text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A fővárosi önkormányzat és cégei az Mfor múlt heti cikkében közölt összesítés szerint közel 1400 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzést Tarlós István főpolgármesterségének első hét évében. De 2017 óta is meredeken emelkedett ez a szám, hiszen az M3-as metró alagútjának, valamint az északi és déli szakasz állomásainak rekonstrukciója önmagában csaknem 100 milliárddal dobta meg a fenti összeget, míg a BKV egyetlen informatikai tendere 19 milliárdot adott hozzá.
Mindhárom eljárás győztese több szálon kötődik Mészáros Lőrinc üzleti érdekeltségeihez. A Swietelsky több vasúti beruházásra, többek között a felcsúti kisvasútra is összeállt a Mészáros érdekkörébe tartozó R-Kord Kft.-vel. Míg kikötőfejlesztésre a Mészáros és Mészáros Kft.-vel társult. A minden kormánypárttal hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló Strabag korábban hulladéklerakókat épített közösen Mészáros vállalkozásával. Ezenfelül százmilliókat költenek az Orbán Viktor számára oly kedves focicsapatok szponzorációjára.
Még egyértelműbb a kapcsolat a BKV 10 éves informatikai szolgáltatási tenderén győzedelmeskedő Sys IT Services Kft. esetében, hiszen a cég egyik nevesített alvállalkozója a Mészáros Lőrinc-közeli tőzsdei informatikai vállalat, a 4iG. Az IT-cég részvényeiből nem sokkal a közbeszerzési pályázat előtt vásárolt be Mészáros Lőrinc kulcsembere, Jászai Gellért. Az eredmény kihirdetése után pedig a 4iG megvette a másik nevesített társvállalkozást, a T-Systems Magyarország Zrt-t, amely korábbi években a fővárosi cégek bejáratott informatikai szolgáltatójaként működött.
A BKV mellett a Fővárosi Csatornázási Műveknek és a Fővárosi Vízműveknek is dolgozott, amelyért a fent említett időszakban összesen csaknem 25 milliárd forintot számlázhatott. A cég ezzel közvetlen informatikai beszállítójává vált a fővárosi önkormányzat cégeinek, ami jó kormányzati támaszpont lehet arra az időkre, amikor esetleg nem Tarlós István vezeti Budapestet.
Ismerős csapatba érkeztek. A fővárosi önkormányzatnak és cégeinek Tarlós regnálása óta több mint tízezer céget számláló beszállítói körének toplistásai így, vagy úgy kapcsolódnak a kormánypárthoz, illetve a NER gazdasági szereplőihez. A Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó közbeszerzési térkép elképesztően kiterjedt beszállítói hálót mutat.
S ez érthető is, hiszen az önkormányzat városüzemeltetési cégei széles tevékenységi kört tudhatnak magukénak, ráadásul jelentős bevétel felett diszponálnak. Az Mfor múlt heti összesítése szerint a vállalatok évi 400-500 milliárd forintos árbevételre tesznek szert, ami a fővárosi önkormányzat gyorsan apadó saját forrásainak lassan a kétszeresére rúg - a különbözet a szolgáltatások után a lakosságtól és a vállalkozásoktól, azaz a szolgáltatás igénybe vevőitől befolyó bevétel. A fővárosi fejlesztések pedig szinte kivétel nélkül uniós és állami forrásokból, illetve hitelből valósulnak meg, ebből fizetik a beszállítókat is.
A városvezetés kétszer is nekifutott a cégek gazdálkodásának, közbeszerzései befolyásolásának, de mindkétszer elbukott. Az első ciklus elején megalakított két holding lassú kimúlásáról előző cikkünkben részletesen írtunk, mint ahogy a második ciklus találmányának számító Közbeszerzési Kft. csúfos bukásáról is. Az okok sokrétűek, de aligha tagadható, hogy a Fidesz az első perctől megpróbálta betenni a lábát a főváros ajtajába. A városvezetés hol több, de inkább kevesebb sikerrel állt ellen a NER nyomásának. A fővárosi közbeszerzési eljárásokat a gazdasági szükségszerűségeken, illetve a cégspecifikus mutyikon túl a kormány különféle intézkedései, a gazdasági holdudvar szereplőinek nyomulása látványosan egy irányba terelte. S ez jól kiolvasható az Mfor által összeállított beszállítói toplistáról.
A Korrupciókutató Központ 2011-2017 közötti közbeszerzési eljárásokat tartalmazó adatbázisát a 2018-ban és 2019-ben kiírt és eredményesen zárt tendereinek adataival kiegészített Mfor beszállítói listát toronymagasan a VT-Arriva Személyszállító és Szolgáltató Kft. (lánykori nevén VT-Transman) vezeti. Az elmúlt 8 évben összesen 155 milliárd forint értékben kötött szerződést közforgalmú autóbuszvonalak üzemeltetésére a BKV-val, majd a BKK-val. Ezek közé tartozik többek között a reptéri járat is.
A cég nem új szereplő a fővárosi tömegközlekedésben. Előbb alvállalkozóként, majd az új buszüzemeltetési modell 2012-es bevezetése után külső partnerként dolgozott a BKV-nak. Jelenleg cirka 350 buszt üzemeltet Budapesten. (Az agglomerációs járatokat vivő Volánbusz Zrt-vel együtt a BKV buszforgalmának harmadát adják.) A céget a magyar Videoton-csoport alapította, de 2013 óta a német államvasút, a Deutsche Bahn a többségi tulajdonos. Az Arriva 2012-es 5,4 milliárdos árbevétele 2018 végén már meghaladta a 25 milliárdot. A sok évig a kormány szócsöveként működő Echo tévét birtokló (de azt átadni kényszerülő), a Békementeken legelöl masírozó Széles Gábor, a Videoton Holding elnök-vezérigazgatója már a Videoton 2013-as évzáró ünnepségen kiemelte a cégcsoporthoz tartozó VT-Arriva teljesítményét, amely a fővárosi megrendelésnek köszönhetően megduplázta az árbevételét és a holding akkor 15 milliárdos beruházásából 12 milliárdot a cég autóbuszlízingje hozott. A BKV ehhez képest abban az évben csak egy 9 milliárdos állami gyorssegéllyel kerülhette el a csődöt, holott az üzemeltetési költségen minden évben farag valamit.
A fenti pályázaton egyébként a BKV el se tudott indulni elaggott járműparkja és hitelképtelensége okán. A fővárosi önkormányzat nem adott tulajdonosi fedezetigazolást és az sem hatotta meg a döntéshozókat, hogy a cég számítása szerint saját üzemeltetésben 1,5 milliárd forinttal olcsóbban tudta volna megoldani a feladatot. A VT-Arrivának azóta is többszörösen lejt a pálya: a teljesítésbe a járművek amortizációját is beszámíthatja, a megállók, végállomások, garázsok infrastruktúráját egyedül a BKV tartja fenn, miközben a többi szolgáltató is használja, ezenfelül jelentősen eltérnek a buszvezetők foglalkoztatási feltételei is. A külsős szolgáltatók egyébként ugyanúgy hitelből vásárolták a buszokat, ahogy a BKV tette volna. A kölcsönöket az új buszok drágább üzemeltetési költségéből befolyó bevételből fedezik. A külsős szolgáltatók a BKV szakszervezetek számításai szerint a 8 éves szerződési idő alatt közel 26 milliárd forinttal számlázhatnak többet a BKV-nál. Ennyiből fővárosi cég is fejleszthette volna a járműflottáját, amelynek átlagos kora csaknem 14 év.
Az új buszüzemeltetési modell a főváros, pontosabban a Vitézy Dávid vezette BKK saját ötlete volt. Az agglomerációs járatok átadását a Volánbusznak viszont a kormány kényszerítette ki A tárca erre irányuló szándékát Németh Lászlóné fejlesztési miniszter 2012 végén jelentette be, de az állami tulajdonban lévő busztársaságnak akkor még sem elegendő járműve, sem embere nem volt a feladatra. Két sikertelen tender után végül 2013 szeptemberében sikerült szerződést kötnie 167 új Mercedes busz vásárlásáról. A BKK pedig ekkor hirdetett tendert a feladatra. Majd kevés meglepetést keltve a Volánbuszt hirdette ki nyertesnek.
A nyolc évre szóló 59 milliárdos keretszerződést 2014 áprilisában írták alá. Az új városvezetés tehát a VT-Arriva és Volánbusz szerződéseinek lejárta után módja lesz új partnereket keresni. A várhatóan több tízmilliárdos tenderek eredményébe várhatóan a NER is beleszólna. A másik két buszos versenytárs mindenesetre időközben eltűnt a süllyesztőben.
A csaknem 20 milliárdos tendert nyerő Orangeways-t felszámolták, a T&J Busz Porjekt Kft-vel offshore háttere miatt a főváros szerződést bontott. A Volánbusz viszont ezzel az egyetlen szerződéssel felkerült a fővárosi beszállítói toplista negyedik helyére. (A teljes listán szerepel két üzemanyagszállító is, az OMV 136,7 milliárddal, míg a MOL 90,7 milliárd forinttal, de az egyszerűség kedvéért ezeket a cégeket - mivel nincs más versenytársuk - kivettük a végleges listából.)
A két buszos cég közé a cikk elején már emlegetett két építőipari óriás préselődött be. Az Mfor számításai szerint a Swietelsky-csoport cégei összesen 78 milliárd értékben kötöttek szerződést fővárosi vállalkozásokkal, míg a Strabag-csoport 66, 7 milliárddal szorult a harmadik helyre. Mindketten régi partnerei a fővárosnak. Mindkét cég dolgozott a budai fonódó villamoshálózat, valamint az M4 és az M3-as metróvonal kivitelezésén.
Az OLAF által jelentősen túlszámlázottnak ítélt, illetve korrupciós gyanúba kevert négyes metró kontraktusok közül a Strabag és a Swietelsky szerződések összértéke meghaladta a 15 milliárdot. Ám ez kevéssé zavarta a Demszky-projektet erősen bíráló fideszes városvezetést, amikor az M3-as metrótenderekre érkező pályázatokat értékelték.
A fent említett nagyobb projektek mellett a Swietelsky a pünkösdfürdői , illetve az Aranyhegyi patak árvízvédelmi létesítményének kivitelezését és több útfelújítási programot csípett meg, míg a Strabag a Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep építésére, út- és hídfelújításokra szerződött főként a BKK-val. De 2017 óta a Strabag szállítja az aszfaltot a Budapest Közút Zrt-nek is, évi 500 millió forintért.
A beszállítói toplista következő Colas, valamint a Sade Magyarország Mélyépítő Kft., illetve a lista végére felkerülő Bonex Építőipari Kft. helyezése elsősorban a Budapest és Budaörs teljes csatornázottságát célul kitűző Budapest Komplex Integrált Szennyvízelvezetése (BKISZ) projektnek köszönhető, amely immáron második szakaszába lépett és a tervek szerint jövőre fejeződik be. A projektet az unió Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) finanszírozza. A francia tulajdonban álló Sade, amely jó érzékkel 2010-ben értékesítette a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. alapította FCSM Mélyépítő Kft.-ben meglévő közel 31 százalékos üzletrészét, ezenkívül bedolgozott az Olof Palme ház hűtési rendszerébe és ők végezték a Margitsziget csatornázásának egy részét is.
A BKISZ sorban utolsó VII. tenderét viszont a Strabag Építő Zrt., valamint a Penta Általános Építőipari Kft. nyerte. A cégek a becsültnél csaknem egymilliárddal drágábban 3,78 milliárdért végzik el a fennmaradt munkát. A Penta is bedolgozott a margitszigeti csatornázásba, ezenfelül ők kapták a vizes világbajnokságra elkészülő pesti rakpart kialakítását is. (A félreértések elkerülése végett mindjárt az elején tisztázzuk, hogy ez a Penta, nem azonos a Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát élvező Penta Industry Kft-vel, amely az előző ciklus alatt valóságos közbeszerzési bajnoknak számított, ám pártfogója tárcavesztésével a cég is kegyvesztetté vált.)
A Penta Általános Építőipari Kft-t Rogán Antal – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője még belvárosi polgármesterként hozta be a fővárosi beszállítói körbe, azóta is csurran neki feladat az V kerülettől, hiszen ők újíthatták fel a Vörösmarty és a Podmaniczky teret is. De azóta bekerült a fővárosi önkormányzat beszállítói közé, majd a XII., a III., a XVI. kerülettel, sőt az ellenzéki Zuglóval nőtt a megrendelői kör.
A Tarlós-éra újoncai közé tartozik a T. O.M Controll 2001 Vagyonvédelmi és Szolgáltató Zrt., amely egy-egy kisebb értékű megbízást ugyan a Demszky időszakban is kapott, de az esetenként több milliárdos megrendelések 2011 után hullottak az ölébe. A kezdetben csak takarítást, majd őrzést és végül komplex épületüzemeltetést is vállaló cég a temetők, az állatkert, szemétlerakók, az FCSM irodái mellett most már a fővárosi piacok takarítása, illetve őrzése mellett 2017 óta a BKV telephelyeinek teljes körű vagyonvédelmét is biztosítja. Mindez csupán azért különös, mert a viselt dolgairól korábban többek között a 24.hu és az Átlátszó is beszámolt.
Utóbbi egy nyilatkozóra hivatkozva egyenesen azt írta, hogy a cégháló magasan van beágyazva, a cikk szerint hatósági emberek is segítik a fennmaradásukat, természetesen pénzért cserébe. A T.O.M. Controll 2001 Zrt. ellen korábban a Fővárosi Főügyészség is nyomozott, sőt a NAV is büntetőeljárást folytatott csalás miatt. De mindez mit sem számított, a számos fővárosi cég mellett a Szépművészeti Múzeum összes telephelyének takarítását is rájuk bízták.
A fenti cégek alkotják a főváros beszállítói elitjét. Mögöttük még több ezer cég sorakozik. Ezer fölött jár azon vállalkozások száma is, amelyek 2011-től egymilliárd forintnál nagyobb értékű fővárosi szerződésállományt gyűjtöttek össze. Szép számmal akad közöttük józan gazdasági érdek alapján kiválasztott cég, de mutyiganyús kontraktus is. A fenti listával csupán egy apró fénypászmát akartunk vetni Budapest jelenlegi vezetése alatt lezajló gazdasági játszmákra.
|
Húszmilliárd alatt nem lehet felkerülni a főváros beszállítói toplistájára
|
Közlekedési szolgáltatók, építőipari kivitelezők, üzemanyagforgalmazók uralják a fővárosi önkormányzat cégeinek beszállítói toplistáját. A sokat szakító cégek java szoros kapocsolatot ápol a NER köreivel, de akad köztük kétes hírű vállalkozás is. Fidesz az első perctől megpróbálta betenni a lábát a főváros ajtajába. A városvezetés hol több, de inkább kevesebb sikerrel állt ellen a NER nyomásának. A fővárosi önkormányzat és cégei az Mfor múlt heti cikkében közölt összesítés szerint közel 1400 milliárd forint értékben bonyolítottak le közbeszerzést Tarlós István főpolgármesterségének első hét évében.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/huszmilliard-alatt-nem-lehet-felkerulni-a-fovaros-kozbeszerzesi-toplistajara.html
|
2019-10-10 13:04:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
150 ezer forinttal nőtt Dunaújvárosban nyár óta a temetkezés
– hívta fel a figyelmünket egy olvasónk, aki több számlát is csatolt leveléhez. Ezekből valóban tisztán kivehető, hogy jóval többet fizetnek ma az elhunytak hozzátartozói a Fejér megyei városban, mint néhány hónappal ezelőtt.
Később több, temetkezésben jártas dunaújvárosi forrásunk is megerősítette, hogy míg korábban 250-300 ezer forintért is lehetett urnás temetést rendelni, ma már 400-450 ezer forint alatt nem lehet ezt megúszni.
Monopolhelyzetbe került egy cég, megnőttek az árak
Dunaújvárosban éveken keresztül három temetkezési cég közül lehetett választani:
Dunaújvárosi Kegyelet Kft.
Borostyán-Tóth Kft.
Annamatia-Kegyelet Kft.
Egy júniusban elfogadott önkormányzati rendelet értelmében viszont ma már csak a temetőt üzemeltető vállalat, a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. (továbbiakban csak Kegyelet Kft.) embereivel és eszközeivel lehet temetkezni, azaz lényegében kitiltották a másik két vállalatot a temetőből.
Monopolhelyzetbe került az üzemeltető, így addig emelheti az árakat, ameddig csak akarja
- mondta egy másik, névtelenséget kérő dunaújvárosi forrásunk.
"Egy hamvasztásos temetésnél eddig 40 ezer forint volt nálunk a munkadíj és 42 ezer forintot fizettünk az üzemeltetőnek. Mióta kizárólagos joga van a Kegyelet Kft.-nek, 202 ezret kérnek ugyanezért - magyarázza az Annamatia-Kegyelet tulajdonosa, Turcsán József.
Mi nem mehetünk be a temetőbe, úgyhogy ha nálunk rendelik meg a temetést, a hamvasztás után le kell adnunk az urnát az üzemeltetőnek.
Komoly kiesést jelent ezt a családi vállalkozásnak, és bár több másik településen is jelen vannak, Turcsán így is közel húsz százalékos bevételkieséssel számol, míg a másik cégnél a létszámleépítés is felmerült.
Az indulásért cserébe elengedték a több tízmilliós kötelezettségeket
A kizárólagosságot biztosító rendelet mellett arról is döntöttek a júniusi közgyűlésen, hogy közös megegyezéssel felbontják a 2022-ig érvényes üzemeltetői szerződést a Kegyelet Kft.-vel, amit a cég gazdasági okok és "a temető üzemeltetés szempontjából kedvezőtlen irányú temetkezési szokások" miatt kérvényezett májusban.
A dunaújvárosi cég 2012-ben azzal a feltétellel kapta meg tíz évre az üzemeltetői jogot, hogy egy csomó fejlesztést vállaltak az üzemeltetésből befolyó, nem csekély összegből (sírhely váltás, sírásás, ravatalozó bérlés). A szerződés szerint tíz év alatt olyan feladatokat kellett volna ellátniuk, mint például
urnafal építés,
szórásos parcella kialakítása,
ravatalozó felújítása,
temetői utak felújítása,
térvilágítás kiépítése és
térfigyelő kamera rendszer kiépítése.
Ráadásul amíg nem lesz meg a szeptemberben kiírt közbeszerzési eljárás eredménye, marad a Kegyelet Kft. az üzemeltető, és a másik, kizárólagosságot biztosító rendeletnek köszönhetően addig is hatalmasat kaszálhat.
Palkovics az elmúlt években többször is szerepelt a dunaújvárosi lapokban, tavaly bámulatosan tehetséges üzletasszonynak nevezte a duol.hu. Édesapja, Palkovics Jenő önkormányzati képviselő volt a kilencvenes években, és ő alapította a temetkezési vállalatot. Néhány éve azonban tragikus körülmények között elhunyt, halottszállítás közben szenvedett súlyos autóbalesetet, a céget pedig gyermekei vették át.
Nem kell piaci verseny, egyezzenek meg a cégek
Már 2013-ban is megpróbált a fideszes többségű közgyűlés kizárólagosságot adni a Kegyelet Kft.-nek, pár hét múlva azonban módosították ezt a rendeletet, és kikerült az ezt biztosító bekezdés.
Ehhez hasonlóan idén augusztusban is napirendre tűzték a júniusban elfogadott kizárólagossági rendelet visszavonását, ám a közgyűlés végül nem tárgyalta, mert Szepesi Attila gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármestere szerint addigra már megegyezett a két nagyobb temetési vállalkozó, akik a temetkezések 95-96%-át bonyolítják le. Mint mondta, "átszámolták újból, és senkinek nem jelent olyan kiesést, mint amit először ez a rendelet jelentett."
Úgy tudjuk, ez az egyezség úgy nézett ki valójában, hogy Szepesi behívatta irodájába a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. és a Borostyán-Tóth Kft. tulajdonosait, és ez utóbbiakat kész ajánlat elé állította, amit kénytelenek voltak elfogadni, ha nem akartak a maradék bevételtől is elesni. Az egyezség értelmében a náluk megrendelt temetéseknél ők adják a díszautót a sofőrrel, és a betűvésést is tőlük rendeli meg a Kegyelet Kft. Ez persze közel se pótolja a temetésből kieső összeget, hiszen havonta nagyjából 300 ezer forint bevételt jelent a cégnek.
Az Annamatia-Kegyelet Kft. vezetője hazugságnak nevezi, hogy ők csak a temetések 3-4 százalékát bonyolítanák le. "Ha így is lenne - tette hozzá Turcsán József - akkor se alkalmazhatna az üzemeltető hátrányos megkülönböztetést a temetkezési szolgáltatók között." Azt mondta, ezt szintén egy önkormányzati rendelet írja elő, és versenyjogilag is aggályos szerinte.
Palkovics cégére írták ki?
Szeptemberben aztán kiírták az új közbeszerzési szerződést a temető üzemeltetésére, amelynek csak a Fideszes önkormányzati képviselőjelölt cége tud megfelelni Dunaújvárosban, hiszen kitételként szerepel benne, hogy
A városban többen is azt mondják, ha Palkovics nyer a vasárnapi választáson és összeférhetetlenség miatt nem indulhat a közbeszerzésen, akkor egy fővárosi temetkezési vállalkozó barátja nyújthat be pályázatot. Palkovicsnak ugyanis megvan a kapcsolati hálója temetkezési körökben, 2016 óta ő a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Szakegyesületének elnöke.
Mindez tehát azt jelenti, hogy Palkovics valójában nem tud veszteni az önkormányzati választással, bármi is lesz az eredmény vasárnap.
Ha veszít, megmarad az üzemeltetési jog és a monopolhelyzet,
ha pedig hozza a körzetet, jöhet az ismerős cég, a többi dunaújvárosi vállalkozás pedig továbbra is kiszorul a piacról.
Dunaújvárosi informátorunk szerint szoros verseny várható a körzetben, Palkovics Tóth Kálmán ellenzéki jelölttel küzd meg, aki öt éve simán hozta ezt a körzetet. De kiélezett a küzdelem egész Dunaújvárosban, ahogy azt már korábban megírtunk, bőven van félnivalója a Fidesznek, miután tavalyi országgyűlési választásokon a Jobbik jelöltje, Pintér Tamás győzött, és az idei EP-választáson is csak 40 százalékos eredményt tudott felmutatni a kormánypárt. Több más megyei jogú városhoz hasonlóan idén itt is összefogtak az ellenzéki pártok, és beálltak a tavaly jól bevált Pintér mögé, a Fidesz-KDNP színeiben pedig a jelenlegi polgármester Cserna Gábor indul.
Csütörtökön telefonon kerestük Palkovics Katalint, a Dunaújvárosi Kegyelet Kft. tulajdonosát és ügyvezetőjét, de nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Felhívtuk Cserna Gábort Dunaújváros polgármesterét is, aki az önkormányzat szóvivőjéhez irányított bennünket. Őt azonban hiába keressük, napok óta se telefonon, se emailen nem lehet elérni. Megpróbáltunk beszélni Szepesi Attila alpolgármesterrel is pénteken, de nem volt bent a városházán.
(Borítókép: A dunaújvárosi temető. Fotó: Kegyelet Dunaújváros)
|
Csak a fideszes jelölt cége temethet, meg is ugrott az ár
|
Nyár óta egyetlen cég temethet a dunaújvárosi temetőben, az üzemeltető Dunaújvárosi Kegyelet Kft. Bár az elmúlt években több fejlesztést is kellett volna végezniük városi temetőben, ebből semmi nem valósult meg, és nyáron gond nélkül elengedte a közgyűlés a több tízmilliós tételt. Aztán úgy írták ki az új közbeszerzést, hogy csak ők pályázhatnak, teljesen kiszorítva a másik két városi céget. Ezzel párhuzamosan azt is bejelentették, hogy a vállalkozás tulajdonosa elindul a Fidesz színeiben az egyik körzetben az önkormányzati választáson. Miért lett ilyen drága a temetés a Fejér megyei városban és mi köze ennek a választáshoz?
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/12/dunaujvaros_temeto_kegyelet_palkovics_katalin_cserna_gabor_temetkezes_sir_kozbeszerzes_szerzodes/
|
2019-10-12 16:12:33
| true | null | null |
Index
|
Legyél a végtelenségig diszkrét, beszélj egy csomó nyelvet, érts a nemzetközi adótervezéshez, ne legyél finnyás, és ha kell, vállalj cégvezetést, igazgatósági tagságot mindenféle furcsa tranzakciót végző cégben azok helyett, akik inkább rejtőzködnének!
Ez a belépő feltételrendszer a globális munkaerőpiac egyik legjobban fizetett állásához, a nemzetközi bizalmi adótervezéshez. Nem kérdés, sokat is kell bele invesztálni, méregdrága iskolákban kell tanulni, kifogástalan öltönyökben kell mozogni, rengeteget kell repülni, de aki aztán a svájci, liechtensteini, luxemburgi adótanácsadó és cégjogi társaságoknál el tud helyezkedni, tényleg tud segíteni a milliárdosokon, és ezért nem is szégyell brutális összegeket számlázni.
Ilyen feladatot lát el Kacsóh Gábor, a luxemburgi Perlectus SA ügyvédje. Korábban több másik luxemburgi irodában tanulta ki a szakmát, ebben a cégben azonban már ő a főnök, a cég honlapja szerint egyetlen kollégája van, a brit Inessa Wendland. Mindketten sok izgalmas luxemburgi és magyar cégben bukkannak fel. Minderről a Válasz Online írt részletesebb beszámolót.
A NER és Győr
Mindjárt igyekszünk megvilágítani, hogy mivel is foglalkozik Kacsóh Gábor, aki ismerősei szerint habitusában teljesen kilóg az adriai orgia győri résztvevői közül, sok cégben van ugyan együtt ezzel a branccsal, de – legalábbis az általunk elért ügyfelei szerint – sem az ilyen jellegű bulikhoz, sem a kiszivárogtatáshoz nem lehet köze.
Annál inkább e kör, illetve más NER-es vállalkozók zavaros cégügyleteihez.
Ilyen emlékezetes eset a győri önkormányzat és az Audi közötti bonyolult ingatlanügy, ahol a nagy kaszálás mögött álló luxemburgi anyacég (SR Group SA) háromtagú igazgatótanáccsal működött: Rákosfalvy Zoltán, Somogyi János, illetve Kacsóh Gábor - írja a G7.
De ilyen az Akonia-gate is, amikor egy luxemburgi hátterű magyar cég Borkai Zsolt polgármester fiának, Ádámnak fizetett havi apanázst, itt is éppen Kacsóh Gábor cégtársa, Inessa Wendland képviseli a luxemburgi céget.
Jól dokumentált lenyúlás volt a Kagemi luxemburgi cég ügye, amely az állam által megvásárolt Pollack Mihály téri mélygarázs milliárdos hasznát megszerezte, ebben a sztoriban a szintén győri Paár Attila (Tiborcz István köre) üzletelt a győri körrel.
Egy ideig Kacsóh érdekeltségébe tartozott a Fertődi Építő Zrt., ez a cég a vizes világbajnokság kapcsán négymilliárd forintért újíthatta fel a Császári-Komjádi Sportuszodát, a cég fióktelepe ott van, ahol Paár Attila és Mészáros Lőrinc érdekeltségei – írta a 444.hu.
De Kacsóh neve bekerült a sajtóba, mint aki a Semjén Zsoltot vadásztató Farkas József cégügyeit is intézi, így a luxemburgi cégadatbázis szerint a Life Tree Holding ügyeit is.
Mielőtt bemutatnánk az ügyvédet, joggal merülhet fel a kérdés: miért éppen Luxemburg? Attól függően, hogy mekkora egy cég, milyen a vele elérhető nyereség, más és más adórezsim lehet kedvező. Magyarország ma például egyfajta adóparadicsom, alacsony a társasági adó (9 százalék), egykulcsos és alacsony az szja-terhelés (15 százalék).
A luxemburgi (és a holland) adótervezés a holdingoknak kedvez. Amennyiben egy luxemburgi vagy holland cégen keresztül vásárolunk meg egy céget, amelynek aztán gyorsan megnő az értéke, akkor bizonyos feltételek mellett osztalékadó és árfolyamnyereségadó nélkül realizálhatjuk az értéknövekedést. Luxemburgban egyébként valóban működnek „magyar” hátterű holdingok, például a kint 320 embert (köztük 150 magyart) foglalkoztató) Gattyán György Docler-csoportja vagy Várszegi Gábor Fotex Holdingja, de ezek a cégközpontok valóban kint működnek, nem pusztán egy cégbejegyző trustee adminisztrál valamit.
Félig itt, félig ott
Kacsóh Gábort ugyan nagyon drága szolgáltató, de azt ígéri az ügyfeleinek, hogy ő minden jogszabályt betart, teljesen legálisan segít luxemburgi struktúrákat kiépíteni. Vélhetően közben arra sem kérdez rá, hogy honnan van a cégek jövedelme, bár egészen biztosan nagy titkok tudója, amit diszkréten kezel, a mi megkereséseinkre sem válaszolt egyáltalán.
A 45 éves, magyar származású, de német anyanyelvű ügyvéd Bécsben szerezte a diplomáját, ma is, mint az elmúlt évtizedekben oly sokszor, félig Luxemburgban, félig Budapesten dolgozik.
Fő szakterülete pontosan az, amiről egész Luxemburg híres. A kicsi állam legnagyobb pozitívuma, hogy európai uniós, sőt euróövezeti államként nyújt legális, de mégis nagyon kedvező „adóparadicsomi” adótervezést, egyéni és családi vagyonkezelést a legvagyonosabb ügyfeleknek.
Ez itthon ma már a NER
Magyarországon a feltörekvő leggazdagabb emberek (vagy, ahogy egy angolszász kifejezés után a luxemburgi terminológia is használja, a HNWI (high net worth individuals) emberek mostanában a NER-hez tartoznak. Nekik kell gyorsan valamit kezdeni a hirtelen ölükbe szakadt milliárdokkal. Mint láttuk, Kacsóh neve is elsősorban a politikai kötődésű ügyletei miatt vált ismertté.
Családi hátteréről sokat nem ismerünk, „történelmi” családból származik, főleg külföldön nőtt fel és tanult (Brüsszel, Bécs, Luxemburg), de pár évet járt Budapesten is iskolába (úgy tudjuk, a Virányos Általános Iskolában fordult meg.).
A mai üzleti nexusait megalapozó kapcsolatrendszert azonban nem ekkor, hanem a kilencvenes évek elején kezdte kiépíteni.
Történelmi családok
A kilencvenes években a korábban külföldre kényszerült magyar nemesi családok sarjai, akik egymást már ismerték mindenféle emigrációs programról, cserkésztáborokból és más találkozókról, elkezdtek hazajárni, együtt buliztak, söröztek, beszélgettek, néhányan hagyományokat ápoltak.
Ebben az időben Kacsóh Gábor is sokat volt Magyarországon, ezekhez a fiatalokhoz, belbudai (pasaréti) katolikus körökhöz csapódott, jól érezte magát a társaságban, magyar barátnője lett.
A barátai (akik közül a Fidesz-érában többen államigazgatási, még nagyköveti posztokra is eljutottak) nem sokat tudtak a titokzatosnak, titoktartónak gondolt srácról. A legtöbben csak sejtették, hogy „valami jogász, vagy közgazdász lehet”, aki privátbanki ügyfelek befektetéseit intézi. Ahogy egyikük fogalmazott, nem vették igazán komolyan, olyannak tűnt, mint az a hétköznapi életű könyvelő, aki mindent megadna azért, hogy a csajok titkos ügynöknek nézzék. A mostani sajtóhírek éppen ezért sokakat megleptek.
Adótervezés
Kacsóh a kétezres években először az Experta SA nevű luxemburgi cég munkatársaként már a legális, ráadásul unión belül adótervezési, alapítványi paradicsomból kereste a privátbanki vagyonkezelésre az ügyfeleket. Hasonló tevékenységet folytatott később a Rutsaert Legal, majd a Deynecourt nevű cégeknél, immár csak az említett Perlectus S.A.-ben dolgozik.
Magyar nyelvtudása miatt elég hamar kialakult, hogy amolyan kapcsolattartó, magyarországi ügyfélfelhajtó lett. Több hazai kapcsolatával is tudtunk beszélni, akik jobban ismerték régről, elmondták, hogy
Amolyan „berepülő pilóta” volt sokáig, amit úgy kell elképzelni, hogy Luxemburgban volt a székhelye, de kéthavonta eljött Magyarországra, majd végighaknizta a potenciális gazdag kiszemelteket, emellett nemzetközi ügyvédi irodákat, adótanácsadókat, privátbankárokat, nevesebb könyvelőket keresett fel. Mindenhol elmondta, mihez ért, miben tud segíteni, és azt kérte, hogy az érintettek valamilyen konstrukcióban bízzák meg.
Ha elégedettek voltak a megszerzett ügyfelek, akkor hólabda-effektussal újabb és újabb kliensek érkeztek és felépült egy olyan háló, akiknek már lehetett szolgáltatni. Ezek után Kacsóh már nemcsak az üzletszerzés miatt, de a meglevő ügyfelek miatt is jött, ügyeket intézett, beszélgetett, networkolt.
a sikeresebb bankárok már a Kempinskiben béreltek lakosztályt, irodát és ott fogadták a sok magyar ügyfelet.
Volt olyan szakmabeli, aki némi nosztalgiával elmondta, hogy ez valaha piaci jellegű szolgáltatás volt, de aztán az egész annyira kezdett „elneresedni”, illetve felerősödött az offshore-ellenes harc, hogy sokan abbahagyták az egészet.
Több szint van
Attól a nemzetközi adótanácsadók mereven elzárkóztak, hogy egymást minősítsék,
ez egy diszkrét szakma, természetesen ismerjük egymást, tudjuk, ki tervez normálisan és ki focizik feketében. A legtisztább és a legbevállalósabb tanácsadók is ugyanazokat az egyetemeket járták ki, csak abban vannak különbségek, hogy ki, mennyire megy bele a szürkezónába, illetve hogyan és mennyit kér a szolgáltatásaiért. Aki a bevállalós struktúrákat csinálja, az például jellemzően már nem óradíjat számláz, hanem százalékot kér
– mesélte egy szakember.
Többen is igyekeztek megvédeni ezt a szakmát, ezt a szolgáltatást.
Természetesen nem a világ legszebb szakmája gazdag oligarchák legális, féllegális, vagy teljesen illegális pénzét struktúrába rendezni, tisztára mosni, elrejteni az adóhatóság elől, de azért a túlzott morális támadást visszautasítjuk. Ha valaki lopott pénzből vesz fagyit, senki nem hibáztatja a fagylaltost, de akkor sem, ha az áruházban tévét adnak el egy ilyen oligarchának. Ha én céges struktúrát, adótervezési szaktudást értékesítek, akkor viszont mindenki rám támad, mert egy politikai kapcsolatai miatt meggazdagodott kört segítek. Ez nem feltétlenül indokolt, lehet, hogy csak a jogi szakértelmemet értékesítem
– mondta egy versenytársa.
Mások viszont nagyon határozottan hangsúlyozták, hogy a szigorú pénzmosási szabályok betartásán túl ebben a szakmában is van etika, ráadásul Luxemburg nem egy csatorna-sziget, vagy nem Svájc, itt tízből kilenc adótervező nem vállalná el egy afrikai diktáror struktúraépítését, nem venne részt egyértelmű bűncselekmények legalizálásában.
Teljes diszkréció
Természetesen nem lepődtünk meg, hogy Kacsóh Gáborral nem tudtunk beszélni, ennek a szakmának az alapja a teljes titoktartás. Ahogy az urológus, a privátbankár vagy a gyóntatópap, a nemzetközi adótervező is csak addig maradhat a szakmában, amíg egyszer nem szivárogtat ki bizalmas információkat.
Ettől függetlenül a luxemburgi, a liechtensteini, a Brit Virgin-szigeteki, vagy a panamai adótervezési cégektől olykor tonnaszámra ömlik ki a bizalmas információ. Ha ugyanis egy hekker feltör egy adótanácsadói rendszert, vagy egy informatikai karbantartás során egy külső informatikus lement valamit, vagy egy kirúgott és sértett munkatárs elviszi az adatbázisokat, akkor rögtön védtelenek a bujkáló ügyfelek.
Magyar érdekeltségek
A bizalmi ügyvéd sok magyar cégben is aktív, 2010 óta a magyar Qvantor Magyarország Kft. ügyvezetője, e cégben ő, illetve Dezső Ilona nevű munkatársa vállal tanácsadást. Erős a kapcsolata Exterde Anikó ügyvédi irodájával, Exterde Anikó korábban az SAP Hungary informatikai nagyvállalat pr-vezetője volt, de átképezte magát ügyvédnek, saját irodát nyitott, és van ,ahol immár tulajdonostársa is Kacsóh Gábornak.
Kacsóh Gábor fent van a Facebookon, illetve a Linkedinen is, innen lehet megtudni, hogy német anyanyelve mellett folyékonyan beszél angolul, franciául és magyarul. Tagja a legfontosabb adóügyi, adótervezési szövetségeknek, kamaráknak.
Azt hallottuk, hogy a Borkai-ügy nagy médiavisszhangja miatt Kacsóh Gábor immár azt tervezi, hogy
és a jövőben inkább nyugat-európai ügyekkel foglalkozik. Attól azonban nem kell tartania jelenlegi ügyfélkörének, hogy megszerzett ügyfeleit leadná, vagy róluk bármit mondana. Ebben a furcsa szakmában ugyanis ez alap.
(Borítókép: Kacsóh Gábor. Fotó: qvantor)
|
A berepülő pilóta: Kacsóh Gábor, a Borkai-ügy luxemburgi ügyvédje
|
Egyre több nagy NER-es üzletben tűnik fel ugyanaz a luxemburgi ügyvéd és adótanácsadó, a magyar származású Kacsóh Gábor. Ilyen a győri Audi-telkek eladása, egy milliárdos mélygarázsos mutyi, a Semjén-vadászatot finanszírozó vállalkozó pénzügyei, illetve a Borkai fiának egymilliós apanázst fizető cég. Kacsóh Gábor ugyan nem válaszolt megkeresésünkre, de igyekszünk bemutatni a tevékenységét.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/10/12/a_berepulo_pilota_-_kacsoh_gabor_a_borkai-ugy_luxemburgi_ugyvedje/
|
2019-10-12 16:17:04
| true | null | null |
Index
|
Hadházy Ákos megjegyezte, hogy a jelek szerint az eredetileg futballista Borkai Ádám sportmenedzseri karrierje szépen halad, a győri női kézilabdacsapatnál, a 2019/2020-as szezonra szóló, tao-támogatás iránti kérelemben már mint technikai vezetőként szerepel. A politikus megosztotta a kérelmet is, amely szerint a Győri ETO két ember fizetését oldja meg felerészben a sportcsapatoknak felajánlott társasági adóból: Bartha Csaba klubelnökét és Borkai Ádámét.
„Azt nem tudjuk pontosan, mennyit keres az ETO-nál a Borkai-fiú, csak azt, hogy kettejük teljes, éves bérköltsége 21,9 millió forint, aminek a kérelem szerint a fele lenne a támogatás. Két embernek ez átlagosan havi bruttó 900 ezernél többet jelentene, de persze nem biztos, hogy ők ketten ugyanannyit kapnak kézhez”
– közölte Hadházy Ákoa.
A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a kérelem szerint Borkai Ádámnak és Bartha Csabának nincs meg a szakmai jogosítványa, annak beszerzése folyamatban van.
|
Feljelentést tettek Borkai Zsolt fia miatt, aki hatalmas fizetést kaphatott a Győri ETO sportklubjától
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/hadhazy-akos-gyor-kozpenz-borkai-zsolt-onkormanyzati-valasztas-2019-borkai-ugy-borkai-adam-175771
|
2019-10-16 11:14:00
| true | null | null |
168 óra
|
|
Augusztus 27-én megváltozott a végelszámolás alatt álló NHB Bank főtulajdonosa. A botrányos körülmények között becsődölt bank korábban a BanKonzult Kft., vagyis Szemerey Tamás Béla (Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére) tulajdona volt, de ő eladta a pénzintézetet, amelyet immár a Solar Gold Aranykereskedelmi Zrt. birtokol – olvastuk a Céginfo.hu-n.
Utóbbi társaság korábban Demján Sándor szélesebben vett érdekkörébe tartozott, 2017 májusáig Szabó Zsolt, a Demján-csoport meghatározó üzletembere volt a tulajdonos.
Új arcok
A Solar Gold ma is működik honlapja tanulsága szerint, de forrásaink nem sokat tudtak az aktuális helyzetükről. Voltak aranyszámlás ügyleteik, még nemzetközi kapcsolataik is, állítólag sokat költöttek az elmúlt években informatikára.
A meghatározó vezetőkről a cégregiszterben már csak azt látni, hogy kik a képviselői a társaságnak, előbb egy ideig Skáre Balázs, majd ketten, előbbi testvére, Skáre János és Perry Holzgraf Doan Huu Chi Esculier vezették a céget. Kerestük a Solar Gold Zrt.-t, de nem tudtunk kapcsolatba lépni a vezetőkkel, bár nyilván érdekes lett volna megtudni, hogy miért láttak fantáziát a bedőlt bank megvásárlásában. Így csak az internetre hagyatkozhattunk.
A Skáre testvérek leginkább a Bankcenterbe bejegyzett különböző cégekben aktívak. Balázs egy régebbi tévéfelvétel alapján már 2007-ben is a Solar-csoport szakembereként nyilatkozott egy gazdasági műsorban. Az elmúlt években hat cégben volt benne, ebből kettő kényszertörlés, egy felszámolás sorsára jutott. Testvére, János szintén hat cégben látható, neki jobb aránya van, csak kettőt kellett felszámolni.
Perry, a 62 éves, franciás–vietnámi nevű magánszemély a Céginfo.hu szerint Ho Si Minh-városban (korábban Saigon) rendelkezik lakcímmel. Sok találat nincsen az elég egyedinek ható nevéről, de korábban a Romulus nevű, Szingapúrban bejegyzett szerencsejátékcégben, egy Natural Resource Corp. nevű cégben, illetve a Brit Virgin-szigeteki M-Power cégben bukkant fel. Az offshore-gyanús cégekről sok egyebet nem leltünk fel a világhálón. A vietnámi sajtó a Panama-iratok offshore-botrány vietnámi érintettjei között emlegeti.
Az NHB helyzete
Maga az NHB 2019. március 14. óta végelszámolás alatt áll. A pénzügyi cégeket végelszámoló Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit (PSFN) Kft.-t Strasser Csaba képviseli, ő már sok bajba jutott pénzügyi cég (így a nevesebbek közül a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet, Quaestor-csoport) felszámolásában vett részt.
A társaság március 13-i, úgynevezett tevékenységzáró mérlege és eredménykimutatása nagyon kedvezőtlen képet fest:
A PSFN-től elsősorban azt szerettük volna megkérdezni, hogy jóváhagyták-e a tulajdonosváltást, illetve nem kerültek-e ezzel rosszabb helyzetbe a hitelezők.
A PSFN válasza
A PSFN válaszában elmondta, hogy az NHB az engedélyvisszavonás következtében hitelintézeti tevékenységet már nem végezhet. Társasági jogi értelemben azonban nem különbözik más, zártkörűen működő, végelszámolás alatt álló részvénytársaságoktól, így valamennyi tulajdonosát megilletik a részesedésüket megtestesítő részvényekkel kapcsolatos jogok, vagyis azokat többek között részben vagy egészben értékesíthették, és akár a továbbiakban is értékesíthetik.
Az engedély-visszavonást követően az NHB már nem pénzügyi felügyelet alatt álló intézmény, így bejelentési és engedélyeztetési kötelezettség sem kapcsolódik a tulajdonosváltáshoz az MNB irányába."
A részvényértékesítés körében az általánosan előírt jogszabályi kötelezettségek – pl. részvénykönyvi bejegyzés és cégbírósági bejelentés – érvényesülnek. A végelszámoló előzetes hozzájárulását vagy utólagos jóváhagyását szintén nem kívánja meg a jogszabály, a végelszámoló a bejelentést csupán tudomásul veheti.
Az a jövő zenéje, hogy ez a tulajdonosváltás milyen következményekkel jár, eltávolítja-e a kínt az NHB körül, ahonnan a jól értesültek a bedőlés előtt el tudtak menekülni, és amely bankot nagy és felesleges kockázatot vállalva támogatták azok az állami intézmények, amelyek az egyik legkisebb, egyáltalán nem megnyugtató helyzetű bankhoz vitték a milliárdjaikat.
(Borítókép: Shutterstock)
|
Matolcsy unokatestvérétől vietnámi aranykereskedőhöz került a becsődölt NHB Bank
|
Hitelezői szempontból aggasztó lehet, hogy a végelszámolás alatt álló NHB Bank gazdát cserélt. Szemerey Tamás Béla ugyanis eladta a bankot, amit a Solar Gold nevű aranykereskedő cég vett meg. A vevő képviselői egy német lakcímmel rendelkező magyar, illetve egy vietnámi lakcímmel rendelkező francia–vietnámi üzletember, akiknek az üzleti múltja nem megnyugtató.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/10/16/nhb_matolcsy_unokatestveretol_egy_vietnami_aranykereskedohoz_kerult_a_bank/
|
2019-10-16 15:04:04
| true | null | null |
Index
|
Az elmúlt évben ingyen lakott a Lánchíd Palotában az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. A két, állami tulajdonban levő pénzügyi szervezet az épület tulajdonosának 1 milliárd forintos bérletidíj-hátralékot halmozott fel, addig míg az idei éve augusztusával ki nem költözött az ingatlanból - állítja az ingatlan birtokosa, Nobilis Kristóf.
Az Eximbank sajtóosztálya ugyanakkor kérdésünkre úgy válaszolt, hogy egyáltalán nincs tartozásuk. Az ellentmondást egy bírósági ítélet magyarázza, mely szerint az Eximbank és a tulajdonos cége, a DÖB 68 Zrt. között megkötött bérleti szerződés érvénytelen. A Fővárosi Ítélőtábla azt követően döntött így - jó erkölcsbe ütközőnek minősítve a megállapodást -, hogy az első fokon eljáró bíróság pont ezzel ellenkezőleg határozott. Nobilis Kristóf kérdésünkre megerősítette: a Kúriához fordulnak az ítélet megváltoztatásáért, vagyis a persorozat tovább folytatódhat.
Hurcolkodásból jeles
Az évek óta tartó pereskedés előzménye, hogy a két állami intézmény 2014 januárjában szerződést kötött a 4600 négyzetméteres luxusirodaház bérbevételére. Az ügy furcsasága, hogy lapunk erről a megállapodásról hónapokkal annak megkötését követően, azaz 2014 nyarán kérdezte a bankot, amely akkor cáfolta, hogy lenne ilyen szerződés - majd később mégis beköltöztek az épületbe.
Az akkor 10 évre kötött megállapodás szerint a bérleti díj négyzetméterenként 6000 forint (18 euró volt), de az Eximbank a beköltözést követően továbbra is bérelte a korábbi székhelyének helyet adó terézvárosi Nagymező utcában levő ingatlant.
A 2017-ben indult pereskedés idén végül azzal zárult, hogy a két szervezet visszaköltözött korábbi székhelyére a Nagymező utcába. Az Eximbank honlapján is megtekinthető bérleti szerződés szerint most az Artemis Corner Acquisition Kft.-től bérlik az irodaház egy részét, miután azt a nyáron átalakították, így október 1-től fizethetik a 98 339 eurós havi költséget.
A mostani és a korábbi bérleti szerződések összehasonlításából az látszik, hogy míg jelenleg évi 1,2 millió eurót fizetnek pusztán az irodahelyiségért (ehhez jön még a garázsok bérleti díja) a Lánchíd Palotában ennél olcsóbb, 1 millió eurós volt a bérleti díj - és ez utóbbi megállapodást forintban kötötték, nem euróban vagyis a forint gyengülése nem növelte a számlát. A mostani irodát egyébként nettó 48 millió forintért alakították ki a Nagymező utcában az Eximbank visszaköltözéséhez.
Viszont a Lánchíd Palota beszámolója alapján a bank azt az épületet is átalakíttatta. Mint közölték, a hagyományos és értékes intarziás parkettát kidobták és a helyére szőnyegpadlót fektettettek. Ennek az átalakításnak a költségeinek egy részét, mintegy 200 millió forintot is a tulajdonos cége állta. Az alábbi képen jobboldalt látható az eredeti állapot, baloldalt az átalakítás utáni:
Nobilis Kristóf tulajdonos lapunknak adott nyilatkozata alapján úgy tűnik ezzel folytatódik a perfolyam: az épületben okozott károk megtérítése végett bíróság elé citálja az Exim-Mehib kettőst. A tulajdonos a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy egymilliárd forintos kárérték megfizetésére perli az egykori bérlőt.
Pénzt is kereshettek volna
Pedig az Exim-Mehib akár jól is járhatott volna a Lánchíd Palota kibérlésével: a két szervezetnek ugyanis 2017. december 31-ig opciós vételi joga volt az épületre. Ha ezzel élnek, akkor 20 millió euróért "vihették" volna a pazar palotát, amely most akár ennek a többszörösét is érheti. Mivel az Exim nem vásárolta meg a palotát, így most a DÖB 68 Zrt. új bérlő után néz.
Már vevőjelöltek is felbukkantak a láthatáron. Nyári sajtóhírek szerint az egykori KGST-bank, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) költözne a patinás épületbe, de Nobilis Kristóf ezt nem erősítette meg kérdésünkre. Azt azért hozzátette, hogy irodának és szállodának is kinézték már mások is a Lánchíd Palotát, de szerződést még senkivel nem kötöttek.
Az egykori ügylettel és a jelenlegi helyzettel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az Exim-Mehib sajtóosztályának, de ők ezek közül csak annyit válaszoltak, hogy nincs bérleti díj tartozásuk.
|
Milliárdos pereskedés tárgya lett Buda patinás palotája
|
Újabb per indul a Lánchíd palota-ügyben, és itt is milliárdokról van szó. A tulajdonos a pazar irodaház szétbarmolásáért követel kártérítést, miközben a bérlő, az Eximbank-Mehib kettős még az elmúlt évi bérleti díjat sem fizette meg. Egy bírósági ítéletre hivatkozva jogszerűen.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/lanchid-palota-iib-eximbank-ingatlan-berles-targyalas-per.693220.html
|
2019-10-17 11:39:45
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Elkezdődhetnek a konkrét építési munkálatok a leendő BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben. A hajdúsági város önkormányzata néhány nappal az önkormányzati választások előtt több közbeszerzést is lezárt, és összesen közel 2 milliárd forint kiosztásáról döntött. A legnagyobb nyertes pedig egy kormányközeli cég, a Hódút Kft. lett.
Három év 27 milliárd
Konkrétan az új ipari parkban három beruházás valósulhat meg:
Két részletben összesen 1,3 kilométernyi, kétszer egysávos bekötőutat alakítanak ki valamivel több, mint 700 millió forintból,
Föld alá visznek 2400 méternyi elektromos felsővezetéket*2270 folyóméternyi légvezeték váltanak ki 2400 folyóméternyi földkábellel. 180 millióért és
Elkezdik kiépíteni a csapadékvíz-elvezető létesítményeket, amelyeknél csak a munka első üteme 731 millióba kerül.
A négy fejlesztésből hármat nyert el annak a Varga Károlynak a cége, akit Mészáros Lőrinc üzleti köréhez szoktak sorolni. A Hódútnak kizárólag az ideiglenes bekötőút építésének második ütemét nem sikerült behúznia, azt egy másik alföldi építőipari cég, a Soltút Kft. kapta.
A győztesek kiléte egyébként nem csak azért nem különösebben meglepő, mert úgy általában is rendre ugyanazok a nevek tűnnek fel az állami projekteknél, hanem azért sem, mert ezeken a közbeszerzéseken nem is indulhatott túl sok cég. A debreceni önkormányzat ugyanis egy tenderen még tavaly kiválasztotta azt a négy céget, amelyek a következő
három évre tervezett 27 milliárd forintnyi debreceni építési beruházásért versenyezhetnek.
Az akkori keretmegállapodásba a Soltúton és Hódúton kívül a Hazai Építőgép Társulás Kft és egy Cívis 2020 nevet viselő konzorcium került be.
Utóbbi egyébként szintén nyert most egy munkát, igaz ők nem a tervezett ipari parkban dolgoznak majd. A cégduónak 290 millió forintért egy sertéstelepet kell rekultiválnia, azaz rendeznie a környezetet.
Zavaros finanszírozás
Az, hogy Debrecen ebből a 27 milliárdos keretből finanszírozza az ipari parkban megvalósuló fejlesztéseket, még egy kicsit bonyolítja a projekt finanszírozásának átláthatóságát, pedig eddig sem volt könnyű követni, hogy miből mennyit fizetnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA hivatalos összeg tízszeresével támogatjuk valójában a debreceni BMW-gyáratMás a nagyságrend, ha a közvetlen támogatáson túl az olyan út-, vasút- és közműfejlesztéseket is számba vesszük, amelyek egyébként nem valósulnának meg.
A kormány még tavaly novemberben elkülönített a gazdasági övezet kialakítására majdnem 130 milliárd forintot, és akkor arról is döntöttek, hogy melyek azok a beruházások, amelyeket az állam, és melyek azok, amelyeket az önkormányzat valósít meg. Utóbbiakra aztán februárban újabb közel 34 milliárd forintot csoportosítottak át.
Magyarul a projekt egy részét az állam, egy részét pedig az önkormányzat fizeti, de Debrecen is a kormánytól kapott erre pénzt. Az önkormányzat azonban most egy olyan megállapodás alapján kezdte el megrendelni a munkákat, amit már jóval rájuk eső 34 milliárdos rész fedezetének kiutalása előtt aláírtak. Pedig eddig nem ez volt a jellemző. Az ipari parkban ugyanis még ha konkrét építkezés nem is, de egyéb fejlesztések már voltak. Méghozzá elég komolyak, a földmunkákra ugyanis még tavasszal 22 milliárdot különített el. Azt azonban nem a keretmegállapodás 27 milliárdjából fedezték, és ennek megfelelően nem is az ott megnevezett négy cég egyike, hanem az Orbán Viktor túravezetőjeként is emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. kapta a megbízást.
Közben, ha az autóiparban pánik nincs is, de nem is éppen hurráoptimista a hangulat. A Handelsblatt már májusban arról írt, hogy német gyártók visszafoghatják korábban tervezett kapacitásbővítéseiket, és ennek már bejelentett magyar projektek is áldozatul eshetnek. A BMW akkor egy elég kétértelmű cáfolatot adott ki (miközben jelezték, hogy sajtóspekulációkra nem reagálnak), ám szinte napra pontosan akkor, amikor a fent említett tendereken eredményt hirdettek, a német cég is megvette a telket, ahol a gyárat felépítenék.
|
Fontos döntéseket hoztak a BMW-gyárról az önkormányzati választások előtt
|
Kormányközeli cég kapott több százmilliós megbízást is a leendő BMW-gyárnak helyet adó ipari parkban, amire 160 milliárd mehet el nehezen átláthatóan.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191014/fontos-donteseket-hoztak-a-bmw-gyarrol-az-onkormanyzati-valasztasok-elott/
|
2019-10-14 09:59:00
| true | null | null |
G7
|
Alig használják a vidéki közkerékpár rendszereket, mégis szívesen fejlesztik ezeket az önkormányzatok. Hogy miért? Hát mert lehet velük uniós támogatásokat leszívni. Hiába van ma már hat magyar városban is közbringa rendszer, nagy hatást nem tudtak elérni. Kettő már csődbe is ment, ami nem jó hír, mivel az uniós vállalások miatt ezeket legalább öt évig üzemeltetni kellene.
Magyarországon az első közbringa rendszer Szegeden indult 2013-ban. Ezt egy magán vállalkozás, Sund Magyarország Kft. üzemeltette 2013-tól piaci alapon, eredetileg 100 biciklivel, de a vállalkozás hamar befuccsolt. A bíróság 2018 nyarán kényszertörölte az üzemeltetőt a cégadatok alapján, de már előtte is fogyatkoztak a kerékpárok. Már 2016-ban is úgy nyilatkozott az üzemeltető, hogy nem eléggé kihasznált a rendszer – ezt korábban a Bubi példáján mutattuk be:
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖsszeszedtük, miért bukott meg a BubiNem csak arról van szó, hogy nehéz és bumfordi a bicikli. A Tarlós-féle városvezetés elmaradt biciklis fejlesztései is kellettek ahhoz, hogy ekkora pénznyelő legyen a budapesti közbringa.
A kaposvári Tekergőt is egy magáncég hozta létre, ráadásul 26 elektromos kerékpárral és 6 e-rollerekkel. A 2015-ös induláskor úgy nyilatkoztak, hogy 50 millió forint volt a befektetés. Bár a cég honlapja elérhető, a helyi újság beszámolója szerint ez a rendszer már nem működik, helyette viszont 2020-tól újat hoz létre az önkormányzat. A rendszert elindító Public Bike System Hungary Kft. ellen több bírósági és NAV végrehajtást is bejegyeztek 2017 óta a cégadatbázis alapján.
Az első igazi áttörést azonban a fővárosi Bubi hozta meg a hazai kerékpármegosztó rendszerek közül, ma is Budapesten találhatók a dokkolós kerékpárok 79 százaléka. Összesen Magyarországon már 2321 kerékpár érhető el 207 gyűjtőállomáson a nyilvános rendszerekben.
Vannak azonban zárt kerékpármegosztók is. Az első ezek között a Magyar Telekom budapesti TeleBike rendszere volt, ezen 40 kerékpár érhető el 4 gyűjtőállomáson. Ez leginkább a Bubi kiépítéséhez szolgáló teszteket és referenciát segítette, de nem sokat használják a cég munkavállalói. A cég 2018-as fenntarthatósági jelentése szerint eleve csak március 30. és október 30. között lehet a kerékpárokat használni 7:30 és 18:30 között. Egy év alatt mindössze 2147 bérlés történt, tehát naponta csak 10-szer béreltek biciklit, a biciklik legalább háromnegyedét egyáltalán nem is használták.
A legnagyobb zárt rendszer a Debreceni Egyetemen működik, az Unibike-ot 2015-ben adták át. Ez azért érdekes, mert a második legnagyobb városban nincsen nyilvános közbringa, csak ez, amelyet kizárólag az egyetem hallgatói és dolgozói használhatják. A díjak is minimálisak, az első fél óra ingyenes, utána 200 fél óránként 200 forint, és regisztrációs díj sincsen – az egyetemi kártyával lehet a kerékpárokat használni. Kérdésünkre Gaál István kancellári megbízott elmondta, hogy a cél az volt, hogy az egyetemi polgárok szinte térítésmentesen használhassák a rendszert.
Az összes közbringa rendszer közül Budapesten a legdrágább az éves bérlet, míg a napijegy Esztergomban. A legolcsóbban azonban Hévízen lehet bérbiciklizni: a rendszer ingyenes, csak az ügyfélszolgálati regisztrációnál kell ezer forint kauciót hagyni. 2020-tól tervezik fizetőssé tenni a rendszert.
Mivel a nyilvános közbringa rendszerek egyetlen kivételével uniós támogatásból épültek, jóval többet tudunk a költségekről. Ez alól csak az esztergomi rendszer kivétel, amit a Neuzer Kft. saját beruházásban valósított meg és üzemeltet. Nagy különbségek vannak az egyes városok költségei között, ha egy kerékpárra osztjuk le: a legdrágább a pécsi, a legolcsóbb a győri rendszer volt, pedig mindkettőt a Cycleme-Neuzer kettőse szállította. Fontos azonban, hogy a pécsi rendszerben elektromos biciklik vannak, ami indokolhatja az egy darabra jutó 2,3 milliós árat. Ha a pécsi rendszert nem vesszük, akkor a német Nextbike rendszerét Budapestre eladó Magyar Telekom-Csepel kettőse a legdrágább 1,8 milliós átlagárral.
A német megoldás közel háromszor drágább volt, mint a magyar Cycleme-Neuzer három vidéki városba szállított, 700 ezres egy biciklire jutó árú rendszerei.
A hévízi kerékpár rendszer igen érdekes: a horvát Koprovnicával közösen, horvát-magyar határon átnyúló uniós projektből kapott a két város félmillió eurónál is több támogatást 2013-2014 között. Hévíz finoman szólva sincs közel a horvát határhoz, jól mutatja az uniós pénzfelhasználás hatékonyságát, hogy ez a projekt sejthetően semmilyen hatással nem lesz a magyar-horvát kapcsolatokra – ettől természetesen még a kerékpárrendszer lehetne egy hasznos fejlesztés.
Nehezebbé teszi azonban a hatékony használatot, hogy mindössze négy darab dokkoló állomás van, használni pedig csak úgy lehet, ha a felhasználó elzarándokol a turisztikai információs irodába, 1000 forint kaucióért cserébe kap egy kártyát. A hévízi polgármesteri hivatalnál kérdésünkre elmondták, hogy 2018-ban 9295 kártyát váltottak, napi átlagban 33,8 bérlés jutott a 35 db kerékpárra, tehát napi egyszer használták egy kerékpárt. Ez a Bubinál jobb szám, de ingyenes bérléssel érték el – így eddig csak veszteséget termelt a projekt, bevételt semmit. És a napi 33,8 biciklizés egy olyan városban, ahol napi 3350 fizető vendég száll meg, elég kevésnek tűnik.
Esztergom esetében sem túl jók a mutatók. Egy 2014-es prezentációban érhetők csak el számok, napi átlagban 50 bérlés volt a 80 kerékpárra. Győrben napi átlagosan 78 bérlés volt 2018-ban, 42 felhasználótól. Tehát a 210 kerékpár több mint fele meg sem mozdult egy átlagos napon. A Győr Bike üzemeltetését egyébként a szerződés alapján öt évig a Cycleme végzi, cserébe övék a bevételek is. Így oldották meg, hogy az uniós pályázatokon elvárt, minimum öt évig működjön a rendszer.
A győri rendszerről annyi információt közölhetett a Cycleme, hogy közel 6 ezer regisztrált felhasználó van*ebben az is benne van, aki csak egyszer regisztrált, pl. egy napijegyre, de aztán többször sose használta a rendszert., 2015 óta több mint 100 ezer bérlés történt kerékpárjaikkal, a bérletesek száma pedig év végére elérheti az ezres határt. A nagykanizsiai rendszerről nem kaptunk adatokat, megkeresésünkre nem válaszolt az önkormányzat.
Mindent átható uniós támogatás
A Cycleme-Neuzer kettős, mint láthattuk, olcsóbban építette ki a kerékpárbérlő rendszereket, mint a német megoldást szállító Magyar Telekom. A botrányosan rossz minőségű, elképesztően nehéz, még lejtőnek is lassító német Nextbike biciklikhez képest üdítően fürgék a magyar kerékpárok.
Az már összetettebb kérdés, hogy minden állami és uniós támogatást beleszámolva jó üzlet volt-e ez. A kerékpárokat az esztergomi Neuzer Kerékpárgyártó Kft. készíti, akik 2009 és 2018 között összesen fél milliárd forintnyi uniós támogatáshoz jutottak. Ennek ellenére az elmúlt évek inkább enyhe visszaesést hoztak a gyár életében.
A Neuzer Kft. egy kormányközeli üzletember, Garancsi István leginkább uniós támogatásból működő kockázati tőkealapjával, a Garangold Kokcázati Tőkealappal együtt hozta létre 2014-ben a Cycleme Bérkerékpár Rendszerek Kft.-t. 30 százalékban a kerékpárgyártó, 70 százalékban a tőkealap a tulajdonos. A Garangold 257 millió forintott tett a társaságba, míg a Neuzer 10 milliót.
A Neuzer saját esztergomi rendszerének bemutatása után finoman szólva sem tobzódtak a megrendelők, ám a Garancsival közös cég megalapítása után jelentős megrendeléshez jutott a két cég. A 361 milliós megbízást nyert el a vidéki városoktól. A Cycleme Kft. pénzügyi mutatóira pillantva azt is gondolhatnánk, hogy 2018-ra már révbe értek, és nyereségesen tudják a rendszereket üzemeltetni.
Pedig a 2018-as év óriási bukta igazából: egy félmilliárd forintos egyéb bevétel miatt lett mínusz 154 millió helyett 346 milliós plusz az üzemi eredmény. A cég beszámolója szerint ez “Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele” soron keletkezett, feltehetően a rendszer szoftverét értékesíthették. Ez összefügghet azzal, hogy a Cycleme Kft. külföldön is terjeszkedett, tavaly ugyanis elindult Pozsonyban a Slovnaft BAjk, ami végső soron a Mol leányvallata (az üzemeltető Slovnaft Mobility Services a Slovnafthoz tartozik, ami a Mol szlovákiai vállalata). Olyan piaci pletykát is hallottunk, hogy a T-csoportot is érdekelhette a piaci rendszer, mert ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Bubi rendszerével számos probléma adódik – elég lehet annyit kiemelni, hogy a német származású informatikai rendszerben nem lehet a bérlet lejárata előtt azt meghosszabbítani.
A Cycleme Kft.-t megkerestük a rendszer üzemeltetési tapasztalatok miatt. Ők nem aggódnak a számok miatt, úgy látják, hogy a rendszereik a jegy- és bérleteladásból származó bevétel mellett a reklámfelületek értékesítéséből befolyó bevétellel együtt rentábilisan működtethetők. Ez azonban, mint láttuk, még Budapesten sem működő modell. Egyelőre Pozsonyban sem, hiszen a Slovanaft Mobility Services 20 millió forintos mínusszal zárta 2018-at.*142,6 ezer eurós bevétel mellett 58,7 ezer eurós volt a veszteség
Sok hűhó semmiért?
A közbringa rendszereket még mindig építik Magyországon, most éppen Pécsett. Pedig a dokkolós kerékpármegosztók felett már elszállt az idő, a világon már millószám közlekednek dokkoló nélküli rendszerek. Sőt, már Budapesten is van ilyen – a Donkey Republic.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKicsit túltolták a Bubit Kínában, tonnaszámra állnak a roncsbiciklikKínában olyan szabadosra hagyták a közbicikli piacot, hogy mindenki rámozdult a nagy lehetőségre, a túlkínálat pedig csődökhöz vezet.
Ma már elektromos és hagyományos autókat csak Budapesten három cég kínál megosztási rendszerben (GreenGo, MOL Limo, DriveNow), van elektromos robogó (BlinkeeCity), e-roller (Breezy, Lime és Ogre). A jövő biztosan nem a dokkolós kerékpáros rendszereké, és ha már most is alig használják őket, és pénzügyileg veszteséges a fenntartásuk, akkor a jövőben még kisebb az esély erre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTörvényen kívüli e-roller terjeszkedését segítik uniós támogatássalÉletveszélyes, nem lehet szabályosan használni, nem ad számlát. És ez még nem minden, ami problémás a Budapesten is elindult Lime-mal.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOsztrák háttérrel elindult a Lime rollerek budapesti kihívójaBreezy néven itt az újabb e-roller szolgáltató a fővárosban, a jelek szerint egy osztrák rendszert szabtak magyar viszonyokra.
|
Egyetlen dolog működteti a vidéki közbringa-rendszereket: az uniós támogatás
|
Nem erre megy a világ, mégis csinálják. Feltártuk, hogy miért.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191017/egyetlen-dolog-mukodteti-a-videki-kozbringa-rendszereket-az-unios-tamogatas/
|
2019-10-17 10:18:00
| true | null | null |
G7
|
A kormány, úgy tűnik, a lehető legtöbb sportágban szeretne bármi áron nemzetközi sporteseményeket rendezni. Összeszedtük az eddigi jogszabályba és törvénybe foglalt vállalásokat, és ebből kiderül, hogy 2026-ig már odaígértek további 138 milliárd forintot ilyen célokra. Ezek ráadásul csak és kizárólag a licencdíjak és a rendezés költségei, a sok száz milliárdos stadionépítések nincsenek is benne.
A nagy igyekezet azonban számos értelmetlennek és feleslegesnek tűnő eseményhez vezet. A versenyek listáját áttekintve két típusú nemzetközi sporteseményt támogat a magyar állam: aminek nem sok köze van a sporthoz, és ami sem nézőket, sem számottevő nemzetközi figyelmet nem vonz. Az pedig egyáltalán nem lesz meglepő, hogy a jogszabályok alapján nyoma sincs, hogy költség-haszon elemzést, vagy bármilyen kézzel fogható eredményt elvárnának a szervezőktől.
Összegzésünk nem teljes körű, mivel voltak olyan sportesemények is, amelyeket a kormány az egyes sportszövetségeken keresztül támogatott, vagy a minisztériumok, állami cégek is kötöttek támogatási vagy szponzorációs szerződéseket – ezeknek nincs nyoma a költségvetésben. Tehát az így összeállított lista egy alsó küszöbérték, ennél csak több közpénz mehet el sporteseményekre.
2014 és 2020 között a magyar állam legalább 207 milliárdokat költ közvetlenül sportversenyek rendezésére.
De nem lesz leállás később sem. Számos esemény költségeit már 2026-ig garantálták, és több pályázat folyamatban van. Az alábbi ábránk azt mutatja, hogyan szálltak el a sportversenyek rendezési költségei az elmúlt években.
A 2020 utáni visszaesés csak annak köszönhető, hogy sok versenynek még nem áll rendelkezésre a költségvetése, vagy nem született még végleges döntés a támogatásról. A vizes vb a 2017-ben csillagászati, 84 milliárdos magasságba emelte a versenyrendezési költségeket, de a 2019-es és 2020-as 35-35 milliárd is sokszorosa a korábbi évekének.
És hogy mennyire sok az évi 35 milliárd forint? A költségvetés idei évre tervezett 14 ezer milliárd forintjához képest nem tűnik soknak. De az államnak rengeteg területen kell költenie, és számos, valóban fontos dologra ennyi sem jut. A családok támogatását szóban fontosnak tartó kormányzat például 2019-ben 36 milliárdot szán a bölcsődék működtetésére a teljes országban. Szociális segélyezésre 35 milliárdot terveznek idén elkölteni.
Az egyes támogatott sportok toplistáját olyan sportok vezetik, amiknek nincs is sok köze a mozgáshoz és az egészséges élethez: a legtöbbet szennyező motorsportokra költ az állam, élen a Froma-1-el. Arról, hogy a tetemes állami támogatás milyen zavaros körülmények között kerül egy osztrák céghez, korábbi cikkünkben írtunk.
Az úszás került a második helyre, köszönhetően a méregdrága 2017-es vb-nek. Ennek az volt a különlegessége, hogy a rendezés idején nem nőtt a turisták száma, hanem csökkent. Külföldi fizető néző alig-alig tévedt a versenyre, a csillagászati, 130 milliárd körüli összköltséghez 800 milliós bevétel társult – annak a nagy részét is magyar szurkolók fizették. Gyűjtésünknél a Duna Aréna költségén felüli kiadásokat vettük rendezési költségnek. Az új vb-t 2027-ben rendezi Magyarország, várhatóan ez is jóval többe kerül majd 50 milliárd forintnál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAkár 42 milliárdból is kijöhetne az újabb vizes vb, de nem fogTeljesen új létesítményt valóban nem kell építeni, ideigleneseket azonban igen, és a meglévőeknél is szükség lesz milliárdos átalakításokra.
A 2023-as atlétikai vb költségeit itt nem is tudtuk figyelembe venni. Ennek rendezési jogát már elnyertük, de a költségek még nem ismeretek. Ennek szervezése is sok tízmilliárdos tétel lesz várhatóan, de ehhez kapcsolódóan az olimpiainak szánt stadiont is megépítik az olimpiai helyszínen, várhatóan ez is egy százmilliárdot messze meghaladó projekt lesz. Mindezek alapján nem hogy csökkenni, várhatóan alaposan növekedni fognak a sportversenyek költségei a közeljövőben.
A táblázatot böngészve az tűnhet fel, hogy ha valaki a kormánytól az Európa-bajnokság vagy világbajnokság szavakkal megy pénzt kérni, az kap. Hiszen a robotikai világdöntőként hívott World Robot Olympiad 2,4 milliárdos támogatása mutatja, hogy költség-haszon elemzés, vagy csak a józan logika nem számít, hogy mire és mennyit adnak.
Egészen elképesztő a Giro d’Italia kerékpárverseny magyarországi 3 napjának 7,8 milliárdos ára. Ez az összeg már csak azért is irreálisan magas, mert például kerékpárút fenntartásra 2019-ban összesen egy milliárd forintot szánnak, az országos kerékpárutak fejlesztésére pedig 10,9 milliárdot. Mivel egy kilométer kerékpárút az elmúlt években 50 millió forintból kijött*4200 km kerékpárutat építettek 200 milliárd eu-s forrásból a 2014-2020-as időszakban, a Giro árából 156 km kerékpárutat lehetne építeni, ami gyakorlatilag a Balaton-Budapest távolság. Nem kell sokat magyarázni, hogy ennek mennyivel nagyobb sportértéke lenne, nem mellesleg a kerékpáros turizmus fejlesztésére is nagyságrendekkel nagyobb hatása lenne (más kérdés, hogy a 110 kilométeres útnál jóval magasabb, 27 milliárdos költséggel tervez a kormány).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIdén kellett volna átadni a Budapest-Balaton bicikliutat, de egyelőre egy méter nem épült belőleKét éve megy az engedélyeztetés és a kivitelezők kiválasztása, augusztusban talán elkezdenek sárga csíkokat festeni az aszfaltra. A végeredmény nem egy modern sztráda lesz.
A sportértéke és a látogatottsága is igen kérdéses több eseménynek, a V4 E-sport fesztivál például egy videojáték verseny, ehhez ez is kap 2 milliárd forintot az adófizetőktől. A sportolást a zászlajára tűző kormány érthetetlen, miért támogat ilyen jelentős összeggel egy olyan eseményt, ami az aktív sportok helyett éppen hogy a képernyők elé ülteti a fiatalokat.
Az idén ősszel Budapesten zajló World Urban Games is 3 milliárd forintba került. Ez olyan kevés érdeklődést vált ki, hogy még csak jegyet sem szedtek, ingyenesen látogatható. (Viszont Orbán Viktor fotózkodhatott a teraszán a versenyre látogató egykori orosz rúdugróval, Jelena Iszinbajevával.)
Végül pedig azt is mutatjuk, hogy 2014 óta az egyes sportesemények éves támogatása hogyan alakult:
Hiába vonták vissza a lakossági tiltakozás miatt az olimpiai pályázat ötletét, a kormány látványosan megy tovább a korábbi úton. Az olimpiához szükséges létesítmények közül a drágábbakat már gyakorlatilag mind megépítették.
A 2015-ben készült budapesti olimpiai megvalósíthatósági tanulmány szerint a világverseny megrendezése 169 milliárd forintba kerülne akkori árakon. Az infrastruktúra fejlesztésre persze jóval többet kellene költeni, azzal együtt már 774 milliárdra becsülték a projektet. Az árak azóta nőttek is, és a magyarországi sport- és infrastruktúra fejlesztések szinte kötelező jelentős drágulása mellet ez borítékolhatóan a sokszorosára is nőne, ha valóban belevágna az ország.
Az összehasonlítás azonban azért fontos, mert Magyarország már olyan sok pénzt ölt főként érdektelen világversenyek rendezésébe, hogy öt év alatt egy olimpiai szervezés árát fizeti ki a magyar állam. Az olimpia rendezés garantált pénzügyi veszteség egy országnak, ennek alapos szakirodalma van. Az azonban igaz, hogy egy ilyen versenyt rendező várost megjegyeznek a világban. De a robot, e-sport, a csak kevesek által követett rétegsportok és a néhány napos Giro d’Italia szakaszokkal ez sem lesz meg, hiába költünk rájuk egy olimpiányi pénzt.
|
Akár akarjuk, akár nem, stadionok nélkül is elkölt a kormány 138 milliárdot sporteseményekre
|
Ötévente kifizetjük egy olimpia árát, érdektelen sportrendezvényekre.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191015/akar-akarjuk-akar-nem-stadionok-nelkul-is-elkolt-a-kormany-138-milliardot-sportesemenyekre/
|
2019-10-15 10:36:00
| true | null | null |
G7
|
Nem csak a Balaton partján, Polt Péter legfőbb ügyész szomszédságában van luxusapartmanja a győri polgármester barátjának, Rákosfalvy Zoltánnak. Az ügyvéd a Balatonfüred fő útjáról nyíló kis utcák egyikében is felhúzott egy ingatlant. De nem csak ő. A tulajdoni lapok szerint a Borkai szexbotrányát kirobbantó blog győri polipként emlegetett csápjai ugyanazon a telken, négy luxusapartmanban érnek össze.
Győriek, de nem nagyon van rendszer abban, mikor járnak erre
− a legtöbben az utcában mindössze ennyit tudnak az egy telken felhúzott két ikerház tulajdonosairól. Meg azt, hogy oda általában „szép nagy autókkal, Porschéval és BMW-vel jönnek”, de azokkal általában gyorsan be is állnak a házakhoz tartozó mélygarázsba.
Van, aki viszont az adriai szexhajó főszereplőit rögtön összekapcsolta a füredi kis utcában fel-felbukkanó arcokkal. „Az elmúlt években Borkai is többször megfordult itt, főleg akkor, amikor buli volt”− mondta az Indexnek egy férfi, akinek szintén az utcában van nyaralója. Ő azt mesélte, hogy Rákosfalvy gyakrabban megfordul a Balatonnál, mert „ha nem az Adrián, akkor itt vitorlázik”.
Borkainak ezekben a bulikban nem csak az évek óta a kegyeit élvező ügyvéd-vállalkozó lehetett ismerős, a másik három lakásban is a győri polgármestert körülvevő üzletembereknek vannak érdekeltségei. A tulajdoni lapok szerint a
A Borkai-botrányt kirobbantó blog szerzője korábban ezekre az üzletemberekre hivatkozott úgy, mint akik egész Győrt „behálózták” és „szétlopták”. Azzal az Index egy hosszabb cikkben is foglalkozott, hogy az ismerősei körében csak Bübüként emlegetett Rákosfalvy hogyan lett dúsgazdag és sikeres vállalkozó a Borkai-éra alatt, és hogyan támogatta őket a kezdetekben Somogyi János, aki már akkor is a megye egyik milliárdosának számított.
A balatoni ház tulajdonosai között szerepel Gasztonyi László is, akit a blog szintén Borkai Zsolt kiruccanásainak szereplőjeként emlegetett, és aki – Neumann Zoltán mellett – a győri közbeszerzések gyakori nyertese. A Hvg.hu írta meg, hogy Győr nagy tiszteletben álló díszpolgárának cége, a Vill-Korr Hungária Kft. azon a 2010-es, hódmezővásárhelyi közvilágítási tenderen sietett Tiborcz István segítségére, amely prototípusként szolgált az Elios meneteléséhez. A családi cég felívelésében nagy szerepe volt, hogy az Audi 1993-ban Győrbe települt. Később a Vill-Korr építhette – sok egyéb megbízás mellett – a Budavári Palota, a budapesti Nemzeti Színház, a Budapesti Műszaki Egyetem és a Sándor-palota díszkivilágítását, írta a lap. A vállalkozás országos jelentőségűvé nőtte ki magát, Gasztonyinak pedig bérelt helye lett a leggazdagabb magyarok százas listáján.
A telek negyedik luxusapartmanjának tulajdonosai pedig annak a Bolla Péternek a gyerekei, akit a blog csak Borkai Zsolt mestereként emleget. A blog szerzője szerint Borkai
Bollától sajátította el azokat a módszereket, hogyan kell polgármesterként adott helyzetben úgy eljárnia vagy döntenie, hogy a szűk környezetében lévők hozzáférjenek a közpénzhez.
A győri kabinetfőnök időközben viszont kegyvesztett lett.
Mindenki jól járt
A négylakásos ikerházakat a helyiek szerint nagyjából négy éve építhették. A tulajdoni lapok szerint az értékes balatoni telekhez 2012 decemberében jutottak hozzá Rákosfalvyék, de a tulajdonosok között akkor még Somogyi helyett a győri közbeszerzések másik nagy nyertese, Neumann Zoltán szerepelt. 2013 márciusában Neumann viszont valamiért megszabadult a 83 négyzetméteres ingatlantól, és a két plusz két fél szobás lakás végül a dúsgazdag üzletembernél landolt.
Erkélye egyébként a másik három lakásnak is van, igaz, Rákosfalvy és Gasztonyi két és fél szobás apartmanja csupán 84 négyzetméteres. De a telken legalább egy medencén is osztozhatnak.
A Google Maps 2013 júliusában készült utcafotóján egyébként pont látszik, ahogy épül az ingatlan (a linket a magánlakások védelméről szóló szabályozás miatt nem közöljük). A kerítésre egy nagy molinót akasztottak, amin a tervező és az építtető is olvasható. A tervező az a győri cég, a Teatro Építész Műterem Kft., amely legutóbb azzal került a hírekbe, hogy ők nyerték a Győri Színház fejlesztési munkálatait, amelyre több mint egymilliárd forint jut. A honlapjukon referenciaként további középületek is szerepelnek, például az Audi Aréna is, de Rákosfalvyék házát is feltették a honlapjukra.
|
A győri polip csápjai balatoni luxusvillákban érnek össze
|
Van, aki viszont az adriai szexhajó főszereplőit rögtön összekapcsolta a füredi kis utcában fel-felbukkanó arcokkal. „Az elmúlt években Borkai is többször megfordult itt, főleg akkor, amikor buli volt”− mondta az Indexnek egy férfi, akinek szintén az utcában van nyaralója. Ő azt mesélte, hogy Rákosfalvy gyakrabban megfordul a Balatonnál, mert „ha nem az Adrián, akkor itt vitorlázik”.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/18/balatonfured_rakosfalvy_zoltan_luxusapartman/
|
2019-10-18 13:13:50
| true | null | null |
Index
|
Polt Péter legfőbb ügyész választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken.
A megalapozott gyanú lényege szerint Varju László az egyik budapesti egyéni választókerület országgyűlési képviselőjelöltjeként, 2018. február 12-én, egy kávézóban találkozott a függetlenként induló jelölttel. A találkozó során Varju László anyagi juttatást ígért a férfinak azért, hogy a képviselőjelöltségtől lépjen vissza a javára. A férfi a felvetést elutasította.
Egy hasonló ügyben a jobbikos Farkas Gergely mentelmi jogát márciusban már felfüggesztették.
A DK sajtóközleményben reagált a fejleményre. Azt írják, kiállnak Varju mellett, és szerintük az ügyészség ezzel "megérkezett a kampányba." Furcsának tartják, hogy Polt pont akkor lépett a mentelmi joggal kapcsolatban, amikor az erről dönteni képes Országgyűlés hónapok óta nem ülésezett, hetekig még nem is fog, ám “véletlenül” pont elérkeztünk az önkormányzati választási kampány finisébe.
|
Polt Péter kezdeményezi a DK-s Varju László mentelmi jogának felfüggesztését
|
Polt Péter legfőbb ügyész választás rendje elleni bűntett miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Varju László országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére - közölte a Legfőbb Ügyészség pénteken.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/polt-peter-kezdemenyezi-a-dk-s-varju-laszlo-mentelmi-joganak-felfuggeszteset-123446
|
2019-10-04 09:40:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Akadnak néhányan a Belgrád rakpart 22.-ben, akik ha felkelnek, nem átlagos dolgokat pillantanak meg: a Dunát és a Citadellát. Csakhogy az 1903-ban épült pesti társasház utcafronti lakói leintik az irigykedőket, hisz’ akad bosszúságuk elég. Mostanság ugyanis nem könnyű a Duna-parton élni, legalábbis sok mindent kell elviselni.
Az előző években a hírhedt Red Bull-repülések okoztak háborús rémületet napokra, az Erzsébet híd budai tövénél székelő Romkert pedig éjjeli bulikkal zavarta a lakókat. Mára jócskán megnőtt a ház előtt ide-oda haladó hajók száma is, az egyik lakó emiatt ezt írta a helyi lapnak: „Mi, akik a Duna-parton élünk, akik a Dunát szeretjük, szinte nem látjuk a vizet a cirkáló és parkoló hajóktól, és nem tudunk nyitott ablakoknál élni, aludni és álmodni a szennyes levegő és a zaj miatt.” Írását azonban olvasói levélként sem hozták le, az aligha illett a „fejlődő kerület” koncepcióba.
Belgrád rkp. 22
Az elmúlt években a házon belül is történtek változások. Egyre több a befektető, aki továbbértékesíti a megvett ingatlant, vagy kiadja, jellemzően Airbnb-n. A növekvő négyzetméterárak egy itteni lakást elérhetetlenné tettek a felső osztály alatti rétegek számára, ez pedig drasztikusan átalakította a lakosság összetételét az elmúlt években. A növekvő fővárosi turizmus sem tette élhetőbbé a környéket, ami errefelé nyílik, az főleg módosabb külföldiekre veti ki hálóját. És itt a legújabb probléma: egy titokzatos cég, amely elkezdte bontani a falakat a földszinten.
Belvárosi vicc: 253 ezer/m2
„Egy januári reggelen ordító munkazaj jön lentről. Remegnek a falak, szó szerint. Lerohanunk, a melósok nem tudnak semmit, építésvezető sehol. Innen indultunk fél éve” – mondja egy lakó. A sokáig zárva tartó üzlethelyiségben túlságosan is hangos mozgolódás támadt. A lakók egységesen arra panaszkodnak, semmilyen tájékoztatás nem volt a felújításról, de arról sem, hogy a hatalmas földszinti helyiséggel mik a tervek, mi fog nyílni ott. Ha felhívták, a közös képviselő azt ismételgette: ő sem tud semmit. „Olyan is volt, hogy zuhanyozásnál ment el a víz, mert valamit átvágtak.”
Az utcára nyíló üzlethelyiségben a rendszerváltás környékén elektronikai szaküzlet futott, aztán egy kétes hírű játékterem következett, ám különösebb zavart egyik sem okozott a lakóknak. Majd évekig nem történt semmi, mígnem pár éve jött – a házban csak így emlegetik – a „kamukávézó”, a változás gyanús előszele. „Nyitottak egy kávézót, ami pár nap után be is zárt technikai okok miatt. Soha többé nem nyitott ki.” A kávézó bérlője ugyanaz a személy volt, aki a mostani átépítést is megrendelte, és akinek a „szótlansága” azonnal találgatásoknak adott alapot. „Egyszer összefutottam a nővel, aki utasításokat adott a munkásoknak. Kérdezem, ő-e a tulaj. Mondja, nem, ha gondunk van, forduljunk a Most Mint Kft.-hez” – meséli egy lakó. A cég nem ismeretlen lapunknak: a belvárosi ingatlanmutyi összesítésekor (lásd: Szemrebbenés nélkül, Magyar Narancs, 2019. április 25.) ezt írtuk: a „Most Mint Kft. a Belgrád rakparton vásárolt egy 574 négyzetméteres helyiséget (253 ezer forintos négyzetméteráron)” ott, ahol millióról indul manapság szinte minden, főleg a Duna-parton, főleg világörökségi részen.
Belvárosi mutyimérleg: a Rogán-botrány után még nagyobb tempóval adja el ingatlanjait a fideszes kerület
A Rogán-éra vagy a mostani belvárosi vezetés ingatlanprivatizációja tempósabb? Miről árulkodnak a számok? Kik a legnagyobb nyertesek? Meglepő és sokkoló válaszok összesítésünkben. Rohamtempóban értékesítette ingatlanjait a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat 2014 őszéig, amikor nem várt események is bekövetkeztek az V. kerületben. Az októberi önkormányzati választáson, miután Rogán az országgyűlési képviselőséget választotta, nemcsak annyi változás történt az V.
A „mázlista” cég tulajdonosa Berta György, a felújítást pedig Berta Márta koordinálja, aki a Mellow Mood-csoporthoz köthető. Ahhoz a körhöz, amelynek két jordán tulajdonosa ma már Arany Érdemkereszttel büszkélkedhet: Zuhair Awadhoz és Sameer Hamdanhoz. Ők igazi nagymenők a Belvárosban, felsorolni is nehéz, mennyi állami támogatás és rafkós privatizálás fűződik hozzájuk. Leghíresebb fogásuk a felújított Párizsi Udvar, amelyhez hitelt az az állami Eximbank adott, ahol a főnök anno egy Puskás András nevű Pasa-parki lakos, egykor Rogán Antal alpolgármestere volt. A jordán befektetők több ingatlant is kedvezményes áron vásároltak a Belvárostól. Épp lapunk írta meg (lásd: A jordán ház, Magyar Narancs, 2017. április 27.), hogy a kerület olyan nagyvonalú szerződést kötött velük, amely a Párizsi Udvar egykor patinás, később méltatlanul lerohadt, de mindenki számára nyitott passzázsát átengedi az arab befektetőknek. Akik ma feljebb szállodát, az egykori átjáróban pedig külföldi turistákra szakosodott prémium kategóriás vendéglátóhelyet üzemeltetnek; itt jelenleg öltönyös személyzet ügyel arra, nehogy a vendégeket az exkluzív látványba nem passzoló jelenség zavarja meg.
Sameer Hamdan és Zuhair Awad Szíjjártó Péterrel beszélget
A Belgrád rakparti lakókkal konfrontálódó Berta Márta ennek a Mellow Mood-csoportnak az „ingatlanfejlesztési igazgatója” a mellowmoodhotelc.com szerint, s korábban cégtársa is volt a nevezett jordánoknak.
Hazugság és lebukás
Áprilisban a lakók a Belgrád rkp. 22. udvarára összehívtak egy rendkívüli közgyűlést, amelyen forrtak az indulatok: a munkálatok változatlanul hangosak és zavarók voltak, átfogó tájékoztatás pedig nem jött. Az idegességet csak fokozta az egyik lakó „oknyomozása”, melynek során kiderítette, hogy a Most Mint enyhén szólva sem fajsúlyos cég: a megalapítása óta eltelt két évben nem volt bevétele, tulajdonosa pedig egy tízemeletes kispesti lakótelepi ház második szintjére volt bejegyezve, és kétségtelen, nem ilyen közegből szokás pénzes nagyberuházásokat igazgatni. „Kérdeztük, ismeri-e a tulajdonost. Jött a válasz: nem. Ő persze nem tudta, hogy utánajártam a cégnek, mire mondom neki, érdekes, ugyanaz a vezetéknevük a tulajdonossal. Ennek mi az oka? Tán nem rokonok? Ekkor vallotta be, hogy a fia. Ekkor mondta azt is, hogy a Mellow Moodnál dolgozik.” Ezek után gyorsan konszenzusra jutottak a lakók abban, hogy bizony, strómanügyletről lehet szó, és az igazi tulajok az ismert jordánok. A közgyűlésnek hamar vége is lett a kiabálás miatt; májusra összehívtak egy újat, ahol elhangzott, hogy egy 150 fős étterem nyílna a földszinten. Ezt a lakók többsége már határozatban tiltotta meg, ahogy a ház közös tulajdonban lévő helyiségének módosítását, átalakítását is.
Mindez jogi kérdéseket vet fel. A társasházi többség az SZMSZ-re hivatkozott, mondván, az étterem zavarná a lakók garantált nyugalmát és pihenését. „A szag miatt félünk leginkább. Egy 150 fős konyha kibocsátását nem tudjuk felbecsülni. Itt sok lakás csak az udvarról kap levegőt, ha ez ételszaggal itatódik át, az megmérgezné az életünket.”
A kialakult jogi helyzetet Weisz Miklós Gábor segít megérteni. A Magyar Közös Képviselők Egyesületének vezetője szerint jelenleg két tevékenységhez kell engedélyt kérni a lakóktól Budapesten, és ezek egyike sem vendéglátás (a szerencsejáték, valamint az erotikus tevékenység, illetve erotikus eszközök árusítása). „Általánosságban két elv ütközik. Egyrészt a saját tulajdon használatát nem lehet korlátozni, amíg az más jogait nem sérti. Ugyanakkor – ez a másik elv – a társasház közös tulajdonú részeiről a közgyűlés hozhat olyan döntést, amely ellentétes az étterem érdekeivel.”
S ez akár akadályt is gördíthet a működés elé. Mivel a Most Mint, mint azt a kerületi hivataltól megtudtuk, rendelkezik a megfelelő engedéllyel, elvi akadálya nincs az étterem beindításának. Ám a fenti logika alapján a ház megnehezítheti a vállalkozó dolgát, elvégre arra sem adott engedélyt, hogy a vállalkozás a közös területeket átalakítsa, noha egy nagy elektromos doboz ennek ellenére felkerült már a közös folyosó falára. Kérdés, hogy a szellőztetőrendszert hogyan építik ki, ha a ház közgyűlése nem engedélyezi az ehhez szükséges nyílás fúrását; aztán ott a melegkonyhához szükséges a zsírfogó akna problémája, amellyel kapcsolatban a Számvizsgáló Bizottság jelezte már a tulajdonosnak: ennek kialakításához a pincében engedély nélkül ástak.
Semmi köze hozzá
Berta Márta mégsem idegesíti magát amiatt, hogy közellenség lett a házban. Nyugodtan magyarázza a Narancsnak, mindent szabályosan, jogszerűen csináltak, és senkinek sem a strómanjai. „Minden tőlem telhetőt megtettem, de nem is kell a háztól engedély. Csináltuk volna a tetőjárdát ingyen, nem kellett. Tudja, az a baj, hogy az egyik lakó is meg akarta venni az üzlethelyiséget, de nem sikerült neki. Ő lett a hangadó. Rendszeresen tettem ki tájékoztató anyagokat, de azokat mindig leszedte valaki.” Amikor megkérdeztem, miért hallgatta el, hogy a tulajdonos a fia, ezt válaszolta: „Azért, mert ahhoz a háznak semmi köze.” Érdeklődtem a cég anyagi helyzetéről is, mivel feltűnő, hogy a tulajdonosnak semmilyen más élő cége nincs, a Most Mint pedig nem hoz pénzt, mégis le tudott szurkolni majdnem 160 milliót vételárként, továbbá a felújítás, a melegkonyha kialakítása is minimum több tízmillió forint. Honnan van erre keret? „Banki kölcsönből és befektetői támogatásból” – kapom a választ. „A Mellow Mood a befektető?” – kérdem. „Hogy ki, ahhoz senkinek semmi köze.” Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen konyhát visznek majd. „Nem tudjuk, nincs még séfünk. De november körül nyitunk.”
Berta nem véletlenül magabiztos. A jogi szabályozás a vállalkozóknak kedvez, az átalakításhoz, az étteremhez nem kell a lakók engedélye, a Belváros pedig kifejezetten támogatja a turistacsalogató attrakciókat – ezért is privatizálhatták a helyiséget. Ha tehát az étterem azzal a bravúrral tud kinyitni, hogy ahhoz nem kell közös tulajdonú felületet igénybe vennie, „jogi fogás” csak nyitás után található rajta. „Ami utólagos vizsgálatban nyerhet bizonyítást” – állítja Weisz. Ha tehát a vállalkozás olyan zaj- vagy rengésszintet üt meg, olyan szagokat bocsát ki, amelyek átlépik az elfogadatható szintet (ez mindig bizonyítás, egyedi vizsgálat kérdése), úgy a működési engedély visszavonása is kérhető az önkormányzattól. A túlzott szintet, illetve a közös tulajdon illetéktelen használatát egy birtokvédelmi eljárásban vagy a bíróságon lehet megállapíttatni. Ha ez történik, a vállalkozás az eredeti állapot visszaállítására és a zavaró tevékenység megszüntetésére kötelezhető. „Nem kezelnek minket partnerként, ez így balkáni tempó” – állítják a házban, ahol a többség nem akarja, hogy kinyisson az étterem. Azt sem szeretnék, hogy a ház udvarát használják hulladéktárolásra, és azt sem, hogy nap mint nap ott szállítsák be az alapanyagokat a konyhára. „Ha ez létrejön, megváltozik az életünk. A teraszról, ha lesz, nem is beszélve!”
Ahol járunk, a Belváros I. választókörzete, a kerület „legfideszesebb” környéke. Szentgyörgyvölgyi Gábor – a polgármester testvére – 60 százalék feletti eredményt produkált itt a 2014-es őszi választáson. Az eredetileg bútorrestaurátor férfi vissza-visszajár ide aláírást gyűjteni, ismerik a házban. El is hívták az utolsó közgyűlésre, azt remélve, mond valami biztatót. „A Belgrád rakparton szinte minden házban van vendéglátóipari egység. Amit a ház lakói most átélnek, az egy nehezen feldolgozható lelki folyamat, mármint, hogy az egyik tulajdonostársuk utcára nyíló éttermet alakít ki. A körzetemben lévő 100 társasház nagy része átesett ilyen krízisen – mondja a fideszes politikus a Narancsnak, aki különben az önkormányzati ingatlanokat privatizáló bizottság alelnöke. – Emberileg azonosulni tudok a lakók elkeseredettségével, de az étterem megnyitása nem megakadályozható, ha a tulajdonos a vonatkozó szabályok szerint jár el.”
A lakók immár olyan elégedetlenek a közös képviselőjükkel, hogy az beadta lemondását. Nem véletlenül volt teszetosza ebben az ügyben – vélik többen –, több házat is visz a kerületben, hosszú távon saját maga ellen ment volna, ha harcba kezd a jordán, no és a helyi kormánypárti ellenszéllel.
A házban jelenleg keresik az új közös képviselőt, akitől hatékonyabb fellépést várnak: „hátha lehet még tenni valamit”.
|
Pillanatok alatt vált pokollá a belvárosi társasház élete, mutyiszagú éttermet kezdtek építeni alattuk
|
A Duna-parti társasház lakói testközelből tapasztalják meg az új idők szeleit. Menő étterem, magabiztos nyomulás, strómanszag, közel-keleti milliárdosok és remegő falak. Miért nem vesznek minket emberszámba? – kérdik riportalanyaink.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/kerdes-nelkul-121456
|
2019-07-18 09:45:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob" néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott. Balatonfüred például felajánlott egy közművesített vízparti telket, de inkább elköltenek a karcagi helyszín tereprendezésére és közművesítésére 1,3 milliárd forintot.
Az EXPO 2015 világkiállítást 2015. május 1. és október 31. között rendezték Milánóban. A magyar kormány 2013-ban Szőcs Géza kormánymegbízottat jelölte ki arra, hogy irányítsa Magyarország méltó megjelenését az eseményen. A végeredmény 5,2 milliárd forint közpénz botrányos elköltése lett, amiből 2 milliárdba került a magyar pavilon, a hírhedt Sámándob felépítése. A szittya stílusú épületnek már a megjelenése is komoly kritikákat kapott, de az igazán nagy felháborodást az utóélete váltotta ki.
A kormány ugyanis 650 millió forintot különített el a 2016-os költségvetésben a pavilon bontására és utóhasznosítására. Közel 2 éves kalandos huzavona után, 2017 nyarán bejelentették, hogy a hivatalosan az Életkert nevet viselő épület Karcagra kerül, ahol a magyar történelem sztyeppei, lovas hagyományait fogja bemutatni. A pavilon Milánóból való hazaköltöztetését az eredetileg Carpathia Kft. nevű, majd Kárpátok-Alpok Zrt.-re keresztelt, jelenleg pedig Valor Hungariae Zrt. néven futó állami cég intézte, amelynek Szőcs Géza állandó tagja, de felbukkant benne Nógrádi György fideszes “biztonságpolitikai szakértő" is.
A pavilon hazahozatala további 2 milliárd forint közpénzt nyelt el, de sokáig nem történt semmi. Idén tavasszal viszont végre nekiálltak a karcagi újjáépítésnek: erre az állam még 1 milliárd forintot adott, az önkormányzat pedig 378 milliót költ az épület tervezett helyszínének területrendezésére és közművesítésére.
Eddig tehát nagyjából 5 milliárd forintot emésztett fel a Sámándob, és még közel sincs vége a történetnek.
A pavilon főtervezője, Sárkány Sándor 2019 szeptemberében feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Nyomozó Ügyészségen a Sámándob közbeszerzései, milánói felépítése és lebontása, valamint karcagi újrahasznosítása miatt.
A feljelentésben Sárkány azt írja, hogy a költségvetésnek bő 1 milliárd forintos kárt okoz a Sámándob Karcagra költöztetése. Sárkány szerint a város által felajánlott terület nem alkalmas az építkezésre, ezért költ rá az állam és az önkormányzat összesen 1,3 milliárd forintot (ahogy fentebb írtuk), ráadásul az újrahasznosítással is lesznek gondok.
“Karcag céges bulit és családi rendezvényt álmodott egy vályogvető kis tó mellé." – írja Sárkány.
Az Átlátszó birtokába került feljelentés és egyéb iratok szerint már eleve nagyon furcsa módon került a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városba a milánói világkiállítás magyar pavilonja.
Karcag utolsónak pályázott a Sámándobra, ráadásul a leggyengébb ajánlattal, mégis ők nyertek.
Sárkány szerint azért, mert az Orbán-kormány 2 tárcavezetője is a városban született: Varga Mihály pénzügyminiszter és Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter, és ők “intézték el", hogy Karcagra kerüljön az épület.
A Sámándobért először Szombathely jelentkezett, ahol 2014-ben a pavilon alapkövét is letette Puskás Tivadar polgármester (Fidesz), Szőcs Géza kormánybiztos, és Hende Csaba (Fidesz) országgyűlési képviselő. Egy évvel később, 2015. augusztus elején Kőszeg is megkereste Szőcséket, hogy a város befogadná az építményt, majd 2015. augusztus végén Balatonfüred is jelezte ezt a szándékát.
A három ajánlat közül a balatonfüredi volt a legkedvezőbb: a város színházként, kongresszusi központként, kulturális és turisztikai célokra szerette volna használni a Sámándobot, és az önkormányzat vállalta az üzemeltetés teljes költségét, továbbá felajánlott az épületnek egy 1 milliárd Ft értékű vízparti területet, már meglévő közművel, parkolóval, parkosítással, járdával, közvilágítással.
De hiába a 3 másik város erőfeszítései:
2015. szeptember közepén Dobos László, Karcag fideszes polgármestere egy rövid, mindössze pár soros levelet írt Szőcs Gézának, és arra kérte a kormánybiztost, hogy a Sámándob a világkiállítás után Karcagra kerüljön, mert “A pavilonnak a városban méltó helyet tudnánk biztosítani."
Ennyi a jelek szerint elég is volt, nem kellett előre megmondani, hogy pontosan hol akarják Karcagon elhelyezni az épületet, és mit akarnak vele kezdeni, csak szólni kellett, hogy kérik.
Szőcs Géza ugyanis 2015. október 9-én két levelet írt. Az egyikben a balatonfüredi polgármestert tájékoztatta arról, hogy a Sámándob előreláthatólag Karcagra kerül majd. A másikban Szőcs a karcagi polgármesterrel közölte, hogy köszönettel vette a felajánlást, javasolni fogja a kormánynak, hogy Karcagra kerüljön a pavilon. Szőcs kitért arra is, hogy az előterjesztésben be kell majd mutatni, hogy mit akar kezdeni a város az épülettel, ezért megkérte Dobost, hogy október 15-ig (6 napon belül) “küldje meg a pavilon újrahasznosításával kapcsolatos részletes elképzeléseit egy összefoglaló tanulmány formájában, amelyben térjen ki arra is, hogy az önkormányzat az újraépítéshez és a hosszú távú üzemeltetéshez milyen módon tud hozzájárulni".
Dobos László a határidő előtt egy nappal, 2015. október 14-én küldte el Szőcsnek a kért tanulmányt. A 8 oldalas dokumentum (PDF) szerint Karcag kulturális központként működtetné a pavilont, amelyben Dobos szerint lehetne
kiállítás és könyvtár a magyar nép eredetéről, a kunokról, a magyar-török rokon népek történelméről, Magyarország és Közép-Ázsia kulturális értékeiről
konferenciaközpont
koncert, zenei fesztivál
“sok agrár témával foglalkozó rendezvény"
idegenforgalmi látványosság a Birkafőző Fesztivál idején
a helyi néptánccsoportok próbái és fellépései
kiállítás a helyi képzőművészek és kézműves szakkörök alkotásaiból
“nagyon sok iskolai rendezvény (szalagavatók, bálok)"
mindenféle családi, baráti, civil szervezeti, céges rendezvény
“Karcag vállalja, hogy az Életkert Pavilont megtölti Élettel!" – zárta levelét Dobos László, akinek nevét két nyomtatott mosolyjel (smiley) keretezi a hivatalos iraton.
A Sámándob nagy része fából készült, de a faanyag állítólag szétrohadt, ezért Milánóból csak a pavilon fém tartószerkezetét vitték Karcagra. Azokat viszont Sárkány Sándor szerint az önkormányzat nem a szakirányú előírásoknak megfelelően, nem ipari futódaruval ellátott száraz, fedett helységben, hanem a szabadban, egymásra dobálva tárolta/tárolja.
A pavilon tervezőjének feljelentése szerint ez a közvagyon hűtlen kezelése, mert jelenlegi állapotában az acélszerkezet nem visszaépíthető, és a helyrehozatala további közel 400 millió forintba fog kerülni az adófizetőknek.
A szabad ég alatt egymásra dobált fémszerkezeteket 2017 októberében a HírTV akkor még létező oknyomozó műsora rejtett kamerával mutatta be. A Célpont riporterét Karcag fideszes polgármestere, Dobos László bezárta a vécébe, és később sem válaszolt a kérdéseire. Nyilatkozott viszont a műsornak Sárkány Sándor, aki azt mondta, hogy
“Hazahozták a vázat, és ez a váz az alibi ahhoz, hogy több száz millió forintot, akár milliárd forintot lehívjanak ennek a felépítésére. Hát, ez szerintem mind értelmetlen. Én, aki terveztem az épületet, nyilván azt kellene mondanom, hogy építsék újra stb. De én nem szeretném, ha újraépítenék. Egy az, hogy rengeteg mocskot raktak erre az épületre, rengeteg pénzt vittek el jogtalanul erre az épületre, és nagyon szeretném, ha nem használnák alibinek tovább ezt a dolgot. És Karcag ne az én műalkotásomból csapja be az ott élőket és a magyar adófizetőket."
Sárkány 2019. szeptember végén Varga Mihály pénzügyminiszter, Fazekas Sándor korábbi földművelésügyi miniszter (jelenleg országgyűlési képviselő), F. Kovács Sándor, a Szolnok Megyei Közgyűlés korábbi elnöke (jelenleg országgyűlési képviselő), Dobos Zoltán karcagi polgármester, Szőcs Géza kormánybiztos, valamint Lukács Tamás, az MNV Zrt. társaságokért felelős korábbi igazgatója, és Dominek Dalma, a Valor Hungariae Zrt. korábbi vezérigazgatója ellen tett feljelentést a Sámándob Karcagra költöztetése miatt hűtlen kezelés, költségvetési csalás, és más bűncselekmények gyanújával a Jász- Nagykun Szolnok Megyei Nyomozó Ügyészségen.
A tervező feljelentését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség néhány nappal később áttette a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészséghez a mentelmi joggal védett három személy – Varga Mihály, Fazekas Sándor és F. Kovács Sándor – érintettsége miatt.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A magyar pavilon a milánói világkiállításon 2015. május 5-én. (MTI/EPA/Stefano Porta)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
A “Sámándob” tervezője feljelentést tett hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanúja miatt
|
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a “Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott. Balatonfüred például felajánlott egy közművesített vízparti telket, de inkább elköltenek a karcagi helyszín tereprendezésére és közművesítésére 1,3 milliárd forintot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/22/a-samandob-tervezoje-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-es-koltsegvetesi-csalas-gyanuja-miatt/
|
2019-10-22 12:47:19
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája - írja a 444.hu. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel.
A portál cikke emlékeztet arra is, hogy hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot.
|
18 milliárdot kapott a kormánytól Lezsák Sándor a lakitelki szállodára
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/18-milliardot-kapott-a-kormanytol-lezsak-sandor-a-lakiteleki-szallodara.html
|
2019-10-22 13:06:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
|
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel. Egyébként a hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot.
A Lakitelek Népfőiskolán az elmúlt években egymás értek a közpénzből megvalósuló fejlesztések. Többek között épült turult mintázó lovarda, borkatedrális, termálfürdőt is terveznek és itt kap új székházat a Budai Vigadóból kiköltöztetett Nemzeti Művelődési Intézet is.
A keddi kormánydöntés értelmében a Hungarikum Hotelre jövőre 6 milliárdot, 2021-ben 6,024 milliárdot, 2022-ben pedig szintén 6,024 milliárdot kap Lezsák alapítványa.
Az alapítványnak már most is van egy Hotel Club Tisza szállodája, valamint nemrég egy munkásszállóból kialakították a Kincsem Fogadót is.
|
Lezsák alapítványa 18 milliárdot kapott a kormánytól, hogy felépítse Lakitelken a négycsillagos Hungarikum Hotelt
|
Egy kedden megjelent kormányhatározattal újabb támogatást kapott Lezsák Sándor lakitelki Népfőiskolája. A következő három évben a kormány több mint 18 milliárd forinttal támogatja, hogy a parlament alelnökénél felépülhessen négycsillagos a Hungarikum Hotel. Egyébként a hotel tervezésére már korábban is elköltöttek 42 millió forintot.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/17/lezsak-alapitvanya-18-milliardot-kapott-a-kormanytol-hogy-felepitse-lakitelken-a-negycsillagos-hungarikum-hotelt
|
2019-10-17 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Ha csak nem lesznek eredménytelenek az eljárások – ami nagyobb meglepetés lenne -, Mészáros Lőrinc cégei alakíthatják át a vízközműveket, illetve a gőzrendszert és a hőközpontokat azon a telken, ahol elvileg részben a paksi atomerőmű bővítése is megvalósul. Bár a tenderen végleges eredményt még nem hirdettek, de már ajánlattételre is csak egy-egy céget kértek fel, amelyek történetesen részben vagy egészben a gázszerelőből milliárdossá lett felcsúti vállalkozó tulajdonában vannak. Az egyik cég már korábban is dolgozott ezen a telken közel negyedmilliárd forintért, ám akkor – ha nem is nagy számban, de – még voltak versenytársai.
A paksi atomerőműhöz tartozó telek fejlesztésére eddig összesen öt különböző közbeszerzést írtak ki. Első körben a távhőrendszer valamint a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz csatlakozási pontjait kellett kialakítani. Bár előre lehetett látni, hogy nem lesz kis munka, hiszen elég nagy területről, és több száz méternyi csőhálózatról van szó, túl sok céget nem mozgatott meg a felhívás. Végül a tenderekre két-két érvényes ajánlat érkezett, a befutó pedig mindkét esetben az a Duna Center Therm Kft. (DCT) lett, amely történetesen
a korábban meghirdetett közbeszerzés kiírása előtt négy nappal került Mészáros Lőrinc tulajdonába.
A vállalat a távhő csatlakozási pontok kialakítását 148, a szennyvíz, csapadékvíz és ivóvíz rendszernél pedig ugyanezt a munkát 187 millió forintért vállalta. A társaságnak nem jött rosszul a munka, mert ugyan korábban is voltak már sikerei közbeszerzéseken, utoljára másfél évvel a most nyári megrendelés előtt nyert el állami megbízást. A DCT-nek így 2018-ban csökkent is az árbevétele, ami egyébként jó részt már akkor is állami, sőt paksi megbízásokból származott. Korábbi megállapodások szerint ugyanis 2022-ig elvileg ők végezhetik a technológiai épületekhez és rendszerekhez kapcsolódó épületgépészeti, karbantartási, valamint egy külön szerződés alapján az építőmesteri és lakatos munkákat is, továbbá 2023 elejéig az ő feladatuk a vízi létesítmények üzemeltetése és karbantartása az erőműnél.
Bő két héttel Mészáros Lőrinc új cégének megbízása után aztán négy újabb közbeszerzést írt ki az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. ugyanannak a teleknek a fejlesztésére. A tenderek szerint a területen átalakítják a jövőben
a víziközműveket,
a távhőrendszert,
az elektromos hálózatokat, illetve
a gőzrendszer és hőközpontokat.
A megfelelő cég kiválasztására pedig mindehhez egy olyan eljárást választottak, ahol először a munkára pályázó cégeknek jelentkeznie kell*A kiírásban szereplő elvárt kitételeknek megfelelő alkalmasságukat alátámasztva. a tenderre, majd a jelentkezők közül egy második körben választják ki a győztest. Azaz tényleges verseny csak azok között van, akik ebben a körben ajánlatot nyújtanak be.
Nos, túl nagy verseny nem lesz,
a négyből három munkára ugyanis csak egy cég jelentkezett, így kizárólag tőlük kért be ajánlatot az erőmű,
és – ha csak nem lesz eredménytelen a tender – nyilván ezek a vállalatok nyerik is el a megbízást.
Ami azt jelenti, hogy két munka Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez, egy pedig egy az állami megbízásokról szintén jól ismert A-Hídhoz kerülhet. Utóbbi elsőre talán meglepő módon az eredeti tevékenységéhez egy annyira azért nem közelálló feladatot, a távhőrendszer átalakítását nyerheti el. Valójában azonban a cég nem teljesen új szereplő ezen a piacon sem, ha nem is annyira nagy számban, de vannak már korábbról is távhős referenciái.
Ahogy a Mészáros és Mészáros Kft.-nek is vannak referenciái – méghozzá szép számban – a vízközmű építésben, amire egyedüliként ők pályáztak. Ahogy arról korábban írtunk, a felcsúti milliárdos által kiépített cégbirodalom jó ideig legfontosabb, és mostanra részben tőzsdére vitt cége rengeteg helyen dolgozik csatornázási és egyéb ivóvízminőség-javítási projekteken is.
A gőzrendszer és hőközpontok átalakítására pedig kizárólag az a Duna Center Therm Kft. jelentkezett be, amely már a korábbi megbízásokat is megkapta ezen a telken, és amely ugye alig több mint fél éve van Mészáros Lőrinc tulajdonában.
Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy csak ezt a munkát kapja meg a vállalat. A DCT ugyanis az elektromos hálózatok átalakítására kiírt tenderen is versenybe szállt. A négy közbeszerzés közül egyértelműen ez iránt volt a legnagyobb érdeklődés, végül azonban itt is csak két cég maradt versenyben az ajánlattételi szakaszra. Az ELMŰ-Émász ezzel foglalkozó leányát ugyanis nem találták alkalmasnak, így ki is zárták a tenderről, aminek eredményeként a DCT mellett csak a MVM Paksi Atomerőmű Zrt. testvércége, a szintén állami tulajdonban lévő MVM Ovit adhat be ajánlatot.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a fejlesztések összesen mennyibe kerülnek majd, mivel a vonatkozó közbeszerzési dokumentumokban erre nem adtak becslést, és kérdésünkre az erőműtől is mindössze annyit írtak, hogy mivel a várhatóan a negyedik negyedévben záruló közbeszerzés jelenleg folyamatban van, így a költségekre vonatkozóan nem áll módukban információt adni. A korábbiak alapján azonban nagyon valószínűnek tűnik, hogy milliárdos nagyságrendű összegről van szó.
Egyébként már az is kissé furcsa, hogy a fejlesztéseket a paksi atomerőművet működtető cég rendeli meg, hiszen az érintett telken*a 8803/16-os helyrajzi számú. elvileg az új blokkok épülnek majd fel, márpedig a paksi bővítést ugye egy teljesen külön cég felügyeli.
Elvileg a telket ennek megfelelően már át is kellett volna adni a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt-nek, legalábbis egy több mint két és fél évvel ezelőtt született kormányhatározat, hogy az ügyben azonnal intézkedjenek az érintett miniszterek. Most a közbeszerzést kiíró MVM Paksi Atomerőmű Zrt-nél lapunk kérdésére azt írták: az átalakításokkal a Paksi Atomerőmű kormányhatározatban rögzített kötelezettségének tesz eleget. A szakaszosan zajló telekátadás során a felek hatáskörük és a kormányhatározatban rögzítettek szerint eljárva bonyolítják le a kapcsolódó közbeszerzéseket.
Magyarul úgy tűnik, hogy a fejlesztések megvalósítása épp annak a feltétele, hogy a telkeket átvehesse a bővítésért felelős cég. Az azonban így nem teljesen egyértelmű, hogy ezek a beruházások is beleszámítanak az új blokkok 4000 milliárdos költségébe.
|
Verseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégei
|
Mészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191019/verseny-nelkul-kaphatnak-nagy-munkakat-paks-ii-telken-meszaros-lorinc-cegei/
|
2019-10-19 22:49:00
| true | null | null |
G7
|
Az arzén mérgező hatása évezredek óta ismert, azt azonban a 80-as évek elejéig nem tudták a szakemberek sem, hogy Magyarország nem kis részén magas arzéntartalmú vizet isznak az emberek. A Duna-Tisza közén előfordultak ugyan ivóvíznek tulajdonított halálos arzénmérgezések, de azt gondolták, hogy ezeket elásott arzéntartalmú permetszerek okozták.
Annak persze jó oka van, hogy évezredeken át ez a probléma nem merült fel: a felszíni vizek arzéntartalma elhanyagolható. Ezek viszont könnyen elszennyeződnek, így a technika fejlődésével nemcsak lehetőség, hanem kényszer is volt, hogy a mélyebb rétegekből kezdjenek sok szempontból tisztább ivóvizet a felszínre hozni. Ebben viszont – a kőzetek összetétele miatt – a világ egyes részein jelentős mennyiségben van arzén.
Pechünkre a Kárpát-medence is ilyen hely, Magyarországon belül főként Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megye érintett. Persze nincs a vízben annyi arzén, hogy rögtön meghaljunk tőle,
arra viszont évtizedes távlatban elegendő, hogy növelje néhány ráktípus (bőr-, hólyag-, tüdő- és veserák) kialakulásának kockázatát.
A várandós nőkre és a kisgyermekekre pedig rövidebb időtávon is veszélyes, például spontán vetélést okozhat, valamint károsíthatja a fejlődő idegrendszert. Az Országos Közegészségügyi Intézet szakembereinek témában írt összefoglalója szerint a felsorolt megyék ivóvizének 2003-as átlagos arzénkoncentrációja (28 mikrogramm literenként) által okozott halálozási kockázat hasonló mértékű, mint a közlekedési baleseteké, valamint a nagyvárosi légszennyezettségé.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1963-ban 50 mikrogramm/literben állapította meg az arzén legnagyobb megengedhető koncentrációját az ivóvízben. Így amikor a magyarországi mérgezések forrását kutatva a 80-as évek elején felmérték a hazai közüzemi vízműveket, ehhez képest állapították meg, hogy több mint 400 ezer ember fogyaszt magas arzéntartalmú vizet. Az 1983-ban indított első mentesítési programmal 15 év alatt sikerült az országban szinte mindenhol ez alá jutni; igaz, ez a vezetékes vízre vonatkozik, így a hálózaton kívül eső tanyákon és más külterületeken élők helyzete nem javult.
Időközben azonban a rákkeltő hatással kapcsolatban végzett kutatások nyomán a WHO 1993-ban 10 mikrogramm/literre szállította le a határértéket. Ezt az Európai Unió is átvette 1998-ban, így Magyarország csatlakozásával hazánkra nézve is kötelezővé vált. Mivel azonban nálunk közel 1,7 millió emberhez ennél magasabb arzéntartalmú víz jutott el, egyértelmű volt, hogy nem tudunk rögtön megfelelni az előírásnak. Így itthon 2009 végéig maradt az 50 mikrogramm/literes határ, majd 2012 végéig 20 lett, ezt követően már idehaza is 10.
Az ivóvízzel kapcsolatos uniós szabályok megfelelő átvételéhez így is egy kötelezettségszegési eljárás kellett. Mindig érdekes helyzet, amikor „Brüsszelnek” azért kell noszogatnia a tagállamokat, hogy ugyan figyeljenek már jobban oda saját állampolgáraik egészségére. A levegőminőséggel kapcsolatban ez meglehetősen általános, de ez legalább annyiban érthető, hogy itt lakossági ellenállást és ipari lobbiérdekeket is le kell küzdeni. (Például azzal kapcsolatban, hogy milyen kazánokat lehet használni, vagy mennyi legyen az új autók károsanyag-kibocsátása.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAnnyira pokoli lett egy egyszerű gázkazán-csere, hogy az emberek inkább áttérnek fafűtésreAzért szigorította az EU a kazáncsere-szabályokat, hogy csökkenjen a környezetszennyezés. Magyarországon ebből olyan drágulás és bürokrácia-túltengés lett, hogy az emberek inkább a fa- vagy villanyfűtést választják.
Az arzénnal kapcsolatban azonban nincs ellenérdekelt fél, csak meg kell csinálni a mentesítést szolgáló beruházásokat. Ráadásul ezeket még támogatja is az EU. Ennek köszönhetően tényleg volt fejlődés, az ÁNTSZ adatai szerint 2013-ban csak a magyarországi vízszolgáltatás nem egész 84 százaléka minősült megfelelőnek az arzéntartalom szempontjából, addig 2017-ben (egyelőre ez a legfrissebb adat) már a 95 százaléka.
A helyzet azonban az, hogy lehetne ennél sokkal jobb is. A 2007 és 2013 közötti uniós finanszírozási ciklusban a hvg.hu összegzése szerint 100 milliárd forintot költöttek erre a célra, és 192 projektet zártak le. (A gyakorlatban 2015 végig kellett befejezni a beruházásokat, de esetenként ez is csak erősen véleményesen sikerült.) Ez alapján azt várhatnánk, hogy a probléma lényegében megszűnt létezni, ám ez egyelőre nincs így. Ezt mutatja a KSH közelmúltban megjelent Környezeti helyzetkép, 2018 című kiadványában látható térkép, amely az ivóvíz legmagasabb mért arzéntartalmát mutatja azokon a településeken, ahol ezt – a veszély fennállása miatt – figyelemmel követi a Nemzeti Népegészségügyi Központ.
Ez a térkép azért keltette fel a figyelmemet, mert első ránézésre nagy átfedést mutatott azokkal a területekkel, ahol már megvalósultak ivóvízminőség-javító programok. Amelyek ugye jelentős részben arra irányultak, hogy megszüntessék – határérték alá szorítsák – az arzénszennyezettséget. Ezért fogtam a Nemzeti Egészségügyi Központ legfrissebb (tavalyi) vizsgálati adatait tartalmazó táblázatot, és a 10 mikrogramm/literes határértéket elérő, illetve afölötti legmagasabb arzénszennyezettségi értéket produkáló összes településnél (85, bár néhány esetben ezek csak külön nyilvántartott településrészek) megnéztem, volt-e már ott ivóvízminőség-javító program.*Erre a Közbeszerzési Hatóság adatbázisát használtam, mivel ezek olyan volumenű beruházások, hogy muszáj közbeszerzést kiírni. A pontosan 10 mikrogramm/literes értékeket azért vettem bele, mert a részletes kiírások szerint a beruházások hatására ez alá kellett kerülni.
Az összevetés igazolta a sejtést: a 85-ből 70 olyan település van, ahol olyan régen – jellemzően több évvel ezelőtt – befejeződött a fejlesztés, hogy már határérték alatt kellene lennie az arzéntartalomnak. De nincs, ami azt mutatja, hogy valami nem sikerült annak ellenére, hogy a pénzt elköltötték.*Egyes esetekben a közbeszerzési dokumentumokban nem szerepel explicit módon, hogy az ivóvízminőség-javító beruházás egyik célja az arzéntartalom csökkentése, a körülmények ismeretében ugyanakkor ez valószínűsíthető. Ha esetleg valahol még sincs így, az annyiban változtatja meg a helyzetet, hogy az arzénveszély fennmaradása nem a kivitelező, hanem a projekt kiírójának felelőssége.
Hogy mennyit költöttek el? A 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. (A víz szagával, színével, fogyaszthatóságával kapcsolatos panaszok ettől még előfordulhatnak, de ez más lapra tartozik.) Ha a több várost, falut felölelő beruházásoknál a települések számával és részben nagyságával súlyozunk, akkor azt kapjuk, hogy mintegy
17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.
Az átláthatóság kedvéért térképre vittem mind a 85 települést, feltüntetve a lakosság számát, az arzéntartalom tavalyi legmagasabb, valamint a több mérés alapján kialakult (szintén 2018-as) középértékét, továbbá, hogy volt-e helyben vízminőség-javító beruházás. Ha volt, akkor szerepel a projekt összege és a megvalósító vállalat neve. (Részletes jelmagyarázat a csillagra kattintva.)*A csöpögő csap jelöli azokat a településeket, ahol már évekkel ezelőtt lezárult egy ivóvízminőség-javító program (itt látható a kivitelező cégek neve és a projekt összege is, jelezve, ha az több település között oszlik meg), a sima csap a maradék 15 városnál-falunál látható. A szín a legmagasabb mért arzéntartalomra utal, a közlekedési lámpáknál megszokott színintenzitással. Zöld: 10 mikrogramm/liter, zöldessárga: 11-19 µg/l, sárga: 20-29 µg/l, narancssárga: 30-39 µg/l, piros: 40-49 µg/l. Az egyetlen fekete jel Szentes Lapistó részénél a teljesen kiugró 125 µg/l-es értéket mutatja.
A térképre ránagyítva látszik, hogy az egyik megmaradt problémás terület a szerb határtól induló Csikéria-Bácsszőlős-Borota vonal, ahol közel 3 milliárd forintért két kisebb cég mellett a Duna Aszfalt dolgozott, amely inkább ismert a kormány kedvenc autópálya-építő cégeként, mint ivóvizes projektek megvalósítójaként. Maradtak problémák a Nyírségben is, ahol ugyan a legmagasabb arzén-előfordulás csak pont eléri a határértéket, de a középérték sem marad el ettől lényegesen. Az is látszik, hogy nem lehet egy-két vállalat nyakába varrni a megmaradt problémákat, a vízügyes területen országosan ismert Aquaprofit és Szabadics Zrt. után ugyanúgy maradtak települések túl magas arzéntartalmú vízzel (például Gönc és Nyírábrány vagy éppen Mórahalom és Ruzsa), mint kisebb, szinte ismeretlen cégek után (Kőtelek, Tiszasüly, Sárrétudvari például).
A kevés érintett nagyobb város egyike Szentes, ahol egy közel 1,8 milliárdos beruházás ellenére kell a 27 ezer lakosnak esetenként még mindig arzénes vizet innia. Nem mellesleg a város Lapistó nevű külterületéhez kapcsolódik a tavaly mért messze legmagasabb, 125 mikrogramm/literes arzénszint is. Nem rendeződött az ivóvízhelyzet a 44 ezres Hódmezővásárhelyen, és a 23 ezres Makóban, valamint a környékén is rengeteg probléma maradt. Itt annyira nem sikerült megoldania az arzénmentesítést a 3,2 milliárdért dolgozó A-Hídnak és Keviépnek, hogy azóta újabb, 1,4 milliárdos projekt indult, amelyet az utóbbi cég végez egyedül. Hasonló a helyzet Fábiánsebestyén és Mindszent esetében, ahol az A-Híd dolgozik, míg Göncön a Mészáros és Mészáros Kft.
Emellett van néhány település (Nagybánhegyes, Sellye), amely a korábbi pályázati körből kimaradt, így ott először rugaszkodnak neki az ivóvízminőség javításának. Remélhetőleg olyan eredménnyel, hogy ismétlésre már nem lesz szükség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVerseny nélkül kaphatnak nagy munkákat Paks II telkén Mészáros Lőrinc cégeiMészáros Lőrinc megszerzett egy céget, ami megnyert egy négy nappal később kiírt paksi közbeszerzést, majd még egyet, most pedig jöhet a harmadik és negyedik is.
|
Elköltöttek 17 milliárdot, de még mindig rákkeltő víz folyik a csapból
|
Az ország 85 településén tavaly elérte vagy meghaladta az ivővíz arzéntartalma a határértéket, pedig 70-ben már lezárult a probléma megszüntetésére hivatott beruházás. Itt is felbukkannak az állami megrendelések sztárjai.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20191021/elkoltottek-17-milliardot-de-meg-mindig-rakkelto-viz-folyik-a-csapbol/
|
2019-10-21 23:04:00
| true | null | null |
G7
|
A Borkai Zsolt polgármestert érintő, már nemzetközileg ismert, egyelőre tisztázatlan hátterű, de „belső munkának” látszó szexbotrány, s az emiatt összehívni kívánt rendkívüli közgyűlés árnyékában is vannak figyelemre méltó történések Győrben. A megyeszékhelyen az előző kampányok során is voltak már problémák: egyszer rendőri intézkedés, feljelentés, máskor csalásgyanús ügy, vitatható döntés. Jelenleg viszont már a kampány elején, illetve annak kezdeti szakaszában olyan mozzanatok történtek – rokoni alapon bonyolított választás, a nyilvános választási bizottsági ülésre be nem engedett ellenzéki politikus -, amelyek tőlünk nyugatra jónéhány országban a választásért felelős hivatalnokok azonnali lemondásához vezetnének. Itt viszont az ügyekben illetékes vezetők (ha egyáltalán szóba állnak az érdeklődő újságíróval) annyit mondanak: a dolog jogszerű, szabályos, nincs itt semmi látnivaló. Választási körkép Győrből.
A választási szervekben lévő rokoni szálat illetően – a helyi bizottság elnökhelyettese a területi bizottság elnökének a lánya – az a legdöbbenetesebb, hogy a dolog teljesen legális. Ugyanis a Fidesz által hozott 2013-as választási törvény alapján akár az összes bizottságot telerakhatnák rokonokkal, ezt semmi nem tiltja. A botrányos választási bizottsági ülés után pedig megnyugtatóan érdemi, tényszerűnek látszó belső vizsgálat nem történt. (Legalábbis hiába kérdeztük, hogy volt-e egyáltalán ilyen.) Lentebb röviden áttekintjük a korábbi évek botránykrónikáját, illetve próbáltunk utánajárni a legfrissebb ügyeknek. Győrben a DK-s Glázer Tímea az ellenzéki összefogás közös polgármester-jelöltje, Borkai Zsolt kihívója.)
Győrben, illetve a megyében – úgy tűnik – a választást családi alapon bonyolítják.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Választási Bizottsága elnöke, Dr. Mester László, illetve Győr Megyei Jogú Város Helyi Választási Bizottsága elnökhelyettese, Dr. Mester Ágnes egymás rokonai: Dr. Mester László az édesapja Dr. Mester Ágnesnek.
Ráadásul egy helyen, azonos ügyvédi irodában tevékenykednek. Az összes, általunk kérdezett forrás megerősítette a családi viszonyt, illetve a munkakapcsolatot – és a rokonság miatt etikai aggályokat hangoztattak. A cégnyilvántartásban, valamint a megyei ügyvédi kamara honlapján fellelhető adatok is alátámasztani látszanak a családi köteléket. Ettől függetlenül a két érintett személy által vezetett bizottságoknak, valamint a városi és megyei jegyzőnek is elküldtük az erre vonatkozó kérdéseinket.
A cikk leadásáig egyedül a Dr. Mester László által elnökölt Területi Választási Bizottság a 2019. október 10-i ülésén reagált a kérdésekre. De nem újságírói megkeresésként, hanem beadvány, illetve kifogás gyanánt kezelte, megtárgyalta, s érdemi vizsgálat nélkül elutasította azt. Holott a testület ellenzéki tagja, Eredics Imre Antal a jegyzőkönyv szerint megjegyezte: „Ez nem kifogás, mert nem választással kapcsolatos dolog. Ez etikai dolog.” Azt Eredics is elismerte: „Törvény nem tiltja a rokonsági kapcsolatot.” Szerinte a kérdésekre válaszolni kell azt illetően, „…hogy kifogásként nem kezelhető, ezért érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Ezt jelezni kell a jegyzőkönyvi kivonatban….” Dr. Mester László viszont a jegyzőkönyv szerint azt mondta: „Kifogásként kell elbírálnunk…”
A bizottsági ülés jegyzőkönyve alapján a kérdésekre – a 2013-as választási törvényt idézve – Debreczeniné Dr. Pócza Márta a Területi Választási Iroda részéről annyit mondott, hogy: „A fenti jogszabályhelyben foglalt rendelkezések alapján a TVB elnöke és a győri HVB elnökhelyettese – mint közeli hozzátartozók – között nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.” Hozzáfűzve: „…a megyei és városi önkormányzat között „…alá-felé rendeltségi viszony nincs, így mind a két közgyűlési testület saját maga választotta meg a választási bizottságok választott tagjait, és a két szervezet között egyeztetési kötelezettség nincsen.”
Ez jogilag igaz ugyan, de a rokoni szálnak mégis van, illetve lehet jelentősége. Ugyanis a helyi és a területi választási bizottság hasonló viszonyban áll egymással, mint bármely más első-, illetve másodfokú hatóság, jogalkalmazó szerv (bíróság, ügyészség, rendőrség, stb.)
Vagyis, aki az elsőfokú, helyi bizottsági döntéssel elégedetlen, azzal szemben kifogást, panaszt nyújtana be, az a másodfokú, területi bizottsághoz fellebbezhet. Amely értelemszerűen megváltoztathatja, felülírhatja, de jóvá is hagyhatja az eredeti, elsőfokú döntést. Vagyis a területi bizottságnak beleszólása van a győri ügyekbe is. Konkrétan például abban az ügyben, ahol Borkai Zsoltot is elítélte a bíróság, megváltoztatva a helyi, aztán a területi választási bizottság Borkai ellen tett panaszt elutasító döntését. Eme ügyben helyi szinten Dr. Mester Ágnes, területi szinten pedig Dr. Mester László jegyezte a határozatot.
Tehát jelen esetben itt egy közeli családtagnak – egy szülőnek – kellene objektíven megítélni a saját gyermeke munkáját, döntését.
Ami körülbelül olyan, mintha a rendőrségi nyomozásokat, eljárásokat felügyelő (adott esetben felülbíráló), a rendőrök által elkövetett esetleges jogsértéseket, hibás intézkedéseket kivizsgáló területi vádhatóság élén álló megyei főügyész volna az édesapja az érintett városi rendőrkapitány-helyettesnek. Vagy egy városi bíróság elnökhelyettese a másodfokú – megyei, területi, regionális – bíróság elnökének a gyermeke. A 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 18. paragrafusa kitér ugyan a rokoni összeférhetetlenségre, de csak annyiban, hogy választási bizottságnak nem lehet tagja a választókerületben induló jelölt hozzátartozója. Viszont a bizottságok közötti „munkakapcsolatban” felmerülő rokoni érintettségről a jogszabály valóban nem szól. Pedig különösen hangsúlyosan merül fel ez olyan testületek esetén, amelyek politikai viták kereszttüzében lévő ügyekben hoznak – gyakran sokak által vitatott, a bíróság által megsemmisített – döntéseket.
Azért is lényeges kérdés ez Dr. Mester László és Dr. Mester Ágnes esetében, mert ezeket a határozatokat az elnök, illetve annak akadályoztatása esetén az elnökhelyettes aláírásával jegyzi, ő vezeti az ülést, ő tesz javaslatot a határozatra, az ülésezési rendre, a jegyzőkönyvvezető személyére. Vagyis biztosítja az eljárás hitelességét.
Az elmúlt napok botrányának fényében az is rendkívül érdekes, hogy értesülésünk szerint a már említett győri Helyi Választási Bizottság két másik tagja pedig – Dr. Németh Gábor, és a 2018-as parlamenti választáson Győrben bizottsági elnökként ténykedő Dr. Flórián Tamás – vélhetően a szexbotrányban érintett Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának dolgoznak. Legalábbis erre utal, hogy a megyei Ügyvédi Kamara honlapján Rákosfalvy címe és rakosfalvy.hu-ra végződő email-cím van a nevüknél elérhetőségként feltüntetve.
Mindkettőjüknek elküldtük kérdéseinket, hogy jelen pillanatban is Dr. Rákosfalvy Zoltán ügyvédi irodájának tagjai-e és/vagy dolgoznak-e Dr. Rákosfalvy Zoltánnak, állnak-e szerződéses, illetve munkavégzésre irányuló kapcsolatban vele? Ha már nem, akkor korábban meddig állt fent ilyen kapcsolat? De nem jött válasz. Itt érdemes megjegyezni, hogy a Helyi Választási Bizottság, illetve a győri jegyző – a Területi Választási Bizottsággal ellentétben – egyáltalán nem reagált a kérdésekre. Pedig a testület, illetve az önkormányzat működésével összefüggésben egyéb dolgok is felvethetőek.
A fentebb már sokszor említett Helyi Választási Bizottság győri Városházán tartott nyilvános ülésére nem tudott szeptember 20-án bejutni Juhász István MSZP-s önkormányzati képviselő, mert a portás nem engedte be. Az ügy további furcsasága, hogy ezen az ülésen a testület ellenzéki tagja, Dr. Kun András sem tudott részt venni, mivel pont olyan időpontra hívták össze, amikor nem tudott eljönni.
Az MSZP-s Juhászt arra hivatkozva nem engedték be az esti órákban tartott ülésre, hogy munkaidőn túl csak a jegyző írásos engedélyével lehet a városházán tartózkodni. Egyébként abban az ügyben hívták össze a bizottságot, melyben később a bíróság elítélte a gyerekekkel kampányoló Fidesz-politikust, Borsi Róbertet.
Juhász István rendőrt hívott, de az intézkedés lezajlását követően sem tudott bejutni az ülésre, így feljelentést tett. Mint ahogy ebben a gyanúját megfogalmazta: a szóban forgó időben „….ott voltam a városházán és nem láttam senki mást kijönni az épületből, csak az aljegyző urat, és a hölgy munkatársát. A fentiek miatt az a gyanú merült fel bennem, hogy csak lepapírozva lett a választási bizottsági ülés, hiszen onnan kijönni más személyeket az aljegyzőn és a hölgy munkatársán kívül nem láttam. Szeretném, hogy a hatóság lefoglalná a jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, és a fenti személyek cellainformációs adatait beszereznék, hogy hol jártak, amikor a választási bizottsági ülés megtörtént.”
A helyi Választási Iroda illetékese később nyilatkozatban bizonygatta: nekik eszük ágában sem volt bárkit is kitiltani a nyilvános ülésről. „….szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy nem tartottam távol Juhász István képviselő urat az üléstől. Engem nem hívott senki, hogy nem tud bejutni a Városháza épületébe és a Választási Iroda hivatalos telefonja sem csörgött. Ha a Választási Irodának tudomása lett volna arról, hogy bárki, beleértve Juhász István képviselő úr nem tud bejutni az épületbe, akkor természetesen azonnal orvosoltuk volna a helyzetet, tekintve, hogy a bizottsági ülés nyilvános. Az ülés befejeztével jeleztem a portásnak, hogy mivel az ülés véget ért, újra a munkaidőn kívüli belépési szabály az irányadó.” – mondta.
A városháza épületének működéséért, beléptetési rendjéért, s a választások lebonyolításáért egyaránt felelős Lipovits Szilárd győri jegyzőt, illetve Csörgits Lajos aljegyzőt természetesen megkerestük a nyilatkozattal kapcsolatban – megkérdeztük tőlük, hogy szerintük hiba történt a beléptetés során? A nyilatkozat alapján az illetékeseket senki nem hívta, értesítette, hogy valaki be akar jutni a nyilvános ülésre, s emiatt nem is tudták orvosolni a helyzetet. Vagyis akkor hibázott, mulasztást követett el a beléptetést felügyelő, portaszolgálatot ellátó személy? Neki kellett volna hívnia, értesítenie az illetékeseket, hogy lent várakozik az illető az ülésre való bejutásra? Történt az ügyben belső vizsgálat, fegyelmi, munkajogi eljárás? Ha igen, megismerhető annak tartalma, következtetései? – kérdeztük.
A jegyzőt és helyettesét is szembesítettük ama vélekedéssel, hogy azért nem engedték be Juhász István képviselőt, mert az ülés nem szabályszerűen zajlott, nem is voltak jelen a határozatképességhez szükséges létszámban a tagok, így az ott született jegyzőkönyv nem a valóságot tartalmazza. S azért kellett Juhászt távol tartani, nehogy leleplezze mindezt. S erre nyilván csak egy vezetői jogkörrel rendelkező önkormányzati illetékes adhatott utasítást a portásnak. Ezt a gyanút egy objektív belső vizsgálat tudná érdemben és eredményesen cáfolni. Kérdeztük, hogy a városháza épületének külső és belső részein (konkrétan a be-, és kijáratoknál, a hivatali helységekhez vezető folyosókon, lépcsőházakban) működnek-e térfigyelő kamerák? Van-e felvétel, hogy az épületben voltak-e a kérdéses időpontban a bizottság tagjai, szabályszerűen ülésezett-e a testület? Az esetleges vizsgálat során ilyen vagy egyéb műszaki bizonyítékokat (mondjuk a Juhász által említett cellainformációkat) kikértek, illetve felhasználtak-e? Nem jött válasz.
A korábbi választások idején szintén voltak olyan ügyek, melyek megkérdőjelezik a helyi kampány jogszerű és sportszerű voltát. Az idei EP-kampány során történt, büntetőeljáráshoz vezető plakátlopási ügy során 36 plakátot találtak meg Fidesz-aktivisták által használt járműben. Nem látszik életszerűnek, hogy mindez csupán egy-két túlbuzgó kampányoló magánakciója lett volna.
Ehhez képes semmiségnek tűnik, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon a Helyi Választási Iroda a – később az illetékes bizottság által megváltoztatott – döntésével nem engedett volna az egyik számlálóbizottságba egy ellenzék által delegált tagot. 2014-ben pedig választási csalás gyanúja merült fel az egyik önkormányzati választókerületben, s a bíróság az eredményt megsemmisítve új választást rendelt el. Helyi ellenzéki jelöltekkel, politikusokkal folytatott háttérbeszélgetések során ezek a régebbi ügyek is előkerültek a fentebbi újabbak társaságában. Egy-egy ilyen esetre külön-külön persze lehet mondani, hogy jogszerű volt, netán csak tévedés, hiba, véletlen egybeesés történt, de összerakva már aggasztó képet rajzolnak fel.
Címlapkép: összefirkált Borkai-plakát Győrben (a szerző felvétele)
|
Rokoni szál, ülésre be nem engedett MSZP-s: így működik a Választási Bizottság Győrben
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/12/rokoni-szal-ulesre-be-nem-engedett-mszp-s-igy-mukodik-a-valasztasi-bizottsag-gyorben/
|
2019-10-12 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Győr fideszes polgármesterének ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán ugyanabban a balatonfüredi luxus appartmanházban vett üdülőt, ahol Polt és neje is megvásárolt egy ingatlant. A vásárlásokról három évvel ezelőtt számoltunk be:
Újabb Fidesz-közeli nyaralókra bukkantunk a balatonfüredi Polt-apartman szomszédságában
A Fidesz egyik kedvelt győri ügyvédje, Rákosfalvy Zoltán, és CBA-s káderek is ingatlant vettek abban a balatonfüredi luxustársasházban, amelynek másik felében Polt Péter legfőbb ügyész a feleségével együtt lakást vett.
A Népszabadság még 2016-ban szúrta ki, hogy Polt Péter a feleségével együtt megvett egy „Örökpanorámás luxusingatlanként” hirdetett lakást Balatonfüreden, egy, a tó partján felhúzott, két épületrészből álló apartmanházban. Az ingatlannak wellness részlege is van fedett medencével és szaunákkal, valamint pihenőligettel. A sajtóban megjelent hírek szerint a 62 négyzetméteres lakásért a hozzá tartozó 6,7 négyzetméteres terasszal 70 millió forintot fizettek Polték, de a legfőbb ügyész szerint a vételár kevesebb volt.
Az Átlátszó kíváncsi volt arra, hogy kik költöztek be Polték mellé a luxus appartmanházba, ezért a tulajdoni lapok alapján megnéztük az A és a B épületrész lakóit is. Az előbbiben jászsági milliárdos üzletemberekre, tehetős ügyvédekre és Kisteleki István sportvezetőre akadtunk, a másik házrész lakóiról pedig itt olvashat.
Utóbbiban szerepelt a győri, jó fideszes kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd, Rákosfalvy Zoltán, aki a városi önkormányzattal és a Fidesz parlamenti frakciójával is szerződéses kapcsolatban állt.
Friss tulajdoni lap lekérésével ellenőriztük: a kérdéses ingatlan – egy 81 négyzetméteres üdülő 13,4 négyzetméteres terasszal – jelenleg is a győri jogászemberé, 2016-ban vásárolta. A legfőbb ügyész legfrissebb vagyonnyilatkozatában pedig szintén szerepel a sajátja – ami viszont „csak” 62 négyzetméter, és a terasz sem olyan nagy, mint Rákosfalvyé.
A Magyarországon megengedett 11 kaszinókoncesszió közül hármat is elnyert Rákosfalvy. A tendert megnyert Treff-Klub Kft.-t nem sokkal korábban vette meg az ügyvéd, az ügyvezető pedig Kruppa Zsolt lett. Kruppa neje érdekelt a TFK-Impex Kft.-ben, amelynek másik tagja – az Opten Kft. adatai alapján – Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter felesége volt, és jelenleg is az.
Rákosfalvy Zoltán annak a győri elitklubnak a tagja, amely behálózza a megyeszékhelyet, s amely főszerepet játszott a polgármester választási szexbotrányában:
A polgármester rokonai, barátai és üzletfelei – lerajzoltuk a „Győrt behálózó polipot”
Borkai Zsolt viselt dolgairól néhány napja kezdett publikálni egy anonim blog: a nyilvánosságra került fotók tanúsága szerint Győr fideszes polgármestere tavaly szexpartin vett részt az Adrián Rákosfalvy Zoltán ügyvéd, valamint Szabó Ervin üzletember társaságában. Cégnyilvántartási adatok szerint Győr fideszes polgármesterének fia több cégen keresztül kötődik apja útitársához: Rákosfalvy Zoltánnal közös vállalkozása is volt Borkai Ádámnak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Fotó: Átlátszó
|
Polték szomszédjában vásárolt balatoni luxusapartmant a győri szexbotrány kulcsfigurája
|
Rákosfalvy Zoltán, a Győr polgármesterének, Borkai Zsoltnak az ügyeit intéző és vele együtt szexpartin lelepleződött ügyvéd ugyanabban a balatoni luxus appartmanházban vett üdülőt, ahol ingatlantulajdonos lett Polt Péter és a felesége is. Az ingatlanvásárlásokról három éve számoltunk be, az appartmanok ma is Polt, illetve Rákosfalvy nevén vannak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/15/poltek-szomszedjaban-vasarolt-balatoni-luxusapartmant-a-gyori-szexbotrany-kulcsfiguraja/
|
2019-10-15 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Júliusban írtunk róla, hogy komoly problémákat szült az a 800 millió forintos EU-s beruházás Szombathelyen, amelyben a város csapadékvízelvezető hálózatát szerette volna modernizálni az akkor még fideszes városvezetés:
Kizáródtak a lakók a telkeikről – így sikerült az esővíz-elvezetés uniós pénzből Szombathelyen
Az önkormányzat azt mondja, igenis szervezetek lakossági fórumot a tervekről, igaz, a városi honlap almenüjében tették közzé – nem is nagyon ment el senki. Más baj is van a csapadék-elvezetővel, ami 140 millió uniós forintba fájt.
Akkor Szombathelyen a Rumi úton voltak fennakadások. A kivételezésről nem értesítették a lakókat. Így volt, aki reggel szembesült azzal, hogy nem tud kihajtani a kocsijával, ugyanis mély árkot ásott a markoló a telke és a közút közé. De volt más probléma is: a visszaépített bejáróhidak szűkebbek lettek, mint amit korábban a lakók használtak, arról nem is beszélve, hogy a beépített hídfejek annyira magasra sikerültek, hogy nem egy autónak megtörték az elejét.
Ahogy később kiderült, a lakókat valóban nem értesítették, lakossági fórumot a városvezetés ugyan összehívott a kivitelezés megkezdése előtt egy évvel, de azon szinte senki sem vett részt. Ettől függetlenül a városvezetés kipipálta, hogy ez megvolt, kezdődött az árokásás.
Amit lehetett később korrigáltak, plusz munkával levágták a hídfejeket, aki pedig kérte, annak kiszélesítették a bejáratot. Ennek plusz költségét azonban a lakók fizették.
Csakhogy nem csak itt, hanem Szombathely Olad nevű, falusias részén is ugyanez történt. Már javában tartott a kivitelezés, amikor az elégedetlen lakók hangját hallva a városvezetés lakossági fórumot hívott össze, utólag.
A városrészben lakók ugyanazokat a panaszokat sorolták, mint korábban a Rumi útiak. Nem kaptak értesítést a munka megkezdése előtt. Volt, aki nem tudott elmenni dolgozni az árok miatt, amivel reggel szembesült. Az elvégzett munka silány. A korábban saját pénzükön elkészített bejárókat szétverték, a korábbinál szűkebbet kaptak cserébe.
Volt olyan lakó, aki azt mondta, neki a garázsa előtt eddig semmilyen árok nem volt, de most lett, és ötlete sincs, hogyan fog bejárni. Erre azt a választ kapta Illés Károly (Fidesz-KDNP) leköszönő alpolgámestertől, hogy ha eddig nem volt bejáró, akkor nem is fog kapni, így ugyanis nem jár.
Sok étvizede az utcában lakók szerint egyébként sosem volt problémájuk a csapadékvízzel, nem is értik, mire a nagy építkezés, van ahol 90 centis árkot ástak. Amibe, ha egy gyerek beleesik, ki sem tud jönni. Ez kinek a felelőssége lesz? – kérdezik.
A lakók azt is szerették volna tudni, hogy kik az alvállalkozók. Véleményük szerint ugyanis a vállalkozó emberei szakképzetlenek, megfelelő védőfelszerelés nélkül dolgoznak és, ahogy Vasban mondják, “monyák” munkát végeztek. A közbeszerzési pályázatot elnyerő A-Híd Zrt. képviselője a fórumon azt mondta, üzleti titkot képez az alvállalkozók kiléte.
Az A-Híd Zrt. Apáthy Endre üzletember érdekeltsége. Apáthyék cégcsoportja abszolút brancsbeli, az építőiparban rendszeres az együttműködés köztük és az ismertebb NER-oligarchák között. Egy elbaltázott (túlárazott) ajánlatukról, amit a fehérvári vasúti átjáróra tettek, született ez a cikkünk:
Négy éve épül, de csak 2021-ben lesz készen a fehérvári vasútállomás felüljárója
Négy esztendeje fémtorzóként meredezik a székesfehérvári sínek felett a nagyjából mindent mindennel összekötni tervezett vasúti felüljáró eddig megépült szelvénye. A semmibe futó szerkezet a 2. ütem, azaz a folytatás nélkül használhatatlan, nélküle viszont az állomásnak nincs közvetlen biztonságos kapcsolata a déli városrészhez, és egyelőre nem valósulhatnak meg lényeges városfejlesztési elképzelések sem.
Azt is írtuk, hogy az A-Híd két másik hídépítővel, a Híd-Támmal és a Kútház Kft.-vel rendszeresen nyer el közbeszerzést. A Híd-Tám tulajdonosa egyenesen a „felcsúti fenomén” öccse, Mészáros János, aki azzal, hogy 2017-ben alvállalkozóként szerepelt a tendernyertes báty mellett, segített családon belül tartani a dél-balatoni vasútfejlesztésből bejövő pályázati pénzt. 2018 nyarán mindhárman pályáztak a “Kiskörei közös közúti-vasúti Tisza híd részleges felújítási, karbantartási munkái” tárgyú kiírásra. A tendert végül – az eredetileg becsült 1,12 milliárd forintos árnál 395 millióval többért – az A-Híd vitte el.
Arról is beszámoltunk, hogy a Híd cégcsoport egy másik tagja, a G-Híd Zrt. Pócsmegyer-Surányban épített csapadékvíz-tározókat, a szombathelyihez hasonló sikerrel: a létesítményekről nyár végére kiderült, hogy a csapadékot nem vezetik sehova, valójában olyan zárt medencék, melyekből csak elpárologni tud a víz. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, csakhogy ezzel éppen az a fokozottan érzékeny ivóvíz-bázis került veszélybe, melynek védelmét nyomatékosan előírta az építést engedélyező szakhatóság:
Szennyezett víztől szenvedtek a pócsmegyeriek, elfuserálták a 161 milliós vízelvezetőt
Nem tette boldogabbá a pócsmegyeriek életét az a csapadékvíz-elvezetésre szolgáló tározórendszer, aminek nyáron fejeződött be az építése. A bűzlő, túlcsorduló árkokat végül az építő cég kitisztította és lyukakat fúrt a betonaljzatba, hogy ne gyűljön fel bennük újra az esővíz.
Na, de vissza Szombathelyre.
A lakók már az október elsejei fórumon emlegették, hogy silány a munka. Ennek megerősítéséhez elég volt két napot várni az első komolyabb esőre. A csapadékvíz-elvezető árkok falai beomlottak, a bevezető hidakon bokáig lehetett gázolni a sárban, a hidfejek pedig egyszerűen kifordultak a helyükről.
Két nappal korábban a lakossági fórum azzal zárult, hogy háromtagú bizottságot állít fel a város, amelynek tagja egy városházi delegált, egy szaki a kivitelező részéről és a műszaki ellenőr. Az ígéret alapján a bizottság minden háztartásba bekopog, hogy felmérje a lakók igényeit, akik aláírásukkal hitelesítik, hogy a delegáltak nála jártak és felmérték a helyzetet.
Ezzel szemben máig nem történt semmi. Még az eső okozta károk sem kényszerítették cselekvésre a városvezetést. Így a lakók nyílt levelet intéztek a Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP) leköszönő polgármesterhez.
Közben egy újabb városi utcában, a Szatmár utcában is ugyanez történt. A fővállalkozó itt is az A-Híd volt. Kerestük a céget, hogy megtudjuk, ők, hogyan látják az elvégzett munka minőségét, és mit gondolnak a lakók panaszairól, de e-mailünkre egyelőre nem válaszoltak.
Szombathelyen egyébként az ellenzék győzött, a polgármester Nemény András (Éljen Szombathely) lett, a közgyűlési többség is hozzájuk került. Érdekes viszont, hogy éppen az oladi falusias részen a lakók újraválasztották Kecskés László (Fidesz-KDNP) képviselőt.
Hogy mi lesz a csatorna ügyével, az már az új közgyűlés feladata. A lakóknak egyelőre meg kell várniuk, amíg az új városvezetés feláll, majd csak eztán reménykedhetnek, hogy visszaáll az utcájuk rendje.
Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolga annak, aki utólag szeretne alakítani a csapadékvíz-elvezetők kialakításán, azok ugyanis engedélyes tervek alapján készültek el. Mivel az EU pénzeli az egész beruházást, így azokhoz 5 évig nem lehet hozzányúlni. Fel van tehát adva rendesen a lecke.
A cégadatokat az Opten.hu szolgáltatta. Fotó: a szerző felvétele
|
Éppen csak az esőt nem bírta a 800 millió forintos csapadékvíz-elvezető Szombathelyen
|
Morgolódnak a lakók: korábban sosem volt problémájuk az esővízzel, most azonban teljesen szétbarmolták az utcáikat a szerintük hozzá nem értő kivitelezők. A fővállalkozó az A-Híd Zrt. volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/17/eppen-csak-az-esot-nem-birta-a-800-millio-forintos-csapadekviz-elvezeto-szombathelyen/
|
2019-10-17 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Augusztusban a mintegy négyszáz fős Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) átköltöztették Budapest belvárosából a II. kerületi Labanc utcába, az egykori határőr parancsnokság objektumaiba. Az új ingatlan felújítását – mint 2018 végén megírtuk – mintegy 5,9 milliárd forintért végezhette el a West Hungária Bau Kft. (WHB), amely a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van.
Közel 6 milliárd forintért újítja fel a West Hungária Bau a Nemzeti Nyomozó Iroda új központját
Mintegy 770 millió forintot fizet ki az Országos Rendőr-főkapitányság a West Hungária Bau Kft.-nek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) új, II kerületi ingatlanegyüttesén elvégzendő pótmunkákra. Így a cég, amely a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, az NNI új központjának felújítását legfeljebb mintegy 5,9 milliárd forintért végezheti el.
A pótmunkákra plusz 770 millió forintot fizetett ki az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a cégnek. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen kiegészítő munkálatokra volt szükség, ezért kérdéseket küldtünk a testületnek. A rendőrség részéről akkor azt válaszolták, hogy az 1930-1940-es években épült, közel egy évtizede üresen álló objektumban az előre nem látható műszaki problémák kiküszöbölésén kívül többletköltséget jelentettek azok a munkák, amelyeket a biztonsági előírásoknak való megfelelőség érdekében el kellett végezni.
Már a költözés előtt kaptunk olyan jelzéseket, hogy az NNI munkatársai közül többen nem örülnek annak, hogy a főváros központjában lévő Aradi utcából kikerülnek a város szélére, az eddiginél nehezebben megközelíthető helyre. Forrásaink szerint az ezzel kapcsolatos vélemény azóta sem változott.
Mostanra pedig kiderültek a kivitelezési hiányosságok is. Így például az, hogy a négy emeletes főépületben a lift nincs engedélyeztetve, ami miatt nem használható, bár műszakilag üzemképes lenne. A számítógépes hálózat egy része még mindig nem működik, a büfé és az étterem sem üzemel, az irattárból kifelejtették a szellőztetést, és vizesedik az új épület.
További probléma, hogy a telefonok nincsenek mind bekötve, egy osztályon körülbelül 3-4 használható. Gond lehet abból is, hogy információink szerint a modern hűtő-fűtő rendszer kültéri gépészete fölé nem építettek védőtetőt.
Úgy tudjuk, az NNI-sek közül többen kiakadtak azon, hogy a költözésnél szállítómunkások helyett nekik kellett az ipari nyomtatóktól kezdve a bútorokon át az iratokig mindent átpakolni a Labanc úti ingatlanba.
A hozzánk eljuttatott panaszokról megkérdeztük az ORFK-t.
A rendőrség válasza szerint
A lift használata érdekében az engedélyezési eljárás megkezdődött, és ameddig az nem zárul le, az üzembehelyezése nem történhet meg.
A számítógépes hálózat működőképes, jelenleg nincs a rendőrség országos hálózatában olyan hiba, amely a feladat ellátását gátolná.
Az objektum rendelkezik büfé és étterem helyiségekkel. A büfé üzemeltetése érdekében a Készenléti Rendőrség – több körben – pályázatot írt ki, amely még nem zárult le.
Az irattárba nem volt tervezve szellőzés, a tervek alapján pármentesítő berendezések működnek a helyiségekben. A falak vizesedését nem a szellőzés hiánya okozza.
A szervezet telefonkiosztása a Készenléti Rendőrség hatásköre, a készülékek beszerzése és kihelyezése folyamatos.
A modern hűtő-fűtő rendszer kültéri gépészete fölé azért nem helyeztek védőtetőt, mert a gyártó nem írja elő annak alkalmazását.
A költözést a Készenléti Rendőrség hajtotta végre. A szervezet feladatából adódóan az iratok, bűnjelek, titkos, fedett anyagok, eszközök stb. költöztetésében – a dekonspiráció elkerülése érdekében – az érintett munkatársak is részt vettek.
A közlekedéssel kapcsolatos gondokra pedig azt válaszolta az ORFK, hogy „a rendőrség minden lehetőséget megvizsgál, hogy az érintett munkatársak minél kényelmesebb módon juthassanak munkahelyükre”.
A WHB a garanciális problémákat folyamatosan javítja, pótolja.
A WHB zsíros állami megrendeléseket nyert az elmúlt években. 2017-ben írtuk meg, hogy a cég a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen nettó 10,6 milliárd forintért alakítja ki Millenáris területén a létesítményeket és a közparkot, illetve a cég készítette el a vizes vb 3 milliárd forintos ugrótornyát a Battyhány téren.
Szintén a WHB nyerte el – az ÉPKAR Zrt. és a LAKI Épületszobrász Zrt. közösen – a Magyar Állami Operaház korszerűsítését 14 milliárd forintért, és számos egyéb milliárdos közbeszerzést is. A cégnek az Opten Kft. adatai alapján 2018-ban az értékesítésből nettó 50,1 milliárd forintos árbevétele származott, adózott eredményként pedig 7,3 milliárd forintot könyvelhetett el.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Google Maps
|
Sok a panasz az NNI új épületére, amit a WHB újított fel közel 6 milliárd forintért
|
Augusztusban új helyre költöztött a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI): az Országos Rendőr-főkapitányság majdnem 6 milliárd forintot fizetett ki a NER-közeli West Hungária Bau Kft.-nek, hogy a korábbinál jobb körülmények között dolgozhassanak a kiemelt bűnügyi egység nyomozói. Úgy tűnik, hogy a cég nem végzett tökéletes munkát, mert az Átlátszóhoz több panasz is érkezett a kivitelezéssel kapcsolatban.
| null | 1 | ERROR: type should be string, got "https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/24/sok-a-panasz-az-nni-uj-epuletere-amit-a-whb-ujitott-fel-kozel-6-milliard-forintert/#:~:text=rend%C5%91rs%C3%A9g-,Sok%20a%20panasz%20az%20NNI%20%C3%BAj%20%C3%A9p%C" |
2019-10-24 11:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Vesztegetés miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét csütörtökön. Az ítélet nem jogerős.
A bíróság döntése lényegében megegyezik az ügyészségi vádirattal, amely szerint Balogh a 2018-as országgyűlési választások előtt megpróbált lefizetni egy vállalkozót, hogy állítson ki egy 3,5 millió forintos számlát egy fiktív kampányrendezvényről. Az ibrányi vállalkozó nem fogadta el az ajánlatot, amely szerint a pénzt a közpénzből gazdálkodó ORÖ utalta volna át neki, amiből 600 ezer forintot megtarthatott volna, a többit vissza kellett volna adnia.
Balogh az előkészítő ülésen beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, ezért a bíróság csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.
|
Felfüggesztett börtönre ítélték az Országos Roma Önkormányzat elnökét
|
Vesztegetés miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét csütörtökön. Az ítélet nem jogerős.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/24/felfuggesztett-bortonre-iteltek-az-orszagos-roma-onkormanyzat-elnoket
|
2019-10-24 02:00:00
| true | null | null |
444
|
Számos korrupciós vád érte az elmúlt hetekben Borkai Zsolt győri polgármestert, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a hírbe hozott vállalkozók és cégeik hogyan szerepeltek a győri közbeszerzéseken. A Borkai polgármestersége alatti, 2006 és 2018 közötti összes önkormányzati közbeszerzés átfésülése alapján az látszik, hogy tényleg hasítottak a Borkaihoz köthető vállalkozók.
A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) önkormányzati beszerzési adatbázisát vettük alapul, és kigyűjtöttük a nyertes cégek tulajdonosi szerkezetét. Elemzésünk alapján 2006 és 2018 között a Győr által kiírt
közbeszerzések 37 százaléka, a nem egészen 50-ből 18,3 milliárd forint landolt a Borkai-botrányban érintett szereplőknél, beleértve a Strabagot is.
Rákosfalvy Zoltán ügyvéd látszólag csupán egyetlen megbízást kapott a győri városházától: 2006-ban egy 6,3 millió forintos szerződést „kutatási hálózatok megszervezése, az együttműködések jogi és pénzügyi hátterének kialakítása” megnevezéssel. Ez azonban csak azt jelenti, hogy ez az egy volt közbeszerzésköteles: a hírek szerint több élő szerződése is van a várossal. Ez úgy lehetséges, hogy szolgáltatások esetében 15 millió forint alatt nincs szükség közbeszerzésre.
Áttekintésünk emiatt nem teljes körű, a kisebb összegű szerződések elemzése ugyanis nagyon nehézkes: a győri önkormányzatnál osztályonként és szervezetenként szétbontották a szerződések listáját, így 1273 darab csatolt fájlt kellene átbogarászni.
Forintosítva a legtöbb közbeszerzést (közel 6 milliárdnyit) az osztrák-orosz tulajdonú Strabag nyerte Győrben. A cég területi igazgatója a győrújbaráti Ackermann István, aki több Strabag-cégben is vezető szerepet töltött be, és a botrány részleteit nyilvánosságra hozó blog szerint rendszeres vendége volt a Borkai-kör mulatozásainak.
Arról már mi is beszámoltunk korábban, hogy a Strabag a magyar állami közbeszerzések sztárja: 2017-ben az összes magyar, uniós határértéket elérő beszerzés 17 százalékát ez a csoport nyerte el.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz uniós támogatások fele a NER-cégekhez és két osztrák építőipari vállalathoz vándorolAz uniós támogatásokból finanszírozott állami megrendelések közel fele megrendelés formájában visszakerül a befizető országokhoz. A szűken kormányközelinek számító cégek 394 milliárdhoz jutottak egyetlen évben.
A Strabagot rengeteg korrupciós vád érte már nemcsak Magyarországon, de Ausztriában és számos más országban is. Az OLAF jelentése alapján a budapesti 4-es metró uniós támogatásából többek között a Strabagot érintő szerződések miatt úszott el 60 milliárd forint.
A Strabag nemcsak önállóan, de konzorciumban is szívesen dolgozott a Borkai-Rákosfalvy körhöz köthető cégekkel. A legnagyobb falat az erősen vitatott Dunakapu téri mélygarázs volt: ezt a 3,8 milliárdos megbízást a Strabag a Paár Attila tulajdonában álló West Hungária Bau-val és az akkor még kormányzati kedvenc Közgéppel konzorciumban nyerte el. A szerződést nem töltötték fel a Közbeszerzési Adatbázisba, sehol nem leltük fel. Ebből derülne ki, hogy a felek hogyan osztották meg egymás között ezt az óriási projektet.
A 3,8 milliárdos fejlesztés Győr legdrágább közbeszerzése volt 2006 óta: 272 parkolóhelyet építettek egy mélygarázsban, emellett felújították és díszkövezték a teret. Ez az óriási összegű beruházás elég komoly vitát váltott ki, mert a Fidesz által lefokozott és leépített örökségvédelem már nem tudta megakadályozni, hogy jelentős történeti emlékeket áldozzanak fel a kényelmes parkolásért. Az építkezés során ugyanis európai történelmi jelentőségű reneszánsz bástya és várrom került elő. Hiába áll jól anyagilag Győr városa, ezt a beruházást csak úgy tudták finanszírozni, hogy 2027-ben lejáró 2 milliárdos hitelt vett fel a város kommunális üzemeltető cége, a Győr-Szol Zrt., amihez a parkolás is tartozik.
Paár Attila nem csak ezzel a megbízással keresett a városi parkoláson: 2009-ben egy 220 férőhelyes parkolóházat építettek a Révai utcában a Fidesz által egyébként üldözött ppp-konstrukcióban. A Győr-Szol Zrt. a megbízást az Arrabona Parkolóház Kft.-nek adta, amelynek tulajdonosa egy luxemburgi társaság volt (ilyeneket a Rákosfalvy-kör is előszeretettel használt). A City Győr Luxembourg S.A. azóta már nem lelhető fel a luxemburgi cégregiszterben. Miután a céget sok támadás érte a médiában, 2013-tól egy szír lakóhelyű és állampolgárságú ügyvezetője és tulajdonosa lett. 2016-ban átnevezték Boga Book Kft.-re, és 2018-ra kényszertörléssel szűnt meg. Mindenesetre amikor a Győr-Szol 2012-ben megvette a parkolóházat az Arrabonától, a szerződést utóbbi nevében ügyvezetőként Paár Attila írta alá.
A parkolás más téren is segítette a Borkai-körhöz köthető cégeket:
247 milliót kapott például az adriai partikat állítólag szintén gyakran látogató Gasztonyi László cége, a Vill-Korr Kft. a mélygarázsprojektek villamos rendszereinek kiépítésére, üzemeltetésére a Győr-Szol Zrt.-től. A városházától pedig 1,4 milliárdnyi megbízást kaptak az elmúlt években. 2014 és 2018 között a cég jól teljesített, az adózott eredmény alapján számolt profitrátája 14 százalék volt. A cég árbevételének 56 százalékát tették ki az elnyert közbeszerzések 2016 és 2018 között.
Gasztonyi segített a HVG információi szerint a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios közbeszerzési karrierjének beindításában referencia nyújtásával, és neki is van ingatlana a Borkai-kör balatonfüredi villájában.
Ami a már többször említett Paár Attilát illeti, neki Rákosfalvy Zoltánnal volt közös üzlete, amelynek szálai Luxemburgba vezetnek. A budapesti, Pollack Mihály téri mélygarázs ügyéről van szó, amelynek állami felvásárlásán valaki kétmilliárd forintot kaszált. A történet egyik kulcsfigurája Rákosfalvy volt a luxemburgi Kagemi A.G. kézbesítési megbízottjaként, a másik pedig Paár, akinek több közös cége is van a Kagemivel. (A nem egyszerű üzletet a Heti Válasz tárta fel 2017-ben, illetve a Magyar Nemzet és a 444.hu is írt róla).
A Borkai-kör közbeszerzéseit az alábbi toplistában is összegyűjtöttük:
A Fodor Építőipari Kft. tulajdonosa Fodor Géza és Paár Attila. Velük pont a botrány kirobbanásakor szerződött le a győri önkormányzat, 1,5 milliárdos szerződést kaptak egy másik céggel konzorciumban a győri állatkert bővítésére.
Neumann Zoltánt, a Kultúrmérnök Kft. ügyvezető-tulajdonosát is az adriai partik résztvevőjeként írta le a híres-hírhedt blog, és ő ezt azóta sem tisztázta. A generálkivitelező cég 2016 és 2018 közötti 2,8 milliárd forintos árbevételének 28 százaléka származott közbeszerzésekből, és igen magas profitot termelt. Adózott eredménye ebben a három évben 704 millió forint volt, ami igen magas, 25 százalékos profitrátát jelent.
Szabó Ervin, a Diákolimpia 2017 Kft. tulajdonosa is feltűnt az adriai videókon. Cége négyszer drágábban, 896 millió forintos ajánlattal nyerte el az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál étkeztetési feladatait, mint az érvénytelennek minősített másik induló. A sportverseny évében a cég árbevétele 897 millió forint volt, és ebben az évben 237 millió forintos osztalékot ki is vettek a cégből, ami azt mutatja, hogy egyrészt csak a győri önkormányzattól származhatott a cég bevétele, másrészt 26 százalékos, igen magas haszonkulccsal dolgoztak. Szabó Ervintől vette meg Borkai lánya a Királysarok Kft. nevű céget, aminek fióktelepe továbbra is Szabó Pálffy nevű éttermében van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMutyigyanús biznisz termeli a százmilliókat a Borkai-botrány ügyvédjénekRákosfalvy Zoltán a Vajna-örökös után az ország legnagyobb kaszinókirálya, a koncessziókat pályázat nélkül szórta ki a kormány.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdokat költött Borkai városában telkekre az AudiKifejezetten sokat áldozott az Audi azokra a korábbi szántókra, ahol később az autógyártó logisztikai központja épült fel.
|
A botrányhősök 18 milliárdot kaszáltak, mióta Borkai a polgármester
|
Az uutóbbi 13 évben a győri közbeszerzések 37 százalékát olyan cégek nyerték, amelyek tulajdonosainak vagy vezetőinek neve előkerült a polgármesteer botrányában.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191022/a-botranyhosok-18-milliardot-kaszaltak-miota-borkai-a-polgarmester/
|
2019-10-22 14:58:00
| true | null | null |
G7
|
Egy átlagos halandó számára elég nehezen átlátható piacra lépett be Mészáros Lőrinc tőzsdei cége azzal, hogy megvásárolta a Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-t az E.On-tól. A felvásárlást követően az Opus 400 településen 760 ezer háztartás és céges fogyasztó áramellátást biztosíthatja az általa megszerzett 25 ezer kilométernyi villanyvezetékkel. Magát a villamosenergiát nem Mészáros Lőrinc vállalata adja majd el az embereknek, de az Opus juttatja azt el a háztartásokba és munkahelyekre. Azt pedig, hogy mindezért mennyi pénzt kap majd, egy állami hatóság dönti el.
A gáz magyar lett, az áram nem
A kormánynak elég régóta deklarált célja, hogy a stratégiai üzletágakban a magyar tulajdonosok kerüljenek többségbe, és ennek a folyamatnak a megvalósítását legjobban talán épp az energiaszektorban lehet nyomon követni. A rezsicsökkentés amellett, hogy politikai termékként komoly lökést adott a Fidesznek a 2014-es választások előtt, nagyban hozzájárult ahhoz is, hogy a magyar piac elvesztette vonzerejét a külföldi energetikai multik számára. Az elég kockázatos, és a rezsicsökkentéssel erősen veszteségessé váló (lakossági) gázpiacot szinte egy pillanat alatt bekebelezte az állami közműholding, az akkor még más néven futó NKM Nemzeti Közművek Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.
A folyamatnak azonban ez volt a legkönnyebb és főleg a legolcsóbb része. Ebben a szektorban ugyanis az igazi értéket nem a lakossági fogyasztók jelentik, hanem a hálózat: a több tízezer kilométernyi villamosenergia- és gázvezeték. Erről pedig a kezdetektől tudni lehetett: az államnak nem lesz több százmilliárd forintja, hogy teljes egészében megszerezze.
A gázszektorban ezen a területen is valamivel jobban haladtak a dolgok. Az NKM szinte pontosan két éve megvette korábbi francia tulajdonosától a 23 ezer kilométer hosszú gázvezetékrendszert fenntartó Dégáz Földgázelosztó Zrt.-t. Alig két hónappal később pedig tovább nőtt, ha nem is az állami, de a magyar tulajdonhányad a szektorban, hiszen 2017 decemberében a leginkább kétes gázüzleteiről ismert MET Holding is megvásárolta a Tigáz Zrt.-t, illetve annak 33 ezer kilométernyi gázvezeték-hálózatát.
Az áramszegmensben azonban korántsem haladt ilyen jól a magyarosítás. Hamar egyértelművé vált ugyanis, hogy a külföldi multik itt még a lakossági vevőket sem adják csak úgy át, mint a gázszektorban: a fogyasztókat csak a százmilliárdokat érő hálózatokkal együtt lehetett megszerezni. Mivel az NKM-nek (politikai és üzleti szempontból is) létkérdés volt, hogy a gáz mellett az lakossági árampiacra is belépjen, ezért be is vásárolta magát a szektorba: a korábban szintén francia tulajdonban lévő Démászt vette meg szőrüstül-bőröstül. Az akkori 121 milliárdos vételár azonban előrevetítette, hogy itt egy darabig azért még várni kell az áttörésre.
A nagy áttörés
Nos, úgy tűnik, hogy mostanáig kellett, a magyarosítás újabb lehetőségét pedig kissé paradox módon két itthon is aktív multi összeolvadása teremtette meg. Az áramszektort az NKM szerzeményén kívül Magyarországon két német cég, az E.On és az Innogy (a korábbi RWE)*az Elmű illetve az Émász révén uralta, márpedig a két vállalat másfél éve úgy döntött, hogy fuzionálnak (egy elég komplex ügylet keretében).
Így tulajdonképpen egy kézbe kerülhetett volna az NKM-en kívüli teljes magyar áramszektor, ami arra utalt, hogy itt elbukik a kormány által megálmodott folyamat. Ám a magyar fél (illetve felek) jól ismerték fel, hogy tudnak mit ajánlani a létrejövő energiaórásnak, aminek a működésében Magyarország egy kis porszem, és épp ezért elég fontos számukra, hogy megtisztítsák portfóliójukat a kevéssé profilba illő tevékenységektől.
Így pedig
egyetlen ügylettel tovább jutott a magyarosítás, mint a korábbi hét évben összesen, és a hazai áramhálózat jelentős része magyar kézbe került.
Az észak-magyarországi régióban az állami energiaórás, az időközben az NKM-et bekebelező MVM szerezte meg a villanyvezetékeket, a Tiszántúlon pedig – amint erről már volt szó – Mészáros Lőrinc tőzsdei polipja, az Opus*A változásokat a két térkép mutatja. A pontosság kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a hálózatok határai nem a megyehatárokon húzódnak, így az átfedés nem teljes. Az Elmű például nem csak Budapesten szolgáltat, hanem a főváros környékén, Pest, illetve Nógrád megye egy részén is, így Pest megye nagyjából fele-fele arányban lesz E.On és NKM-MVM érdekeltség..
Mészáros monopóliuma
Az Opus tehát azt a 25 ezer kilométernyi nagy-, közép- és kisfeszültségű áramhálózatot szerzi meg, amelyen keresztül a teljes Tiszántúlt ellátják elektromos árammal. Azaz tulajdonképpen három megye villanypóznáit és vezetékeit. Elég komoly értékről van szó, anno, az NKM ugye ugyanígy három megye – igaz, némileg hosszabb és több ügyfelet ellátó – hálózatáért fizetett 121 milliárdot. Most a vételár ennél minden bizonnyal alacsonyabb volt, és nemcsak azért, mert az ügyfeleket nem kapta meg az Opus, hanem azért is, mert a megvett cégben lévő eszközök is nagyjából harmadával kevesebbet, szűk 100 milliárd forintot értek*könyv szerinti értéken. Így az ügylet értéke is valahol a 60 és 100 milliárd forint közötti sávban lehetett.
Az eszközök értéke már csak azért is fontos, mert ebben a szegmensben a profit mértéke is jelentős részben ettől függ. A hálózati vállalatok ugyanis természetes monopóliumok, azaz egy adott területen csak egy cég szolgáltat, nincs verseny. Méghozzá azért, mert nem is lehet: egyszerűen nincs értelme párhuzamosan több hálózatot kiépíteni, mert soha nem térülne meg. Arról nem is beszélve, hogyan mutatna egymás mellett két sor villanypózna.
Magára a hálózatra viszont szükség van, hiszen enélkül nincs áram. Éppen ezért annak érdekében, hogy az erre szakosodott cégek kiépítsék és üzemeltessék a rendkívül drága hálózatokat, az állam központi ármeghatározással előre meghatározott nyereséget biztosít számukra. Vagyis az illetékes hatóság (ez itthon a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, a MEKH) megszabja, mennyit kérhetnek a vállalatok a rendszer használatáért (ezt épp ezért rendszerhasználati díjnak hívják), ebben az árban pedig már az előre kialkudott profit is benne van. A nyereség mértéke azonban időről időre változhat, és változik is a hivatal döntése értelmében.
Az állam dönt Mészárosék profitjáról
Az Opus felvásárlás pedig ezen a ponton válik különösen érdekessé, hiszen
mostantól egy állami szerv határozza majd meg, mennyit kereshet legújabb szerzeményén a kormányhoz és a Fideszhez ezer szállal kötődő Mészáros Lőrinc cége.
Arra nincs nemzetközileg elfogadott modell, hogy miként kell meghatározni a hálózati cégek által használható árat, illetve ily módon a cégek bevételét, a módszerek országonként eltérők. Itthon egy viszonylag bevett gyakorlat szerint kalkulálják a díjakat: az eszközök értékét szorozzák meg egy előzetesen rögzített hozamtényezővel. Így fordulhat elő, hogy ezek az áramhálózati cégek folyamatosan nyereségesek, és néhány éves időtávon*amíg nem változik a formula nagyjából fix profitot tudnak kimutatni.
Persze ez nagyon erős leegyszerűsítése a dolognak, hiszen a formula minden elemének meghatározása egy az átlagember számára kibogozhatatlan képlet alapján történik. Arról nem is beszélve, hogy ezek mellett a hatóság még bizonyos költségeket is elismer*például az értékcsökkenést és/vagy a működési ráfordításokat. A lényegen azonban mindez nem változtat, a cégek számára az a fontos, hogy mekkora eszközértéket tudnak elismertetni a hatósággal, és milyen hozamot tudnak kiharcolni.
Egyiket sem érdemes lebecsülni, mind a két tétellel elég erősen lehet játszani. A Verseny és Szabályozás című folyóiratban a közelmúltban jelent meg egy szakcikk arról, mindez miként alakult a rendszerváltás óta Magyarországon*Igaz, az az írás a gázszektor változásait mutatja be, de az elv a villamosenergiánál is nagyon hasonló.. A történet elég szépen szemlélteti, hogy a cégek hogyan érhetnek el magasabb nyereséget az eszközeik egyszerű átértékelésével, ugyanolyan törvényileg meghatározott hozamszint mellett. Nem véletlen, hogy ma már az eszközöket sem olyan értéken veszik figyelembe, ahogy a vállalatok nyilvántartják, hanem ezeket is a hatóság kalkulálja – nyilván a vállalatokkal folytatott egyeztetések eredményeként.
A hivatal azonban nem mindig lövi be jól ezeket az értékeket. A már említett szakcikkben a szerző, Felsmann Balázs például azt írja, közvetlenül a rezsicsökkentés előtt
a MEKH a szabályozás e tekintetében túlzottan megengedő volt, ami azt eredményezte, hogy 2010 és 2012 között a hazai gázelosztók nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő nyereségrátát értek el.
Bár ugye ez a gázszektor, ahol aztán a rezsicsökkentéssel még túl is kompenzálták a korábbi engedékenységet, ám az eset jól mutatja, hogy mennyire erősen befolyásolhatja a hálózati cégek – és így Mészáros Lőrinc új szerzeményének – nyereségességét a hatóság.
Jövőre döntenek
Márpedig a formulát, ami az áramhálózati vállalatok profitját meghatározza, nemsokára felülvizsgálják. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a képletet négyévente újratárgyalják a cégek és a MEKH, és ez az egyeztetés épp 2020-ban lesz újra esedékes. Azaz jövőre*egészen pontosan 2021 elejétől akár számottevően is változhatnak a rendszerhasználati díjak, méghozzá úgy, hogy a következő négy évre szinte kőbe vésik őket*Azért csak szinte, mert ugyan a képleten nem változtatnak, annak egyes elemeit ezután is minden évben egyszer felülvizsgálják.. Márpedig itt viszonylag kicsinek tűnő változásokon is hatalmasat lehet kaszálni: például ha átlagosan 10 fillérrel emelik a kilowattóránkénti rendszerhasználati díjat, az éves szinten 4-4,5 milliárdos többletbevételt eredményezhet a hálózati cégeknek.
A gond csak az, hogy ezt nem csak azért nem lehet mindenféle következmény nélkül megtenni, mert valószínűleg elég sok helyen kiverné a biztosítékot – például az EU-nál is -, hanem a rezsicsökkentés miatt sem.
Ha valaki legalább egyszer alaposabban áttanulmányozta már a villanyszámláját, akkor láthatta, hogy a fizetendő összeg elég jelentős részét, nagyjából a felét a rendszerhasználati díj adja.
Ha pedig ehhez hozzányúlnak, akkor a szent tehénnek számító lakossági áramár emelkedik.
Persze erre is van megoldás, hiszen nem csak lakossági fogyasztók vannak. A rezsicsökkentés érdekében már korábban is többször nőttek az üzleti vevők rendszerhasználati díjai. Ha valakinek tényleg az a hobbija, hogy rendszeresen nézegeti a villanyszámláját, akkor feltűnhetett, hogy az egyes összetevők árai időről időre (egészen pontosan évente) eddig is kismértékben változtak. Ennek magyarázata, hogy a villanyszámlánk másik összetevőjét, az áramárat időnként korrigálták, és ilyenkor annak érdekében, hogy a teljes költség ne változzon, a rendszerhasználati díjat is kissé módosították (pont annyira, hogy a kettő kiegyenlítse egymást). Így viszont a hálózati cégek kerestek volna kevesebbet, aminek elkerülése érdekében amennyivel a lakosságnál csökkent a rendszerhasználati díj, az ipari és egyéb üzleti fogyasztóknál annyival nőtt. Ez egyébként esetenként elég éles mozgást is eredményezett az árban, ami – főleg a rezsicsökkentés idején – komoly felzúdulást okozott az üzleti szegmensben.
Összefoglalva tehát, azt ugyan
elég könnyű elérni, hogy Mészáros Lőrinc cége többet kereshessen, de az esetleges extraprofitot a lakosság vagy még inkább az üzleti fogyasztók fizetnék meg villamosenergia-kiadásaik emelkedésével.
Előbbi eset politikai szempontból tűnik nehezen vállalhatónak, míg utóbbi a magyar gazdaság versenyképességét rontja. Mindezt úgy, hogy a nagyfogyasztók már most sem fizetnek keveset az villamosenergiáért nemzetközi összevetésben. Miközben a lakossági áramár – a rezsicsökkentés miatt – hosszú ideje a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban, az üzleti szféránál csak a középmezőnybe tartozunk. Sőt, van olyan fogyasztói kör, ahol 2019 első felében csak hét tagállam volt drágább nálunk, közte az EU négy szigetországával, ahol a földrajzi adottságok nem kedveznek különösebben a versenynek.
|
Most kiderül, hogy a rezsicsökkentés, Mészáros Lőrinc vagy a gazdaság a fontosabb
|
Egy állami hivatal dönt arról, mennyit keressen Mészáros Lőrinc cége. Ha sokat, azt vagy a lakosság, vagy a cégek a villanyszámlájukban fizetik majd meg.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191024/most-kiderul-hogy-a-rezsicsokkentes-meszaros-lorinc-vagy-a-gazdasag-a-fontosabb/
|
2019-10-24 15:20:45
| true | null | null |
G7
|
Nagyon úgy tűnik, hogy sikerült rossz üveggel kalkulálni az alapvetően üvegből épülő Magyar Zene Háza költségeinél, ezért drágult egyik pillanatról a másikra közel tizedével a projekt. A futurisztikus épület felhúzásáért az eredeti szerződés szerint 17,5 milliárd forintot kellett volna fizetni, augusztusban azonban kiderült, hogy ennél többe, közel 19,2 milliárdba kerül a fejlesztés.
Egy évvel később készül el
Akkor az uniós közbeszerzési értesítőben még nem részletezték az okokat, a hirdetményből csak annyi derült ki, hogy a módosításra olyan körülmények miatt került sor, amelyet „a kellő gondossággal eljáró ajánlatkérő nem láthatott előre”. A szerződésmódosításban azonban már ennél jóval részletesebben megindokolták a költségnövekedést. Eszerint pedig az történt, hogy a kivitelező legyártott egy valós méretű (egy az egyhez méretarányú) üvegfalat, amivel valami nagyon nem lehetett rendben, mert azt követően, hogy a megrendelő Városliget Zrt.-nél megnézték, az összes üvegfelület szerkezeti módosításáról döntöttek. Emiatt ugrottak meg a költségek. A szerződésmódosításban szó szerint úgy fogalmaztak, hogy a
megnövekedett gyártási és kivitelezési idő, a módosuló technológiai sorrend, az üvegfelületek megváltozott szerkezete együttesen
növeli majdnem 1,7 milliárddal a vállalkozói díjat.
Ez egyébként már jelzi, hogy nemcsak az ár, hanem a határidők, sőt az előlegek összege is változott. A beruházás befejezésére eredetileg 501 munkanapot adtak, így azonban majdnem másfélszer ennyi, 729 munkanap áll a kivitelező rendelkezésére, ami azt jelenti, hogy
közel egy évvel kitolódik a 2020 nyarára tervezett átadás.
A megnövekedett kiadások fedezésére pedig pénzt is kapott a tender győztese, hiszen a 2018 szeptemberében már lehívott 10 százalékos előleg mellé az idén ősszel újabb 10 százalékot (azaz majdnem 2 milliárd forintot) igényelhetett.
Négyzetméterenként félmillió forint
A Magyar Zene Házában tényleg rengeteg lesz az üveg, de az 1,7 milliárdos drágulás így is elég soknak tűnik. Az épületről a tervezője, a japán Sou Fujimoto korábban egy interjúban azt mondta, hogy a „ház egyedülállóságát adó transzparencia miatt az épület oldalfalai üvegből készülnek”, ami a kiírás szerint 3200 négyzetméternyi üvegszerkezetet jelent. Ha tényleg ekkora felületről van szó, akkor a szerkezeti módosítások miatt egy négyzetméter több mint félmillió forinttal lesz drágább.
A sokat emlegetett kivitelező egyébként a Magyar Építő Zrt.
A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt. Bő két éve azonban a közbeszerzéseken addig és azóta is jól teljesítő társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Azóta kiderült, hogy az Eliosra bízott, az eredeti tervek szerint uniós forrásból finanszírozott projektek szabálytalanok voltak, így azokra mégsem lehet uniós pénzt költeni, azaz végső soron a teljes költséget a magyar adófizetők állták.
Emellett a WHB-nak, illetve a vállalatcsoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült. A győri vállalkozó az egyik legfontosabb láncszem, amely összeköti az azóta újra megválasztott győri polgármestert és a Fidesz-KDNP legfelső köreit.
A Magyar Építők tényleg elég jól ki van tömve állami megbízásokkal, és ez az üzleti teljesítményén is látszik. A cég a Magyar Zene Háza mellett dolgozik a lassan elkészülő Puskás Stadionon és a Liget Projekt másik gigaberuházásán, a 26 milliárd forintból épülő Néprajzi Múzeumon is. Ezekből annyira már nem volt nehéz összehozni a tavalyi közel 50 milliárd forintos árbevételt, illetve majdnem 3,7 milliárdos adózott nyereséget.
Az érdekesség azonban nem az, hogy a vállalat ennyi pénzt termel, hanem, hogy mindezt rendkívül kevés alkalmazottal teszi. A Magyar Építőknek tavaly csak 124-en dolgoztak, ami azt jelenti, hogy egy alkalmazottra közel 400 milliós bevétel és majdnem 30 milliós profit jutott. Ráadásul a foglalkoztatottak közül csak 26 végzett ténylegesen fizikai munkát, a többségük szellemi foglalkoztatott volt.
Ez egyébként nem egyedi a magyar építőiparban. Korábban írtunk már róla, hogy az állami beszerzéseken sikeresen teljesítő cégek közül soknál ez a helyzet, ami arra utal, hogy ezek a vállalatok a megbízások jelentős részét csak továbbpasszolják alvállalkozóiknak, és ezért a közvetítő szerepért húznak le milliárdos hasznot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzinte munkások nélkül kaszálnak tízmilliárdokat a kormány kedvenc építőiÖsszeszedtünk néhány adatot, amelyek elég jól megmutatják, hogy lényegében „üzletszerzési jutalékot” szednek az állami tendereken rendszeresen arató cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
|
Nem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházása
|
A Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191025/nem-felelt-meg-az-uveg-17-milliarddal-lett-dragabb-a-liget-oriasberuhazasa/
|
2019-10-25 12:51:13
| true | null | null |
G7
|
ítélet;Czeglédy Csaba;Szegedi Törvényszék;
2019-10-24 19:04:33
Czeglédy-ügy: jogerősen elítéltek három vádlottat
A Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
Jogerősen három év, illetve két év hat hónap börtönre ítélt a Szegedi Törvényszék csütörtökön a Human Operator Zrt. ügyében három olyan vádlottat, aki beismerte bűnösségét és a büntetésről az ügyészséggel egyezséget kötött.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja a döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt.
A Human Operator Zrt. két generál alvállalkozó közbeiktatásával – amelyek teljesítési segédként nyolc iskolaszövetkezetet vontak be – jelentős létszámú munkaerőt közvetített Magyarországon működő cégeknek.
A foglalkoztatottak után fizetendő adókat és közterheket a dolgozókat névleg alkalmazó szövetkezetek nem vallották be vagy csak részben, és elmulasztották befizetni. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A zrt. egyik generál alvállalkozóját irányító férfit a bíróság bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondta ki bűnösnek.
A vádlott által irányított cég számlázta tovább – lényegében változatlanul – a Human Operator Zrt. felé az iskolaszövetkezetek által a diákmunkáról kiállított számlákat, majd juttatta vissza a szövetkezeteknek a foglalkoztatottak nettó bérét. Az ítélet szerint tevékenységével több mint 6 milliárd forint adó és járulék befizetésének elkerüléséhez nyújtott segítséget.
A törvényszék – a vádlott és védője által kezdeményezett egyezség alapján – a férfit három év börtönbüntetéssel sújtotta, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra, 400 ezer forint pénzbüntetést szabott ki rá, öt évre eltiltotta a gazdasági szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, valamint 10,4 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt vele szemben.
A bíróság két, iskolaszövetkezetet irányító vádlottat bűnsegédként elkövetett, különösen jelentős, illetve különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettében és folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében mondott ki bűnösnek.
A makói férfiak egyaránt két év hat hónap börtönbüntetést kaptak – a szabadságvesztés felének letöltése után bocsáthatók feltételes szabadságra –, három évre eltiltották őket a gazdasági szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól, továbbá velük szemben 8,8, illetve 2,8 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el.
Egyiküknek egy másik bűncselekmények miatt kiszabott másfél éves börtönbüntetést is le kell töltenie. A vádlottak tevékenységükkel 900, illetve 700 millió forint adó és járulék befizetésének elkerülésében nyújtottak segítséget.
|
Czeglédy-ügy: jogerősen elítéltek három vádlottat
|
A Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 terhelttel szemben.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3054799_czegledy-ugy-jogerosen-eliteltek-harom-vadlottat
|
2019-10-25 14:25:40
| true | null | null |
Népszava
|
Október 13-án Budapest XIV. kerületében az ellenzék közös polgármesterjelöltje, az MSZP-s Horváth Csaba 24.873 vokssal, az összes szavazat 50,33 százalékával nyerte meg a választást. A képviselőtestületben is tarolt az ellenzék: a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogás 15 jelöltje jutott be a testületbe, ahol mellettük van még 1-1 képviselője a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak (MKKP) és a Civil Zugló Egyesületnek is, a Fidesz-KDNP pedig mindössze 4 fővel van jelen.
Az új képviselőtestület első ülése hétfőn, október 28-án lesz, és erre az alakuló ülésre a frissen megválasztott Horváth Csaba máris egy olyan előterjesztést nyújtott be, amivel sokkal átláthatatlanabbá tenné Zugló gazdálkodását.
Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) lehetővé teszi, hogy az SZMSZ felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a képviselőtestület két ülése között halaszthatatlan esetben döntést hozzon. A törvény szerint ez alól csak néhány hatáskör, például a rendeletalkotás jelent kivételt. Ezzel a lehetőséggel több önkormányzat is élt, de jellemzően szűk körben, pontosan meghatározva azokat a kérdéseket, amikben a polgármester jogosult két ülés között dönteni.
A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak. Mindehhez csak arra van szükség, hogy az ügyet „halaszthatatlannak” minősítse – ez a bélyeg pedig szinte bármire rásüthető.
Érdekesség, hogy a zuglói képviselőtestület 2014 óta érvényben lévő, jelenlegi SZMSZ-ében egyáltalán nem szerepel ez a lehetőség, tehát a korábbi polgármester nem akart a képviselők helyett dönteni.
Horváth Csaba a hétfői alakuló ülésre benyújtott egy salátarendeletet is, amely az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét. Horváth ugyanis sokszorosára emelné azt az értékhatárt, ami felett a képviselőtestület hozzájárulása kell(ene): ingó vagyontárgyak esetében 100 millió forinttal, ingatlanok esetén pedig 200 millióval növelné ezt a limitet az új polgármester.
A jelenlegi zuglói vagyonrendelet szerint eddig ingó és ingatlan vagyontárgyak esetén egységesen 50 millió forintos értékhatárig elengendő a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, 50 millió forintos értékhatártól viszont már a képviselőtestület döntése szükséges minden ügylethez, legyen az eladás, vásárlás, bérbeadás, bármi.
Horváth javaslata ezt az értékhatárt
ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%)
ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné
A frissen megválasztott polgármester tehát az önkormányzat vagyonával kapcsolatban 100 és 200 millió forinttal emelné a bizottsági hatáskörben, képviselőtestületi hozzájárulás nélkül eldönthető ügyek értékhatárát.
Mindkét javaslat súlyosan sérti az átláthatóságot, és ebből következően nagy korrupciós kockázattal jár.
Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely főpolgármester, a korábbi zuglói polgármester az október 13-i választás előtt kiszivárgott hangfelvételen azt mondta utódáról, hogy „[Horváth] Csabának legalább annyi esze van, hogy tudja mi az, amiért börtönbe lehet menni. Ez nyilván kifelé nagyon ciki, meg tartalmiakban is sok szempontból ciki.”
Címlapkép: Horváth Csaba kampányol a Bosnyák téren 2019. október 5-én. (MTI/Balogh Zoltán)
|
Horváth Csaba már most átláthatatlanabbá tenné Zuglót, ahol csak két hete polgármester
|
Horváth egyrészt úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait (SZMSZ), hogy a polgármester – vagyis ő maga – döntést hozhatna a képviselőtestület hatáskörébe tartozó szinte bármely ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/10/27/horvath-csaba-mar-most-atlathatatlanabba-tenne-zuglot-ahol-csak-ket-hete-polgarmester/
|
2019-10-27 20:12:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
"Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez" - kezdi vasárnapi cikkét az Átlátszó.
A cikk elolvasása után elértük a polgármestert telefonon, akit reagáltattunk a cikkben szereplő állításokra.
A Budapest XIV. kerületének új képviselő-testületben erős ellenzéki többség lett a választások után, a Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP összefogásnak 15 jelöltje került be, de a Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak, illetve a Civil Zugló Egyesületnek is bejutott 1-1 képviselője. A Fidesz-KDNP-nek összesen 4.
Az első testületi ülést hétfőn, október 28-án tartják meg, és a frissen megválasztott szocialista polgármester benyújtott egy előterjesztést, amelynek két fontos elemét emeli ki az Átlátszó. Ezeket mutatjuk be, majd alatta jelezzük, mit reagált az ezekkel kapcsolatban feltett kérdéseinkre a szocialista polgármester.
Testület megkerülésével hozható döntések
1. Horváth úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait, hogy a polgármester egy személyben, a testület megkerülésével hozhatna döntést szinte bármilyen, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. Hozzáteszik, az önkormányzati törvény szerint van lehetőség arra, hogy két ülés között a polgármester halaszthatatlan esetben döntést hozzon, ám a lap szerint az önkormányzatok jellemzően pontosan meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben ilyen módon dönthet egy polgármester. Zuglóban nem szerepelt az SZMSZ-ben ez korábban.
"A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak" - jegyzi meg a lap.
- mondta Horváth az Indexnek, és hozzátette, ő a jegyzőnek azt a felkérést adta, hogy egy egységes szerkezetű SZMSZ-t készítsen.
Az Átlátszó felhívta a figyelmet arra, hogy Zugló korábbi SZMSZ-ében nem szerepelt ez a kitétel, erre Horváth Csaba azt mondta, azért, mert korábban a költségvetési rendelet tartalmazta, hogy a polgármesternek milyen átcsoportosítási jogai van a különböző előirányzatok között, a jegyző most ezt az SZMSZ-be kívánta rendezni, mint egységes rendelet.
A lap felvetésére, hogy más önkormányzatoknál ezek az esetek, amiknél megkerülheti a polgármester a testület döntését, konkretizálva vannak, ám ebben a holnap szavazásra vitt SZMSZ-ben nincsenek, Horváth azt mondta
Hozzátette, "ezek a kompetenciák az önkormányzati törvényből adódnak. Hogy egy önkormányzat használja-e, vagy éppen csak megemlíti az önkormányzati törvény adta lehetőségeket, ez nem jelent többletkompetenciát".
Horváth szerint a polgármesternek egyébként is kötelező beszámolnia a testületnek a két ülés között hozott egyedi döntésekről. A felvetésre, hogy igen, de ez csak egy utólagos beszámoló egy meghozott döntésről, Horváth azt mondta:
A felvetésre, hogy jogi értelemben a meghozott döntésen már csak akkor lehet változtatni utólag, ha az törvénybe ütköző volt, de a képviselő-testület ezen kívül érdemben nem tud már mit kezdeni a két ülés között meghozott döntéssel, Horváth azt mondta
Bár ez sem teljesen egyértelmű, hogyan, de Horváth mindenesetre megerősítette újra, hogy ő nem kezdeményezett, és tudomása szerint nincs is az új SZMSZ-ben "a polgármester kompetenciáit érintő semmilyen erősítés".
Megemelt értékhatárok, testületi jogkörök csorbítása
2. A második Átlátszó által kiemelt dolog egy salátarendelet, ami "az önkormányzat vagyonát érintő ügyekben a rendes ügymenetet illetően is csökkentené a képviselőtestület döntési jogkörét" - írják. Horváth ugyanis durván megemelné azt az értékhatárt, ami felett képviselő-testületi hozzájárulás szükséges ingó vagy ingatlan vagyon eladásánál, vételénél, bérbeadásánál. A mostani zuglói vagyonrendeletnél az ingó és ingatlan vagyontárgyaknál 50 millió forintos értékhatárig elég a Tulajdonosi és Közbeszerzési Bizottság döntése, e fölött képviselő-testületi döntés kell.
"Horváth javaslata ezt az értékhatárt ingó vagyontárgyak esetén 50 millióról 150 millióra (300%) ingatlanok esetén pedig 50 millióról 250 millióra (500%) emelné" - írja a lap.
Horváth az Indexnek kettéválasztotta az ingóságokra és ingatlanra vonatkozó értékhatárokat.
Ingó vagyontárgyakkal kapcsolatban azt mondta, "abszolút nincs jelentősége, mert az ingó vagyon legdrágább esetben is egy használt autót jelenthet, ami inkább az 1-2 millió kategóriája". A kérdésre, hogy akkor pláne miért kell ehhez hozzányúlni, ezt az értékhatárt megemelni, Horváth azt mondta,
Horváth szerint egyébként tényleg nem életszerű felvetés, hogy 150 millió legyen az értékhatár, de nincs jelentősége, azon pedig már nem változtatna, felesleges lenne az ülés előtt hozzányúlni, abból már csak az lenne, hogy téves következtetést vonnának le belőle. A lényeg szerinte, hogy itt eleve semminek az értéke nem éri el még az eredeti 50 milliós értékhatárt sem.
Az ingatlanok esetében a szocialista politikus szerint az történt, hogy az életből kért példát, és ahhoz kérte igazítani az értékhatárokat. Horváth szerint a zuglói önkormányzat eddig sem és ezután sem akar ingatlanokat értékesíteni. Az értékhatár emelésre viszont azért volt szükség, mert ha mégis értékesítene, vagy bérbadásról döntene az önkormányzat - alapvetően a költségvetési rendeletében -, akkor ha a testület egyszer már határozott arról, akkor ne kelljen még kétszer a testület elé vinni szavazásra (egyszer a pályázatkiíráskor, egyszer az értékesítés győztesének kihirdetéséről).
- mondta Horváth, aki az értékhatárral kapcsolatban megjegyezte, hogy Zuglóban egy átlagos társasház építésére alkalmas telek már meghaladja azt. "Ez inkább a lakossági és kisebb, pl üzlethelyiségre vonatkozik, amit kijelölt az önkormányzat értékesítésre, nagyjából annak a pályáztatását tudja lebonyolítani az illetékes bizottság" - mondta Horváth, de szerint az önkormányzat stratégiai léptékű gazdasági döntéseit nem érinti.
A felvetésre, hogy ez az értékhatár, illetve a konkrét példa, hogy üzlethelyiségek kiadása, tipikusan olyan terület, amiről hetente, havonta jelenik meg valamilyen hír, hogy valamelyik önkormányzat kinek, hogyan "játszotta ki" olcsón, baráti alapon - és ez kerül tehát ki a testület hatásköréből - Horváth azt mondta,
|
Úgy tűnik, átláthatatlanabbá tenné Zuglót az MSZP-s Horváth Csaba, de szerinte erről szó sincs
|
1. Horváth úgy módosítaná a képviselőtestület szervezeti és működési szabályait, hogy a polgármester egy személyben, a testület megkerülésével hozhatna döntést szinte bármilyen, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben, ha a kérdést halaszthatatlannak minősíti. Hozzáteszik, az önkormányzati törvény szerint van lehetőség arra, hogy két ülés között a polgármester halaszthatatlan esetben döntést hozzon, ám a lap szerint az önkormányzatok jellemzően pontosan meghatározzák azokat a kérdéseket, amelyekben ilyen módon dönthet egy polgármester. Zuglóban nem szerepelt az SZMSZ-ben ez korábban.
"A zuglói javaslat szerinti, szinte minden kérdésre kiterjedő jogkör biztosítása ugyanakkor azzal járhat, hogy a polgármester megkerülheti azokat az átláthatósági és nyilvánossági garanciákat, amelyek a képviselőtestület működéséhez kapcsolódnak" - jegyzi meg a lap.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/27/horvath_csaba_zuglo_polgarmester_szmsz_hataskorok_kepviselo-testulet/
|
2019-10-27 20:26:30
| true | null | null |
Index
|
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
Az üzlet fontos az oroszoknak is, ezt mutatja, hogy Putyin a sajtótájékoztatón a megrendelést „meglehetősen jelentősnek” nevezte. De a magyar kormány is kiemelten kezeli: az október végi Orbán-Putyin találkozót Moszkvában előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter ezt említette elsőként a közös magyar-orosz projektek között.
A Direkt36 most arra utaló jeleket talált, hogy a beruházás kifejezetten az oroszoknak kedvez majd, miközben a kocsik gyártásához szükséges hitelt a magyar állam biztosítja. Az oroszok mellett a beruházással jól járnak majd kormányhoz köthető üzletemberek is: a megrendeléssel megbízott cégben idén nyáron megjelent Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, akinek volt közös üzlete Habony Árpáddal, Orbán Viktor főtanácsadójával. A céget pedig egy Illés Géza Márton nevű ügyvéd képviseli, aki az elmúlt években együtt mozgott Tombor András korábbi miniszterelnöki tanácsadóval.
Támogasd a Direkt36-ot!
A projektet eredetileg a magyar Ganz vezette konzorcium nyerte el, de a magyar kormány az utolsó pillanatban kihátrált mögülük és inkább az orosz konkurensük vezetésével felálló csoportnak adott állami hitelgaranciát (a Direkt36 itt írt korábban erről a fordulatról). Ezzel a Ganz pályázata ellehetetlenült és a cég orosz konkurense, a Transmashholding (TMH) került helyzetbe.
A beruházáshoz várhatóan hitelt biztosító Eximbank és a külügyminisztérium is annyit válaszolt, hogy részleteket banktitok miatt nem mondhatnak, de a jogszabályok betartásával nyújtanak hitelt, amivel magyar cégek is jól járnak. Illés azt írta a Direkt36-nak, hogy régóta "megbecsült ügyfele" Tombor András, de téves megközelítésnek tartja az ügyvédi irodáját Tombor személyével összekötni. Szalay-Bobrovniczky Kristóf nagykövet nem válaszolt a kérdéseinkre.
Hatalmas megrendelés egy apró cégnek
A vasúti kocsik gyártásáról szóló szerződést 2018 szeptemberében, egy héttel az Orbán-Putyin találkozó után írták alá. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megállapodást a „magyar járműipar egyik legjelentősebb külföldi szállítási projektjének” nevezte. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a Direkt36-tal most azt közölte, hogy akkor egy szándéknyilatkozatot írtak alá, és egy kereskedelmi szerződést kötöttek. Ezek többek között azt részletezik, hogy pontosan milyen típusú kocsikat szállítanak majd az észak-afrikai országba.
A megállapodás egyik legfigyelemreméltóbb eleme az egyiptomiakkal szerződő cég. A Transmashholding Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cégcsoportja – korábban is dolgozott már Magyarországon, a csoporthoz tartozó Metrovagonmas újította fel a budapesti 3-as metró szerelvényeit. A cég azonban azt írta a Direkt36-nak, hogy az egyiptomi szerződést magyarországi leányvállalatuk, a Transmashholding Hungary Kft. írta alá.
A Transmashholding Hungaryt 2016 júliusában hozták létre mindössze 3 millió forintos jegyzett tőkével, amit az elmúlt három évben a cég már fel is élt. Több, a Direkt36 által megkérdezett, állami finanszírozású exportügyleteket ismerő szakember is érthetetlennek nevezte, hogy a többmilliárd forintos egyiptomi megrendeléssel miért ezt a kis céget bízták meg. Az ilyen projektek esetében több mint tíz évre szóló garanciát kell biztosítani a különböző alkatrészekre, emiatt logikusabb lett volna, ha a szerződést közvetlenül a gyártó céggel kötik meg – fogalmazott az egyik forrás.
Az egyiptomi szerződést több mint egy éve írták alá. A kocsik szállítása még nem kezdődött meg, de két prototípus elkészült a TMH oroszországi gyárában, és folynak a projekt finanszírozásáról szóló tárgyalások is. Egyiptomnak ugyanis hitelre van szüksége a kocsik megvásárlásához. Ezt a tervek szerint a magyar külügyminisztérium irányítása alá tartozó Eximbank folyósítaná.
Magyar pénz, orosz érdek
Az Eximbank egy olyan állami pénzintézet, amely a magyar vállalkozások exporttevékenységét segíti. A bank az egyiptomi beruházásban akkor tud részt venni, ha a projektben a magyar hozzáadott érték legalább 50 százalék. A kormány tervei szerint ezt a feltételt úgy teljesítenék, hogy az oroszok a gyártásba bevonnák a magyar állam többségi tulajdonában álló Dunakeszi Járműjavító Kft-t (DJJ).
Már az egyiptomi tender kezdetén, 2016-ban felmerült, hogy a Dunakeszi Járműjavítót a magyar állam eladná az oroszoknak. Az orosz TMH többször is megerősítette, hogy érdeklődnek a cég iránt, tavaly márciusban pedig a vállalat vezérigazgatója az orosz sajtóban jelezte, hogy hamarosan 50 százalékos részesedést szerezhetnek a DJJ-ben. A magyar kormány az eladást akkor egy zárt körű pályázat kiírásával elő is készítette. A pályázat végül mégis sikertelenül zárult.
Idén májusban újra nekifutott az állam a Dunakeszi Járműjavító eladásának. Egy határozattal a Transmashholding Hungary Kft. leányvállalatát jelölte ki vevőnek és előírta, hogy június végéig le kell zárni a DJJ felvásárlását. A vevő azonban nem lépett az előírt határidőig, úgyhogy a Dunakeszi Járműjavító még mindig magyar állami tulajdon, pedig az oroszok azóta is jelezték, hogy továbbra is érdeklődnek iránta. A Direkt36 megkereste a DJJ-t és a TMH-t, hogy továbbra is tervben van-e a cég orosz felvásárlása, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Az ügyet követő iparági forrás szerint az üzlet halogatása azzal függ össze, hogy az oroszoknak főként az egyiptomi megrendelés miatt van szükségük a DJJ-re, a felvásárlás viszont csak akkor éri meg nekik, ha az egyiptomi hitelszerződést aláírják.
A külügyminisztérium szerint ez még idén megtörténhet. A hitelszerződés szövegét már véglegesítették és a tervek szerint még idén aláírhatják azt – írta a minisztérium a Direkt36-nak. A külügy szerint a legalább 50 százalékos magyar beszállítói arány úgy fog teljesülni, hogy a megrendelt 1300-ból „legalább 651 vasúti kocsi Magyarországon kell, hogy elkészüljön.” Az Egypt Today című angol nyelvű egyiptomi lap szintén arról írt, hogy a szerződés szerint 650 kocsi Magyarországról, 500 Oroszországból fog érkezni, a maradék 150-et pedig Egyiptomban gyártják majd orosz felügyelettel.
Ez a munkamegosztás meglepett több olyan szakembert is, akik dolgoztak már hasonló állami finanszírozású projekteken és ismerik a vasúti gépgyártás folyamatát. Szerintük az ilyen projektek rendszerint úgy néznek ki, hogy a konzorcium minden tagja részt vesz az összes kocsi gyártásában. Mindenki azt a munkafolyamatot végzi, amihez a legjobban ért.
„Ilyen szerződést még nem láttam, ez gazdaságilag irracionális” – mondta az egyik forrás arról, hogy a különböző országokban párhuzamosan gyártanának ugyanolyan kocsikat. Egy másik forrás megengedőbben azt mondta, hogy a szerelvények nagy száma miatt el tud képzelni egy ilyen felállást, de ő is logikusabbnak tartja, amikor a konzorciumi partnerek közösen vesznek részt a kocsik gyártásában.
Szerintük ez a munkamegosztás azért jelenthet problémát, mert a konzorciumban az orosz fél dominánsabb. Az orosz TMH nagyságrendekkel nagyobb vállalat, mint a magyar DJJ, ráadásul a kocsik terveit is az oroszok készítik. Emiatt az Oroszországban gyártott kocsikban valószínűleg nem lesz jelentős a magyar hozzáadott érték. Az egyik forrás szerint ez olyan, mintha az Exim az orosz exportot finanszírozná.
A legalább 50 százalékos magyar beszállítói értéket így főként a Magyarországon gyártott kocsiknak kell biztosítani. A DJJ viszont nem tud minden alkatrészt saját maga előállítani. Ezeket - például a belső berendezést, a villamos rendszert, a fékeket - meg kell vásárolnia magyar vagy külföldi beszállítóktól.
Iratkozz fel a Direkt36 hírlevelére, így biztosan nem fogsz lemaradni a cikkeinkről!
Az Eximbank erről azt írta a Direkt36-nak, hogy ha egy áru több országban készül, akkor a származási országnak azt kell tekinteni, ahol „az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt” munkát elvégzik. A gépgyártás területén ez a kocsik összeszerelését jelenti. Ebből az következik, hogy csak azok a kocsik lesznek magyar származásúak, amelyeket itthon szerelnek össze. Az Eximbank banktitokra hivatkozva a többi kérdésünkre nem válaszolt. A külügyminisztérium pedig azt közölte, hogy az Eximbank finanszírozási feltétele, hogy az áruknak legalább a fele magyar származású legyen, ez a feltétel pedig ebben az esetben is teljesül.
Habony Árpád árnyéka
Nemcsak a szokatlan munkamegosztás érdekes, hanem a projektben részt vevő Transmashholding Hungary Kft. mögött feltűnő emberek is. A cégbírósági iratok szerint a Transmashholding Hungary jogi képviseletét az Illés Géza Márton Ügyvédi Iroda látja el. Illés ügyvédi irodája korábban is dolgozott már az oroszoknak, két éve a Népszava írt arról, hogy ez az iroda képviselte a Metrovagonmast, amikor megkötötték a 3-as metró felújításáról szóló szerződést.
Illés ügyvédi irodája több olyan cég képviseletét is ellátta, ahol a miniszterelnök korábbi tanácsadója, Tombor András megjelent. Például nagyjából abban az időszakban képviselte a tokaji állami borászatot, amikor annak Tombor volt a felügyelőbizottsági elnöke. Az ügyvéd dolgozott annál az uniós forrásokat kezelő, Tombor résztulajdonában álló alapkezelőnél is, amelynek működését az Európai Bizottság is kifogásolta. Tomborról pedig néhány éve derült ki, hogy 20 millió forintos kölcsönt adott Habony Árpádnak, a miniszterelnök főtanácsadójának.
Illés nem csupán a Transmashholding Hungary körüli jogi feladatokat látja el, de ő a kézbesítési megbízottja a cég egyik ügyvezetőjének, a brit Terence Stuart Watsonnak is. Watson korábban az Alstom egyik brit cégét vezette, és 2016-ban a brit hatóságok megvádolták a budapesti Alstom metrókocsik beszerzésével összefüggő korrupciós ügyben, de később felmentették a vádak alól.
Illés a Transmashholding Hungary-vel összefüggő kérdéseinkre ügyvédi titokra hivatkozva nem válaszolt. Tomborhoz való viszonyáról pedig azt írta, hogy a volt miniszterelnöki tanácsadó több mint 10 éve megbecsült ügyfele. „A Tombor Andráshoz köthető cégektől, illetve személyesen tőle származó megbízások ugyanakkor soha nem tették ki az ügyvédi iroda forgalmának, árbevételének többségét” – írta. Illés szerint emiatt téves megközelítés az iroda megbízásait általánosságban összekötni Tombor személyével.
A Transmashholding Hungary-nek pedig idén nyár óta már a tulajdonosai között is van magyar ember, aki szintén közel áll Habony Árpádhoz. Az Index írta meg, hogy júniusban 50 százalékos részedést szerzett a cégben Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet, aki korábban a kormányközeli elemzőintézetnél, a Századvég-csoportnál töltött be vezető tisztséget, és a nyilvánosan elérhető adatok szerint semmilyen járműipari tapasztalata nincs.
Szalay-Bobrovniczky és Habony korábban együtt dolgozott az Adriatiq Islands Group nevű cégnél, de Habony rendszeresen bejárt a Századvég-csoporthoz is, és Szalay-Bobrovniczkyn kívül a Századvég vezető elemzőjével is van közös üzlete. További kapcsolódási pont közöttük a magyar kormánnyal szimpatizáló, idén tavasszal indult V4NA nevű nemzetközi hírügynökség, amelynek kiadóját Szalay-Bobrovniczky hozta létre, a cégben pedig később Habony egyik vállalkozása is részesedést szerzett. Szalay-Bobrovniczkyt is megkérdeztük az egyiptomi beruházásról és a magyar TMH-ról, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
Az egyiptomi beruházás valószínűleg téma lesz Vlagyimir Putyin október 30-i budapesti látogatásán is. A tárgyalást előkészítő Szijjártó Péter külügyminiszter az MTI-nak a közös orosz-magyar projektek között elsőként említette meg az egyiptomi járműbeszerzést október közepi moszkvai útján.
Tetszett a cikk? Támogasd a Direkt36-ot!
|
Egyre kedvezőbb az oroszoknak a kormány által támogatott egyiptomi gigaüzlet, amiből egy magyar céget fúrtak ki
|
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/29/egyre-kedvezobb-az-oroszoknak-a-kormany-altal-tamogatott-egyiptomi-gigauzlet-amibol-egy-magyar-ceget-furtak-ki
|
2019-10-29 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Az elmúlt hónapokban sorra jelentek meg az ingatlanhirdetések az illegálisan, markolókkal nádtalanított egykori balatonakali Holiday Kemping területén fekvő telkekről. Az osztatlan nagy telek különböző hányadokra bontott ingatlanaiból eddig tucatnyi magánszemély és mintegy hét cég vásárolt be: ki építésre előkészített telket, ki apartmanlakást.
A rendkívül jó fekvésről (közvetlen, nádmentes vízpart) az ingatlanok magas ára árulkodik: az egyik 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező, összközműves, belterületi építési telket például 179 millióért árulják. A balatonakali önkormányzat ugyan lakást nem, csak (kiadható) apartmanházakat enged építeni a határozatuk szerint, számos hirdetésben megjelenik a lakáscélú használat.
Egyelőre úgy tűnik, hogy semmi akadálya a panorámás, nádmentes, saját strandos házak gondtalan építésének. Sőt, mint egy olvasónk fényképpel dokumentált levelében áll: a partnál több méter széles csíkban kiirtott nádas helyreállítása helyett nyáron már a hullámtörő kőtömböket is lerakták a feltöltött új partszakaszara.
Cikkünk nyomán – amiben megírtuk, hogy idén februárban védett nádat irtottak az épülő balatoni villaparknál – ugyan a természetvédelmi hatóság eljárást indított, és első fokon a beruházó SSS Group Kft.-t egymillió forintra büntette, és arra kötelezte, hogy telepítse vissza a nádast, a part nádtalan maradt. Az ingatlancég ugyanis a bírságot befizette, de a nádat nem akarja visszatelepíteni, ezért megfellebbezte a döntést.
Kerestük a céget, hogy miért nem akarják visszatelepíteni a nádast, de nem kaptunk választ. Az SSS Group Kft. projektigazgatója, Süle Gábor a kormányhivatal döntése után a 24.hu-nak nyilatkozva kitartott amellett, hogy a cégnek nincs köze a nádasirtáshoz. A nádas visszatelepítését pedig azért kifogásolják, mert a hatóság egy 2011-es nádastérképből dolgozott, ez pedig nem feltétlenül felel meg a valós helyzetnek.
Papíron apartmanok, valójában nem biztos
A nádas visszatelepítésének ügye tehát másodfokon a Pest megyei Kormányhivatalhoz került, mint természetvédelmi hatósághoz, de az első fokon meghozott gyors döntést itt már nem jellemzi gyorsaság: egyelőre nem tudni döntésről.
Mint lapunk megtudta, a nádirtás ügyében a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Bűnügyi Osztálya természetkárosítás bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Mivel az eljárás folyamatban van, a nyomozás érdekében több információt a rendőrségtől nem kaptunk.
Koncz Imre, Balatonakali polgármestere elmondása szerint a lakosság elsődleges érdeke, hogy visszakapja a nádast. Amit tudtak, megtettek, de az önkormányzat nem hatóság. Korábban határozatban 10 százalékra csökkentették a beépíthetőséget a volt kempingben, és oszthatatlanná tették a területét a telekspekulációt megelőzendő. Építési engedélyt csak szállásépületre, apartmanra adnak, mert az az idegenforgalmi adó miatt szerencsésebb, és bevétel származhat belőle.
Kérdés, hogy valóban szálláshelyként fognak-e majd üzemelni az épületek. A hirdetések egyik fele társasház építési lehetőségről szól. Ahol már kész ingatlanokat kínálnak, mint például az Akali Apartmanok projektoldalon, ott is inkább saját nyaralóként használatos, családias légkörű üdülőfalut reklámoznak.
Az SSS Group a földhivatali nyilvántartás szerint már jelentős számú ingatlanon (ingatlanhányadon) túladott. A tucatnyi magányszemély és mintegy hét cég tulajdonosai között érdekes nevek bukkannak fel.
Borkai tanácsadója és az Eszközkezelő alvezére
A 179 millióért kínált 2122 négyzetméteres, jogerős építési engedéllyel rendelkező építési telket például az Akali Apartmanok Kft. vásárolta meg az SSS Grouptól, és adja tovább a reménybeli újabb tulajdonosnak (a fentebb említett Akali Apartmanok projekt gazdája egy másik cég). A cég tulajdonosa Hodorics András, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. volt vezérigazgató-helyettese.
Még érdekesebb Németh Zoltán, akinek neve nem a megvásárolt ingatlan nagysága miatt figyelemre méltó, hanem azért, mert 2010 és 2012 között az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója volt, (jelenleg a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke), és mint természetvédelmi szakembernek különös érzékenységet kellett volna felmutatni az illegális nádirtással nádmentesített üdülők felé.
Németh mellesleg 2006 és 2010 között Győr alpolgármestere volt, hivatalos életrajza szerint 2012 nyarától Borkai Zsolt győri polgármester tanácsadója. 2014-ben és most, 2019-ben is Fidesz-listáról jutott be a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat közgyűlésébe, az előző ciklusban a megyei közgyűlés elnöke volt.
Ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj
Mint korábbi videónkból kiderül, az építkezések és a mesterséges vízszint sem tesz jót a balatoni nádnak. És ha eltűnnek a nádasok, csőstül jöhet a baj az MTA kutatói szerint.
(Borítókép: Balatoni nádírtás februárban. Fotó: Olvasónk / Index)
|
Jó biznisznek tűnik illegálisan nádat irtani a Balatonon
|
Szépen kelnek el sorban, százmilliós áron a nyáron illegálisan nádtalanított partmenti telkek Balatonakalin. A rendőrség nyomoz, a környezetvédelmi hatóságnál másodfokon pihen az ügy, a megbírságolt ingatlancég nem akarja helyreállítani a nádast. Az új tulajdonosok között érdekes nevek bukkannak fel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/29/balatonakali_nadirtas_ingatlan_epitkezes_nyomozas/
|
2019-10-29 12:26:19
| true | null | null |
Index
|
Az október 13-án megtartott önkormányzati választás Szekszárdon nem hozott polgármester-váltást: a Tolna megyei várost továbbra is a Fidesz-KDNP-s Ács Rezső vezeti. A polgármesternek azonban nem lesz könnyű dolga, mivel a hat kormánypárti képviselővel szemben az Éljen Szekszárd Egyesület (ÉSZ) nyolc embert tudott bejuttatni a testületbe. Ez a helyzet viszont nem hagyta nyugodni a fideszeseket.
Elsőként a Fidesz országgyűlési képviselője, Horváth István két szekszárdi választókerületben, ahol Faragó Zsolt és Csötönyi László nyert, a szavazatok újraszámlálását kérte október 21-én délután – írta Facebook-bejegyzésében Bomba Gábor, aki az ÉSZ összellenzéki polgármester-jelöltje volt. „A Területi Választási Bizottság 2019. október 21-én titokban, az ellenzéki delegált tagok és a jelöltjeink kizárásával és értesítése nélkül újraszámolta a szavazatokat.” Változás azonban nem történt: „Maradt a végeredmény, de maga az eljárás minimum nem etikus és előrevetíti, mire lehet számítani az elvileg „független” bizottságtól” – közölte Bomba Gábor.
Majd azzal folytatta, hogy „mivel ez nem jött be, Ács Rezső magyar hangja, Horváth István azzal próbálkozik, hogy november 10-én megismételt választás legyen a két választókerületben. Ezt zacskóban vitt túrós batyukra, egy gyanús átöltözésre és egy röntgenszemű, pulóvereken átlátó szavazóköri delegáltra alapozza, akiknek a választások után három nappal jutottak eszükbe ezek a „veszélyes, csalásra utaló” cselekmények. A szavazás napján semmilyen kifogásolható történést nem foglaltak jegyzőkönyvbe, ahogy az ilyen esetben előírás.”
A Helyi Választási Bizottság elsőfokon úgy ítélte meg, hogy „ezek az utólag kitalált események a választók befolyásolására alkalmasak lehetnek. Gyöngyszem a jogászokból álló „független” választási bizottsági indoklásból: amikor Faragó Zsolt ételt adott a szavazókörben lévő delegáltnak, akkor annak ellenére, hogy a helyiségben nem volt szavazó, a gondoskodó ember látszatát kelthette és ez alkalmas lehetett a szavazók befolyásolására. (Akik ott sem voltak. Akkor, hogy is van ez?)” – fejezte ki értetlenségét az ÉSZ szekszárdi vezetője.
Bomba Gábor szerint azért is furcsa ez a hozzáállás, mert „a bizottságot Ács Rezső gyerekekkel való kampányolása és a folyamatos választási törvénysértései, amiről több határozat és bírósági ítélet is született, nem zavarja… és a kifogásolt fényképeket a határozat ellenére sem távolította el a Facebook oldaláról. Emiatt bírságot is kiszabtak rá.”
A Helyi Választási Bizottság határozatai szerint Szekszárd 2 választókerületének 3-3 szavazókörében meg kell ismételni az önkormányzati képviselő-választást november 10-én.
Közben – mint Bomba Gábor újabb posztjából kiderül – , a Területi Választási Bizottság után a Pécsi Ítélőtábla szerint is jogszabályt sértett, és „bújtatott kampányt” folytatott Ács Rezső, amely alkalmas volt a választói akarat befolyásolására.
A döntés a szekszárdi városvezető szeptember végi Facebook-posztjával kapcsolatos: Ács Rezső arról írt a bejegyzésben, hogy a Mészáros Lázár utcában, Tóth Róbert fideszes jelölt választókörzetében parkolót építenek.
„Tóth Róbert semmilyen jogalappal nem rendelkezett arra, hogy a város vagyonát képező közterületen bármilyen engedély nélküli építkezést folytasson. Ez csak úgy történhetett, hogy Ács Rezső polgármesterként aktívan közreműködött ebben” – fejtegette Bomba Gábor.
Bomba hangsúlyozta azt is, hogy „Ács Rezső a fellebbezésében nem mutatta be azt a költségvetési és közgyűlési döntést, ami alapján az önkormányzathoz került a parkoló területe, valamint azt sem, ami alapján az önkormányzat pénzét felhasználhatta erre. Így a bíróság ezt most nem vizsgálta, azt egy másik eljárásnak kell kiderítenie, hogy saját és jelöltjei „bújtatott kampányára” használhatja-e és használta-e Szekszárd polgármestere a város lakóinak pénzét. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok még csak most indulhatnak el.”
A történtek miatt az Éljen Szekszárd Egyesület sok helybéli támogatásával a Területi Választási Bizottsághoz fordult, és új polgármester-választás kiírását kérte. Hamarosan eldől, hogy sor kerülhet-e erre.
Címlapkép: Bomba Gábor Szekszárd/Facebook
|
A szekszárdi polgármester “bújtatott kampányt” folytatott a jogerős bírósági döntés szerint
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/10/24/a-szekszardi-polgarmester-bujtatott-kampanyt-folytatott-a-jogeros-birosagi-dontes-szerint/
|
2019-10-24 02:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Baranyi Krisztina az oldalán jelentette be, hogy csütörtökön felbontotta a szerződést azzal a céggel, aminek a vezetője, Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indult a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, miközben Bácskai János korábbi fideszes polgármester személyes tanácsadója volt.
Ahogy arról korábban írtunk: a 2015 áprilisa óta életben lévő szerződés szerint, az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Tóth havi bruttó 381 000 Ft-ért látta el üzletviteli tanácsokkal a kerület vezetőjét.
Csakhogy az üzletember a tanácsokat szóban adta Bácskainak, és a teljesítést dokumentumokkal sem kellett igazolnia, azt a polgármester saját kezűleg tanúsította. Az új polgármester talált egy másik gyanús szerződést is, amit a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület elnökének feleségével, Deutsch Kornéliával, aki havi 100 ezer forintért átolvasta és ellenőrizte a Ferencváros újság cikkeit. Csakhogy Baranyi szerint a lap munkatársai nem tudtak róla, hogy Deutsch Kornélia szintén náluk dolgozik.
Hozzátette, hogy „Veres László, a lap főszerkesztője 2 millió forintért maradna a szerződése lejártáig, miközben az aktuális lapszám máris késik, mert szerinte nem volt esemény mostanában, ezért nincs tartalom az új lapszámhoz.. ”
|
Baranyi Krisztina elkezdte felmondani a gyanús szerződéseket Ferencvárosban
|
Baranyi Krisztina az oldalán jelentette be, hogy csütörtökön felbontotta a szerződést azzal a céggel, aminek a vezetője, Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indult a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben, miközben Bácskai János korábbi fideszes polgármester személyes tanácsadója volt.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/10/31/baranyi-krisztina-elkezdte-felmondani-a-gyanus-szerzodeseket-ferencvarosban
|
2019-10-31 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A szombathelyi zöld-fehér klubot, a Haladás Vasutas Sport Egyesületet épp száz éve, 1919-ben alapították – ám a 100. születésnap rémálomba illő lett. A ma Szombathely-Haladás néven működő focicsapat kiesett az első osztályból, s az azt működtető kft. akkora adósságot görget, hogy helyszíni szemlénk idején az is kétséges volt, elindulhat-e a másodosztályban. Volt sansz a megyei III. osztályra is, ahol szégyenszemre mindent a nulláról kellett volna kezdeni a 16 milliárdos, új stadionban – merthogy másfél éve Szombathelyen átadtak egy ilyet is.
Tamás szíve a Haladásé, ő menne a falumeccsekre is szurkolni; még a keresztneve megváltoztatásához is ragaszkodik, nehogy „feszkó legyen” a véleményéből. Az ugyanis van neki. Szinte kibukik belőle, mennyit hibáztak itt az elmúlt években. „Ez nemcsak a tavalyi szezonról szólt, itt az elmúlt négy évet rontották el, szakmailag is. A klubvezetés felelőssége ez. Ha csak a játékosokat nézem, az milyen, amikor úgy igazolsz le valakit, hogy nem láttad játszani?
Vagy amikor a tavaly kieső csapatok védőit igazoljuk le kezdő bekknek? De megtörtént, hogy jobbhátvédet játszattak balszélsőként, és hogy egy hónap alatt három edzőnk volt. Káosz lett, és vele együtt nőtt a külföldi játékosok száma. Ami pedig a gazdasági oldalt illeti, hát, ott szerintem pár ember tudja, hogy mi történt valójában, a többiek csak találgatják.”
A „gazdasági” oldalról, a finanszírozás problémáiról és a tavasszal a csapat felett lebegő csődveszélyről a Haladás B középnek határozott elképzelése van. Ezt tavasszal meg is osztották a nagyvilággal. A Haladás Labdarúgó Kft. a pletykák szerint ekkor már több százmilliós adósággal küzdött, a szurkolók pedig a kft.-t tulajdonló céget, a HALMILL Team Tanácsadó Kft.-t tették felelőssé, annak is a tulajdonosát, a szombathelyi múltú, egykor népszerű és elismert játékmestert, Illés Bélát. Egy márciusi estén a 90-es évek rigmusa, az „Illés Béla a legnagyobb király!” helyett már ez zúgott meccs közben: „Illés Béla, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt, tedd vissza a pénzt!”
Aranykor és ősbűn
Ha a szombathelyi foci (és egyéb sportok) kusza helyzetét akarja megismerni valaki, két személybe botlik minduntalan. Az egyik Mészáros Lőrinc veje, Homlok Zsolt – róla még lesz szó –, a másik pedig az MTK korábbi válogatott játékosa, Illés Béla.
Illés előbb 2007-ben egy akadémiát hozott létre Szombathelyen, majd ugyanebben az évben a korábbi csapattárs Halmai Gáborral közös cégükkel, a HALMILL-lel kisebbségi tulajdonosként a városi focicsapatba is beszálltak. A többségi tulajdonos egészen 2015-ig az önkormányzat volt, és ezt a nyolc évet aranyérem nélküli aranykorként emlegetik a városban.
A csapat ugyanis 2008-ban – többévnyi másodosztályú vergődés után – újra feljutott az NB I-be, hogy egy év múlva már bronzérmet ünnepeljen. Ez volt minden idők legjobb bajnoki eredménye, és még az UEFA-kupában is mentek egy kört. „Fiatal, saját nevelésű játékosok, nem túl nagy költségvetés, akarás és küzdés” – nosztalgiázik egy másik szurkoló.
Egybehangzó vélemények szerint a fordulópont 2014-ben érkezett el, amikor – állítólag „felső utasításra” – az akkor még fideszes vezetésű város úgy döntött, többségiből inkább kisebbségi tulajdonos lesz, s ezzel átengedi a helyet az Orbánnal jóban lévő Illéséknek, csinálják tovább ők a műsort. A helyi – akkor még kisebbségben lévő – baloldal ma ezt tartja az ősbűnnek, a jobboldal viszont azt mondja: utólag könnyű okosnak lenni, akkor még nem tudhatta senki, hogy micsoda gödörbe kerül a klub évek múlva.
„A NER-foci 2014 után egyre inkább átszabta a kereteket, egyre nagyobb lett minden. Volt abban ráció, hogy a város ebben többségi tulajdonosként nem akart részt venni” – jobboldali forrásunk itt arra utal, hogy a milliárdos taopénzek, az egyre inkább egy-egy politikushoz vagy helyi oligarchához köthető, állami szponzorációval felhizlalt, milliárdos büdzséjű focicsapatok új helyzetet teremtettek. Immár csak olyan pénzek birtokában lehetett beszállni az első osztályba, amelyek pár évvel korábban is irreálisnak tűntek. (A jóindulatú értelmezések szerint Illésék valójában azért „buktak el”, mert nekik nem álltak rendelkezésre olyan „csapok”, amelyek másoknak igen – de ez csak a jóindulatú megközelítés.)
Addig, amíg az önkormányzat többségi tulajdonában állt, a fociklub éves költségvetése 300–400 millió forint volt; ez a 2015-ös váltás után két évvel a triplájára emelkedett, s jelenleg is meghaladja az egymilliárdot. A váltás évében lett a Haladás névadó szponzora a Swietelsky, a hazai közbeszerzések egyik komoly nyertese – ez évi közel 300 millió forintot jelentett évente.
Az osztrák cégcsoport egyik magyar leányvállalatának (Vasúttechnika Kft.) ügyvezetője Homlok Zsolt volt, akit 2016-ban menesztettek posztjáról; Szombathelyen elég meredek történetek keringenek arról, hogy miért, és hogy miért „csak” menesztették. Homlok ezután saját vállalkozásba kezdett, majd 2017-ben beházasodott Mészáros Lőrinc családjába: ekkor lett a felcsúti milliárdos veje. És kitartó, egyre gazdagodó üzlettársa; Szombathelyen pedig megkerülhetetlen sportbáró.
A bolgár csatár
Az Illésék által tulajdonolt Haladás Labdarúgó Kft. működéséről az önkormányzat a nyilvános adatokon túlmenően jóformán semmilyen érdemi tájékoztatást nem kapott. Ezt Koczka Tibor fideszes (mára a kormánypárttal konfliktusba került) alpolgármester is megerősíti a Narancsnak. „Úgy volt az önkormányzat kisebbségi tulajdonos az elmúlt években a cégben, hogy teljes rálátása nem volt a cég számaira.”
Illés Béla
Fotó: facebook
A helyi MSZP-s Horváth Attila ezt fűzi hozzá: „Könyörögni kellett Illéséknek, hogy avassanak be jobban a cég ügyeibe, ahol mi nemcsak kisebbségi tulajdonosok vagyunk, de évi 50 millióval támogatjuk is a működést. Azt nem tudtuk, hogy ezzel a pénzzel mi lett, hogy konkrétan mire fordították. Játékosfizetésre? Stadionbérletre? Edzőtáborra? Beleömlött a nagy kalapba, és elköltötték.”
A tájékoztatásra azért is szükség lett volna, mert a bajok nem idén kezdődtek. A klub saját tőkéje 2016-ban még 71 millió forint volt, ez egy évvel később már mínusz 198 millióra, 2018-ra pedig mínusz 390 millióra csökkent. Az üzemi eredmény is tragikusan alakult: a 2016-os 13 millióról 2017-re mínusz 300 millióra zuhant, de 2018-ban is mínusz 193 millió lett. Idén év elején pedig már 400 milliós adósságról szóltak a hírek – benne 80–90 milliós NAV-tartozásról –, és arról, hogy a fizetések is hónapokat csúsztak.
Illésék a bajokért a körülményeket okolták: kevesebb támogatáshoz jutottak az MLSZ-től, kiszállt a névadó szponzor, az új stadionért (erről mindjárt bővebben) is fizetni kell. Koczka alpolgármester erre azt mondja, hogy minderről, azaz az alacsonyabb támogatásról „már lehetett tudni korábban is. Lehetett volna alkalmazkodni hozzá. Ennek ellenére költöttek többet, mint amennyijük volt”. A nyilvános adatokból az is kiderül, hogy a költségek közel 80 százaléka bérre, személyi juttatásra ment, a vezetők, alkalmazottak és a játékosok fizetésére.
„A tavalyi katasztrofális ősz után csoda kellett volna a bennmaradáshoz, annyira utolsók voltunk. El kellett volna engedni az egészet, készülni a másodosztályra, rendbe tenni a klubot anyagilag, hiszen már az előző évben is rosszul álltak. Erre vettünk még öt-hat új játékost. Bulgáriából állítólag 160 millióért hoztunk egy csatárt. Hogy tud egy több száz milliós mínuszban lévő cég előkapni ennyi pénzt? Miért nem rendezi a tartozását?
Az MLSZ miért hagyja ezt? Hadd kérdezzem meg: ilyen anyagi helyzetben hogyan volt mersze ezt megcsinálni a klubnak? Ez miért nem jogi kategória? Alighanem arra számítottak a Béláék, hogy történik valami csoda, bennmaradunk, százévesek vagyunk, valahonnan lesz pénz, a város kimenti őket, és minden megy tovább. Mint a mesében” – mondja ingerülten városházi forrásunk. Aki nem véletlenül emeli fel a hangját. A kormány által iderakott, s kis csúszással 2017 novemberében átadott új stadion hatalmas extra költséget okoz az önkormányzatnak, ráadásul egy sor újabb konfliktushoz vezetett.
Funkcionális csőd
A városban az idén politikai fordulat is történt: a „rabszolgatörvény” év eleji vitája után a Fidesz-többséget biztosító civil képviselő, Molnár Miklós összeveszett a kormánypárti városvezetéssel. A történtek után az addigi ellenzéknek (MSZP, DK, LMP, Jobbik) lett számbeli fölénye a testületben. Ott jártunkkor az is világos volt, hogy az elszállt sportköltségek, a stadion üzemeltetése körüli hercehurcák elégedetlenséget szülnek a városban, ami a jelenlegi ellenzék győzelmi esélyét növeli majd ősszel. Szombathely sportéletét nem könnyű átlátni – mégis csak így érthetjük meg az egész várost felzaklató politikai konfliktusokat.
Illésék fociklubja, mint láttuk, önálló vállalkozás, míg a legtöbb más sportág (tájfutás, súlyemelés, birkózás stb.) egyesülete a „nagy” Haladás, a HVSE. Ennek a klubnak Homlok Zsolt (a Mészáros-vej) az elnöke. Külön egyesület az önkormányzat támogatását élvező SZKKA (Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémia) is, mely az első osztályba feljutott női kézilabdacsapat gazdája. Az új stadiont és a vele együtt felépített sportcsarnokot a focisták, a HVSE szakosztályai és a kézisek is használnák. Csakhogy ez nem ilyen egyszerű és nem olcsó mulatság – ahogy az új létesítmény felépítése sem volt az.
Az eredeti, 2014-es terv szerint 9,6 milliárdból építették volna meg, a végösszeg 15,4 milliárd lett. De ez a legkevesebb – a fő gond az volt Koczka Tibor szerint, hogy „mi a sportkomplexumhoz nem adhattunk semmilyen instrukciót”. Az építkezés alatti két évben folyamatosan téma volt a stadion a közgyűlésben. Az építtető, illetve a terület és az épülő létesítmény végső tulajdonosa az önkormányzat volt (és mint látni fogjuk, az mind a mai napig); tulajdonjogát egy önkormányzati projektcégen keresztül gyakorolja. A Haladás Sportkomplexum Nonprofit Kft. koordinálta és felügyelte az építkezést (a kivitelező a később névadó szponzor Swietelsky lett). Csakhogy ez a cég – forrásaink szerint – megközelíthetetlen volt, és nemcsak az ellenzéki politikusok számára.
A mai bajok egy része az üzemeltetéssel, illetve a sportcsarnok kialakításával kapcsolatos. „Két éven át folyamatosan mondtuk, hogy üzemeltetőt kell találni a létesítménynek, vele együtt kellene a tervezést és a kivitelezést lefolytatni. Nem így történt. Azt mondták, ne aggodalmaskodjunk. Az átadón még nem volt üzemeltető, és utána se jelentkezett senki, annyira elrontották a kialakítást” – meséli egy forrásunk.
Egy ekkora, évi 400–500 millió forintból fenntartható létesítmény esetében az átadás után kezdődik a hosszabb meccs: be kell lakni, rentábilissá, élővé kell tenni. „Nem volt itt felelős hozzáállás. Megtervezték, átadták, majd távoztak, de hogy mi lesz utána a stadionnal, nem érdekelte őket. Maga építtetne házat úgy, hogy nem mondhatja meg, melyik szoba mekkora legyen, és hol legyenek a konnektorok? Itt valami ilyesmi történt” – füstölög egy szakértő, akinek van fogalma arról, hogyan lehet stadiont üzemeltetni Magyarországon.
Jó példaként említi a debrecenit: ott a stadion földszintjére üzlethelyiségeket terveztek, ezeket ma sportdiagnosztikától fitneszteremig számos vállalkozás bérli. „Szombathelyen minden ilyen szempontot kihagytak. Ott áll ez a létesítmény egy 15 ezres lakótelep közepén, de nincs benne egy kiadható helyiség sem, nincs étterem, konditerem, bowlingpálya, semmi. Az egész csak viszi a pénzt. Ha rendre 9 ezer fős telt ház lenne 5000 forintos jegyekkel, akkor talán rentábilis lenne. De hát ettől nagyon messze vagyunk, pár ezren mennek meccsre, jobb esetben.”
Mindez nem feszélyezte a város fideszes polgármesterét, Puskás Tivadart, amikor azt mondta a megnyitón: a stadiont azért kapta a város, mert „jól viselkedett”, a közpénzmilliárdokból épült létesítményt pedig a Jézuska hozta. Hende Csaba, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője hozzátette: nem kell aggódni, az új stadion fenntartása ugyanannyiba fog kerülni, mint a korábbié.
Már akkor tudta mindenki, hogy ez parasztvakítás. A korábbi létesítmény üzemeltetése évi 200–300 millióba került, a mostanié 500 millió körül lehet – ezért sem sikerült üzemeltetőt találni. A közbeszerzésre jelentkezők állítólag vázolták, hogy mennyi támogatást kérnek hozzá, de a város akkor elzárkózott. Ezért, jobb híján, a városi cég lett, illetve maradt az üzemeltető; ezt egy érettségivel rendelkező helyi fideszes káder vezeti. A hiányzó százmilliókat tavaly a város tette hozzá, illetve a központi költségvetés, hiszen egy ilyen szép stadion minden magyar érdeke.
Elfoglalt stadion
Az új stadion bérleti díjat kér a Homlok Zsolt-féle HVSE-től, illetve Illésék focicsapatától – a város pedig arra is külön támogatást ad, hogy a csapatok ki tudják fizetni a stadiont üzemeltető városi cégnek a díjat. Magyarán az egyik zsebéből teszi a másikba a pénzt. A focicsapat például kapott plusz 75 milliót tavaly csak erre a célra, de ez is kevés volt. „Leírhatatlan az örömünk az új stadion megépülése kapcsán. Sajnos az önkormányzat az ezzel kapcsolatos kiadásainknak csak egy részét támogatja.
Szombathely városa tavaly 75 millió forinttal támogatta a stadionbérlést és 50 millióval az üzemeltetési költséget. Ám ez nem volt elég a stadion fenntartási költségeire, így a futballklubnak még megközelítőleg (újabb – N. G. M.) 100 millió kiadást jelentett a stadion” – nyilatkozták Illésék idén áprilisban. Azaz a fociklub szerint mélyrepülésük egyik oka az új stadion.
Hasonló szellemben nyilatkozott Tóth Miklós, a klub ügyvezetője (és korábbi játékosa) is a Narancsnak: „A stadionüzemeltetés növelte a költségeinket, mi fizetjük a mérkőzésrendezés összes költségét, hangosítás, takarítás, biztosítás, jegyeladás költségei, víz, villany, catering. Továbbá mi fizetjük a karbantartási díjakat, mi tartjuk rendben a füves pályát, öntözzük, nyírjuk, műtrágyázzuk, gondozzuk.” Végül mégis azt mondja Tóth: „Szombathely egyik új látványossága lett a stadion, óriási előrelépés ez a régihez képest, egyelőre mindennek örülünk.”
De a stadion nem csak az önkormányzat és a fociklub viszonyát mérgesítette el. A stadion melletti, azzal együtt épített sportcsarnokot bérlő HVSE ugyanis lényegében einstandolta az épületet. Homlok Zsolt egyesülete a szakosztályai számára reggeltől estig kibérelte a létesítményt az önkormányzati cégtől. A csarnokot viszont az SZKKA női kézisei is szeretnék használni – csakhogy ezt a sportkomplexum nem teszi számukra lehetővé.
Egyszerűen nem engedik be őket, jóllehet a közgyűlés határozatot hozott arról, hogy a kézilabdások is edzhetnek ott, s az önkormányzat fel is szólította erre a saját cégét. Biztonsági őrök vigyázták a rendet ott jártunkkor, mi sem jutottunk be. A stadion bérleti díjára a kormány májusban 300 millió forintot utalt ki – ezt a pénzt azonban nem a város, és nem is Illésék kapták, hanem a HVSE, Homlok Zsolt egyesülete.
500 millió – de honnan?
Nem véletlenül írunk ennyit a legfelsőbb körök bizalmát élvező Homlokról – ő lehet a szombathelyi foci jolly jokere is. Minden arra utal, hogy hamarosan ő foghatja össze a szálakat.
Július végén – ekkor még fenyegetett a megyei bajnokságba való lecsúszás réme – Illésék a közgyűlés elé járultak, és 150 millió forintot kértek a cég helyzetének a rendezésére. Az MLSZ ugyanis tartozással rendelkező csapatnak nem ad licencet, vagyis játékengedélyt; bár azt, hogy Illésék mínusza mennyi volt, pontosan nem tudni.
„Az volt az érv, ha nem adunk, akkor meghal a foci a városban, mehetünk vissza a megye háromba. Ez volt a taktikájuk, hogy jól ránk ijesztenek” – mondja az egyik képviselő. A szombathelyi közgyűlés a cég átvilágítása és más feltételek mellett hajlandó lett volna a mentőövre, ebből viszont Illésék nem kértek. Ezután olyan történt, amin még mindig csak pislognak Szombathelyen.
A hatalmas adósságokkal küzdő klub egyszer csak előkapott a hírek szerint 500 millió forintot – és láss csodát, a múlt hét közepére meg is lett a licenc! „Fejőstehénnek tekintették eddig az önkormányzatot. Most pedig kiderült, hogy a fejőstehén nélkül is van élet” – magyarázza a szocialista Horváth Attila.
„Senki nem tudja, honnan jött a pénz” – mondják egybehangzóan forrásaink, akik szerint az bizonyulhatott döntő érvnek, hogy „nem lehetett ezzel a stadionnal a megyei osztályba dobni minket”. És még abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban létezik ez a pénz – de úgy látszik, a magyar fociban minden lehetséges. Városházi forrásaink azt kevéssé tartják elképzelhetőnek, hogy Illésék más érdekeltségeikből csoportosítottak volna át több száz milliót, mondjuk kölcsön formájában – inkább a Mészáros Lőrinccel együtt gazdagodó Homlok Zsoltot sejtik megmentőként. Aki nemrég egyértelművé tette, megvenné Illéséktől a fociklubot és a HVSE-be olvasztaná.
Ez pedig érdekes kísérlet lenne. A 300–400 milliós költségvetésű civil egyesületnek kellene benyelni az egymilliárdos céget, annak komoly tartozásaival együtt – ez az elemi logika szabályai szerint nemigen lehetséges. Illés mindenesetre már jelezte: eladná a klubot, a 2007-ben alapított akadémiához viszont ragaszkodik. Nem csoda: az mfor.hu 2017-re vonatkozó összesítése szerint a felcsúti „csodaistálló” mögött az Illés Akadémia volt a második helyezett, a hat év alatt összeszedett 2,8 milliárd forintnyi taotámogatásával (a felnőttklub ezen kívül is még több tízmilliós taopénzt kap évente). Az pedig igazán sajnálatos, hogy az Illés Akadémia neveltjei az elmúlt években nemigen váltották meg a világot.
Megkérdeztük minderről Mészáros Lőrinc vejét, és arról is, véletlenül nem ő-e a fociklub tényleges tulajdonosa. Megkérdeztük Illéséket is a pénz eredetéről. Választ egyik helyről sem kaptunk. Megkérdeztük az MLSZ-t, kitől, milyen igazolást kaptak a több száz milliós tartozás rendezéséről; ők a klubhoz irányítottak minket. Megkérdeztük azt is, miképp lehetséges, hogy a Haladás komoly tőkehiánnyal játszhatott az első osztályban. Választ erre nem kaptunk – hallgat a magyar foci.
Mindeközben e pillanatokban is újabb, nagyszabású létesítményt húznak fel közpénzből Szombathely határában: egy új, állami futballakadémiát; a már működő és többmilliárdnyi taót bevonzó Illés-féle intézmény mellé. Ennek 6 milliárd forint lesz az ára – amiből persze akár 10 is lehet. A kivitelezést épp Homlok Zsolt nyerte el: úgy tűnik, akár nyer az ellenzék ősszel, akár nem, Homlok és a mögötte állók még sokáig megkerülhetetlenek lesznek a város életében. Az építkezés területe pont ott kezdődik, ahol az Illés Akadémia véget ér – egy hatalmas, virágokkal borított, gyönyörű réten.
Amit hamarosan betonnal öntenek fel.
(A szombathelyi sport és politika összefüggéseinek megértéséhez nélkülözhetetlen forrást biztosítottak a két helyi portál, a nyugat.hu és az ugytudjuk.hu anyagai. A cégadatok az Optentől származnak.)
|
Sport és politika: Jézuska stadionja
|
Értelmetlenül nagyra, s a tetejében eleve veszteségesre épített futballstadion keseríti Szombathely életét. A Haladás százmilliós tartozással, rejtélyes eredetű pénzekkel, einstandolt sportcsarnokkal mérgezett sztorijával immár az ellenzéki többségű városvezetésnek kell szembenéznie. Mészáros Lőrinc veje mellett felbukkan a húsz évvel ezelőtti király, Illés Béla is, akihez úgy ragad a pénz, mint annak idején a labda.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/jezuska-stadionja-121998
|
2019-08-08 09:38:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Több évnyi pereskedést követően a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria ítéletének hatására végre elküldte Belváros-Lipótváros önkormányzata a Transparency International Magyarországnak azt az adásvételi szerződést, amely a Rogán Antal bizalmasának kedvezményes áron szerzett ingatlanához kötődik.
Hát nem elvitte a cica! - Újabb gyanús Rogán-közeli belvárosi lakásszerzés
Eltűnt egy korábbi önkormányzati ingatlan szerződése a Belváros irattárából. A lakást előbb Rogán Antal fogorvos ismerőse vette meg igen jó áron, hogy aztán az Rogán bizalmasához kerüljön. Az önkormányzat elképesztő érveket hoz fel, hogy ne kelljen kiadni a szerződést. Rogán Antal, Habony Árpád és Kertész Balázs ügyvéd bemegy az V.
Egy Aulich utca 3. szám alatti, harmadik emeleti ingatlanról beszélünk, amely akkor vált ismertté, amikor az Index 2016-ban videófelvételeket közölt az ingatlanba ki-bejáró Rogán Antalról, Habony Árpádról és az ingatlan tulajdonosáról, Kertész Balázs ügyvédről, az egykori polgármester, most propagandaminiszter bizalmasáról.
A Magyar Narancs hosszú ideje szerette volna megkapni a jól ismert belvárosi módszerekkel értékesített ingatlan adásvételi szerződését, de az önkormányzat jegyzője 2016-ban még azt állította lapunknak: a dokumentum „eltűnt” a hivatal irattárából. Azt, hogy ez miképpen fordulhatott elő, esetleg valakik szándékosan tüntették-e el, sose tudjuk már meg.
Selley Zoltán jegyző idézett válasza óta eltelt három év, és lássanak csodát: a dokumentum mára megkerült. Előkerítették a dokumentumot, mert muszáj volt neki.
Innen indultunk
Egy 250 négyzetméteres lakásról van szó, amelyet még Rogán Antal polgármestersége alatt – az önkormányzati jegyzőkönyvek tanúsága szerint – 2011-ben vett meg papíron 44 millió forintért Fürstner József fogorvos. Róla a Blikk egyik cikkéből tudható, hogy évek óta ismerőse Rogánnak.
Csakhogy a lakás ára becslések szerint ma meghaladhatja a 300 millió forintot. De még nyolc évvel ezelőtt is legalább 100 millió forintot érhetett. Mi több, Fürstnernek még azt a 44 milliót sem kellett leszurkolnia – erre rövidesen visszatérünk.
Az ingatlant ezek után hamarosan a Rogán Antal jobbkezének tartott Kertész Balázs cégébe apportálták (Monavis): így lett az ügyvéd vállalkozása az igen értékes ingatlan tulajdonosa.
Kertész Balázs szemüvegben
Fotó: Forrás: Facebook
2016 szeptemberében Sélley Zoltán jegyző leírta, hogy a „kért adásvételi szerződés az iratanyagok között nem található , ellenben az a Földhivatal ingatlan-nyilvántartásából beszerezhető”.
Bukták a pereket
A jogász végzettségű Sélley képtelenséget írt, hiszen a Földhivatalban csak az érdekelt felek – illetve az azok által meghatalmazott ügyvédek – kérhetnek ki adásvételi szerződéseket. Az újságíróknak, így a Narancs munkatársának ilyen, az átlagos állampolgárt meghaladó jogosultságai nincsenek. Később, már a bírósági tárgyaláson az is elhangzott az önkormányzat részéről, hogy az „adatkezelő csak a kezelésében lévő adat kiadására, megismerhetővé tételére köteles”, csakhogy a „kért adásvételi szerződés az iratanyagok közt nem lelhető fel, így annak kiadására alperes nem kötelezhető”.
Az önkormányzati vagyon értékesítéséről szóló szerződés elveszítése annyira képtelen állításnak tűnt, hogy felkeltette a Transparency International Magyarország figyelmét. A korrupcióellenes szervezet egyrészt felszólította az V. kerületi önkormányzatot a szerződés, valamint a jelentős vételárkedvezményt lehetővé tévő körülményeket alátámasztó hivatalos iratok kiadására. Ezen kívül a Fővárosi Kormányhivatalt a szerződés elvesztése miatt törvényességi felügyeleti eljárás indítására kérték. Az utóbbi kérés eredménytelennek bizonyult, a kormányhivatal ugyanis nem tekintette törvényességi kérdésnek azt, hogy az egyik önkormányzat a jogszabályokat megsértve nem őrzi meg a vagyonhasznosítás körébe eső iratokat.
Máshogy látta mindezt a bíróság.
Még 2017-ben írtuk meg, hogy az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság ítélete arra kötelezte az önkormányzatot, hogy adja ki a dokumentumot. Itt már nem hatott az önkormányzat érvelése a szerződés elvesztéséről. Ám a kerületi vezetés nem tágított, hallani sem akart a papírok bemutatásáról, inkább fellebbezett
Csakhogy másodfokon is vesztett. Aztán a Kúriára ment – de ott is elbukott.
Elődje, utódja: Rogán Antal és Szentgyörgyvölgyi Péter
Az ügy külön érdekessége volt, hogy az önkormányzat fellebbezése elkésett, ezért a szerződés és a többi irat kiadását elrendelő elsőfokú bírósági döntést követően végig arról folyt a vita, hogy az elkésett fellebbezést el kell-e bírálni. Ezt a kérdést nem volt nehéz eldönteni, ugyanis a törvény egyértelműen fogalmaz: nem.
Vagyis a belvárosi helyhatóság végig tudta: az adatokat végül ki kell adnia, ebből pedig nem nehéz arra következtetni, hogy pusztán csak az időhúzásra játszhatott. A Kúria végleges döntése után már nem volt mit tenni, el kellett küldenie az "eltűnt" szerződést.
A dokumentum
A dokumentumból kiderül, hogy Fürstner egy Váci utca 36. szám alatti 205 négyzetméteres ingatlan bérleti jogát cserélte el még 2010-ben az Aulich utca 3. szám alatti lakás bérleti jogára, hogy aztán birtokosként igen kedvezményesen megvásárolhassa.
A legérdekesebb részlet, hogy Fürstner fogorvosnak 2011-ben saját zsebből csupán kicsivel több mint kétmillió forintot kellett kifizetni az Aulich utcai ingatlanért.
Ez pedig úgy volt lehetséges, hogy annak 44 milliós vételárából az önkormányzat elengedett 42 milliót, arra hivatkozva, hogy ezt az összeget Fürstner ráköltötte a Váci utcai akkor még önkormányzati tulajdonú ingatlanra. (Arról nem kaptunk semmilyen dokumentumot, hogy Fürstner hogyan igazolta: a 42 millió forintot valóban ráköltötte a Váci utcai lakásra. Ezt megkérdeztük az önkormányzattól, de nem kaptunk rá választ, holott a bíróság ítélete szerint ki kellett volna adni „azt a dokumentumot, amely igazolja, hogy dr. Fürstner József Zsolt jogosult volt […] vételárkedvezményt vagy fizetési kedvezményt eredményező lehetőség igénybevételére”.)
A fennmaradt 2,2 millió kifizetésére ráadásul Fürstner 25 év részletfizetési lehetőséget kapott: havonta 7400 forintot szurkolt le. Az adásvételiből kiderül továbbá, hogy Fürstner „egészségügyi”, „közművelődésügyi” funkcióra kapta meg az ingatlant. Nem is maradt nála sokáig, mint korábban írtuk, Kertész cége kebelezte be - ám ezt a vállalkozás minden, csak nem "közművelődési" jellegű.
Ligeti Miklós, az iratokért pert indító Transparency International Magyarország jogi vezetője több, jogilag aggályos összefüggésre is felhívta a figyelmet az ügylettel kapcsolatban. „Ha hinni lehet az ingatlanár-statisztikáknak, akkor 2011-ben a belvárosi átlagos négyzetméterárak messze meghaladták az Aulich utca 3. számú ház 3. emeletén található 245 négyzetméteres lakás esetében megállapított 240 ezer forintot. Ennek a lakásnak a reális ára nagyjából a kétszerese lehetett az önkormányzat által kért 59 millió forintos vételárnak" - mondta a Narancs.hu-nak.
Szerinte "az okozott kár ugyan felveti a hűtlen kezelés gyanúját, ám az eltelt időre és a minden bizonnyal már bekövetkezett elévülésre figyelemmel aligha kell a felelősöknek a börtöntől félniük”. Talán ez is valamiféle magyarázatot adhat arra, miért "tűntek el" évekre a dokumentumok.
|
Hosszú pereskedés után végre megszereztük Rogánék legrejtélyesebb ügyének dokumentumait
|
Évekig azt állította a belvárosi önkormányzat, hogy "eltűntek" a papírok az irattárból. Az ügy azért is kényes, mert a méregdrága lakás trükkös körülmények között került Kertész Balázs vállalkozásának birtokába. Ez lett végül a Rogán-Habony-Kertész triumvirátus sasfészke.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/rogan-antal-fogorvos-ismerosenek-alig-22-milliot-kellett-kifizetnie-a-hirhedt-250-negyzetmeteres-aulich-utcai-sasfeszekert-123252
|
2019-09-30 10:07:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A leginkább rászorulókat károsította meg EU-pénzből a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány.
Alkalmanként egymillió forintot vettek fel, hogy sportnapokat szervezzenek az ország legszegényebb sorsú falvaiban.
Ám sportnapok helyett néhány ember abszurd módon téblábolt a kötelező fotók kedvéért, néha cigarettázva.
Ezzel majdnem félmilliárd forintot vettek el azoktól, akiknek tényleg nem nagyon akad más lehetősége a sportolásra.
A 444 információja szerint az OLAF, vagyis az EU csalás elleni hivatala nyomozást indított a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány által elnyert 450 millió forint támogatás felhasználásának ügyében.
Íme az erről beszámoló hivatalos levél részlete:
Az elsőként lapunk által megírt botrányra Hadházy Ákos független parlamenti képviselő hívta fel a figyelmet, és a bejelentést is ő tette az OLAF-nál.
A csalássorozatot illusztráló legerősebb fotó miatt marmonkanna-botránynak nevezhető ügy lényege az volt, hogy a közel félmmilliárd forint közpénzt elnyerő alapítvány az összegből 448 darab sportnapot szervezett „kevésbé fejlett régiók” településein, hogy a „családok közösen eltöltött szabadidős tevékenysége gazdagabbá és színesebbé tegye a mindennapjaikat”, közösséget építsen, sőt „hosszútávon is hatással legyen jövőbeli életükre”.
Vagyis egy-egy sportnapért durván egymillió forintot vett fel a Harmadik Évezred.
Az ügy egyik különlegessége az volt, hogy az alapítvány nem nagy túlzással saját magát buktatta le azáltal, hogy ezeket a „sportnapokat” lelkesen dokumentálták, a Facebookra feltöltött fotók és videók formájában. Ezekből pedig az derült ki, hogy egymillió forint közpénz fejében olyan „eseményeket” szerveztek, mint
– gyerekek bicikliztek a betonútra lerakott kannák között, néha közben cigarettázva:
- néhány felnőtt focizást imitált egy gumilabdával egy budi előtt az árokparton:
– felnőttek és gyerekek álldogáltak a szántásban egy mocskos szőnyeg mögött egy kutyával:
- Szalaszend néhány lakója kompetenciafejlesztés címén este, egy leparkolt autó reflektorának fényénél focizott:
– Tiszaszalkai szőlőmunkások munkavégzés közben sportnap címén felemelték a karjukat:
– Homorogdon egy ember szaltózott egy egy, a fűre fektetett mezőgazdasági fólia fölött, miközben egy másik nézte azt:
– Nagykinizsiben néhányan körbeálltak, és egy labdát passzolgattak egymásnak:
de előfordult olyan is, hogy mások által más forrásból megtartott falusi eseményeket dokumentáltak és adtak el általuk szervezett sportnap címén.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a felvételeket nem valami rosszindulatú külsős, hanem maga a szervező alaptvány készítette és publikálta. Tehát nyilvánvaló érdeke volt, hogy az eseményeket a lehető legjobb színben tüntesse fel.
Amikor rákérdeztem a megdöbbentő felvételekre, a Harmadik Évezred azt válaszolta, hogy
„A megrendezésre kerülő események tartalmukban, létszámukban eltérnek egymástól. Az Ön által megemlített esemény az ország egyik legszegényebb településén valósult meg, ahol igen nagy kihívást jelentett az ott élő lakosság bizalmát elnyerni, kimozdítani őket komfortzónájukból. Ezen eseményeken résztvevők egyéni, személyre szóló személyiségfejlődését nem lehet összehasonlítani egy-egy nagyvárosban megrendezett aktív sportéletet élő lakosságnak szóló sportcsarnokban megrendezett sporteseménnyel. A programoknak pont az a lényege, hogy közösségek alakuljanak, melyek rendszeresen együtt mozognak.”
Majd azt is közölték:
„Az általunk megvalósított valamennyi eseményünk nyilvános és a készített felvételek az Alapítvány Facebook oldalán, a Fényképek, Videók megnyitásával minden érdeklődő számára elérhetők.”
Az önleleplező, botrányos felvételeket ehhez képest azóta elérhetetlenné tették. Hadházy Ákos a képeket és videókat így kommentálta:
„Kevés olyan fotót tudnék elképzelni, ami jobban bemutatja, hogy mi zajlik ma Magyarországon, illetve jobban illusztrálja az EU pénzek szakmányban kirablását, mint ezek.”
Az EU-pénzek csalásgyanús elherdálásának leleplezésére szakosodott képviselő korábbi tényfeltárásai nyomán indított korábban vizsgálatot az OLAF
Farkas Flórián ügyeiben,
az Öveges-program miatt
és egy szocialista politikushoz köthető kavarások ügyében.
Most majd kiderül, mit gondolnak a legfrissebb botrányról az EU nyomozói.
|
Az OLAF nyomozást indított a legszegényebb falvak lakóit EU-pénzből megkárosító magyar alapítvány ellen
|
A leginkább rászorulókat károsította meg EU-pénzből a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány. Alkalmanként egymillió forintot vettek fel, hogy sportnapokat szervezzenek az ország legszegényebb sorsú falvaiban. Ám sportnapok helyett néhány ember abszurd módon téblábolt a kötelező fotók kedvéért, néha cigarettázva. Ezzel majdnem félmilliárd forintot vettek el azoktól, akiknek tényleg nem nagyon akad más lehetősége a sportolásra.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/04/az-olaf-nyomozast-inditott-a-legszegenyebb-falvak-lakoit-eu-penzbol-megkarosito-magyar-alapitvany-ellen?fbclid=IwAR3dop0Plla2QsemoZ7WbNbAVjyoDmC5LwXolgRNaiubI9eEfxksymfzkeM
|
2019-11-04 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság. Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával. Ő a főszereplője a sötét parkolási ügyekről szóló filmünknek.
„42/ A "Parkoló automaták beszerzése és üzembe helyezése, továbbá parkoló automaták műszaki jellegű üzemeltetése (karbantartása) Budapest XIV. kerület Zugló közigazgatási területén" tárgyú közbeszerzési eljárás lezárása. Előterjesztő: Horváth Csaba polgármester”
A XIV. kerületi testület november 7-én szentesítheti az újabb parkolási bizniszt, ami 76 darab új parkolóóráról, azok telepítéséről és karbantartásáról szól. Az automaták darabja több, mint 2 millió forintba kerül, amiket Kupper cége a C-Ware Kft. szállít, telepít és helyez üzembe, majd darabját havi 40 ezer forintért négy éven át karbantart. Más cég el sem indulhatott a közbeszerzésen.
A rendszer rákfenéje
Csak pár napja írtunk cikket 8 jótanács kezdő polgármestereknek, ha nem szeretnék, hogy a maffia kipakolja a kasszát címmel arról, hogy ha a kerületek szeretnék megtartani az egyik legfontosabb bevételüket, a parkolási pénzeket, akkor semmiképpen ne vásároljanak új automatákat. Meg is írtuk, hogy miért ne: „Az önkormányzatok ne vásároljanak és ne telepítsenek egyetlen darab új parkolóautomatát sem! Ezek haszontalan, elavult páncélszekrények. Az autósok 75-80 százaléka már egyáltalán nem használja őket. Rohamosan nő azoknak az aránya, akik nem érmével fizetnek, hanem más elektronikus eszközökkel. Az automata a parkolási biznisz egyik rákfenéje, ami értelmetlenül az egekbe repíti a költségeket. Önmagában a szerkezetek is darabonként több millió forintba kerülnek, de ennél is drágább, hogy az utcákon autóval grasszáló stábnak folyamatosan üríteni kell őket, a beléjük dobált egyre soványabb összeget szállítani, majd egy erre kialakított helyiségben számolni és őrizni kell, utána újra szállítani. A kerületenként több száz parkolóórát pucolni, szalagozni, szervizelni, cserélni kell. A beszerzése és fenntartása, a köré fújt feladatlufi felemészti a bevételek javát. Összességében: pazarló, felesleges, csúnya, útban van. ”
A budapesti automaták jelentős részének működése átláthatatlan, és az általuk kiadott parkolójegyek szabályozatlanok. Fenti cikkünkben kifejtettük, hogy a technológiát a jövőben acéldobozok helyett egyre inkább a kártyás fizetés irányába kellene terelni. Ez volna a legolcsóbb, és legátláthatóbb megoldás. Ezek után talán nem nehéz kitalálni, hogy mivel nem lehet fizetni zugló zsírúj automatáin.
Persze, hogy bankkártyával.
A felesleges acéldobozok helyett jelenleg elég volna egyszerű információs táblákat kihelyezni, amin a tarifák és az elektronikus fizetési lehetőségek szerepelnek, ahogy az például a Józsefvárosban már több helyen is látható. Ezek fillérekbe kerülnek, és karbantartani sem kell őket. Az autósok egyre inkább mobiltelefonnal fizetnek, és nem érmével. Van olyan kerület, ahol ez az arány mára eléri a 80%-ot. Tény, hogy ehhez azon a rossz rendeleten, ami most a kerületeket automaták telepítésére kötelezi változtatni kell. Horváth Csabának és szövetségeseinek többsége van a közgyűlésben, tehát a lehetőség adott volna a gyors módosításra, ami után az új zuglói parkolási üzletet akár le is lehetne fújni.
Aranyáron a festék
Kupperék nem most teszik be a lábukat Zuglóba. Már 2017-ben 207 automatát telepítettek a kerületbe. Ezeknek a szerkezeteknek a havi üzemeltetése jelenleg darabonként, havonta nettó 69 ezer forintba kerül. Különös módon a most beszerzendő automaták karbantartási díja már csak 40 ezer forint lesz havonta, tehát Kupperék uszkve 40%-al levitték az árat valamiért. Ami azt jelenti, hogy lesz a kerületben 207 darab Strada típusú automata, amit a C-Ware Kft. majd harmincezer forinttal drágábban üzemeltet, és lesz 76 tökugyanolyan, amit jóval olcsóbban.
Csak össze ne keverjék őket!
Ezt az előterjesztésben azzal magyarázzák, hogy az új automaták körül az alábbi feladatokat nem kell elvégezniük Kupperéknek.
„A nettó üzemeltetési díj 40 000 HUF/hó/automata, ami kevesebb a két évvel ezelőtt ajánlott karbantartási díjnál. Ennek az az oka, hogy az ellátandó feladatok közül kivételre került minden olyan feladat, amit nem kizárólag csak a parkoló automaták szállítója tud elvégezni. (pl. parkolóhelyek felfestése, és a szerződés időtartama alatt szükség szerinti újrafestése, forgalomtechnikához tartozó közlekedési táblák biztosítása, kihelyezése, szükség szerinti folyamatos pótlása, parkolóhelyek takarítása, automaták környezetének téli síkosság mentesítése).”
Úgy tűnik, hogy a festékcsíkok és a táblák kihelyezése parkolóautomatánként havi 29 ezer forintjába került a zuglóiaknak. Vagy nagyon drága a festék vagy baromi gyorsan kopik. Várnai László a CiviZugló Egyesület képviselője már korábban felvetette, hogy ha már automatákat vesznek a Centrum utódcégétől, akkor legalább egységesítsék a karbantartási költségeket, és minden automatára csak az alacsonyabb díjat fizessék. Süket fülekre talált.
|
Zugló most azoktól vesz parkolóautomatát, akiket korábban több tízezer rendbeli parkolási csalásért elítéltek
|
A frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba javaslatára Zugló nyélbe üthet egy újabb négy évre szóló parkolási üzletet Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán nyolcvanezer rendbeli csalás miatt korábban elítélt a bíróság. Cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper a kezdetektől fogva a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégeinek vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül csalás vádjával.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/05/zuglo-most-azoktol-vesz-egy-rakas-parkoloautomatat-akiket-korabban-tobb-tizezer-rendbeli-parkolasi-csalasert-eliteltek
|
2019-11-05 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Gyakorlatilag az elejétől újrakezdődött az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László titkosított vesztegetési pere a Fővárosi Törvényszéken, írja a Magyar Nemzet. A kormánylap szerint Vizoviczki és három vádlott-társa beismerte az ügyész által ismertetett vádakat.
A lap szerint az ügyet január 7-re napolták el, amikor megkezdődik a vádlottak kihallgatása. Januárra még hét tárgyalási napot tűzött ki az új hadbíró, aki összesen 160 tárgyalási napot nevezett meg 2021 elejéig, így, ha addig semmi rendkívüli nem jön közbe, végre ítélet is születhet első fokon. Az lap szerint a 2015-től eljáró debreceni hadbíró idén tavasszal beteg lett, ezért Kiss Károly hadbíróra szignálták át az ügyet.
A kiemelt és egyben szigorúan bizalmas (titkos) minősítésű ügyben Vizoviczki Lászlót többrendbeli minősített vesztegetéssel, valamint szigorúan titkos adattal visszaélés bűntettének elkövetésével vádolja az ügyészség.
A vádirat lényege szerint Vizoviczki 2005 óta korrumpálhatott - mások mellett - vezető beosztású rendőrtiszteket. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt, illetve főtiszt, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.
Vizoviczki korábban jogerősen hét év fegyházat és 330 millió forint vagyonelkobzást kapott felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, és 2018-ban bevonult a börtönbe letölteni a büntetését.
|
Az elejétől újrakezdik Vizoviczki perét
|
Gyakorlatilag az elejétől újrakezdődött az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László titkosított vesztegetési pere a Fővárosi Törvényszéken, írja a Magyar Nemzet. A kormánylap szerint Vizoviczki és három vádlott-társa beismerte az ügyész által ismertetett vádakat.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/06/az-elejetol-ujrakezdik-vizoviczki-peret
|
2019-11-06 01:00:00
| true | null | null |
444
|
2019.11.06. 08:24
2015-ben kezdődött az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László titkosított vesztegetési pere. A debreceni hadbíró azonban idén tavasszal beteg lett, így új bíróra, Kiss Károlyra szignálták az aktákat. Az új hadbíró százhatvan tárgyalási napot tűzött ki 2021 elejéig. Csak akkor várható elsőfokú ítélet.
Gyakorlatilag az elejétől újrakezdődött tegnap a Fővárosi Törvényszék Kiss Károly hadbíró vezette katonai tanácsa előtt Vizoviczki László vesztegetési pere. Az ügyész ismertette a vádakat. Lapunk értesülése szerint Vizoviczki és három vádlott-társa beismerte ezeket.
Majd elnapolták az ügyet január 7-re, amikor megkezdődik a vádlottak kihallgatása. Januárra még hét tárgyalási napot tűzött ki az új hadbíró, aki összesen 160 tárgyalási napot nevezett meg 2021 elejéig, így, ha addig semmi rendkívüli nem jön közbe, végre ítélet is születhet első fokon.
A Debrecenben 2015-től eljáró bíró egészségi állapota miatt szignálták át idén tavasszal Kiss Károly hadbíróra a kiemelt, s egyben szigorúan bizalmas (titkos) minősítésű ügyet, amelyben az elsőrendű terheltet – az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki Lászlót – többrendbeli minősített vesztegetéssel, valamint szigorúan titkos adattal visszaélés bűntettének elkövetésével vádolja az ügyészség.
A Fővárosi Törvényszék vezetése minden segítséget megadott Kiss Károlynak az ügy iratanyagának soron kívüli feldolgozásához, és maradéktalanul tehermentesítették az új bírót, akinek többek között több mint százezer oldal nyomozati iratot és közel ezer oldal bírósági jegyzőkönyvet kellett áttanulmányoznia, valamint a felkészülés során több száz órányi hangfelvételt hallgatott meg.
A vádirat lényege szerint Vizoviczki László 2005 óta korrumpálhatott – mások mellett – vezető beosztású rendőrtiszteket. A bűnszervezetben, vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban huszonkét vádlott, köztük hét volt rendőrtiszt – öten vezető beosztású volt rendőrfőtisztek –, volt tűzoltó százados, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőr főhadnagya, egy önkormányzati köztisztviselő és egy közegészségügyi felügyelő van.
A nyomozás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján 2012 februárjában kezdődött, majd május 31-én őrizetbe vették Vizoviczkit, a testőrét, Varga Istvánt (ő a koronatanú), valamint Hopka Lajost, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) speciális bűnözői csoportok elleni osztályának egykori vezetőjét és Kalmár Tamást, a BRFK egykori közrendvédelmi főosztályvezetőjét. 2012. június elején kattant a bilincs Gulyás Imrének, az NNI szervezett bűnözés elleni főosztálya egykori vezetőjének és Koblencz Attilának, a BRFK volt felderítő nyomozójának csuklóján. Vizoviczki kivételével mindannyian szabadlábon védekeznek. Mindenki tagadja, hogy bűncselekményt követett volna el.
Az egykori diszkópápa korábban jogerősen hét év fegyházat és 330 millió forint vagyonelkobzást kapott felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt. Kedvezménnyel nem szabadulhat. 2018-ban bevonult a börtönbe letölteni a büntetését. Mostanra már valamivel kevesebb, mint három éve van még hátra.
A tényállás szerint Vizoviczki a háttérből irányított egy belvárosi éttermekből, a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyekből, diszkókból, éjszakai klubokból álló cégcsoportot, amelyben 2010 és 2012 között milliárdos nagyságrendű költségvetési csalást követtek el egyes cégek bevételeinek eltitkolásával. Az elkövetés módjának lényege, hogy a vádlottak a szórakozóhelyeken a bevétel egy részét nem ütötték be a pénztárgépbe.
Kiss Károly hadbíró
vesztegetési per
Vizoviczki
|
Vizoviczki László beismerte a vádakat
|
2015-ben kezdődött az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László titkosított vesztegetési pere. A debreceni hadbíró azonban idén tavasszal beteg lett, így új bíróra, Kiss Károlyra szignálták az aktákat. Az új hadbíró százhatvan tárgyalási napot tűzött ki 2021 elejéig. Csak akkor várható elsőfokú ítélet.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/vizoviczki-laszlo-beismerte-a-vadakat-7464110/
|
2019-11-06 01:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Amikor Szabó István pénzügyőr főhadnagy július 24-én megjelent a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának titkárságán, legfeljebb csak sejtette, hogy a helyiségben tartózkodó három pénzügyőr alezredes nem jó hírt közöl vele. Az egyik alezredes ekkor közölte Szabóval, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, azaz a polgári titkosszolgálat, amikor tavasszal átvilágította, kockázati tényezőket tárt fel vele kapcsolatban.
Szabó „személyisége, magatartása és kapcsolatrendszere alapot teremthet jogellenes befolyásolására, veszélyeztetve ezzel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jog-és rendeltetésszerű működését, mely miatt az ellenőrzött személy nem felel meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörrel szemben támasztott követelményeknek” – állt a titkosszolgálat által készített szakvéleményben.
Szabó eltávolítása azért is figyelemre méltó, mert bár őt tartották veszélyesnek a NAV-ra, valójában éppen ő volt az, aki hosszú időn át bombázta az illetékes hatóságokat azokkal a megkeresésekkel, amelyek arról szóltak: a NAV bűnjelraktárát néhány ottani dolgozó – vélhetően vezetői segítséggel – rendszeresen és szervezetten megdézsmálja. Ezek a vádak azért súlyosak, mert éppen Szabó felelt a raktárakért, és hajtott végre többször vezetői utasításokat.
A pénzügyőr 2008-ban szerelt fel a NAV Közép-magyarországi Regionális Hivatalába, bűnüldözési nyomozóként dolgozott. Később a Bűnjelkezelő Főosztályra került, két bűnjelraktár felügyelete tartozott alá a fővárosi Petróleum utcai telephelyen.
„Több száz csomag eltűnt”
Egy későbbi feljelentésében, amit idén januárban a Központi Nyomozó Főügyészségen tett, Szabó azt állította, hogy egy nagyobb dohányos tétel, ami még 2013-ban került a raktárba (amikor még nem ő felügyelte a raktárat), eltűnt, mintegy 30-40 millió forint értékben. „Az a véleményem, hogy az említett hiány miatt a vezetőim rám akarják terelni a gyanút, engem kívánnak felelőssé tenni azért, mert több száz csomag eltűnt” – mondta az ügyészségnek.
A raktározási feladatokat már több mint három éve végzem. Ezek alapján szemrevételezéssel, empirikus becsléssel úgy saccolom, hogy kb. 7-8 tonna, vagy még akár attól is jelentősebb mennyiség hiányzik az összes töltősúlyból
– ezt Szabó mint bűnjelkezelő szakreferens januárban jelezte egy főosztályvezetőnek. A raktáros azt javasolta, hogy felügyeleti szerv jelenlétében vizsgálják át újra a raktárban lévő tételeket. Szabó ebben a feljegyzésben írta, hogy amikor 2016 őszén átvette a raktárak kezelését, akkor nem volt tételes átadás-átvétel, ráadásul a raktárakban tárolt tételekről korábban nem készült bűnjelraktár-térkép sem.
Feljegyzéséből kiderül, hogy amikor egyszer arra utasították, hogy vágott dohánytermékeket adjon ki megsemmisítés miatt, akkor jelentős eltérést tapasztalt a jegyzőkönyvben szereplő és a kiadandó mennyiség között. Ennek hangot is adott, majd állítása szerint egyik felettesétől azt a választ kapta, hogy a tétel megvan, csak rosszul lett jegyzőkönyvezve. Csakhogy – állítja Szabó – ez a magyarázat azért is sántított, mert a darabszám szerinti ellenőrzést csak a kiadást követő napon végezték el.
Szabó arról is beszámolt, hogy amikor azt az utasítást kapta, hogy vizsgálja át a raktár egyik részén található dobozokat, és azok legyenek meg a jegyzőkönyvben szereplő darabszámmal, feltűnt neki, hogy az egyenként 30 kilósnak feltüntetett dobozok közül nagyon sok jóval könnyebb volt a megadott kilónál, és nem tűntek bontatlannak sem.
Egy másik, idén tavasszal írt feljegyzésben Szabó azt írta: „Egészen biztosan kijelenthető, hogy az EBR rendszerében jelenleg is feltüntetett, 585 doboz (30 kg/db) vágott dohánytermék (211 db marad) sor nem felel meg a valóságnak ismeretlen okból.” Emellett jelezte: azért nem tudtak megsemmisítésre kiadni 579 doboz zacskós, finomra vágott dohányterméket, „mert az fizikailag nem áll rendelkezésre a raktárban”.
Szabó nemcsak a feletteseinek küldözgetett feljegyzéseket, de a birtokunkba került dokumentumokból kiderül, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az NVSZ egyik őrnagyának is. Az NVSZ felel a belső elhárításért, ennek a szervezetnek a feladata leleplezni például a korrupt NAV-osokat is. Az biztos, hogy az NVSZ-t Szabó rendszeresen és elég részletesen tájékoztatta arról, mit észlel a raktározás körül, nem egy munkatársát és vezetőjét néven is nevezte.
Egy ilyen levélben állította például azt, hogy a sofőrök rendszeresen loptak raklapokat, de az illetékes osztályvezető egyszer sem tett feljelentést az ügyben.
Ilyenkor a tartályokba slagon keresztül vizet töltöttek, azzal pótolták a hiányzó szeszt – állítja az egykori pénzügyőr. Az ellenőrzéskor mindig jelen volt néhány vezető, állítása szerint azért, „nehogy gond adódjon” a problémás tételek bemutatásakor.
A történetet a részemre úgy adták elő, hogy ha gond lesz, akkor az a hiány engem terhel, hiszen az én raktáromból kerül kiadásra. Úgyhogy jobban teszem, ha nem szólok erről senkinek
– írta az NVSZ-es őrnagynak a pénzügyőr.
Pia a Tescóból
Egy másik alkalommal Szabó a csepeli Tescóban vásárolt olyan üvegű alkoholt, aminek elvileg a raktárban kellett volna lennie, de nem volt. A vásárolt italt aztán átöntötte egy másik üvegbe, az üres üveget pedig a raktárban „a nagy kínai tételként” megnevezett alkoholból töltötte fel, így pótolva a hiányt. Szabó olyan esetet is említett, amikor az egyik raktárban 300 mesterkartonnyi hiányt állapítottak meg. Az NVSZ-es őrnagynak írt levelében azt érzékelteti, hogy a tolvajok csak belső körből kerülhettek ki.
Amikor Szabó az ügyészségen januárban feljelentést tett, kérte, hogy ellenőrizzék mindazt, amit mondott, és csak utána hajlandó elárulni még több részletet. Hogy miért kérte ezt, azt nem indokolta, de azt mondta, „hogyha az ellenőrzés a hiányt alátámasztja, akkor egy komplett bűnszervezetet” tár majd fel.
Kerestük a NAV-ot és a Központi Nyomozó Főügyészséget, hogy megtudjuk: folyik-e bármilyen eljárás vagy vizsgálat az ügyben. Az ügyészség az Index megkeresésére közölte, hogy a megjelölt ügyben a nyomozást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytatja. „A nyomozás érdekeire tekintettel jelenleg további információ nem adható” – írták.
A NAV is válaszolt az Indexnek, elismerék a hiányt. Azt írták, hogy a bűnjelraktárában keletkezett hiány feltárásakor a NAV bűnügyi főigazgatója haladéktalanul feljelentést tett a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen ismeretlen tettes ellen. "A történtek kiderítésére a NAV mindenben együttműködik a nyomozóhatósággal" - írták.
(Borítókép: A NAV Petróleum utcai telephelye a Google Street View 2013-as felvételén)
|
Szólt, hogy a NAV-osok dézsmálják a bűnjelraktárt, kirúgták
|
Héttonnányi dohánytermék eltűnése miatt tett feljelentést még januárban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik pénzügyőre, aki állítja: a NAV bűnügyi raktárát rendszeresen és szervezetten dézsmálják. Az ügyben nyomozás folyik. A pénzügyőr a belső elhárítással is megosztotta az információt, ám nemrég egy nemzetbiztonsági átvilágítás eredményére hivatkozva őt távolították el a testülettől.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/06/nav_raktaros_feljelentesek/
|
2019-11-06 10:52:48
| true | null | null |
Index
|
A főpolgármester a javaslatában emlékeztetett, hogy antikorrupciós szervezetek, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország az önkormányzati választások előtt felhívást tettek közzé az általuk kidolgozott antikorrupciós minimumprogram megvalósításának vállalására:
Újraindul az Ez a Minimum!, az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország átláthatósági minimumprogramja
Ismét várjuk az átláthatóság-párti jelöltek csatlakozását és a velük való közös munkát. Hat kulcsfontosságú témában kérjük az önkormányzati választásokon induló jelölteket, hogy kötelezzék el magukat arra, hogy megválasztásuk esetén átültetik a gyakorlatba a 21. századi átláthatóság minimum követelményeit. A kezdeményezéshez az ezaminimum.hu weboldalon lehet csatlakozni.
„Főpolgármester-jelöltként ezt a vállalást magam is megtettem, ezért javaslatot teszek a Fővárosi Közgyűlésnek a minimumprogram megvalósítása melletti elköteleződésre, illetve az implementáció első lépéseként a Budapest Főváros Önkormányzata működésének és gazdálkodásának átláthatóságáról szóló rendelet megalkotására” – fogalmazott.
A javaslatban a főpolgármester kitért arra is, hogy a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal közzétételi gyakorlata „jelenleg is bővebb, mint amit a törvény megkövetel”. Így például nem csupán az ötmillió forint feletti szerződések adatai találhatók meg a főváros honlapján – írta Karácsony Gergely, hozzátéve: azt javasolja, hogy „ezen az úton haladjon tovább az önkormányzat és a hivatal, tovább bővítve a nyilvánosság számára közzétett információk körét”.
A különösebb informatikai fejlesztést nem igénylő módosítások 2020. január 1-jei hatálybalépése mellett a szerződések szövegének közzétételére és a közzétett adatok további feldolgozásra alkalmas módon való hozzáférhetővé tételére vonatkozó, javasolt szabályok alkalmazására való felkészülés ugyanakkor némileg hosszabb felkészülési időt igényel – mutatott rá Karácsony Gergely.
A minimumprogramban foglaltakat a fővárosi intézményekre és cégekre is kiterjesztenék, ehhez azonban első lépésként a jelenlegi közzétételi gyakorlatot és infrastruktúrát fel kell mérni az elfogadott javaslat szerint.
A minimumprogram jobban teljesít, mint öt éve
A 2019. október 13-i önkormányzati választások előtt kétszer annyi, 390 jelölt köteleződött el az Átlátszó, a K-Monitor és a TI Magyarország átláthatósági minimumprogramja mellett, mint öt éve. Akkor 193 jelölt csatlakozott, közülük 43 nyert mandátumot 2014-ben. Ők szinte kivétel nélkül kezdeményezték a program rendeletbe foglalását.
Sok helyen azonban a testületi többség vagy a jegyző fúrta meg a próbálkozást, de ezzel együtt is tucatnyi település vált átláthatóbbá a kezdeményezés hatására. Józsefvárosban viszont az akkori polgármester még le is teremtette a javaslattal előhozakodó önkormányzati képviselőt:
Kocsis Máté az Átlátszóról és a K-Monitorról: a többséggel szembeni aberráció, rosszindulat, és ugye a külföld
Nem várt fordulatot vett a Józsefvárosi Önkormányzat január 22-i képviselő-testületi ülése. Átláthatósági programot ajánlott egy ellenzéki képviselő, mire Kocsis Máté polgármester kifakadt és egészen durván nekiment a korrupcióellenes civil szervezeteknek, valamint az adóforintok elköltéséről érdeklődő állampolgároknak. Érdemes megnézni a 23 perces felvételt, de türelmetlenebb olvasóink számára alább kiporcióztuk a paprikásabb falatokat.
Az önkormányzati minimumprogramhoz most csatlakozó indulók azt vállalták, mandátumot szerezve 100 napon belül beterjesztik a civilek által kialakított minimumot a döntéshozatal, a gazdálkodás és a helyi cégek átláthatósága és a döntéshozók elszámoltathatósága érdekében. Az aláírók között 39 polgármesterjelölt és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölt is szerepelt.
A javaslatot jegyző civil szervezetek azt vállalták, hogy nyomonkövetik és számonkérik ezeket a vállalásokat, amiket egyébként Horváth Csaba szocialista politikus is aláírt zuglói polgármester-jelöltként, megválasztott polgármesterként az első dolga mégis az átláthatóságot korlátozó előterjesztések beterjesztése volt:
Horváth Csaba már most átláthatatlanabbá tenné Zuglót, ahol csak két hete polgármester
Az önkormányzati választáson az MSZP-s Horváth Csaba, az ellenzék közös jelöltje a szavazatok 50,33 százalékával lett polgármester. Az új képviselő-testület október 28-i alakuló ülésére benyújtott előterjesztése szerint rögtön azzal szeretné kezdeni, hogy szinte bármiben egyedül dönthessen, illetve ne kelljen a képviselőtestület hozzájárulása többszázmillió forintos ügyekhez.
A gyanús előterjesztéseket az Átlátszó által kirobbantott botrány hatására visszavonó, aztán gyanús parkolóüzletet kötő zuglói polgármesterrel együtt a budapesti főpolgármester, 14 polgármester, és 170 önkormányzati képviselő (köztük 5 megyei képviselő) jutott mandátumhoz azok közül, akik elköteleződtek az önkormányzati minimumprogram mellett.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a Fővárosi Közgyűlés előtt tartott beszédében azt mondta a szavazás előtt, hogy nagyon egyszerű összefoglalni a javaslat lényegét: Ne lopj!
|
Egyhangúlag elfogadta a Fővárosi Közgyűlés az antikorrupciós minimumprogramot
|
Az antikorrupciós szervezetek által kidolgozott, Ez a minimum! elnevezésű átláthatósági és antikorrupciós minimumprogram megvalósítása melletti elkötelezettségét fejezte ki a Fővárosi Közgyűlés keddi alakuló ülésén. A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést egyhangúlag támogatták a képviselők, tehát ellenzékben a Fidesz politikusainak is megtetszett a javaslatunk, sőt, az állami hírügynökség és a közszolgálati média is tudósított róla.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/06/egyhangulag-elfogadta-a-fovarosi-kozgyules-az-antikorrupcios-minimumprogramot/
|
2019-11-06 11:12:31
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását.
A Budapest II. kerületében található Gyermekek Háza a Közép-Budai Tankerületi Központ által fenntartott Klebersberg Kunó Általános Iskola és Gimnázium keretében működik. Az intézmény fejlesztését 2018 januárjában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a főváros II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője jelentette be. A tárcavezető akkor azt közölte, hogy a Gyermekek Háza egy új épületbe költözik, amely már 10 éve üresen áll, és a kormány 3,6 milliárd forintot biztosít a felújítására.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legújabb számában pedig most kiderült az is, hogy a munkát 6 ajánlattevő közül az ÉPKAR Zrt. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa kapta meg.
A nyertes kivitelezők az eredetileg becsült nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzik el a felújítást. Ez 30 százalékos drágulás.
A tankerületi központ által kiírt tender eredményhirdetésről szóló tájékoztatója szerint a II. kerületi, Völgy utcai telken meglévő épületek legfelső szintjén többek között gimnáziumi termek, az első emeleten pedig a felső tagozatosok termei kapnak helyet a tantestületi, vezetői blokkal együtt. A bejárati szinten lesznek az alsósok tantermei, illetve az iskolai könyvtár és a konyha a kiszolgáló egységekkel. Az oktatási intézményben 350 gyerek tanulhat majd.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. rutinos közbeszerzésnyertesek, több korábbi munkájukról beszámoltunk már.
Például az ÉPKAR kapta meg a ZÁÉV-vel közösen a rákosmentei sportcsarnok megépítését közel 8 milliárdért, továbbá a WHB-val és a Laki Zrt.-vel együtt újítja meg az Operaházat bő 20 milliárd forintért. Emellett az Épkarnak van a WHB-val egy közös vállalkozása, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft., amely a magyar pavilont építi a dubaji világkiállításra 10,6 milliárd forintért. Az Opten Kft. adatai alapján az ÉPKAR értékesítésének nettó árbevétele 2018-ban 25,5 milliárd forint lett, adózott eredménye pedig 3,86 milliárd forint volt.
A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. egyik legnagyobb munkája a Pénzügyminisztérium új épületének kivitelezése a Várban, amelyet a WHB-val együtt végez. Ennek a költségei eddig 20 milliárd forint körül járnak, de még nem látszik a munkálatok vége. Szintén a WHB-val közösen dolgozott a Garage Kft. a Millenáris 10 milliárdos újjáépítésén is. A Garage Kft. az elmúlt évben nettó 3,3 milliárd forintos árbevételre tett szert, míg az adózott eredménye 501 millió forint lett.
Címlapkép: a Gyermekek Házának látványterve (forrás: Tervlap.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
A becsült árnál 30 százalékkal drágábban újítják fel a NER-kedvenc építőcégek a Gyermekek Házát
|
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a II. kerületi iskolaépület felújítását.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/06/a-becsult-arnal-30-szazalekkal-dragabban-ujitjak-fel-a-ner-kedvenc-epitocegek-a-gyermekek-hazat/
|
2019-11-04 11:14:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Még júliusban számolt be a Napi.hu arról, hogy a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) nettó 30 milliárd forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-vel, ami a megállapodás szerint állami szervezetek rendezvényeit fogja lebonyolítani.
Az Antenna Hungária a hazai műsorterjesztési és telekommunikációs szektor meghatározó szereplője: az Opten Kft. adatai alapján 2018-ban a cég nettó árbevétele 38 milliárd forint lett, adózott eredménye pedig 50 millió forint volt. Érdekes módon az ominózus szerződéskötés idején, 2019. július 12-én nem szerepelt a tevékenységi körei között a rendezvényszervezés, és csak 10 nappal az NKOH-val aláírt megállapodás után, július 22-én vette fel a cég a „Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése” elnevezésű tevékenységet.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából az derül ki, hogy az NKOH a 30 milliárdos keretösszegből július-augusztus-szeptember hónapokban összesen nettó 1,78 milliárd forintot költött el rendezvényszervezési feladatokra az Antenna Hungária Zrt. révén.
A tájékoztató szerint a legnagyobb tétel, nettó 363,5 millió forint (ebből 109 millió opció) az Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia által vezetett Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira ment el.
Emellett majdnem 173 millió forint jutott a 2020-as Giro d’Italia kerékpárverseny reklámozására is, de ez még csak az első ütem volt a jövő májusi sporteseménnyel kapcsolatban. A kerékpárverseny első három szakasza lesz majd Magyarországon, a rendezés egy kormányhatározat szerint 7,7 milliárd forintba fog kerülni a hazai adófizetőknek, és Orbán Viktor miniszterelnök fogorvosa, Bátorfy Béla szorgalmazta a magyar rendezést.
Az NKOH által rendezvényszervezésre 3 hónap alatt elköltött közel 1,8 milliárd forint az alábbi tételekből tevődött össze a most megjelent tájékoztató szerint:
– A Magyarország 365 fotópályázat kapcsán kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása: 275,59 millió forint
– II. Nemzetközi Konferencia a Keresztényüldözésről 2019. című konferencia rendezvényszervezési feladatainak ellátása a Miniszterelnökség számára: 125 millió forint
– Komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása az Innovációs és Technológiai Minisztérium számára: 40 millió forint
– Az Öttusa és Laser Run Világbajnokság rendezvényszervezési feladatainak ellátása a Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Kft. részére: 36,2 millió forint
– Biztonsági és szállítási szolgáltatások biztosítása a Nemzeti Sportügynökség részére a 7. FINA Junior Világbajnokság kapcsán: 114 millió forint
– A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. számára rendezvényszervezői, valamint média- és kommunikációs ügynökségi feladatok ellátása: 101,15 millió forint
– Komplex kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatok ellátása a Nemzeti Sportügynökség részére a Giro d’Italia 2020 verseny kapcsán – I. ütem: 172,75 millió forint
– A Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. külföldi és belföldi tevékenységéhez kapcsolódó komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása: 363,5 millió forint
– A „Három generációval az egészségért program” pályázat keretében rendezvényszervezési és kapcsolódó gyártási feladatok ellátása a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részére: 25 millió forint
– Komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok ellátása a Nemzeti Befektetési Ügynökség szakmai konferenciájához kapcsolódóan: 352,3 millió forint
– A „Kárpát-medencei gazdasági EXPO 2019” rendezvényszervezési, kreatív tervezési és kapcsolódó gyártási feladatainak ellátása a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. számára: 63 millió forint
– Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. rendezvényszervezési tevékenységéhez kapcsolódó kommunikációs ügynökségi feladatainak teljes körű ellátása: 113,9 millió forint
Orbán Ráhel barátnője igazgatja a nemzeti divatcéget, ami 1 milliárdot kapott a kormánytól
A hvg.hu vette észre a Magyar közlönyben, hogy kerek egymilliárd forintot kapott „a magyar divat- és designipar átfogó megújításához és fejlesztéséhez szükséges feladatok megvalósítása érdekében” a kormánytól a Magyar Divat & Design Ügynökség. A cég vezetője Orbán Ráhel barátnője, Bata-Jakab Zsófia. Ugyanaz a személy, aki a pénzt oda ítélő MTÜ-n belül működő Divatipari Marketing Igazgatóságának vezetője.
A céginformációt az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Magyar Divat&Design Ügynökség / Facebook
|
2019 harmadik negyedévében 1,8 milliárd forintot költöttek Rogánék az állami cégek rendezvényeire
|
363,5 millió forintot költött el a Nemzeti Kommunikációs Hivatal az Antenna Hungária Zrt. révén az Orbán Ráhel barátnője vezette Magyar Divat & Design Ügynökség rendezvényeire, de közel 173 millió jutott a miniszterelnök fogorvosa, Bátorfi Béla által szorgalmazott 2020-as Giro d’Italia kerékpárverseny kommunikációjára is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/04/2019-harmadik-negyedeveben-18-milliard-forintot-koltottek-roganek-az-allami-cegek-rendezvenyeire/
|
2019-11-04 11:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Áder János köztársasági elnök 2016-ban hozta létre a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványt, amelynek célja “A magyar társadalom környezeti és fenntarthatósági problémákkal szembeni érzékenységének növelése, a helyi közösségek bevonása ezek megoldására”. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Martonyi János volt külügyminiszter, kurátorai Vizi E. Szilveszter és Szűcs Gábor, igazgatója pedig tavaly ősz óta Csepreghy Nándor volt államtitkár.
Idén februárban az RTL Klub számolt be róla, hogy Áder alapítványa 2019-től évi 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Tavasszal az Átlátszó birtokába került a támogatói okirat és a Kék Bolygó szakmai programja, amiből kiderül, hogy az alapítvány mire szeretné költeni az idén kapott 1,5 milliárd forintot, amelyet 2020 június végéig használhatnak fel. A dokumentumok szerint közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a közpénzből megvalósítani tervezett célok között.
Itt a támogatói okirat, mutatjuk mire költhet 1,5 milliárd forint közpénzt Áder János alapítványa
Február közepén az RTL Klub Híradója számolt be arról, hogy Áder János klímavédelmi alapítványa 1,5 milliárd forint támogatást kap a Miniszterelnökségtől. Birtokunkba került a támogatási szerződés, amiből kiderül, hogy mire akarja költeni a pénzt a szervezet: közvéleménykutatás, konferenciák, oktatási segédanyagok, ösztöndíjak, vállalkozások díjazása, újságíróképzés, és nemzetközi médiakampány is szerepel a célok között.
Az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb száma szerint a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány rendezvényszervezésre és kapcsolódó feladatokra kiírt tenderét 8 ajánlattevő közül az On Ad Production Kft. nyerte el. A beszerzés keretösszege nettó 250 millió forint, az alapítvány ennek 70 százalékára vállal megrendelési kötelezettséget – olvasható az eredményhirdetésről szóló tájékoztatóban. A felek október 22-én kötötték meg a szerződést.
Az On Ad Production Kft. feladata különféle rendezvények teljeskörű előkészítése és lebonyolítása magyarországi helyszíneken, de a feladat része szálláshelyek biztosítása külföldön is. A cégnek biztosan számolnia kell legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferencia megszervezésével.
Emellett a megbízás részét képezi a rendezvényekhez szorosan kapcsolódó kreatív stratégiák és tervek készítése, megvalósítása, valamint a PR és a sajtókapcsolati feladatok ellátása a sajtórendezvényekhez szükséges technika biztosításával együtt.
A 2014-ben bejegyzett On Ad Production Kft. tulajdonosai Jagodics Tamás és Pilinyi Zoltán. A cég forgalma évről-évre szépen növekedett: nettó árbevétele 2015-ben 66,6 millió forint, 2016-ban 107,6 millió forint, 2017-ben 577,3 millió forint, 2018-ban pedig már 889 millió forint lett. A vállalkozás adózott eredménye viszont 1,8 és 3,3 millió forint között mozgott ezekben az években, és a rekordbevételű tavalyi esztendőben is csak 2,2 millió forint lett.
Érdekesség, hogy On Ad Production Kft.-vel szemben az alakulása óta 11 adóhivatali végrehajtás folyt – ebből 4 idén, a legutóbbi pedig egész friss: augusztusban indult és szeptember elején zárult le.
A cégnek egyébként ez az első elnyert közbeszerzése, de nem ismeretlen számára az állami reklámmunka: 2017-ben írta meg az mfor.hu, hogy az On Ad Production Kft. volt az egyik alvállalkozója Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek és a volt Origo-tulajdonos, Száraz István érdekeltségének, a Frank Digital Kft.-nek egy 1,5 milliárd forintos MNB-s kampányban, ami a fogyasztóbarát lakáshitelekről szólt.
Frissítés (2019. november 19.): A New Land Media Kft. jogi képviselője útján arról tájékoztatta az Átlátszót hogy az On Ad Production Kft. sosem volt alvállalkozója a New Land Media Kft.-nek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Áder János köztársasági elnök, az esemény fővédnöke nyitóbeszédet mond a Budapesti Víz Világtalálkozó 2019 háromnapos konferencián a Millenáris Parkban, a Magyar Nemzeti Táncszínházban 2019. október 15-én. (MTI/Szigetváry Zsolt)
|
Áder János alapítványa évi 1,5 milliárd forintból gazdálkodik és 250 milliót költ rendezvényekre
|
A köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány legalább két többnapos, minimum 100 fős nemzetközi konferenciát szerveztet az On Ad Production Kft.-vel, ami ellen legutóbb idén augusztusban volt NAV-végrehajtás.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/04/ader-janos-alapitvanya-evi-15-milliard-forintbol-gazdalkodik-es-250-milliot-kolt-rendezvenyekre/
|
2019-11-04 11:20:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Kedden megírtuk, hogy Zugló a november 7-ei testületi ülésen a frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba előterjesztése nyomán új parkolási üzletre készül. (A tendert még az előző, Horváth előtti ciklusban írták ki). 76 automatát vásárolnak, és négy évre szerződést kötnek Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán több tízezer rendbeli parkolási csalás miatt korábban elítélt a bíróság, cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton. Kupper évtizedek óta a budapesti parkolás legnagyobb ásza. Övé volt a hírhedt Centrum parkolási birodalom, cégei vezetői, 23 személy, jelenleg is a vádlottak padján ül parkolási csalás vádjával.
Horváth Csaba szerdán délben a zuglói hivatalban sajtótájékoztatót tartott az ügyben, ahol lényegében azt mondta, hogy valóban erkölcsileg aggályos Kupperékkal üzletet kötni, de Kupper csak kisebbségi tulajdonos, és maga a megállapodás tartalma jó Zuglónak és egyébként is kényszerpályán vannak, ez a közbeszerzés lényegében lezárult. A fizetős parkolási terület bővítése lakossági igény.
„Valaki javasolná-e azt, hogy az önkormányzat azért ne kössön meg egy megállapodást, mert hogy jogos erkölcsi aggályok akár lehetnek, de a mi ügyünkben a legolcsóbb és legjobb ajánlatot tette. Lehet ezt morális kérdésként kezelni, de az önkormányzatnak ez kőkemény gazdasági, illetve ügyfél érdeke van, hogy minél előbb teljesítsen és szolgáltasson.”
Felmerült, hogy a lényegében lezárult közbeszerzést a testület akár le is szavazhatná, illetve ő, mint polgármester vétózhatna. Majd kiírhatnának új közbeszerzést, amire a polgármester egy költői kérdéssel reflektált:
„Ha most megismételnénk a közbeszerzést, akkor előfordulhat, hogy csak ennél drágább ajánlatokat kapnak. Ki viseli ennek a jogi és pénzügyi következményeit? Mit fog erre mondani a zuglói polgár?”
A kérdésre azért nehéz válaszolni, mert a tenderen egyetlen résztvevő indulhatott el, Kupper cége. Így nem lehet tudni, hogy létezik-e a piacon olcsóbb ajánlat. Annyit viszont tudunk, hogy, amikor legutóbb vásárolt Zugló ugyanilyen gépeket, ugyanettől a cégtől, akkor volt olcsóbb ajánlat, de máig érthetetlen okból azt a céget kizárták a közbeszerzésből.
Horváth Csaba mögött a többi ellenzéki párt is felsorakozott az erkölcsileg aggályos, de általuk üzletileg jónak tartott döntés mellett. A Momentumos képviselő, Rózsa András meggyőződése, hogy „ez (a szerződés) jelenleg a zuglói polgárok érdekét szolgálja. Van itt egy kellemetlen része ennek a történetnek, ez a C-Ware kft. kisebbségi tulajdonosa. Egyelőre még vizsgáljuk, hogy ezzel kapcsolatban milyen lehetőségek vannak.”
Ha az erkölcsi aggályokat lesöpörjük, akkor is felmerül, hogy valóban jó szakmai és gazdasági döntésre készül a friss zuglói vezetés?
Ennek ellentmond az éppen kormányülésről távozó Karácsony Gergely volt zuglói polgármester reggeli nyilatkozata, amiben úgy fogalmaz, hogy anno, amikor Kupper cégétől először automatákat vettek, akkor rossz döntés született, rossz szerződést kötöttek, a mostani pedig annak a rossz döntésnek az elkerülhetetlen következménye:
Ebből egyáltalán nem úgy tűnik, hogy kizárólag erkölcsi aggályok lennének az újabb parkolási szerződéssel. Inkább az látszik, hogy az eleve rossz zuglói parkolási rendszert most tovább bővítik. Karácsony kérdésünkre azt is felvetette, hogy át kell majd gondolni, hogy egyáltalán szükség van-e automatákra a jövőben, amiknek a felállítására jelenleg rendelet kötelezi az önkormányzatokat. Horváth Csabának a sajtótájékoztatón felvetettük azt a problémát is, hogy most olyan órákat telepítenek, amiken komikus módon nem lehet kártyával fizetni. Egy ilyen gép 10-20 évig üzemelhet, tehát az elkövetkező évtizedekben Zuglóban nem lehet majd bankkártyával fizetni a parkolásért.
Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy Kupper András lehet, hogy csak kisebbségi tulajdonos a tendergyőztes cégben, de ez ne tévesszen meg senkit, mert a C-Ware székhelye megegyezik a Centrum székhelyével, aminek szintén Kupper a tulajdonosa, és az alapító okiratból az is kiderül, hogy ezt a vállalatot maga Kupper hozta létre. Végül az is felmerült, hogy az egész automatavásárlásra egy rossz főváros rendelet kötelezi az önkormányzatokat, amiben az áll, hogy a fizetős övezetekben bizonyos távolságokban kötelező automatát telepíteni. A szabályon az ellenzéki közgyűlés pillanatok alatt módosíthatna, és akkor az egész tenderre nem volna szükség.
|
Horváth Csaba: A zuglói parkolási szerződés erkölcsileg aggályos, de szakmailag jó
|
Kedden megírtuk, hogy Zugló a november 7-ei testületi ülésen a frissen megválasztott polgármester, Horváth Csaba előterjesztése nyomán új parkolási üzletre készül. (A tendert még az előző, Horváth előtti ciklusban írták ki). 76 automatát vásárolnak, és négy évre szerződést kötnek Kupper András cégével. Azzal a Kupper Andrással, akit pont egy zuglói ügy kapcsán több tízezer rendbeli parkolási csalás miatt korábban elítélt a bíróság, cége engedély nélkül szedett parkolási díjat az Állatkerti úton.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/06/horvath-csaba-a-zugloi-parkolasi-szerzodes-erkolcsileg-aggalyos-de-szakmailag-jo
|
2019-11-06 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Különös módon egy helyre koncentrálódnak a Liget-projekt félmilliárd forintnál kisebb fejlesztéseinek költségei. Öt olyan beruházást is találtunk, amit 295 és 299 millió forint közötti összegért vállalt el a nyertes kivitelező, és további egyet, aminek a végső ára kevés híján 285 millió forint volt. Mindez azért érdekes, mert az építési beruházásoknál a 300 millió forint elég fontos értékhatár: ez alatt lehetőség van kiválasztani azokat a cégeket, akiket a kiíró – jelen esetben a Városliget Zrt. – szeretne meghívni a tenderre. Azaz a közbeszerzésen nem indulhat el akárki.
Így lehet kiiktatni a versenyt
A jogszabály értelmében az ajánlatkérő ilyen eljárás esetében is köteles biztosítani a versenyt, azzal, hogy legalább öt piaci szereplőt felkér ajánlattételre. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy nem közzéteszik a felhívást, hogy azt mindenki lássa, hanem az öt kiszemelt cégnek írásban megküldik, és megszabnak nekik egy határidőt, amíg árajánlatot adhatnak. Elvileg ez bőven elég lehet ahhoz, hogy valós verseny alakuljon ki, különösen, hogy nálunk a nyílt, azaz mindenki számára elérhető közbeszerzéseken is sokszor csak egy-két (jellemzően kormányközeli) vállalat indul. A gyakorlati tapasztalatok alapján azonban nem mindig ez történik.
Sokszor előfordul ugyanis, hogy nem mindenki él a lehetőséggel, ahogy az is, hogy egyes indulóknak nem sikerül megugrani az akadályt, és így nem fogadják be az ajánlatukat. Ez pedig azt eredményezi, hogy nem öt, csak két-három pályázó közül lehet választani, vagy akár választási lehetőség sincs, mivel mindössze egy érvényes ajánlat fut be.
A városligeti projekteknél is ezt láthattuk. Bár a hat beruházás mindegyikénél legalább három cég adott ajánlatot, az esetek felében egy kivételével minden indulót kizártak, így nem volt tényleges verseny.
Olyan eset is előfordult, hogy csak a legdrágább cég ajánlata maradt bent.
A többi eljárásnál sem volt sokkal jobb a helyzet: mindössze egy olyan tender akadt, ahol négy vállalat közül is lehetett választani. A maradék két közbeszerzésnél pedig ugyan volt két ajánlat, de így is olyan, mintha leosztották volna a szerepeket. A 297,5 millióból „rehabilitált” Vakok Kertjére és a 295,5 millióért épülő sportpályákra kiírt közbeszerzések ugyanis párhuzamosan zajlottak, nagyon hasonló volt az ajánlattevésre felkért cégek köre, és végül kizárólag ugyanaz a két vállalat, a Rönk-Vár Kft. és a Diqpib Kft. maradt versenyben mindkét tenderen. Az ajánlatokat 2017 októberében ugyanabban az irodában bontották fel mindössze fél óra eltéréssel, és az egyik munkát a Rönk-Vár, a másikat a Diqpib kapta.
Amikor kellett, akkor jól tippeltek
Az ezekhez hasonló, tulajdonképpen meghívásos tendereket pont az ilyen esetek miatt nézik mindig gyanakodva a szakértők. Különösen igaz ez akkor, amikor ennyire közel van a törvényi határként megadott 300 millió forinthoz a projektek értéke. A kiírók ugyanis legtöbbször nem tudják jól felmérni, hogy mennyibe is kerülhet az adott beruházás. Számtalan példát láthattunk a közelmúltban arra, hogy a tényleges beruházás milliárdokkal drágább lett a becsült értéknél, vagy egy fejlesztés azért nem valósult meg eredeti formájában, mert az elkülönített keret kevésnek bizonyult.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAlig 13 milliárdról indult, már a 20-at közelíti a fehérvári stadionCsak a stadionépítésről szóló szerződést hatszor módosították, de lesz még stadion sétány és iszapkotrás is.
Az érintett ligetes tendereken induló cégek vezetői között is volt olyan, aki lapunknak külön hangsúlyozta, hogy az állami szereplők általában rosszul mérik fel, alábecsülik a költségeket. Ehhez képest a Városliget Zrt.-nek nagyon szépen sikerült belőnie a várható árakat. A már említett sportpályákra például
úgy választották a kizárólag 300 milliós korláttal alkalmazható eljárást, hogy a projektre megadott fedezet 299,89 millió forint volt.
És véletlenül sem ez az egyetlen ilyen eset: egy kármentesítésre és részleges rekultivációra kiírt közbeszerzésnél ugyanis 299,5 milliós keretet adott meg az állami cég, egy víztározók és kutak építésére meghirdetett tendernél 299 milliósat, az Olof Palme-ház mögötti Rózsakert kivitelezésénél pedig 298 millió forint volt ez az összeg.
Ezeknél a tendereknél nem is tévedtek sokat, ami nem meglepő, hiszen ha véletlenül csak milliókkal magasabb ajánlatok érkeznek, akkor bukik az eljárás. Bár előfordult, hogy az indulók többsége jóval 300 millió feletti árat adott meg, mindig akadt egy szereplő, aki behúzta a maximális összeg alá a végső költségeit. A kármentesítésnél a győztes ajánlat például 299,8 millió forint lett.
Érdekes módon akkor,
amikor alacsonyabbra becsülte a költségeket a Városliget Zrt., már nem voltak ennyire pontosak az előrejelzések.
A Vakok Kertjénél például durván 216 milliós keretet adtak meg, de így is épphogy befért 300 millió alá a projekt, a közbeszerzés során még kutyafuttatóként emlegetett, azóta élményparkra átkeresztelt létesítmény pedig szűk negyedmilliárd helyett lett végül 281 millió*Igaz, itt pótmunkák is voltak, az eredeti 268 milliós nyertes ajánlat közelebb volt a becsléshez..
A Városliget Zrt.-nél, illetve az állami cég közbeszerzéseit lebonyolító tanácsadó cégnél is érdeklődtünk, hogy miért ilyen eljárást választottak, illetve kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy ki becsülte meg ilyen pontosan néhány beruházás értékét, ám válaszokat nem kaptunk.
Jól megválogatták, kit hívnak
Ahogy arra sem, hogy ki és mi alapján választotta ki ezeknél a tendereknél az ajánlattételre felkért cégeket. Pedig ez elég kardinális kérdés, hiszen azzal könnyen vissza lehet élni, ha valaki olyan vállalatokat hív meg, amelyekről tudja, hogy nem lesznek képesek teljesíteni az elvárásokat. Ez pedig akár itt is felmerülhet, hiszen
mind a hat közbeszerzés esetében akadt olyan meghívott cég, amelynek a tender előtti év egészében sem érte el az árbevétele az általa erre az egy projektre adott ajánlatot vagy a végül győztes árat.
Sőt, olyan is volt, amikor egy nem igazán profilba vágó munkára hívtak egy céget, amely nem is adott le végül ajánlatot. Az alapvetően fuvarozással foglalkozó tokodi Farkas-Transz Kft.-t a kármentesítési projektnél kérték fel, és bár a cég tevékenységi körei között szerepel a veszélyes hulladék gyűjtése és kezelése, és a társaság ügyvezetője is megerősítette lapunknak, hogy csináltak már ilyet, végül mégsem vállalták az indulást. Szabó László lapunknak azt mondta, hogy mivel vannak fix megbízásaik, nem lett volna elég kapacitásuk a feladathoz.
A hat projektre egyébként összesen 22-26 céget hívtak meg. Pontos számot azért nem lehet mondani, mert nem mindegyik eljárásnál sikerült feltölteni az összes dokumentumot a nyilvános adatbázisokba, így van, ahol csak azokról esik szó, amelyek ajánlatot is adtak be. Így is van négy olyan vállalkozás, amelyiket legalább két közbeszerzésre hívtak.
Ami azonban ennél is érdekesebb, hogy a 22 ismert vállalat közül hétnek nem érte el az árbevétele a tender előtti évben a 300 millió forintot. Volt olyan cég, amelynek az 50-et sem, a már emlegetett Rönk-Vár Kft. pedig úgy nyerte el két éve a sportpályák építésére kiírt beszerzést, hogy 2016-ban mindössze 70 milliós forgalmat hozott össze.
Hasonló bravúr volt a hatból két projektet, a kutyás élményparkot és a Rózsakertet is elnyerő Green Art Kft. teljesítménye is. A cég ugyanis úgy húzta be ezeket alig több mint egy év alatt, hogy 2016-ban még csak 285 milliós bevétele volt. Azóta a vállalat a háromszorosára nőtt, tavaly már a 900 milliós forgalmat ostromolta, és társaság ügyvezetője, Török Csaba lapunknak azt mondta, hogy idén is ilyen, ha nem jobb teljesítményt vár. Most a cég állítása szerint többnyire a piacra dolgozik, van megrendelésük a Richter gyógyszergyártól, és dolgoztak a Haris Parkon is. Más kérdés, hogy teljesen nem sikerült elszakadni az államtól, hiszen részt vesznek a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd vasútprojektjeinek*Ahol végső soron az állam a megrendelő. bozótirtásaiban is.
Mészáros Lőrinc-álarc
E kapcsolat ellenére semmi nem utal arra, hogy valamilyen séma szerint kérték volna fel a cégeket ajánlattételre. Valójában egy-két kivételtől eltekintve nem igazán vannak ismerős nevek sem a vállalatok, sem azok tulajdonosai között*Akadt néhány cég, mint például az ÁR-LA Magyarország Kft., az S-Tér Kft. vagy éppen a Collas Altera Zrt., amelyek más, nagyobb megbízásokat is kaptak a Liget-projektben. Sőt, utóbbi cég egyéb közbeszerzésekről is ismert lehet, mert viszonylag fontos szereplője a hazai építőiparnak a maga 20 milliárdos bevételével. Akárcsak a Városligetben a víztározók és kutak építésére felkért, sőt a munkát el is nyerő Sade Magyarország Kft., amely tavaly bő 8 milliárdos forgalmat hozott össze.. A nyerteseknél pedig végképp ez a helyzet.
Próbáltam a cégeknél is érdeklődni, hogy szerintük hogyan kerültek be a szórásba, de lényegében senki nem tudott erre válaszolni. A 22 vállalatból több mint egy tucatnyit kerestem meg telefonon, és nagyjából felükkel beszélni is sikerült, de erre a kérdésre senki nem tudott válaszolni, többen azt mondták, hogy meglepetésként érte őket a dolog.
A nagy lehetőség ellenére érdekes módon úgy tűnt, hogy a többség nem követte a közbeszerzések fejleményeit. Leadták az ajánlatot, utána viszont már nem nézték meg, hogy ha nyertek, mennyivel nyertek, illetve, ha lemaradtak, akkor miért. Volt, aki azt sem tudta megmondani, miért zárták ki a tenderről, míg másnak azzal mondtam állítása szerint újdonságot, hogy a legdrágább ajánlattal nyert.
Az eljárást egyébként a többség szokványosként írta le, más kérdés, hogy ez nem mindenkinél jelentett dicséretet. Olyan cégvezető is volt, aki úgy fogalmazott:
Magyarországon, ha valakinek nincs Mészáros Lőrinc-álarca, akkor elég nehéz bármit megnyerni.
Ugyanakkor a vesztes sem mindig bukott el mindent. Az egyik cég ügyvezetője például azt mondta, hogy alvállalkozóként dolgozott azon a projekten, aminek a közbeszerzésén korábban meghívottként elindult, de nyernie nem sikerült.
A szóban forgó projektek egyébként már vagy megvalósultak, vagy közel járnak hozzá, és amúgy sem tartoztak igazán a vitatott elemek közé, így nem érinti őket a Liget-projekt felülvizsgálata. A Fővárosi Közgyűlés tegnap szavazta meg, hogy ne kezdődjön el olyan épületek kivitelezése a Városligetben, amelyeknél ez még nem történt meg. Ha a kormány tartja magát ahhoz, hogy Budapest ellenkezése dacára nem akar átnyomni fejlesztéseket, akkor az új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház, valamint a Magyar Innováció Háza nem fog megépülni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem felelt meg az üveg, 1,7 milliárddal lett drágább a Liget óriásberuházásaA Magyar Zene Háza nemcsak drágább lett, de jóval később is készül el. Ha lehet hinni a tender kiírásának, négyzetméterenként félmillió forinttal drágult az üveg.
|
Furcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásait
|
Háromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191106/furcsan-araztak-be-a-liget-projekt-parszaz-millios-beruhazasait/
|
2019-11-06 14:21:00
| true | null | null |
G7
|
2019.10.09. 06:05
A hangfelvételek és a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint Somogyi László vállalkozónak az Egyesült Államokban, míg Kránitz Krisztiánnak a Földközi-tenger partján, Spanyolországban van ingatlana. Gajda Péter kispesti polgármester a beszélgetések szerint a XIX. kerületben vásárolt be, a szocialista politikusnak ez lenne az utolsó ciklusa, mert „már megvan neki”. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről kólának nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk negyedik része.
Mint arról már korábban szó volt cikksorozatunkban, a kispesti szocialista önkormányzati képviselők nagy jólétben élnek: saját elmondása szerint Lackner Csaba havi másfél millió forintot visz haza, ami annyi, mintha kiadna 8-10 darab 40-50 négyzetméteres, új építésű ingatlant. Összehasonlításképp: papíron az önkormányzattól kapott munkabére nettó 300-400 ezer forint között van havonta. Lackner egy olyan véleményt is hangoztatott, hogy aki a kerületi politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye. Kránitz Krisztián MSZP-s önkormányzati képviselőnek, a kispesti vagyonkezelő igazgatójának személyes vagyonát 200-250 millió forintra saccolta Lackner a lapunk és a Hír TV birtokába került hangfelvételek szerint. Megbecsülni is nehéz, hogy nagyjából mennyit kereshet havonta Kránitz, ám jelzésértékű lehet egy elszámolási vita, amelyben „Krinyónak” tizenkétmillió jutott, míg Gajda Péter polgármesternek „csak” hárommillió. A hangfelvételek tanúsága szerint Gajda, Kránitz és Lackner ingatlanokba fekteti a pénzét. Jól kereshet Somogyi László vállalkozó is, aki Somogyi Lászlóné MSZP-s önkormányzati képviselő volt férje. Az üzletember rendszeresen feltűnik olyan kispesti projektek építkezésein, amelyeket papíron nem az ő cége, az Anildia Kft. nyert, ám az alvállalkozókkal, kivitelezőkkel mégis ő tartja a kapcsolatot.
Mint ismert, olyan kép- és hangfelvételek jutottak a Magyar Nemzet birtokába, amelyeken főként a XIX. kerületi polgármester, Gajda Péter bizalmasa mesél a helyi ügyekről, kólának nevezett fehér port lóbálva. A beszélgetéseken felbukkan egy vállalkozó és korábbi, valamint jelenleg is aktív baloldali politikusok.
Utazás Amerikába
Gajda Péter polgármesterhez és köréhez „külső vállalkozókon” keresztül áramlik vissza a pénz, a felvételeken elhangzottak szerint egyikük Somogyi László. A hanganyagokból véletlenül derült ki, hogy az üzletember érdekelt egy ingatlanban az Egyesült Államokban: Lackner egy hosszabb történet mellékszálaként említi meg ezt a tényt.
„2014-ben a Somogyi Laci elkezd engem pumpolni, hogy a Kránitz őt jól átb…szta, ki kell menni a háznak a papírjait elintézni, ki kell menni Amerikába, és megkért, hogy menjek ki vele. És addig-addig b…sztatott a Laci, amíg kimentem vele három hétre Miamiba” – árulta el az ingatlan helyét Lackner. Ennél azonban sajnos nem tudunk többet a házról. Egy névtelenséget kérő forrásunk azt mesélte, hogy Somogyi már 2014 előtt is rendszeresen, évente legalább egyszer elutazott az Egyesült Államokba néhány hétre, mint ahogy azóta minden évben. Forrásunk szerint Somogyi anyja vagy anyósa az Egyesült Államokban él, bár ezt más forrásaink nem tudták megerősíteni.
A Quartz.com üzleti portál 2014-es cikke szerint az egy családnak megfelelő ingatlan (single-family home) eladási árának mediánja 2014 második negyedévében 270 ezer dollár volt Miamiban. Ez az összeg a 2014. évi átlagos forint–dollár árfolyamon számolva majdnem 63 millió forintnak felel meg. Ez az ingatlan elhelyezkedésének és belső kialakításának figyelembevételével természetesen jelentősen több, ennek az árnak akár a sokszorosa is lehet.
Telefonon és e-mailben is kerestük Somogyi László vállalkozót és Somogyi Lászlóné önkormányzati képviselőt. Többek között arról érdeklődtünk, hogy mióta van házuk Miamiban. Somogyi Lászlóné lapunk megkeresésére azt válaszolta, „jelenleg csupán az önkormányzati választások miatti hazugságkampány zajlik Kispesten”, hozzátette: ennek jelen cikk írója is „aktív közreműködője”. Mint írta, Somogyi Lászlótól 2006-ban elvált. „Amennyiben a kérdéseire adott válaszaim érdekesek lehetnek, illetve még aktuális önnek október 14-én is, akkor készséggel állok a rendelkezésére” – írta Somogyi Lászlóné, akinek lapunk jelezte, hogy természetesen érdekel minket a véleménye, és meg fogjuk keresni.
A fizetéséhez nem nyúl
Bár Somogyi László egyesült államokbeli ingatlanja kapcsán sorakoznak a kérdőjelek, Kránitz Krisztiánnak bizonyosan van háza Spanyolországban, amit a közelmúltban vásárolt. A lapunk által megszerzett dokumentumok bizonyítják, hogy 2018. július 13-án létrejött egy adásvételi szerződés egy olasz állampolgárságú, nagy-britanniai lakcímű férfi és Kránitz Ferenc Krisztián kispesti lakos között. A dokumentumot mindketten aláírásukkal hitelesítették.
Az ingatlan az Orihuela (Orihuela-Costa) településhez tartozó Playa Flamencán található, Murcia városától keletre, Spanyolország dél-keleti részén, a Földközi-tenger partján. A közel 75 négyzetméteres házhoz egy kis, 52 négyzetméteres kert is tartozik.
Kránitznak a 2018-as vagyonnyilatkozata szerint 67 millió forintos tartozása van. Felerészben tulajdonos egy nagy családi házban és két lakás van a nevén, ám mindössze 2,3 millió forint értékű megtakarítása van, és a tulajdonába tartozik három gépkocsi: a dokumentum szerint egy Opel Zafira, egy „BMW” és egy „BMW1”. Havi bruttó jövedelme körülbelül 600 ezer forint. Nagy értékű ingóságként van feltüntetve a vagyonnyilatkozatában egy sörétes és egy golyós lőfegyver, ezenfelül pedig egy pénzérmegyűjtemény.
Tetemes tartozása talán azért keletkezett, mert a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint a vagyonkezelő igazgatója megvásárolta az orihuelai ingatlant. Hatósági forrásaink szerint Kránitz egy peres eljárásban a bíróság előtt egyébként tagadta, hogy a tulajdonában lenne az ingatlan. A spanyolországi földhivatal bejegyzése szerint 2018. október 26-án a létrejött adásvételt Margarita Peñafiel orihuelai jegyző szentesítette. Az ingatlan címe és paraméterei megegyeznek azzal, mint ami a júliusi szerződésben volt feltüntetve, a vevő Kránitz Ferenc Krisztián.
Az általunk áttekintett hirdetések alapján egy ilyen ingatlan értéke átlagosan minimum 100-150 ezer euró (32-48 millió forint), de a ház kialakításától függően az összeg jelentősen több lehet.
Elképzelhető, hogy Kránitz Krisztián ehhez a tranzakcióhoz használta fel tetemes összegű megtakarítását és készpénzét, illetve ezeknek egy részét, amelyet a korábbi években gyűjtögetett: 2017-ben takarékbetétből 15 millió forintja, készpénzből pedig 17 millió forintja volt. Ezekből 2018-ban már csak 2,3 millió forint maradt. Emellett egy magánszemélytől 45 millió forintot kért kölcsön. A Magyar Nemzet és a Hír TV által megszerzett hangfelvételeken a Kránitz számláján történt pénzmozgásokról is beszél Lackner Csaba.
„Neki van egy olyan számlája, ahova csak az önkormányzati pénz érkezik” – mondja Lackner, hozzátéve, hogy Kránitz a fizetéséhez „nem nyúl”. Ezt a tendenciát alátámasztják Kránitz vagyonnyilatkozatai: 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben készpénzállománya és megtakarításai folyamatosan gyarapodtak, a vagyonkezelő igazgatója látszólag nem a fizetéséből élt. A hangfelvételen beszélgető felek nem helyeslik a dolgot, mondván: gyanús, hogy nem nyúl valaki a fizetéséhez, hiszen akkor miből él? A párbeszédek szerint az a megoldás, hogy amint megérkezik a számlára a fizetés, azonnal le kell venni, mert a készpénz mozgását sokkal nehezebb nyomon követni. „Számlákat utána tudsz gyártani” – teszi hozzá az egyik beszélő, amelyre a másik helyesel: „Hogyne”. Lackner ezután arról beszélt, hogy ő pontosan így csinálja.
A korábban nyilvánosságra hozott beszélgetésekből az is kiderült, hogy Lackner szerint Kránitz az anyja nevén vásárolt ingatlanokat, főként Kispesten. Kránitz Krisztiánt telefonon kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig elérhetetlennek bizonyult. A Hír TV elérte a politikust, aki azt is tagadta, hogy a fehér poros felvételen Lackner Csaba lenne. Lacknert ügyvédjén keresztül kerestük meg, ám lapzártánkig érdemben ő sem válaszolt.
Gajdának már „megvan”
A lapunk birtokába került egyik hangfelvételen Lackner Csaba és beszélgetőtársa a kispesti MSZP-s polgármester vagyonosodásáról beszél.
„Gajdának az osztrákoknál nincs valamije?” – kérdezi a politikus. „Szerintem nincs, de lehet, hogy …szerintem ő csak akart” – válaszolt Lackner, aki szerint úgy akart, hogy ahhoz kellene végzettség. Hogy Lackner pontosan mire gondolt, az nem derül ki, mivel beszélgetőtársa közbevágott. Korábbi hangfelvételekről és a közösségi médiában elérhető nyilvános képekről kiderül, hogy Lackner, Gajda, Kránitz, Somogyi és Somogyiné, valamint mások is évente járnak együtt síelni, egyik kedvelt célpontjuk Ausztria. Gajda Péter a Hír TV kérdésére tagadta, hogy Lackner a bizalmasa lenne. Korábban a 2014-es választási kampányban került elő Simon Gábor szocialista politikus ügye, aki vagyonát osztrák számlákon rejtegette. A mai napig nem tisztázott, hogy honnan volt több száz millió forintja.
„És mibe rakta a pénzét?” – kérdezte a felvételeken a politikus Gajda Péter polgármesterrel kapcsolatban. „Hát, ingatlanokat vásárolt. Most is szereztem neki ingatlant” – válaszolta Lackner, aki egy újabb kérdés után azt mondta: nem szokta megkérdezni tőle, hogy amit kap, azt hova rakja. A polgármester se kérdezi meg Lacknertől. „Kemény lesz a következő öt év, b…zmeg. Hajtani kell a biciklin rendesen, hogy ne kelljen utána sokat dolgozni” – sopánkodik Lackner. Cikksorozatunk második részében már felidéztük, hogy Gajda Péter Kránitz Krisztiánnal is összeveszett, mert a vagyonkezelő igazgatója pont azon a területen, „a Kossuthban” vásárolt egy ingatlant magának, ahol a kerületvezető is szeretett volna, és a polgármester úgy érezte, átnyúltak felette.
A felek arról is beszélgettek, hogy Gajda Péternek ez lesz az utolsó ciklusa. A szocialista politikus rákérdezett Lacknernél, hogy miért lenne neki ez az utolsó. „Azért lesz, mert nyugodt életet akar magának. Azért, mert szerintem neki már megvan. Érted, hogy mi?” – kérdezett vissza Lackner Csaba. Egy ismeretlen megszólaló még hozzáfűzte: „De már most is megvan.” Érdemes felidézni: Lackner és az ő elmondása szerint Kránitz és Gajda a korai nyugdíjazás álmát kergeti, ami nem kevés pénz, hiszen 200-250 millió forint alig tart ki egy évtizedig.
1. Ház Miamiban
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/HazMiamiban.mp3"][/audio]
Lackner Somogyival elmegy Miamiba a „ház papírjait elintézni”.
2. Kránitz számlája
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/Kranitzszamlaja.mp3"][/audio]
A beszélgető felek azon lamentálnak, hogy Kránitz Krisztiánnak van egy folyószámlája, ahova az önkormányzattól kapott fizetése érkezik, ám ahhoz nem nyúl hozzá. A kérdés, hogy akkor miből él? – Neki annyiban rossz, hogy ugye elmondta, hogy neki van egy olyan folyószámlája, ahova a hogyishívják, csak az önkormányzati pénz érkezik, hozzá se nyúl... – mondja Lackner a felvételen.
3. Gajda mibe rakta a pénzét?
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2019/10/Gajdamiberaktaapenzet.mp3"][/audio]
Gajda Péter polgármester ausztriai vagyonáról kérdez Lackner Csaba beszélgetőtársa, ám Lackner nem tudja, hogy a polgármesternek van-e ott valamije. Ám azt is megkérdezi, hogy Gajda mibe fektette a pénzét, amit „kapott”. – Ingatlanokba. Most is vásároltam neki ingatlant – mondja Lackner.
A cikksorozat eddigi részeit az alábbi linkeken érhetik el:
1. Karácsony jelölttársai tudják, hogy kell évente százmilliót keresni
2. Mr. Negyven Százalék is ott van Karácsony csapata körül
3. Kulcsszerepben Karácsony szövetségeseinek strómanja
5. Az ellenzék csak üzletként tekint az összefogásra Kispesten
+ A témához kapcsolódó további cikkeink
Tudott-e Gajda Péter a korrupciógyanús összefonódásokról?
Egy kispesti történet
Az önkormányzati választásról szóló híreinket IDE kattintva tekinthetik meg.
ingatlan
Somogyi László
Kránitz Krisztián
vagyon
karácsony
|
Mesés külföldi ingatlanokban állnak a kispesti közpénzek?
|
A hangfelvételek és a lapunk által megszerzett dokumentumok szerint Somogyi László vállalkozónak az Egyesült Államokban, míg Kránitz Krisztiánnak a Földközi-tenger partján, Spanyolországban van ingatlana. Gajda Péter kispesti polgármester a beszélgetések szerint a XIX. kerületben vásárolt be, a szocialista politikusnak ez lenne az utolsó ciklusa, mert „már megvan neki”. Olyan kép- és hangfelvételek jutottak lapunk birtokába, amelyeken egy kispesti MSZP-s képviselő beszélget társaival a helyi ügyekről kólának nevezett fehér por és alkohol fogyasztása közben. Cikksorozatunk negyedik része.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/meses-kulfoldi-ingatlanokban-allnak-a-kispesti-kozpenzek-7378220/
|
2019-10-09 23:06:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról.
A cikksorozat második részében a polgármesterrel kapcsolatban is felmerülnek milliók, amik nála landolnak, de leginkább arról szól, hogy hova fajulnak a dolgok Kránitz „pénzéhsége” miatt. A Mr. Negyven Százalékként említett Kránitz – állítólag a konfliktusok miatt – végül lekerült a 2019-es képviselőjelöltek listájáról, miután összeveszett a kerület két legbefolyásosabb szocialista politikusával, Burány Sándorral és a kerület MSZP-s polgármesterével, Gajda Péterrel. Utóbbival a felvétel szerint kerületi ingatlanvásárlások miatt került szembe. Állítólag Gajda ingatlanokat akart venni, de kiderült, hogy Kránitz ott már a saját édesanyja nevére vásárolt lakásokat. A polgármester úgy érezte, Kránitz átnyúlt a feje fölött.
Kránitz személye azonban valamiért fontos volt, és megpróbálták megmenteni. Lackner például azt javasolta a felvétel szerint a polgármesternek, hogy Kránitzot tegyék át a Demokratikus Koalícióba, és úgy induljon a választáson, amiért cserébe a szocialista polgármester még egy alpolgármesteri pozíciót ajánlhatna fel a DK-nak. Megkérdeztük Gréczy Zsoltot, a DK szóvivőjét, hogy valóban felmerült-e Kránitz „pártváltása”, de azt mondta, nem volt ilyen, és a DK már korábban megnevezte, kiket indít a négy körzetben, amúgy meg nekik már van alpolgármesteri pozíciójuk.
Jól járhatott a politikusnő férje
A cikksorozat harmadik része egy újabb képviselőre irányította rá a figyelmet. A XIX. kerületi 5. választókerület ellenzéki jelöltjéről, Somogyi Lászlónéról van szó (aki egyébként a korábban egészen más miatt rivaldafénybe került fideszes Song Simon ellenfele).
Somogyiné férje, illetve cége ugyanis a kerület nagy nyertesei közé tartozik. A Magyar Nemzet szerint az Anildia Kft. „számos kerületi közbeszerzésnél bukkan fel nyertesként, pályázóként vagy alvállalkozóként”, és hogy milyen nehéz is egy család életében elválasztani a kötelességeket és a privát szférát, jól mutatja, hogy Somogyiné korábban még hivatalos levelezéseiben is egy anildia nevű emailcímet használt, írja a Magyar Nemzet. Ez a fiók ma már nem létezik, de nemcsak ez bizonyítja a kínosnak látszó összefonódást, hanem hogy a Somogyiék ellen indult „támadások” során Gajda Péter polgármesternek többször meg kellett védenie a képviselőt, írja a lap.
Somogyi neve már az előző két cikkben is felmerült, ő volt az anekdoták bizonytalan vállalkozója, aki akart is adni a vagyonkezelő vezetőjének pénzt, meg nem is, végül a későbbi megbízások reményében mégiscsak kifizetett 12 millió forintot Kránitznak. Legalábbis erről beszélnek a felvételen. Hogy ezek a történések valóban megtörténtek-e, vagy csak a drogos partin hallható hencegésekről van szó, azt nem tudjuk, Somogyit ugyanis nem tudtuk elérni telefonon.
A Magyar Nemzet cikke szerint Somogyi nemcsak az Anildia vezetőjeként dőzsölhetett a megbízásokban. A kerületi egészségügyi intézet átalakítására kiírt pályázatot például a Compassion Kft. nyerte, amely igencsak rejtélyesnek tűnik a lap által közöltek tükrében, de úgy tűnik, összefonódás van Somogyi személyével. Például a cég korábbi bedolgozói még soha nem találkoztak a cég papíron megnevezett ügyvezetőjével, Eckert Józseffel, sőt a cég nevében a lap szerint Somogyi szokott tárgyalni, és amikor a lap újságírója személyesen is elment a Compassion központjába, akkor a portán nem Eckert, hanem Somogyi nevét és elérhetőségét adták meg. A Compassion nemcsak ezt a 211 milliós egészségügyi felújítást nyerte el, hanem a lap szerint rendszeresen elindul az önkormányzat pályázatain, és az évek során több mint egymilliárdért nyert el munkákat.
A lap a hangfelvételre hivatkozva azt írja, hogy az egészségügyi intézettel kapcsolatos tárgyalásain is Somogyi vett részt,
Nem véletlen, hogy Somogyi a felvételek szerint végül odaadta Kránitznak a 12 milliót, viszont amikor kiderült, hogy Kránitz nem indul el képviselőjelöltként, Somogyi a felvétel szerint riadtan kérte Lacknert, hogy akkor most
De nem csak Kránitz került konfliktusba a saját körével, erről is beszélt Lackner, aki egy másik beszélgetés során elmesélte, hogy Somogyiékat hogyan alázta Kránitz barátnője egy közös síelésen, amelyen a polgármesterék is részt vettek. Ezen a sítúrán Kránitz barátnője például leköpte Somogyit, majd megfenyegette Gajda Pétert és Lackner Csabát, hogy csak azért élnek még, mert ő nem dalolászik róluk. A nőről a felvételen hallhatók azt mondják, „ő a pénzügyis. Behozta a csajt, és még éhes”.
Kérdésünkre Gajda Péter polgármester tagadta, hogy a lapban közöltek megtörténtek volna. Emailen feltett kérdéseinkre azt írta, hogy a „kormánysajtó kollégáimmal és velem kapcsolatos rágalmakat terjeszt. Mondhatnám egyszerűen azt is, hogy fake news”.
Arról is megkérdeztük a polgármestert, hogy mit tud az Anildia Kft. és a Compassion ügyeiről, arról, hogy Somogyi tárgyalta a Compassion ügyeit, amire azt írta, „a szóban forgó tárgyalásokon nem vettem részt, nincs tudomásom arról, hogy kik képviseltették magukat rajta. Magáncégek ügyeivel kapcsolatban nem foglalkozom.”
Gajda Péter azt írta, „valamennyi rágalmazó mondat természetesen minden alapot nélkülöző valótlanság.
A jogi lépések viszont találkozhatnak azzal a feljelentéssel, amit a Magyar Nemzet szerint egy meg nem nevezett vállalkozó tett egy Almavirág téri felújítással kapcsolatban. A lap szerint a feljelentés „nevesíti Lacknert és Somogyit is. A BRFK a lap kérdésére azt írta, gazdasági vesztegetés elfogadása bűntett miatt 2019. szeptember 24-én nyomozást rendelt el, amely jelenleg is folyamatban van.
Próbáltuk megszólaltatni Burány Sándort, a képviselőket, Kránitz Krisztiánt és Somogyiékat, egyelőre sikertelenül.
(Borítókép: Lackner Csaba kispesti kerületi politikus. Fotó: Facebook/Gajda Péter)
|
MSZP-s mutyik, korrupció, köpködés a kispesti hangfelvételeken
|
Összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok, akikről a Magyar Nemzet háromrészes cikksorozatban számolt be. A felvételeken zömében Lackner Csaba kispesti kerületi politikus beszél kötetlen hangnemben más politikusokról és azok dolgairól. Lacknerről a Hírtévé egy videófelvételt is közölt, ezen a férfi másokkal együtt egy drogpartinak tűnő találkozón mesél a kerületi ügyekről. Lackner súlyos állításokat fogalmazott meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/08/kranitz_burany_kispest_xix_valasztas_gajda_felvetel_drog/
|
2019-10-08 23:41:00
| true | null | null |
Index
|
Botrányos jelenetek színesítették csütörtökön a kispesti önkormányzat alakuló ülését, főleg akkor, amikor az időközben az MSZP-ből kizárt Lackner Csaba képviselő átvette a megbízólevelét. Az Index beszámolója szerint anyázás, fütyülés, “Add vissza, Csabi”-skandálás és "kokaincsászár"-ozás közben történt meg a hivatalos aktus.
Az, hogy Lackner a körülötte zajló botrány ellenére átvette a megbízólevelét, nem volt meglepetés, mert ezt előre bejelentette a Facebookon. Az viszont annál inkább, hogy a súlyos vádakkal illetett politikust Gajda Péter MSZP-s polgármester fontos közfeladattal bízta meg, amennyiben a Szociális és Lakásügyi Bizottság alelnöki posztjára jelölte majd szavaztatta meg. Az ezt firtató ellenzéki kérdésre Gajda annyit válaszolt, hogy
"ameddig valaki képviselő, addig dolgozzon!"
Fontos hangsúlyozni, hogy Lackner Csabáról eddig nem sikerült semmi terhelőt bebizonyítani, még azt sem, hogy a neki tulajdonított felvételeken tényleg ő szerepel-e, ugyanakkor az is tény, hogy saját eddigi pártja - aminek Gajda ma is tagja - bűnösnek tarthatja, hiszen az MSZP október 29-én kizárta a tagjai közül. Pedig, ha kicsit is hisznek az ártatlanságában, fel is függeszthették volna. Lacknert formailag azért zárták ki, mert a megadott határidőig nem nyilatkozott arról, hogy mit kezd az elnyert mandátumával.
Emlékezetes, hogy az önkormányzati választások előtt olyan hang- és videófelvételekről számolt be a Magyar Nemzet, amiket kispesti szocialisták, köztük állítólag Lackner, beszélgetnek kerületi korrupciós ügyekről. Mármint MSZP-sek által elkövetettekről. Lacknernek tulajdonítottak egy olyan állítást például, hogy Kránitz Krisztián kerületi MSZP-s képviselő és Gajda polgármester milliós pénzeket kaptak volna egy ügyletből.
Az ügyben eddig nem indult büntetőeljárás és az sem bizonyosodott be, hogy a felvételek hitelesek-e és azokon tényleg Lackner hallható-látható-e. (Az egyiken fehér, drognak látszó anyagot aprít bankkártyával valaki.) A vádak ellenére Gajda fölényesen nyerte a polgármester-, míg Lackner saját körzetében a képviselőválasztást.
A kispesti önkormányzat alakuló ülésén előkerült az is, hogy Gajda polgármester csütörtökön délelőtt a kispesti Szivárvány Óvodában fogadta a sokak által háborús bűnösnek tartott török diktátor, Recep Tayyip Erdogan feleségét. Önellentmondásoktól hemzsegő szövegében Gajda előbb azt mondta, hogy csak két nappal korábban tudta meg Emine Erdogan érkezését, hogy rögtön utána arról beszéljen, ez egy majdnem tízéves kapcsolat. Az óvodában elmondása szerint két éve indult egy “nem politikai, hanem kulturális” program, amiben a gyerekek - óvodásokról van szó - “önkéntesen” vesznek részt, Erdogan ehhez adományozott tízmillió forintot.
|
Erdogan feleségével parádézott, majd pozícióba nevezte ki a drog- és korrupciós ügybe keveredett volt párttársát
|
Botrányos jelenetek színesítették csütörtökön a kispesti önkormányzat alakuló ülését, főleg akkor, amikor az időközben az MSZP-ből kizárt Lackner Csaba képviselő átvette a megbízólevelét. Az Index beszámolója szerint anyázás, fütyülés, “Add vissza, Csabi”-skandálás és "kokaincsászár"-ozás közben történt meg a hivatalos aktus.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/08/erdogan-felesegevel-paradezott-majd-fontos-pozicioba-nevezte-ki-a-drog-es-korrupcios-ugybe-keveredett-volt-parttarsat
|
2019-11-08 01:00:00
| true | null | null |
444
|
MNB;tender;Matolcsyék;Száraz István;
2019-10-16 14:53:01
Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét
A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol.
A választási láz sem befolyásolta a NER olajozottan működő gépezetét – derül ki az unió közbeszerzési értesítőben (TED) talált szerződésből, amit a K-Monitor szúrt ki először.
Mint a TED közli, a Frank Digital Kft. nyerte el a Magyar Nemzeti Bank 2019-re és 2020-as évre szóló, 1,95 milliárd forintos keretösszegű kommunikációs pályázatát.
A Frank Digital Kft. cégvezetője (vállalkozásán a DryCom-on keresztül pedig jelenleg is közvetett tulajdonosa) Száraz István. Szárazról –aki egy harmadik cégén, a New Wave Medián keresztül egy időben az VS.hu és a kormányszócsővé átalakított Origo tulajdonosa is – és köztudott, hogy barátja Matolcsy Ádámnak, a jegybankelnök fiának, aki közel két évig vezette az Origót kiadó vállalatot.
De Száraz nem csak velük, hanem Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal is kiváló kapcsolatokat ápolhat: a HVG értesülései szerint Tiborcz beszáll a borkereskedelemben, és ebben a komoly vendéglátós múlttal és idegenforgalmi beruházásokkal rendelkező Száraz is a segítségére lehet. Az is beszédes, hogy a Népszava újságírói éppen Szárazt látták kipattanni egy luxusautóból Tiborcz új budai villájánál.
Az már csak hab a tortán, hogy a Frank Digitalon az épp felszámolás álló Növekedési Hitelbank (NHB) hagyott jelzálogjogot az Opten céges adatbázisa szerint – az NHB pedig Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában áll.
A pályázat nyertese ráadásul komótosan, egyedül kocoghatott be a célba, hiszen a tender másik indulója, a tavaly az év médiaügynökségének kikiáltott Wavemaker Hungary Kft. érvénytelen ajánlatot tett a közbeszerzési dokumentumok szerint.
|
Matolcsy Ádám jó barátjának cége viszi el a jegybank kétmilliárdos kommunikációs tenderét
|
A Frank Digital vezetője és közvetett tulajdonosa Tiborcz Istvánnal is remek kapcsolatot ápol.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3053856_matolcsy-adam-jo-baratjanak-cege-viszi-el-a-jegybank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet
|
2019-10-16 13:29:00
| true | null | null |
Népszava
|
Batka Zoltán;Kósa András;
korrupció;nagykövet;Külügyminisztérium;nagykövetség;
2019-10-30 06:00:00
Baráti cég, magasabb ár: 100 milliót is fizethetnek a követségek szerződésenként épületfenntartásért
A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban.
Sürgős ügyben rendelték haza október első napjaiban tizenöt, közép-európai térségben működő nagykövetség és konzulátus munkatársait a Külgazdasági-, és Külügyminisztériumba – értesült a Népszava. Fontos nemzetközi esemény helyett azonban igen földhözragadt témában tartottak tájékoztatást a Bem József téren: az érintett intézmények épületének fenntartási és felújítási munkálatait ugyanis januártól nem az adott követség és konzulátus végzi majd saját hatáskörben, hanem a Mega-Logistic Zrt.
A minisztériumból „SÜRGŐS” jelzéssel küldték ki az érintett képviseletekre a szerződésről szóló tájékoztatót, a személyes megbeszélésen pedig információink szerint kategorikusan közölték a megjelentekkel: a lehető leghamarabb átadnak minden épületet a Mega-Logistic kezelésébe, ez ellen nincs apelláta.
A cég egyébként közbeszerzésen nyerte el a megbízást, de egy minisztériumi forrásunk szerint mégis többszörösére növekednek az eddigi költségek. (A követségek és a konzulátusok éves szinten száz millió forintot jóval meghaladó összegeket is fizethetnek majd szerződésenként, de minden állomáshelynek egyedi megállapodást kell majd aláírnia. Ennek feltételeibe viszont nem szólhatnak majd bele). Ez azért érdekes, mert ezzel párhuzamosan azt közölték az érintettekkel a minisztériumban, hogy a szerződéskötéshez szükséges fedezetet spórolással teremtik elő. Forrásunk szerint egyelőre nem világos, hogy a Mega-Logistic saját maga végzi-e majd a munkákat. - Nehezen hiszem, hogy Budapestről küldenek majd ki egy szerelőt, ha például Prágában elromlik egy vécétartály. Valószínűbbnek látszik, hogy a cég helyben szerződik majd szerelőkkel, karbantartókkal. Csakhogy most is ez a helyzet, így lehet, hogy valójában csak bekerül a rendszerbe egy új szereplő, aki hasznot húz a fenntartási díjakból, miközben a valóságban nem változik majd semmi – fogalmazott.
A terven felüli és a 100 millió forintot meghaladó értékű munkálatok esetében egyébként a cég köteles külön árajánlatot adni az adott követségnek, konzulátusnak.
A Lóki Géza vezette Mega-Logisticnek – bár összességében feltehetően milliárdos nagyságrendű összegű megbízást szereztek – nem ez lesz a legkomolyabb szerződése a Külügyminisztériummal. Márciusban a 24.hu számolt be arról, hogy ez a társaság végzi az egykori Moszkvai Magyar Kulturális Intézet épületének átépítését, itt lesz ugyanis az új nagyköveti rezidencia. Ezért nettó hat milliárd forintot kapott a Mega-Logistic, amely korábban is szerződött már a minisztériummal.
A Mega-Logistic-et részvénytársaságként még 2003-ban alapították, Mercator 2001 Kft. és a Galla Invest Kft. összeolvasztásával. Ez utóbbi cég ismerős lehet: a vállalkozás felbukkant a volt kisgazda államtitkár Szabadi Béla büntetőügyében. Mint az Átlátszó megírta: Szabadi Béla utasítására a Galla Invest Kft. az első Orbán-kormány idején áron alul vehetett több tízezer tonna lisztet a földművelési minisztérium tulajdonában lévő Tartalékgazdálkodási Kht. készletéből. Az ügyben az akkori tulajdonos-ügyvezető Lóki Gézát a bíróság okirathamisításért elítélte. Később a vállalkozás neve sűrűn előfordult közpénzes megbízások körül.
A cég saját bevallása szerint ma döntően honvédségi ingatlanok műszaki üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával és kezelésével foglalkozik, mellette külföldi építőipari kivitelezési beruházásai vannak.
A jelenlegi tulajdonosi köre a cégnek nem ismert, korábban az cégben igazgatósági elnöki posztot betöltő Lóki Géza családtagjai voltak a többségi tulajdonosok. Lóki Gézának jelenleg is fél tucat gazdasági társaságban van valamilyen érdekeltsége. A Mega-Logisticnek több cégben is van érdekeltsége, így a Mongóliában Ulanbátorban bejegyzett Mega-Logistic Mongolia Llc.-ben 100 százalékos tulajdonos, emellett érdekeltsége van a Siklósi Kórház nonprofit Kft.-ben és a Mecsek Immo Kft.-ben. A közel nyolcszáz főt foglalkoztató, 2,2 milliárdos cégnek 11 milliárdos bevétele volt 2018-ban ebből 376 millió forint adózás utáni nyereséget termelt.
Kérdéseinket a Külgazdasági és Külügyminisztérium sajtóosztályának és a Mega-Logisticnek is elküldtük, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.
|
Baráti cég, magasabb ár: 100 milliót is fizethetnek a követségek szerződésenként épületfenntartásért
|
A Mega-Logistic Zrt. végezheti el mostantól tizenöt térségbeli magyar nagykövetség és konzulátus épületfenntartását, információink szerint az eddiginél drágábban.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3055379_barati-ceg-magasabb-ar-100-milliot-is-fizethetnek-a-kovetsegek-szerzodesenkent-epuletfenntartasert
|
2019-10-30 12:42:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kormányhtározattal tolt további 400 millió forintot a NER az ekkor Kárpátok-Alpok Zrt.-nek nevezett, jelenleg Valor Hungariae néven futó közpénzcsapdába még 2017-ben. Az állami cégnek úgynevezett Ablak Magyarországra 2020 programot kellene/kellett volna ebből produkálnia.
Emlékeztetőül: ez az a cég, aminek a milánói világkiállításra készült botránypavilon, a „sámándob” további sorsát kellett volna kieszelnie. A húzónév akkor és azóta is Szőcs Géza volt kulturális államtitkáré a társaságban, de más NER-barát holdudvaroncok is szerepet kaptak benne. Nemrég megírtuk, hogy a sámándobprojekt rendezése mennyire jól sikerült:
Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a „Sámándob” néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
Az Ablak Magyarországra afféle innovációs kereskedőházszerűségnek indult: magyar találmányok nemzetközi piacra jutását kellene szerveznie. A Magyar Narancs korábbi cikke már ismertette a legabszurdabb ötleteket, például a valamilyen kemikáliával bekent virágokat, amik így a sötétben világítani kezdenek. Hallani ezen kívül óvodások digitális fejlesztéséről, sőt, híresemberekkel közös szelfi-fotómontázsok készítéséről is.
A cég honlapja a milánói pavilont, egy 2016-os tudományos értekezletet, két kínai (Fucson, Xiamen) és egy lengyel (Szczecin) „magyar ablakot” mutat be futó projektként. Hadházy Ákos most a szczecini sorsát ismertette részletesen. E szerint a lengyel iroda már nem létezik.
A képviselő információi szerint a magyar állami cég 2018-ban bérelte ki a 204 négyzetméteres irodát. Az Átlátszó úgy tudja: havi 1600 eurót fizettek érte, ami, tekintve, hogy az ingatlan lepukkant állapotban volt, tekintélyes summának mondható. A Hadházy birtokában lévő dokumentumok szerint még tavaly le is szerződtek a felújításra, ami bruttó 35 ezer euróba került. Ehhez képest történt, hogy az iroda idén nyár elején bezárt, a bérleti szerződést felmondták.
A tulajdonviszonyokról és a bezárásról írásban kérdeztük a Valor Hungariae-t, válaszukat várjuk.
Az Átlátszó tudomása szerint Szczecin mint helyszín Szőcs Lengyelország iránti elkötelezettségéből adódott, az irodaválasztás azonban az akkori vezérigazgató Dominek Dalma Lilla körének döntése volt.
Dominek korábban Hoppál Péter kabinetfőnöke volt az EMMI-ben. Őt a cég élén Lepsényi István volt NGM-es államtitkár követte. Hadházy szerint milliós nagyságrendű fizetésekért. A vezetői javadalmazásokat mi közérdekű adatigénylésben kérdeztük a cégtől.
A Valor Hungariae ehhez képest nem fut jól: 2017-ben 1,3 milliárdos, tavaly „csak” 190 milliós veszteséggel gazdálkodott.
Már a Narancs cikke is megtalálta a cég másik kulcsfigurájának tűnő Faller Jenőt, akit vezérigazgató-helyettesként aposztrofált (a cégjegyzésre jogosultak között nem szerepel a nyilvántartásban). Forrásaink szerint most ő vezényli a Valor új küldetését, amit úgy lehet összefoglalni: kevesebb külföldi lerakat, több itthoni innováció-támogatás.
Faller egyértelműen az „elmúltnyolcév” emberének mondható: a Gyurcsány-érában volt a családi okok miatt delikátnak mondható szófiai nagykövet, a neve még lehetséges külügyminiszterként is felmerült. A moszkvai IMO-t végzett karrierdiplomata remek orosz kapcsolatait emelik ki az Átlátszó diplomáciai forrásai.
Frissítés. Lepsényi István vezérigazgató az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:
“A Valor Hungariae Zrt. a kormány hatrozatával összhangban nyitotta meg a szczecini „Magyar Ablakot”. A tevékenységet egy bérleményben végeztük, melynek bérleti szerződését 2018. május 16-án kötöttük meg. A Társaság üzleti koncepciójának módosítása, racionalizálása, valamint takarékossági szempontok alapján Igazgatóságunk a szczecini „Magyar Ablak bezárása, illetve virtuális működése mellett döntött. A bérleti szerződést 2019. július 31-én felmondtuk. (…) Ami az ingatlan felújtásának költségeit illeti, mint az a Társaság honlapján is látható, 11302 ezer HUF volt.”
|
Hadházy: a Szőcs Géza-féle “sámándobos” cég tovább égeti a közpénzt
|
35 ezer euróért tavaly felújították, majd bezárták az állami tulajdonú Valor Hungariae Zrt. lengyelországi irodáját – tudatta értesülését szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. A szczecini lerakatnak valamiféle innovációs missziót kellett volna teljestenie, a teljes projektre közpénz-százmilliókat adott a kormány. A háttércég azonos a Szőcs Géza-féle sámándob-működtetővel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/07/hadhazy-a-szocs-geza-fele-samandobos-ceg-tovabb-egeti-a-kozpenzt/
|
2019-11-07 22:15:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
Az ügyészség még 2011. decemberében vádolta meg Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel.
Elítélték, majd végül felmentették Szilvásyékat
A Debreceni Törvényszék 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében el is marasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapott. Laborc Sándort az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont felmentette a törvényszék. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015. júniusában megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsát, amely bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat, de a végső verdiktet a Kúria mondta ki, helybenhagyva a felmentő ítéletet.
Nyolcmilliós kártalanítás a volt főigazgatónak
Galambos Lajos az eljárás kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, így a bűncselekmény hiányában történt felmentés után megnyílt annak a lehetősége, hogy kártalanítási pert indítson a magyar állam ellen. A Fővárosi Törvényszék pedig a 2019. október 11-én kihirdetett elsőfokú ítéletével kötelezte is az alperes magyar államot, hogy nyolcmillió forintot fizessen meg Galambos részére – erősítette meg portálunk értesülését a törvényszék sajtóosztálya. Az ítélet nem jogerős, így a per másodfokon folytatódik.
Az ügyészség szerint Gyurcsány emberei kiszolgáltatták hazánkat az oroszoknak
Noha korábban az ügy iratanyagát 2041-ig titkosították, a Legfőbb Ügyészség törölte a kémper titkosítását és a vádirati tényállás kivonatát, valamint a bírói döntés lényegét közzétették. A vádirat lényege szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a parlamentben megbeszélést tartott Oroszország biztonsági szolgálatának (FSZB) helyettes vezetőjével. Ennek során szóba került, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalból információk szivárognak ki, ezért az orosz szervezet képviselője felajánlotta, hogy általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálattal segítenek a kiszivárogtató felkutatásában. A volt titokminiszter – tudva azt, hogy ez információszerző tevékenységet jelent -, élt a felajánlással, és arra utasította a főigazgatót, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival – állt a vádiratban, amely arra is kitért, hogy ennek megfelelően – konspirációs céllal – bolgár pszichológusként megjelölt, de valójában az orosz titkosszolgálathoz tartozó személyek a Nemzetbiztonsági Hivatal részben vezető beosztásban levő, részben vezető beosztásra szánt, tiszti rendfokozattal rendelkező 16 dolgozója poligráfiás vizsgálatában vettek részt. Ezek úgy zajlottak, hogy egyikük a gépi hátteret kezelte, míg a másik egy kijelölt helyiségben tartózkodott két tolmáccsal együtt, és időnként kérdésekkel, utasításokkal határozta meg a vizsgálat menetét.
A vádirat szerint a külföldiek épületbe való belépését a főigazgató utasítására nem dokumentálták, az nem a főbejáraton keresztül történt, hanem a kísérési, szállítási feladatokat a – szintén megvádolt – P. Lászó végezte. A vádlottak tevékenysége folytán az orosz szervezet a vizsgálatban részt vettek személyiségéről, esetleges beszervezhetőségéről adatokat szerzett, így az NBH támadhatóságának veszélye megnőtt, amely a Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette. A vezetőváltást követően, az új főigazgató, Laborc Sándor tudomást szerzett a poligráfiás vizsgálatokról, ezért a történtek kivizsgálását rendelte el, továbbá felterjesztést készített a titokminiszternek, azonban feljelentést annak ellenére nem tett, hogy a kémkedés gyanúja felmerült – írta az ügyészség a vádiratában.
Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a bíróság szerint nem volt bizonyítható a parlamenti találkozó ténye, a vizsgálatot végző szakpszichológus és tolmácsok ügyeltek arra, hogy érzékeny információ ne kerüljön az orosz állampolgárságú személyek tudomására, illetve nem merült fel adat arra, hogy a vizsgált személyeket megkísérelték beszervezni, illetve a vizsgálat következtében a Hivatal vagy Magyarország nemzeti, nemzetközi érdekei veszélybe kerültek.
Gyurcsány: Galambos csak ügyetlen volt – Laborc: az információ kiszivárogtatása bizonyított, a véletlenség vagy tudatlanság kizárt
Szó sem volt magyar államérdeket érintő titkok és információk külföldi titkosszolgálatok részére történő átadásáról, Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője pedig csak „elügyetlenkedett” valamit
– ez már Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök cinikus nyilatkozata azután, hogy egykori titokminiszterét, Szilvásy Györgyöt és Galambosékat 2013. nyarán első fokon elmarasztalta a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa.
Az interjúban Gyurcsány – miután megfenyegette az eljáró ügyészt és bírót – megjegyezte: noha nem ismerhetné, mégis olvasta az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, majd ennek ismeretében tette a fenti kijelentéseit.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is súlyos megállapításokat tett elődje, Galambos ténykedéséről. Laborc feltáró jelentésében (amit a Gyurcsány által ismert vádirat is részletezett) konkrétan azt írta: Galambos „tevékenysége, fecsegése súlyos károkat okozott a magyar-amerikai viszonyban” és akciója „helyrehozhatatlan kárt okozott az NBH-nak”. Laborc vizsgálata azt is megállapította, hogy „Galambos kapcsolata az oroszokkal tényszerű, az információ kiszivárogtatása bizonyított”, a „véletlenség vagy tudatlanság kizárt”. Hozzátette: hogy milyen kapcsolat alakult ki közte és az oroszok között, nem azonosítható, de „tragikus”. A jelentésben a volt főigazgató utalt arra is, hogy egy társ titkosszolgálat is jelzett, hogy Oroszország egy magas rangú beszervezett forrástól bizalmas információkhoz jutott.
Galambos Lajos ellen még egy eljárás folyamatban van, ugyanis az ügyészség szerint százmilliókkal vesztegette meg őt és vádlott-társát a magyar alvilág hírhedt alakja, Jakubinyi Róbert.
Vezetőkép: Horváth Péter Gyula/PS
|
Többmillió forintot ítélt meg a bíróság Gyurcsány egykori, kémkedéssel vádolt titkosszolgálati főnökének
|
Nyolcmillió forintot ítélt meg elsőfokon a Fővárosi Törvényszék egy kártalanítási perben a korábban kémkedéssel vádolt Galambos Lajosnak, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt – tudta meg a PestiSrácok.hu. Galambos a kémügy kezdetén hónapokig letartóztatásban volt, ám végül bűncselekmény hiányában mentette fel a bíróság, így megnyílt annak a lehetősége, hogy pert indítson a magyar állam ellen. A jelenleg százmilliós vesztegetés miatt eljárás alatt álló volt főigazgatót Gyurcsány Ferenc pár éve azzal védte, hogy csak biztosan „elügyetlenkedett” valamit. A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke annak ellenére nyilatkozott így, hogy saját bevallása szerint ismerte az akkor még államtitoknak minősülő vádiratot, amelyben arra is utaltak, hogy még a DK-vezér bizalmasa, Laborc Sándor is azon az állásponton volt, hogy bizalmas adatok jutottak orosz kézbe és felbecsülhetetlen kár érte a magyar titkosszolgálatokat.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/tobbmillio-forintot-itelt-meg-a-birosag-gyurcsany-egykori-kemkedessel-vadolt-titkosszolgalati-fonokenek/
|
2019-11-09 23:14:46
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Pikó Andrásnak 997 200 forintos fizetést, plusz százötvenezer forint költségtérítést szavaztak meg a józsefvárosi önkormányzat csütörtöki ülésén. Három alpolgármesterének 797,8 ezer forintos illetményt (a polgármesteri illetmény nyolcvan százalékát) és százhúszezer forint költségtérítést állapítottak meg, írtuk. Nem csak a VIII. kerületben, más kerületekben is ezzel kezdték a munkát.
Több cikk is megjelent a napokban arról, főként kormányhű lapokban, hogy azok a kerületek, ahol az önkormányzati választásokon az ellenzék vette át az irányítást, az újonnan megválasztott polgármesterek és alpolgármesterek első lépésként a fizetéseik emelésével vannak elfoglalva. "Máris milliós fizetéseket osztanak maguknak a balliberálisok", írták, hozzátéve, hogy például Újbudán az alpolgármesterek száma az előző ciklushoz képest megduplázódott, fizetésüket a törvényi maximumban határozták meg, "így ez jelentős plusz kiadást jelent az önkormányzatnak".
A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt.
Miért beszélnek rögtön a pénzről?
Az önkormányzati alakuló üléseknek napirendi pontjai vannak. Ahhoz, hogy a testület megalakuljon, ezeken végig kell menni. És ennek
Ajánlott, de nem kötelező pontja
az alpolgármesterek választása,
és az alpolgármesterek illetményének, tiszteletdíjának megállapítása.
És mivel a polgármester és alpolgármesterek illetménye közérdekű adat, azokat nyilvános ülésen kell tárgyalni.
Ami polgármesterenként és alpolgármesterenként változhat, az a fizetéseik nagysága.
Az illetményeket egy bizonyos alapszámítás mentén számolják ki. A polgármesterek díjazásáról törvény rendelkezik. A megyei jogú városok polgármesterei és a fővárosi kerületi polgármesterek ugyanannyit kapnak, mint az államtitkárok.
Ennek kiszámítása nem egyszerű: a törvény a köztisztviselői illetményalapot (ami évek óta változatlanul 38 650 forint) veszi alapul, ezt szorozzák be tizenkettővel.
Itt jön a matematika része:
38 650 x 12, az 463 800 forint.
Ehhez jön az illetménykiegészítés, ami az illetményalap 50 százaléka, az 231 900 forint.
Még ehhez jön a vezetői illetménypótlék, ami az illetményalap 65 százaléka, azaz 301 470 forint.
A polgármesteri tisztséget betöltők, így a főpolgármester, a polgármesterek és az alpolgármester is minden hónapban költségtérítésre is jogosultak, ami a törvények alapján az illetményük 15 százaléka. Ha kiszámoljuk, 997 170 forintnak a tizenöt százaléka 149 575 forint, kerekítve tehát 150 ezer forint.
Pont annyi, amennyit Pikó Andrásnak is megszavaztak az alakuló ülésen. Ahogy ezt a polgármesteri fizetést szavazták meg az első kerületi polgármesternek, V. Naszályi Mártának is.
Az alpolgármesterek fizetésének kiszámításáról is törvény rendelkezik. Itt kicsit nagyobb a mozgástér, ők ugyanis a polgármester fizetésének 70-90 százalékát kaphatják meg. Az alakuló ülésen tehát azt is eldöntik, hogy ezen a százalékos skálán hova lövik be az alpolgármesterek illetményét.
Például V. Naszályi Márta az Indexnek azt mondta, neki két alpolgármestere lesz, akiknek ezen a skálán a középutat, 80 százalékot választották. Ez pedig 797 736 forint. Az előző ciklushoz ezt nehéz hasonlítani, mert korábban csak egy, társadalmi megbízású alpolgármestere volt a kerületnek, Varga Antal, aki a társadalmi megbízású polgármesteri bér 90 százalékát kapta, ami jóval kevesebb, mint a főállású alpolgármesterek bére. (A 2014-es jegyzőkönyv erről itt.)
Pikó Andráséknál a három józsefvárosi alpolgármestert illetően szintén a 80 százalékos arányról döntöttek, az alpolgármesterek ekkora illetményt, 797 736 forintot kapnak majd. Az alpolgármesterek költségtérítésként szintén fizetésük 15 százalékát kapják, ebben az esetben 119 660 forintot.
A nyelvvizsga plusz pénzt hoz
Ennél kicsit több pénzt kapnak az alpolgármesterek Újbudán és a hetedik kerületben. László Imre polgármestert nem sikerült elérnünk, de az Origo szerint alpolgármesterei a törvényileg meghatározott skála tetején vannak, tehát a polgármester fizetésének 90 százalékát kapják. Így például a momentumos Orosz Annának 979 100 forintos illetmény jár, a DK-s Bakai-Nagy Zitának, a párbeszédes Barabás Richárdnak, a szocialista Hintsch Györgynek pedig 928 100 forint, írta a lap. Feltételezhetően Orosz Anna fizetését megdobja egy lehetséges nyelvvizsga, a másik három pedig az alapilletményt kapja.
Ha visszaszámoljuk, akkor ebből kikövetkeztethető, hogy maga a polgármester, László Imre 1 031 200 körüli fizetést kap.
A második kerületi polgármester, Őrsi Gergely az Indexnek azt mondta, nyelvvizsgája miatt ő is az utóbbit kapja. Ők az alpolgármestereket a jövő héten választják meg, így a fizetésükről nem tudott egyelőre nyilatkozni. A hetedik kerületi polgármester, Niedermüller Péter is kap pótlékot a nyelvvizsgája után.
Hogy jön ki a 1 031 200 forintos fizetés? Adott az alap polgármesteri illetmény, a 997 170 forint. Ha a polgármesternek vagy alpolgármesternek nyelvvizsgája is van, az plusz körülbelüli 33 ezer forintot ér.
Niedermüller az Indexnek azt mondta, a hetedik kerületben neki négy alpolgármestere lesz, ők pedig a polgármesteri fizetés 85 százalékát kapják majd havonta, tehát fejenként 847 600 forintot. Visszakerestük a 2014-es alakuló ülés jegyzőkönyvét, és abból kiderül, hogy az előző ciklusban is 85 százalékos volt ez az arány, azaz nincs változás. Azt, hogy miért van négy alpolgármestere, Niedermüller azzal magyarázta, hogy most egy ötpárti koalíció vezeti a kerületet, eddig pedig egyetlen párt irányított mindent.
A polgármesteri fizetésben tehát zéró mozgásterük van a kerületeknek, amit esetleg a fejükre lehet olvasni, az az alpolgármesterek bére, illetve száma. Előbbiben a szóban forgó önkormányzatok ugyanúgy, vagy még szerényebben döntöttek, mint elődeik. Utóbbiban, a létszámokban, viszont több helyen is volt emelés, amit a koalíciós osztozkodással magyaráztak.
(Borítókép: Kispesti Önkormányzat csütörtöki alakuló ülésén havi 1 023 000 forintos havi illetményt plusz 153 500 ezer forintos költségtérítést állapítottak meg Gajda Péter polgármesternek. Megszavazták a három alpolgármestert is, Vinczek György, Kertész Csaba és Varga Attila lettek, akik havi 800 500 forintért és 120 100 forintos költségtérítésért látják majd el feladatukat. Fotó: Rostás Bianka / Index)
|
Miért a saját milliós fizetéseikkel indítanak az új polgármesterek?
|
A helyzet a sima pénzéhségnél kicsivel árnyaltabb, nincs ugyanis nagy mozgástere a testületnek a béreket illetően de tény, hogy sok helyütt több pénz áramlik ki a felsővezetők bérére, pusztán a több alpolgármesteri poszt miatt.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/09/polgarmester_alpolgarmester_fizetes_illetmeny_jovedelem/
|
2019-11-09 23:36:17
| true | null | null |
Index
|
A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még júniusban indított közbeszerzési eljárást a biatorbágyi iskolaépítésre. A nyílt eljárás eredménye csütörtökön jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint a nettó 6,7 milliárd forintra becsült munkákat ennél jóval olcsóbban sikerül majd elvégezni, köszönhetően Mészáros Lőrinc gyermekei cégének, mivel ők lettek a szerencsés vállalkozók.
A hirdetmény szerint a BMSK a Fejér-B.Á.L. Zrt. nettó 5,999 milliárd forintos ajánlatát találta megfelelőnek, így október 14-én velük írták alá a kivitelezésre irányuló szerződést. A feladat egy 16 tantermes általános iskola építése lesz, melyben helyet kap még
3 szaktanterem,
7 csoportszoba,
1 zene-tanterem,
1 rajz-tanterem,
1 tankonyha,
1 technika műhely,
1 kerámia-tanítási terem,
1 nyelvi szoba
és 1 tornaterem,
kívül pedig még egy futókörrel is rendelkező multifunkcionális sportpályát is ki kell alakítani.
Az iskola kivitelezési munkáiba alvállalkozót is bevonnak Mészáros gyerekei, a mobil illemhelyek bérlésében, őrzési-védelmi munkákban, síkalapozásban, vasbeton munkában, kőműves munkákban a dabasi székhelyű Építő Munkaerő Kft. lesz a segítségükre. A 2014-ben alapított társaság tavaly mindössze 980 ezer forintos árbevételt realizált, és jelenleg két magánszemély tulajdonában van, egyikük Heli András. Az Átlátszó korábbi cikke szerint Heli András a kivágott Gellért-hegyi erdő helyén zajló, Mészáros Lőrinc cége által lebonyolított építkezés műszaki ellenőre, neve pedig többek közt a Swietelsky Magyarország Zrt. adatainál tűnik fel, a cégben a 2004 és 2007 között "más munkavállalóként" volt cégjegyzésre jogosult.
A munkára a Fejér-B.Á.L mellett még 2 cég pályázott,
|
6 milliárdos melót nyertek Mészáros Lőrinc gyerekei
|
A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. még júniusban indított közbeszerzési eljárást a biatorbágyi iskolaépítésre. A nyílt eljárás eredménye csütörtökön jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben, mely szerint a nettó 6,7 milliárd forintra becsült munkákat ennél jóval olcsóbban sikerül majd elvégezni, köszönhetően Mészáros Lőrinc gyermekei cégének, mivel ők lettek a szerencsés vállalkozók.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/6-milliardos-melot-nyertek-meszaros-lorinc-gyerekei.html
|
2019-11-07 09:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben - derül ki az alap honlapján közzétett listából. Lezsák Sándor volt MDF-es politikus, aki 2006 óta már a Fideszben politizál és jelenleg az országgyűlés alelnöke.
Kásler Miklós összesen négyféle támogatási céllal adta a 21 millió forintot:
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler.
A Népfőiskola Alapítvány az elmúlt években sok milliárd forint beruházási célú támogatásban részesült, legutóbb egy határozattal 18 milliárd forintnyi támogatást adott a kormány. Az összeg a következő három évben elosztva kerül majd kiutalásra és a négycsillagos Hungarikum Hotel felépülését fogja fedezni.
Bár összesítve a lakitelki alapítvány igen jelentős összeghez jutott az októberi támogatottak zöméhez képest, két szervezet azonban akadt, akinek még ennél is többet adott Kásler Miklós.
A legtöbb pénzzel, 34 millió forinttal a Magyar Világ 1938-1940 kiállítás megvalósulását támogatta, az összeg a Kodolányi János Egyetem számlájára folyt be. 30 millió forintot adott a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.-nek, mellyel az idei Budapesti Nyári Fesztivál megvalósulását segítette.
A Lezsák Sándor alapítványánál egy hajszállal kevesebb támogatást kapott a miskolci székhelyű Cine-Mis Moziüzemi Szolgáltató Kft., az összeggel Kásler a Cinefest Nemzetközi Filmfesztivál megvalósítását támogatta.
|
21 milliót adott Kásler Miklós Lezsák Sándor alapítványának
|
Saját hatáskörben összesen 21 millió forintnyi támogatást adott a Nemzeti Kulturális Alapból Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere a Lezsák Sándorhoz kötődő Népfőiskola Alapítványnak októberben
a legtöbb támogatást, 15 millió forinttal a Magyar Értékek Napja rendezvény megrendezését támogatta,
3 millió forinttal segítette annak a kötetnek a kiadását, mely Pálfy Margit színművész, előadóművész pályafutását mutatja be,
2 millió forinttal egy verseskötet kiadását támogatta, ennek címe a Szétszaggatott ország - Trianon a magyar költészetben,
1 millió forintot pedig a XIX. Lakitelki Filmszemle - EMMI különdíj idei megvalósítására szánt Kásler.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/21-milliot-adott-kasler-miklos-lezsak-sandor-alapitvanyanak.html
|
2019-11-05 18:02:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról.
Az ügy előzménye, hogy lapunk megírta, Nyőgéri Lajos három volt cégét is kényszertörölték.
A közleményt az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:
„A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója az elmúlt napokban higgadtan áttekintette és értékelte a Nyőgéri Lajos gazdasági bizottsági posztja körül kialakult helyzetet. Mint ismert, a képviselő több cége megszűnt, több közülük kényszertörléssel.
Pécs vezetésére nehéz évek várnak, rengeteg a megoldandó probléma, nyomasztóak az elmúlt tíz év ránk maradt terhei. A ránk váró közös munkát a Mindenki Pécsért-MSZP frakciója nem kívánja egy olyan szituációval terhelni, amely a pécsi polgárok bármiféle bizalomvesztéséhez vezethet, egyetlen ember életében évekkel ezelőtt bekövetkezett történések miatt.
A frakció Nyőgéri Lajossal – aki a frakció vezetője – teljes egyetértésben ezért úgy döntött: a politikus nem dolgozik majd az önkormányzat gazdasági bizottságának elnökeként a közeljövőben, ezért november 14-i hatállyal lemond a bizottság elnöki posztjáról.
A Mindenki Pécsért-MSZP frakció dr. Schmuck Rolandot jelöli az önkormányzat gazdasági bizottságának elnöki posztjára. Schmuck Roland felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdasági szakember, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, az egyetemen védte meg doktori disszertációját és ott végzi oktatói munkáját is.
A Mindenki Pécsért-MSZP közgyűlési frakciója„
|
Lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról Nyőgéri Lajos
|
Sajtóközleményt juttattak el lapunkhoz a Mindenki Pécsért–MSZP pécsi városházi frakció tagjai Nyőgéri Lajos ügyében. Azt írták, higgadtan átgondolták, mi történt, és úgy döntöttek, Nyőgéri Lajossal teljes egyetértésben, hogy az MSZP politikusa lemond a gazdasági bizottsági elnöki posztról.
| null | 1 |
https://szabadpecs.hu/2019/11/lemond-a-gazdasagi-bizottsagi-elnoki-posztrol-nyogeri-lajos/
|
2019-11-11 16:57:19
| true | null | null |
Szabad Pécs
|
Több tízmilliónyi közpénzt lapátoltak egy DK-s képviselő címére bejelentett alapítványhoz a szombathelyi szocialisták
A megyei MSZP-elnök, Nemény András vezette szombathelyi frakció közel 40 millió forintnyi közpénzhez juttatta hozzá azt a Joskar-Ola Alapítványt, amely a Nemény-frakció önkormányzati képviselője, Kelemen Krisztián lakcímén szerepel – írja a Szombathelyi Hírlap. A közel 40 milliós tételből ráadásul Kelemen maga adott 7 milliót a saját lakására bejegyzett szervezetnek. Miközben a baloldal tisztességről papol, aközben ebből a történetből is látható, hogy feltehetően nemcsak Zuglóban akarják szétlopni a szocialisták a kerületet, és nemcsak Kispesten közpénzszázmillióztak az MSZP-s Lackner Csabáék, hanem Szombathelyen is izgalmas ügyek látnak napvilágot a szocialista és DK-s berkekből. Szinte már lehetetlen befogadni és megemészteni a Janus-arcú ellenzék korrupciós botrányait, miközben ők vádaskodnak habzó szájjal és beszélnek a tisztességről és átláthatóságról.
A Joskar-Ola Alapítvány 2016-ban alakult meg, és Szombathely egyik legnagyobb lakótelepéről kapta a nevét, amelynek jelenlegi önkormányzati képviselője a DK-s Kelemen Krisztián. A Joskar-Ola Alapívány (https://joskarola.hu/hu/kuratorium/) saját honlapjának tanúsága szerint is Szombathelyre, a Kodály Zoltán utca 35. IV/10. szám alá van bejegyezve. Egy hihetetlen véletlen eredményeképp Kelemen Krisztián cégének (Kelemen Consulting Group Kft.) székhelye is ugyanitt, ugyanezen cím alatt van feltüntetve. A Nemzeti Cégtár adatai szerint Kelemen Krisztián hivatalos lakcímével is azonos az ingatlan (https://www.nemzeticegtar.hu/kelemen-consulting-group-kft-c1809107932.html).
Nehéz bízni a véletlenek ekkora erejében, az viszont előfordulhat, hogy vagy ennyire nem érdekelte az érintetteket a következmény, vagy szerencsétlen szervezési malőrt követtek a szocialisták és a DK-s Kelemen. Érdemes a következményekre “kínosan ügyelő” baloldal legutóbbi lépését is górcső alá venni, hiszen a 2014–2019 közötti ciklus utolsó szombathelyi közgyűlésén (2019. szeptember 26.) a szocialista Nemény András vezette többség határozatot hozott a következő öt éves ciklus terhére, miszerint a következő öt évben évi 6 milliós (összesen tehát 30 millió forint) támogatásban részesül a Joskar-Ola Alapítvány. Ahogy a szombathelyi lap újságírója is jogosan teszi fel a kérdést: vajon miért volt szükség erre ilyen gyorsan, még a választások előtt?
Ez még nem minden, hiszen szükség van minden fillérre a diktatúra elleni szembenállásra, ezért nem számít, hogy közpénzről van szó; a szocialisták arra gondolhattak, hogy jó helyre mennek ezek az összegek, irány az illegalitás. A tőkeinjekció mindenhonnan jól jön, és mivel a szombathelyi képviselők önállóan felhasználható kerettel is rendelkeznek, így is lehetett üzérkedni egy kicsit. Kelemen Krisztián a saját keretéből 7 millió forintot ajánlott fel a saját lakcímén található alapítványnak. (Az alapítvány 2016-os létrejötte után kizárólag az alapítvány részesült Kelemen képviselői felajánlásaiból.)
A szorgos hangyák mindig összedolgoznak – ezt bizonyítja, hogy Kelemen Krisztián frakciótársa, az egykori MSZP-s polgármester, Ipkovich György saját képviselői keretéből a 2014–2019 közötti ciklusban háromszor ajánlott fel százezres összegeket a Joskar-Ola Alapítványnak: kétszer 600 ezer forintot, egyszer pedig 500 ezer forintot. Így a Kelemen lakcímén található alapítvány Ipkovichtól is 1,7 millió forintot kapott.
Rendkívül mély összefonódásokat mutat tehát az ügy, a közpénzek ilyetén csoportosítása pedig aggodalomra ad okot, hiszen rendkívül gyanús, ha valaki saját címére bejegyzett cége mellett ugyancsak a saját címére jelenti be az elvileg független alapítványt, ahova lapátolják a pénzt az elvtársak. Az önkormányzati képviselő természetesen újból megméretteti magát az önkormányzati választásokon a Nemény-szövetség színében, és mementóként jó, ha eszünkbe jut Kelemen Krisztián cégének mottója:
Pénzügyeink hosszú távú megtervezése egyre fontosabb tényezővé válik napjainkban.
Igen, ez valóban látható: a jó tervezés elengedhetetlen manapság a pénzügyi életben. Erre az a legékesebb bizonyíték, hogy a Kelemen Krisztián lakására bejegyzett szervezetet közel negyvenmillió forintnyi közpénzhez juttatták hozzá Nemény Andrásék döntései. A jó szocialista sosem vész el.
A vezető kép bal szélén Kelemen Krisztián, mellette pedig Nemény András, Szombathely baloldali polgármester-jelöltje látható. Fotó: Facebook.com
|
Több tízmilliónyi közpénzt lapátoltak egy DK-s képviselő címére bejelentett alapítványhoz
|
A megyei MSZP-elnök, Nemény András vezette szombathelyi frakció közel 40 millió forintnyi közpénzhez juttatta hozzá azt a Joskar-Ola Alapítványt, amely a Nemény-frakció önkormányzati képviselője, Kelemen Krisztián lakcímén szerepel – írja a Szombathelyi Hírlap. A közel 40 milliós tételből ráadásul Kelemen maga adott 7 milliót a saját lakására bejegyzett szervezetnek.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/tobb-tizmillionyi-kozpenzt-lapatoltak-egy-dk-s-kepviselo-cimere-bejelentett-alapitvanyhoz-a-szombathelyi-szocialistak/
|
2018-10-08 18:02:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt.
Az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számából derült ki, hogy a leggazdagabb magyarnak sorolt Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége újabb iskolát húz fel, ezúttal a Pest megyei Biatorbágyon. A BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt tenderben az áll, hogy a három szintes (földszint plusz két emelet) általános iskola kialakításának magyar organikus építészeti stílusúnak kell lennie.
Az épületben 33 tanterem és egy tornaterem kap helyet. Emellett lesz egy kültéri, multifunkciós sportpálya a labdajátékoknak, de az rendelkezik majd futókörrel és futó-távolugró pályával is.
A BMSK a nyertes ajánlattevővel, a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.-vel néhány héttel ezelőtt, október 14-én írta alá a nettó 5,99 milliárd forint értékű szerződést. A kivitelezés összegét egyébként eredetileg nettó 6,7 milliárd forintra becsülték.
A felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége korábban a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin vágott bele oktatási intézmény felhúzásába. Mindkét munka 3 milliárd forintos volt és a Fejér-B.Á.L. Zrt. a West Hungária Bau Kft.-vel közösen végezte azt el.
A zrt. Érden is elnyerte több oktatási intézmény kivitelezését, így a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot 6 milliárd forintért építik, az Érdi Szakképzési Centrumot 6 milliárdért ők bővítik ki és a Batthyány Sportiskola rekonstrukcióját 5,4 milliárd forintért végzik el. Ezek mellett a Fejér-B.Á.L. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen újítja fel a Zichy-kastély iskolaépületét Zsámbékon 344,3 millió forintból.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A zrt. árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett.
Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel:
Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
|
Hatmilliárdért építenek iskolát Biatorbágyon a Mészáros-gyerekek
|
Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/11/hatmilliardert-epitenek-iskolat-biatorbagyon-a-meszaros-gyerekek/
|
2019-11-11 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást. A Miniszterelnöki Kormányiroda ezért az akadályozásért már kapott is 300 ezer forint bírságot, de ez az összeg semmiképp sem fogja két vállra fektetni a költségvetést, és ha még három évig kihúzzák, hogy ne kelljen kiadniuk a kért információkat, akkor megússzák azt is, hogy tiltott állami támogatás miatt vizsgálódni kezdjen az Európai Bizottság a Mészáros-birodalomhoz közeli Takarék-csoport körül.
Az ügy a 2016 márciusában publikált Máig titok, milyen pénzből segítették ki az egyik leggazdagabb magyar bankárt című cikkünkkel kezdődött. Ez a cikk az akkoriban még Spéder Zoltán irányítása alatt és résztulajdonában álló FHB-ről szólt, egészen pontosan arról, hogy a bank 2012-re pénzszűkébe került, és kiadott egy kb. 30 milliárd forint értékű alárendelt kölcsöntőkekötvényt. Ez egy speciális értékpapír, ha egy banknak sikerül ilyet eladnia, akkor a papírért kapott pénzt azonnal beleszámíthatja az alaptőkéjébe. Azért hívják alárendeltnek, mert egy esetleges bankcsőd esetén nincs biztosítva, ezért aki lejegyzi ezt a kötvényt, komoly rizikót vállal. A nagyobb kockázatot általában magas kamattal honorálja a kötvény kibocsátója.
Ezt a kötvényt egy titokzatos befektető le is jegyezte, de az FHB soha nem volt hajlandó elárulni, ki volt olyan gáláns, hogy ilyen gyorsan ennyi pénzzel a bank segítségére sietett.
Spéder akkoriban még jó viszonyban volt Orbán Viktorral és a Fidesz legbelső körével, olyan, hozzá is közel álló emberek álltak a magyar politika kulcspozícióiban, mint Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter, vagy a bankárt csak „Spéder barátom”-ként emlegető Lázár János, aki abban az időben államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.
A cikk készítése során megpróbáltuk megtudni, ki lehetett az FHB megmentője, és több jel is arra mutatott, hogy a 30 milliárdos kötvényt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz a Magyar Állam jegyezte le. Ha ez így van, akkor az azt jelenti, hogy a kormány nagyon kockázatos befektetést vállalt mindannyiunk közös vagyonával pusztán azért, hogy kisegítsen egy, Orbánnak és a Fidesznek abban az időben nagyon fontos bankot és annak tulajdonosát. Ráadásul azt is okunk volt feltételezni, hogy az FHB nem fizette megfelelően a kötvény kamatait sem, márpedig ha az állam jegyezte le a kötvényt, és nem volt kamatfizetés, akkor az egészen biztosan tiltott állami támogatásnak is minősül. A tiltott állami támogatásokat pedig az Európai Bizottság szankcionálja, ezek ugyanis torzítják a piaci versenyt azáltal, hogy bizonyos szereplőket előnyben részesítenek a többiekkel szemben.
Megkérdeztük az MNV-t, volt-e a tulajdonukban valaha az az FHB-kötvény, ami után nyomoztunk, erre ők azt válaszolták, hogy ez minősített adat. Mi megkérdeztük, ki döntött az adatok minősítéséről és milyen közérdekből. Erre a kérdésre már nem kaptunk választ, telefonon közöltek csak annyit, hogy nem fognak válaszolni. Ez azért is furcsa, mert a minősítő kiléte és a minősítés alapjául szolgáló közérdek egy alkotmánybírósági döntés alapján minden esetben nyilvános kellene hogy legyen.
Kiderítettük azt is, hogy az FHB kötvényének 2012. december 20-i lejegyzése előtt 5 nappal Németh Lászlóné akkori fejlesztési miniszter valamire utasította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt. De hogy mire, az minősített adat. A fejlesztési miniszter úgynevezett részvényesi joggyakorlói (azaz RJGY) határozatokkal irányíthatja a vagyonkezelő működését, és egy ilyen RJGY határozatot adott ki 2012. december 15-én, de nem tudni, mi van ebben a határozatban, az ugyanis 2022. szeptember 5-ig titkosítva van. A cikkünk megjelenése után kiderült az is, hogy ez az RJGY határozat azért minősített adat, mert 2012. szeptember 4-én volt egy kormányülés, amin a kormány tárgyalt egy minősített adatot tartalmazó előterjesztést, és ez a minősített adat szerepel az RJGY határozatban is. Tóth Bertalan MSZP-s képviselő kérdésére Lázár János elismerte azt is, hogy ezen a kormányülésen tényleg a kormány elé került egy előterjesztés, ami az FHB tőkehelyzetét érintette, de többet nem árult el, hiszen az előterjesztés minősített adatot tartalmaz.
Az, hogy egy RJGY határozat minősített legyen, nem túl gyakori, de nem is példa nélküli, 2012-ben például a fejlesztési miniszter 54 RJGY határozatot adott ki, abból 10 tartalmazott minősített adatot, és ez volt az egyik.
Azóta több dolog is történt, ami arra utal, alappal feltételeztük, hogy a kötvény az MNV-nél kötött ki. 2016 nyarán megindult Orbánék hadjárata Spéder Zoltán FHB-vezér ellen, aminek a vége az lett, hogy szinte minden üzleti érdekeltségét, köztük az FHB-t kicsavarták a kezéből. A hadjáratban Orbánék egyik első ütése az volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 105 millió forintra bírságolta az FHB-t amiatt, mert félretájékoztatta a befektetőit ezzel a kötvénnyel kapcsolatban. A jegybanknak azzal volt baja, hogy a kötvényről kiadott 2012-es tájékoztatóban az FHB azt írta, „nem magyarországi befektetők részére” bocsátotta ki a kötvényt. Az MNB nem mondott többet, de logikus, hogy ha ezért bírságoltak, az azt jelenti, hogy a kötvényt lejegyző befektető nagyon is belföldi volt.
Tiszta üzenet volt ez Spédernek és mindenkinek a magyar bankszektorban, aki hallotta már a pletykákat a titokzatos FHB-kötvényről. Természetesen nem véletlen, hogy a Nemzeti Banknak éppen akkor nyílt fel a szeme, és vette észre a kötvénnyel kapcsolatos hiányosságokat, amikor megkezdődött a leszámolás Spéderrel. A jegybank a bírsággal azt mondta: az állam nem védi többé az FHB-t, akár a korábbi zűrös közös ügyeket is hajlandóak borítani, ha Spéder nem úgy lép, ahogyan Orbánék akarják.
Spéder értette is a célzást: a bírság után kevesebb mint 2 héttel az FHB vissza is vásárolta a kötvényt, nagyot rontva ezzel a bank tőkehelyzetén. Na de ehhez a titokzatos befektetőnek el kellett adnia a kötvényt, és ha a kötvénybirtokos esetleg tényleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt, akkor az eladáshoz megint kellett egy RJGY határozat a nemzeti fejlesztési minisztertől. És milyen érdekes, pont ebben a hónapban adott ki Seszták Miklós fejlesztési miniszter egy RJGY határozatot, ami hogy, hogynem,
minősített adatot tartalmaz.
Majdnem négy évig volt tehát kinn a piacon ez a kötvény, és minden jel arra utal, hogy egy állami szereplőnél. Ez alatt a 4 év alatt az FHB-nek több milliárd forintnyi kamatot kellett, vagy kellett volna kifizetnie a kötvénybirtokosnak. De hogy az FHB fizetett-e kamatot, azt éppen úgy nem tudjuk biztosan, mint hogy kinél volt a kötvény.
Az MNV elleni pert egészen pontosan azért indítottuk, mert szerettük volna megtudni, mi szerepel abban az RJGY határozatban, amelyiket Németh Lászlóné, fejlesztési miniszterként 2012 decemberében, a kötvény lejegyzése előtt 5 nappal adott ki. Az ügy el is indult, a Fővárosi Törvényszéken, de a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ragaszkodott ahhoz, hogy a bíróságon se nézhessenek bele a minősített adatokat tartalmazó dokumentumokba, a bíróság ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, azaz a NAIH-hoz fordult, kérve a hatóságot, hogy végezzen el egy úgynevezett titokfelügyeleti eljárást, és állapítsa meg, hogy az adatok minősítése jogszerű volt-e.
A NAIH 2016 végén levélben fordult a vagyonkezelőhöz, és kérte, küldjék el az RJGY-határozatot, és a dokumentumokat, amik indokolják az abban foglalt adatok titkosítását. Az MNV-nek erre a levélre csak 2017. március 20-án sikerült válaszolnia (azaz negyed év kellett nekik ehhez). A NAIH áttekintette a választ, és megállapították, hogy államháztartási, pénzügyi és könyvelési ügyekben jártas szakértőt kell felkérniük, hogy eldönthessék, jogszerű volt-e a minősítés.
Hónapokig nem találtak erre megfelelő szakértőt, ezért 2017 nyarán a Nemzeti Szakértői és Kutató Központhoz fordultak, és rajtuk keresztül sikerült is végre leakasztani valakit, aki a neki küldött iratokból 2018 márciusára készítette el az összegzését, viszont további dokumentumokat kért ahhoz, hogy folytatni tudja a munkát. Ezek között a dokumentumok között szerepelt az FHB több beszámolója is, ezzel pedig még tovább nőtt a (már így is elég nagy) valószínűsége annak, hogy a megismerni vágyott RJGY határozatban tényleg az FHB Bankról van szó. A NAIH a szakértő által kért dokumentumok begyűjtése érdekében 2018. május 30-ra szemlét rendelt el az FHB-nél és az MNV-nél. Ezt a szemlét a NAIH meg is tartotta, és begyűjtötte a dokumentumokat, amiket a szakértő kért, a szemlén azonban maga a szakértő nem jelent meg.
Kiderült, hogy azért, mert a szakértő 2018 májusában megbetegedett, és keresőképtelen állományba vették,
felmentették.
A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ szerint képtelen részt venni helyszíni szemléken, és a szakvéleményét sem tudja prezentálni, és amúgy is a felmentési idejét tölti. A Nemzeti Szakértői és Kutató Központ közölte azt is, hogy a lebetegedett szakértőn kívül nincs más munkatársuk, aki el tudná végezni a NAIH által kért munkát.
A hatóság ezután felkért egy másik szakértőt a Nemzeti Szakértői és Kutató Központon kívülről a már begyűjtött dokumentumok tanulmányozására, és a szakértő el is kezdte a munkát, de ehhez további dokumentumokat kért. Ezeket a dokumentumokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kellett volna bekérni, de ez már nem volt lehetséges, ugyanis közben a Fidesz újra választást nyert, Orbán Viktor pedig 2018 májusában átalakította a kormányát. Ebben az ügyben ez azért lényeges, mert az általunk megismerni kívánt RJGY határozatban szereplő minősített adatok minősítője Czepek Gábor, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára volt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (és így Czepek posztja) azonban a kormányátalakítással megszűnt.
A NAIH-nak tehát meg kellett keresnie azt is, melyik kormányszerv vette át a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hatásköreiből azokat, amik ebben az ügyben fontosak.
Ezzel is elment néhány hét, hónap.
A NAIH megkereste a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert és a Miniszterelnöki Kormányirodán belül működő hivatalát. Végül kiderült, hogy a NAIH ügyfele továbbra is Czepek Gábor, csak a kormányátalakítás óta ő már a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára volt. Czepeket ezután a NAIH ügyfélként bevonta az eljárásba.
A NAIH 2018. december 19-én kézbesített végzésében kérte Czepeket és hivatalát, hogy küldjék el a szakértő által kért további információkat.
Czepekék azonban erre a végzésre azóta sem válaszoltak. Sőt, Czepek Gábort éppen akkor, amikor a NAIH végzése megérkezett volna hozzá, áthelyezték, ő lett a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, és miniszteri biztosnak is kinevezték Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter mellé. Hogy a helyzet még bonyolultabb legyen, Czepek posztja is megszűnt, nincs már a kormányban állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkár nevű pozíció.
Mikor a NAIH már több mint fél éve hiába várta a választ Czepekéktől, 300 ezer forint bírságot szabott ki.
Jelenleg így áll az ügyünk, nem is látszik sok remény arra, hogy bármilyen előrelépés következzen, legalább is a 300 ezer forintos bírság egészen biztosan nem küldi padlóra az államháztartást, aminek ráadásul a NAIH is része, szóval csak az egyik zsebéből pakolja a pénzt a másikba az állam. Czepek pedig jó eséllyel már nincs is ott, ahová a bírságról szóló értesítés ment neki. Természetesen mi is kérdeztük a Miniszterelnöki Kormányirodát, miért nem reagálnak a NAIH megkeresésére, és természetesen mi sem kaptunk tőlük az égvilágon semmilyen választ.
Az ügyben egyébként vizsgálódhatna az Európai Bizottság is, amennyiben alapos gyanúja van arról, hogy tiltott állami támogatás húzódik a háttérben. Ehhez azonban egy érdekelt félnek bejelentést kellene tennie Brüsszelben. Érdekelt fél leginkább egy Magyarországon működő bank, azaz az FHB versenytársa lehet, a bankpiacon azonban jelenleg senki nem merné megkockáztatni ezt, az FHB ugyanis azóta átkeresztelve a Mészáros-birodalom része lett. A tőzsdén is Takarék Jelzálogbank néven szerepel, az igazgatóság elnöke Mészáros egyik legfontosabb embere, Vida József.
Évekkel ezelőtt az OTP ugyan fenyegetőzött azzal, hogy az FHB körüli zűrös ügyek miatt bejelentést tesz az Európai Bizottságnál, de miután Orbánék felállították Spédert azt asztaltól, és a bankár az FHB-t is átadta, hirtelen az OTP-nek sem volt már olyan fontos a dolog, Csányi Sándor és Orbán Viktor között pedig épp szent a béke.
Spéder félreállásával már senkinek nem érdeke a kötvényügy feszegetése, ugyanis ha kiderül, hogy tényleg volt tiltott állami támogatás, akkor a bírságot már a Mészáros-körhöz tartozó új vezetésnek kellene fizetnie, éppen ezért pedig egy ezzel kapcsolatos brüsszeli bejelentés hadüzenetnek érne fel Orbánékkal szemben.
|
Már egymást bírságolják az állami szervek, csak azért, nehogy megtudjuk, hova lett 30 milliárd forint
|
Három éve indítottunk egy pert a Magyar Állam tulajdonában álló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, azaz az MNV ellen, közérdekű adatokat szerettünk volna megismerni arról, mi lett a sorsa kicsit több mint 30 milliárd forintnyi közpénznek. Az ilyen perek első fokon néhány hónap alatt le szoktak zárulni, a miénkben mégsem született ítélet már 3 éve, és úgy állnak a dolgok, hogy jó darabig még nem is fog, a kormány ugyanis minden lehetséges eszközzel akadályozza az eljárást.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/12/mar-egymast-birsagoljak-az-allami-szervek-csak-azert-nehogy-megtudjuk-hova-lett-30-milliard-forint
|
2019-11-12 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított.
Komlón november 10-én új szavazás lesz az 5. sz. választókerület 13. sz. szavazókörében, miután az ellenzéki összefogás kifogását elfogadta a bíróság. Az indoklás szerint több olyan eset is történt a szavazóhelyiségben, ami törvénytelen: így például az, hogy 10-12 fő "segítőként" mintegy száz főt kísért szavazni, és bár azt állították minden esetben, hogy rokonok, ezt a tényt a bizottság nem ellenőrizte. A "segítők" a fülkébe is bekísérték a választókat.
A hely- és személyismerettel rendelkező delegáltak azonosították a kísérőket, akik állításuk szerint minden esetben a Lungo Drom – rendszeresen adományt osztó – emberei voltak.
A kiugróan magas részvételi arányra (reggel pár óra leforgása alatt 260 szavazó jelent meg az urnánál az 1206 szavazásra jogosultból), a helyi független hírportál, a 7300.hu is felfigyelt, és megkérte ott élő olvasóit, számoljanak be arról, mit láttak. A beérkezett válaszokból a következő kép bontakozott ki:
"Már reggel hat órakor betereltek több tucat embert a szavazóhelyiségbe. Az emberek láthatóan kócosak, álmosak voltak, az sem kizárt, hogy még aludtak, amikor értük mentek. Részben autókkal vitték őket, részben "terelték" őket a szavazófülkéhez. Sokan nem tudták a jelöltek nevét sem, azt mondták, valami "furcsa nevűre" kell szavazniuk. Olyanok is voltak, akiknek papírra írták fel, kire kell szavazniuk, de sokan kértek segítséget az x behúzásához is, mert nem értették, mi van a választóívre írva, vagy, hogy mit kell vele csinálni. Többen kísérővel érkeztek, akik követték a szavazókat a fülkébe is. (...) Sokan alkoholt kaptak a szavazatokért cserébe, sőt, pénzt is. (...) A szavazókör bejárata előtt néhány szavazó arról is beszélt egymás között, hogy ha nem szavaznak az adott pártra, akkor "tudod, mi lesz", illetve, aki nem jól szavaz, az nem kap több adományt" – írta a helyi hírportál.
Mivel az adományosztás és az azzal való visszaélés gyanúja többször is felmerült, megpróbáltunk utánajárni, pontosan milyen adományokról van szó. A helyiekkel beszélgetve a következőket tudtuk meg.
Adományokkal zsarolhatták a szavazókat
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület évek óta oszt az országban és Komlón is élelmiszert. A nonprofit szervezet felkutatja és összegyűjti az élelmiszerfelesleget az üzletláncoktól, majd megsemmisítés helyett eljuttatja azt a rászorulókhoz. Ezt a partnerszervezeteik segítségével teszik meg, akik a szétosztást szintén nonprofit alapon valósítják meg.
A karitatív szervezetek mellett gyakran a családsegítő szolgálatok is részt vesznek a lebonyolításban – így történt Komlón is. Egy idő után azonban a családsegítő – mint később megtudtuk, infrastruktúra- és erőforráshiány miatt – kérte, hogy a lebonyolítást teljesen átadhassa egy helyi civil szervezetnek, a Fekete Láng Érdekvédelmi Egyesületnek. Ekkor kezdődtek a problémák.
Az Átlátszónak nyilatkozó helybéliek szerint az adományosztás azóta nem rászorultság alapján történik: azok kapják az élelmiszert, akik jóban vannak az egyesület vezetőivel, és nem azok, akiknek valóban szüksége lenne rá. A panaszok szerint a húsárut, a szalámikat, a jobb gyümölcsöket és az édességet szinte soha nem osztják szét, csak a zöldséget, tésztát, egyéb élelmiszert. Volt alkalom, amikor a pékárut nem osztották ki időben, így az megpenészesedett – azzal fűtöttek, hogy eltüntessék a melléfogás nyomait – mesélték.
Az önkormányzati választás során állítólag több embert megfenyegettek, hogy nem kapnak majd adományt, ha "nem jól" szavaznak. Az egyesület vezetőinek volt egy listájuk, azzal mentek az emberekért és vitték őket szavazni. Forrásaink szerint a listán azoknak az embereknek a neve és címe volt, akik rendszeresen kapnak adományt.
A nyilatkozók szerint előfordult, hogy azokat, akik adományt kaptak, a beleegyezésük nélkül lefotózták és feltették a Facebookra. Sokan ettől való félelmükben (és a szégyen miatt) már nem mernek adományt kérni. Elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy amit az egyik adományosztó betett a szatyorba, annak a felét visszavették, de előtte még lefényképezték az érintettet a tele szatyorral.
A Vörösmarty utcai adományosztó helyiségben emellett nincs kézfertőtlenítésre lehetőség, és gyakran beteg emberek osztják szét az élelmiszert – mesélték a szemtanúk. Kenderföld városrész Komló egyik legszegényebb területe, itt találhatóak a komfort nélküli vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakások, ezért könnyű függésben tartani az alacsony jövedelmű családokat az adományokkal.
Az adományosztást ráadásul senki sem felügyeli, és sokan úgy tudják, mindez a Fekete Láng adománya, nem pedig az azokat felajánló élelmiszerkereskedő cégeké. Mindez annak fényében fontos információ, hogy a Fekete Láng Egyesület vezetője nem más, mint a választókerületet nagy fölénnyel megnyerő Orsós Ferenc "Gogen", a Fidesz és a Lungo Drom jelöltje.
Vagyis: az emberek azt is hihették, hogy ők a Lungo Dromtól, a Fidesztől, vagy Orsós Ferenctől kapják az adományt, ezért nekik tartoznak hálával.
Megkérdeztük Orsós Ferencet, tisztában volt-e azzal, hogy politikusként nem oszthatta volna az Élelmiszerbank adományait azóta, hogy a júliusban bemutatták, mint a Fidesz jelöltjét az 5. sz. választókerületben, és hogy mit mondott volna, ha ugyanezt egy másik párt jelöltje tette volna meg.
A képviselő (aki egyben a Baranya Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is) kérdésünkre elmondta, a Komlói Fekete Láng Egyesület élelmiszerosztásait önkéntesek és alkalmazottak végzik a mindennapokban. Emellett hangsúlyozta, hogy ő csak szeptembertől jelölt. Ha pedig egy másik jelölt végezte volna ugyanezt a munkát, ő "természetesen minden erővel segítette volna, hogy ez ne akadjon fenn".
Arra is rákérdeztünk, hol és milyen formában tájékoztatja a rászorulókat arról, hogy az élelmiszer mikor honnan származik, és hogy milyen nyilvántartást vezetnek azokról a családokról, akik rendszeresen kapnak adományt. Ezzel kapcsolatban Orsós Ferenc elmondta, az adatbázisukban név, lakcím és a család létszáma szerepel, "amit a Családsegítő jelölt meg az ő ügyfeleik szerint". Arról pedig, hogy az adományosztásra az Élelmiszerbank által van lehetőség, "jól látható helyen poszterek és reklámanyagok vannak kifüggesztve."
A Facebookon ennek mindenestere nyoma sincs: Orsós oldalát visszapörgetve egyetlen utalást sem látni az Élelmiszerbankra. Akad viszont köszönetnyilvánítás Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselőnek és Polics József fideszes polgármesternek címezve.
Arra, hogy a kialakult helyzetben miért nem magyarázza el nyilvános posztban a rászorulóknak, hogy valójában miért szünetel az adományosztás, valamint miért nem mutat rá, hogy az Élelmiszerbank adományai a választástól teljesen függetlenek, és bárki nyer, a csomagok akkor is érkeznek majd, Orsós Ferenc azt válaszolta, hogy természetesen megnyugtatta az embereket, hogy az osztást ugyanúgy folytatni fogják.
Sőt, hozzátette, hogy ő maga hívta fel a figyelmet arra, hogy az Élelmiszerbank a választások idejére szüneteltesse az adományosztást, azt viszont nem tudhatta, hogy új szavazást írnak majd ki. (A megismételt választásról az Élelmiszerbank portálunktól értesült, amikor az ügyben megkerestük őket – a szerk.)
Orsós Ferenc szerint soha nem volt semmi köze sem a Lungo Dromnak, sem pártoknak az élelmiszerosztáshoz, azt pedig, hogy bárki megzsarolta volna a szavazókat az élelmiszercsomag elmaradásával, koholt vádnak nevezte és visszautasította.
A képviselő úgy véli, neki nincsenek ellenségei, mindenkivel jóban van, így mindenki részesül az adományokban, nemcsak az ő ismerősei. Egyúttal azt is tagadta, hogy visszatartanának adományokat: "mindent kiosztunk" – írta válaszlevelében.
Mindenki másképp emlékszik
Megkérdeztük a komlói önkormányzatot is, volt-e tudomásuk arról, hogy a Komlói Családsegítő Szolgálat az Élelmiszerbanktól kapott adományok osztását a Fekete Láng Egyesületre és annak vezetőjére, Orsós Ferencre bízta idén áprilistól. Amennyiben igen, nem tartották-e összeférhetetlennek, hogy egy olyan személy végezze az adományosztást a rászorulóknak, aki képviselőként indult a Fidesz illetve a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson. Ez ugyanis legkésőbb júliusban, a hivatalos bejelentés idején biztossá vált.
Rákérdeztünk arra is, kikérte-e az önkormányzat véleményét a döntésről a családsegítő szolgálat, vagy egyáltalán lett volna-e ilyen kötelezettsége. Ha pedig igen, mivel jár ennek elmulasztása.
Polics József (Fidesz-KDNP), Komló (egyelőre nem jogerősen újraválasztott) polgármestere az Átlátszó kérdésére azt mondta, az önkormányzatnak nem volt ráhatása arra, kivel kötött megállapodást az Élelmiszerbank. Hangsúlyozta, a város intézményei "a hatáskörükbe utalt feladatukat az alapszabályban foglalt feltételekkel végzik, és sem az önkormányzati, sem a társulási rendszerben nincs erre ráhatásuk". Emiatt ő maga sem kívánt, és nem is kíván az alapműködési kérdésekbe beleszólni.
Hozzátette, a rászorultság nem a kampányhoz kötődik, és sajnálja, hogy "egyesek kampányt csinálnak belőle és az Élelmiszerbanknak írogatnak." Polics ezen a ponton egész másképp látja a körülményeket, mint a csapatába tartozó Orsós Ferenc, aki viszont azt állítja, ő maga kérte az adományosztás szüneteltetését az októberi választás előtt.
Ahogy a politikus írta, az "alaptalan vádaknak köszönhetően már másodszor két hétre szünetel az élelmiszerbanki ellátás". Pedig "adni a legcsodálatosabb dolog, és örüljön, aki ezt megteheti. Ne az irigység, a rosszindulat vezéreljen minket, hanem a szeretet és akkor minden jobb lesz" – fogalmazott Polics József.
Ugyanúgy nem tudott Orsós állítólagos indítványáról néhány közeli ismerőse sem, akik a Facebookon (és információink szerint az adott választókerületben is) azt terjesztik, hogy "rosszindulatú emberek miatt" állt le az adományosztás.
Sőt, még azok a Lungo Drom-os képviselőjelöltek, akik Orsóssal együtt indultak (és nyertek) a választáson, is azt írták a Facebookon, hogy "tudják és hiszik, hogy akik ezt tették (tehát leállíttatták az adományosztást – a szerk.), vissza fogják kapni a Jó Istentől, hiszen nagycsaládosoktól, gyerekektől, idősektől vették el a napi élelmiszer adományt".
Szerintük nagy öngólt rúgott az, aki ezt tette 12 nappal a választás előtt, hiszen sok éhező, fázó embernek lett volna szüksége "Orsós Ferenc Elnök Úr nagylelkű adományaira".
Mindenesetre megkérdeztük a komlói családsegítő szolgálatot is, hogy megtudjuk, miért pont a Fekete Láng Egyesületet választották az adományosztásra, és hogy jelezték-e az összeférhetetlenséget az Élelmiszerbanknak, amikor júliusban kiderült, hogy az egyesület vezetője képviselőjelöltként indul a Fidesz és a Lungo Drom színeiben az önkormányzati választáson.
A családsegítő szolgálat vezetőjétől, Elmontné Popán Ildikótól kapott válasz szerint ők idén április 30-ig álltak kapcsolatban az Élelmiszerbankkal, ezután “az intézmény személyi és tárgyi feltételei nem tették lehetővé hogy a munkát tovább folytassuk, ezért egy helyszíni ellenőrzés során kértük a szerződésünk felmondását". Ezután az adományosztásban évek óta segédkező Fekete Láng Egyesület felajánlotta hogy szívesen átvállalnák ezt a feladatot, ami a családsegítőnek is megfelelt, “hiszen évek óta végzik a tevékenységet, napi megélhetési gondokat orvosolnak egy szegregált területen, és együttműködésünk során sosem tapasztaltunk problémát". Az új partnert azonban nem ők, hanem az Élelmiszerbank választotta ki.
Az Élelmiszerbank vizsgálódik
Megkerestük a Magyar Élelmiszerbank Egyesületet is, ahol Cseh Balázs elnök készséggel állt a rendelkezésünkre. Kérdésünkre elmondta, már korábban is érkeztek panaszok Komlóról, sőt, a baranyai város sajnos mindig is a "nehezebb esetek" közé tartozott.
Nincs ugyanis a településen olyan ismert, országos karitatív szervezet, amely vállalni tudta volna az adományosztást, a családsegítő szolgálat pedig infrastruktúra- és erőforráshiány miatt nem tudta folytatni a munkát. Így került a Fekete Láng Egyesülethez a feladat, a komlói családsegítő szolgálat javaslatára.
A felsoroltakhoz hasonló esetekről ők is hallottak már, az ilyen bejelentéseket minden esetben kivizsgálják, azonban ezek valóságtartalmának ellenőrzése nem egyszerű feladat. A beérkező információkat fenntartásokkal kell kezelniük, hiszen volt olyan esetük is, amikor csak le akartak valakit járatni rosszindulatú pletykákkal. A kivizsgáláshoz ilyen esetben személyes látogatás is szükséges, hogy meggyőződjenek arról, rendben zajlanak-e a folyamatok.
Ezt egy három fős csapat végzi az országban, évente egy alkalommal általában minden szervezethez eljutnak. Ha valahol törvénytelenségeket, visszaéléseket tapasztalnak, az érintett szervezetet kizárják az adományosztásból, és amennyiben szükséges, feljelentést is tesznek.
A komlói esettel kapcsolatban Cseh Balázs azt mondta, a panaszok kivizsgálása még folyamatban van, de az október 13-i választás előtt két héttel, és most, a megismételt szavazás előtt is felfüggesztették az adományosztást, hogy ne lehessen ezzel befolyásolni a szavazókat. Másrészt már a választások előtt megindult a panaszkezelési folyamat az esetekkel összefüggésben, aminek az eredménye az is lehet, hogy felbontják az idén áprilisban kötött megállapodást a Fekete Lánggal.
Az Élelmiszerbank ugyanis szigorúan független, politikailag semleges szervezet, így nem elfogadható számukra, hogy politikai pártok képviselői politikai célú befolyásolásra használják az élelmiszerosztást.
Megismétlik a szavazást
Az ügy érdekessége, hogy amennyiben a választási csalás miatt november 10-re kiírt új szavazáson az említett 13. sz. szavazókörben Ferenczy Tamás polgármesterjelölt több szavazatot kap, mint az első alkalommal, vagy a nem jogerősen megválasztott régi-új polgármester, Polics József kevesebbet, akkor akár új polgármestere is lehet Komlónak.
Olyan kicsi volt ugyanis kettejük között a különbség, hogy egy szavazókörön is múlhatott a végeredmény. Polics (Fidesz) 4177, míg Ferenczy (Komló Összeköt) 4059 szavazatot kapott, ami 118 szavazatot jelent. A 13. sz. választókör volt azonban az egyetlen, ahol Polics több mint 300 voksot tudott begyűjteni Ferenczy 171 szavazatával szemben. Vagyis ha itt jelentősen lecsökken a különbség, meg is fordulhat az állás.
A testület összetétele pedig annyiban változhat, hogy újabb ellenzéki jelölt kerül be, növelve a már meglévő 7-5-ös fölényt. Ha viszont ismét Orsós Ferenc nyer, akkor marad a korábban kialakult felállás.
Ferenczy Tamás, a komlói képviselő-testületben már biztosan többséggel bíró ellenzéki összefogás vezetője szerint az önkormányzat a jövőben kiküszöbölhetné az adományosztással kapcsolatos anomáliákat.
Ennek érdekében szerinte az lenne a legcélravezetőbb, ha ismét a családsegítő szolgálat végezné az adományosztást, ám ehhez az önkormányzat biztosítana plusz embereket vagy bármilyen további segítséget, amire a szolgálatnak szüksége van. Így egyik politikai párt sem tudná kisajátítani az élelmiszerosztást, és függő helyzetben tartani a rászorulókat. Az adományokra ugyanis sajnos továbbra is szükség van, így mindenki abban érdekelt, hogy mielőbb rendeződjön a helyzet – mutatott rá a polgármesterjelölt.
A szerző a 7300.hu komlói helyi hírportál szerkesztőségének is tagja. Címlapfotó forrása: Orsós Ferenc / Facebook
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Élelmiszeradományokkal kampányolhatott Komlón a Fidesz és a Lungo Drom képviselőjelöltje
|
Élelmiszer-kereskedő cégek által felajánlott adományokkal gyakorolhattak nyomást a szavazókra abban a választókerületben, ahol választási csalás miatt új szavazást írtak ki Komlón. A Lungo Drom és a Fidesz jelöltje egy helyi civil szervezet vezetőjeként hónapok óta osztogatta a csomagokat a rászorulóknak úgy, hogy közben a két politikai szervezet önkormányzati képviselőjelöltjeként kampányolt. Az Élelmiszerbank a megismételt szavazás miatt felfüggesztette az adományok szállítását, és vizsgálatot indított.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/04/elelmiszeradomanyokkal-kampanyolhatott-komlon-a-fidesz-es-a-lungo-drom-kepviselojeloltje/
|
2019-11-04 20:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tíz évvel ezelőtt egy földvásárlási ügylettel kapcsolatban vetődött fel egy magyar motorversenypálya építésének lehetősége - és akkor is a kormány szorgalmazta annak megvalósítását. A Balatonhoz közeli Sávoly községben a Sedesa nevű spanyol befektető által alapított cég 80 millió eurós (akkori árfolyam közel 21 milliárd forintos) beruházással hozta volna létre a Balatonringet, amelybe a magyar állam is beszállt. Közösen hozták létre az üzemeltetésért felelős Balatonring Zrt.-t, amelyet 70 százalékban a spanyol Worldwide Circuit Management (WCM), 30 százalékban pedig a Magyar Turizmus Zrt. tulajdonolt.
A balatoni pálya alapkövét 2008 szeptemberében tették le, míg az első futamot 2009. szeptember 20-ára tervezték, ám a beruházás egyre csak csúszott. Végül a terv azon bukott el, hogy a Magyar Fejlesztési Bank nem hagyta jóvá a kölcsönt. Ez nem is csoda, mert a gazdaságossági számítások nem igazolták a nagyszabású tervet. A kalkulációk szerint ugyanis ha minden lehetséges hétvégén rendeztek volna valamilyen versenyt a pályán, akkor sem térült volna meg a sokmilliárdos beruházás tíz éven belül, még akkor sem, ha az átlagos jegyár (ráadásul akkori vásárlóerőn nézve) 60 ezer forint lett volna. A fejlesztési bank valamint a megkeresett kereskedelmi bankok ezért nem finanszírozták tovább a tervet, amely mögül végül a spanyol fél a Sedese Investment Group is kihátrált - amiben persze része volt a gazdasági válságnak is.
Pedig a munkák addigra már teljes gőzzel folytak. A 4232 méter hosszú aszfaltszalag földmunkáig elkezdődtek, a víz- csatorna, valamint az elektromos hálózatot megtervezték és telesen ki is építették, vagyis csupán az épületek és a pályaszerkezet kialakítása maradt hátra. Becslések szerint 30 millió eurót fektettek addig a projektbe a spanyolok. Ez azonban végül csődbe ment és végrehajtás alá került. Az M7-es autópályához közel eső területet 2012. október 13-án aukcióra bocsátották, kikiáltási ára 1,5 milliárd forint volt - míg a telken lévő adósság akkor már 3,5 milliárd forintra rúgott. Végül az árverés eredménytelenül zárult.
Már ígértek egy feltámadást
A Világgazdaság 2017-ben arról tudósított, hogy a terület tulajdonosát, a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t 2015 májusában a bíróság megszűntnek nyilvánította és kényszertörléséről is rendelkeztek, de az eljárás a kényszertörlésből felszámolásba fordult. Az akkori adatok szerint a fejlesztő céggel szemben már 4,5 milliárdos követeléssel éltek a hitelezők, viszont úgy látták, hogy a Sávoly Motorcentrum Kft. feltárt vagyona - ami vélhetően csak az értékes Balatonmenti telket jelentette - előreláthatóan fedezi a felszámolási költségeket.
Balatoni motorozás körbe-körbe
Érdekesség, hogy közben gyorsaságimotor- és autóversenyeket a Balaton másik, keleti végére is terveztek. Az M7-es autópálya, és az északi partra tartó 71-es út csomópontja előtt Balaton Park Circuit fantázianéven terveztek versenypályát 2015-ös átadással. A 4,2 kilométer hosszú pályával rendelkező sportlétesítmény átadása azonban itt sem valósult meg.
A motorsport pálya annak ellenére bizonyult fiaskónak, hogy az autópályán keresztül könnyen megközelíthető lett volna az olasz, szlovén, szerb és horvát nézőknek is, valamint a közelben lévő Hévíz-Balaton Airport (akkor épp FlyBalaton Repülőtér) a más országokból érkező nézőket is fogadni tudta volna. Az akkori elképzelések szerint a Balatonring a nyári szezon meghosszabbításában is jelentős szerepet vállalhatott volna.
Az előzmények ismeretében a mostani bejelentés életrevalósága, gazdaságossága minimum megkérdőjelezhető. Bár Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt heti bejelentésében azt mondta, hogy MotoGP kereskedelmi jogait birtokló céggel már szándéknyilatkozatot is aláírtak, s a következő lépés az, hogy a kormány február 28-ig végleges döntést hoz az ügyben, eddig egyetlen adatot sem hoztak nyilvánosságra. A tíz évvel ezelőtti 80 millió eurós költség bizonyára nem tartható - arról nem is beszélve, hogy a közúti és légi megközelítés kiépítése vagyonokba kerülhet - feltéve, hogy a kormány ragaszkodik a megvalósításhoz.
|
Egyszer már milliárdos bukás lett a vége a motorozásnak - a kormány újra nekifuthat
|
Éppen tíz évvel ezelőtt avatták volna fel a Balatonringet. A magyar gyorsasági motorsport-pálya terve azonban akkor megfeneklett - most viszont újra felmelegítették. A kormányzati elképzelések szerint ezúttal a beruházást inkább a Nyírségben valósítják meg. A megtérülés, ahogy akkor, úgy most is kérdéses.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/motogp-palya-magyarorszag-balatonring.694901.html
|
2019-11-11 21:14:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Ugyanannak a kormányközeli tulajdonosi körnek lett hozzáférése a rendkívül értékes lepencei K7-es termálkúthoz Visegrádon, mint amelyik a Magyar Turisztikai Ügynökség által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból is közel 6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott balatoni és tokaji szállodák építésére - derül ki a visegrádi képviselő-testület ülésinek jegyzőkönyvéből.
"Visegrád képviselő-testülete úgy dönt, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és a Grand Hotel Bohemia Zrt. között 2018. április 23-án kötött termálvíz értékesítési szerződésbe a Grand Hotel Bohemia Zrt. mint szerződésből kilépő fél helyett a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. mint szerződésbe belépő fél a szerződésbe belépjen" - ezt a határozatot szavazta meg 5 igen és 2 tartózkodás mellett szeptember 18-án a visegrádi testület. Cégadatbázisokból pedig kiderül, hogy a Grand Hotel Bohemia és a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. is a hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak az érdekeltségébe tartozik a Dreamland Holding Zrt.-én keresztül. Tehát a vízhasználati jogot Szepesi egyik cége átadta egy másik cégének. A testületi határozat az új szerződés aláírására azonnali határidővel felhatalmazta Félegyházi Andrást, azóta már távozott polgármestert.
Kórház és hotel is kap vizet
Nagyon értékes termálvízről van szó, amit jól mutat, hogy a Thermal Hotel Visegrád is innen kapja a vizet, valamint a Visegrádi Ásványvíz is az ország legmélyebb kútjából nyeri az ásványi anyagokban gazdag vizét. A Thermal hotel Dunai György milliárdos üzletember családjának tulajdonában van, amely tavaly már közel 2 milliárd forintos forgalmat bonyolított. A város önkormányzatától vásárolja a vizet 2013 őszétől a Szent Kozma és Damján Rehabilitációs Szakkórház is. "Közel a kórházhoz, a Lepence-patak dunai torkolatának közelében, 1973-ban létesült termálkút rendkívül értékes, 38 fokos hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. A hőforrás jelentőségét növeli az a tény, hogy igen nagy mélységből (1300 méter), geológiailag állandó természeti körülmények közül tör fel, amelyet 2001-ben gyógyvízzé nyilvánítottak. A forrástól a kórházhoz vezetéken érkezik a gyógyvíz" - olvasható a kórház oldalán.
A 2007-ben bezárt visegrádi Lepence strandfürdő is ebből a termálkútból kapta a vizét. A Napi.hu írta meg korábban, hogy a páratlan panorámájáról ismert fürdőt a szántódi, ötcsillagos Balaland hotelt és a szintén ötcsillagos Grand Hotel Tokaj szállodát vissza nem térítendő állami milliárdokból építő Szepesi Richárd nyithatja újra, akinek anyósa Nagy Róza, akit régóta Matolcsy György jegybankelnök legszűkebb bizalmi köréhez sorolnak.
Kormányzati segítség
Visegrádi forrásunk szerint nagyon jól előkészített beruházásról van szó: előbb a strand készülhet el, majd később egy luxusszálloda is. Utóbbi esetében segítség lehet, hogy a turisztikai ágazat kormányzati szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség sem lazsál, hiszen tart a Kisfaludy program: január közepétől február végéig lehetett pályázni - az első ütemben szállodák létesítésre - a Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. A lepencei strand és szálloda beruházói forrásunk szerint tökéletesen felmérték a helyi viszonyokat, legalább két éve jelen vannak Visegrádon, még a témában tartott közmeghallgatáson is részt vettek. Az ügynökség azonban még nem hirdetett eredményt, ellenben a lepencei strand újjáépítésére 2 milliárd forintot szavazott meg az Orbán-kormány. A területen azonban eddig semmi sem történt.
Kérdés, hogy az új visegrádi képviselő-testület mit kezd majd a lepencei K7-es termálkút tulajdonjogával, kinek ad vízjogot, amit közel másfél évtizedig zajló jogvita végén szerzett vissza 2014-ben. Új a polgármester: fideszes támogatással nyert Eőry Dénes, aki eddig éppen a svájci tulajdonban lévő Visegrádi Ásványvíz Kft. ügyvezetője volt, és több új képviselő is mandátumot szerzett. A kormánypárt számára kulcsfontosságú település Visegrád, hiszen a Dunakanyarban Budakalász, Pomáz és Szentendre is ellenzéki lett az önkormányzati választások után. A szeptemberi testületi ülésen például felmerült, hogy vízjogot csak 100 százalékos egyetértésben vagy népszavazással lehessen eladni Visegrádon.
|
Kiderült, ki csapolhatja meg a visegrádi termálvizet
|
A hazai hotelbiznisz új sztárjának, Szepesi Richárdnak a cége hozzáférést kapott a rendkívül értékes visegrádi termálkúthoz az önkormányzattól. Luxusszálloda és panorámás strand is szerepelhet a tervekben.
| null | 1 |
https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/visegrad-termal-viz-furdo.693757.html
|
2019-11-12 21:26:28
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
A Liget-projektet felügyelő Városliget Zrt.-nél mostanra az egymilliárd forint feletti beszerzések és építési beruházások összértéke is átlépte a 100 milliárdot, ha pedig a nagyobb tervezési és egyéb építési szolgáltatásokat is beleszámoljuk, akkor már a 120 milliárdot közelítik a cég eddigi megrendelései. Ebben ráadásul az eddigi legdrágább, szintén a projekthez tartozó építkezés, a 33 milliárdos Pannon Park még benne sincs, mivel azt nem a Városliget Zrt., hanem a Fővárosi Állat- és Növénykert finanszírozza. Mindent összevetve tehát már vastagon 150 milliárd felett jár a projekt. A brutális összeg nagyon nagy hányada pedig egy elég jól körülhatárolt üzleti körhöz került: alig négy-öt kormányközeli vállalat gazdagodott belőle.
Két tucat milliárdos projekt
A Városliget Zrt. mostanáig közel két tucat olyan szerződést kötött, amelyeknek az értéke meghaladta az egymilliárd forintot. Az eddigi csúcstartó a Néprajzi Múzeum volt, ami hajszál híján 26 milliárd forintból épül, de közel 20 milliárdból valósul meg a Magyar Zene Háza, és két részletben majdnem ugyanennyit költött az állami cég a májusban átadott Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központra (OMRRK) is. Utóbbinál emellett jó két és félmilliárd eszközbeszerzésekre is elment.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKártérítés nélkül felmondhatók a Liget-projekt gigafejlesztései, de így sem éri megA folyamatban lévő építkezések közül van, amit már biztosan nincs értelme leállítani, de ez a többinél is kétséges. Az el sem kezdődött beruházásoknál az a kérdés, engedi-e a kormány a szemezgetést.
Bár a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza még nem készült el, korábban írtunk róla, hogy ezeket a projekteket sok értelme már nem lenne félbehagyni, és csütörtökön a fővárosi közgyűlés is úgy döntött, hogy a futó beruházásokat nem akasztja meg. Azaz ezek a kiadások már egész biztosan hozzáadhatók a végső számlához. Sőt akár még drágulhatnak is, legalábbis a korábbi tapasztalatok alapján ez egyáltalán nem lenne meglepő. Az OMMRK költségei például négymilliárddal ugrottak meg menet közben, de 1,7 milliárddal már a Magyar Zene Házának ára is emelkedett, mert az üvegépülethez legyártott első üvegtábla nem volt megfelelő.
Ezekhez a hatalmas projektekhez képest akkor is aprópénznek tűnik a többi nagyobb beruházás jelentős része, ha azért becsúszott egy közel 10 milliárdos megrendelés a T-Systemsnek, és épül egy mélygarázs is két részletben 8 milliárdból a Városliget szélén. A félmilliárd forint feletti építési beruházásokat és eszközbeszerzéseket ezen a grafikonon foglaltuk össze.
Ebben ugye nincsenek benne a kisebb projektek, pedig azokból is akadt szép számmal. Ráadásul, ahogy erről korábban már írtunk, furcsa módon ezek költségei egy helyre koncentrálódnak: néhány millió, esetleg pár százezer forinttal a 300 milliós közbeszerzési értékhatár alá.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFurcsán árazták be a Liget-projekt párszáz milliós beruházásaitHáromszáz millió forintig azt hív meg a Városliget Zrt. a tenderekre, akit akar. Élt is a lehetőséggel, ennyiből valósult meg a Vakok Kertje, a Rózsakert, a kutyafuttató és még három projekt.
Szintén nincsenek benne a fenti táblázatban az építési beruházásokhoz kapcsolódó előkészítések és egyéb szolgáltatások, pedig ezek között is akadt szép számmal félmilliárd forintot meghaladó. A nagyobb projektek tervezése például kivétel nélkül ilyen volt. Kifejezetten érdekes, hogy az egyedüliként kizárólag külföldi cég által tervezett Magyar Zene Házánál volt ez a legolcsóbb, miközben az egyelőre csak tervasztalon létező épület a közelmúltban díjat is nyert. A japán iroda 740 millióért végezte el a munkát. Ezzel szemben a Néprajzi Múzeumot közel 1,9 milliárdért, a végül valószínűleg meg sem valósuló Nemzeti Galériát pedig 2,68 milliárdért tervezték. Igaz, utóbbi munkában szintén volt távol-keleti vállalat: a tervek magyar-japán koprodukcióban valósultak meg.
Tiborcz István barátai és üzletfelei
Talán az elköltött összegnél is érdekesebb azonban, hogy a pénz mennyire tendenciózusan ugyanazokat a kormányközeli szereplőket találta meg. A legnagyobb nyertes a Magyar Építő Zrt. lett, amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A vállalat 2017-ig Mészáros Lőrinc barátjának és állandó üzlettársának, a Duna Aszfaltot is birtokló Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, bő két éve azonban a társaságot megvette a szintén kormányközeli Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. Az a két cég, amelyek külön-külön is nyertek el megbízásokat a Liget-projektben. A WHB a nyolcmilliárdos mélygarázst építi, az Épkar pedig az Olof Palme-házat újította fel 3,6 milliárd forintért, míg a Komáromi Csillagerőd rekonstrukcióján együtt dolgozott a két cég. A két társaság (illetve a közös tulajdonukban álló Magyar Építő Zrt.) így összesen 62,3 milliárd forintnyi Liget-projektes megbízásban kapott szerepet.*Ténylegesen ennél kicsit kevesebb lesz, hiszen van, ahol konzorciumban nyerték el a munkát. A pontos összeget azért nem lehet megmondani, mert ilyen esetekben a konzorciumi tagok nem osztják meg a nyilvánossággal, hogyan osztozkodnak a bevételen.
Az eddig a teljes Liget-projektre elköltött pénz 40 százalékát végső soron behúzó két vállalat pedig egyaránt köthető Orbán Viktor családjához, egészen pontosan a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
A 80 százalékban Paár Attila (egy a Borkai-ügyben is előkerült győri vállalkozó) tulajdonában lévő WHB volt az a cég, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Az Épkar Zrt. pedig a Szeivolt családé, akikről a Heti Válasz korábban azt írta, hogy ifjabb Szeivolt István, valamint felesége, Titanilla Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott lehetett.
Mészáros Lőrinc sem maradt ki
Nem csak ez a két kormányközeli cég kaszált azonban eddig hatalmasat a Liget-projekten. A már emlegetett 33 milliárdos Pannon Parkot például részben a Market Zrt. építi, amely a sokszor csak Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltsége. De ez a cég ásta ki a Néprajzi Múzeum munkagödrét is 2,5 milliárdért.
Annak a Néprajzi Múzeumnak, aminek az építését elnyerő konzorcium Magyar Építők melletti másik tagja a Záév, a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek a cége. Emellett most már erősen kormányközeli a T-Systems is, amely két szerződést is kötött a Városliget Zrt.-vel összesen bő 10 milliárd forint értékben. Bár a nagyobb megbízást még akkor kapták, amikor az informatikai cég a Magyar Telekom tulajdonában volt, a kisebb projektről már úgy szerződtek, hogy a piacon mindenki tényként kezelte Mészáros Lőrinc érkezését (akit aztán végül leválasztottak az informatikáról).
Mindent összevetve ehhez a
néhány céghez és az őket birtokló vállalkozókhoz vándorolt a Liget-projektes megbízások durván 70 százaléka, több mint 100 milliárd forint.
Még százmilliárdot biztos elköltöttek volna
Rajtuk kívül csak két, a közbeszerzéseken általában is jól szereplő nemzetközi csoport, a Strabag és a Colas Altera tudott nagyobb munkákat behúzni. Előbbi a már említett OMMRK-n dolgozott összesen nagyjából 20 milliárdért, míg utóbbi mások mellett közműveket, vízellátó rendszereket és közvilágítást is fejlesztett négy különböző megbízás keretében szűk 7 milliárd forintért.
Mindez azt jelenti, hogy az említett szereplőkön kívül a nagyobb, félmilliárd feletti projektekből mindenki másnak (beleértve a tervezőirodákat is, amelyek közül néhány szintén gyakran feltűnik állami beszerzéseken) mindössze 20 milliárd forintnyi megbízás jutott. Harmadannyi, mint a WHB-Épkar kettősnek. Ha az Átlátszó által összegyűjtött kisebb fejlesztéseket és egyéb megbízásokat is belevesszük, akkor ez valahol 24-25 milliárd között lehet, de ebben már a Városliget Zrt. működéséhez szükséges beszerzések is benne vannak.
Mindez azt is jól mutatja, hogy kik buktak azzal, hogy az új fővárosi vezetés úgy döntött, a még el sem kezdett épületeket nem húzzák fel a Városligetben. Az eddigiek alapján ugyanis elég nagy bizonyossággal meg lehet mondani, hogy kik nyerték volna el ezeket a megbízásokat. Márpedig elég komoly beruházásokról van szó, az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház együttes költsége jó eséllyel a 100 milliárd forintot is meghaladta volna.
|
A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított
|
Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191108/a-liget-projekt-150-milliardjanak-ketharmada-kormanykozeli-vallalkozokat-gazdagitott/
|
2019-11-08 16:04:00
| true | null | null |
G7
|
Nagyon furcsa ügylet keretében pakoltak át egy tízmilliárdokat érő üzletrészt a Takarék Jelzálogbank Nyrt.-ből a takarékszövetkezeti integrációt összefogó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-hez. Bár a nevek nem erre utalnak, az eladónak és a vevőnek nem teljesen ugyanaz a tulajdonosi köre. A jelzálogbanknak a legnagyobb részvényese pont az MTB, de ezen kívül másoknak is van részesedése, a bank 10 százaléka például kisbefektetőké. Az MTB ezzel szemben elsősorban a TV2-t is megszerző Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc tulajdonában van. Azaz végső soron tényleges tulajdonosváltás történt, még ha sokan nem is így kezelték a tranzakciót. Az ügyletről ugyanis egy Vida vezette grémium döntött, és a közgyűlésen is az ő cégük hagyta jóvá az eladást, aminél az ár meghatározása is nagyon furcsán alakult. Ezek után annyira nem meglepő, hogy per is lett a dologból, igaz, lehet, hogy már későn.
Vida József ajánlatot tett magának, majd tájékoztatta magát
Maga az integráció – aminek a keretében a teljesen szétaprózott takarékszövetkezeti rendszerből egy nagy, magyar tulajdonú pénzintézetet gyúrnak össze – egy egész döbbenetesen bonyolult folyamat, amit valószínűleg néhány emberen kívül senki nem lát teljesen az országban. A történetnek számtalan politikai vonatkozása van, bukott már bele korábban megingathatatlannak vélt Fidesz-közeli oligarcha Spéder Zoltán személyében, de végleg mélybe lökött és fel is emelt korábbi és későbbi minisztereket.
Ennek a most már több mint fél évtizede tartó folyamatnak az egyik legutóbbi, és az integrációs zárása szempontjából kiemelkedően fontos eleme volt egy több mint 30 milliárd forintos ügylet.
A tranzakció keretében az MTB Zrt. vásárolta meg a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. (TKB) 51 százalékos tulajdonrészét a tőzsdén is jegyzett Takarék Jelzálogbank Nyrt.-től.
Az MTB legnagyobb tulajdonosa Vida József, a cég részvényeinek nagyjából negyedét birtokolja ő*a saját részvényeket kiszűrve, és további bő 60 százalékát olyan cégek, amiket üzlettársaival szintén ő tart a kezében. A vállalat durván 12 százaléka pedig Mészáros Lőrinc jelenleg legfontosabb családi cégéé, a Talentis Groupé. A széttagolt részesedéseket magánszemélyekre lebontva így néz ki a tulajdonosi struktúra:
Vida ugyan már egy ideje NER-es körökben forog, neve azonban akkor lett igazán ismert, amikor Andy Vajna halála után egy nagyon furcsa, valójában már évek óta tartó ügyletben megszerezte a TV2-t. A kereskedelmi csatorna fölé egy rendkívül bonyolult céghálót építettek, ami egyébként az MTB felett álló – szintén elég komplex – vállalatcsoporttal is összeér, így nem csoda, hogy mindkét esetben ugyanazok a nevek kerülnek elő végső haszonélvezőként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmutatjuk, ki áll most a TV2 mögött, de hamarosan elrejtőzhet a tulajdonosÚgy tűnik, lezárult a TV2 valójában már 2016-ban megindított eladása. Az új tulajdonos első intézkedése az volt, hogy lehetővé tegye a végső haszonélvezők elrejtőzését.
Emögött a komplex vállalatcsoport mögött áll végső haszonélvezőként Vida József és üzleti köre, illetve Mészáros Lőrinc. Július 25-én ezek a tulajdonosok döntöttek úgy az MTB közgyűlésén, hogy vételi ajánlatot tesznek a Takarék Jelzálogbank Nyrt. (JZB) tulajdonában lévő Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. többségi részesedésére.
Minderről pedig tulajdonképpen Vida József tájékoztatta a JZB tulajdonosait egy rendkívüli tőzsdei közleményben. Egészen pontosan a JZB igazgatósága, de történetesen ennek az elnöke is Vida.
A tájékoztató ráadásul részben éppen saját magának szólt, hiszen a JZB 55 százaléka az MTB (azaz nagyrészt Vida) tulajdonában van. Így pedig az a közgyűlés is tulajdonképpen csak formalitás volt, amit épp az előbb idézett dokumentumban hívtak össze, hogy a JZB részvényesei az üzletrészeladásról dönthessenek. A tranzakció jóváhagyásához ugyanis elég a szavazatok fele, márpedig ennél ugye Vidáéknak csak az MTB-vel nagyobb tulajdonhányada volt, az egyéb furcsa kereszttulajdonlásokról nem is beszélve. Így természetesen át is ment a tervezet. Más kérdés, hogy pont ebben az ügyben nem volt azért teljes egyetértés: a szavazatszámok alapján úgy tűnik, hogy az állami tulajdonos nemmel szavazott az előterjesztésre*Az állam a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül tulajdonol egy bő 7 százalékos pakettet..
Nem így szoktak árazni
Persze az állami ellenállásnak lehetnek sima jogi okai, de jelzés is lehet arra, hogy nem volt elégedett a tranzakció paramétereivel. Utóbbi azért nem lenne meglepő, mert
az eladott részesedés árazása elég furcsán történt.
A JZB ugyanis könyv szerint értéken adta el a TKB 51 százalékát, azaz annyiért, amilyen értéken a számviteli kimutatásaiban nyilvántartotta.
Márpedig egy vételár a legritkább esetben épp annyi, mint az adott eszköz könyv szerinti értéke. Utóbbi ugyanis egy történelmi érték, azt mutatja, mennyit költött az adott dologra a cég, mennyiért került be a könyvekbe, és a különböző számviteli előírások miatt ezt mennyivel kellett módosítani. Azaz véletlenül sem azt, hogy egy másik piaci szereplőnek mennyit érhet az adott eszköz. Utóbbi*hacsak nem kényszereladásról vagy időközben elértéktelenedett dologról van szó általában több a könyvekben szereplő összegnél, hiszen a másik piaci szereplő épp azért akarja megvenni az adott dolgot, mert azt gondolja, neki többet ér, mint az eladónak.
Persze semmi nem tiltja, hogy egy adásvételt könyv szerinti értéken árazzanak, sőt csoporton belüli eladásnál ez teljesen normális is lenne. Van is olyan jel, ami arra utal, hogy a Takaréknál is így tekintettek erre az ügyletre. A JZB féléves jelentésében például végig az integrációval indokolják, hogy miért kezelik a dokumentumban külön a kereskedelmi bankot. Emellett lapunk kérdésre is azt írták, hogy
„a TKB eladása szervesen illeszkedik a Takarék csoport tavaly november 30-án elfogadott üzleti stratégiájába. … A csoporton belül így az összes kereskedelmi banki funkció az új Takarékbankban, a tulajdonosi funkciók pedig a központi bankban, azaz a MTB Zrt.-ben koncentrálódnak”.
A gond csak az, hogy ugye itt azért nem tisztán egy csoporton belül átadás történt, hiszen – amint erről már volt szó – a vevő és az eladó tulajdonosi köre nem ugyanaz, még ha elég nagy is az átfedés.
Így a kisebb befektetők joggal érezhették azt, hogy a többségi tulajdonos egyszerűen kihúzta és magának adta el a cégük legnagyobb értékét.
A piac szerint többet ért
A Takarék Kereskedelmi Bank ugyanis egyértelműen a JZB legfontosabb eleme volt. Még augusztusban a Portfolio írt alapos elemzést arról, hogy a tőzsdei cég konszolidált mérete közel a harmadára, bevételtermelő képessége kevesebb mint egytizedére csökken a kereskedelmi bank eladásával. A nyereségről ennyire pontos számot nem lehetett mondani, de az első féléves adatokból ott is látszott, hogy jelentős csökkenést hoz a tranzakció.
Ezt egyébként a vételár is elég jól alátámasztja, még úgy is, hogy a JZB a könyv szerinti értéket kapta a részesedésért. A pakettet ugyanis Vidáék 32 milliárdért vették meg, miközben az eladó teljes piaci kapitalizációja jelenleg 37,2 milliárd forint. Azaz a JZB kereskedelmi bankon kívüli részét jelenleg durván ötmilliárdra értékeli a piac. Korábban viszont többet ért a tőzsdei vállalat: a kivásárlás bejelentése előtti napokban még 44-45 milliárd körül volt a piaci kapitalizáció, a korábbi hetekben pedig efölött is járt.
Azaz úgy tűnik, hogy a piac szerint nem volt jó döntés 32 milliárdért túladni a részesedésen.
Épp ezért a Takarékbanktól azt is megkérdeztük, miért ezen az áron történt a tranzakció, és sor került-e egyáltalán a TKB felértékelésére az ügyletet megelőzően. Azt a választ kaptuk, hogy az árazás és az ár meghatározása egy független nemzetközi tranzakciós tanácsadó cég bevonásával történt. Azt is hozzátették, hogy az igazgatóság szerint az ár (azaz a könyv szerint érték) más régiós tranzakciók árazásához képest inkább felfelé húz, így a részvényesek jó üzletet kötöttek az elfogadásával.
Perelnek a kisrészvényesek
Kérdés persze, hogy mely részvényesek. Azok, akik az eladással egy időben egy másik céggel megvették a kereskedelmi bankot, vagy azok, amelyek csak eladták, mert a vevő vállalatban nincs részesedésük. Mindenesetre utóbbi kör – azaz a kisrészvényesek és az ügylet ellen szavazó állam – nem tűnik annyira elégedettnek.
A kisrészvényesek annyira nem, hogy jogi úton is megtámadták az eladásról döntő közgyűlés határozatait. A pert szeptember végén indította a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), hivatalosan egy technikai dolog miatt. Valójában azonban – ahogy erről lapunknak Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke beszámolt –
részben épp azért támadták meg a határozatokat, mert ők is azt gondolják, hogy nem a valós értéken üzleteltek a kereskedelmi bankkal.
A szövetség egyébként szintén kíváncsi volt arra, hogy ki, mikor és mennyire értékelte fel az 51 százalékos részesedést, azaz honnan jött, hogy könyv szerinti értéken kell eladni a pakettet. A JZB igazgatóságának még július végén küldtek kérdéseket, amelyre a Vida József vezette grémium egy héttel a közgyűlés előtt válaszolt, az iratokba való betekintést pedig egy nappal az esemény előtt biztosította.
A megküldött dokumentumban azonban a legfontosabb kérdésekre nem adott választ a JZB igazgatósága. Érdemben mindössze annyi derült ki, hogy nem is a jelzálogbank rendelte meg az értékelést – amit aztán az igazgatóság javaslatára a többségi tulajdonos vezérletével a közgyűlés elfogadott -, hanem a többségi tulajdonos, az MTB.
Azt azonban már nem lehet tudni, hogy melyik volt az a „független nemzetközi tanácsadó”, amely ezt az értékelést készítette, a vállalat ugyanis nem járult hozzá, hogy a nevét kiadják.
Magyarul az értékelést végző tanácsadó cég nem adja a nevét saját munkájához.
Sőt, a JZB vezetése azt sem árulta el, hogy milyen összegre értékelték fel a kereskedelmi bankot, a tanácsadó ugyanis – a TEBÉSZ-nek küldött válaszok szerint – azoknak a körét is korlátozta, akiknek ezeket az információkat ki lehet adni. Így a kisrészvényesek is csak egy titoktartási nyilatkozat aláírásával tudhatták meg, papíron mennyit ér a kereskedelmi bank.
Annyit lehet tudni, hogy a tanácsadó egy értéksávot adott meg, és a végső ár valahol ezen belül volt.
A kisrészvényesek azonban azt gyanítják, hogy a sáv aljára sikerült belőni a vételárat, és indokolatlanul értéken alul adták el a részesedést.
Ráadásul nem teljesen egyértelmű, hogy a tranzakciót vissza lehet-e csinálni, ha mondjuk a bíróság a TEBÉSZ-nek ad igazat. Időközben ugyanis az ügyletet a Magyar Nemzeti Bank jóváhagyta, így a kereskedelmi bankot mostanra be is olvasztották Vidáék cégébe. A szövetség honlapján nehezményezte is, hogy a bírósági folyamat mennyire lassan halad, és emiatt lehet, hogy sok eszközük már nem maradt a folyamat visszafordítására.
A Takarék-csoport és a JZB vezetése máshogy látja a helyzetet, mint a kisrészvényesek. A per indítását követően egy tőzsdei közleményben már jelezték, hogy szerintük a közgyűlése érvényesen lezajlott, így a közgyűlésen meghozott határozatok is érvényesek. Lapunknak küldött válaszukban emellett felhívták a figyelmet, hogy
a kereskedelmi bank eladása a 2017-ben elfogadott, „tiszta jelzálogbankká” alakulás stratégiájának soron következő, régóta tervezett és fontos lépése, ráadásul az ezzel kapcsolatos tervek hónapok óta ismertek, mióta a Takarék Csoport központi bankja 2018. november 30-án elfogadta és nyilvánosságra hozta új üzleti stratégiáját. A tranzakció a lezárása annak a folyamatnak, amelynek korábbi lépéseiben a Jelzálogbank már értékesítette kisebb leánycégeit, és fokozatosan átadta kiegészítő tevékenységeit az MTB Zrt.-nek.
|
A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat
|
Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20191111/a-tv2-uj-tulajdonosa-a-kisreszvenyesek-szerint-kihuzta-aloluk-a-bankjukat/
|
2019-11-11 16:43:00
| true | null | null |
G7
|
Nem tudni, hogy valóban megépül-e a IX. kerületben, az egykori Vituki Strand helyén a Budapesti Atlétikai Aréna, de a létesítéséhez szükséges első munkálatokra, a területen meglévő épületek elbontására kiírt tender eredményét a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési (BMSK) Zrt. kihirdette. A tájékoztató az EU-s közbeszerzési értesítő legfrissebb, pénteki számában jelent meg.
A sportlétesítményt a Budapest Déli Városkapu Fejlesztési Program keretében húznák fel annak apropóján, hogy 2018 év végén a magyar főváros kapta meg a jogot a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésére. A versenyek megtartására viszont nincs alkalmas létesítménye hazánknak.
A BMSK azt hangsúlyozta, hogy az aréna a magyar atlétika központja lesz, és a hazai, illetve nemzetközi versenynek mellett otthont ad majd a lakossági sportolásnak is. Kiemelték az egészségmegőrző, egészségtudatos városfejlesztést,és azt, hogy a Duna-part rendbe tételével a folyó és a város kapcsolata élhetővé válik.
Az atlétikai stadion tetején állítólag lesz egy egyedülálló, 25 méter széles és több mint 400 méter hosszú, dunai panorámás futó- és görkorcsolyapálya. A létesítmény „összesen 15 ezer négyzetméteres, új szabadidős részen street workout pálya is helyet kap majd”, és az aréna melletti területen 10 hektáros városi parkot alakítanak ki.
Mindennek a megvalósításához azonban először el kell bontani a területen található gyárakat és ipari létesítményeket, összesen negyven épületet. Emellett a bontási munkálatok részét képezi a használaton kívüli termálkút tömedékelése és az uszodagépészet eltüntetése. A nyertes feladata lesz a teljes bontási területen (147 473 négyzetméter) a régészeti felügyelet biztosítása, valamint a lőszermentesítés.
A nettó 4,1 milliárd forint összértékű munkát a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans 2001 Kft. párosa nyerte el. A cégekkel a BMSK a szerződést november 4-én kötötte meg.
Nem egész egy héttel ezelőtt írtunk a Fejér-B.Á.L. Zrt. által elnyert legutóbbi közbeszerzésről: a cég hatmilliárdért épít iskolát Biatorbágyon. Annak a tendernek a kiírója szintén a BMSK volt.
A 2015 júniusában létrehozott Fejér-BÁ.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt meg is háromszorozta. A cég nettó árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22 milliárdra emelkedett. Tavaly azt is kiszámoltuk, hogy a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termel. Idén pedig Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
A Föld-Transról is többször írt az Átlátszó. Például 2016-ban, amikor a szintén Mészáros-érdekeltségű ZÁÉV Zrt.-vel közösen elnyerte a Népstadion bontási munkálatait. Később beszámoltunk arról is, hogy mivel a bontásból származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakta le a Határ út ferencvárosi oldalán, egy használaton kívüli ipari területen, a környezetvédelmi hatóság figyelmeztette a Föld-Trans Kft.-t, és felszólították, hogy intézkedjen a hulladék elszállításáról. A határozat ellen cikkünk írásakor a Föld-Trans fellebbezett.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion
A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
A Népstadion-bontás által a Föld-Trans árbevétele a 2015-ös nettó 576 millió forintról 2016-ban 3,9 milliárd forintra nőtt. Ez a pénzügyi adat – az Opten Kft. adatai alapján – 2017-ben mintegy 857 millió lett, 2018-ban pedig a cég nettó 909,8 millió forintos árbevételt produkált és abban az évben az adózott eredménye 7,5 millió forint lett.
Bizonytalan helyzetben hirdettek nyertest a tenderen
Az Index írta meg november 12-én, hogy bár a területre már megvan a jogerős építési engedély, a létesítmény megvalósítása mégis bizonytalan. Ennek egyik oka az, hogy a Kúria végzése szerint lehet népszavazást tartani arról, hogy a fent jelzett területre 2023. január 1-ig lehet-e építkezni, vagy sem.
Ismert az is, hogy Karácsony Gergely új főpolgármester elvetette a stadion ötletét, majd kijelentette azt is, hogy csak feltételekkel tudná támogatni azt. Budapest vezetője a Hír Tv-nek korábban azt mondta, hogy társadalmi vitát rendezne róla. A főpolgármester mellett Ferencváros új, ellenzéki polgármestere, Baranyi Krisztina sem tartja szükségesnek az atlétikai aréna megépítését.
A sportlétesítmény felhúzásának persze akadnak támogatói is. Sportolók mozgalmat is indítottak, és kiállt mellette a Magyar Sportújságírók Szövetsége, illetve a Magyar Atlétikai Szövetség is. Az utóbbi szerint „hiba volna csak egyetlen versenyt látni a beruházás mögött, mert egy eddig bázis nélkül sportág otthonáról és egy „revitalizálható, a közösség elől eddig elzárt városrészről” van elsősorban szó.” Debrecen pedig azt jelezte, ha Budapestnek nem kell a vb, ők szívesen megrendeznék.
Emlékezetes, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az önkormányzati választások után arról beszélt, hogy a kormány semmi olyasmit nem erőltet, amit a főváros nem akar. Hollik István kormányszóvivő októberben azt mondta, hogy ha a főváros nemet mond az atlétikai stadionra, akkor vissza kell adni a vb rendezési jogát. Hogy mi lesz, az a november végi fővárosi közgyűlésen derülhet ki.
Az atlétikai vb-nek csak a megrendezésére a kormány 31,5 milliárd forintot különített el, a Hvg.hu pedig úgy értesült, hogy a stadion tervezése 4,7 milliárd forint került. A további kiadások egyelőre nem ismertek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Budapesti Atlétikai Aréna látványterve (forrás: KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.)
|
A Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért
|
A Fejér-B.Á.L Zrt. a Föld-Trans 2001 Kft.-vel együtt végzi el a munkát, miközben azt sem tudni, hogy a Budapesti Atlétikai Aréna valóban megépülhet-e, hiszen többek között a főváros új vezetése is ellenzi. Az épületbontások mintegy 4 milliárd forintos költsége mellett lapinformációk szerint a tervek elkészítése 4,7 milliárdba került, a kormány pedig az atlétikai világbajnokság megrendezésére 31,5 milliárdot különített el. Eddig ezek a költségek ismertek, de az, hogy a sportlétesítmény megépítése mennyibe kerülhet majd, még nem.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/15/a-meszaros-gyerekek-cege-keszitheti-elo-az-atletikai-stadion-helyszinet-4-milliard-forintert/
|
2019-11-15 11:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából.
Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy
“bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.”
Hadházy bejegyzéséhez mellékelte is a vádirat vonatkozó részeit:
Márpedig ezek mind Simonka azonnali letartóztatását indokolták volna Hadházy és jogi tanácsadói szerint.
Ehhez képest amikor Szabó Szabolcs független képviselő idén februárban azt kérdezte a Házban a legfőbb ügyésztől, hogy Simonka miért nem került előzetesbe, Polt Péter azt válaszolta neki, hogy mert
“Nem álltak fenn a büntetőeljárásról szóló törvény által meghatározott feltételek”.
Sinoka és 32 társa ellen végül idén augusztusban nyújtott be vádiratot a Központi Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken.
Hadházy friss Facebook-psoztjában megjegyzni, hogy
"azzal sem törődtek, hogy fideszes kamucéghálózat egyik oszlopos tagja még 2019 augusztusában (!) is elnyert 700 milliót két megegyező kamuprojektre – a bűnismétlés megakadályozása amúgy szintén indokolta volna az előzetest."
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult.
Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint.
|
Polt ügyészsége annak ellenére nem rakatta előzetesbe Simonka Györgyöt, hogy az befolyásolni próbálta az eljárást
|
Hadházy Ákos független képviselő nem mást, mint a vádat képviselő ügyészséget jelenti fel hivatali visszaélés és bűnpártolás miatt a Simonka-ügy kapcsán - derül ki a politikus friss posztjából. Hadházy azt mondja, hogy a Simonka-ügy kezébe került vádiratának bevezetőjében maga az ügyészség írja le, hogy “bizonyítékai voltak, hogy Simonka megpróbált nyomozókat lefizetni, tanúk és gyanúsítottak vallomását befolyásolni, megváltoztatni, bizonyítékokat eltüntetni.”
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/18/polt-ugyeszsege-annak-ellenere-nem-rakatta-elozetesbe-simonka-gyorgyot-hogy-az-befolyasolni-probalta-az-eljarast
|
2019-11-18 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e,
az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt.
Emlékezetes: pontosan két éve, 2017 novemberében döntött a Demokratikus Koalíció által indított perben a Kúria úgy, hogy a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak be kell mutatnia, hogy milyen szerződéseket kötöttek a társaságiadó-kedvezményekként érkezett összeg egy részéből. Mikor a párt kérte az alapítványt, hogy tegyenek eleget a jogerős ítéletnek, Mészáros Lőrinc azt válaszolta, hogy ők küldenék a papírokat,
de azok az Emminél vannak, mivel a minisztérium utóellenőrzést rendelt el. Amit azóta sem zárt le.
|
Két éve tartja vissza a minisztérium a jogerősen kiadásra ítélt felcsúti tao-papírokat
|
Továbbra is titkolja az EMMI a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-papírjait, derült ki a tárca parlamenti államtitkárának hétfői válaszából. Rétvári Bence Varjú László kérdésére reagálva elszólta magát: a DK-s országgyűlési képviselő érdeklődésére, hogy mikor végeznek a vizsgálattal, esetleg a másolatokat megkaphatják-e, az államtitkár érdemben nem reagált, de lezárt, befejezett vizsgálódásról beszélt.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/18/ket-eve-tartja-vissza-a-miniszterium-a-jogerosen-kiadasra-itelt-felcsuti-tao-papirokat
|
2019-11-18 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A Xénia Láz Egyesület (XLE), saját ismertetője szerint, idén júniusban tartotta alakuló gyűlését. Egyik vezetője Schmuck Andor, aki Kiss Péter munkaügyi miniszter kabinetirodájának a munkatársa, a másik Czégé Zsuzsa, aki egyebek között a Félix Film Kft. tulajdonosa. Czégének, aki ügyvezető is a cégben, többek között dr. Muskovszky Gábor a tulajdonostársa, aki a 16 óra című rádióműsor és más források szerint is Tasnádi Péter, illetve más bűnügyek vádlottjainak védőügyvédje.
Az egyesület előzménye az 1995 végén a tévében indult
filmsorozat, amit a Félix Film Produkciós Iroda, illetve a Félix Film Kft. készít. A sorozat producere Czégé Zsuzsa. Az egyesület és a Félix Film irodája ugyanabban az épületben és ugyanazon az emeleten található. A telefonszámok között nincs ilyen éles különbség: ugyanazok. Az Űrgammák, úgymond, "ifjúsági oktatási sci-fi-sorozat", amely "az általános iskola nehezebben elsajátítható reáltárgyait" teszi "emészthetőbbé". A sorozatot a Nemzeti Alaptanterv alapján 160 részesre tervezték, a négy fő reáltárgy 40-40 részes tematikájára alapozva. A 16 órában elhangzott, hogy Kuncze Gáborné az Űrgammák vezető tanára lenne. Kuncze Gábornéval nem sikerült beszélnünk, de Gáti Péter, a Belügyminisztérium titkárságának a vezetője közölte, hogy Kunczéné másfél évvel ezelőtt, az ötlet fölmerülésekor valóban kapcsolatot teremtett Czégé Zsuzsáék és az Országos Közoktatási Intézet között, de azontúl semmiféle együttműködés nem volt.
Czégé Zsuzsa
és a Félix Film neve már föltűnt egy nevezetes produkcióban. Pár éve egy éjszakai erotikus műsorsorozattal jelentkezett a Magyar Televízió, Mámor címmel, azt is Czégéék jegyezték. Néhány adás lement, aztán kivágták őket. Többek állítása szerint az volt az utolsó csöpp a pohárban (vagy hol is), amikor tombolán - nyilván a közszolgálatiság jegyében - műfaszokat sorsoltak ki. Az ominózus sorsolás ellenőrzésére nincs mód, a tévé archívumából ez a műsor ugyanis hiányzik.
Czégé Zsuzsáék az erogén zónák után a 10-14 éves gyerekek tudását célozták meg, mondván, "kulturáltsági szintjük nem fejlődik párhuzamosan életkorukkal (...) egyáltalán nem olvasnak könyvet, ezzel szemben naponta átlagosan legalább négy órát néznek televíziót" - utóbbi állítás egyébként nem igaz (lásd Tévé előtt ülni című keretes anyagunkat) -, "ha meg akarjuk szólítani őket, csak a televízión keresztül tudjuk megtenni", érveltek Czégéék. Egyesek szerint az ötlet nagyon jó, a gyerekek számára "mesébe kell csomagolni" ezt a fajta tudásanyagot, mert nekünk tetszik vagy sem, nekik ez tetszik. A filmsorozat kivitelezése ugyan pocsék, dramaturgiai szempontból hányinger, ám a gyermekek erre való igénye az egyetlen tiszta dolog ebben az egész ügyben, vélik. Vannak azonban, akik ezt is vitatják. (Lásd "Ez egy bornírt baromság" című keretes írásunkat.)
Az Űrgammákat péntek délután vetítik és vasárnap délelőtt ismétlik. A pénteki adást az egyesület állítása szerint 1,5 millióan nézik, a vasárnapi ismétlést 1,2 millióan; "ha tekintetbe vesszük, hogy ma Magyarországon a négy-tizenhét éves korosztályba 1,9 millió fő tartozik, úgy gondoljuk, nézettségi adataink önmagukért beszélnek", így az egyesület vezetői egyik háttéranyagukban.
Az érvelés önmagáért beszél. Amikor
Schmuck Andornak föltettük
az első kérdést, hogy ezeket a nézettségi adatokat milyen vizsgálat igazolja, hirtelen úgy gondolta, el kéne halasztanunk az interjút. Azóta a Narancs számára elérhetetlenné vált. Ugyanúgy, ahogyan Czégé Zsuzsa is, pedig egy munkatársa megígérte, hogy beszélni tudunk vele.
Az egyesület adatai több szempontból megtévesztők.
1) A nézőszámot összekapcsolják egy korosztály létszámával, pedig az utóbbiból nem következik, hogy a nézők a megcélzott korosztályból kerülnek ki.
2) Nem mindegy, hogy valaki csak egy-két percig nézi-e az adott műsort, vagy végignézi. Az első mutató alapján a nézettség természetesen sokkal nagyobb. A Czégé-Schmuck páros nem nevezi meg, melyikről van szó. Adataik alapján tehát elvileg az is elképzelhető, hogy az Űrgammákat másfél millió nyugdíjas nézi.
3) Az MTV Médiakutató Irodája a szeptemberi-októberi 13 adásról (és ismétléseikről) a következő adatokat közölte. A pénteki adásokat a teljes népesség 7,7 százaléka, azaz 735 ezer fő nézte végig. (Erre mondják, hogy a Czégé-Schmuck páros állításának fele sem igaz.) Az Űrgammák célcsoportjából, a 10-14 évesek közül 11,1 százalék, vagyis 78 ezren követték figyelemmel átlagosan a műsort. Ha a 8-14 éves korcsoportot nézzük, akkor jelentős a növekedés, mert 14 százalékos a nézettség, 133 ezer ilyen korú gyerekkel. A 4-17 évesek között 13,4 százalékos a nézettség, vagyis korosztályukból átlagosan 255 ezres a nézőközönség. Az egyesület tehát valótlan adatokat közölt. Ezzel együtt is magas a műsor nézettsége, ami azt igazolja, hogy a gyerekek fogékonyak erre a "műfajra".
Az egyesületet kitüntetett figyelemmel kíséri
a sajtó
is. A Népszabadság folyamatosan cikkeket közöl a "hónap tanára" akció nyerteséről, illetve az egyesület híreiről. A lap korrekt, jelzi a reklámjelleget. Lengyel László, az újság felelős kiadója kérdésünkre elmondta, hogy az egyesülettől nem pénzt kapnak, hanem barterügyletről van szó. Lehozzák az egyesület szövegeit, cserében az XLE népszerűsíti a tévében a Népszabadságot. A reklám (x) jelét azért teszik oda, mondta Lengyel, mert nem újságírók a szerzők. A Mai Nap kiadója is hasonló barterkonstrukcióban állapodott meg az egyesülettel, tudtuk meg Kőszegi Ferenc főszerkesztőtől. A Mai Napban azonban ezek az összeállítások nincsenek elkülönítve az újságírói cikkektől: bár egy-egy feliratot éppenséggel lehet megkülönböztető jelzésnek tekinteni, inkább csak azok dekódolják ezt, akik úgyis tudják, miről van szó. (Kőszegi felvetéseinkre részben azzal reagált, hogy szerdától kezdve megjelenik a reklámjelzés az űrgammás-xéniás cikkeknél.) A legdurvább a Magyar Hírlap: tudósításként közöl cikkeket olyan stílusban, ami civilizált helyeken egyértelműen reklámnak minősül. Szerettük volna megismerni Gazsó L. Ferenc főszerkesztő véleményét, de ő azt "személyes adatként" kezeli.
A Xénia Láz Egyesület
úgy építette ki tagságát, hogy először az iskolaigazgatóktól kérték el az "eminens" tanulók névsorát, majd a jóktól a barátaikét. Meghirdették a "Javíts egy jegyet" akciót: aki vállalja, hogy a reáltárgyakból egy jegyet javít osztályzatán, vagy ha ötös volt, megtartja azt, klubtag lehet. Meghirdették az "Év pedagógusa" címet is. Minden lépésüket jutalmak, nem utolsósorban pénzjutalmak kísérték. A gyerekek, a klubcsapatok és az iskolák is részesülnek ebből. Nem nagy összegről van szó (több esetben 75 ezer forintról), de egy-egy vidéki iskolának ez elég ahhoz, hogy az XLE még az úttörőmozgalom eredményeit is megszégyenítse. Például egy miskolci iskola 830 tanulójából 811 csatlakozott az akcióhoz. A pénzt szerencsére akkor sem kell visszafizetni, ha egyetlen gyerek sem teljesítette a vállalását.
Költségvetési pénzekből eddig kétmillió forintot kapott az egyesület, legalább ennyiről tudni. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram az erkölcsi és anyagi támogatáson kívül "a korosztályról szóló feltáró kutatásokat, statisztikákat stb. a mozgalom rendelkezésére bocsátja; (...) kormányzati és nem kormányzati kapcsolatrendszerén keresztül elősegíti a mozgalom megismertetését, a mozgalom saját kapcsolatépítését". Meglehet, a feltáró kutatások és statisztikák adattömege éri a legtöbbet, hiszen ezek esetleg kiegészíthetik a Xénia saját kérdőíves eredményeit. Erre szükség is lehet, mert az állítólag 76 ezres tagsággal folytatott levelezés, kérdőívezés, a Budapest Sportcsarnokban rendezett, a gyerekeknek ingyenes két Xénia-buli, az utána adott fogadások, a pénzdíjak, a zöld telefonszámok, az iroda, az apparátus költségei 50-100 millió forint között mozoghat. Az egyesületnek a költségek fedezése fejében valamilyen értékesíthető terméket kell fölmutatnia, és ez éppenséggel információ is lehet.
Majtényi László adatvédelmi biztos azért javasolta nyomatékosan, hogy
állítsák le
a kérdőívezést és semmisítsék meg a korábbi adatokat, mert azok érzékeny témaköröket érintenek. Egészségi állapot, politikai tájékozódás és attitűd, vagyoni helyzet, munkaviszony; az információkat ráadásul jogilag cselekvőképtelennek számító kiskorúaktól gyűjtötték be. A kérdések egy fejlődő személyiség megismerése helyett sokkal inkább egy potenciális fogyasztó kikérdezését szolgálják.
Erre közvetett bizonyítékok is vannak. Nem csupán az, hogy a Pólus Centerben a Xénia Klub-tagok kedvezményesen vásárolhatnak "Xénia-cuccokat". Sokkal látványosabb a most szolnoki központú tejipari cég, a WÉS termékeinek a reklámozása. Az XLE a cég egyszerű tejét és IQ energiaitalát népszerűsíti. A Fidesz - MPP egyik sajtótájékoztatójának háttéranyagában az a hülyeség szerepelt, hogy a Xénia által reklámozott "Energy Drinket (...) bizonyos életkorban kifejezetten káros gyermekeknek adni, lévén hogy enyhe kábítószernek minősül". A Fidesz alaposan melléfogott. Állítják, hogy az energiaital elnevezés csapta be őket, hiszen az egyébként forgalomban lévő italok koffein- és egyéb tartalmuk miatt valóban károsak lehetnek a kisgyerekekre. Pokorni a sajtótájékoztatón egyébként erről egy szót sem ejtett. (Lásd Etetnek és itatnak című keretes írásunkat.) A hiba még aznap kiderült, és a Fidesz minden szóba jöhető lapot értesített, hogy ez a kitétel téves, nehogy bekerüljön a lapokba, így csak a Magyar Hírlap vidéki számában maradt benne. A Fidesz ezután közleményben és számtalan más formában ismerte el a hibát.
Az események ezután fölgyorsultak. Az energiaital gyártója, a
WÉS Rt.,
amely a Magyar Nemzet 1996. június 8-i, azóta sem cáfolt cikke szerint Máté László szocialista nagytőkés érdekeltsége, még aznap igazgatósági ülést hívott össze, ami után másnap állítólag már be is adták a bírósági keresetet Pokorni és a Fidesz ellen. 250 millió forint kártérítést követelnek, és további polgári és büntetőpereket helyeztek kilátásba. Szilvás Zoltán, a WÉS elnök-vezérigazgatója múlt heti sajtótájékoztatóján - amit mellesleg a Félix Film munkatársai szerveztek - igen vehemensen érvelt az állítólagos "politikai vagy nem tudom én, milyen" támadások ellen. Érzékenysége nem csodálható, hiszen állítása szerint a WÉS-t megalakulásakor az "anyukája címén" jegyezték be, s az elnök-vezérigazgató ma 21 százalékban tulajdonos is. Egy barátjával közösen további 7 százalékot birtokol. Arról nem árult el részleteket, hogy egyéb vállalkozásokon keresztül van-e érdekeltsége a WÉS-ben.
Langmár Ferenc
Etetnek és itatnak
Ritka alkalom, hogy egy politikai vagy annak minősített vita érveit bárki a saját konyhájában ellenőrizhesse. A WÉS Rt.-nek az IQ Energy Drink nevű és Xénia Fever alcímű itala most erre ad lehetőséget. A tejipari WÉS Rt. elnök-vezérigazgatója, Szilvás Zoltán szerint "roppant sikerre predesztinált" - literenként kevesebb, mint 200 forintért árusított - termékről van szó. A "Klublakóknak" címzett, pazar kiállítású, színes, kétoldalas szórólapon Czégé Zsuzsa és Schmuck Andor azt közli a gyerekekkel, hogy az IQ "bio-energiaital", s hozzáteszik: "Kóstold az IQ-t, ha elméd erőlteted." Nem említik azt, amit a Szilvás Zoltán által jegyzett, a pedagógusoknak szóló reklám külön is hangsúlyoz: az IQ "egy módosított tejalapú ital".
Kétségtelen, semmi nem igazolja, hogy kábítószernek minősíthető lenne az új termék, annál több jel utal arra, hogy alapanyaga (tej)ipari melléktermék. Az úgynevezett gyártmánylap szerint a termék 89 százaléka sajtsavó. A nagyközönségnek szóló tájékoztatás szerint az IQ módosított tejből, joghurt-színtenyészetből, állományjavítóból és répacukorból készült. Hát akkor módosítsuk a tejet: forraljuk föl és készítsünk a boltinál finomabb joghurtot. Ha kicsöpögtetjük, akkor a gyümölcsjoghurtok alapanyagán kívül megmarad a savó, a tej eredeti mennyiségének közel fele. A savó hasznosítása a fogyasztói szokások változásával kezdett problémát jelenteni, hiába egészséges, a gyerekek nem rajonganak érte. (Más a helyzet persze, ha a gyerek nem savót, hanem "energiaitalt" iszik.)
A tejiparban ez a savó (persze a konyhainál rosszabb és ellenőrizhetetlenebb minőségű változata) sok helyütt ipari hulladéknak és környezetvédelmi problémának számít. Régebben ilyen gond nem volt, mert a disznók imádják és jól fejlődnek tőle. A létező szocializmusban több mindennel kísérleteztek. Jó pár akcióban a savót gyümölcsös ízesítéssel vagy anélkül próbálták meg eladni, csekély sikerrel. Maradtak a disznók, újabban pedig a gyerekek.
A WÉS kisújszállási sajtgyárában sem tudtak a megmaradt savóval mit kezdeni, rendszeresen beleengedték a városi csatornarendszerbe. A vízmű idén már 22 nagyobb szennyezést regisztrált. Bírság kiszabása mellett egy előtisztító megépítésére is kötelezték a céget, mire az, megelégelvén a vegzálást, bejelentette: inkább átköltözteti a sajtgyárát Szolnokra. Az IQ Energy Drink így a szolnoki csatornákat fogja savómentesíteni, már ha sikerül rákapatni a gyerekeket a fogyasztására.
Ha folytatjuk a konyhai kísérletet, és négy rész savóhoz narancssűrítmény helyett egy-másfél résznyi narancslét, répacukor helyett literenként két kanál csapott teáskanálnyi kristálycukrot teszünk, jól megközelítjük az energiaital ízét, legrosszabb esetben is annál finomabbat kapunk. (A laikus számára ismeretlen E 440 jelű állományjavítót felejtsük el, az csak ronthat.)
Ha otthoni energiaitalunkat a gyerek hajlandó meginni, az IQ-ja ugyan nem lesz nagyobb, de legalább kisebb sem, hiszen nem hülyítjük a Xénia Feverrel.
- langmár -
"Ez egy bornírt baromság"
Vekerdi Tamás pszichológus
A Xénia Láz Egyesületnek nemcsak üzleti, de pedagógiai üzenete is van a tanulóifjúság számára: amellett, hogy a Pólus Centernek toboroz látogatókat és tejtermékeket reklámoz, "Javíts egy jegyet" és "Válaszd meg az év tanárát" akcióival szellemi buzgólkodásra is kapacitálja a serdületleneket.
Vekerdi Tamás: Ezek az akciók enyhén szólva pedagógiai, pszichológiai inkompetenciáról árulkodnak. Persze az iskolák szegénysége miatt nehezen elhárítható a dolog, hiszen ha javítasz, pénzt hozol az intézménynek, de nem ez az igazi útja a természettudományok megközelítésének. A kompetens pedagógia évtizedek óta lebeszéli a szülőket arról, hogy jegyért fizessenek, sőt maga a jegy is elterel attól a felismeréstől, hogy a világ önmagában érdekes. Az égés jelensége nem attól fontos, hogy hányast kap rá a diák, mert ha az osztályzat válik érdekessé, akkor a gyerek rástartol a jegyre, és előbb-utóbb halálosan fogja unni önmagát és az iskolát. Itt vannak a 18-19 éves életunt vagy jobb esetben általunk cinikusnak hívott, pedig csak minket és a mi módszereinket halálosan megunt emberek, azért, mert nem oda vezettük el őket, ahova kellett volna - nevezetesen, hogy a világ érdekes, a jelenségek érdekesek és te érdekes vagy. Ez vonzotta volna őket, s ehelyett mi azt mondtuk, hogy javíts egy vagy tizenöt jegyet, szerezz pontokat, kerülj egy felsőbb iskolába, ahova a tanszabadság alapján akkor is be kéne jutnod, ha színelégségessel végezted el az előző iskoláidat. A törvénytelenségnek és jogtalanságnak egész láncolata fonódik össze ebben a "Javíts egy jegyet" akcióban. Ez egy bornírt baromság.
Ilyen az év legjobb tanárát megválasztó akció is, ami első pillantásra akár a demokrácia gyakorlásának is tűnhet, de nem az. Ha azt mondom, hogy a négyéves döntse el, hova akar menni nyaralni vagy kirándulni, akkor megterhelem egy olyan döntéssel, amit nekem kellene meghozni. Egy 14 vagy egy 17 évest már nyugodtan magára hagyhatnék abban, hogy szervezzen magának közösséget. Ha az iskola mellett volna erre ideje, ereje és kedve, képes lenne rá. De nem arra sarkallom, hogy gyakorolja a demokráciát az önszerveződésben, illetve a felnőtt társadalom fogyasztói ostobaságaival való szembefordulásban, hanem egy számomra veszélytelen dologra: arra, hogy válassza meg a jó tanárt. Arról nem is beszélve, hogy ezt kiválóan lehet manipulálni. Szakmai meggyőződésem szerint pszichológiai és pedagógiai szempontból abszolút tévedés ez a dolog: nem a demokrácia, hanem a zseniális manipuláció gyakorlása.
- kgy -
Tévé előtt ülni
Egy főre jutó tévénézési idő a 8-14 éves korosztály körében
1996. szeptember 2-1996. december 1.
Egy főre jutó tévénézési idő percben óra:percben
Átlagos nap: 147 02:27
Átlagos hétköznap: 115 01:55
Átlagos szombat: 228 03:48
Átlagos vasárnap: 223 03.43
Forrás: AGB Hungary
Üzleti pedofília
Az iskolák környékén garázdálkodó drogdealerek továbbra is fantomként rémisztgetik a szülőket, de legális vállalkozások már jó ideje a kapukon belül kínálgatják portékáikat. Módszereik hagyományosabbak a marketingmunkát egyesületi mezbe bújtató Xénia-Mámorénál, nem pornófilmezésre, inkább csak baráti simogatásokra kapacitálják a kiskorúakat, s csupán annyira veszélyesek, mint a nagybácsinak a játékos birkózás közben a kicsi bugyijába tévedő keze.
Egy magát megnevezni nem kívánó iskolaigazgató segített csoportosítani az iskolákat megcélzó üzleti fogásokat. A kóstolásos módszert alkalmazók udvariasan bejelentkeznek az igazgatónál, leteszik a pakkot, jó étvágyat kívánnak, a gyerek ropogtat, kanalazgat és jó emlékezetében őrzi az önzetlen adakozót. Az agresszívebb cégek a kóstolást iskolai versennyel színezik, bevonva a tanárt is. Az egészségügyi csomaggal kedveskedők egy osztálynyi-évfolyamnyi-iskolányi fogkrémmel lepik meg a gyerekeket, a felsősöknek tiszta, száraz érzést küldenek. Néhányukat a gyermek korábbról már ismerheti, anyukát is ők stafírozták ki babakelengyével a szülészetről távoztakor.
A gyűjtögetők nem árut, hanem plakátot küldenek, amin osztályok közötti versenyekre hívnak fel. Egységben a nyerő: a tanár összefogásával a csoport lelkesen gyűjti az aktuális kupakot, csokipapírt, címkét, lelkesebb fogyasztásra buzdítva a lemaradókat.
A szokványos tanulói balesetbiztosítást kínálók abban az iskolában ülhetnek a folyosón beiratkozáskor, ahol az igazgató valamilyen okból őket és nem a konkurenciát kedveli. Néha csak megszokásból ered a privilégium, "már húsz éve is ők ültek itt", de különféle kedvezményekkel, például az elsősöknek nyújtott ingyen biztosítással is segíthetik az igazgatót a helyes döntés meghozatalában. A klasszikus életbiztosítással foglalkozó cégek képviselői tájékoztató szövegeket osztogatnak (néha kérdőíveket is, de ők nem akarnak mindent megtudni a delikvensről, mint a xéniások), cserébe, ha sikerül üzletet kötniük, az iskolai alapítvány is gazdagodik.
A könyvkiadók néha egészen brutálisan dugják be lábukat az ajtórésbe. Kiküldenek egy pakkot számlával, levéllel, melyben közlik, hogy ha az iskola 8 napon belül nem mondja le a nem is létező megrendelést, akkor ők azt adottnak tekintik. Máskor utánvéttel érkeznek a könyvek. Az iskola előbb fizet, utána bontja ki a csomagot, és a pénz nehézkes visszaszerzése helyett sokszor inkább beletörődik, hogy könyvtára hasznavehetetlen kötetekkel gazdagodjék.
A készülő reklámtörvényben kellene szabályozni az iskolákban folytatott kereskedelmi tevékenységet, állítja Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök. Bár már most is megtehetnék, a tanárok és az iskolák túl csórók ahhoz, hogy visszaverjék a nekik is hasznot hozó üzleti akciókat. A xéniásokkal szemben még inkább tehetetlenek, hiszen az egyesület a közoktatási törvény biztosította gyermek-önszerveződési jog ürügyén masírozott be az iskolákba.
- kerényi -
|
Xénia Láz Egyesület: Zűrgammák
|
Majtényi László adatvédelmi biztos felszólította a Xénia Láz Egyesületet, hogy a 10-14 éves gyerekek körében folytatott kérdőíves adatgyűjtését azonnal szüntesse be, a már beérkezett kérdőíveket pedig semmisítse meg. Az egyesület válaszként ellentámadásba lendült: szakszerűtlenséggel vádolta az adatvédelmi biztost és politikai támadásnak állította be az egész vizsgálatot azon az alapon, hogy azt többek között Pokorni Zoltán, a Fidesz - MPP alelnöke kezdeményezte.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/xenia_laz_egyesulet_zurgammak-62300
|
1996-12-12 15:57:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Néhány hete váratlanul egy teljesen új tulajdonos szállt be Mészáros Lőrinc és felesége családi cégébe, a Talentis Group Zrt-be. A vállalatot az ügylet, illetve egy hasonló korábbi tranzakció miatt is felértékelték, a független szakértői vélemény szerint pedig a cég valamivel több, mint 200 milliárd forintot ér. Mindez azt jelenti, hogy Mészáros Lőrinc és családja tőzsdén jegyzett, illetve korábban már felértékelt cégekben meglévő részesedéseinek összértéke átlépte a 400 milliárd forintot. És ez nem minden, hiszen vállalatokban további százmilliárdjai lehetnek a családnak.
Négymilliárd 2 százalékért
Múlt pénteken írtuk meg, hogy a Mészáros Lőrinccel korábban is üzletelő Varga Károly egy nagyobb összegű követelésért cserébe 2 százaléknál egy hajszállal kevesebb részesedést szerzett a Talentis Group Zrt-ben. Bár a felek nem válaszoltak arra a kérdésünkre, hogy ez a követelés kivel szemben állt fenn, de a cégiratokból kiderül, hogy az értéke valamivel meghaladta a 4 milliárd forintot. (Akit érdekelnek az ügylet számviteli részletei, kattintson a csillagra.*A cégiratok szerint Varga egy 4,046 milliárd forint értékű követelést engedett át, vagy szakszóval apportált a Talentis Group Zrt-be. A cég ezt úgy könyvelte le, hogy az alaptőkéjét egymillió forinttal megemelte, a követelés értékének nagy része (4,045 milliárd forint) viszont a tőketartalékba került. Ezzel párhuzamosan a cég kibocsátott két 500 ezer forint értékű részvényt – ami ugye épp az alaptőkeemelésnek felel meg – és Varga ezeket jegyezhette le. A cég törzsrészvényeinek száma így 104 darabra nőtt, azaz az új tulajdonos a valamivel több mint 4 milliárdos követelésért 1,92 százalékos részesedést szerzett a vállalatban. A tranzakció így 210 milliárd forintra értékeli a vállalatot, amiből ugye 206 milliárd jut Mészárosékra.)
Ez nem az első ilyen ügylet volt a Talentis történetében. Idén tavasszal szinte pont ugyanez történt a cégnél, annyi különbséggel, hogy akkor pontosan négymilliárdos követelést kapott szűk 2 százalékos részesedésért a belépő tulajdonos (aki egyébként ugyanúgy Mészáros Lőrinc volt, csak egy másik magántőkealap formáját öltve*A követelést akkor a Status MPE Magántőkealap adta át a Talentisnek, amely szintén Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában áll. Az a tranzakció az időközben a fideszes médiaholdingnak átadott egyik céget, a Mediaworksöt érintette, a felek valahogy így számoltak el egymás között.)
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébeA második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.
A tavaszi tranzakció 204, a közelmúltbeli pedig 210 milliárd forintra értékelte a vállalatot. Persze ez akár kijöhetett volna hasraütés-szerűen is, de nem erről van szó. A két ügyletet ugyanis könyvvizsgáló is elbírálta, és az első esetben a szakértői véleményt is csatolták a cégbírósági iratokhoz. Ebben pedig a könyvvizsgálók azt írják:
Szakmai értékelésünk szerint a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (azaz a követelés – a szerk.) előzetesen megállapított értéke egyensúlyban van az ellenében adandó részvények számával, és névértékével, illetve a tőketartalék emelésének értékével.
Ez egyébként a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint egy abszolút sztenderd szöveg, hasonló esetekben mindig ezt írják, de kétségtelenül arra utal, hogy a kapott részesedés értéke arányban áll az adott követelésével. Azaz
Mészároséknak papírja van róla, hogy a családi cégük nagyjából 210 milliárd forintot ér, amiből 205 milliárd eshet az egykori felcsúti polgármesterre és feleségére.
Ez Mészáros Lőrinc vagyonának csak a legújabban láthatóvá vált része, de még mércéjével mérve is rengeteg. Arról nem is beszélve, hogy rajta kívül jelenleg a napi.hu és a Forbes szerint is csak két ember van Magyarországon, aki ennél a cégértéknél nagyobb vagyonnal büszkélkedhet: Csányi Sándor és Gattyán György.
Hiába szakad az árfolyam 200 milliárd még maradt
Mészároséknak legalább még egyszer ekkora vagyona van azokban a vállalatokban, amelyek értékét eddig ismerni lehetett. Még akkor is, ha a Mészáros-cégbirodalom legnagyobb részét összefogó Opus részványtársaság árfolyama sokat esett a tavalyi csúcspont óta.
A nagy zuhanással párhuzamosan ugyanakkor a tőzsdei birodalom átláthatóbb lett azzal, hogy a két legnagyobb tőzsdén is jegyzett Mészáros-vállalat, az Opus és a Konzum összeolvadt. Igaz, tulajdonosi oldalról még mindig elég nagy a katyvasz, hiszen a felcsúti milliárdos és családja több csatornán keresztül ellenőrzi a céget, amelynek összesen nagyjából 70 százaléka az övék. Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából 150 milliárd forintot jelent (az elmúlt egy évben volt ez ennél bő másfélszer több is)*A részesedés egy része, nagyjából 14 milliárd forintnyi a Talentis Group tulajdonában van. A továbbiakban ezt levonjuk, mert különben kétszer szerepelne az összesítésben..
Az Opuson kívül Mészároséknak még egy másik tőzsdei cégben biztosan, egyben pedig valószínűleg van részesedése. A nemrégiben Jászai Gellérthez került informatikai csoport, a 4iG 11 százaléka a családé, ez több mint 10 milliárdot ér. A jelentős részben a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó Appeninnél azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet, ott ugyanis a részvények ötödét egy Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap nevű entitás tartja a kezében, amely nem biztos, hogy teljesen Mészárosékhoz köthető. Mindenesetre ez a részvénycsomag is közel 4 milliárd forintos.
A tőzsdén kívüli Mészáros-világból még két fontos cég értékét lehet ismerni, ezek a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord Kft. A két építőipari vállalkozás többségi részesedését ugyanis tavaly bevitték az Opusba, és ezért a vállalatokat felértékelte egy nemzetközi tanácsadócég. Az akkori szakértői vélemény szerint a Mészárosék által a két cégben megtartott részesedés valamivel több, mint 57 milliárd forintot ért.
Mindez azt jelenti, hogy a Mészáros családnak 410-415 milliárd forintnyi céges vagyonról van papírja,
vagy mert a tőzsdén jegyzettek az adott vállalatok, vagy mert egy szakértő értékelte fel őket. Ám ez még mindig nem miden.
Építőcégek, földek, mezőgazdaság, plakátok
A Talentis Group Zrt. ugyanis – bár nagyjából ebbe húzták össze a tőzsdén kívüli érdekeltségeket, amikor legutóbb átszervezték a Mészáros-birodalmat – még mindig csak a felcsúti milliárdoshoz köthető, tőzsdén kívüli vállalkozások egy részét birtokolja. Azt már a korábbi cikkünkben is írtuk, hogy a vállalatnak nagyjából egy tucatnyi másik cégben van tulajdonrésze, és ezeken keresztül további legalább száz társaságban érdekelt különböző mértékig. A legnagyobb értéket valószínűleg
az Opus Nyrt-ben meglévő, önmagában 14-15 milliárdot érő részvénycsomag,
az évi több tízmilliárdos bevételt és milliárdos nyereséget hozó Záév építőipari cég,
és a Takarék-csoport felett álló központi cég durván nyolcada
adja, de van egy rakat másik építőipari és egyéb cég is a Talentis alatt.
A Talentis-csoporton és a tőzsdei cégeken kívül azonban Mészáros Lőrinc további cégbirodalmakkal rendelkezik, amelyek szintén rengeteget érhetnek. Ezeket három csoportba lehet sorolni.
A maradék építőipari érdekeltségek között a legnagyobb a V-Híd és a Mészáros-gyerekek vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. Ez utóbbi két cég nagyságrendileg akkora, mint a Mészáros és Mészáros, illetve az R-Kord volt, amikor azt a két vállalatot felértékelték. Bevételben kissé ugyan még elmaradnak tőlük, nyereségben viszont 2018-ban már ugyanazt hozták. Igazából az egyetlen jelentős különbség, hogy a tőzsdére bevitt vállalatoknak jóval nagyobb állami rendelésállománya volt, amikor felértékelték őket, de még itt is vannak olyan elemek, amiben a V-Híd és a Fejér-B.Á.L. áll jobban*Például nekik több önálló állami megbízásuk van, míg az M&M és az R-Kord inkább konzorciumban volt erős.. Ennek ellenére egész biztos, hogy
a két közvetlen családi tulajdonban lévő építőipari vállalat további tízmilliárdokat ér, de a hasonló méretű cégeik korábbi felértékelése alapján a 100 milliárdtól sem lehetnek messze.
Az agrár szektorban is jelentős cégek maradtak ki a Talentisből és az Opusból. Mészáros Lőrinc az ország legnagyobb földesura, mezőgazdasági érdekeltségeit a Talentis Agro Zrt. és a Búzakalász 66 Kft. fogja össze. Ezekben a Talentis-csoportnak csak minimális érdekeltsége van: mindkét cég több mint 99 százaléka közvetlenül a milliárdos és felesége tulajdonában van. Így a Henye borászat, az Aranka Malom, az állam által külön autópálya-lehajtóval meglepett Vivienvíz és bodrogkeresztúri Dreszla Kft. sincs benne az eddig felértékelt vagyonban. Ahogy a korábbi számításunk szerint több mint 38 ezer hektárnyi termőföld sem, mivel ezeket is közvetve vagy közvetlenül nagyrészt a Talentis Agro vagy a Búzakalász 66 hasznosítja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz ország legnagyobb földesura lett Mészáros LőrincNem kell tovább számolgatni, Mészáros agrárholdingjának vezetője maga mondta el, hogy már mindenkinél nagyobb területen gazdálkodnak.
A harmadik nagy, eddig nem felértékelt tétel pedig a volt Simicska birodalom, annak is a média és hirdetési ága, amit szintén közvetlen tulajdonában tartott Mészáros Lőrinc. Bár az ehhez a csoporthoz köthető, szintén több tucat cég egy részét kiüresítették, azért szép számmal akadnak milliárdokat hozó vállalatok is. A főleg óriásplakátokban utazó Publimont például még azt követően is évi több százmilliós profitot produkált Simicskáéknak, hogy az oligarcha és Orbán Viktor összevesztek, és így eltűntek az állami hirdetők. A balhé előtt pedig minden évben több milliárdnyi nyereséget termelt.
Simicska kapitulálása, és Mészáros Lőrinc házon belülre kerülése után pedig lényegében azonnal visszatértek az állami hirdetések a céghez, így jó eséllyel idén ismét milliárdos profitot hoz majd össze a vállalat. Erre pedig 2019 és 2021 között még biztosan számíthat a vállalat, illetve új tulajdonosa, Mészáros Lőrinc. Ez önmagában is tízmilliárdos nagyságrendű vállalatértéket sejtet.
Mindezek alapján egyáltalán nem lenne meglepő, ha Mészáros Lőrinc lenne az első olyan magyar, aki 2 milliárd dollárt meghaladó összeggel kerül fel legközelebb a Forbes dollármilliárdosokat összesítő listájára. Ekkora vagyonnal a tavalyi rangsor alapján
a felcsúti gázszerelő nagyjából a 1200. leggazdagabb ember lenne a világon,
ami nyolcszáz helyes előrelépést jelentene tavalyi debütálásához képest.
|
Mészároséknak már 410 milliárdnyi cégvagyonról van papírjuk, de ennél is többet halmoztak fel
|
Kétszázmilliárd forintra értékelték fel orbán Viktor barátjának családi cégét. A felcsúti gázszerelő nagyjából az 1200. leggazdagabb ember lehet a világon.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191118/meszaroseknak-mar-410-milliardnyi-cegvagyonrol-van-papirjuk-de-ennel-is-tobbet-halmoztak-fel/
|
2019-11-18 17:22:00
| true | null | null |
G7
|
Alacsonyan szállnak a milliárdok a BKK elvetélt e-jegyrendszerével kapcsolatban. A fővárosi cég úgy tájékoztatott minket, hogy összesen 7,4 milliárd forintot fizetett ki a sohasem működő rendszerért a német Scheidt & Bachmann-nak (S&B) – amelynek szerződését egy éve mondta fel – az addig elvégzett kivitelezési és üzemeltetési munkák után.
Ez azonban nem a teljes összeg. A fővárosi közgyűlés a BKK tájékoztatása alapján idén tavasszal olyan előterjesztést fogadott el, amiben 8,8 milliárd forintos összeg szerepelt. Az eltérés oka az, hogy az S&B-vel kötött szerződés mellett egyéb költségekre 1,4 milliárd forintot fizettek ki. Ezen kívül még 99 millió forint elszámolása volt függőben.
A felmondást követő elszámolás kapcsán talán a legérdekesebb, hogy 1,6 milliárd forintot üzemeltetésre fizettek ki – egy soha nem működő rendszerért. A felmondást követő előterjesztésben Dabóczy Kálmán azóta menesztetett BKK-vezérigazgató és Szegvári Péter igazgatósági elnök által írt levél az tartalmazta, hogy ez a tényleg furán hangzó eset azért fordulhatott elő, mert még Vitézy Dávid vezetésével a BKK így írta alá az S&B-vel a szerződést.
Vitézy Dávid azonban már korábban is jelezte, hogy a fő problémát a távozása utáni BKK-vezetés idézte elő. Cikkünkre reagálva elmondta, hogy az a szerződésmódosítás, mely lehetővé tette a vállalkozónak, hogy nem igazoltan működőképes, nem tesztelt eszközökért is számlázzon, 2015 nyarán született, Dabóczi Kálmán akkori vezérigazgató írta alá. Ennek a módosításnak lett az eredménye, hogy végül a BKK milliárdokat fizetett ki működő rendszer nélkül. Többek között ez, az igen kétséges körülmények között született dokumentum is vezethetett ahhoz, hogy Tarlós István korábbi főpolgármester büntetőfeljelentést is tett az ügyben.
Így viszont a vállalkozó úgy jutott tehát bevételhez, hogy nem kellett érte sok mindent csinálnia.
Tarlós István akkori főpolgármester azzal próbálta a csúfos bukást menteni, hogy folyamatosan azt kommunikálta, az eszközök megmaradnak, azokat a későbbiekben is fel lehet használni. Az említett tavaszi előterjesztésben is az szerepelt, hogy elkészültek beléptetőkapuk a Deák Ferenc téren és a Boráros téri HÉV-állomáson, illetve 29 buszt is felszereltek a jegykezelőkkel. Ez is csúsztatás volt azonban:
a tesztelésre használt beléptetőkapuk és jegykezelők sosem kerültek a BKK tulajdonába, a kivitelező S&B várhatóan a napokban leszereli a tesztelésre használt eszközöket.
A szerződés értelmében hét részre osztották a projektet, ebből a nulladik az előleg volt, ezt követően a harmadikig sikerült eljutni a szerződés felmondásáig. A fázisok az alábbi tevékenységet tartalmazták:
A nulladik fázisban körülbelül 630 millió forintért a rendszertervek készültek el – ezek más cég eszközeivel már jó eséllyel nem használhatók.
Az első fázisban két szerverközpontot telepítettek nagyjából 2,9 milliárd forintért. Ezek feltehetően a továbbiakban is használhatók, az árazás azonban túlzottnak tűnik, bár részletek nem ismertek a szerverekről.
A második fázisban körülbelül 800 millió forintot fizettek a jegypénztárakban használt szoftverekért – kérdés, ezekből lehet-e bármit használni a későbbiekben. Ezen kívül ebben voltak hordozható jegyértékesítők is, de nem tudni, mennyi.
A harmadik fázisban újabb szoftverekért fizettek, nagyjából 600 millió forintot. A szoftverekről annyit tudni, hogy a CCS, CRM, BCHS és FareGo nevűek készültek el – az utóbbi az S&B rendszere, ezt a szoftvert más rendszerekkel jó eséllyel nem lehet használni.
Néhány kétségesen integrálható szoftveren kívül csupán két szerver maradt a felmondott e-jegy szerződés után a BKK-nál. Mindezt úgy, hogy az eredetileg 28,4 milliárdos, ötéves üzemeltetést tartalmazó szerződésből 7,4 milliárdot kifizettek.
Tarlós István az e-jegyrendszer bedőlése után már 2020 végére működő e-jegyrendszert ígért, de helyette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevezetett egy okostelefonos, elég bonyolult applikációt, amit aztán e-jegyként próbáltak tálalni. Ez azonban messze nem az, amiről szó volt. Pedig még idén áprilisban is 2020 végi határidőt emlegetett a korábbi főpolgármester.
A belügyminiszterrel ünnepélyesen aláírt megállapodást a fővárosi közgyűlés 2019. március 27-én fogadta el. Ez egy csupán négyoldalas megállapodás, amiben az Elektra, AFC, Rigó nevek után Fővárosi Integrált Viteldíjbeszedési Elektronikus Rendszerre (FVR) nevezték át a projektet. Ebben csak annyi szerepel, hogy papírmentesen is meg lehessen venni a BKK jegyeit. Magyarán le is tett a főváros egy valódi elektronikus jegyrendszerről. Ez abban lenne más, hogy minden jegyet elektronikusan kellene kezelni minden járművön. Így Tarlósék terve szerint volna maradt volna a papírjegy, a mechanikus lyukasztók, és emellett mobilon is elérhetővé tették volna az összes jegyet.
Azóta pedig nem került a közgyűlés elé újabb javaslat, a BKK szerződései között sem találtunk újabbat.
Így az új városvezetés nem is nulláról, hanem mínusz 6 milliárdról kezdheti a munkát,
hiszen az előző bedőlt projekt hiteleit is ki kell fizetni. Ennyit használt fel ugyanis a főváros az e-jegyrendszer kiépítésére felvett EBRD*Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank-hitelből. A 2019-es BKK-s üzleti tervben 1,34 milliárd forintot terveztek be az EBRD-hitel törlesztésére. Azzal is adós maradt a Tarlós-féle városvezetés, hogy lezárja a hitelszerződést az EBRD-vel.
Az új fővárosi vezetés számára a kiutat az jelentheti, ha a BKK csatlakozik az országos rendszerhez. A magyar államnak ugyanis van egy bár igen lassan fejlesztett, de alapvetően jól kitalált projektje. Ez a NEJP kódnevű kezdeményezés a MÁV és a Volánbusz jegyrendeszereinek digitalizálását és egységesítését tűzte ki célul. Ehhez jelentette be a csatlakozást Tarlós István. De erről sem született még megállapodás. Ráadásul a fentiek miatt nincsenek is meg azok az eszközök – a beléptetőkapuk és a jegykezelők – amiket ebbe a rendszerbe integrálni lehetne.
Számos olyan probléma is van, amit alapos tervezéssel meg kellene oldani, ha a budapesti jegyrendszert integrálni szeretnék a NEJP rendszerbe. A fővárosi tömegközlekedés ugyanis teljesen más dimenzió, mint a helyközi buszok vagy vonatok: egy kalauz esetében, ha lassabb az internet, leterhelt a szerver, néhány másodperc csúszás nem okoz gondot a jegyek ellenőrzésekor, ezért nem is kell ilyesmivel foglalkozni. A metrók esetében azonban pont az a kihívás, hogy a másodperc tört része alatt kell rengeteg utas adatát élőben ellenőrizni, és kiadni az utasítást a kapuk nyitására.
Tarlós István ezek alapján tehát duplán blöffölt, amikor 2020 végére működő e-jegyrendszer ígért Budapesten. A jelek szerint elképzelése sem volt a fővárosnak és a BKK-nak, hogy honnan lesznek beengedő kapui. Ezek költsége tízmilliárdos nagyságrendű. Egy ilyen tender kiírása és a leszerződés közel fél év, de a gyártás és szállítás is legalább fél-egy év. A felszerelés sem kis feladat, mert áram- és internetcsatlakozást kell kialakítani, és a tervezett 794 beléptetőkapu telepítése is több hónapot vesz igénybe. Így nulláról kezdve legalább két év ez a munka.
A másik, hogy nincsen a fővárosnak és a BKK-nak élő szerződése arra, hogy ki és hogyan fogja az e-jegyrendszert üzemeltetni. Ehhez ki kellene dolgozni a tarifát, a beszedési módokat, és számos olyan technikai részletet, hogy mely kártyával lehet fizetni és azonosítani a felhasználókat, vagy hogy éppen mely adatbázisból lehet a diák- vagy nyugdíjaskedvezményt ellenőrizni. Ebből számos kérdésre biztosan ad megoldást a NEJP, de összetett informatikai fejlesztés kell ahhoz, hogy ez a rendszer a BKK rendszereivel probléma nélkül együtt tudjon működni. Szerződés nélkül pedig nehéz elképzelni, hogy informatikai fejlesztésekbe bele lehet vágni. Ráadásul ez is legalább 1-1,5 éves folyamat a szakértők szerint.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHihetetlen összegek folytak ki a fővárosi közbeszerzésekenTarlós, ha győz, teljesen kiirthatja Vitézy örökségét, a kormánynak pedig a fővárosi közbeszerzési céggel sem kell foglalkoznia, hogy a NER gazdasági holdudvarának adja a munkákat.
|
Hatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjét
|
Még a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20191119/hatmilliardos-godorbol-kell-kihuzni-tarlosek-elfuseralt-projektjet/
|
2019-11-19 17:49:39
| true | null | null |
G7
|
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
Nem zárható ki, hogy az üllői önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett – ezt a súlyos következtetést vonta le az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az ellenőrzése során. Az október 25-én nyilvánosságra hozott anyagban szerepel az is, hogy „Üllő Város Önkormányzata belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, így nem volt biztosított a közpénzfelhasználás szabályossága és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás.”
Minderről Fricsovszky-Tóth Péter tájékoztatta az Átlátszót. A férfi az „Üllő Te Vagy” színeiben indult az október 13-i önkormányzati választáson és polgármesternek nem, de képviselőnek megválasztották.
Fricsovszky-Tóth Péter volt az, aki az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat működésével kapcsolatos lakossági elégedetlenség élére állt, majd amikor életveszélyesen megfenyegették, a hatóságokhoz fordult. Sikertelenül, de a férfi zsarolás miatt beadott vádindítványát a bíróság befogadta:
Pótmagánváddal kerül bíróság elé a víziközműves zsarolás, a sértett a választáson is elindul
A bíróság befogadta Fricsovszky-Tóth Péter zsarolás miatt beadott vádindítványát – tudatta a férfi az Átlátszóval. Tavasszal írtunk arról, hogy jogerős bírósági ítélet szerint az Üllői Sportliget Lakópark Víziközmű-társulat több működésbeli hibát vétett. Amikor Fricsovszky-Tóth Péter a lakossági összefogás élére állt, megfenyegették. Feljelentést tett és nyomozás indult zsarolás gyanúja miatt, de az eljárást megszüntették.
A számvevőszék megállapította, hogy:
az önkormányzat belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű,
a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, mert a jegyző nem gondoskodott naprakész nyilvántartás vezetéséről a kötelezettség-vállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás mintájukról,
a gazdálkodási jogkörök jogszabály szerinti gyakorlásának feltételei, a szabályszerű közpénzfelhasználás feltételei nem voltak biztosítottak és
a naprakész nyilvántartás vezetésének hiányában nem igazolt, hogy a kiadások az önkormányzat feladatellátásának körében keletkeztek és azok teljesítése a jogszabályok szerint történt, ezáltal nem zárható ki, hogy az önkormányzatnál vagyoni hátrány keletkezett. Az eset konkrét körülményeinek felderítésére az ügyészség rendelkezik hatáskörrel” – jegyezték meg.
Az ÁSZ a jelentéstervezetet megküldte az Üllő polgármesterének, Kissné Szabó Katalinnak és hivatalvezetőjének, hogy észrevételezzék azt, ám ők semmilyen jelzéssel nem éltek.
A független polgármester, akit újraválasztottak október 13-án, 2007 óta tölti be a tisztségét. Ez is szerepel a jelentésben azzal együtt, hogy a jegyző a feladatait 1999. június 1-je óta látja el a településen.
A számvevőszéki anyaggal kapcsolatban Fricsovszky-Tóth fontosnak tartotta megjegyezni, hogy bár a jelentés – az ÁSZ honlapja alapján – már idén május 24-én elkészült és Üllő önkormányzatának két hónap állt rendelkezésére, hogy jelezze az észrevételeit, de nem élt vele.
„Ezért is érthetetlen a számomra, hogy mi tartott további 3 hónapig, míg idén október 25-én, a helyi választások után két héttel közreadták a jelentést. Szomorú, hogy a jelentést vélhetően visszatartották, mert annak tudatában a helyi polgárok más megítélés alá helyezték volna a helyi városvezetést, így viszont ezen lényeges információk ismerete nélkül hozták meg döntésüket a választáson” – hangsúlyozta a képviselő.
Hozzátette azt is, hogy mivel nem látnak más lehetőséget, megteszi a feljelentést ismeretlen tettes ellen hűtlen vagy hanyag kezelés bűncselekményének gyanúja miatt.
„Reméljük, hogy a hatóság, illetve az ügyészség pártpolitikától mentesen vizsgálja ki az ügyet.” A képviselő megkereste a számvevőszéket is, és egy átfogó, gazdaságossági, szabályozottsági ellenőrzést kért az üllői önkormányzat működésével kapcsolatosan.
Fricsovszky-Tóth Péter azt hangsúlyozta, hogy ha az ÁSZ megállapításain felül további bizonyítékok is alátámasztják az ellenőrzésben foglaltakat, akkor követelni fogják, hogy a város vezetése azonnali hatállyal mondjon le.
Az üggyel kapcsolatban az Állami Számvevőszék szerkesztőségünket arról tájékoztatta, hogy az egyes ellenőrzésekről szóló jelentéseit minden esetben az ellenőrzések lezárását követően hozza nyilvánosságra. Közölték azt is, hogy „az ellenőrzés megállapításai alapján az Üllői Polgármesteri Hivatal jegyzőjének fogalmazott meg javaslatot, melyre az érintettnek 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. Az intézkedési tervben vállalt feladatok, illetve azok végrehajtása hozzájárul az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok, hiányosságok megszüntetéséhez, ezáltal a közpénzügyi helyzet javításához.”
Megjegyezték azt is, hogy a jelentés függeléke tartalmazza az ellenőrzés során feltárt azon tényeket, körülményeket és felvetéseket, amelyek kapcsán az ügyészség jogosult eljárni. „Az ÁSZ nem nyomozóhatóság, és egy hatósági jelzést követően az ügy gazdája minden esetben az érintett hatóság. Ebből következően a további nyomozati cselekményekkel, eljárási körülményekkel kapcsolatban az ÁSZ nem adhat információt.”
A válasz alapján az Átlátszó megkereste a Legfőbb Ügyészséget is. Annak szóvivője, Fazekas Géza válaszában azt írta, hogy „az önkormányzatok működése és gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése nem ügyészi hatáskör. Az ÁSZ a jelentésében bűncselekményi tényállást nem állapított meg, az ügyészségre feljelentést nem küldött.”
Az önkormányzat működésében talált szabálytalanságokról, illetve azok kezeléséről szerettünk volna tájékoztatást kérni a város vezetésétől, de megkeresésünkre eddig nem reagáltak.
Fotó: Az üllői városháza, forrás: Fricsovszky-Tóth Péter
|
Szabálytalanul működött az üllői önkormányzat, de az ÁSZ hónapokig kotlott a jelentésen
|
Akárcsak Ferencváros esetében, az üllői önkormányzat működésében is súlyos szabálytalanságokat talált még májusban befejezett jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), csakhogy a jelentéseket csak az október 13-i választás után tette közzé. A IX. kerület élére új vezetők kerültek, Üllőn azonban a polgármester megtartotta pozícióját. A helyi ellenzék szerint ha a nyáron lefolytatott vizsgálat után azonnal nyilvánosságra hozták volna a megállapításaikat, akkor szerintük elképzelhető, hogy az üllői lakosok másként döntöttek volna a szavazófülkében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/12/szabalytalanul-mukodott-az-ulloi-onkormanyzat-de-az-asz-honapokig-kotlott-a-jelentesen/
|
2019-11-12 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“2,5 cm vtg. AC 8 kopóréteg 3,5 cm vtg. AC 11 kötőréteg 15 cm vtg. Ckt-4 stabilizációs alapréteg 15 cm vtg. homokos kavics ágyazat geotextília” – a 2019 tavaszán meghirdetett közbeszerzés szerint így vállalta el az Ópusztaszer-Dóc-Sándorfalva közötti 17,6 kilométeres kerékpárút építését a kisteleki Probart Kft. A nyertes ajánlat szerint 880 millió forintból, azaz kilométerenként 50 millió forintból épül a valóban hiánypótló kerékpárút.
Az évtizedek óta tervezett út építését a Csongrád Megyei Önkormányzat koordinálja, a környékbeli települések is részt vesznek az uniós projektben. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint az első kiíráskor, 2018 második félévében a Swietelsky 2,2 milliárd forintért, a Colas 1,27 milliárdért vállalta volna az építést, míg a később nyertes Probart Kft. és a G-Plan Építő Kft. érvénytelen ajánlatot adott be. Az első közbeszerzést a kiíró – mivel az ajánlatok jócskán meghaladták a rendelkezésre álló pénzt – érvénytelenítette.
2019 tavaszán újra, ugyanazon paraméterekkel kiírt közbeszerzést a kisteleki Probart Kft. 880 millió ajánlatt megnyerte, a Délút Kft. 1,4 milliárdos, a G-Plan Építő Kft. 2,6 milliárdos, valamint a STRABAG 1,5 milliárdos ajánlatával szemben.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentáció szerint a kerékpárút aljába kerül a 15 centiméter vastag réteg homokos kavics. Erre adott árazatlan ajánlatot a Probart, a kavicsból eszerint talajjavításra Ártándról hozott kavicsból 5100 köbméter kellett volna, valamint 12 ezer 630 köbméter töltésanyaggal is számoltak.
Az építkezés már javában zajlik, sok helyen már az aszfalt is a helyére került. Ami szembetűnő, hogy hatalmas betontörmelék-hegyeket halmoztak fel az építések mentén. Viszont sem a közbeszerzésben, sem a leírásokban nem szerepel beton hulladék újrafelhasználása.
Éppen ezért a Csongrád Megyei Önkormányzathoz fordultunk, azt írták az Átlátszó megkeresésére, hogy “a kerékpárút kivitelezője a kiviteli tervekben szereplő védőréteget homokos kavics helyett változatlan rétegvastagság mellett törtbetonból alakítja ki. A változtatást a kivitelező kérte, igényét hivatalosan jelezte, a törtbeton anyagára jellemző tulajdonságokat (szemeloszlás, aprózódás, fagyállóság stb.) laboratóriumi vizsgálattal alátámasztva bemutatta. A változtatáshoz a tervező és a műszaki ellenőr hozzájárult. A beépíteni tervezett tört beton a homokos kavicsnál jobb tulajdonságokkal rendelkezik, jól tömörödő, stabil és nagy szilárdságú. Mivel a tört beton egy újrahasznosított anyag, ezért felhasználása környezetbarátnak minősíthető. A kivitelezést a változtatás nem drágítja meg, a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Az, hogy környezetbarát, tény, hiszen a bontásokból származó, feldolgozott és osztályozott beton újrafelhasználása célszerű, és mindenkinek jó. Az viszont érdekes, hogy a megrendelő szerint a hulladék használata “a vállalkozó a tört beton beépítését az ajánlatában beárazott homokos kavics helyett ugyanazon mennyiséggel és árszinten számolja el.”
Több fuvarozóval, kerékpárút építésben résztvevő vállalkozóval és bányával is beszéltünk. Mind azt mondták, hogy a hulladék beton ára jóval alacsonyabb a bányában kitermelt kavicsénál. Ráadásul Szegedtől csak 150-180 kilométerre van bánya, ami az út- és egyéb fuvardíjak miatt tovább növeli a kavics árát.
Azt is mondták, hogy csak akkor megfelelő a tört beton, ha az egyenletes minőségű, ellenkező esetben az egész pályatest megsüllyedhet. Arra, hogy mégis mennyit lehet spórolni az anyagcserével, egyik forrásunk sem akart válaszolni, de annyit megjegyeztek, a tervben szereplő 5 ezer köbméternyi anyag 277 kör 18 köbméteres kamiont jelent. Ha csak az út- és fuvardíjakat veszik, már az is jelentős tétel lehet.
Kerestük a Probart Kft.-t is, de egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
|
Bontott betonra cserélték a jóval drágább sódert a 880 milliós kerékpárútban
|
Homokos kavics szerepelt a Sándorfalva-Ópusztaszer közötti kerékpárút közbeszerzésében, ezt kellett volna a kisteleki Probart Kft.-nek az aljzatba tölteni. Ehellyett bontásból származó darált beton kerül a stabilizáló rétegbe, ami a megrendelő Csongrád Megyei Önkormányzat szerint rendben van, a kivitelező pedig nem válaszolt a kérdéseinkre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/12/bontott-betonra-csereltek-a-joval-dragabb-sodert-a-880-millios-kerekparutban/
|
2019-11-12 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Október 13-a, azaz az idei önkormányzati választások óta dr. Virányiné dr. Reichenbach Mónika hivatalos Facebook oldala lényegében nem tartalmaz mást – pár sokat mondó bibliai idézet és példabeszéd mellett – mint olyan dokumentumokat, amelyek az újonnan megválasztott képviselők alkalmatlanságát és hiteltelenségét hivatottak bizonygatni.
A választási eredmények kihirdetése után az újra polgármesterré választott Virányiné választási csalás miatt bejelentést tett az első körben illetékes Helyi Választási Bizottságnál. A bulvársajtóban hamarjában lehozott történet szerint az újonnan megválasztott képviselők láncszavazást szerveztek, illetve pénzzel, sörrel, borral, pálinkával fizettek a voksokért, ami természetesen törvénytelen, mert sérti a szavazás tisztaságát és titkosságát. A HBV a panasznak gyorsan helyt is adott, a képviselői mandátumokról szóló részt megsemmisítette és erre vonatkozóan új választást rendelt el.
A szemtanú iszik és visszaemlékszik
Az állítólagosan alkohollal lefizetett helybéli a bulvársajtónak azt mesélte, a képviselők kampányzáró buliján előbb 5 ezer forintnyi italozási lehetőséget ígértek neki, majd még plusz 15 ezer forintot, természetesen a megfelelő helyre húzott ikszért. Ám emberünk, közlése szerint önérzetesen visszautasította ezt, most viszont akár a bíróságig is hajlandó elmenni, csak hogy az igazát bizonyítsa.
A megyei napilap írásában még színesebb lett a történet: időközben nőtt a feljelentést szándékozni tevők száma, ráadásul a nyilatkozó polgármester szerint legalább 50 ismeretlen, Pázmándra a választás napjára bejelentkezett ember is megjelent a faluban. Majd a 13-án este a polgármesteri hivatal előtt ácsorgók egyike arra a kijelentésre ragadtatta magát, miszerint meg fogja ölni a polgármestert.
A cikkekben egy közös mindenképpen van: mindkettő alatt találni olyan kommentet, hogy az egész sztori, úgy ahogy van, kamu. Nem volt leitatás, nem volt szavazatvásárlás, nem volt fenyegetőzés – mindössze a polgármester gerjeszt hangulatot, mert nem tetszik neki a voksolás eredménye.
A filmszerű történésekkel egyébként jelenleg a rendőrségnek van leginkább dolga, mert a fentiek miatt a polgármester ott is feljelentést tett. Cikkünk írásakor a nyomozás még folyamatban van.
Ahol a polgármester a házasságok helyzetét is felügyeli
Mindez nyomokban emlékeztet a hat évvel ezelőtti eseményekre. 2013 februárjában azért kellett időközi választást kiírni, mert a képviselő-testület az előző év végén feloszlatta önmagát. A választópolgárok két független polgármesterjelöltre adhatták le szavazatukat – Virányinéra és falut 2010-ig két évtizeden át vezető Kutai Tiborra, aki ráadásul előbbinek keresztapja -, a hat képviselői helyért tizennyolcan indultak, mindannyian függetlenként. Negyvenhat szavazattal Virányiné nyert.
Talán a versenyeken is elég jól szereplő pázmándi boroknak köszönhető, de akkor is felbukkant alkohol-motívum: egy gazdánál „borozgatás közben” az egyik polgármesterjelölt hívei beszéltek arról, hogy láncszavazással fogják megbuktatni a másik jelöltet. Viszont a bejelentő magánszemély nem jól választott időpontot: két nappal korábban tett bejelentést az esetről a helyi választási bizottságnál, amely így elutasította, mivel láncszavazni csak a választás napján lehetséges, két nappal előtte nem.
De mi baja a polgármesternek a képviselő-testülettel? Egyrészt láthatóan az, hogy az új testületben egyetlen régi bizalmasa maradt. Ráadásul október 13-án képviselői mandátumot szerezhetett régi polgármester-ellenlábasa, Kutai Tibor, így az új testülettől nem várható majd az automatikus bólogatás.
Ha ugyanis megnézzük a képviselőtestületi ülésekről készült összefoglaló videókat, feltűnik, hogy ezek inkább Virányiné monológjai, közös kommunikációnak nincs nyoma. Ahogy kritikának sem.
Másrészt igaz az is, Pázmándon sok jó dolog és fejlesztés is történt az elmúlt két ciklusban, a közismerten kitűnő kormánypárti kapcsolatokkal rendelkező fiatalasszony ugyanis hallatlan lendülettel látott neki a falu dolgainak.
A pázmándiak, amilyen kezdeményezésbe csak lehetett, beneveztek a szorgalmazására: annak idején az országban egyedülálló módon hirdette meg az önkormányzat a saját teljes átláthatóvá tételét, de feltűnést keltettek azzal is, hogy a válások elkerülése érdekében a polgármester kitanulta a mediációt. Máskor pedig külföldi díjátadó ünnepségre vitte magával a hivatalban dolgozó takarítónőt.
Vezetési stílusában azonban a helyiek egy része szerint egyre inkább kiütköztek az autokrata vonások, és gyakran cserélődtek körülötte a munkatársak is, nem mindig önszántukból. Aki kritikát próbált megfogalmazni, gyorsan kívül találta magát a bizalom körén.
Virányiné Reichenbach Mónika regnálása elején egyébként még úgy gondolta, s egy videóban is elmondta, hogy 2020-ban már biztosan nem szeretne polgármester lenni, a település-menedzsment működését is e szerint tervezték meg az elejétől. „Nem szabad, hogy egy emberhez kötődjenek a dolgok egy közösségben, mert akkor az emberek nem érzik a magukénak. Elvem az, hogy nekem egy ciklus is bőven elég, de kettő tutira” – indokolt a felvételen.
A TVB beint
Az októberi önkormányzati választások körüli pázmándi történetben érdekes fordulat következett, a helyi választási bizottság megsemmisítő döntésével szemben ugyanis a polgármester által szintén megkeresett, magasabb szintű Területi Választási Bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasította a panaszát. Mint írják, azért, mert 2018 szeptembere óta minden ilyen ügyben igazolnia kell a beadványozónak az érintettségét is, a polgármester pedig ezt nem tette meg.
Bár a TVB döntése ellen nem fellebbezett – az Átlátszó kérdésére úgy indokolt, sokkal kedvezőbb végkimenetelre számít a rendőrségi vizsgálatból – kilátásba helyezte, hogy ebben az ügyben akár az Igazságügyi Minisztériumig is elmegy (hogy itt mire is gondolt pontosan, tüntetésre vagy egyéb mutatványra, azt nem fejtette ki).
“Hogy miért vállaltam még mindig a polgármesterséget? Valóban nem akartam már, augusztusban-szeptemberben akit tudtam, megkerestem. Ha lenne, aki elvállalja, már régen azt csinálhatnám, amit valójában szeretnék. Nagyon szeretnék úgy bejönni a faluba, hogy nem én vagyok a polgármester, de nincs más választásom. Az ellenfelem, hiába a keresztapám, korrupt ember. Én egy zarándokközpontban és lelkigyakorlatos házban gondolkodom, ezért tanulok most is, utolsó évemet töltöm egy mentálhigiénés szakember képzésen. A testülettel nem én nem akarok együtt dolgozni, ők közölték, hogy nem szánnak szerepet a polgármesternek” – nyilatkozta az Átlátszónak.
A kijelentésnek ellentmond, hogy a friss testület többször is próbálkozott felvenni a kapcsolatot a polgármesterrel, de nem sokat értek el. Legutóbbi látogatásukat a hivatalban Virányiné a telefonjával rögzítette és többeknek elküldte, de ezen a felvételen csak az hallatszik, ahogy a képviselők megpróbálják megtudni, mikor alakulhatna meg már végre a testület.
A polgármester a felvételen azt ismételgeti, az új képviselők tegyenek eleget előbb az összeférhetetlenség tisztázásával és a vagyonnyilatkozatukkal kapcsolatos kötelezettségüknek, utána lehet szó a megalakulás időpontjáról. Az Átlátszónak ezt november 15-ére jelölte meg, erről viszont a képviselők egy részét nem értesítették, volt, aki tőlünk hallott róla – de addigra más programot szervezett.
Az elszabotált képviselő-testület
A sok helybéli szerint mára politikai csatatérré vált Pázmánd a rendszerváltásig meglehetősen zárt közösség volt, még azt sem nézték jó szemmel, ha valaki máshonnan házasodott. A bizalom és a nyugodt közösségi építkezés ma is elsőrangú szempont, évek óta érdekes módon mégis a széthúzás jellemzi a falut.
Az összetartás egyesek szerint csak addig tartott, amíg a korábban Kutai által is segített Virányiné, miután 2006-ban képviselő lett, nem fordult mentora ellen. A jogászi diplomája mellé PR-szakértői végzettséget is szerzett nő gyakorlatilag brandet csinált magából, jelentős támogató körrel, amelynek tagjai tevékenyen osztogatják a közösségi felületeken a Kutai ügyeiről szóló megjegyzéseket.
Szóba került az is, hogy az egykori faluvezető, jelenleg a Széchenyi Programirodánál is dolgozva, előnyhöz juttatja a pályáztatásban a saját rokonságát és ismeretségi körét. A nyilvános pályázati dokumentáció szerint Kutai vezetéknévvel valóban ketten is nyertek pályázati pénzt pázmándi programok megvalósítására, egyikük maga Kutai Tibor is, 4,5 millió forintot. Ezt a helyzetet a most képviselőként nyertes Kutai ugyan a kampányban nem tisztázta, a Széchenyi Programirodától viszont kikért egy állásfoglalást, miszerint alkalomadtán – egyedi elbírálás alá esően – a képviselő-testület döntheti majd el, hogy egyik tagjuk ilyen szerepvállalása összeegyeztethető-e a testületen belüli munkával.
Pázmándnak, a lakosai szerint mindig is az összefogásáról, kitartásáról, szorgalmáról híres falunak 2019 novemberének közepén még nincs hivatalosan megalakult, s így munkába állt képviselő-testülete. A képviselők egyike november 11-én írásban érdeklődött a törvényi határidő túllépésének indokáról, de azt a választ kapta, hogy a polgármester asszony szabadságon van és külföldön tartózkodik.
Kocsis Noémi
|
Blokkolja az önkormányzat megalakulását Pázmánd polgármestere, mert megromlott a viszonya a keresztapjával
|
A Fejér megyei Pázmándot a szép táj, a nyugalom és a béke szegleteként ismerték 2019-ig. Az idei önkormányzati választások után viszont egyelőre egyszemélyes vezetése van a falunak: bár mind a polgármester, mind a megválasztott képviselők átvették a megbízólevelüket, a testület maga még nem alakult meg. Sokaknak az is kérdéses egyelőre, hogyan működnek majd együtt a település vezetőjével.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/19/blokkolja-az-onkormanyzat-megalakulasat-pazmand-polgarmestere-mert-megromlott-a-viszonya-a-keresztapjaval/
|
2019-11-19 01:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
eurómilliókat utaltak ki korai nyugdíjazási pénzek formájában jogellenesen csókosoknak, más szocialista politikusoknak és üzletembereknek
– írja az El País spanyol balközép lap.
Majdnem egy évtizeden át tartott a lopás
Ahogy a spanyolok hívják, az „ERE-ügyben” (az ERE a kollektív elbocsájtási mechanizmus spanyol nevéből képzett betűszó) az Andalúziát 2009 és 2013 között vezető José Antonio Griñánt hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, míg a régiót 1990 és 2009 között vezető Manuel Chavest kilenc évre eltiltották a közügyektől. Griñánon kívül még több más, szocialista politikust is börtönre ítéltek vagy eltiltottak a közügyekről: köztük ott van Magdalena Alvarez volt regionális gazdasági miniszter, és a szintén miniszteri tisztséget betöltő Gaspar Zarrías is. Ők megúszták közügyekkel való eltiltással – a spanyol jogrendben ez jár azon közszereplőknek, akik hatalmukat tudatosan tisztességtelen döntések meghozatalára használták fel.
Börtönt kapott viszont négy volt regionális miniszter is Griñánon felül: két munkaügyi minisztert is elítéltek, de nem úszta meg az innovációs és a gazdasági tárca vezetője sem.
Antonio Fernández volt munkaügyi miniszter nyakába varrták a legsúlyosabb büntetést, ő hét év tizenegy hónapot kapott.
De miről is szól az a korrupciós botrány, amivel ma, az ítélethirdetés napján tele van a teljes spanyol média? Egy kifinomult, és 2001 és 2009 között folyamatosan működő korrupciós mechanizmusról, melynek keretében a szocialista kormányzat emberei több millió eurónyi közp loptak el. A regionális kormány ugyanis annakidején létrehozott egy 680 millió eurós alapot, amelyből azon cégeknek adott pénzt, akik egyébként nem tudták volna kifizetni a dolgozóik elbocsájtása utáni végkielégítéseket. A vádak szerint pedig ebből az alapból jogellenesen többek között olyanoknak is folyósítottak pénzeket, akik erre nem is lettek volna jogosultak.
Kokainra is jutott a közpénzből
Az egész ügyet körülbelül tíz évvel ezelőtt fedezték fel a hatóságok, mikor a sevillai élelmiszeripari nagykereskedő cég, a Mercasevilla ment át a spanyolban ERE betűszóra hallgató kollektív elbocsájtási folyamaton. A rendőrség akkor arra lett figyelmes, hogy egy pár magánszemély korai nyugdíjazási kifizetéseket kapott a kormányzati alapból annak ellenére, hogy ők még csak soha nem is dolgoztak az érintett cégnek.
Ekkor a rendőrség vizsgálódni kezdett, és egy kifinomult, éveken át működő korrupciós sémát fedeztek fel, ahol az ERE-alapokat a kormányzat részben arra használta fel, hogy
korai nyugdíjazási alapokat folyósítson a munkaügyi osztály vezérigazgatója barátainak, polgármestereknek, és több, magasrangú szocialista politikusnak is.
Mivel a séma kilenc éven át stabilan működött, a nyomozás során eszméletlen mennyiségű, körülbelül kétmillió oldalnyi adat gyűlt össze a lehetséges bűncselekmények és jogellenes kifizetések listájára. Sőt, arra is fény derült, hogy a tartományi munkaügyi minisztérium alatt működő munkaügyi és szociális biztonsági osztályt vezető Javier Guerrero és sofőrje az alapból összeharácsolt közpénzt többek között kokainra is költötte. Zombicégek, és több száz, az alapból kifizetett vállalkozó, üzletember, jogász és politikus kiterjedt hálója jött ezzel létre.
Az El País az ügyre rálátó forrásai szerint az alapok körülbelül 85 százalékát szabályszerűen használták fel, több mint hatezer ember kapott elsősorban korkedvezményes nyugdíjkifizetést.
A Néppárt a saját botrányáról is elterelheti a figyelmet
Persze a konkrét lopáson kívül az ügynek sokkal komolyabb szimbolikus és politikai jelentősége is van: a szocialista PSOE ugyanis nagyon kényelmesen berendezkedett Andalúziában,
a párt harminchat éven át, egészen tavaly év végéig vezette a tartományt.
A 2018-as választásokon viszont – az országos, a baloldal erősödését mutató trend ellenére – a szocialisták nagyon meggyengültek, míg a jobboldal erősödni tudott. A jobbközép Néppárt a jobbliberális Ciudadanossal és a szélsőjobbos Vox-szal karöltve 2018-ban átvették a tartomány kormányzását.
Különösen fontos az ügy a Néppárt számára, mely ezzel sikeresen elterelheti a figyelmet az úgynevezett Gürtel-ügyről, melynek keretében viszont a néppárti kormányok tudtával és felügyeletével alakult ki egy nagyszabású korrupciós séma Spanyolországban. A Gürtel-ügybe bukott bele anno Mariano Rajoy néppárti kormánya is, és így tudott felemelkedni a szocialistákat vezető jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez is.
A döntés időzítése is érdekes: az andalúziai ítélőtábla ugyanis most kedden hirdetett ítéletet, míg Spanyolországban nem régen, november 10-én tartottak előrehozott parlamenti választásokat. Így sokan azzal gyanúsították a bíróságot, hogy az direkt késleltette az ítélethirdetést a választások utánra, hogy az ne ártson még többet a lendületét a parlamenti választáson elveszítő PSOE-nek. Az ítélőtábla elnöke, Lorenzo del Río ugyanakkor visszautasította a vádakat mondván, hogy csak mostanra lett kész a bíróság az ítélethirdetésre, hiszen az ügy „a spanyol jogtörténet egyik legbonyolultabb döntését” képezi.
|
AKKORA KORRUPCIÓS BOTRÁNYT TÁRTAK FEL ANDALÚZIÁBAN, HOGY TÖBB SPANYOL SZOCIALISTA IS BÖRTÖNBE MEHET
| null | 1 |
http://azonnali.hu/cikk/20191119_akkora-korrupcios-botranyt-tartak-fel-andaluziaban-hogy-tobb-spanyol-szocialista-is-bortonbe-mehet
|
2019-11-19 17:00:00
| true | null | null |
Azonnali
|
|
Mindeddig azt sem vette észre senki, hogy a most a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) igazgatóságába menekített Kardos Péter nem más, mint a már elfeledettnek hitt Puch László MSZP-exkincstárnok bizalmas cégtársa.
És az sem szúrhatta ki a hírfogyasztó tömegek szemét, hogy a Draskovics Tibor–Szabó Zoltán–Lakos Imre által fémjelzett „friss” elit egy része már túl van néhány olyan botrányon, amelyet biztosan nem Orbán Viktor kreáltatott.
Például operatív nyomozásokon, feketepénzekről folyó beszélgetéseken, Hunvald-függőségen, fiktív munkavégzésen, vagyonnyilatkozati „hibákon” vagy épp Fidesz-kompatibilis bizniszeken – alábbi táblázatunkból egyebek mellett ez is kiderül.
Két héttel ezelőtti cikkünk után kétféle bírálatot kaptunk. A hithű fideszesek azt mondák, „na, ugye”, ami valószínűleg azt akarta jelenteni, hogy mi voltunk naivak, ha azt hittük, „ezek” mást is ismernek a rablólogikán kívül. A baloldallal rokonszenvezők viszont úgy fogalmaztak: mindig pártok delegáltak tagokat az állami és önkormányzati cégek igazgatóságaiba, felügyelőbizottságaiba, tehát nem kellene úgy tennünk, mintha ez tilos volna. Utóbbi érvhez csak annyit: ha egy gazdasági társaság politikai logika alapján működik, ha a fontos tisztségek a pártban szerzett érdemek alapján osztódnak ki, garantáltan nem érvényesül a hatékonyság–fejlődés–közjó „szentháromsága”.
A kritikátlan kormánypártiak figyelmébe pedig a következőket ajánljuk: 2010 után a Fidesz ugyan csökkentette a köztulajdonú társaságok díszpozícióinak számát, ám az állami, a magán- és a pártszféra összemosásának gyakorlata Simicska Lajos leválásával sem szűnt meg.
Sőt: az alábbi összeállításból az is kiolvasható, hogy a mai hatalom is részben „a bajtársakat nem hagyjuk az út szélén”, „az igazán hűségeseket duplán jutalmazzuk”, illetve „a NER tartóoszlopait vadászati lehetőségekhez segítjük” elvek mentén adományoz posztokat az arra érdemeseknek. Vagyis a gazdasági tisztségek betöltésének előfeltétele sok esetben nem a hibátlan pedigré, a rátermettség, a hatékonyságjavításra való képesség, nopláne a közjó szolgálata iránti olthatatlan vágy, hanem a párt főembereihez való közelség. A Fidesz tehát e tekintetben nem különb a bukott vagy botrányviselt embereit most újra előkapó régi baloldalnál. És ha Orbán Viktor 11. parancsolatról beszél – „Ne mondj rosszat a fideszes társadról!” –, az pontosan ugyanaz, mint amikor a DK ellenzéki „belső szolidaritásra” kéri a Momentumot a büntetőügyben elítélt és jelenleg is vádlott Czeglédy Csaba ügyében.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy egy adott vezetőnek – például a kormányfőnek vagy a főpolgármesternek – ne lehetne egy-egy beépített „szeme” a köztulajdonú vállalatoknál. Amennyiben például a Miniszterelnöki Kormányirodához tartozik a szerencsejátékok felügyelete, nyilván nem bűn, ha az ezt a szervezeti egységet vezető, saját politikai agendával nem rendelkező Biró Marcell egyben a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági elnöke. Ahogy az is helyénvaló, hogy Karácsony Gergely legszűkebb stábjának tagjai közül Tordai Csaba elnök lett a BFVK-nál, Gál J. Zoltán pedig beült a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) igazgatóságába. Az abnormális csak az, amikor a többi posztot nem gondos gazda módjára, hanem a Simicska–Puch-hagyomány, a 11., 12. vagy akárhányadik politikai parancsolat, illetve az úgynevezett pártszolidaritás alapján töltik fel.
Ebből az ördögi körből Karácsony Gergely elvileg még kitörhet, ha ígérete szerint valódi pályázatok útján találják majd meg a fővárosi cégek első számú vezetőit. Úgy tudjuk, ha pályázik, jó eséllyel vezérigazgató maradhat a Tordai által elnökölt fővárosi vagyonkezelőnél a Tarlós-korszakban kinevezett Barts J. Balázs.
Lehetséges továbbá, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. csúcsvezetésében sem lesz radikális változás, illetve a BKV-t irányító Bolla Tibornak is jók az esélyei a maradásra. Forrásaink szerint szintén egyértelmű, hogy a Budapesti Közlekedési Központ élére „Vitézy Dávid egyik embere kerülhet”.
A főpolgármester valamennyire azért az osztozkodó pártokat is igyekezett kordában tartani: akadtak például olyan igazgatósági-felügyelőbizottsági jelöltek, akiket kvázi megvétózott, eltanácsolt. Lakos Imrét pedig csak úgy engedte be a BVH igazgatóságába, hogy jelezte azt őt jelölő DK-nak, mindenképpen hatályban marad a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának azon passzusa, amely „a közgyűlés két ülése közötti időpontban felmerülő halaszthatatlan esetben” feljogosítja a városvezetőt a céges testületek tagjainak kirúgására.
Így uralták el a politikai bizalmasok a fővárosi/állami gazdasági társaságok legfontosabb testületeit
Kirívó példák jobbról és balról
I. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Draskovics Tibor
– a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új igazgatósági elnöke a DK delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt a Pénzügyminisztérium jogi főosztályát vezette, majd 1994-ben Békesi László, Bokros Lajos és Medgyessy Péter „mögött” volt közigazgatási államtitkár a tárcánál – titkárságát Dobrev Klára vezette. A Pesti Központi Kerületi Bíróság adatai szerint folyt operatív eljárás is ellene 1996-ban – a Hézag fedőnevű akcióban a nyomozók azt vizsgálták, hogy pénzügyi államtitkárként hivatali hatalmával visszaélve próbálta-e mérsékelni egy olajcég bírságát. A különös körülmények között lezárt nyomozás nem akasztotta meg pályáját: a 2002-es váltás után először Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnöke lett, majd pénzügyminiszter – akit már Gyurcsány Ferenc mentett fel tisztségéből, mert állítólag félrevezette fontos nemzetgazdasági ügyekben. Mindezek ellenére Draskovics a talpára esett: először a Magyar Villamos Művek elnökeként funkcionált, majd Gyurcsány őt tette meg a kormányzati igazgatás összehangolásának tárca nélküli felelősévé, később igazságügyi és rendészeti miniszterré – e pozíciójában aztán tehetetlenül asszisztált a közbiztonság összeomlásához.
Kolber István
– a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
A rendszerváltás időszakában a Somogy Megyei Tanács VB törvényességi és jogi főosztályának vezetője volt, majd a megyei közgyűlés alelnöke, elnöke. A Gyurcsány-kormány hivatalba lépésekor a regionális fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri poszt lett az övé, később a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület területfejlesztésért felelős tagjaként, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként, illetve a taszári reptér fejlesztésének miniszterelnöki megbízottjaként vétette észre magát. Utóbbi minőségében Kína Európai Unión belüli logisztikai és ipari bázisát vizionálta Taszárra, de a projekt végül sokszorosan besült.
Kardos Péter
– a BFVK Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Puch László hírhedt MSZP-expénztárnok egyik bizalmasa, illetve tulajdonostársa a pártnak máig dolgozó Hungaroholding Zrt.-ben. Korábban is voltak fővárosi céges pozíciói.
Katona Tamás
– a Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A Horn-érában a Központi Statisztikai Hivatal elnökeként és a miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedett, Medgyessy Péter idején pedig a kormányfő kabinetfőnökeként működött. 2004 és 2010 között a pénzügyi igazgatásban dolgozott; volt a tárca politikai, illetve közigazgatási államtitkára, két és fél évig a Magyar Államkincstár elnöke, 2009-től egy évig ismét államtitkár. Kilenc éve Hagyó Miklós körzetében indult a parlamenti választásokon, majd 2014-től 2016-ig ő ült az MSZP pártigazgatói székében. A sajtóban meg is jelent egy hangfelvétel, melyen feketekasszáról, alkalmazottak fekete foglalkoztatásáról, titokzatos vállalkozóról beszélgetnek józsefvárosi szocialisták – Katona Tamás társaságában.
Szabó Zoltán
– a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Az első MSZP–SZDSZ-kormány idején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztjáig jutott, majd 2002-ig erzsébetvárosi polgármesterként folytathatta. Utódja a büntetőeljárás alatt álló Hunvald György lett – akit egyebek mellett azzal vádolnak, hogy korlátlan telefonhasználatot biztosított Szabó számára.
Józsa István
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a szocialisták delegáltjaként
Az MSZP korábbi országgyűlési képviselője korábban az ország első „nyugati típusú, minősített nukleáris szakértőjének” nevezte magát – miután a Fidesz azzal támadta, hogy cége 2010-ig 6,6 milliárd forintnyi közpénzes megbízást kapott a Paksi Atomerőműtől.
Bollók Istvánné
– a BKV Zrt. új felügyelőbizottsági tagja a DK delegáltjaként
Budafok korábbi polgármestere – akit a Fidesz annak idején a lakásügyeivel támadott – a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés Platform budapesti ügyvivője is volt az MSZP-ben.
II. Korábbi SZDSZ-megbízottak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Kamarás Miklós
– a BKV Zrt. új igazgatósági elnöke a szocialisták delegáltjaként
Már a rendszerváltás előtt foglalkoztatta a későbbi SZDSZ-elnök Kuncze Gábort az Építőgépgyártó Vállalat egyik leánycégénél, majd a felek üzlettársakká is váltak a könyveléssel foglalkozó Tallér Auditáló Kft.-ben. Kamarás Miklós a Horn-érában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgató-helyettese lett; 1997-ben a szervezet új igazgatósága a Tocsik-ügy lezárásaként – közvetett felelőssége miatt – anyagi szankciót alkalmazott vele szemben. 2002 és 2004 között az ÁPV első embereként folytathatta, később volt a Budapest Airport és a MÁV elnöke, illetve 2009–2010-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezére. A 2010-es kormányváltásig bent ülhetett a Mol igazgatóságában, jelenleg pedig a Mol Petrolkémia Zrt. (leánykori nevén: Tiszai Vegyi Kombinát) felügyelőbizottságában biztosítanak helyet neki.
Bodnár Zoltán
– a BFVK Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a szocialisták delegáltjaként
A rendszerváltozás előtt az MSZMP Központi Bizottságának szakértőjeként talált kapcsolatot a nagypolitikához, később volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A 2002-es kormányváltás után először az SZDSZ-es gazdasági tárca alá tartozó Nemzeti Autópálya Rt. vezére lett – ekkor a Kulcsár-botrány vétlennek minősített mellékszereplőjeként írt róla a sajtó –, majd az Eximbank élén folytatta pályáját. A 2014-es önkormányzati választáson a Magyar Liberális Párt budapesti főpolgármester-jelöltjeként indult – ezzel sok ellenzéki szerint a Fidesznek tett szolgálatot –, három éve pedig deklarálta, hogy kiszáll a pártpolitikából. Aztán most mégis elfogadta az MSZP felkérését a BFVK felügyelőbizottságának élére.
Lakos Imre
– a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ budapesti választmányának egykori elnökét, volt újbudai alpolgármestert ugyan a Kúria jogerősen felmentette a – Molnár Gyulával közös – hivatali visszaélés vádja alól, de a vagyonbevallásait rendre utólag kényszerült értelmezni, illetve az összeférhetetlenség határát súrolta, ahogy a családja eluralta a főváros döntéshozó és végrehajtó szerveit a Demszky-korszak végére.
Boruzs András
– a Fővárosi Vízművek Zrt. új igazgatósági tagja a DK delegáltjaként
Az SZDSZ korábbi budapesti elnöke 2010-ben lett egycsapásra híres, amikor a BKV könyvvizsgálója arra a következtetésre jutott, hogy tényleges munkavégzés nélkül vehetett fel bért a közlekedési vállalattól. Boruzs jelenleg a Magyar Liberális Párt pártigazgatója, s idén augusztusban Fodor Gáborral közösen létrehozott egy céget is Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet Nonprofit Kft. néven.
III. A Fidesszel kapcsolatba hozott baloldaliak, akiket átmentett a fővárosba az MSZP vagy a DK
Czeglédy Gergő
– a BKK új felügyelőbizottsági tagja a szocilisták delegáltjaként
A Hagyó Miklós valamikori titkárságvezetőjeként jegyzett, nemrég óbudai alpolgármesterré is választott MSZP-s politikusról nemrég a Direkt36 írta meg, hogy mérnökcégeivel az elmúlt években több közbeszerzést is megnyert – ráadásul Fidesz-közeli potentátok társaságában. Czeglédy állítja: ő bizony a látszat ellenére nem kollaboráns, igenis keményen megküzdött az eredményeiért.
Élő Norbert
– a BVH Zrt. új felügyelőbizottsági elnöke a DK delegáltjaként
A Pokorni Zoltán által most legyőzött XII. kerületi polgármesterjelölt a korábbi években hol a hegyvidéki, hol a kőbányai MSZP-t dominálta. Saját cégét, a Trend/Prognózis Zrt.-t Nagy Sándor volt szakszervezeti főtitkártól, egykori MSZMP KB-tagtól „örökölte”. Az Átlátszó tavaly a NER legnagyobb túlélői közé sorolta, mivel kis híján áron alul jutott ingatlanhoz az akkor még fideszes irányítású XI. kerületben. Noha Élő az önkormányzati választáson nem jutott be a Fővárosi Közgyűlésbe, a DK külsős tagként őt tette meg a Tulajdonosi Bizottság alelnökévé is.
IV. Korábbi kormány- és pártemberek, akiket az állam céges tisztségekkel „kártalanít”
Németh Lászlóné
– az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Országos Dohányboltellátó Kft. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány nemzeti fejlesztési minisztere annak idején Simicska Lajos bizalmasaként jutott a kabinetbe, majd Lázár János 2016-ig megtartotta nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárnak. Cégbírósági dokumentumok igazolják: bár a dohányboltellátó magánkézben van, ennek a cégnek a felügyelőbizottságába is a jelenleg a nemdohányzók védelméért miniszterelnöki biztosként felelő Lázár lobbizta be Némethnét.
Répássy Róbert
– a Szerencsejáték Zrt. igazgatósági, illetve a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Volt országgyűlési képviselő, illetve 2010 és 2014 között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, majd 2015-ig az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.
Hegmanné Nemes Sára
– a Magyar Posta Zrt. igazgatósági elnöke
Szolnok korábbi fideszes alpolgármestere, 2010 és 2011 között az Orbán-kormány fejlesztési tárcájánál a kiemelt állami szerződéseket és támogatásokat vizsgáló államtitkár, majd ugyanitt vagyonpolitikáért felelős államtitkár.
Papcsák Ferenc
– a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsági elnöke, a Pannon Finance Zrt. igazgatósági elnöke, a Nyírségi Erdészeti (Nyírerdő) Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A második Orbán-kormány megalakulása után elszámoltatási és a korrupcióellenes kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztosnak nevezték ki, majd egy ciklusra polgármester lett Zuglóban.
Varga István
– a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. igazgatósági és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottsági tagja
Korábban MDF-es, majd 2014-ig fideszes országgyűlési képviselő volt; egy tévés interjú miatt ez év elején le kellett mondania a fideszes médiaholding elnöki tisztségéről – állami céges pozícióit viszont megtarthatta.
Galambos Dénes
– a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. és a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatósági tagja
Az előző ciklusban dunaújvárosi fideszes országgyűlési képviselő; 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás ellen alulmaradt a választáson.
Bohács Zsolt
– az MFB Zrt. igazgatósági és a Magyar Követeléskezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A 2010–2014-es ciklusban Csongrád megyei fideszes parlamenti képviselő.
Balczó Barnabás
– a Magyar Posta Zrt. felügyelőbizottsági elnöke, az Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. igazgatósági tagja
Lázár János korábbi kabinetfőnöke a Miniszterelnökségen.
V. Jelenlegi csúcsvezetők, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Guller Zoltán
– a Vértesi Erdészeti és Faipari (Vértesi Erdő) Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
Kiss-Hegyi Eszter
– az NKM Zrt. igazgatósági, a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára.
Lenkei Mirtill
– az MVM felügyelőbizottsági és az NKM Energia Zrt. igazgatósági tagja
Az egykori tévébemondó jelenleg a Rogán-felügyelet alatt álló Nemzeti Kommunikációs Hivatal elnöke.
Szentgyörgyvölgyi Péter
– a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt., valamint a Mahart-PassNave Személyhajózási Kft. felügyelőbizottsági tagja
Belváros-Lipótváros polgármestereként Rogán Antal utódja.
VI. A NER tartóoszlopai, akiket a kormány még állami céges tisztségekkel is megjutalmaz
Kertész Balázs
– a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség igazgatótanácsának tagja az innovációs és technológiai miniszter delegáltjaként, továbbá tagja a társaság leányvállalataihoz (MMBF Földgáztároló Zrt., OPAL Szolgáltató Zrt.) tartozó igazgatóságoknak, valamint szintén igazgatósági tag a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt.-nél
Korábbi belvárosi képviselő, Rogán Antal rejtőzködő bizalmasa.
Vörös József
– a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
Mészáros Lőrinc legrégebbi ügyvéd-jobbkeze, a Puskás Akadémia jogi képviselője.
Vida József
– a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. felügyelőbizottsági tagja
A Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. igazgatósági tagja, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank elnök-vezérigazgatója.
Barna Zsolt
– az Ipoly Erdő Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A Vida József-érdekkörbe tartozó TV2 Média csoport igazgatósági tagja, az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettese.
Sárhegyi Zoltán
– az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. felügyelőbizottsági elnöke
A nevét viselő Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda rendszeresen dolgozik az állam különféle érdekeltségeinek, valamint kormányközeli nagyvállalkozóknak. Sárhegyi Zoltán egyben a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja.
#Fidesz#Gyurcsány Ferenc#Karácsony Gergely#MSZP#Puch László#Simicska Lajos
|
Draskovics csak a jéghegy csúcsa: az MSZP, a DK és a Fidesz sem lépett túl a Puch–Simicska-modellen
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2019/11/19/mszp-dk-fidesz-bizalmasok-fovarosi-allami-cegekben/
|
2019-11-19 01:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
Egy októberi cikkünkben – nevek említése nélkül – részletesen leírtuk, hogy milyen úton-módon került ki az adriai hajóútról készült felvétel, és az milyen utat járt be. Akkori cikkünkben írtunk arról, hogy a videót egy hajón tartózkodó pár készítette, a pár – lányokat közvetítő – férfi tagján keresztül került aztán más kezekbe a felvétel. Megírtuk, hogy a felvétel egyrészt egy fiatal ügyvédekből álló társasághoz került, valamint a nőket a hajóra közvetítő férfi egyik hozzátartozójához, aki jelentkezett is az érintetteknél, azaz Borkaiéknál, ahogy korábban írtuk: nem önzetlen céllal.
Annyit már októberben kiderítettünk, hogy Póczikon keresztül értesültek a szexvideón szereplő érintettek a felvételekről, így amikor az őszi választási kampányban világossá vált, hogy valakik nyilvánosságra akarják hozni a felvételeket, Borkaiék pontosan tudták, mire számíthatnak, azaz miket rögzítettek róluk.
Bár az októberi cikkünkben nem részleteztük ezt a kapcsolatot, Póczik élettársa annak az F. Gábornak az anyja, aki a barátnőjével együtt az adriai hajóúton volt. Úgy tudjuk, F. Gábor közvetítette a lányokat a hajóra, és ő eszelte ki, hogy a barátnőjével felvételeket készít.
F. Gábor korábban jóban volt Borkai barátjával, Rákosfalvy Zoltánnal, de később megromlott a kapcsolatuk. Információnk szerint ebben szerepet játszott, hogy F. Gábornak elszámolási vitája lett a kereskedőként ismert édesapjával, és ebben a vitában Rákosfalvy az apát segítette.
Ha a nyomozás során bebizonyosodik, hogy F. Gábornak köze van a felvételek készítéséhez, és ott volt a hajóúton, akkor Póczik verziója is megdőlhet. A volt focista verziója szerint ugyanis egy számára ismeretlen személy rábízott egy csomagot azzal, hogy juttassa el Borkai Zsolthoz. Kinyitotta a csomagot, szembesült annak tartalmával, a szexképekkel, megdöbbent, majd a felvételeket átadta a győri polgármesternek, aki nagyon örült neki.
A 24.hu szerint egy másik verzió is lehetséges. Eszerint először nem Póczik József zsarolta meg a győri polgármestert, hanem a felvételeket ténylegesen készíttető személy – aki a lap információja szerint szintén gyanúsítottja a zsarolási ügynek –, és Borkaiék neki fizettek. Póczik csak ezután bukkant fel a színen, és tényleg egy fillért sem kapott. „Mindkét variáció azt erősíti, hogy Pócziknak eredetileg nem voltak politikai motivációi, azok legfeljebb csak akkor jöhettek elő, amikor (második vagy egyetlen) zsarolási kísérlete elbukott” – írta lap.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a Fidesz felső köreiben már több mint egy éve tudtak a felvételekről, de nem aggódtak különösebben. A Fideszben ugyanis Borkaival abban állapodtak meg, hogy ezt az ügyet a győri polgármester valamilyen módon majd rendezi, ha szükséges, akkor fizet a felvételekért.
A Fideszben mindenesetre azt a teóriát sulykolják, hogy a DK állhat az „ördög ügyvédje” mögött, mivel Póczik korábban a párt képviselőjelöltje volt.
Azaz hiába remélték bő egy éve Borkaiék, hogy Póczikkal való megállapodásuk esetén rendeződhet az ügy, mivel az egykori futballista csak az egyik szereplője ennek a történetnek, más irányba is megindult az anyag értékesítése. Úgy tudjuk, hogy például egy olyan, Fidesz-közeli milliárdos vállalkozónak is felajánlották a felvételt megvételre, aki magánéleti okokból neheztel Rákosfalvy Zoltánra, de nem tudni, a haragos élt-e a lehetőséggel. Az viszont az ügyet közelről ismerők szerint egyértelműen kiderült, hogy a támadás módja, a felvételek nyilvánosságra hozatalának körülményei mögött elsősorban személyes és nem politikai bosszú húzódott meg.
Az is biztosra vehető, hogy nem a Póczik-szál vezet el a felvételeket végül publikáló ördög ügyvédjéhez, a blogot készítők célja ugyanis nem a pénzszerzés, hanem Borkai és főleg barátja, Rákosfalvy Zoltán kicsinálása volt, ami végső soron sikerült is.
(Borítókép: Borkai Zsolt a győri önkormányzat alakuló ülésén. Fotó: Huszti István / Index)
|
Póczik József rövid úton összeköthető Borkai szextúrájával
|
Már októberben megírtuk, hogy a Borkai Zsoltékról készült felvételeket a készítők egyik hozzátartozóján keresztül Borkaiék már jóval a botrány kirobbanása előtt ismerték. Bár akkor nem nevesítettük a hozzátartozót, de Póczik Józsefről volt szó, akit nemrég gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrök. Póczik élettársa ugyanis annak az F. Gábornak az anyja, aki a lányokat közvetítette a hajóra.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/21/nehez_lesz_poczikon_keresztul_eljutni_az_ordog_ugyvedjehez/
|
2019-11-21 12:50:33
| true | null | null |
Index
|
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.
|
Túl későn jött rá az Európai Bizottság a magyar közbeszerzési hibákra
|
Túl későn vette észre az Európai Bizottság a hibás magyar közbeszerzéseket, de az egy hónappal ezelőtti budapesti látogatásunkkor megbeszéltük ezek kijavításának módját, így "csak azt sajnálom, hogy ilyen későn jöttünk rá ezekre a hibákra" - ismerte el a Bizottság Magyarországgal foglalkozó tisztviselője az Európai Parlament költségvetési szakbizottságának hétfő esti ülésén. Magát az eseményt azért rendezték meg, hogy a szakbizottság tavaly szeptemberi magyarországi látogatásáról készült előzetes jelentést megvitassák. Az anyagból kendőzetlenül kiderült: az EP-delegáció egyes tagjai kiakadtak azon, ahogy egyes magyar fejlesztéseket kiválasztottak uniós támogatásra és új elemként az is benne van: az EP szakbizottsága azt szeretné, ha az Európai Számvevőszék külön jelentést készítene az uniós támogatások magyarországi felhasználásáról.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20180130/tul-keson-jott-ra-az-europai-bizottsag-a-magyar-kozbeszerzesi-hibakra-275107
|
2018-01-30 18:17:00
| true | null | null |
Portfolio
|
Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját.
Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
Ezt Hadházy Ákos független képviselő leplezte le ebben a bejegyzésében.
Ha az eddigiek nem lennének elég világosak, Hadházy érthetően foglalta össze a javaslat lényegét:
„Minden EU-s és hazai támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzés alól, hogy a támogatott cégek vagy alapítványok úgy költsék el a pénzt, ahogy akarják, és a nyilvánosság még véletlenül se értesülhessen erről.”
Ma még az a helyzet ugyanis, hogy az EU-s és kormányzati támogatásból fizetett beszerzéseket közbeszerzési eljárásban kell lebonyolítani. Emiatt az összes ilyen ügylet dokumentumai megjelennek a Közbeszerzési Értesítőben, ahonnan a kellően elszánt állampolgárok, tényfeltáró újságírók, civil aktivisták vagy ügyesebb politkusok ki tudják bogarászni azokat.
Hadházy maga is több, bűnügyi nyomozásig eljutott ügyet leplezett le azzal, hogy a KÉ-ből kibányászta mondjuk azt, ha egy cég több helyen, teljesen eltérő településeken nyert azonos ajánlattal.
A törvényjavaslat annyira necces és nehezen indokolható, hogy rendesen el is dugták azt. Magában a módosító javaslatban ugyanis csak annyi szerepel, hogy
„hatályát veszti a Kbtv. 5. § (3) bekezdése”
és a részletes szöveges indoklás is eltitkolja, hogy ez a változás milyen gyakorlati következményekkel jár. Csak a Közbeszerzési Törvény ötödik paragrafusának fellapozása és értelmezése után esik le a szemlélőnek, hogy itt miről is van szó igazából.
|
Rejtett törvénymódosítással érné el a kormány, hogy ne lehessen ellenőrizni az EU-s támogatások ellopását
|
Olyan törvénymódosítást terjesztett be a kormány, aminek még a vonatkozó előterjesztésben is eltitkolják az igazi hatását és célját. Ami nem más, mint az, hogy minden EU-s és magyar kormányzati vissza nem térítendő támogatást ki akarnak vonni a közbeszerzési törvény hatálya alól.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/21/rejtett-torvenymodositassal-erne-el-a-kormany-hogy-ne-lehessen-ellenorizni-az-eu-s-tamogatasok-ellopasat
|
2019-11-21 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak.
A Bige Holding szolnoki gyáregységének leállítását a bíróság októberben végül jogerősen is jogszerűtlennek ítélte, csütörtökön pedig a Bloomberg közölt hosszú összeállítást az ügyről. Ebben Bige azt állítja, hogy a hatóságok érdeklődése mögött a
Csányi Sándorral folytatott vitája állhat.
Az üzleti lap interjút készített a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatójával, aki szerint a cégei iránti érdeklődés valószínűleg köthető az OTP-vezérrel régóta futó viszályához. A 24.hu egy éve írt arról, hogy a két milliárdos „már vagy egy évtizede ádáz ellenségekké vált”.
Bige a Bloombergnek nem közvetlenül Csányit hibáztatta az ellene folyó intézkedésekért, szerinte azért bánnak vele igazságtalanul, mert nem tagja Orbán belső körének. Hozzátette:
„Nem reménykedhetek senki segítségében, mert Magyarországon minden hatalmi ág egy kézben van.”
Az üzletember állítja: az üzem leállítása több millió dollárjába került, és a hatósági eljárások, például a versenyhivatal zaklatásszerű vizsgálatai arra irányulnak, hogy adja el a műtrágyás cégét. Az OTP kommunikációs osztálya azt írta a Bloombergnek, hogy Csányi Sándornak nem áll szándékában megvenni Bige gyárát, a két üzletember közti kapcsolatról pedig nem nyilatkoztak. Csányi műtrágyás cégének ügyvédje viszont arról beszélt, hogy Bige nem a bankár támadásai, hanem a saját rossz befektetései miatt került bajba.
A Bloomberg emlékeztet rá, hogy miután Csányi elhalászta Bige orra elől a legnagyobb hazai agrárintegrátort, a bankár egy 2014-es átadón Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében kajánkodott Bige rovására: „Külön öröm, hogy sikerült a KITE tulajdonlását megóvni egy olyan vállalkozótól, aki bizonyos területen meglévő monopóliumát felhasználva útonállással, az ágazatban megtermelt jövedelem nagy részének kiszivattyúzásával, a partnerek közötti piaci kooperáció helyett a valódi verseny megakadályozására, törvénytelen és egyoldalú szerződéses feltételek elérésére használja fel pozícióját, veszélyeztetve a teljes ágazat versenyképességét” - szidta vetélytársát a neve kimondása nélkül Csányi.
Bige szerint Csányi egyik korábbi alkalmazottja, Csizma László sorra keresett meg bankokat és ügyvédi irodákat, hogy ellehetetlenítse a Nitrogénművek kötvényeladásait. Csizma azt elismerte a Bloombergnek, hogy írt leveleket, de szerinte csupán arra figyelmeztette a piaci szereplőket, hogy Bigéék fontos információkat tartanak vissza. Az OTP-n keresztül Csányi úgy nyilatkozott, nem tudott ezekről a levelekről.
Bige továbbra is 95 százalékos tulajdonosa a Nitrogénműveknek, de a napi irányítást már a fiai végzik. Állítása szerint mindig legalább 50 millió euró parkol a számlájukon. „Folyamatos védekezésben vagyunk” - mondta Bige. A cikk azzal a mondatával zárul, hogy
„Nem hiszem, hogy ez örökké tart. Láttunk már elbukni óriási birodalmakat.”
Frissítés, 19:15 - A cikk megjelenése után, pénteken este 7 órakor az OTP Bank közlemény adott ki a cikkel kapcsolatban, amelyet teljes terjedelmében közlünk:
Az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd Ft összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
Az OTP Bank a Bloomberg – szóban forgó cikket megelőző - érdeklődésére előzetesen megkereste a Nitrogénművek Zrt-t, hogy a Nitrogénművek Zrt. adja meg a felhatalmazást ahhoz, hogy a Bloomberg tervezett (és 2019. november 21-én megjelent) cikkére tekintettel az OTP Bank a fenti perrel kapcsolatos, banktitoknak minősülő információkat megoszthassa a közvéleménnyel. Ezen tények bizonyára segítették volna a valódi helyzet megismerését. Az OTP Bank legjobb tudomása szerint a Nitrogénművek Zrt. a mai napig nem válaszolt a banktitok feloldása iránti megkeresésre.
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.
Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.”
|
Bige László kimondta a nevet: szerinte azért szállhattak rá a hatóságok, mert vitája van Csányi Sándorral
|
Miután szolnoki műtrágyagyárát tavaly több száz emberrel lerohanták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértését gyanító hatóságok, majd felfüggesztették az üzem működési engedélyét, majd a nyomozók őt magát is 72 órára bent tartották, az ország ötödik leggazdagabb embere többször is beszélt róla, hogy „oligarchikus maffiatámadás” áldozata. Bige Lászlónak saját elmondása szerint tavaly ősszel üzenték meg neki, hogy „szabadon elhagyhatja az országot, de ha nem teszi, akkor börtönbe fog kerülni”. Eddig azonban nem nevezte meg azt vagy azokat, akik szerinte a támadás mögött állnak.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/22/bige-laszlo-kimondta-a-nevet-szerinte-azert-szallhattak-ra-a-hatosagok-mert-vitaja-van-csanyi-sandorral
|
2019-11-22 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.
„Alig tudok mással foglalkozni”
– nyilatkozta Niedermüller, Erzsébetváros új, DK-s polgármestere. 2019. december 23-án lejár a Centrum-birodalommal (ER-Park Kft. néven futnak a 7. kerületben) 2009-ben kötött 10 éves szerződés. A korábbi városvezetés, a fideszes Vattamány Zsolték viszont nem írtak ki új közbeszerzést, és arra sem tettek előkészületeket, hogy saját kezükbe vegyék a feladatot, hozzá sem nyúltak a problémához. Tehát úgy áll a dolog, hogy a hetedik kerület vagy szerződést hosszabbít Kupperékkal, ami nyilván nehezen vállalható lépés lenne, vagy januártól egyszerűen nem lesz üzemképes fizetős parkolási rendszer Erzsébetvárosban. Ez nem csak azt jelentené, hogy elmaradnak a bevételek, hanem azonnal közlekedési káoszt okozna a forgalmas kerületben.
Miért necces szerződést hosszabbítani Kupper András tulajdonában álló cégekkel?
A kerület eleve olyan szereplő cégeivel kötött 10 évre szerződést, akit korábban nyolcvanezer rendbeli parkolási csalás miatt már elítéltek, és akinek a cégeit irányító ügyvezetők jelenleg is tucatszám ülnek milliárdos parkolási csalás gyanújával a vádlottak padján. De az is különös, hogy a szerződést elvileg Hunvald György jegyzi, de ő nem írhatta alá, mert abban az időben börtönben ült, ami azt jelenti, hogy valaki más firkantott valamit a neve fölé. Ezt viszont a nálunk lévő szerződés másolata szerint senki nem jelezte.
Aztán sorban jöttek a további gyanús jelek. Az egykori alpolgármester, a fideszes erős ember, Bajkai István 2017-ben maga mondta ki, hogy a szerződés törvénytelen, semmis, mert az önkormányzati törvény szerint a parkolás üzemeltetését 2012 óta csak a kerületek maguk végezhetik, és azt nem szervezhetik ki vállalkozóknak. Hihetetlen, de még ezek után sem sikerült a Centrumot kirobbantani a kerületből, Bajkait ugyanis jogi szaktudásával együtt valakik letekerték, onnantól nem is erőltette a témát.
Moldován László volt LMP-s képviselő a kampány előtt tett feljelentést a parkolás miatt. Például a 2014-es ÁSZ-jelentés alapján, amiből kiderül, hogy a polgármesteri hivatalban a parkolással kapcsolatos elszámolások, adatszolgáltatások helyességét senki nem ellenőrizte. Ezek után nem csoda, hogy feltűnően kevés pénz érkezett a kerületi kasszába. Moldován összehasonlította az erzsébetvárosi parkolási bevételeket a szomszédos, nagyon hasonló mérettel és parkolási paraméterekkel rendelkező Terézváros számaival. A VI. kerület 2011-ben elhajtotta a centrumosokat, és a saját kezébe vette a parkolást. Moldován elmondása szerint a VI. kerületiek parkolásból származó eredménye egészen 900 millióig szökött fel, míg Erzsébetvárosnak (VII. kerület) maximum 2-300 millióval kell beérnie. „Ez hét év alatt több mint 3 milliárd forint. Ezért gondolom, hogy itt hűtlen kezelés történt” – nyilatkozta a volt képviselő.
Információink szerint az új VII. kerületi vezetés igyekszik átvilágítani a parkolási rendszerük elmúlt ötéves pénzügyi működését, de mivel nem önkormányzati cég végezte a feladatot, ez nem lesz egyszerű. Azt mondják, hogy eddig hiába kérték, nem kapták meg az ehhez szükséges dokumentációt a parkolási cégtől. A polgármester azt mondja, hogy több hivatalos értesítést is találtak, amiben a parkolásért felelős személy határozottan figyelmeztette a fideszes vezetést, hogy haladéktalanul lépjen, mert hamarosan lejár a szerződés, és baj lesz, de Vattamányék nem tettek semmit.
Ezzel még az önkormányzati választások előtt olyan helyzetet teremtettek, hogy bárki is vezeti majd a kerületet, annak ne legyen más választása, mint valamennyi időre meghosszabítani a szerződést Kupperékkal. Aminek a kondícióról meg kell alkudni a centrumosokkal.
Kuppernek mindkét oldalon nagyon erősek a politikai kapcsolatai, ez a fentiekből is világosan kiderül. Cégei ugyanúgy meg tudtak egyezni az újbudai vagy a ferencvárosi fideszesekkel, mint a zuglói szocialistákkal. A hetedik kerületben még a szocialista vezetés alatt nyerték el a cégei a tendert, de a megkötött szerződést már a fideszesek istápolgatták minden aggály ellenére. Kupper András családjában voltak befolyásos fideszes és szocialista politikusok, és az üzletbe is mindig sikerült mindkét párt irányából behúzni erős embereket. A Sötét parkolási ügyek Budapesten című filmünk pont arról szól hogyan épült ki a két nagy párt segítségével Kupper máig élő parkolási birodalma:
Niedermüller Péter a 444-nek azt mondta, hogy ebben a pillanatban nincs mozgásterük. Pár hónapnyi (fél év) hosszabbításra lesz szükség a centrumosokkal, ami „nem ideális, de szükségszerű”. Ez alatt az idő alatt (júniusig) azt várják, hogy esetleg a főváros kidolgozzon egy egységes, a teljes városra érvényes parkolási rendszert. Ha ez nem valósul meg időben, akkor már most tárgyalnak a Soproni Tamás vezette, szomszédos Terézvárossal a társulásról, akiknek pénzügyileg jóval eredményesebb parkolási rendszerük van, és akiknél az alvállalkozói háttér sem olyan terhelt, mint a hetedik kerületben.
Az már most látszik, hogy ha még egyes kerületekben van is szándék a rendszer kipucolására, akkor sem lesz egyszerű megszabadulni a besározódott szereplőktől, lecserélni az elavul, átláthatatlan technológiát valami korszerűbbre, egységesen bevezetni az egész városban, majd kidolgozni egy ésszerű és átlátható szabályozást. Egyes kerületek külön és velük párhuzamosan a főváros is dolgozgat a parkolás reformján, de egységes koncepció egyelőre nincs, így egyre zavarosabb a parkolási helyzet.
|
Az erzsébetvárosi fideszesek felállították a parkolási csapdát, amibe most Niedermüllerék kénytelenek lesznek
|
Úgy tűnik, nem lesz könnyű megszabadulni a fővárosi kerületeket megkárosító parkolási rendszerektől. November 4-én állt fel az új erzsébetvárosi önkormányzat; Niedermüller Péteréknek azonnal a nyakukba szakadt a korábbi városvezetés hagyatéka, a Kupper András-féle centrumos parkolási rendszer. Pont Kupper miatt áll a bál Zuglóban is, ahol Horváth Csabáék az előző városvezetés által elindított közbeszerzést próbálnak lezárni, aminek az lehet a következménye, hogy újabb szerződést kötnek a terhelt múltú parkolási vállalkozóval.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/22/az-erzsebetvarosi-fideszesek-meg-a-valasztasok-elott-felallitottak-a-parkolasi-csapdat-amibe-most-niedermullerek-kenytelenek-lesznek-belelepni
|
2019-11-22 01:00:00
| true | null | null |
444
|
A novemberi szerződésmódosítés eredményeként 189 millióval drágul a Csikós udvar átépítése. Ezúttal az engedélyezési, kivitelezési tervdokumentáció elkészítéséért kell többet fizetnie a Budai Vár átépítésért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft.-nek. Az áremelés oka természetesen most sem volt előre látható a gondos előkészítés ellenére sem.
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál.
A Csikós udvar projekt egyébként több részfeladatot takar: az egykori lovarda és főőrség épületének (ez látható a fenti képen), illetve a Stöckl-lépcsőnek az újra építését az eredeti helyén; akadálymentes közlekedési tengely létesítését a Palota út - Csikós udvar - Hunyadi udvar teraszai között, lovas programokat kiszolgáló istállóépület elhelyezését a Lovarda utcából nyílóan, valamint a Csikós udvar teljes területének területrendezését. Ezenfelül felmerült még egy feljáró rámpa építése a Csikós udvar és a Hunyadi udvar között a támpilléres várfal tartományában eredeti helyén, illetve annak kiötlése, hogy mire is lehetne használni Karakas pasa tornyát.
Úgy tűnik, nem csupán felesleges és hazug ez a visszaépítés, legalábbis a honi építészek jó részének véleménye szerint, hanem meglehetősen bonyolult feladat is. A budavári Csikós-udvar és környezete rekonstrukciós látványtervét ugyanis négy évvel ezelőtt mutatták be, idén februárban pedig arról szóltak a hírek, hogy még a nyáron át is adják. Ehhez képest előbb a kivitelezői, majd a tervezői szerződést módosították, aminek eredményeként újabb több százmillióval lett drágább a lovarda-istálló-főőrség kombó, amelynek szükségszerűsége eléggé vitatható a robotok kora felé haladva. (A lenti képen a lovarda épülete.)
Potzner Ferenc építész a koncepció 2015-ös bemutatásakor szépen felidézte, hogy a Vár nyugati falszorosának külső felén 1899-ben épült fel díszeskirályi lovarda, majd fölötte a Hunyadi-udvar peremén a Főőrség épülete, illetve a két udvart összekötő Stöckl-lépcső és rámpa. Az épületek az 1944-45-ös ostrom során találatot kaptak, és a felújítás helyett inkább elbontották a romokat.
A lovardát a korábbi helyén építik vissza Hauszmann Alajos tervei alapján, eredeti funkcióin túl az épület rendezvénytérként is működik majd, így többek között bálokat, művészeti vásárokat is befogadhat. A lovas programok kiszolgálására pedig 16 ló tartásához megfelelő istállót alakítanak ki a várfal alatti földrézsűbe rejtetten, a Csikós-udvarból pedig a szintén újraépítendő Stöckl-lépcső és fal melletti rámpa biztosítja a feljutást.
Szintén eredeti helyén épül fel újra a Főőrség épülete (a lenti képen a tervek), amelyben az újjáalakuló palotaőrség, valamint kiállító- és vendéglátóhelyek kapnak otthont. Innen lesz megközelíthető a középkori vár maradványainak feltárása után kialakítandó, térszint alatti régészeti bemutatótér is. A beruházás során megerősítik az Ybl-féle támfalakat, illetve felújítják és funkcióval látják el a Karakas pasa tornyát is.
A Várnegyed felújítása lassan halad, de nem állt le. Sőt az idén februárban újabb forráshoz jutott. A kormány 36 milliárd forintot biztosított a munkálatokra. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása".
Fodor Gergely kormánybiztos az újabb pénzcsapok megnyílásával együtt azt is közölte, hogy még ebben a kormányzati ciklusban befejeződnek a folyamatban lévő beruházások, köztük a királyi lovarda és a főőrségi épület rekonstrukciója, amit a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. kivitelez. Akkor még nem sejtette, de legalábbis nem említette, hogy a kivitelezés ára augusztusban 670 millióval feljebb kúszik.
A szerződésmódosítást augusztusban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. A két beruházás költsége ezzel összesen 8,27 milliárd forintra hízott, amelyből a kivitelezés ára 7,58 milliárd.
A kivitelezői szerződésmódosítás indoklása szerint a tervezéshez hasonlatosan a pótmunkák miatt nemcsak költségeket, hanem a határidőt is módosítani kellett. A lovarda kivitelezése így 3,47 milliárd helyett 3,81 milliárdba kerül, míg Főőrség és a Stöckl-lépcső teljes újraépítéséért 3,44 milliárd helyett 3,77 milliárdot kell fizetni a tender-nyertes West Hungária Bau Kft-nek, illetve a Laki Épületszobrász Zrt-nek. A West Hungária Paár Attila vállalkozása, akit Tiborcz István üzlettársaként tartanak számon, és az elmúlt években sorra nyerte a zsíros megbízatásokat, így jutott a cégnek a vizes vébé és a Liget-projekt koncából is.
A projekt egyébként a Hauszmann-program részeként valósul meg, amelynek keretében többek között újranyílik a palota rekonstruált Szent István-terme, illetve az ígéret szerint megújulnak a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok és kertek is és megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar között terület akadálymentesítése is. Északi irányban pedig egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül.
Fodor Gergely államtitkár korábban azt mondta, hogy a Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt. A lovarda és a főőrségi épület pedig már 2019 nyarára elkészül. Mint látjuk ez utóbbit nem sikerült tartani. Azt pedig végképp homály fedi, hogy a jelenleg 8,26 milliárdos beruházás ára még mennyivel emelkedik addig. Ráadásul még a lovak se fogják szeretni.
|
Még 189 millióval drágul meg a Várnegyed, mert el kell magyarázni a terveket
|
A Közbeszerzési Értesítőben közzétett indoklás szerint a tervezőket meglepetésként érte, hogy a régészeti ásatások eredményeit figyelembe kell venni, ami miatt részben át kell tervezni néhány projektelemet, részben tovább kell tervezni, mindezek következtében módosítani kell az eddig beszerzett építési engedélyeket az örökségvédelmi előírások szerint. Ráadásul időközben módosult a műszaki tartalom is. Mindezek eredőjeként a korábban meghatározott teljesítési határidők sem tarthatóak.
Az áremelkedés másik oka, hogy a megrendelő budai várkapitányság részéről felmerült az igény, hogy néhány projektelemnél a tervezők a helyszínen segítsék a kivitelezői kérdések megválaszolását és tervek értelmezését. A Középülettervező Zrt. így 189,2 millió forinttal többet számlázhat az eredetileg kialkudott félmilliárd forintnál.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ismet-dragul-a-budai-varnegyed-ujjaepitese.html
|
2019-11-22 17:27:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
"Sajtó nélkül maradtunk" - mondta az Indexnek november 14-én Pikó András, Józsefváros ellenzéki polgármestere. Pikó, aki a jogorvoslatok miatt eleve csak később kezdhette meg hivatalát a VIII. kerületben, az átadás-átvételnél furcsa dolgokat tapasztalt, rögtön egy kis médiaháború közepén találta magát.
Sokáig nem kapták meg a VIII. kerület honlapjának szerkesztéséhez szükséges belépő kódokat, az önkormányzati lap, a Józsefváros teljes szerkesztő gárdája betegszabadságra ment, a szerkesztőségben hagyott gépek tartalmát törölték, és az új vezetés nem kapta meg a kerület Facebook-oldalához szükséges admin-jogokat sem.
Köztulajdon
Akkor elég élesen merült fel az a lehetőség, hogy ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán.
Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon.
Vitték magukkal az adminjogot
Közben VIII. kerületi forrásaink segítségével annyit sikerült kiderítenünk, hogy a kerület Facebook-oldalát (egyelőre) nem nyúlták le, csak átnevezték Józsefvárosról Józsefvárosért-ra, az új polgármester és csapata pedig egyelőre valóban nem tud közzétenni rajta semmit.
Úgy tudjuk, a Facebook-oldal szerkesztéséhez szükséges adminisztrátori és szerkesztői jog az újság korábbi főszerkesztőjénél volt, aki a választás után távozott posztjáról. A Józsefvárosért Facebook-oldalra kattintva az látszik, hogy nem szerepel az ellenőrzött (verified) oldalakat jelző pipa a cím mellett. Az ellenőrzött megjelölést azok a Facebook-oldalak kapják, amelyek esetében a Facebook megerősítette, hogy az az adott közszereplő, médiavállalkozás, intézmény vagy márka valódi profilja. Ettől függetlenül (pipa nélkül) is lehet azonban valaminek a hivatalos oldala egy Facebook-oldal. Leegyszerűsítve: ha valahol van pipa, akkor az nagy eséllyel hivatalos oldal, de a pipa hiánya sem zárja ki ezt.
Problémák adódtak egy másik önkormányzati intézmény, a Kesztyűgyár közösségi ház Facebook-oldalával is. Bármennyire is önkormányzati intézményről van szó, amelynél önkormányzati alkalmazottak dolgoztak, ők arra hivatkozva nem adták át az adminjogokat, hogy az oldal a saját szellemi termékük. A közösségi ház Facebook-oldala jelenleg nem elérhető.
A Facebook igazgatóságához kellett fordulni
A kerület új vezetése az ügyben a Facebook Közép-Kelet Európai Igazgatóságához fordult. "Elküldtük az angol nyelvű nyilatkozatot, és minden szükséges dokumentumot arról, hogy az önkormányzat a Facebook-oldal jogos tulajdonosa, amelynek admin-jogait egy kilépett munkavállaló elvitte magával" - mondta az Indexnek Békési Zsuzsa, a VIII. kerület munkatársa. A Facebooktól azt a választ kapták, hogy a kérelmet befogadták és egy különleges csoport vizsgálja azt. A kerületben remélik, hogy hamarosan visszakapják a rendelkezést a Facebook-oldal felett.
Közben már arról is gondoskodtak, hogy új stábbal meg fog tudni jelenni decemberben a Józsefváros című kerületi újság új száma is. A kerület új vezetése igencsak fonák helyzetbe került a lap miatt, ami az önkormányzati választások előtt folyamatosan és törvénysértő módon kampányolt a fideszes polgármester mellett. A Kúria ezért 500 ezer forint bírsággal sújtotta az önkormányzatot, de a pénzt már az új vezetésnek kell kifizetnie. A lap korábbi főszerkesztője közös megegyezéssel távozott a posztjáról. Pikó András polgármester nemrég azt írta a Facebookon: ha jogi lehetősége lesz rá, akkor a büntetésért, és az azt megalapozó tevékenységéért a korábbi főszerkesztőnek kell vállalnia a felelősséget.
Szabályozatlan terület
A fentiek elég tanulságul szolgálnak minden önkormányzatnak arra nézve, hogy mennyire van biztos kezekben és mennyire van szabályozva a helyi nyilvánossághoz való hozzáférésük. Az ma már vitathatatlan, hogy a tévé, az újság, a honlap mellett a helyi nyilvánosság meghatározó csatornájává vált a Facebook is. Sok önkormányzatnak ugyanakkor még mindig olyan Facebook-oldala van, amit valamelyik rendszergazda vagy a polgármesteri hivatalban dolgozó munkatárs hozott létre, és ahol igencsak rendezetlenek a hozzáférések és a jogosultságok.
Pedig a dolog nem lenne olyan bonyolult. A hivatalos önkormányzati Facebook-oldalaknál is lennie kell adminisztrátori jogosultságokkal rendelkező személynek vagy személyeknek, akik egyéb szerkesztői jogosultságokat adhatnak embereknek vagy vonhatnak vissza tőlük. Ha valahol egy választás után teljesen lecserélődik az önkormányzat vezetése, az átadás-átvétel részének kell lennie az adminjogokról való lemondásnak, és ezek átadásának a kijelölt új vezetőknek.
Szerettünk volna tisztán látni abban, hogy erre van-e bármilyen szabályozás, de ennek nem találtuk nyomát. Megkerestük az ügyben a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét is, de kérdéseinkre tőlük sem kaptunk választ.
Szabotázs, ellenállás
Normális esetben, normális országban, normális viszonyok között egyébként nem lenne szükség arra, hogy egy önkormányzati választás után a teljes helyi médiát menesszék, ha megváltozik a polgármester személye vagy a képviselő-testület pártösszetétele. Már ha a helyi média képviselői önszántukból vagy szervilizmusból nem tévesztették volna össze a helyi tájékoztatást a politikai propagandával és a polgármester személyi kultuszának készséges ápolásával. Ha így lenne, a helyi média képviselőinek csak ugyanazt kellene csinálniuk, mint addig: beszámolni a helyi ügyekről és eseményekről.
Ezzel próbálkoztak Újpesten, de a dolog nem jött össze. Déri Tibor, a kerület momentumos polgármestere esélyt akart adni a kerületi újság dolgozóinak, de elmondása szerint nem mindenki dolgozott korrekt módon (ezt korábbi főszerkesztő vitatja), így a 15 fős szerkesztőségből hat ember távozott, miután – szintén az új vezetés elmondása szerint – több esetben szabotázssal és információk szándékos elhallgatásával találkozott az új kerületvezetőség. A kerületi újság nyomtatott változatát a korábban a jobbikos Alfahírt szerkesztő Balogh Gábor irányítja majd.
A Facebook-oldal átadása itt sem történt meg. Az oldal szerkesztői jogi következményektől tartva átnevezték az oldalt Újpest-Káposztásmegyerről Újpest-Káposztásmegyeriekre, de a közel 40 ezer követő még mindig nincs tisztában vele, hogy ez jelenleg nem Újpest hivatalos oldala. Az új polgármester, Déri Tibor és csapata létrehozott egy új oldalt, de annak még nagyon kevés követője van.
Óbudán több Facebook-oldal él vissza a kerület és a városrészek nevével
A cikk megjelenése után jelezték az Indexnek, hogy Óbuda-Békásmegyeren is csak nagyon nehezen, hosszas huzavona után kapta meg az új városvezetés a Facebook- és egyéb oldalak admin/szerkesztési jogosultságát. Ezek mellett több olyan Facebook-oldal is működik, melyek a városrészek neveit névhasználati engedély nélkül használják, és ezzel azt a látszatot keltik, mintha hivatalos önkormányzati oldalak lennének. Ezek közül a legkirívóbb példa a közel 25 ezer követővel rendelkező Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldal. Ezeken az oldalakon a korábbi polgármester arculata köszön vissza, s sok esetben az oldalakon megjelenő tartalmak is nagy egyezést mutatnak a korábbi polgármesterhez köthető oldalak tartalmával. Több esetben olyan videók is fent vannak ezeken az oldalakon, melyek a korábbi polgármester kampányában jelentek meg. Az oldalakon jól látszik, hogy korábban hivatalos önkormányzati oldalakként működtek. Erre utal az is, hogy az Óbuda-Békásmegyer Facebook-oldalon található „Regisztráció” gomb megnyomása a mai napig az obuda.hu oldalra viszi a látogatót.
|
Elhappolnák a VIII. kerület Facebook-oldalát
|
ha egy önkormányzat átadás-átvételénél a nyilvánosság kérdésében nem rendeznek minden kérdést, választási vereség miatt csalódott munkatársak akár váratlan lépéseket is tehetnek: adatokat törölnek vagy trollkodni kezdenek a kerület közel több mint 8 ezer követővel rendelkező Facebook-oldalán. Pikó akkor az Indexnek azt mondta: az újság, a számítógépek vagy a Facebook-oldal is az önkormányzat tulajdona, és egy választás semmiképpen nem módosíthatja az önkormányzat tulajdonának állapotát. Az addig ott dolgozók nem vihetik haza a vincsesztereket, és az önkormányzat vagy egy önkormányzati intézmény Facebook-oldala sem az ott dolgozók személyes terméke, hanem köztulajdon.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/25/onkormanyzat_facebook_oldal_adminjog_atadas_nyilvanossag_szabalyozas_jozsefvaros_ujpest_media/
|
2019-11-25 13:47:26
| true | null | null |
Index
|
Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért.
Korábban megírtuk, hogy a rendőrség gyanúja szerint mielőtt a szexuális tartalmú felvételek nyilvánosságra kerültek volna, Póczik József, volt labdarúgó megzsarolta velük Rákosfalvyt. A gyanú szerint tízmillió forintot kért az ügyvédtől a képekért. Az RTL Híradó birtokába került hangfelvételeken a készítőjük szerint ő és az eltorzított hangú Póczik hallható, amint épp arról beszélnek egymás közt, hogy a megbízó 10 millió forintot kér a kompromittáló fotókért. A felvételeken egyebek mellett a következő mondatok hangoznak el:
A felvétel készítője: „Mi a pénz, amit kért?”
Válasz: „Hát a tízes, amit beszéltünk.”
A felvétel készítője: „A fényképeken kívül ma előjött, hogy van egy pár perces videó is.”
Válasz: „Igen, igen, azt is mondta, de jobb minél előbb lerendezni vele, mert tudom, hogy milyen labilis a faszi.”
A felvételeket az RTL szerint Puska Péter készítette, aki most is Rákosfalvynak dolgozik. Puska Péter is győri focista volt korábban, őt is megkereste az RTL, nyilatkozni nem akart, de azt megerősítette, hogy nyáron többször is megkereste őt telefonon Póczik József. Puska szerint Póczik azt állította, hogy egy ismeretlen megbízót képvisel, aki pénzt kér a yachton készült felvételekért cserébe.
A mostani felvételeken egy határidő is elhangzik, amikorra a pénzt át kellene adni a kompromittáló fotókért cserébe. Ezekért végül nem fizettek. A zsarolással gyanúsított Póczik Józsefet ma is kereste az RTL, de nem akart reagálni.
|
Az RTL birtokába jutott hangfelvételek alapján megzsarolhatták Rákosfalvyékat
|
Az RTL Híradó birtokába került néhány hangfelvétel, amelyeken a felvételek készítője szerint Póczik József hallható, amint arról beszél a Borkai-botrányban érintett Rákosfalvy Zoltán egyik emberének, hogy valaki 10 millió forintot kér az adriai hajóúton készült felvételekért.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/23/borkai_botrany_poczik_jozsef_zsarolas_hangfelvetel/
|
2019-11-23 13:50:00
| true | null | null |
Index
|
Egy döglött patkány hevert a gazban, az utolsó pillanatban vettük észre, így szerencsére nem léptünk bele. Ahogy a többi kis tetembe sem, de ők már olyan állapotban voltak, hogy nem is tudtuk eldönteni, eredetileg milyen állatok is lehettek. Ahogy azt sem tudtuk meg, hogy mégis mi célt szolgált volna az a gazzal körülvett épület, ami csak félig készült el a falu határában, egy olyan pálya mellett, amiről legfeljebb csak sejteni lehet, hogy focipálya akar lenni. Vagy valami ilyesmi. A tervek szerint sportöltözőnek szánt épület oldalfalait már felhúzták, ahogy a tetőszerkezetet is, de ha még az egész fel is épült volna, akkor sem lenne egyértelmű, minek. Mert maga a focipálya sokkal inkább hasonlított egy felszántott területhez, mint bármilyen pályához. Az pedig csak növelte a rejtélyt, hogy a fel nem épült öltöző és a talán egy focipályához hasonlítható terület egy méhészetnek is otthont ad.
A "sportöltöző" mindenesetre egyike azoknak a meg nem valósult beruházásoknak, amelyek miatt a Jász-Nagykun-Szolnok megyében található Tiszatenyőnek legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie. Vagy még ennél is több pénzt, mert a falu újonnan megválasztott polgármestere, Mező József is még csak a károk felmérésénél tart. Bár a falu közösségével az önkormányzat Facebook-oldalán a polgármester már tudatta, hogy eddig 250 millió forintnyi adósságot számolt össze, nyilatkozni nem akart az Indexnek. Mindezt azzal is indokolta, hogy egyelőre még ő sem látja át teljesen a tartozásokat, és nem szeretne az ügynek nagyobb nyilvánosságot. De nem csak ő volt szófukar, hanem mindenki, akit megszólítottunk.
A falu korábbi polgármestere, a Fidesz által támogatott Kazinczi István ugyanis korábban egy szóval nem említette, mekkora a baj, az ott élők legfeljebb csak annyit érzékeltek, hogy a nagy dérrel-dúrral bejelentett projektekből semmi nem lett, vagy csak félbemaradtak, mint az öltöző a falu szélén.
Az emberek egy jelentős része ugyan elégedetlen volt Kazinczival, mégis megválasztották. Sokan ezt azzal magyarázták nekünk a faluban, hogy a közmunkások elhitték: ha ők és a családtagjaik nem rá szavaznak, és esetleg más valaki lesz a polgármester, akkor elveszíthetik a munkájukat. Márpedig egy olyan faluban, ahol évekkel ezelőtt még a jelenleginél is több közmunkás volt, ezzel a stratégiával könnyen választást lehetett nyerni. Ráadásul mivel Kazinczit a Fidesz támogatta, felsorakozott mögötte a térség fideszes parlamenti képviselője, Boldog István is.
Csakhogy idővel változott a helyzet: egyre kevesebb lett a közmunkás, a változást akaró helyi erők pedig meg tudták győzni az embereket, hogy ha veszít is a választáson Kazinczi, nekik akkor is megmarad a munkájuk. Voltaképpen ez a változás vezetett aztán ahhoz, hogy a Kazinczivel amúgy nem túl jó viszonyt ápoló, egyébként vállalkozó Mező József az előző évek választási kudarcai ellenére ezúttal nyerni tudott, 30 százalékkal több szavazattal verte meg a fideszes faluvezetőt. Úgy tudjuk, nem sokkal a megválasztása után Mező éppen azért tette közzé a Facebookon a település tartozásait, nehogy később ráégjen ez az ügy és a választók őt kárhoztassák.
Az újonnan felállított képviselőtestületben most nagyjából fele-fele arányban vannak a Mező-pártiak és a régi káderek, akik a Kazinczi-éra haszonélvezői. Az adósság viszont, ami az elmúlt évek következménye, közös teher. Ezért aztán most már Boldog István is abban érdekelt, hogy a helyzet rendeződjön. Korábban Boldog az Indexnek azt mondta, hogy a Belügyminisztériumtól kér segítséget, mert az önkormányzatok a belügyi tárcához tartoznak. Boldog mindenesetre azt már elismerte, hogy az új polgármesternek semmi köze sincs az adóssághoz.
De valószínűleg azért is a BM segítsége kell, mert az adósság egy részét, mintegy 70 millió forintot oda kellene visszafizetni. Három évvel ezelőtt ugyanis a BM döntött arról, hogy a tárca százszázalékos pénzügyi támogatásával épülhet meg a falu szélén egy baromfivágóhíd. A BM erre a célra 200 millió forintot adott, míg az akkor még Kazinczi-vezette önkormányzat – az akkori hírek szerint – 8-10 milliót. Már ekkor képbe került egy tiszatenyői cég, a Dúc-Bau Kft. A cégről Kazinczi akkor azt mondta, hogy a kínai piacra fürjet kíván vágatni az üzemben, és megrendelésével egy műszakot máris lekötne. Sőt, arról is beszélt akkor a polgármester, hogy egy ötszázezer törzsállományú fürjtelepet is létesítene a cég a községben, hogy biztosítsa az alapanyagot.
A beruházásban az önkormányzat közmunkásokat is alkalmazott, miközben a vágóhíd megépítésér a Dúc-Bau Kft-re bízta közel százmillió forintért. Ám a projektből nem lett semmi, pontosabban félbemaradt, így most a falunak közel 70 millió forintot kellene visszafizetnie a BM-nek, plusz a kamatokat. Egy sertéstelep is létesült volna, erre is kapott támogatást a falu, de az sem valósult meg, emiatt 40 millió forint visszafizetésére októberben lejárt a határidő.
Az önkormányzat nem csak a vágóhíd építésénél favorizálta a Dúc-Bau Kft-t. Több olyan közbeszerzési eljárásra bukkantunk, ahol ez a cég került ki nyertesen, noha más társaságok is tettek ajánlatot, igaz, legtöbbször ugyanazok a cégek. Tavaly a Tiszatenyő és Törökszentmiklós között megépített bicikliút megépítését is a Dúc-Bau Kft. nyerte el. A Dúc-Bau sikere azért is különös, mert a céggel súlyos bajok voltak. Az egy dolog, hogy már 2015-től egy sor végrehajtás folyt ellene, de idén januárban elkezdték felszámolni, gyakorlatilag ahogy a falu, az is eladósodott, tönkrement. Azt viszont senki nem tudja, hogy a százmilliók, amiket a falu a különféle beruházásokra kapott, hova ment el, ha a projektek amúgy nem valósultak meg.
A legtöbb pénzt, több mint 120 millió forintot az önkormányzatnak azért kell visszafizetnie, mert azt az önkormányzati épületek energetikai fejlesztésére kapták, csakhogy ezekből a fejlesztésekből sem lett semmi. Ami azért is abszurd, mert a polgármesteri hivatal épületére amúgy kifüggesztettek egy táblát arról, hogy a fejlesztés megvalósult.
A volt polgármestert hiába kerestük, nem vette fel a telefont. A helyiek elmondása szerint a beruházásokról valójában nem is ő, hanem egy "külsős team" döntött, de hogy kik alkották ezt a csapatot, azt senki nem tudta megmondani. A Dúc-Bau Kft. és az önkormányzat (előző vezetése) pedig egymásra mutogat. Az új polgármester falugyűlést hív majd össze, hogy az ott élőkkel átbeszélje a település pénzügyi helyzetét, de egyelőre még nem tudni, mikor kerül erre sor.
(Borítókép: A félkész öltöző és a "focipálya" Tiszatenyőn - fotó: Simor Dániel / Index)
|
Itt mégis ki akart volna átöltözni – és minek?
|
Legalább 250 millió forintot kell visszafizetnie az eddig fideszes polgármester irányítása alatt álló Tiszatenyőnek meg nem valósult vagy félbemaradt beruházások után. Nem tudni, a tartozást miből fizeti ki az egyébként is szegény falu, ahol minden idők egyik legfurcsább sportöltözője sem épült fel. A cég, ami a beruházásokhoz köthető, már romokban.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/11/22/itt_megis_ki_akart_volna_atoltozni_es_minek/
|
2019-11-22 13:52:00
| true | null | null |
Index
|
Felmentette a bíróság a Portik-ügyek koronatanúját
Felmentette az orgazdaság miatt emelt vád alól a Portik Tamást és bűntársait érintő alvilági leszámolások koronatanúját, Radnai Lászlót a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) – tájékoztatta portálunkat Bagó Ottó, Radnai védője.
A kecskeméti maffiaperben tizenkét évre ítélt egykori keresztapáról tudni kell, hogy 2012 júliusában büntetés-félbeszakítással szabadult a szegedi Csillag börtönből, az akkori hírek szerint egészségügyi okokból. Azonban 2012 nyarán a PestiSrácok.hu kiderítette, hogy a szabadulás ára az volt, hogy beszámoljon a kilencvenes évek leszámolás-sorozatáról, Prisztás József, Domák Ferenc és Seres Zoltán lelövéséről, a Radics-család kivégzéséről, valamint a Fenyő-gyilkosságról és az Aranykéz utcai robbantásról. A volt keresztapa elfogása után, 2004 decemberében is felajánlkozott a rendőrségnek, hogy vallomást tenne több megoldatlan ügyről, akkor azonban a rendőrség azon az állásponton volt, hogy „maffiafőnökkel nem egyezkednek”, ezért vallomását titkosították, majd valaki három nappal később már Portik Tamás kezébe juttatta az államtitoknak minősített kihallgatási jegyzőkönyvet. Radnai 2011 őszén újra elmondta azt, amit hét évvel korábban egyszer már jegyzőkönyvbe mondott, később az összes Portik-perben megjelent és tanúskodott is. Más kérdés, hogy például a Prisztás-ügy és az Aranykéz utcai robbantás perében a döntés hozó bíróság a bizonyítékok értékelése során nem vette figyelembe Radnai vallomását. Ettől függetlenül Radnainak nagyon nagy szerepe volt abban, hogy megindulhasson a kilencvenes évek megoldatlan merényletsorozatainak újraértékelése és felderítése. Radnait 2014 decemberében csalással és orgazdasággal is meggyanúsították, így vissza kellett mennie a börtönbe, ahonnan 2018 januárjában szabadult.
Utóbbi ügyben azonban elsőfokon a napokban felmentette a bíróság – mondta el a PestiSrácok.hu-nak Bagó Ottó, a férfi védője. A vád szerint 2013 májusában kétes körülmények között “eltűnt” egy Franciaországból Görögországba tartó, parfümöket szállító kamion rakománya Zalaegerszeg környékén. A szállítmány még 2013 novemberében – egy közvetítő segítségével –Radnai és társai birtokába került, amit később megpróbáltak eladni. Az ügyben először a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság kezdett nyomozni, majd, miután kiderült, hogy kihez vezetnek a szálak, a Nemzeti Nyomozó Iroda magához vonta az eljárást, később pedig egy budapesti raktárban megtalálták az ellopott árut. A bíróság több személyt is letöltendő szabadságvesztésre ítélt, ugyanakkor Radnait – bizonyítottság hiányára hivatkozva – felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB).
|
Felmentette a bíróság a Portik-ügyek koronatanúját
|
Felmentette az orgazdaság miatt emelt vád alól a Portik Tamást és bűntársait érintő alvilági leszámolások koronatanúját, Radnai Lászlót a napokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) – tájékoztatta portálunkat Bagó Ottó, Radnai védője.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/felmentette-a-birosag-a-portik-ugyek-koronatanujat/
|
2019-11-21 14:16:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Az OTP Bank Kommunikációs Osztálya és Csányi Sándor is sérelmezi, sőt visszautasítja a Bloomberg november 21-én megjelent cikkében szereplő állításokat. Az Indexnek megküldött közlemény szerint:
az OTP Bank 2012. március 7-én a jogszabályoknak megfelelően közzétett tőzsdei közleményében tájékoztatta a közvéleményt, hogy jogerősen megnyerte a Nitrogénművek Zrt-vel szembeni, több mint 25 milliárd forint összegű kártérítési pert, amelyet a Nitrogénművek Zrt. indított az OTP Bank ellen.
A közlemény szerint a Nitrogénművektől nem kaptak felmentést a banktitok alól, így nem tudtak a Bloomberg idevágó megkeresésére reagálni. Azt írták ugyanakkor:
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
A fentiek ismeretében sajnálatos, hogy a Bloomberg hírügynökség nem teljes körűen járta körbe a szóban forgó témát, nem tárta fel tényszerűen a Bige-csoport pénzügyi, gazdasági, műszaki helyzetét, melynek hiánya miatt egy valótlan feltételezéseket tartalmazó cikket jelentetett meg. Szintén rendkívül sajnálatos, hogy a Bloomberg elmulasztotta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy az OTP Bank kész lenne tájékoztatást adni a cikkben említett feltételezésekkel kapcsolatos valós tényekről, amennyiben a Nitrogénművek Zrt. ehhez hozzájárult volna.
Csányi Sándor különösen sérelmezi, hogy a Bloomberg olyan hatósági eljárásokkal is összefüggésbe hozza, amelyeknek se okát se tartalmát nem ismeri, és azokra természetesen semmiféle ráhatása nem lehetett és nem is volt.
Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy mind a valótlan, mind a valótlan és egyben sértő tények állítása, mind azok híresztelése jogsértésnek minősül.
Megírtuk ugyanis, Bige László végül kimondta, hogy szerinte ki miatt szálltak rá a hatóságok, fenyegették börtönnel, és záratták be egy időre a pétfürdői műtrágyagyárát.
Bige erről a Bloombergnek beszélt, a cikket a 444.hu szemlézte. Az ország ötödik leggazdagabb embere az amerikai gazdasági portálnak azt mondta, az Orbán Viktorral szoros kapcsolatot ápoló Csányival fennálló, régre visszanyúló rivalizálása miatt akarták kicsavarni a cégét a kezéből. Azt is mondta, hogy Magyarországon már nem számíthat segítségre a támadásokkal szemben, mert minden hatalom a kormányfő kezében összpontosul.
Bige cégét, a szolnoki Nitrogénműveket tavaly ősszel szállta meg több száz rendőr és a katasztrófavédelem munkatársai. A rendőrség akkor azt közölte: a hulladékgazdálkodási törvény megsértése és más bűncselekmények miatt nyomoznak. A szolnoki gyárban a rendőrök 9-szer, a katasztrófavédők 12-szer voltak kint fél év alatt, az üzemet pedig egy időre be is záratták a hatóságok.
Bige érdekeltségeivel szemben több másik ügyben is vizsgálódni kezdtek. Az egyik leggazdagabb magyarnak számító Bige László május végén két napot őrizetben is töltött. Idén nyáron aztán újraindulhatott a gyár, a bíróság pedig októberben kimondta, hogy jogtalanul zárták be az üzemet, ami Bigének állítása szerint több milliárd dollár kárt okozott.
Az, hogy Bige László Csányi Sándort látja az őt ért támadások mögött, önmagában annyira nem meglepő, bár eddig még konkrétan nem nevezett meg senkit. Korábban mi is nagyjából arra jutottunk, hogy rá gondolhat, amikor azt mondta, hogy valaki szeretné megszerezni a Nitrogénműveket. Csányi amellett, hogy az OTP vezetője, az ország legnagyobb agrárvállalkozója is, aki Bige elől megszerezte a legnagyobb hazai agrárcéget, a KITE-t. Ezzel pedig nemcsak megelőzte a szolnoki vállalkozót, de megvásárolta a Nitrogénművek legnagyobb vevőjét, amely ezután nem vásárolt műtrágyát Bige cégétől.
A Bloomberg megkeresésére az OTP már eredetileg is tagadta, hogy vezetője szeretné megvenni Bige gyárát, egy Csányi agrárérdekeltségének dolgozó jogász pedig annyit mondott a portálnak, hogy Bige egy sor rossz vállalkozói döntést hozott, ezért került bajba a vállalkozása.
(Borítókép: Huszti István / Index)
|
Csányi Sándor sérelmezi és visszautasítja Bige László vádjait
|
Megerősítjük, hogy Csányi Sándor nem tervezte és jelenleg sem tervezi a Nitrogénművek Zrt., vagy bármelyik más, Bige-csoporthoz tartozó vállalkozás megvásárlását, nem véleményezi a Nitrogénművek Zrt. pénzügyi állapotát. A vállalatcsoport által nyilvánosságra hozott éves üzleti jelentések, pénzügyi beszámolók kellő információt szolgáltatnak mindenki számára ennek megítélésére.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/23/csanyi_kontra_bige_otp_nitrogenmuvek/
|
2019-11-23 14:18:00
| true | null | null |
Index
|
4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt.
Húzódik, csak húzódik
A főváros és a BKV hosszú évek óta nem tud mit kezdeni a reklámfelületek ügyével. A közlekedési vállalat először 2011-ben írt ki pályázatot az értékesítésre, ez azonban nem közbeszerzés volt, ezért a budapesti piacon akkor már évek óta jelen lévő, többek között buszmegállókat fenntartó JCDecaux a Közbeszerzési Hatósághoz fordult. A hatóság igazat adott a cégnek, ezért az akkori eljárásból végül nem lett semmi, legközelebb 2016-ban tért vissza a BKV a témához.
Ekkor már az uniós előírásoknak megfelelő közbeszerzési tendert írtak ki, melynek tétje, hogy ki kezelhesse 4 (plusz potenciálisan még 4) évig a BKV Zrt. és a BKK Zrt. mintegy 2600 busz, troli, villamos és metrókocsi oldalán lévő felületeit, valamint a társaságok ingatlanjain, megállóin kialakított plakáthelyeket, vagyis összesen több mint 12 ezer négyzetméternyi reklámhelyet. A főváros nem kapkodta el, hogy a dolog végére járjon, több mint 3 év sem volt elég az átfutásra, addig is a régi felosztásban működött tovább a reklámbiznisz: a BKV résztulajdonában álló Peron Reklám Kft. közvetítésével a francia hátterű JCDecaux és a Simicska-tulajdonból időközben Mészáros-tulajdonba került Publimont végezte a felületértékesítést.
Végre lett volna eredmény, csakhogy...
Idén nyáron aztán annak kapcsán került újra elő az ügy, hogy a Coca-Cola Pride-os kampányát kísérő homofób felháborodás kapcsán a BKV jelezte, nincs közvetlen beleszólása abba, milyen hirdetések jelennek meg a területén, de a reklámfelületek hasznosítására épp folyamatban van egy közbeszerzési eljárás, amely heteken belül lezárul. Ekkor minden jel arra utalt, hogy valamiért megsürgették az ügymenetet, a pályázóknak mindössze két hetet adtak az utolsó ajánlattételre. Úgy tűnt, hogy ez leginkább a kormánynak állhat érdekében: legyen meg az eredményhirdetés, amíg még biztosan baráti vezetésű a főváros, így nagyobb az esély, hogy a kormányközeli Publimontot hozzák ki győztesként.
A heteken belüli eredményhirdetés végül mégsem jött össze, a BKV lapunknak küldött hivatalos tájékoztatása szerint azért, mert a két pályázótól (vagyis a Publimonttól és a JCDecaux-tól) pótlólag kellett bekérni dokumentumokat. Az ügyre rálátó forrásoktól ugyanakkor azt hallottuk, az előző fővárosi vezetés maga akasztotta meg a folyamatot, ugyanis nem tartották volna szerencsésnek, ha a választási kampány hajrájában jön ki a hír, hogy Mészárosék lettek a befutók. A döntés így végül áttolódott az önkormányzati választások utánra, és így a most már Karácsony Gergelyék alá tartozó BKV-ra.
Azt lehetett sejteni, hogy ez a helyzet kavarodást fog okozni a korábbi várakozásokhoz képest, de hogy pontosan milyen irányba, arról csak találgatni lehetett. Benne volt a pakliban, hogy simán eredményt hirdetnek, és győz a jobbik ajánlat, de az is, hogy akár az egész hercehurca kezdődhet elölről.
A Fővárosi Közgyűlés alakulóülésére Karácsony Gergely által benyújtott egyik előterjesztés azonban előrevetítette, hogy inkább az utóbbi. Az időközben megszavazott javaslat arra hívja fel a főpolgármestert, dolgoztasson ki egységes koncepciót a Fővárosi Önkormányzat és cégei tulajdonában álló reklámfelületek értékesítésére 2020. március 31-ig. Az egységes koncepcióba nyilván a BKV is beletartozik, ráadásul ugyanez a határozat arról is szól: a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságai ne kössenek egy évnél hosszabb időre szóló, a tulajdonukban, használatukban vagy vagyonkezelésükben lévő reklámfelületek hasznosítására irányuló szerződéseket. A fentiek tükrében megkérdeztük a BKV-t, mi a helyzet a reklámtenderrel, a cég válaszából pedig kiderült:
A pályázat feltételei ugyanis a 4 éves kötelezettségvállalással nem feleltek meg a november eleji közgyűlési döntésnek, a BKV mint ajánlatkérő képtelenné vált a szerződés megkötésére. Úgy tudjuk egyébként, hogy a két pályázó cég közül a JCDecaux adta a jobb ajánlatot, így ha eredményt hirdettek volna, ők lettek volna a befutók.
Mi jöhet most?
A BKV reklámfelületeinek értékesítésére vonatkozó tervek valószínűleg már csak az új, egységes koncepcióból fognak kiderülni, de túl sok lehetőség nincs: a cég vagy úgy dönt, hogy új közbeszerzést ír ki (esetleg más feltétekkel, hogy több cég indulhasson), vagy úgy, hogy megpróbálja magánál tartani a feladatot. Utóbbira bár nem igazán van nemzetközi példa, a főváros részéről lehetne benne annyi ráció, hogy egy nyereséges ágazatról van szó.
A két nagy cég nem csak a BKV-felületekből él, de az eredményadataikból látszik, hogy mindenképp jó üzlet a hirdetési felületek közvetítése: a JCDecaux 2018-ban 7,8 milliárd forintos árbevétel mellett 1,4 milliárdos nyereséget ért el, a Publimont pedig 2014-ben (mielőtt elkezdték kiszorítani az Orbán-Simicska háború miatt) 8,2 milliárdos árbevétel mellett 3 milliárd forint profitot termelt. Ezek 20-30 százalék körüli nyereségráták, a fővárosi vezetés képzelheti azt, hogy a potenciálisan milliárdos összegű éves nyereség jó helyen lenne a BKV folyton kongó kasszájában is.
és az, hogy a JCDecaux és a Publimont nyereségesen tudják üzemeltetni a reklámfelületeket, soktényezős képlet.
Benne van az évtizedes szakmai múlt, a kiépült kapcsolatrendszer a hirdetőkkel, a felületek kiépítésére és folyamatos karbantartására vonatkozó tapasztalat, illetve a városi szintű lefedettség (aminek az a jelentősége, hogy az ügyfelek csomagban vesznek hirdetéseket, egy-egy kampányt nem csak pl. a metróban futtatnak, hanem többféle helyszínen). Nem beszélve arról, hogy a BKV-nak a szükséges infrastruktúrát is külön be kéne szereztetnie, és ki kéne szerveznie bizonyos feladatokat (pl. karbantartás, hirdetésszervezés), vagy új embereket kéne felvennie az elvégzésükre.
Akármi is lesz a vége, a pályázati eredmény megsemmisítése praktikusan újabb pár évre konzerválta a status quót, vagyis a JCDecaux-Publimont felosztást a felületértékesítésben. Ráadásul mindezt a cégektől jelenleg beszedett díjak mellett, holott úgy tudjuk, a pályázatokban az erős versenyhelyzet miatt mind a két cég jócskán ráígért ezekre, vagyis ha most eredményt hirdetnek, a BKV kisvártatva több pénzhez jutott volna ebből a forrásból.
Az pedig külön érdekes, hogy az ellenzéki városvezetés politikai értelemben magával is kiszúrhatott, ha végül úgy alakul a dolog, hogy 2022-ig nem sikerül pontot tenni az ügy végére (amire minden esély megvan, ismerve az ilyen típusú tenderek átlagos átfutási idejét), és marad a mostani felállás. A 2019-es önkormányzati választáson ugyanis míg a JCDecaux felületein mindkét oldal hirdethetett piaci alapon, a Publimonttól az ellenzék nem kapott plakáthelyet. Ha a következő országgyűlési választás idején még mindig a jelentős játékos lesz a Mészáros-féle hirdetési cég a BKV felületeinek értékesítésében, akkor az ellenzéki oldal jó eséllyel ismét kiszorul ezekről a plakáthelyekről.
|
Érvénytelenítették a BKV reklámtenderének eredményét, újabb évekre maradhat a mostani felállás
|
4 évig húzódott, csak hogy végül eredménytelenül záruljon a BKV reklámtendere.
Úgy tudjuk, a beadott pályázatok alapján egyértelműen kijött, ki lenne a nyertes, de – mint azt a BKV sajtóosztálya megerősítette – a döntéshozó testület az eredményt rögtön érvénytelenné is nyilvánította egy az alakulóülésen megszavazott közgyűlési rendelet miatt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/22/bkv_reklamtender_jcdecaux_eredmenyt_ervenytelenitettek/
|
2019-11-22 14:27:00
| true | null | null |
Index
|
Túlzás lenne azt állítani, hogy a hazai gázszakma bepánikolt volna, de tapasztalataink szerint az iparág vezető hazai szereplőit nagyon érdekli és kifejezetten zavarja, hogy van egy változási folyamat, amibe pontosan nem látnak bele.
Az orosz–magyar gázüzletről lesz szó, kezdjük gyorsan pár alapvetéssel!
Magyarország döntően orosz gázmolekulákat importál különböző vezetékeken és különböző szereplőkön keresztül.
A mi szempontunkból, bár természetesen rajta vagyunk az alternatívák keresésén, a vezetékes orosz gáz ma még sokkal olcsóbb, mint potenciális versenytársai.
Az orosz gáz európai eladásai Oroszország számára is nagyon fontosak, mert óriási üzletet jelentenek, ugyan nem akkorát, mint az olaj, de így is jelentőset, ráadásul mintha a gázüzlet koncentráltabb és jobban átpolitizált lenne, mint az olaj.
A Gazprom dominanciája
Orosz oldalról a legfontosabb szereplő a Gazprom-csoport, a külkereskedelem szempontjából a csoport Gazpromexport nevű cége, míg finanszírozás oldaláról a Gazprombank a lényeges játékos. Ennek a társaságcsoportnak alapvetően az az érdeke, hogy minél több gázt adjon el, ha lehet, minél magasabb áron.
Jelenleg az európai kontingens évi 200 milliárd köbméter orosz földgáz, ám az oroszok szívesen növelnék is a mennyiséget, amire potenciálisan van is esélyük, főleg a holland kitermelés (a híres-hírhedt groningeni mezők) visszaesése miatt. Mint arról korábban a G7 is írt, Európa egykoron legnagyobb gázmezőjének kiszippantása veszélyes földmozgásokat okozott, így máris alaposan csökkenteni kellett a kitermelést, hamarosan pedig teljesen leállhat ez a forrás.
Ebből a 200 milliárd köbméterből mi magyarok még 5 százalékot sem fogyasztunk el, hiszen a magyar gázfogyasztás valamivel 10 milliárd köbméter alatti, viszont tranzitország is vagyunk, több mint 20 milliárd köbméter gáz áthalad rajtunk (Szerbia például ma még csak Magyarországon keresztül vesz gázt), vagyis az orosz–magyar gázkapcsolatok is fontosak.
Orosz szempontból egyébként ma a két legfontosabb európai partner Németország (az atomot és szenet leépítő államnak óriási a gázfogyasztása) és Ukrajna (a tranzitban betöltött kiemelt szerepe miatt). Éppen amikor e cikk készül, viszonylag pozitív hírek jelennek meg arról, hogy a pocsék orosz–ukrán viszony sokféle konfliktusa (csak felsorolásképpen van háború, területi vita, egyházszakadási helyzet, nyelvhasználati viszály) közepette talán a gázszállítási megbeszéléseken előrehaladás érhető el.
A legfőbb játékosok
Na de vissza az orosz–magyar gázüzlethez, ebben a relációban vannak kiemelten fontos céges szereplők, a legtöbb orosz gáz a Gazpromon, a Panrusgázon és az MFGK-n keresztül jut el Magyarországra. Kik ők?
A Gazprom a legnagyobb orosz gázcég, nem teljesen monopólium, de szinte. Övé a világ legnagyobb kitermelési mennyisége, a bolygó földgáztartalékainak a hatoda. Sok európai országot szinte kizárólag ő lát el földgázzal, van vagy félmillió alkalmazottja. Amúgy tőzsdén jegyzett, nyilvános cég, de az orosz kormány teljes kontrollja alatt működik, irányításában gazdasági, politikai és titkosszolgálati érdekek is szerepet kapnak.
A Panrusgáz a magyar és orosz fél közös kereskedőcége, ő bonyolítja le az orosz–magyar gázforgalom felét, ezzel évente 3-400 milliárd forintos forgalmat ér el. Három tulajdonosa van, az LLC „Gazprom-export”, vagyis az eladó képviselője, a magyar állami tulajdonban álló MVM, a vevő képviselője és 10 százalék erejéig a Centrex Hungária Zrt. kereskedőcég. Leginkább utóbbiról fog szólni ez a cikk.
Végül az MFGK, vagyis a Magyar Földgázkereskedő Zrt. a legnagyobb magyar gázkereskedő társaság, az MVM cége,ő veszi és továbbítja a gáz zömét, tavaly 744 milliárd forintos forgalmat és 9 milliárd forintos adózott nyereséget ért el.
De ki ez a Centrex?
Az előbbi felsorolásban a gazdasági szereplők előtt ismert és nagy vállalatokról írtunk, egy cég lóg ki közülük, a Centrex. Róla alighanem kevesen hallhattak, itthon mindössze tíz alkalmazottja van, igaz, ők tízen 59 milliárd forintos forgalmat generáltak tavaly.
A szakma hetek óta erről a társaságról pletykál. Valami történik ugyanis ennél a titokzatos cégcsoportnál és a szakma azt sejti, hogy bár
Tényleg nehéz lenne felsorolni, hogy az elmúlt napokban hány pletykát hallottunk arról, hogy ki viszi a céget, magyar NER-es, energetikai körök, orosz gazpromos, titkosszolgálathoz kötődő, esetleg arab, vagy amerikai befektetőkről is szólt a fáma.
Gazpromos portfólió
A Centrex izgalmas cégcsoport, mi a magyar vállalkozással fogunk foglalkozni, de valójában ez egy bécsi központú nemzetközi cég, amelynek mindenféle magyar, olasz, osztrák, szerb, orosz és üzbég pozíciója is van. Kiemelten fontos a
milánói cég,
a Salzburg környéki hatalmas osztrák gáztároló résztulajdona,
illetve az az üzbég gázmező, amit rekultivációval újra termelésbe állítottak.
A piac ezt az áttételesen a Gazprombankhoz köthető céget, erős leegyszerűsítéssel egy amolyan Gazprom-végnek tartotta, vagyis egy olyan cégnek, amely a Gazprom elgondolásai mentén, de ciprusi struktúrákon keresztül aktív a piacon. Nevezzük amolyan profitközpontnak, amelyiknek közvetlen gázforrása is volt a Gazpromtól. Ami pedig a piacot lázban tartó változásokat illeti, Ausztriában már be is jelentettek egy dealt, igaz, itthon még nem hagyta mindezt jóvá a MEKH, vagyis az energiahivatal.
Új arcokkal
Kik ennek a társaságnak az ismert arcai? Eddig a cég legfontosabb magyar munkatársa (vezetője) egy, az iparágban nagyra tartott szakember, Szitó János volt. Ő egykoron Oroszországban (akkor még Szovjetunióban) végzett, erős orosz kapcsolatokkal rendelkezik, hazatérve sokáig a Mol-csoport gázüzletágában dolgozott, innen érkezett ebbe a bizalmi állásba. Úgy tudjuk, hogy a tulajdonosváltozás után ő sem marad a cégnél.
A cég egyébként itthon annyira gazpromos,, hogy a Centrex és a Panrusgaz ugyanott, az Alkotás utca 50-ben rendelkezik irodákkal, annyira nem lehet számukra bonyolult egyeztetni. Mire felérnek a lifttel már mindketten tudják, hogy mit kell csinálni"
– mondta egy iparági szakember.
A centrexeseknek jó állása lehet, a társaság különböző jelentései és a Céginfo.hu adatai alapján például az is kiolvasható, hogy a tíz munkatárs éves bérköltsége 424 millió forint, vagyis havi 3-4 milliót keresnek átlagosan itt a munkavállalók. De a legérdekesebb az, hogy a cégben hamarosan régi, ismerős arc lesz a megmondóember.
Csiba Péter visszatérése
Elsősorban Csiba Péterről, az MVM korábbi elnök-vezérigazgatójáról hallottuk ezt. Többen is elmesélték, hogy ő „beszélget” újabban a Centrex erős embereként, állítólag benne van egy három tagú, szűk vezető testületben.
Csiba Péter korábban sokáig a francia GDF (ma Engie) vezetője volt itthon, majd az MVM elnök-vezérigazgatója, aki később Zsuga Jánossal osztozott a csoport irányításán. Aztán később távozni kényszerültek és hamarosan kirobbant az MVM nagy botránya.
Egy ideig az terjedt el a piacon, hogy a Centrex hátterében további magyar üzletemberek is felbukkanhatnak, elsősorban Heim Péter (korábban Aegon Alapkezelő) és Knopp András (korábban MSZMP, EMFESZ) befolyásáról hallottunk, de állítólag ők vagy nem is voltak benne a nagy változásban, vagy levették őket a projektről, de az utóbbi napokban azt hallottuk a piacon, hogy az érintettek nincsenek rajta ezen a projekten.
Kerülőutak
Miért érdekes a szakmának ez az egész Centrex-kérdés? Elsősorban azért, mert az orosz–magyar gázüzlet legnagyobb csatornája, vagyis a Panrusgáz szerepét sokan megkérdőjelezik, illetve az oroszok (a Gazprom, a Gazprombank, de a Centrex is) sokszor,ütköznek amerikai kritikákba, embargóba, szankcióba, tilalmi listába.
Másrészt azért is, mert a fő csatorna mellett mindig van még néhány cég a régióban, amelyik közvetlenül is tud orosz gázt vásárolni (ilyen például a horvát PPD, a magyar eredetű, de nemzetközi MET, a német Uniper, vagy az említett bécsi Centrex is).
A kérdés az, hogy ezek mennyire tartós szereplők, mennyire preferáltak Moszkvában, de az is izgalmas, hogy milyen modellben kapnak gázt.
A magyar gázpiacon ugyanis olykor egyes képesek érdemi zavart kelteni a piacon. A Centrex a maga 700 millió, esetleg 1 milliárd köbméteres kontingensével még nem ilyen, de például a kalandos történetű EMFESZ már izgalmasabb volt, mert ez a cég 3 milliárd köbméter gázzal állított olcsó versenyt itthon a Gazpromnak.
Később iszonyatos veszekedés kezdődött a cégért, amely végül be is dőlt. Vicces, vagy inkább felfoghatatlan időszak volt. Az egymást dollárszázmilliókra perlő orosz és ukrán körök (magyar háttérsegítőkkel) egyaránt a Szabadság téri Bankcenterben béreltek irodát, a csúcsvezetők minden lépését testőrök sora kísérte. A mai napig zajlanak perek az egymással veszekedőüzleti körök között.
Mit ér a Centrex? Ki lehet a vevő?
A háttérfolyamatokat nehéz pontosan összerakni. Állítólag a Centrex jelenleg azért volt „óriási király”, mert egyrészt közvetlen szerződése volt a Gazpromtól, másrészt sokszor olcsóbban tudott gázt adni, mint a Panrusgáz, végül harmadrészt nagyon rugalmas beszerzési lehetőségei voltak.
De vajon kié lesz a Centrex, ha a MEKH is jóváhagyja a vásárlást? Ezt biztosan nem tudhatjuk, de a piac azt gyanítja, hogy amennyiben nyugatinak is tűnik majd, azért valamiképpen orosz lesz az.
Tegyünk össze pár információmorzsát! Mi az, amit hivatalosan tudunk?
Az osztrák Szövetségi Versenyhivatal (Bundeswettbewerbsbehörde) már 2019. augusztus 27-én kiadott egy közleményt arról, hogy
a luxemburgi Cofilux Investment kívánja megvásárolni az osztrák Centrex Europe Energy und Gas AG-t.
A Cofilux tulajdonosa a belga Marc Edmond Vanhellemont, aki egyben a cégcsoport ügyvezető igazgatója is. Természetesen nem ő a fontos szereplő, vélhetően egy ügyvéd, vagy más cégképviselő lehet csak, hanem az sokkal fontosabb, hogy kit képvisel.
Orosz csata
Említettük, hogy a Gazprom sokkal több, mint egy cég, politikailag is fontos erőközpont, tele szolgálati emberekkel. Vlagyimir Putyin orosz elnök már egy ideje rendezgeti a Gazpromon belüli erőviszonyokat, amit olykor felfelé buktatásnak, máskor nyugdíjaztatásnak, megint máskor „korrupcióellenes harcnak” láttatnak.
A gazpromos topvezető. Alekszej Miller (eddig) a helyén maradhatott. Lehet, hogy teljesen véletlen, de érdekes, hogy Putyin milyen szívesen alkalmaz oroszországi németeket, Miller mellett German Gref Szberbank-főnök is német származású.
A magyar gázkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú örökös második ember, vagyis Alexander Medvegyev azonban távozni kényszerült és a jövőben már döntően a Zenit Szentpétervár futballcsapat irányításával foglalkozik.
Kis medve, nagy medve
A „kis medve”, ahogy az orosz belpolitikában és gázkereskedelemben jártas magyarok nevezik, (nagy medveként Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt nevezik) kiugró teljesítménye volt, hogy felépítette a Gazprom európai kereskedelmi hálózatát (mindenféle, részben ciprusi hátterű gázkereskedőn keresztül).
Állítólag most ezen fognak változtatni, és valamifajta egyszerűsítés várható, kevesebb partnert szeretne a Gazprom. Igaz, arról is hallottunk, hogy egyfajta versenyző struktúrák is kiépülhetnek, ebben lehet szerepe a Centrexnek.
Lassúak, de mindent tudnak
Forrásaink szerint ebben a folyamatban a magyarok főleg szemlélők lehetnek, de akár be is léphetnek. Például azzal, ha a Panrusgázban valaki jelzi, hogy a tulajdonosváltás miatt szívesen kivásárolná a Centrexet, vagy, ha az energiahivatal nem hagyja jóvá a hazai piac szempontjából a tulajdonosváltást.
Ez persze nem valószínű, inkább elképzelhető az, hogy az új helyzetben máshogyan érdemes tárgyalni. Mert állítólag az orosz gázkereskedőkkel nem könnyű egyeztetni, minden tárgyalópartner nagyon lassú, szinte mindenben a nagyfőnök Millerig mennek fel a döntések, ugyanakkor
Értelemszerűen nekik van a legtöbb információjuk az európai gázpiacról, náluk ér össze minden, és újabban már a jogi és nyelvtudásuk is tökéletes. Ami megnyugtató, hogy bár nehéz partnerek, de ha végül a felek leírtak egy szállítási szerződést, az orosz fél mindig szállít, mindig betartja a szerződésben foglaltakat Amúgy akár keleti, akár nyugati hatalmakról van szó, az közös, hogy minden ország elég nemtelen jogi, nemzetközi jogi és akár törvényhozási akciókkal is küzd a jobb gázpozícióért.
Tartós szerep
Ha tippelni lehet, a Centrex most egy kicsit fontosabb cég lesz. Ugyan volt olyan iparági forrásunk, aki szerint árulkodó, hogy nem a NER első vonala fogott pozíciót a társaságban, de más arról mesélt, hogy a Centrex, amikor most gazdát cserélt, iszonyú drága volt.
Többen is nagyságrendileg arra utaltak, hogy a társaságot a vevő, a benne levő készpénzzel együtt 250 millió euróra taksálta. Igaz, állítólag azért volt annyi cash a társaságban, mert egy olyan cég, amelyben az érték több mint 50 százaléka cash, adómentesen cserélhet gazdát.
Mindenesetre, akik megvették, alighanem hosszabb távon bíznak a Centrex szerepében. Bizonyos versenytárs magyar szereplőket azonban ez az újratervezés most nagyon zavar, mert attól félnek, hogy őket viszont hátrébb tolják az értékláncban.
|
Furcsa változások a titokzatos orosz–magyar gázcégnél
|
Az orosz gáz nagy üzlet. A kereskedelem legismertebb szereplője az éppen 25 éves orosz–magyar cég, a Panrusgáz. A Gazprom és az MVM mellett ennek a cégnek van egy kevésbé ismert bécsi hátterű tulajdonosa is, a Centrex. Utóbbinál nagy változás készül, és már új emberek bukkantak fel. Mi történhet a magyar gázpiacon?
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/21/panrusgaz_gazpiac_gaz_mvm_gazprom_csiba_peter_mfgk/
|
2019-11-21 14:48:00
| true | null | null |
Index
|
Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába.
Bár a közmilliárdokból felújított munkahelyéről bombázza tovább a labdát, Havasi Bertalantól, a miniszterelnök sajtófőnökétől megtudtuk, hogy nem hivatalos minőségében tette mindezt. Ezért nem a Miniszterelnökségtől, hanem a Fürjes Balázs vezette Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárságtól tudtuk meg, hogy mennyiért készült a kisfilm.
A videó a Puskás Aréna megnyitó ünnepségének részeként készült el, a teljes megnyitó költsége nettó 55 millió forint volt, ebből a kisfilm nettó 14,7 millió forintba került. Az államtitkárságtól megtudtuk azt is, hogy a megnyitó teljes lebonyolításáért, így a kisfilm gyártásáért is felelős cég a Human Telex Kft volt.
A cég „business directora”, egyben egyik tulajdonosa Orosz Pál, a Fradit működtető gazdasági társaság vezérigazgatója. Megkerestük a Human Telex Kft-t, arról érdeklődtünk, hogy a videóban látható ismert emberek kaptak-e fizetést a szereplésükért, az elkészült videót meg kellett-e mutatni a publikálás előtt Orbán Viktornak, illetve kíváncsiak voltunk arra is, hogyan oldották meg a forgatáskor, hogy a publikálás napján megjelenő Nemzeti Sport legyen a miniszterelnök kezében. Amint megérkezik a cég válasza, frissítjük a cikket.
|
A Fradi vezérigazgatójának cége csinálta a Puskás Aréna imázsfilmjét
|
Az FTC Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a résztulajdonosa annak a reklámügynökségnek, amelyik a Puskás Aréna avatójára készült imázsfilmet gyártotta. A november 15-én Orbán Viktor Facebook-oldalán közzétett videóban sok ismert ember mellett a miniszterelnök is szerepel: a már sokak által továbbrúgott, továbbfejelt labdát mellre veszi, majd tovább csűri a Karmelita teraszáról, egyenesen a 190 milliárdból épült Puskás Arénába.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/puskas_arena_imazsfilm_orban_viktor/
|
2019-11-19 14:57:00
| true | null | null |
Index
|
Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
A tangazdaság az integrációval együtt több mint 4500 hektáros birtokon foglalkozik növénytermesztéssel Kartal és Hatvan térségében, amelyből 250 hektár a gyümölcsös. A tangazdasághoz tartozik az északkelet-magyarországi régió egyik legfontosabb kalászos vetőmagüzeme, amely a vetőmag-feldolgozáson túl ömlesztett- és készáruraktárakkal is rendelkezik, valamint saját vizsgálati laboratóriuma is van.
A gyümölcsös ültetvények mellett itt van az ország legnagyobb, tradicionális érlelési és párlási technológiával is működő pálinkafőző üzeme, de a tangazdaságnak van 750 tehene és egy korszerű tejüzeme is.
|
Mészáros Lőrinc megvette a gödöllői tangazdaságot
|
Az adásvételi folyamat lezárásával hivatalosan is a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. kizárólagos tulajdonába került a több agrárérdekeltséget, köztük a több mint fél évszázados szakmai múltra visszatekintő Gödöllői Tangazdaság Zrt.-t is magában foglaló Kartali Vagyonkezelő Zrt. – közölte a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatósága kedden az MTI-vel.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/meszaros_lorinc_godolloi_tangazdasag/
|
2019-11-19 14:58:00
| true | null | null |
Index
|
A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet indoklás szerint Tarsoly nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította, ezért a bíróság kötelezte ezen összeg megfizetésére. A pert a Quaestor felszámolója, a Kvantál Kft. indította.
A Fővárosi Törvényszéken ítéletében kimondta, hogy Tarsoly Csaba a Quaestor „fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének bekövetkeztét, de legalább 2012. január 1-jét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el”, és ezáltal követeléseik kielégítését legalább 11 216 982 761 forinttal meghiúsította, ennyivel csökkent ugyanis a Quaestor vagyona. Ennek alapján a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát, hogy mintegy 11,2 milliárd forintot fizessen meg vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára.
|
Bíróság: 11 milliárd forint kártérítést kell fizetnie a Quaestor vezetőjének
|
A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos, hogy
EZ AZ ELSŐ ÍTÉLET, AMELY KIMONDTA TARSOLY CSABA JOGI FELELŐSSÉGÉT A QUAESTOR-ÜGYBEN, ÉS 11,2 MILLIÁRD FORINT VAGYONI KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZTE A VOLT CÉGVEZETŐT.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/19/questor_itelet_tarsoly_csaba/
|
2019-11-19 15:00:00
| true | null | null |
Index
|
Felszámolási eljárás indult a Penta Industry Kft. ellen. Az Indexen éppen egy éve írtunk a már akkor is nehéz helyzetben levő cégről, a cikk megjelenése után temérdek levelet kaptunk a kétségbeesett alvállalkozóktól.
Volt, aki elmesélte, hogy a Penta Industry egyfajta kiválásos reorganizációval próbálkozott, de már tavaly decemberben is ezt azzal utasította el a bíróság, hogy elutasító végzésében jelezte:
Ehhez képest igazán sokáig megúszta a felszámolást a társaság, de november elején begyorsultak az események, november 5-én indult el eredetileg a felszámolás, amit november 6-án visszavontak, de november 8-án újból megindult, a cégbíróság alapján jelenleg ez érvényes, vagyis ez az utolsó állapot.
Az általunk elért alvállalkozók úgy tudták, hogy a cég vezetői (a tulajdonos Ramor Frigyes) próbálták életben tartani a társaságot, de a törekvések végül kudarcba fulladtak. Volt, aki elmesélte, hogy bár a tartozások kiegyenlítésére biztosan nem elegendő a Penta Industry vagyona, de a beszállítók még bizonyos perekben bízhatnak.
Még zajlanak ugyanis olyan bírósági ügyek, így a kisvárdai stadion és a Bíbó Kollégium kapcsán is van elszámolási vita, ahol a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) véleménye alapján abban lehet bízni, hogy a vevő fizetni kényszerül
sokáig élvezte Seszták Miklós korábbi fejlesztési miniszter bizalmát, sok milliárdért dolgozott a budapesti vizes világbajnokságon, a kisvárdai focicsapat futballarénáján, vagy a Sesztákhoz tartozó Nemzeti Sportközpontok (NSK) mindenféle projektjén.
Ám, egy idő után a cég likviditási zavarba került, vélhetően a korábban bevállalt projektek nyereségek kivitelezését gátolta, hogy elszálltak az építőiparban az árak, a munkadíjak. Seszták is kibukott a politika frontvonalából, mind több projekt (visegrádi iskola, XV. kerületi orvosi rendelő, vagy az említett kollégium bicsaklott meg). Egyre több alvállalkozó panaszkodott arra, hogy nem kapja meg a jogos jussát.
Lapunk egy éve tudott beszélni Ramor Frigyes cégvezetővel, aki akkor még bizakodó volt, azt remélte, hogy a nehézségek csak átmenetiek lesznek, de úgy látszik az elmúlt egy évben nem sikerült megoldani a problémákat.
(Borítókép: Németh Sz. Péter / Index)
|
Felszámolási eljárás indult a Penta Industry, Seszták Miklós építőipari kedvence ellen
|
A cégregiszter szerint felszámolási eljárás indult, a régóta likviditási problémákkal küzdő Penta Industry ellen. A cég alvállalkozói még bizakodnak, hátha a korábbi vitatott projektekből, így a Bibó kollégiumból, vagy a kisvárdai stadionból még folyik be pénz a szállítók kifizetésére.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/18/felszamoplasi_eljaras_indult_a_penta_industry_sesztak_miklos_egyik_kedvenc_cege_ellen/
|
2019-11-18 15:02:00
| true | null | null |
Index
|
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
Kormányzati gigaprojektek
Az elmúlt évek leglátványosabban dráguló kormányzati óriásberuházása a vizes vb volt, amely még azután is képest volt drágulni, hogy véget ért. A vizes vb-re 2013-ban 14 milliárd forintot szánt a kormány, ám a végösszeg ennek közel tízszeresére, nettó 107,9 milliárdra rúgott.
A másik jelentős versenyző a Liget projekt. Ahogy arról tavasszal beszámoltunk, öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. A gigaberuházás várható költsége néhány év alatt ötszörösére drágult: 2012-ben a kormány 50-60 milliárd forintra becsülte a végösszeget, Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa 2018-ban azonban már 250 milliárd forintos összköltségről beszélt.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
Technikai okok miatt például 6 helyett 8 milliárd forintért végezhette el a Magyar Építő Zrt. a Szépművészeti Múzeum rekonstrukcióját. A mélygarázs eredetileg 6 milliárd forintba került volna, ezt azóta plusz kétmilliárddal toldották meg, ahogy a Magyar Zene Háza építésének becsült költségét is. Az Olof Palme-ház felújításának ára 3 milliárdról 3,6 milliárd forintra nőtt menet közben, míg az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ 4 milliárddal kerül többe az eredeti elképzelésnél. A "tüntetők miatt" 60 millió forinttal emelték meg a Hungexpo bontására szánt összeget, és 1,9 milliárd forintra emelkedett a Néprajzi Múzeum tervezési költsége.
A Liget-projekt egyik legnagyobb nyertese a Magyar Építő Zrt., amely a 20 milliárdos Magyar Zene Házát egyedül, a 26 milliárdos Néprajzi Múzeumot pedig egy konzorcium tagjaként építi. A teljes projekt eddig 150 milliárd elköltött forintnál jár a G7 összesítése szerint, ennek kétharmada kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
A kormányzati szervek Budai Várnegyedbe költöztetése legalább 200 milliárd forintba fog kerülni, de szakértők szerint akár 1 000 milliárd is lehet a végösszeg. Az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, a kivitelezés második ütemében pedig további 7 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium újjáépítésére. A 26 milliárdos eredeti tervekhez képest most 47,5 milliárd forintnál tart a beruházás. A miniszterelnök és a kabinet költözésének költségei elérhették a 30 milliárd forintot is, bár pontos elszámolás erről még nincs. A Belügyminisztérium Várba költöztetésének költségei már 1,3 milliárd forintnál járnak, emellett 330-330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is.
Budai vár: újabb százmilliók mennek el a lovarda és főőrség épületének felújítására Egységesen 330 millió forinttal drágult a Várban épülő királyi lovarda és a Csikós udvar felújítása is – szúrta ki a K-Monitor. A Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. szerződésmódosítását az uniós közbeszerzési értesítőben tették közzé augusztus 3-án. A két beruházás így összesen hét és félmilliárd forintba kerül.
A Puskás Aréna teljes kivitelezési költsége augusztusban újabb 8 milliárd forinttal növekedett, így a tervezett 2017-es 150 milliárd helyett már mintegy 20 milliárddal kerül többe a stadion és a környéke. A végösszeg jelenleg bruttó 190 milliárd forint körül jár – holott 2011-ben még csak 35 milliárdot szántak rá. A stadion kivitelezője a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Építőipari Zrt.
2,9 milliárdot szántak rá, végül 4,6 milliárdból épült meg a Nemzeti Táncszínház új játszóhelye a Millenárison a ZÁÉV jóvoltából. Ugyanitt a mélygarázs is sokat drágult: a beruházás költségét eredetileg 8,5 milliárd forintra becsülték, de a Tiborcz-közeli WHB a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen ennél 2 milliárddal drágábban vállalta a beruházást – és ez az összeg később további 400 millió forinttal növekedett. Bontásra, földmunkákra és tervezésre mintegy 470 millió forintot költöttek a Millenáris Park bővítésénél. A teljes költséget 2017-ben 17 milliárdra saccolta Varga Mihály.
Infrastrukturális beruházások
Még egyetlen kapavágás sem történt, máris minden rekordot megdönthet a Budapest-Belgrád vasút magyar szakasza: 590 milliárd forintot terveznek most erre költeni az eredeti 472 milliárd forinthoz képest. A nyertes konzorciumot három cég alkotja, ebből az egyik a Mészáros Lőrinc féle RM International Zrt., az alvállalkozók között pedig további három Mészáros-cég, az R-Kord, a V-Híd, valamint a Fejér-B.Á.L. is szerepel.
Mintegy 73 milliárd forintba került a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek tagja a Mészáros-féle R-Kord Kft. is. A munka többletköltséget a kormány határozatban hagyta jóvá.
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét Mintegy 73 milliárd forintba fog kerülni a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által korábban 55,5 milliárdra becsült, uniós támogatásból készülő Szántód-Kőröshegy – Balatonszentgyörgy vasútvonal és a Fonyód-Kaposvár vonalszakasz felújítása. A beruházást az a konzorcium nyerte, amelynek egyik tagja Orbán Viktor miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a felcsúti R-Kord Kft. is.
Ha a 71 milliárd forintos teljes költséget nézzük, akkor bő 1 milliárd forint, ha csupán a pályaépítésre fordítható tervezett összeget vesszük alapul, akkor “csak" 900 millió forint körül alakulhat a drágulás a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram-train esetében. A kivitelező a Strabag Vasútépítő Kft. és a Belfry PE Kft., de Mészáros Lőrinc vejének cége, a Homlok Építő Zrt. is dolgozik a projekten.
A tervezettnél 600 millióval drágábban építhet gyalogos felüljárót egy Mészáros-testvér cég Székesfehérváron. A Híd-Tám Kft. az eredetileg becsült 1,87 milliárdos ár harmadával többért, 2,48 milliárd forintért vállalta el a munkát.
A Galvani híd és a hozzá vezető út tervezése a leszerződött 1,18 milliárd forint helyett 1,5 milliárd forintba kerül a műszaki tartalom változása miatt. A Duna Aszfalt 1,6 milliárddal drágábban korszerűsíthette a déli összekötő vasúti Duna-hidat. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a munka értékét 34,4 milliárd forintra becsülte, de Szíjj László cége 36 milliárdért végezte el.
Sportlétesítmények
A kajak-kenu vb a triplájába került, mint ahogyan eredetileg tervezték: az első 1,85 milliárd forinton felül ugyanis további 3,15 milliárd forintot különítettek el a sporteseménnyel kapcsolatos beruházásokra. A KÉSZ Zrt. és az A-Híd nyerte a kivitelezéseket. Duplájára drágult az új Bozsik Stadion, amelyet 5 milliárd helyett 11,7 milliárdból építenek meg. A kivitelezési munkákat a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. közösen végzi.
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel. A Vasas sportpálya kivitelezését eredetileg 5,2 milliárd forintért nyerte el a Market Zrt. és a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., ez az összeg azonban 8,1 milliárdra kúszott 2018 decemberében. Később további 1 milliárddal emelkedett a költség, így végül 9,1 milliárd forintba került a teljes beruházás.
A ZÁÉV az UTE új jégcsarnokát dupla áron, 2 helyett 4,6 milliárdért húzza fel Egyszerűen nem lehet megállítani Mészáros Lőrinc cégeit a közbeszerzések elnyerésében. A milliárdos üzletember egyik új érdekeltsége, a ZÁÉV Építőipari Zrt. most az Újpesti Torna Egylet számára épít jég- és curling csarnokot.
Jóval a tervezett összeg felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A létesítményt 3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg szintén a ZÁÉV. A nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építésére az eredeti 8,8 milliárd forinton felül további 5,9 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a Modern Városok program keretében. A tendert ebben az esetben is a ZÁÉV nyerte.
3,2 milliárd forinttal drágábban, 8,8 milliárdért építheti meg Zalaegerszeg új uszodáját a ZÁÉV Jóval a tervezett 5,6 milliárd forint felett költ a zalaegerszegi önkormányzat a Modern Városok Program keretében megépülő fedett uszodára. A munkát elnyerő ZÁÉV immár Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
Szegeden a tervezetthez képest négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg az új uszodát a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Dél-Konstrukt Zrt.. A nyíregyházi Atlétikai Centrum kétszer annyiba, 3,5 milliárd helyett 7,1 milliárd forintba fog kerülni, szintén a Modern Városok program keretében. A nyertes az Aktual Bau Építőipari Kft.
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A Szegedi Ifjúsági Szent Gellért Fórum Stadion Centrumra plusz 4 milliárd forintot ítéltek meg. A létesítményt, amelynek kivitelezője a Market Építő Zrt., az eredeti szerződéshez képest bő 4 milliárd forinttal drágábban, 9,3 milliárd helyett 13,4 milliárdból húzta fel.
Amíg 2017-ben 15 milliárd forintra becsülte a kormány a tatabányai multifunkciós csarnok felépítésének a költségét, addig 2019-ben már 24 milliárd forintban húzta meg a felső határt. A 6000 férőhelyes létesítményt végül a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., valamint az Építő és Épületkarbantartó (Épkar) Zrt. tervezheti és építheti meg 18,55 milliárd forintért.
2,2 milliárd forintról 2,4 milliárd forintra drágult a Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány birkózócsarnokának építése. A létesítményt a Jánosik és Társai Kft. építi. Ötmilliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
A becsült ár duplájáért építi az új soproni uszodát Tiborcz István üzlettársának cége, a WHB 5 milliárd forint helyett 10,9 milliárdért épül meg Sopron új fedett uszodája, a közbeszerzést a W-F Konzorcium nyerte el. A két betű a WHB Kft.-t és a FÉSZ Zrt.-t rejti.
Kaposvári uszoda: a végül 4,95 milliárd forintba kerülő beruházás kétszer is drágult: az építkezés megkezdése előtt 250 millióval, majd alig néhány héttel az átadás előtt 496 millióval. A tendert a Magyar Építő Zrt. és a Fertődi Építő Zrt. nyerte. A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri Szentmarjay Tibor Stadiont: 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárd lesz a rekonstrukciója. A kivitelező Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc egyik fő érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A becsült árnál 1,1 milliárd forinttal drágábban újítják fel az egri stadiont Az eredetileg becsült 2,54 milliárd forint helyett 3,65 milliárdért végezheti el az egri Szentmarjay Tibor Stadion rekonstrukcióját a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft., amelynek a felcsúti fióktelepe Mészáros Lőrinc érdekeltségének, a Mészáros és Mészáros Kft.-nek az egyik telephelye is.
A szombathelyi Nyugat-Dunántúli Utánpótlás Centrum építésére az eredeti, 2014-es koncepcióban még 2,5 milliárdot szántak, azonban Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV 5,9 milliárd értékben nyerte el a kivitelezést.
Középületek, közművek
A Testnevelési Egyetem területén zajló beruházás az eredeti 11,8 milliárd forinttal szemben 14,5 milliárd forintba kerül a pótmunkák miatt. A tervezést és a kivitelezést a ZÁÉV Építőipari Zrt. végzi. A Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát.
Ismét drágult egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége nyert meg A leggazdagabb magyar egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft.-vel közösen 1,3 milliárd forint helyett 1,74 milliárdért építi ki Döbrököz szennyvízcsatorna-hálózatát – áll az EU-s közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számában. A beruházás egy 420 milliárd forintos keretösszegű projekt része, amivel kapcsolatban Jávor Benedek feljelentést tett.
6 milliárd helyett 10 milliárd forintért, az előzetesen becsült árnál 4 milliárd forinttal drágábban építhet kilenc településen hulladékkezelő műveket a KDV 2018 Konzorcium. A konzorcium két tagja a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Mészáros és Mészáros Kft., és a West Hungária Bau (WHB) Kft. A kecskeméti egyetem kampusza 1,5 milliárddal kerül többe: a ZÁÉV Zrt. által elnyert munka a 2017 februári szerződésben 11 milliárd 999 millió forinttal szerepelt. A módosítás után a végösszeg 13,4 milliárd forint lett.
Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését, illetve a helyi Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését is a Fejér-B.Á.L. Zrt. nyerte el. A két projekt így az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj.
A Market Építő Zrt. az eredeti 4,9 milliárd forinttal szemben 5,3 milliárd forintért bontja el a régi, és építi fel az új piacot Békásmegyeren. Az eredetileg nettó 3,9 milliárd forintra becsült keretösszeg helyett 4,1 milliárdra drágult a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése. A munkát a Magyar Építő, a WHB, az Épkar és a Fertődi Építő nyerte el még 2016-ban.
A becsült árnál 6 milliárddal drágábban épül árvíztározó a Felső-Tiszán. A Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mészáros Lőrinc cége a becsült árnál 6 milliárddal drágábban épít árvíztározót a Felső-Tiszán Bevett gyakorlattá vált, hogy az eredetileg becsült árnál drágábban tudnak csak munkákat elvállalni Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségei, és még így is sorra nyerik a közbeszerzéseket. Most a Mészáros és Mészáros Kft. a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt.-vel közösen építhet víztározót 25,9 milliárd forintért az eredetileg tervezett 19 milliárd helyett.
Mintegy 1,5 milliárd forintért akart megépíttetni parkolólemezt, ideiglenes parkolót és belső parkolót a győri önkormányzat, de a West Hungária Bau (WHB) Kft. 2,3 milliárd forintért valósítja meg a beruházást. Ez 800 milliós áremelkedést jelent.
Nettó 482 millió forinttal drágult a kisvárdai sportszálló és apartmanház projektje. Így 1,427 milliárd forint helyett 1,908 milliárdot kaptak a munkáért a kivitelező cégek, a Nyírépszer Hungária Kft. és az MHM Product Kft. párosa. A miskolci önkormányzat az eredetileg becsült nettó 8,6 milliárd helyett 12,1 milliárd forintért építtet új fürdőt Miskolctapolcán.
A kaposvári színház 2019 januárjában 400 millió forinttal drágult, így nettó 6,9 milliárd helyett 7,3 milliárd forintba került a felújítása. 400 millióval drágábban villamosították a Szombathely–Zalaszentiván vasútvonalat: a munka így közel 14 milliárd forintba került, pedig a GYSEV korábban csak 9,5 milliárdra becsülte. A beruházást a Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő R-Kord Kft. végezte.
Az Épkar Zrt. és a Garage Kft. párosa nettó 2,6 milliárd forint helyett 3,4 milliárd forintért nyerte el a Gyermekek Háza nevű II. kerületi iskolaépület felújítását. A két cég a nettó 2,6 milliárdos árnál 0,8 milliárddal drágábban, nettó 3,4 milliárd forintért végzi el a felújítást.
Drasztikusan nőttek az építőipari árak
A beruházások bejelentésétől az átadásig gyakran több év is eltelik, és nem ritka, hogy menet közben módosítani kell az eredeti szerződéseken. A költségvetés utólagos emelését általában azzal indokolják, hogy "olyan körülmények tették szükségessé az áremelést, amelyeket a megrendelő vagy a kivitelező kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre", illetve hogy "az elmúlt időszakban ugrásszerűen megdrágultak az építőipari szolgáltatások".
A projektekre az állami megrendelők általában gond nélkül megszavazzák a pluszforrást, azért akadt néhány beruházás, amelyeknél valamiért nem akart vastagabban fogni a ceruza. Ilyen például a veszprémi aréna, amely 13-szor annyiba került volna, mint tervezték. De ugyanígy nem áldoztak többet az új börtönök, néhány iskola (Kecskemét) és tűzoltó laktanyák (Pécs, Kecskemét) megépítésére sem. Székesfehérváron három fejlesztés állt le a túlárazott kivitelezés miatt: a kórházfejlesztés, egy új multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építése, valamint a középiskolai campusé.
Három fontos fejlesztés is leállt Székesfehérváron a túlárazott kivitelezés miatt A Fidesz-fészek Székesfehérvár kifúrta a városból Mészárosékat és Garancsit, legalábbis így tűnt még január végén. Az elmúlt napok “gazdasági" híre mindenképpen ez. De minek köszönhető a megvilágosodás? Netán az egész nem több szemfényvesztésnél? – ennek igyekeztünk utána járni. Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Sőt, egyelőre a 2022-es kézilabda Eb magyar helyszíneként felépülő, multifunkciósra tervezett budapesti csarnoknak sincs nyertes kivitelezője. Pedig a pályázók a már jól ismert szereplők közül kerülnek ki: a Market Építő Zrt., a Fejér-B.Á.L. Zrt és a West Hungária Bau Kft. tettek ajánlatot.
És hogy kik nyertek a legtöbbet a dráguló beruházásokon? Olyan kormányközeli cégek, amelyek az elmúlt években főként állami beruházásoknak köszönhetik gyors növekedésüket. Összeszedtük, melyek azok a vállalkozások, amelyek több jelentősen dráguló projektben is benne voltak. A következő listát kaptuk:
ZÁÉV, Mészáros és Mészáros Kft., Fejér-B.Á.L. Zrt.
A ZÁÉV Zrt. és építőipari tevékenységet végző leányvállalatai hivatalosan januárban lettek Mészáros Lőrinc érdekeltségei. Orbán Viktor barátjának ez a cége építi meg többek között a szombathelyi fociakadémiát közel 6 milliárd forintért, Zalaegerszeg új uszodáját 8,8 milliárdért, a nagykanizsai multifunkciós csarnokot 14,7 milliárdért, de a kecskeméti és a Testnevelési Egyetemen folyó beruházásoknak is a ZÁÉV a kivitelezője, hasonlóan az UTE jégcsarnokához. A Puskás Aréna építését a Magyar Építő Zrt-vel együtt végezhette a cég.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd forint volt, tavaly ez 71,9 milliárdra nőtt.
A szintén a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft-nek is jól ment: nyertek 22 milliárd forintos gázhálózati beruházást, de építhetnek árvíztározót és stadiont is. 2017-ben 19,7 milliárdos, 2018-ban pedig 50,6 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak. Az RM International, a V-Híd és az R-Kord is jól szerepelt a közbeszerzéseken – a legtöbb pénzt a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakasza hozhatja a konyhára.
A Fejér B. Á.L., vagyis Mészáros gyerekei is nyertek olyan tendereket, amelyek idővel megdrágultak: így Érden oktatási intézmények felújítását, vagy Tatabányán a multifunkciós csarnok kivitelezését. Idén Mészáros Lőrinc is betársult a vállalkozásba a gyerekei mellé, és bár csak 600 ezer forintnyi részesedése van, mégis övé lett a 2018. évi osztalék fele, mintegy 2,8 milliárd forint.
West Hungária Bau Kft., Épkar Zrt., Magyar Építő Zrt.
A West Hungária Bau (WHB) Kft. a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van, értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A WHB sok közpénzes megrendelésnek köszönheti a sikerét, amelyek rendre megdrágultak menet közben. Így például a szegedi és a soproni uszoda, az új Bozsik stadion, a győri parkoló, vagy a mélygarázs a budapesti Ligetben.
A Paár Attilával is közös vállalkozást működtető Szeivolt István cége, az Épkar Zrt. érdekelt volt többek között az Operaház épületének megújításában, de a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért. Emellett többek között a dráguló tatabányai csarnok és a Gyermekek Háza építését is ők végzik. Az Épkar Zrt. 2016-ban 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely 2017-ben 16 milliárdra, majd tavaly 25,5 milliárdra nőtt.
Ókovács tavaly lealkudott 5 milliárdot, most mégis hozzácsaptak 7 milliárdot az Operaház felújításához Tavaly Ókovács Szilveszter főigazgató még azt bizonygatta, hogy lealkudtak az árból 5 milliárdot, ezért csak 14 milliárd forintért végzi az ingatlanok felújítását a WHB vezette konzorcium. Most azonban az állam megtoldotta még 7 milliárddal az összeget. Tavaly októberben beszámoltunk róla, hogy egyetlen pályázóként a WHB Kft., Épkar Zrt., és Laki Zrt.
A WHB és az Épkar által tulajdonolt Magyar Építő Zrt. 2017-ben 24,4, majd 2018-ban 49 milliárd forint árbevételt ért el, és a tulajdonosok 2,5 milliárd forint osztalékot vehettek ki a cégből. A cég nevéhez fűződik többek között a Magyar Zene háza, a Szépművészeti Múzeum, a kaposvári uszoda, valamint a Puskás Aréna kivitelezése is.
Market Építő Zrt.
Orbán Viktor egy másik barátjának, Garancsi Istvánnak ma már több iparágban vannak érdekeltségei, miközben korábban főként csak az ingatlanpiacon és a fociban volt jelen. Vannak cégei a pénzügyi szektorban (Duna Takarék Bank), az építőiparban (Market), a reklámiparban (ESMA), a szerencsejáték-bizniszben (Casino Sopron), és az online pénztárgépek körül is (Mobil Adat Kft.). Ezek a cégek pedig gyakran nyernek el közpénzes tendereket. A Market Építő Zrt.-be Garancsi 2014-ben vásárolta be magát a Garhartt Invest nevű vállalkozásával. Azóta a cég számos nagy értékű közbeszerzést nyert el egyedül, illetve konzorciumban: nagyot taroltak például a vizes-vb beruházásainál is, de ők húzták be a Vasas sportpálya és a békásmegyeri piac építését is. A Market 2016-ban 87,1 milliárdos, 2017-ben 107,3 milliárdos, míg tavaly 138,4 milliárdos forgalmat bonyolított.
Infografikák: Bátorfy Attila. Címlapkép: Gelencsér Attila, Somogy megye 1. számú választókerülete, Kaposvár fideszes országgyűlési képviselője (b3), Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója (b4), Szita Károly (Fidesz-KDNP) polgármester (b5) és Fülöp Péter színházigazgató (j4) a megújuló kaposvári Csiky Gergely Színház bokrétaünnepségén 2018. június 14-én. MTI Fotó: Varga György
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások
|
Összegyűjtöttük a leglátványosabban dráguló állami építkezéseket az elmúlt évekből: ehhez hivatalos közléseket, és a közbeszerzési értesítőben található szerződéseket használtunk fel. Munkánkat hátráltatta, hogy néhány beruházás ára szinte folyamatosan emelkedik, újabb és újabb fejlesztések drágulását jelentették be, miközben számoltunk. Végül 42 beruházásnál álltunk meg, amelyek összesen nettó 570 milliárd forinttal drágultak az előzetesen becsült árhoz képest. Megnéztük azt is, kik a folyamatosan dráguló állami építkezések legnagyobb nyertesei: néhány kormányközeli cégcsoportot találtunk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2019/11/20/kormanykozeli-cegcsoportokat-hizlalnak-a-folyamatosan-dragulo-allami-oriasberuhazasok/
|
2019-11-20 15:03:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A hatályos magyar szabályozás és a Lex Hadházy tervezett szigorításainak összevetése
Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni a javaslat súlyát, először nézzük, hogy milyen szankciók alkalmazhatóak az országgyűlési képviselőkkel szemben a most hatályos törvény alapján. A következők:
a) figyelmeztetés
b) a szó megvonása
c) az ülésnapról való kizárás, ami után újra nem szólalhat fel a képviselő az adott ülésnapon, és arra a napra nem jogosult tiszteletdíjra
d) fizikai erőszak, azzal való fenyegetés esetén az adott ülésnapról való kizárás, ismételt esetben a képviselői jogok gyakorlásának felfüggesztése hat, majd kilenc napra
e) a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj 1/3 részével
f) fizika erőszak, azzal való fenyegetés esetén a tiszteletdíj csökkentése a havi tiszteletdíj összegével
Ezen szankciók elvi indokoltsága, arányossága az elmúlt években nem igazán volt vita tárgya még úgy sem, hogy a konkrét döntéseket, illetve általában a szankcióknak az ellenzékkel szembeni aránytalan alkalmazását viszont folyamatosan vitatták ellenzéki pártok és politikusok. (Jelen cikk egyik szerzője is lát el képviseletet hasonló okból folyamatban lévő ügyekben.)
Most azonban még nem arról van szó, hogy a lex Hadházyt várhatóan hogyan alkalmaznák, hanem arról, hogy egyáltalán alkalmazható-e a javasolt szabályhalmaz alkotmányosan, illetve nemzetközi sztenderdeknek megfelelően. Ezért tekintsük át, hogy milyen magatartásokat milyen szankciókkal sújtana az új szabályozás azzal, hogy a figyelmeztetést és a szó megvonását – mint érdemben nem változó intézkedéseket – nem ismertetjük.
A változtatás tehát három kérdésben is jelentősen szigorít a képviselőkkel szemben alkalmazható fegyelmi szankciókon.
Egyrészt jelentősen megemeli az egyazon cselekmény miatt kiszabható tiszteletdíj-csökkentés maximumát: az ülésvezetés közbeszólásokkal való zavarása esetén például jelenleg nincs anyagi szankció, mostantól egyhavi díjcsökkentés jöhet, az ülés méltóságát sértő kifejezés alkalmazása vagy a tárgyalás erőszakmentes akadályozása (pl. az elnöki pulpitus tavaly téli elfoglalása) esetén a havi tiszteletdíj egyharmadában rögzített maximum emelkedik 2-4 havi összegre, míg fizikai erőszak vagy azzal való fenyegetés esetén egyhavi tiszteletdíjnyi büntetésből lehet 4-6 havi.
Másrészt belép a kitiltás, ami egy új szankciótípus az eddigi kizáráshoz képest. A kitiltott képviselő ugyanis az Országház, az Országgyűlés Irodaháza és az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területét köteles elhagyni, a kitiltás időtartama alatt azok területén nem tartózkodhat, illetve oda nem léphet be, sőt szavazati jogát nyílt szavazás esetén csak megbízott képviselő útján gyakorolhatja. Ilyet a mai szabályozás nem ismer: eddig még a legsúlyosabb, fizikai erőszakkal vagy azzal fenyegetve elkövetett cselekmények szankciói sem korlátozták a képviselők üléseken kívüli munkavégzését és – az adott ülésnapon túl – szavazati jogát. Az új korlátozás nemcsak tartalmában jelent szigorúbb korlátozást, hanem az alkalmazhatóság körében is: a kitiltást az ülést akadályozó közbeszólások kivételével bármilyen jogsértésre lehet alkalmazni, míg az eddigi kizárást a törvény erőszakos vagy erőszakkal fenyegető jogsértésekre tartotta fenn.
Harmadrészt a módosítás nehézfegyvereket ad az ülést vezető házelnök (vagy az őt helyettesítő alelnök) kezébe is: az enyhébb jogsértések kivételével megadja neki a törvény erejénél fogva mindig 15 naptári napra szóló azonnali hatályú kitiltás alkalmazásának jogát, amennyiben pedig ennek elrendelése esetén a képviselő önként nem hagyná el az ülést, úgy megkétszerezhetővé teszi a tiszteletdíj-csökkentés mértékét. A háromféle szankció – ezt kizáró szabály hiányában – párhuzamosan is alkalmazható lehet.
Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata
Az Alkotmánybírósághoz a most hatályos fegyelmi szabályok alkalmazásából származó ügyek többsége nem juthatott el, mivel a házelnök és a plénum döntései elleni bírósági jogorvoslat hiányában alkotmányjogi panasszal megtámadható döntések nem születtek. Az AB ennek ellenére 2013 végén, az országgyűlési törvény három rendelkezését az akkor még jobbikos országgyűlési képviselő Novák Előd panaszára a 180 napos szabály alapján vizsgálta. (Novák a szabályok hatálybalépésétől számított fél éven belül összeszedett négy tisztelet-díjcsökkentést és egy kizárást, így neki a később megbüntetettektől eltérően volt még joga a törvényt támadó alkotmányjogi panasz benyújtására.)
Az AB akkor – 9-6-os többséggel, azaz messze nem egyhangúlag – úgy látta, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát sem az adott ülésnapról történt kizárás, sem a tiszteletdíj csökkentése nem sértette, mivel az azt a támadott szabályok esetében megalapozó, közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetés vagy arra való felhívás, illetve valamely személyt kirívóan sértő kifejezések használata eleve nem élvezte e jog védelmét. A jogkorlátozás pedig azért sem volt a testület szerint aránytalan, mert a szankcionálást megelőzte az érintett képviselő – eredménytelen – rendreutasítása. A képviselő alapjogainak védelmében az eddigi gyakorlat alapján tehát a fegyelmi szankciók alkotmányossága vizsgálható mind az elrendelés, mind a szankció arányossága tekintetében, ám az AB kiindulópontja – jóval enyhébb, a képviselői munkát érdemben nem korlátozó szabályokat vizsgálva – az volt, hogy az Országgyűlés széles mérlegelési joggal rendelkezik az ülésezés rendjét biztosító fegyelmi szabályok meghatározásában.
Ennél egyértelműbben kedvezett a 2013-as döntés a Fidesznek abban, ahogyan a jogorvoslat hiányával kapcsolatos kifogást utasította el, egyértelművé téve, hogy jogorvoslat biztosítása az AB szerint nem alkotmányossági követelmény. Ennek ellenére nem tekinthető ítélt dolognak az új szankciók elleni jogorvoslat ügye, hiszen egyrészt az AB által – néha ugyan nem nagy lelkesedéssel, de – követett strasbourgi gyakorlat közben, ahogy erre még alább visszatérünk, az eddigi fegyelmi jogkörök kapcsán másra jutott, másrészt a kitiltás, ahogy láttuk, minőségileg új elemet hoz a rendszerbe.
A brit szabályozás és gyakorlat
Talán a legfontosabb példa a parlamenti fegyelmi jogkörrel kapcsolatban a brit rendszer. És nemcsak azért, mert Nagy-Britannia a parlamentarizmus ősanyja sok évszázados hagyományokkal, hanem azért is, mert az új szankciók mintája alighanem onnan származik: a szankcionálni kívánt magatartások hasonlók, az alkalmazási feltételeik lazák, és a szankciók típusai is nagyjából azonosak. A briteknél is szankcionálható a parlament tekintélyének megsértése („unparliamentary language”), az ülés akadályozása, a tárgytól eltérés, amit követhet ülésről kitiltás és tiszteletdíj-megvonás, sőt, végső esetben a képviselői jogosultságok megvonása is felmerülhet (amit azonban kizárólag bűncselekmény miatt elítélt képviselők esetén alkalmaznak).
Akkor minden rendben, ha a legrégebbi parlamentáris rendszerben is ez van, ugye? Nem teljesen.
Egyrészt a brit kitiltás („naming and suspension”) első alkalommal legfeljebb 5 napra szólhat, és arra az időre lehet megvonni a képviselői fizetést. Ugyanazon ülésszakon belüli ismételt jogsértés esetén emelkedik a szankció mértéke legfeljebb 20 napra, és harmadik alkalommal nincs felső határa (azaz ekkor már az ülésszak végéig szólhat). Látszik tehát, hogy szóba nem jön több havi vagy akár egy éves fizetésmegvonás, a súlyosabb szankció ismételt jogsértéshez kapcsolódhat, azonnali hatályú többhetes kitiltás sincs. A brit parlament ülését vezető házelnök helyben nem is dönt a szankcióról, csak az elkövető képviselőt nevezi meg a pulpitusról. ( Az „I hereby name Mr./Ms. XY” formulával, ami azért is fegyelmező erejű, mert a képviselőket az ülésteremben ezzel az egy kivétellel nem a nevükön, hanem a betöltött pozícióik szerint kell hivatalosan szólítani.)
De ennél fontosabbnak tűnik, hogy mindennek több száz éves gyakorlata van. A brit képviselőház ismertetőjében is tucatnyi esetjogi hivatkozás szerepel, a legrégebbi köztük 1666-os, de van benne 340 évvel későbbi, 2006-os ügy is. És persze az sem mindegy, hogy ténylegesen mire és hogyan szokás alkalmazni szankciót. Az elmúlt évtizedek kitiltásnak megfelelő szankcióinak listáját áttekintve, ha nem is teljes, de viszonylag alapos képet kaphatunk a gyakorlatról.
1931-ben egy napra tiltották ki azt a képviselőt, aki nem engedelmeskedett a házelnök utasításának olyannyira, hogy erőszakkal kellett eltávolítani az ülésről. 1988-ban a parlamenti hatalmat jelképező buzogány megrongálásáért járt húsz nap kitiltás, 2009-ben ugyanezen tárgy elmozdításáért 5 nap. 2012-ben a védelmi miniszter hazugsággal vádolásért szintén 5 napot szabtak ki. A legutóbbi és legsúlyosabb szankció alig két hete született meg: 6 hónapos kitiltást kapott Keith Vaz munkáspárti képviselő azért, mert két prostituált szolgáltatásaiért fizetett, egy harmadiknak pedig kokaint ajánlott szexért. Ezen kívül harminc napnál hosszabb felfüggesztésnek sem a linkelt listában, sem máshol nem leltük nyomát.
Európai áttekintés
Az alább ismertetett Karácsony kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság az Európa Tanács 44 tagállama gyakorlatát vizsgálta meg a parlamenti fegyelmi jog kapcsán. A tipikus szankciók az alábbiak:
a) figyelmeztetés, ami 33 tagállamban ismert
b) a szólás jogának megvonása, ami 26 tagállamban alkalmazható
c) az ülésről való ideiglenes kizárás mint legszigorúbb szankció, ami valamilyen formában 28 részes államban ismert, de csak 14-ben vonatkozhat az adott ülésen kivüli ülésnapra is
d) pénzbeli szankcióra 18 részes államban van példa, de Magyarországon kívül csak három országban (Németország, Grúzia és Szlovákia) ismert a pénzbeli szankció mint önálló jogkövetkezmény
A magyar közjogban gyakran mintaként követett német parlamenti jog szabályozása szerint (Rule 38, 17. oldal) a házelnök előzetes figyelmeztetés nélkül is elrendelheti, hogy a Bundestag rendjét vagy tekintélyét súlyosan megsértő képviselő hagyja el az ülést, és legfeljebb 30 ülésnapra felfüggesztheti a képviselői jogainak gyakorlását. Ezt a szankciót azonban a Bundestag igen ritkán alkalmazza: 1990 és 2017 között összesen hatszor került rá sor. A kisebb súlyú jogsértéseknél pénzbüntetés jár (46. oldal), annak mértéke 1.000 euró, ismételt jogsértés esetén 2.000 euró.
Strasbourgi kitekintés a magyar szabályozással kapcsolatban
A parlamenti fegyelmi jogkört nemrég éppen a Karácsony és mások kontra Magyarország ügyben vizsgálta az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfelsőbb fóruma, a 17 bíróból álló Nagykamara 2016 májusában. Abban az ügyben azért marasztalta el egyhangú döntéssel a strasbourgi bíróság a parlamenti fegyelmi szankciók kiszabása miatt Magyarországot, mert semmilyen, a tisztességes eljárásra hasonlító eljárás nem létezett a szankció kiszabása során. Az érintett parlamenti képviselőt meghallgatni sem kellett az eljárásban, és a fegyelmi szankcióról vita nélkül döntött a parlament az érdemi indokolást nem tartalmazó házelnöki indítvány alapján. Vagyis a korábbi, sokkal enyhébb szankciók kiszabását lehetővé tevő szabályozást Strasbourg eljárási okból marasztalta el.
A sztenderd eljárási szempontból a nagykamarai ítélet alapján három feltételt követel meg. Ez alapján a szólásszabadság jogának gyakorlása kapcsán alkalmazott szankciók akkor nem egyeztethetők össze a képviselők szólásszabadsághoz való jogával, ha
a) azok jogszabályi alapja hiányzik, vagy szembeszökően aránytalanok az állítólagos fegyelmi jogsértéshez képest,
b) a képviselőnek nincs lehetősége tisztességes eljárásban kérni a szankció felülvizsgálatát; ez főszabály szerint megköveteli figyelmeztetés alkalmazását súlyosabb szankció alkalmazása előtt,
c) a szankció alkalmazásának lehetősége hatalmi eszközzé válik a többségi politikai erő kezében. A Bíróság fokozott jelentőséget tulajdonít a parlamenti kisebbség védelmének, ezért különös gondossággal vizsgál meg minden olyan gyakorlatot, amely kizárólag vagy alapvetően az ellenzék hátrányára érvényesül.
Ezen strasbourgi döntés óta változott a hazai szabályozás, van indokolási kötelezettség és – a parlamenten belüli – jogorvoslati jog is, így egy az egyben az ítélet már alkalmazható a magyar szabályozásra. Ugyanakkor öt kérdés felmerül a javasolt módosítások hazai alkotmányossági és strasbourgi védhetőségével kapcsolatban:
a) minden jogsértés esetében arányosak-e a jelentősen szigorított szankciók, különös tekintettel arra, hogy azok együtt is kiszabhatóak és hatásukban alkalmasak lehetnek a képviselői munka ellehetetlenítésére is?
b) a jogbiztonságnak megfelel-e a szabályozás, tekintettel arra, hogy a szankciók súlyosak, miközben nincs hozzájuk érdemi mérlegelési szempont, ami akár csak a következmények súlyának vagy a jogsértés előzményeinek és körülményeinek figyelembe vételét előírná?
c) az automatikus, az elnöki pulpitusról kiszabható 15 nap nem sérti-e a jogállamiságot és a jogorvoslathoz való jogot azzal, hogy az eleve minden mérlegelést és egyediesítést kizár?
d) a szavazati jog tartós korlátozása, illetve a szavazati jog meghatalmazással történő, alkotmányos alap nélküli átruházhatósága nem sérti-e a képviselői jogegyenlőséget?
e) mennyire lesz hatalmi eszköz a többség kezében a fegyelmi jogkör, vagyis milyen gyakran alkalmazzák majd, és mennyire tipikusan ellenzéki képviselőkkel szemben, ha a többségi képviselők hasonló magatartása esetén ritkán vagy éppen szinte soha?
Sepsi Tibor – M. Tóth Balázs
|
Lex Hadházy – mit szólhat ehhez az Alkotmánybíróság és a strasbourgi Bíróság?
|
Akár húszszorosára emelt pénzbeli szankció, háromtól huszonnégy napra történő kitiltás a parlamentből, szavazati jog megvonása – mindez benne van a sajtó által Lex Hadházyra keresztelt törvényjavaslatban. Az Országgyűlésről szóló törvény fegyelmi szabályainak szigorítását ugyan a fideszes többség már a tavaly év végi, „rabszolgatörvényes” ellenzéki obstrukció után belengette, de a benyújtás időzítése és főként a javaslatok szigora alighanem tényleg Hadházy Ákos képviselő legutóbbi akciójára reagált. A változás brutálisnak tűnik, de tényleg az-e? Mi az európai gyakorlat? Mit mondott a parlamenti fegyelmi jogról korábban az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága? Ezt tekintjük át, amennyire lehet, röviden.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2019/11/19/lex-hadhazy-mit-szolhat-ehhez-az-alkotmanybirosag-es-a-strasbourgi-birosag/
|
2019-11-19 15:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A kormánypárti sajtóban október elején bemutatott felvételen az MSZP-ből azóta kizárt, de körzetében újraválasztott Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő – kezében egy zacskó fehér port lóbálva – korrupciós ügyekről beszélt.
Lackner a többi közt azzal hencegett, hogy több százmillió forintok vándorolnak magánzsebekbe Kispesten önkormányzati vezetők tudtával. A történtek ellenére ismét egyéni mandátumot szerző baloldali politikus több pénzügyi trükköt is megemlített, köztük gyanús közbeszerzéseket.
A kispesti közbeszerzéseken taroló cégről a Magyar Nemzet bemutatta, hogy Somogyi Lászlóné helyi MSZP-s önkormányzati képviselő üzletember férjéhez köthető, a társaság több százmilliós értékben nyert el tendereket.
Ám nem csupán a – hivatalosan nyílt, valójában meghívásos – közbeszerzések kispesti nyertese érdekes, az eljárások vesztesei is figyelemre méltóak.
A Kispesten a vesztes szerepét eljátszó társaságok a közelmúltig kormánypárti vezetésű Józsefváros egyes közbeszerzésein nyertek, ahol többször éppen a kispesti nyertesre osztották a vesztes szerepét.
A tenderekre meghívott gazdasági társaságok közül több pedig Borsi Imréhez, a ferencvárosi fideszes parkolási botrány egyik kulcsfigurájához kötődik.
Aki az önkormányzati politikában nem keres évi százmillió forintot, az hülye. És az is igaz, hogy aki jól csinálja az igazából nem a büdzséből veszi el, hanem olyan emberekkel köt szerződést, meg olyan eladások vannak, ahonnan a külső vállalkozóktól jön vissza.
Ez volt az egyik legsúlyosabb állítása Lackner Csabának, az MSZP-ből mára kizárt kispesti önkormányzati képviselőnek, akiről több hangfelvételt és videót is közölt az önkormányzati választás kampányában a kormánypárti sajtó. A volt szocialista politikus Kispest baloldali vezetésére nézve terhelő nyilatkozatát a tudta nélkül rögzítették. Ezután a Magyar Nemzet cikksorozatban járta körbe a XIX. kerület gyanús ügyeit, köztük az önkormányzati közbeszerzéseket és a külső vállalkozóktól esetlegesen visszavándorló pénzek nyomait.
Lackner az egyik hangfelvételen szóba hozta a közbeszerzések egyik gyakori szereplőjét Somogyi László üzletembert, a szintén helyi szocialista önkormányzati képviselő, Somogyi Lászlóné férjét.
Somogyi Laciék csinálják az egészségügyi intézet átalakítását
– hangzott el Lacknertől, noha ezt a munkát, nem az üzletember cége, az Anildia Kft., hanem egy olyan társaság nyerte el – a Compassion Kft. –, amelyik papíron nem kötődik Somogyihoz. De csak papíron. A Magyar Nemzet kereste a céget a székhelyén, mire Somogyi László nevét és telefonszámát kapták meg. A lap felkeresett több alvállalkozót, akik korábbi projekteken dolgoztak a Compassion Kft.-nek, de olyannal nem találkoztak, aki személyesen kapcsolatba került volna a cég ügyvezetőjével, Eckert Józseffel. Kiderült viszont, hogy Somogyi rendszeresen felbukkant a Compassion Kft. által kivitelezett projektek helyszínein. Az pedig a titkos hangfelvételekből tudható, hogy az említett kispesti egészségügyi intézet aulájának felújításával kapcsolatos megbeszéléseken Somogyi képviselte a kivitelezőket, amikor például Gajda Péter MSZP-s polgármesterrel beszélték át a teendőket.
A Compassion Kft. 2013 óta majdnem egy tucat kispesti közbeszerzést nyert el összesen több százmillió forint értékben. A pályázatok többségét olyan szabályok szerint bonyolították, amelyek alapján az önkormányzatnak öt, általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie. Ezeket a hivatalosan nyílt, valójában meghívásos közbeszerzési eljárásokat vizsgáltuk meg alaposabban, és meglepő dolgokra bukkantunk.
Különösen érdekes a kispesti önkormányzat augusztusi közbeszerzési eljárása, amit járda és parkolóhelyek karbantartására és javítására írtak ki. A munkát 250 millió forintos ajánlatával a Somogyi Lászlóhoz a fent említett módon kötődő Compassion Kft. nyerte el. A meghívott versenytársak közt volt Somogyi Anildia Kft.-je, amelyben korábban Somogyi Lászlóné is tulajdonos volt. A vesztesek közt volt még a Sear Kft. és az M-Bond Kft. Utóbbi két társaság köthető Borsi Imre köréhez, akire 2010-ben Ferencváros fideszes vezetése rábízta a IX. kerületi parkolás üzemeltetését.
A ferencvárosi parkolási botrány szálait a 444.hu fejtette fel. Borsiról azt írták, vádlott Magyarország eddigi legnagyobb parkolással kapcsolatos visszaélésében. (A per első rendű vádlottja Fürst György korábbi VI. kerületi szocialista alpolgármester, a Centrum Parkoló Kft. egykori ügyvezető-tulajdonosa.) Borsi ugyan 2015-ben lemondott a IX. kerületi parkolást alvállalkozóként üzemeltető FER-PARK Kft. ügyvezetői székéről, viszont a céghálót megkapargatva kiderült, hogy az ő vezetése alatt álló cég van a tulajdonosi lánc végén.
A kispesti pályázaton vesztes Sear Kft. Borsi Imre testvérének, Borsi Andrásnak a cége. Az M-Bond Kft. ügyvezetője pedig korábban épp a ferencvárosi parkolást üzemeltető FER-PARK felügyelőbizottsági tagja volt.
A parkolási botrányok miatt újrapályáztatták a IX. kerületi parkolásüzemeltetést, sikertelenül. Nyilvánosan ritkán feszül egymásnak annyi Fidesz-közeli érdekcsoport, mint ebben az eljárásban, ahol a FER-PARK Kft. mellett az M-Bond Kft. is elindult. Erről részletesen itt írtunk:
Kispesten a Compassion Kft. győzelmével záródó közbeszerzési eljárások meghívottjai között többször szerepel az említett M-Bond Kft. és Sear Kft., valamint a Somogyi-féle Anildia Kft. is, továbbá az Apcoa Kft. is, ami több más, Borsihoz köthető céggel van azonos székhelyen. Utóbbi cég tulajdonos-ügyvezetője korábban szerepelt abban a tulajdonosi láncolatban, aminek a végén a FER-PARK Kft. állt.
Ezek a gazdasági társaságok azért érdekesek, mert Józsefvárosban hasonló közbeszerzéseket bonyolított le a fideszes vezetésű kerület önkormányzati cége, mint a kispesti vezetés, csak éppen megcserélték a szerepeket.
Például 2016-ban, Kocsis Máté jelenlegi Fidesz frakcióvezető polgármestersége idején a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ parkolóautomata-tisztításra írt ki közbeszerzési pályázatot, szintén olyan szabályok alapján, mint Kispesten láttuk. Vagyis az önkormányzatnak öt általa kiválasztott gazdasági szereplőnek kellett ajánlattételi felhívást küldenie a munkára. Az eljárás nyertese a Borsihoz köthető M-Bond Kft. lett. Az egyik vesztes pedig a kispesti eljárásokon rendre taroló Compassion Kft.
Egy másik hasonló józsefvárosi közbeszerzési eljáráson a már szintén említett Apcoa Kft. lett a győztes, a vesztesek közt ezúttal is szerepelt a Compassion Kft., továbbá az ugyancsak Borsi Imre testvére érdekeltségébe tartozó Meload Hungary Kft.
A meglehetősen furcsa egybeesésekkel kapcsolatban megkerestük a kispesti és a józsefvárosi önkormányzatot is, mindkét hivatalban arról érdeklődtünk, hogy a gyanús közbeszerzések esetében hogyan választották ki a pályázókat, illetve, hogyan kerültek kapcsolatba velük.
Kispest önkormányzata nevében Vitál Márton, a jegyzőt helyettesítő aljegyző válaszolt, aki idézte a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályokat, ám arra nem felelt, miként kerültek kapcsolatba az eljárásokon induló gazdasági szereplőkkel. Ugyanakkor hozzátette, hogy a pályázatokra meghívni kívánt ajánlattevőkről a héttagú Költségvetési és Közbeszerzési Bizottság dönt. A 2014-2019-es ciklusban e bizottság tagja volt Kránitz Krisztián, aki egyben a kerületi vagyonkezelő vezetője volt, és a kormánypárti cikkek alapján bensőséges kapcsolatban állt Somogyi László üzletemberrel, és – Krinyó néven – Lackner is utal rá a kiszivárogtatott felvételeken mint aki már megkereste a magáét, és lassan visszavonulhat.
Bár Józsefvárosban Pikó András vezetésével az ellenzék az önkormányzati választáson legyőzte a Fideszt, megkerestük a hivatalt kérdéseinkkel, ugyanis a VIII. kerületi pályázatokat a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ írta ki, ahol nem volt törvényszerű, hogy változás lesz. Ám kiderült, hogy a társaság vezérigazgatója és igazgatótanácsa egy nappal a választás után, október 14-én lemondott, illetve közös megegyezéssel távozott, ezért az önkormányzat nem tudott tájékoztatást adni az ügyben.
Kiemelt kép: Gajda Péter Facebook oldala
|
Kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki a kispesti korrupciós botrány szálaiból
|
Gyanús közbeszerzések mutatnak kapcsolatot a baloldali Kispest és az akkor még fideszes vezetésű Józsefváros között. Az ügyben feltűnő cégek egy része a ferencvárosi fideszes parkolási biznisz egyik kulcsfigurájához kötődik.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2019/11/26/kispest-jozsefvaros-lackner-csaba-kocsis-mate-fidesz-mszp-korrupcio-parkolas-ferencvaros/
|
2019-11-26 10:16:32
| true | null | null |
24.hu
|
Az MSZP Országos Elnökségének kezdeményezésére kedden az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa megtárgyalta Lackner Csaba ügyét.
A testület a fegyelmi felelősséget megállapította és a pártból való kizárás mellett döntött.
Az Országos Etikai és Fegyelmi Ügyek Tanácsa keddi döntése értelmében Lackner Csaba már nem tagja a Magyar Szocialista Pártnak, közölte a párt.
Nagy kérdés, a drogozás- és korrupciógyanúba keveredett, ennek ellenére október 13-án újraválasztott önkormányzati képviselő Lackner átgondolja-e, és mégis visszaadja-e mandátumát. A minap ugyanis ügyvédjén keresztül még azt tudatta, nem hajlandó lemondani képviselői helyéről.
Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését.
Ahogy arról beszámoltunk, összefonódásokról, kenőpénzekről, fenyegetésekről, háttérmutyikról beszélgetnek azokon a hangfelvételeken XIX. kerületi szocialista kerületi politikusok , akikről a Magyar Nemzet hosszabb cikksorozatban számolt be. Egy videófelvételen állítólag Lackner Csaba látható, ahogy egy zacskónyi fehér port lenget a kezében, majd rendezget el maga előtt bankkártyával.
A felvételeken Lackner súlyos állításokat fogalmaz meg a XIX. kerület vagyonkezelő vezetőjéről, akinél komoly pénzek kötöttek ki, a szintén szocialista kerületi képviselő Kránitz Krisztiánról, illetve a szocialista polgármesterről, Gajda Péterről. Elhangzik az a mondat, hogy
aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, az hülye.
Lackner saját anyagi helyzetéről azt állította, hogy havi másfél millió forintot keres, párttársa, Kránitz Krisztián vagyonát pedig 200-250 millió forintra becsülte. A politikusok vagyonnyilatkozatai nem tükrözik ezeket a számokat. Lackner szavai szerint egy ügyletből Kránitz 12 millió forintot, míg Gajda Péter polgármester hárommillió forintot kapott.
A botrány ellenére az október 13-i önkormányzati választáson Gajda Péter 58,58 százalékkal polgármester lett, Lackner pedig megnyerte a körzetét, és bekerült a képviselő-testületbe.
|
Kizárták a kispesti kokainozós botrányba keveredett Lackner Csabát az MSZP-ből
|
Mint megírtuk : múlt héten Tóth Bertalan, a z MSZP elnöke kezdeményezte a korrupciógyanúba keveredett Lackner Csaba kizárását a pártból. Tóth Bertalan a Facebook-oldalán azt írta: Lejárt a határidő, miután az MSZP elnökségének felszólítására Lackner Csaba nem nyilatkozott az önkormányzati képviselői mandátuma sorsáról. Az MSZP ezért az országos etikai és fegyelmi ügyek tanácsánál kezdeményezte Lackner Csaba pártból való kizárását. A testület nyolc napon belül hozza meg a döntését.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2019/10/29/lackner_csaba_mszp_kizaras/
|
2018-11-29 10:27:00
| true | null | null |
Index
|
A következő visszaemlékezésben sokat segített Bodoky Tamás, aki anno az Indexen követte végig az eseményeket. Felhasználtam az írásait is, illetve három éve, amikor a Szakonyi Péter által szerkesztett „25 év, 25 nagy átverés” című könyvben megjelent az esetről egy nagyobb írásom, akkor is felidéztük Bodoky Tamással a történéseket.
Jogerősen öt év börtönbüntetésre ítélte a hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolt Kocsis Istvánt, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. korábbi vezérigazgatóját kedden a Kúria. A legfelsőbb bíróságra úgy került az ügy, hogy Kocsis a másodfokon született döntés ellen fellebbezett, de végül így sem járt jobban, a Kúria helybenhagyta a korábbi ítéletet.
A mostani, végleges ítélet egy 10-14 éves összetett eseménysor vége, amely legalább egy évtizede a közvélemény előtt játszódott.
Kocsis István büntetőügyének közvetlen története 2008. március 11-én indult, amikor is Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök váratlanul leváltotta őt az MVM éléről. Ma már aligha emlékezünk erre az epizódra, de a leváltás után hamarosan, március 27-én kiszivárgott, hogy Gyurcsány magánérdekeltsége, a mosonmagyaróvári timföldgyár (Motim Zrt.) kedvezményes áron kapott energiát az MVM-től, ráadásul Kocsis átvehette a BKV irányítását.
Érezhető volt, hogy nagy erők feszülnek egymásnak, majd amikor hamarosan az MVM is megkapta az új első emberét Mártha Imre személyében, az új seprű elvégezte az ilyenkor szokásos átvilágítást.
A baloldal végnapjai
Fontos tehát a politika környezet: még az MSZP kormányzott, de ebben a dicstelen korszakban a különböző baloldali erők ahhoz még elég erősek voltak, hogy egymást besározzák, de ahhoz már nem, hogy a szavazók számára is vonzó alternatívát mutassanak fel.
A már megnevezett két, közösségi forrásból működő nagy magyar cég, az MVM és a BKV, vagyis a villamos művek és a fővárosi közlekedési vállalat irattáraiból csak úgy ömlöttek ki a csontvázak, az értelmetlen szerződések, az offshore cégeknek elutalt közpénzekről szóló anyagok. Publikussá vált mindenféle ócska, nyilvános dokumentumokból copy-paste-tel készített, de milliókra értékelt tanulmány, amit sokszor ismert emberek, máskor nevenincs, frissen létrehozott cégek számlázhattak ki.
Robban a bomba
Mindkét cégnél az új menedzsment felkavarta az állóvizet, leporolta az aktákat, és alighanem kölcsönösen szivárogtattak a sajtónak mindenféle anyagot. Igazán az MVM átvilágítása volt döbbenetes, az új felügyelőbizottság által megrendelt és az Erős Ügyvédi Iroda Squire, Sanders & Dempsey LLP által elkészített jelentést ugyanis valaki vagy valakik feladták a tatabányai főpostán, és azt több újságíró is megkapta. A döbbenetes tartalmú jelentés után az MVM új vezetése nem tehetett mást, büntetőfeljelentést tett.
A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azonnal el is rendelte ismeretlen tettes ellen a nyomozást. Eleinte Kocsis István vezérigazgató, illetve Molnár László gazdasági vezérigazgató-helyettes került fókuszba a cég részéről, és úgy tűnt, hogy egy Szász András nevű, mindenféle zavaros ügyben felbukkanó tanácsadó fogja össze az ügyeket, amiben kulcsszerepe volt Kapolyi László volt ipari miniszter személyének is.
A kulcsszereplők
Bodoky Tamás újságíró visszaemlékezései szerint Szász tűnt a főnöknek, amikor Bodoky egy ízben jelezte neki, hogy erről meghallgatná Kapolyi véleményét is, Szász a jelenlétében felhívta a sokszoros milliárdos volt politikust, és felszólító módban azt mondta, hogy „Lacikám holnap 4-re bejössz, vár a szerkesztő úr.”
A legfontosabb szereplők közül az eljárás során előbb Molnár, majd Kapolyi is meghalt, utóbbi a titkos ügyletek egyik legnagyobb kockázatát igazolta, idősebb korábban olykor leplezetlenül beszélt mindenki más által addig tagadott összefüggésekről.
Kocsisról nagyon sokáig úgy tűnt, hogy teljesen megússza a zavaros utalásokat, nem volt bizonyítható, hogy tudott volna a pénzkiáramlásokról, miközben mindvégig elég életszerűtlen volt, hogy az első számú vezető tudta nélkül 20-40 milliárd forint folyt volna el értelmetlenül.
A konkrét ügyek
A rengeteg értelmetlen számla felidézése talán túl sok részletet igényel, de párat emeljünk ki.
2007-ben például az MVM képes volt egy ciprusi–szamoai–brit hátterű cég, az Aquifex Ltd. számára olyan megbízást adni, hogy ez a cég hajtson fel 10 százalékos megtérülésű energiapiaci befektetéseket a magyar állami aktornak. E homályos megbízás után 2008 februárja és májusa között 6,35 millió eurót át is utalt a megfoghatatlan és teljességgel lenyomozhatatlan hátterű cég osztrák (Meinl Banknál vezetett) számlájára. Az utalásokat Kocsis István vezérigazgató és Molnár László gazdasági vezérhelyettese írta alá.
Mielőtt 2008 márciusában Kocsis távozni kényszerült, és az Aquifex-ügy kiderült, az MVM még a befektetési portfólióját is eladta az offshore cégnek, utána persze hiába futott a pénzének nagy része után, csak egy kis töredéke lett meg az elutalt összegnek.
A struktúra árulkodóan bonyolult és teljességgel életidegen volt a kelet-európai viszonyoktól. A magyar állami cégnek segítő társaság közvetlen tulajdonosa egy Morewig nevű angol cég volt, annak a tulajdonosa pedig egy Zulmar International Limited nevű cég, amely Apián, vagyis a Szamoai Független Állam 60 ezres fővárosában volt bejegyezve.
Sok hasonló ügy
Kocsis később azzal védekezett, hogy idehaza nem találtak olyan szakértőt, aki segített volna a nemzetközi terjeszkedésben, és szokatlanul nyíltan utalt arra is, hogy a Balkánon olyan „alkotmányos költségekre” is szükség lehet, amelyet egy offshore cég könnyebben kezel.
Ahogy nyíltak az akták, úgy ömlöttek ki a gyanús ügyek, egy milánói bejegyzésű és vélhetően szerb energetikai tanácsadók érdekeltségébe tartozó cégnek, a Decotra SRL-nek például 2 millió eurós kölcsönt nyújtott az MVM.
Akadt egy titokzatos spanyol tanácsadócég, az Ibizán bejegyzett Puerto 2006 SL is 130 millió forintot kapott az MVM-től. Az MVM állítólag meg szerette volna venni egy hazai energianádcég (NÁD MPS-H Kft.), illetve a szerb loznicai és a boszniai stanari erőműprojekteket.
A közvélemény számára is erősebb sztori volt az, amelyben a cégvezető feleségét is hírbe hozták. Az MVM egy horvátországi szállodaszerződése során felmerült ugyanis, hogy a szerződő partnercég végső haszonhúzója egy Kocsis Istvánné nevű magyar állampolgár. Kocsis határozottan cáfolta, hogy a feleségéről lenne szó, de a nemzetközi cégregiszterekből mégis ez látszott.
Kapolyi László is mindenféle zavaros szerződést köthetett a céggel, az MVM-csoportba tartozó Paksi Atomerőmű, a Vértesi Erőmű, illetve a Kárpát Energo közötti mozgásokban az volt a közös, hogy az állami tulajdonú magyar cégekből ömlött ki a közvagyon, az kétes cégeknél landolt.
Kocsis István sokáig védett személynek tűnt, hiszen korábbi magas állami posztjai, privatizációs ügyletei vagy energetikai privatizációi után mindenki azt gondolta, hogy védett, ráadásul a Fidesz nagyon hálás lehetett neki.
Kocsis Istvánt eleinte nem is hallgatták meg a nyomozók, úgy maradhatott egy ideig a BKV első embere, hogy a fővárosi cégek közül a 2010-es önkormányzati választások után egyedül ő tarthatta meg állását. Végül 2010. szeptember 2-án távozott a BKV éléről, azóta az OTP-csoportban dolgozott, de időről időre felmerült az energetikai szakmában, hogy visszatérhet (szerepét emlegették a Paks 2, az MVM, illetve potenciálisan még a Mol-csoport kapcsán is). Több eljárás is úgy zárult, hogy Kocsis Istvánt nem találta bűnösnek a bíróság, végül a Pécsi Ítélőtábla idén tavasszal öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. A Kúria most ezt az ítéletet hagyta helyben.
(Borítókép: Kocsis István érkezik még mint tanúként a 2015-ös tárgyalásra, Kiss Ernő nyugalmazott rendőr dandártábornok ellen befolyással üzérkedés miatt indított perben a Fővárosi Törvényszékre április 15-én. Fotó: SoóS Lajos / MTI)
|
5 évre börtönbe megy Kocsis István volt MVM-vezér
|
Lassan másfél évtizede húzódott az az ügy, amelyben a Kocsis István vezette állami MVM-ből több tízmilliárd forintot utaltak el mindenféle offshore-cég számlájára. Most ítélet született.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/11/26/cim_ide_attol_fugg_mi_lesz_az_itelet_kocsis_istvan_itelet_az_elso_nagy_mvm-ugy/
|
2019-11-26 13:23:08
| true | null | null |
Index
|
Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
A Gyurcsány-kormány idején zajló Alstom-botrány vádirata szerint
az első- és másodrendű vádlottak azt, hogy az érdekeltségükbe tartozó cég, az Alstom nyerje a budapesti M2-M4 metróvonalakon közlekedő metrószerelvények beszerzésére kiírt közbeszerzési pályázatot, valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával, rendkívüli üzleti költség néven költségként elszámolható vesztegetési pénz útján biztosították.
Hárommilliárdos kenőpénz
A cég a közbeszerzési eljárás jogellenes, anyagi előnnyel történő befolyásolására 8.463.643 eurót (mai árfolyamon csaknem hárommilliárd forintot!) fizetett ki az ismeretlenül maradt elkövetőknek – áll a vádiratban. A vádiratból egyértelműen kiderül: csak a vesztegetők kerültek a vádlottak padjára, azoknak a neve, akiknél a kenőpénzek landoltak, homályban maradt, így politikai-közéleti szereplők elkerülték a felelősségre vonást, annak ellenére, hogy a beruházás egyetlen fontosabb lépéséről sem dönthettek a BKV-nál az akkori nagypolitika és a Demszky-vezette városvezetés nélkül.
A metrószerelvények beszerzésével összefüggésben még 2011-ben indult nyomozás, amely 2016. szeptember 16-án került a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) hatáskörébe. Az ügyészség 2016 októberében hallgatta ki az első gyanúsítottakat. Az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. A KNYF április elején gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt a hat gyanúsított közül négy személy ellen emelt vádat, kettővel szemben pedig elkülönítette és felfüggesztette a nyomozást. Utóbbiak egyike az a Terner Géza, akivel szemben júliusban folytatták az eljárást, majd bűnsegédként elkövetett vesztegetés miatt ellene is vádat emeltek, illetve indítványozták, hogy ügyét a bíróság egyesítse a korábbi vádemelés alapján indult alapüggyel. Az ügyészség szerint Terner volt a vesztegetés forrását fiktív tanácsadói szerződésekkel biztosító ügyletbe bevont gazdasági társaság tulajdonosa és tényleges irányítója, aki az így megszerzett vesztegetési pénz továbbításában, átadásában működött közre. Az ő ügyében november 26-án tartott előkészítő ülést a bíróság. Terner a Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint mindent tagadott, a bűncselekmény elkövetését nem ismerte el.
Terner Géza neve korábban felmerült a 2000-es években az MSZP-SZDSZ-kormánnyal összenőtt korrupciós botrány, a Strabag-ügy kapcsán is. Az osztrák sajtó tárta fel 2006-ban, hogy a Strabag a Terner fémjelezte Eurocontact nevű lobbicég közbeiktatásával, túlfizetésével teremtett forrást a 2002-ben hatalomra került MSZP-SZDSZ-koalíció megkörnyékezéséhez. A Strabag az akciót követően, a 2003-2007 közötti időszakban mintegy 360 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott. Ebben az időszakban az Eurocontactnak is jól ment: a törpe lobbicég nemzetközi tanácsadó nagyvállalatokat megszégyenítve 2004-2005-ben 4,85 milliárd, 2006-ban több, mint 5,3 milliárd, 2007-ben pedig 3,3 milliárd forint bevételre tett szert. Arról évekkel ezelőtt a Heti Válasz írt, hogy a korrupciós botrányhoz és a lobbicéghez köthető titkos feljegyzésekben Puch László volt szocialista pártpénztárnok és Kuncze Gábor egykori SZDSZ-elnök neve többször is szerepelt.
Visszatérve az Alstom-ügyhöz, a vádlottak között szerepel Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly (másodrendű vádlott), W. Vilmos, az Alstom Power Hungária Zrt. vezérigazgatója (harmadrendű vádlott), Shahbaz Z. amerikai állampolgár (elsőrendű vádlott), valamint az osztrák Kyrill L. (negyedrendű vádlott) is. Ügyükben már október 15-én megtartotta az előkészítő ülést a bíróság, amely, miután egyik vádlott sem ismerte el a terhére rótt cselekményt, az ügyet tárgyalásra utalta.
Az Alstom-botrányról bővebben itt olvashatnak.
|
Hárommilliárdos korrupció a Gyurcsány-korszakban: mindent tagad az Alstom-ügy kulcsfigurája
|
A többi terhelthez hasonlóan tagadta a bűncselekmény elkövetését az Alstom-botrány ötödrendű vádlottja, Terner Géza a büntetőügy keddi, előkészítő ülésén a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyészség szerint összesen csaknem hárommilliárd (!) forintnak megfelelő eurót fizettek ki az akkori döntéshozóknak a Gyurcsány-korszakban, hogy a francia cég nyerje a 4-es és 2-es metróvonalon közlekedő szerelvények beszerzésére kiírt pályázatot. A dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy T. Károly, Medgyessy Péter egykori bizalmasa volt az egyik legfontosabb közvetítő az Alstom, a BKV és a politika között. Azt végül nem sikerült kideríteni, kiknél landoltak a kenőpénzek, így a balliberális politikusok és döntéshozók elkerülték a vádlottak padját.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/harommilliardos-korrupcio-a-gyurcsany-korszakban-mindent-tagad-az-alstom-ugy-kulcsfiguraja/
|
2019-11-26 16:32:09
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni.
A dolog humora akkor jön ki igazán, ha az ember ismeri az alapsztorit, amiben nyomoztak, az ugyanis már eleve az egyik legviccesebb leleplezett hazai korrupciós ügy.
Többek között azért humoros, mert annyira átlátszó és nyilvánvaló, miközben bárki számára könnyen érthető.
Az Emberierőforrás-minisztériumnak volt egy Türr István Képző és Kutató Intézet nevű, felnőttképzéssel foglalkozó háttérintézménye. Ennek a TKKI-nak egy rakás telephelye volt vidéken. Hadházy Ákos, a korrupcióleleplezésben utazó független képviselő szúrta ki még 2015-ben, hogy a TKKI abban az évben, illetve kettővel korábban közbeszerzési eljárásban keresett és talált olyan vállalkozót, aki eltakarítja a havat pár telephelyének az udvaráról és parkolójából.
2013-ban 25 millió 600 ezer forintot fizettek ki egy cégnek két telephelyük udvarának hó- és síkosságmentesítéséért.
2015-ben, amikor Hadházy kiszúrta az ügyet, egy újabb közbeszerzésben kerestek hóeltakarítót három telephely, a miskolci, az ózdi és a kecskeméti tisztán tartására.
Hogy kézzelfoghatóan el tudjuk képzelni a feladatot: a három érintett udvar összterülete 7670 négyzetméter, ami nagyjából akkora terület, mint egy szabványos focipálya a mellette körben húzódó pár méter széles sávval, ahol a cserepadok találhatók és a cserék melegítenek. Vagyis durván egy focistadion belső részét kell elképzelni.
Tehát ennek a futballpályányi területnek az egy idényen keresztül történő hólapátolására és sózására keresett vállalkozót a Türr. És talált is. Egy reklámcéget, a budapesti Lightboard Outdoor Kft.-t 25 millió forintért. Ugyanazt a céget, amelyik 2013-ban is nyert.
Hogy világos legyen, milyen extrém és nyilvánvaló túlárazásról van szó, jöjjön néhány - pár perces online kutatással talált - összehasonlító példa.
Pécs városának éves hó- és síkosságmentesítése 60 millió forintba kerül.
Békéscsabán ugyanez évi 50 millió forint.
Szekszárd erre a célra a kérdéses tender előtti, 2014-es évben 40 milliót költött.
Tehát 163, 194 és 96 négyzetkilométer területű megyei jogú városok éves hóeltakarítása - nagy gépekkel, sószórókkal, hóekékkel és kézi erővel - kerül durván kétszer annyiba, mint amennyit a TKKI egy focipályányi felület tisztán tartásért kifizetett.
Már szinte szőrözés, de érdemes belegondolni, hogy Szekszárd alapterülete 96 négyzetkilométer, vagyis 96 millió négyzetméter. Vegyük úgy, hogy ennek csak az 1 százalékáról kell letisztítani a havat. Mert a terület nagy része magáningatlan, park, szőlő meg háztető. Tehát ha nagyvonalúan csak Szekszárd felületének 1 százalékával számolunk, akkor a városban egy négyzetméternyi felületet évi 42 forintért tartottak tisztán. Miközben a TKKI tenderén győztes cég, a Lightboard Outdoor Kft ugyanezért négyzetméterenként 3260 forintot kapott.
Az csak pikánsabbá teszi a sztorit, hogy a túlárazott vidéki megbízásokat egy hóeltakarítással nem foglalkozó budapesti reklámcég kapta, akinek ezért alvállalkozót kellett bevonnia.
Az ügyben Hadházy feljelentést tett, hogy utána hosszú évekig folyjon a nyomozás, majd a képviselő a napokban levelet kapjon arról, hogy megszüntették a nyomozást.
De milyen indoklással!
Mivel az ügy összes egyéb körülményei világosak és dokumentumokkal bizonyítottak voltak, a nyomozás lényegében egy téma körül forgott: feltűnően túlárazottak voltak-e a megbízási szerződések.
A magyar korrupcióellenes rendőrök faarccal leadott válasza erre négy évnyi nyomozás után az, hogy
ezt képtelenség megállapítani.
Nem viccelek.
Pedig a indoklás eleje még teljesen racionális. A nyomozók ugyanis, mint leírták, a piaci árak, illetve a hasonló megrendelések árainak összehasonlításával igyekeztek megállapítani, hogy volt-e feltűnő túlárazás:
Eddig tartott a komolykodás, a következő bekezdésben máris begyújtották a dilivonat kazánját:
Ízlelgessük a bekezdés elején kibontott gondolatmenet ívét:
"A vizsgált adatok alapján a TKKI által meghirdetett pályázatokban rögzített vállalkozói díj valóban magasabb volt az átlagos fogyasztói árnál (...) a hó- és síkosságmentesítésre fordított költségek nem határozhatók meg egzakt módon."
Tehát bár egzakt módon meg tudták állapítani, hogy a TKKI többet fizetett az átlagos árnál, a mondat végén mégis azt állítják, hogy az ár nem határozható meg egzakt módon.
Hogy az egészet azzal a végképp abszurd kijelentéssel zárják le, hogy
"a hó- és síkosságmentesítési szolgáltatás szabadpiaci árainak pontos megállapítása szintén nem lehetséges."
Tehát a rendőrök négy év alatt nem tudtak kiásni egyetlen, hó- és síkosságmentesítési árajánlatot sem Magyarország területén, sőt azt állítják, hogy nemcsak nekik nem sikerült, hanem egyenesen fogalmi lehetetlenség.
Ehhez képest bárki, aki végez néhány online keresést, néhány perc alatt egy rakás, nagyon is összehasonlítható, konkrét, piaci árajánlatot talál, ahol a feladat szinte pontosan ugyanaz, a tisztítandó területre vetített ár viszont a mi ügyünkben szereplőnek az elenyésző töredéke.
Ehhez képest a hangulatot oldó viccelődésnek tűnik, hogy az indoklásba azt is beleírták, hogy azért sincs itt semmi látnivaló, mert az EMMI sem talált problémát az ügyben, amikor saját magát vizsgáltatta ki:
Az a könnyedebb szórakoztatás kategóriájába tartozik, ahogy a rendőrök azt próbálják megindokolni, hogy a TKKI miért nem vett fel a téli hónapokra minden érintett telephelyre egy-egy állandó hóeltakarító embert mondjuk havi 250 ezerérét, hogy az, amikor kell, lapátoljon és sózzon. Ha csak az alanti szöveget olvasnád, azt hihetnéd, hogy Liszt Ferenc Repülőtér méretű objektumokról van szó. Itt érdemes emlékeztetni magunkat, hogy mind a 2013-as, mind a 2015-ös szerződés esetében az összes érintett terület volt akkora, mint egy-egy futballpálya.
Az abszurd humor kategóriájába sorolható a következő rendőri "gondolatmenet" is. Ami szerint azért volt természetes és elkerülhetetlen, hogy a TKKI a piaci árnál - hoppá, eszerint mégis megállapítható a piaci ár? - többet fizessen a hóeltakarításért, mert maga a TKKI csak 2011 júliusában jött létre, így nem lehetett hóeltakarítós múltja, ezért az igazgatónak sietnie kellett, hogy megoldást találjon. Az ő szavaikkal:
"a TKKI (...) csupán 2011. július 1. napján jött létre (...) a szerv akkori vezetője részéről szükséges volt (...) a minél gyorsabb és hatékonyabb intézkedés, melyből következően a megrendelt szolgáltatás értéke természetszerűleg meghaladhatta az átlagos piaci árat."
Az ember erre első olvasásra rá is bólintana, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ha hirtelen romlik el a kazán februárban, akkor sokkal többe fog kerülni a pár órán belüli javíttatás, mintha év közben kényelmesen kerestünk volna szerelőt egy átvizsgálásra. Csakhogy a nyomozók itt is madárnak nézik az olvasót, aki viszont nem hülye és jól emlékszik, hogy az első szerződést 2013-ban kötötték, másfél évvel a TKKI alakulása után vagyis az igazgatónak egyáltalán nem kellett annyira sietnie:
Most következik a cukrozott cseresznye a tortán, vagyis az a mondat, amivel a TKKI aktuális vezetőit próbálja mentesíteni a rendőrség bármiféle felelősség alól.
Az intézmény vezetőjét azzal próbálták ugyanis mentegetni, hogy mivel egy beosztottja készítette elő az ügyet, ő igazgatóként agyilag képtelen volt felfogni, hogy 25 millió forint az feltűnően magas összeg egy focipálya hómentesítéséért:
A konklúzió ezek után nem is lehet más, mint az, hogy
"a vállalkozói díj vonatkozásában összegszerűségében egzakt módon meghatározható vagyoni hátrány kimutatása nem lehetséges."
Az újságíró örülhet, ha 24 óra alatt - amiből konkrétan körülbelül egy órát foglalkozott ezzel a témával - olyan tényeket sikerült feltárnia, ami négy év alatt sem ment egy egész antikorrupciós rendőrcsapatnak.
Két oka lehet annak, hogy ez így történt. És én nem hiszem, hogy a kettő közül az lenne a valós, hogy ennyivel jobban tudok nyomozni egy csapat szakértő rendőrnél.
|
A rendőrök olyan hülyének tettették magukat, mint valami viccben, hogy eredménytelenül zárhassák le egy korrupciós
|
Kevés annyira vicces rendőrségi dokumentumot írtak a rendvédelem magyarországi történetében, mint a BRFK Korrupciós és Gazdaságvédelmi Főosztályának egyik friss, nyomozást megszüntető határozata, amit most fogok bemutatni.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/27/a-rendorok-olyan-hulyenek-tettettek-magukat-mint-valami-viccben-hogy-eredmenytelenul-zarhassak-le-egy-korrupcios-ugy-a-nyomozasat
|
2019-11-27 10:33:36
| true | null | null |
444
|
Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból.
Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
1995, Horn-kormány, csődközeli államháztartás, Bokros-csomag, idegesség. Az akkor éppen ÁPV Rt-nek hívott állami vagyonkezelő szervezet vezérigazgatója úgy ad el egy erőművet egy német cégnek, hogy a magasabb vételár fejében a szerződés titkos záradékában a vevőnek hihetetlenül sok pénzt hozó dolgokat vállal be sok évre előre, az állam nevében. 1997. A vezérigazgató lemond a pozíciójáról, ám ezzel egyidőben kiderül, hogy mi miatt: ahhoz a német céghez szerződik le topmenedzsernek, amelyiknek nemrég eladta az erőművet. Csakhogy emberünk nem tud németül. Ám a német céget ez sem izgatja: hősünket úgy iratja be egyéves nyelvtanfolyamra Németországban, hogy közben már elkezdi kapni a fizetését.
Közben, 1998-ban kormányváltás történik, jön a Fidesz és egyből szembesül azzal, hogy emberünk milyen, a magyar költségvetésnek milliárdokba kerülő dolgokat vállalt be a titkos záradékban. A Fidesz kivizsgálja az ügyet, majd úgy dönt, hogy ez akkora bukó, hogy inkább kamatostul visszafizet a németeknek 26 millió dollárt, csak lezáródjon az ügy. A Fidesz 2002-ben megbukik, jön vissza az MSZP. Hősünk az ezt követő, nyolcéves baloldali kormányzás alatt különféle állami óriáscégek vezetője, hogy mindezek után, miután a Fidesz hatalomra került, ne egyből távolítsák el aktuális munkahelyéről, a BKV-tól, hanem csak egy évvel később. Hogy utána - bár komoly perek indulnak ellene - lényegében békén hagyják. A kormánymédiában nem személyeskednek vele. Annak ellenére nem írnak a gazdagsága látványos jeleivel, hogy helikopterrel jár le a hagyományos jobboldali fészeknek számító Leányfaluba, ahol a 11-es út mentén, a település centrumában több focipályányi, szem előtt levő szuperbirtoka van, rajta egy régi kúriával.
Ki az, aki évtizedeken át ilyen érinthetetlen tud lenni Magyarországon?
Kocsis István, a Szuperkáder, a Teflonember, Csányi Sándor kedvence, a magyar oligarchavadászatok csillaga, aki most, amikor már mindenki azt hitte, hogy mindent meg fog úszni, jogerősen öt év börtönt kapott a Magyar Villamos Művek vezetőjeként elkövetett bűncselekmények miatt.
A mérnök végzettségű, első munkás éveit a Műszaki Egyetemen töltő Kocsis így vagy úgy, de mindig is közel volt a politikához. A nyolcvanas években, a Kádár-rendszerben az általa igazgatott kollégiumban reformereket engedett előadni és tiltott irodalmat sokszorosíttatott. A rendszerváltáskor is akítv maradt, az irodájában alakult meg egy MDF-szervezet. Hiába volt korábban a Műszaki Egyetem pártbizottságának tagja, a rendszerváltás környékén már inkább mérsékelt jobbos kádernek számított.
Bár először egy állami cégnél, a Fegyver- és Gázkészülékgyárban vállalt állást, amikor az ott vezérigazgató Latorcai Jánosból KDNP-s miniszter lett, Kocsis vele ment az ipari minisztériumba, helyettes államtitkárnak.
Ekkor lett először köze a privatizációhoz, ami ezután évekig a terepe marad, amennyiben helyettes államtitkárként ő készítette fel az eladásra az akkoriban Piszkos 13-nak nevezett, a magyar állam szempontjából stratégiainak számító, de súlyos adósságokkal küzdő cégeket. 1993 a minisztériumból át is ült az egyik akkori állami vagyonkezelő szervezet, a ÁV Rt. vezetésébe.
1994-ben jött a kormányváltás és vele Horn Gyula meg az MSZP-SZDSZ-koalíció. És ekkor derült ki, hogy milyen sokat számítanak Kocsis olyan képességei, mint az, hogy nagykutyákkal vadászott együtt és a színfalak mögött egy rakás befolyásos figurával lett jóba, köztük későbbi mentorával, Csányi Sándor OTP-vezérrel. Illetve hogy már akkor az volt a híre, hogy hatékony, lojális, ideológiamentes végrehajtóember. Mindezek olyan sokat számítottak, hogy hiába volt az Antall- és Boross-kormányok kádere, Horn Gyula extrém kivételként nemhogy nem rúgta ki, hanem hamarosan felfelé buktatta és a privatizációs szervezet elsőszámú vezetőjének tette meg.
Ahol Kocsis abszolúte megszolgálta a kinevezőinek bizalmát. Amikor majdnem csődbe ment a költségvetés, a politikai kívánalomnak megfelelően igen rövid idő alatt lezavarta az energiaszektor privatizációját, 500 milliárd akkori forintot prezentálva a kormánynak. (Utóbb derült ki, hogy ezzel ő maga is milyen jól járt személyesen.) Közben megcsillogtatta két további szuperképességét: a mindent túlélést és a barátok ügyes kiválasztását.
Előbbit azzal, hogy simán túlélte 96-ban azt a Tocsik-botrányt, ami az általa vezetett szervezet botránya volt, amiben rendőrségi eljárás folyt és ami akkora politikai földindulást hozott, ami az addig a magyar politika 2.-3. erejének számító SZDSZ gyors eljelentéktelenedését majd később megszűnését okozta.
Utóbbit azzal, hogy amikor a Horn-kormány első éveiben a kulcsminiszternek számító, bankárból lett politikus Bokros Lajos pénzügyminiszter nyíltan bajuszt akasztott Csányi Sándorrral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, Kocsis annak az oldalára állt, akiből később az igazi nagyember lett. Bokros pontosan látta, mekkora hatalom és pénz kezd összepontosulni Csányinál, aki papíron egyszerű menedzserként valójában fokozatosan megszerezte a tulajdonosi irányítást a legnagyobb magyar bank fölött. Bokros meg akarta törni Csányi kiépülő hatalmát azzal, hogy az állami tulajdonos képviseletében egy közgyűlésen szétválasztatja az elnöki és vezérigazgatói pozíciót, hogy Csányi csak az egyiket tölthesse be és közben ellensúlya keletkezzen. Csakhogy az állami részvényt kezelő Kocsis egy kis trükközéssel megszívatta Bokrost és Csányi kezében hagyta az OTP-t. A hála később nem is maradt el.
Csányi még az OTP igazgatóságába is beemelte Kocsist.
Akinek a túlélőképességét bizonyította, hogy az 1998-ban hatalomra kerülő Fidesz hiába utazott - a szlogenek szintjén legalábbis - számonkérésben, Kocsis megúszta a Mátrai Erőmű cikkünk elején felidézett privatizálását is.
Egy ilyen kaliberű egyensúlyozónak az már szinte nem is volt kihívás, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció kisebbik, liberális tagja nyíltan rühellte és ahol, illetve amennyire tudott, keresztbetett neki.
Az a tény, hogy Kocsis az utolsó ÁPV Rt-s munkanapján még aláírta a Dunaferrt vagyonkezelésbe adó szerződést, akár arra is utalhat, hogy hősünk arra számított, hogy az Orbán-kormánnyal is jól ki fog jönni. De a szerződést az új hatalom felmondta.
Futtatni tehát nem futtaták, de nem is bántották: a Fidesz-kormány alatt állami pozíciót azért nem kapott, bezzeg a 2002-es kormányváltás után. Mindegyik helyen durván 3 évet töltve egymás után vezett olyan állami óriáscégeket, mint a Paksi Atomerőmű, a Magyar Villamosművek és a BKV. Korábban említett képességeit még egyszer megcsillogtatva utóbbit egy ideig még a 2010-es fideszes rendszerváltás után is.
A sajtó a szocialisták nyolc éve alatt szinte folyamatosan írt gyanús ügyleteiről, amikben nem ritkán szerepeltek offshore cégek, de ez látszatra mit sem ártott Kocsisnak.
Egészen extrém túlélőképességét közben hamar bebizonyította: 2003-ban hiába volt olyan súlyos üzemzavar az álta irányított paksi erőműben, ami Csernobil óta a legsúlyosabb nukleáris eseménynek bizonyult Európában, azután is a helyén maradhatatott.
Az önmagát addig sima, jól fizetett állami káderként futtató Kocsis egy idő múlva, a kétezres évek elején mutatni kezdte a vagyonát. Ráadásul meglepően kivagyi húzásokkal: megvásárolta például azt a Leányfalu központjában, a forgalmas főút mellett található, 20 ezer négyzetméteres, birtok méretű gigatelket, ami Budapest felől érkezve bal kézre esik, közvetlenül a fürdő előtt, és ahová akkori hírek szerint alkalmanként helikopterrel járt le. A telken álló kastélyban korábban három szakszervezet közös üdülője működött. A helyiek azóta is terjesztik azt a népmeseszerű történetet, hogy egyszer, amikor Kocsiséknál családi esküvőt tartottak, a családfő vagy egyik vendégének helikoptere olyan közel szállt le egy helyi teniszpályához, hogy az azt fedő salakot mind szétszórta a környéken, vörös házakat és egy földes teniszpályát hagyva maga után.
Ám végül kiderült, hogy mindent ő sem úszhat meg. Több per is indult ellene, például az MVM vezetőjeként elkövetett húzásai miatt és bár többször is nyert elsőfokon, illetve új eljárást is ki tudott harcolni, a végén most öt évet kapott jogerősen. Ebben az ügyben Kocsist és társait azzal vádolták, hogy különböző, leginkább offshore-cégekkel kötött kamuszerződések révén mintegy 15 milliárd forintot szívtak ki az MVM-ből.
Kocsis karrierje azt bizonyította, hogy akinek vannak alapvető képességei, nem idegenkedik az államnak dolgozni, lojális a megbízóihoz, az ügyeit szívesen intézi elegáns éttermekben és vadászházakban, és mellette jól érzi meg, kik az igazi erősemberek és főleg, hogy nemsokára kik lesznek azok, az Magyarországon sokra, szinte mindenre viheti. A bukása meg azt bizonyítja, hogy nincs az a fészek, amiből nálunk ki ne lehetne esni. Az talán sosem derül ki, hogy ebben az egészben pontosan milyen szerepet játszott az a Csányi Sándor, akiről sokáig úgy tűnt, hogy bármitől képes megvédeni a vadászcimboráját.
|
Ki is volt Kocsis István, a Szuperkáder, akit most öt év börtönre ítéltek?
|
Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból. Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/11/26/ki-is-volt-kocsis-istvan-a-szuperkader-akit-most-ot-ev-bortonre-iteltek
|
2019-11-27 01:00:00
| true | null | null |
444
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.