text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint.
Ennek a tételnél a külügy a 1756/2015. számú kormányhatározatra hivatkozik. A 2015. októberben megjelent határozat „Budapest külföldi népszerűsítését elősegítő művészeti produkciók megrendezéséről és finanszírozásának támogatásáról” szól, elvileg tíz művészeti produkciót említenek benne, aminek megvalósításával a külügyet bízták meg. 2015-ben még csak 25 milliós volt rá a keret (alig volt még hátra az évből valami), 2016 és 2018 között már évi 150 millió forint.
A szerződésekben meg is található a háromszor 150 millió. A komplett 450 millió forint a Symphonic Concert Management Kft.-nél landolt. Ez Havasi Balázs cége. Röviden ennyi szerepel a szerződés leírásában: Havasi Landmark World Tour – A magyar kultúra estje a modernitás és az innováció jegyében. 2018-ból három koncertet említenek meg: Miami, Ljubljana, Gdańsk.
Több esetben van rá példa, hogy a külügy támogatja magyar művészek külföldi fellépéseit, mint a Magyar Állami Népi Együttes, Budapest Jazz Orchestra vagy a Győri Filharmonikus Zenekar előadásait, de jóval kisebb összeggel, mint Havasi turnéját. (A győri filharmonikusok 45 milliót kaptak japán és dél-koreai útjukra.)
Átfogó helyzetképek
Vannak további rendszeresen felbukkanó partnerek is, mint a Hétfa Kutatóintézet Kft. Ők tanulmányokat készítenek a külügynek.
Átfogó helyzetkép készítése a Muravidéken élő magyarságról, 11 938 000 forint
Bécsi Magyar Gimnázium létesítését megalapozó igényfelmérés elkészítése, 5 905 500 forint
Naprakész, átfogó helyzetkép készítése a Horvátországban élő magyarságról, 12 065 000 forint
Sőt, a külügyi listán nincs is fent, de ez is szerepel a Hétfa referenciái között: „a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai területi társulásokkal kapcsolatos tevékenységének szakmai támogatása”. De nemcsak a külügynek dolgoztak, a honlapjuk szerint elemeztek a belügynek, a pénzügynek, az Emminek, a Miniszterelnökségnek, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának és még egy sor más szervezetnek.
Szijjártó testvére dolgozik a rendezvényszervezéssel megbízott Truck Race-nek
2018-ban a külügy négy szerződést is kötött a Truck Race Promotion Rendezvényszervező Kft.-vel, aminek az operációs igazgatója Szijjártó Sarolta, Szijjártó Péter testvére. A megbízás egy V4-es logisztikai konferenciáról és fórumról szólt, amit a Hungaroringen szerveztek meg. Mindenestül 116 milliót fizetett ki a minisztérium a cégnek, ami alapvetően a kamionos Európa-bajnokság magyarországi futamának szervezésére jött létre, a tavalyi V4-es fórum is a verseny előttre volt időzítve. A fórumon megjelent Szijjártó Péter is. Ahogy egyébként a miniszter díjat is adott át pár nappal később kamionos Európa-bajnoki futamon, amit a Truck Race szervezett, és aminek a megrendezését az állam is támogatja.
A G7 tavaly ősszel már foglalkozott a Truck Race Promotion Kft.-vel. A V4-es fórum megrendezése mellett a cég (a Katona Mérnöki Szolgáltató Kft.-vel közösen) kapta meg a feladatot, hogy 215 millió forintért írjanak egy 200 oldalas megvalósíthatósági tanulmányt a nyíregyházi multifunkciós versenypályáról. Az mondjuk nem kérdés, hogy elkészült a nyíregyházi autó-motor sport aréna, mert három kormányhatározat is készült róla.
A Truck Race Promotion Kft. a külügyminisztérium tavalyi szerződéseiben már nem került elő.
Nem spóroltak a Víz Világtalálkozón
Összességében a legnagyobb tételek a szerződésekben azok a hazai rendezvények, amiket a külügy finanszíroz. Ilyen volt a 2016 és 2019-es Víz Világtalálkozó vagy az ITU Telecom World konferencia.
A tavalyi ITU a Hungexpo kibérlésével, a Várkert bazárban tartott gálavacsorával és egyebekkel egymilliárd forintba került. (Nagyjából ennyit költöttünk rá 2015-ben is.) A tavalyi víz világtalálkozó kijött ennek a negyedéből.
Ami még jelentős tétel, a Medve utca 25-29. számú irodaház bérleti díja, bebútorozása és takarítása. 2017-ben az A épület bérleti díja 557 millió forint volt, 2018-ban a B épületért 703 millió forintot fizetett a külügy a Kométa-B. Kft-nek (a tulajdonosa az Ausztriában bejegyzett Cross Border Management Holding GmbH, ami a kerámiagyáros és irodaház-üzemeltető Bolgár család érdekeltsége.) Több mint 130 millió forintot költöttek az irodaház berendezésére, 18 milliót a vagyonvédelmi eszközökre. 2018-ban 19 milliót költöttek takarításra, ugyanennyit higiéniai anyagok beszerzésére. Majd kiderült, hogy ennek az irodaháznak a B épületében lesz a Türk Tanács, ami miatt további bútorokat kellett venni még 5 millióért. De a Türk Tanács megkapta a Budakeszi úton lévő Ybl-villát is, amit korábban a Magyar Művészeti Akadémiának vett meg az állam, fel is újították, de még így is 5 milliót ráköltöttek állagmegóvásra. Mindkét ingatlant ingyen használhatja a Türk Tanács, a rezsiköltségeket is a magyar állam állja.
Van még pár érdekes költség. Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszónak nemzetközi sportdiplomáciai tevékenységre 6,7 millió forintot fizetett tavaly a külügy, Kökény Rolandnak sportdiplomáciai márkaépítő tevékenységre 5,6 milliót. Kun Miklós történész tanácsadóként 8,1 milliót kapott a minisztériumtól.
Ahhoz képest, hogy Balásy Gyula két cége, a New Land Média és a Lounge Design fürdik a tízmilliárdos kormánypropaganda-megbízásokban, a külügy külön is kötött szerződést kommunikációs tanácsadásra (8 millió forint) és a Nemzetközi Űrhajósszövetség októberi kongresszusán bemutatott prezentációra is 13 millió plusz áfáért, ahogy bevonták őket a kínai turisztikai együttműködés honlapjának továbbfejlesztésébe is 8 millióért.
Szijjártó fotózására 9 millió ment el tavaly, hatmillióért vettek a Kerényi Imre által szerkesztett Nemzeti Könvytár sorozatból, ami minden állami hivatal könyvespolcának kötelező kelléke. Kiderült az is, hogy van olyan kormánybiztos, akinek a feladatai ellátásához szükség van egy Skoda Super B-re (13 millióért). Zoób Kati cégétől pedig 10 millióért vettek ajándéknak szánt nyakkendőket és sálakat.
|
A külügyminisztérium három év alatt 450 millió forintot adott a zongorista Havasi Balázs cégének
|
A kormany.hu-n jelent meg a Külügyminisztérium 2015-2019 közötti szerződéseinek táblázata. Egymilliárd forint alatti tételekről van szó, de azokból elég sokról. Olyan érdekességekkel, mint a Havasi Balázs zongorista cégének több részben kifizetett 450 millió forint.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/02/25/a-kulugyminiszterium-harom-ev-alatt-450-millio-forintot-adott-a-zongorista-havasi-balazs-cegenek
|
2020-02-25 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az etikai forró drót a nagyvállalati compliance management rendszerek egyik alapköve, azonban a közérdekű bejelentők törvényi védelme viszonylag újkeletű jelenség, csupán az 1970-es évek végén jelent meg az első ilyen önálló törvény az Egyesült Államokban. Napjainkban is csupán tíz EU tagállamban, – Magyarországon, valamint egyebek mellett Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában és Szlovákiában – van érvényben átfogó szabályozás.
A többi európai országban legfeljebb az állami szektorra vagy a pénzügyi szolgáltatókra kiterjedő szektorális szabályok vannak, vagy semmilyen releváns jogszabályi védelem. A 2019. december 17-én hatályba lépett uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló európai uniós irányelv (whistleblowing irányelv) komoly előrelépés a közérdekű bejelentők védelme, és az egységes európai joggyakorlat kialakulása szempontjából.
De mit is jelent ez Magyarország szempontjából?
Az adatvédelemhez hasonlóan, a közérdekű bejelentők védelme terén is progresszív volt a hazai jogalkotás. A 2013 óta hatályos Panasztörvény, illetve a korábbi, 2009-es hasonló jogszabály révén már eddig is védelmet élveztek a közérdekű bejelentők, és ez a védelem – a közvélekedéssel ellentétben – nem csak közigazgatási intézmények dolgozóira vonatkozik. Közérdekű bejelentéssel, panasszal jelenleg is bárki fordulhat az eljárásra jogosult szervhez, mind az állami, mind a magánszektorban.
Többek között a kellően hatékony védelem és megfelelő vizsgálati módszerek hiányában a Panasztörvény sem hozott áttörést az állampolgárok aktivitása terén. Csak példaképpen, az Állami Számvevőszékhez 2012-ben 348, míg 2019-ben mindössze 238 közérdekű bejelentés és panasz érkezett.
A 2021 decemberéig a nemzeti jogba is átültetendő whistleblowing irányelv egységes, és Magyarországon az eddiginél szigorúbb minimumszabályokat vezet be a közérdekű bejelentők védelme terén. Szélesen határozza meg a hatálya alá tartozó visszaélések körét, számos releváns területet érintve mind az állami szervezetek, mind a magánvállalatok esetében (lásd keretes írásunkat). A legfontosabb változás a Panasztörvényhez képest, hogy
Az irányelv könnyítésként lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy mentesítsék a 10 000 főnél kevesebb lakosú önkormányzatokat vagy az ötvennél kevesebb munkavállalót foglalkoztató önkormányzatokat és állami szervezeteket. A magánszektorban visszaéléseket bejelentő munkavállalóknak nem kell először a belső csatornát használniuk, hanem fordulhatnak közvetlenül az illetékes hatósághoz is.
A nyilvánosságra hozatal, információk kiszivárogtatása a sajtónak azonban csak szigorú feltételek mellett élvez védelmet. Míg ez mindenképp üdvözlendő fejlemény, önmagában semmiképp sem helyettesíti a jól menedzselt vállalati compliance management rendszer révén biztosított prevenciót, amely által elkerülhető, hogy a hatóságok beavatkozzanak a vállalat életébe.
Hogyan készüljünk fel a változásokra?
Régiónkban európai viszonylatban magas a visszaélések kockázata, különösen a gazdasági bűncselekmények terén. Ennek ellenére a vállalatok aránylag keveset tesznek a megelőzésért, és az EY felmérése szerint közel 80%-uknál nincs semmilyen mód a visszaélések bejelentésére.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a rövid távú plusz teher ellenére ez hosszabb távon megtérülő befektetést jelent. A visszaélések által okozott kár átlagosan a vállalatok éves árbevételének 5%-át teszi ki, ami hatékony prevencióval jelentősen csökkenthető, és ezáltal a gazdasági társaságok magasabb profitrátával tudnak működni. A visszaélés-bejelentési rendszer ennek a legköltséghatékonyabb módja, – működtetésével a visszaélések megelőzhetők vagy sokkal előbb napvilágra kerülnek, így lényegesen kisebb az okozott kár, mint a véletlenül vagy külső ellenőrzés által feltárt ügyek esetén.
Ahhoz, hogy a bejelentő rendszer bevezetése a vállalati működést előmozdító tényező legyen, a jogszabályi megfelelés mellett a munkavállalók bizalma is nélkülözhetetlen. Az alábbi öt tényező elősegíti mindkettő megalapozását:
Vezetői elkötelezettség: A vezetőségnek rendszeres kommunikációval kell demonstrálnia, hogy a legfelső szinten is fontosnak tartják a bejelentett panaszok és visszaélések kezelését.
Oktatás és dolgozók tudatossága: A munkatársak ténylegesen ismerjék a rendszer működését, a szervezet elvárásait és kötelezettségeit, gyakorlati példákat a bejelentendő esetekről, valamint értsék, hogy miért fontos ez a compliance és a vállalati kultúra szempontjából.
Anonimitás: Ugyan a whistleblowing irányelv csak az azonosított bejelentők védelméről rendelkezik, fontos, hogy a szervezet biztosítson lehetőséget név nélküli bejelentésekre is. A munkavállalók jelentős része az anonimitást választja, ha lehetősége van rá, mivel ezáltal kevésbé kell tartania retorziótól.
Szakértelem és objektivitás: A visszaélés-bejelentő rendszer kiépítését, üzemeltetését, a bejelentett esetek kivizsgálását szakmailag és technikailag felkészült, tapasztalt szakembereknek kell végeznie.
Rendszeres ellenőrzés: A rendszer működését, a dolgozók tájékozottságát és véleményét belső ellenőrök vagy külső szakemberek segítségével érdemes rendszeresen felmérni.
A vállalatok számára az is fontos, hogy időben megkezdjék a felkészülést, és szakszerűen alakítsák ki a whistleblowing-hoz kapcsolódó keretrendszerüket. Az irányelv a bejelentések belső vizsgálatát (ún. internal investigation) is megköveteli, ezért célszerű ezek számának várható növekedésére is felkészülni.
|
Jelentené, ha azt látja, hogy kollégája korrupt?
|
Ön jelentené, ha a munkahelyén korrupciót tapasztalna? Legtöbben bizonyára azonnal rávágnánk az igent, de a visszaélést tapasztaló munkavállalók mégis ritkán tesznek bejelentést. Ennek az egyik oka, hogy – gyakran jogosan – megtorlástól tartanak. A problémára a közérdekű bejelentők uniós szintű védelmét célzó új EU-s irányelv próbál megoldást nyújtani. Az irányelv a vállalatok számára új kötelezettségeket hoz, de – akik jól csinálják – akár profitálhatnak is belőle.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2020/02/25/jelentene_ha_azt_latja_hogy_kollegaja_korrupt/
|
2020-02-25 10:13:00
| true | null | null |
Index
|
Ahogy arról beszámoltunk, nagyon komoly, felülről irányított rendszer alakulhatott ki Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén a TOP-os pályázatoknál abban, hogy mire pályázhatnak a települések, kiket kell meghívni, ki fog nyerni, és mindezt aztán kinek kell megköszönni. Ügyészségi nyomozás indult, egy ember nyomkövetőt kapott, négy embert letartóztattak.
A letartóztatottak között volt Boldog István fideszes parlamenti képviselő jobbkeze, Fehér Petra is, akinél 1 hónapos előzetest rendeltek el első körben, amit tavaly karácsony után újabb két hónappal hosszabbított meg a Budai Központi Kerületi Bíróság.
Ez jár le most szombaton, február 29-én, ám mint a Fővárosi Törvényszéktől megtudtuk
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
Az ügy elején megszólaló ügyvédjétől annyit lehetett megtudni, Fehér azt állítja, nem is érti, nem is látja át az egész ügyet. Azt nem tudjuk, pontosan mit nem lát át, de az biztos, hogy a TOP-os pályázatokat kifejezetten átláthatta, hiszen, ahogy ebből a 2017-es, Boldog körzetének egyik településén tartott testületi ülés jegyzőkönyvéből kiderül: Boldog István kifejezetten Fehér Petrát bízta meg a TOP-os pályázatok figyelésével, szemmel kísérésével.
Nem csak Fehér Petra letartóztatása hosszabbodhat
Indítvány a letartóztatás meghosszabbítására nemcsak a fideszes Fehér Petrával kapcsolatban érkezett az ügyészség részéről, hanem a korrupciós ügy másik szereplőjével, K. Ferenccel kapcsolatban is.
Róla a jobbikos Csányi Tamás úgy nyilatkozott egy korábbi sajtótájékoztatón, hogy ő „a Fidesz házi közbeszerzője”. K. Ferenc közbeszerzési tanácsadó, az ő cégével kellett a közbeszerzések lefolytatására szerződniük az önkormányzatoknak, mondta a jobbikos politikus, és több nekünk nyilatkozó szereplő is. Sőt, úgy tudjuk, a férfi még azt is meghatározta a polgármestereknek, hogy melyik cégeket kell meghívniuk a közbeszerzésre, amiből erősen gyanítható, hogy az is le volt beszélve, ki fogja megnyerni. Az ügyben megalapozottan gyanúsítható, hogy „kötelességét megszegve irányítottan, a verseny kiiktatásával folytatott le közbeszerzési eljárásokat”.
A döntést szintén legkésőbb pénteken hozza meg a bíróság.
További letartóztatottak
Az ügyben összesen 5 emberrel szemben alkalmaztak kényszerintézkedést: Fehér Petrán kívül még három embert letartóztattak – köztük a fent említett K. Ferencet –, egy pedig nyomkövetőt kapott. Hogy kik ezek az emberek, és milyen szerepük lehetett a korrupciós hálózatban, arról ebben a cikkünkben írtunk részletesebben. Aki nyomkövetőt kapott, arról – ahogy Fehér Petránál – szintén Boldog István „táskás embereként” nyilatkoztak az ügyet eredetileg kirobbantó politikusok. A Budai Központi Kerületi Bíróság 2019. november 29-én négy hónapra rendelte el a férfi bűnügyi felügyeletét, és kapott nyomkövetőt. Ez alapesetben március végén jár le.
A másik két letartóztatottnál azonban nem érkezett az ügyészség részéről indítvány a letartóztatás meghosszabbítására, így ők legkésőbb 29-én szabadon távozhatnak a letartóztatásból, sőt, az is lehet, hogy ez már korábban megtörtént, hiszen az ügyészség bármikor megszüntetheti, megszüntethette saját hatáskörben a letartóztatásukat.
A közbeszerzési eljáráson kívüli nyertes, és a kenőpénz célba juttatója
A két letartóztatott egyike – akiknél nem érkezett indítvány annak meghosszabbítására – M. Róbert, akinek cége úgy nyert, hogy valójában nem kellett részt vennie a közbeszerzési eljárásban, ellenben több millió forintot kellett eljuttatnia az eljárás elbírálóinak a siker elérése érdekében.
A másik, korábban letartóztatott pedig egy G. Vanda nevű nő, akinek a gyanú szerint a kenőpénzek célba juttatása volt a feladata.
|
Újabb két hónappal hosszabbítaná meg az ügyészség Boldog István mindenesének letartóztatását
|
AZ ÜGYÉSZSÉG RÉSZÉRŐL ÚJABB INDÍTVÁNY ÉRKEZETT, HOGY ÚJABB KÉT HÓNAPPAL HOSSZABBÍTSÁK MEG F. PETRA LETARTÓZTATÁSÁT. A BÍRÓSÁG LEGKÉSŐBB PÉNTEKEN MEGHOZZA DÖNTÉSÉT.
Fehér Petra a Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, jelenleg megyei közgyűlési tag, Törökszentmiklóson pedig fideszes képviselő. A Fidelitasból indult, majd Boldog István asszisztenseként, illetve kampányfőnökeként dolgozó Fehér az elmúlt évek szinte összes szalagátvágásán ott állt Boldog István mellett, gyakorlatilag Boldog mindeneseként funkcionált. A most folyamatban lévő ügyben megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal (TOP) kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól – mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – jogtalan haszonra tett szert.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/02/26/ujabb_ket_honappal_hosszabbitana_meg_az_ugyeszseg_boldog_istvan_mindenesenek_letartoztatasat/
|
2020-02-26 10:24:00
| true | null | null |
Index
|
Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani.
Pár nappal később már arra kérte Balogh a cég munkatársát, hogy állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére a meg nem tartott eseményről.
A férfi nem fogadta el az ajánlatot, és a beszélgetésről hangfelvételt készített. Az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberben szabott ki egy éves börtönbüntetést Balogh ellen, a végrehajtást azonban két év próbaidőre felfüggesztették. Az indoklásban elhangzott, hogy mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.
|
Vesztegetés miatt elítélték az Országos Roma Önkormányzat volt elnökét
|
Jogerősen is felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) volt elnökét vesztegetés miatt, írja az MTI. A vádirat szerint Balogh 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervező cég munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy megszervezne-e egy rendezvényt az ORÖ részére, melynek költségéről számlát kellene kiállítani.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/02/25/balogh_janos_orszagos_roma_onkormanyzat_elnoke_vesztegetes_felfuggesztett_bortonbuntetes/
|
2020-02-25 10:34:00
| true | null | null |
Index
|
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A Paksi Atomerőműben jelenleg négy blokk termeli a villamos áramot, a tervek szerint az oroszok még kettő új blokkot építenek melléjük. Oroszország és Magyarország hat évvel ezelőtt, 2014-ben írt alá egy együttműködési megállapodást, aminek része volt a Paksi Atomerőmű bővítése. A fix áras beruházás költsége 12,5 milliárd euró, amiből 10 milliárd eurót orosz hitelből fedeznek. A két új paksi blokkot, az orosz állami atomcég, a Roszatom fogja felépíteni.
Az új épületeket a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak szomszédságában, azoktól északra lévő területen fogják felhúzni. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson az északi területen kijelölték az új atomerőmű blokkok létesítéséhez szükséges építési és felvonulási területet, ahonnan néhány régi épületet el kell tüntetni.
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tavaly év végén tette közzé az erőmű beszerzési szerződésének a listáját, és ekkor derült ki, hogy a Népstadion bontását a ZÁÉV Zrt.-vel közösen végző cég is dolgozhat a Paksi Atomerőműnél.
A Föld-Trans 2001 Kft. végezheti az északi területen lévő épületek bontási munkálatait nettó 1 milliárd 80 millió forint értékben.
Az atomerőmű által közzétett dokumentumban csupán a bontás összértéke szerepel, az Átlátszó birtokába került vállalkozási szerződésből viszont kiderül, hogy a Föld-Trans Kft.-nek az 1 milliárd 80 millió forintból 55 épületet kell ledózerolnia. Az ingatlanok bontására vállalt határidő 2020. július közepe.
A piaci árak többszöröséért dolgoznak
Az Átlátszóhoz eljutott két dokumentum, amikben részletesen lebontva szerepel, hogy mennyibe kerül a raktárak, a tárolók, az irodák, a buszmegállók és a WC-k, több mint 50 épület elbontása. A költségvetési főösszesítő a bontás költségeit tartalmazza, a vállalkozási szerződésben pedig szerepel az épületek alapterületének a nagysága. Ha ezt a két dokumentumot összefésüljük, akkor láthatjuk, hogy négyzetméterenként mennyiért vállalta az északi területen lévő épületeknek a bontását a Föld-Trans 2001 Kft.
Az épületbontás piaci ára négyzetméterenként 20-25 ezer forint között mozog országosan. Egy neve elhallgatását kérő, iparágban jártas forrásunk küldött egy költségbecslést, amiben az szerepel, hogy egy Paks környéki vállalkozó közel harmadáron, 379 millióért is elvállalná ugyanezt a munkát, a bontási hulladék elszállításával és lerakásával együtt. Meglátása szerint ezeket a munkálatokat a Föld-Transnak kifizetett bő 1 milliárd forint kevesebb mint a feléből el lehetett volna végezni.
A Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma pályázásnak, így nem látjuk a megbízás részletes leírását sem. Többek között nem tudjuk, hogy milyen magasak az épületek, egyes részek igényelnek-e kézi bontást, található-e lom, veszélyes hulladék, azbeszt az épületben, és azt sem tudni, hogy milyen messze kell szállítani a hulladékot. Ezek az adatok lennének szükségesek ahhoz, hogy hasonló profilú cégek meg tudják becsülni a bontási árat.
Az általunk megkérdezett vállalkozások régi lakóépületek bontási árát tudták megmondani, ami 15-20 ezer forint négyzetméterenként. Megtudtuk, hogy százezer forint feletti bontási ár már nagyon drágának számít, de bizonyos tényezők adott esetben indokolhatják a költségek növekedését.
A Közbeszerzési Értesítőben megpróbáltunk hasonló jellegű megbízásokat keresni, ám a szerződések értéke mellett többnyire nincs feltüntetve, hogy hány négyzetmétert bontanak el az összegért. De azért találtunk néhány példát: Budapest X. kerületében, a Kőbányai út 30. szám alatti, egykori járműjavító ingatlanjait 20 ezer forintos négyzetméteráron bontotta a Land-Bau Kft. – körülbelül 7200 négyzetméter bontása 142 millió forintba került. A kazincbarcikai önkormányzatnak egy ipari csarnokot 38 ezer forintos négyzetméteráron bontott a Geo Nord Bau Kft. – 2877 négyzetméter bontása 109 millió forintba került.
Ha megnézzük a legdrágább, 30 millió forint feletti épületeket az atomerőmű területén, akkor túlárazás-gyanús bontási költségeket találunk: ezeknek az objektumoknak a négyzetméterét nettó 56 ezer és 140 ezer Ft közötti összegért tünteti el a Föld-Trans 2001 Kft. Néhány éve, 2017-ben egyébként a Föld-Trans is tudott 25 ezer forintos négyzetméteráron bontani: akkor egy önkormányzatnak bontottak le egy 500 fős filmszínházat, 1289 négyzetmétert 32 millió forintért.
Az egyik legmagasabb négyzetméterenkénti bontási árat egy dokumentumtároló épületnél találjuk, amelynek bontási költsége 140 ezer forint/négyzetméter.
A legdrágábban, közel 115 millió forintért a pakettüzemet bontják.
Egy 66 négyzetméteres felvonulási WC-t közel 8 millió forintért bontanak le, ami 121 ezer forint/négyzetméter bontási árat jelent.
Többször kerestük és kérdeztük a Paksi Atomerőművet, hogy milyen nehezítő körülmények indokolják ezeket a négyzetméterárakat. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogyan esett a választás a cégre, és kértek-e máshonnan is ajánlatot a munkára: a Közbeszerzési Értesítőben nem szerepel a megbízás, tehát feltehetően pályáztatás nélkül került a munka a Föld-Trans 2001 Kft.-hez. Szerettük volna megtudni, hogy a bontás során keletkező hulladékot hova fogja szállítani a cég, és hogy ennek a helynek van-e engedélye az építési hulladék lerakására. Többszöri megkeresésre sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
A Föld-Trans 2001 Kft.-t telefonon kerestük meg. A cég ügyvezetője, Tóth József röviden úgy kommentálta a túlárazással kapcsolatos kérdésünket, hogy “aki adta az infót az nagyon ért hozzá, ezt ővele kell megbeszélni", aztán letette a telefont.
Az új blokkok építése egyébként még sehol sem tart, jelenleg az építkezéshez szükséges engedélyek beszerzése folyik. A paksi bővítéssel kapcsolatos európai bizottsági vizsgálat közel kétéves csúszást eredményezett. Az építkezés azért sem kezdődhetett még el, mert hátra van egy fontos lépés, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) bírálja el a létesítési engedélyt. A szükséges dokumentumokat idén júniusig tudják átadni, az OAH-nak pedig 15 hónapja lesz azokat átnézni.
A finnek már abban bíznak, hogy magától is elhasal a Roszatom Amikor a britek eldöntötték, majd az EU jóváhagyta, hogy állami segédlettel építsék meg a Hinkley Point C atomerőművet, a magyar kormány Paks II-t a Somerset-i projekttel állította párhuzamba. Hogy aztán gyorsan el is felejtsék, amikor kiderült, hogy a francia erőműépítő (EDF) így sem boldogul, a költségek és határidők felülírása rendszeressé válik.
Illegális lerakóba került a Puskás egy része
2016-ban a Puskás stadion bontását a Föld-Trans 2001 Kft. az azóta már nyíltan Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó ZÁÉV Zrt-vel közösen végezte el 3,9 milliárd forintért. 2017-ben megírtuk, hogy a stadion bontásából származó hulladék egy részét illegálisan dolgozták fel, illetve rakták le egy használaton kívüli ipari területen.
Kevés volt a 4 milliárd forint a bontásra – illegális lerakóban végezte a Népstadion A Puskás-stadion bontását 3,9 milliárd forintért végezte a ZÁÉV – Föld-Trans 2001 konzorcium.
Ez a munka jót tett a cég bevételeinek, a Föld-Trans 2016-os beszámolójában több mint hatszáz százalékos növekedés látható, a cég nettó árbevétele a 2015-ös 576 millió forintról 3,9 milliárd forintra nőtt.
A Föld-Trans tavaly a csepeli Nemzeti Atlétikai Központ helyszínének az elbontására szóló megbízást is elnyerte, Mészáros Lőrinc gyermekeinek a cégével, a Fejér-B.Á.L. Zrt.-vel konzorciumban, nettó 4,1 milliárd forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Paksi Atomerőmű (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans
|
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/02/27/a-piaci-negyzetmeterarak-tobbszoroseert-bonthat-epuleteket-a-paksi-atomeromunel-a-fold-trans/
|
2020-02-27 10:42:51
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az almásfüzitői tározókban nem a kolontári katasztrófát okozó, folyékony vörösiszapot, hanem szilárd anyagot tárolnak. Az 1950-től 1997-ig itt működött timföldgyár (Dunavölgyi Timföldipari Rt., Magyar Alumíniumipari Tröszt, Tatai Környezetvédelmi Részvénytársaság, majd Zrt.) működésének melléktermékeként keletkezett vörösiszapot nyolc, összesen 172 hektáron elterülő “zagytároló kazettában” helyezték el. A Dunától pár méterre található, a folyótól csak egy gáttal elválasztott tározók közül a VII. számú a legnagyobb: körülbelül annyi vörösiszapot tartalmaz, mint a másik hat tározó együtt. A területen a Greenpeace becslése szerint 17 millió tonnányi vörösiszapot tárolnak. Utolsóként a VII. kazettát töltötték a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszappal, egészen 1994-ig – derül ki a Greenpeace tájékoztatójából.
Tudományos vélemények sorát idézik a környezetvédők arról, hogy a tározók tartalma hogyan károsíthatja a környezetet és a helyben élő emberek egészségét. Míg az almásfüzitői tározók kapcsán sokáig a szilárd vörösiszap levegőbe kerülése, kiporzása volt a legsürgősebben kezelendő probléma, a Greenpeace szerint mostanra a vörösiszap befedésére odahordott, és higítás után lerakott veszélyes hulladékban található toxikus- és nehézfémek, nem, vagy nehezen lebomló szerves anyagok jelentik a fő veszélyforrást, és egyéb káros anyagok is kerülhetnek a megfelelő szigetelés nélküli tározókba. A tározókból pedig korábbi tanulmányok szerint a talajvízen keresztül a Dunába szivároghatnak a vörösiszap szennyezői, és veszélyeztethetik a Natura 2000-es védettségű területet.
MagyarLeaks: Veszélyes hulladékok, nehézfémek a vörösiszaptározókban
A kolontári katasztrófát okozóhoz hasonló vörösiszap-tározókat – köztük az almásfüzitőit – a timföldgyártás leállítása óta más veszélyes hulladékok deponálására is használják, vagy használták. Birtokunkba került a kármentesítéssel megbízott Tatai Környezetvédelmi Zrt. főmérnökének 15 évvel ezelőtt elhangzott előadásáról készült leirat (PDF), amelyből kiderül: kármentesítés címén további nehézfémekkel szennyezik ezeket a tározókat az ilyesmire szakosodott vállalkozások.
A környezetvédők a súlyos kockázatok között sorolják az esetleges emberi mulasztás, földrengés vagy nagyobb árvíz esetét is. A Greenpeace korábban mintákat vett a part menti töltésekből, amelyekből kimutatták, hogy a határértéket sokszorosan meghaladja az arzén és a molibdén mennyisége, melyek jellemzően a vörösiszap szennyezői. A toxikus arzén koncentrációja a talajokra megengedett 15 mg/kg helyett akkor 324 mg/kg volt a part menti talajban.
A környezetvédők szerint magasabb koncentrációban toxikus- és nehézfémeket tartalmazó hulladékok is szerepelnek a cég hatósági engedélyében (a korábbi 2010-es és a decemberben kiadott új engedélyben is), ezért kérdéses, hogy hogyan végezhető komposztálás. A vállalat viszont arra hivatkozik, hogy az engedélyben szereplő anyagokat tesztelték, és ezekre hatósági jóváhagyásuk van. A TKV elismerte, hogy vannak nehézfémek is a hozzájuk érkező anyagokban és a náluk folyó feldolgozás végtermékében, de szerintük ezek nem ártalmasak, sőt megfelelő arányban az élő szervezetek számára szükségesek is lehetnek. Hangsúlyozzák, hogy a bróm, arzén és króm enzim-összetevők is, a környezetvédelmi hatóság állapította meg ezekből az elfogadható határértéket, és ők ehhez igazodnak. A cég azzal is érvel, hogy szabályosan működve végeznek hulladékkezelést, komposztálást, a veszélyes anyagokat a környezetre nem káros mesterséges talajjá alakítják, és erre van engedélyük. Állításaikat a cég weboldalán is közzétett tudományos véleményekkel is igyekeznek alátámasztani.
Szerettük volna megnézni, hogy milyen munka folyik jelenleg az almásfüzitői tározókon, de az Átlátszó szeptemberi megkeresésére a cég nem reagált. Ezért decemberben úgy döntöttünk, megpróbálunk a telepen kívülről, egy drón segítségével tájékozódni.
A TKV a januárban elküldött kérdéseinkre sem válaszolt. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy az ott jártunkkor az egyik tározó és a Duna közötti ösvényen tapasztalt vöröses elszíneződés oka mi lehet. A TKV álláspontját végül úgy sikerült megismernünk, hogy az Átlátszó részvételével zajló tudományos projektben dolgozó kutató kollégák által elküldött kérdésekre a cég végül válaszolt, és ezeket a válaszokat a kutatók a rendelkezésünkre bocsátották.
Például arra, hogy hogyan lehetséges, hogy mint ez a drónfelvételen is látszik, a VII-es tározóban a mai napig van egy kisebb rész, ahol befedetlen a vörösiszap. A Greenpeace szerint ugyanis ha a cég akarta volna, 33 év alatt bőven be lehetett volna fedni ezt a maradék kis területet. A TKV szerint azért nem készültek el a munkával, mert nem mindig áll rendelkezésre elegendő fedőanyag, mivel az elmúlt években az ipari hulladék mennyisége csökkent a szigorúbb környezetvédelmi előírások és a gyártási technológiák modernizálása miatt. A tározóban fennmaradó – a felvételen vöröses színű – rész betakarását a 2020-as évek elejére ígérik.
Komposztálás vagy hulladéklerakás zajlik?
A környezetvédők szerint ez a késlekedés arra utal, hogy a vörösiszap-befedés csak jó indok a hulladéklerakási engedély további hosszabbítására, főként, mivel a már befedett felületek egy részére második réteg talajborítást tart indokoltnak a TKV arra hivatkozva, hogy amikor a 2000-es évek elején sietve kellett befedni a tározókat a kiporzás veszélye miatt, nem volt elegendő anyag a befedéshez, így csak másfél méter vastagságban tudták ezt megtenni. Az erózió megállításához viszont szerintük ennél vastagabb fedőrétegre van szükség. A Greenpeace szerint viszont van számos hatékony, ilyen területeket fedő technológia, amihez korántsem kell ilyen mennyiségű anyag, például a geotextil.
A TKV kommunikációs munkatársa, Paróczy Pálma szerint nem igaz a környezetvédők által gyakran ismételt állítás, hogy a cég nem hulladékkezelést vagy komposztálást végez, hanem egyszerűen csak higítja és lerakja a beérkező veszélyes és általános hulladékot.
“Aki ilyet állít, az nem nézte meg a tározót, nem ismeri a munkafolyamatainkat. (…) Mi nem tudunk olyan elismert, akkreditált szakértőről, aki vitatná ezt az általunk megfogalmazott, és a hatóság által leírt véleményt. A rekultivációs munka során, amit a tározóban végzünk, biológiai eljárással mesterséges takaróréteget hozunk létre, ami tartalmazza a természetes talaj legfontosabb összetevőit, s alkalmas mezőgazdasági művelésre. Ez pedig egy nemzetközileg bevizsgált és tudományos szakemberek által elfogadott technológia. A biológiai és vegyi folyamatokkal így kezelt hulladék természetes összetevőkre, a talajban természetes állapotban is megtalálható anyagokra bomlik. A cégünk által végzett hulladékkezelés és rekultiváció nemcsak, hogy nem szennyezi a környezetet, hanem, mint ezt vizsgálatok is bizonyítják, a természetes környezet a tározók környékén egyre jobb állapotban van.”
A cég ezeket a vizsgálatokat saját maga végeztette el, elmondásuk szerint nemzetközileg elismert szakértőkkel, 2014-2015-ben. A vizsgálatok eredményét ezer oldalas tanulmányban foglalták össze az ebben részt vevő cégek, egyetemek és tudományos intézetek. A TKV szerint ez a kutatás igazolja, hogy, a hozzájuk szállított veszélyes hulladék a cég által végzett feldolgozás során elveszíti a veszélyes tulajdonságait, és hogy ők tulajdonképpen javítanak a helyi környezet állapotán. A cég szerint a tanulmányban foglaltakat az engedélyezési eljárásban ügyfélként részt vevő Greenpeace sem vitatta.
Szigorítottak a határértékeken, de nem eleget
A Greenpeace szerint az előző engedélyhez képest a korábban általuk is kifogásolt pontokon az új engedély valamennyit szigorított a veszélyes anyagok megengedett értékein a területre kirakható veszélyes és nem veszélyes hulladékokból készült “termékre” vonatkozóan, de a zöldszervezet szerint továbbra is komoly gondok vannak a végül ott maradó anyaggal, mert a talajra megadott határértékeket nagyon jelentősen, a szennyvíz komposztra megadott határértékeket pedig több esetben jelentősen túllépheti a fedőanyag tartalma.
A “terméket” a TKV komposztált fedőtalajnak tekinti, míg a Greenpeace azt állítja, ez egyszerűen mérgező összetevőkkel teli veszélyes keverék, s többek között a felszín alatti vizeket is veszélyezteti hosszú távon. A szervezet ezért a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál fellebbezett az új engedély ellen, kifogásként sorolva, hogy amit a cég végez, az szerintük továbbra is csak hulladék lerakás és nem hasznosítás, s hogy e tevékenység eredménye nem nevezhető terméknek.
A Greenpeace szerint szerint meg kellene tiltani a nehézfémeket és egyéb mérgező anyagokat nagyobb mennyiségben tartalmazó veszélyes hulladékok átvételét, s a szennyvíz komposztra meghatározott kimeneti értéket kellene alkalmazni az Almásfüzitőn használt technológiára.
A zöldszervezet fellebbezésében a 2012-es hulladéktörvényre hivatkozva kérdőjelezi meg a TKV engedélyében foglaltak jogosságát, például szerintük a hulladékhasznosítás szót sem jogos használni, mert a kimeneti anyag rendszeres és általános jelleggel történő felhasználásra a cég nem adott bizonyítékot. Az idézett törvény szerint a hasznosítás:
“Bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.”
A Greenpeace fő kifogása, hogy a fedőanyag előállításához egyáltalán nem lenne szükséges nem lebomló veszélyes hulladék felhasználása, ezért a zöldszervezet szerint érthetetlen, miért engedi a hatóság egyáltalán ezeknek az anyagoknak a telepre szállítását. Szerintük az Almásfüzitői telepen használt higításos-lerakásos módszer igen jövedelmezővé teszi a veszélyes hulladék átvételét, hiszen ha valaki újonnan próbál veszélyes hulladék-feldolgozót építeni, a szigorú előírások miatt csak nagyon nagy költséggel tudja ezt megtenni.
A környezetvédő szervezet azt is említi a legújabb engedély miatt beadott fellebbezésében, hogy az ő aggályaikat a cég korábbi engedély-felülvizsgálati kérelme kapcsán hozott elsőfokú határozatok is megerősítették. Például azt, hogy a nehézfémek koncentrációja csökken ugyan a nem veszélyes hulladékkal való higítás erdeményeként, de az összmennyisége ezeknek az anyagoknak ugyanannyi marad a helyszínen.
A Greenpeace szerint a TKV új környezethasználati engedélye továbbra is az elfogadható értékek sokszorosát hagyja jóvá több veszélyes anyagból is. Simon Gergely, a zöldszervezet vegyianyag-szakértője az Átlátszónak adott interjúban úgy fogalmazott: nem érti, hogy miért lehet olyan magas például a toxikus tartalom az Almásfüzitőn végzett műveletek végén keletkező “kimenő anyagban”, miért engedi a hatóság, hogy ugyanannyi szennyező anyag legyen a cég állítása szerint komposztáláson átment “mesterséges talajban”, mint például a komposztálatlan szennyvízben: Simon szerint az lenne a helyes, ha az itt végzett műveletek után az oda hordott hulladék veszélyes anyag tartalma ugyanolyan mértékű lenne, mint ami a talajra, vagy a legrosszabb esetben a komposztált szennyvízre vonatkozó előírásokban szerepel.
Például a kihelyezhető “termékben” az arzén megengedett koncentrációja az új engedélyben 50 mikrogramm köbméterenként, míg a régiben 75 volt, pedig alapesetben a talajban 10 mikrogramm a határérték. A higany megengedett mennyisége 10 mikrogramm volt, most 5 lett – szemben a talajra megengedett 0,5 mikrogrammal köbméterenként. A szerves olaj tartalom 4000 mikrogramm lehet az Almásfüzitőn kirakható anyagban, míg talajban ebből 100 mikrogramm a megengedett. Az ólom megengedett mennyiségét 750-ről 500 mikrogrammra csökkentették.
A Greenpeace szerint indokolt lenne mind az átvehető, mint a kirakható anyagban megadni határértéket a különösen problémás halogénezett szénhidrogénekre, amelyek máshol komoly problémákat okoznak.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén
Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
A Greenpeace a fellebbezésében javasol további, szerintük szükséges vizsgálatokat a tározók kapcsán, például a lerakott anyag talajba szivárgásának és kipárolgásának ellenőrzését, arra is hivatkozva, hogy Almásfüzitő “alsó” részén, a közvetlenül a VII-es tározó mellett élő helyiek sokszor panaszkodnak rossz szagra.
Ez utóbbiról TKV-t is megkérdeztük: a cég szerint sok más üzem is működik Almásfüzitőn, a kellemetlen szag akár ezektől is származhat. Ahhoz pedig, hogy a helyiek által jelzett szagról érdemben válaszolni lehessen, tudni kellene, hogy pontosan mikor és hol észlelték ezt. Állításuk szerint, amikor korábban felmerült ilyen panasz, mindig kivizsgálták, és egyetlen esetben sem találták úgy, hogy a sajáti telepük lett volna a kellemetlen szag forrása.
“Sosem tagadtuk, hogy a mi technológiánk szennyvíziszapot is felhasznál, így esetenként bizonyos mértékű rossz szag kikerülhet a telepünkről, de az üzem elhelyezése és egyéb technikai védőintézkedéseknek köszönhetően ez csak kisebb probléma, ami a lakóhelyektől távol egy keskeny sávot érint. Egyébként is szigorú előírások vonatkoznak erre, s az érintett hatóságok folyamatosan ellenőrzik ezek betartását.”
Évente ellenőrzik a szakhatóságok
Kíváncsiak voltunk arra, hogy mit, és milyen gyakran ellenőriznek a hatóságok, ezért megkerestük őket, hogy megtudjuk, a 2019-ben újabb környezethasználati engedélyt kapott Tatai Környezetvédelmi Zrt. területén és közvetlen közelében mikor monitorozták legutóbb a cég tevékenységét, módszereit, valamint a Duna vizének, a talajnak és a talajvíznek, valamint a levegőnek a veszélyes anyag tartalmát, s hogy milyen vizsgálatokat folytattak le, és milyen eredménnyel.
A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályától, és a tározók kapcsán szintén illetékes Bányafelügyelettől mostanáig nem jött válasz a megkeresésünkre. Az új engedély ügyében másodfokú szakhatóságként eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságától az alábbi válasz jött a korábbi, még a decemberi, új engedély kiadása előtti levelünkre:
“Az I-VI. számú, már lezárt és kiporzástól mentesített vörösiszap-tározók egységes környezethasználati és környezetvédelmi működési engedély alapján működnek. Jelenleg folyamatban van a VII. számú vörösiszap-tározóban lévő veszélyes és nem veszélyes hulladék kezelésére (hasznosítására) vonatkozó egységes környezethasználati engedély felülvizsgálatát célzó környezetvédelmi hatósági eljárás, ebben a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF)vízügyi és vízvédelmi szakkérdésekben másodfokú szakhatóságként járt el. A VII. számú vörösiszap-tározó felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem. Az üzemet a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint iparbiztonsági hatóság folyamatos hatósági felügyelet alatt tartja. Az üzemeltető tavaly (2018) augusztus 2-án kapott katasztrófavédelmi engedélyt, a legutóbbi ellenőrzés idén (2019) február 21-én volt, annak során hibát, hiányosságot nem tártak fel.”
Miután a TKV újabb engedélyt kapott 2019 decemberében, ismét megkerestük az OKF-et, ahol annyit tudtunk meg, hogy a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket az iparbiztonsági hatóság évente ellenőrzi, s hogy a tavaly februári ellenőrzés óta nem került sor újabbra.
A politika dönt a környezetvédelmi ügyekről
Egy az Átlátszónak nyilatkozó, a magyarországi környezetvédelmi előírásokat és ügyeket, és a cég tevékenységét régóta jól ismerő, de korábbi pozíciói miatt névtelenséget kérő szakember úgy fogalmazott: a TKV által végzett hulladékkezeléssel kapcsolatban a Greenpeace-hez hasonlóan kétségbe vonja, hogy valódi komposztálás folyna az üzemben.
Forrásunk szerint a komposztálás kifejezés használatára csak azért van mód, mert az EU – jogi terminológia szintjén – nem határozza meg, hogy pontosan mit takar ez a szakszó. Aggályosnak tartja, hogy ha esetleg egy kormányközeli nagyvállalkozó kezébe kerül az almásfüzitői cég, a hatóságok még inkább tartani fognak attól, hogy ellenőrizzék azt, vagy bármibe beavatkozzanak. Úgy véli, hogy az almásfüzitői tározók kapcsán a megoldás az lehetne, ha azokat kiásnák és egy biztonságosan szigetelt helyen raknák le, így lehetne megakadályozni, hogy az odahordott több százezer tonna veszélyes és általános hulladék a talajvízzel a folyóba szivároghasson.
Az almásfüzitői tározók ügye több forrásunk szerint is azt példázza, hogy hiányosságok vannak a környezetvédelem központi irányítása és haztósági ellenőrzése terén Magyarországon. Több megkérdezett szakember állítja: a környezetvédelmi engedélyezési ügyekben Magyarországon sokszor politikai döntések születnek, mert ezekhez komoly gazdasági érdek fűződik.
Ráadásul sokszor nemcsak újságíróknak nehéz hivatalos információhoz jutni egy-egy ilyen ügyben: a parlament Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, Schmuck Erzsébet például a mai napig nem kapott választ a hatóságoktól arra, hogy a Mátrai Erőműnél tavaly júliusban történt szennyeződést ki okozta.
A Mészáros Csoport keresi a lehetőségeket
Az Átlátszó több helyről is úgy értesült, hogy Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a TKV-val a cég esetleges megvásárlásáról. Megkérdeztük erről a Mészáros és Mészáros Kft-t.: a válaszból megtudtuk, hogy ez a cég nem tulajdonos az almásfüzitői tározókat tulajdonló cégekben (Tatai Környezetvédelmi Zrt., Revireo Invest Zrt., Envirotis Zrt., Greenermark Zrt.), de azt nem cáfolták, hogy tárgyalnának egy esetleges felvásárlásról:
„Általánosságban elmondható, hogy a Mészáros Csoport folyamatosan keresi az akvizíciós lehetőségeket, és az egyes tárgyalások kimeneteléről tájékoztatja a sajtó útján a közvéleményt.”
Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron
Forgóajtó-jelenségnek azt nevezik, amikor az állami és a magánszféra között személyi átfedések alakulnak ki a vezető beosztásban lévők munkahelyváltása során. Ez a gyakorlat felveti a gyanúját annak, hogy az állami döntéshozók korábbi vagy leendő munkáltatóiknak kedveznek hivatali tevékenységük során.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy továbbra is folyamatban van az almásfüzitői tározók miatt indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen. Ez ügyben a legutóbb a 2015-ös, ún. indokolással ellátott véleményt küldte a Bizottság a magyar kormánynak – tudtuk meg brüsszeli forrásból. Brüsszelből nagyon figyelik, hogy mi történik az ügyben, melynek rendezését – a megkeresésünkkor még folyamatban lévő – új engedélytől várták.
A fent hivatkozott 2015-ös véleményben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy az almásfüzitői vörösiszap-tározó tekintetében alkalmazzon szigorúbb környezetvédelmi előírásokat. A jelenlegi gyakorlat alapos vizsgálata felfedte, hogy a területen egyes, a rehabilitációt szolgáló hulladékkezelési tevékenységeket helytelenül végeztek el, aminek az emberi egészség védelmével és a környezetvédelemmel kapcsolatos következményei vannak. Az EU hulladékkezelési jogszabályait megszegve a veszélyes hulladékokat más hulladékokkal keverték össze, az élőhelyvédelmi irányelv által előírt hatástanulmányokat pedig nem készítették el.
Egy 2013-ban küldött felszólító levélre adott válaszában Magyarország jelezte, hogy megkezdődött a területen alkalmazott gyakorlat felülvizsgálata, de a folyamat még nem zárult le. Mivel a felülvizsgálat alatt a területen zajló tevékenységek tovább folytatódtak, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy Magyarország egyelőre nem tette meg a jogsértő tevékenység megszüntetéséhez szükséges lépéseket. Amennyiben Magyarország e kötelezettségét nem teljesíti, a Bizottság az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.
A TKV szerint a kötelezettségszegési eljárás oka az, hogy amikor elindították, Magyarország még nem adoptálta az uniós előírásokat (élőhelyvédelmi irányelv) erre vonatkozóan, s a cég mindig a hatályos magyar törvényeknek, szabályoknak megfelelve működik. Az új környezetvédelmi engedély már egy EU-kompatibilis magyar törvény alapján készült, 2018-ban Brüsszelből érkező szakemberek pedig személyesen járták be az almásfüzitői üzemet.
A cikk kutatók és oknyomozó újságírók közös munkájának eredménye, melyet a CEU-n működő Center for Media, Data and Society Black Waters című kutatási projektje keretében végeztek a résztvevők. Az Open Society Initiative for Europe által finanszírozott projekt célja az, hogy Közép-Kelet Európában történt környezeti károkról, korrupcióról és ezek társadalmi következményeiről tudósító, figyelmet felkeltő cikkek készüljenek. Közreműködtek Czeglédi Alexandra kutatói asszisztens, antropológus, Ian M. Cook kutató (Közép-európai Egyetem), Vetier Márta, tájépítészmérnök, környezetkutató. Videó: Németh Dániel.
|
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét
|
Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal. Az egykori timföldgyárhoz tartozó, közvetlenül a Duna mellett elhelyezkedő tározókra a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa után irányult nagy figyelem. A Greenpeace akkor és azóta több alkalommal tiltakozott és kampányt szervezett az odaszállított veszélyes hulladék, és a szerintük a Dunába szivárgással fenyegető tározók miatt, most az új engedélyt is megfellebbezték. Az ügyben 2012 óta uniós kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, bár az elmúlt években ennek kevés következménye volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/02/26/megujitottak-a-meszaros-cegcsoport-altal-kinezett-almasfuzitoi-hulladeklerako-engedelyet/
|
2020-02-26 10:45:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Helyreigazítás: a 2020. február 27. napján megjelent, „Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök” című cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást jogerősen három évre ítélték. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Kiss Zoltán Tamást a Debreceni Törvényszék mint elsőfokú bíróság 2017. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével folytatólagosan elkövetett, hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt 3 év börtönbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte, amely büntetést a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla 2018. szeptember 12-én hozott másodfokú, jogerős ítéletével 5 000 000,- Ft pénzbüntetésre enyhített.
Minden év végén állandó téma a hazai kórházak adóssága, az egészségügy alulfinanszírozottsága, az ellenzék pedig éppen ezért, szinte képtelen leszállni az oktatás-egészségügy két bites, minden primitivitást alulmúló kampányáról. Ha azonban elkezdjük felfejteni a szálakat, akkor hamar kiderül, hogy a problémák forrása legkevésbé valamely Orbán-kormány munkájában, mint inkább a „haladó, európai”, balliberális kabinetek és a hozzájuk köthető csatlós cégek, vállalkozások körül keresendő. Az egészségügyi intézmények és a magántulajdonú egészségügyi vállalatok homályos összefonódásai azonban egy évi kétezer milliárd forintból működő állami terület költségvetésének zabrálására adhatnak lehetőséget. A tapasztalatok szerint pedig ahol megvan a lehetőség, ott mindig lesznek élelmes vállalkozók is annak kihasználására.
Adódik a kérdés: vajon mi köti össze egy nyírségi állami egészségügyi holding jogerősen elítélt vezérigazgatóját, egy jelenleg is nyomozás alatt álló miskolci onkológiai vonalon működő magánvállalat tevékenységét és a kórházak minden évben felhalmozódó jelentős hiányát? A rövid válasz: hasonló profilú cégek. A történet megértéséhez azonban fel kell idéznünk a hírhedt kórház privatizációt és a Gyurcsány-kormány működésének éveit. Az ötlet az volt, hogy a PPP beruházási kontrukcióhoz hasonlóan az addig csak állami kézben lévő és kizárólag a költségvetés által finanszírozott egészségügybe beszáll a magántőke is, ezzel fejlesztve a színvonalat és a úgy kompletten mindent is. Persze a gyakorlatban a kisebbségi tulajdonos magánvállalatok kapták a profitot termelő tevékenységeket, az államra maradt a veszteség vállalása, a rendszer pedig az összeomlás irányába haladt.
4 MILLIÁRD UGROTT NYÍREGYHÁZÁN
2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték el az egykori orvos-cégvezért három évre.
MISKOLCON JELENLEG IS ÁLL A BÁL
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház sem maradt ki az egészségügy átszervezésének kalandos történetéből. Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a miskolci megyei kórházban miként kerülhetett az onkológiai ellátás egy bizonyos Medcenter Kft-hez, amelytől csak főigazgató váltások és hosszas huzavona után sikerült az intézménynek búcsút mondania. Ebben az esetben is milliárdos kár érhette a kórházat, így a magyar államot, az előnytelen szerződési konstrukciók miatt. A gyakorlat megértésének kulcsa az a tény, hogy tudjuk, itt zajlott hazánk történetének legdrágább sugárterápiája, valamint itt volt a legmagasabb az ilyen kezelések után járó állami támogatás. Közben viszont persze az érintették minimalizálták költségeiket, így az ott dolgozók elmondásaiból tudjuk, hogy például a rákos betegek kezelését szolgáló eszközök alkatrészei között szivárgó vizet az egészségügyi személyzet kénytelen volt konyhai mosogatószivaccsal megpróbálni felszívni.
MINDEN KONC SZÁMÍTOTT
Talán nem az ország legismertebb települése a Sárrét festői városa, Püspökladány, de a 16 ezer fős település rendelkezik egy bizonyos orvosi rendelőintézettel, aminek az átszervezése körül újabb lehetőségek nyíltak a szociálliberális üzleti körök számára. Történt ugyanis, hogy a 2000-es évek végére már igencsak ramaty állapotban lévő intézményt a városi önkormányzat fel szerette volna újítani. Azonban a kormányzati támogatás feltétele volt, hogy a városi egészségügyi szolgáltatóban kisebbségi tulajdonosként meg kell jelenjen a magántőke. Annak rendje és módja szerint, a magántőke meg is jelent egy bizonyos Mappet Kft. formájában – természetesen érezzük, hogy milyen háttérrel vehet egy magáncég bagóért 49 százalékos tulajdonrészt egy önkormányzati cégben arra alapozva, hogy ez majd százmilliós léptékű támogatást jelent annak. A rendszerbe azonban homokszem csúszott, ugyanis a cég nem kapta meg a remélt kormányzati támogatást, ellenben a kisebbségi tulajdonos „rajta maradt” Püspökladányon.
„VÉLETLENEK” EGÉSZ SORA
Az egészségügyi privatizáció kormányprogramként történő csúcsrajáratása idején későbbi elítélt holdingvezérünk, Kiss Zoltán Tamás céget alapít, amelyet tovább ad kinevezése idején bizonyos Szimilkó Tamásnak. Szimilkó ebben az időben jegyzi többek között a püspökladányi projektbe belépett Mappet Kft-t. A projekt bukásakor, miután kiderül, hogy a kormányzati támogatást a cég nem nyerte el, Szimilkó kiszállt és a Mappet egy bizonyos Dombi Imre irányítása alá és tulajdonába került. Hogy, hogy nem, de Dombi Imre már kapcsolatba kerül történetünk többi szereplőjével is. 2013-tól ugyanis tulajdonos és vezető egy Deb Consult Kft. nevű cégben, amelynek már akkor tulajdonrésze volt a miskolci botrányokban abban az időben még szintén aktív Medcenterben. A cégtől 2016-ban válik meg, méghozzá Kiss Zoltán Tamás javára – aki jelenleg is tulajdonos és vezető tisztségviselő a cégben. De ne feledkezzünk meg Szimilkó Tamásról sem, aki idővel szintén túlad portfólióján, ezek pedig egy bizonyos Gubacsi Lászlóhoz kerülnek, méghozzá ahhoz a Gubacsihoz, aki jelenleg is a Medcenter meghatározó alakja. Miután halmozni kell az élvezeteket, érdemes megállapítani, hogy Gubacsi Medcenteres érdekeltségének szintén jelentős közös üzleti érdekeltsége volt az elítélt holdingvezér által tulajdonolt és igazgatott cégekkel.
A SZÁLAKAT IS ELVARRJÁK
Feltehetné a kérdést az olvasó, hogy mi végre idéztük a milliárdos botrányok történetébe Püspökladány rendelőintézetének ilyen szemmel nézve marginálisnak tűnő kálváriáját. Nos a válasz az, hogy az elsőre gyakran megfoghatatlannak tűnő milliárdos károkozások mellett így lehet szemléletesen érzékeltetni, hogy a kellően kártékony, élősködőkhöz hasonlítható módon működő cégek miként tudják a szakadék szélén hagyni tízezrek egészségügyi alapellátását. Emellett pedig azért is érdemes ezt az esetet megvizsgálni, mert ha valakiben kételyek merülnének fel, hogy a fentebbi összefüggések mindössze egy rosszindulatú oknyomozás által láttatni akart helyzetet írnak le, akkor érdemes a püspökladányi egészségügyi szolgáltató cég ügyvezetői székének sorsára fordítani figyelmünket. Rövid közjátékot követően ugyanis a cég élére – immár a Mappet kiszállása után, de egyben a megdöbbentő, hogy ennek ellenére is – egy bizonyos Komróczy Károly került. Komróczy azonban szintén nem tűnik egy véletlenül érkező jelentkezőnek, hiszen éppenséggel három céget is közösen jegyzett a múltban Kiss Zoltán Tamással. Komróczy jelenleg is tartó ügyvezetői megbízatása ennek fényében pedig szintén érdekes kérdéseket vet fel.
Természetesen a fentebb leírt tényszerű adatok és összefüggések ugyan mindenben megfelelnek a valóságnak, de a szükséges konzekvenciák levonása már kizárólag az olvasó és a döntéshozók kompetenciája.
Ha ezidáig nem lett volna elég hajmeresztő, hogy az egészségügyet milyen hasonló profilú cégek karjai fonhatják át, akkor érdemes ezen vállalkozások természetéről is szót ejteni. A rákbetegek szenvedéseivel egyidejűleg nagyot szakító Medcenter múltjából ugyanis minden oldalról csontvázak dőlnek ki. Tragikomikus, egyben elképesztő körülmény ugyanis, hogy az onkológiai ellátásban résztvevő cég életét papíron hosszú évekig igazgatta egy Hosszúpályiban főállású tanyagondnokként dolgozó férfi.
A cégek számokban
Pontosan az üzleti titkok miatt megbecsülni sem tudjuk, hogy a bevezetőben említett három szereplő körüli egészségügyi üzlet milyen nagyságrendben szivattyúzhatott ki közpénzeket az egészségügyből, de sokat mondó információ, hogy a biznisznek elvileg a leszálló ágát jelentő 2018-as esztendőben is, pusztán az említett szereplők között kapcsolatot jelentő cégek árbevétele meghaladta a 3 milliárd forintot, de a cégek még névértéken is legkevesebb 2 milliárd forintot értek. Mindezek pedig felvetik a kérdést: valóban alulfinanszírozott a magyar egészségügy egyes része? Valóban kevés az a mára nagyságrendileg 2 ezer milliárd forint évente, amiből működhet ez a szektor? Vagy esetleg néhány igencsak problémás elem csapolja a közös kasszát?
A vezető képen Kiss Zoltán Tamás látható. Fotó: szon.hu
Konzervatívnak lenni ma forradalmi. Amikor a világot ki akarják fordítani a sarkából, mi fiatalok, ifjú polgárok tehetünk a legtöbbet a jövőért...
|
Milliárdokat talicskázhatnak ki évente az egészségügyből orvosi üzleti körök
|
2009-ben, az aprófalvas Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az egészségügyi intézmények centralizációja mellett döntöttek és egy gigaholding formájában olvasztották egybe az addigra gazdasági társasággá alakult kórházakat és rendelőintézeteket. Az akkor még erős szocialista fellegvárnak számító Nyíregyházán megalakult holding élére Kiss Zoltán Tamás került. A cég működése azonban hamar botrányba fulladt. 2012-ben Kiss már a rendőrség őrizetében várta a vele szembeni büntetőeljárás megindulását különböző közbeszerzési visszaélések miatt. Végül jogerősen 2017-ben ítélték az egykori orvos-cégvezért három évre.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/milliardokat-talicskazhatnak-ki-evente-az-egeszsegugybol-orvosi-uzleti-korok/
|
2020-02-27 11:09:59
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be.
Laczó Adrienn bíró a határozat indokolásában kijelentette, hogy a Prisztás-ügyben korábban meghozott jogerős ítélet alapjaiban kérdőjeleződött meg. A Fővárosi Törvényszék szerint Jozef Roháč önmagát terhelő vallomása választ ad azokra a korábban megválaszolatlan kérdésekre is, amelyek alapján azért lehetett kétségbe vonni Hatvani István bűnösségét, mert a szemtanúk – főképp Fazekas Ferenc – egy viszonylag alacsony, vékony testalkatú merénylőről számoltak be, Hatvani pedig magas, és a történtek idején több, mint száznegyven kilogramm volt a testsúlya. A bíróság annak ellenére hozta meg döntését, hogy információink szerint a napokban kiderült: Roháč beszélgetéseit lehallgatták a börtönben, és a jegyzőkönyvekből kiderült, hogy tanúkat próbált meg manipulálni a vallomásának alátámasztása érdekében. A törvényszék elfogadta Roháč beszámolóját arról is, hogy érdek nélkül vállalta magára a gyilkosságot, és azért tett vallomást, mert nem akarta, hogy egy ártatlan ember üljön miatta. Az ügyészség szerint Jozef Roháč vallomása ellentmondásos elemekkel van tele, a bíróság szerint azonban életszerű, hogy több, mint két évtized távlatából már nem emlékezett minden pontos részletre. Roháč börtönbeli lehallgatásának ügye pénteken fontos téma volt a perbeszédekben is, a törvényszék a jelek szerint azonban nem tulajdonított különösebb jelentőséget a történteknek.
Portikéknak egyelőre nem jött be az orosz szál
Minden bizonnyal Hatvani István felmentését remélte a másik két vádlott is, de valószínűleg nem a pénteki végeredménnyel. Ésszerű feltételezés lehetett, hogy amennyiben Hatvani kiesik a történetből, akkor Portik sem bízhatta meg őt, Fazekas szerepe pedig végképp értelmezhetetlen lett volna. Roháč vallomása tartalmazza, hogy őt néhai barátja, Jozef Hamala – akit később ugyancsak agyonlőtt – kérte fel a merényletre, a megbízói kör pedig egy meg nem nevezett orosz alvilági csoport volt. Laczó Adrienn hangsúlyozta, hogy a Jozef Roháč vallomása miatt elrendelt perújítás tárgya kizárólag az elkövető személyének tisztázása volt, ez pedig sikerült. Érdekesség, hogy ugyanebben az ügyben Portik és Fazekas is perújítási eljárást kezdeményezett a fenti körülmények miatt, erről azonban a Fővárosi Törvényszék nem döntött. Azt ugyanakkor tisztázni kell, hogy ha Hamala bízta meg Roháčot, akkor a felbujtó nem lehetett Portik; erre talán lehetőséget nyújt az, hogy Portik, Fazekas és védőik is fellebbezést jelentettek be pénteken, a szálakat így valószínűleg a Fővárosi Ítélőtábla bogozhatja majd ki. Amennyiben erre mégsem kerülne sor, akkor végleges ellentmondás maradna az, hogy a Fővárosi Főügyészség vádirata és Jozef Roháč egy teljesen eltérő felbujtói körről beszél. A történetet bonyolítja az is, hogy a Fővárosi Törvényszék döntése értelmében Roháčot hamarosan meg kell gyanúsítani a Prisztás-gyilkossággal, majd elindul a büntetőeljárás, a büntetőper. Tovább fűszerezi a történetet, hogy a bíróság kimondta: csak az derült ki, hogy nem Hatvani lőtte agyon Prisztást, de részt vehetett a bűnjelek – a kerékpár, a fegyver és merénylő ruházata – eltüntetésében. Mint Laczó Adrienn mondta, ez már valószínűleg soha nem fog kiderülni.
Az egykori keresztapák is Roháčot nevezték meg bérgyilkosként
A vádirat szerint a merénylet alapja az lehetett, hogy az alvilág egykori pénztárosának tartott Lakatos András nagy összegű kölcsönt vett fel Portiktól és Prisztástól is, fedezetül pedig mindkettejüknek ugyanazokat a fővárosi ingatlanokat ajánlotta fel, de a lakások elosztásáról a két férfi nem tudott megegyezni, ami súlyos konfliktushoz vezetett közöttük. Egyes tanúk szerint a megbeszélés után röviddel Portik a belvárosi éttermében, az egykori Művészinasban adott megbízást Hatvani Istvánnak Prisztás megölésére. Egy korábbi verzió szerint az ellenségeskedés alapja lehetett az is, hogy a dúsgazdag Prisztás be akart szállni az olajüzletbe, amivel súlyosan sértette volna Portikék érdekeit. Mint arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, Roháč érintettségére régebben több tanú is utalt, közöttük Radnai László, a kecskeméti maffiaper fővádlottja, aki az utóbbi években szinte az összes, korábban eredménytelenül vizsgált, a kilencvenes években elkövetett leszámolás megoldóembere lett. Ugyancsak Roháčról beszélt egykor a Prisztás-ügyben Portik volt olajos üzlettársa, Drobilich Gábor is, aki azért dicsérte a szlovák bérgyilkost, mert az nejlonzacskóban fogta a merénylethez használt pisztolyt, így nem maradt lőpor a kezén, és a töltényhüvely sem maradt a helyszínen. Az is tény ugyanakkor, hogy sem Radnai, sem Drobilich nem beszélt a Roháč által említett orosz megrendelői körről.
Hatvani estére már a családjával lehet
Hatvani István szokatlan nyugalommal hallgatta pénteken a Fővárosi Törvényszék döntését; mint később kiderült, nem értette pontosan, hogy mit jelent a büntetésének félbeszakítása, erre a bírónő adott neki magyarázatot. A határozat értelmében a férfit visszaszállították a börtönbe, de csak a papírmunkák elvégzése miatt, mivel az említett ügyészi fellebbezésnek ilyen esetben nincs halasztó hatálya. Hatvani jelen lévő családtagjainak a büntetés-végrehajtás dolgozói jelezték, hogy estére már hazavárhatják. Laczó Adrienn jelezte Hatvani Istvánnak, hogy az ügyészség fellebbezése miatt még előfordulhat, hogy újra letartóztatják, de az már csak a fellebbviteli eljárásban történhet meg. A Fővárosi Törvényszék pénteki döntése nem jogerős.
Fotó: PS
Egyes feltevések szerint a kunokkal jött Magyarországra, mások azt sugallják, hogy már Árpád vezér körül is ott acsargott. A magyar szakírók egyöntetűen nemzeti büszkeségként kezelik, de túlzásokba ne essünk
|
A Fővárosi Törvényszék szerint Roháč ölte meg Prisztást, Hatvani büntetését félbeszakították
|
Elfogadta a Fővárosi Törvényszék Jozef Roháč vallomását, amely szerint ő lőtte agyon 1996 novemberében Prisztás József nagyvállalkozót, a bíróság egyúttal félbeszakította az eddig a bérgyilkosnak tartott, és ezért korábban már jogerősen tizenöt évre ítélt Hatvani István szabadságvesztését. A törvényszéken lefolytatott perújítási eljárásban ugyanakkor nem változtattak a felbujtónak tartott Portik Tamás és a bűnsegédként számon tartott Fazekas Ferenc büntetésén: Portik tizenöt, illetve Fazekas tíz éves fegyházbüntetése továbbra is hatályban marad. Hatvani büntetése félbeszakításának nincs halasztó hatálya, vagyis a fellebbezések sem lehetnek rá hatással, a férfi így hamarosan szabadon távozhat a börtönből. Hatvani Istvánt bizonyíték hiányában mentette fel a gyilkosság vádja alól a Fővárosi Törvényszék. A Fővárosi Főügyészség Hatvani esetében fellebbezést jelentett be a döntés ellen, Portik és Fazekas esetében tudomásul vette azt. Hatvani István és védője tudomásul vette a döntést, a másik két vádlott és védőik fellebbezést jelentettek be.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/breking-a-fovarosi-torvenyszek-szerint-rohac-olte-meg-prisztast-hatvani-bunteteset-felbeszakitottak-cikkunk-frissul/
|
2020-02-14 11:23:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást.
A 2000-es évek elején kitört szövetkezeti botránynak köszönhetően kisbefektetők mentek tönkre, közben pedig eltűnt csaknem kétmilliárd forint. A Vertical ellen a XI. kerületi kapitányság 2003. őszén kezdett nyomozni, ám csupa olyan ember ellen, akik a szövetkezethez csak névleg kötődtek – idézte fel az Index.hu a napokban. Az ügyben az éjszakai életből jól ismert Klivinyi Zoltánt is letartóztatták, aki részletes vallomásában megnevezte a háttérembereket. Az csak az elsőfokú tárgyalásnál derült ki, hogy ennek a vallomásnak egyszerűen nyoma veszett. Erről a Vertical-Invest elleni nyomozást vezető egyik alosztályvezető beszélt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen 2017 őszén. Szerinte, noha a tudták, hogy a gyanúsítottak, köztük Klivinyi, mindössze strómanok, néhány magasabb pozícióban lévő rendőr nem akarta a nyomozást sikerre vinni. A rendőr beszélt arról a betörésről is, ami a XI. kapitányságon történt annak idején, amit szerinte csakis belső ember követhetett el. Mindezt jelezték a belső elhárításnak is, át is adták nekik az ezzel kapcsolatos jelentésüket, de a vizsgálat eredménytelenül zárult.
Túl jól haladt a nyomozás, elvették az ügyet a nyomozóktól
Az alosztályvezető tanúvallomásában kiemelte, a nyomozás előrehaladtával nyilvánvalóvá vált, hogy információk szivárognak ki a kapitányságról, Klivinyiről pedig elmondta: ő stróman volt, a megbízói pedig még kihallgatva sem lettek, noha velük szemben is megállt az alapos gyanú. Az alosztályvezető ezek után készített egy jelentést, amelyben mindezt leírta, megemlítve, hogy a megbízói kör felett “egy politikai elit diszponált”. Felettese, miután értesült a leírt információkról, megdöbbenve kijelentette, hogy ebbe a kormány is belebukhat. A jelentés végül az akkori budapesti rendőrkapitány, Gergényi Péter asztalára került, aki elvette a kerületi kapitányságtól az ügyet és az iratokat át kellett adni a BRFK-nak. A jelentést pedig, benne a nevekkel, titkosították. A tanúskodó rendőr szerint a nyomozást azért vették el tőlünk, mert túl jól haladt, és „Klivinyi Zoltánnál meg kellett húzni a vonalat”. A rendőri visszaélésekkel összefüggésben indult ügyészségi nyomozás végül azért nem vezetett eredményre, mert a felmerült bűnpártolás, hivatali visszaélés és vesztegetés bűncselekménye már elévült.
A sztárzsaru szekrényéből tűnt el a legfontosabb bizonyíték
A Vertical-Invest botrányán kívül több esetben felvetődött már a rendszerváltás óta annak a gyanúja, hogy alvilági körök és politikusok érdekében büntetőeljárásokat akadályoztak meg, az érintett hatósági személyek pedig szinte mindig megúszták a felelősségre vonást. Jó példa erre az 1990-es években elkövetett leszámolások nyomozásaiban résztvevő több rendőr, akik ellen még a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok egy részének belső elhárításaként működő Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) is vizsgálódott. Vizsgálat tárgyát képezte, hogy az olajügyekben a rendőrség első számú koronatanújaként elhíresült Boros Tamásnak az 1997-ben tett, végül a halálát okozó videovallomása milyen csatornákon keresztül jutott el röviddel az elkészülte után az Aranykéz utcai robbantás megrendelőjének tartott Portik Tamáshoz. Az NVSZ-nek a kazetta rendőrségről való kikerülése mellett a négy áldozat halálával végződött merénylet meghiúsult nyomozása is komoly aggályokra adott okot. A gyanút erősítette, hogy noha pontosan lehetett tudni, mely alvilági szereplőknek állt érdekében Boros likvidálása, ennek ellenére sem sikerült eredményt felmutatniuk a nyomozóknak. Nem maradt el annak a vizsgálata sem, hogyan tűnhetett el a BRFK-ról két fontos kamerafelvétel, amiken a megmaradt rendőri jelentések szerint jól felismerhetően látszódott a robbantás miatt azóta elítélt Jozef Rohác. Az Aranykéz utcai robbantás ügyének perbeszédében az ügyész kiemelte, hogy a BRFK életvédelmi alosztályát vezető gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből vihették el a fontos bizonyítékokat. Ennek kapcsán a 90-es évek gyilkosságaiban nyílt nyomozást folytató Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bűnpártolás és hivatali visszaélés miatt ugyan feljelentést tett, ám elévülés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nem rendelt el nyomozást.
Nem siették el a Fenyő-ügyet sem
A magyar kriminalisztika másik rejtélyes ügye, a Fenyő-gyilkosság vonatkozásában is felmerült, hogy hátráltathatták a nyomozást a rendőrségen. A védelmi szolgálat az egyik legfontosabb kérdésnek azt tartotta, miként lehetséges, hogy amikor a tíz évig bujkáló Rohácot 2009 elején hazahozták, nem hasonlították össze a levett DNS-ét az 1998-as emberölés helyszínén talált anyagmaradványokkal, noha Rohác elkövetői mivolta már a 90-es évek végén felmerült, arról nem is beszélve, hogy a kecskeméti maffiaper fővádlottja, Radnai László 2005-ös, titkosított tanúvallomásában is Jozef Rohácot azonosította Fenyő János gyilkosaként. Ez a titkosított vallomás egyébként a jegyzőkönyvezést követő harmadik napon már Portik Tamás és körének a kezébe került, ám a felelősök nevét ebben az ügyben sem ismerjük. Elévült már azoknak a hatósági személyeknek is a feltételezett bűncselekménye is, akikről a 2018-ban lefoglalt Portik-hangfelvételek tanúsága szerint Portik Tamás és energolos cégtársa, Drobilich Gábor beszélt a 2000-es évek közepén. Az egyik megvett gyilkossági nyomozót „Forradásosnak” nevezték, ő „énekelt” Drobilichnak, hogy Portik ellen egy zsarolási ügyben nyomoznak, a másik rendőr pedig kihozta a rendőrségről, majd az olajosak kezébe juttatta az energolosok volt katonájának, Zsóvár Imrének a több száz oldalas vallomását, amivel életveszélyes helyzetbe sodorta a főnökeiről kipakoló egykori bűntársat.
Az összes fontosabb akta az alvilág kezébe került
Zsóvár 1999-ben hosszan beszélt a szlovák és magyar hatóságoknak a leszámolásokról és különböző gazdasági visszaélésekről, de tizenöt évvel később arról is beszámolt az Aranykéz utcai robbantás tárgyalásán, hogy az olajmaffia legsikeresebb cégének, az Energol Rt-nek a vezetői 2002-ben az alvilági gyilkosságok nyomozásában keletkezett, számukra kínos összes rendőrségi iratot megszerezték a hatóságtól. A Portik-felvételekből információink szerint kiderül még, hogy áruló rendőr dolgozhatott a Kovács Lajos vezette döglött ügyek osztályán is. Az egyik hanganyagon ugyanis Portik Tamás arról beszélt a Fenyő-gyilkosság megrendelésével vádolt Gyárfás Tamásnak, hogy Kovács közvetlen munkatárásától tudott meg információkat a Fenyő-ügy aktuális nyomozati cselekményeiről. Noha Portik elmondásait fenntartásokkal kell kezelni, még az ügyészség szerint is hosszú éveken keresztül bizalmas információkhoz jutottak a merénylet elkövetői.
Eltűnt a politikusokról és a maffiózókról írt jelentés
Meglepő dolgokat tapasztalt a rendőrségen Orosz István is, aki 2008-ig vezette a Nemzeti Nyomozó Irodán (NNI) belül működő bűnszervezetek elleni osztályt. Orosz pár éve egy interjúban hangsúlyozta, hogy az NNI-n belül eltűnt az az általa jegyzett jelentés, amiben leírta: több politikus is kapcsolatban áll a maffiával. Szerinte abban a jelentésben olyan konkrétumok voltak, hogyha úgy működött volna az igazságszolgáltatás, ahogy például Olaszországban, akkor több honatyát hovatartozástól függetlenül bilincsben vihettek volna el a hatóságok. Orosz István beszélt arról is, hogy olyan felsőbb utasítást nem kapott ugyan, hogy valamilyen ügyben ne nyomozzanak, de az megtörtént, hogy feltártak egy bűncselekményt, ám az addig beszédes informátoraik örökre elhallgattak közvetlenül azután, hogy a jelentéseik politikusoknál landoltak. Az alezredes megemlítette még, hogy amikor a hírhedt Conti-Car bűnszervezet ellen nyomoztak, szintén találtak hozzájuk köthető politikusokat, a rájuk terhelő és addig összegyűjtött adatokat át is adták a megfelelő szolgálatoknak, ám ezúttal sem történt semmi, nem indult ellenük nyílt büntetőeljárás annak ellenére, hogy Orosz szerint jobb- és baloldalon is van több olyan politikus hazánkban, akik segítették egy-egy bűnszervezet működését.
Ha politikus és maffiózó nem is ült eddig együtt a vádlottak padján, az mégis nagy eredmény, hogy az ügyészségnek és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) 2012-ben sikerült a Vizoviczki-ügyben olyan vezető beosztású rendőröket megbuktatnia, akik a vád szerint kenőpénzért cserébe az éjszakai szórakozóhelyeiről és mulatóiról elhíresült, befolyásos vállalkozónak, Vizoviczki Lászlónak és bűnszervezetének dolgoztak. Ügyüket jelenleg is tárgyalja a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
|
Mindenki megúszta: kilopott iratok, kiszivárgott vallomások, áruló rendőrök segítették a magyar maffiózókat
|
A rendőrségen belül szándékosan siklathatták félre a Medgyessy- kormányzat idején a kétezres évek egyik milliárdos alvilági svindlijének, egy ingatlanszövetkezeti csalásnak, a Vertical-Invest-ügynek a nyomozását, amiben egy kivétellel végül csak a strómanok kerültek bíróság elé – a történetet az egyik online újság elevenítette fel, ugyanakkor nem csak a Vertical-botrány esetében történtek hatósági visszaélések, amelyek tévútra vitték a nyomozásokat. Egy gyilkossági “sztárzsaru” szekrényéből tüntették el például az Aranykéz utcai robbantás legfontosabb bizonyítékát, de a Gyurcsány-kormány idején az is megesett, hogy eltűnt a rendőrségről az a jelentés, amiben politikusok és maffiózók kapcsolatáról írtak. Mivel már minden elévült, a korrupt rendőrök megúszták a felelősségre vonást.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/mindenki-meguszta-kilopott-iratok-kiszivargott-vallomasok-arulo-rendorok-segitettek-a-magyar-maffiozokat/
|
2020-02-08 11:40:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
„Az egészségügy romokban, az egészségügy eladósodott, nincsenek normális berendezések, nem állnak rendelkezésre megfelelő eszközök” – ugye sokat hallottuk már ezeket a mantrákat az ellenzéki politikusoktól, akik komplett kampányelemet generáltak például a CT-berendezések hiányának víziójából. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök az év eleji sajtótájékoztatóján is határozott üzenetet fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy véget kell vetni a kórházak eladósodási folyamatának. Kiemelte: az eladósodást a külföldi cégektől befogadott, nagy értékű szolgáltatások okozzák, „nagy halak” úszkálnak a vízben. S hogy ez mennyire így van, eddig talán nem is sejtettük.
Negyvenhatmilliárd forint volt a tét
Az átlagember számára nem igazán érthető, mit is jelentett az a kartell, amely azért alakult, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt, az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára kiírt forrásból megszerezzék. Ekkor ugyanis egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nemcsak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. A versenyhivatalt nem lehet azzal vádolni, hogy nem végzett alapos munkát: mintegy négy éven keresztül több nagy, vezető egészségügyi eszközök gyártásával foglalkozó céget ellenőrzött, végül hét cégre 1,6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. A balliberális médiában előszeretettel hangoztatták, hogy a „miniszterelnök tanácsadója” és „egy másik üzletember” szervezte össze azt a kartellt, amely a magyar egészségügy modernizálására kiírt 46 milliárdos uniós pályázat lefölözésére alakult. A GVH nyilvánosságra hozott adatai között ugyan a magánszemélyek neveit nem közölték, azonban a PestiSrácok.hu postaládájában egy olyan boríték landolt, amelyben a négyéves vizsgálat eddig még nem ismert részletei is benne vannak. Ezek alapján pedig a multicégek mellett érdemes a kórházigazgatók, valamint egy, korábban ipari kémkedésért elítélt személy felelősségét, szerepét is górcső alá venni. Erre vállalkoztunk.
A közbeszerzési eljárások tárgyát képező képalkotói diagnosztikai eszközöket a globális eszközgyártók (GE, Siemens, Philips, Toshiba) mindegyike gyártja, s közülük hárman magyarországi leányvállalattal is rendelkeznek. (GE Hungary, Siemens Healthcare Kft., Philips Magyarország, míg a Toshibát disztribútor képviseli, a Variotrade Kft.) A magyar piacon a főbb disztribútorok a GVH vizsgálatába bevont cégek közül az Artmed, Mediszer, Hoge, Medirex, Euromedic Technology, VMD, Noelmedix, valamint a Med&Trade volt. Ezek a cégek játszottak tehát szerepet abban a KEOP-programhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárásban, amelyet a GVH négy éven át tartó vizsgálata érintett.
Az ember, aki ott sem volt…
A történet kulcsfigurája az a Harmat Sándor, akit korábban ipari kémkedésért is elítéltek. Az általunk megismert dokumentumból pedig egyértelműen kiderül, hogy milyen szerepe volt annak a kartellnek a létrejöttében is, amely 46 milliárd forintos pályázati forrást osztott le – természetesen egymás között. Számunkra rejtély, hogyan sikerült az egészségügyi berendezések gyártóitól kezdve az intézményvezetőket is megvezetnie, és a kormányzathoz közel álló tanácsadóként feltüntetnie magát, de a GVH vizsgálata megállapította, hogy Harmat az igényfelméréstől kezdve a KEOP-források odaítélésén keresztül a tenderek végleges lezárásáig aktív közreműködőként volt jelen.
Szinte hihetetlen, hogy ekkora multicégek közül semelyiknek nem jutott eszébe leellenőrizni azt a személyt, aki a szálakat mozgatta, mégis ez történt. Úgy tűnik, hogy a Google kereső használatában sem igazán mélyedtek el a kartellbotrány résztvevői, Harmat ugyanis kulcsszerepet töltött be abban, hogy minél több ajánlatkérő pályázzon, és abban is, hogy a tenderfelosztás eredményéhez igazodva minél aktívabban lépjenek fel ajánlattevőként, a közbeszerzési eljárásokat pedig ne támadják meg utólag.
Fidesz-kapcsolat, orosz szerelem
Mr. Handabandáról többször megírtuk: nemlétező kormányzati kapcsolataival házal, valamint milliárdos állami egészségügyi pályázatok és a politika körül legyeskedik. Harmat Sándor nem csupán hétpróbás ügyeskedő, hanem a rendszerváltás utáni egyik legsúlyosabb gazdasági büntetőügy kulcsfigurája is, aki úgy tudott a tűz közelében maradni, hogy korábban saját magát és üzlettársát, az ipari kémkedésben a reptéren ugyancsak lekapcsolt Kassai Józsefet tulajdonképpen az orosz-magyar egészségügyi kapcsolatok kulcsfiguráinak nevezte. Érdekes, hogy Harmat ezen hencegését és oroszországi bekötéseit a mai napig homály fedné, ha a PestiSrácok.hu az új fejlemények kapcsán nem veszi elő a fiók mélyéről az ipari kémkedés bírósági tárgyalásairól készült jegyzőkönyveket. Harmaték oroszokhoz intézett szerelmi vallomásai után nem sok kérdés marad Harmat Sándor valódi érdekeivel és céljaival kapcsolatban, legfeljebb az, hogy miért nem esett le az egészségügyi szakembereknek, vezetőknek, hovatovább politikusoknak, hogy elég problémás Harmat Sándorral mutatkozni és tárgyalni. A PestiSrácok.hu korábban (itt, itt, itt) részletesen foglalkozott Harmat Sándorral, akit a Diagon-ügyben ítéltek el végül ipari kémkedésért. Harmat Sándorral összefüggésben a világhálót és a cégadatokat szemlélve számos furcsaság fellelhető. Az egyik ilyen egy 2015-ös élelmiszer-biztonsági konferencián tartott előadás, amelyet dr. Harmat Sándor tartott „Hazai fejlesztésű innovatív technológiai lehetőségek az élelmiszeriparban” címmel. A PestiSrácok.hu derítette ki, hogy Harmat Sándornak nincs doktori végzettsége.
Harmat Sándor neve nagy nyilvánosság előtt először az úgynevezett ipari kémkedés ügyében bukkant fel. Emlékezetes: egy hazai, de a nemzetközi piacon is komoly pozíciókkal rendelkező, orvosi diagnosztikumokat fejlesztő és gyártó magyar vállalat két egykori vezető beosztású munkatársa, Harmat Sándor elsőrendű és Torma Lajos másodrendű vádlott több, mint tizenegyezer – szabadalmakkal, ipari titkokkal, technológiákkal kapcsolatos – adatfájlt mentett le saját laptopjára. Ezek az ipari oltalom alatt álló és üzleti titkot is képező adatok lényegében a teljes dokumentációját jelentették egy Oroszországban felépítendő diagnosztikum-gyárnak, amelyről a külföldi piacokon is ismert magyar vállalat ebben az időben előrehaladott tárgyalásokat folytatott. Ám egy konkurens vállalkozás, a Diachem Kft. elcsábította a két középvezetőt, hogy a technológia és szabadalmak tulajdonosát kikerülve maga köthessen üzletet az oroszokkal. Csakhogy a pénzügyőrség 2008 májusában lecsapott cikkünk főszereplőjére, Harmat Sándorra, amikor ő a Ferihegyi repülőtéren – táskájában a tervezett gyár teljes leírásával – épp megpróbált felszállni a moszkvai járatra. Társait később fogták el Budapesten.
Korábban azt is a PestiSrácok.hu írta meg, hogy Harmat Zombor Gábor korábbi egészségügyi államtitkárra hivatkozva próbált meg zsíros laboratóriumi megrendelésekhez jutni, de az ipari kém annak ellenére tagadta mindezt, hogy a miniszter is figyelmeztette: fejezze be ámokfutását. Harmat azonban nem jött zavarba és ugyanúgy házalt állítólagos, de valójában nemlétező fideszes és kormányzati kapcsolataival, így akarta rátenni a kezét zsíros egészségügyi megrendelésekre. A GVH vizsgálata szerint ez sikerült is neki.
Az ipari kém és a multik esete, avagy Mr. Handabanda akcióba lendül
Ezek után talán nem is annyira meglepő, hogy Harmat Sándor már a KEOP-tendereket megelőző időszakban is „a piac prominens szakértőjének” számított – legalábbis ezt hitette el magáról –, akinek hitelességét és szakmai hozzáértését az ügy szereplői nem kérdőjelezték meg. A GVH vizsgálata azonban rámutatott arra, hogy Harmat Sándor nem rendelkezett sem formális, sem informális megbízatással a KEOP-tenderek szakmai lebonyolításáért, és koordináló szerepet sem tölthetett volna be. A postaládánkban landolt dokumentációban az olvasható, hogy a piaci szereplők többsége fenntartások nélkül elfogadta Harmat saját megbízására vonatkozó állítását, s bár akadtak, akik ezt eleinte megkérdőjelezték, később ők is Harmat elvárásaihoz igazították saját piaci magatartásukat. Az egyik tanú pedig úgy fogalmazott: azért fogadta el Harmatot hiteles személyként, mert „azt a Siemens munkatársa mutatta be”. Hm.
A PestiSrácok.hu által megismert dokumentumok alapján kijelenthető: Harmattal az ügy minden szereplője kapcsolatban állt, mert azt feltételezték, hogy hatással lehet a KEOP befolyásolására. Harmat koordináló tevékenysége kiterjedt az érintett piaci szereplők – ideértve a gyártókat és szállítókat is –, valamint az intézmények közötti, a tenderek felosztására, valamint az ajánlati árak meghatározására is.
Igényfelmérés, beárazás, titkos email-hálózat
A történet a pályázat meghirdetése után turbófokozatban bontakozott ki: 2015 májusától megkezdődött az úgynevezett igényfelmérés, természetesen Harmat vezényletével, aki aztán minden szereplővel kapcsolatot tartott. Pikáns, hogy az igényfelmérésben részt vevő szereplők is rendszeresen megosztották egymással az információkat, és a korrekt piaci versenyeztetés égisze alatt, egymással vagy éppen a kórházakkal együttműködve dolgozták ki még a szóba jöhető termékek specifikációját is. De arról is közösen döntöttek, hogy ezek hogyan és ki által jutnak el az adott kórházba. Az persze mellékes volt, hogy ez mennyire felel meg a jogszabályoknak vagy éppen az üzleti etikának. Bár azt rögzíthetjük: mindezt nem igazán verték nagydobra. A dokumentumból pedig az is kiderül, hogy az egymás közötti kommunikációra egy titkos email-hálózatot használt például a Siemens; az úgynevezett „Viharzóna” szerveren tárolt információk nagy részét nem lehetett már visszaállítani. Külön szerveren leveleztek a kórházak is egymással. S bár a gyártók tagadták, mégis felmerült néhány olyan bizonyíték az eljárásban, amely szerint előszerződéseket is kötöttek egymással még a tenderek kiírása előtt. Az ügy egyik védett tanúja arról beszélt, hogy a gyártók az egészségügyi intézményekkel egyeztetve, még a közbeszerzések megjelenése előtt kötelező érvényű gyártói ajánlatokat adtak ki, amelyek arra vonatkoztak, hogy ki fog szállítani. Tehát az intézmények is aktív részesei voltak a szállítók és a disztribútorok közötti egyeztetésnek, a kórházak informálták ugyanis a piaci szereplőket arról, hogy melyik gyártót és melyik disztribútort preferálják. Ráadásul a kórházak bevonták a gyártókat és szállítókat a specifikáció előkészítésébe is.
Eredményhirdetés nélküli győztesek
Persze Harmat itt is segédkezett: egyeztetéseket folytatott arról, hogy hol ki legyen a gyártó és ki a beszállító, sőt, emberünk a kórházak mellett is kért indikatív ajálatokat például a Philips és a Siemens Zrt.-től. Táblázatokat készített, tárgyalt, majd a tenderek eredményhirdetése előtt azt is közölte, hogy kik a nyertes pályázók, valamint a nyertes ajánlati árakat is elárulta. De abban is kardinális szerepet vállalt, hogy még véletlenül se jelentsen be valamelyik cég óvást és támadja meg a túlspecifikált tendert. Arra is fény derült, hogy jó néhány fedőajánlat is az ő fejéből pattant ki.
A GVH részletesen vizsgálta Harmat szerepét a kartell létrehozásában, és megállapította jogsértő magatartását is. Más kérdés, hogy tettek-e büntetőfeljelentést az eljárás lezárását követően, vagy csak a gazdasági társaságokra róttak ki büntetést…
Folytatjuk.
|
Az ipari kém, aki átverte a multikat és lazán megúszott egy kartellbotrányt
|
Arcátlan üzleti magatartás, multinacionális cégek, kórházigazgatók, lefölözött uniós pályázati forrás – talán így lehet a legegyszerűbben összefoglalni azt a történetet, amelynek egyik kulcsszereplője az az ipari kémkedésért elítélt szélhámos, akire a PestiSrácok.hu már többször felhívta a figyelmet. Most olyan cikksorozatot indítunk útjára, amely részletesen feltárja az egészségügyi intézmények eszközbeszerzéseivel kapcsolatos visszásságokat, valamint bemutatjuk azt a kartellezési modellt, amelynek segítségével a nemzetközi óriásvállalatok nemes egyszerűséggel kiszorították a kisebb magyar vállalkozásokat bizonyos közbeszerzésekből. A cseresznye a habon pedig Mr. Handabanda, azaz Harmat Sándor lesz, aki mindezt úgy koordinálta, hogy elhitette a cégekkel: kormányzati felhatalmazással rendelkezik.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/az-ipari-kem-aki-atverte-a-multikat-es-lazan-meguszott-egy-kartell-botranyt/
|
2020-02-05 11:55:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
Tavaly novemberben átfogó elemzés jelent meg az orvoslásban használt képalkotó diagnosztikai eszközök globális piacáról. A kutatás valóban alapos, minden tényezőt végigvesz a statisztikai adatok történeti áttekintésétől kezdve a régiós piacok méretén, szabályozási jellegzetességein át a gyártók termelési kapacitásáig, valamint az ár, költség- és profitmutatókig. A General Electricet (GE), a Siemens–t és a Philips–t az elemzés a globális piac nagyhalai közé sorolja. Az említett multik idén januárban szintén elvitték az első három helyet egy ugyancsak átfogó, bár más típusú piaci elemzésben, csak a sorrend volt más: Siemens, GE, Philips. Ez az analízis Magyarországon készült, és igencsak alapos munka, hiszen négy év hatósági vizsgálatainak eredményeit összegzi. Ezt a multik mégsem teszik ki a kirakatba, a 140 oldalas dokumentumban ugyanis a piacbefolyásolási gyakorlatukat leplezi le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
Tolvajtempó
A magyar egészségügy Microsoft-botrányaként elhíresült kartellügyet nagyvonalakban már ismertettük a cikksorozatunk február 5-én megjelent első fejezetében. Bemutattuk, hogy a radiológiai eszközöket gyártó multik és hazai forgalmazóik miként zsíroztak le egy közel 50 milliárd forintos üzletet egy jogerősen elítélt szélhámos, Harmat Sándor iránymutatásával és kórházi vezetők segédletével. A PS postaládájába bedobott irat alapján Harmat ténykedését jóval részletesebben tártuk fel, mint más szerkesztőségek.
Megírtuk róla, hogy az egészségügyi kormányzat koordinátorának adta ki magát, és egy hamis megbízólevél másolatával férkőzött a kartell résztvevőinek bizalmába. Hogy ezt a bizalmat pusztán a rokonszenv vagy valami más mozgatta, máig rejtély, amire a versenyhivatal vizsgálati jelentése sem ad ésszerű magyarázatot. A GVH egyszerűen tényként rögzítette, hogy Harmat Sándor már korábban is az egészségügyi piac prominens szakértőjének számított, ezért hitelességét és hozzáértését a kartell résztvevői nem kérdőjelezték meg. Pedig lett volna miért gyanakodniuk, a férfi ugyanis – ipari kémkedés vádjával – időről időre szerepelt a bűnügyi krónikákban.
Nem túl életszerű, hogy egy olyan kis országban, mint Magyarország, épp a Siemens-hez, a GE-hez vagy a Philips-hez hasonló világcégek képviselői ne ismernék az iparági pletykákat, vagy ne olvasnák az eléjük tett napi sajtószemlét. Bár Harmat Sándor törekedett arra, hogy a kartell szereplőivel magánjellegű kapcsolatot alakítson ki, kevéssé hihető, hogy megnyerő személyisége önmagában elegendő lett volna a szálak mozgatásához. A színfalak mögött valami olajozhatta a gépezetet ahhoz, hogy Harmat megbízhatóságát a Siemens egyik akkori munkatársa garantálja a kartell más szereplői előtt. Mert a visszaéléssorozatban nem Harmat Sándor volt az egyedüli koordinátor. Hanem a Siemens, amiről a világcégnek most már papírja is van.
Elkendőzött valóság
„Csak tiszta üzlet a Siemens üzlet” – vallja magyarországi honlapján a németországi központú világcég. Mint minden nagyvállalatnak, a Siemensnek is van compliance rendszere. Ebben – némiképp leegyszerűsítve – a gazdasági társaságok arról nyilatkoznak, hogy működésük során betartják a jogszabályokat, illetve a saját maguk által elfogadott etikai kódexet. Lássuk hát a Siemens fogadalmát!
A Siemens nem tűri el a korrupciót, a tisztességes verseny alapelveinek megsértését és egyéb jogszabályszegéseket – ha ez mégis megtörténik, azonnal cselekszünk. (…) A Compliance kulcs az üzleti feddhetetlenséghez.
Az egyszerre határozott és fennkölt üzleti hitvallást a cég maga tette idézőjelbe a GVH által feltárt kartellügyben, amelyben amúgy a versenyhivatal innovatív gyártóként jellemzi a Siemenset és a nemzetközi konkurenciát is. Nemhogy tisztességes versenyről, de versenyről sem volt szó, az általunk megismert dokumentumok alapján pedig inkább úgy fogalmaznánk: üzleti feddhetetlenség helyett a mutyizás vagy a panamázás kifejezés illik az ügyletre. A világcéget is elhagyta az innováció, a kreativitás; a szereplők ténykedése leírható az ismert gyermekmondóka segítségével: „ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri-piciri pedig mind megette”. A különbség annyi, hogy a kartellügyben a szereplők összedolgoztak, így a „workshopok” és a „teammunkában végzett project management” eredményeként a végén mindannyian belakmározhattak a pecsenyéből. A know-how-t a GVH vizsgálati anyaga szerint Harmat Sándor hozta, aki a pénzvadászat szervezésébe már az elején bevonta a Siemens–t (is).
A Siemens koordináló szerepe kimutatható azzal kapcsolatban, hogy a gyártók a piaci részesedésüket fenntartsák
– olvasható a GVH-verdiktben az 1. számú védett tanú nyilatkozata. Az összekapaszkodás mindkét fél szempontjából ésszerű volt. Az orvosi diagnosztikai eszközök magyarországi piacán a Siemens diktál, ezért is jegyezhette fel magának a kartell egyik szereplője, hogy a tenderek felét a Siemens viszi el, a másik felét pedig a versenytársai. De a tender akkora volt, a klinikák, kórházak, rendelőintézetek olyan sok MR, CT, röntgen beszerzésére írtak ki pályázatot, hogy a Siemens egymaga nem győzte volna a szállítást.
A multicég felismerte, hogy – kapacitások híján – piaci részesedését növelni nem tudja, így piaci pozíciójának megőrzése – a status quo fenntartása – vált számára elsődlegessé. És a Siemens vélhetően úgy volt vele, hogy ha már a tendereket le kell egymás között pacsizni, akkor pacsizzák le azokat a legnagyobb hal irányításával. A GVH határozatában olvasható a Siemens egyik akkori vezetőjének határidőnapló-bejegyzése. Ez nem más, mint egy csinos kimutatás arról, hogy hány CT-t, illetve MR-t szállít a Siemens és hányat a konkurencia. A piac felosztásához és a verseny korlátozásához a társkoordinátor szállította a muníciót. Harmat Sándor nem gépekkel, hanem információkkal kereskedett. Ő fogta össze a „piackutatás” szálait, magyarán vagy ő, vagy az ő megbízásából szondázták előzetesen a kórházi vezetőket arról, hogy milyen típusú és gyártmányú berendezést preferálnak, a gyártókat és a szállítóikat pedig arról, hogy ki és mit tud azokból beszerezni. Az óriástender előkészítésének és kiírásának heteiben Harmat olyan sokszor telefonált, sms-ezett a siemenses kapcsolattartójával, hogy az érezhetően messze túlmutathatott a sima szakmai érdeklődésen.
No-go zóna
A kifejezés jelentését migrációs vonatkozásban valamennyien megtanultuk az elmúlt évek híradásaiból. Hagyományos értelemben olyan településeket, városrészeket értünk alatta, ahol az állami rendfenntartás helyére az önbíráskodás lépett. A Siemens-t e téren nem hagyta el az innovatív gondolkodás, amikor megalkotta a magyar egészségügy „no-go” zónáit. A világcég „no go/no bid” bejegyzésekkel különböztette meg belső munkaanyagaiban azokat a pályázatokat, amelyeken nem indult ajánlattevőként. Mégpedig azért nem, mert az érintett kiírások műszaki tartalmát a kórházak a konkurencia termékeire szabták.
Keresztapa 2.
„Mi történt Frank Pentangelivel, Michael? A testvére eljött segíteni.” Ez a párbeszéd a maffiafilm-trilógia második részében zajlott Michael Corleone és a felesége között, miután a Keresztapa majmot csinált az amerikai szenátus vizsgálóbizottságából. A hallgatás szabálya a magyar egészségügy Microsoft-botrányát is átjárta. Ha nem így lett volna, a résztvevők nem a belső munkaanyagaikat dekorálják „no go/no bid” kommenttel, hanem jogorvoslati beadványokat fogalmaznak a Közbeszerzési Döntőbizottságnak, és közben értesítik újságíró ismerőseiket. Itt azonban a koordinátorok semmit nem hagytak a véletlenre, a „ius murmurandi” jogának (az ókori Rómában az elégedetlenség kifejezésének joga) korlátozását sem. A kartell szereplői abban is megállapodtak egymással, hogy nem panaszkodnak a hatóságoknak, hanem fegyelmezetten „lenyelik a békát”, nehogy a jogorvoslati eljárás megakassza a bizniszt. A belső csatornákon persze kieresztették a gőzt. Maradt fenn olyan levelezés, amelyben az egyik cég illetékese háborogva ismeri el, hogy azért nem adtak árajánlatot, mert a pályázatot a Siemensre írták ki.
Csicskáztatás
Miközben a Siemens a saját útját egyengette, a disztribútorainak esetenként akadályversenyt rendezett. A globális cégekhez hasonlóan a német társaság sem maga forgalmazza az általa gyártott diagnosztikai eszközöket, hanem közvetítők révén. A kórházak a pályázat kiírása előtt a beszerzendő berendezés műszaki tartalmának meghatározására vagy a specifikáció véleményezésére megkérték a forgalmazókat. (Külön cikket ér, hogy a kórházak eljárása jogszerű volt-e vagy sem.) A disztribútorok ilyenkor megkeresték a gyártót, és kértek tőle műszaki leírást. És itt jött a Siemens-trükk: a világcég „hozott is, meg nem is”, mert ugyan valamennyi disztribútor kívánságát teljesítette, ám egyikét sem maradéktalanul. Mindenkinek adott műszaki leírást, de úgy, hogy azok különböztek egymástól. Amikor a pályázati kiírás megjelent, a műszaki tartalom átolvasása után a Siemensnél azonnal tudták, hogy melyik disztribútoruk „lobbizta be” eredményesen a kapott műszaki leírást a tenderbe. A jutalom nem maradt el: a Siemenstől az élelmes forgalmazó kapott egyedül ajánlatot a pályázatban szereplő diagnosztikai eszköz szállítására. Furfangért persze a magyar forgalmazók sem mentek a szomszédba. Ők a disztribútori piacot osztották fel egymás között, amint kiismerték a Siemens eljárását. A Siemens a versenyhivatali eljárás során úgy viselkedett, ahogy a Frank Pentangelihez hasonló pentitók szoktak: „feladta magát”, majd aktívan együttműködött a Gazdasági Versenyhivatallal, amely cserébe 40 százalékkal csökkentette a cégre kirótt bírságot. A GVH megállapította ugyan, hogy a multicég tevékenysége a vizsgált időszakban folyamatosan és minősítetten korlátozta a versenyt, ám a bűnbánó Siemens 256 millió forint befizetésével megúszta az egész botrányt. A versenyhatósági eljárás Magyarországon véget ért. A tengerentúlon viszont fut egy másik történet jórészt ugyanezekkel a szereplőkkel. Az FBI és az amerikai tőzsdefelügyelet gyanúja szerint ugyanis a világcégek Kínában és Brazíliában kormányzati hivatalnokokat fizettek le, hogy a diagnosztikai eszközök beszerzése során nekik lejtsen a pálya. Mindezek után hamisan és cinikusan csengenek Dale A. Martin, a Siemens magyarországi elnök-vezérigazgatójának szavai, aki éppen tavaly októberben gondolta úgy, hogy a Piac és Profitnak beszél a korrupcióról és a közbeszerzések átláthatóságáról, no meg a politika miatt Magyarország megítéléséről a német befektetők körében. Martin úr – magyar felmenőinek is köszönhetően – ékes anyanyelvünkön mondott lesújtó véleményt. „A rossz országimázs nem segít” – mondta a hazai állapotokról szólva a Siemens első embere. Aki szerint „minden országnak megvannak a saját kihívásai”, de a Siemensnél „zéró tolerancia van” a korrupció témájában, amit „nagyon komolyan vesznek”, és ennek ellenére is „jelen tudnak lenni a piacokon”. Na, igen. Ez tényleg érzékelhető, tisztelt vezérigazgató úr…
Egymás ellen dolgozó magyar hatóságok, a Siemens most is megúszta
A GVH által Harmat Sándorral egy szinten, azaz a kartell szervezőjeként kezelt Siemens Healthcare Kft. az elmúlt években, a hatósági nyomozás ellenére is sorra nyerte a közbeszerzési pályázatokat. A cég 2019-ben szállított CT-t a miskolci megyei kórháznak és a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központnak is. Mégpedig jogszerűen. A törvény ugyanis a kartellező vállalkozásokat csak az ügy jogerős lezárulta után tiltja el – tudtuk meg a Gazdasági Versenyhivataltól. És mivel a hatóság majdnem négy évig nyomozott, így csak tavaly decemberben született meg a szereplőket elítélő határozat.
A közbeszerzésre vonatkozó jogszabályok szerint három évig sem ajánlattevőként, sem alvállalkozóként nem indulhat hazai vagy uniós forrásokat érintő tendereken olyan cég, amelyik versenyfelügyeleti eljárásban bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el. A Siemens Healthcare pedig éppen ilyen vállalat. A passzus alapján joggal gondolhatjuk, hogy a céget a hatóságok jó időre „kivonták a forgalomból”, és a Siemens 2023-ig biztosan nem kerülhet egészségügyi közpénzek közelébe. Nos, ez hatalmas tévedés. Az uniós jogalkotók ugyanis gondoskodtak arról, hogy a nyugat-európai multinacionális vállalatok számára kiskapukat biztosítsanak ilyen helyzetekre is. Az európai jogrenddel összhangba hozott hazai jogszabályok szerint ugyanis az elítélt cégeknek lehetőségük van „öntisztázásra”, amely annyit jelent, hogy a közbeszerzési hatóság előtt kell bizonyítaniuk, hogy a versenyfelügyeleti eljárás során közreműködőek voltak, minden birtokukban lévő információt megosztottak a nyomozást végző szervvel, és tevékenységükkel nem okoztak kárt. Ezek után nem meglepő, hogy a Siemens is éppen így cselekedett: nemcsak együttműködött a GVH nyomozóival, hanem a versenyhivatali határozatot követően azonnal öntisztázó eljárást indított a Közbeszerzési Hatóságnál. Ennek eredménye pedig éppen a napokban vált ismerté: a Siemens Healthcare Kft.-t a Közbeszerzési Hatóság bírája mentesítette a jogkövetkezmények alól, így a társaság továbbra is indulhat közbeszerzéseken. A mindezek után most némi csalódást érző olvasóknak enyhülést hozhatna, hogy az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint még 2016-ban nyomozást rendeltek el a GVH feljelentése alapján „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban” bűntettének gyanújával; erről még a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adtak számunkra bővebb felvilágosítást. A versenyhivatal lezárt eljárása pedig jogalapot biztosíthat a nyomozó hatóságok számára, hogy eredményesen lépjenek fel az ügyben.
Folytatjuk!
|
Hogyan ússzunk meg egy kartellezést: keresztapák a magyar egészségügyben (2. rész)
|
Hangzatos jelszavak és mutyizós hétköznapok, innovatív világcég, amely nemcsak a technológiában, de a nyelvújításban is éllovas. A PestiSrácok.hu februárban indított cikksorozatot a magyar egészségügy Microsoft-botrányaként emlegetett kartellügyben. Első írásunkban az értelmi szerzőt, Harmat Sándort mutattuk be a cseppet sem bizalomgerjesztő előéletével együtt, most a lezsírozott tender másik piacszervező koordinátoráról és motivációs tréneréről rántjuk le a leplet. Egy igazi nagyhalról, a magyarországi Siemensről van szó.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/hogyan-usszunk-meg-egy-kartellezest-keresztapak-a-magyar-egeszsegugyben-2-resz/
|
2020-02-20 11:58:00
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
Kovácsnak ugyan az volt az egyik választási ígérete, hogy képviselőként nagyon sokat fog keresni, de a bizottság elnökének járó fizetést még ő is túlzásnak érzi, pláne hogy szerinte a bizottságnak nincsen semmi értelme.
A négy hegyvidéki vagyonnyilatkozat-ellenőrző havi 80 ezret kap, míg az elnök ennek a dupláját, 160 ezer forintot, a bizottság viszont csak évente egyszer ülésezik. Kovács kerületében idén nagyjából tíz percet üléseztek, amiből szerinte két perc volt az érdemi munka, a többiben arról beszélgettek, hogy eltölthet-e egy hetet a képviselőknél, hogy felmérhesse értékesebb vagyontárgyaikat.
A bizottság egy rendes tagja – négyen vannak: Vágó István, a Demokratikus Koalíció politikusa és három Fidesz-KDNP-s politikus – tehát összesen tizenkétszer 80 ezer, azaz 960 ezer forintot kap évente úgy, hogy egész évben csak nettó tíz percet tölt el a bizottsági munkával.
Kovács az Azonnali megkeresésére elmondta, hogy ő a bizottsági elnöki tisztségért járó tizenkétszer 160 ezer forintos (azaz 1 920 000 forintos) éves fizetést felveszi, viszont olyanoknak fogja adni, akik valóban tesznek valamit az átláthatóságért, például az Átlátszónak vagy a K-Monitornak. Emellett pedig a bizottság elnökeként legfontosabb feladatának a bizottság megszüntetését tartja. Az évi nettó tíz percet dolgozó bizottság ugyanis évente 5,76 millió forintjába kerül a hegyvidékieknek, egy négyéves ciklus alatt ez az összeg már 23 040 000 forint.
A megszüntetést Kovács nem teljes munkabeszüntetésként képzeli el, ugyanis a vagyonnyilatkozatok digitalizálásán és öt évre visszamenőleg kereshetővé tételén is dolgozik, viszont a következő havi képviselő-testületi ülésen indítványozni fogja az SZMSZ módosítását annak érdekében, hogy a megszüntetni kívánt bizottság lényeges feladatait a jogi bizottság láthassa el.
A pontosság kedvéért Kovács azt is hozzátette, hogy habár a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság elnöke minden fővárosi kerületben 160 ezer forintot kap, a tagok nem mindenhol kapják meg a 80 ezres fizetést, ugyanis vannak olyan kerületek, ahol a bizottságokban dolgozó képviselők fix összeget kapnak, a bizottságok számától függetlenül. Ennek az az oka, hogy maga az önkormányzati törvény (35-ös és 39-es paragrafusok) írja elő, hogy kell a bizottság, de hogy pluszpénz jár-e érte, azt az önkormányzat rendeletben állapítja meg, azaz a képviselők saját maguknak szavazzák meg a fizetésüket.
Kovács kérdésünkre, hogy harminc év alatt miért nem panaszkodott senki a minimális tevékenységet túlzottan sok pénzért végző bizottságok egyikéről sem, annyit mondott, hogy ezek gyakorlatilag
a pártok kifizetőhelyeiként működnek, így eddig senkinek nem állt érdekében változtatni ezen.
A XII. kerületi bizottság teljes, 10 perces ülését itt lehet végignézni:
|
AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁG, AMI ÉVENTE TÍZ PERCET MALMOZIK TÖBBMILLIÓS FIZETÉSÉRT
|
Láttatok már olyat, hogy valaki bekerül egy kerületi bizottságba, majd rögtön felszámolná azt? Még mi sem, de Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő pontosan erre készül. Az Azonnalinak elmesélte, hogy miért.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200226_kovacs-gergely-felszamolna-a-hegyvidek-milliokert-malmozo-bizottsagat
|
2020-02-26 12:04:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Ha egy általános iskolás ma Magyarországon gimnáziumba szeretne jelentkezni, akkor egy időre abba kell hagynia a tiktokozást meg a letöltögetést, hogy belépjen a KIFIR középfokú felvételi információs rendszerbe, ahol megkeresi a vonatkozó digitális űrlapot az elektronikus adatlapkitöltő program egyéni jelentkezők számára létrehozott felületén, kitölti, majd - nem, nem megy vissza tiktokozni, hanem - a kitöltött digitális dokumentumot kinyomtatja, borítékba dugja és elküldi egy győri címre, illetve a kiválasztott iskolába.
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
Hadházy a tapasztalatait úgy foglalta össze, hogy
"A DIGITÁLIS JÓLÉT PROGRAM NÉHÁNY NER-CÉG TULAJDONOSÁNAK JÓLÉTÉT SZOLGÁLJA."
A képviselő ezt a sarkos állítást a program lebonyolítását koordináló Digitális Jólét Nkft. szerződéseinek listájára alapozta. Bár ez a neten is megtekinthető lista nem tartalmazza a program során megkötött összes szerződést, a benne felsorolt tanulmányok és rendezvények összességükben mégis sokat elmondanak. Ezért mi is megnéztük, hogy nekünk miről árulkodik a hosszú szerződéslista.
De mielőtt elkezdenénk csemegézni a szerencsés szerződő felek között, két szót arról, hogy mi ez az egész.
A DJP leismertebb arca maga az ötletgazda, Deutsch Tamás úgyis mint "a Digitális Jólét Program összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos". Miután 2014 őszén a megszilárduló NER őszinte döbbenetére a 2010-es évek legkomolyabb nemkormányzati tüntetése szerveződött a meglebegtetett internetadó miatt - Varga Mihály 150 forint adót vetett volna ki minden megkezdett gigabájtnyi adatra -, a Fidesz elkezdte komolyabban venni a témát. Ennek első jeleként Deutsch levezényelte a kormány internetes konzultációját, javaslatokat tett netes-digitális témákban, majd a kormány 2015-ben meghirdette az úgynevezett Digitális Jólét Programot. Aminek a célja, szép PR-magyar nyelven az volt, hogy, idézem a honlapjukról, "Magyarország minden polgára és vállalkozása a digitalizáció nyertesei közé kerülhessen".
A program egyik legfontosabb eredménye, hogy azonnal sarjadzott belőle egy rakás alprogram, amiket arról lehetett felismerni, hogy mindegyikben szerepelt a "digitális" szó. Olyanok, mint - mások mellett- Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája (DOS), Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiája (DES), Magyarország Digitális Startup Stratégiája (DSS), és Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája (DGYS).
De kikkel és milyen célokra szerződtek?
Az állammal remek feltételekkel szerződők listájának egyik legérdekesebb neve a korszerű, digitális államkapitalizmus egyik hazai arca, a startupkultúra hazai nagykövete, a pár éves fideszes kormányzati szereplése után világszabadalomként egy általa irányított kormányszervet - a Design Terminalt - privatizáló Böszörményi Nagy Gergely. Böszörményi két cége kapott tízmilliókat a DJP-ből. A viccesebbik összeg az a 24 millió forint, ami a BNG többségi irányítása alatt álló Design Terminal Nonprofit Kft. kapott egy olyan tanulmányért, ami arról szól,
hogyan lehetne külföldi startup cégeket csábítani Magyarországra.
Ha valamire szüksége van az országnak, akkor az néhány, még csak nem is magyarok tulajdonában lévő, tipikusan kevés alkalmazottat foglalkoztató és nyereséget nem termelő, de nagy tőkebefektetést igénylő vállalkozás.
A meglepő téma kifejtése nem meglepő módon sokba került.
Böszörményi másik biznisze sokkal földhözragadtabb volt. A kormányközeli ötletember igazi aranytojást tojó cége, a CreaCity Szolgáltató Kft. 14,5 millió forintot kapott a Londonban rendezett, BETT nevű nemzetközi kiállítás magyar standjának grafikai és építészeti megtervezéséért, illetve a pavilon koncepciójának megalkotásáért. (A CreaCity azért aranytojást tojó cég, mert olyan elképesztően jó profitrátával dolgozik, mint nagyon kevés vállalkozás a világon. 2018-ban például 292 millió nettó árbevételből 132 millió forintos adózott eredményt tudtak kihozni, vagyis lényegében minden megkeresett forint fele tiszta nyereség volt.)
Ez a BETT kiállítás nemcsak Böszörményi Nagyot emelte digitális jólétbe. Az ezen a videón is megtekinthető, 310 négyzetméteres magyar standot BNG tervei alapján felépítő Mobilsofa Kft. a feladatra 165 millió 300 ezer forintért szerződött. Ha úgy tetszik, 533 ezer forintos négyzetméteráron építettek. Összehasonlításképpen: durván ennyibe kerül Budapest elit környékein egy luxusház négyzetméterének felépítése.
De ez a fontos kiállítás ennél azért többe került az európai adófizetőknek.
A BETT lebonyolítási feladatinak elvégezése címén közel 10 millió forintot kapott az Sport and Event Sportügynökség Kft, ami - bár ennek a cégadatokban nincs nyoma - az érintett elmondása szerint is Stefano Favaro olasz sportmenedzser magyar cége. A Talmácsi Gábor motorversenyző menedzsereként megismert Favaro közismerten kormányközelben mozgó figura, aki például a Giro d'Italia magyar szervezői körül is mozgott mostanában.
A BETT miatt még a Móra-BookR Kids kft is kapott arra 5 millió forintot, hogy a show közben teljes erejéből segítse elő Magyarország Digitális Exportfejlesztési Stratégiájának megvalósulását.
Hangosat durrant a bullshitágyú
A digitalizáció csodájának legszebb megtestesülése talán az Etanulás Módszertani Kutatóintézet Kft. A szegedi Varga Zoltán Tamás tulajdonában lévő cég ugyanis egyrészt nulla darab alkalmazottal tart fenn - már ha hihetünk a nevének - kutatóintézetet. Másrészt nulla kutatóval is képes volt felkelteni az állami pénzcsap figyelmét. Ugyanis éppen őket bízta meg a DJP hatmillió forintért egy tanulmány megírásával. És mit tesz isten, abban az évben, vagyis 2018-ban ez a hatmillió forint volt a cég teljes bevétele. Az ő példájuk ráadásul tökéletesen illusztrálja azt a tudományosan és büntetőjogilag nem bizonyított, de széles körben elfogadott tételt, miszerint "minél nagyobbat szól a bullshitágyú, vagyis minél pofátlanabb a kamu jogcím, annál gyanúsabb, hogy kamu kifizetésről lehet szó." A hatmilliós tanulmány témája ugyanis, idézem
"ajánlás megfogalmazása az oktatási célú digitális tartalmak hazai környezetben bevezethető interoperabilitási szabványrendszerére, melyet helyzetfelmérést és ajánlásgyűjteményt is tartalmazó, a digitális köznevelési tartalmak és szolgáltatások interoperabilitási szabványrendszerére vonatkozó szakértői tanulmány elkészítése útján valósít meg".
Az Etanulás ügyvezetője egy bizonyos Nagy Balázs, aki abban a Merkel Konzulent Zrt-ben is ezt a pozíciót foglalja el, amely 14 millió forintot kapott a DJP keretében, hogy tanulmányt írjon abban a szintén erősen bullshitgyanús témában, hogy
"tartalomszolgáltatási rendszerek tartalmi és funkcionális elemzése, hiányterületek feltárása, javaslatok, ajánlások megfogalmazása a DOS alapján"
Izgalmas szereplő a listán az INFOTÉR Nonprofit Kft. Ők szűk 50 millió forintért dolgozhattak ki vállalkozói kompetencia módszertant, míg tulajdonosuk, az Informatika a Társadalomért Egyesület a DJP jóvoltából a magyar kempingezéstörténet egyik legsikeresebb szereplőjévé vált azzal, hogy 6 millió forintért sátrazhatott egy szigorúan szakmai rendezvénysátorral a Tusványos fesztiválon. A Infotér ügyvezetője pedig az a Bencze György, aki Andy Vajna halála előtt az oligarcha érdekeltségébe tartozó Est Média egyik vezetője volt.
A fiatalon meghalt XVII. kerületi fideszes polgármester, Riz Levente testvérének, Riz Ádámnak a cége a Rávezető Projekt Kft. már korábban is bekerült Hadházy képviselő célkeresztjébe, ugyanis olyan busás megrendeléseket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetemtől, más fideszes háttéremberek társaságában. A cég ebben a projektben 10,5 millió forintért írt tanulmányt, jól hangzó témában, nevezetesen
"a tanulási környezet infrastrukturális vonatkozásaival szembeni elvárások szakpolitikai elemzése a köznevelési intézményekben"
A szerződő felek között olyan sokirányú tehetségek is vannak, mint Kéringer Szabolcs jogász. Aki amellett, hogy annak idején ellenjegyezte a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó 4ig Nyrt. alapszabályát, személyesen és ügyvédi irodája révén több megrendelést is kapott a digitális jóléti programban. Egyrészt 9,5 millióért kutatott és projektvezetett digitális gyermekvédelmi témakörben. (Isteni tartalmas előadásokat is tartott a témában, nekem ez itt a kedvencem.) Másrészt 7,5 millióért írt olyan tanulmányt, aminek még a témáját sem szerepeltették a listában. Harmadrészt a Pongor Ügyvédi Iroda, ahol tag, 7 millió 400 ezerért írt tanulmányt "ön- és társszabályozási rendszer működésének áttekintése, hazai és nemzetközi gyakorlatok értékelése" témakörben.
A gyors tanulság: mindenki írjon sokkal több tanulmányt, ennek csak jó vége lehet!
|
Ilyenekre költötték el a Digitális Jólét Program milliárdjait
|
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/02/27/ilyenekre-koltottek-el-a-digitalis-jolet-program-milliardjait
|
2020-02-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Szerzők: Zöldi Blanka, Szabó András (Direkt36), Saška Cvetkovska (IRL, Észak-Macedónia), Anuška Delić (Oštro, Szlovénia)
„Soros szervezetei a NATO bomlasztására tesznek kísérletet” – idézte tavaly decemberben a Századvég Alapítvány elemzését a Ripost című újság. Egy hónappal korábban egy másik Ripost-cikkben Orbán Viktor véleményét részletezték arról, hogy Soros György évente egymillió migránst akar Európába telepíteni.
Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.
Ő Schatz Péter magyar üzletember, Habony Árpád korábbi üzlettársa és egyben a magyar kormánypárti média külföldi terjeszkedésének egyik kulcsfigurája: 2017 óta több tévét és újságot szerzett meg a Balkánon. A médiabefektetései azonban felkeltették a helyi hatóságok figyelmét.
Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a Direkt36 a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Azt gyanítják például, hogy a kifizetések olyan számlák alapján történtek, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. Emellett gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” - írja a hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, amikor tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás.
Segítsd a hatalom ellenőrzését, támogasd a Direkt36-ot!
A Pénzügyi Rendőrséget 2003-ban hozták létre, hogy súlyos pénzügyi bűncselekményeket derítsen fel, például korrupciós és pénzmosási ügyekben nyomozzon. A szervezet nem független a politikától, megalakulása óta a mindenkori pénzügyminisztérium felügyelete alatt áll. A magyar hátterű médiacégek ügyében Nikola Gruevszki bukását követően nyomozott a Pénzügyi Rendőrség. A vizsgálat eredményéről tavaly augusztusban értesítették a macedón ügyészséget, de a Pénzügyi Rendőrség tájékoztatása szerint az ügyészség egyelőre nem emelt vádat az ügyben. A mi kérdéseinkre nem válaszolt sem a macedón ügyészség, sem a magyar rendőrség, sem Schatz Péter. A Fővárosi Főügyészség azt írta, nincsen tudomása az általunk leírt ügyről.
Balkáni barátok
Orbán Viktor politikájában régóta fontos szerepet játszik az üzeneteit kritika nélkül továbbító média. Az elmúlt években a magyar sajtó jelentős részét kormánybarát cégek ellenőrzése alá vonták, ez a terjeszkedés pedig az országhatároknál sem állt meg.
2017 tavaszán Fidesz-közeli médiabefektetők a Balkánon vásároltak újságokat és tévéket, elsősorban azokban az országokban, ahol épp jól jött a segítség Orbán Viktor regionális szövetségeseinek: Észak-Macedóniában és Szlovéniában.
Észak-Macedóniát közel egy évtizeden keresztül vezette a magyar miniszterelnökkel remek kapcsolatot ápoló Nikola Gruevszki. 2015-ben azonban kiderült, hogy Gruveszki miniszterelnöksége idején a macedón titkosszolgálat több ezer állampolgár telefonját hallgatta le illegálisan. A botrányba végül belebukó Gruevszki ellen korrupció vádjával több eljárás is indult a hazájában, Orbán Viktor azonban a végsőkig kitartott mellette. Miután Gruevszki távozott a miniszterelnöki székből, egyre nehezebb helyzetbe kerültek a politikust támogató médiumok is – ezek segítségére siettek magyar kormányközeli médiabefektetők.
Szlovéniában a Janez Janša által vezetett SDS (Szlovén Demokrata párt) folytat a Fideszéhez hasonló, bevándorlóellenes politikát. Janša utoljára 2012-2013 között volt Szlovénia miniszterelnöke, ezt követően a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizált tovább. A 2018-as választásokra készülve Orbán személyesen is Janša mellett kampányolt. „Én lehetek az önök szerencsét hozó talizmánja” – mondta Orbán 2017 tavaszán az SDS kongresszusán.
Orbán és a magyar kormány aktív balkáni szerepvállalásának a célja az, hogy Magyarország „tényező legyen” a régióban, a kormány „befolyást és barátokat próbál szerezni” ehhez – mondta a Direkt36-nak egy, a kormányzati stratégiát ismerő forrás. Orbán nemcsak szavak szintjén, hanem a kormányközeli szereplők médiabefektetésein keresztül is komoly politikai segítséget nyújt a szövetségeseinek. A médiavásárlás pedig azért előnyös, mert nem számít tiltott pártfinanszírozásnak, mondta a forrás.
A kormánypárti média balkáni terjeszkedésében jelentős szerepet játszott Schatz Péter. Schatz a kilencvenes években a Danubius Rádió promóciós igazgatója volt, majd 2006 és 2012 között a köztévénél dolgozott. 2015-ben az akkor induló bulvárlap, a Ripost társtulajdonosa lett.
Schatz a Balkánon 2017 márciusában kezdett befektetni. Szlovéniában Habony Árpád cégével közösen vásárolt részesedést egy tévéadót működtető cégben. Később Schatz megalapította a Ripost Založništvo céget, lett bulvárlapja, internetes és nyomtatott újságja is. Ezek a kiadványok nyíltan Janša-pártiak, az SDS még kisebbségi tulajdonrésszel is rendelkezik a kiadójukban.
A szlovén vásárlásokkal közel egy időben Schatz Észak-Macedóniában megalapította a Target Media Group tanácsadó céget, részesedést szerzett egy Gruevszki-párti tévéadóban és Ripost MK néven híroldalt is indított.
Kulcstartót és dalmát olívaolajat hirdetnek a magyarok
Ezeket a balkáni médiumokat nemcsak Schatz kapcsolja össze, hanem egy nagyértékű szerződés is, amelyet 2017 júliusában kötött egymással Schatz szlovén és macedón cége. A szerződésen mindkét cég képviselőjeként Schatz aláírása látható.
A Ripost Zaloznistvo Doo és a Target Media szerződése Schatz Péter aláírásaival:
A szerződésben a macedóniai Target Media azt vállalta, hogy 21 hónapon keresztül különböző médiaszolgáltatásokat nyújt a szlovéniai Ripostnak. Például reklámfelület vásárol, médiastratégiát készít, honlapot üzemeltet és annak teljesítményéről havi riportokat készít, összesen 2,94 millió euróért (több mint 900 millió forintért) cserébe. A Pénzügyi Rendőrség szerint összesen 2,85 millió eurót utaltak át a szerződés alapján 2017 augusztusa és 2019 februárja között.
A céges papírokból látszik, hogy a szlovén Ripost a bevételéhez képest nagyon sokat áldozott különböző termékeknek a reklámozására és a macedón Target Media egyéb szolgáltatásaira. 2018-ban Schatz szlovén cége a 4,2 millió eurós (1,4 milliárdos) éves bevételének 42 százalékát (1,7 millió eurót) Schatz macedón cégének utalta át. A szlovén Ripost 2017-ben még nyereséges volt, 2018-ban azonban – a több mint duplájára nőtt költségei mellett – már veszteséget termelt.
A macedón Pénzügyi Rendőrség szerint azonban a két cég közötti pénzmozgások olyan számlákon alapulnak, amelyek nem takarnak valódi tevékenységet. A szlovén Ripost például fizetett olyan termékek reklámozásáért, amelyek a Pénzügyi Rendőrség szerint valójában „nem is léteznek a [macedón] piacon”. A Pénzügyi Rendőrség igazgatója, Arafat Muaremi szerint ez a megállapítás két magyar vállalkozás weboldalának, a Bonyart.com és az Olivery.net hirdetéseire vonatkozik, amelyek Schatz macedón médiafelületein jelentek meg (ezekre a magyar hirdetésekre először a Magyar Narancs figyelt fel).
Az Olivery.net oldalán jelenleg csak egy termék rendelhető: a Dalmaticus Naturalis elnevezésű, „dalmát szigetvilágból származó, kézi szüretelésű (...) hidegsajtolással nyert” bio olívaolaj, amely fél literes kiszerelésben 13-17 euróért (4300-5700 forintért) kapható.
Szerettük volna megtudni, hogy ezeket a termékeket miért pont Macedóniában, és mennyi pénzért reklámozzák, de a cég magyar tulajdonosa telefonon csak annyit mondott, hogy túl elfoglalt ahhoz, hogy újságírókkal beszéljen.
Schatz szlovén cége fizetett a macedón cégének egy másik magyar weboldal, a Bonyart.com reklámozásáért is. Ezt bizonyítja egy 120 000 euróról (40,45 millió forintról) szóló számla is, amelyen feltüntették a weboldal nevét.
A „bonyART design cég” egyedi design és dekorációs termékek tervezésével és gyártásával foglalkozik 2011 óta a honlapja szerint. A cég webshopjában többek között hűtőmágneseket és kulcstartókat lehet venni, emellett reklámoznak Swarovski kristállyal kirakott bögréket, naptárrá alakítható bortartót és „trendi tortaszámokat” is. A cég saját oldala félkész állapotban van, itt vásárolni sem tudtunk semmit. Létezik ugyanakkor egy bonyart.store című oldal is, ahol lehet regisztrálni és vásárolni is.
A vállalat tulajdonosa Bonyár Miklós, aki korábban vezette a Népszava kiadóját. Később különböző üzletekbe fogott, például dinóparkot hozott létre, ezután kezdett dekorációs termékeket reklámozni. „Miért ne?” – kérdezett vissza Bonyár, amikor telefonon arról kérdeztük, hogy a termékeit miért épp Észak-Macedóniában reklámozza. Bonyár azt mondta, hogy a Pénzügyi Rendőrség nyomozásáról nem tudott, a hatóság őt nem kereste meg, az pedig szerinte „nettó hazugság”, hogy a termékei ne léteznének. A bonyART mögötti cég az elmúlt években fokozatosan növelte a bevételeit: tavaly több mint 200 milliós forgalmat bonyolított, ebből viszont mindössze 2,1 millió forintos profitot ért el.
Bonyár azt mondta, hogy Schatz Péterrel baráti viszonyt ápol „huszonvalahány éve”, de másokkal is van hasonló baráti kapcsolata. Arról üzleti titokra hivatkozva nem árult el részleteket, hogy a cége pontosan milyen megállapodás keretében reklámoz Macedóniában.
„Gyanús” forrásból jött a pénz
A Pénzügyi Rendőrség nemcsak az utalások alapjául szolgáló számlákat találta gyanúsnak, hanem az átutalt pénz eredetét is.
A szlovén Necenzuriano újság február elején arról írt, hogy több magyar forrásból is érkezett pénz szlovén SDS-párti médiacégekhez, többek között a magyar Riposttól. A lap azonban nem részletezi, hogy ezek az információk milyen forrásból származnak.
A magyar céges iratokból kiderül, a magyar Ripost üzleti kapcsolatban állt a szlovéniai Riposttal: a szlovén céget 2018-ban a magyar Ripost beszállítói között sorolták fel. Összesen több mint százmillió forintos kifizetés járt a magyar Riposttól a szlovén Ripostnak, de az nem derül ki a dokumentumokból, hogy pontosan milyen szolgáltatásokért A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (amelybe a magyar Ripost 2018-ban többszáz kormánypárti sajtótermékkel együtt beolvadt), nem válaszolt a szlovén utalásokkal kapcsolatos kérdéseinkre.
A magyar kormánypárti médiumok balkáni nyomulása egyelőre nem segítette átütő sikerhez Orbán szövetségeseit. Észak-Macedóniában pedig Gruevszki csak úgy tudta elkerülni a börtönt, hogy 2018 végén a magyar kormány segítségével Budapestre menekült. Gruevszki bukása után legfőbb politikai ellenfele, Zoran Zaev került hatalomra. Az új vezetés alatt pedig a macedón hatóságok több korábbi ügyben is vizsgálódni kezdtek – ekkor indítottak nyomozást a Gruevszki-párti, magyar hátterű médiumokkal kapcsolatban is.
Eközben Szlovéniában Janša pártja a 2018-as választásokon megszerezte a szavazatok többségét, kormányt alakítani viszont nem tudott. Janša így továbbra is a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjeként politizál. 2018 végén a szlovén parlament vizsgálóbizottságot állított fel az SDS állítólagos külföldi finanszírozásának feltárására, nemrég pedig a szlovén Nemzeti Nyomozó Iroda is vizsgálatot indított a magyar hátterű médiacégek ügyében.
Eközben Orbán szövetségesei – élvezve a magyar médiumok töretlen támogatását – abban bíznak, hogy újra pozícióba kerülhetnek. Macedóniában tavasszal fognak előrehozott választásokat tartani, míg Szlovéniában a miniszterelnök februári lemondása óta Janša dolgozik azon, hogy kormányképes koalíciót alkosson. Janša ezen a héten megbízást is kapott a szlovén államfőtől az új kabinet létrehozására.
|
Egymilliárdot pumpáltak át az Orbánék által épített balkáni médiába
|
Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/02/28/egymilliardot-pumpaltak-at-az-orbanek-altal-epitett-balkani-mediaba-gruevszki-ellenfelei-vizsgalni-kezdtek-a-gyanus-penzmozgast
|
2020-02-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.
A rekorderedmény után a társaság osztalékfizetést is tervez, ennek mértékéről az áprilisi közgyűlés dönthet majd.
Közölték azt is, hogy „a menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió bővítésével az idei évben tovább növekedhet a cégcsoport üzleti eredményessége. A 4iG folyamatosan vizsgálja a hazai és nemzetközi terjeszkedés, az akvizíciók lehetőségeit”.
A közlemény kitér arra is, hogy
„az informatikai, illetve az információ - és kommunikáció technológiai piac legnagyobb megrendelője a Magyar Állam, ennek megfelelően a társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.”
|
Huszonnyolcszorosára ugrott a 4iG nyeresége 2019-ben
|
A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el a nemzetközi beszámolási standardok (IFRS) szerint, az előző évhez képest a csoport árbevétele csaknem háromszorosára növekedett, nyeresége pedig huszonnyolcszorosára ugrott - közölte a vállalat pénteken az MTI-vel.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/02/28/huszonnyolcszorosara-ugrott-a-4ig-nyeresege-2019-ben
|
2020-02-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter mutatta be az eszközöket és beszélt a várható új beszerzésekről is. Elmondta, a meglévő orosz haditechnikai eszközöket csak addig tartják rendszerben, amíg hatékonyan tudják azokat alkalmazni, s amíg az új beszerzések hadrendbe nem állnak.
A honvedelem.hu cikke szerint a miniszter kiemelte az Airbus A319-es csapatszállító repülőt. Szerinte rendkívül nagy előrelépést jelent az előző csapatszállítóhoz képest, mert jóval nagyobb létszámot képes szállítani, jóval gyorsabban és magasabban repül, mint a korábbi gépeik és így meg tudják oldani vele mindazokat a hiányosságokat, amelyekkel a korábban küzdöttek. Benkő azt is elmondta, a beszerzések előtt a misszióba repülő katonákat csak bérelt gépekkel tudták utaztatni.
Beszélt a Falconokról is, szerinte ezekkel a gépekkel is növekedtek az ország honvédelmi képességei, itt a 11 ezer kilométeres hatótávolságot és a több mint 15 ezer méteres repülési magasságot hangsúlyozta. Benkő azt mondta, a gépeket olyan speciális katonai berendezésekkel szerelték fel, amely rendkívül hatékonnyá és többfunkcióssá teszik azokat.
A tárcavezető reagált azokra a nyilatkozatokra, amelyek „kormánygépként” jellemezték az új repülőket. A cikk szerint bemutatta a felszállások és a katonai célú repült órák számát, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az országgyűlési képviselők bármikor betekinthetnek a Honvédelmi Minisztériumban az úticélokat, s azok okait is tartalmazó iratokba, amelyekből világosan kiderül, mikor és milyen katonai célokra használták a repülőket.
Január végén írtunk arról, hogy 2018 júliusa óta mintegy 80 alkalommal vették igénybe állami vezetők a Honvédség gépeit. Az úticélok között volt Dubaj, Abu-Dhabi, Panamaváros, Sharm el Sheikh, és a Zöld-foki köztársasághoz tartozó Praia is.
Harangozó Tamás, a Honvédelmi és rendészeti bizottság MSZP-s tagja a Facebookon úgy reagált a bemutatóra, hogy "végre megnézhettük a nemkormánygép, nemluxusrepűlőket (Falcon, 2 db) is. A kedves olvasókra bízom a dolog megítélését."
|
Benkő Tibor bemutatta a "nemkormánygépeket" Kecskeméten
|
Benkő arról beszélt Kecskeméten, hogy az országgyűlési képviselők bármikor megnézhetik a Honvédelmi Minisztériumban, hogy hova mentek a gépekkel.
Az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága kihelyezett ülést tartott csütörtökön Kecskeméten, a Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison, ahol a testületet tájékoztatták a Magyar Honvédség által üzemeltetett és beszerzett repülőgépekről, illetve helikopterekről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200227_Benko_Tibor_bemutatta_a_nemkormanygepeket_Kecskemeten
|
2020-02-27 15:12:00
| true | null | null |
HVG
|
A hvg.hu már tavaly, előre megírta, majd végül be is következett: a Szegedi Törvényszék testületileg kiszállt a Czeglédy-ügyből az összes bíró elfogultsága miatt.
A lassan jogi szappanoperává avanzsáló büntetőügyet ezért más bíróságra kellett áttenni, és a Szegedi Ítélőtábla a Kecskeméti Törvényszéket jelölte ki – erről a bíróság az MTI-t tájékoztatta, ugyanakkor Czeglédy védelme eljuttatta hozzánk az erről szóló végzést is. Ebből az is kiderül, hogy a döntés ellen nem lehet fellebbezni, hosszan sorolják benne indoklásként, hogyan fogytak el a bírók a szegedi bíróágon. A vádat továbbra is a Csongrád Megyei Főügyészség képviseli.
„Továbbra is két lábbal tiporják a törvényeket, ugyanis a Szegedi Ítélőtáblának még két lényeges beadványunkról döntenie kellett volna: egyrészt egy illetékességi kifogásunk még előttük van, mert állítjuk, hogy nemcsak a szegedi, de a kecskeméti bíróság sem járhat el jogszerűen. Másrészt bejelentettük magának az ítélőtáblának az elfogultságát, miután a sajtóból arról értesültünk, hogy a Szeviép-ügyben maguk jelentettek elfogultságot. Így míg ezekben a kérdésekben nincs döntés, nem határozhattak volna arról, hogy a Kecskeméti Törvényszéket jelölik ki” – kommentálta Czeglédy Csaba a fordulatot.
Ezzel a kordé ismét elkerülte a szamarat, ami súlyos törvénytelenséget jelent, erre már fel is hívtuk írásban az ítélőtábla vezetőjének figyelmét – tette hozzá.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
|
Czeglédy Csaba kiakadt: új bíróság dönt a büntetőperében
|
Eldőlt, hogy Kecskeméten folytatódik a Czeglédy-per, miután a szegedi bírók elfogultságra hivatkozva egymás után kapitulálva kiszálltak az utóbbi idők legátpolitizáltabb peréből. Csakhogy a baloldali politikus szerint a Kecskeméti Törvényszék sem járhatna el törvényesen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200227_Czegledy_Csaba_kiakadt_uj_birosag_dont_a_buntetopereben
|
2020-02-27 15:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét.
A bíróság szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, megszervezne-e a cég az ORÖ részére egy rendezvényt, amelynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, nem fogják megtartani.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy a cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, amiből megtarthat 600 ezer forintot, a többit azonban vissza kell adnia. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott: mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűnösségét, és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.
|
Jogerősen elítélték a Országos Roma Önkományzat elnökét
|
Balogh János meg nem tartott eseményről állíttatott ki számlát.
Helyben hagyta a Debreceni Ítélőtábla az első fokon eljáró törvényszék tavaly októberi döntését, amelyben vesztegetés bűntette miatt egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte Balogh Jánost, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnökét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200225_itelet_vesztegetes_orszagos_roma_onkormanyzat_balogh_janos
|
2020-02-25 15:47:00
| true | null | null |
HVG
|
A következő öt évben is milliárdokat fizet műsorgyártásra és stúdióüzemeltetésre a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult, most a fideszes médiaalapítvány tulajdonában lévő Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt. A Hung-Ister lassan 20 éve készíti a lottóshow-t az állami cégnek, de a nagy Orbán-Simicska összeveszés után voltak olyan pletykák, hogy ezt a megbízást is elveszíthetik. A tulajdonosváltás azonban úgy tűnik, megoldotta a kérdést.
Sorsjegyek és lottózók
A Szerencsejáték Zrt.-nek messze ez volt a legnagyobb értékű megállapodása 2019 második felében. A vállalat, amely korábban viszonylag megbízhatóan hónapról-hónapra közzétette szerződéslistáját, tavaly júniusban valamiért felhagyott ezzel a gyakorlattal. Múlt héten ezért e-mailben kértük a cégtől, hogy küldjék meg nekünk a legutóbbi közzététel óta kötött szerződéseket. Bár a levelünkre – amit többször is megnyitottak – nem kaptunk választ, a Szerencsejáték Zrt. tegnap saját honlapján frissítette a listát, és nyilvánosságra hozta a 2019 júniusa és októbere között aláírt megállapodásokat.
A közzétett szerződések jelentős része illeszkedik a napi üzletmenetbe. A vállalat például négy hónap alatt közel 200 millió forintot költött el tucatnyi lottózó és egyéb épület kivitelezésére, illetve felújítására, és majdnem 900 millióért rendelt meg különböző sorsjegyeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkelHosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnakMég a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.
A több mint 70 szerződésből mindössze kettő olyan van, aminek az értéke meghaladja az egymilliárd forintot, és mind a kettőt a Hung-Ister Zrt.-vel kötötte az állami vállalat. A megállapodásokat a honlapra feltöltött táblázatban nem részletezték különösebben, mindössze annyit lehet tudni, hogy
egy 10,6 milliárdos műsorgyártási és egy 2,2 milliárdos stúdióüzemeltetési szerződést kötöttek a felek, mindkettőt a 2020 és 2024 közötti időszakra.
Az előzmények ismeretében azonban teljesen egyértelmű, hogy a Hung-Ister a jövőben is a lottósorsolás körüli show-műsorért felel majd vélhetően a saját stúdiójában. Az aláírás időzítése sem meglepő, hiszen az előző megállapodás 2019 végéig tartott.
A közmédiától kidobták őket
A Hung-Ister Zrt., ha nem is a legfontosabb építőeleme volt a Simicska-birodalomnak, mindenképpen olyan cégnek számított a 2015 előtti időszakban, amely elég megbízhatóan szállította a milliárdokat az egykori Fidesz-pénztárnok üzleti körének. A cég legnagyobb biznisze már akkor is a Szerencsejáték Zrt.-vel kötött megállapodása volt, de véletlenül sem kellett beérnie ennyivel. Egészen a nagy összeveszésig a közmédia is komoly összegeket költött el náluk, egy időben ők szállították a Magyarország Szeretlek című műsort, illetve részt vettek a Maradj talpon! és a Dal gyártásában is.
Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítását követően azonban, ahogy sok más Simicska-cég, a Hung-Ister is elveszítette állami megrendelései nagy részét.
A fordulat az MTVA-nál volt igazán látványos, a közmédia ugyanis az egyik pillanatról a másikra ejtette a céget, és más vállalatokkal kezdte el gyártatni ugyanazokat a műsorokat. A Szerencsejáték Zrt. azonban nem tudta ilyen gyorsan kidobni a vállalatot, mivel kifejezetten hosszú távú szerződést kötöttek korábban, amit valószínűleg nem lehetett annyira egyszerűen felbontani.
A Hung-Ister bevétele így 2015 után lényegében a Szerencsejáték Zrt.-től származó pénzre korlátozódott, igaz, ebből is elég szép nyereség maradt meg, így a Simicska-birodalom hanyatlásakor még a jobban teljesítő cégek közé tartozott a műsorgyártó. A korábbi Fidesz-pénztárnok és köre azonban a többi érdekeltségéhez hasonlóan ezen a vállalaton is túladott, amikor a 2018-as választásokat követően kapitulált.
A Hung-Ister végül Mészáros Lőrinc érintésével 2018 novemberében ingyen a teljes kormányközeli médiát összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került. Már akkor is sejteni lehetett, hogy ez lesz a teljes csoport egyik legfontosabb fejőstehene, a mostani szerződésekkel azonban ez teljesen egyértelművé vált.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenneA Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.
|
Több mint 12 milliárd forinttal tolja meg a fideszes médiát a Szerencsejáték Zrt.
|
A következő öt évben is milliárdokat fizet a korábban Simicska Lajos és Mészáros Lőrinc kezén is megfordult Hung-Isternek a Szerencsejáték Zrt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200227/tobb-mint-12-milliard-forinttal-tolja-meg-a-fideszes-mediat-a-szerencsejatek-zrt/
|
2020-02-27 10:45:00
| true | null | null |
G7
|
A bíróság Kočnert és társát, Pavol Ruskót, a Markiza TV volt igazgatóját egyaránt 19 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte, amit a legszigorúbban őrzött büntetés-végrehajtási intézetben kell majd letölteniük, mivel a vád szerint közel 69 millió euró értékben próbáltak értékpapírt hamisítani, majd pedig ezt eltusolva próbálták akadályozni az igazságszolgáltatást. Az ítélet nem jogerős.
Hosszú a bűnlajstrom, a szálak pedig sokáig érnek
Marian Kočner leginkább azzal vált ismertté, hogy kiderült, ő állhatott az oknyomozó újságíró, Ján Kuciak és menyasszonya két évvel ezelőtti meggyilkolása mögött. Ebben az ügyben még tavaly márciusban emeltek vádat a milliárdossal szemben, az eljárás jelenleg is tart. A vád szerint 70 000 eurót fizetett a bérgyilkosoknak még 2018 februárjában, hogy végezzék ki a fiatal újságírót, aki a szlovák állam és a szürkegazdaság közti összefonódások jelképévé vált pozsonyi Bonaparte luxuslakópark ügyén dolgozott halála előtt.
Kočner ügyeiről azóta több minden is napvilágot látott:
még tavaly nyáron szivárogtak ki a privát üzenetei, amikből kiderült, hogy fontos politikai szereplőkkel áll kapcsolatban, köztük a Smer-SD volt pártigazgatójával, Viktor Stromčekkel.
A Híd elnökével, Bugár Bélával pedig egyszer a Maldív-szigeteken is összefutott Kočner: hogy Bugár milyen idegesen reagál, amikor erről kérdezik, azt itt lehet megnézni.
Kočner kapcsolatban volt az újságírógyilkosságba belebukó miniszterelnökkel, a Smer elnökével, Robert Ficóval és az ő korábbi belügyminiszterével, Robert Kaliňákkal is.
Marián Kočner már ezen ügyek nyilvánosságra kerülése előtt is a szlovák szürkegazdaság egyik uraként volt ismert, és megvádolták már korábban adócsalással is.
Kinek jó a mostani ítélet?
„Kettős hatása van a mostani ítéletnek, és ez a két hatás egymásnak ellentmondó: egyrészt azt mutatja, hogy a bíróságok végzik a dolgukat, van jogállamiság és Kočner sem érinthetetlen. Ugyanakkor már Kočner nevének az említésére az egyszerű állampolgár nem arra gondol, hogy elítélik őt, hanem hogy ezek a botrányok egyáltalán napvilágra kerülhettek” – mondta az Azonnali kérdésére Tokár Géza, felvidéki politológus.
Tokár szerint a kormánypártok (a Fico vezette Smer, a Bugár Béla fémjelezte Most-Híd szlovák-magyar közös párt és a nacionalista SNS) jól is kijöhetnek az ítéletből, hiszen ez egyfajta alibi arra, hogy ők jól kormányoztak az elmúlt négy évben, de emellett az ellenzéki érzelmű szavazókat is erősítheti, hiszen
elképzelhető, hogy megerősödik az a fajta elszántság, hogy egy kormányváltással nemcsak Kočner, hanem több, más hasonló ember ellen is eljárás indulhat.
Azonban ezen a ponton maga az ítélet nem okoz semmiféle politikai átrendeződést, mert aki eddig sem akart a kormányra szavazni, az ettől nem fogja megváltoztatni a véleményét, az érvényben lévő kampánycsend miatt pedig a politikusok sem tudnak belőle jól kommunikálható politikai tőkét kovácsolni – véli a politológus.
Az Azonnali Pozsonyból fog tudósítani a február 29-i választásról, ahol exkluzív anyagokat is készítünk. Ha jobban érdekel a most vasárnapi szlovákiai választás, akkor olvasd el az eddig elkészített anyagainkat és szavazz itt, te kire szavaznál!
|
MI FOG TÖRTÉNNI SZLOVÁKIÁBAN MOST, HOGY ELÍTÉLTÉK A KUCIAK-GYILKOSSÁGGAL VÁDOLT ÜZLETEMBERT?
|
Nem a gyilkosság, hanem értékpapír-hamisítás miatt ítélték 19 évre a politikához is közelálló Marián Kočner milliárdost. De ez hogyan hat a szombati szlovákiai választásokra?
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200227_mi-fog-tortenni-szlovakiaban-hogy-eliteltek-a-kuciak-gyilkossaggal-vadolt-uzletembert
|
2020-02-27 15:16:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A feleség a takarítást napi két munkaórában végezte el, viszont ezért teljes munkaidős fizetést, nettó 130 ezer forintot kapott. A bíróság megállapítása szerint 2014 és 2016 között az önkormányzat a megbízási szerződések alapján közel két és félmillió forintot fizetett ki a polgármester feleségének, ez pedig több mint havi 116 ezer forinttal haladta meg a munkáért járó indokolt havi összeget.
Budait decemberben garázdaság és súlyos testi sértés miatt egy év két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság, mert még 2017-ben megverte Drávapiski polgármesterét.
Az RTL Híradójának értesülése szerint az önkormányzatnál azt tervezték, hogy 6 havi bérrel megjutalmazzák, de erről végül nem döntöttek a képviselők.
Az új polgármestert négy hónapon belül választja meg a falu. Addig a jelenlegi alpolgármester vezeti a települést.
|
Méltatlanság miatt lemondott a hűtlen kezelés és csoportos garázdaság miatt elítélt polgármester Alsószentmártonon
|
Méltatlanság miatt pénteken lemondott Budai László alsószentmártoni polgármester, akit előbb hűtlen kezelés, majd csoportos garázdaság miatt ítélték felfüggesztett börtönre. Ha nem mond le, a bíróság fosztotta volna meg hivatalától. A polgármester a 2014-es megválasztása után úgy határozott, hogy az önkormányzati épületek takarításával a feleségét bízza meg. A településvezető utasítására a falu alpolgármestere - az ügy másodrendű vádlottja - kötött megbízási szerződést a nővel.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/03/02/meltatlansag-miatt-lemondott-a-hutlen-kezeles-es-csoportos-garazdasag-miatt-elitelt-polgarmester-alsoszentmartonon
|
2020-03-02 00:00:00
| true | null | null |
444
|
“2015-ös kormánydöntést követően, több évnyi előkészítési munka előzte meg a kivitelezést” – írta tavalyi cikkében a Magyar Építők a nagylaki elkerülő átadásakor.
A közbeszerzési értesítő szerint a Duna Aszfalt és a Hódút végezte a 4451-es jelű út megerősítését, szélesítését az M43 autópálya csanádpalotai csomóponttól a Nagylak keleti elkerülőig, valamint építette meg a 448-as számú Nagylak keleti elkerülőt.
Az összesen nettó 3,3 milliárd forintos megbízásért 3,1 kilométeren megerősítették a már meglévő utat, 2,2 kilométeren pedig új, 2×1 sávos szakaszt is építettek. Emellett a nagylaki közúti átkelőnél körforgalmi csomópontot, a teherforgalom ellenőrzésére pedig egy vizsgálóépületet alakítottak ki.
Az utat Lázár János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Locskai Zoltán nagylaki polgármester, Varga Antal, a Duna Aszfalt Kft. ügyvezetője és Nagy Róbert, a NIF Zrt. vezérigazgatója adta át. A kilométerenként több mint 600 millió forintért épült útnak 2018-ban kezdtek hozzá, 2019 májusában avatták.
Vagyis még nincs egyéves, de már több helyen felbontották. Nagylak és az autópálya között több helyen nagy felületen felmarták az aszfaltot, mintha több évtizedes kátyúk nyomát kellene eltüntetni – az alig egy éves úton. Az utat átadása után teljes hosszában 448-as útra számozták át.
A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére azt írta, “a korábban a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában megvalósult 448-as számú Nagylak elkerülő út egy szakaszán a kivitelező saját költségén, garanciális javítási munkák keretében összesen nagyjából 120 m2-es felületen a kopóréteg korrekcióját végezte el melegaszfaltos technológiával.”
Arra a kérdésünkre, hogy mi és miért ment tönkre, nem válaszoltak.
Nemrégiben számoltunk be arról, hogy a 2012-ben 3,1 milliárd uniós forintból felújított Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti út is erősen töredezik:
A jótállás lejárta után erősen pusztul a kormánykedvenc Duna Aszfalt által felújított út
2012-ben politikusok tömege avatta a Kiskunhalas-Kiskunfélegyháza közötti utat, aminek a teljes felújítására 3 milliárd forintot költöttek. A kivitelezést kormányközeli céget vitték, köztük a Duna Aszfalt. Az út újra töredezett, a megrendelő közút szerint az állapota megfelel egy 7 éves úténak.
Fotó: Útjavítási munkálatok a 448-as úton. Szerző: Segesvári Csaba
|
Egy évet sem bírt a 3,3 milliárdért épült nagylaki elkerülő út, már foltozni kell
|
Tavaly májusban avatta Lázár János a kormánykedvenc Duna Aszfalt ügyvezetőjével a nagylaki elkerülőt. Az út egy évig épült, és egy év használat után már javítgatni kell.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/03/03/egy-evet-sem-birt-a-33-milliardert-epult-nagylaki-elkerulout-mar-foltozni-kell/
|
2020-03-03 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly februárban adta el ezt a 9 ezer négyzetméteres területet a kispesti önkormányzat. Jóval a piaci ár alatt, négyzetméterenként 2 ezer forintért. Így a másfél focipályányi területért összesen 18 és fél millió forintot kaptak.
A telek eladáskor csupán sport-és rekreációs célra volt használható, azonban az év elején életbe lépett kerületi építési szabályzat már lakóövezetbe sorolja, ami alapján ide akár már lakóingatlan is építhető.
A telket a Mr. Negyven Százaléknak is nevezett kispesti vagyonkezelő vezetője, Kránitz Krisztiánnak az ügyvédje vette meg. A HírTV által nyilvánosságra hozott hangfelvételeken Kránitzot Gajda Péter, kispesti szocialista polgármester embereként említik.
"Riporter: Ön a vagyonkezelő vezetőjeként komoly vagyon - ingatlanok, pénz - fölött diszponál. Történt ezzel kapcsolatban visszaélés az elmúlt években?
Kránitz Krisztián: Természetesen nem."
Kránitz tavaly ősszel tagadta az Informátornak, hogy visszaélés történt volna az általa kezelt kispesti vagyonnal. Szerettük volna megkérdezni a 9 ezer négyzetméteres telekügyről a kispesti vagyonkezelő vezetőjét, de adásunkig nem válaszolt.
A kerület polgármestere szerint az eladással minden szabályosan zajlott. Gajda Péter most mégis vizsgálatot rendelt el a a kispesti telekeladások ügyében.
"Az elmúlt két hétben, amikor egy másik ügyben elkezdték a kispesti önkormányzat telekeladásait vizsgálni, én akkor az összes tavalyi, tavalyelőtti elidegenítéseinket bekértem, és egy vizsgálatot rendeltem el, ezek kapcsán. Ennyit tudok most önnek mondani"
- fogalmazott Kispest polgármestere, Gajda Péter.
A kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron játszott ki egy önállóan nem beépíthető telket a kerületben. A vevő az önkormányzat építési irodáját vezető, Guzmics Zsombor anyósa volt, aki a lányának ajándékozta a telket, amelyen mégis felépítettek egy luxus társasházat.
Kispest fideszes önkormányzati képviselője elmondta: mindkét szerződést egy olyan valaki intézte, aki jelenleg a kispesti antikorrupciós vizsgálóbizottság tagja.
"Az adásvételi szerződést ugyanaz az ügyvédnő ellenjegyezte, aki a névjegyével ellátta a Guzmics-féle teleknek is a szerződését, ez többek között azért is aggályos, mert ez az ügyvédnő jelen pillanatban az önkormányzati antikorrupciós és tényfeltáró vizsgálóbizottságnak a tagja"
- mondta a kerület fideszes önkormányzati képviselője, Dódity Gabriella.
Dódity Gabriella hozzátette, aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének ügyvédje ilyen értékesítési körülmények között jutott hozzá a területhez.
|
A piaci ár alatt jutott telekhez Kispesten Kránitz Krisztián ügyvédje
|
Újabb gyanús földügylet Kispesten. A HírTV tudta meg, hogy jóval áron alul értékesített a szocialista önkormányzat egy csaknem 9 ezer négyzetméteres területet. Ráadásul a telket potom pénzért a Mr. Negyven Százaléknak nevezett Kránitz Krisztián ügyvédje vette meg. Gajda Péter polgármester szerint minden törvényes volt, ennek ellenére most mégis vizsgálatot rendelt el. Kispest fideszes önkormányzati képviselője szerint aggályos, hogy a kerület vagyonkezelőjének jogi képviselője ilyen áron jutott hozzá a területhez, ráadásul a kispesti önkormányzat 2017-ben is jelképes áron adott el egy telket - tette hozzá.
| null | 1 |
https://hirtv.hu/ahirtvhirei/a-piaci-ar-alatt-jutott-telekhez-kispesten-kranitz-krisztian-ugyvedje-2496223
|
2020-03-03 12:40:05
| true | null | null |
HírTv
|
A Nézőpont Csoport cége, az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. nyerte el a kormányzat médiaszemlézésre, médiakutatásra és médiaelemzésre kiírt közbeszerzését. A kormány számára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kötött szerződés az uniós tenderértesítőben jelent meg a napokban. Nem volt verseny a megbízásért: a nyílt eljárásra egyetlen cég, az Observer jelentkezett, aki meg is nyerte a közbeszerzést. A tendert tavaly decemberben hirdették meg, a nettó 5 milliárd forintos szerződést pedig 2020. február 21-én kötötték meg a felek – ezt először a Media1 hozta nyilvánosságra. A szerződés időtartama 36 hónap, azaz három év, ami további egy évvel hosszabbítható meg.
A nyertes cégnek azokat a jogalkotói vagy jogalkalmazói feladatokat és azokkal összekapcsolódó kommunikációs tevékenységeket kell monitoroznia, amelyeket központi kormányzati intézmények végeznek. Az ITM elég sok mindenre kiterjedő médiamonitor-szolgáltatásban gondolkodik, a megrendelés szerint az Observernek többek között az alábbi feladatokat kell elvégeznie:
Médiaszemlézés címszó alatt naponta egy alkalommal el kell készíteniük a hírműsorok tartalomjegyzékét, munkanaponként két alkalommal belföldi hírösszefoglaló szemlét, munkanaponként egy alkalommal pedig világsajtó-szemlét kell összeállítaniuk. Emellett heti egy alkalommal a közép-európai országok politikai és gazdasági híreinek magyar nyelvű összefoglalása, és munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemle összeállítása is a megbízás részét képezi.
A médiakutatáshoz tartozik például a különböző médiumok közönségkutatása, (amihez negyedévente 6 000 főt kell személyesen megkérdezniük), és a médiahatás-kutatás, negyedévente 12 alkalommal.
Médiaelemzés során hírműsorelemzést és hírelemzést kell végezniük hetente egy-egy alkalommal, továbbá Magyarország-kép médiaelemzést negyedévente egy alkalommal.
Korábban is a cégcsoport végezte a monitorizálást
Az ország legnagyobb médiafigyelőjét, az Observert 2018-ban vásárolta fel a kormányközeli Nézőpont Csoport. A cégcsoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor egyik bizalmasa, a Miniszterelnökség egykori jogi ügyekért felelős államtitkára.
A Mráz Ágoston által vezetett Observer 2016-ban 331 millió, 2017-ben 648 millió, 2018-ban pedig 673 millió forint forgalmat bonyolított le, vagyis a most elnyert közbeszerzés a cég utolsó 3 évi árbevételének a háromszorosa.
Ugyanezt a munkát 2015-2018 között a Nézőpont Intézet alá tartozó Médianéző Kft. nyerte el három évre, 4,4 milliárd forintért, a szerződést akkor további egy évre meghosszabbították, 1,3 milliárd forintért.
A Médianéző a monitorizálást 2012 elejétől és 2014 végéig évi 360 millió forint értékben végezte. A kormányzati médiamonitoring rendszerét 2011-ben központosították, a kormány akkor többek között a költséghatékonysággal érvelt. Azonban az alábbi grafikon jól látszik, hogy a kormányzati sajtófigyelés évről évre több közpénzt emészt fel.
|
A Nézőpont Csoport cége 5 milliárdért végez médiafigyelést a kormánynak
|
Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. három évig nettó 5 milliárd forintért végez médiaelemzési feladatokat. A közbeszerzést a kormány nevében az Innovációs és Technológiai Minisztérium írta ki, az Observeren kívül más ajánlattevő nem volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/03/a-nezopont-csoport-cege-5-milliardert-vegez-mediafigyelest-a-kormanynak/
|
2020-03-03 15:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Még a nemzeti együttműködés rendszerében is szokatlan titkolózás közepette osztogat százmilliós, vissza nem térítendő támogatásokat a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – derítette ki a 24.hu.
Birtokunkba került dokumentumok alapján az MTÜ, illetve az irányítása alatt álló Kisfaludy 2030 Zrt. több mint nyolcvan olyan, egyedi döntésen alapuló pályázatot tart nyilván, amelyek közös jellemzője, hogy – a hazai és európai uniós pénzosztásoknál megszokottaktól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. Nyomozásunk során arra jutottunk, hogy a vissza nem térítendő támogatásokat célzó kérelmeket nem is egy nyilvánosan meghirdetett pályázatra nyújtották be, így aztán feltehetően informális csatornákon, akár személyes ismeretségek útján kerültek a turisztikai ügynökség asztalára.
A jelek szerint bennfenteseknek kitalált pályázati úton keresztül az MTÜ mostanra már számos projektet támogatott, helyenként akár több százmillió forinttal. A kifizetések tényét viszont csak azután tették közzé a Kisfaludy honlapján, hogy egyes, tudomásunkra jutott támogatások részleteire rákérdeztünk a turisztikai ügynökségnél. Árulkodó, hogy az állami ügynökség, illetve a Kisfaludy 2030 Zrt. ezután is kizárólag annak a hat projektnek a támogatási adatait publikálta egy hosszú, más pályázatok kedvezményezettjeit is tartalmazó lista részeként, amelyekről érdeklődtünk. Holott információnk szerint jóval több – ahogy említettük, több mint nyolcvan – „egyedi pályázat” van már a nyilvántartásukban.
Az „egyedi pályázatok” átláthatatlan rendszerének részletes megismerése érdekében a 24.hu még tavaly decemberben küldött közérdekű adatigénylést az MTÜ-nek, valamint a Kisfaludy 2030 Zrt.-nek. A szúrópróbaszerűen kiválasztott hat pályázattal kapcsolatban a többi között arról érdeklődtünk:
a vissza nem térítendő támogatások kedvezményezettjei honnan értesültek az „egyedi pályázat” lehetőségéről?
Volt-e pályázati kiírás, ha igen, az hol érhető el?
Mi a pályázatok azonosító száma?
Milyen formában jelentkeztek a lehetőségre a kedvezményezettek?
A törvényben megszabott 30 napos határidő elteltével nem kaptunk választ az állami szervtől. Végül telefonon utolértük Guller Zoltánt, az MTÜ vezérigazgatóját, aki utánanézett megkeresésünknek, és azt állította: a turisztikai ügynökség rendszere levélszemétként kezelte adatigénylésünket, ezért annak teljesítéséig türelmünket kérte.
Várakoztunk, sőt újra elküldtük kérdéseinket, az MTÜ pedig ki is használta az újabb 30 napos határidőt, majd egy olyan, mindössze két bekezdésből álló választ küldött, ami egyetlen fontos kérdést sem tisztázott. Mindössze annyit ismertek el, hogy „egyedi – ad hoc jellegű – támogatási kérelmekről” van szó, amiket „egyedi döntés útján támogattak”. Hogy miként kerültek a projektek az MTÜ elé, kik és hogyan döntöttek róla, az nem derült ki, mindössze ezt írták: „a támogatási kérelmekkel kapcsolatos döntések a turisztikai szakmai szempontok érvényesítése mellett születtek”. A támogatások forrása pedig a válasz szerint a 2020-as költségvetés turisztikai fejlesztési célelőirányzata.
Az MTÜ azt válaszolta, hogy a levelünkben felsorolt támogatási jogviszonyok adatai a Kisfaludy 2030 Zrt. honlapján megtalálhatók. Az oldalon akkoriban valóban megjelent egy táblázat, amely már ismert pályázatok adatai mellett az általunk megnevezett projekteket is tartalmazta. Ezt azonnal észrevette a Népszava, amely múlt pénteken a táblázat nyomán megírta, hogy több száz millió forintos támogatást kapott Zoób Kati divattervező cége, és megjegyezte, hogy a döntési mechanizmusról semmit sem tudni.
Divatmúzeum 800 millióért
Zoób Kati projektje egyike annak a hatnak, amelynek részleteiről még decemberben érdeklődtünk az MTÜ-nél. Az „egyedi pályázatot” benyújtó divattervező 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, hogy elhelyezze divatgyűjteményét és egy alkotóházat hozzon létre. Erről az ötletéről korábban több interjúban is beszélt.
Mivel a turisztikai ügynökség nem tisztázta a támogatás körülményeit, megkerestük Zoób Katit is a kérdéseinkkel. Ő két alkalommal is személyesen válaszolt kérdéseinkre, másodjára pályázatának dokumentációját is bemutatta. Ebből kiderült, hogy a divattervező komoly munkát tett le az MTÜ asztalára, és jogerős építési engedéllyel rendelkezik, hogy balatonfüredi villájában kialakítsa az alkotóházat.
Arra viszont a személyes találkozók alkalmával sem derült fény, hogy pontosan hogyan jelentkezett a divattervező az MTÜ-nél, és honnan értesült arról, hogy nyilvános pályázati kiírás híján egyedi ötlettel is meg lehet keresni az állami szervezetet a támogatás reményében.
Zoób Kati nem tudta megmondani, hogy volt-e konkrét pályázati kiírás, amire benyújtotta a jelentkezését, csak arra emlékezett, hogy azt kinyomtatva vitték be az MTÜ-be. Mint mondta, évek óta dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is.
A divattervező azt a támogatói okiratot is megmutatta, amely rögzíti a 811 millió forintos állami támogatás részleteit. Ebben a dokumentumban sem szerepel pályázati azonosító szám, sem egy konkrét pályázat megnevezése. Érdekes ugyanakkor, hogy a támogatói szerződést már 2019 februárjában aláírták, ám az MTÜ-nek mégis csak egy teljes évvel később jutott eszébe ezt közzé tenni, épp azután, hogy a pályázatról érdeklődtünk.
A divatmúzeum egyébként Balatonfüred fő utcáján nyílik majd meg, az épületen már tábla hirdeti, hogy állami támogatásból valósul meg a beruházás, de konkrét pályázat megnevezése ezen sem olvasható.
A polgármester az MTÜ-vezérnek írt
Nem Zoób Kati az egyetlen, aki bevallottan maga fordult a turisztikai ügynökséghez, Balatonboglár fideszes polgármestere, Mészáros Miklós személyesen Guller Zoltánnak írt levelet, hogy szakmai támogatását kérje. A birtokunkba került dokumentumok alapján a boglári önkormányzat több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott, és az összeg egy részét már meg is kapta.
Ami biztosan tudunk:
a várdombi magasösvény fejlesztésére 383 millió forint jutott a településnek.
A Gömbkilátó és környezete fejlesztésére két részletben összesen 81 millió forinthoz jutottak.
Pályáztak további 745 millió forintra a János-hegy turisztikai fejlesztésére.
A balatonboglári Gömbkilátó üzemeltetője, a Sziszi Kft. tulajdonosa Csiszár Szilárd egyedül is pályázott, például magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot.
Balatonboglár polgármesterének is feltettük kérdéseinket, tőle tudjuk, hogy ők keresték meg az MTÜ-t elképzeléseikkel, és nem egy pályázati kiírásra jelentkeztek.
„Több egyedi projektötletet küldtünk az ügynökségnek, ezek közül a magasösvény fejlesztését támogatták” – közölte lapunkkal Mészáros Miklós, majd hozzátette, „minden településnek lehetnek ötletei,
nem lehet elvárni és megvárni azt, míg az MTÜ kiír egy pályázatot magasösvények fejlesztésére.
A polgármester önjáróságának bizonyítéka, hogy csak egy hónappal azután vitte a képviselő-testület elé a várdombi fejlesztés ügyét, hogy Guller Zoltán támogatását kérte. Az előterjesztésben ráadásul Mészáros azt kérte a testülettől, hogy „biztosítson lehetőséget a fejlesztés forrásának feltérképezésére”. Az ülésen pedig a polgármester arról tájékoztatta a képviselőket, hogy:
egy pályázatra várunk, ha ez a pályázat megjelenik esetleg a közeljövőben, akkor nyilván visszakerül a kérdés a testület elé.
Hogy a boglári vállalkozó, Csiszár Szilárd megkapja-e a kalandparkfejlesztésre kért 66 millió forintot, az egyelőre nem tudni, viszont esetében már az is érdekes, hogy miért egyedi pályázatot adott be, amikor az MTÜ-nek volt (igaz, csak 2017 decemberéig szóló) pályázati kiírása kimondottan balatoni kalandparkok fejlesztésére.
Mégis más kalandparkosok is inkább az egyedi jelentkezést választották. 923 millió forint támogatást kapott például így a Zobori Kalandozoo Kft. a zalaszabari kalandpark élménykínálatának fejlesztésére. A cég tulajdonosa Szabadics Zoltán, aki eddig is a turizmusfejlesztési támogatások nagy nyertesei közé tartozott, tavaly arról számoltunk be, hogy cégei összesen 1 milliárd 816 millió forinthoz jutottak a Kisfaludy-programból, túlnyomó részét egy balatonfüredi szálloda építésére, a kisebbet egy zalaszabari borpanzióra fordíthatják. De a Napi.hu cikke szerint Szabadics hullámvasutas élményparkja is kapott már csaknem egymilliárd forint támogatást, a beruházás eredményét Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter adta át tavaly áprilisban. A jelek szerint azonban a Kis-Balaton mellett található kalandpark „élménykínálata” még tovább fejleszthető közpénzből, a hírek további vidámparki gépekről és állatsimogatóról szóltak a múlt nyáron.
Szintén egyedi támogatásban részesülhet a Bobo Fun Kalandpark kialakítása Alsópáhokon. Az előkészítési szakaszra 15 millió forintot már kapott is a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft., amelynek tulajdonosa Baldauf Csaba, a szállodaszövetség alelnöke. A projekt összesen 850 millió forintba kerülne a birtokunkba került dokumentumok szerint. Amúgy Baldauf cégének is jutott már nemrég 304 millió forint a turizmustámogatásból a Kolping Hotel Spa & Family Resort fejlesztésére.
A pénzt még nem kapták meg, de már megvan, ki költi el
A vissza nem térítendő támogatások nyertesei között figyelemre méltó a BDJK-Real Estate Kft. is: a társaság információnk szerint csaknem másfél milliárd forintra pályázik, de a projekt előkészület alatt áll, így egyelőre még csak 31 millió forintot kaptak meg biztosan a Kisfaludy honlapjára feltöltött adatok szerint. Céljuk a bodajki Hochburg–Lamberg-kastélyban interaktív vadászati kiállítótér és kulturális funkciók kialakítása, valamint a kastély környezetének rehabilitációja.
A kastélyt a miniszterelnök veje, Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg 2016-ban, aztán gyorsan tovább is adta Tiborcz volt üzlettársa, Paár Attila cégének, ám a győri milliárdos is túladott a patinás épületen 2018-ban. De messzire nem került, a vevő, az Excidit Befektetési Kft. ugyanis több szálon kötődik Paárhoz. Nem sokkal ezt követően írtak ki közbeszerzési pályázatot a kastély felújítására, amit éppen Paár Attila cége nyert el egyedüli pályázóként. A felújítás költsége több mint hárommilliárd forint, aminek csaknem a felét az MTÜ, illetve a Kisfaludy támogatásából kívánják fedezni.
Bár a rendelkezésre álló adatok szerint eddig nem kapta meg a BDJK-Real Estate Kft. a teljes, másfél milliárdos vissza nem térítendő támogatást, a cég és Paár Attila is magabiztos, ugyanis már a pályázat elbírálása előtt lezavarták a közbeszerzést. Így kedvező döntés esetén rögtön meg is kezdhetik a munkát. A már elnyert 31,5 milliós összeget egyébként szintén csak azután tette nyilvánossá az MTÜ, hogy a bodajki projektre is rákérdeztünk.
Annak reményében, hogy idővel az összes, eddig titkolt pályázat körülményei megismerhetők lesznek, a 24.hu-n hamarosan újabb cikkeket közlünk a témában.
Kiemetl kép: Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
|
Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség
|
Egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több százmillió forintos támogatásokat a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség. A vissza nem térítendő támogatások megszerzését célzó kérelmek közös jellemzője, hogy azokat nem nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívásra nyújtották be. Ilyen „egyedi pályázat” útján nyert több mint 800 millió forintot Zoób Kati divattervező, míg Balatonboglár fideszes önkormányzata több mint egymilliárd forint támogatást igényelt. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg, bár az MTÜ a másfél milliárd forintos támogatási kérelemből egyelőre csak 31 millió forint odaítéléséről tájékoztatott. Több mint nyolcvan hasonló pályázat létezhet, de a turisztikai ügynökség csak annak a hatnak az adatait tette fel honlapjára, amelyekre konkrétan rákérdeztünk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/02/26/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-tamogatas-zoob-kati-balatonboglar/
|
2020-02-26 05:51:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje.
Bessenyei nem először jut nagyobb összeghez az állami Szerencsejáték Zrt. társadalmi felelősségválallása keretében kiosztott támogatásokat kezelő leánycégtől: 2018 végén egy másik cége, a Netrise Hungary Kft. kapott 40 millió forintot.
Szintén tavaly novemberben ítéltek meg 23 millió forintnyi szponzorpénzt annak a Truck Race Promotion Kft.-nek, amelyben 2017 óta tölt be pozíciót Szijjártó Sarolta, a külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter testvére. A céget eddig is elhalmozták közpénzzel, az utóbbi két évben a mostani szponzoráción kívül is csaknem 300 millió forint gurult hozzá a közös kasszából.
Hatmillió forintos szponzorációs megbízásnak örülhetett a többek között a Kiscsillag, és a Pál Utcai Fiúk menedzselését végző ETALON Produkció Kft. 30 milliót kapott közérdekű kötelezettségvállalás keretében az a D.C. Magyarországi Alapítvány, amelynek washingtoni imareggelijén részt vett Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter. Ugyanígy jutott 7,5 millió forint közpénzhez a Lezsák Sándor-féle Lakitelki Népfőiskola területén működő Nimród Footgolf Sportegyesület. Ebben a hónapban a legnagyobb összeg a Mikulásgyár Alapítványhoz került, a civilszervezet Rogán-Gaál Cecília és Sarka Kata tulajdona.
Tavaly augusztusban 15 millió forintos szponzorációs szerződést tett zsebre Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltsége, a Kultúra a Magyarságért Nonprofit Kft., ugyanezen a jogcímen 10 millió forintot kapott a közmédiában tevékenykedő, a kormánnyal rendkívül elégedett Nacsa Olivér résztulajdonában lévő Showtime Event Kft. A céget 2013-ban Nacsa Showtime Média Kft.-je együtt vette meg a plakátkampányokkal és a havi 525 millió forintos osztalékával ismertté vált Balásy Gyulával, három éven át cégtársak maradtak. Ugyanebben a hónapban 15 milliós szponzorációs szerződést könyvelhetett el a Nemzeti Turisztikai Ügynökség titkos támogatásával is kisegített Zoób Kati divattervező cége, a Kattiz Kft.
20 millió forint közpénzhez jutott az Aeroglobe Kft., amiről nemrég Kövér László házelnök római útja kapcsán írtunk. A házelnököt szállító gépről az Átlátszó nyomozta ki, hogy annak tulajdonosa a Valton-Sec Kft. és Bessenyei István érdekeltségében áll. Az Átlátszó szerint a 2005-ös gyártású RAYTHEON HAWKER 800 XPi típusú privát jet a HUN-JET Kft. tulajdona. A cég korábban az Aeroglobe Kft., illetve Valton-Sec Kft. tulajdonában állt, ám előbbi cég kiszállt, és megjelent Sarka Kata férje, Bessenyei István.
Kiemelt kép: Berecz Valter/24.hu
|
Rogán-Gaál Cecília teniszbizniszének és a Szijjártó-féle autós üzletnek is jutott a Szerencsejáték Zrt. millióiból
|
Tavaly novemberben a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. 15 millió forintos szponzorációs szerződést kötött a Bessenyei István érdekeltségével, a Budapest Tenisz Centrum Nonprofit Kft.-vel. A cég tulajdonosa az Excellent Game Mozgásakadémia és Sportcentrum Közhasznú Nonprofit Kft., amelyben Rogán-Gaál Cecília, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal volt felesége a felügyelőbizottság tagja. Bessenyei amellett, hogy a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton Zrt. résztulajdonosa, Sarka Kata bulvárszereplő-üzletasszony férje.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/02/26/rogan-gaal-cecilia-szerencsejatek/
|
2020-02-26 15:30:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt volt fideszes polgármestert a jövő héten állítják bíróság elé Debrecenben.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez ez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de az igazi megpróbáltatások csak a bíróságon várnak rá. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A jegyzőre pénzbüntetés vár abban az esetben, ha alkut köt az ügyészséggel.
|
Másfél év letöltendőt kértek a volt fideszes polgármesterre, ha mindent beismer
|
Egy év hat hónap végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kér az ügyészség Köteles Istvánra abban az esetben, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz az előkészületi ülésen, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról is – tudta meg a 24.hu
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/02/28/masfel-ev-letoltendot-kertek-a-volt-fideszes-polgarmesterre-ha-mindent-beismer/
|
2020-02-28 11:16:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.
Az adatok szerint Baranya megyében sem azok kapták a földet, akik megművelik. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek 83 százalékát más településen élő, tőkeerős nyertesek vitték el, de még a „helybeliek” között is vannak olyan cégtulajdonosok, akik a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A nyertes „földművesek” tevékenységi köre sokszor igen távol esik a mezőgazdaságtól.
Van köztük milliárdos nagyvállalkozó, gépjármű-, alkatrész-, üzemanyag-, dohányáru-, étel- és/vagy ital-kereskedő, építési/szerelési vállalkozó, közgazdász, adószakértő, könyvvizsgáló, könyvelő, vendéglátós, vadászatszervező, szoftverfejlesztő számítástechnikus, informatikus, hidrogeológus, tanító, polgármester, alpolgármester.
Ángyán professzor szerint Baranya megye adatai is cáfolják azokat a kormányzati állításokat, hogy „versenyben kialakult piaci áron” jutnak nyertesek állami földterületekhez. A mintegy 8500 hektárból több mint 5700 (67%) licitálás nélkül, kikiáltási áron kelt el. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 50%-kal meghaladta a kikiáltási árat – az elárverezett megyei földek töredékénél volt csak.
Ki húzna ujjat Fidesz-barát „nagyurakkal”?
Ez annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát nagy birtoktestekként hirdették meg. Ennyi pénzük a valóban gazdálkodó családoknak nincs, de Ángyán József szerint az egyébként is kiszolgáltatott helyzetű helyi gazdák – felmérve az erőviszonyokat – nem is vették a bátorságot,
hogy a politika-közeli, egymás közt a földeket vélhetően előre leosztó, egymásra így nem is licitáló »nagyurak« ellenében próbáljanak földhöz jutni.
Ángyán József szerint nekik viszont az állami földek megvásárlása kiváló befektetési lehetőség, hiszen a földforgalmi törvény elleni
kötelezettségszegési eljárást a földpiac liberalizációja, majd az európai földárak kiegyenlítődése követheti. Az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet az élelmiszerpiacon.
Az egykori államtitkár az adatok alapján jelentésében arra jutott, hogy – mint a feudális jellegű rendszerekben általában, most is – döntő szerepe volt a fideszes „elithez” való viszonynak. A „baráti” cégek és/vagy magánszemélyek bérelt területeiből – vélhetően nem ritkán magukkal a bérlőkkel egyeztetve – jobbára azokat bocsátották árverésre, amelyekre utána ők maguk tettek nyertes árajánlatot. A „nem baráti” nagy bérlőknél viszont a földeladás alapvető célja az ő kiszorításuk volt. Ángyán professzor folytatja a munkát, elkezdte Tolna megye adatainak feldolgozását.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
|
Újabb kiábrándító Ángyán-jelentés a földmutyiról
|
Ángyán József régóta keresi a magyarázatot arra, miért kellett az állami földeket dobra verni. Észérveket most sem talált, amikor elkészítette 12. jelentését, amelyben a Baranya megyei állami földprivatizációt vette górcső alá. Az elárverezett (8514 hektár) földterület 198 nyerteshez került, de 57 százalékát, mintegy 4900 hektárt a kormánypropagandával ellentétben nem „kis/közepes családi gazdaságok” szereztek meg, hanem 27 nagy érdekeltség. Közben a nyertesek 46 százalékának alig 600 hektár jutott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/02/ujabb-kiabrandito-angyan-jelentes-a-foldmutyirol/
|
2020-03-02 10:11:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nyilvános pályázaton árulta tavaly szeptemberben a hévízi önkormányzat a tulajdonában lévő Hotel Aquamarint, a háromcsillagos szállodáért legalább 1,5 milliárd forintot szeretett volna kapni az önkormányzat. A szálloda honlapjáról pedig kiderült, hogy sikerrel jártak: január óta új tulajdonosa van a 1,5 hektáros területen fekvő hotelnek. A szerencsés vevő a Hotel Imperial Hungary Kft., amely Éder Zoltán árufuvarozó egyéni vállalkozó tulajdonában van.
Remek üzletet köthetett a hévízi önkormányzat, ugyanis 2001-ben 750 millió forintért vette meg a hotelt a Hunguest Hotels Rt.-től. Most ennek minimum duplájáért sikerülhetett megválni az ingatlantól. A szállodára tavaly szeptember 6-ig lehetett pályázatokat benyújtani, a pályázati tárgyalás pedig szeptember 10-én volt, ahol licitet tartottak az érvényes pályázatot benyújtók között. Azt egyelőre nem tudni, hogy hány pályázó volt.
Az önkormányzat tulajdonában lévő Aquamarin Kft. évek óta folyamatosan nyereséges: árbevétele 2018-ban 586 millió forint volt és 44 millió forint profitot termelt. A helyi képviselő-testület tavaly februárban döntött úgy, hogy eladja a szállodát. Ezt Papp Gábor fideszes polgármester azzal indokolta, hogy évről évre túl sokat kellett a szálloda fejlesztésére költeni, ami már a jövőben nem működhetett volna másként, csak az egyéb városi fejlesztések kárára.
A Napi.hu írta arról, hogy vonzóvá teheti a befektetők számára a hévízi tótól csak néhány száz méterre fekvő, 96 szobás hotelt, hogy Hévíz sikeresen szerepelt a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy szállodafejlesztési pályázatot, és a 381 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek az Aquamarin fejlesztésére. Az összeget az Aquamarin Szállodaipari Kft. nyerte el, de a tulajdonosváltásnál nem veszett el a pénz, amit immár Éder Zoltán használhat fel.
A hvg.hu korábban arról írt, hogy Hévíz lehet a következő célpontja a kormányközeli üzletembereknek, hiszen a Hunguest szállodaláncon keresztül például Mészáros Lőrinc nagyvállakozónak is van érdekeltsége a főleg orosz vendégeket vonzó fürdővárosban, de Éder Zoltán viszonylag új szereplője a szállodapiacnak.
Pénz és kapcsolatok
Viszont egyéni vállalkozóként több mint harmincéves tapasztalattal rendelkezik a nemzetközi szállítmányozás, a veszélyesáru-szállítás (ADR) és a szervizüzemeltetés terén. Járműflottájában 2017-ben a közlekedésvilág.hu cikke szerint közel háromszáz nyerges szerelvény dolgozik, többségük tartányos fuvarozást végez. Egyéni vállalkozásának bevétele 2016-ban meghaladta a 6 milliárd forintot, megbízói között pedig például a MOL is megtalálható. Éder Zoltánnak több cége is van, a Hotel Imperial Hungary Kft. 2017-ben alakult, de 2018-ban már 1,5 milliárd forintos árbevétel mellett 144 millió forintos profitot ért el.
Fuvarozás mellett ugyanakkor remek kapcsolatokkal is rendelkezik az új hoteltulajdonos, kevés ember mondhatja el például magáról, hogy egy volt titkosszolgálati miniszterrel van közös cége, de Éder Zoltán közéjük tartozik. A hvg.hu írta meg, hogy Zamárdi Lakeside Investment Ingatlanfejlesztő Kft. néven Balaton-parti építésszervező céget alapított Nikolits István, a Horn-kormány egykori titkosszolgálati minisztere. A társaságot közösen alapították 2017-ben, Éder Zoltán még most is tulajdonos, de Nikolits István helyett ma már a lánya, Nikolits Réka a többségi tulajdonos. Nikolits Rékának pedig korábban az Orbán-kormány egyik kiemelt tanácsadó cégének, a Századvégnek az alapítója, Heim Péter volt a férje. Nikolits István ma már visszavonult a közélettől, de 1996-ban a Nyírfa-üggyel lett ismert, amikor bejelentette: titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg egyes politikusokat.
Nikolits Réka viszont nem a megfigyeléshez, hanem a szállodákhoz érthet, hiszen ő a tulajdonosa a szombathelyi Garda Hotelnek. Ennek megnyitója igazán nagy esemény volt 2016-ban, hiszen beszédet mondott Hende Csaba fideszes országgyűlési képviselő és Puskás Tivadar fideszes polgármester is. "Értékes, hogy megint találtunk egy olyan tulajdonos réteget, akikkel közös lehet a város érdeke" - méltatta a szocialista titokminiszter lányát a volt fideszes polgármester. Nikolits István és Heim Péter is a helyszínen gratulált a lányának, illetve az akkori feleségének.
Hévíz viszont sokkal jobb turisztikai helyszín Szombathelynél, hiszen 2019-ben összesen 1,2 millió vendégéjszakát regisztrálhatott a város a kereskedelmi és magánszálláshelyeken, mely az országos tendenciákkal megegyező mértékű, 0,8 százalékos növekedést jelent. A város továbbra is megőrizte országosan 2. helyét Magyarország leglátogatottabb városai között, hiszen Budapest után itt regisztrálták tavaly a legtöbb vendégéjszakát. Az ország fürdővárosai közül pedig Hévízen mérték a kereskedelmi szálláshelyen magasan a legtöbb külföldi vendégéjszakát (675 ezer), de belföldi vendégéjszaka-szám tekintetében is az országos 3. helyen végzett Hajdúszoboszló és Zalakaros után. Az átlagos tartózkodási idő a külföldi vendégek esetén 5,5 éjszaka. A jellemzően gyógykúrákra érkező német és orosz vendégek büszkélkedhetnek a leghosszabb, 9 éjszaka feletti tartózkodási idővel Hévízen.
Kormányzati milliárdok
A város minden eddiginél magasabb főösszeggel, több mint 6 milliárd forinttal fogadta el 2020-as költségvetését, ebből jelentős fejlesztések indulnak. A hévízi reptéren is jelentős beruházás startol: a kormány még 2017-ben szavazott meg 6,6 milliárd forintot a reptér fejlesztésére. A tervek szerint új desztinációkat is bekapcsolnak a hálózatba, két éven belül menetrend szerinti járatok indulnának Londonba, Frankfurtba, Izraelbe, Oroszországba és a skandináv térségbe.
|
Új riválist kapott Mészáros Lőrinc a hévízi hotelbizniszben
|
A Horn-kormány titkosszolgálati miniszterével üzletelő új tulajdonosa van a hévízi Hotel Aquamarinnak, melyet a fideszes önkormányzat adhatott el 1,5 milliárd forintért. Éder Zoltán új szereplő a szállodapiacon, eddig leginkább árufuvarozással foglalkozott egyéni vállalkozóként.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-rivalist-kapott-meszaros-lorinc-a-hevizi-hotelbizniszben.html
|
2020-03-04 15:44:20
| true | null | null |
mfor.hu
|
2013-ban lépett hatályba az a jogszabály, amely szerint a szociális szövetkezetek tagjai tagi munkavégzés formájában foglalkoztathatók, ami jelentős járulékkedvezményt jelentett a hagyományos vállalkozási formában történő munkavállaláshoz képest. Kormányprogram is ösztönözte a rendszer elterjedését, s az ilyen típusú foglalkoztatásra pályázati támogatást is lehetett igényelni.
Abban az évben jelent meg a Help Company Zrt. felhívása, amely a kedvező adózási lehetőségek miatt szövetkezeteket kezdett el szervezni. A cég a 2014-es választásokra a Republikánus Párt programját és egy tömeges szavazóbázis létrehozását tűzte ki célul a szociális szövetkezeteken keresztül. A Help Company szövetkezeti hálózatépítésének motorja egy e téren tapasztalt kecskeméti könyvelő, bizonyos F. Márta lett.
Néhány év múlva az asszonyt emiatt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének kísérletével és vesztegetéssel vádolták meg, amelyhez befolyással való üzérkedés bűntette is társult. Mengyi Roland, volt fideszes országgyűlési képviselővel együtt, társtettesként került a bíróság elé.
2019. szeptember 25-én Mengyit jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, F. Márta pedig – aki beismerő vallomást tett – megúszta egy év négy hónap felfüggesztettel. Ellene azonban folyik tovább az eljárás egy másik ügyben is: a szociális szövetkezetek sorozatgyártása kapcsán költségvetési csalással gyanúsítják.
2014. január 1-jétől ugyanis F. Márta, valamint társa, K. Pálné lett a Help Company kecskeméti irodavezetője. A cég megbízása alapján, a Nemzetközi Vállalkozásfejlesztési Alapprogramon belül nekik kellett elkészíteniük a Segély vagy siker program című, valamint a Szociális szövetkezetek működése elnevezésű tanulmányt. A Help Company azonban elszámolási vita miatt hamarosan felmondott a kecskeméti irodának. Akkor már több mint száz szövetkezetet megalapítottak, ezek tagjai kifizették az irodának a kötelező cégbírósági költségeket, valamint a papírmunkát.
Ezután a két könyvelő országos hálózat kiépítésébe kezdett, hogy részt vehessenek egy óriásprojektben, amely legalább 2800 alulképzett és hátrányos helyzetű személy foglakoztatását tervezte, célja pedig egy biomasszaüzem működtetése és fenntartása volt. A programhoz 240 szövetkezet csatlakozott, mindegyiknek ötvenezer forint egyszeri belépési költséget kellett fizetnie.
Csakhogy közben megjelentek az első nagy összegű számlák: húsz mázsa fáról, tizenöt mázsa csirkemellről vagy két tonna szárazkolbászról, valamint egyéb, milliós nagyságrendű szolgáltatásokról.
Az irreálisan nagy összegű számlák 2015 elejére végképp kivágták a biztosítékot K. Pálnénál, mert több számla áfatartalma meghaladta az ötvenmillió forintot, és a számlakibocsátó cégek között volt, amely felszámolás alatt állt, de akadt olyan is, ahol egy tizennyolc éves román fiatalember volt az ügyvezető. Ekkor már a NAV bűnügyi igazgatósága is elkezdte figyelni a szövetkezeti csoportosulást, s megkezdődött a főszereplők lehallgatása. Ezen a pontot futottak össze a szálak a Mengyi Roland-féle pályázati-korrupciós történettel.
F. Márta neve sok szociális szövetkezet cégiratai közt fellelhető. A Napfelkelte Szociális Szövetkezetet 2014. február 24-én alapították egri székhellyel és kecskeméti fiókteleppel. Utóbbi címe megegyezett Szőkéné Kopping Rita, a DK kecskeméti elnökének és helyi önkormányzati képviselőjének bejelentett lakhelyével. Az alapító okirat szerint a szövetkezet alapításának az volt a célja, hogy „olyan életképes önálló szervezet alakuljon – több gazdasági tevékenység összefogásának létrehozásával –, amely biztonságos munkahelyeket teremt korábban munka nélküli vagy szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára, és közösségi alapjából segíti tagjai szociális helyzetének javítását”. A szövetkezet fő tevékenysége csomagküldés, valamint internetes kiskereskedelem. A Napfelkelte Szociális Szövetkezet igazgatóságának elnöke öt évre Szőkéné Kopping Rita lett, az igazgatóságban helyet kapott az egyik fia is.
A megalakulás napján Szőkéné mint a Napfelkelte Szociális Szövetkezet egri székhelyének kizárólagos tulajdonosa székhely céljára havi negyvenezer forint bérleti díjért határozatlan időre használatba adta a saját ingatlanát.
A bérbeadási szerződés egyik tanúja a Mengyi-perben később elítélt F. Márta volt.
Ugyanezen a napon szerződés született a cég kecskeméti fióktelepének a bérbeadásáról is, szintén havi negyvenezer forintért. A kecskeméti ingatlan két tulajdonosa – egyenlő részben – Szőkéné Kopping Rita, valamint elvált férje volt.
2014. október 20-án az Egri Törvényszék rendelt el kényszertörlési eljárást, 2014. december 21-én pedig a NAV Heves Megyei Igazgatóságának Hátralékkezelési Osztálya indított végrehajtást a Napfelkelte Szociális Szövetkezet ellen. Mivel az eljárási időszak alatt a végrehajtást a NAV nem tudta érvényesíteni, az Egri Törvényszék Cégbírósága 2015. február 19-én elrendelte a cég törlését, és egyben Szőkéné Kopping Rita igazgatósági elnököt, valamint az igazgatósági tagokat (köztük az egyik fiát) a 2015. március 7-i jogerőre emelkedéstől számítottan öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Szőkéné Kopping Rita tehát jelenleg is az eltiltás hatálya alatt áll. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásokról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, 9/c § (4) bekezdése szerint „Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja”.
Szőkénét mindez a legkevésbé sem zavarta. Még javában a kényszertörlési eljárás alatt állt, amikor képviselőként elvállalta az önkormányzat két cégének – a Kecskeméti Városfejlesztő Kft.-nek, valamint a Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft.-nek is – a felügyelő-bizottsági tagságát, és büntetőjogi felelőssége tudatában mindkét cégnek tanúsítványt adott arról, hogy a tisztség ellátásával kapcsolatban vele szemben sem a polgári törvénykönyv, sem más jogszabályok által előírt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
A Demokratikus Koalíció helyi politikusaként képviselő lett, s a kecskeméti önkormányzatnál a fenntarthatósági és környezetvédelmi ügyekért felelős tanácsnokként jelenleg is felügyelő-bizottsági tag mindkét önkormányzati cégben. A 2015-ben hozott bírósági tiltás abban sem zavarta, hogy továbbra is felügyelő-bizottsági tag maradjon az Alföldi Napszél Közösségi Társadalmi Célú Szociális Szövetkezetnél, amely szintén F. Mártához köthető, s amely ellen a NAV hátralékkezelési osztálya 2018 végén rendelt el végrehajtást, 2019. szeptember 16. óta pedig végelszámolás alatt áll. Az ellene folyó jelenlegi vizsgálat szerint Szőkéné az elmúlt öt évben jogtalanul vette fel a felügyelő-bizottsági tagságokért járó, éves szinten több mint másfél millió forint tiszteletdíjat.
Hivatalos életrajzában Szőkéné azt írja: „több magyar és multinacionális cégnél szerzett szakmai tapasztalatomat családi vállalkozásaimban kamatoztatom”.
Az Opten céginformációs rendszer szerint azonban az érdekeltségében álló Kopping-Szőke Kft. végrehajtás alatt áll, másik vállalkozásánál – a Kopping Pénzügyi és Üzleti Tanácsadó Bt.-nél – is végelszámolás folyik.
A képviselő-testület tanácsnoka jelenleg az Egészség- és Gyógyszerbank Egyesület vezetője.
Megkérdeztük Szőkéné Kopping Ritát, hogy miért vállalt vezetést egy szociális szövetkezetben. Érdeklődtünk arról is, nem tartja-e aggályosnak, hogy cégvezetői eltiltása alatt elvállalt több felügyelő-bizottsági tagságot. Szőkéné lapunknak azt írta: „A szociális szövetkezetet azért hoztuk létre, mert szerettünk volna elindítani egy olyan tevékenységet, amellyel munkahelyeket teremthetünk. Ehhez ígért F. Márta pályázati lehetőséget, és a könyvelést is ők vállalták. Ők nyitottak a szövetkezetnek ügyfélkaput, ők fogadták a NAV minden levelét. Én ezekhez hozzá sem fértem, noha állítólag több felszólítást is kaptak, én csak akkor szereztem ezekről tudomást, amikor már hiába mentem a cégbíróságra, késő volt. Ezért nem lehettem gazdasági társaság ügyvezetője.”
Az eltiltás 2020. március 17-én jár le. Szőkéné hozzátette: nem tartja összeférhetetlennek a jelenlegi fb-tagságát, hiszen egyesületi elnök is, és tudomása szerint a jövőben is alapíthat szociális szövetkezetet.
(A cikk a 168 Óra február 27-i számában jelent meg.)
|
DK-s szál a Voldemort-aktákban – Szárazkolbász, csirkemell, milliós alibiszámlák szúrtak szemet
| null | 1 |
https://168.hu/itthon/voldemort-dk-szarazkolbasz-csirke-millios-albiszamlak-182560
|
2020-03-04 10:55:00
| true | null | null |
168 óra
|
|
Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent.
A megnyitón ugyan nem került szóba, de a mindössze 2,5 kilométeres út az eredetileg becsülthöz képest 300 millióval többe, összesen 779 millió forintba került.
A fideszes vezetésű paksi önkormányzat egy Sebestyén Roland nevű vállalkozót és partnerét bízta meg a bicikliút megépítésével. Sebestyén országosan nem ismert ember, de üzletelt Orbán Viktor feleségének, Lévai Anikónak a szűkebb rokonságával. A Real-Rent nevű cége és egy Amalfi Hungária nevű másik, szintén hozzá kötődő vállalkozás pedig jelentős építőipari megrendeléseket kapott Pakson. Összesítésünk szerint a két cég - jellemzően egyedül, két esetben pedig konzorciumi partnerrel közösen - 2,1 milliárd forint értékben szerzett megbízásokat Pakson az elmúlt két és fél évben.
A megbízások értékén kívül egyéb okok miatt is figyelemreméltók Sebestyén üzleti sikerei. A paksi munkákat például minden esetben olyan pályázatokon nyerte el a Real-Rent és az Amalfi Hungária, amelyeknél az önkormányzat döntötte el, hogy milyen más cégeket hív meg a közbeszerzésekre. A versenytársak nagy része több pályázatnál is kötődött Sebestyénékhez valamilyen módon.
A vállalkozó belevágott egy másik, nagyobb projektbe is Pakson. Az egyik cége földeket vásárolt fel a településen, amelyeket az önkormányzat később jóval magasabb áron akart megvenni Sebestyénéktől. Az üzlet végül az utolsó pillanatban akadt meg.
Sebestyén a megkeresésünkre azt mondta, hogy „klasszikus útépítő szakemberként” dolgozik húsz éve. Természetesnek tartja, hogy az építőipari cégek közbeszerzéseken jutnak megrendelésekhez, ezt ő minden esetben törvényes módon tette. Szerinte a véletlennek tudható be, hogy kapcsolódási pontokat lehet találni közte és néhány versenytársa között.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy még több ilyen cikket tudjunk írni!
Sebestyént az Orbán-családhoz fűződő viszonyáról is kérdeztük, de ezeknek a válaszainak a közléséhez nem járult hozzá. A pályázatokra meghívott többi cég nem válaszolt a kérdéseinkre. A paksi önkormányzat pedig annyit közölt, hogy valamennyi közbeszerzés esetén a jogszabály szerint jártak el, az eljárások során egyszer sem merült fel jogorvoslat vagy kifogás.
Egy lakópark és egy Orbán-rokon
Sebestyén Roland 2016 júniusában bukkant fel Pakson, ekkor kereste meg levélben Süli Jánost, aki a város polgármestere volt akkor. Egy másik téma mellett a levélben megemlítette, hogy egy lakóparkot is szeretne építeni Pakson, a teljes ingatlanfejlesztésre 2-3 milliárdot fordítanának.
A Gesztenyés Park honlapja szerint Sebestyénék egy Centrál-Ing Kft. nevű céget bíztak meg a tervezett lakások értékesítésével. A Centrál-Ing leányvállalatának egyik tulajdonosa egy Ökrös Imre nevű férfi, aki Orbán Viktor rokona. Egészen pontosan Lévai Gizellának a férje, aki Orbán feleségének, Lévai Anikónak a nővére. Az Ökrös-család az elmúlt években más politikai jellegű ügyben is felbukkant: 2016-ban például a 444 írta meg, hogy a velük üzleti kapcsolatban álló vállalkozók milliárdos összegben halmoztak fel tartozást egy állami intézménynél.
Sebestyén és az Ökrös-család között más kapcsolódási pontokat is lehet találni. A vállalkozó cégeinek egyik korábbi ügyvezetője és egy céges tulajdonostársa is megjelent Ökrös Imre és testvére, Ökrös Marianna vállalkozásaiban.
A lakópark – amelyről elsőként az Index számolt be még 2017-ben – azonban egyelőre nem készült el, jelenleg az építkezés előkészületei látszanak a telken.
Sebestyénnek közvetlen kapcsolata is volt Orbán rokonságával. Lévai Gizella fiával, Szeghalmi Márk Ádámmal közösen hozott létre egy céget 2016 júniusában. Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalkozás székhelye Budapesten volt, de a cég neve, a Paks Ház Kft. utalt rá, hogy Pakson akarnak tevékenykedni. A cégbíróság először elutasította a cég bejegyzését arra hivatkozva, hogy a névhasználathoz nem kértek engedélyt az önkormányzattól. Az elutasítást követő második napon a paksi jegyző, Blazsek Balázs már meg is adta a szükséges hozzájárulást. A vállalkozás azonban nem bizonyult hosszú életűnek, fél évvel később kezdeményezték a megszüntetését. Szeghalmit megkérdeztük írásban, hogy milyen céllal hozták létre a céget, de nem válaszolt a kérdéseinkre.
A projekt, ami már a paksi képviselőknek is sok volt
Sebestyén egy harmadik paksi ingatlanos projektbe is belevágott: 2016 szeptemberében másokkal együtt létrehozta az Atompark Kft. nevű céget, amelyben jelenleg is egyharmados részesedése van. Az Atompark két hónappal a létrejötte után már kötött is egy előszerződést egy paksi ingatlan megvásárlására.
Az egyik ilyen, a Direkt36 által megismert és Sebestyén által is aláírt dokumentum arról szól, hogy az Atompark egy földterületet 13,5 millió forintért, vagyis körülbelül kétezer forintos négyzetméter áron vásárol majd meg. A tulajdoni lapok szerint a vásárlások 2017-ben meg is történtek, az Atompark több mint 8,6 hektáros (közel tizenkét focipálya nagyságú) területet szerzett meg. Az adásvételi szerződéseket nem láttuk, de ha ezzel a négyzetméter árral számolunk, akkor a teljes terület ára 173 millió forint körüli összegbe kerülhetett. A helyi ellenzék képviselői pedig néhány száz milliós vételárról beszéltek.
A birtokunkba került dokumentumból kiderül az is, hogy Sebestyénék a jegyző feleségének, Blazsekné Bánovics Beátának az ügyvédi szolgáltatásait vették igénybe, ő szerkesztette és írta is alá az előszerződést.
Az Atompark 2017-ben vásárolta fel a területet, miközben az önkormányzat belterületté nyilvánította ezt a részt. Ez megnövelte az időközben egyesített ingatlan értékét.
Az önkormányzat vezetése később pont ezt a területet választotta ki arra, hogy „vállalkozói övezetet” hozzon létre a városban. Az ötlet azért merült fel, mert a város korábbi ipari parkját az atomerőmű bővítése miatt megvásárolta az állam. A koncepció megvalósításához fel akarták vásárolni Sebestyénék ingatlanját, mégpedig a 2019 elején nyilvánosságra hozott szerződéstervezet szerint 18 500 forintos négyzetméter áron, vagyis 1,69 milliárd forintért. Ez jelentős hasznot jelentett volna Sebestyénéknek.
A Sülit váltó fideszes polgármester, Szabó Péter az ingatlan megvásárlását végül szavazás nélkül levette a napirendről a testület tavaly februári ülésén. Horváth Zoltán, a Jobbik akkori képviselője a Direkt36-nak azt mondta, hogy az ülés előtt a képviselőtestület tagjai egy informális megbeszélésen próbaszavazást tartottak. A kérdés 5-5 arányban osztotta meg a testületet, vagyis nemmel szavazott több kormánypárti képviselő is. „Az ingatlanbiznisz még nekik is necces volt”, azzal ugyanis látványosan nagyot nyertek volna Sebestyénék – állította Horváth, aki szerint az Atompark azóta is árulja az ingatlant, de azt továbbra sem tudta eladni.
Tarolnak a közbeszerzéseken
Bár az ingatlanos próbálkozások nem sikerültek, a helyi pályázatokon jól szerepelt Sebestyén egy másik, építőipari cége, a Real-Rent Kft. Sebestyén a céget 2002-ben a testvérével közösen alapította, évi többmilliárdos forgalmat bonyolít és az elmúlt években az ország több részén is részt vett építőipari beruházásokban. A cég a honlapján egy tucat olyan munkát tüntet fel, amelyet a Közgépnek végeztek 2011 és 2016 között, vagyis nagyjából abban az időszakban, amikor a Közgép a Fidesz gazdasági holdudvarának zászlóshajója volt.
A Real-Rent 2018 őszén nyerte meg az első paksi közbeszerzését, tavaly pedig négy további, jellemzően útfelújítási munkát is megszerzett. Az összesen 1,48 milliárd forintos megbízásokat két kivétellel egyedül kapták meg, csak kétszer volt konzorciumi partnerük.
A pályázatok kivétel nélkül meghívásos közbeszerzések voltak. A paksi önkormányzat két különböző eljárást is alkalmazott. Az egyiken csak olyan cégek vehetettek részt, amelyeket az önkormányzat meghívott. A másikon pedig a meghívott cégeken kívül azok is indulhattak, akik időben felfedezték azt az összefoglaló tájékoztatót, amelyet a pályázat megindítása előtt legalább öt nappal kellett közzétenni.
„Ezek az eljárások nem lennének ördögtől valók” – mondta Direkt36-nak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közpénzügyi programvezetője. Nagy szerint a meghívásos tender kevesebb adminisztratív terhet ró a kisebb vidéki önkormányzatokra, mint egy nyílt eljárás. Viszont, ha hiányzik a megfelelő kontroll, akkor ezzel az egyszerűsített eljárással vissza is lehet élni – tette hozzá.
A Direkt36 talált arra utaló jeleket, hogy egymással kapcsolatban álló cégeket hívtak meg ezekre a pályázatokra. Azokra a tenderekre, ahol Sebestyénék nyertek, kétszer is meghívták például az Amalfi Hungária Kft-t, amellyel Sebestyén üzleti kapcsolatban állt, a tulajdonosa pedig Sebestyén egyik vállalkozásának ügyvezetője. Az Amalfi Hungária maga is nyert négy útfelújítási munkát Pakson az elmúlt években, ezek összértéke 646 millió forint.
A Real-Rent és az Amalfi Hungária által megnyert tenderekre jellemzően ugyanazokat a cégeket hívták meg újra és újra. Ezek közül négy kapcsolódott lazábban, közvetett módon Sebestyénhez, vagy valamelyik vállalkozásához. Ilyen volt például Kétutas Kft., amelynek a székhelye abban a 700 fős Veszprém megyei kis faluban, Borzavárban van, ahova Sebestyén cége, a Real-Rent is be van jegyezve. A két cég székhelye mindössze 350 méternyire van egymástól. Többször meghívták Mapex-Bau Kft-t is, amelynek az egyik tulajdonosa egyben egy olyan céget is vezet, ahol korábban Sebestyén üzlettársa résztulajdonos volt. Sebestyén azt mondta a Direkt36-nak, hogy ezek véletlen egybeesések.
Meghívásos eljárással bonyolították le a cikk bevezetőjében említett bicikliútról szóló tendert is. A közbeszerzésre, amelyet a Real-Rent egy Soltút nevű céggel közösen nyert el, még az Amalfit és a Mapex-Baut hívták meg. Ezek a cégek végül nem adtak be ajánlatot, pályázott viszont a Strabag, ami elől a jobb ár-érték aránnyal vitte el a munkát a Real-Rent és a Soltút, pedig az ár láthatóan nem sokat számított. Az önkormányzat eredetileg a munka értékét bruttó 454 millió forintra becsülte, ehhez képest a szerződéses ár bruttó 663 millió forint lett, az önkormányzat módosított tavalyi költségvetése viszont már 779 millióval számolt.
A helyi ellenzéket összefogó Paksi Deák Ferenc Egyesület egyik képviselője, Barnabás István szóba is hozta a közbeszerzések drágulását a képviselőtestület idén januári ülésén. „Pazarlás folyik, a közbeszerzési gyakorlat szerint minden pályázat a végére sokkal drágább lesz” – fogalmazott. A képviselő hat beszerzést emelt ki, amelyeknek utólag nőttek a költségei. Ebből kettőt Sebestyénék nyertek el, az egyik a bicikliút volt. Barnabás az ülésen javasolta a helyi közbeszerzési szabályzat felülvizsgálatát, amit Szabó Péter polgármester arra hivatkozva utasított el, hogy a paksi szabályzat „semmiben sem különbözik a magyarországi gyakorlattól, minden jogszabálynak megfelel”.
Annak ellenére, hogy a helyi ellenzék rendszeresen szóba hozza Sebestyén nevét és a politikai kapcsolatrendszerét találgatja, a vállalkozó semmilyen formában nem jelenik meg a paksi közéletben. A helyi tévében és újságban is csak akkor bukkant fel, amikor a polgármesterrel közösen aláírta az egyes megbízásokról szóló szerződéseket.
|
Földeket vett, utat épített, nagyon nyomul Pakson az Orbán-rokonok üzlettársa
|
Tavaly novemberben Paks vezetése büszkén jelentette be, hogy elkészült a bicikliút, ami a várost a Dunakömlőd nevű településrésszel köti össze. Az ünnepélyes átadón még Süli János, a paksi atomerőmű bővítéséért felelős miniszter, a térség parlamenti képviselője is megjelent.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/03/05/foldeket-vett-utat-epitett-nagyon-nyomul-pakson-az-orban-rokonok-uzlettarsa
|
2020-03-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat – Az ex-MSZP-s polgármester sleppje nyolc évet kapott
Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene.
Kétmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönre ítélte kedden Üröm ex-MSZP-s polgármesterének, Laboda Gábornak a sleppjéhez tartozó helyi vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Mindketten megszöktek az elsőfokú ítélet után, elfogatóparancs volt kiadva ellenük, ugyanakkor a police.hu-n már nincsenek feltüntetve a körözött személyek között, így elképzelhető, hogy elfogták őket. Az ügy harmadrendű, hat évre ítélt vádlottja egyébként az a H. „Olcsó” Zoltán, aki szintén ürömi és ugyancsak Laboda Gábor sleppjéhez tartozik, ráadásul osztálytársa is volt a polgármesternek. . Az „Olcsó” becenevű férfi és a polgármester ismertségét nehéz lenne bárkinek is tagadnia, még közös fotón is szerepelnek. Laboda azt viszont korábban cáfolta, hogy baráti viszony fűzné P. Ádámhoz.
Érdemes megemlíteni az ügy ötödrendű, négy év hat hónapra ítélt vádlottját, V. Ferencet is, akiről egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú azt mondta, hogy rendkívül veszélyes embernek ismerte meg. Róla azt is jegyzőkönyvezték, hogy rengeteg –védelmi – pénzt (heti szinten ötmillió forintot) fizetett annak a D. Andrásnak, akiről megírtuk, társaival százmilliókat halmoztak fel úgy, hogy különböző büntetőeljárás alatt álló vállalkozónak ígérték azt, hogy befolyásos kapcsolataik révén elérik az ellenük indított nyomozás félresiklatását és a NAV-razziák elkerülését. A férfi NAV-os felderítőnek adta ki magát, és kijelentette: kiváló kapcsolatban van Pintér Sándor belügyminiszterrel, akivel „mindent el tud intéztetni”. Kiderült, hogy ebből semmi nem igaz és az ügyészség eljárás alá vonta D. Andrást.
Visszatérve a polgármester környezetébe tartozó emberekhez, P. Ádámot testvérével és annak fiával együtt korábban jogerősen felfüggesztett börtönre ítélte közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, testi sértés, súlyos testi sértés kísérlete, valamint csoportos garázdaság miatt is a bíróság, mert 2013-ban az ürömi szülők bálján tömegverekedést robbantottak ki és rátámadtak a helyi általános iskola szülői munkaközösségének elnökére. Egyikük egy polgárőrt is bántalmazott. Tanúk szerint hamar a többség tudtára adták, hogy nem szórakozni jöttek, hanem móresre tanítani a szülői munkaközösség akkori elnökét, Németh Csabát.
Tudtam, hogy a társaságnak mi a baja velem. Azért szálltak rám, mert lelepleztem néhány gyanús körülményt az Üröm SC labdarúgóklub gazdálkodásával és a helyi focipálya működésével kapcsolatban, és erről jelentést tettem Laboda Gábor polgármesternek. Arra jöttem rá többek között, hogy az ÜSC utánpótlással foglalkozó alelnöke (ma már elnöke – szerk.), mint az önkormányzat által alkalmazott pályagondnok egy személyben határoz arról, hogy kinek mennyiért adják ki a pályát, és – sokszor átláthatatlanul – ő dönt a bevételek felhasználásáról is. Azzal, hogy észrevételeimről tájékoztattam a polgármestert, nyilvánvalóan sértettem a Laboda Gábort támogató gondnok érdekeit
– mondta el a Magyar Nemzetnek az események után nem sokkal Németh Csaba.
|
Többmilliárdos áfacsalás miatt ültettek le alvilági nehézfiúkat
|
Többmilliárdos áfacsalás miatt jogerősen nyolc év börtönbüntetésre ítélte Üröm ex-szocialista polgármestere, Laboda Gábor sleppjéhez tartozó, kétes hírű vállalkozókat, P. Ádámot és K. Tibort a Szegedi Ítélőtábla. Érdekesség, hogy bűntársaik közé tartozik az a négy és félévet kapott V. Ferenc is, akire egy halálosan megfenyegetett, nagybani piacos ügyekről kipakoló tanú is terhelő vallomást tett. Róla a férfi azt mondta, hogy milliós védelmi pénzt fizetett annak a bűnözőnek, aki Pintér Sándorra hivatkozva szedett össze százmilliókat különböző vállalkozóktól. Azonban kiderült, nincs kapcsolata a belügyminiszterrel, az ügyészség pedig eljárást indított ellene.
| null | 1 |
https://pestisracok.hu/tobbmilliardos-afacsalas-miatt-ultettek-le-alvilagi-nehezfiukat-az-ex-mszp-s-polgarmester-sleppje-nyolc-evet-kapott/
|
2020-03-06 10:14:58
| true | null | null |
pestisracok.hu
|
A Szilvásváradi Lipicai Lovasközpont a magyar lovassport történetének legnagyobb beruházása, a Kincsem Nemzeti Lovasprogram keretében valósult meg, összesen 6,8 milliárd forintból. A kivitelező a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft. volt az Euro Campus Kft.-vel közösen.
Az alapkő 2014. márciusi letételekor Fazekas Sándor akkori vidékfejlesztési miniszter 1,65 milliárd összköltségről beszélt, ám a 2014 decemberében kiírt közbeszerzésben az Állami Ménesgazdaság már nettó 4,6 milliárd forintra becsülte a beruházás költségét. 2015 októberében viszont ennél jóval drágábban, nettó 6,2 milliárd forint értékben szerződtek a kivitelezőkkel, és mire a két cég elkészült a Bükk lábánál zajló építkezéssel, a projekt még tovább, a Fazekas által belengetett eredeti költségek bő négyszeresére drágult.
Négyszeres áron épült fel
A komplexumot korábban számos kritika érte: egyrészt a négyszeres drágulás, másrészt a helyválasztás miatt. A Magyar Közlönyben 2013-ban jelent meg az a határozat, ami szerint a kormány 1,68 milliárdot nyújt a beruházásra. Abban az évben 181 millió forintot biztosított a Szilvásváradi Lovas Központ fejlesztésének előkészítési költségeire, az azt követő évben pedig közel 1,5 milliárd forintot tervezett a beruházás megvalósítására. A legnagyobb vidéki lovas építkezés 2014-ben nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás lett.
2015-ben egyedüli pályázóként indult a Mészáros és Mészáros Kft., valamint konzorciumi társa, az egri Euro Campus Kft. a szilvásváradi lovasközpont kialakítására kiírt közbeszerzésen. A szerződést előzetesen 4,65 milliárd forintra becsülték, de a megbízás ennél jóval többért, nettó 6,2 milliárd forintért kelt el. A lovasközpont végső ára 2016-ban 6,8 milliárd forintra emelkedett.
Korábban a Lovasok.hu kapott választ arra a kérdésre, hogy mi indokolta a beruházásra szánt összeg jelentős növekedését. A Földművelésügyi Minisztérium válaszából kiderült, hogy az előkészítés során nyilvánvalóvá váltak olyan geodéziai és talajszerkezeti adottságok, melyek előtte nem voltak ismertek. Továbbá igazodni kell a FEI szigorodó versenyszabályzataihoz is, de erről az Index kiderítette, hogy nem igaz.
A szilvásváradi építkezés három ütemben valósult meg: először a régi lovarda felújítása és az új lovarda építése, majd a parkoló-, közmű- és útépítés, a legutolsó ütemben pedig a stadionépítés. A Szilvásváradra látogató turisták már csak akkor kapták fel a fejüket, amikor a 6500 fős stadiont kezdték el építeni, jó sok betonból a Szalajka-völgy bejáratánál.
A lovaskomplexum 2018 nyarán nyitott meg, a versenyekről készült videók és képek (amik itt és itt megnézhetőek) alapján úgy látszik, hogy az emberek nem tolonganak az ingyenes ülőhelyekért, és még a megnyitón sem voltak teli a lelátók.
Mivel nem áll rendelkezésre nyilvános adat, hogy a közpénzből épített lovasközpont mennyi pénzből működik, és hányan látogatják, ezért úgy döntöttük, hogy megkérdezzük az illetékeseket.
A villanyszámlát simán ki tudják fizetni
Szilvásváradon a ménesgazdaság nem volt jogosult kiadni az adatokat, az önkormányzat pedig nem rendelkezett azokkal, így az Agrárminisztériumhoz fordultunk levélben. A minisztériumból a NER sajtóelhárítási taktikájának megfelelően hetekig nem érkezett válasz, telefonos megkeresésünkre pedig azt válaszolták, hogy természetesen megküldik az adatokat, legyünk türelemmel.
Ezután még egy levélen rajtafelejtettek, miszerint „átlátszó telefonon talált meg az előbb, és ezután érdeklődött”. Majd pedig újabb csendbe burkolóztak, így összesen egy hónap várakozás után inkább közadatigénylést adtunk be a tárcához, amire viszonylag hamar megérkezett a válasz.
Az Agrárminisztérium által megküldött adatokból kiderül, hogy a stadion és a fedett lovarda üzemeltetése akkora pénzeket emészt fel, melyeket önállóan sem a komplexumból származó bevételek, sem a szilvásváradi ménesgazdaság egyéb bevételei nem fedeznek, ezért az állam is besegít.
2019-ben a lovasközpont közel 18 millió forint bevételt termelt, a kiadások pedig majdnem 49 millió forintra rúgtak.
Tehát hiányzott 31 millió forint, amit külön költségvetési forrás biztosítása nélkül az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad állami támogatásból, illetve a ménesgazdaság egyéb bevételeiből finanszírozott. Ha a százalékokat nézzük, akkor a kiadások 37 százalékát fedezte a komplexum bevétele, a maradék 63 százalékot pedig máshonnan pótolták.
Tavaly a lovasközpont a saját bevételéből csak a 17 millió forintos villanyszámlát tudta volna kifizetni. A fedett lovardát pedig elég fapadosra tervezték, hiszen állandó fűtés eleve nincs az épületben – valószínűleg tudták, hogy azt már végképp nem tudnák finanszírozni.
Korábbi tudósítások szerint néhány lakos tartott attól, hogy a lovasközpont fenntartási költsége az önkormányzatra fog nehezedni. Erről megkérdeztük Szilvásvárad polgármesterét, Szaniszló Lászlót, aki úgy nyilatkozott, hogy az elkészült komplexum fenntartási költségeibe nem kellett besegíteni, a lovasközpont megépítéséből csak előnyük és hasznuk származott.
A versenyek ingyenesek, nem tudni, hányan kíváncsiak rájuk
Azt nem tudtuk meg, hogy eddig hány látogató fordult már meg a lovasközpontban, mivel az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint az árverés és a versenyek ingyenes rendezvények voltak, így nem készült kimutatás a látogatók számáról.
Csak annak a 2500 főnek a száma ismert, akik a megnyitás óta a 650 néző befogadására alkalmas fedeles lovarda színházi előadásaira és lovasbemutatókra voltak kíváncsiak. Ha a maximális nézőszámmal számolunk, akkor a megnyitása óta négyszer tudták volna teljesen megtölteni a lovardát fizetős vendégekkel.
A lovasközpontban az átadás óta összesen 29 rendezvény volt: 2018-ban a nyári átadótól az év végéig 10, tavaly pedig 19 programot rendeztek. Részt lehetett venni díjlovas, díjugrató, fogathajtó versenyeken, meg lehetett nézni lovas színházi előadásokat, lóárverést és lovasbemutatókat. De az épület helyszínül szolgált edzőtáboroknak és rajtengedély-vizsgáknak is.
Nagyobb bevételt a világ- és európai bajnokságok hoznának
A versenyekről készült, fentebb linkelt videóban és fotókon látszik, hogy a stadion kong az ürességtől. A fenntartásba valószínűleg az sem segítene be, ha ezek a rendezvények fizetősek lennének a vendégek részére. Akkor lehetne nyereségesen működtetni a stadiont, ha nagyobb sporteseményeket is tartanának. A mostani versenyekre nincs túl nagy érdeklődés, ezért jegyet sem érdemes szedni a néhány családtagtól és látogatótól.
A stadiont a nagyobb világversenyek nézőszámához igazították: Szilvásváradon mindössze 1600-an élnek, ezzel szemben a stadion 6500 fő befogadására képes. A részvételi felhívásban egyébként még a stadion 8000 férőhelyes befogadóképességgel rendelkezett. Legutóbb Szilvásváradon több mint három évtizede, 1984-ben rendeztek világbajnokságot, – úgy tűnik, hogy a falunak egy jó ideig ennek a versenynek a nosztalgiájával kell beérnie.
Közép-Európa legmodernebb lovas létesítményét sem a 2021-es budapesti lovas Eb során nem használják fel, sem a 2022-es világbajnokságon.
Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, hogy a Lovasközpont megnyitása óta a Ménesgazdaság legrangosabb eseményként a 2022. évi Fédération Équestre Intarnationale (FEI) világbajnokság részeként a négyesfogathajtó szakág világbajnokságának megrendezésére pályázott. A FEI döntése alapján azonban a 2022. évi világbajnokság minden szakágban történő megrendezésének jogát Olaszország és Dánia nyerte el.
A FEI döntését Sabrina Ibánez főtitkár azzal indokolta, hogy „a már bevált helyszíneken rendezhetőbb és fenntarthatóbb multidiszciplináris bajnokságok, események legyenek”. A tárca tájékoztatása szerint szintén előnyben részesítették a mind a hét szakág befogadására vonatkozó ajánlatokat, ezért választottak egy-egy dán és olasz helyszínt.
A stadion nehezen megközelíthető
Ifj. Bozsik József, aki az egyes- és pónifogathajtók szövetségi kapitánya volt, korábban erősen kritizálta a fedett lovardát – nyilatkozata után menesztették posztjáról.
Ifj. Bozsik József szerint a 6500 fős lovas stadion nincs kihasználva, maximum ötszáz fő látogat el egy-egy versenyre. A Jobbik színeiben politizáló sportoló szerint Szilvásváradon nagyon jó helye van a lovaknak, de egy ilyen gigantikus stadionra nincs szüksége a falunak. Régen egy fából készült lovaspálya állt, ami beilleszkedett a környezetbe, a pálya is füves volt, és képes volt 5000 ezer főt befogadni. Ifj. Bozsik azt is megjegyezte, hogy a sportolóknak a focival szemben nevezési díjat kell fizetni a közpénzből épült stadionban.
Szerinte a fenntartás finanszírozásához szükség lenne nagy nemzetközi versenyekre, amik milliós bevételt hoznának, ilyen téren azonban sorra hoppon marad Szilvásvárad. A település földrajzi elhelyezkedése ifj. Bozsik szerint nem teszi alkalmassá a stadiont arra, hogy ott nagyobb európai vagy világbajnokságot rendezzenek. A stadion ugyanis nem közelíthető meg közvetlenül az autópályáról, a lehajtótól még ötven kilométer kocsikázás a falu, amikor pedig legutóbb vb-t rendeztek, akkor állítása szerint Egerig állt a kocsisor.
Ifj. Bozsik József szerint a stadion építésére és fenntartására költött milliárdoknak sokkal nagyobb hasznát vette volna a lovassport, ha az utánpótlásra fordítják. A szövetségnek korábban arra sem volt pénze, hogy a fiatal válogatott versenyzőinek Hungary feliratú mezt vásároljon.
Pontos kimutatás nincs arról, hogy mennyivel több turista érkezik
A szilvásváradi Állami Ménesgazdaság korábbi igazgatója szerint a stadion majd több tízezer turistát fog vonzani a bükki faluba. Kíváncsiak voltunk arra, hogy az új lovasközpontnak köszönhetően mennyivel több látogató érkezett Szilvásváradra, ezért erre is rákérdeztünk a település polgármesterénél.
„Pontos kimutatásunk erre vonatkozóan nincs, hiszen rendkívül összetett településünk idegenforgalma. Az kijelenthető, hogy lovas események alkalmával (díjugrató, díjlovagló verseny, fogathajtó-verseny, lovas színház előadás, stb.) érzékelhetően nő a községbe érkező vendégek száma: mind a versenyzők és családtagjaik, mind az eseményre érkező nézők tovább növelik a látogatók számát, az itt eltöltött vendégéjszakák számát. Különösen látványos ez a növekedés az idegenforgalmilag „holtabb szezonban”, például ősszel, valamint országos jelentőségű rendezvények alkalmával” – mondta Szaniszló László.
A komplexumnak januártól új igazgatója van
Dallos Andor, az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója 2019. januárban tragikus hirtelenséggel hunyt el. Utódja Uzsoky András lett, róla nincs túl sok friss információ az interneten: a kétezres évek végén az állami pénzzel folytatott devizaügyletekben érintett kecskeméti KEFAG (Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.) kereskedelmi vezérigazgató-helyettese volt.
Uzsokyt idén januárban váltotta az igazgatói székben Cseri Dávid. Az Y generációhoz tartozó, 26 éves igazgató korábban lovas szerzőként vált ismerté, és az Agrárminisztérium kötelékében az elmúlt két évben részt vett a Kincsem Nemzeti Lovasprogram koordinálásában. „Közel másfél éve került végső átadásra a Lipicai Lovasközpont. Véleményem szerint nem teherként, hanem egy páratlan lehetőségként kell rá tekintenünk” – mondta el a bemutatkozása során Cseri Dávid.
Címlapkép: Az új lipicai lovasközpont Szilvásváradon a megnyitó előtti napon, 2018. augusztus 17-én. (MTI Fotó: Komka Péter)
|
Masszívan veszteséges az építkezés közben négyszeresére drágult szilvásváradi lovasközpont
|
Csaknem 7 milliárdot költött az építkezésre a kormány, és évente közel 50 millió forintba kerül a szilvásváradi lovasközpont és szellemstadion fenntartása. Viszont az intézmény a saját, éves szinten 18 millió forintos bevételeiből csak a villanyszámlát tudná kifizetni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/03/05/masszivan-veszteseges-az-epitkezes-kozben-negyszeresere-dragult-szilvasvaradi-lovaskozpont/
|
2020-03-05 10:34:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került.
Tavaly karácsony előtt néhány nappal mutatta be Tuzson Bence, a Miniszterelnökség akkori közszolgálatért felelős államtitkára (2020-tól már a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára) a Kormányablak nevű mobiltelefonos applikációt, ami az App Store és a Google Play áruházból is ingyenesen letölthető.
Az óriási innovációként felkonferált app azonban nem sok mindenre jó: egyelőre csak annyit tud, hogy megmutatja egy térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, továbbá becslés alapján tájékoztatja a felhasználót arról, hogy az általa kiválasztott ügytípust egy adott kormányablakban várhatóan mennyi idő alatt tudja elintézni.
Sem időpontot foglalni, sem ügyeket intézni nem lehet a segítségével.
„Azt várjuk ettől az alkalmazástól, hogy segít a magyar embereknek abban, hogy minél gyorsabban tudják intézni az ügyeiket – mondta az államtitkár a sajtótájékoztatón. Tuzson hozzátette, hogy a jelenlegi a Kormányablak-app 1.0-ás verziója, és a jövőben továbbfejlesztik: lehet majd például sorszámot húzni a segítségével.
Erre azonban egyelőre még várni kell: a Google Play áruházban az látható, hogy utoljára az államtitkári sajtótájékoztató napján, 2019. december 18-án frissítették. Ekkor megtörtént a térkép alapértelmezett nagyításának csökkentése, ügytípus szűrése esetén a bezárt kormányablakok megjelenítése, és a térkép súgó méretének javítása.
A Kormányablak-appot eddig már 5 ezernél többen töltötték le a Google Play áruházból, ám 89 vélemény alapján mindössze 3,6-os értékelése van. A legtöbb felhasználó arra panaszkodik, hogy a kormányablakok elhelyezkedését bármelyik térképes alkalmazás is tudja, a jelzett várakozási idő pedig nem fedi a valóságot.
Többen reklamáltak amiatt is, hogy a bezárt kormányablakokat nem mutatja az app, ám ez a decemberi frissítés óta már működik. Azoknak pedig, akik amiatt panaszkodtak, hogy lefagy az alkalmazás, a kormányhivatal azt javasolta, hogy ellenőrizzék az internetkapcsolatukat, és frissítsenek az új – decemberi – verzióra.
Vannak azért pozitív értékelések és kommentek is: az elégedett felhasználók szerint az app jó, mert fontos és pontos információkat ad.
Az App Store-ban jobban áll a Kormányablak-app: ott 19 visszajelzés alapján 4,5-ös értékelése van
Tuzson Bence a decemberi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a Kormányablak-appot „saját fejlesztésből valósították meg, mindössze 15 millió forintból”. Az államtitkár hozzátette, hogy szeretnék a további fejlesztéseket is gazdaságosan és olcsón megoldani. Tuzson jelezte azt is, hogy nincs tudomása arról, hogy más országban lenne ilyen alkalmazás, ezt az applikációt hazai ötlet alapján valósították meg.
A biztonság kedvéért közadatigényléssel jártunk utána, hogy mennyibe került a nem túl innovatívnak és hasznosnak tűnő kormányzati applikáció: kikértük a Miniszterelnökségtől az alkalmazás fejlesztésével kapcsolatos szerződések listáját.
A Miniszterelnökség válasza szerint a Kormányablak-app egy EU-s pénzből finanszírozott, közel 6 milliárd forintos projekt részeként valósult meg. A kormany.hu-ra feltöltött szerződés szerint a megrendelő a Zala Megyei Kormányhivatal, a kivitelező pedig a 4iG Nyrt. volt. A megállapodásban ár nem szerepel, mert az azt tartalmazó mellékletet nem töltötték fel hozzá. Azonban elérhető az ajánlatok összegzése, amelyből kiderül, hogy mennyibe került az alkalmazás.
A Kormányablak-app elkészítését a 4iG Nyrt. nettó 155,6 millió forintért vállalta. Ez bő tízszerese a Tuzson Bence által közölt összegnek.
Bár a 4iG Nyrt. nem egyedül, hanem a WSH Kft.-vel, a Sagemcom Magyarország Kft.-vel és az IMG Solution Kft.-vel közösen jelentkezett a munkára, ennek csupán az az oka, hogy még 2017-ben több más informatikai cég mellett befutók lettek a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) 50 milliárd forint keretösszegű közbeszerzésén (ennek része a 6 milliárdos projekt, aminek része a Kormányablak-app). Az 50 milliárdos keretmegállapodásos eljárás első részében a 4 cég együtt tett ajánlatot, ezért kötelesek voltak most, a második körben is így tenni. A Kormányablak-app szerződését alá is írták mindannyian, ám a dokumentumban az áll, hogy a munkát a 4iG végzi el, és ő is állítja ki róla a számlát – vagyis övé lesz a pénz.
A 4iG két éve sorra nyeri az állami megbízásokat. A céget 2018-ban vette meg Mészáros Lőrinc, majd 2019 júniusában Mészáros korábbi jobbkeze, Jászai Gellért lett a főrészvényese. Tavaly a 444 megírta, hogy a 4iG alig fél évvel azután nyereséges lett, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy egymás után kapta a cég a hatalmas állami megbízásokat. A sikerszéria azóta is töretlen, hogy Jászai lett a 4iG tulajdonosa.
Jászai Gellért az évekkel ezelőtt összeomló SCD-alapítója volt. Ahogy a 24.hu is megírta, az SCD-csoport a 2000-es évek közepén felvásárolta a Balaton meghatározó turisztikai cégeit (Siotour, Zalatour, Balatontourist), amelyekkel kempingek, diákszállások, hotelek kerültek az SCD-hez, azonban a cégcsoport 2011 nyarára gyakorlatilag szétesett.
Aztán Jászai Gellért Mészáros Lőrinc jobbkeze lett: a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által 2018-ban megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
Jászai Gellért IT-cégei sorra nyerik a közpénzes munkákat
Ez a nap sem telik el anélkül, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető cégek ne nyernének valamilyen közbeszerzésen. Ezúttal a BKK, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal bízta meg Mészáros jobbkezének, Jászai Gellért IT-cégeit különböző beruházásokkal. [caption id=
|
155 millióért fejlesztett egy sima térképként működő kormányablak-appot a 4iG
|
Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust. Tuzson azt mondta, hogy az applikációt “mindössze 15 millió forintból” fejlesztették, a Miniszterelnökségtől kapott adatok szerint azonban ennek tízszeresébe, nettó 155 millióba került.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/06/155-millioert-fejlesztett-egy-sima-terkepkent-mukodo-kormanyablak-appot-a-4ig/
|
2020-03-06 10:38:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.
Az már a kampány közben kiderült, hogy szakmányban hamisítják az aláírásokat, de a nyomozások nagy része elhalt vagy nevetséges bírsággal végződött.
A HVG-nek küldött válaszokból kiderült, hogy 115 eljárást kezdeményeztek, amelyek felét megszüntették vagy felfüggesztették. Vádat mindössze 13 esetben, összesen 17 ember ellen emeltek. Kilenc ember megúszta pénzbüntetéssel, a többiek felfüggesztett fogházbüntetést, közérdekű munkát vagy próbára bocsátást kaptak.
Amikor arról érdeklődött a HVG az ügyészségeknél, hogy miért szabtak ilyen enyhe szankciókat, azt a választ kapták: mert háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén a büntetlen előéletű és tettüket beismerő elkövetők esetében ezt a büntető törvénykönyv megengedi.
Az is kiderült, hogy
két év alatt mindössze 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől és -pártoktól abból a 2,7 milliárdból, amit kifizettek nekik.
További részletek a HVG legfrissebb számában!
|
Alig sikerült valamit behajtani a kamupártoktól
|
Két év alatt csupán 18 millió forintot sikerült behajtani a választásokon induló kamujelöltektől.
Könnyű pénzhez lehetett jutni a 2018-as választásokon az indulással, aminek megágyazott az erre létrehozott jogszabályi környezet: már 500 ember ajánlásával képviselőjelölt lehetett szinte bárki, és már hozzá is juthatott az egymillió forintos kampánytámogatáshoz. Ha egyazon pártnak volt minimum 27 jelöltje, akkor a jelöltek számától függően további 150-600 millió forint üthette a szervezők markát. Borítékolható volt, hogy megjelennek a kamujelöltek és -pártok, és elindul a trükközés. Ráadásul a Fidesznek is érdeke volt, hogy a kormányellenes szavazatok elaprózódjanak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200304_Alig_sikerult_valamit_behajtani_a_kamupartoktol
|
2020-03-04 13:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni.
A törvényjavaslatot múlt kedden 35 perc alatt megtárgyalták, módosító indítvány sem képviselőktől, sem az illetékes bizottságtól nem érkezett. Az előterjesztők egyike, Böröcz László mégis kérte a törvényalkotási bizottság összehívását. Csütörtök délutánra kiderült, hogy – néhány kisebb pontosításon kívül – miért. Azért, mert a négy benyújtó – köztük Gulyás Gergely miniszter, aki itt képviselőként lépett fel, de azért mögötte áll az egész miniszterelnökségi apparátus – csak a lényeget felejtette el:
azt, hogy az új előírás a mostani törvénymódosítás hatályba lépése előtt megválasztott polgármesterre is érvényes legyen.
|
Majdnem olyan lex Dézsi született, ami Dézsire nem vonatkozik
|
Bénáztak egy sort a fideszes győri polgármester kedvéért hozott törvénynél.
Mint a hvg.hu beszámolt róla, négy kormánypárti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be kifejezetten azért, hogy a januárban megválasztott új győri polgármester, Dézsi Csaba András városvezetőként is folytathassa orvosi munkáját. Ehhez az önkormányzati törvényben a polgármesterekre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályt kell megváltoztatni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200305_dezsi_csaba_gyor_orvos_torvenyjavaslat
|
2020-03-05 13:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években.
A Pálffy Kinga környezetéből származó információk szerint igen szerény körülmények között élt, amikor felbukkant Miskolcon. Magától értetődő volna, de Pállfy esetében soha nem kerültek elő az iskolai végzettségét, szakmai tapasztalatait igazoló papírok. Amikor tavaly megkérdeztük tőle, hogy milyen iskolai végzettsége van, kitérő választ adott.
Megkeresésünkre akkor ezt írta: „Megpróbáltam kérésének megfelelően a legjobb szándékom szerint javítani, csakhogy közben rájöttem, hogy az Ön rossz szándékát kijavítani lehetetlen. Ezért úgy teszi közzé a cikket, ahogy gondolja. Csak azt kérem, hogy e néhány sort a cikk végén változtatás nélkül közölni szíveskedjen!”
Penthouse-lakás
Vannak arra utaló jelek, hogy Pálffy az 1990-es években színésznő volt – találtunk olyan színházi plakátot, ami vélhetően az ő neve szerepel –, de hogy mivel foglakozott 2011-es kinevezéséig, arról ennél többet és ennél pontosabbat nem tudni. Hiába fordultunk közérdekű adatigényléssel még tavaly októberben az önkormányzathoz, nem jött válasz azóta sem.
2017-ben Pálffy egy penthouse lakást vásárolt Miskolc egyik felkapott városrészében. A 149 négyzetméteres lakás megvásárlására 58,5 millió forint kölcsönt vett fel a Korona Takarékszövetkezettől, a pénzintézet jelzálogot jegyzett be a lakásra. A lakáshoz tartozik egy 120 négyzetméteres, részben fedett terasz is. A lakás értéke nagyjából megegyezik a hitel összegével, de inkább több, mert állítólag extra igényei is voltak a vevőnek. (Az ingatlan tulajdoni lapja portálunk birtokában van.)
A Korona Takarék vezetője az az Alakszainé Oláh Annamária, aki a Miskolc Holding felügyelőbizottságának volt elnöke – Pálffy kvázi ellenőre –, és az ő fia indult, majd vesztett a miskolci polgármesteri választáson 2019 októberében. Helyi informátoraink szerint ő ajánlotta Kriza Ákos figyelmébe a fiát, a polgármester pedig támogatta az ötletet. Alakszai Zoltán (Fidesz-KDNP) közel 9 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint az ellenzék közös polgármester-jelöltje, Veres Pál. (Kriza betegsége miatt nem indult a tavaly őszi helyhatósági választáson.)
Alakszainé (középen, fehér ruhában), mellette (felénk) Kriza Ákos
Fotó: eszakhirnok.hu
Alakszainé a Magyarok Világszövetségének tagja a szervezet rendszerváltás utáni újjáalakulása óta. A 2004-től 2010-ig a szervezet Kárpát-medencei régiójának elnöki tisztét töltötte be. De Alakszainé vezeti Miskolcon a Fideszhez közel álló Keresztény Értelmiségiek Szövetségét (KÉSZ). Egyben ő a város szürke eminenciása, korábban volt már fideszes alpolgármester is, és annak ő indította el Kriza Ákos politikai karrierjét. A rossz nyelvek szerint ő volt a város igazi irányítója az elmúlt 10 évben.
33 millió forinttal távozott
Szélyes Domokos 37 éves, Székelyudvarhelyen született, és évekkel ezelőtt kiderült, hogy van már egy panziója Miskolc-Tapolcán. Szélyesnek bejöhetett az idegenforgalmi biznisz, mert nemrégiben adták át a családi érdekeltségbe tartozó szállodát szintén Miskolc-Tapolcán. Az épület forgalmi értékét 500-600 millióra saccolják a helyi szállodások. A hotel építéséhez 149 millió kölcsönt adott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), de az Alakszainé-féle Korona Takarék is bedobott 60 milliót.
A szállodától pár méterre épül a miskolci önkormányzat több mint 12 milliárdos strandja, így vendégekben sem lesz majd hiány. A Szélyes-család is vásárolt egy penthouse-t Miskolcon, azon a divatos lakótelepen, ahol Pálffy Kinga is. A 145 négyzetméteres, családi tulajdonban lévő lakáson mindössze 10 millió forint jelzálog van, ami minden bizonnyal CSOK-os támogatás. (Az erről szóló tulajdoni lap ugyancsak a rendelkezésünkre áll.)
Szélyes Domokos azt válaszolta megkeresésünkre: „Családunk ingatlan-beruházását 2010 előtt szerzett családi tulajdonú ingatlanaink értékesítéséből, valamint hitelfelvételből fedeztük.”
Kriza Ákos (középen), Pállfy Kinga a kép bal oldalán
Fotó: miskolcholding.hu
Pálffy Kinga már az októberi vereség másnapján felmondott, és nettó 33 millió forinttal távozott. Ennél kisebb összeggel próbált lelépni Szélyes Domokos, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatója, de ekkor már kapcsolt a városvezetés és nem fizetett.
A hírek szerint Pálffy esetében próbálkozni fognak a pénz visszaszerzésével.
(Címlapfotónk: A Miskolci Holding épülete, a felvételt szerzőnk készítette.)
|
Dőlnek a csontvázak a szekrényből: tízmilliós végkielégítések, milliárdos adósság Miskolcon
|
Nemrég derült ki, hogy a miskolci önkormányzati vagyonkezelő óriáscég 52 milliárdos kötelezettségvállalást görget maga előtt. Ugyanakkor a helyieket nemcsak az izgatja, hogy gyűlt fel ekkora adósság, arra a kérdésre is választ várnak, hogyan sikerült a holding két vezetőjének, Pállfy Kingának, a cég vezérigazgatójának és Szélyes Domokosnak, a holding gazdaságfejlesztési, ingatlangazdálkodási, beruházási és műszaki vezérigazgatójának megtollasodnia az elmúlt években.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/miskolc-holding-rejtely-ramaty-allapotban-levo-ceg-meggazdagodott-es-lelepett-vezetok-126720
|
2020-02-11 06:59:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kormánypárthoz közel álló üzletemberekkel – információink szerint 2016-ban – Békés megyébe, a Vésztői Vadásztársaság területére ment vadászni Borkai Zsolt (Fidesz–KDNP) győri polgármester, aki akkor a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke is volt. Több egymástól független forrás megerősítette, hogy az illusztris társaságot elsősorban az őzek érdekelték.
Némiképp rendhagyó módon az észak-békési vadásztársaság elnöke egy nő, Détárné Molnár Andrea, aki civilben a Szeghalmi Járási Hivatal vezetője. (Helyben köztudott, hogy a vésztői és a bélmegyeri vadászterületek és társaságok egymás tőszomszédságában működnek. A Bélmegyeri Vadásztársaság nemritkán látott vendége az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, aki nemegyszer repülővel érkezik a Viharsarokba vadászni.)
Kapitális őzbak
Helyi vadászoktól és a vadásztársasághoz közel állóktól úgy tudjuk, hogy a három évvel ezelőtti vadászat emlékezetesre sikeredett Borkainak: beszámolójuk szerint a (volt) polgármester puskacsövének végére „kapitálisan nagy őzbak került, különlegesen értékes trófeával”. Egyik informátorunk szerint „nem egyszerűen aranyérmes volt a trófea, hanem szinte sosem látott nagyságú, ami abban az évben a legnagyobb és legdíszesebb volt az országban, s amelynek akkor vadászkörökben szinte a csodájára jártak”.
Több forrásunk állítja, ez a vadászat nem került semmibe az illusztris vendégnek és társaságának. Mindez értetlenséget és felháborodást váltott ki az érintettek egy része körében, de ennek nem mertek és azóta sem mernek nyilvánosan hangot adni. (Közülük néhányan közvetítőn keresztül kerestek meg. Az egészre jellemző, hogy a postás szerepét betöltő személlyel a kérésére nem nyilvános helyen találkoztunk.)
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 1996-os törvény értelmében minden vad állami tulajdonnak számít. (Továbbá a vadásztársaságokhoz tartozó területek nem e társaságok magántulajdonai, a vadásztársaságok pedig nem magánkézben lévő zárt körű részvénytársaságok.) Így egy vad elejtésekor még a vendég- vagy reprezentációs vadászoknak is fizetniük kell. A kiperkálandó összeg több tételből áll össze: meg kell téríteni, hogy az adott vadásztársaság vadászmestert, kísérőket és hajtókat biztosít, fizetni kell a vendéglátásért, a terepjárós kocsiztatásért, az elejtett vad húsáért (ez minimum 1000–1100 forint/kilogramm), de a legnagyobb rész a trófeabírálat nyomán az az összeg, amelyet az őzbakok és szarvasok fejdíszéért kell megtéríteni. A pénz a vendéglátó vadásztársaság kasszájába folyik be.
Ha esetünkben igaz, hogy itt nem csupán egy aranyérmes, hanem ritkán látható, nagy trófeáról volt szó, akkor annak az ellenértéke jócskán 1 millió forint feletti összeg is lehetett. Ha egy reprezentációs vadászat költségei meghaladják az adott vadásztársaság éves tagdíjbefizetésének nagyságrendjét – és az esetek nagy részében ez a helyzet –, akkor ez a bevétel egyben adóköteles is. Már csak emiatt is érdekes, hogy Borkai Zsolt és csapata fizetett-e vagy sem három évvel ezelőtt a Vésztői Vadásztársaságnak.
„Nem érdemes bolygatni”
A több forrásból származó információinkat hivatalosan is ellenőrizni akartuk. Kérdéseinkkel megkerestük a Vésztői Vadásztársaságot, külön az elnökét, valamint a Békés Megyei Kormányhivatal vadászati referenseit, még tavaly november első felében.
A vadásztársaság megadott mobilszámán egy nevét nem közlő férfi érdeklődésemre nem tagadta információnkat Borkai Zsolt vadászatáról, de megjegyezte, mindez „régi, évekkel ezelőtti történet”, s meglátása szerint „nem érdemes a múltat bolygatni”. A miértre nem kaptam választ. A be sem mutatkozó vadásztársasági alkalmazott más vonatkozásban sem volt együttműködő, mert amikor az elnök és a fővadász telefonos elérhetőségét kérdeztem, annyit mondott, „nem tudja”.
Vésztői Vadásztársaság
Fotó: Körös Sárrét TV
Ezek után civil munkahelyén, a Szeghalmi Járási Hivatalban hagytam üzenetet és elérhetőséget a Vésztői Vadásztársaság elnökének, Détárné Molnár Andreának, aki vissza is hívott. Személyes találkozót kezdeményeztem, de ettől a közigazgatási vezető elzárkózott. Majd amikor – jobb híján telefonban – rákérdeztem nála Borkai lehetséges vésztői vadászatára, nem cáfolta az információt, hanem számonkérően azt firtatta: mindezt honnan tudom? Az elnök kijelentette, ez nem tartozik a nyilvánosságra. Ezt követőn megadta a vadásztársaság addigra már általunk is ismert ímélcímét, hogy ha bármi kérdés lenne még, oda küldjük el. Ekkor jeleztem, erre az elektronikus címre küldtem már levelet, de nem jött rá válasz. Détárné Molnár Andrea ezek után elköszönés nélkül letette a telefont.
Ezt követően az alábbi kérdésekkel fordultam a Vésztői Vadásztársaság elnökéhez.
Az utóbbi négy évben vadászott-e, s ha igen, mikor és hányszor Borkai Zsolt volt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság vadászterületén?
Milyen vadat/vadakat lőtt?
Milyen értékben?
Szeretnénk látni ezzel kapcsolatban a Vésztői Vadásztársaság ún. lőnyilvántartási könyvét/füzetét és bevételi pénztárbizonylatait. Ehhez hozzátettem, hogy „ha megítélése szerint nincs mód arra, hogy ezeket az információkat hiánytalanul megkapjuk, akkor kérjük, közölje, mely jogszabályok tiltják ezeket”.
"Nem adhatók ki"
December közepén jött válasz a Vésztői Vadásztársaság intézőbizottságától, valójában Détárné Molnár Andreától: „A Vésztői Vadásztársasághoz érkezett kérdésére az alábbi tájékoztatást nyújtom:
Az Országos Magyar Vadászkamara jogászával egyeztetve a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok alapján sem a bérvadászok, sem a vendégvadászok személyi adatai hozzájárulásuk nélkül nem adhatók ki. Kérem, további kérdéseivel az Országos Magyar Vadászkamara jogászát szíveskedjen keresni.”
A civilben közigazgatási vezető vadásztársasági elnök nem adott meg nevet és pontos elérhetőséget, hogy név szerint kit és hol keressünk az országos vadászkamaránál. Másrészt nem tisztázta, hogy a szerinte „személyes adatok védelméről szóló jogszabályokba” pontosan mi tartozik bele. Azaz mely jogszabályok mely cikkelyei, paragrafusai, bekezdései rendelkeznek úgy, „a vendégvadászok személyes adatai nem adhatók ki”.
A trófeabírálat ügyében a Békés Megyei Kormányhivatal illetékes, vadászattal foglalkozó szakigazgatási szervezetéhez fordultunk, ám egy bonyolult és nehezen átlátható ügymenet végén ebben a kizárólag szakmai kérdésben végül a kormánymegbízott kabinetfőnökénél, Bálint Kornélnál kötöttünk ki. A kabinetfőnök által megadott elektronikus címre elküldött levelünkben azt kérdeztük.
hogy az elmúlt négy évben, 2015. november 14-ig visszamenőleg volt-e trófeabírálat Borkai Zsolt – immár csak volt – győri fideszes polgármester részére?
Ha igen, pontosan mikor?
Mely Békés megyei vadásztársaság területén elejtett állat után?
Igaz-e, hogy a trófea arany minősítést kapott, és ezzel együtt oklevelet vagy hivatalos okiratot?
Mekkora volt a trófea értéke?
Adatvédelem
Jól dokumentált trófeabírálat esetében erre könnyen és gyorsan adható (volna) válasz. Ám ezt több mint egy hónap múltán sem kaptuk meg a Békés Megyei Kormányhivataltól, s magyarázatot sem adtak.
Ezek után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal elnökének, Péterfalvi Attilának írtunk levelet. Ebben a választ megtagadó Vésztői Vadásztársaság konkrétumokat és pontos jogszabályi helyeket mellőző elutasító magatartásáról kértünk állásfoglalást. A NAIH az információs önrendelkezésről és az információszabadság, valamint a vadászati törvényből levezetve azt válaszolta, hogy mivel „a Vésztői Vadásztársaság nem minősül közfeladatot ellátó szervezetnek, így az információszabadságról szóló 2011-es törvény értelmében nem köteles kérdéseink megválaszolására”.
A NAIH hivatkozott a vadászati törvényre is: „a törvény nem tartalmaz rendelkezést arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok közérdekből nyilvánosak lennének” (ezek szerint arról sem, hogy nem nyilvánosak, teszem hozzá – B. T.). „A vadászati törvény rendelkezései alapján a társas, egyéni vadászati naplót, teríték-nyilvántartást a vadászati hatóságnak le kell adni, így az abban szereplő adatokat a vadászati hatóság kezeli, ám azok nem minősülnek közérdekből nyilvános adatoknak.”
A már említett információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló törvény értelmében viszont – ellentétben a Vésztői Vadásztársasággal – a Békés Megyei Kormányhivatal mindenképpen közfeladatot ellátó szervezet. Így a közérdekű adatigénylésre köteles válaszolni, ha kell, az adatvédelmi hatóság felszólítására. Mivel kérdéseinket a kormányhivatal nem utasította el – egyszerűen nem válaszolt rá –, az ügyben levelet írtunk a NAIH-nak, kérve, hogy kényszeríttesse ki a kért adatokat. Erre a trófeabírálat adataira rákérdező megkeresésre lapzártánkig még nem kaptunk választ a Péterfalvi Attila vezette hivataltól.
Mindenesetre az ingyenes vadászatról szóló történetet eddig senki nem cáfolta sem hivatalosan, sem nem hivatalosan.
(Nyitóképünk illusztráció.)
|
Borkai luxusvadászatának sötét titkai: bakra ment
|
Kapitális őzbakot lőtt Borkai Zsolt győri fideszes polgármester a Vésztői Vadásztársaság területén három évvel ezelőtt. De a társaság néhány tagjától úgy értesültünk, hogy a trófea ellenértékét nem térítette meg. A trófeabírálatban illetékes megyei kormányhivatal hosszú hetek óta nem válaszol lapunknak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/borkai-bakra-ment-bekesben-126068/
|
2020-01-16 07:08:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A kormány 2018 őszén benyújtott és később elfogadott adócsomagjának egyik része a TAO-támogatások körét is érintette. Ennek értelmében 2019. január elsejétől már stadionok működtetésére is igényelhető volt TAO-támogatás, ezzel a lehetőséggel azonban az általunk átnézett sportfejlesztési programok alapján a nagyobb sportszervezetek és klubok nem éltek nagy számban. Nem valószínű, hogy pont ez lenne az oka a módosításnak, de 2019. nyarán hozzányúlt a kormány a szabályozáshoz - erre a Magyar Labdarúgó Szövetség 2020/2021-es szezonra összeállított Értékelési alapelvek című tájékoztatóban találtunk rá.
Az üzemeltetéshez igényelhető TAO-ra vonatkozó résznél vastag betűvel kiemelve szerepel az előző évhez képest bekövetkezett változás. Mint olvasható:
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt, vagyis több mint 50 százalékkal megnövelte az üzemeltetéshez igényelhető támogatás összegét a kormány. Mint az a netjogtáron elérhető törvényből kiderült, a vonatkozó paragrafus 2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.
Az elfogadott törvényjavaslatból sok plusz információ azonban nem derül ki, az általános indoklásban csak annyit fogalmaztak meg:
"Kedvezőbbé válik a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségének támogatása kapcsán a támogatás maximuma."
A részletes kifejtésből viszont megtudható, hogy nemcsak a támogatás maximumának százalékos arányát változtatták, de nominálisan is megemelték a határt - nem is kevéssel. Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.
Mint azt a cikkünk elején megjegyeztük, a 2019/2020-as időszakban nem volt jellemző, hogy a nagyobb szervezetek éltek volna ezzel a lehetőséggel. A sportfejlesztési programok átnézése során a kisvárdai stadionért felelős Várda Sport Egyesület programjában találtunk releváns információt. A benyújtott dokumentum szerint
a 2019. július 1. és 2020. június 30. között, az értékelési elvekben meghatározott sportcélú ingatlan által nyújtott szolgáltatások üzemeltetésének várható vesztesége 50 millió forint.
Ennek ellenére sportcélú ingatlan üzemeltetésére nem igényeltek támogatást.
A Kisvárdával ellentétben az MTK már rögtön ki is használta az új szabályozás adta lehetőséget: egészen pontosan 5076 forint TAO-támogatást igényelt sportcélú ingatlan üzemeltetésére. A vonatkozó időszakban a stadion várható veszteségére 100 ezer forinttal számoltak, ami sokszorosa a kisvárdai létesítmény mínuszának.
|
Fű alatt változtatott a kormány: több TAO mehet stadionüzemeltetésre
|
Kicsit több mint fél évvel azután módosított a szabályozáson a kormány, hogy kibővítette azt a kört, amire igényelhető TAO-támogatás. Így lényegében egyetlen évadot élt meg az eredeti elképzelés.
"A sportcélú ingatlan üzemeltetési költségének aránya a működési kereten belül nem haladhatja meg a 30 százalékot, valamint a jogszabály által meghatározott működési veszteség 80 százalékát."
Egy évvel ezelőtt a támogatás felső korlátjaként még a működési veszteség 50 százaléka szerepelt.2019. július 24-étől hatályos, tehát a tavaly nyár elején elfogadott adótörvényeket érintő salátatörvényben "rejthették el" a változtatást.Sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként az elszámolható költségek 80 százaléka, de legfeljebb 600 millió forint igényelhető a korábbi 300 millió helyett.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/fu-alatt-valtoztatott-a-kormany-tobb-tao-mehet-stadionuzemeltetesre.html
|
2020-03-05 12:44:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A cikk eredetileg a media1-en jelent meg.
Nagy összegű kormányzati szerződést írt alá a múlt héten hétfőn a Mráz Ágoston Sámuel politikai elemző vezette Observer Budapest – értesült a Media1. A Media1 birtokába került hiteles szerződés alapján a Nézőpont Csoport által megvásárolt, médiafigyeléssel foglalkozó magyar kft. 5.001.960.000 forint, plusz 27% áfa (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
A három évre előirányzott nettó 5, bruttó 6,35 milliárd forint tovább emelkedhet, ugyanis a 3 éves szerződés további egy évvel meghosszabbítható.
Ezt nyújtja az Observer Budapest a kormányzati milliárdokért
Az Observer azt vállalta a szerződésben, hogy a szerződés időtartama alatt, negyedévente legalább 90 alkalommal kigyűjti a hírműsorok tartalomjegyzékét, legalább 180 alkalommal hírösszefoglaló szemléket készít, munkanaponként 120 kormányzati ügyfél számára tematikus médiaszemlét juttat el, valamint ugyancsak munkanaponként világsajtó-szemlét is készít. Az Observer vállalta továbbá, hogy negyedévente 13 alkalommal közép-európai hírszemlét is készít. A médiakutatás feladatok részeként médiumok közönségkutatását végzi el a munkát közbeszerzéssel elnyerő vállalkozás, negyedévente 1 alkalommal.
Az Observer emberei negyedévente 12 alkalommal médiahatás-kutatást, valamint negyedévente 1 alkalommal közép-európai médiahatás-kutatást is készítenek. A kormányközeli kft. ezenkívül negyedévente 13 alkalommal hírműsorok elemzését és ugyanennyi alkalommal hírelemzést is végez. Kvantitatív médiaelemzést is nyújtanak negyedévente 60 alkalommal. Ezenkívül negyedévente egyszer elemzik a Magyarország-képet a médiában és szintén negyedévente egyszer közép-európai trendelemezést is készítenek.
Orbán Viktor volt tanácsadója jól jár, nem először
Mint arról a Media1 is beszámolt néhány napja, az Observer Budapest Kft.-t 2018-ban felvásárló Nézőpont Csoport évente 94 millió forintért az MTVA-nak is végez médiakutatási feladatokat.
A Nézőpont Csoport tulajdonosa Győri Tibor, Orbán Viktor miniszterelnök régi bizalmasa, akiről 2012-ben azt írta az akkor még a Telekom-csoporthoz tartozó Origo, hogy ha Győri telefonál oda valahová, az olyan erővel bír, mintha maga Orbán lenne a vonal túlvégén.
Győri egyébként egy ideig a Lokál című kormányközeli bulvárlapot kiadó Modern Media Group (MMG) társtulajdonosa volt, Habony Árpád nem hivatalos miniszterelnöki tanácsadó mellett, de a Miniszterelnökségen egy ideig jogi ügyekért felelős államtitkár is volt. Életrajza alapján korábban vezérigazgató volt a Mahirnál, 2004 és 2006 között pedig elnöki tanácsadó volt a Fidesznél.
Győrit akarta kibelezni Simicska
Akkor is lehetett Győri nevével találkozni a sajtóban, amikor Simicska Ádám (Simicska Lajos nagyvállalkozó fia) a Facebookra kiírta, hogy Győrit tartja felelősnek amiatt, hogy Simicska családtagjai körül állítólag paparazzók jelentek meg. Simicska Ádám az apja üzenetét úgy tolmácsolta, hogy ki fogják belezni Győrit.
A kibelezés egyébként végül elmaradt: miután a Fidesz újabb kétharmadot szerzett 2018 áprilisában, Simicska cégeit a kormányzat közeléből megvásárolták, Simicska pedig egy tanyára kapitulált. Győri cégcsoportja pedig ezek szerint épp most húzott be egy újabb, több milliárd forint összegű állami megbízást.
Nem először érkezik jelentős állami megbízás a Nézőponthoz
A Nézőpont Csoport egyébként nem először végez médiamonitoring szolgáltatást az Orbán-kabinet számára. 2015-től 2018-ig a hasonló jellegű szerződésük 4,4 milliárd forintról szólt. Később pedig 1,3 milliárd forintért folytatta az Orbán-kormány az együttműködést a céggel egy újabb éven át.
Hogy az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. mekkora kormányzati megbízást nyert most el, azt jól mutatja, hogy a cégcsoport 2018-ban az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 673 millió forint nettó árbevételre tudott szert tenni, egy évvel korábban pedig 648 millió forint volt az árbevétele
A most elnyert éves 1,5-1,7 milliárd forint plusz áfa összegű megbízással tehát az Observer máris megtöbbszörözi egész éves korábbi árbevételét.
A napokban derült ki, hogy a következő időszakban egyébként 150 milliárd forintért tervez kommunikálni az állam.
(media1)
|
Nettó 5 milliárdért szondázza a sajtót 3 évig a kormányközeli médiafigyelő
|
A Mráz Ágoston Sámuel vezette Observer Budapestet megvásárolta a Nézőpont Csoport, Orbán Viktor egyik bizalmasának, Győri Tibornak az érdekeltsége. Győri korábban Habony Árpád üzlettársa volt, és nem először kap milliárdos állami megbízást. (összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
(összesen bruttó 6,35 milliárd forint) összegű szerződést kötött a kormány nevében eljáró, Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériummal.
A február 17-én létrejött szerződés alapján az Observer Budapest 2020 és 2022 között, 36 hónapon át médiaszemlézést, médiakutatást és médiaelemzést végez az Orbán-kormány számára.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/netto-5-milliardert-szondazza-a-sajtot-3-evig-a-kormanykozeli-mediafigyelo.html
|
2020-02-25 14:37:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
leváltás;Szombathely;rendőrségi vizsgálat;
2020-02-27 19:41:02
Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében
Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját.
Azonnali hatállyal visszahívta ügyvezetői tisztségéből a Szombathelyi Közgyűlés csütörtökön Halmágyi Miklóst, a helyi médiaközpont ügyvezető igazgatóját, aki ellen a rendőrség vagyon elleni bűncselekmény alapos gyanújával indított nyomozást.
Halmágyi Miklóst – aki korábban 25 éven át volt a Vas Népe című megyei lap főszerkesztője – 2019 februárjában, a közgyűlési erőviszonyok megváltozása után nevezte ki a baloldali többségű önkormányzat a médiaközpont élére, leváltva igazgatói posztjáról Lovass Tibort, a Helyi Televíziók Országos Egyesületének elnökét.
Az önkormányzati társaságnál december végén indított vizsgálatot az önkormányzati felügyelőbizottság, amely a közgyűlés elé tárt jelentésében megállapította, hogy az ügyvezető limit nélküli céges bankkártyáját használva több alkalommal fizetett olyan szolgáltatásokért, amelyek nem az önkormányzati kft., hanem a saját hasznát szolgálták.
Két esetben bérelt például különböző szállodákban szobát, arra hivatkozva, hogy hivatalos úton járva konferencián vett részt. Ezeknek a konferenciáknak a vizsgálat nem találta nyomát – írja az MTI. A távirati iroda állítása szerint kereste, de nem tudta elérni Halmágyit.
Az ügyben Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület-Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MKKP-Szolidaritás-Mindenki Magyarországa) polgármester rendőrségi feljelentést tett, amelynek nyomán a hatóság elrendelte a nyomozást.
A Szombathelyi Közgyűlés az ügyvezető visszahívása és munkaviszonyának megszüntetése után átmeneti időre Török Tibort nevezte ki a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft. vezetőjének, a későbbiekben pedig pályázat útján töltik be a tisztséget.
|
Leváltották a szombathelyi médiaközpont vezetőjét, a rendőrség is vizsgálódik ügyében
|
Halmágyi Miklósnak azért kellett mennie, mert saját célokra használta céges bankkártyáját.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3068741_levaltottak-a-szombathelyi-mediakozpont-vezetojet-a-rendorseg-is-vizsgalodik-ugyeben
|
2020-02-27 19:41:00
| true | null | null |
Népszava
|
ítélet;ORÖ;
2020-02-25 13:45:57
Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet
Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla.
Resán Dalma, a Nyíregyházi Törvényszék sajtószóvivője az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében azt írta, az első fokon eljáró törvényszék 2019. október 24-én ítélte vesztegetés bűntette miatt egy év – végrehajtásában két év próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre B. J. vádlottat.
A bíróság által megállapított – a vádirattal lényegében egyező – tényállás szerint az ORÖ a 2018-as országgyűlési választásokat megelőzően az állami költségvetésből 81 millió forintos kampánycélú támogatást kapott. A vádlott 2018. március 24-én Ibrányban találkozott egy rendezvényszervezéssel foglalkozó társaság egyik munkatársával, akitől azt kérdezte, hogy a cég az ORÖ részére megszervezne-e egy rendezvényt, melynek költségéről számlát kellene kiállítani. Amikor a férfi érdeklődött a rendezvény időpontjáról, a vádlott azt mondta, hogy azt nem tartják meg.
Egy néhány nappal későbbi találkozón a vádlott arra kérte a tanút, hogy annak cége állítson ki egy 3,5 millió forint összegű számlát az ORÖ, mint megrendelő részére egy meg nem tartott eseményről. Az ORÖ elnöke a férfinak azt mondta, hogy a számlán feltüntetett összeget az önkormányzat átutalná a kft.-nek, melyből megtarthat 600 ezer forintot, a többi pénzt azonban vissza kell adni neki. A férfi nem fogadta el az ajánlatot, a beszélgetésről hangfelvételt készített.
A tavaly októberi ítélet indoklásában elhangzott, mivel a korábban megtartott előkészítő ülésen a vádlott beismerte bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálta, csak a büntetés kiszabásának szempontjait vette figyelembe.
|
Jogerős az ORÖ elnökét vesztegetés miatt elmarasztaló ítélet
|
Helybenhagyta a Balogh Jánosra, az Országos Roma Önkormányzat elnökére első fokon vesztegetés miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetést a Debreceni Ítélőtábla.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3068371_jogeros-az-oro-elnoket-vesztegetes-miatt-elmarasztalo-itelet
|
2020-02-25 13:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
mutyi;
2020-03-02 06:00:00
Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat.
Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 6-os számú választókerületében is hasonló szisztéma alapján dönthettek a pályázati pénzek nyerteseiről, mint a szintén kormánypárti Boldog István Jászt-Nagykun-Szolnok megyei 4-es körzetében – derült ki a Népszava birtokába jutott iratokból. Márpedig a jászsági módszer miatt már korábban nyomozás indult. Ennek lényege – ahogy az ügyet feltáró Hadházy Ákos független képviselő megfogalmazta – az: a választókerület polgármestereit megzsarolták, hogy csak akkor kapnak támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha a preferált cégeknek adnak munkát.
A jászsági korrupciógyanús esetek miatt indul eljárás során előbb előzetes letartóztatásba majd házi őrizetbe került Boldog István jobbkezének számító Fehér Petra, a Szolnok megyei közgyűlési korábbi alelnöke, települési fideszes képviselő. Ugyanígy járt K. Ferenc is, a debreceni székhelyű Debköz Kft. ügyvezetője. K. Ferenc az egyik kapocs a jászsági és nyírségi ügyek között. Mindkét érintett választókerületben ő volt a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, vagy ahogy helyben mondják, a „faksz.” A gyanús jászsági esetek kapcsán az ügyészség hírzárlatot rendelt el.
A Népszava birtokába került iratok szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, nyírbátori választókerületben – amelynek elnöke Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő – 2018-ban és 2019-ben 23 érintett önkormányzat 35 projektet nyert el TOP-os településfejlesztési pályázatokon, és valamennyi esetében K. Ferenc volt a közbeszerzések bonyolítója. A beruházások értékét mindenhol 300 millió forint alatt szabták meg, így nem kellett nyílt közbeszerzési eljárást kiírni, a cégeket meghívásos alapon, jobbára ugyanabból a körből választották ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer nyilvános adatai szerint. Ezek a cégek a pályázatokon hol ajánlattevőként, hol nyertesként tűntek fel. Utóbbiak között volt évek óta működő, több embert foglalkoztató – tehát a munkák elvégzésére valóban alkalmas – építőipari cég, de akadt gyanúsan sikeres társaság is.
Kislétán például három beruházást nyert el az egyébként 13 esetben ajánlattevőként is szereplő nagykállói Diamond-Út Kft., amelynek mindössze egy alkalmazottja van. Ehhez képest öt szociális bérlakás, szolgálató ház és piaccsarnok építésére nyert megbízást közel 200 millió forintért. Az épületek azóta elkészültek, de azt nem tudni, hogy a tényleges munkát ki végezte, hiszen aligha a cég egyetlen embere építkezett. Kerestük a vállalkozás ügyvezetőjét, de írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt. Kisléta polgármestere, Pénzes Sándor Károly sem felelt arra a kérdésünkre, volt-e megbeszélés a térségi polgármesterek és a térség országgyűlési képviselője, Simon Miklós között a TOP-os pályázatokról, s arról, hogy kit kérjenek fel a közbeszerzés lebonyolítására. Megkerestük az ügyben a fideszes országgyűlési képviselőt is, ám ő sem reagált.
Mindenesetre azt elég nehéz elképzelni, hogy a nyírbátori térség huszonhárom településének polgármestere minden előzetes egyeztetést nélkül, véletlenszerűen gondolta úgy, hogy épp a 2015 októberében alapított debreceni Debköz Kft. ügyvezetőjét K. Ferencet kell megbíznia a projektek bonyolításával. A cég bevételei látványosan megugrottak azt követően, hogy előbb Boldog István majd Simon Miklós körzetében is elnyerték a közbeszerzési feladatokat. 2016-ban 61 milliós, 2017-ben 186 milliós, míg 2018-ban már 279 milliós árbevételt produkáltak az Opten adatai szerint. Szintén innen derült ki, hogy 2018-as bevételük több, mint felét nyereségként könyvelhették el, s a 153 millió forintot osztalékként ki is vették a cégből 2019-ben.
Megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget – ott vizsgálják a Boldog István körzetében történt korrupciógyanús ügyeket –, s megkérdeztük: K. Ferenccel összefüggésben ellenőrzik-e a Szabolcs-Szatmár -Bereg megyei TOP-os pályázati ügyeket? A TOP-os pályázatokkal összefüggésben felmerült-e Boldog István, Simon Miklós országgyűlési képviselő érintettsége? Kovács Katalin helyettes szóvivő azt válaszolta: „az ügyről tájékoztatás jelenleg nem adható”. A Népszava úgy tudja, a szabolcsi ügyben feljelentés született.
Cikkünkben korábban "Valótlanul állítottuk, hogy dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő Nyírbogát díszpolgári címét a felesége, dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó – mint Nyírbogát polgármestere – előterjesztésére kapta meg.
Ezzel szemben a valóság az, hogy dr. Simon Miklós díszpolgári címének előterjesztője nem dr. Simonné dr. Rizsák Ildikó volt és az előterjesztéssel kapcsolatos szavazásból kérte kizárását."
|
Két körzet, egy minta - Szabolcsban is működött a jászsági Boldog-módszer
|
Nem csak Boldog István választókerületében, hanem Nyírbátor térségében is vannak arra utaló jelek, hogy „lezsírozták” a területfejlesztési pályázatokat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3069048_ket-korzet-egy-minta-szabolcsban-is-mukodott-a-jaszsagi-boldog-modszer
|
2020-03-02 06:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bő három hete Orbán Viktor évértékelő beszédet mondott, amely a klímavédelmi akcióterv meghirdetésében csúcsosodott ki. Ennek egyik pontja – „a következő tíz évben a kormány meghatszorozza a naperőművek kapacitását” – azonban nem is annyira újszerű. A miniszterelnök már 2018-as eskütételét követően úgy fogalmazott, hogy „az új napelemparkok, valamint Paks II. a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába emelik majd Magyarországot”. A 2020 elején bejelentett akcióterv egyik fejezete tehát már legalább két éve él, és a kormányfő „zöldfordulata” valójában azzal indult, hogy egy szintre helyezte a megújuló alapú villanytermelés-ösztönzést az orosz–magyar koprodukcióban készülő atomerőmű-bővítéssel.
Mindez mit jelent a számok nyelvén? A szaktárca háttérdokumentációja szerint az ország jelenlegi 1000 megawattos napenergia-termelő teljesítménye 2030-ra meghatszorozható, azaz 6000-re növelhető. E vállalás „brutalitását” érzékeltetendő gyorsan ideírjuk: a Paksi Atomerőmű kapacitástömege jelenleg 2000 MW. Miként ebben a cikkben már jeleztük,
a hazai naphasznosítás főalakja az Orbán Viktor sportbarátságát élvező – az említett eskütétel idején a parlamenti karzaton helyet foglalt – Adnan Polat kíván lenni.
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő isztambuli üzletember maga jelentette be a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 MW-os szolárpark-hálózatot szervezne Magyarországon, és azóta szisztematikusan vásárolgatja is fel azokat az önálló projektcégeket, amelyek korábban már megszerezték a szükséges naperőmű-telepítési engedélyeket. Polat tehát első lépésben olyan kis- és középvállalkozásokat keresett, amelyek a 2016 végi határidőig jelentkeztek az úgynevezett kötelező átvételi támogatás (kát) rendszerébe – ez a szisztéma azt biztosítja, hogy a szereplők az állam segítségével még további 25 évig a piaci ár felett adhatják el a megtermelt villamosenergiát.
Miközben Polat 1000 MW-os célszámban gondolkodik, az ország központi energetikai egysége, a Magyar Villamos Művek ennek a tizedében (mindezt 110 kisebb-nagyobb teleppel akarja elérni), Mészáros Lőrinc pedig egyelőre a huszadában. A Mátrai Erőművet hátrahagyó felcsúti milliárdos legalábbis ügyelt arra, hogy a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-osra rúgó napelempark-projekteket még időben leválassza a veszteséges visontai üzemről, majd megtartsa magának.
A lényeg a lényegben, hogy – miként ebből a gyűjtésből is kiolvasható – a magyar energetikai mogulok egyelőre legfeljebb 15-25 MW-nyi naperőművi kapacitással rendelkeznek. Tehát
aki például 61 hektárnyi összterületen 26 MW-os teljesítményt tud felmutatni – mint a Tiborcz Istvánnal szimbiózisban működő, alább bemutatandó lobbikör – már nagykutyának számít.
A cikk ezen pontján megismertetjük az olvasókkal a Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós települések napelemparkjait uraló Sájer Gábort, illetve az őt segítő Dicső Lászlót és Figura Ferencet. Mindhármuk esetében a Tiborcz-kapcsolatra összpontosítunk; másra nem is nagyon tudnánk, hiszen ezek a „csúcsmenedzserek” leginkább a miniszterelnök vejéhez való közelségük miatt érdekesek. (Aki nem akar adattömegeket bújni, illetve „bemondásra” elhiszi nekünk, hogy a Sájer-csapat Tiborcz köpönyegéből bújt elő, akár át is ugorhatja az alábbi stáblistát.)
Sájer Gábor
– Ő volt a vezérigazgatója az egykor Tiborcz-tulajdonú, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által „körberajzolt” Elios Zrt.-nek – egészen 2016 elejéig.
– Az alábbi napelemes sztorikban szereplő érdekeltségét, az SRG Invest Kft.-t 2016 októberében jegyeztette be. Ez a vállalkozás sem „esett” messze Tiborcz Istvántól; olyannyira nem, hogy Sájer Gábor a kezdetektől a kormányfő vejének ügyvédi és irodai infrastruktúráját használta. Az SRG-cégalapítást Tiborcz legrégebbi bizalmasa, Hamar Endre ügyvéd intézte, a társaság székhelye pedig három évig a Pesti Vigadó melletti Mahart-házban volt. Ez a belvárosi épület, sőt az egész tömb Tiborczé; a befogadottaknak – köztük a Sájer-irodának – csak azért kellett kiköltöznie, mert luxusszállodává fejlesztik az ingatlanegyüttest.
– Ahogy ebben a cikkben igazoltuk, a Tiborcz–Sájer-kapcsolat képtelen „kihűlni”: a miniszterelnöki vő központi vállalata kérdésünkre elismerte, hogy a volt Elios-vezér megbízási szerződéssel nekik dolgozik, sőt a legbizalmasabb banki és hitelügyletekbe is bevonják.
Dicső László
– Ő volt a 2015-ben alapított Andrssy-Rezidencia Kft. első ügyvezetője. A kormányfő holdudvara eredetileg ezen a cégen keresztül vásárolta volna meg a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szállodát, ám Tiborcz István végül más úton-módon jutott hozzá – Mészáros Lőrinc közbeiktatásával – Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljéhez.
– Dicső egy másik ingatlan esetében is Tiborcz „előkóstolójaként” működött. Egy budai, krisztinavárosi irodaegyüttesről van szó (Pauler utca 2.), amely a Mészáros-féle MKB Bank portfoliójából került át 2017-ben egy Alagút Investments nevű kft.-be. Utóbbi cég először a mátészalkai illetőségű Dicső Lászlóra szállt, majd nemrég a tőzsdei Tiborcz-cégként ismert Appeninn Nyrt.-nél landolt. Lássunk csodát, Dicsőt nem rakta ki a krisztinavárosi „fészekből” a kormányfő veje; máig ott működnek a nevén lévő tanácsadó, vagyonkezelő vállalkozások (EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt.).
– Dicső László vállalkozásait rendre az a Nagy Zsuzsa Klaudia nevű ügyvéd képviseli a cégbíróságon, akit a Tiborcz-érdekeltségek ugyanolyan intenzitással foglalkoztatnak, mint a már emlegetett Hamar Endrét.
– Dicső két fontos társaságot is felesben tulajdonol Balázs Attilával, aki egyebek mellett arról híres, hogy a Tiborcz-féle Appeninn Nyrt.-vel közösen vette meg a minap a balatonfüredi kikötőt. Az egyik Dicső–Balázs-cég a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig a térkőgyártó Viastein Kft. Ma még nem tudhatjuk, hogy Dicső ezekben a vállalkozásokban is „előkóstolót” játszik-e, de sejtéseink azért lehetnek…
– És nem mellékesen: Dicső közösen birtokol Sájer Gábor feleségével egy jelenleg már végelszámolás alatt álló tanácsadócéget (Artifex Controll Kft.).
Figura Ferenc
– Dicső László állandó üzlettársa. Olyannyira állandó, hogy a békéscsabai gazdasági életbe is jócskán beágyazott Figura Ferenc tanácsadó és vagyonkezelő vállalkozásai (Eubility Group Kft., LPBF Holding Zrt.) szintén a krisztinavárosi Appeninn-irodákban működnek.
– Figura Ferenc Eubility Group Kft.-je (melyet a közelmúltig Dicsővel közösen birtokolt) a napokban ötmilliárd forintot nyert az Orbán–Tiborcz családhoz erős szálakkal kötődő Magyar Turisztikai Ügynökségtől, illetve az alá tartozó állami szervezetektől úgynevezett projektkoordinációra. E tendereredményt néhány orgánum úgy közvetítette, hogy „Ráhel cége ötmilliárdot adott Tiborcz cégének”, ám ettől a leegyszerűsítésről mi természetesen el-ha-tá-ro-ló-dunk.
Mindezek után azt kell bizonyítanunk, hogy az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket. A Sájer-stáb első, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gyüre települést érintő akciójáról „hézagosan” már beszámolt a sajtó, jelezve, hogy az érintettek különös szemfülességgel repülhettek rá egy naperőműves uniós kiírásra közvetlenül a 2018-as parlamenti választások előtt.
A Válasz Online most a sztori minden hiányzó láncszemét megtalálta az EU-támogatások dokumentációjában.
Az eredetileg mikro-, kis- és középvállalkozóknak szánt hitelprogram termékleírása szerint egy pályázónak legfeljebb egymilliárd forintnyi „ingyenes” kölcsön (volt) adható. Ez annyit jelent, hogy a hitel kamata 0 százalékos, semmiféle kezelési költség vagy jutalék nem terheli, továbbá a szolárpark első két üzleti/üzemi évben törlesztőrészletet sem kell fizetni. Mivel pedig a nyertes vállalkozások a Polatnál már említett kát-rendszerben értékesítik a megtermelt villamosenergiát (a piaci ár felett), lényegében a világ egyik legkiszámíthatóbb bizniszéről beszélünk.
Nos, ebben a programban összesen 233 céget hoztak ki győztesnek a magyar állam döntnökei, és a szerencsések többsége 149 millió forint körüli ajándékkölcsönt kapott. Kutatásaink során arra jutottunk, hogy
mindössze tíz olyan vállalkozás akadt, amely az adható maximumhoz közelítve 900 millió és 1 milliárd forint közötti összeghez jutott. Ebből a tízből négy „véletlenül” Sájer Gáboréké, akiket mindösszesen 3,9 milliárdban részeltetett a hatalom, hogy naperőművet építsenek Gyürén.
Megkockáztatjuk: a Tiborcz-közeliek eleve azért osztották papíron négy részre, négy gazdasági társaságra a projektet, hogy négyszer egymilliárdra pályázhassanak.
Hozzájuk hasonló leleményességgel járt el még ugyanezen az uniós hátterű programon egy olyan cégegyüttes, amely az Eger melletti Demjén településen nyit napelemparkot. Összesen öt ilyen érdekeltség nyert egyenként 988 millió forintot – igaz, velük már csak a 2018-as választások után szerződtek. Ezek közül az egyik vállalkozást (konkrétan a Consector Pénzügyi Tanácsadó Kft.-t) annak a Homolya Róbertnek a közvetlen családtagjai viszik, aki közlekedéspolitikáért felelős államtitkárból lett MÁV-vezér, és az Átlátszó fotói szerint másfél éve Mészáros Lőrinc luxusjachtján vendégeskedett. A Sájer-klub négy cége és a Homolya családdal együttműködő öt társaság mellett egy további egység (a Lillor Energetika Kft.) érdemelte ki a magyar államtól az EU-s egymilliárdot. Ez a társaság a szintén NER-kompatibilis Ináncsy famíliáé – ők azok, akik eladták a Közvágóhíd területét Adnan Polatnak szíves ingatlanfejlesztésre.
Így néz ki tehát a milliárdos „mikrovállalkozók” támogatotti köre a napiparban. Ahogy a dohányboltok esetében már beletörődhettünk, itt is érdemes tudomásul venni: a sok kis szerencsés mellett akadnak néhányan, akik az egyenlők között mindenkinél elsőbbek. (Szinte csak lábjegyzetként kívánkozik ide, hogy a Sájer-csapatba tartozó Figura Ferenc azért egy normál méretű, 149,5 milliós ingyenkölcsönt is bezsebelt ugyanebből a hitelprogramból egy mezőberényi kiserőműre.)
Mindemellett arról is szivárgott hír a 24.hu portálon, hogy Sájer Gábor a Veszprém megyei Herend határában ugyancsak óriási napelemparkot épít (a teljes projektdokumentáció itt érhető el), s az érintett területet a város képviselőtestülete már kiemelt fejlesztési zónává nyilvánította. Ennél a beruházásnál azonban nem találtunk trükkös (állami) finanszírozásra utaló jeleket. A Baranyai megyei Keszü és Siklós kültelkein megvalósult erőműveknél, melyek Sájer legfrissebb, 2019 végi szerzeményei, viszont igen.
Ezeket a szolárpakokat tíz projektcég fedi le, s mindegyikben többségi tulajdonos a Tiborcz embere által „benyelt” Nexteen Zrt. A kisebbségi részt viszont a Rogán Antal-kezdeményezte lakáslottóval híressé-hírhedté vált Carion birtokolja, pontosabban a vállalatcsoporthoz tartozó Capitalisatio Kockázati Tőkealap.
Talán le sem kellene írnunk, annyira nyilvánvaló, hogy ezt a kasszát 70 százalékban az állam tölti fel uniós pénzből a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. Ebből az üzleti jelentésből az is kiolvasható, hogy az egyébként a startup-világ megsegítésére szánt, okosváros-fejlesztésekre (smart city) optimalizált, „majdnem állami” tőkealap legeslegelső befektetési célpontjai éppen a keszüi és siklósi Sájer-egységek voltak – az érintett naperőművek pedig közel 2,2 milliárd forintos injekciót kapnak.
Az eddigi összegeket egymás mögé téve kihirdetjük tehát a végeredményt. A Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre „bebútorozó” Sájer-kör 2018 februárja óta 3,9 milliárd és 149,5 millió forintnyi ingyenes kölcsönre szerződött a magyar állammal, továbbá – mint írtuk – a Carion-alapból származó 2,2 milliárd 70 százaléka is közpénz-jellegű forrás. Ami azt jelenti, hogy
a klímavédelmi akcióterv megelőlegezéseként 5,6 milliárd forint már elindult az államtól Tiborcz bizalmasai felé.
Folytatása nyilván következik.
(Aki pedig még részletesebb elszámolásra, adatsorokra kíváncsi, az alábbi összeállításban tovább is bogarászhat.)
A Sájer–Dicső–Figura trió naperőművei
I. Herend (Veszprém megye)
Terület: 24,5 hektár
Teljesítmény: 11,5 MW
Projektcég: White Energy Szolgáltató Kft.
Tulajdonosok: A társaság 50 százalékban Sájer Gáboré (az SRG Invest nevű cégén keresztül), 50 százalékban pedig a mezőkövesdi focicsapat mezszponzoraként – korábban Simicska Lajos kapcsolataként – befutott Kosik Jánosé.
II. Gyüre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Terület: 24,2 hektár
Teljesítmény: 9,5 MW
Projektcégek: Solar Engine Kft., Finasys Solarpark Kft., Napraforco-Operation Kft., Békés Solar Kft.
Tulajdonosok: Az első projektcég Sájer Gáboré (szintén az SRG Invest Kft.-n keresztül), a második Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül) és a vele egy címre bejelentett Baji Bonitáé, a harmadik szintén Figura Ferencé (ugyancsak a LPBF közbeiktatásával), a negyedik pedig Dicső Lászlóé (az EUB-RESZ Tanácsadó Kft. „takarásában”). A négy projektcég papíron négy napelempark gazdája, de ezek valójában egymás melletti helyrajzi számokon fekszenek, összefüggő rendszert alkotnak – és a tulajdoni lapok szerint a Sájer-féle Solar Engine Kft.-nek mindegyiken van vezetékjoga.
Finanszírozás: A négy projektcég a GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A Finasys Solarpark Kft. 930 millió forintot kapott, a másik három cég pedig az elnyerhető összeg maximumát, vagyis egyenként egymilliárdot.
III. Siklós (Baranya megye)
Terület: 6,3 hektár
Teljesítmény: 2,5 MW
Projektcégek: Napelempark Siklós Gábor Kft., Napelempark Siklós Miklós Kft., Napelempark Siklós András Kft., Napelempark Siklós Petra Kft., Napelempark Siklós Lea Kft., FÉNY-BER Beruházó, Szolgáltató Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok fenti projektcégeiben a Nexteen Zrt. a többségi tulajdonos, melyet tavaly novemberben vásárolt meg Sájer Gábor (az SRG Invest Kft.-n keresztül) Baji Csabától. Utóbbi a legelső Orbán-kormány idején a Paksi Atomerőművet, majd a 2010 utáni Simicska-érában az állam legfontosabb vállalatát, a Magyar Villamos Műveket vezette. Amikor a miniszterelnök összeveszett a Fidesz gazdasági hátországát addig egy személyben megjelenítő „Lajossal”, a simicskátlanítás jegyében Bajit is elküldték az MVM-től. Majd a 2018-as választások után rehabilitálta a csúcsmenedzsert a Nemzeti Együttműködés Rendszere: egy ideig ő volt például a Mészáros-féle Opus Global-óriás energetikai divíziójának feje. A siklósi napelemes projektcégeket Baji 2018 végén vette a nevére, de ezek már akkor gyanúsan közel álltak a Tiborcz-körhöz, hiszen székhelyük azóta folyamatosan a kormányfő vejével „rokonítható” Czéh-Tóth család pécsi ingatlanában van (Megyeri út 26.).
Finanszírozás: Baji érkezésével párhuzamosan a Capitalisatio Kockázati Tőkealap 1,3 milliárd forintnyi befektetést helyezett kilátásba a fenti cégekbe, és mindegyikben 18 százalékos tulajdonrészt szerzett (illetve a naperőművi eszközöket birtokló FÉNY-BER Kft.-ben 23,5 százalékost). A tőkealap nagyobb, 70 százalékos befizetője az EU-pénzeket közvetítő Magyar Fejlesztési Bank, a kisebbik pedig a lakáslottós Carion-csoport. A Capitalisatio Kockázati Tőkealap máig részes a napelemes projektcégekben, Baji Csaba többségi tulajdonosi pozícióját viszont – mint írtuk – Sájer Gábor vette át.
IV. Keszü (Baranya megye)
Terület: 4,6 hektár
Teljesítmény: 2,0 MW
Projektcégek: Napelempark Keszü Endre Kft., Napelempark Keszü János Kft., Napelempark Keszü Péter Kft., Napelempark Keszü Róbert Kft.
Tulajdonos: Az önálló helyrajzi számokon szereplő, de szomszédos napelemparkok cégeiben a Nexteen Zrt., vagyis a Baji Csabát váltó Sájer Gábor a többségi tulajdonos – ugyanúgy, mint a siklósi testvérprojektnél.
Finanszírozás: A kisebbségi tulajdonos befektető itt is a közpénzekkel dúsított Capitalisatio Kockázati Tőkealap; a szerződés szerint a fenti négy projektcég 886 millió forintos injekciót kap ebből a kasszából.
V. Mezőberény (Békés megye)
Terület: 1,3 hektár
Teljesítmény: 0,5 MW
Projektcég: Eventus-Lux Kft.
Tulajdonos: A projektcég Figura Ferencé (az LPBF Holdingon keresztül).
Finanszírozás: Az Eventus-Lux a gyürei napelempark-beruházásnál már említett GINOP-8.4.1/B-16 azonosítójú, „KKV energia hitel” elnevezésű program keretében jutott EU-támogatott „ingyenes” kölcsönhöz az állami Magyar Fejlesztési Bankon keresztül. A társaságnak megítélt összeg: 149,5 millió forint.
Nyitókép: AFP/Kisbenedek Attila
#Elios#napenergia#Sájer Gábor#Tiborcz István
|
Exkluzív: Tiborcz-társak kapták az első klímavédelmi milliárdokat
|
Napelempark-telepítésben a legnagyobb energetikai mogulok nyomába eredt egy érdekcsoport, amelyet szikével sem igen lehet leválasztani a miniszterelnök vejéről. Az állam látványosan „túlszereti” ezeket a Tiborcz-partnereket: a Válasz Online összesítése szerint eddig 5,6 milliárd forintnyi közpénz indult meg feléjük – ingyenes kölcsön és tőkeinjekció formájában –, így máris be tudták venni magukat Gyüre, Herend, Mezőberény, Keszü és Siklós településekre. A klímavédelem áldásaiból persze más kormányközeliek is részesülnek; olyannyira, hogy a naperőmű lehet az új dohánybolt.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/03/09/tiborcz-istvan-sajer-gabor-naperomu-allami-tamogatas/
|
2020-03-09 10:55:48
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Mint arról lapunk közel két éve beszámolt, a macedón médiában is terjeszkedett, komoly érdekeltségre tett szert a magyar Ripost tulajdonosa, aki emellett Szlovéniában is bevásárolt.
A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
Barátom, Gruevszki
Mindez nem véletlen, hisz' Orbán Viktor jó ideje komoly erőfeszítéseket tesz azért, hogy a régióban minél több szövetségese legyen, és nemzetközileg is befolyásos politikusnak tartsák. De míg a demokratikus nyugati politikusok régóta kellő távolságot tartanak vele szemben, így jobb híján szövetségeseit úgymond a hozzá hasonlóak közül kell és kellett válogatnia, értsék jól, autokratákkal kell barátságokat kötnie. Az elmúlt évek külpolitikája, a hangsúlyos keleti nyitása nem is teheti kérdésessé, hogy a magyar miniszterelnök ezen törekvései egészen jól alakulnak.
Munkatársunk, Keller-Alánt Ákos és Szaska Cvetkovszka korábbi cikkéből kiderült, hogy politikai vezetőként – aki 2006-ban lett Macedónia miniszterelnöke a jobboldali VMRO–DPMNE elnökeként – Gruevszki irányítása alá vonta a helyi médiát is. Szinte az összes országos televízió, napilap és egy sor online portál volt bekötve a kormányzó VMRO–DPMNE-hez, és csak néhány független – főleg online – szerkesztőség tudott működni, nehéz anyagi körülmények között.
A Gruevszki-média tulajdonosai többnyire a párthoz közel álló üzletemberek vagy rokonok voltak, és a szerkesztőségek közvetlenül a párközpontból kaptak utasításokat. A párt Nyugat- és bevándorlásellenes, antimuszlim és oroszbarát üzeneteit a kritikus politikusokat, újságírókat és civileket lejárató propaganda egészítette ki.
Gruevszki a propagandamédiát az államilag irányított hirdetésekkel tartotta fent, évekig a kormány volt a legnagyobb hirdető, de az állami megrendelésekből élő vállalatok is bőkezűen hirdettek. Ahogy arra számítani lehetett, Gruevszki bukásával megváltozott a médiapiac is, és egy sor, korábbi kormányhoz közeli kiadvány került nehéz anyagi helyzetbe.
De nem kellett sokáig várni, mert Magyarországról megérkezett a segítség. 2017-ben és 2018-ban a Habony Árpád köreihez sorolható Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben szerzett többségi tulajdonrészt – derült ki a Magyar Narancs korábbi cikkéből.
Most a 444.hu-n megjelent, Direkt36-os cikk azt állítja: Észak-Macedóniában a pénzügyminisztérium egyik szerve, a Pénzügyi Rendőrség azt vizsgálta, hogyan mozgott közel egymilliárd forint Schatz szlovén és macedón cégei között. A vizsgálatról a lap a macedón IRL és a szlovén Oštro oknyomozó szervezettel együttműködve szerzett meg dokumentumokat és tudott meg részleteket.
A vizsgálat eredményeit összefoglaló dokumentum szerint a macedón pénzügyminisztérium hatósága több okból is szabálytalannak tartja az utalásokat. Például azt gyanítják, hogy a kifizetések valódi tevékenységet nem takaró számlák alapján történtek. De gyanúsnak találták az átutalt pénz eredetét is, ami a hatóság vezetője szerint Magyarországról érkezett, és balkáni médiafinanszírozásra használták fel.
Mindez „a pénzmosás bűncselekmény egyes elemeinek elkövetésére utal” – fogalmaz a macedón hatóság. A macedón szabályok szerint bármely olyan esetben indítható vizsgálat pénzmosás gyanújával, ha tisztázatlan okból történik nagy pénzmozgás.
|
Orbánék egymilliárdot folyattak a Balkánra exportált putyinista propagandába
|
A Habony Árpádhoz közel álló befektető, Schatz Péter és volt munkatársa, Adamik Ágnes jó néhány, a Gruevszki-médiához tartozó cégben is többségi tulajdonrészt szerzett. Így ezek a médiumok évek óta a nacionalista jobboldalt támogatják, a háttérben pedig még maga az orosz elnök, Vlagyimir Putyin alakja is felsejlik.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/orban-emberei-egymilliardot-tuntettek-el-a-macedoniaba-is-exportalt-putyinista-propagandaban-gruevszki-ellenfelei-vizsgaljak-a-gyanus-penzmozgast-127260
|
2020-02-28 06:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Mindenki egyenlő, de egyesek egyenlőbbek a többieknél” – szól George Orwell híres mondata kultikussá vált regényében, az Állatfarmban. Ez jut eszünkbe, ha megnézzük azt a táblázatba rendezett összesítést, amelyet nemrégiben készített Galló Ferenc területfejlesztési szakember, aki egykor Simonka embere volt, ám a fideszes politikus meggyanúsítása után szakított és szembefordult vele.
Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.
A szakmai szempontok nem számítottak
A még mindig Simonka uralta területen politikai értelemben nem született meglepetés. A kistérség legkisebb községe, a zsáktelepülés és alig háromszáz lelkes Pusztaottlaka nyerte el a legtöbb forrást. Nem egy emberre vetítve, hanem nagyságrendileg. A több mint 45 millió forintot három projektre szerezte a fideszes országgyűlési képviselő szülőfaluja. Ezzel 100 százalékos eredményt mutatott fel, hiszen nem is adtak be több pályázatot.
Simonka 2006-tól 2014-ig volt az aprócska falu polgármestere, ahol a parlament honlapján megtalálható önéletrajza szerint „új jövőt teremtett a lakosok számára.” Igaz, ebből leginkább a félbehagyott, vagy teljesen értelmetlenül megvalósult beruházások látszanak a leginkább, egyben majdnem mindent körbeleng a korrupció gyanúja.
A kibontakozás leghalványabb jeleit sem látni a községben. Iskolája, de még háziorvosa sincs a településnek. Nemhogy szakképzett, hanem szinte semmilyen helyi munkaerő nem áll rendelkezésre. Aki tehette, már elköltözött innen. A helyben maradottaknak maradt a reménytelen tengődés – munkahelyek és előremutató beruházások helyett.
Tavaly a Magyar Falu Programban elnyert 45,3 millió forintból 2 millió forint jutott orvosi eszközbeszerzésre, ennél valamivel több gépek megvásárlására és több mint 30 millió forint útépítésre. Ez utóbbi „valóban” térségi jelentőségű projekt, hiszen a temetőhöz vezető legszélső utca kap szilárd burkolatot, így a picinyke település elmondhatja, minden útja és utcája aszfaltozott vagy lebetonozott. Hasonló eredményről más, a mezőkovácsházi kistérséghez tartozó település nem büszkélkedhet.
Ide várta az ötleteket
Tizenegy pályázatból semmi
Van Pusztaottlakánál jóval népesebb település is a térségben, ahol a földes utcák aránya eléri az 50 százalékot, ám ez a mostani pályázatnál nem volt szempont. A második helyezett Magyardombegyház több mint 10 millió forinttal nyert kevesebbet Simonka szülőfalujánál. Míg a harmadik helyezett Almáskamaráson háromszor nagyobb a népesség, csak a pusztaottlakai összeg harmadát nyerték el. De volt település, amely még ennél is rosszabbul járt.
A Pusztaottlakánál több mint tízszer nagyobb, városi rangú és dinnyéjéről messze földön híres Medgyesegyháza egyetlen forint pályázati pénzt sem nyert tavaly a Magyar Falu Program kiírásain. Pedig összesen 11 projektre pályázták. Sikertelenül.
A keveset igazságtalanul elosztani
Egy másik összevetésben viszont rosszul szerepel Simonka György. Ugyanis, ha a négy Békés megyei országgyűlési egyéni választókerület (oevk) elnyert pénzeit vetítjük egy főre, akkor – mint a mellékelt táblázat is mutatja – a vádlottak padján ülő fideszes képviselő körzete a viharsarki térségek között az utolsó helyen áll.
A másik három viharsarki választókerület 5 ezer lélekszám alatti települései a lakosságszámra vetítve jóval többet nyertek. A legtöbb ilyen pályázati pénzt Békés megye 2. számú országgyűlési választókerülete nyerte, amelynek parlamenti képviselője a fideszes Dankó Béla.
Mindez azt mutatja, ha a falujáról, a legszűkebb pátriájáról van szó, akkor az adott térségen belül Simonka kész latba vetni minden erejét, hogy a pénzeket lehívják. S mivel ő a választókerület képviselője, mindenható ura, nem is ütközik ellenállásba: Pusztaottlaka szinte mindent visz. Ám ha már a többi választókerülettel kell versenybe szállni, hogy ne csak a szülőfaluját, hanem a saját kerületét gazdagítsa, már nem töri magát annyira.
Vagy az is lehet, hogy a lobbiereje már nem a régi, amióta az ügyészség meggyanúsította. Viszont ahhoz még van ereje, hogy a szakmai, szociológiai, munkaerőpiaci szempontokat felülírva a saját választókerületén belül maga felé hajlítsa a teret.
(Címlapfotónkon Simonka György középen és hűbéresei. Balra Varga Gusztáv (Fidesz) volt mezőkovácsházi polgármester, jelenleg a mezőkovácsházi kistérségi társulás elnöke, jobbról Garay Rita (Fidesz) egykori tótkomlósi polgármester, ma a mezőkovácsházi járási hivatal munkatársa. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)
|
Valahogy szinte minden pénz Simonka aprócska falujában kötött ki
|
Galló a Narancs.hu-nak azt mondta, arra volt kíváncsi, hogy az ötezer fő alatti településeknek kiírt Magyar Falu Program 2019-es pályázatain hogyan szerepeltek a mezőkovácsházi kistérség kisvárosai és községei. Szám szerint tizenöt. Ez a térség Simonka országgyűlési képviselő dél-békési választókerületének mintegy felét, egyben a gyengébben fejlett részét jelenti, ahol nagyon sok hátránnyal kell megküzdeni az önkormányzatoknak, a civil szervezeteknek, gazdasági élet szereplőinek és az itt élő embereknek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mindenki-egyenlo-de-simonka-reven-pusztaottlaka-vitte-a-legtobbet-a-magyar-falu-programban-127308
|
2020-03-03 06:55:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Nem érzem magam bűnösnek. Napi tízórai munkával kerestem havi 300 ezer forintot, hogy eltartsam a családomat, és erre mondják, hogy bűnszervezet?” – fakadt ki az utolsó szó jogán, kedden a Szegedi Ítélőtábla előtt, a kétmilliárdos kárt okozó költségvetési csalás büntetőügyének harmadrendű vádlottja.
„Részben beismerem a bűnösségemet, hogy naivitásom miatt hittem ezeknek az embereknek” – mondta a negyedrendű vádlott. Azt kérte a bíróságtól, méltányos ítéletet rójon ki rá, olyat, hogy az élettársát elvehesse végre feleségül, és gyermeket vállalhassanak, mert már benne vannak a korban mindketten.
Az ötödrendű vádlott úgy érvelt, jól működő vállalkozásai voltak, a budapesti West End City Centerben üzletet tart fenn most is. Miért kockáztatta volna ezt az egzisztenciát egy kétes ügylet miatt, amivel vádolják?
Kizárt bizonyíték
A hatodrendű vádlott számára is érthetetlen volt, hogyan lett tanúból egyszer csak vádlott, miközben ő mindig tisztességesen fizetett adót. A tárgyalóteremben egy üres szék sem maradt, a vádlottak családtagjai mellett más érdeklődők is voltak.
A Szegedi Ítélőtábla Joó Attila vezette tanácsa ítéletet hirdet
A Joó Attila vezette tanács részben megváltoztatta a Szolnoki Törvényszék korábbi ítéletét. Kizárta a bizonyítékok sorából az egyik vádlott telefonjának lehallgatásával gyűjtött adatokat, mert a vizsgálat során eljárási hibát követtek el. És mivel tavaly megváltozott a törvény, abból a szempontból, mi tekinthető bűnszervezetnek, az ítélőtábla megvizsgálta a bűncselekményt ismét, majd úgy találta, a jogszabály kritériumai szerint ez nem volt bűnszervezet, csupán bűnszövetség.
Kétszintes céghálózatot hoztak létre
Ez a másfajta minősítés azzal járt, hogy a törvényszéki ítélethez képest durván egy évvel mérsékelték mindenki büntetését, amit nem fegyházban, hanem börtönben kell letölteniük. Az első- és a másodrendű vádlott 8-8 évet kapott, a harmadrendű vádlott 6 évet, a negyedrendű 5 évet, az ötödrendű 4 év 6 hónapot, a hatodrendű pedig 5 év 6 hónapot.
A lényeget a Szegedi Ítélőtábla is úgy látta, ahogyan a Szolnoki Törvényszék: ezek az emberek – felbujtók, elkövetők, bűnsegédek – kétszintes céghálózatot létrehozva úgy szállították Magyarországra Szlovákiából a tejet, hogy az első szinten lévő cégek nem fizettek áfát, és ezzel a 2010-es évek elején a költségvetésnek kétmilliárd forint kárt okoztak. A második szinten álló cégek csak arra kellettek, hogy továbbítsák az árut a nagykereskedő társaságoknak, amelyek a multinacionális áruházláncokkal álltak kapcsolatban.
Az olcsó szlovák tej körüli botrány emlékezetes: magyar gazdák többször is tüntettek olyan üzletek előtt, ahol szerintük irreálisan olcsón árulnak tejet, leszorítva ezzel itthon is a nyerstej felvásárlási árát.
Szlovák-e a szlovák tej?
„Miért olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar?” – a kérdés 2011 júliusában még a gyakorikerdesek.hu című oldalon is fölbukkant, és ott az első válasz az volt, „azért, mert a magyar ba*ik olcsóbban adni, inkább sírnak, hogy az emberek miért nem veszik a magyart.”
Az újságokban más megközelítést is lehetett olvasni. Például, hogy Európa nyugati és északi részén kiváló tejtermelő gazdaságok működnek évtizedek óta, hatalmas feleslegeket termelve. Hollandiától Németországon át Lengyelországig nagy mennyiségű, raktáron lévő tej nyomja a piacot, így könnyen lehet, hogy mi azt hisszük, szlovák tejet veszünk, valójában lengyel, francia vagy német eredetű az alapanyag, csak most megindult dél felé, nyerstej, UHT-tej formájában.
Valami disznóság van mögötte
„Ezek szerint joggal feltételeztük, kell lennie valami disznóságnak amögött, hogy pont az áfa mértéke hiányzik a polcon feltüntetett árból, a belföldi eredetű, ugyanolyan kategóriájú termékhez képest” – reagált a Narancs.hu kérdésére László Róbert, a Tej Terméktanács elnökségi tagja, egy makói cég szarvasmarha-ágazatának vezetője.
Gyerekek tanulják a fejést a Tej Terméktanács 2018-as rendezvényén
„A mi gazdaságunk hatvenegynéhány éve termel tejet. Öt évre visszamenőleg minden bizonylatot, dokumentumot meg kell őriznünk, bármikor számíthatunk ellenőrzésre, és kapunk is revíziót rendszeresen. A versenyhelyzet természetes, ha a verseny tiszta. A mélypont 2009 volt, amikor három hónapig 55 forintra süllyedt a termelői tej kilónkénti ára, amit akkor is a dömpingáras, szerintünk áfacsalt áru szorított le. Akkor a termelők 15 százaléka dobta be a törülközőt – mondta a Tej Terméktanács elnökségi tagja.
László azt mondta, nem tudták elfogadni a 2016-os 65 forintos tejárat sem. Éppen ezért szerinte muszáj volt elmenni tüntetni a NAV-hoz, a Nébihhez. "Vittük mi is a teheneinket Budapestre, így próbáltuk felhívni magunkra a figyelmet, segítséget kérni. Még szép, hogy örülök az ítéletnek. Fontos, hogy kiderüljenek az ilyen tisztességtelen húzások.”
|
Súlyos büntetést kaptak a milliárdos áfacsalás vádlottai
|
Nyolc-nyolc év börtönt rótt ki a 2010-es évek elején olcsó szlovák tejben utazó bűnszövetség két vezetőjére a Szegedi Ítélőtábla kedden. Ha a boltban pont az áfa értékével olcsóbb a szlovák tej, mint a magyar, az nem lehet véletlen – ez a tanulsága a büntetőügynek egy termelő szerint, aki annak idején teheneket is vitt tüntetni Budapestre.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/es-erre-mondjak-hogy-bunszervezet-kerdezte-a-vadlott-ketmilliardos-csalas-az-olcso-szlovak-tejjel-127361
|
2020-03-04 07:03:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát.
A nyilatkozatból akkora hiszti lett, hogy Kocsis Máténak kellett megnyugtatnia a fideszes újságírók megtépázott lelkét, hogy igenis igényesek és tehetségesek, övék az intellektuális fölény.
Azóta Vargáról nem lehetett sokat hallani, de a 24.hu most egy adatigénylésből kiderítette, hogy az ügyvédi irodája, két másikkal együtt, százmilliókért bonyolítja le a Nemzeti Eszközkezelő megbízásából, hogy a bajba került devizahitelesek visszavásárolják ingatlanjukat az államtól.
A lap szerint Varga István, Pfeifer Tamás és Borsfai Balázs irodái több mint 400 millió forint garantált bevételhez jutnak azzal, hogy több ezer devizahiteles kizárólag velük készíttetheti el a szükséges formaszerződést.
Az ügyvédi irodákat meghívásos pályázaton választották ki a művelet lebonyolításához. A Nemzeti Eszközkezelő magyarázata szerint rövid volt a határidő a törvényben megszabott eljárásrend miatt, ezért választották ezt a módszert.
A másik ügyvéd, Pfeifer Tamás korábban Gulyás Gergely miniszterrel közösen hirdette meg a Budapesti Ügyvédi Kamarában az ügyvédjelöltek kamarájának alapítását.
|
Százmilliós megbízással vigasztalják a kormányzati médiaholdingból kirúgott Varga Istvánt
|
Varga István volt fideszes képviselőt egy évvel ezelőtt egy szempillantás alatt rúgták ki a nemzetstratégiai jelentőségű propagandaholding vezetéséből, miután a Kesma kuratóriumi elnökeként bevallotta egy vidéki tévének, hogy a kormánypárti médiamunkások nem éppen a legtehetségesebbek, és „igényes, jó tollú újságírókat” inkább a másik oldalon lát.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/03/10/szazmillios-megbizassal-vigasztaljak-a-kormanyzati-mediaholdingbol-kirugott-varga-istvan
|
2020-03-10 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nagyjából egy átlagos bajnoki meccsének bevételét oszthatja szét olyan iskolák között a felcsúti focicsapat, amelyek diákjai ingyen kijárnak a Puskás Akadémia FC hazai meccseire. Az akció szép gesztus, de emellett egész biztosan az is a célja, hogy a 3,8 milliárd forintnyi közpénzből felhúzott Pancho ne tűnjön annyira üresnek a mérkőzéseken. A csapatot működtető cég pedig valószínűleg továbbra is pénzt bukik hazai meccsein.
A legaktívabb tanár
Az iskolai akció jelentőségére elég jól rávilágított a hétvégi Puskás Akadémia-Mezőkövesd Magyar Kupa-negyeddöntő. A mérkőzést papíron 742-en tekintették meg a helyszínen, de a 444 a közvetítés képei alapján kiszámolta, hogy a valós nézőszám ennek jószándékkal is legfeljebb csak a harmada lehetett. A bajnoki meccsekkel összevetve már a 742 is a leggyengébb idei adata a csapatnak, a nagyjából 250 fős tényleges szurkoló pedig kevesebb, mint ötöde a hivatalos átlagnézőszámnak.
A negatív rekordban pedig valószínűleg szerepet játszott, hogy a kupameccsekre elvileg nem érvényes a Puskás Akadémia nagy iskolai programja. A már évek óta hagyományosan meghirdetett akció lényege, hogy a csapat értékes ajándékokat oszt szét azok között a sulik között, amelyek a legtöbb diákot küldik a bajnoki mérkőzésekre. Az első három helyezett összesen 450 ezer forint értékben kap informatikai eszközöket, iskolai berendezéseket és sportfelszereléseket, de emellett
díjazzák a legaktívabb tanárt, a leghangulatosabb csoportképet készítő gyereksereget és a közösségi médiában legaktívabb iskolát is.
Mindebből pedig bevétele nincs a csapatot működtető cégnek, hiszen az iskolások természetesen ingyen foglalhatják el a stadion „legfrekventáltabb ülőhelyeit”. Sőt valójában még a díjakon felül is fizet a Puskás, hogy jöjjenek a gyerekek, hiszen bizonyos feltételek mellett az utazás költségét is állják.
Minden nyolcadik néző iskolás
Persze elsőre azt gondolhatnánk, hogy néhány tucat gyerek nem segít a Felcsút meccseinek nézettségén, valójában azonban elég jelentős tömeget képviselnek az iskolások a Pancho Aréna nézőterén. Tavaly ugyanis a Puskás Akadémia hivatalos beszámolója szerint közel 2800 diák látogatott ki a stadionba, miközben a hivatalos számok szerint az összesített nézőszám mindössze alig több, mint 22 ezer volt a bajnoki meccseiken. Azaz
még ha a valóságtól néha eléggé elrugaszkodott hivatalos adatokból indulunk ki, akkor is minden nyolcadik néző az iskolai program keretében érkezett, a valós adat pedig inkább 20 százalék körül lehet.
Ez tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a felcsúti focicsapatot fenntartó cég összességében jelentős összeget bukik a hazai meccsein. Már az is sokat elárul, hogy csak az iskolai akció elviheti egy hazai meccsük teljes jegybevételét. Egy átlagos nézőszámú mérkőzésükén a cég optimista becslés alapján nagyjából 800 ezer forintot kereshet. Ez ugyan több a 450 ezres összdíjazásnál, de egyrészt előbbi számításunk a hivatalos nézőszámból indul ki, míg összegben nincsenek benne a különdíjak, és az iskolák buszoztatása sem.
Negyedévezredes megtérülés
A Puskás FC Kft. nem meglepő módon nincs azok között a futballvállalkozások között, amelyek közzéteszik a jegyárbevételüket, de más csapatok adataiból, illetve a nézőszámból és az árakból nagyságrendileg azért meg lehet becsülni ezt az összeget. Egy korábbi cikkünkben még 2017-es adatok alapján azt írtuk, hogy az elméleti maximum, amit a bajnoki jegyeken kereshetett a Puskás 22,5 millió forint, az optimista becsléssel számolt pedig 17,6. Az iskolai ingyenjegyek azonban az utóbbi modellben sem szerepeltek, ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor inkább 13-15 millió az optimista szám.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, minden nézőn 600 forintot bukik a felcsúti focicsapatMáshonnan viszont elég jól jönnek a bevételek, így bérekre is jutott nagyjából 1,5 milliárd forint.
Összehasonlításképpen a Paks, amely közli beszámolójában a jegyárbevételét, a legutóbbi üzleti évben 8,3 millió forintot keresett a belépők eladásán, papíron kicsit kevesebb nézővel, mint a Puskás, de magasabb jegyárakkal.
Ha az optimista 15 millió forinttal számolunk, akkor a 3,8 milliárdos Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből (tőkeköltség nélkül) 253 év alatt térül meg, ha a pesszimistább paksi benchmarkból indulunk ki, akkor ennél 200 évvel több kell. Ez persze csak játék a számokkal, és nem csak azért, mert a felcsúti (és úgy általában a magyar) focinál sosem számítottak az üzleti szempontok, hanem azért is, mert a költségeket is figyelembe véve egyáltalán nincs haszna a meccsekből a Puskás FC Kft-nek.
A vállalat ugyanis nem csak a diákokat buszoztatja, hanem bárkit, akinek erre igénye van, és komoly összegeket szán a jegyek értékesítésére, illetve az érkező autók kezelésére is. Ez pedig minden bizonnyal többe kerül, mint amennyi a belépőkből befolyik. A 2017-es beszámolóban parkoltatás, és jegyértékesítés munkadíja soron 31 millió forintnyi ráfordítást számoltak el. Egy évvel később már nem szerepeltették külön ezt a tételt az éves jelentésükben, de vélhetően komoly csökkenés nem volt a költségekben.
A témában egy hónappal ezelőtt küldtünk kérdéseket a Puskás Akadémia sajtóosztályának. Kíváncsiak lettünk volna, hogy az őszi szezonban hány iskolás látogatott ki a meccsekre, mennyi fizető néző van a mérkőzéseken és tőlük mekkora bevétele származik a Puskás FC Kft-nek, ám válaszokat nem kaptunk.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz lemodellezte a szocializmus legnagyobb hibáit a magyar fociban, és elbukottA magyar foci nem a rengeteg állami támogatás ellenére rossz, hanem épp amiatt. A korlátlan forrás ugyanis az eredményességre való törekvést utolsó csíráit is kiírtja a labdarúgásból.
|
A fizetett gyereknézők sem jöttek, kiürült a felcsúti stadion
|
Ha az optimista adattal számolunk, akkor a Pancho Aréna a meccsekre eladott jegyekből 253 év alatt térül meg, ha a reálissal, akkor ennél 200 évvel több kell.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20200306/a-fizetett-gyereknezok-sem-jottek-kiurult-a-felcsuti-stadion/
|
2020-03-06 13:33:00
| true | null | null |
G7
|
Ungár Tamás;
földek;
2020-03-10 08:00:00
Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet
Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia.
A 13 hektáros mezőgazdasági területről Decs függetlenekből álló képviselő-testülete tavaly májusban döntött. A képviselők megszavazták, hogy a hektáronként 31 aranykoronás földet 17 millió 750 ezer forintért adják el egy vállalkozónak. Az eladásról szóló szerződést decemberben írta alá Decs új polgármestere, a kormánypárti Heberling Tibor.
A földértékesítést szabálytalannak ítélte Kurtyán Ferenc, az MSZP szekszárdi választókerületének elnöke, s emiatt a kormányhivatalhoz fordult. Kurtyán azért tartja jogsértőnek a manővert, mert a földeladást nem előzte meg értékbecslés, és nem liciten adták el a területet. Ráadásul a piaci árnál olcsóbban váltott gazdát az ingatlan, hisz a NAV által is használt termőföld kalkulátor szerint a decsi terület értéke már 2018-ban is 29,5 millió forintra rúgott. Vagyis a települést 12 milliós kár érte.
Megkérdeztük a decsi jegyzőt, Takácsné Gehring Máriát, aki megerősítette, hogy nem volt se értékbecslés, se licit. Amikor megemlítettük, hogy ezt a nemzeti vagyontörvény és Decs saját rendelete is előírja, akkor a jegyző azt mondta, hogy a képviselő-testület döntésekor egy hónapja töltötte be hivatalát, s a földeladásról szóló előterjesztést nem ő készítette elő. A falu korábbi vezetése azért sürgette az eladást, mert az önkormányzatnak egy pályázat önrészéhez gyorsan szüksége volt pénzre. Heberling Ferenc azzal magyarázta a szerződés aláírását, hogy a korábbi képviselő-testület döntése megkötötte a kezét.
A vevő egy, a térségben ismert agrárvállalkozó, de annak nincs jele, hogy a politikai vagy más kapcsolatok szerepet játszottak volna az ügyletben.
Kurtyán Ferenc szerint Decs korábbi és mostani vezetőit is felelősség terheli a szabálytalan földeladásért, és a falu vagyonának herdálásáért, a szocialista politikus abban bízik, hogy a kormányhivatal megsemmisíti a kontraktust megalapozó döntést. Az általunk megkérdezett tolna gazdák is áron alulinak vélték a decsi földeladást, szerintük a tábla értéke meghaladja a 35 milliót.
|
Kellett a pénz, olcsón adta a falu a földet
|
Értékbecslés és licit nélkül, a piaci ár alatt adott el egy földterületet a decsi önkormányzat. Az ügyben a kormányhivatalnak kell állást foglalnia.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3070056_kellett-a-penz-olcson-adta-a-falu-a-foldet
|
2020-03-10 08:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Közlöny 43. számában megjelent rendelet szerint összesen 17,4 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány miután korábban 2 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben.
A 17,4 milliárd forint legnagyobb része a hulladékgazdálkodásra ment el a Központi Maradványelosztási Alapból. 7,1 milliárd forint a hulladékgazdálkodási feladatok támogatását szolgálja, 1,35 milliárd pedig a hulladékgazdálkodási ideiglenes közszolgáltatás indokolt többletköltségei és kapcsolódó kártalanítására.
Emellett 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum beruházására, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására.
2,7 milliárd forinttal pedig az egyházi épített örökség védelmét támogatta meg szombaton a kormány, az összeg a rendkívüli kormányzati tartalékból lett átcsoportosítva.
600 millió forintot sorolt át a kormány a helyi önkormányzatok támogatása sorról a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztésekre.
A legkisebb tétel az a 134 millió forint, ami az állami kitüntetések előirányzatra került át.
|
17 milliárdot osztott szét a kormány: az egyházi épített örökség védelmére is jutott
|
Emellett 4,5 milliárd forintot biztosított a kormány az Eiffel Műhelyház és Próbacentrum beruházására, valamint a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének beruházására.
2 milliárd forintot csoportosított át a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben.
2,7 milliárd forinttal pedig az egyházi épített örökség védelmét támogatta meg szombaton a kormány, az összeg a rendkívüli kormányzati tartalékból lett átcsoportosítva.
600 millió forintot sorolt át a kormány a helyi önkormányzatok támogatása sorról a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa által jóváhagyott fejlesztésekre.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/17-milliardot-osztott-szet-a-kormany-az-egyhazi-epitett-orokseg-vedelmere-is-jutott.html
|
2020-03-15 17:50:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a "kelet Felcsútja" címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
A 16 ezer lakosú városban zajló építkezésekről rengeteg cikk született az évek folyamán, az Átlátszó most megnézte felülről is, hogy mire is mentek el a milliárdok a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Disneylandben.
Drónfelvételünknek köszönhetően most először tekinthetőek meg azok az épületek, amiket eddig csak a kerítés túloldaláról tudtak fotózni a Kisvárdára zarándokló újságírók. A drónnal olyan helyekre is benézhettünk, amiket még át sem adtak, de már egy ideje sokak fantáziáját izgatta, milyen lehet például egy egzotikus szegénynegyed. Megnéztük az újonnan épült luxus teniszakadémiát is, ami a Kisvárda felett lévő tó partján épült fel.
Felsorolni is nehéz, mi minden valósult meg eddig a városban közpénzekből: stadion, focicsarnok, tanuszoda, atlétikai centrum. A sport mellett jutott pénz vízicsúszdaparkra, moziparkra, jégtörőhajóra, ökoturisztikai attrakcióra, díszlet utcára, termálvizes lórehabilitációs központra is. Városképileg pedig a legkirívóbb egy 15. századi vár, ami a futballpályák közül emelkedik ki.
Kisvárda továbbra sem marad fejlesztések nélkül, tavaly év végén harmadjára is kiírták a közbeszerzést a multifunkcionális sportcsarnok építésére, amely a város északi részén, közvetlenül a labdarúgó stadion szomszédságában fog elhelyezkedni. 2017 végén a kormány 3,5 milliárd forintot hagyott jóvá a 4000 fős kisvárdai sportcsarnok építésére, amit főleg a kézilabdacsapat fog használni.
Ide tényleg passzol a Magyar Turisztikai Ügynökség szlogenje, amivel a belföldi utazást népszerűsítették: "Itt kell lenned, hogy elhidd!", mi pedig megnéztük a várost alulról, felülről – tényleg mindenhonnan:
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet from atlatszo.hu on Vimeo.
Kicsit részletesebben:
Sport
Kisvárda 97 millió forintot adott a helyi focicsapatnak, hogy az növelje a város jó hírnevét Kisvárdára az elmúlt évek során rengeteg állami és uniós támogatás érkezett különféle projektekre. Stadion épült, a városba tervezett beruházások között még termálvizes lórehabilitációs központ is szerepel. Azt azonban nem akarta nyilvánosságra hozni az önkormányzat, hogy a város kivel mire szerződik.
Turizmus
“Mivel számos, filmben jártas személy származik a környékről – mint például Adolf Zukor, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, aki Ricsén született és Mátészalkán tanult – megfelelő a háttér egy vízi filmstúdió kialakításának is" – nyilatkozta 2017-ben Seszták Miklós.
Kisvárdai Vár felújítása: 1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében.
1,5 milliárd forint. A közbeszerzés még nem zárult le, 2021-re felújítják a várat európai uniós pénzből, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében. Vízicsúszdapark : 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén.
: 693 millió forint. A 14 elemből álló csúszdaparkot az MB Épszer és a Therma Poolsystem Kft. párosa húzta fel a kisvárdai várfürdő területén. Díszlet utca : 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte.
: 194 millió forintból. Még nem nyitott meg, a természetes építőanyagokra adott uniós pénzből egyelőre csak a konténerek látszódnak. A közbeszerzést a Nyírépszer Kft. nyerte. Cinemaqua mozipark: 273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek.
273 millió forint. A Varázs utcában lesz fordított ház, és Kacsalábon forgó ház, a sárkányvárost pedig a lovagvárak romantikája és a Trónok harca ihlette. Twist Olivér és a tolvajok utcája "a szegénynegyedek egzotikus, de közbiztonság mentes hangulatát tükrözi". A gokartpályán “filmesen felturbózott apokaliptikus külsejű járművekkel lehet száguldozni", előtte pedig az északi sarki jégbe fagyott felfedezőhajókat lehet megcsodálni. A projekttel, melyet a Nyírépszer Hungária Kft. és a Szabó-Tetőmester Kft. nyert el, a tervek szerint 2021-re végeznek. Ökoturisztikai attrakció: 50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft.
50 millió forint. A Vár és Várfürdő közvetlen környezetében elhelyezkedő, mesterséges tavon elhelyezkedő egyik mesterséges szigeten állat formájú házakat húznak fel, a másikon játszótér és vízi akvárium, a harmadikon pedig kalandpark lesz. Kivitelező a Nyírépszer Kft. Ökofilmpark: 1,3 milliárd forint uniós pénzt nyert a térség, az egyik projekt keretében filmparkot húznának fel a Cinemaqua mozipark mellé. Az OLAF felfigyelt a több százmillió forintnyi EU-s pénzből felépülő ökofilmparkra, mely a tervek szerint csak 5 évig, az EU-s projektek kötelező fenntartási időszakában működne.
Munkahely
Éticsiga feldolgozó üzem: 2,6 milliárd forint. A a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. 6,5 milliárd forintból felépített üzeméhez a magyar kormány negyven százalékos támogatást biztosított, az üzemben 300 embernek adnak munkát.
Számos beruházást a Nyírépszer nyert
A kisvárdai beruházások egyik kedvenc cége a Nyírépszer Kft., ők építhették az Atlétikai Centrumot, a sportszállót, a Díszlet utcát, a Cinemaqua moziparkot, és az Ökoturisztikai attrakciót is. A cég székhelye Budapesten van, egyedüli tulajdonosa pedig a debreceni Biró Márton.
2017 volt az egyik legsikeresebb éve a cégnek, amikor a Nyírépszer nettó árbevétele 300 százalékkal növekedett 2016-hoz képest, a nettó árbevétele 1,55 milliárdról 4,65 milliárd forintra ugrott. Az adózott eredménye 2016-ban 198 millió forint volt, 2017-ben elérte a 350 millió forintot, majd 2018-ban ennek több mint kétszeresére, 788 millió forintra gyarapodott.
A cég nem csak Kisvárdán tevékenykedett az elmúlt években, hanem például a debreceni menekültszállót is bővítette nem sokkal annak bezárása előtt. A 2017-es budapesti vizes vb-vel kapcsolatban is nyert a Nyírépszer közbeszerzéseket: az akkreditációs központ építésével és a Dagály uszoda körüli létesítmények felhúzásával bízták meg, összesen 1,252 milliárd forint értékben.
Szöveg: Zsilák Szilvia — Videó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet
|
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/03/16/dronfelvetel-megneztuk-a-kisvardai-ner-disneylandet/
|
2020-03-16 12:05:07
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Fővárosi Kormányhivatal közleménye alapján az Index írta meg két napja, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a rendőrség közösen folytatott nyomozása eredményeként kiszolgáltatott, gondozott személyek vagyonával visszaélő hivatali dolgozókat fogtak el. A szűkszavú beszámoló szerint az ügynek négy gyanúsítottja van, akiket hivatali vesztegetés és sikkasztás vádjával vettek őrizetbe.
Információink szerint Kiss Ádám, a gyámhivatal hivatásos gondnoka, a szentendrei hajléktalanszálló vezetője is érintett az ügyben.
Kiss Ádámot a napokban felmentették hivatalából – tájékoztatta az Átlátszót a helyi önkormányzat sajtóosztálya. Hozzátették azonban, hogy hivatalos értesítést nem kaptak Kiss ügyéről.
Cikkünk megjelenése előtt hivatalos közleményt adott ki a szentendrei önkormányzat az ügyben.
„Felmentették az állásából Kiss Ádámot, a hajléktalanszálló vezetőjét, miután kiderült, hogy ő is érintett abban az ügyben, amely hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult. Az ügyről sem a Gondozási Központ, sem Szentendre Város Önkormányzata nem kapott hivatalos értesítést. Kiss Ádám 2018 óta látta el feladatát, amelyet az új egységvezetői pozíció betöltéséig Kecskésné Sipos Andrea, a Gondozási Központ intézményvezetője vesz át.”
Próbáltuk telefonon elérni Kiss Ádámot, hogy reagáljon az őt ért vádakra, azonban a telefonja átmenetileg nem kapcsolható.
Kiss neve nem ismeretlen a szentendreiek előtt: az októberi önkormányzati választásokon a Fidesz 3. sz. választókerületi jelöltje volt. Még Hadházy Sándor, a Fidesz által a megyei közgyűlésbe delegált tag is minden jót kívánt számára. Kiss azonban nem lett kéviselő: Drávucz Zsolt (TESZ) verte meg majdnem 11 százalékkal.
Kiss Ádám életrajza szerint az elesettek felkarolója, önkéntesként dolgozott a Magyar Vöröskereszt szentendrei szervezeténél és a Gondozási központban is. „Több évet dolgozott fogyatékkal élőkkel és pszichiátriai betegekkel, mint törvényes képviselő. Létrehozta a Philanthropy Alapítványt, amellyel még több rászorulón (például gyerekek szemüveghez jutásában) tud segíteni. Az egész életére az a jellemző, hogy szeret a közösségért tenni“ – írta róla a Fidesz szentendrei csoportja.
Alapítványa nem túl aktív, azon túl, hogy évente egy alkalommal a Mikulás-gyáron keresztül adományokat gyűjt a rászorulóknak, egyébként nincs nyoma, milyen tevékenységet végez, és mennyi pénzt fordít a szentendreiekre.
Kiss 2018. május 1-től vezette a szentendrei szállót, felsőfokú szociális munkás diploma nélkül (a Kodolányi János Főiskolán felsőfokú szociális munkás asszisztensi papírt szerzett), de ennek megszerzése folyamatban van, idén diplomázna. Ennek megfelelően a jogköre korlátozott volt, nem rendelkezett például munkáltatói joggal.
Egyébként nem ez az első – és minden bizonnyal nem is az egyetlen – eset, hogy gondnokok visszaélnek a gondnokoltak pénzével. Még 2015-ben írtunk egy ilyen esetről, ahol végül a gondnok felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Egy másik ügyben a gondnok 16 ember pénzét kezelte nem megfelelően, ellene még 2017-ben indult eljárás.
Bűnösnek találta a bíróság a skizofréniával élő gondnokoltját kifosztó hivatásos gondnokot
Mindhárom vádpontban bűnösnek találta a Budai Központi Kerületi Bíróság H. Sándor hivatásos gondnokot, aki milliós értékű kárt okozott a rá bízott gondnokoltnak, végül pedig a lakásától is megfosztotta. A pótmagánvádas eljárást három éve indította a gondnokolt unokatestvére, miután az ügyészség megszüntette a nyomozást az ügyben – dacára annak, hogy a gyámhivatali vizsgálat szerint H. a gondnokolt vagyonát éveken keresztül a sajátjaként kezelte, illetve a végszámadáskor több millió forinttal nem tudott elszámolni.
Címlapkép: Megrongált választási plakát Szentendrén 2019. szeptemberében. Forrás: Fidesz Szentendre Facebook oldala
|
Egy volt fideszes képviselőjelölt is érintett a kormányhivatali sikkasztás ügyében
|
Hivatali visszaélés és sikkasztás gyanújával vettek őrizetbe nemrég négy kormányhivatali dolgozót, akik kiszolgáltatott, gondozott emberek pénzével éltek vissza. A gyanúsítottak egyike Kiss Ádám, aki 2018 óta vezette a szentendrei hajléktalanszállót, és tavaly októberben a Fidesz képviselőjelöltjeként indult az önkormányzati választáson.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2020/03/12/egy-volt-fideszes-kepviselojelolt-is-erintett-a-kormanyhivatali-sikkasztas-ugyeben/
|
2020-03-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hadházy szerint az irányított közbeszerzések, előre eldöntött nyertesek láthatóan nemcsak Simonka György vagy Boldog István körzetére jellemzők, ez a gyakorlat országszerte elterjedt. A képviselő az elmúlt hetekben Becsó Károly Fideszes országgyűlési képviselő Nógrád megyei körzetének EU-s közbeszerzéseit vizsgálta meg, és mint mondta “ijesztő hasonlóságot talált” az ott tapasztaltak, és az általa korábban feltárt mutyigyanús ügyek között.
A kifogásolható közbeszerzési gyakorlatban Hadházy szerint részt vett mások mellett a KELI-BAU Kft. is, amely az egyik körzetben 23-ból 17 önkormányzati beruházást megnyert 2017 óta. Ez a cég 2014-ig tisztán agrár profilú vállalkozás volt, telephelye Hadházy szerint “most is sokkal jobban hasonlít egy téesz majorságára, tehenek is vannak ott.”
Nógrád 2. körzetében 13 beruházásából nyolcat megnyert ugyanez a 2014-ben alapított és mostanra közel félmilliárd forintos árbevétel elérő KELI-BAU, melyet papíron a cég egyik alkalmazottja vezet, a felesége pedig tulajdonosként szerepel a cégadatbázisban. Ez a társaság Hadházy szerint valójában Szécsényfelfalu polgármesterének, Keresztes Imrének az érdekeltsége: 2016-ig a polgármester lánya, illetve a felesége nevén volt a cég, 2019-ig a lánya email címe volt a hivatalos elérhetősége a kft-nek.
A képviselő gyanúját azzal is bizonyítja, hogy ottjártakor a szécsényfalui szociális boltban összefutott a strómannal, a bejegyzett cégvezető M. Henrik pedig határozottan állította, hogy ez a cég igazából a polgármesteré. Hadházy videofelvételt is készített a helyszínen, melyből kiderül, hogy a cégvezető arról sem tud, hogy a felesége a tulajdonosa ennek a cégnek.
Hadházy felhívta a figyelmet arra, még a saját falujában is nyert közbeszerzést a polgármester családjának a cége – igaz, abban az évben át is került papíron a strómanhoz.
„A közbeszerzéseken ügyelnek arra, hogy legyen öt ajánlat, azonban az legtöbb helyen meghívják ugyanazt a két töltelékcéget, amelyeknek semmilyen valódi telephelye, munkásai, referenciája nincsen. Ezek között van olyan, melynek telephelye és bevétele sincs.”
A képviselő azt állítja, hogy az érintett cégek összebeszélésére utalnak olyan részletek is, mint hogy egy „töltelékcég” gyakran a pályázatra meghívása ellenére sem nyújt be ajánlatot, vagy érvénytelenül nyújtja be azt, továbbá hogy a legtöbb helyen mindig ugyanaz a közbeszerzési tanácsadó intézte a közbeszerzéseket.
Hadházy rendőrségi feljelentést tesz és az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalához (OLAF) fordul a közbeszerzés szabályainak megsértése miatt.
Az Átlátszó 2016-ban foglalkozott Becsóék viselt ügyeivel, akkor azt találtuk, hogy a Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn:
A Fidesz Nógrád megyei erős emberéhez, Becsó Zsolthoz több szállal is köthető családi ház épül Hollókőn. Az 1987 óta a Világörökség részeként nyilvántartott faluba az elmúlt években mintegy 2 milliárd forint uniós támogatás érkezett. A pénz több mint felét két vállalkozás kapta különböző építési munkákért.
|
Hadházy: “A szociális boltban összefutottam a strómannal”
|
Sok százmilliós közpénzes megrendelést kaptak sokszor telephely nélküli, kamu cégek – így foglalta össze a legújabb feltárt esetet a korrupciógyanús ügyeket bemutató sajtótájékoztató-sorozata mai rendezvényén Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a most bemutatott Nógrád megyei ügy során uniós támogatásokból finanszírozott építkezéseknél ugyanazt a néhány, gyakran telephely és bejelentett munkavállalók nélküli céget hívta meg ajánlattételre a környék több kistelepülése. Hadházy szerint ezt csak úgy lehet megvalósítani, “ha valaki központilag súgta a településeknek, hogy kit kell ajánlattételre hívni és kinek kell győznie.”
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/03/12/hadhazy-a-szocialis-boltban-osszefutottam-a-stromannal/
|
2020-03-12 11:24:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivelAz érdi sportcég működésének eddig titokban tartott részlete szerint Érd volt fideszes alpolgármesterével, Bács Istvánnal 2018. nyarán lakásbérleti szerződést kötött az Érdi Sport Kft. A 76 négyzetméteres lakás bérleti díjaként – a szerződés szerint – havi 250 ezer forint illette meg a durva kijelentéseiről elhíresült fideszes politikustÉrd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Talajszondák telepítése utáni kertészeti munka szerződése Szerződés az Elberteam Bt. és a Pécsi Sport Nonprofit ZrtKorábban egy 250 ezer forintos bérleti díjról szóló tételre az Átlátszó Bács vagyonnyilatkozatában bukkant rá. Akkor helyi ingatlanközvetítő források azt mondták: kirívóan eltúlzottnak tartják a 250 ezer forintos bérleti díjat Érden egy 76 négyzetméteres társasházi lakásértAkkor azonban még nem volt ismert, hogy ki a nagyvonalú bérlő. Most az Átlátszó birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy a lakásért a száz százalékban köztulajdonban álló (és a női kézilabdacsapatáról ismert) Érdi Sport Kft. fizetett az alpolgármesterként a közpénzek helyi elköltésére nagy befolyással bíró fideszes politikusnakA dokumentumok szerint Bács Istvánnal 2018. augusztus első napjaiban kötötte meg a lakásbérleti szerződést az Érdi Sport Kft. frissen kinevezett ügyvezetője, Boldog Anna. Az egykori SZDSZ-es képviselőjelöltet az 2019. októberében nagy többségben leváltott fideszes T. Mészáros András polgármester bizalmi emberének tekintettékA szerződésben arról rendelkeztek, hogy a fideszes politikus 76 négyzetméteres érdi társasházi lakását havi 250 ezer forintért 2019. augusztus 30-ig kibérlik, amely után – amennyiben egyik fél sem mondja fel – a szerződés automatikusan határozatlan időtartamúvá válikNem az volt azonban az egyetlen döntés, amely kedvezett a politikusnakBács testvére is jól jártKét nappal korábban ugyanis, 2018. augusztus 6-án Boldog egy szerződés módosítást is aláírt azzal a céggel, amelynek egyik tulajdonosa Bács István testvéreA Boldog Anna által aláírt okirat szerint szerint havi 1 350 000 forint + áfára, lakásonként 150 000 forint + áfára emelték a Parimmo Kft-nek fizetett bérleti díjat, amivel nagyjából megkétszerezték a cégnek járó korábbi bérleti díjatA Parimmotól kilenc lakást bérelt az Érdi Sport Kft. ugyanabban a társasházban van, ahol 2011-ben Bács a 2018-ban kiadott lakást megvette a későbbi sógor testvérének cégétől. A későbbi sógor felesége – vagyis Bács testvére – a Parimmo Kft. egyik tulajdonosaA sógor testvérének cége emellett az a General-Invest Bau Kft., amely az 2011-től 2019-ig nagyjából másfél milliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat attól az érdi önkormányzattól, amelynek 2014-től Bács volt az alpolgármestere. Az érdi közbeszerzési sikersorozatról ebben a cikkben írtunk részletesen:Egymilliárdért nyert közbeszerzéseket az alpolgármester-közeli cég Érden Nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester. A General-Invest Bau Kft. egyik tulajdonosa 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: a vállalkozó fivére elvette a fideszes Bács István testvérétSzámháború, átláthatatlanságIdén február derekán nagy port vert fel Csőzik László, az ellenzéki összkoalíció ősszel megválasztott érdi polgármesterének bejelentése, amely szerint nem engedhetik meg maguknak, hogy évente 700 millió forinttal támogassák az érdi sportcéget, és azon belül a női kézilabdacsapatotCsőzik a Facebookon azt írta, hogy “a Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint. Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre”A bejelentést számháború követte, azonban a pontos adatokat nehéz megismerni. A kft. működése ugyanis szinte teljesen átláthatatlan. Honlapjukon – a törvényi előírás ellenére – nem hozzák nyilvánosságra megfelelően a közérdekű adatok listáját és a cég által kötött szerződéseket sem. A cégnyilvántarás szerint 2018-ban az Érdi Sport Kft. 470 millió forintos nettó árbevétel mellett 116 millió forintos adózott eredményt ért el – mínuszbanAdóforintok százmillióit öntik az Érdi Sport Kft.-be, mégsem írnak ki közbeszerzéseket Noha 2017-ben az Állami Számvevőszék több pontban megrótta a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-t, nem látszanak a javító szándékú változtatások a cég internetes oldalán. A 2019-es üzleti évre 358 millió forint támogatást adott az önkormányzat a cégnek, ennek ellenére a honlapról nem lehet képet alkotni a közpénzek felhasználásárólAz Átlátszó 2019. tavasza óta próbálja feltárni a Sport Kft. közpénzfelhasználásának és lakásbérleti ügyeinek részleteit. Boldog Anna ügyvezető eddig egyetlen adatigénylésre, egyetlen írásban feltett kérdésre sem válaszolt. Arra a kérdésre sem válaszolt, hogy miért nem válaszol a kérdésekreAz átláthatatlanság egyik következményeként arra sincs egyértelmű és hivatalos válasz: érvényesek-e még egyáltalán ezek a szerződések? Ha nem, akkor mikor és milyen körülmények között szűntek meg?Az érintetteket írásban kérdeztük: nem válaszoltakHa a Báccsal között lakásbérleti szerződés 2019-ben még hatályban volt, akkor annak nyoma kell, hogy legyen a 2019. őszén és a 2020. január végén leadott vagyonnyilatkozatában. Bácsot megkérdeztük, hogy a 250 forintos lakásbérleti összeg miért nem szerepel a vagyonnyilatkozataiban – a volt fideszes alpolgármester nem reagált a levelünkreHűtlen kezelés miatt nyomoznakAz Átlátszó értesülései szerint a rendőrség adatokat kért az érdi önkormányzattól az Érdi Sport Kft. által az elmúlt években megkötött lakásbérleti szerződésekről. A büntetőeljárást hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt indították ismeretlen tettes ellen“Az ügynek nincs gyanúsítottja” – közölte lapunkkal a Pest megyei rendőr-főkapitányság szóvivője, Szabóné Berki Bianka még január végén. A főhadnagy hozzátette: a nyomozás jelenlegi szakaszában további információkat nem tud közölniÚgy tudjuk azonban, hogy a nyomozás a 38 oldalas feljelentésben egyebek mellett szereplő lakásbérleti szerződésekre is kiterjed – ezt az értesülést két, az Érdi Sport Kft. ügyeire rálátó forrás is megerősítette az ÁtlátszónakPénzmosás és zsarolás gyanúja miatt elrendelték a nyomozást az érdi kampánybotrány ügyében Nyomozás indult Érd egyik legnagyobb kampánybotránya miatt. A városi sportcég volt ügyvezetője szerint hamis támogatási okiratokat írattak alá vele. Szántó Erzsébet egy Facebook-posztban az érdi köz- és üzleti életre jellemző családi összefonódásokat vázolta fel. A feljelentésben terítékre került az Érdi Sport Kft. egyik furcsa lakásbérleti szerződése is. A nyomozás ismeretlen tettes ellen folyikFotó: Bács István a jelöltséghez szükséges aláírásokkal 2019 augusztusában. Forrás: Bács István közéleti oldala/Facebook. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
|
Havi 250 ezer forintért bérelt egy 76 négyzetméteres társasházi lakást az önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft. Bács Istvántól Érden – értesült az Átlátszó. A volt fideszes alpolgármester testvére is jól járt az önkormányzati cég lakásbérleti szerződéseivel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/03/11/a-veszteseges-onkormanyzati-sportceg-lakast-berelt-a-volt-fideszes-alpolgarmestertol-erden/
|
2020-03-11 11:33:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy férfi pert indított a TASZ segítségével a Fidesz ellen, mert folyamatosan fideszes kampányanyagokat kapott az email címére anélkül, hogy megadta volna a pártnak az elérhetőségét. A másodfokú ítélet szerint a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a férfi hozzájárult az adatai megadásához.
A bíróságon védekezésben a Fidesz még két aláírásgyűtjő ívet is bemutatott, hogy bizonyítsa, a férfi hozzájárul az adatai kiadásához, de a férfi tagadta, hogy ez megtörtént volna. Ezért a Fidesznek bizonyítania kellett, hogy az aláírások eredetiek, és először a párt kérte is a bíróságot, hogy rendeljen ki egy írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudták bizonyítani, hogy az aláírások eredetiek.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.Valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
„Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését” – nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
|
Visszaélt egy férfi adataival a Fidesz, és a bíróságon sem tudták bizonyítani, hogy nem
|
Egy férfi pert indított a TASZ segítségével a Fidesz ellen, mert folyamatosan fideszes kampányanyagokat kapott az email címére anélkül, hogy megadta volna a pártnak az elérhetőségét. A másodfokú ítélet szerint a Fidesz nem tudta bizonyítani, hogy a férfi hozzájárult az adatai megadásához.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/03/17/visszaelt-egy-ferfi-adataival-a-fidesz-es-a-birosagon-sem-tudtak-bizonyitani-hogy-nem
|
2020-03-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A hétvégén több Magyar Közlöny is megjelent, egyfelől kijöttek a jogszabályok az iskolák bezárásáról, másrészt megtudtuk azt is, kik kapnak kitüntetést március 15-én. Azonban nemcsak ezekről döntött a kormány, hanem pénzeket is mozgattak, ugyanis a rendkívüli tartalékból átcsoportosítottak több mint 18 milliárd forintot.
2 milliárd forintot kap az Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
A Miniszterelnökségnek 2,77 milliárdot folyósítanak az egyházi épített örökség védelme és egyéb beruházások javára.
A központi maradványalapból elvontak további 13,17 milliárdot, ebből a pénzből, melyből a Magyar Állami Operaház Andrássy úti épületének felújítására, illetve az Eiffel Műhelyházra plusz 4,56 milliárd forintot szán a kormány.
8,7 milliárdot csoportosít át a kormány az innovációs tárcának a hulladékgazdálkodási feladatok kezelésére, illetve a kapcsolódó kártalanításokra.
(Magyar Közlöny)
|
A kormány a rendkívüli tartalékból 4,5 milliárdot ad az Operaház fejlesztéére, az egészségügy 2 milliárdot kap
|
Az egyházi örökség védelmére is több jut, mint egészségügyre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200316_A_kormany_a_rendkivuli_tartalekbol_45_milliardot_ad_az_Operahaz_fejlesztesere_az_egeszsegugy_2_milliardot_kap
|
2020-03-16 18:18:00
| true | null | null |
HVG
|
Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja.
A város vezetője arra hivatkozott, hogy a rendelet-tervezetet február 27-én terjesztette be az ellenzéki többségű közgyűlés elé, amely levette azt a napirendről. Csütörtökön rendkívüli közgyűlésen ismét előterjesztette volna, az ülésen azonban az ellenzéki frakció nem jelent meg.
A költségvetést március 15-ig kell elfogadni ahhoz, hogy a város hozzájusson az állami támogatásokhoz - jegyezte meg.
Úgy döntöttem, hogy a koronavírus-helyzet kapcsán ne legyen akadálya annak, hogy a város forrásokat tudjon fordítani a védekezésre.
"A rendeletet később lehet módosítani, de most jogosultak leszünk állami támogatásra, indulhatunk pályázatokon, folytatódhatnak az elkezdett projektek; mindezt megakadályozta volna, ha nincs elfogadott költségvetés" - fogalmazott.
Azt is elmondta, hogy saját hatáskörben döntött a szervezeti és működési szabályzat módosításáról, a polgármesteri kabinet visszaállításáról és arról, hogy a Szekszárdi Vasárnap című városi hetilap kiadását átveszi a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-től.
Bomba Gábor, az ellenzéki Éljen Szekszárd Egyesület frakciójának vezetője a Facebook-posztjában azt írta:
"A fideszes polgármester ma bejelentette az országos veszélyhelyzet kihirdetésére hivatkozva, hogy magához ragadja a hatalmat: elfogadja a saját maga által kreált, de a bizottságok által még csak tárgyalásra sem érdemes költségvetését, miközben készen van az ÉSZ által összeállított, a városfejlesztésre és a koronavírussal kapcsolatos tennivalókra is pénzt elkülönítő verzió, valamint módosítja az SZMSZ-t, hogy visszaállíthassa a megszüntetett polgármesteri kabinetjét, visszahozza pozícióba a haverjait. Emellett magához ragadja a Szekszárdi Vasárnap kiadását is, melyért a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. a felelős, hogy a saját igénye szerint tájékoztathassa a lakosságot."
Ez a hatalommal való visszaélés tipikus esete. Különösen méltatlan egy ilyen döntés március 15-e előtt, amikor a demokráciát és a sajtószabadságot ünnepelnénk.
A 19 milliárd 600 millió forint főösszegű költségvetés az előterjesztő polgármester szerint "a fejlődés és a kiszámítható biztonság értékein alapszik". A büdzsé beruházásra 2,6, felújításokra 1,3 milliárd forintot tervez.
|
Szekszárd fideszes polgármestere egyedül elfogadta a várso költségvetését
|
Szekszárd polgármestere a közgyűlés jogkörét gyakorolva pénteken aláírta a város ez évi költségvetéséről szóló rendeletet.
Ács Rezső (Fidesz-KDNP) az MTI-nek azt mondta, a rendelet elfogadásáról a kormány által március 11-én kihirdetett rendkívüli jogrend, veszélyhelyzet által biztosított lehetőséggel élve döntött. Eszerint veszélyhelyzetben a közgyűlés hatáskörét a polgármester gyakorolja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200313_Szekszard_fideszes_polgarmestere_egyedul_elfogadta_a_varos_koltsegvetest
|
2020-03-13 18:29:00
| true | null | null |
HVG
|
Schiffer: Különleges jogbizonytalanság
A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek.
A járvány esetén irányadó speciális rendszabályokról külön törvények is rendelkeznek, ám amíg a katasztrófa, vagy az egészségügyi válsághelyzet nem jelent különleges jogrendet, a veszélyhelyzet igen. A gyülekezési törvény például nem ismer olyan tüntetésbetiltási okot, hogy egészségügyi válsághelyzet, különleges jogrendben viszont a gyülekezési jog gyakorlása felfüggeszthető.
A katasztrófavédelmi törvény így írja le – ráadásul az alaptörvényi jogintézményre reagálva – a katasztrófa fogalmát: „a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.”
Az egészségügyi törvény az egészségügyi válsághelyzet fogalmát a következőképpen adja meg: „ minden – rendszerint váratlanul bekövetkező – esemény, amely a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalanság kialakulásához vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé, valamint az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályainak kihirdetéséről szóló törvény szerinti nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, függetlenül attól, hogy erre különleges jogrend idején vagy azon kívül kerül sor”.
Az Alaptörvény 53.cikk (1) bekezdése ugyanakkor ilyen definícióját adja a veszélyhelyzetnek: „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.” Könnyen belátható, hogy amíg a katasztrófa, illetve az egészségügyi válsághelyzet fogalmába bőven beilleszthető egy világjárvány hazai megjelenése, addig az alaptörvényi veszélyhelyzet spektruma ezeknél jóval szűkebb. Az „elemi csapás” kategóriája, amivel már a korábbi alkotmányszöveg is operált, egyértelműen a hétköznapi értelemben vett természeti katasztrófák – lásd még: 2013-as árvíz – leírására szolgál. Erőteljes nyelvtani bűvészmutatvány kell ahhoz, hogy valaki a járványt is beleértse az „elemi csapásba”. A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§ csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi passzus kizárólag az „elemi csapást” (no meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§
csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánja
megadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.
Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő események
válthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben is
lennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömeges
megbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvényt
magyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosan
elválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (no
meg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.A már idézett katasztrófavédelmi törvény 44.§csak fokozza a zavart azzal, hogy – egészen sajátos jogtechnikai megoldással – maga kívánjamegadni az alaptörvényi veszélyhelyzet definícióját(„A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53.Cikkében meghatározott olyan helyzet, amelyet különösen a következő eseményekválthatnak ki”): a paragrafus a, pontja az „elemi csapásokat” sorolja fel (idáig rendben islennénk), majd a c, pont taglalja az „egyéb eredetű veszélyeket” (köztük a tömegesmegbetegedést okozó humánjárványt vagy járványveszélyt). Magyarul, az alaptörvénytmagyarázó szaktörvény úgy tekinti a járványt veszélyhelyzetnek, hogy közben világosanelválasztja az „elemi csapásoktól”, csakhogy az alaptörvényi kizárólag az „elemi csapást” (nomeg az „ipari szerencsétlenséget”) nevezi meg veszélyhelyzetként.
Félreértés ne essék, nem öncélú jogászkodás, amire megpróbálok rávilágítani. Mindenféle válság-, veszély-, illetve katasztrófahelyzetben, a szó szoros értelmében életbe vágóan fontos, hogy a különféle jogalanyok (bel-, és külföldiek, magánszemélyek és cégek) fegyelmezetten vessék magukat alá a hatósági rendelkezéseknek. Ennek viszont egyik előfeltétele, hogy az eljáró hatóságok hézagmentes jogi felhatalmazással rendelkezzenek. A másik előfeltétel pedig az, hogy amennyiben ez a felhatalmazás esetleg hiányos, úgy azt a rendelkezésre álló kormánytöbbségen túlmutató konszenzussal pótolja a hatalom.
A parlamenti kétharmad alapállapotban sok mindenre képes, a vész esetén elengedhetetlen közbizalmat azonban nem tudja helyettesíteni.
Egy tényleges veszélyhelyzetben ugyanis beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha az állampolgárok akárcsak bő harmada politikai ármányt lát a különleges jogrendben foganatosított közhatalmi intézkedések mögé.
A szerző ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
|
Schiffer: Különleges jogbizonytalanság vészhelyzet alkotmányellenes
|
A kormány szerdán veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésére az alaptörvény elvileg felhatalmazást ad. A kormányzati lépés célja és indokoltsága nehezen vitatható, az alkotmányos alapok ennek ellenére felettébb kétségesek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200313_schiffer_kulonleges_jogbizonytalansag_veszelyhelyzet_alkotmanyellenes
|
2020-03-13 18:38:00
| true | null | null |
HVG
|
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.
A most adott pénz a csütörtök esti Magyar Közlöny határozat szerint „a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő eszközbeszerzéseket, a működési, szervezési és lebonyolítási feladatok ellátását” szolgálja, és azért döntöttek így, mert a kormány „elismeri a Magyar Katolikus Egyház kiemelkedő szerepét a hitéleti programok és beruházások megvalósításában”.
Más, költségvetést érintő döntést is hozott a kormány: „a bölcsődei pótlék emelésének és kiterjesztésének ellentételezését szolgáló kiegészítő támogatás biztosítása érdekében” 102 millió forintot kapnak az önkormányzatok.
(Kép: illusztráció)
|
Újabb kétmilliárdot ad a Kormány az Eucharisztikus Világkongresszusra
|
Tovább drágul az állam számára a katolikus egyház nagy eseménye: most újabb csaknem kétmilliárd forintot utalt ki a kormány.
A hvg.hu már 2017-ben beszámolt róla, hogy az eredetileg 17,9 milliárdra tervezett támogatás 22 milliárdra nőtt, az esztergomi érsekség pedig szabad kezet kapott, hogy milyen ingatlanokat vásárol vagy újít fel a kapott pénzből. 2019 őszén az összeg már a 30 milliárdot közelítette.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200313_Ujabb_ketmilliardot_ad_a_kormany_az_Eucharisztikus_Vilagkongresszusra
|
2020-03-13 18:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.
A Figyelő 2018 tavaszán megjelent, civileket listázó cikke után a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ közösen ajánlott képviseletet az abban szerepeltetett érintetteknek. A felhívásra ketten jelentkeztek, akik úgy gondolták: sérti személyiségi jogaikat, hogy „idegen, gonosz hatalmak” zsoldosaként állítják be őket.
Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy első ránézésre is jogsértő a cikk tartalma, amely a civileket Soros György akaratának végrehajtójaként állította be. A Figyelő többek között azzal próbált védekezni, hogy a lapot perelő civilek nem igazolták, hogy személyük azonos a cikkben szereplőkkel, valamint hivatkozott a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságára.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla lényegében helyben hagyta az elsőfokú ítéletet. Mivel a Figyelő időközben betagozódott a KESMA-ba, így a kiadó jogutódjaként a Mediaworks Zrt.-nek kell megfizetnie 500–500 ezer forint sérelemdíjat a két civil számára. Emellett közzé kell tenni a Figyelőben, hogy a jogerős ítélet milyen jogsértést állapított meg.
A közlemény szerint a bíróság megállapította, hogy az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására, aminek hátrányos következményeit a magánéletükben tapasztalták. A sajtószabadság nem terjed ki a közéleti vitában részt nem vevő személyekre vonatkozó, valótlan tartalmú megbélyegzésre.
Az ítélőtábla szerint a sajtó írhat arról például, hogy milyen szervezetek részesültek a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi támogatásaiban, de ahhoz nincs joga, hogy a szervezetekben dolgozó, közéleti vitákban részt nem vevő felperesek nevét közölje, és róluk teljesen valótlan összefüggéseket közöljön.
|
Elmeszelték a Figyelőt a civilek listázása miatt
|
A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására.
Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200312_Elmeszeltek_a_Figyelot_a_civilek_listazasa_miatt
|
2020-03-12 18:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel.
A folytatólagosan elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó, költségvetési csalással vádolt Köteles Istvánra másfél év végrehajtandó szabadságvesztést és két év közügyektől eltiltást kért az ügyész arra az esetre, ha váddal egyező beismerő vallomást tesz a mai meghallgatásán, erre azonban nem került sor. Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője megkeresésünkre azt közölte, hogy az elsőrendű vádlott védő kirendelését indítványozta, ezért majd csak a következő előkészítő ülésen fog eldőlni, hogy tesz-e vallomást.
A szóvivő elmondta még, hogy az ügy másodrendű vádlottja ( a jegyző – szerkesztő) beismerő nyilatkozatot tett az előkészületi ülésen, de mivel nem mondott le a tárgyalás jogáról, ezért a bíróság tárgyalásra tűzte az ügyet.
Köteles a 2010-es önkormányzati választáson lett Álmosd polgármestere, majd 2014-ben újraválasztották. A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban 2017. június 1-jén felmentette a tisztségéből, a döntés októberben emelkedett jogerőre. Az ügy másodrendű vádlottja 2015 nyarától Álmosd főállású jegyzője.
A vádirat szerint Köteles 2014-ben és 2015-ben arra utasította az önkormányzati hivatal egyik dolgozóját, hogy készpénzfelvételi utalványt állítson ki a részére. Ennek birtokában felvette az önkormányzati bankszámláról a rajta lévő összeget. A házipénztárba azonban már elmulasztotta ezt befizetni, azt csak „papíron” bevételezte, majd vásárlás előleg címén kiadásként könyvelte le.
Köteles a felvett előleggel csak többszöri felszólítást követően számolt el 2016 januárjában, és olyan rendezvényekhez kapcsolódó számlákat, promóciós anyagokat csatolt be, amelyeket valójában meg sem rendeztek a településen.
Ugyanez volt a helyzet a pár évvel korábbi rendezvényszámlákkal és okiratokkal kapcsolatban is. A „megtartott” rendezvényekről és a felhasznált forrásokról a képviselő-testületet a polgármester nem tájékoztatta, ezzel pedig megsértette a vagyonkezelés szabályait.
Az élelmiszer-vásárlásokról szóló számlákat egy olyan egyéni vállalkozó állította ki, aki gazdasági kapcsolatban volt az önkormányzattal. Az ügyészség szerint az akkori polgármester úgy próbálta azt a látszatot kelteni, hogy a rendezvények megvalósultak, hogy a pénzügyi elszámoláshoz kapcsolódó számlákon kívül egy önkormányzati dolgozót arra utasított, hogy utólagosan készítsen plakátokat a hivatali számtógépén a rendezvényekről.
Egy másik vádpont szerint Köteles kezdeményezésére a jegyző 2015 decemberében arra utasította a hivatal kifizetést ellátó köztisztviselőjét, hogy polgármesteri jutalom címén bruttó 448 726 forintot fizessen ki a polgármesternek. Ezt az utasítást írásba is adta. A polgármester számlájára képviselő-testületi határozat nélkül a nettó összeg át lett utalva, azonban a kifizetés jogszerűtlen volt, a másodrendű Cs. L.-nek sem jogszabályi, sem belső szabályzati felhatalmazása nem volt ugyanis arra, hogy ilyen utasítást adjon.
Köteles a képviselő-testület, illetve az önkormányzat előzetes vagy akár utólagos jóváhagyása nélkül több háztartási eszközt, köztük egy konyhai robotgépet, gőzölős vasalót, továbbá egy LCD televíziót, egy Blu-Ray lejátszót és még egy forróvíztárolót is vett önkormányzati pénzen.
A közel 370 ezer forint értékű tárgyi eszközöket be sem mutatta, azok leltárba vétele kizárólag a számlák alapján történt, a nyilvántartásuk lapjának megjegyzés rovatában pedig csak annyi szerepelt, hogy a polgármester személyes használatában.
Köteles István vallomást tett a nyomozati szakban, de hogy vallomást tesz-e a bíróságon is az csak a következő előkészületi ülésen fog eldőlni. Az ügyész által felajánlandó 1 év 6 hónap ugyanis csak abban az esetben áll, ha a volt polgármester mindent beismer az előkészületi ülésen. A bűnösségét beismerő jegyzőre pénzbüntetés vár az ügy jelen állása szerint.
|
Beismerte a bűnösségét a közpénzből vásárolgató volt fideszes polgármester jegyzője
|
Szerdán az előkészületi üléssel megkezdődött a Debreceni Törvényszéken annak a volt fideszes polgármesternek a pere, aki közpénzből szerelte fel az otthonát bojlerrel, plazmatévével, turmixgéppel és más műszaki cikkekkel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/04/koteles-istvan-almosd-polgarmester-birosag/
|
2020-03-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Délután 15 óra után csak az élelmiszerüzletek, drogériák, gyógyszertárak, háztartási üzletek, benzinkutak és dohányboltok maradhatnak nyitva, a vendéglátóhelyek csak délután háromig, a szórakozóhelyeknek, a moziknak és a színházaknak viszont be kell zárniuk. Egy korábbi rendelet szerint pedig beltéren egyszerre nem tartózkodhat száz főnél több ember. Ezek a kormány új intézkedései a koronavírussal szemben Magyarországon, de egy dologról nem esett szó a tájékoztatásban:
Azok ugyanis mindenféle rendelet ellenére továbbra is ugyanúgy működnek, és gyakran tömörül össze bennük száznál is több ember, ráadásul nem a legideálisabb tisztasági környezetben.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt mondta, nem látja indokoltnak, hogy a kaszinók nyitva legyenek, és nem is érti, miért ne vonatkozna rájuk a rendelet.
Gulyás kijelentése után pedig új levelet kaptak a dolgozók, miszerint a kaszinók mostantól reggel héttől délután 15 óráig lesznek nyitva.
A vér és fekália földjén
Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében.
Fertőtlenítés egyáltalán nincs, a zsetonokat egyébként is kb. kétévente mossák. Egyszer bevizsgálták őket: a vértől a fekálián át minden létező testnedv megtalálható rajtuk. Takarítás címszó alatt minden nap egyszer felporszívóznak, illetve letörölgetik az asztalokat. Egész nap ezekkel a koszos zsetonokkal és nagy mennyiségű készpénzzel dolgozunk, ráadásul a vendégek legtöbbször fél méterre ülnek/állnak tőlünk
- írja egyikük, aki sérelmezi azt is, hogy a vezetőség csak annyit tett, hogy a pihenőben kitettek egy emlékeztetőt az üzenőfalra, hogy használjanak kézfertőtlenítőt, ha elhagyják a játékteret, de olvasónk szerint „ezt egyébként is megteszi mindenki a zsetonok állapotára tekintettel”.
Egy másik olvasónk is arra panaszkodik, hogy nincs fertőtlenítés és a vezetőség nem segít nekik, pedig „a dolgozók ki vannak téve minden lehetséges veszélynek”. Ő szintén egy budapesti kaszinóban dolgozik, és mint írja, nincs elég ember arra, hogy naponta többször fertőtlenítsenek, a dolgozók viszont "egyfolytában fertőtlenítik a kezüket mint a bolondok, mert félnek". Hozzáteszi azt is, hogy
Abban a kaszinóban viszont, ahol ő dolgozik, kitettek kézfertőtlenítőket a falakra, de a vendégek közül alig használja valaki, pedig a kaszinó honlapján is hirdetik, hogy csak azt engedik be, aki kötelezően fertőtlenít is.
Egy szintén Budapesten dolgozó harmadik olvasónk szerint a vezetőség nekik annyit ajánlott fel, hogy
Ő maga így is tett.
Egy nem ott dolgozó olvasónk is járt ott a napokban, és beszámolt a tapasztalatairól: a recepción két nő ült, mindkettő gumikesztyűben, és láthatóan utálták, hogy ilyen helyzetben ott kell ülniük. Olvasónknak viszont rögtön felszólították, hogy használja a kihelyezett fertőtlenítőt, ezt egy biztonsági őr külön figyelte. A kaszinóban nem voltak túl sokan, szerinte körülbelül harmincan-negyvenen, de csak egyetlen játékoson volt maszk is. A dolgozókon sem maszk, sem kesztyű nem volt. Mindez este nyolc után volt valamikor, olvasónknak viszont az egyik kaszinóban dolgozó férfi azt mondta, az igazi pörgés éjfél körül indul be igazán.
Kevesebb a játékos
Olvasóink szerint bár napokig változatlan nyitvatartással üzemeltek, észrevehetően kevesebben járnak hozzájuk, de még így is bárki bemehet játszani. Egyikük szerint általában a vendégeik nyolcvan százaléka turista, köztük irániak, koreaiak, kínaiak, két-három hete pedig tele voltak olasz turistákkal.
úgy, hogy emellett 40-50 dolgozó is van. Állítják viszont, az utóbbi napokban nem érték el összesen a száz főt, de ez szerintük nem azért volt így, mert a vezetőség korlátozta volna a belépők számát, hanem egyszerűen csak ennyien mentek be. Orbán Viktor is korábban egyébként is arról beszélt az MKIK konferenciáján, hogy a járvány nemzetközi terjedése miatt itthon lehetséges, hogy "a turisztikai szezonnak kampó", és arra kell készülni, hogy komoly visszaesés várható azokban az ágazatokban, amik "az emberek utazási kedvéhez vannak kötve".
Információink szerint a rendőrség is ellenőrzi, hogy hányan vannak egyszerre a játékteremben. A Budapesti Rendőr-főkapitányság megkeresésünkre azt írta, március 17-én kora délután egy tizennegyedik kerületi kaszinóhoz mentek ki, de ott bűncselekmény, szabálysértés gyanúja nem merült fel, így aztán rendőri intézkedésre nem került sor.
Vidéken sem tisztább a zseton
Hasonló körülményekről számolt be egy nyíregyházi olvasónk. Ő egy lényegesen kisebb kaszinóban dolgozik a budapestieknél, de szerinte így is befér hozzájuk legalább 150 ember. És bár szerinte az ottani vezetőség a korlátozás után állította, hogy figyelni fognak arra, ne legyenek többen 99-nél, olvasónk szerint ez a valóságban nem történt így.
Kézfertőtlenítő a teremben, a pihenőkben és a mosdókban sincs, olvasónk szerint azt mindenkinek saját magának kell vinnie. A dolgozók felháborodása után viszont a vezetőség egy lehelettel engedékenyebb lett:
Megelégelve a helyzetet, többen itt is azt a megoldást választották nyíregyházi olvasónk szerint, hogy szabadságra vagy táppénzre mennek.
Gulyás nem érti, miért vannak még nyitva
De miért vannak még mindig nyitva a kaszinók? A kormányrendelet a vendéglátó üzletekre, az az előadóművészeti ágakra, a mozikra, közművelődési intézményekre és a kereskedelmi törvényben szabályozott egyes üzletekre vonatkozik. Egy, a budapesti láncnál dolgozó olvasónk szerint abban a kaszinóban, ahol ő dolgozik, a bárt lezárták, így a vendéglátás szerinte nem valósul meg.
A kaszinókra ugyanakkor a szerencsejáték-törvény vonatkozik, ami a fentiek közül egyikbe sem sorolható. A szerencsejátékok, fogadások, ezen belül pedig a kaszinó működtetése egyelőre nem szerepel a korlátozott tevékenységek között.
Mindennek ellenére Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón az Index erről szóló kérdésére azt mondta:
de azt ígérte, majd utánanéz. Hozzátette, ha nyitva is maradnak, akkor kötelező lenne biztosítani a megfelelő védő- és fertőtlenítőszereket a dolgozóknak.
A csütörtöki kormányinfó után sikerült egy újabb budapesti alkalmazottat elérni, aki azt írja, egy levelet kaptak a vezetőségtől, amiben azt áll, mostantól reggel 7 és délután 15 óra között lesznek csak nyitva a kaszinók. Információink szerint ezt az új rendelkezést azért hozták, mert a körülmények miatt már szerda este sem volt elég dolgozó a sok vendégre, így minden játékost haza kellett küldeni a kaszinóból. Védőfelszerelést azonban továbbra sem kapnak. Ha viszont valaki nem megy be dolgozni, a beosztásba beírt műszakja után megkapja az alapbért.
Kérdéseinkkel kerestük az érintett kaszinókat, de cikkünk megjelenéséig nem jött válasz.
(Borítókép: Működő kaszinó szerdán este 8 óra magasságában. Fotó: Olvasói fotó / Index)
|
Mindenki lehúzza a rolót, de a kaszinóbiznisz tovább virágzik
|
Több olvasói levelet kaptunk az elmúlt napokban, amik arról számolnak be, hogy
A KASZINÓKBAN SEMMILYEN INTÉZKEDÉSEKET NEM TESZNEK A KORONAVÍRUS ELLEN,
minden ugyanúgy működik, ahogy a vírus megjelenése előtt. Több olvasónk egymástól függetlenül a korábban Andy Vajnához köthető kaszinólánctól írtak, aminek a vezetősége szerintük semmit nem lép a megelőzés érdekében.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/03/19/koronavirus_magyarorszagon_kaszino_nyitvatartas/
|
2020-03-19 15:55:09
| true | null | null |
Index
|
Meglepően nagyra sikerült a számla, amit a Fidesz korábbi II. kerületi polgármestere az őszi választási veresége után nyújtott be a ki nem vett szabadságaiért. Láng Zsolt nyilatkozata szerint hivatali ideje alatt 154 szabadnapot dolgozott le, ezért a 3 milliós végkielégítése mellé bruttó 7,3 millió forint kifizetését kérte szabadságmegváltás címén. Ezzel ő lett a távozó fővárosi polgármesterek között a rekorder. Az összeg nagysága miatt a jegyző is vizsgálta az ügyet, de a polgármesteri hivatal eleget tett a fizetési kötelezettségének.
Láng Zsolt azonban papíron akkor is dolgozott, amikor éppen a futball Európa-bajnokságon tartózkodott Franciaországban.
A polgármester 2016 június 22-én, szerdán Lyonban élőben nézhette végig a magyar válogatott és a Christiano Ronaldo vezette portugál csapat 3-3-as döntetlennel végződő csoportmérkőzését. A meccs után Láng a Miniszterelnökség jelenlegi vezetőjével, Gulyás Gergellyel lazított egy vendéglátóhelyen. A közös sörözésről Gulyás még aznap feltett egy fotót a Facebookjára, amelyen mindketten a meccsen született gólok számát mutatják.
A II. kerületi polgármesteri hivatal kérdésünkre megerősítette, hogy Láng Zsolt a meccs napjára sem vett ki szabadságot.
|
Láng Zsolt papíron akkor is dolgozott, amikor Lyonban nézte a magyar-portugál meccset
|
Meglepően nagyra sikerült a számla, amit a Fidesz korábbi II. kerületi polgármestere az őszi választási veresége után nyújtott be a ki nem vett szabadságaiért. Láng Zsolt nyilatkozata szerint hivatali ideje alatt 154 szabadnapot dolgozott le, ezért a 3 milliós végkielégítése mellé bruttó 7,3 millió forint kifizetését kérte szabadságmegváltás címén. Ezzel ő lett a távozó fővárosi polgármesterek között a rekorder. Az összeg nagysága miatt a jegyző is vizsgálta az ügyet, de a polgármesteri hivatal eleget tett a fizetési kötelezettségének.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/12/lang-zsolt-szabadsagmegvaltas/
|
2020-03-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség
A Pécsi Ítélőtáblához benyújtott indítványukról szóló közleményükben azt írták, a Szegedi Törvényszék másodfokú felmentő ítéletének megváltoztatását indítványozzák: a vádhatóság társtettesként elkövetett csődbűncselekmény miatt a vádlottak bűnösségének megállapítását, illetve rájuk végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kéri.
Emlékeztettek arra, hogy a Szeviép-ügyben első fokon a Szegedi Járásbíróság az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó Szeviép Zrt. egykori vezetőit társtettesként elkövetett csődbűncselekmény bűntettében bűnösnek mondta ki, ezért mindhármukat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú eljárásban viszont a Szegedi Törvényszék felmentette a vádlottakat.
A közleményben kitértek arra, hogy a másodfokú bíróság ítélete ellen is lehetőség van fellebbezésre akkor, ha az első fokon meghozott határozattal ellentétes döntést hoz. A Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Törvényszék felmentő ítélete ellen fellebbezést terjesztett elő, ennek nyomán hozta meg döntését a Kúria által kijelölt Pécsi Ítélőtábla előtt folytatódó büntetőeljárásban a vádat képviselő Pécsi Fellebbviteli Főügyészség – áll a közleményben.
Kiemelt kép: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
|
Letöltendőt kértek a Szeviép-ügy vádlottjaira harmadfokon
|
Csődbűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását indítványozza a Szeviép-ügy vádlottjaira a harmadfokú eljárásban a Pécsi Fellebbviteli Főügyészség.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/16/letoltendot-kertek-a-szeviep-ugy-vadlottjaira-harmadfokon/
|
2020-03-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A TASZ keddi közleményében leírja: a kormánypárt védekezésül két aláírásgyűjtő ívet is bemutatott, amelyeken szerepelt a TASZ ügyfelének neve és email-címe, ő azonban tagadta, hogy bármelyiket is aláírta volna. Az egyiken ráadásul még a neve is hibásan szerepelt. A bíróság megállapította, hogy az adatkezelőnek, vagyis a Fidesznek kellett volna bizonyítania, hogy jogszerűen kezelte a TASZ ügyfelének adatait. Ehhez azonban nem volt elegendő két aláírásgyűjtő ívet bemutatni: azt is bizonyítani kellett volna, hogy az aláírások eredetiek. A kormánypárt előbb indítványozta, hogy a bíróság rendeljen ki írásszakértőt, de később ezt visszavonta, így nem tudta igazolni, hogy az aláírások valóban a TASZ ügyfelétől származtak.
Az ítélet szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz politikai marketing céljából jogellenesen kezelte a személyes adatokat.
mint írják: valószínűleg nem egyedi esetről van szó, ezért a TASZ kezdeményezte a Fidesz politikai marketing célú adatkezeléseinek átfogó vizsgálatát a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál. A hatóság tájékoztatása szerint más bejelentő kérelme alapján már folyamatban van a Fidesz adatkezelésének vizsgálata.
A TASZ szerette volna elérni, hogy a bíróság azt is kimondja: olyan ellenőrző mechanizmusokat kell iktatni az aláírásgyűjtések folyamatába, amelyek biztosítják, hogy valóban minden adat önkéntesen kerüljön az adatbázisokba, illetve, hogy a megfelelő garanciák nélkül gyűjtött adatok kezelése jogellenes. Bár első fokon ezt kimondta a bíróság, a másodfokú ítélet azt állapította meg, hogy önmagukban az elégtelen kontrollmechanizmusok miatt senki sem perelhet, az adatbiztonság fogalma pedig alapvetően a már rögzített adatokra vonatkozik, nem az adatfelvételre.
Lényegében nem lehet tudni, hogy milyen gyakran kerülnek az állampolgárok adatai a tudtukon kívül pártadatbázisokba, ezért fontos lenne megfelelő garanciarendszert kidolgozni az adatok ajánlóíves felvételéhez és további kezeléséhez. Szükséges lenne továbbá, hogy az adatvédelmi hatóság részrehajlástól mentesen, átfogóan vizsgálja a pártok adatkezelését
— nyilatkozta Remport Ádám, a TASZ Magánszféraprojektjének jogi munkatársa.
A bíróság világossá tette: a pártoknak tudniuk kell bizonyítani, hogy csak olyanok adatait kezelik az aláíróíveken, akik ehhez ténylegesen hozzájárultak, különben az így szerzett adatokat törölniük kell. Minden olyan pártadatbázis jogellenesen működik, amelyikről nem bizonyítható, hogy a benne tárolt adatokat jogszerűen szerezték
— nyilatkozta dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogi képviseletet ellátó ügyvédje.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Bodnár Boglárka/MTI
|
Bíróság mondta ki, hogy a Fidesz jogtalanul használta marketingcélokra egy férfi adatait
|
Email-címei jogszerűtlen kezelése miatt jogerősen pert nyert a Fidesz ellen a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyfele. A férfi állítja, hogy soha nem adta meg elérhetőségeit a pártnak, az mégis kampányanyagokat küldött neki. A Fidesz nem tudta igazolni, hogy jogszerűen szerezte meg az adatokat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/17/tasz-fidesz-lista/
|
2020-03-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre – írja az MTI.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden, adófizetői pénzből finanszírozott és a kormány által jelentősnek vélt beruházásnál a kivitelezők ingyen és korlátlan időre lefoglalhatják az építkezéshez szükséges plusz közterületeket – teszi hozzá a Mérce.
A lex Baranyiként is emlegetett törvényjavaslat egyik benyújtója, Kocsis Máté korábban azzal érvelt a módosítás mellett, hogy Baranyi Krisztina polgármester „megsarcolja” Ferencvárosban a Károli Gáspár Református Egyetem Ráday utcai kollégiumának tavaly januári leégése utáni újjáépítését, mert az önkormányzat nem volt hajlandó elengedni a közterület-használati díjat a porral, zajjal, fakivágással és frissen felújított közterületek lezárásával járó – egyébként összesen 5 milliárd forintból zajló – építkezés területfoglalásért.
A ferencvárosi polgármester szerint azonban ez csak ürügy a törvénymódosításra. Szerinte a közterület-használati díj alóli mentességgel a kormányhoz több szálon kötődő Duna Aszfalt Kft.-nek akarnak kedvezni, ugyanis a cég a déli összekötő vasúti híd építésének idejére kér teljes díjelengedést, ami 150 millió forintnyi bevételkiesést jelent az önkormányzatnak.
Baranyi Krisztina korábban kifejtette: a törvény módosításával a magánépítkezések, a kis- és középvállalkozók, az egyszerű vendéglátósok és a fideszes körön kívüli építési vállalkozók fognak rosszul járni. Nekik továbbra is fizetni kell majd, míg Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Szíjj László viszont újabb terhektől szabadulhat meg.
Kiemelt kép: 24.hu / Bielik István
|
Megszavazták, hogy a közpénzes beruházásoknál ne kelljen fizetni a közterület használatáért
|
Kedden az országgyűlés kormánypárti többsége 133 igen szavazattal, 54 nem ellenében és két tartózkodás mellett elfogadta az épített környezetről szóló törvény módosítását, amelynek értelmében díjtalanná tette a több mint 50 százalékban közpénzből finanszírozott, kiemelt közérdekű beruházások közterület-használatát az építkezéshez szükséges időre – írja az MTI.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/03/10/lex-baranyi-kozterulet-hasznalat/
|
2020-03-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nógrád;
2020-03-12 06:35:00
Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is
Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk.
A Nógrád megyei uniós pályázatoknál is felmerül a gyanúja olyan hálózati szintű visszaéléseknek, mint amilyenek Boldog István fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Simon Miklós kormánypárti országgyűlési képviselő nyírbátori választókerületében. Ahogy Szabolcsban és a Jászságban, úgy Nógrádban is a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) az érintett uniós alap, amely lehetőséget adott arra, hogy nyílt közbeszerzés nélkül, meghívásos alapon döntsék el, melyik cég végezheti el a jellemzően kisebb településeken megvalósuló beruházásokat. Ilyen fejlesztés lehetett például a helyi orvosi rendelő felújítása, útépítés, közösségi terek kialakítása.
A nógrádi ügyet feltáró Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő és a lapunkhoz eljutott dokumentumok szerint a 47 települést magába foglaló Nógrád megyei 1-es számú választókörzetben aránytalanul sokszor bonyolította a meghívásos közbeszerzéseket ugyanaz a cég, a salgótarjáni székhelyű Útkataszter Bt. A vállalat képviselőjét ráadásul több polgármester is meghívta a közbeszerzéseket elbíráló bizottságba.
Így tett – hivatalosan egymástól függetlenül – például Nógrádsipek, Kozárd, Pásztó, Tar, Egyházasdengeleg és Szécsényfelfalu polgármestere is. Minden esetben csak azt követően döntöttek a munkákra meghívott cégek köréről, miután megbízták a közbeszerzések lebonyolításával a betéti társaságot. Hiába hívtak meg azonban több vállalatot is a feladatok elvégzésre, a meghívottak köre sokszor fedte egymást, az útmunkák esetében pedig a nagyobb és ismertebb kivitelező cégek sokszor érvénytelen pályázati anyagot nyújtottak be, vagy a felkérés ellenére végül egyáltalán nem pályáztak.
Külön is érdekes Szécsényfelfalu esete, főként, mert a körzeti TOP-os pályázatok legnagyobb nyertese az itteni székhelyű KELI-BAU Kft. volt. A cégnyilvántartási adatok szerint ez a cég 2008 és 2014 között KELI-MEZŐ Mezőgazdasági Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven működött növénytermesztési és állattenyésztési profillal, aztán megszűnt és átalakult útépítő céggé. Székhelye azonban most is inkább hasonlít egy majorságra – tehenek legeltek ottjártunkkor is a telepen –, mint egy útépítő cég központjára. A KELI-BAU Kft. korábban a 2010 óta a faluban regnáló polgármester, Keresztes Imre lánya, majd a felesége nevén volt egészen 2016-ig, amikor Mester Henrik lett az ügyvezetője, Mester Henrikné pedig a tulajdonosa. A cég 2017 óta a nógrádi 1. számú választókerületben 23 TOP-os beruházásból 17-et megnyert, köztük például az „anyatelepülésen”, Szécsényfelfaluban a Géczi patak mederrendezését is, míg a megye másik választókerületében 13 ilyen jellegű munkából 8-ban lett nyertes.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, amikor a helyszínen járt, összefutott egy szociális boltban a 2018-ban közel félmilliárd, 2019-ben pedig már több, mint 600 millió forintos árbevételt produkáló KELI-BAU Kft. „ügyvezetőjével”, Mester Henrikkel. A cégvezér a képviselőnek azt mondta, a cég valójában Keresztes Imréé, vagyis Szécsényfelfalu polgármesteréé. Hadházy szerint ez megerősíti a gyanút, hogy valójában stróman irányítja az uniós pályázatok egyik legnagyobb nyertes cégét. Úgy tudjuk a képviselő és az ügyvezető beszélgetését videókamera is rögzítette.
Kerestük Keresztes Imrét, Szécsényfelfalu polgármesterét, aki lapunknak azt mondta: a Géczi-patak medrének felújítására 2016. áprilisában nyújtottak be pályázatot, a közbeszerzési bíráló bizottságban a szükséges jogi, közbeszerzési, pénzügyi és műszaki szakértelemmel bíró személyek vettek részt. A benyújtott ajánlatok elbírálását követően nyilvános ülésen döntöttek az eljárás eredményéről, s a nyertes valóban a KELI-BAU Kft. lett. A polgármester hozzátette: a KELI-BAU Kft.-ben az általunk megjelölt hozzátartozói – vagyis a lánya és a felesége – 2015-2016-tól semmilyen tisztséget nem töltenek be, és tulajdonrésszel sem rendelkeznek.
A megyei listáról 2018-ban a körzet korábbi képviselője, a fideszes Becsó Zsolt jutott a parlamentbe, az egyéni körzetet pedig szintén kormánypárti testvére, Becsó Károly nyerte. Megkerestük Becsó Zsolt és Becsó Károly fideszes országgyűlési képviselőket is, azt firtatva, történt-e előzetesen egyeztetés a térségi polgármesterek és választókörzet országgyűlési képviselői között a TOP-os pályázatokról. Megkérdeztük azt is, életszerűnek tartják-e, hogy a választókerületben a TOP-os pályázatok zömét ugyanaz a cég bonyolítja, a meghívottak köre sokszor megegyezik, s a nyertes a legtöbb esetben a KELI-BAU Kft. Becsó Károly közölte: természetesen folyt egyeztetés a térségi polgármesterekkel, ismertették a pályázati lehetőségeket, az alaki- és egyéb feltételeket. Arra viszont nemmel válaszolt, hogy előre kijelölték volna, kikkel kell bonyolítani a közbeszerzéseket. Mint mondta,természetesnek tartja, hogy a térséget érintő beruházások esetében minél több megyei kötődésű vállalkozás kapjon lehetőséget munkavégzésre, „természetesen a jogszabályok teljes körű betartásával”. Becsó Zsolt hangsúlyozta, hogy a települések fejlődését elősegítő törekvéseket eddig is, ezután is támogatni fogja, pártállásra való tekintet nélkül. Hozzátette: kiemelten fontosnak tartja, hogy elsősorban a nógrádi cégek kapjanak lehetőséget, természetesen a törvények és jogszabályok betartása mellett. „Nógrád egy varázslatos világ. Javaslom Önnek, hogy ismerje meg megyénket. Van mire büszkének lennünk!” – zárta válaszát a képviselő.
|
Csúcsra járatott TOP-módszer – Pályázati polip Nógrádban is
|
Szabolcs megye és a Jászság után Nógrádban is ugyanazzal a gyanús eljárással pályáztatták meg az uniós forrásokat egy fideszes választókerületben – tudta meg lapunk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3070368_csucsra-jaratott-top-modszer--palyazati-polip-nogradban-is
|
2020-03-12 06:35:00
| true | null | null |
Népszava
|
Március 15-én jelentette be Lakatos Tibor, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője, hogy hétfőn megkezdik Kiskunhalason annak a járványkórháznak az építését, amely bevonható a gyógyító, megelőző, vagy éppen megfigyelő tevékenységbe. Bányai Gábor, a térség országgyűlési képviselője közösségi oldalán tette közzé, hogy az építkezés helyszíne a Szegedi úti börtön területén lesz.
A munkálatokat hétfő reggel el is kezdték; a tervek szerint egy hónap alatt készülhet el a létesítmény.
A terület a Büntetés-végrehajtásé (BV), körben magas kerítéssel és többsoros NATO-dróttal elkerítve. Ezen a helyen működött a 2015-ös menekültválság idején az őrzött idegenrendészeti tábor, a járványkórházat is a már meglévő közüzemi infrakstruktúrára csatlakoztatják.
Farkas Gergely, a Jobbik országgyűlési képviselője a parlamentben hétfőn arra kereste a választ, hogy miért pont oda került a kórház, hiszen, ahogy fogalmazott, a település „periféra”, messze van Budapesttől. Azt is kérdezte, honnan lesz személyzet a kórházba, hogyan akadályozzák meg a fertőzés elterjedését a környéken. Nagy István miniszter úgy reagált, csak a helyszínről döntöttek, „a hogyan, mikor, miként az ezután fog”. A miniszter szerint később fognak mindenkit tájékoztatni.
Arról, hogy miért pont Kiskunhalason épül meg a járványkórház, az operatív törzs hétfő délutáni sajtótájékoztatóján is érdeklődtek. Lakatos Tibor akkor azt mondta, azért ott, mert a település viszonylag közel van Budapesthez, ahol jelenleg a legtöbb megbetegedés van, és megfelelő az infrastruktúra. Hozzátette, azt, hogy szükség lesz-e hasonló kórházak építésére, most még nem tudják megmondani.
Nem tudni, mennyibe kerül
A hétfői munkakezdet után a BV a sajtónak is megmutatta a területet, a munkagépek is felvonultak. A helyszínen azt láttuk, hogy a West Hungária Bau (WHB) mellényébe öltözött munkások láttak neki a tereprendezésnek.
A Paár Attila tulajdonában álló WHB éves forgalma 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz közeli építési vállalkozás bevételeinek egy jelentős részét állami beruházások teszik ki, így például a cég nyerte a szegedi és a soproni uszoda, az új Bozsik stadion, egy győri parkoló, vagy a Ligetben épülő mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzést is.
Minderről ebben a cikkben írtunk részletesebben:
Információink szerint a kórháznak szánt területtel szemközt épülne fel az a konténerbörtön is, amelyre 30 milliárd forintot biztosít a kormány. A cél, hogy csökkentsék a meglévő börtönök zsúfoltságát. A Magyar Közlöny március 5-én megjelent számában található kormányhatározat szerint „kiemelten közérdekű” beruházásokról van szó, így speciális szabályok vonatkoznak a beruházásra.
Hogy a két építkezés kivitelezői között van-e/lesz-e kapcsolat, egyelőre nem ismert.
A helyszínen tartott sajtótájékoztatón ugyanis hiába kérdeztük a munkák várható költségéről, valamint a kivitelező kiválasztásáról a BV-t, de nem tudtak válaszolni.
Kerestük a Belügyminisztériumot is, hogy pontosan mennyi pénzt szánnak a járványügyi kórház építésre, hogyan választották ki a kivitelezőt, valamint, hogy a konténerek beszerzése honnan történik és mennyiért, de nem érkezett válasz.
Bányai Gábort, a terület országgyűlési képviselőjét is megkerestük emailben, hogy a költségekről érdeklődjünk, de a politikus cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fotó: WHB mellényes munkások a tereprendezés helyszínén Kiskunhalason. A szerző felvétele. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
|
Kormánykedvenc építőipari cég kezdett neki a járványkórház építésének Kiskunhalason
|
Elkezdték a 150 férőhelyes járványkórház építését Kiskunhalason, a munkát a WHB végzi a büntetés-végrehajtás területén. A konténerkórházat a korábbi őrzött menekültszálló területén állítják fel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/03/17/kormanykedvenc-epitoipari-ceg-kezdett-neki-a-jarvanykorhaz-epitesenek-kiskunhalason/
|
2020-03-17 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Mátrai Erőmű helyzetét – műszaki állapotát, gazdasági helyzetét, jövőképét – korántsem minősítik biztatónak, akkor mégis miért fontos annyira az állam számára, hogy megvásárolja?
A Mátrai Erőmű Magyarország meghatározó alaperőműve, ezért stratégiai fontosságú az állam számára. Egyrészt a villamosenergia-termelésünk 15%-át adja, másrészt tisztán hazai nyersanyagból állít elő villamos energiát, ami azt jelenti, hogy energiaimport-függőségünket csökkenti a teljesítményével. Ez a teljesítmény tehát nem szimplán vállalati teljesítmény, hanem egy komoly rendszelem az állam és gazdaságának működtetésében.
Azt mondja ezzel, hogy nem működne az állam az Erőmű nélkül?
Erőmű nélkül egyrészt többet kellene importálnunk, másrészt ellátásbiztonsági kockázatnövekedést, hálózati problémákat is okozhatna az Erőmű leállítása. A Mátrai Erőmű lignites blokkjainak mindaddig üzemben kell maradniuk, amíg a magyar villamosenergia-rendszer biztonsága átviteli hálózati fejlesztésekkel nem erősödik meg; ez alapján 2025-ig nincs alternatívája az Erőmű működtetésének.
Persze nem csak energetikai szempontból lehet az Erőmű működésének társadalmi, nemzetgazdasági hatásait értékelni. A Mátrai Erőmű egyben a régió kiemelt foglalkoztatója, közvetlenül és közvetve több ezer munkahelyet teremt, a költségvetés számára pedig több tíz milliárdos bevételt termel a különféle adók, járulékok, és a CO2-kvóta befizetések formájában.
Mi a célja az Erőművel az új tulajdonosának?
Az állam célja a vásárlással az, hogy stabil, biztonságos működési kereteket adjon az Erőműnek. A legfontosabb üzenetünk ezért az lehet, hogy az állam nem fogja bezárni a Erőművet, hanem azt tovább kívánja működtetni.
Az Erőmű bezárásával – vagyis a lignitalapú villamosenergia-termelés leállításával – az Erőmű ugyan mentesülne a szén-dioxid kvótaárak által okozott költségektől, viszont számos negatív következménnyel is szembe kellene néznünk: villamosenergia-ellátásbiztonsági kockázatokkal, a technológia, az azon alapuló erőművi képesség és nem utolsósorban munkahelyek elvesztésével. Az állam ehelyett innovációs kihívásként tekint az Erőmű jövőjének megalapozására, és az Erőmű – ellátásbiztonsági és klímavédelmi szempontoknak is megfelelő – technológiai átalakítását tűzi ki stratégiai célként.
Az Erőmű jövőképének kialakítása, a technológiai megújítás nemcsak energiapolitikai célkitűzéseket szolgál, hanem azt az állam komplex térségfejlesztési projektként kezeli és valósítja meg. Ennek legfőbb célja egészségesebb környezet megteremtése, másrészt minél több munkahely megőrzése.
Konkrétan mit vett az állam, és miért biztos benne, hogy jó üzletet csinált?
2020. március 26-án zárult a tranzakció, amely alapján a Magyar Villamos Művek Zrt. megvásárolta a Mátrai Erőművet tulajdonló Status Power Invest Kft.-t.
Az eddigi kisebbségi részesedése helyett ezzel az MVM közvetett tulajdonába került a Mátrai Erőmű Zrt., és a lignit kitermelését biztosító bányákat és bányaberendezéseket működtető társaságai is - a visontai és bükkábrányi bányákról van szó. Az adásvétellel az MVM Csoport tulajdonába kerülő vállalatok között szerepel a Geosol Kft. is, amely a Mátrai Erőmű biomassza és válogatott hulladék tüzelőanyag-ellátását biztosítja, tapasztalataival és kompetenciáival tovább bővíti a vállalat villamosenergia-termelési portfólióját. Nemcsak egy Erőművet vásárolt tehát az MVM, hanem egy műszaki, technológiai, földrajzi adottságok okán racionálisan együtt működtethető cégcsoportot.
Mennyi volt az Erőmű vételára?
A megvett részesedések vételárának összege 17 milliárd 440 millió forint volt, a tranzakció pedig az iparági sztenderdek szerinti rendszerben bonyolódott le.
Helyesnek tartja, hogy ekkora összeggel támogatja az állam a jelenlegi helyzetben az Erőmű megvásárlását?
A kérdésével kapcsolatban több dolgot is tisztáznunk kell. Legelső sorban azt, hogy mit jelent az, hogy piaci egy tranzakció: azt, hogy az nem támogatás. A vételár alapja független nemzetközi tanácsadó cég által végzett, üzleti tervből kiinduló vállalatértékelés, a vételár a felek közötti tárgyalások eredményeként alakul ki, amely a piacgazdasági szereplő követelményeinek is megfelel. Ez volt a követelmény ezzel a tranzakcióval kapcsolatban is, melynek a felek eleget tettek. Az MVM a cégcsoportot egyébként társasági forrásból vásárolta meg, és a feladata a stabil, üzleti alapon történő működtetés biztosítása.
Ez szépen hangzik, de realisztikus elképzelés ez akkor, amikor az előző tulajdonosok egyike sem fogott bele ebbe?
Realisztikus, de egyáltalán nem állítom, hogy könnyű feladat lesz. Éppen egy állami tulajdonos az, akitől elvárható, hogy stratégiai célkitűzések mentén hosszú távú, nehéz, összetett fejlesztési programokat hajtson végre, ez az állami vagyongazdálkodás egyik rendeltetése.
Tudna arról is beszélni, hogy milyen lesz a jövő Mátrai Erőműve?
A jelenlegi termelő kapacitásokat úgy kívánjuk más technológiákkal kiváltani, hogy azzal a nemzeti dekarbonizációs célkitűzéseinket is szolgáljuk, a légszennyezőanyag-kibocsátást csökkentsük.
Az a feladatunk, hogy összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal, megtervezzük az Erőmű átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre. Vagyis – divatos kifejezéssel élve: zöldítjük az Erőművet. Ennek a terveit kell az MVM-nek a következő hónapokban véglegeznie és felkészülni a tervet alkotó projektek implementálására.
Több projekt is lesz? Mik ezek?
Igen, több projektben gondolkodunk, engedje meg ugyanakkor, hogy ezek részleteiről akkor beszéljünk, amikor már túl vagyunk a tervezésen, és az azt övező szakmai és politikai egyeztetéseket is lefolytattuk. Az bizonyos, hogy olyan volumenű termelési kapacitás megteremtése a feladat, amely képes pótolni a Mátra Erőmű jelenlegi teljesítményét, s rugalmas, szekunder szabályozásra alkalmas kapacitáslétesítésében is kell gondolkodnunk. Az is alaptétel, hogy igazodnunk kell a Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseihez, és evidencia, hogy a telephely, az infrastruktúra adottságaira, a felhalmozott szakmai tapasztalatokra minél szélesebb körben kell alapozni. Ez mind több projektre mutat. Gondoljon csak arra, hogy a megvásárolt társaságcsoport nemcsak szimplán egy áramtermelő egységet működtet: ott vannak a társaságcsoport biomassza- és hulladéktüzelési tapasztalatai, ezt az értékláncot is meg kell őrizni, hiszen az is legalább olyan fontos, hogy a Magyarországon keletkező hulladékanyagok költséghatékony és környezetbarát feldolgozásához is legyenek intézményeink.
Amit elmond, abból mégiscsak arra következtetek, hogy bezárják az Erőművet. Mi akkor a tényleges forgatókönyv?
Az elsőrendű feladat a jelenlegi blokkok biztonságos működtetése annak érdekében, hogy az áramellátás biztosított legyen, a villamos energia elosztási és hálózati rendszere országszerte biztonságosan működjön; ennek rövid távon nincs alternatívája. Az egyes blokkok korához, műszaki állapotához, technológiájához igazodó működtetési modellt kell kialakítani annak érdekében, hogy a termelő kapacitást is a lehető legteljesebb mértékben megőrizzük, s ezzel együtt egy fenntartható, költséghatékony működést alakítsunk ki. Ezzel együtt, ezzel párhuzamosan kell - összhangban a hazai és nemzetközi karbonkibocsátás-csökkentési célokkal - megtervezni és végrehajtani az Erőmű középtávú átalakítását olyan módon, hogy az a jövőben alacsony CO2-kibocsátás mellett legyen képes áram-, illetve hőtermelésre.
Hány évig fog tartani ez a folyamat? Végre tudja ezt hajtani az MVM?
Az MVM feladata, hogy a fent ismertetett célkitűzések alapján az Erőmű részletes működtetési modelljét kialakítsa, a technológiai átalakítást végrehajtsa, s ahhoz a társasági forrásokon túlmenően uniós finanszírozási forrásokra is pályázzon. A középtávú technológiai átalakítás azt jelenti, hogy az évtized utolsó éveire már működnie kell valamennyi új termelő elemnek. Azt várjuk el ugyanakkor az átalakítást végző MVM-től, hogy az erőforrásokhoz, kapacitásokhoz igazodó, feszes beruházási tervet valósítson meg.
Ha van az állami energetikai portfólióban olyan cég, amely képes erre méretei, szakmai háttere folytán, az az MVM Csoport. Hozzá kell járuljon ennek a folyamatnak a sikeréhez, hogy nemcsak a magyar kormány, de az Európai Unió által is támogatott irányú átalakítás fog végbemenni. A következő évtized egyik legjelentősebb energetikai projektje lesz ez.
Minden szempontból sikeres ugyanakkor abban az esetben lehet, ha valamennyi érintett stakeholder együttműködésén alapul. Az Erőmű térségének fejlesztésére vonatkozó intézkedések megtervezése, összehangolása és eredményes végrehajtása például kormányzati összefogást igényel, az nem egy vállalat belügye. Nem kevesebbet várunk ettől, minthogy az Erőmű és a környező ipari parkban működő cégek dolgozóinak munkahelyét megőrizzük, illetve a technológiaváltás miatt átalakuló ipari környezet – a tervezett beruházások, új vállalkozások – új munkalehetőségeket is kínáljanak számukra. Fontos feladatunk van az ipari parkba települt azon cégekkel, amelyek az erőmű melléktermékeit, mint alapanyagokat használják fel jelenleg; partnere kell legyen a kormányzat ezen cégeknek abban, hogy a működésüket újratervezzék, felkészülhessenek a változásokra. Ugyancsak partnerek az országos és helyi politikusok, választókerületi vezetők, civil szervezetek, iparági, munkavállalói érdekképviseletek; velük együtt kell kidolgozni és megvalósítani az átalakítási és térségfejlesztési programokat, bízom benne, hogy a jövő lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása érdekében eredményes együttműködések valósulnak majd meg.
|
Ezért vásárolja meg az állam a Mátrai Erőművet
|
A kormány lezárta a Mátrai Erőmű megvásárlásával kapcsolatos tranzakciót - közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön a Kormányinfón, a tranzakció értéke 17,44 milliárd forint volt. Interjú Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterrel.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2020/03/ezert-vasarolja-meg-az-allam-a-matrai-eromuvet-origo
|
2020-03-26 17:26:49
| true | null | null |
Origo
|
Hetente frissülő adatok, diagramok és térképek a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről
2021.06.12. és 2022.05.02. között a hétvégi adatokat hétfői adatokkal összesítve tették közzé.
2022.05.02-től hetente teszik közzé a járványadatokat.
2023.01.01-én megszűnik a koronavirus.gov.hu, a Koronamonitor frissítése is leáll.
Részletes adatok
Térképek és megyei adatok
Nemzetközi
Szimulátor
Vakcináció
Ez az oldal elsősorban a hivatalos, kormány által közölt adatokat dolgozza fel, de nem tekinthető hivatalos tájékoztatásnak, továbbá nem vállalunk felelősséget a kormány által közölt adatok és információk valóságtartalmáért. Kérjük, a hivatalos információkért látogasson el a kormány által működtetett Koronavirus.gov.hu oldalra, illetve olvassa a nagyobb hírportálok híreit.
A harmadik hullám végével megszűnik a napi adatközlés is, ezentúl csak hétköznapokon közölnek új információkat a járványról.
A régi nézetért kattintson ide: régi Koronamonitor.
Grafikonok
További diagramok a vakcinációról
További diagramok a fertőzöttekről
További diagramok az elhunytakról és gyógyultakról
További diagramok a kórházi ápoltakról
További diagramok területi eloszlásról
Táblázat
Legutóbbi cikkek az Átlátszón
Impakt
2022. január 4. Nem nyomoz a rendőrség a védettségi igazolványok ára miatt
2021. december 28. Védettségi igazolványok, oltási adatok, megnyert perek – az Átlátszó legfontosabb adatigényléses sztorijai 2021-ben
2021. december 28. Lélegeztetőgépeket vett az EMMI alá tartozó állami cég, miközben több mint 10 ezer volt raktáron
2021. december 24. „Az emberek elfáradtak a félelemben, és elfáradtak félni, óvatosnak lenni”
2021. december 21. Az állam hivatalosan mit sem tud arról, hogy hány oltottat ápolnak kórházban, de az illetékesek bőszen nyilatkoznak róla
2021. december 14. 45 nap után sem hajlandó elküldeni az oltásokra vonatkozó adatokat az NNK
2021. december 10. Főként határ menti településeken jártak az oltóbuszok, de csak elenyésző számú oltást adtak be
2021. november 30. A harmadszor oltottak 98 százaléka nyugati oltóanyagot kapott emlékeztető oltásnak
2021. november 23. Titkolja a kormány az alapvető járványügyi számokat, pedig a kórházak 85-féle COVID-adatot jelentenek naponta
2021. november 22. Az orvosok egymásnak telefonálgatva próbálnak rájönni, hol van épp szabad ágy a COVID19 betegeknek
A Koronamonitort 2020. március 13-án indítottuk. 2021 január végéig az oldalon több mint 2 millió látogató és több mint 2,5 millió oldalletöltés volt. A Koronamonitor grafikonjait, diagramjait, térképeit és adatait több mint 350-szer hivatkozták le, köztük tudományos cikkekben is ((itt, itt, itt, itt, itt és itt). Az oldal bekerült középiskolai és egyetemi oktatási anyagokba. A Koronamonitorral számos előadáson, konferencián vettünk részt, nyilatkoztunk tévében és a hazai és a nemzetközi sajtóban is.
A Koronamonitort a Datajournalism.com a világ tíz legjobb/legfontosabb járvánnyal foglalkozó médiatartalma/projektje közé választotta. A tízes mezőnyben olyan lapok szerepeltek, mint a New York Times, a Washington Post, a Financial Times, a Reuters, az El País vagy a Google News.
ATLO032
Adat forrása
Koronavirus.gov.hu, saját gyűjtés, Johns Hopkins University, Our World in Data, Ncov2019
Szöveg, adat, grafika, vizualizáció
Bátorfy Attila, Szabó Krisztián
SIR-modell becslés és adatok
Dr. Nepusz Tamás mérnök-informatikus, bioinformatikus
Fejlesztés
Horváth László, Nepusz Tamás (szimulátor), Kangyal András (Vizzu), Vidos Péter (Vizzu)
Segítség, pontosítás, javaslat
Több tucat nagyszerű magyar állampolgár
Nevezd meg! – Ne add el! – Így add tovább! 2.5 Magyarország (CC BY-NC-SA 2.5 HU)
Ha az adatokban, vagy a grafikonokban bármilyen hibát, pontatlanságot talál, írjon az [email protected] címre!
2020 ATLO – Átlátszó.hu
|
KORONAMONITOR
|
Ezen az oldalon naponta többször frissülő adatokat, grafikonokat és térképeket talál a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről.
| null | 1 |
https://atlo.team/koronamonitor/
|
2020-05-01 09:57:00
| true | null | null |
atlo.team
|
A Lipóti Pékség hatvani sütőüzeme 6,75 milliárd forintos vissza nem térítendő állami támogatással épül fel. Az erről szóló megállapodást az elmúlt héten írták alá, így hamarosan indulhat a közel 17 milliárd forintosra tervezett beruházás.
A hatvani ipari parkban felépítendő közel 20 ezer négyzetméteres üzemet a Lipóti Pékség, azaz Tóth Péter és Paár Attila, a WHB csoport tulajdonosának közös cége, a Lipóti Tóth és Társa Zrt. valósítja meg - a tervek szerint egy év alatt. A céget tavaly októberben jegyezték be.
Az alapkőletételi ünnepségre április végén kerülhet sor, de már jövő tavasszal beindulhat a termelés az új üzemben. Tóth Péter a Napi.hu kérdésére elmondta, hogy itt évente 75-80 ezer tonna sütőipari terméket állítanak majd elő. A skála a fagyasztott termékektől a napi friss árukig terjed majd, és a magyar igényekhez igazodik. Nagy hangsúlyt helyeznek a hagyományos kovászos termékekre - csak kovászléből 50 ezer litert használnak fel naponta. A csúcstechnológiát képviselő berendezéseket olasz, német, holland szlovén és svájci gépgyártóktól szerzik be.
Az új üzem - bár korábban szóba került az osztrák export lehetősége - első körben a magyarországi igényeket szolgálja majd ki. Tóth Péter szerint azonban nem kizárt hogy hamarosan megkezdődhetnek a kiszállítások is, az országhatáron túlra. A most felépülő üzem, amelyben 260-an dolgoznak majd ugyanis már nemzetközi szinten is versenyképesnek számít majd.
A Tóth Péter érdekeltségi körébe eddig két pékárut előállító cég tartozott, a Lipóti Pékség Kft. és a Lipóti Sütőipari Kft. - ez utóbbi Tatabányán működik. Az itt dolgozók száma 400 fő volt a Lipóti országos bolthálózatában dolgozók nélkül, alvállalkozókkal együtt ugyanis a cégek 3000 embernek adnak munkát A 2018-as publikus mérlegelek szerint az előbbi 2,5, míg az utóbbi 3,7 milliárd forintos árbevétellel zárta a 2018-as évet, míg az adózás előtti eredmény összesítve 300 millió forint körül alakult. A tavalyi eredmények ezt jóval meghaladják - árulta el a Napi.hu-nak Tóth Péter. A tavalyi rekordévben a forgalom meghaladta 7 milliárdot a profit pedig a 800 millió forintot.
|
Pékmamut születik vissza nem térítendő állami támogatásból
|
Valóságos péknagyhatalom lesz Hatvan. A város határában levő ipari parkban épül fel ugyanis közel 17 milliárd forintos beruházással a Lipóti Pékség, Tóth Péter és Paár Attila közös sütőüzeme.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/pekmamut_szuletik_vissza_nem_teritendo_allami_tamogatasbol.701291.html
|
2020-03-02 17:35:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg.
A település legfőbb vonzereje viszont a termálfürdő, amely így jelentős turisztikai bevételekhez jut. A faluban – szemben a szomszédos településekkel – sorjáznak a külföldi rendszámmal ellátott dzsipek, az ideérkező vendégeknek pedig faluszerte kínálják a szobákat és apartmanokat. Nyaranta hétköznaponként két-három, hétvégente akár négyezren is megfordulnak itt.
Az autóval érkezőket három parkoló is fogadja, a legnagyobb területű azonban az önkormányzat tulajdonában van. A problémák is erre vezethetők vissza. Múlt pénteken ugyanis a termálfürdő vezetősége azt az üzenetet kapta Tóth Pétertől, hogy ha nem tudnak a felek megegyezni a parkoló 2016-os bérlése és a telekadó tekintetében, akkor a szóban forgó területet másnap, vagyis szombaton lezáratja. A termálfürdő vezetősége az esetleges zűrzavartól tartva a rendőrséghez fordult, hogy szükség esetén irányítsák a forgalmat. A káosz azonban elmaradt, a polgármester lapunknak úgy fogalmazott, a vendégek érdekeit szem előtt tartva végül nem záratta le az egykori labdarúgópályából kialakított területet.
Juhász János, a fürdő egyik tulajdonosa a Magyar Nemzetnek elmondta: noha nem értik, hogy miért okoz versenyhátrányt az önkormányzat a termálfürdőnek azzal, hogy telekadót szed tőlük, ők mindig is készek voltak elfogadható bérleti díjat – ez 4,5 millió forint – fizetni, ám a továbbiakban csak akkor, ha a helyi adók mértéke nem lesz irreálisan magas számukra. Márpedig a kimutatásuk szerint erről van szó: két évvel ezelőtt megközelítőleg 14 millió forintot fizettek Lipótnak, 2015-ben már 40,6 milliót, ebből a telekadó 32,5 millió volt, idén pedig 60,1 milliót irányzott elő a testület, ebből 50,1 millió lenne a telekadó. Ha befizetnék ezt az összeget, akkor minden fejlesztési forrásuk odalenne, sőt lehet, hogy egy gyengébb szezon esetén nem is tudnának fizetni.
Juhászék ezért 2015-ben bejelentéssel éltek a kormányhivatalnál, diszkriminatívnak tartották ugyanis, hogy úgy állapították meg az adónem sávjait, hogy az öt hektár fölötti területek tulajdonosainak 200 forintot kell fizetniük négyzetméterenként, míg a többi lipóti vállalkozónak mindössze 15-öt. A kormányhivatal ki is mondta, hogy módosítani kell a rendeletet, ezt a helyi önkormányzat azonban elmulasztotta, így már a Kúria minősítette jogellenesnek és helyezte hatályon kívül a telekadót, amit aztán vissza is kellett fizetniük a termálfürdőnek. 2016-ban a kormányhivatal ismét felszólította az önkormányzatot a telekadó rendeletének módosítására, az utóbbi viszont még mindig nem hozta meg a döntését.
Ezenkívül jelenleg is zajlik egy per a település vezetője és a termálfürdő tulajdonosai között, ugyanis Tóth több tucat disznót tart a strand és a kemping szomszédságában. A bíróságon Tóth elismerte, hogy még trágyatárolójuk sincs a jószágoknak, ám Juhászék panaszait azzal próbálta elhessegetni, hogy hát a falu az olyan, hogy vannak legyek.
A fürdő tulajdonosai kifogásolták azt is, hogy a polgármester 2011-ben felvásárolta azokat a telkeket, amelyek fejlesztési területként szolgálhattak volna a termálfürdőnek. Juhász szerint ezeket a földeket Tóth később 160 millió forinttal többért akarta felkínálni nekik.
Tóth Péter a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott a vitáról, hogy az már lecsengett. Kifejtette, nem akarja megvenni a fürdőt, mert „egész másban érdekelt, vendégéjszakákban például”. Övé ugyanis az az Orchidea Hotel, amelynek logója ott szerepel minden lipóti pékáru zacskóján. A polgármester nem tudta megmondani, hogy mennyi telekadót fog majd beszedni a termálfürdőtől a jövőben, jelenleg a kormányhivatal döntésére várnak, hogy meghatározzák ennek mértékét. Nem tartja aggályosnak, hogy az országos gyakorlattal ellentétben megadóztatja a termálfürdőt, érvelése szerint a tulajdonosoknak „150 milliós hasznukból futja arra a 30-40 millióra”, amiből fejlesztenék majd a falut. Ezért nem is látja indokolatlannak a folyamatos emelést, nem tart attól sem, hogy így nem tud majd fejleszteni a termálfürdő, mert a turisták szerinte „a fejlesztett faluba” is jönnek majd. Elmondta azt is, hogy az ő cége is fizet adót a faluban, és országszerte a Lipóti Pékség 220 üzletének is magának kell megoldania ezt a kérdést.
Végezetül elárulta, hogy „nem titok”, az önkormányzat tervei között szerepel, hogy eladja azokat a földterületeket, körülbelül 100 millió forintért, amelyek a parkolónak adnak helyet. – Mindenki számára nyitott pályázat lesz, akár a termálfürdő tulajdonosai is megvehetik majd – jelentette ki.
|
Lipót a milliárdos polgármester fogságában?
|
Nem szívesen beszélnek a lipótiak a település két meghatározó vállalkozói körének közelmúltban újra kiéleződő, anyagi természetű vitájáról. Az egyik oldalon a falu polgármestere, a 2015-ben 1,8 milliárd forintos árbevételt elérő Lipóti Pékség tulajdonosa, Tóth Péter, míg a másikon a helyi termálfürdő mögött álló vállalkozók. Az egyik ivóban érdeklődésünkre elmondták, hogy a fürdőt leszámítva itt már minden a polgármesteré, még a labdarúgócsapat főszponzora is a pékség – jegyezték meg.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2016/07/lipot-a-milliardos-polgarmester-fogsagaban
|
2016-07-13 17:50:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A Duna Tv Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.Kékfény című műsorának január 20-i adása foglalkozott részletesen a nyolc személyt érintő kézilabdás vesztegetési üggyel. A riport alapján közöttük négy játékvezető, két edző, egy sportegyesületi elnök és egy külsős közvetítő található.
Az ügyészek szerint a négy bíró pénzt (150 és 500 ezer forint közötti összegeket) fogadott el a két edzőtől és a klubvezetőtől, akik a mérkőzések befolyásolását kérték tőlük. Az egyik játékvezető rendőr volt, az ő ellenőrzése közben merült fel a bundagyanú.
A vádiratok szerint a vádlottak három első (2016.12.30.: Budaörs– Mosonmagyaróvár 27–22; 2017.02.18.: Mosonmagyaróvár–Alba Fehérvár 29–31; 2017.03.24.: Kisvárda–Mosonmagyaróvár 23–18) és két második ligás (2015.10.24.: Kisvárda–Hajdúnánás 15–27; 2017.04.02.: Törökszentmiklósi Székács–Törökszentmiklósi KE 34–29), továbbá egy Ligakupában rendezett mérkőzés (2017.03.29.: Eger–Orosháza 26–25) eredményét befolyásolták, illetve kísérelték meg befolyásolni. (A hivatalos jegyzőkönyveket megtekinthetik a meccsekre kattintva!) A nyomozás a 2016–2017-es bajnokság végéig tartott.
A műsorban elhangzott, hogy a Kisvárda és a Mosonmagyaróvár korábbi edzőjéről, valamint az Orosháza klubvezetőjéről van szó, míg a játékvezetők a bírók élvonalához tartoztak, kettőjüket korábban az év játékvezetőjének is megválasztották.
A vádlottak további játékvezetők megvesztegetését is megkísérelték, ám utóbbiak visszautasították a „vacsorára”, illetve a „pálya kiegyenesítésére” felajánlott százezer forintot, és jelentették az esetet a játékvezetői bizottság vezetőinek.
Az érintett hat meccsből ötször nem is az a csapat nyert, amelynek érdekében bundáztak, így előfordult, hogy a beígért kenőpénzt sem adták át. Ez azonban nem is feltétele a vesztegetésnek, már az is bűncselekménynek minősül, ha valaki a jogtalan előny ígéretét elfogadja. A lehallgatott telefonbeszélgetések pedig ezt bizonyítják.
Az óvári edző és az orosházi klub elnöke hajlandó volt beszélni, és mindketten terhelő vallomást tettek a többiekre. 2019 őszén előbbi másfél évnyi felfüggesztett börtönbüntetéssel, míg utóbbi 800 ezer forint pénzbüntetéssel megúszta az ügyet, nem tört derékba a karrierjük. Az elnök ugyanúgy vezeti az egyesületét, az edző pedig jelenleg is NB I/B-s csapatot irányít.
Ahogy beszámoltunk róla, a Fővárosi Törvényszék előkészületi ülésén nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról és úgy nyilatkozott, nem érzi magát bűnösnek T. P. és öt társa, az ügy további vádlottjai. A bíróság a bizonyítási indítványoknak helyt adott, majd tárgyalásra utalta az ügyet. Indítványozták továbbá a kérdéses mérkőzések megtekintését, valamint szakértő bevonását a kötelességszegés hiányának bizonyítására. Az eljárásban az első tárgyalási nap április 17-én 9 órakor lesz a Fővárosi Törvényszéken.
|
Kézilabda: ez a hat meccs érintett a vesztegetési ügyben
|
Négy játékvezető, egy edző és egy közvetítő esetében a bírósági tárgyalással folytatódik a kézilabda vesztegetési ügy.
| null | 1 |
https://www.nemzetisport.hu/kezilabda/kezilabda-ez-a-hat-meccs-erintett-a-vesztegetesi-ugyben-2744933
|
2020-01-30 17:55:00
| true | null | null |
Nemzeti Sport
|
Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak.
|
Bevásárolt a TV2 elnöke, Vaszily Miklós az Indamedia társtulajdonosa lett
|
Az IndaMedia Csoport társtulajdonosa lett Vaszily Miklós, miután megvásárolta a médiacsoport 50%-os tulajdonrészét Oltyán Józseftől - erősítette meg a Portfolio-nak adott interjújában a TV2 Csoport elnöke. Vaszily Miklós stratégiai befektetőként tekint magára és arról is beszélt, hogy bár a következő időszak üzleti teljesítményére a járvány okozta gazdasági helyzet rányomja a bélyegét, azonban ennek stratégiai távlatban nincs igazán súlya. A csoporthoz többszörös áttételen keresztül kapcsolódik az Index.hu hírportál, amely felé az az elvárás, hogy független, minden olvasónak szerethető és a legnagyobb online médiacég legyen. Az új tulajdonos az akvizíciókat és a regionális terjeszkedést sem tartja kizártnak.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/uzlet/20200331/bevasarolt-a-tv2-elnoke-vaszily-miklos-az-indamedia-tarstulajdonosa-lett-423114
|
2020-03-31 12:35:24
| true | null | null |
Portfolio
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
A beruházást, amit magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvényjavaslat értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak fog minősülni.
A Beruházás megvalósítása kiemelkedően fontos közérdek, a Beruházás megvalósítása érdekében kötendő szerződések halasztást nem tűrő, kiemelkedően fontos közérdek célját szolgáló szerződésnek tekintendők, teljesítésükhöz kiemelkedően fontos közérdek fűződik
– olvasható a törvényjavaslatban, amelynek értelmében a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratok
tíz évre titkosításra kerülnének.
Ugyanis a törvényjavaslat szerint azok „megismerése Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyezteti”. A javaslat értelmében semmi sem állhat a vasút útjába, amennyiben az építtető és az ingatlan tulajdonosa nem tud megállapodni, úgy az építtető jogosult és egyben köteles az állam nevében és javára eljárva kisajátítási eljárást kezdeményezni.
|
Tíz évre titkosítanák a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításának részleteit
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/04/01/tiz_evre_titkositanak_a_belgardi_vasut_felujitasanak_reszleteit/
|
2020-04-01 17:57:43
| true | null | null |
Index
|
Kezdjük a pozitívummal, az állam végül annyiban transzparensen járt el, hogy bejelentette, milyen áron született a vásárlás:
A vásárlás tárgya az az SPI, amely a tőzsdén jegyzett Opus Global Nyrt. és a Status Energy Magántőkealap tulajdonában volt, vagyis Mészáros Lőrinc körének érdekeltsége. Az SPI-ben pedig közvetve a Mátrai Erőmű többsége volt (egészen pontosan a Mátra Energy Holding Zrt. nevű projektcég), illetve az említett Geosol.
A bejelentés
Ennek a cégcsoportnak 17,44 milliárd forint volt a vételára, mint azt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön elmondta. Hozzátette, hogy a kormány "nemzetstratégiai érdeknek tartja az erőmű klímavédelmi szempontoknak megfelelő technológiai átalakítását."
A deal részleteiről az MVM-től is kaptunk sajtóközleményt, míg Tóth Kriszta, a Mészáros-csoport kommunikációs igazgatója is röviden válaszolt kérdéseinkre.
Mint elmondta
a tranzakcióról a zárás után az MVM jogosult nyilatkozni. A tranzakcióra vonatkozóan az Opus Global Nyrt mindvégig a jogszabályoknak megfelelően járt el, az adatokat transzparensen közzétette.
A megállapodás valójában még a koronavírus európai kirobbanása és gyors terjedése előtt köttetett, de annyi még hozzátehető a vásárláshoz, hogy ellátás-biztonsági szempontból megnyugtató, hogy a hazai villamosenergia-termelés 16 százalékát adó erőmű a nagy állami villamosenergia-csoportban marad.
Érthetetlenül magas árazás
Ennyi a pozitívum, miközben
Vannak olyan tranzakciók, amelyekről utólag kiderül, hogy nagyon félrecsúszott az árazás. Az egyik multi felvásárol egy kis céget, majd a vásárlás a következő évben értelmét veszti. Emlékezhetünk például a Magyar Telekom milliárdos áron megvette az iwiw magyar közösségi oldalt, amelyet aztán elsöpört a Facebook.
Híresen balul elsült tranzakció volt még az AOL és a Time Warner, vagy a Daimler és a Chrysler dealje, ahogyan több német bankegyesülés is.
Fordított esetre is van bőven példa, valaki fillérekért felvásárol egy céget, és később kiderül, hogy hihetetlen értéket, igazi aranytojást tojó tyúkot szerzett meg. A Disney új lendületet nyert, amikor a Pixar animációs céget megszerezte, de az Exxon is úgy let a legnagyobb olajcég, hogy jól kebelezte be a Mobilt.
A legjobb üzlet
Abban a rövid történetben, ameddig a Mátrai Erőmű Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozott, a következők történtek:
Mészáros Lőrinc köre hitel segítségével, több lépcsőben vette meg a Mátrai Erőmű és a Geosol cégek nagy részét. A vásárló projektcég, a Status Power Invest (SPI) Kft. volt, amelynek első tulajdonosai a Status Energy Magántőkealap, illetve a cseh EPH voltak. Majd Mészárosék kivásárolták a cseh partnert, majd egy újabb körben a tőzsdén jegyzett Opus Global vette meg az SPI projektcég 55 százalékát (a vételár erre a pakettre ekkor 9,89 milliárd forint volt). A teljes vételár 10-12 milliárd forint körüli volt, de pontos értéket nem lehet tudni a több elemű tranzakcióról.
A vásárlás után a Mátrai Erőmű az eredménytartalékának rovására 11,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki a tulajdonosainak, az MVM-deal előtt Mészárosék a Mátraiból kivett osztalék rájuk eső részéből nagyrészt ki tudták fizetni az eredeti hiteleket.
Az erőmű közben, elsősorban a külső körülmények miatt, veszteségessé vált, alacsonyabb kapacitás-kihasználtsággal működött.
Végül Mészáros Lőrincék az értéktelenebbnek tűnő, eredménytartalékától nagyrészt megszabadított, immár veszteséges, hamarosan a szenes áramtermelését megszüntető céget az eredeti vételár közel kétszeresért értékesítették az államnak.
Ügyes
A Mészáros-birodalomban tehát kifejezetten örülhettek, jó üzletet kötöttek. Az MVM közleménye szerint a két eladó, az Opus Global 10,1 milliárd forintot, a Status Energy Magántőkealap pedig 7,3 milliárd forintot kapott, vagyis még a második körös beszálló tőzsdei cég is nyereséggel zárt, a magántőkealap számai nem transzparensek.
A magas árat kifizető MVM vezetői pedig vélhetően a „parancsra tettük” logikája mögé bújhatnak, vagyis elmagyarázhatják, hogy politikai kérés érkezett, nemzetstratégiai érdek, ellátásbiztonság, foglalkoztatási célok egy szegény vidéken.
És persze abban azért lehet bízni, hogy a Mátrai alkalmazkodik a modern magyar áramellátás igényeihez, a teljes gazdasági lefagyás után újra megnő az áramfelhasználás, kialakul olyan energiaár, amely mellett egyáltalán szóba jöhet a gazdaságos működtetés és a Mátrai Erőműnek szerepe lehet abban, hogy ne szálljon el még jobban, a már ma is nagyon magas hazai áramimport.
Nehéz induló helyzet
Innen kell most az államnak építkeznie. Ami a következő lépéseket illeti, először bányabezárás, racionalizálás és leépítés várható, de minden folyamatot befolyásol majd a koronavírus idején megnövekedett empátia.
De utána egy nagyon kemény átvilágítás várható. A túlságosan kényelmes pozícióba került és szintén veszteséget jelentő környékbeli beszállítói köröket kíméletlenül le kell építeni.
Jöhet az átvilágítás
Erre van egy ismert módszer. Az MVM új vezetése majd megnézi, hogy kik a legfontosabb beszállítók (anyagok, szolgáltatások, szerszámok, takarítás terén). Az MVM azt nyilván tudja, hogy ő mennyit fizet egy évben a szolgáltatónak, ezek után már csak azt érdemes megnézni, hogy mennyi az adott vállalkozó összes forgalma és összes nyeresége.
Ha például egy fiktív példában 200 millió forintot fizet a Mátrai egy takarítócégnek, és a cégregiszter azt mutatja, hogy a takarítócég összes forgalma éppen ez a 200 millió forint és a nyeresége 50 millió forint, akkor látható, hogy a szolgáltató csak a Mátraiból él, ráadásul magas nyereséghányaddal dolgozik.
Válaszlépés kell,
vagy meg kell szakítani minden kapcsolatot a vállalkozással és versenyeztetni kell a szolgáltatást,
vagy meg kell próbálni integrálni a tevékenységet, akár a céget is a Mátraiba,
vagy legrosszabb esetben legalább ártárgyalásokba kell bocsátkozni.
Fejlesztések
A legrosszabb hatékonyságú mátrai blokkok 2021 végén lejárnak, 2025-re már egyetlen szenes blokk sem fog vélhetően üzemelni. Az MVM-nek több tízmilliárd forintot kell majd a megújításra,
Az állam ebben a munkában majd a nagy európai struktúraváltó alapokra bazírozhat, az biztos, hogy Mészáros Lőrinc üzleti köre nagyon jól járt a Mátrai-deallel, hogy állami oldalról mi lesz a végső egyenleg, az majd csak a következő években derül ki.
(Borítókép: Bődey János / Index)
|
Nagyon drágán vette meg az állam a Mátrai Erőművet
|
Az MVM 17,44 milliárd forintért vásárolta meg a Mátrai Erőművet és a Geosol Kft. hulladék-feldolgozót Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől. A vállalkozó elég jó üzletet kötött, de nem egy piaci szereplővel, hanem a magyar állammal. Nagyon komoly átvilágítás kezdődhet a cégnél, feltéve, hogy a vírus végre engedi a szükséges üzleti lépéseket.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/03/27/nagyon_dragan_vette_meg_az_allam_a_matrai_eromuvet/
|
2020-03-27 18:06:00
| true | null | null |
Index
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben, a polgármesterek döntési jogát megváltoztató részekről ebben a cikkünkben írtunk. De hogy mennyire salátatörvény is ez, remek példa a végén található 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel.
Eszerint a Schmidt Mária-féle alapítvány tulajdonába kerül ingyen
a Budapest XII. kerület Határőr út 35. szám alatt található helyi védelem alatt álló ingatlan,
valamint a Budapest XII. kerület Istenhegyi út 92. szám alatt található ingatlan.
A két ingatlanról 2017-ben a következőt írtuk: az alapítvány kezelésében több budapesti ingatlan is van. 2011-ben megkapta Budapest XII. kerület Istenhegyi u. 92. szám alatti ingatlant 15 év határozott időtartamra azzal a kikötéssel, hogy rá kell költeni 150 millió forintot az épületre 5 éven belül. Ezenkívül bérlik a Határőr út 35. szám alatti épületet, amelyet a Kincstári Vagyon Igazgatóság nem sokkal a 2002-es választások előtt az Orbán-kormány utasítására vett meg 885,5 millió forintért.
A két fenti ingatlant tehát a törvényjavaslat szerint ingyen és bérmentve megkapná Schmidt Terror Házát is működtető alapítványa, ahogy a javaslat fogalmaz „a Közalapítvány tudományos kutatás, közművelődésügyi, oktatási és kulturális javak védelmével kapcsolatos közfeladatai ellátásának elősegítése céljából”. A közalapítvány a törvény értelmében mentesül a fennálló vagyonkezelési díjtartozása és visszapótlási kötelezettsége teljesítése alól.
A közalapítvány működteti a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, illetve Habsburg Történeti Intézetet.
A közalapítvány székhelye mindig is az egyik most ingyen kapott, egészen eddig az államtól bérelt Határőr út 35. szám alatt található ingatlan volt. A törvény részletes indoklásában azt írják az ingatlanról, hogy az állam az elmúlt húsz évben nem költött állagmegóvásra, pedig ráférne, ráadásul sokszor szerveznek ott rendezvényeket.
A másik, az Istenhegyi úton található ingatlanról pedig ezt írja a Semjén-féle törvényjavaslat:
„A törvényjavaslat megoldást ad a Közalapítvány MNV Zrt.-vel szemben fennálló tartozása rendezésére, továbbá rendezi a Budapest, belterület, 9646 helyrajzi számú, természetben a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 92. szám alatt található, kivett, lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 3868 m2 nagyságú ingatlan használatának jövőbeni kérdéseit.”
Majd azzal a mindenki számára megnyugtató mondattal zárul az indoklás, hogy:
(Borítókép: Schmidt Mária „30 éve szabadon” emlékév nyitórendezvényén 2019 júniusában - fotó: Huszti István / Index)
|
Schmidt Mária alapítványa két budai ingatlant is megkap ingyen az államtól
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben, a polgármesterek döntési jogát megváltoztató részekről ebben a cikkünkben írtunk. De hogy mennyire salátatörvény is ez, remek példa a végén található 50-es paragrafus „a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány részére történő ingyenes vagyonjuttatás” címmel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/04/01/schmidt_maria_alapitvanya_ket_budai_ingatlant_is_megkap_ingyen_az_allamtol/
|
2020-04-01 18:08:09
| true | null | null |
Index
|
A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
A társaság tájékoztatása szerint a balatonfüredi kikötő teljes körű felújításához összesen 999 millió 963 ezer forint pályázati támogatást kap a Solum-Invest Kft., míg a balatonvilágosi Club Aliga üdülő területéhez tartozó kikötő fejlesztéséhez 999 millió 921 ezer forint pályázati támogatást ítéltek meg a PRO-MOT Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-nek.
A fejlesztési projektek összköltsége mindkét esetben 1,8 milliárd forint.
A közlemény szerint a sikeres pályázatok eredményeként megkezdődhet a Club Aliga területéhez tartozó, korábban elhanyagolt kikötő fejlesztése, amellyel a társaság célja, hogy megújítsa és bővítse a teljes balatoni vitorlásturizmus szempontjából komoly potenciállal rendelkező kikötőt. 2019 januárjában jelentették be, hogy 4,5 milliárdért lett Mészáros Lőrincé a Club Aliga.
A közlemény kitér arra is, hogy a turisztikai ingatlanfejlesztésekre a társaság az év elején frissített stratégiájában foglaltakkal összhangban nagy hangsúlyt kíván fektetni a következő években. Ennek első elemeiként valósulhat meg a Club Aliga, valamint a balatonfüredi kikötő megújítása is, amelyek a koronavírus-járvány okozta rendkívüli állapotok megszűnése után a társaság várakozásai szerint nagymértékben hozzájárulhatnak a balatoni turizmus fellendüléséhez és a társaság eredménytermelő képességéhez.
Orbán Viktor veje, Tiborcz István 2018 nyarán lett tulajdonos az ingatlanbérbeadással foglalkozó Appeninnben. A BDPST megvette a Mészáros Lőrinchez tartozó Konzum PE Magántőkealaptól az ingatlanos cég 20 százalékát. Ez volt az első alkalom, amikor nyíltan került Mészáros-vagyon az Orbán-családhoz.
|
Kétmilliárd forintos állami támogatást kap kikötőfejlesztésre Mészáros és Tiborcz közös vagyonkezelője
|
A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében két balatoni kikötő fejlesztéséhez nyert el mintegy kétmilliárd forint támogatást az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. két leányvállalata - tette közzé az Appeninn a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/04/01/ketmilliard-forintos-allami-tamogatast-kap-kikotofejlesztesre-meszaros-es-tiborcz-kozos-vagyonkezeloje
|
2020-04-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti.
|
Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben
|
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html
|
2020-04-01 23:08:22
| true | null | null |
Privátbankár
|
Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség.
A Boldog István fideszes országgyűlési képviselő nevéhez kötődő ügyről sokat írtunk mi is, a sztorit Hadházy Ákos robbantotta még tavaly októberben. Az eddigi cikkek és információk szerint az egész azzal kezdődött, hogy a kengyeli polgármester egy vádalku keretében azt mondta a hatóságoknak, hogy az EU-s pályázatok előre le vannak zsírozva Boldog választókörzetében, a törökszentmiklósi központú Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4-esben. Az ügyeket egy Fehér Petra nevű fideszes önkormányzati képviselő, Boldog István mindenese intézte állítólag, róla itt írtunk bővebben. Hogy az egész hogy zajlott, az ebben a cikkben van benne, ez pedig egy videó arról, hogy megpróbáltuk Boldogot és más polgármestereket kérdezni az ügyről. Orbán decemberben közölte, hogy lehet fideszes érintettség, de januárban még leült beszélgetni a képviselővel. Cikkgyűjtő oldalunkon itt válogathat a Boldog-cikkek között.
A mostani ügyészségi közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség eljárást folytat hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt. Az eljárás adatai szerint a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült, írja az ügyészség.
Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A felmerült bizonyítékok alapján a legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél indítványozta Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, a büntetőeljárás Boldog István országgyűlési képviselővel szembeni lefolytatására a mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség, írta a közlemény.
(Borítókép: Boldog István, a Fidesz képviselője egy 2019-es plenáris ülésen az Országgyűlésben. Fotó: Kovács Tamás / MTI)
|
Boldog István mentelmi jogának felfüggesztését kéri a legfőbb ügyész
|
Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Boldog István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, írja közleményében az ügyészség.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/04/02/boldog_istvan_mentelmi_jog_felfuggesztes/
|
2020-04-02 16:27:38
| true | null | null |
Index
|
vesztegetés;Boldog István;
2019-12-05 08:00:00
Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség
Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek.
A Népszava több érintett polgármesterrel folytatott beszélgetés után az elsők között számolt be arról, milyen körülmények között osztották ki a TOP-os pályázati pénzeket Boldog István kétpói fideszes országgyűlési képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzetében. Behívták őket a kétpói polgármesteri hivatalba 2016 januárjában, s ott közölték velük, mely cégekkel végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, ha nyerni akarnak. Hadházy Ákos független képviselő pedig sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben – Boldog István képviselő megnevezése nélkül – nyomozás indult.
Ehhez az ügyhöz kapcsolódva a cserkeszőlői önkormányzatnál foglaltak le iratokat november végén: a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészének utasítására a hivatal eközben még a beérkező telefonokat sem fogadhatta. Ezen a héten kedden pedig a Belügyminisztérium tartott ellenőrzést a kétpói polgármesteri hivatalban egy olyan ügyben, ami szintén köthető Boldog Istvánhoz. Az ő féltestvére irányítja ugyanis a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft-t, amely a kétpói önkormányzat tulajdona. Ez a kft. egy tízmilliós pályázati pénzzel nem tud elszámolni. Október 31-ig kellett volna fóliasátrakat felállítaniuk a közmunkások számára, szeptemberben el is készítettek egy dokumentációt a műszaki átadásról, ám a falu új vezetése azzal szembesült, hogy a projekt nem valósult meg, ezért ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek. Belső körből származó információk szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kormányhivatal illetékesei is bejelentkeztek Kétpón, hogy a 2011-től napjainkig tartó időszak pályázati anyagait átnézzék.
Az „irányított” TOP-os pályázatokkal kapcsolatos hír, hogy a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőügyben előzetes letartóztatásba került Boldog István jobbkeze, korábbi közvetlen munkatársa, Fehér Petra, aki korábban a megyei közgyűlés alelnöke volt, az idei helyhatósági választásokon pedig a Fidesz-KDNP képviseletében tagként újra bekerült a testületbe – írta meg a torokszentmiklosi.hu. Az Index ezt később azzal egészítette ki, hogy eddig összesen öt emberrel szemben rendeltek el kényszerintézkedést, közülük négyen kerültek letartóztatásba, egy fő pedig – nyomkövető alkalmazásával – bűnügyi felügyelet alá.
|
Boldog-ügy: bekeményített az ügyészség
|
Kétpón a belügy vizsgálódott, Cserkeszőlőn iratokat foglaltak le, négyen előzetesben – felgyorsult a nyomozás az ügyben, amelynek szálai a fideszes Boldog Istvánhoz vezetnek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3059362_boldog-ugy-bekemenyitett-az-ugyeszseg
|
2019-12-05 17:04:00
| true | null | null |
Népszava
|
korrupció;Boldog István;
2019-10-05 06:00:00
„Államtitok” a Boldog-botrány
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
– Behívtak a polgármesteri hivatalba, valamikor 2016 januárjában. Félóránként voltunk beosztva, egy-egy polgármester. A telefonunkat odakint le kellett tenni. Odabent azt mondták, a TOP-os pályázatokról akarnak tájékoztatást adni, a lehetőségekről, hogy mire lehet majd pályázni. Ezt úgy nagyjából még normálisnak is tartottam, bár furcsa volt, hogy miért egyenként kell erről a polgármesterekkel beszélgetni. Aztán elhangzott, hogy a pénz elnyerésnek vannak feltételei. Az egyik, hogy a megjelölt cégek végezzék a pályázatok előkészítését, a projektmenedzseri feladatokat, a közbeszerzési eljárást, sőt, még a nyilvánosságtételi kötelezettséghez is kijelöltek egy céget. Aztán annyit mondtak, hogy a kivitelezéssel kapcsolatban majd egy megbízott fog keresni. Végül azt is közölték, hogy ha ezek a feltételek nem megfelelőek, nyugodtan szóljunk, mert el tudják vinni ezeket a forrásokat máshová is.
Egy Szolnok megyei település polgármestere osztotta meg velünk mindezt, azt követően, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedden egy sajtótájékoztatón arról beszélt: a homofób kijelenéseiről elhíresült fideszes Boldog István gyakorlatilag megzsarolta választókerülete polgármestereit, csak akkor kapnak uniós támogatást a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP), ha az általa preferált cégeknek adnak munkát. Hadházy azt mondta, úgy tudja, a fideszes képviselő 2017-ben rendelte Kétpóra a településvezetőket, a nekünk nyilatkozó polgármesterek szerint azonban ez 2016 elején történt, de hozzátették: lehettek egyéb találkozók akár 2017-ben is, nem mindegyiküket hívták meg mindenhová.
Hadházy Ákos szeptember elején küldött közérdekű adatigénylést az ügyészségnek. Arra volt kíváncsi: érkezett-e feljelentés olyan ügyben, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú országgyűlési egyéni választókerületét – és azok településeit – érinti olyan vonatkozásban, hogy uniós pályázati pénzek felhasználása során költségvetési csalás és korrupciós bűncselekmények elkövetésének gyanúja merült fel? Polt Péter legfőbb ügyész azt válaszolta: a feltett kérdés alapján jelenleg van beazonosítható, ügyészségen folyamatban lévő büntetőügy. Később hangsúlyozták: ez a válasz kizárólag a fenti kérdésre vonatkozik, és egyetlen személyt sem érint.
A polgármesterekkel való beszélgetések során lapunk úgy informálódott, hogy a feljelentés idén tavasszal érkezett az ügyészségre, az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított eljárást. Az ide küldött kérdéseinkkel a Legfőbb Ügyészség szóvivőjéhez irányítottak. Páli Péter kirendelt szóvivő külön felhívta a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyész Hadházy Ákos közérdekű adatigénylésére adott válaszában országgyűlési képviselőre vonatkozó információt nem közölt. Hozzátette: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi törvény szerint a hivatali korrupciós bűncselekmények nyomozása minden esetben kizárólagos ügyészi hatáskör, függetlenül attól, hogy mentelmi jogot érint-e vagy sem. Úgy tudjuk, több polgármestert tanúként már kihallgattak, de az általunk megkeresettek egyike sem nyilatkozott, mondván, vallomásukat „államtitoknak minősítették.” Az ügyészség pénteki lapzártánkig nem válaszolt arra, hogy ezt mi alapján és miért rendelték el, és több más kérdésünkre sem felelt.
Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója lapunknak azt mondta: 2009 óta ez a fogalom nem létezik, helyette a korszerű nemzetközi szabályoknak megfelelő „minősített adat” az elfogadott, ennek ellenére közszájon ma is foroghat ilyen kifejezés. Ahhoz, hogy valamit minősített adatnak nyilvánítsanak, szavai szerint komoly indok kell, kémkedés, állam elleni bűncselekmények, minősített adat védelmét sértő bűncselekmények, titkos felderítés, lehallgatás, fedett nyomozó igénybevétele. Valószínűleg soha nem derül majd ki, ebben az ügyben mi volt ez a kategória, mindenesetre arra alkalmas, hogy a polgármestereket „elhallgattassa”, s az ügyészségnek se kelljen bőséges információt kiadni – bár a jogi igazgató szerint erre amúgy sem kötelezi őket a törvény, elvileg csak a nyomozás érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
|
„Államtitok” a Boldog-botrány
|
Több polgármestert is tanúként hallgattak ki a fideszes képviselő ügyében, ám megtiltották nekik, hogy nyilatkozzanak vallomásukról – értesült lapunk.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3052552_allamtitok-a-boldog-botrany
|
2019-10-05 17:06:00
| true | null | null |
Népszava
|
Várhatóan a jövő hét elején Áder János államfő az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének előterjesztésére a bírósági igazgatási szervezet elnökhelyettesévé nevezi ki Erőss Monikát, értesült az Index. Információinkat az OBH többszöri kérdésünkre sem cáfolta, annyit pedig megerősítettek, hogy Erőss Monika pályázott az OBH elnökhelyettesi posztjára, Senyei György OBH-elnök pedig:
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes
Arra kérdésünkre ellenben válaszoltak, hogy nem merült-e fel az OBH elnökének felterjesztése előtt, hogy Erőss Monikával szemben összeférhetetlenségi aggályok vannak. A válasz röviden összefoglalva nem, azt írták ugyanis:
Rákérdeztünk arra is, hogy miközben az OBH elnökévé jelölt személy Országos Bírói Tanács (OBT) általi meghallgatását a bírói szervezeti és igazgatási törvény előírja, helyetteseinél nincs ilyen követelmény, Erőss Monika esetében, éppen a személyét érintő kérdésekből fakadóan pedig nem gondolják-e, hogy az elnökhelyettest is érdemes lenne meghallgatnia a bírók saját igazgatási szervének, azaz az OBT-nek. Erre azt válaszolták:
Az OBH elnökhelyettesi tisztségére pályázó személyek vonatkozásában a jogszabály ilyen hatáskört nem telepített az OBT-hez.
A válasz alapján azt, hogy egy pályázó az adott tisztséget betöltheti-e, a kinevezőnek kell megvizsgálnia, aki az OBH elnökhelyettese esetén a köztársasági elnök.
Erőss Monika jelenleg a Kúria főtitkára. A bírósági önéletrajza szerint 1982-ben szerzett diplomát „summa cum laude” minősítéssel az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Több bírósági igazgatási pozíciót is betöltött, majd:
közreműködött polgári jogi és polgári eljárásjogi tárgyú, valamint a civil szervezetek érintő jogszabálytervezetek véleményezésében, esetenként közvetlen közigazgatási- és igazságügyi minisztériumi felkérés alapján.
Erőss az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, 2012-től pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökének megbízásából egyes bírósági eljárások elektronizálását célzó uniós forrásokból megvalósuló projektekben a megrendelői oldalon szakmai közreműködőként jár el. Ráadásul a bíró 2012. január 1. napjától 2013. augusztus 31. napjáig a Kúrián beosztott bíróként - címzetes táblabíróként - dolgozott, 2013. szeptember 1. napjától a Kúria Polgári Kollégiumában kúriai bíró.
A Kúrián bírói feladatai mellett, megbízás alapján igazgatási feladatokat is ellát, 2012. július 15. napjától a Kúria főtitkára
– írja az önéletrajz.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György mellett három elnökhelyettesi poszt van. Ezek egyikére Áder János idén február 6-án nevezte ki Harangozó Attilát, aki 2018-tól a Szegedi Ítélőtábla tanácselnöke, illetve 1996 óta a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának oktatója, címzetes egyetemi docens. Mellette korábban Répássy Árpád és Vajas Sándor voltak helyettesek, mindkettő posztra pályázatot írt ki az OBH elnöke március 10-én, erre nyújtotta be pályázatát az igazságügyi miniszter anyósa is. Kinevezési javaslatát pedig az OBH elnöke tehát már felterjesztette Áder Jánoshoz.
|
Várhatóan Varga Judit anyósa lesz az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese
|
Kérdésünkre, hogy az OBH függetlenségét érintően Erőss Monika elnökhelyettesi pályázata során nem merült-e fel, hogy kinevezése esetén a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben foglalt, bármely kizáró ok állhat fenn, az OBH nem válaszolt érdemben. Ahogyan arra sem, nem sérti-e az OBH függetlenségét az, hogy az új elnökhelyettes VARGA JUDIT IGAZSÁGÜGYI MINISZTER ANYÓSA, TEHÁT NYILVÁNVALÓAN ROKONI, CSALÁDI KAPCSOLATBAN ÁLL A VÉGREHAJTÓ HATALOM KÉPVISELŐJÉVEL, ÉPPENSÉGGEL AZZAL, AKI AZ IGAZSÁGÜGYÉRT FELELŐS JELENLEG. Varga Judit Facebook-posztban reagált a hírre, és közölte álláspontját, miszerint: "HA AZ INDEX ÚJSÁGÍRÓJA A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOKAT ELOLVASTA VOLNA, PONTOSAN LÁTNIA KELLETT VOLNA, HOGY AZ ANYÓSOM POZÍCIÓVÁLTÁSA SEMMILYEN ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI KÉRDÉST NEM VET FEL."
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/04/03/obh_elnokhelyettes_varga_judit_eross_monika_anyyos_senyei_gyorgy/
|
2020-04-03 11:04:00
| true | null | null |
Index
|
A nyomozás során Boldog István országgyűlési képviselő érintettsége is felmerült. Boldog a vádhatóság szerint a bűncselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
A ügy lényege nagyon egyszerű: a vád szerint az érintettek meghívásos közbeszerzési pályázatokat "zsíroztak le" előre. Vagyis
olyan cégek lettek a nyertesek, akik aztán visszacsorgattak bizonyos összegeket a közbeszerzés eredményére hatással bíró személyeknek, akik előzetesen eldöntötték, ki nyeri a tendert.
Voltak előzetes jelei annak, hogy előbb-utóbb elérnek Boldog Istvánig a nyomozók. A politikus jobbkezének tartott F. P.-t már korábban előzetes letartóztatásba helyezték a pályázati pénzek körüli visszaélések miatt. Beszámolók szerint a hölgy volt Boldog mindenese, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés korábbi alelnöke, majd pedig megyei közgyűlési tag és Törökszentmiklóson fideszes önkormányzati képviselő.
Fokozatosan lépkedett fel a ranglétrán: előbb Boldog István asszisztense, majd kampányfőnöke lett. Boldog István Facebook-fiókját áttekintve gyakorlatilag minden fotón feltűnik F. P., aki a fideszes képviselő minden egyes kampány-és egyéb protokolláris eseményén megjelent.
A jelek szerint viszont más feladatokat is ellátott. A tavaly november 29-én egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezett F. P. a vádhatóság szerint „megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy több Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatos pályázatnál irányított, jogellenesen befolyásolt közbeszerzéseket elnyert vállalkozóktól - mint a pályázatok elbírálásában döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy - jogtalan haszonra tett szert”
Köznapi nyelvre lefordítva:
a pályázatokon nyertes vállalkozók a hölgynek fizethették a kenőpénzt.
Az Index cikke szerint a TOP-os pályázatok elején, a pályázási szakaszban Boldog István a kétpói polgármesteri hivatalba rendelte F. P.-n keresztül a polgármestereket. A portálnak ezt az érintettek úgy írták le, mintha orvosi rendelőbe mentek volna: egy polgármester már bent, egy kint, a harmadik településvezető épp végzett, és távozott. Fehér Petra - elmondásuk szerint - mindenkitől elkérte a telefont, amit egy másik helyiségbe vitt.
Ezután Boldog minden polgármesterrel egyeztetett arról, hogy mire pályázzanak, mit fognak megnyerni, és mi az, amit biztosan nem fognak tudni megnyerni. Úgy tudjuk, azokat a polgármestereket, akik esetleg mással, máshogy, más összegben pályáztak volna, mint ahogy megmondták nekik, azzal fenyegettek, hogy el lesz kaszálva a pályázatuk. De más módszereik is voltak: volt, hogy
a cserkeszőlői fürdő termálvizes medencéjében kellett találkozni Boldoggal, aki F. P.-vel várta az érkező településvezetőt.
Itt beszélték meg, hogyan kellene a polgármestereknek ehhez a történethez hozzáállniuk, hogy mindenkinek jó legyen.
Ám az ügy beborult, amikor Boldog István jobbkezét előzetes letartóztatásba helyezték az ügyben. Ezt azóta megszüntették és F. P. házi őrizetben várja a nyomozás fejleményeit. Ezt követően a 168 Órának egy nyomozó azt mondta Boldog István személyére utalva, "körbekerítettük, már csak a kilövési parancsra várunk”.
Az ügyet kirobbantó Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint nem véletlenül éppen most jött a "kilövési engedély". Mint a 168 Órának elmondta, azért most lépték ezt meg, mert a koronavírus-járvány közepette talán kevesebb figyelem irányul az ügyre. Kifogásolta, hogy az vádhatóság nem helyezi előzetes letartóztatásba a politikust és ezzel már
„a második papírját szerzi meg az ügyészség arról, hogy ő tartja fent a Fidesz kétharmadát.”
Hadházy úgy értékelt, annyira nyilvánvalóak voltak a bizonyítékok, hogy az ügyészség nem tehetett mást, lépnie kellett. A független képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ebben az ügyben megfigyelt "mintázatok" más térségekben is előfordulnak, vagyis máshol is működnek hasonló korrupciós gépezetek, nem csak Boldog István körzetében.
Orbán Viktort mindez nem zavarta különösebben, és idén január végén felhívta a Karmelita Kolostorba egyeztetni választókerületi ügyeiről Boldog Istvánt.
A képviselő legutóbb csütörtök délután adott hírt magáról: egy videót tett közzé, amin az otthonmaradásra buzdít mindenkiit.
Nem Boldog István lenne az egyetlen fideszes politikus, aki viszonylag rövid időn belül a vádlottak padjára ülne. Vélhetően erre a sorsra jut Simonka György - akit szintén korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítanak. Ugyan már lehet elfelejtettük, de Mengyi Roland - akinek ügyét a 168 Óra robbantotta ki - már jogerős börtönbüntetését tölti.
|
Boldog István tündöklése és bukása
|
Ahogy arról már korábban hírt adtunk, a Legfőbb Ügyészség kezdeményezte Boldog István fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ezzel összefüggésben ugyanis a Központi Nyomozó Főügyészség jelenleg eljárást folytat, amelynek adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei, részben európai uniós finanszírozású Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-tundoklese-es-bukasa-igy-mulik-el-a-dicsosege-jasz-nagykun-szolnok-megye-mindenhato-uranak-183762
|
2020-04-03 11:52:11
| true | null | null |
168 óra
|
A 75 négyzetméteres lakást nem sokkal a magát Voldemortnak hívató Mengyi képviselővé válása után, 2010 nyarán szerezte meg Mengyi neje, aki akkor még előző férje nevét viselte. A lakásbérleti szerződést ő írta alá Nagy Gábor Tamással, az akkori I. kerületi fideszes polgármesterrel.
(Minden a koronavírusról itt!)
A bérleti díjat a két és fél szobás lakás után havi 19,7 ezer forintban állapították meg, rezsivel együtt is csak 31,5 ezer forintot kellett fizetni – áll azokban a dokumentumokban, amelyekhez közérdekű adatigénylés során jutottunk hozzá a kerületi önkormányzattól. Ez rendkívül jutányos díjnak számít, akkoriban piaci alapon 8-10-szer ennyibe kerülhetett egy hasonló méretű ingatlan bérleti díja a környéken, mostanában pedig már 650 ezer forintért hirdettek a Dísz téren egy pontosan ugyanakkora, 75 négyzetméteres lakást.
Mengyiék a várbeli önkormányzati ingatlanhoz csere révén jutottak hozzá: egy XI. kerületi 56 négyzetméteres lakást cseréltek el a korábbi bérlő özvegyével és örökösével, a szerződésben mindkét ingatlant 19 millió forintra értékelték, így nem állapítottak meg értékkülönbözetet.
Ám az ügylet itt még nem ért véget: a csereként felajánlott XI. kerületi lakás alig egy hónap elteltével a földhivatali nyilvántartás szerint visszakerült Mengyi felesége tulajdonába.
Mengyi felesége alig négy évig bérelte a Dísz téren a lakást, amikor is a bérleti jogot elcserélte egy II. kerületi, pasaréti, 86 négyzetméteres lakás tulajdonjogáért. Mengyi Roland jelenleg a kecskeméti börtönben tölti más ügyekben kiszabott büntetését, így helyette a feleségét kerestük, de ő napokig nem reagált.
Mint ismert, Mengyi Rolandot ősszel ítélte négy évre a bíróság költségvetési csalás kísérlete és más bűncselekmények miatt, és most januárban vonult börtönbe.
Népszerű a budai kerület
Befolyásos emberek sora jutott önkormányzati bérlakáshoz az I. kerületben az elmúlt években. Maga a volt polgármester, Nagy Gábor Tamás is kapott itt ingatlant, a volt felesége és a szülei is szert tettek egy-egy lakásra. De szintén a várba, önkormányzati bérleménybe költözött többek között Palkovics László innovációs miniszter, Bayer Zsolt újságíró és Tiffán Zsolt volt fideszes képviselő is.
|
Nem hiszi el, mennyiért bérel lakást Mengyi Roland felesége Budán
|
Budapest — A budai várnegyed legszebb részén, a Dísz téren jutott egy önkormányzati bérlakáshoz a Harry Potter-könyvek főgonoszaként, Voldemort nagyúrként elhíresült Mengyi Roland volt fideszes képviselő felesége.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/20-ezerert-berelt-lakast-a-varban-mengyi-roland-felesege/9ftvy7e
|
2020-04-04 16:53:12
| true | null | null |
Blikk
|
Miközben a hazai közvéleményt a veszélyhelyzetben bedobott, fülrepesztő hanggal dübörgő törvénymódosítási javaslatok foglalják le, melyek intézkedései között bőven vannak olyanok is, amiknek semmi köze a járványhoz, szükségszerűen sokkal kisebb zajt csapva, szinte lopva felkerült a Budapesti Értéktőzsde oldalára egy bejegyzés, ami egy vaskos közbeszerzés odaítélését jelenti be.
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
A tendert Győr Megye Jogú Város Önkormányzata élén még a korábbi polgármester, a fideszes Borkai Zsolt írta ki, aki ugyan az emlékezetes szexbotránya után még megnyerte az önkormányzati választást a városban, kicsit később viszont, az ügy utórengései miatt mégis mennie kellett. A közbeszerzés viszont maradt, és a város színe sem lett kevésbé narancsos, mert utóda, Dézsi Csaba András is a Fidesz-KDNP tábort erősíti.
|
Közel 20 milliárdos közbeszerzést nyertek meg Mészáros Lőrincék Győrben
|
A szerda kora délután felkerült rendkívüli tájékoztatás szerint a Mészáros Lőrinc nagyvállalkozó érdekkörébe tartozó Opus Global Nyrt. egy részben közvetlen tulajdonában álló cége megnyerte
a nettó 19,5 milliárd forintot érő „győri vízi élménypark kialakítása” elnevezésű projekt közbeszerzését.
A Modern Városok Program keretében zajló munkákban az Opus-tulajdon Euro Generál Építő és Szolgáltató Kft.-jét a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. segíti majd.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/kozel-20-milliardos-kozbeszerzest-nyertek-meg-meszaros-lorincek-gyorben.html
|
2020-04-01 16:57:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Beindul egy jelentős vállalati visszavásárlási hullám, amelynek révén hazai tulajdonba kerül vissza egy sor, korábban külföldi befektetők által lefedett terület.
Matolcsy György szerint a koronavírusjárványt követően ez a 2020-as évek egyik új lehetősége a magyar gazdaság számára. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy a jegybank elnöke milyen területekre gondolt, a várakozásai rámutatnak a mostani krízis egy valóban fontos középtávú következményeire.
A hirtelen összeomlás miatt megroppanó cégek ugyanis világszerte, így itthon is leértékelődnek, és így felvásárlási célponttá válhatnak. A vevők olyan vállalatok lehetnek, amelyek ilyen helyzetben is tudnak készpénzt mozgósítani. Jelenleg Magyarországon ez leginkább azokra a cégekre jellemző, amelyek főleg a jó kapcsolataik révén szerzett az állami megbízásaiknak köszönhetik az üzleti sikert.
Eddig is cél volt a magyarosítás
A Matolcsy György által megfogalmazott gondolatmenet azért is figyelemreméltó, mert ilyen kormányzati törekvés már lassan tíz éve van, és az erőfeszítést átütő siker koronázta. Orbán Viktor maga jelentette be, hogy négy szektorban, az energetika, a média, és a kiskereskedelem területén illetve a bankszférában magyar tulajdoni többséget akar.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán kiadta, hogy magyarosítani kell a gazdaságot, így áll mostAz MKB és a TV2 sokat számított, de Baldauf László csúnyán betett a kormányzati akaratnak.
Ezek nagy részében lényegében minden mérőszám szerint meg is valósult a miniszterelnök elvárása. A médiában olyan központosítás történt, amivel messze átlépte a szektorban a kijelölt 50 százalékot a magyar arány, és főleg a kormányközeli vállalkozók terjeszkedésének eredményeként jelentős volt ebből a szempontból a növekedés az energia és a pénzügyi szektorban is. Az egyetlen kivétel a kiskereskedelem, ahol épp ellentétes trend volt a jellemző: a kormány nem tudott akkora hátszelet adni a magyar szereplőknek, hogy versenyképesek legyenek, ezért – főként a német diszkontláncok előretörésével – inkább a multik erősödtek.
Az elmúlt hetek fejleményeit látva elég egyértelmű, hogy a kiskereskedelemben a koronavírus okozta gazdasági válság sem hoz változást. Bár a kiskereskedelmet ellátási, és munkaszervezési szempontból elég érzékenyen érintik bizonyos intézkedések, illetve a megszokott kereslet felborulása, pénzügyileg valószínűleg nem kerülnek bajba, sőt összességében jól is kijöhetnek a dologból. Így itt nem igazán lesznek felvásárlási célpontok, nem nagyon lesz mód arra, hogy a magyar cégek külföldiek rovására terjeszkedjenek.
Feltéve, hogy nem tesz valamit a kormány, hogy ez a helyzet változzon. Ezért senkit nem érhet igazán meglepetésként, hogy a szombaton nyilvánosságra hozott megszorítások keretében 36 milliárd forintot kívánnak a beszedni a kormány szóhasználatában “multinacionális láncoktól”.
Persze elképzelhető, hogy az orbáni törekvést más szektorokra is kiterjesztik, de a mostani válság jellege miatt még olyan ágazatokban is nehezen képzelhető el, hogy külföldi érdekeltségeket vásároljanak fel magyar befektetők, ahol tényleg nagy a baj. A rövid, sokkszerű leállás ugyanis sokkal érzékenyebben érinti a kisebb helyi szereplőket, mint a nagyobb tőkeerős multikat, amiket ráadásul a korábbi tapasztalatok alapján a kormányok sem hagynak csak úgy bedőlni. Bár nem lehetetlen, hogy egy-egy nemzetközi szereplő helyi leány eladásával próbálja rendezni a sorait, a felvásárlási lehetőségeket valószínűleg nem ott kell majd keresni, ahol Matolcsy György várja.
Magyar cégek vehetnek magyarokat
Konszolidáció ugyanis szinte biztosan sok iparágban lesz Magyarországon és nemzetközi szinten is, legalábbis a gazdasági szakértők, és a vállalati szféra is erre számít. Itthon például két vállalkozásokat tömörítő csoportosulás, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is előállt egy-egy javaslatcsomaggal, és mind a kettőben erős utalások vannak arra, hogy a rövidtávú válságintézkedések ellenére is sok cég eltűnhet, és az erősebbek megvásárolhatják az aktuálisan gondokkal küzdő társaságokat. Nagy Elek a BKIK elnöke például a csomaggal kapcsolatban feltett kérdéseinkre azt írta:
Sajnos a kormányzat minden vállalkozást biztosan nem tud majd megmenteni, így javaslatunk szerint a nyereségesség visszaállítását célzó befektetések mellett állami kockázati tőkével kellene segíteni a válságálló vállalkozásainkat is, hogy az esetleg csődbe jutó társaikat felvásárolva az ott meglévő szervezeti tudás ne vesszen kárba.
A kamara várakozásai szerint tehát ha lesz felvásárlási hullám, akkor a meggyengült magyar cégeket vehetik meg olyan magyar cégek, amelyek jobban ellen tudnak állni a mostani válságnak és/vagy van kellő pénzük ahhoz, hogy befektessenek.
Korábban írtunk róla, hogy a hazai vállalkozások 30-40 százalékának annyi tartaléka sincs, amiből alkalmazottainak a kéthavi bére kijönne. Van azonban egy másik véglet is: akad jó néhány olyan cég, amely az elmúlt években valamilyen okból kifolyólag (vagy mert a működésük ezt követeli meg, vagy mert rengeteg nyereséget termeltek) hatalmas pénzeszköz-állományt halmozott fel. Ebben a körben pedig kifejezetten felülreprezentáltak a kormányközeli vállalatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAutóipari és egészségügyi cégeknél fogyhat el leghamarabb a pénz, ha nem lép a kormányHa el akarja kerülni a tömeges munkanélküliséggel járó gazdasági károkat, az államnak be kéne segítenie a bérek kifizetésébe, mielőtt a vállalkozások bedőlnek.
Tízmilliárdok állnak halmokban az építőiparban
Megvizsgáltunk néhány szektort ebből a szempontból, és elég egyértelműnek látszik, hogy a NER-cégeknek mind értékben, mind árbevétel arányosan rendkívül sok elkölthető pénzük van. Nem meglepő módon ez leginkább az építőiparban szembetűnő.
A Mészáros és Mészáros Kft. 60 milliárdos tartalékáról már korábban is írtunk, de 10 milliárd feletti pénzeszköz állt 2018 végén a szintén Mészáros Lőrinchez köthető R-Kord Kft-nél, a Garancsi István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt-nél, és a kormány kedvenc autópálya-építőjénél, a Duna Aszfaltnál is. Emellett elég jól el volt látva pénzzel a szintén kormányközeli cégek közül a Puskás Stadiont jegyző két vállalat, a Záév, illetve a Magyar Építő, valamint a Penta, a Belfry és West Hungária Bau Kft. is.
A szektor más szereplőinél azonban ez nem volt ennyire általános. Az osztrák Swietelskynek ugyan két hazai cégében is halmokban állt a pénz, a nemzetközi csoportok itteni leányainak többségénél azonban nem ez volt a helyzet. Ahogy a kormányhoz nem, vagy csak kevésbé köthető vállalatok is sokkal kisebb pénzeszköz-állománnyal működtek.
A sokak által előrevetített konszolidáció azonban egész biztosan nem az építőipart fogja leginkább érinteni. Sokkal nagyobb esély van egy komolyabb átrendeződésre a vendéglátás, illetve a szálláshely-szolgáltatás területén, ahol lényegében egyik pillanatról a másikra omlott össze a cégek piaca.
Mivel itt sok esetben konkrétan lenullázódott a vállalatok bevétele, állami segítség nélkül elkerülhetetlennek tűnik a csődhullám.
Bár ezekben az ágazatokban nincs olyan meghatározó érdekeltsége a kormányközeli vállalkozóknak, mint mondjuk az építőiparban, de akiknek van, azok itt is jól el vannak látva pénzzel. A Hunguest Hotels pénzeszközállománya például elég szépen gyarapodott, amióta a lánc Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, és 2018 végén már több mint 4 milliárd forintjuk volt a számlán. Ez persze nem jelenti azt, hogy őket ne érintené katasztrófaként a mostani helyzet, de minden bizonnyal azok között a piaci szereplők között vannak, akik a legtovább képesek kitartani egy ilyen időszakban. Azaz tipikusan az a Nagy Elek által említett kategória, amely „válságálló vállalkozásként képes lehet az esetleg csődbe jutó társait felvásárolni”. A lánc nemrégiben jelezte is, hogy felújításokra használják fel a működési kényszerszünetet.
Kimutatásaik alapján rajtuk kívül csak a francia Accor magyar érdekeltségének volt hasonló nagyságrendű tartaléka, és az árbevétel, illetve a költségek arányában még a legnagyobb hotelek és láncok többsége is jóval kisebb tartalékkal rendelkezett 2018 végén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMostantól nem ehetsz úgy Big Mac-et, hogy abból ne részesüljön a NERTeljes modellváltást hajt végre Magyarországon a McDonald’s azzal, hogy helyi leányát eladja egy kormányközeli üzletembernek. Mostantól mindent a marketes Scheer Sándor felügyel.
Elég hasonló a helyzet a vendéglátó szektorban is. Itt a legtöbb pénzeszközzel a hazai McDonald’s étteremeket üzemeltető, azóta Scheer Sándor tulajdonába kerülő Progress Étteremhálózat Kft. rendelkezett 2018 végén. A gyorséttermeknél azonban ez jó eséllyel részben az üzleti működésükből ered – valószínűleg nincs sok értelme összehasonlítani egy ilyen láncot egy ételkihordó céggel vagy egy hagyományos étteremmel.
Kívülről is jöhetnek vevők
Arról nem is beszélve, hogy felvásárlási szándék korántsem csak szektoron belülről jöhet, erre épp az építőiparból meggazdagodó Scheer Sándor és a McDonald’s esete a jó példa. Simán elképzelhető, hogy egy likvid eszközökkel jól ellátott cég vagy vállalkozó ezt az időszakot próbálja meg felhasználni arra, hogy új területre lépjen be. Mészáros Lőrinc tőzsdei cége például bármit vásárolhat, hiszen eddig is ezt tette és a stratégiában rögzített célja is ez. Saját honlapjukon a bemutatkozásnál azt írják, hogy az Opus Nyrt.
kiemelt figyelmet fordít olyan társaságok felvásárlására és integrálására, amelyek jelentős növekedési potenciállal és eredménytermelő képességgel rendelkeznek.
Márpedig a most bajba kerülő cégek között sok ilyen van, ezek problémája nem abból ered, hogy korábban rosszul működtek, hanem a likvid, tehát mozgósítható, elkölthető vagyonuk megcsappanásából. Egy ilyen helyzetbe jutott vállalat pedig rendkívül kiszolgáltatott, és a benne rejlő potenciálhoz képest rendkívül olcsón meg lehet vásárolni, vagy lehet benne részesedést szerezni. A jó időben juttatott friss forrással azonban könnyen egyenesbe jöhetnek, és ismét jól teljesíthetnek.
Éppen ezért volt az összes nyugat-európai országban, illetve már a régiónkban is a kormányok egyik első lépése, hogy ezt a likviditási gondot próbálták kezelni például bérek átvállalásával, kedvezményes hitelekkel, hitelgaranciákkal, és ezért szerepelnek hasonló intézkedések minden hazai javaslatban is. Az sem véletlen, hogy mindenki gyorsan lépett, hiszen a vállalatok annál nagyobb eséllyel kezdik elküldeni az embereiket, válnak fizetésképtelenné, és lesznek potenciális felvásárlási célpontok, minél később érkezik a segítség.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMost tényleg meg kell mentenie a gazdaságot a kormánynak. Nem mindegy, mit választKevés a hitelmoratórium, a kormánynak valahogy pótolnia kell a cégek kieső bevételeit, és a munkaerőpiac szétesését is meg kell állítania. Összeszedtük az opciókat.
Emiatt tartják sokan teljesen érthetetlennek, miért nem hozott eddig semmilyen komolyabb intézkedést a magyar kormány – és amit hozott, azok között is találni megszorításokat a bankokra és kiskereskedelmi láncokra kirótt különadó formájában. Orbán Viktor a hét elejére ígérte a nagy gazdasági mentőcsomagját, ez azonban így is hetekkel később érkezik, mint sok más országban. Ennyi idő alatt pedig már számos cég olyan helyzetbe kerülhetett, ahonnan magától nincs visszaút: vagy bedől, vagy felvásárolják.
Állami felvásárlások
A konszolidáció nem csak a piaci cégeket érintheti azonban, az állam is megjelenhet vevőként, befektetőként a piacon. Az MKIK és a BKIK által javasolt intézkedéscsomagoknak egyaránt van olyan eleme, amely alapján
az állam tulajdonossá válhatna átmeneti, vagy bizonyos esetben akár tartós jelleggel is bajbajutott magáncégekben.
Egy ilyen lehetőségre ráadásul a nemzeti vagyonért felelős miniszter is utalt. Bártfai-Mager Andrea a Figyelőnek adott interjújában azt mondta:
a járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy egy előre nem látható sokkhelyzetben a nemzetek elsősorban magukra számíthatnak. Ezért az ellátásbiztonság érdekében fontos az ellátási láncok rövidítése, és megfontolandónak nevezte az ellátási lánc szempontjából kritikus, sérülékeny helyzetben lévő társaságok megvásárlását.
|
Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak
|
Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200406/kormanykozeli-cegek-lehetnek-a-nyertesei-a-koronavirust-koveto-felvasarlasoknak/
|
2020-04-06 10:47:50
| true | null | null |
G7
|
Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozástManapság divatos, mozaikszavas kft.-ket, mint DLHG, TCSV, VLVS, SZBFamily. Idén eddig már hét ingatlanos vállalkozást indított, kezdte a Dreamland Holding Zrt.-vel, aztán jött a Grand Rock Hotel és a Grand Hotel Bohemia Zrt. – az egykori quaestoros Vécsey Róberttel az igazgatóságábanKisebb családi hotelből szállodabirodalomIdegenforgalmi körökben Szepesit kifejezetten jóképességű szakemberként tartják számon, de abban is teljes az egyetértés, hogy mesés karrierje nagyban köszönhető annak, hogynagyon jól házasodottMatolcsy György korábbi bizalmasának, Nagy Rózának a lánya Kante Awa Szepesi Richárd felesége. Kante Awa több közös cégükben is tulajdonos, nyert már budapesti trafikot is, miközben a jegybankhoz tartozó Giró Elszámolásforgalmi Zrt.-nél dolgozik. Kante Awáról a 24.hu-n is írtunk annak kapcsán, hogy annak a pécsi doktori iskolának a hallgatója, amely busás ösztöndíjakat biztosít, és amelynek soraiban igen sok jegybanki dolgozót találniA Matolcsy-kapcsolat az ősidőkre nyúlik vissza, hiszen Nagy Róza már gazdasági miniszterként is Matolcsy jobbkeze volt, és annyira nélkülözhetetlen emberré vált, hogy a jegybankba is magával vitte. Informátorunk úgy fogalmazott,Szepesi igazi tőkéje Nagy Róza,utalva arra, hogy Szepesit már a Mészáros előtti időkben sem hagyta el a szerencséjeSzepesi egy korábbi interjúban egy sokkal mesebelibb történetet vázolt fel karrierje beindulásáról:Már a középiskolai évek alatt is üzleteltem, egy biztosítótársaság ügynöke voltam, mellette pedig kutyatenyésztéssel foglalkoztam. Hamar az ország egyik legismertebb dobermanntenyésztőjévé váltam, és kiállítások kapcsán bejártam a fél kontinenst nemzetközi hírű kutyáimmal– nyilatkozta még 2013-banKésőbb belekezdett egy bőr export-import nagykereskedelmi vállalkozásba, majd 2000-ben egy internetes tartalomszolgáltató céget alapítottak. Ezek után ugrott bele a szállodabizniszbe. Középiskolai évei előtt Gyöngyösről Egerszalókra költözött szüleivel, egy 220 négyzetméteres családi házba, ami egy válást követően édesanyjára maradtEkkor álmodtak meg egy „kisebb családi hotelt”. Ebből lett a kezdetben 45 szobás Mesés Shiraz Hotel, amelyet később kibővítettek 20 szobával. Ami a kezdeteket illeti, elég messzire nyúlnak a szálak: a Shiraz Team alapítója a washingtoni bejegyzésű Gerico Worldwide LLC, később pedig felbukkant benne a Bambara Alapítvány, amelynek székhelyeként Saint Kitts és Nevis karibi szigetállam fővárosa, Basseterre van megadvaSzepesit a világválság sem tudta megállítani, 2011-ben megnyitották a Bambara Hotelt Felsőtárkányon, ugyanebben az évben megkapta az Év szállodása elismeréstMészárostól TiborczigSzepesi az elmúlt években sorra alapította új cégeit, de a köztudatba akkor került, amikor Mészáros Lőrincék családi vállalkozása, a Mészáros Gasztro Kft. idén márciusban megvette a Témadesign Kft.-t, amelynek korábbi tulajdonosa Szepesi Richárd volt. Ő adta el 2017 elején a tokaj-hegyaljai Andrássy Rezidenciát MészárosnakIdén októberben pedig eladták Balaton déli-partjának egyik legértékesebb telkét, a Horthy-villa területét. A tervezett gigaberuházás építtetője a Dreamland Holding Zrt. lesz, ennek igazgatósági tagja Szepesi Richárd, felesége, Kante Awa és Vécsey Róbert, aki 2003 és 2005 között a Quaestor Jelzálog igazgatóságának elnöke volt, és akiről korábban az Átlátszó azt írta, a belvárosi ingatlanmutyikörhöz tartozó Fintha-Nagy Ádám üzlettársa, valamint Szivek Norberttel, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatójával együtt tulajdonos a Török BankházbanA Balaland tényleg egy gigaberuházás, mintegy 100 luxus színvonalú lakóingatlannal közvetlen vízparti festői környezetben. Terveznek egy BalaLand Familypark-ot, és egy BalaLand Family Hotel & Resort komplexumot is, vagyis egy szállodátA Hvg pedig nemrég arról írt, hogy Szepesi Dreamland cége Lepencfürdőt is megszerezte, nem is akárhogyan. Ő kap egy gigászi összeget az államtól, egy Tiborcz Istvánhoz közel álló üzleti kör szállodája pedig tőle kap majd termálvizet.Szepesi vállalkozásait nem kerülték el az EU-s pénzek, több mint 2 milliárd forint jutott cégeinek pályázati forrásokbólA Shiraz Hotel bővítésére 469 millió forintnyi EU-s pályázati pénzt kaptak, a napkollektoros fűtési rendszer kiépítésére 13 millió forint, a „képzés a Shiraz Team Kft-nél projektre” pedig 9,5 millió forint jutott nekikA Bambara Hotel megépítésére 450 millió forintos Széchenyi-támogatást kaptak 2010-ben, két évvel később pedig még 428 millió forintot a szálloda bővítésére. A megújuló energiára épülő fűtési rendszer kiépítésére a felsőtárkányi szálloda 44 millió forintot zsebelhetett beA Spend Management Kft-je pedig a Bükki Rejtélypark projektjére 442 millió forint támogatást nyert elA már fent említett 2013-as interjút Szepesi így zárta:Huszonévesen még meg akartam váltani a világot, harmincévesen összegeztem és még terveztem, szerettem volna tengerparton yachtot, magánhelikoptert, palotát ‒ ma már ilyesmikre nem vágyom, egyszerűen csak jól akarok élni a családommal és élvezni azt, amit elértem. Persze erre még egy kicsit azért várni kell, reményeim szerint legkésőbb jövő év júniusáig…Arra talán ő sem gondolt, hogy 2017-re komoly állami hátszéllel a balatoni és lepencfürdőihez hasonló gigaberuházásokhoz fér majd odaKiemelt képünkön a Bambara Hotel Premium Felsőtárkány medencéje látható.
|
Dobermanntenyésztőből lett szállodakirály a Mészárossal üzletelő Szepesi Richárd
|
Üzletelt már Mészáros Lőrinccel, odafért egy balatoni gigaberuházáshoz, pár méterre a Mészárosék által üzemeltetett kemping mellett. Lepencfürdői befektetéséhez kétmilliárd forintot kap az államtól, miközben egy Tiborcz István-közeli hotel wellness részlegének is biztosíthatja majd a termálvizet. Csak az utóbbi idők néhány fejleménye Szepesi Richárd idegenforgalmi vállalkozásainak diadalmenetéből. Szepesi nevét egyre többször hallani, és cégeinek gyarapodását látva ez nem is csoda. A szállodakirály megérezte a siker ízét, egymás után alapítja új cégeit, csak 2017 végén, 30 napon belül, négy újabb vállalkozást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2017/12/23/dobermanntenyesztobol-lett-szallodakiraly-a-meszarossal-uzletelo-szepesi-richard/
|
2017-12-23 11:14:00
| true | null | null |
24.hu
|
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. átal kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
Bár a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. korábban kötött már hosszú távú megállapodást az intézmények és a vasúti szerelvények takarítására, „a megkötött szerződések azonban csak az alapvető takarítási tevékenységekre vonatkoznak, pandémiás helyzetre vonatkozó takarítási tevékenységre átfogó jelleggel nem, illetőleg ehhez kapcsolódóan csak eseti szolgáltatásokat tartalmaznak”.
Viszont – mint írják az uniós közbeszerzési tájékoztatóban megjelent hirdetmény indoklásában –„A COVID-19 koronavírus járvány csoportos megbetegedések fázisába lépése azonban szükségessé teszi újabb intézkedések haladéktalan bevezetését és az emelt szintű takarítási és fertőtlenítési tevékenység azonnali elrendelését. A rendkívüli sürgősség a járvány terjedésére és az emelkedő fertőzött és áldozat létszámra tekintettel volt indokolt az emberi élet védelme érdekében”.
A két társaság magyarázata szerint ilyenkor az érintett felületek takarításának gyakoriságát növelni kell, valamint speciális, a szokásostól eltérő baktericid, fungicid, virucid hatású fertőtlenítő szerek alkalmazása is indokolt.
Ezért döntöttek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett, amelyre a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 98. § (1) e) pontja és a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 15. § (1) e) pontja lehetőséget is ad.
A tendert egyedüli ajánlattevőként a B+N Referencia Zrt. nyerte, a megbízás keretösszege 1,9 milliárd forint.
A megbízást elnyerő cég feladata lesz:
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV Zrt. részére:
általános takarítás, felületfertőtlenítés aktív klór tartalmú tisztító fertőtlenítőszerrel és alkohol tartalmú kéz-, és bőrfertőtlenítő folyadék adagolásával
ózonos zárófertőtlenítés
mobil kézfertőtlenítés vagy felületfertőtlenítés
belső utasforgalmi (vizesblokk+egyéb) terület: 235 ezer négyzetméteren
teljes belső (utas+üzemi) terület: 512 ezer négyzetméteren
Fertőtlenítési tevékenység a MÁV-START Zrt. részére (a vasúti kocsikban):
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás rendszeres végzése
ózonos fertőtlenítés – rendszeres és eseti végzése
fertőtlenítés meleg ködképzéssel – eseti megrendeléssel folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású folyékony szappannal való töltése
fertőtlenítő felületpermetezés és felmosás 129 450 darab;
ózonos fertőtlenítés 5 490 darab;
folyékony szappantartók kézfertőtlenítő hatású 18 000 darab folyékony szappannal való töltése.
Előbbi feladatokra nettó 490 millió, míg utóbbiakra nettó 1,4 milliárd forintot kap a kivitelező, a kormány gazdasági holdudvarához tartozó B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amelynek nem ez az első nagyértékű közpénzes megbízása.
Tombor, Simicska és az MNB
A 4588 fős B+N Referencia nem csak arról ismert, hogy saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be és állított munkába, hanem arról is, hogy számos közbeszerzést nyert az elmúlt években.
Tavaly novemberben egy nettó 26 milliárdos keretszerződést nyertek el a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, de 2018-ban és 2017-ben is sikerrel szerepeltek a KEF közbeszerzésein. Akkor egy 24 milliárdos és egy 12 milliárd forintos tendert húztak be. De MÁV is kötött már korábban szerződést a céggel, ők munka és védőruhákat béreltek tőlük 600 millió forintért.
A cég sikerszériája 2012 óra tart, erről ebben a cikkben számoltunk be:
NER-cég lett a befutó a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság 26 milliárdos tenderén
Nettó 26 milliárdos keretszerződést nyert el a B+N Referencia Zrt. a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól. A Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondott cég évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban. [featuredbox text=
A sok sikeres közbeszerzés a cég bevételein is meglátszik: a B+N Referencia Zrt. 2015-ös 9 milliárd forintos nettó árbevétele 2016-ra 13,7 milliárdra, míg 2017-re 18,2 milliárdra, majd 2018-ban már 23,2 milliárdra nőtt. A cég adózott eredménye 2015-ben 835 millió forint, tavaly viszont már 2,7 milliárd forint volt.
Hogy ki áll a kormány kedvenc takarítócége mögött, arról több médium is cikkezett már.
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában álló vállalkozásban egy ideig Tombor András, Orbán Viktor korábbi biztonságpolitikai főtanácsadója is üzletrészt vásárolt, de a Zoom.hu szerint a B+N mögött korábban Simicska Lajos személye is felsejlett. Tombor és Kis-Szölgyémi emellett együtt vezette a Multireklám Kft.-t is, amelyet Tombor végül Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségének adott tovább – mutatott rá a Népszava.
A céggel kapcsolatban az is árulkodó lehet, hogy a B+N is felkerült azon vállalkozások listájára, amelyektől az Mfor összesítése szerint növekedési kötvényeket vásárolt a jegybank. A közel 50 milliárd forinttal finanszírozott NER-cégek között (a B+N-en túl) megtalálható az Opus Global (Mészáros Lőrinc), a Duna Aszfalt (Szíjj László), a 4iG (Jászai Gellért), az Appeninn (Tiborcz István), a Market Építő (Garancsi István), a Baromfi-Coop (Bárány László), valamint a BIF (Schmidt Mária) is.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Fertőtlenítés a MÁV egyik vonatán. (fotó: MÁV/Facebook)
|
NER-közeli cég nyerte a MÁV fertőtlenítésre kiírt kétmilliárdos tenderét
|
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. átal kifejezetten koronavírus elleni fertőtlenítésre kiírt közbeszerzést a B+N Referencia Zrt. nyerte. A céget Rogán Antal és Tombor András üzleti köreihez tartozónak mondják, és évek óta fürdik a közpénzes megbízásokban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/07/ner-kozeli-ceg-nyerte-a-mav-fertotlenitesre-kiirt-ketmilliardos-tenderet/
|
2020-04-07 12:33:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.
Semjén javaslatát szerdán tárgyalta a parlament, a közel négyórás vitában a kormánypárt vezérszónoka és az innovációs tárca parlamenti államtitkára mindent megmagyarázott. Hat kérdés, hatt válasz következik:
1. Koronavírus-járvány, gazdasági válság. Miért nem fújja le a beruházást a kormány?
"Ez a beruházás ellen nem érv, hogy most nehéz időszak jön, hanem mellette érv,"
mondta Schanda Tamás. Sőt, az államtitkár szerint még fontosabbá vált a beruházás, és még gyorsabban neki kell látni.
2. Mennyibe is kerül?
A Budapest-Belgrád vasútvonal meggyorsítása mintegy 1700 milliárd forintot tesz ki, közölte az államtitkár. Az összeg 660 kilométer felújítását, 200 kilométer építését, és 400 kilométer vasúti pálya villamosítását tartalmazza.
Update: tévesen állítottuk, hogy 1700 milliárdot költene erre a szakaszra a kormány. Valójában 1700 milliárd forintot szán vasútfejlesztésre a 2019-2024 közötti időszakban.
A Belgrád-Budapest vasútfejlesztés értéke a kivitelező Opus Global tőzsdei közzététele szerint 2,078 milliárd dollár, mintegy 700 milliárd forint. Ami több, mint az ötéves fejlesztésre szánt összeg harmada.
3. Korábban fele ekkora kiadásról volt szó, miért történt?
A választ a Fidesz vezérszónoka Bányai Gábor szállította, méghozzá saját példáját bemutatva.
"Mezőgazdasági őstermelőként épp egy beruházásban vagyok benne, aminek 2016-ban készített költségvetéséhez képest már 40 százalékkal megnőtt az ára,"
mondta. Felhívta a figyelmet, hogy nála
"nem volt közbeszerzés, nem volt Mészáros Lőrinc, Tiborcz István. Elmentek az árak."
4. Megtérül valaha ez a hatalmas kiadás?
Igen, állítja Bányai Gábor. De hosszabb távon. Szerinte senki nem kérdezi, hogy megtérült-e a Budapest-Vác vasút építése a század elején, vagy, hogy megtérült-e például az Erzsébet-híd.
"Ha Széchenyi István a megtérülésre alapozta volna a Lánchíd építését, akkor az sosem épült volna meg,"
tette hozzá.
5. Mészáros Lőrinc építi?
"Legyünk arra büszkék, hogy magyar emberek vesznek részt magyarországi beruházásokban,"
válaszolta Schanda. Az államtitkár hozzátette: a pályázaton bárki indulhatott, mindenkinek meg lett volna a lehetősége.
6. Személyvonatok is járnak majd rajta?
Igen, közölte az államtitkár. Csak Szegedet nem érinti majd a nyomvonal. Schanda Tamás szerint
megvizsgálták a szakemberek a Szegedet is érintő nyomvonal lehetőségeket és egyértelműen arra a megállapításra jutottak, hogy a várost elkerülő pálya a jobb.
Hogy miért, nem derült ki.
|
Parlament: 1700 milliárd már a Budapest-Belgrád vasút, de megéri
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes múlt héten nyújtott be egy törvénymódosítást, ami tíz évre titkosítaná Magyarország történetének legnagyobb vasúti beruházásának szerződéseit. A KDNP-s politikus ezt azzal indokolta, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása kiemelkedően fontos közérdek, ami nem tűr halasztást. A kínai hitelből finanszírozott beruházás kivitelezését Mészáros Lőrinc cége nyerte konzorciumban.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/04/08/parlament-1700-milliard-mar-a-budapest-belgrad-vasut-de-megeri
|
2020-04-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza.
Erről a szövegből semmi több nem derül ki.
Az viszont igen, hogy a beruházás „előkészítője és megvalósítója az emberi erőforrások minisztere együttműködésével és szakmai felügyeletével”, továbbá a létrejövő építmények „jövőbeni használója és az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye legyen”. Ennek megyéspüspöke, a miniszterelnökkel jó viszonyban lévő Kiss-Rigó László már többször kapott jelentős költségvetési támogatást, például a lakiteleki wellnessközpontra és egy szegedi futballstadionra.
A határozat idézett címe többes számban szól „történelmi egyházak”-ról, de a szöveg kizárólag egy katolikus egyházmegyét említ, amely egyházszervezeti szempontból nem is illetékes Budapesten, hiszen a budai helyszín az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez tartozik.
A költségvetési tartalékból kiutalt 410 millió forint a beruházás előkészítését szolgálja. Ezután Kásler Miklós miniszternek jövő nyárig kell egy „feltételes közbeszerzési eljárás eredménye alapján” előterjesztést készítenie a kormány részére „a beruházás megvalósításáról, a költségek, forrásigény, ütemezés és felelősök bemutatásával”.
|
Egyházi egészségügyi_oktatási központ indul állami pénzen
|
Az egykori Budagyöngye Kórház átalakításának most még csak az előkészítésére utalt ki 410 millió forintot a kormány. Kiss-Rigó László püspök egyházmegyéje kapja használatba az épületet.
A 2007 óta bezárt, Pest megyéhez tartozó Tárogató úti kórházat többször próbálták már eladni, de sikertelenül. Most egyházi kezelésbe kerül, de a kormányhatározatnak csak a címéből derül ki, hogy miért: „a történelmi egyházak bázisán létrejövő egészségügyi szakképzés szakmai és infrastrukturális alapjainak megteremtését” célozza.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200409_Egyhazi_Egeszsegugyi_Oktatasi_Kozpont_epul_allami_penzen
|
2020-04-09 10:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
Úgy látszott, elég nehéz lehet indokot találni arra, hogy ezt ne vegyék tárgysorozatba, vagyis ne sorolják be a megtárgyalandók közé. De azóta kiderült: nincs is szükség indokra. Az igazságügyi bizottság március 17-i ülésén, amelynek jegyzőkönyve a szokásos több hetes késéssel jelent meg, a következő történt: egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Talán úgy gondolták: elég magyarázat az, hogy ellenzékiek nyújtották be. Miért kellene azzal érdemben foglalkozni?
|
Se indoklás, se vita: plakát-törvény ügyben így dobták a kukába a kormány mulasztását pótló ellenzéki javaslatot
|
Egy szocialista képviselő előadta a javaslatot, utána egy ellenzéki támogató hozzászólás hangzott el, és semmi más. A kormánypártiak nem szóltak egy szót sem, csak leszavazták a javaslat tárgyalását.
Februárban ismertetett a hvg.hu egy MSZP-javaslatot. Az Alkotmánybíróság még tavaly októberben szólította fel az országgyűlést, hogy 2019 végéig törvényben rendezze a választási plakátok kihelyezéséhez szükséges hozzájárulás szabályait, mert különben az önkormányzatok önkényesen szórakozhatnak a nekik nem tetsző kérelmezőkkel, határidő hiányában halogathatják a választ. A kormány azonban nem nyújtott be erről törvényjavaslatot. Ezt próbálták pótolni a szocialisták azzal, hogy ha a hozzájárulás megadására jogosult szerv három napon belül nem válaszol az e-mailben elküldött kérésre, akkor ezt tekintsék úgy, hogy a plakátok elhelyezéséhez hozzájárult.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200408_Ellenzeki_javaslat_Kit_erdekel
|
2020-04-08 10:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a múlt héten hozta nyilvánosságra az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2015-2017 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzésének eredményét. Az ÁSZ megállapította, hogy az egészségügyi intézmények eszközellátásáért felelős állami intézmény az ellenőrzött időszakban nem biztosította az átlátható és elszámoltatható közpénzfelhasználást, a vagyon értékének megőrzését. Ráadásul az intézmény nem volt védett a korrupciós kockázatokkal szemben sem. Ez az ÁSZ szóhasználatát tekintve erős megfogalmazás. Főként, ha a részleteket is hozzávesszük.
Az ÁSZ szerint a központ belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű a vizsgált években, míg 2017-ben a belső ellenőrzés működtetése sem felelt meg a törvényi előírásoknak. Az ÁSZ feltárta, hogy ÁEEK-nél a jogszabályok által előírt integritást támogató kontrollok kiépítése nem a kockázatokkal arányosan történt, így az intézmény 2017-ben nem volt védett a korrupciós veszélyekkel szemben. (S ha akkor nem, akkor a kontrollok kiépítése előtt még kevésbé lehetett.)
Bátor vállalkozás ez a jelentés a kormányhoz lojális számvevőszék ellenőreitől. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) például 2016 óta vizsgálódik egy ÁEEK által 2015 második felében uniós projekt keretében meghirdetett egészségügyi eszközbeszerzési program ügyében, de még mindig nem sikerült a nyomozás végére jutniuk.
Az eredetileg 9 milliárdosra tervezett, utóbb 32 milliárdosra hízott 2015-ös MR-, CT-, röntgen- és más egészségügyi berendezések beszerzése kapcsán a GVH azt gyanította, hogy a cégek előre egyeztették a pályázati indulásokat. A GVH által vizsgált ügyek éppen arra az időszakra esnek, amelyet most az ÁSZ is vizsgált.
Az ÁEEK 2015-ös szerződései között kiemelkedő rész jutott ”Az infrastruktúra fejlesztések az egészségpólusokban” címet viselő uniós programhoz kapcsolódó kontraktusoknak. Az informatikai hátteret szállító T-Systems 850 millió forintos összértéket kitevő szerződései azonban eltörpülnek a VMD Kórházi Technológiai Zrt. 4 milliárd forintot is meghaladó összértékű megállapodásai mögött.
A cégnek előbb igazgatótanácsi tagja, majd 2014-től 2016 áprilisáig (tehát éppen az adott időszakban) vezérigazgatója volt Maróth Gáspár, akit tavaly tavasszal hadfelszerelési kormánybiztossá nevezett ki Orbán Viktor. Maróth Gáspár édesapja egyébként Maróth Miklós, Orbán Viktor régi barátja és tanácsadója, akit nemrégiben az Akadémiától elvett kutatóintézeti hálózat vezetőjének nevezett ki a miniszterelnök.
A VMD Zrt. tulajdonosai között a Medshare Kft.-n keresztül feltűnik Kertész Mariann is, aki Homolya Róbert MÁV-igazgató felesége. Homolya korábban közbeszerzésekért felelős helyettes államtitkár, majd a Miniszterelnökség közlekedéspolitikai államtitkára volt. Még kinevezése előtt vezetett közbeszerzési cégének szerződéseit az OLAF is vizsgálta.
Úgy tűnik, az ÁEEK később sem lett ügyesebb a közbeszerzési tenderek lebonyolításában. Szabálytalanságok miatt 2017-ben (szintén a vizsgált időszakban) két tenderét is elmeszelte a Közbeszerzési Döntőbizottság, több tízmillió forintos bírsággal sújtva az állami céget, amely hiába támadta meg a döntést, a Fővárosi Bíróság is arra jutott, hogy az ÁEEK súlyos jogsértéseket követett el.
Holott a kórházellátó az ÁSZ által vizsgált időszakban számos közbeszerzési tanácsadói szerződést kötött több százmillió forint összértékben tanácsadó cégekkel és ügyvédi irodákkal, köztük a Juratio Zrt.-vel, a Szterényi Ügyvédi Irodával és az Ész-Ker Zrt.-vel. A cégek jól beágyazottak, szerződéses partnereik többek között feltűnik a Magyar Állami Operaház, a Fővárosi Főügyészség, a Földművelésügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az állami HungaroControl Zrt., a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, illetve a Várban zajló nagyszabású kormányzati ingatlanfejlesztésekért felelős Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t.
Az Ész-Ker az SBGK ügyvédi irodával közösen számos nagy értékű megbízást nyert az állami szférától, de üzleteltek már Garancsi Istvánnal és Tiborcz István üzlettársának számító Hamar Endrével is. Az SBGK Ügyvédi Iroda oszlopos tagja egyébként nem más, mint Bajkai István, a Fidesz egyik alapító tagja, aki Orbán Viktort és lányát, Ráhelt is több alkalommal képviselte különféle jogügyletekben.
Az ÁEEK állami szerződéssel jól megszórt közbeszerzési tanácsadó cége a Provital Zrt. és az Első Magyar Közbeszerzési Tanácsadó Zrt. is. (A vizsgált három évben 300 millió forint felett szerződtek a két céggel.) Mindkét cég tulajdonosa Antal Kadosa Adorján, akit Mészáros Lőrinc köréhez szokás sorolni. Legutóbb Andy Vajna egykori médiabirodalmához tartozó Est Médiában szerzett részesedét. Míg az ÁEEK-nak szintén tanácsokat adó Csendes Consulting Kft. a Liget-projekt körül tűnt fel legutóbb.
Az építési, kivitelezési munkákat sem akármely cégek nyerik el. Így az érintett időszakban 2015-ben a Magyar Építő Zrt, 2016-ban a Tiborcz üzlettársaként megismert Paár Attila vezette West Hungária Bau, illetve a Swietelsky kapott több milliárdos megbízást.
Az ÁEEK láthatóan szeret előre gondolkodni. A vizsgált években tucatnyi megvalósíthatósági tanulmányt és koncepciótervet rendelt meg, illetve szakmai tanácsot kért több százmillió forintért. De jutottak milliók jogi képviseletre, „személyek kiválasztására irányuló eljárásban való részvételre”, fuvarozásra, "továbbképzések logisztikájának biztosítására" és ingatlan bejegyzésének intézésére is. S ez csupán az a három év, amit az ÁSZ ellenőrzésekor vizsgált.
A kórházfenntartó egyébként közleményben reagált az ÁSZ-jelentésre, kiemelve, hogy Kásler Miklós miniszter a kórházfenntartó gazdálkodása körüli problémákat érzékelve kinevezése után teljes vezetőcserét rendelt el az Állami Egészségügyi Ellátó Központ élén. Az új főigazgató pedig (az ÁSZ által vizsgált időszak után) hivatalba lépésekor áttekintette az háttérintézmény pénzügyi- és vagyongazdálkodását, és intézkedéseket hajtott végre a szabályszerű működés helyreállítása érdekében, beleértve a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének szabályszerűségét. De azért - tette hozzá az intézmény vezetője - megszívlelik az ÁSZ javaslatait.
S ez jó hír, hiszen már javában folyik a Rétvári Bence EMMI államtitkár által 700 milliárdosra taksált Egészséges Budapestért Program végrehajtása, amelynek keretében az ÁEEK tavaly karácsony után egy nappal csaknem egy tucatnyi szerződést írtak alá MR, CT, RTG berendezések szállításáról 72-672 millió forint közötti értékben, de a program azóta is rendületlenül halad előre.
A négymillió embert ellátó fővárosi és Pest megyei intézményhálózat korszerűsítési programjára kapott pénzből többek között jut a kormánymédia új csillagának számító Balásy Gyula cégének, a New Land Media Kft.-nek, a NER egyik fontos ügyvédjeként számon tartott Perenyei Tamásnak, aki többek között a 4-es metró építése, a 3-as metró kocsijainak felújítása, illetve Paks bővítése körül is feltűnt, az immáron Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó 4iG-nek.
Az újak mellett előkerülnek a régi beszállítók is. A 2015-ös eszközbeszerzéskor 2,3 milliárdért ápolási eszközöket szállító Artmed Kft., illetve az aneszteziológiai berendezésekre szerződő Aladdin Kft. közül előbbi most ágyakat szállít 2 milliárdért, utóbbi lélegeztető gépeket és altatóállomásokat 3 milliárdért. De az időközben NER-közelbe került (A fenti képen Jászai Gellért látható, a T-Systems-et felvásároló 4iG vezérigazgatója) T-Systems is kapott 2,31 milliárdos megrendelést. S újra feltűnt a VMD Zrt is, igaz eddig alig 41 millió forintra sikerült szerződnie.
|
Egészségügyi korrupció: szélesen terítve
|
A magyar egészségügy aggasztó állapota állandó téma a közbeszédben. A kormány azt szajkózza, hogy sok pénzt költ erre. A pénz valahol eltűnik. Az ÁSZ lesújtó kritikát alkotott az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közpénzfelhasználási gyakorlatáról. A furcsa közbeszerzések mögött állami cégvezető, hadfelszerelési kormánybiztos és Mészáros Lőrinc bizalmi emberei is felsejlenek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/egeszsegugyi-korrupcio-szelesen-teritve.html
|
2019-11-25 12:57:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A 2019. októberi önkormányzati választáson ismét az MSZP-s Szitka Péter lett Kazincbarcika polgármestere, aki már 2006 óta áll a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város élén. A hatályos magyarországi jogszabályok értelmében a polgármesterek és önkormányzati képviselők a megválasztásukat követő 30 napon belül, majd ezután minden év január 1-től számított 30 napon belül kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
Egy kazincbarcikai lakos 2019 novemberében az Átlátszó által üzemeltetett Kimittud segítségével közadatigénylésben kérte ki a helyi polgármester és képviselők választás után leadott vagyonnyilatkozatait. Az önkormányzat ügyvédje azonban nem küldte el a dokumentumokat az igénylőnek, hanem a válaszlevélben csak a személyes iratbetekintés lehetőségét ajánlotta fel neki.
Ezt az adatigénylő nem fogadta el, mert az Infotörvény szerint “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni.” Vagyis, ha valaki elektronikusan (email-ben vagy a Kimittudon keresztül) kéri a közérdekű adatokat, akkor azokat úgy kell neki kiadni/elküldeni.
A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataira kíváncsi lakos ezért 2020 januárjában beperelte a kazincbarcikai önkormányzatot. Keresetlevelében hivatkozott az Infotörvényre, valamint arra is, hogy Borkai Zsolt, a szexbotrányba belebukott fideszes győri expolgármester tavaly elbukott egy ugyanilyen pert.
Borkai Zsolt jogerősen elbukta a vagyonnyilatkozatáért indított pert
A bíróságoknak példátlan megoldást kellett alkalmazniuk a nemrég lemondott győri polgármester vagyoni adatainak kiperlésekor: zárolták Borkai Zsolt vagyonnyilatkozatát, nehogy annak adatai eltűnjenek a nyilvánosság elől. A leadást követő év januárjának végén az önkormányzati vagyonnyilatkozatok visszajárnak a politikusnak – ha elhúzódik a per, ugrik a nyilatkozat is. Márpedig a város időhúzásra játszott a jelek szerint.
A kazincbarcikai önkormányzat ügyvédje, Buza Orsolya a bíróságra 2020. március elején benyújtott ellenkérelmében megalapozatlannak nevezte a keresetet azzal az indokkal, hogy:
az adatigénylő nem élt a neki felkínált személyes iratbetekintés lehetőségével,
és már nincsenek az önkormányzat birtokában a választás után leadott vagyonnyilatkozatok, amik a per tárgyát képezik, mert januárban – az új nyilatkozatok benyújtásakor – visszaadták őket a polgármesternek és a képviselőknek.
Szó szerint ez áll az önkormányzati válaszlevélben: „Véleményünk szerint ilyen jellegű, a kiadási módhoz való indokolatlan kötöttsége megalapozatlan, az alapjoga a betekintés biztosításával az alperes részéről korlátozásra, megakadályozásra nem került.”
Ennél is szebb azonban az a rész, amelyben azt fejtegeti az önkormányzat ügyvédje, hogy azért nem adták ki a vagyonnyilatkozatokat, mert ha kiadnák, akkor az lehetőséget adna a nyilvánosság félretájékoztatására.
„Annak oka, hogy az alperes betekintés útján kívánta lehetővé tenni a vagyonnyilatkozatok megismerését az, hogy a több oldalas elektronikus okirat a kiadását és széles körben történő nyilvánosságra hozatalát követően utóbb, ellenőrizhetetlen módon manipulálható, részekre bontható, részlegesen közölhető, és a dokumentumnak az esetlegesen nem eredeti formájában, tartalommal és teljességében nyilvánosságra hozatala éppen a közvélemény félretájékoztatására nyitna lehetőséget.”
Az ügyben az első tárgyalás április 8-án lett volna a Miskolci Járásbíróságon, ám egyelőre bizonytalan ideig halasztódik a koronavírus miatt. Az Országos Bírósági Hivatal ugyanis a járvány miatt március 15-én rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el, és bár ez április 3-án megszűnt, a normál ügymenet még nem állt helyre.
A megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozat-kiadási gyakorlatáról korábban ebben a cikkben írtunk részletesen:
Ki a leggazdagabb? Összeszedtük a megyei jogú városok polgármestereinek vagyonnyilatkozatait
Huszonhárom polgármester vagyonnyilatkozatát gyűjtöttük össze, nem volt egyszerű. Az összesítésből sok minden kiderül, például, hogy ki a legszegényebb, és a ki adósodott el a legjobban. A legtöbb be nem vallott jövedelmet az érdi polgármester produkálta, 2017-es vagyonnyilatkozatában mintegy évi 3,4 millió forintos jövedelmet mulasztott el bevallani.
Címlapkép: Szitka Péter/Facebook
|
Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát
|
Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelyet az őszi választás után adtak le. Az önkormányzat az Infotörvényt megsértve nem küldte el az igénylőnek a dokumentumokat, csak személyes betekintést kínált neki, ő azonban ezt nem fogadta el, hanem beperelte az önkormányzatot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/04/08/kazincbarcikan-nem-adtak-ki-a-polgarmester-es-a-kepviselok-vagyonnyilatkozatat/
|
2020-04-08 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adésvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.
Néhány nap múlva Szél Bernadett független képviselő arról tájékoztatott, hogy panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt. Nem mellékes, hogy a politikus még februárban, miután a kormány – a vételár elhallgatásával – közölte, hogy visszavásárolja “Mészáros Lőrinc” érdekeltségének erőműbeli részesedését, feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.
Szélnek a NER valóságával nagyon is tisztában lévő indokolása szerint „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján
ez immár több puszta gyanúnál”.
Orbán Viktor gyerekkori ismerősének és jelenkori gazdasági alteregójának az érdekeltsége ugyanis 2017 végen vette meg az erőmű többségi részvénycsomagját (72,62 százalék) egy cseh holdinggal társulva. A vételár egymástól független sajtóértesülések szerint 5,9 milliárd forint volt. Az adófizetők pénzéből kicsengetett mostani 17,4 milliárd nemcsak ehhez képest sok, hanem ahhoz mérten is, hogy “Mészárosék” mi mindent műveltek ott szűk két évük alatt.
Például egy éve a tulajdonosi közgyűlés (akik, ugye, “Mészáros” emberei plusz a magyar állam képviselői voltak) megszavazta 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését. A tulajdoni arányok alapján ebből 8 milliárd esik “Mészáros” érdekeltségére, vagyis az alteregó ismét nem bírt veszíteni egy az állammal kötött üzleten.
Amúgy erősen gyanítható, hogy a nagyvonalú osztalék fedezete többek között az a céltartalék volt, amit az előző, német tulajdonos a rekultivációra tett félre. Más nemigen lehetett, mert az erőmű masszív, több milliárdos veszteséget termelt. Például azért, mert “Mészáros” érdekeltsége a mostani állami visszavásárlás előtt értékesíthette az erőművi kvótaállományt a széndioxid-tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet – erről éppen lapunk tudósított idén februárban, és az információt máig nem cáfolta senki.
Az erőmű napi mínusz 80 milliós üzemelését ez mindenképpen befolyásolta, hiszen a forint romló árfolyama miatt az erőmű drágábban vásárolja vissza azt a kvótamennyiséget, ami egy károsanyag-kibocsátó vállalat a működéséhez elengedhetetlen.
De a baráti üzletfelek újbóli tranzakciója után ez már nem “Mészáros Lőrinc” gondja – a horribilis veszteség következményeit a magyar adófizetők nyögik majd. Ahogyan ezt a NER-ben eddig is láttuk, és ezután is látni fogjuk.
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt
Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. „ Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára" - mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk.
|
Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul.
|
Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul. Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adásvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/narancsblog/zsiros-ner-es-biznisz-koronavirus-jarvany-idejen-128388
|
2020-04-01 07:49:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Életem hetvenedik évébe léptem, és az utóbbi hónapokban munkámban jelentkező rendkívüli terhelés az egészségemet is próbára tette. A következő időszakban még tovább növekvő feladatokat felmérve, és tapasztalva a szervezetemet érő negatív hatásokat, magasabb vezetői feladatomtól visszavonulok” – írta Karácsony Gergely főpolgármesternek címzett múlt heti lemondó levelében Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, aki a fenti megfogalmazással minden bizonnyal a Biodóm-beruházás elakadására célzott.
A hivatalosan Pannon Parknak nevezett projekt részeként az állatkert hatáskörében, a kormány támogatásával zajló építkezés a múlt év végéig látszólag zavartalanul haladt, és úgy tűnt, hogy az „Európa legnagyobb biodómjának” kikiáltott látványosság minden különösebb botrány nélkül el is készül. Decemberben azonban Persányi bejelentette, hogy a rendelkezésre álló pénz nem elég a teljes projekt befejezéséhez, számításai szerint további 20 milliárd forintra lenne szükség, hogy az idén elkészülő Biodómot be is tudják rendezni, és látogatásra kész állapotba hozzák az egész Pannon Parkot.
A hirtelen jött többletköltségigény miatt került a figyelem középpontjába nemcsak maga a beruházás, de a főigazgató szerepe is az eddig rendelkezésre bocsátott pénz elköltésében. A Pannon Park, és azon belül az óriási Biodóm ötletével ugyanis Persányiék álltak elő, amikor egyértelművé vált a Vidámpark felszámolása és területének az állatkerthez csatolása.
Ez utóbbi nem is nagyon volt kérdés, a 2012 novemberében a Fővárosi Közgyűlés elé került javaslat szerint az állatkert a korábbi területén már nagyon szűkösen fért csak el, ezért több állat tartását is mellőzni kellett, az intézmény nem kaphatott például új jegesmedvét; s valószínűnek tűnt, hogy 5–10 éven belül további nagy testű, nagy mozgásigényű állatokról kellett volna lemondania.
Az új, vidámparki területre akkor még két fejlesztési koncepció készült: a minimumprogram szerint nagyobb látványberuházások nélkül rendezték volna be a gyerekeknek szóló szórakoztató Meseparkot és a tematikus állatkerti részt, a Pannon Parkot, míg az akkor 12–15 milliárd forintnyira saccolt optimumprogramba került bele a Biodóm és az óriási akvárium is. A nagyobb, költséges attrakciók csak akkor készültek volna el, ha sikerül rájuk uniós vagy egyéb pályázati pénzt elnyerni. Hogy minél gyorsabban el lehessen indítani a pályázatokat, 2013. év elején az állatkerthez került a terület, a Vidámpark szeptember végén lehúzta a rolót, a kormány pedig 200 millió forinttal támogatta a projekt előkészítését.
A 2014 nyarán a közgyűlés elé került megvalósíthatósági tanulmányban már három különböző árú és ütemezésű verzió szerepelt a Pannon Parkról: a legolcsóbb forgatókönyv szerint csak egy új látogatóközpont és az akvárium épült volna meg a Biodóm nélkül; a második verzióban már szerepelt a Biodóm is, de csak a látogatóközpont és az akvárium után; a harmadik forgatókönyv szerint minden egyszerre épül meg. Ez utóbbi költségeit akkor 24,2 milliárd forintra taksálták. A megvalósíthatósági tanulmány az akkori számítások szerint 8 milliárddal olcsóbb második, részletekben felépülő verziót támogatta.
A kormány segítségével
Uniós pénzt nem sikerült szerezni a beruházáshoz, és a jelek szerint a három asztalon lévő koncepció közül a legdrágább mellett döntöttek: a kormány 2015 februárjában 25 milliárd forintot utalt ki egy kormányhatározattal a „Pannon Park projekt teljes és maradéktalan megvalósítására”, márciusban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánították a beruházást.
Az állatkert vezetése egyszerre ugrott neki mindennek, a tervezésre kiírt közbeszerzésben pedig már úgy szerepelt, hogy a Biodómon belülre kerülne „a vizes bemutatótereket összefogó Pannon-tenger Akvárium” és a látogatóközpont is. A tervezésre kiírt, egyetlen szereplős meghívásos közbeszerzésen az 1987-ben alakult Mérték Építészeti Stúdió Kft. – ma már Paulinyi(-Reith) & Partners Zrt. – nyerte el a munkát, mely cég például a Közlekedési Múzeum helyére tervezett Magyar Innováció Házának terveit is készítette, de hozzá kötődik egyebek mellett a Gozsdu-udvar rekonstrukciója vagy az ezredfordulón az újlipótvárosi Cézár-ház tervezése.
A tervek 2015-re elkészültek, a Biodóm 2016-ban megkapta az építési engedélyt, és a közbeszerzést is kiírták a kivitelezésre. Az azonban már ekkor kiderült, hogy az eredetileg becsült 25 milliárd forint nemhogy az egész Pannon Park-beruházásra nem elég, de az akváriumot magában foglaló Biodóm megépítésére sem.
A beruházó állatkert első körben ugyanis nettó 20,8 milliárd forintért keresett kivitelezőt a Pannon Park-projekt kulcsrakész megépítéséhez, de ennyi pénzért a két jelentkező, a Garancsi István tulajdonában álló Market Építő Zrt. (saját leányvállalatával, a VILATI Szerelő Zrt.-vel közösen), illetve a Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft. sem vállalta – az előbbi 34,6 milliárd, az utóbbi 36 milliárd forintos ajánlatot tett. A beruházó akkor arra jutott, hogy a munkaerőhiány, a minimálbér emelése, az építőanyag-árak emelkedése, illetve a forint árfolyamváltozása áll a jóval magasabb árajánlatok hátterében.
A márciusban eredménytelennek nyilvánított közbeszerzés után végül a kormány sietett az állatkert segítségére: nyáron egy kormányhatározattal további 18,7 milliárd forintot ítéltek meg a projektre, a befejezést pedig 2020. december 31-ig tolták ki. A Pannon Park megépítésére szánt összeg így a korábbi előkészítési támogatással együtt nettó 43,9 milliárd forintra ugrott, a megemelt költségkeretből pedig már elég pénz jutott a tárgyalásos közbeszerzésen kiválasztott kivitelezőnek, a Market Építőnek is.
A cég az építkezésre szánt 35 milliárdos keretből végül nettó 32,7 milliárdért vállalta a kivitelezést, a beruházás költségbecslési, költségmenedzseri, műszaki lebonyolítói és ellenőri feladatait pedig a más nagyberuházásoknál is hasonló feladatokat ellátó Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztő és Mérnöki Zrt., az Óbuda-Újlak Beruházás-szervező és Fővállalkozó Zrt. és a BATOZ Tanácsadó Kft.-ből álló konzorcium nyerte el 600 millió forintért.
A Market 2017 augusztusában felvonult a területre, és októberben letették a Biodóm alapkövét is. Ekkor még mindenki optimistán nyilatkozott, úgy tűnt, a kormánytámogatás arra is elég lesz, hogy berendezzék az épületet. Hoppál Péter akkori kulturális államtitkár úgy fogalmazott, „garanciát kaptunk arra, hogy a mostani árakat a következő három évben már tartani tudjuk”.
Elszálló költségek
Az árakat azonban nem tudták tartani. A problémák 2019-ben kezdtek jelentkezni: a költségvetés átvariálását a főváros és az állatkert már év elején kérte az Emberi Erőforrások Minisztériumától, igaz, ekkor még arról volt szó, hogy a beruházás végösszege nem változik. A Market szerződését az év folyamán kétszer is módosították, összesen mintegy 860 millióval emelve meg a beruházás értékét részben a Széchenyi Gyógyfürdőből vett víz minősége, részben pedig egyéb többletmunkák miatt. Ennek ellenére még 2019 májusában is arról volt szó a Fővárosi Közgyűlés elé került dokumentumokban, hogy bár a költségvetést át kellett ütemezni, elég lesz a pénz: áfával együtt összesen 56,15 milliárd forint, amelyből az utólag visszaigényelhető áfát az állatkert állja.
Valószínűleg már ekkor látható volt, hogy a nyilatkozatokkal ellentétben mégsem lesz elég a kormány által biztosított összeg az egész Pannon Park-beruházásra, ám Persányi Miklós bízott mind a főváros, mind a kormány jóindulatában. Az októberi önkormányzati választás azonban új helyzetet teremtett. Az állatkert decemberben bejelentette, hogy a 43,7 milliárdos állami támogatás csak az építkezés befejezéséhez lesz elegendő, a teljes projektre nem – ahhoz „akár 20 milliárdos nagyságrendben lehet szükség további forrásra”.
Az állatkertnél azzal indokolták a drágulást, hogy 2017-ben „a tervek korai készültségben voltak, egyes költségeket nem tudtak pontosan kalkulálni, sőt egyes elemeket még nem is ismerhettek a költségek felmérői”. A fejlesztési területhez ugyanis időközben hozzácsatolták az alig használt egykori Varannó utcát, az Országos Toxikológiai Intézet korábbi telkét, illetve némi vasúti területet is. Kiderült az is, hogy az állatkertnek kellene rendbe szedni az egyébként a kerítésen kívül lévő Hermina utat is, ami további 800 millió forintba kerülne; a munkaerőhiány, a bérek emelkedése és a forintárfolyam alakulása szintén megemelte a költségeket.
A jelentésből ugyanakkor kiderül az is, hogy maga a beruházás csúszik, s közben módosultak a kiviteli tervek is; „többlet szakértelem” jelent meg az állatkertnél, és bizonyos projektelemekre, például a rendezvények vagy a vendéglátás tárgyi eszközeire, illetve a szintén a területen lévő Hullámvasút/Mesecsónak korszerűsítésére nem terveztek be elég pénzt (csak ez utóbbi költségeit 2019 elején 2,5 milliárd forintra becsülték). A végeredmény az lett, hogy bár az építkezés befejezésére elég az állami támogatás, az állatokra, növényekre, műsziklákra, dekorációra, beléptetőrendszerre, kiállítási táblákra, illemhelyekre, padokra már nem.
Ki fogja befejezni?
A Market Építő Zrt. kérdéseinkre azt közölte, a cég miatt nem változott a Pannon Park megépítésének ára, de amit a szerződésükben vállaltak és teljesítenek (a Biodóm betonépületének felépítése, a gépészetének és lefedésének megvalósítása), az a beruházás első ütemének csak a 75 százaléka. A cég várhatóan májusban vonul le a területről, ekkor azonban még csak egy üres épület áll majd az állatkert rendelkezésére, a berendezésre további közbeszerzéseket kellene kiírni – de ez még nem történt meg.
Kérdéses tehát, hogy mi lesz a Biodóm sorsa, illetve honnan lesz pénz a berendezéséhez. Míg Persányi korábban bízhatott abban, hogy a kormány amiként a korábbi áremelkedést is finanszírozta, úgy a további esetleges drágulást is fedezi; csakhogy a kormány álláspontja az őszi választások óta láthatóan megváltozott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter decemberben azt közölte, „reméli, hogy a főváros megoldja majd a problémát”, Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár pedig a Magyar Nemzetnek adott interjújában kijelentette, hogy „amennyiben pluszforrás kell, azt most már a főváros tegye hozzá”. Fürjes a Demokratának egyébként arról beszélt, hogy a kormány már 62 milliárd forintot adott a projektre, de ilyen összegről más forrást nem találni.
Mostanra mindenesetre patthelyzet alakult ki, a kormány a fővárosra és az állatkertre tolja a felelősséget, és bár Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozott az Átlátszónak, hogy mindenképpen be akarják fejezni a projektet, a fővárosnak nincs erre pénze. Fürjes felvetette ugyan, hogy a volt vidámparki parkoló helyére betervezett többszintes mélygarázs, az úgynevezett Hermina garázs forrásait, összesen 5,7 milliárd forintot csoportosítsák át a Biodómra, ezt egyelőre senki nem kommentálta érdemben – de a korábbi nyilatkozatok alapján ennyi pénz nem is lenne elég a projekt befejezésére.
A Városháza egyelőre tájékozódni próbál az ügyben, a főpolgármesteri hivatalból új gazdasági igazgatót küldtek az állatkerthez Mézes Rózsa személyében. A fővárosnál kérdéseinkre azt közölték, jelentése már a városvezetés előtt van, és egyelőre vizsgálják az abban foglaltakat. A főváros ugyanakkor saját ellenőrzését is megerősíti a beruházás felett, amikor a projekt vezetését a Budapest kizárólagos tulajdonában lévő, műszaki tanácsadással és mérnöki tevékenységgel foglalkozó, és a projektbe szervezési és koordinációs feladatokra eddig is bevont Enviroduna Kft. kezébe adja.
Utóbbinak azt is fel kell mérnie, hogy mi minden kell a Pannon Park befejezéséhez, az állatkert pedig csak e cég hozzájárulásával indíthat közbeszerzést vagy köthet szerződést. A projekt finanszírozása miatt kerestük az állatkertet is. Hanga Zoltán szóvivő azt válaszolta, hogy bizonyos kérdéseket még tisztázni kell, például hogy mi állatkerti, és mi fővárosi illetékességi körbe tartozó téma.
Elképzelhető azonban, hogy a kormánynak is érdekében áll a Biodóm befejezése. A HVG 2017 nyarán ugyanis arról írt, hogy az épület akár az 50 milliárdos költségvetésűre saccolt 2021-es vadászati világkiállítás egyik fő helyszíne lehetne. Kerestük ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánt, a jövő évi rendezvényért felelős kormánybiztost, aki azonban nem reagált érdeklődésünkre.
Ha egyszer elkészülne, a főváros elé került dokumentumok szerint a Biodóm üzemeltetése éves szinten mintegy 2 milliárd forintba kerülne – vagyis nagyságrendileg nem sokkal többe, mint az új Puskás Arénáé, amire épp a múlt héten ítélt meg a kormány csak 2020-ra közel 1,9 milliárd forint közpénzt.
Az állatkert a korábbi tervekben rendszerint azzal érvelt, hogy a Biodóm beruházása hosszú távon megtérülne, önfenntartó tudna maradni, külön belépőjegyet is lehetne érte kérni, az átlagos 1 milliós látogatószámot pedig legalább 300–500 ezer fővel, jó esetben akár 700 ezerrel is meg tudná emelni.
Persányiék tavaly decemberben is azzal érveltek, hogy a Biodóm a drágulással együtt sem drágább azoknál a beruházásoknál, amelyeket „az ország az állampolgárai, a családok javára számos szektorban, így a kultúrában, sportban, turisztikában megvalósít”. Kérdés, hogy Persányi távozása után a városvezetés és egy új főigazgató mennyire fog tudni lobbizni a kormánynál további támogatásokért. Nem kizárt, hogy a kormány végképp elengedi a félkész beruházást, a kudarcért a fővárosra tolva a felelősséget.
Mi az a Pannon Park?
Az állatkerthez csatolt volt vidámparki területek egy részén kialakítandó tematikus park viseli majd a Pannon Park nevet. A területen a „pannon ősvadont” mutatnák be a miocén korban élt állatok mai rokonain keresztül, így ide helyeznék át például az elefántokat is, de új állatokat is beszereznének.
Az 5 hektáros területnek csak egy része lenne az 1,7 hektáros, UV-sugarakat is áteresztő különleges teflonfóliával fedett Biodóm, amelybe fákat, sétányokat, egy csatornát, és egy több mint 2 millió literes akváriumot is terveztek. A Biodómban állandó lenne a klíma, amit a Széchenyi Fürdő hulladékvizével, az üvegházhatással és a bevezetett távfűtéssel biztosítanának, de az épülethez kültéri kifutók és szabadtéri állattartó helyek is kapcsolódnának.
Az állatkerthez csatolt új terület másik részén „Mesepark” munkacímen külön beruházásként készült el 2018-ra az azóta Holnemvolt Várnak nevezett rész a régi műemlék körhintával, állatsimogatókkal, játszóházzal és játszótérrel, sünispotállyal és cápaneveldével.
(Cikkünk eredetileg a Magyar Narancs hetilap 2020 február 27-i számában jelent meg, most újraközöljük online teljes terjedelmében.)
|
Búra alatt: így szálltak el a Biodóm-beruházás költségei
|
Nincs pénz befejezni a volt vidámparki területen épülő Pannon Parkot – jelentette be az állatkert vezetése decemberben. A kormány azóta felteszi a kezét és a fővárosra mutogat, Persányi Miklós, az állatkert főigazgatója pedig belebukott a történetbe. Mi történt a 43,7 milliárdos támogatással?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/bura-alatt-127180
|
2020-02-27 14:03:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az elmúlt év őszén az észak-békési körzet egyik választókerületében indult nyomozás választási csalás miatt, ahogy arról elsőként portálunk számolt be. Most a Békés megyei 4. számú országgyűlési választókerületében merült fel a csalás gyanúja.
A dél-békési körzetben 2018-ban már harmadjára választották meg országgyűlési képviselőnek azt a Simonka Györgyöt, akit később súlyos bűncselekményekkel vádolt meg a Központi Nyomozó Főügyészség. Sőt, a kormánypárti parlamenti képviselőnek az idén januárban indult büntetőperben már le is kellett ülni a vádlottak padjára.
Viharos választás a Viharsarokban
A két Békés megyei választási csalás közötti különbség, hogy míg az előbb kezdődött és Észak-Békést érintő eljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytatja, addig a dél-békésit a helyi rendőrök vizsgálják. Ennek oka nem ismert. Bár a nyomozóhatóság kérdéseink java részére nem adott választ, de más forrásból úgy tudjuk, (általában akkor szoktak áthelyezni a nyomozók egy ügyet egy másik kapitányságra, ha fennáll az elfogultság kockázata - a szerk.) mindkét ügy a 2018-as tavaszi, országgyűlési választással függ össze.
A Dél-Békésben folyó nyomozás egyben fordulatot is jelent, hiszen 2019 novemberében éppen arról írtunk, hogy két egykori ellenzéki országgyűlési képviselőjelölt, Füvesi Sándor (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik) választási csalások miatt tett feljelentése nyomán elindított eljárásokat sorra felfüggesztette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság.
Így néz ki az aláírásgyűjtő ív
Fotó: valasztas.hu
Füvesi akkor úgy fogalmazott a Narancs.hu-nak, hogy mindez a hatóság részéről felhívás újabb választási csalásra. A szocialisták akkori jelöltje nevét több kamupárt ívén is megtalálta, holott nem támogatta őket. Szabó Ervin pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sok estben az aláírásgyűjtő íveken a nevek sorrendje is egyezett, amiből az következik, hogy az adatokat egyszerűen átmásolták egyik ívről a másikra.
Magyarán a csalók megszerezték vagy esetleg megkapták egy olyan párt íveit, amelyik sikeresen gyűjtött támogató aláírásokat, majd az adatokat átmásolták a kamupárt íveire.
Indulási világrekord
Akkor elképesztően sokan, összesen 29-en akartak elindulni Békés megye 4. számú országgyűlési választókerületében - köztük e sorok írója is. (A szerző, a Narancs.hu vidéki témákkal foglalkozó rovatának szerkesztője, Bod Tamás - aki aktív közéleti szerepvállalását megelőzően is újságíró volt - azóta felhagyott a politikai tevékenységgel és visszatért eredeti szakmájába, 2018 ősze óta portálunk rovatvezetője - a szerk.).
A jelöltséghez szükséges minimum 500 aláírást elvben 26-an összegyűjtötték és indultak a voksoláson. Már akkor többen utaltak arra, hogy a jelöltek többsége nem is a győzelemre hajt, hanem a választópolgárok megosztására egy másik párt, illetve jelölt érdekeit szolgálva, esetleg az indulásért járó állami támogatást célozta meg.
Végül Simonka (Fidesz-KDNP) kis előnnyel nyert az ellenzék akkori legerősebb jelelöltje, Szabó Ervin (Jobbik) előtt.
Ám utóbb kétségek merültek fel, hogy mindenki szabályosan gyűjtötte össze és szerezte meg az induláshoz szükséges legalább félezer hiteles támogatói aláírást. Különösen annak fényében, hogy a 26 indulóból 21-en nem szereztek annyi voksot a 2018-as tavaszi választáson, mint ahány támogató aláírást elvben összeszedtek. Érdemes megjegyezni Kálmándi László nevét (az NP nevű formáció jelöltje volt), aki 13 vagy Csurár Józsefét (Jó Út MPP jelöltje), aki 14 voksot gyűjtött. Úgy tűnik, közvetlen ismerőseiken vagy családtagjaikon más nem voksolt rájuk.
Visszaélésekre gyanakodnak
Járvány után folytatódik a nyomozás
A Narancs.hu-t most többen is megkeresték a választókerületből és elmondták, hogy március közepén csak Mezőhegyesen több tucatnyi választópolgár kapott a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályától tanúkihallgatásra szóló idézést április első napjaira. Ennek helyszíne a mezőhegyesi rendőrőrs lett volna. Ám az időközben kitört koronavírus-járvány és az ennek nyomán elrendelt korlátozó intézkedések miatt egyelőre lefújtak ezek a meghallgatásokat.
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság lapunknak megerősítette: választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoznak Dél-Békésben is.
Pártok, listák, kérdések
Fotó: valasztas.hu
Új időpont nincs. Találgatások viszont vannak. Feltehetően a nyomozók arra lesznek majd kíváncsiak, hogy az adott parlamenti képviselőjelölt támogatói ívein ténylegesen a behívott választópolgárok aláírása szerepel-e.
Egy mezőhegyesi választó már rögtön a két évvel ezelőtti voksolás után utánanézett a dolgoknak. Nem kevesebb, mint tizenhárom jelölőszervezetnél találta meg az aláírását, holott csak két aspiránst támogatott – mondta a Narancs.hu-nak.
|
Választási csalás miatt nyomoznak Simonka választókerületében
|
A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség a Dél-Békésben, erősítette meg a Narancs.hu információját a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság. A járvány miatt azonban elhalasztották a tömeges tanúmeghallgatásokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/elfujta-a-koronavirus-a-simonka-korzetben-valasztasi-csalasok-ugyeben-elrendelt-tanukihallgatasokat-128633
|
2020-04-09 08:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
A Pegazus Trade Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett a befutó azon a nyílt közbeszerzési eljáráson, amelyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki munkaruha beszerzésre – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A cég feladata lesz a közútkezelő Kelet-Magyarország és Nyugat-Magyarország területén dolgozó alkalmazottjainak munkaruhával való ellátása nettó 400 millió forint keretösszegben. Ez a szerződés szerint több ezer darab narancssárga láthatósági öltönyt, narancssárga derekas nadrágot, kék pamut öltönyt, kék derekas nadrágot, narancssárga láthatósági overált, citromsárga láthatósági overált, lángálló öltönyt, lángálló derekas nadrágot, valamint vegyszerálló öltönyt jelent.
A Pegazus mellett további négy cég jelentkezett a munkára, de érdekes módon mindannyian érvénytelen ajánlatot nyújtottak be, így ezúttal is Mészáros Lőrinc testvérének cége nyerte a Magyar Közút tenderét. Ahogy tavaly számos más alkalommal is: a cég 2019-ben legalább hétszer bizonyult a legjobb ajánlattevőnek a közútkezelő által kiírt közbeszerzéseken.
2019 januárjában 567 millió forintért vett tőlük – az ország különböző pontjaira szánt – 34 darab aszfalttömörítő gépet az állami cég, majd áprilisban egy 460 millió forintos tenderen is befutó lett a Pegazus. Akkor nyári és téli adapterek beszerzésére írt ki pályázatot a közútkezelő, és az öt részre bontott pályázatból négynél a Pegazus Trade Kft. lett a nyertes. Május végén egy 105 millió forintos megbízást húztak be (munkaruházat gyártására), majd júniusban ugyanerre nettó 115 milliót nyertek. Egy hónappal később ők vitték el a téli ruházat beszerzésére kiírt pályázatot is nettó 145 millió forintért, majd szeptember végén a közútkezelő egyéni védőeszközeinek beszerzését is a Pegazus Trade teljesíthette nettó 400 millió forintért.
Évek óta szárnyal
Az 1992-ben alapított cég 2011-ben lett Mészáros Lőrinc testvérének, Mészáros Jánosnak a tulajdona. A sikertörténet ezután kezdődött: 2013-ban 40, 2014-ben 69, 2015-ben pedig 188 millió forintos árbevételt ért el a kft. Aztán hirtelen még jobban meglódult a szekér: 2016-ban hirtelen egymilliárdra ugrott a forgalma, amit 2017-ben (amikor szintén sok közbeszerzést nyertek a Közútkezelőtől, illetve a MÁV-tól) sikerült megduplázniuk.
Az akkori 2,3 milliárdos forgalmat azonban 2018-ban visszaesés követte: akkor „mindössze” 1,3 milliárdos forgalmat könyvelhettek el. Ennek ellenére Mészáros testvére 150 millió forintos osztalékot vehetett ki csak a Pegazus Trade 204,5 millió forintos adózott eredményéből.
Mészáros Jánosnak ugyanis több másik, szintén jól prosperáló vállalkozása is van. A Herceghalom Interat Kft. 187,5 milliós hasznot hozott 2018-ban, míg a harmadik, az Agro-Felcsút Kft. 238,5 milliós adózott eredménnyel zárta a 2018-as évet. Ami pedig közös mindhárom cégben: több százmilliós értékben nyertek el megbízásokat a Magyar Közúttól.
Mészáros Lőrinc testvérétől vesz sószórókat a Magyar Közút 770 millióért
Az Agro-Felcsút Kft. berendezéseivel síkosságmentesítik az utakat az országban. Az EU-s közbeszerzési értesítő május 24-i számában jelent meg a Mészáros-család újabb üzleti sikere. A felcsúti polgármester testvérének, Mészáros Jánosnak tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-vel nettó 770,2 millió forintos keretszerződést kötött az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt., amely előzetesen kicsit olcsóbbra, nettó 755,5 millió forintra becsülte a beruházás értékét.
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Magyar Közút Nonprofit Zrt. úthibák javításán dolgozó munkatársai kátyúznak Salgótarjánban 2017. február 8-án. (fotó: MTI/Komka Péter)
|
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől
|
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/14/meszaros-lorinc-testvere-veszelyhelyzetben-is-nyert-egy-400-millios-tendert-a-kozutkezelotol/
|
2020-04-14 12:22:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
A stadion borítólemezei a Honvéd színeiben, pirosban, feketében és fehérben pompáznak, és már az első székeket is elhelyezték a lelátón. A munka eme fontos fázisáról a kormányközeli építőcégek és állami beruházások kapcsán mindig jól értesült, és kizárólag pozitív hangvételű cikkeket közlő Magyar Építők mérföldkőként számolt be a kivitelező WHB fotóival illusztrálva. Mi is körbefotóztuk a létesítményt, így senki sem marad le a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásról.
Drágább stadiont tudunk építeni
2014-ben dőlt el, hogy a Nemzeti Stadionfejlesztési Program keretében új, többfunkciós létesítmény épülhet a Bozsik Stadion helyén. “Én úgy gondolom, hogy ez 2015 végére elkészül, de pontos időpontot majd csak akkor tudunk mondani, amikor meglesz a közbeszerzés" – jelentette ki még 2014 elején George F. Hemingway, a Budapest Honvéd akkori tulajdonosa.
A közbeszerzést először 2016 végén írták ki a stadionra, majd nyolc hónap alatt ötször is módosították a határidőket. Azonban 2017. szeptember közepén eredménytelen lett az eljárás, mert az új stadionra szánt 5 milliárd forintért nem találtak kivitelezőt. Csak egy évvel később, több mint dupla áron zárult le a Bozsik Stadion építési munkálataira kiírt tender:
nettó 11,8 milliárd forintért, közös ajánlattevőként a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte el a megbízást.
A műszaki leírás szerint az új Bozsik Stadion az UEFA (Európai Labdarúgó-szövetség) 4-es kategóriájába kerül. A szövetség a kategóriákat 1-től 4-ig számozza, és minél magasabb sorszámú kategóriába tartozik egy létesítmény, annál jobbnak számít.
A legmagasabb, 4-es besoroláshoz komoly követelményeknek kell megfelelni, például minimum 8000 férőhelynek és abból 500 VIP-nak kell lennie. Az előírás szerint legalább 150 VIP parkolóhelyre is szükség van, ami a 438 parkolóhely egyharmadát teszi ki. Az Index írt még arról korábban, hogy mennyire aránytalanok ezek az elvárások az új Bozsik stadion óriási méretéhez képest. A lelátórész ugyanis 8200 néző befogadására lesz alkalmas, a média képviselőinek minimum 200 négyzetméter jár, és 25 közvetítőállomás is követelmény, a korszerű pályavilágítási-rendszer pedig HD-minőségű közvetítéseket tesz majd lehetővé. A beruházás keretében egy háromemeletes főépületet is megépítenek, ahol a sporttechnológiai területek, a VIP helyiségek kapnak majd helyet.
17 milliárdra emelkedhet az összeg
Nem sokkal a tender eredményhirdetése után, 2018 októberében a Magyar Közlönyben megjelent (25-26. oldal) egy kormányhatározat, amely szerint a 2019-es központi költségvetésből 9,35 milliárdot biztosítanak a stadion felépülésére, 2020-ban pedig további 4,2 milliárd forintot. Ha ezt a két összeget összeadjuk, máris 13,55 milliárd forintot kapunk.
A kormányhatározat rögzíti azt is, hogy 2019-ben maximum 12,8 milliárd forintot, 2020-ban pedig maximum 4,2 milliárd forint állami pénzt költhetnek a stadionra, tehát összesen 17 milliárdot.
Ezenkívül a 2018-as évre még megdobták a stadiont 1 milliárd forinttal labdarúgó sportlétesítmény fejlesztés jogcímen.
A régi stadion bontása 2019. február 18. és március 29. között zajlott. Miután lebontották a létesítményt, Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és George F. Hemingway, a Budapest Honvéd labdarúgócsapat akkori tulajdonosa 2019 márciusában rakta le az új Bozsik Stadion alapkövét. Az eseményen George F. Hemingway azt ígérte, hogy az új stadion műszaki átadása 2020. június 12-én lesz, és a "besorolása alapján csak Bajnokok Ligája-döntőt nem tudunk majd rendezni benne, azon kívül azonban mindent".
A Honvéd 2019-ben Fidesz-közelbe került: a csapatatot a Metalcom-csoporthoz tartozó befektetőcég, a Reditus Equity Zrt. vásárolta meg. A cégcsoport tulajdonosa a szentesi Bozó Zoltán fideszes politikus, a Metalcom pedig azzal lett ismert, hogy ők üzemeltetik a déli határon épített kerítést, amiért öt év alatt 6,5 milliárd forintot kapnak a magyar államtól.
8200 szék túlzás lehet 2700 nézőre
A Honvéd 2018-ban közzétette, hogyan növekedett az elmúlt években a látogatói száma a stadionban. Ha megnézzük az éves átlagokat, akkor láthatjuk, hogy az új, 8200 fő befogadóképességű stadion “kicsit" túlméretezett a szurkolótáborhoz. A megnyitóra az újdonság ereje miatt lehet, hogy megtelnek a lelátók, de kérdés, hogy sikerül-e megháromszorozniuk a látogatószámot, ami ahhoz kellene, hogy ne üres lelátók előtt játsszon a csapat.
A 2015/2016-os szezonban 24 756 fő néző fordult meg a Bozsik Stadionban, ami 1 547 fős átlagot jelent
A 2016-2017-es szezonban összesen 47 122 fő néző volt a Bozsik Stadionban, ez átlagban 2 772 fő
A létesítmény megközelítése sem túl könnyű, ugyanis a Határ úti metrómegállótól még buszra vagy villamosra kell szállni. A stadion egyik érdekessége viszont, hogy a vendégszurkolók egy, a vasúti sínek feletti, 20 méteres hídon keresztül közelíthetik meg a szektorukat. Ilyen vasúti hidakkal nem szokta elkényeztetni a MÁV az utazóközönségét, elég csak megnézni a közelben található, s valószínűleg nagyobb forgalmat lebonyolító Kőbánya-Kispest vasútállomás lerohadt, vasúti pálya felett átívelő gyalogos-felüljáróját.
Tavaly szeptemberben még nem volt tisztázott, hogy a létesítmény egyáltalán felépülhet-e, miután Karácsony Gergely, Budapest új polgármestere a kampányában stadionstopot ígért. A szurkolóknak azonban nem kellett sokáig aggódniuk, mert Gajda Péter, Kispest MSZP-s polgármestere megnyugtatta őket, hogy a folyamatban lévő beruházásokat nem állítják le: "Biztosíthatom Önöket, hogy nincs tehát sem a főváros új vezetésének, sem nekem olyan szándékunk, hogy a már épülő stadionberuházás ellen bármi módon fellépjünk".
Orbán Viktor páholytársa kaszálhatott
A kivitelezést végző Pharos ’95 Kft. neve ismerős lehet Felcsútról is: a cég nemcsak pályákat épített az akadémiának, hanem a cégtulajdonos, Végh Gábor adományozta az intézménynek Puskás Ferenc egészalakos szobrát is. A cégnek a faluban telephelye is van, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt, ami a cégjegyzék adatai szerint Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, de a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye is egyben. A Pharos ’95 Kft. éves forgalma 2017-ben 3,5 milliárd, 2018-ban pedig közel nettó 3,9 milliárd forint volt. A cég tulajdonosa korábbi sajtóhírek szerint a VIP páholyban szurkolt együtt a miniszterelnökkel a Pancho Arénában.
Végh Gábor egyébként 2014-ben a Pharos ’95 Kft.-n keresztül a zalaegerszegi futballcsapat, a ZTE FC Zrt. tulajdonosa lett, és 2018-ban lefotóztuk, ahogy Mészáros Lőrinc lányával együtt hagyta el a budapesti repülőteret a miniszterelnök által is használt luxus magánrepülőgép landolása után.
A Bozsik stadion másik kivitelezője, a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában álló WHB éves forgalma 2017-ben nettó 41,3 milliárd forint, 2018-ban pedig 50,1 milliárd forint volt. A győri építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, így például a cég nyerte a szegedi és a soproni uszoda, egy győri parkoló, vagy a Ligetben épülő mélygarázs kivitelezésére kiírt közbeszerzést is, és a WHB húzta fel az emlékezetes vizes vb híres ugrótornyát is.
A cég azonban nem csak stadiont, hanem kórházat is tud építeni: a közelmúltban ők kezdték el a járványkórház építését Kiskunhalason. Továbbá az Épkar Zrt. mellett a WHB volt a másik tagja annak a konzorciumnak, ami még 2015-ben kezdte el a a budai Kútvölgyi Kórház felújítását, azonban a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is. A felújítási munkák jogviták miatt teljesen abbamaradtak, és a legutóbbi hírek szerint peres eljárás van folyamatban a megrendelő és a kivitelező között.
A fotók a szerző felvételei. A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Lassan elkészül a bő kétszeresére drágult Bozsik Stadionnal a kormányközeli kivitelező
|
Javában épül Budapest legújabb sportlétesítménye, a Bozsik Stadion Kispesten, ami a Honvéd új otthona lesz. Nemrég látványos fázisba ért a beruházás: felkerültek az épületre a borítólemezek. A stadiont eredetileg 5 milliárd forintból tervezték felhúzni, de csak 11,7 milliárdért találtak rá kivitelezőt. Egy kormányhatározat szerint azonban az új komplexum ára akár 17 milliárdra is nőhet, az építkezéssel pedig NER-közeli vállalkozók járnak jól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/04/14/lassan-elkeszul-a-bo-ketszeresere-dragult-bozsik-stadionnal-a-kormanykozeli-kivitelezo/
|
2020-04-14 12:24:50
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.