text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
Mivel az épület jelenleg nem a közalapítvány tulajdona, így a nagyobb beruházásokat, valamint a szükséges átalakításokat jelenleg nem végezheti el a bérbeadó engedélye és hozzájárulása nélkül”, ezért jobb, ha ő lesz a tulajdonos. Vagyis a kormány saját intézményét bírálja egy épület 20 éves elhanyagolásáért, sőt burkoltan még arra is céloz az idézett mondat, hogy a tulajdonossal nehéz vele tárgyalni a munkákhoz adandó hozzájárulásról.
Egyúttal elengedik a közalapítványnak a Nemzeti Vagyonkezelőnél fennálló „vagyonkezelési díjtartozását”. Igaz, a Terror Háza Múzeumot, a XX. Század Intézetet, a XXI. Század Intézetet, a Kommunizmuskutató Intézetet, a Habsburg Történeti Intézetet, a Kertész Imre Intézetet működtető intézmény nem adhatja el a két budai épületet. Hogy pénze honnan lesz arra a felújításra, amire az államnak nem volt, arról nem szól a javaslat. De a 2020-as költségvetési törvény szerint működésre 6,2 milliárd, „felhalmozási kiadásként” egymilliárd forint közpénzt kap.
Schmidt Máriáról írtunk már ma:
|
Schmidt Mária közalapítványa ingyen megkapja épületeit
|
Eddig bérelték, most ingyen megkaphatják.
A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány ingyen tulajdonba kapja azt a két állami épületet, amelyeket eddig bérelt.
Érdekes a törvényjavaslat indoklása. „Az épület állagmegóvásával kapcsolatban az eltelt több mint 20 évben a bérbeadó részéről nem történt intézkedés, így mára energetikai hatékonyság szempontjából rendkívül elavult, fenntartása nem gazdaságos. Szükséges a nyílászárók cseréje, az épület külső szigetelése, a fűtési rendszer, valamint a villanyvezetékek cseréje is."
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20200401_Schmidt_Maria_kozalapitvanya_ingyen_megkapja_az_epuleteit
|
2020-04-01 15:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
A közlemény szerint a kormányhivatal korábban körlevelében arra kötelezte az önkormányzatokat, hogy a veszélyhelyzet idején fennálló jogkörökre hivatkozva, átruházott hatáskörben meghozott döntéseket és az azokat megalapozó dokumentumokat a döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül küldjék meg a törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivataloknak.
Szerintük Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester a veszélyhelyzet idején fennálló jogköreire hivatkozva átruházott hatáskörben, polgármesteri döntésként kötötte meg a 29 millió forintos szerződést.
Mivel a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat csütörtökig nem küldte meg, ezért a kormányhivatal vizsgálatot indított az ügyben – közölték. Egyben felszólították a kerület jegyzőjét, hogy öt munkanapon belül küldje meg a dokumentumokat, ha pedig azok nem állnak rendelkezésre, indokolja meg, hogy miért kötötték a szerződést.
Niedermüller Péter a Facebookon reagált az ügyre. Azt írta, az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanazokra a feladatokra mint ők, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.
A díjazásra kitérve azt mondta, hogy az ügyvédi iroda a díjazást havi bontásban kapja meg. "A 29 millió forint nem azt jelenti, hogy egyben vagy részletekben ennyi pénzt kap, hanem, hogy ennél többet nem kaphat. Minden hónapban elszámolás történik, és csak az elvégzett munkák után fizetünk" – írta a polgármester.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás,
a közel 30 oldalas feljelentés tegnap készült el, ezért tegnap feljelentést tettek a BRFK Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán.
A polgármester arról nem írt a bejegyzésében, hogy a kormányhivatalnak megküldték-e a szerződéskötés indoklását.
|
A kormányhivatal vizsgálja Czeglédy Csabáék 29 milliós erzsébetvárosi szerződését
|
A kormányhivatal szerint a VII. kerület nem indokolta meg a szerződéskötést az ügyvédi irodával. Niedermüller Péter polgármester szerint minden önkormányzat köt hasonló szerződéseket.
Budapest Főváros Kormányhivatala vizsgálja Niedermüller Péter erzsébetvárosi DK-s polgármesternek a Czeglédy és Társai Ügyvédi Irodával kötött 29 millió forintos szerződését – közölte a kormányhivatal csütörtökön.
Niedermüller szerint nem kellene most ügyvédi díjra költeni, ha nincsenek egyértelmű jelek arra, hogy 2019 előtt több különböző gazdasági bűncselekményt is elkövettek. A polgármester azt állítja a posztjában, hogy 1 milliárd forintot tűnt el, és a Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda az ingatlanpanamák felderítésén dolgozik. Azt is hozzátette, csak napok kérdése, és megindul a büntetőeljárás,
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200416_czegledy_csaba_niedermuller_kormanyhivatal
|
2020-04-16 15:58:00
| true | null | null |
HVG
|
kultúra
2020.04.17. 17:30 4 perc
Már magyarul is olvasható Paolo Giordano Járvány idején című regénye, amit a nemzetközileg is ismert olasz írózseni még februárban kezdett el írni római karanténjában, és rekordgyorsasággal adtak ki egyszerre több országban is. A szerző szerint a koronavírus legyőzéséhez mindenki három dologgal járulhat hozzá: erővel, áldozathozatallal és türelemmel.
|
A fideszes pártiskola beveszi magát a munkásőrszékházba is
|
A elitképzőt fenntartó alapítvány akkora indulótőkét kap, mint a hússzor több diákot oktató Corvinus Egyetem. Alaposan kistafírozza a kormány a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC), illetve az azt fenntartó Tihanyi Alapítványt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202016_partiskola_amunkasorszekhazban
|
2020-04-16 17:51:53
| true | null | null |
HVG360
|
Mint arról lapunk is beszámolt, pénteken 11 órától azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza.
Utóbbi lépések már a felügyelet alá vonás után szinte azonnal megtörténhettek - derül ki a Kartonpack Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett tájékoztatásából.
A tájékoztatás szerint a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos határozatokat hozhat meg. Ezen jogkörével élve a kinevezett kormánybiztos a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait azonnal hatállyal tisztségükből visszahívta.
A kormánybiztos
a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort (aki Európa-jogi szakjogász, tavaly év végéig az MFB igazgatóságának tagja volt),
az Igazgatóság tagjaként pedig Hutiray Gyula Árpádot (korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Erzsébetvárosban, volt önkormányzati főtanácsadó is)
Vass Viktóriát,
Jakab Lászlót,
Mancsiczky Lászlót (a Fidesz tagja, ügyvéd, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja, Kósa Lajost is ő képviselte a sajtóperekben) nevezte ki.
A társaság felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagjai ugyanazok a személyek lettek:
|
Szinte azonnal lecserélték az állami felügyelet alá került Kartonpack vezetőit
|
Mint arról lapunk is beszámolt, pénteken 11 órától azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-le-is-csereltek-az-allami-felugyelet-ala-kerult-kartonpack-vezetoit.html
|
2020-04-18 13:49:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Még a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése előtt vezettük fel, hogy változik majd a parlamenti képviselők fizetése márciustól. 2018-ban a közszféra egyes ágazatának dolgozói után a képviselők saját fizetésük felzárkóztatását és rendezését is időszerűnek látták. Ezért egy egyszeri augusztusi emelést követően az országos bruttó átlagbér éves változásához rögzítették a fizetést. Mivel tavaly jelentős mértékű emelkedés történt Magyarországon, a honatyák és -anyák fizetése sem elhanyagolható értékkel és mértékben nőtt.
Aztán beütött a koronavírus, ami teljesen felbolygatta nemcsak a magyar gazdaságot, de más nemzetekét is. A pandémia miatti válság ellensúlyozására a nemzeti kormányok sorra rendkívüli intézkedésekről döntöttek, ami nem minden esetben csak a gazdasági élet szereplőire és a magánszemélyekre vonatkozott. Néhány országban a vezetők saját juttatásaikat is megvágták a rendkívüli helyzetre való tekinttel. A képviselői fizetések - helyesebben tiszteletdíjak - rendre bőven meghaladják az országos átlagokat, pongyola kifejezéssel élve ez lehetőséget ad arra, hogy az állam a képviselőkön is spóroljon a juttatások megvágásával.
Szlovéniában a járvány idejére 30 százalékkal csökken a képviselők és a miniszterek fizetése, Új-Zélandon pedig a 6 hónapig a fizetés 20 százalékáról mondanak le a kormány tagjai és a vezetők.
Arról, hogy a magyar kormány tagjai és a képviselők terveznek-e hasonló lépést, egyelőre nincs információ. Így hát a szlovén és az új-zélandi példával párhuzamosan Magyarországon április elején 11,4 százalékkal magasabb fizetést kaptak az állami vezetők. Nominális ez jelentős havi pluszt jelent esetükben.
A korábbi számításainkat megerősítették a parlament honlapján frissült adatok. Így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Ebből - a családi adókedvezmények nélkül - 733 761 forintot vihetnek haza, ami 75 610 forinttal több nettót jelent.
Annak, aki képviselői státusza mellett állandó bizottsági tag, 1 324 080 forint szerepel a bérlapján,
aki két testületben vagy a törvényalkotási bizottságban tag, 1,5 milliónál többet keres.
A frakcióvezetőknél kétszeres szorzót használnak, tehát a bruttó juttatás 2 206 800 forint lett,
helyetteseik pedig 1,87 milliót keresnek.
Az emelés után a legmagasabb fizetés, melyet Kövér László házelnök kap meg, bruttó 2 979 180 forint, vagyis nettó 1 981 150. Ez egyik hónapról a másik 200 ezer forinttal több keresetet jelent.
Vannak azonban még szerencsésebbek, az a képviselős, aki egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszi a juttatást. Összesen így havi 3 308 600 forintért végzi a munkáját, ebből családi kedvezmények nélkül minimum 2 199 824 forintot vihet haza. A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban.
A magyar települések vezetői közül azonban többen nem követik a magyar kormány példáját, inkább lemondanak a tiszteletdíjukról a válságra való tekintettel. A fideszes vezetésű Berettyóújfalu például a felére csökkentették a képviselői tiszteletdíjakat, Komáromban is 50 százalékos vágásról határozott a testület. Mezőberényben kétlépcsőben vágják meg a tiszteletdíjakat: április elsejétől 50, majd május elsejétől 75 százalékkal csökkentik a juttatásokat. Eger alpolgármestere pedig a teljes tiszteletdíjáról mondott le a kialakult helyzet miatt.
|
És mindeközben a képviselők megkapták a jelentősen emelt fizetésüket
|
Miközben más országok vezetői a járványra való tekintettel lemondanak fizetésük egy bizonyos hányadáról, Magyarországon emelt fizetések érkeztek a honatyák és -anyák számláira.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/es-mindekozben-a-kepviselok-megkaptak-a-jelentosen-emelt-fizetesuket.html
|
2020-04-18 13:56:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A BKV február elején perelte be az M3-as metróvonalon közlekedő kocsikat felújító orosz Metrowagonmasht, mivel a cég nem volt hajlandó megfizetni a fővárosi közlekedési cég által követelt kötbért. A per azóta nem sokat mozdult előre. A Fővárosi Törvényszék most arról tájékoztatta az Mfor-t, hogy
„az üggyel kapcsolatos iratok kézbesítése az Orosz Föderáció területére folyamatban van, azokat az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya 2019. április 15-én továbbította az illetékes orosz hatóságnak. A jogsegély keretében történő kézbesítés azonban legalább 6 hónapot vesz igénybe. Minden további bírósági intézkedés a kézbesített iratokban megjelölt bírósági felhívásban szereplő határidő lejártát követően várható.”
Így legkorábban az önkormányzati választásokkal egy időben léphet előbbre a jogvita.
A per lezárása azonban a ködös homályba vész. A 4-es metró nemzetközi vitás ügyeire tekintettel akár évekig húzódhat az eljárás. A BKV viszont csak a per megnyerése után juthat hozzá a kötbér összegéhez. Kivéve, ha előtte megegyeznek a felek, mint ahogy erre a fővárosi önkormányzat utalt a Fővárosi Közgyűlés Csárdi Antalt váltó Lmp-s képviselőjének, Gál Józsefnek adott válaszában. A BKV az Mfor kérdésére most azt írta, hogy a peren kívüli tárgyalásokon nem született egyezség. S ez nem meglepő, hiszen az oroszok a kezdetektől vitatták a kötbér összegét.
A BKV már két évvel ezelőtti számvetésében arra jutott, hogy a régi orosz metrókocsikat felújító „Metrowagonmash (MWM) a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”.
Az M3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozó orosz gyártó addigra összesen 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből – írta Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató akkor tájt Bogatirjev Borisz Jurjevicsnek, az MWM vezérigazgatójának. A levélhez csatolt kötbértáblázat szerint a késések között már akkor akadt egy éves, alig két évvel a kontraktus 2015 augusztusi aláírása után. A táblázatban szereplő tételek összesen 2 727 426 eurót, azaz 845 millió forintot tettek ki. S ebbe még nem számították bele a szerelvények műszaki állapota miatti forgalomkiesések kárigényét, holott a veszteglő szerelvények után napi hétmilliós kárátalányt számlázhattak volna.
A szerződés egyik kikötése szerint a kötbérek közül csak az egyiket – hibás teljesítés vagy késedelem - kérheti a megrendelő, a járműállási kárátalány ezeken felül kérhető. Késedelmi kötbér címén egyébként a 219 millió eurós vállalkozási díjnak maximum a 10 százalékát – árfolyamtól függően 6,9 milliárdot – követelhet a BKV. Külön számítandó viszont a többlet áramfogyasztás miatti kárigény, ami akár a szerződés teljes összegének 2,5-12,5 százalékát (1,5-7,4 milliárd forintot) is elérheti. Csakhogy az alagutak elhúzódó korszerűsítése miatt a szerelvények fogyasztása egyelőre (és még jó ideig) nem mérhető a teljes vonalon, így kötbér sem számlázható emiatt.
Az orosz fél azonban a tárgyalásokon hivatalosan semmit nem ismert el és semmilyen összeget nem tartott elfogadhatónak. Szóban ugyanakkor jelezték, hogy egymilliárd forint körüli összeget hajlandóak fizetnek a BKV-nak. Felmerült az is, hogy” természetben fizetnének”, vagyis a jelenlegi, nem túl hatékony légcserélő rendszer helyett a kötbér fejében utólag légkondicionálókat szereltek volna be.
Addigra ugyanis a kezdeti „büfékocsi nem kéne” színvonalú hárítás után a Tarlós-féle városvezetés is belátta, hogy elengedhetetlen a kocsik hűtése.
Csakhogy a költségcsökkentés okán klíma nélkül megrendelt kocsik födémszerkezete és oldalfalai nem bírnák el az oroszok által gyártott 300-350 kilós szerkezet súlyát, sőt az is kérdéses volt, hogy elférnek-e a szerelvények tetején.
A BKV és a városvezetés mindezeket mérlegelve a per mellett döntött. Hatmilliárd forintnak megfelelő kötbért követelnek, amely elsősorban a szerződésben foglalt egyes részhatáridők elmulasztásából keletkezett. Vagyis a közlekedési cég a minőségi hibákból eredő, nehezebben bizonyítható kár megtérítése helyett a könnyebben alátámasztható késedelemre fókuszált.
A főváros jogi képviseletét a BKV tájékoztatása szerint a Dr. Szalay Tamás Ügyvédi Iroda látja el. A megbízási díjról az Mfor kérésére sem árultak el részleteket. Azt viszont fontosnak tartották leszögezni, hogy a pervitellel kapcsolatos költségeket megtéríttetik az orosz féllel. A BKV hatályos szerződései között nem lelhető fel az ügyvédi irodával kötött megállapodás. A kártérítési és közlekedési ügyekre specializálódott Szalay Tamás mindenesetre már más ügyekben is képviselte a közlekedési céget. Ezen felül tagja a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásokat megrendelő másik önkormányzati cég, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának is.
A kötbér azonban, ha egyszer meg is fizetik az oroszok, nem hoz enyhülést az egyre forróbb nyári napokon a hármas metrón utazóknak. Karácsony Gergely ellenzéki főpolgármester-jelölt egy hőségriadós júniusi napon 34,8 fokot mért az egyik szerelvényben. A városháza kissé sértődött közleményében azzal vágott vissza, hogy a politikus „elvbarátai” által itt hagyott Alstom szerződéssel összefüggő perekben legutóbb visszaszerzett hatmilliárd forintot éppen erre kívánják költeni. A BKV már fel is vette a kapcsolatot az egyik speciális klímagyártó céggel, amelyik képes olyan kis méretű és súlyú légkondicionáló berendezéseket gyártani, amelyeket az orosz metrókocsik is elbírnak. Csakhogy az orosz cégnek hozzá kell járulnia a berendezések beépítéséhez, különben a főváros bukja a garanciát.
Ha meg is kapják az engedélyt a kocsik utólagos feljavítására, a klímaszereléssel végleg átlendülnek az olcsó felújítás lélektani határán. Az oroszok 69 milliárdért szállították le a 222 felújított kocsit. Az Alstom 170 új kocsit gyártott 65 milliárd forintért, ha ezt az árat felszorozzuk a 3-as metró 222 kocsijára, az még mindig csak 85 milliárd körüli összeg. (Az új francia metrókocsik darabjáért 1,33 millió eurót fizetett a főváros, a régi-új orosz járművekért 0,98 milliót.) A két összeg közötti cirka 16 milliárdos résből azonban nem sok marad, ha azt is hozzávesszük, hogy saját forrás híján Budapest devizahitelt volt kénytelen felvenni, amelynek kamata a 15 éves futamidő alatt 15 milliárd forint körüli összegre rúg.
Az eredeti tenderen az oroszokon kívül ajánlatot adó észt Skinest Rail pedig közel 9 milliárd forinttal alacsonyabb áron újította volna fel a magyar szerelvényeket, sőt még klímát is tett volna bele. Csakhogy őket technikai okokra hivatkozva később kizárták.
A főváros akkor már tagadhatatlanul kényszerpályán mozgott. A kormány egyszerűen megtiltotta a fővárosnak, hogy új szerelvényeket vásároljanak. Másrészt az orosz metró-üzlet körül több NER-figura is bábáskodott, köztük a BKV korábbi vezére Kocsis István, akit jogerősen öt év letöltendő börtönre ítélt a Pécsi Ítélőtábla az MVM Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként elkövetett hűtlen kezelés és sikkasztás miatt. A metrószerződést pedig az orosz fél részéről Illés Géza Márton írta alá, akit Tombor András ügyvédjeként tartanak számon. Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója utóbbiról állította, hogy 2009 nyarán 20 millió forint baráti kapott kölcsönt adott neki kamatmentesen 7 évre.
A fővárost úgy tűnik, egyszerűen berántották a csődbe, ahol most együtt főhet az utasokkal.
|
Az oroszok jó, ha évek múlva fizetnek a BKV-nak
|
Ebben az önkormányzati ciklusban már bizonyosan nem jut hozzá a Metrowagonmashtól követelt többmilliárdos kötbérhez a BKV. Ráadásul a klímabeszerelést is megfúrhatja az orosz cég.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/az-oroszok-jo-ha-evek-mulva-fizetnek-a-bkv-nak.html
|
2019-08-30 13:57:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) és a DÖB-68 Zrt. a vonatkozó magyar jogszabályokkal teljes mértékben összhangban aláírta a Fő utca 1. sz. alatt található Lánchíd Palota ikonikus épületének Bank általi megvásárlásával kapcsolatos dokumentumokat 2020. március 24-én - közölte lapunkkal az IIB.
A XIX. században épült neoreneszánsz stílusú palota Budapest egyik legszebb épülete. Az épületet a híres magyar építész, Ybl Miklós tervezte. A palota a Duna-parton, a Budai Vár lábánál helyezkedik el, közvetlenül a magyar főváros szimbóluma, a Lánchíd mellett. Az épületegyüttes, amelynek a Lánchíd Palota is része, rajta van az UNESCO világörökség-listáján.
Közleménye szerint azáltal, hogy fennállásának 50. évfordulójának évében megvásárolta a Lánchíd Palotát, visszaadta ennek az Európa szívében található ikonikus műemléképületnek történelmileg kijelölt célját. A XIX. században a Budai Kereskedelmi és Iparbank komoly érdeklődést tanúsított az épület tulajdonjoga iránt. 1870-ben a tulajdonjogot a Magyar Államkincstár kapta meg.
"Ennek az ingatlannak a megvásárlásával a bank, amely az egyetlen kelet-közép-európai központtal rendelkező multilaterális fejlesztési intézmény, nemcsak megerősíti Budapest nemzetközi pénzügyi központként elért státuszát, hanem nagyban hozzájárul Magyarország befektetési vonzerejének további növekedéséhez is. Az IIB meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket” - jelentette ki Nyikolaj Koszov, az IIB igazgatótanácsának elnöke.
A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába.
A Nemzetközi Beruházási Bank tevékenységét tekinti át részletesen a Privátbankár-lapcsalád kiadásában február 19-én megjelent Piac & Profit.
|
Mindeközben a Nemzetközi Beruházási Bank megveszi a Lánchíd Palotát
|
Az eladó Nobilis Kristóf nagyvállalkozó cége, a DÖB-68 Zrt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mindekozben-a-nemzetkozi-beruhazasi-bank-megveszi-a-lanchid-palotat.html
|
2020-03-25 14:00:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Támogasd az Átlátszót szja1% felajánlásával! Adószám: 18516641-1-42 Átlátszónet Alapítvány
Március közepén hirdette ki a kormány a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány miatt, és a védekezés érdekében rendkívüli jogrendet vezettek be. Ez nem csak a kabinetet, hanem a polgármestereket is a szokásosnál nagyobb hatalommal ruházza fel: a 2011-es katasztrófavédelmi törvény értelmében veszélyhelyzet idején a településvezetők a képviselő-testület nélkül dönthetnek mindenben.
Néhányan vissza is éltek a helyzettel: Komló, Nagykanizsa és Szekszárd fideszes polgármesterei is kihasználták, hogy nincs szükségük az ellenzéki többségű képviselő-testület hozzájárulására.
A főváros VII. kerületének DK-s polgármestere, Niedermüller Péter a veszélyhelyzeti felhatalmazásával élve az önkormányzat nevében szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával.
Czeglédy a szocialisták és a DK fontos háttérembere, a szombathelyi politikust és üzletembert költségvetési csalás gyanújával tartóztatták le 2017 júniusában, sokáig előzetes letartóztatásban volt, ügye jelenleg is tart. Czeglédyt 2003-ban egyszer már jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték adócsalás miatt.
Az MSZP Kubatovja? Czeglédy szerint az ő listájuk az ellenfelek szavazóit nem listázza
Tovább tart az MSZP mélyrepülése: most a választókerületi rendszer ellen ágáló megyei vezetők meccselnek a központtal, tudomásunk szerint hamarosan összetartásra gyűlnek a hatalomból kiszoruló megyei pártelnökök. A Fidesz-szerű új pártszervezet nyertesei a választókerületek vezetői, egyikük például a milliomos munkaerőkölcsönző vállalkozó, ügyvéd és médiaguru szombathelyi politikus, Czeglédy Csaba, aki újabban kampányszervezőként is mutatkozik.
2019 novemberében az Index írta meg, hogy Újbuda és Erzsébetváros új, ellenzéki vezetése is Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját bízza meg az önkormányzat jogi képviseletével.
Niedermüller Péter, a VII. kerület DK-s polgármestere akkor azt nyilatkozta, hogy
„Természetesnek tartom, hogy az ügyvéd, a jogi képviselő egy bizalmi pozíció, éppen ezért én is azokkal szerződöm, akikben meg tudok bízni mind a szakmai kompetencia, mind pedig a képviselet szempontjából.”
Erzsébetváros honlapján külön menüpontban érhetők el Niedermüller azon döntései, melyeket a március közepén bevezett veszélyhelyzetben, a különleges jogrendben érvényes hatalmát kihasználva hozott meg – egyedül, a képviselőtestület nélkül.
Egy március 18-án kelt határozatával a VII. kerület polgármestere arról döntött, hogy az önkormányzat jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A megbízás értéke nettó 29 millió forint.
A dolog nem maradt sokáig következmény nélkül: Budapest Főváros Kormányhivatala április 16-án közölte, hogy vizsgálják a szerződést, mert a szerződéskötést indokoló, azt megalapozó dokumentumokat az önkormányzat aznapig nem küldte meg nekik.
Niedermüller Péter a Facebook-on reagált: „Gyakorlatilag az összes önkormányzat köt szerződést ügyvédi irodákkal, nagyjából ugyanezekre a feladatokra, nagyjából ugyanennyi pénzért. A szerződésben szereplő ár a piaci árnál nem magasabb.” – írta, majd hozzátette, hogy „Czeglédy Csabáék Erzsébetváros legsötétebb ingatlan-panamájának felderítésén dolgoznak”, és az ügyben már feljelentést is tett az önkormányzat.
Erzsébetváros honlapjának Üvegzseb-menüpontjában azonban elérhető a tavaly októberi önkormányzati választás után kötött szerződések listája, amiből kiderül, hogy a Niedermüller Péter vezette kerület összesen 4 alkalommal, összesen bruttó 49 millió (nettó 38,6 millió) forint értékben szerződött Czeglédy ügyvédi irodájával. 2019-ben kétszer bruttó 1,27 millió forint, 2020-ban pedig bruttó 13,3 millió, majd most bruttó 33,1 millió forint értékű szerződéseket kötöttek vele jogi képviseletre.
(Frissítés: cikkünk korábbi verziójában egy szerződést duplán számoltunk, a hibáért elnézést kérünk – a szerk.)
Emiatti felháborodásában az Élhető Erzsébetváros Egyesület petíciót indított, amellyel szeretnék elérni a legutóbbi szerződés felbontását. Az egyesület azt írja:
„Súlyos aggályokat vet fel, hogy olyan valaki képviselje az önkormányzatot, aki jelenleg is bűnszervezetben üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás gyanúsítottja, illetve korábban több alkalommal is jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.”
(Frissítés: a petíció állításával ellentétben nem többször, csak egyszer ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre – a szerk.)
A VII. kerületi önkormányzattal kötött szerződések kapcsán megkerestük Czeglédy Csabát, akinek az alábbi kérdéseket tettük fel:
Hány szerződést kötött az iroda a VII. kerületi önkormányzattal 2019. október 13. óta?
Mennyi a szerződések nettó összértéke?
Mennyi pénzt kapott eddig az iroda a szerződések keretében?
Milyen munkát végez az iroda a pénzért cserében?
Más önkormányzatok is kötöttek szerződést az irodájával 2019. október 13. után? Ha igen, mely önkormányzatok és mekkora értékben?
Megkeresésünkre Czeglédy Csabától az alábbi választ kaptuk:
„(…) az ügyvédi irodát vezető ügyvéddel közös álláspontunk az, hogy bár örömmel eleget tennénk a sajtómegkeresében foglaltak megválaszolásának, ugyanis nincsen semmi tiktolnivalónk, azonban ezt nem tehetjük meg a vonatkozó törvényi szabályozás értelmében.
Az ügyvédi iroda – ami nem az enyém, annak egy tagja vagyok – nem jogosult arra, hogy megbízója vonatozásában bármilyen információt megosszon harmadik személlyel, így még csak arra sem adhatunk választ, hogy kivel, mikor, milyen tartalommal kötöttünk szerződést.
A titoktartási kötelezettségünk független attól, hogy megbízónk magánszemély, vagy piaci szereplő, vagy közpénzből gazdálkodó szervezet.
Szerencsére – és egyben nagyon helyesen – a közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóink a megbízási szerződések másolatait nyilvánosságra hozták, így azokból a kért adatok egyértelműen megismerhetők.
Általánosságban azt mondhatjuk el, hogy a megbízási díjat a szerződésben foglaltaknak megfelelően kapja az ügyvédi iroda havi utólagos elszámolás alapján, a feladatainkat pedig a szerződés keretei között a megbízó utasítása szerint látjuk el. Közpénzből gazdálkodó szervezet megbízóinknak minden esetben előzetesen árajánlatot adtunk, amelyek nem haladják meg a piaci árat.”
Címlapkép: Czeglédy Csaba a Szegedi Járásbíróságon 2018. április 4-én. (MTI Fotó: Rosta Tibor)
|
Niedermüller a veszélyhelyzetre hivatkozva is kötött egy szerződést Czeglédy ügyvédi irodájával
|
A VII. kerület ellenzéki, DK-s polgármestere a veszélyhelyzetben érvényes jogkörével élve egymaga döntött arról, hogy az önkormányzat nettó 29 millió forint értékben jogi képviselettel bízza meg Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját 2020. április 1-től december 31-ig. A tavaly októberi választás óta eltelt fél évben ez már a sokadik erzsébetvárosi megbízása Czeglédy irodájának.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/20/niedermuller-a-veszelyhelyzetre-hivatkozva-is-kotott-egy-szerzodest-czegledy-ugyvedi-irodajaval/
|
2020-04-20 14:03:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Az én lelkiismeretem tiszta, magam kértem a mentelmi jogom felfüggesztését, hogy az igaz-ságszolgáltatás előtt is tisztázhassam magam” – mondta a távirati irodának Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, miután április elején a legfőbb ügyész indítványozta a mentelmi jogának felfüggesztését. Szinte szóról szóra ugyanezt nyilatkozta 2016-ban Voldemort nagyúr, alias Mengyi Roland kormánypárti képviselő is, mielőtt az ő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntött a parlament. Az eljárásban mindvégig tagadta az ellene felhozott korrupciós vádat, és az indulatai még 2019 őszén, a jogerős – négyéves – börtönbüntetésének kihirdetésekor sem csillapodtak: az ítélet indoklása közben felháborodottan kiviharzott a tárgyalóteremből. Pedig Mengyi Roland esetében a pályázati pénzek lefölözése, valamint a visszaosztás kísérleti szakban maradt, mindezeket csak a szereplők egymást közti lehallgatott telefonbeszélgetései, valamint a vallomások bizonyították. Ilyen bizonyítékok most is rendelkezésre állnak, ám Boldog István esetében befejezett korrupcióról beszélhetünk, hiszen Polt Péter hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indítványozta a honatya mentelmi jogának felfüggesztését.
„A Központi Nyomozó Főügyészségen zajló eljárás adatai szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) egyes pályázatai kapcsán felmerült, hogy a pályázatokkal összefüggésben különböző személyek bűncselekményeket követtek el. (…) Az eljárás adatai szerint Boldog István országgyűlési képviselő a cselekményekben oly módon vett részt, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott” – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Boldog István – a nagy tisztázás hevében – végül nem jelent meg április 6-án a parlament mentelmi bizottsága előtt, de írásban jelezte, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését. A bizottságnak az Országgyűlés elnökéhez benyújtott határozati javaslata szerint Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4-es számú választókörzetének országgyűlési képviselője 2015-ben a választókerületében található települések egyes polgármestereit Kétpó Község Önkormányzatához hívta egy találkozóra. Ezen közeli bizalmasa, munkatársa és kabinetfőnöke társaságában – a polgármesterekkel külön tárgyalva – meghatározta, hogy az elkövetkezendő években az általuk képviselt települési önkormányzatok a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében rendelkezésre álló pénzkeretből mire, mekkora összegben pályázhatnak. Ám eredményt csak akkor remélhetnek, ha a polgármesterek az országgyűlési képviselő által meghatározott feltételeknek eleget tesznek. Boldog István a találkozó alkalmával nyilvánvalóvá tette, hogy a hivatali helyzetéből fakadóan befolyással bír a pályázatok elbírálására, és tudtukra adta, hogy a feltételeket majd a közvetítője útján fogja közölni, akinek „a szavait az ő szavaiként fogadják el”.
Mint arról már a múlt év decemberében a 168 Órában beszámoltunk, Boldog István egy sajátos hűbéri rendszert alakított ki a megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programok elosztása kapcsán.
Ezek a pályázatok megyei hatáskörbe tartoztak, és mivel az értékhatáruk nem érte el a 300 millió forintot, így gyorsítottan, mindössze öt ajánlat bekérésével kivitelezőt lehetett hirdetni. A kis önkormányzatok dolga csupán annyi volt, hogy a Boldog István „meghosszabbított kezének” számító kabinetfőnöke, F. Petra által preferált lebonyolítót kellett megbízniuk az irányított közbeszerzési eljárás lepapírozásával. A területi pályázatok nagy része végül két csókos vállalkozó cégénél landolt. A lebonyolítót, a kabinetfőnököt, a legtöbb kivitelezést nyerő cégek képviselőit, a múlt év végén le is tartóztatták.
Boldog „jobbkeze” és az egyik baráti vállalkozó azóta már házi őrizetbe került, nagy valószínűséggel nem akarták egyedül elvinni a balhét, és vallomást tettek. Nem hiába szerepel az ügyészségi iratokban már a fentieknél jóval részletesebb adatokra alapozott tényállás, miszerint: „2018 év végén, 2019 elején Boldog István kabinetfőnöke és egy vállalkozó találkozott az egyik közbeszerzési eljárás győztes cégének ügyvezetőjével, valamint Cserkeszőlő alpolgármesterével, amely találkozón közölték, hogy a cserkeszőlői beruházások nyertes kivitelezőinek jogtalan előnyként a kivitelezési költségek 10 százalékát kell részükre visszajuttatnia. Az érintettek a kért jogtalan előny átadásába beleegyeztek, majd 2019 májusában az előzetes egyeztetésnek megfelelően 10-10 millió forint készpénzt juttattak el jogtalan előnyként, amely átvett pénzből Boldog István, a kabinetfőnöke, valamint az egyik vállalkozó részesültek.”
– Lefőtt a kávé – mondta az egyik kistelepülés polgármestere Boldog körzetében, hallván a választókerületi elnök mentelmi jogának felfüggesztését, de nem kívánt névvel nyilatkozni, akárcsak a többi települési elöljáró sem.
– Túl nagy itt most a csend, és jobb is ez így – mondta egy másik polgármester, majd kifejtette: mindenki tart a másiktól, és akiket eddig még nem hallgattak ki az ügyészek, attól félnek, magukkal ránthatja őket az ügy, pusztán azért, mert jóban voltak Boldog Istvánnal, és rá, valamint a kabinetfőnökére bízták az ügymenetet, így lett bölcsődéjük, kerékpárútjuk vagy más beruházásuk. Mások, akik nem a Boldog-féle utat választották, nem vagy alig kaptak fejlesztési pénzt.
Az egyik településvezető a 168 Órának elmesélte, hogy amikor elindultak a TOP-os pályázatok, akkor egy fiatal pályázatíró és közbeszerzési lebonyolító csapat járta az önkormányzatokat, komoly minisztériumi hátszéllel dicsekedtek, és garantálták a támogatások elnyerését. A legtöbbjükben felmerült, hogy mit fog ehhez szólni Boldog. Egyikük az ajánlotta, üljenek le hármasban, de Boldog nem ment el az egyik martfűi étterembe szervezett találkozóra, és már ez az eset is elég volt ahhoz, hogy az érintett település kiessen a körzeti honatya kegyeiből, és több pályázatukat is elutasítsák.
Jól szemlélteti, milyen befolyása volt Boldog Istvánnak a pályázatokra, hogy községe, Kétpó, ahol 1994 és 2014 között polgármester volt, túlnyerte magát a jelentősebb településekhez képest: ott volt a legnagyobb az egy főre jutó pályázati pénzösszeg. Ehhez viszont kellett a Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóságának az asszisztálása is, hiszen pályázati ügyekben a térségi önkormányzatok velük voltak hivatali kapcsolatban. A kincstár elektronikus felületére kellett feltölteni a pályázati anyagot, annak költségvetését, a hiánypótlásokat. A területi igazgatóságtól kapták az értesítést az önkormányzatok, ha nyertek, és azt is, ha formai okokra vagy forráshiányra hivatkozva elutasították a pályázatukat.
Boldog kincstár feletti hatalmára egyetlen példa: az egyik polgármester kiesett a választókerületi elnök kegyeiből, a kincstár pedig nem sokra rá értesítette őket arról, hogy a pályázatuk nem nyert. Mintegy két év múlva kibékültek, erre a településvezető legnagyobb meglepetésére – mivel nem is fellebbeztek a korábbi elutasító döntés ellen – a kincstár megyei igazgatósága arról értesítette az önkormányzatot, hogy gratulálnak az elnyert pályázatukhoz. Vajon keresni fogja-e az ügyészség, hogy melyik állami alkalmazott asszisztált a kincstárnál Boldog István pályázati játszmáihoz?
Mengyi Roland büntetőügyéből kiindulva, nem valószínű, hiszen a félmilliárdos fantompályázatot kiíró felelős, aki annak idején a Balog Zoltán vezette Emberi Erőforrások Minisztériumában segédkezett, nem lett meg, és Voldemort nagyúr sem árulta el a nevét.
– Túlzás lenne azt mondani, hogy Boldog István „kegye” nem került semmibe a nyertes önkormányzatoknak – mesélte egy másik polgármester. 2016-ban ugyanis Boldog kabinetfőnökének elnökletével a térségi kapcsolatok erősítésére, a pályázatok felkutatására, előkészítésére és azok koordinálására megalakult a Körös–Tisza Menti Településfejlesztő Egyesület. A szervezetet támogatniuk kellett a térségi önkormányzatoknak. Az egyesület fő „produktuma” viszont a színes KöTi Mente Magazin megjelentetése volt. Ez lényegében Boldog István népszerűsítését szolgálta, a 2018-as választások idején pedig egyértelműen kampánylap lett belőle. Vajon az ügyészség vizsgálja-e majd, hogy ez esetben Boldog visszaélt-e a befolyásával, és mennyire volt törvényes a kampányának ilyen finanszírozása?
Egyelőre azonban nem kapkodja el a Központi Nyomozó Főügyészség az ügy felgöngyölítését. A mentelmi jogától megfosztott Boldogot nem zaklatták az ünnepek alatt, és – bűntársaival ellentétben – valószínűleg nem kell majd előzetes letartóztatásra sem számítania.
|
Boldog nélkül senki sem boldogulhatott
|
Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/boldog-nelkul-senki-sem-boldogulhatott-palyazatkezelok-es-polgarmesterek-is-a-fideszes-honatya-szolgalataban-184414
|
2020-04-20 16:00:16
| true | null | null |
168 óra
|
Az április 12-ei adatok alapján, amikor 99 áldozatnál jártunk, a koronavírus-járvány hazai halottainak 60 százaléka férfi volt. Ez az aránya azóta 54 százalékra csökkent, az áldozatok átlagéletkora pedig nőtt 76,4-ről 77,5 évre, ami azt jelenti, hogy az eltelt bő egy hétben több nő és idősebb ember halt meg, mint a járvány első hónapjában. Ez valószínűleg nem független attól, hogy a vírus már 19 idősotthonban megjelent, és csak a Pesti úti intézménynek 23 ápoltja hunyt el.
A legidősebb magyar áldozat 97 éves volt, a legfiatalabb idehaza pedig továbbra is a 38 éves brit nagykövet-helyettes, Steven Dick.
A koronavírus hazai áldozatainak medián életkora 79 év, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi ennél fiatalabb áldozat volt, mint ahány idősebb. A medián érték április közepén 78 év volt.
Az alábbi grafikonon minden pötty egy áldozatot jelöl. A férfiak szürkés háttere négyzetesebb formájú, ami azt jelenti, hogy jobban csoportosulnak egy bizonyos érték köré, míg a nőké egy picit nyújtott, ami azt jelenti, hogy inkább egy életkorsávba tömörülnek egy adott életkor helyett.
A 199 halottból hétnek a betegségadatai még feltöltés alatt vannak, a többiek összesen 142 különböző betegséggel rendelkeztek. Egyetlen 85 éves férfi volt csak, akinek nem volt ismert alapbetegsége.
A hasonló betegségeket – szubjektív megítélés alapján, nem tudományos kategóriák szerint – csoportosítottuk. A legtöbb esetben a magas vérnyomás fordult elő, 199 betegből 111-nek volt, dobogós lett a szív-és érrendszeri megbetegedés (27 esetben) és a cukorbetegség (24 eset).
Az ábrán a négyszögek területe mutatja, hogyan oszlanak meg az általunk képzett betegségcsoportok. Mivel a magas vérnyomásnak több oka is lehet, azt külön ábrázoltuk, ezzel önmagában is első lett a betegségek között. A második legtöbb betegség a szívhez, a harmadik legtöbb pedig a tüdőhöz köthető. Gyakoriak ezeken kívül a vese-, illetve az érbetegségek. A négyszögek kattinthatóak, így megnézhető, hogy az egyes csoportokba milyen alapbetegségek tartoznak, és hány áldozat küzdött velük.
Kiemelt kép: Ápoló egy koronavírussal fertőzött, lélegeztető gépen lévő beteget lát el az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben. Fotó: Balogh Zoltán /MTI
|
Itthon 77,5 év a halottak átlagéletkora, a leggyakoribb alapbetegség a magas vérnyomás
|
199-en haltak meg Magyarországon a koronavírus miatt, az igazolt fertőzöttek 10 százaléka. Összegeztük, mit lehet tudni róluk.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/04/20/koronavirus-aldozatok-eletkor-betegseg-statisztika/
|
2020-04-20 19:42:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem közérdekű adat, nem nyilvános adat, viszont üzleti titok, hogy mely cégek jelentkeztek az állam Magyar Multi Program nevű pályázatának első körére, és melyek feleltek meg a belépési kritériumoknak – közölte a jelentkezők előminősítését végző állami cég, az IFKA Kft. a hvg.hu-val.
Sajnos azt sem tudták elárulni, hogy mely cégek jutottak támogatáshoz a programban: a Magyar Multi Program ugyanis egy uniós támogatási keret alá tartozik (GINOP), amelyet a Pénzügyminisztérium felügyel, ott hozzák meg a végső döntést, és ők kötnek támogatási szerződést a nyertes pályázókkal. Az odaítélt támogatásokkal kapcsolatos információk „a hivatalos honlapon, a pályázati határidő lejártát és a támogatási szerződések megkötését követően fellelhetők lesznek”.
57 cég multisodhat
Ahhoz képest, hogy a magyar multis támogatásokat a Pénzügyminisztérium osztja (mint a GINOP-programok gazdája) és a jelentkezők előminősítését az IFKA végzi (amelynek tulajdonosi jogait a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő gyakorolja) a Magyar Multi Programról az esetek nagy részében az Innovációs és Technológiai Minisztérium nyilatkozik.
György László, a tárca gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára január elején jelentette be, hogy elindul a Magyar Multi Program második köre, egyúttal elárulta, hogy az első körben „több száz jelentkező cég közül végül
104 vállalkozás felelt meg a belépési kritériumoknak.
Szepesi Balázs gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár február közepén pedig már azt is elmondta, hogy 57 vállalkozás kapott támogatást.
Ugyan a támogatottak listája mind a mai napig nem került fel a program honlapjára, már 2019 decemberében elkészült egy díszkötet, amely a program első évét hivatott bemutatni. Ebben „Az elsők” című fejezet alatt közzétettek öt interjút sikeres cégek vezetőivel: Félegyházi Tej Kft., Florin Zrt. (kozmetikai és vegyi termékek), Matro Kft. (forgácsoló szerszámok, alkatrészek), Norma Instruments Zrt. (egészségügyi berendezések), Pi-Er Technical Kft. (technikai ruházat). Továbbá a kötet végén a „jó gyakorlatok” illusztrációjaként bemutatnak néhány vállalkozást.
Orbán tűzte ki a célt
A Magyar Multi Program második körébe április végéig lehet jelentkezni, ahogy az első körben, nagyjából 50 céget terveznek támogatni, összesen 15 milliárd forint összegben, hogy kkv-ből multivá váljanak.
Az IFKA ugyan már 2017-ben elnyert 5,8 milliárd forintot Magyar Multi Program néven kiemelt növekedési potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) segítésére, a program csak 2019-ben indult be igazán (a kkv-knak nyújtandó pénzbeli támogatások elindításával), miután Orbán Viktor miniszterelnök tavaly februári évértékelő beszédében kitűzte a célt: a sikeres magyar vállalkozók fektessenek be külföldön, az ott megtermelt profitot hozzák haza, kiegyenlítve „a Magyarország területéről kivitt profit mennyiségét”.
|
Titok, hogy kik jelentkeztek a magyar milliárdos keretű multi programba
|
57 magyar vállalkozás nyert állami támogatást ahhoz, hogy multivá váljon, ám egyelőre nem nyilvános, kik és mennyi pénzt, a jelentkezők listája pedig titok.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200415_Titok_hogy_kik_jelentkeztek_a_milliardos_keretu_Magyar_Multi_Programba
|
2020-04-15 11:20:00
| true | null | null |
HVG
|
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
Csakhogy a rendelet szerint az érintett települési önkormányzat a különleges gazdasági övezet területén az adómegállapítási jogát nem gyakorolhatja, azaz így fontos pénzügyi forrástól esnek el a helyi örnkormányzatok. Balogh Csaba, Göd polgármestere is erre hívja fel a figyelmet Facebook-posztjában: "Mit jelent ez a városunk számára? Gyakorlatilag egy halálos ítéletet. A Samsung által fizetett helyi iparűzési adó elvételével a város költségvetésének harmada kiesik, ami a jövőben a kötelező feladatok ellátását is veszélyezteti."
Mint mondja, ennél is fontosabb, hogy a rendelkezés szerint
a jövőben sem az önkormányzatnak, sem az gödi lakosoknak nem lesz beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen környezetszennyező tevékenységet végezhetnek.
Kiemeli, hogy a kormány döntése ellen tilatkozni fognak.
|
A kormány egy rendelettel elvette az ellenzéki Göd költségvetésének egyharmadát
|
Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja.
A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200418_a_kormany_egy_rendelettel_elvette_az_ellenzeki_god_koltsegvetesenek_egyharmadat
|
2020-04-18 11:53:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány akár a bankok különadójának feléről is lemond a sport oltárán
Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.
A Fidesz (a kormány adótörvény-módosításait megszavazó parlamenti frakció) 2017-ben vezette be a Különadótörvénybe a bankadó sporttámogatással való mérséklésének lehetőségét, a járványadóról szóló rendelet pedig egész egyszerűen lehetővé teszi a Különadótörvény vonatkozó bekezdéseinek „megfelelő” alkalmazását. A bankadó-csökkentés feltétele, hogy a hitelintézet a társaságiadó-törvény (Tao. törvény) szerint jogosult legyen adókedvezményre, de azt a kedvezményt nem érvényesíti – így nem lehet duplán élni a kedvezménnyel. Ugyanez igaz a járványadó-kedvezményre is.
Nyereséges banknak nem éri meg
Az elmúlt években a bankok körében vélhetően nem volt különösebben népszerű a bankadó ilyetén módon való csökkentése. A bankadó ugyanis költség, így csökkenti az adózás előtti eredményt. Egy nyereséges banknak nem érdeke, hogy kevesebb bankadót fizessen, hiszen akkor több lesz az adózás előtti eredménye, amiből több társasági adót kell fizetnie. A sporttámogatással elért kedvezményt jellemzően jobban megérhette a fizetendő taóban érvényesíteni.
Azonban korántsem biztos, hogy ez igaz lesz 2020-ban is. A válság önmagában hatással lesz a bankok eredményére, az egyre több bedőlő cég és utcára kerülő munkavállaló miatt több lesz a nem teljesítő hitelük, plusz rövid távon a bankoknak kell viselniük hitelmoratórium terheit. Így ebben az évben már több, veszteség közelébe forduló banknak érheti meg csökkenteni a bankadóját és a járványadóját. Egy veszteséges banknak pedig egyértelműen a bank-járvány adó csökkentése a racionális döntés, hiszen nulla vagy negatív eredmény után amúgy sem keletkezik taófizetési kötelezettsége.
A Fidesz-állam kevesebbet költött sportra, de így is lazán Európa-bajnok lett
Az állami kiadások alapján az Európai Unió családjában Magyarország az a tag, akinek a legfontosabb a sport és a vallás, az oktatás és a szociális szempontok úgy közepesen érdeklik, az egészségügy és a környezetvédelem meg nagyjából semennyire sem.
A kormány azt ígéri: visszakapják
A kormány egyébként összesen 55 milliárd forint bevételt vár a bankok járványadójából. Az üj különadó kulcsa 0,19 százalék, az adó alapja pedig a két évvel ezelőtti mérlegfőösszeg 50 milliárd forint fölötti része. A hitelintézeteknek június 10-ig kell megállapítaniuk, mennyit kell fizetniük, majd a kötelezettségüket három egyenlő részletben kell teljesíteniük: június 10., szeptember 10., december 10.
A bankok a befizetett összeget a következő öt évben egyenlő mértékben levonva a bankadóból vissza fogják kapni – legalábbis ezt az ígéretet tette a Pénzügyminisztérium „A bankok és a kereskedelmi nagyvállalatok 91 milliárd forinttal segítik a járvány elleni védekezést” című közleményében. A járványadó miatti kompenzáció egyelőre tényleg csak ígéret, jogszabály egyelőre nincsen róla.
Országvédelem helyett járvány elleni védekezés
A járványadóból származó összeg a központi költségvetésbe folyik be, egész pontosan a Járvány Elleni Védekezési Alapba, amelynek létrehozásáról február 7-re virradóra jelent meg a rendelet. Az alap 634 milliárdos (de amúgy nyitott) keretének nagy része úgy áll elő, hogy a kormány az Országvédelmi Alapot (ami a büdzsé legnagyobb tartaléka) egész egyszerűen átkeresztelte Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékára. Érkezik még 47 milliárd nem részletezett költségvetési átcsoportosításokból, illetve ide kerül az önkormányzatoktól elvett gépjárműadó-bevétel, a pártok állami támogatásának fele, illetve a banki és kiskereskedelmi különadóból várt bevétel – előbbi ugyebár 55 milliárd, utóbbi 36 milliárd.
Plusz az a 82 milliárd, ami az egészségügyi szakdolgozók és védőnők már korábban eldöntött béremelésére szolgál. Ez a pénz nem tűnik el az alapban, elmegy a béremelésre – azért érdemes megjegyezni, hogy a kormány ebben az esetben (sem) hozott új intézkedést, nem biztosított új forrást, egész egyszerűen egy létező tételt címkézett át járvánnyal kapcsolatossá (holott nem az).
|
A kormány akár a bankok járvány különadójáról is lemond a sport oltárán
|
Ahogy a normál bankadót, úgy a járványadót is csökkenthetik a bankok látványcsapatsportok támogatásával.
A hitelintézetek csökkenthetik a járvány elleni védekezés miatt rájuk kiszabott adófizetési kötelezettségüket – erre ugyanis lehetőséget biztosít számukra a különadóról szóló kormányrendelet. Az adócsökkentésre a rendelet szerint ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint amelyek a normál bankadó (pénzügyi szervezetek különadója) csökkentésére: vagyis látványcsapatsportok támogatásának fejében. Ennek megfelelően – ahogy a normál bankadót – a hitelintézetek legfeljebb megfelezhetik a járványadó-fizetési kötelezettségüket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200415_tao_kulonado_bank_orban_kormany
|
2020-04-15 12:05:00
| true | null | null |
HVG
|
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd – írja az Mfor. A lap szerint Kovács nem távolodott el teljesen a cégtől, idén március elejéig ügyvezetőként irányította.
A múlt hónap elején Geri továbbadta a vállalkozást, amely a cégkivonatok tanúsága szerint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group cégbirodalmának tagja lett.
A lap megjegyezte: az Andante Borpatika a tavaly októberig fideszes vezetésű I. kerületi önkormányzattól éveken át jutányos áron bérelte a helyiséget.
A cég az utóbbi években veszteségesen működött: 2018-as beszámolója alapján ugyan 49 millió forintról 53 millióra nőtt az éves árbevétel, ami nem volt elég ahhoz, hogy nyereségessé váljon. Akkor kicsivel több mint egymillió forint mínusszal zárták az évet a korábbi 3 milliós veszteség után.
|
Mészáros Lőrinchez vándolrolt Ákos I. kerületi borozója
|
Decemberben egy ügyvéd vette meg az Andante Borpatikát, aki márciusban továbbadta az Orbán-közeli milliárdos érdekeltségébe tartozó cégnek.
A Budapest I. kerületében, a Bem rakparton található Andante Borpatika Kft. tavaly decemberig Kovács Ákos énekes és Tiffán Zsolt fideszes parlamenti képviselő tulajdonában volt, akkor vette meg tőlük Geri Zoltán ügyvéd.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200415_kovacs_akos_tiffan_zsolt_meszaros_lorinc_andante_borpatika
|
2020-04-15 12:19:00
| true | null | null |
HVG
|
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton.
A nyílt közbeszerzés ajánlatkérője az NKM Földgázhálózati Kft., a tender egy korábbi, 17,5 milliárd forint összértékű uniós keretmegállapodás, amelynek nyertesei pályázhatnak a részmunkákért. A most kihirdetett részmunka összértéke meghaladja a 260 millió forintot.
Az Opus Global március 4-én közölte, hogy ugyanez a konzorcium 760 millió forint értékű részmunkákra nyert megbízást a 17,5 milliárd forint összértékű keretmegállapodáson belül.
Az NKM Földgázhálózati Kft. a keretmegállapodás 36 hónapos időtartama alatt 115 kilométernyi gázelosztó gerincvezeték építését (rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkák) és tervezését kívánja elvégeztetni, illetve 25 kiemelt gázvezeték építéséhez vagy rekonstrukciójához készíttetne engedélyezési és kiviteli tervet.
|
Újabb megbízást nyert el a Nemzeti Közművek gázhálozatára a Mészáros és Mészáros Kft.
|
Opus Global érdekeltsége korábban 760 millió forint értékű részmunkákra kapott megbízást.
Újabb, a Nemzeti Közművek gázhálózatát érintő megbízásokat nyert el az Opus Global érdekeltsége - közölte az Opus Global Nyrt. szerdán.
A közlemény ismerteti: az Opus Global ipari divíziójába tartozó Mészáros és Mészáros Kft., valamint a Vabeko Kft. 70-30 százalékban megosztott közös konzorciuma rekonstrukciós és gázhálózat-optimalizációs munkákat nyert el Budapest területén a legjobb ár-érték arányt tartalmazó ajánlataival az NKM Földgázhálózati Kft. szolgáltatási területén található gázhálózaton.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200408_Ujabb_megbizast_nyert_el_a_Nemzeti_Kozmuvek_gazhalozatara_a_Meszaros_es_Meszaros_Kft
|
2020-04-08 12:24:00
| true | null | null |
HVG
|
2020.04.23. 19:41
Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be.
– Tiszta lesz az új autód? – kérdezte a tavaly nyáron készült kispesti hangfelvételeken Kiss Jenő, az MSZP korábbi soroksári elnöke Lackner Csaba XIX. kerületi MSZP-s önkormányzati képviselőtől, akit pártja azóta kirúgott a soraiból.
– Teljesen. Teljesen – nyomatékosítja Lackner, és valószínűleg nem a gépjármű higiéniai állapotára gondoltak a beszélgetők. A szóban forgó hangfelvétel-részletet eddig sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet nem hozta nyilvánosságra. Habár a 2019-ben készült hanganyag vonatkozó részén már kész tényként beszélt Lackner egy Skoda Kodiak megvásárlásáról felesége részére, az üzletet csak nemrég ütötte nyélbe. A Hír TV képei szerint ugyanis Lacknerék udvarán áll a vadonatúj Skoda-terepjáró, amely a dokumentumok szerint március közepén kerülhetett forgalomba.
Az autó megvásárlásáról a tavaly készült kispesti hangfelvételeken azt mondta Lackner beszélgetőtársainak, hogy a 12,5 millió forint értékű terepjárót „Péter” már le is foglalózta számára. A kispesti önkormányzati képviselő megemlítette, hogy saját magának egy sportosabb autót nézett ki. Habár a kiszemelt Mercedes típusát nem mondta ki, de az általa elmondott műszaki paraméterek alapján egy C 250 Coupé típusú gépjárműre gondolhatott. Lapunk kereste telefonon Lackner Csabát, akitől azt kérdeztük volna, hogy az új Mercedes megvásárlását is a közeljövőben tervezi-e, és hogy végül mennyiért jutott hozzá a Skoda Kodiakhoz, azonban nem tudtuk elérni a képviselőt.
A hanganyagok szerint más márkájú terepjárókat is szemügyre vettek. – Bementem a Wallishoz és úgy voltam vele, hogy 15 millió forintig jó vagyok – mondta a Lackner a hangfelvételen arról, hogy mennyit szánt autóvásárlásra, ám végül a rivális márkák közül a drágább Kodiakot megvétele mellett döntöttek.
Mint ismert, tavaly októberben hozott nyilvánosságra részleteket a Hír TV és a Magyar Nemzet abból a mintegy 50 órányi hangarchívumból, amelyen Lackner Csaba akkor még MSZP-s kispesti önkormányzati képviselő és barátai beszélgetései hallhatók arról, hogy a baloldali kerületvezetés hogyan lopta szét Kispestet. Bár Gajda Péter XIX. kerületi MSZP-s polgármester először „kocsmai szintű butaságoknak” titulálta a Lackner által elmondottakat, számos, a felvételen tavaly nyáron elhangzott, a jövőre vonatkozó információ valósággá vált. Bevált Lackner azon jóslata, hogy amely szerint a korrupciógyanús ügyekkel körülbástyázott MSZP-s Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő vezetőjének a duplájára emelték a fizetését. De az MSZP-s képviselő előre látta a szintén korrupciógyanúba keveredett Guzmics Zsombor építéshatósági vezető elbocsátását, valamint azt is, hogy a XIX. kerületi egészségügyi intézet felújítása kapcsán végzett pocsék munka miatt pótmunkákat kell majd végezni.
A hanganyagokban többek között olyan állítások hangzanak el Lackner Csaba szájából, amely szerint, aki az önkormányzati politikában nem keresi meg az évi százmillió forintot, a hülye. Az ex-MSZP-s politikus arról is beszélt, hogy a lopott pénzt ingatlanokba fektetik a kispesti szocialista politikusok. A Magyar Nemzetnek nyilatkozott a hangfelvételek készítője, aki szerint a beszélgetések közben Lackner Csaba kokaint is fogyasztott, mint az a Hír TV által bemutatott egyik videófelvételen is látszik. Arról is nyilatkozott lapunknak a nevét egyelőre nem vállaló informátor, hogy Lackner jóval anyagi lehetőségei felett költekezett, háza több mint százmillió forintot ér, egyes bulik alkalmával pedig előfordult, hogy a képviselő a bevallott havi fizetésének megfelelő összeget egyetlen éjszaka alatt elköltötte.
Eközben az utóbbi hónapokban sorra derültek ki a korrupciós ügyek Kispesten. Legutóbb lapunk arról számolt be, hogy Gajda Péter polgármester ismerősei is nyomozók látókörébe kerültek. Lapunk arra vonatkozó kérdésére pontos válasz nem érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodától, hogy hány kispesti ügyben vizsgálódnak, de az ügye száma mára meghaladhatta az egy tucatot is. Lapunkhoz ősszel és a közelmúltban is érkezett olyan jelzés a polgármesterhez közeli forrásoktól, hogy a hatóság dokumentumokat foglalt le az önkormányzattól több házkutatás során.
– Lackner Csaba vagy nagyon magabiztos, mert érinthetetlennek és ártatlannak gondolja magát, vagy nagyon hülye – reagált az autóvásárlás hírére Ferenczi István LMP-s kispesti önkormányzati képviselő. Hozzátette: Lackner talán óvatosabb lett volna, ha tudja, hogy ez az információ is szerepelt a felvételeken. Ferenczi indítványozta az őszi önkormányzati választások után, hogy Kispesten álljon fel az Antikorrupciós Tényfeltáró- és Vizsgálóbizottság (AKTV), amely a hangfelvételeken említett korrupciógyanús ügyeket vizsgálta volna. Bár a baloldali többség igyekezett elgáncsolni, hogy Ferenczi érdemi vizsgálatot végezzen, a bizottság végül megkezdhette a munkáját. Ám mire odáig jutottak volna, hogy elkezdődjenek a meghallgatások, kitört a koronavírus-járvány és azóta a képviselőtestület sem ülésezik. A XIX. kerületi önkormányzat eddigi hozzáállása alapján a Ferenczi a pandémia miatti korlátozások feloldása után már valószínűleg nem folytathatja a munkát az AKTV élén.
Dódity Gabriella lapunknak nyilatkozva arcátlanságnak nevezte, hogy Lackner Csaba a válság közepén, vagyonával kérkedve új autót vásárolt. – Ez már a sokadik olyan eset, hogy Lackner beszél valamiről a hangfelvételeken és az valósággá válik – emlékeztetett a képviselőnő.
válság
új autó
pártok
koronavírus
botrány
Lackner Csaba
|
Lackner Csabáéknál nincs válság
|
Lackner Csaba, a korrupciós botrányba keveredett kispesti önkormányzati képviselő új autót vett, miközben egyre erőteljesebben érezteti hatását a koronavírus-pandémia által okozott gazdasági válság. Az ex-szocialista politikus a kispesti hangfelvételeken már tavaly említette, hogy venne a feleségének egy új Skoda-terepjárót, ám úgy tűnik, hogy a vásárlást elhalasztották. „15 millió forintig jó vagyok” – érzékeltette Lackner az anyagi lehetőségeit barátainak a hangfelvételeken, amelyeken az autóvásárlásról számolt be.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/lackner-csabaeknal-nincs-valsag-8039189/
|
2020-04-24 12:53:46
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Helyreigazítás (2021. május 14.): A www.atlatszo.hu "Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját" című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
2020. augusztus 31-ig adott határidőt a Viresol Keményítő- és Alapanyaggyártó és Forgalmazó Kft.-nek a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság április 9-én kelt, jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozata, hogy "az elérhető legjobb technikát tartalmazó műszaki átalakítással" megakadályozza, hogy a telephelyéről elvezetett vizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi víztározójába juthassanak.
"A műszaki átalakítással biztosítani kell azt is, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. A műszaki átalakítást követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni" – áll a határozatban.
A nyilvánosságnak azonban minderről elfelejtettek beszámolni.
Tavaly novemberben az Átlátszó elsőként írt arról, hogy a Mátrai Erőműben észlelt, tömeges rosszullétet okozó mérgesgáz-szivárgások ügyében érintett lehet a hőerőmű mellé felhúzott hatalmas keményítőgyár is, mert szennyvizét a hőerőmű technológiai víztározójába ereszti.
A rendkívül súlyos és ismétlődő környezetszennyezés ügyében feltett kérdéseinkre a Mészáros-cég fenyegetőzéssel válaszolt: helyreigazitási eljárást kezdeményez, továbbá kártérítés és sérelemdíj megfizetésére is igényt tart, mert úgy véli, hogy rossz hírnevét keltettük a Mátrai Erőműben történt sajnálatos események kapcsán. A Viresol Kft. nem a levegőbe beszélt: bírósági keresetet is indított az Átlátszó ellen ezügyben.
A helyi hatóságok finoman fogalmazva nem erőltették meg magukat a valós tényállás kinyomozása közben: a területileg illetékes rendőrkapitányság saját maga kérte a környezetkárosítás gyanúja miatt indult nyomozásból való kizárását arra hivatkozva, hogy ők végzik az akkor még szintén Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mátrai Erőmű fegyveres biztonsági őrségének képzését, ellenőrzését.
Az Átlátszó közérdekű adatigénylésben kérte a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A decemberben megkapott összefoglaló táblázatokból kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Mátrai Erőmű: itt vannak a hivatalos számok a katasztrófavédelem által mért szennyezésről Egy hónapja közérdekű adatigénylésben kértük a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a Mátrai Erőműben vizsgált, meg nem nevezett gázszennyeződésről készült mérési jegyzőkönyveket. A most megkapott összefoglaló táblázatokból kiderül, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Az viszont azóta sem került nyilvánosságra, hogy az azonos visontai telephelyen működő két cég, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Viresol Kft., tehát a hőerőmű és a keményítőgyár közül melyik okozta a problémát, és honnan, hogyan került nagy mennyiségű szerves anyag a hőerőmű technológiai víztározójába.
Egészen mostanáig, ugyanis a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Átlátszó birtokába került friss határozata teljesen egyértelműen fogalmaz ebben a kérdésben.
A "Viresol Kft környezetkárosodást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezése" tárgyú, 2020. április 9-én kelt határozat indoklása szerint
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó eddigi több évtizedes üzemelése során a vízvédelmi hatóság nyilvántartása szerint korábban nem volt tapasztalható vízminőség romlással kapcsolatos panasz, soha sem volt szükség a tarozó kényszer-leeresztésére.
A Mátrai Erőmű Zrt. üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározó vizét a 2019 július 22-én érkezett panaszbejelentést követően több alkalommal vészleeresztés kereteben szabályozottan le kellett engedni, tekintettel arra a Mátrai Erőmű Zrt. a tározóból nem tudta kielégíteni a kéntelenítő üzemének vízigényét a kialakult gázképződés és vízminőség romlás miatt.
A felhasználásra alkalmatlan szennyezett vizet – a befogadóra gyakorolt kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében hígítóvíz hozzávezetésével – a víztározót üzemeltető Mátrai Erőmű Zrt. leeresztette az elsődleges befogadó Nyiget-patakba.
2019.07.22 es 2019.08.28 között összesen 135.150 köbméter mennyiségű, 2019.11.13 és 2019.12.03 között 79.054 köbméter mennyiségű szennyezett tározóvíz került a befogadóba.
A leeresztett szennyezett vizek szennyezőanyag tartalma után a Mátrai Erőmű Zrt.-t mindkét alkalommal rendkívüli vízszennyezési bírság megfizetésére kötelezte az Igazgatóság.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály Környezetvédelmi Mérőközpontja által 2019 decemberében vizsgált vízminták laboratóriumi eredményei alapján a Viresol telephelyén lévő 440-es jelű épület melletti csapadékvíz kifolyóból vett vízmintából a telephelyről kifolyó víz jelentős, szervesanyag általi szennyezettsége volt megállapítható. (KOIk: 792 mg/l).
2020. január 15-én telefonon ismételt bejelentés érkezett a Viresol Kft. képviselőjétől az Igazgatóságra, amely szerint éjjel komolyabb üzemzavaruk volt, amely során nagy mennyiségű cefre jutott ki az Őzse-völgyi tározót tápláló vízfolyásba. Nagyjából 10 és 50 köbméter közötti becsült mennyiség.
Katasztrofavedelem vs Vires... by atlatszo on Scribd
A dokumentum tanúsága szerint a hatósági ellenőrzések során vett vízminták laboratóriumi mérési eredményei, valamint a helyszíni ellenőrzések tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a Viresol telephelyéről "rendszeresen/folyamatosan történik tisztítatlan, magas szervesanyag koncentrációjú szennyvízkibocsátás, amelyet az Őzse-völgyi patak tovább vezet az Őzse-völgyi tározóba", továbbá hogy
"egyértelműen azonosítható, hogy a magas szervesanyag koncentrációjú szennyvíz forrása kizárólag a gabona-feldolgozással foglalkozó Viresol Kft. telephelye"
Azt is tényként rögzíti a katasztrófavédelmi hatóság határozata, hogy "a Mátrai Erőmű Zrt. tevékenységéből az engedélyek alapján elsősorban szervetlen összetételű szennyvíz keletkezik. A Viresol Kft. szennyvize az Őzse-völgyi tározóban keveredik össze a Mátrai Erőmű Zrt. használtvizeivel, amelynek következtében káros, gázképződéssel járó anaerob folyamatok zajlanak le. Ennek eredményeképpen a Mátrai Erőmű Zrt. az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt technológiai vízként hasznosítani nem tudja, az Őzse-völgyi tározó leürítő műtárgya a gázképződés és vízminőségromlás elkerülése érdekében jelenleg is nyitva van, az oda érkező vizeket folyamatosan tovább engedik a Nyiget patak irányába."
Büntetést ugyanakkor az ügyben vétlennek tűnő Mátrai Erőművel ellentétben a Viresolra a katasztrófavédelmi hatóság ebben a határozatában nem szabott ki. Viszont augusztus 31-i határidővel arra kötelezi a keményítőgyárat, hogy
"a Viresol Kft. vízilétesítményeinek műszaki átalakításával biztosítani kell, hogy üzemszerűen megvalósuljon a Telephelyén keletkező szennyezettnek minősülő csapadékvizek – a Telephelyén üzemelő szennyvíztisztító telepén történő – szükséges mértékű tisztítása. Az üzemelő műszaki megoldások átalakításával – ideértve új vízilétesítmény létrehozását, illetve vízimunka végzését is – ki kell zárni, hogy a Viresol Kft. Telephelyéről elvezetett tiszta, valamint szükség szerint tisztított csapadékvizek, illetve tisztított szennyvizek a Mátrai Erőmű Zrt. Őzse-völgyi tározójába juthassanak. Mindezeket követően a tiszta, valamint a szükség szerint tisztított csapadékvizeket, illetve a tisztított szennyvizeket az Őzse-völgyi tározó elkerülésével, közvetlenül kell – a hatályos egységes környezethasználati engedélyben megállapított kibocsátási határértékek betartásával – a befogadóba vezetni."
A katasztrófavédelmi hatóság döntése értelmében "a környezetkárosítást megelőző intézkedések végrehajtása nem tűr halasztást", ezért rendelkezéseit jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandóvá nyilvánította.
Bár a Mátrai Erőműben történt gázszivárgások és rosszullétek nagy közfelháborodást okoztak, a hatóságok nyilvánosan nem nevezték meg a felelősöket. A most ismertetett határozatot is titokban tartották, nem hivatalos forrásból került az Átlátszóhoz. A határozatot jegyző Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot közérdekű adatigénylésben kértük, hozza nyilvánosságra a vizsgálata eredményét.
Drónvideó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját
|
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott. Pedig a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatában is néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezik a további környezetkárosítás elkerülése érdekében. Még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba. Mutatjuk a bizonyítékot.
A www.atlatszo.hu „Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját” című 2020. május 06. napján megjelent cikkükben valótlanul állítottuk, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság eltitkolta a határozatát. A valóság az, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a hatályos jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor az ügyben meghozott határozatát kizárólag az ügyféli jogosultsággal rendelkezőknek küldte el, mivel a határozat ellen fellebbezés érkezett, így az csak a véglegessé válását követően ismerhető meg harmadik fél által.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/04/24/itt-a-bizonyitek-meszaros-lorinc-kemenyitogyara-szennyezte-a-matrai-eromu-viztarozojat/
|
2020-04-24 12:59:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hadházy sajtótájékoztató-sorozaton (Korrupcióinfó) tár fel szerinte szerinte „mutyigyanús”, uniós támogatásokhoz kapcsolódó ügyeket több, mint két éve. A mai rendezvényén bemutatott esetet így foglalta össze:
“Ilyen a 21. századi feudalizmus. Aki hűséget fogad a királynak, az birtokot kap érte.”
Ha birtokot nem is, de több mint félmilliárd forintnyi uniós támogatást kapott egy tófalusi tehenészetet birtokló cég, a Biogas Productor Kft., melynek egyik tulajdonosa Süli Balázs, akinek a nevére az apja, Süli János íratta a céget, amikor őt tárca nélküli miniszternek nevezték ki.
Hadházy Ákos többek között azt sérelmezi a cég által kapott uniós támogatások kapcsán, hogy a cégadatbázis szerint a Biogas Productor Kft évek óta nem rendelkezik szinte semmilyen forgalommal, nem végzett üzleti tevékenységet, mégis kapott 468 millió forintnyi uniós támogatást egy olyan tehenészet fejlesztésére ahol csak az iroda és a szociális helyiségek területe 1000 négyzetméter.
A képviselő a napokban személyesen is megnézte, hogy mi történik a telepen, ami a fenti támogatáson kívül még kapott 160 millió EU támogatást a Vidékfejlesztési Programból vágóhíd létesítésére és további 110 millió forintot szarvasmarha takarmànyozást célzó kutatásra (az “Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházások támogatása” nevű projektből).
Hadházy teheneket nem talált a tófalusi helyszínen, csak néhány korábbi épületet és több új épület eddig elkészült betonaljzatát.
Az Átlátszó telefonon megkereste a telepet birtokló Biogas Productor Kft. egyik tulajdonosát, Süli Balázst, hogy a kapott támogatásokról kérdezzük. Ő megerősítette, hogy valóban kaptak összesen 468.205.586 forintot a Mezőgadasági és Vidékfejlesztési Hivatalon keresztül szarvasmarha telepek korszerűsítésére. A nekünk küldött e-mailben ugyanakkor azt írta, hogy ezen a támogatáson kívül további uniós támogatást a cég nem kapott az elmúlt 5 évben.
Mivel Hadházy kifogásolta többek között, hogy a hatalmas támogatást kapott cégnek nincs valódi tevékenysége, Süli Balázst megkérdeztük, arról is, hol találjuk a lakóhelyétől 200 kilométerre tehenészetet építő cége weboldalát, hogy onnan tájékozódjunk. A válaszában megadott címen egy feltöltés alatt lévő üres weboldalt találtunk.
Felhívtuk telefonon a telep építésével közbeszerzésen keresztül megbízott Dunareklám Kft-t is. Az Opten cégadatbázis szerint a cég ügyvezetője és tulajdonosa Veres-Mucsi Orsolya, aki kérdésünkre azt mondta, hogy a telep építése 50% -os támogatást kapott (az összeg másik felét saját forrásból kell biztosítaniuk a tulajdonosoknak), s hogy a mélyépítési munkákkal már elkészültek.
Megtudtuk azt is, hogy a majd ott dolgozók számára apartmanok is készülnek és lesz egy 200 fő befogadására is alkalmas előadóterem az egyik épületben. A kivitelező Dunareklám Kft. korábbi tulajdonosa 2016-ig több éven át a Budapest 5000. Ügyvédi iroda 2016-ban pedig néhány hónapig egy Dubajban bejegyzett cég, a Logoda Consulting Ltd. volt – az offshore cég kézbesítési megbízottja a Budapest 5000. Ügyvédi Iroda volt.
Hadházy szerint a Biogas Productor Kft. által elnyert pályázatokból a két kisebb biztosan a gazdáknak járó vidékfejlesztési pénzekből származott, de a képviselő kétségbe vonja, hogy folyt-e valaha is valódi gazdálkodás helyszínen.
Sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy az ügyről őt tájékoztató forrása szerint “a telep melletti 50 hektáros területre korábban egyszer odaszállítottak egy “fantomcsordát” – ez a földügyekből ismert kifejezés arra, amikor egy “álgazda” a megszerzett területre rövid időre odaszállíttatott állatokat, hogy ezzel igazolja a földbérlet jogosságának igazolásához vagy uniós támogatás szerzéséhez szükséges állattartást.
|
Korrupcióinfó: több százmilliós uniós támogatás a paksi beruházásért felelős miniszter fia cégének
|
Feljelentést készül tenni az Európai Unió csalás Elleni Hivatalánál (OLAF) Hadházy Ákos független képviselő, mert szerinte visszaélések lehettek egy heves megyei tehenészet fejlesztésére kapott uniós támogatások kapcsán. A telepet birtokló cég egyik tulajdonosa Süli Balázs, a paksi beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János fia.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/04/23/korrupcioinfo-tobb-szazmillios-unios-tamogatas-a-paksi-beruhazasert-felelos-miniszter-fia-cegenek/
|
2020-04-24 13:14:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
vagyonnyilatkozat;biogáz;Süli János;
2017-05-19 07:21:00
Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?
Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.
A hiányt a miniszter lapunk kérdésére azzal indokolta, hogy április 14-én – amikor kinevezési szándéka már ismertté vált - a kft.-t elajándékozta a fiának. A papírokat már leadták, az iktatás még zajlik. További részletekről nem nyilatkozott. Megkeresésünket Süli Balázs is elutasította.
A cég számadatai furák: árbevétel nincs, viszont tavaly az azt megelőző év közel százmilliós vesztesége után hasonló nyereségre tettek szert. A fő tevékenysége gázgyártás, de üzletelésük különösebb nyomot nem hagyott a világhálón. Úgy tudjuk, a kft. szarvasmarhaürüléket hasznosít. A végtermékkel nem trágyáznak, hanem gázt, abból pedig hőt és áramot termelnek az istálló számára. Emellett kukoricából bioetanolt sajtolnak, a maradék pedig takarmány.
A vagyonnyilatkozatban megemlített két energetikai cégtől viszont a miniszter a jelek szerint nem látja szükségét megszabadulni. Így megtartja az Aquaenergia Kft. harmadát. A társaság weboldala szerint Fontányi Gábor vízhasznosítási szabadalmait alkalmazná. A többségi tulajdonos a feltaláló halála óta lánya, Fontányi Rita. Lényegében itt sincs bevételt, az eredmény évek óta néhány százezres-milliós nyereség-veszteség. Nem vált meg többségi tulajdonától a családi mérnökcégnek számító Emi-Duna Kft.-ben se. Mindez jogszerű, mégis rendkívüli óvatosságot kíván: a tulajdonos ugyanis a tevékenységi körükbe vágó, ráadásul az elkövetkező években több ezer milliárdot szétosztó energetikai területet felügyel.
A miniszternek emellett van egy 128 négyzetméteres lakóháza, egy 75 négyzetméteres üdülője, mintegy 80 milliónyi követelése, közel tízmilliónyi Mol-, OTP-, FHB- és CIG-részvénye, 9,6 milliónyi befektetési jegye, 8,6 milliónyi nyugdíj-előtakarékossága, 9 millió hitele, egy motorcsónakja és egy Opel Astrája is.
|
Eltitkolta cégét a Paks 2 minisztere?
|
Süli János új atomminiszter nem tüntette fel vagyonnyilatkozatában azt a Biogas Productor Kft.-t, amelynek papíron még tulajdonosa – derítettük ki. Igaz, a cégbírósági adatbázis szerint a tulajdonosváltás már bejegyzés alatt áll. A paksi társaságot fia, Süli Balázs veszi át.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1129728_eltitkolta-ceget-a-paks-2-minisztere
|
2017-05-19 13:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, úgy tűnik, hogy az igazán nagy projektekre kiírt közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt. Az elmúlt hetekben több olyan nagy összegű tendert is lezártak, amelyek már hónapok óta húzódtak. Hivatalosan ugyan az eredményekről még nem számolt be az ezeket kiíró Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF), az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe azonban már feltöltötték ezeket. A nyertesek kiléte pedig ezúttal sem okozott komoly meglepetést.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a munkások, elfogyott a pénz – a járvány miatt elakadtak állami projektek isA közbeszerzéseknél is elég jól lekövethető, hogyan vágta haza a koronavírus a gazdaság egyes szegmenseit. Van, ahol munkás nincs, máshol a szállítmányok akadtak el.
Kilencvenmilliárdos autóút
A Pápa és Győr közötti 83-as főút kétszer kétsávossá fejlesztésére kiírt tenderen még február utolsó napján hirdettek eredményt. Ez a projekt – annak ellenére, hogy már korábban elkezdték – annyira masszív volt, hogy nem is egy részletben írták ki, hanem kettészedték. Az első részben a főút Pápa és Tét közötti bő 18 kilométeres szakaszának, illetve egy a pápai reptérre vezető másfél kilométeres bekötőútnak az építésére lehetett pályázni, míg a második részben a Tét és Győr közötti 17,6 kilométeres szakasz kivitelezésére.
Mind a két részre ugyanaz a négy cég, illetve konzorcium adott le ajánlatot, és bár nem kizárólag az ár számított, mind a két esetben a legolcsóbb induló nyert. A rövidebb részt a Soltút Kft. építheti 46,2 milliárdért, míg a hosszabbat a legtöbb hasonló állami megrendelést elnyerő, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt 44,2 milliárdért. Mindez azt jelenti, hogy a főút egy kilométere 2,4 milliárd forintba kerül, aminél az elmúlt időszakban drágábban is épültek fajlagosan utak.
Drágán villamosítanak
A tél és a tavasz fordulóján Mészáros Lőrinc azonban nem csak gyakori üzlettársa, Szíjj László sikerének örülhetett, néhány nappal később ugyanis egy a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó cég is hasonló méretű megbízást kapott. Március 2-án hirdettek eredményt a Püspökladány és Biharkeresztes közötti 55,6 kilométeres vasútvonal villamosítására kiírt tenderen, a befutó pedig az osztrák Strabag vasúti vállalata és a Mészáros Lőrinchez kötődő R-Kord alkotta konzorcium lett egy laza 47,2 milliárdos ajánlattal.
Ez kilométerenként 850 millió forintos költséget jelent, ami rendkívül soknak tűnik.
Még úgy is, hogy a projekt elég komplex, és magán a villamosításon kívül számos más dolgot is belesűrítettek: egyes szakaszokon fejlesztik a vasúti pályát, építenek peronokat és még épületeket is. Tavaly nyáron írtunk a Szabadbattyán-Balatonfüred szakasz komoly konfliktusokkal terhelt villamosításáról, ahol a szintén magasnak tartott fajlagos költség kilométerenként 419 millió forintnál állt meg.
Akkor összehasonlításképpen két lengyel példát is említettünk, amelyek közül az egyiknél 119 millió forintra jött ki ugyanez, míg a másiknál ugyan a 200 milliót közelítette, de az egy az európai hálózat részét alkotó, kétvágányú vasútvonal volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgymás torkának estek, mert elfogyott a pénz a túlárazások miattHáromszor drágább a vasútfelújítás, mint Lengyelországban, nem csoda, ha hamar elfogy a pénz. A maradék balatoni felhasználása körül forrnak az indulatok.
Máshol is nyert el vasúti áramrendszerhez kapcsolódó munkát az R-Kord: a részben már Mészárosék tőzsdei birodalmába bevitt cég két helyen is transzformátor alállomás teljes építészeti villamos rekonstrukcióján dolgozhat a közeljövőben, méghozzá Vácott és Újszászon. Itt a közbeszerzést három település állomásaira írták ki részekre bontva, de mindegyik részre csak ugyanaz a két cég adott le ajánlatot. Az R-Kord mellett a másik pályázó a Siemens Mobility Kft. volt, Érden ők nyertek egy 1,39 milliárdos ajánlattal. A másik két településen azonban Mészáros Lőrinc cége dolgozhat összesen 4,3 milliárd forintért.
A R-Kordnak alvállalkozóként dolgozik be mások mellett az állami MVM erre szakosodott leánycége is, amely ráadásul referenciát is biztosított a tenderen a nyertes vállalatnak. A kiírás szerint elvárás volt, hogy a pályázó az elmúlt nyolc évből fel tudjon mutatni legalább egy olyan munkát, amely során nagy- vagy középfeszültségű vasúti-vontatási transzformátor alállomást épített, bővített vagy kompletten átépített, ami ugye itt is a feladat. A leadott dokumentumok szerint ezt a referenciát biztosította az R-Kordnak az MVM Xpert Zrt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétezer milliárd alatt nem úsznánk meg a Budapest-Kolozsvár álomvasút magyar részétA nyolcórás menetidő felének eltüntetéséhez itthon alig kellene költeni, további két óra lefaragása viszont többe kerülne, mint négy év összes vasútfejlesztése.
|
A járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köre
|
Bár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200422/a-jarvany-arnyekaban-100-milliardnyi-kozbeszerzest-huzott-be-meszaros-lorinc-es-uzleti-kore/
|
2020-04-22 15:46:00
| true | null | null |
G7
|
Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.
Az EKE honlapján található összefoglaló szerint az egyetem összesen 2,4 milliárd forintot kapott az EFOP-3.2.15-VEKOP-17 jelzésű uniós pályázat két oktatási projektrészének megvalósítására. 2 milliárd forintot különítettek el a „Köznevelés tantervi-tartalmi szabályzóinak felülvizsgálata és átdolgozása" projektrészre, itt zajlottak Csépe Valéria pszichológus professzor vezetésével az új NAT-ot megalapozó kutatások, itt készült el a NAT első tervezete, jelenleg pedig a tanterv szeptemberre időzített bevezetését támogató munkát végeznek. További 400 millió forintért a pedagógusok digitális felkészültségét méri fel és fejleszti az egyetem.
Bár adatigénylésünkben kifejezetten a NAT-hoz közvetlenül kapcsolódó projektrészre kérdeztünk rá, az EKE egy ömlesztett táblázatot küldött a teljes projekt szakértői kifizetéseiről, így jött ki az összesen 1,11 milliárd forint. A 2,4 milliárdos keretösszeg fennmaradó részét vélhetően az adminisztratív munkatársak bérére, dologi és utazási költségekre, informatikai fejlesztésekre fordították.
Névtelen szakértők
A kormány még 2017 márciusában bízta meg Csépe Valériát a NAT átdolgozásával. Csépe egy évig miniszteri biztosként tevékenykedett, közben ő lett a 2017 nyarán az Eszterházy Károly Egyetemen felállt Oktatás 2030 kutatócsoport szakmai vezetője. A NAT előkészítését sokan kritizálták a folyamat átláthatatlansága miatt, Csépe Valéria mellett a NAT-on dolgozó szakértők közül kezdetben mindössze négy vezető – Katona Nóra pszichológus, Ádám Péter fizikus, Csapodi Csaba matematikus és Juhos István, a digitális tananyagokra szakosodott GEOMATECH irányítója – nevét hozták nyilvánosságra, később a Népszava további kilenc szakértőt azonosított.
A teljes szakértői névsort az egyetem most sem adta ki. A Narancs.hu-nak küldött táblázatukban csupán a munkakörök és a foglalkoztatotti létszámok szerepelnek. Ezeket összeadva azt kapjuk, hogy 303-an dolgoztak/dolgoznak a projektben, bár elképzelhető, hogy ennél valamivel kevesebb emberről van szó, hiszen egy szakértő menet közben munkakört is válthatott, vagy egyszerre több feladatot is elláthatott.
Az Eszterházy Károly Egyetem Rektori-Kancellári Hivatala által rendelkezésünkre bocsátott adatsort itt tudja letölteni. A táblázatban pirossal jelöltük saját számításainkat és összegzéseinket.
A táblázatból kiderül, hogy csak a projekt szakmai vezetőjét szerződtették a kutatómunka teljes 40 hónapjára. Ez minden bizonnyal Csépe Valériát takarja, legalábbis az Oktatás 2030 munkájáról szóló beszámolók rendre szakmai vezetőként hivatkoznak rá. Az ő bérköltsége összesen 27,4 millió forint, ami havi 684 ezres bruttó fizetésnek felel meg.
Ezzel korántsem Csépe a projekt legjobban fizetett alkalmazottja. Bár az adatokból a havi fizetést csak azoknál a munkaköröknél lehet egyértelműen megállapítani, amelyekre egy-egy személyt alkalmaztak, így is találunk érdekességeket. Az Eszterházy Károly Egyetem például 2017 júliusától mindössze négy hónapra foglalkoztatott egy stratégiai és fejlesztési igazgatót, akinek havi bruttó 1,2 millió forintot fizettek. Stratégiai és fejlesztési igazgatóhelyettesre valamiért 13 hónapig is szükség volt, ő havi 800 ezret kapott, ugyanekkora bérköltség szerepel az általános nevelési-oktatási csoportvezető, a tantárgyi szakmódszertani csoportvezető és az általános tartalomfejlesztési vezető neve mellett. Kimagaslik még az intézményrendszeri koordinációs vezető 777 ezres és a bevezetést támogató vezető 700 ezres bruttó bére.
A NAT előkészítését belülről (bár nem vezetői szintről) követő forrásunk szerint a projekt annyiban pazarló volt, hogy a legtöbb pedagógiai szakértőt teljes- vagy félállásban foglalkoztatták. „Elég életszerűtlen, hogy egy gyakorló pedagógus vagy egyetemi tanár heti 40 órát dolgozzon ezen, ráadásul a fizetést akkor is kaptuk, amikor szinte semmilyen feladat nem volt, mert éppen állt a projekt.”
A Takaró-csapat
Kérdéses az is, mennyi hasznosult a jól fizetett szakértők munkájából. A Csépe-féle kutatócsoport 2018 augusztusában hozta nyilvánosságra a NAT tervezetét. Ezt a szakmai szervezetek, ha bizonyos pontokon kritizálták is, összességében óvatos optimizmussal fogadták, a kormány viszont sietve közölte, hogy nem tartja elég „nemzetinek”, így ebben a formában biztosan nem lesz belőle jogszabály, inkább átdolgozzák. "A nemzeti értékeink hangsúlyozása, megjelenítése már az óvodától kezdve nagyon fontos" – nyilatkozta ekkor Kásler Miklós, a közoktatásért is felelős emberi erőforrás miniszter
A végül idén január 31-én a Magyar Közlönyben megjelent szöveg valóban radikálisan eltér a 2018-as javaslattól, a humán tantárgyaknál pedig nyomokban is alig emlékeztet rá. A Csépe-tervezet és a hozzá kapcsolódó kerettantervek átdolgozásával az EMMI háttérintézményeként működő Oktatási Hivatal mások mellett Takaró Mihály szélsőjobboldali körökben kedvelt irodalomtörténészt bízta meg.
Az OH megbízásából dolgozó szakértők elvileg egyeztettek a Csépe-féle csapat tantárgyi munkacsoportjaival, bár – mint arról lapunk elsőként beszámolt – a magyar nyelv és irodalom tantárgynál akkora volt a különbség a két gárda elképzelései között, hogy az eredeti hat fős szakértői team inkább teljesen kiszállt a munkából. Magyarból a 2018-as Csépe-tervezet még egyáltalán nem tartalmazott szerző- és műlistákat, ehhez képest a NAT elfogadott változata teljesen kiiktatja a tanárok választási szabadságát, és olyan vitatott szerzőket is kötelező jelleggel beemel az alaptantervbe, mint Herczeg Ferenc vagy Wass Albert.
Nagyon magyar: Takaró Mihály megjelenésének első „eredménye"
Nyár közepén az új Nemzeti alaptanterv előkészítésén dolgozó magyar nyelv és irodalom munkacsoport összes tagja otthagyta a projektet. Félő, hogy az új tanterv a Hoffmann Rózsa-féléhez képest is visszalépés lesz.
Az Oktatási Hivatal a 24.hu információi szerint 45 embert kért fel a Csépe-féle dokumentumok átdolgozására, köztük volt Takaró Mihály, Takaró felesége de például Rónaszékiné Keresztes Monika zenei nevelésért felelős miniszteri biztos, korábbi fideszes országgyűlési képviselő is. Ők szakmai fejlesztőként havi bruttó 480 ezer forintot kaptak, és mivel a 24.hu cikkében foglalkoztatásuk időtartama is szerepel, könnyen kiszámolhatjuk, hogy teljes bérköltségük körülbelül 55,5 millió forintra rúgott.
Ideológiai preferenciák
A projektben résztvevő forrásunk szerint valamennyire végig tartottak attól, hogy munkájuk eredményét a politika átírja majd, a bizonytalansághoz hozzátett, hogy a 2017-es kezdetekkor szinte egyáltalán nem volt tisztázva, mit vár a kormány a kutatócsoporttól, milyen NAT-ot szeretne. Az is hozzájárulhatott a NAT tervezetének átírásához, hogy a 2018-as választás után Balog Zoltánt Kásler Miklós váltotta az Emmi élén. Takaró Mihály nagy valószínűséggel az új miniszternek köszönhetően került pozícióba, bár hivatalosa titulusa nincs az Emmi-ben, Takaróra a minisztérium belső levelezéseiben "miniszteri főtanácsadó úrként" is hivatkoznak.
A pedagógusok és a közvélemény felé ugyanakkor a 2016-os tanártüntetések után, a 2018-as választásokhoz közeledve nem azt kommunikálta a kormány, hogy Csépe Valéria munkáját később teljesen átírhatják. Csak a NAT-tervezet 2018 augusztusi közzétételekor vált világossá, hogy egyáltalán nem ilyen tantervet szeretnének, 2019 elején pedig egy új miniszteri biztos, a KLIK-et is vezető Hajnal Gabriella kinevezése jelezte, hogy átvették az irányítást Csépééktől.
A végeredmény Horváth Zsuzsanna oktatáskutató, több korábbi alaptanterv kidolgozásában vezető szerepet játszó szakember szerint ellentmondásos lett. „A bevezetőben és a célok felsorolásánál sokat megtartottak a Csépe-féle tervezetből, viszont telezsúfolták a szöveget ideológiai preferenciákat tükröző tananyagtartalmakkal. Ez rengeteg belső konfliktust fog szülni azon iskolákban, amelyek megpróbálják egy életszerű helyi tanterv alapjaként komolyan venni a NAT-ot” – mondta Horváth a Narancs.hu-nak adott interjújában.
„16 miniszter alatt dolgoztam az oktatásban, a maihoz fogható politikai nyomást sosem éreztem"
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet volt főigazgatói tanácsadója több mint 40 év élményeiről, az általa is kritikusan szemlélt új NAT-ról és az oktatáskutatás kormányzati felszámolásáról beszélt a Narancs.hu-nak. Ma Magyarországon keveseknek lehet annyi tapasztalatuk a tantervkészítésről, mint Horváth Zsuzsannának.
Csépe Valéria – bár a kutatócsoport irányítójaként továbbra is dolgozik a tanterv bevezetésének támogatásán – mostanában meglehetősen keveset beszél a NAT kidolgozásának részleteiről, a kormánnyal kötött kompromisszumokról. Megkeresésünkre nem reagált, de az Indexen megjelent márciusi interjújából azért kiolvasható volt, hogy nem pontosan az lett a NAT-ból, amit valamikor elképzelt. „Örülünk minden olyan javaslatunknak, ami bekerült a Nemzeti Alaptanterv véglegesített változatába” – adott lakonikus értékelést a milliárdos munka foganatjáról.
|
Több mint 1 milliárdot költött a kormány az új NAT-on dolgozó szakértőkre - uniós pénzből
|
Márciusig 1,11 milliárd forintot kötöttek le a szakértők személyi jellegű ráfordításaira abban az uniós támogatásból megvalósuló projektben, amelyben az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése is zajlott – derült ki a projektgazda Eszterházy Károly Egyetem lapunk közérdekű adatigénylésére adott válaszából. 177 millió forintot szociális hozzájárulási adóként a költségvetésnek fizet az egyetem, a szakértők bruttó bérköltségeként 934 millió forintot tüntettek fel válaszukban. A projekt 2017 július 1-jén indult és idén október 31-én zárul; az egyetem adatszolgáltatásában már a következő hónapokra tervezett kifizetések is benne vannak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/unios-penzbol-tobb-mint-1-milliard-forintot-koltott-a-kormany-az-uj-nat-on-dolgozo-szakertokre-128928
|
2020-04-20 09:07:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hosszas nyomozás, majd gyanúsítás, vádemelés és Simonka György (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztése után 2020. január közepén kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken Simonka György és 32 társa büntetőpere.A rendszerváltás óta eltelt 30 évben nem fogalmazott meg olyan súlyos vádakat országgyűlési képviselő ellen az ügyészség, mint tette Simonka esetében.
Januárban a fideszes országgyűlési képviselő a bírói tanács előtt arra tett indítványt, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt valamint a Narancs munkatársát – e sorok szerzőjét – a bíróság zárja ki a tárgyalásról. Simonka érvelése szerint azért, mert a későbbiekben tanúként akarja őket majd beidézni. A bíróság nem dönthetett erről az indítványról, mert ennek megtétele nem tartozik az előkészítő ülés feladatai közé.
Simonka a Fővárosi Törvényszék előtt
Hosszú fegyházbüntetés és 750 milliós vagyonelkobzás
A Központi Nyomozó Főügyészség képviselői az előkészítő ülésén felolvasták a 150 oldalas vádiratot, amely a Simonka által létrehozott és menedzselt termelési és értékesítési szövetkezeteknél elkövetett bűncselekményeket taglalja. Ugyanakkor az ügyészség jelezte, hogy a későbbi, döntően az EU-s fejlesztési források visszaélésével összefüggésben elkülönített ügyek vizsgálata egy másik büntetőper tárgya lehet.
Ebben a büntetőperben a kormánypárti képviselőt bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják. Ezért nyolc és fél év fegyházbüntetést és 750 millió forint értékben vagyonelkobzást javasolt a Központi Nyomozó Főügyészség a bíróságnak – feltéve, ha a kormánypárti politikus elfogadja a vádiratban foglaltakat. Erre azonban Simonka nemet mondott.
Simonka és Nagy Imre
A három januári előkészítő ülést március 5-én még egy követte. Ennek oka, hogy a vádlottak közül egyre többen kötnek egyezséget a vádhatósággal. E márciusi tárgyalásra ügyvédei tanácsai ellenére elment Simonka, majd egy Fb-bejegyzésben a koholt vádak alapján halálra ítélt Nagy Imre miniszterelnökhöz hasonlította a saját esetét.
Simonka-per, élénk érdeklődés mellett
A legutóbbi előkészítő ülés után lapunk kérdésére közölte a Fővárosi Törvényszék, hogy a büntetőper tárgyalása május 12-én kezdődik. Most arra voltunk kíváncsiak, hogy járvány miatt elrendelt ítélkezési szünet miként befolyásolta a kitűzött tárgyalás időpontját. Mint megtudtuk, a büntetőper kezdetét halasztják, de új tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.
|
A koronavírus-járvány miatt csúszik Simonka György és társai büntetőpere
|
A koronavírus-járvány miatti ítélkezési szünet következtében csúszik a május közepére kitűzött büntetőper, amelyben bűnszervezetben különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják Simonka Györgyöt. Egyelőre nem lehet tudni, mikor folytatódik a per, tudtuk meg a a Fővárosi Törvényszéktől.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-koronavirus-jarvany-miatt-csuszik-simonka-gyorgy-es-tarsai-buntetopere-128894
|
2020-04-17 09:14:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul.
Az Appeninn Nyrt. most – két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez – vissza nem térítendő állami támogatást nyert el a független menedzsment döntése alapján beadott pályázatok útján, amely véleményem szerint összhangban van a társaság hosszútávú érdekeivel. A fenti vállalásom alapján azonban fel kívánom oldani az ellentmondást és meg kívánok válni a társaságban meglévő érdekeltségemtől” – indokolta döntését a 444.hu-nak Tiborcz István, Orbán Viktor veje.
Szerda délután a budapesti tőzsde honlapján jelent meg egy közlemény, ami szerint a BDPST Zrt. vevőt keres a társaság által birtokolt összes Appennin részvényre, tehát a cég 29,3 százalékára. A vállalkozás Tiborczé, az Appeninn pedig egy jelentős ingatlanos cég, amelynek papírjait az elmúlt két évben vásárolta fel Mészáros Lőrinctől.
Tiborcz István meggyőződése, hogy „az Appeninn Nyrt. reputációjára árnyat vetettek az elsősorban a személye ellen irányuló, politikai indíttatású támadások, és ezen sajnos sem a társaság önmagukért beszélő üzleti eredményei, sem a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal járó transzparencia nem tompított, sőt. Az ilyen jellegű támadások nemcsak a társaságnak és a BDPST tulajdonában lévő részesedésnek, hanem valamennyi kisbefektetőnek is ártottak.”
Április 1-én derült ki, hogy a két cég a Club Aliga nevű üdülőterület, illetve a balatonfüredi kikötő fejlesztésére kapott összesen 2 milliárd forintot. Mészáros a saját részvényeit néhány nappal ezelőtt eladta, indoklás nélkül, és most Tiborcz is erre készül.
|
Tiborcz is kiszáll a NER nagy ingatlanos cégéből
|
„Annak idején azért is kezdtem el komolyabban ingatlanbefektetésekkel foglalkozni, mert ez egy olyan terület, amelyet kevésbé érintenek állami és önkormányzati tenderek, én pedig még a látszatát is el akartam kerülni annak, hogy a személyem miatt előnyben részesülnének az érdekeltségeim. Ahogy korábban is jeleztem, nem kívánok olyan cégben tulajdonos lenni, amely állami és önkormányzati támogatások elnyeréséért indul.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/tiborcz-is-kiszall-a-ner-nagy-ingatlanos-cegebol-129105
|
2020-04-22 09:44:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet
Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.
"A gödi ügy fenyegetést jelent nem csak a közvetlenül érintettek, a gödiek számára, de mindenkinek. Ez a kormányzati rablás új formája" - fogalmaz Szél Berandett független képviselő, aki úgy látja, minimum négy ponton sérti az Alaptörvényt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet. Ezért az ombudmanhoz fordult - jelentette be a politikus a közösségi oldalán.
Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. "Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is" - írja a képviselő, hozzátéve, a járvány ürügyén, azt kihasználva és a felhatalmazással brutálisan visszaélve rabol ki Orbán egy települést és a nagyberuházói érdekeket érvényesíti agresszív módon, semmibe véve a helyi közösség demokratikus akaratát és a környezeti érdekeket. Mélyen antidemokratikus az egész és kristálytisztán mutatja azt is, mennyit is ér a Fidesz és KDNP "zöld fordulata".
Szél az ombudsmant és zöld helyettesét kérdezi arról, szerintük alkotmányos-e a lépés, tervezik-e, hogy vizsgálatot indítanak és arra is kíváncsi, hogy hol tart az a tavaly márciusban kezdődött vizsgálat, ami a gödi beruházás kapcsán lakossági panaszra indult.
A kormány egy hete döntött arról, hogy a koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében kijelölhet különleges gazdasági övezeteket. Ezzel egyidőben arról is határoztak, hogy az első ilyen övezetet Göd területén hozzák létre, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.
2020. április. 23. 09:17 hvg.hu Gazdaság
Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány
Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
2020. április. 20. 21:05 Balla Györgyi Vállalkozás
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban. A helyiek, hogy tiltakozzanak a város anyagi ellehetetlenítése ellen május 2-ig minden nap az utcára hajtanak. Így volt ez hétfő este is.
|
Ombudsman előtt a gödi különleges gazdasági övezet
|
Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200425_Ombudsman_elott_a_godi_kulonleges_gazdasagi_ovezet
|
2020-04-25 15:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása.
Polt válaszából kiderült, hogy az ügyben már öt személy gyanúsítotti kihallgatására került sor.
Azt is hozzátette, a vádemelés kérdésében még nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani.
Több mint négy éve folytat nyomozást a NAV a Fővárosi Ügyészség kezdeményezésére költségvetési csalás gyanúja miatt. Az ügyben 1,6 milliárd forintnak kelhetett lába, miközben az eredeti célt, hogy a romák könnyebben tudjanak dolgozni, nem sikerült elérni. Az ügyben az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is folytatott vizsgálatot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) 2016 februárjában ismerte el hivatalosan, hogy visszaélések történtek, ekkor felmondták az uniós támogatási szerződést is. A minisztérium arra is kötelezte az ORÖ-t, hogy fizesse vissza a teljes támogatási összeget. A kormány később kisegítette a szervezetet, az önkormányzat 1,3 milliárd forint támogatást kapott, és csak a fennmaradó 300 millió forintot kellett valójában visszafizetnie.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, de a 24.hu szerint a volt miniszterelnöki biztos nem lehet gyanúsított, mert őt védi a mentelmi joga.
A legfőbb ügyész az Öveges programmal kapcsolatban azt közölte, hogy a nyomozás változatlanul nyomozati szakaszban van, gyanúsítotti kihallgatás eddig nem volt.
|
Öt gyanúsítottat hallgattak ki a Híd a munka világába program ügyében, Farkas Flórián is köztük volt
|
Két ügyben érdeklődött Hadházy Ákos a legfőbb ügyésznél, az Öveges-program ügyében még kihallgatás sem volt.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyésznek tett fel írásbeli kérdést arról, hogy hol tart az Öveges- és a Híd a munka világában programok nyomozása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200424_hid_a_munka_vilagaba_Farkas_Florian_kihallgatas
|
2020-04-24 15:22:00
| true | null | null |
HVG
|
A 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás többletámogatásáról a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat számol be, az Orbán Viktor által aláírt jogszabályban arról döntenek, hogy felkérik Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Palkovics László innovációs miniszter bevonásával gondoskodjon 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról.
A kormányhatározat azt is rögzíti, hogy a vadászati kiállítás a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos eszközbeszerzésekre nem vonatkozik az a 2013 év végi kormányhatározat, mely a kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinél tilalmat rendel el többek között autók, bútorok, informatikai eszközök beszerzésére.
Az Mfor felhívja a figyelmet arra is, hogy legutóbb tavaly novemberben csoportosítottak át 2 milliárd forintot a kiállítás előkészítésére.
A hvg.hu oldalán pedig 2019 januárjában írtunk arról, hogy:
50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak.
Akkor úgy fogalmaztunk, hogy 2015 óta tervezi-szervezi a kormány az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás félcentenáriumára álmodott újabb vadászati világkiállítást. Beruházások sorozata indult és zajlik majd le több tízmilliárd forintból, miközben kiderült: hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás az esemény.
|
1,67 miilirád forinttal több pluszt ad a kormány a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállításra
|
A 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás többletámogatásáról a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányhatározat számol be, az Orbán Viktor által aláírt jogszabályban arról döntenek, hogy felkérik Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy Palkovics László innovációs miniszter bevonásával gondoskodjon 1,677 milliárd forint rendelkezésre állásáról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200424_167_milliard_forint_pluszt_ad_a_kormany_a_Semjen_nevevel_femjelzett_vadaszati_kiallitasra
|
2020-04-24 15:26:00
| true | null | null |
HVG
|
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.
A kormány szerda esti határozata szerint ebből több mint 7 milliárd jut utakra, köztük az M2 új „félcsomópontjára” és egy felüljáróra. 12 milliárdot adnak a víziközművek fejlesztésére: ivóvízellátás, új vízkivételi mű, ipari vízvezeték, szennyvíztisztítás és szennyvízvezeték az új gyár és a tisztítótelep között.
A villamosenergia-átviteli és elosztóhálózat fejlesztésére több mint 22 milliárd forintot szánnak, a gázhálózatra fél milliárdot. Az előbbi érdekében megemelik a Magyar Villamos Művek jegyzett tőkéjét, és így tulajdonosi kölcsön formájában finanszírozzák a MAVIR Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t.
|
Az ellenzéki Gödtől elvették a Samsung-gyár területét, most milliárdokat költ rá a kormány
|
Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté.
42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200423_Az_ellenzeki_Godtol_elvettek_a_Samsunggyar_teruletet_most_milliardokat_kolt_ra_a_kormany
|
2020-04-23 15:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.
Az egykor a helyi média gerincét adó, ma már a Mediaworkshöz tartozó megyei lapok összesített példányszáma 2019-ben újabb 12 százalékkal csökkent, de még a cégcsoporthoz tartozó bulvársajtó sem tudott domborítani, a Bors és a Hot! magazin olvasótábora is apadt. Lehetne mutogatni a világon mindenhol jelentkező problémára, hogy csökken a nyomtatott lapok példányszáma, viszont külföldön nem ölnek bele óriási összegeket közpénzből a fenntartásukba.
Az arány egyre rosszabb, a megyei lapok többségénél a reklámbevételek mintegy felét az állami hirdetések adják, de 2019-ben a KESMA bulvárújságjaiban is duplájára nőtt az adóforintokból származó bevétel aránya. Az olvasók számára ingyenes online felületeken még rosszabb az arány: 2019-ben a Mediaworks portáljait már 69 százalékban finanszírozta az állam.
Összesen évente mintegy 100 milliárd forintot költenek reklámra közpénzből a kormánymédiára és ennek az összegnek a lefaragása nem sikerült Liszkay Gábornak, aki nemrég távozott a Mediaworkstől. Utódjának, az eddig leginkább külpolitikai vonalon mozgó Szabó Lászlónak kellene üzleti alapra helyeznie a céget és levezényelnie az átszervezéseket és az elbocsátásokat. Nagy kérdés, hogy sikerül-e?
|
Indul az átszabás a kormánymédiában
|
Leépítéseket hozhat az új elnök-vezérigazgató kinevezése a több mint 400 médiumot maga alá gyűrő kiadóvállalatban, a Mediaworksben. A monstrum zabálja a közpénzt.
Az elmúlt másfél évben csak félig-meddig teljesült Orbán Viktor kormányfő elvárása, hogy eredményeket akar látni, ha már az állam dézsával önti a pénzt a megszerzett médiumokba.
A nagyvárosokban a parancsuralmi rendszerben működő sajtómunkásoknak az önkormányzati választások eredménye alapján sok helyen nem sikerült szimpátiát ébreszteniük a kormány iránt az olvasókban, azaz a szavazókban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200422_Indul_az_atszabas_a_kormanymediaban
|
2020-04-22 15:45:00
| true | null | null |
HVG
|
A Magyar Helsinki Bizottság közadatként kikérte a kormánytól azt a levelet, amelyben Kásler Miklós miniszter rendelkezik a kórházi kiürítésekről, írta honlapján a szervezet.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
A Magyar Helsinki Bizottság sérelmezte, hogy "Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg". Ezt jegyezte meg korábban a Magyar Orvosi Kamara is, az Emmi ugyanakkor cáfolt.
Kásler Miklós utasítására a kórházaknak április 15-ig az ágyaik 60 százalékát (teljes kapacitással számolva durván 40 ezer férőhelyet) kell szabaddá tenniük. Emiatt sokan szembesültek azzal, hogy rövid időn belül maguknak, otthon kell megoldaniuk folyamatos ápolásra szoruló hozzátartozójuk ellátását. A Szent Margit Kórház főorvosa azt mondta, hogy szerinte a kötelező ágyfelszabadítás veszélyezteti a vizsgálatot, és sérül a kezelést igénylő csecsemők egészséges élethez való joga. Az RTL Klub Híradója szerint egy 79 éves beteg meghalt, miután elküldték a kórházból, a 24.hu pedig azt írta, hogy a Jahn Ferenc Kórház krónikus belgyógyászati osztályán azt közölték a betegek hozzátartozóival, haza kell vinniük a javarészt idős, súlyos állapotban lévő rokonaikat. Később a hvg.hu olvasói közül többen is jelezték, hogy ezzel a helyzettel szembesültek.
A Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez fordult a közadatkéréssel.
|
Kikérte Kásler kórházak kiürítését elrendelő levelét a Magyar Helsinki Bizottság
|
A jogvédő szervezet közadatkéréssel fordult az Emberi Erőforrások Minisztériumához, az Operatív Törzshöz és a Miniszterelnökséghez.
A civil jogvédők hétfőn már megjelentettek egy közleményt, amelyben azt kérték Kozma Ákos ombudsmantól, az alapvető jogok biztosától, hogy hivatalból sürgősen vizsgálja ki, a kórházak tömeges kiürítése során megfelelően érvényesül-e a betegeknek az élethez és emberi méltósághoz, testi és lelki egészséghez fűződő joga.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200420_Kikerte_Kasler_korhazak_kiuriteset_elrendelo_levelet_a_Magyar_Helsinki_Bizottsag
|
2020-04-20 15:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A törölt női kézilabda-bajnokság hatodik helyén álló Érd már bejelentette, legjobbjait elengedi, minden felnőtt játékosával szerződést bontott, és jövőre egy megfiatalított csapattal vágnak neki a következő szezonnak. Az októberben polgármesternek választott Csőzik László Facebook-posztjában leírta, hogyan működött a város előző, fideszes vezetése alatt a klub. Herdálás, dézsmálás, szivattyú, ezekkel a megállapításokkal kezdte.
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt.
A következő pontokat írja még:
A 2010-es évek közepétől külföldi és magyar sztárjátékosokat szerződtettek átlagosan 1,5 millió forint havi fizetésekkel, melyek mára 2 millióra emelkedtek (az ekhós adózás miatt ezek csaknem nettó összegeket jelentenek).
A játékosok határozott idejű munkaszerződéseiben automatikus évi 10–15%-os béremelés lett kikötve.
A játékosoknak közpénzből lakásokat béreltek, köztük a volt fideszes alpolgármester és két rokona által érintett cég tulajdonában állókat (9 lakást vettek bérbe ettől a Parimmo Kft.-től).
A lakások bérleti díja 2018-ban a duplájára emelkedett.
A város volt fideszes frakcióvezetője a kézilabdából kapott fizetést, de rokont is alkalmaztak. A tao-pályázatok hibái miatt 31 millió forintot kell visszafizetnie a városnak. Csőzik megbocsáthatatlan bűnnek nevezi, hogy nem foglalkoztak az utánpótlás-neveléssel, és azt is nehezményezte, hogy nem számoltak az áfa emelkedésével a gazdálkodásban.
"Sok dolgozó és sportoló is állítja, hogy mindennapos volt a klubon belüli félelemkeltés a szakmai hibák eltitkolása érdekében"
– írta Csőzik, aki szerethető, megbecsült, szakmailag és pénzügyileg jól működő csapatot akar. A pénzt pedig inkább költi a város útjaira, járdáira és egészségügyi hálózatára.
Az Érd bejutott az EHF-kupa csoportkörébe, de egy drámai meccsen nem jutott tovább a nyolc közé. A csapat legjobbjai közül Tóth Gabriella és Kiss Nikolett Siófokra szerződik, Szabó Laura Vácra.
|
Leírta az érdi polgármester, hogy szivattyúzták a közpénzt a kézilabdából
|
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Szerinte az érdi az egyetlen klub, amit kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő.
Csőzik megemlíti, hogy csak az érdi működéséből 40 milliárdos bevételre szert tevő, Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez fűzhető cégeket sem sikerült megszerezni támogatónak az előző vezetés idején. Sőt, támogatás helyett még a város fizetett 10 millió forintot a mezekért annak a 2Rule-nak, amelyik mögött szintén Mészáros állt.
| null | 1 |
https://index.hu/sport/kezilabda/2020/04/28/erd_kezilabda_szerzodesek_2rule/
|
2020-04-28 15:07:16
| true | null | null |
Index
|
Noha az ország egy része karanténba zárta magát a koronavírusjárvány miatt, Tiborcz István környékén példátlan üzleti mozgolódás támadt az elmúlt hetekben. Egy ideig úgy tűnt, bővíti portfólióját, újabb neves ügyfeleket és társakat gyűjt az ingatlanprojektjeihez, majd váratlanul bejelentette, gyorsan meg kíván válni tőzsdei érdekeltségétől, mert a miniszterelnök vejeként nem ildomos olyan cégben maradnia, amely állami támogatásokból (is) finanszíroztatja magát. Az őt érintő hírekben mind gyakrabban szerepelt Balázs Attila neve, akit az építőipari mogulok és óriásmegrendelők jól ismernek, a közvélemény viszont aligha hallott róla. Először is nézzük a kronológiát – az átélhetőség kedvéért hét pontba szedve.
1. A Válasz Online már hónapokkal értesült arról, hogy a fideszes sajtóholding tartóoszlopai – a Magyar Nemzettől az Origo szerkesztőségéig – az FHB Bank egykori székházába költöznek, amely nem mellékesen a Tiborcz István-féle Appeninn Holding tulajdona. Az érintett médiumok impresszumaiban már az új, Üllői úti cím szerepel (például itt, itt, itt és itt), tehát bizton állíthatjuk, stabil, fizetőképes, döntően kormányzati pénzekből élő bérlő állt a házhoz. Efféle hatalomközeli vagy állami partnerek eddig is akadtak: szintén az Appeninné a budapesti kormányhivatal központi okmányirodájának otthont adó XIII. kerületi irodakomplexum, valamint a budai Hattyúház, amelyben Mészáros Lőrinc Hunguest Hotels-hálózatának „irányítótornya” működik.
2. Idén januárban az is kiderült, hogy az Appeninn – a Bayer Construct Groupot irányító Balázs Attilával közösen – megvásárolta a balatonfüredi kikötőt. Miként ebben a cikkben már utaltunk rá, cégbírósági beadványok igazolják, hogy amikor a vevők hozzájutottak a parti ingatlanhoz, külön kérték a tulajdonjoguk soron kívüli bejegyzését, figyelemmel arra, hogy „olyan állami támogatási programon kívánnak pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Konkrétan a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program kikötőfelújítási pályázatáról volt szó, melynek beadási időpontját utólag tolták ki január utolsó napjára. Amikor arról érdeklődtünk Tiborcz Istvántól, tudott-e az állami pályázatról, az üzletember azt üzente a Válasz Online-nak: az Appeninnt tőle „független, önálló döntési jogkörrel rendelkező menedzsment vezeti”, ő személy szerint egyik iránytótestületnek sem tagja.
3. Lássunk csodát, az Appeninn–Balázs Attila-koalíció nyert végül 999,96 millió forintot a balatonfüredi móló átalakítására, hogy „a terület még vonzóbb legyen a helyi vitorlásközösségek és vitorlásversenyek számára”. Ugyanezen támogatási program keretében az Appeninn-csoport Club Aliga-kikötőprojektjének is megítéltek 999,92 milliónyi közpénzt.
Az említett összegek a teljes fejlesztési költség bő felét teszik ki, vagyis az állam alaposan „meglökte” a befektetők szekerét.
4. Ebben a cikkben azt is felvillantottuk, hogy Balázs Attilának régebbi „elágazásai” is vannak a Tiborcz István bejáratott holdudvara felé. Utóbbi társaság része a mátészalkai illetőségű Dicső László, akiről ugyan senki nem jegyezte fel, hogy befolyásos üzletember volna, mégis felesben tulajdonolhat két fontos céget Balázzsal, illetőleg a Bayer Construct Zrt.-vel. Az egyik ilyen a BBID Kft., amely a hányatott sorsú Andrássy út 47. alatti (a Liszt Ferenc tér sarkán lévő) palota gazdája és felújítója, a másik pedig az új Puskás Ferenc Stadion térburkolatait gyártó és kivitelező Viastein Kft. Utóbbi vállalkozás a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Hitelbiztosítéki Nyilvántartása szerint most márciusban kapott 16 milliárdos keretösszegű kölcsönt az állam Magyar Fejlesztési Bankjától. Ám a teljes Bayer Construct-csoport friss „MFB-kitettsége” ezen összeg dupláját is meghaladja.
5. Szűk két hete derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez ezer szállal köthető Konzum II. Ingatlanbefektetési Alap eladta az Appeninn Holdingban lévő 18,33 százalékát a Bayer Construct vezérének, pontosabban: egy általa frissen létrehozott érdekeltségnek. Így a tőzsdei társaságban a részvények közel egyharmadát birtokló Tiborcz István után Balázs Attila lett a második legbefolyásosabb tulajdonos. A felcsúti milliárdos olyannyira levált az Appeninnről, hogy a fenti átrendeződés előtt még „kimenekítette” a vállalatból a cégbirodalma Andrássy úti főhadiszállását (és egy másik ottani palotát).
6. Kisvártatva Tiborcz István BDPST Zrt.-je is bejelentette, hogy értékesíteni készül a maga Appeninn-részesedését. Cikkzártánkkor még nem tudni, ki tölti majd be az így keletkezett tulajdonosi űrt – az eladó arról tájékoztatta lapunkat, hogy „a tőkepiaci jogszabályoknak megfelelő időben és csatornákon fogunk tájékoztatást adni”. Az egyik teória szerint egy nevenincs, az imént emlegetett Dicső Lászlóhoz fogható figurára hagyományozzák a családi „ezüstkészlet” eme darabját, hogy többé ne lehessen állami pénzek begyűjtésével vádolni a kormányfő vejét. A másik feltételezés arról szól, hogy egy valóságos ingatlankereskedő fizet tetemes összeget Tiborczéknak a bombabiztos irodaházi bérlőkkel, kikötőfejlesztési milliárdokkal megtámasztott Appeninn közel egyharmados csomagjáért.
7. A fenti tranzakciósorozat nem jelenti azt, hogy a miniszterelnöki vő automatikusan megszakítja minden pénzügyi kapcsolatát a magyar állam szerveivel. Miként a cikkünket záró gyűjtésből kiderül, a BDPST önálló, Appeninntől független luxusingatlan-fejlesztései 22,5 milliárd forintnyi kölcsön segítségével valósulnak meg, melynek nagyobbik fele az állami MFB-től és Budapest Banktól származik. Megkeresésünkre a Tiborcz-cég azt az üzenetet küldte, „ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket szerződésszerűen vissza kell fizetni, és a BDPST Csoport – mint a szektorban működő minden, hasonló méretű vállalat – az aktuális finanszírozási igényeinek és pénzügyi kockázatkezelési stratégiájának megfelelően több banki kapcsolatot is fenntart”. Ez az állítás igaz, de némi megszorítással, hiszen egyéb pénzintézeti kapcsolat alatt a Mészáros Lőrinc áttételes résztulajdonában lévő Takarékbankot, továbbá azt a Gránit Bankot kell érteni, melynek elnök-vezérigazgatója, Hegedüs Éva a Takarék-csoportban is visel tisztséget.
E történelmi előzmények után adódik a kérdés: valójában kicsoda Balázs Attila, hogy került hirtelen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének első vonalába? A közelmúltban negatív tónusú cikkek is születtek a gyergyóremetei születésű, Székelyföldről elszármazott, a Gyergyói Hoki Klubot nagy lelkesedéssel finanszírozó vállalkozóról – például a Magyar Hangban –, mivel nála landolt a magyar kormány által Erdélybe „kiszervezett” források egy része.
Ugyanakkor a róla szóló pozitív hangvételű írásoknak is bőven van tényalapja: Balázs okkal büszkélkedik azzal a Portfolio.hu gazdasági portálon vagy a Magyar Építők oldalán, hogy a Bayer Construct eddig a piacról szerezte a munkáit, nem hajszolta a közbeszerzési győzelmeket. Alvállalkozóként így is erre a cégre bízták például az új Puskás Ferenc Stadion szerkezetépítési munkáinak mintegy 40 százalékát. Az is nyilvánvaló, hogy Balázs Attiláék a teljes építési palettát képesek már bejátszani saját vállalkozásaikkal: a telekvásárlástól, a földmunkán át a kivitelezésig, sőt a lakásértékesítésig – ezért nem meglepő, hogy bátorkodtak átvenni a 240 ezer négyzetméteresre kalibrált új zuglói városközpont-beruházást, mely nemrég komoly állami lökést is kapott azzal, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. (Frissítés: Cikkünk megjelenése után érkezett a hír, hogy Balázs Attila másik futó projektje, a XI. kerületi Bikás park mellett épülő Vaba lakópark ugyancsak kiemelt ügy lett.)
Azt is tudja a szakma, hogy a Bayer Constructnak régóta erőteljes nemzetközi kapcsolatai vannak; francia társakkal vettek részt például a pesti Arena Plaza-projektben vagy a Gresham Palota felújításában, mindemellett Dubajban is aktívak. A Válasz Online magyar és külföldi cégjegyzékekben kutatva arra is rájött, hogy a Bayer-csoport alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia. A zuglói városközpont társbefektetői között olyan személyiségek szerepelnek, mint a L’Oreal-tulajdonosok egykori vagyonkezelőjeként jegyzett Patrice de Maistre fia, Stanislas. Meg a valaha lengyel királyt és litván nagyfejedelmet „biztosító” Poniatowski család ma élő hercege, Alexandre. Továbbá Michel Caillard párizsi sztárügyvéd és a többszörös kastélybirtokos Jean Guyon, aki már 2007-beszállt Balázs Attila egyik romániai bányaprojektjébe.
A Bayer Construct mindemellett lecsapott a globális Barnes-márka itthoni használati jogára; ez a szintén francia gyökerű vállalat csúcskategóriás ingatlanokkal üzletel szerte a világon, emellett pedig művészeti, örökségi, jachtbérlési, vadásztatási tanácsadással kápráztatja a mindenütt jelenlévő „felső tízezret”. A luxusbrand oroszországi és kelet-európai licencjogaival bizonyos Guillaume de Villiers kereskedik – e minőségében társügyvezető is Balázs Attila mellett a Barnes Hungary Kft.-ben. Ennél érdekesebb viszont, hogy a Moszkvába delegált és Budapestre is bejáratos úriember nem más, mint a Vlagyimir Putyinért és Orbán Viktorért egyaránt lelkesedő, velük személyes kapcsolatot ápoló Philippe de Villiers francia expolitikus fiúgyermeke.
„Nekünk csak a Barnes-brand kellett, a de Villiers család esetleges politikai kapcsolatrendszerének létezéséről nincsen konkrét információm, ez semmilyen szerepet nem játszott a magyarországi üzleti együttműködésben” – nyugtatja le kedélyeinket Balázs Attila. A Válasz Online-nak nyilatkozó Bayer-vezér azt is igyekszik egyértelművé tenni, semmi különös nincs abban, hogy több francia arisztokrata is betársult mögé az elmúlt években. „Nyüzsgő ember vagyok, vadászok, keresem a kapcsolatokat, építem a hálót, minden érdekel, ami a cégcsoportunkat előbbre mozdítja”.
Amikor a legújabb magyarországi „nyüzsgéseit” firtatjuk, azt mondja: „Az Appeninnbe való beszállásom jóval kisebb tranzakció, mint az, hogy megvettük a Zugló-projektet. A Bayer Constructnak hatalmas kapacitásai vannak, ezeket le kell kötnöm, ehhez lehetne jó ugródeszka az Appeninnben lévő néhány ingatlanfejlesztési projekt is.” Ám a Balázs Attilával folytatott beszélgetésünk azon a ponton elakad, amikor a Tiborcz István holdudvarához sorolt Dicső László valós hátteréről érdeklődünk tőle. Hogyan lehetséges, hogy több stratégiai projektre is összeállt már ezzel a „sztártőzsdéken” nemigen jegyzett kollégával? – így a kérdésünk. A válasz a maga nemében páratlan:
„Nem hiszem, hogy az üzleti dolgaimat ki kellene teregetnem. Önnek talán csak magára van gondja, nekem viszont pár ezer emberre, akiknek a gyerekei is kenyeret várnak a hó végén.”
Továbbá: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Most is dolgozunk, nem vagyunk ám home office-ban, nem bújunk el telefonálgatni az otthoni szobáinkba; no ez a különbség!” Mindezek után Balázs Attila ránk szabadítandó ügyvédekről kezd beszélni – ezt a részt saját érdekében nem idézzük –, majd nyilvánvalóvá teszi, akkor lehet szó folytatásról, „ha majd tud szépen kérdezni”. Ebben maradunk.
Milyen ingatlanprojektek maradtak Tiborcz Istvánnál?
A kormányfő vejének tulajdonában lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. egy hete jelentette be, hogy értékesíteni kívánja az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben lévő, 29,3 százaléknyi szavazati jogot megtestesítő részvénycsomagját, s ennek érdekében megkezdte a potenciális vevők felkutatását. Maga a BDPST Group persze maradt Tiborcz Istváné – de ez a cég is relatíve sok ingatlantól vált meg az utóbbi időben. Túladott például a Balaton-part híres történelmi villáján; a 24.hu a minap vette észre, hogy Ranolder János néhai veszprémi püspök badacsonytomaji nyaralója – egy köztes tulajdonos után – az MTV volt vezérigazgató-helyetteséhez, Rákay Philiphez került. A BDPST saját beruházásában is épült egy impozáns lakóépület a budai Orbán-hegyen (még közelebbről: a Hangya utcában), ez néhány hónapja a Fidesz-hátország másik ismert alakjánál, Nyerges Zsoltnál landolt. A legutóbbi hetek fejleménye, hogy a Tiborcz-portfolió egyik felújított ékkövét, az Andrássy út 43. alatti palota 480 négyzetméteres, 8 szobás luxushajlékát is értékesítették – itt egy politikától független, amerikai illetőségű magánszemély volt a vevő. Továbbá a földhivatali nyilvántartás arról is tanúskodik, hogy a belpesti Dorottya és Hajós utcákban lévő BDPST-lakásegyüttes kiárusítása is elkezdődött.
Hogy milyen projektek maradtak Tiborcz István ingatlanvállalkozásánál? Milyen hitelek segítik az építkezések, felújítások finanszírozását?
1. Hotel & Residences Dorottya (Budapest V. kerülete, Apáczai Csere János utca, Vigadó utca, Dorottya utca). A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a BDPST luxushotel-fejlesztését, amely a Vörösmarty térre „bekacsintó” egyik teljes háztömböt érinti. Hitel: 8,424 milliárd forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól és 7,24 milliárd a Takarékbanktól
2. Adria-palota (Budapest V. kerülete, Szabadság tér, Zoltán utca). A részben műemléki védettség alatt álló, neobarokk stílusjegyeket viselő épületet állítólag a modern kor követelményeinek megfelelően újítják fel: üzlethelyiségek, irodák és lakások lesznek benne. Hitel: 2,99 milliárd forint az állami Budapest Banktól
3. Botaniq (Tura). Az 1886-ban épült, műemléki védelem alatt álló Schossberger-kastély rekonstrukciója érinti a szintén műemlékvédelmi státuszt élvező parkot is. Az épület rekreációs funkciókkal gazdagodik, illetve rendezvényközpontként üzemel majd, ahol esküvők és kulturális programok is szervezhetők. Hitel: 2,45 milliárd forint a Gránit Banktól
4. Andrássy Rezidencia Wine & Spa (Tarcal). Tiborcz István cége Mészáros Lőrinctől vette meg Tokaj-Hegyalja egyetlen ötcsillagos hoteljét, most pedig „komplex, értékteremtő beruházás keretében újítják fel a szállodát, így többek között 12 új szobát, kültéri medencét és rendezvényhelyszínt is kialakítanak”. Annak idején – az Appeninn balatoni kikötőihez hasonlóan – ez az érdekeltség is kapott vissza nem térítendő Kisfaludy-pénzeket az államtól, igaz, akkor még nem a BDPST, hanem a felcsúti milliárdos volt a bejegyzett tulajdonos. Tiborcz cége lapunk megkeresésére hangsúlyozta is: „az akkori üzleti viszonyokról nem tudunk nyilatkozni”. Hitel: 881 millió forint az állami Magyar Fejlesztési Banktól
5. Lónyay 29 (Budapest IX. kerület). A BDPST tavaly szerezte meg a műemléki épületben működő ferencvárosi irodaházat. Hitel: 500 millió forint a Gránit Banktól
6. Andrássy 116 (Budapest VI. kerülete). Butikhotellé alakítják az 1876–77-ben épült villát, amely egykor Weiss Manfréd gyáriparos családjának tulajdonában volt. Az épülethez 2017-ben állami árverésen jutott hozzá a Tiborcz István visszatérő üzleti partnereként jegyzett Paár Attila, majd a felújítási projektbe már a BDPST is beszállt. A szálloda üzemeltetője is ez utóbbi vállalat lesz egy leánycégen, az idén márciusban bejegyzett Alice Hotel Kft.-n keresztül. (Miként a HVG nemrég megjegyezte, az elnevezés beszédesnek tűnik, mert a kormányfői vő elsőszülött lányának neve Aliz, de Weiss Manfréd feleségét is Alice-nek hívták.) Hitel: nincs
7. Fortuna 11 (Budapest I. kerület). A budai Várnegyedben lévő műemlékházat tavaly szerezte meg Tiborcz István egy BDPST-től független magáncégen keresztül, de mára ezt az ingatlant is a nagyobb vállalatcsoportba „olvasztották”. Hitel: nincs
Nyitókép: Balázs Attila. Fotó: Hargita Népe/Keresztes Zoltán
#gazdaság#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István
|
Minőségi csere a NER első sorában: Balázs Attila az új üstökös
|
A Bayer Construct magyar tulajdonú vállalatcsoport, de alegységeiben fel-feltűnik a francia csúcsarisztokrácia is. A cég elnöke, Balázs Attila közel két évtizede üzletemberkedik, jellemzően a piacról él, tehát nagyon nem hasonlít a gázszerelői referenciákkal a semmiből érkező közbeszerzés-specialistákra. Ám most kijött a fényre: először balatoni kikötőt vásárolt közösen a Tiborcz-leágazásként elhíresült Appeninn Nyrt.-vel, majd e tőzsdei holdingba is beszállt a kormányfő veje mellé – úgy ráadásul, hogy részvénycsomagját Mészáros Lőrinc köreitől szerezte. Vagyis különösen alkalmassá vált a közvetlen kormányzati támogatások, illetve a tízmilliárdos állami fejlesztési hitelek lehívására. Balázs Attila mindaddig készségesen válaszolt kérdéseinkre, amíg nem hoztuk szóba – az Appeninnből egyébként kiszállni készülő – Tiborcz Istvánt. Ott hangnemet váltott, és leszögezte: „Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Ha tud szépen kérdezni, folytathatjuk a beszélgetést.”
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/04/29/bayer-construct-balazs-attila-balatoni-kikotoberuhazas/
|
2020-04-29 16:21:06
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Egy időben, 2018 táján sokat szerepelt a lapokban Kósa Lajos családja. A fideszes politikus családtagjai több cégben is érdekeltséggel bírtak akkoriban, egyre terebélyesedett a cégháló, közben jelentős fejlesztést is terveztek uniós támogatásból. Az elmúlt hónapokban tovább tisztult a cégbirodalom, jelentős tőke is megjelent az egyik társaságban.
A Méker Kft. központi szerepe mellett folyó terjeszkedés idején Kósa Lajos édesanyja és testvére is részt vett a vállalkozások életében. Azóta az édesanya, Kósa Lajosné megvált érdekeltségeitől, a testvér, dr. Kósa Karolina Éva ellenben továbbra is aktív.
A Méker Kft.-ről anno a 24.hu írta meg, hogy 123 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert sertéstelep korszerűsítésére. Utóbb a hvg már arról írt, hogy a tulajdonosok mégsem tartanak igényt erre a támogatásra. A Széchenyi 2020 oldalon egyébként a támogatott projekt keresőben a mai napig nincs találat a Mékerre.
Ezzel nagyjából egy időben két új cég került a tulajdonosok érdekeltségi körébe: a Bászna Gabona Kft., illetve a Kaméleon Dizájn Nyomdai Előkészítő és Reklámtervező Kft. Utóbbi kakukktojásnak számított, a 3 millió forintos jegyzett tőkéjű cég fő profilja - mint arról az elnevezése is árulkodik - ugyanis nem illeszkedett az alapvetően agrárfókuszú cégcsoportba.
De ezen már nem is kell fennakadni, mert egy tavaly év végi tulajdonosi döntéssel törölték ezt a céget, pontosabban a vállalkozás egyesült a Mékerrel. A törlés hatálya idén március 16.
A Kaméleon egyébként nem volt nagy üzlet, ha szigorúan az adózott eredményt nézzük: az utóbbi három lezárt évben rendre negatív eredményt produkált, legutóbb, 2018-ban - 455 ezer forint volt az adózott eredménye. A cégben lévő eszközök már nagyobb értéket, 21,48 millió forintot képviseltek 2018-ban.
Ezzel a lépéssel tehát tisztult a cégháló. De nem teltek eseménytelenül az elmúlt hónapok a Bászna Gabona Kft.-ben sem, amely cégben pedig Kósa Lajos testvére a mai napig tulajdonos, más üzletemberekkel és a Mékerrel egyetemben.
E cég jegyzett tőkéjét tavaly november végén emelték 5 millió forintról 120 millió forintra.
A vállalkozás - mint lapunk pont egy éve beszámolt arról - komoly beruházásba kezdett 2019-ben, egy terménykezelő- és szárító létesítmény hatósági engedélyeztetése volt akkor éppen folyamatban.
Vélhetően ezzel a beruházással lehet összefüggésben a tőkeemelés az év végén, illetve a fő profil megváltoztatása szeptemberben gabonaféle termesztéséről, betakarítást követő szolgáltatásra. Valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint a beruházással összefüggésben 500 millió forintos jelzálogot jegyeztek be, melynek jogosultja a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt.
A cégeket erős kapocsként köti össze két üzletember, Szilágyi Balázs és Szilágyi Gábor, akik minden említett vállalkozásban rendelkeznek pozíciókkal.
|
Egyre izmosabb cégbirodalom épül a Kósa család közelében
|
A gabonaipari cégben 115 millió forintos tőkeemelést hajtottak végre, a kakukktojásnak számító nyomdaipari érdekeltség pedig egyesült a zászlóshajó vállalkozással.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/egyre-izmosabb-cegbirodalom-epul-a-kosa-csalad-kozeleben.html
|
2020-04-29 16:32:01
| true | null | null |
mfor.hu
|
Balaton;kikötő;
2020-04-23 11:38:35
Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég
Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumból.
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
A lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőit.
A cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetésére.
A szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cég.
A személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásához.
A 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelentene.
Megszüntetés előtt álló hajójáratok
Megszüntetés előtt álló sétahajójáratok
Pakett-történet
Az állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezik.
Azok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőtt.
Noha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethet.
Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkre.
Kollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű.
- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességét.
A tervezetről később döntenek a tulajdonosok.
|
Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég
|
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg
|
2020-04-30 10:45:00
| true | null | null |
Index
|
Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem:
„A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung, az angol Sunday Times és az ausztrál Daily Telegraph szerint az egyik érintett vállalat többségi tulajdonosa a szóban forgó LEN-funcionárius, aki két kollégájával aláírta a LEN és az Elevan cég közötti megállapodást a televíziós jogdíjakkal kapcsolatos tanácsadásról.
Bartolo Consolo, a LEN korábbi elnöke szerint az elmúlt három tévés szerződést az Európai Műsorsugárzók Uniójával (EBU) összesen 2,3 millió euróról kötötte az európai szövetség. Az olasz sportdiplomata egy névtelen bejelentés nyomán kezdett el vizsgálódni az ügyben, s ennek során az is kiderült, hogy több alkalommal 20-24 ezer eurós honoráriumokat is kaptak az érintett cégek. Vaud svájci kanton - ahol a LEN nyoni központja is található - ügyészsége megerősítette, hogy terhelő dokumentumokat kapott, de ennél többet egyelőre nem közöltek az illetékesek.”
Eddig az MTI híre, amiből mindössze a magyar szempontból legfontosabb információ maradt ki, amely természetesen az összes erről szóló cikkben szerepel, hogy
az elnök két megvádolt kollégája közül az egyik Gyárfás Tamás.
A Swimming World részletes összefoglalója szerint az Európai Úszó Szövetség elnöke, Paolo Barelli, illetve két másik vezetője, a brit szövetséget elnöklő David Sparkes és a magyar szövetséget vezető Gyárfás áll a korrupciós botrány középpontjában. A történet idején, 2014 és 2017 között mindhárman fontos tisztségeket viseltek a Nemzetközi Úszó Szövetségben (FINA) is.
Ők írták ugyanis alá azt a szerződést, amelyet az Elevan nevű - amúgy elvileg biztosítással foglalkozó - céggel kötött az európai szövetség. Ennek értelmében a cég százalékot kapott a közvetítési díjakból, cserébe azért, hogy jobb feltételeket alkudott ki az Európai Műsorsugárzók Uniójával. Csakhogy utóbbi közölte, hogy soha nem köt szerződést harmadik félen keresztül, és még csak nem is hallott erről az Elevan nevű cégről.
Az eddigi információk szerint a három gyanúba keveredett vezetőn kívül más sem nagyon hallott róla a LEN környékén, ahogy arról a másik két cégről sem, amelyeknek szintén szép pénzeket utalt az európai szövetség látszólag érthetetlen okokból. Az egyik ilyen a CIR-AUR nevű olasz ingatlanos vállalat, amelynek többségi tulajdonosa a LEN ma is regnáló elnöke. Erről Barelli azt mondta az elnökségnek, hogy korábban a saját pénzéből támogatta a szövetséget, ezt kapta vissza a cégen keresztül.
A belső levelezés és a gyanús ügyek azok után jutottak el az ügyészséghez, hogy a LEN korábbi elnöke, Bartolo Consolo decemberben belső vizsgálat során akarta helyre tenni az ügyet, de ettől a szervezet elzárkózott. Ezután fordult a hatóságokhoz és ezután került ki az általa összeállított dosszié a médiához.
|
Gyárfás neve is előkerült az Európai Úszó Szövetség új korrupciós botrányában
|
Korrupciós vádak jelentek meg a német, angol és ausztrál sajtóban az Európai Úszó Szövetség (LEN) egyik vezető tisztségviselője ellen - írja az MTI. Az állami hírügynökség cikke így folytatódik, kiemelés tőlem: „A svájci és olasz államügyészséghez beérkezett dokumentumok szerint a LEN három olasz vállalatnak adott számlákat, amelyekért nem kapott semmiféle szolgáltatást."
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/03/gyarfas-neve-is-elokerult-az-europai-uszo-szovetseg-uj-korrupcios-botranyaban
|
2020-05-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”.
Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, mit lehet tudni ezekről a plakátokról: hány darabot helyeznek ki és milyen felületekre, illetve milyen költségvetése van a kampánynak.
A válaszukból mindez nem derül ki, de azért idézem:
„A kormány a koronavírussal kapcsolatos tájékoztató tevékenységét kiterjeszti a gazdasági akciótervvel kapcsolatos tájékoztatásra is. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki értesüljön az új intézkedésekről, így többek között a bértámogatásról, az adócsökkentésekről és a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről. Az ezekkel kapcsolatos tájékoztató anyagok a hagyományos felületeken kívül az interneten is megjelennek.”
|
A kormány nem árulja el, mennyibe kerül az új plakátkampány
|
Vasárnap délután az MTI fotósorozatából értesülhettünk róla, hogy kikerültek „a koronavírus-járvány miatt elindított gazdaságvédelmi akciótervet népszerűsítő óriásplakátok”.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/03/a-kormany-nem-arulja-el-mennyibe-kerul-az-uj-plakatkampany
|
2020-05-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Nemzeti Együttműködés Rendszere éppen tíz éve és néhány órája, a 2010-es választás második fordulójának éjszakáján, április 25-én jött létre, pontosabban ekkor kiáltotta ki Orbán Viktor a kétharmados győzelem örömmámorában, a Vörösmarty téren. Ezzel sokakat meglepett akkor, mivel a Fidesz a választást megelőző, egyébként viszonylag visszafogott kampányban még nem beszélt új rendszerről, a nemzeti ügyek politikája volt az akkori szlogen.*A Fidesz választások előtti programjában Orbán Viktor többek között az ENSZ alapokmányára és az alapvető emberi jogokra hivatkozik, és a „magas nyugati normáknak megfelelő” oktatási rendszert, a nemzetközi befektetések ösztönzését és a Nyugattal kötött szövetség megújítását ígérte.
A Nemzeti Együttműködés Rendszerét mint kifejezést azóta eldobta a Fidesz, mint sok minden mást. Valójában már 2012 óta nem része a kormány és az azzal egybeforrt párt kommunikációjának, inkább csak az ellenzéki politikusok vagy a kormánnyal szemben kritikus véleményeket megfogalmazók használják. A NER ebben az értelmezésben az utóbbi évtizedben létrejött, ellenvéleményeket nem tűrően központosított, monolitikusnak tűnő, mégis ellentmondásos rendszer összefoglaló neve.
Most, hogy a NER hatalomkoncentrációjának eddigi csúcspontjaként Orbán Viktor a koronavírus-járványra hivatkozva gyakorlatilag politikai teljhatalmat kapott (pdf) a parlamenttől, érdemes visszaidézni, hogy mi történt Magyarországon az utóbbi tíz évben. Ehhez azt a módszert választottam, hogy kiválasztok néhány eredeti dokumentumot, amiket – mint olyan ember, akinek az utóbbi tíz év még aránylag frissen él az emlékezetében – a leginkább ajánlanék a jövő történészeinek.
A Nemzeti Együttműködés Programja (pdf), 2010
Miért kell az Országgyűlésnek egy megnyert választás után elfogadnia egy homályos célzásoktól hemzsegő politikai dokumentumot? A 87 oldalas Nemzeti Együttműködés Programját, amit 2010. május 25-én nyújtottak be határozatként, elsőre tényleg nehéz lehetett komolyan venni mint kormányprogramot.
A dokumentum meglepően nagy része foglalkozik a megelőző kormányok kritikájával, de az előre tekintő részében is nagyon kevés a konkrétum. Vannak benne az azóta történtek fényében megmosolyogtató felhívások is („(A)zonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy (…) a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját ambícióitól vezérelve“; „Tűrhetetlen, hogy az állam javaira úgy tekintsenek, mint politikai zsákmányszerzés tárgyaira“).
A szövegből mégis ki lehet olvasni több olyan politikai célt, amit a kormány később valóra váltott. A szociális ellátórendszer visszavágása („Nincs értelme fenntartani a feneketlen vödörbe öntött pénzek mai gyakorlatát“) és fegyelmező-rendészeti átalakítása („A biztonság megelőzi az igazságosságot, ma Magyarországon pedig súlyos hiány tapasztalható a biztonság terén is“), a magánnyugdíj-megtakarítások állami elkobzása („Szakítani kell az elmúlt évek öngondoskodásra vonatkozó hamis politikai felfogásával“), az oktatásban a felsőoktatás szerepének visszaszorítása mind kiolvasható utólag a programból.
De a dokumentum azért is érdekes olvasmány, mert már jóval Orbán Viktor 2014-es tusnádfürdői beszéde előtt kirajzolódott belőle a magyar kormány mélyen illiberális elkötelezettsége. A szöveg rendszeresen visszatér oda, hogy a legnagyobb problémának azt tartja, hogy a magyar állam a Fidesz hatalomra kerülése előtt gyenge volt, és ezért foglyul tudták ejteni különböző magán érdekcsoportok. A probléma tehát az, hogy a kormányzó politikai formáció nem volt elég erős, nem gyakorolta a hatalmát elég átütően.
Magyar Növekedési Terv (pdf), 2011
Furcsán hathat ma visszagondolni erre, de a Fidesz nem gyakorolta a hatalmat mindig olyan kényelmesen és otthonosan, mint ma. Ezért történhetett meg, hogy a hivatalba lépés utáni évben – amikor a kormány külföldről kiszámíthatatlannak látszó döntései miatt hatalmasat zuhant a forint árfolyama, és a 2012-es recesszióhoz vezető válságos helyzet alakult ki – egy ilyen amatőr módon összedobott dokumentum jelenhetett meg gazdasági programként az akkor még Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium jóvoltából.
A 177 oldalas anyagban nincs közgazdasági elemzés, szinte kizárólag történelmi és gazdaságföldrajzi okfejtéseket találunk. Azok is elsősorban arról szólnak, hogy milyen jó lehetőségek vannak az országban. De az igazi értéke a sok művészi értékű térképes ábra és az olyan megfogalmazások, mint az „interkontinentális térszerkezeti fordítókorong” vagy az „Ózdi Kulturális Galaxis”.
A dokumentum akkor is nagyon érdekes, ha párhuzamba állítjuk az ugyanebben az időben megjelenő első (pdf) és a második (pdf) Széll Kálmán tervvel, ami viszont a kormány külföldi befektetőknek szánt, keményebb oldalát mutatja be. Az első Széll Kálmán terv elsősorban kiadáscsökkentésekkel (korkedvezményes nyugdíjak, felsőoktatás), a második pedig adóemelésekkel operált, és a gyakorlatban mutatta be, hogy ha választani kell, akkor a kormány egyértelműen a kemény kiigazításokat és a költségvetési egyensúlyt választja.
Alaptörvény (pdf), 2011
A Fidesz a 2010-es választás végeredménye előtt a NER megteremtése mellett arról sem beszélt, hogy új alkotmányra lenne szükség. Ez az igény először 2010 májusában, egy gazdasági konzultáción hangzott el a miniszterelnöktől, amit azzal indokolt, hogy „kétharmados fölénnyel rendelkező parlamenti erő nem teheti meg, hogy hatályban hagy egy 1949-es keltezésű alkotmányt“.
Az új alkotmány nem törölte el a múltat és hozott létre tiszta lappal egy államot és társadalmat – ez furcsa is lett volna, hiszen semmiféle társadalmi konszenzust nem tükrözött, csak egy párt akaratát -, és a legtöbben néhány kommunikációs furcsaság miatt emlékeznek rá. Az alaptörvényt „iPad-en írták”, sok vita volt az erősen ideologikus bevezetője körül, lehetett irányítottan konzultálni róla, és országszerte megpróbálkoztak az „alaptörvény asztalával”, Magyar Köztársaságból Magyarország lett, a törvény szilárdsága pedig a szándék szerint gránit volt (mégis nyolcszor módosították azóta).
Az új alkotmány ezzel együtt fontos változásokat hozott, többek között gyengítette az Alkotmánybíróságot, de általában a magyar állampolgárokat is: korábbi jogokat elvett tőlük, és új kötelességeket is adott nekik. Az alaptörvény előtt például jogunk volt a munkához, azóta viszont már kötelességünk dolgozni. Újdonság az is, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek a szüleikről gondoskodni, miközben az állam legfeljebb „törekszik” arra, hogy szociális biztonságot adjon polgárainak.
A Tavares– és a Sargentini-jelentés, 2012 és 2018
Az Európai Unió és a magyar kormány viszonya 2010 óta szinte folyamatosan feszült volt – különösen miután Orbán Viktor meghirdette a Brüsszellel szembeni szabadságharcot -, de az uniós politikusok valójában soha nem találtak fogást a magyarokon. Pedig lett volna mivel nyomást gyakorolni, hiszen Magyarország leginkább a beáramló uniós forrásoknak köszönhette, hogy az évtized elején a felszínen tudott maradni, utána pedig azt, hogy jelentősebb növekedés indult be.
Először a 2010 végén elfogadott médiatörvény miatt került az ország európai bírálatok kereszttüzébe. Amikor ez már annyira kellemetlenné vált, hogy egyes országok már a magyar uniós elnökség elvételét követelték, a kormány néhány pontban visszalépett. De a törvény eredeti célját – elsősorban a közmédia pártirányítás alá vételét – mégis elérte. Ez később számtalan alkalommal megismétlődött.
A két nagyobb figyelmet kapott jelentés, ami az Európai Parlamentben készült a magyar kormány túlkapásairól, jól megmutatja, hogy miért vannak az európai politikusok és hivatalnokok strukturális hátrányban a magyar kormánnyal szemben. Hiába hoztak fel rengeteg kritikát az itthoni politikai iránnyal szemben, ezek gyakran pontatlanok voltak, ami megkönnyítette, hogy a magyar kormánypárt nevetve térjen ki az itthoni helyzettel kapcsolatban náluk jóval kevésbé tájékozott európai politikusok kritikái elől. A magyar helyzetről szóló uniós viták egyértelművé tették, hogy ha valaki nem osztja az EU értékrendjét, és inkább csak ki akarja forgatni, azzal szemben eszköztelenek a többiek.
A magyarországi európai uniós források felhasználásának és hatásainak elemzése a 2007-2013-as programozási időszak vonatkozásában (pdf), 2017
Lehet, hogy a kormány használ szakmailag megalapozott hatástanulmányokat, mielőtt nagy döntéseket hozna, vagy amikor utólag értékeli az intézkedéseit, de nincs sok erre utaló jel. Sok nagy hatású gazdaságpolitikai döntést hoztak alapvetően a politikai logika alapján, a kommunikálhatóság szempontját figyelembe véve, intuitív módon. A különadók, a magánnyugdíj-pénztárak államosítása, a devizahiteles előtörlesztés, a rezsicsökkentés, a közmunkaprogram, a vasárnapi zárva tartás, a demográfiai csomag, tehát a kormány legemlékezetesebb húzásai mind az ilyen baltával tervezett nagyszabású lépések közé tartoztak.
Éppen ezért különösen érdekes, amikor – külső nyomásra – valami miatt mégis kellett készíteni ilyen hatástanulmányt. A KPMG, illetve alvállakozójaként a GKI éppen ezt a munkát végezték el a magyarországi uniós pénzköltések hatékonyságáról, aminek eredményét 526 oldalon keresztül prezentálták a megrendelő Miniszterelnökségnek. (Ilyen részletes, a kritikákat nem visszafogó tanulmánnyal egészen ritkán találkozni ma már, ezek egyszerűen nem készülnek el, miután a kormánypárt osztja, ellenőrzi azokat a pénzeket, amelyekkel az ilyen munkát finanszírozni lehetne.)
Az elemzés megállapítja többek között, hogy az uniós pénzek beáramlása nélkül a 2006 és 2015 közötti GDP növekedés plusz 4,6 százalék helyett mínusz 1,8 százalék lett volna. Eközben sem az állam hatékonysága, sem a humántőke fejlesztése nem valósult meg a beáramló 14 ezer milliárd forintból, és az infrastruktúra fejlesztése is súlyosan pazarló volt. A kormány a 2020-ig tartó fejlesztési ciklusban sem változtatott sokat az uniós pénzek költésének prioritásain, és ezzel az uniós szervek nem is tudtak vagy akartak mit kezdeni.
Jó Állam Jelentés (JÁJ), 2016-2019
A NER egyik legnagyobb gyengesége az őszinte és nyílt belső kritika hiánya. A kormány és a párt körül dolgozók szinte kivétel nélkül adminisztratív személyzetként, a felsőbb szinteken született döntések végrehajtójaként fogják fel magukat, még a papíron döntéshozó vagy tanácsadó funkciókat betöltők sem bonyolódnak egymással vagy másokkal a nyilvánosság előtt folytatott vitákba, mintha autonóm gondolatokkal rendelkezők lennének. A kormány közpénzből fenntartott politikai elemzőcége, a Századvég elhatárolódott saját kritikus gondolatot megfogalmazó elemzőjétől (pdf), később saját lapjának számát is letiltotta (pdf), nehogy valaki kibeszéljen a sorok között. (A korábban kiperelt Századvég-dokumentumok itt érhetőek el kereshető formában.)
Ezt a kritikától való rettegést jól mutatja a Jó Állam Jelentés (JÁJ), ami egyébként egy uniós projekt, a KÖFOP keretében készül a NER saját, 2011-ben több korábbi intézmény összevonásával létrehozott hivatalnokutánpótlás-nevelője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik irodájában. A magyarországi bürokrácia és kormányzás, mint azt esetenként maga a kormány is elismeri, problémákkal terhelt, nem hiába próbálkozott meg reformjával a kormány többször is.
A Jó Állam Jelentés ehhez képest abból indul ki, hogy a kormányzás Magyarországon jó, és az a célja – egyben kiindulópontja -, hogy ezt megmagyarázza. A mutatókat mintha direkt úgy választották volna ki, hogy semmiképpen se állítsanak releváns dolgokat a kormányzás működésével kapcsolatban. Csak egy példa: a demokrácia minősége azért javul, mert egyre több párt indul a választásokon, a kormányt pedig azért ellenőrzi jobban az ellenzék, mert több interpelláció hangzik el a parlamentben.
Arról, hogy miért baj, hogy a kormány megszüntette a politikasemleges bürokráciát – ennek módja az volt, hogy a NER-korszak elején a köztisztviselői törvény módosításával lehetővé tették, hogy a politikai kinevezettek gyakorlatilag indoklás nélkül ki tudják rúgni a hivatásos köztisztviselőket -, az OECD által a Magyary-tervről írt elemzésből lehet többet megtudni.
2016. évi XXXI. törvény a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról, indoklás (pdf), 2016
„(A)z alapító által juttatott vagyon elveszti közpénz jellegét“, állt egy 2016-os törvényjavaslat indoklásában, hogy miért van szükség arra, hogy a nyilvánosság ne láthasson bele a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak gazdálkodásába. Igaz, az átláthatóságot korlátozó törvény a bíróságokon elbukott, így mégiscsak bele lehetett látni az azóta sokszorosan átalakított Pallas Athéné alapítványok igen belterjes gazdálkodásába. Az indoklás érvelése és a fent idézet mondatrész mégis minden másnál kristálytisztábban mutatja, milyen széles szürke zóna alakult ki a közvagyon és magánvagyon között a NER korszakában.
Opus (pdf) és Konzum Nyrt. (pdf) vagyonleltár, 2019
A kormány egyik deklarált célja volt a tőkével rendelkezők csoportjának átalakítása. Ez egy 2012. májusi parlamenti vitában hangzott el először nyíltan, ahol Orbán (egyébként az akkor még LMP-s képviselő Karácsony Gergely Simicska Lajos szerepét firtató kérdésére válaszolva) elmondta, hogy a Fidesz ugyan a középosztály nevében gyakorolja a hatalmat, de támogatja, hogy legyenek magyar nagytőkések, mert ha nem így tenne, azzal a külföldiek érdekeit szolgálná ki (a magyar nagytőkések viszont nem lehetnek oligarchák – ők Orbán definíciója szerint olyan milliárdosok, akik bele szeretnének szólni a politikába).
Magyarországon régen nem látott tőkefelhalmozás indult be a NER idején. A rendszerrel azonosított nagytőkések jöttek-mentek – Simicska Lajos, Spéder Zoltán, Töröcskei István, Kuna Tibor, Tarsoly Csaba csak néhány név azok közül, akik alábuktak ebből a körből -, de folyamatos jellemzője volt a kormány politikájának, hogy a törvények és a szabályozás alakítása, illetve a kormányzati eszköztár egészének segítségével konkrétan meghatározott hazai tőkés csoportokat hozott kedvező helyzetbe. Ez különösen azokban a szektorokban volt jellemző, amelyek a belső piacot szolgálják ki, és ahol a kormány akár vevőként, akár szabályozóként könnyen befolyásolhatta a tulajdonviszonyokat. (A részletesebb történetekért érdemes átfutni a Civitas Intézet és a Transparency International Fekete Könyvét [pdf], mélyebb elemzésért pedig a Korrupciókutató Központ munkásságát.)
A leglátványosabb vagyonfelhalmozódás Mészáros Lőrincé volt, aki Csányi Sándor után Magyarország második dollármilliárdosa lett. Hogy az absztrakt számon és a jachtokon, repülőkön túl képet kapjunk arról, hogy mekkorára nőtt a miniszterelnök gyerekkori barátjának birodalma valójában, érdemes végiglapozni a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában álló tőzsdei csoport, az Opus és a Konzum egyesülése előtt készült vagyonleltárt. Itt 467, illetve 395 oldalon keresztül szemlélhetjük a Mészáros-csoport tulajdonába került ipari, pénzügyi, mezőgazdasági, turisztikai és ingatlanérdekeltségek fotókkal illusztrált leltárát. Érdemes észben tartani, hogy ez nem Mészáros Lőrinc vagyonának teljes listája, az üzletember ugyanis nem minden vagyonát rakta bele a tőzsdei cégcsoportjába.
|
A tízéves NER legfontosabb dokumentumai
|
Bemutatjuk azokat az eredeti dokumentumokat, amelyekből a legjobban meg lehet érteni, hogy működik a 10 éve kikiáltott Nemzeti Együttműködés Rendszere.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200426/a-tizeves-ner-legfontosabb-dokumentumai/
|
2020-04-26 11:02:00
| true | null | null |
G7
|
Miközben ma külön közleményben hívta fel az érettségire készülő diákok figyelmét a Volánbusz, hogy a járműveiken már nem árulnak jegyet, a busztársaság épp ezek ellenőrzésére adott milliárdos megbízást a közelmúltban egy, a harmadik Orbán-kormány rendészeti államtitkárának érdekeltségébe tartozó cégnek. Az erről szóló szerződést ráadásul épp a koronavírus miatti vészhelyzet elrendelésének másnapján írták alá a kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László többségi tulajdonában álló ESG Holding Zrt-vel.
Bár akadtak állami cégek, amelyek már ekkor változtattak terveiken a koronavírus miatt, a Volánnál nem ez volt a helyzet. Az államtitkár cége az eddig megszokottnál sokkal nagyobb óraszámban végezheti az utasok jegy- és bérletellenőrzését az állami közlekedési vállalat és alvállalkozói által üzemeltetett menetrend szerinti autóbuszjáratokon. A közbeszerzési rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint emellett a vitel- és pótdíj beszedési feladatokat is ők láthatják majd el. Mindezt 15200 forintért ellenőri óránként.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltűntek a munkások, elfogyott a pénz – a járvány miatt elakadtak állami projektek isA közbeszerzéseknél is elég jól lekövethető, hogyan vágta haza a koronavírus a gazdaság egyes szegmenseit. Van, ahol munkás nincs, máshol a szállítmányok akadtak el.
Megérkezett Tasnádi és elkezdtek dőlni az állami megrendelések
Az ESG Zrt. győzelme több okból is érdekes. Bár nem teljesen tapasztalatlanok a jegyellenőrzési területen, egyrészt eddig is csak a Volánnak végeztek ilyen munkát, másrészt alapvetően egyáltalán nem ezzel foglalkoznak, hiszen a főtevékenységük a személybiztonsághoz kötődik. Ráadásul – bár a vállalat saját honlapján úgy mutatkozik be, hogy közel két évtizede aktív szereplője a személy-, és vagyonvédelmi piacnak – ezt a céget csak 2015-ben alapították és 2018-ig lényegében bevételük sem volt.
Persze ettől a honlapon lévő adatok nem teljesen valótlanok. A különböző tanúsítványokból kiderül ugyanis, hogy azokat nem az ESG Zrt, hanem az Elit Security Group Kft. kapta, ami nem csak a nevének rövidítése miatt kötődik a Volán mostani tenderének győzteséhez, hanem tulajdonosi háttere miatt is. Utóbbiban azonban véletlenül sem teljes az átfedés, különösen azóta nem, hogy az ESG Zrt. bevételei – jórészt az állami megrendeléseknek köszönhetően – nagyjából két éve felpörögtek*Az ESG-t eredetileg ugyanaz a család alapította, amely az Elit Security Group Kft-t is birtokolja, igaz a családnak nem ugyanazok a tagjai érdekeltek a két cégben..
A vállalatban 2018 októberében szerzett (egy másik cégen keresztül) többségi részesedést Tasnádi László, és nagyjából ezzel egy időben indult be a biznisz is a társaságnál.
Az ESG már a volt államtitkár megjelenésének évében 200 milliós árbevételt csinált, ami bő százhúszszorosa az előtte lévő három év összes forgalmának. Tavaly óta pedig ömlenek az állami megrendelések a vállalathoz. Már a mostani Volánbuszos előtt is 325 millió forintnyi állami megbízást kaptak önállóan, ami azonban ennél is fontosabb, hogy két gigantikus közbeszerzést is elnyertek más cégekkel közösen.
Az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait 12 milliárd forintért láthatja el elvileg négy évig egy olyan 9 cégből álló konzorcium, amit az ESG vezet, a MÁV pedig egy 24,5 milliárdos személy-és vagyonvédelmi keretszerződést írt alá több más vállalat mellett velük is. Utóbbi ugyan nem jelent automatikus megbízást, hiszen az egyes konkrét feladatokért elvileg a keretszerződésbe bekerült 11 cég külön versenyez majd, de a lehetőségét megteremti annak, hogy a vasúttársaságtól is milliárdokhoz jusson Tasnádi cége.
A két gigatenderben egyébként más Tasnádi Lászlóhoz köthető vállalatok is a nyertesek között voltak. Az egykor a belügyminiszter, Pintér Sándor tulajdonában lévő, ma Tasnádi által irányított Civil Zrt. szintén befutott a MÁV és az MNV közbeszerzésén is, ahogy ez utóbbi cégnek több leányvállalata is a szerződő felek között volt. Sőt, az MNV tenderen az ESG testvércége, a már emlegetett Elit Security Group Kft. is a kilenc konzorciumi tag közé került*Utóbbi vállalathoz nincsen köze Tasnádi Lászlónak, azokat a Fischer család köti össze..
Átpasszolták a munkát
Az Elit Security Group Kft-nek testvérvállalata Volánbuszos sikerében is volt egyébként szerepe. Egy ilyen tendert ugyanis megfelelő referencia nélkül nem lehet elnyerni, a kiírónak már csak a látszat kedvéért is muszáj olyan feltételeket szabnia, hogy elvileg csak tapasztalt cég futhasson be. A rendszer azonban hagy kiskapukat.
Az ESG most úgy nyerhetett egyedül, hogy tavaly május óta is ők végezték ugyanezt a tevékenységet a Volánbusznak, így ezúttal már önállóan is teljesíteni tudták a referenciaként elvárt 30 ezer óra hasonló munkát*Más kérdés, hogy nem teljesen egyértelmű, hogyan sikerült ez nekik, mivel korábban ennél kevesebbre szerződtek a Volánnal, az erre vonatkozó kérdésünkre pedig nem válaszoltak a cégnél.. Tavaly májusban azonban erre még nem voltak képesek, akkor úgy szerződhetett velük a Volánbusz, hogy az állami cég korábbi partnere, az Elit Security Group Kft. adta a referenciát. És nem csak ehhez a szakmai elváráshoz, hanem lényegében mindenhez, hiszen az ESG a korábbi évek bevételi számai alapján sem lett volna alkalmas a munkára.
Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy
a Volánbusz számára a jegy és bérletellenőrzést végző üzleti kör tavaly lényegében lepasszolta a munkát egy olyan cégnek, amely egy időben ugyan szintén hozzájuk tartozott, de ekkor már Tasnádi László többségi tulajdonában állt.
A volt államtitkár egyébként ezzel a gyökerekhez tér vissza, karrierje ugyanis épp a busztársaságtól indult. Önéletrajza szerint (pdf) mielőtt 1978-ban a Belügyminisztérium Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának főosztályvezetője lett, öt évig a Volánnál dolgozott ügyintézőként.
Két és félszeres áron dolgoznak
A jegy- és bérlet ellenőrzés óradíja pedig az ESG érkezésével elég látványosan megugrott. Most a társaság 15 200 forintért vállalata óránként a munkát, ami a tavalyinál is hatodával több, a 2017-es árnak pedig bőven több mint a másfélszerese. Hosszabb távon pedig még durvább a drágulás: 2013-ban ugyanez a munka óránként még csak 5790 forintba került a Volánnak (pdf), és a következő négy évben a szerződés szerint elvileg magától csak az infláció mértékével emelkedhetett, ami ebben az időszakban lényegében nulla volt*Igaz akkor a beszedett pótdíjból is részesült a munkát végző cég, a szerződés alapján azonban ez nem volt jelentős tétel az összes bevételen belül, annak oroszlánrészét valószínűleg az óradíj adta.. Ha ezen felül nem változtattak az eredeti megállapodásban rögzítetteken, akkor 2016-ban óránként kevesebb, mint 5900 forintért ellenőrizték a jegyeket és bérleteket a távolsági buszokon. A mostani ár ennek több mint a két és félszerese.
Az óránként 15 200 forint egy ellenőr átlagos fizetéséhez képest is soknak tűnik. Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ez hogyan lehetséges, de a Volán honlapja szerint a Komárom-Esztergom és Fejér megyei régióban korábban egy másik cég, a Hórusz-Globál Kft. végezhette azt a munkát, amit most az ESG nyert el. Márpedig a Hórusz-Globál nemrégiben bruttó 300 ezer forintos fizetéssel keresett teljes munkaidőre ellenőröket. Azaz
egy ellenőr óránként a cégnek nagyjából 2200-2300 forintnyi költséget jelent, amiből maga a munkavállaló 1300 forintot kap meg, kevesebb, mint tizedét annak, amit a Volánbusz fizet az ESG-nek.
Ez még úgy is elég jelentős eltérés, hogy az ellenőrök fizetésén kívül azért egyéb költsége is van a cégnek, például az ellenőrzéshez szükséges eszközök ára, a gépkocsival végzett ellenőrzések kiadásai, valamint a pótdíjak beszedésének költsége, ami nincs benne az alapóraszámban. Utóbbiért azonban többletbevételt is kaphat az ESG, ha sikeresen hajtja be a pótdíjat.
Százezer óra
A magas óradíjnak köszönhetően pedig Tasnádi László vállalatának masszívan milliárdos biznisz a Volános jegyellenőrzés. Az állami busztársaság ugyanis az elmúlt időszakra jellemzőhöz képest nagyon nagy mennyiségre szerződött le a céggel. A kiírás, valamint a szerződés szerint 100 ezer órányi munkát rendeltek meg, amit ráadásul további 30 ezerrel meg lehet fejelni a későbbiekben. Tavaly nyolc hónapra 14 800 óra volt a keret, a régebbi szerződésben (pdf) pedig évi 25 ezres óraszám szerepelt. Így első ránézésre úgy tűnhetett, hogy a mostani megállapodás legalább öt évre szól majd, a koronavírus miatti vészhelyzet kihirdetésének másnapján aláírt szerződésből azonban kiderült, hogy szó sincs erről. A százezer órás keretet december végéig hívja le a Volán, úgy, hogy
“havi szinten minimálisan 8000 órát köteles megrendelni”.
Ez egy hónapra vetítve nagyjából a négyszerese a korábbi közbeszerzésekre jellemzőnek, amit legfeljebb részben magyarázhat, ha ezt megelőzően egy-egy megyében más céggel is volt megállapodása az állami társaságnak.
A teljes, kevesebb, mint egy évre kötött megállapodás értéke ezzel meghaladja a másfél, opcióval együtt pedig közelíti a 2 milliárd forintot.
Az ESG-t még március elején kerestük kérdéseinkkel. Mások mellett kíváncsiak lettünk volna arra, hogy személybiztonsági területen dolgozó cégként miért kezdtek el jegy- és bérletellenőrzéssel is foglalkozni, milyen szinergiákat látnak a két tevékenységben, honnan szerzik a munkaerőt és mennyit fizetnek nekik, illetve milyen más tapasztalataik vannak ezen a területen. Válaszokat azonban az elmúlt közel két hónapban nem kaptunk.
|
Óránként 15 ezerért ellenőrzi a jegyedet a Volánbuszon a volt rendészeti államtitkár cége
|
A kormányból minden bizonnyal jórészt ügynökmúltja miatt távozni kényszerülő Tasnádi László bevásárolta magát egy cégbe, amihez elkezdtek dőlni az állami megrendelések.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200427/orankent-15-ezerert-ellenorzi-a-jegyedet-a-volanbuszon-a-volt-rendeszeti-allamtitkar-cege/
|
2020-04-27 11:12:00
| true | null | null |
G7
|
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t láthatóan nem érintette meg nagyon a most beütött válság. A igazgatótanács több mint 2,56 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint. Ez részvényenként 10 forint osztaléknak felel meg.
Az igazgatótanács gondoskodik a törzsrészvényekre megállapított osztalék részvényarányos kifizetéséről, ezzel összefüggésben hirdetményt fog közzétenni az osztalék fizetésének menetrendjéről és az osztalék fizetéséhez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapjáról – közölték.
A saját részvényekre eső osztalékot a társaság az osztalékra jogosult részvényeseknek fizeti ki részvényeik névértéke arányában.
A cég főrészvényese egyébként a Schmidt Mária és gyerekei tulajdonában álló Pió-21 Kft. A cégnek valamivel több mint 64 százalékos tulajdonrésze van a BIF Nyrt.-ben. Ez azt jelenti, hogy a 2,56 milliárd forintos osztalékból uszkve 1,6 milliárd forintot a Pió-21 Kft. részére fizetnek ki. Tavaly is hasonló összeget, közel 2,6 milliárd forint osztalékot fizettek ki a BIF részvényeseinek.
A BIF részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A papír a szerdai kereskedést 306 forinton zárta. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 325 forint, a legalacsonyabb 256 forint volt.
|
2,5 milliárd forint osztalékot fizet Schmidt Máriáék családi cége
|
Nem érintette meg nagyon a válság a céget, az osztalékból a főrészvényesek 1,6 milliárd forintnak örülhetnek.
A Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Nyrt.-t láthatóan nem érintette meg nagyon a most beütött válság. A igazgatótanács több mint 2,56 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott szerdán a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett tájékoztatás szerint. Ez részvényenként 10 forint osztaléknak felel meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200429_bif_osztalek_schmidt_maria
|
2020-04-29 13:54:00
| true | null | null |
HVG
|
EMC mérőlabor és szerverközpont építésére írt ki nyílt eljárást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavaly nyáron. Az uniós közbeszerzési értesítőben most közzétett eredménytájékoztató szerint
a tendert a Grabarics Építőipari Kft. nyerte, amely nettó 15,9 milliárd forintért építheti meg a komplexumot. A szerződést április végén alá is írták, így hamarosan megkezdődhetnek a munkálatok.
A beruházásra összesen három cég adott be ajánlatot: a Grabarics, a Strabag és az EB Hungary Invest.
Az NMHH még 2016-ban kezdte terveztetni az új épületet „a 20 éves infrastruktúra elöregedése okán”. A hatóság szerint az építendő új laboratórium, valamint az irodai helyiségekből kialakított szerverszobák korszerű és biztonságos kiváltása „a további felelős, a technológiai változásokkal lépést tartó és nagy adattárolási kapacitást igényelő hírközlés-felügyeleti és frekvenciagazdálkodási döntés-előkészítő tevékenység” egyik lépése.
A kormányzati beruházásokkal kapcsolatban mindig jól értesült Magyar Építők a következőképp számolt be a projektről:
„A Narnia-projekt volumenét jól érzékelteti a mesebeli névválasztás: a három föld alatti és az öt felszín feletti szinttel bíró új épületrészben az irodák, a tárgyalók és a mélygarázs mellett egy nagykapacitású számítógépes adatközpont, egy mérőkamra és több laboratórium is helyet kap majd.”
A lap úgy tudja, hogy már a tervezés során fontos szempont volt a zöld szemlélet, ezért az új komplexumba nem vezetik be a gázt, és a fűtést hőcserélő technológiával oldják meg. Az épületben tetőkertek is lesznek, a zajterhelést pedig a háromszintes mélygarázzal „szüntetik meg”. A beruházás május végén megkezdődik, a kivitelezés a tervek szerint két évig tart majd.
A terveket a Nirmana Építésziroda Kft. készítette, a kivitelező pedig a Grabarics Kft. lesz.
Az 1993-ban alapított, 213 főt foglalkoztató Grabarics Kft. 2018-ban 19,7 milliárd éves forgalmat bonyolított, és számos nagy beruzását nyert el az elmúlt években. Ők építhetik például a szántódi BalaLand ötcsillagos hotelt nettó 8,5 milliárd forintért, továbbá a gödöllői versenyuszodát és az ötcsillagos Grand Hotel Tokaj exkluzív szállodát is.
Címlapkép: Az NMHH új épületszárnyára kiírt tervpályázat nyertesének látványterve (forrás: nirmana.hu). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Nem mese: 16 milliárdot költ a médiahatóság egy új épületrészre a Narnia-projektben
|
A régi infrastruktúra elöregedett, a technológiai fejlődésekkel azonban lépést kell tartani, ezért van szükség az új komplexumra. Ezzel magyarázta a médiahatóság a nagy összegű beruházást. A kivitelező a Grabarics Kft., amely sorra nyeri a milliárdos közbeszerzéseket.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/05/nem-mese-16-milliardot-kolt-a-mediahatosag-egy-uj-epuletreszre-a-narnia-projektben/
|
2020-05-05 15:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
pont őt tegyék meg a fővárosi közgyűlés egyik bizottságának az elnökévé, még hozzá annak a testületnek az élére, amelyik pont az összeférhetetlenség, illetve a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felel.
Ez nemcsak a Fidesz-KDNP-nél szült felháborodást, még a Momentum is arra kérte Karácsony Gergelyt, vonja vissza a jelölést. De hogyan látják az ügyet az érintettek, köztük az MSZP, Gajda Péter és a Momentum? És mi lesz a kispesti korrupciós ügyeket vizsgáló önkormányzati bizottsággal? Az Azonnali megkereste az érintetteket.
Na de mi a baj Gajda Péterrel?
Bár a tavaly őszi önkormányzati választási kampány alatt elvitte a show-t Borkai Zsoltnak, a Fidesz egykori győri polgármesterének szexbotránya, azért az MSZP-nek is volt miért izgulnia. Előkerült egy felvétel, amin a párt egyik kispesti önkormányzati képviselője, Lackner Csaba korrupciógyanús ügyekről beszél (Lackner előbb tagadta, hogy ő szerepelne a felvételen, majd törölte az erről szóló posztját), mindeközben pedig egy zacskó fehér port lóbál, később pedig hasonló tartalmú hangfelvételek is előkerültek, amik felvetették Gajda Péter szerepét is az ügyben. Ám a szocialista polgármester határozottan cáfolta, hogy bármi rosszat tett volna, és ősszel újra is választották, akárcsak Lacknert.
Míg Lackner Csabát végül az MSZP kizárta a pártból, Gajda ártatlansága mellett továbbra is kitartottak és kitartanak a mai napig is.
Bár az ellenzéki pártok országszerte szövetségre léptek az önkormányzati választáson, Gajda ügye nem tetszett például sem az LMP-nek, sem pedig a Momentumnak, így az LMP önkormányzati vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a kérdések tisztázására. Ám mint a kormánypárti Hír TV a napokban megírta, a bizottság mandátuma április 27-én lejárt, Gajda Péter pedig úgy nyilatkozott nekik, nem tartja szükségesnek annak meghosszabbítását. A bizottság LMP-s elnöke, Ferenczi István szerint viszont a koronavírus miatt csak most tudták volna megkezdeni az érdemi munkát, most értek volna abba a szakaszba, hogy meghallgatták volna az érintetteket.
Ilyen előzmények után derült ki a héten: az MSZP jelölésére Karácsony Gergely főpolgármester – aki egyben a szocialistákkal szövetséges Párbeszéd társelnöke – elfogadta, hogy Gajda Péter legyen az ügyrendi, nemzetiségi, összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-ellenőrző fővárosi bizottság elnöke.
Miért kellett pont most bizottsági elnököt váltani?
Az mindenképpen érthető, hogy az MSZP visszahívta a bizottság éléről korábbi delegáltjukat, Szaniszló Sándor 18. kerületi polgármestert. Ugyanis Szaniszló – az óbudai polgármesterrel, Kiss Lászlóval együtt – még februárban átlépett az MSZP-ből a DK-ba.
Így a DK fővárosi közgyűlésbeli frakciójának 4 helyett már 6 tagja lett, míg az MSZP-nek a korábbi 7 helyett már csak 5, vagyis nyilván azóta még érzékenyebben érinti őket, ha megmaradt polgármestereik bármelyike botrányba keveredik.
Vagyis az egyértelmű volt, hogy miután az MSZP kapta a jogot arra, hogy elnököt delegáljon a bizottságba, Szaniszlót le fogják váltani, de az már nem, hogy pont Gajdára.
Ami Szaniszló Sándort illeti, szerettük volna megtudni, mit gondol arról, hogy Gajda lesz az utódja, ám ő azt üzente, már egy hónapja nem elnöke a bizottságnak, vagyis „miért kéne neki ebben az ügyben állást foglalni”.
Nem tetszik a kinevezés a Momentumnak
Az biztos, hogy a Momentumnak nem tetszett Gajda kinevezése, és odáig mentek, hogy elnökségi tagjuk, Buzinkay György arra kérte a nyilvánosság előtt Karácsonyt, „hogy ameddig nem tisztázódik minden tekintetben kielégítően a kispesti önkormányzat körüli korrupciós helyzet, addig vonja vissza Gajda Péter kinevezését a bizottság éléről”.
„Beszéltem Karácsony Gergellyel pénteken, és azt kértem tőle, a jövő héten közösen ülésezzenek a szövetséges pártok – a Momentum, az MSZP, a DK és a Párbeszéd – frakcióvezetői. Erre jövő héten fog sor kerülni” – ezt már Soproni Tamás, a Momentum hatodik kerületi polgármestere, egyben a párt fővárosi frakciójának vezetője nyilatkozta az Azonnalinak.
Elmondta, a héten kérte Horváth Csabától, az MSZP fővárosi frakciójának vezetőjétől is, hogy ha egy mód van rá, egyeztessék a bizottsági kinevezéseket, különösen, ha olyan emberről van szó, akinek személye problémás lehet egy-egy pártnak. Ez viszont még nem történt meg eddig, ezért fognak leülni és átbeszélni a kérdést.
A felvetésre, hogy mit lép a Momentum, ha az egyeztetést követően is Gajda Péter marad a bizottság elnöke, úgy válaszolt: erre még nem tud válaszolni, a saját pártján belül is egyeztetéseket folytatnak erről. „Azt gondolom, az lett volna a korrekt eljárás, ha a kispesti vizsgálóbizottság munkájának a lezárultáig nem hozzák meg ezt a döntést” – mondta Soproni Tamás hangsúlyozva: az MSZP bármelyik más polgármesterét is jelölhette volna a bizottság élére.
A felvetésre, hogy az MSZP azt mondja, még semmi sem bizonyosodott be Gajda bűnösségével kapcsolatban, és ott az ártatlanság vélelme, úgy válaszolt a momentumos polgármester: mivel egyetért azzal, hogy az ártatlanság vélelme őt is megilleti, nem is tesz állítást Gajdával kapcsolatban.
Azzal kapcsolatban viszont igen, hogy a szövetséges pártok törekedjenek arra, ne csak tisztességesek legyenek, de látsszanak is annak, hiszen Kispestről azért készültek magyarázatra szoruló videók.
Hogy Gajda Péter ügye veszélyeztetheti-e a jövőbeli ellenzéki együttműködést, úgy reagált Soproni Tamás: nem, ha a jövő heti frakcióvezetők közti megbeszélésen megnyugtató válaszokat kapnak. „Bízom abban is, az MSZP még revideálja álláspontját, hiszen bármikor jelölhetnek új polgármestert a posztra”.
Szimbolikus ügy a szocialistáknak
„Tény, hogy Horváth Csabáék – aki az MSZP frakcióját vezeti a fővárosi közgyűlésben – baromi kellemetlen helyzetbe hozták Karácsony Gergőt, minket, mindenkit” – ezt már egy a fővárosi közgyűlés működésére rálátó forrásunk mondta, aki nem volt elragadtatva Gajda kinevezésétől. Ő azt jegyezte meg: a bizottsági elnöki poszt nem jár pénzzel, az éves keretösszege sem túl sok, tehát „tényleg nem arról van szó, hogy bármit is el lehetne lopni”.
Vagyis szerinte ez leginkább szimbolikus kérdés az MSZP-nek, akik úgy vannak vele, Gajda ártatlan és bele kell állni az ügybe, pedig maga Gajda forrásunk információi szerint nem is akarta ezt a posztot.
MSZP: Gajda Péter köztiszteletben áll
Az MSZP-nek az Azonnali több kérdést is küldött Gajda kinevezése kapcsán, például azt, hogy miért őt tartják a legalkalmasabbnak a bizottság elnöki posztjára, a Momentum fellépése a kinevezés ellen befolyásolja-e az ellenzéki együttműködést, illetve hogy mi a véleményük arról, hogy Gajda Péter szerint nem kell a kispesti vizsgálóbizottság mandátumát meghosszabbítani.
A szocialisták ezekre mindössze az alábbiakat válaszolták:
„A pártok közötti koalíciós megállapodás eredményeképpen Szaniszló Sándor bizottsági elnöki helyére az MSZP-nek van joga jelöltet állítani.
Gajda Péterrel szemben semmiféle ténybeli, megalapozott vád nem áll rendelkezésre. Gajda Péter Kispest köztiszteletben álló polgármestere, aki 2006 óta élvezi a kerület választóinak bizalmát.
A sajtóban megjelent vádakra az önkormányzat eddig minden esetben tételes választ adott.”
Az Azonnali Karácsony Gergelyt is kereste az ügyben szombaton reggel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ: ha a főpolgármester stábjából válaszolnak, álláspontjukkal frissítjük a cikkünket.
FRISSÍTÉS (2020.05.04.11:07): Hétfőn válaszolt Karácsony Gergely főpolgármester stábja is. Tőlük arra voltunk kíváncsiak, Karácsony Gergely megfontolja-e a Momentum kérését a jelölés visszavonásáról, mennyire tartja hitelesnek Gajdát a bizottság élén, illetve tart-e feszültségtől az ő, az MSZP és a Momentum közös munkája során az ügy miatt. Ugyan konkrét kérdéseinkre nem kaptunk választ, de azt megtudtuk, a közgyűlés a járványhelyzet miatt nem tartott hagyományos ülést, a főpolgármester az előterjesztésekről a frakciókkal történt egyeztetés után döntött. Hangsúlyozták, az érintett bizottsági hely a korábbi megállapodások alapján az MSZP frakcióé, akik erre Gajda Pétert jelölték.
„A főpolgármester, ahogyan más pártok fővárosi frakciói esetében sem, nem szól bele ebbe a döntésbe, elfogadja a frakciók jelölését.”
És mit gondol a főszereplő, Gajda Péter?
„A bizottság vezetésére az MSZP frakcióvezetőjétől kaptam felkérést, nem ácsingóztam semmilyen elnöki posztra. Tudtam, hogy én vagyok a frakció »nemecsekernője«, akinek eddig nem volt jelentősebb pozíciója a fővárosban, így ezzel a vállalással azokat kellett tehermentesíteni, akik MSZP-s képviselőként több más feladatot is kaptak a főváros életében” – válaszolt az Azonnali megkeresésére Gajda Péter.
Hangsúlyozta:
„A bizottsági elnöki feladat semmilyen juttatással nem jár, csak pluszmunkával, ezért nem vállaltam kitörő lelkesedéssel,
hiszen a polgármesteri munka, kiváltképp most a vészhelyzet idején így is elég leterheltséget jelent számomra. Azonban ha a közösség, amelyhez tartozom felkér egy munkára, ha erőm engedi, elvállalom.”
Szerinte egyébként miután a bizottsági elnök csak fővárosi képviselő lehet, így más már nem nagyon jöhetett szóba az MSZP-s képviselők közül. Utóbbi kapcsán viszont volt olyan forrásunk, aki arról beszélt, szerinte a szocialisták a másodi kerületi polgármesterüket, Őrsi Gergelyt is kinevezhették volna, arra senkinek nem lett volna egy szava se.
Gajda Péter egyébként hangsúlyozta: a főváros vezetésével és valamennyi kerületi polgármesterrel a veszélyhelyzet alatt naponta tartanak online értekezleteket. „Ezek egyikén sem kaptam semmilyen negatív jelzést egyik párt polgármesterétől, képviselőjétől sem.”
Hitelesnek tartja-e, hogy pont ő feleljen a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért?
„Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el.
„Sajnálom, hogy ebben a sárdobálásban időnként a politikai térszerzés és pozícióharc miatt az ellenzéki pártok egy része is részt vesz.”
A korrupciógyanút vizsgáló bizottság nem ülésezett egy hónapig, pedig lehetett volna
Gajda Pétert arról is kérdeztük, miért nem tartja szükségesnek a kispesti korrupcióvizsgáló bizottság mandátumának meghosszabbítását, mikor a járványhelyzet akadályozta a munkájukat. Gajda válaszát azzal kezdte, a bizottság felállítása előtt is hangot adott félelmeinek, miszerint ez a bizottság csupán arra lesz jó, hogy médiafigyelmet biztosítson néhány közszereplőnek és további lehetőséget az őt és az önkormányzatot ért lejárató kampány folytatására. „Sajnos ezek a félelmeim beigazolódtak”.
Mint emlékeztetett, a bizottságot a testület a baloldali képviselők szavazataival állította fel, az eredeti két hónap helyett három hónapot biztosítva a munkára annak ellenére, hogy szerinte ezeket a vizsgálatokat bizottság felállítása nélkül is bármely képviselő el tudja végezni. Emellett a kormánysajtóból azt is megtudták, a feljelentéseiről híres Tényi István feljelentése alapján valamiféle eljárás zajlik az említett ügyekben.
„Éppen ezért a bizottság felállításának indoka nem volt megalapozott, hiszen a hivatalos szerveknek sokkal szélesebb körben van lehetősége bármiféle vizsgálat lebonyolítására”, de így is megszavazták a felállítását
– panaszolta Gajda az Azonnalinak.
A polgármester azzal is érvelt: a bizottság több ülést is tartott, ezeken érdemi megállapításokra nem került sor. „Ha csak azt nem tekintjük annak, hogy a Magyar Nemzet megjelent munkatársa megtagadta az állítása szerint birtokában lévő hangfelvételek bizottság részére történő átadását, mert „sok fals információt is tartalmaz a felvétel”. Ezzel megítélése szerint az újságíró elismerte, hogy ő sem tartja hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot.
A kispesti polgármester megjegyezte azt is, hogy a testület elnöke egy hónapon keresztül nem hívta össze az bizottság üléseit, pedig a veszélyhelyzet alatt meghozott új kormányrendeletek figyelembe vételével – más önkormányzati bizottságokhoz hasonlóan – lett volna lehetőség a munka folytatására.
Végül arról is kérdeztük Gajda Pétert, hogy ha állításának megfelelően nem vett részt semmilyen korrupciós ügyletben, akkor nem gondolja-e, hogy ha több időt ad a bizottság működésére, azzal csak saját magát segítene tisztázni. „Mint ahogy már fent említettem pontosan ezért támogattuk a bizottság felállítását, annak ellenére, hogy az igazság kiderítésére ez a bizottság kevésbé volt alkalmas” – mondta.
Miért nem ülésezett a kispesti vizsgálóbizottság?
Ferenczi István, az LMP kispesti önkormányzati képviselője – egyben a korrupciós ügyeket vizsgáló bizottság elnöke – arról beszélt az Azonnalinak: április 27-én valóban lejárt a bizottság létrehozásától számított három hónapos határidő. Mint elmondta, határozati javaslatban fogja kérni, folytathassák a munkát, ha ennek nem lesz a testületben többsége, akkor képviselői jogosítványaival élve továbbra is mindent meg fog tenni, hogy feltárja a kétes ügyeket.
Hogy miért nem ülésezett egy hónapon át a bizottság, arra úgy válaszolt: a járványügyi helyzet miatt, ő pedig biztosra vette, hogy erre tekintettel a bizottság mandátuma is meg lesz hosszabbítva. Hogy online nem lehetett-e volna folytatni a munkát, azzal kapcsolatban arról beszélt: még március 10-én hozták három határozatot azzal kapcsolatban, merre haladjon a vizsgálatok iránya. Ebből az egyik arról szólt, szerettek volna meghallgatásra hívni tizenkét személyt, ám erre nyilvánvalóan nem volt lehetőség.
„Megkérdezhetem egy Zoom-konferenciahívásban Lackner Csabát, csak az nem ugyanaz, mintha ott ül a sarokban”.
Magasabb morális feltételek legyenek, mint a Fidesznél
Emellett Ferencziék kikérték az elmúlt tíz év önkormányzati ingatlanjaira vonatkozó adásvételi szerződések adatait és az építőipari szerződéseked, de ezeket nem kapták meg. „Ha ezeket odaadták volna, lett volna mivel dolgozni, ez viszont nem történt meg, tehát náluk pattogott a labda végig.” Egyébként arra is kérték a polgármestert határozatban, hogy két személy esetén indítson vagyonnyilatkozat-tételi vizsgálatot, ám ennek sincs se híre, se hamva.
Vagyis Ferenczi szerint itt például ha szimbolikusan is, de összeérnek a kispesti ügyek Gajda fővárosi kinevezésével, mert előbbi esetben pontosan olyan kompetenciákat kellett volna gyakorolnia, amiket a fővárosi bizottság élén is gyakorolhat.
A momentumos Soproni Tamás pedig azt mondta a kispesti testületről: a Momentumnak több kritikája is van azzal kapcsolatban, a vizsgálóbizottság milyen lehetőségeket kapott a működésre a kispesti önkormányzattól. Példaként említette, hogy nemcsak, hogy nem kaptak arra keretösszeget, hogy szakértőket kérjenek fel, de még a pro bono, vagyis ingyen dolgozni kívánó revizorokat is leszavazták.
„Én azt javasolnám mindenkinek, hogy legyünk együttműködőek, és zárjuk le az ügyet megnyugtatóan. Nekünk magasabb morális feltételeknek kell megfelelnünk, mint amit a Fidesz felé elvárunk” – zárta Soproni.
FRISSÍTÉS (május 3. 12:09): Cikkünk megjelenése után megkeresett bennünket Bácskai Balázs, a Magyar Nemzet érintett újságírója, aki azt írta: visszautasítja Gajda azon állítását, miszerint ő maga sem tartaná hitelesnek az általa nyilvánosságra hozott anyagot. Bácskai szerint azért nem adták át a teljes, mintegy ötven órányi hanganyagot a kispesti korrupcióvizsgáló bizottságnak, mert azokat vizsgálják a hatóságok.
|
NEM VÁLLALTAM KITÖRŐ LELKESEDÉSSEL A BIZOTTSÁGI ELNÖKI POSZTOT – GAJDA PÉTER AZ AZONNALINAK
|
„Nem én felelek ezekért, hanem a bizottság, melyben ugyan úgy egy szavazatom van, mint másoknak” – válaszolta erre a kérdésre Gajda Péter az Azonnalinak. „Hónapok óta egy durva, személyemet és az önkormányzatot érintő lejárató kampány folyik, amely nyilvánvalóan el fog tartani 2022-ig, mert a kormánypártok és az azokhoz tartozó sajtóbirodalomnak ez az érdeke” – mondta. Ő viszont biztos abban, hogy 2006 óta betöltött polgármestersége alatt semmilyen törvénytelenséget nem követett el.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200502_-nem-vallaltam-kitoro-lelkesedessel-a-bizottsagi-elnoki-posztot-gajda-peter-az-azonnalinak
|
2020-05-02 21:37:00
| true | null | null |
Azonnali
|
A szerződés módosítása a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg pénteken, ami közel 300 millió forinttal drágítja meg a felújításra váró Iparművészeti Múzeum (IMM) szerződését.
Az Iparművészeti Múzeum még 2017-ben zárt be, mert a kormány tervei közt szerepel, hogy felújítja az igen rossz állapotban lévő épületet. A felújítás máig nem kezdődött el, a szükséges 25 milliárd forintot először megadták, aztán pedig fokozatosan visszavonták.
A sok ezernyi műtárgy kiköltöztetésére kiírt közbeszerzést a Complex Kft. nyerte el még 2017. decemberében. A munkát 1,35 milliárd forintért vállalta a cég, ezért az összegért elvégezték a műtárgyak csomagolását, szállítását, és tárolását, egészen addig amíg az IMM épülete rekonstrukció alatt áll.
A szerződés most 288 millió forinttal drágult, a módosításra azért volt szükség mert a költözés során hátrahagytak egy gyűjteményt. A Hopp Ferenc Gyűjtemény átadásának előkészítése, csomagolása és a tárolási helyre történő szállítmányozási feladatainak ellátásával szintén a Museum Complex Kft.-t bízták meg.
A hivatalos értesítésben megmagyarazták azt is, hogy miért nem változhat a szerződő fél személye. Az úgynevezett műtárgysüllyesztő szerkezet a cég tulajdonát képezi, ami nélkül a raktárakból történő elszállítás a múzeumi liftek üzemképtelen volta miatt lehetetlenné válna. Tehát ha a már helyszínen lévő szerkezetet használják azzal időt, és pénzt nyernek.
A cég a keleti gyűjteményt a kőbányai Jászberény út 55. szám alatt található raktárépületébe szállítja, ugyanoda, ahová a többi műtárgy is került. Azonban a módosítás kiköti, hogy a Hopp Ferenc Gyűjtemény esetében megőrzési, illetve raktározási tevékenységre nem terjed ki a szerződés.
A gyűjtemény szállítása az eredeti közbeszerzésben nem szerepelt, azonban egy ekkora kollekció nem eldugva hevert a szekrényben. A gyűjtemény korábban az Iparművészeti Múzeumhoz tartozott, azonban 2014-ben átkerült a Szépművészeti Múzeumhoz. A műtárgyak egy része a régi helyén, az Üllői úton maradt, így az Iparművészeti Múzeum tovább őrizte a gyűjteményt.
Az IMM a rekonstrukció miatt a saját műtárgyait kipucolta az épületből, azonban tavaly novemberben írta meg a Magyar Hang, hogy a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Gyűjtemény csaknem tízezer darab műtárgya az Üllői úti palotában maradt.
Nem először drágul a szerződés
Tavaly márciusban a szerződés 1,35 milliárdról 1,79 milliárd forintra drágult. A szerződést akkor egy évvel meghosszabbították, mivel az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója jelentősen megcsúszott, így pedig a költségek is nőttek, hiszen tovább kell a cégnek tárolnia a műtárgyakat. (Az eredeti teljesítési határidő: 2019. 03. 31. volt, a módosított teljesítési határidő: 2020.03.31.)
A meghosszabbított határidő nemsokára újból lejár. A műtárgyak pedig addig maradnak a Jászberényi úton kialakított létesítményben, amíg be nem fejeződik a felújítás. A raktározás szempontjából nem túl jó hír az adófizetőknek, hogy az Iparművészeti Múzeum tavaly visszavonta az épületének felújítására, valamint bővítésére kiírt tendert.
Ugyanabban a hónapban egy másik szerződésmódosítás is napvilágot látott, a már zajló költözés során olyan lezárt területekről és szekrényekből kerültek elő „kulturális javak”, amelyek szintén át kellett költöztetni. Ez a meglepetés közel fél milliárd forintba került az adófizetőknek, a szerződés összege 2,27 milliárd forintra emelkedett.
A múzeumi tenderekben egyébként az utóbbi időkben szinte verhetetlen a Museum Complex, többek között ők nyerték el a Liget Budapest beruházáshoz kapcsolódó szállítmányozási feladatok ellátását is.
|
Két és fél milliárd forintra drágult az Iparművészeti Múzeum elköltöztetése
|
A múzeum műtárgyait tároló Museum Complex Kft. szállíthatja az Iparművészeti Múzeum épületében hátramaradt Hopp Ferenc Gyűjtemény műtárgyait is, közel 300 millió forintért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/24/ket-es-fel-milliard-forintra-dragult-az-iparmuveszeti-muzeum-elkoltoztetese/
|
2020-02-24 12:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Még március 10-én írt arról a Magyar Nemzet, hogy az Iparművészeti Múzeum (Imm) renoválásának egyik mellékszíntere a 170 ezer példányos iratgyűjtemény. Ez fontos és nehezen pótolható dokumentumokat tartalmaz, de valamiért csak az utolsó pillanatban találták ki, hogy gondoskodni kéne róla. Azt sem akárhogy, egy el sem készült raktárba kerülnének, letétbe egy magáncéghez, a piaci árnál többért.
A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.”
(Kiemelt kép: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás)
|
Feljelentést tettek az Iparművészeti botránya miatt
|
A múzeum a Museum Complex (MC) nevű műtárgyszállító cégre írta ki a közbeszerzését, amit megtámadott egy másik cég, a Közbeszerzési Döntőbíróság pedig 5 millió forintra büntette az Imm-et. Az első kiírás után a múzeum megismételte az eljárást, megint az MC nyert, azonban már nemcsak 1,4 milliárd, hanem 2,4 milliárd forintért vállalta az elszállítást és raktározást. Így a Jászberényi útra kéne költöztetni a gyűjteményt és az azt kezelő munkatársakat, holott pl. a szomszédban van egy üres épület, amit ki lehetne bérelni.
A Párbeszédtől V. Naszályi Márta ezért feljelentést tett hűtlen kezelés miatt, ezt kedden írta ki a Facebookjára. Azzal indokolja ezt, hogy „úgy tűnik, a 170 ezres könyvtárnak és adattárnak nincs gazdája, így kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni vele.”
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2018/03/21/feljelentest-tettek-az-iparmuveszeti-botranya-miatt/
|
2018-03-21 13:07:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak.
Ez a sportakadémia a zuglói Postás Sporttelep területén fog megvalósulni: ez a Róna utcai központ a zuglói Postás Sport Egyesület otthona. Az építkezés célja, hogy regionális jelentőségű utánpótlás-nevelési sportközpontot hozzanak létre.
A telken található épületek a kiírt pályázat szerint igen rossz állapotban vannak, már nem alkalmasak a funkciójuk betöltésére, így minden létesítményt ledózerolnak. A szebb napokat is megélt sportegyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként ismert meg a közvélemény még a 2016-os botrányos földárverések idején.
Az első kapavágás előtt elment rá 1 milliárd
A sportlétesítmény eddig 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek: az előkészítésre 418 millió forintot, a tervezésre 833 millió forintot költöttek.
A Budapesti Nemzeti Tornasport-akadémia tervét tavaly karolta fel a kormány. A projekt előkészítéséért Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter felel, a megvalósítása pedig a Beruházási Ügynökség feladata. Csak az előkészítési fázisra 418 millió forintot adott a kormány, aminek a határideje 2019. december 31. volt.
A sportakadémia tervezési munkálataira januárban írták ki a közbeszerzést, amire két ajánlat érkezett be. A nyílt pályázat nyertese április végén jelent meg a közbeszerzési értesítőben.
A legkedvezőbb, nyertes ajánlatot a S.A.M.O. Építésziroda Kft. tette, a másik ajánlatot pedig érvénytelennek nyilvánították. A cég nettó 833 millió forintért vállalta az épület megtervezését.
Az akadémia épülete az impozáns kormányzati tervek szerint leginkább egy üvegkalitkára fog hasonlítani, ugyanis a főépületre 45 méternél is hosszabb egybefüggő üvegfelületeket szeretnének. Az még nem derült ki, hogy a S.A.M.O. milyen tervvel nyert, és hogy fog kinézni az épület.
Az új sportlétesítmény több szakosztályt, például tornát, asztaliteniszt, atlétikát, tekét, labdarúgást, kézilabdát, kerékpározást fog kiszolgálni. A tervek szerint a közel hathektáros telken az akadémia mellett egy nagy műfüves pálya épülhet lelátóval, továbbá négy kis műfüves futballpályát, valamint 40 szobás kollégiumot, éttermet, és egy 302 férőhelyes mélygarázst is felhúznak.
A S.A.M.O. neve onnan lehet ismerős, hogy ők tervezték a 2014-ben átadott Groupama Arénát is Budapesten. A cég ügyvezető-tulajdonosai Kókány Győző és Streit Ágnes, nettó árbevételük 2018-ban 360 millió forint volt.
Egy újabb Mészáros-közeli sportklub
A Postás Sport Egyesületet Vörös József vezeti, aki Mészáros Lőrinc ügyvédjeként lett közismert.
Vörös József 2017-ben tűnt fel a sportegyesület életében, hogy kisegítse a klubot a bajból. A Postás SE az 1950-es évek óta a Róna utcai telepen működik egy közel hathektáros területen. A telek tulajdonjoga három állami tulajdonú cég, a Magyar Posta, a Magyar Telekom és az Antenna Hungária kezében van, a terület használati joga azonban a sportegyesületé. A cégek szerették volna kirakni az értékes zuglói területről egyesületet.
Emiatt több mint 10 éve folyik a pereskedés. Ez idő alatt az egyesület tetemes adósságot halmozott fel, miközben a létesítmény katasztrofális állapotba került. Az elnök kinevezése után a helyzet nem lett sokkal jobb, az Mfor információi szerint még a fizetések is elmaradtak, és volt olyan időszak, amikor még a villanyt is kikapcsolták. Most viszont jelentős változások jönnek a sportegyesület életében.
A sportpálya alig számítható be a zöldfelületbe
Ha megnézzük Zugló jelenleg hatályos Kerületi Építési Szabályzatát (KÉSZ-t), akkor láthatjuk, hogy a nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős területeken belül a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3) a legkisebb a zöldfelület nagysága, mindössze 15 százalék, és a megengedett beépítettség mértéke is itt a legmagasabb, 50 százalék. Ezt a mindössze 15 százalékos zöldfelületet az OTÉK (országos településrendezési és építési követelmények) módosítása tette lehetővé.
Egy 2018-as dokumentumban az olvasható, hogy a Postás Sporttelep területén (K-Rek/3 jelű építési övezet) jelentős sportcélú fejlesztést terveznek.
"Mivel a sportpályák, így a telek több mint 30 százalékán tervezett füves pályák legfeljebb tetőkertként számíthatóak be a zöldfelületbe (a sportpálya területének 15 százaléka számítható be a zöldfelületbe az OTÉK 5. számú melléklete szerint), így 15 százalék legkisebb zöldfelület előírása szükséges."
A dokumentumban feltüntetik, hogy bár az OTÉK-ban 40 százalék, a KÉSZ-ben pedig 50 százalék a megengedett legkisebb zöldfelület, a korábban kialakult állapot szerint a zöldfelület eleve csak 15 százalék volt.
Már a fák sem veszélyeztetik a tervet
"Bár mindenki a koronavírussal van elfoglalva, szeretnék azért néhány fotót a figyelmükbe ajánlani egy hatalmas fakivágásról a XIV. kerületi Postás sporttelep területén" – írta az egyik olvasónk.
A képeken látszik, hogy a Mogyoródi út és a Róna utca mellett, a kerítésen belül halomban állnak a kivágott fák. A fotók még március végén készültek, egy-két héttel korábban pedig még megvoltak a fák.
A kérdéseinket elküldtük a Postás Sport Egyesületnek, akik azonban csak arra válaszoltak, hogy milyen állapotban voltak a kivágott fák, miközben többek között arra is kíváncsiak voltunk, hogy pontosan hány fát vágtak ki. Íme az egyesület válasza:
"A Postás Sport Egyesület telepén kivágott fák öregek, már több mint 50 évesek voltak. Szakértői bevizsgálás és engedélyezés után kerültek eltávolításra a súlyosan károsodott és veszélyes fák. Miután az ehhez szükséges engedélyezési eljárást elindítottuk, februárban a viharos hetekben a telep területén két fa is kidőlt az időjárási viszonyok miatt, amelyből az egyik a területen kívülre, a Róna utcai járdára dőlt, és szerencsére nem okozott balesetet. A kivágásokhoz Egyesületünk rendelkezett minden szükséges önkormányzati engedéllyel."
Megkerestük az ügyben a zuglói önkormányzatot is, akik arról tájékoztattak, hogy az önkormányzat 63 darab jegenyenyár és egy darab fehér eperfa kivágását engedélyezte:
"A Kérelmező által, a fakivágási engedélykérelem mellékleteként becsatolt, minősített favizsgáló által készített szakvélemény alapján a fák állapota külső vizsgálattal és belső műszeres vizsgálattal került felmérésre, melynek eredményeképpen megállapításra került, hogy a 76 (hetvenhat) db fa közül 63 (hatvanhárom) db nyárfa és 1 (egy) db eperfa veszélyt jelent a környezetére, a további 12 (tizenkettő) db fa állapota pedig rendszeres felülvizsgálattal és ápolással még fenntartható."
Az ingatlanon egy éven belül pótolni kell a kivágott fákat, a sportegyesületet az eljáró hatóság 64 darab, "többször iskolázott", legalább 5 cm törzsátmérőjű, várostűrő facsemete telepítésére kötelezte.
Címlapkép: Kivágott fák a Mogyoródi út mellett, Péter Ildikó fotója. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének
|
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban. A sporttelep mellett halomban állnak a kivágott fák, amik az egyesület szerint veszélyesek voltak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/06/megint-dolnek-a-fak-833-millio-forintert-terveznek-sportakademiat-meszaros-lorinc-ugyvedjenek/
|
2020-05-06 16:50:09
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem egészen biztos, hogy Kis Miklós Zsolt volt államtitkárnak valóban a családi gazdálkodás miatt kellett otthagynia a vidékfejlesztési karrierjét a kormányban, írja Hadházy Ákos képviselő, aki az elmúlt hét két hírét kapcsolta össze egy posztjában.
A héten december 3-án írta meg a Magyar Közlöny, hogy menesztették az Orbán-kormány egyik államtitkárát, Kis Miklós Zsoltot, aki 2014-től a Miniszterelnökségen vidékfejlesztési államtitkár volt Lázár János keze alatt, majd a kormány átalakítása után, maradva ezen a területen és poszton az Agrárminisztériumban szolgált tovább.
Kis Miklós 23 évesen került a politikába 2002-ben és az alelnökségig vitte az Agrárkamaránál, mielőtt a kormányba került volna. A Közlöny szerint a felmentés Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára, 2019. december 3-i hatállyal történt.
A hét másik híre volt, hogy egy OLAF-vizsgálat és az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának ellenőrzése után 6,5 millió eurós büntetést szabtak ki Magyaországra. Az ellenőrzés által érintett terület a Vidékfejlesztési Program volt 2015 és 2017 között, amit Kis Miklós Zoltán felügyelt.
Az, hogy az államtitkárnak időnként maga felé hajlik a keze, sejteni lehetett már abból, hogy édesapja nevén lévő, de korábban az ő cége ebben az időszakban 175 millió forintos támogatást nyert, a többi között Tihanyban építhetett ingatlan 50 millió forintos uniós támogatási összegből.
|
OLAF-vizsgálat miatt távozhatott az Orbán-kormány egyik államtitkára
|
Nem egészen biztos, hogy Kis Miklós Zsolt volt államtitkárnak valóban a családi gazdálkodás miatt kellett otthagynia a vidékfejlesztési karrierjét a kormányban, írja Hadházy Ákos képviselő, aki az elmúlt hét két hírét kapcsolta össze egy posztjában.
A héten december 3-án írta meg a Magyar Közlöny, hogy menesztették az Orbán-kormány egyik államtitkárát, Kis Miklós Zsoltot, aki 2014-től a Miniszterelnökségen vidékfejlesztési államtitkár volt Lázár János keze alatt, majd a kormány átalakítása után, maradva ezen a területen és poszton az Agrárminisztériumban szolgált tovább.
| null | 1 |
https://444.hu/2019/12/07/olaf-vizsgalat-miatt-tavozhatott-az-orban-kormany-egyik-allamtitkara
|
2019-12-07 11:15:00
| true | null | null |
444
|
Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
A Kimagro Kft. amúgy 70 millióból építene szálláshelyeket egy impozáns helyen, a tihanyi Belső-tó szomszédságában. Vagyis nem lesz messze attól a borászattól, amelyet tavaly kebelezett be Mészáros Lőrinc. Az építkezés költségének tehát a döntő részét állami támogatásból teremtik elő.
Ráadásul a szóban forgó cég nem ritka, hogy kap támogatást. Az elmúlt két évben, írja a Ceglédi Spotlight, közel 175 millió forintnyi állami támogatást ítéltek oda a cégnek a Vidékfejlesztési Program keretein belül.
Még érdekesebbé teszi az ügyet az, hogy ezeknél a pályázatoknál az irányító hatósági jogosítványokat az agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár gyakorolta, akinek pedig Kis Miklós Zsolt államtitkár közvetlen felettese volt.
(Kiemelt kép: előtérben Kis Miklós Zsolt. Fotó: MTI)
|
50 milliós állami támogatást kapott az agrárállamtitkár közelében levő cég
|
Jókora falat esett le Kis Miklós Zsolt, az agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkárának a közelébe. Az a cég, amelyiknek a tulajdonosa volt 2014-ben, majd fél évvel később, államtitkárrá való kinevezése után átadott apjának, szálláshelyek kialakítására nyert 50 millió forintot, vette észre a Ceglédi Spotlight oknyomozó portál.
Hiába adta át papíron az apjának a cég tulajdonrészét és tette meg ügyvezetőnek, alighanem van rálátása és talán ráhatása is a cég ügyeire a kormányzati tisztségviselőnek, ugyanis a cég elérhetőségénél még Kis Miklós Zsolt magán e-mail címe szerepel mind a mai napig a cégadatbázisban, és a cég székhelye ugyanaz a nyársapáti cím, amelyik az államtitkárnak és apjának is a lakcímeként van feltüntetve.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2018/07/05/50-millios-allami-tamogatast-kapott-az-agrarallamtitkar-kozeleben-levo-ceg/
|
2018-07-05 11:17:00
| true | null | null |
24.hu
|
Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból.
Az Evikint Kft.-t Erzsébetváros fideszes többségű önkormányzata alapította 2012-ben gondnoki és takarítói feladatok ellátására. Ekkor ültették a cég ügyvezetői székébe az akkor mindössze 19 éves Nyíri Dórát, akinek a cégadatbázisban máig hajdúböszörményi lakcíme van. Hogy milyen végzettséggel és vezetői gyakorlattal szavazták meg ügyvezetővé, nem tudni, ugyanis zárt ülésen döntöttek a kinevezéséről, ahol az életrajzát sem olvasták fel. Nyírit csak 2019 novemberében tették lapátra, miután az ellenzék győzött az októberi önkormányzati választáson.
Tízezreket szedett be egy egyházi temetkezési cég jogtalanul az elhunytak hozzátartozóitól | Magyar Hang
Az Evikint, illetve a Tömb 2002 Kft. és az Épít-Takarít Bt. összefonódásait korábbi cikkeinkben lepleztük le. Nemcsak számos alvállalkozói megrendelést kapott a két cég az Evikinttől, hanem olyanokat is, amelyeket a tevékenysége alapján az Evikint maga is el tudott volna végezni. Ez azonban nem minden: a fővárosi Evikintnek ugyanaz a hajdúböszörményi nő készítette a könyvelését, mint a két böszörményi cégnek, illetve a könyvvizsgálójuk is azonos. De még a cégbíróságon is ugyanaz a debreceni jogász járt el mindhárom cég esetében.
A Keleti pályaudvar közelében található Százház utcai park felújítása is része a feljelentésnek. Erre az Evikint 2018-ban kapott megrendelést az önkormányzattól nettó 99 millió forintért. A közbeszerzés kapcsolattartója Nyíri Dóra volt, a munkára kizárólag hajdú-bihari cégek kaptak ajánlattételi felhívást. Természetesen azok, amelyeknek „társaságában” a szóban forgó hajdúböszörményi cégek rendszerint verhetetlenek a tendereken. Az Épít-Takarít Bt. útja szinte kikövezett volt: úgy kapta meg a megbízást, hogy a másik két pályázó cég nem teljesítette a hiánypótlást, így egyszerűen kizárták őket. A park azóta elkészült. Az önkormányzat átvette, az Evikint mégsem tudta kifizetni az Épít-Takarít Bt.-t. 16 millió forinttal adósa maradt, mivel – az iratok szerint – a pénzt másra költötte az ügyvezető. A felszámolási eljárás bedönthetné az Evikintet, ezért most az önkormányzatnak kell kisegítenie tagi kölcsönnel az azóta leállított céget. Erről lapzártánk utáni ülésen döntöttek a képviselők.
A Hajdúságból irányítják az erzsébetvárosi közbeszerzéseket | Magyar Hang
Nyíri Dórától, a volt ügyvezetőtől októberben közérdekűadat-igénylésben szerettük volna kikérni az Evikint közbeszerzési értékhatár alatti szerződéseit, adatigénylésünkre azonban még csak nem is reagált – azóta sem. Az átvilágításban javasolt feljelentést ismeretlen tettes ellen tették. Ebben javasolták Nyíri meghallgatását is a nyomozó hatóságoknak.
A volt ügyvezetőt – aki egyébként „plus size” (nagy méretű) ruhaneműk forgalmazásával belépett a divatvilágba, és időközben szülővárosában üzletet is nyitott – e-mailben újra kerestük meg, de nem válaszolt az átvilágítást érintő kérdéseinkre. Így arra a felvetésünkre sem, miszerint rokonságban is áll-e azzal a Török családdal, amely a szóban forgó két hajdúböszörményi vállalkozás tulajdonosa.
Tovább folyik a böszörményi biznisz Erzsébetvárosban | Magyar Hang
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/18. számában jelent meg április 30-án.
|
Csőd szélére vitte az erzsébetvárosi önkormányzati céget az ügyvezető, és beszállt a divatiparba
|
Lapunk értesülései szerint számos szabálytalanságra derült fény a fővárosi VII. kerületi önkormányzat tulajdonában álló Evikint Kft.-nél zajlott átvilágítás során, ezért hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt tettek feljelentést ismeretlen tettes ellen a kerületi rendőrkapitányságon.
A vizsgálat a korábbi ügyvezető, a hajdúböszörményi Nyíri Dóra regnálása alatt történteket érintette. Az átvilágítás a közelmúltban zárult le. Az erről szóló jelentés szerint a volt ügyvezető önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését az alvállalkozóktól. A konkrét munkákra kapott pénzt a cégnél több esetben nem az előre meghatározott célra, hanem más megrendelésekre költötték, így ezeket szintén felhatalmazás nélkül fizették ki. A jelentés alapján ráadásul egymás után kapta a megrendeléseket a hajdúböszörményi székhelyű, állami és fideszes önkormányzatok megrendelésein gyarapodó Tömb 2002 Kft. Jutott munka a Tömbbel azonos tulajdonosi körbe tartozó Épít-Takarít Bt.-nek is, amely meghívásos közbeszerzési eljárás után nyerte el a kerületben található Százház utcai park felújítását. Ám az Épít-Takarít nem jutott hozzá a munka teljes árához. Az ügy miatt felszámolási eljárás van kilátásban az Evikinttel szemben – derül ki a birtokunkban lévő iratokból.
| null | 1 |
https://magyarhang.org/belfold/2020/05/06/csod-szelere-vitte-az-erzsebetvarosi-onkormanyzati-ceget-az-ugyvezeto-es-beszallt-a-divatiparba/
|
2020-05-06 11:44:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát.
Az ügy megértéséhez: a Bahart tulajdonosai jórészt part menti önkormányzatok, de tavaly belépett a Rogán Antal irányította állami hivatal, a Magyar Turisztikai Ügynökség, tőkét emeltek, és onnantól már ők voltak a többségi tulajdonosok.
Ezután nem teketóriáztak sokat, bejelentettek egy átszervezési tervet, ennek keretében több kikötőt bezárnának, és
Ez ellen élesen kikelt a balatoni önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség:
A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként, részvényesként bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a Bahart egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő, illetve vitorlás kikötő hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele, egyben a céggel szembeni elvárás, annak működésének alapvetése.
Ahogy az az érvelésük sem bonyolult, hogy egy-egy balatoni hajójárat vagy kikötő hasznát nem csak a legszűkebben vett éves árbevételében érdemes nézni, pláne nem az államnak.
Nem értek célt, a Turisztikai Ügynökség átvitte az átalakítást, úgyhogy most majd a Bahart a megismerhető tervek szerint:
megválik vitorláskikötőinek üzemeltetésétől. Bár maguk a területek a cégnél maradnának, de az azokon lévő épületek a bérlőhöz kerülnének. A Népszava szerint 100 százalékos kihasználtságúak ezek a kikötők.
Csopak, Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari közfogalmú kikötőjét eladják
és eladják a Hotel Mólót, és a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingeket.
Ezeken túl öt hajót kivonnak a forgalomból, és megszűnik hat menetrend szerinti és négy sétahajó járat.
A Balatontourist lehet érdeklődő
A Bahart átalakításáról Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő a parlamentben is felszólalt,
A Népszava korábban megkérdezte a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontouristot, hogy amennyiben eladásra kerülnek a Bahart-kempingek, akkor érdekelné-e őket mint lehetséges vevőket. Azt mondták, hogy nyitottak a portfolióbővítésre, megvárják a részleteket.
A Balatoni Szövetség szerint a térség érdekeit is figyelembe kell venni, nem csak a Bahart legszűkebben vett gazdasági érdekeit:
A cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges, és a tervezett változások több kisrészvényes településen megszüntetnék a személyhajózást. Tudni kell, hogy a települések, és azokon a kikötők szimbiózisban működnek, azoknak szerves része és nem csak a vízi közlekedésnek, de akár a kulturális életének is.
Szerintük a balatoni vízi közlekedés nem szabad, hogy kizárólag gazdasági érdekként legyen számon tartva, ezért kérték arra Rogánékat, hogy vegyék figyelembe az érintettek szempontjait.
Gyorsan megváltozó állítások
Guller Zoltán a MTÜ vezérigazgatója tavaly még azt magyarázta, hogy pont, hogy nem akarják eladni a Bahart értékeit és nincs privatizációs terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark, ezért inkább fejlesztéseket ígért Guller a Népszava kérdésére. Nemrég is megkeresték, hogy szembesítsék a 180 fokos fordulattal, de már nem akart válaszolni.
Koller Zoltán, a cég vezérigazgatója szintén tavaly, az állami tőkeemelés után mondta azt, hogy elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ehhez képest mintegy fél évvel később inkább teljesen lecsupaszítják az állami céget. Koller szerint a csőd elkerülése miatt kell most ilyen piaci környezetben eladniuk az értékes és többségében nyereséget hozó vagyonelemeket.
Az Origo a témában ma megjelentetett egy névtelen cikket, ebből még annyi derül ki, hogy a társaság lemond arról, hogy a jövőben konkurenciája legyen Mészáros Lőrincék kempingbiznészének, többé nem kívánnak kempinget vagy szállodát üzemeltetni, csak a hajózás lesz a céljuk.
Színes kis adalék lehet még az is, hogy bár a Magyar Turisztikai Ügynökség kezében lévő cégnél egyébként is irreális, hogy kifogyjon a pénzük, de a cikken belül Guller Zoltán egyenesen azzal is biztatta a céget, hogy a járvány után azonnal sokan akarnak majd menni a Balatonra.
(Borítókép: Vitorlás hajók kikötőjének részlete Balatonkenesén. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI)
|
Rogánék vezetésével privatizálhatják az értékes balatoni ingatlanokat
|
Hiába tiltakozott a Balatoni Szövetség, eldőlt, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) erősen lecsupaszítja magát. Megerősítette lapunknak a cég, hogy szerdán megszavazták azt a tervet, ami szerint jóval vékonyabbra szabja a működését a nyereséges állami cég, és épp optimálisnak látja eladni egy sereg különösen értékes ingatlanát.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/05/07/bahart_feldarabolas_rogan_antal_mtu/
|
2020-05-07 16:00:57
| true | null | null |
Index
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében.
A döntőbizottság arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie
- erről a Tizen9 blog számolt be.
Az eljárásra azért volt szükség, mert felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést egy Mészáros Lőrinc birodalmához köthető céghez.
Hivatalosan három cég indult a közétkeztetési pályázaton, de ketten nem tették le az előírt ötmillió forintos biztosítékot, így végül a Szakácstündér Kft. nyert. A céget egy éve alapította a 24 éves Csákó Gergő, és alvállalkozója az a Klassz Menza Kft., ami már 2012 óta végzi a kerületben a közétkeztetést - korábban Pensio17 Kft. néven. A cégről a G7 a kőbányai közétkeztetési tender ügyében azt írta, hogy kapcsolatba hozható Mészáros Lőrinccel.
A 10 évre szóló szerződést Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta. Úgy vélte, a szerződést kiírhatták volna jóval rövidebb időre is, részekre bontva, például intézményenként, hátha úgy több vállalkozó jelentkezik, vagy saját céggel is végezhetnék a szolgáltatást.
A szerződés aláírását ellenzők arra hivatkoztak, hogy az önkormányzat versenykorlátozó módon írta ki a pályázatot. A pályázóknak ugyanis feltételül szabták, hogy helyben legyen nekik vagy alvállalkozójuknak saját konyhájuk. A közétkeztetést jelenleg ellátó Klassz Menzának van ilyen, amit a Szakácstündér Kft. rendelkezésére bocsátott a pályázathoz. Furcsa volt az is, hogy a két másik pályázó nagyon gyorsan kiszállt az egészből.
Ferenczi István szerint azért is érthetetlen, hogy feltételül szabták a saját konyhát, mert a kerületnek négy saját konyhája is van, és akár maguk is megszervezhetnék a közétkeztetést. De még ha ki is szervezik azt, az infrastruktúra adott hozzá. Szerinte az egész kiírás célja csak az volt, hogy a régi-új szolgáltató árat emelhessen.
A bírálatokra reagálva Gajda Péter, a kerület szocialista polgármestere közölte, hogy állásfoglalást kér a Közbeszerzési Hatóságtól, addig nem írja alá a szerződést. Januárban megkerestük az önkormányzatot, hogy megkapta-e már a kért állásfoglalást, de erre egyértelmű választ nem kaptunk. Az aljegyző azt írta, „Gajda Péter, Kispest polgármestere még nem írta alá a közétkeztetéssel kapcsolatos szerződést, és addig nem is kívánja aláírni, amíg nem kap egyértelmű választ Budapest Főváros Kormányhivatalától és a Közbeszerzési Hatóságtól”.
A Tizen9 blogon arról írnak, decemberben, a kispesti közbeszerzési bizottság ülése előtt a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) és az Átalakuló Wekerle aktivistái, illetve az LMP és a Momentum képviselői felkeresték Gajda Pétert, hogy arra kérjék, ne hirdesse ki nyertesként a Szakácstündér Kft.-t. A polgármestert az aljegyző, Vitál Márton helyettesítette, aki nem értett egyet ellenérveikkel. A kispesti költségvetési bizottság végül megszavazta a menza kiszervezését.
„Hosszú évek óta küzdünk a fennálló közétkeztetési rendszer és az abban elérhető silány minőség ellen Kispesten. Hosszú évek óta mondjuk, hogy az élhető jövő az élelmiszer-önrendelkezésen alapul. A menzát az önkormányzat saját hatáskörben is megszervezhetné, érvényesítve ízlésbeli, egészségügyi, dietetikai, környezetvédelmi szempontokat is, kiszolgálva a helyi igényeket, építve a helyi lehetőségekre” - írja a képviselő.
|
A közbeszerzési hatóság elkaszálta a gyanús kispesti menzatendert
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján a sokat bírált kispesti menzatender ügyében.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/08/a-kozbeszerzesi-hatosag-elkaszalta-a-gyanus-kispesti-menzatendert
|
2020-05-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark.
Stílus és szabadság, lakópark zöld környezetben!
– olvasható a lakópark hirdetésében, a területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott.
Ebben az Átlátszó Erdélyen megjelent írásban részletesen is lehet olvasni arról, hogy a Balázs család milyen sok támogatást kapott a magyar kormánytól Erdélyben, illetve a most 45 éves és több tucat cégben érdekelt Balázs Attila miként üzletelt Tiborcz Istvánnal és Mészáros Lőrinccel a balatonfüredi kikötő ügyében. A Magyar Hang szerint egyébként nem ez az első beruházása Balázséknak, amelyet a kormány nemzetgazdasági érdekké nyilvánított, egy zuglói beruházásra is megkapták ezt a státuszt.
|
Nemzetgazdasági érdek lett Tiborcz és Mészáros üzletfelének lakóparkja
|
Nemzetgazdasági érdekké nyilvánította a kormány a XI. kerületi, 3475/48 helyrajzi számon található ingatlan fejlesztését, ez minden valószínűség szerint a Bikás park mellett épülő Vaba lakópark. A területen dolgozó EA Alfa 4, valamint a Vabatowers Kft. egyébként Balázs Attila cégei, Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa (a cégben korábban Mészáros és Tiborcz is tulajdonos volt.) Balázs Attila sok kormányzati megbízást kapott az elmúlt években, még a Puskás Aréna építésén is dolgozott.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/04/30/nemzetgazdasagi_erdek_lett_tiborcz_es_meszaros_uzlettarsanak_lakoparkja/
|
2020-04-30 13:27:00
| true | null | null |
Index
|
A Media1 április 29-én számolt be arról az Emberi Jogok Európai Bírósága által egy nappal korábban Strasbourgban megszületett ítéletről, mely kimondta, hogy jogsértően járt el a Magyar Állam, amikor a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa közel 8 évvel ezelőtt elmarasztalta az ATV-t és később a hazai bíróságok az NMHH Médiatanács pártját fogták.
A nemzetközi emberi jogi bíróság ítélete teljes mértékben az ATV-nek adott igazat, és megállapította, hogy a televíziós csatorna és a Magyar Állam közötti jogvitában megsérültek az ATV az emberi jogok európai egyezményében biztosított jogai.
Az Emberi Jogok Európai Bíróság megállapította, hogy a Médiatanács (majd később a bíróság) nem megfelelően járt el, amikor megbüntette az ATV-t, amiért a csatorna 2012. november 29-én sugárzott híradójában az egyik riportban az alábbi kijelentés hangzott el a Jobbik és Gyöngyösi Márton egyik ügye kapcsán:
„Minden eddiginél jelentősebb összefogás készülődik vasárnap a parlamenti szélsőjobboldal megkülönböztető kijelentései ellen.”
Mivel az ATV közel 8 évvel ezelőtti – ezek szerint jogellenesen történt – elmarasztalását a Médiatanács annak idején kommunikálta a sajtóban és honlapján is, valamint számos hír is született ebből annak idején, a Media1 kíváncsi volt, beszámol-e súlyos hibájáról az NMHH, közzéteszi-e legalább röviden, hogy hibás volt a határozata. (A strasbourgi ítélet a Media1 weboldalán teljes egészében elérhető.)
Se egy elnézéskérés vagy egy tényközlés?
A Media1 azonban hiába kereste a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács honlapján, hogy a Médiatanácsot is érintő ATV-s ítéletről beszámoltak volna, illetve elnézést kértek volna a tévétársaságtól. Meg is örökítettük az NMHH hírkínálatát, lásd az alábbi képernyőképen. (További érdekesség, hogy egyébként egy hét alatt sem sikerült kijavítani egy hibás közleményt, nevezetesen azt, hogy egy másik ügyben azt írják, hogy A hét című műsor vendége volt az ATV-n Niedermüller Péter, pedig ilyen műsora a csatornának nincs is, ilyen néven a Magyar Televíziónak volt műsora régen.)
Folyamatosan figyeltük az e-mail fiókjainkat is, hátha érkezik olyan sajtóközlemény, amelynek legalább utolsó bekezdésébe rejtve az NMHH/Médiatanács elnézést kér a megbírságolt az ATV-től (mely 8 éven át volt kénytelen ügyvédekkel védeni az igazát, a végén már Strasbourgban is), vagy ha már elnézést nem is kérnek, legalább a hatóság diszkréten leírja, hogy hibás volt a döntés.
Miután azonban ilyen közlemény e-mailben sem érkezett, több nap elteltével, még május 1-jén a Media1 kérdést intézett az NMHH kommunikációs igazgatóságához, hogyan lehetséges az, hogy csak azt kommunikálják, amikor valakit elmarasztalnak, amikor azonban ítélet mondja ki, hogy valójában nem a jogsértéssel megvádolt médiaszolgáltató hibázott, hanem a médiahatóság és a Magyar Állam, akkor azt az NMHH eltitkolja a publikum elől. Íme a május 6-án megérkező egyetlen mondatos válasz:
„Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseinek hivatalos közzététele nem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladat- és hatásköre, hanem az erre jogszabály alapján felhatalmazással rendelkező szerv(ek)é.”
Erre azután még visszaírtunk, hogy ez azért etikailag akkor is érdekes, hiszen az NMHH honlapján az megtalálható, hogy valakit elmarasztalt, de ennek ellenkezője nem. Válasz erre a felvetésre azonban NMHH-tól nem érkezett, és az egyébként mindenféle híreket is közlő weboldalukon azóta sem számoltak be az ügyről.
Frissítés 05.08. 10:55
Azóta az is kiderült, hogy az NMHH pár évvel ezelőtt, 2016-ban még közzétette weblapján az Emberi Jogok Európai Bíróságának szólásszabadságra vonatkozó ítéleteit. Ez IDE kattintva található meg. Meg is kérdezzük a hatóságot egy újabb levélben, mi az oka, hogy pár éve még közzétettek egy ilyet, most viszont már nem. Ha majd reagálnak, itt beszámolunk róla.
(Ha érdeklik a további részletek, az áprilisban született, szólásszabadságra vonatkozó strasbourgi ítéletről, illetve az ügy előzményeiről ITT olvasható el korábbi részletes cikkünk.)
Nem csak a Médiatanács szempontjából kínos strasbourgi ítéletet nem ismerhettük meg
Ha már az NMHH-ról esik szó, nem árt említést tenni arról, hogy a Médiatanács üléseiről kiadott heti összefoglalóiban ugyan a hatóság azt szokta feltüntetni, hogy a Médiatanács üléseinek jegyzőkönyveit hamarosan, hitelesítés után közzéteszi, azonban a Médiatanács weboldalán jelenleg például április 7. óta egyetlen jegyzőkönyv sincs ott, és azt is csak most tették fel. Azaz akit érdekel az NMHH Médiatanács munkája, akár szakmai érdeklődőként, akár a média munkatársaként, akkor a döntésekről csak olyan jelentős időbeli késlekedéssel informálódhatnak, hogy mire a jegyzőkönyvek felkerülnek, addigra az ügyek sokszor már kevésbé érdekesek, elavulnak. Ezzel az NMHH Médiatanács a média ellenőrző munkáját akadályozza, és lehetőséget ad önmaga számára a kínosabb döntések eltitkolására, hiszen a sajtónak kiadott összefoglalókból számos alkalommal kihagynak fontos döntéseket (mint ahogyan nemrégiben is történt), és amelyekre eddig a jegyzőkönyvekből derült fény.
Az NMHH kommunikációs igazgatóságán erre az újabb fajta, a média munkáját súlyosan akadályozó húzásra is rákérdeztünk. Az a válasz érkezett erre, hogy a Médiatanács üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésének, közzétételének szabályai szerint „4.14. A jegyzőkönyvet az ülést követő nyolc munkanapon belül kell elkészíteni, valamint az elkészítésétől számított tíz munkanapon belül kell aláírni. A jegyzőkönyvet az aláírást követő három munkanapon belül kell eljuttatni a Médiatanács tagjaihoz, akik a kézhezvételt követő öt napon belül a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogást tehetnek. A kifogások és a jegyzőkönyv jóváhagyása tárgyában a Médiatanács dönt.”
A hatóság azt tette hozzá, hogy (ennek az egyébként saját maga által) meghatározott ügyrendi szabálynak megfelelően intézi a jegyzőkönyvvel kapcsolatos feladatokat. Azzal védekeztek egyébként az amúgy fontos szakmai információk elzárásának okaként, hogy a Médiatanács döntéseiről a döntésben érintett szolgáltatók vagy ügyfelek közvetlen értesítést kapnak. Ez azonban mellébeszélős válasz, mert a sajtó ettől még nem értesül az egyébként a nemzeti közvagyont (a rádiós frekvenciákat érintő) döntésekről, csak azokról, amelyeket az NMHH a sajtóanyagban megemlít.
Az NMHH transzparenciájának csökkenésével az állampolgárok még az eddiginél is kevésbé láthatnak bele az adóforintjaikból fenntartott, Karas Monika vezette intézmény működésébe, ami növeli az NMHH-val kapcsolatos korrupciós kockázatokat, illetve lehetőséget ad különböző visszaélésekre.
További hírek & cikkek találhatók a Media1 hírportálon, ahol olvashatnak arról is, hogy az NMHH 16 milliárd forint + áfa összegért épít új épületszárnyat az egyik budapesti ingatlanjához. Az építkezés heteken belül indul.
Borító: Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács elnöke
|
Megkérdeztük az NMHH-t, miért titkolja, hogy a bíróság kimondta: jogsértően marasztalta el az ATV Híradót
|
Semmit nem kommunikált honlapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság azzal kapcsolatban, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint jogalap nélkül marasztalta el egy ügyben a Médiatanács az ATV-t még 2012-ben. Furcsa választ adott a hatóság, hogyan lehetséges, hogy amikor valakit elmarasztal, azt bejelenti a publikumnak, amikor azonban kiderül, hogy a hatóság jogsértő határozatot hozott, azzal kapcsolatban már nem ad tájékoztatást.
| null | 1 |
https://media1.hu/2020/05/07/megkerdeztuk-az-nmhh-t-miert-titkolja-hogy-a-birosag-kimondta-jogsertoen-marasztalta-el-az-atv-hiradot/
|
2020-05-07 13:38:00
| true | null | null |
Media1
|
szavazás;Bahart Zrt.;
2020-05-08 12:30:11
Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
Tíz település – Alsóörs, Balatonakali, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonmáriafürdő, Balatonszemes, Balatonudvari, Csopak, Siófok, Szigliget – nemmel szavazott, hat – Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonlelle, Fonyód, Keszthely, Szántód – tartózkodott – ahogyan Balatonfüred is, ám technikai okokból nem vették figyelembe a voksát –, míg négy – Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Révfülöp, Tihany – nem szavazott a Balatoni Hajózási Zrt. szerdai online közgyűlésén a cég reorganizációs tervéről, derült ki a lapunk birtokába jutott adatokból.
A tervezet a szerdai közgyűlés tíz napirendipontja egyikeként került a részvényes településvezetők elé, ám miután az állam tavaly augusztusban 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel minősített többségbe – cirka 75 százalékos részesedés – került a Bahartban, így az önkormányzatok voksa valójában nem számított a döntésnél. Ahogyan a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége tiltakozása sem: a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség erőfölényét kihasználva egyedül döntött a tervezet elfogadásáról, s ez alapján eladják a hajózási társaság két, egyenként másfél hektáros, közvetlen vízparttal rendelkező kempingjét, szintén vízparti siófoki szállodáját, négy kikötőjét, három hajóját, illetve bérbe adja tizenegy, éves szinten közel egymilliárd forint bevételt hozó vitorláskikötőjét. Mindezt – ahogyan ezt lapunk már megírta – alig több mint nyolc hónappal azután, hogy Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Népszavának azt állította, az állam nem azért emelt tőkét, hogy aztán értékesítse a cég egyes vagyonelemeit.
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s: a balatonszemesi faluvezető öt javaslatot is elutasított. Nyolc polgármestertársával együtt például a cég idei üzleti tervére is nemmel voksolt, ami érthető, hiszen az a reorganizációs terv alapján készült. Kollár József vezérigazgató határozott idejű megbízatásának határozatlanra cserélését négy településvezető nem támogatta – forrásaink szerint a kontraktus megváltoztatásával könnyebb lesz eltávolítani a jelenlegi cégvezetőt –, míg a társaság vezetőjének idei prémiumfeladataira nyolcan szavaztak nemmel.
A reorganizációs terv elfogadása nemcsak a Bahart-vagyon egy részének értékesítését jelenti, hanem több mint hatvan fős leépítést is. A cég elvileg a közeli jövőben kiírja a pályázatokat az el-, illetve bérbeadásra szánt ingatlanokra, a vitorláskikötőket például jövő év elejétől már bérlőkkel üzemeltetnék. Kérdés, kik pályáznak majd a komoly bevételt hozó jachtkikötőkre, mint ahogyan bizonyosan lesz érdeklődő a két, összesen több mint háromhektáros, közvetlen vízparti kempingre is. Utóbbiakkal kapcsolatban lapunk korábbi megkeresésére a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Balatontourist kijelentette: nem zárkóznak el portfóliójuk bővítésétől.
|
Egy nem, öt tartózkodás: a kormánypárti polgármesterek sem szavazták meg a Bahart-vagyon eladását
|
A javaslat – melyet a koronavírus-járvány okozta veszteségekkel, illetve portfóliótisztítással indokolt a Bahart – végül 78 százalékos többséggel ment át, ám beszédes, hogy a tartózkodó települések közül csak Szántód és Balatonlelle nem kormánypárti vezetésű, sőt, a nemmel voksolók között is akad Fidesz-KDNP-s.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3077373_egy-nem-ot-tartozkodas-a-kormanyparti-polgarmesterek-sem-szavaztak-meg-a-bahart-vagyon-eladasat
|
2020-05-08 17:12:57
| true | null | null |
Népszava
|
Bahart Zrt.;
2020-05-06 18:05:55
Döntés a Bahartról, az állam hallgat
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
Szerda délután két óráig szavazhattak a Balatoni Hajózási Zrt.-ben tulajdonos önkormányzatok a cég reorganizációs tervezetéről: a hajózási társaság éves közgyűlésén tíz napirendi pontról kellett dönteniük e-mailben.
Ahogyan arról elsőként a Népszava beszámolt, a reorganizációs terv alapján – többek között a koronavírus-járvány okozta bevételkiesésre, illetve profiltisztításra hivatkozva – a Bahart kempingek, szálloda és négy kikötő eladása mellett a jachtkikötők bérbe adásából akar pénzhez jutni. A tervezet komoly megdöbbenést és ellenkezést váltott ki, a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség levélben tiltakozott a cég feldarabolása ellen a többségi tulajdonos állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökségnél (MTÜ), s csatlakozott hozzá a Nők a Balatonért Egyesület, valamint a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is.
- Nem kaptunk semmilyen választ – mondta lapunk érdeklődésére Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere, aki nem tudott konkrét adatokat, hogyan szavazott a 21 részvényes önkormányzat a reorganizációs tervről, de úgy gondolta, a települések összezárnak a Bahart jövőjével kapcsolatban. Felvetésünkre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a voksolásnál a kormánypárti vezetésű településeken a pártfegyelem felülírja a helyi érdekeket, a BSZ elnöke megjegyezte: bármi előfordulhat. Lombár Gábor szerint jó lett volna, ha az önkormányzati részvényesek egyöntetűen elutasítják a tervezetet, hiszen ezzel erőt tudtak volna mutatni. Lapunk ugyan minden érintett önkormányzatot nem ért el – 21 tóparti település részvényes a Bahartban –, de információink szerint egyetlen települési részvényes sem támogatta a reorganizációs tervet, viszont akadtak, akik tartózkodtak, így például Nagy Bálint, Keszthely Fidesz-KDNP-s polgármestere. Keszthelyen amúgy az egykori Bahart-kikötőt már 2014-ben megszerezte egy, az akkor Tiborcz István érdekeltségébe tartozó, nem sokkal korábban alakult cég, éppen a várostól, mely 330 millióért vette meg a Baharttól a területet, majd hirdette meg üzemeltetésre. A Tiborcz-féle cég – melyből Orbán Viktor veje később elvileg kiszállt – hétmillióért vásárolta be magát az üzemeltető cégbe, s hozzá kerültek a kikötő ingatlanai, ingóságai és egyéb jogai is, csak a földterület kell 15 évig bérelnie az önkormányzattól, de erre is elővásárlási jogokat szerzett.
Persze az egységes fellépésnek is csak szimbolikus jelentősége lett volna, hiszen az állam – illetve a nevében eljáró MTÜ – a tavaly augusztusi, 6,6 milliárdos tőkeemeléssel minősített többséget szerzett a részvényes tóparti önkormányzatok rovására, így mindenről egyedül dönthet. A tíz közgyűlési javaslatból hetet – különféle bizottsági és könyvvizsgálói jelentések, a tavalyi beszámoló elfogadása, iletve technikai-ügyrendi kérdések – minden részvényes támogatott, ám a reorganizációs terv mellett az idei üzleti terv, illetve a vezérigazgató megbízatásának meghosszabbítása megint csak megosztotta a településeket. A 2020-as terv ugyanis a reorganizációban meghatározott változások alapján született, vagyis, aki támogatta az előbbit, logikusan nem utasíthatta el az utóbbit. Így aztán a települések – úgy tudjuk – jellemzően dupla nemmel voksoltak, a reorganizáció ügyében tartózkodó Keszthely viszont az idei tervekre igennel szavazott. Kollár József mandátumának meghosszabbítása is sokaknak gyanús volt: a vezérigazgató határozott idejű megbízatását határozatlanra cserélni javasolta az egyik napirendi pont – forrásaink szerint a hosszabbítás azonban csak látszat, hiszen az új kontraktus alapján könnyebb lenne megválni a cég jelenlegi első emberétől.
A megkérdezett településvezetők szerint amúgy az egész közgyűlési procedúra csak a látszatnak szólt, a többségi tulajdonos MTÜ – melynek részvényesi jogait elvileg a miniszterelnök kabinetfőnöke, Rogán Antal gyakorolja – ugyanis már régen döntött. Ezt támasztja alá, hogy ugyan a reorganizációs tervről, s így a benne szereplő változtatásokról, többek között a májustól őszig esedékes elbocsátásokról szerda délutánig lehetett szavazni, információink szerint viszont jó néhány dolgozót már két hete értesítettek, hogy elveszíti állását.
A közgyűlési döntésekkel kapcsolatban megkerestük a Bahartot, az MTÜ-t és a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, ám nem válaszoltak kérdéseinkre, s arra sem, hogy a Balatoni Szövetség javaslata alapján hajlandóak lennének-e tárgyalni a tóparti önkormányzatokkal, vagy a települések tiltakozása ellenére is megvalósítják a tervet?
|
Döntés a Bahartról, az állam hallgat
|
Még a kormánypárti vezetésű tóparti települések – például Keszthely – sem támogatták a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs tervét, mely szerint bérbe adnák a cég vitorláskikötőit, s eladnák kempingjeit, szállodáját és több kikötőt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3077162_dontes-a-bahartrol-az-allam-hallgat
|
2020-05-06 17:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
Vas András;Balaton;kikötő;2020-04-23 11:38:35Eladná a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát a Balatoni Hajózási Zrt., a cég emellett kikötőket zárna be, kempingeket, szállodát és hajókat adna el, valamint elbocsátásokra is készül, derült ki a lapunk birtokába került dokumentumbólMájus 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terveA lapunk birtokába jutott dokumentum készítői arra hivatkoznak a cég teljes átszabása kapcsán, hogy az új tulajdonosi struktúra, valamint a dokumentumban többször is hivatkozott koronavírus-járvány miatt a tevékenység, a működés és az alapcélok teljes átértékelésére lesz szükség: a Bahart profiljába a jövőben a személy- és ipari hajózás, a révközlekedés és a közforgalmú kikötők üzemeltetése fér bele, emiatt nem üzemelteti tovább szállodáját, kempingjeit és vitorláskikötőitA cég 11 vitorláskikötőt üzemeltet a Balatonon összesen 1800 férőhellyel, ám a tervezet szerint „az elmaradt karbantartási munkák következtében szinte minden kikötő felújításra, fejlesztésre szorul”. A rekonstrukció helyett azonban a Bahart nyilvános pályázatot ír ki a vitorláskikötők üzemeltetéséreA szerződések megkötése után a hajózási cég alapít egy kft.-t, ebbe apportálja a vitorláskikötőket, s csak a működtetéshez szükséges vagyont adja majd át a majdani bérlőknek. Vagyis a terület elvileg a cég tulajdona marad, de az azon lévő kiszolgáló létesítmények, vendéglátóhelyek és minden egyéb a bérlőké lesznek. A Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forint bevételt remél a bérleti jogok értékesítéséből. A dokumentum egyik mellékletéből az is kiderül, hogy a vitorláságazattól az idén 967 millió forintos bevételt remél a cégA személyhajózás optimalizálásaként megszűnik hat menetrendi és négy sétahajójárat, három pedig módosul, négy pénztárt – Balatonkenese, Csopak, Balatonszemes, Szigliget – bezárnak, öt hajót pedig kivonnak a forgalomból, s ezek közül hármat értékesítenek. A kompközlekedést fejleszteni akarja a cég, s az ipari flottára is szükség lesz a balatoni műszaki feladatok ellátásáhozA 22 közforgalmú kikötő közül négyet – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – zárnának be, s adnák el a területüket. Értelemszerűen minden esetben értékes, vízparti ingatlanokról van szó, ahogyan a siófoki kikötőben található Hotel Móló, valamint az összesen több mint 30 ezer négyzetméteres balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingek esetében is, melyeket szintén eladna a hajózási cég arra hivatkozva, hogy üzemeltetésük vagy bérbe adásuk idegen a cég alaptevékenységétől… A vállalat átalakítása természetesen elbocsátásokkal is járna: a tervezet szerint 65 munkatárstól válna meg a Bahart, ami éves szinten 300 millió forintos személyi költségcsökkenést jelenteneMegszüntetés előtt álló hajójáratokMegszüntetés előtt álló sétahajójáratokPakett-történetAz állam 2019 elején vette vissza a cégben tulajdonos önkormányzatoknak 2008-ban ingyen átadott üzletrészét. A részvénycsomagot még a Gyurcsány-kormány annak fejében adta oda 22 tóparti településnek, hogy azok előbb egy 580 milliós, majd 2012-ig újabb 1,42 milliárd forintos tőkeemelést hajtanak végre. Utóbbi azonban a többször kitolt határidők ellenére is elmaradt, így egy tavaly januári kormányrendelet szerint az állami pakett felett attól kezdve a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által felügyelt Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) rendelkezikAzok az önkormányzatok pedig, melyek a korábbi években felvásárolták más települések részvényeit, komoly összeget buktak. Siófok például milliárdos szinten áldozott részvényvásárlásra, s lett így 44 százalékos tulajdonos, ám ez a rész az állami szerepvállalással nagyjából megfeleződött, hiszen az eddigi négymilliárdos alaptőke 10,6 milliárdra nőttNoha a tavalyi a tőkeemelést Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a modernizáció szükségességével indokolta, a tulajdonos balatoni önkormányzatok közül többen már tavaly augusztusban arról beszéltek a Népszavának, attól tartanak, az állami többségi tulajdon a cég egyes részeinek, így a vitorláskikötők és más értékes vízparti területek kormányközeli körökig elérő privatizációjához vezethetGuller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója akkor arra a kérdésre, egyben tartják-e a Bahartot, azt felelte, az állam hosszú távon gondolkodik a cégben, s a hajózási társaság fejlesztése a cél. Lapunk felvetésére, szerepel a tervek között bizonyos egységek, például egyes kikötők privatizálása úgy reagált, a tőkeemelés és az állami szerepvállalás erősítése azért történt, hogy végre nagy ütemben fejleszteni tudják a balatoni hajózást és vele együtt tovább erősíteni a balatoni turizmust. Az esetleges privatizációval kapcsolatos kérdésre Guller Zoltán kijelentette: nincs ilyen terv, a Bahart nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. Csütörtökön megkerestük az MTÜ vezetőjét, hogy a privatizációs tervekről kérdezzük, és szembesítsük háromnegyed évvel ezelőtti nyilatkozatával, ám nem felelt kérdéseinkreKollár Józsefet, a Bahart Zrt. vezérigazgatóját arról kérdeztük, miért mond le egy állami cég egy olyan ágazatról, a vitorláskikötői üzemeltetéséről, amelynek 100 százalékos a kihasználtsága. Kollár amúgy a tavalyi, állami tőkeemelés után azt mondta, az elmúlt években elvégezték a cég strukturális átalakítását. Ennek tükrében legalábbis érthetetlen, miért van szükség új cégstruktúrára, s arra is kíváncsiak voltunk, miért van szükség a tervben említett profiltisztításra, ha az értékesíteni kívánt elemek jelentős része hasznot hoz a cégnek. A hajózási cég vezérigazgatója ráadásul a Hírbalaton 2020. április 4-i tudósítása szerint azt nyilatkozta, egyelőre nem terveznek elbocsátásokat. Ami azért meglepő, mert a reorganizációs terv április 3-i keltezésű- Cégünk a járványügyi helyzet miatt rendkívül nehéz helyzetbe került – felelte Kollár József. – Ugyanis a személyhajózási szezont nem lehetett elkezdeni, ráadásul a révközlekedés is csupán az ilyenkor szokásos forgalom harmadát bonyolítja le. Még az optimistább forgatókönyvek szerint is rendkívül súlyos gazdasági veszteségekkel kell szembenéznünk 2020-ban. A kialakult helyzetben alapvető cél a veszteségek minimalizálása, a munkahelyek többségének megmentése. Ennek érdekében készült a reorganizációs terv, melynek célja, hogy alkalmazkodjunk a kialakult helyzethez és fenn tudjuk tartani a Bahart hosszútávú működőképességétA tervezetről később döntenek a tulajdonosok.
|
Gigabiznisz a Balatonnál: lepasszolja vitorláskikötőit az állami hajózási cég
|
Május 6-ig kell véleményeznie a Bahart Zrt. részvényeseinek a hajózási cég reorganizációs tervét. A lapunk birtokába került, az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán által kiküldött anyagból kiderül, komoly változások előtt áll a balatoni hajózás, mely profiltisztítás címén megválna a vitorláskikötői üzemeltetésétől. Az ötlet nem új: korábban már többször írtunk róla, az állam tavaly év elején került a Bahart tulajdonosai közé, majd augusztusban egy 6,6 milliárd forintos tőkeemelésel elérte, hogy többségbe kerüljön, s így a tóparti tulajdonos önkormányzatok érdemben már nem tudnak beleszólni a társaság működésébe. A települések a tőkeemelés után attól tartottak, hogy a fejük felett értékesíthetik a Bahart legértékesebb vagyonelemeit, például egyes jachtkikötőket vagy értékes vízparti területeket. S hogy aggodalmuk nem volt alaptalan, jól mutatja a cég 2020-tól érvényes reorganizációs terve.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3075588_gigabiznisz-a-balatonnal-lepasszolja-vitorlaskikotoit-az-allami-hajozasi-ceg
|
2020-04-23 17:15:00
| true | null | null |
Népszava
|
Balaton;hajózás;Mészáros Lőrinc;
2020-04-25 06:30:00
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
Keddi dátummal kapták meg és május 6-ig kell szavazniuk a Bahart Zrt. részvényeseinek arról a tervezetről, amely szerint a cég bérbe adná a vitorláskikötők üzemeltetési jogát, emellett bezárna és értékesítene négy kikötőt, s eladná két kempingjét, siófoki szállodáját, valamint több hajóját.
A voksolás tulajdonképpen formaság, hiszen a tavaly augusztusi, 6,6 milliárd forintos tőkeemelés óta az állam nevében eljáró Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) minősített többséggel rendelkezik. Hiába ellenkezne tehát akár az összes részvényes önkormányzat – a legnagyobb pakettel Siófok rendelkezik, valamivel több mint tíz százalékos tulajdonrésszel –, az MTÜ önmagában is elegendő, hogy rábólintson a tervekre.
Melyekről – legalábbis a lapunk által megkérdezett polgármesterek mind ezt állították – a települések mit sem tudtak, s csak akkor szembesültek a majdani várható változásokkal, amikor e-mailben kiküldték nekik.
- Mindenképpen reagálunk rá, s készül egy közös állásfoglalás – válaszolta a Népszavának Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere. – Egyelőre még gyűjtjük a véleményeket, így konkrétumot nem tudok mondani, de arról hallottam, hogy több polgármester is komolyan kritizálja a terveket.
Lombár Gábor szerint ugyan a BSZ alapvetően érdekérvényesítő szervezet, ám manapság egyre nehezebb a feladata, az összbalatoni elveket ugyanis gyakran felülírják a helyi gazdasági érvek.
- Éppen ezért, bár nem lenne szerencsés, ha például a kempingek vagy az eladásra szánt kikötők funkciója megváltozna – mondta –, csak reménykedni lehet benne, hogy vagy a Bahart köti ki a szerződésekben, nem lehet funkciót változtatni, vagy a települések zárják ki helyi rendelettel a másfajta hasznosítást.
Előbbire, valljuk be, kevés az esély, hiszen a vízparti ingatlanok sokkal többet érnek zárt lakóparkként, mint kempingként, ahogyan ez több, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került kemping esetében is kiderült már.
Megkerestük a felcsúti oligarchához tartozó Balatontouristot, elképzelhetőnek tartják-e, hogy részt vesznek a majdani nyilvános pályázaton, ha meghirdetik a két kempinget? Vadászné Székely Orsolya, a cég marketing menedzsere szerint a kempinglánc mindig nyitott volt portfóliója bővítésére.
- A sajtóhírt olvastuk, de több információval nem rendelkezünk – felelte –, a két érintett kempingről akkor tudjuk álláspontunkat kialakítani, ha megismerjük az ingatlan tulajdonos elképzeléseit, ajánlatát, és megfelelő idő áll rendelkezésre annak elemzésére.
Bezárásra és eladásra ítélt kikötője iránt Csopak is érdeklődne (emellett Akali, Kenese és Udvari kikötőjétől válna meg a Bahart). Ambrus Tibor polgármester kijelentette, természetesen nemmel szavaznak a tervezetre, ám tudják, ennek igazából csak formai jelentősége lesz.
- Csopaknak fontos a közforgalmú kikötő – magyarázta. – Azt megértjük, ha egy cég nem lát üzletet a menetrendszerinti hajózásban, s bár a napi három járatot szerették a helyiek és a vendégek, de ha veszteséges, elfogadjuk, hogy leállítják. A kikötőre viszont szükség van, akár a sétahajózás, akár a vízitaxik miatt. Nagyon nem szeretnénk, ha megszűnne, így adott esetben, ha tényleg meghirdetik eladásra, megpróbáljuk megvásárolni.
- Amikor az állam többségi tulajdonos lett a Bahartban, azt mondtam, ha a szándék valóban tisztességes, és mindez csak a cég fejlesztése, nem pedig a szétszedése és a lenyúlás érdekében történik, akkor támogatni tudjuk – reagált a hajózási cég jövőbeni terveire Lengyel Róbert, a második legnagyobb részvényes Siófok polgármestere. – Amíg a cég az önkormányzatok kizárólagos tulajdonában volt, egyben tartottuk, nem hagytuk elkótyavetyélni a jelentős ingatlanvagyont, és nyereséggel működtettük. Az utóbbi időben már az osztalékot sem vettük ki, hogy abból is fejleszteni lehessen. Alig került azonban az állam többségbe a Bahartban, máris napirenden a szétcincálás. A közgyűlési határozati javaslat alapján egyértelmű: darabjaira akarják szedni a nagy múltú céget. Éppen ezért kezdeményeztem a Balatoni Szövetség elnökénél, hogy álljunk ki egységesen és nyilvánítsuk ki egyet nem értésünket a tervezett intézkedések egy részét illetően. Egyszerűen nem nézhetjük tétlenül a Bahart széthordását, hiszen akkor hallgatólagosan cinkosokká válunk.
|
Bahart-vagyon: Mészáros Lőrincék nyitottak portfóliójuk bővítésére
|
Komoly meglepetést és indulatokat keltett a tóparti településvezetők körében a Balatoni Hajózási Zrt. reorganizációs terve. A Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Balatontourist is reagált a fejleményekre.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3075808_bahart-vagyon-meszaros-lorincek-nyitottak-portfoliojuk-bovitesere
|
2020-04-25 17:27:00
| true | null | null |
Népszava
|
Balaton;vitorláskikötő;Bahart Zrt.;
2020-05-04 06:20:00
"Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége.
A Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben tőkeemelés nyomán tavaly nyáron lett többségi tulajdonos az állam, s bár akkor határozottan cáfolták, hogy feldarabolnák a társaságot, vagy privatizálnák egyes elemeit, a nemrég készült reorganizációs tervben épp ezt tervezik. Mint arról a Népszava elsőként beszámolt, a járvány gazdasági hatásaira is hivatkozva több kikötőt, hajót, telket, nyereséges hotelt, kempinget értékesítenének, 11 vitorláskikötőt pedig bérbe adnának. Mindezt ellenzik a részvényes balatoni települési önkormányzatok, csakhogy az állami tőkeemelés nyomán kisebbségi tulajdonosi szerepbe szorultak. A reorganizációs tervről május 6-ig, azaz szerdáig szavazhatnak a részvényesek, de a döntés a többségi állami tulajdonoson múlik.
A tiltakozás nem véletlenül nagy, a vitorláskikötők pénzügyi adatai alapján ugyanis van olyan, a cég működésére rálátó forrásunk, aki egyenesen úgy fogalmazott: „Az aranytojást tojó tyúktól nem szokás megválni”. A számok alapján cseppet sem túlzott.
A tizenegy vitorláskikötő az idén 88 millió forintos amortizáció mellett 967 milliós bevételt hoz a Bahartnak. Ezt persze még sok költség terheli, így például 385 milliós, a vitorláskikötőkhöz kapcsolódó közvetlen kiadás. A kikötők költségvetésénél szerepel még egy 205 milliós tétel is központi költségként, ami a Bahart működtetéséből – azaz többek között a vezetők, irodisták, s más, nem kikötői alkalmazottak fizetése, az épületek, járművek fenntartási költsége, rezsije, s minden egyéb, a napi munkához szükséges költség – esik a vitorláskikötő-ágazatra. Informátoraink szerint azonban ez csak könyveléstechnikai tétel, azaz vezetői döntés, melyik ágazathoz mekkora összeget társítanak. Ezt a tételt nem számítva majd 500 millió, de figyelembe véve is mintegy 300 millió forint lehet a haszon.
Tudható az is, hogy a társaság a reorganizációs tervében megfogalmazottak szerint 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből. Csakhogy ennyi a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből is összejön három év alatt – vagyis pluszbevétel nélkül mondana le évekre a telt házas kikötőiről a Zrt.. „Olyan ez, mintha az állam átadná a személyi jövedelemadó beszedési jogát valakinek hosszú évekre kétévi szja-ért” – jegyezte meg egy szakember az egyik kikötőben.
Mindez egyébként azért is különös mert a cég beszámolójából kiderül, hogy egyre javul a vitorláskikötői üzletág teljesítménye. 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, idén pedig 967 millió forint bérleti díjat kasszírozott a cég. Az, hogy az ágazat hosszú évek óta nyereséges, jelzi azt is: lett volna pénz a kikötők fejlesztésére. Vagyis különös, hogy a társaság épp arra hivatkozva kívánja üzemeltetésbe adni a kikötőket, hogy azok többsége „az elmaradt karbantartási munkák következtében felújításra, fejlesztésre szorul”. Több forrásunk is úgy fogalmazott: a vitorláskikötők profitjából nem a létesítményeket fejlesztették, hanem a veszteséges személyhajózást dotálták. Itt érdemes megemlíteni: a vitorláskikötők révén befolyó összeg a Bahart éves bevételének 27 százaléka volt, vagyis nagyobb, mint a személyhajózás részesedése.
Informátoraink arra is felhívták a figyelmet: a jachtkikötői ágazat az egyetlen terület, ahol a teljes, tervezett éves bevétel hamar rendelkezésre áll, hiszen a hajótulajdonosoknak április elejéig be kellett fizetniük a bérleti díjakat. Vagyis a Bahart jelenleg is épp ebből tud gazdálkodni.
– Hallani mindenfélét, többek között azt is, hogy ugyan ki lesz írva a pályázat, de már megvannak a nyertesek – mondta egyik informátorunk. Vitorlástulajdonosokkal beszélve pedig kiderült, többségük attól tart, az új üzemeltetők megemelik majd a bérleti díjakat.
A vitorláskikötők bérbe adása miatt azok a vállalkozók is aggódnak, akik valamelyik kikötőben dolgoznak.
– Bízunk benne, hogy ha bérbe adják a kikötőt, akkor majd meg tudunk állapodni vele. Érvényes szerződésünk van ugyanis még több évre – mondta az egyik kikötő éttermének üzemeltetője. – Igaz, azt is tudjuk, ez nem akadálya, ha el akarnak küldeni bennünket. Komoly a bizonytalanság a kikötői éttermek üzemeltetői között, senki sem tudja, mi lesz jövőre. Nekem elvileg mindegy, kinek fizetek, csak hagyjanak dolgozni, de sajnos benne van a pakliban, hogy a vitorláskikötők bérbe adásával azt mondják, nem érvényes a szerződésünk.
Kincses Sziget és az összefonódások
A Bahart viszonyaira rálátó forrásaink szerint nagy kérdés az is, hogy mi lesz a sorsa a cég központi telepének, a csak Szigetként emlegetett, Siófok szívében lévő értékes területnek. Ez a sziget ugyanis fekvése miatt a Balaton egyik legértékesebb területének számít, nem véletlen, hogy korábban már többször hallani lehetett arról: befektetők vetettek rá szemet, többek között kaszinót vagy éppen zárt luxuslakóparkot álmodva a külvilág elől fekvése miatt teljesen elzárható területre. A tervezet szerint, mivel 30 éve nem történt jelentősebb felújítás a központi telephelyen, annak műszaki állapota elavult, így adottságai nem biztosítják a Bahart hatékony működését. A Sziget felújítása cirka 5,7 milliárdba kerülne, egy új központi telephely kialakítása az úgynevezett Halászati-telken pedig 6,1 milliárdba, ám jelenleg egyikre sincs forrása a hajázási társaságnak.
A reorganizációs tervezet szerint, ha a Halászati-telken épülne meg az új központ, akkor a mintegy 20 ezer négyzetméteres Szigetet értékesíthetné – vagy hasznosíthatná – a cég. Forrásaink szerint a terület csak négyzetméter áron akár 20 milliárd forintot ér.
A hajózási cég aktuális ügyei kapcsán figyelemre méltó az is: a Bahart reorganizációs tervezetét az igazgatóság elnöke, Szabadics Zoltán küldte el a részvényes önkormányzatoknak. Szabadics Zoltán február óta tölti be ezt a tisztségét, s elvileg az a feladata, hogy a hajózási cég minél sikeresebben működjön. Szabadics cége, az SZ.Z. Szállodafejlesztő Kft. 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kisfaludy 2030 programtól egy balatonfüredi hotelhez, mely a Mészáros Lőrinc érdekeltségi köréhez tartozó Balatontourist helyi kempingjének területén épülne meg. Ugyanitt épít vitorláskikötőt a Magyar Vitorlás Szövetség, vagyis Szabadics hoteljét akár jachton is meg lehet majd közelíteni. Ami viszont érdekes etikai problémát vet fel: a Bahart igazgatósági elnökeként ugyanis Szabadics érdekei nem feltétlenül egyeznek a szállodatulajdonos Szabadicséval. A Bahart füredi kikötőjét szintén bérbe akarja adni a hajózási cég, ez alig kőhajításnyira található az épülő szállótól.
Egy másik a szállodaépítés és a Bahart közötti érdekes párhuzamra az Mfor bukkant rá: a hajózási cég februári tisztújító közgyűlésén, amikor Szabadicsot az igazgatóság elnökének választották, bekerült a Bahart igazgatóságába Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 vezérigazgatója. Vagyis annak a programnak a vezetője, amelynek illetékesei megítélték Szabadicsnak az 1,7 milliárdos, vissza nem térítendő támogatást, emellett nekik kell ellenőrizniük a pénz szabályos felhasználását is. - V. A.
|
"Kiszervezik" az arany tojást tojó tyúkot
|
Azokról a vitorláskikötőkről mondana le az állami hajózási cég, amelyek bevételei az utóbbi három évben 45 százalékkal nőttek, profitjuk pedig félmilliárd is lehet.
Nincs gazdasági érv amellett, hogy lemondjon telt házas, nyereséges vitorláskikötőiről a Balatoni Hajózási Zrt. – derül ki a többségi állami tulajdonban lévő cég gazdálkodási adataiból és szakértők nyilatkozatából. Forrásaink szerint az idén úgy 300 millió, de akár közel 500 millió forint is lehet a kiszervezés előtt álló ágazat nyeresége.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3076756_kiszervezik-az-arany-tojast-tojo-tyukot
|
2020-05-04 17:39:00
| true | null | null |
Népszava
|
Magyar Posta;Schmidt Mária;BIF;
2020-05-05 21:18:03
Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége
A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak.
Részesedést vásárolt Schmidt Máriáék családi vállalkozása, azaz a BIF Nyrt. a Magyar Postától, az budapesti Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesben.
A távirati iroda beszámolója szerint a BIF (vagyis Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt.) a Budapesti Értéktőzsde honlapján kedden jelentette be, hogy május 5-én ingatlan adásvételi szerződést kötött a Magyar Posta Zrt.-vel az ingatlan 511/1000 tulajdoni hányadának megvásárlásáról. A közlemény szerint a társaság a sikeres tranzakcióval közel 13 ezer négyzetméter hasznosítható területet szerez meg, a tranzakció zárásának várható időpontja május 20.
A Magyar Posta tavaly nyáron hirdette meg eladásra az Üllői út 114-116. szám alatt található épületegyüttesét. A felújításra szoruló hat épületegység közül négy, a teljes ingatlan területének 59 százaléka volt az állami cég tulajdonában, a fennmaradó részt a BIF birtokolta, amely elővásárlási joggal rendelkezett.
A Világgazdaság akkori információi szerint két változatban, illetve méretben, 1,6 vagy 1,2 milliárd forintért kínálták eladásra az ingatlant, a hirdetményben feltételként szerepelt az ott működő 100-as posta helyiségeinek visszabérlése három évre.
A BIF 2019-ben 5,288 milliárd forint árbevétel mellett 2,276 milliárd forint adózott eredményt ért el a konszolidált, nemzetközi számviteli elvek (IFRS) alapján készült pénzügyi kimutatások szerint. A társaság 2019-re részvényenként 10 forint - összesen 2,56 milliárd forint - osztalékot fizet.
A BIF szabályozott ingatlanbefektetési társaság, saját tulajdonú ingatlanjainak bérbeadás útján történő hasznosításával foglalkozik. A társaság részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek. A részvények a keddi kereskedést 308 forinton zárták, ami megegyezik az előző záróárral. Az elmúlt egy évben a részvények legmagasabb ára 325 forint, a legalacsonyabb 256 forint volt.
|
Újabb ingatlanrészt vásárolt a Postától Schmidt Mária cége
|
A BIF 13 ezer négyzetmétert szerzett meg az Üllői úti épületegyüttesben, ahol már korábban is két épületszárnyat birtokoltak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3077059_ujabb-ingatlanreszt-vasarolt-a-postatol-schmidt-maria-cege
|
2020-05-05 17:45:00
| true | null | null |
Népszava
|
Ahogy arról az Átlátszó korábban beszámolt, sorra dőlnek ki a csontvázak a Kriza-korszak után Miskolcon. A miskolci Fidesz önkormányzati választásokon elszenvedett bukása után például azonnal, saját elhatározásából távozott Pálffy Kinga a miskolci önkormányzati cégeket tömörítő Miskolc Holding éléről. Nettó 33 millió forintot sikerült felvennie lelépéskor, kihasználva az átadás-átvétel körüli bizonytalanságokat.
Csontvázak dőlnek a Kriza-korszak után Miskolcon, az „erdélyi lobbi” szedi a sátorfáját
Hogy mi mindenre folyt még el a pénz az elmúlt években, arra fokozatosan derül fény. A közadatigényléssel kikért dokumentumokból megtudtuk, hogy a városvezetés magával sem volt szűkmarkú, legalábbis ami a szolgálati kocsik használatát illeti.
Több tízmilliót autóztak el
Az államilag szabályozott fizetésből élő polgármestereknek, jegyzőknek kevés lehetőségük van legális plusz bevételre szert tenni. Az egyik ilyen lehet az önkormányzati gépkocsi használata, amivel viszonylag sok pénzt lehet megspórolni. Különösen, ha nincs rá szabályozás. Miskolcon úgy tűnt, nem volt, illetve mégis.
Miskolcon az önkormányzati választások egyik kiemelt témája volt, hogy egyáltalán miskolci lakos-e Alakszai Zoltán, Miskolc jegyzője, aki egy váratlan fordulattal lett a korábbi, betegeskedő polgármester Kriza Ákos (Fidesz) helyett jelölt a választásokon. Korábban a polgármester betegsége tabu volt, a miskolciak csak pletykákat hallottak erről, tavalyi köztérdekű adatkérésünkre az adatvédelmi biztos azt válaszolta, a polgármester jelenléti íve nyilvános, de a táppénzes időszakok már nem.
A fideszes polgármester-jelölt kitért a lakhelyét firtató kérdések elől, de amikor ellenfelei lefényképezték a budapesti lakásának névtábláját, csavart egyet a dolgon, azt mondta, hogy hétközben Miskolcon él, de a hétvégét a családja körében tölti, és egyébként pedig miskolci lakcímkártyája van. Alakszai végül talán éppen a lakása körüli ellentmondások miatt – ami az ellenzék hivatalos kampányában fontos szerepet töltött be – vesztett a választásokon.
Közérdekű adatkérelmünkre megkaptuk a részletes kimutatást a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének életéről, kilométer-elszámolással, szervizekkel, takarítás-számlákkal elmesélve.
Ezek alapján Alakszai jegyző 2015 és 2019 között több mint négy és félszer kerülhette volna meg a Földet: 184 ezer kilométert kocsikázott el. Ez összesen 16,5 millió forintjába került az adófizetőknek. Ebben benne van 6,2 millió forint szervizköltség, és 1,3 millió forint autótakaritás, és persze az üzemanyagköltség is.
Azzal kapcsolatban, hogy volt-e magánhasználatú út, amely után fizetett Alakszai exjegyző, nem merült fel adat. Az autó beszerzési ára bruttó 12,2 millió forint volt.
Mivel a jegyzői állás nem olyan „szaladgálós” munka, a magyarázat a költségekre csak az lehet, hogy a bejáráshoz használta az autóját Miskolc és budapesti lakhelye között. A Miskolcon jelenleg is hatályos rendelkezés szerint az autót vezethette Alakszai Zoltán is, vagy akár sofőr is. Utobbi esetben esetben egy hétvégén való le- és felutazás négy utat jelent Miskolc és Budapest között. (Feltéve, hogy a sofőr nem Budapesten tölti az éjszakákat.)
Alakszai Zoltán főnöke, Kriza Ákos polgármester sem autózott keveset, miközben betegsége miatt sokat volt távol az elmúlt öt évben el. Ő 13 millió forintot és közel 180 ezer kilométert kocsikázott el, miközben közel 1 millióért takarították az autóját.
Megkerestük Alakszai Zoltánt az üggyel kapcsolatban, a volt jegyző azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre.
Vacsorát ígért a vevőnek
Az új városvezetés is próbált kicsavarni az autós történetből valami hasznot, ezúttal pr-célokra.
Ignácz Dávid, az új jegyző „miskolci gyerek vagyok, nem érdekel a luxus” felkiáltással eladásra kínálja az Alakszai Zoltántól megörökölt, „full-full” felszereltségű Skodáját takarékossági okokra hivatkozva. Az autó értéke most is 10 millió környékén van, de Ignácz még egy vacsorát is ígér annak, aki megszabadítja a várost a szerencsétlenséget hozó luxusautótól.
Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény szerint „Miskolc jegyzője elkötelezett a takarékos, puritán működés mellett és személyes példamutatással is szolgálni kívánja városát.” Az autó megvásárlására egyfordulós, nyílt pályázattal van lehetőség, a vételárát pedig teljes egészében a koronavírus elleni védekezésre fordítja Miskolc város vezetése.
Pusztai László
Fotó: Alakszai Zoltán nyilvános Facebook oldala/archív
|
Négy és félszer kerülhette volna meg a Földet Miskolc korábbi jegyzője a szolgálati autóval
|
Egyre több adat kerül nyilvánosságra Miskolcon azzal kapcsolatban, hogy milyen nagyvonalúan bánt a közpénzekkel a város korábbi, fideszes vezetése. A Miskolc Holding vezetője, Pálffy Kinga például 33 millió forinttal távozott, de a városvezetés akkor sem volt szűkmarkú, amikor a szolgálati kocsik használatáról volt szó. Közadatigényléssel kértük ki a volt jegyző és a polgármester elmúlt öt évének kilométer-elszámolását, szervizeit és takarítás-számláit.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/05/negy-es-felszer-kerulhette-volna-meg-a-foldet-miskolc-korabbi-jegyzoje-a-szolgalati-autoval/
|
2020-05-05 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
Tata polgármestere, Michl József jelenleg egyedül hozza meg az önkormányzat hatáskörébe tartozó döntéseket. Erre a rendkívüli jogrend ad neki felhatalmazást, szerinte ez természetes, de azt is hangsúlyozta, hogy minden határozat és rendelet meghozatala előtt írásban kéri ki a képviselők és a bizottsági tagok véleményét.
Ez a joga most egy helyi beruházás-tervezet miatt lett nagyon fontos, és értékes. A tatai Öreg-tó partjára tervezett szállodásról van szó, amelyről - pontosabban a kapcsolódó vitáról - mi is írtunk már. Michl a képviselő-testület helyett egyelőre olyan határozatot hozott, amely szerint
Tata az Avalon Center Kft. kérésére kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli az Öreg-tó partjára tervezett beruházás helyszínét;
felkérte a céget, hogy a beruházás megvalósítására más tatai helyszíneket is vizsgáljon meg;
felszólította az Avalont, hogy készíttessen olyan telepítési tanulmányt és beépítési tervet, amely alapján a szabályozási terv módosítását elő lehet készíteni.
Ez utóbbira, úgy tűnik, azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás alapján nem épülhetne meg az egykori lovardához tartozó területen az Avalon szállodája. Ahogy az a polgármester határozatából kiderül: a szállodaberuházás tervezett helyszíne a helyi szabályozás szerint két különböző besorolású övezethez tartozik, és
A szálloda megépítését ellenző önkormányzati képviselők, Popovics Judit, Gyűrűs Károly és Horváth László épp az Öreg-tó partján található területek átminősítését akarták ellehetetleníteni egy február végén beadott népszavazási kezdeményezéssel. A Helyi Választási Bizottsághoz (HVB) benyújtott kérdések közül a negyedik kérdés alapján a tataiak dönthettek volna úgy, hogy ne lehessen módosítani a tó partjának 100 méteres körzetében se a településképi rendeletet, se az építésjogi szabályozást.
Ez azt jelenti, hogy ha a HVB jóváhagyta volna a kérdést, akkor a képviselő-testület határozhatott volna a népszavazás kiírásáról. (Korábban pontatlanul fogalmaztunk, amelyből úgy lehetett érteni, hogy a HVB írja ki a népszavazást, utólag pontosítottuk. Szerk.) Ha népszavazásra került volna az ügy, akkor a tataiak a szavazataikkal támogathatták vagy épp megakadályozhatták volna, hogy a nem beépítésre szánt területet átminősítsék, hogy így legyen elegendő hely
Megakadt népszavazás
Hiába adták be a szállodaépítést ellenzők a népszavazási kezdeményezést február 26-án, a Helyi Választási Bizottságot csak március végére hívta össze a bizottság elnökhelyettese, Langmár Istvánné március 16-án. A kontextus kedvéért érdemes felidézni, hol tartott az ország ekkor járványügyi készültség szempontjából. Március 16-a volt az a hétfő ,amikor;
a magyar diákok már nem mehettek iskolába;
lezárták Magyarország határait;
hivatalosan már a csoportos megbetegedések szakaszába lépett az ország;
és már 39 regisztrált fertőzöttje, illetve egy halálos áldozata is volt a koronavírus-járványnak Magyarországon.
A HVB március 25-i ülése a járvány előrehaladtával és a kijárási korlátozások bevezetésével aztán elmaradt. A hivatalos közlemény szerint azért, mert a bizottság több tagja jelezte, hogy a koronavírus által leginkább veszélyeztetett, 70 év fölötti korcsoportba tartoznak, ezért – a kormány kérésének eleget téve – nem tudnak részt venni az ülésen.
Ha a veszélyhelyzet alatt a város polgármestere egymaga úgy döntene, hogy az Avalon beruházásának kedvezően átminősíti azt a területet a tó partján, ahol a beépíthetőség csupán 2 százalék a jelenlegi szabályozás szerint, akkor mire újra összeül a HVB, a benyújtott népszavazási kezdeményezés erre vonatkozó kérdése már okafogyottá válhat.
Mivel a törvény legalább három főben határozza meg a HVB-ok minimális létszámát, és Tatán a lemondások előtt csak két póttag volt, így a tatai Helyi Választási Bizottsága működésképtelenné vált.
A HVB tagjain kívül lemondott Tata jegyzője, Kórósi Emőke is, aki 2011 júniusa óta töltötte be ezt a pozíciót. Amikor Kórósinál a lemondása okairól érdeklődtünk, nem kívánt nyilatkozni, de a figyelmünkbe ajánlotta a lemondását bejelentő közleményt.
Ebben azt írta, augusztustól más szakmai területen szeretné folytatni a pályafutását, a döntése „személyes motivációjáról” pedig nagyon sejtelmesen egy Arany Jánostól származó, a Toldi estéjéből, konkrétan a haldokló hős vitéz utolsó monológjából vett idézettel nyilatkozott:
Hajt az idő gyorsan – rendes útján eljár
Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár;
A HVB-tagok és a jegyző hirtelen távozásának időzítése miatt több tataiban felmerült, hogy a döntéseknek köze lehet az Avalon szállodaberuházásához vagy ahhoz, hogy a városban most kizárólag a polgármester szava dönt.
Mindezek után találgathatunk, hogy mi lehet a háttérben, mert az hihetetlen, hogy ennyi véletlen egyszerre történjen meg. Csak nem attól tartottak, hogy ha a kérdéseket hitelesítik, akkor valamilyen kellemetlenség érheti őket utóbb?
– tette fel például a kérdést a HVB tagjainak lemondása után a népszavazás egyik kezdeményezője, a Momentum által támogatott, független tatai önkormányzati képviselő, Popovics Judit a Facebookon.
Bekötőút a természetvédelmi területen keresztül?
Telibe söpört minket a koronavírus. Az érvényben lévő korlátozások miatt nem lehet tüntetni, ráadásul indoklás nélkül lemondott a teljes HVB és a jegyző is, vagyis ha nem lenne koronavírus, jelenleg akkor se lehetne népszavazást kiírni
– foglalta össze tömören a tatai Öreg-tó partjára épülő szálloda ellenzőinek helyzetét Somogyi Balázs, a Momentum helyi szervezetének klíma- és környezetvédelmi projektvezetője.
A környezetvédő szerint az építési terület átminősítése azért fontos, mert jogi szempontból ez adott volna lehetőséget arra, hogy megakadályozzák a szálloda megépülését. Környezetvédelmi szempontból ugyanakkor nem ez a legaggályosabb pontja a beruházásnak, hanem az, hogy honnan lehet majd autóval megközelíteni a szállodát.
Az egykori lovarda területéhez jelenleg ugyanis csak az Esterházy-címerrel ellátott, szűk, és a lovardához hasonlóan műemléki védettség alatt álló kapun keresztül lehet eljutni. Ez az útvonal nem alkalmas arra, hogy a luxusszálloda forgalmát innen oldják meg.
Az Index úgy tudja, amikor még március elején az Avalon Center Kft. a tatai képviselő-testület előtt ismertette a terveket, többen szerették volna tudni, hogy milyen megoldása lehet a beruházó szerint a megközelítésnek. Ekkor egyrészt hangsúlyozták, hogy erre még nincs kidolgozott koncepció, mert ahhoz előtanulmányok szükségesek. A szálloda épületét tervező építész ugyanakkor azt is mondta, csak az erdőn keresztül lehet úgy megközelíteni a lovarda környékét, hogy a forgalom ne a várost terhelje.
Mi is megkérdeztük Michl Józsefet arról, hogyan érinti az Avalon tervezett beruházása a tó körüli természetvédelmi területet. Kérdésünkre a tatai polgármester azt mondta:
Természetesen meg kell vizsgálni a városi közlekedésre gyakorolt hatását [a szállodának] az illetékes közlekedési hatóság bevonásával és a tájba illeszkedését is komolyan vizsgálni kell. Erről született egy határozat, amelyet megkapott a beruházó és az a cég is, amelyik egyébként éppen most készíti Tata város egészére vonatkozó szabályozási terv felülvizsgálatát.
A járvány időszakában is
Michl az Indexnek azt mondta, bár valóban egymaga hoz döntéseket a képviselő-testület helyett, szerinte az Avalon beruházását illető ügyekben valójában nem egyedül dönt, mert a képviselő-testület véleményét is kikéri, és figyelembe is fogja venni. Ezt az állítását ugyanakkor többen megkérdőjelezik. Mivel a szállodaberuházás már a járványhelyzet előtt is megosztotta a tatai közvéleményt, és többféle módon is próbáltak tiltakozni ellene, vannak, akik szerint a veszélyhelyzet most kapóra jött Tata polgármesterének.
Csak szólok, hogy Michl úr a járványhelyzetben kapott felhatalmazását épp arra használja, hogy önkényesen egyedül határozatba foglalta a szálloda tervezését
– írja az Avalon szállodalánc beruházását kommunikáló Facebook-oldalon az egyik felháborodott kommentelő.
Az Avalon a Hell Energy érdekeltségébe tartozik, a város hivatalos honlapján beszámolnak a Hell Energy „maximálisan átgondolt, példaértékű” felajánlásáról, amely „a krízishelyzet legnagyobb hőseinek és a helyi időseknek” nyújt támogatást. (Az energiaital gyártója kétszer 500 tálca jeges teát adományozott Tatának a koronavírus miatt.)
Mi is megkérdeztük a polgármestert arról, hogy mi sürgeti ezt a beruházást, illetve hogy nem lehetne-e a döntéshozásban megvárni a kihirdetett veszélyhelyzet visszavonását, a normális jogrend visszaállását egy olyan beruházás ügyében, amely ellen már a veszélyhelyzet kihirdetése előtt is tiltakoztak.
Igyekszünk minden, Tatát érintő ügyben folyamatosan végezni feladatainkat a járvány időszakában is. Nincs sürgető indok, hacsak az nem, hogy a válságból való kilábalásnál Tatának is jól jön egy újabb nagy adózó, egy újabb akár 100 főt is foglalkoztató munkahelyteremtő magyar beruházás
– válaszolta erre Michl.
Bár a polgármester azt állítja, semmi nem sürgeti a döntéshozatalt, az Index forrásai szerint a fideszes városvezetés tagjai közül sem mindenki feltétlen híve annak, hogy az Avalon szállodája az Öreg-tó mellett, a műemléki lovardaépülethez épüljön hozzá.
Egy most alapuló tatai városvédő egyesület (amely hivatalosan a koronavírus miatt jelenleg még nem lehetett bejegyezni) kidolgozott egy olyan koncepciót, amely más helyszínt ajánlana az Avalon szállodájának megépülésére, a lovardát és környékét pedig a régi Esterházy-hagyaték szellemében ökológiai oktatógazdasággá alakítaná, mondta az Indexnek Somogyi Balázs.
Úgy tudjuk, a Fidesz helyi körein belül is lehetnek olyanok, akik támogatnák azt, hogy egy telekcserét követően a luxusszállodát ne az Öreg-tó partján, hanem a város egy távolabb eső részén, a Fényes fürdő közelében húzzák fel.
Erre utalhat egyébként az is, hogy a polgármester az Indexet arról tájékoztatta: maga is arra kérte az Avalont, hogy vizsgálja meg, megvalósulhatna-e a szálloda más tatai helyszínen.
Frissítés!
Cikkünk megjelenése után az Avalon Center közleményében megerősítette, hogy "a beruházás helyszínével kapcsolatban döntés még nem született meg, a folyamatos egyeztetések jelenleg is zajlanak." Az Avalon ezenkívül azt hangsúlyozta, hogy
a koncepcióterv elkészítésekor építészeti, műemlékvédelmi, környezetvédelmi és madártani szempontrendszert vettek figyelembe,
ha a szálloda megépül, a tatai Öreg-tó akkor is körbesétálható lenne,
a tervezett szállodaépület átlagmagassága nem haladná meg a 8 métert (ez nem mond ellent annak, hogy a legmagasabb pontja 19 méter magas is lehet) és nem takarna ki más épületet,
a tervezett szállodát a tataiak is látogathatnák, használhatnák az éttermét és a wellness részlegét is,
a beruházó felújítaná a tervezett épület mellett található játszóteret,
a beruházás pedig munkahelyeket teremtene és növelné az adóbevételeket.
(Borítókép: A lovarda épülete, amely mellé az ötcsillagos szállodát felhúznák Tatán, az Öreg-tó partján. Fotó: Huszti István/Index)
|
Kapóra jött a vírus, a polgármester egyedül dönthet a vitatott szállodaépítésről
|
Az Öreg-tó partján a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég építkezne. A koronavírus miatt nem lehet tüntetni, és népszavazást sem tarthatnak, sőt már a képviselő-testület egyetértésére sincs szükség a döntéshozatalban. A történet lényege dióhéjban:
A tatai Öreg-tó körül már februárban is forrtak az indulatok, ahogyan arról már beszámoltunk, ekkor egy fizetős strand és egy luxusszálloda építésének híre is borzolta a kedélyeket.
Korábban aláírásgyűjtéssel és népszavazási kezdeményezéssel is megpróbálták megakadályozni civilek, ellenzéki pártok és ellenzéki képviselők is az Öreg-tó körüli nagyberuházásokat, mert attól tartanak, a tó ezektől elveszítené a hangulatát.
A járvány miatt bevezetett különleges jogrenddel a város fideszes polgármestere, Michl József egy személyben dönthet, és már határozott is arról, hogy kiemelt fejlesztési helyszínként kezeli a tópartnak azt a részét, ahová a Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon építkezne. A kérdés a helyi Fideszt is megoszthatja.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/10/tata_oreg-to_szalloda_beruhazas_tiltakozas_koronavirus_michl_jozsef_polgarmester_avalon/
|
2020-05-10 12:19:24
| true | null | null |
Index
|
A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatból derül ki, hogy
"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A határozat szerint a beruházás előkészítéséért Kásler Miklós, emberi erőforrás miniszter bevonásával a nemzeti vagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea felel majd. Az előkészítés és a beruházás pedig a Beruházási Ügynökség feladata, a munkának 2021. június 30-ig kell meglennie.
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Az edzőközpont üzemeltetője a másodosztályban játszó Nyíregyháza Spartacus Football Club Kft. lesz a határozat szerint.
|
Új edzőközpontot kap a nyíregyházi fociklub - 300 milliót ad a kormány előkészítésre
|
"a kormány egyetért a Nyíregyháza Spartacus-Bozsik József Labdarúgó Akadémia örökösföldi edzőközpont megvalósításának koncepciójával és a beruházás kormányzati magasépítési beruházásként történő előkészítésével."
A kormány a feladatokra 297,56 millió forintos kötelezettségvállalást engedélyezett az ügynökség számára. Ebből idén 142,94 millió forintot kell Varga Mihály pénzügyminiszternek biztosítania az idei költségvetésben.
Ezzel a közel 300 millió forinttal 10,173 milliárdra emelkedett az az összeg, amit a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt sportra költött el.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/uj-edzokozpontot-kap-a-nyiregyhazi-fociklub--300-milliot-ad-a-kormany-elokeszitesre.html
|
2020-05-09 12:25:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben, az Üllői út 32. alatti Heinrich-udvart Vasudvarnak is hívják, mivel egykor a vasgyáros Heinrich család tulajdona volt. Az épületegyüttes három részből áll: az Üllői úti bérpalotából, az udvari földszintes raktárépületekből, és a Mária utcai többemeletes raktárból, amiben nem sokkal ezelőttig például a Tilos Rádió is működött.
Az épületegyüttes mindhárom elemét az 53/2011. (VIII. 25.) NEFMI rendelet nyilvánította védetté, ami kiterjedt az udvari földszintes szárnyakra is, hiszen azok miatt viselte az “udvar" megnevezést. Tavaly decemberben azonban az épület védettségét váratlanul megszüntették, május elején pedig kiemelt beruházásként sorolták be a projektet, így mostantól a kerület építési szabályait sem kell betartania a beruházónak.
Az építkezés miatt a környéken lakók panaszkodnak, és egy önkormányzati képviselő is felszólalt. A szomszédos épületek ingatlan-tulajdonosai szerint az épület udvarán tervezett új, magas ház teljesen elveszi majd a fényt a lakásaiktól. Sátly Balázs (LMP) józsefvárosi önkormányzati képviselő május 1-i Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a beruházás keretében egy 117 szobás hotelt, és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakást húznak fel a helyszínen.
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épületre vonatkozó műemlékvédelmi korlátozásokat váratlanul szüntették meg tavaly decemberben, a 19/2019. (XII. 20.) MvM rendelettel, a terveket pedig a tavaly őszi önkormányzati választások után, még az új önkormányzati testület felállása előtt tartott tervtanácsi (helyi építési ügyeket véleményező szakmai fórum) ülésen hagyták jóvá.
Józsefvárosnak ezen a részén (az úgynevezett Palotanegyedben) tavaly szigorodtak a beépíthetőségi szabályok, de ennek az ingatlan-projektnek sikerült még az új szabályozás érvénybe lépése előtt, tavaly nyáron beadnia a terveket. Annak ellenére kaptak zöld utat, hogy korábban műemlékvédelmi okokra hivatkozva egyszer már elkaszálta a Miniszterelnökség a műemlék épület részleges bontásával és újraépítésével megvalósítandó beruházást.
Az Átlátszónak neve elhallgatását kérve nyilatkozó szakértő szerint jogellenesen szüntették meg az épület műemléki státuszát, mert az épületegyütes ma is megvan, épen és hiánytalanul, pontosan olyan állapotban, amilyenben védettnek nyilvánították egy évtizede:
“Ezt a védelem megszüntetési esetkört arra találták ki, ha egy épületet nem műemléki okból nyilvánítottak műemlékké, hanem például politikai megfontolásból. Ilyenek voltak a 1989 előtti munkásmozgalmi emlékek, amiknek többnyire nem volt építészeti értékük, ezért a védettségüket a rendszerváltás után meg is szüntették. A Heinrich-udvar nyilván nem ilyen. Itt csókos befektető kérésére, jogellenesen szüntették meg a műemléki státuszt. És ez már a többedik ilyen eset volt, hiszen ugyanez történt a Radetzky-laktanyánál is, szintén befektetőknek való kedvezés céljából. Egyik esetben sem készült az örökségvédelmi törvényben előírt törlési dokumentáció, ahogy egyik esetben sem folytattak le az előírásoknak megfelelő törlési eljárást sem. Csupán egyik napról a másikra kimondták a védelem megszűntét."
Sátly Balázs önkormányzati képviselő az Átlátszónak nyilatkozva azt is kifogásolta, hogy az építkezés módosított terveit jóváhagyó tervtanácsi döntés óta a tavaly óta ellenzéki vezetésű önkormányzattal az ügyről egyáltalán nem kommunikált sem az örökségvédelmi ügyeket felügyelő Miniszterelnökség, sem a hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal, sem a beruházóként érintett ingatlanfejlesztő cég.
Ironikus részlete a történetnek, hogy a tervtanácsi ülés napirendjében “rehabilitációs engedélyezési tervként" hivatkozzák a szakmai vélemények szerint a műemlék épület tönkretételével járó beavatkozást.
A képviselő szerint a Heinrich-udvar beépítésével járó eredeti tervek szerint az önkormányzat kezelésébe került volna egy rész (egy földalatti passzázs), így a fejlesztés gyakorlati megvalósulásához szükség lett volna az önkormányzat képviselőtestületének döntésére.
Sátly nem tudja, hogy a tervek változtak-e, viszont azt valószínűsíti, hogy a most megkapott, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás-státusz azt a célt szolgálja, hogy a helyi építési szabályokhoz az ingatlanfejlesztésnek ne kelljen igazodnia, és a helyi lakókat képviselő önkormányzat ne kerüljön döntési helyzetbe az ügyben. Ezt a feltételezést erősítette meg egy másik, neve elhallgatását kérő forrásunk is:
“Azért lehetett szükség a projektet minden önkormányzati szabály alól mentesítve nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítására, mert az időközben ellenzékivé vált Józsefvárosi Önkormányzat már nem támogatta a beruházást, és akadt még egy-két helyi önkormányzati előírás, amit a tervek nem tudtak teljesíteni, és a közterület-használati szerződést is meg kellett volna kötni az önkormányzattal, de az húzódozott ettől. Így nem kaphatott volna építési engedélyt a terv."
Az Átlátszó információi szerint egy olyan, főként szállodai, kisebb részt lakó-funkciójú együttest akar itt megvalósítani a befektető, ami az udvari szárnyak teljes bontásával jár, az udvar helyére pedig hatalmas belső szárnyakat emelnének. Megkerestük az épület tervezőjét, aki azt mondta, a beruházó engedélye nélkül nem nyilatkozhat, s hogy a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. sajtósa válaszol majd a kérdéseinkre, de erre mostanáig nem került sor.
A Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-ben 2019. szeptemberig az egyik tulajdonos az a Szabó Zoltán volt, akiről korábban a Magyar Narancs 2018-ban azt írta, hogy egykor Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa volt, és Garage Kft. nevű cégével a Millenáris Széllkapu nevű állami beruházáson is dolgozott. A Garage Kft. idén is kapott állami megbízást, a Nemzetgazdasági Minisztérium Budai Várban kijelölt épületének (Szentháromság tér 6.) műemléki épületrekonstrukciójához kapcsolódó feladatok első ütemében.
“Ma Magyarországon már szinte semmi nem garantálja a műemlék épületek védelmét e befektetői érdekkel szemben" – így foglalta össze egy forrásunk a történetet.
“Építtetői körökben már egy ideje közszájon forog, hogy a Miniszterelnökség különböző szintű vezetői kaphatóak az üresen álló műemlék épületek védettségének levételére, csak kérni kell tőlük. Állítólag még védelem megszüntetését tartalmazó jogszabály szöveget is készen megküldik a tárcának, amit a miniszternek csak alá kell írnia, és kész. A vezetők megfélemlített beosztottjai pedig készségesen együttműködnek, így a rendszer olajozottan működik. Az eredmény pedig: nincs műemléki védelem, nincsenek költségnövelő kötöttségek, bármi szabadon bontható, és védettség miatt amúgy is nyomott áron megvett telken zöldmezős beruházás végezhető."
Több korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az UNESCO Világörökség Bizottságának is felkeltette a figyelmét, ahogyan a magyar kormány az épített örökséggel bánik, s a szervezet több alkalommal szakértőket küldött a budapesti helyzet felmérésére. Az UNESCO a magyar kormánynak küldött állásfoglalásaiban többször is kiemelte például a Tiborcz István és üzlettársának cége által épített szállodához darabjaira szedett MAHART-ház tönkretételét, amit szintén külön, személyre szabott kormányrendelet engedélyezett.
Semmibe veszik az UNESCO ajánlásait a Mahart-ház átépítésénél Javában folyik az építkezés Budapest belvárosának az UNESCO világörökségi védettségét is élvező területén, ahol luxusszállodát és társasházi lakásokat épít a miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Az ehhez átalakítandó három régi épület nemcsak a világörökségi helyszín miatt védett, hanem kettő közülük – a Mahart-ház, és a volt takarékbanki székház – egyedileg is védett műemlékek.
Szöveg: Horn Gabriella — Videó: Németh Dániel
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Heinrich-udvar: újabb budapesti műemlék átépítését tették lehetővé kormányrendelettel
|
Varga Mihály pénzügyminiszter egykori kollégiumi szobatársa is tulajdonos volt abban a cégben (Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.) tavaly szeptemberig, amelynek kedvéért megszüntették egy 130 éves józsefvárosi épület műemléki védettségét. Hogy az építkezésnek az ellenzéki irányítású kerületben érvényes helyi építési szabályokat se kelljen figyelembe vennie, a Heinrich-udvar átépítését május elején egy kormányrendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/08/heinrich-udvar-ujabb-budapesti-muemlek-atepiteset-tettek-lehetove-kormanyrendelettel/
|
2020-05-10 13:43:01
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egyedüli ajánlattevőként a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. nyerte meg a Fehérgyarmati Református Egyházközség új általános iskola és tornacsarnok építésére kiírt közbeszerzését nettó 2 milliárd 914 millió forintért - derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyertes cég sikeresen "lőtte be" a központi költségvetésből támogatott kivitelezés költségét, ugyanis a kiíró által a szerződés előzetesen becsült értéke nettó 2 milliárd 915 millió forint volt. (A támogatás forrása a központi költségvetés "egyházak közösségi célú programjainak és beruházásainak" támogatására szóló előirányzata.)
A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező Garage Kft. idén megnyerte - a közbeszerzéseken szintén sikeresen szereplő - West Hungária Bau (WHB) Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás jelentősen megdrágult az előzetesen becsült összeghez képet: nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra. A Garage Kft. részt vett - a jelenleg a WHB 50 százalékos tulajdonában lévő - Magyar Építő Zrt.-vel együtt a Millenáris-beruházás földfelszín alatti előkészítő munkáinak elvégzésében is - ezt a munkát a két vállalkozás egyedüli közös ajánlattevőként nyerte el, nettó 467 millió forintért.
A Fehérgyarmati Református Egyházközség 2011 szeptemberétől vette át a helyi Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde fenntartói jogát. Az iskola új épületet, tornacsarnokot kap, konyhával és étkezővel. A kivitelezésbe a fővállalkozó Garage Kft. bevonja alvállalkozóként a Swietelsky Magyarország Kft.-t és a Vidra Invest Kft.-t - derül ki a közbeszerzési dokumentumból.
A most közel hárommilliárdos kivitelezési munkát elnyert Garage Kft. fő tevékenysége ingatlan bérbeadása és üzemeltetése, a tulajdonosa Szabó Zoltán és Szabóné Szalmasági Éva - derül ki a Céginfo.hu adataiból. A cég 2016-ban 730 millió forint nettó árbevétel mellett 34 milliós adózott eredményt ért el, a kötelezettségállománya 862 millió forint volt. (A társaság 2012-ben 213 milliós árbevétel mellett még 92 milliós veszteséget termelt.)
A cégadatok szerint Szabóék egy másik cégükben, a Brikettgyártó Kft.-ben tulajdonostársai a Brikett Investment Kft.-nek, amelybe 443 millió forintot fektetett be a Morando Kockázati Tőkealap a brikettgyártó beruházás megvalósítására. A Morando alapkezelő 33 százalékos tulajdonosa - a Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó hitelezőjeként a sajtóban többször említett - Tombor András (a Morando befektetéseiről korábban részletesen írt a magyar Forbes magazin).
|
Hárommilliárdért épül egyházi iskola - ki a kivitelező?
|
A Millenáris tízmilliárdos parkjának kivitelezésében is részt vevő Garage Kft. építheti fel fővállalkozóként - egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért - a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton. A beruházást az állam finanszírozza.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/ingatlan/harommilliardert_epul_egyhazi_iskola_ki_a_kivitelezo.652506.html
|
2017-12-06 13:55:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Millenáris;Tombor András;Habony Árpád;Millenáris Park;
2017-07-29 07:00:00
Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet
Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.
A Millenáris-park másik kivitelezője is a kormánypárt gazdasági hátterének része. A Garage Ingatlanfejlesztő Kft. Szabó Zoltán és felesége cége, székhelye a fővárosi Múzeum utcában, egy palota harmadik emeletén található, ahová Szabó más vállalkozásai is be vannak jegyezve. Ilyen a Brikettgyártó Kft., amelynek székhelye nem a fővárosban, hanem Zalaegerszegen van, de a Múzeum utcai Szabó-vállalkozások postaládáján is olvasható a neve.
A Brikettgyártó Kft.-nek évek óta semmilyen bevétele nincs, 2016-ban 4 milliós negatív eredménnyel zárt. Szabóék 2016 október végén mégis láttak benne lehetőséget, betársultak a céget alapító Brikett Investment Kft.-mellé, amely a Morando Kockázati Tőkealap érdekeltsége. Az alapot működtető Morando Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-ben Tombor András a kisebbségi tulajdonos egyszemélyes cége, az Emptio Investment Kft. révén. Tomborról többek között azt lehet tudni, hogy Habony Árpád egyik hitelezője volt. Ezt a 444 állította a NAV Habonnyal szemben lefolytatott 2015-ös vagyonosodási vizsgálata alapján: Tombor 2009-ben 20 millió forintot adott kölcsön Habonynak 7 éves futamidőre.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A Brikett Investment Kft. egyike azoknak a cégeknek, amelyekbe mérsékelt sikerrel fektetett a Morando, ez azonban nem okozott végveszélyt az alapkezelőnél, mivel uniós forrásokat használtak el. A Brikett Investmentet az Európai Unió startup vállalkozásokat felkaroló Jeremie-alapjából indították 450 millió forintos közösségi támogatással. A Morandót kifejezetten arra a célra alakították Fidesz-közeli üzletemberek, hogy önrészt tudjanak biztosítani a startupoknak az uniós források lehívásához. (A Brikett Investment taggyűlésein a Morando részéről Gansperger Gyula, az alap vezérigazgatója, a Fidesz legrégebbi gazdasági háttérembereinek egyike írt alá.) A pénzt aztán jellemzően vidéki projektekbe tették, ilyen innovatív befektetés volt a brikettgyártás Fehérgyarmaton.
Hogy az EU nem csinált jó üzletet e befektetéssel, azt a cég mérlegei jelzik. Csak az induláskor, 2012-ben volt pozitív az adózott eredménye, legnagyobb bevétele 2014-ben 1,2 millió forint volt. Az uniós támogatásból biztosított 450 milliós induló tőkét 2015-ben 330 millióra szállították le, ebből 2016-ra 130 millió maradt. A Morando Zrt. 2016-os beszámolójában a Brikett Investmentet 150 millió forintos értékvesztéssel tartja nyilván. A cég működésének abszurditására utal 2016-os beszámolója, amely szerint a brikettgyártás indítása csak 2014-re (!) lesz teljes körű a technológiaváltás miatt.
A Millenárist 10,6 milliárdért építő Garage Ingatlanfejlesztő másik üzleti vonalon is találkozott a kockázati tőkealapot összehozó körökkel. A Gödöllői Üzlet Park Zrt.-ben 2002-2003-ban üzletrésze volt, ekkoriban Szabó igazgatósági és felügyelő bizottsági pozíciót is kapott. Az ipari parkos cég számos tulajdonosváltást élt át, a Lanius Invest Kft.-nél 2007-2011-ben időzött. Ezt a céget azért említjük, mert a Tombor kisebbségi tulajdonában lévő Morando Zrt. többségi tulajdonosának, a Centrál Point Invest Kft.-nek a Lanius a gazdája. Bár Szabó és Tombor nincs közös cégben, de Racskó Zsolt akár kapcsolatot is teremthetett közöttük: ő a Brikettgyártó Kft. és a Brikett Investment Kft. ügyvezetését is elvállalta, egyúttal a Morando Zrt. igazgatóságának is tagja, ahol Tombor 2012. december és 2016. május között volt tag.
A Millenáris-park projekt keretében mélygarázst és parkot létesítenek. Szerettük volna megszólaltatni Szabó Zoltánt, akivel első és váratlan látogatásunk során személyes találkozóban egyeztünk meg, ezt azonban másnap lemondta. Arra hivatkozott, csak a megrendelő adhat tájékoztatást. A megrendelő az állami tulajdonú Millenáris Széllkapu Kft., amely egyszer már nekifutott a beruházásának, de 8,5 milliárd forintnál olcsóbb ajánlatot nem kapott. Ezért májusban a takarékoskodásra hivatkozva le is fújta az egészet, hogy két hónappal később 10,6 milliárdért nem nyilvános eljáráson kiválassza a West Hungária Baut és a Garage Ingatlenfejlesztőt.
|
Tiborcz-közelben a Millenáris-üzlet
|
Tombor András kockázati tőkealapjának sorvadó brikettgyártó cégébe társult a Millenárison 10,6 milliárdból mélygarázst és parkot építő cég tulajdonosa.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter július 10-én jelentette be, hogy elkezdik a Millenáris-park kivitelezését. A kormány 10,6 milliárd forintért végezteti el a munkát a West Hungária Bau Kft.-vel és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel – írta meg az Átlátszó a hét elején. A tavaly 25 milliárd forintos bevételt elérő West Bau 80 százalékos tulajdonosa Paár Attila, akinek üzleti partnerei között Tiborcz István is megfordult. A miniszterelnök veje 2015-ben adta el a WHB befektetési cégének világítástechnikai részvénytársaságát, az Elios Innovatív Energetika Zrt.-t.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1136085_tiborcz-kozelben-a-millenaris-uzlet
|
2017-07-29 13:57:00
| true | null | null |
Népszava
|
300 millió forinttal támogatja a kormány a nyíregyházi focicsapat új edzőközpontjának építését - derül ki egy friss kormányhatározatból. Mindezt azután, hogy az elmúlt két hétben másfél milliárd forintot vontak el két fővárosi ellenzéki vezetésű kerülettől a járványügyi védekezésre hivatkozva.
Az RTL Klub Híradója kereste a kormányt, hogy megtudják, mi indokolta a nyíregyházi sportberuházást, de nem kaptak választ.
|
300 milliót adott a kormány a nyíregyházi edzőközpontra
|
Miközben két ellenzéki kerülettől másfél milliárd forintot vontak el, Nyíregyháza focicsapata örülhet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200510_300_millio_forinttal_tamogatja_a_kormany_a_nyiregyhazi_edzokozpont_epiteset
|
2020-05-10 14:43:00
| true | null | null |
HVG
|
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban. Balogh korábban azt mondta, ez halálos ítélet a város számára, nem csak a területe, de adóbevételük nagy része is odalett.
|
Alkotmánybírósághoz fordul a gödi polgármester a kormány húzása miatt
|
Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése.
Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét.
A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200510_Alkotmanybirosaghoz_fordul_a_godi_polgarmester_a_kormany_huzasa_miatt
|
2020-05-10 14:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi Bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből.
A technikai lehetősége megvolt rá, mivel ekkora összeghatárig a városvezetés bizottsági engedély nélkül is rendelkezhetett. Épp ezért Gelencsér szerint az ügylet titokban zajlott: sem a képviselő-testület, sem az érintett bizottság nem tudott róla, és a tranzakció az az évi pénzügyi beszámolóban nem szerepelt.
Az alpolgármester elmondta, hogy 2014-ben, amikor kiderült, hogy a banknak likviditási problémái vannak, Nagy Gábor Tamás nem kimenekítette a pénzt, hanem a bankot választotta a kerület helyett. Gelencsér ennek alátámasztására egy korábbi hivatalos levelet olvasott fel, amit Nagy Gábor Tamás írt Varga Mihály miniszternek, amiben leírja, hogy nem utaltatják vissza a pénzt a kerületnek, mert azzal pániklavinát indítanának el és megrendülne a bizalom az állami bankban.
Nagy Gábor Tamás volt polgármestert keressük az ügyben, amint sikerül elérni, frissítjük a cikket.
Nagy Gábor Tamás reakciója az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán jelent meg. Eszerint mivel V. Naszály Márta polgármester korábban két cikluson keresztül a kerület képviselő-testületének tagja volt, tudnia kellett arról a Széchenyi Bankban lekötött 500 millió forint értékű betétről. Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt, a követelésünk behajtása érdekében minden lehetséges jogi eszközt igénybe vettek.
Az válasz szerint az önkormányzat szigorú pénzügyi és jogi szabályzatának megfelelően a lekötések elhelyezése előtt 3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot. A lekötés minden mozzanata ésszerű és jogszerű volt. A bank közelgő csődjéről előzőleg semmilyen információval nem rendelkezett az önkormányzat, a lekötések napi szintű nyilvántartása, a bankokkal való kapcsolattartás az akkori pénzügyi igazgató feladata volt. Sajnos nem a Budavári Önkormányzat volt az egyetlen, amelyik lekötését egy-egy bank csődje elnyelte, tették hozzá. Végül közölték: V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát és ugyanazt a volt pénzügyi igazgatót alkalmazta tanácsadójának, aki a Széchenyi Bankos lekötések felelőse volt.
Mint arról beszámoltunk, a becsődölt Széchenyi Bank „ügyfeleit ért kellemetlenségek miatt” 2015-ben maga a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kért elnézést.
|
Budavár: félmilliárd hiányzik, feljelentést tettek
|
Feljelentést tett nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt az I. kerületi önkormányzat új vezetése, jelentette be Gelencsér Ferenc, momentumos alpolgármester sajtótájékoztatón.
Mint elmondta, nemrég vették észre, hogy 500 millió forint hiányzik az önkormányzat vagyonából. Gelencsér elmondása szerint a szálak 2013-ba nyúlnak vissza, ekkor kötött szerződést a korábbi fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás a Széchenyi bankkal: 500 millió forintot kötött le az önkormányzat pénzéből.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/13/budavar_felmilliard_hianyzik_feljelentes_tettek/
|
2020-05-13 12:06:40
| true | null | null |
Index
|
Az MHM Product Kft. nyerte a cigándi tanuszoda építésére kiírt tendert – derült ki a közbeszerzési értesítőből.
A kft. feladata lesz Cigándon, a Fő utcában egy két tanmedencés, fedett uszoda létrehozása a kapcsolódó uszodatechnológiai, környezetrendezési, külső közműépítési munkákkal, továbbá a nem jogerős használatbavételi engedély megszerzésével együtt.
A meghívásos kiírásra összesen hat ajánlat érkezett, az MHM olyan cégek előtt lett befutó, mint Nyírépszer vagy épp a stadionépítési piacon hasító, felcsúti fiókteleppel is rendelkező Pharos 95 Sportpályaépítő Kft.. A beruházás nettó 626 millió forintból valósulhat meg.
A tendernyertes MHM Kft.-nek nem szokatlan a siker: az elmúlt években számos közbeszerzést húzott be – egy jelentős részüket Kisvárdán, Seszták Miklós volt miniszter városában. Tavaly például csak útfelújításra, illetve buszöböl- és útépítésre nyertek 336 millió forintot a településen, de korábban a sportszálló építésével is őket bízták meg a Nyírépszer Hungária Kft-vel konzorciumban 1,9 milliárd forintért.
Kisvárda egyébként a beruházások egyik epicentruma, mesés fejlődéséről ebben a cikkben számoltunk be:
Drónfelvétel: megnéztük a kisvárdai NER-Disneylandet
Budapestről három óra autóval az ukrán és szlovák határ közelében fekvő Kisvárda. A kisváros nemhiába vívta ki magának a „kelet Felcsútja” címet: amíg a kisvárdai kötődésű Seszták Miklós 2014-től 2018-ig Magyarország nemzeti fejlesztési minisztere volt, több mint 20 milliárd forint közpénz érkezett a városba. [caption id=
Az MHM kültéri díszletépítési munkálatokat is végzett a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft. részére 294 millió forintért, de a „Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskolája és Kollégiuma energetikai korszerűsítése” című pályázaton is 142 millió forintot nyert. Ezt megelőzően a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság létesítményeinek építésében is szerepet kaptak – szintén több százmillió forint értékben. És még folytathatnánk a sort.
Seszták Miklós alakja sejlik fel a háttérben
A budapesti székhelyű cég 2018-ban 1,2 milliárdos, míg 2017-ben 1,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított, tulajdonosai pedig 50-50 százalékban Mikucza László és Mikucza László Zsolt. A két név (kiegészülve a korábbi tulajdonos Mikucza Tamáséval) sokaknak ismerősen csenghet.
Az MHM-ben 2017 szeptemberéig tulajdonos Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost Alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, Seszták Miklós és nagynevű szponzorok (Mol, OTP, Hell) által támogatott LeszFesztet szervezi évek óta. De az Alkossunk Várost az építtetője a kisvárdai ökofilm-parknak is, amely még az OLAF érdeklődését is felkeltette, és közvetve ők a felelősei a szabolcsveresmartoni luxus-teniszakadémiának, valamint a Rétközi-tó köré épülő intézmények kivitelezésének is.
A HVG egy tavalyi cikkében rámutatott, hogy Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely „a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában”.
A lap arról is beszámolt, hogy a kormány egy idősek és rászorulók elhelyezését biztosító, Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ nevű intézmény kialakítására biztosított 2,5 milliárd forintot, amelynek kedvezményezettje a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft., és amelynek vezetői között a Mikucza-család több tagja is megtalálható.
Azonban nemcsak Mikucza Tamás, de Mikucza László Zsolt neve is többször felbukkant a hírekben, például akkor, amikor 2018-ban tulajdont szerzett a Kelet-Rest Kft.-ben, amellyel megvásárolta a nyíregyházi Erzsébet hotelt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egyik árverésén. Akkor a Magyar Nemzet derítette ki földhivatali adatokból, hogy az 55.800 négyzetméteres ingatlanra mindössze egyetlen vevő, a Kelet-Rest tett ajánlatot 1,072 milliárd forintért. Mindezt úgy, hogy a kft-nek 2016-ban négymillió, 2015-ben pedig mindössze 1,2 millió forintnyi árbevétele volt, és munkavállalót sem foglalkoztatott.
Mivel Seszták Miklós neve szinte teljesen egybefonódott Kisvárdáéval, és 2018-ban még ő volt Magyarország 15. legbefolyásosabb személye, és jelenleg is országgyűlési képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, nehezen elképzelhető, hogy semmilyen kapcsolata nincs a városában és annak környékén közpénzmilliárdokat elnyerő cégek vezetőivel.
Orbánnal nótázó, offshore-barát képviselőből fejlesztési miniszter: Seszták Miklós pályaképe
Bár az az uniós pályázat, amelyben érintett, az Európai Unió csalás elleni hivatala szerint is korrupciógyanús, Seszták Miklós 2014-től fejlesztési miniszter lehet. Egy vidéki ügyvédből lett politikus figyelemreméltó karrierje. Orbán Viktor több mint egy hónappal a választások után végre megnevezte miniszterjelöltjeit. A listán felbukkant Seszták Miklós neve, aki a kormányfő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élére szánt.
Fotó: Seszták Miklós a Rétközi-tó fejlesztésén. Forrás: Seszták Miklós Facebook oldala
A cégadatokat az Opten Kft. biztosította.
|
Több mint félmilliárdért építhet tanuszodát a Seszták Miklós üzleti körébe tartozó vállalkozó
|
A nyíregyházi Mikucza-család cégei rendre felbukkannak nagyösszegű beruházások körül, most épp egy uszoda kivitelezésére nyertek több százmillió forintot az MHM Product Kft.-vel. A család cégei különösen Kisvárdán, Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter városában sikeresek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/13/tobb-mint-felmilliardert-epithet-tanuszodat-a-sesztak-miklos-uzleti-korebe-tartozo-vallalkozo/
|
2020-05-13 12:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magántulajdonban álló építőanyag-eladó cégekkel is szerződött, ez utóbbi szerződések adataira vonatkozott az adatigénylés. Csakhogy kiderült: magáncégek esetében a mostani jogszabály szerint nem lehet bírósággal kikényszeríttetni az adatközlést, csak „közfeladatot ellátó” szervezet esetén. Egy vállalkozás esetében legfeljebb „a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását” lehet kezdeményezni, ami a cégbíróság, ennek pedig nincs értelme, hiszen a cégbíróságnak nincs ilyen hastásköre.
Az Alaptörvény viszont azt mondja: „A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával.” Márpedig az uniós pénz is közpénz, amelyből például a panaszos érdeklődését kiváltó (meg nem nevezett) kőszállító céget fizetik. Ezért a pert tárgyaló bíróság kérte az Alkotmánybíróság véleményét.
A testület pedig 8:6 arányban úgy döntött, hogy a mostani szabályozás nincs rendben. Nem a jelenlegi törvény szövege hibás, hanem hiányzik belőle valami: az országgyűlésnek ez év végéig úgy kell módosítania az információszabadság-törvényt, hogy „az adatigény minden tájékoztatásra kötelezettet illetően bíróság előtt érvényesíthető és kikényszeríthető legyen”, tehát akár magánvállalkozásokat is lehessen perelni.
|
AB: mindeki fordulhasson bírósághoz, akinek nem adnak ki nyilvános adatot
|
Mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet valósított meg az Országgyűlés, mert a mostani törvény szerint nem fordulhat bírósághoz az, akinek nem adják ki egy cég nyilvánosnak tekinthető adatát – ezt mondta ki az Alkotmánybíróság.
Egy magánszemély indított pert, aki közérdekű adatigénylést adott be egy európai uniós forrásból finanszírozott útépítési projekt részletei iránt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200501_alkotmanybirosag_nyilvanos_addat_mulasztasos_alkotmanysertes
|
2020-05-01 15:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Ha esik az eső, akkor sem érdemes összecsukni az esernyőt, ha az ember belép a Nyugati pályaudvarra, mert belül, a vágánycsarnokban majdnem ugyanolyan eséllyel kap vizet a nyakába, mint kint. Az ország egyik legfontosabb, járványmentes időkben naponta több tízezer ember által használt vasúti létesítménye évek, lassan évtizedek óta rettenetes állapotban van, két éve például egy nagyobb vakolatdarab szakadt le.
A tetőszerkezet állapotát mindennél jobban mutatja az a videó, amelyet még 2014-ben tett közzé a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület:
A felújítást évek óta ígérgetik, de úgy tűnik, hogy most már tényleg el is indul. A pályaudvar teteje és homlokzati üvegfalainak felújítására kiírt tenderen két cég adott le ajánlatot. A befutó végül a Puskás Stadionon és a Liget-projekt több beruházásán is tízmilliárdokért dolgozó Magyar Építő Zrt. lett, amely – legalábbis nagy valószínűség szerint – jó félmilliárddal olcsóbban vállalta a munkát, mint amennyiért a Mészáros-család cége, a Fejér B.Á.L. elvégezte volna.
A MÁV tavaly év végén írta ki a közbeszerzést, amely alapján
felújítják a pénztárcsarnok, a McDonald’s és a vágánycsarnok tetejét, utóbbit a csatlakozó üvegszerkezetekkel,
rekonstruálják a homlokzati hat kisebb toronytetőt,
részben átépítik a csapadékvíz-elvezető rendszert, és
megújítják az üveg függönyfalat az épület mindkét végén.
A kiírás szerint csak a tetőszerkezeten 1800 négyzetmétert kell leüvegezni, a homlokzaton pedig ennél is nagyobb üvegfelületet kell felújítani. Mindezt úgy, hogy műemlékről van szó.
Szóval már az elején látni lehetett, hogy masszívan milliárdos beruházásról van szó. A munkának azonban elvileg van fedezete, hiszen Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója korábban azt nyilatkozta, hogy a fejlesztésre európai uniós forrásokkal rendelkezik a vasúttársaság.
Múlt héten az is kiderült, hogy mennyi uniós forrás kellene erre, a MÁV ugyanis feltöltötte a közbeszerzési rendszerbe az ajánlatok elbírálásáról szóló összesítést. Ebből pedig az derül ki, hogy
a két beérkező ajánlatból az olcsóbb csak egy hajszállal marad el a 9 milliárd forinttól.
A Magyar Építő Zrt. vállalta elvileg ennyiért a munkát, de ez azért nem teljesen egyértelmű, mert a dokumentumot valószínűleg rosszul töltötték ki. Az ajánlatok felsorolásánál a Magyar Építő mellett ez az összeg szerepel, a nyertes megnevezésénél azonban már – szintén a cég neve mellett – egy ennél bő félmilliárddal magasabb. Azért tűnik szinte biztosnak, hogy utóbbi a hibás, mert az ott megadott 9,52 milliárd épp megegyezik a másik pályázó, a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában álló Fejér B.Á.L. Zrt. ajánlatával.
A Magyar Építő a mostani megbízással viszonylag hosszú idő után nyert újabb állami munkát. Legutóbb tavaly augusztusban a labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő beruházásokat bízták rájuk, illetve a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Záév Zrt.-re, amellyel a Puskás Stadiont is közösen építette a vállalat. Az a nyolcmilliárdos projekt – annak ellenére, hogy az Eb-t elhalasztották – lassan befejeződik.
A cég egyébként korábban közvetve annak a Szíjj Lászlónak a tulajdonában volt, akit épp Homolya Róberttel közösen fényképezett le 2018-ban egy luxusjachton az Átlátszó. Szíjj azonban már 2017-ben megvált a társaságtól, amely azonban így is Fidesz-közeli tulajdonban maradt. A Magyar Építő ugyanis Szíjjtól a Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila és a sajtóinformációk szerint a kormányfő vejével és lányával szintén összekapcsolható Szeivolt István érdekeltségébe került. A vállalatnak pedig azóta is jól megy: 2017 nyara óta önállóan 17, más cégekkel közösen pedig több mint 40 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
|
Végre nekiállnak a botrányos állapotú Nyugati pályaudvar felújításának
|
Kilencmilliárd forintért újíthatja fel a pályaudvar tetejét és homlokzati üvegfalait a Puskás Stadionon is dolgozó Magyar Építő Zrt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200504/vegre-nekiallnak-a-botranyos-allapotu-nyugati-palyaudvar-felujitasanak/
|
2020-05-04 16:39:00
| true | null | null |
G7
|
Újabb több mint 6 milliárd forintot költ el az állampolgárok tájékoztatására a kormányzati kommunikációért felelős Miniszterelnöki Kabinetiroda. A Rogán Antal vezette tárca még április elején állapodott meg az állami hirdetési pénzeket felszívó cégcsoporttal, de a szerződést csak most töltötték fel az erre a célra létrehozott felületre (pdf).
Ez már a huszadik olyan közbeszerzés volt, amit az „állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátására” írtak ki, és amelyek eredményeként az országot ellepték az először kék hátterű, később Soros György arcképével díszített, majd pedig mémmé vált stockfotókat használó plakátok. Pár éve pedig a hasonló tenderek kiegészültek még egy feladattal: a magyar állampolgárok tájékoztatása mellett már az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációt” is lefedik. Az áprilisban lezárt közbeszerzés utóbbiból is már a tizenkettedik volt.
A mostani hatmilliárdból vélhetően a koronavírussal kapcsolatos tájékoztatókat és a kormányzat gazdaságélénkítőnek szánt, legalábbis akként kommunikált intézkedéseit – például a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” – népszerűsítő plakátokat, illetve egyéb hirdetéseket finanszírozzák . Egész biztosat azonban azért nem lehet mondani, mert Rogán Antal minisztériumát hiába kérték korábban többször is, hogy árulja el, melyik kampányt melyik közbeszerzésből fizették, ezt eddig a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem tette meg.
A megbízást ezúttal is Balásy Gyula médiaügynökségei kapták, ami azért sem meglepő, mert más nem is kaphatta volna. A tendert ugyanis a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül intézte Rogánék minisztériuma, márpedig az állami kommunikációs költést felügyelő hivatal egy ideje már csak Balásyékkal szerződik le. Ennek eredményeként a néhány éve még csak néhány százmilliós bevételt csináló ügynökségek mostanra több mint 150 milliárdnyi állami megrendeléshez jutottak.
Ezeknek pedig elég jelentős része épp Rogánéktól jött. A minisztérium ugyanis eddig – az opciós részekkel együtt – 93,3 milliárd forintnyi szerződést kötött a plakátokról ismert kampányokra. Ezeket a megbízásokat pedig egy kivételével Balásy Gyula ügynökségei kapták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmióta kiposztolta, hogy Orbánra szavaz, 90 milliárdnyi megbízást kapott, most duplázhatA következő években is egyetlen médiaügynökségi csoportnál költhetik el az összes állami hirdetési pénzt, a tender alapján újabb 90 milliárd forintot.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy Puskás stadionnyi pénzt költhet propagandára az államBár a kommunikáción korábban sem spórolt a kormányzat, most az eddigiekhez képest is egészen elképesztő összegben kötött szerződést a Nemzeti Kommunikációs Hivatal.
|
Hatmilliárd még kellett, hogy mindenki értesüljön a 13. havi nyugdíjról
|
Rogán Antal minisztériuma eddig 93 milliárd forintot költött a kék hátterű és Soros György arcképével díszített plakátokról elhíresült kampányokra.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200508/hatmilliard-meg-kellett-hogy-mindenki-ertesuljon-a-13-havi-nyugdijrol/
|
2020-05-08 16:47:00
| true | null | null |
G7
|
Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester.
Rájöttek ugyanis arra, hogy 500 millió forint hiányzik a kerület vagyonából, mert mint kiderült, a korábbi polgármester, Nagy Gábor Tamás 2013-ban - állításuk szerint saját hatáskörben - ekkora összeget helyezett el a közismerten Fidesz-közeli Széchenyi Bankban, ami nem sokkal később, 2014-ben a NER-korszak egyik legnagyobb gazdasági botrányának köszönhetően tönkrement. A sírba víve magával az I. kerületiek közpénzét is.
A Széchenyi Bank megsemmisüléséhez egyébként annyira gyanús húzások vezettek, hogy az ügyben a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank annak ellenére tett büntetőfeljelentést 2015-ben, hogy a Széchenyi többségi tulajdonosa az egyik leglojálisabb - és a nagyközönség előtt legkevésbé ismert - NER-háttérember, a Fidesz médiabirodalmának a baloldali kormányzás alatti egyik fontos finanszírozója, Töröcskei István érdekeltsége volt. Aki mellett a 49 százalékos kisebbségi tulajdonos 2013 közepe óta a magyar állam, konkrétan az a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, amit 2013 márciusáig éppen Matolcsy vezetett.
De mielőtt felidéznénk a bankcsődöt, ugorjunk vissza a mostani ügyre!
Az I. kerületi önkormányzat 2010-es évek elején érvényes ügyrendje szerint a polgármester 100 millió forintos értékhatárig a saját hatáskörében is leköthetett pénzösszegeket a kerület vagyonából, de maximum 30 napra, e fölötti összeg vagy hosszabb lekötés esetében viszont a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása volt szükséges.
2013. márciusában Nagy Gábor Tamás fideszes polgármester egy rendelettel 500 millió forintra emelte ezt az értékhatárt, a maximális lekötési időt pedig egy hónapról fél évre emelte - állítja Gelencsér és V. Naszályi. Mint kiderült nem véletlenül: Nagy alig két hónappal később ugyanis éppen 500 millió forintot helyezett el két részletben a Széchenyi Bankban, hathónapos lekötésre. Az új szabályok szerint erről a bizottság értesítése nélkül dönthetett.
Maga a pénz elhelyezése a korábbi rendelet miatt az önkormányzat szempontjából formailag törvényes volt, ám az kapásból feltűnő, hogy Nagy Gábor Tamás ezt teljes titokban tartotta. Gelencsér Ferenc állítása, illetve facebookos posztja szerint ugyanis a lekötésről egy szó sem szerepel például a 2013. szeptemberében készült pénzügyi beszámolójában.
A polgármesternek a féléves lejáratok miatt 2013 novemberében és 2014 májusában is lehetősége volt kivenni a pénzt, de nem tette, sőt újra lekötötte azt. Pedig ekkorra már nemhogy egy jó információkkal rendelkező, bennfentes kormánypárti politikus, hanem egy teljesen átlagos újságolvasó is rég tisztában lehetett azzal, hogy a Széchenyi Bank helyzete drámaian megrendült.
A HVG 2014. június 3-án például arról írt, hogy a banknál hatalmas volt a veszteség, csak az előző évben 2 milliárd forint, ami az aprócska pénzintézet jegyzet tőkéjének majdnem egyharmadát jelenti, miközben igen magas a nem teljesítő hitelek aránya. A lap azt is megírta, hogy a banknál felügyeleti vizsgálat indult.
De már ez előtt is jelentek meg leleplező cikkek a bank gondjairól. A gazdasági sajtó bő terjedelemben foglalkozott azzal, hogy a fennállása hat éve alatt mindvégig veszteséges bank - a polgármester ennek tudatában sem kérte vissza a kerület pénzét - az összeomlás felé halad.
A 2014 novemberében pedig már nem tudott mit tenni az I. kerület: a Nemzeti Bank, ami időközben szintén vizsgálatot indított a pénzintézetnél, november 4-én 5 millió forintban maximálta a rövid lejáratú kifizetések összegét. Az I. kerület soros hat hónapja 1, illetve 2 nappal ezután járt le, így már bottal üthették a félmilliárdjuk nyomát.
A helyzet ekkor már annyira kínos volt, hogy Nagy Gábor Tamás 2014. december 10-én írásban próbálta megindokolni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek, hogy miért hagyta bent a kerület pénzét még pár héttel korábban, novemberben is. illetve segítséget kért tőle, hogy valahogy mégis visszaszerezhesse a pénzt.
Levelében Nagy Gábor Tamás nyíltan elismerte, hogy 2014. közepére már bőven tudta, hogy a bank helyzet nem rózsás és oda közpénzt kihelyezni kockázatos:
Na de miért nem próbálta akkor visszaszerezni a közpénzt, ha egyszer tudta, hogy kockázatos a buli, és amire még a saját levele szerint is lett volna lehetősége?
„Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel.”
- írta indokolásképp Varga miniszternek.
Pedig ekkora már réges régen megszűnt a bizalom a többségi magántulajdonban lévő bankkal szemben, hiszen a sajtó bőséges terjedelemben számolt be a jegybanki vizsgálatról.
Az MNB végül 2014. december 5-én visszavonta a pénzintézeti engedélyüket és elrendelte a Széchenyi végelszámolását.
Legkésőbb ezen a ponton az olvasóban joggal merül fel az a logikus kérdés, hogy eleve miért helyez el bárki is félmilliárd forint közpénzt egy olyan banknál, amiről a hivatalból nyilvános cégadatok megnézése alapján is könnyen megtudható, hogy folyamatosan veszteséges, és amihez személyesen nincs semmiféle köze, vagyis nem önmagát gazdagítja. És főleg miért tart ki mellette azután is, hogy egyre világosabb a bank katasztrofális anyagi helyzete?
Nagy Gábor Tamás a Vargának írt magyarázkodó hangulatú levelében az eredeti választását azzal indokolta, hogy
"Úgy gondoltuk, hogy egy 49 százalékos állami tulajdonú bankban biztonságban tudjuk pénzünket"
Arra, hogy ezen felül mi lehetett az oka erre - különös tekintettel arra, hogy a minisztérium 2013. június 28-án lett szerzett tulajdont a bankban, akikkel Nagy még ez ELŐTT, májusban szerződött le - az vethet némi fényt, ha megnézzük, mi is volt ez a Széchenyi Bank és ki az a Töröcskei István.
A Nemzeti Banktól a milliárdokig
Az egyik legkevésbé rivaldafényben élő NER-milliárdos a rendszerváltástól kezdve az aktuális jobboldali kormányok környékén üzletelt. A rendszerváltás előtt az MNB-ben dolgozott, ahol a főnöke Boros Imre jelentette a kapcsolódási pontot a későbbi Antall-kormányhoz, aminek Boros minisztere lett. Töröcskeit már alkalmazottként sem kerülték a tisztázatlan ügyek: érintettje volt, de nem elítéltje az úgynevezett Volkswagen-ügynek 1987-ben, amit a Spiegel a világháború utáni Németország egyik legnagyobb gazdasági bűnügyének nevezett, és ami miatt a magyar jegybanknak 1993-ban mai értéken tízmilliárdos nagyságrendű összeget kellett peren kívül kifizetnie.
Töröcskei a rendszerváltás után azonnal nagymenő üzletember lett, majd a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója. A Fidesszel ekkor fonta szorosra a személyes és gazdasági szálakat: az Átlátszó cikke szerint 1994-ben a bank egymillárd forintos hitellel támogatta a harcias liberálisból nem sokkal ezelőtt jobboldali konzervatívvá átfazonírozott Fidesz és az MDF választási kampányát.
Akkor még ez a pénz sem segített, a Fidesz története legváratlanabb és legnagyobb kudarcát szenvedte el, a kiborult Orbán pártelnök a választási eredmények helyett emlékezetes módon a finnek hoki-vb-döntőjét nézte inkább, Horn Gyula kétharmadot szerzett, Töröcskeinek, visszanézve, mégis megérte a dolog. Saját bevallása szerint ugyanis a hitelbankos korszakában ismerkedett meg és barátkozott össze Simicska Lajossal. Töröcskei abban is unikumnak számít a hazai gazdasági-politikai háttéremberek között, hogy alkalmanként teljes nyíltsággal beszélt olyasmikről, amikről kevesen szoktak. Erről például így nyilatkozott a megboldogult Népszabadságnak 2011-ben:
„Simicska Lajos urat 1992-ben ismertem meg, mikor a Hitelbank elnök-vezérigazgatója voltam. Izgalmas vitákat folytattunk, amiből mély baráti kapcsolat alakult ki. Kevés ember van megáldva hozzá hasonló jó képességekkel. A Fidesszel ezt követően alakult ki szorosabb kapcsolat. Nyerges Zsolt úrral 2001-ben találkoztunk, és azóta építgetjük a baráti kötődéseinket.”
A Fidesszel ápolt szorosabb kapcsolat a gyakorlatban a várakozásai ellenére ellenzékben maradt Fideszes médiabirodalmának finanszírozását jelentette. Töröcskei már 1994-ben bepróbálkozott azzal, hogy az állami tulajdonú Hitelbank cégportfoliójából Simicska Lajos Mahir-jának, az egyik legfontosabb fideszes párt-háttércégnek adja el az akkor még extra magas példányszámban elfogyó Szabad Földet, illetve a Mai Nap és a Reform című bulvárlapokat, de a hatalomra került Horn Gyula a kezére csapott.
Amikor a Fidesz 1998-ban, történetében először hatalomra került, nem felejtették el Töröcskei gesztusait: a Magyar Exporthitel-biztosító elnökévé nevezték ki és ő lett a kormányzat egyik erős gazdasági háttérembere.
Az üzletember ezt a 2002-es váratlan MSZP-győzelem után nem késlekedett viszonozni: részben az ő cégei birtokolták és finanszírozták a Hír Tv-t és a Lánchíd rádiót egészen 2011-ig. Arról, hogy a kizárólag politikai célokra kitalát médiacégeket nem üzletnek tekintette, hanem pártfeladatként kapta a finanszírozásukat, szintén elismerésre méltó nyíltsággal beszélt:
„Elkötelezett konzervatívként szomorúan tapasztaltam, hogy ennek az oldalnak rendkívül kevés megszólalási lehetősége adódott a tömegtájékoztatásban. Amikor jött a megkeresés, hogy egy bizonyos csoport álljon össze, és hozzuk létre a konzervatív sajtót, eredményeim szerencsére lehetővé tették, hogy ebben lelkesen részt vehessek.”
Töröcskeinek - akiről sosem derült ki igazán, hogy mekkora vagyont mozgat - egy rakás egyéb érdekeltsége volt, az agráriumtól a pénzügyi szektoron át az energiaiparig. Ez tette lehetővé a pártkérés teljesítését is médiaügyben.
Töröcskeit tehát tehetős - feltehetőleg sokmilliárdos - befektetőként és a párt gazdasági háttérbirodalmát akkor még lényegében egyszemélyben irányító és birtokló Simicska Lajos bizalmasaként érte a Fidesz ismételt hatalomra kerülése 2010-ben.
A választások táján kétmilliárdos hitelből vásárolta meg az akkor még SPE Banknak hívott későbbi Széchenyi Bankot egy Kajmán-szigeteki tulajtól, amit titokzatos okokból egy napra Pannon, majd pár hónapra Helikon Bankra keresztelt, hogy aztán végleg kikössön a Széchenyi névnél.
A kisbank a róla szóló szakcikkek szerint folyamatosan veszteséges volt, ezért a többségi tulajdonosnak kötelező lett tőkét emelnie, amit Töröcskei 2012-ben egy olyan tranzakcióval próbált megoldani, ami a későbbi vizsgálatok középpontjába került. A print HVG a Magyar Nemzeti Bank vizsgálati anyaga alapján a következőképpen írta le az akciót egyik tényfeltáró cikkében, az 2015. augusztus 22-i lapszámban: a bank öt cégnek összesen 1,5 milliárd forint hitelt adott villámgyos elbírálás után, hogy az összeg a hetilap szerint különböző számlákon villámgyosan átfolyatva egy napon belül a Széchenyi többségi tulajdonosa, Töröcskei családi cége, a T and T Kft számláján landoljon, amiből a cég azonnal, még aznap megemelte a bank tökéjét.
Vagyis - az MNB több mint 100 oldalas, a HVG által ismertetett vizsgálati jelentése szerint - fiktív tőkeemelés történt volna, hiszen a többségi tulaj a bank tőkéjét egy magától a banktól származó hitelből emelte volna meg.
Egy elképzelt tökéletes piacgazdaságban talán meglepő lenne, hogy a magyar állam 2013. nyarán pont egy ilyen küszködő kisbanknak vegye meg a 49 százalékát, 3 milliárdos befizetéssel. Ha tekintetbe vesszük Töröcskei és a Fidesz nem is titkolt szoros viszonyát, talán már érthetőbbé válik a dolog.
A nemzetgazdasági tárca megpróbálta rendbe hozni a leglátványosabb problémákat: rászorította például a bankárt, hogy rendezze a korábban leírt, furcsa tőkeemelési ügyet.
A maga módján szinte vicces elem, hogy - a HVG cikke szerint - Töröcskei cége még a bank eredeti megvárlására felvett hitelt is úgy fizette vissza, hogy az MNB kis- és középvállalkozásoknak szánt, úgynevezett növekedési hitelkeretéből két jókora kölcsönt adott két vállalkozásnak, hogy az összegek egy része megint csak a T and T-nél landoljon és a cég ebből fizesse vissza a hitelét.
Az MNB vizsgálata olyan következtetésekre jutott, amik miatt 2014. decemberében visszavonták a bank engedélyét, elrendelték a végelszámolását majd pár hónap múlva büntető feljelentést tettek.
Nyomozástörténti kuriózum, hogy a 444 tudomása szerint a nyomozás még mindig nem zárult le. Sokat elárul annak hevességéről és érthetőbbé teszi annak világrekordgyanús elhúzódását, hogy amikor az mfor.hu 2019. februárjában, vagyis majdnem négy évvel a nyomozás kezdete után cikket írt az ügyről,
a rendőrség a jellemzően jólértesült lap információi szerint még meg sem kereste sem Töröcskeit, sem a feleségét, sem Szakács Tibort, a Széchenyi Bank akkor vezérigazgatóját.
Ezen értesülésüket Töröcskei akkor nem kívánta kommentálni, Szakácsot pedig nem sikerült elérniük.
Most sikerült beszélnem Töröcskeivel, aki megerősítette, hogy azóta sem kereste a rendőrség a büntetőeljárás miatt. Az üzletember elmesélte, hogy a Széchenyi-ügy miatt polgári pereket indított az MNB ellen, amikben állítása szerint "egész jól állnak" és azt fejtegette, hogy talán azért nem halad a büntetőügy, mert a hatóságok szerinte arra számítottak, hogy a polgári perekben veszíteni fog, ami majd megkönnyíti a büntetőeljárást, ám végül nem így történt.
Vele ellentétben Nagy Gábor Tamás egyelőre nem reagált sem a telefonos, sem az SMS-ben küldött megkeresésünkre. (Update: cikkünk megjelenésekor a sajtósán keresztül azt üzente, hogy a kerületi Fidesz-szervezet reagált a nevében, ami alant lesz olvasható.)
Cikkünk élesítése előtt közvetlenül a Fidesz közleményt adott ki az ügyben. Ebben azt állítják - szöges ellentétben V. Naszályi Márta és Gelencsér állításaival - hogy a polgámester nem titokban cselekedett, hanem
"Az Önkormányzat pénzügyi tartalékairól, a lekötésekről, futamidejükről és várható kamatbevételeiről minden költségvetési rendelet módosításakor, elfogadásakor és a zárszámadásokban is tájékoztatást kapott a testületet. A bank csődjekor kialakuló helyzet mind a szakbizottság mind a képviselő-testület előtt ismertetve volt."
A párt közleménye meglepő módon azzal indokolta, hogy a Széchenyit választották, hogy "3 banktól kért ajánlatot, minden esetben a Széchenyi Bank ajánlotta a legmagasabb kamatot". Ez azért meglepő érv, mert a kamat közpénz elhelyezésekor normális esetben kifejezetten sokadrangú szempont és éppen a megbízhatatlan pénzintézeketek ajánlanak sokszor gyanúsan magas kamatot.
A közelmény azt is állítja, hogy
Csahogy ezt éppen Nagy Gábor Tamás levele cáfolja, aki nyíltan leírta Vargának, hogy annyira tudtak a likviditási gondokról, hogy már májusban sem mertek új betétet elhelyezni a bankban.
A Fidesz közleménye ott is önmagát látszik cáfolni, amikor kicsit később azt írják, hogy
"Nincs új a nap alatt, V. Naszályi Márta jelenlegi polgármester első döntései között magához vonta a 2015 óta bizottsági hatáskörbe tartozó pénzügyi lekötésekről való döntés jogát."
Amiből ugye az következik, hogy 2015. előtt mégsem a bizottság döntött a lekötésekről, ellentétben azzal, amit közleménye elején a párt állított. Az ellenzékiek viszont éppen ezt mondták.
A kerületi Fidesz Nagy Gábor Tamást mentegetni igyekvő közleménye azzal zárul, hogy V. Naszályi
|
Az I. kerületi polgárok 500 millió forintját égette el a korábbi polgármester
|
Az I. kerület ellenzéki vezetése feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt - jelentette be szerdán V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/13/az-i-keruleti-polgarok-500-millio-forintjat-egette-el-a-korabbi-polgarmester-a-fidesz-korszak-legjobban-dokumentalt-gazdasagi-bunugye-miatt
|
2020-05-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az ötödik leggazdagabb magyarként számon tartott Bige László, „a műtrágyakirály” ellen tavaly májusban indított nyomozást a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt. Az üzletembert 48 órára őrizetbe is vették, majd szabadlábon védekezhetett. Ezután hosszas csend következett, ám most, egy évvel később fordulat történt.
A 24.hu írta meg, hogy Bige ellen vádat emeltek az ügyben, és börtönbüntetést, valamint 135 millió forint elkobzását indítványozta az ügyészség. A lap idézi a megyei hírportálon Martossy György megbízott főügyész aláírásával megjelent közleményt, amely az üzletember nevének említése nélkül részletezi a feltételezett bűncselekményt.
Eszerint Bigét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség üzletszerűen elkövetett vesztegetéssel vádolja, mivel a vádirat szerint manipulált az általa gyártott termék eladása során, amiért 135 millió forintot kért és kapott cége ügyfelétől. 2010-ben, vagyis 10 évvel ezelőtt.
„A vádlott megállapodott az említett vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át részére letéti szerződés alapján, amelynek egy részét a vállalkozó a vevőknek fogja a piaci árnál olcsóbban, ugyanakkor számla nélkül értékesíteni, az így befolyt összeget pedig átadja a vádlottnak. A vádlott egyúttal vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később az általa vezetett cég leértékeli, azaz kedvezményes áron fogja kiszámlázni, így a vállalkozó is megfelelő haszonhoz juthat.” – olvasható a közleményben.
Az ügyészség börtönbüntetést kér a milliárdosra, de abban az esetben, ha az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, akkor az ügyészség megelégedne két év börtönbüntetéssel öt évre felfüggesztve.
Bige László az Átlátszónak is eljuttatott sajtóközleményben reagált a vádemelésre. A Bige Holding, és annak ékköve, a péti Nitrogénművek tulajdonosa szerint nevetséges és megalapozatlan a vesztegetési vád.
„Elfelejtették, hogy nem alkalmazott vagyok, akit meg lehet vesztegetni, hanem én vagyok a tulajdonos, akit a saját pénze ellenében nem lehet megvesztegetni.”
Úgy véli, ez a vád is része annak az összefüggő támadásnak, ami zajlik ellenük. Azt írja, igazán látványosak a cégcsoportja elleni „hatósági atrocitások”, és felsorol néhányat:
a szolnoki vegyiüzem elleni fellépés
a Nitrogénművek Zrt. két vezetőjét kezdetben sikkasztással, majd hűtlen kezeléssel vádolták leértékelt műtrágya értékesítése kapcsán
folyamatban van egy versenyhivatali eljárás a hazai műtrágyaszektor szerződési és értékesítési gyakorlatáról 2011 óta
a Nitrogénművek legutóbbi nemzetközi kötvénykibocsátása előtt valaki (megnevezi a személyt, aki nem közszereplő – a szerk.) vádaskodó levelet küldött a kibocsátó bankok vezetőinek, nagy ügyvédi irodáknak és hedge fundoknak
Közleményében Bige László arról is ír, hogy cégein keresztül közel 500 millió eurót fektetett be Magyarországon az elmúlt tíz évben. Ez egy sikeres befektetési ciklus volt, új gyárakat építettek, többé- kevésbé teljesen megújították a Nitrogénműveket, amely bővítette kapacitását a legújabb technológia révén – mondta Bige. Hozzátette: ráadásul válság alatt építettek, ami azt jelentette, hogy költségeik körülbelül a felének feleltek meg annak, mint ami manapság lenne. Összeszámolhatja bárki, hogy ki fektetett be ebben az országban az elmúlt tíz év alatt közel 500 millió eurót – biztatott a milliárdos.
Mint fogalmazott, még a „lopott pénzből” sem fektettek be ennyit, azaz nincs még egy magyar cég, amely ennyit fektetett volna be Magyarországon, mint ő.
Kevés cég van, amely 2-3 milliárdtól fölfelé fektet be, de azt a külföldi céget, amely 2-3 milliárd forintot elkölt Magyarországon, „úgy megéneklik, mint Odüsszeuszt, sőt még támogatást is adnak neki”. Bigéék ezzel szemben soha egy fillért nem kaptak sem az Európai Uniótól, sem pedig a magyar adófizetőktől. Sem az előző rendszerben, sem azóta. Nem kaptak, de nem is tartottak rá igényt. Ebből a pénzből csak azoknak adnak, akik eléggé lojálisak a hatalom iránt – fogalmazott Bige László. Egy illetékes miniszter meg is mondta neki – emlékezett vissza –, hogy ne is kérjenek támogatást, mert nekik nem jár. A beruházásokat így saját pénzükből és kötvényeik kibocsátásából fedezték.
Az üzletember közleménye megnevezi azt a személyt is (szintén nem közszereplő – a szerk.), aki őt feljelentette a 10 évvel ezelőtti állítólagos vesztegetés miatt. Bige azt írja, hogy a feljelentő 2010-ben tönkrement, és még ma is sok milliárd forinttal tartozik magánembereknek és cégeknek. Többek között a Bige Holding Csoportnak is tartozik, körülbelül 400 millióval.
Bige szerint sántít a vesztegetéses történet, mert ők ezzel az emberrel „úgynevezett letéti szerződéseket kötöttek, tehát az áru a Nitrogénműveké volt, azt el sem adhatta”.
A milliárdos úgy gondolja, fizethettek pár tízmillió forintot a feljelentőnek azért, hogy az ügyben elvállalja a bűnbánó pentito szerepét. Amit el is vállalt, mivel nincs már nincs semmije, miután korábban tönkrement. Bige László szerint ezért lehetett ilyen hülye, hogy tíz év után „jutott eszébe”, hogy ő „vesztegetett”. A néhány millió forintért.
Bige László ugyanakkor nem igazán érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőlük hivatalosan megvett árut számla nélkül adta el. Ennek nincs semmi más értelme, minthogy zaklassák, meghurcolják – tette hozzá.
A műtrágyakirály szerint ebből is látszik, hogy minden fronton próbálkoznak ellenük, de szerinte semmi eséllyel, mert úgy véli, hogy „ezek igazán dilettáns, amatőr, semmirekellő emberek”. Emlékeztetett arra, hogy abban az időben, amikor az állítólagos vesztegetés a feljelentés szerint történt volna, ő milliárdos nagyságrendű osztalékot vett fel, de nemcsak akkor, hanem előtte is és utána is.
A személyét és cégcsoportját ért támadások kapcsán Bige László elmondta: nem véletlenül döntöttek úgy, hogy a Nitrogénművek Zrt. részéről 7 éves kötvényt bocsátanak ki, mert tudta, hogy támadások érik majd őket. Ellenfelei a kötvénykibocsátást is azért akarták megakadályozni, mert abban bíztak, hogy megszerezhetik a péti gyárukat abban az esetben, ha megszüntetik a finanszírozásukat. Nagy erőfeszítéseket tettek, hogy ártsanak nekik, velük szemben szisztematikusan és kifejezetten az állami szervek – rendőrség, katasztrófavédelem, ügyészség, versenyhivatal – bevonásával elkövetnek mindent, hogy tönkretegyék, de ez nem fog sikerülni – mondta Bige László.
Az üzletember szerint az ellene és cégcsoportja elleni támadások mögött Csányi Sándor áll, és azt is nyilvánvalónak tartja, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik – fogalmazott.
„Az állam mindenesetre most Bigééket olyan látványosan, jól szervezetten és úgy bántja, mintha a magyar
Gazdaságvédelmi Akcióterv része lenne a magyar gazdaság egyik csúcsszereplőjének a tönkretétele, ezzel együtt bagóért való megszerzése, hatalomhoz közeli kezekbe. Barátokhoz, ahogy mondani szokás. Nincs új a nap alatt.” – zárul a műtrágyakirály közleménye.
A szolnoki vegyiüzem elleni hatósági fellépésről korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen:
Törvénysértő ellenőrzést tartott a katasztrófavédelem Bige László gyárában
A tavaly őszi, rendőrséggel közös razzia után a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság idén május végén szabálytalanságokra hivatkozva felfüggesztette a Bige Holding működési engedélyét. Közben viszont a szolnok megyei katasztrófavédelemnek érvényes szerződése volt a gyárral, aminek tűzátjelző-szolgáltatást végzett térítés ellenében.
Címlapkép: Bige László Nyíregyházán 2014. december 23-án. (MTI Fotó: Balázs Attila)
|
A vesztegetéssel vádolt Bige László szerint a “lopott pénzből” sem fektettek be Magyarországon annyit, mint ő
|
Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönbüntetést kérnek rá. A milliárdos a sajtónak kiküldött közleményében nevetségesnek és komolytalannak nevezi a vádat – szerinte az egész ügy nonszensz, és Csányi Sándor ámokfutása áll a háttérben, ám úgy véli, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. “Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik” – áll a műtrágyakirály közleményében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/14/a-vesztegetessel-vadolt-bige-laszlo-szerint-dilettans-semmirekello-emberek-tamadjak/
|
2020-05-14 13:46:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Boldog István a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott – írták.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóságról a Központi Nyomozó Főügyészségre áttett ügyben eddig kilenc embert hallgatott ki gyanúsítottként az ügyészség.
|
Gyanúsítottként hallgatta ki a főügyészség Boldog István fideszes parlamenti képviselőt
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/boldog-istvan-kihallgatas-ugyeszseg-gyanusitott-korrupcio-185334
|
2020-05-15 15:51:51
| true | null | null |
168 óra
|
|
A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.
Hiába változott azonban a forrás, az egyszeri hírolvasó félretájékoztatása ugyanakkor megmaradt. A hírügynökség anyagainak összképe ugyanabba a sorosozós-migránsozós-brüsszelezős narratívába illeszkedik, amit 2013-al kezdődően az orosz propaganda (például az orosz állami érdekeltségű Russia Today vagy a Sputnik News) terjesztett Európában, és amit a magyar kormány bűvkörébe került médiumok is előszeretettel visszhangoztak.
A V4NA állította elő például azt a március végi anyagot, ami szerint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hátráltatta a járvány elleni védekezést azzal, hogy év elején elkomolytalankodta a koronavírust. A cikk eleve abszurdum: senki sem látta a jövőt, Európa-szerte minden állam csak február végi tömeges megbetegedések után kapott a fejéhez, a magyar operatív törzs például február 24-én állt fel.
De vannak a hírszövegben konkrét csúsztatások is. A szöveg szerint “még február 14-én sem fogta fel az uniós egészségügyi hivatal, hogy milyen veszélyt jelent Európában a koronavírus-járvány”. Az állítást az ECDC —amúgy a tagállami egészségügyi szerveket éberségre kérő — nyilvános jelentésének egy környezetéből kiragadott és elferdített mondatára alapozták, amely szerint február 14-én a feltételezett gócpontok közelében nem élő vagy utazó uniós állampolgárok számára a fertőzés veszélye abban a pillanatban alacsony volt (a V4NA a dőlt betűvel jegyzett részleteket felejtette el említeni).
Ez a hagyományosnak mondható “Brüsszel gonosz/alkalmatlan” narratívába illeszkedő, félreinformáló anyag nemcsak a magyar olvasókhoz jutott el: szlovén és macedón médiumok is közölték. Az átvétel nem egyszeri eset. Az elmúlt fél év során ugyanazokhoz a szlovén, macedón médiavállalkozásokhoz tartozó szájtokon tűntek fel a Habony Árpád érdekeltségében működő V4NA hírügynökség anyagai, amelyekben magyar szereplők is tulajdont szereztek az elmúlt években — feltehetően kormányzati hátszéllel.
Így leszünk regionális dezinformációs középhatalom
Az online említéseket monitorozó Mediatoolkit keresőjével az elmúlt három hónap során a V4NA-ra hivatkozó legtöbb cikket a magyar után a szlovén és az (észak-)macedón interneten találtuk. A szlovén médiatérben a NovaTV24, valamint a Demokracija hetilap webszájtján, a macedón hírvilágban a Netpress, az Infomax és a Kurir oldalakon jelentek meg V4NA-anyagok, például a Soros György ördögi tervét leleplező Orbán Viktorról, vagy a nemzetközi Soros-hálózat Magyarország elleni ármánykodásáról.
Mindegyik médiatermék abba a csomagba tartozik, ami két magyar ex-közmédiás figura (Schatz Péter, Adamik Ágnes) nevével fémjelzett, közelmúltbeli balkáni magyar bevásárlókosárból kandikál ki. Az alig fedett állami forrásokból történő, szlovén és macedón irányú, a célországok kapható politikai karaktereivel épített szövetségesi viszonyokhoz házasított orbánista médiaterjeszkedés a magyar rezsim regionális ambícióit és befektetési politikáját is keresztezi. Erről a folyamatról bőségesen lehetett olvasni korábban is (ld. pl. ezt a cikket e sorok szerzőjétől a szlovén nyomulásról, ezt az Átlátszó-áttekintést a macedón ügyekről és ezt az összegző, közreműködésünkkel készült, angol nyelvű OCCRP-anyagot).
Macedóniában is médiavásárlásokba kezdett az orbáni propagandagépezet
Kormánypárti médiacégekhez köthető magyar befektetők jelentek meg a korábbi macedón miniszterelnök Nikola Gruevszkit támogató macedóniai médiavállalatokban – derült ki macedón oknyomozó újságírók által megszerzett cégiratokból. Schatz Péter, a Szlovéniában is terjeszkedő Ripost társtulajdonosa, és egy másik egykori MTVA-s vezető, Adamik Ágnes az elmúlt évben többségi tulajdonrészt szereztek több mint féltucat macedón sajtótermék kiadóiban.
A V4NA a magyar médiaérdekeltségek regionális naprendszerének központjában helyezkedik el, erre utal a szlovén Necenzurirano friss leleplezése is. A szájt információi szerint 2018 óta a balkáni országokba csatornázott, összesen 1,4 milliárd forint értékű magyar vonatkozású pénz részben a V4NA kiadójától, részben az akkori Habony-szövetségesekhez tartozó magyar Ripost kiadójától érkezett. Feltehetőleg részben ez állt a Ripost Média Kft. 2018-as, többszázmilliós gigaveszteséget produkáló pénzügyi furcsaságai mögött, amiről a magyar sajtóban elsőként jelen cikk szerzője számolt be, aminthogy arról is, hogy Habony és szövetségesei a magyar médiatérről ugyan kiszorultak, de a szlovén sakktáblán még játékban vannak.
A miniszterelnöki nemhivatalos kommunikációs tanácsadó Habony szelleme persze már a kezdetek óta ott lebeg a Balkán-projekt felett. A 444 korábbi információja szerint a Fidesz-szövetséges szlovén SDS és a Gruevszki-féle macedón VMRO-DPMNE baráti médiáját pénzkötegekkel aládúcoló bevásárlókörutat megelőzően a Habony-érdekeltség Danube Business Consulting Ltd. komplett politikai kommunikációs és médiatervvel házalt a régióban a reménybeli zsebdiktátoroknál.
A körvonalazódó regionális médiacsoport információs véráramlását pumpáló V4NA azonban minőségében az eddigieknél sokkal jelentősebb hatással lehet a térség nyilvánosságára. A régiót számtalan nyelvi és kulturális határ szabdalja. Vannak olyan országok is, amelyek a cirill betűs ábécét használják.
Ebben a töredezett közegben pofonegyszerű a célközönségeknek teljesen fals képeket festeni akár a velük szomszédos országok valóságáról egy központilag irányított, “belül” angol munkanyelvű, de kifelé a balkáni bábel összes nyelvén kommunikáló médiaszervezet segítségével.
Egy kevésbé sikerült példa A V4NA-nak köszönhető, hogy a szlovén hírolvasók is értesültek Gréczy Zsolt DK-s politikus úgymond pikáns szelfijeiről. Emlékeztetőül: Gréczy fotói isten tudja, honnan keveredtek elő tavaly télen. A kétségkívül előnytelen fotográfiák kiszórását felépített műbalhésorozat támogatta, először egy magyar zenészceleb asszonyféltő — időközben törölt — Facebook-posztja, másodszor egy azóta megkérdőjeleződött szavahihetőségű széljobbos politikai dolgozó meséje, harmadjára a képeket mindenhova eljuttató, ismeretlen feladójú emailekben foglalt, igazolhatatlan zaklatási vádak formájában. A végül Gréczy képviselői lemondásával zárult médiaesemény-sorozat még a magyar politikai uborkaszezonban is a zsé kategóriában futott; Szlovéniában mégis komoly politikai-erkölcsi hivatkozási alapként csomagolva jelenhetett meg. Gréczy helyreigazításért — egyelőre nem jogerősen — sikeresen perelte a Pestisrácokat; hasonló szlovéniai eljárásról nem tudunk.
Hogy a játék végcélja egy legalábbis térségi méretű dezinformációs gépezet, azt pár éve már lehet sejteni. 2018-ban Kósa Lajos a Habony akkori érdekeltségébe tartozó szlovén szájtra hivatkozva dobott be a magyar közbeszédbe is egy konkrét (a mese szerint Soros finanszírozta ún. “migránskártyákkal” kapcsolatos) álhírt a magyar közbeszédbe a Magyar Idők hathatós segítségével. Ezt a dezinfót megfogta a rendszer: az eredeti szlovén anyagot észlelte és cáfolta a Snopes, a Kósa meglepő kijelentéseinek utánakereső 444-es kollégáknak így csak le kellett fordítaniuk az álhírcsekkoló portál anyagát.
Az ehhez hasonló helyben termelt, manufakturális módszerekkel átemelt egy-egy kamu még kivédhető, de a V4NA körül épülő gépezet teljesen más szintet jelentene. Nemcsak az egyszeri újságolvasónak, de a teljes magyar vagy szlovén információs szférának sincsenek például eszközei arra, hogy egy ilyen hírmasinából kiömlő naponta tucatnyi, teszem azt, észak-macedón hír hátterét időben ellenőrizze. A regionális hírcsere még a próbaüzemnél tart: a V4NA-anyagokból a Balkánon havonta egy-két tucatnyi jelenik meg, de a tendencia tagadhatatlan, sőt, a hírek elkezdtek már elkezdtek a másik irányba, Magyarország felé is közlekedni.
Eddig a legvagányabb információs játékos a kelet-európai pályán a desinformatsiya szülőhazájának számító Oroszország volt, amely a 2013-as ukrajnai konfliktus kezdete óta a hangerőt csutkára felcsavarva nyomatja a nyugat felé irányzott kamuhíradót. De olyan médiabirodalma még Vlagyimir Putyinnak sincsen a Balkánon, ami közismert, helyi újságokon, tévéken keresztül, gépezetszerűen döntené a tömegpszichológiai patikamérlegeken kifőzött politikaimarketinges üzeneteket. A témával foglalkozó korábbi kutatások jellemzően egyetértenek abban, hogy a környéken egyedül a magyarországi fősodratú médián (és ráadásul a kormánypárti térfelén) ment át csont nélkül az orosz dezinformáció.
Magyarországon a V4NA már gyakorlatilag átvette az oroszok helyét a világmagyarázásban. A hírügynökség anyagait ugyanis zabálják a kormánnyal baráti médiumok.
Az Origo saját keresője például nyolcszáznál is több, V4NA-ra hivatkozó cikket talál a hírportálon. A Mediatoolkit keresőjével három hónap alatt ötszáznál is több, a V4NA-ra hivatkozó anyagot találtunk a magyar interneten.
Az átvételek aránya is magas. Az április 27. (hétfő) — 29. (szerda) idősávban a V4NA-n megjelent összesen 45 darab magyar nyelvű hírből többet megjelentetett az egyaránt a KESMA-istállóba tartozó Magyar Nemzet (8 db), az Origo (8 db), a megyei napilapok (a két szúrópróbaszerűen kiválasztott lap szájtján ugyanazt a 3-3 db hírt találtuk), a 888 (1 db) és a kormányzati médiaholdingon kívül maradt Pesti Srácok (3 db) is.
A Fidesz-barát médiumokban ezzel a Magyar Távirati Iroda (MTI) szállította, valamint a saját fordítású-előállítású anyagok mellett a V4NA a harmadik jelentékeny forrása az úgynevezett nagyvilágból érkező híreknek. Érdekesség, hogy a legjelentősebb öt V4NA-híreket publikáló szájt(csoport) között szerepelnek a Habony-közelibbnek tartott Origo és a 888 mellett az oldszkúl Magyar Nemzet és a megyei hírlapok, továbbá a Kesma-csoporton kívüli Pestisrácok is.
Hazai vonalon éppen az adhat okot a V4NA létezésére, hogy az Orbán-kormány számára túl kellemetlenné vált, hogy a baráti média kritikátlanul terítette az orosz üzeneteket.
A témát feldolgozó több tanulmányból egyaránt azt lehet kiolvasni, hogy a Fidesz-holdudvar lefeküdt az orosz dezinformációnak, a köztulajdonban lévő állami médiumok balfogásainak felelőssége alól pedig különösen nehezen lehetett kibúvót találni a kormányzatnak, ha azokat — teszem azt — diplomáciai találkozókon az európai, amerikai szövetségesek felemlegették.
A nyilvánvalóbb kínosabb momentumok közé tartozott az, amikor a haveri médiumok sajátkezű kamugyártásba fogtak. Ilyen volt például az Origo videója, amiben egy eredetileg az Egyesült Államokban történt verekedős incidens felvételét “Európa 2017” felirattal látták el, a képanyag alá pedig “Allahu akbar” kiáltások hangját keverték, vagy az M1 híradójában szereplő, állítólag a menekültektől rettegő, az igazság nem minden részletét kibontó svéd nő esete.
De nyilván az sem vette ki jól magát, amikor 2016-ban a 444 áttekintette, hogy a közmédiás hirado.hu aktuálisan milyen forrásokra hivatkozva számol be a szíriai konfliktusról, és durva orosz túlsúlyt, néha közvetlenül az orosz Sputniktól átvett híreket találtak.
A közmédia akkori állapotát jól jellemzi, hogy Kobza Miklós akkori hirado.hu hírigazgató-sajtófőnök ellenérvként az orgánum nem csak orosz forrásokra épülő cikkeinek listáját lobogtatta — és még abban a listában is lehetett találni olyan cikket, aminek a fordítója a szokásos hangulati csúsztatások mellett a migránsozós “vörös farok” kedvéért egészen egyszerűen meghamisította az eredeti Independent-anyag fő állítását.
Annak viszont már nem találtuk nyomát, hogy az elmúlt egy évben a közmédia, vagy más, a kormánnyal baráti médiumok a 2016-17-es csúcshoz hasonló arányban támaszkodtak volna a Sputnikra, vagy az időközben RT-re átkeresztelt Russia Todayre. Sputnik-híreket fordító közmédiás újságírók helyett a V4NA beillesztése a hírelőállítási folyamatba nagyszerű lehetőséget kínál arra, hogy a migránshordák dúlta Európáról szóló posztapokaliptikus szövegtömeg kecskéje is rendelkezésre álljon, és a hihető tagadhatóság káposztája is megmaradjon.
Az külön előny, hogy a hírügynökséget nem idehaza, hanem az Egyesült Királyságban bejegyzett cég, a V4NA Ltd. adja ki, és a Médiahatóság nyilvántartásába sem jegyezték be — így praktikusan kevésbé vonatkoznak rá a magyar sajtótermékeket szabályozó előírások.
Tulajdonviszonyok A hírügynökség körül forgó érdektörekvések jellegét tükrözi a tulajdonosi felállás is: a Válasz Online 2019-es állapotot bemutató anyaga szerint a V4NA Ltd. főtulajdonosa a médiaholding KESMA-körbe tartozó New Wave Media Group Kft. (57 százalék), további tulajdonosok még a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadó Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Danube Business Consulting Ltd. (40 százalék) és — a hírügynökségi projekt legfelsőbb körökbe vezető, diplomáciai természetű jelentőségét mutatva — Szalay-Bobrovniczky Kristóf londoni magyar nagykövet (3 százalék).
A Magyarországot és a Balkánt orbánista dezinformációval elárasztó Habony-művek rémképét egyedül a V4NA egyelőre szolidnak tűnő képességei árnyalják.
A V4NA hírszolgáltatása cirka egy éve indult el, a több nyelven is kiszórt anyagok egy része nyilvános, egy másik része csak előfizetéssel elérhető. Ezeket áttekintve a médiumot találóbb volna kétnyelvű sufniszájtnak vagy félnyilvános hírfordító-irodának nevezni, mint igazi hírügynökségnek.
A V4NA eredetileg nagyokat ígért: a visegrádi négyekre (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) fókuszáló, többnyelvű hírszolgáltatást, ráadásul 50 fős és növekvő, gyorsreagálású újságírógárdát, ami Belgrádtól Párizsig, minden egyes percben ott van a kontinensen, ahol a hírek megtörténnek. A szájton fellelhető tavalyi árlista szerint a napi 20-25 (a hvg.hu-hoz eljutott árlista szerint 35-40) hírrel járó regisztráció ára havonta 450 euró, azaz mintegy 160 ezer forint. További százezrekért exkluzív anyagos, videós, fotós, grafikás extrák is volnának elvileg.
A V4NA-t a jelenlegi fizetős szolgáltatás tartalmával, illetve egyéb kérdésfeltevéseinkkel is hiába kerestük emailben.
A fentiekből kirajzolódó kezdeti reménykép ugyan nem vetekszik egy klasszikus hírügynökség vagy egy RT-kaliberű fullos hírtévé üzemméretével, de nemzetközi színtéren is komolyan vehető, a kelet-közép-európai régióra fókuszáló butikügynökségként azért elmenne.
A jelenlegi valóság azonban prózaibb ennél a vágyálomnál. A hozzáférhető anyagok száma alapján úgy saccoljuk, magyar nyelven hétköznaponként olyan 15, hétvégente napi kb. 5 cikk jelenik meg; angolul még ennél is kevesebb. Újabb nyelvek nem érkeztek, sőt, már a francia hírszolgáltatás is megszűnt. Friss, saját gyártású fotót, grafikát, videót nem találtunk a felületen (a Kunfalvi közreműködésével készült, fentebb látható videó tavaly októberi), de originál, hírügynökségi jellegű jelentést sem. A tipikus V4NA-anyag nyilvános internetes forrásokból összeberhelt, egyszerű fordítás vagy sajtószemle, amit ugyanolyan könnyen el lehet készíteni Budapesten, mint Koppenhágában.
Kérdéses, hogy mennyi igaz egyáltalán az 50 fős újságírógárdából. Például a Hungary Todayt kiadó alapítvány beszámolója szerint a konkurens szájt mennyiségre hasonló nagyságrendű hírszöveget összesen 6 darab emberrel: a főszerkesztő mellett három újságíróval, egy anyanyelvi lektorral és egy kétnyelvű fordítóval állít elő.
A V4NA dolgozóiról nem tudni sokat, az újságírók neve nem szerepel sem a cikkeknél, sem az impresszumban. Az egyedüliként megnevezett főszerkesztő Tóth Tamás mindeddig nem cáfolt sajtóhírek szerint megegyezik azzal a médiamenedzserrel, akinek a vezetése alatt több súlyos, végül bukott sajtóperekhez vezető hírmanipuláció is történt a TV2 Tények hírműsorában.
Még Tóth előtt dolgozott a Tényeknél riporterként Kunfalvi Nóra, aki azóta végigszambázta a fele magyar jobbos sajtót (utoljára talán az Echo tévén olvasott fel újságokat). Ő a V4NA több videójában is közreműködött, azt nem tudni, hogy milyen minőségben. A Válasz Online korábban arról írt, hogy a Figyelő és a korábbi Habony-érdekeltség MMG irányából jöttek még emberek.
Arra következtetünk: a jelenlegi, csökkentett tartalmú működéshez az vezetett, hogy
komoly hírügynökségként a V4NA voltaképpen már indulásának első hónapjában, a legelső nagy húzásnak szánt anyagával megbukott.
Ez a tavaly április 19-én kiadott, “lopott videóval kampányol Sargentini” témájú hír volt.
A sargentinis szöveg voltaképpen a hazai pályán 2016-ban bevezetett, és többek között Spéder Zoltán volt oligarcha, Juhász Péter volt pártelnök, Pukli István volt közéleti szereplő , és Vona Gábor volt pártelnök levadászása során bizonyított receptet követte — ezek az anyagok egyébként egyaránt a V4NA videósaként is feltűnt Kunfalvi Nóra nevéhez fűződnek. A recept szerint a kormány politikai ellenfeléről valamilyen karaktergyilkosságra alkalmas kontextust kell előállítani, majd erre úgymond narratívát építeni baráti politikusok és intézmények mindenféle folytatólagos nyilatkozataival és lépéseivel, miközben az egész “ügy” minden rezdüléséről a haveri médiacímek harsogva tudósítanak a Két Perc Gyűlölet stílusában.
A politikai ellenfél, a Magyarországot érintő uniós kötelezettségszegési eljárás európai parlamenti arcaként a magyar médiában rendszeresen támadott Judith Sargentini adott volt. Az európai parlamenti képviselő holland anyapártja, a Groenlinks éppen publikált egy rövid dokumentumfilmet, ami Sargentini szempontjából mesélte el az eljárás történetét. A filmecskére felhorgadtak a kormányzati körök, Menczer Tamás külügyminisztériumi államtitkár például hamisítatlanul laza, államtitkári stílusban, Facebook-videóban olvasott be Sargentininek.
A V4NA cikke ehhez az ügyecskéhez szállított egy új szempontot: miszerint is a doksifilmben előkerülő néhány, jellemzően magyar történelmi-politikai eseményeket bemutató rövid képsort eredetileg az MTVA (vagy jogelődei) készítettek, és ezért felhasználásuk szerzőijog-sértés volna, amiért akár három év börtön is járhat. A felvetés nyilvánvalóan hülyeség; például a magyar jogi szabályozás is ismeri a szabad felhasználás fogalmát, ami szerint például “művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók”.
A magyar média először mindenestül ráugrott az új üdvöske szállította narratívára: az M1 Híradója személyesen Sargentiniről mondta, hogy “akár súlyos büntetésre is számíthat”, másnapra pedig az MTVA sajtóközleményben jelezte: feljelentést tesz “Sargentiniék kampányvideójának lopott felvételei miatt”. A sztorit ezután mintha elvágták volna: több hír egy darab sem jött az „ügyről”. Az MTVA sajtóosztályát hiába kerestük legalább a feljelentés utóélete iránt érdeklődve.
Még érdekesebb, hogy — noha MTI-szemlével, M1 híradós szegmensekkel, és persze magával a feljelentéssel,a közmédia alaposan felplankolta a V4NA legelső nagyobb sztoriját — a hírügynökség azóta mintha mégis rosszul feküdne náluk. Az MTI például egy Orbán-interjú szemléjét kivéve azóta egy árva alkalommal sem hivatkozott a V4NA-ra, és más közmédiás csatornákon (például a hirado.hu-n) is alig találni a hírügynökségre hivatkozó anyagot.
Mintha arra a tanulságra jutottak volna odafent: az állami tévé híreit inkább ne ez a brigád írja. Azt gondoljuk, ez tehetette be a kaput a nagyratörő eredeti terveknek.
Francia nyelvű hírek tavaly szeptember óta nem jelentek meg a V4NA szájtján. Miután ez nemcsak a jövőbeli tervekhez, hanem a már beindult működéshez képest is visszalépés, úgy saccoljuk: Habonyéknak legkésőbb ekkor új szerepet kellett kitalálniuk.
A jelenleg látható szolgáltatás mértéke ugyanis tisztán piaci alapon eladhatatlan. Például az adóforintokból fenntartott, állami MTI-nek Izraeltől Szlovákiáig terjedő tudósítói hálózata van, és naponta többszáz kiadott hírük elérhető ingyenesen. A magyar hírügynökségi piacról emlékezetesen éppen az MTI-anyagok 2011-es ingyenessé tétele irtotta ki az állami sajtóiroda egyetlen közvetlen vetélytársát; az online hírvilágban pedig bármilyen újság saját zsebből, erőforrásból megoldja az aktuális nemzetközi eseményeket feldolgozó releváns(nak tartott) sajtótermékek szemlézését.
A kelet-közép-európai hírekre vágyó külföldi olvasók, vagy a nekik író zsurnaliszták szintén számtalan ingyenes forrásból tájékozódhatnak: magyar vonatkozású híreket terít angolul — csak a kormányhaveri térfélt nézve — a közmédia Hungary Matters hírlevele, a Miniszterelnökség nemzetközi szóvivősége által kiadott About Hungary hírszájt, valamint a Miniszterelnökség 2017-18-ra adott 450 milliós támogatásával megtámasztott Magyarország Barátai Alapítványhoz tartozó, már említett Hungary Today oldal. Az MTI angol nyelvű szolgáltatása a V4NA-hoz képest harmadáron ad napi 35 hírt és hozzáférést az 1997-ig visszanyúló híradatbázishoz.
A V4NA által jelenleg szállítani tudott speciális hozzáadott értékkel bíró anyagok, így a cikkünk elején említett típusú, csúsztatós összeállítások, vagy a baloldali politikusokat brüsszeli folyosókon retardált kérdésekkel kergető Kunfalvi Nórát szerepeltető videók nyilvánvalóan eddig és ezután sem fognak komoly nemzetközi vásárlói rétegre találni a régiós orbánista stratégiába beszipkázott, jobb sorsra érdemes szlovén és macedón médiumokon túl.
Hogy a szájt üzemeltetésére mégis a mai napig akad forrás, az világosan jelzi: hiába lett a V4NA-ból magyar Russia Today helyett inkább csak kelet-európai angol akcentussal internetre hányt Tények-híradó,
a magyar jobboldali média irányítóinak a nemzetközi híreket a haveri sajtóba előválogató, a kormánypropagandát a Balkánon terítő szájt jelenlegi formájában, afféle információs klíringházként is megfelel.
|
Balkán-szerte terítik a Habony-művekben kikevert valóságot, mégis kudarc a V4NA-projekt
|
A koronavírus-járvány közepette újfent ráerősítő orosz dezinformációs nyomás már nem találja olyan védtelen állapotban Magyarországot, mint korábban. A magyar médiavilágot uraló Fidesz-barát médiumok ugyanis orosz állami pénzből működő médiumok helyett már közelebbi forrásból, a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökségtől veszik át a nemzetközi híreik java részét.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/18/balkan-szerte-teritik-a-habony-muvekben-kikevert-valosagot-megis-kudarc-a-v4na-projekt/
|
2020-05-18 11:06:43
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester.
Az önkormányzat megvizsgálta a versennyel kapcsolatos papírokat, és a következőkre jutott:
Az akkor Dr. Nagy Gábor Tamás vezette Budavári Önkormányzat magánrendezvényként engedélyezte a Red Bullt Air Race-t, ennek ellenére 90%-os közterülethasználati kedvezményt biztosítottak számukra, arra hivatkozva, hogy ez egy közcélú rendezvény. Így olcsóbb díjtételt számoltak ki árusításra és a parkolóhelyekre is.
A Red Bull minden alkalommal 5 napra kért, ehhez képest minden évben csak 2 napra kapott engedélyt. Ez azt jelenti, hogy 5 nap helyett csak 2 napi közterületi díjat kellett fizetnie és a további napokon engedély nélkül foglalta el 29 ezer négyzetméternyi közterületet.
A rendezvény több helyen nem biztosította a menekülőutakat és a megfelelő átjárást sem.
A négy alkalom közül háromszor nem kellett kérnie közterülethasználati kedvezményt a Red Bull Air Race-nek, mert azt automatikusan megkapta a Nagy Gábor Tamás által vezetett önkormányzattól.
Az előző önkormányzat a számítások szerint évi 39 millió forint kedvezményt adott a Red Bullnak. A jelenlegi vezetés számításai szerint, figyelembe véve azt, hogy a Clark Ádám tér és a Szilágyi Dezső téren árusítás is folyt, a kereskedelmi célúnak minősítés esetén fennálló díjkülönbözet 135 millió forint. Ha az egész rendezvényt kereskedelmi célú eseményként vesszük alapul, minden közterület használata a vásárokra vonatkozó magasabb díjtétel szerint 577 millió forint – mondta V. Naszályi Márta.
A polgármester hozzátette: a Budavári Önkormányzat új vezetése nem ad ilyen típusú kedvezményeket, támogatásokat reklámcélú rendezvényekre.
Az előző vezetés az I. kerületi Fidesz közösségi oldalán reagált a bejelentésre. Eszerint V. Naszályi Márta úgy állt kamerák elé, hogy fogalma sem volt, javarészt fővárosi tulajdonú területekről beszél. Több milliós elmaradt haszonról, több ezer négyzetméterről, kereskedelmi tevékenységekről mesélt, csupán azt felejtette el megemlíteni, hogy mindez a főváros tulajdonába tartozó területeken zajlott, amelyért a rendezvény szervezői a fővárosnak fizették meg a közterület-használati díjat, írták.
A bejegyzés szerint a rendezvény szervezői – a jogszabályoknak megfelelően – minden évben elkészíttették a rendőrség és a katasztrófavédelem által jóváhagyott menekülési tervet, mely több I. kerületi tulajdonú utcát érintett. Ezeken a területeken sem program, sem kereskedelmi tevékenység nem zajlott. Ezeket a területeket a nézők biztonságos menekítése érdekében forgalomtól lezártan, szabadon kellett hagyni. Ilyen esetben az érintett útszakaszokon az autókat elszállítják, az ott lakók nem parkolhatnak a házaik előtt, így az engedély kiadásakor minden évben a lehető legrövidebb időintervallumot engedélyezett a Budavári Önkormányzat, a kért öt nap helyett csupán kettőt, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzon a rendezvény a lakóknak. A menekülési útvonalak közterület-foglalásáért – a hatályos rendeletnek megfelelően – 90%-os díjkedvezményt adott az önkormányzat.
Hozzátették: a Red Bull rendezvény által a magyar államháztartás megközelítőleg 5 milliárd forintos adóbevételhez jutott, nemzetgazdasági szinten pedig a turizmus, vendéglátás és egyéb bevételek megközelítették a 20 milliárd forintot. Az országimázs és a Budapest Brand építéséhez is hozzájárult, a világbajnoki futam televíziós közvetítéseit több mint 17 millió néző látta világszerte.
|
Feljelentést tesz a budavári önkormányzat a Red Bull Air Race ügyében
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt tesz feljelentést az I. kerület a 2015 és 2018 közötti Red Bull Air Race versenyek közterülethasználati kedvezményével kapcsolatban, jelentette be az önkormányzat. A Red Bull Air Race rendezvénysorozat közterülethasználati díjának elengedésével a számítások szerint 135 millió forinttal károsította meg 2015 és 2018 között az előző önkormányzati vezetés a Budavári Önkormányzatot – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/18/feljelentest_tesz_a_budavari_onkormanyzat_a_red_bull_air_race_ugyeben/
|
2020-05-18 21:49:28
| true | null | null |
Index
|
A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron.
Ez az aréna a székesfehérvári jégkorongcsapat otthona lesz. Régóta tervezik, annyira, hogy közbeszerzésen már kivitelezőt is kiválasztották 2018 őszén. Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a cége nyert, 25 milliárd forintos ajánlattal.
Csakhogy 2019 elején a kormány lefújta a beruházást arra hivatkozva, hogy túlságosan drága a beruházás. Az idő addig mindenképpen az árnak dolgozott: Orbán már 2013-ban megígérte a csarnokot, akkor 5-7 milliárd forintra becsülték a költségeket. 2016 végére készült volna el, de átadás helyett ekkor csak a látványterveket mutatták be, és már 13 milliárdos költségekről beszéltek. Ebből lett 25 milliárd forintos projekt.
Akkor leginkább úgy tűnt, hogy az egyébként fideszes polgármester, Cser-Palkovics András által vezetett város van valamiért sarokba állítva, mert a kormány a sportcsarnokberuházás mellett visszalépett a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház belgyógyászati és onkológiai tömbjének felépítésétől is. Az indok itt is a túlságosan magas ár volt, Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége, a Fejér B. Á. L. az eredetileg tervezett 7,5 milliárd helyett 18 milliárdos ajánlattal nyert az Épkarral közösen. Az építkezések lefújása így akár a baráti építőipari cégeknek szóló üzenet is lehetett, bár máshol simán belefért ekkora túlárazás.
Cser-Palkovics a projektek leállítása után azt nyilatkozta, hogy az építkezésekbe belekezdenek majd "olyan időben, amikor garantálható, hogy az építőipar tisztességes verseny után, megfelelő minőségben és vállalható árakon képes megvalósítani ezeket a beruházásokat".
Ezek szerint ez most van. Legalábbis a kormány úgy látja, hogy a járvány miatti válság válaszaként beindított Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében eljött az idő az Alba Aréna felépítésére. A csarnokra új közbeszerzést írnak ki.
|
Másfél éve még túlságosan drágának találták a székesfehérvári sportcsarnok megépítését, most felhúzzák
|
A Magyar Közlönyben jelent meg a kormány határozata, miszerint a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében új, 6000 férőhelyes multifunkcionális rendezvény- és sportcsarnok épül Székesfehérváron.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/19/masfel-eve-meg-tulsagosan-draganak-talaltak-a-szekesfehervari-sportcsarnok-megepiteset-most-a-gazdasagvedelmi-akcioterv-kereteben-megis-felhuzzak
|
2020-05-19 15:12:34
| true | null | null |
444
|
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
Ez lesz minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti beruházása, a magyar állam 15 százalékot biztosít, 85 százalékot pedig a kínaiak hiteleznek. A beruházás, amelyet magyar oldalról Mészáros Lőrinc cégcsoportja fog lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.
A szavazás előtti összegző vitában a kormányoldal azzal érvelt, hogy geopolitikai szempontból Magyarország eddig sokszor hátrányt szenvedett a történelemben, most azonban végre előnyünk származhat az ország földrajzi elhelyezkedéséből. Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint Magyarország és Budapest logisztikai központ lehet a projekt megvalósulása után.
A kormány nagy zöld projektje
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a beruházás klímavédelmi szempontból is fontos. Szerinte Paks 2 mellett a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztése a kormány másik nagy zöld projektje, és ha az ellenzék felelős klímapolitikát folytat, támogatja ezeket.
Schanda azt is mondta, hogy az ellenzéki „híresztelésekkel” szemben a kormány idén nem 140 milliárdot, hanem csak 85 milliárdot költ a fejlesztésre, az ugyanis magától nem fog megvalósulni. A titkosításról pedig megjegyezte, hogy nincs abban semmi különös, Magyarországnak és Kínának is vannak külpolitikai érdekei és igényei.
Néhány nappal ezelőtt derült ki a Magyar Közlönyből, hogy 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest–Belgrád-vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta.
Az ellenzék szerint ellentétes a magyar érdekkel
Az ellenzéki pártok nem támogatták a törvényt. Ander Balázs (Jobbik) szerint a projektet a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt egyre szorosabb kapcsolata indokolhatja, és nincs rá semmi garancia, hogy a beruházás ne a „magyar emberek pénzének feneketlen kútja” legyen.
A politikus szerint a projekt csak Kínának éri meg, mert vasútépítési referenciájuk lesz Európában, az olcsó kínai áruk pedig ezen az útvonalon keresztül még jobban eláraszthatják Európát. Magyarország pedig „Kína újféle balekja lesz Európa kellős közepén” – mondta.
Az MSZP-s Szakács László szerint bár a kormány mindig arról beszél, hogy nem akar hitelt felvenni, az ország két legnagyobb hitelezője Oroszország és Kína, ez a helyzet pedig lassan a politikai-gazdasági önrendelkezés kérdését is felveti. Szakács nem érti, miért Oroszországgal és Kínával csinálunk ilyen projekteket, miért nem azokkal az országokkal, amelyekkel egy szövetségi rendszerben tervezzük a jövőnket.
Varju László szerint elfogadhatatlan a törvény, és elgondolkodtató, hogy a magyar kormány kiknek az érdekeit képviseli Európában. A Demokratikus Koalíció politikusa kijelentette:
Keresztes László Lóránt (LMP) azt mondta, hogy a projekt szöges ellentétben áll azzal, amit Szijjártó Péter korábban mondott. Szerinte a külügyminiszter azt mondta, hogy a Triesztben épített magyar kikötő megfelel a magyar áruszállítás igényeinek, vagyis a Budapest–Belgrád-vasút magyar szempontból felesleges beruházás. A párt frakcióvezetője kijelentette, hogy „a projekt minden elemében ellentétes a magyar nemzeti érdekkel”.
|
Tíz évre titkosították minden idők egyik legnagyobb magyar vasúti projektjét
|
A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre.
Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/19/budapest_belgrad_vasut_projekt_titkositas_szerzodes_beruhazas/
|
2020-05-19 17:40:39
| true | null | null |
Index
|
Hosszú évek óta tartó barátság köti össze N. Andrást Rogán Antallal és a miniszter volt feleségével – tudtuk meg a férfi környezetéből, amikor annak jártunk utána, ki az a férfi, aki a politikus válása utáni ingatlanügyletekben tulajdonosként felbukkant. Mint azt megírtuk, Rogán Antal nemrég beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába, aminek a tulajdonosa N. András. A kormány tájékoztatása szerint a miniszter nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant.
Rogán volt felesége viszont májusban eladta a balatonlellei ingatlanát, a vevő pedig ugyanaz az N. András, aki Rogán főbérlője is. N. András a Csalán úti lakást áprilisban egy Vabeko nevű cégtől vette meg. Ez a cég a gázvezetékbizniszben dolgozik, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat kapott – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen nyert ezeken a közbeszerzéseken.
N. András, vállalkozó ezermesterből barát
N. András környezetéből úgy tudjuk, hogy a vállalkozó még a kétezres években ismerte meg Rogán Cecíliát, aki akkor már a politikus felesége volt. N. András egyik cége, a 2001-ben alapított építési vállalkozás, a Gond-No Kft. kisebb ezermesteri munkákat vállalt a Rogán családnak, és mivel emberei megbízható, jó munkát végeztek, többször is hívta őket a família, néha akkor is, amikor tényleg csak apró-cseprő karbantartási munkákat kellett elvégezni. Cégének neve is arra utalt, hogy nincs probléma, a Gond-No mindent megold.
A vállalkozó az első időkben szinte csak Rogán feleségével tartotta a kapcsolatot. Amikor például a házaspár Balatonlellén építkezett, N. András szakemberei jelezték az észlelt hibákat Rogán Cecília felé, aki tolmácsolta ezt a férjének, majd a vállalkozó cége segített kijavítani a dolgokat. Többen úgy emlékeznek, hogy Rogán a kezdetekkor nem mutatkozott a vállalkozó munkatársai előtt. Aztán szépen lassan a bizalom is kialakult köztük.
Később a Rogán költözködésben is N. András cégének az emberei bukkantak fel, majd olyannyira bizalmas lett a viszony, hogy a vállalkozó akkori felesége bébiszitterkedett is a házaspárnak. N. András és családja, valamint Rogánék baráti viszonyba kerültek, többször voltak együtt nyaralni is külföldön.
A fiú, N. Ádám, családi barátból titkár
Miután rendszeresen megfordult a családnál, sokszor magával vitte fiát, Ádámot. A fiatal férfi később Rogán Antal közvetlen környezetében kapott munkát: 2012 környékén a politikus titkára lett és akárcsak az édesapjának, ettől fogva neki is elég nagy rálátása lett arra, mikor kikkel találkozik a főnöke.
N. Ádám felbukkan abban az indexes videóban is, amely egy 2015-ös, Aulich utcai Rogán–Habony–Kertész Balázs-találkozót, illetve az arra való érkezést rögzítette. A videó a Kertész Balázsról szóló cikkünkben szerepelt.
A ma már gázbizniszben is érdekelt Kertész ügyvédként és Rogán bizalmasaként kulcsszerepet töltött be a politikus és a Belváros ügyeiben, Aulich utcai irodájában pedig rendszeresen találkozott Rogán és Habony Árpád.
Úgy tudjuk, hogy N. András előtt sem ismeretlen sem Habony Árpád, sem Kertész Balázs, akiket Rogánon keresztül ismert meg. N. András cégének emberei korábban Habony és Kertész lakásaiban is végeztek kisebb-nagyobb munkákat.
Lakás az önkormányzattól
A Rogán-éra alatti belvárosi ingatlanügyletek haszonélvezői között is felbukkan N. András családja. A 2014-es önkormányzati választások után a fiú, N. Ádám az akkori barátnője (későbbi felesége) nevére igényelt az önkormányzattól egy lakást megvételre a Mérleg utcában. Ezt a lakást is N. András emberei újították fel. Erről az ügyletről 2017-ben a Magyar Nemzet írt, a lap által akkor lekért földhivatali tulajdoni lap szerint az ingatlan 2015. január elején került N. Ádám akkori élettársának a birtokába. A megvásárláshoz az önkormányzat 27 millió forint kölcsönt nyújtott, amit jelzálogként be is jegyeztek.
Az ingatlant már nem Rogán Antal polgármestersége alatt adta el az V. kerület N. Ádám akkori élettársának, hanem utódja, Szentgyörgyvölgyi Péter idején, de az adásvétel folyamatát még az önkormányzati választás előtt, azaz a Rogán-éra alatt megkezdték.
De hogy mennyiért kapta meg a lakást N. Ádám élettársa, az önkormányzat nem árulta el. Azt csak a tulajdoni lapon szúrta ki anno a Magyar Nemzet, hogy az említett ingatlan 1991-től 2015-ig a kerület tulajdonában állt, ahogy a házban lévő szinte összes lakás. Az önkormányzat egyik 2008-as értékbecslése a 131 négyzetméteres ingatlant 28 millió forintra taksálta, egy későbbi értékelés pedig már 34 millióra. Az ingatlanhirdetések alapján három évvel ezelőtt a Mérleg utcai ingatlanok négyzetméterára 900 ezer és egymillió forint között mozgott, azaz a lakás piaci értéke így kalkulálva bőven meghaladta a százmilliót.
Az N. család és Rogánék közötti bizalmi viszonyt mi sem mutatja jobban, mint hogy N. Ádám lett a miniszter legkisebb gyerekének keresztapja. Erről a hírről 2012-ben képriportot is közölt a Blikk, ott a család barátjaként jellemzik a férfit.
Feltalálták magukat
Rogánnak papíron néhány évvel ezelőtt még messze nem futott olyan jól a szekér, de aztán a politikus egyszer csak, szinte a semmiből feltaláló lett, így már a tavalyi vagyonbevallásában gigantikus, 809 millió forintos megtakarítással rukkolt elő. Noha tavaly is úgy tűnt, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter találmánya egyszerűen aranyat ér: míg 2017-ben még csak 25 milliót vasalt be ebből, 2018-ban ez már 42 millió volt, 2019-ben pedig bruttó 197 milliót kapott.
Rogán Antal és Rogán Cecília válása után Rogán Antalé lett a Pasa parki ingatlan egésze, az a része is, ami korábban az (ex)felesége nevén volt. Az így összesen 250 négyzetméteres ingatlant aztán Rogán Antal a G7 igencsak részletes cikke szerint eladta egy cégnek, amit az adásvétel előtt négy nappal alapítottak, minden bizonnyal csak erre a tranzakcióra. Erre utal az is, hogy a cég neve is a lakás címe: „Hankóczy 4-6. Ingatlan Kft.” Az is kitűnik a tulajdoni lapból, hogy 650 milliós jelzáloghitellel terhelték meg az ingatlant, a hitelt a Takarékbank biztosítja. A cég tulajdonosa a G7 korábbi írása szerint 91 százalékban a bicskei Mészáros Katalin, aki 2016 óta tölt be különböző vezető pozíciókat a Vida József takarékszövetkezeti világához tartozó cégekben. A cég maradék 9 százaléka pedig a Vida vezette Takarékbank vagyonkezelő cége, a MATAK (Magyar Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt.) tulajdona. A NER- és Mészáros Lőrinc-közeli Vida Józseffel tavaly csináltunk interjút, itt olvashatja, ha pedig további cikkeket keres Vidáról, erre a gyűjtőoldalunkra klikkeljen.
A miniszter nevén volt két szakonyfalui háznak a 25-25 százaléka, ez tavaly novemberben testvéréhez, Rogán Valériához került. Cserébe Valéria nekiadta a fele-fele arányban közös balatonlellei nyaralójuknak az ő nevén levő részét, 50 százalékot, ezzel Rogán Antal 100 százalékos tulajdonos lett. Ez a nyaraló ezután Rogán-Gaál Cecília, majd N. András nevére került.
N. András cégei egyébként nem arról árulkodnak, hogy a vállalkozó milliárdos lenne. Ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk, három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhoz.
N. András környezetéből mi is úgy tudjuk, hogy nem kaptak állami megrendelést, igaz, egyszer a Magyar Közlönyt kiadó Közlönykiadó Kft. székhelyében dolgoztak, de forrásunk úgy emlékszik, hogy szinte csak egyszerű, festési munkákat végeztek.
Rogán Antal minisztériumának és N. András cégeinek hivatalos emailcímére még múlt héten küldtünk kérdéseket, egyikre sem érkezett reakció.
(Borítókép: A Csalán úti társasház 2020. május 13-án, ahol Rogán Antal lakást bérel. Fotó: Bődey János / Index)
|
Rogán bizalmasa bukkant fel tulajdonosként a miniszter és felesége ingatlanügyletei mögött
|
Rogán Antal titkárának édesapja az az N. András, akinek a budai ingatlanában lakik bérlőként a miniszter, és aki májusban megvette Rogán Cecíliától annak balatonlellei ingatlanát. N. Andrásról kiderítettük, hogy régóta a Rogán család bizalmasa, ami magyarázatot adhat arra, miért éppen az ő neve bukkant fel a válás utáni ingatlanügyekben. Annyira közeli a viszony, hogy a férfi fia az egyik Rogán gyerek keresztapja.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/19/a_vallalkozo_aki_felbukkant_roganek_ingatlanjai_korul/
|
2020-05-19 18:06:09
| true | null | null |
Index
|
Ahhoz képest, hogy két hónapja még zsarolásnak minősítette az Emberi Erőforrás Minisztériuma a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egyik nyilatkozatát, meglepőnek tűnhet, hogy a szervezet elnökét külön is fogadta Pintér Sándor, hogy a koronavírus tanulságait is figyelembe véve tájékozódjon az egészségügyi rendszer átalakításának lehetőségeiről. A belügyminisztérium láthatóan újult lendülettel kezd a feladatba, ami azt az érzetet is keltheti, hogy Pintér ezen a területen hátrébb szoríthatja az Emmi élén álló Kásler Miklóst.
A helyzetet ismerők szerint azonban ez leegyszerűsítés volna, hiszen az Emmi is felállított munkacsoportokat, nincs szó arról, hogy Pintér megkapta volna az egészségügyet. Igaz, a járvány idejére – a Népszava értesülése szerint Pintér javaslatára - bevezetett kórházparancsnoki rendszer erősítheti ezt a sejtést.
Pintér érdeklődése nem is meglepő
A MOK elnökét mindenesetre Kovács Zoltán vagy Rétvári Bence „politikai kiszólásai” ellenére sem lepte meg, hogy Pintér tőle is érdeklődött.
Mi mindig is elvonatkoztattunk kormányzat politikai kommunikációnak egyes részeitől, amelyek nem voltak MOK-barátnak nevezhetők. Ezek azonban nem is voltak rendszeresek, mi nem is vettük fel a kesztyűt, hiszen határozottan politikamentesen dolgozunk"
– mondta Kincses Gyula. A MOK elnöke szerint az Emmivel és az operatív törzzsel is – amelynek vezetője a belügyminiszter – „folyamatosan jó az együttműködés szakmai vonalon”.
„Mi rendszeresen elküldtük szakmai észrevételeinket az operatív törzsnek, ezekre válaszok is jöttek, esetenként meg is lettek fogadva” - mondta a MOK elnöke, hangsúlyozva, hogy Pintér megkeresése nem tárgyalás volt, inkább több, pragmatikus, négyszemközti megbeszélés, egy olyan sorozatban, amelyben a belügyminiszter az egészségügyben több képviselőjénél érdeklődött. Ezek egyike a MOK.
„Pintér elmondása szerint a járványhelyzet megmutatta, hogy a magyar egészségügy reakcióképessége kiélezett helyzetekben korlátozott. Ez érthető is, hiszen a rendszer talán az ötvenes években, a gyermekbénulás idején nézett szembe hasonló kihívással.”
Hálapénzzel nincs valódi átalakítás
„Pintér a különböző szakértőkkel szakmai csoportokkal tárgyalva azt vizsgálja hogyan lehet egy olyan ellátórendszert kialakítani, amely egyszerre képes békeidőben hatékony minőségi ellátást nyújtani és elég rugalmas ahhoz, hogy újabb járványhelyzet esetén megfelelően reagáljon.”
A belügyminiszter arról érdeklődött a MOK elnökénél, hogy „a járvány után ugyanoda kell-e visszatérni ahol voltunk, vagy más szervezetű ellátórendszerre kell áttérni, amely egyrészt garantálja az igazságos hozzáférést, másrészt jól reagál a hirtelen helyzetre.”
A beszélgetéseken Pintér nem beszélt saját elképzeléseiről, így arról nem volt szó, mi lehet a későbbiekben a kórházparancsnokok intézményével.
Volt viszont szó a hálapénzről és arról, hogy a MOK szerint hogyan lehet a fenti célokhoz átalakítani az ellátórendszert.
„Pintér érti, hogy a kettő összefügg. A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
A betiltás azt is jelenti, hogy mindkét oldal büntethető lenne, hiszen az etikai kódex csak az orvosra vonatkozik, a betegre nem adható szankció, márpedig ez is kell a hálapénz visszaszorításához.
Hasznos tanulságot is hozhat a járvány
Kincses szerint a globális koronavírus-járvány hasznos lökést is adhat az egészségügy átalakításának. „Tanulni lehet a történtekből, és a tanulság békeidőben is hasznosítható” - mondta Kincses. Az már most látható, hogy a telemedicina – a távolról, telefonon, vagy interneten keresztüli diagnózis – rendszere felélénkült. A későbbiekben is aktívabban kell használni az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT). Elsősorban a gyógyszerek felírásánál ez sokkal általánosabb gyakorlat lehet, mint a vírus előtt volt.
|
Az egészségügy átalakításáról tárgyalt az orvosi kamarával Pintér Sándor
|
A hálapénz nem csak adómentes jövedelem, költségvetési deficit, hanem az egészségügyi rendszer átalakításának legnagyobb ellenérdekeltségét hordozza magában. A hálapénz olyan teher a magyar egészségügyben, amely szembemegy minden kormányzati szándékkal, minden észszerűsítő kezdeményezéssel.”
A MOK álláspontja határozott: az egészségügy megújítása nem lehetséges a tisztességes bérek megadása nélkül, de a bérrendezés csak egyik előfeltétele annak, hogy jól működő rendszert alakítsunk ki – mondta Kincses. A MOK elnöke szerint a hálapénz felszámolását is magába foglaló átalakításhoz egyéb, szervezeti transzparenciát biztosító megoldás is kell. Többek között az, hogy a várólisták átláthatók és megkerülhetetlenek legyenek. „Ne az vezesse a listát, aki operál” - mondott egy példát Kincses, aki szerint fontos, hogy ha a feltételek teljesülnek, azaz, „ha van tisztességes bér, átlátható szakmai szabályok, nyilvánosan vezetett, nem megkerülhető várólisták, és a hiányok érdemi csökkentése megvalósult, akkor be kell tiltani a hálapénzt.”
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/18/pinter_a_mok_elnoket_is_megkerdezte_az_egeszsegugy_atalakitasarol/
|
2020-05-18 18:09:00
| true | null | null |
Index
|
A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert.
Polt azt írja, a beszerzett bizonyítási eszközök öt emberrel szemben támasztották alá a gyanút, őket a nyomozó hatóság vagyon elleni erőszakos, valamint emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmény miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Ebben az eljárásban Borkait is kihallgatták, tanúként, de vallomása tartalmáról "nem adható tájékoztatás, mivel az a nyomozás érdekeit sértené" - fogalmaz a főügyész.
A Borkai Zsoltot érintő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt két további büntetőeljárás van folyamatban.
Legutóbb decemberben kérdezte Ungár a volt győri polgármestert érintő eljárásokról a legfőbb ügyészt, akkor még tanúkat se hallgattak ki az ügyben.
Ahogy arról korábban az Index is beszámolt: október elején, az önkormányzati választások előtt bombaként robbant Borkai Zsolt győri polgármester botránya. A korábbi olimpiai bajnokról olyan felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken Borkai állítólag prostituáltak társaságában látható, és egy adriai jachton rendezett orgián vesz részt.
|
Továbbra sincs gyanúsítottja a Borkai ellen indított eljárásnak
|
A Borkai Zsoltot érintő nyomozások állásáról kérdezte Ungár Péter LMP-s képviselő Polt Péter legfőbb ügyészt. Arra volt többek közt kíváncsi Ungár, hogy kihallgatták-e már a volt győri polgármestert, és milyen új információk birtokába jutottak a nyomozó hatóságok.
BÁR A KÉPVISELŐ A BORKAI ELLEN INDÍTOTT ELJÁRÁSRÓL TETT FEL KÉRDÉSEKET, A LEGFŐBB ÜGYÉSZ INKÁBB ARRÓL A NYOMOZÁSRÓL ÍR, AMIBEN BORKAI A SÉRTETT.
Zsarolás és más bűncselekmények miatt indítottak eljárást, miután a horvátországi hajóúton készített képfelvételek publikálásával fenyegették a volt győri polgármestert.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/18/borkai_zsolt_gyor_nyomozas_kihallgatas_ungar_peter_kerdes_polt_peter_ugyeszseg/
|
2020-05-18 18:12:00
| true | null | null |
Index
|
Nagy felháborodást keltett Balatonkenesén, hogy május 11-én, a madarak és fák napja másnapján ez a látvány fogadta a református temetőbe érkezőket:
Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül.
A temető a Balatonkenesei Református Egyházközösség tulajdona. Tőlük azt tudtuk meg, hogy nem egy erdőről volt szó, hanem egy gondozatlan, dzsumbujos területről, ahol leginkább csak bálványfák nőttek. Benőtte a gaz is, pedig ez egy történelmi temető, XIX. századi sírok is vannak benne.
Azt mondták, a területre betelepültek a vaddisznók, a sírokról kitúrták az összes hagymás virágot, és felforgattak mindent, a környékbeli lakók és a sírokat gondozók sokat panaszkodtak emiatt.
Erre azt a megoldást találták ki, hogy körbekerítik a területet, aminek ára a legolcsóbb kerítést használva is 8 millió forint lett volna, hiszen nagy területről van szó. A pályázat viszont sajnos nem jött össze, ezért döntöttek a terület megtisztítása mellett.
Mivel a kezelők szerint nagyrészt bálványfák nőttek a temetőben, amik még tűzifának sem jók igazán, ezért nagy nehezen találtak egy olyan céget, amely a faanyagot pelletnek használja fel, és az anyagért cserébe vállalta a kivágást. A terület kezelői felkértek egy erdészt, akivel egy napig járták a területet, és az értékesebb fákat megjelölték festékszóróval, hogy azokat ne vágják majd ki.
A munkásokat februárra várták, de hónapokig nem jöttek, mert annyi munkájuk volt, majd egyszer csak május elején felbukkantak, mikor már kizöldültek a fák, és fészket raktak a kismadarak. Bementek, és elkezdtek vágni. Ez még a terület tulajdonosának sem tetszett, de azt mondták, úgy érezték, ki vannak szolgáltatva a munkavállalóknak. Őket sajnos nem sikerült elérni.
Úgy tudjuk, az értékesnek megjelölt fákat meghagyták. Ezen a képen a törzse alapján egy akác látszik megjelölve, aminek elég rendesen meg is sértették a kérgét, mellette pedig egy kidöntött akác is látszik:
A környékbeli lakóktól úgy tudjuk, azért is háborította fel őket a fák letarolása, mert a városban több fakivágás is borzolta mostanában a kedélyeket, például az óvoda előtti fákat is kivágták egy parkoló miatt, illetve a kilátó mellett, egy természetvédelmi terület mellett épülő, panorámás lakópark miatt is sok fát letaroltak a környéken.
|
Focipályányi területen vágták ki a fákat a balatonkenesei temetőben
|
Szinte az összes fát kivágták egy körülbelül focipályányi területen. A temető egy része eddig hatalmas fákkal, kis ösvényekkel volt teli, amik a régi sírokat ölelték körül.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/15/balatonkenese_reformatus_temeto_fakivagas/
|
2020-05-15 18:13:00
| true | null | null |
Index
|
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.
Utóbbi közel 2 milliárd forintot a 2023-as atlétikai világbajnokság otthonának szánt új aréna előkészítésére különítette el a kormány. A Csepel-sziget északi részére tervezett, a Fővárosi Önkormányzat által vitatott beruházással jönne létre a Nemzeti Atlétikai Központ. A friss kormányhatározat az árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási munkálatokra szánja ezt az összeget.
A közlöny alapján "a részfeladatok előrehozott megvalósítását" célozza az intézkedés, ami újabb jel arra, hogy a koronavírus-járvány ellenére a kormány nem tett le a beruházás megvalósításáról. Lapunk egy korábbi Kormányinfón kérdezte meg Gulyás Gergelyt, hogy jelen helyzetben a kormány fenntartja-e döntését a nemzetközi sportesemények - kézilabda Eb 2022-ben, atlétikai vb 2023-ban - megrendezéséről. A miniszter szerint nincs ok ezek felülvizsgálatára, a kormány bízik abban, hogy mihamarabb túljutunk a járványhelyzeten, vagyis az előkészületek folyhatnak tovább.
Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján. A most megszavazott összeggel egyébként 7,768 milliárd forintra emelkedik az ilyen jellegű munkákra szánt költségvetési keret, amelyet a Beruházási Ügynökség (BMSK Zrt.) használhat fel. Időközben a kivitelezésre is kiírták a pályázatot.
Az mindenesetre kérdés, hogy a járványhelyzet alatt mennyire tudnak haladni a munkával. Az építőiparban tapasztalataink szerint kevésbé lassította a kivitelezést a rendkívüli helyzet, de a kapacitásokra mindenképpen hatással vannak a koronavírus terjedése ellen hozott intézkedések. A vb rendezéséig alig három év van, ugyanakkor a kormány gazdaságélénkítő programjának sikeréhez elengedhetetlenül fontos, hogy akár állami megrendelések útján, de minél gyorsabban visszaépüljenek a kapacitások ebben az ágazatban (is).
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési fealadatinak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében. A pénz célba juttatása érdekében egy új jogcímet hoznak létre az Emberi Erőforrások Minisztériumának fejezetén belül: a Magyar Kézilabda Szövetség szakmai feladatainak támogatását. A sportakadémiák támogatására ebből az összegből 300 millió forint jut. A támogatásból a fel nem használt összeget vissza kell fizetnie a szövetségnek.
|
Újabb 3,68 milliárd forintot költ sportra a kormány
|
A csütörtök esti Magyar Közlönyben két kormányhatározat is megjelent, melyekben a sportra különítenek el költségvetési támogatást. A kézilabda összesen 1,6 milliárd forintot kap, míg az atlétikára 1,998 milliárd jut.Az előkészítő munkákból "természetesen" a befolyásos kormányközeli vállalkozások is részt kapnak, az előző hónapokban lezárult közbeszerzések alapján.
A kézilabda esetében nincs konkrét projekt, amire pénzt ad a költségvetésből a kormány. A sportág idei szakmai feladataira és működési költségeire, továbbá a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására biztosítanak öszesen 1,68 milliárd forintot a határozat értelmében.
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-36-milliard-forintot-kolt-sportra-a-kormany.html
|
2020-05-15 18:15:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lettMostanában viszont lendületet vettek, és április végén-május elején ingatlanügyileg is új életet kezdtek:Rogán Antal beköltözött egy II. kerületi, Csalán úti, háromlakásos, még épülő társasház egyik lakásába. A kormány tájékoztatása szerint nem megvásárolta, hanem bérli az ingatlant a tulajdonostól, amit alátámaszt a tulajdoni lap is, amin Rogán nincs rajtaRogán-Gaál Cecília eladta a balatonlellei ingatlanát.....és vett egy panorámás tihanyi nyaralót, mégpedig pár háznyira attól a telektől, amit Dzsudzsák Balázs vett meg pár éve. A házat és kertet a szemfülesek az Instagramján is kiszúrhatják. Az ingatlan hivatalosan szőlő, majdnem 2000 négyzetméter, rajta gazdasági épülettelA jelek szerint azonban még ezekkel az adásvételekkel sem váltak el teljesen egymástól az exházaspár útjai,a tranzakcióikat összeköti ugyanis egy ember, N. AndrásN. András a tulajdoni lap szerint április 20-án vette meg a Csalán úti társasházat egy Vabeko Kft. nevű cégtől, ennek egyik lakásában most Rogán lakik, azaz jelenleg N. Andrástól bérli a miniszter az ingatlant. A gázvezetékbizniszben dolgozó, állami közbeszerzéseken milliárdos megbízásokat – olykor Mészáros Lőrinc cégével közösen – nyerő Vabekóé volt egyébként hat éven át a ház, 2014-ben vettékIdén május 5-én Rogán újdonsült főbérlője, N. András a tulajdoni lapok tanúsága szerint újabb bizniszt kötött Rogánékkal, de ezúttal az elvált pár nőtagjával:megvette Rogán-Gaál Cecíliától a balatonlellei ingatlanátA férfiról nem sokat tudni, a céginfó szerint összesen három cégben van érdekeltsége, emellett nagyon régen két másik vállalkozásban is résztulajdonos voltA három jelenlegi cégéből az egyik „nullás”, nincs bevétele, a másik lakóépületek tervezésével és építésével foglalkozik, 50-170 millió között mozog az éves összbevétele és 2-5 millió között a nyeresége, míg a harmadik közúti áruszállítással foglalkozik, 26-79 millió forintos éves bevétellel vagy veszteséges volt, vagy 2-16 millió közti nyereséget ért el az elmúlt években. Internetes keresésünk alapján egyik céget sem lehet kötni állami-önkormányzati munkákhoz, közbeszerzéshez vagy pártokhozA férfi mindhárom cégéhez ugyanaz az emailcím van megadva elérhetőségként, ezen kerestük őt, egyelőre hiába. A Google egyik céghez sem ad ki telefonszámot. Kerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát is, hogy adjanak tájékoztatást az ügyletek hátteréről, például arról, mikortól bérli Rogán a lakást, illetve tudta-e, hogy a volt feleségétől N. András vette meg a nyaralót. Ha válaszolnak, megírjukVisszatérve Rogán-Gaál Cecíliára, mivel az új tihanyi nyaralója hivatalosan külterületi szőlő, az adásvételt termőföldvételként nyilvánosan kifüggesztették a hivatalban, a fotót egy olvasónk el is küldte nekünk. Eszerint Rogán-Gaál Cecília 143 millió forintot fizetett az ingatlanért. Ezt megerősíti az általunk lekért tulajdoni lap is, amely szerint az ingatlanra április 30-án 143 millió forint jelzálogjogot jegyeztek be Rogán-Gaál Cecília javára(Borítókép: A Csalán úti társasház. Fotó: Bődey János / Index)
|
Rogán-Gaál Cecília tihanyi nyaralóval, Rogán Antal budai lakásban kezdett új életet
|
Rogán Antal és Rogán-Gaál Cecília tavaly év végi válása eléggé átrendezte mindkettejük ingatlanportfólióját: a miniszter nevére került Pasa parki ingatlanokat eladta Rogán, a közös balatonlellei nyaralójuk pedig Cecíliáé lett.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/13/rogan_antal_rogan-gaal_cecilia_ingatlan_adasvetel_berles_tihany_balatonlelle/
|
2020-05-13 18:19:00
| true | null | null |
Index
|
Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
Mint arról mi is beszámoltunk, a kormány a koronavírus-járvány közepette ütötte nyélbe a hitelszerződést. Április 24-én írta alá ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter a kínai Eximbankkal a hitelszerződést. A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
A járvány okozta gazdasági válság miatt a projekt megvalósulása a kormány szerint fokozottabban indokolt, ennek ugyanis jelentős szerepe lehet a gazdaság újraindításában és munkahelyek teremtésében.
|
Most 82 milliárdot költött el a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - ezúttal a Budapest-Belgrád vasútra
|
Hozzányúl a kormány a Gazdaságvédelmi Alaphoz, ebből egy pénteki kormányhatározattal 82,1 milliárd forintot csoportosít át konkrét célokra az idei költségvetésből. A cél pedig nem más ezúttal, mint a javarészt kínai hitelből megvalósuló Budapest-Belgrád vasútprojekt. Szinte a teljes összeg a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi, 10,7 millió forint pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium dologi kiadásaira megy el.
A mintegy 700 milliárd forint beruházási értékű Budapest-Belgrád vasút projektje 80 százalékban kínai hitelből valósul meg, felerészben magyar vállalkozások közreműködésével. A hazai vállalkozó kiléte már tavaly nyáron kiderült, a nyertes cég nem más, mint a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő RM International Kft., mely a nyertes konzorciumban 50 százalékban vesz részt.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/most-82-milliardot-koltott-el-a-kormany-a-gazdasagvedelmi-alapbol--ezuttal-a-budapest-belgrad-vasutra.html
|
2020-05-15 19:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
A 2020-as büdzsében eredetileg úgy számoltak, hogy idén 61 milliárd körüli összeget költenek a vasúti fejlesztésre, a pénteken kiadott rendelet ezt az összeget növelte 82 milliárd forinttal, a pénz forrása a Gazdaságvédelmi Alap.
A projektről számos cikkben írtunk már, ez minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke a 700 milliárd forintot is meghaladhatja. A nagy részét kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke.
A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva. Részletesebben itt írtunk a projektről, a keleti nyitás eddigi eredményeiről pedig ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.
|
82 milliárdot elvesznek a Gazdaságvédelmi Alapból, és a Budapest-Belgrád-vasútvonalra fordítják
|
Még 82 129 847 503 forintot csoportosítanak át a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére az idei költségvetésben, eredetileg ezt a pénzt a kormány gazdaságvédelemre szánta, derül ki a pénteki Magyar Közlönyből.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/05/15/82_milliardot_elvesznek_a_gazdasagvedelmi_alapbol_es_a_budapest-belgrad_vasutvonalra_forditjak/
|
2020-05-15 19:30:00
| true | null | null |
Index
|
„Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából.
De a rendőrség szerint ezzel az égvilágon semmi baj nincsen. Szélnek azt írták, hogy alapos nyomozást végeztek a feljelentés óta eltelt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, amit Mészáros sokkal olcsóbban szerzett meg, majd kivarázsolta belőle az eredménytartalékot.
A Mátrai Erőművet ráadásul 2030 után már nem lehet ebben a formában működtetni, vagy be kell zárni, vagy rengeteg pénzből át kell alakítani, hiszen a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon.
„Ehhez képest ezeket a költségeket nem vették figyelembe a Mátrai Erőmű megvásárlásakor” - írja Szél. „A rendőrségi határozatból derül ki, hogy egy olyan üzletértékelésre alapozva határozták meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának, ahogy ők mondják, »kizöldítésének« költségeit. Vagyis a lényeget. Ezt az innovációs minisztériumnak kellett volna kiszámolnia és mérlegelnie, hogy vannak-e kisebb költséggel járó megoldások a térség áramellátására és a munkahelyek megtartására, vagy azzal járunk jobban, ha megvesszük a pénznyelő erőművet és gyakorlatilag építünk helyette egy újat. Nyilván az előbbi fel sem merülhetett, mivel itt a cél Mészáros kimentése és a lehető legtöbb uniós pénz bezsebelése volt.”
Szél posztjában az is szerepel, hogy a rendőrség annak ellenére döntött úgy, hogy az MVM körültekintően járt el, hogy az erőmű kötelező átalakításának terveit, költségbecslését ki se kérte a minisztériumtól.
A képviselő betekintést kért a nyomozati anyagokba is.
|
A rendőrség szerint nem bűncselekmény, hogy az állam túlárazva vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinctől
|
„Levelet kaptam a Nemzeti Nyomozó Irodától a Mátrai Erőmű ügyében. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály bűncselekmény hiányában megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt tett feljelentésem nyomán indult eljárást” - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett független országgyűlési képviselő. Szél azután tett feljelentést, hogy a magyar állami tulajdonban lévő MVM Zrt. 17 milliárd forintért visszavásárolta Mészáros Lőrincék cégcsoportjától a Mátrai Erőművet, azután hogy Mészárosék 2017 végén 5,9 milliárdért megvásárolták az erőmű többségi tulajdonrészét a német RWE-től, majd - veszteséges működés mellett - 11 milliárdos osztalékhoz jutottak az erőmű korábbi, még a német tulajdonos idején képzett eredménytartalékából.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/19/a-rendorseg-szerint-nem-buncselekmeny-hogy-az-allam-tularazva-vette-meg-a-matrai-eromuvet-meszaros-lorinctol
|
2020-05-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Új szakaszába lép a Kisfaludy program. Magyarország kormánya arról döntött, hogy további 150 milliárd forintot biztosít turisztikai fejlesztésekre, a magyarországi szálláshelyek teljeskörű megújítását célzó program utolsó szakaszának megvalósítására - jelentette be kedden Alsópáhokon Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására a vidéki Magyarország területén, 35 szálloda építése és fejlesztése eredményeként 1500 új szoba jön létre és 4200 megszépült szoba áll majd a vendégek rendelkezésére. Emellett 4 vidéki ötcsillagos szálloda megújítását is támogatják.
Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit. Az MTÜ még tavaly decemberben, vagyis a koronavírus-járvány előtt írt ki újabb Kisfaludy-pályázatot húszmilliárd forintos keretösszeggel vissza nem térítendő állami támogatás formájában magántulajdonban lévő, minimum 100 szobás szállodák felújítására.
Bár a pályázatra már évek óta várt a szállodai szakma, az MTÜ nem csapott nagy hírverést a tender kiírásának, amelyek végül a karácsonyi és szilveszteri ünnepi időszakban jelentek meg szép csendben. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc, Magyarország egyik leggazdagabb emberének, volt felcsúti polgármesternek az érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels jelezte is, hogy tervez a Kisfaludy-pályázat pénzeivel, a szállodalánc gyakorlatilag összes hotele megfelel a pályázati kiírásnak Tapolcától Hévízig és Szegedtől Zalakarosig. Hatalmas volt az érdeklődés a pályázatra, a beérkezett pályázati kérelmek forrásigénye elérte a meghirdetett keretösszeg többszörösét, ezért január 9-én fel is függesztette a pályázatot az MTÜ, azóta nem volt új hír a nyertesekről.
Még tehát nem biztos, hogy a Hunguest Hotels is kap vissza nem térítendő állami támogatást, mindenestre a szállodalánc a koronavírus-járvány ideje alatt új döntésre jutott.
Hunguest Hotel Bál Resort, Béke, Flóra, Galya, Helios, Panoráma és Répce szállodáinkat felújítjuk, a munkálatok a szállodák teljes zárvatartása mellett huzamosabb ideig elhúzódnak, amiért vendégeink szíves türelmét és megértését kérjük. Köszönjük, hogy eddig is minket választottak, maradjanak velünk a felújítások alatt is, amelyek befejezése után megszépült, teljesen új szállodákban köszönthetjük Önöket - írta a cég.
Tehát nagy felújításra készül a Hunguest szerte az országban, már csak az a kérdés, ki fizeti a számlát. Ami pedig a balatoni kempingeket illeti: a legtöbb ilyen kempinggel természetesen a Balatontourist rendelkezik és némelyik valóban nincs a legjobb állapotban, ellenben szintén Mészáros Lőrinc cégbirodalmába tartozik. Az pedig egyenes világszenzáció, hogy 4 vidéki ötcsillagos szállodát is közpénzből fognak felújítani. Csak olyan ötcsillagos szálloda kaphat támogatást, amelyik a HotelStars nemzeti védjeggyel rendelkezik. Ilyen pedig nincs sok az országban, mindössze 6 versenyző lehet, de ezt is lehet tovább szűkíteni.
Eleve kiesik a budapesti New York Palace. Így marad a debreceni Divinus, a hévízi Lotus Therme, a sárvári Spirit hotel, az Andrássy rezidencia Tarcalon - ez a ház most Tiborcz István tulajdona -, és a siófoki Hotel Azúr. Utóbbi kettő korábban már kapott a Kisfaludy pénzekből, amiből amúgy például Hernádi Zsolt MOL-vezér esztergomi luxusszállodája is részesült 2,8 milliárd forinttal.
|
Közpénzből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc szállodáit és kempingjeit
|
Ha minden jól megy, akkor a héten megkaphatja a vissza nem térítendő állami támogatást a Hunguest Hotels, így Mészáros Lőrinc közpénzből újíthatja fel a lerobbant szállodáit.
Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. A rendelkezésre bocsátott forrásból még ebben a hónapban 5 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot írnak ki a balatoni kempingek fejlesztésére.
Még ezen a héten 85 milliárd forint összegű támogatást ad az ügynökség a 100 szoba feletti szállodák építésére és felújítására. Mindez azt is jelentheti, hogy ha minden jól megy, akkor az adófizetők pénzéből tatarozhatják ki Mészáros Lőrinc, volt felcsúti polgármester elhasználódott szállodaláncát és balatoni kempingjeit.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kozpenzbol-tatarozhatjak-ki-meszaros-lorinc-szallodait-es-kempingjeit.html
|
2020-05-19 19:52:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja.
Az Iparművészeti Múzeummal szemben fekvő, L-alakú telekre a tervek szerint száznál több szállodai szobát és kétszer ennyi lakást építene a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt.. A cég korábban Varga Mihály pénzügyminiszter kollégiumi szobatársa, Szabó Zoltán tulajdona volt, de tavaly szeptemberben gazdát cserélt a vállalkozás. A cégjegyzék szerint jelenlegi tulajdonosa egy pesterzsébeti panelben élő Illés Zoltán, akinek ez az egyetlen vállalkozása.
A Heinreich-család XIX. század végén épült bérpalotája 2011-ben kapott állandó műemléki védelmet. A Heinrich Passage 2018-ban jutott hozzá az Üllői út és Mária utca sarkán lévő ingatlanhoz, majd egyeztetni kezdett a szállodaépítésről az önkormányzattal. A tavaly októberi kerületi Tervtanács ülésén a meghívott műemlékvédelmi szakember mellett Józsefváros akkori főépítésze, Iványi Gyöngyvér sem támogatta a tervet. A cég ezután az építési engedélyezési eljárás szüneteltetését kérte a főváros kormányhivatalától.
Józsefváros új vezetését sem a Heinrich Passage, sem a korábbi polgármester, Sára Botond által vezetett kormányhivatal nem kereste meg az üggyel, de decemberben
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter váratlanul megszüntette az udvaron lévő földszintes raktárépületek műemléki védettségét.
Az Átlátszó videója az ingatlanegyüttesről:
"Tegnap váratlanul megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak minősítette a Heinrich udvar területére tervezett ingatlanfejlesztést, amely egy 117 szobás hotelt és 218, döntően airbnb-zésre alkalmas lakás építését tartalmazza,"
posztolta Facebook-oldalán május elsején Sláty Balázs önkormányzati képviselő. Április végén ugyanis Orbán Viktor nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a szállodaépítést, így lényegileg abba már semmilyen beleszólása a kerületnek, és a szomszédban élőknek. Őket a miniszterelnök rendelete különösen sújtja, ugyanis abban az áll, hogy az egymással szemközti homlokzatok között a „legalább 10 méter távolság biztosítása nem kötelező.” Korábban még 10-18 méterről volt szó.
A Józsefváros című lapnak Rádai Dániel alpolgármester kijelentette:
|
A kerület és a lakók megkérdezése nélkül tolta át a kormány a Heinrich udvar beépítését
|
Bár tavaly még a kerület fideszes főépítésze sem támogatta a műemlékű védettségű Heinrich-udvar beépítését, a kormány vörös szőnyeget tett a szállodaépítés elé, írja Józsefváros önkormányzati lapja.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/20/a-kerulet-es-a-lakok-megkerdezese-nelkul-tolta-at-a-kormany-a-heinrich-udvar-beepiteset
|
2020-05-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Balaton;Fidesz-közeli cégek;
2020-01-04 07:00:00
Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör
A szakpolitikusok eltűntek, a fejlesztési tanács díszletté vált, és már a helyi fideszesek szava sem számít.
A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség Lombár Gábort, Balatonfenyves polgármesterét választotta elnökének decemberben. Az új elnök terveiről keveset tudni, ezt a hiányosságot mégsem vetették a szemére. A térséget ismerők ugyanis úgy látják, ma már nem lehetnek komolyabb víziói az egykor befolyásos, 116 éve alapított Balatoni Szövetség elnökének. A térség jelenéről, jövőjéről szóló kérdésekben ugyanis már nem a tó körüli önkormányzatok és helyi szervezetek határoznak: lassan, szisztematikusan kiszorították őket a döntéshozói körből.
– Ezerszer többet számít a helyi önkormányzatok akaratánál az, hogy mi az érdeke néhány balatoni vállalkozónak – állította egy forrásunk. – A legtöbben rögtön Mészáros Lőrincre és Tiborcz Istvánra gondolnak, hiszen érdekeltségeik sorra vásároltak fel üdülőket, szállodákat, kikötőket, és a Balaton-törvényt is éppen úgy módosította a parlament kormánypárti többsége, hogy ők húzták belőle a legnagyobb hasznot. Ennél azonban összetettebb a kép - fogalmazott.
A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától.
Korábban nehéz volt elképzelni, hogy a tó körüli három megye – Somogy, Zala, Veszprém – elnöke, a három meghatározó parti város, Keszthely, Siófok és Füred, vagy épp a nagy balatoni cégek, például a hajózási társaság megkérdezése nélkül történjen bármi a régióban. A megyék kiüresítésével párhuzamosan aztán megszűnt a megyei elnökök érdekérvényesítő képessége, és előbb Keszthely, majd Siófok, végül Füred is elvesztette befolyását, a hajózási céget pedig visszavette az állam a térségi önkormányzatoktól. A hatalmi gócpontok átrendeződésére jó példa a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) kiüresítése is. Ma már jobbára főleg másod- és harmadvonalbeli pártemberek jutnak szerephez a tanácsban, amelynek szerepe valójában csak formális.
– A BFT elveszítette korábbi jelentőségét – mondta egy balatoni település polgármestere. – A 2010 előtti elnök, Suchman Tamás az MSZP erős emberének számított, elnöksége idején hangsúlyos szerep jutott a településeknek is. Most egyetlen valóban balatoni ember ül benne, az elnök, Bóka István.
Balatonfüred Fidesz-KDNP-s polgármestere, a korábbi országgyűlési képviselő 2010 decembere óta vezeti a BFT-t. Bókáról viszont forrásunk azt mondta: „túl rendes ember, nem lehet bevonni mutyikba, így mára körön kívül találta magát, s visszaszorult Füredre.”
A tóparti választókerületek képviselői sem számítanak komoly tényezőnek – pedig mind az öten a Fidesz-KDNP színeiben győztek. A balatonfüredi Kontrát Károly ugyan belügyi parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, ám forrásaink szerint sokkal inkább a hatalom, mintsem a tó érdekeit képviseli egy-egy ügyben. Balatoni kérdésekben csak a keszthelyi Manninger Jenő szava számít, míg a tapolcai Fenyvesi Zoltán, a marcali Móring József Attila és a siófoki Witzmann Mihály erősen másod-harmadvonalbeli a Fidesz-KDNP-ben.
Volt, olyan forrásunk, aki a balatoni erőviszonyok átrendeződése kapcsán azt rögzítette: – Hiába vette át a hatalmat az új vállalkozói kör, ahogy eddig, most is késnek azok a nagy, a tó idegenforgalmát alapvetően meghatározó beruházások, amelyeket évek óta ígérgetnek. Árulkodó, hogy még Mészáros Lőrinc több, évekkel ezelőtt felvásárolt ingatlana is csak üresen pusztul.
|
Balatoni újhullám: árnyékkormányként irányítja a régiót egy hatalomhoz közeli üzleti kör
|
A tónál ma tényként kezelik: a térségben a Balatoni Körnek a legnagyobb a lobbiereje. Ezt az egyesületet 2014-ben ismert borászok és vendéglátósok alapították, és a tó turizmusának fejlesztését tűzték ki célul. A kör elnöke a badacsonyi borász és étterem-tulajdonos Laposa Bence, akit tavaly Orbán Viktor miniszterelnök a legkomolyabb kormányzati turisztikai elismeréssel, a Pro Turismo-díjjal tüntetett ki. A vállalkozó az idén 173 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott panzióépítésre. Az egyesület alapító tagja mások mellett a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa, Csapody Balázs is, aki a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Azt, hogy ő jól mozog kormányzati körökben jelzi: rendre meghívják a kötcsei piknikre, korábban pedig biztosi posztot ajánlottak neki, ám ő végül nem élt ezzel a lehetőséggel. A Kistücsökben gyakori vendég volt korábban a Rogán-család és a kormányfő lánya, Orbán Ráhel is, aki szintén a Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadója. Csapody egyébként 315 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől szemesi panziójához. Nem tagja a Balatoni Körnek, de tagadhatatlanul jó fideszes kapcsolatokkal rendelkezik a siófoki női kézilabdacsapat tulajdonosa, Fodor János, akinek a neve polgármesterjelöltként is felmerült, vélhetően nem függetlenül a felcsúti Pancho Aréna VIP-páholy tagságától.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3062392_balatoni-ujhullam-arnyekkormanykent-iranyitja-a-regiot-egy-hatalomhoz-kozeli-uzleti-kor
|
2020-01-04 23:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nem csak Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodája és Széles Gábor zalacsányi kastélyszállója kapott a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programjában vissza nem térítendő állami támogatást, hanem Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója és Csapody Balázs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tanácsadójának balatonszemesi panziója is - derül ki az MTÜ honlapján lévő adatbázisból.
A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Gastrogold Vendéglátó Kft. 315 millió forintot kapott az MTÜ-től a Kistücsök panzió kialakítására, a cég Csapody Balázsé, aki a balatonszemesi Kistücsök étterem tulajdonosa is. Csapody Balázs, a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) elnöke is, részt vett az új magyar turisztikai stratégia megalkotásában és leginkább gasztronómiai vonalon segíti az MTÜ munkáját. "Mi Guller Zoltánnal dolgozunk és az ő csapatával" - mesélte a turisztikai reformról Csapody Balázs a Hír TV-nek.
Csapody Balázs a sonline.hu cikke szerint arról számolt be egy tavaly áprilisi siófoki sajtóbeszélgetésen, hogy a PGA tárgyalásokat folytatott a MTÜ-vel és a kormányzattal arról, hogy a Kisfaludy program szálláshelyeket érintő minőségfejlesztési pályázatai után az éttermek is kapjanak lehetőséget. "Úgy néz ki, hogy rövidesen meghirdetik a Kisfaludy étteremfejlesztési programot" - fogalmazott a Kistücsök étterem tulajdonosa, aki a most elnyert támogatással Kistücsök panziót is építhet Balatonszemesen. A falu igazán szerencsés, hiszen az MTÜ listájából az is kiderült korábban, hogy az állami forrásból az OTP Bank is részesedett; a Csányi Sándor vezette bank a balatonszemesi Hotel OTP átalakítására és fejlesztésére kapott 536 millió forintot.
Guller Zoltán MTÜ-vezérigazgató szerint kizárólag szakmai szempontok alapján döntöttek a pályázatokról. Tavaly szeptemberi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Kisfaludy programban meghirdetett felhívásokra 1522 pályázat érkezett. Az első ütemben több mint 80 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések, amelyhez a magyar kormány 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad.
Takarékos földi
Igénybe veszi az MTÜ támogatását Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának bicskei fogadója is. A támogatói okirattal rendelkező pályázatok listája szerint a Bicskei Lovasudvar Kft. 38,9 millió forintot kapott a Fogadó a Három Lókötőhöz nevű panzió fejlesztésére. A bicskei cég az Abraham Goldmann Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-én keresztül Vida József érdekeltségébe tartozik. Vida József igazgatósági tag az Opus Global Nyrt.-ben, amelynek legnagyobb tulajdonosa Mészáros Lőrinc és családja.
|
Bankvezérnek is jutott állami turisztikai támogatás
|
A Takarékbank elnök-vezérigazgatójának fogadója és Csapody Balázsnak, a kormány turisztikai stratégiájának egyik megalkotójának panziója is kapott vissza nem térítendő támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/turizmus-szallas-panzio-tamogatas.677768.html
|
2019-01-30 23:45:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Újra felcsúti cikkel jelentkezik a legfrissebb Magyar Narancs. Ebben azt vizsgáltuk meg, hogy milyen közös, látható pontok vannak az Orbán-, illetve a Mészáros-vagyon között.
A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki - és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke - "informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még "semmi köze" nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja - a pletykák szerint - elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...)
Csík Zoltánt hiába próbáltuk, nem sikerült elérnünk - mindenesetre a (volt) bizalmastól idén januárban egy cég már átkerült Mészáros Lőrinc legnagyobb építőipari vállalkozásához, a Mészáros és Mészáros Kft.-hez. A Wellneshotel Építő Kft. korábban Csíké és az egyik cégéé, a Scentrum Kft.-é volt. A 2015-ben alaposan feltőkésített Wellnesshotel - csakúgy, mint a Scentrum - székhelye egy budaörsi gigatelek. A 19 ezer négyzetméteres ingatlanra bejegyzett 4,7 millió eurós (1,45 milliárd forint) jelzálog-követelés jelenleg egy bizonyos Kovik 2008 Kft. tulajdonában van, amely Csík Zoltán résztulajdonában áll. (...)"
Legfrissebb felcsúti cikkünket a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban olvashatja!
|
Összeveszett Mészáros Lőrinc a legfontosabb bizalmasával, azaz Csík úrral?
|
A cikk egyik mellékszálában foglalkozunk Mészáros Lőrinc bizalmasával, Csík Zoltánnal is, aki – és jöjjön innen Magyar Krisztián és Rácz Tibor cikke – „informátoraink szerint összekülönbözhetett Felcsút polgármesterével. A korábban gyilkosságis Csík, aki a 90-es években a sztárnyomozó Doszpot Péterrel üldözte a bűnt, jelenleg számos olyan céget vezet, amely a Mészáros család teljes vagy résztulajdonában van. Csík az Opimus-csoport több cégében is szerepet kapott már akkor, amikor a felcsúti polgármesternek hivatalosan még „semmi köze” nem volt a Mediaworks felvásárlásához. Az exzsaru érdekeltsége jelent meg először több olyan vidéki szálloda környékén, amelyet Mészáros Lőrinchez kötnek. Csík rövid idő alatt több Mészáros-cégben igazgatósági tag vagy ügyvezető lett, de a felcsúti polgármester ügyleteire rálátó forrásaink azt állítják, ez a közeljövőben megváltozhat, ugyanis néhány hónapja – a pletykák szerint – elszámolási viták miatt megromolhatott Mészáros Lőrinc és Csík Zoltán viszonya. A milliárdos üzletember bizalmasát a közeljövőben fokozatosan megpróbálhatják kivonni a cégek egy részéből. (...)
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/osszeveszett-meszaros-lorinc-a-legfontosabb-bizalmasaval-azaz-csik-urral-103092
|
2017-03-22 00:06:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Csinos profit jött össze 2019-ben Tiborcz István, a miniszterelnök vejének fő cégénél, a BDPST Zrt.-nél: a 4,8 milliárd forint adózott eredmény után a május 8-i közgyűlésen úgy döntöttek, hogy 2,3 milliárd forint osztalékot fizetnek ki a tulajdonosnak - derül ki a cég beszámolójából. Ezzel Orbán Ráhel férje biztosan előrébb léphet a 100 leggazdagabb magyar listáján. A 4,8 milliárd forintos profit rekordnak számít: 2017-ben 4 milliárd forint, 2018-ban pedig csupán 1 milliárd forint jött össze, és osztalékot nem is vettek ki a cégből.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra.
Fantasztikus hírünk van! Május 22-től az Andrássy Rezidencia kinyitja kapuit, és nagy szeretettel várja kedves vendégeit! Csapatunk ez idő alatt sem tétlenkedett, júniustól megújult borvacsora menüvel és izgalmas szabadtéri programokkal is készültünk, hogy biztosan felejthetetlen legyen a nálunk töltött idő! - közölte a jó hírt a hotel.
Tavaly 35 milliárd forintos vagyonnal a 32. helyen debütált a miniszterelnök veje, Tiborcz István a leggazdagabb magyar üzletemberek százas listáján, amit Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa szerkesztett. A 34 éves Tiborcz lett ezzel a 100-as rangsor legfiatalabb résztvevője. Vagyona főleg ingatlanberuházásainak köszönhetően gyarapodott, ami elég jelentős volt, ugyanis a 2018-as listára 8,2 milliárdos vagyonnal lehetett felférni, és a 2017-es adatok alapján Tiborcznak akkor még nem volt ekkora vagyona.
|
Tiborcz István 2,3 milliárd forint osztalékkal gazdagodott - Egymilliárdért vette meg Mészáros Lőrinc szállodáját
|
Egészen elképesztő, 2,3 milliárd forintos osztalékot vett ki a BDPST Zrt. nevű cégéből Tiborcz István, a miniszterelnök veje. Többet is kivehetett volna.
A beszámolóból az is kiderült: a BDPST tavaly vásárolta meg a TémaDesign Kft. 100 százalékos üzletrészét, melynek értéke 979,7 millió forint volt. Erről a vételről eddig csak azt lehetett tudni, hogy a cégbírósághoz benyújtott dokumentumok alapján a megvásárolt üzletrészt a Magyar Fejlesztési Bank zálogjoggal terhelte, a dokumentumok alapján a BDPST 881 millió forintnyi banki kölcsönből fedezte a bevásárlást - ahogy ezt lapunk elsőként megírta. Az eladó pedig Mészáros Lőrinc volt, jelenleg így a BDPST a végső tulajdonosa a tarcali ötcsillagos Andrássy Rezidencia szállodának, amely amúgy a koronavírus-járvány után május 22-én nyit ki újra.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/tiborcz-istvan-23-milliard-forint-osztalekkal-gazdagodott--egymilliardert-vette-meg-meszaros-lorinc-szallodajat.html
|
2020-05-20 00:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit
Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura.
Pár napja írtunk arról a rejtélyes körülmények között köddé vált 2,2 milliárd forintról, amelyet még 2017 decemberében kapott a Magyar Lovassport Szövetség a kormánytól egy kisvárdai termálvizes lórehabilitációs központ és lovasakadémia építésére. Ugyanaznap azonban egy másik, a fideszes Seszták Miklós pátriájába tervezett beruházásra is bőkezűen osztott pénzt a kormány: a kormányhatározat következő sora egy idősek és rászorulók elhelyezését biztosító, Kárpát-medencei speciális elhelyezési központ nevű intézmény kialakítására is adott 2,5 milliárd forintot.
Míg a lovasközpont-beruházásnál többnapos kutatásra-nyomozásra volt szükség ahhoz, hogy a bonyolult személyi áttételeken keresztül eljussunk a Kisvárda legbefolyásosabb emberének tartott Seszták Miklós üzleti köreihez, addig a speciális központnál egyértelműbb a kapcsolat: a 2,5 milliárd forint kedvezményezettje ugyanis az a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft., amelynek vezetői között az ex-fejlesztésiminiszterrel korábban is kapcsolatba hozott Mikucza-család több tagja is szerepel. (A Mikucza-család kisvárdai érdekeltségeiről lásd keretes írásunkat.)
A speciális központ nevében olvasható „Kárpát-medencei” előtag pedig szintén a volt miniszterhez köthető körök érdekeltségeivel mutat hasonlóságot: ahogy korábbi cikkünkben is írtuk, a Mikuczáékhoz kapcsolható Kárpát-medencei Teniszakadémia Kft. az építtetője például a Kisvárda mellett épülő, furcsa koncepciójú bentlakásos teniszakadémiának, és egy titokzatos Kárpát-medencei Lovasakadémia Kft. is alakult a városban kevéssel a 2,2 milliárdos lovaskomplexum támogatásáról szóló kormánydöntés után, amelynek vezetőjétől szintén két lépcsőben el lehet eljutni Seszták Miklóshoz.
A speciális elhelyezési központ ügye ugyanakkor nemcsak a fideszes politikus üzleti köreihez mutató szálak és a kisvárdai helyszín miatt mutat hasonlóságot a lovaskomplexuméval, hanem abban is, hogy a nagyösszegű támogatás odaítéléséről szóló határozat óta – látható csatornákon legalábbis – az égvilágon semmi nem történt: lassan tizenhat hónap alatt egyetlen közbeszerzés, tervpályázat vagy kivitelezői felhívás nem jelent meg róla sem a magyar, sem az uniós közbeszerzési értesítőben.
Magánkilinika, közérdeklődéssel
A 2,5 milliárdos támogatást kapó Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-t két más jellegű eljárással szerepel a közbeszerzési adatbázisban: a 2016 végén alakult cég 2017 nyarán egészségügyi ellátást segítő berendezések (CT-készülék, ultrahang) beszerzésére, 2018-ban pedig egészségügyi berendezések cseréjére írt ki közbeszerzést 73, illetve 94 millió forintért.
Az ajánlattételi felhívásokban szereplő adatokból ugyanakkor egy másik összefüggés is kiderült: eszerint pedig a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. a működtetője annak a 2017 szeptemberében nyílt Finnamed Klinika nevű nyíregyházi magánkórháznak is, amelynek megnyitóján kormánypárti politikusok garmadája tette tiszteletét. A helyi sajtó tudósításai szerint az eseményen Nyíregyháza fideszes polgármestere, Kovács Ferenc, a város fideszes képviselői: Vinnai Győző és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár és a megyei közgyűlés ugyancsak fideszes elnöke, Seszták Oszkár mellett ott volt, és beszédet mondott az akkor még fejlesztési miniszter Seszták Miklós is.
Az állami és önkormányzati vezetők felülreprezentáltsága, örömködő beszédeik és a helyi média ünnepélyes beszámolói annyiban mindenképp pikánsnak mondhatók, ha figyelembe vesszük, hogy a csillogó-villogó klinika csak néhány saroknyira fekszik a megyei kórháztól, és a klinika szakembergárdája is nagyrészt a Jósa András Kórház orvosaiból verbuválódott. A maga módján végül is tehát igaz volt a klinikát és a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. is alapító Finna Péter megnyitón elhangzott kijelentése, hogy „a többet és jobbat adni vágya mellett az igények hívták életre a klinikát” – a környék jobb módú rétegének nyilván régi igénye volt, hogy a lepusztult kórház helyett színvonalas környezetben kezeljék, vagy szülhesse meg a gyermekét. De arra azért nem sok példa volt korábban Magyarországon, hogy az állami egészségügyben megvalósuló fejlesztések helyett egy tehetősekre szabott magánintézményben zajlót méltassanak állami vezetők. (A klinika holnapján olvasható árjegyzék szerint egy mandulaműtét 250 ezer, egy fülműtét akár 450 ezer, egy szülés 890-980 ezer forintba kerül + 40 ezer Ft/éj.)
Beszédes az is, hogy a megnyitón a fideszes fejlesztési miniszter személyes jóbarátként köszöntötte a magánkórház vezetőit. Bár a szívélyes mondatok után a politikus Finna Péter kezét szorította meg, a klinika – rejtett – üzleti háttere alapján ugyanígy köszönthette volna akár a Mikucza-család tagjait is.
A bonyolult összefonódások miatt tömören legtöbbször csak „Seszták Miklóshoz köthető üzleti körként” definiált família egyik cége, a Mikucza Tamás (volt) feleségéhez köthető Damjanich Lakópark Kft. volt például az építtetője (illetve Kisvárdán is aktív Nyír-Komplett nevű másik cégén keresztül az építője is) annak a már szinte városrésszé dagadt lakóparknak, amelynek egyik tömbjében a magánklinika is helyet kapott. De ennél nyíltabb kapcsolatról vall, hogy 2018 szeptemberében a Kisvárdán az utóbbi években több mint kétmilliárdnyi építési munkához jutó MHM Product Kft. ügyvezető-tulajdonosa, Mikucza Zsolt vette át Finna Pétertől a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. vezetését, februárban pedig Finna korábban alapított másik cége, a Finna-med Kft.-ét is. Utóbbiban ráadásul néhány hónappal korábban Mikucza Tamás és Zsolt 79 éves, az MHM Product Kft. székhelyével is azonos címen lakó édesanyja lett a többségi tulajdonos.
Külön furcsaság, hogy bár a klinikaalapító-orvosigazgató a 2017 szeptemberi megnyitón arról is beszélt, hogy a magánkórház önerőből és pályázati forrásból készülhetett el, az uniós pályázati keresőben nincs nyoma, hogy a Határon Túli Gyógyításért Kft. bármilyen támogatást nyert volna az utóbbi években. Finna másik cége, a főtevékenységként szintén szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó Finna-med Kft. nyert ugyan 41 millió forintot egy GINOP-os pályázaton, de egyrészt később – csak 2018 nyarán – másrészt nem is egészségügyi ellátásra, hanem egy speciális üdítőital kifejlesztésére. Ha tehát igaz, hogy pályázati pénzből is készült a magánklinika, akkor arra egy a magánkórházzal nyilvános kapcsolatban nem álló vállalkozás pályázhatott.
Senki nem tud semmit
Amikor a 2017 végi kormányhatározattal 2,5 milliárd forinttal megtolt speciális elhelyezési központ után érdeklődtünk Kisvárdán, csupa hümmögésbe, és értetlenségbe ütköztünk: sem az üzleti, sem a szociális, sem az egészségügyi szférában dolgozó nem hallottak ebbe a profilba illeszkedő fejlesztésről a városban. Többen szóba hoztak viszont egy pletykát, amely szerint belátható időn belül bezárnák a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórház egyik leromlott állapotú, 200 ágyas épületét, ahol zömmel jelenleg is krónikus belgyógyászati osztályra utalt (vagyis aktív kórházi ellátásra már nem szoruló, de még folyamatos kezelést igénylő, főként idős) betegeket látnak el. Ennek ismeretében már könnyebben összeállt a kép: itt, e lerobbant szárny teljes felújítása után nyithat meg valamikor a kormányhatározatban szereplő 2,5 milliárdos elhelyezési központ – lefordítva: (vélhetően fizetős) idősotthon.
A mikor kérdésre viszont már senki nem tudta választ, és nem jutottunk közelebb a támogatást kapó Határok nélküli Gyógyításért Kft. vezetőinek megkérdezése után sem. Sőt, ez utóbbival inkább a kérdőjelek szaporodtak meg.
A 2,5 milliárd kifizetéséről szóló kormányhatározat idején a vállalkozást vezető Finna Péter először például azzal hárította el a kérésünket, hogy élőben – telefonon – beszélhessünk vele, hogy orvosi teendői és egyéb elfoglaltságai miatt ez lehetetlen, helyette azt kérte, hogy írásban küldjük el neki a kérdéseket. Az egy nappal később érkezett írásos válaszban pedig szintén hárított, és valamennyi, a 2,5 milliárdos központ funkcióját, elhelyezkedését, finanszírozását és a beruházás állását firtató kérdésünkre is azt írta, hogy ezekben nem ő, hanem a Határok Nélküli Gyógyításért Kft. jelenlegi ügyvezetője, Mikucza Zsolt az illetékes.
„Figyelembe véve, hogy a Finna-med Kft.-ben is csupán 30 százalékos tulajdonjoggal rendelkezem és személy szerint nem töltök be semmilyen tisztséget a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft.-ben,
inkább tartózkodnék a válaszadástól és azokra hagynám, akik a projekttel napi szinten foglalkoznak”
– írta a hvg.hu-nak Finna Péter, de nem lett igaza.
Hiába kerestük ugyanis a tanácsa alapján a Határok Nélküli Gyógyításért Nonprofit Kft. jelenlegi ügyvezetőjét, Mikucza Zsolt rövid úton leszerelte a kérdéseinket, mondván, neki most „nincs kapacitása” ezzel foglalkozni, hanem keressük Török Lászlót, aki mindent elmond majd a beruházásról.
A Mikucza-családhoz, Seszták Miklóshoz és különböző kisvárdai projektekhez sok szálon kötődő cégtulajdonos-kurátor-fesztiválszervezővel (Török László pozícióiról és cégeiről lásd a Mikuczáékról szóló keretes írásunkat) azonban szintén nem jutottunk előrébb: a férfi ugyanis (akinek papíron egyébként az égvilágon semmi köze nincs sem a Határok nélküli Gyógyításért, sem az azt tulajdonló Finna-med Kft.-hez) legnagyobb döbbenetünkre azt mondta:
„Fogalmam sincs, hogy Zsolt miért gondolta, hogy én tudom, hogy mi ez a történet. Én ezt teljesen passzolom, nem én vagyok benne az aktuális szereplő.”
Hogy akkor kicsoda, azt Török László sajnos nem tudta megmondani, csak megismételte, hogy ő maga semmit nem tud a projektről.
A beruházásról természetesen szerettük volna megkérdezni a 2,5 milliárdos támogatás kiutalásával 2017 végén fejlesztési miniszterként megbízott, 2018 áprilisa óta a térség fejlesztéséért és gazdaságélénkítéséért felelős kormánybiztosként is dolgozó Seszták Miklóst, és Leleszi Tibort, Kisvárda fideszes polgármesterét is, de munkatársaik ígérete ellenére egyiküktől sem kaptunk visszahívást.
A két legfontosabb kérdés tehát ugyanúgy megválaszolatlan maradt, mint a 2,2 milliárdos kormánytámogatást kapott termálvizes lórehabilitációs központnál: miért övez ekkora hallgatás-tagadás egy elvileg a térségnek egyértelműen javára váló, ráadásul munkahelyeket teremtő beruházást, és nem utolsó sorban:
hol a pénz?
A Mikucza–Kisvárda-tengely
A nyíregyházi Mikucza-családnak rengeteg érdekeltsége van Kisvárdán. Mikucza Tamás az alapítója például a nyíregyházi székhelyű Alkossunk Várost alapítványnak, amely a Kisvárdán népszerű, rendre Seszták Miklós fővédnökségével és illusztris szponzorok – a Mol, az OTP vagy a Szerencsejáték Zrt. – támogatásával megrendezett LeszFesztet szervezi évek óta, de az Alkossunk Várost az építtetője a cikk elején említett kisvárdai ökofilm-parknak is, amely azóta az Európai Unió csaláselleni hivatala, az OLAF érdeklődését is felkeltette.
Mikucza Tamás volt felesége, Mikucza-Horváth (újabban csak Horváth) Ágnes résztulajdonosa a szintén nyíregyházi Nyír-Komplett Kft.-nek, amely a polgármesteri hivatal és könyvtár felújításától a konferenciaközpont-építésén át a sétálóutca térkövezéséig több százmillió forintnyi építési munkát nyert el az utóbbi években Seszták Miklós városában. Csakúgy, mint a Mikucza Tamás testvére, Mikucza László Zsolt tulajdonában álló MHM Product Kft., amely összesen szintén több mint kétmilliárd forint értékű munkához jutott Kisvárdán – zömmel az utóbbi évek látványberuházásai, a sportszálló vagy a filmpark kivitelezésében. Mikucza László Zsolt neve egy éve egy másik vállalkozása révén került a hírekbe, amikor kiderült, hogy az egy héttel korábban többségi tulajdonába került, előzőleg évi 1,2 milliós árbevételt sem produkáló Kelet-Rest Turisztikai Kft. vette meg az államtól egymilliárd forintért a nyíregyházi Erzsébet szállót, de az Alkossunk Várost alapítvány kurátorának, a Mikucza Tamással közös céget birtokló Török Lászlónak a neve sem ismeretlen Kisvárdán: a férfi korábban Kisvárda idegenforgalmi cégének ügyvezetője volt, jelenleg pedig annak az AV2 Invest Kft.-é, amely egy évvel ezelőtt egyedüli indulóként meghökkentően alacsony áron, 659 millió forintért szerezte meg a hárommilliárd forintnyi állami támogatásból bővített és felújított kisvárdai Várfürdő üzemeltetési jogát (amelyet egy évvel korábban még 3 milliárdért kínált volna a város).
|
2,5 milliárdot kapott egy Sesztákhoz közeli cég egy speciális központra, amiről senki nem tud semmit
|
Még a kft vezetői sem – legalábbis ezt állították a hvg.hu-nak. A nem szerény összeg kiutalásáról még 2017 végén döntött a kormány, de ugyanakkora hallgatás és tagadás övezi, mint a 2,2 milliárddal megdobott lórehabilitációs központot, amiről pár napja írtunk. A háttérben felsejlik egy állami és önkormányzati vezetők látogatta nyíregyházi magánklinika, és több, az egykori fejlesztési miniszterhez kapcsolható figura.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20190415_Sesztak_Miklos_a_ket_es_fel_milliardos_kisvardai_specialis_kozpont
|
2019-04-15 00:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Milliárdok Mészárostól a szekszárdi Fidesz-körnek
Megvásárolja Opimus Group-béli társtulajdonosa, a szekszárdi fideszesekhez köthető Status Capital többségét Mészáros Lőrinc kormányfő-közeli milliárdos vállalkozó, Felcsút polgármestere. A Népszabadság beszántásáról, illetve az általa összevásárolt hazai lapok kormányhűvé faragásáról ismert Opimus közleménye szerint Mészáros Lőrinc, a társaság 24,4 százalékos tulajdonosa megveszi az Opimus 8,4 százalékát tulajdonló Status Capital 75 százalékát. A Status Capital fennmaradó 25 százaléka pedig egyenesen az Opimus (vagyis a leányvállalat) kezébe kerül. A közlemény szerint az Opimus 1,1 milliárdot fizet negyedrésznyi Status-tulajdonáért. Azt, hogy Mészáros Lőrinc mennyit ad a Status Capital többségéért, nem közlik, de arányosítással az összeg 3,3 milliárd körülire tehető.
Az így legalább négymilliárdra saccolható vételár értelemszerűen a Status Capital szerény, a rivaldafényt eddig erősen kerülő tulajdonosainak ölébe hull. A Status Capital tavalyi beszámolója szerint a társaság 50 százaléka a pécsi Szegedi Balázsé, aki a most vélhetően rászakadó milliárdokhoz képest 7,5 milliós üzletrészt jegyez. A milliárdosra tehető csomag másik felének a tulajdoni arányok alapján a szekszárdi Reputo Kft. örülhet. Nem is akármennyire: a cég nyolc éves fennállása óta eddig egyetlen forint árbevételt se volt képes elérni. A Reputo kizárólagos tulajdonosa a szintén szekszárdi Metmark Kft. A Status Capital igazgatósági tagja, a Reputo ügyvezetője, valamint a Metmark ügyvezető-résztulajdonosa egyaránt Kerekes Csaba, a botrányairól hírhedt helyi Fidesz-frakció egykori irányítója. A Metmark tényleges, ám szerény piaci jelenlétű, ipari-kereskedelmi társaság. Egy hír szerint Kerekes és cégtársa, Hosszú László például ingyen szereltek galambriasztót Szekszárd belvárosi templomára. A Metmark korábbi tulajdonosai között megtaláljuk Ács Rezsőt, a város jelenlegi fideszes polgármesterét is. Tegnap az ügy kapcsán telefonon lehetőségünk adódott megkérdezni Szegedi Balázst és Hosszú Lászlót is, mit terveznek a – közvetlenül, illetve közvetve - rájuk szakadó milliárdokkal. A feltételezést ugyan egyikük se cáfolta, de annak kommentálásától egyöntetűen és határozottan elzárkóztak.
Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a Fidesz szekszárdi csoportjához köthető Status Capital már akkor hivatalosan tulajdonolta az Opimust, amikor a Népszabadságot külföldi tulajdonosa puccsszerűen megszüntette, majd megmaradó lapjait azon nyomban megvette tőle az őt bőven kistafírozó Opimus; a tőzsdei társaságnál akkor még hevesen tagadták mind a kormánypárt, mind - a cégben később névvel is megjelenő - Mészáros Lőrinc eseményekre gyakorolt befolyását.
A Status Capitallal eddig is számos közös ügyletet jegyző Opimus az általa kezelt kormányhű médiumokon kívül működteti például a Buda Cash-csőd nyomán olcsón megszerzett Csabatáj és Murátó nevű mezőgazdasági csoportokat és a salgótarjáni kályhagyártót, a Wamslert is.
A tegnapi bejelentés szerint az immáron Mészáros- és Opimus-tulajdonba került Status Capital 6,5 milliárd forintos jegyzett tőkével, Status MPE néven „az Opimus vállalati stratégiáját követő” magántőkealapot indít.
|
Milliárdok Mészárostól a szekszárdi Fidesz-körnek
|
Megvásárolja Opimus Group-béli társtulajdonosa, a szekszárdi fideszesekhez köthető Status Capital többségét Mészáros Lőrinc kormányfő-közeli milliárdos vállalkozó, Felcsút polgármestere. A Népszabadság beszántásáról, illetve az általa összevásárolt hazai lapok kormányhűvé faragásáról ismert Opimus közleménye szerint Mészáros Lőrinc, a társaság 24,4 százalékos tulajdonosa megveszi az Opimus 8,4 százalékát tulajdonló Status Capital 75 százalékát. A Status Capital fennmaradó 25 százaléka pedig egyenesen az Opimus (vagyis a leányvállalat) kezébe kerül. A közlemény szerint az Opimus 1,1 milliárdot fizet negyedrésznyi Status-tulajdonáért. Azt, hogy Mészáros Lőrinc mennyit ad a Status Capital többségéért, nem közlik, de arányosítással az összeg 3,3 milliárd körülire tehető.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/1135407_milliardok-meszarostol-a-szekszardi-fidesz-kornek
|
2017-07-22 01:02:00
| true | null | null |
Népszava
|
Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött.
A módosításról már az ügyészségi vádiratban is szó volt, de most kiderült, hogy a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz kapcsolódó törvényről és a zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatásáról szóló minisztériumi rendeletről van szó.
Hadházy összegzése szerint a módosítások lényege az volt, hogy ha valaki szabálytalanul költi el az uniós pénzeket, és ezért büntetést kap, akkor ne kelljen automatikusan visszafizetnie, hanem próbálkozhasson más számlák benyújtásával. Polt válasza szerint azonban a Magyar Termés TÉSZ Kft és a Paprikakert TÉSZ Kft a módosítás után is sikertelenül kérte a támogatás visszavonásáról szóló döntés eltörlését.
A független képviselő szerint a törvénymódosítást jegyző Jakab Istvánnak, az Országgyűlés alelnökének és Győrffy Balázsnak, a Nemzeti Agrárgazasági Kamara elnökének is „ott kellene ülnie a vádlottak padján”, akárcsak Fazekas Sándor volt agrárminiszternek a rendelet módosítása miatt.
A Központi Nyomozó Főügyészség tavaly augusztusban bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Simonka György és 32 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A vádirat lényege szerint Simonka és társai tevékenysége a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az EU-tól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésére irányult. Az ügyészség gyanúja szerint a túlárazott beruházásokat végző vállalkozóknak a kifizetett ár 45 százalékát kellett visszaadni Simonkának készpénzben. A Simonka által okozott vagyoni kár több mint 1,4 milliárd forint.
Októberben kiderült, hogy az ügyészség Simonka felesége, Simonkáné Gábor Marianna és unokahúga, Tóth Renáta ellen is vádat emelt. A vád szerint Simonka György közeli családtagjaival és bizalmi embereivel létrehozott cégek közreműködésével olyan céghálót szőtt, amelynek célja fiktív beruházások során, a döntéshozókat megtévesztve, európai uniós és hazai költségvetésből vissza nem térítendő támogatások megszerzése.
Simonka, aki márciusban Orbán Viktorral egyeztetett, nem bűnözőnek, hanem áldozatnak érzi magát.
A Legfőbb Ügyészség május 21-i közleménye szerint Hadházy Ákos „bejegyzésének a jogalkotást érintő következtetései valótlanok”, és a valóság az, hogy „Simonka György országgyűlési képviselőként a minden gazdálkodót érintő adminisztrációs hibák miatti túlzott jogkövetkezmények kiküszöbölésére hivatkozva javasolt jogszabálymódosításokat. A nyomozó hatóság szerint azt remélte, hogy személyére nézve is a visszafizetésre kötelező határozatok visszavonását érheti el”.
„A Kormány jogalkotási tervében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása nem szerepelt, ezért az általánosságban racionálisnak tűnő törvényjavaslatot egyéni országgyűlési képviselők nyújtották be.
A Központi Nyomozó Főügyészség a Simonka György elleni nyomozás során vizsgálta a jogszabálymódosításokkal kapcsolatban bűncselekmény gyanúját, azt azonban kizárta. A jogalkotásban részt vevők szerepe semmilyen büntetőjogi felelősséget nem vetett fel” - áll a közleményben.
Ahogy az eredeti ügyészségi válaszból is kiderült, a közlemény azt írja, „a jogszabályok módosítását követően a Simonka György irányítása alatt álló termelői szervezetek kérték a támogatások visszakövetelését előíró határozatok visszavonását. Ez azonban nem történt meg. Simonka György cselekménye tehát a NAV döntését nem befolyásolta”.
Újabb frissítés:
|
Az ügyészség szerint két jogszabályt is Simonka György igényei szerint módosítottak
|
Két jogszabályt is Simonka György fideszes képviselő igényeinek megfelelően módosított az Országgyűlés, derült ki Polt Péter legfőbb ügyész válaszából, amit Hadházy Ákos független képviselő kérdésére küldött.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/21/az-ugyeszseg-szerint-ket-jogszabalyt-is-simonka-gyorgy-igenyei-szerint-modositottak
|
2020-05-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket.
"A kormány ehhez azzal járul hozzá, hogy az uniós korlátozások feloldását kihasználva jelentősen emeli a beruházások támogatási arányát. Ha a magyar cégek megragadják a rendkívüli lehetőséget, az átalakuló versenyhelyzet nyerteseivé válhatnak,"
tette hozzá a miniszter. A Balaton Bútor közel 574 millió forintos beruházása 287 millió forintot meghaladó állami támogatást kapott. A pénzt nemcsak az ügyvezető igazgató, hanem a térség fideszes országgyűlési képviselője is megköszönte. Óvádi Péter külön méltatta, hogy
a kormány gyorsan döntött a támogatásról.
Matolcsy Ádám a Glamorous nevű cégén keresztül még 2015-ben szerzett tulajdonrészt a Balaton Bútorban. A bevásárlást segítette a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás tulajdonában álló Növekedési Hitelbank hitele.
|
Közel háromszázmilliós támogatást kapott a kormánytól Matolcsy György fiának cége
|
Magyarország megakadályozta a koronavírus elszabadulását, így mostantól a munkahelyvédelem a válságkezelés új feladata, mondta a külügyminiszter Budapesten, a versenyképességi program támogató okiratainak csütörtöki átadóján. Három vállalat vehette át a dokumentumot, köztük a Matolcsy György fiának érdekeltségében lévő Balaton Bútor Kft. is. Szijjártó Péter szerint a járvány okozta visszaesésből előny is származhat, ha a magyar cégek felkészülési lehetőségnek tekintik a válságot, és fejlesztésekre fordítják a visszaesés miatt felszabaduló idejüket.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/21/kozel-haromszazmillios-tamogatast-kapott-a-kormanytol-matolcsy-gyorgy-fianak-cege
|
2020-05-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Fordulat a Mol-INA ügyben: visszavonhatják a Hernádi elleni elfogatóparancsot
|
A Zágráb megyei bíróság szerdán hatályon kívül helyezte Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vizsgálati fogságára vonatkozó, 2018-as döntését - írta a helyi sajtó.
| null | 1 |
http://www.atv.hu/belfold/20200129-fordulat-a-mol-ina-ugyben-visszavonhatjak-a-hernadi-elleni-elfogatoparancsot
|
2020-01-29 15:04:00
| true | null | null |
ATV
|
|
Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál?
Leporolták az átláthatósági minimumprogramot, amely mellett kétszer annyian köteleztek el, mit öt éve – egyebek mellett erről beszélt a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorban. Ligeti Miklós szerint a vasárnap kapott felhatalmazással sok településen kieshetnek a csontvázak a szekrényből.
390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges.
A dokumentumot aláírók közül végül 170 képviselő, 14 polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester nyert mandátumot a vasárnapi választáson.
"Már az siker, hogy jóval többen jelentkeztek az átláthatósági minimumprogram, mint öt évvel ezelőtt" – ezt mondta a Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Start című műsorában. Mint mondta, saját szervezete mellett a K-Monitor Közhasznú Egyesület és az Átlátszó.hu már akkor is az átláthatóságért küzdött és összeállítottak erről egy minimumcsomagot. Ezt most elővették, leporolták és kiegészítették az elmúlt évekbeli tapasztalatokkal. Ligeti Miklós is megerősítette az aláírók számát és azokat, akik közben mandátumot nyertek a választáson.
Ligeti szerint sajnos vannak vállalások, amelyek nem változtak. Azért sajnos – tette hozzá –, mert ez azt is jelenti, hogy előrelépés sem történt, mint például a költségvetési adatok megismerhetősége vagy a közbeszerzések.
Az viszont újdonság az elmúlt évek alapján, hogy nemcsak az önkormányzatoknál, de az önkormányzati cégeknél is fennállhat a korrupció beszélye. Ajánlásaikat tehát ez utóbbiakra is kiterjesztették. Ligeti szerint ez egyébként is központi téma a kampányokban, már a 2010-es Fidesz-kampányban is előkerült. Rendszerszintűvé azonban a 2010-et követő években vált, majd megjegyezte azt is, hogy "a hatalom termeli a korrupciót, önkormányzati és központi szinten egyaránt". Bízik abban, hogy hajlandóak a korrupció ellen tenni azok, akik elfogadták a vállalásokat. Most ugyanis olyan politikai többség van több településen is, amellyel minden kiderülhet, "a lakásmutyiktól kezdve egészen a haveri szerződésekig".
atv.hu
|
Átláthatóság jöhet az önkormányzatoknál?
|
390 jelölt köteleződött el a civilszerveztek egy csoportja által megálmodott átláthatósági minimumprogram mellett az idei önkormányzati választáson. Kétszer annyian, mint öt éve. A programhoz csatlakozók vállalták: fellépnek az átláthatóság és elszámoltathatóság mellett. Mandátumot szerezve pedig 100 napon belül beterjesztik ezt a minimumot a tiszta közélet érdekében. Az aláírók vállalásait az antikorrupciós civilszervezetek figyelik és kérik számon, amennyiben szükséges.
| null | 1 |
http://www.atv.hu/belfold/20191018-atlathatosag-johet-az-onkormanyzatoknal
|
2019-10-18 15:13:00
| true | null | null |
ATV
|
Még az ellenzéki pártok körében is komoly indulatokat váltott ki, hogy Karácsony Gergely főpolgármester az MSZP javaslatára önt nevezte ki a fővárosi Ügyrendi, Nemzetiségi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság élére. Az MSZP azután kérte fel erre a posztra, hogy a kispesti önkormányzati vezetéssel szemben komoly korrupciós gyanú merült fel, amit máig nem sikerült tisztázni. Több ügyben a rendőrség is nyomoz. Nem gondolja, hogy nem kellett volna elvállalni a felkérést?
A posztot nem jó szívvel és nem boldogan vállaltam el. A feladatra Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakcióvezetője kért fel, és nehéz volt jó döntést hozni. Ha nem vállalom, akkor esetleg azokat az állításokat támasztom alá, amikkel vádolják a kerületet, illetve személyesen engem. Ha pedig vállalom a feladatot – ahogyan ez történt –, akkor azt az ismert felhördülés követi. Ugyanakkor fontos leszögeznem, hogy Kispesten semmi olyasmi nem történt, mint amiről a KESMA-birodalomban cikkeztek. Ez a bizottsági poszt egyébként nem különbözik a többitől, pluszjuttatás nem jár érte, csak többletmunka van vele.
Úgy véli, ha nem vállalta volna, az felért volna egy beismeréssel a kispesti önkormányzatot, illetve az önt ért vádak tekintetében?
Azzal tisztában voltam, bárhogyan is döntök, abból ügyet fognak csinálni, ám a koronavírus-járvány közepette mégsem tartottam annyira kardinális kérdésnek ezt a bizottsági felkérést. Volt épp elég dolgom a kerületi védekezés megszervezésével és a költségvetés átszervezésével.
Utólag, látva a reakciókat, mit gondol, nem lett volna bölcsebb döntés Őrsi Gergely II. kerületi vagy Tóth József XIII. kerületi polgármestert felkérni a posztra?
Azért került hozzám a feladat, mert mindenki más már valamilyen pozíciót töltött be, én voltam az egyetlen, akinek nem volt hasonló posztja.
Igaz, nem maradt sok választás, miután nemrég ketten is otthagyták az MSZP-t. Mit gondol Szaniszló Sándor XVIII. kerületi és Kiss László óbudai polgármester döntéséről, hogy átléptek az MSZP-ből a DK-ba?
Nekem mindkettejükkel nagyon jó személyes kapcsolatom van, és nem a Fidesz-frakcióba léptek át. Nyilvánvaló, ha így lett volna, akkor sarkosabb véleményem lenne. Ez az ő döntésük volt, de szerintem jó polgármesterek, jól vezetik a kerületüket.
Elhagyták a süllyedő hajót?
Nem szeretnék semmilyen negatívumot mondani kettejükről, az MSZP-ről meg pláne nem.
De gondolom, azt ön is látja, hogy az MSZP támogatottsága mélyponton, a márciusi felmérések szerint épp, hogy bejutnának a parlamentbe, közben a DK erősödik.
Kovács László, korábbi MSZP-kormánytag klasszikus megfogalmazásával értek egyet ebben a kérdésben: nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni. A következő általános választás még messze van. Addig még nagyon sok minden történhet.
Visszaérve az új posztjához: hitelesnek gondolja magát a vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felelős bizottság élén?
A mostanihoz hasonló lejárató kampányokat már megéltem Kispesten 2006-ban, 2010-ben és 2014-ben is. A helyi Fidesz ugyanezt csinálta korábban is: feljelentett, bejelentett, majd közölte, hogy nyomozás van. Ezek aztán a választások után le is zárultak. Jelenleg csupán annyi különbség van, hogy az eljárás a választás után sem ért még véget.
De most nem csak a Fidesz mondja, hogy nyomozás van, hanem a rendőrség.
Mint mondtam, volt már ilyen, meglátjuk az eredményt.
Még nem válaszolt arra kérdésre, hogy hitelesnek gondolja-e magát az új posztján.
Minden nagyképűség nélkül mondhatom, hogy igen. Nincs miért szégyenkeznem, és hacsak nincs politikai szándék, akkor rólam soha nem fogják kimondani, hogy bármiben bűnös volnék. De ne felejtsük el, hogy ez Magyarország. Láttunk már olyan embereket, akiket vezetőszáron vittek el, és a vádlottak padjára kerültek, és akikről később kiderült, hogy nem követték el azt, amit állítottak róluk. Viszont hosszú ideig lehetett róluk beszélni.
Ha új tisztségében gyanús vagyonnyilatkozatokat talál a jövőben – például párttársai esetében –, kezdeményez majd velük szemben eljárást?
Mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően szoktam eljárni minden esetben. Bizottsági elnökként is így fogok tenni, amennyiben hivatalból tudomásomra jut, vagy kapok ilyen bejelentést, vagy a bizottság kap ilyen bejelentést, és erre nyilvánvalóan lesz hatásköre a bizottságnak.
De személyesen is kezdeményezhet ilyen eljárást.
Ha politikai komisszár lennék, elkezdeném nézegetni a párttársaim vagyonnyilatkozatát, vagy embereket állítanék rá, hogy kezdjenek kutakodni a képviselőtársaim vagyonnyilatkozatával kapcsolatban, de azt gondolom, hogy nekem nem ez a feladatom. Ugyanakkor természetesen, ha érkezik bejelentés a bizottsághoz, azzal foglalkozni kell. De magam nem fogok vizsgálatokat kezdeményezni.
A vagyonnyilatkozatok hatékony ellenőrzését politikai komisszárságnak tartja?
A bizottság minden olyan feladatot el fog látni, amit a jogszabályok rátestálnak, és úgy fogja ellátni, ahogyan erről a jogszabályok rendelkeznek.
Maradjunk a vagyonnyilatkozatoknál. Lackner Csaba, az MSZP-ből azóta kizárt kispesti önkormányzati képviselő, korábbi párttársa – a megjelent fotók tanúsága szerint barátja – az önkormányzati kampány idején a kormánysajtóban nyilvánosságra került felvételeken súlyos korrupcióra utaló állításokat tett. A kezében fehér port tartalmazó zacskót lóbálva a többi közt azt mondta, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy. A képviselő nagy értékű családi házban lakik, és a legutóbbi hírek szerint egy tízmillió forintot meghaladó luxusterepjáró parkol a háza udvarán. Vele szemben polgármesterként kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást?
Kezdeményeztem. A vizsgálatot lefolytattuk, és épp a napokban kaptam meg az erről szóló határozatot, amit alá is fogok írni.
Mit állapított meg ez a vizsgálat?
Ez nem vagyonosodási vizsgálat volt, arra ugyanis 2017 óta nincs lehetőség. Azt tudtuk vizsgálni, hogy azok az adatok, amiket Lackner Csaba beírt a vagyonnyilatkozatába, azok megfelelnek-e a valóságnak. Ennél többet nem tehettünk.
Tehát az igaz, hogy új építésű budapesti családi háza van, és az is hogy nagy értékű terepjárót vett, de ha jól értem az nem derült ki, hogy miből futja neki erre. Mit gondol, Lackner Csaba önkormányzati képviselőként hogyan tett szert a vagyonára?
Nem vagyok Lackner Csaba védőügyvédje, de azt tudom, hogy számára nem a képviselői fizetés jelenti az egyetlen hivatalos bevételi forrást, nem a képviselőség a főállása. Ezzel a legtöbb önkormányzati képviselő – Kispesten is – így van. Nem abból a 200-300 ezer forintos tiszteletdíjból élnek, amit az önkormányzatból hazavisznek. Továbbá
Lackner Csaba négygyermekes édesapaként igénybe vehette mindazokat a családi kedvezményeket, amiket Orbán Viktor és a kormány biztosít neki. Legjobb tudomásom szerint így vásárolta vették meg az említett Skoda családi autót, amit luxusnak nevez a sajtó.
Tizenötmillió forint körüli vételárról szóltak a hírek. Azért az a legtöbbeknek luxus.
Mindenkinek mást jelent a luxus. Nekem is, nincs is tizenötmilliós autóm. De egy Skoda nem tartozik a luxuskategóriába. Nem véletlenül használnak kormányzati és önkormányzati vezetők Skodákat. Köznapi értelemben persze egy tizenötmilliós autóra lehet azt mondani, hogy luxus. De legjobb tudomásom szerint a szóban forgó járművet Lackner Csaba felesége vásárolta, amelyhez igénybe vette mindazokat a kedvezményeket, amiket többgyermekes szülőként kihasználhatott.
Tehát a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményével vették az autót.
Úgy tudom, igen. Továbbá szintén családi kedvezményeket kihasználva építik a családi házukat is. De azt megismétlem, nem nekem kell megvédenem Lackner Csabát, akiről egyébként olyanok állították, hogy ő szerepel a kormánysajtó által bemutatott felvételeken, akik nem is ismerik őt.
Miért, ön szerint nem Lackner Csaba szerepel a felvételeken?
Ezt nem az én dolgom megítélni. Ha sor kerül rá, ezt a bíróságnak kell eldöntenie. De a bemutatott videóban egy Lackner Csabához nagyon hasonló személy látható, ám rögzített beszélgetések során elhangzanak olyan kijelentések, amelyek nem igazak. Például nem igaz, hogy Lackner Csaba nekem hárommillió forintot adott, ezt nyilvánosan maga is elmondta. De azt is aggályosnak tartom, hogy ez egy vágott videó anyag. Természetesen jó lenne a felvételeket vágatlanul, teljes terjedelmükben megismerni.
Azért a hangfelvételeken számos elhangzott állításról azóta kiderült, hogy valós. Szóba kerül Kránitz Krisztián is, a kispesti vagyonkezelő cég vezetője, illetve az ő vagyoni helyzete. Róla azóta kiderült, hogy például Spanyolországban van nagy értékű ingatlanja. Erről mit gondol?
Amit luxusvillaként emlegetett a kormánysajtó, miközben valójában úgy tudom, hogy kispesti panellakás árával egyenértékű apartmanról volt szó. Ráadásul a volt képviselő vagyonnyilatkozatában is nyomon követhető, hogy milyen forrásból vásárolta azt. Nyilván ezt az ingatlant is lehet úgy fotózni, hogy luxusvillának tűnjön.
Ami a hangfelvételek hitelességét illeti, Kránitz Krisztián nem került be az új képviselő-testületbe, viszont az ön javaslatára megduplázták a fizetését. Ez pontosan úgy történt, ahogyan azt Lackner Csaba a felvételek szerint megjövendölte. Ezek alapján egyetért azzal, hogy nem légből kapott állítások hangzottak el a felvételeken?
Csakhogy ez nem volt titok, hiszen az MSZP döntése értelmében a baloldali megállapodás alapján két körzetet adtunk át Kispesten, ebből az egyik Kránitz Krisztiáné volt. Tehát ez még a Fidesz előtt is ismert volt. Ahogyan az is, hogy épp ezért kompenzálni fogjuk Kránitz Krisztiánt, akinek korábban a bérébe bele volt kalkulálva az önkormányzati tiszteletdíja is. Az pedig
nem elvárható, hogy egy sok százmillió forintos vagyonért felelős vezető bruttó 500 ezer forintot keressen azután, hogy a képviselői fizetésétől megfosztjuk.
Elhangzott az is: „ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy”. Ön megkeresi az évi százmillió forintot?
Köszönöm, hogy feltette ezt a kérdést. Ugyanis ezt az állítást alaposan megvizsgálva kiderül, hogy az valójában nem Kispestre vonatkozik, mert nem az hangzott el, hogy kispesti képviselőként meg lehet keresni az évi százmilliót. Ez akár egy fideszes önkormányzatról is beszélhetett.
Csak ezt éppen vélhetően Lackner Csaba kispesti képviselő mondta. Ön megkeresi az évi százmillió forintot?
Nem. Dehogy keresem meg.
Akkor hülye a politikához?
Lehet.
Elhangzott a felvételeken néhány könnyen ellenőrizhető információ is. Ilyen volt, hogy a kispesti közbeszerzéseken rendre taroló cég Somogyi Lászlóné helyi MSZP-s önkormányzati képviselő férjéhez köthető, a társaság több százmilliós értékben nyert el tendereket. Ez viszonylag könnyen ellenőrizhető. Nem tartja ezt összeférhetetlennek?
Somogyi László cégei nagyon régóta közmegelégedésre dolgoznak Kispesten. Azokat a munkákat, amiket végeznek, valósak, nincs elsumákolva belőle semmi. A helyi Fidesz már korábban is számtalanszor „kóstolgatta” Somogyi Lászlót, több feljelentést tettek az őt érintő ügyekben, amelyekből semmi nem lett. Ezeket a munkákat szabályos közbeszerzési eljárásokon nyerték el az érintett cégek. Azok az állítások pedig nem igazak, hogy a kerületi munkák nagy részét Somogyi László cégei nyerték volna el. Százmilliós nagyságrendben nyertek el tendereket ez igaz, de az elmúlt öt évben például a kispesti önkormányzat költségvetése 60 milliárd forint fölött volt. Ez is alátámasztja azt, hogy a Lackner Csabának tulajdonított felvételt bármikor, bárkiről meglehet csinálni.
A 24.hu tavaly év végén feltárta, hogy Kispest és Józsefváros korábbi közbeszerzései alapján egy kerületeken átívelő Fidesz-MSZP összjáték rajzolódik ki. Ugyanis a Kispesten a Somogyi Lászlóné MSZP-s önkormányzati képviselő férjéhez köthető cégek úgy nyerték meg a közbeszerzéseket, hogy vesztesnek rendre olyan cégek voltak, amelyek Józsefvárosban a fideszes vezetés idején nyertek, azokban az esetekben pedig a kispesti nyertesre osztották a vesztes szerepét. Mit gondol erről?
Csak Kispestről tudok beszélni. Én mindig próbáltam magam távol tartani a közbeszerzésektől, nem én döntök ezekben az ügyekben, hanem egy szakbizottság. Nem vagyok ebben túlzottan otthon. De abban biztos vagyok, hogy ezeket az eljárásokat szabályosan bonyolítottuk le. Meghívásos pályázatok esetén pedig mindig olyan cégeket hívtunk meg, amelyek a saját szabályaink szerinti megfelelő alkalmassággal rendelkeztek. Az, hogy Józsefvárosban egyébként ki, mi alapján dönt ezekben az ügyekben, azt nem tudom, de azt gondolom nem is kell tudnom.
Mindazonáltal nem találja furcsának ezt az összefüggést?
Erre a kollégáim értelmes és logikus magyarázatot tudtak adni. Ezek szabályos eljárások voltak.
Ebben az ügyben indult vizsgálat?
Minden olyan ügyben, amelyekben megköpködött minket a sajtó azonnali belső vizsgálatot kértem.
Ez nem köpködés volt, csak tények.
Ezek szabályos eljárások voltak.
Ugyanakkor nem ez az egyetlen érdekes egybeesés. Másik szintén fideszes szál is van a kerületben. Az LMP-s Ferenczi István közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Döntőbizottságnál a kispesti menzatender ügyében. Ezt azzal indokolta, felmerült a gyanú, hogy a kispesti önkormányzat verseny nélkül szervezte ki a közétkeztetést. A bizottság arra jutott, hogy meg kell szüntetni a versenykorlátozó döntést, az önkormányzatnak pedig 100 millió forint bírságot kell fizetnie. Hogy látja ezt az ügyet?
Ez az egész ügy egy bohózat. Amikor azzal kezdtek vádolni, hogy ez egy szabálytalan eljárás, nem is írtam alá a szerződést. Tehát az sem világos, hogy milyen alapon bírságolt a hivatal egy olyan ügyben, amelyben nem ment teljesedésbe a szerződés. Egyébként nem Ferenczi István fordult először a hatósághoz az ügyben, hanem én. Kértem a kormányhivatalt, hogy adjon állásfoglalást arról, hogy szabályos volt-e ez az eljárás vagy sem. Két hétig ment a jogászkodás, majd közölték, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak kell döntenie, ekkor Ferenczi István valóban feljelentette a kerületet, és rögtön kaptunk egy százmilliós bírságot. Méghozzá úgy, hogy előtte soha egyetlen önkormányzat nem kapott hasonló büntetést, pláne egy olyan szerződés esetében, amit alá sem írtunk. Ezt a bírságot nem fizetjük ki. Az ügyben a Kúriához fordultunk. Hozzátenném, hogy mindazok véleményét – beleértve Hadházy Ákos független képviselőt – megkérdőjelezem, akik egy olyan hatóság döntésére hivatkoznak, amit az Orbán-kormány nevezett ki, szemben a független bíróság ítéletével. A Pécsi Törvényszék ugyanis arról döntött, hogy ez a közbeszerzés szabályos volt.
Ferenczi István volt az is, akinek a vezetésével egy vizsgálóbizottság állt fel Kispesten a Lackner-féle hangfelvételek nyilvánosságra kerülése után A képviselő szerint kikérték az elmúlt tíz év önkormányzati ingatlanjaira vonatkozó adásvételi szerződések adatait és az építőipari szerződéseket, amelyek sok elhangzott állítást igazolni vagy cáfolni tudtak volna, de ezeket nem kapták meg. Miért?
Ennek a bizottságnak az utolsó ülésén jeleztük, hogy ezeket a tagok rendelkezésére bocsátjuk a következő ülésen. Azonban következő ülés sosem volt, mert az elnök nem hívta össze. Nincsenek titkok, ezeket a szerződéseket bármikor meg lehet nézni.
A szerződések közt érdekes az az esetet, amit a 444.hu tárt fel egy kispesti telekügyletről. A történet szerint Guzmics Zsombor a kispesti építési hatóság vezetőjének családjába úgy került bagóért egy beépíthetetlen telek, hogy vásárlás után megváltoztatták az építési szabályokat, amelyek lehetőséget teremtettek beépíteni a foghíjtelket. Ezzel több tízmilliós haszonra tett szert Guzmics családja. Erre az önkormányzat azt reagálta, hogy minden rendben volt, és nem vizsgálják a történteket. Nem mondhatja komolyan leendő összeférhetetlenségi bizottsági elnökként, hogy ezzel nincs probléma.
Mindent lehet nézni ilyen meg olyan szemüvegen keresztül nézni. Guzmics Zsombort nem kell megvédenem, ahogyan Lackner Csabát sem. A 444-en egyébként az nem jelent meg, amit válaszoltunk, hogy egy nyílt pályáztatás zajlott a telekkel kapcsolatban.
Világos, de egy beépíthetetlen telekre azért olyan sokan nem mozdulnak rá.
Másik két pályázó volt, akik licitáltak is.
Ezzel együtt meglehetősen olcsón kelt el, majd a szabályok megváltoztatása után felértékelődött a telek.
Igen, csakhogy az építési szabályozás megváltoztatása nem ennek a teleknek az apropóján indult el. Továbbá nem a telek és környezetének szabályozása változott. Tehát ezeket persze össze lehet keverni, csak az ok-okozati viszony nem ez volt.
Azért ez túl sok véletlen egyszerre, nem gondolja?
Nem. Guzmicsot is azért fűzték fel erre a történetre, mert a neve szerepel a már említett felvételeken.
A felvételek miatt egyébként több szálon zajlik rendőrségi nyomozás. Önt kihallgatták már az ügyben?
Nem, nem is kerestek. És tudomásom szerint másokat sem. Ami azért is furcsa, mert ha például be akarják bizonyítani valakiről, hogy kábítószert fogyasztott, ami hónapokig kimutatható adott esetben hajmintából, akkor vajon miért nem keresték meg, miért nem vettek tőle mintát, miközben ezek a felvételek már tavaly októberben nyilvánosságra kerületek.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
|
Gajda Péter: Nem keresem meg az évi százmilliót
|
Lejárató kampány részének tartja a sajtóban megjelent, korrupciógyanús ügyekről szóló cikkeket Kispest szocialista polgármestere. Gajda Péter lapunknak adott interjújában beszélt a kormánysajtóban bemutatott felvételek főszereplőjéről, Lackner Csabáról, aki fehér poros zacskót lóbálva beszélt korrupcióról. Az MSZP-ből azóta kizárt képviselő ügyében lezajlott a vagyonnyilatkozati eljárás. Gajda szerint Lackner több mint tízmilliós terepjáróját az Orbán-kormány által biztosított családi kedvezmények igénybevételével vásárolta. A polgármester elmondta, nem fizetik ki a kerületi menzatender miatt kirótt százmilliós bírságot, a fővárosban pedig nem jó szívvel vállalta el a vagyonnyilatkozat-ellenőrző bizottság vezetését.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/22/gajda-peter-interju-mszp-kispest-polgarmester-lackner-csaba-korrupcio-kozbeszerzes/
|
2020-05-22 15:15:04
| true | null | null |
24.hu
|
Nemcsak Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös érdekeltsége kapott állami támogatást balatoni kikötőfejlesztésre, hanem Csányi Sándorhoz közeli cégnek is jutott 550 millió forint a balatonfüredi Uni Hotel kikötőjének fejlesztésére – írtuk április elején. Akkor még úgy tűnt, hogy az OTP-vezér köre beéri ennyivel, a pályázat kihirdetése után egy hónappal azonban Csányi Sándor üzlettársa átvette a tihanyi kikötő irányítását.
Pedig áprilisban még arról számoltunk be, hogy egy balatoni vállalkozó cége fejlesztheti az állami tulajdonban lévő Tihanyi Yacht Clubot. Ám a tihanyi Malackrumpli bisztró tulajdonosa, Járosi Tamás a Magyar Turisztikai Ügynökség 195 millió forintos kikötőfejlesztési támogatása után nagyjából egy hónappal otthagyta a kikötőt üzemeltető céget. Helyette Csányi üzlettársa, a 36. leggazdagabb magyar (a Szakonyi Péter által összeállított 100 leggazdagabb magyar listája szerint), Nagy György HO-ME 2000 Kft.-je lett a Peninsula Resort Zrt. tulajdonosa.
Válság van, és nem bírtuk tempóval, ezért döntöttem így. Kaptam egy ajánlatot, amit elfogadtam. Vállaltunk más projekteket is, a jövőben ezekre koncentrálunk majd
– indokolta Járosi a kiszállását a 24.hu-nak.
Járosi formálisan májusban távozott a Peninsula Zrt.-ből, Nagy Györgyék azonban már korábban megjelentek a tihanyi fejlesztések környékén. Erre lehet következtetni abból, hogy a milliárdos vállalkozó egyik cége, a REPÉT Kft. tavaly decemberben leszerződött a Tihany Yacht Club szálloda felújítására. A munka nettó 475 millió forint, a közbeszerzést egyedüli ajánlattevőként vitte el érdekeltsége.
Nem sokkal később Csányi Sándor üzlettársa meg is vette a Peninsulát, majd miután a kikötőüzemeltetőbe beszállt vállalkozása, a HO-ME 2000, Nagy György új ügyvezetőt nevezett ki, május eleje óta Harnos László vezeti a céget. Harnos a közbeszerzésről azt mondta lapunknak, hogy a szálloda felújítása nem kerül közpénzbe, a projektet egészében a Peninsula Resort Zrt. finanszírozza.
Harnos Linkedin profilja alapján dolgozott már Csányi Sándornak és Mészáros Lőrincnek is. Bad Kleinkirchheimben a Hotel OTP Birkenhofot igazgatta, klubmenedzsere volt a legnagyobb taglétszámú magyar golfközpontnak, a Pannonia Golf & Country Clubnak, amelynek üzemeltetője tavaly került a Csányi család kezéből Mészáros Lőrinc érdekeltségébe.
Jut még kikötőkre
A tervek szerint 4 milliárd forintot adott volna az állam a balatoni kikötők bővítésére vagy építésére, de végül ennél több mint 800 millióval nagyobb összeget áldoztak hét balatoni kikötőre. A pályázat legnagyobb nyertese Balatonfüred, ahol három kikötőt fejleszthetnek állami támogatásból. A cél a balatoni elektromos hajózás fejlesztése, a kiírás szerint olyan hálózatot kell megépíteni, „amely az elektromos hajók számára is megteremti a lehetőséget a Balaton teljes körű bejárására”.
A Kisfaludy-program részeként további 500 millió forintot is szétosztanak a meglévő kikötők fejlesztésére. Ez viszont csupán aprópénz az első körhöz képest, a kiírás szerint a felhívás keretösszege 500 millió forint, amiből 10-20 kikötőt akarnak támogatni, így a maximális támogatás összege 30 millió forint lesz.
|
Csányi Sándor üzlettársa ráhajtott a balatoni kikötőre
|
Nagy György azután vette át a tihanyi kikötő irányítását, hogy a cég állami támogatást nyert. Korábban egy Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó cég a füredi kikötő fejlesztésére kapott pénzt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/22/tihany-kikoto-csanyi-sandor-nagy-gyorgy/
|
2020-05-22 15:21:10
| true | null | null |
24.hu
|
Elmondta, mikor a DK irodája leégett, az ÁSZ-hoz fordultak, és kérték, hogy tekintettel a vis maior helyzetre vegyenek fel erről jegyzőkönyvet, jöjjenek ki, nézzék meg, akkor arra a számvevőszék nem volt hajlandó, „azóta pedig folyamatosan az állami támogatás elvételével fenyegettek minket”.
„Egészen arcpirító, hogy Domokos László ÁSZ-elnök, aki 2010 óta nem tud elszámolni saját képviselői juttatásaival, próbálja ellehetetleníteni a Demokratikus Koalíciót” – jegyezte meg Barkóczi. Hogy járhat-e létszámleépítéssel a támogatás felfüggesztése a DK-nál, arra úgy válaszolt: ezt nem tudja elképzelni, de a Fidesz nyilvánvalóan azt tűzte ki célul, hogy ellehetetlenítse az ellenzék működését. „Féltik a saját hatalmukat, és látják, hogy mi pedig egyre erősödünk és az ellenzék vezető ereje lettünk”.
A szóvivő szerint nem ők azok, akik ne működnének törvényesen, hanem a Fidesz és a kormány, akik még azt sem tudják elfogadni, hogy a pártnál volt egy vis maior helyzet, és nem tudjuk azokat a dokumentumokat biztosítani, amik egyébként náluk megvannak. „Nem is értjük, hogy most mit kérnek számon rajtunk”.
Pedig Barkóczi szerint ahonnan csak tudták, beszerezték a számlák másolatát, ami „irdatlan nagy munka volt”, hiszen a pártnak 106 egyéni választókerületben van szervezete. Vagyis például ha valahol március 15-ei ünnepségre vettek koszorút, akkor a virágboltból kellett azt megszerezni. „Elég viccesnek tartom azt, hogy mindannyian emlékszünk rá, mikor a Fidelitas számlái állítólag eláztak, és akkor az Ász nemhogy nem kezdeményezett vizsgálatot, hanem nagyvonalúan azt mondta, ezekről nem kell utólagos bizonylatot vagy számlakivonatot adni.”
Barkóczi szerint egyébként voltak már ennél sokkal nehezebb helyzetben is, azt is megoldották, és ezt is meg fogják oldani.
„Amikor majd Domokos László ugyanúgy börtönben lesz a mostani cselekedeteiért, mint a diktatúra többi működtetője, mi akkor is itt leszünk és tesszük a dolgunkat”.
De mit is akar az ÁSZ?
„Mi a DK 2017-es-2018-as évi gazdálkodásáról szóló vizsgálatunkat lezártuk, és megállapítottuk, hogy a párt arról szóló beszámolói nem feleltek meg a valóságnak. A jelentéstervezetre a DK elnöke küldött egy észrevételt, ebben ő teljes mértékben elutasította azt, hogy visszatérítse a törvényes útra a pártot. Ez az elutasítás indokolja azt, hogy a párt költségvetési támogatásának felfüggesztését kértük, mert egy törvényen kívül működni kívánó párt nem kaphat közpénzt" – erről beszélt az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint az Azonnalinak.
Fontos, hogy mint Horváth Bálint elmondta, már nem a elégett iratokat kérik számon a DK-n, hanem a 2020-ban hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat, amelyek azt támasztják alá, hogy adottak náluk a törvényes működés feltételei.
Például a pénzügyi, számviteli szabályzatokra kíváncsi az ÁSZ, amelyek olyan kérdéseket szabályoznak, minthogy ki írhat alá a párt nevében, hogyan lehet pénzt elutalniuk és így tovább. „Vagyis ezek olyan dokumentumok, amelyek minden pártnál rendelkezésre kell, hogy álljanak, csak le kell venni ezeket a polcról" – mondta.
Hogy működik a pártok támogatása?
Minden párt annak függvényében kap négy évig állami támogatást, hogy milyen eredményt ért el a választásokon. Az őket megillető összeget az Államkincstár negyedévente utalja, így a DK a legközelebb esedékes negyedéves támogatástól eshet el addig, ameddig nem tesz eleget az Állami Számvevőszék feltételeinek. Vagyis ez azt jelenti a gyakorlatban, a következő negyedévben esedékes pénzt nem kapja meg a párt
„Viszont ha teljesítik a feltételeket, akkor visszamenőleg is meg fogják kapni az összeget"
– mondta Horváth Bálint, az ÁSZ szóvivője. „A célunk az, hogy a DK törvényesen gazdálkodjon!" – tette hozzá.
Még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták
Horváth arról beszélt, a DK-val kapcsolatban 2013 óta folyamatosan törvénysértéseket tárnak fel az ellenőrzéseik. Ami a 2017-2018-as évről a Magyar Közlönyben közzétett elszámolásukat illeti, azzal az volt a probléma Horváth szerint, hogy a DK nem tudta dokumentumokkal alátámasztani a beszámolóját. A kérdésünkre, hogy erre mondja a párt, tűzvész volt az irodájukban, ami miatt iratok is megsemmisültek, úgy válaszolt:
a párt semmilyen módon nem jelezte a beszámolójában, hogy az nem valós és nem teljes körű, amivel megtévesztették az adófizetőket és a saját tagjaikat is.
Vagyis nem derült ki, hogy mi alapján írtak számokat a beszámolójukba a Magyar Közlönyben. „Mi a tűzvészt nem is vizsgáltuk" – mondta Horváth hangsúlyozva: ugyan részletkérdés, de a pártoknak be kell tartaniuk a dokumentumok megőrzésére vonatkozó előírásokat is, ennek része, hogy a pártok hivatalos székhelyén kell tárolniuk a dokumentumokat. A DK-nak viszont eleve nem a leégett terézkörúti irodában van a székhelye, hanem a Victor Hugo utcában. „Vagyis még az iratokat is szabálytalanul tárolhatták”.
Így végül az ÁSZ azt kérte a DK-tól, állítsa helyre a törvényes gazdálkodását, amire Gyurcsány Ferenc azt válaszolta nekik, ez egy politikailag motivált támadás, ő nem hajlandó intézkedni.
Mit szól az ÁSZ a DK kritikájához?
A felvetésre, hogy az Állami Számvevőszéket az a DK szerint bezzeg nem zavarta, a mikor az Új Nemzedék Központ dokumentumai áztak el, az nem igaz, volt vele problémájuk, fel is jelentették őket, és az ügyészség nyomozott is az ügyben.
És hogy mit gondol az ÁSZ arról, hogy a DK politikailag motivált támadásnak tartja a költségvetési támogatásuk felfüggesztését hangsúlyozva, Domokos László, a szervezet elnöke korábban fideszes parlamenti képviselő volt? Horváth Bálint szerint ÁSZ-elnöke eleve
semmilyen módon nem vesz részt a pártok ellenőrzésében, ezt ugyanis az ÁSZ főtitkárának a feladata felügyelni. „Nyilvánvalóan az ÁSZ elnöke minden politikai tisztségről lemondott megválasztásakor, teljesen függetlenül és pártatlanul látja el a feladatát. Határozottan visszautasítom ezt az alaptalan vádaskodást" – húzta alá az ÁSZ szóvivője.
FRISSÍTÉS (2020.05.21. 15:48):
Az ÁSZ állításáról újra megkérdeztük Barkóczi Balázst, aki röviden összefoglalva annyit mondott, ha csak a 2020-as évről van szó, akkor nincs is semmi probléma. „Azokban a papírokban, amiket az ÁSZ küldött, ez nincs leírva. Az Állami Számvevőszék azt írja, állítsuk helyre a törvényességet. Ha ez azt jelenti, hogy mutassuk be a 2020-as évünk papírjait, vagy küldenek egy vizsgálatot, akkor állunk elébe, mert teljesen törvényesen működő párt vagyunk.”
|
MÁR NEM A DK SZERINT ELÉGETT IRATAIT KÉRI SZÁMON A PÁRTON AZ ÁSZ, HANEM A 2020-AS PÉNZÜGYI DOKUMENTUMAIKAT
|
A DK szóvivője szerint politikai okokból függesztette fel költségvetési támogatásukat az Állami Számvevőszék. Ám a szervezet szóvivője szerint mindössze csak annyit kérnek a párttól, mutassák meg a 2020-as évre hatályos pénzügyi alapdokumentumaikat.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200521_mar-nem-a-dk-szerint-elegett-iratait-keri-szamon-a-parton-az-asz-hanem-a-2020-as-penzugyi-dokumentumaikat
|
2020-05-21 14:24:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.