text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont.
Az elmúlt hónapokban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal keretmegállapodásban szerződött a Balásyhoz tartozó New Land Media Kft.-vel és Lounge Design Kft.-vel hét tételben, komplex kommunikációs feladatok ellátására – tudható meg a Közbeszerzési Értesítőből.
Miket és kiket pakoltak Rogánék Balásyék puttonyába?
A csomag első eleme a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal számára nettó 63 millió forintért végzendő komplex kommunikációs szolgáltatás, megtoldva egy 19 milliós opcióval.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó ügynökségi és gyártási feladatokat nettó 40 millió forintos keretösszegig vállalták Balásy cégei.
A csomag izmosabb darabja a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. számára kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátása nettó 388 millió forintért.
A leghúsosabb falat
a csomag felét jelentő nettó 716 millió forintos megbízás a Magyar Divat & Design Ügynökség Nonprofit Zrt. külföldi és belföldi tevékenységéhez kapcsolódó komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Ennél a tételnél a legmagasabb a keretmegbízást szélesítő opció: nettó 215 millió forint.
Balásy cégei ezen kívül szintén komplex kommunikációs feladatokat végeznek a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. részére nettó 205 millió forint plusz 61 milliós opciós keret erejéig,valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. számára nettó 74,5 millióért,3,7 milliós opcióval. Másfélmillió forinttal többért vállalták a Nemzeti Artista Előadó és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. számára a médiaügynökségi és gyártási munkák végzését 23 millió forintos opcióval.
Valamennyi felhívásra csupán egy ajánlat érkezett,
Balásy említett két cége verseny nélkül vitte el mind a hetet, a megbízási szerződéseket is mind megkötötték már.
Mint januárban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő gyűjtése alapján megírtuk, hogy Balásy cégei 2019-ben 56 milliárd forintért kaptak megbízásokat a kormány propagandaközpontjától.
A sorosozó kampányokat is jegyző cégek
a kormány favoritjai lettek, 2018-ban a Nemzeti Kommunikációs Hivatal megbízásaiból 90 százalékot meghaladó mértékben részesedtek. Egy évvel ezelőtt a narancs.hu a 238 millió forintos, útfelújítások kommunikációjával kapcsolatos feladataikat sorolta fel. Idén januárban a Világgazdaság írt arról, hogy Balásy e két cége nyerte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 1,5 milliárd forintos pályázatát az e-sport népszerűsítésére. Rogánék Balásyék iránti töretlen bizalma a másban is megnyilvánult, a 24.hu számolt be arról az 1800-as telken álló 800 négyzetméteres panzióról, amit a Rózsadombon megvettek a reklámcégek új központja számára. A portál összesítése szerint Balásy cégei öt év alatt 570-szeres gyarapodást értek el.
Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!
Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.
|
Másfél milliárdos megbízást kapott Rogán kedvenc hirdetője
|
Balásy Gyula kommunikációs cégeinek kormányzati megrendeléseit a járványhelyzet se tudja befolyásolni: ezúttal 1,6 milliárd forintos hirdetési csomagot bízott rájuk a Rogán Antal irányította kormányzati propagandaközpont.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/masfel-milliardos-megbizast-kapott-rogan-kedvenc-hirdetoje-129199
|
2020-04-26 05:22:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Danada-Rimán Edina kedvezményes bérleti díjú erzsébetvárosi lakásával éppen nyolc éve foglalkoztunk, amikor Kocsis Máté VIII. kerületi polgármestersége idején kinevezték józsefvárosi jegyzőnek. A 42 négyzetméteres Dob utcai önkormányzati lakást még az MSZP-s Hunvald György polgármestersége idején utalták ki számára 2008-ban. Ekkor Rimán az egy kerülettel odébb még csak alpolgármesterként tevékenykedő Kocsis (akit az előző polgármester, Csécsei Béla 2009-es lemondása után időközi voksoláson választottak a kerület vezetőjének) titkárságát vezette. De azt követően is a lakásban maradhatott, hogy a VII. kerület vezetését 2010-ben átvette a Fidesz.
Kíváncsiak voltunk, hol áll most az ügy, ezért rákérdeztünk az új polgármesternél, a DK-s Niedermüller Péternél. Válaszából kiderült, Danada-Rimán Edina már nem albérlő, hanem egyenesen tulajdonos, mert megvette az ingatlant és ehhez újabb kedvezményeket vehetett igénybe. A DK-s polgármester azt közölte a Narancs.hu-val hogy Rimán 2014. november 3-án 2,7 millió forintért vásárolta meg a lakást, amit az értékbecslő 7,6 millióra taksált.
Apró gesztus a józsefvárosi jegyzőnek
Józsefváros jegyzője bérlakást kapott a szomszéd kerülettől, bő három éve. Rimán Edina ugyan csak március óta jegyző - jogi végzettség nélkül -, de még amíg alpolgármester volt vagy korábban városházi alkalmazott, akkor sem volt rászorulva az önkormányzat segítségére. Képünk csak illusztráció Fotó: MTI Határozatlan időre jutott Erzsébetvárosban önkormányzati bérlakáshoz Józsefváros jelenlegi jegyzője.
A vételár harmadolása annak a lakásgazdálkodási rendeletnek volt köszönhető, ami kedvezményt adott a lakásban élő bérlők számára vásárlás esetén. Még furcsább a vételár összege, ha figyelembe vesszük az akkori piaci négyzetméterárat: az ingatlannet nyilvántartása szerint 2014-ben 244 ezer és 300 ezer forint között mozgott. Ha az átlagos 280 ezer forinttal számolunk, egy 42 négyzetméteres ingatlanért 12 millió forintot is elkérhettek hat évvel ezelőtt, amikor Danada-Rimán megvette a lakást 2,7 millióért.
Feljelentések
Az októberi választások után ellenzéki irányítás alá került önkormányzat azóta már leállította lakásállománya értékesítését, a vonatkozó rendelet átdolgozása folyamatban van.
Az erzsébetvárosi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az előző ciklusban annak ellenére értékesítették az önkormányzat tulajdonában álló lakóingatlanokat, hogy semmilyen eladási kényszer nem állt fent. "Rendeleti úton szabályozták a lakóingatlanok rendkívül kedvezményes értékesítésének folyamatát. Ennek köszönhetően az adott lakóingatlanban élő bérlő a piaci ár töredékéért megvehette az általa lakott lakóingatlant" - közölte a kerület új vezetése.
Díjátadó 2014-ben: Székyné Sztrémi Melinda, Salgótarján akkori polgármestere, Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere, jobbra Rimán Edina, Józsefváros jegyzője
Sokan éltek is a lehetőséggel: miután nyomott áron megvették, piaci áron túl is adtak a szerzeményükön. Az önkormányzat ezekben az esetekben csalást sejt, több esetet kivizsgáltak, és feljelentést tettek. "Az látszik, hogy több lakóingatlant ugyanaz a vevői kör szerzett meg a kerületben" – állítja az önkormányzat. A hatóságoktól most azt várják, derítsék ki: az önkormányzati vagyonkezelőnek volt-e tudomása arról, hogy az egyes vevők eleve továbbértékesítési szándékkal vásároltak és vették igénybe a kedvezményeket.
Szép karrierív
Danada-Rimán Edina neve legutóbb decemberben került elő. Kiderült, a választások után adatmegsemmisítés folyt a józsefvárosi önkormányzati lapnál, és az erről folyó belső levelezést szerint az akkor a helyi választási bizottságot irányító Danada-Rimán tanácsokkal látta el az önkormányzati lap vezetőjét.
Mint arról korábban beszámoltunk, Danada-Rimán Kocsis Máté korábbi józsefvárosi polgármester bizalmasa, az erzsébetvárosi lakást is akkor kapta, amikor Kocsis már pozícióban volt. Jegyzősködése előtt Danada-Rimán Kocsis titkárságát vezette, majd Józsefváros alpolgármestere lett.
Danada-Rimán később lemondott alpolgármesteri székéről, és átült a jegyzőibe. Igaz, jogi diplomája ehhez nem volt. Az önkormányzati előterjesztések jogi kontrollját a diplomával rendelkező aljegyzőjére hárult, ő írt alá dokumentumokat. A tavalyi helyhatósági választások után távozott posztjáról, jelenleg az önkormányzat szociális, egészségügyi és lakásügyi bizottságának külsős tagja.
Illetve együtt mozgott a választást elbukó VIII. kerületi fideszes polgármesterrel: mint ismeretes, Sára Botond a választások után a Budapest Főváros Kormányhivatala élére került (Kocsis Máté még 2018-ban távozott a kerület éléről, mivel megválasztották országgyűlési képviselőnek, és a két poszt összeférhetetlen volt, utódja Sára lett, aki tavaly elvesztette a józsefvárosi voksolást Pikó Andrással szemben). A kormanyhivatal.hu-n az olvasható, hogy a volt jegyző követte Sárát, és jelenleg a Karácsony Gergely főpolgármestert is felügyelő kormánymegbízott kabinetfőnöke.
Ne egyenek cukrot! Vegyenek Magyar Narancsot!
Mi minden van a friss számban? Zavar a kommunikációban, zavar a döntéshozatalban. Biztonságos-e megtartani május 4-ével kezdődően az érettségi vizsgákat?Kinek a felelőssége a diákok, a családtagjaik és a pedagógusok egészségének kockáztatása a járványhelyzetben?Teczár Szilárd okos cikkében megszólal Horn György, az AKG igazgatója és Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is.
|
Harmadáron jutott önkormányzati lakáshoz Kocsis Máté bizalmasa
|
Danada-Rimán Edina kedvezményes bérleti díjú erzsébetvárosi lakásával éppen nyolc éve foglalkoztunk, amikor Kocsis Máté VIII. kerületi polgármestersége idején kinevezték józsefvárosi jegyzőnek. A 42 négyzetméteres Dob utcai önkormányzati lakást még az MSZP-s Hunvald György polgármestersége idején utalták ki számára 2008-ban. Ekkor Rimán az egy kerülettel odébb még csak alpolgármesterként tevékenykedő Kocsis (akit az előző polgármester, Csécsei Béla 2009-es lemondása után időközi voksoláson választottak a kerület vezetőjének) titkárságát vezette. De azt követően is a lakásban maradhatott, hogy a VII. kerület vezetését 2010-ben átvette a Fidesz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/harmadaron-jutott-onkormanyzati-lakashoz-a-kocsis-egykori-jozsefvarosi-bizalmasa-129225
|
2020-04-27 05:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
A Narancs.hu múlt csütörtökön az első között írta meg: elkészült a tavaly augusztusban tőkeemlés révén 75 százalékos állami tulajdonba került Balatoni Hajózási Zrt. átalakításának tervezete. A dokumentum szerint „a főtulajdonos rendelkezése alapján” megszüntetnék a társaság legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést. A kocepcióról május 6-án szavaz a részvénytársaság közgyűlése és a tulajdonviszonyok alapján borítékolható a döntés.
Egymilliárdos bevételt várnak
Pedig a cégnek érdemi bevételei vannak a a vitorláskikötőből: idén egymilliárdos járandóságra számítanak az üzletágból. Az új elképzelések szerint 11 kikötőt pályázat útján bérbe adnak, továbbá négy hajókikötőben megszüntetik a járatokat, a kikötő-ingatlanokat pedig eladják. Szintén dobra vernek egy vízparti szállodát és két kempinget. Mindez 65 fős leépítéssel jár a járvány közepén.
Fónagy János kioktat
Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely
„Az önkormányzatok nem fejlesztették az elmúlt években a Balatoni Hajózási Zrt.-t”– mondta a héten a parlamentben Fónagy János államtitkár, a Jobbik siófoki képviselője, Potocskáné Kőrösi Anita kérdésére. Fónagy úgy érvelt, ezért volt szükség a társaság visszaállamosítására. Potocskáné azt firtatta: „miért akarják átjátszani a hajózási cég legnyereségesebb ágazatát, a vitorláskikötő-üzemeltetést a haveri oligarcháknak?”
A Jobbik-alelnök arra emlékeztetett a parlamentben: a korábban a céget kizárólagosan tulajdonló balatoni önkormányzatok célja a Bahart egyben tartása volt, noha forrás híján a milliárdos tőkeemelésre nem voltak képesek. Most azonban – tette hozzá – a cég szétdarabolásával a 170 éves társaság megindul a vég felé.
"Látni, mi a szándék"
Fónagy János államtitkár válaszában azt hangoztatta, az önkormányzatoknak lett volna lehetőségük és pénzük a Bahart fejlesztésére, de nem éltek vele. „Minden kikötő állami tulajdonban van, minden más csak alaptalan feltételezés” – tette hozzá.
Potocskáné Kőrösi Anita szerint „mindenki látja, mi a szándék a Baharttal, a vitorláskikötőkkel”, éppen ezért nem csak az ellenzéki, hanem a fideszes balatoni országgyűlési képviselőket is arra kérte: álljanak ki a balatoni hajósokért, a hajózásért és ne asszisztáljanak a vitorláskikötők „átjátszásához”!
A Balatoni Hajózási Zrt. részvényeinek 51 százalékát még az első Orbán-kormány adta át 2001-ben a kikötővel rendelkező balatoni településeknek, a maradék 49-et 2008-ban kapták meg az önkormányzatok a Gyurcsány-kabinettől. Utóbbi megállapodás része volt az is, hogy 2012-ig 1,424 milliárd forinttal feltőkésítik a társaságot.
Ez végül nem történt meg. Az elmúlt években az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei, szabadon felhasználható pénzeszközei folyamatosan szűkültek, szűkülnek, bevételeik egyre nagyobb hányadát vonta el (vagy vonja el most a járványra hivatkozva) a központi kormányzat.
Balatoni polgármesterek lázadoznak
A cég székhelye székhely Siófokon van, egyben ez a város rendelkezik a legnagyobb részvénypakettel az önkormányzatok közül. A település polgármestere, a független Lengyel Róbert arra emlékeztetett: a tóparti települések célja sosem a haszonszerzés volt, hanem a Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság egyben tartása. Az elmúlt években az önkormányzatok már az osztalékra sem tartottak igényt, azt a cég a fejlesztésre fordíthatta.
Lengyel kezdeményezte a balatoni polgármesterek egységes kiállását „a Bahart széthordása” ellen, közben szigligeti kollégája, Balassa Balázs is élesen fogalmazva tiltakozott a reorganizációs tervben foglaltak miatt. Bár lényegesen visszafogottabban, de a Balaton Fejlesztési Tanácsot elnöklő Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere is kételyeinek adott hangot.
Kedden aztán megszületett a balatoni polgármestereket tömörítő, még 1904-ben alapított Balatoni Szövetség állásfoglalása, amely nem kertel. Fontos, hogy a tóparti települések egy jelentős hányada fideszes irányítás alatt áll, azaz a kormánypárti polgármesterek is támogatták ennek a közleménynek a kiadását.
A vitorláskikötők 1 milliárd forintot hoznak az idén
Fotó: wikipedia.org
„A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” – fogalmaz a Lombár Gábor balatonfenyvesi polgármester, szövetségi elnök által jegyzett állásfoglalás. A levél címzettje az állami többségi tulajdonost képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Gullner Zoltán.
A balatoni polgármesterek véleménye szerint „a cég reorganizációs terve nem a Balaton érdekével, inkább a cég gazdasági helyzetének javításával foglalkozik kiemelten akkor, amikor a cég jelen működésével is nyereséges. A balatoni vízi közlekedés sosem volt és nem is szabad, hogy csak és kizárólag gazdasági kérdés legyen, ennél sokkal fontosabb a hosszú távú stratégiai, és közösségi érdek.”
NER-közeliek az igazgatóságban
A Balatoni Szövetség felhívja az MTÜ figyelmét a helyi önkormányzatokkal való egyeztetés fontosságára, amely eddig elmaradt. „Van olyan közösségi érdek – például a Balaton ügye –, mely fontosabb a gazdaságossági szempontoknál” – írják állásfoglalásuk végén.
Közben az is kiderült – nyomozni kellett hozzá, mert a Balatoni Hajózási Zrt. honlapján ez nem lelhető fel –, hogy kik kerültek be idén februárban a társaság igazgatóságába és felügyelő bizottságába, vagyis kik a „felsőbb akarat” közvetítői. A Privátbankár cikke szerint az igazgatóság elnöke a „NER-közeli” nagyvállalkozó, Szabadics Zoltán, bekerült az igazgatóságba Horváth Péter, a Kisfaludy 2030 program vezérigazgatója, a felügyelőbizottságba pedig Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője.
Hallgatag honatyák
S miközben a balatoni polgármesterek háborognak, a balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők hallgatnak. A Facebook-oldalukon sok mindenről szót ejtenek, csak az önkormányzatokat érintő súlyos tervről nem. Móring József Attila dísznövénytermesztők nehéz helyzetéről értekezik. Witzmann Mihály azon rugózik, hogy az ellenzéki vezetésű Siófok miért nem valósítja meg idén az ipari parkot, amire pedig már pályázati támogatást nyert.
A zalai Balaton-parton Manninger Jenő keszthelyi fejlesztésekről tájékoztat, az északi parton Fenyvesi Zoltán többek között haltelepítésről, Kontrát Károly pedig füredi óvodafejlesztésről posztolt.
|
A fideszes polgármesterek is kiakadtak a kormány balatoni kiárusítási tervein
|
A balatoni önkormányzatokat hibáztatta Fónagy János, a nemzeti vagyonért felelős államtitkár a parlamentben, amiért „hagyták”, hogy állami tulajdonba kerüljön a balatoni hajózási társaság. Közben a balatoni polgármesterek – a fideszesek is – egységesen kiállnak a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) napvilágot látott „reorganizációs terve” ellen. A balatoni kormánypárti országgyűlési képviselők azonban hallgatnak.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-balatoni-hajozas-szethordasat-az-onkormanyzatok-maguknak-koszonhetik-129276
|
2020-04-29 05:43:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A 11 ezer lakosú Lendva néhány kilométerre fekszik a határtól, ám a szlovéniai magyarság „fővárosa” vonat- és autóbusz-összeköttetés híján csak autóval közelíthető meg Magyarországról. A település lakosságának mintegy 40 százaléka magyar. Az utak minősége, a felújított házak, a kerítés nélküli porták Lendvát sokkal inkább valamely osztrák városkához teszik hasonlatossá, mint egy magyarhoz.
Az 5–6 ezer fős muravidéki magyarság az egyik legkisebb határon túli magyar közösség. Szlovéniában az őshonos kisebbségeket (a magyar mellett az olaszt) erősen támogatja az állam. Széles körű jogokkal rendelkeznek, a kétnyelvű oktatást, a nemzetiségi médiát anyagilag is bőkezűen segíti Szlovénia, a nemzetiségi önkormányzatok meglehetős autonómiával rendelkeznek, és a kisebbségeknek jár egy garantált parlamenti mandátum is. A többnemzetiségű részekre nem jellemzők az etnikai feszültségek, természetesek a kétnyelvű feliratok, ahogy az is, hogy az óvodában a pedagógusok mindent kétszer mondanak el: magyarul és szlovénül. Ebbe rondított bele a politika, mégpedig Magyarországról.
„Alapítása óta, azaz 26 éve dolgozom a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetben (MNMI). Tíz évig igazgatóhelyettes voltam, majd tíz évig igazgató. Most a harmadik ciklusra már nem is pályáztam, mert ebben a struktúrában nem tudok labdába rúgni. Nekem más a beállítottságom.” Kepe Lilivel a Lendva központjában álló, Makovecz Imre tervezte színház épületében találkoztam. Az MNMI alapításának fő célja az volt, hogy felkarolja a hagyományőrző egyesületeket, segítse a magyar nyelvű könyvkiadást, és pótolja a kétnyelvű oktatás hiányosságait, mondta Kepe Lili a Narancsnak. Az intézet elkezdte kiépíteni kapcsolatait a többi határon túli közösséggel, és mintául szolgált hasonló intézmények létrejöttéhez a Vajdaságban, Erdélyben vagy Kárpátalján. Táborokat szerveznek a határon túli magyar gyerekeknek, az intézet által életre hívott tanulmányi versenyen elért helyezés pedig már pontot ér a középiskolai felvételin Szlovéniában. Létrehoztak egy kulturális kávézót is, és felépítettek egy félamatőr színjátszó társulatot, amely komoly elismeréseket zsebelt be szerte a Kárpát-medencében. Az intézet körüli hangulat azonban 2015-ben kezdett megváltozni.
Sokat hozott
Fotó: Horváth Ferenc facebook oldala
Az MNMI fenntartója, ahogy a legtöbb kisebbségi intézményé is, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK). Az MMÖNK a kisebbségi intézményrendszer csúcsszervezeteként gyakorolja a tulajdonosi jogokat, folyósítja a fenntartáshoz szükséges pénzt – amit a szlovén állam biztosít a magyaroknak. Az MMÖNK a legnagyobb munkáltató a nemzetiségi körökben, elnöke pedig 2010 óta az a Horváth Ferenc, aki korábban nem tapasztalt egyszemélyi uralmat épített ki a Muravidéken.
„Kis Orbánnak is mondják, mert ha ő kitalál valamit, akkor annak úgy kell lennie”
– jellemezte egy másik helyi forrásunk Horváthot, aki irányítása alá hajtotta nemcsak a helyi politikát, de a kultúrát és a médiát is. Horváth nagy híve a magyar miniszterelnöknek, és irodájában a helyi szóbeszéd szerint Nagy-Magyarország térképe mellett egy Felcsút-sál is lóg.
Színház
„Máig nem tudom pontosan, hogy mi nem tetszett neki – mondta Kepe –, négyszemközt többször mondta, hogy mondjak le, mert túl liberális vagyok, nem a nemzetiségért dolgozom, és nem bízik meg bennem. Pedig én magamról tudom, hogy nem vagyok liberális, és szinte egész életemben a nemzetiségért dolgoztam, ahogy a családom is. Mindig a szakmaiságot képviseltem, és a művészi szabadságot helyeztem előtérbe. A politikát mindig távol tartottam az intézettől. A probléma legfeljebb az lehetett velem, hogy nem álltam be a sorba.” A konfliktus végül egy színdarab okán éleződött ki, amikor Horváth arra kérte az intézet igazgatóját, akadályozza meg, hogy Mess Attila állítsa színpadra A padlást. Kepe ezt a kérést visszautasította.
Mess vajdasági születésű rendező, évek óta dolgozott Lendván, az ő részvételével fejlődött a helyi amatőr diákszínpad Egy és Más Vándorszínházzá. A rendező a Narancsnak arról beszélt, hogy korábbi darabválasztásaikat is kritizálták azok „liberális” volta miatt, végül A padlás jogdíjainak kifizetéséből kerekedett botrány. „Miután a jogdíjakat kezelő irodának elmondtuk, hogy kisebbségi társulat vagyunk, nagyon kedvezményes, pár száz eurós jogdíjat kértek mindössze. Ráadásul nem is maguknak, hanem azt mondták, adományként fizessük be egy alapítvány számára.” Amikor az MMÖNK-ban utánanéztek, mi is az a megjelölt alapítvány, amelyiknek utalni kell, kiderült, hogy az egyebek mellett menekülteknek is nyújt jogi segítséget. Horváth kijelentette: ha bemutatják az előadást, akkor ő megszakít minden együttműködést az intézettel. A Narancsnak két egymástól független forrás is arról beszélt, hogy Horváth levelet írt a szlovén kulturális minisztériumnak, miszerint szeretné megszüntetni az MNMI-t, és egy új kulturális intézetet alapítana helyette – a szlovén kormány viszont azt válaszolta, hogy ha ezt megteszi, az új intézet nem számíthat állami támogatásra.
Ezek után került sor A padlás bemutatójára 2016 decemberében. Az előadás előtt a rendező kiállt a színpadra, ahol arról beszélt, ő Milošević diktatúrájából érkezett, de még ott sem szabták meg a színházaknak, hogy milyen darabot mutathatnak be. A Muravidéken viszont igen, ez pedig veszélyes tendencia. Amikor azt kérdeztük Messtől, mi lehetett a vezetés problémája a személyével, a rendező azt felelte: „Jól tudjuk, hogyan működik a színház. Ha valaki érti, akkor élvezi. Ha nem érti, akkor ellenségként kezeli. Ez mindig mindenhol így van. Úgy néz ki, mintha a Muravidéken kicsiben lemásolták volna azt, ami Magyarországon megy. Ugyanaz a paranoia, ugyanaz a hisztéria.”
A darab nagy sikerrel lement, de nem sokkal a bemutató után a társulat – 12 évnyi működés után – feloszlott, mert nem tudtak megegyezni az MMÖNK-val a következő évad finanszírozásáról. Innentől Kepe Lili napjai is meg voltak számlálva az intézet élén. Az MMÖNK 2017 elején felszólította a lemondásra, aminek ő nem tett eleget, inkább betegállományba vonult. Kepe szerint ez alatt az egy év alatt előfordult, hogy egyes kollégáinak megüzenték, jobb, ha nem látogatják meg az igazgatót. Végül kitöltötte a mandátumát és ma is az intézetben dolgozik mint művelődésszervező. „Sajnálom, hogy ide jutottunk, de nincs bennem keserűség és bosszúvágy sem” – mondja.
A lendvai Magyar Kulturális Központ
Horváth Ferenc lapunk megkeresésére tagadta, hogy az előadás leállítását kérte volna; ő is ott volt a premieren, és tetszett neki a darab. Kepe kijelentéseire úgy reagált, hogy „négyszemközti beszélgetésünket az egykori igazgató asszony eléggé sajátosan értelmezi, mint sok minden mást is abból az időszakból. A »liberális« kifejezés a pénzügyi fegyelemmel kapcsolatban merült fel, az intézet ugyanis a felhalmozódott adósságok miatt csődközeli helyzetbe került.” Szerinte Kepe felmentését is az intézet kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt kezdeményezte az MMÖNK. Az intézet ügyeit ismerő forrásaink szerint viszont a gazdasági érvek nem állnak meg, mert az MNMI vezetése évek óta jelezte az MMÖNK-nak, hogy a magyar kulturális programoknak is otthont adó Bánffy Központ működtetése nem önfenntartó, ezért pluszforrásokra lenne szükség. Kepe távozása után gyorsan lett is pénz mindenre. Horváth Ferenc azt mondta lapunknak, egy év alatt sikerült rendbe tenni az MNMI pénzügyi helyzetét. Az intézet vezetője most az a Patyi Zoltán, aki Horváth helyettese az MMÖNK-ban, és nem mellesleg a leghevesebben támadta az Egy és Más Vándorszínház működését; egyebek mellett azért, mert színpadra állították Kornis Mihály drámáját.
Mielőtt politizálni kezdett volna, Horváth Ferenc sportújságíró volt a Népújság című helyi hetilapnál. Második ciklusa elején, „2014-től »professzionalizálta« az MMÖNK-elnöki posztot, azaz fizetést adott magának. A következő lépésként az MMÖNK-t függetlenítette bármiféle ellenőrzéstől. Korábban az öt helyi önkormányzatnak felügyeleti joga volt az MMÖNK felett, a szervezet programját és költségvetését is véleményeznie kellett az önkormányzatoknak. Horváth javaslátara azonban ez 2015-ben megváltozott, és átírták az alapszabályt, így az önkormányzatoknak nincs semmi ráhatásuk a csúcsszervre. Azóta amit az MMÖNK csinál, az úgy van, és kész” – mondta lapunknak Kovács Attila, aki 2018-ig maga is kisebbségi képviselő volt. Horváth szerint azonban nem igaz, hogy kiterjesztette volna a hatalmát. „Az MMÖNK döntéseit a 21 fős tanács hozza meg, ezeket az elnök végrehajtja, és képviseli a tanácsot. Az elnök feladatköre a mandátumom alatt nem változott” – válaszolta kérdésünkre.
Az elmúlt években az anyaország egyre jobban figyelt a Muravidékre. Magyarország főkonzulátust és kereskedelmi irodát nyitott Lendván. Magyarországról két csatornán érkeznek pénzek a Muravidékre. Az egyik a helyi magyar gazdaság fejlesztését a zászlajára tűző Pro Futura, amely 2017-ben kezdett működni. A Pro Futura első igazgatója, Horváth József azt mondta a Narancsnak, hogy a kezdetekkor valódi gazdaságfejlesztési stratégiáról volt szó, a politika teljes kizárásával. „Kisléptékű beruházásokkal akartunk kezdeni, aztán azokat fejleszteni, elsősorban a turizmusra koncentrálva, mert a Muravidéken arra van szükség.” Ám idővel kiderült, hogy a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumot kevéssé érdekelte e stratégia. „Megmondták, az a cél, hogy minél többen kapjanak támogatást, hogy lássák az emberek, valóban érkezik pénz.” Ennek megfelelően az eddig megvalósult két pályázati körben elsősorban mezőgazdasági és kisebb részben turizmusfejlesztési pályázatokra osztottak ki mintegy 800 millió forintot (2,4 millió eurót). Jellemzően 10–15 ezer eurós támogatás jutott egy-egy olyan pályázónak, aki igazolta, hogy tud magyarul – vagy legalább kétnyelvű iskolában végzett. Miután felállt a rendszer, Horváth József azt tapasztalta, hogy kezdik kiszorítani a Pro Futurából, és nemsokára le is váltották.
Utódja Močnek Ottó lett – ő a lendvai konzulátus külgazdasági szakasszisztense. Felesége, Močnek Mária szintén fontos ember Lendván, ugyanis ő a helyi fociklub, az NK Nafta igazgatója. A Nafta tulajdonosa a ZTE focicsapatot is birtokló Végh Gábor, akit az Átlátszó egy ízben akkor kapott le, amikor Mészáros Lőrinc magánrepülőjéről szállt le a felcsúti csodavállalkozó társaságában. Močnek Mária másik munkahelye épp a ZTE, és Lendván mindenki tudni véli, hogy Mészáros Lőrinccel is rokoni kapcsolatban áll – ez utóbbi információt azonban nem tudtuk leellenőrizni. A szlovén másodosztályban játszó csapatot amúgy a magyar állam is támogatja: 2018-ban 300 millió forintnyi magyarországi közpénzt kapott. A Pro Futura mellett ugyanis a Bethlen Gábor Alapból (BGA) is jut pénz Szlovéniába.
Míg 2015-ben 74 millió forint érkezett a Muravidékre a BGA-n keresztül, addig 2016 és 2018 között összesen majd’ 1,5 milliárd: a muravidéki magyarság létszámához képest ez hatalmas összeg. E pénz jelentős része vagy közvetlenül az MMÖNK-hoz vagy az alá tartozó szervezetekhez került. Horváth Ferenc pedig maximálisan kihasználja a befolyó pénzeket. Jelen van a kapcsolódó rendezvényeken, és nyilatkozataiban is úgy beszél, mintha kizárólag neki lenne köszönhető, hogy ennyi támogatás érkezik Magyarországról.
E pénzek néha meglehetősen furcsa dolgokra mennek el. Egészen extrém példa az a traktor, amelyet 56 ezer euróért vásárolt az önkormányzat, de amelyet még senki nem látott – ebből az ügyből rendőrségi feljelentés is lett. A források nagy része rendezvényekre és infrastrukturális beruházásokra megy el, pedig a helyiek szerint inkább az emberekbe kellene fektetni. „Öt-tíz év múlva sok tanár nyugdíjba megy, és nem lesz elég olyan pedagógus, aki mind a két nyelvet beszéli. Ha pedig egynyelvű iskolák lesznek, alig lesz valaki, aki a magyarba íratná a gyerekét. Ezen kéne elgondolkodni, és erre kéne költeni” – e véleményt majdnem mindenkitől hallottuk, amikor a támogatások szóba kerültek.
A térségben magyar nyelvű tévé, rádió működik, valamint hetente megjelenik a nyomtatott Népújság. A média fenntartásához szükséges összeget jórészt a szlovén állam biztosítja, ez azonban nem garancia a függetlenségre. Az újság alapítója hivatalosan az MMÖNK, így közvetlen beleszólása van abba, kik vezessék a lapot. A Muravidéki Magyar Rádió és a Televízió a szlovén közszolgálati RTV alá tartozik, ám a magyar szerkesztőségek tanácsába az MMÖNK nevezi ki a tagok többségét – a főszerkesztőkről pedig ebben a tanácsban döntenek. Forrásaink szerint személyi összefonódások is vannak. Több meghatározó pozícióban lévő szerkesztő rokonának is Horváth Ferenc szerzett munkát, akik így lekötelezettjei a politikusnak. Ennek megfelelően a magyar nyelvű médiában szinte egyáltalán nem találkozni Horváth Ferencet, az MMÖNK-t vagy akár a magyar kormányt kritikusan kezelő anyagokkal. Pedig a Muravidéken is vannak kritikus hangok. „Horváth Ferenc botrányairól csak akkor számolt be a magyar nyelvű sajtó, mikor Ljubljanában már állt a bál, és a szlovén sajtó ettől volt hangos” – mondja Kovács Sándor. A Muravidéki Magyar Rádió szerkesztője szerint, ha a magyar nyelvű sajtó nem „falazna” Horváthnak, sok kellemetlenségtől meg lehetett volna kímélni a közösséget. Kovács Attila be is perelte a Népújságot, amiért az nem akarta lehozni egy olvasói levelét, amelyben az MNMI politikai alapú támadására reagált volna. „Miután megnyertem a pert mind a három fokon, kénytelenek voltak közölni az írást.”
A Népújság szerkesztőségében
„Nem mondhatom, hogy cenzúra lenne a lapnál, inkább egyfajta öncenzúrának neveznék egyes folyamatokat. Ha vannak viták, annak helyt adunk, de nem fogunk botrányt csinálni abból, amiből nem kéne, ami kárára lenne egy kisebbségben élő közösségnek. Mindig mérlegelni kell, mi az, amivel jót vagy rosszat teszünk közösségünknek” – ezt már Király M. Jutka, a Népújság főszerkesztője mondja. Az MMÖNK-székházban lévő szerkesztőségben találkoztunk, ahol a Népújság emeletére érve egy Nagy-Magyarország matrica fogad. A Kovács Attila ügyével kapcsolatos kérdésre azt feleli, korábban számos levelét megjelentették, de idővel ez már átlépett egy határt. „Az újság szerkesztési politikáját a szerkesztőség vezeti, nem Kovács Attila. Amikor nem hoztuk le egy levelét, egyből pert indított. Egyszerűen nem fogadható el, hogy egy ember ilyen szinten nyomást akar gyakorolni egy újságra.” Horváth Ferencről pedig a főszerkesztő azt mondja, igenis foglalkoztak a vele kapcsolatos „botrányokkal”. „Igaz, hogy nem csináltunk belőle ötcentis főcímet, de mi voltunk az elsők közt, akik kérdéssel fordultunk Horváthhoz a felmerülő ügyek kapcsán.” Amikor a politika felől érkező esetleges befolyásról kérdezem, Király azt feleli, „ez egy kicsi és érzékeny, könnyen sebezhető közösség. Sohasem teszek olyat, ami a személyes meggyőződésem ellen lenne.”
A televízió 2018-as, magyarországi választásokról beszámoló riportjáról a szlovén köztévé médiaombudsmanja mondta ki hivatalos állásfoglalásban, hogy egyoldalú volt; a feliratos adást egy szlovén néző panaszolta be. Kovács Sándor arról beszélt lapunknak, hogy a rádió szerkesztőségéből az MMÖNK üléseire csak bizonyos újságírók mehetnek, olyanok, akik nem mindig kritikusak, amit vállalnak is. „A kolléga, aki a nemzetiségi politikát viszi, el is mondta élő adásban, hogy az ő riportjai szubjektívek, és hogy megszűri az információkat, mert nem lehet mindenről beszámolni.” Gerebic Betina, a rádió újságírója pedig arról beszélt, hogy egyszer arról írt jegyzetet, jó dolog, hogy a külhoni magyarok is megkapják az állampolgárságot, de ennek nem kellene együtt járni a magyarországi választójoggal. „Másnap megjelent a főkonzul, illetve Horváth Ferenc a felelős szerkesztő ajtajánál. Rá egy hétre a főszerkesztő élő adásban kért elnézést a hallgatóktól a jegyzetem miatt.”
Politika
Horváth Ferenc 2018-ban a szlovén parlamentbe is bekerült, a magyar kisebbségnek járó mandátumért két jelölt indult a választásokon. Nem sok kétség férhetett Horváth sikeréhez, hiszen olyan hátszele volt, amilyen senki másnak. Nem csupán a Magyarországról érkező pénzekre és a helyi média feltétlen támogatására számíthatott – Orbán Viktor is Lendvára látogatott mellette kampányolni. Parlamenti képviselőként Horváth aztán több országos botrány főszereplőjévé vált.
Mandátumának felvétele után aláírt egy megállapodást a szlovén kormánnyal, amelyben támogatásáról biztosította a kabinetet. Néhány hónappal később azonban egy Népújságban közzétett publicisztikában Horváth Ferenc már arról írt, hogy a magyaroknak össze kell fogni, és fel kell lépni a szlovén kormány ellen. A szlovén közvéleményben az keltette az első valódi megütközést, amikor a választások után az új kormány felállított egy parlamenti vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy a szélsőjobboldali Janez Janša és pártja, az SDS milyen támogatást kapott Magyarországról; a pártok külföldi finanszírozását tiltják a szlovén törvények. (A Magyar Narancs nyomtatott és online felületein többször is beszámoltunk arról, miként támogatták Orbán Viktorhoz közeli magyar üzletemberek az SDS-t.
Habony Árpád üzlettársai több, az SDS-hez kötődő médiaterméket vásároltak fel.
A felvásárláson túl az is problémás lehet, hogy e médiatermékek például fizetett posztokban osztották meg az SDS kampányvideóit. Lásd: Barátom, Janša, Magyar Narancs, 2018. március 22.) A kisebbségi képviselőknek joguk van belépni bármelyik vizsgálóbizottságba, Horváth pedig azonnal jelentkezett tagnak. „Eddig egyszer fordult elő, hogy a magyar képviselő élt volna ezzel a jogával: még a kilencvenes évek elején a háborús visszaéléseket vizsgáló bizottságba lépett be az akkori magyar képviselő, mert a magyarok ellen is történtek atrocitások. Horváth viszont ezzel a lépésével beleszólt a szlovén belpolitikába. A magyar kisebbségnek semmi köze ehhez az ügyhöz.
A szlovén média felkapta az ügyet, a magyar média pedig hallgatott róla” – mondta Kovács Attila.
Balra Horváth Ferenc
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda - Szecsődi Balázs
A szlovén sajtóban már ekkor „Orbán képviselőjeként” kezdték emlegetni Horváthot, ám a valódi botrány abból kerekedett, hogy Horváth a képviselővé választása után is MMÖNK-elnök maradt, és megtartotta cégvezetői posztját az önkormányzat tulajdonolta cégben, a Mintában is. A szlovén törvények szerint a cégvezetésről 3 hónapon belül le kellett volna mondania, de ezt csak egy feljelentést követően, 9 hónap után tette meg. Parlamenti mandátumát mégis megtarthatta. A szlovén korrupcióellenes hivatal az MMÖNK-elnöki és az országgyűlési képviselőség egyidejű betöltését találta összeférhetetlennek. A parlament által felkért, jogászokból álló bizottság azonban nem találta törvényellenesnek ezt; Horváth Ferenc is a jogászbizottság véleményére hivatkozott, amikor arról kérdeztük, miért nem mondott le. „Nem volt okom a lemondásra, az ellenem irányuló támadás egyértelműen politikai indíttatású volt, a becsületem megsértése és személyem lejáratása volt a cél.” Egyik forrásunk szerint viszont Horváth ezzel nemcsak a magyar közösségnek okozott kárt, de a széke is megingott a parlamentben, és zsarolhatóvá vált. Ezzel magyarázzák, hogy Horváth az első sorban ült az augusztus 17-i szentmisén, amikor a Muravidék Szlovéniához csatolásának 100. évfordulóját ünnepelték. Horváth annak ellenére vett részt az ünnepségen, hogy korábban levélben szólította fel a kétnyelvű iskolák igazgatóit: a magyar gyerekeket ne engedjék el az ünnepségre. Az igazgatóknak címzett levél nyilvánosságra került, jókora fölháborodást keltve.
Lendván az az uralkodó vélemény, hogy Horváth belépése a szlovén nagypolitikába komoly károkat okozott a helyi magyarságnak. „A nagy befektetések elkezdték erősíteni a nacionalizmust mindkét oldalon, sőt a magyarországiak sem nézik jó szemmel, hogy ennyi pénz jön ide, de komoly konfliktusok szerencsére nincsenek” – mondta Kovács Sándor. „Ha baráti társasággal elmegyünk találkozni, előbb-utóbb előjön a politika és Horváth Ferenc ügye. Korábban ez nem fordult elő, de ma már sajnos az életünk egyre több területére beférkőzik a politika” – folytatta a gondolatot Gerebic Betina. Kovács Attila szerint viszont kézzelfogható károk is érhetik a helyi magyarokat. „Amikor 2012–2013-ban a gazdasági válság miatt hatalmas megszorítások voltak, Ljubljana még a határon túli szlovének költségvetését is jelentősen csökkentette, a magyarok pénzéhez viszont alig nyúlt hozzá. Attól tartok, ennek a pozitív hozzáállásnak mostantól vége. A szükséges minimumot megadják, de pluszra nem számíthatunk.”
De miért ölt a magyar kormány ennyi pénzt és erőforrást a néhány ezer fős szlovéniai magyarságba és annak vezetőjébe? Erre egyetlen lehetséges magyarázatot találtunk: a 2018-as választások előtt Orbán azzal számolt, hogy Janez Janša átveszi a hatalmat Szlovéniában. Ezért vásárolták fel Habony Árpád üzlettársai a szélsőjobboldali párthoz kötődő tévét és lapokat, és ezért indították el ugyanazt a migránsellenes propagandát, mint itthon. A mindössze 90 fős szlovén parlamentbe a választási rendszer miatt jellemzően sok párt jut be, ezért minden mandátumnak súlya van. Előfordult már, hogy a bal- és a jobboldalnak is 44–44 képviselője volt – ilyen helyzetben a kisebbségi képviselők jelentik a mérleg nyelvét. Ezért kellett Budapestről felépíteni egy megbízható nemzetiségi képviselőt, hogy adott esetben a magyar szavazattal ne legyen gondja Janšáéknak. Ez a számítás azonban nem jött be, hiszen hiába nyerte meg az SDS a választásokat, kormányt már nem tudott alakítani, még magyar segítséggel sem.
(Lendva)
A cikksorozat Szerbiáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt olvashatják el.
A cikk eredetileg a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának 2020 február 6-i számában jelent meg.
A cikk rövidített formában megjelent a BIRN-en. Ez a cikk a Resonant Voices Initiative in the EU projekt keretében jelent meg, amit az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja – Police támogat. A cikkben leírtak semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának.
|
Exportált orbánizmus 1.: Láb az ajtórésben
|
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kulpol/lab-az-ajtoresben-126602/
|
2020-02-06 05:57:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az elmúlt kilenc év politikai gazdaságtanát az erőteljes államosítás, a centralizáció és az einstand jellemezte. Úgy nagyban – azaz országosan –, mint kicsiben: bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy ezt a sajátos módszert még kormányra kerülése előtt 2009-ben a fideszes vezetésű Pécs próbálta ki, amikor az önkormányzat lényegében kisajátította a helyi vízművet.
Azóta ez lett a bevett eljárásrend, s az állam terjeszkedésnek rendszerint az a következménye, hogy az egyes cégek élére „megbízható” ember kerül. Mondhatni, az 50-es, 60-as évek óta nem volt annyira meghatározó a politikai lojalitás, mint most, ami még a szakértelmet is felülírhatja. S amikor ez bekövetkezik, rendszerint mi, adófizetők, állampolgárok bánjuk: zuhan a minőség, szétfolyik a közpénz.
Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség.
Menetrendetlenség
A fideszes városvezetés komoly terveket szőtt, ezek papíron mind-mind az utasok kényelmét szolgálták volna. Rugalmasabbá akarták tenni a jegy- és bérletrendszert, vadonatúj buszokat kívántak beszerezni, hogy a járműpark átlagéletkorát nyolc évre mérsékeljék.
A V-Busz egyik járműve
Fotó: Facebook/V-Busz
Csakhogy már az elején bőven akadtak gondok.
A helyi hírsite, a Veszpresszo.hu beszámolója szerint már az első napokban járatkimaradásokra és késésekre panaszkodtak az utasok, mint kiderült, nem volt elég sofőrjük sem. A V-Busz honlapja nemrég arról tájékoztatja utasait, hogy a menetrendkönyveket ne keressék, kiadásuk technikai okok miatt szünetelt. A „menetrend” fül alatt pedig csak a járatok és a megállók vannak felsorolva, hogy melyik, mikor és hova közlekedik, nem derül ki. Ezek után nem meglepő, hogy a tervek közt emlegetett buszbeszerzés is csúszik.
Széllel szemben?
A veszprémi döntés azért is furcsa, mert a központi fideszes akarat más irányba mutat. A központosítás jegyében még 2012-ben létrehozták a megjegyezhetetlenül nevű Északnyugat-magyarországi Közlekedési Központot, amibe 2015 januárjában beolvadt öt buszos cég (a Vasi, Zala, a Kisalföld, a Balaton, a Bakony és a Somlói Volán).
Idén újabb stációjához ért a centralizáció: elkezdődött a regionális közlekedési cégek beolvadása a Volánbuszba, ami a tervek szerint októberre ér véget.
Pénz, pénz, pénz
A V-Busz Kft. gazdálkodása sincs rendben. Az önkormányzat 835 millió forintot biztosított a 2019-es működéshez szükséges 1,7 milliárdos költségvetéséből, 230 millió forintot januárban átutaltak a biztonságos átálláshoz és a starthoz.
Ám rövid időn belül kiderült, a cégnek több pénzre van szüksége: az augusztus 20-i tűzijátékot követő napokban ülésező veszprémi képviselő-testület a V-Busz további 480 millió forintos támogatási igényével szembesült. A közel félmilliárd forint pluszot többek között a tervezettnél magasabb munkabérekkel, a növekvő üzemanyagköltségekkel, a jegyelőállítási költségek növekedésével indokolták.
Minden jel szerint szinte az összes fontos kiadási elemet alultervezték.
A megbízható elvtárs
Úgy fest, a problémákat a V-Busz élére állított szakember hamarabb észlelte, mint a politikusok: a tavaly júliusban kinevezett Mihálszky Gábor még 2018 decemberében bedobta a törülközőt: távozott a vezérigazgatói székből. Pontosabban eggyel hátrébb lépett: szakmai igazgatóként továbbra is a cégnél dolgozik, de az irányítást Pálinkás Norbert vette át.
Azt gondolnánk, mindez azért történt, mert egy nagyobb tudású menedzsert keresett a városvezetés a budapesti közlekedési cégtől érkező Mihálszkynál. Annál a szakembernél, aki menet- és forgalomirányítással foglalkozva dolgozott a BKV-nál 1987 óta – az utolsó években már vezérigazgató-helyettesként.
Porga Gyula
Fotó: wikipedia.org
Valami ilyesmire hivatkozott a fideszes polgármester is, amikor próbálta megindokolni Pálinkás kinevezését. Porga Gyula akkor azt nyilatkozta, a V-Busz irányításához egy menedzserre van szükség. Ráadásul Pálinkás pályája kezdetén helyközi és iskolajáratok szervezésével foglalkozott, mi több, logisztikai menedzser diplomát szerzett. Porga külön kiemelte: Pálinkás négy éve saját cégét vezeti és más cégeknél is közreműködik százmilliós projektekben.
Csakhogy Pálinkás menedzseri képességei szerények, annál nagyobb a politikai hátszele: ezer szállal kötődik a Fidesz ifjúsági szervezetéhez. Öccse, a veszprémi Fidelitasban cseperedett Pálinkás Roland az önkormányzat ügyrendi és igazgatási bizottságának külső szakértője, a városi tulajdonú Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. felügyelőbizottságának tagja, a Fidesz jelöltjeként indul ősszel Veszprém 4-es számú választókerületének képviselői helyéért.
Pénz és politika
Ugyanakkor megnéztük azokat a „százmilliós projekteket” is, amelyekről a polgármester beszélt, és számos furcsaságra bukkantunk. Egyrészt a Pálinkás által vezetett vagy tulajdonolt cégek legfeljebb mikro- és kisvállalkozásnak tekinthetők, másrészt szinte mindenütt fidelitasos kapcsolatokra bukkantunk.
Pálinkás saját, egyszemélyes tulajdonú cége a Feuvert Zrt. Ám ez is kiskorú még: 2017-ben alapította, 33 millió forint bevételt ért el 2018-ban. De erről a polgármester még nem értesülhetett, hiszen Pálinkás kinevezésekor még nem volt a cégnek kész a tavalyi mérlege. A Feuvert Zrt. három gazdasági társaságban érdekelt. Ezek közül Porga nem hivatkozhatott az Ugocsa Real Estate Kft.-re, mivel abba csak idén februárban szerzett tulajdont Pálinkás cége. A Feuvert érdekeltségében lévő, 2018-ban alakult Enerys Kft. referenciája ennél is visszafogottabb: nulla árbevételt, mínusz félmillió adózott eredmény. A Rec-Energo Kft.-be 2017. decemberben szállt be a Feuvert: ez a társaság 2018-ban alig 6 millió forintos forgalmat bonyolított.
Pálinkás kapcsolati hálója: minden út a Fideszhez vezet
Annál izmosabbak a cégekben fellelt politikai kapcsolatai. Pálinkás a korábbi Fidelitas-alelnök, jelenleg a Somogy megyei közgyűlés alelnöklő Tardi Tamás alapította Versus Generation Kft.-ben is feltűnt Hevér Kristóf ózdi Fidelitas alelnök társaságában. A Versus Generation igazi fideltiaszos inkubátorház. 2016 tavaszától 2017. januárig a szintén Fidesz-káder, Siklódi László Levente vezette. Siklódi nevét néhány éve pörgette meg a sajtó a zánkai ex-úttörőtáborban székelt Új Nemzedék Központ vezetőjeként. 2012 és 2014 között irányította a központot, amikor az állami gyereküdültető cég legbotrányosabb időszakát élte, az Állami Számvevőszék feljelentést is tett az ügyben.
Az Ugocsa Estate-ben az Ideona Zrt.-nek is van részesedése, s ez a cég szintén nem áll távol a Fidesz érdekköreitől. Gazdája, Tóth Gábor is megjárta a veszprémi Fidelitast, 2015-2018-között a kormánypárti online médiafenegyereke, a Pestisracok kiadójának volt kisebbségi tulajdonosa. Tóth kapcsolati hálójáról és az Ideona bámulatos startjáról az Átlátszó tudósított: bár csak 2016-ban alakították, 2017-ben konzorciumi tagként elnyerte a MÁV 1,5 milliárd forintos 15 ezer tonna talpfa és egyéb olajjal telített fahulladék átvételére, elszállítására és kezelésére kiírt közbeszerzését.
Pálinkás 2017-ben Simplon Marketplace néven alapított egy másik céget. Ez 2018-ban mindösszesen 38 millió forintos forgalmat hozott össze. Mindezek alapján Porga Gyula Pálinkás menedzsment- tapasztalatairól szóló ajánlása igencsak túlzónak mondható. Meg is kerestük a polgármestert: többek között szerettük volna megkérdezni tőle, ki ajánlotta Pálinkást a veszprémi közlekedési cég élére. Szintén megkerestük a V-Busz vezérét is, hogy megkérdezzük: minek köszönhető villámkarrierje. Ám egyikük sem válaszolt a kérdéseinkre.
Lépéskényszer
A V-Busz Kft.-nek részletesen indokolnia kellett a féléves közszolgáltatási beszámolóban, a ténylegesen felmerült költségek miért tértek el az előzetesen beállított kompenzáció mértékétől. Az indoklást "az önkormányzat hivatala nem találta kellően kimunkáltnak", kétszer is hiánypótlásra szólították fel a társaságot.
A héten csütörtökön összeül a veszprémi képviselő-testület, ahol a V-Busz jövő évi működési modelljéről lesz szó. Az előterjesztés – amely lényegében elismeri, hogy a Pálinkás-Mihálszky-féle modell megbukott - így fogalmaz: „a veszprémi közösségi közlekedés kompenzációigénye jelentősen csak a legnagyobb költségtételek és (...) a megrendelt szolgáltatási teljesítmény folyamatos felülvizsgálatával csökkenthető".
Utóbbi a járatrikítást jelenti a tömegközlekedési szaknyelvben.
|
Egy történet: így vágja maga és magunk alatt a fát a Fidesz
|
Erre találtunk most egy jó példát Veszprémben, ahol a helyi fideszes többségű képviselő-testület még tavaly úgy döntött, hogy 2019-től saját kezébe veszi a helyi közösségi közlekedést a Volán regionális vállalatától. V-Busz Kft. néven alapítottak céget azzal a céllal, hogy a helyi buszos szolgáltatás színvonala javuljon, az utasszám bővüljön. Aztán kineveztek élére egy embert, akinek politikai lojalitásához nem férhet kétség.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/egy-tortenet-arrol-a-fidesz-hogyan-is-vagja-maga-es-magunk-alatt-a-fat-123194
|
2019-09-25 11:45:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Március elején a Media1 megírta, hogy az egy ideje már a nemzetközi dollármilliárdosok között is szereplő egykori felcsúti gázszerelő Mészáros Lőrinc felesége, Mészárosné Kelemen Beatix (Mészáros Lőrincné) az Ozone és a Life Tv életmódcsatornák körül mozgolódott, Pálmai L. Ákos volt Origo-főszerkesztő társaságában. Mindez azért is keltett feltűnést, mivel a volt polgármester felesége akkoriban még az Echo TV elnöke volt.
Március 29-én aztán megtörtént a nagy bejelentés, hogy Mészárosné Kelemen Beatrix elnök és Vaszily Miklós vezérigazgató távozik az Echo Televízió éléről. Ekkor jelentették be azt is, hogy Mészárosné lesz az Ozone Tv és a Life Tv elnöke.
Ugyanaznap jött létre a Media Vivantis
Mostanra az is kiderült, hogy épp ugyanaznap, amikor bejelentették Mészárosné távozását a megszűnő Echo TV éléről és karrierje folytatását az Ozone és a Life TV élén, Mészárosné alapított egy új céget Media Vivantis Zrt. néven.
A hvg.hu írta meg a hétvégén, hogy Media Vivantis néven létrejött az új cég. Ennek Orbán Viktor barátjának felesége a tulajdonosa, valamint Mészárosné Kelemen Beatrix lett a médiavállalkozás igazgatósági elnöke is. A cég igazgatóságába bekerült az a Bálint Istvánné is, akit Mészárosné már az Echo Televízióba is magával vitt, méghozzá a Felcsút melletti Bicskéről. Bálint Istvánné Bicske fideszes alpolgármestere, aki 2017-ben a választói szavazatok alapján elnyerte Az év alpolgármestere díjat, 2015-ben pedig Áder János köztársasági elnök a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozatával tüntette ki a menekültügyben végzett több éves, kiemelkedő munkájáért. (Bálintné főnővérként 1994-ben a bicskei menekülttáborban kezdett dolgozni.) A hvg.hu Bálint Istvánnét mint Mészárosné barátnőjét emlegeti.
A Media Vivantis igazgatóságának másik tagja Ruff Zoltán, aki még 2003-ban került a Hír TV-hez, majd 2005-től 2011-ig az Echo TV vezetőségében kapott tisztséget. 2013-ban Ruff lett az Erzsébet-utalványokhoz kapcsolódó Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, és maradt a cég 2017-es végelszámolásáig, így egy időre hozzá került az Erzsébet téri Akvárium üzemeltetése is.
Pont ott működik, ahol régen a NapTV, majd az Echo TV, most pedig a Hír TV működik
Az új cég, a Media Vivantis egyébként az Opten céginformációs rendszer adatai alapján 5 millió forint jegyzett tőkével jött létre, székhelye pedig épp az az Angol utca 65. lett, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV is működött. Mészáros Lőrinc azután megszerezte Gyárfástól a helyet, és több mint egy milliárd forintot ráköltve itt alakította ki az akkor még a nevén lévő Echo Tv új, modern, űrbázis stílusú stúdióját, amikor ide költöztette 2017 végén az Echo TV-t.
Mészáros Lőrinc a több mint egy milliárdba kerülő beruházása után az Echo Tv-t végül felajánlotta az Orbán-párti médiaholding, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) számára. Az Echo TV azóta összeolvadt a HírTv-vel, ami azóta erre az Angol utcai címre költözött, ahol Mészáros Lőrincné új médiavállalkozása is.
A fideszes médiaholding körül a Media Vivantis
A Media Vivantis fő tevékenységi köre a céginformációs rendszer szerint film-, video- és televízióprogram terjesztése lett.
Nem lenne meglepő fordulat, ha az Ozone TV, a Life TV, vagy akár a HírTV körül – beszállítóként, például gyártóként vagy a műsorterjesztőként – jelenne meg az új médiacég, tovább gazdagítva az Orbán Viktorhoz szorosan köthető, mostanra dollármilliárdossá vált Mészárosékat.
A Hír TV védjegye korábban már Mészárosékhoz került
Ahogyan arról a Media1 már beszámolt, a HírTV védjegyet korábban megszerezték Mészárosék a Talentis Group nevű cégükön keresztül. Ez arra utal, hogy Felcsútról akár a védjegyhasználatért is pénzt kérhetnek az állami pénzekből életben tartott HírTV-től. Emellett ha netán egyszer a fideszes médiaholding alá tartozó Hír TV-nél a korábbi G-nap utáni fordulathoz hasonló esemény történne (vagyis esetleg a médiaholding vagy maga a HírTV vezetése szembe fordulna Orbán Viktorral) – akkor Mészáros Lőrincék egy jogi eljárással megtilthatják majd a Hír Tv-nek, hogy a nevét tovább használhassa.
A védjeggyel tehát Mészárosékon keresztül rövid gyeplőn fogható a Hír Tv vezetése.
Mészárosék egyébként Spéder Zoltán nagyvállalkozótól, a korábban az Indexet és az FHB Bankot is tulajdonló üzletembertől vették meg a Hír TV márkanevet.
Kiemelt kép: Mészárosné Kelemen Beatrix, azaz Mészáros Lőrincné a közmédia vendégeként (YouTube). Coub: Mészárosné korábbi szavai az Echo Tv akkori vezetőjeként.
|
Mészáros Lőrincné új médiavállalkozást indított
|
Media Vivantis néven hozott létre részvénytársaságot a miniszterelnök felcsúti barátjának felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix, a fideszes médiaholding, a KESMA által megszerzett LifeTV és OzoneTV elnöke. Az új céget ugyanoda jegyezték be, ahol korábban a Gyárfás Tamás féle NapTV, majd a megszűnéséig a Mészárosné vezette Echo TV működött, napjainkban pedig innen készítik a Hír TV műsorait.
| null | 1 |
https://media1.hu/2019/04/29/media_vivantis-meszaros_lorincne-uj-mediavallalkozas/
|
2019-04-29 12:08:00
| true | null | null |
Media1
|
A kormány elvette Gödtől a Samsung akkumulátorgyár területét, majd döntött milliárdok ráköltéséről, de valamiről elfeledkezett. Az áprilisi döntés idején, úgy látszik, nem vett észre egy korábbi határozatot, amelyet csak most vont vissza.
Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna.
Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.
|
Göddel már nem kell megállapodni
|
Március 5-én ugyanis az jelent meg egy kormányhatározatban (1071/2020), hogy a tervezett fejlesztések – közút, vasút, víz-, áram- és gázellátás, szennyvízelvezetés – érdekében „együttműködési megállapodás kerüljön megkötésre Göd Város Önkormányzatával”. A határidő március 20. lett volna. Ezt törölte most a szerda este közzétett 1248/2020 számú határozat – logikusan, hiszen a városnak már semmi köze a beruházáshoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200521_god_samsung_fejlesztes
|
2020-05-21 10:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz.
Szél szerint a levélben azt írja az NNI, hogy alapos nyomozást végeztek az elmúlt két hónapban, adatokat gyűjtöttek, anyagokat kértek be és foglaltak le, és arra jutottak, hogy
az MVM Zrt. teljesen felelős módon járt el akkor, amikor 17 milliárd forintért megvásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet.
Az ellenzéki politikus szerint az állami cég súlyos kárt okozott az adófizetőknek azzal, hogy megvásárolta „a veszteséget termelő, lebontásra ítélt és környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet." Szél azt is hozzátette, hogy a decemberi adásvétel pillanatában már létező nemzetközi vállalása volt a magyar államnak, hogy 2030-ra leállítja a szénalapú áramtermelést Magyarországon. Palkovics László pedig még azt is elmondta, hogy 2-300 milliárdos forrásbevonásra lesz szükség az átálláshoz.
Szél úgy véli, hogy a fenti költségeket nem vették figyelembe az erőmű megvásárlásakor, ugyanakkor a nyomozás során a rendőrség olyan üzletértékelésre alapozva határozta meg az erőmű árát, ami értelemszerűen nem tartalmazza az erőmű átalakításának költségeit.
A potenciálisan bekövetkező üzleti és gazdasági események vizsgálata vagyonkezelői feladatkör, melynek határai között eljárva az üzleti kockázatot értékelni lehet és szükséges is. Az üzletrész megszerzése során az MVM Zrt. részéről eljárók ezt a kötelességüket teljesítették
– idézte a határozatot Szél.
A képviselő bejegyzésében jelezte, hogy betekintést kér a nyomozati anyagokba, és addig megy, míg nem látja, mire készül a kormány az erőművel.
A Mátrai Erőművet megvételét március 26-án jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állam 17,4 milliárdért megvette Mészáros Lőrinc érdekeltségétől a létesítmény 73 százalékát. Két évvel korábban Mészárosék 5,9 milliárdot fizettek ezért a részesedésért, igaz azóta az erőmű gazdagabb lett egy biomassza üzemmel.
Az állami MVM egyébként 5,9 milliárd forint veszteséggel veszi át a Mátrai Erőművet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opustól. Az is kiderült: 2019-ben direkt csak 57 százalékos kihasználtsággal üzemeltették a blokkokat, hogy legalább ettől ne nőjön még nagyobbra a veszteség.
További részletek itt:
|
Megszüntették a nyomozást a Mátrai Erőmű eladása ügyében
|
Levélben értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Szél Bernadett független országgyűlési képviselőt, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a feljelentése nyomán indult eljárást, amit a Mátrai Erőmű eladása miatt tett. A képviselő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés kísérlete miatt fordult a hatósághoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200519_nyomozas_megszuntetese_matrai_eromu
|
2020-05-19 10:08:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájáról.
V. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: amikor elkezdtek utánanézni, hova tűnhetett az összeg, a kezükbe került egy 2013-ban Nagy Gábor Tamás volt polgármester által kötött szerződés, amelyet a 2014-ben bedőlt Széchenyi bankkal kötött.
Eszerint az önkormányzat 500 millió forintot kötött le a bankban, ami már akkor komoly likviditási gondokkal küzdött.
Gelencsér szerint a tranzakció technikailag szabályos volt, mert a volt fideszes polgármester egy hónappal korábban egy rendelettel 100 millióról 500 millióra emelte a bizottsági engedély nélkül leköthető összeg határát.
A Momentum a sajtótájékoztató után kiadott közleményében azt is írta: a döntést egy vélhetően irányított piackutatás előzte meg, mivel eredetileg „a bank lekötési csomagja nem szerepelt a kapott ajánlatok között”.
A pénz lekötése teljes titokban zajlott, se a pénzügyi bizottság, se a képviselő-testület nem tudott róla, a 2013-as szeptemberi pénzügyi beszámolóban nem szerepel az anyag.
Gelencsér elmondta: 2014-ben már érezhető volt, hogy a Széchenyi Bank likviditási gondokkal küzd, decemberben pedig el is indították a végelszámolást. Az önkormányzat ennek ellenére nem menekítette ki a közvagyont,
Nagy Gábor Tamás erről levelet is írt Varga Mihály pénzügyminiszternek.
“Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel” – írta.
Az I. kerület alpolgármestere ezért büntetőfeljelentést tesz, egyben arra is kéri az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, vizsgálják meg a Széchenyi bankkal kötött szerződéseket.
|
Hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerület a Red Bull Air Race ügyében
|
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz a Budavári Önkormányzat, mert megítélése szerint az előző vezetés 2015 és 2018 között túl nagy engedményt adott a Red Bull Air Race szervezőinek a közterület-használati díjból.
V. Naszályi Márta, a kerület polgármestere bejelentette: számításaik szerint négy év alatt összesen 135 millió forintos kár érte az önkormányzatot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat
|
2020-05-18 10:13:00
| true | null | null |
HVG
|
Címében elsőre furcsa kormányhatározat jelent meg a péntek esti Magyar Közlönyben, ugyanis abban csak annyit közölnek, hogy „a konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi szervezet támogatásáról” szól a határozat.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül.
Mindenesetre a kabinet „kiemelten fontosnak tartja” a szervezettel való együttműködést. A Political Network for Values szervezetről a kormány honlapjáról annyit tudni meg, hogy tavaly szeptemberben Novák Katalin családügyi államtitkárt választották elnöknek. A szervezet politikusokat tömörít, Novák pedig 2015-től a szervezet tanácsadó testületének alelnöke volt előtte. Az államtitkár akkor azt mondta, „a Politikai Hálózat az Értékekért egy öt éve (tehát ma már hat – a szerk.) alakult nemzetközi politikai szervezet, amelynek számos ország kormányzati, törvényhozási képviselője a tagja. Hozzátette: a mérsékelt, de határozott véleményt képviselő szervezet a család vitathatatlan jelentőségét hirdeti, továbbá a házasság, az élet, az emberi méltóság és a vallásszabadság tiszteletét.”
Novák egy éve azt mondta: „a szervezet alapelveivel és a nem radikális hangvételével is maximálisan azonosulni tud.”
|
38 millióval támogat a kormány egy konzervatív nemzetközi szervezetet, melynek elnöke Novák Katalin
|
Az Orbán-kormány kiemelten fontosnak tartja a szervezettel való együttműködést, ezért a támogatás.
Elolvasva azonban kiderül, hogy Orbán Viktor forrásátcsoportosítást rendelt el a 2020-as költségvetés civil és non-profit szervezetek támogatására elkülönített keretéből, és 38 millióval támogatják a Politikai Hálózat az Értékekért (Political Network for Values, a honlapját ITT találják) transzatlanti platformszervezettel való együttműködés céljából egy konzervatív, tradicionális értékeket képviselő, magyarországi egyesület működésének támogatását. Az azonban nem derül ki a szövegből, hogy ez az összeg kihez, vagy kikhez kerül.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200516_38_millioval_tamogat_a_kormany_egy_konzervativ_nemzetkozi_szervezettel_valo_egyuttmukodest_aminek_az_elnoke_Novak_Katalin
|
2020-05-16 10:23:00
| true | null | null |
HVG
|
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
Április végén írták alá a Budapest–Belgrád-vasútvonalról szóló hitelszerződést, akkor azt írtuk, hogy a beruházás nagyjából 700 milliárd forintnál tart. Varga Mihály pénzügyminiszter akkori szavai szerint Magyarország számára előnyös és biztonságos hitelszerződés született a Budapest–Belgrád vasútvonal létrehozására Magyarország és Kína között.
A kínai Eximbankkal kötött megállapodás szerint a beruházás 85 százalékát hitelből, a fennmaradó 15 százalékot saját forrásból, önrész biztosításával finanszírozza a magyar állam. A vasútvonal építkezési iratai tíz évig titkosak lesznek, amikor pedig erről vitáztak a parlamentben, kiderült, a beruházás költségei 700 milliárd forintnál járnak, de a kormány szerint megéri a projekt.
A beruházással kapcsolatos hír az is, hogy a jövő héten szokatlan javaslat kerül a Ház elé. Ugyanis az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a jövő keddi szavazás előtt azt javasolta, hogy:
„A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a külgazdasági és külügyminiszter a Budapest–Belgrád-vasútvonal iratainak nyilvánosságáról.
Vagyis: Kína is beleszólhatna abba, mi legyen nyilvános Magyarországon.
|
82 milliárdot csoportosított át a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonalra
|
A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz.
A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200516_82_milliardot_csoportositott_at_a_kormany_a_BudapestBelgrad_vasutvonalra
|
2020-05-16 10:32:00
| true | null | null |
HVG
|
Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, a kézilabdára 1,3 milliárdot
Még a határon túli magyar kézilabdasportnakis jut 300 millió forint.
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
A veszélyhelyzet bejelentése óta napi szinten 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra.
2020. március. 02. 08:18 hvg.hu Gazdaság
Úgy jött ki 38 milliárdra a 2023-as vb ára, hogy az atlétikai központot kihagyták a számításból
Nehezen értelmezhető számok szerepelnek az atlétikai vb hatástanulmányában, például az atlétikai központot nem számolják a vb költségei közé, és a forintárfolyam is irreális. Még egy ilyen optimista becslés szerint is 31 milliárd forint állami támogatásra lesz szükség.
|
Még 1,9 milliárdot ad a kormány az atlétikai stadionra, és 1,3 milliárdot a kézilabdára
|
A csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy a kormány 1 998 039 107 forintot különít el a Nemzeti Atlétikai Központ bontási, megszüntetési és ahhoz kapcsolódó egyéb, a kivitelezést megelőző" munkálataihoz. A stadion költségei ezzel 5,7 milliárd forintról 7,7 milliárdra nőnek.
Az atlétika mellett a kézilabda is kap pénzt, a Kocsis Máté vezette Magyar Kézilabda Szövetség "2020. évi szakmai programjának és a hosszú távú sportágfejlesztési stratégiájára" 1 380 000 000 forintot ad a kormány, a határon túli magyar kézilabdasport fejlesztési feladatainak támogatására pedig 300 milliót.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200515_atletikai_kozpont_stadion_magyar_kozlony_kezilaba_szovetseg
|
2020-05-15 10:43:00
| true | null | null |
HVG
|
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
Nem mindegy, hogy egy önkormányzat, vagy az önkormányzatok
A közlemény csúsztat, amikor azt írja, hogy az állam nem von el adóbevételt az önkormányzatoktól. A jogszabálytervezetben ez olvasható: „A különleges gazdasági övezet létrejötte napját megelőző napon a helyi iparűzési adó alanyának a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti települési önkormányzat illetékességi területén fennálló iparűzési adókötelezettsége megszűnik, amelyet az állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség szempontjából
úgy kell tekinteni, mintha az iparűzési adó alanya székhelyét áthelyezte, telephelyét megszüntette volna.
A különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megyei önkormányzat illetékességi területén az iparűzési adókötelezettség a különleges gazdasági övezet létrejötte napján keletkezik.”
Vagyis persze, igen, az állam nem vesz el adóbevételt „az önkormányzatoktól” – hiszen a megyei önkormányzatok is önkormányzatok. De a települési önkormányzatok elveszítik a különleges gazdasági övezetben működő cégektől befolyó iparűzési adót, azt a megyei önkormányzatok kapják meg. Az iparűzési adó a települések legfontosabb és legnagyobb saját bevételi forrása.
Konkrét példával élve, a gödi önkormányzatot aligha vigasztalja, és a gazdálkodását aligha segíti, hogy egy másik önkormányzat (a Pest megyei) kapja meg a bevételei jelentős részét. Ez nem hipotetikus példa, a kormány a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással a Gödön épülő Samsung-gyár területét már különleges gazdasági övezetté minősítette, ezt a mechanizmust akarja most törvényi szintre emelni.
A kormányzati indoklás szerint „a kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért igazságosabb, hogyha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak”. Vagyis a közlemény elismeri, hogy lesznek olyan önkormányzatok, amelyek adóbevételeket veszítenek, csak épp a kormány szerint ez így igazságos.
Ez nem feltétlenül olyan érv, amit kapásból el kell utasítani, de azért jegyezzük meg, hogy már most is
létezik az önkormányzatok bevételei közti különbségeket kompenzálni hivatott mechanizmus, úgy hívják, hogy szolidaritási hozzájárulás,
amit a magasabb „adóerő-képességű” önkormányzatoknak kell fizetniük.
Az tény, hogy a kormány nem venné el a települési önkormányzatoktól a helyi adók kivetésének jogát – ugyanakkor ezt a jogot kiterjesztené a megyei önkormányzatokra is.
Kimondottan vonatkozik Budapestre is
A miniszterelnökségi közlemény azt is írja, hogy a változás „nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra”. Ezt a kijelentést nehéz értelmezni, a javaslat szövegében ugyanis egyáltalán nem szerepel még csak a „megyei jogú város” kifejezés sem, így nem világos, miért ne vonatkoznának rájuk a bevezetendő szabályok.
Az önkormányzati törvény meghatározása szerint a megyei jogú városok önkormányzatai települési önkormányzatok
(bár plusz funkciókkal és jogkörökkel) – vagyis rájuk is vonatkoznak a tervezetben a települési önkormányzatokra bevezetendő változtatások. A közlemény esetleg arra utalhat, hogy a kormány nem kívánja kiemelt gazdasági övezetté nyilvánítani a beruházásaikat. Ez azonban nem jogszabályi tényállás, hanem pusztán ígéret.
Vagy előfordulhat, hogy a jogalkotó kivételt akart tenni a megyei jogú városok esetében, ez azonban kimaradt a tervezet szövegéből.
Ami a fővárost illeti, az sincs sehol a tervezetben, hogy az ne vonatkozna rá. Sőt, ez olvasható benne: „A Kormány rendeletében – az érintett települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi, valamint az illetékes kerületi önkormányzat, valamint megyei önkormányzat véleményének kikérésével – a Területet különleges gazdasági övezetté nyilváníthatja.” Vagyis a szövegben expliciten az szerepel, hogy a kormány a fővárosban is kijelölhet különleges övezeteket.
A tervezet mindössze azt mondja ki a fővárossal kapcsolatban, hogy az ott kijelölendő övezetek esetében a kerületi önkormányzatok települési önkormányzatnak számítanak, míg a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Továbbá hogy a helyiadó-bevételek fővárosi önkormányzat és kerületi önkormányzatok közti külön meghatározott elosztási arányát az övezet kijelölése nem befolyásolja.
|
A kormány csúsztatva magyarázza az önkormányzatok kárára létrehozandó gazdasági övezeteket
|
A különleges gazdasági övezetek kialakítása miatt egyes települések jelentős bevételeket veszítenek, azokat a megyék kapják. A kormány szerint az önkormányzatok nem veszítenek.
„A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja. A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, […] az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól” – írja közleményében a Miniszterelnökség, amelyben a különleges övezetek rendeleti kijelölését lehetővé tevő törvénytervezetet magyarázza.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_csusztatva_magyarazza_az_onkormanyzatok_karara_letrehozando_ovezeteket
|
2020-05-13 10:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány szerint az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállítás megrendezésére
A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa azt az írásbeli kérdést tette fel, hogy:
A vadászati kiállítás költségei helyett miért nem a járványügyi alapot növelte a kormány 1,677 milliárddal?
A DK-s Vadai Ágnes pedig azt, hogy:
A mostani COVID-19 járvány tanulságait figyelembe véve érdemes-e olyan kiállítást megrendezni, ahová 1 millió látogatót várnak?
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon.
Nemrég írtunk arról, hogy a kormány újabb 1,67 milliárd forintot adott a 2021-es „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás megrendezésére. Legutóbb tavaly novemberben csoportosítottak át 2 milliárd forintot a Semjén Zsolt miniszter és Kovács Zoltán államtitkár nevével fémjelzett kiállítás előkészítésére.
Lapunk 2019 januárjában a kiállításról azt írta, hogy 50 milliárdba kerül Semjén rendezvényálma, mégsem minősül majd világkiállításnak.
Akkor úgy fogalmaztunk, hogy 2015 óta tervezi-szervezi a kormány az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás félcentenáriumára álmodott újabb vadászati világkiállítást. Beruházások sorozata indult és zajlik majd le több tízmilliárd forintból, miközben kiderült: hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás az esemény.
2020. április. 24. 08:21 hvg.hu Gazdaság
1,67 milliárd forint pluszt ad a kormány a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállításra
Mint oroszlán a gazellát, úgy falja a kiállítás a pénzt.
2019. szeptember. 25. 07:10 hvg.hu Itthon
Zsidózás és niggerezés miatt mondatnák le a vadászati világkiállítás szervezőbizottságának tagját
Forrnak az indulatok a Magyar Solymász Egyesületnél, miután a szervezet elnökéről kiszivárgott, hogy visszatérően durván rasszista megjegyzéseket tett Facebook kommentjeiben. Az Angela Merkelt "barom lengyel zsidó" jelzővel illető, nyomdafestéket nem tűrő kifejezések kíséretében "homoki niggerező" Prágay István tagja a kormány kiemelt nemzetközi rendezvényálma, a 2021-es vadászati világkiállítás szervezőbizottságának is. A kis egyesületben a lemondását követelik, a szervezőbizottságban viszont nincs nyoma, hogy következménye lenne a zsidózásnak-niggerezésnek.
|
A kormány az élet újraindításához szükség van a milliárdokba kerülő vadászati kiállításra
|
A kabinet nemrég 1,67 milliárd pluszt adott a rendezvényre.
A két kérdést egybevonva Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára mindössze egy mondattal válaszolt:
"Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon."
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200513_A_kormany_szerint_az_elet_ujrainditasahoz_szukseg_van_a_milliardokba_kerulo_vadaszati_kiallitas_megrendezese
|
2020-05-13 10:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármester szerint az előző fideszes vezetés 500 milliót kötött le a bedőlés előtt álló Széchenyi bankban. A pénzt később sem vették ki, hogy ne rendüljön meg a bizalom az állami tulajdonú pénzintézménybenNagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájárólV. Naszályi Márta polgármester és Gelencsér Ferenc alpolgármester szerda délelőtti sajtótájékoztatóján elmondta: amikor elkezdtek utánanézni, hova tűnhetett az összeg, a kezükbe került egy 2013-ban Nagy Gábor Tamás volt polgármester által kötött szerződés, amelyet a 2014-ben bedőlt Széchenyi bankkal kötöttEszerint az önkormányzat 500 millió forintot kötött le a bankban, ami már akkor komoly likviditási gondokkal küzdöttGelencsér szerint a tranzakció technikailag szabályos volt, mert a volt fideszes polgármester egy hónappal korábban egy rendelettel 100 millióról 500 millióra emelte a bizottsági engedély nélkül leköthető összeg határátA Momentum a sajtótájékoztató után kiadott közleményében azt is írta: a döntést egy vélhetően irányított piackutatás előzte meg, mivel eredetileg „a bank lekötési csomagja nem szerepelt a kapott ajánlatok között”A pénz lekötése teljes titokban zajlott, se a pénzügyi bizottság, se a képviselő-testület nem tudott róla, a 2013-as szeptemberi pénzügyi beszámolóban nem szerepel az anyagGelencsér elmondta: 2014-ben már érezhető volt, hogy a Széchenyi Bank likviditási gondokkal küzd, decemberben pedig el is indították a végelszámolást. Az önkormányzat ennek ellenére nem menekítette ki a közvagyont,Nagy Gábor Tamás erről levelet is írt Varga Mihály pénzügyminiszternek“Ha feltörnénk a lekötésünket és visszautaltatnánk a lekötött összeget, olyan lavinát indíthatunk el, amely esetleg pánikhelyzetet teremt. Megrendülhet a bizalom egy állami tulajdonúként ismert bankkal szemben, és ennek következményeit nem vállalhattuk fel” – írtaAz I. kerület alpolgármestere ezért büntetőfeljelentést tesz, egyben arra is kéri az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, vizsgálják meg a Széchenyi bankkal kötött szerződéseket.
|
Félmilliárd forintos hűtlen kezelés miatt tesz eljelentést az I. kerületi önkormányzat
|
Gelencsér Ferenc I. kerületi alpolgármester szerint az előző fideszes vezetés 500 milliót kötött le a bedőlés előtt álló Széchenyi bankban. A pénzt később sem vették ki, hogy ne rendüljön meg a bizalom az állami tulajdonú pénzintézményben.
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tesz feljelentést az I. kerületi önkormányzat, mert vizsgálatuk szerint félmilliárd forint hiányzik az önkormányzat számlájáról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200513__hutlen_kezeles_feljelentes_I_keruleti_onkormanyzat
|
2020-05-13 11:03:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegyverét
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.
A javaslat előadója Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – már ez kicsit furcsa, a gazdasági, fejlesztési ügyek ugyanis elsősorban Palkovics László innovációminiszter, illetve Szijjártó Péter külgazdasági miniszter portfoliójába tartoznak, az adózási kérdések pedig Varga Mihály pénzügyminiszterhez.
Igaz, a javaslat enyhén szólva érinti az önkormányzatokat, vagyis elsősorban közigazgatási jelentőségű, amely terület Gulyáshoz tartozik.
Egész területeket vehetnek el az önkormányzatoktól
A javaslat lényegében nem más, mint az április 17-én a „veszélyhelyzetre” való hivatkozással hozott, különleges gazdasági övezetek kijelöléséről szóló rendelet törvénybe iktatása, vagyis állandósítása a veszélyhelyzet utáni időkre. Ráadásul olyan formában, amely gyakorlatilag szabad kezet ad a kormánynak a települési önkormányzatok kivéreztetésére.
A javaslat szerint
a kormány rendeletileg (vagyis tetszése szerint) jelölhet ki különleges gazdasági övezeteket, amelyeket a települési önkormányzatok mindenestül (tulajdonilag, közigazgatásilag, adóügyileg) elveszítenek, ezek a területek a megyei önkormányzatokhoz kerülnek át.
A települési önkormányzatok ezekről a területekről adót sem szedhetnek – ez számos települési önkormányzat esetében halálos ítélet lehet (vagy legalábbis működésük ellehetetlenítése, teljes kiüresítése), hisz éppen a legnagyobb cégek (amelyek nagyobb beruházásokat képesek megvalósítani) a legnagyobb adóbefizetők.
A törvényjavaslat szerint ráadásul azok a cégek, amelyek alól a kormány a területet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja, visszaigényelhetik az illetékes települési önkormányzatnak esetleg már befizetett adóelőleget. Más szóval a kormány ezzel az eszközzel nemcsak jövőbeli bevételektől foszthat meg helyhatóságokat, hanem olyan pénzeket húzhat ki a zsebükből, amelyek oda már befolytak.
Az önkormányzatok pedig még arra sem kapnak időt, hogy felkészüljenek a súlyos bevételkiesésre: a javaslat alapján ugyanis a törvény már a kihirdetését követő napon hatályba lép.
A kormány szabad kezet ad magának
A legfontosabb különbség a fent említett „veszélyhelyzeti” gazdasági övezetekhez képest, hogy aszerint a legalább 100 milliárd forint költségigényű beruházások környezetét lehet különleges övezetté minősíteni.
A törvényi szintre emelendő változatban a limit már csak 5 milliárd forint. Ez nagyon alacsony összeg a nagyberuházások szintjén.
Csak összehasonlításképpen: a legnagyobb magyarországi beruházás (a Mercedes kecskeméti gyárának – jelenleg felfüggesztett – bővítése) ennek a százszorosa, de a Mol tiszaújvárosi fejlesztésére is 400 milliárd forintot meghaladó összeget szán a cég.
Az ötmilliárdos határ olyan alacsony, hogy a kormány szinte az egész országban szabad kezet kap ahhoz, hogy kedve szerint jelöljön ki különleges gazdasági övezetet.
A kormánynak a javaslat értelmében a rendeleti kijelölés előtt ki kell kérnie az érintett önkormányzatok véleményét, a beleegyezésükre azonban nincs szükség, szóval a kormány akár az önkormányzatok akarata ellenében is elvehet tőlük területeket.
Papíron csak olyan területeket lehet különleges övezetté minősíteni, amelyeken a megvalósuló beruházás:
a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű,
és munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.
A második kritérium rendkívül tág, hiszen szinte bármilyen beruházásra ráhúzható, hogy vagy munkahelyek megszűnésének elkerülését, vagy újak létrehozását szolgálja. Az első ponttal kapcsolatban pedig a jogszabály nem határozza meg, pontosan mi számít a „megye területének jelentős részére kihatónak”, így praktikusan az számíthat ilyennek, amire a kormány azt mondja, hogy ilyen. Illetve nem látni, hogyan lehetne bármilyen fórumon bizonyítani, hogy a kormány tévesen feltételezte egy beruházásról, hogy hatása a megye „jelentős” részére „kihat”.
Szintén hatalmas kiskapu, hogy a jogszabálytervezet nem határozza meg, egy beruházás környezetének mekkora részét lehet különleges övezetté minősíteni. A kormány elvben egy beruházásra hivatkozva tetszőleges méretű területeket szervezhet majd ki a települési önkormányzatok alól.
Kétharmad kell hozzá
A kormány a „veszélyhelyzet” jegyében, még a rendeleti jogkörében már ki is jelölte az első ilyen gazdasági övezetet, méghozzá Göd területén, ahol a Samsung épít akkumulátorgyárat. Aztán rögtön rendelkezett is pár tízmilliárd forint infrastruktúrafejlesztésről a területen.
Gödöt egyébként ellenzéki polgármester és ellenzéki többségű közgyűlés vezeti, ahogy sok önkormányzatot a 2019-es választások óta. Ezzel szemben
a megyei közgyűlések mindegyikében a kormánypártoknak van többségük.
A törvényjavaslattal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a megyei jogú városokat külön nem említi. És mivel az önkormányzati törvény (Mötv.) azokat települési önkormányzatként definiálja, értelemszerűen a megyei jogú városokra is vonatkozik minden – tehát a kormány azoktól is átadhat területeket a megyei önkormányzatoknak. Budapest különleges státuszát a törvényjavaslat is elismeri, Budapest esetében a kerületi önkormányzatok számítanak települési önkormányzatnak, a fővárosi önkormányzat pedig megyei önkormányzatnak. Így a gyakorlatban, ha a kormány egyszer esetleg e jogkörében különleges gazdasági övezetté minősítene fővárosi területeket, akkor azok a kerületi önkormányzat(ok)tól a fővárosi önkormányzathoz kerülnének át.
Egyébként mivel a módosítás az önkormányzati törvényt is érinti, kétharmad kell az elfogadásához – ez aligha jelent majd gondot, hisz a kormánypártoknak kétharmaduk van az országgyűlésben.
A „veszélyhelyzeti” különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet miatt Szél Bernadett független országgyűlési képviselő az ombudsmanhoz fordult. Szél szerint a gödi különleges gazdasági övezet kijelölésének semmi köze a járványhoz, teljesen szükségtelen és aránytalan lépés, alkotmányellenes tulajdonelvonásával pedig ellehetetlenít egy települést és veszélyezteti annak működőképességét. „Magyarul minden létező ponton sérti a hazai jogrendet és számos tekintetben a nemzetközit is” – írta a képviselő.
Szinte senki sem tudott arról, mire készül a kormány Gödön
A Pest megyei önkormányzat sem - ez azután derült ki, hogy a városi és a megyei jegyző leült egyeztetni a Samsung SDI által befizetett iparűzési adó sorsáról. Lényegében a gödi önkormányzatot és a megyei közgyűlést is derült égből villámcsapásként érte a kormány döntése, hogy a gödi lett az első különleges gazdasági övezet az országban.
A szabályok törvényi szintre emelése ellenére azok lehetnek alkotmányellenesek, így a kormány ezzel a manőverrel nem tud teljesen kikerülni egy ombudsmani, vagy esetleg egy alkotmánybírósági vizsgálatot.
Nem ez az első eset, hogy a kormány törvényi szinten akar állandósítani egy, első körben a „veszélyhelyzet” ürügyén rendeletileg bevezetett intézkedést Pontosan ez történik például a kiskereskedelmi különadó esetében is.
|
A kormány törvényesíti az önkormányzatok kivéreztetésére alkalmas fegverét
|
Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van.
Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200513_onkormanyzatok_kulonleges_gazdasagi_ovezet_megye
|
2020-05-13 11:09:00
| true | null | null |
HVG
|
„Van ellenünk egy feljelentés névvel, amivel valamit csinálni kell. Olyan nincs, hogy nem csinálunk semmit. Most ott tartok az ügyben, hogy az NNI (Nemzeti Nyomozó Iroda – a szerk.) nem fog eljárást lefolytatni. Át kell tenni valahova. Azt mondta az ügyész, hogy egy olyan NAV-hoz, ahol az ő fennhatóságuk alá kerül. Akkor nagyon nagy valószínűség szerint senki sem lesz meghallgatva, de ha meg is lesz, akkor is csak tanúként. (…) Ezt az ügyet, fogalmazzunk úgy, hogy most tereljük. (…) Eggyel nincsenek tisztában, hogy nekem mekkora hatalmam van.”
Ez a beszélgetés része egy többórás hanganyagnak, amelyet egy a hatóságokkal együttműködő személy vett fel. Be akarta mutatni ugyanis azt az ügyvédet, aki
az elmúlt tizenöt évben lényegében törvényen kívülivé vált Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de országosan is befolyásos kapcsolatrendszert épített ki, miközben óriási vagyont szerzett az uzsorakölcsöneivel és zsarolással.
Tehette, mert üzelmei megkezdésekor az édesanyja még a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség csoportvezető ügyésze volt, a felesége az egykori APEH-nál dolgozott, neki pedig kapcsolatai voltak a helybéli és a fővárosi hatóságokkal. Dr. V. Tamást és hat társát végül nem is Szolnokon, hanem a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség indítványára Kecskeméten tartóztatták le a közelmúltban, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, hamis tanúzásra felhívás és hamis magánokirat felhasználása bűntettének alapos gyanújával.
A nyomozás eredetileg nem ellene irányult, hanem a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának a Piero Pini ellen zajló, mintegy ötmilliárdos adócsalási ügyéből bontakozott ki. Az Európában több vágóhidat is üzemeltető olasz húspápa érdekeltségébe tartozó, a kiskunfélegyházi vágóhidat üzemeltető Hungary-Meat Kft. nagyrészt olyan bérmunkásokkal dolgoztatott, akiket különböző gazdasági társaságok biztosítottak részére. A NAV szerint ezek a bérmunkaszerződések színlelt okiratok voltak, csak azt a cél szolgálták, hogy a Hungary-Meat Kft. saját foglalkoztatás esetén elkerülje az adó- és járulékterhek befizetését. Továbbá a bérmunkavégzéshez kapcsolódó fiktív számlákkal áfát igényeltek vissza, és csökkentették az adóbevallásuk összegét. Születtek az ügyben olyan vallomások is, amelyek szerint a félegyházi vágóhídon a fiktív számlázás mellett a Pini lengyelországi gyárából érkezett fagyasztott húsárut át kellett csomagolniuk és címkézniük, hogy hazaiként feltüntetve értékesíthessék a magyar piacon.
Az ügy egyik meghatározó vallomása szerint: „Az alvállalkozó cégek vezetői mind strómanok voltak. A cégvezetőknek csak a szerződés aláírása volt a feladatuk, valamint felvenni a pénzt a pénztárban.”
A rendszer évekig egy megadott cégcsoport közreműködésével működött, de a fiktív cégek piacán is megkezdődött a konkurenciaharc, és a kiskunfélegyházi húsüzem adójátékában részt vevő gazdasági társaságok lecserélődtek. Az új rendszerben működő cégek java Szolnok megyei illetékességű volt, és dr. V. Tamás ügyvédhez kötődött, akit csak „Kövérnek” szólítottak az emberei, az üzlettársai. Ő finanszírozta ezeknek a cégeknek a működését, a rendszer likviditási problémáit, és mindennek egyben a haszonélvezője is volt. A félelmetes az egészben, hogy mindebből nem volt kiszállás. A büntetőügy egyik, V. Tamásról szóló vallomása szerint: „A legfontosabb a részéről ezeknek az embereknek a félelemben tartása volt, mindig azt sugallta feléjük, hogy bármikor elvitetheti őket valamelyik hatósággal. És ami nagyon fontos körülmény még, hogy ezt nem jótékonyságból csinálta, hanem a finanszírozási és a szakmai segítség miatt, miközben ezen bűncselekményekből tetemes jutalékot kapott, nagyon sok anyagi haszna származott belőlük.”
Többen csak hosszas gondolkodás után mertek vallomást tenni ellene. Volt, aki kerek perec kijelentette, hogy nem bízik a hatóságokban: „Ha a Kövér szabadlábra kerül, akkor büntetőügyeket kreál majd ellenem, mindig azt mondta, olyan kapcsolatrendszere van, hogy senki sem tud neki ártani.” Több egybehangzó vallomás szerint dr. V. Tamás az ellene szóló feljelentések megszüntető határozatait lobogtatta a haragosai előtt, ezzel is demonstrálva a hatalmát.
A vallomások szerint dr. V. Tamás nemegyszer segített a tartozások elrendezésében, aki pedig ezekbe az ügyletekbe belement, a sorsa megpecsételődött. Ha vállalkozása volt, be kellett kapcsolódnia a fiktív számlázásba, illetve prémiumautót kellett vásárolnia, vagy lízingbe vennie az érdekeltségéhez tartozó valamelyik cégtől. A gépjárművásárlás a beszámolók szerint úgy zajlott, hogy ha a jármű mondjuk tízmilliót ért, akkor húszmilliót kellett érte fizetni részletben, ezek az összegek a tartozás, illetve a kölcsön összegétől függöttek. Nem egy esetben a futamidő lejárta előtt dr. V. Tamás értesítette az ügyfelet, hogy a lízingelt járművet hozza el szemlére, mert be kell mutatniuk a finanszírozó banknak, aztán a használó a lényegében már kifizetett autót nem kapta vissza, hanem egy másikkal újra kezdődött az egész részletfizetési csapda.
Amikor valamelyik adósának elege lett az uzsoraszerződéseiből, akkor az iratokat az emberei segítségével az újratárgyaláskor széttépette. Ha egy igazságtalan kölcsönügylet bíróság elé is került – a vallomások szerint –, a beidézettek mind dr. V. Tamásnak dolgoztak, hamisan vallottak, ezáltal semmi esélye nem volt annak, aki jogilag megpróbált fellépni ellene.
A nyomozati adatok szerint volt olyan uzsoraszerződése, amelyben a kölcsönfelvevő ingatlana fedezetül az ügyvéd egyik strómanja nevére került, majd amikor a kölcsön visszafizetési határideje lejárt, a tulaj elképedve látta, hogy a házát már rég eladták, és más nevén van. Az ingatlan visszaszerzé-séért újra fizetnie kellett, így lényegében kétszer fizette ki az uzsorakölcsönt.
Dr. V. ügyvédi tevékenysége sem mondható etikusnak. Egy vallomás szerint a védelemért cserébe – a valós érték harmadáért – egyik strómanjára íratta az ügyfele házát. A családtagok szerint azonban mindezért semmiféle munkát nem végzett, a védencét elítélték.
A vallomások szerint az ügyvédnek mintegy 150 értékes ingatlana van szerte az országban,
többhangárnyi luxuskocsija, valamint hajói az adriai kikötőkben. A haszon abból tevődött össze, hogy vállalkozásokat, befektetéseket, trafikjoggal rendelkezők üzleteit pénzelte, vagy az érintetteket zsarolta. Polgármesterek, ügyvédek ettek a kezéből, strómanjainak nevei közt feltűnik a nemrégen hivatali visszaélés bűntettének alapos gyanújával mentelmi jogától megfosztott Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei fideszes honatya kabinetfőnöke – az ügyben szintén gyanúsított –, F. Petra testvére.
Dr. V. Tamás magabiztosságát jól szemlélteti annak a hangfelvételnek a jegyzőkönyve, amelyben az ellene szóló legutóbbi feljelentés ügyében felkészíti az érintetteket a kihallgatásuk előtt:
„Azt szeretném, hogy tisztába kerüljünk egymással! Ha jól sikerülnek ezek a vallomások, mindenkié, akkor Zoli ellen (az egyik gyanúsított) le fognak folytatni egy soron kívüli büntetőeljárást, és vele szemben nagyon úgy néz ki, meg fogom szüntetni a büntetőeljárást.” Aztán dr. V. Tamás ügyvéd a továbbiakban hozzáteszi: „Meg fogom adni a számotokat, és azon fel fog hívni a nyomozás vezetője (…), én majd, ha úgy jön ki a lépés, mind a két kihallgatáson benn leszek, de ezt mindenki le fogja tagadni. A rendőr sem fog beleírni a jegyzőkönyvbe, mindenki le fogja tagadni. Én olyan leszek, mint egy szellem. Bementem, elmondtam, amit kell, az el fog hangozni, leírják, és utána én távozom.” Ezután elhangzik két neves ügyvéd neve, akik hivatalosan benn lesznek a kihallgatásokon, és a nevük szerepelni fog a jegyzőkönyvekben, ő viszont a háttérből, név nélkül irányít majd. Végül a következőképpen fejezi be a kihallgatásokra a felkészítést: „Én most abban a pozícióban vagyok, hogy senki nem tud erről a feljelentésről, de szerintem ez így is fog maradni.”
Nem így lett. dr. V. Tamást és társait egyszerre fogták le, március óta előzetes letartóztatásban vannak, és ennek hírére az ügyvéd ellen egyre gyűlnek a terhelő vallomások. A pénzügyi nyomozók tizenöt helyszínen mintegy hatszázmillió forint értékben készpénzt és értékpapírt, csaknem száz ingatlant és számos luxusautót – Bentley, Porsche, Ferrari, Mercedes, Lamborghini – foglaltak le.
A jövő nagy kérdése: mi van akkor, ha dr. V. Tamás a büntetésének enyhítése érdekében szeretne majd vallomást tenni mindazon ügyvédekről, ügyészekről és bírákról, akik az ügyeiben szervesen és mindannyiuk számára kifizetődően részt vettek?
|
Több mint 150 ingatlant, luxusautókat és hajókat halmozott fel uzsorakölcsönökkel és zsarolásokkal
|
Egy költségvetési csalás nyomozásakor bukkantak rá a NAV nyomozói egy Szolnok megyei illetékességű ügyvéd viselt dolgaira. Az illető több mint egy évtizeden keresztül sanyargatott családokat és vállalkozásokat az uzsorakölcsöneivel, miközben a földönfutóvá tett emberek rendre elbuktak vele szemben a hatóságok és a bíróságok előtt.
| null | 1 |
https://168.hu/itthon/tobb-mint-150-ingatlant-tobb-luxusautot-es-tobb-hajot-halmozott-fel-uzsorakolcsonokkel-es-zsarolasokkal-egy-torvenyen-kivulive-valt-ugyved-jasz-nagykun-szolnok-megyeben-185673
|
2020-05-23 13:01:00
| true | null | null |
168 óra
|
A város nyolc éve, 2012-ben kötött szerződést az UTIBER Kft.-vel az első változat megtervezésére, miután külön e célra kapott a kormánytól 350 millió forintot.
A grandiózus, 34 milliárdos terv, mely döntően a város szívében terpeszkedő teherpályaudvar területén, annak radikális átalakításával valósult volna meg (két sínpár maradt volna 11 helyett), a MÁV ellenállásán megbukott, forrásaink szerint egyszerű ok miatt: a vasúttársaságnak zsíros üzletet jelentő cukorrépaszállításhoz szükség van rá. Közismert, hogy Kaposváron van az ország egyetlen megmaradt répacukor-előállító üzeme.
Az épülő Kaposvári Közlekedési Központ: nem az, aminek látszik, viszont értelmetlen és drága
Közel egy évtizede stimulálja a somogyi megyeszékhely polgárainak idegvégződéseit Szita Károly és a vele egy húron pendülő helyi sajtó az „intermodálissal”.
Hogy a tervek elkészítése előtt miért nem egyeztettek a MÁV-val, s ezért ki viseli a felelősséget, soha, sehol nem merült fel.
Az egyharmad milliárdot felemésztő tervek így mentek a kukába. Az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné ígéretete szerint 2014-ben kezdődik az építés és 2016-ra kész is lehet a központ, amely integrált vasúti, távolsági, illetve helyi buszközlekedést jelent majd, valamint felül- és aluljárókkal az egykor szebb napokat látott, elgettósodott városrész, a vasút által elvágott Donner visszakapcsolását a város vérkeringésébe.
A helyi kormánypárti sajtó által évekig agyonhájpolt, az „évszázad beruházásának” kikiáltott projekt bukásának politikai szégyenét még Szita Károly, Kaposvár „örökös polgármestere” sem engedhette meg magának. Így a 2015-ös Modern Városok programba visszacsempészték a központ egy könnyített változatát, amely már csupán nettó 12 milliárdba került, s nem érinti vasúti (teher)pályaudvart.
Az új tervek egy közúti, egy gyalogos-kerékpáros felüljárót tartalmaznak, és integrált helyi-helyközi buszpályaudvart, amelyek egymástól eddig is csupán néhány tíz méterre, egy négysávos út két oldalán voltak, s most merész húzással egy oldalra kerülnek.
A kivitelező Swietelsky Építő Kft. a közbeszerzés nyertese 2017. október 2-án kötött szerződést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel, a teljes projektre 27 hónapos vállalási határidővel, nettó 11 milliárd 987 millió forintért. Eszerint 2020 első napjaiban kellett volna elkészülnie a teljes beruházásnak, ám a befejezés most, a határidő letelte után is nagyon távolinak tűnik.
A közbeszerzést először egy év után, 2018. 11. 30-án módosították, miután az egyik helyszínen, melyet a Honvédelmi Minisztériumtól vettek át, találtak két föld alatti tartályt, melyből vélhetően hosszú ideig szivárgott a fűtőolaj. A szennyezett talaj eltávolítására és a kármentesítésre 640 millió forintot kapott a kivitelező, erről szólt „Gyanús áremelések…” c. írásunk.
Gyanús áremelések: összesen 1,6 milliárddal nőtt két kaposvári projekt költsége
Schmidt Csaba megbízási szerződése. Makó és Térsége ivóvízminőség-javító projekt I. ütem használatbavételi engedély kiadásának megtagadása Parkolást megengedő tábla miatti beláthatatlan kereszteződés Válaszadások elmulasztása Településsoros munkanélküliségi adatok Válaszadások elmulasztása Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések Honvédelmi Minisztérium – szerződések Miniszterelnökség – támogatások
A Közlekedési Központ beruházásával kapcsolatos legújabb módosítást a NIF „Változáskezelési Osztály” (mert ilyen is van) adta ki 2020. április 20-án, és két fontos dologról rendelkezik. Egyrészt közbeszerzési módosításhoz képest szokatlanul hosszú és zavaros fejtegetésbe kezd bizonyos, építési területbe bevont ingatlanok kisajátításáról, és az ennek köszönhető költségemelkedésről, illetve határidő-csúszásról.
Másrészt az indoklás utolsó mondatában, mintegy mellékesen közli, hogy „a teljesítés során felmerült üzemeltetői igények okán az utastájékoztató perontáblák műszaki tartalmában és ennek következtében a szerződés ellenértékében történt módosítás” – 660 millió forint értékben.
Miután a közbeszerzés kiírója, a NIF nem részletezi, hogy az áremelkedésben mekkora rész jut az ingatlan-kisajátításra és mekkora a perontáblák plusz műszaki tartalmára, erre vonatkozó kérdéseinket elküldtük nekik. Cikkünk megjelenésig nem érkezett válasz az illetékesektől.
Egyúttal igyekeztünk a Közbeszerzési Értesítőben megjelent indoklás egyes részleteinek is utána járni. A szöveg két ingatlant említ, a 7131/6 helyrajzi számút – ez a korábbi távolsági autóbusz-állomás területe – amely még a kaposvári önkormányzat közlekedési vállalatának birtokában van, legalábbis az április 29-én kikért tulajdoni lap szerint.
Miután itt nem került sor kisajátítási eljárásra – és információink szerint tervtől eltérő, késedelmes átadásra sem – kizárásos alapon a másik, 7131/9 számú ingatlanról lehet szó a közbeszerzési dokumentációban, amelyen a vasútállomás mellett lévő, azóta lebontott Vasút Étterem egyemeletes épülete (volt).
„Ránk akarják kenni a balhét”
Megkerestük az étterem egykori tulajdonosát, az üzemeltető cég ügyvezetőjét (kérte, hogy nevük ne szerepeljen a cikkben), mondaná el, hogyan zajlott a NIF által kezdeményezett kisajátítási eljárás.
Az ügyvezető a következőkről tájékoztatta az Átlátszót.
A Vasút Étterem a MÁV üzemi konyhája volt 1964 óta, melyet később előfizetéses, illetve betérő vendégek is előszeretettel igénybe vettek kedvező árai miatt. 2004-től bérelték a helyet, s, miután a MÁV pécsi igazgatósága 2010-ben meg akart szabadulni tőle, cégük megvette.
Hosszú távra terveztek, folyamatosan korszerűsítették a konyhát és az éttermet, s tetőtér-beépítéssel, szállás-férőhelyekkel is bővítették volna a vállalkozást, ám 2016-tól változtatási tilalmat rendelt el az építéshatóság az épületre.
2018. október 17-én kapták meg a NIF ingatlanszakértő által megállapított összegű vételi ajánlatát, amelyet nem tartottak elfogadhatónak, bár az ügyvezető elmondása szerint a vevő és a kormányhivatal képviselője is közölte velük, hogy se több pénzre, se haladékra ne számítsanak, ha kisajátításra kerül sor. Az eljárás lezajlott, 2019. június 11-én átadták az épületet, amelyet július 15-én éjszaka szélsebesen el is bontottak. Utána viszont, az átadástól számított hét hónapig, idén februárig a területen semmiféle munka nem folyt.
Így az ügyvezető szerint teljes képtelenség, hogy a Vasút Étteremmel kapcsolatos kisajátítás bármilyen módon hátráltatta volna a beruházást, ahogy az is, hogy az eredeti költségekbe ne számították volna bele a megszerzendő ingatlanok szakértő által felbecsült értékét. A beruházó által hosszasan ecsetelt birtokbaadási procedúráról annyit mondott: valóban nem állított ki számlát, mert a NIF illetékese többszöri megkeresésre sem volt hajlandó válaszolni, hogy pontosan mi is szerepeljen rajta. „Ahhoz viszont volt eszük, hogy a NAV-végrehajtókat ránk küldjék” – fogalmazott az ügyvezető.
Ugyanígy nonszensznek tartja, hogy a NIF „költözés, üzemátszervezés címén jelentkező (…) és a bevételkiesésből adódó károk megtérítésére” hivatkozik, miközben a cég ilyen címeken a mai napig sem kapott egyetlen fillért sem. A 2007. évi CXXIII., a kisajátításról szóló törvény 21/A. paragrafusa szerint járna ilyen címen kártérítés, ám a NIF erről csak annyit ír nagyvonalúan, hogy „a járulékos költségek tekintetében tett megállapítások továbbra is nélkülözték a Kstv. szempontjait”.
A NIF által a Közbeszerzési Értesítőben leírtakban – függetlenül a Vasút Étterem egykori tulajdonosának dokumentumokkal igazolt álláspontjától – egyértelmű, hogy az épület vitáktól és bonyodalmaktól mentes átadására 2019. április 10-én került volna sor. Ehelyett június 11-én vették birtokba. Erre hivatkozva igyekszik a NIF a határidő-csúszást, és – legalábbis részben – egy 660 milliós költségnövekedést indokolni.
Tegyük hozzá: az étterem – már csak hűlt helye – a beruházási terület legszélén, csupán térburkolat, illetve útépítés szempontjából érintett, így különösen nehéz elképzelni, hogy bármikor hátráltatta volna a beruházást, melynek kulcsfontosságú szerkezetei több száz méterre vannak tőle.
A cégnek, amely másfél évtizedig jó hírű, közkedvelt és olcsó éttermet üzemeltetett a városközpontban, nem elég, hogy le kellett húznia a rolót, szélnek ereszteni 12 munkatársát úgy, hogy még felmentésükre, végkielégítésükre sem kapott pénzt a kisajátítótól – sem segítséget az újrainduláshoz az önkormányzattól – még azt is kénytelen elszenvedni, ahogy fogalmazott, hogy az állami óriáscég „rá akarja kenni a balhét” ebben a kissé költségesre sikerült bizonyítvány-magyarázatban.
Fotó: Jelenleg egy mozdony áll a volt Vasút Étterem helyén. Forrás: a szerző felvétele
|
Hatszázmillióval lett drágább, de így is csúszik a Kaposvári Közlekedési Központ kivitelezése
|
Hatszázmillióval lett drágább, de így is csúszik a Kaposvári Közlekedési Központ kivitelezése
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/11/hatszaz-millioval-lett-dragabb-de-igy-is-csuszik-a-kaposvari-kozlekedesi-kozpont-kivitelezese/
|
2020-05-11 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.
Ötven nappal a botrányos, 2019. szeptember végi avatási rendezvény után végezték el Érden a városligeti játszótér játékainak kötelező biztonsági ellenőrzését – derül ki az Átlátszónak eljuttatott dokumentumokból. Az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészítése nélkül azonban senkit, főként gyermekeket nem lett volna szabad beengedni.
A játszótér átadása a 2006. óta kormányzó fideszes városvezetés egyik legfontosabb kampányeseményének ígérkezett ősszel, a legbusásabb politikai hasznot pedig a Fidesz polgármesterjelöltje, az akkor kormányzó városvezető, T. Mészáros András remélhette a gyermekbarát rendezvénytől.
A játszótér átadásának ellentmondásos körülményei a 2019-es őszi önkormányzati választási kampány egyik sorsdöntő botrányát robbantották ki Érden. Helyi véleményformálók azt mondták az Átlátszónak, hogy az országos sajtóban hatalmas nyilvánosságot kapott játszótér-botrány döntő hatással volt az önkormányzati választások végkimenetelére Érden. Az összellenzéki jelöltjei súlyos vereséget mértek a Fideszre Érden 2019. október 13-án.
Az ellenzéki nagykoalíció politikusai a kampány hajrájában azzal vádolták T. Mészáros András polgármestert, hogy egy félkész, balesetveszélyes játszótér átadására hívta meg a 70 ezer lelket számláló Pest megyei város lakóit.
Az egyik kereskedelmi tévécsatorna többször beszámolt az érdi játszótér szeptember 28-i megnyitása körül kipattant botrány fejleményeiről. A RTL Klub Híradó felvételein (a videókat itt és itt, valamint itt tudja megnézni) közelről látni lehet az önmagukban veszélyes csavarokat és huzalokat a gyerekek előtt megnyitott játszótér területén.
Az Átlátszó által feltárt tények alapján ki kell jelenteni: nem pusztán a testi épséget veszélyeztető huzalokkal és csavarokkal volt probléma 2019. szeptember végén. Az érdi városligeti játszótérre úgy engedték be a városlakókat, hogy a legalapvetőbb biztonsági előírásoknak nem tettek eleget a döntéshozók.
Biztonsági szakértők az Átlátszónak elmondták: üzembehelyezési ellenőrzés nélkül egyetlen városlakót sem szabad beengedni a játszótér területére. Az üzembehelyezési ellenőrzést hetekkel később, novemberben végezték el. Ehhez képest Érd fideszes polgármestere, T. Mészáros András az önkormányzati kampány hajrájában felhívásban csődítette az érdieket, köztük gyerekeket a játszótérre.
Egy 2003-as rendelet így fogalmaz: “A játszótéri eszközt új létesítés […] esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi nyilatkozat vagy a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet.”
Senkit nem engedhettek volna a játszótérre
A játszóterek üzembehelyezési ellenőrzését a fővárosi kormányhivatal egyik osztálya által kijelölt szervezetek végzik. Az érdi játszótér esetében ez a szervezet a martfűi Tisza Park Kft. Dénes Zoltán ügyvezető az Átlátszónak azt nyilatkozta: “a használatbavétel a játszótéri eszközök biztonságosságát bizonyító – kijelölt szervezet által készített – ellenőrzési jegyzőkönyv birtokában végezhető el”. Dénes szavaiból egyértelműen következik: az ellenőrzés elvégzése nélkül nem lehet beengedni embereket a játszótérre.
Mészáros a játszótér megnyitása előtt pár nappal azt állította: “Örömmel jelentjük, hogy szombatra elkészül a játszótér a területen!”
A játszótér nem készült el. Ezt a korábbi években csaknem kizárólag a Fidesz álláspontját visszhangzó helyi közmédia riportjában is elismerték (a videón 1:32-től): “Játszótéren még néhány simítást végeznek az elkövetkező hetekben…”
Az Átlátszó úgy értesült, hogy a játszótér közelében elmulasztottak rögzíteni egy aknafedelet, amely alatt egy vasrúd ágaskodott, ez adott esetben az aknába zuhanó embert könnyen felnyársalhatta volna. Sajtóbeszámolók szerint az esemény másnapján gyerekek estek az egyik “munkagödörbe”, az egyiküket az apja szerint majdnem felnyársalta két betonvas.
Érd polgármestere azzal védekezett, hogy a 2018. szeptember 28-i esemény nem átadás, hanem egy avatás volt, amely után pár napig próbaüzemet tartottak.
Security Check Required
Később kétségbe vonta, hogy bárki megsérült volna. Mészáros lényegében ugyanezt ismételte meg, amikor az átadás, illetve az önkormányzati kampány esetleges összefüggéséről kérdezték: “Nem volt se korai, se késői átadás, avatás és próbaüzem volt.”
Arra a kérdésre, hogy ki engedélyezte a játszótér terveit, azt válaszolta: “A játszótér építése nem engedélyköteles, a játszóeszközök pedig uniós normáknak megfelelő engedéllyel rendelkeznek.”
Nem ismeri a Ptk. a próbaüzemet
Mészáros utolsó kijelentése különösen azért ellentmondásos, mert ugyan a játszótéri eszközök tanúsítványai tényleg rendben voltak a később elkészült ellenőrzési okmányok szerint, de a kormányhivatal által kijelölt szervezet, a Tisza Park Kft. csak november 14-ben (tehát bő másfél hónappal a botrányos avatás után) kezdte meg a használatba vételt megelőző ellenőrzést.
Az október 13-án megbukott érdi fideszes polgármester próbaüzemmel kapcsolatos kijelentése más szempontból önellentmondó és értelmezhetetlen.
A 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv nem ismeri a próbaüzem fogalmát, azt a valamennyi vállalkozási szerződésre alkalmazandó átadás-átvételi eljárás váltotta fel. Vagyis egy olyan eljárás, az átadás, amelynek lefolytatását T. Mészáros váltig tagadta.
A kivitelezés mérnöki feladatait ellátó cég tulajdonosa, Benkó István az Átlátszónak azt mondta: “Határozottan állítom, hogy nem történt meg az átadás-átvétel.”
Az pedig teljesen életszerűtlen, hogy a “próbaüzem” pár napig tartson, aztán pedig lezárják a területet. A játszóteret azóta sem nyitották meg az érdiek előtt. (A záportározóról két hónappal ezelőtt készült drónvideót itt nézheti meg.)
Májusi özönvíz után őszi kampánykudarc
A tahitótfalui székhellyel bejegyzett Wood Fun Kft. működése egyik legnagyobb üzletét szerezte meg, amikor megnyerte az érdi városligeti játszótér megépítésére kiírt közbeszerzési pályázatot 38 ezer forint híján 300 millió forint értékben.
Cégadatok szerint az egy alkalmazottat foglalkoztató Wood Fun 2014-ben 3,4 millió forint árbevétel mellett 800 ezer forint adózott veszteséget szenvedett el. Azóta töretlen a főtevékenységként bútorgyártással foglalkozó kisvállalkozás pénzügyi karrierje. 2018-ra 58,5 millióra emelkedett az árbevétel, míg az adózott eredmény 30 millió forinta ugrott a legutolsó cégbírósági beszámoló szerint.
Az érdi úgynevezett Papi Földeken, a záportározónál hidak és speciális játszótér megépítésére kiírt közbeszerzést kivételesen alkalmazható szabályok szerint, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban bonyolította az ajánlatkérő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás.
A társulás elnöke Érd akkori polgármestere, T. Mészáros András volt, a legfontosabb döntésekért ő a felelős, a Wood Fun szerződéseit ő írta alá 2019. elején.
Ha a beszerzés végleges összértéke meghaladta volna a 300 millió forintot, akkor nyilvános hirdetménnyel kellett volna az eljárást megindítani. Ám a végleges összérték 38 ezer forint híján nem érte el a törvényi értékhatárt.
A közbeszerzés két részből állt: hidak, kikötők és támfalak, valamint a játszóterek megépítéséről kötöttek szerződést a Wood Fun Kft-vel 2019. elején. A tahitótfalui cégnek 2019. augusztus 30-ig kellett volna befejeznie az építkezést.
2019. májusában Érden az átlagosnál 300 százalékkal több eső esett. Egy közbeszerzési dokumentum szerint a talaj 20 centiméteres mélységtől annyira átvizesedett, hogy nem lehetett munkát végezni az a Papi Földeken. Augusztus 14-én ezért módosítani kellett a Wood Fun-szerződéseket.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali, és legalább 6000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
Nyomás hatására cselekedtek
A hidakról, kikötőkről és támfalakról szóló szerződés esetében november 15-re módosították a teljesítési határidőt. A játszóterekről szóló részszerződés teljesítési határidejét ugyancsak november 15-ben határozták meg, ám a játékokat és a burkolatokat szeptember 25-ig – tehát 18 nappal az önkormányzati választások előtti időpontban – át kellett volna adnia a Wood Fun Kft-nek.
A játszótér azonban nem készült el. Szeptember 28-án mégis beengedték az embereket a befejezetlen játszótérre. Pár napra rá kitört a botrány, és alighanem ezzel megpecsételődött az érdi Fidesz sorsa az október 13-i önkormányzati választások előtt.
Az új polgármester október 31-én járt a helyszínen. “Elhűlve hallgattam az érintettektől, mekkora nyomás alá helyezték őket a kampányban, hogy nyissák meg idő előtt a játszóteret. Nem tudok másképp fogalmazni, igazi disznóság és iszonyatos felelőtlenség, amit elkövettek!” – írta a Facebookon Csőzik László, a helyi összellenzék közös jelöltje.
Egy forrásunk azt mondta, hogy az avatás előtti éjjelen az ügy egyik érintettje próbálta elfogadható állapotba hozni a játszóteret, de arra nem maradt ideje, hogy az aknákat betömje homokkal. Ezt az információt névvel senki nem erősítette meg.
Név nélkül többen nyilatkozták, hogy teljesen életszerű az a feltevés, amely szerint kampányérdekek miatt hozták előre augusztusban szeptember 25-re a játszótéri játékok és a burkolat átadását. A megkeresett érintettek egyike sem erősítette meg ezt a feltételezést.
„Bemutató” volt az avatás
Megszólalt viszont a Papi Földek játszótér-beruházásának társulási projektfelelőse, aki a Wood Fun kft. győzelmével végződött közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt. Kovács Péter Barna az Átlátszónak azt nyilatkozta, a játékok és maga a játszótér átadásának időpontját azért választották ketté augusztusban, mert az őszi időjárás beköszöntével technikailag problematikus lett volna a gumiburkolat lefektetése.
Kovács Péter Barna szerint a szeptember 28-i esemény valójában “egy bemutató volt, amelyet egy emléktábla átadásával kötöttek egybe”. Kovács nem talált kivetnivalót abban, hogy “T. Mészáros politikusként avatásnak, illetve azt azt követő három napot ‘próbaüzemnek’ nevezte”.
Kovácsot a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt indult nyomozásban a ráckevei rendőrség tanúként kihallgatta, és a nyomozók adatokat is kértek tőle. A projektvezető – aki éveken át az október 13-i önkormányzati választáson megbukott fideszes polgármester, T. Mészáros András közeli munkatársa és beosztottja volt az önkormányzati társulásnál – úgy vélekedett, hogy semmilyen politikai oka nem lehetett annak, hogy szeptember végére, tehát két héttel a választás előtti napra időzítették a játszótér megnyitását.
Az augusztus 14-én tető alá hozott szerződésmódosítás szövege kifejezetten az átadás szót használja: “… a felek a szerződés teljesítési határidejét a Mérnök által elfogadott indokolás alapján 2019. november 15-ben határozzák meg úgy, hogy a játékok, burkolatok átadásra kerülnek legkésőbb szeptember 25-ig”.
Amikor a projektvezetőt erre a szerződésmódosítási rendelkezésre emlékeztettük, Kovács azt mondta: nincs semmilyen ellentmondás, hiszen az ilyen építkezéseken folyamatos részátadások történnek. Amikor a részátadás dokumentációjáról kérdeztük, a projektvezető azt válaszolta, hogy erről a beruházás mérnöke tudna felvilágosítást adni.
A helyszínen készült felvételeken kör alakú aknák, valamint az aknák mélyén függőleges fémrudak látszanak, továbbá kilógó csavarok és vezetékek. Kovács elmondta a kinyúló csavarok és vezetékek a később felszerelendő kandeláberek működtetését szolgálják, de “ezek nem estek a játéktérbe, hanem a parkba”.
A 18 centméter átmérőjű aknákat fedlapok fedték. A projektvezető elismerte, hogy hibát követtek el, amikor az aknák fedlapjait nem rögzítették. Kovács úgy vélekedett: valószínűleg gyerekek mozdították el a fedlapot. Ugyanakkor arról nincs tudomása, hogy bárki megsérült volna.
A játszótéri eszközök használatba vételi ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet és dokumentumokat Kovács Péter Barna juttatta el az Átlátszónak.
Az ellenőrzési dokumentumokon üzemeltetőként a Zöld Határ Komposzt Kft. szerepel, amelynek egyszemélyes tulajdonosa az önkormányzati szervnek minősülő Érd és Térsége Közműfejlesztési és Beruházási Önkormányzati Társulás, vagyis a játszótéri közbeszerzés ajánlatkérője. A Zöld Határ Komposzt ügyvezetője ugyanaz a Kovács Péter Barna, aki a társulás projektvezetőjeként a közbeszerzési eljárás kapcsolattartója volt.
Kovács az Átlátszónak nyilatkozva utólag jobbnak tartotta volna, ha nem 2019. szeptember 28-án, hanem legalább egy hónappal később, az ellenőrzés lezárása után mutatták volna be a közönségnek a játszóteret.
A projektvezető-ügyvezető szerint a játszótér “bemutatását” azért tartották helyesnek, mert az egyes játszótéri eszközök tanúsítványai a rendelkezésükre álltak – ezt az állítást a Kovács által átadott dokumentumok alátámasztják. De, mint írtuk, ez önmagában nem elegendő, az üzembehelyezési ellenőrzés előtt senki nem engedhettek volna a játékokhoz.
Kovács szerint azért is határozták el, hogy beengedik a városlakókat, mert át kellett adniuk az emléktáblát (itt nézheti meg az átadásról készült videót, az emléktábla a felvétel elején látszik.)
„Ők, a vírus kollaboránsai”
Kovács szerint akkora volt a városban az érdeklődés a játszótér iránt, hogy a lezárt területre többször beszökdöstek. Kovács szerint a játszótér megnyitásával akarták csillapítani a felfokozott érdeklődést. “Ez egyébként sikerült is, azóta a játszótérre nagyon ritkán jönnek be illetéktelenek” – jegyezte meg a projektvezető-ügyvezető.
“Nincs titkolni valóm. A hibák akkor is hibák maradnak, ha én mondom vagy ha más leplezne le, minden munkán vannak hibák, tévedések, de összességében büszke vagyok a munkámra és eredményekre, amit a városért tehettem, nevezetesen erre a játszótérre is” – nyilatkozta Kovács Péter az Átlátszónak.
Az ügy érintettjei közül – így például a Wood Fun Kft. ügyvezetője, a játszótér építése műszaki ellenőre – nem nyilatkoztak az Átlátszónak. Volt olyan érintett, aki azt mondta, azért nem beszél, mert nyomást gyakoroltak rá a hallgatás érdekében.
Érd volt polgármesteréhez írásban több kérdést eljuttattunk. Más mellett arra voltunk kíváncsiak, hogy az üzembehelyezési ellenőrzés hiányában miként engedhették be a embereket, köztük a gyermekeket a játszótérre. Kértük, T. Mészáros András adjon magyarázatot a nyilatkozatai között fennálló ellentmondásokra.
T. Mészáros 2018. nyara óta nem válaszolt az Átlátszó egyetlen kérdésére sem. Most megtörte a csendet: válaszként a játszótér-ügyben feltett kérdésekre egy csoportképet küldött a parlament ellenzéki képviselőiről. A fotó alatt ez a szöveg olvasható (betűhíven közöljük):
“ŐK AZOK! IDŐRŐL, IDŐRE A NEMZETRE RONTÓ SZÉLSŐSÉGESEK, ŐK, A VÍRUS KOLLABORÁNSAI, ŐK, AKIK A VÍRUSRT TÁMOGATTÁK.”
|
Veszélyes állapotban avatták fel az érdi játszóteret a választási kampányhajrában
|
Alapvető biztonsági szabályokat sértettek meg Érden a városligeti játszótér 2019. szeptemberi megnyitásakor – derül ki at Átlátszó birtokába került dokumentumokból. A használatbavételi ellenőrzés elmulasztása miatt egyetlen gyermek sem léphetett volna a játszótér területére. Az akkori fideszes polgármester az önkormányzati választási kampány hajrájában olyan helyre hívta a Pest megyei város lakóit, köztük gyerekeket, ahol balesetveszélyesen huzalok és csavarok ágaskodtak a burkolatból.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2020/05/21/veszelyes-allapotban-avattak-fel-az-erdi-jatszoteret-a-valasztasi-kampanyhajraban/
|
2020-05-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Milliárdos hiány, vagyonfelélés, részvétel a költségvetési csalással gyanúsított Stécé vezetésében, büntetett előéletű, illetve büntetőeljárás hatálya alatt lévő személyek fontos tisztségbe emelése jelenti a baloldali ajánlólevelet a salgótarjániaknak a február 28-i időközi polgármester- választáson.
„A konkrét ügyben nem kívánunk információt megosztani a nyilvánossággal” – ezt válaszolta lapunk megkeresésére az adóhatóság, amikor arról érdeklődtünk, miként áll és mi a határideje a Salgótarjáni Barátok Torna Club (SBTC) pénzfelhasználása kapcsán költségvetési csalás megalapozott gyanújával elrendelt nyomozásnak. A patinás futballklub, a Stécé a város csapata, az önkormányzat jelentős támogatását élvezi, s a klubvezetésnek tagja Salgótarján egyik alpolgármestere, Dániel Zoltán is. A baloldal ugyan nem őt, hanem egy másik alpolgármestert, Fekete Zsoltot indítja a február 28-i időközi polgármester-választáson, amelynek eredményére bizonnyal hatással lenne, ha önkormányzati tisztségviselők felelőssége is felmerülne az eljárásban.
A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek.
Nem az ennek kapcsán felmerülő esetleges vagyonvesztés az egyetlen ügy, amely a szocialista városvezetés tevékenységével összefüggésben a nyomozó hatóságok látóterébe került. Mint megírtuk, a Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület ügyeiben az adóhatóság jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt jelenleg is eljárást folytat a kazári székhelyű, az MSZP-hez sok szálon kötődő közhasznú egyesület pályázati pénzeinek felhasználása ügyében. Tavaly nyáron a salgótarjáni szocialista városvezetés az egyesület korábbi elnökét, az egykori kazári MSZP-s polgármestert, Molnár Katalint bízta meg a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. ügyvezetésével. Ez az önkormányzati cég foglalkozik az ökoturisztikai fejlesztésekkel.
Még ennél is megdöbbentőbb lépés volt a várost vezető MSZP-től, amikor a polgármesteri kabinet vezetésével s a salgótarjáni fejlesztésekre szolgáló közpénzek koordinációjával a korábban sikkasztás miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Karakasev Annát bízták meg. Igaz, a bíróság Karakasevet mentesítette a büntetett előélet hátrányos következményeitől, ami elhárította a jogi akadályt a fontos tisztség betöltésétől, az erkölcsi pedig nem játszott szerepet az ügyben.
Igaz, a salgótarjáni szocialistáknál az ilyen típusú személyi kérdések nem tekinthetők kuriózumnak, hiszen a Salgótarjáni Városfejlesztő Kft. felügyelői bizottságába például olyan embert, Fürjész Lászlót delegálták, akit a Háromkő Takarékszövetkezet ügyében hűtlen kezelésért, sikkasztásért és a számviteli rend megsértéséért ítéltek el. Boldvai Lászlót, az MSZP egykori pénztárnokát havi több százezer forintért alkalmazták tanácsadóként, ahol a szocialista városvezetés tavaly csaknem egymilliárd forintos hiányt hozott össze.
|
Még mindig tart a költségvetési csalás miatt folytatott nyomozás a Stécénél
|
A nyomozás ugyanis nem csupán a Szojka-stadion szomszédságában lévő dolinkai pálya „elmaradt” füvesítése ügyében folyik, amelyre a Stécé 28 millió forint TAO-pénzt kapott. A feljelentés egy önkormányzati ügyletre is kiterjed. A már említett dolinkai sportpályát az önkormányzat korábban egy forintért adta el az önkormányzat tulajdonában lévő Salgó Vagyon Kft.-nek. Tavaly viszont az egy forintért eladott pályát 28 millió forintért visszacserélte az önkormányzat, s saját vagyonából három ingatlant átadott a Salgó Vagyon Kft.-nek.
| null | 1 |
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/Balos_kaderpolitika_Salgotarjanban
|
2016-01-11 23:38:00
| true | null | null |
Magyar Hírlap
|
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNagyon jól fizet a Puskás stadion építéseAz arénát építő mindkét cég megduplázta árbevételét 2017-ben, nyereségük pedig ennél is gyorsabban nőtt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHuszonhat munkással kaszált 3,6 milliárdot az állami megbízásokkal kitömött építőcégÁrbevételét megduplázta, nyereségét pedig megháromszorozta tavaly a 190 milliárdból épülő Puskás Stadion kivitelezésén is dolgozó Magyar Építő Zrt.
Ketten kiestek
A tenderen alapból nem vehetett részt bárki, hiszen a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) meghívásos pályázatot írt ki, amin csak a kiválasztott piaci szereplők indulhatnak el.
Az első fordulóban azonban közülük is kiesett kettő, miután érvénytelen részvételi jelentkezést nyújtottak be.
A Fertődi Építő Zrt., az Aktuál Bau Kft. és a Horváth Építőmester Zrt. konzorciumát azért zárták ki, mert nem jelölte meg a tervezett alvállalkozóit (illetve nem jelezte, hogy vannak-e egyáltalán ilyenek, és ha igen, támaszkodnak-e a referenciáikra). A szintén közösen induló Hunép Zrt. – HC Építő Kft. – Merkbau Kft. trió pedig pontatlanul tette meg ugyanezt, ráadásul ők az együttműködési megállapodásukat sem csatolták.
Ezek különösen annak fényében tűnnek kissé amatőr hibának, hogy elég komoly megbízásról van szó. Bár a stadion tervezett költségeiről hivatalos becslést még senki nem adott,
a beruházásra már eddig is milliárdokat költött el az állam, a végső cech pedig jó eséllyel 100 milliárd felett lesz.
A projekt mérete ugyanis a közelmúlt nagyberuházásai közül valószínűleg csak a Puskás stadionhoz vagy az épp most épülő multifunkcionális csarnokhoz mérhető.
A 9600 tonna acél és közel 31 ezer köbméter vasbeton felhasználásával épülő stadion ugyanis 40 ezres befogadóképességével a Puskás után a legnagyobb hasonló létesítmény lehet az országban. Bár az eredeti kiírásban még úgy szerepelt, hogy a nyertesnek 14 531 ülőhelyes fix és további 22 795 ülőhelyes mobil lelátót kell kialakítania, később ezt módosították, és a most érvényes felhívásban már nincs ilyen megosztás. Az aktuális dokumentum úgy fogalmaz, hogy a feladat egy „40 ezer férőhelyes sportlétesítmény” építése.
Illetve ez csak a feladat egy része, mert a részben fedett stadion kialakítása mellett még jó néhány más munkát is elvégezhet, aki megnyeri a tendert. Így építeni kell mások mellett
több mint 75 ezer négyzetméternyi közhasználatú épületet,
gyalogos és közúti aluljárót,
hajóállomást,
egy közel 170 méter hosszú acél felszerkezetű hidat,
380 méternyi vasúti vágányt és
egy egy kilométeres árvízvédelmi védvonalat is.
Erős kapcsolatok
Konkrét költségek mostanáig a bontás és a környező infrastruktúra tervezése kapcsán merültek fel. Előbbire épp múlt héten különített el újabb kétmilliárd forintot a kormányzat a hivatalos indoklás szerint „árvízvédelmi és távközlésikábelhálózat-kiváltási” munkákra.
A most megtolt bontási munkákat egyébként a Mészáros-család tulajdonában lévő Fejér B.Á.L. Zrt. végzi a Puskás stadion elődjét is elbontó Föld-Trans 2001 Kft.-vel közösen. A megbízásért a konzorcium egyetlen versenytársa épp az a Magyar Építő volt, amely most Mészárosék egy másik cégével, a Záévvel együtt indul az atlétikai stadion építéséért, és amely már enélkül is elég sok közös munkát tud felmutatni a Mészáros család építőipari cégeivel. A társaság
a Záévvel közösen húzta fel 190 milliárdért a Puskás stadiont;
szintén a Záévvel együtt dolgozik a 2020. évi labdarúgó Eb-hez szükséges kiegészítő fejlesztéseken a Puskás környékén 8 milliárdért;
ugyancsak a Záévvel építi a 26 milliárd forintba kerülő Új Néprajzi Múzeumot;
a Fejér B.Á.L-lal dolgozott együtt a Bicskei járási hivatalon;
szintén a Fejér B.Á.L-lal közösen újítja fel a Zichy-kastélyt; illetve
ez a kettős nyerte el a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központjára kiírt közbeszerzést is.
Persze mindez nem meglepő, hiszen a vállalat korábban Mészáros Lőrinc állandó üzlettársának és barátjának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségébe tartozott, és azt követően is kormányközeli tulajdonban maradt, hogy Szíjj túladott rajta. A vállalatot az Épkar Zrt., illetve a WHB Befektetési Kft. vette meg, márpedig utóbbi vállalat volt az, amely 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt.-ért. Emellett a WHB-csoport tulajdonosának, Paár Attilának a neve az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavaró politikai botrányában, a Borkai-ügyben is előkerült.
Nem lesz rá sok idő
A Záév-Magyar Építő kettősnek tehát a Puskás elég jó referencia, de a két versenytárs is fel tud mutatni egy-egy magyarországi stadiont a közelmúltból. A Strabag azt a fehérvári arénát építette, amely elég komoly esélyekkel pályázik a kivitelezés során legtöbbször dráguló projekt címére, a Swietelsky Magyarország Kft. pedig az (azóta másodosztályú) Haladás 15 milliárdos stadionján dolgozott, méghozzá a Záévvel közösen.
Érdekesség, hogy a stadionok kivitelezői az azokat használó labdarúgó-csapatok szponzorai is egyben. A Strabag hosszú évek óta a Fehérvár FC kiemelt támogatója, a Swietelsky logója pedig a Haladás játékosok mezén díszelgett ott évekig.
A nyertesnek azonban a meglévő tapasztalatok ellenére sem lesz könnyű dolga,
a stadiont ugyanis elég gyorsan kell felhúzni, még akkor is, ha a 2023-as atlétikai világbajnokság elhalasztása sem esélytelen.
Utóbbi ugyan egyelőre nem került szóba, de a 2021-es vb eltolásáról már döntöttek a koronavírus-járvány miatt, így pedig igencsak feltorlódhatnak a világesemények, ami akár későbbi események, például a budapesti rendezvény halasztását is eredményezheti.
Ha erre nem kerül sor, akkor a kivitelezésre alig több, mint két éve lesz a nyertesnek, ami soknak semmiképp sem mondható. Nem csoda, hogy az atlétikai stadion kérdése az egyik legfontosabb ütőkártya volt a tavalyi önkormányzati választások után az új fővárosi vezetés kezében, amit Karácsony Gergely hamar ki is játszott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fővárosi sportberuházások lefújásával oda léphetnek Orbánnak, ahol fájNem csak a sok-sok milliárdos építményekről van szó, hanem magukról a sportrendezvényekről is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKarácsony Gergely: Nem félek a népszerűtlenségtőlNem zavarja, ha kigúnyolják a színházban, és ha Baán László nem beszélt volna ostobaságokat, a főpolgármester szerint talán nem lenne változtatási tilalom a Ligetben.
Ahogy ugyanis tavaly ősszel is írtuk, az atlétikai világbajnokságnak nincs alternatív helyszíne, ha nem épül új stadion, akkor vb sem lesz, márpedig arra, hogy lesz vb, a kormány garanciát vállalt. Méghozzá nemcsak szóban, hanem anyagilag is: az esemény visszamondásának nagyon komoly pénzügyi konzekvenciái is lettek volna.
|
Hárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséért
|
Könnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200519/harman-maradtak-versenyben-a-budapesti-atletikai-stadion-epiteseert/
|
2020-05-19 15:38:00
| true | null | null |
G7
|
Tizenöt évvel ezelőtt a Dunakanyar egyik legszebb pontján fekvő régi bányagödörbe az ír hátterű Tourist Projects 2004 Ingatlanhasznosító Kft. álmodott meg egy kétszázharminc szobás, 5+1 csillagos hotelt, amelynek az építését 2007-ben meg is kezdték, ám a munkálatok két évvel később a gazdasági válság következtében leálltak.
A két étterem mellett konferencia- és rendezvénytermeket, uszodát is rejtő komplexumot a Hilton üzemeltette volna, mivel a fővárosi két szállodája mellett az amerikai lánc a magyar vidék egy fontos pontját is megcélozta, a két hektáron nyújtózó óriás építésének felfüggesztése után azonban kihátráltak a projektből, sőt 2012-ben a beruházó cég felszámolása is megindult.
Az ILoveDunakanyar által 2017-ben készített fotókon jól látszik az épületnek a felmérések szerint 66 százalékos készültségi foka, ennek ellenére a 2015-ös eladási próbálkozást nem koronázta siker: az 1,8 milliárdos árcímkét, illetve az MKB 30 millió eurós jelzálogjogát látva egyetlen cég sem tett ajánlatot.
A helyzet végül a következő évben változott meg: az Átlátszó szerint ugyanis a terület az MKB követelésének átvállalásával a Tiborcz Istvánhoz köthető Hotel VSGRD Kft. elődjéhez került. Az épületet közvetetten tehát a miniszterelnöki vő szerezte meg, 2018 tavaszán pedig megállapodás született a várossal a szállodaépület folytatására.
A Hotel VSGRD részéről a szerződést Malik Zoltán írta alá; ő a Longoria Holding Zrt.-nek és a Tiborcz István tulajdonában álló BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-nek is az ügyvezetője, de igazgatótanácsi tag a Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségébe tartozó Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben is. A várossal kötött szerződés szerint a beruházó vállalja, hogy a város tájképi környezetét nagymértékben romboló betonszerkezetből egy luxusszállodát épít, emellett kötelezettséget vállal a növényzet pótlására, valamint a földbe süllyesztett parkoló tetején egy közpark létrehozására és üzemeltetésére
– írta az oldal, látványterveket azonban a cég azóta sem tett közzé, sőt, azt sem lehetett tudni, hogy ki tervezi majd újra az épületet, ami 2019-ben a Tiborcz érdekeltségéből a NER másik kedvencének, a tiszakécskei vállalkozóból hirtelen a magyar üzleti élet középpontjába, kétszázmilliárdos vagyonával pedig a Forbes leggazdagabb magyarokról készített listájának negyedik helyére repült Szíjj László tulajdonában lévő MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. kezébe került.
Egészen mostanáig, hiszen minden jel arra mutat, hogy a Löffler-bánya külszíni fejtésének helyén emelkedő, a helyiek által csak üveghegyként emlegetett torzó befejezése felett a dán formatervező-belsőépítész-zenész-producer csodabogár, Johannes Torpe irodája őrködik majd.
A korábban a felső kategóriás audioeszközöket gyártó Bang & Olufsen kreatív igazgatói székét elfoglaló, illetve a Roberto Cavallinak, a Dolce & Gabbanának, a Ferrarinak és a Skype-nak is dolgozó, sőt egy 2001: Űrodüsszeia ihlette koppenhágai privát klubot is megálmodó Torpe már 2017 októberében, egy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tartott beszéde utáni interjúban is elejtett egy fél mondatot a projektről – „tegnap Visegrádon voltam, mert ügyfelekkel volt találkozóm” –, az azóta több online művészeti lap által átvett terveket azonban csak nemrégiben tette közzé.
A tervezőiroda honlapján már csak 210 szobásként emlegetett, 5+1 helyett négycsillagos, The Buda Resort munkacímen futó projekt leírásában nem szerepel a megrendelő kiléte (habár ez a fentiek fényében nyilvánvaló), számos információ azonban kiderül belőle, így az is, hogy a hotel esetében sem a minőségi alapanyagokkal, sem a terek méretével nem spórolnak majd, hiszen
az első emeleti családi fürdőrész 1200, a részben földalatti, csak felnőttek számára használható wellness-részleg 4000, míg a tíztermes konferenciatér 2000, az éttermek és bárok pedig 1800 négyzetméternyi területet vesznek majd el a szobák elől.
A hét kültéri, köztük két termálmedencével, tetőkerttel és jógaterekkel is ellátott óriás megszületésének határidejéről egyelőre nem állnak rendelkezésre információk, a látványterveket és a jelenlegi vírushelyzetet látva azonban kizártnak tűnik, hogy a hely 2022 előtt megnyithatná a kapuit – feltéve, ha valóban Torpe tervei valósulnak meg.
A belső tér részletei közül néhány külön kiemelést érdemel: az ezoterikus színezetű, a Dobogókőt a bolygó szívcsakrájaként említő, a lótusz motívumát beemelő, de a Föld láthatatlan energiaáramlási rendszeréről, a Ley-vonalakról is megemlékező – leírásból kiemelkedik a hallból és a felette lévő hat szintről jól látható 32 méter magas andezitszikla megmutatásának ötlete (habár ez az eredeti terveken is így szerepelt), illetve a főhomlokzatba épített, napenergiát hasznosító panelek, amelyek tényleg nívós épületté emelhetik majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park Natura2000 védettségű madárvédelmi területétől mindössze két kilométerre lévő, de arra a hatástanulmány szerint egyáltalán nem veszélyes visegrádi projektet.
|
Így nézhet majd ki a Tiborcztól egy másik kedvenc NER-milliárdos kezébe került visegrádi luxushotel
|
Az eredetileg 2009-re ígért Hilton hotel építését a válság kettévágta, majd Tiborcz Istvánon át az MKB-ben és a Közgépben is érdekelt Szíjj László tulajdonába került. Most befejezhetik az építkezést.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2020/05/25/tiborcz-istvan-szijj-laszlo-visegrad-vsgrd-hotel-szalloda-luxusszalloda/
|
2020-05-25 21:54:34
| true | null | null |
24.hu
|
Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek az EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztésekkel összefüggésben.
A 4iG tájékoztatást tett közzé a 4iG ajánlatának nyertes ajánlatként történő kihirdetéséről az NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság által "AZ EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztések" tárgyú verseny-újraindításával megindított központosított közbeszerzési eljárás eredményeképpen. ...
|
Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG
|
Közel egymilliárd forintos megrendelést nyert el a 4iG, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-nek az EES bevezetéséhez szükséges informatikai jellegű fejlesztésekkel összefüggésben.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/uzlet/20200526/kozel-egymilliard-forintos-megrendelest-nyert-el-a-4ig-433888
|
2020-05-26 11:59:42
| true | null | null |
Portfolio
|
Új közbeszerzési eljárást ír ki a Józsefvárosi Önkormányzat a kerületi óvodák, iskolák közétkeztetésére.
A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára.
Az önkormányzat azt is írta a közleményében, hogy a kerületi óvodák, az iskolák, valamint Józsefvárosi Szociális Szolgáltató és Családsegítő központ számára 2020. június 2-ig a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék konyhája fogja ellátni ezt a feladatot, utána pedig a rendkívüli helyzetre tekintettel az Eurest Kft. mindaddig, amíg egy közbeszerzési eljárás eredményeképpen új szerződést nem kötnek valakivel. Erre azért van szükség, mert az önkormányzatnak kötelező feladata a közétkeztetést biztosítása, így a szolgáltatásnak zavartalanul kell működnie.
A Klassz Menza szolgáltatásaira már évek óta számos panasz érkezett az önkormányzathoz, az előző kerületi vezetés idején azonban ezek nem jártak komolyabb következménnyel. Az iskolák, pedagógusok, szülői munkaközösségek többször is tiltakoztak az ellen, hogy rossz minőségű ételeket kaptak a menzákon. Sokan más módon igyekeztek megoldani az étkezést, és visszamondták a megrendelését. Az egyik általános iskola adatai szerint már csak a gyermekek kétharmada veszi igénybe az iskolai menzát, ők is csak azért, mert az intézményben nincs alternatív étkeztetési lehetőség, a felnőttek viszont mindannyian kiiratkoztak a menzáról. A minőségi problémák mellett azt is kifogásolták, hogy a szerződtetett cég folyamatosan emelte az árat.
A Klassz Menza neve a kispesti közétkeztetési botrány miatt ismerősen csenghet. A XIX. kerületben is a Klassz Menza Kft. (korábbi nevén Pensio17 Kft.) végezte 2012 óta a közétkeztetést. A Gajda Péter polgármester vezette önkormányzatnak azonban sikerült úgy leváltania a céget, hogy lényegében változatlanul (alvállalkozóként) benne maradtak az üzletben. Az új körbeszerzést egy olyan, alig egyéves, számottevő közétkeztetési tapasztalattal nem rendelkező cég nyerte, amelyet egy 24 éves férfi alapított. Az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság is eljárást indított Ferenczi István LMP-s önkormányzati képviselő közérdekű bejelentése alapján, és arra jutott, a versenykorlátozó döntést meg kell semmisíteni, az önkormányzatnak pedig 100 milliós bírságot kell fizetnie.
Kiemelt kép: Rosta Tibor /MTI
|
Pikóék kirúgják a 700 millióért dolgozó közétkeztetési céget Józsefvárosból
|
A Pikó András vezette önkormányzat kedden jelentette be, hogy érvénytelennek tekinti azt az éves szinten mintegy 700 milliós értékű közétkeztetési szerződést, amely alapján a Klassz Menza Kft. végezte a szolgáltatást egyes józsefvárosi intézmények számára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/26/klassz-menza-jozsefvaros-kozetkeztetes/
|
2020-05-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást. A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik.
Hogy hányan indulnak egy pályázaton, az a korrupciós kockázat megállapítása miatt fontos. Ahol egyáltalán nincs verseny, vagyis egyetlen jelentkező van, ott inkább felmerülhet, hogy előre eldöntötték, hogy kinek kell kapnia a munkát. Minél több az induló, annál kisebb a korrupció kockázata. A CRCB kutatói az indulók számától függően a versenyintenzitást jelölő mutatókat alkottak, hogy összehasonlíthassák az egyes időszakok és pályázattípusok korrupciós kockázatait.
A haveri cégek szereplésének vizsgálatára az MGTS+ jelölést használták, a "Mészáros, Garancsi, Tiborcz, Simicska és Társaik" rövidítéséből. Az ide sorolt cégek listája megtalálható a tanulmány végén, reklámos és ásványvizes vállalat éppen úgy megtalálható köztük, mint vasút- és útépítő cégek.
Világosan látszik, hogy a korrupciós kockázat mértéke és az MGTS+ csoport győzelmei között összefüggés van: akkor nyerik a legtöbbet a haveri cégek, amikor a legkisebb a verseny.
Óriási mentőcsomagot kaptak Mészárosék
A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy idén az MGTS+ csoport cégei kivételesen sokat nyertek. Úgy tűnik, hogy az állam nagyvonalú segítséget nyújtott nekik, hogy meg tudjanak birkózni a járvány nyomán keletkező gazdasági nehézségekkel.
Ez azzal járt együtt, hogy az elmúlt 15 évben soha nem volt annyi verseny nélkül elnyert közbeszerzés, mint idén.
A 2020 első négy hónapjában lezárt közbeszerzések 41 százaléka volt olyan, hogy csak egyetlen pályázó indult. Ez az arány, négy hónapos átlagokat számolva, 2005 és 2019 között 20 és 35 százalék között mozgott.
2020 előtt az MGTS+ csoporthoz tartozó cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékán egyedül, versenytárs nélkül indultak - ez az adat már önmagában mutatja, hogy az indulók száma összefügg a korrupció kockázatával, hiszen rivális nélkül kapták megrendeléseiknek több mint felét kapták a baráti cégek. Idén ez az arány is nagyon megugrott: a csoport győzelmeinek 68 százalékában egyedül indult a pályázaton.
Az MTGS+ csoport 74 közbeszerzésen győzött április végéig, összesen 253 milliárd forint állami megrendelést elnyerve. Ez az összes közbeszerzésen elköltött idei pénz 27 százaléka, ami szintén új rekord.
A csoporthoz sorolt cégek 2005 és 2010 között még csak 0,4 - 1,8 százalékát vitték el a közbeszerzésre szánt pénznek, 2013-ban már 17 százalékát, tavaly pedig 21 százalékát. (A csoportba sorolt cégek között vannak, amelyek már nem aktívak, például Simicska Lajos egykori birodalmához tartozó vállalkozások, míg van köztük olyan, ami csak az elmúlt néhány évben jött létre.)
Hogy mennyire számít a politikai helyzet, azt jól mutatja, hogy az MGTS+ cégcsoport 2015-ben szerepelt a legrosszabbul, akkor az elnyerhető pénzek alig 5 százalékát vitték el. Az volt Simicska Lajos és Orbán Viktor nyílt szakításának az éve, és az új, immár leginkább Mészáros Lőrinc köré épített cégháló még nem állt fel akkoriban.
Kampány idején szabadabb a pálya
A tanulmányból az is kiderül, hogy a választási kampányok kivételes időszakoknak számítanak. Egyrészt sokkal több a közbeszerzés, mint a többi évben: a 2006-os, a 2010-es, a 2014-es és a 2018-as választás idején is jóval többet lehetett keresni az állami megrendeléseken, mint a kampány nélküli években.
A másik érdekesség, hogy kampányidőszakban a haveri cégek kivételezett helyzete ideiglenesen megszűnik. 2017 májusa és 2018 augusztusa között például az MGTS+ csoport egyetlen tendert sem nyert úgy, hogy egyedül indultak. Ilyen kivételes alkalmakkor nagyobb a verseny Magyarországon, többen érezhetik közel magukat a sikerhez, mint máskor.
2016 óta jobban figyelnek az EU-s pályázatokra
A tanulmány harmadik igen érdekes megállapítása, hogy az EU-s pénzből fizetett pályázatok esetében 2016 óta csökkent a korrupciós kockázat, míg a tisztán magyar adófizetők pénzéből finanszírozott pályázatokon nőtt. A CRCB kutatói emlékeztetnek, hogy 2016-ban indított vizsgálatot az EU csalásokat felderítő hivatala, az OLAF, Tiborcz István közvilágítási sikerei ügyében.
|
Mészárosék állami megrendelései minden rekordot megdöntöttek a járvány alatt
|
Szerdára virradóra tette közzé a CRCB (Corruption Research Center Budapest) legfrissebb jelentését, amelyben 2005 januárjától 2020 április végéig elemezték az összes állami közbeszerzést, majdnem 248 ezer kiírást. A mostani elemzés elsősorban két szempontra koncentrál: hányan indultak egy-egy közbeszerzési pályázaton, és mennyit nyert közülük olyan cég, amelynek tulajdonosa nyilvánvalóan Orbán Viktor baráti köréhez tartozik.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/27/meszarosek-allami-megrendelesei-minden-rekordot-megdontottek-pont-a-jarvany-alatt
|
2020-05-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Komolyan gondolja a Magyar Turisztikai Ügynökség a koronavírus-járvány miatt megrogyott turizmus támogatását, és meg is vannak ennek az első nyertesei. Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A felhívás keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, ehhez képest az MTÜ összegzésünk szerint
83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.
A legnagyobb támogatást a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot. Ez ráadásul nem az első támogatás, amihez a három milliárdos hozzájut, már bő egy éve is arról írtunk, hogy a Kisfaludy-programból 2,9 milliárd forintot kaptak erre a fejlesztésre.
NER-milliárdosok fejleszthetik a hoteleiket állami pénzből
Minden idők legnagyobb turisztikai programja milliárdosoknak szólt: minden harmadik forint náluk landolt.
A pályázat legnagyobb nyertese, természetesen, mégis Mészáros Lőrinc. Az Opus Global Nyrt.-n keresztül a felcsúti dollármilliárdos érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállodáját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel.
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István korábbi közös vállalkozása is kapott állami támogatást, a nemrég a tizedik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel és Balázs Attila által megvásárolt Appennin Nyrt. egyik leányvállalata, a Pro-Mot Hungária Kft. 7 milliárd 350 millió forintot kapott a balatonvilágosi Club Aliga hotel és élményközpont építésére, míg a balatonfüredi vitorlásközpont szálláshelyfejlesztésére 4 milliárd 400 millió forint jutott a szintén e cégcsoporthoz tartozó Solum-Invest Kft-nek.
Ez a két cég április elején, amikor még Tiborcz és Mészáros Lőrinc volt az Appennin tulajdonosa, a balatonfüredi kikötő felújításához és a Club Aligához tartozó kikötőre már kapott 1-1 milliárd forint támogatást a Kisfaludy-program keretében. Céges részesedésük eladását Tiborczék egyébként éppen azzal indokolták, hogy elkerüljék még a látszatát is, hogy politikai befolyásukkal szereznek támogatást.
A mostani döntésre az Appennin Nyrt. hívta fel a figyelmet közleményében, közölve, hogy a Club Aliga és a füredi kikötő területén is szállodák építésébe kezdett. A tőzsdén jegyzett társaság a Club Aliga területén egy egész évben működő, 4 csillagos, 160 szobás szállodát hoz létre. A hotelhez wellness részleg, konferenciaközpont, sportpályák, játszóterek, boltok és kávézók is tartoznak majd. Balatonfüred központjának egy eddig beépítetlen területén pedig egy több mint 100 szobás, 5 csillagos, szintén egész évben működő szálloda építését kezdte meg a vállalat. A munkálatok márciusban indultak a mélyépítéssel, a szálloda átadását ugyancsak 2023-ra tervezik. A cég szerint a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai nem befolyásolják érdemben a terveiket, sőt a belföldi turizmus további bővülésére számítanak hosszabb távon is.
Tiborcz István volt üzlettársa, a győri Paár Attila cége is nyert az MTÜ pályázatán, a keszthelyi Helikon Hotel felújítására 3 milliárd 987 millió forintot kapott.
A napi.hu arról írt tavaly ősszel, hogy a milliárdos vissza nem térítendő állami támogatás ellenére sok helyen nem kezdődtek meg a szállodaépítkezések, és az építőipari drágulás miatt a tervek a fiókban maradhatnak. Keszthelyen például a Hotel Baron beruházására 1,8 milliárd forintot ítéltek meg, de semmilyen hír nem érkezett róla. Mindenesetre a szálloda felújításra most is jutott vissza nem térítendő állami támogatás, az Adventor Hotel Kft. 4 milliárd forintból fejlesztheti az ötcsillagos keszthelyi szállodát. A nyertes cég Mészáros Lőrinc üzlettársának, a tiszakécskei útépítő milliárdosnak, Szíjj Lászlónak az érdekeltségében áll, bár nem közvetlen tulajdonosa a szállodás cégnek. A tulajdonos a Themis Magántőkealap, amit a Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. kezel, ez utóbbit vette a nevére Szíjj László tavaly márciusban.
Az Adventor Hotel Kft. nemcsak a keszthelyi építkezésre kapott pénzt, a Greenfield Hotel Bükfürdő felújítására is jutott a cégnek 2 milliárd forint, sőt a soproni Hotel Promus Winehouse, Conference & Spa kialakítására is elnyert ugyanennyi állami támogatást most. A soproni beruházás tavalyi Kisfaludy-program részeként már kapott 792 millió forintot.
Januárban derült ki, hogy Pécs NER-lovagja, a dohánybizniszben is érdekelt Czéh-Tóth Márk érdekeltsége megszerezte a patinás Palatinus Hotelt. A Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Zrt. két társaságnak adta el a százszobás, felújítandó szállodát. Nem kellett csalódniuk, a Hotel Palatinus Kft. most 3,5 milliárd forintot kapott a patinás szálloda rekonstrukciójára.
Kiemelt kép: Keszthely látképe, a jobb szélen a Helikon szállóval 2020. február 15-én. Fotó: MTI/Varga György
|
83 milliárd forintot osztottak ki szállodafejlesztésre, Mészáros és Garancsiék is nagyot szakítottak
|
Közzétették a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat nyerteseinek névsorát. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 83,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást osztott ki, túlnyomórészt a NER-hez kötődő vállalkozóknak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/26/szallodafejlesztes-mtu-magyar-turisztikai-ugynokseg-balaton-meszaros-garancsi/
|
2020-05-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Viktor;titkosítás;vasútépítés;kínai tőke;Budapest-Belgrád;
2020-05-23 14:55:15
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt
A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.
„Feljelentést tettem a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítási beruházása kapcsán hűtlen kezelés gyanújával. A kihallgatásra készen állok, a nyomozati anyagokba betekintést fogok kérni” – tudatta Szél Bernadett országgyűlési képviselő szombati, az MTI-ben is megjelent közleményében.
Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.
Nyilvános lesz, ha Kína és Szijjártó úgy akarja
Arra is emlékeztetett, hogy egy törvénymódosítás után a külügyminiszter csak „A Kínai Népköztársaság Kormányának álláspontját beszerezve” dönthet a beruházás iratainak nyilvánosságáról.
„de mindeközben mi – a magyar adófizetők és választópolgárok – nem ismerhetjük meg a kínai hitel kondícióit, a beruházás indokoltságát, a megtérülés kilátásait. Fizethetünk, de nem kérdezhetünk” – írja a politikus.
Tegyük hozzá Szél szavaihoz, hogy a beruházást itthon tíz évre titkosították; ebben ráadásul Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke sem látott problémát, amikor még csak a javaslatról kérdezték. A Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy
– mert hát Szijjártó Péter dönthet úgy, hogy feloldja a titkosítást; persze csak a kínaiak engedélyével.
Az is tudható, hogy a beruházás nagy részét (85 százalékát) kínai hitelből építjük majd, és minden jel arra mutat, hogy a megépítéséhez is elsősorban a kínai félnek fűződik érdeke – na és Mészáros Lőrincnek, hiszen a projektet magyar oldalról Mészáros cégcsoportja fogja lebonyolítani.
Alig 2400 év alatt térülne meg
Mint Szél Bernadett rámutatott, a vasútvonal felújítása a magyar állam legdrágább vasúti beruházása lenne, becslések szerint 3,6-4 milliárd forint körüli kilométer-árral, holott nem építésről, hanem felújításról van szó, azaz alig kell kisajátításokkal számolni, és a vonal kifejezetten könnyű, alföldi terepen halad, alagútépítésekre sem lesz szükség.
„Az eddig nyilvánosságra került, az ismert paraméterek alapján készült szakértői számítások 130 és 2400 (!) év közé teszik a projekt várható megtérülését. Ez a gyakorlatban a soha meg nem térülés kategóriája, ilyen kilátások mellett sem a magántőke, sem egy bank nem finanszírozná a beruházást. Ezért is tolják ránk, adófizetőkre, gondolván, hogy nekünk esélyünk sincs tiltakozni” – jegyzi meg a politikus, aki szerint alap, hogy feljelentést tesz.
„Egy ország, ami tűr, némán és bénultan”
Mint Szél fogalmaz, „Polt Péter nem most fogja bevenni a bátorságszérumot”, de már csak azért sem maradhatunk csendben, mert
|
Hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasútépítés miatt
|
A független képviselő szerint a kínai kommunista párt diktál a Fidesznek.Szerinte már most is bőven fizetjük „a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt nászajándékát”: a kormány épp 82 milliárd forintot csoportosít át a projektre az idén eredetileg betervezett 61 milliárd forintos kiadáson felül, vagyis csak 2020-ban a kormány csak erre a beruházása 143 milliárd forintot szán – írta Szél.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3079160_hutlen-kezeles-gyanujaval-tett-feljelentest-szel-bernadett-a-budapest-belgrad-vasutepites-miatt
|
2020-05-23 17:21:00
| true | null | null |
Népszava
|
Korom Milán;Bernau Péter;
tenisz;
2020-05-26 07:40:00
Teniszbotrány: Szűcs rosszul választott segítőt
Nem a megfelelő embernek adott hatalmat a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, akinek egyéb elfoglaltságai miatt az ellenőrzésre sem maradt elég ideje.
Lapunk folytatja sorozatát, amelyben arra keresi a választ, hogyan juthatott el odáig a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ), hogy 3,5 milliárd forintos extra állami segítségre szoruljon, amelynek elmaradása esetén a felszámolás és megszűnés várna rá.
Amint az ismert, a magyar kormány számára a sport kiemelt stratégiai ágazat, a politikai vezetés a korábban soha nem látott mértékű anyagi támogatásért cserében saját embereit tette a szövetségek élére. Így lett a teniszezők első embere 2011-ben Szűcs Lajos, fideszes parlamenti képviselő, a párt korábbi frakcióvezető-helyettese.
Szűcs neve és kapcsolatrendszere volt a garancia a kiemelt állami támogatásokra, a 2010-es évek előtt 150-200 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező szervezet büdzséje jelenleg eléri az évi 3 milliárd forintot is. Ekkora forrásnak a kezelése, a kiadások kordában tartása, ellenőrzése folyamatos jelenlétet igényelt volna, vagy olyan ember kiválasztását, aki a napi szintű elnöki felügyelet hiánya ellenére sem okoz kárt az MTSZ-nek.
Szűcs nem vett részt az MTSZ napi munkájában, előfordult, hogy hetekig sem látták a szövetségben. Nem voltak rendszeres elnökségi ülések, melyek a jogszerű működés elengedhetetlen feltételei. Ideális esetben havonta ül össze a testület, de minimum negyedévente elkerülhetetlen a tanácskozás a zavartalan működés biztosítása érdekében. Az elnökség dönt minden szövetségnél többek között a költségvetésről, szakmai programokról, az állami források felhasználásáról, klubok, játékosok támogatásáról. Szintén a testület hatáskörébe tartozik a döntés a versenynaptárról, részvételről külföldi sporteseményeken, majd az ezekről készülő szakmai beszámolók elfogadása, utóbbi azért fontos, mert ez igazolja, hogy az állami forrást arra használták, amire kapta a szövetség.
Az MTSZ-ben nem voltak rendszeresen elnökségi ülések, úgy tudjuk, az is előfordult, hogy kilenc hónapig nem ült össze a testület. Szűcs távollétében a februárban távozott főtitkár, Richter Attila volt a mindennapokban a szövetség irányítója. Mivel nem volt sem elnöki, sem elnökségi kontroll, de a napi ügyeket vinni kellett, nagyon sokszor Richter döntött olyan kérdésekben is, melyekről egyeztetni kellett volna az elnökséggel.
Az atlatszo.hu 2018. novemberében azt írta, egy tagszervezet feljelentése nyomán a NAV vizsgálatot indított az MTSZ gazdálkodása miatt, mert felmerült a gyanú, hogy magáncégek részesültek a szövetség részére biztosított állami támogatásból, amit a törvény tilt. A feljelentés szövege szerint bűncselekmény gyanúját veti fel, hogy az MTSZ saját feladatainak az ellátására olyan céggel szerződött, amelynek tulajdonosa a szövetség fizetett alkalmazottja és munkakörét képezi a kiszervezett feladatok ellátása.
A feljelentésben szerepelt az is, hogy az edzőkkel egyéni vállalkozói szerződéseket kötött az MTSZ, a szakemberek a fizetésük egy részét számla nélkül, zsebbe kapták. Illetve azt is leírták a feljelentésben, hogy a szövetségben sok döntés született az elnökség megkérdezése nélkül.
Az MTSZ főtitkárával, Richter Attilával kapcsolatban összeférhetetlennek és etikátlannak tartja a bejelentő, hogy a főtitkár a saját cégével, a Pro Sport Invest Kft.-vel Fucsovics Márton teniszező képviseletében szerződött a szövetség egyik főszponzorával, a HEDO Kft.-vel a versenyző reklámtevékenységére. A kontraktus alapján a HEDO Kft. – állítja a bejelentő – a szövetségnek nyújtott százmillió forintos támogatásából 30 milliót a Pro Sport Investnek utalt át.
Richtert rengeteg bírálat érte kívülről, majd az idő előrehaladtával már a szövetségen belülről is. Szűcs, mivel nem látott rá a napi ügyekre, de azt sem akarta beismerni, hogy hibázott, amikor nem ellenőrizte rendszeresen az MTSZ-nél zajló folyamatokat, illetve a tévedését sem Richter kiválasztásával, nagyon sokáig védte a főtitkárát.
Richter bukását végül az idén februárra Budapestre tervezett, ám helyszín és kormánygarancia hiányában elmaradt WTA-torna okozta. Az MTSZ sosem vállalta fel ezt a versenyt, a WTA honlapján mégis Richter szerepelt versenyigazgatóként, miután ő arról tájékoztatta a női profi játékosok szervezetét, hogy nem lesz akadálya a torna lebonyolításának. Ehhez jött, hogy februárban derült ki az is, komoly, önerőből kezelhetetlen anyagi problémái vannak az MTSZ-nek, amelynek mértékét, az Emmi-nek áprilisban írt 3,5 milliárdos konszolidációs kérelem után ismerte meg konkrétan az elnökség, amelynek tagjai Szűcs Lajos elnök és Bohács Zsolt alelnök kivételével lemondtak.
A konszolidáció feltétele a kormány részéről Szűcs távozása és a rendkívüli közgyűlésen a politikai vezetés által kiválasztott elnökjelölt megválasztása. A közgyűlés június 12-én lesz, erről hétfőn született döntés.
|
Teniszbotrány: Szűcs rosszul választott segítőt
|
Nem a megfelelő embernek adott hatalmat a Magyar Tenisz Szövetség elnöke, akinek egyéb elfoglaltságai miatt az ellenőrzésre sem maradt elég ideje.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3079394_teniszbotrany-szucs-rosszul-valasztott-segitot
|
2020-05-26 17:54:00
| true | null | null |
Népszava
|
Melyik volt az elején, és melyik lett azóta lakosságarányosan a legfertőzöttebb megye? És ennek átfertőzöttsége mekkora a fővároshoz képest? Például ezek is remekül lekövethetők az alábbi infografikán, ha a bal alsó sarokban a play gombra kattint.
Pár poént előre ellövünk: érdemes megfigyelni, hogy Budapest végig az "élen" van, de a kezdeti nagy előnyéhez képest a végén már szinte ugyanazt az arányt produkálja, mint a legfertőzöttebb megyék. Érdekes az is, hogy a zalai idősotthonos fertőzöttség, vagy a tatabányai kórház ügye mennyire meg tudja dobni ezeket az adatokat, és az élvonalba katapultálni az adott megyét.
Az adatok tükrében felmerülhet, hogy Fejér megyét miért nem kommunikálták kiemeltként, illetve látszik, hogy Pest megyében az adatok alapján utólag nem tűnik túl indokoltnak a fővároshoz hasonló kiemelt korlátozás.
|
Így kúszott végig a járvány a fővároson és a megyékben
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/05/27/race_bar_chart_megyei_budapesti_fertozottseg_lakossagarany_koronavirus_jarvany/
|
2020-05-27 18:02:34
| true | null | null |
Index
|
|
ügyvéd;zsarolás;őrizet;bűnszövetség;
2020-05-27 14:17:29
Több száz milliós vagyonra tett szert a saját ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd
Bűntársaival együtt gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg az üzletembertől.
Bűnszövetségben, súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás miatt indított nyomozást a Fővárosi Nyomozó Főügyészség egy saját ügyfelét megkárosító budapesti ügyvéd és társai ellen; a gyanúsítottakat nagyszabású akció során a Terrorelhárítási Központ és a rendőrség segítségével fogták el - közölte az MTI-vel a főügyészség vezetője szerdán.
Ibolya Tibor a közleményében azt írta, a 43 éves budapesti férfi ügyvédként 2014-ben megbízást kapott a sértettől, egy feltaláló üzletembertől, hogy a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat lássa el.
Az ügyvéd elhitette a sértettel, hogy házkutatást fognak nála tartani, ezért elkért tőle több, üzleti és személyes titkokat tartalmazó adathordozót, ám azokat nem adta vissza. Egy társával valótlanul azt állították az üzletembernek, hogy az adathordozókat az ő védelme érdekében a Dunába dobták.
A főügyész közleménye szerint az ezt követő években az ügyvéd az üzletember költségén és csak részben tudtával létrehozott több gazdasági társaságot, amelyeket saját bizalmi embereivel töltött fel, és a cégek közötti pénzmozgások segítségével több mint százezer euróval károsította meg a sértettet.
A nyomozó ügyészek a Terrorelhárítási Központ munkatársainak és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda rendőreinek segítségével nagyszabású akció során, több budapesti és Pest megyei helyszínen fogták el a gyanúsítottakat és tartottak kutatásokat, amelyek során bizonyítékokat, okiratokat, informatikai eszközöket, továbbá vagyontárgyakat és kábítószert foglaltak le. Öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat őrizetbe vettek.
|
Több száz milliós vagyonra tett szert a saját ügyfelét zsaroló budapesti ügyvéd
|
Bűntársaival együtt gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg az üzletembertől.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3079617_tobb-szaz-millios-vagyonra-tett-szert-a-sajat-ugyfelet-zsarolo-budapesti-ugyved
|
2020-05-27 18:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Tagadja bűnösségét az az ismert budai ügyvéd, akit azzal gyanúsítanak, hogy több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat és ingatlant zsarolt ki egy feltalálótól a társaival – tudta meg a 24.hu.
A megalapozott gyanú szerint egy negyvenhárom éves ügyvédként dolgozó férfi 2014-ben megbízást kapott a feltaláló üzletembertől, hogy lássa el a kozmetikai termékeit forgalmazó cégét érintő ügyvédi feladatokat. Az ügyvéd felismerte, hogy megbízója bizalmatlan a hatóságokkal szemben, ezért elhatározta, hogy ügyfelét kihasználva, csalárd módon jut anyagi előnyhöz.
A férfi elhitette ügyfelével, hogy házkutatást fognak nála tartani, és elkért tőle több adathordozót, amelyek üzleti és személyes titkokat tartalmaztak. Miután nem következett be az egyébként csak az ügyvéd által kitalált házkutatás, az adathordozókat nem adta vissza, hanem megtévesztve ügyfelét, egy társával hamisan azt állította, hogy azokat az ügyfele védelme érdekében a Dunába dobták.
Az ezt követő években az ügyvéd az üzletember költségén és csak részben a tudtával létrehozott több gazdasági társaságot, amelyeket azonban a saját bizalmi embereivel töltött fel, és a cégek közötti pénzmozgások felhasználásával több, mint százezer eurót tulajdonított el a feltalálótól. Amikor az ügyfél 2017-ben felmondta a megbízást, az ügyvéd – több társával együtt – megzsarolta, és a rákövetkező évben több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat, készpénzt és ingatlant szerzett meg tőle élet elleni fenyegetéssel.
Az ügyvéd társa volt egy ötvenkilenc éves férfi is, aki elsőnek semleges közvetítőnek mutatkozott, és a fizetésre így akarta rávenni az üzletembert, később azonban közölte vele hogy ha nem működik együtt, akkor ,,indul a vendetta”. De 100 ezer euró erejéig egy harminckilenc éves férfi is megzsarolta az üzletembert, aki a cégcsoport informatikai fejlesztését végezte, és a cégcsoport működéséhez elengedhetetlen adatok visszatartásával fenyegetett.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség csalás, zsarolás, ügyvédi visszaélés bűntette miatt, két társát pedig zsarolás miatt hallgatta ki gyanúsítottként. Úgy tudjuk, hogy az ismert budai ügyvéd tagadta a bűnösségét a kihallgatása során. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség letartóztatást indítványozott az ügyvéd és az informatikussal szemben is, valamint kérte az ötvenkilenc éves férfi bűnügyi felügyelet alá helyezését.
Fotók: ügyészség
|
Tagadja tettét a feltalálót százmilliókkal, gyémántokkal zsaroló budai ügyvéd
|
Tagadja bűnösségét az az ismert budai ügyvéd, akit azzal gyanúsítanak, hogy több százmillió forintnyi vagyont, gyémántokat és ingatlant zsarolt ki egy feltalálótól a társaival
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/28/tagadja-tettet-a-feltalalot-szazmilliokkal-gyemantokkal-zsarolo-budai-ugyved/
|
2020-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Minden ember szokott spórolni, minden ember örökölhet, minden embernek lehetnek szülei. Ezek mind olyan használható források, amiket az ember családon belül alkalmazni tud.
Ezt mondta a 24.hu-nak vagyoni helyzetéről Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő, aki a tavalyi önkormányzati kampány idején a kormánysajtóban megjelent felvételeken súlyos korrupcióra utaló állításokat tett. Az MSZP-ből azóta kizárt képviselő kezében fehér port tartalmazó zacskót lóbálva a többi közt azt mondta, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy.
A politikust azért kerestük meg, mert a vele jó viszonyt ápoló kispesti szocialista polgármester lapunknak adott interjújában arról beszélt, hogy Lackner Csabának nem a képviselői fizetés jelenti az egyetlen hivatalos bevételi forrást, nem a képviselőség a főállása. Gajda Péter azt mondta, Lacknerék az Orbán-kormány által biztosított családi kedvezményekkel tudtak házat építeni, és nagy értékű Skoda terepjárót vásárolni.
Lackner Csaba megkeresésünkre a polgármesterrel egybehangzóan elmondta, négy gyermeket nevelnek, így a házépítés esetén és az autóvásárláskor is ki tudták használni a nagycsaládosoknak járó állami kedvezményeket. De hozzátette, bőven kaptak családi segítséget és hitelfelvétel is áll a vagyonszerzésük mögött. A képviselő szerint egyébként nem igaz az, hogy 12,5 millió forintba került volna az a Skoda terepjáró, ami a felesége tulajdonában van, mint mondta, ennél jóval olcsóbb volt az autó.
Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a kiszivárgott hangfelvételeken egy gépkocsivásárlásról is beszél Lackner, beszélgetőtársának azt mondta: a feleségének szánt 12,5 millió forint értékű autót egy Péter nevű személy már le is foglalózta számára. De az is szerepel a felvételeken, amikor Lackner azt mondja:
Bementem a Wallishoz és úgy voltam vele, hogy 15 millió forintig jó vagyok.
A politikus kispesti házáról szólva azt mondta, igénybe vették a kétszer tízmillió forint állami támogatást, valamint az ötmillió forint adó-visszatérítési kedvezményt, amit az ingatlan tulajdoni lapja is alátámaszt. Így – mint mondta – a 25 milliós segítség az ingatlanépítés költségeinek majdnem több mint a kétharmadát tette ki.
A Gajda Péter által emlegetett más bevételi forrásairól viszont Lackner nem akart nyilatkozni. Azt mondta, céges információkat nem fog kiadni. Ám az Opten céginformációs adatbázisa szerint aligha saját vállalkozásából finanszírozza kiadásait. Az egyetlen tulajdonában álló gazdasági társaság, a Perfekt-Terv Kft. az elmúlt öt évből háromban veszteséges volt, de a másik két évben is összesen ötmillió forint nyereséget hozott. Ráadásul vagyonbevallása szerint ezzel a társaságból Lackner az elmúlt években havonta 35 ezer forintot keresett, igaz, ez az utolsó 2020-as bevallása szerint már felemelkedett 190 ezer forintra.
A politikus a nyilvánosságra került felvételekről sem kívánt nyilatkozni, mert – ahogy fogalmazott – nem tudja, hogy azokon ki és hogyan szerepel, azok tele vannak fals információkkal.
Továbbá érdekes körülmény, hogy bár Lackner ügyében többek közt kábítószerrel való visszaélés miatt nyomoz a rendőrség, meglepő módon állítása szerint nem keresték meg őt a hatóságok.
Kiemelt kép: Lackner Csaba /Facebook
|
Lackner Csaba a vagyonáról: családi segítség, öröklés, hitel
|
"Minden ember szokott spórolni, minden ember örökölhet, minden embernek lehetnek szülei. Ezek mind olyan használható források, amiket az ember családon belül alkalmazni tud."
Ezt mondta a 24.hu-nak vagyoni helyzetéről Lackner Csaba kispesti önkormányzati képviselő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/28/kispest-korrupcio-lackner-csaba-csaladi-segitseg-orokles-hitel-gajda-peter/
|
2020-05-28 12:55:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az elmúlt hetekben végképp feldühítette Nagykőrös nem kormánypárti lakóit, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet közepette a város fideszes polgármestere a megmentő szerepében tetszelegve a fociklub építkezésével kampányolt. Czira Szabolcs áprilisi diadalittas közlése után a helyi önkormányzati lap május közepén egyenesen „soha nem látott” infrastrukturális fejlesztésnek minősítette, hogy készül a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület székháza, holott két sportszövetség is szabálytalanságokat állapított meg a klubnál.
De mégis miből építkeznek? – kérdezték a helyiek, ha egyszer a Magyar Labdarúgó-szövetség már feljelentést is tett, mert kiderült, hogy szabálytalan felhasználás miatt a sportegyesület 50 millió forinttal tartozik az MLSZ-nek. Emiatt a szövetség felfüggesztette annak a 190 millió forintnak a folyósítását is, amelyet a Kinizsi a társaságiadó-felajánlásokból kapott, így viszont az önkormányzat sem utalhatta volna át az összeg másik felét, mert annak a tao volt a feltétele.
A rejtélyt az MLSZ oldotta meg a HVG kérdésére adott válaszában, ami egyben azt a gyanút kelti, hogy szó szerint kifizetődő a támogatás legmagasabb körökkel jóban lenni. A Kinizsi ugyanis részletfizetési engedményt kért és kapott az adóhivataltól, amit bemutatott a labdarúgó-szövetségnek, ott pedig megszüntették a felfüggesztését, mondván, a klubnak nincs köztartozása.
Csakhogy közben kiderült, a Kinizsi nemcsak a fociban maradt a sportági szervezet adósa, hanem a röplabdában is. Mint a Magyar Röplabda Szövetségnél kérdésünkre elmondták, csaknem 24 millió forint visszafizetésére kötelezték az egyesületet, részben azért, mert a dokumentumok alapján egyszerűen nem használták fel a támogatást. Csakhogy, ha a pénz a számlán maradt, akkor kérdés, a Kinizsi miért nem fizette vissza az összeget.
A röplabdások csak a veszélyhelyzet miatt nem kértek még adóhivatali végrehajtást, viszont a klub a jelek szerint nem tájékoztatta az MLSZ-t a tartozásról. Az önkormányzatnál pedig nem vettek tudomást erről, pedig az egyesület és a közgyűlés között egy remek híd képződött.
A Kinizsi elnöke, Sohajda Márk október óta a nagykőrösi képviselő-testület fideszes tagja, sőt a Jogi, Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság elnöke is. Vagyis esetenként olyan kérdésekben is dönthet, vagy legalábbis befolyásolhatja a határozathozatalt, amelyek az egyesület életét is érintik. Ha pedig ez még nem lenne elég az összeférhetetlenséghez, a tao-támogatást a Duna Aszfalt ajánlotta fel, vagyis az ország egyik legtöbb közbeszerzését elnyerő vállalata.
A Duna Aszfalt tulajdonosa, Szijj László ugyanis nemcsak a felcsúti milliárdos egyik legközvetlenebb üzlettársa, hanem Czira Szabolcs polgármester nászura. Szijj lánya az ifjabb Czira felesége, az ifjabb Czira pedig a Duna Aszfalt ügyeiben is sokszor eljáró ügyvéd.
A tao-támogatások dokumentumai között az is fellelhető, hogy Sohajda Márk és az egyesület technikai vezetője, Veszprémi Zsolt – aki nem mellesleg Sohajda üzlettársa a beszédes nevű Sport Transzfer Kft.-ben is – az előző teljes évadban egyaránt havi bruttó 300-300 ezer forintot vettek fel. Utóbbinak a versenyzők utaztatása, logisztikája mellett még a szertár rendezésének is bele kellett férnie az összegbe, ahogy a kapcsolattartásnak is a szövetséggel.
A sztori még januárban indult, amikor kiderült, hogy az egyesület anyagi okok miatt visszalépteti felnőtt labdarúgócsapatát a megyei I. osztályból. A HVG kereste a nagykőrösi polgármestert is, aki helyett csak az alpolgármester válaszolt, de ő sem érdemben, mondván, hogy a Kinizsi egy önálló szervezet.
A sportklubot és vezetőit azonban nem lehetett utolérni, csupán korábbi nyilatkozataik olvashatók, miszerint az egyesület előző irányítói a ludasok. Ebből annyi tény, hogy a klub korábban olyan focistákat is leigazolt, akiknek a gázsija jelentősen meghaladta a klub lehetőségeit, először ez eredményezhette a fizetési nehézségeket.
A polgármester még a rendkívüli helyzetben is megpróbált az egyesület segítségére sietni, hogy a klub ki tudja fizetni a rezsiszámláit. Czira egy személyben döntött az önkormányzat sporttámogatási keretének felosztásáról, amiből 1,2 millió forint jutott a kosarasoknak, a maradék ötmillió pedig a Kinizsié lett. Pedig az önkormányzat sem támogathat olyan szervezetet, amelynek köztartozása van.
|
Az adótartozások ellenére önlik a pénz a fideszes kisváros fociklubjához
|
Több tízmilliós tao-támogatás visszafizetésére kötelezték, mégis épülhet közpénzből a Nagykőrösi Kinizsi Sportegyesület klubháza. Az egyesület, a Fidesz és a kormányhoz közel álló üzletemberek, köztük Mészáros Lőrinc üzlettársának az érdekei összemosódnak.
Az elmúlt hetekben végképp feldühítette Nagykőrös nem kormánypárti lakóit, hogy a járvány okozta veszélyhelyzet közepette a város fideszes polgármestere a megmentő szerepében tetszelegve a fociklub építkezésével kampányolt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200528_Az_adotartozasok_ellenere_omlik_a_penz_a_fideszes_kisvaros_fociklubjahoz
|
2020-05-28 14:24:00
| true | null | null |
HVG
|
2020.05.28. 05:52
A XIX. kerületi vagyonkezelő igazgatója több millió forintnyi közpénzt markolhat fel munka nélkül, ha idő előtt eltávolítja posztjáról az önkormányzat képviselő-testülete – értesült lapunk. Eközben a Momentum javaslata szerint az önkormányzati vezetés körül sorjázó ügyeket a Soros által támogatott Transparency Internationallel vizsgáltatnák ki.
Amennyiben Kránitz Krisztiánnak, a kispesti vagyonkezelő korrupciógyanús ügyekbe keveredett vezetőjének megbízatását idő előtt, jogszerű indoklással visszavonja a XIX. kerület képviselő-testülete, akkor Kránitz jogosult a vezetői megbízatásának lejáratáig terjedő illetményre – tudta meg a Magyar Nemzet.
Értesüléseink szerint, ha Kránitzot a képviselő-testület most júniusban eltávolítaná hivatalából, akkor az több mint 13 millió forintjába kerülne a kerületi polgároknak, amelyet az el nem végzett munka után is kellene fizetni. Ez körülbelül 25 hónapnyi budapesti diplomás átlagbérnek megfelelő összeg.
A Vagyonkezelő Műszaki Szervezet (Vaműsz) igazgatóját határozott időre nevezte ki a kispesti baloldali többség, megbízatása 2021. február 28-án jár le. A határozott idejű vezetői megbízások visszavonását indokolni szükséges, ám a jogszabályok szerint az igazgató körül sorjázó korrupciógyanús ügyek jogi szempontból nem nyújtanak elégséges indokot az igazgató eltávolításához. Lapunk úgy tudja, a leváltás csak akkor valósulhat meg, ha Kránitz munkaköre átszervezés miatt szűnik meg.
Kránitz Krisztián leváltása akkor került ismét szóba a fővárosi politika színterein, amikor Gajda Péter kispesti polgármestert kinevezték a Fővárosi Közgyűlés összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatok ellenőrzéséért felelős bizottság elnöki posztjára. Mint azt a Magyar Nemzet megírta, a kinevezés után Gajda tudta nélkül abban állapodtak meg a budapesti frakciók, hogy számukra csak akkor fogadható el a kerületvezető kinevezése, ha leváltják Kránitzot és átvilágítják a vagyonkezelőt. A Vaműsz átvilágítása korábban is napirenden volt, a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy egy ismert könyvvizsgáló cég negyvenmillió forint plusz áfa árajánlatot adott a munkára.
Lapunk utolérte Soproni Tamást, aki elmondta, hogy folytatott tárgyalást Gajda Péterrel az ügyben, valamint fővárosi kérdések kapcsán is. – Nagyon bizakodó vagyok, hogy a transzparencia irányába tudunk lépéseket tenni, amelyekben megállapodtunk – nyilatkozta a kerületvezető. Hozzátette: ebbe a munkába szeretnék bevonni a Transparency Internationalt is.
Gajda Péter kispesti polgármester úgy tájékoztatta lapunkat, a kerületben minden önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjét Kránitzéhoz hasonló, határozott idejű szerződéssel szokták megbízni. A kerületvezető arról is beszélt, hogy a vagyonkezelő átszervezésének kérdése jelenleg is napirenden van.
– A nyilvánosságra került hangfelvételek alapján egy felelős vezető megfontolhatta volna Kránitz Krisztián menesztését akár ilyen áron is, amit a szabályok szerint kötelező kifizetni neki. A napvilágra került vádak alapján Kránitz Krisztián méltatlan és alkalmatlan a vagyonkezelő vezetésére – nyilatkozta lapunknak Dódity Gabriella kispesti fideszes önkormányzati képviselő.
Mint ismert, Kránitz Krisztián, a kispesti vagyonkezelő vezetője, a Magyar Nemzet és a Hír TV által nyilvánosságra hozott Lackner-felvételeken párttársa szerint 12 millió forintot kaszált egy korrupciógyanús ügyleten, míg Gajdának hárommillió jutott. Lapunk azt is kiderítette és nyilvánosságra hozta tavaly októberben, hogy az igazgató nem tüntetett fel egy spanyolországi nyaralót a vagyonnyilatkozatában, valamint számos gyanús ingatlanfelújításra bukkantunk az önkormányzati lakások kapcsán.
vagyonkezelő
Kránitz Krisztián
botrány
|
Milliókat kaphat Mr. Negyven Százalék
|
A XIX. kerületi vagyonkezelő igazgatója több millió forintnyi közpénzt markolhat fel munka nélkül, ha idő előtt eltávolítja posztjáról az önkormányzat képviselő-testülete – értesült lapunk. Eközben a Momentum javaslata szerint az önkormányzati vezetés körül sorjázó ügyeket a Soros által támogatott Transparency Internationallel vizsgáltatnák ki.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/milliokat-kaphat-mr-negyven-szazalek-8171126/
|
2020-05-28 16:31:49
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója, a Viresol ügyében kérdezte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot Szél Bernadett. A független országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy miután maga a hatóság is kimondta, hogy a Viresol tavaly nyár óta folyamatosan szennyezi a környező vizeket, miért nem szabtak ki rá bírságot.
A hatóság válasza szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot – írja Facebook posztjában Szél.
A Mátrai Erőmű nem fellebbezett, de a Viresol megfellebbezte a katasztrófavédelem döntését.
Ezt csak úgy tudom értelmezni, hogy — az akkor még mindkét céget tulajdonló — Mészáros Lőrinc úgy gondolta: inkább bevállalja a pár milliós vízszennyezési bírságot, csak ne kelljen költséges átalakításokat végeznie a búzafeldolgozóján
– magyarázza Szél Bernadett.
A politikus feljelentést tett a Viresol ellen környezetkárosítás miatt, az ügy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra került.
A Mátrai Erőmű időközben az államhoz került, az ügyletről itt írtunk bővebben:
A kiemelt képen a Mátrai Erőmű látható. Fotó: Marjai János/24.hu
|
Mészáros Lőrinc búzafeldolgozója szennyezte a vizet, de a Mátrai Erőmű kapott bírságot
|
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szerint bár a Viresol felelős a tavalyi tömeges halpusztulásért és a rosszulléteket okozó gázszennyezésért, nem ők, hanem a Mátrai Erőmű kapott vízszennyezési bírságot, összesen 5 millió forintot.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/28/meszaros-lorinc-viresol-matrai-eromu-birsag/
|
2020-05-28 21:34:00
| true | null | null |
24.hu
|
Történelmi jelentőségűnek nevezte a 24.hu-nak adott válaszában a kormány által turizmusfejlesztésre biztosított 150 milliárd forintot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), mondván,
soha ennyi vissza nem térítendő forrást nem kaphattak a magyar családok.
Bár az ígéret szerint a vidéki, nyolcszobásnál kisebb magán szálláshelyek felújítására is juttat 60 milliárd forintot az állam, a nyertesek listájáról egyelőre annyit látni, hogy kormányközeli milliárdosok kapták a vissza nem térítendő támogatás első adagját, a 150 milliárd forintnak több mint a felét. Ahogy kedden beszámoltunk róla, a NER húzóemberei nagyot szakítottak a turisztikai ügynökség által levezényelt szállodás pályázaton:
a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállóját összesen 17,7 milliárd forintból újítják fel,
a kaszinóbizniszben a néhai Andy Vajna helyét átvevő Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. pedig a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére kapott összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
Jutott az állami pénzből a győri Paár Attilának – a miniszterelnök veje, Tiborcz István volt üzlettársának – is, aki a keszthelyi Helikon szállodát újíthatja fel, ehhez csaknem 4 milliárd forintot kap cége a költségvetésből.
Az Adventor Hotel Kft. pedig, amely közvetetten Szíjj Lászlónak, Mészáros Lőrinc üzlettársának a tulajdonában áll, három (egy keszthelyi, bükfürdői és soproni) szálló fejlesztésére összesen 8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak örülhet.
A 100 szobásnál nagyobb szálláshelyek és ötcsillagos vidéki szállodák összesen 85 milliárd forint támogatást kapnak a koronavírus-járvány okozta válság ürügyén, amihez ugyanennyi önerőnek kell társulnia, azaz a NER-hez közeli vállalkozók szállodaépítésének a felét az állam állja.
Sok saját pénzt nem kell kockáztatniuk a nyerteseknek, a vissza nem térítendő támogatás összege az építési költség maximum 70 százaléka lehet, és nem kell bajlódniuk az előfinanszírozással sem: a megítélt támogatás 50 százalékát előlegként megkapják. Akkor is, ha olyan tőkeerős vállalkozókról van szó, mint az említett Garancsi-Csányi-Hernádi trió, akiknek összvagyonát 400 milliárd forintra becsülik. Nem beszélve Mészáros Lőrinc szállodaláncáról, amelyet 17,7 milliárddal segít meg az állam – ez majdnem akkora összeg, mint amennyit Leisztinger Tamás keresett annak idején, amikor átadta a Hunguest szállodaláncot a felcsúti sikerembernek.
De nézzük, kik kerültek még a nyertesek listájára a nagyhalakon kívül!
A vendéglátós szakmában ismert Hoffmann Henrik két projektje is befutott. A Hotel Ózon Kft. kis híján 3,3 milliárd forintot nyert a mátraházai hotel felújításra és bővítésre. A cégnek amúgy szalad a szekere, 2018-ban 1,3 milliárd forint árbevételt és 500 millió forint adózott eredményt mutatott ki, 2016 és 2018 között összesen 1,5 milliárd forint tiszta profitot termelt. Ilyen mérleggel akár piaci hitelre is lenne esélye.
Csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették az MPHH Hotel Invest Kft.-t, amelyet Hoffmann tavaly decemberben gründolt Márton Péterrel, aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót. Ők a 100 szobás Relax Hotel létrehozását tervezik, a döntési listából még az sem derül ki, hogy hol.
7,4 milliárd forinttal a második legnagyobb támogatást egy hévízi hotel létrehozására ítélték meg, erről azt tudni, hogy 5 csillagos lesz, és a nyertes az Event Horizon Capital Zrt. A cég a debreceni illetőségű Hüse István érdekeltsége, aki tavaly decemberig a harkányi Gyógyszálló Zrt.-nél dolgozott, korábban több szállodacégben megfordult. A nyertes cégnek nincs messzire nyúló előélete, 2017-ben és 2018-ban is nulla árbevételt mutatott ki.
Debrecennek két nagy projekt is jut a szállodafejlesztési boomból. Az önkormányzati tulajdonú Debreceni Gyógyfürdő Kft. 4,4 milliárd forinthoz jut a négycsillagos Aquaticum Hotel Plage Superior szálloda megépítésére és üzemeltetésére. Ez a hamarosan megnyíló új debreceni strand mellett épül fel. A támogatásnak ezek szerint az sem akadálya, ha veszteséges cégről van szó: a Debreceni Gyógyfürdő Kft. 2014 és 2018 között minden évben mínuszt mutatott ki, és összesen durván 900 millió forint veszteséget hozott össze.
Magánbefektetőként a lista szerint a Füredi Kastély Kft. építkezhet állami támogatással a cívisvárosban. A cég március óta tetrecen Ingatlanforgalmazó és Beruházó Kft. néven fut, de a lényeg, hogy bő 3,6 milliárd forint támogatáshoz jut egy új, négycsillagos szálloda, a Smart Life Hotel Debrecen létesítéséhez. Tulajdonosa február óta a Hattyú Projekt Kft., amelynek a cégiratok szerint egyedüli tagja László György, a háttérben azonban az építőipari milliárdost, a Híd-csoportot összehozó Apáthy Endrét sejtik a piacon. Tény, hogy a Füredi Kastély tulajdonosai a múlt év végéig Apáthy-érdekeltségek voltak, és László György nem áll távol a milliárdos cégbirodalmától: 2014-2018 között a G-Híd ügyvezetője volt.
2,75 milliárd forint ingyenpénzhez jut a Tamburmajor Invest Kft. A céget egy éve alapították, és azzal került be a hírekbe, hogy megvette a Magyar Telekom balatonkenesei szállodáját. A tulajdonosok között van Varga Lajos – az ő érdekeltségében áll a kormány kedvenc őrző-védő cége, a Valton Security Zrt. –, Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója, Varga Mihály, a KÉSZ Holding tulajdonosa és Vertán György informatikai vállalkozó.
A Hotel Carbona Zrt. 537 millió forintot nyert a négycsillagos hévízi Naturmed Carbonában minőségfejlesztés és szolgáltatásbővítés címszóval. A cég, így az egykori bányászüdülő korábban Bálintfy Gábor ismert jobboldali ügyvéd érdekeltsége volt, és most is fellelhető a cég igazgatóságában. Tulajdonos Csóti György MDF-alapító, később fideszes országgyűlési képviselő, aki az Orbán-kormány zágrábi nagykövete volt, de feltűnt az Echo Tv-ben is, 2017-től pedig a Miniszterelnöki Kabinetiroda szakértője.
496 millió forintot nyert a Velence Resort Zrt., amit szállásfejlesztésre és kapacitásbővítésre költhet. A négycsillagos velencei hotel üzemeltetését annak idején az Eventhotels Vagyonkezelő Zrt. szerezte meg, ez a cég több szálon kötődik az egykori államtitkár, fideszes képviselő L. Simon Lászlóhoz. Formális tulajdonosi kapcsolatot hiába keresnénk a cégadatbázisban, de vannak más nyomok, mint például az Eventhotels cégétől bérelt iroda, vagy az L. Simon által favorizált uszodafejlesztés, amelynek kivitelezésében az Eventhotels kulcsszerephez jutott.
Hamar lezárták a pályázatot, a tömeges elbocsátás sem akadály
Guller Zoltán, a turisztikai ügynökség vezérigazgatója május 19-én jelentette be, hogy a magyarországi szálláshelyek teljes körű felújítását célzó program utolsó szakaszára újabb 150 milliárd forintot biztosít a kormány. Ahogy megírtuk, a nagy szállodák felújítására kiírt pályázat keretösszege eredetileg 20 milliárd forint volt, így ha hihetünk Gullernek, a turisztikai ügynökségnek napok alatt kellett döntenie további 65 milliárd forint szétosztásáról.
Igaz, az állami támogatásra az igény már a koronavírus-járvány okozta válság előtt is felfokozott volt. Januárban számoltunk be arról, hogy valakik karácsony és újév idején is résen voltak, a vidéki szállodák támogatására szánt 20 milliárd forintos keret többszörösére érkeztek ugyanis pályázatok az év utolsó napjaiban, így a december 20-án megnyitott kiírást már január 7-én felfüggesztették a tervezett március végi zárás helyett. Aki tehát a karácsonyt és az időközben eltelt néhány munkanapot nem arra fordította, hogy jó előre elkészítse és beadja a pályamunkáját a nagy kapacitású szállodák fejlesztésére és létesítésére kiírt pályázatra, az lemaradt a támogatásról. Már akkor arról írtunk,
számos szállodás cég átverve érzi magát, mert szinte kizárt, hogy rákészülés nélkül bárki érvényes pályázatot produkáljon ilyen rövid idő alatt.
A keret aztán májusra több mint a négyszeresére, 85 milliárd forintra hízott – anélkül, hogy nyoma lenne a pályázat újranyitásának vagy új pályázat kiírásának. A jelek szerint tehát aki az év végén nem volt résen, az kimaradt a történelmi léptékű szálláshely-fejlesztésből. Az összeg megnégyszerezését egyébként nem a már januárban is a 20 milliárd forintot jócskán meghaladó igényekkel magyarázza az MTÜ, hanem a járványhelyzet okozta recesszióval, Guller bő egy héttel ezelőtt arról beszélt: „a vírus okozta válságból való kilábalást a fejlesztések folytatása segíti, így a turizmusban a kormány még magasabb fokozatba kapcsolt, amikor a fejlesztésekről döntött.”
És ez még nem minden, a 85 plusz a kisebb szállásoknak jutó 60 milliárd forinton felül 5 milliárd megy kempingekre is, így gyaníthatóan a Mészáros Lőrincék által üzemeltetett Balatontourist is számíthat támogatásra. Persze az sem újdonság, hogy állami pénzből próbálják felújítani a vízparti kempingeket:
Az viszont a válság miatt bajba jutottakat segítő munkahelyvédelmi programok közepette mégis csak különös, hogy olyan cég kap 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást, amely épp ezekben a napokban válik meg több száz dolgozójától. Márpedig a Hunguest Hotels esetében ez a helyzet: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó lánc április végén jelentette be, hogy munkatársainak több mint felét elküldi, az eredeti tervek szerint decemberben kezdődő szállodafelújításokat pedig előrehozza. Ehhez a fölöttébb bőkezű állami támogatás egy hónap elteltével meg is érkezett, a Népszava szerint úgy, hogy a csoportos leépítéssel
850 ember veszíti el az állását a szállodaláncnál, hogy addig se kelljen fizetni őket, amíg az államtól kapott milliárdokból végeznek a felújításokkal.
A támogatás jóval több, csak egy része láthatatlan
Több cikket írtunk már arról, hogyan osztja fű alatt az állami százmilliókat az MTÜ egyedi döntésekre hivatkozva. Így kapott pénzt Zoób Kati balatonfüredi divatháza, ebből a keretből építene balatoni panziót Tasnádi László volt III/II-es tiszt és rendészeti államtitkár, Pécs NER-lovagja, Czéh-Tóth Márk pedig (aki a mostani pályázaton is begyűjtött 3,5 milliárd forintot a Palatinus Hotel rekonstrukciójára) másik szállodája árának hatszorosát kaphatja felújításra az ad hoc támogatásból.
|
Napok alatt szórtak szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között
|
Az állam a szállodaépítési és -felújítási költségek felét kifizeti a milliárdosok cégeinek. A pályázatra csak a jól értesültek tudtak időben jelentkezni. A turisztikai ügynökség a családok támogatásáról beszél, holott Mészáros Lőrinc hoteljei a 17 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatással egy időben több száz embert rúgtak ki.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/05/29/turizmus-szallodafejlesztes-mtu-tamogatas/
|
2020-05-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
NER HOTEL - térképen a politika-közeli szállodák, éttermek
|
A NER Hotel egy olyan webes alkalmazás, ami átláthatóbbá teszi a magyar szállás- és a vendéglátóhelyek tulajdonosi és üzemeltetői hátterét. Segítségével tájékozódhatsz, kinél cseng a kassza a költésed nyomán, ha asztalt vagy szállást foglalsz.
| null | 1 |
https://www.nerhotel.hu/
|
2020-09-30 11:26:00
| true | null | null |
K-Monitor
|
|
Csütörtök este jelent meg az a kormányrendelet, ami kizárólag erre a hétvégére engedélyezi az autós könnyűzenei koncertek megtartását, vagyis mindenkinek abban a a kocsiban kell buliznia, amivel érkezett. Márpedig aki nem tudott erről előre, ilyen szűk határidő mellett nem tud koncertet szervezni.
De a MOL által szponzorált Tankcsapda valahogy ráérezhetett a kormány terveire, mert már múlt hét elején bejelentette a Petőfi Rádióban, hogy május 29-én Debrecenben, május 30-án pedig Székesfehérváron autós élő dalpremiert tart a Szüless meg újra című számnak.
Hogy az örök lázadó zenekarnak miért lehetett ekkora mákja, azt nem tudni, de az biztos, hogy a héten pont találkoztak Kósa Lajossal egy sajtótájékoztatón, amin bemutatták a Tankcsapda és a Jim Beam közös viszkijét, aminek a bevételét a Debrecen Városi Segélyalapnak ajánlották fel. Az eseményről a Fidesz alelnöke is osztott meg képeket az oldalán.
A Tankcsapda Debrecenben körszínpadon játszik majd, a „nézőtéren” pedig körülbelül 600 autó fér el, Székesfehérváron pedig nagyjából 300 autó tud majd leparkolni. Az autós koncertekről szóló kormányrendelet vasárnap már hatályát is veszti, így az engedmény pont arra a kép napra érvényes, amit a Tankcsapda előre leszervezett.
|
A Tankcsapda pont arra a két napra szervezett autós koncerteket, amikor a kormány megengedte
|
Csütörtök este jelent meg az a kormányrendelet, ami kizárólag erre a hétvégére engedélyezi az autós könnyűzenei koncertek megtartását, vagyis mindenkinek abban a a kocsiban kell buliznia, amivel érkezett. Márpedig aki nem tudott erről előre, ilyen szűk határidő mellett nem tud koncertet szervezni.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/05/29/a-tankcsapda-pont-arra-a-ket-napra-szervezett-autos-koncerteket-amikor-a-kormany-megengedte
|
2020-05-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. (…) Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd” – üzente Guller Zoltán azoknak, akik már akkor magánosítást, vitorláskikötő-kiszervezéseket, hajójárat-megszüntetéseket, kempingeladásokat orrontottak.
Aztán idén berobbant Európába a koronavírusjárvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.
Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.
A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.
Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhat magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál.
Hangsúlyozzuk ugyanakkor: mindez csupán pillanatfelvétel, a buli folytatódik, ráadásul fű alatti, gyengén dokumentált egyedi döntések is születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály. Vagy inkább: ököljog.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere által futtatott 42 Balaton-parti ingatlanprojekt
KESZTHELY
1. Keszthelyi Yachtkikötő
funkció: bő öt éve ennek az ingatlannak a megszerzésével lépett be Tiborcz István és csapata a Balaton-térség „fejlesztői” közé; a saját hajóflottával is rendelkező kikötőt a korábbi Bahart-portfolióból privatizálták (a keszthelyi önkormányzat szíves közreműködésével)
tulajdonos: a kormányfő veje formálisan már kiszállt a Keszthelyi Yachtkikötő Üzemeltető Zrt.-ből, de a cég vezérigazgatója (Péter Zsolt Miklós) és a kikötő zászlóshajójának kapitánya (Szloszjár Gábor) egyaránt köthető hozzá; előbbi vezető tisztségviselő volt az Elios Zrt.-ben, utóbbi ma is Tiborcz egyik cégében dolgozik
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint a Gránit Bank még állami résztulajdonú pénzintézetként kezdte hitelezni a társaságot, és eddig 580 millió forint kölcsönnel járult hozzá a kikötővásárláshoz, -fejlesztéshez; a jachtcsapat szponzorai között pedig ott találjuk a Tiborcz-kötődésű új NER-üstökös, Balázs Attila cégeit (Viastein térkőgyártó, Barnes-luxusingatlankereskedő)
2. A Hotel Helikon és a környező sportpályák területének fejlesztése
funkció: az épületet négycsillagos szállóvá varázsolják át és mellette élményfürdőt is létesítenek
tulajdonos: a Pannon Tessera Hospitalis Zrt.-t egy időre Tiborcz István vette a nevére, majd egy vele üzletileg „rokonítható” adótanácsadó, Boda Gábor lett az ingatlanegyüttest birtokló cég legláthatóbb részvényese
finanszírozás: a szálló megújítására 3,99 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás jutott a Kisfaludy-program szállodafejlesztési keretéből (továbbá a Mészáros Lőrinc-résztulajdonú Takarék-csoport 1,13 milliárd forint erejéig hitelezi a projektcéget)
3. A műemléki besorolású Hullám szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az ugyancsak a Tiborcz közelébe sorolható Pannon Tessera Hospitalis Zrt.
hitelező: a fenti Takarékbank-kölcsönből ezt a projektet is finanszírozzák
4. A szintén műemlékként jegyzett Balaton szálló
funkció: felújítandó hotel
tulajdonos: az épület a közelmúltig a Mészáros Lőrinchez sorolt Konzum II. Ingatlanbefektetési Alapé volt, majd nemrég átírták a Móló Invest Projekt Kft.-re; utóbbi cég egyik birtokosa az a – hévízi Fideszbe ágyazott – Gelencsér család, melynek fogászati érdekeltsége ugyancsak támogatja a Tiborcz-kötődésű Keszthelyi Yachtkikötő működését
5. A Via szálló helyén emelendő Baron Hotel
funkció: ötcsillagos szállodát és apartmanokat építenek az ingatlanon
tulajdonos: a 2,5 hektáros területet részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől „vásárolta össze” a Mészáros Lőrinc állandó társaként jegyzett Szíjj László; pontosabban az ő cége által kezelt Minerva Ingatlan esernyőalap–Minerva Green Ingatlanbefektetési részalap
finanszírozás: a projekt 1,84 milliárd állami forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program forrásaiból, majd újabb 4 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
6. Az egykori Zala Kemping területe
funkció: az egykori „táborhely” jelenleg fejlesztésre vár, a kemping bezárt
tulajdonos: az ingatlant bortokló Standful Property Kft. a patinás Magyar Építő Zrt. közvetett érdekeltsége; utóbbi vállalatot a bejáratott Tiborcz-partnerként ismert Paár Attila (WHB-csoport), valamint a kormányfő vejéhez ugyancsak barátilag kapcsolódó ifj. Szeivolt István (Épkar Zrt.) ellenőrzi
GYENESDIÁS
7. Négycsillagos szálloda építése a településen
tulajdonos: a fejlesztő Pleasure 77 Kft. tulajdonosa, Nagy Péter régi „üzletfele” a kormányzatnak;
finanszírozás: a hotelprojekt 1,73 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
VONYARCVASHEGY
8. Park Kemping és Üdülőfalu közel 5 hektáron
tulajdonos: a Magyar Kempingszövetség elnökeként funkcionáló Kisgyörgy Borbála cége, a Zala Kempingek Kft.; a táborhely a Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában lévő Balatontourist-hálózat tagja
RÉVFÜLÖP
9. Napfény és Napfény-Garden kempingek összesen közel 9 hektáron
tulajdonosok: a helyi önkormányzat és részben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.; a kempingeket Mészáros Balatontourist-csoportja üzemelteti
ZÁNKA
10. Canter Borház
funkció: borászat, később esetleg borhotel
tulajdonos: aBúzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. birtokában lévő Canter Borház Kft.; Mészáros Lőrinc 2017-ben az azóta elhunyt Demján Sándortól vette meg ezt az érdekeltséget
BALATONAKALI
11. Strand-Holiday Kemping 3 hektáron
tulajdonos: a Mészáros-féle Opus Global Nyrt. konszolidációs körébe vont Zion Europe Kft.; az üzemeltető természetesen a Balatontourist
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapja szerint az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 277 milliós kölcsönnel segítette a terület megvásárlását, fejlesztését
BALATONUDVARI
12. Golfpálya és az ötcsillagos Royal Golf Hotel kialakítása
tulajdonos: a területet 2017-ben szerezte meg az akkori MNV-vezér és golfszövetségi elnök (a Tiborcz Istvánnal üzleti koalícióban működő Szivek Norbert) köreihez sorolt Vagács András cége (Vaperty Investment Zrt.); ugyancsak Vagácsé a szállodaépítő projektvállalat (X. Center Irodaház Kft.)
finanszírozás: a szálló 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
TIHANY
13. A Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása Habsburg József főherceg nyári rezidenciája területén
funkció: a projekt keretében „átépül” a 6 hektáros parkból és három szállodaépületből álló vízparti ingatlan
tulajdonos: a Mol Fehérvár FC-tulajdonos Garancsi István, az OTP-főnök Csányi Sándor és a Mol-vezér Hernádi Zsolt által fémjelzett CD Hungary-csoport; az építtető CDHT Hotel Projekt Kft. ugyancsak az övék
finanszírozás: a beruházás 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból, majd újabb 8,6 milliárdot a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből
14. A Tihanyi Yacht Club megújítása és bővítése
funkció: a szállodaépületeket felújítják, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a magyar állam telkét a Peninsula Resort Zrt. bérli, e céget nemrég vette a nevére a Csányi Sándorral állandósult üzleti kapcsolatban álló Nagy György; a hotelfejlesztési munkákat végző vállalat (Repét Kft.) ugyancsak Nagy-érdekeltség
finanszírozás: az e-kikötő fejlesztéséhez 194,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Peninsula Resort Zrt. a Kisfaludy-program keretéből
BALATONFÜRED
15. A Nemzeti Vitorlásközpont megújítása
funkció: fejlesztik a szálláshelyeket, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
üzemeltető: a Solum-Invest Kft. annak az Appeninn Nyrt.-nek a leánycége, amelyet a közelmúltig Tiborcz István dominált (ma már csak 5 százalék alatti részvénycsomagot birtokol), illetve meghatározó résztulajdonosa a Keszthelyi Yachtkikötőt szponzoráló Balázs Attila
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Solum-Invest a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 4,4 milliárdot
16. Füred Kemping 19 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kemping üzemeltetést Mészáros Balatontourist-hálózata végzi
17. Négycsillagos szálloda a kemping területén
funkció: vitorláshajóval is megközelíthető luxusszálló épül a Balatontourist által üzemeltett táborhelyen
építtető: a Balaton környékén Mészáros Lőrinccel konzorciumba szerveződő, az állami Bahart Zrt. igazgatósági elnöki tisztségét is viselő Szabadics Zoltán vállalkozása, az Sz. Z. Szállodafejlesztő Kft.
finanszírozás: a projekt 1,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
18. Az UNI Hotel fejlesztése
funkció: a szálló kikötőjét alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a jelenleg Csányi Sándor közvetett tulajdonában lévő B.A. 1 Ingatlanforgalmazó Kft. 2016-ban jutott hozzá az (addig) állami ingatlanhoz
finanszírozás: a cég az e-kikötő kialakítására 550 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
ALSÓÖRS
19. Alsóörs Marina
üzemeltető: a kikötőt a Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérével kapcsolatba hozott Deák Gábor fejlesztette, ma a Balaton Dock Kft. a gazdája
finanszírozás: a részben uniós pénzekből megvalósított projektet és a balatonfenyvesi társkikötő fejlesztését az állami Magyar Fejlesztési Bank (MFB) 3,4 milliárd forintos hitele segítette
BALATONALMÁDI
20. A Bál Resort szálloda és a hozzá tartozó strand megújítása
tulajdonos-üzemeltető: a Mészáros-körbe tartozó Opus Global Nyrt. Hunguest Hotels-hálózata
finanszírozás: ez a projekt 1,45 milliárd forint vissza nem térítendő pénzt kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
BALATONKENESE
21. Az egykori Telekom-szálló felújítása, kapacitásbővítése
tulajdonos: a négy focipályányi, parti telek és rajta a 10 ezer négyzetméteres épületegyüttes tavaly decemberben került a Fidesz és a kormány rendezvényeit biztosító Valton Security-főnök (Varga Lajos) és társai, pontosabban az általuk alapított Tamburmajor Invest Kft. nevére
finanszírozás: a felújítást 2,75 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás segíti a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
22. A Balatonfői Yacht Club e-kikötőfejlesztése
hasznosító: a Balatonfői Yacht Club Kft. a Viszkei testvéreké; ugyanők annak idején bekerültek a NER médiarendszerének arcképcsarnokába (mint „reklámgazdák”), majd azért vették elő őket, mert a cégük gyártotta Giró-Szász András korabeli kormányzati kommunikátor elektromos jachtját
finanszírozás: Viszkeiék az elektromos hajókat is befogadó kikötő fejlesztésre 901 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutottak a Kisfaludy-programból
23. A volt Piroska Kemping 3 hektárja
tulajdonos: 2015-től az MKB Bank üzemeltetési kft.-je vette át a területet, majd a bank időközben „átcsúszott” Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonába
BALATONVILÁGOS
24. A Club Aliga élményközponttá fejlesztése
funkció: felújítják a hajdani pártüdülő 47 hektárját, a kikötőt pedig alkalmassá teszik elektromos hajók befogadására is
tulajdonos: a Pro-Mot Hungária Kft. meghatározó tulajdonosa a balatonfüredi Nemzeti Vitorlásközpontnál már emlegetett Appeninn Holding (amely, mint írtuk, még mindig egy „kicsit” Tiborcz Istváné és a vele szövetséges Balázs Attiláé), ám társtulajdonosként feltűnik a cégjegyzékben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez köthető Lexan-csoport is
finanszírozás: az e-kikötő kialakítására 999,9 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Pro-Mot a Kisfaludy-programból, a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt keretből pedig 7,35 milliárdot
SIÓFOK
25. Aranypart Kemping 9 hektáron
tulajdonos: családja cégén, a Brovama Kft.-n keresztül annak a Varga Jenőnek a befolyási övezetébe tartozik az ingatlan, akin keresztül Mészáros Lőrinchez került a Balatontourist; utóbbi máig a hálózatában tudhatja a kempinget
megjegyzés: Varga Jenő annak idején a pécsi egyetem MSZMP-titkáraként Gyurcsány Ferenc helyi KISZ-vezér elvtársa volt; arról is híres, hogy anno az általa alapított Vectigalis Zrt.-t jelölték ki a Jászai Gellért által bedöntött balatoni SCD–Balatontourist-kempingcégek felszámolására, illetve arról, hogy végül a Fidesz-érában ért karrierje csúcsára – a Malév-csőd menedzselésével
ZAMÁRDI
26. Mirabella Kemping közel 7 hektáron
tulajdonos: ugyancsak a Varga-féle Brovama Kft. – természetesen a Balatontourist partnereként
SZÁNTÓD
27. Az ötcsillagos BalaLand Hotel, apartmanok és élménypark fejlesztése
beruházó: a Matolcsy György legszűkebb nemzeti banki környezetéhez sorolt Nagy Róza rokonsága a Szántód BalaLand Family Kft.-n keresztül
finanszírozás: a projekt 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
BALATONFÖLDVÁR
28. A balatonföldvári nyugati (elektromos) kishajókikötő kiépítése
projektgazda: az a Balabo Környezetbarát Technológiát Gyártó és Fejlesztő Kft., melynek résztulajdonosa, Mészáros László Péter nemrég felvásárolt egy – a már emlegetett Viszkei testvérek balatonfűzfői telephelyére bejegyzett – hajógyártót (User Hybrid Kft.)
finanszírozás: a Balabo az e-kikötő kialakítására 897 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Kisfaludy-programból
BALATONSZEMES
29. Vadvirág Kemping 15 hektáron
tulajdonos: a nehezen átlátható hátterű Capetown Real Estate Zrt., az üzemeltető pedig a Mészáros Lőrinchez tartozó Balatontourist
finanszírozás: az ugyancsak Mészáros-résztulajdonú Takarék-csoport 2 milliárd forint erejéig hitelezi a tulajdonosokat
30. A Hotel OTP átalakítása
tulajdonos: a pénzintézet szállodája jelenleg zárva tart
finanszírozás: a felújítást 537 millió forint vissza nem térítendő támogatással segíti az állam a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési programból
FONYÓD
31. Háromcsillagos hotel a sporttelepen
építtető: az a Pelso Polgári Sportegyesület, amely a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter, Seszták Miklós bizalmas ügyvédjéhez, Rátky Miklóshoz köthető
finanszírozás: az ingatlan tulajdoni lapján már a 2018-as választások után „rögzült” az a bejegyzés, hogy Seszták tárcája 1,3 milliárdos kölcsönnel segítette a projektet
32. Napsugár Kemping közel 10 hektáron
tulajdonos: az egykor a Balatontourist hálózatába tartozó ingatlan jelenleg a Rátky Miklós ügyvédi irodájának címére bejegyzett FND Kemping Kft. birtokában van
finanszírozás: a tulajdoni lap tanúsága szerint a Mészáros közébe „sodródott” Takarék-csoport 380 millió forintos hitelt nyújtott a kempingprojekthez
BALATONFENYVES
33. Fenyves Yacht Club
üzemeltető: a kikötőt az Alsóörs Marinánál már emlegetett Deák Gábor fejlesztette, ma ezt a mólót is a Balaton Dock Kft. működteti
finanszírozás: a részben EU-pénzekből megvalósított itteni projektet és az alsóőrsi fejlesztést, ahogy már írtuk, az állami MFB 3,4 milliárdos kölcsönnel segítette
BALATONBERÉNY
34. Naturista Kemping szűk 6 hektáron
tulajdonos: a helyi önkormányzat, de a kempingüzemeltetés joga a Balatontouristé
35. Kócsag Kemping bő 3 hektáron
tulajdonos: a Vonyarcvashegynél emlegetett Kisgyörgy Borbála másik cége, a Kócsag Kemping Kft.; ez a táborhely ugyancsak Balatontourist-csoportba tartozik
BALATON-KÖRNYÉK
36. A Hotel Freya családbarát fejlesztése (Zalakaros)
üzemeltető: a Mészáros Lőrinchez tartozó Hunguest Hotels
finanszírozás: ez a projekt 420 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
37. Termál Kemping 4 hektáron (Zalakaros)
tulajdonos: a Siófok és Zamárdi esetében már „megénekelt” Varga Jenőék egy másik cége, a Queenstown Kft.; a kemping persze a nagy Balatontourist-család része
38. A Holnapocska Tábor és Zobori KalandoZoo fejlesztése, borpanzió építése (Zalaszabar)
tulajdonos: több cégen keresztül a balatonfüredi szállodafejlesztésnél már megidézett Mészáros-partner, Szabadics Zoltán; a zalaszabari projekt egy részének átadásán Rogán Antal „szakminiszter” is megjelent
finanszírozás: a Kisfaludy-program több „alzsebéből” 1,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás
39. Ötcsillagos szálloda felhúzása (Hévíz)
építtető: a Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels Zrt.-vel konzorciumba szerveződő Rossimo Kft. egyik testvérvállalata, az ugyancsak Hüse István által vezetett Event Horizon Capital Zrt.
finanszírozás: a projekt 7,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák fejlesztésére szánt Kisfaludy-keretből
40. A Hotel Helios wellness- és gyógyszálló fejlesztése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a projekt 1,05 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
41. A Hotel Panoráma színvonalának növelése (Hévíz)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a szállófejlesztés 458 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
42. A Hotel Pelion családbarát szolgáltatásainak bővítése (Tapolca)
üzemeltető: Hunguest Hotels
finanszírozás: a fejlesztés 1,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott a nagykapacitású szállodák Kisfaludy-keretéből
A szálloda- és kikötőfejlesztésre szánt országos források, azaz a bűvös 138 milliárd forint „hasznosulása”
(A Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-programjának hotel- és panziófejlesztési listája, a nagykapacitású szállodák építését és felújítását támogató döntési ív és az e-kikötők kialakítását célzó támogatási lajstrom alapján)
I. Mészáros Lőrinc és „koalíciós” társai – 39 milliárd forint
A balatoni érdekeltségekre (tóparti Hunguest Hotelek, a keszthelyi Baron, Szabadics és Hüse projektjei) költött 22 milliárd forintnyi állami pénz mellett ide soroljuk a tarcali Andrássy Rezidenciára nyert 324 milliót (mert a forrást még Mészáros Lőrinc érdemelte ki, csak azóta Tiborcz átvette a szállót), az ország egyéb Hunguest-érdekeltségeire szórt bő 12 milliárdos pénzesőt, továbbá a Szíjj László bükfürdői és soproni ingatlanjaira érkező közel 5 milliárdot.
II. Tiborcz István üzleti holdudvara – 23 milliárd forint
A balatoni fejlesztőknél (X. Center Irodaház Kft., Pro-Mot Hungária, Solum-Invest, Pannon Tessera Hospitalis) szereplő tételek 19,5 milliárd forintos összértéke mellett ide soroljuk a pécsi Hotel Palatinusra megítélt 3,5 milliárdot.
III. Garancsi, Csányi, Hernádi és Nagy György környéke – 15,7 milliárd forint
A balatoni fejlesztésekre megítélt mindösszesen 12,8 milliárd mellé ide soroljuk a Hernádi Zsolt által gondozott esztergomi Mária Valéria Hotel-projekt 2,9 milliárdját.
IV. Egyéb kormányzati lekötelezettek – 12,3 milliárd forint
A szántódi, balatonkenesei, balatonföldvári és gyenesdiási projektekre jutó 9,3 milliárd mellé ide soroljuk az ugyancsak a Nagy Róza-rokonság által fémjelzett Grand Hotel Tokaj-fejlesztés 3 milliárdját.
V. A többi magyar állampolgár – 48 milliárd forint
#Balaton#Garancsi István#Magyarország#Mészáros Lőrinc#Tiborcz István
|
A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet
|
A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/05/29/balaton-szalloda-molo-fejlesztes-tiborcz-garancsi-csanyi/
|
2020-05-29 15:04:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A DK hosszú évek óta próbálja megtudni, hogy mire költötte Mészáros Lőrinc felcsúti fociakadémiája a TAO-milliárdokat, a hatóságok és az Emmi azonban nagyon nehezen adta ki a dokumentumokat. A legutóbbi jogerős bírósági ítélet végül arra kötelezte a minisztériumot, hogy hozzák nyilvánosságra a TAO-ügyhöz kapcsolódó jegyzőkönyvet.
Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint
mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket. Olyan számlakivonatokra hivatkoznak benne, amelyeket nem mellékeltek a jegyzőkönyvhöz.
|
Teljesen használhatatlan az EMMI által kiadott, felcsúti milliárdokról szóló jegyzőkönyv
|
Az Emmi a bíróság által kijelölt határidő után ugyan, de kiadott egy 150 oldalas vizsgálati anyagot, amelyet a DK három különböző könyvvizsgálóval nézetett át. A párt szerint mindannyian arra jutottak, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza azokat az információkat, amiknek a kiadására korábban kötelezték őket.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/05/29/emmi-tao-felcsut/
|
2020-05-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2011 óta reklámkampánnyal hívja fel a figyelmet a lejáró sírhelybérletek újraváltására – legutóbb csaknem 14 millió forint értékben. A kampány költsége azonban megspórolható lenne. A BTI ugyanis közszolgáltatói feladatai és jogszabályi kötelezettségeinek ellátása érdekében alig 19 ezer forintért beszerezhetné azon ügyfelek aktuális lakcímadatait, akiket címváltozás miatt nem tud postai úton elérni. Az olcsóbb és célzott megoldás helyett a kampány 9 éve része a BTI évi rendes kommunikációs beszerzéseinek, melyeket 2013-tól a Wise Advisory Group Kft. nyer meg. A legutóbbi, 2019-es beszerzés alkalmával a Wise egyetlen riválisa a saját neve helyett a későbbi győztes nevét írta a pályázati anyaga szerződéstervezetébe. A Wise Advisory Group megalakulása óta csak Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok, illetve azok cégei által indított közbeszerzéseken nyert. A cég "piaci" ügyfelei is beszédesek: köztük volt már az Opus Global, a TV2 Csoport, a Konzum Private Equity, az Appennin Holding és a 4iG is.
2019 novemberében egy budapesti buszmegálló világítóplakátján találkoztunk először a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. sírhelymegújításra figyelmeztető kampányával. A Budapesti Városkezelő Holdingon keresztül a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő megrendelő cég, a szokatlan üzenet, valamint az üzenetátadás kevésbé célzott módja felkeltette az érdeklődésünket.
Kérdéseinkkel és közérdekű adatigényléseinkkel több körben fordultunk a kampányt megrendelő BTI Zrt.-hez. Leveleinkre a cég vezérigazgatójának, Horváth Józsefnek az aláírásával érkeztek a válaszok. Ezekből megtudtuk, hogy a 2019-es "Sírhelyújraváltó" kampány a "Médiakampányok 2019" elnevezésű beszerzés részeként valósult meg, amelyet még tavaly március közepén nyert el a Wise Advisory Group (WAG) Kft.
A 2019. október-novemberben futó kampány hirdetései járműmegállók világítóplakátjain, országos rádiócsatornákon és online hírportálok felületein jelentek meg, némi keresőmarketing-támogatással kiegészítve. A vizsgált "Sírhelyújraváltó" kampány – a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumok alapján – 13,6 millió forintba került. (Az összegbe beleszámoltuk a beszerzési eljárás részét nem képező, de a kampány összköltségébe beletartozó rádiós reklámidő árát is.)
A rádióreklámok a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Zrt. Kossuth, Dankó és Bartók rádiócsatornáin, illetve az egykor Andrew Vajna érdekeltségű, ma már a Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kötelékébe tartozó Retró Rádióban jelentek meg. Előbbiek reklámidejét az Atmedia leánycége, az MSC Hungary Kft., utóbbiét a Média Time Kft. értékesíti. Immár mindkét cég Mészáros Lőrincz üzleti köreihez tartozik – a legutóbbi tulajdonosváltásról a Média1 számolt be 2020 elején.
Felesleges kiadásnak tűnik
A BTI Zrt. a reklámkampány szükségszerűségét azzal indokolta, hogy a lejáró sírhelybérlettel rendelkezőknek vagy azok megbízott kapcsolattartóinak küldött postai értesítéseik több mint harmada "a címzett nem kereste vagy a címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza. Előbbieknél – miután a cím megfelelő, csak a címzett valamilyen okból nem veszi át az értesítést – a cég egyszerű postai levélben megismétli a figyelmeztetést, vagyis az üzenet végül eljut az érintett postaládájába.
Utóbbi esetben, ahol a címzett ismeretlen, jellemzően a címváltozás miatt nem tudja elérni a cég az érintetteket. Ők tulajdonképpen a kampány szűken vett célcsoportja, számukat tekintve 2019-ben 1163, 2018-ban 3210, 2017-ben pedig 3635 fő. A 2019-es "sírhelyújraváltó" kampány tehát elsődlegesen ennek a 1163 érintettnek szólt, akiket azonban a fent taglalt 13,6 millió forintos kampánynál sokkal célzottabb és olcsóbb módon is el lehetne érni.
A BTI Zrt. ugyanis – közszolgáltatói tevékenysége és jogszabályi kötelezettsége kapcsán – kellő jogalappal rendelkezik ahhoz, hogy csoportos adatigényléssel frissítse ügyfelei lakcímadatait a központi nyilvántartásból. Így az önkormányzati cég postai úton eljuttathatná az értesítést azon ügyfeleinek is, akiknek megváltozott a lakcíme, de ezt nem közölték a céggel.
Jogszabály-értelmezésünk és számításaink alapján a lakcímadatok legolcsóbb beszerzési módja – mágneses vagy optikai adathordozó használata, az aktuális 1163 tétel és csoportos adatigénylés esetén – címzettenként 16 forintba, azaz összesen 18 608 forintba kerülne. Ezt az összeget már csak a postaköltség terhelné, amellyel együtt is jelentős megtakarítást lehetne érni.
A témával kapcsolatban közadatigényléssel fordultunk a céghez, amelyben arról is érdeklődtünk, miért nem éltek eddig a fent említett csoportos adatigénylés (értsd lakcímadatbázis-frissítés) lehetőségével. Horvát József, a BTI Zrt. vezérigazgatója válaszában az alábbiak szerint reagált:
"...gazdasági döntéseink nem tartoznak a közérdekű adatok körébe, így azokról nem áll módunkban tájékoztatást nyújtani. [...] társaságunk médiakampányai elsősorban a kegyeleti jog gyakorlását szolgálják, segítik elő, a BTI Zrt.-nek ugyanakkor nincs jogszabályi kötelezettsége és pénzügyi fedezete sem a lakcímek külön felkutatására."
Fidesz-közeli cégek a beszerzésben
A BTI Zrt. 2019-es "sírhelyújraváltó" kampánya a "Médiakampányok 2019" elnevezésű beszerzés keretében valósult meg. A beszerzés kapcsán a temetkezési intézetnek nem kellett közbeszerzési eljárást lefolytatnia, mert a szolgáltatás összértéke nem haladta meg a szolgáltatásmegrendelésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatárt, a 15 millió forintot.
2017 előtt a BTI ugyanilyen típusú, éves beszerzéseihez még közbeszerzési eljárásra volt szükség. Ennek oka, hogy egyrészt alacsonyabb volt a közbeszerzési értékhatár, másrészt a műsoridő-vásárlással kapcsolatos szerződések akkor még a közbeszerzési törvény hatálya alá tartoztak, azaz a vásárolt reklámidő ára is beleszámított a beszerzés összértékébe.
A jelenlegi viszonyok között a beszerzés a BTI belső szabályai szerint zajlott. Ezek előírják, hogy a temetkezési intézet több cégtől is kérjen be ajánlatot. Az általunk kikért dokumentumok alapján a temetkezési intézet 2019-ben a New Land Média, a Wise Advisory Group és a Merlin Communication nevű cégektől kért ajánlatot, ám csak az utóbbi kettőtől kapott.
A győztes Wise Advisory Group mellett a másik két meghívott cég is rutinos szereplője a (köz)beszerzéseknek. A Merlin Communication volt, hogy már együtt, konzorciumban is indult a Wise Advisory Grouppal, de több alkalommal szerepeltek versenytársként is.
A hármasból a New Land Média neve cseng a legismerősebben: a cég Balásy Gyulának, az "udvari reklámbeszállító" Lounge Design tulajdonosának a médiavállalkozása. A g7.hu összesítése szerint a vállalkozó cégei az elmúlt években, de már idén is több 10 milliárd forint értékű közbeszerzést nyertek.
Furcsaságok a kampánydokumentációban
A gyakorlat szerint a BTI Zrt. ajánlatkérési dokumentációt küld ki a meghívott cégeknek, akik a dokumentáció kitöltésével adhatják le az ajánlatukat. Az anyag az ajánlattételi lapból, három különböző nyilatkozatból és a szerződéstervezetből áll.
A Merlin Communication Kft. – a későbbi győztes Wise Advisory Group egyetlen vetélytársa – meglepő szerződéstervezetet adott le pályázati anyagában. A szerződő felek adatait bemutató résznél ugyanis vállalkozóként nem a saját cégnevét, hanem a Wise Advisory Group Kft.-t tüntette fel. A dokumentumokon egyébként nem szerepel a cég vezetőjének aláírása sem.
A másik érdekességet a beszerzés győztesével később aláírt keretszerződésben találtuk. A szerződés 1. számú mellékletében, amely a keretösszeg projektekre bontott felbontását mutatja, egyszerűen nem stimmel a végösszeg, miután abba nem számolták bele a legutolsóként felsorolt feladat árát.
A BTI-nél cikkünk megjelenése előtt érdeklődtünk a soron következő "Médiakampányok 2020" beszerzés részleteiről is, ám a cég közölte: a járványügyi helyzet miatt idén még nem került sor a beszerzési eljárásra, és a beszerzés lefolytatásával kapcsolatban sem született döntés.
Nem ma kezdték
A BTI korábbi években lebonyolított kommunikációs beszerzéseit is megvizsgáltuk. Ezek alapján a Wise Advisory Group Kft. 2013 óta (!) zsinórban nyeri a temetkezési cég kommunikációs projektjeit, az utolsó három évben – a már említett okok miatt – közbeszerzési eljárás nélkül, két alkalommal is alulról súrolva a 15 millió forintos közbeszerzési értékhatárt.
A Wise Advisory Group Kft. által elnyert megbízások szerződés szerinti értéke a BTI Zrt. közbeszerzési eljárásain (K) vagy egyszerű beszerzésein (B)
Megbízások Szerződés értéke Médiakampányok 2013 (K) 15 024 210 Ft Médiakampányok 2015 (K) 20 785 500 Ft Hirdetések, médiamegjelenés 2015 (B) 1 271 500 Ft Médiakampányok 2016 (K) 22 405 082 Ft Székhelyváltoztatás tájékoztatási médiakampány 2016 (K) 9 813 017 Ft Médiakampányok 2017 (B) 14 886 434 Ft Médiakampányok 2018 (B) 14 785 532 Ft Médiakampányok 2019 (B) 14 221 396 Ft Összesen 113 192 671 Ft
Forrás: a Közbeszerzési Hatóság internetes adatbázisa és a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. honlapja.
A Wise Advisory Group évek óta tartó győzelmi szériája kapcsán megkérdeztünk pár szakembert és piaci szereplőt. A nevük elhallgatását kérő válaszadóink a konkrét ügyre nem kívántak reagálni, de általánosságban megjegyezték: az állami beszerzések egy részét jó ideje kedvezményezett vállalkozói körök uralják, a verseny pedig sok esetben már csak papíron létezik, pusztán formalitás.
Az ilyen eljárásokon a győztes mellett a többi cég jellemzően "vattaként" vesz részt, vagyis csak az ajánlatok száma, illetve a "rosszabb" ajánlat benyújtása miatt indul.
Az általunk megkérdezettek arra is rámutattak, hogy a jelenség a kisebb összegű, 15 millió forint alatti beszerzéseknél is érzékelhető, amelyeknél az is előfordul, hogy a kiírók tudatosan nem lépik át a közbeszerzési értékhatárt a közbeszerzési eljárás elkerülése miatt. Ezek a projektek ugyanis kevésbé vannak szem előtt, és nehezebb is őket ellenőrizni, hiszen nem szerepelnek a Közbeszerzési Hatóság online kereshető nyilvántartásában.
Merről fúj a szél?
Utánajártunk, hogy a Wise Advisory Group milyen közbeszerzési eljárásokon vett részt a megalakulása óta. A kis cég bár nem tartozik a milliárdos összegű, zsíros állami megbízásokat elnyerő nagyágyúk közé, a maga szintjén mégis jól kamatoztatja politikai kapcsolatait.
Erre utal, hogy a cég eddig csak és kizárólag olyan közbeszerzési eljárásokon aratott sikert, amelyeket Fideszes vagy Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok vagy azok önkormányzati cégei kezdeményeztek. A WAG részvételével megkötött keretszerződéseik összértéke meghaladja az 480 millió forintot.
A WAG Kft. megalakulása óta egyedül vagy konzorciumban elnyert közbeszerzések
Megbízó Polgármester Szerződések értéke Szent Margit Rendelőintézet NP Kft., Óbuda Bús Balázs (FIDESZ-KDNP) 98,5 millió Ft Budakeszi Város Önkormányzata Dr. Csutoráné Dr. Győri Ottilia (FIDESZ-KDNP) 12,4 millió Ft Budapest III. ker. Óbuda-Békásmegyer Önk. Bús Balázs (FIDESZ-KDNP) 6,3 millió Ft Budapest XI. ker. Újbuda Önkormányzata Hoffmann Tamás (FIDESZ-KDNP) 42,1 millió Ft Kelet-Nógrád Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás Székyné Dr. Sztrémi Melinda (FIDESZ) Sisák Imre (FIDESZ) Nagy-Majdon József (FIDESZ-KDNP) 74,3 millió Ft Hatvan Város Önkormányzata Szabó Zsolt (FIDESZ-KDNP) 19,6 millió forint Budapest X. ker. Kőbánya Önkormányzata Kovács Róbert (FIDESZ-KDNP) 109,2 millió Ft Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Dr. Kriza Ákos (FIDESZ-KDNP) 23,4 millió Ft Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. Dr. Kriza Ákos (FIDESZ-KDNP) 8,85 millió Ft Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) 68 millió Ft Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Tarlós István (FIDESZ-KDNP) 17,8 millió Ft
Forrás: Közbeszerzési Hatóság internetes adatbázisa és az önkormányzatok internetoldalai
A cég ügyfélköre és tulajdonosai
A Wise Advisory Group nemcsak önkormányzati megrendelésekkel büszkélkedhet. Jól látszik azonban, hogy a cég "piaci" ügyfelei is a kapcsolatokra épülnek.
2019 áprilisában a media1.hu számolt be róla elsőként, hogy a TV2 Csoport vállalati kommunikációja a Wise Advisory Group Kft.-hez került. A téma kapcsán a cikk azt is megemlítette, hogy a vállalkozás Mészáros Lőrinc holdingjának, az Opus Globalnak is dolgozik. Olyan sajtóközleményeket is találtunk (1, 2, 3), amelyeket a Wise adott ki a Konzum-csoport, az Appeninn Holding, illetve a 4iG nevében.
A kis kommunikációs vállalkozás cégadatait vizsgálva magyarázatot kapunk a cég ügyfélkörére. Az Opten cégadatbázisa alapján ugyanis kiderül: a kft. 2011 vége óta 50%-ban Elkán Péteré, aki az egykor Jászai Gellért által vezetett és erős politikai kapcsolatokkal rendelkező SCD Group ingatlanfejlesztő társaság kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese volt.
A másik tulajdonos, Skultéthy Kinga a vállalkozás 2008-as elindulásától kezdve részt vesz a WAG irányításában. Elkánnal közösen jegyzi az EVENTUM+ Kft.-t is, sőt a Kőbányai Hírek című önkormányzati újság lapigazgatói tisztségét is együtt látják el. Skultéthy ezen kívül még egy kisebb vállalkozásban is érdekelt.
A Wise Advisory Group Kft. a 2019-es pénzügyi év adatait cikkünk megjelenésekor még nem tette közzé, de az a korábbi számokból is látható, hogy a cég az utóbbi években növekedési pályára állt. Az Opten cégadatbázisa alapján a vállalkozás 2018-ban mindenben rekordot döntött: nettó árbevételét csaknem 90%-kal, adózás előtti eredményét pedig 168%-kal tudta növelni az előző év számaihoz képest.
Az eredmény különösen imponáló egy olyan kis kommunikációs cégtől, amelynek internetoldalán csupán a cég logója és a kapcsolati adatok találhatók.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Fidesz-közeli cég kampányol a budapesti temetkezési társaságnak a buszmegállókban
|
A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. 2011 óta reklámkampánnyal hívja fel a figyelmet a lejáró sírhelybérletek újraváltására – legutóbb csaknem 14 millió forint értékben. A kampány költsége azonban megspórolható lenne. A BTI ugyanis közszolgáltatói feladatai és jogszabályi kötelezettségeinek ellátása érdekében alig 19 ezer forintért beszerezhetné azon ügyfelek aktuális lakcímadatait, akiket címváltozás miatt nem tud postai úton elérni. Az olcsóbb és célzott megoldás helyett a kampány 9 éve része a BTI évi rendes kommunikációs beszerzéseinek, melyeket 2013-tól a Wise Advisory Group Kft. nyer meg. A legutóbbi, 2019-es beszerzés alkalmával a Wise egyetlen riválisa a saját neve helyett a későbbi győztes nevét írta a pályázati anyaga szerződéstervezetébe. A Wise Advisory Group megalakulása óta csak Fidesz-KDNP-s vezetésű önkormányzatok, illetve azok cégei által indított közbeszerzéseken nyert. A cég „piaci” ügyfelei is beszédesek: köztük volt már az Opus Global, a TV2 Csoport, a Konzum Private Equity, az Appennin Holding és a 4iG is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/29/fidesz-kozeli-ceg-kampanyol-a-budapesti-temetkezesi-tarsasagnak-a-buszmegallokban/
|
2020-05-30 10:22:58
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég. Fontos részlet, hogy tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami megbízásokból származott.
Oktatástechnikai eszközök és adatközponti számítástechnikai eszközök beszerzésére és telepítésére kiírt pályázatot nyert el a 4iG Nyilvánosan Működő Részvénytársaság a Testnevelési Egyetemtől – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A nyílt eljáráson a társaság egyedül indult, és el is nyerte a nettó 425,8 millió forintos megbízást. A szerződést május 18-án írták alá a felek.
A 4iG feladata lesz a Testnevelés Egyetem átfogó fejlesztésének keretében az egyetem központi épületének audiovizuális és oktatástechnikai rendszereinek, valamint a kapcsolódó és integráltan működő adatközponti, hálózati médiatároló rendszereinek, illetve SAP HANA üzemeltetési környezethez szükséges adatközponti eszközök szállítása, telepítése és beüzemelése. Emellett oktatást is kell tartaniuk a rendszer működésével és használatával kapcsolatban.
Fél év alatt 16 milliárd
A cég január közepén közleményben tudatta, hogy orvosi eszközökhöz kapcsolódó informatikai rendszereket épít ki a Magyar Falu Program egyik alprogramja keretében. A fejlesztések a háziorvosi munka informatikai támogatását szolgálják majd ki, a megbízás összértéke nettó 1,55 milliárd forint.
Akkor a HVG rámutatott, hogy ezzel a megbízással együtt a 4iG összesen 8,38 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket mindössze másfél hónap alatt. A portál össze is gyűjtötte ezeket:
Diákháló programba tartozó köznevelési és szakképzési intézmények vezetékes és vezeték nélküli hálózati fejlesztése, nettó 2,38 milliárd forintért;
Állami Egészségügyi Ellátó Központ Egészséges Budapest projektjébe tartozó 25 intézmény műtéti napló beszédleíró szoftvereinek leszállítása és telepítése 1,46 milliárdért;
gyártói támogatás nyújtsása a NAV-nak 1,06 milliárd forintotért,
wifi-rendszer kiépítése 25 intézményben 1,37 milliárd forintért,
„Oracle ZFS Tároló beszerzése és StorageTEK SL8500 Tape Library mentőeszköz bővítése” a NAV-nak 669,9 millió forint értékben;
hálózatbővítés a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség részére 566 millió forintért.
A cég sikerszériája pedig azóta is töretlen. A felsorolt megbízásokkal együtt összesen már több mint 16 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket a 4iG az elmúlt fél évben.
Még januárban kaptak egy újabb megbízást a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságtól WAN/LAN eszközök üzemeltetésének támogatására 71,9 millió forintért, februárban pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ versenyújranyitással megindított központosított közbeszerzési eljárásán futottak be győztesként. Az Egészséges Budapest projekt által érintett intézmények routercserét folytathatnak le nettó 754,5 millió forint értékben.
Márciusban a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiírt 1,08 milliárdos tendert húzták be. A 4iG feladata lesz három éven át „a Nemzeti Adó és Vámhivatal által használt HP Service Manager eszközzel támogatott szolgáltatás menedzsment folyamatok bővítése, licence követése”.
Áprilisban a Humansoft Szerviz Kft-vel közös megbízásról adott hírt a Közbeszerzési Hatóság, amely alapján HelpDesk és ServiceDesk szolgáltatás biztosít a két cég a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt-nek és a Paks II. Atomerőmű Zrt-nek 383 millió forintért.
Május elején a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. egyik tenderét, majd a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. pályázatát nyerték el 636 millió forint értékben.
Aztán a hét elején derült ki, hogy a társaság 3,7 milliárd forintot nyert a Nébih közbeszerzésén szakrendszerek szoftverfejlesztési és alkalmazási támogatására, egy nappal később pedig nettó 970 millió forintos megbízást kapott a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-től informatikai fejlesztésekre.
Állami megbízásokból gyarapodik
Minden jel arra mutat, hogy a 2020 is a 4iG éve lesz, pedig már tavaly sem panaszkodhattak. Sőt. A társaság 2019-ben fennállásának legsikeresebb évét zárta.
A cég beszámolója szerint „az elmúlt évben is folytatódott a tőzsdei társaság dinamikus fejlődése, amelynek köszönhetően kiemelkedő pénzügyi eredménnyel zárja a 2019-es gazdasági évét a 4iG. A cégcsoport legfontosabb megbízásai a logisztika, az oktatás, a gyógyszeripar, az egészségügy, valamint a járműipar és légi személyszállítás, a bankszektor és pénzügyi tanácsadás területéről származtak, de a társaság jelentős eredményeket könyvelhetett el a licensz- és eszközbeszerzések, illetve infrastruktúra-üzemeltetés és az IT biztonság területén is.”
„A társaság tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami, 38 százaléka pedig a vállalati szegmens megbízásaiból származott.” – írja a cég a honlapján.
A cégcsoport jelentős növekedésről számolt be munkavállalói állományában is: míg 2018 végén 376-an dolgoztak a részvénytársaságnál és leányvállalatainál, 2019. december 31-én már közel 600 saját munkavállalót foglalkoztatott a 4iG. Ez 60 százalékos növekedést jelent. A vállalatnál dolgozó munkatársak 90 százaléka magasan képzett mérnök, programozó és informatikus – mutatott rá a társaság.
A 4iG éves árbevétele az előző bázisévhez viszonyítva csaknem háromszorosára növekedett, és meghaladta a 41,12 milliárd forintot, míg a cégcsoport adózott eredménye 2,82 milliárd forint fölé, azaz huszonnyolcszorosára ugrott a 2018-as záróértékhez képest.
A menedzsment várakozásai szerint a teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások alapján, valamint a szolgáltatási portfólió tervezett bővítésével a vállalat teljesítménye és üzleti eredményessége az idei évben tovább növekedhet – zárta beszámolóját a cég.
Mészáros és Jászai a háttérben
A 4iG-ben a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Global Nyrt.-nek közel 10 százalékos tulajdonrésze van, a cég többségi tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója pedig Mészáros barátja, Jászai Gellért.
A két szereplő kapcsolatáról többek között a következőket lehet tudni.
Jászai a Konzum-csoport képviseletében megvette Mészárosnak a Hunguest szállodaláncot az állami tulajdonú Eximbank hiteléből, majd a Balatontouristot is. Jászai 2019 áprilisáig a Konzum és az Opus igazgatóságában ült, onnantól pedig az Opus által 2018-ban megvásárolt 4iG Nyrt. vezérigazgatója lett, tavaly júniusban pedig a cég főrészvényesévé vált.
A 4iG alig fél évvel azután, hogy Mészáros Lőrinc megvásárolta, már nyereséges lett: a 2018-as évet nettó 14 milliárd forintos árbevétel mellett, 102 milliós nyereséggel zárta a cég. Persze ez nem meglepő annak fényében, hogy a 4iG egymás után kapott nagyösszegű állami megbízásokat: egy 1,297 milliárdost, majd párban egy 4 milliárdos, valamint egy 388 millió forintosat.
A tendencián az sem változtatott, hogy Jászai Gellért lett a 4iG tulajdonosa: a társaság és az általa megvásárolni szándékozott T-Systems hamarosan megnyerte a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. nettó 11,1 milliárd forintos közbeszerzését is. A cég gyakran úgy nyer tendereket, hogy ellenfele sincs. Vagy, ha mégis, akkor amatőr hibákat vét.
Pedig a cég nem dolgozik olcsón. A Tuzson Bence államtitkár által bejelentett 15 millió forintos kormányablak-applikációt például végül 155 millióért fejlesztette ki a 4iG.
155 millióért fejlesztett egy sima térképként működő kormányablak-appot a 4iG
Tuzson Bence államtitkár 2019. december 18-án sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormányablakos ügyintézést egy új mobilapp segíti a jövőben. Az alkalmazással azonban nem lehet ügyeket intézni vagy legalább időpontot foglalni: csak annyit tud, hogy megmutatja a térképen a kormányablakokat és nyitvatartási idejüket, valamint becslés alapján tájékoztatja a felhasználót, hogy hol mennyi idő alatt tud elintézni egy ügytípust.
Címlapkép: A X. Infotér Konferencián Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszél egy pódiumbeszélgetésen. Forrás: youtube/4iG
|
Újabb nagy állami tendert nyert Mészáros Lőrinc jobbkezének informatikai cége, a 4iG
|
A Mészáros Lőrinc jobbkezének, Jászai Gellértnek tulajdonában lévő informatikai vállalat közpénzes sikerszériája tovább folytatódik. Közel félmilliárd forintos megbízáshoz jutott a 4iG, most épp a Testnevelési Egyetemtől. Az nyrt. értékesítésének nettó árbevétele tavaly 41 milliárd forint, adózott eredménye pedig 2,8 milliárd forint volt. Ezzel eddigi történetének legeredményesebb évét zárta a cég. Fontos részlet, hogy tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami megbízásokból származott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/05/29/ujabb-nagy-allami-tendert-nyert-meszaros-lorinc-jobbkezenek-informatikai-cege-a-4ig/#:~:text=%C3%9Ajabb%20nagy%20%C3%A1llami%20tendert%20nyert%20M%C3%A9sz%C3%A1ro
|
2020-05-30 10:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A cikksorozat Szlovéniáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt lehet elolvasni.
A népszámlálási adatok szerint a délszláv háború előtt 450 ezer magyar élt a Vajdaságban, míg a 2011-es hivatalos adatok már csak 250 ezer magyart rögzítenek. Forrásaink szerint viszont manapság csupán 150–170 ezer magyar élhet Szerbiában. A drasztikus csökkenést a kivándorlással magyarázzák, amit elsősorban a könnyített honosítás 2011-es megadása indított be.
A magyar útlevél belépő az Euróai Unió munkaerőpiacára, a Vajdaság pedig Közép-Európa egyik legszegényebb régiója, az átlagfizetés 250–300 euró körül mozog. Aki innen elindul, az Németországig meg sem áll. Szinte minden vajdaságinak kiment már valakije Nyugatra; a változás a falvakban a legdrámaibb, sokan elnéptelenedő kistelepülésekről beszélnek. Mindez, szavazóbázisuk gyors ütemű csökkenése miatt, súlyosan érinti a szerbiai magyar pártokat és politikusokat is.
Arról, hogy a vajdasági magyarság száma 200 ezer alá esett, hivatalosan nem beszél senki. A népesség ilyen mértékű csökkenésének ugyanis komoly társadalmi és politikai következményei vannak: ha a kisebbség létszáma bizonyos szint alá esik, az indokolatlanná tesz egy sor nemzetiségi jogosítványt és intézményt.
Ebbe a szűkülő térbe nyomult be az orbáni külpolitika. A Vajdaságban könnyű dolga volt: a helyi magyar politikai elit vezető rétege már 2010 előtt megkezdte az igazodást, ráadásul az utóbbi években a belgrádi politikai változások is kedvezően alakultak a Fidesz szempontjából.
Fotó: Keller-Alánt Ákos
Pressburger Csaba 2009-ben lett a legfontosabb vajdasági napilap, a Magyar Szó főszerkesztője. „Úgy vállaltam el, hogy a szerkesztésbe beleszólása kívülről senkinek nem lehet, és ehhez is tartottam magam. Egy idő után ez elkezdte zavarni a politikát” – mondta a Narancsnak. Az 1944-ben alapított lap tulajdonosa a magyar kisebbség legfőbb képviseleti szerve, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). Pressburger főszerkesztőként igyekezett minden politikai kezdeményezésnek teret adni a Magyar Szóban, ami az MNT-t domináló Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) egyre kevésbé tetszett. „Eleinte szép szóval próbáltak hatni rám, hogy mi szövetségesek vagyunk, egy csónakban evezünk. Összekeverték a magyar közösség érdekeit a pártérdekekkel.” A türelem hamar elfogyott Pressburgerrel szemben, az MNT 2011-ben eljárást indított ellene. A főszerkesztő személyéről szóló MNT-gyűlésen Pressburgernek egyedül kellett védekeznie, mert más újságírót nem engedtek be. „A »vádak« legalább 80 százaléka arról szólt, hogy nem megfelelően tudósítottunk egy VMSZ-hez kötődő sajtótájékoztatóról, vagy nem volt fotó egy átadóünnepségről, ahol VMSZ-politikusok vágták át a szalagot” – idézte fel Pressburger Csaba, akit a többórás ülés végére le is váltottak – hiába szerveztek szimpátiatüntetést a gyűlés idejére az MNT székháza elé. „A szerkesztőség átszervezésére hivatkozva aztán több, hozzám hasonlóan gondolkodó újságírót is partvonalra szorítottak. Fél évvel később jöttek a választások, fontos volt nekik, hogy már egy megszelídített Magyar Szóra támaszkodhassanak a kampányban.” Pressburger szerint ez a terv maximálisan megvalósult, hiszen a kampányidőszakban alig volt olyan nap, amikor Pásztor István VMSZ-elnök ne szerepelt volna a címlapon. A Magyar Szó azóta is lelkesen számol be minden párthoz kötődő eseményről, a kritikus hangok teljesen eltűntek az újságból, a lap egykor jelentős kulturális melléklete pedig az Előretolt Helyőrséghez került. Szerettük volna minderről megkérdezni a Magyar Szó mostani főszerkesztőjét is, ám Varjú Márta a megbeszélt időpont előtt pár órával SMS-ben lemondta a találkozót.
„Pressburger leváltása volt az első szimbolikus momentuma annak, hogy valami megváltozott a vajdasági közéletben” – mondja Gyurkovics Virág újságíró. Ő korábban a szintén MNT-irányítás alatt álló Hét Nap című hetilapnál dolgozott. „Egyszer írtam egy kritikát a Szabadkai Népszínházban látott Andrási Attila-rendezésről. (Andrási Attila miniportréját lásd: A közbátor, Magyar Narancs, 2018. szeptember 13.) Ebben nemcsak a darabot kritizáltam, de kifogásoltam azt is, hogy őt nevezték ki a magyar társulat élére. A kritikám után behívatott az igazgató, és ordítva közölte, hogy nálunk ilyeneket nem lehet megjelentetni. De akkor legalább megtudtam, mik a keretek.” A keretek hasonlóak a többi vajdasági magyar nyelvű sajtóterméknél is.
Amióta bekerült a főbb kábelszolgáltatók csomagjaiba, a Pannon RTV tévéadása szinte minden háztartásba eljut, rádiói pedig két frekvenciát kaptak. Így ez a médium vált az egyik meghatározó csatornává a Vajdaságban. Ez nem kis részben annak köszönhető, hogy a Magyarországról érkező pénzekből sikerült felfejleszteni a technikai hátteret és kibővíteni a stábot. A Pannon RTV a magyar közmédia hivatalos partnere is, amúgy pedig egy olyan magánalapítvány tulajdonában áll, amely az MNT ellenőrzése alá tartozik. A nyomtatott lapokhoz hasonlóan kritikus hangnak nincs helye, cserébe viszont – ahogy egy forrásunk fogalmazott – „az megy, ami Magyarországon. Sikerpropaganda, hogy soha nem volt ennyire jó az itteni magyarságnak. Pásztor, Orbán és Vučić szerepel állandóan.” Más pedig arról beszélt a Narancsnak, hogy olyan vendégeket, akik kicsit is kritikusak a VMSZ-szel szemben, nem hívhatnak be a stúdióba. Radics Viktória vajdasági magyar írónak a szerbiai köztévé magyar stúdiójával voltak hasonló élményei. „Volt olyan műsor, amiből egyszerűen kivágtak. A riporter négyszemközt meg is mondta, hogy azért nem kerülhetek képernyőre, mert a VMSZ ellenzékének számító Magyar Mozgalom felé hajlok inkább.”
A Vajdaság Ma az egyik legrégebbi helyi hírportál. Évekig sínylődött, de néhány éve Magyarországról támogatást kezdett kapni, onnantól pedig igazodik az elvárásokhoz. Budapesti tudósítóként azt a Sitkei Leventét alkalmazzák, aki különben a Magyar Nemzet újságírója. Szintén a magyar kormány támogatásával működik a Jó Reggelt, Vajdaság nevű online véleményportál, amely szinte kizárólag álnéven jegyzett írásokat közöl, és az általános sikerpropaganda mellett ez a fő terepe az ellenzék ellen irányuló negatív kampányoknak is. „A kultúra és a sajtó nem önfenntartó egy ekkora közösségben, és ezt maximálisan kihasználja a VMSZ, hogy nyomást gyakoroljon” – fogalmazott Gyurkovics Virág.
Sinkovics Norbert szintén újságíró, de jó ideje már csak szerb nyelvű médiumokban dolgozik. Szerinte a médiatér beszűkülése párhuzamosan zajlott azzal, ahogy a VMSZ kiterjesztette hatalmát a kisebbségi politikában. A szabad sajtó visszaszorult, néhány Facebook-oldal mellett a Családi Kör című hetilap és az online elérhető Szabad Magyar Szó maradtak meg. Ez utóbbi alapításában Pressburger Csaba is részt vett több, a Magyar Szótól eltávolított kollégájával együtt – ma ez a legolvasottabb magyar hírportál a Vajdaságban. „Egy ekkora kisebbség életében hatalmas érvágás, ha elmennek azok, akiknek elegük van ebből az egyszólamúságból. Azt kéne éreztetni, hogy egy olyan közösséghez tartozunk, ahol rendben van másképp gondolkodni, de most ennek az ellenkezője zajlik” – mondta Sinkovics Norbert. Jóllehet, a magyarországihoz hasonló direkt propaganda a vajdasági médiából hiányzik, ezt „pótolja”, hogy a magyar köztévé adásai, a Tv2 és az RTL Klub is elérhető a legtöbb háztartásban, és nagyon sokan is nézik ezeket. Ennek pedig megvan a hatása a vajdasági magyar közösségre is. „A szerb kormány nem folytat olyan migránsellenes propagandát, mint a magyar. Az itteni magyarok nagy része egyetért a határkerítéssel, és ez egyértelműen a magyarországi média hatása. Ezen viszont meg vagyok döbbenve, mert egy kisebbségben élőnek tudnia kell, milyen fontos, hogy érvényesüljenek az emberi jogok” – mutatott rá Sinkovics Norbert.
Politika
A vajdasági magyar politika legnagyobb pártja a Vajdasági Magyar Szövetség, melyet 2007 óta Pásztor István vezet. Míg korábban a VMSZ igyekezett minden magyarországi parlamenti párttal jó kapcsolatot ápolni, ezt a hagyományt Pásztor megtörte, és megszakítva a kapcsolatot a baloldali pártokkal, beállt a Fidesz mögé. „Ez csak részben magyarázható Pásztor személyes motivációjával. Látni kell, hogy addigra teljesen eljelentéktelenedett a magyarországi ellenzék. Mára viszont kialakult az a helyzet, amelyben a határon túli magyar pártok csak akkor működőképesek, ha feltétlen Fidesz-hűségről tesznek tanúbizonyságot” – mondta a Narancsnak Józsa László ügyvéd, aki korábban tagja volt a VMSZ elnökségének. „2010 és 2014 között voltak kritikus hangok a VMSZ-en belül. Voltunk jó néhányan, akik megpróbáltuk szembesíteni az elnököt azzal, hogy az a konfliktusgerjesztő és kizárólagosságra törekvő politika, amit ő képvisel, nem jótékony hatású” – tette hozzá. A szélsőjobboldali Szerb Haladó Párt 2014-es győzelme után ráadásul a VMSZ beállt a kormánypárt mögé annak ellenére, hogy ez a magyarok többségében komoly ellenérzéseket keltett. A párt vezetője ugyanis az az Aleksandar Vučić, aki az elítélt háborús bűnös Vojislav Šešelj támogatója volt. Šešelj nemcsak a horvátokat telepítette volna ki Szerbiából, de a magyarokkal is ez volt a célja – erre pedig a Vajdaságban mindenki emlékszik.
Orbán Pásztor bűvöli
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
„Pásztor István egyre több döntési jogkört vont magához, az elnökséget csak látszatnak tartotta meg. Amikor pedig valaki kritizálni merte a döntéseit, azt azonnal kiszorította. Voltak kiabálások is, aztán meg azt vette észre az illető, hogy pár hónapon belül elvesztette minden pozícióját. A VMSZ nem lehet egy családi vállalkozás” – ezt már Maglai Jenő mondta, aki szintén elnökségi tag volt a VMSZ-ben. Utóbbi megjegyzésével arra utalt, hogy a párt alelnöke az elnök fia, Pásztor Bálint, de a vajdasági közéletben fontos szerep jut az elnök élettársának, Lovas Ildikónak is (róla lásd
A kultúrairányítás szürke eminenciása című keretes írást). A belső ellentétek odáig fajultak, hogy a Pásztorral elégedetlenek 2015 nyarán megalapították a Magyar Mozgalmat (MM). „Az alapítás után mind a nyolcvanötünket kirúgtak a VMSZ-ből, ezzel téve egyértelművé, hogy részükről nincs igény a konszenzuskeresésre” – mondta Józsa László. Maglai Jenő, aki szintén MM-alapító, arról beszélt, hogy nem csak a politikusokra nem tartott igényt a VMSZ: „Aki a Magyar Mozgalmat felvállalta, el lett távolítva az állásából, kezdve az újságírókkal a Magyar Szónál. A vajdasági médiába elvétve jutunk be, az MNT-ben még tévedésből sem szavazzák meg a Magyar Mozgalom előterjesztéseit, de a magyar kormány is ignorál minket, pedig többször próbáltuk már felvenni vele a kapcsolatot.” Szerettünk volna beszélni a VMSZ jelenlegi vezetésével is, ám sem Pásztor István, sem Pásztor Bálint nem volt hajlandó nyilatkozni a Narancsnak.
„Azok a minták, amelyek Magyarországon érvényt nyertek, valamiképpen átkerülnek ide, ez teljesen világos. De azt is látni kell, hogy a vajdasági magyar politika harapófogóban van Orbán és Vučić rendszere között. Ők ketten most jóban vannak, de rejtély, hogy miért. Ebből az is következik, hogy a magyar politikum kényszerpályán mozog, Pásztoréknak ebben a környezetben kell túlélniük” – összegezte véleményét a Narancsnak egy társadalomkutató, aki munkahelye miatt név nélkül nyilatkozott.
„Azt, hogy 2011 után hatalmas ütemben megnövekedett a vajdasági magyarok elvándorlása, hamar észrevette a helyi politika is. Alapvetően erre adandó válaszként a VMSZ kidolgozott egy gazdaságfejlesztési stratégiát” – emlékeztetett Józsa László. Egy másik forrásunk ezt azzal egészítette ki, hogy „kell támogatni a helyi kisebbségi vállalkozásokat, hiszen köztük nincsenek oligarchák, ők nem részei a hatalomközeli szerb korrupciónak – így szükségszerűen hátrányban vannak”. A gyors stratégiaalkotás a VMSZ politikai érdeke is volt, hiszen a Magyar Mozgalom létrejöttekor Pásztorék még nem tudhatták, mekkora konkurensük lesz az új szerveződés. Néhány hónappal az MM megalakulása után Pásztor István és Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Budapesten, a Parlamentben jelentette be, hogy a kormány 50 milliárd forintot ad a VMSZ gazdaságfejlesztési programjának megvalósítására. Pásztor a Magyar Szónak ekkor úgy nyilatkozott, hogy a pénzek kiosztására felállítandó alapítvány működése teljes mértékben átlátható lesz, és a pályázatokról a VMSZ-től független szervezet dönt. Mint azóta kiderült, nemcsak az átláthatóság és a függetlenség nem valósult meg, de úgy tűnik, a pénzek szétosztásának elsődleges célja sem a helyi gazdaság fejlesztése és a magyarok Vajdaságban való boldogulásának elősegítése.
Rövid idő alatt, 2016 elejére fel is állt a VMSZ által megszervezett intézményrendszer: ez a Prosperitati Alapítvány. A szerbiai választások előtt ki is tudták írni az első pályázatokat. A VMSZ kezdettől meglehetősen nyíltan kampányol a Prosperitati-pénzekkel. Pásztor István minden nagyobb bejelentésen, átadón jelen van – az alapítvány fotógalériáját nézegetve nehéz elhinni, hogy nem a VMSZ pártrendezvényeit látjuk. Pásztor fellépéseiről beszámol az áramvonalasított helyi magyar média; ezekben a VMSZ elnöke arról beszél, hogy végső soron neki és a pártjának köszönhető, hogy ekkora összegek érkeznek a Vajdaságba. A Prosperitati ügyvezetője Juhász Bálint, a VMSZ elnökségi tagja, az alapítvány irodáit VMSZ-es vagy VMSZ-közeli emberekkel töltötték fel – számoltak be forrásaink. Mi négy embert azonosítottunk VMSZ-tagként vagy korábbi jelöltként egy-egy választáson – a függetlenség tehát nem valósult meg.
A Prosperitati az első évben 16,5 milliárd, 2017-ben 23,2 milliárd, 2018-ban pedig már 45 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. Az összeg megugrásának egyik oka, hogy az első évek után alakítottak a pályázatokon. Alapvetően a legtöbb pályázatot – és eleinte a legtöbb pénzt is – magánszemélyek és kisvállalkozók nyerték. Az összeg több mint fele került a mezőgazdaságba, de jutott valamennyi az iparba, sőt fiatal házasok vajdasági házvásárlásának támogatására is futotta a pénzből. Ezek jellemzően maximum 10–15 milliós összegek voltak, de néhányan jóval többet kaptak.
A Prosperitati pályázatain a nagy nyertesek között megtalálni több VMSZ-közeli politikust is. A HVG szedte össze még az alapítvány indulása utáni évben, hogy a VMSZ politikusaival jó kapcsolatban lévő szabadkai nagyvállalkozó, Csákány Lajos 1,5 milliárd forintot kapott több cégével. A volt VMSZ-politikus Zsemberi János ma a magyar támogatásokból élő Topolyai SC elnöke, ő 800 millió forintot nyert első körben. Ugyanennyi pénz jutott a korábban a szabadkai VMSZ-t irányító Bunford Tivadar családjának is. Azt már csak kuriózumként jegyezzük meg, hogy ők mind rajta voltak azon a Prosperitati indulása előtt egy évvel kiszivárgott listán, amelyen olyan VMSZ-es vagy VMSZ-közeli vállalkozók voltak, akik idejekorán bejelentkeztek támogatásért. Józsa László egyetért a vajdasági magyar vállalkozások támogatásának szükségességével, ám a Prosperitati pénzosztásainak módjával nem. „A pályázatok jelentős része egyáltalán nem céloz munkahelyteremtést. Míg a támogatások jelentős része a mezőgazdaságba került, addig a vajdasági magyarok legfeljebb 10 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A Prosperitati töredékében sem tudja ellensúlyozni az elvándorlást.”
A harmadik pályázati körben már változtatott a Prosperitati, és elsősorban arra hirdettek pályázatokat, hogy a mezőgazdasági vállalkozók agrárintegrátorokhoz tudjanak csatlakozni. Az integrátorok teljes szolgáltatást nyújtanak a gazdálkodóknak: adnak alapanyagot, vetőmagot a gazdáknak, felvásárolják a késztermékeket (ehhez elvárják a minőséget), és hosszú távú szerződéseket kötnek a gazdákkal. Az utóbbi időszakban tehát a támogatások mintegy fele arra ment el, hogy a gazdákat felkészítse arra, hogy megfeleljenek az agrárintegrátorok követelményeinek. „Az integrátorok monopolhelyzetbe kerülnek a Prosperitati-támogatottak körében, ahogy megvannak a kiválasztott beszállítók az eszközbeszerzések terén is. Ennek következtében a Vajdaságban is kialakul egy olyan klientúrarendszer, amelynek a léte megkérdőjelezhető” – fogalmazott Józsa László. „A rendszer hátránya, hogy aki leszerződik egy integrátorral, az hosszú távon kiszolgáltatottá válik” – mondta Gyurkovics Virág, aki újságíróként sokat foglalkozott a Prosperitati ügyeivel. „A Vajdaságban nem volt olyan agrárintegrációs cég, amely a Prosperitati követelményeinek megfelelő precíziós gazdálkodásban segíteni tudott volna. 2017-ben azonban a KITE felvásárolt egy kéthektáros telket Topolyán, hogy oda felépítse központját”.
A KITE agrárintegrátor cég Csányi Sándor tulajdona, de a magyar nagyvállalkozó más fronton is profitál a Vajdaságba érkező magyar pénzekből. A Prosperitatin keresztül ugyanis nemcsak közvetlen támogatáshoz, de kamattámogatott hitelhez is lehet jutni. A hitelt pedig a Vojvođanska banka, az OTP szerbiai leányvállalata nyújtja. „Konkrét visszaéléseknek nincs nyoma – mondta Gyurkovics Virág –, ahogy annak sincs, hogy csak VMSZ-közeli vállalkozók jutnának támogatáshoz a Prosperitatitól. Adathoz jutni viszont nem lehet az alapítványtól. A Prosperitati ugyanis csak a nyertesek nevét hozza nyilvánosságra, azt nem tudni, ki pályázott, és pontosan milyen szempontok alapján döntenek a pénzekről. Az adatigényléseket a Külgazdasági és Külügyminisztérium azzal utasítja el, hogy forduljak a Prosperitatihoz. Az viszont egy magánalapítvány Szerbiában, tehát nem kötelesek adatokat kiadni a működésükről. A kör ezzel bezárult.” Többen arra is felhívták a figyelmet: feltűnő, hogy a szerb kormány eddig egy szóval nem kifogásolta, hogy a magyar vállalkozók ekkora támogatást kapnak az anyaországból.
Beszélgetőpartnereink szerint a támogatottakkal szemben elvárás, hogy valamilyen módon kifejezzék hálájukat a VMSZ és a Fidesz felé. „Akik megnyerik ezeket a pályázatokat, azok kötelességüknek érzik nemcsak a Fideszre szavazást, hanem a toborzást is. Azt nem tudom, hogy a manipuláció hogyan történik, de például az én kozmetikusom is kapott pénzt, amiből vett egy házat. Azóta ő és a férje is aktívan részt vettek a VMSZ oldalán a kampányban. Úgy, hogy korábban nem voltak aktívak politikailag” – mondta a Narancsnak Radics Viktória. Minél kisebb településről van szó, ez a nyomás annál erősebb. Józsa László pedig arról számolt be, hogy „a VMSZ aktivistái a kampányidőszakban minden fenntartás nélkül a képébe vágják a választópolgárnak, hogy ha jó volt kapni, akkor most legyen jó szavazatot adni. Így, minden köntörfalazás nélkül közlik.” A 2016-os kvótanépszavazás előtt Bús Ottó, a VMSZ intézőbizottságának elnöke egy lakossági fórumon nyíltan érvelt úgy, hogy „néha vannak pillanatok – és 2016. október 2. egy ilyen pillanat volt –, amikor az embernek egy kicsit vissza is illenék adni azért a sok mindenért, amit kaptunk”. Józsa László szerint „a vajdasági magyarság – ahogy a komplett határon túli magyarság – nem jutott el addig a felismerésig, hogy a magyar állampolgárság könnyített megszerzése nem rólunk és nem a mi érdekeinkről szól. Hanem a magyarországi szavazatmaximalizálás célkitűzéseit szolgálja. Ez világosan látszik minden azóta megtörtént választási eseménynél.”
A 2016-os önkormányzati választásokon a Magyar Mozgalom kezdő szervezethez képest viszonylag jól szerepelt, a 67 szabadkai önkormányzati mandátumból 12-t szereztek, és bejutottak a tartományi parlamentbe is. Azóta azonban magasabb fokozatra kapcsolt a VMSZ, és már nemcsak a kézben tartott helyi médiára, a Magyarországról érkező pénzekre támaszkodhat, hanem vezető magyar politikusok támogatására is. A 2018-as nemzeti tanácsi választások előtt tartott ceremónián, amelyen átadták a Prosperitati-támogatásokat, Pásztor mellett Szijjártó Péter külügyminiszter is tiszteletét tette. A VMSZ 2018-ban már 86 százalékot kapott az MM 14 százalékával szemben.
A VMSZ szervezi Szerbiában a helyi magyarok levélszavazását is, egyre nagyobb hatékonysággal: a 2018-as parlamenti választásokra mintegy 40 ezer szavazat érkezett a Vajdaságból, a 2019-es EP-választásokon pedig már vagy 50 ezren szavaztak (a határon túli szavazatok között a Fidesz támogatottsága 90 százalék felett volt). Pásztor István minderről úgy nyilatkozott, hogy „van egy fölépített rendszerünk, amelyik nagyon tekintélyt parancsoló, amelyik nagyon működőképes, amelyik nagyon hatékony, ennek az eredménye az 50 ezer szavazat és az aránylag alacsony érvénytelenségi szám”. Az érvénytelen szavazatok alacsony arányára azért lehet büszke Pásztor, mert a levélszavazás viszonylag bonyolult. Ki kell tölteni egy adatlapot, két külön borítékba tenni a szavazólapot és az azonosító lapot, amit, főleg az idősebbek, könnyen elrontanak. Ám – és ezt is helyi forrásainktól tudjuk – a VMSZ aktivistái házról házra járva lelkesen segítenek kitölteni és postázni a levélszavazatokat. Amúgy Orbán Viktor tavaly egyenesen Szabadkán indította el a Fidesz EP-kampányát, amelynek ottani főszereplője Deli Andor VMSZ-es politikus volt, aki a Fidesz EP-képviselője már 2014 óta. Ő aztán tisztességgel végigkampányolta a Vajdaságot, s minden lépéséről beszámolt az ottani magyar sajtó. Deli is elsősorban a prosperitatis pénzekkel érvelt a Fidesz mellett, az uniós politika nemigen került szóba a kampányában.
Józsa László szerint a Vajdaságban is olyan rendszer alakult ki, mint Magyarországon: aki jóban van a politikai vezetéssel, az prosperál, aki pedig nem, annak annyi. „Ez egy kis közösségben még veszélyesebb, mert nem nagyon vannak menekülési útvonalak.” Mások arról beszéltek, hogy a VMSZ annyira bebetonozta magát, hogy nincs alternatívája, ami több szempontból is veszélyes. „A vajdasági magyarság kiszolgáltatottá vált. Ha nem lenne a magyarországi támogatás, összeomlana a tájékoztatás, az intézményrendszer és a gazdaság is. Mert nincs szakmaiság sehol, a sógor-koma kapcsolatokra épül itt minden.”
A kultúrairányítás szürke eminenciása
Vajdasági beszélgetéseink során rendre előjött Lovas Ildikó neve, az író-műfordító az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ-nek, és ő a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa is. Nem mellesleg Pásztor István élettársa és a vajdasági „kultúrairányítás szürke eminenciása”. Forrásaink szerint ő tartja a kapcsolatot a szerkesztőségekkel a politika részéről, rajta keresztül intézik a „kéréseket”. A Magyar Mozgalom alapítói közül többen is említették, hogy az ő konfliktuskereső magatartása és az általa gerjesztett ellentétek is nagyban hozzájárultak a szakításhoz.
Lovas lett a vezetője a magyar kormány támogatásaiból 2017 végén alapított Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központnak (VM4K) is, amely a Szekeres László Alapítványon keresztül gyakorlatilag az MNT kezében van. A VM4K azonnal kapott 400 millió forintot a Szabadka központjában lévő műemlék Donát Mór-ház megvásárlására és felújítására. Hogy azóta mennyi jutott a VM4K-nak Magyarországról, nem tudni, mert a pénzek nagy része az MNT-n keresztül érkezik. A VM4K szervez képzéseket, gyerekprogramokat, vannak koncertek és közéleti előadások, valamint kutatásokat is végez a vajdasági magyarság körében (például hogy képet kapjanak a helyi magyarság „gondolkodásáról, irányultságáról, kulturális fogyasztásáról”). Ahogy a vajdasági kulturális életet ismerő forrásunk fogalmazott, az intézmény valódi feladata, hogy „a pénzeket meg a gondolkodást megfelelő irányba terelje. Oda csak a Fidesz-elkötelezettségű embereket engedik be.” Erről magunk is meggyőződhettünk, amikor végigböngésztük a Donát Mór-házba meghívott előadókat: Demeter Szilárd „író, filozófus, rockzenész”, Szájer József „európai parlamenti képviselőjelölt, alkotmányjogász”, Deli Andor, Szakály Sándor, a Veritas Történelemkutató Intézet főigazgatója, ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász és kormánypárti főcivil, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, Mráz Ágoston Sámuel a Nézőponttól, Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet kutatója, aki Kereszténység végveszélyben: Európa, Közel-Kelet, migráció címmel tartott előadást.
A cikksorozat Szlovéniáról szóló részét itt, a Romániáról szólót pedig itt lehet elolvasni. A cikk eredetileg a Magyar Narancs nyomtatott kiadásának 2020 február 20-i számában jelent meg. A cikk rövidített formában megjelent a BIRN-en. Ez a cikk a Resonant Voices Initiative in the EU projekt keretében jelent meg, amit az Európai Unió Belső Biztonsági Alapja – Police támogat. A cikkben leírtak semmi esetre sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos álláspontjának.
|
Exportált orbánizmus 2.: Bevált receptek
|
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, s rövidesen sorra kerül Románia.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kulpol/bevalt-receptek-126996/
|
2020-02-20 07:26:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió forint uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg – adta büszkén hírül egy 2018-as közlemény, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben.
A „Nők, család, munkavállalás – szemléletformáló program a Dél-Békési térségben” című projekt legfőbb küldetése a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása volt a mezőkovácsházi járásban. Legalább 500 embert kívántak bevonni a projektbe.
Megdöbbentő egyezések
Volt egy másik projekt is, aminek szintén ugyanez volt a célja, ugyancsak a nőknek kívánt volna segíteni, de Tótkomlóson. Még a bekerülési összege is ugyanakkora volt, mint a mezőkovácsházinak, sőt, úgy fest, a pályázat írói nem sokat szöszöltek, ugyanazt a szöveget adták be mindkét esetben, hiszen még a helyesírási hibák is ugyanazok voltak.
Ez annyira feltűnő volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál szabálytalansági gyanú miatt valakik bejelentést tettek, a tárca pedig kénytelen volt utánajárni a dolognak.
A Dél-Békés Mentőcsoportnak 10 miilót kell visszafizetni
Fotó: Dél-Békés Mentőcsoport/Facebook.com
A történet nem új, a témával lapunk tavaly tavasszal már foglalkozott. Akkor kiderült, hogy hat szó szerinti egyezést mutató projektleírást tartalmazó pályázat közül öt nyert az ország különböző pontjain: Villányban, Medgyesegyházán, Csongrádon, Kunszentmártonban és Hajdúsámsonban. Ugyanez az uniós finanszírozású pályázat érdekes egyezéseket és konzorciumi tagokat mutat Tótkomlóson és Mezőkovácsházán is - ez a fentebb említett, most terítékre került két projekt -, ezért a térség fejlesztési ügyeire rálátó forrásaink szerint nem zárható ki, hogy kamuprogramokról van szó.
Az Emmi nemet mondott
Az Emmi lefolytatta a szabálytalansági eljárást, majd május 7-én, e hét csütörtökön arról tájékoztatta az érintett dél-békési polgármestereket, hogy elutasította a "fellebbezésüket". Azaz a tavaly július óta folyó eljárás során jogukban állt a bejelentésben szereplő "vádakkal" szemben észrevételeket tenni, ám ezeket a minisztérium lesöpörte az asztalról.
Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezett szervezeteknek és önkormányzatoknak vissza kell fizetniük az előlegként eddig megkapott mintegy 100-100 millió forintot. Egyben az Emmi illetékese a még futó program azonnali felfüggesztésérről döntött.
Több, az ügyre rálátó forrás azt mondta, hogy ez azért érte hidegzuhanyként a kedvezményezetteket, köztük az önkormányzatokat, mert elhitették velük, hogy a „problémákat majd Simi elintézi.” "Simi" a térség fideszes országgyűlési képviselőjének, Simonka Györgynek a beceneve.
Krisztován Anna és az akkor még ellenzéki Zsura Zoltán vitája Tótkomlóson
Súlyos összegeket kell visszafizetni
Az Emmi helyettes államtitkárától, Nemcsok Dénes Sándortól érkezett nyolcoldalas levél nagy részletességgel taglalja a mezőkovácsházi és tótkomlósi pályázattal kapcsolatban felmerült kifogásokat. Ezek között szerepel, hogy a szakmai tervek nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készültek, másrészt hogy a projekt egyik tagja, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. szakmai terv elkészítése címén jogosulatlan támogatást igényelt. Emellett részben szabálytalan volt a projektben résztvevő vezetők foglalkoztatása.
A mezőkovácsházi projektet vezető Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-nek 71, míg a programban ugyancsak részt vevő Dél-Békés Mentőcsoport Alapítványnak 10, a kaszaperi önkormányzatnak közel 19 millió forintot kell visszafizetnie. A tótkomlósi projekt vezetője a helyi önkormányzat volt, így az előlegként megkapott mintegy 70 milliót neki kell visszautalnia. A programban szereplő szervezetek és önkormányzatok sok szállal kapcsolódnak Simonka Györgyhöz. Ő alapította évekkel ezelőtt a Dél-Békés Mentőcsoportot például, amelynek sokáig az a Garay Rita volt a vezetője, aki Simonka embereként 2019-ig Tótkomlós polgármestere volt.
2019 februárjában Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő elment a tótkomlósi testület ülésére, ahol heves vitába keveredett Garay Rita akkori fideszes polgármesterrel és Krisztován Annával, akit Simonka legközelebbi embereként tartanak számon. Akkor a most felfüggesztett projektről is folyt vita.
Talány, hogy az előlegként felvett összegeket miből fizetik vissza az önkormányzatok és a kedvezményezett szervezetek. Ráadásul Kaszaper és Tótkomlós élén időközben váltást történt, így a most független Kun Lászlónak és ellenzéki Zsura Zoltán polgármestereknek kell intézkednie. Tény, hogy a megszületett Emmi-eljárással szemben jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő. Ám ennek sikere erősen kétséges forrásaink szerint.
Hadházy a tavaly februári tótkomlósi ülésen
A mezőkovácsházi és a tótkomlósi ügy nem egyedülálló, információink szerint a mostani vizsgálódás egy nagyobb ellenőrzés része. Az Emminek azért is lépnie kell, mert ha az uniós ellenőrzés talál szabálytalanságokat, akkor annak árát a magyar költségvetésnek kellene befizetnie a brüsszeli kasszába.
„A koldus kalapjából ne lopják el az aprópénzt” – mondta a Narancs.hu-nak egy, az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrásunk. Vélekedése szerint pofátlanság a legszegényebb térségekben élő nők munkavállalására szánt pénzeket lenyúlni. Egy másik forrásunk szerint ennek a történetnek célkeresztjében Simonka György, már a vádlottak padján ülő fideszes parlamenti képviselő áll. „Sokat elmond Dél-Békés egykori korlátlan urának csökkenő befolyásáról és romló érdekérvényesítő képességéről, hogy már egy helyettes államtitkár leckézteti” – jegyezte meg ironikusan.
(Címlapfotónkon: Simonka György (középen), Varga Gusztáv volt mezőkovácsházi polgármester (balra), Garay Rita Tótkomlós egykori városvezetője (jobbra). A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)
|
Százmilliós kamuprojektekre bukkant a kormány Simonka birodalmában
|
Szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió forint uniós vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg – adta büszkén hírül egy 2018-as közlemény, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ujabb-vihar-simonka-birodalmaban-szabalytalan-projektek-megvalositasat-fuggesztette-fel-az-emmi-129587
|
2020-05-08 08:02:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Pécs;hűtlen kezelés;Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.;
2020-05-29 06:40:00
Kétszázmillió a semmibe
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években.
Az októberi választást követően a Pécsett fölényesen nyerő ellenzéki városvezetés átvilágította a korábban kormánypárti irányítású önkormányzat cégeinek működését, és már novemberben felmentette a Zsolnay Örökségkezelő NKft. (ZSÖK) vezetőjét, Vincze Balázst. Ennek oka az volt, hogy Vincze aláírt egy 2019 januárjától 2021 végéig szóló szóló, 209 milliós reklámszerződést egy rádióval, ám ehhez nem kért felhatalmazást a pécsi közgyűléstől, holott enélkül ezt nem tehette volna meg. Az átvilágítás azóta is folytatódott, és a szakértők megállapították, hogy a szerződés kárt okozott a kulturális cégnek.
Bodnár Imre, a pécsi önkormányzat ez ügyben eljáró jogásza elmondta: az évente 2,4 milliárd forintból gazdálkodó örökségkezelő a programjait a kormánypártok tömegkommunikációs holdudvarához tartozó P1 Médiacsoport segítségével kívánta népszerűsíteni. A reklámok 90 százalékát a P1 Rádió Kft. által működtetett Pécs FM osztotta meg a közönséggel, csakhogy ez a megoldás nem hatékony, hisz ma már az információk elsősorban az interneten és a tévén keresztül jutnak el a fogyasztókhoz. Ezt bizonyítja a Magyar Reklámszövetség felmérése, ami szerint a hazai reklámok alig 4 százalékát osztják meg a rádiók, miközben – a rádióknál lényegesen olcsóbban hirdető – internet 33, a tévék pedig 23 százalékot hasítanak ki a reklámtortából. Ezért az átvilágítók a P1-re bízott rádióreklámok javát elherdált pénznek gondolják. Ráadásul a 209 millió forintot akkor is ki kell, hogy fizesse a ZSÖK, ha közben kiderül: a reklám semmit se ért, és ezért már nem is igénylik rá a későbbiekben az adásidőt. Azaz akkor is fizetni kell, ha már egyetlen reklámot sem adnak le. Mindezek miatt a kontraktus ütközik az észszerűséggel és a jó erkölccsel, érvelt Bodnár.
Hogy a vitatott reklámok összességében mennyit hoztak a ZSÖK-nek, azt nehéz megállapítani. A statisztikák szerint 2018-ban 358 ezer, 2019-ben pedig 351 ezer fizető látogatója volt a ZSÖK rendezvényeinek és tárlatainak, vagyis a számok nem támasztják alá a reklámozás említett módjának eredményességét, mondta Bodnár.
Beszéltünk Vincze Balázzsal, aki úgy fogalmazott, nem tart a büntetőeljárástól, mert irányításával a ZSÖK jól gazdálkodott, ezt bizonyítja, hogy 2018-ban 717, míg 2019-ben 820 millió forint saját bevétele volt a kft-nek. A növekmény részben a reklámszerződésnek köszönhető, véli Vincze.
Az átvilágítás szakemberei másképp látják, hisz a bevétel jelentős része állami cégek szponzorációja, s utóbbiak gyakran nem gazdasági logika alapján, hanem politikai parancsra támogatják kulturális partnereiket.
Vincze Balázs azt is elmondta, hogy szerinte azért most jött elő a városvezetés az ő ügyével, mert ezzel szeretnék elvonni a figyelmet egy frissen kiderült városházi mutyiról. Az egyik kormányközeli újság, a pecsaktual.hu ugyanis csütörtökön megírta, hogy az önkormányzat egy átvilágítási pályázatának kiírásánál a városvezetés eleve tudta, ki kapja meg a munkát, s ezt bizonyítja egy, az újság által megszerzett levél, amit a győztes pályázó írt. A pályázattal elnyert munka egyébként nem egészen egymillió forintot hozott a nyertesnek. A városvezetés úgy reagált: a pályázati kiírás szabályos volt, ráadásul az összeg kicsinysége miatt nem is lett volna szükség tenderre. (az önkormányzat érvelését itt olvashatja részletesen)
A vitatott városházi pályázatról író pecsaktual.hu kiadója a P1 Media Group Zrt. Ez a vállalkozás értékesíti a ZSÖK-kel szerződött Pécs FM és a Rádió1 Pécs reklámidejét egyaránt. Utóbbi azért fontos, mert az adót működtető Mambó Rádió Kft.-vel erős kapcsolatot mutat a P1 Rádió Kft. És a Mambó Rádió Kft. annak a Fodor-Petrov Józsefnek az érdekeltsége aki a fideszes Páva Zsolt polgármestersége alatt vaskos városi megbízásokhoz jutott. A két cég székhelye megegyezik a P1 Rádió Kft.-ével, amelynek korábban tulajdonosa volt Fodor-Petrov egykori anyósa is. A Media Group Zrt. szinté Fodor-Petrové.
|
Kétszázmillió a semmibe
|
Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3079786_ketszazmillio-a-semmibe
|
2020-05-29 15:08:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Duna Aszfalt építheti meg a Paks és Kalocsa közé tervezett új Duna-hidat, méghozzá közel 92 milliárd forintért, amivel ez lesz Magyarország történetének legdrágább ilyen építménye. A gigaprojektre kiírt közbeszerzésen kedden hirdettek eredményt, és bár a közzétett dokumentumból a szokottnál kevesebb részlet derül ki, az biztos, hogy a két részre szedett beruházást teljes egészében Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László cége nyerte el.
Néhány kilométernyi út is épül
Maga a projekt valójában nem csak az 1,1 kilométeres híd kivitelezését takarja, ennél jóval komplexebb. A fejlesztéssel ugyanis Kalocsa 512-es jelű nyugati elkerülő útját kötik össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával. Ehhez nem csak a híd hiányzik, hanem nagyjából 13 kilométernyi út is. Ez volt a közbeszerzés első része, amit egy 76,95 milliárd forintos ajánlattal nyert el a Duna Aszfalt.
A tender másik eleme egy erre az új útra merőleges másik aszfaltcsík kivitelezéséről szólt, amely Gerjent és Paksot fogja összekötni szintén kétszer egy sávon. Ez valamivel rövidebb, 11,2 kilométeres, és hidat sem kell hozzá építeni, így nem meglepő módon sokkal olcsóbb is lesz: ezt 14,96 milliárdos ajánlattal nyerte a Duna Aszfalt.
A közbeszerzésen Szíjj László cége mellett egyetlen piaci szereplő volt, amely mind a két részre érvényes ajánlatot adott le, az SDD Konzorcium. A Dömper Kft., a Subterra-Raab Kft. és a Pannon-Doprastav Kft. alkotta csoportosulás azonban a nagyobb munkát közel nyolcvan, a kisebbet pedig valamivel több, mint 16 milliárd forintért vállalata volna csak el. A Duna Aszfalton és az SDD-n kívül a Duna-híd építésére az A-Híd pályázott még, a Gerjen és Paks közötti útra pedig a Strabag, de ők is jóval drágább ajánlatot adtak a végső győztesnél.
Két év múlva lehet kész
A Paks-Kalocsa híd építését még 2015-ben jelentette be egy kormányzati sajtótájékoztatón Lázár János, aki akkor a Miniszterelnökséget vezette. A miniszter a beruházást a paksi atomerőmű bővítésével indokolta, mondván így a Bács-Kiskun megyében élők is hatékonyan részt tudnak venni a 4000 milliárdos projektben.
Ebből a szempontból egyébként tényleg indokolt az új híd, hiszen Paks II. építése jó ideig biztosan rengeteg embernek ad majd munkát, ebbe pedig logikusnak tűnt bevonni a Duna keleti oldalán élőket is. Hosszabb távon azonban már nem ennyire egyértelmű a kérdés. Nem véletlenül vetették fel többen is az öt évvel ezelőtti bejelentést követően szinte azonnal, hogy belátható távolságon belül északra és délre is van egy-egy híd a most épülőtől, ami feleslegessé teheti a beruházást. Ráadásul
ez a 92 milliárd szinte biztosan nincsen benne a paksi atomerőmű-bővítés 4000 milliárdjában,
hiszen a közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. írta ki.
A Paks és Gerjen közötti út kivitelezésére egyébként két éve, míg az új híd megépítésére 40 hónapja lesz a Duna Aszfaltnak. A 92 milliárdos megbízás pedig még az állami megrendelésekkel elég jól kitömött cég számára is kifejezetten nagy falat.
A társaság teljes éves bevétele 2016-ban például ennek alig több, mint harmada volt, pedig akkor már átvette Simicska Lajos Közgépének a helyét. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy 2016 – uniós források visszaesése miatt – a Duna Aszfalt leggyengébb éve volt a közelmúltban, hiszen két évvel ezelőtt már jóval 100 milliárd feletti árbevételt hoztak össze.
|
Kilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítője
|
A hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200527/kilencvenmilliardert-epiti-meg-az-uj-duna-hidat-paksnal-a-kormany-kedvenc-utepitoje/
|
2020-05-27 18:12:00
| true | null | null |
G7
|
Egy kivételével az összes, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég beszámolt a 2019-es teljesítményéről. Az eddig jelentő öt társaság együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A végső összeg viszont ennél is jóval magasabb lehet, hiszen a sorból pont az a ZÁÉV hiányzik, amely az elmúlt években hihetetlen növekedést mutatott fel, és épp tavaly év elején került a család holdingcégéhez.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséértKönnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagítottAz eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.
Rekordév a birodalom alapcégénél
A Mészárosékhoz köthető építőipari vállalatok számainak egy része már korábban is ismert volt. A cégbirodalom alapját jelentő két vállalatot a Mészáros és Mészáros Kft-t, illetve az R-Kord Kft-t ugyanis a felcsúti vállalkozó részben betolta tőzsdei vállalatába, így ezek néhány adata már az Opus Nyrt. beszámolójában is megjelent (pdf). Már abból a dokumentumból tudni lehetett, hogy a Mészáros és Mészáros 87,4 milliárdos árbevétellel és közel 12 milliárdos adózott nyereséggel abszolút rekordévet zárt. Utóbbi több mint kétszerese a korábbi csúcsnak. Az R-Kord ugyan az előző két üzleti év eredményeit nem érte el, de így sem volt okuk panaszra, a 35 milliárdos árbevétel és 4 milliárdos profit mellett.
A két cég tulajdonképpen a teljes nyereséget ki is fizette osztalékként: a tulajdonosok összesen 15,8 milliárd forintot vehettek ki. Ennek kicsit kevesebb, mint a fele (49 százaléka) ment közvetlenül Mészáros Lőrinc és felesége bankszámlájára, míg a többit az Opus Nyrt. kapja.*Egészen pontosan az osztalékot a két vállalatot összefogó Mészáros Építőipari Holding kapja, és utalja is tovább egyből a közgyűlés döntése értelmében a tulajdonosainak. Ennek a cégnek a 49 százalékát tartja a kezében Mészáros Lőrinc és felesége, és 51 százalékát a szintén a felcsúti milliárdos többségi tulajdonában lévő Opus Nyrt.
Szintén tudni lehetett az Opus bekebelezésével részben Mészárosékhoz kerülő Euro General eredményeit is. A magasépítéssel foglalkozó társaság 5,7 milliárd forint bevételt ért el, és a többi céghez képest gyengébb nyereségszámokat mutatott fel.
Az újabb vállalatoknak is jól ment
Van azonban a Mészáros-családnak egy másik magasépítésben aktív vállalata is, a felcsúti vállalkozó gyerekei által alapított Fejér B.Á.L., amely főleg az állami megrendeléseinek köszönhetően sokkal nagyobb pályán játszik. Egy konzorcium tagjaként ők végezhették a bontási munkákat a Nemzeti Atlétikai Központ helyén 4 milliárd forintért, építenek iskolát Biatorbáryon 6 milliárdért, és úgy általában is, a cég 2015-ös alapítása óta 136 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el egyedül, vagy más cégekkel közösen*Ebből a teljesen önállóan elnyert munkák értéke 23,6 milliárd forint volt a Bisnode adatai szerint..
Ennek fényében nem meglepő, hogy még úgy is jóval nagyobb bevételt hoztak 2019-ben az Euro Generálnál, hogy ez az évük mind árbevétel, mind nyereség soron gyengébb lett az előzőnél.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köreBár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt.
Árbevételben V-Híd Zrt. sem tudta azt hozni, mint 2018-ban, abban az évben, amikor Mészárosék tulajdonába került. Persze ez annyira nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy tavalyelőtt duplázni tudták a forgalmukat, a nyereségüket pedig ennél is nagyobb mértékben növelték. Utóbbi ráadásul ezúttal is tovább emelkedett: 2019-ben az adózott eredmény már a 6 milliárdot közelítette.
Van még tartalék a rendszerben
Így jön ki az öt cégnek összesen a 180 milliárdot közelítő árbevétel, és a 23 milliárdos nyereség. Ez pedig, ha megjön a Záév beszámolója ennél is sokkal több lehet. Utóbbi vállalat ugyanis brutálisan sok állami megbízást kapott az elmúlt években:
egy másik kormányközeli céggel közösen ők építették a 190 milliárdos Puskás stadiont
ugyanezzel a vállalattal építik a 26 milliárdos Új Néprajzi Múzeumot
Nagykanizsán egyedül egy 10 milliárdos multinacionális csarnokot húznak fel
hatmilliárdot kapnak a Nyugat Magyarországi Utánpótlás Nevelési Centrum kivitelezéséért
közel ötmilliárdért építenek Jég- és Curling csarnokot az UTE-nek
és még hosszan lehetne sorolni. Csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. A korábbi megbízásaikkal együtt pedig egy cseppet sem lenne meglepő, ha a 2018-as 70 milliárdos árbevételt és 5,6 milliárdos profitot 2019-ben is hozni tudták volna.
A család építőipari cégeinek kilátásai pedig véletlenül sem csak a Záév és a Fejér B.Á.L. tízmilliárdokban mérhető rendelésállománya miatt kifejezetten kedvezőek. A Mészáros és Mészáros Kft-nek és az R-Kordnak ennél is jóval több megbízása van. Az Opus beszámolójában azt írták, hogy
előbbi 146,3, utóbbi 86 milliárd forintos szerződésállománnyal rendelkezett 2019 végén.
A két vállalat pedig azóta is nyert el állami megbízásokat, az R-Kord például 9,5 milliárdért dolgozhat a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a vasúton, és 47 milliárdért villamosíthatja a Püspökladány és Biharkeresztes közötti vasútvonalat a Strabaggal közösen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzen a térképen megnézheted, dolgozik-e a közeledben Mészáros LőrincAz osztráktól az ukrán határig terjednek a Mészáros és Mészáros Kft. aktuális feladatai, amelyek között már gázszerelésből van a legkevesebb. A nagy pénzt az út-, vasút-, híd- és víziközmű-építések hozzák.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNehezen kerülheted el Mészáros Lőrinc pénzgyárát, ha vonatra szállszAz R-Kord Kft. 124 milliárd forintos aktuális szerződésállománya az ország vasúthálózatának nagy részét lefedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA járvány árnyékában 100 milliárdnyi közbeszerzést húzott be Mészáros Lőrinc és üzleti köreBár számos állami beruházás elakadt a koronavírus-helyzet miatt, az igazán nagy közbeszerzések elé a járvány sem gördíthet akadályt.
|
Tavaly több mint 170 milliárdnyi bevételt hoztak Mészárosék építőipari cégei
|
Egy kivételével az összes, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég beszámolt a 2019-es teljesítményéről. Az eddig jelentő öt társaság együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A végső összeg viszont ennél is jóval magasabb lehet, hiszen a sorból pont az a ZÁÉV hiányzik, amely az elmúlt években hihetetlen növekedést mutatott fel, és épp tavaly év elején került a család holdingcégéhez.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200530/tavaly-tobb-mint-170-milliardnyi-bevetelt-hoztak-meszarosek-epitoipari-cegei/
|
2020-05-30 18:17:00
| true | null | null |
G7
|
A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Pont egy nappal később nyitottak meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák igényelhettek több milliárd forint állami támogatást.
Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves Sáfrány már január elején leadta az igénylését*legalább három szálloda üzemeltetésére. Ez remek ütemérzékre utal: a jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. Azaz a tervezett bő három hónap helyett kevesebb mint három hétig lehetett pályázni, benne a jellemzően nem pályázatírással töltött karácsonyi-szilveszteri időszakkal.
Az állítólagos túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.
Sáfrány valószínűtlen sikerét kontextusba helyezi, hogy közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett állami megrendeléseknek köszönhetően. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé*Ezek mellett a nemrég még szintén Szíjj tulajdonába tartozó Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.-ben is felügyelőbizottsági tag volt Sáfrány..
Felfüggesztették a pályázatot, négyszeres lett a keret
Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetett programon – ahogy a 24.hu bemutatta – döntő többségében olyan vállalkozók közelébe kerül sok milliárdos állami támogatás, akik Magyarország leggazdagabbjai közé tartoznak. A szétosztott 83 milliárd forintból a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodákat összesen 17,7 milliárd forinttal támogatják, a nyertesek között van például Paár Attila egyik* résztulajdonában álló cége, vagy a Csányi Sándorhoz, Garancsi Istvánhoz és Hernádi Zsolthoz köthető tihanyi kastélyszálló, amely több mint nyolcmilliárd forintot kap.
A pályázat azonban nem csak azért kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatot ápoló, kiemelkedően gazdag vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adja, hogy milyen áttetszően, a látszatra már csak minimálisan adva transzformálódnak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására.
Sáfrány cégéhez hasonlóan több olyan cég is milliárdos támogatást kap, amelyek lényegében teljesen üresek voltak a legutóbbi nyilvános beszámolóik szerint. Adott esetben a pályázat beadása után kerültek új tulajdonoshoz – mint Sáfrány esetében Szíjj Lászlóhoz -, és olyan hotelek építésére kapnak milliárdokat, amelyekről alig lehet nyilvános információt találni.
A magyar turizmus történetében példátlanul magas, 83 milliárd forintos pályázat nemcsak a felfüggesztett jelentkezés vagy a kiválasztás módja miatt visszás. A pályázat keretösszege ugyanis eredetileg 20 milliárd forint volt, és pont arra hivatkozva függesztették fel, hogy a beérkezett kérelmek összege elérte ennek a többszörösét.
Aztán nem tisztázott okokból a 20 milliárd forint helyett végül 83 milliárdot osztottak ki*Ez az összeg majdnem eléri a turisztikai ügynökség évi 90 milliárdos költségvetését, legalábbis a szervezet vezetője, Guller Zoltán erről beszélt egy korábbi interjúban.. Megkerestem a turisztikai ügynökséget, hogy miért nőtt meg a keretösszeg, illetve hogy összesen mekkora összegben érkeztek pályázatok, de nem reagáltak.
A támogatások megnégyszerezése azért is nehezen érthető, mert a turisztikai ügynökség vezetője, Guller Zoltán is arról beszélt március végén, hogy a legfőbb prioritás a munkaerő megtartása, ami értelemszerűen kevésbé valósulhat meg, ha új szállodák építésére fordítanak tízmilliárdokat például bértámogatás helyett (a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels állományának felét, 800-850 embert bocsátottak el a 17,7 milliárdos támogatással párhuzamosan).
A 83 milliárdos összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy Guller március elején arról beszélt, hogy a koronavírus miatt összeomló, 400 ezer embernek munkát adó turizmus kárainak enyhítésére egymilliárd forintos alapot hoznak létre (igaz, erről nem találtam információt az MTÜ honlapján, egy későbbi interjúban Guller is kitérő választ adott egy segélycsomagra vonatkozó kérdésre, és az erről szóló kérdésemre sem reagáltak).
Miközben tehát egymilliárd forintos alapot hoznak létre a járvány miatt ellehetetlenülő kisebb-nagyobb vállalkozásoknak és több ezer munkáját elvesztő szállodaipari dolgozónak, az ország leggazdagabb emberei botrányos körülmények között kapnak 83 milliárd forint állami támogatást.
Szintén beszédes, hogy Gullerék minden idők legnagyobb turisztikai programjának nevezik a Kisfaludy néven futó támogatási programot, mégsem kommunikáltak a pályázat eredményeiről. A döntési listát mindössze egy kevésbé szem előtt lévő linken lehet megtalálni a program honlapján.
Az nem tudható, hogy kik bírálták el a döntéseket, de a pályázati kiírásban részletesen szerepelnek az értékelési szempontok. Általánosságban ezekről azt lehet írni, hogy kizárólag a benyújtott projektet vizsgálták, nem nézték a pályázó korábbi teljesítményét. Összesen 18 tényezőt értékeltek, köztük olyan puha szempontokat, hogy mennyire “magas színvonalúak” a tervezett fejlesztések. A legtöbb pontszámot pedig arra lehetett kapni, ha “reális, alátámasztott” a pályázat “marketing terve, piacra törési stratégiája”, ami szintén széles teret nyit a döntéshozók szubjektív szempontjainak érvényesülése előtt.
Guller korábbi tájékoztatása szerint a programmal 1500 új szoba jön létre és 4200 szépül meg. 83 milliárd forinttal számolva tehát egy szobára átlagosan 14,5 millió forint jut.
Korábban nem dolgozott a szállodaiparban
A milliárdokat nyert pályázók közül ebben a cikkben egyedül a cikk elején említett tiszakécskei Sáfrány cégével foglalkozom. Az internetről viszonylag kevés információt lehet megtudni a férfiról. Tudomásom szerint amatőr focis pályafutása mellett eredetileg pénzügyesként dolgozott, majd 2019 első felében jelentős fordulatot vett az élete. Ekkor került Szíjj László tulajdonába*a 2019 márciusától a tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. révén egy négycsillagos bükfürdői szálloda, a Greenfield Hotel Golf & Spa, többek között Magyarország első 18 lyukú golfpályájával.
Az akkor 30 éves Sáfrány rögtön a hotel ügyvezetője lett úgy, hogy tudomásom szerint korábban nem dolgozott a szállodaiparban. A cégadatbázisok alapján cégvezető tapasztalata sem volt. Szűk egy évvel később alapította meg a cikk elején említett céget, az Adventor Hotel Kft.-t. Eddigi egyetlen sajtószereplésén, idén januárban annyit közölt a hvg360-nal a cégről, hogy “jelenleg is működő, illetve a későbbiekben megnyíló hotelek képviselőivel tárgyal a szolgáltatásairól”.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnnyi pénzt még Simicska Lajos sem tudott csinálni útépítésbőlCsak tavaly majdnem 19 milliárdnyi nyereséget termelt a Duna Aszfalt, amiből az előző öt évben 31 milliárd forintot vettek ki.
Az nem derül ki, hogy a korábban semmilyen más céges érdekeltséggel nem rendelkező Sáfránynak miből lett volna forrása a pályázatok önerejére, amely a minimális 30 százalékos önrészből következően több mint 3 milliárd forint*A 8 milliárd forintos támogatás legfeljebb a 70 százaléka lehet a teljes beruházási összegnek.. Elképzelhető, hogy emiatt szállt be a cégbe a pályázat leadása után hónapokkal, május 15-én a Themis Magántőkealap, amelyet Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je kezel. Szíjj cége néhány nappal azt megelőzően lett tulajdonos az Adventor Hotelben, hogy kihirdették volna a nyolcmilliárdos támogatást.
Kétmilliárd támogatással számoltak, hatmilliárd lett
Az Adventor kétmilliárd forintot kapott a bükfürdői hotelre, és a három pályázott projekt közül ez az egyetlen hotel, amely ténylegesen működik. A másik kettő felépítése egyelőre terv, és róluk egyelőre jóval kevesebbet lehet tudni.
Az egyik egy ötcsillagos keszthelyi hotel, amelynek az építésére négymilliárd forintot kapott Sáfrány cége. Korábbi cikkek alapján Szíjj 2015-ben kezdte el bevásárolni magát a keszthelyi parti sétányon fekvő Via Hotelbe, amelyet mostanra elbontottak. A ledózerolt hotel helyén terveznek létrehozni egy ötcsillagos szállodát Hotel Baron néven.
A Hotel Baron először akkor került a hírekbe, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség tavalyi pályázatán 1,84 milliárd forintot kapott a jelenleg Szíjj László tulajdonába tartozó a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja. A nyertes cég akkor azt közölte egy balatoni újsággal, hogy a beruházás összege 10 milliárd forint lesz. Külön hozzátették, hogy a legalacsonyabb, 25 százalékos “támogatási intenzitással” pályáztak,
így a projekt önrésze meghaladja a 8 milliárd forintot.
Ennek azonban ellentmond, hogy az eddigi elnyert közel kétmilliárdos támogatáshoz most újabb négymilliárdot nyert a cég leendő üzemeltetője. Tehát amennyiben nem módosul a beruházás költségvetése, a hatvan százaléka – közvetlenül – közpénzből valósul meg.
Ahogy a beruházó korábban közölte, egy letűnt kor arisztokrata hangulatát próbálják visszavarázsolni a hotel megépítésével, ugyanis “az új hotel egyes részletei a virágzó Festetics korszakot, a XVII-XIX. századi főnemesség életének hangulatát fogják idézni”.
A harmadik szállodáról, a kétmilliárdos támogatásban részesülő Hotel Promus Winehouse-ról lényegében semmilyen információt nem lehet találni az interneten. Egy szállodapiaci forrás szerint az egykori soproni Hotel Fagus átalakításával vagy a helyén jöhet létre az új szálloda. A tulajdoni lap alapján a 2016-ban bezárt szállodát valóban az immár Szíjj László tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja szerezte meg (a tíz leggazdagabb magyar közé bekerülő Jellinek Dániel érdekeltségén keresztül).
Akárcsak a keszthelyi szálloda, a soproni projekt is kapott támogatást tavaly a turisztikai ügynökségtől. Akkor közel 800 millió forintot, most pedig kétmilliárdot, ennek ellenére nyilvánosan semmit nem lehet tudni a projektről.
A cikkel kapcsolatban többek között megkérdeztem a turisztikai ügynökséget, hogy mi magyarázza azt, hogy egy frissen alapított cég három projektre összesen nyolc milliárd forintot kapjon, de erre a kérdésre sem válaszoltak. Sáfrányt és Szíjj László-féle Themis Magántőkealapot is megkerestem több kérdéssel, de ők sem reagáltak.
|
Megalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyert
|
Sok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200529/megalapitotta-elso-ceget-azonnal-megpalyazott-nyolc-milliard-forint-allami-tamogatast-es-nyert/
|
2020-05-29 18:24:00
| true | null | null |
G7
|
Egészen döbbenetes számokkal zárta 2019-et az elmúlt évek állami útépítési tenderein taroló Duna Aszfalt Kft. A Mészáros Lőrinc barátja és üzlettársa, Szíjj László tulajdonában lévő vállalat több mint 157 milliárdnyi árbevételt ért el kizárólag Magyarországon, és ezen vastag, 24,4 milliárd forint adózott nyereséget ért el. Mind a két adat rekord nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében.
Árbevételben a Duna Aszfalton kívül eddig két cégnek sikerült egy éven belül 100 milliárd fölé kerülni. Az egyik a gyakran Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt., amely mások mellett a vizes vb-re készülő Duna Arénát építette, és a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra szánt százmilliárdos multifunkcionális sportcsarnokon is dolgozik. Ők 2017-ben és 2018-ban is átlépték ezt a szintet, utóbbi évben már a 140 milliárdot közelítették, amivel akkor a Duna Aszfaltot is előzték. Mivel a Market a 2019-es számait még nem tette közzé, nem kizárt, hogy ismét túlszárnyalják Szíjj László útépítő vállalatát.
A másik cégnél azonban ez a veszély két okból sem fenyeget. Ez a társaság ugyanis a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép volt, amely még az Orbán-Simicska háború kirobbanása előtti állami megrendeléseivel ért el rekordokat 2014-ben és 2015-ben. A nagy összeveszést követően azonban a cég állami megbízásai teljesen lenullázódtak, a vállalat forgalma két év alatt a huszadára esett. Ráadásul
a korábbi rekorder Közgépet időközben eladta a kapituláló Simicska Lajos, és a cég pont ahhoz a Szíjj Lászlóhoz került, aki a Duna Aszfaltot is birtokolja.
A tulajdonosváltás óta egyébként el is kezdtek érkezni újra a megbízások a Közgéphez, először csak alvállalkozóként, majd közvetlenül is.
Visszakanyarodva a Duna Aszfalthoz, ha a vállalat növekedésében nem is volt fordulat, az osztalékfizetési stratégiájában azonban történt változás. A társaság tulajdonosa a 2014 és 2018 közötti 67 milliárdos profit közel kétharmadát kivette a cégből, most azonban a 24,4 milliárd nagy részét bent hagyja, csak 3 milliárdot fizet ki.
A jelenlegi gazdasági körülményeket tekintve ez kifejezetten érdekes fejlemény. A cégben hagyott pénz ugyanis jellemzően arra utal, hogy a vállalat valamilyen befektetésre készül. Márpedig most a koronavírus-válság időlegesen eléggé leértékelt egyébként normál piaci körülmények között jól teljesítő cégeket, amelyek könnyen felvásárlási célponttá válhatnak. Ráadásul jó esély van rá, hogy a magyar vevőknek komoly külföldi konkurenciával sem kell szembenézniük egy-egy felvásárlási kísérlet során.
A kormány ugyanis épp a héten korlátozta a külföldi cégek itthoni terjeszkedését
azzal, hogy miniszteri engedélyhez kötötte a külföldi tulajdonszerzést a magyar gazdaság nagy részében.
Korábban is írtuk már, hogy egy esetleges konszolidáció nagy nyertesei Magyarországon a komoly pénztartalékkal rendelkező kormányközeli cégek lehetnek. A Duna Aszfalt közülük is kifejezetten jó helyzetben várja a következő hónapokat, hiszen a vállalat bakszámláján közel 19 milliárd forint volt 2019 végén.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknakKonszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSimicska Lajos pénzgyára adja a referenciát MészároséknakA székesfehérvári félkész gyalogos felüljárót három éve nem sikerül befejezni. Talán majd most, miután még jobban elszállt a költsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÉpp most élesztik újra a Simicska-birodalom ékkövétMészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójakánt tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A Déli összekötő vasúti hidat korszerűsítik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc 54 milliárdért épít vasutat a BMW-gyárhoz, nem lesz elég az erre félretett pénzElég magas fajlagos költséggel épít vasutat a BMW-gyárnak a felcsúti milliárdos V-Híd nevű cége. Közben újra állami munkát nyert Simicska Lajos egykori cége, a Közgép.
|
Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja
|
Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipat történetében rekord.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200529/ot-ev-alatt-91-milliardnyi-profitot-termelt-simicska-lajos-utepito-utodja/
|
2020-05-29 18:40:00
| true | null | null |
G7
|
Az elsők között írtunk a 173 éve Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaság szétszedését végrehajtó, úgynevezett reorganizációs tervről. Akkor, amikor értesítették a már kisebbségi tulajdonban lévő balatoni önkormányzatokat, hogy miről is kell majd szavazniuk a május 6-i közgyűlésen.
Többek között azt, hogy a tervek szerint kiszervezik az idén közel egymilliárdos bevételt termelő vitorláskikötői ágazatot. Ahhoz, hogy a terv át fog menni, nem férhetett kétség: a javaslatot a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felügyelete alatt lévő cég vezetősége dolgozta ki, a 6 milliárdos korábbi tőkeinekciónak köszönhetően az állam szavazati többsége pedig jó ideje biztosított.
S múlt szerdán minden a papírforma szerint történt, a döntés megszületett: 11 vitorláskikötőt pályázati úton bérbe adnak, megszüntetnek hajójáratokat, kivonnak a forgalomból és értékesítenek kikötőket, eladnak két kempinget és egy szállodát. Mindez 65 fős létszámleépítéssel is együtt jár.
Meg sem várták a döntést
Egyébként a Bahart vezetősége már a javaslatban világossá tette, hogy mindez a tulajdonosi jogokat gyakorló, a Rogán Antal miniszter által felügyelt turisztikai ügynökség "rendelkezései alapján" történik. Sőt, a cég vezetésének pontos információi lehettek arról, hogy a közgyűlés összehívása pusztán formalitás, nem fogják befogadni a kisebbségi részvénycsomagot birtokló önkormányzatok észrevételeit.
A Bahart vezetése ugyanis már két héttel a szavazás előtt közölte az érintett dolgozókkal: jövőre a cég már nem üzemeltet vitorláskikötőt. Sőt, időközben a Narancs.hu arról szerzett tudomást, hogy a létszámleépítések már el is kezdődtek a voksolás előtti napokban.
Tehát a balatoni polgármesterek és civil szervezet „segélykiáltása” pusztába kiáltott szó volt. Pedig mint arról beszámoltunk, a balatoni polgármestereket tömörítő, 1904-ben alapított Balatoni Szövetség elnöke, Lombár Gábor április végén még kísérletet tett az állam meggyőzésére.
A balatonfenyvesi független polgármester azt írta Gullner Zoltánnak, a társaságban az államot képviselő Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának május 6-a előtt: még nem késő asztalhoz ülni, egyeztetni. „A Bahart Zrt.-ben tulajdonosként – részvényesként – bent maradó balatoni önkormányzatok számára kiemelten fontos feladat, hogy a társaság egyben maradjon annak vagyonával, tevékenységével, működési struktúrájával, a meglevő személykikötő-, illetve vitorláskikötő-hálózat maradjon a cégben, hiszen ez biztosítja a Balaton egészének megközelítését, azon való közlekedést, ami a turizmus elengedhetetlen feltétele” - hangsúlyozta Lombár.
Egyetlen település sem támogatta
De egyeztetés nem volt, csak szavazás. A Narancs.hu birtokába került jegyzőkönyv szerint egyedül a magyar állam képviselője mondott online igent a Bahart átalakítására, a települések képviseletében 10 polgármester „üzente” írásban, hogy nem, heten tartózkodtak, négy településvezető pedig nem vett részt a szavazáson. A tíz nemmel voksoló polgármester közül kilenc független, egy fideszes, a balatonszemesi Szomorú Szilárd. A hét tartózkodó közül kettő független és öt fideszes, de ebből csak négyet vettek figyelembe a szavazatok értékelésekor, mivel a balatonfüredi Bóka István voksa „technikai okokból érvénytelenre” sikeredett.
Azon négy település közül, amely nem vett részt a szavazáson, egyet vezet fideszes polgármester, hármat független. A lényeg azonban: egyetlen balatoni településvezető sem szavazta meg a reorganizációs tervet, senki nem ért tehát egyet a Balatoni Hajózási Zrt. szétszedésével.
A nyereséget termelő ágazat
Fotó: wikipedia.org
A csőd, amiről nem tudnak
Mindez akkor is csak formaság volt. Nyilván a hivatalos magyarázat már jóval korábban megszületett, ám a kormánypárti Origó azonban a szavazás másnapján állt elő vele: a 78 százalékot érő egyetlen igen szavazat „a csődtől mentette meg a céget”.
A Narancs.hu-nak több polgármester is azt mondta, ezen igencsak meglepődtek. Tudták, hatalmas nyereségre sosem volt képes a társaság – nem is ezzel a céllal működtették –, ám csőd sohasem fenyegette. Ha most mégis az fenyegetné, amit a cég vezetői egyetlen egyszer sem közöltek velük, akkor különösen érthetetlen, hogy éppen a legtöbb bevételt hozó, legnyereségesebb ágazatától válik meg.
Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke szerint „a tóparti önkormányzatok azzal a feltétellel kapták meg hosszú évekkel ezelőtt a Bahart tulajdonjogát, hogy egyben kell tartaniuk a céget, ami észszerű, hiszen a veszteséges menetrendi hajózást a nyereséges ágazatokból kell és lehet finanszírozni.
„Nem piaci áron”
Érthetetlen, miért változott meg a régió és a turizmus hosszú távú érdekeit szem előtt tartó álláspont - a Bahart egybentartása - az állam részéről, hiszen a megszavazott reorganizációs terv eladásokról, bérbeadásokról, elbocsátásokról szól „optimalizáció címén”.
A kormánysajtó és a Magyar Turisztikai Ügynökség az elmúlt napokban, feltűnően kerülve a vitorláskikötők kiszervezésének témáját, azt is bizonygatta, hogy azok a hajókikötők, amelyeket értékesíteni, bérbeadni terveznek, „lepusztultak”.
A polgármesterek viszont mást sejtenek a háttérben. A csopaki és a balatonakali is úgy nyilatkozott: lehet, hogy nincsenek a legjobb állapotban ezek a kikötők, de mivel rendkívül értékesek - már csak a fekvésük miatt is -, ha korábban el akarták volna adni őket, még ha nem is piaci áron, lett volna rá jelentkező bőven. Az önkormányzatok viszont nem akarták dobra verni őket. Most viszont a Rogán-féle MTÜ döntheti el, ki kapja a kikötőket.
Hol a 12,5 milliárd?
Érdekes kérdés az is, amit Balassa Balázs, a Balatoni Szövetség társelnöke, Szigliget független polgármestere feszeget. A 2016-os balatoni kormányrendelet szerint a Balaton-régiónak juttatandó 365 milliárd forintos keretből eredetileg a Bahartnak címkéztek 12,5 milliárd forint fejlesztési forrást. Azt mondja, ez a pénz végül nem érkezett meg, de jött helyette a Magyar Turisztikai Ügynökség a tulajdonosi jogok gyakorlójaként.
Az ugyancsak független siófoki polgármester, Lengyel Róbert „borítékolni merné”, hogy kik a kormánysajtó által már „beharangozott” megmentők, vagyis kiknek az érdekében játszották, játszatták el velük a május 6-i színjátékot.
|
Ez a hajó elment, palira vették Rogánék a balatoniakat
|
Polgármestereket, köztük a fideszeseket és civil szervezeteket is becsapták. A balatoni vitorláskikötők dolgozóit már két héttel a május 6-i döntés előtt értesítette a cégvezetés: januártól kikerülnek a Balatoni Hajózási Zrt. fennhatósága alól. Múlt szerdán a vitorláskikötők kiszervezéséről döntött a Bahart közgyűlése egyetlen igen szavazattal. Ez a voks, a magyar államot képviselő, a Rogán Antal felügyelte turisztikai ügynökségé volt.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/ez-a-hajo-elment-palira-vettek-rogan-toniek-a-balatoniakat-fontosabb-a-remenybeli-biznisz-129641
|
2020-05-11 08:46:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Érdekes adatot osztott meg lapunkkal a Mészáros család érdekeltségeit összefogó Mészáros-csoport, amikor arról kérdeztük, hogy mely cégeik vették igénybe a csökkentett munkaidős foglalkoztatás állami támogatását. Ahogy arról korábban írtunk, Mészárosék vállalatai közül kizárólag Wamsler SE-nél igényelték a kormányzati segítséget, méghozzá 454 fő részére. Annak érdekében, hogy ezt a számot el tudjuk helyezni a csoport méretéhez képest, a kommunikációs igazgatóság válaszában azt is kiemelte, hogy a vállalataik összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak.
Mindez azt jelenti, hogy jelenleg Magyarországon az állam után jó eséllyel Mészáros Lőrinc a legnagyobb munkáltató.
Vállalati szinten egészen biztosan mindössze egy cég van, amely jelenleg több alkalmazottal rendelkezik, mint Mészárosék, ez pedig a 30 ezer főt foglalkoztató Magyar Posta. A létszám szerinti hazai céges ranglistán ráadásul a következő két helyezett is állami vállalat: a Volánbusznak és a MÁV-nak egyaránt valamivel több mint 18 ezer dolgozója van. A legtöbb embert alkalmazó piaci cég a Spar Magyarország Kft. 14 ezer munkatárssal, de az országban összesen nincs tíz vállalat, amely 10 ezer embernél többnek adna munkát.
Persze ezek az egyes cégek létszámadatai, márpedig, ha Mészáros Lőrincéknél csoportszintű számokat nézünk, akkor máshol is ezeket lenne érdemes, már ahol ennek van értelme. Az például egész biztos, hogy minden leányvállalatot figyelembe véve az OTP és a Mol is több mint 25 ezer embert foglalkoztat. Az olajipari társaság esetében nem jelentős az eltérés, náluk a konszolidált szám a legutóbbi éves jelentésben valamivel több mint 26 ezer fő volt, az OTP azonban messze felülmúlja ezt közel 35 ezer munkatársával.
Igen ám, de ezek a csoportok komoly külföldi érdekeltségekkel rendelkeznek, így alkalmazottaik jelentős része sem Magyarországon van. Az OTP-nek például még az orosz és ukrán banki ügynökök nélkül is több mint 24 ezer munkavállalója van a határon túli leánycégeknél (pdf), a hazai központ így nagyjából 10 ezer embert foglalkoztat. A Mol Nyrt. létszáma pedig ennek is csak durván a fele.
Bár mostanra a Mészáros-csoportnak is szép számmal akadnak határon túli érdekeltségei, a felcsúti vállalkozó üzleteinek nagyon nagy többsége azért továbbra is Magyarországhoz köthető. Így szinte biztos, hogy ha a hazai foglalkoztatást nézzük, akkor mind a Molt, mind az OTP-t felülmúlja a csoport alkalmazottainak a száma.
Mindez ráadásul úgy jön össze, hogy több ezer főt foglalkoztató cégei azért olyan nagy számmal Mészároséknak sincsenek. Az MKB Bank nagyjából 2400 embert alkalmaz, a Hunguest Hotels pedig közel 1900-at, de ezzel nagyjából ki is merültek az ezer fő feletti vállalatok. Korábban ilyen volt még a Mátrai Erőmű és a Mediaworks kiadócég is, utóbbi kettő azonban időközben kikerült a portfólióból. Előbbit az állam vette meg, utóbbit Mészáros Lőrinc adta ajándékba a kormányközeli médiaalapítványnak.
Ha lezárják a Tiszántúli Áramhálózati Zrt. felvásárlását – amit tavaly jelentett be Mészáros Lőrinc tőzsdei vállalata – akkor lehet még egy ezer fő feletti vállalkozása a csoportnak, a többi cég azonban minden bizonnyal kisebb ennél. A jó eséllyel a legtöbb hasznot hozó építőipari vállalkozásoknál például összesen sem dolgoznak ezren. Ennek magyarázata az, hogy – amint erről korábban írtunk már – az állami tendereken kiugróan jól szereplő cégek jellemzően nem maguk végzik el a munkát, hanem annak nagy részét továbbpasszolják alvállalkozóknak.
Mészáros Lőrincnek és családjának azonban százas nagyságrendű vállalatban van részesedése, és bár ezek egy részének egyáltalán nincs alkalmazottja, a többségük azonban néhány tucat embert azért foglalkoztat. Ebből pedig elég nagy létszám összejöhet.
|
Mészáros Lőrinc lehet az ország legnagyobb munkaadója az állam után
|
A Mészáros-csoport vállalatai összesen mintegy 25 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Ennél több alkalmazottja itthon csak a Magyar Postának van.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200603/meszaros-lorinc-lehet-az-orszag-legnagyobb-munkaadoja-az-allam-utan/
|
2020-06-03 13:26:30
| true | null | null |
G7
|
Tavaly év végén számoltunk be arról, hogy az akkor még Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. néven futó vállalkozás 8 milliárd forint közbeszerzést nyert el karácsony előtt. A cég egyrészt a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését végezheti el nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, másrészt a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért.
Karácsonyi pénzeső: NER-cégekkel pályázó részvénytársaság az év vége egyik nyertese
Lesz mit tenni a fa alá a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-nek. A zalakarosi cég összesen nyolcmilliárd forint összegű közbeszerzést nyert el karácsony előtt. A kormányközeli cégek oldalán felbukkanó vállalkozás több jelentős megbízást is kapott az elmúlt időszakban. [caption id=
Bár a nagykanizsai székhelyű Szabadics Zrt. nem új cég, mostanában különösen jól szerepel az állami közbeszerzéseken. Nyáron például a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen nyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására kiírt pályázatot. A konzorcium 16,8 + 4,8 milliárd forintért végezheti el a munkát. Szintén konzorciumban dolgozhatnak a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend zalaegerszegi iskolájának tornacsarnokán és vívótermén. Itt a B&G Építő és Üzemeltető Kft.-vel közösen indultak és nyerték el 1,7 milliárd helyett 2,4 milliárd forintért a megbízást.
A Zrt. honlapjának tanúsága szerint emellett számos más, többmilliárd forint értékű projekten is dolgoznak, a lista igazán impozáns: ivóvíz- és szennyvíz-beruházások, városrehabilitációs fejlesztések sora szerepel a bemutatkozásban.
A céget 1989-ben alapították és 2006-ban alakult részvénytársasággá. A Zrt. bevételei a következőképp alakultak az elmúlt években.
Az ábrán jól látszik, hogy a 146 fős Szabadics Zrt. 2015 után 2016-ban és 2017-ben nem zárt kimagaslóan jó évet (3,7 és 3,8 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak) 2018-ban azonban meglódult a szekér: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, míg az adózott eredményük tavaly már megközelítette az egymilliárd forintot – derül ki a cég éves beszámolójából.
Nem csoda, hogy a Zrt. április 8-án megtartott közgyűlésén egyhangúlag megszavazták az osztalék kifezetését. A határozat szerint a Zrt. 741,9 millió forint osztalékot állapított meg, amelyet a részvényesek részére két részben (2020. április 30-ig 341,9 millió forintot, 2020. szeptember 30-ig pedig 400 millió forintot) fizetnek ki.
A Zrt. emellett megváltoztatta a nevét Szabadics Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságra, és áttette a székhelyét Zalakarosról Nagykanizsára, ahol egy új, impozáns irodaházba költözött.
Az újításokról Kovács Tamás, az igazgatótanács elnöke azt nyilatkozta a Magyar Építőknek, hogy korábban a cég fő profilja a közmű- és mélyépítő tevékenység volt, 2010-től azonban felépítették a vízépítéshez és a környezetvédelmi munkákhoz szükséges hátteret, 2018-ban pedig beléptek a magasépítés piacára.
„A vezető hangsúlyozta, a Szabadics éves árbevételének már több mint a fele nem a klasszikus közműépítésből származott 2019-ben sem, idén pedig az arány tovább tolódott a másik két terület javára”
– írta a portál.
Saját emberének cégét támogatta az MTÜ
De nem csak a cégnek megy jól: Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. alelnöke tavaly március 15-én Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől. Emellett a Magyar Honvédség Parancsnoka – szakmai munkájának elismeréseként – ajándéktárgyat adományozott számára.
Közben a cégvezető többi vállalkozására is hullott a közpénzeső: a Kányaváry Borbirtok Kft. 68 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy borpanzió építésére Zalaszabaron, míg szállodafejlesztésre 1,7 milliárd forintot nyert a Kisfaludy turisztikai programból. Ahogy arra a Napi.hu rámutatott: az állami milliárdokkal megtámogatott négycsillagos hotel helyszínéül szolgáló önkormányzati kempinget a Balatontourist Kft. használja, amely a Konzum-csoporton keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
És bár Szabadicsnak korábban is „volt köze” a Balatonhoz (a Szabadics Zrt.-vel részt vettek többek között a Balaton tiszta vizéért felelős Kis-Balaton revitalizációjában), idén februárban még szorosabbá vált a kapcsolat. Ekkor nevezték ki ugyanis Szabadics Zoltánt a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatósági elnökévé. Az igazgatóságban olyan tagok foglalnak még helyet, mint Horváth Péter, a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezére, vagy Volencsik Zsolt Mihály, aki tulajdonos volt a Bánki Erikhez köthető Aqua Holding Kft.-ben. A felügyelőbizottságban pedig felbukkant Farkas Örs, akit Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter február 5-én nevezett ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivőjének.
Mindez azért érdekes, mert – ahogy az Mfor is megírta – a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) „tulajdonosi joggyakorlása alatt működő gazdálkodó társaságai” között egyaránt megtalálható a BAHART és a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. is.
Vagyis a Kisfaludy programot menedzselő ügynökség végső soron a saját emberének, azaz a MTÜ által felügyelt Bahart vezető tisztségviselőjének adott 1,7 milliárdos turisztikai fejlesztési támogatást.
A BAHART, amelynek most már a magyar állam a többségi tulajdonosa, épp a napokban került a figyelem középpontjába, amikor kiderült, hogy egy reorganizációs folyamat részeként megválna vitorláskikötőinek üzemeltetésétől, továbbá Csopak, Balatonakali, Balatonkenese és Balatonudvari közfogalmú kikötőjét, valamint a Hotel Mólót, a balatonszemesi Hattyú és a balatonboglári Sellő kempingeket pedig eladná.
Később mégis úgy döntöttek (talán fideszes polgármesterek tiltakozásának hatására), hogy nem értékesítik a négy kijelölt Bahart-létesítményt, inkább átadják a településeknek. Erről Kontrát Károly parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes Facebook-bejegyzéséből értesülhetett a sajtó.
Szerény haszon
Az SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft., amelynek egyedüli tulajdonosa Szabadics Zoltán, és amellyel elnyerte az 1,7 milliárdos állami támogatást, szintén közzétette 2019-es beszámolóját. Ebben azonban a hatalmas támogatásnak nyoma sincs: a 2017. és 2018. évi nulla forintos éves nettó árbevétel után tavaly 25,9 millió forintos forgalmat bonyolított a cég 19,5 milliós adózott eredmény mellett.
A szintén állami támogatáshoz jutó Kányaváry Borbirtok Kft.-nek még nem elérhetőek a 2019-es pénzügyi adatai. A korábbi években azonban nem ment valami jól a cégnek: 2015-ben 185 ezer forintos éves nettó árbevétele volt 22 ezer forintos adózott eredmény mellett, majd 2016-ban és 2018-ban is veszteséget termelt. Egyedül a 2017-es év volt sikeres, akkor 3,1 milliós forgalmat bonyolított a kft., a rá következő évben azonban ez nulla forintra csökkent.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: a Szabadics Zrt. új irodaháza Nagykanizsán. Forrás: youtube/Magyar Építők
|
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége
|
Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke lett februárban, és aki korábban milliárdos állami támogatást kapott cégével a BAHART-ot is felügyelő Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/03/megduplazta-eves-bevetelet-a-balatoni-hajozasi-zrt-uj-igazgatosagi-elnokenek-egyik-cege/
|
2020-06-03 16:26:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Hivatalosan is kihirdették a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítására kiírt tender eredményét. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelentek szerint a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. május elején a Magyar Építő Zrt.-vel kötött szerződést a munkálatokra nettó 8,99 milliárd forint értékben.
Bár a hírről már a hónap elején beszámolt a G7, akkor még nem volt ismert a becsült ár. A most közzétett hirdetményből azonban kiderül, hogy
a MÁV eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szánt a beruházásra, vagyis a nyertes a tervezett összeg közel négyszereséért vállalta a munkát.
A 9 milliárdos számlát pedig teljes egészében a magyar adófizetők állják a hivatalos tájékoztató szerint, holott Homolya Róbert, a MÁV elnök-vezérigazgatója ősszel egy Magyar Nemzetnek adott interjúban arról beszélt, hogy a Keleti és a Nyugati pályaudvar felújításának előkészítésére európai uniós forrásokkal rendelkezik a MÁV. „Ezeket gondolták újra, és mivel máshogy szeretnének bizonyos fejlesztéseket megvalósítani, átcsoportosítanák a pénzt. Az illetékes szaktárcákkal már egyeztettek, a kormányhatározat megjelenését várják” – állt a cikkben.
Azóta kiírták a tendert, sőt, eredményt is hirdettek, így már nincs akadálya a munkálatoknak. A kivitelező feladata lesz a Nyugati pályaudvar felvételi épületének tetőfelújítása és az ahhoz kapcsolódó részleges csapadékvíz-elvezetési munkák, valamint kiegészítő munkák elvégzése.
A tetőfelújítás főbb elemei a következők:
a vágánycsarnok tető a csatlakozó üvegszerkezetekkel, a pénztárcsarnok tető, a McDonald’s tető és a homlokzati hat kisebb toronytető műemléki felújítása teljes tetőhéjazat cserével, a faszerkezeteinek lecserélésével, a fémszerkezetek javításával;
az üveg függönyfal teljes felújítása az épület mindkét végén;
a felvételi épület többi, még fel nem újított tetőszakaszának javítási munkái;
a csapadékvíz elvezető rendszer részleges átépítése;
a vágánycsarnok négy vágányára ideiglenes vágányvég kialakítása, felsővezeték bontása a csarnokban, ideiglenes kialakítása a csarnokig, ideiglenes utastájékoztatás kiépítése, két vágányra ideiglenes előfűtő berendezés kialakítása majd a munkák végeztével az eredeti állapotnak megfelelő állapot visszaállítása a felsővezeték esetében részleges felújítása;
20 db irodakonténer telepítése 3 hónap időtartamra.
A munkálatok már meg is kezdődtek, és a közbeszerzési tájékoztató szerint előreláthatólag 2 évig fognak tartani.
A Magyar Építő Zrt. mellett a Mészáros gyerekek cége, a Fejér-B.Á.L Zrt. adott még be pályázatot, amely 9 milliárd forint fölé tervezte a költségeket.
Közpénzesőben fürdik a nyertes
A Körösaszfalt Mélyépítő Zrt-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB) és az Épkar Zrt. által tulajdonolt Magyar Építő Zrt. 2017-ben 24,4, majd 2018-ban 49 milliárd forint árbevételt ért el. Adózott eredménye 2017-ben 1,2 milliárd forint, 2018-ban pedig 3,6 milliárd lett, amiből a tulajdonosok 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként.
A növekedő bevételek mögött több nagy összegű állami beruházás is áll:
Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója – 8 milliárd forint
Puskás Aréna konzorciumban a ZÁÉV Építőipari Zrt.-vel – 150-190 milliárd forint
Magyar Zene Háza – 19 milliárd forint
Néprajzi Múzeum generálkivitelezése konzorciumban a ZÁÉV-vel – 25,9 milliárd forint
Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) logisztikai központjának építése konzorciumban (West Hungária Bau Kft., Épkar Zrt., Fertődi Építő Zrt.) – 4,1 milliárd forint
kaposvári uszoda konzorciumban a Fertődi Építő Zrt.-vel – 4,95 milliárd forint.
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. A cég sok közpénzes megrendelésnek is köszönheti a sikerét, amelyek gyakran megdrágultak menet közben. Így például a szegedi vagy a soproni uszoda, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg. A West Hungária Bau a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A WHB 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
A Paár Attilával is közös vállalkozást működtető Szeivolt István cége, az Épkar Zrt. érdekelt volt többek között az Operaház épületének megújításában, a vizes vb egyes projektjeiben, de a West Hungária Bau-val – egy közös vállalkozáson, a WHB-ÉPKAR Építőipari Kft-n keresztül – a dubaji világkiállításra szánt magyar pavilont is ők építik 10,6 milliárd forintért.
Az Épkar Zrt. 2016-ban 3,8 milliárd forintos forgalmat bonyolított, amely 2017-ben 16 milliárdra, majd 2018-ban 25,5 milliárdra nőtt. Ez tavaly 19,7 milliárdra esett vissza 2,87 milliárd forint adózott eredmény mellett.
Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégek az állami beruházásokból, itt írtunk részletesebben:
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A felújításról tájékoztató tábla a Nyugati pályaudvaron 2020. május 10-én. (fotó: Átlátszó / Erdélyi Katalin)
|
A becsült ár négyszereséért újítja fel a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetét a Magyar Építő Zrt.
|
Eredetileg mindössze 2,5 milliárd forintot szántak a beruházásra, a Magyar Építő Zrt. azonban 8,9 milliárdért vállalta el a munkát. A NER-cégek oldalán gyakran felbukkanó vállalkozásnak nem ez az első állami tendere, évek óta a piac meghatározó szereplője: ők építették például a ZÁÉV-vel a Puskás Arénát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/02/a-becsult-ar-negyszereseert-ujitja-fel-a-nyugati-palyaudvar-tetoszerkezetet-a-magyar-epito-zrt/
|
2020-06-02 17:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett „csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent. Pedig 2019-ben is számos milliárdos közbeszerzést nyertek.
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. A következő évben a nettó árbevétel 3,2 milliárd forint lett, ami közel háromszorosa az előző évinek. Az adózott eredmény 2016-ra 319 millió forintra nőtt.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége egy év alatt megháromszorozta bevételeit
Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Bérlakásállomány – XXII. kerület Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Szabó András kommunikációs szerződése 2020-05-11-i Dudálós Tüntetés Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról – NAIH állásfoglalás NGM – szerződések Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések KIM – támogatások
A növekedés 2017-ben sem állt meg: a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forint volt a haszon. Ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta, a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt. Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest.
A Zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra.
Ez a tendencia azonban tavaly megtorpant: a Fejér-B.Á.L. éves beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra.
Milliárdos állami tenderek
A Fejér-B.Á.L. Zrt. 2015-ben sikerrel pályázott a Szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására: a WHB-val közösen 828 millióért kapták meg a munkát. A bicskei tanuszoda korszerűsítését pedig 137,5 millióért vállalták. 2016-ban két nagy állami tendert nyertek el: a WHB-val közösen Dunakeszin iskola-építésre kaptak megbízást 2,94 milliárd forintért, valamint 2,8 milliárd forintot a Nemzeti Lovarda felújítására a Kerepesi úton.
A Zrt. honlapján további munkák is szerepelnek. Így például egy kereskedelmi épület Csömörön, az M1-es autópálya óbaroki kamionos pihenője, a felcsúti Puskás Akadémia Sport- és Konferenciaközpontja, a Testnevelési Egyetem velencei továbbképző központja, a Szent István Általános Iskola Dunakeszin, az apjuk öccsének, Mészáros Jánosnak a tulajdonában lévő Agro-Felcsút Kft.-nek a telephelye, vagy épp a Készenléti Rendőrség egyik budapesti épülete.
A sikerszéria 2019-ben sem tört meg: tavaly novemberben írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és ők írhatták alá a tatabányai csarnok kivitelezésének szerződését is. A Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Érden rögtön három nagy projektet is elnyertek: az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését 6 milliárdért vállalták el, a Fenyves-Parkváros köznevelési centrum (általános iskola, sportcsarnok és tanuszoda) tervezését és kivitelezését szintén 6 milliárdért, míg a Batthyány Sportiskolai Általános Iskola rekonstrukcióját és bővítését 5,4 milliárdért.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Bérlakásállomány – XXII. kerület Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Szabó András kommunikációs szerződése 2020-05-11-i Dudálós Tüntetés Egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról – NAIH állásfoglalás NGM – szerződések Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések KIM – támogatások
Több cégben is érdekeltek
A 2020. május 21-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint a tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a 2019. évi adózott eredménye terhére osztalékot nem fizet a Zrt., azt teljes egészében a társaság eredménytartalékába helyezik.
A cég beszámolójából kiderült emellett, hogy a Fejér B.Á.L. 166 főt foglalkoztatott tavaly, ebből 98-an fizikai, 68-an pedig szellemi munkát végeztek, a bérköltség 938 millió forintot tett ki.
A dokumentumokban az is szerepel, hogy a Mészáros gyerekek a Fejér B.Á.L-on keresztül érdekeltek még a következő cégekben:
FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft.
Fenstherm Future Zrt.
Mészáros M1 Autókereskedő Kft
Alcsúti Szálloda Kft.
Gerecse-Plusz Kft.
A Fejér Tervező és Mérnökirodáról épp a napokban írtuk meg, hogy a Nemzeti Sportközpontok (NSK) megbízására ők tervezhették meg a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjápítését 232,5 millió forintért. Az intézmény most a kivitelezőre vár.
A Kft-t mindössze 3 éve, 2017-ben alapították, de az éves forgalma már az első évben 72 millió forint volt, amely 2018-ra 318 millió forintra nőtt. Az adózott eredményüket is megduplázták: ez az első alkalommal 21, míg egy évre rá már 42 millió forint lett.
A Mészáros család 232 millióért megtervezte, most a kivitelezőjét keresik a felcsúti iskolának
Azt nem tudni, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás, de az Orbán Viktor miniszterelnök falujába tervezett új iskolának csak a tervei több százmillió forintba kerültek. A tervező a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. volt, amelynek tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. Most június végéig várják az ajánlatokat az építésre.
A Fenstherm Future Zrt. 2017 végén alakult, egy év alatt 3,59 milliárdos éves forgalmat bonyolított 193,8 milliós adózott eredmény mellett.
Szerényebb eredményekkel büszkélkedhet a Mészáros M1 Autókereskedő Kft, amely igazi családi cég: a gyerekek mellett az apjuk, Mészáros Lőrinc is érdekelt benne cégein keresztül. A 4 éves kft. éves nettó árbevétele 692 millió forint volt 2018-ban, míg a haszon elérte az egymilliót.
Az Alcsúti Szálloda Kft. – amely szintén családi vállalkozás – tavaly beolvadt a Fejér B.Á.L-ba, míg a főként fémmegmunkálással foglalkozó Gerecse-Plusz Kft.-t 2019-ben vették meg a Mészáros-gyerekek.
Fotó: a Fejér B.Á.L. Zrt. honlapjának fejléce. A cégadatokat az Opten Kft. biztosította.
|
Tizenhét milliárdra csökkent a Mészáros gyerekek cégének éves forgalma tavaly
|
Csökkent a Mészáros-gyerekek cégének éves nettó bevétele tavaly: a 2018-ban elért 22,8 milliárdos forgalom helyett “csak” 17 milliárdos forgalmat bonyolított – derül ki a Zrt. éves beszámolójából. A Fejér B.Á.L. adózott eredménye is kevesebb lett: 5,6 milliárdról 1,5 milliárdra csökkent. Pedig 2019-ben is számos milliárdos közbeszerzést nyertek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/01/tizenhet-milliardra-csokkent-a-meszaros-gyerekek-cegenek-eves-forgalma-tavaly/
|
2020-06-02 17:35:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
4,4 milliárd forint nyereséget termelt Csányi Sándor legnagyobb agrárérdekeltsége, a KITE Mezőgazdasági Zrt. tavaly – vette észre a 24.hu a cég beszámolójában. Az OTP-vezér azonban ennél is több pénzt vehet ki a cégből, amit lényegében az azóta a hatóságok által több fronton is betalált Bige László elől happolt el néhány évvel ezelőtt: a közgyűlés (ami Csányi más cégeiből áll) úgy döntött, hogy az eredménytartalékból részvényenként 84 830 forintot fizet,
Ez a tavalyi nyereség háromszorosa, de a céget nem fogja megroppantani, az eredménytartalékban ugyanis 42 milliárd forint halmozódott fel a korábbi években.
|
12,5 milliárd forint osztalékot vesz ki Csányi Sándor agrárintegrátor cégéből
|
4,4 milliárd forint nyereséget termelt Csányi Sándor legnagyobb agrárérdekeltsége, a KITE Mezőgazdasági Zrt. tavaly – vette észre a 24.hu a cég beszámolójában. Az OTP-vezér azonban ennél is több pénzt vehet ki a cégből, amit lényegében az azóta a hatóságok által több fronton is betalált Bige László elől happolt el néhány évvel ezelőtt: a közgyűlés (ami Csányi más cégeiből áll) úgy döntött, hogy az eredménytartalékból részvényenként 84 830 forintot fizet,
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/06/02/12_5_milliard_forint_osztalekot_vesz_ki_csanyi_sandor_agrarintegrator_cegebol/
|
2020-06-03 17:39:01
| true | null | null |
Index
|
Egy év alatt közel másfél milliárd forinttal nőtt a Fidesz-kormány kedvenc őrző-védő cégének bevétele, a 2018-as 7,3 milliárd után a 2019-es üzleti évben 8,9 milliárd forint bevétel szerepel a Valton-Sec Kft. nyilvános beszámolójában.
Valamelyest a nyereség is nőtt, 2018-ban még 1,068 milliárd volt a társaság adózott eredménye, a tavalyi évben azonban már 1,158 milliárd nyereséget könyvelhettek el. Idén is volt osztalékfizetés, a tavalyi 450 millió után idén 400 milliót vehettek fel a tulajdonosok, azaz Varga Lajos és Bessenyei István.
|
Növelték milliárdos bevételeiket a kormány kedvenc kidobói
|
Egy év alatt közel másfél milliárd forinttal nőtt a Fidesz-kormány kedvenc őrző-védő cégének bevétele, a 2018-as 7,3 milliárd után a 2019-es üzleti évben 8,9 milliárd forint bevétel szerepel a Valton-Sec Kft. nyilvános beszámolójában.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/05/29/valton_security_orzo-vedo_biztonsagi_or_nyereseg_2019/
|
2020-05-29 17:41:00
| true | null | null |
Index
|
Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.
A tavalyi beszámolójuk szerint 735 millió forint volt az értékesítés nettó árbevétele, plusz „támogatás, jóváírás" címszó alatt szerepel még egy 160 milliós tétel is a bevételeknél. Nem ez volt az első veszteséges év a társaságnál, a 2018-as üzleti évet is mínusszal zárták.
Bár az újság kiadója átalakulással megszűnt, a lap nem tűnt el. A kormányhoz hű sajtó ugyanis egy nagyon furcsa átalakuláson ment át az elmúlt időszakban, a legtöbb fideszes médiaorgánumot a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványba (KESMA) csomagolták a tulajdonosok, amelyet aztán a kormány gyorsan nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített, nehogy a Gazdasági Versenyhivatal elkezdjen kekeckedni a hatalmas piaci erőt egy kézben összpontosító alapítvánnyal.
|
Több százmilliós veszteséggel szűnt meg a Ripost kiadója
|
Több mint 583 milliós vesztesége volt 2019-ben a Ripost Média Kft-nek, ráadásul ezt mindössze kilenc hónap alatt szedte össze, szeptember 30-án ugyanis átalakulással megszűnt a cég.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/05/29/ripost_veszteseg_580_millio_kozep-europai_sajto_es_media_alapitveny_kesma_2019/
|
2020-05-29 17:44:00
| true | null | null |
Index
|
Ahogy arról az Átlátszó beszámolt, nyolc év alatt tizenhat közbeszerzési eljárásban összesen több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési pályázatokat Érden az a cég, amelytől 2011-ben lakást vásárolt a későbbi fideszes alpolgármester, Bács István. (Ezt később kiadta a veszteséges, százszázalékos önkormányzati tulajdonban álló Érdi Sport Kft.-nek.) A General-Invest Bau Kft. egyik volt tulajdonosa, Steierlein Balázs 2015-től vált hivatalosan az érdi politikus rokonságának tagjává: elvette a politikus testvérét.
A Kft., amelyet évek óta fivére, Steierlein Zoltán vezet, 2011 és 2019 között többnyire óvodákat épített és újított fel Érden több százmilliós értékben. Az eljárások többnyire hirdetmény közzététele nélkül indultak be, noha ilyen eljárás csak kivételes esetekben és nyomós indokkal indítható. Ugyanakkor a rokoni kapcsolat önmagában sértheti az egyik legfontosabb közbeszerzési alapelvet, a versenytisztaságét, valamint összeférhetetlenségi helyzetet idézhet elő.
Most kiderült, hogy nemcsak az önkormányzat, de az Érdi Tankerületi Központ is számos alkalommal kötött szerződést a General-Invest Bau Kft-vel: hetvenegy szerződésből harmincegyet. A szerződések összege nagyjából 270 millió forintot tesz ki.
Sok kis szerződésből sok pénz
A 270 milliós összegű tankerületi General-Invest Bau-portfolio két év alatt viszonylag kis értékű szerződésekből adódik össze. A legnagyobb egyszeri tétel a Teleki általános iskola első emeleti szociális helyiségeinek komplett felújítása volt 19,4 millió forintos értékben. A Nagykovácsi Általános Iskola tetejének részleges felújítására 19 millió forint értékben kötöttek szerződést a céggel.
Az érdi tankerület többször szerződött a General-Invest Bauval a Pilisvörösvári Templom utcai általános iskola különféle felújítási, korszerűsítési munkáira is. Tárnokon a tankerület öt szerződést kötött azonos kezdő dátummal a Tárnoki II. Rákóczi Ferenc általános iskola különböző munkálataira. Szintén öt szerződést kötöttek az érdi Bolyai általános iskola elektromos hálózatának felújítására.
Érden tíz oktatási intézmény karbantartására a General-Invest Bau Kft. mellett két egyéni vállalkozó kötött átalányban karbantartási szerződést a tankerülettel 5,5 millió forintért.
Egyikük Bács Ildikó (Bács István volt fideszes alpolgármester testvére), Steierlein Balázs, azaz a General-Invest Bau egyik volt tulajdonosának a felesége. (Bács Ildikó cége, a Parimmo Kft. ugyancsak kiemelt szereplője az Érdi Sport Kft. közpénz-finanszírozási botrányának.)
A másik egyéni vállalkozó Lepp Tibor. Ő a General-Invest Bau Kft. ügyvezetője, aki egyebek mellett az Érdi Tankerületi Központ épületének karbantartására kötött átalány szerződést az Érdi Tankerületi Központtal.
Nem írtak ki közbeszerzést
A közbeszerzési adatbázisban egy befejezett eljárást találtunk “Oktatási épület belső átalakítása az Érdi Tankerületi Központ (ÉTK) részére Pilisborosjenő külterületén” elnevezéssel: a Buki Kft. 95 millió forintos értékben nyerte el a szerződést. A tankerület éves költségvetési kiadásra nagyjából 15 milliárd forintot tervezett 2018-ban.
Az érdi tankerületnek két ügyben gyűlt meg a baja eddig a közbeszerzési döntőbizottsággal. A hatóság 2019. elején kétszer egymillió forintra bírságolta az ÉTK-t közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt, majd ugyanezen a napon kétszer kétmillió forintos bírságot szabott ki ugyanezen okból.
A közbeszerzési hatóság elnöke – a számvevőszék vizsgálata után (a zárszámadási jelentés 37. oldalán említi az ÁSZ a két esetet) – hivatalból indított eljárást a törökbálinti közoktatási intézmények üzemeltetési-szolgáltatási szerződései miatt. Az ÉTK nem vitatta a közbeszerzési szerződések megkötésének elmulasztását. A döntőbizottság honlapján nincs nyoma annak, hogy a tankerület bírósághoz fordult volna a bírságok miatt.
A tankerülettől azt kérdeztük, hogy milyen speciális alkalmassági feltételek miatt esett ilyen feltűnő gyakorisággal a választás a General-Invest Bau Kft-re, amellyel a tankerületi központ a megjelölt időszakban összesen 270 millió forint értékben kötött szerződést.Az ÉTK-tól nem kaptunk választ, ahogy a General-Invest Bau ügyvezetője és tulajdonosa sem reagált emailben és a Facebook csevegőalkalmazásán elküldött kérdéseinkre. Nem úgy Bács István.
„Az ön tudomására jutott vélekedések az ‘oltári nagy baromság’ kategóriába tartoznak.
Még ha feltett volna a tudomására jutott vélekedésekkel kapcsolatban kérdést, akkor sem tudnék arra válaszolni, hiszen egyik említett jogi vagy természetes személy döntéseihez nincs közöm” – válaszolta kérdésünkre Bács István, Érd fideszes volt alpolgármestere, amikor kommentárt kértünk arról a városban elterjedt vélekedésről, hogy a tankerületi döntések meghozatalakor befolyásoló tényező lehetett a politikus személye.
“Sajnálatos, hogy nekem kell felhívnom a figyelmét arra, hogy a sajtótörvényt és vonatkozó jogszabályokat szem előtt tartó felelős újságíró nem vélekedéseknek, hanem csak olyan tényeknek ad nyilvánosságot, amelyeket későbbiekben szükség esetén a bíróság előtt is meg tud védeni” – jegyezte meg sejtelmes magabiztossággal a fideszes politikus, akit a helyi nyilvánosságban óvodaügyekért felelős, e minőségében gyakran nyilatkozó alpolgármesterként tartották számon.
Cégtemetőn át a feketelistákig
Az eddig feltárt, nagyjából 1,8 milliárdos bevétellel a General-Invest Bau Kft. a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik legsikeresebb vállalkozása Érden. A közbeszerzési sikerek jelentős része óvodák építéséhez és felújításához kapcsolódott. A General-Invest Bau Kft. korábbi – igaz, csak rövid ideig – tulajdonosa, Steierlein Balázs egy másik céggel már 2009-ben beszállt az óvoda-bizniszbe Érden.
A Steisrof-Trade Kft. 2009. július 13-án kötött szerződést az érdi önkormányzattal a Hegesztő utcai óvoda bővítésére és felújítására bruttó 99 millió forintos vállalkozói díj ellenében. A szerződést Steierleinnel, a cég ügyvezető-tulajdonosával a fideszes T. Mészáros András polgármester írta alá.
Az utolsó fellelhető cégbeszámoló szerint a négy alkalmazottal és egy főfoglalkozású taggal működő Steisrof-Trade 2008-ban 413 millió forintos nettó árbevétel mellett 6,9 millió forintos adózott eredményt ért el.
A Steisrof-Trade Kft. 2010. március 6-án tulajdonos váltott, és Bedőlt 100306 Forsiets Pácban lévő Kft. néven a ismert tatabányai cégtemetőbe tette át a székhelyét.
A pácban lévő cég felszámolási eljárását 2010. szeptember 27-én regisztrálták a bíróságon. Az akkor APEH-nek nevezett adóhivatal ugyanezen év júliusában végrehajtási eljárást indított, majd a Bedőlt 100306 Forsiets Pácban lévő Kft. 2011 június 30-tól 2012. szeptember 29-ig négyszer került fel az adóhatóság “180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező – nem magánszemély – adózók” elnevezésű feketelistájára. 2010. július végén a cégbíróság a céget eltiltotta a további működéstől és egyben megszűntnek nyilvánította. A felszámolási eljárást 2011. december végén a bíróság befejezettnek nyilvánította.
A későbbi nagy közbeszerzési sikereket arató General-Invest Bau Kft. első szerződését – amely “Az érdi Vörösmarty Gimnázium labor átalakítási-felújítási munkáinak kivitelezése” címet viselte – 37 millió forint értékben nyerte el. A közbeszerzés eredményét 2011. június 20-án hirdették ki.
Az eljárásban három cég tett ajánlatot a T. Mészáros András által vezetett önkormányzatnak: itt most a General-Invest Bau mellett a Parimmo Kft-t említjük. A General-Invest Baunak Steierlein Balázs 2010. április 19-től 2010. július 7-ig volt az ügyvezető-tulajdonosa. Ezután testvéréé, Zoltáné lett a cég.
A Parimmo Kft. első tulajdonosa a Seychelle-szigeteken bejegyzett offshore cég, a Parry Investment Corp. volt 2008. szeptemberétől 2016. júniusáig, ekkor lett az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó cég egyik tulajdonosa az akkor már T. Mészáros mellett a 2014-ben alpolgármesteri székbe emelt egykori famulus, Bács István testvére.
A Parimmo Kft. neve a már említett, az Érdi Sport Kft. kétes lakásbérleti ügyében merült fel: a 2016-ig offshore cég által, majd a részben a Bács-testvér által tulajdonolt Parimmo lakásaira kötött bérleti szerződésekből 2011. áprilisa és 2018 között nagyjából negyvenötmillió forint közpénz folyt be.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Bérlakásállomány – XXII.
A Parimmo Kft. ügyvezetője az 2008. szeptembere és 2012. februárja között Steierlein Balázs volt. A Vörösmarty gimnázium labor-szerződéséért igazi testvérharc alakult ki: a testvére által tulajdonolt General-Invest Baunak kellett megküzdenie a Steierlein Balázs által ügyvezetőként irányított Parimmo Kft-vel. Ez a személyi összefonódás kétségessé teszi a versenytisztaság közbeszerzési alapelvének maradéktalan érvényesülését ebben az ügyben.
Végül T. Mészáros adminisztrációja a General-Invest Bau Kft-t hozta ki győztesként, és ezzel kezdetét vette a cég 1,8 milliárdot forint bevételt eredményező karrierje. Steierlein Balázsnak az Opten szerint jelenleg nincs hatályos ügyvezetői vagy közvetlen tulajdonosi kapcsolata egyetlen céggel sem: évekkel ezelőtt ezek száma még elérte a tizenegyet.
Fotó: Magányos tricikli a járványügyi veszélyhelyzet idején az érdi Szivárvány óvoda udvarán 2020. május 27-én. A szerző felvétele.
|
Az érdi NER-kedvenc, alpolgármester-közeli céggel szerződött százmilliókra a tankerület is
|
Az egymilliárdos teljes szerződésállományból közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt az ősszel letűnt érdi Fidesz-éra kedvenc óvodaépítési cégével a tankerületi központ. A volt fideszes alpolgármester rokonságához kapcsolódó General-Invest Bau Kft. 2011 óta 1,5 milliárd forintot nyert az önkormányzat által meghozott közbeszerzési döntések nyomán. Az elnyert közpénzek összege a tankerületi százmilliókkal közel 1,8 milliárd forintra emelkedett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/05/29/az-erdi-ner-kedvenc-alpolgarmester-kozeli-ceggel-szerzodott-szazmilliokra-a-tankerulet-is/
|
2020-05-29 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Rendesen termeli a profitot a dohányboltok ellátásának monopóliuma, amire pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot az Országos Dohányboltellátó Kft. A társaság 2015-ös megalapítása óta hozza az osztalékot a tulajdonosoknak, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft.-nek és a megbízható dohánykereskedőnek nyilvánított Tabán Trafik Zrt.-nek. Utóbbi a dohánypiac újraszabályozását levezénylő (most miniszterelnöki biztosként ironikus módon a nemdohányzók védelméért felelős) Lázár János volt kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Sánta János érdekeltsége. A hódmezővásárhelyi vállalkozó a Fidesz dohányipari jogszabályainak fő haszonélvezője, a trafikpályázat legnagyobb nyertese, aki Orbán Viktor hívó szavára segítette az új kormánysajtó kiépülését is, egy időre beszállt a később Magyar Nemzetté visszaalakított Magyar Idők kiadójába.
A trafikokat áruval ellátó Országos Dohányboltellátónak nem volt rossz év tavaly sem, a forgalma 598 milliárdról 671 milliárd forintra ugrott, és 4,3 milliárd forint adózott eredményt mutatott ki. Ez hajszállal elmarad ugyan a 2018-as csúcsévben produkált 4,6 milliárd forintos profittól, ezzel együtt a cég 2015-ös fennállása óta összesen
csaknem 16 milliárd forint nyereséget kasszírozott.
Az elmúlt években keletkezett nyereség nagyobb részét, összesen 14,45 milliárd forintot osztalék formájában ki is vették a tulajdonosok.
A 2019-es nyereségből a taggyűlésről készült jegyzőkönyv szerint 4,1 milliárd forint osztalékkivétet hagyták jóvá azzal, hogy áprilisban kell teljesíteni a kifizetést úgy, hogy levonják belőle az év közben átutalt előleget. A mérleghez fűzött kiegészítésből az is kiderül, hogy az évközi közbenső mérleg alapján 2 milliárd forint előleget kaptak a tulajdonosok, de nem az üzletrészek arányában: a 49 százalékos tulaj BAT 500 millió, a Tabán Trafik pedig az 51 százalékos üzletrésze után 1,5 milliárd forintot vehetett fel. Áprilisban tehát további 2,1 milliárd forint érkezett a számlájukra, de azt nem részletezték, milyen arányban osztják el a pénzt.
A dohányboltellátó adózás előtti eredménye 4 milliárd 499 millió forint volt, adózás után 4 milliárd 332 milliót mutattak ki, ezek szerint a nagykereskedelmi mamutcég profitját 167 millió forinttal apasztotta az adóteher. Koncessziós díjat viszont lényegesen többet kellett fizetnie a korábbi évekhez képest: 1 milliárd 262 millió forintot tüntetett fel ilyen címen a társaság, ami a 2018-as évre fizetett 392 milliónak majdnem a háromszorosa.
A cégnél ugyanakkor folytatódott a karcsúsítás, a dolgozók létszáma tavaly újabb 48 fővel csökkent, az átlagos állományi létszám ezzel 642-re fogyatkozott. Két évvel ezelőtt még 722 dolgozót szerepeltettek a mérlegben.
A Tabán Trafikban érdekelt Sánta János 2016-ban került be a 100 leggazdagabb magyar közé, akkor 7,2 milliárdos vagyonnal éppen csak felfért a listára, azóta egyre előkelőbb helyre teszik a rangsorkészítők. Legutóbb a Forbes már 37,5 milliárd forintra becsülte Sánta és családja vagyonát, és ezzel a 47. helyre sorolta a milliárdosok között. Nem csak a dohányboltellátó zárt jó évet tavaly, Sánta többi érdekeltsége sem panaszkodhat:
a Tabán Trafik Zrt. 3,279 milliárd forint,
a Ventas Coffee Kft. pedig 1,33 milliárd forint.
adózott eredményt mutatott ki.
Kiemelt képünkön az Országos Dohányboltellátó logisztikai központja. Fotó: Fotó: Szigetváry Zsolt /MTI
|
Ontja a milliárdokat a dohánybiznisz Lázár holdudvarának
|
Évente bő négymilliárd forintot termel a dohánymonopólium. A Lázár János holdudvarához sorolt Sánta családnál lassan 40 milliárd forintos vagyon bontakozik ki. A trafikokat ellátó cég felügyelőbizottságában egy nyugdíjas miniszter is feltűnik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/03/milliardokat-hoz-a-dohanybiznisz/
|
2020-06-03 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Meglehetősen méltatlan helyzetbe lavírozta magát és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) Matolcsy György és az intézmény vezetése, miután a jegybanktörvény rapid módosítása nyomán ma már mindenki azt találgatja, mit kell ennyire titkolni a jegybank által létrehozott alapítványok irattáraiban. A Fidesz korifeusai a mit sem sejtő és az egészből láthatóan mit sem értő Bánki Eriket, a parlament gazdasági bizottságának elnökét (!) szemelték ki, hogy a botrányos érveléssel – az elhíresült „elveszíti közvagyon jellegét” fordulattal – elővezetett indítványhoz a nevét adja. A törvény lapzártánkkor még a köztársasági elnök aláírására várt – nem kétséges azonban, hogy a csomag így vagy úgy, de végül az Alkotmánybíróságon (AB) fog végül kikötni. A kérdés az, Áder Jánosban lesz-e elég bátorság ahhoz, hogy ezt ő tegye meg. (A törvénymódosítás részleteiről lásd Ligeti Miklós és Martin József Péter írását a 42–43. oldalon – a szerk.)
Az MNB, pontosabban Matolcsy György alapítványi programja (mert ne legyenek kétségeink afelől, hogy mindez a jegybankelnök elmeszüleménye) 2013 decemberében indult, s szándékai szerint a közgazdaság-tudományi képzés és kutatás színvonalának emelését, illetve a Matolcsy által lejárt lemeznek hirdetett hagyományos közgazdaságtani gondolkodás meghaladását célozza. Nemcsak a matolcsysta gondolat népszerűsítése, az „ortodox” közgazdasági szemléletmód ellensúlyozásának programja váltott ki széles körben felhördülést, de – ezzel összefüggésben – az alapítványokba pakolt súlyos milliárdok is. A jegybank 2013 decemberétől egy év leforgása alatt hat alapítványt gründolt, melyeket 2015 december végéig több hullámban összesen 265,8 milliárd forintnyi vagyonnal bélelt ki (lásd táblázatunkat). E hangsúlyozottan közpénz forrása a központi bank árfolyamváltozásból származó nyeresége, melynek felhasználásáról határozni elvben és normális körülmények között az egyetlen tulajdonos, a magyar állam lenne jogosult (melynek képviselője a nemzetgazdasági miniszter). A 2012-től hatályos új jegybanktörvény azonban (amit a kormány nevében Matolcsy György terjesztett a parlament elé) az MNB igazgatóságának a hatáskörébe utalta a nyereség felhasználásáról szóló döntést. A jegybankelnöki poszt biztos várományosaként Matolcsy egyik utolsó nemzetgazdasági miniszteri ténykedése az volt, hogy négy nappal a jegybankba való átlépése előtt, egyévnyi várakozás után az új törvényi szabályozáshoz igazította a nemzeti bank alapító okiratát úgy, hogy az március 4-én lépjen hatályba. Matolcsy március 4-én lett a jegybank elnöke. Így a tulajdonos államnak jelenleg semmi beleszólása nincs abba, mire költi nyereségét a bank, erről kizárólag Matolcsy György és alelnökei, Nagy Márton (korábban Balog Ádám), Gerhardt Ferenc és Windisch László döntenek. Nehéz elhinni, hogy mindez Magyarországon alkotmányos lehet.
Ők négyen pedig úgy gondolták, nem az államadósság (cirka 25 ezer milliárd) legalább 1-2 százalékos csökkentésére használják ezt a közpénzt (amire pedig jobb- és baloldalra sorolt „ortodox” közgazdászok egybehangzó véleménye szerint közgazdasági és gazdaságpolitikai megfontolásokból fordítani kellene), hanem Matolcsy György kedvtelésére, a közgazdasági gondolkodás „megújítására”. Nézzük tehát, mire ment, mire megy el e rengeteg közpénz.
Matolcsy kezdetben arról beszélt, hogy a vagyonnak csak a hozama lesz felhasználható. A koncepció azonban közben módosulhatott, hiszen az alapító okiratok szerint a vagyon immár 30 százaléka (74 milliárd) teljes egészében (tőke + hozam) elkölthető. Erre feltehetően azért volt szükség, hogy az alapítványok e közpénz jelentős részét gazdasági társaságokba pakolhassák át, amit – részben legalábbis – adózási (áfa-visszaigénylési) szempontok indokolhattak. Az alapítványok nem is voltak restek, rendesen nyakára hágtak a keretnek: összesítésünk szerint 43,7 milliárd forintot folyattak át cégeikbe. Az elmúlt évben a hat alapítvány – közösen vagy egyedül – öt társaságot hozott létre, melyek részben az alapítványok vagyonmegőrzését, részben azonban ismeretlen célokat szolgálnak. Az 1,2 milliárd forintos alaptőkével megalakult Pallas Athéné Domus Optima Zrt. (PADO) kifejezetten a vagyon befektetésére és kezelésére jött létre. A Kasselik-Ház Ingatlanfejlesztő Zrt. (7,2 milliárd) a Vörösmarty téri Kasselik-ház bérbeadásából kíván jövedelemre szert tenni, s hasonló szándékok sejlenek fel – már csak a név alapján – a Vízház Ingatlanfejlesztő Zrt. (3,1 milliárd) alapításánál is. (A cél a Várkert Bazár melletti műemlék épület, a legutóbbi időben kaszinóként üzemelő Vízház megszerzése és hasznosítása lehet). 12 milliárdot dobott össze a hat alapítvány a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt.-re (KEDO), amely a hírös város egyetemi központjának fejlesztését dirigálja. Sötét ló a FERIDA Zrt.: a név ez esetben nem sokat árul el (portugálul, katalánul ’seb’-et jelent), viszont négy alapítvány legutóbb összesen nem kevesebb, mint 20 milliárdot (!) köhögött fel a cég tőkéjéhez.
Matolcsy korábban azt állította, hogy az alapítványok kizárólag állampapírban fogják tartani a pénzüket (amit többen burkolt monetáris finanszírozásnak minősítettek). Az állampapírok viszonylag alacsony hozama – és az ambiciózus, ám költséges alapítványi működés – miatt azonban az alapítványok kénytelenek jövedelmezőbb befektetések után nézni: ezzel magyarázták a Kasselik-ház megvételét (az ingatlan bérbeadásából stabil 6,5 százalékos hozamot remélnek a következő években). A FERIDA cégbírósági irataiban pedig már „esetleges külföldi befektetési lehetőségek”-ről is olvasni, ami, lássuk be, elég messze van a kezdeti fogadkozástól („állampapírt és semmi mást”).
A pénzbeli vagyonrendelés mellett az MNB pazar, 6,8 milliárdos ingatlanportfólióval is kistafírozta alapítványait, s emellett közvetlenül vagy cégeiken keresztül az alapítványok további vásárlásokkal 23-24 milliárdosra hizlalták fel az ingatlanállományt. Az ingatlanok – villák, irodaházak, üdülő – egyrészt az alapítványok elsődleges (oktatási, kutatási) tevékenységének és apparátusainak hivatottak helyet biztosítani, másrészt – mint fentebb írtuk – befektetésként funkcionálnak. Ám mint nemrég a Narancs adatkérése nyomán kiderült, e terek a szó szoros értelmében multifunkcionálisak lesznek: művészeti galériával, étteremmel, kávézóval és, hát igen, borozóval is (lásd: Matolcsyék alapítványa borozót nyit, magyarnarancs.hu, 2016. március 2.).
Matolcsy György Tudományegyetem
Az eddigi összegekhez képest szinte eltörpülnek az alapítványok oktatásra, kutatásra, ösztöndíjakra stb. fordított kiadásai. A hat alapítvány számos kisebb programot futtat, sokszor egymással párhuzamosan. Így több helyen is elérhető például a publikálás, a konferencia-részvétel, a tananyagfejlesztés vagy az első cikk megírásának támogatására meghirdetett pályázat. A kiírások szerint a pályázati anyagok szűrését az alapítványokon belül létrehozott tanácsadó testületek végzik, melyek javaslatot terjesztenek a végső szót kimondó kuratóriumok elé. Nem tudni, kik alkotják e tanácsadó grémiumokat, mint ahogy azt sem, hogy e folyamat során a kuratóriumok szerepe mennyire formális. Ez utóbbit valószínűsíti azonban, hogy a kurátorok között elvétve akad egy-két közgazdász (az összeesküvés-elméletekben utazó Bogár László és az unortodox Lentner Csaba a nem is akármilyen kivételek közé tartoznak). És azt is nehéz elképzelni, hogy például Matolcsy György jegybankelnök bokros teendői közepette személyesen rágja át magát a tucatjával beérkező pályázatokon (igaz, Matolcsy kurátori tiszteletdíjat nem vesz fel, hanem meg nem nevezett jótékony szervezetnek utalja át).
A Matolcsy elnökölte Domus Animae Alapítvány könyvtámogatási forrásaiból bőven részesültek jobboldali körök projektjei. Így kerülhettek a könyvesboltok polcaira többek között Boros Imre vagy Fricz Tamás kötetei, de Bayer Zsolt, Demeter Ervin, Lovas István, Zárug Péter Farkas nagyszerű írásai is. Volt, hogy a kurátorok kötete kapott nem elhanyagolható támogatást: így jelenhetett meg Lentner Csaba két kötete vagy Kásler Miklós onkológus professzor televíziós műsorának könyvváltozata (csak ez utóbbit 40 millióval dotálták). És persze új kiadásban látott napvilágot Matolcsy György Az amerikai birodalom című opusa, amit a kiadó Geopolitikai Alapítvány szerényen remekműnek nevez (a támogatás összege ismeretlen).
A jegybank és az alapítványok közleményei alapján a fentiek mellett öt oktatási-kutatási nagyprojekt körvonalazódik. Doktoranduszhallgatóknak hirdetett meg „PhD-támogató ösztöndíjprogram”-ot a Domus Scientiae Alapítvány (az óvatos fogalmazás nyilvánvalóan az akkreditáció hiányára utal): a havi 100 ezer forintos apanázzsal járó képzés keretében a jegybank szakemberei tartanak heti egynapos fejtágítót, amelyen a diákok többnyire kőkemény matematikai közgazdaságtant hallgatnak. Az egyik legbőkezűbben finanszírozott program a pécsi egyetem Földtudományok Doktori Iskoláján belül indított geopolitikai doktori képzés, amelyet a közeljövőben önálló doktori iskolává szándékoznak fejleszteni. A hallgatók havi 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak három éven keresztül; ez alapján nem nehéz kiszámolni, hogy csak a 63 hallgató ösztöndíjának hároméves költsége 680 millióra rúg. A képzés részleteiről (oktatók, tárgyak, tematikák) az egyetem honlapján nem találtunk információkat, az alapítványi promóban mindenesetre Nobel-díjas előadókkal csábítanak. (Itt jegyezzük meg, hogy a nemzeti bank gazdaságstratégiáért felelős ügyvezető igazgatója, Csizmadia Norbert tavaly szintén a geopolitikai programban kezdte meg tanulmányait.) Embrionális formában létezik két nagyobb lélegzetű projekt: a Geopolitikai Alapítvány hat kutatóközpontot tervez létrehozni (az intézmény jelenleg tíz kutatóval működik és van már két szép villája), a Domus Animae pedig angol nyelvű doktori iskolát szervez a budai Várban. A tervek szerint 2016 szeptemberében debütáló intézményről egyelőre csak annyit tudni, hogy megfelel majd a kor követelményeinek és nemzetközi oktatógárdával rendelkezik majd.
Az alapítványok kétségtelenül legnagyobb projektje azonban a kecskeméti egyetemi beruházás: a Domus Mentis Alapítvány kifejezetten a kecskeméti tudományos élet felpezsdítésére, a Kecskeméti Főiskolán önálló gazdasági kar alapítására, még konkrétabban a főiskola egyetemmé fejlesztésére jött létre. A hat alapítvány közös cége, a KEDO irányítja az új kar és az egyetemi kampusz beruházását, ami egy nagyobb, 15 milliárdos helyi barnamezős projekthez („Nyugati Városkapu”) is illeszkedik. Sokat elárul, hogy a Kecskeméti Főiskola és a Szolnoki Főiskola egyesítésével idén nyáron létrejövő egyetemet Pallasz Athénéról nevezték el. Bár nem látunk a jövőbe, a kecskeméti kötődésű Matolcsyt egyszer még a rektorság is megkísértheti majd (doktori fokozatszerzése Lentner Csaba témavezetése mellett már folyamatban).
Nagy tervekben nincs tehát hiány. Az Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága mégis súlyos kritikát fogalmazott meg az alapítványi programok átláthatatlansága, szakmai kontrolljának és elszámoltathatóságának hiánya miatt, leszögezve, hogy az alapítványok vitathatatlanul közpénzekből gazdálkodnak. A neves közgazdászokból álló testület szerint tőkeerejük révén az alapítványok nemcsak az oktatás és kutatás szerkezetében okoznak torzulást, de az oktatás és a tudományos kutatás szabadságát is korlátozzák. A Matolcsy elgondolásain nyugvó tervekről láthatóan sem a szakmával, sem a felsőoktatás szereplőivel nem egyeztettek (a kormányfővel bizonyára igen). Ha pedig a jegybanktörvény „titkosítási záradéka” hatályosul, elszámolniuk sem kell majd.
Rokonok
Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az alapítványok kuratóriumainak összetételével és az ebből adódó összeférhetetlenségi kérdésekkel (lásd: Anomáliák a jegybank alapítványai körül, Magyar Narancs, 2015. augusztus 27.). Az összeférhetetlenség kétségkívül legkirívóbb eseteként írtuk meg, hogy Nagy Róza az MNB főigazgatójaként, Fömötör Barna pedig jogi igazgatóként a hatályos törvényi rendelkezések szerint nem tölthetne be igazgatósági elnöki, illetve vezérigazgatói posztot a PADO Zrt.-ben. E cég ugyanis pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez (az alapítványi vagyon befektetésével foglalkozik), működési engedélyét pedig felügyeleti hatóságként éppen az MNB-nek kell kiadnia. Az elmúlt hónapokban az összeférhetetlenséget mindkét vezető megszüntette: Nagy Róza megvált főigazgatói megbízatásától, és sajtóhírek szerint az alapítványi birodalom igazgatásának szenteli idejét (három kuratóriumnak is tagja, abból egynek elnöke, tagja továbbá három alapítványi cég igazgatóságának). Fömötör viszont tavaly lemondott a PADO-ban viselt vezérigazgatói posztjáról, és átült Nagy Róza üresen maradt főigazgatói székébe.
Az alapítványok és a cégek vezető tisztviselői szinte kivétel nélkül Matolcsy munkatársi és baráti-ismeretségi köréből kerülnek ki; úgy is mondhatnánk, itt mindenki valakinek a valakije. Matolcsy korábbi fideszes és/vagy minisztériumi munkatársaival, politikai elvharcosaival, családi barátaival vannak telezsúfolva a kuratóriumok, igazgatóságok és felügyelőbizottságok. A korábbi cikkünkben írtakhoz néhány adalék: két alapítvány (PADA, PADI) kuratóriumának is tagja Vörös József, aki Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc közeli munkatársa a felcsúti futballéletben (nem a pécsi egyetemi professzorról, az Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának és az OTP igazgatóságának tagjáról van tehát szó). Vörös ügyvéd, bankszakjogász, a Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány jogi képviselője. S valóban, a bírósági iratokon Orbán Viktor mint alapító és Mészáros Lőrinc mint kuratóriumi elnök kézjegye után rendre az ő aláírásával találkozni. Vörös korábban ugyancsak Orbán és Mészáros társaságában a Felcsút SE elnökségi tagja volt. A kormányfő, úgy tűnik, Matolcsy dolgain is rajta tartja a szemét. Vörös egyébként a Magyar Nemzeti Banktól is kap ügyvédi megbízásokat: legutóbb ő intézte például a jegybank sokadik alapítványának bírósági bejegyzését.
Nagy Róza unokaöccsei, Róbert a PADI, Viktor a PAGEO kuratóriumának tagja. Előbbi tavaly szeptemberben igazgatósági tag lett a Vízház Zrt.-ben, amelyben egyébként szintén igazgatósági tag a nénikéje is. Viktor egy 100 százalékos MNB-tulajdonú cég igazgatósági elnöke. S hogy a kép teljes legyen, megemlítjük még, hogy Nagy Róza lánya, Kante Awa egy másik 100 százalékos MNB-tulajdonú cég humánpolitikai főosztályvezetője. Valamennyi alapítvány és valamennyi alapítványi cég könyvvizsgálatát a Matukovics Gábor tulajdonában álló Magyar Szakértői Holding Kft. látja el. A jegybank számviteli igazgatóságának vezetője, Kalina Gábor korábban Matukovics üzlettársa volt az akkor még – vezetéknevük kezdőbetűit viselő – K & M Consulting Tanácsadó néven futó vállalkozásban. Emellett Matukovics és cége volt éveken keresztül a Matolcsy egyszemélyi tulajdonában álló Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet Kft. (akkor Növekedéskutató Intézet) könyvvizsgálója is. A könyvvizsgáló megbízási díja nem feltétlenül nyilvános, a cégbírósági iratok között azonban ráakadtunk egy határozatra, amely 3,6 millió forintban állapítja meg a könyvvizsgáló éves díját (300 ezer/hó). Ezt alapul véve, és tekintve, hogy Matukovics hat alapítvány és öt alapítványi cég, plusz még két MNB-cég könyvvizsgálatáról is gondoskodik, összességében már elég szép kis summa áll össze (havonta 3,3-3,9 millió).
Három alapítvány és három alapítványi cég a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás bankjánál, az NHB Növekedési Hitel Banknál (is) vezeti számláit, s az egyfiókos mikrobank mérlegében, üzletpolitikájában, fejlődési lehetőségeiben bizonyára nem elhanyagolható tételt képviselnek e szervezetek sokmilliárdos betétei. A PAGEO támogatásával jelentek meg a Stratfor hírszerző magáncég alapítójának és korábbi vezetőjének, George Friedmannek a kötetei: kiadójuk az Origót és a VS-t birtokló New Wave Media Kft., amely ugyancsak Szemereyhez köthető (a támogatási összeg ismeretlen).
|
Hogyan tüntet el 265,8 milliárd forint közpénzt Matolcsy György? Tanítani kéne
|
A jegybankelnök vezetésével és eszméinek terjesztésére alapítványi és cégbirodalom épül közpénzekből. A Matolcsy György bizalmasai által vezetett intézményháló masszívan települ rá a felsőfokú és tudományos képzésre. Matolcsyék szerint a pénz elköltéséhez a közvéleménynek nincs köze.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tanitani-kene-98513
|
2016-06-04 14:23:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Márciusban 933,1 millió forintos állami támogatást kapott a Bayer Construct Zrt. a Pénzügyminisztériumtól toronydaru beszerzésére. A beruházás helye a kormány honlapjára feltöltött adatközlés szerint Biharkeresztes. Kerestük a céget, hogy megtudjuk, milyen építkezéshez használják majd a darut, illetve milyen pályázat keretében jutott a támogatáshoz, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak megkeresésünkre. Annyi kideríthető, hogy a csoportnak Biharkeresztesen van egy térkőgyára, ott működik a Viastein Kft. üzeme, amelynek bővítésére a kormány 2,8 milliárd forintos támogatást nyújtott, így elképzelhető, hogy a daru ennek keretében érkezik a határmenti településre.
A Bayer Construct az egyik legnagyobb magyar tulajdonban lévő építőipari cégcsoport, olyan hatalmas állami beruházásokon vett már részt, mint a Puskás Ferenc Stadion, az MTK-stadion vagy a Ludovika Campus kivitelezése, neve azonban csak az utóbbi hónapokban bukkant fel a hírekben. Mindjárt Tiborcz Istváné mellett.
Januárban derült ki, hogy az akkor még a miniszterelnök vejének érdekeltségében lévő Appeninn Nyrt. a Bayer Construct elnök-vezérigazgatójával, Balázs Attilával közösen megvette a balatonfüredi kikötőt üzemeltető céget. Az eladó a Jellinek Dániel többségi tulajdonában álló Indotek-csoporthoz tartozó Geraldton Invest volt. A Válasz Online vette észre cégbírósági papírokban, hogy az új tulajdonosok tulajdonjoguk soron kívüli bejegyzését kérték, mivel „olyan állami támogatási programon kívánnak pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”. Így derült ki, hogy a móló fejlesztésére 999,96 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Bayer Construct kikötőfelújítási pályázatán. A beadási határidő időpontját egyébként utólag tolták ki január utolsó napjára.
Balázs Attila más, a NER-be jól beágyazott vállalkozóval is üzletel. Két cégben is üzlettársa annak a Dicső Lászlónak, akinek érdekeltsége, az Eubility Group Tanácsadó Kft. februárban 5 milliárd forintos megbízást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (lásd keretes írásunkat). Balázs és Dicső közösen birtokolja az Andrássy út 47. szám alatti villát megszerző BBID Kft.-t, illetve a már említett Viastein Kft.-t, amely egyebek mellett arról ismert, hogy ők tervezték és kivitelezték a Puskás Ferenc Stadion térburkolati elemeit.
Balázs nemrégiben Mészáros Lőrincékkel is üzleti kapcsolatba került. A felcsúti milliárdos és felesége április közepén, különösebb indoklás nélkül bejelentette, hogy az érdekeltségükbe tartozó KONZUM II. Ingatlanbefektetési Alap eladta az Appeninnben lévő 18,33 százalékos tulajdonrészét. Tehát gyakorlatilag kiszálltak az akkor még Tiborcz-féle tőzsdei cégből. Mészárosék részét a Bayer Construct csoport egyik tagja, a Balázs Attila által alapított Zinventive Vagyonkezelő Zrt. vette meg. Mindössze néhány nappal később derült ki, hogy Tiborcz István is kiszállna az Appeninnből, május közepére pedig tőzsdén kívüli ügylet során már meg is lett a vevő: az az Indotek Group, amely a cikkünk elején említett balatonfüredi kikötőt adta el az Appeninn-Balázs kettősnek.
A Válasz Online megpróbálta Balázs Attilát kifaggatni a Dicső Lászlóhoz, illetve Tiborcz Istvánhoz fűződő kapcsolatáról, azonban az üzletember amellett, hogy ügyvédi eljárásokat helyezett kilátásba, mindössze ezekkel a nem túl konkrét szavakkal válaszolt:
Amit maguk csinálnak, rossz, amit mi, az jó, hiszen értéket teremtünk. Most is dolgozunk, nem vagyunk ám home office-ban, nem bújunk el telefonálgatni az otthoni szobáinkba; no ez a különbség!”
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs /24.hu
|
Toronydarura kapott 933 milliós állami támogatást a NER új üstököse
|
Márciusban 933,1 millió forintos állami támogatást kapott a Bayer Construct Zrt. a Pénzügyminisztériumtól toronydaru beszerzésére. A beruházás helye a kormány honlapjára feltöltött adatközlés szerint Biharkeresztes.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/04/balazs-attila-daru-tamogatas/
|
2020-06-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Dörzsölheti a tenyerét az Orbán Viktor kormányfővel kötélbarátságban levő Garancsi István, aki az elmúlt években nagy ütemben lépdelt előre a leggazdagabb magyarok listáján, és tavaly 66 milliárd forintra taksált vagyonával már a 14. legmódosabb (és a 7. legbefolyásosabb) ember volt az országban. További milliárdokat sikerült ugyanis gyűjtenie – derül ki a napokban beadott, 2019-es céges beszámolókból.
A 2013-ban bevezetett online kasszákon hizlalt cége, a Mobil Adat Kft. eddig is extraprofitot hozott. Az online pénztárgépek összeköttetésben vannak az adóhatósággal, a Mobil Adat ennek a piacnak a főszereplője. Az adatforgalom hatósági díjas, a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizsgálja a havi díjat, de egyszer sem csökkentette – ami óriási nyereséghez juttatja a Garancsi-féle vállalkozást. Tavaly bő 2,7 milliárd forint forgalomhoz 950 millió forint adózott nyereség társult – mindkét szám túltesz az eddigi rekordon. Ráadásul ezt
mindössze kilenc alkalmazottal hozta össze a cég.
Még egy beszédes adat arra, hogy miért számít ez kiugró haszonnak. A cégek eredményességének egyik mérőszáma a sajáttőke-arányos nyereség. Azt mutatja, hogy az induláskor és menet közben befektetett pénzhez képest mekkora nyereséget produkált egy évben a vállalkozás. A 10 százalékos jövedelmezőség már szépnek számít, a Mobil Adat Kft. viszont csak tavaly közel 100 százalékos sajáttőke-arányos eredményt mutathat fel – hasonlóan az előző évhez.
A tulajdonosok a termelt profit nagy részét, 910 millió forint osztalékot fel is vesznek. Garancsi két cégen keresztül 90 százalékos tulajdonosa a Mobil Adat Kft.-nek, így végső soron 819 millió forinttal gyarapszik ezen az ágon. De van egy másik, hasonló nevű cég is az érdekeltségében: a Mobil Adat Holding Zrt. vagyonkezeléssel foglalkozik, abból 409,5 millió forint osztalékot ki vesz ki a székesfehérvári üzletember.
A Garancsi-birodalom másik ékköve a Market Építő Zrt. Ez a cég építette a Fővárosi Állat- és Növénykert biodómját, amelynek jövője a beruházás sorozatos drágulása miatt erősen kétséges. Szintén a Market dolgozhat a debreceni BMW-gyár területén, és az új budapesti kézilabdacsarnokot is ez a cég építi közel 100 milliárd forintért.
Tavaly 188 milliárd forintos forgalmat ért el, minden korábbinál nagyobbat. Ahogy a hozzá társuló 7,1 milliárd forint adózás utáni nyereség is rekord a Market életében. Ebből 5,3 milliárd forintot osztalékként ki is vesznek a tulajdonosok – a fő részvényes pedig a Garancsi 100 százalékos tulajdonában álló Garhartt Invest 2014 Zrt.
Megütötte a főnyereményt
2017 végén bővült a cégbirodalom egy készpénzszállítással foglalkozó vállalattal, amelyet átneveztek Criterion Készpénzlogisztikai Kft.-re. A Garancsi kötelékében töltött első teljes évében, 2018-ban 425 milliós adózott profit jött össze, több mint tízszer akkora, mint egy évvel korábban, tavaly pedig már közel 1,2 milliárd forint. Ebből a cégből ugyan nem szed ki osztalékot Garancsi István, de egy május 1-jén életbe lépett könnyítést kihasználva 750 millió forint fejlesztési tartalékot képeznek a cégnél a majdani beruházások finanszírozásának megkönnyítésére.
A lassan áttekinthetetlenné váló cégbirodalomban (110 cégnél jelenik meg Garancsi neve jelenlegi vagy egykori tulajdonosként vagy ügyvezetőként az Opten kimutatása szerint) ritkaság a veszteség. A győri központú Duna Takarék Bank mégis 207 milliós mínuszt produkált tavaly úgy, hogy amúgy a magyar bankrendszernek rég nem látott jó éve volt 2019. Pedig ügyetlenséggel ezen a téren sem vádolható Garancsi: ez volt az a pénzintézet, amely 2013-ban ki tudott bújni a takarékszövetkezetek állami bedarálása alól azzal, hogy jó ütemérzékkel kérelmezte a bankká alakulást.
Garancsinak emellett van a Csányi Sándor–Hernádi Zsolt duóval is egy közös cége, az A8 Palace Hotel Zrt., amely három szállodát birtokol az Andrássy úton. Három teljes éve működik a cég, amely tavaly már közel 460 millió forint hasznot hajtott a három tulajdonosnak. Ráadásul a három milliárdos a turizmusfejlesztésnek is a kedvezményezettje, mint a múlt héten megírtuk, a vidéki szállodák felújítására és építésére kiírt állami pályázaton a legnagyobb összegű vissza nem térítendő támogatást a hármukhoz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. kapta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot. E célra egyébként már bő egy éve is kaptak 2,9 milliárd forintot a Kisfaludy-programból.
A legnagyobb falat pedig csak a közelmúltban lett Garancsié: április 30. óta a Habony Árpád köréhez sorolt Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt londoni nagykövettel együtt az övé a néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója. Garancsi eddig is benne volt a kaszinóbizniszben, a soproni játékterem üzemeltetéséért felelős CAI Hungary Kft. 2018-ban minden addigi rekordját megdöntötte, 4,2 milliárd forint árbevételt könyvelt el, és a bő 1,2 milliárd forint adózott nyereséget ki is fizette osztalékként. Mint megírtuk, ez várható a Vajna-kaszinókat üzemeltető Las Vegas Casino Zrt.-nél is, amelynek alapszabályát rögtön át is írták úgy, hogy a profitot teljes egészében és azonnal kivehessék a tulajdonosok.
Nem kevés pénzről van szó: 2018-ban a cég 9,46 milliárd osztalékot hagyott jóvá év közben, amit az év végén 2,75 milliárddal megtoldott, így összesen 12,2 milliárd forintot fialt. Tavalyi adatok még nem állnak rendelkezésre, de a negyedévenkénti osztalékfizetés miatt valószínű, hogy Garancsiék csak az eztán megtermelt profittal számolhatnak. Az is ígéretes: korábban a G7.hu a mérlegadatok alapján úgy becsülte, hogy ezzel a sebességgel a 2024-ben lejáró koncessziós időszak alatt még 60 milliárd forintot kaszálhat a kaszinókkal, aki Vajna örökébe lép. Mindez azt valószínűsíti, hogy a jövőben
Garancsi még feljebb kapaszkodhat a milliárdosok listáján.
Az üzletember egyébként a székesfehérvári futballklubnak is a tulajdonosa (e minőségében utaztatta magánrepülőn a csapat bulgáriai meccsére a miniszterelnököt), de a klubot működtető cég még nem adta le a beszámolóját a tavalyi évről.
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt /MTI
|
Igazi pénzgyár Orbán barátjának cégbirodalma
|
100 százalékhoz közeli jövedelmezőség az online kasszáknál, rekord forgalom és profit az építőiparban, és a készpénzszállítás is bejött Garancsi Istvánnak, aki átveszi Andy Vajna helyét a kaszinóbizniszben. Furcsa módon csak a bankja veszteséges.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/06/04/garancsi-istvan-profit-online-kassza-market/
|
2020-06-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon.
A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.
Az uniós közbeszerzési értesítőben szereplő információk szerint a WHB mellett a Laterex Építő Zrt. és a Merkbau Építőipari és Kereskedelmi Kft. adott még be ajánlatot.
A nyertes WHB feladata lesz az Erőmű Beruházási Központ (EBK) nagyjából 3553 négyzetméter hasznos alapterületű irodaépületének felépítése, amely 300 fő irodai elhelyezésére lesz alkalmas a szükséges tárgyaló és egyéb kiszolgáló funkciók együttes biztosításával. Az EBK területét kerítéssel körülvett védett területként kell kialakítani, amelyen személygépkocsi parkolót, utat és kerékpártárolót is elhelyeznek, továbbá fákat is ültetnek majd.
A felek május 21-én írták alá a szerződést, melynek összértéke nettó 2,6 milliárd forint. A megbízás 390 munkanapra szól, elvileg tehát nagyjából 1,5 év alatt el kell készülnie a beruházásnak.
A nyertes West Hungária Bau Kft. már jól ismert szereplő a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal számolt be a cég közbeszerzési sikereiről.
Többek között ők építkeznek a Várban és a Városligetben is: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, valamint a Pénzügyminisztérium épületén nettó 9,8 milliárd forint, a kivitelezés második ütemében pedig további 7 milliárd forintért dolgoznak. Emellett érdekelt a cég a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is, valamint a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, de benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, és a Bozsik stadion építésében is szerepet kaptak.
A milliárdos állami tendereknek is köszönhetően a cégnek 2017-ben 41 milliárd forint, 2018-ban pedig 50 milliárdos nettó árbevétele volt, amelyből 5 és 7,3 milliárd forint adózott eredménye lett.
A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz tulajdonrészét. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a NER-cégek különösen sikeresek a Paks II.-vel kapcsolatos pályázatokon. Mészáros Lőrinc cégei például már a sokadik tendert húzták be a területen.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
A Mészáros és Mészáros Kft., és a Duna Center Therm is tartolt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által kiírt közbeszerzéseken. Folytatódik Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek paksi menetelése.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Paks II. látványterve (forrás: Paks2.hu)
|
Újabb NER-siker: a WHB építi a Paks II. Erőmű Beruházási Központját 2,6 milliárdért
|
A West Hungária Bau Kft. (WHB) nyerte a Paks II. Atomerőmű Zrt. tárgyalásos eljárását, így nettó 2,6 milliárd forintért építheti fel az Erőmű Beruházási Központját. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban megvásárolta Tiborcz István tulajdonrészét a közvilágítás-botrányról elhíresült Eliosban, és akit jelenleg a 45. leggazdagabb magyarként tartanak számon. A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2019. augusztus végén írt ki közbeszerzést az Erőmű Beruházási Központ építési engedélyezési és kivitelezési tervdokumentációjának elkészítésére, valamint megvalósítására. Az ajánlattételi határidő szeptember vége volt, de az eredmény csak most lett nyilvános: az állami cég tárgyalásos eljárás keretében a West Hungária Bau Építőipari Szolgáltató Kft.-t (WHB) hirdette ki nyertesként.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/04/ujabb-ner-siker-a-whb-epiti-a-paks-ii-eromu-beruhazasi-kozpontjat-26-milliardert/
|
2020-06-05 10:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a "megbízható hulladékgazdálkodó" magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.
Az Átlátszó birtokába került, kiszivárgott miniszteri előterjesztés a kormány számára készült idén májusban. Mivel a tervezetet a kormány még nem tárgyalta, ezért a hozzánk eljutott formájában egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának. A 46 oldalas dokumentumot a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium nyújtotta be. Az előterjesztés első lépésben a hulladékgazdálkodás teljes államosítását javasolja, aztán pedig bevezetnék a szektorban a koncessziós rendszert, azaz magánvállalkozásokat vonnának be.
Hulladékgazdálkodás miniszteri előterjesztés by atlatszo on Scribd
Kivéreztetett szemétszállító cégek
2011-ben kezdődött a hulladékgazdálkodási szektor államosítása: ekkor a nem állami közszolgáltatókat betiltották, és elrendelték, hogy a lakossági hulladékgyűjtést csak önkormányzati tulajdonú nonprofit cégek végezhetik. Később a rezsicsökkentés bevezetése az önkormányzati tulajdonú cégeket küldte padlóra, mert az általuk beszedhető díjakat befagyasztották, a tetejébe pedig lerakási járulékot is kellett fizetniük.
Amikor már úgy tűnt, hogy a helyzet ennél nem lehet rosszabb, jött az állami kukaholding. 2016-tól a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) felügyelete alá került az egész ország területén a közszolgáltatás keretében gyűjtött hulladékok kezelése. Ez a cég szedi be a szolgáltatási díjakat, és azt elvileg továbbítja a közszolgáltatók részére.
A hulladékgazdálkodási csúcsszerv azonban nem képes hatékonyan ellátni a feladatát, és nagy csúszásokkal fizet a munkát elvégző cégeknek. Több vállalkozás nem is bírta ki ezt, 2018 végén például az egyik legnagyobb hulladékszállító cég, a Pest és Nógrád megyében 116 településen szolgáltató Zöld Híd jelezte, hogy nem viszi el a kommunális hulladékot, mert a kukaholdingtól a működéshez szükségesnél kevesebb pénzt kaptak. Az NHKV a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. területén tavaly beszedett szemétdíjból pedig még mindig tartozik 3,6 milliárd forinttal a fővárosi hulladékszállítónak.
A rezsicsökkentés annyira bejött, hogy mára 350 ezer ember szemetét nem szállítja el senki Hosszú hónapok, ha nem évek óta harcolnak az életben maradásért a még talpon maradt hulladékgazdálkodó cégek, az államosítás és a rezsicsökkentés csődközeli helyzetbe sodorta őket és több tíz milliárd forintos adósságot görgetnek maguk előtt. Mára a Zöld Híd B. I. I. G. Nonprofit Kft. megreccsent. Az érintett területek Északkelet-Pest és Nógrád megyék.
Arról a Népszava számolt be először, hogy júliustól Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala néven alakul szervezet a hazai hulladékkezeléssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátására, ami némiképp szabályozná az eddig igencsak önkényesen intézkedő állami kukaholdingot.
Elvennék a feladatot az önkormányzatoktól
A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatásköröket is megszüntetnék. A tervezett koncessziós rendszer felépítése a jelenlegi közszolgáltatási tevékenység mellett az úgynevezett "for profit" tevékenységeket is magában foglalja, hiszen rájöttek, hogy abban van a pénz. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékkal jelenleg is a piaci szereplők foglalkoznak.
A koncessziós rendszerre 2022-ig állnának át (az új koncessziós rendszerre vonatkozó szabályozók 2020 nyarán lépnének hatályba, a koncessziós eljárások pedig 2020 novemberéig lefolytatásra kerülnének). A koncessziós rendszer bevezetése nem jelentené, hogy búcsút intenének a rezsicsökkentés vívmányainak: továbbra is a rezsicsökkentett díjat kellene fizetnie a lakosságnak a hulladékelszállításért.
A koncessziós rendszer bevezetését több dologgal indokolják. Egyrészt azzal, hogy a közszolgáltatók olyan jelentős forráshiánnyal küzdenek, ami már az ellátás biztonságát és a körforgásos gazdaságra való átállást veszélyezteti. Másrészt az új rendszer a jövő nemzedékének a jogait védené, hiszen nekik is joguk van ahhoz, hogy egészséges környezetben élhessenek.
"Az csak megvezetés, hogy a koncessziós rendszerrel fogják felszámolni az illegális hulladéklerakást. A szolgáltatónak ehhez nincs köze, ez egyrészt kulturális, másrészt hatósági kérdés" – jegyezte meg az elképzelésről az általunk megkérdezett szakértő.
Az önkormányzat működtet illegális hulladéklerakót Komlón, lezárattuk a területet Egyetlen hulladékgazdálkodási létesítménynek sem felel meg, és a város hulladékrendeletében sem szerepel az az önkormányzati terület, ahová a város évek óta hordja a közterületekről összegyűjtött zöldhulladék és egyéb szemét egy részét. Az Átlátszó kitartó érdeklődése után sorompóval zárták le a zöldhulladék mellett építési törmelékkel és háztartási lomokkal is elszennyezett területet.
Teljes kudarc volt felforgatni az ágazatot
A lakossági hulladékszállítás jelenleg közszolgáltatás, aminek a feladata megoszlik az állam és az önkormányzat között. A közszolgáltatási rendszeren kívüli, többnyire ipari fogyasztók tevékenysége során keletkező hulladékok kezelését pedig piaci szereplők végzik. Miközben a közszolgáltatás működtetése veszteséges, addig az egyéb hulladékokból profitálni tudnának.
A közszolgáltatási rendszer költsége évente nettó 140 milliárd forint, a lakossági hulladékszállítás után beszedett szemétdíjból 2019-ben nettó 74,7 milliárd forint bevétel származott, ami a rezsicsökkentés miatt nagyjából állandó összeg. A hulladékból nyert haszonanyag értékesítéséből származó 3-4 milliárd forint pedig nem számít jelentős bevételnek.
Az előterjesztés szerint évi 54 milliárd forint többletforrás szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer működtetéséhez.
2016 óta összesen 126 milliárd forintot kellett a közszolgáltatási rendszerre fordítani, azaz évente átlagosan 31,5 milliárd forintot, melyhez további 6,4 milliárd forint adódik a 2018 októbere óta szükségellátás keretében végzett hulladékgyűjtés, szállítás és kezelés költségei következtében.
Milliárdok folynak el a rendszeresen kigyulladó szeméttelepet üzemeltető önkormányzati cégből Egy-egy nyári hőségnap után a balatonfűzfőiek kinyitnák az ablakokat este, de hűs fuvallatok helyett rothadó kukaszag áramlik a házakba. A problémák forrása a közeli királyszentistváni hulladéklerakó, ami ráadásul idén már háromszor kigyulladt, sűrű fekete füsttel, korommal és pernyével borítva be a környéket.
A dokumentum több helyen nyíltan elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, és elképesztő mennyiségű pénzt kell a közszolgáltatásba tenni, hogy ne omoljon össze. Korábban ez nem került ilyen sokba az államnak:
"A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer átalakítása nem járt pozitív eredménnyel, ugyanis 2018-ban a közszolgáltatók és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NHKV Zrt.) összesített adatait figyelembe véve összesen 18,9 Mrd Ft veszteség keletkezett az ágazatban, míg az állami koordináció bevezetését megelőző 2015. évben a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók veszteségének mértéke alig haladta meg az 1 Mrd Ft-ot" – olvasható az előterjesztésben.
A piaci jellegű, döntően hulladékfajták szerinti hulladékgyűjtésre éves szinten közel 15 milliárd forintot fordít az állam, melynek forrása az évi 80 milliárd forintot meghaladó termékdíj. (Ami a csomagolás után kivetett, és a termékek árába beépülő, tehát mindannyiunk által fizetett díj.)
Az 500 legnagyobb árbevételű magyarországi vállalkozás között 2-3 hulladékgazdálkodással foglalkozó gazdasági szereplő található. Az ágazatban működő vállalkozások száma mintegy 750-re tehető. Az iparág meghatározó vállalkozásait tömörítő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége tagjainak adatai alapján a cégek éves eredménye forgalomarányosan 4 százalék körül alakul.
"Jól látható tehát, hogy míg a közszolgáltatás veszteséges, addig az azon kívüli hulladékgazdálkodási (for profit) tevékenység nyereséget képes termelni" – írják az előterjesztésben.
Az államnak ahhoz viszont nincs elég forrása, hogy az uniós hulladékgazdálkodási célkitűzéseket teljesíteni tudja, hiszen az ahhoz szükséges fejlesztések összege többszáz milliárd forintra tehető. Itt jön képbe az uniós források mellett a jelentős mértékű magántőke bevonása, és hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységet kizárólagos állami tevékenységgé tegyék.
Állami monopólium lenne a hulladékgazdálkodás
A koncessziós rendszer kialakításának alapfeltétele, hogy azok a tevékenységek, amelyeket koncesszióba kívánnak adni, törvényi szinten kizárólagos állami gazdasági tevékenységnek minősüljenek. A koncesszió jogosultjának kötelezettsége a gyűjtéstől a szállításon át, a hasznosítást megelőző kezelési műveletekre terjedne ki. A javaslat szerint a közszolgáltatási díj számlázását és beszedését a koncessziós tevékenység végzésére jogosult végzi, a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladék termelője a hulladék kezelésének költségeit a koncessziós tevékenység végzésére jogosultnak fizeti.
A hulladékgazdálkodási tevékenység állami monopóliumba utalásával a kapcsolódó önkormányzati feladat- és hatáskörök megszüntetése is szükséges. A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat átkerülésével együtt az állam tulajdonába kerülnek.
"A legvérlázítóbb, hogy az önkormányzatoktól elvennék a hulladékgazdálkodási eszközöket és létesítményeket, ami hatalmas vagyonvesztés az önkormányzatoknak" – mondta az általunk megkérdezett szakember.
Egy egész megyét, vagy akár megyéket vihet a hátán egy-egy koncesszió, mivel a hulladékgazdálkodási jogosultság földrajzi alapja a megye vagy megyék csoportjának közigazgatási területe. De az is elképzelhető, hogy egy koncesszor nem csak egy megyét vinne, hanem akár többet.
A jelenlegi kisvállalkozások egy része ebben a felállásban tönkremenne, másik része pedig betagozódna a koncessziót elnyerő cégekhez – mondja az általunk megkérdezett szakértő.
Balhés szocik és fideszes polgármesterek egyengetik a dunakeszi hulladéklerakó ügyét Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.
Kormányközeli vállalkozások kerülhetnek helyzetbe
A koncessziót nyilvános pályázat útján, "megbízható hulladékgazdálkodó esetében" nyilvános pályázat mellőzésével is el lehetne nyerni.
Ehhez a titulushoz egy gazdasági társaságnak átláthatónak kell lennie, és több kritériumot is teljesítenie kell. Többek között elvárás (lenne) például, hogy legalább három éven keresztül folytatott valamilyen engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet Magyarországon.
A pályázatok értékelésére a miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról pedig maga a miniszter dönt. A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni. A koncessziós szerződést 15 év időtartamra kötik, amely egy alkalommal, legfeljebb a koncessziós szerződés időtartamának felével meghosszabbítható.
"Az ipari hulladékra fáj mindenkinek a foga, ki fogják mazsolázni a Mészáros-féle vállalkozások a jó falatokat, és az állam nyakán marad a közszolgáltatás, amire majd csak nehezen találnak koncessziós partnert, és jön az állami támogatás" – mondta erről az általunk megkérdezett szakértő.
Két analógiát is hoznak az előterjesztésben, az egyik a dohánykereskedelem, a másik pedig a szerencsejáték, leírják, hogy az Európai Unió milyen kifogásokat támasztott, és mennyi bírságot kellett fizetni. A NER-közeli üzletemberek nagyot szoktak nyerni az állami koncessziós pályázatokon. A kormány korábban mind az öt lehetséges budapesti kaszinó koncessziós jogát Andy Vajna cégének adta, ami aztán Garancsi István érdekeltségében landolt.
Rendesen termeli a profitot a dohányboltok ellátásának monopóliuma, amire pályázat nélkül kapta meg annak idején a koncessziós jogot az Országos Dohányboltellátó Kft, ami a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. és a hódmezővásárhelyi Tabán Trafik Kft. tulajdonában van. Utóbbi cég egyik tulajdonosa Lázár János hódmezővásárhelyi ismerőse, Sánta János.
Megújították a Mészáros cégcsoport által kinézett almásfüzitői hulladéklerakó engedélyét Többéves várakozás után decemberben megkapta az almásfüzitői vörösiszap-tározóknál működő, veszélyes hulladékot is feldolgozó üzem, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) az új környezethasználati engedélyét. Az Átlátszó több forrásból is úgy értesült, hogy az évi több, mint kétmilliárd forintos árbevétellel bíró vállalat megvásárlásáról Mészáros Lőrinc cégcsoportja tárgyal a jelenlegi tulajdonossal.
Sok pénzt hoz a koncesszió nyertesének konyhájára a szemét
A tervezet szerint a koncessziós pályázat nyertese jelentős bevételre számíthat. Egyrészről jelentősen növekedni fog az értékesíthető haszonanyag mennyisége, mivel a koncessziós szerződés megkötésének feltétele lesz az uniós célszámok időarányos teljesítése, és az ezekhez szükséges beruházások, hatékonyságnövelő fejlesztések megvalósítása.
Másrészről a haszonanyag értékesítésből származó bevételek is jelentősen növekedni fognak, tekintettel arra, hogy a termékgyártók számára előírásra kerül, hogy a Magyarországon forgalomba hozott termékeknek (például a PET-palackoknak) mekkora arányban kell újrafeldolgozott hulladékot tartalmazniuk.
További bevételekre tehetnek szert a visszaváltási rendszerből származó jelentős mennyiségű, és rendkívül jó minőségű haszonanyag értékesítésén keresztül, mely körülbelül 65-70 milliárd közötti összeg, tovább csökkentve ezzel a jelenlegi közszolgáltatás finanszírozási hiányát.
A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére 2040-ig körülbelül 400-600 milliárd forintot szánnak, mely jelentős részben olyan hulladékgazdálkodással összefüggő fejlesztéseket tartalmaz, mint 3-6 darab termikus égető, aminek ára egyenként 100 milliárd forintra rúg.
A vadhúsnak is vegyszerszaga van, a talajvízben terjed a halálos méreg Garén Évtizedek óta mérgezi a talajt és a talajvizet a becsődölt Budapesti Vegyiművek sorsára hagyott veszélyeshulladék-tárolója a Baranya megyei Garén. A Greenpeace által kiperelt adatok szerint a talajban és a talajvízben a határérték több tízezerszeresét mérték halogénezett aromás szénhidrogénekből 2015-ben, de azóta sem történt kármentesítés.
Eltörölnék a lomtalanítást
A 2022-es dátumig számos lényeges intézkedésre kerülne sor a tervezet szerint:
Gyakoribb ellenőrzéseket ígérnek, amivel visszaszorítják illegális hulladéklerakást
Új piacfelügyeleti és minőségbiztosítási eljárásrendet vezetnek be, ami felszámolja a jelenlegi rendszer − mind a közszolgálati, mind az ipari ágon jellemző – devianciáit
A Körforgásos Gazdaság Nemzeti Hivatala felállításáról is szó van, aminek a segítségéve szankcionálnák az illegális hulladéklerakást.
Felemelik a lerakási járulék mértékét, tehát drágább lesz lerakni a hulladékot, mint feldolgozni.
Eltörlik a lomtalanítást, helyette ingyenes leadási pontokat hoznak létre, és bevezetik az egyeztetett időpontban, évente kétszer házhoz menő lomtalanítást.
Elküldtük a kérdéseinket az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, de eddig még nem érkezett válasz. Ha reagálnak a megkeresésünkre, frissítjük a cikket.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kompaktor tömöríti a hulladékot a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központjában 2019. február 6-án. (fotó: MTI/Sóki Tamás)
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Elvennék az önkormányzatoktól a szemetet, jöhetnek a nemzeti hulladékgazdák
|
Az Átlátszó birtokába került miniszteri előterjesztés szerint a hulladékgazdálkodás kizárólagos állami tevékenységgé válhat, amit koncesszió útján, azaz magánvállalkozások bevonásával szerveznének meg. A feladatot teljesen elvennék az önkormányzatoktól, a 15 éves koncessziós szerződéseket a „megbízható hulladékgazdálkodó” magánvállalkozások nyilvános pályázatok mellőzésével is elnyerhetnék. Az előkészítő anyag több helyen elismeri, hogy teljes kudarc volt felforgatni ezt az ágazatot, súlyos problémák vannak, és rengeteg pénzünkbe fog kerülni a rendcsinálás.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/06/05/elvennek-az-onkormanyzatoktol-a-szemetet-johetnek-a-nemzeti-hulladekgazdak/
|
2020-06-05 10:22:15
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Duna Aszfalt Kft. az előző évinél közel harmincmilliárd forint nagyobb árbevételt produkált tavaly, derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható beszámolóból. A cég 2019-ben 157,5 milliárd forintos értékesítés után 24,35 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az állam kedvenc útépítője mindkét évben kizárólag belföldi munkákat vállalt.
A cég a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége. A tiszakécskei vállalkozó Mészáros Lőrinc üzlettársa és a barátja is egyben, vagyonát 207,4 milliárdra becsülik.
|
24 milliárd forint nyereséget termelt az állam kedvenc útépítője
|
A Duna Aszfalt Kft. az előző évinél közel harmincmilliárd forint nagyobb árbevételt produkált tavaly, derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján olvasható beszámolóból. A cég 2019-ben 157,5 milliárd forintos értékesítés után 24,35 milliárd forint adózott eredményt ért el. Az állam kedvenc útépítője mindkét évben kizárólag belföldi munkákat vállalt.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/06/05/24-milliard-forint-nyereseget-termelt-az-allam-kedvenc-utepitoje
|
2020-06-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Több mint 1,3 milliárd forint forgalmat ért el tavaly a néhai Andy Vajna luxusétterme, azaz özvegye, Vajna Tímea ügyvezetése mellett 170 millió forinttal jobban pörgött a Nobu, mint egy évvel korábban. Igaz, a nyeresége ugyan tízmillióval elmaradt a 2018-astól, de így is 32 millió profitot mutatott ki a Kempinsky Hotel oldalában lévő éttermet működtető Buno Vendéglátóipari Kft.
A megtermelt nyereséget mind ki is vette az alapító osztalékként, vagyis a pénz a néhai producer egykori fő magyarországi vagyonkezelőjében, az AV Investments Kft.-ben landolt. Az erről szóló határozatot a vagyonkezelő cég két ügyvezetője, Samuel Russell Falconello (Vajna üzlettársa) és Kováts Andrea írta alá, a harmadik ügyvezető Vajna Tímea, de az ő kézjegye nem szerepel a dokumentumon.
A profitkivétről szóló határozat dátuma március 5., ez azért lényeges, mert ekkor még az AV Investments volt az étterem egyedüli tulajdonosa, tehát az osztalék teljes egészében a vagyonkezelő cégé lett, az új tulajdonosnak még nem osztottak lapot. Azóta Vajna Tímea bejelentette, hogy bevonta az üzletbe kedvesét. Mint megírtuk március 22-én 49 százalék erejéig új tulajdonos szállt be a Bunóba, az Alaszka 2000 Kft., amely a Reál élelmiszerláncról ismert debreceni milliárdos, Ráthonyi Zoltán érdekeltsége. Vajna Tímea kedvese pedig az ifjabb Ráthonyi Zoltán.
A vendéglő fenntartása a mérleg alapján nem olcsó mulatság, 76 millió forint a bérleti díj, a Nobu licenszdíja pedig 96 millió forint. A Buno 62 főt foglalkoztat, ennyi volt tavaly az átlagos statisztikai létszám.
Kiemelt kép: Beliczay László /MTI
|
Tízmilliókat hozott Vajna Tímea japán luxusétterme
|
Több mint 1,3 milliárd forint forgalmat ért el tavaly a néhai Andy Vajna luxusétterme, azaz özvegye, Vajna Tímea ügyvezetése mellett 170 millió forinttal jobban pörgött a Nobu, mint egy évvel korábban.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/05/tizmilliokat-hozott-vajna-timea-japan-luxusetterme/
|
2020-06-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megnyitása óta, zsinórban harmadik éve veszteséges Csányi Sándor mohácsi gigavágóhídja, az MCS Vágóhíd Zrt. A dollármilliárdos OTP-vezér kezében szinte minden arannyá válik, a sertéspiac azonban egyelőre inkább viszi a milliárdjait.
A 23,5 milliárdos költséggel megépült sertésvágóhíd több mint 10 milliárd forint veszteséget termelt 2017-es elindítása óta. Tavaly csaknem 5 milliárd forint mínuszt hozott össze, kicsivel többet, mint 2018-ban. A kötelezettségei csaknem ugyanennyivel, 34 milliárd forintra nőttek. A cudar eredmény a saját tőkét is felemésztette, az év végén mínusz 3,3 milliárd forint szerepelt a könyvekben. Azóta megemelték az alaptőkét, a cégpapírok szerint 2,5 milliárdról 3,3 milliárdra. Csányi egyébként a többi agrárcégébe is tölcsérrel tölti a pénzt: az év elején az mfor.hu írta meg, hogy a bankár egyes agrárérdekeltségeit összefogó Bonafarm Zrt.-be 7 milliárd forintot pumpált.
Azzal együtt jött ki tavaly az 5 milliárdos mínusz, hogy a cég bevételei jelentősen, durván 15 milliárddal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, több mint 63 milliárd forint forgalmat könyvelt el. A belföldi forgalom ebből 38 milliárdot tett ki, 3 milliárddal többet, mint 2018-ban, az export viszont megduplázódott, csaknem 25 milliárdra nőtt.
Ez jelentős növekedés, és jobb az üzleti tervben belőtt 55 milliárd forintnál is, mégsem sikerült elérni a célt, a nulla körüli eredményt. A mohácsi vágóhíd az adatok alapján félgőzzel termelt.
Közel 900 ezer normál sertést és 50 ezer kocát vágott 2019-ben, ami gyakorlatilag az egy műszak alatti kapacitás teljes kihasználását jelenti
– válaszolta kérdésünkre Éder Tamás, az igazgatóság tagja, egyben Magyarország legnagyobb élelmiszer-gazdasági holdingja, a Bonafarm-csoport igazgatója, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke.
A veszteség oka levezetése szerint az a rendkívüli piaci helyzet, amely az egész szektort sújtotta 2019-ben, és aminek a magyarországi vágóhidak egyértelmű vesztesei voltak – mondta. A Kínában hatalmas pusztítást okozó afrikai sertéspestis nyomán kialakult sertéshúshiány miatt a kínai fogyasztók ellátását az import jelentős növelésével tudták megoldani. Ennek egyik meghatározó forrása az Európai Unió volt, ezt jól mutatja, hogy egy év alatt 80 százalékkal nőtt az unió sertéshúsexportja Kínába. Azon, elsősorban nyugat- és dél-európai országok, amelyek exportálhatnak Kínába sertéshúst, nagymértékben növelték értékesítésüket. Ennek eredményeként az élősertés ára az EU-ban 40 százalék körüli mértékben nőtt. Mivel a magyarországi élősertésár a nagyobb vágóhidak szerződéseiben az uniós árhoz (azon belül is a német jegyzéshez) kötött, így
a magyarországi sertésár is követte az uniós árnövekedést, és mivel a forint gyengült, volt olyan időszak, amikor közel 50 százalékkal kellett a hazai vágóhidaknak többet fizetniük az élőállatért, mint 2019 elején.
Mivel Magyarországon a vaddisznó állomány fertőzött a sertéspestissel, mi nem szállíthatunk Kínába, így a magyarországi vágóhidak – köztük a mohácsi – számára a költségnövekedés megjelent a piacon, de az értékesítési árak emelését a kereskedelmi partnerek sokáig akadályozták – tekintett vissza Éder Tamás.
Az élősertés 50 százalékos drágulásához képest a sertéshús fogyasztói árának növekedése „mindössze” 30 százalék körüli volt, és ez a növekedés is elsősorban az év utolsó időszakában zajlott le. A vágóhidak ráadásul tavaly a bérek és az energiaköltségek jelentős, 10 százalékot meghaladó mértékű növekedésével is szembesültek. Így a magyarországi vágóhidak hónapokon keresztül veszteséggel tudták csak értékesíteni az előállított húst.
Kiemelt kép: Sertéshúst darabolnak az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson. Fotó: Sóki Tamás /MTI
|
Alávágott a sertéspestis, 5 milliárd veszteséget hozott Csányinak a mohácsi vágóhíd
|
Megnyitása óta, zsinórban harmadik éve veszteséges Csányi Sándor mohácsi gigavágóhídja, az MCS Vágóhíd Zrt. A dollármilliárdos OTP-vezér kezében szinte minden arannyá válik, a sertéspiac azonban egyelőre inkább viszi a milliárdjait.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/08/csanyi-sandor-sertespestis-gigavagohid-mohacs/
|
2020-06-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Áprilisban állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogot gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett az akkor megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait felfüggessze vagy korlátozza. A kormánybiztos ezt villámgyorsan megtette: visszahívta tisztségükből a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait.
A kormánybiztos a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort, az MFB korábbi igazgatósági tagját, az igazgatóság tagjainak pedig Hutiray Gyula Árpád egykori fideszes önkormányzati képviselőt, Vass Viktóriát, Jakab Lászlót és Macsinszky Lászlót, a Fidesz tagját, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottságának tagját nevezte ki.
A Mfor.hu most megnézte, hogy a kinevezett új vezetők mekkora tiszteletdíjat kapnak. A BÉT honlapjára feltöltött tájékoztatás szerint Uszkay-Boiskó bruttó 600 ezer forintot kap, de ennél többet vihet haza hó elején, mivel egyúttal ő a társaság vezérigazgatója ismeretlen bérezés mellett. A további négy igazgatósági fejenként havi bruttó 500 ezer forint tiszteletdíjat kap.
A lap hozzáteszi: a nagyvonalú tiszteletdíjak már csak azért is meglepőek, mert a társaság a 2019-es évét 2,5 milliárd forint árbevétel mellett alig valamivel több mint 8 millió forint nyereséggel zárta. A cég állami felügyelete legkésőbb augusztus 15-én megszűnik.
Kiemelt kép: MTI/MTVA
|
Állami felügyelet alá került a Kartonpack, nagyvonalú tiszteletdíjat szavaztak meg az új vezetőknek
|
Áprilisban állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t. Az állami tulajdonjogot gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett az akkor megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait felfüggessze vagy korlátozza.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/08/koronavirus-kartonpack-fizetes/
|
2020-06-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, szabadstrand-támogatásból felújított strandokat szeretett volna Fonyód fideszes polgármestere fizetőssé tenni. Hidvégi József ötlete viszont úgy tűnik nem tetszett a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, a korábbi fejlesztésre forrást biztosító MTÜ ugyanis nem járult hozzá a fizetős beléptetéshez. A sonline.hu azt írja, a feltétel a pályázat áfatartalmának visszafizetése volt, amely 40 millió forint lett volna, ezt viszont az önkormányzat nem vállalta.
Kiemelt kép: Fürdőzők a Balatonban a fonyódi szabadstrandon. Fotó: Varga György /MTI
|
Nem engedte a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy Fonyód fizetőssé tegye két szabadstrandját
|
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, szabadstrand-támogatásból felújított strandokat szeretett volna Fonyód fideszes polgármestere fizetőssé tenni. Hidvégi József ötlete viszont úgy tűnik nem tetszett a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, a korábbi fejlesztésre forrást biztosító MTÜ ugyanis nem járult hozzá a fizetős beléptetéshez.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/08/fonyod-szabadstrand/
|
2020-06-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Válság ide vagy oda, a tervek szerint egy dolog biztosan nem fog változni jövőre sem: a kék plakátokat ugyanúgy nézhetjük nagy tömegben az utcán, ahogy már évek óta mindig. A ma nyilvánosságra került költségvetés-tervezetből legalábbis az derül ki, hogy Rogán Antal minisztériumának ebbéli költségeit egy forinttal sem vágták meg: míg a 2020-as költségvetésben 23,91 milliárd forintot különítettek el propagandára (költségvetési nyelven a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra), addig jövőre is pontosan ugyanennyi pénzt, 23,91 milliárd forintot irányoztak elő.
Kérdés persze, hogy idén és jövőre is megállnak-e ennél az összegnél. Ahogy korábban megírtuk, a propagandakiadásokat eddig rendre alultervezték, tehát mindig többet költöttek, mint amennyit eredetileg szántak rá.
2016-ban például 2 milliárd forinttal, 2017-ben több mint 10 milliárd forinttal, 2018-ban 7 milliárd forinttal lépték túl a terveket. (2019-es adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, ahogy értelemszerűen az ideiek sem).
Ha a Miniszterelnöki Kabinetiroda propagandára nem is költhet többet, a dolgozókra igen. Az idei előirányzat összesen 4,9 milliárd forintról szólt (A Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Nemzeti Kommunikációs Hivatal személyi juttatásainak és a munkaadókat terhelő járulékok összege), 2021-re a teljes összeg 5,3 milliárd forint.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2015-ben állt fel. A zárszámadások alapján 2015–2019 között 68,5 milliárd forintot költött propagandára. 2019-re 29,6 milliárd forintot irányoztak elő, 2020-ra és 2021-re a már említett 23,91–23,91 milliárd forintot. A választás évéig tehát az összköltés a 145 milliárd forintot is meghaladhatja.
|
Jövőre is ugyanannyi jut kormánypropagandára, mint idén
|
Nem vágtak a költségeken, a 2021-es költségvetésben is 23,91 milliárd forint jut kormányzati kommunikációra. Válság ide vagy oda, a tervek szerint egy dolog biztosan nem fog változni jövőre sem: a kék plakátokat ugyanúgy nézhetjük nagy tömegben az utcán, ahogy már évek óta mindig. A ma nyilvánosságra került költségvetés-tervezetből legalábbis az derül ki, hogy Rogán Antal minisztériumának ebbéli költségeit egy forinttal sem vágták meg: míg a 2020-as költségvetésben 23,91 milliárd forintot különítettek el propagandára (költségvetési nyelven a kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatokra), addig jövőre is pontosan ugyanennyi pénzt, 23,91 milliárd forintot irányoztak elő.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200526_Jovore_is_ugyanannyi_jut_propagandara_mint_iden
|
2019-05-26 11:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A turisztikai pályázaton meglévő, nagy kapacitású szállodák fejlesztésére, vagy újak létesítésére lehetett pályázni. Sáfrány Tamásnak óriási szerencséje volt, mert igényét január elején adta be, majd január 7-én (a korábban bejelentett márciusi határidő előtt) felfüggesztették a pályázatot arra hivatkozva, hogy túl sok az igény. Sáfrány ennek ellenére nyert el tehát 8 milliárd forintot három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel építésére – írja a portál.
A cikk kiemeli, hogy Sáfrány cége úgy nyert el 8 milliárd forint állami támogatást, hogy az csak néhány hete létezett, semmilyen előélete nem volt, nem is lelhető fel róla semmi az interneten, csupán a tulajdonos gmail-es e-mail címe.
A lap emlékeztet: „Sáfrány valószínűtlen sikerét kontextusba helyezi, hogy közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett állami megrendeléseknek köszönhetően. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé.”
Az Opten szerint a Minerva Zrt. igazgatóságának elnöke egy kecskeméti nő, a felügyelőbizottságában pedig ott ül Sáfránnyal együtt Jászberényi Tamás, akiről mindjárt esik szó.
Több név is összefut Kecskeméten, és itt is van foci, illetve szállodabiznisz
Annak már a KecsUP nézett utána (mert korábbi írásaink alapján felsejlettek információk), hogy a történet szereplői közül többen Kecskeméten találkoztak, találkoznak össze. Ráadásul itt is van szállodabizniz, bár ennek a 8 milliárdos ügyhöz nincs köze.
A foci és Szíjj László találkozása Kecskeméten a Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.-ben valósult meg, amelynek nem is olyan régen (feburár 14-ig) tulajdonosa volt a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft., amelynek a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. a tuljadonosa, utóbbinak pedig Szíjj László, akire hivatkozik Sáfránnyal kapcsolatban a G7.
A Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft. február 14-óta a Kecskeméti Labdarúgó Club Szogáltató Kft.-n keresztül a Horváth Építőmester Építőipari Zrt.– tulajdonában van.
Egy felügyelőbizottságban ült Sáfrány és Bus Gábor. Utóbbi Kecskeméten bukkant fel egy szállodai pályázatban
Maradjunk itt a labdarúgó akadémiánál. Ennek a felügyelőbizottságának tagja volt, szintén február 14-ig Sáfrány Tamás, a G7 cikkének főszereplője. De ugyaneddig szintén tagja volt Bus Gábor is, akiről korábban megírtuk, hogy elnyert egy olyan szálloda pályázatot Kecskeméten magánszemélyként, amely pályázatot a Hírös Sport Nonprofit Kft. írt ki, amelynek akkor felügyelőbizottsági elnöke volt (akárcsak most is). Ez ugyan nem törvénybe ütköző, de akkor és most is az olvasókra bízzuk, hogy szerintük etikus-e. A pályázatot egyébként nem egyedüli magánemberként nyerte el Bus Gábor, hanem azzal a Jászebrényi Tamással együtt, aki egykor a Duna Aszfalt Kft. gazdasági igazgatója volt, és aki Sáfránynal együtt ott ül a Minerva Zrt. felügyelőbizottságában. Ketten (Jászberényi és Bus) egy céget is alapítottak 2018. november 16-án, amelynek Jászberényi a többségi tulajdonosa. Ez az Aqua Hotel Kft. Ebben Bus Gábor csak 2019. február 6-ig volt benne, ekkor jött a cég tulajdonosi székébe a fia, Bus András Gábor, aki októberben a Fidesz-KDNP színeiben indult a Vacsiközben, de nyerni nem tudott. Ő egyébként a cég megalapításától kezdve annak ügyvezetője.
Szíjj László mint egykori kecskeméti rádió tulajdonos
Szíjj László a kecskeméti médiában is feltűnt egy ideig. Legalábbis úgy, hogy a tulajdonában lévő Szőke Tisza Invest Kft. lett a Gong Rádió tulajdonosa 2018. május 10-től 2018. november 21-ig. Miután a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.-nek el kellett a rádiót adnia. De Szíjj László sem élvezhette a kecskeméti média mogul szerepét sokáig, mivel a rádió is beolvadt (sok más sajtótermékkel egyetemben) a kormánypárthoz közeli sajtótermékeket tömörítő KESMA alapítványba – írta akkoriban az Átlátszó. Ebben a cikkben egyébként arról írnak, hogyan lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere.
Végezetül egy ábrán mutatjuk a kapcsolatokat. Javasoljuk, hogy kattintson a képre, akkor nagyban megnézheti.
Ajánljuk ezt a cikkünket is:
Tartalékolni kezdett a tiszakécskei oligarcha
|
Kecskeméten is feltűnt a foci körül a tiszakécskei ex-focista, aki friss cégével nyert el 8 milliárd forint közpénzt
|
A foci és Szíjj László találkozása Kecskeméten a Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.-ben valósult meg, amelynek nem is olyan régen (feburár 14-ig) tulajdonosa volt a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft., amelynek a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. a tuljadonosa, utóbbinak pedig Szíjj László, akire hivatkozik Sáfránnyal kapcsolatban a G7.
| null | 1 |
https://kecsup.hu/2020/06/kecskemeten-is-feltunt-a-foci-korul-a-tiszakecskei-ex-focista-aki-friss-cegevel-nyert-el-8-milliard-forint-kozpenzt/
|
2020-06-02 15:08:00
| true | null | null |
Kecsup
|
Kezdjük a focival, már csak időrendben haladva is. Karrier vagy hobbi?
Volt, amikor szerettem volna profi focista lenni, de ez inkább csak olyan fiatalkori terv volt, mint sokaknál. Az általános iskola alsó tagozatában kezdtem el focizni, először Tiszakécskén, majd bekerültem Kecskemétre, utána pedig vissza Tiszakécskére, ahol a megyei osztályban játszottam. Végül 2010-ben egy sérülés és egy térdműtét után hagytam abba.
Tehát nem karrier.
Nem, ez már egy tízéves történet, bár máig szeretem a focit és sok jó emlékem fűződik hozzá. Azt mondhatom, hogy a versenyszellem megmaradt bennem abból az időből. Ezt követően mentem pénzügy-számvitelt tanulni, a Szent István Egyetemre.
Hogyan jutunk el arról a pontról oda, hogy három különböző hotel fejlesztését irányítod, nyolcmilliárd forintnyi állami támogatással?
Ez azért nem volt egy rövid történet. Miután befejeztem a pénzügy mesterszakot, 2015-ben kezdtem a munkát a Duna Aszfalt Kft.-nél. Itt számviteli ügyintéző voltam, az egész cégcsoportot érintő ügyekkel foglalkoztam. Innentől kezdve kisebb megszakításokkal folyamatosan kapcsolatban voltam a cég tulajdonosával, Szíjj Lászlóval. Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés.
Azért ez egy elég nagy és hirtelen váltás. Hogyan váltottál pénzügyről turizmusba és rögtön magas pozícióba?
Az első felvetésre válaszolva: ahogy a munkámat végeztem, sokat gondolkoztam, és rájöttem, hogy a pénzügy mellett - talán még jobban is - tudok azonosulni a szervezetfejlesztéssel. Szervezetfejlesztőként is tudok működni. Amikor megérkezett a megkeresés, akkor ez volt a fő oka. A szervezetfejlesztéshez van érzékem és erre volt szükség az új státuszomban is. A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam.
Mivel a bükfürdői, keszthelyi és soproni szállodák számára készített átfogó fejlesztési terveimet a tulajdonos elfogadta ezért kaptam egy lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítsak egy vállalkozást és abban megvalósíthatom a szervezetfejlesztési terveimet. Mint a tulajdonos képviselői elmondták, így, ha személyesen is érdekelt vagyok a több éves projekt lebonyolításában, akkor számukra a sikeres megvalósítás is jobban garantált.
Ennek a folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség egy 45 %-os intenzitású forrás elnyerésére. Mivel a fejlesztési tervek készen voltak, nem volt megoldhatatlan feladat összeállítani a pályázati dokumentációt. Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította.
A kiírás pedig nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta. Persze mindez felesleges lett volna, ha nem nyer a pályázatunk, de szerencsére sikerrel vettük ezt a lehetőséget.
A megjelent cikkek persze azzal nem foglalkoznak, hogy most még további 12 milliárd forintnyi forrást kell megszereznem, hogy a fejlesztést meg tudjuk valósítani. Ehhez banki kölcsönt és további finanszírozókat kell még bevonnom.
Mik a csoport tervei a fejlesztésekkel?
Kezdő lépésként: ez a három szállodafejlesztés együtt ugyan több mint 450 ágyat képvisel, ezek közül a Greenfield az, amelyik nem új fejlesztés, hanem ügyvezetésemmel üzemel – azaz a koronavírus előtt üzemelt. Mivel Bükfürdő az ország nyugati határán fekszik, ezért a Greenfieldbe a vendégek körülbelül 50 százaléka külföldről érkezik. Ezt a járvány rögtön megállította, ahogy a teljes ágazatot is.
Jó időszak a mostani a felújításra. Itt már el is kezdtük a munkát – ugyan nem akkor fogunk kinyitni, mint a többi hotel, várhatóan június végén, július elején, hanem ősszel – de így is jelentős előny, hogy a kényszerszünet alatt fejlesztünk.
Keszthelyen már befejeződtek az előkészítési munkák, Sopronban is el fog indulni a tervek megvalósulása. A cégcsoport emellett megvásárolt egy Visegrádon épülő hotelt is: ugyan a közös cégcsoporton belüli tagságon kívül formális kapcsolatban nem vagyok a tulajdonos vállalattal, de megkérték már a tanácsomat, hogy üzemeltetői szemszögből mondjak véleményt a tervekről.
|
Igazán hangosan debütált a jövő egyik lehetséges nagy szállodafejlesztője
|
Nemrég romantikusan hangzó történet jelent meg a sajtóban a kecskeméti Sáfrány Tamásról (31): a tizenévesen a Tiszakécske focistájaként korábban a megyei bajnokságban játszó, ma hotelvezetőként dolgozó közgazdász többmilliárdos összeget nyert turisztikai támogatásra egy frissen alapított céggel. A téma mindenképpen felkelti az érdeklődést, így megkerestük az üzletembert, hogy mondja el a körülményeit.
| null | 1 |
https://bacsmegye.hu/gazdasag/2020/06/igazan-hangosan-debutalt-a-jovo-egyik-lehetseges-nagy-szallodafejlesztoje
|
2020-06-09 15:15:12
| true | null | null |
bacsmegye.hu
|
Csak a múlt héten újabb 1800 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be vasárnap.
A külügyminiszter összesítést nem adott, de a korábbi bejelentései alapján eddig legalább 6500 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy eddig összesen 4014 embernél mutatták ki igazoltan a Covid-19-et Magyarországon. Most vasárnap, amikor Szijjártó az újabb szállítmányokról adott hírt, Magyarországon 386 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük mindössze 21-en voltak lélegeztetőgépen.
Szijjártó az újabb és újabb eszközbeszerzéseket azzal indokolja, hogy „a koronavírus-világjárványról senki nem tudja, hogyan alakul a jövőben, lesz-e második hullám. Mindenesetre nekünk a legrosszabb forgatókönyvre is felkészültnek kell lennünk”.
Magyarországon a járvány csúcsán sem voltak kórházban 1027-nél többen, a lélegeztetőgépeken lévők száma pedig átlagosan 60 körül alakult. (Kétszer volt kiugrás az operatív törzs adatai alapján, de csak egy-egy napra, majd visszaállt a korábbi értékre. Gyanúsnak tűnik, hogy ez valami hiba a jelentésben, ami az operatív törzsnél előfordul. De ha ezeket a kiugrásokat is számoljuk, akkor is legtöbben csak 82-en voltak egyidőben lélegeztetőgépen a koronavírus-fertőzöttek közül.)
Orbán Viktor április 10-én beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy szerinte hamarosan elér Magyarország a tömeges fertőzés szakaszába, és addigra a kétezres lélegeztetőgépparkot fel kell futattni nyolcezresre.
„Amikor a legnagyobb baj – elméletben a legnagyobb baj bekövetkezhet – Magyarországon , tehát tömeges lesz a fertőzés, amiben ugyan mindenki reménykedik, hogy elkerülhetünk, ezt látom, bárhol járok, megúszhatjuk, mindenki ezt gondolja, de azt látom, hogy senki sem úszta meg eddig, tehát ez mindenhol bekövetkezett, érdemes tehát erre felkészülni. A felkészülést ezen a szemüvegen keresztül kell nézni és szervezni. Tehát amikor majd a nagy terhelés alatt leszünk, akkor azért hétezer-ötszáz-nyolcezer olyan intenzív kórházi ágy és lélegeztető készülék is kellhet, ahol az időseket – mert leginkább róluk van szó – el tudjuk látni, és életet tudunk menteni. Normális, békeidőben Magyarországon a lélegeztető készülékek, altatógépek – mert azok alkalmasak erre – olyan kétezer körül vannak, ezt kell nekünk fölfuttatni nyolcezerre, és nemcsak a gépek számát, nemcsak az ágyakét, hanem az azt kezelni képes orvosok, ápolónők számát is”
- mondta Orbán április 10-én, majd megismételte ugyanezt egy héttel később. A tömeges fertőzést mégis sikerült elkerülni, a 33 ezer kiürített ágyra sem volt szükség, az egészségügy a meglévő lélegeztetőkapacitással bőven el tudta látni a koronavírusos fertőzötteket is.
Szijjártó április közepén azt mondta, hogy a kínaiakkal 148 millió 700 ezer maszkra szerződtünk, 3,3 millió tesztre és 47,7 millió védőfelszerelésre. Azt nem említette, hogy mennyi lélegeztetőre. Április 7-én jelezte először, hogy lélegeztetőgépek érkeztek Kínából, akkor még csak 152 darab. Április 20-ára 538-nál jártunk, ez aztán ütemesen nőtt, május 16-án már 3062-nél jártunk, a mostani újabb 1800 készülékkel pedig összesen 6521-nél. Hogy jön-e még, és mennyire szerződtünk összesen, azt hiába kérdeztük a külügyminisztériumtól.
A raktárak feltöltése védőfelszerelésekkel, maszkokkal indokolt, jöhet második hullám, ne történjen meg újra, hogy az utolsó pillanatban, öldöklő küzdelemben próbálunk felszereléshez jutni Kínában. De a 8000 lélegeztetőgép már akkor is nagyon soknak tűnt, amikor Orbán Viktor a legrosszabbra készült. Ennek a századára volt csak szükség a járvány csúcsán is.
Összehasonlításként a Magyarországnál 8-szor népesebb Németországban 30 ezer lélegeztetőgép van. A 67 milliós Franciaországban, ahol súlyosabb volt a járvány, mint Németországban, vagy mint nálunk, a járvány csúcsán, április 9-én hétezren voltak lélegeztetőgépen.
Május 8-án, amikor már 3565 lélegeztetőgép volt Magyarországon, Orbán Balázs államtitkár azt mondta, hogy „továbbra is az a számításunk alapja, hogy ha a járvány elszabadul, nyolcezer lélegeztető- és altatógépre szükség lehet annak érdekében, hogy az emberéletek között az orvosoknak ne kelljen választaniuk. Ehhez igazodnak a beszerzési terveink”. Egyébként éppen ezen a napon ugrott meg 50-ről 74-re a statisztikában a lélegeztetőn lévők száma, majd tért vissza másnapra 50-re a számuk. Vagyis a csúcson az ekkor már bővített kapacitás két százalékát kötötték le a koronás betegek. Azóta további 4200 lélegeztető érkezett Kínából (és 200-at szlovén közvetítőkön keresztül is beszereztünk Szijjártó bejelentése szerint). Az a korábban meglévőkkel együtt már 7964 lélegeztető, vagyis meglehet a célul kitűzött 8000, de közben a járvány első szakasza lecsengett: a teljes kapacitás 0,26 százalékát használják most koronavírusos betegek ellátásában, 20-21-en vannak lélegeztetőn.
Próbáltuk megtudni a külügyminisztériumtól azt is, hogy mennyit fizettünk a lélegeztetőkért, de nem kaptunk választ a kérdéseinkre. Mindenesetre a Semmelweis Egyetem egyik, nyilvánosságra került közbeszerzése szerint 3,2 millió euróért vettek Kínából 56 darab NIV és 140 darab IV lélegeztető gépet. De ez mindössze 196 darab gép. az ár pedig nagyban függ attól is, milyen típusú eszközről van szó.
Egy nagy összefoglaló adat van, ebben a lélegeztetőkön kívül mind egyéb beszerezés is benne van. Az idén május végéig 590 milliárd forintnyi járványügyi eszközbeszerzésről született döntés, és 450 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések, védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek költségei.
Az Emmitől azt kérdeztük, hogy mi a sorsa ezeknek a gépeknek, kiviszik kórházakba, egyáltalán üzembe helyezik-e őket vagy raktárakba kerülnek? A külügyhöz hasonlóan az Emmi sem válaszolt. A kormány ugyanakkor amellett, hogy a világjárvány miatti többletkiadásokra pénzt kér az EU-tól, szívesen alakítana ki raktárat is az EU számára az uniós forrásból beszerzett lélegeztetőgép-készlet tárolására.
Próbáltuk megtudni azt is, hogy milyen típusú lélegeztetőgépekről van szó. Ez ugyanis egyáltalán nem mindegy. Egy szegedi aneszteziológus, Lovas András május 15-én írt egy posztot a Facebookra, amiben szakmai érvekkel alátámasztva leírta, hogy a kórházak intenzív osztályaira kiszállított ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép nem a legjobb választás súlyos állapotban lévő koronavírusos betegek kezelésére.
Valójában otthoni használatra fejlesztettek ki, non-invazív lélegeztetésre alkalmas csak, vagyis a beteg orra és szája, vagy orra elé illesztett, szorosan záró maszkon keresztül lehet őt lélegeztetni. Miközben a koronavírusos betegek jelentős része invazív gépi lélegeztetésre szorul (a szájon keresztül, a légcsőbe vezetett tubuson keresztül gépi lélegeztetik a beteget), de erre a ResMed Lumis 150 készülék nem alkalmas.
További probléma Lovas szerint, hogy ez a gép „nem biztosítja a FiO2 (fraction of inspired oxygen – belélegzett oxigén arány) állítás lehetőségét, tehát azt, hogy pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázkeverékkel kívánjuk a pácienst lélegeztetni. Tüdőgyulladás esetén ezen érték beállítása rendkívül fontos, hiszen oxigént változó mértékben igényelnek a tüdőgyulladásban szenvedők. Másik alapfeltétele a biztonságos használatnak, hogy tudjuk, pontosan hány %-os oxigén tartalmú gázt ad le az eszköz. Ezt a nagyobb tudású lélegeztető gépekben egy oxigén szenzor (érzékelő) biztosítja, ami ebben a termékbe nincs beépítve”.
Lovas azzal zárta a posztját, hogy „összességben elmondható, hogy a beszerzők minden jóakarata ellenére a ResMed Lumis 150 lélegeztetőgép SARS-CoV-2 vírusfertőzöttek intenzív osztályos, non-invazív lélegeztetésére sem alkalmas. Ezt erősíti, hogy azon munkatársaim, akik intenzív osztályon dolgoznak, gépi lélegeztetéssel rendszeresen foglalkoznak, azok ugyanígy vélekednek”.
A Magyar Hang azt írta, hogy a külföldi webboltokban egyébként 750-850 dollár (245-275 ezer forint) körüli áron lehet beszerezni az alapvetően alvásfüggő légzészavarok, és egyéb tüdőbetegségek kezelésére alkalmas gépet. Vagyis nemcsak tudásuk, de áruk is töredéke az intenzív terápiában használatos lélegeztetőgépeknek, amelyek ára több milliótól több tízmillió forintig terjed.
Lovas véleményére reagált a Szegedi Egyetem. Szerintük a WHO kifejezetten a non-invazív lélegeztetést ajánlja, ez a lélegeztető pedig abban segíti a szakembereket, hogy minél inkább elodázzák, lehetőség szerint teljesen megelőzzék az invazív lélegeztetést. A non-invazív eszközök a lélegeztető gépről lekerült betegek utógondozásában is hasznosulnak. „Az egyetemek a 56 non-invazív eszköz mellett közel háromszor annyi, 140 invazív lélegeztetőgépet is kaptak a legsúlyosabb állapotú fertőzöttek kezeléséhez.”
Menczer Tamás külügyi államtitkár is azzal védte meg a beszerzést, hogy kétféle lélegeztetőgép van, a Lovas által bíráltakat a kezelés első és harmadik fázisában, intubálás előtt és extubálás után, vagyis a lélegeztetőgépes kezelés előtt és után vethetik be a légzés megkönnyítésére.
Megkérdeztük a külügyet, hogy eddig milyen típusú lélegeztetőgépeket szereztek be, de nem kaptunk választ erre sem.
Miközben pedig Kínából továbbra is jönnek egy későbbi, a mostaninál sokkal súlyosabb járványra készülve ezerszámra az eszközök, kormányzati támogatással itthon is elindult a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek gyártása, amit megtekintett május 28-án Pintér Sándor, Palkovics László és Kásler Miklós is. Az átadott gyártócsarnokban naponta tíz lélegeztetőgépet szerelnek össze.
|
Ezerszámra veszi a kormány Kínából a lélegeztetőgépeket
|
Csak a múlt héten újabb 1800 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Erről Szijjártó Péter külügyminiszter számolt be vasárnap. A külügyminiszter összesítést nem adott, de a korábbi bejelentései alapján eddig legalább 6500 lélegeztetőgép érkezett Kínából. Ez óriási szám ahhoz képest, hogy eddig összesen 4014 embernél mutatták ki igazoltan a Covid-19-et Magyarországon.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/06/09/annak-ellenere-is-ezerszamra-veszi-a-kormany-kinabol-a-lelegeztetogepeket-hogy-a-jarvany-csucsan-is-csak-82-en-szorultak-ezek-segitsegere
|
2020-06-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miközben az ország a koronavírusjárványra koncentrált, a paksi bővítés körül kulcsfontosságú fejlemény történt. A kormány május közepén módosított egy rendeletet, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés bizonyos földmunkái már azelőtt elkezdődhessenek, hogy a beruházás megkapta volna a végleges engedélyt.
A módosítás a korábbiakhoz képest előnyösebb pozícióba hozza az építkezéssel megbízott orosz Roszatomot. A változtatás előtt ugyanis az oroszokon volt a nyomás, hogy a paksi projekt során mindenben megfeleljenek a magyar fél elvárásainak, mostantól viszont a földmunkák korai elkezdésének kockázata a magyar államot terheli.
A jogszabálymódosítás súlyát mutatja, hogy ennek részletei miatt a Direkt36 információi szerint komoly viták folytak az elmúlt években a kormány és a projekt engedélyezését végző Országos Atomenergia Hivatal (OAH) között. A módosítás nem ment át könnyen az Európai Bizottságon sem, amelynek véleményezési joga van az ügyben. A Bizottság a megkeresésünkre azt írta, bár nem emeltek jogi kifogást, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenek a munkák korai megkezdésével.
Az elmúlt hónapokban felpörögtek a korai munkákról szóló közbeszerzések is. Úgy néz ki, hogy a Roszatom a Bauer német építőipari vállalat magyar leánycégét bízza meg az összesen 75 milliárd forintos földmunkákkal.
A jogszabálymódosításról több kérdést is feltettünk Süli Jánosnak, a paksi bővítésért felelős miniszternek és a Roszatomnak is, egyelőre egyik helyről sem kaptunk választ.
A kockázatos terv
Az oroszok évek óta szeretnék elérni, hogy a paksi építkezéssel összefüggő földmunkákat minél előbb elkezdhessék. A Direkt36 információi szerint az oroszokat ebben motiválta, hogy időt nyerjenek, és az is, hogy így változtassanak a paksi bővítés számukra kedvezőtlen feltételein.
A Paks 2-ről szóló szerződés még arról szólt, hogy a bővítéssel összefüggő fizikai munkákat csak azután lehet elkezdeni, hogy az OAH tüzetesen átvizsgálta az összes orosz tervet, és kiadta az építkezést engedélyező úgynevezett létesítési engedélyt. Az oroszok viszont már azelőtt belekezdenének bizonyos munkákba, hogy a blokkok terveit jóvá hagyták volna a magyar hatóságok. Tehát már a papírmunka lezárása előtt elkezdenének dolgozni, pedig a paksi bővítés eddigi csúszásának egyik oka az volt, hogy az oroszok nem haladtak a tervek elkészítésével.
A Direkt36 korábban már írt róla, hogyan próbálták évek óta elérni, hogy ez a konstrukció számukra kedvezőbb módon változzon. Ebben partnerre találtak Süli Jánosban, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszterben.
Sülit – a beruházást közelről követő és az őt ismerő források szerint - motiválta, hogy még az ő minisztersége alatt elinduljanak a több éves csúszásban lévő projekt érdemi munkái. Így több mint két évvel ezelőtt a miniszter környezetében elkezdtek kidolgozni egy javaslatot, aminek az volt a célja, hogy bizonyos földmunkákat azelőtt el lehessen kezdeni, hogy az OAH kiadta volna az új blokkokra a létesítési engedélyt.
Süliék először egy olyan javaslattal álltak elő, ami lehetővé tette volna az alapozás elkezdését a blokkok terveinek jóváhagyása előtt. A javaslatról többek között az OAH-val is egyeztettek. Fichtinger Gyula, az OAH főigazgatója a Direkt36-nak korábban azt mondta, hogy az első komolyabb tárgyalások 2018-ban zajlottak. Az OAH szerint azonban ez az ötlet kockázatos volt. Így ugyanis az OAH nem tudta volna megvizsgálni, hogy az alapozás megfelelő-e az új atomerőmű blokkjaihoz. Ha pedig utólag derül ki, hogy az alapozás nem megfelelő, akkor azt korrigálni kell, ami tovább drágíthatja a munkát.
Csökken a kockázat, de nem szűnik meg
Az OAH szerint Süliék 2019 nyarán egy új javaslattal álltak elő, a most májusban elfogadott jogszabálymódosítás ez alapján született. Eszerint már csak az alapozáshoz szükséges gödör kiásása, az épület süllyedését megakadályozó talajszilárdítás, és a talajvíztől védő résfal építése kezdődhet meg a tervek véglegesítése előtt, de a teljes alapozást nem lehet előre megcsinálni.
Belekerült a javaslatba az is, hogy a földmunkákra vonatkozó kérelmet csak három hónappal azután lehet benyújtani az OAH-nak, hogy a hivatal megkapta az atomerőmű terveit. Ezzel sikerült az OAH kezdeti ellenállását tompítani, a hatóságnak ugyanis így már lesz valamennyi ideje átnézni a terveket és lesz információja az új blokkokról, mielőtt engedélyezi a földmunkákat. „Ezekkel a megszorításokkal jelentősen csökkennek a kockázatok” – mondta Fichtinger a Direkt36-nak az átdolgozott javaslatról.
Nem teljesen kockázatmentes azonban ez a megoldás sem. Az atomerőmű terveinek átnézése és jóváhagyása ugyanis hónapokkal tovább tart, mint a talajmunkák engedélyezése. Az összes terv átnézése során pedig akár az is előfordulhat, hogy az OAH később arra a következtetésre jut, hogy az elkezdett földmunka mégsem teljesen megfelelő.
Emiatt az OAH nem is vállal garanciát arra, hogy az általa engedélyezett földmunkák biztosan jók lesznek az építményhez. Az OAH javaslatára a májusban elfogadott jogszabálymódosításba bekerült, hogy az ezzel járó anyagi és műszaki kockázat a Süliékkel szorosan együtt dolgozó, a blokkokat megrendelő Paks II. Zrt.-t terheli. Az engedélykérelmet ugyanis hivatalosan ez a magyar állami tulajdonú vállalat nyújtja be.
Bár sikerült az OAH és a magyar kormány számára is elfogadható megoldás találni, a folyamat nem volt zökkenőmentes. Fichtinger szerint komoly viták zajlottak az OAH és Süli tárcája, valamint a Paks II. Zrt. között. „Hosszú, heves viták voltak” – mondta a főigazgató az egyeztetésekről.
Kellett az EU jóváhagyása
A paksi építkezés menetrendjének átalakításához a kormánynak egy fontos jogszabályt, a nukleáris létesítmények nukleáris biztonságáról szóló kormányrendeletet kellett módosítania. Ehhez viszont szükség volt az Európai Bizottság jóváhagyására.
A kormány a jogszabálymódosítási szándékáról tavaly november végén értesítette a Bizottságot, amelynek három hónapja volt a véleményezésre. Ennek során azt vizsgálták, hogy a magyar jogszabálymódosítás összehangban van-e az EU nukleáris biztonsági irányelvével. A testületen első körben nem ment át a javaslat, a Bizottság idén január végén kérdéseket tett fel a magyar kormánynak, hogy az tisztázza a javaslat egyes részleteit.
A Bizottság végül áprilisban bólintott rá a módosításra. A megkeresésünkre azonban azt írták, a pozitív jogi elbírálás nem jelenti azt, hogy a Bizottság a földmunkák idő előtti elvégzését is jóváhagyta volna. A Bizottság ugyanis a jogszabálymódosítást csak jogi szempontból értelmezheti, műszaki megfontolásokat nem vettek figyelembe.
Süli április végén jelentette be, hogy a Bizottság megadta a hozzájárulást a jogszabály átírásához. A miniszter azt mondta, a változtatás nem jelent enyhítést, mivel a blokkok építése továbbra is csak a létesítési engedély kiadása után indulhat meg. Arról is beszélt, hogy a módosítás egyedüli célja, hogy a földmunkák hamarabb elkezdődhessenek, ami szerinte jövő év elejére várható. Süli bejelentése után a kormány május közepén el is fogadta a rendeletmódosítást.
Ezzel párhuzamosan felgyorsultak a földmunkák elvégzéséről szóló közbeszerzések is. Ezeket még 2018 nyarán írta ki a Roszatom. A többfordulós tenderek különböző határidejét többször is meghosszabbították. Az egyik kisebb értékű munkát február végén nyerte el a Bauer Magyarország Kft., amelynek német anyacége a világ különböző pontjain mélyépítési projektek kivitelezésében vesz részt. A másik nagyobb értékű megbízásról a Roszatom május elején folytatott szerződéskötést megelőző tárgyalást a Bauer Magyarország Kft.-vel. A két munka együttes értéke 75 milliárd forint, ez közel 30 milliárddal több, mint amivel a Roszatom a tenderek kiírásakor számolt.
Több kérdést is elküldtünk a Bauer Magyarország Kft-nek, többek között arról, hogy a Roszatommal szerződtek-e már időközben, illetve, hogy milyen alvállalkozókkal terveznek együtt dolgozni. Utóbbi azért izgalmas kérdés, mert a földmunkákról szóló tenderek iránt magyar tulajdonú vállalkozások is érdeklődtek. Pályázott például a Mészáros Lőrinccel üzleti kapcsolatban álló Szíjj László cége, a Duna Aszfalt Kft. is, amely később árajánlatot azonban mégsem tett. A Bauer Magyarország Kft. nem reagált a kérdéseinkre.
|
Addig nyomultak az oroszok, hogy nekik kedvezően ütemezték át Paks 2-t
| null | 1 |
https://444.hu/2020/06/09/addig-nyomultak-az-oroszok-hogy-nekik-kedvezoen-utemeztek-at-paks-2-t
|
2020-06-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
Május végén derült ki, hogy a Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás karácsony előtt nem sokkal alapított egy céget, majd másnap megnyílt a Magyar Turisztikai Ügynökség szállodafejlesztési pályázata, amin nyert is 8 milliárd forint állami támogatást három hotel építésére.
Ugyanakkor a 31 éves Sáfrány a sajtónak nem igazán akart beszélnie arról, hogy sikerült ekkora kapásgóllal indítania az üzleti karrierjét, de az Index most észrevette, hogy a Bacsmegye.hu-val mégis kivételt tett, és elmondta, hogy
a versenyszellem még a focis időkben maradt meg benne.A hotelépítési pályázatról azt mondta, hogy 2015 óta folyamatosan kapcsolatban volt Szíjj Lászlóval, amikor az útépítési tendereken hasító Duna Aszfaltnál dolgozott számviteli ügyintézőként. „Gyakorlatilag ott kezdődött a turisztikai karrierem: ő a cégcsoportja induló szálloda üzletága élére keresett vezetőt, így érkezett a megkeresés” - emlékezett vissza Sáfrány.
Szíjj László a negyedik leggazdagabb magyar, egyben Mészáros Lőrinc üzlettársa és a barátja is egyben, vagyonát 207,4 milliárdra becsülik. A Duna Aszfalt tavaly 24,35 milliárd forint adózott eredményt ért el. Szíjj pedig tavaly a nevére vette a legendás Közgépet is, amivel Simicska Lajos a kezdetek kezdetén megalapozta a NER és a saját vagyonát.
Elmondása szerint Sáfrány azért nyergelt át a turizmusra, mert rájött, hogy a szervezetfejlesztéssel és a pénzügynél is jobban tud azonosulni. „A szállodák tulajdonosától a MINERVA Befektetési Alapkezelőtől pedig minden támogatást megkaptam” - tette hozzá feltörekvő üzletember.
A gyakorlatban ez úgy nézett ki, hogy miután három másik szállodára készített egy fejlesztési tervet, megkapta a lehetőséget, hogy a 20 milliárd forintot meghaladó beruházás lebonyolításához alapítson egy vállalkozást. Elmondta, hogy ennek folyamatnak a végén jelent meg a pályázati lehetőség, és mivel a tervek megvoltak, neki már nem jelentett megoldhatatlan feladatot a pályázati dokumentáció összeállítása.
„Érthetőnek látom, hogy ha röviddel az alapítása után egy cég egy 8 milliárdos pályázaton nyertes, az felkelti a figyelmet, de természetesen a pénzügyi garanciát a tulajdonos biztosította”
- jegyezte meg szerényen Sáfrány.
Hozzátette, hogy a kiírás „nem a pályázó cég múltjára, hanem a konkrét garanciákra fókuszált, így a frissen alapított cégem minden szempontból alkalmas volt. Azért, hogy én is biztonságban érezzem magam, a cégnek a felét a MINERVA Befektetési Alapkezelő által kezelt Themis Magántőkealap megvásárolta”.
Ugyanakkor Sáfrány sérelmezi, hogy a pályázati sikeréről megjelent cikkek azzal nem foglalkoznak, hogy
|
Szíjj László fedezte fel a volt focistát, aki kapásból nyert 8 milliárdot hotelfejlesztésre
| null | 1 |
https://444.hu/2020/06/09/szijj-laszlo-fedezte-fel-a-volt-focistat-aki-a-friss-cegevel-egybol-nyert-8-milliardot-hotelfejlesztesre
|
2020-06-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
Előre nem látható okok miatt nőtt az összege annak a keretmegállapodásnak, amelyet még 2019-ben kötöttek a felek: az állami tulajdonú PM-TÉR6 Beruházásszervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. megrendelőként, valamint a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft., mint kivitelezők.
A megbízás értelmében a két cégnek az akkor még Nemzetgazdasági Minisztérium, ma Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. szám alatti épületének kivitelezéséhez kapcsolódó feladatokat kell elvégeznie az I. ütem 2. konzultáció keretében:
bontási munkák (folytatása) főbb tételek: 2925 m2 tetőszerkezet bontása és ideiglenes védelme, 3221,9 m3 főfal, válaszfal nyílás bontás, 150 tonna acélgerenda kibontása, 1578 m3 födémbontás,
rizalit visszaépítése: 960 m2 vasbeton fallal, 288 m2 födémmel, tetőfedéssel,
homlokzati bontási munkák 5700 m2-n, mint vakolatleverés, bádogozás bontás,
2 trafóhelyiség kialakítása.
Mindezt eredetileg 2,8 milliárd forintért vállalta a két cég, amelyek közösen pályáztak. Most azonban szerződésmódosításra került sor, amelyet május 25-én írtak alá a felek. Az uniós közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy
a koronavírusra hivatkozva az eredeti ár majdnem másfélszereséért, nettó 4,1 milliárd forintért dolgoznak a továbbiakban a kivitelezők.
Az indoklás a szokásos módon indul: előre nem látható körülmények léptek fel – majd szokatlanul folytatódik:
„Az ajánlat műszaki tartalmú vizsgálatát végző szakértőjének egy munkatársa koronavírus fertőzött lett, közvetlen kollégái, illetve ajánlatkérő vele kapcsolatban álló munkatársai tekintetében karantén vált szükségessé. Ezen előre nem látható események sorozata okán az eljárás lebonyolítása súlyos nehézségekbe ütközött, megszakítással fenyegetve ezzel a teljes projekt tervezett műszaki ütemezését.
Az eljárás és a projekt fenti, előre nem látható akadályoztatása miatt műszaki leállás és veszteség megelőzése érdekében a jelen szerződés módosítása biztosítja a kivitelezés folyamatosságát, a közpénzek hatékony felhasználását és a munkahelyek védelmét.”
Az nem derül ki a szövegből, hogy a járvány pontosan miért vezetett ahhoz, hogy további 1,3 milliárd forintot költsenek a beruházásra.
Több cikkben is foglalkoztunk már azzal, milyen tetemes összeget emésztenek fel a Pénzügyminisztériummal kapcsolatos munkálatok. A tárca új, Szentháromság tér 6. szám alatt található ingatlanának kivitelezésére eddig összesen 18 milliárd forintot fordítottak, amely most 19,3 milliárdra nőtt.
Már 18 milliárdnál tart a Pénzügyminisztérium újjáépítése a Várban, de még nincs vége
Az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számában megjelent tájékoztató szerint a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. és a West Hungária Bau Építőipari (WHB) Kft. a Pénzügyminisztérium műemléki épületrekonstrukciójának második ütemét 7,2 milliárd forintért végzi el. Ebből többek között 160 négyzetméter ólmozott üvegablak, 275 négyzetméter falikárpit, és 93 csillár készül el.
Legutóbb tavaly októberben írtuk meg, hogy négy reprezentatív terem lesz az új intézményben 2 milliárd forintért, korábban pedig arról számoltunk be, hogy az első ütemre vonatkozó közbeszerzés keretösszege nettó 9,8 milliárd forint volt, a kivitelezés második ütemében pedig további 7,2 milliárd forintot költenek az egykori királyi pénzügyminisztérium műemléki rekonstrukciójára. Mindkét tendert a West Hungária Bau Kft. (WHB) és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. kettőse nyerte.
A két szereplő közül a WHB ismertebb, az Átlátszó is számos alkalommal számolt be a cég közbeszerzési sikereiről.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is.
A WHB az Orbán Viktor vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő Paár Attila tulajdonában van. A cég 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
Arról, hogyan profitálnak kormányközeli cégek a folyamatosan dráguló állami beruházásokon, itt írtunk részletesebben.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Rizalit alatti gépészeti akna falegyenének kialakítása (forrás: ter6.hu)
|
A koronavírus miatt lett drágább bő egymilliárddal a Várban épülő új Pénzügyminisztérium
|
Koronavírusos lett a beruházó egyik dolgozója, ezért karantént rendeltek el, és emiatt az eredeti ütemterv veszélybe került. Ezzel indokolta az áremelkedést a megrendelő és a kivitelező. Utóbbi nem más, mint a West Hungária Bau Kft. és Garage Ingatlanfejlesztő Kft. párosa. Az egykori királyi pénzügyminisztérium újjáépítésének költsége ezzel már 19 milliárd forintra nőtt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/09/a-koronavirus-miatt-lett-dragabb-bo-egymilliarddal-a-varban-epulo-uj-penzugyminiszterium/
|
2020-06-09 21:42:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Miskolc;közpénz;plakátok;
2020-06-05 15:03:27
Közpénzből nyomtathattak Miskolcon fideszes plakátokat
A város nyomdája is a kormánypárt kezei alá dolgozott a borsodi megyei jogú városban.
A polgármesteri hivatalt és a város cégeit, intézményeit polipként kihasználva választási kampányra költötte a miskolciak pénzét a helyi Fidesz – jelentette be pénteken az ellenzéki erőkből alakult Velünk a Város frakció helyettes vezetője, Hegedüs Andrea, valamint Bartha György önkormányzati képviselő, akik a miskolci közélet elmúlt 30 évének legsúlyosabb politikai botrányának nevezték a történeteket. A Miskolc Holding nemrég lezajlott belső vizsgálata alapján ugyanis kiderült, hogy a tavalyi önkormányzati választási kampányban az Alakszai Zoltán jegyző (fideszes polgármesterjelölt) vezette városháza és a polgármester-jelöltségről betegsége miatt lemondott, de a helyi Fideszt továbbra is irányító Kriza Ákos vezette pártszervezet a város nyomdájából rendelt Fideszes kampányanyagokat, amelyeket a Miskolci Kulturális Központtal, illetve város egyik közalapítványával fizettették ki. A MiProdukt Kft.-ben, vagyis a város nyomdájában a bizonyítékokat megpróbálták eltüntetni, meghamisították a nyilvántartásokat, de egy rutinellenőrzés során mégis fény derült a visszaélésekre - állították a képviselők.
Találtak olyan megrendelőt, amely 11400 plakátról szólt Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére, az átadás-átvételi jegyzőkönyvön azonban piros tollal az alábbi megjegyzés szerepelt: "Fidesz MPSZ (azaz Magyar Polgári Szövetség) Miskolci". A meghamisított nyomdai információs rendszerben azonban ugyanezen a soron már csak 75 nagy méretű plakát szerepelt, amiről a számlát a város tulajdonában lévő Miskolci Kulturális Központnak állították ki. Egy másik esetben ugyancsak 11400 önkormányzati megrendelőre kiállított plakát a raktári bevétel szerint elkészült, de a meghamisított nyomdai információs rendszerben ennek már csak a harmada szerepel, a számla pedig arra a megrendelésszámra hivatkozik, amely eredetileg Fideszes választási plakátokra szólt. Egy harmadik esetben a FIDESZ helyi alapszervezete megrendelésére készült el 7100 plakát, ám a számlát Miskolc város egyik közalapítványa nevére állították ki, s a darabszámot névleg itt is lecsökkentették.
A Miskolc Holding Felügyelő Bizottsága a rendelkezésre álló adatok alapján büntetőfeljelentés megtételéről döntött, a képviselők pedig arra kérték Veres Pál polgármestert, hogy rendeljen el teljes körű vizsgálatot az ügyben, annak eredményét pedig tárja a nyilvánosság elé. Kerestük Alakszai Zoltánt, aki a kérdéses időben a miskolci polgármesteri hivatal főjegyzője volt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.
|
Közpénzből nyomtathattak Miskolcon fideszes plakátokat
|
A város nyomdája is a kormánypárt kezei alá dolgozott a borsodi megyei jogú városban.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3080635_kozpenzbol-nyomtathattak-miskolcon-fideszes-plakatokat
|
2020-06-05 11:14:00
| true | null | null |
Népszava
|
feljelentés;hivatali visszaélés;Újbuda;kormányhivatal;László Imre;
2020-06-09 17:43:25
Feljelentette a Kormányhivatalt hivatali visszaélés gyanúja miatt Újbuda polgármestere
A DK-s László Imre álláspontja szerint a XI. kerület nem kapta meg a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, azok beszerzéséről az önkormányzat gondoskodott.
A hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt tett feljelentést egyelőre ismeretlen tettes ellen László Imre polgármester a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - jelentette be az Újbudai Polgármesteri Hivatal szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
A XI. kerület Újbuda Önkormányzatának képviseletében tett feljelentést László Imre, miután
A közlemény szerint Újbuda a járvány kitörése óta több mint 130 millió forintot költött védekezésre, amelyből már több mint 88 millió forintot fordított maszkok, védőkesztyűk, fertőtlenítő szerek és különböző COVID-tesztek beszerzésére. A kerület ebből látta el a szakrendelőkben és alapellátásban résztvevő orvosokat, a szociális ellátásban, óvodákban és bölcsődében dolgozókat, akik a járvány időszakában is dolgoztak, valamint az önkormányzat dolgozóit és az Idősek Házát is, amelyeket veszélyhelyzetben a kormánynak kellett volna.
A polgármesteri hivatal emlékeztetett arra, hogy
László Imréék álláspontja szerint a Kormányhivatal azzal szegte meg hivatali kötelességét és követett el hivatali visszaélést, hogy a fertőzés megelőzésének, terjedésének leküzdéséhez szükséges anyagokról, eszközökről nem gondoskodott, majd az Önkormányzat jogilag és pénzügyi bizonylatokkal is alátámasztott beszerzéseit tartalmazó, 2020. május 19-én kelt fizetési felszólításának sem tett eleget.
|
Feljelentette a Kormányhivatalt hivatali visszaélés gyanúja miatt Újbuda polgármestere
|
A DK-s László Imre álláspontja szerint a XI. kerület nem kapta meg a koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket, azok beszerzéséről az önkormányzat gondoskodott.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3081031_feljelentette-a-kormanyhivatalt-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-ujbuda-polgarmestere
|
2020-06-09 11:19:00
| true | null | null |
Népszava
|
A főbb tudnivalók:
A Válasz Online kutatása azért fókuszál építőipari érdekeltségekre – immár visszatérően –, mert ebbe a szektorba szokás „átszivattyúzni” a legtöbb állami forrást.
Hogy mely magánvállalatokat érdemes górcső alá venni egy ilyen összeállításhoz, pontosan meghatározza a felcsúti Puskás Akadémia, az eszéki NK Osijek, a Mol Fehérvár FC, a Zalaegerszegi TE és a Tiszakécskei LC nevű futballcsapatok szponzori köre. Ezeket a klubokat elsősorban Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Garancsi István – közpénzekkel ellátott – építőipari cégei tartják el, de az alábbi listán szereplő többi egység is jócskán besegít nekik.
Kiszámoltuk: míg a 2010 utáni Fidesz-időszak első felében az egyeduralkodónak mondott Simicska Lajos Közgép Zrt.-je szűk 500 milliárd forintos bevételre tett szert, addig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének Mészáros-, Szíjj-, Garancsi-féle, illetve Tiborcz-közeli alapcsapata már négyszer ekkora, vagyis 2000 milliárdos tételben játszhatott az utóbbi öt évben.
Ami a nyereségességet illeti, külön kiemelendő Mészáros Lőrinc és Szíjj László bravúrja; ők majdnem 2,5-szer intenzívebben termelik a profitot, mint a nagy előd. Míg tehát Simicska 6,8 százalékos haszonkulccsal dolgozott a saját öt éve átlagában, a felcsúti lobbikör 15-16 százalékossal. Mindeközben a függetlenebb építőipari vállalatok jellemzően 2-3 százalékos bevételarányos nyereséget tudnak produkálni – náluk tehát hatszor voltak „jobbak” Mészárosék.
Az előző pont akár azt is bizonyíthatná, hogy Mészárosék tehetségesebbek, mint bárki. Ha mégsem ez a helyzet, akkor viszont indirekt bizonyítékot szereztünk arra, hogy az általuk megnyert közbeszerzéseket általában brutálisan túlárazzák.
Nincs külön Mészáros-figyelő szolgálatunk, sőt legküzdhetetlen kényszert sem érzünk magunkban, hogy unos-untalan megpróbáljuk szavakba önteni az úgynevezett „nemzeti nagytőke” féktelennek tűnő gyarapodását. Csakis a fontos pillanatokban tesszük egyértelművé a valóságot. Két hete például azért mutattuk be, hogy a hatalmi kör miként vette be a Balaton partját, mert az állam szakosított szervezete, a Magyar Turisztikai Ügynökség hirtelen kipakolt az internetre rengeteg – nehezen feldolgozható, de legalább érdemi – adatot a támogatási politikájáról.
Magunk is megdöbbentünk, amikor ezek alapján realizáltuk, hogy a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi és Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmadát elszippantotta (138-ból 90 milliárd forintot).
Most újra helyzet van, hiszen egymás után válnak nyilvánossá a vállalkozások tavalyi évről szóló beszámolói, ráadásul éppen öt üzleti év telt el Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz „gazdasági énjeként” működő Simicska Lajos szakítása óta. Vagyis végre egzakt módon összevethető a 2010 utáni korszak első fele a másodikkal.
Hogy milyen cégeken keresztül érdemes ránézni a múltra és a jelenre? Nagypolitikához kötődő társaságból rengeteg akad, ám mind közül kiemelkednek a legjelentősebb építőipari vállalatok. A kormányzat ugyanis részben ezeken keresztül finanszírozza a honi (és mára kicsit a horvátországi) labdarúgás egyes élcsapatait, illetve a hatalom szócsöveként vagy trollcsapataként működő sajtótermékeket. Amikor például Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője arról beszél, hogy „az utóbbi időben a magyar nagyvállalatok egy része végre felismerte a patrióta-konzervatív médiában rejlő lehetőségeket”, akkor nyugodtan gondoljunk az alábbi lista szereplőire, hiszen logóikkal, hirdetéseikkel mind gyakrabban találkozhatunk az érintett újságokban, portálokon, tévékben és rádiókban.
A Válasz Online podcastadásában nemrég Schöpflin György, a Fidesz–KDNP volt európai parlamenti képviselője tette egyértelművé, hogy Magyarországon államközpontú gazdaság alakult ki, amely frontálisan szembemegy a szabadpiaccal. „Látunk ilyen közbülső szereplőket, mint az említett Mészáros Lőrinc, aki úgy szerepel Brüsszel felé, mint egy magánvállalkozó, de aki valójában az állam gazdaságpolitikáját bonyolítja le, még ha nem is közvetlen »alkalmazottja« az államnak.”
A fenti mondatokból kibogozható mélyebb összefüggés alighanem az, hogy a kormányzati csúcsirányítók és a közbeszerzések legnagyobb nyertesei lényegében egy tulajdonosi körként működnek. Miként gyűjtésünkből nyilvánvalóvá válik, minél közelebb áll egy építőipari óriásvállalat a hatalom csúcsaihoz, annál nagyobb haszonkulccsal, bevételarányos nyereséggel dolgozhat.
Míg ez a profitráta Simicska Lajos híres-hírhedt Közgép Zrt.-jénél 6,8 százalékosra rúgott 2011 és 2015 között, addig Mészáros Lőrinc és Szíjj László infrastruktúra-beruházó cégei az elmúlt öt évben 15-16 százalékon teljesítettek, vagyis 2,5-szer intenzívebben szívták a közpénzt, mint a korábbi „kincstárnok ”.
A „Tiborcz István Barátai Zrt.” fantázianevű csapat eközben 10 százalék körüli haszonkulccsal döcögött, miközben a tíz- és százmilliárd forintos megrendeléseket csatornázó építőipari piacon az tekinthető többé-kevésbé normálisnak, ha egy-egy érdekeltség az árbevétele 2-4 százalékát képes adózott eredményként megőrizni. (Ilyesfajta, ép ésszel felfogható számokat produkált például Garancsi István gigantikus Market Zrt.-je, valamint a NER második vonalába tartozó többi vállalat, továbbá a Kossuth és a Széll Kálmán teret átépítő, fideszes kötődésű, mégis független vállalatnak tekinthető KÉSZ Zrt. is.)
Ha van meglepetés az alábbi lajstromban, az az, hogy az osztrák Strabag és a Swietelsky-csoport erősebb NER-bekötéssel rendelkezik, mint az MSZP–SZDSZ-kormányok idején. Sőt: a lapunk által már többször „felfedezett” osztrák-magyar sztárlobbista, a balliberális világ után a Simicska- és a Mészáros-korszakba is belesimuló Aczél Zoltán profitrátája egyenesen a legnagyobbakéval vetekszik.
A bevételarányos nyereség persze csak az egyik fontos mérőszám, ha meg akarjuk érteni a hatalom közpénzátalakító gyakorlatát. A másik tényező: maga a bevétel nagysága. Nos, míg Simicska Közgép Zrt.-je a maga öt esztendeje alatt közel 500 milliárd forintos forgalmat produkált, addig az alábbi lista első, második, negyedik és hetedik szereplője (a szokásos Mészáros–Szíjj-különítmény, valamint a Garancsi- és Tiborcz-klub) összesen 2000 milliárdot szakított. Vagyis együtt már négyszer lekörözték előhírnöküket. A bevételből pedig legalább 220-230 milliárdnyi tiszta hasznuk realizálódott – ez épp hétszer akkora falat, mint amennyit Simicska annak idején benyelt.
A NER közpénzbegyűjtési toplistája (2015–2019)
A fociipar működtetéséből is részt vállaló cégek bevételarányos nyereségei alapján
1. Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 83,88/519,62; profitráta: 16,14%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 24,35/157,46; profitráta: 15,46%
eltartott futballcsapat: Puskás Akadémia, NK Osijek, Tiszakécskei LC (NB II., névadó partner)
A 2015-ös Simicska–Orbán-szakítás után a Közgép helyett a Duna Aszfalt lett a hatalom udvari sztrádaépítője. A cégtulajdonos, Szíjj László állandó jacht-, repülőgép- és üzlettársa Mészáros Lőrincnek, és a focitámogatáson kívül más sportban is besegít a hatalmi körnek: olyannyira, hogy a Duna Aszfalt Kft. a veszprémi kézilabdacsapatot működtető cég többségi tulajdonosa. Úgy hozta a „sors”, hogy a Simicska-portfólióból 2018-ban kipottyant Közgép Zrt. is Szíjj Lászlónál landolt, majd idén már újra közbeszerzést nyert: 43 milliárd forintosat.
2. A Mészáros család érdekeltségei
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 71,71/474,61; profitráta: 15,11%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 23,24/173,78; profitráta: 13,37%
eltartott futballcsapat: Puskás Akadémia, Zalaegerszegi TE, NK Osijek
Mészáros Lőrinc hét éve vált tényezővé a nagy infrastruktúra-fejlesztők piacán. 2013-ban vásárolta fel a vasútiparra szakosodott R-Kord Kft.-t – de az idő tájt még csak Simicska Lajos árnyékában mozoghatott. A fenti kimutatásban az ősi Mészáros és Mészáros Kft. és az R-Kord mellett az eredetileg a Mészáros-gyerekek nevén futó (majd a papa által bekebelezett) Fejér-B.Á.L. Zrt.adatai szerepelnek. Továbbá a V-Híd Zrt. 2018–2019-es eredményeit is itt számoltuk el, mert a felcsúti milliárdos időközben ezt az óriásvállaltot is megvette. E négy cég mellett a Mészáros Lőrinc vejévé avanzsált Homlok Zsolt két vasúti érdekeltségének (Homlok Építő Zrt., Vasútvillamosító Kft.) teljesítményét is ide tömbösítettük – de csak részben, mert egyelőre a 2018-as mérleg nyilvános, a tavalyi nem. Szintén nem tudtuk figyelembe venni – 2019-es beszámoló híján – a stadionberuházóként és a ZTE mezszponzoraként ismert Záév-csoport bevételét és profitját, pedig már ez az egység is Mészárosé. Tehát az elmúlt öt év 474,61 milliárd forintos teljes bevétele nem végleges adat: ha befutnak a hiányzó számok, bőven 500 milliárd fölött leszünk (az összesített profit pedig 75-80 milliárd körül áll majd meg).
3. Aczél Zoltán Belfry-cégegyüttese
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 9,00/63,95; profitráta: 14,07%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 4,23/24,99; profitráta: 16,92%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia, NK Osijek
Az egykor balliberálisként elkönyvelt osztrák-magyar lobbista a hazai közbeszerzéseken általában a Strabag társaként indul, de immár a Mészáros–Szíjj-érdekkörhöz is erős kapcsolat fűzi. Az Aczél Zoltán-féle Belfry-csoport a felcsúti és az eszéki foci „önzetlen” támogatása mellett közös horvátországi vállalatot is alapított Szíjj László Duna Aszfaltjával – Osijek Asfalt d.o.o. néven –, és ugyancsak párban visznek egy budapesti mérnökcéget (Mérföldkő Kft.). A fenti kimutatásban összesen négy társaság számait egyesítettük: a vasúti fronton hasító Belfry PE, az útipari Belfry CC és az aszfaltgyártó Belfry MS kft.-két, valamint egy olyan vállalkozásét, amelyet 2017-ben még Belfry Szolnoki Aszfalt Kft.-nek hívtak. Utóbbit később felvásárolta a Strabag, így a szolnoki egység eredményeit 2018 után már nem számoltuk bele az Aczél-cégek 2015–2019-es összeredményébe.
4. „Tiborcz István Barátai Zrt.”
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 38,23/387,74; profitráta: 9,86%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 5,73/69,62; profitráta: 8,23%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia, Mol Fehérvár FC
Ebben a pontban öt cég adatait összesítettük. Hivatalos formában egyik sem tartozik a kormányfő vejének portfóliójába, a tulajdonosaik viszont kötődnek mind egymáshoz, mind Tiborcz Istvánhoz. Ezekről a társaságokról van szó: West Hungária Bau (WHB) Kft., Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt., Magyar Építő Zrt., Fertődi Építő és Szolgáltató (FÉSZ) Zrt. és Zeron Zrt. A WHB-tulajdonos Paár Attilának számos közös érdekeltsége volt már Tiborcz Istvánnal, de utóbbi az Épkar-főnök ifj. Szeivolt Istvánnal is kapcsolatba hozható. A patinás Magyar Építő egy ideje közös Paár–Szeivolt-irányítás alatt áll – s közben a FÉSZ a WHB-csoport segédvállalataként, a Zeron pedig az Épkar társaként funkcionálgat. A fenti, 387,74 milliárd forintos összbevétel azonban nem végleges, mert az elmúlt időszakban hatalmasra nőtt WHB, valamint a hozzá képest kicsiny Zeron egyelőre nem szolgáltatott 2019-es adatot. Egy biztos: inkább 450 milliárdhoz közelít majd a Tiborcz-barátok ötéves forgalma, a profit pedig 45 milliárd környékén véglegesülhet.
5. Strabag Group
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 57,81/746,89; profitráta: 7,74%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 9,15/179,82; profitráta: 5,09%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia, Mol Fehérvár FC
Az osztrák gigász az Uniqa, a Raiffeisen, a liberális pártfinanszírozóként jegyzett Hans Peter Haselsteiner családja, valamint az orosz Oleg Gyeripaszka tulajdonában áll. A budapesti kormányok viszont – színezetüktől függetlenül – mindvégig igényt tartottak a Gazdasági Versenyhivatal korábbi kartellvizsgálatain többszörös visszaesőként elmeszelt társaságra. A fenti eredménykimutatásban a csoport tíz építőipari tagvállalatának számait egyesítettük. Ezek név szerint: Strabag Általános Építő Kft., Strabag Építőipari Zrt., Strabag-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., Strabag Vasútépítő Kft., Strabag Rail Kft., Generál Mély- és Magasépítő Zrt., Frissbeton Betongyártó Kft., Bitunova Útfenntartó Kft., Strabag Generálépítő Kft., továbbá a 2018-as évtől – a Belfry-csoporttól megvásárolt és átnevezett – Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.
6. Swietelsky-csoport
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 26,96/393,31; profitráta: 6,85%
2018–2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 8,01/132,15; profitráta: 6,06%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia, Tiszakécskei LC
A szintén osztrák vállalatcsoport pénzügyi periódusai április 1-jétől a következő márciusig tartanak, ezért a fenti eredménylistában – amely a Swietelsky Magyarország Kft., a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Swietelsky Építő Kft., illetve 2017–2018-tól a DS Vasút Vasúti Szolgáltató és Fuvarozó Kft., valamint a Vasútgép Kft. összesített adatait tartalmazza – más az évbeosztás, mint az összeállításunk többi szereplőjénél.
7. Garancsi István Market Építő Zrt.-je
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 22,58/573,26; profitráta: 3,94%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 7,10/188,74; profitráta: 3,76%
eltartott futballcsapat: Mol Fehérvár FC
Az üzletember 2014-ben szerezte meg (illetve működteti közösen a baloldalról indult Scheer Sándorral) a Marketet; a cég azóta a kormányzat jóvoltából rengeteg stratégiai építkezésben vállal szerepet. Ennek megfelelően a társaság ötéves összbevétele csak a Strabag-csoporténál kisebb, a Mészáros- és Szíjj-érdekeltségeket ugyanakkor bőven veri. Sőt: 2019-ben a Market – forgalom tekintetében – minden más NER-szereplőnél erősebbnek bizonyult a maga 188,74 milliárd forintjával. Ami viszont a profithalmozás képességet illeti, Garancsi négyszer gyengébb, mint Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László, ezért szorult listánk hetedik helyére. Egyébként a Mol Fehérvár tulajdonosa – aki magát Orbán Viktor kötélbarátjaként azonosította – az állam jóvoltából hamarosan nagyobb kaszinókirály lehet, mint Andy Vajna volt egykoron.
8. A Szabadics család Szabadics Építőipari Zrt.-je
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 2,05/61,20; profitráta: 3,35%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 0,94/25,76; profitráta: 3,65%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia, Zalaegerszegi TE
Legutóbb a NER balatoni portyáiról szóló cikkünkben emlegettük a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert, a magyar tenger környékét érintő beruházásokban hiperaktív Szabadics Zoltánt. Aki valamiért a „szétprivatizálandó” Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. elnöki székét is megkapta az államtól – a szaporodó építőipari munkák mellett. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy ő már B-ligás szereplő az előbbi ászok árnyékában.
9. Apáthy Endre A-Híd Zrt.-je
2015–2018: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 3,26/100,95; profitráta: 3,23%
2018: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,13/45,77; profitráta: 2,47%
támogatott futballcsapat: Puskás Akadémia
Apáthy Endre vállalatai közül elsősorban az A-Híd Zrt. jelenik meg focifinanszírozóként, ám a fenti eredménykimutatásban a Hídépítő Zrt. számai is szerepelnek. (Egykor az ő társasága volt a V-Híd Zrt. is, amely időközben Mészáros Lőrinc portfoliójába került.) Kimutatásunkban azért nem szerepelnek 2019-es adatok, mert még nem nyilvánosak a tavalyi évre vonatkozó céges beszámolók.
10. Dunai György EuroAszfalt Kft.-je
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 3,20/124,26; profitráta: 2,58%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,24/39,30; profitráta: 3,16%
támogatott csapat: NK Osijek (továbbá a Duna Aszfaltnál említett veszprémi kézilabdacsapat)
Az egykori Betonút-tulajdonost régen MSZP-közeliként emlegették a sajtóban, mára azonban nagyot fordult vele a világ. Egyrészt végül jogerősen felmentették a Kulcsár Attila-féle K&H-bankbotrány perében, másfelől újabb építőipari cégével ma is sorra nyeri a közbeszerzéseket – például a Mészáros és Mészáros Kft. konzorciumi partnereként.
Összevetésként
Így teljesít a hatalomhoz csak lazábban kötődő Varga Mihály KÉSZ Építő Zrt.-je:
2015–2019: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 6,16/232,21; profitráta: 2,65%
2019: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 1,55/52,47; profitráta: 2,95%
Így teljesített Simicska Lajos Közgép-csoportja a 2010 utáni Fidesz-kormányzás első öt évében:
2011–2015: összeredmény/összbevétel (Mrd Ft): 33,65/494,87; profitráta: 6,80%
2014-es csúcsév: adózott eredmény/árbevétel (Mrd Ft): 13,16/129,79; profitráta: 10,14%
#építőipar#Garancsi István#Mészáros Lőrinc#NER#profit#Szíjj László#Tiborcz István
|
Itt a Mészáros-korszak öt évének mérlege: ma négy Simicskát tart el az ország
|
Noha idén a világjárvány miatt szeptemberre halasztották a május végi mérlegleadási határidőt, azért a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek zöme már vallott a tavalyi eredményeiről. Ezzel az is dokumentálhatóvá vált, hogy mire jutottak a Simicska Lajos kiesése utáni első öt évben az őt pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Dokumentáltuk is.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/06/10/meszaros-szijj-garancsi-2019-nyereseg-merleg/
|
2020-06-10 12:22:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A MÁV Zrt. 2004 és 2009 között összesen 46 szerződéssel vásárolt szolgáltatásokat a száz százalékig saját tulajdonában álló leányvállalatától, a MÁV Informatika (Informatika) Zrt.-től – derül ki abból az adatsorból, amit lapunk közérdekű adat megismerésére irányuló megkeresésben kért ki még februárban az állami vasúttársaságtól. Ezek együttes értéke összesítésünk szerint meghaladta a húszmilliárd forintot, habár a szerződéseknek csak töredéke szerepel a MÁV honlapján, az Üvegzseb menüpontban.
Számok, magyarázat nélkül
Kérdéseink egyebek mellett arra irányultak, hogy az elmúlt években a MÁV és a MÁV Informatika között hány, milyen típusú és milyen értékű szerződés született, a szerződések közül hányat előzött meg közbeszerzési eljárás, illetve hányszor tértek el ettől az anyacég és leányvállalata speciális viszonyát szabályozó közbeszerzési előírások alapján. Bár február 18-i kérdésünkre mácius 4-én – a 15 napos határidőt betartva – megérkezett két adatsor, annak értelmezésével azóta is adós a vasút.
Amit tudunk: a MÁV saját bevallása – a két excel tábla adatai szerint – a hat év alatt a 46 szerződésből mindössze hatot kötött meg a MÁV Informatikával a közbeszerzési törvény szerint. Legalábbis csak az egyik excel fájl nevében szerepel az, hogy "kbt alapján kötött szerződések" (a kbt a közbeszerzési törvény rövidítése). A másik táblázatban a "MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései" vannak felsorolva. Igaz, a táblázatok némileg ellentmondanak az Üvegzseb programban közzétett adatoknak.
Homályos pontok
A hat év alatt összesen minimum 20,5 milliárd forintot költött a MÁV a saját leányvállalatától vett szolgáltatások megvásárlására. A minimum kifejezést azért használtuk, mert ez vélhetően nem pontos szám, a vasúttól kapott táblázatban ugyanis igencsak hektikusan szerepelnek a forintban és az ezerforintban számolt tételek. Bár igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, az összeadásnál így is maradhattak pontatlanságok. Amit valószínűsít az is, hogy a 46 szerződést felsoroló excel egyik munkalapján már 29,3 milliárd forintos összesített kiadást sorolnak fel "a MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében bonyolított forgalom" táblázatban a vevő oldalán.
A probléma a következő: a közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya alá tartozó cégek, mint például a MÁV, létrehozhatnak leánycégeket, mint például a MÁV Informatika. A leányok nem feltétlen tartoznak automatikusan a Kbt. alá, azaz, bár közvetett állami tulajdonban álló cégek, beszerzéseiknél nem kötelesek tendert kiírni a és a Kbt. szerint eljárni. Így van ez a MÁV Informatika Zrt. esetében is. Csakhogy, mivel nagyon egyszerű lenne az anyacégnek úgy kikerülnie a közbeszerzést, hogy saját beszerzéseit lányán keresztül intézi, kettejük kapcsolatára külön előírásokat tartalmaz a törvény. Eszerint csak akkor lehet a szakzsargonban úgynevezett in-house, házon belüli, közbeszerzés nélküli szerződéseket kötni az anya- és a leánycég között, amennyiben a leány (az automatikus kötelezettség hiánya ellenére) közbeszerez. Ha nem ezt teszi, az anyacég a leánycégtől sem rendelhet semmilyen szolgáltatást versenyeztetés, közbeszerzés nélkül. Ha megtenné ugyanis, nagyon könnyű lenne egy olyan konstrukciót felállítani, amiben adott eszközt előbb a leánycég vesz meg, közbeszerzés nélkül, utána pedig eladja azt az anyagcégnek. Röviden: ha anya és leány közbeszerzés nélkül szerződni akarnak egymással, a leánycégnek egyébként minden saját megrendelését közbeszereztetnie kell.
A már említett Üvegzsebben a mostani tájékoztatásban szereplő 46-nál jóval kevesebb, mindössze 12 szerződés szerepel a hat év alatt. Igaz, ez utóbbi viszont több, mint az a hat – összesen 1,3 milliárd forint értékű – megállapodás, amit a MÁV mostani tájékoztatása szerint a közbeszerzési törvény alapján kötött meg az Informatikával. Eszerint tavaly egy 288 milliós számlabefogadási beruházás volt ilyen, 2007-ben az IP-hálózat bővítésének 645,5 milliója és két kisebb beruházás, valamint 2004-ben két szerződés, köztük egy 149 számítógépes terminálcsatlakozás 276 milliós kialakítása volt ilyen.
A szerződésekkel kapcsolatos ellentmondásokat a MÁV-tól kapott válasz nem oldotta fel. Emellett arra a kérdésre sem kaptunk választ, hogy ha a 46 szerződésből csak hatot kötöttek meg a közbeszerzési törvény alapján, akkor milyen jogi alapja van a maradék negyven megállapodásnak.
Törvényt sért, vagy így, vagy úgy
A vasúttársaság azonban az elküldött adatokhoz írt kísérő levelében egyértelművé tette: "a MÁV Zrt. és a MÁV Informatika Zrt. viszonyában a Kbt. 2/.A. §-a nem alkalmazható (csak egyéb mentességi szabályok alkalmazhatók), így a Kbt. 2/A § rendelkezése alapján szerződéskötésre nem került sor". A 2/A paragrafus a fent említett házon belüli szerződések lehetőségét jelenti. De azt, hogy mik a hivatkozott egyéb mentességi szabályok, arról nemcsak a vasúttól nem kaptunk tisztázó választ, hanem az általunk megkérdezett közbeszerzési szakértőktől sem. Ők ugyanis egyszerűen nem értették, mire utalhatott ezzel a MÁV.
"Én egyszerűen nem tudom értelmezni a 'MÁV Informatika Zrt. szolgáltatásnyújtói minőségében kötött szerződései' kategóriát, ami a táblázat fejlécében szerepel" - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő közbeszerzési tanácsadó. A szakértők véleménye egységes: ha a MÁV nem tudja megnevezni a közbeszerzési törvénynek azokat a törvényhelyeit, amelyek alapján negyven esetben speciális mentességi szabályt alkalmaztak, akkor vagy közbeszerzési eljárás nyomán kellett volna szerződnie, vagy az úgynevezett in house (házon belüli) beszerzést kellett volna választania.
Ez utóbbi esetben ugyanakkor a MÁV Informatika Zrt. is közbeszerzés-köteles lett volna, azaz saját beszerzéseit a közbeszerzési törvény alapján kellett volna végeznie. Mint írtuk, ez a törvényi előírás biztosítja azt, hogy ne lehessen a közbeszerzési törvény hatálya alá eső cégeknek egy leánycéggel kikerülnie a közbeszerzést. A MÁV Informatika azonban egyetlen tendert sem bonyolított le, és nincs is nyilvántartva a közbeszerzési ajánlatkérők között.
A MÁV magyarázata híján, a szakértői véleményeket figyelembe véve most úgy tűnik, hogy a vasút csaknem húszmilliárd forintot költött el informatikai fejlesztésekre a közbeszerzési törvényt sértő módon. Vagy, ha mégis kiderül, hogy ezek in house-beszerzések voltak, akkor az egyébként február eleje óta hűtlen kezelés gyanújával vizsgált MÁV Informatika Zrt. az, amely legalább hat éve törvényt sért azzal, hogy mellőzi beszerzései nyomán a közbeszerzési eljárásokat. Hogy van-e harmadik lehetőség, azt csak a MÁV tudja, ám mindeddig nem árulta el.
Milliárdok és tízezrek
A legtöbb, nem közbeszerzésen alapuló megállapodást 2004-ben kötötték, összesen tizenhetet. Ezek értékhatára meglehetősen tág skálán mozgott. Van köztük ötéves szolgáltatási szerződés IT-szolgáltatások biztosítására, több mint száz szolgáltatásra vagy alkalmazásra. Önmagában ez az egy tétel 12,86 milliárd forintra rúg (áfa nélkül, ahogyan a későbbi értékek mindegyike is nettó lesz). Ebben az évben volt emellett egy 276 milliós tétel, öt olyan szerződés, amelyek egyenkénti értéke 15-40 millió forint között változott, de olyan kisebb tételek is szerepelnek a MÁV listáján, mint egy darab PC és monitor bérbeadása havi nettó 11 ezer forintért.
A következő két évben, tehát 2005-ben és 2006-ban összesen öt szerződésben vett szolgáltatásokat a MÁV a MÁV Informatikától ezek egy 58 milliósat leszámítva - MÁV Cargo SZIRT-végpontjainak rákötése a MÁV IP-hálózatára - néhány százezres, milliós tételek voltak.
Aztán 2007-ben megint elhalmozták munkával az Informatikát a vasutasok: 14 szerződést kötött velük a MÁV, és összesen 2,376 milliárd forint értékben rendelt meg tőlük szolgáltatást. Oracle-licenszekre és támogatásokra 750 milliót - bár három év alatt -, a MÁV IP-hálózatának bővítésére 645 milliót, pályavasúti nyilvántartó rendszerre 329 milliót, térinformatikai rendszerre 285 milliót szántak, de ment majdnem 30 millió a vezetők IT-környezetének biztonsági fejlesztésére is.
2008-ban három szerződés hozott újabb több mint 900 millió forintnyi megrendelést a MÁV Informatikának, ebből az IP-hálózat fejlesztése további 770 milliót vitt el, az utastájékoztató rendszer fejlesztésére 156 millióért adtak megbízást, nagyjából 8 millióért döntéselőkészítő tanulmányt vettek.
A tavalyi hét szerződés egyike egy újabb ötéves IT-szolgáltatási megállapodás 2,5 milliárd forintról. Ezen túlmenően 650 millióba került az informatikai és távközlési eszközök telepítése az új MÁV-székházba, 304 millióba a MÁV térinformatikai rendszerének továbbfejlesztése, 288 millióba a már említett számlabefogadási rendszer, de elment újabb nagyjából ötven-ötvenmillió az utastájékoztatásra és a pályavasúti nyilvántartásra (ez utóbbinak csak az üzemeltetési kézikönyve majdnem 9 millióba került).
Gondok a közbeszerzéssel
Az mindenesetre tény, hogy az állami vasúttársaságnak az utóbbi időben többször is meggyűlt a baja a közbeszerzésekkel. Idén már kétszer bírságolta meg a céget, igaz, csak néhány millió forintra, a Közbeszerzési Döntőbizottság. Január végén hárommilliós bírságot kaptak, mert érvénytelenné nyilvánították a rádiókommunikációs tendert, holott volt érvényes ajánlat, majd a napokban kétmilliós bírságot kaptak egy távközlési tender miatt.
|
Hogyan költött húszmilliárdot informatikára a MÁV?
|
Több mint húszmiliárd forintot fizetett ki a MÁV Zrt. az elmúlt hat évben informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek, amelynél februárban hűtlen kezelés gyanúja miatt rendőrségi vizsgálat indult. A MÁV tájékoztatása szerint csak egymilliárd forintnyi szerződést előzött meg közbeszerzési eljárás. Hogy a többi 19 milliárdot milyen alapon fizették ki, azt cikkünk megjelenéséig nem tudták megválaszolni. Vagy a MÁV, vagy a MÁV Informatika pedig biztosan áthágta a közbeszerzési törvényt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/magyar/2010/03/12/mav_mav_informatika/
|
2010-03-12 14:27:00
| true | null | null |
Index
|
Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Az 1924-25-ben épült, vízpartra néző, mediterrán hangulatú kastély teljes méltóságában lényegében csak a Balatonból látszódik.
A kastély a II. világháború után szállóként, majd az MSZMP üdülőjeként működött. A hetvenes-nyolcvanas években további két szállodaépületet építettek a kor stílusában a közel hathektáros vízparti területre. A vendégek kényelmét hosszan elnyúló strand, gondozott park és számos sportpálya szolgálta (több kép ide kattintva látható a kastélyról).
Az egykori pártüdülő jó ideje kihasználatlanul áll, az elmúlt másfél évben azonban jelentős állami támogatást osztottak ki a felújítására. Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége két körben 11,5 milliárd forintot kapott az ingatlanra, részben egy visszás állami pályázaton.
A piacon nem élne meg
Az egykori tihanyi pártüdülőt még 2006-ban privatizálta a főleg diplomataingatlanokat kezelő CD Hungary, amely szintén Csányi, Hernádi és Garancsi közös cége. Ezt követően több mint tíz éven át nem történt lényegi előrelépés, a kihasználatlan kastély állaga jelentősen leromlott.
A tulajdonosok éveken át tervezték a terület hasznosítását, ami egy 2018 áprilisi tanulmányból derül ki, amelyet a CH Hungary leánycége rendelt meg. A tanulmány két lehetséges fejlesztési irányt jelölt meg: egy lakópark megépítését, illetve egy szállodáét. A tanulmányban az is szerepel, hogy a szállodai projekt támogatások nélkül nem valósítható meg gazdaságos módon “a Balaton szezonalitásából, a környékbeli árakból és versenyhelyzetből adódóan”.
2018 végén végül a tihanyi polgármester jelentette be, hogy az egykori hotelnek sikerült pályázati támogatást nyernie szállásfejlesztésre, így a szállodai projekt valósul meg. A december eleji közmeghallgatáson a polgármester azt mondta, hogy 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit, és az építkezés 2019-ben kezdődhet.
2019 január végén valóban nyilvános lett, hogy a Csányi, Garancsi és Hernádi tulajdonában lévő CDHT Hotel Projekt Kft. 2,9 milliárd forintos támogatást kap az állami Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ). A hotelfejlesztésről azonban lényegében semmilyen érdemi információt nem osztottak meg a nyilvánossággal, mindössze a tihanyi önkormányzat lapjából derült ki annyi, hogy az egykori főhercegi rezidencián négy vagy ötcsillagos szálloda létesül, a “koncepciótervek már készen vannak”, és a program szerint 2021-re be kell fejezni a beruházást.
A beruházásról sem korábban nyilvánosan, sem most nekem nem árult el semmilyen részletet se a támogatást nyerő CDHT, se a Magyar Turisztikai Ügynökség. Egyedül a szállodaszövetség*Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége honlapján szerepel az, hogy a beruházást 4,2 milliárd forintosra tervezték, amely alapján a projekt 70 százalékára kaptak állami támogatást*Ez a szám némileg homályos, mivel a szállodaszövetség honlapján lévő adatokat az AB Inform nevű építésőipari projektformációs oldaltól származik, amelynek a képviselője “saját információként” hivatkozott az adatra..
Felfüggesztett pályázat, négyszeres keretösszeg
Az építkezés azonban mégsem indult el a tavalyi év során nem tisztázott okokból, és a 4,2 milliárdos beruházási terv ellenére a CDHT az MTÜ újabb pályázaton indult el. Ez volt az a pályázat – ahogy a 24.hu bemutatta -, amelyen javarészt kormányközeli milliárdosok érdekeltségei között osztottak szét 83 milliárd forintot május végén, miközben a forgalom összezuhanása miatt az egész szektor kormányzati segítségre várt.
Ahogy korábban írtuk, a pályázat nem csak amiatt kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatban álló vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adta, hogy érezhetően nem törekedtek a látszat árnyalására: több esetben lényegében üres cégek kaptak milliárdokat adott esetben olyan hotelek építésére, amelyekről nyilvános információt sem lehet találni.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegalapította első cégét, azonnal megpályázott nyolcmilliárd forint állami támogatást, és nyertSok ezren vesztették el a munkájukat a turizmusban, de ahelyett, hogy rajtuk segítettek volna, inkább a leggazdagabb magyarok között osztottak szét 83 milliárdot egy kirívóan visszás pályázaton.
Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
A pályázat nem csak az eredményhirdetés miatt volt visszás: a 2019 karácsonya előtt megnyitott lehetőségre eredetileg március végééig lehetett pályázni, de végül jóval hamarabb, január 7-én felfüggesztették. Így aki nem feltételezte azt, hogy a karácsonyi-szilveszteri időszakban kell elkészítenie a pályázati anyagot, elesett a támogatás lehetőségétől. Az eredetileg 20 milliárdos keretösszeget ezt követően nem teljesen tisztázott okokból 83 milliárd forintra növelte az MTÜ.
11,5 milliárdot kértek a 4,2 millirádra becsült projektre
A májusban közzétett döntési lista alapján a Csányi-Hernádi-Garancsi féle cég kapta meg egyben a legmagasabb összeget a pályázaton, összesen 8,6 milliárd (egészen pontosan 8 632 723 437) forintot*A Mészáros Lőrinc-féle Hunguest Hotels összességében többet, 17,7 milliárdot kapott, mivel külön-külön pályázott az egyes projektekre.. Ez azt jelenti, hogy az eredeti 20 milliárdos keretösszeg közel felére pályáztak.
Az nem világos, hogy a korábban 4,2 milliárd forintosra becsült beruházásra miért igényeltek a korábban megkapott 2,9 milliárd forint mellé további 8,6 milliárd forintot, mivel a CDHT nem válaszolt az erre vonatkozó kérdésre se. Azt sem árulták el, minek köszönhető, hogy ilyen gyorsan, a felfüggesztés előtt beadták a pályázatukat. Mivel az MTÜ eddig egy megkeresésemre sem válaszolt, az sem derült ki, hogy a korábban támogatásként adott 2,9 milliárd forint része-e a legalább 30 százalékos önrésznek.
A tihanyi polgármester, Tósoki Imre telefonon azt mondta nekem, hogy ő sem tudja, mikor indulhat a beruházás és mekkora lehet a költségvetése. A fideszes politikus szerint a támogatási szerződés után indulhat az engedélyezés, és azt követően a kivitelezés. Feltételezése szerint azért igényelhettek újabb támogatást a beruházók, mert jelentősen megdrágultak az építkezések az elmúlt időszakban. Azt mondta, számára nem egyértelmű, hogy négy vagy ötcsillagos lesz a hotel, de nagyon bízik benne, hogy ötcsillagos.
A szállodaszövetség honlapján szereplő – nem hivatalos – áprilisi beruházási lista szerint négycsillagos lehet a tihanyi beruházás. A 2018-as tervek szerint magában a kastélyban 15 szoba jönne létre, az ingatlan egyik felújítandó épületében 36, “új szállásépületekben” pedig 99 szoba.
Amennyiben valóban 150 szobás lenne a hotel, az azt jelentené, hogy szállodai szobánként 77 millió forint állami támogatásban részesül a beruházás. Összehasonlításképp az MTÜ egy 60 milliárd forintos keretösszegű fejlesztési programot írt ki májusban, amelyben szobánként 1 millió forinttal támogatnák “a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban”. Tehát az iparág összeomlása idején Magyarország néhány különösen vagyonos embere arányaiban 77-szer annyi támogatást kap, mint egy válságba került kisvállalkozó (aki örülhet, ha igénylése belefér a keretbe, és megkapja a támogatást).
“Újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni”
Csányi, Garancsi és Hernádi a Forbes szerint egyaránt az ötven leggazdagabb magyar közé tartoznak, összvagyonunk megközelíti az 500 milliárd forintot. Ezzel együtt nem először részesülnek jelentős állami segítségben. Például a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhídra közel hárommilliárd forintot kapott, tavaly év végén pedig hatmilliárd állami támogatásban részesült két érdekeltsége.
Garancsi István lett például az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát birtokló cég új tulajdonosa Andy Vajna halála után, amely 2018-ban mintegy tízmilliárd forint profitot termelt. Garancsi és Hernádi cége is milliárdokat kapott egy EU-s programban arra, hogy karoljanak fel ígéretes vállalkozásokat. Hernádi azonban többek között egyik rokona, illetve Garancsi érdekeltségét támogatta, vagy éppen egy szexpartner-keresőt, amin az EU is kiakadt. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF vizsgálta is Garancsi és Hernádi alapkezelőit kartellezés gyanúja miatt.
Hernádi Zsolt egy másik érdekeltsége pedig korábban is kapott állami támogatást az MTÜ-től. A Napi.hu írta meg, hogy Hernádi megvett egy félkész esztergomi hotelt, amelyre 2,8 milliárdot kapott a turisztikai ügynökségtől. A pályázat beadása idején Hernádi unokaöccse, a jelenlegi esztergomi polgármester, Hernádi Ádám igazgatósági tag volt a pályázatokat bonyolító cégben.
Hernádi akkor azt mondta, hogy azért volt szükség az állami támogatásra, mert “újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni, állami támogatás nélkül nem lehet nyereségesen megvalósítani ezt a beruházást”. “Vannak megtakarításaim, de veszteséges üzletbe nem fektetek be, mert azt pazarlásnak hívják. A pazarlás pedig bűn. Ezt közgazdászként és vallásos emberként is mondom” – mondta.
A három üzletembert az is összeköti, hogy közeli viszonyban állnak Orbán Viktorral, adott esetben együtt néznek focimeccset. A Market Zrt. többségi tulajdonosa, Garancsi nyíltan beszélt barátságukról, a Mol-vezér Hernádi szintén közeli kapcsolatban áll vele, Csányi Sándorral pedig a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek egymásról.
|
Szobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodája
|
Csányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200610/szobankent-77-millio-forint-kozpenzt-kap-harom-magyar-szupergazdag-kozos-szallodaja/
|
2020-06-10 16:40:32
| true | null | null |
G7
|
Valamivel több mint egy kilométernyi utat újíthat fel Felcsúton a Duna Aszfalt Kft., hacsak valamiért nem zárják ki a céget a munkára kiírt tenderből. A felkért vállalatok közül ugyanis a tiszakécskei társaság adta a legkedvezőbb ajánlatot: a két részből álló munkát összesen 133,2 millió forintért vállalták. A Duna Aszfalt annak a Szíjj Lászlónak a cége, aki állandó üzlettársa és barátja a Felcsútot korábban hét évig polgármesterként irányító, és azóta is a településen élő Mészáros Lőrincnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódjaTöbb mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítőjeA hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.
Az összesen hét utcát érintő felújításra még májusban írt ki közbeszerzést a helyi önkormányzat, és a tenderre öt céget hívtak meg. Bár ez nem evidencia, de ezúttal minden erre felkért vállalat adott is le ajánlatot, amelyek igen szűk sávban, 133 és 140 millió forint között szórtak.
A meghívott cégek ráadásul méretüket tekintve elég különbözőek voltak. A Duna Aszfalt Simicska Lajos bukása óta a kormányzat kedvenc autópálya-építője, a legnagyobb útépítő cég jelenleg az országban. Az előző évüket például 157 milliárdos árbevétellel és 24 milliárdos nyereséggel zárták, de azóta is megszereztek egy 90 milliárdos közbeszerzést. Magyarul a néhány százmilliós falusi utak építése nem igazán az ő szintjük. A 2018 eleje óta elnyert 50 közbeszerzésükből mindössze hat volt ennél kisebb összegű.
Elég nagy játékos a Soltút Kft. is, amely szintén számos milliárdos állami tendert húzott már be, de ők azért jóval gyakrabban vesznek részt kisebb, néhány tíz, esetleg százmilliós állami projektekben. A másik három meghívott cég pedig hozzájuk képest kis szereplő, még ha a részben állami tulajdonban lévő Kötiviép’B Kft-nek volt 10 milliárd feletti éve is. Az elmúlt 3-4 évben azonban 2 és 8 milliárd között mozgott a vállalat árbevétele, a Mega-Sped Kft. és az Aqua-General Kft. pedig ennél is kisebbek, többnyire kifejezetten a felcsútihoz hasonló méretű projektekre specializálódtak.
Utóbbi cégnek ráadásul a Duna Aszfalttal is lehet tapasztalata, hiszen a Szíjj Lászlóék számára hazai pályának számító Tiszakécskén futottak be egy út és vízépítési munkákra kiírt tenderen, ahol a keretmegállapodást mások mellett velük és a Duna Aszfalttal is aláírta a település.
A mostani felcsúti tenderen azonban a Duna Aszfalt mellett más nem igazán tudott labdába rúgni: nem csak árban adták ők a legalacsonyabb ajánlatot, de a többi szempont*Jótállás, szakmai tapasztalat, hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása szerint sem volt egyetlen induló sem jobb náluk. A felújítás egyébként nem a főutat érinti, hanem néhány keskenyebb mellékutcát, mások mellett azt a Rákóczi utcát is, amely a helyi Pancho Arénánál végződik.
A 130 milliós összköltség egyébként elég jelentős tételnek számít még a minden bizonnyal méretéhez képest elég nagy büdzséből gazdálkodó felcsúti önkormányzatnak is. A település az elfogadott rendelet szerint az idén 1,43 milliárd forintot költhet, azaz a mostani útfelújítás a teljes költségvetés egytizede. Az ingatlanfelújításokra szánt keretnek viszont több, mint a fele, erre ugyanis 240 milliót különítettek el.
|
Nem Mészáros Lőrinc, hanem egy barátja újíthatja fel a felcsúti stadionhoz vezető utcát
|
Valamivel több mint egy kilométernyi utat újíthat fel Felcsúton a Duna Aszfalt Kft., hacsak valamiért nem zárják ki a céget a munkára kiírt tenderből. A felkért vállalatok közül ugyanis a tiszakécskei társaság adta a legkedvezőbb ajánlatot: a két részből álló munkát összesen 133,2 millió forintért vállalták. A Duna Aszfalt annak a Szíjj Lászlónak a cége, aki állandó üzlettársa és barátja a Felcsútot korábban hét évig polgármesterként irányító, és azóta is a településen élő Mészáros Lőrincnek.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200610/nem-meszaros-lorinc-hanem-egy-baratja-ujithatja-fel-a-felcsuti-stadionhoz-vezeto-utcat/
|
2020-06-10 16:59:57
| true | null | null |
G7
|
Lemondott képviselői mandátumáról Lipcsey György Imre a tiszafüredi önkormányzat hétfői rendkívüli ülésén - erősítette meg Ujvári Imre, a Fidesz-képviselőcsoport vezetőjeA képviselőcsoport vezetője annyit közölt még, hogy a politikus március 22-ei hatállyal mondott leA Blikk című napilap szombati számában azt írta: a Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester nevével fémjelzett ingatlanügyben vádlott Lipcsey György Imre Tiszafüred városának fideszes képviselője és a helyi fejlesztési pályázatok koordinálásában részt vevő Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács alelnökeMint a cikkben olvasható: Lipcsey októberben kompenzációs listáról került a képviselő-testületbe, a fejlesztési tanács alelnökének pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium delegáltaLipcsey György Imre a helyi szállodát működtető Tisza Balneum Kft. ügyvezető igazgatója; a 450 millió forint jegyzett tőkéjű cég pedig a Sasliget Tanácsadó Kft. tulajdonában van. Utóbbinak, a 320 millió forint jegyzett tőkéjű cégnek is Lipcsey György Imre az ügyvezetője, a tulajdonosa pedig a GSK Holding KftA 360 millió forint jegyzett tőkéjű GSK ügyvezetője Kékessy Georges Sándor, Kékessy Dezső volt párizsi nagykövetnek, Orbán Viktor közeli ismerősének fia. A cég tulajdonosa is Kékessy Georges Sándor és egy Prodom Anstalt nevű, Vaduzban bejegyzett offshore cég - írta a Blikk.
|
Lemondott a Hunvald ügy egyik vádlottja
|
Lemondott képviselői mandátumáról Lipcsey György Imre a tiszafüredi önkormányzat hétfői rendkívüli ülésén - erősítette meg Ujvári Imre, a Fidesz-képviselőcsoport vezetője.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2011/03/21/lemondott_tiszafuredi_mandatumarol_lipcsey_gyorgy_imre_a_hunvald_ugy_egyik_vadlottja/
|
2011-03-21 10:39:00
| true | null | null |
Index
|
Kékessy Georges Sándornak pechje volt, a kiszemelt tiszaszőlősi birtokok másnak is kellettek volna. Így az összességében 170 hektárnyi szántóért és legelőért az eredeti bő 88 millió forintos kikiáltási ár helyett csaknem 270 millió forintot kell kifizetnie.
A terület többsége bérbe van adva, részben egy magánszemélynek, részben a Kollányi Mezőgazdasági Kft.-nek. Ez utóbbi azonban a tágabb Kékessy család érdekeltsége, így a lehetőség ellenére vélhetően nem emelik az eddigi hektáronkénti 1250 forint éves bérleti díjat.
A Kékessy család már évek óta fokozza aktivitását a Tisza-tó környékén. Vannak agrárvállalkozásaik és idegenforgalmi befektetéseik is, de a legutóbbi, még 2014-es adatok szerint ezek a cégek egyelőre inkább viszik a pénzt, mint hozzák, többségükben ugyanis veszteségesen működnek.
Egy bő évvel ezelőtt Orbán Viktor egy másik baráti partnere, Garancsi István is beszállt a Kékessy család üzletébe, közös céget alapított Kékessy Georges Sándorral. Ez a Bánó Tanya Mezőgazdasági Kft., amelynek székhelye egy romjaiban is szép műemléképületet, a Bánó család egykori kúriáját is rejti. Garancsi azonban tavaly májusban már ki is lépett a cégből, ahogy Kékessyék másik érdekeltségéből, a Tiszaigari Mezőgazdasági Kft.-ből is.
A jelek szerint azonban Kékessyék nem adják fel, hiszen a kikiáltási ár többszörösét is megérte nekik a termőföldtulajdon. Igaz, arra uniós támogatás is jár, alaphelyzetben hektáronként 70 840 forint, ami egyelőre mindenképpen kifizetődővé teszi a befektetést.
Tiszaigar környékén a becslések már így is 1100 hektárnyira tették azt a birtokot, amely Kékessyék felségterülete. Az állami földbérletek visszásságait feltáró egyik Ángyán-jelentés 72 hektárt jelölt meg, amelynek bérletét pályázat nélkül nyerte el Kékessy Georges Sándor cége, a Tiszaigari Mezőgazdasági Kft.
Tiszaigaron egyébként saját tulajdonba kerül a Kollányi Kft. néhány bérleménye is, maga Kollányi György a 120 hektár vevője. Kollányiék anyai ágon Kékessyk.
A Kékessy család közeli jó barátja az Orbán családnak. Az '56-ban 18 évesen Svájcba emigrált Kékessy Dezsővel Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó első munkaadóján, Szász István Attilán keresztül került kapcsolatba.
Szásznak ügyvédi irodája volt, az ő elvált felesége, Mayer Aranka teregette ki 2005-ben az Orbán család tokaji földügyeit. Akkor híresült el a Szárhegy Dűlő - Sárazsadány - Tokajhegyalja Kft., amelyben Kékessy Dezső és Szász mellett a botrány kirobbanásáig Lévai Anikó is tulajdonos volt. Ma már ez is az ifjabb Kékessy, Georges Sándor érdekeltsége.
Kékessy Georges Sándor neve felbukkant a Hunvald-perben is (a VII. kerületi volt szocialista polgármester ingatlanpanamájában), de a bíróság már a tárgyalás előtt elévültnek minősítette a terhére rótt közokirat-hamisítást.
|
AZ ORBÁN CSALÁD ÜZLETI PARTNERE IS ÁLLAMI FÖLDDEL GAZDAGODOTT
|
Kékessy Georges Sándor kihasználta a földárverést, és immár saját tulajdonú birtokkal is megalapozta a Tisza-tó környéki terjeszkedését. Ő annak a Kékessy Dezsőnek a fia, akivel a kormányfő feleségének, Lévai Anikónak közös tokaji szőlője volt.
| null | 1 |
https://vs.hu/gazdasag/osszes/az-orban-csalad-uzleti-partnere-is-allami-folddel-gazdagodott-0114
|
2016-01-14 11:12:00
| true | null | null |
VS.hu
|
Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból és kommunikáció szakemberekből álló Unhack Democracy célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és know-how-t biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket az állami beavatkozástól.
A napokban jelent meg a szervezet friss kutatásának eredménye a 2019-es EP- és önkormányzati választásról. Már az anyag címe is sokat elárul a lényegről: „Választási rendellenességek”.
null
Kutatása során az Unhack Democracy egy 42 kérdésből álló online kérdőív és 50 személyes interjú során gyűjtötte össze 851 szavazatszámláló tag tapasztalatait 15 megyében. Mivel a kormánypárti delegáltak közül többszöri megkeresésre is mindössze öten vettek részt a kutatásban, az eredmények legnagyobb részben az ellenzéki delegáltak válaszain alapulnak. A szervezet az összefoglalóban azt írja, hogy vizsgálatuk
„konkrét szabálytalanságok és csalások sorozatát tárja fel. Ide tartozik a szavazatszámlálók stigmatizálása, az idősotthonokban élő szavazók tömeges megfélemlítése, a koordinált szavazatvásárlás, a fantomszavazók szervezett szállítása és a jegyzőkönyvek hitelességének sérülése.”
A megkérdezettek beszámolóiból kirajzolódó kép valóban elkeserítő:
Az EP-választás delegáltjainak 8,8 százaléka és az önkormányzati választásra delegáltak 7,8 százaléka számolt be arról, hogy észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését és feldolgozását illetően. A beszámolók elsősorban az idősotthonokban élő, magatehetetlen emberek tömeges megfélemlítésről adnak tanúbizonyságot.
Az önkormányzati választásokról szóló felmérésben a delegáltak 12 százaléka számolt be törvenytelen mozgósításokról a kormánypárt részéről, amik gyakran a szavazókörökön belül, telefonon keresztül zajlottak az elnök és jegyzőkönyvvezető közreműködésével.
Az EP választás után megkérdezett delegáltak 10,1 százaléka észlelt szavazatvásárlást, illetve láncszavazást, az önkormányzati választáson ez az arány 11,6 százalék volt.
Három esetben a delegáltakkal több példányban üres jegyzőkönyveket akartak aláíratni, ami felveti a visszaélés lehetőségének gyanúját.
Az EP és az önkormányzati választást követően a megkérdezettek közel 8 százaléka és az önkormányzati választás után 9 százaléka válaszolta azt, hogy rendellenességet észlelt jegyzőkönyv rögzítése, informatikai feldolgozása közben.
Azonban a megkérdezett delegáltak saját bevallása szerint az EP választáson 10,9 százalékuk, az önkormányzati választáson pedig 17,8 százalékuk nem jegyzőkönyvezte az észlelt rendellenességeket (pl.: az idősotthonokban élők tudatos befolyásolását, a szavazatvásárlást, a választók törvénytelen mozgósítását stb.).
Az pedig végképp nem segíti a választások tisztaságát, hogy a kutatás szerint az összellenzék a szavazókörök 24,5 százalékába egyetlen egy SZSZB tagot sem delegált az EP-választáson, az önkormányzati választáson pedig a szavazókörök 17 százalékában nem volt ellenzéki jelenlét.
Az Unhack Democracy a kutatás eredményei alapján 11 ajánlást fogalmazott meg a magyarországi politikai pártoknak: a delegáltak megfelelőbb felkészítése, népszerűsíteni a fiatalok körében a szavazatszámlálás fontosságát, tájékoztassák megfelelően a jelentkezőket, minden szavazókörben legalább kettő helyi viszonyoktól független delegált legyen, a pártok delegáltjainak koordinációja, a kampányfelelősök is vegyenek részt a szavazatszámlálással kapcsolatos képzésen, a választások után a pártok értékeljék ki a delegáltjaik tapasztalatait, a kisebb szavazókörökben ne csak helyi lakosok legyenek delegáltak, fényképezzék le a delegáltak a jegyzőkönyveket, és legyenek jelen az eredmények begépelésénél a Nemzeti Választási Rendszerbe, továbbá adminisztrációs hibából adódó többletszavazatok esetében meg kéne ismételni a választást.
Szavazatvásárlás, láncszavazás, voksturizmus – csalások és gyanús esetek az őszi választásokon
Kis mértékben, helyi szinten befolyásolhatják a választások eredményét a szavazatvásárlások, láncszavazások és más, törvénytelen praktikák, ezekre az őszi önkormányzati választáson is volt példa. Országos szintű, központilag szervezett csalást a jelenlegi rendszerben aligha lehetne végrehajtani, de a kisebb léptékű trükköket a számlálóbiztosok nehezen tudják kiszűrni.
Címlapkép: A szavazatszámláló bizottság tagjai kiürítik az urnát, mielőtt megkezdik a szavazatok számlálását a szavazóhelyiség bezárása után a pécsi, Kossuth téri polgármesteri hivatalban kialakított szavazóhelyiségben, az EP-választás napján, 2019. május 26-án. (MTI/Sóki Tamás)
|
Rengeteg csalás volt a tavalyi EP- és önkormányzati választásokon, de sokat nem is jegyzőkönyveztek
|
Az Unhack Democracy 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdezett a 2019 májusában tartott Európai Parlamenti és az októberi önkormányzati választás során szerzett tapasztalataikról. Az eredmény siralmas: a megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/06/11/rengeteg-csalas-volt-a-tavalyi-ep-es-onkormanyzati-valasztasokon-de-sokat-nem-is-jegyzokonyveztek/
|
2020-06-11 11:27:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Két rendőrségi nyomozás is indult a Mátrai Erőműben történt vízszennyezések és gázszivárgások ügyében, amelyeket egyesítettek – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az ügy állásáról érdeklődő országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából. A tavaly novemberben indult első ügyben környezetkárosítás bűntette, az idén júniusban indult másodikban pedig hivatali visszaélés bűntette miatt nyomoznak, mert két országgyűlési képviselő az érintett céggel kapcsolatos hatósági tevékenység büntetőjogi vizsgálatát is kérte.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályának az Átlátszó birtokába került határozata szerint a két nyomozást június 8-án egyesítették. Az első, környezetkárosítás gyanúja miatt indult ügyben Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője, és tőle függetlenül ifj. Tényi István által az Átlátszó tavaly novemberi cikke alapján, 2019. novemberében tett feljelentések alapján vizsgálódik a miskolci rendőrség.
Ez a nyomozás nem indult egyszerűen, mert ahogyan akkor hírt is adtunk róla, először a Gyöngyösi Rendőrkapitányság, majd a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője is azt kérvényezte, hogy zárják ki őket a nyomozásból, mert kapcsolatban állnak az érintettekkel. Így került a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitánysághoz az ügy.
A második nyomozás Nunkovics Tibor és Dudás Róbert, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselői Polt Péter legfőbb ügyésznek címzett feljelentése nyomán indult, miután az Átlátszó áprilisi cikkéből kiderült, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozatot hozott a Viresol Kft. környezetkárokozást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezéséről.
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.
A jobbikos képviselők a környezetkárosítás mellett kérték annak kivizsgálását is, hogy "egy katasztrófavédelmi hatóság által igazoltan hónapok óta környezetkárosító tevékenységet folytató gazdasági társaság hogyan rendelkezhet érvényes műszaki, környezetvédelmi, építési engedélyekkel. A működési engedélyeket kiadó hatóságok ténylegesen elvégezték-e a vonatkozó jogszabályban előírt ellenőrzési, felügyeleti feladataikat, terheli büntetőjogi felelősség valamely eljárt szakhatóság tagját azért, hogy a Viresol Kft. üzemszerű működése során megismétlődnek a környezetkárosító tevékenységek".
A jobbikos képviselők feljelentésének ügyében a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság először feljelentés kiegészítést rendelt el, majd miután konstatálták, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság már vizsgálódik az ügyben, ezt az ügyet is lepasszolták a miskolci rendőröknek. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság június 5-én hivatali visszaélés gyanúja miatt rendelt el nyomozást, majd "a két ügy szoros tartalmi összefüggéseire tekintettel" június 8-án egyesítették a környezetkárosítás gyanúja miatt indult üggyel.
Sok furcsaság kísérte a szakhatósági eljárásokat
A miskolci rendőröknek bőven lesz mit vizsgálniuk a hivatali visszaélés ügyében is, hiszen ahogyan arról már többször beszámoltunk, számos furcsaság kísérte a szakhatóságok eljárását az ügyben. Míg a Mátrai Erőmű munkavállalói tájékoztatója már tavaly novemberben az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai vizet okolta az erőmű területén történt mérgesgáz-szivárgások miatt, az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgattak, tereltek és mismásoltak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve.
Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálta elhallgattatni, majd be is perelte az Átlátszót, annak ellenére is, hogy tavaly decemberben közérdekű adatigényléssel megszereztük a katasztrófavédelem által mért hivatalos számokat a gázszennyezésről, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
Az Őzse-völgyi víztározó elszennyezése ügyében Pintér Sándor belügyminiszter már tavaly augusztusban írásba adta Kocsis-Cake Olivio képviselőnek, hogy "a szennyezés a hatósági bejárást követően tett megállapítások alapján a Mátrai Erőmű Zrt. területéről, az üzemeltetésében lévő Őzse-völgyi tározóból ered. Ebbe a tározóba vezeti ipari szennyvizét, továbbá a telephelyén összegyűlt csapadékvizét az ügyben szintén érintett Viresol Kft.", ezért vízszennyezés miatt a katasztrófavédelmi hatóság vízvédelmi hatósági eljárást indított, míg a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalan hulladéktárolásra tekintettel a Heves Megyei kormányhivatal a hulladékok haladéktalan elszállítására kötelezte a gabonafeldolgozó üzemet.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára azonban továbbra sem ismerte el a felelősségét az ügyben, a katasztrófavédelmi hatóság pedig, bár kivizsgálta a történteket és erről határozatot is hozott, a nyilvánosságnak elfelejtett beszámolni arról, hogy megállapította a Viresol Kft. felelősségét, megtiltotta számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát, és műszaki átalakításra kötelezte a további környezetkárosítás elkerülése érdekében.
Mindez csak az Átlátszónak nem hivatalos forrásból kiszivárogtatott és általunk közzétett határozatból vált ismertté, ahogyan az is, hogy a tavalyi botrányok után még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba, a szennyezés miatt többször megbírságolt Mátrai Erőmű pedig az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt egyáltalán nem tudja hasznosítani.
Drónvideó: Pápai Gergely
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Már hivatali visszaélés gyanúja miatt is nyomoz a rendőrség a Mátrai Erőmű és a Viresol ügyében
|
Két rendőrségi nyomozás is indult a Mátrai Erőműben történt vízszennyezések és gázszivárgások ügyében, amelyeket egyesítettek – derült ki Polt Péter legfőbb ügyész az ügy állásáról érdeklődő országgyűlési képviselőnek adott írásbeli válaszából. A tavaly novemberben indult első ügyben környezetkárosítás bűntette, az idén júniusban indult másodikban pedig hivatali visszaélés bűntette miatt nyomoznak, mert két országgyűlési képviselő az érintett céggel kapcsolatos hatósági tevékenység büntetőjogi vizsgálatát is kérte.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/06/10/mar-hivatali-visszaeles-gyanuja-miatt-is-nyomoz-a-rendorseg-a-matrai-eromu-es-a-viresol-ugyeben/
|
2020-06-10 11:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az irodaház bérlői között ellenben vannak olyanok, akik élvezik az exkluzív partikat, különösen a VIP-zónákban. A kormányfő veje, Tiborcz István és az Equilor befektetési tanácsadó cég feje, Szécsényi Bálint egyaránt nagy buliarc , akik eztán nemcsak a fesztiválokon múlathatják együtt az időt, hanem a munkahelyükön is. Az Equilor tavaly augusztusban, Tiborcz ingatlanfejlesztő cége, a BDPST pedig a karantén idején költözött be a pasaréti irodaházba.
Már akkor is magára vonja a figyelmet a romantikus pasaréti fák közül kikandikáló irodakomplexum, ha illusztris bérlőiről mit sem sejt az ember. Kicsit ódon, kicsit modern, hatalmas üvegtáblái pedig hívogatóan csillognak, akár a nap süt rájuk, akár esti díszkivilágításban pompáznak. Jól jön ez a feltűnő megjelenés az egy hónapon belül megnyíló étteremnek és a nyár végére elkészülő wellnessrészlegnek, a közös telken osztozkodó lakóépületekben élők közül viszont sokan nem igazán örülnek. Azt mondják, úgy érzik, mintha a bulinegyedet akarnák megvalósítani a kertjükben (lásd a fenti képen a házak által körbevett területet).
A lakók ezzel nagyjából el is veszítették minden reményüket, pedig annak már eddig sem voltak bőviben. A kies lakópark és környezete ugyanis évek óta hadban áll a beruházóval. Az ismert építőipari befektető, a Gyetvai Fivérek Zrt., illetve Gyetvaiék egy másik cége még a kétezres évek elején, az első Orbán-kormány regnálása alatt jutott hozzá a különleges ingatlanhoz.
A pasaréti telek száz évvel ezelőtt a magyar filmgyártás fellegvára lett. Stúdiói egészen addig otthont adtak a mozgókép művészeinek, mígnem az állam 2001-ben privatizálta az értékes területet. Ez már önmagában páratlan lehetőséget nyújtott a befektetőnek, hiszen a filmgyár miatt a telek intézményi területnek számított, annak pedig nagyobb a beépíthetősége, mint a környező lakóövezeté, akár a 30 százalékot is elérheti. Igaz, akkor még feltétel volt, hogy a lakópark és az irodaház mellett egy múzeum is épüljön, emléket állítva a magyar filmtörténetnek, a Hunniától a Mafilmig. A filmmúzeum terve füstbe ment, de az irodaház neve Mozium lett.
Habár az építési engedély 2001-es benyújtása és a beépíthetőség 2002-es szigorítása között mindössze néhány hét telt el, és még a kerületi önkormányzat is vitatta a 30 százalékos arányt, a polémiának bírósági ítélet vetett véget, amely Gyetvaiéknak adott igazat, mondván: az engedély benyújtásakor hatályos szabályozás a mérvadó. Így az önkormányzat és a szomszédos épületek lakói is kénytelenek voltak beletörődni, hogy az átlagosnál magasabb és terebélyesebb építmények kerülnek a területre. Ma azonban már az egyharmados beépítettséggel is boldogok lennének.
|
NER-csoda Budán: 3 nm-es tárolóban "nyomorog" Tiborcz cége, az Equilor és az Appeninn
|
Nyolcmilliárdot érő irodaház egy tárolóban: a pasaréti lakópark tulajdonosainak évtizedes kálváriáját a kertjükbe benyúló wellness- és vendéglátó komplexum fejeli meg, amely immár Tiborcz István igényeit is szolgálja. Az irodaház nagy részét ma Tiborcz István és barátai, üzlettársai bérlik. Az Equilor számos olyan befektetési és magántőkealapot kezel, amely kormányközeli üzletekben érintett. Az elmúlt egy évben több remek ingatlan is hozzájuk került a Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. Így például a Várkert Bazár tövében álló Ybl-vízház, amelyben egy Tiborczhoz is kötődő, felkapott étterem működik. Szécsényi Bálint vette át Mészáros Lőrinc intézőjétől a Közép-európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelőt is, amelyhez éppen a közelmúltban került annak a vagyonnak az igazgatása, amely előzőleg Mészárosné tévéfőnökének, Ruff Zoltánnak a birtokában volt. Ruff viszont a turisztikai ágazatból ejtőernyőzött a médiába, amelyben a kormányfő lánya is mozog. Orbán Ráhel tanácsokat ad az állami Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának, Guller Zoltánnak, Guller sógora pedig eligazgatja Ruff cégét, amely immár Szécsényi Bálinték kezelésében van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202024__tiborcz_pasareten__milliardosok_ataroloban__vedtelen_lakok__sufnituning
|
2020-06-11 11:41:14
| true | null | null |
HVG360
|
Mostantól turkálhat a tizenévesek táskáiban az iskolaőr, de ez csak egy pont: az örökbefogadástól a kórházi blokkolóórákig egy sor egymáshoz nem illő kérdést szabályoz egy 90 oldalas, vita és egyeztetés nélkül egy nap alatt átvitt salátatörvény.
A patrióta sosem helyezné a családi-baráti, üzleti és saját hatalmi érdekeit nemzetének érdekei elé. Sosem hozna szégyent országára azzal, hogy a nála nagyobb vagyont szerzett diktátorok előtt csúszik-mászik a porban. Vélemény.
|
Nevet vált a kormánykörök kedvenc tanácsadója
|
Megválik nevétől az állami cégek és az önkormányzatok egyik kedvenc közbeszerzési tanácsadója. A tevékenysége várhatóan nem változik. A kormányfői vő üzleti köreihez tartozó Ész-Ker Zrt.: ezentúl WIT Zrt.-ként munkálkodik. A cég tulajdonosa Kárpáti Péter György, korábban az ő vendéglátóipari vállalkozása üzemeltette az Orbán Ráhel által is előszeretettel látogatott belvárosi Terminál éttermet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/201947_wit_arculatvalto_tanacsado
|
2019-11-24 11:52:00
| true | null | null |
HVG360
|
A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.
Az Mfor cikke szerint az összeg kicsit több mint ötöde (11 milliárd forint) az, amit a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellentételezésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból csoportosított át a kormány.
Alaposan megdobta a sportköltéseket, hogy 13,4 milliárd forintot csoportosítottak át a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására és 11,3 milliárd forintot pedig a szegedi kézilabdacsarnokra, mely egyébként a 2022-es kézilabda-Eb egyik helyszíne is lesz. Összesen 24 tételt számolt össze a Magyar Közlönyben az Mfor, ami sportra megy.
A milliárdos költések között található még többek közt
|
Járványhelyzetben is napi 695 millió forintot költ sportra a kormány
|
Napi 695 millió forintot költött sportra a kormány a veszélyhelyzet bevezetése óta.
A járvány sem szegte kedvét a kormánynak attól, hogy öntse a pénzt a sportba. Míg a veszélyhelyzet bejelentésétől, vagyis március 11-től április 23-ig napi szinten még "csak" 205,3 millió forintot csoportosított át az állam a sportra (összesen kb. 9 milliárd forintot), addig június 2-ig ez a szám már napi 695 millió forintra (összesen 51,5 milliárd forintot) nőtt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20200610_jarvanyhelyzet_sport_tamogatas
|
2020-06-11 12:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Vas András;Unyatyinszki György;
Balaton;Balatoni Hajózási Zrt.;Bahart Zrt.;
2020-06-10 06:20:00
Guller Zoltán ma már mást gondol a balatoni kikötők privatizációjáról
Továbbra sincsenek meggyőző érvek az állami vitorláskikötők „kiszervezésére” – derült ki, miután nyilatkozott lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
– Ha most kérdeznének a privatizációról, nem azt mondanám, mint a múlt nyáron – mondta lapunk kérdésére Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MT) vezérigazgatója. Arra reagált így, hogy szembesítettük vele: nem egészen egy éve, amikor a 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel az MTÜ – vagyis az állam – minősített többségbe került a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt.-ben a Népszavának még azt állította, nem készülnek privatizációra a hajózási cégben, ehhez képest most épp ezt teszik.
A Népszava számolt be elsőként arról, hogy május elején a Bahart online közgyűlése elfogadta a cég reorganizációs tervét, amely szerint értékesítenek négy kikötőt, két kempinget, szállodát, több hajót és bérbe adják a vitorláskikötőket. A tervezetet ugyan a kisebbségi tulajdonos tóparti önkormányzatok nem támogatták, ahogy a térségi településeket tömörítő Balatoni Szövetség és több civil szervezet sem, de az MTÜ erőből megszavazta a változtatásokat. Guller Zoltánt a tervezet napvilágra kerülése óta folyamatosan kerestük, ám nem válaszolt írásban feltett kérdéseinkre, ezúttal is egy másik rendezvény, a magyar turizmus biztonságáról szóló budapesti sajtótájékoztatója után tehettük csak fel neki kérdéseinket.
– Tavaly egy sikeres turisztikai szezon után valóban úgy láttuk, nincs szükség változtatásokra a Bahartnál – magyarázta az MTÜ vezérigazgatója. – Ám a koronavírus-járvány alapjaiban rengette meg a hazai turizmust, s így a hajózási céget is. A bevételkiesés miatt elfogyott a pénz, és két lehetőség maradt: elkezdjük felélni a megemelt alaptőkét, amelyet eredendően hajóvásárlásokra szántunk, vagy nem nyúlunk a fejlesztési forrásokhoz, és máshonnan teremtjük elő a szükséges összeget. Utóbbi mellett döntöttünk, így született meg a reorganizációs terv.
Ezt a tervet egyébként alig két hét után máris módosítottak, hiszen, alighanem a tiltakozások hatására, úgy döntöttek, mégsem adják el a négy kikötőt, azokat az érintett önkormányzatok – Balatonkenese, Csopak, Balatonakali, Balatonudvari – kapják meg. Ez azonban felveti a kérdést: miért kellett ilyen gyorsan elfogadtatni a reorganizációs tervet, miért nem egyeztettek róla előzetesen az önkormányzatokkal? Guller Zoltán a kikötőkkel kapcsolatban megjegyezte: nyílt árverésen értékesítettek volna a létesítményeket, amelyek felhasználhatósága amúgy is kérdéses. Hiszen – tette hozzá – viszonylag kis területűek, alig néhány száz négyzetméteresek, másrészt a besorolásuk közforgalmi kikötő, azaz beépíthetőségük 10 százalékos, s nem lehet elkeríteni azokat.
Arról a vezérigazgató nem tett említést, hogy volt a Balatonnál volt már példa arra, például Mészáros Lőrinc kempingjeinél, hogy utóbb a befektetőt segítő módon változtatták az előírásokat.
– A Bahart négy üzletága közül a legnagyobb a komp, amely jelentős pénzt termel. A közforgalmú hajózás veszteséges, a sétahajózás nagyjából nullszaldós, bevételt még a vitorláskikötők hoznak a cégnek. Arra gondoltunk, hogy a jachtkikötők bérbeadásával az üzemeltetés gondjai nélkül magasabb bevételhez juthatunk. De csak akkor fogjuk bérbe adni a kikötők üzemeltetését, ha a jelenlegi bevételnél magasabb összeget ígérnek érte – jelentette ki Guller Zoltán, aki azt mondta, nem tudja, mekkora bevételt hoznak jelenleg a vitorláskikötők. Pedig nem kis összegről van szó. Az idén 385 millió forintos fenntartási költség mellett 967 millió forint bevételt hoznak a teltházas, nyereséges vitorláskikötők.
Guller a kiszervezés melletti érvként hozta fel azt is: – A vitorláskikötő-bérbeadás piaci tevékenység, s szerintem nem helyes, hogy a Bahart, amely olcsóbban adja a helyeket, mint a piaci vetélytársak, ezzel befolyásolja a gazdasági versenyt. Az MTÜ vezérigazgatója lapunknak azt is állította: a Gazdasági Versenyhivatal a kikötői díjak tíz százalékos emelésre kötelezte a céget.
Mindez azért érdekes, mert a Bahart a reorganizációs terv alapján három év alatt 2,2-2,8 milliárd forintot vár bérleti díjként, vagyis az alsó érték már csupán a díjemeléssel összejönne. Így kérdés, érdemes-e kiszervezni a szolgáltatást, amely a 2018-as beszámoló szerint a hajózási cég teljes bevételeinek 27 százalékát adta? Ráadásul a cég számára „aranyat ért” a vitorlásüzletág azért is, mert az abból származó éves bevétel már az év első negyedében megérkezik a számlára. Nem mellékes: az ágazat komoly részt tesz hozzá a Bahart nyereségéhez, amely – ellentétben az MTÜ vezérigazgatójának állításával – nem néhány tízmillió forint évente. Az utolsó, lezárt évben 156 millió forint volt, ami öt év alatt 160 százalékos növekedést jelentett.
- A profiltisztítást, nyílt, szabályos eljárás keretében nem tartom ördögtől valónak, egy hajózási cégnek ugyanis hajóznia kell – mondta a kempingek és a szálló eladásáról Guller Zoltán, aki megjegyezte, a kérdéses ingatlanok állapota borzalmas, bérbeadásuk csak jelentéktelen bevételt hoz, kevesebbet, mint az értékcsökkenésük, ráadásul az érintett önkormányzatoknak elővásárlási joguk lesz, azaz meg is vehetik az ingatlanokat.
A felépítmények valóban rossz állapotúak, ám a három ingatlan esetében – és erről a vezérigazgató nem tett említést – ennél sokkal fontosabb tulajdonság az: közvetlen vízparti területekről van szó. A két kemping, az évi tízmillióért bérbe adott balatonszemesi Hattyú és a tavaly 66 milliós bevétel mellett 22 milliós nyereséget hozó balatonboglári Sellő ugyanis egyaránt nagyjából másfél hektáros. Az ilyen adottságú, közművesített telkeket 100 ezer-1 millió forint közötti négyzetméteráron lehet manapság értékesíteni, vagyis 1,5-15 milliárd forint lehet az áruk, s nehéz elképzelni, hogy az amúgy is állami elvonásokkal küzdő, forráshiányos önkormányzatoknak lenne ekkora tőkéjük. Ahogyan a siófoki Hotel Móló is 300-400 millió forintot érhet még lelakottan is.
|
Guller Zoltán ma már mást gondol a balatoni kikötők privatizációjáról
|
Továbbra sincsenek meggyőző érvek az állami vitorláskikötők „kiszervezésére” – derült ki, miután nyilatkozott lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3081047_guller-zoltan-ma-mar-mast-gondol-a-balatoni-kikotok-privatizaciojarol
|
2020-06-10 19:33:00
| true | null | null |
Népszava
|
Bernau Péter;
tenisz;Magyar Tenisz Szövetség;
2020-06-10 08:20:00
Teniszbotrány: Nem vétlen az Emmi sem
Több mint három milliárd forintra lenne szükség az MTSZ-nek, a kialakult helyzet oka a késedelmes ellenőrzés is.
Áprilisban borult a bili a Magyar Tenisz Szövetségnél (MTSZ), amikor Szűcs Lajos elnök, fideszes parlamenti képviselő levélben kért 3,5 milliárd forint extra állami forrást az Emmi sportállamtitkárságától a szervezet konszolidálására. A politikus-sportvezető levelében azt írta, hogy az MTSZ nemcsak a beszállítóinak tartozik, hanem az alkalmazottak béreit sem tudja kifizetni.
A konszolidációra kért összeg tartalmaz egy több mint 1 milliárd forintos tételt, amit arra az esetre kér az MTSZ még hivatalban lévő vezetője, ha az Emmi a számlák ellenőrzése során arra a megállapításra jutna, hogy a tenisz-szövetségnek befizetési kötelezettsége lenne a sportállamtitkársággal szemben.
Lapunk úgy tudja, hogy a bizonytalanság oka: az Emmi a teniszszövetség 2018-as számláinak ellenőrzésénél tart. A sportcélú állami források biztosítása és a felhasználás ellenőrzése a sporttörvény módosítása után 2017. január 1-jén lett ismét az Emmi feladata (2012-2016 között a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül jutottak állami forráshoz a sportági szövetségek).
A jogszabályok szerint az állami támogatást költségvetési sorokra kell kérni (pl: szakmai programok, versenyszervezés, bérek, stb.) és minden összeg arra fordítható, amire az állam a támogatást biztosítja. A kapott forrás jogszerű elszámolását számlákkal kell igazolni, ha egy kiadást az érintett szövetség nem tud jogszerűen igazolni, akkor a támogatási összegnek ezt a részét vissza kell fizetnie.
A következő évre akkor lehet megkötni a támogatási szerződést és abban az esetben kap állami támogatást egy sportági szövetség, ha az előző esztendőre kapott forrásokkal az utolsó fillérig elszámolt. Így rendelkezik a jogszabály, és, ha ez a gyakorlatban is működne, akkor az MTSZ-nek feltehetően nem kellene most több milliárdos extra állami forrást kérnie az Emmi-től. A teniszezők esetében az Emmi információnk szerint a 2018-as elszámolások feldolgozásánál és ellenőrzésénél tart.
Az állam minden évben súlyos milliárdokat költ a magyar sportra, de közben nem fordít elég energiát a források felhasználásának ellenőrzésére. A közpénzből finanszírozott magyar sportban csak imádkozni lehet azért, hogy más szövetségeknél ne derüljön fény hasonló nehézségekre, mint a teniszezőknél.
Lapunk megkereste az Emmi-t, arra voltunk kíváncsiak, hogyan kerülhet ilyen helyzetbe egy sportági szövetség, minden bizonnyal nem egy év alatt tűnt el 3,5 milliárd forint, mennyiben érzi magát felelősnek a sportállamtitkárság és mennyire hatékony az állami támogatások felhasználásának ellenőrzési rendszere?
Az alábbi válasz érkezett az Emmi-től: "az országos sportági szakszövetségek önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek, így a vagyonukkal is önállóan gazdálkodnak. Az állami sport célú támogatások felhasználásának szabályszerűségére vonatkozó ellenőrzés - a benyújtott elszámolások ütemében - jelenleg is folyamatban van. Kizárólag az ellenőrzések lezárását követően lehetséges a visszafizetési kötelezettség összegének megállapítása. A minisztérium a kihelyezett állami sport célú támogatások felhasználásának ellenőrzése során minden esetben az államháztartási jogszabályok betartásával jár el."
Az MTSZ-nek saját vagyona, önálló bevétele a szponzori bevételekből a szervezet ellenőrző testületének 2018-as kimutatása szerint 52,6 millió forint volt, míg az államtól 4,6 milliárd forintot kapott.
Arról is érdeklődtünk az Emmi-nél, hogy a hasonló esetek megelőzése érdekében tervezi-e a többi sportági szövetség átvilágítását, ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.
|
Teniszbotrány: Nem vétlen az Emmi sem
|
Több mint három milliárd forintra lenne szükség az MTSZ-nek, a kialakult helyzet oka a késedelmes ellenőrzés is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3081005_teniszbotrany-nem-vetlen-az-emmi-sem
|
2020-06-10 19:38:00
| true | null | null |
Népszava
|
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. lett a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont új tulajdonosa, ugyanis a cég megvásárolta a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Appeninn. A kikötőt üzemeltető vállalatot a cég Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. részvényesével karöltve vásárolta meg, Balázs 24 százalékot kapott a Solum-Investből. A kikötős cég amúgy korábban Simicska Lajoshoz tartozott, 2013 és 2018 között a Közgép és Fonyó Károly tulajdonában volt.
Az Appeninn ingatlankezelő cégben 2017 nyarán vásárolt meghatározó befolyást a Mészáros-cégbirodalmat összefogó Konzum Nyrt. egyik alapja, majd majdnem napra pontosan egy év múlva jött a bejelentés, hogy a Konzum stratégiai partnerséget kötött Tiborcz István ingatlanos cégével, a BDPST Zrt.-vel, amelynek értelmében a Mészáros Lőrinc és felesége tulajdonában lévő Konzum PE Magántőkealap eladja a miniszerelnök vejének az Appeninnben lévő részesedésének több mint 20 százalékát.
Azóta a Konzum folyamatosan adogatja el részvényeit Tiborczéknak, jelen állás szerint a BDPST az Appeninn részvényeinek 29,3 százalékát birtokolja, a Konzum ingatlanbefektetési alapjának pedig már csak 18,33 százaléka van. Emellett az OTP ingatlanos alapjának van 5,09 százaléka az Appeninnben, a többi részt pedig további kisebb részvényesek adják-veszik.
Nem a balatonfüredi az Appeninn első kikötője, 2018 nyarán ugyanis ez a cég lett az egykori MSZMP-pártüdülő, a Club Aliga többségi tulajdona. Mészáros Lőrinc és Tiborcz István pedig már a Balaton partjának jelentős részén birtokol szállodákat, üdülőket és kikötőket. Ahogy például azt korábban bemutattuk, Keszthely parti szakaszát például már szinte teljesen a Mészáros–Tiborcz-tengely birtokolja.
|
A balatonfüredi kikötőt is megvette Mészáros és Tiborcz cége
|
Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös ingatlankezelő cége, az Appeninn Nyrt. lett a Balatonfüredi Nemzetközi Vitorlásközpont új tulajdonosa, ugyanis a cég megvásárolta a kikötőt üzemeltető Solum-Invest Ingatlanfejlesztő Kft.-t – jelentette be a Budapesti Értéktőzsde honlapján az Appeninn. A kikötőt üzemeltető vállalatot a cég Balázs Attilával, a Bayer Construct Zrt. részvényesével karöltve vásárolta meg, Balázs 24 százalékot kapott a Solum-Investből. A kikötős cég amúgy korábban Simicska Lajoshoz tartozott, 2013 és 2018 között a Közgép és Fonyó Károly tulajdonában volt.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/01/13/appeninn_tiborcz_istvan_meszaros_lorinc_balatonfured_kikoto/
|
2020-01-13 00:45:00
| true | null | null |
Index
|
Csak a harmadik helyre elég Mészáros Lőrinc 270 milliárd forintra becsült vagyona a leggazdagabb magyarok százas listáján. A pénteken megjelent, az idén is Szakonyi Péter által szerkesztett kiadvány becslése szerint 26 milliárd forintot bukott a felcsúti milliárdos egy év alatt, miután idegenforgalmi és tőzsdei érdekeltségeit megtépázta a válság előszele (a mérleg készítésekor az április végéig bekövetkezett veszteségeket tudták figyelembe venni). A Hunguest szállodáit március végén átmenetileg bezárták, a dolgozók felét, 800 embert elbocsátottak – igaz, az állami turisztikai ügynökség május végén máris 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással szórta meg Mészáros felújításra váró vidéki szállóit.
A tőzsdei veszteségeket jól jellemzi az Opus Global Nyrt. részvényeinek zuhanása: az árfolyam a tavaly áprilisi 500 forintról márciusban 130 forintig esett. Ettől még a gázszerelőből lett felcsúti sikerember jövője nincs veszélyben, építőipari cégei taroltak a közbeszerzéseken, tavaly több mint 400 milliárd forintnyi rendelésállományt gyűjtöttek be, nem beszélve a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításáról, aminek összértéke dollárban is kétmilliárd.
Mészárosnál is többet, 50 milliárd forintot veszített Csányi Sándor OTP-vezér, de 310 milliárd forintra apadó becsült vagyonával is megőrizte az egy évtizede elfoglalt vezető helyét.
Mögötte 280 milliárddal már a második Gattyán György. Az erotikamilliárdos vagyonát nem faragta meg a válság, a Docler-csoport konyhájára a legtöbbet továbbra is a felnőtt tartalmat is szolgáltató Jasmin hozza, aminek a napi forgalma eléri a 40-45 milliót, ezzel a 36. leglátogatottabb weboldal a világon. Gattyán ambíciói azonban túlmutatnak a pornóiparon, nemrég például a Kodolányi János Egyetem tulajdonosa lett.
Az első tízben tektonikus változások nem történtek, kizuhantak Demján Sándor örökösei, és berobbant Jellinek Dániel, aki követhetetlen tempóban vásárol az ingatlanpiacon, nemrég nála landolt Tiborcz István részesedése a turisztikai támogatásokkal kitömött Appenin Nyrt.-ben, de az övé lett a múlt évben a Gellért Szálló, a Sofitel Budapest szálloda és a Duna Plaza is. A Jellinek-féle Indoteké most már több mint húsz bevásárlóközpont, ezzel az egyik legnagyobb kiskereskedelmi lánc birtokosa. A terjeszkedés forrásaira nem világít rá a kiadvány, csak felvillan az Indotek kisebbségi tulajdonosa, a Jellineknél is jobban háttérbe húzódó amerikai Bohemian Group. Mindenesetre a még mindig csak 43 éves vállalkozó egy év alatt 65,5 milliárdról 115 milliárdra gyarapította vagyonát, pedig 2017-ben még nem is szerepelt a százas listán.
A fő vesztes a top tízben Bige László, aki riválisánál, Csányi Sándornál is többet, 58 milliárd forintot bukott el tavaly, ráadásul az ügyészség börtönnel fenyegeti a műtrágyakirályt, akinek a két éve még 220 milliárd forintra becsült vagyonát most már csak 112 milliárdra taksálják.
Jellinekhez hasonló bravúrt csak egy másik, korábban Mészáros Lőrinc oldalán a szállodaiparban mutatkozó milliárdos, Jászai Gellért tudott bemutatni, aki kiszállt a Mészáros-féle Opus Global Nyrt.-ből, átnyergelt az informatikára, és az egekig pörgette a 4iG Nyrt. forgalmát. Jászai egy év alatt megduplázta a vagyonát, tavaly épp csak felfért a listára 97.-ként, most pedig 20 milliárd forinttal már a 65. helyen van, megelőzi például a Molt irányító Hernádi Zsoltot.
Tiborcz után a NER főbankára a „meglepetésember”
A miniszterelnök veje, Tiborcz István őrzi tavaly megszerzett 32. helyét, és a vagyonát is. Akkor 35 milliárd forinttal a legifjabbként tört be a multimilliárdosok klubjába, annak is rögtön a felső harmadába. Idén ugyanezt a bravúrt Vida József hajtotta végre, aki tavaly még nem szerepelt a listán, az idén viszont megérkezett rögtön Tiborcz mögé, a 33. helyre. A civilben konyhaművész, kutya- és lovasfan Vida a NER főbankára, gondjaira bízták a Takarék csoportot, aminek többsége lassan az ő és Gál Miklós (Mészáros Lőrinc fő cégének vezérigazgatója) kezébe csusszant át. Az immáron 35,5 milliárdos vagyonnal rendelkező Vida tavalyi legnagyobb attrakciója azonban az volt, hogy arcát adta a megboldogult Andy Vajna TV2-jének megszerzéséhez, holott az üzlet főszereplője, egy bizalmi vagyonkezelő, e konstrukciónak pedig éppen az a lényege, hogy nem feltétlenül tudni, kinek a rendelését hajtja végre.
A top százba idén rajta kívül hárman kerültek be
a 45. helyre Rencsár Kálmán 29 milliárd forinttal,
a 86. helyre a Szeivolt család 14,2 milliárddal,
a 92. helyre pedig a kiadványban csak B. néven emlegetett kommunikációs guru 11,2 milliárddal, aki nem járult hozzá a róla szóló cikk közléséhez.
A másik két újonc az építőiparból érkezett. Rencsár a Soltút Kft.-vel robbantott kasszát, amely az utóbbi két évben több mint 15 milliárd forint adózott nyereséget hozott össze. Mostanában már 40-60 milliárdos útépítési megrendeléseket nyernek, és a Soltút építheti a debreceni BMW-gyár úthálózatát is. A Szeivolt család Épkar Zrt.-je is olyan hatalmas megrendelések részese, mint a dubaji expó pavilonjának építése a győri milliárdos, a listán 53. Paár Attilával.
A sorban egyetlen női név olvasható: az ingatlanfejlesztésben utazó Schmidt Mária kurzustörténész és családja a 21. helyen áll 59 milliárdos vagyonnal.
Eltűnőben
Demján Sándor örökösei a tavalyi listán még 190 milliárd forinttal a negyedik helyen szerepeltek, egy év alatt azonban 80 milliárddal apadt a vagyonuk, ezzel kicsúsztak az első tízből.
Andy Vajna örökösei pedig teljesen eltűntek a toplistáról, noha tavaly még 41 milliárddal a 30. helyen virítottak. A fő örökösként elkönyvelt Vajna Tímeát azonban nem jegyzik, a nagyobb vagyondarabokból a kereskedelmi tévé az említett Vida Józsefé lett, az évi tízmilliárdos nagyságrendű profitot termelő kaszinók pedig a miniszterelnök barátjánál, Garancsi Istvánnál és Habony Árpád bajtársánál kötöttek ki. Garancsi egyébként a 15. a listán 67 milliárd forinttal, de ebbe még nem számították bele az öt kaszinókoncessziót, mert csak nemrég került nyilvánosságra a Las Vegas Casino Zrt. tulajdonosváltása.
A kormányfővel folytatott háborút feladó oligarchák nem lettek földönfutók: Simicska Lajos még mindig 27 milliárd, egykori üzlettársa, Nyerges Zsolt pedig 34 milliárd forint felett diszponál, utóbbi még gyarapodott is az elmúlt évben.
Bent maradt az elitben Váradi József, a Wizz Air alapító-vezérigazgatója, de éppen csak. A tavaly még 33,5 milliárddal a felsőházban jegyzett üzletember vagyona a légiipar válsága miatt 11 milliárdra csökkent a becslés szerint, ami az április végéig bekövetkezett veszteségeket vette figyelembe.
Kiemelt kép: Csóti Rebeka /24.hu
|
Gattyán György már gazdagabb Mészáros Lőrincnél
|
Tavaly a miniszterelnök veje, Tiborcz István tört be a száz leggazdagabb közé, és mindjárt a lista első harmadába, az idén Vida József, a TV2 tulajdonosa. Csányi Sándor 50 milliárd forintot bukva is a leggazdagabb magyar.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/12/szaz-leggazdagabb-magyar-csanyi-sandor-meszaros-lorinc-gattyan-gyorgy/
|
2020-06-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bácskai Balázs-Nagy Orsolya
2020.06.12. 05:50
A baloldali holdudvarnál kötött ki a Soros György által Budapestnek küldött pénz. Gyurcsány és Bajnai egészségügyi miniszterének kft.-je több mint százmillió forintot kapott, de negyedmilliárdért hozhat be sebészi maszkokat egy olyan cég is, amely nem is kereskedhetne gyógyászati termékekkel.
„Soros György egymillió eurót adományoz Budapestnek a koronavírus elleni védekezéshez. Köszönjük!” – írta Karácsony Gergely Facebook-oldalán 2020. március 30-án. A főpolgármester hozzátette: a spekuláns adományáról be fognak számolni a nyilvánosságnak, amint lefolytatták a szükséges tárgyalásokat és megkötötték a megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy a tárgyalások a bejelentés idején még folytak. Azóta kiderült, Soros György adománya az eredetinél is bőkezűbb lett: mintegy másfél millió dollár – nem pedig euró – érkezett a főváros számlájára, erre cikkünk végén még visszatérünk. Lapunk már április elején úgy értesült városházi forrásokból, hogy a pénz jelentős része a fővárosi balliberális holdudvar egyes szereplőihez vándorolhat. Egészen pontosan azt az információt kaptuk, hogy a szocialista érában a közegészségügyi megrendeléseken taroló Kern József és az érdekeltségeibe tartozó Diagon és Medisyst Kft. lehet ismét a nagy nyertes, valamint egy másik vállalkozás, amelynek személyi állománya egy időben részleges átfedést mutatott a két céggel, és szintén jelentős közbeszerzéseket nyert el Gyurcsány és Bajnai alatt: a Corden International Kft. Kérdésünkre április 7-én a Főpolgármesteri Hivatal azt a választ adta, hogy a Corden Kft.-vel már leszerződött, a Diagon és a Medisyst Kft. pedig nem szerződéses partnerük.
A Soros által a fővárosi vezetésre öntött pénzek nagy nyertese lett a Corden, ám a nyilvánosságra került szerződések alapján jelentős összeget kapott belőle Gyurcsány és Bajnai korábbi egészségügyi minisztere, továbbá kiemelkedő megrendelést kapott olyan cég is, amelynek weboldala nincs, érdemi információ nem lelhető fel róla és a tevékenységi körében sincs egészségügyi, gyógyászati termék forgalmazása, kereskedelme. Az Opten cégadatbázisa szerint egyes cégeknek még alkalmazottai sincsenek. A beszerzésekről szóló döntést Karácsony Gergely saját hatáskörben hozta meg, ugyanis a fővárosi önkormányzat élt a veszélyhelyzetben biztosított törvényes lehetőséggel, amelynek alapján a termékek vásárlására a sürgősség miatt nem kellett közbeszerzést kiírni.
Karácsonyék beszerzései meglehetősen későn indultak, annak ellenére, hogy a főpolgármester visszatérő kommunikációs panelje a „tesztelni, tesztelni, tesztelni” volt. Március végén, az első szerződések megkötése idején már legalább két hete kihirdették a veszélyhelyzetet, az első magyarországi megbetegedéseket pedig már ezelőtt egy héttel regisztrálták. Április közepére, a beszerzések felpörgésének idejére már lecsengő szakaszába lépett a járvány.
Megrendelés a miniszternek
Székely Tamás az SZDSZ-es Horváth Ágnest váltotta az egészségügyi miniszteri poszton 2008 májusában, miután Gyurcsány Ferenc kormánya elvesztette parlamenti többségét a liberális párt koalícióból való kilépése miatt. Székely Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt megtarthatta tárcavezetői posztját. Az exminiszter cége, a Kelen Kórház Kft. 2020. április 16-án kötött szerződést Karácsonyékkal „tízezer darab SARS-COV2 vírus elleni IgG és IgM antitestek kimutatására szolgáló ellenanyag teszt (gyorsteszt) elvégzésére emberi mintából” – olvasható a dokumentumban, amelyben hozzáteszik, „a pozitív esetek megerősítését akkreditált laborban kell elvégeztetni”. A mintavételt is a cégnek kellett megoldania. A szerződés keretösszege 120 millió forint, amely tartalmazza a gyorstesztek árát és a vizsgálatok díját. A szerződéskötéssel Székely Tamás cége megfogta az isten lábát, 2018-ban a Kelen Kórház Kft. árbevétele nettó 378 millió forint volt, így pedig egyetlen szerződéssel megkapta ennek harmadát 2020-ban.
Tarolt a Corden
A fővárosi önkormányzat honlapján jelenleg kilenc szerződés elérhető, ezek közül ötöt a Corden International Kft.-vel kötöttek Karácsonyék. A szerződéskötéseket a rendkívüli helyzetre hivatkozva nem előzte meg közbeszerzési eljárás. Az első szerződést 2020. április 3-án írták alá a felek, amelynek célja a szociális ellátás biztosításában résztvevő dolgozók és ellátottak szűrése volt. A megrendelés kétszáz darab PCR-tesztre szólt, a pozitív eseteket pedig akkreditált laboratóriumban kellett megerősíteni. A szerződés értéke 3,8 millió forint, vagyis a tesztek 19 ezer forintba kerültek darabonként. A jogi dokumentumban kapcsolattartóként Skultéti Józsefet, a Pesti úti Idősek Otthona vezetőjét jelölték meg a felek. Április 6-án újabb 200 PCR-teszt megvásárlásáról döntöttek Karácsonyék ugyanilyen feltételek mellett, 3,8 millió forint értékben, ezúttal Havasi Gábor egészségügyi tanácsnok volt a kapcsolattartó. Néhány nappal később különös közjáték zajlott le: vélhetően a megérkezett Soros-pénz első részletéből szerettek volna Karácsonyék az eddigieknél jóval nagyobb tételben tesztekhez jutni. A G7 hírportál szerint Budapest 520 millió forintért vett volna PCR-teszteket a Cordentől, a gigatendert rekordgyorsasággal akarták lezavarni: a fővárosi önkormányzat április 8-án indította el a folyamatot, a végleges ajánlatok leadási határidejét április 10-ére hirdette ki. Karácsonyék azzal indokolták, hogy csakis a cégtől kértek ajánlatot, hogy a Corden az egyetlen olyan gazdasági szereplő, amely a rendkívüli helyzetben „az ajánlatkérő által elvárt határidőben és kapacitással képes a szerződés teljesítésére”. Az üzlet végül nem jött létre, a Corden be sem nyújtotta a pályázatát, annak ellenére, hogy egyedüli meghívott volt. Az üzlet meghiúsulása mögötti okok nem kerültek nyilvánosságra.
Ennek ellenére a Corden Internationaltől hasonló feltételekkel újabb 200-200 PCR-tesztet rendeltek meg Karácsonyék április 16-án – amikor is két különböző, ám azonos tartalmú szerződés köttetett –, az előzőekben már említett kondíciókkal, és a bombaüzlet sem váratott magára sokáig: április 23-i keltezésű az a szerződés, amely 190 millió forint összértékű, és tízezer darab PCR-teszt megvásárlását irányozza elő.
Szervezőcég szállít 1,5 millió maszkot
Nagyot szakított a fővárosi megrendeléseken a Business Rally Hungary Kft., amely Karácsony Gergely döntése alapján 1,5 millió sebészi maszkot szállíthat le 247,5 millió forint plusz áfa értékben, a szerződést 2020. március 30-án kötötték. Ezzel a cég szinte megduplázhatja 2018-as árbevételét – ha idén is hasonlóan jó évet produkál. A Főpolgármesteri Hivatal döntése azért érdekes, mert a Business Rally arculattervezéssel, marketinggel, szoftverfejlesztéssel és tanácsadással foglalkozik. A cég ügyvezetője Kodolányi Endre, aki a számítógépes programozással, weboldalkészítéssel foglalkozó Webgarden Kft. ügyvezetője, és alapítója a Speciális Állatmentő Egységnek. A Business Rally Hungary Kft. weboldalán, a hírek menüpontban kifejtik, hogy „a Covid-19 járvány idején orvosi szájmaszkokat és KN95 maszkokat” importálnak főként önkormányzatoknak, gyógyszertáraknak, közüzemeknek. Ehhez érdemes hozzátenni: az Opten céginformációs adatbázisa szerint a Business Rally tevékenységi körében nem szerepel a gyógyászati termékek kereskedelme.
Alkalmazott nélküli és családi cégek
Mintegy 250 ezer darab FFP2 védőmaszkot szállított a Rotatech Holding Kft. 211,75 millió forintért a fővárosi önkormányzatnak. A cég fő tevékenysége „egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás”, de 2020. április 22-én több tevékenységi kört is bejegyeztek, ezek között van a gyógyászati termékek kiskereskedelme. Ám a főváros még ez előtt szerződött le a céggel: 2020. március 30-án írták alá a szerződést. A Rotatechnek se bejelentett alkalmazottja, se weboldala nincs. Az érdi cég tulajdonosa Török Zsolt, aki érdekelt a pápai Camelot Holding Kft.-ben, és a For&Go Kft. képviselője is egyben – ez utóbbi személygépjármű-kereskedelemmel foglalkozik. Török Zsolt cégtársa a kínai Zhou Weihui, aki egy másik cégen keresztül illatszer-kereskedelemmel foglalkozik, Török vélhetően általa juthatott a Kínából importált védőmaszkokhoz. „Pápai társadalmi összefogás” adománygyűjtő akcióját is a két vállalkozó indította el, három nap alatt tízezer arcmaszk ára gyűlt össze az adományokból. A felajánlásokat a Rotatech Kft. CIB Banknál vezetett számláján gyűjtötték. – Az arcmaszkok átadásán Kiss Róbert elmesélte, Török Zsolt, kínai kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozó barátja azzal kereste meg, hogy tud tízezer arcmaszkot vásárolni, amire ő pedig azt találta ki, hogy hozzanak létre egy csoportot a közösségi médiában, és gyűjtsék össze rá a szükséges pénzügyi forrást – olvasható a Pápa Ma helyi hírportálon. A Rotatech 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban nullaforintos nettó árbevételt „ért el”, így 2020-ban Karácsony jóvoltából felfuthat a cég.
A főpolgármester az EU Buses.eu Kft.-vel szerződést kötött 35 ezer sebészi maszkra, melyeknek ellenértéke több mint 11 millió forint. A családi céget közbeszerzés nélkül bízták meg, tekintettel a koronavírus által okozott rendkívüli körülményekre. A cég fő tevékenysége szárazföldi személyszállítás, valamint egyéb fémfeldolgozási termék gyártása és egyéb műanyag termék gyártása is megtalálható a cégadatbázis felsorolásában. Illés Gábor Miklós ügyvezető korábban biztosítási ügynök volt. A vállalkozás március 31-én vette fel a gyógyászati termékek kiskereskedelmét a tevékenységi körébe, ám március 23-án már alá is írták a sebészi maszkok szállításáról szóló szerződést. A cég korábban családi vállalkozásként Illés Família Műanyag-, Fémfeldolgozó és Értékesítő Kft. néven működött.
Megérkezett a pénz második része is
Lapunk korábban kiderítette, hogy a Karácsony által emlegetett egymillió eurós Soros-adomány helyett mintegy másfél millió dollárt küldött a spekuláns a fővárosi vezetésnek, amelyet a koronavírus elleni védekezésre költhetnek el. Úgy tudjuk, hogy áprilisban csak a pénz fele érkezett meg, az összeg második felét pedig csak akkor hívhatják le, ha már felhasználták az első részlet hetvenöt százalékát. A fővárosi önkormányzat lapunk kérdésére jelezte: Soros György megküldte a második részletet is, amelyet a fővárosi vezetés a járvány második hullámára tartalékol, és védőfelszerelésekre fogják költeni.
Erzsébet-karácsony
Soros György
pénz
járvány
baloldali holdudvar
|
Soros György pénzéből bőségesen jutott a balliberális haveroknak
|
A baloldali holdudvarnál kötött ki a Soros György által Budapestnek küldött pénz. Gyurcsány és Bajnai egészségügyi miniszterének kft.-je több mint százmillió forintot kapott, de negyedmilliárdért hozhat be sebészi maszkokat egy olyan cég is, amely nem is kereskedhetne gyógyászati termékekkel.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/soros-gyorgy-penzebol-bosegesen-jutott-a-balliberalis-haveroknak-8233476/
|
2020-06-12 10:38:33
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Egész pontosan annyi olvasható a Kispest honlapjára is feltöltött döntéssel kapcsolatban:
„a polgármester úgy dönt, hogy Ferenczi István önálló képviselői indítványát, melyben az Antikorrupciós Tényfeltáró- és Vizsgabizottság (AKTV) mandátumának meghosszabbítására tett javaslatot, nem támogatja”.
Ferenczi egyébként arra hivatkozva szerette volna a bizottság mandátumának meghosszabbítását kérni, hogy a koronavírus miatti veszélyhelyzet alatt nem tudtak érdemi munkát végezni. Igaz, Ferenczi mostani bejegyzésében felveti azt is:
„Gajda Péter polgármester a kispesti Antikorrupciós Bizottság márciusban határozatba foglalt adatkéréseinek a mai napig nem tett eleget”.
Így az LMP-s politikus szerint Gajda döntése egyben a „beismerő vallomása is”, őt terhel minden politikai felelősség a kispesti korrupciógyanús ügyekkel kapcsolatban. Gajda korábban azt nyilatkozta az Azonnalinak, hogy már a bizottság felállítása előtt is hangot adott félelmeinek, miszerint ez a bizottság csupán arra lesz jó, hogy médiafigyelmet biztosítson néhány közszereplőnek és további lehetőséget az őt és az önkormányzatot ért lejáratókampány folytatására. „Sajnos ezek a félelmeim beigazolódtak.” Azzal is érvelt egybek mellett, hogy a vizsgálatokat bizottság felállítása nélkül is bármely képviselő el tudja végezni.
Kérdés, mit szólnak majd ehhez az ellenzéki pártok. Például a momentumos Soproni Tamás, Terézváros polgármestere korábban azt nyilatkozta az Azonnalinak: nekik csak akkor elfogadható, hogy Gajdát nemrég a szocialisták jelölését követően kinevezték a főváros összeférhetetlenséget, illetve a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző bizottságának az élére, ha a kispesti önkormányzat biztosítja a vizsgálóbizottság működéséhez szükséges erőforrásokat. Az ügyben keressük a pártot, amint utolérjük őket, közüljük reakciójukat.
|
NEM HOSSZABBÍTJA MEG GAJDA PÉTER A KISPESTI ANTIKORRUPCIÓS BIZOTTSÁG MANDÁTUMÁT
|
Nincs meglepetés, Gajda Péter már korábban jelezte, szerinte a bizottság csak arra jó, hogy médiafigyelmet biztosítson az őt és az önkormányzatot ért lejáratókampány folytatására.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200612_visszadobta-gajda-peter-a-kispesti-antikorrupcios-bizottsag-mandatumanak-meghosszabbitasat
|
2020-06-12 15:28:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Az Mfor.hu vette észre, hogy Polt Péter legfőbb ügyész válaszolt a DK-s Vadai Ágnes országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére, amely így hangzik:
Az MTÜ által lezárt Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztés és új szállodák létesítése dokumentáció kikerülhetett-e a megjelenés előtt a pályázókhoz?
A kérdésfeltevést az indokolja, hogy a Rogán Antal minisztériumának felügyelete alatt tevékenykedő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) január 7-én, bő két héttel a minimum 100 szobás vidéki hotelek felújítására kiírt Kisfaludy-pályázat megjelenését követően kénytelen volt felfüggeszteni a pályázatot, mivel kevésnek bizonyult a 20 milliárd forintos keretösszeg, mivel 40 milliárdnyi igénylés érkezett. A dolog azért szúrhatott szemet sokaknak, mert csak december 20-tól lehetett pályázni, vagyis a karácsonyi és szilveszteri ünnepnapokat is számítva 18 nap alatt sikerült többszörösen kimeríteni a keretet. Az Mfor.hu szerint a szállodások gyorsaságából arra is lehetett következtetni, hogy már a fiókban voltak a kész pályázatok, csak az MTÜ felhívására vártak. Ilyen rövid idő alatt ugyanis elég nehéz a pályázathoz szükséges precíz üzleti tervet, piackutatást, és számos bürokratikus nyomtatványt elkészíteni és beadni.
Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.
A lap feleveníti: a pályázat legnagyobb nyertese Mészáros Lőrinc, aki az Opus Global Nyrt.-n keresztül a Hunguest Hotels vidéki szállodáit összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatja fel. Szintén támogatást kapott a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-vezérhez és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető CDHT Hotel Projekt Kft. a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére, összesen 8 milliárd 632 millió forintot.
Kiemelt kép: Illyés Tibor/MTI
|
Polt tehetetlen: nem vizsgálhatja a Mészároséknak kiszórt milliárdokat
|
Polt Péter magyarázata szerint azonban az ügyészség nem vizsgálhatja a villámgyorsan kiszórt milliárdokat. Érvelése szerint fellépési jog akkor illeti meg az ügyészt, ha a támogatás odaítélésének eljárása a közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint folyik. Figyelemmel arra, hogy a kérdés szerinti eljárás nem tartozik a törvény hatálya alá, és az ügyésznek az érintett körben az állami támogatásokkal kapcsolatos döntések esetén nincs fellépési joga, ezért vizsgálatot sem folytathat.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/13/mtu-meszaros-polt-peter/
|
2020-06-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Fővárosi Főügyészség és a Fővárosi Törvényszék is megerősítette a Magyar Hangnak, hogy eredményes volt a négy évig tartó nyomozás Hajdú Péter műsorvezető és producer korábbi cégénél, a Frizbi Entertainment Kft.-nél, és ennek megfelelően idén június elején vádemeléssel végződött.
Az akkor még Hajdú Péter vezette vállalkozásnál 2016 tavaszán indítottak nyomozást az adóhatóság nyomozói, ez zárult most vádemeléssel. Ahogy a főügyészség írja a lapnak, két férfival és egy nővel szemben emeltek vádat, ám a „közéleti szereplők személyiségi jogainak védelme érdekében” azt nem árulhatják el, hogy Hajdú a vádlottak között van-e.
A vád súlyos, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt nyújtották be a vádiratot. A vádlottak áfát csaltak, 0 és 500 millió forint közötti összegben károsították meg a magyar államot. A büntetési tétel ebben az esetben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Hajdú Péter a nyomozás megindulása után néhány hónappal megvált a cégben viselt tisztségétől és tulajdonától, egy ukrán állampolgárságú magyar nő lett a Frizbi Entertainmentnél az ügyvezető, és az ő cége lett a tulajdonos. Ezt követően a Bors megtalálta kárpátaljai otthonában a nőt, aki elmondta, hogy nem is ismeri Hajdú Pétert, soha nem találkozott vele, soha nem volt közös cégük. A nő egyébként meglehetősen szerény körülmények között él, idénymunkából tartja fenn magát.
|
Vádat emeltek Hajdú Péter korábbi cégénél költségvetési csalás miatt
|
A Fővárosi Főügyészség és a Fővárosi Törvényszék is megerősítette a Magyar Hangnak, hogy eredményes volt a négy évig tartó nyomozás Hajdú Péter műsorvezető és producer korábbi cégénél, a Frizbi Entertainment Kft.-nél, és ennek megfelelően idén június elején vádemeléssel végződött.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/12/vadat-emeltek-hajdu-peter-korabbi-cegenel-koltsegvetesi-csalas-miatt/
|
2020-06-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyarországon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. veszi meg a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodyt — közölte a cseh vállalat csütörtökön az MTI-vel. A szerződés értelmében a részvények 100 százaléka a Penta Grouptól az 51 százalékban Tombor András üzletember és 49 százalékban a cseh Aero International tulajdonában álló cégcsoporthoz kerül. Az új vállalat működtetéséért az Omnipol Csoport felel majd, ez a cég fogja biztosítani a gördülékeny üzletmenethez szükséges szakembereket is. Az ügylet piaci értékét nem közölték.
Arra már az Mfor.hu mutatott rá, hogy arról a Tombor Andrásról van szó, aki Habony Árpád NAV-vizsgálatakor azt mondta, ő adott 20 millió forintos kölcsönt neki.
Tombor András 2000-ben az Orbán-kormány tisztviselője lett, a kül- és biztonságpolitikai tanácsadó csapatba került a Miniszterelnökségre. A 2002-es kormányváltás után az üzleti életben folytatta pályáját, ugyanakkor a sajtóbeszámolók szerint soha sem szakadt el a jelenlegi kormánypárttól. Az általa alapított Visus Invest Kft. vásárolta fel a holland Atmedia Holdings BV. által tulajdonolt piacvezető tévés sales house-t, az Atmedia Kft.-t. A cég szerepét érzékelteti, hogy ők értékesítik a TV2 és a közmédia felületeit is.
Kiemelt kép: MTI/Soós Lajos
|
Habony Árpád hitelezője vett egy repülőgépgyárat Prágában
|
A Magyarországon bejegyzett Aero Investment Partners Zrt. veszi meg a katonai kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochodyt — közölte a cseh vállalat csütörtökön az MTI-vel. A szerződés értelmében a részvények 100 százaléka a Penta Grouptól az 51 százalékban Tombor András üzletember és 49 százalékban a cseh Aero International tulajdonában álló cégcsoporthoz kerül.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/06/12/tombor-repulogepgyar/
|
2020-06-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Alvállalkozóként segít be a West Hungária Bau Kft. és a Pharos ’95 Kft. a pilisvörösvári tanuszoda építésébe – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A létesítményre 2004 óta várnak a helyiek, közben az uszoda tervezett mérete egyre kisebb lett. A nemzeti uszodaépítési program újabb gyöngyszeme lehet a pilisvörösvári létesítmény.
2004 óta tervben volt egy tanuszoda építése Pilisvörösváron, ami talán 2022-re el is készül, köszönhetően a kormány nagy uszodaépítő programjának.
A grandiózus tervek eredetileg egy 3662 négyzetméteres uszodáról és egy 4844 nm-es sportcsarnokról szóltak (ld. 11. bekezdés), ám már akkor is 1-1 milliárdba került volna a két létesítmény a becslések szerint, így a tervek mentek a szekrény mélyére. Pedig 2006-ban még tervpályázatot is hirdettek, amelynek nyertese a Széll & Urbanek Kft. lett.
Az alapkövet még letették (erről a Tegyünk Együtt Vörösvárért Egyesület vezetője tett említést), de ennél több nem történt uszoda-ügyben a településen. Évekig néma csönd volt, ám 2017-ben döntött a kormány (1281/2017. (VI. 2.), hogy Pilisvörösvár is bekerült a tanuszoda építési program II.szakaszába, amelyet 10 milliárdos keretösszeggel hívtak létre. Akkor még arról beszélt Gromon István akkori polgármester, hogy másfél év múlva már nyílik is az uszoda, de ebből nem lett semmi.
Közben az uszoda mérete többször is változott: 2017 júliusában a polgármester úgy nyilatkozott a helyi újságnak, hogy: “A típusterv szerint a tanuszoda egy 15×25 m-es (2 m mély) és egy 6×10 m-es (80 cm mély) tanmedencét foglal magában. Az uszoda épülete 60×20 m-es, és nagyságrendileg 1250 m2 területet foglal el.” (6. oldal), majd egy évvel később ugyanerről polgármesteri közleményében már úgy írt a 2017-es tervekről, hogy “az állam által Pilisvörösváron építeni tervezett tanuszoda területe 2589 m3”. Végül a tanuszoda tervezett mérete 2020-ra 1311,8 nm-re módosult. Ez két medencét takar, egy 10×6 és egy 25×15 méteres szerepel a kiírásban, akárcsak a többi településen.
A vélhetően egy kaptafára épülő beruházásokra a pályázatot a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) írta ki, a nyílt közbeszerzésre öt pályázat érkezett be, három ajánlattevőt kizártak. Maradtak ketten, a Kova-Line Kft., illetve az uszodaépítéseknél már feltűnt Laterex, amely például Gazdagréten építhet egy létesítményt.
Gazdagréten közel egymilliárd forintért épül meg a tanuszoda, ami máshol 300 millióból kijött
Úgy tűnik, végre megvalósul Gazdagréten a tanuszoda, amit elsősorban a közeli általános iskolák diákjai használhatnak majd. Csak a harmadik próbálkozásra sikerült eljutni egy érvényes közbeszerzés lezárásáig, amit a Laterex Építő Zrt. nyert meg nettó 870 millió forintért.
Végül 821,6 millió forintos ajánlattal Kovács József cége, a Kova-Line nyert. (Viszonyításképp: a 2018-ban elkészült, hasonló paraméterekkel rendelkező sárbogárdi létesítmény még csak 383 millió forintot kóstált.) A tápiószentmártoni cégről – amely ellen már többször indult bírósági végrehajtási eljárás – nem sokat tudni, nem a közbeszerzések nagyágyúja. A hat alkalmazottal működő, 2018-ban 137,7 milliós forgalmat generáló építőipari vállalkozás vélhetően ezért is vont be partnereket alvállalkozóként az üzletbe.
Ők a következőkben segítenek a Kova-Line-nak: építészeti-statikai munkák, elektromos munkák, gyengeáram alapszerelés, épületgépészeti és vízgépészeti munkák, vízgépészeti elektromos munkák, külső munkák, épületfelszerelések, berendezések, sporttechnológiai eszközök.
Nem meglepő módon rutinos versenyzőket vont be a Kova-Line: a West Hungária Bau Kft. és Pharos ’95 Kft. neve elég ismert stadionépítési körökben.
Utóbbi nemcsak a Bozsik Stadion vagy a zalaegerszegi stadion építésében érdekelt, de a vállalkozás Felcsúton sem idegen: tulajdonosa (aki egyben a ZTE tulajdonosa is), Végh Gábor egy Puskás Ferenc szobrot ajándékozott a Pancho Aréna elé. A cégnek emellett fióktelepe is van a településen, a Fő út 0228/39. szám alatt, amely a Mészáros és Mészáros kft. egyik telephelye is. A cég tulajdonosa korábbi sajtóhírek szerint a VIP páholyban szurkolt együtt a miniszterelnökkel a Pancho Arénában.
A Pharos tavaly 8,6 milliárdos forgalmat bonyolított, amellyel megduplázta 2018. évi nettó árbevételét.
A Pharos szívesen dolgozik együtt a West Hungária Bau-val (WHB) az állami építések kapcsán, amelynek neve leginkább Tiborcz Istvánnal kapcsolatban merül fel. A WHB tulajdonosa az a Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz tulajdonrészét.
De ha ez nem lenne elég, a cég szintén rutinos nyertese a nagy állami beruházásoknak, mély- és magasépítésben egyaránt tarolnak. Ők nyerték többek között a kivitelezését a szegedi és a soproni uszodának, amelyek négyszeres, illetve kétszeres áron épülhetnek meg, de a West Hungária Bau a kivitelezője a jelenleg 18 milliárdnál tartó Pénzügyminisztérium felépítésének is a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen.
A WHB 2019-es éves beszámolója még nem elérhető, de 2018-ban 50, 2017-ben pedig 41 milliárdos nettó árbevételük volt, 7,3 illetve 5 milliárd forint adózott eredménnyel.
Minden gyerek úszni fog – vagy nem
2014-ben döntött úgy az állam, hogy elindítja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programot. A cél európai színvonalú tornatermek, tanuszodák és tantermek megépítése volt. Eredetileg 51 tanuszodát építettek volna, de a második ütem harmada sem készült el a kiírt határidőre – írta meg 2018-ban a 444.hu.
Már az első ütem is csúszott, a közbeszerzéseket késve írták ki, így a 25 uszodából csak 16 épült meg időre. Ennek ellenére 2017-ben elindult a második ütem, Balog Zoltán pedig egyenesen azt ígérte meg, hogy 2018-ra minden járásban lesz tanuszoda. Ez azóta sem sikerült megugorni.
A pilisvörösvári tanuszodát most 2021-re ígérik.
Eddig több mint egymilliárd forintba került három tanuszoda, de egyikben sem lehet fürdeni
Már két éve fürdőző gyerekektől kellene hangosnak lennie a sásdi, az enyingi és a balassagyarmati tanuszodának. Ehelyett kettőben csak a gaz nő szép csendben, a harmadik pedig hónapok óta átadásra vár.
Fotó: a tervezett pilisvörösvári uszodához hasonló sárbogárdi uszoda. Forrás: Nemzeti Sportközpontok
|
A kormány kedvenc stadionépítői húzhatják fel a pilisvörösvári uszodát is közel egymilliárd forintért
|
Alvállalkozóként segít be a West Hungária Bau Kft. és a Pharos ’95 Kft. a pilisvörösvári tanuszoda építésébe – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A létesítményre 2004 óta várnak a helyiek, közben az uszoda tervezett mérete egyre kisebb lett. A nemzeti uszodaépítési program újabb gyöngyszeme lehet a pilisvörösvári létesítmény.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/06/04/a-kormany-kedvenc-stadionepitoi-huzhatjak-fel-a-pilisvorosvari-uszodat-is-kozel-egymilliard-forintert/
|
2020-06-04 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást – tudta meg az Átlátszó. A háttérben a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett megbízási díjak állhatnak, amelyek teljesítését vitatják. Az Érdi Sport Kft. nemrég kinevezett társügyvezetője a napokban lemondott, a korábbi ügyvezető így újra egyedül áll a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cég élén.
„A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztályán csalás bűntettének gyanúja miatt van folyamatban eljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen” – közölte a Pest megyei rendőrség sajtóosztálya az Átlátszó megkeresésére, amikor arról érdeklődtünk, indult-e büntetőeljárás, és ha igen, milyen tényállás alapján azzal az esettel összefüggésben, amelyről Érd polgármestere május 30-án egy Facebook bejegyzésben beszélt.
Csőzik László a következőket írta ki közösségi oldalára:
„feljelentést [tettem] egy másik fontos ügyben, a Sport Kft.-t és a kézilabdasport-menedzsmentet érintő elképesztő visszaélésben, ahol egy közel 100 milliós hűtlen kezelés és költségvetési csalás történhetett a gyanú szerint, melyet a NAV megállapítása is igazolni látszik.”
Csőzik az Átlátszó érdeklődésére nem kívánta megosztani a feljelentés részleteit. Más forrásból annyit tudtunk meg, hogy a feljelentéssel érintett szerződést (vagy szerződéseket) az előző menedzsment idején kötötték. Az eddig feltárt tények alapján kétségesnek találták, hogy a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett, az érdi polgármester által százmilliósra taksált megbízási díjat valós teljesítés ellentételezte volna.
Mint arról többször írtunk, 2019. őszén már indult egy nyomozás az Érdi Sport Kft. ügyeivel összefüggésben. Nemrég a Pesti Hírlap változatlanul arról tudott beszámolni, hogy a Budaörsi Rendőrkapitányságon hűtlen kezelés miatt folyamatban lévő nyomozásnak nincs gyanúsítottja.
Azt a feljelentést ősszel, az önkormányzati választások előtt az érdi ellenzék tette, amit az előző menedzsment 2018 kora nyarán eltávolított ügyvezetőjének Facebook-posztjára alapoztak.
Szántó Erzsébet a közösségi oldalon élesen bírálta az akkor még hivatalban lévő, fideszes polgármestert. A botrányos körülmények között kirúgott ügyvezető azt írta sok más mellett, hogy az “állására vonatkozó zsarolással” T. Mészáros arra kényszerítette 2017-ben, hogy az aláírjon három, egyenként egymillió forintról szóló támogatási nyilatkozatot az Összefogás egyesület javára. Szerinte azért, hogy így mossanak tisztára korrupciós pénzeket.
Szántó a később nyomozás elrendelésére okot adó posztjában felemlegette a Sport Kft. zűrös lakásbérleti ügyeit is: a cég – kirívóan magas áron – lakást bérelt például a város fideszes alpolgármesterétől.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz NGM – támogatások NGM – szerződések Miniszterelnökség – támogatások Miniszterelnökség – szerződések Külügyminisztérium – támogatások
Az Érdi Sport Kft. az érdi Fidesz-éra egyik legátláthatatlanabb cége volt – és jelenleg is az. Az október hatalomváltás után sokan azt várták, hogy az átláthatóság alapelvét egyik legfontosabb választási programjának meghirdető ellenzéki koalíció megválik a jelenlegi ügyvezetőtől, aki egyetlenegy adatigénylésre, sajtó-megkeresésre sem válaszolt.
A cég a honlapján a közzétételi kötelezettségének egyáltalán nem tesz eleget, holott évekkel ezelőtt a számvevőszék a kft-t emiatt megrótta. A honlapon nem látszanak a közzétételi értékhatárt meghaladó szerződések. Az Érdi Sport Kft-t a közbeszerzési döntőbizottság korábban közbeszerzési eljárás elmulasztása miatt milliókra bírságolta meg.
A jelenlegi ügyvezető volt az, aki szerződést kötött Érd fideszes alpolgármesterével, hogy lakást béreljenek tőle (ez az alpolgármester, aki lecsürhézte a másként gondolkodó érdieket). Ugyanezen ügyvezető volt az, aki az alpolgármester testvérének cégével kötött lakásbérleti szerződés összegét megkétszerezte. Ő Boldog Anna, az egykori SZDSZ-es politikus, aki a Fidesz-érában T. Mészáros András polgármester bizalmi embereként emlegettek.
Érd fideszes alpolgármestere a káosz és az anarchia megteremtésében érdekelt csürhének titulálta az ellenzéket
Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Korm. rendeletek – NAIH véleményezés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Gyalogos-átkelőhelyekre vonatkozó adatigénylés Miskolci gyalogos-átkelőhelyek baleseti helyzete Közérdekű adat igénylése – Volánbusz NGM – támogatások NGM – szerződések NFM – szerződések Külügyminisztérium – támogatások Külügyminisztérium – szerződések
Ezért is okozott meglepetést, amikor tavaly decemberben az összellenzéki többség a posztján tartotta dr. Boldogot – igaz, csak 2020. június 30-ig. Társügyvezetőt választottak mellé, Varga Andrást, aki az új polgármester, Csőzik László kabinetfőnöke – és most váratlanul lemondott.
Lemondott a társügyvezető
A cégadatok szerint 2020. február 1-től cégjegyzésre jogosult Varga távozását még nem regisztrálták a cégbíróságon, ő maga pedig nem válaszolt megkeresésünkre.
Csőzik polgármester ugyanakkor azt nyilatkozta az Átlátszónak Varga távozásáról, hogy a “kabinetfőnöki teendői teljes embert kívánnak.” Más, magukat meg nem nevező, de a városházi történésekre rálátó források a Varga és a dr. Boldog közötti személyi konfliktusokban látták a kabinetfőnök „menekülésének” okát. Így Boldog egyedül marad a cég élén, és eléggé kétségessé vált, hogy távozik-e június 30-án a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cégtől.
Nem elég, hogy szinte teljesen átláthatatlan, még közpénz-szivattyúként is működik az Érdi Sport Kft. – ezt maga a polgármester állította tavasszal, amikor közölte, radikálisan megvágják a cég önkormányzati támogatását. A csapat jelentős része szétszéledt, az edző perrel fenyegette meg a szerződésének részleteit kiteregető polgármestert.
2017-ben 275 millió, 2018-ban 359 millió, 2019-ben 388 millió forint önkormányzati támogatás ment a működtető Sport Kft.-nek az érdi adóbevételek terhére. Az érdi az egyetlen klub, amelyet kizárólag adóforintokból finanszíroznak. A kft. 2020-ra 700 milliós igénnyel állt elő – írta Csőzikre hivatkozva az index.hu április végén.
Fotó: Csőzik László polgármester egy februári kézilabda mérkőzésen Érden. Forrás: Csőzik László közéleti Facebook-oldala
|
Újabb nyomozás indult az Érdi Sport Kft-nél: most egy százmilliós csalás gyanúja kerül terítékre
|
A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást – tudta meg az Átlátszó. A háttérben a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett megbízási díjak állhatnak, amelyek teljesítését vitatják. Az Érdi Sport Kft. nemrég kinevezett társügyvezetője a napokban lemondott, a korábbi ügyvezető így újra egyedül áll a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cég élén.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/06/08/ujabb-nyomozas-indult-az-erdi-sport-kft-nel-most-egy-szazmillios-csalas-gyanuja-kerul-teritekre/
|
2020-06-08 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.