen bevásárolta magát az említett társasházba. Abban az évben
egy földszinti, 47 négyzetméteres lakást,
egy első emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
egy második emeleti, 92 négyzetméteres lakást,
valamint egy földszinti, 324 négyzetméteres üzlethelyiséget vásárolt a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég mindössze pár hónap leforgása alatt. Ez összesen több mint 550 négyzetméternyi ingatlan a Nagymező utca 66 szám alatt.
Ezek mellett a tulajdoni lapokon előbb egy 302 milliós OTP-s jelzálog szerepelt, majd miután ezt törölték, egy 125 milliós FHB-s jelzálog jelent meg 2017-ben.
Helyszíni szemle
A Nagymező utca 66. szám bejáratán jelenleg több tábla is jelzi a hotel működését, odabenn pedig az derül ki, hogy az első és második emeleti lakásokból két-két apartmant alakítottak ki, míg a földszinten egy hatalmas recepció működik.
Az egyik szálláskínáló oldal adatai szerint a BDHA összesen 16 szobával és 34 férőhellyel rendelkezik, saját honlapjuk szerint a szálláshoz reggelit, sőt, reptéri ingyen taxit is biztosítanak a nonstop recepció és takarítás mellett. Egy kétszemélyes szoba 15–25 ezer forintba kerül éjszakánként, ami a belvárosi fekvést tekintve igen jutányos árnak számít. A recepción érdeklődtünk, hogy a szálláshelyet miként definiálják, mire egyértelmű választ kaptunk:
ez egy szálloda.
A Whois.domaintools.com adatai szerint a BDHA honlapját még 2017 júliusában jegyezték be, csaknem két és fél évvel ezelőtt, miközben a Booking.com azt írja, hogy a szállodában 2017 áprilisa óta lehet szállást foglalni. A Booking.com-ra feltöltött értékelések közül vannak 2018 januárjából származók is, míg 2018 őszén maga a szálloda fűz kommentet egy anyagi jellegű probléma miatt panaszkodó olasz vendég bejegyzéséhez. Annak, hogy látványos nyoma van a BDHA működésének azért van jelentősége, mert a 24.hu-nak a szálloda kapcsán nyilatkozó M. Zoltán – aki az Opten adatai szerint nem tulajdonostárs, de nem is cégvezető – azt állította, hogy jelenleg nem üzemel a szálloda, hanem „próbaüzem” zajlik. Ez viszont teljesen ellentmond az általunk tapasztaltaknak, valamint a recepcióstól megtudott információknak, illetve a szálloda különböző online visszajelzéseinek.
Engedély? Az nincs
M. Zoltán azért is vethette be a próbaüzem kifejezést, mert az Ublot Kft.-nek egyszerűen nincs működési engedélye – erről a terézvárosi önkormányzat tájékoztatta a 24.hu-t. (Hogy mely vállalkozásoknak van engedélyük, mind cím, mind név alapján kereshető ezen a honlapon, de itt nem szerepel az Ublot, és a Nagymező 66. szám alatt sem jelentett be senki szálláshellyel összefüggő vállalkozást.) M. Zoltán azt elismerte, hogy a szálloda tulajdonosa az Ublot Kft., jóllehet, a szálloda honlapján semmi nem utal a tulajdonos kilétére.
Mindezek alapján állíthatjuk, hogy a Becsó Zsolt tulajdonában álló cég engedély nélkül működtet szállodát Budapesten. (A NAV nem adott felvilágosítást arról, hogy a Nagymező 66.-ból jelentettek-e be szállodai tevékenységet, kérdésünkkel a kerületi jegyzőhöz irányítottak. Ahol – mint írtuk – nem tudnak ilyen működésről. Szállodaüzemeltetéshez kell továbbá NÉBIH- és ÁNTSZ-engedély is.)
A VI. kerületben (de máshol is) még az Airbnb-t is be kell jelenteni, nemcsak a szállodaszolgáltatást. Sőt, még az előbbihez is sok mindent kell igazolni, ahhoz pedig, hogy valami szállodának minősüljön, komoly feltételrendszere van a területet szabályozó 2009-es jogszabály szerint.
A kerület azt is jelezte a 24.hu-nak, hogy vizsgálatot indít az ügyben. Ez pedig zárulhat figyelmeztetéssel, pénzbüntetéssel, de akár bezáratással is, sőt, a fogyasztóvédelem is elmarasztalhatja a céget vásárlói megtévesztés miatt.
Az ügyben megkerestük Becsó Zsoltot, ám ő nem reagált kérdéseinkre.
Közvetlenül cikkünk megjelenése előtt váratlan fordulat történt: egy újabb levelet kaptunk a terézvárosi hivataltól, ebben azt írták, hogy december 11-én, szerdán már helyszíni szemlét is tartottak a Nagymező utca 66.-ban. Ennek során kiderült, hogy nemcsak kereskedelmi engedélye nem volt a vállalkozásnak, de a földszinti recepciót is magában foglaló külön épületszárny még a szükséges településképi engedéllyel se rendelkezett.
– olvasható az önkormányzat levelében. Hozzátették: az illegálisan üzemelő helyek kiszűrésére a hivatalnak nincs megfelelő apparátusa. „A nyilvánosság segít nekünk az illegális tevékenység visszaszorításában” – zárul a levél.
|
Belvárosi szállodája van a fideszes Becsó Zsoltnak, de engedélye nincs hozzá
|
Évek óta működhet feketén a Nagymező utca 66. szám alatt a kormánypárti képviselő cégének tulajdonában lévő apartmanhotel. A szálloda azzal védekezik, hogy csupán próbaüzem zajlik. Na de két éve? A terézvárosi önkormányzat – lapunk érdeklődésére reagálva – máris lépett az ügyben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/12/13/szalloda-belvaros-becso-zsolt-fidesz-parlamenti-kepviselo-engedely/
|
2019-12-13 10:18:39
| true | null | null |
24.hu
|
A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A rendelkezésre álló bizonyítékok csupán a gazdasági tevékenység kis részét fedték le, nem lehet kiragadni csak bizonyos cselekményeket, a vállalkozás teljes gazdálkodását kellett volna vizsgálni, melyhez szükség lett volna a teljes iratanyag, könyvelés, analitika lefoglalására, és azok értékelésére egy szakértői csoport által.
Vizsgálni kellett volna az aktuális gazdasági körülményeket is - mondta a bíró, utalva arra, hogy a vádlottak azzal védekeztek: a cég ellehetetlenülésének egyik fontos oka volt, hogy a magyar és a román állam az elvégzett munkák után mintegy négymilliárd forinttal maradt adósa a vállalkozásoknak, illetve 600 millió forint forgalmi adót sem kaptak vissza. Az ennek értékeléséhez szükséges bizonyítékok azonban nem álltak rendelkezésre, mondta Kovalcsik Éva.
Mivel a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozásainak iratanyaga sem állt rendelkezésre, a járásbíróság a vádlottak azon állítását sem tudta értékelni, hogy a leányvállalatoknak és projektcégeknek nyújtott kölcsönök azok működőképességét biztosították. Így nem derült ki az sem, hogy a vádlottak által alkalmazott megoldás volt a legcélszerűbb.
A bíró kitért arra is, hogy rendelkezésre álló bizonyítékokat nem értékelt a járásbíróság, és alaptalanul vetette el azoknak a tanúknak a nyilatkozatait, akik a bíróság előtt sokkal részletesebb vallomást tettek, mint a nyomozás alatt.
Az ügyész fellebbezést jelentett be a vádlottak bűnösségének megállapításának érdekében, a védők és a jelenlévő vádlottak három nap gondolkodási időt kértek.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
Az ügyet két részre bontották Budapesten: az egyiket – a rendőrségi vezető, illetve más személyek általi, jogtalan előnyért történő befolyásolására vonatkozó állításokat – a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozás keretében még vizsgálja. A másikat, a tényleges vagyon különösen jelentős mértékű csökkenésével járó csődbűntettet a NAV-hoz delegálták, az azonban a feljelentés elutasításáról határozott, lényegében tisztázva a korrupciós vádak alól Botka László szegedi polgármestert.
|
Másodfokon felmentették a Szeviép-ügy vádlottjait
|
A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/13/szeviep_ugy_vadlottak_felmentes/
|
2019-12-13 10:20:31
| true | null | null |
Index
|
Megközelítőleg 15 millió euró összértékű megbízást húztak be kormányközeli cégek Beocin, Becej, Bogatic, Jagodina és Krusevac települések önkormányzataitól a közvilágítás-korszerűsítésekre kiírt pályázatokon Szerbiában.
A nyertes Resalta, Esco Elios, U Light és Keep Light az elmúlt években szinte minden további közvilágítással kapcsolatos szerbiai tenderen is sikerrel szerepeltek.
Nem volt nehéz dolguk: a pályázatok ugyanis olyan szigorú kritériumok szerint voltak megírva, hogy csak kevés vállalkozás tudott megfelelni a paramétereknek. A versenytársakat – ha egyáltalán benyújtották az ajánlataikat – többnyire hiányosságokra hivatkozva elutasították.
A Balkaninsight szerint a négy cég 2016 óta 22 közvilágítás-korszerűsítésre kiírt pályázaton szerepelt sikeresen, és összesen több mint 50 millió eurót kaszáltak.
Szerb és magyar politikusok sejlenek fel a háttérben
Ahogy arról a Direkt36 és a BIRN balkáni oknyomozó hálózat korábban beszámolt, a felsorolt vállalkozások olyan üzletemberek érdekeltségébe tartoznak, amelyeket összefüggésbe hozhatók Orbán Viktorral, valamint Ana Brnabic szerb miniszterelnökkel és Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel.
A 24.hu tavaly rámutatott: az OLAF által vizsgált 35 projektből összesen hét esetben bukkant fel az U Light: Cegléden, Hatvanban, Sárváron, Jászberényben, Bácsalmáson, Hajdúböszörményben és Mórahalmon. Minden esetben veszítettek.
Harag azonban nem alakult ki a „versenytársak” között, ami nem is csoda, tekintve, hogy szoros kapcsolat kötötte össze az U Light Kft.-t és az Elios Innovatív Zrt.-t. Mindketten tulajdonosok voltak ugyanis az Elios-csoport szlovák leányvállalatában.
Az Elios Slovakia-t Pozsonyban alapították meg 2015-ben. Az alapító az Elios Innovatív Zrt., a szlovák S Commerce, s.r.o., illetve a szintén szlovák E-E-E LED Lighting, s.r.o. volt. A cégbe később beszállt a Woody Holding Kft. is, amelynek tulajdonosa Erdei Bálint, azaz Tiborcz István jóbarátja, aki az Elios volt tulajdonosai között is felbukkant. A Kft. 2016-ban kiszállt, azóta az Elios Slovakia legnagyobb (ötven százalékos) tulajdonosa az U Light Kft., de húsz százaléka maradt a szintén Erdei Bálint által alapított és tulajdonolt Elios International Kft.-nek – mutatott rá a 24.hu.
Arról, hogyan működött a gyakorlatban az Elios külföldi menetelése, az Átlátszó is beszámolt:
Proxy-hálózat a Balkánon – így tarol az Elios a határokon túl is
A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon.
A szerbiai projektek másik kulcsfigurája Mark Crandall, a Resalta egyik részvényese. Crandall volt ugyanis Ana Brnabic főnöke, amikor Branic volt a Continental Winds szélerőmű-vállalkozás szerb fiókjának igazgatója.
Hogy a tenderek sorozatos elnyerése és a kapcsolatok között bármilyen összefüggés lenne, minden érintett tagadta a BIRN-nek.
|
Újabb öt közvilágítási tendert nyertek el magyar és szerb kormányközeli cégek Szerbiában
|
A Balkaninsight.com értesülései szerint újabb megbízásokat nyertek el azok a cégek, amelyek már korábban is taroltak a közbeszerzéseken, ha közvilágításról volt szó. A szálak Magyarországra, az Eliosig vezetnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/13/ujabb-ot-kozvilagitasi-tendert-nyertek-el-magyar-es-szerb-kormanykozeli-cegek-szerbiaban/
|
2019-12-13 13:01:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el.
A levélben, amit mi is megkaptunk a polgármesteri hivataltól, Gajda azt írja:
„Úgy gondolom, az önkormányzat a hosszú és átlátható folyamat során minden vonatkozó jogszabály szigorú betartásával járt el. Ennek következtében az illetékes kerületi közbeszerzési bizottság a mai napon az előterjesztésnek megfelelően döntött az ügyben. A tegnapi napon több sajtóorgánumban az egyik országgyűlési képviselő nyilvános hozzászólása alapján kétségbe vonták ennek az eljárásnak a szabályosságát.”
„A látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy Kispest Önkormányzata szabálytalanul járt el, ezért úgy döntöttem, hogy mielőtt a szerződést aláírom, a tisztelt Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint a Budapesti Kormányhivatal állásfoglalását kérem.”Az önkormányzattól a délután elküldött kérdéseinkre is választ kaptunk. De miről van szó pontosan?
Ahogy korábban beszámoltunk róla, hivatalosan három cég indult a szocialista vezetésű kerület pályázatán, győztes viszont csak egy lehetett, ketten ugyanis nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot. A Szakácstündér Kft.-ről van szó, amit egy éve alapított a BKV Előre 24 éves focistája, Csákó Gergő.
Hadházy Ákos többek közt azért kritizálta az önkormányzatot, mert a Szakácstündér Kft. alvállalkozója az a Klassz Menza Kft. lesz, amely 2012 óta - korábban Pensio17 Kft. néven - felel a kerületi közétkeztetésért. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
Kérdésünkre a polgármesteri hivatal azt írta, azért szavazta meg a javaslatot a költségvetési bizottság, „mert az eljárás a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, törvényesen lett lefolytatva. A külsős közbeszerzési szakértőnk és a bíráló bizottság az eljárást érvényesnek és eredményesnek találta”.
Korábban tízmillárdos összegről volt szó, csütörtökön viszont Hadházy arról posztolt, hogy a bizottsági ülésen azt mondták neki, ez kevesebb lesz, de még nem tudni, pontosan mennyi. A 444-nek azt írta az önkormányzat, hogy az összeg „a szolgáltatás igénybevételének mértékétől függ, előre nem megállapítható. Előzetes becslések alapján a jelenlegi adagszámokat figyelembe véve 10 évere 6,5 milliárd forint”.
Arra a kérdésre, hogy nem tartják-e problémásnak, hogy pont egy Mészároshoz köthető céget bíznak meg a feladattal, azt írták,
nincs tudomásuk róla, hogy „a nyertes ajánlatot tevő cég Mészáros Lőrinchez köthető, feladatunk az, hogy az eljárás törvényesen, szabályszerűen legyen lefolytatva, melynek maradéktalanul eleget tettünk.Hadházy szerint az önkormányzatnak bőven lett volna mozgástere:
kiírhatták volna a szerződést 10 év helyett jóval kevesebb időre is.
kiírhatták volna a közbeszerzést "részekre bontva", például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik,
saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
Ezekre azt válaszolták:
„Az általános piaci gyakorlathoz igazodva, a legkedvezőbb ajánlat elérése érdekében” határozták meg a 10 éves időtartamot. „A fővárosi kerületekben és nagyobb városokban jellemzően 5+5, 10, 10+5, 15 évre kerülnek kiírásra a hasonló pályázatok.”
Azért nem írták ki „részekre bontva”, mert szakmailag nem tartották megalapozottnak, és jogilag is aggályos lehet „a közbeszerzési törvény részekre bontást tiltó passzusai tekintetében”.
Megvizsgálták, hogy saját céggel végeztessék-e a szolgáltatást, de arra jutottak, hogy nem tudnák fenntartható módon megoldani.
Végül közölték, hogy megtették „a szükséges jogi lépéseket Hadházy Ákossal, valamint a valótlanságokat állító, megjelentető médiumokkal szemben”.
|
Állásfoglalást kért a kispesti polgármester, hogy szabályos-e a menzatender
|
Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/12/12/allasfoglalast-kert-a-kispesti-polgarmester-hogy-szabalyos-e-a-menzatender
|
2019-12-12 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Több mint egymilliárd háromszázmillió forintért (a pontos összeg 1 374 709 252) a 4iG Nyrt. építheti ki az Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a WIFI rendszert – tájékoztatta a cég befektetőit, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárásán a cég ajánlatát hirdették ki nyertes ajánlatként.
A cég a hét elején már elnyert egy nagy értékű, nettó 1 461 780 000 forintos közbeszerzési eljárást, így az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a cég szállíthat és telepíthet majd műtéti napló beszédleíró szoftvereket.
Ebben az esetben is verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás keretében nyert a 4iG.
|
A 4iG most WIFI rendszert telepíthet majd' másfél milliárdért
|
Közel másfél milliárdért építhet ki WIFI rendszert a 4iG az Egészségügyi Ellátó Központ 25 intézményének.
A cég a hét elején már elnyert egy nagy értékű, nettó 1 461 780 000 forintos közbeszerzési eljárást, így az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Egészséges Budapest projektben résztvevő 25 intézménye részére a cég szállíthat és telepíthet majd műtéti napló beszédleíró szoftvereket.
Ebben az esetben is verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás keretében nyert a 4iG.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/a-4ig-most-wifi-rendszert-telepithet-majd-masfel-milliardert.html
|
2019-12-12 22:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A nyíregyházi Erzsébet szálló után a siófoki Erzsébet szállodát (korábban Hotel Aranypart) is eladná a magyar állam - derül ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) elektronikus aukciós rendszeréből.
A kilencszintes, 160 szobás szállodára csak csomagban lehet licitálni, így a vevő egyúttal a parádfürdői Károlyi-kastély új tulajdonosa is lesz. Az MNV összesen legalább 2,3 milliárd forintot várna az ingatlanokért, ebből a siófoki hotel értéke 1,9 milliárd forint. Az árverés november 29-től december 3-ig tart majd.
"Az ingatlan Siófok, legértékesebb üdülőterületén, az Aranyparton (Szállodasor) található. Közvetlen parti ingatlan, azzal, hogy a Balatontól egy 30 méteres parti sáv választja el, mely szabad strandként működik. Az épületszerkezetek viszonylag jó állapotban vannak. A 6. és 7. szinten teljes belső felújításra került sor 2012-ben. A gépészet elavult, korszerűtlen, felújítása indokolt" - olvasható az MNV hirdetményében az épület leírása.
Nem az első próbálkozás
Nem először próbálja eladni az állam: az MNV 2017 októberben is tervezte a siófoki Erzsébet szálloda árverését, a hotel kikiáltási ára az ingóságokkal együtt akkor még csak 1,4 milliárd forint lett volna, de végül elmaradt a licitálás.
A Magyar Nemzet még 2016 novemberében megírta: végleg bezárják azt a négy szállodát, amelyeket az MNV vett át az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től. Elbocsátották a balatonvilágosi, a balatonőszödi, a siófoki, valamint a nyíregyházi Erzsébet Szállodák alkalmazottait. Már akkor bejelentették: nem viszik tovább az üzemeltetést, hanem a hivatalos átvétel után eladják az ingatlanokat.
Az érintett szállodák szerves részei voltak az Erzsébet-programnak, amelynek keretében 400 ezer gyerek üdülhetett kedvezményesen. Két nagyobb üdülőhelyszín maradt a bezárás után a programot működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány és az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány üzemeltetésében: a fonyódi, valamint a zánkai.
Seszták üzleti körei
A nyíregyházi Erzsébet szállót már 2017 nyarán sikerült egymilliárd forintért eladnia az államnak. Az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft. lett, gyanús körülmények között: a társaságot 2002-ben alapították, 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, így az előző években leginkább veszteségesen működött. Adódik a kérdés, honnan lett hirtelen egymilliárd forintja a cégnek. A Kelet-Rest Kft.-ben egy héttel az árverés előtt lett többségi tulajdonos Mikucza László Zsolt, aki a Magyar Nemzet cikke szerint Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körhöz tartozik. Az 55 800 négyzetméteres ingatlanra egyedüliként tettek vételi ajánlatot.
A licitálható csomag része még a parádfürdői Károlyi-kastély is: nem lenne meglepő, ha egy tehetős befektető ebben is látna fantáziát, hiszen gyönyörű helyen fekszik a 44 szobás ház, amely üresen áll. "Parádfürdő közepét egy hatalmas park foglalja el, mely hajdan a közeli kastély kertje volt. A Tarna-patak jobb partján, egy magas dombhát tetején ma is áll még a Károlyiak egykori kastélya. A klasszicista stílusú épületet 1889-ben Károlyi Gyula toldotta meg egy kétemeletes, romantikus szárnnyal. 1914-ben itt töltötte mézesheteit Károlyi Mihály és felesége, Andrássy Katinka" - írta a turistamagazin.hu az épületről. Az MNV most 174,6 millió forintra becsülte a kastélyt.
Megtisztítják a portfóliót
A parádi önkormányzat pedig strandfürdő és szálloda építésére keres befektetőt az egykori fürdő területére. "Magántulajdonú területek bevonásával a fürdő a későbbiekben tovább bővíthető" - áll az önkormányzat hirdetésében. A Heves megyei településen 1995-ig működött népszerű strand, a 2000-es évek elején ledózerolták a megmaradt épületeket és medencéket. Komolyabb befektető eddig nem látott üzletet a strand újbóli megnyitásában.
A vagyonkezelő korábbi közlése szerint idén júniustól az eddig megszokott egyedi ingatlanértékesítés mellett több, nagy értékű ingatlanokból álló, csomagszerű értékesítést indított, hogy olyan ingatlanok is gazdára találjanak, amelyek a korábbi értékesítési kísérlet során önállóan nem keltek el. Az értékesítendő vagyonelemek nem látnak el közfeladatot, ezért állami tulajdonban tartásuk - az MNV portfóliótisztítási stratégiájával összhangban - sem vagyonpolitikai, sem költséghatékonysági szempontból nem indokolt.
|
Eladnák az Erzsébet-program ikonikus szállodáját
|
Néhány éve még rászoruló családok, gyerekek nyaralhattak szociális alapon a siófoki Erzsébet szállodában, amit az állam most magánbefektetőnek adna el. Nyíregyházán egy hasonló üzlet már sikerült, gyanús körülmények között.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/eladnak_az_erzsebet-program_ikonikus_szallodajat.695388.html
|
2019-11-22 00:49:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt.
Adódik a kérdés, honnan lett hirtelen egymilliárd forintja a cégnek. A társaságot 2002-ben alapították, 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, így az előző években leginkább veszteségesen működött. A 2016-os beszámolójából az is kiderül, hogy munkavállalót nem foglalkoztatott. A Kelet-Rest Kft.-ben egy héttel az árverés előtt, július 13-án lett többségi tulajdonos Mikucza László Zsolt. A cég tevékenységi köre októberben bővült, már sportlétesítmény működtetésére, reklámügynöki tevékenységre és például egyéb szórakoztatásra és sporttevékenységre is vállalkozik. Mikucza László Zsolt tulajdonában több cég is van, például az MHM Product Építőipari Kft., amelyben tavaly szeptemberig a bátyja, Mikucza Tamás is tulajdonos volt, egyik székhelye pedig Nyíregyházán található. Mikucza Tamás – aki jelenleg az MHM Product tulajdonában lévő MHM Invest ügyvezetője – 2015-ig vezető tisztségviselője volt a szintén nyíregyházi székhelyű Damjanich Lakópark Kft.-nek. Ez az ezer lakásból álló lakópark gyakorlatilag egy komplett új városrész közel Nyíregyháza központjához, az építtetője pedig a Nyír-Komplett Kft. Ebben a cégben Mikucza-Horváth Ágnes is tulajdonos, és a vállalkozás igazán dübörög: 2012 óta stabilan egy-kétmilliárd forint árbevételt produkál, 2016-ban pedig háromszázmillió forint profittal zárt.
A Nyír-Komplett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter városában, Kisvárdán is nagyon aktív (Seszták 1998-tól tagja volt a képviselő-testületnek, 2010-ben és 2014-ben pedig a Kisvárda központú egyéni választókerületben országgyűlési képviselőnek választották): a városrehabilitációs projekt gyakorlatilag a céghez köthető. Felújította a városi könyvtárat, a polgármesteri hivatalt, épített egy konferencia-központot, és a sétálóutca 225 ezer térkövét is a helyére tette. Mikucza-Horváth Ágnes nyíregyházi címe megegyezik az Alkossunk Várost Alapítvány címével, amelynek alapítója Mikucza Tamás. A szervezet elsődleges célja „a hagyományokra épülő, modern Nyíregyháza városarculatának kialakítása, a szükséges partnerek felkutatása”. Nyíregyháza és Kisvárda remek összhangját bizonyítja, hogy a kisvárdai Lesz Feszt fesztivál hathektáros területét a kisvárdai önkormányzat térítésmentesen bocsátotta az alapítvány rendelkezésére. A fesztivál rövid idő alatt lett népszerű, tavaly nyáron három nap alatt 107 fellépője volt (a Tankcsapdától a Bëlgáig), és már az idei buli dátuma is tudható. Volt miből Kisvárdára csábítani a legnagyobb hazai sztárokat, ugyanis a Lesz Feszt szponzorai között van a Mol, az OTP, a T-Systems, a Coca-Cola, az MVM, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató, a Szerencsejáték Zrt., a Borsodi és a Master Good. Utóbbi cég pedig különösen kedves Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, hiszen a kisvárdai társaság 2014-ben avatott új baromfi-feldolgozót – Orbán Viktor miniszterelnök személyesen vágta át a szalagot –, 2016-ban pedig kormányzati százmilliókból hajtott végre fejlesztést. A cég a helyi foci- és kézilabdacsapat névadó szponzora.
Azt, hogy a nyíregyházi Erzsébet szálló területén a jövőben mi lesz, lakópark vagy fesztivál, nem lehet még tudni. Mindenesetre szép helyen fekszik, a Sóstó mellett, tölgyerdővel körülvéve. A 2000 négyzetméteres szálloda épületét 2005-ben felújították, így kimondottan jó állapotban van. Decemberben bezárták a nyíregyházi intézményt a siófoki, a balatonőszödi és a balatonvilágosi Erzsébet szállodákkal együtt, a dolgozókat pedig elbocsátották. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től december 1-jén került át a tulajdonjog az MNV-hez, amely azonnal leszögezte, nem üzemelteti tovább a szállókat, hanem piaci áron eladja őket.
Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője korábban attól tartott, hogy egy kormányközeli üzletember szerezheti meg a szállodát, mert – mint mondta – más hasonló ingatlanok esetében is így történt. Az MNV tavaly októberre tervezte a siófoki Erzsébet szálloda árverését, a hotel kikiáltási ára az ingóságokkal együtt 1,4 milliárd forint lett volna, de végül elmaradt a licitálás.
|
Seszták Miklósék nem aprózzák el, a miniszter köréhez került az Erzsébet hotel
|
Elvesztette közvagyon jellegét az egymilliárdért megvásárolt nyíregyházi szálloda. Állami köztulajdonból Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körök magántulajdona lett a nyíregyházi Erzsébet szálló. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egy július 20-i árverésen adta el az 55 800 négyzetméteres ingatlant 1,072 milliárd forintért egy akkor még ismeretlen vevőnek, aki egyedüliként tett vételi ajánlatot. Földhivatali adatokból a Magyar Nemzet megtudta, hogy az új tulajdonos a Kelet-Rest Turisztikai Kft., a bejegyző határozat érkezési ideje augusztus 31-e volt.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2018/01/sesztak-miklosek-nem-aprozzak-el-a-miniszter-korehez-kerult-az-erzsebet-hotel
|
2019-12-16 00:59:27
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A turisztikai ágazat kormányzati szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program vissza nem térítendő pályázati forrásaiból Mészáros Lőrinc egyik cége is támogatásban részesült - derül ki az MTÜ honlapján lévő - a Napi.hu által megtalált - adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Témadesign Kft. 324,5 millió forintot kapott a tarcali, ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine és Spa fejlesztésére. Cégadatbázisok alapján pedig kiderült, hogy a felcsúti székhelyű Témadesign Kft. a Mészáros Gasztro Kft. tulajdonában van, ami pedig a volt felcsúti polgármester egyik vállalkozása.
Mészáros Lőrinc és családjának vagyonát a Napi.hu kiadásában megjelenő A 100 leggazdagabb 2018-as listája 2018. májusban mintegy 280 milliárd forintra becsülte, ami egy év alatt 160 milliárd forintos gyarapodást jelentett, s a lista 2. helyére volt elegendő. A később megjelent Forbes-listán viszont már a leggazdagabb magyarként tűnt fel. Mészáros emellett még az Orbán Viktor miniszterelnök által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke is.
Azt a Heti Válasz írta meg korábban, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodája, az Andrássy Rezidencia is. Ezek szerint azonban a fejlesztéséhez már állami százmilliókra volt szüksége. A hvg.hu cikke szerint a térség egyetlen ötcsillagos hoteljeként a luxusturizmus reprezentánsaként jegyzett ingatlan nem csupán az épületből áll, alatta-mögötte egy modern pincészet is rejlik. A szállodát 2010-ben vásárolta meg a CIB, a bank 2016 júliusában jelentette be, hogy a Témadesign Kft. szerezte meg a szállodát, amelyet az orosz Sberbank hiteléből alapítottak, és amely akkor az Egerszalókhoz kötődő Szepesi család birtokában volt. A céget 2017-ben vette meg végül Mészáros Lőrinc, így az ötcsillagos Andrássy Rezidencia is a felcsúti polgármesterhez került.
A Napi.hu korábban írta meg, hogy a Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami MTÜ a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon, amelyből 150 milliárd forintot a kormány hazai költségvetési forrásból, vissza nem térítendő támogatás formájában biztosít. Az MTÜ több mint 700 pályázattal kapcsolatban hozott pozitív támogatói döntést, és már 624 támogatói okiratot bocsátott ki.
Minden fillér jól jön
A támogatott panziók és szállodák listáján megtalálható az EU-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. is (EU-Invest), amely 60 millió forintot nyert el az MTÜ-től a mezőkövesdi Ametyst panzió fejlesztésére. A cég többségi tulajdonosa Burhenne Tállai Ilona, aki Tállai András, a Pénzügyminisztérium jelenlegi miniszterhelyettesi feladatokat ellátó államtitkára, korábbi NAV-elnök testvére. Nem először kap támogatást Tállai testvére. Az Origo írta meg 15 évvel korábban, hogy a Pénzügyminisztérium akkori politikai államtitkára testvérének cége 18 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott 2000 decemberében. Az EU-Invest néhány hónappal a támogatás elbírálása előtt jött létre és bírálóbizottság emlékeztetője szerint nem volt sem árbevétele, sem alkalmazottja.
Egészen apró pénzeket is lehetett kapni az MTÜ-től: a Kelet-Rest Turisztikai Kft. például potom 28 millió forintból újíthatja fel Nyíregyházán a Siesta panziót. A cég akkor lett ismert, amikor a Magyar Nemzet megírta, hogy 2017 nyarán a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. árverésén még volt miből egymilliárd forintért megvennie az államtól a nyíregyházi Erzsébet szállót. Az 55 800 négyzetméteres ingatlanra egyedüliként tettek vételi ajánlatot. A lap cikkéből kiderült, hogy a cég tulajdonosai Seszták Miklós, volt nemzeti fejlesztési miniszterhez köthető üzleti körökből kerülnek ki.
Szakmai szempontok
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója szerint szakmai szempontok alapján döntöttek. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra összesen 1522 pályázat érkezett. A keretnövelésnek köszönhetően a pályázatok szakmai elbírálása alapján szerinte a vidéken található panziók több mint kétharmada részesül támogatásban. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések a következő években, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
|
Mészáros Lőrinc rászorult - 325 milliót kapott
|
Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Tállai András államtitkár testvérének mezőkövesdi panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-meszaros-hotel-panzio.677625.html
|
2019-01-28 01:06:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Sarka Kata férjeként is ismert milliárdos vállalkozó, a Rogán családdal közeli kapcsolatot ápoló Bessenyei István már az Orbán-kormány idején Mesterházy Attila pártelnökkel együtt az MSZP küldöttjeként vett részt a világ szocialista pártjainak találkozóján, a Szocialista Internacionálén – tudta meg a 24.hu.
A 2013 februárjában Portugáliában tartott tanácsülésén az MSZP nagy erőkkel képviseltette magát: tízfős delegáció utazott ki a Lisszabon közelében fekvő, kedvelt turistacélpontnak számító Cascais-ba. A szervezet honlapján, a socialistinternational.org-on jelenleg is elérhető a résztvevők névsora.
A magyar küldöttséget Mesterházy vezette, aki egy évvel korábban a Szocialista Internacionálé egyik alelnöke lett. A vele utazók sorában több szocialista politikus – Dobolyi Alexandra korábbi EP-képviselő, Kunhalmi Ágnes, az azóta már LMP-s Demeter Márta, Nemény András, Winkfein Csaba elnökségi tagok, Mesterházy kabinetfőnöke, Szakács László és Kránitz László – neve feltűnik, de a lista szerint Bessenyei Istvánt, a Valton Sec. biztonsági cég egyik tulajdonosát, valamint Garamvölgyi Balázst, az Orbán-kormány bahreini tiszteletbeli konzulját is az MSZP-s delegáció tagjaként jelentették le a szocialisták.
Forrásaink megerősítették, hogy Bessenyei és Garamvölgyi ott volt a helyszínen Portugáliában, de a kétnapos találkozó érdemi eseményein „nem nagyon lehetett látni őket”.
Mesterházy baráti kapcsolata Bessenyeivel és Garamvölgyivel egy ideje már közismert. Az Index a nyáron derítette ki, hogy Bessenyei 2007 és 2018 között, tehát tizenegy éven keresztül a szocialista országgyűlési képviselő jóvoltából rendelkezett állandó parlamenti belépővel. Mesterházy akkor is neki adta két – szakértők számára fenntartott – belépője közül az egyiket, amikor Bessenyei már Sarka Katával együtt Rogán-Gaál Cecília üzlettársa volt a Nakama & Partnersben, a Valton pedig milliárdos megrendeléseivel a Fidesz kedvenc őrző-védő cégévé vált (csak tavaly 450 millió forint osztalékot vettek ki belőle a tulajdonosok, de Bessenyei egyedül ennél is többhöz, 724 millióhoz jutott egy másik cég, a Femcafét kiadó Netrise Hugary Kft. révén).
Bessenyei ráadásul nemrégiben egy időre a Rogán család főbérlője is lett: a miniszter és felesége a vállalkozó milliárdos értékű luxusingatlanát használta, mielőtt bejelentették válásukat. (A lakást hivatalosan Rogán-Gaál Cecília bérelte ki, ezzel összhangban a miniszter költözött el onnan az önkormányzati választás után, amikor kapcsolatuk helyrehozhatatlanul megromlott.) Mesterházy akkor azt mondta az Indexnek, hogy Bessenyeivel éveken át baráti volt a viszonyuk, de már nincsenek kapcsolatban, hosszú ideje nem beszéltek egymással, és úgy látja, „István élete az elmúlt években más irányba fordult”.
A tíz éve az arab térségben működő diplomata, Garamvölgyi Balázs sem áll éppen távol az Orbán-kormánytól: ő hozta össze 2015-ben a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek és férjének, Tiborcz Istvánnak a találkozóját a bahreini energiaügyi miniszterrel, később pedig a letelepedési kötvények afrikai árusításába is bekapcsolódott. Ugyanakkor Bessenyeihez hasonlóan szintén baráti kapcsolatot ápolt Mesterházyval. Garamvölgyi a Népszabadságnak 2016-ban azt mondta, egyetemi csoporttársak voltak a szocialista politikussal.
Mesterházy Attila a 24.hu kérdésére kijelentette, nem emlékszik, mit csinált Bessenyei és Garamvölgyi a hét évvel ezelőtti Szocialista Internacionálén,
a rendezvényen talán kísérőként vagy vendégként lehettek jelen, politikai ügyekben nem vettek részt.
Utazásukat azonban biztos nem az MSZP fizette. A pártelnök hozzátette: „az említett urakkal” már régóta nem tart fenn semmilyen kapcsolatot.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Patricia De Melo Moreira / AFP – iStockphoto
|
Rogánék milliárdos barátja MSZP-s küldött volt a Szocialista Internacionálé ülésén
|
Bessenyei István milliárdos vállalkozó és Garamvölgyi Balázs, az Orbán Ráhel-Tiborcz István párost Bahreinben kalauzoló tiszteletbeli konzul 2013-ban az MSZP delegációjának részeként utazott el a Szocialista Internacionálé ülésére. Mesterházy Attila akkori pártelnök szerint Rogánék családi barátja vendégként vagy kísérőként vehetett részt a portugáliai túrán, költségeit azonban nem az MSZP állta, ő pedig már nincs kapcsolatban Bessenyei Istvánnal.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/12/16/rogan-antal-bessenyei-istvan-mesterhazy-attila-mszp/
|
2019-12-16 10:06:05
| true | null | null |
24.hu
|
Elszámolta magát Nagy Gábor Tamás, az I. kerület leköszönő fideszes polgármestere: nem 158, hanem 37 nap ki nem vett szabadsága volt, így nem 8 millió, hanem körülbelül egymillió forintot fizetnek ki neki – közölte V. Naszályi Márta polgármester.
„Fontos, hogy ha Nagy Gábor Tamást újraválasztják, ez a szabadság-megváltás akkor is járt volna, mivel az új polgármesteri ciklus új munkaviszonynak számít” – jegyezte meg V. Naszályi Márta polgármester a Facebook-oldalán. Posztjából kiderül, hogy az önkormányzat jegyzője felülvizsgálatot rendelt el a szabadság-nyilvántartásban, és megállapította, hogy
Az új számítás szerint 37 nap ki nem vett szabadság a valós mennyiség. Ennek a megváltása 1 millió 762 ezer forint.
|
Nyolcmilliót vett volna fel a leköszönő polgármester, de jóval kevesebb pénz járna neki
|
Elszámolta magát Nagy Gábor Tamás, az I. kerület leköszönő fideszes polgármestere: nem 158, hanem 37 nap ki nem vett szabadsága volt, így nem 8 millió, hanem körülbelül egymillió forintot fizetnek ki neki – közölte V. Naszályi Márta polgármester.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/16/8_milliot_vett_volna_fel_a_lekoszono_polgarmester_de_joval_kevesebb_penz_jarna_neki/
|
2019-12-16 12:26:35
| true | null | null |
Index
|
A kispesti költségvetési és közbeszerzési bizottság csütörtökön 4 igen és 1 nem szavazat mellett tíz évre odaadta a kerületi közétkeztetést a Szakácstündér Kft.-nek. A rövid hír ennyi, önmagában talán nem is lenne feltűnő, de Hadházy Ákos ellenzéki parlamenti képviselő szerdán néhány további részlettel szolgált a szerződés körülményeivel kapcsolatban.
2012-ben a XIX. kerületi önkormányzat tíz évre szóló szerződést kötött a Pensióval, majd jogutódként már a Klassz Menza Kft.-vel a kerületi közétkeztetésre. A cég változó minőségben és változó áron végezte a dolgát, mindig annak függvényében, hogyan sikerült az árait emelni. Az eredeti szerződéshez képest évek alatt többször is árat emeltek. 2019 elején ismét: 10 százalékkal akarták megemelni a díjakat, de visszapattantak az önkormányzatról. Nem az önkormányzat volt nagyon kemény, hanem a közbeszerzési törvény nem engedte a további emelést, a cég ugyanis az eredeti szerződésben vállalt összeghez képest már túlment volna az 50 százalékos határon, ami tilos. A cég egy darabig még biztosította a szolgáltatást, ami az általunk megkérdezett kerületiek szerint már a minőség kárára ment, aztán feladta, ezért a kerület újabb közbeszerzési eljárást írt ki.
Vitál Márton aljegyző az Index kérdésére azt mondta, február óta keresték annak a módját, hogyan írják ki a következő közbeszerzést. Megnézték, hogyan megy ez máshol, és annak alapján állították össze a felhívást. Hadházy Ákos tudomása szerint három jelentkező akadt a nyílt közbeszerzési eljárásra, viszont kettő ebből annyira komolytalan volt, hogy meg sem vásárolták az induláshoz szükséges pályázati dokumentumcsomagot, a kerület így végül azt az egy darab céget hirdette ki győztesnek, amelyik elindult: ez volt a Szakácstündér Kft.
Az aljegyző nem tudja, miért csak egy cég jelentkezett, azt mondta, ők minden fórumon meghirdették a pályázatot, és a szabályok szerint az EU-s közbeszerzési lapban is közzétették a felhívást, majd a közbeszerzési hatóság is megvizsgálta a kiírást, és mindent rendben talált. Vitál aljegyző szerint
aki indulni akart, az elindulhatott.
A szerződés 7 milliárd forintra szól. A Szakácstündér Kft.-nek egy 24 éves vállalkozó, Csákó Gergő a tulajdonosa. Pontosabban egy másik cég, ami Csákóé. Csákó a cégadatok szerint egy orvosi ellátást nyújtó, I. kerületi céget vett meg 2018-ban, átnevezte, új tevékenységi kört adott hozzá (vendéglátás), és elköltöztette Kispestre. Ez a frissen átformált vállalkozás, az immár WellingtonBay Kft. néven működő Csákó-cég alapította meg a cégmanőver másnapján a Szakácstündért. A Szakácstündér árbevétele tavaly 221 ezer forint volt, a létszáma idén 94 fő, és Balmazújvárosban, valamint Salgótarjánban kezdte a felfutást, ahol elnyerték a közétkeztetést.
Mivel az egykori amatőr focista Csákó a pályázathoz szükséges referenciát csak bajosan tudta volna bemutatni, a fiatal sportoló a pályázat előtt terjeszkedésbe kezdett. Felvásárolta a közétkeztetési piacon elég ismertnek számító Menza Minta Kft. étkeztetési üzletágát. A Menza Minta már Kaposváron és Budapest több kerületében is jelen volt.
A Menza Minta kérdésünkre azt mondta, Csákó Gergővel „több egyeztetést is folytattunk az értékesítés kapcsán”, illetve hogy a menedzsment döntése alapján a cégük kivonul a közétkeztetési piacról. „A vételárat üzleti titokként kezelik a felek az üzletág értékesítési szerződés alapján” – írták.
Csákó így erre hivatkozva már be tudta mutatni azon referenciákat, amiket a törvény megkövetel. Ehhez amúgy joga is volt a felvásárlás után.
Hogy egy ilyen fiatalembernek honnan van annyi pénze, hogy felvásároljon egy ilyen értéket képviselő üzletágat, egyelőre nem tudjuk. Próbáltuk keresni őt, végül Kovács Gergővel, a Szakácstündér fejlesztési vezetőjével tudtuk beszélni. Ő kérdésünkre azt mondta, a cég pénzéből történt a felvásárlás.
Csákó Gergőt megpróbáltuk a cégbíróságon megadott emailcímen elérni, eddig sikertelenül. Annyit sikerült kiderítenünk, hogy rejtőzködő életet él, nincsenek az interneten profiljai, és elég bizalmatlan ember hírében áll. A futballt nyolc éve abbahagyta.
Csákó pályázatában alvállalkozóként amúgy a Kispesten addig közétkeztetést végző Klassz Menza is szerepelt, aminek az aljegyző szerint csak annyi az oka, hogy a kerületben négy főzőkonyha található, amik jelenleg a Klassz Menzával vannak szerződésben, és amíg ez nem változik, Csákóéknak muszáj azokat a helyiségeket használniuk. Erre vonatkozik az alvállalkozói szerződés, mondta.
Kovács Gergő pedig erről azt mondta, hogy a Klassz Menzát adminisztrációs okokból szerepeltették alvállalkozóként, a cég pénzt nem kap, csak amíg az átmenet tart, addig muszáj lesz velük is leszerződni a konyhákra.
A tíz évre szóló szerződésről az aljegyző elmondta, a kerületek, települések általában ennyi időre kötnek szerződést a cégekkel közétkeztetésre, de látott már 10+5, sőt 20 évre szólót is, ezért nem tartja meglepőnek az intervallumot. A Szakácstündér fejlesztési vezetője azt mondta, szeretnének további pályázatokat is elnyerni.
Gajda Péter kispesti polgármester pénteken a Facebookon tette közzé, hogy „betelt a pohár”, és Hadházyra utalva közölte, hogy egy „egy éve zajló nyílt európai uniós közbeszerzési eljárást kezdett el támadni egy országgyűlési képviselő és a Facebook bejegyzést gondolkodás nélkül közlő sajtó”.
Gajda közölte: ebben az ügyben két hivatalhoz fordult további állásfoglalásért, elindítottak sajtó-helyreigazítási kérelmeket is, és további feljelentéseket is tesznek.
Bár biztos vagyok benne, hogy most is szabályosan járt el az illetékes grémium, mindaddig amíg a Közbeszerzési Döntőbizottság és Budapest Főváros Kormányhivatala nem válaszol a mellékelt levelekre a szerződéseket nem írom alá
– közölte.
(Borítókép: Ujvári Sándor / MTI)
|
A semmiből bukkant fel a 25 éves vállalkozó, hogy elvigye a milliárdos menzabizniszeket
|
2012-ben a XIX. kerületi önkormányzat 10 évre szóló szerződést kötött a Pensióval, majd jogutódként már a Klassz Menza Kft.-vel a kerületi közétkeztetésre. A cég változó minőségben és változó áron végezte a dolgát, mindig annak függvényében, hogyan sikerült az árait emelni. Az eredeti szerződéshez képest évek alatt többször is árat emeltek. 2019 elején ismét: 10 százalékkal akarták megemelni a díjakat, de visszapattantak az önkormányzatról. Nem az önkormányzat volt nagyon kemény, hanem a közbeszerzési törvény nem engedte a további emelést, a cég ugyanis az eredeti szerződésben vállalt összeghez képest már túlment volna az 50 százalékos határon, ami tilos. A cég egy darabig még biztosította a szolgáltatást, ami az általunk megkérdezett kerületiek szerint már a minőség kárára ment, aztán feladta, ezért a kerület újabb közbeszerzési eljárást írt ki.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/12/16/kispest_kozetkeztet_futballista_menza/
|
2019-12-16 12:30:18
| true | null | null |
Index
|
A szakasz a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút része lesz, és két ütemben készül majd el a KM Építő és a Colas Út jóvoltából.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tenderét nyerte meg a két építőcég, derült ki az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatásból. A bő kétmilliárd forintos bicikliút Budaörsön indul, a Kamaraerdei Ifjúsági Park mellől, és Biatorbágyon keresztül Etyek határáig vezet majd. A beruházást uniós pénzből valósítják meg, és a közbeszerzési eljárásban nem vettek figyelembe környezetvédelmi vagy szociális szempontokat sem.
A hivatalos tájékoztató szerint a nettó 2,386 milliárd forintos munka körülbelül 14 kilométer kerékpárút építését, valamint 86 méter kerékpáros nyomvonal felfestését, 6-7 fa átültetését, és egy áteresz kialakítását foglalja magában.
A kerékpárút teljes hosszában a régi vasút vonalán épül majd, és érinti a 1,5 milliárd forintos biatorbágyi jégcsarnokot is.
Első szakasz
Az első részt a KM Építő Kft. Budaörs és Biatorbágy között építi majd 9,5 kilométeren, nettó majdnem 1,65 milliárd forintból, tehát méterenként körülbelül 172 ezer forintért. Ennek 78 százaléka hazai, 22 százaléka pedig európai uniós forrásból, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) keretén belül valósul majd meg.
A szigetszentmiklósi cég tulajdonosa az Aszfalt Invest Zrt.-n keresztül egy érdi magánszemély, Udvardi Melinda. A KM Építőt 2012-ben alapították, jelenleg 29 dolgozója van, és 2016 óta meredeken emelkedik az árbevétele. Tavaly 5,3 milliárd forint forgalom mellett 642 millió forint hasznot termelt.
Nem csoda, hogy szárnyal a cég, hiszen az utóbbi években sorozatosan nyerte a közbeszerzéseket: a 21-es főutat a He-Do Kft. és a korábban költségvetési csalás gyanújába keveredett Swietelsky Magyarország Kft. mellett építheti, az eredeti 9,3 milliárd helyett több, mint 10 milliárd forintért.
Egy áprilisi közbeszerzési értesítő szerint az M25-ös autóút majdnem 8 milliárd forintos szakaszán a KM Építő a He-Do Kft.-vel és a Colas Út Zrt.-vel dolgozhat közösen, uniós támogatásból.
A Mogyoród és Fót megközelítését szolgáló új M3-as autópálya-csomópont építését pedig szintén a He-Do Kft.-vel és a Penta Általános Építőipari Kft.-vel közösen végezheti majdnem 5 milliárd forintért – derült ki augusztusban a Közbeszerzési Hatóság értesítőjéből.
Második szakasz
A bicikliút második, körülbelül 4,4 kilométeres szakaszát Biatorbágy és Etyek között a tervezett 668 millió helyett 736 millió forintért készíti el Colas Út Zrt., ami 166 ezer forintos nettó méterárat jelent. A szakasz várhatóan 86 százalékban hazai, és 14 százalékban EU-s forrásból valósul meg.
A Colas Út Zrt. a Colas S.A. francia cég leányvállalata. A Colas Út nettó árbevétele 2018-ban majdnem 20%-kal nőtt: 2017-ben 43,1, tavaly pedig már 51,7 milliárd forintos forgalma volt. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen az utóbbi időszakban sok nagyértékű útépítési tendert nyert.
Idén márciusban írtuk meg, hogy a cég a Szeged és Sándorfalva közötti kerékpárút első ütemében több, mint 6 kilométert épített 476 millió forintért.
Júniusban írtunk arról, hogy 125,3 milliárd forintért építheti meg a Duna Aszfalttal közösen az M4-es gyorsforgalmi út Szolnokot elkerülő szakaszát. Júliusban pedig arról számoltunk be, hogy a Colas részt vett az ország egyik legdrágább útjának, a 35,4 milliárd forintos 47-es számú főútnak építésében.
Miskolcon 250 millióból újíthatja fel a cég a Hideg sort, Balatonakarattyán pedig 44 millióból építi ki az Állomás utcát, és a He-Do Kft.-vel közösen nyerte meg a Budapest XVI. kerületi felújításokat nettó 1,6 milliárd forintért.
Pannónia Szíve
A Felcsút közelében fekvő Etyek fejlesztése régi álma a Fidesz-kormánynak. Orbán Viktor miniszterelnök 2016. január 1-jétől a Szent László- és a Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezte ki Tessely Zoltánt, Fejér megye országgyűlési képviselőjét.
2016 februárjában felmerült az ötlet, hogy a kormány egy össze-vissza kanyargó nyomvonallal elviszi a felcsúti kisvasutat Etyeken át Bicskéig. Ez ugyan még nem valósult meg, de időnként újra és újra előkerül.
2016 júniusában a Népszabadság vette észre azt a kormányhatározatot, ami a Bicske-Tarján-Etyek közötti kerékpárútra és az Etyeki Gasztrosétányra 3,6 milliárd forintot irányzott elő.A projekt lebonyolítója az NGM alá tartozó Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács, a kivitelező pedig az Útéppark Kft. és a Roneko Kft. kettőse. A Roneko tulajdonosa Nemes Ferenc és Nemes Károly, utóbbi tulajdonos az Útépparkban is. A Roneko már több stadion-kivilágítással kapcsolatos megbízást nyert, és legtöbbször a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt.-vel dolgozott együtt.
Az Útéppark-Roneko konzorcium Etyeken 1,26 milliárd forintért építi a kerékpárutat, és félmilliárdért a gasztrosétányt. A kerékpárúthoz további 300 millióból aluljáró készül az M1-es autópálya alatt, ezt a Sycons Kft. építi meg.
A fejlesztési program a „Pannónia Szíve” nevet viseli, és az ötletgazdák hat új szállodáról (ebből egy hatcsillagos) álmodoztak, továbbá szerepelt az elképzelésekben egy planetárium is. Valami azonban történhetett, mert a program honlapja (etyekjovoje.hu) már nem elérhető.
2017-ben viszont megírtuk, hogy a műsorvezetőként ismert Rókusfalvy Pál 53,6 millió forint EU-s támogatást kapott az etyeki borospincéi felújítására.
Rutai Lili
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Libák a közelgő Márton-nap alkalmából rendezett Libadalom elnevezésű rendezvényen Etyeken 2019. november 9-én. (fotó: MTI/Vasvári Tamás)
|
Nettó 2,3 milliárd forintból épül bicikliút Budaörs és Etyek között
|
A szakasz a fővárost a Balatonnal összekötő kerékpárút része lesz, és két ütemben készül majd el a KM Építő és a Colas Út jóvoltából.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/netto-23-milliard-forintbol-epul-bicikliut-budaors-es-etyek-kozott/#:~:text=A%20b%C5%91%20k%C3%A9tmilli%C3%A1rd%20forintos%20bicikli%C3%BAt,k%C3%B6rnyezetv%C3%A9d
|
2019-12-16 12:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
November 19-én számoltunk be arról, hogy nem hivatalos értesülésünk szerint kénhidrogén és nitrogén-monoxid az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációját, és foszfor-hidrogént (foszfint) mutattak ki a Mátrai Erőműben történt gázszivárgásokban:
Cikkünk nyomán a Viresol Kft. perrel és kártérítési követeléssel fenyegetőzött, mert úgy véli hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események ügyében, felszólításukra reagálva ismét közzétettünk néhány ezzel kapcsolatos iratot.
Az ügyben Tényi István környezetkárosítás gyanúja miatt feljelentést tett a Heves Megyei Főügyészségnél, ám a területileg illetékes rendőrkapitányságot saját kérésére kizárták a nyomozásból, az eljárás lefolytatására a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságot jelölték ki.
A Greenpeace Magyarország több lakossági bejelentés után november 20-án délután mintákat vett a Mátrai Erőmű környéki vizekből. Az akkreditált laboratóriumban bevizsgáltatott eredmények szerint az erőmű telephelyéről kifolyó patakban gyakorlatilag szennyvíz folyt.
Az Átlátszó már november elején közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. Adatigénylésünk határidejét előbb meghosszabbították 15 nappal, majd december 14-én megjött az érdemi válasz, amit az alábbiakban teljes egészében közreadunk.
A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megyei igazgatója, Csontos Ambrus tűzoltó dandártábornok által szignált válaszlevélben az áll, hogy a katasztrófavédelem lakossági bejelentés nyomán november 12-én végzett először helyszíni vizsgálatokat a Mátrai Erőmű visontai telephelyén, illetve annak környezetében, és ellenőrizte, hogy van-e a lakosságra veszélyes mértékű gázkoncentráció.
„A bejelentés napján az üzem területén lévő technológiavíz-tározóban kén- és foszfortartalmú gázok keletkezését észlelték, amelyek erőteljes szagot árasztottak. A katasztrófavédelem a helyszínen az igazgatóhelyettes helyszíni irányítása mellett a katasztrófavédelmi mobil laborral, a műveleti szolgálattal vizsgálta a koncentrációt. A dolgozók védelme érdekében kijelölte az érintett területeket, így a tározó körzetét, a szivattyúgépház ötven méteres zónáját, és további, a tározó vízkezeléséhez tartozó kisebb területeket, ahol a munkavégzés csak légzésvédelem mellett folyhatott. Csak a kontrollmérések megfelelő eredményeit követően oldotta fel ezen területek zárását.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67652 by atlatszo on Scribd
„Az üzemi területen dolgozókra vonatkozó munkavédelmi és munkaegészségügyi intézkedéseket az erőmű mint munkáltató megtette. A tározónál keletkezett gázok a lakott területekig nem jutottak el, a településeken és az ott átfolyó patakok közelében, valamint a lakott területeken a mobil labor mérései egyszer sem mutattak ki a levegőben veszélyes gázkoncentráció-tartalmat. Ennek következtében lakosságvédelmi intézkedések bevezetésére nem volt szükség.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67653 by atlatszo on Scribd
„A katasztrófavédelem vízvédelmi hatóságként is eljár az erőműben történtek ügyében, ezért intézkedett akkreditált mintavételekre és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokra. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az Őzse-ürítőnél és az ürítőárokban a 2 technológiaivíz-tározóból leeresztett víz szervesanyag-tartalma magasabb volt, mint az átlagos érték. Ez nem tett szükségessé azonnali beavatkozást, ugyanakkor rendkívüli vízszennyezési bírság kiszabását vonja maga után.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67650 by atlatszo on Scribd
„A tározóból leeresztett víz közömbösítő anyag hozzáadása és két ponton történő hígítása után a Bene- és Tarna-patakba került, azok vizsgálata is folyamatos volt. A vett és bevizsgált minták azt mutatták, hogy a Bene-patak szervesanyag-tartalma Detk belterületi szakaszán megfelelő, s csupán egyetlen alkalommal, november 15-én mértek eltérő értékeket. A víz oldott oxigén- és pH értékei a mérési időszak egészében határértéken belül voltak. A Tarna-patakból vett minták mindegyike megfelelő eredményeket mutat.”
A mérésekről szóló összefoglaló táblázat itt elérhető (PDF)
67651 by atlatszo on Scribd
„A felszíni vizek előzőekben részletezett, a kibocsátással kapcsolatos általános állapotát jelző adatokon túl további, a felszíni vizek minősítésére szolgáló komponensek mérésére is sor került, amely mintegy 900 laboratóriumi mérési adatot jelent, és a legutóbbi mintavételek vizsgálata még nem zárult le. Az eddigi adatok a vízfolyások minősítési kategóriájának megfelelő értékeket mutatnak.
Mindezek mellett ezúton is szeretném megerősíteni Önnek, a katasztrófavédelem a hatáskörébe tartozó valamennyi ügyben a jogszabályoknak megfelelően minden esetben kivizsgálja a bekövetkezett eseményeket, és intézkedik a hasonló esetek megelőzésére” – zárul a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tájékoztató levele.
A katasztrófavédelem által megküldött táblázatokat átnézve első körben nyugodtan állítható, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak, ahogyan arról is a valóságnak megfelelően számoltunk be november 19-én, hogy a problémát az Őzse-völgyi technológiai víztározóba került szennyezés, nagy mennyiségű szerves anyag okozza.
Az viszont továbbra sem derül ki a Katasztrófavédelem tájékoztatásából, hogy a visontai telephelyen működő két Mészáros-cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a gabonafeldolgozó Viresol Kft. közül melyik okozta a problémát, és hogyan, honnan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
|
Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről
|
Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/12/16/matrai-eromu-itt-vannak-a-hivatalos-szamok-a-katasztrofavedelem-altal-mert-szennyezesrol/
|
2019-12-16 12:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Erős ellentmondás feszül Vajna Tímea nyilatkozatai és a januárban elhunyt férje, Andy Vajna magyarországi hagyatékát rendező közjegyzői végzés között. Az utóbbi alapján az özvegy Magyarország egyik leggazdagabb embere, hivatalosan 123 millió dollárnyi cégvagyon örököse lett, közben pedig olyan hírek terjednek, hogy szűkösen él, a néhai sztárproducer vagyontárgyait adogatja el, december végéig járó, havi 12500 eurós (négymillió forintos) ügyvezetői fizetése jóformán csak a lakhatását fedezi. Nem fér hozzá az örökségéhez, talán nem is marad pénz, mire befejezik a procedúrát, aminek a nagyja még hátravan, ráadásul idegen pályán, az Amerikai Egyesült Államokban.
Az örökség, Andy Vajna cégbirodalmának legnagyobb pénztermelője az öt budapesti kaszinó, amelyek működtetésére a producer 2014-ben nyerte el a koncessziós jogot. Tavaly minden eddigi rekordot megdöntve 28,3 milliárd bevételt hoztak a játékbarlangok, és 9,6 milliárd forint nyereséget termeltek adózás után, végeredményben 12,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki az LVC Diamond Kft. a tulajdonosának. Idén még ennél is több pénzt fialhatnak a kaszinók, legalábbis erre utaló jeleket találtunk egy cégfúziós mérlegben, amely alapján úgy tűnik, hogy az első félévben még a tavalyinál is magasabb osztalékelőleg kifizetéséről döntöttek. Szakértők azt várják, hogy az ugyancsak a Vajna-birodalom által elnyert online kaszinózás forgalma a hagyományosokénál is jobban fog nőni a következő években. A G7.hu a mérlegadatok alapján úgy becsülte, hogy ezzel a sebességgel a 2024-ben lejáró koncessziós időszak alatt még 60 milliárd forintot kaszálhat a kaszinókkal, aki Vajna örökébe lép.
Ilyen kilátások mellett nem fájhat a feje annak, aki a kaszinók nyereségéből tulajdonosként húzhatja az osztalékot.
Azt a koncesszióba adónak pontosan tudnia kell, kinek a kezébe adta a koncessziós jogot, és ki húzza annak a hasznait. 2011 óta az államháztartási törvény szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek nyilatkoztatniuk kell a velük szerződést kötő gazdasági társaságokat, szervezeteket, és ebben az átláthatósági nyilatkozatban meg kell jelölni a tényleges tulajdonost vagy tulajdonosokat, mindazokat, akik 25 százaléknál nagyobb közvetlen vagy közvetett tulajdonrésszel rendelkeznek. Így kellett eljárni a kaszinókoncesszió esetében is, a 2014. május 5-én kötött szerződések alapján a hosszú tulajdonosi lánc elején a szerződéskötő Las Vegas Casino Kft. (azóta már zrt.-vé alakult), a végén pedig az Andrew G. Vajna Revocable Trust, tényleges tulajdonosként végeredményben Andy Vajna szerepel.
Közérdekű adatigénylés formájában megkérdeztük Bártfai-Mager Andreát, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, aki egyben a szerencsejáték-felügyeletet is menedzseli, hogy mikor és hány átláthatósági nyilatkozatot kértek, vagyis az idők során hogyan változott a tényleges tulajdonosok személye, és jelenleg ki a Vajna-kaszinók tulajdonosa.
A tárca nélküli miniszter 15 napon belül minden kérdésre válaszolt, e szerint összesen hét nyilatkozat keletkezett az idők során. A szerződéskötést követően
2015 és 2018 között a koncesszióba vevő (Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt.) és a kaszinókat működtető (LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft.) társaság a koncessziós szerződések rendes évi vizsgálata keretében nyilatkoztak az előírt vagyon- és felelősségbiztosítási szerződések fenntartásáról és az átlátható szervezeti minőségükről.
2019. január 2-án tett újabb átláthatósági nyilatkozatot a koncesszióba vevő társaság, tekintettel a 2018 novemberében beállt változásokra. Andy Vajna akkoriban szervezte át a birodalmát, mint megírtuk, egy 130 millió dolláros (durván 36 milliárd forint) húzással a delaware-i off shore cége, a Cinergi Pictures Entertainmant, illetve egy vadonatúj magyarországi vagyonkezelő, az AV Perfect Kft. lett a Vajna-birodalom centruma.
Vajna január 20-án bekövetkezett halála után csak a hagyatékátadási eljárás befejezése után, 2019. október 15-én tett újabb átláthatósági nyilatkozatot a koncesszióba vevő társaság.
A tárca nélküli miniszter válasza alapján a koncesszióba vevő társaság
tényleges tulajdonosa 2019. január 20-án bekövetkezett haláláig Vajna András György, majd a 2019. október 15-i átláthatósági nyilatkozat szerint Vajna Tímea.
A tulajdonosi szerkezetet kérésünkre ábrán is megküldték:
Ezek szerint
Vajna Tímea a többségi tulajdonos, az AV Perfect Kft.-n keresztül 63,5 százalék az övé. Az Andrew G. Vajna Revocable Trust pedig 36,5 százalékban tulajdonos.
Erről a bizalmi vagyonkezelőről a G7 ásta ki, hogy örököse és vagyonkezelője szintén Vajna Tímea.
A képlet azonban mégsem lehet ennyire egyszerű, a kaszinóbizniszben ugyanis aligha mindenható Vajna Tímea, sőt inkább úgy tűnik, nem került nagyon közel ezekhez a cégekhez. Ügyvezetőként sem az LVC Diamond, sem a Las Vegas Casino élén nem található, a luxemburgi cégekben sincs nyoma a közreműködésének, az AV Investments Kft. egyik ügyvezetői székét pedig csak némi közelharc után sikerült elfoglalnia. Azt is úgy, hogy önálló aláírási joga nincs, Vajna egykori üzlettársával, az adótanácsadó Samuel Russell Falconellóval közösen intézkedhet. A kaszinócégekben történtekről, arról például, hogy mitől nőtt 42 millió dollárra (13 milliárd forint) az AV Investments Kft. kötelezettségállománya, Vajna Tímeának nem volt tudomása, hiszen erről szóló cikkünkre úgy reagált, kivizsgáltatja, mi történt.
Hasonló a helyzet az AV Perfect Kft.-nél is, amelyet annak 123 millió dollárra (37 milliárd forintra) tett vagyonával papíron megörökölt az özvegy, de itt sem rendelkezik önállóan, a hagyatéki eljárás lezárásakor az első dolga volt, hogy ügyvezető társává kinevezze Falconellót. Ekkor írtuk azt, hogy úgy fest, mintha az özvegyet gyámság alá vonták volna. A köteléket pedig egyre szorosabbra vonják, a G7 cikkezett is arról, hogy nemrég Falconello és a Las Vegas-i bejegyzésű Premier Trust Inc megkísérelt tulajdonrészt szerezni az AV Perfect Kft.-ben. Ez egyelőre meghiúsult, de csupán formai okok miatt utasította el a bíróság a változás bejegyzését.
Falconello neve nem bukkan fel a kormány által küldött kaszinótulajdonosi ábrán, de ettől még az adószakértő kulcsszereplője a Vajna-hagyaték kezelésének és a kaszinóbiznisznek. A már említett, 36,5 százalékos tulajdonosként megjelölt Andrew G. Vajna Revocable Trustban vagyonkezelő Falconello, a tulajdonosi lánc amerikai fő cégében, a Cinergi Pictures Entertainment Inc.-ben pedig Vajna halála után rögvest elfoglalta a néhai sztárproducer elnöki székét. Ebben a minőségében szignált fontos határozatokat, a főbb Vajna-érdekeltségeket, mindenekelőtt a kaszinócégeket, tömörítő vagyonkezelőben, az AV Investments Kft.-ben is. Bizonyára az sem véletlen, hogy a koncesszióba vevő társaságban, a Las Vegas Casino Zrt. igazgatóságában is azonnal elfoglalta Andy Vajna megüresedett helyét. A kaszinós céghálóban Vajna halála óta és a hagyatéki végzés előtt, vagyis Vajna Tímea nélkül is zökkenőmentesen hozták a döntéseket:
a két luxemburgi leányban, az AV Investments S.á.r.l.-ben, illetve a Las Vegas Casino S.á.r.l.-ben egyaránt új ügyvezetőket választottak,
az AV Investments Kft.-ben a jelek szerint év közben osztalékelőlegekről döntöttek, a mérleg alapján az előző évinél is többről.
A cikk elkészítésében közreműködött D. Kovács Ildikó.
Kiemelt kép: RTL Klub / Sajtóklub
|
A kormány úgy tudja, Vajna Tímea a tízmilliárdos nyereséget termelő kaszinók tulajdonosa
|
Megkérdeztük a kormányt, hogy jelenleg ki a néhai Andy Vajna kaszinóinak tényleg tulajdonosa. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter válasza alapján Vajna Tímea, pedig a nyilatkozatokból úgy tűnik, nem sok köze van az özvegynek ahhoz, hogy mi történik a még 60 milliárd forinttal kecsegtető bizniszben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/12/17/vajna-timea-orokseg-andy-vajna-kaszino/
|
2019-12-17 12:09:02
| true | null | null |
24.hu
|
Több olyan levelezést mutatott be Pikó András józsefvárosi polgármester keddi sajtótájékoztatóján, amely állítása szerint bizonyítja, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az utolsó részletekig beleszólt a VIII. kerületi lap tartalmába.
Józsefváros jelenlegi polgármestere saját Facebook-oldalán hétfőn hozott nyilvánosságra egy levelet, melyben Nyerges Zoltán, a Józsefváros című újság azóta távozó főszerkesztője a lap nyomdába kerülése előtt észrevételeket várt nemcsak Kocsis Mátétól, hanem Rimán Edina jegyzőtől, a Helyi Választási Iroda vezetőjétől, Sára Botond akkori polgármestertől, Egry Attila alpolgármestertől és Farkas Örstől, aki a levelezés idején a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Felügyelő Bizottságának elnöke volt.
Ezt Kocsis Máté később azzal a magyarázattal tagadta, hogy neki nem kellett jóváhagynia a lapot, csak észrevételeket tehetett a róla szóló cikkekhez.
Hogy ezt cáfolja, kedd délelőtti sajtótájékoztatóján Pikó András bemutatott egy újabb levelezést, melyben Kocsis Máté arra vonatkozóan is útmutatást adott, hogyan módosítsák a grafikonokat egy politikai elemzésben, amihez semmi köze nem volt. A lap készítői meg is fogadták az ajánlásait.
„A levelet Kocsis hangsúlyozottan a Fidesz frakcióvezetőjeként írta alá” – mondta Pikó, aki szerint joggal merül fel a kérdés, hogy ha egy kerületi lapnál így zajlik a kézivezérlés, akkor nagyobb sajtóorgánumoknál hogyan.
Pikó egy másik hivatali levelezést is bemutatott, amely arról a cikkről szólt, melyben Kocsis Máté és Sára Botond akkori polgármester sétált a kerületben, és így nyilatkozott. Ebben az esetben még feltűnőbb, hogy Rimán Edina, a Helyi Választási Iroda vezetője a bemutatott dokumentumok alapján azt válaszolta: „neki tetszik, főleg mert ezen nem találhat fogást a helyi választási bizottság, mert jelen vagy múlt időben íródott”.
Kibelezett gépek, feljelentések tömege
Pikó András szerint ez nyilvánvaló törvénysértés, és a büntetőjogi felelősség kérdését is felveti. A polgármester szerint további e-mailek is a birtokában vannak, amelyek a C8 civil szervezet kampányeseményeinek megfigyeléséről szólnak, de mivel a levelezés jelentős része még feldolgozás alatt áll, erről nem akart még részleteket mondani.
Az ellenzéki polgármester beszámolt az önkormányzati átadás-átvétel után folytatott vizsgálatról, melyet azért rendeltek el, mert gyanújuk szerint törvénytelen adatmegsemmisítés zajlott kerületi cégeknél és szerveknél.
„Ebből kiderült, hogy a Józsefváros szerkesztőségében gyakorlatilag kibelezték a számítógépeket. Két központi tároló eltűnt a helyéről, öt darab asztali számítógép adattárolóit kicserélték 17-én és 18-án, az ezeken lévő adatok nem visszaállíthatók, két Apple számítógépet újratelepítve, adatok nélkül találtak, a volt főszerkesztő pedig egy darab laptopot megvásárolt” – sorolta.
Voltak azonban olyan e-mailek, amelyek a címzetteknél megmaradtak, ezek Pikó szerint bizonyítják, hogy a helyi újság központi pártirányítás alatt állt.
A jelenlegi polgármester bejelentette azt is, hogy több esetben is jogi lépéseket tesz. Ezek a következők:
állásfoglalást kér a fővárosi főjegyzőtől, hogy vajon Rimán Edina magatartása sérti-e a törvényt és ennek tudatában teszik meg a jogi lépéseket,
méltatlanság miatt kezdeményezi Rimán Edina visszahívását a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnöki posztjáról,
rendőrségi feljelentést tesznek a Józsefváros szerkesztőségében történt vandál pusztítás miatt,
magánjogi kártérítési pert indít Nyerges Zoltán volt főszerkesztő ellen, mert nem tartja igazságosnak, hogy a Kúria által a lapra kiszabott félmillió forintos büntetést a jelenlegi önkormányzatnak, közpénzből kelljen kifizetnie,
továbbá átfogó jogi és pénzügyi vizsgálatot rendelt el a cégnél, ahova a lap is tartozott.
Arra a kérdésre, nem tartja-e visszásnak, hogy az új vezetéssel működő kerületi lap első számában ő is rengetegszer szerepelt, Pikó azt mondta: neki sem esett jól az újság első száma, de garantálja a függetlenségét. A következő szám szerdán fog megjelenni, és ő sem tudja, mi lesz benne.
„Nagyon szeretném, ha lenne benne ellenzéki megszólaló is. Úgy tudom, hogy az első lapszámban is volt ilyen szándék, nem az újságírókon múlt, hogy nem sikerült” – tette hozzá.
Fidesz: a grafikon színe tényleg nem tetszett, bocs
A Józsefvárosi Fidesz közleményben reagált Pikó András sajtótájékoztatójára, szerintük teljesen érthető, hogy egy önkormányzati lapot az önkormányzat vezetésével egyeztetnek. Meggyőződésük szerint a volt jegyző helyesen járt el, amikor
törvényességi szempontból átnézte a lapszámokat megjelenés előtt.
A korábbi Fidesz-KDNP-s vezetők a velük készült interjúkat véleményezhették.
|
Pikó: A Józsefváros szerkesztőségében gyakorlatilag kibelezték a számítógépeket
|
Józsefváros polgármestere olyan e-maileket mutatott be, melyek állítása szerint bizonyítják, hogy még a Helyi Választási Iroda vezetője is beleszólt a józsefvárosi kerületi lapban megjelent cikkekbe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20191217_Piko_Jozsefvaros_szerkesztoseg_vizsgalat_feljelentes#rss
|
2019-12-17 14:13:21
| true | null | null |
HVG
|
Az elsőrendű vádlottat 41 rendbeli csalás, 18 rendbeli sikkasztás, két rendbeli, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondták ki bűnösnek. A szabadságvesztés kiszabása mellett 5 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától, 8 évre a közös képviselői és a gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól, továbbá több mint 500 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben - írta közleményében a törvényszék.
Az elsőrendű vádlott az általa alapított társasházkezelő és szolgáltató betéti társaság beltagjaként 2004 és 2010 októbere között 24 százhalombattai társasház közös képviseletét látta el, emellett 2006 októberétől 2010 októberéig Százhalombatta önkormányzatának képviselő-testületi tagja volt.
A közös képviselő a társasházak folyószámláiról éveken át rendszeresen, jogosulatlan utalt át és vett fel pénzt, amelyet saját céljaira használt fel. 2006-tól önkormányzati képviselőként közvetlenül tájékozódott az önkormányzati támogatásokról, ezután hamis közgyűlési jegyzőkönyvekkel támogatást igényelt és a társasház tudta nélkül hiteleket vett fel. Rávette továbbá a testvéreit arra, hogy alapítsanak építőipari vállalkozásokat és bocsássanak ki fiktív számlákat olyan munkálatokról, amelyeket valójában nem végeztek el.
A bíróság megállapítása szerint a vádlott összességében több száz millió forint kárt okozott. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért fellebbezett, így a döntés nem jogerős.
A büntetőügy másodfokon a Budapest Környéki Törvényszéken folytatódik - közölte a bíróságra hivatkozva az MTI.
|
Börtönt kapott egy közös képviselő, aki sajátjaként kezelte a ház számláját
|
Csalás és sikkasztás miatt négy év két hónap börtönbüntetésre ítélt a Budaörsi Járásbíróság hétfőn, első fokon egy százhalombattai közös képviselőt, társa két év felfüggesztett szabadságvesztést kapott - közölte a Budapest Környéki Törvényszék az MTI-vel.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/bortont-kapott-egy-kozos-kepviselo-aki-sajatjakent-kezelte-a-haz-szamlajat.696945.html
|
2019-12-17 14:48:24
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
2019.09.14. 09:36
Az MSZP volt terézvárosi alpolgármestere, Fürst György bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a vádhatóság szerint, illetve ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. A Jókai utca 10. alatti épület miatt az MSZP—SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője és jegyzőik ellen a minap emeltek vádat.
Javában tart a perújítási eljárás több terézvárosi ingatlan évekkel ezelőtti jogszerűtlen eladása, azaz hűtlen kezelés bűntette miatt az egykori MSZP-s alpolgármester, Fürst György ellen. A január 30-án a Fővárosi Törvényszék Fehér Szabolcs vezette tanácsa előtt megkezdett eljárást a volt politikus távollétében tartják, mivel lemondott a tárgyaláson való jelenlét jogáról. A perújítást az után rendelte el a Fővárosi Ítélőtábla, hogy újabb, az eredeti eljárásban nem érintett ingatlanok jogszerűtlen eladására vonatkozó bizonyítékok kerültek elő.
Ismert, hogy a Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én kihirdetett és 2018. február 28-án jogerőssé vált ítéletében bűnösnek mondta ki Fürst Györgyöt társtettesként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében, amiért két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte. Emellett Fürstnek és társainak egyetemlegesen 123 millió forintot és annak kamatait kellett volna megfizetniük az ügyben sértettként szereplő VI. kerületi önkormányzatnak. Fizetési kötelezettségüknek eddig nem tettek eleget.
A tényállás szerint Fürst 2004-ben a terézvárosi önkormányzat vagyongazdálkodásáért felelős alpolgármestereként tett előterjesztést a MSZP-SZDSZ-többségű képviselő-testületnek az Andrássy út 3. és 47. szám alatti ingatlan eladásáról. A jogerős ítélet szerint a politikus az általa vevőként megjelölt gazdasági társaságon kívül szándékosan mellőzött minden más lehetséges pályázót. Ezzel az önkormányzatnak több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozott.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség perújítási indítványa szerint időközben egyéb ingatlanok eladását is megvizsgálták, s a feltárt visszásságok hűtlen kezelésre utaltak, amit súlyosabb esetben öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethet a bíróság. A hatóság álláspontja szerint több kerületi ingatlan, köztük a Jókai utca 10. szám alatti épület értékesítése egyaránt törvénysértő volt. Az épületek elidegenítéséről Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. között tett előterjesztést a képviselő-testületnek. Az okozott vagyoni hátrány, illetve a veszélyeztetett érték körülbelül 1,658 milliárd forint. A cselekmény elkövetését az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatos okiratok, igazságügyi ingatlanforgalmi szakértői vélemények, tanúvallomások, hitelintézeti adatok, ingatlannyilvántartási adatok, cégadatok bizonyítják.
A Magyar Nemzet tegnapi számában írtuk meg, hogy a Jókai utca 10. számú épület értékesítése miatt az egykori, MSZP-SZDSZ-es koalíció több tagja és a kerületi jegyzők, összesen 15 személy ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Főügyészség. A vádirat lényege szerint az ingatlan eladását támogatók megsértették a kötelező versenyeztetésre vonatkozó törvényi, illetve a vételárképzésre vonatkozó önkormányzati rendeleti szabályokat, így reális esélye volt annak, hogy az önkormányzatot vagyoni hátrány éri, ami a vádlottaktól független okból maradt csak el. A Fürst György előterjesztése alapján megszavazott eladás ugyanis végül azért hiúsult meg, mert a vevő cég nem tartotta be a megállapodásokat. Miután a vevő nem teljesítette a szerződési kötelezettségét, a szerződéseket felbontották, így a vagyoni hátrány nem következett be. A vádirat szerint a vádlottak többsége által veszélyeztetett érték meghaladja az ötvenmillió forintot.
per
fürst György
hűtlen kezelés
|
Akár tíz évet is kaphat Fürst György
|
Az MSZP volt terézvárosi alpolgármestere, Fürst György bő másfél milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a vádhatóság szerint, illetve ennyi volt az általa kezdeményezett kerületi ingatlanok eladásával veszélyeztetett érték. A Jókai utca 10. alatti épület miatt az MSZP—SZDSZ-koalíciós önkormányzat 15 képviselője és jegyzőik ellen a minap emeltek vádat. (...) A hatóság álláspontja szerint több kerületi ingatlan, köztük a Jókai utca 10. szám alatti épület értékesítése egyaránt törvénysértő volt. Az épületek elidegenítéséről Fürst György 2003. május 22. és 2006. március 30. között tett előterjesztést a képviselő-testületnek
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/akar-tiz-evet-is-kaphat-furst-gyorgy-7301720/
|
2019-09-14 23:57:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Valószínűleg nem sokan kapják fel a fejüket arra, ha azt látják leírva, hogy 2019-1.1.1-PIACI KFI, és igazuk is van. Egy kicsit másképp megfogalmazva annál érdekesebb a téma: az állam szétosztott 55 milliárd forint közpénzt több száz cég között tudományos kutatásokra és nagy újításokat ígérő fejlesztésekre. A 151 győztest felsoroló listán felbukkannak jól ismert, kormányközeli nevek, a közbeszerzéseket sorra nyerő cégek és állami vállalat is – és persze sok olyan vállalkozás, amelyeknek nincsenek politikai kapcsolataik, csak jó ötleteik.
A pályázatokat a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal írta ki és bírálta el. Két fő feltételt kellett teljesíteni a sikerhez:
a pénzt egy olyan termék, technológia vagy szolgáltatás kifejlesztésére költsék el, amelyeknek jelentős tudományos és/vagy műszaki újdonságtartalma van,
és ez a termék legyen üzletileg hasznosítható, egész pontosan a támogatott tevékenységből származó árbevétele a projekt befejezése utáni 3 üzleti évben eléri az elnyert támogatás legalább 30 százalékát.
A pénz egy állami alapból érkezett, ennek a forrása a vállalkozók által befizetett innovációs járulék, és amennyivel azt a központi költségvetésből kiegészítették.
Tavaly ősszel lett Mészáros Lőrinc Opus Nyrt.-je az ország egyik legnagyobb keményítőgyárának, a Viresolnak a többségi tulajdonosa. A cég akkor került be legutóbb a hírekbe, amikor többen arról cikkeztek, hogy köze lehet a Mátrai Erőmű körüli szennyezéshez, de ezt az állítást nem sikerült bizonyítani. 281 millió forint oda is jutott, a cél a keményítő retrogradációs hajlamának csökkentése, és kis vegyszerigényű kationizálása, az ipari felhasználás bevezetéséhez.
Egy kicsivel kevésbé ismert a Talentis Group neve – ez a cég fogja össze Mészáros Lőrinc tőzsdék kívüli érdekeltségeinek nagy részét, oda tartozik például a 2Rule, vagy épp az építőipari ZÁÉV is. A vállalat 98 százaléka Mészáros és felesége nevén van. Most a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel közösen kaptak 580 millió forintot, mesterséges intelligenciával támogatott döntéstámogató rendszer kifejlesztésére cégcsoportok számára, komplex pénzügyi, jogi feladatok optimalizálására. A Műegyetem nem csak a Mészáros családdal dolgozik együtt, nem meglepő, hogy sok pályázatba vonták be őket. A legnagyobb tétel ezek közül a Duna Aszfalttal és a Strabaggal közösen elnyert 995 millió forintos projekt, a mélyépítési munkafolyamatok digitalizációjára és automatizálására.
A 4iG már nem Mészárosé, a cégtulajdon döntő része Jászai Gellérté lett a nyáron. Az informatikai nagyágyúhoz is került 394 millió forint, ebből a pénzből genetikai eredmények kiértékelését támogató orvosdiagnosztikai eszközön dolgozhatnak.
Más szempontból érdekes a Mol támogatása: mivel állami vállaltról van szó, az állam gyakorlatilag saját magának adott 483 millió forintot. Ebből az összegből poliéter-poliol terméktípusok kutatás-fejlesztését végezheti.
Aki a kutatás-fejlesztés híreit nem követi, a politikai eseményeket viszont igen, annak ismerős lehet a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. neve. Ez az őrző-védő cég – amelynek a cégirataiban több helyen is felbukkant Pintér Sándor neve, mindig olyan időszakból, amikor a Fidesz ellenzékben volt – sok állami közbeszerzés nyertese volt az elmúlt években. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat, de amikor egy éve az MTVA székházából biztonsági őrök ellenzéki képviselőket dobtak ki, a videón sikerült kiszúrni, hogy a Civil Zrt. logója volt több őr ruháján, annak ellenére, hogy szerződés nem volt ezzel a céggel. Most ott vannak a pályázat győztesei között is: 282 millió forint jutott nekik Alkalmasságvizsgáló, Képességfejlesztő és Oktatási Központ létrehozására MaxWhere 3D digitális környezetet generáló rendszer alapján.
Akik a legtöbbet nyerték
A három legnagyobb összeget elnyert pályázat nem olyan cégeké, amelyeknek a nevére újságolvasók tömegei kapnák fel a fejüket. Az Állatorvosi Egyetem és a Dr. Bata Magyar-Kanadai Biotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt. egymilliárd forintot kapott egy komplex baromfitakarmány-kiegészítő fejlesztésére. Az egymilliárdos álomhatár, a pályázat maximuma senki másnak nem lett meg, a második legtöbbet, 998,5 millió forintot a BBS Nanotechnológia Kft., a Félegyházi Tej Kft. és a Debreceni Egyetem kapta meg, akik nanotechnológia alkalmazásával tejalapú funkcionális élelmiszert fejlesztenének ki. Majdnem ugyanennyi, 997,9 millió forint jutott az Agricolae Kft. és a Szent István Egyetem közös programjára, amellyel Szabolcs-Szatmár-Bereg térségének gyümölcstermesztési és -feldolgozási komplex rendszerét fejlesztenék.
Olyan vállalatok is kaptak állami támogatást az innovációra, amelyeknek nem kell arra panaszkodniuk, hogy kevés pénzből élnének meg. A Csányi Sándor mezőgazdasági vállalkozásait összefogó Bonafarm Bábolna Takarmány Kft. például a Kaposvári Egyetemmel közösen 406 millió forintból optimalizálhatja a hiperintenzív baromfi-hústermelő fajok fehérje- és aminosav-ellátását.
A francia hátterű építőipari cég, a Colas magyarországi leányvállalata 109 millió forintot nyert el. Ebből az összegből az aszfaltkeverékeit fejlesztheti „közlekedésbiztonsági, környezetbe illeszkedési és zajcsökkentési szempontúan”.
Ennél is több jutott az Ericssonnak, amely 497 millióból dolgozhat új helymeghatározási szolgáltatásokon az 5G-hez és a dolgok internetéhez kapcsolódóan.
Az Ikarus az Óbudai Egyetemmel közösen indult: 841 millió forintiot kaptak elektromos meghajtású, intelligens szervizképességű autóbusz-alvázcsalád kifejlesztésére.
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda a Cardnet Kártyarendszerek és -szolgálgatások Zrt.-vel együtt vitt el 202 millió forintot. Ebből a pénzből „turisztikai szempontból kiemelt eseményeken” (nem nehéz tippelni, vajon melyiken) használt platformfüggetlen, többmódozatú, szeparált alhálózatokban zárt láncú, nyílt fizetési megoldást fejlesztenének ki.
Szintén a pénzmozgatással lesz dolga a Gránit Banknak: a pénzintézet 380 millió forintot nyert el egy „tömeges számlakibocsátókra fókuszáló progresszív fizetési megoldásra”.
A mesterséges intelligenciát kutatók 11 százalék esélyt adtak arra, hogy 2035-ig jönnek a robotok, és elveszik az újságírók munkáját. Nem tudni, ez így lesz-e, mindenesetre a Portfolio.hu-t és a Pénzcentrumot is birtokló Net Média Zrt. 241 millió forintot kapott arra, hogy automatikus gazdasági tartalmat gyártson, mesterséges intelligencia és tartalomfeldolgozó robotok segítségével.
Egész más miatt említésre méltó a TDK Hungary Components pályázata kibővített feszültségtartományú Hibrid polimer kondenzátor fejlesztésére. Ha egy cég nem valamelyik egyetemmel vagy kutatóintézettel közösen pályázott, akkor a maximális összeg, amit kérhetett, 500 millió forint. A TDK kicentizte: ők 499 999 992 forintot kaptak. Sajnos nem találtunk helyet, ahol egy oldalt fekete-fehérben ki lehetne nyomtatni 8 forintért, pedig akkor már érdemes lett volna hozzácsapni.
|
Állami milliárdok mennek tudományra, a NER persze ezzel is jól jár
|
Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor cégei, Pintér Sándor egykori vállalkozása, és a 4iG is nagyot nyert, amikor az állam 55 milliárd forintot szétosztott innovációra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20191213_kf_innovacio_meszaros_csanyi_pinter_4ig_nkfi
|
2019-12-13 18:25:00
| true | null | null |
HVG
|
A nyílt tender eredményét a két ajánlatkérő, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft és valamint a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az európai uniós támogatású Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében megvalósuló beruházások a következők:
Zalaegerszegen csarnokbővítés és abba egy 3500 tonna/év kapacitású hulladékfeldolgozó technológia telepítése,
Lentiben az átrakóállomás fejlesztése és komposztáló kialakítása,
Hévízen hulladékudvar építése,
Zalabérben csarnok építése és abba egy 21 000 tonna/év kapacitású hulladékfeldolgozó technológia telepítése,
Keszthelyen a két meglévő átrakó állomás bontása, és azok helyébe egy új állomás telepítése.
A nyertessel december 9-én kötött szerződést a két ajánlatkérő.
Indult még a tenderen a miskolci Mento Környezetkultúra Kft., a Strabag Építőipari Zrt., továbbá a Swietelsky Magyarország Kft. is.
|
Ki más építhetne Zalában, mint Mészáros Lőrinc cége?
|
Öt Zala megyei településen épít hulladékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítményeket, illetve telepít technológiát a felcsúti Mészáros és Mészáros Kft. nettó 4 milliárd 24 millió forintért.
A nyílt tender eredményét a két ajánlatkérő, az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft és valamint a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. közölte az uniós közbeszerzési közlönyben.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/zala-hulladekfeldolgozas-kozbeszerzes-meszaros.696996.html
|
2019-12-18 18:29:34
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró” – írja a Pesti Srácok.
A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt.
Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.
Ez azért érdekes, mert Szilágyi János a Szeviép-ügy harmadrendű vádlottjának, P. Lászlónak az ügyvédje, aki végig képviselte a dúsgazdag vállalkozót a büntetőügyben, majd tartotta a védőbeszédeket, legutóbb december 10-én, a másodfokú eljárásban, ahol védence felmentését kérte – írja a portál.
„De Szilágyi János nem csak a Szeviép-vezért képviseli és ezért teljesen abszurd, hogy a felesége, élettársa osztotta ki az önkormányzatnak lekötelezett bíróknak másodfokon az évtized egyik legdurvább gazdasági büntetőügyét. Szilágyi János maga is a Botka-féle önkormányzat embere” – írja az oldal, több olyan szerződés megtalálására hivatkozva, amelyen Szilágyi János neve szerepel a szegedi önkormányzat cégeinek képviselőjeként, jelesül a Környezetgazdálkodási Kft-nek és a Szegedi Vásárcsarnok és Piac Üzemeltető Kft-nek.
Az ügyvéd képviselte az önkormányzat cégét többek között a nagy botrányt kiváltó Mars téri piac ügyében is.
Címlapképen: Kovalcsik Éva és Nóvé Ágnes bírónők a másodfokú ítélethirdetéskor. Fotó: PS
|
Az egyik Szeviép-vádlott védőjének felesége szignálja a büntetőügyeket a Szegedi Törvényszéken
|
A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró”. A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt. Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/cikk/20191218_az_egyik_szeviep_vadlott_vedojenek_felesege_szignalja_a_buntetougyeket_a_szegedi_torvenyszeken
|
2019-12-18 18:32:00
| true | null | null |
Mandiner
|
A győri Széchenyi István Egyetem főigazgatójának külön engedélyével kötött az egyetem - pályáztatás nélkül - megbízási szerződést tavaly áprilisban Rákosfalvy Zoltán ügyvéddel, aki a szexbotrányba és korrupciógyanús ügyekbe keveredett és lemondott Borkai Zsolt győri polgármester ügyvédje és a a Borkai-féle szexvideókon is látható volt - derül ki a szerződéshez csatolt és Kovács Zsolt főigazgató által aláírt feljegyzésből. Az egyetem akkor hatályos beszerzési szabályzata alapján azonban szükséges lett volna három árajánlatos pályáztatás lefolytatására.
"Olyan szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkezik, amely szükséges a szerződésben foglalt feladatok hatékony és sikeres elvégzéséhez, ezért úgy gondoljuk, hogy a szerződés mással történő megkötése esetén az elérni kívánt cél nem tudna megvalósulni" - olvasható a dokumentumban, hogy miért választották Rákosfalvy Zoltánt pályázat nélkül. A közbeszerzési törvény szerint erre joga volt az egyetemnek. Kovács Zsolt egyetemi főigazgató amúgy a Győr-Moson-Sopron megyei Prima-díj tulajdonosa: magyar tudomány kategóriában Palkovics László innovációs miniszter adta át neki a díjat a novemberi gálaesten. "Bízom abban, hogy a csapattal, amelynek részese lehetek, tovább erősíthetjük a Széchenyi István-brandet" - fogalmazott a kitüntetett. Azt nem tudni, hogy Borkai Zsolt ügyvédje mennyire erősíti a Széchenyi István-brandet, mindenesetre a vele kötött egyetemi szerződést nem bontják fel.
A Napi.hu írta meg korábban, hogy az ügyvédi megbízási szerződést 2018. április 16-án kötötték meg 24 hónapra, tehát 2020. április 15-ig szól. Mindezért Borkai Zsolt ügyvédjét a dokumentum szerint összesen nettó 38,4 millió forint díjazás illeti meg. Főleg az egyetem fejlesztésével kapcsolatos bírósági, hatósági eljárásokban kellett Rákosfalvy Zoltánnak az egyetemet képviselnie. Ungár Péter LMP-s parlamenti képviselő írásbeli kérdést intézett az ügyben az Emmihez, amelyben arról érdeklődött: összeegyeztethetőnek tartja-e Kásler Miklós miniszter Rákosfalvy Zoltánnak az egyetemmel kapcsolatos szerepvállalását a keresztény kormányzással, illetve arról, hogy nem akarják-e felbontani ezt a szerződést. "A határozott időre szóló megbízási szerződést a hatályos jogszabályok alapján kötötte meg a Széchenyi István Egyetem" - idézte az ugytudjuk.hu Schanda Tamás János államtitkár válaszát.
Ilyen egyetemi fejlesztés pedig bőven akadt mostanában az egyetemen: például nyáron adták át az egyetem felsőoktatási és ipari együttműködési központját Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. igazgatósági elnökének közreműködésével, 14 milliárd 250 millió forint állami támogatásból. Az épület természetesen a West Hungária Bau (WHB) Kft. és az Euro Generál kivitelezésében valósult meg. A győri önkormányzat közbeszerzéseit sorra megnyerő WHB az ország 29. leggazdagabb emberének, Paár Attilának a tulajdonában van. Ez a cég építette például a Puskás Arénát is.
Fontos az adakozás és a sport
De mi lesz a Borkai-korszak után? A győri választási bizottság 2020. január 26-ra írta ki az időközi polgármester-választást, a Fidesz jelöltje Dézsi Csaba András, aki a helyi Petz Aladár kórház kardiológusa és a 1994 óta a párt önkormányzati képviselője. Az ATV még idén áprilisban készített róla riportot - amúgy csak az nem derült ki belőle, hogy a sikeres orvos egyben a Fidesz politikusa is -, amelyben az is látszik, hogy a Petz Aladár kórházhoz tartozó Szívcentrumot Dézsi Csaba hozta létre, amit az Audi Hungária 10 millió forinttal, a győri önkormányzat 14 millió forinttal, a WHB pedig 4 millió forinttal támogatott.
Kicsi a világ, de mindenképpen érdekes, hogy Dézsi Csaba a Magyar Judo Szövetség általános alelnöke, itt tavaly májusig fejlesztési alelnök volt Paár Attila, a WHB tulajdonosa. Mindketten a sportág szerelmesei. Idén júliusban pedig Marius Vizer, a sportág nemzetközi szövetségének (IJF) elnöke bejelentette: Budapest jól lobbizott, ezért a magyar főváros rendezheti a 2022-es cselgáncs-világbajnokságot is. Erről Orbán Viktor miniszterelnökkel is tárgyalt korábban. A judo (cselgáncs) japán küzdősport egyébként Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik kedvenceként ismert: ő a Nemzetközi Judo Szövetség és az Európai Judo Unió tiszteletbeli elnöke, illetve 2014 óta nyolcdanos mester.
Emlékezetes, hogy 2017-ben Putyin Budapestre is eljött a budapesti cselgáncs-világbajnokságra, akinek kedvéért még Orbán Viktor magyar kormányfő is kilátogatott a Papp László Arénába. Első sportvilágszervezetként pedig a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség áttette nemzetközi székhelyét a svájci Lausanne-ből a magyar fővárosba idén augusztusban, ahol októberben az orosz elnök találkozott is már Marius Vizerrel, az IJF elnökével. "Úgy vélem, a magyar kormánynak és Budapestnek köszönhetően gyönyörű székhellyel rendelkezik az IJF. Attól fogva, hogy megválasztották a szövetség új elnökét, rengeteg pozitív változás történt a cselgáncsban. A dzsúdó globális sportággá vált, a legmagasabb szintre jutott, lehetőségeket teremtve a sportolóknak" - idézte a nemzetközi szövetség honlapja Vlagyimir Putyint.
Tehát
|
Együtt örül Putyin és a győri polip - Borkai ügyvédje pótolhatatlan
|
Azért kötött pályázat nélkül szerződést a győri egyetem Borkai Zsolt ügyvédjével, mert pótolhatatlan tapasztalattal rendelkezik. A Fidesz győri polgármester-jelöltje pedig együtt örülhet Vlagyimir Putyinnal a judo (cselgáncs) globális fejlődésének.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/egyutt_orul_putyin_es_a_gyori_polip_borkai_ugyvedje_potolhatatlan.696936.html
|
2019-12-18 18:35:45
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Kamupártok után kamuoldalak körül találtuk meg Seres Máriáékat
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
“A tó Erdélyben, mely képes előrejelezni az időjárást"
"Az antibiotikumok mellékhatása, melyekről az orvosok a legritkábban beszélnek"
Két cím, amellyel a nyugdijasok.hu nevű oldalra tévedők találkozhatnak. Hasonló, kattintásvadász cikkeket találunk az egyazegyben.com-on, az elmenyorszag.com-on, a bulvar.info-n, a szinesvilag.com-on, a fokusz.online-on, zoldujsag.hu-n, a motivalunk.hu-n, az agyafurt.com-on, illetve ezek Facebook-oldalán.
Bár a weblapok látszólag függetlenek egymástól, valójában
olyan szervezetekkel és cégekkel lehet kapcsolatba hozni ezeket, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köreihez köthetők.
Seres Máriáról nemrég Gulyás Márton filmjében hallhattunk. Ez azt állítja, hogy a 2018-as parlamenti választáson indult 13 kamupárt közel felét egy olyan nyíregyházi kör találta ki és mozgatta, amely kapcsolatba hozható vele. A hat párt, illetve a szervezők a 2014-es és 2018-as választáson összesen több mint 2 milliárd forintnyi állami támogatást vettek fel, majd tüntettek el.
A térség országainak kamuhír-oldalairól nemrég a CEU-n működő Center for Media, Data and Society (CMDS) készített tanulmányt, ebben rámutattak, a dezinformációs honlapok gyakran alkotnak hálózatot, és egy személy vagy egy cég tulajdonában állnak. Tavaly például egy orosházi tanítónő bukott le, akinek hírhedt kamuhír-hálózatát végül törölte a Facebook – emlékeztetett a Magyarországról szóló jelentésben Szakács Judit, a CMDS kutatója. A központ a The Business of Misinformation nevű projektjében a különböző dezinformációs oldalak mögött álló intézményeket és embereket térképezte fel több országban, köztük Magyarországon is.
Nem sokat kellett kutakodni, hogy a hvg.hu is fel tudjon rajzolni egy hasonló hálózatot. A különbség, hogy az általunk összeállított listán a weboldalak többsége nem klasszikus álhíroldal, inkább
szenzációhajhász anyagok, népi bölcsességek és blődségek jelennek meg rajtuk.
A kamuoldalak elnevezés azonban ettől még illik rájuk, és nemcsak azért, mert a cikkek többsége minden tudományos alaposságot és újságírói szakmai munkát nélkülöz. Az oldalak nagy többségének nincs impresszuma, a "szerkesztőség" elérhetetlen, a cikkeknek nincs szerzője, és gyakran forrása sem. Az oldalakat emellett látszólag nem is szerkesztik, a friss anyagokat gyakran nem helyezik el a címlapon.
Kapcsolódási pontok
A honlapok között az egyik kapcsolódási pont a Kontroll Média Kft. A céget 2000-ben alapította meg Stekler Ottó, Seres Mária férje, és egy bizonyos Seres Antal, aki ugyanarra a nyíregyházi címre van bejegyezve, mint egykor Seres Mária volt.
A társaságból Stekler 2005-ben kiszállt, ám az nem került tőle túl messze. Az egyik tulajdonosa a cégnek jelenleg Seres Antalné, ügyvezetője pedig Seres Mária pártjának, a Seres Mária Szövetségesei elnevezésű párt egyik jelöltje volt a 2014-es választásokon. A cégről ezen felül sok minden nem tudható: hárman dolgoznak benne, bevétele tavaly 22 millió, nyeresége pedig 1,2 millió forint volt. Honlapja nem működik, beszámolójából annyi derül ki, hogy főtevékenysége "időszaki kiadványok kiadói feladatainak ellátása".
Márpedig úgymond kiadványból van egy pár:
a Kontroll Médiát 17 honlapnál találtuk meg domain-használóként.
A domain-használó egy jogi fogalom, a gyakorlatban ő a domain "tulajdonosa". Ez azt jelenti, hogy a Kontroll Médiáé a domain, bár az nem biztos, hogy az ott látható tartalmat is a cég állítja elő. Ugyanakkor joga van bármikor lelőni a honlapot.
A Kontroll Médiához köthető a klikkvadász oldalak közül a nyugdijasok.hu, a kerteszkedek.hu, a zoldujsag.hu és a biopraktika.hu. Így néz ki a hálózat, pirossal jelöltük azokat az oldalakat, amelyek ma már nem aktívak sem a weboldalon, sem a Facebookon.
A Kontroll Média domain-használó továbbá a medialine.hu-nál is, amely egy céges honlapot takar. A társaság online marketinggel foglalkozik, címlapján pedig Seres Mária látható az egyik fő képen. A cég különböző csomagokat árul, például havi 9 900 forint plusz áfáért többek között azt ígérik, hogy ügyfeleiknek heti három bejegyzést helyeznek el a Facebookon. Hogy mennyire aktív ez a vállalkozás, az kérdés, felhívtuk a kapcsolatként megadott telefonszámot, de ott nem mondtak semmit, éppen ellenkezőleg, aki felvette a telefont, bemutatkozni se akart. Ehelyett azt mondta, ez a telefonszám korábban volt a Media Line telefonszáma, egyébként pedig küldjünk e-mailt a honlapon. Megtettük, ajánlatot kérve, válasz viszont azóta sem jött, pedig ez már több napja volt.
Az mindenesetre biztos, hogy Stekler Ottó nevén volt egy hasonló nevű vállalkozás, a Media Line Group Kft., amit 2015-ben adott el. Bevétele ennek a cégnek sincs sok, 3,5 millió forint volt tavaly. Küldtünk e-mailt ennek a társaságnak az elérhetőségére is, de kézbesíthetetlen levélként jött vissza.
Gődény György is képbe kerül
A Kontroll Médiá-s honlapok alapján újabb oldalakhoz juthatunk el. A nyugdijasok.hu impresszumában például egy bizonyos Média Alternatíva szerepel, mint az oldal működtetője, egy kis keresgélés után pedig kiderül, hogy ugyancsak működtetőként szerepel a Média Alternatíva a klikkvadász egyazegyben.com-on is. (Amelynek a tulajdonosa egyébként beazonosíthatatlannak bizonyult.)
Ilyen cég egyébként, hogy "Média Alternatíva", valójában nem létezik, mi legalábbis nem találtunk semmit róla. Van viszont egy Média Alternatíva Hálózat nevű szervezet, mégpedig a Seres Mária Szövetségeseit (SMS) nevezték át ennek. A szervezetről sok mindent nem lehet megtudni, csupán annyit, hogy az adószámát törölték.
A Média Alternatívát megtaláltuk Gődény Görgy oldalán is, ott mint adatkezelő. Gődény a szintén kamupártgyanúba kevert Közös Nevező 2018 elnöke volt, ez a formáció is az egyike volt azoknak, amelyek az Átlátszó korabeli cikke szerint csalhattak az ajánlásokkal a 2018-as választásokon. A cikk szerint tizennyolc olyan párt neve szerepel a hozzájuk küldött levelekben, amelyeknek az olvasók nem írtak alá, mégis szerepel a nevük és személyes adataik a jelöltek ajánlóívén.
Gődény oldaláról aztán egy újabb klikkvadász oldalhoz jutunk el. A doktorgodeny.hu domain-használója ugyanis bizonyos SOS Egyesület, amelyet azután megtalálunk az eltuntkeressuk.hu, a motivalunk.hu és az okostanacsok.hu mögött is. Ezek közül a motivalunk.hu aktív. Bár az SOS Egyesület egy karitatív szervezetnek tűnik, nem az, neve valójában a következő: Segítsünk Országunk Sorsán, képviselője pedig egy bizonyos Seres Mária.
Gődényt megkerestük azzal, hogy szeretnénk neki kérdéseket feltenni a Kontroll Médiáról, az SOS Egyesületről, valamint a Média Alternatíváról. Erre a többi között azt írta, "nincs szándékomban egyetlen újságíróval sem beszélgetni, ugyanis bármilyen naiv vagyok is, lassan kezdem megérteni a média működési elveit. Amúgy sem tudok semmilyen érdemleges információval szolgálni az Ön által említett cégekről, illetve egyesületekről." Ezután visszakérdeztünk, ez miként lehet, különösen annak fényében, hogy honlapjának domain-használója az SOS Egyesület, adatkezelőként pedig a Média Alternatíva van megadva. Erre a kérdésünkre viszont már nem válaszolt.
A hálózat azután is bővült, hogy megnéztük, milyen IP-címet használ mailszerverként a Kontroll Médiá-s pecazok.hu. Kiderült, hogy ugyanazt használja a civilmozgalom.hu, a seresmaria.hu, a civilhirlap.hu, vagy éppen a civilhir.hu. A Civil Mozgalom szintén Seres Mária szerveződése volt, 2009-ben alakult párttá, hogy induljon az országgyűlési választásokon.
Még egy oldal, a szoveggyartok.hu is a segítségünkre volt. E domain tulajdonosa szintén a Kontroll Média, a weboldal üzemeltetője pedig a Média Alternatíva.
Maga a honlap tulajdonképpen egy álláshirdetés, amelyben munkatársakat keresnek szövegíró, portálmenedzser, főszerkesztői pozícióra. Hogy megtudjuk, pontosan mi lenne a feladat, jelentkeztünk, és egy nap múlva meg is jött a válasz egy automatikus levél formájában. Ebben egyrészt arról értesítettek minket, hogy gratulálnak, sikeresen jelentkeztünk, másrészt leírták, mi a következő dolgunk: egy listából kell kiválasztanunk egy magazint, amelyhez ígéretük szerint hozzáférést kapunk, majd 2 hét próbaidő után közösen eldöntjük, merre tovább.
A levél szerint legalább napi 4-5 blogcikket kellene írnunk egy magazinhoz, amit a mellékelt listából választhatunk ki.
“A cikkeket nem elég megírni, azt egy automata rendszeren keresztül meg is kell osztani Facebook-oldalakon, és neked pedig különféle, a témákhoz jól köthető csoportokban (de javaslunk is ilyeneket, ahova neked kell belépni, majd ott aktiválódni, és menedzselni a tartalmaidat – ahol persze ezt az adminok megengedik). Folyamatosan figyelned kell a saját felületen a statisztikákat, hogy hatékonyak-e a cikkek, milyen címekkel és milyen témák mentek jobban, és ez alapján javítani és megtervezni a további munkádat” – állt a levélben, amelyhez egy olyan listát mellékeltek, amely egyrészt több helyen egyezett a Kontroll Médiá-s listánkkal, másrészt több, addig nem azonosított klikkvadász honlap is szerepelt rajta. Ilyen volt az agyafurt.com, az elmenyorszag.com, a fokusz.online, a szinesvilag.com, valamint a bulvar.info.
Így néz ki a hálózat az összes szereplővel:
A Szöveggyártók automatikus levelére még aznap válaszoltunk, ám reakció azóta sem jött, tehát elképzelhető, hogy maga az automatikus levél több éve íródott, és azóta befejezték a toborzást.
A cikkünkben szereplő honlapok közül többet megkerestünk a Facebookon, ám egyedül az Élmény Ország válaszolt. Aláírás nélküli üzenetben kérdésünkre, hogy mi közük van Seres Máriához, azt közölték: "Ő kicsoda, és mivel kapcsolatban kellene közünk lenni hozzá?"
Válaszukból emellett valami olyasmi is kiolvasható volt, hogy a honlapot, illetve honlapokat az üzemeltetőtől bérlik. "Mással meg nem vagyunk kapcsolatban, és hogy az oldal használata milyen feltételekkel történik, ahhoz nyilván ön is tudja, hogy semmi köze (...) Mi teljesen szabályosan bérlünk oldalakat, és semmi olyat nem teszünk, ami bármibe ütközne vagy bárkit is sértene! "
Kérdésünkre, hogy kitől bérlik az oldalakat, nem válaszoltak. Az Élmény Ország egyébként azt is állította, hogy a Szöveggyártók weboldalról sem tudnak semmit – annak ellenére, hogy fent voltak az oldal által kiküldött listán.
Kerestük Seres Máriáékat is. Tőlük azt szerettük volna megtudni, miért jegyeztek be ennyi domaint, mi a cél velük. Szerettük volna megkérdezni azt is, hogy a klikkvadász oldalakra a tartalmat is ők gyártják-e, és ha igen, akkor ennek mégis mi értelme van, mit akarnak elérni.
A Kontroll Médiánál e-mailünkre nem reagáltak, a domain.hu-n megadott telefonszámon pedig azt mondták, rossz helyen kopogtatunk, ez a szám nagyon régen volt a cégé. Mikor arra kértük a szám jelenlegi tulajdonosát, hogy mondja meg a nevét, lecsapta a telefont. Hasonló választ kaptuk az SOS Egyesület domain.hu-n megadott telefonszámán is, tehát hogy az nem az egyesületé. Két telefonszámon és a Facebookon is kerestük Seres Máriát. Az egyik szám nem volt elérhető, a másikat nem vette fel senki. Ahol megtaláltuk, ott kerestük a honlapok regisztrátorát is, a cégnél viszont azt mondták, hogy ügyfeleikről nem adhatnak tájékoztatást.
De mi lehet a mesterterv?
A honlapokról és a hozzájuk tartozó Facebook-oldalakról ezután egy online marketinggel foglalkozó szakembert kérdeztünk, aki névvel nem szeretett volna szerepelni. Ő a honlapokon található hirdetések alapján
kizártnak tartotta, hogy azokból nagy bevétele lenne az azt üzemeltető cégeknek.
Az úgynevezett „pénzcsináló” honlapok bevételét egyébként a CMDS tanulmánya szerint nagyon nehéz megbecsülni. Léteznek oldalak, amelyek a bannereket – mérettől függően – ötszáz és kétezer forint között árulják per nap, máshol havi 11 ezer-35 ezer egy hirdetési doboz, attól függően, hova kerül az oldalon. A Seres Máriához és köreihez kapcsolható oldalakon azonban cikkünk írásakor szinte kizárólag Google hirdetéseket lehetett találni, ezekből legfeljebb annyi pénz származik, hogy egy kis mellékeshez jussanak az írók. Persze ahogy ezeknél az oldalaknál is történik, jelentős időt és munkát lehet azzal megspórolni, ha egy-egy cikket több helyen is felhasználnak.
Az ilyen oldalaknak ugyanakkor nemcsak a bevétel lehet a célja:
a cikkeket megosztó, azokra épülő Facebook-oldalak több százezres követőtáborának már a létezése is hatalmas előny.
Tudunk olyan esetről, amikor egy jól bejáratott, 600 ezres követőtáborral rendelkező Facebook-oldalt egész egyszerűen megvett egy cég, hogy utána saját tartalmait ossza meg rajta.
Márpedig az általunk bemutatott weblapok tartalmain alapuló Facebook-oldalaknak egész sok követőjük van. Az Élmény Országnak például 172 ezer, az Egy az egybennek 129 ezer, a Nyugdíjasoknak 107 ezer, a Zöld Újságnak pedig további 64 ezer. A Facebook-oldalak napi több posztot is megosztanak, ráadásul legtöbbször régi, 2016-ban és 2017-ben megírt tartalmakat hasznosítanak újra.
A Facebook-oldalakat lehet emellett arra is használni, hogy bizonyos megbízóknak lájkolókat vadásszanak. Ha például van egy cég, amelynek azt ígérik, lájkolói számát megnövelik 10 ezerrel, akkor az adott társaság Facebook-oldalát meg tudják osztani a Nyugdíjasok Facebook-oldalon, vagy éppen az Egy az egybenen, és onnan akár be is eshet annyi követő.
Posztokat is lehet vásárolni, amelyek egymás között pörgethetik, megoszthatják az információkat. Ezek az Fb-oldalak egy politikai kampányban is jól jöhetnek, különösen, ha az szinte minden szegmensét lefedi a társadalomnak, a fiataloktól a nyugdíjasokig. Ha pedig valaki politikai tartalmakat akarna megosztani egy-egy követőtábornak – legyen akár kamupárt vagy valódi – annak sincs akadálya.
2019. április. 24. 18:05 hvg.hu Itthon
Seres Mária és férje állhat az utóbbi nyolc év féltucat kamupártja mögött
Az utóbbi évek kamupártos lenyúlásairól készített tényfeltáró filmet az eddig inkább közéleti megmozdulásairól ismert Gulyás Márton. A Rablópártok olyan megdöbbentő összefüggésekről rántja le a leplet, amelyek évek óta itt voltak a szemünk előtt. A konkrétan tetten ért kár 2,2 milliárd forint.
|
Kamupártok után kamuoldalak körül találtuk meg Seres Máriáékat
|
Több klikkvadász híroldal mögött is olyan szervezetekre és cégekre bukkantunk, amelyek a kamupártok ügyében elhíresült Seres Máriához és köréhez köthetők. A szervezetek többek között domain-használóként vannak jelen több weblapnál, a tartalmat viszont nem feltétlenül ők gyártják. A honlapok anyagaira épülő Facebook-oldalak összességében többszázezer lájkolót érhetnek el, ami politikai kampányokban is kifejezetten jól jöhet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20191219_kamupartok_kamuoldalak_seres_maria
|
2019-12-19 12:05:55
| true | null | null |
HVG
|
polgármester;sikkasztás;Kengyel;
2019-11-21 08:58:21
Sikkasztott Kengyel polgármestere, felfüggesztettet kapott, és marad a posztján
A volt fideszes vezető már nem fideszes, de sikkasztott. És maradhat polgármester.
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án meghozott jogerős ítéletében folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal előzetes mentesítésben részesítette Kengyel község polgármesterét, aki az elmúlt 5 évben több mint 10 millió forintot sikkasztott a község vagyonából - írja szerdai közleményében a Szolnoki Törvényszék. A döntés nem eredményezi automatikusan Nagy Szilárd polgármesteri tisztségének megszűnését.
Kengyel egy 3500 fős település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a 2014-es önkormányzati választáson Nagy Szilárd a Fidesz-KDNP jelöltjeként lett polgármester, a választók 93%-a szavazott rá. Néhány évvel később azonban látványosan megromlott a viszonya a helyi fideszes országgyűlési képviselővel, Boldog Istvánnal, és végül Nagy függetlenként indult, a Fidesz pedig vele szemben indította Bartus Gábort, Rákócziújfalu fideszes alpolgármesterét. Nagy végül nagyarányú győzelmet ért el október 13-án, közel kétszer annyi szavazatot kapott, mint fideszes kihívója.
A közlemény szerint a vádlott azért, hogy egy szolnoki ügyvéddel szemben fennálló tartozását rendezze, az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében megbízási szerződést kötött az ügyvéddel, akinek a 2014. február 1-je és 2019. február 1-je között eltelt 5 évben összesen 7.620.000 forintot fizetett ki az önkormányzat, úgy, hogy az ügyvéd ténylegesen semmilyen tevékenységet nem végzett az önkormányzat javára. Az ezzel okozott kár a mai napig nem térült meg.
Szintén az önkormányzat hozzájárulása nélkül, az önkormányzat nevében, szóban állapodott meg egy másik ismerősével a helyi labdarúgó sportegyesület focistáinak utaztatásáról. A cég teljesítette a megállapodásban foglaltakat, az önkormányzat pedig 2019. március 28-án 569.349 forintot fizetett ki a megállapodás szerint, amit a vádlott utóbb megfizetett az önkormányzatnak, így az okozott kár megtérült.
Végezetül a helyi vízközmű-társulat vezetőjeként 2016. június 30-a és 2018. december 31-e között 2.375.355 forintot sikkasztott el a vízközmű-társulat házipénztárából, amiből 742.300 forintot utóbb visszafizetett, így az okozott kár részben megtérült.
Az ügyben 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség.
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án előkészítő ülést tartott az ügyben, amelyen a vádlott az ügyésszel korábban megkötött egyezségben foglaltakkal egyezően beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, egyúttal azt kérte, hogy a bíróság előzetes mentesítésben részesítse.
A bíróság az előkészítő ülésen jóváhagyta a fenti egyezséget és ítéletet hozott, amit az ügyész, a vádlott és a vádlott védője is tudomásul vett, így az a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.
|
Sikkasztott Kengyel polgármestere, felfüggesztettet kapott, és marad a posztján
|
A Szolnoki Járásbíróság 2019. október 28-án meghozott jogerős ítéletében folytatólagosan, jelentős értékre elkövetett sikkasztás és nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette miatt 1 év – végrehajtásában 3 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, egyúttal előzetes mentesítésben részesítette Kengyel község polgármesterét, aki az elmúlt 5 évben több mint 10 millió forintot sikkasztott a község vagyonából - írja szerdai közleményében a Szolnoki Törvényszék. A döntés nem eredményezi automatikusan Nagy Szilárd polgármesteri tisztségének megszűnését.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3057890_sikkasztott-kengyel-polgarmestere-felfuggesztettet-kapott-es-marad-a-posztjan
|
2019-11-21 12:16:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az ügy lassan tíz éve tartja lázban a horvát közvéleményt, a sajtó folyamatosan és részleteiben követi a különböző eljárásokat, tanúvallomásokat.
Itthon jóval kevesebben merülnek el a részletekben, nem sokan ismerik a vizsgálatok fordulatait. Pedig az eljárás tényleg messze izgalmasabb, mint az amerikai jogi sorozatok (Briliáns elmék, A férjem védelmében, Boston Legal) 40-50 percbe sűrített epizódjai, ebben az ügyben ugyanis tényleg minden kicsi részletnek több magyarázata van, és a procedúráknak súlyos gazdasági vetületei is vannak.
A horvát fél azt reméli, amennyiben egy bíróság kimondaná, hogy korrupció történt, az javítaná a horvát pozíciót a Mollal vívott több százmillió dolláros washingtoni nemzetközi perben, és segítené a horvát államot abban a törekvésében is, hogy visszavásárolja az INA-t a magyar cégtől. A mostani eljárás horvát bírónője így aligha kockáztatná meg, hogy miatta kicsússzon az ítélet a közeledő elévülési határidőből.
A Mol éppen fordítva látja a helyzetet. Mivel a politikusok olykor azt hangoztatják, hogy Ivo Sanader (és Hernádi Zsolt) elítélése nemzeti érdek, így a magyar fél szerint a horvát eljárás aligha lehet független. Mindez már európai szinteket is elért, Európa legismertebb büntetőjogászai kapcsolódtak be megfigyelőként az eljárásba.
Eddigi ítéletek
Különös, de igaz, bár a mostani zágrábi eljárás még csak egy elsőfokú döntés lesz, eddig is számtalan vizsgálat és ítélet született már az ügyben. Ha nagyon leegyszerűsítjük az eddigieket, a horvát eljárások alapvetően bizonyítottnak látták Sanader bűnösségét, a magyar eljárások szerint Hernádi Zsolt nem követett el semmit, a semlegesnek tekinthető nemzetközi (svájci) választott bíróság teljes egészében a Molnak adott igazat, még a horvátok által jelölt bíró sem látott korrupciós bűncselekményt (említettük, hogy a zágrábi per mellett nyitva van még egy nagy összegű washingtoni befektetésvédelmi eljárás is).
A fentiek kronologikusan:
2012-ben egy zágrábi bíróság tíz évre ítélte Ivo Sanadert részben háborús nyerészkedés, részben a Mol–INA-ügy miatt.
2013-ban egy horvát jogsegélykérelem után a magyar Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálódott, majd bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást Hernádi Zsolttal szemben.
2013-ban a magyar bíróság előbbi vizsgálatra hivatkozva megtagadta Hernádi Zsolt átadását Horvátországnak.
2014-ben a másodfokú horvát bíróság nyolc és fél évre csökkentette Ivo Sanader büntetését.
Ugyanebben az évben, decemberben a hazai bíróság végül jogerősen felmentette Hernádi Zsoltot a nemzetközi korrupció vádja alól.
2015-ben a horvát alkotmánybíróság az eljárás hibái miatt hatályon kívül helyezte a horvát Sanader-per nyolc és fél éves ítéletét,
Horvátország beperelte a Molt (Svájcban), a Mol pedig beperelte Horvátországot (Washingtonban). 2016-ban az első perben született ítélet, az ENSZ mellett működő nemzetközi választott bíróság, az UNCITRAL minden kérdésben a Molnak adott igazat, kimondta, hogy a korrupció nem bizonyítható, és hogy a magyar vállalat minden vállalt szerződéses kötelezettségét betartotta.
2018-ban újabb büntetőper indult Zágrábban (immár Sanader mellett Hernádi ellen is), a magyar bíróság újra megtagadta Hernádi Zsolt kiadatását, mert álláspontja szerint Hernádival szemben már lefolytatták ezt a pert, és nem látta biztosítottnak a horvátországi fair eljárást.
De ez már a múlt, most nézzük meg, mi történt az aktuális perben.
Visszatekintés
Ebben a cikkben arra teszünk kísérletet, hogy bemutassuk a mostani eljárás kulcsszereplőit, megértsük azt az üzleti és azt a politikai környezetet, amelyben az események játszódtak. Nem lesz könnyű olvasmány, de akit érdekel mélyebben is ez a jogi eset, az szerintünk nem fog csalódni.
A rövid alapfelállás szerint a mostani perben két oldal áll egymással szemben.
A horvát ügyészségi álláspont szerint az ominózus 2009-es utalás valódi feladója Hernádi Zsolt, vagyis a Mol első számú vezetője volt; a címzettje pedig Ivo Sanader horvát miniszterelnök. A vád szerint az utalás ahhoz kapcsolódott, ahogyan az INA horvát olajcég két tulajdonosa, vagyis a Mol és a horvát állam újrarendezte az INA horvát olajcég irányítási jogait. A horvát álláspont szerint felháborító, hogy egy másik uniós tagállam vezető üzletembere nem veti alá magát a horvát igazságügy eljárásának, és ebben a magyar állam is segíti.
Ivo Sanader kormányfő és Hernádi Zsolt üzletember, vagyis a két vádlott védői szerint nem történt semmilyen korrupciós célú kenőpénz-utalás, a vád mindössze egy éppen börtönben ülő és onnan vélhetően szabadulni próbáló, megbízhatatlan tanú vallomására (handabandázására) alapul. Hernádi Zsolt védői ehhez még azt is hozzáteszik, hogy az ügyet már két ízben is kivizsgálták Magyarországon és döntött is egy magyar bíróság, amely felmentette a cégvezetőt, márpedig az unión belül nem szabadna egy ügyet még egyszer újratárgyalni. Ráadásul a feltételezett bűncselekmény a horvát jogszabályok szerint elévült.
Ha tippelni kéne, bár jogi eljárások esetén nem jellemző a tippmix, napokon belül, valamikor december 19. és 23. között ítélet születik, és minden jel arra mutat, hogy a bíró bűnösnek fogja találni Sanadert és Hernádit. A magyar oldal eközben folyamatosan azt hangsúlyozza, hogy az eljárás nem független, hanem a horvát politika, gazdasági érdek és a közhangulat befolyásolja.
A mostani rendkívül „nemzetközi” per során nemcsak magyar, horvát, svájci és orosz tanúk, neves horvát, magyar és brit jogászok, de még nemzetközi mércével is kiemelten elismert német és brit büntetőjogászok is felsorakoztak, ők megfigyelőként felügyelik az eljárást.
Az utalás
De mégis mi történt? Ivo Sanader kétszeres horvát miniszterelnök csillaga 2009 júliusáig szárnyalt, de ebben a hónapban pártvezetői és miniszterelnöki posztjáról is váratlanul lemondott. A vitatott „Sanader-ügy” központi eleme, vagyis „az utalás” egy hónappal korábban, 2009 júniusában történt. A vád 10 millió eurós korrupciót tartalmaz, de maga, a vizsgálat fókuszába került pénzügyi tranzakció csak 5 millió euróról szól.
Két ciprusi offshore cég, a Ceroma Holding Limited és a Hangarn Oil Product Limited összesen ekkora összeget (2,4, illetve 2,6 milliót) utalt át a svájci Xenoplast AG-nak. Ceroma, Hangarn, Xenoplast, hogy lesz ebből magyar–horvát ügy, kiket takarnak ezek a cégek valójában?
Kezdjük a feladókkal! Az utalás feladójaként két egymást jól ismerő üzletember azonosítható. Mihail Gucerijev orosz olajmilliárdos és Fazakas Imre magyar olajipari szakember (róluk lásd keretes írásainkat!). Továbbá itt is olvasható az érintettekről egy hosszú, de izgalmas történet.
Az utalás másik, vagyis jóváírási oldalán egy Robert Ježić nevű horvát üzletember, a Xenoplast AG tulajdonosa fogadta a pénzt, illetve a cégnek volt egy svájci képviselője, egy bizonyos Stefan Hürlimann is. A vizsgálat egyik legviccesebb közjátéka volt, hogy a horvát oligarcha ötféle verzióban adta elő, hogy ki volt a Xenoplast tulajdonosa. Volt olyan verzió, hogy sok tulajdonos volt, hogy több külföldi, majd az, hogy csak egy, de ő már meghalt, utánam hogy nő volt, hogy egy férfi volt. Hürlimann, a másik tanú azonnal határozottan azt vallotta, hogy maga az oligarcha volt a haszonhúzó. Ezt az elemet nem érezte fontosnak a bíró, az utalás közvetlen résztvevői mindvégig tanúk maradtak csak.
Az előbb Sanader, majd Sanader és Hernádi ellen megfogalmazott korrupciós vádak mindvégig arra épülnek, hogy Robert Ježić az eljárások során azt vallotta, hogy a vele egykoron remek kapcsolatban álló Sanader 2008-ban jelezte neki, hogy fogadnia kell 10 millió eurót. Sanader ugyan Ježić szerint nem említette, hogy ki lenne a pénz feladója, de később Robert Ježić arra következtetett, hogy a Molról lehet szó.
De miért adta fel a saját korrupt sztoriját a tanú? Ježić 2010 decembere és 2011 áprilisa között előzetes letartóztatásban volt, más súlyos bűncselekmények miatt. A börtönben valamiért (akár egy vádalku keretében) Sanader ellen fordult.
A koronatanú gyanúja
Mire alapozta a tanú, az ügy szempontjából rendkívül fontos a Molra vonatkozó gyanúja? A tanú több emlékét is felidézte, egyrészt elmondta, hogy 2008-ban Sanader jelezte neki, hogy érkezni fog az összeg, majd később a tanú szerint ő és a miniszterelnök össze is vesztek, mert Ježić 20 százalék költséglevonást tartott indokoltnak a tranzakció bonyolításáért.
Végül a tanú úgy emlékezett, hogy 2008 decemberében Hernádi Zsolt és az INA egy horvát igazgatósági tagja, Josip Petrovics Sanadernél tárgyaltak, amikor kifelé az előszobában találkoztak. A miniszterelnök állítólag megkérdezte Ježićet, hogy megérkezett-e már a pénz. A nemleges válasz után Sanader – állította a tanú –, felhívta és visszarendelte Hernádiékat. A miniszterelnöki hivatal beléptetőrendszere igazolta, hogy Hernádi valóban kétszer lépett be aznap a miniszterelnökhöz, de Hernádi Zsolt úgy emlékezett, hogy bár valóban visszahívta őket Ivo Sanader azzal, hogy elfelejtett valamit, de ekkor a Ježić vezette műanyagipari cég, a Dioki érdekében kért szívességet.
Mindenesetre, amikor Ježićet kiengedték, és visszakapta az útlevelét is, azonnal Svájcba repült, rávette Stefan Hürlimannt, hogy ő is tegyen vallomást. Hürlimann annyit mondott, hogy az ominózus utalásról a magyar Fazakas Imrével, a Hangarn igazgatójával tárgyalt Svájcban.
Természetesen a bírók a különböző eljárásokban szerették volna megtudni, hogy Mihail Gucerijev és Fazakas Imre miért utalt. Ők a korábbi eljárásban mindketten vallomást is tettek. A mostani, megismételt büntetőperben már csak Fazakas állt a bíróság előtt (a Mol ezt sérelmezte is, mert beidéztette volna Gucerijevet is, de erre végül nem adott időt a bíró).
A pénz küldőinek verziója
Az utalók mindenesetre azt vallották, hogy a Molnak és Hernádinak semmi köze nem volt az átutaláshoz. Gucerijev a vallomása szerint azért kívánt fizetni Ježićnek, mert a Rijeka közeli Krk szigeten szeretett volna földeket venni Ježićtől, illetve orosz érdekekből lobbitevékenységet szeretett volna vásárolni a horvátok által hátráltatott Barátság–Adria (Druzsba–Adria) projekttel kapcsolatban.
Végül ez a vezetékes ötlet nem valósult meg, mert Oroszország mindenféle egyéb olajprojektbe fogott bele, kínai vezeték- és észak-európai rendszerbővítéssel is kijutott más piacokra. Mindenesetre Fazakas azt vallotta, hogy Gucerijev kérte az ügylet lebonyolítására. Minden egyéb zavaros.
Hürlimann és Fazakas vallomása ellentmondásos volt, mindkettő azt nyilatkozta, hogy először a másik kereste. Végül az utalásokat megelőző szerződéseket nem írta alá sem Ježić, sem Sanader, sem Fazakas, sem Gucerijev, hanem csak ciprusi és svájci céges képviselők és ügyvédek.
Flavio Sanader, a testvér
Ježić vallomásai alapján még egy fontos tanú, Flavio Vlado Sanader (az ex-miniszterelnök Svájcban élő testvére) is belekerült az ügybe, ő volt az egyik utolsóként meghallgatott tanú. A korrupciós ügyészség szerint ugyanis neki a második 5 millió euróval kapcsolatban lett volna szerepe.
Robert Ježić ugyanis azt vallotta, hogy amikor 2010-ben Ivo Sanaderrel egy magánrepülőgépen Milánóba repültek egy focimeccsre, akkor Ježić elmondta Sanadernek, hogy a második 5 milliót már nem szeretné fogadni. (Ez a vallomás, annak fényében elég érthetetlen, hogy látni fogjuk később, hogy a koronatanú amúgy az első 5 milliót teljes egészében lenyúlta, saját céljaira használta.) Mindenesetre az tény, látható az utazás dokumentációjából, hogy hazafelé a magánrepülő megállt Zürichben.
Ježić verziója szerint ezt a megállót Sanader kérte, és a legdrágább zürichi utcában, a Bahnhofstrassen, egy elegáns szálloda bárjában találkoztak a magánrepülős szurkolók Flavioval, Sanader testvérével és Ivo Sanader itt megkérte a testvérét, hogy ő fogadja az újabb 5 milliót.
Sanader állítása szerint ez szemenszedett hazugság, Ježić, akinek vannak svájci cégei (a Xenoplast mellett a Dioki is) szeretett volna beugrani Zürichbe, és ő csak ezt kihasználva találkozott a testvérével, akivel kizárólag családi dolgokról beszéltek. Flavio is vallomást tett, ő a testvérét erősítette meg.
A Mol horvát kalandja
Egy pillanatra engedjük most el a kulcsszereplők vallomásait, és egy kicsit világítsuk meg, hogy miről szólt ebben az időben a Mol, a magyar olajcég, a horvát állam és az INA viszonya! Ha másképpen fogalmazunk, és ezt igen részletesen vizsgálta a bíróság is, volt-e indíték?
A történet kezdete előtt hat évvel, vagyis 2003-ban, a Mol egy speciális tender nyerteseként, az osztrák OMV-t megelőzve 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénytulajdont szerzett az INA-ban. Mindez úgy zajlott, hogy a horvátok kiírták, hogy mit és milyen szerződéssel szeretnének eladni, a vevőknek csak az árat kellett beadni. A Mol 505 millió dolláros ajánlatot tett be, a nyilvános bontásnál kiderült, hogy ez elég volt a győzelemhez.
A megszerzett kisebbségi pakett azért túl sok mindenre nem volt elég, a Mol nem igazán tudta érvényesíteni az akaratát, de pár év múlva, 2008 októberében, egy nyilvános vételi ajánlattal már 47,16 százalékra növelte a részesedését.
A két eseménysor időben itt ér össze.
A Mol tehát még mindig nem érte el az irányításhoz szükséges 50 százalékos részesedést, de érdemi befolyást szeretett volna a cég irányítására, ezért tárgyaltak a horvátokkal, 2018. október 31-én a horvát kormány elé is bekerült az új megállapodás javaslata. Majd 2009 januárjában a Mol és a horvát kormány új szerződéseket írt alá, részben kiegészítette a korábbi részvényesi megállapodást, valamint sok szakmai megállapodást is kötött, például egy úgynevezett gáz-keretszerződést – gyakorlatilag a horvát politika segített megszabadítani a csoportot a horvát politika által veszteségessé tett gázüzlettől.
Az új felállás
A Mol a részvényesi megállapodás alapján átvette az INA működtetése feletti irányítást. 2009 júniusában az INA éves közgyűlése megválasztotta az INA felügyelőbizottságát, amelynek 9 tagjából a Mol 5 főt jelölhetett.
Két hét múlva Sanader váratlanul lemondott, és az új horvát kormány, illetve a magyar fél sokat vitatkoztak a szerződésekről, azok be nem tartásáról. Sanader ellen megfogalmazódott a vád, nem a horvát nemzeti érdek, hanem saját érdekei miatt engedte át az INA irányítását. Erről a tárgyalások során sokan nyilatkoztak,
A Mol horvátországi helyzete később elmérgesedett, 2010 decemberében újabb vételi ajánlattal a Mol megpróbált többségbe kerülni, de a horvát politikai és üzleti élet összefogott ellene. Végül horvát nyugdíjalapok akadályozták meg a Molt abban, hogy többségbe kerülhessen.
Ivo Sanader, a volt horvát miniszterelnök azért lemondása után is parlamenti képviselő maradt, ám amikor megfosztották mentelmi jogától, 2010 decemberében Ausztriába utazott, ahol elfogták és 2011 nyarán Zágrábba szállították. Ott előbb szívproblémákkal kórházba vitték, majd óvadék fejében szabadlábra került, de a horvát korrupciós hivatal elkezdte mindenféle üggyel megvádolni. Innentől futószalagon robbantak ki a Sanader-ügyek, ezekkel összefüggésben a volt miniszterelnök éveket töltött börtönben.
Ježić vallani kezd
A koronatanú, Robert Ježić ebben az időben egy ideig nehezen volt meghallgatható, mert rákos megbetegedésével Svájcban kezelték. A tanú, amikor mégis megszólalt, folyamatosan változtatta a vallomásait, de amellett végig kitartott, hogy Sanader kérte a pénz fogadására. Azt beismerte, hogy magát a pénzt nem adta át soha a miniszterelnöknek, kiderült, hogy azt a cégeinek a feltőkésítésére költötte. Gucerijev és a horvát állam is szerette volna a pénzt visszaszerezni, az orosz azt mondta, hogy teljesítés nélkül meglopták, az állam pedig azt, hogy a bűncselekménnyel szerzett vagyoni előny őt illeti, de a pénz köddé vált.
2012-ben aztán a Sanader háborús nyerészkedéseiről és vesztegetéseiről szóló összetett ügyben (ebben volt szó egy osztrák bank esetéről és a Mol–INA-ügyről) Ivan Turudic, a Zágráb megyei bíróság bírója tíz év börtönre ítélte Sanadert.
Az elsőfokú tíz év után, a másodfokú eljárásban aztán a fellebbviteli tanács nyolc és fél évre enyhítette a miniszterelnök ítéletet, de az Alkotmánybíróság végül az egészet visszadobta első fokra mindenféle eljárási hibák miatt.
Alkotmánybírósági észrevételek
A Horvát Alkotmánybíróság keményen fogalmazott az első eljárásról, azt írta, hogy a bizonyítás nem volt megfelelő, az egyetlen érdemi tanú nem volt megbízható, nem derült ki, hogy a gyanúsítottaknak mi volt a pontos szerepe, ki, miről, milyen ütemezésben állapodott meg.
Ezeket a pontosítási kéréseket 2018-tól az új eljárás, illetve az új bírónő, Maja Štampar Stipić természetesen megkapta, de ő sem tudta érdemben kezelni, a korrupciós ügyészség végig azonos nyomvonalon haladt, történt azonban egy fontos változás.
Az érvénytelenített eljárás még csak Ivo Sanaderről szólt, de közben Hernádi Zsolt helyzete is fokozatosan egyre kellemetlenebb lett. Tamara Laptos, az USKOK helyettes vezetője már korábban is gyanúsítottként emlegette, ezért a Mol-vezér úgy érezte, hogy kockázatos lenne horvát területre lépnie és tanúskodnia.
Nem volt elérhető
A kiadott horvát jogsegélykérelmet a magyar ügyészség kivizsgálta ugyan, de a vizsgálat nem találta korrupció nyomait. Ebben az időszakban Hernádi Zsolt nem volt elérhető a horvát hatóságok számára, mert a magyar hatóságok nem működtek együtt az idézés kézbesítésében. Ez a „nem kézbesítés” csak egy technikai elemnek tűnik, de jogilag még fontos lehet, mert részben ezen is múlik, hogy miként alakul az ügy elévülési ideje (erről hamarosan).
Később egy különös eljárásban a Mol korábbi jogi igazgatója is feljelentette Hernádi Zsoltot, amely vizsgálatot a magyar hatóságok lefolytatták és a bíróság első és másodfokon is felmentette az elnököt.
A horvátok ezt az egészet nagyon utálták, az uniós jog megsértésének, kijátszásának tartották, mondván sem a feljelentő, sem a vádlott nem volt érdekelt abban, hogy valódi bizonyítékokat szolgáltasson, így a bíró nem is ítélhette volna el a cégvezetőt, az eljárás arra irányult, hogy szülessen egy uniós felmentő ítélet.
A horvát fél Interpol-körözést, európai elfogatóparancsot is kiadott Hernádi ellen. Ezek olykor változtak, de most éppen mindkettő éles. Vicces adalék volt, hogy a keresett bűnözők interpolos listáinak körözési fotóin egyedül Hernádi volt nyakkendőben, mégpedig éppen egy INA-s nyakkendőben.
Háttéralkuk, további eljárások
Közben a korábbi szerződő felek, Gucerijev és Ježić megegyeztek. Megállapodtak arról, hogy kölcsönösen nem követelnek egymástól semmit. Ježić eddigre már vélhetően felélte az 5 millió eurót, Gucerijevék pedig mentesülni akartak attól, hogy további 5 millió eurót kelljen fizetniük, mert az eredeti tanácsadói szerződésük szerint összesen 10 millió eurót kellett volna a ciprusi cégeknek átutalniuk.
Hernádi Zsolt beszorult Magyarországra, olykor bilaterális alkukkal eljutott Ausztriába, Németországba, ki tudott menni a dunaszerdahelyi focicsapat szlovákiai meccseire, állítólag még az orosz tengerparton is látták nyaralni, de egy globális energiacég vezetőjeként aligha volt boldog mindössze ennyi utazással. A horvát bírósági ügymenet azonban ekkor évekre nagyon lelassult.
A karácsonyi döntés
A horvátok talán a gazdasági perekben bíztak. A Mol és a horvát állam ugyanis közben egy svájci és egy washingtoni választott bírósági eljárásban is pereskedni kezdtek. Szegény Andrej Plenković a jelenlegi horvát kormányfő, alighogy 2016 októberében miniszterelnök lett, éppen ebbe az ügybe csöppent bele és azonnal magyarázkodnia kellett.
Történt ugyanis, hogy bár nagyon sok pénzt költött Zágráb a méregdrága külföldi tanácsadókra és ügyvédekre, de a svájci bíróság teljes egészében a Molnak adott igazat, korrupciós elemet (ez volt a horvát kereset fő eleme) nem állapított meg.
Pontosan három éve, 2016 karácsonyán ez nagy kudarc volt a horvát államnak, mert a Mol úgy nyert meg minden eljárást száz százalékosan, vagyis egyhangú bírósági döntésekkel, hogy a választott bíróságnak volt egy horvát delegáltja is, akit a horvát állam kért fel, de még ő is mindenben a megbízója ellen szavazott. A Mol által delegált bíró egy amerikai-svéd jogász, míg a "semleges" döntőbíró, Neil Trevor Kaplan, egy Hongkongban élő brit jogász volt.
Andrej Plenković ezért a kínos kudarcot megelőzendő, a vereség bejelentésével párhuzamosan előremenekült és hangzatosan kijelentette, hogy Horvátország visszaveszi az INA-t (ebben azóta sem történt érdemi lépés).
Új büntetőper igazi nagyágyukkal
2018 végén aztán elkezdődött a mostani büntetőper is, amelyen Hernádi nem jelet meg, őt a tárgyalásokon egy brit ügyvéd, William Boyce (QEB Hollis Whiteman londoni iroda) és két horvát jogász (Laura Valkovic és Goran Mikulicic) képviselte, illetve feltételezhető, hogy itthon is dolgoztak jogászok az eseten.
Egy ideig az is lassította az újabb eljárást, hogy a védelem követelte, hogy mindent fordítsanak le a Hernádi számára is érthető nyelvre, végül a 14 ezer oldalnyi anyagot mégsem kellett lefordítani, a bíró arra is hivatkozott, hogy Hernádi nincs jelen, de arra is, hogy az anyagok már a korábbi eljárásokból megvannak magyarul is.
A magyar fél továbbra sem bízott a horvát igazságszolgáltatásban, ezért nemcsak a védelemben, de megfigyelőként is felvonultak jogi nagyágyúk. A Mol által megbízott nemzetközi megfigyelőként két ismert jogászprofesszor felügyelte a eljárást.
Kai Ambos, a németországi Göttingeni György Ágost Egyetem büntetőügyi jogi professzora, Koszovó nemzetközi bírája. A neves szakember olyan kérdésekben is véleményt formált, mint Oszama bin Laden likvidálása, Julian Assange ecuadori nagykövetségi menekültstátusza, az örmény genocídium, de ő volt Ante Gotovina horvát háborús bűnös egyik védője is korábban,
Lord David Anderson brit jogi szakértő, a brexit-folyamat egyik fő jogásza, a Lordok Házának ipswichi tagja, az Európai Tanács korábbi ügyvédje. Ő titkosszolgálati és terrorizmus-szakértő, és leginkább arról lett híres, hogy egy időben élesen kritizálta a brit terrorista-ellenes törvényeket.
A Mol szerint ezeket a megfigyelőket a Mol kérte fel, de ők aláírtak egy függetlenségi dokumentumot, és már csak a szakmai reputációjuk miatt sem lesznek elfogultak. Azt nézik, hogy az eljárás miként kezeli
az ártatlanság vélelmét,
a vádak megalapozottságát,
a bizonyítékokat,
hogy az eljárás megfelel-e az emberi jogi normáknak, a nemzetközi szerződéseknek, az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlatának, az Európai Unió jogának, valamint más nemzetközi és ENSZ jogi normáknak.
A megfigyelők az eljárás végén maguk is értékelnek, egy saját jelentést fognak megfogalmazni, amelyeket a médiának és a nyilvánosságnak, valamint a nem kormányzati szervezeteknek is elküldhetnek. A kiemelt figyelem miatt a perről kivételesen szó szerinti leiratok is születnek.
A végkifejlet
Több tanúmeghallgatás azonban már nem lesz, az eljárásból még hátra lennének a vádlottak gondolatai, de Hernádi eleve nem volt jelen, ráadásul immár Sanader sincsen a teremben, mert térdműtéte miatt rehabilitáción van.
A horvát igazságügyi szakértő szerint a térdműtét halasztható lett volna, vagyis Sanader maga vonta ki magát a védelemből, így nem akasztja meg a tárgyalást a vádlott beszédének elmaradása, ahelyett a bírónő Sanader 2012-es védekezését olvasta fel.
Napokon belül szinte biztosan ítélet születhet. De miért siet ennyire a bírónő, miért nem maradt több idő a további tanúkra? Vélhetően leginkább az elévülés miatt. A horvát elévülési szabályok 2013-ban változtak, addig a kiszabható maximális büntetés kétszerese volt az elévülés (Hernádi esetében 6 év, mert a vesztegetésért maximum 3 év adható).
Azóta a horvát igazság-szolgáltatás átállt az abszolút elévülésre, a bűncselekmény után 10 évvel évül el csak egy ilyen ügy, de akkor viszont mindenképpen. Két kiegészítés azonban fontos,
amíg a gyanúsított nem elérhető, addig meghosszabbodik az elévülési idő, ebben az ügyben 2012 és 2013 közötti időszakban 209 nap ilyen interregnum volt,
ha pedig 10 éven belül megszületik az elsőfokú döntés, az is két évvel, összesen 12 évre kitolja az elévülést, vagyis a jogerős ítéletnek addig kell megszületnie.
Az elévülési versenyfutás
És itt jön egy újabb kacskaringó! A horvát bírónő célja alighanem az, hogy ne ő legyen az a jogász, aki alatt a fontos „nemzeti ügy” egyszerűen megszűnt, mert elévült. Ám az elévülés napjai vitatottak.
Az eredeti vádirat szerint 2007 és 2009 között születhetett valamikor egy megállapodás, A módosított vádirat szerint viszont a megállapodás 2008. október 31-ig mindenképpen megtörtént. Erre úgy jutott a bíróság, hogy a horvát kormánynak Sanader ezen a napon nyújtotta be a részvényesi megállapodást megtárgyalásra. Horvát szempontból ez azért róka fogta csuka helyzet, mert ha így volt, akkor az ügy már mindenképpen elévült.
Ha viszont a bírónő úgy értelmezte a folyamatot, hogy az ügy befejezettsége, vagyis az utalás időpontja számít bűncselekménynek, akkor még elévülési időn belül van az eljárás.
Nagy a tét
A Mol képviselőinek vannak sérelmei, szerintük fontos tanúk (például a pénzt küldő Gucerijev) meghallgatására nem került sor. Robert Ježić előadott egy életszerű korrupciós történetet, mindenféle részlettel. Ugyanakkor Hernádi és Sanader érintettségére csak az ő vallomásai utalnak, amelynek minden elemét másképpen magyarázzák az érintettek.
A vallomásokból nagyon úgy tűnik, hogy Fazakas és Hürlimann sokat nem tudtak, csak amolyan közvetítő lépcsők voltak. Hogy a pénz címzettje maga Ježić, vagy valóban Sanader volt, vagyis Sanader kért-e valamit Ježićtől, azt ellentétesen látják az érintettek, miközben az biztos, hogy Jezic korábban mindenfélét kért és adott a miniszterelnöknek. Az is biztos, hogy az 5 millió euró nem jutott el a volt miniszterelnökhöz.
A pénz elsíbolása ügyében Ježićnek felelnie kellene, de ő ezt lebegteti, azt mondja, hogy a pénz nem egy személyhez (hozzá), hanem egy céghez, a Xenoplasthoz ment, amely azóta beolvadt a Diokiba. Azt már elismerte Ježić, hogy tartozik a horvát államnak, és kinyilvánította, hogy mindent megtesz azért, hogy visszafizesse a pénzt (a horvát törvények szerint a bűncselekményekből szerzett pénz visszajár az államnak).
A Mol szerint az eljárás során nem szabadott volna annyiban hagyni az egymásnak ellentmondó tanúvallomásokat, szembesíteni kellett volna Robert Ježićet Hürlimannal, mert az egyik vagy nem emlékszik jól, vagy hazudik. Ahogyan azt is ki kellett volna deríteni, hogy Fazekas Imre és Hürlimann közül ki mondja el a kapcsolat-felvételről a valódi történetet.
A lehetséges kimenetek
Bármilyen ítélet is születik, az ügynek még nem lesz vége.
Ha elsőfokú elmarasztaló ítélet születik, akkor Hernádiék a másodfokban reménykedhetnek. Fellebbezésre akkor van lehetőség, amint megérkezik az írásbeli ítélet. A bírónak az első körben 9 hónap kellett az ítélet írásba foglalásához, ez vélhetően most is időigényes lesz. Kiadatási szempontból nem változik a helyzet. A magyar hatóságok továbbra is azt mondhatják, hogy ebben az ügyben jogerős felmentő ítélete van a Mol-vezérnek, az, hogy a horvát kiadatási kérelmének már új jogcíme van, nem változtat a helyzeten. Ha másodfokon is elmarasztaló ítélet születik, ugyanez marad a helyzet, de ha megszületett az ítélet, akkor az elévülés már nem számít, a horvátok utána is érvényben tarthatják a kéréseiket.
Ha első fokú felmentő ítélet születik, akkor Hernádi elvileg újra utazhat, nem érvényesek ellene az elfogatóparancsok. Ugyanakkor biztosan nagyon óvatos marad, mert ebben az esetben is kockázatot jelent számára a helyzet. Hiszen ha így történne, akkor az ügyészség fog fellebbezni, márpedig egy másodfokú, fordított ítélet megint szabadságvesztéssel járhat. Ha az ügyben (akármi is volt az elsőfokú döntés) másodfokú felmentő ítélet születik, vagy valóban elévül az a tett, amivel a horvátok Hernádi Zsoltot vádolják, akkor közel egy évtized után "mozgáskorlátozottság" után a Mol-vezér utazhat.
(Borítókép: Elutasította a Fővárosi Törvényszék azt a horvát kérelmet, mellyel Hernádi Zsolt MOL-vezér kiadatását kezdeményezték a náluk folyó vesztegetési ügyben 2018. augusztus 23-án. Fotó: Bődey János / Index)
|
Napokon belül ítélet várható Hernádi Zsolt zágrábi büntetőperében
|
Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/12/19/itelet_varhato_hernadi_zsolt_zagrabi_buntetopereben/
|
2019-12-19 15:10:00
| true | null | null |
Index
|
A sajtópiacon jelentős átalakulás zajlott le az elmúlt években: 2014-ben még csak az árbevétel 3,9 százaléka folyt be a NER-hez köthető kiadókhoz, tavaly már a háromnegyede. Tavaly szeptemberben jött lére a kormányzatot kiszolgáló médiatermékek irányítására a Közép-Európai Sajtó és Médiaalapítvány (KESMA). A kormányzat a médiapiacon óriási koncentrációt okozó, a versenyt korlátozó lépését próbálta európai fórumokon azzal eladni, hogy még így is az ellenzék van túlsúlyban a médiában.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a Fideszes médiabirodalmat: 14 milliárdot ért az önkéntesen adott ajándékcsomagAlig négy hónap alatt 14 milliárdnyi adományt szedett össze a fidesz-közeli médiumokat összefogó alapítvány. Kiadásaik nem nagyon voltak, így a profit is ennyi lett.
A nyomtatott lapok piacán nehéz lenne ellenzéki túlsúlyról beszélni, hiszen szisztematikusan kebelezték be a kormányzat és az ehhez köthető üzleti körök a kiadókat és a lapokat, zárták be a kritikus lapokat*Népszabadság, Magyar Nemzet, Heti Válasz. Nem csak a nyilvánosság irányítása miatt érdekes ez a terület: bár a nyomtatott sajtót már sokan és sokszor temették, ez egy jelentős iparág.
2018-ban a nyomtatott közéleti lapok kiadói 65,6 milliárd forint árbevétel mellett 6 milliárd forintos profitot értek el.
Jó üzlet tehát a lapkiadás, a 9 százalékos profitrátát elég sok szektor megirigyelné. Persze nem mindenkinek egyformán prosperáló üzlet ez: míg a NER-lapoknál 10,9 százalék volt a profitráta, az ellenzékieknél csak 3,8 százalék.
Elképesztő gyorsasággal gyűrte maga alá a közéleti lapokat a NER. 2014-ben még csak a bevétel 3,9 százaléka tartozott hozzájuk, tavaly már 76,1.*Árnyalja a képet, hogy az egyik legnagyobb szereplő, a Mediaworks nem csak közéleti lapokat ad ki, hanem például a Nemzeti Sportot is. A beszámolóból ezt nem tudjuk elkülöníteni, de az árbevétel 90 százalékát adhatják a közéleti lapok, már csak a példányszámból kiindulva. Más kiadóknál is felmerül ez az elkülönítési nehézség, ezért a számítás nem lehet pontos, de az eltérések a lényegi folyamatok szempontjából nem jelentősek.
A legfontosabb lépés a megyei lapok megszerzése volt. Az alábbi ábrán az egyes kiadók piaci részesedését mutatjuk meg az elmúlt években az árbevétel alapján. Látható, hogy nagyon koncentrált a piac:
a Mediaworks-höz került a közéleti sajtópiac árbevételének 43 százaléka 2018-ban.
Az eladott példányszámoknál is jelentős a NER média túlsúlya. Nem volt könnyű az összehasonlítás, mert egyre kevesebb lap auditáltatja az eladott példányszámokat, ezért ezeket más forrásból kellett kiszámolnunk.*Több közéleti napi- és hetilap nem auditálja a példányszámait a MATESZ-szel, ezért megpróbáltuk a lehető legjobb közelítéseket megtalálni. A kiadók pénzügyi beszámolóiból kiindulva kiszámoltuk, hogy a nettó lapértékesítési bevételükből és a sajtótermékek standos árai és éves előfizetési árai alapján milyen példányszám lehet a reális. Ez hangsúlyozottan csak becslés, mi 50 százalékban standos, 50 százalékban előfizetői értékesítést vettünk figyelembe, ráadásul még a lapértékesítés árbevétele sem minden cég estében érhető el. Számításaink részletes leírását a csillagra kattintva lehet elolvasni*A Lokál esetében kiadói közlést vettük alapul, a Lokál Extra esetében pedig a nyomtatott példányszámot. A Ripostnál nem adtak meg a beszámolóban lapértékesítési bevételt, ezét a többi NER-közeli napilap kiadójának árbevétel megoszlásának átlaga alapján becsült lapértékesítési bevételt fele részben elfizetőkőre, fele részben standos eladásokra osztottuk le. Magyar Hírlap, Figyelő, Magyar Idők estében a beszámoló és a lap ára alapján, fele részben standos eladást, fele részben előfizetést feltételezve. Becslés nyomtatott példányok alapján: Nógárd Megyei Hírlap, Világgazdaság. A Vasárnap Reggel estében 2017-re is a 2018-as adatot vettük. A Magyar Nararancs, Hócipő és Hetek esetében azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a bevétel 65 százaléka származik a lapértékesítésből, fele részben standos, fele részben előfizetői megoszlásban. Heti Válasz 2018 júniusában megszűnt.
Ez alapján az eladott közéleti lapok összes éves példányszámában 2017-ben 82, 2018-ban 83 százalék volt a NER-közeliek részesedése. A nyomtatott lapok becsült példányszáma összességében 8,4 százalékkal csökkent 2017 és 2018 között, a NER-közelieké azonban csak 7,7, míg a többi lapé 11,5 százalékkal, ha az összes éves eladott példányszámot vizsgáljuk. A legnagyobb példányszámú, ingyenes Lokálra azonban csak a cég közlései érhetők el, nem lehet tudni, hogy a nyomtatott példányokból mennyit vesznek valóban el az emberek.
A legnagyobb visszaesést a Vasárnapi Hírek szenvedte el egy év alatt (-22 százalék) – emlékezetes lehet, hogy ennek főszerkesztője 2017 végén éppen azért mondott le, mert az ellenzéki hangvételű lapnál megjelentek a kormány migrációs hirdetései. Úgy látszik, ez az olvasóknak sem tetszett. Szintén 22 százalékos visszaesést mutatott a Ripost becslésünk alapján, ám ennek a számításnak jelentős lehet a hibahatára, az viszont biztosnak tűnik, hogy jelentős visszaesés volt. A Fejér Megyei Hírlapnál volt a harmadik legnagyobb visszaesés 19 százalékkal. A nagy vesztesek között vannak a megyei napilapok, amik olvasóik 11 százalékát vesztették el egyetlen év alatt. Javítani kevesen tudtak, csupán öt lap a 41-ből: a Figyelő (36 százalék), a Magyar Idők (19 százalék – ezt azóta már Magyar Nemzetnek nevezik, annak eredetijének megszüntetése után), a Hetek (14 százalék), a Népszava (7 százalék) és a Hócipő (5 százalék).
A közéleti sajtópiac nagyon koncentrált, a megyei napilapok és a bulvár lapok fedik le az összes eladott példány 83 százalékát, márpedig ebben a szegmensben a Blikk kivételével minden lap a NER-közeli kiadókhoz tartozik. A bulvár szegmensben volt egyébként az általunk becsült adatok alapján a második legnagyobb visszaesés 8 százalékkal, a közéleti napilapok csak 3 százalékkal csökkentek.
A hirdetési bevételek azonban nagyon különbözőek voltak az egyes sajtótermékeknél: az alábbi grafikonon az látható, hogy egy eladott példányra mennyi listaáron számított reklámköltés jut. A listaár nagy mértékben eltérhet a valós költésektől, a piaci szereplők jellemzően ennek akár fele is jellemző lehet, de az állami hirdetések a NER-közeli cégeknél sokszor listaár közeli értéken jelennek meg. Ezt bizonyítja például, hogy 2018-ban a Magyar Idők esetében a listaáras mért hirdetési költés 100 százaléka volt a pénzügyi beszámoló szerinti hirdetési bevételnek, a Figyelő esetében 61 százalék. A NER-médián kívüli Blikknél 49 százalékos arányt számoltunk, igaz a Népszava esetében 89 százalékos volt az arány. A Népszava abban is különleges, hogy ez az egyetlen ellenzéki lap, amely a NER-médiához mérhető arányban jutott kormányzati hirdetésekhez.
Ami igazán érdekes, hogy a NER-közeli sajtótermékeknél is óriási szórás van: a Figyelő és a Világgazdaság olvasóiért döbbenetesen sokat fizetnek mind az állami, mind az egyéb hirdetők. Listaáron az állami reklámozóknak 3223 forintot, az egyéb cégeknek – ezek között lehetnek állami és/vagy NER kötődésűek is – 1124 forintot ért meg minden egyes Figyelő vásárló. De ha még a beszámoló alapján a hirdetési arányositjuk is a listaáras költéseket, akkor is azt kapjuk, hogy az állami hirdetőknek 1966 forintot, a piaciaknak 686 forintot ért meg minden egyes lapvásárló.
A Hetek hetilapnál bár gyakorlatilag nincsenek állami hirdetések, a Hit Gyülekezetéhez köthető lapnál a hirdetők mélyen a zsebükbe nyúlnak, listaáron az általunk becsült példányszámokra 1046 forint hirdetési bevétel jut. Kifejezetten keveset érnek meg a hirdetőknek a megyei lapok és a napilapok olvasói számításaink szerint.
A sajtópiac egészében kiemelt szerepe van az állami hirdetéseknek: listaáron számítva 2018-ban 35 százalékát tették ki ezek az összes hirdetésnek. A valóságban ez magasabb is lehet, mivel forrásaink szerint az állami hirdetések a listához közelebbi áron kelnek el a piaci reklámokhoz képest.
Bár a NER-közeli lapoknál ahogy várható, magasabb, 38 százalék a kormányzati hirdetések arany, az egyéb tulajdonban lévő lapoknál is viszonylag magas, 21 százalék volt az érték. A sajtópiac gazdasági teljesítményét tehát nagyban befolyásolják az állami hirdetések, nagyon kevés olyan lap van, amely enélkül is piacon tud maradni. Csupán két lapnál nem hirdetett tavaly az állam: a Hócipőnél és a 168 óránál.
|
Kormányközeli üzleti körök tarolták le a közéleti lapok piacát, aztán állami pénzből tőkésítik fel
|
Nagy pénzt lehet csinálni közéleti nyomtatott lapokkal Magyarországon. A baj csak az, hogy a nyereség forrása túlnyomó részt az állami támogatás.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191212/kormanykozeli-uzleti-korok-taroltak-le-a-kozeleti-lapok-piacat-aztan-allami-penzbol-tokesitik-fel/
|
2019-12-12 15:56:00
| true | null | null |
G7
|
A következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt. Miután az eredetileg három évre szánt 90 milliárd forintnyi kommunikációs keretet feleennyi idő alatt szinte teljes egészében felélték az állami szervezetek, még ősszel új tendert írtak ki, amin a napokban hirdettek eredményt. Bár három jelentkező is volt, és az ilyen típusú pályáztatásnak elvileg pont az a lényege, hogy ilyenkor több céget is kiválasztanak, végül nem ez történt. A feladattal megbízott Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) egyetlen győztest hirdetett, azt a csoportot, amelyen már eddig is tízmilliárdok folytak így keresztül.
Csak egy maradhat
Az NKOH működéséről már sokszor írtunk. Ez az a hivatal, amit azért álmodtak meg, hogy elvileg a költségek csökkentése érdekében összefogja a teljes állami szektor kommunikációs tevékenységét. Ha egy minisztérium, egy állami cég vagy bármilyen egyéb szervezet hirdetni akar, kampányt tervez, vagy bármilyen más ügynökségi munkát igényel, akkor ezt az NKOH-n keresztül rendelheti meg.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSokba kerül a propaganda, egy év alatt 65 milliárd ment el állami kommunikációraAz volt a terv, hogy egy év alatt 25 milliárdot költ el az állam kommunikációra, de csak a Soros-palkátokra ennek majdnem a másfélszerese ment el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kommunikáción spórol a kormány: másfél év alatt 70 milliárdot égettek elHárom évre lett volna 75 milliárd, így most erősen vissza kellene fogni a költést, ehelyett már meg is hirdették az új közbeszerzést.
A kommunikációs hivatal elvileg mindezt úgy intézi, hogy kiír egy hatalmas, több éves és sok tízmilliárdos tendert, amin kiválaszt néhány ügynökséget, velük köt egy keretmegállapodást, és ezt követően – amíg az előre rögzített keretösszeg el nem fogy – a konkrét megbízásokért már csak ezek a cégek versenyeznek. Az első ilyen nagy szerződést még 2015-ben írták alá. Akkor három cég került be az egyéves 25 milliárdos buliba, amelyek közül még csak kettő volt kormányközeli, rajtuk kívül egy nemzetközi csoport magyar érdekeltsége, a Mindshare is szerepet kapott. Egy évvel később azonban utóbbi már kiesett, és helyére a nem túl nagy szakmai múlttal rendelkező, de nyíltan Fidesz-szimpatizáns (választási preferenciáit Facebook-posztban is megosztó) Balásy Gyula ügynökségei érkeztek.
Ebben a körben – amikor már csak három Fidesz-közei vállalkozónak jutott megbízás – az eredetileg sokat hangsúlyozott spórolási szándék teljesen eltűnt. A keretmegállapodáson csavartak egyet azzal, hogy a 25 milliárdos keretet kétszer feltölthetővé tették, azaz valójában 75 milliárdos és elvben hároméves megállapodást kötöttek az ekkor még három kiszemelt ügynökséggel.
A 75 milliárd azonban sokkal hamarabb, alig másfél év alatt elfogyott, így jöhetett a harmadik gigatender.
Itt első körben ugyanazok nyertek, mint korábban, ám néhány nappal a szerződés aláírását követően a háromból két céget – amelyek tulajdonosairól ekkor már régóta pletykálták, hogy elvesztették a bizalmat – kivágtak a megállapodásból. Balásy Gyula ügynökségei maguk maradtak, nekik jutott az ekkor már 90 (háromszor 30) milliárd forintos keretösszeg. Amit ismét csak másfél év alatt feléltek.
Verseny, az minek?
Így jutottunk el 2019 őszéhez, amikor az NKOH meghirdette immár negyedik tenderét. Bár a kiírásban – ahogy korábban is – 1 forintos összeg szerepel, a szövegből kiderül, hogy az előző megállapodáshoz hasonlóan ezúttal is háromszor 30 milliárd forint sorsa a tét. Ehhez képest a piaci szereplők egy része nem is tudott magáról a tenderről, ami arra utal, hogy
a többség úgy látja, elindulni sem nagyon van értelme egy ilyen közbeszerzésen, mert előre borítékolható a győztes.
Ezt pedig ezúttal az eredmény is megerősítette. Bár a kiírásban is voltak olyan részek, amelyek beszűkítették, hogy ki indulhat – például elég sok kormányzati kommunikációs referenciát vártak el az elmúlt három évből, ilyet pedig pont az NKOH rendszere miatt nem tudnak sokan felmutatni –, mégis akadt három jelentkező. Balásy Gyula ügynökségei mellett ismét megpróbálkozott az első két keretszerződésben még benne lévő, de azóta a pikszisből kieső Csetényi Csaba-féle csoport, illetve egy a szakmán kívül talán kevésbé ismert cég, a Roxer Kft.
Utóbbi egy testvérpár, Rókusfalvy Gábor és Rókusfalvy Pál többségi tulajdonában áll, és van közös érdekeltsége a szintén Fidesz-közelinek tartott Valton-Sec biztonsági céggel. A Roxer azonban nem új vállalkozás, elég régóta ténykedik a szakmában, még ha ágazati körökben nem is ügynökségként, hanem inkább rendezvényszervezőként tartják nyilván. Utóbbi abból a szempontból logikus is, hogy Rókosfalvyék a vendéglátásban is érdekeltek, és borászatuk is van, amihez üzletileg elég jól illik a rendezvényszervezés.
Az állami ügynökségi munka talán kevésbé, de ezzel a problémával nem is kell foglalkozniuk, ugyanis az NKOH velük nem szerződik. A hivatal – nem különösebben meglepő, de nem is éppen racionális módon – ugyanis ahelyett, hogy leszerződött volna valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó céggel, megteremtve ezzel legalább a verseny látszatát, ismét kizárólag a Balásy-féle csoportot hozta ki győztesnek.
Ezzel pedig újabb másfél-két évre monopolizálta az állami hirdetési piacot,
egészen pontosan annyi időre, amíg kitart a 90 milliárd forint*Az ajánlati árak alapján kétségtelenül úgy tűnik, hogy Balásyék adták a legjobb ajánlatot, de ettől elvileg még lett volna lehetőség mással is szerződni. A most megadott értékek ugyanis csak elvi árak, az egyes megbízásoknál mindig külön ajánlatot nyújtanak be a keretszerződésbe bevont cégek.. Az összeg nagyságrendjét érzékelteti, hogy jelenleg valamivel 70 milliárd felett van a kórházak lejárt adósságállománya, amely miatt – sürgős konszolidáció hiányában – a beszállítókat tömörítő Orvostechnikai Szövetség szerint műtétek maradhatnak el.
Százötvenszeres bevétel
Ha a keret ugyanaddig húzza, mint legutóbb, akkor Balásyéknál csak az állam 180 milliárd forintot költ el mindössze három esztendő alatt. Két olyan cégről van szó (a New Land Media és a Lounge Design), amelyek együttes bevétele 2015-ben még a 400 millió forintot sem érte el. Most csak az államtól ennek százötvenszeresét kapják évente, és ágazati szereplők szerint ezt az előnyt kihasználva már a piacon is próbálnak ügyfeleket szerezni. Utóbbi sokáig pont azért nem volt egyszerű, mert a korábbi kapacitásokkal az állami megbízásokat sem tudták könnyen kiszolgálni, mostanra azonban kialakult egy olyan rendszer (részben alvállalkozókból), ami lehetővé teheti a további terjeszkedést.
A mostani ajánlat szerint a New Land-Lounge Design kettős elvileg ugyanazokkal az alvállalkozókkal dolgozik majd együtt, akik eddig is segítették a munkáját. A megadott alvállalkozók között ott van a szintén Fidesz-közeli Századvég, illetve gyakori partnere, a Kód Piac-, Vélemény- és Médiakutató, valamint a p2m Consulting Kft. is.
|
Amióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhat
|
A következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 millió forintot.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191217/amiota-kiposztolta-hogy-orbanra-szavaz-90-milliardnyi-megbizast-kapott-most-duplazhat/
|
2019-12-17 16:20:00
| true | null | null |
G7
|
A Pompa-Dur Kft. fénykorában leginkább „hurkolt kelmék” gyártásával foglalkozott. Használt ruhás honlapokon a mai napig feltűnik egy-egy Pompa-Dur márkajelzésű használt kabát vagy nadrág. Az egykor több mint 20 millió forintos forgalmat bonyolító cégnek azonban 2013 óta semmilyen bevétele sincs.
A tetszhalott cég hat évvel később, idén augusztusban egy személyi edzőként dolgozó férfi tulajdonába került (aki egyébként január óta a felszámolás alatt álló egykori Mészáros Lőrinc-érdekeltség, a Bakony Hús tulajdonosa is). A tulajdonosváltás után pedig komoly lehetőséghez jut a Pompa-Dur: a színházak támogatására szánt kormányzati program révén 30 millió forint állami támogatást kap.
Az elmúlt napokban mintegy 5,1 milliárd forint szétosztásáról döntött előadó-művészeti szervezetek számára az Emberi Erőforrások Minisztériuma*pontosabban a pályázatait menedzselő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, amiről elsőként az Index számolt be (a teljes lista itt található). Több olyan esetet is bemutattak, amelyeknek az állami támogatása a Pompa-Durhoz hasonlóan elsőre érthetetlennek tűnik.
Ahogy az Index is írja, az egyedi esetek mellett még nehezebb logikát találni magában a rendszerben, amely újabb csavar a színházak állami támogatását évek óta övező káoszban. Röviden összefoglalva, a színházak finanszírozásának megoldására 2009-ben bevezetett kulturális tao-rendszerben évek óta párologtak el a tízmilliárdok, mielőtt a visszaélésekre hivatkozva tavaly ősszel lelőtte a programot a kormányzat.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint egymillió ember tűnt el a színházakból, miután megszűnt a kultúr-taoA kultúr-tao mintegy tíz éve alatt duplájára nőtt a színházlátogatások száma, a mostani visszaesés azonban erősíti, hogy ebben nagy szerepe volt a csalásoknak.
Ez rendkívül bizonytalan helyzetbe sodorta a színházi szcénát, mivel lényegében visszamenőlegesen fosztották meg a közérdeknek megfelelően működő színházakat bekalkulált forrásaiktól. A visszaélések felgöngyölítéséről nincsenek hírek, az új, átláthatónak és méltányosnak ígért támogatási rendszer azonban a mai napig nem állt fel. Az átmenetet egy átláthatatlan és diszkriminatív pénzosztási módszer jellemzi, amelynek több színház is az áldozatául esett. A színházak jövőbeli finanszírozása továbbra is homályos, az elmúlt hetekben éppen egy kollektív büntetésre alapozott rendszert lebegtettek meg, majd vetettek el nagy részben.
A máig tartó átmeneti időszak alatt az EMMI hét körben osztott ki támogatásokat az előadó-művészeti szervezeteknek. A most megjelent lista eddig a legvitatottabb, az egyedi esetek mellett leginkább azért, mert a kormány saját pályázati kiírásával is szembemegy. A többlettámogatás deklarált célja a kieső tao pótlása, ennek megfelelően a kiírás szerint csak olyan szervezetek igényelhetik, amelyek korábban kaptak tao-támogatást.
Ennek ellenére számos olyan szervezet kap most támogatást, amely korábban nem kapott ilyet. A cikk elején említett Pompa-Dur jellemző példája annak, hogy tetszhalott szervezetek kaptak jelentős támogatásokat. Szerettem volna megtudni, hogy az EMMI mi alapján döntött az elsőre vitathatónak tűnő támogatásokról, de kérdéseimre nem válaszoltak. A Pompa-Dur tulajdonosát is megkerestem, aki azt kérte, hogy hívjam fel később, de a megbeszélt időpontban már nem vette fel a telefont. Az alábbiakban a legjelentősebb volumenű vagy a legmeglepőbb eseteket mutatom be.
Zsidó hitközség
A Köves Slomó által vezetett EMIH zsidó hitközség magasan a legnagyobb kedvezményezett, az ebben a körben kiosztott 5,1 milliárd forint több mint 35 százalékát, 1,8 milliárd forintot kapja meg. Ez nagyjából a fele annak, amennyit az összes fővárosi tulajdonban lévő színház kap idén. Vasárnap az is kiderült, hogy a Munkáspárt egykori józsefvárosi székhelyén épít saját színházat az EMIH.
A saját színházzal folytatódik a szervezet látványos budapesti terjeszkedése. A Magyar Narancs korábbi cikke alapján a hitközség számos ingatlant szerzett meg 2010 óta. Van többek között általános iskolájuk, gimnáziumuk, egyetemük, boltjuk, kávézójuk, éttermük és egy egész idősotthon-hálózatuk van már. 2014 és 2018 között mintegy hárommilliárd forint állami támogatást kaptak. Köves Slomó korábban többször is kiállt a Fidesz mellett, a kormánynak köszönhetően pedig szeptemberben a „legmagasabb kategóriában elismert egyházzá” vált az EMIH.
Be nem jegyzett leánycég
A második legnagyobb támogatást, egymilliárd forintot egy olyan szervezet kapja, amely még nem is működik. A bejegyzés alatt álló Déryné Művészeti Nonprofit Kft. a Nemzeti Színház leánycége. Ennek a vezetője Vidnyánszky Attila, aki az egyik legmeghatározóbb szereplő a Fidesz kultúrpolitikájában, és a különböző kulturális pénzosztások mögötti fantazmagóriák állandó főszereplője. Megkerestem a Nemzeti Színházat, hogy miért hozták létre a leánycéget, mivel fog foglalkozni és miért igényelt támogatást, amire azt írták, hogy „az EMMI a közeljövőben sajtótájékoztatót tart az ügyben, és minden felmerülő kérdésre válaszol majd”.
Sikert sikerre halmozó reklámcég
A harmadik legnagyobb támogatást megkapó szervezet 2017 augusztusáig Bunt 24 néven működött reklámügynökségként, és sikert sikerre halmozott, legalábbis a 70-80 milliós forgalmat így jellemezték a Wikipedián. Ezt követően nevezték át Művészeti Szilícium Völgye Kft.-nek, tavaly azonban egyáltalán nem volt bevétele. Honlapja nincs, az interneten semmi információt nem találtam róla, egy alkalmazottja sincs*a NAV szerint, most azonban 545 millió forint támogatást kap előadó-művészetre. Ez némileg nagyobb összeg, mint amennyit többlettámogatásként kap idén a Katona és az Örkény Színház*A Katona 320, az Örkény 215 millió forintot kap..
A cég tulajdonosa Peller Mariann, aki nem azonos az ismertebb műsorvezetővel. Peller producer, ő hozta létre állításuk szerint a világ első komolyzenei tehetségkutatóját, a Virtuózokat. A közmédián futó tehetségkutató nemzetközi terjeszkedését az EMMI vezetője, Kásler Miklós is támogatja.
A spamszűrő miatt csak a cikk megjelenése után vettem észre, hogy Peller Mariann válaszolt kérdéseimre. Levele szerint a Virtuózok hazai sikere*Már az első évad második adását közel egymillióan látták. láttán úgy döntött, hogy a műsort más országokban is meg szeretné rendezni, ennek megvalósítására, a tehetségkutató műsor egy kibővített változatára kérték a támogatást. „Több mint 10 éve működő cégemet két éve, 2017-ben átalakítottam, a fő profilja az előadóművészet lett. A Bunt 24 Kft. nevet a nemzetközi műsor megrendezése miatt neveztem át annak idején Művészeti Szilícium Völgy Kft.-re” – tette hozzá.
Tv-csatorna
Kétszázmillió forintot kapott a Domino Tv Zrt., amely az 1,5 millió háztartásban elérhető kulturális csatornát, a d1 tv-t üzemelteti. Legutóbb 2014-ben volt a mostani támogatást meghaladó árbevétele, tavaly már csak 80 millióra tett szert. A cég emailben azt írta, hogy az előadó-művészeti tartalom fejlesztésére nyújtott be egyedi megvalósítási kérelmet. „A Domino Tv Zrt. nem vizsgálta és nem is intencionálta, hogy milyen különös pályázati kategóriába legyen besorolva és elbírálva a kérelme” – írták.
Fideszes képviselő
Az Orbán-család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselő, Bajkai István és felesége közös cége, az Archeon Kft. 70 millió forint állami támogatást kap. A cég legnagyobb bevétele az elmúlt öt évben 2,7 millió forint volt, így ez komoly változás. Bajkai felesége zongorista, és a képviselőnek is többször volt már zongorás fellépése.
A vagyonnyilatkozata alapján Bajkainak hét ingatlanban van tulajdona, vagyona több százmillió forintos, csak egy év alatt bruttó 160 millió forint bevétele volt az ügyvédi irodájától. Vagyona jelentős részben közbeszerzési megbízásokból származik. Ügyvédi irodája több, egyenként is milliárdos összegű kormányzati megbízást kapott az elmúlt években. Bajkaitól e-mailben kérdeztem meg, hogy mire költik az előadó-művészeti támogatást, és mit gondol arról, hogy kormánypárti politikusként állami támogatást kap, de nem válaszolt.
Egyetemi tanár
Még az előző támogatási körben ígértek 49,5 millió forintot a szegedi Devstore Kft.-nek, amelynek járóbeteg-ellátás a fő tevékenysége. A többségi tulajdonos, Devosa Iván azt mondta telefonon, hogy jogosan jelent meg kritikus cikk az Indexen emiatt. Szerinte azonban csak adminisztrációs hiba miatt nem szerepel a cég tevékenységei között az új tevékenységi körük.
Devosa egyetemi tanár a kecskeméti pedagógusképzőn, és cége alapvetően orvosok közvetítésével foglalkozik, például a büntető-végrehajtásnak szolgáltatnak ügyeletes orvosokat. Mivel számos olyan egyetemi hallgatót ismer, aki zenél, azt gondolta, hogy jó lehetőség lenne pályázni az előadó-művészeti támogatásra. „Az esélytelenek nyugalmával beadtuk. Gondoltuk megpróbáljuk, hátha sikerül” – mondta Devosa, hozzátéve: meglepődött, amikor értesült a pályázat sikeréről.
A támogatás értelmében nyár végéig összesen 160 koncertet kell szervezniük, amelyeken a tervei szerint 20-30 „könnyed komolyzenét” játszó zenekar fog fellépni. Majdnem minden napra jut tehát egy fellépés, és Devosa szerint a pályázatnál az volt a feltétel, hogy egy adott településen rendszeresen, adott helyen és időben kell fellépniük, amikor lehetőleg sok embert elérnek. Ennek értelmében egy kisvárosban, például a piac közelében akár 20-30-szor is felléphetnek szombat délelőttönként nyár végéig. Szerinte rajtuk csak keresztül fog folyni a pénz, amelyet a szervezésre és a zenészek fizetésére fordítanak.
Miskolci hírlapüzlet
Az egyik legrejtélyesebb nyertes a Ma-Kop 2002 Bt., amely 3,5 millió forintot kapott. Főtevékenysége újság- és papíráru-kiskereskedelem, az elmúlt években 15-18 millió forint körül alakult az árbevétele. Internetes találatok alapján valóban újságot árul. Több álláshirdetést is feladott a cég nyáron, amelyek alapján 18-19 éve működtet egy hírlapüzletet-lottózót az egyik miskolci hipermarketben. Ez a cég sem válaszolt a megkeresésemre.
|
Fideszes képviselő, személyi edző és újságárus is kapott a színházaknak szánt állami milliárdokból
|
Több mint ötmilliárd forintot szórt szét az EMMI előadóművészek között. Egy zsidó hitközség 1,8 milliárdot nyert, de vannak ennél is érthetetlenebb döntések.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191216/fideszes-kepviselo-szemelyi-edzo-es-ujsagarus-is-kapott-a-szinhazaknak-szant-allami-milliardokbol/
|
2019-12-16 19:49:00
| true | null | null |
G7
|
Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.
A lapunk által megismert vádiratban foglaltak szerint az ügyészség 850 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást Simonkára amellett, hogy nyolc és fél évre fegyházba is küldené a kormánypárti politikust.
Simonka megvádolt rokonai sem tarthatnák meg a vagyonukat. A képviselő felesége, Simonkáné Gábor Mariann és unokahúga, Tóth Renáta – akiknek ötöd, illetve hatodrendű vádlottként költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt kell felelniük – szintén nagyot bukhatnak: mindkettejüknél további 11 millió forintos vagyonelkobzást indítványozott az ügyészség az eddig lefoglalt vagyontárgyakon kívül. Tóth Renátától korábban 32 millió forintot foglaltak le a nyomozók.
Simonka György és 32 társa januárban kezdődő büntetőperében két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozói is vádlottak. Mint arról beszámoltunk, a vádlottak padjára kell ülnie Kerényi János regionális pártigazgató unokaöccsének, Kerényi Istvánnak, valamint a szintén kormánypárti országgyűlési képviselő Varga Gábor apósának, Koncz Gyulának és sógorának, Koncz Ákosnak. A vádirat szerint rajtuk is jelentős összegeket hajtana be az ügyészség.
Közülük leginkább Kerényi Istvánnak van félnivalója, nála ugyanis 111,5 millió forint erejéig kért vagyonelkobzást a vádhatóság. Konczéktól fejenként 8,5 millió forintot zárolna az ügyészség.
Simonka György csupán az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, akiket egy időre előzetes letartóztatásba is helyeztek. Hozzájuk képest mégis kirívóan magas összegű vagyonelkobzást kértek a fideszes politikusra. Az elsőrendű vádlottnál például mindössze 15 millió forintos vagyonelkobzást indítványoztak. Ugyanakkor ez egybevág azzal, hogy az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg és 1,4 milliárd forint kárt okoztak az adófizetőknek.
A fideszes politikus ráadásul a vád szerint lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott, igaz, a jelek szerint nem a megfelelő személynek:
Figyelemre méltó a vádirat azon része is, amit Hadházy Ákos független képviselő tett közzé csütörtökön. E szerint a Simonka a lebukás ellen sikerrel lobbizott ki törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit. A képviselőhöz egyébiránt számos olyan további beruházás köthető, amely nem képezi a vád tárgyát, de kísértetiesen hasonlít azokra, amelyek miatt vádat emeltek ellene és társai ellen. Ezekről például itt és itt számoltunk be.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI
|
850 milliós vagyonelkobzást kért az ügyészség Simonka Györgyre
|
Nem csupán börtönbüntetés fenyegeti Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és családtagjait, de az anyagi csődtől is tartania kell a korrupció miatt vád alá helyezett politikusnak és környezetének – tudta meg a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2019/12/20/simonka-gyorgy-vagyonelkobzas/
|
2019-12-20 10:26:29
| true | null | null |
24.hu
|
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
Az ügyészség arra reagált, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő csütörtök reggeli posztjában azt írta, hogy a súlyos bűncselekményekkel vádolt fideszes politikus “sikeresen próbált elérni olyan törvénymódosítást, ami csökkenthette a csalássorozat büntetőjogi következményeit”. Kijelentését több portál is átvette.
Az ügyészség szerint ugyanakkor a vádirat a történeti tényállás keretében foglalkozik azzal, hogy Simonka György a támogatások kapcsán igyekezett azt elérni, hogy megvalósult beruházások esetében, okirati szabálytalanságok miatt ne kelljen a támogatási összeget visszafizetni. A jelen ügy tekintetében mindez büntetőjogi vonatkozással nem bír – írták a közleményben.
Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Simonka György ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, vesztegetés és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken. Simonka Györggyel kapcsolatos bővebb beszámolónkat itt elolvashatják.
|
Cáfolja Hadházyt az ügyészség: nem módosították a Büntető Törvénykönyvet Simonka György kedvéért
|
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a nyomozás adatai szerint Simonka György nem befolyásolta a bűnszervezetre vonatkozó szabályozás módosítását. Hasonlóképpen más törvények esetében sem történt ilyen ráhatás, és erre utaló megállapítást a vádirat sem tartalmaz – írta a PestiSrácok.hu-nak küldött közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF).
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/cafolja-hadhazyt-az-ugyeszseg-nem-modositottak-a-bunteto-torvenykonyvet-simonka-gyorgy-kedveert/
|
2019-12-20 13:11:04
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Nemrég mi is megírtuk, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal közzétette azoknak a cégeknek a listáját, amelyek vissza nem térítendő támogatásban részesültek kutatás-fejlesztési projektjeikre.
Ezekre a pénzosztásokra mindig érdemes odafigyelni, ugyanis ahogy már több cikkben foglalkoztunk vele, az egész innovációs terület nehezen átlátható mivolta miatt a korrupció melegágya. Arról már esett szó, hogy milyen ismert, kormányközeli cégek kaptak a friss, 55 milliárd forint keretösszegű, 2019-1.1.1-PIACI KFI kódú támogatási körben pénzt, de most megnéztük a listát azzal a szemmel is, szerepelnek-e rajta olyan vállalkozások, amelyek neve korábbi gyanús ügyekből ismerős.
Nyomozás indult a nemzetközi cégháló ellen
Ha valaki követte a témával kapcsolatos híreket tavaly, több újságba is olvashatott róla, hogy egy viszonylag nagy volumenű korrupciós ügyben az OLAF ajánlása alapján a magyar nyomozóhatóság is mozgolódni kezdett. A több mint egy tucat magyar céget és harminc projektet érintő esetben az OLAF közel 9 milliárd forint visszafizettetését javasolta az EU-nak, és ebben az ügyben az NAV illetve az ügyészség is úgy látta, hogy nyomozást kell indítani különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt.
A harminc vizsgált projektben az volt a közös, hogy a támogatást elnyerő társaságok konzorciumi partnerei olyan nonprofit cégek voltak, amelyek mögött ugyanaz a tulajdonosi kör állt, így az összes ügyet egy kalap alá vette az ügyészség. A magyar hatóságok részleteket nem árultak el az arról, hogyan síbolhatták el a pénzeket a cégek, de a projektek jellegéből adódóan arra lehetett következtetni, hogy partnerek közötti túlszámlázások, kamumegbízások és általában véve totálisan kamu fejlesztések gyanúja miatt indulhatott a vizsgálat.
A 24.hu később OLAF-dokumentumra hivatkozva megírta, hogy egy határokon átnyúló céghálóról van szó. A nyomozók szerint a feltételezett tettesek alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázhatták a költségeket, és eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással. Az uniós csalás elleni hivatal vizsgálata többek között arra jutott, hogy a cégháló kamuirodákat hozott létre olyan országrészekben, ahol lehet uniós pénzekre pályázni. Arra is fény derült, hogy a hálózat magyar tagjai által megbízott külföldi cégek olyan feladatok teljesítéséről adtak (jó nagy összegű) számlákat, amelyek nem is tartoztak a tevékenységi körükhöz.
A mostani, 55 milliárdos körben összesen 151 pályázatot támogatott az állam százmilliós nagyságrendű összegekkel, ezek közül 4 olyat találtunk, amely érintett az OLAF-ajánlás alapján tavaly indult nyomozásban: a BiFarma Kft., az Inphone Adatszolgáltató és Információs Szolgáltató Kft., a Virgo Systems Informatikai Kft., és a Project Control Expert Kft.
A gyanús ügyletek
Ezek többségéről csak annyi a nyilvános infó, hogy nyomozás zajlik ellenük költségvetési csalás miatt, de a BiFarma gyanús ügyleteit például részletesen is bemutatta az OLAF-dokumentumokat feldolgozó 24.hu. A BiFarma a hivatal szerint szoros kapcsolatban állt egy másik céggel, ami a gyanú szerint pénzt csalt el, a SimpTech Kft.-vel. A SimpTech ügyelteit a papírok szerint a BiFarma tulajdonosa, Cséke Balázs közreműködésével kötötték (bár papíron neki nincs köze a SimpTechhez). A nyomozással érintett projektekben mind SimpTech, mind a BiFarma konzorciumi partnere az Infokom Innovátor Nonprofit Kft. volt, ennek hátteréről itt írtunk bővebben.
Az OLAF által részletesen feltárt ügyletekben a SimpTech egyebek mellett anonimizált pénzügyi adatbázist és számítógépes oktatóprogramot vásárolt összesen 50 millió forintért egy lett cégtől (ADD Ltd.), ami egyébként biológiailag lebomló állatürülék-gyűjtő dobozokat gyárt. Egy másik lett cégtől (SIA Kurzemes Seklas) is vettek oktatóprogramot, de elvileg ennek sincs sok köze a területhez, ugyanis kertészettel foglalkozik. A két lett cégben közös, hogy ugyanaz a férfi, Andris Kirsentals a képviselőjük, aki személyesen is ismerheti Csékét, hiszen korábban mindketten részt vettek a kutyaürülékes projektben. A lett cégek a lett csalásellenes szolgálat szerint csupán közvetítői szolgáltatásokat nyújtottak a magyar SimpTechnek, a valódi munkát pedig egy hongkongi offshorecégtől, a Lake Full Ltd.-től vásárolták.
Ez utóbbi a társasággal kapcsolatban további érdekes egybeesés, hogy ugyanoda van bejegyezve, mint egy másik cég, ami 2012-2013-ban áttételesen a BiFarma Kft. tulajdonosa volt. Ebben a több mint egy éves időszakban a céginformációs rendszer szerint a BiFarma a China Innovative Sro nevű szlovák társaságé volt (tőlük vette aztán át Cséke Balázs a tulajdonjogot), ez a cég pedig a hongkongi a China Innovation Corporation Ltd.-é, amelynek székhelye megegyezik a Lake Full Ltd-ével.
De nem csak lett-hongkongi vonalon talált furcsaságokat az OLAF a BiFarma-SimpTech duónál, Szerbia irányába is volt pénzügyi kavarás. Az OLAF talált három olyan szerb társaságot, ami állítólag adatbázisokat és szoftverlicenceket szállított a két magyar cégnek, de a profiljukba ez nem passzol, ezért gyanús lett, hogy csak drágítás miatt volt szükség a közbeiktatásukra. A cikk szerint az érintett cégek a pénzt oda-vissza küldözgették, a Szerbiából Magyarországra érkező kifizetések valójában visszafolyatások voltak, és a magyar kedvezményezettek nem fizették ki a számlákon feltüntetett teljes összegeket.
Az ügyben a szerbiai csalásellenes koordinációs szolgálat is vizsgálódott, ekkor kiderült, hogy rendre trükköztek a cégek a kiállított számlákkal, például a SimpTech piackutatásra szerződött szerb partnerével (Intermerkur Doo) de aztán – hiába kifogásolta ezt a szerb cég – szoftverekkel kapcsolatos tevékenységről küldött számlát (hivatalosan csak olyan munkáról állítható ki számla, ami szerepel az adott vállalkozás tevékenységi körei között). Ráadásul az egyik szerződésen a SimpTech helyett a BiFarma szerepelt, az Intermerkur vezetője szerint azért, mert a könyvelő összekeverte a két céget Cséke Balázs személyének egyezése miatt (bár hogy pontosan milyen pozícióban szerepelhetett Cséke a SimpTechnél, az ebből nem derült ki).
A szerb cégek pénzügyi műveletei között szerepelt egy Future Technologies SK Sro nevű szlovák cég is, ez lett az új neve a fentebb már említett China Innovative Sro-nak. Ennek alapján az rajzolódik ki, hogy a pénz visszaáramoltatását két lépcsőben végezték, először a magyar cégek szerződtek valamelyik szerb céggel a háromból, ami aztán megbízásokat adott a BiFarma korábbi szlovák tulajdonosának, a Future Technologies SK Sro-nak.
Csigalassú nyomozás, újabb százmilliók
Ennyiből talán már látszik, hogy az OLAF nem csak úgy hasraütés-szerűen javasolta a magyar hatóságoknak az ügyek kivizsgálását, az ajánlást részletes nyomozás előzte meg. Az ügyek felgöngyölítése elvileg el is indult, erről maga Polt Péter főügyész tájékoztatta tavaly Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt. Idén év elején érdeklődtünk az ügyészségnél, hogyan áll a nyomozás, amihez ugyebár elég részletes muníciót kapott a nyomozóhatóság. Válaszképp január végén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az ügy még csak felderítési szakaszban van.
Decemberben aztán kijött az NKFIH listája a támogatott k+f+i-projektekről, amelyen mint írtuk, a gyanús cégek közül négy is rajta van egy-egy újabb projekttel:
a BiFarma Kft. (egy AS Solutions nevű céggel közösen) 326,2 millió forintot kapott rá, hogy kifejlesszen egy "intelligens vagyonbiztonsági monitoring rendszert az építőipari igényekre specializálva"
a Virgo Systems 122,2 forintos támogatással végezheti "intelligens, gépi tanulással támogatott termék ár- és népszerűség elemző alkalmazás tervezése és fejlesztését"
a Project Control Expertnek 164,1 millió forintot adnak "új módszertanra épülő építőipari kontrolling és menedzsment rendszer fejlesztésére"
az Inphone Kft. pedig (a Tauform Abroncsgyártó Kft.-vel együtt) 170,3 milliót juttat az állam arra, hogy elkészítsen egy "robotizált additív gyártástechnológiai rendszert intelligens vulkanizáló szerszámok újszerű gyártására".
Ezt látva kérdéseket küldtünk az ügyészségnek és az innovációs hivatalnak is, az ügyészségtől néhány napon belül megérkezett a válasz, miszerint a nyomozás továbbra is
Az NKFIH-tól azt a választ kaptuk, hogy a kérdést továbbítják a szakmai főosztálynak, onnan azonban napok elteltével sem kaptunk visszajelzést. Frissítés: cikkünk megjelenése után a hivatal ezt válaszolta: "Az NKFI Hivatal által közzétett pályázati felhívásban egyértelműen szerepel, hogy ha olyan körülmény merül fel, amely veszélyezteti a projekt eredményes megvalósítását vagy szabályszerű lebonyolítását, beleértve a támogatói okiratban foglalt kötelezettségek teljesítését is, akkor a Hivatal elállhat a támogatói döntéstől."
Kerestük a négy érintett céget is, hogy fejtsék ki álláspontjukat az OLAF vádaival és a magyar nyomozással kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak. Frissítés: cikkünk megjelenése után a Project Control Expert közölte, ismereteik szerint cégükkel szemben sem ebben, sem más ügyben nincs folyamatban nyomozás.
Az persze nem egyértelmű kérdés, hogy a pénzosztásoknál kizáró oknak kellene-e lennie annak, ha egy cég ellen nyomoznak, hiszen elméletileg teljesen ártatlan emberek vagy cégek is gyanúba keveredhetnek, és jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Ezek az esetek azonban annyiban speciálisak, hogy a magyar nyomozás nem egy semmiből érkezett feljelentés alapján, hanem már eleve azért indult, mert az OLAF részletesen, több éves nyomozással meggyőző részleteket tárt fel a cégháló módszereivel kapcsolatban.
Ennek ellenére simán odaadtak összesen több mint 780 millió forintot a gyanús cégeknek úgy, hogy egyébként az 540 beérkező pályázatból csak 151-et találtak támogatásra érdemesnek, tehát azt nem mondhatjuk, hogy nem szórtak ki rengeteg igényt ilyen-olyan alapon. Illetve az is érdekes, hogy milyen intenzitású munka zajlik a felderítési szakaszban az ügyészségnél, ha még az OLAF-anyag alapján állva sem sikerült odáig eljutni több mint 1,5 év alatt, hogy tanúkat hallgassanak ki.
(Borítókép: A Greenpoint 7 irodaház a főváros VII. kerületében a Kéthly Anna tér 1-ben. Az épületben működik többek között a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Fotó: MTI / Róka László)
|
Gyanús, hogy lenyúltad a kutatási pénzt? Nem baj, adunk még!
|
Megint kiosztott egy rakás közpénzt kutatás-fejlesztésre a magyar állam. A támogatott cégek között van jópár kormányhoz közeli, de sokkal meredekebb, hogy olyanok is kaptak, amelyek ügyében jelenleg is nyomoz az ügyészség korábbi támogatások gyanús felhasználása miatt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/12/23/nkfih_kutatas-fejlesztes_penzek_unios_tamogatas_innovacio_ugyeszseg_nyomozas/
|
2019-12-23 15:15:17
| true | null | null |
Index
|
Idén októberben újra a független Nagy Szilárdot választották meg a háromezer-ötszáz lakosú Kengyelen polgármesternek, noha már nem a Fidesz–KDNP színeiben indult, és a térség választókerületi elnöke, Boldog István mindent megpróbált megtenni azért, hogy ez ne sikerüljön neki. Kettejük nyilvános marakodásának az okát egyikük sem árulta eddig el. Boldog ezt a nyilvánosság előtt azzal indokolta, hogy a község „jobb embert érdemel”, utalva ezzel Nagy Szilárd közismerten zavaros pénzügyeire és játékszenvedélyére.
Az önkormányzati választás kampányában a Szolnoki Törvényszék adósságrendezési eljárás indított a kengyeli önkormányzat ellen, és ehhez pénzügyi gondnokot nevezett ki, mert a kengyeli polgármesteri hivatal nem teljesítette a szerződésbeli vállalásait, kompenzációs díjat kellett volna fizetnie a hulladékgazdálkodásért felelős NHSZ Szolnok Közszolgáltató Nonprofit Kft.-nek. Az évek során csak a számlák egy részét rendezte az önkormányzat, ezért 2016-ra már több mint 34 millió forint tartozásuk állt fenn a szolgáltatóval szemben. A felek megállapodtak egy fizetési ütemezésben, de ebből sem teljesült semmi, ezért keresetet nyújtottak be az önkormányzat ellen. 2018-ban a Szolnoki Törvényszék több mint 37 millió forint tőke és annak kamatai megfizetésére kötelezte a kengyeli önkormányzatot, de a tartozás a fellebezés után másodfokon – a perköltséggel együtt – már meghaladta az 50 millió forintot.
A közösségi médiában Nagy Szilárd az egész ügyet úgy tálalta, hogy mindez Boldog István személyes sérelme miatt történt a községgel. Boldog viszontválaszában a felelősséget a polgármesterra hárította, mondván, hiába szerzett ő támogatást a hátralék kifizetésére, ha ezt a pénzt Nagy másra költötte. Nagy Szilárd ezt követően nyílt levélben folytatta a vitájukat. „Ez az ügy egyértelműen politikai indíttatású, a térség országgyűlési képviselője négy éve állóháborút folytat ellenem csak azért, mert nem hagytam megzsarolni a településemet a TOP-pályázatok leosztásánál” – írta többek között.
Próbáltunk utánajárni, mi lehet a két politikus viszályának az oka. A megkérdezett térségi polgármesterek név nélkül, röviden annyit mondtak: két dudás nem fér meg egy csárdában. Az ok minden valószínűség szerint a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programokban (TOP) keresendő, amelyeken keresztül Boldog István egy hűbéri-bűnszövetségi rendszert alakított ki. E szerint aki beállt a sorba, és az általa kijelölt közbeszerzési bonyolítóval végeztette el a pályázati eljárást, majd az általuk preferált kivitelezőt nyilvánították győztesnek, azok a települések kaptak fejlesztési támogatást. Ahol viszont nem ezt az utat választották, ott ugrott a pénz és nagy valószínűséggel a polgármester újraválasztásának esélye is, hiszen a pályázatok a megyei közgyűlések hatáskörébe tartoznak. A polgármesterek nagy része beállt a „sorba”, még ha tudták is, hogy korrupció van a háttérben, de legalább kaptak fejlesztési támogatást.
Kivétel volt ez alól Nagy Szilárd, aki a saját útját és bizniszeit szerette volna járni. Ez volt az első, amikor egymásnak feszültek Boldoggal. Aztán jöttek az első feljelentések Nagy Szilárd ellen. Az elkövetett bűncselekményekre nem volt mentség: Nagy Szilárd a Kengyel Község Víziközmű-társulat elnökeként folytatólagosan csaknem két és fél millió forintot sikkasztott el 2016 és 2018 között, amelyből 742 ezret visszafizetett. (Nagy jelenleg is elnöke a víziközmű-társulatnak, amely ellen a NAV megyei hátralékkezelési osztálya 2019. december 3-i hatállyal végrehajtást rendelt el.)
Egy magántartozását úgy rendezte a polgármester, hogy az önkormányzat nevében színlelt szerződést kötött azzal az ügyvéddel, akinek tartozott, így öt év alatt összesen 7,5 millió forintot utalt ki neki a település költségvetéséből. Máskor szóbeli megállapodást kötött egy ismerősével a helyi sportklub labdarúgóinak utaztatásáról, amelyet szintén az önkormányzat pénztárából fizetett ki, de később ezt az 569 ezer forintot visszatette a község költségvetésébe.
Folytatólagosan elövetett jelentős értékű sikkasztás volt ellene a vád, amelyet – súlyosbító tényezőként – polgármesterként követett el, amit a törvény letöltendő börtönbüntetéssel fenyeget. Nagy Szilárd ekkor felajánlotta a Bács-Kiskun megyei ügyészeknek, hogy leleplezi a korrupciós ügyeket, ha cserében megúszhatja a sikasztásokat felfüggesztett börtönnel, mentesítik a büntetett előélethez főződő hátrányok alól, így továbbra is polgármester maradhat.
Mindezért cserében három napon keresztül vallott az ügyészségen, bemutatta a Boldog István által felépített és irányított rendszert, feltárta annak szereplőit, sőt, hogy tovább növelje a mondandója értékét, tekintélyes politikusokat, országos vállalkozásokat is bemártott. Ezekről bizonyítékokkal nem rendelkezett, ám a térségi visszaélésekről, a Boldogról szóló vallomása megalapozottnak tűnt. Az alku végül megköttetett, és a Szolnoki Járásbíróságon 2019. október 28-án Nagy Szilárd minden pontban elismerte a bűnösségét, részletes beismerő vallomást tett, amelyért a váddal meggyezően egy év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és megkapta az előzetes mentesítést is, amivel erkölcsi bizonyítványa tiszta maradt. Megtarthatta az állását.
A kengyeli önkormányzat képviselő-testülete azonban keresztülhúzta a polgármester számítását, mert a soron következő, november 12-i közgyűlésen a jogerős bírósági döntés tükrében méltatlannak találták a település vezetésére, és a polgármesteri megbízatását azonnali hatállyal megszüntették. Ez ellen Nagy a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a testületi határozat felülvizsgálatát kérte „tiszta erkölcsi bizonyítványára” hivatkozva. Egy későbbi időpontban a Szegedi Ítélőtábla dönt majd abban, hogy melyik bíróság fog eljárni az ügyben.
A Nagy Szilárd ügyészségi vallomásával indult nyomozás során a térségben egyértelművé vált, hogy ő az áruló, ezt burkoltan Boldog és köre éreztette vele, fenyegetéseket is kapott. Védekezésül egy posztot tett közzé a világhálón, amelyben bejelentette, hogy azokat a bizonyítékokat, amelyek a birtokában vannak, az ország három különböző pontján letétbe helyezte. Sajtótájékoztatóra készült Hadházy Ákossal, de ez okafogyottá vált, mert a bejelentését követően a Központi Nyomozó Főügyészség is lépett. Összehangolt akcióban házkutatásokat tartottak az érintett Szolnok megyei önkormányzatoknál, és őrizetbe vettek több embert, majd az indítványukra a Budai Központi Kerületi Bíróság harminc napra elrendelte négy személy előzetes letartóztatását hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt. Egy vádlott esetében nyomkövető viselését rendelték el.
Az egyik letartóztatott Boldog jobbkeze, F. Petra, a Szolnok megyei közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja. A megalapozott gyanú szerint ő a TOP-programmal kapcsolatos pályázatoknál győztesnek hirdetett vállalkozóktól jogtalanul pénzt fogadott el, egy másik érintett hasonló okok miatt került előzetesbe, mert korábban ő is Boldognak dolgozott. Ugyanezzel gyanúsították meg a nyomkövetővel felszerelt férfit is, K. Pétert, akinek jászkiséri házában van a székhelye annak a Profiter Machine Kft.-nek, amely két év alatt tizenkét uniós beruházást nyert el a térségben. Állítólag ő is tett már vallomást, mert korábban összeveszett Boldoggal.
A negyedik letartóztatott K. Ferenc, aki a tavaly mintegy 300 millió forint nettó árbevételt elérő Debköz Közbeszerzési Kft. ügyvezetője és egyik tulajdonosa. Ő szervezte meg a meghívásos eljárásokat és osztotta szét a TOP-os pályázatok kivitelezéseit a Profiter Machine Kft., valamint a szolnoki székhelyű, 2018-ban csaknem félmilliárdos nettó árbevételt produkáló Akviron Kft. között. Dr. K. Ferencet azzal gyanúsítják, hogy több pályázatnál önálló intézkedésre jogosult személyként az előre megbeszéltek szerint irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat.
A Debköz kft. néhány éve az S. Gábor érdekeltségében álló Anpast Kft.-vel közösen nyert el egy ötmilliárdos tanácsadási tendert a Nemzeti Fejlesztési Programiroda kiírásában, amelynek vezetője akkor N. Sándor, Kecskemét korábbi alpolgármestere volt, és akinek a város az Elios-közvilágítás-korszerűsítési projektet is köszönheti.
Az ügyhöz közel állók szerint Boldog István sorsa meg van pecsételve. Az egyik nyomozó úgy fogalmazott, „körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk”. Boldog István ennek ellenére bizakodó, mindezt egy befolyásos ügyészi kapcsolatokkal kérkedő szolnoki ügyvéd hatására teszi, de az ügy jelenlegi állása szerint nem kizárt, hogy mindkettőjüket magával rántja ez a büntetőügy.
|
A fideszes Boldog István számára itt az utolsó felvonás, a nyomozók körbekerítették
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-fidesz-korrupcio-magyarorszag-vizsgalat-rendorseg-179328
|
2019-12-23 18:27:01
| true | null | null |
168 óra
|
|
eljárás;GVH;reklám;
2018-10-05 14:10:14
„Pápai áldással” turbózott bizsukkal kaszál az Ékszer TV
Az ügyben a Gazdasági és Versenyhivatal is vizsgálódik, a hatóságnak nem először akadt dolga a műsorral. A projekt mögött álló cég évente többmilliárdos forgalmat bonyolít, a háttérben pedig feltűnik egy Fidesz-közeli nagyvállalkozó is.
Versenyfelügyeleti eljárást indított a GVH az több televíziós csatornán is sugárzott Ékszer TV reklámtechnikái miatt, miután a műsor több tévénézőnél is kiverte a biztosítékot
A betelefonálós shoppingműsorban 18 karátos arannyal futtatott, galvanizált ékszereket, Utolsó remény-jelzővel ellátott Mária-emlékgyűrűt, sőt, „a pápa áldásával ellátott” ékszert is reklámoztak – a termékek árát pedig pedig a közel százezres induló szintről „csökkentették” pillanatokon belül töredékére.
A GVH szerint már több bejelentés is érkezett a hozzájuk a műsorral kapcsolatban. A hivatal a megindított eljárás során vizsgálni szeretné, hogy
A GVH hangsúlyozta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti egyúttal a jogsértés megállapítását is. A hatóságnak viszont nem először akadt dolga a műsorral: a tavaly a 24.hu írt róla, hogy a GVH ugyanilyen jogcímen vizsgálódott az Ékszer TV hasonló hirdetései miatt – részleteket akkor azonban nem árultak el a portálról, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva.
Shine bright like a diamond
A műsort üzemeltető Emporia Style Kft. mindenesetre mesés bevételeket könyvelhet el, vélhetően nem csak az eladott ékszereknek köszönhetően: a cég 2017-es mérlege több mint 6 milliárdos nettó éves bevételt mutat, igaz, 1,3 milliárdos pénzügyi kötelezettségük is van az Opten cégnyilvántartása szerint.
Trump üzlettársa és egy Fidesz-közeli vállalkozó is tulaj volt
A társaság jelenlegi egyedüli tulajdonosa egy ciprusi bejegyzésű vállalkozás, a Jetzoom Holdings Limited CY. A korábbi tagok azonban jóval megfoghatóbbak és érdekesebbek: az Empóriában ugyanis tulajdonos volt az ezo-milliárdos, a Mandiner cikke szerint Donald Trumppal közös vállalkozást futtató Törőcsik Jenő – az ő nevéhez köthető az Ezo.TV is. Törőcsik egyébként éppen akkor vált ki az Emporia Style-ból, amikor a Jeetzom megjelent.
Szintén érdekes a másik volt tulajdonos, Faragó Tibor Dante személye, aki 2013 májusa és 2017 decembere között szerepelt tagként a társaságban. Róla az Átlátszó is írt, mint az újbudai szórakozóhelyeket megszerző Fidesz-közeli cégcsoport egyik szereplőjéről.
|
„Pápai áldással” turbózott bizsukkal kaszál az Ékszer TV
|
A GVH hangsúlyozta, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti egyúttal a jogsértés megállapítását is. A hatóságnak viszont nem először akadt dolga a műsorral: a tavaly a 24.hu írt róla, hogy a GVH ugyanilyen jogcímen vizsgálódott az Ékszer TV hasonló hirdetései miatt – részleteket akkor azonban nem árultak el a portálról, a folyamatban lévő ügyre hivatkozva. A műsort üzemeltető Emporia Style Kft. mindenesetre mesés bevételeket könyvelhet el, vélhetően nem csak az eladott ékszereknek köszönhetően: a cég 2017-es mérlege több mint 6 milliárdos nettó éves bevételt mutat, igaz, 1,3 milliárdos pénzügyi kötelezettségük is van az Opten cégnyilvántartása szerint.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3010884_papai-aldassal-turbozott-bizsukkal-kaszal-az-ekszer-tv
|
2018-10-05 21:48:00
| true | null | null |
Népszava
|
Amikor 2018 júniusában Mészáros Lőrinc megvásárolta a 4iG informatikai céget, a cég részvényei 1000 százalékkal drágultak meg, mivel Orbán bizalmasának nevét mindenki garanciának tartotta arra, hogy hamarosan özönleni kezdenek a zsíros állami megrendelések. És valóban így is lett: februárban leesett egy 900 milliós megbízás a MÁV-tól, május első napjaiban pedig a 4iG az Egészséges Budapest Program „teljes szerverközpontok összeállítására, beüzemelésére és kiterjesztett garanciális kiszolgálására” kiírt, 689 millió forint+áfa értékű központosított közbeszerzési eljárását nyerte meg.
Szerdán azután a cég megnyerte, a harmadik, minden eddiginél nagyobb tenderét:
A 4ig „a köznevelési intézmények digitális kompetencia fejlesztését“ célzó program keretein belül, európai uniós támogatással megvalósuló projekt során
3005 interaktív táblát szerez és üzemel be a szerződéskötést követő 90 napon belül mintegy kétezer-kétszáz általános és középiskolában,
távoktatásban kitanítja a pedagógusokat az eszközök kezelésére és használatára a 2019/2020 tanév kezdetéig,
a beüzemelést követően elektronikus távoktatásban minimum 30 órás akkreditált képzést biztosít az eszközöket használó pedagógusoknak
A 4iG MTI-hez eljuttatott közleménye szerint
|
Mészáros Lőrinc épp most nyert meg egy 4 milliárdos informatikai tendert
|
Amikor 2018 júniusában Mészáros Lőrinc megvásárolta a 4iG informatikai céget, a cég részvényei 1000 százalékkal drágultak meg, mivel Orbán bizalmasának nevét mindenki garanciának tartotta arra, hogy hamarosan özönleni kezdenek a zsíros állami megrendelések. És valóban így is lett: februárban leesett egy 900 milliós megbízás a MÁV-tól, május első napjaiban pedig a 4iG az Egészséges Budapest Program „teljes szerverközpontok összeállítására, beüzemelésére és kiterjesztett garanciális kiszolgálására” kiírt, 689 millió forint+áfa értékű központosított közbeszerzési eljárását nyerte meg. Szerdán azután a cég megnyerte, a harmadik, minden eddiginél nagyobb tenderét: KLEBELSBERG KÖZPONT MEGBÍZÁSÁBÓL TÖBB MINT 2000 MAGYARORSZÁGI ISKOLÁBA SZÁLLÍTHAT INTERAKTÍV TÁBLÁKAT, MIUTÁN A PÁLYÁZATÁN ELNYERTÉK A TENDERT NETTÓ 4,4 MILLIÁRD FORINTOS AJÁNLATUKKAL.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/08/meszaros_lorinc_interaktiv_tablak_tender_4ig/
|
2019-05-08 23:04:00
| true | null | null |
Index
|
A Magyar Közlönyben megjelent első rendelet a felszámolás alatt álló Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft.-t minősítette stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté.
A cég korábban sikeresen versenyzett közbeszerzéseken: az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) a Budapest XI. kerületében lévő Bibó István Szakkollégiumot bővíthették volna ki a vizes vébére 405 millió forintért, de az Opus által 50 százalékban birtokolt Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt. a közösen elnyert egy közel 1,5 milliárd forintos közbeszerzést egy tokaji borüzem építésére. Valamint az építőipari társaság kezdhetett bele a Kisvárda focicsapatának új stadionjának építésébe is.
Ahogy arról a Napi.hu korábban írt, a Penta Industry Kft. esetében az építőiparban elterjedt nézet, hogy mivel olyan presztízs beruházásokkal késtek, mint a vizes vébére beígért, a Fidesz bölcsőjét jelentő Bibó-kollégium felújítása, vagy a FINA-vb helyszínéül szolgáló városligeti medencék kivitelezése, nagyjából bedöntötték a céget. Több mint 50 pert indítottak az alvállalkozók és megbízók (köztük a magyar állam is) a társaság ellen.
A cég a 2018-as beszámolóit még nem adta le, de 2017-ben közel 11,5 milliárd forintos árbevétel mellett 476,3 millió forintot profitot termelt. Az előtte években is folyamatosan nőtt a forgalma: míg 2013-ban csak 1,72, addigra ez 2015-ben már 4,65 milliárd forintra nőtt, 2016-ban pedig már meghaladta az 5,5 milliárd forintot - derül ki a Céginfo.hu adataiból.
Fehérjegyárat is megszereznek
A másik stratégiailag kiemelt jelentőségű cég a szikszói székhelyű SZATEV Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt. lett. A Céginfo.hu adatai szerint a cég jegyzett tőkéje 500 millió forint, a tulajdonosi köre pedig holding rendszerű. Ennek is csak 2017-es mérlege van, az pedig 79,2 millió forint nettó árbevétel mellett 381 millió forint adózás előtti veszteséget mutat.
A csődtörvény alapján a kormány - rendeletben - stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket,
amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik, vagy- amelyek esetében
ha a vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg
kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint történjék.
Az ilyen esetekben az állami felszámoló jár el, amely a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Ez a társaság a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásában és felszámolási eljárásában kerül kijelölésre vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként, rendkívüli vagyonfelügyelőként, illetve felszámolóként.
|
Pereskedik vele, mégis stratégiailag kiemeltté tette az állam a bedőlt céget
|
A Penta Industry Ipari Erőműtechnikai Fővállalkozó és Szolgáltató Kft-t, valamint a Szatev Fehérjefeldolgozó- Takarmánygyártó és Közszolgáltató Zrt-t - mint felszámolás, illetve csődeljárás alatt lévő céget nyilvánított stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté a kormány.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pereskedik-vele-megis-strategiailag-kiemeltte-tette-az-allam-a-bedolt-ceget.697423.html
|
2019-12-25 23:06:29
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Az Átlátszóban már többször beszámoltunk arról a Dunakeszi és Göd határában lévő hulladéklerakóról, amely miatt több panasz is érkezett az elmúlt években a hatósághoz:
Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét
Azóta csupán annyi történt, hogy elkészült az M2-es és a régi 2-es út közötti, közvetlenül a hulladéklerakó telep mellett haladó összekötő út. Így míg korábban csak a közelben élők szívták a port a földúton zajló folyamatos sittszállítás miatt, most már az autóúton haladók is „gyönyörködhetnek” a hegyként magasodó építési hulladékban.
De nemcsak a mennyiséggel van gond. A telepre inert építési hulladékot lehet csupán szállítani – azaz beton, kő, cserép és azok keveréke kerülhetne ide –, de szemmel láthatóan sok minden más, például fém, üveg, elektromos kábel is van a sittben.
Hogy pontosan mi, azt az illetékes hatóság még egyszer sem vizsgálta meg alaposan. Az egykori homokbánya területén lévő telep tulajdonosa és működtetője, a SA-HO Kft. ugyanis évek óta nem nyújtotta be a környezetvédelmi hatóságnak a kötelező hulladékjelentést.
Emiatt az Érdi Járási Hivatal végrehajtást rendelt el és bírságot szabott ki a SA-HO Kft.-re.
A hulladéklerakó ellenőrizetlen működése azért is aggasztó, mert egy víztározó közelében gyűlik itt a gyanús tartalmú sitt. A többek közt a városligeti bontásokból származó építési hulladék pedig az adatkutyak.hu felvételei szerint azóta is a telepen van.
A hatóság először megállapította, hogy a “feltételezhetően” veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot meg kell vizsgálni. Később viszont megelégedett azzal, hogy a SA-HO Kft. megrendelte néhány minta laboratóriumi vizsgálatát, és az eredményről szóló jegyzőkönyvet benyújtotta a hatóságnak. Ennek alapján a Járási Hivatal megállapította, hogy a hulladékkal minden rendben van és további környezetvédelmi eljárásra nincs szükség.
A cégnek egyébként 2018. október 31-én lejárt az engedélye, ám a sittszállítás ezt követően is folyamatosan zajlott a lerakóba. Az oda vezető út melletti illegális hulladék miatt azonban a Dunakeszi Önkormányzat már 2018 nyarán úgy döntött, hogy fel fogja mondani a megállapodást és szigorúbb feltételekkel köt új szerződést a céggel. Ugyanis az eredeti szerződésnek, amely a telephez vezető utak használatát biztosította, egyetlen pontját sem tartotta be a SA-HO: sem az út portalanításáról, sem az út menti hulladék eltávolításáról nem gondoskodott évek óta.
Szerettük volna megtudni, hogy miért nő a sitt mennyisége a telepen. Az Érdi Járási Hivataltól viszont hónapok óta nem kapunk érdemi tájékoztatást. Emiatt a Dunakeszi Polgármesteri Hivatalhoz fordultunk, Dr. Molnár György jegyzőtől viszont meglepő válaszok érkeztek.
Kiderült, hogy Dunakeszi Önkormányzata valójában nem mondta fel a SA-HO Kft.-vel kötött szerződést és nem is módosított rajta. Továbbra is érvényben van az úthasználatra vonatkozó 2011-ben létrejött eredeti megállapodás, ugyanis a felek „a módosításban nem jutottak közös álláspontra.”
Ugyanakkor, mivel 2019 októbere óta az új M2-es utat használják a beszállításra, az önkormányzat nem is tudja ellenőrizni, hogy mennyit és mit szállítanak a telepre. Hogy akkor a földutak használatára kötött korábbi szerződést miért nem mondja fel a város, az ezek után számunkra egyáltalán nem világos.
De még meglepőbb az a kijelentés, hogy az önkormányzatnak nincs joga vizsgálni, van-e hatályos engedélye a tulajdonosnak a hulladékgyűjtésre, és ezt soha, a szerződéskötéskor sem ellenőrizték. Az engedélyek ellenőrzésére csak az Érdi Járási Hivatalnak van hatásköre.
Egyébként is, tudtuk meg, az önkormányzatnak „nem feladata, hogy valamennyi szerződéses partnere jogszerű működését folyamatosan figyelemmel kísérje.”
Hogy mégis gond lehet a lerakó működésével, mutatja, hogy az önkormányzat Tuzson Bence segítségét kérte, járjon közben az Érdi Járási Hivatalnál ebben az ügyben. Ennek nyomán aztán dr. Zöld-Nagy Viktória, az Érdi Járási Hivatal vezetője személyesen megtekintette a „problémás bányát”, majd megígérte, hogy „kiemelt figyelmet fordít a SA-HO Kft. működésére”.
Ám hiába értesítette idén októberben és novemberben az önkormányzat az Érdi Járási Hivatalt, hogy a mezőőr „a hulladéklerakás szabálytalanságát” észlelte, a Hivatal nem válaszolt ezekre a panaszokra. Arról viszont állítólag tájékoztatta a jegyzőt a hatóság, hogy újabb öt évre engedélyezte a SA-HO számára a nem veszélyes hulladékok gyűjtését és ártalmatlanítását. Minderről kérdeztük a SA-HO Kft.-t is, de a cégtől egyelőre nem érkezett válasz.
Ezek után levélben és telefonon is kerestük dr. Zöld-Nagy Viktóriát, az Érdi Járási Hivatal vezetőjét. Szerettük volna megtudni, hogy ha a SA-HO Kft. évek óta nem adott le jelentést a tevékenységéről, s a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt több hatósági eljárás folyt, vagy folyik ellene, miért kaphatott újabb öt évre engedélyt. Ám választ egyelőre sem erre, sem az újabb működési engedélyre vonatkozó adatigénylésünkre nem kaptunk.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: adatkutyak.hu
|
Tehetetlen a fideszes városvezetés a Dunakeszi szélén gyűlő sittheggyel szemben
|
Évek óta nem ad le jelentést a gyűjtött építési törmelékről a Dunakeszi határában lévő lerakó tulajdonosa. A telep szabálytalan működése miatt számos bejelentés érkezett a hatóságokhoz, az Érdi Járási Hivatal ennek ellenére újra engedélyezte a lerakó működését – tudtuk meg a város jegyzőjétől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/18/tehetetlen-a-fideszes-varosvezetes-a-dunakeszi-szelen-gyulo-sittheggyel-szemben/
|
2019-12-18 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Jól alakul az év vége a felcsúti üzletembernek: a Mészáros és Mészáros Kft.-vel épp kedden nyert el egy 4 milliárdos tendert hulladékgazdálkodási rendszer kipítésére Zala és Vas megye egyes térségeiben, szerdán pedig a Paksi Atomerőmű három közbeszerzését húzta be összesen 4,7 milliárd forint értékben.
A Mészáros és Mészáros Kft. nettó 3,2 milliárd forintért alakíthatja át a víziközműveket az atomerőmű területén. A felhívással induló tárgyalásos eljáráson csak ez az egy cég vett részt, így szinte borítékolható volt a győzelem.
Szintén nem volt nagy a verseny a gőzrendszer és hőközpontok átalakítására kiírt pályázat esetében: csak a Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. és a Kópis és Társa Szerelő és Karbantartó Kft. által beadott pályázatott tárgyalták majd kiáltották ki nyertesnek. A két cég együtt nettó 359 millió forintért dolgozhat a paksi atomerőmű székhelyén.
A 10 fős Duna Center Therm húzta be a csővezetékek, hírközlési és villamos vezetékek építésérére kiírt tendert is, amely alapján erősáramú és tűzjelző rendszerek bontása, a villamos energiaellátó hálózat átalakítása, a megmaradó épületek hálózati csatlakozásának kiváltása, a távközlési és informatikai kábel- és alépítmény hálózat átalakítása, valamint további vagyonvédelmi átalakítások lesznek a feladatai. A megbízás összege nettó 1,2 milliárd forint.
Ez az összeg biztosan jól jött most a cégnek, hiszen önmagában majdnem kitesz annyit, mint amennyi a kft. 2018-as teljes árbevétele volt: akkor ugyanis 1,4 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak (2017-ben 590 millió forint, 2016-ban pedig 390 millió forint bevételt értek el).
A Duna Center Therm Üzemi Szolgáltató Kft. még csak idén márciusban került a V-híd Vagyonkezelő tulajdonába (amelynek egyedüli tulajdonosa a V-Híd Zrt., vagyis Mészáros Lőrinc és felesége), de már több közbeszerzést is megnyertek.
A most behúzott pályázatokkal folytatódik tehát Orbán Viktor barátjának paksi menetelése: novemberben a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
A cégadatokat az OPTEN Kft. biztosította. Fotó: Átlátszó/Paksi Riot videó
|
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
|
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken. Folytatódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek paksi menetelése.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/19/milliardo-projekteket-kaptak-a-paksi-atomeromuben-meszaros-lorinc-cegei/
|
2019-12-19 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A szentendre történelmi városközpontja bevezető szakaszához, a Duna-parti Postás Stand szomszédságába tervezett irodaház-beruházással többször is foglalkoztunk, akkora lakossági felháborodás kísérte a terveket.
Szentendrén irodaparkot építenének a Duna-partra a kaszinó helyére, helyi civilek tiltakoznak
Irodaházakat, a jelenlegi elgondolások szerint kettőt is építene a szentendrei Duna-partra, az úgynevezett Postás strand szomszédságába az energiakereskedő CYEB Kft., az önkormányzat egyetértése és a helyi civilek tiltakozása mellett. Kerestük a fideszes hátszelet, meg is találtuk. Videóriport.
A beruházó enegriakereskedő cég, a CYEB tervei elnyerték a korábbi, fideszes városvezetés tetszését. Előszerződéseket kötöttek a céggel, amelyben olyan helyi építési szabálymódosításokat ígértek a beruházás érdekében. Azt is rögzítették, hogy az önkormányzat telekcseréket hajt végre, lemond a Strand utcáról, és ezzel a CYEB által megvásárolt két különálló telek eggyé és az eredetinél jóval értékesebbé válik.
Információink szerint utóbbi csereügylet miatt vizsgálódik most a PMRFK Dunakeszi Rendőrkapitánysága. Legalábbis az Átlátszó birtokába került rendőrségi levél szerint október 18-án a csereügyletben érintett ingatlanokra vonatkozó dokumentációt kérték a nyomozók a polgármestertől (a levél címzettje az öt nappal korábbi választásokon elvérzett korábbi városvezető, a fideszes Verseghi-Nagy Miklós). A nyomozás tényét érdeklődésünkre megerősítette a PMRFK, további részleteket azonban a nyomozás érdekeire hivatkozva nem közöltek.
Űgy tudjuk, hogy a feljelentést az Állami Számveszék tette még július elején, az ÁSZ-hoz egy helyi lakos fordult, történetesen ugyanaz a hölgy, akit korábban közösségi oldalas kommentjei miatt tízmilliós fizetési meghagyással riogatott a több tízmilliárdos forgalmú beruházó.
Gondok az értékbecsléssel
A számvevőket kérdeztük az eljárásukról, válaszukat várjuk. Egy birtokunkban lévő ügyészségi dokumentumból az derül ki, hogy az ÁSZ feljelentése szerint, bár a cserét megelőző értékbecslés alapján az önkormányzat 7 millió forinttal értékesebb ingatlant kapott a CYEB-től, mint amit átadott nekik, ám az értékbecslés „nem a jogszabályoknak megfelelően történt”. Ráadásul a csere a forgalomképtelen törzsvagyont érintette, amit a feljelentés szerint úgy próbáltak kicselezni a hivatalban, hogy a telket előbb megosztották, majd a leválasztott részt átsoroltatták.
Első körben lepattantak a rendőrökről a számvevők is, de a Szentendrei Járási Ügyészség a nyomozás folytatására szólította fel őket, mondván, nem végeztek érdemi nyomozást, csak mechanikusan összevetették az értékbecslés adatait.
„A hűtlen kezelés bűntette az egyik nehezen felderíthető tényállások egyike, amely mögött sok esetben, jellemzően vesztegetési cselekmények is meghúzódnak, ezért ezen tényállás felderítése során az ügy minden részletére kiterjedő nyomozás indokolt” – fogalmazott határozatában az ügyészség.
A CYEB pedig eközben szintén mintha visszakozna. Az új összetételű önkormányzat november 13-ai üléséről szóló közleményben legalábbis ez olvasható: „a Duna korzó 25/2 hrsz. területen korábban irodaházat építeni kívánó CYEB Energiakereskedő Kft. ügyvezetője tájékoztatta a város új vezetését, hogy készek arra, hogy az eredeti szerződés szerinti irodaházat megépítsék, de arra is, hogy az eredeti építési szabályzat visszaállításra kerüljön, továbbá nyitottak a tulajdonukban álló telkek önkormányzat részére történő értékesítésére is”.
Fotó: a Postás Strand Szentendrénél, a szerző felvétele
|
Nyomozás a Postás Strand mellé tervezett irodaház-beruházás kapcsán Szentendrén
|
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoz a rendőrség a szentendrei önkormányzat és a CYEB Energiakereskedő Kft. közötti ingatlanügylet, azaz a népszerű Postás Strand szomszédságába tervezett irodaberuházáshoz kapcsolódó telekcsere miatt – erősítették meg az Átlátszó értesülését a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságon.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/19/nyomozas-a-postas-stand-melle-tervezett-irodahaz-beruhazas-kapcsan-szentendren/
|
2019-12-19 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A 2019-es önkormányzati választást Érden fölényesen megnyerő összellenzéki szövetség városvezetése legelső tisztogatási célpontjának az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft.-t jelölte meg. November végén az érdi közgyűlés zárt ülésen menesztette a médiacég vezetőjét, Fekete Zoltán ügyvezetőt. A helyi képviselők arról döntöttek, hogy pályázatot írnak ki. A tervek szerint az ideiglenesen kinevezett főnök helyét 2020. január végén veszi át a véglegesített ügyvezető.
Az érdi közmédiára, különösen a tévére és az erdmost.hu portálra sok minden volt jellemző, csak a kiegyensúlyozott, sokrétű és pontos tájékoztatás nem. Ebben a cikkben például arról írtunk, hogy az erdmost.hu kamerája előtt Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András mint egy riporter-szerkesztő, moderátor és bíró hogyan oktat ki és leckéztet meg egy renitensnek megbélyegzett érdi polgárt:
Megszállták a rendőrök az oroszlános tanyát Érden, a tulajdonos beszállt a helyi politikába
Az oroszlánjairól híressé vált Noel-tanyán érdi rendőrök tartottak házkutatást, majd lefoglalták a vadállatok okmányait. A sértődött érdi polgármester pedig a helyi közmédia kamerája előtt vallatja az állattartót, aki politikai karrierbe kezdett a pártelhagyó fideszes helyi képviselő oldalán.
Az érdi ellenzéki mindvégig arra panaszkodott az önkormányzati kampány alatt, hogy nem kap a helyi médiában értékelhető helyet – és ez így is volt. A szövetségnek a Facebookon kellett kampányolnia. Ugyanakkor a botránytól botrányig tántorgó fideszes polgármester elég muníciót szállított ahhoz, hogy Csőzik László, az ellenzéki nagykoalíció polgármester-jelöltje az országos médiában megszólalhasson.
A többi köztulajdonban álló cég vezető tisztségviselője a helyén maradhatott a megyei jogú városban. Még az Érdi Sport Kft. nevű botránycéget vezető Boldog Anna is, amit sokan értetlenkedéssel fogadtak a városban.
Boldog Anna egykor helyi SZDSZ-politikus volt, aki 2006-ban indult a liberális párt színeiben az önkormányzati választásokon. A város későbbi, fideszes vezetése alatt két önkormányzati cég ügyvezetői posztját is betöltötte, s ekkor már a helyi Fidesz egyik bizalmi embereként ismerték a városban.
A Fideszt legyőző Csőzik László (ugyancsak volt SZDSZ-es politikus) által vezetett ellenzéki szövetség új városvezetése a közgyűlés elé vitt előterjesztésben azt javasolta, hogy Boldog megtarthassa jelenlegi ügyvezetői pozícióit az Érdi Sport Kft. élén.
Az Érdi Sport Kft.-t a november végén meghozott döntés szerint Boldog csak jövő nyár elejéig vezetheti, és a cég 2019-es beszámolójának május végi benyújtása után nem sokkal mennie kell. Ráadásul társügyvezetőt kap annak a Varga Andrásnak a személyében, aki Csőzik kabinetfőnöke.
A Csőzik-csapathoz mindig és feltétlenül lojális helyi blog is keményen bírálta az új vezetést Boldog pozícióban hagyása miatt. Emlékeztettek arra a november 28-i közgyűlési döntésre, amely közel harmincmillió forinttal megemelte az Érdi Sport Kft. támogatását.
Az előterjesztés nem tért ki a szintén Boldog által ügyvezetett Érd és Térsége Hulladékkezelési Kft.-re, így arra lehet következtetni, hogy Boldog határozatlan ideig maradhat ennek a cégnek az ügyvezetői székében. A Boldogulj Érden posztjában fel is tette a kérdést: “lehet, hogy az érdi kukás cégnél pedig még évekig kapja fizetését T. Mészáros kegyeltje?”
A személyzeti döntést az önkormányzat zárt ülésen tárgyalta, annak körülményeiről ezért háttérbeszélgetésekből értesülhettünk. Küldtünk hivatalos kérdést is az okokról, a választ várjuk.
A kiszivárogtatott álláspont szerint a városvezetésnek egyelőre nem áll érdekében, hogy változtatásokat hajtsanak végre a sport- és a hulladékgazdálkodási cég élén.
Az Érdi Sport Kft. a város botránycége egy ideje. A kft. korábbi ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet T. Mészáros azért rúgatta ki a közgyűléssel, mert konfliktusba keveredett Boldoggal.
Az ügy a 2019-es önkormányzati kampányban nagy hullámokat korbácsolt, miután Szántó Erzsébet élesen támadta T. Mészárost. Ekkor már az országos médiában Boldogot egyértelműen a fideszes városvezető egyik bizalmasának könyvelték el. Boldog Anna a botránysorozat alatt egyszer sem szólalt meg.
Pénzmosással, korrupcióval vádolja egy volt sportcégvezető az érdi polgármestert
A Boldog Annával kapcsolatos legújabb személyi döntés azért tűnik roppant ellentmondásosnak, mert a Csőzik által vezetett ellenzéki koalíció egyik legfontosabb programpontja az átláthatóság volt az őszi választási kampányban. Ehhez képest a jogvégzett ügyvezető nem válaszol az adatigénylésekre. Tehát nem elutasítja az adatigényléseket, hanem egyáltalán nem reagál azokra.
Az Érdi Sport Kft. működése gyakorlatilag átláthatatlan, noha adóforintok százmilliót öntik a cégbe, erről ebben a 2019. áprilisában megjelent cikkünkben írtunk.
Adóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket
Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásáról.
A Boldog által irányított nonprofit cégek közül az Érdi Sport Kft. 2018-ban 470 millió forintos átbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszban. Ezek a számok az Érd és Térsége Hulladékkezelési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság esetében: 3,5 milliárd és mínusz 550 millió forint. Utóbbi esetben a veszteségeket forrásaink az úgynevezett nemzeti kukaholding működésére vezették vissza.
Egy 2009-ben megalkotott törvény értelmében Boldog nem kap fizetést az Érdi Sport Kft. élén betöltött pozíciójáért, hiszen két közcéget is vezet, viszont duplázni tilos a juttatást.
Az érdi közgyűlés az év utolsó ülésen, december 19-én tárgyalta egyebek mellett az “Ez a minimum” elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós programról szóló határozati javaslatot. Az Átlátszó, a Transparency International és K-Monitor ajánlása által elkészült javaslatot az érdi közgyülés egyhangúlag, tehát a Fidesz-KDNP szavazataval együtt elfogadta.
Fotó: Csőzik László polgármester és Mecsériné Szilágyi Erzsébet jegyző az érdi közgyűlés ülésén, forrás: Csőzik László/Facebook
|
Az ellenzéki városvezetés alatt is cégvezető maradhat az érdi Fidesz-főnök bizalmi embere
|
A balhés Érdi Sport Kft. ügyvezetője semmibe veszi az közpénzügyi átláthatóság alapelveit, ami pedig az ellenzéki nagykoalíció választási programjának kiemelt ígérete volt. Az új városvezetés mégis meghagyta posztjain a Fidesz-bizalmas cégvezetőt. Másokat is, egyelőre csak az önkormányzati médiacég első embere veheti a kalapját.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/12/20/az-ellenzeki-varosvezetes-alatt-is-cegvezeto-maradhat-az-erdi-fidesz-fonok-bizalmi-embere/
|
2019-12-20 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.