text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Először jelentek meg konkrét számok arról, hogy mennyibe is kerülhet a jövőben a 190 milliárd forintból felhúzott Puskás stadion fenntartása. A komplexumot kezelő Nemzeti Sportközpontok a különböző feladatokra két tendert is kiírt a napokban, és a közbeszerzési dokumentumok szerint ezekre összesen 720 millió forintot szánnak a következő egy évben.
Felülvetés és fénytechnika
A kisebb összegű pályázat a Puskás Aréna pályakarbantartási feladatiról szól, amire 180 millió különítettek el. A kiírás alapján a nyertesnek kell gondoskodnia
a pályamunkákról,
az öntözésről,
a pályaápolásról,
a tápanyagutánpótlásról,
a felülvetésről,
a növényvédelemről,
a labdarúgó mérkőzések előkészítéséről,
a mérkőzések utáni helyreállításról, de az ő feladatuk lesz
a pályaápolást segítő infrastruktúrák működtetése és
pályaborítás részleges és teljes cseréje/felújítása is.
Az induló cégeknél nem árt, ha van olyan szakember, aki komolyabb pályafenntartási és mérkőzés előkészítési tapasztalattal rendelkezik, mert ez is döntési kritérium, de a győztesről főleg az ajánlott ár alapján döntenek majd. A nyertes azonban nem csak 180 milliónyi megbízásban reménykedhet, mert bár a közbeszerzést csak egy évre írták ki, már az első dokumentumban rögzítették, hogy a keretmegállapodás legfeljebb két alkalommal tovább két évvel meghosszabbítható.
Hasonlóak a feltételek a másik, jóval nagyobb összegű tendernél is, aminek a keretében a rendezvénytechnikai szolgáltatásokat szerzi be az NSK. Erre 540 milliós keretösszeget határoztak meg, és a nyertes feladata az lesz, hogy a Puskás Aréna sporteseményeihez illetve egyéb rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpad-, és vetítéstechnikai feladatokat ellássa, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó technikai eszközöket biztosítsa és üzemeltesse.
Évi ötmillió a Puskás névért, de nem csak Puskáséknak
Ezek egyébként nem az első szerződések lesznek, amiket az NSK a Puskás stadion kapcsán köt (pdf). Márciusban hasonló összegben határozatlan időre már leszerződtek az állami Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósággal (KEF) mélyebben nem részletezett üzemeltetési szolgáltatásokra, és emellett számos kisebb megállapodást is kötöttek. Az informatikai rendszer üzemeltetése 50 millióba kerül, a belépőjegyek értékesítéséért pedig 56 milliót fizetnek a labdarúgó szövetségnek, de rendeltek néhány 10 millióért például jogi és stratégiai tanácsadást is.
Sőt, évi 5 millió forintot fizetnek azért is, hogy a Puskás Aréna használhassa a Puskás nevet, méghozzá
egy olyan cégnek, amelynek legnagyobb tulajdonosa a Nemzeti Sport főszerkesztője, az Orbán Viktor által alapított felcsúti akadémia egykori kommunikációs igazgatója, Szöllősi György.
Mindent egybevetve még a KEF-fel kötött szerződés nélkül is az 1 milliárd forintot közelíti az az összeg, amit a nyitás óta a Puskásra szánt az NSK.
Cölöpöznek az Atlétikai Stadion helyén
Miközben a Puskásnál már a fenntartásra mennek a százmilliók, a másik, vélhetően hasonló nagyságrendű összegből megvalósuló fővárosi arénánál még az építésre. Az Atlétikai Stadion kivitelezője még mindig nincs meg (igaz, a verseny leszűkült három szereplőre), de a Mészáros-család érdekeltségébe tartozó Fejér B.Á.L. Kft. már a második megbízását kaphatja a területen.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárman maradtak versenyben a budapesti atlétikai stadion építéséértKönnyen lehet, hogy ugyanaz a konzorcium húzza fel a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra épülő stadiont, amely a 190 milliárdos Puskást is építette.
Azt követően, hogy egy konzorcium tagjaként ez a cég végezhette a bontási munkákat a területen 4 milliárdért, a próbacölöpözés és próbaterhelés elvégzésére is ők adták a legkedvezőbb ajánlatot. Más kérdés, hogy ehhez csak egy konkurensnél kellett olcsóbbnak lenni, a tenderre ugyanis hiába hívtak meg öt céget, csak kettő adott le ajánlatot.
|
Évi 180 millióba kerül a fűnyírás, az öntözés és a karbantartás a Puskás stadionban
|
Két tendert is kiírtak a napokban a Puskás Aréna fenntartására és a feladatokra összesen 720 millió forintot szánnak. Közben az atlétikai stadionnál már próbacölöpöznek.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200707/evi-180-millioba-kerul-a-funyiras-az-ontozes-es-a-karbantartas-a-puskas-stadionban/
|
2020-07-07 15:33:00
| true | null | null |
G7
|
A Buda Gardens márkanéven futtatott XI. kerületi (szentimrevárosi) ingatlanprojekt ügyét három éve követjük a rendelkezésünkre álló médiafelületeken. A lavinát annak idején egy Heti Válasz-cikkel indítottuk, majd tavaly részletes összefoglalóval szolgáltunk – immár a Válasz Online-on – minden fontos stációról. Érdeklődésünk nem lankadt az eltelt időszakban sem, hiszen ez volt az egyetlen olyan ingatlanspekulációs sztori a magyar nyilvánosságban, amelyre egyként ugrott rá a helyi konzervatív értelmiség (továbbiakban: „a civilek”), a baloldali ellenzéki pártok és a 2018-ig regnáló Fidesz-kormány második legmeghatározóbb alakja, Lázár János kancelláriaminiszter.
Utóbbi, aki alól kiprivatizálták az 1,2 hektárnyi ingatlanrészt, például szabályos „vérengzést” rendezett a Miniszterelnökségen: minden szóba jöhető felelőst eltávolíttatott a tárcától és a területet értékesítő állami cégtől, az ÉMI Nonprofit Kft.-től. Emellett visszaparancsolt 500 millió forintot a nyerészkedőktől „a köz” javára, illetve szigorú tényfeltárásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt. (Ennek a vizsgálatnak aztán már nem lett érdemi eredménye.) Az azóta homályba veszett ellenzéki párt, az Együtt pedig feljelentést fogalmazott a telekügy részleteit feltáró cikkünk nyomán. (A BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztálya lépett is, majd két évvel később gyanúsítotti kihallgatás nélkül zárta le a nyomozást. Nem tett jót a témának, hogy a rendőrség hűtlen kezelés után szimatolt, de ezt a bűncselekményt a hatóságok lényegében csak akkor tekintik elkövetettnek, ha van konkrét bizonyíték a korrupcióra: például fénykép-, hang- vagy videófelvétel a vesztegetésről.) Mindeközben a civilek petícióztak, illetve próbálták rászorítani az akkor még fideszes polgármesteri vezetést, hogy a befektetők helyett a szentimrevárosiak érdekeit képviselje. (Az önkormányzati testület végül összpárti döntéssel rendelt el változtatási tilalmat a „panama sújtotta” telekre. Ez ebben a pillanatban még él, de nem sokáig: őszig el kell fogadni az új kerületi építési szabályzatot, amely zöld jelzést ad a beruházásnak.)
A Buda Gardens-történetben fordulópontot ígért az önkormányzati választás, hiszen a megválasztott polgármester, illetve az őt támogató DK–Momentum–MSZP–Párbeszéd–LMP–Jobbik-összefogás írásban vállalta, hogy teljesíti a civilek követeléseit. Miként alább kiderül, ez egészen másként látszik alakulni, viszont az is tény, hogy László Imre az eredetileg 37 ezer négyzetméteresre tervezett ingatlanegyüttest 23 ezresre faragtatta a befektetővel (amely így már „csak” 8 ezerrel nagyobb a helyiek által optimálisnak gondolt terjedelemnél). A DK-s polgármester múlt pénteken mindezt óriási sikerként könyvelte el saját Facebook-oldalán, és külön hangsúlyozta, hogy az eredményt a Szentimrevárosért Mozgalomba tömörült civilek „bevonásával” érte el sok-sok tárgyalás után. Csakhogy a mozgalom kezdeményezői tegnap körlevelet küldtek a helyieknek, amelyben elhatárolódnak a rájuk nem kellő alappal hivatkozó László Imrétől. Mint írták, a kerületvezető és a momentumos alpolgármester, Orosz Anna által jegyzett nyilatkozat azt a hamis látszatot kelti, hogy velük egyetértve született meg a 23 ezer négyzetméteres döntés, miközben az új szabályozási javaslat „még mindig jelentősen nagyobb épületet eredményez, mint amit a környezet adottsága és arculata megenged”.
Hogy olvasóink igazságot tudjanak tenni, hat pontban foglaljuk össze az érdemi előzményeket és a vitás kérdéseket, s közben mindkét fél álláspontját igyekszünk bemutatni.
1. Ki és mit építene?
Ahogy említettük, a fejlesztendő telek egy umbuldagyanús ügylet után került a Buda Gardens Ingatlanfejlesztő Befektetési Alap tulajdonába – itt ki is számoltuk, hogy a vásárló körülbelül 2,2 milliárd forintot költött a terület megszerzésére. Ezt a befektetési alapot ugyanúgy a hazai hátterű, de máltai adóoptimalizáló érdekeltséggel is felvértezett DVM Group ellenőrzi, mint az építkezést levezényelni hivatott Horizon Development Kft.-t. Tehát lényegében egy kézben vannak a tulajdonosi, tervezői, kivitelezői jogok és képességek. (Ez a csapat a tisztán piaci munkái mellett arról híres, hogy a jegybankkal bizniszelt az Eiffel Palace irodaház körül, ők vágták puccba a néhai Andy Vajna és neje által felfuttatott Dorottya utcai gyémántboltot, illetve az Erzsébet-táborok renoválási munkáiból is kivehették a részüket. Ugyancsak fontos referenciájuk a Városligeti fasori Spitz-villa – amelynek felújítását a magyar miniszterelnök török barátja, Adnan Polat rendelte meg tőlük –, továbbá dolgoznak Schmidt Mária BIF Nyrt.-jének is.)
A fejlesztők eredetileg három óriástömböt „ültettek” volna a Feneketlen-tó kertvárosias környezetébe, az egyébként szűkös és egyirányú Diószegi útra – 350 lakással és 500 beállós mélygarázzsal. Ez a projekt szelídült időközben 23 ezer négyzetméteres, a mélyben 260 parkolóhelyes irodakomplexummá, ahogy László Imre bejelentéséből megtudhatta a nagyérdemű. (Elterjedtek olyan jóhiszemű pletykák a kerületben, hogy az 1,2 hektáros területen 1,8-as szintterületi mutatóval jóváhagyandó épület a föld feletti és alatti részekkel együtt lesz 23 ezer négyzetméter nagyságú, de ez utóbbi szám valójában csak a felszíni méretet jelöli.)
2. Mit vállalt a kampányban a DK-s polgármester?
Mivel a kampányidőszakban László Imre (az őt támogató összes jelölt nevében) írásban is rögzítette, hogy a Diószegi út mostani beépítési intenzitásánál nagyobb és sűrűbb dolgokhoz nem adja a nevét – és a civilek az alábbi dokumentumot a Szentimrevárosért Mozgalom levelezőlistáján is közzétették –, sok száz kerületi család vette biztosra: legfeljebb 15 ezer négyzetméteres, nagy zöldterülettel körülölelt objektumról lehet szó. László ráadásul arra is ígéretet tett, hogy a szomszédos játszótér területét akár kisajátítás árán is megkétszerezik (a Buda Gardens-telek rovására).
3. Miért ígért ilyen kemény dolgokat László Imre, és mára miért változott a helyzet?
Mindezt nyilván a polgármestertől is megkérdeztük, hivatala pedig így válaszolt: hatalmas előrelépésnek tekintik, hogy a szintterületi mutatót az eredeti 3-asról, majd a 2019-ig hatalmon lévő fideszesek által kitárgyalt 2,5-ösről 1,8-ra tudták csökkenteni. „A volt ÉMI-telket az állam értékesítette, jóval a piaci ár alatt, hiszen az nem az önkormányzat tulajdona volt. A tranzakciót rendőrségi vizsgálat követte. A korrupciógyanús ügylet ellen sem Hoffmann Tamás, a kerület előző Fidesz–KDNP-s polgármestere, sem Simicskó István országgyűlési képviselő nem tett semmit. (A beépítést eddig blokkoló változtatási tilalmat viszont a korábbi fideszes vezetés kezdeményezte – A szerk.). Sajnos az egész beruházást nem tudjuk leállítani, mert azzal milliárdos nagyságrendű kártalanítási pert kockáztatnánk, miközben a kormányzati elvonások így is rendkívüli terheket rónak Újbudára. (…) Tehát a választási kampány során tett ígéreteinket igyekszünk betartani. A Buda Gardens-beruházás esetében sikerült az eredetileg tervezett zöldfelületet jelentősen, 20-ról 35 százalékra növelni. A beruházót arról is meggyőztük, hogy saját pénzén korszerűsítse a szomszédos játszóteret, nyissa meg a területet az ott élők előtt, hozzon létre a Diószegi út felőli oldalon egy sétányt, a parkolóhelyek számát csaknem a felére, az épület méretét pedig 40 százalékkal csökkentse. A beruházó a játszótér fejlesztése mellett azt is vállalta, hogy a Diószegi út irányában az út menti fák és a fejlesztés zöld felületeit összekapcsolja, közparkká alakítja, egyebek mellett kávézóval és baba-mama-papa szobával.”
Arra a kérdésünkre pedig, hogy a kampányban vállalt játszótérkétszerezés miért marad el, az alábbi választ kaptuk: „A Diószegi úti játszótér a kerület legnagyobb játszótere, ráadásul a környéken számtalan játszótér és sportpark található még. A terület megduplázásánál jobb megoldás, ha a már meglévő, rossz állapotú, elavult játékokat, sporteszközöket felújítjuk, korszerűsítjük. Meggyőződésünk, hogy ez szolgálja legjobban a környéken élők érdekeit.
A kampányígéretekre vonatkozó kérdéseinket a polgármester mellett a Buda Gardens-terület egyéni képviselőjének ugyancsak elküldtük – már csak azért is, mert Kreitler-Sas Mátét a zöldpárti identitású LMP delegálta a 2019-es összellenzéki szövetségbe. A politikus leszögezte: ő továbbra is a civilek javaslatait támogatja, de egyetlen LMP-s képviselőként ül a testületben, közvetlenül nem részese a városvezetésnek, „ezért igen korlátozottak az eszközeim arra vonatkozóan, hogy rákényszerítsem a helyi kormányzó pártokat a választási ígéretek betartására”.
4. Mit nyerhet a befektető?
Önkormányzati forrásaink szerint a befektető képviselői sűrűn hivatkoztak arra az elmúlt hónapok egyeztetései során, hogy eddig 3 milliárd forintot költöttek telekvásárlásra és előkészületekre (ahogy írtuk, ebből 2,2 milliárdnak nyoma is van). Tehát ha a polgármesteri vezetés nem engedi nekik, hogy legalább 23-25 ezer négyzetméteres irodaházat építsenek, veszteséges lehet a projektjük. Ráadásul ha a politikusok nélkülük módosítanák lefelé a beépítési paramétereket (például 15 ezer négyzetméterig), kártalanítási pert indítanak, hiszen ők úgy vették a telket, hogy az akkori szabályozás szerint oda akár 37 ezer négyzetméteres épületegyüttes is emelhető.
A Válasz Online által megkérdezett szakértők szerint a László Imre által kialkudott 23 négyzetméteres ingatlan piaci értéke biztosan 20-22 milliárd fölött lesz. Vagyis a fejlesztőknek – az eddig állítólag már elköltött 3 milliárdon túl – legalább 17-19 milliárdot bele kellene ölniük a projektbe, hogy a történet ne nyereséges, hanem nullszaldós legyen. A jövőt persze nem látjuk, de létezik olyan ingatlanpiaci számítás, amely alapján talán további mértékletességre lehetett volna „kérni” a befektetőt.
5. Mit tesz most a Szentimrevárosért Mozgalom?
A civilek a múlt vonatkozásában egyértelművé tették: „Az új kerületi vezetéssel a Szentimrevárosért Mozgalom alapítói több ízben egyeztettek, hogy vállalásaik megvalósíthatók legyenek. Az egyeztetések során kiderült, hogy Újbuda új vezetése egyik fenti vállalását sem tartja. Kompromisszumot kértek a Szentimrevárosért Mozgalomtól, erre válaszul olyan kötött beépítési javaslatot dolgoztunk ki, amely különös rendszerével a környezeti értékeket megtartó összefüggő zöldfelületet biztosított. A sablonostól eltérő építészeti- és szabályozási javaslat vállalásának feltétele mellett az 1,6-os szintterületi mutatót ajánlottuk maximumként. Legnagyobb meglepetésünkre ezt sem fogadták el.”
Ami pedig a játszóteret illeti: „Az építési helyet 30 méterrel javasoltuk elhúzni a játszótértől, hogy a gesztenyefasort a kétszintes mélygarázsépítés közbeni és utáni káros következményeitől megóvjuk, illetve a tervezett irodaház és a játszótér között kellő, teljesértékű zöldfelületi védősáv alakulhasson ki. Ám a játszótér bővítéséről a polgármesteri közleményben már szó sincs, az előző kerületi vezetéshez hasonlóan már csak funkcióinak bővítéséről szól a vállalás.”
A civilek azt is jelezték, hogy az önkormányzat honlapjára felkerült új kerületi építési szabályozási javaslat lehetővé teszi, hogy a játszótér határától már 12-15 méterre irodaház épüljön, ez pedig különösen elfogadhatatlan. Így – mint írják – a tervezet véleményezési eljárása során „továbbra is harcolunk a helyi értékek és érdekek védelméért”.
Nyitókép: Vörös Szabolcs
#Buda Gardens#Budapest#ingatlan#László Imre#Magyarország#önkormányzat#Újbuda
|
Irodaház épül a Feneketlen-tónál: a civilek elhatárolódnak a DK-s polgármester alkujától
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/06/25/buda-gardens-laszlo-imre-szentimrevaros/
|
2020-06-25 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.
2018 nyarán sokáig követtük két exkluzív jármű, egy magánrepülőgép és egy luxusjacht útját szerte Európában, és közben a magyar kormányzat és holdudvara különböző szereplőire bukkantunk. Lefotóztuk, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök az osztrák lajstromszámú magánrepülőgéppel érkezett haza Budapestre a Videoton bulgáriai meccse után. Lefotóztuk, hogy ugyanez a gép később Mészáros Lőrinc lányát, és a ZTE tulajdonosát hozta Ferihegyre. Drónvideót készítettünk arról, hogy Mészáros üzlettársa, Szíjj László, valamint egy kormánybiztos, és Homolya Róbert MÁV-elnök ugyanazzal a luxusjachttal hajókázik az Adrián, amin korábban Mészáros Lőrinc pihent. Térképre tettük a luxusjacht és a magánrepülő összes eddigi útját, és kiderült, hogy elég sokszor keresztezték egymást, még 2019-ben is.
Amikor korábban írtunk a Lady Mrd nevű jachtról és az azt Máltán regisztráló cégről, még nem volt Máltán nyilvánosan elérhető adatbázis az ott bejegyzett cégek valódi tulajdonosáról (ultimate beneficial owner), ezért akkor csak annyit tudtunk közölni, hogy a hajót egy L&L Charter Ltd nevű máltai offshore cég regisztrálta.
Erről a cégről akkor csak annyit lehetett kideríteni, hogy a névleges tulajdonosa egy PKF Fiduciaries International Ltd. nevű máltai strómancég, amely máltai cégadatok szerint több mint kétszáz offshore céget kezel tulajdonosként vagy igazgatóként. A PKF tulajdonosai George Mangion és Marianne Mangion máltai lakosok, ám az rendkívül valószínűtlen, hogy a PKF által frontolt cégek valóban az ő saját vállalkozásaik volnának.
Nyilvánosságra kerültek a valódi tulajdonosok
A máltai cégadatbázisban az L&L Charter Ltd -ről most az tudható meg, hogy a tulajdonosaként jelölt cég, a PKF Fiduciaries International Ltd. egy másik, tényleges tulajdonost képviselve “birtokol" 1199 részvényt (“on behalf of a beneficial owner"), míg saját jogán egyetlen részvény tulajdonosa. Ez a pénzmosás elleni erőfeszítések részeként megalkotott uniós direktívának köszönhetően került nyilvánosságra nemrégiben.
A tényleges, vagy végső tulajdonosa egy cégnek az a személy, vagy csoport aki(k)nek az érdekét szolgálja egy adott cég működése, aki(k)nek 25% vagy annál több szavazati joga vagy ennyi részvénye van a vállalatban, és akinek lehetősége van az igazgatóság többségének kinevezésére, illetve leváltására. Szíjj Lászlót 2018. decemberétől szerepeltetik tényleges tulajdonosként ebben a cégben: közvetve (más cégen keresztül) 99,84%-ban a végső tulajdonosa az L&L Charter Ltd.-nek.
Árulják a luxushajót, meg is lehet nézni
A Szíjj cégének tulajdonában lévő Lady Mrd-ot jelenleg eladásra kínálják, 16 millió 900 ezer euróért – tudtuk meg a hajó értékesítésén dolgozó ügynöktől. A megkeresésünkre válaszoló e-mailben Stefan Katafai, az Agent4Stars ügynökség igazgatója azt írta: ha hivatalos szándéknyilatkozatot és árajánlatot küldünk, valamint megjelöljük, hogy ki venne részt a látogatáson, akár belülről is megnézhetjük a luxushajót Horvátországban.
Hatmilliárd forintért árulják a Lady MRD luxusjachtot, amin Mészárosék járták az Adriát Most 16,9 millió euróért, azaz nagyjából hatmilliárd forintért megvásárolható a máltai bejegyzésű Lady Mrd, amin Orbán Viktor kedvenc milliárdosán kívül a NER egy másik fontos üzletembere, Szíjj László, és Homolya Róbert MÁV-elnök is utazott már. A Földközi-tengert járó, 3 szintes privát luxusjachtot másfél hónapja árulják.
Az L&L Charter Ltd nevére regisztráltak egy másik jachtot, az Artemy-t is, amiről 2016-ban a Magyar Narancs írt elsőként. Akkor le is fényképezték a hajó fedélzetén Mészáros Lőrincet és a feleségét az Adriai-tengeren.
Az általunk most megismert adatok szerint az Artemy továbbra is az L&L Charter birtokában van, vagyis ez a Lady MRD-nél valamivel kisebb hajó is Szíjj László tulajdona.
Az építőipari cégeivel rengeteg állami és önkormányzati megbízást elnyerő tiszakécskei nagyvállalkozónak Mészáros Lőrinccel is több közös cége van, és a Forbes legutóbbi gazdaglistája szerint a 4. leggazdagabb magyar. Pályafutásával tavalyi portrécikkünkben foglalkoztunk részletesen. Szíjj Lászlót kérdésekkel kerestük a máltai jachtok ügyében, amennyiben válaszol rájuk, frissíteni fogjuk a cikket.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotók, videó: Németh Dániel
A máltai cégadatok és hajóregiszterek megszerzésében a 2017 októberében meggyilkolt máltai újságírónő, Daphne Caurana Galizia emlékére létrehozott újságíró-alapítvány (The Daphne Caruana Galizia Foundation) volt a segítségünkre.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Szíjj László a Lady MRD és az Artemy jachtokat birtokló máltai offshore cég valódi tulajdonosa
|
Az elmúlt két évben sokszor írtunk arról, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által is használt, osztrák bejegyzésű, OE-LEM lajstromjelű luxus magánrepülőgép többször is pontosan oda repült a horvát tengerpartra, ahol éppen a Lady MRD nevű, máltai bejegyzésű luxusjacht tartózkodott. A 7 milliárd forint értékű luxusjachtról fotókat és drónfelvételeket is készítettünk. A NER-elit köreiben népszerű jacht valódi tulajdonosát azonban egy máltai offshore cég rejtette – eddig, mert most egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően a máltai offshore cégek valódi tulajdonosainak kilétét is nyilvánosságra hozták. Az adatbázisból kiderül, hogy az Artemy és a Lady MRD nevű jachtokat üzemeltető L&L Charter Ltd. valódi tulajdonosa Szíjj László tiszakécskei nagyvállalkozó, a negyedik leggazdagabb magyar.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/10/szijj-laszlo-a-lady-mrd-es-az-artemy-jachtokat-birtoklo-maltai-offshore-ceg-valodi-tulajdonosa/
|
2020-07-10 20:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mohács Város Önkormányzata új, országos közforgalmú kikötő építése írt ki közbeszerzési eljárást tavaly szeptemberben. Az eredményt most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A dokumentum szerint a nyílt pályázatra öten jelentkeztek, és közülük a pécsi Platina-Bau Zrt. lett a befutó. Az uniós finanszírozású beruházás keretében a cégnek tervezési, régészeti, lőszermentesítési, közmű létesítési, út-, vasút- és partfalépítési feladatai is lesznek. A teljes beruházást nettó 5,79 milliárd forintért vállalta a társaság.
A Platina Bau Zrt-ről még 2012-ben írta meg a HVG, hogy:
a társaság a munkáltatója volt Nagy Csaba pécsi fideszes politikusnak, aki a város alpolgármestere, majd a térség országgyűlési képviselője lett.
Nagy 2009-ben, alpolgármesterré választása után lépett ki a cégből, amely azonban kifejezetten népszerű lett az új városvezetés körében. A portál rámutatott: a cég alvállalkozóként bekerült a Bayer Center Zrt. alá Pécs főterének felújításába, és részese lett a Pécs 2010 keretében megvalósuló közterület felújítási program egyéb állomásainak is. Később pedig részt vett a Zsolnay Kulturális Negyed építésében is.
A lendület azóta is tart: a cég az elmúlt években számos közbeszerzést nyert el – főként – Baranya megyében. A Platina Bau építhet kerékpárutat Szigetváron, emellett Pécsett többek között parkgondozási és síkosságmentesítési munkákat végeznek más cégekkel közösen, Mohácson pedig ők felelnek a Búsójárás színtereinek fejlesztéséért, az Újváros parkosításáért, és a Szepessy tér rehabilitációjáért is.
A cég éves nettó árbevétele 2014-ben még 1,4 milliárd forint volt, ez azonban 2016-ra mindössze 537 millióra csökkent. Újabb két év múlva, 2018-ban viszont ismét megközelítette az egymilliárdot a forgalom, az adózott eredmény pedig 40 millióra ugrott a 2017. évi 3,4 millióról. Valószínűleg a tavalyi év is jól alakulhatott – köszönhetően az elnyert közbeszerzéseknek is – a 2019. évi beszámolót azonban a cég még nem hozta nyilvánosságra.
A Zrt. tulajdonosa Katics József, aki egyúttal a Pécsi Vizilabda (sic!) Kft. ügyvezetője is. A vízilabdás cég tulajdonosa pedig a Pécsi Vasutas Sportkör, illetve a pécsi önkormányzat.
Nem tudott a kapcsolatról
A kikötő építésére 2015-ben nyert nettó 4,75 milliárd forint uniós támogatást a Duna-parti város az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program keretében (IKOP), de a tervek már korábban, 2000-ben rendelkezésre álltak. 2017-ben Szekó József, a város fideszes polgármestere azt nyilatkozta a regionális lapnak, hogy a 330 méter hosszúságú új kikötő az egész Dél-Dunántúl fejlődését szolgálja majd, eddig ugyanis gazdasági és kereskedelmi szempontból a Dunát nem használták ki megfelelően.
2018-ban a mohácsi önkormányzat eredménytelennek nyilvánította az akkor kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy mindössze nettó 3,7 milliárd forintja van a projektre (ami a közel 5 milliárdos EU-s támogatás miatt kissé érthetetlen), de a beérkezett legkedvezőbb ajánlat is 6,5 milliárd volt.
Ezután következett az új tender kiírása, az építkezést azonban a polgármester már nem élhette meg: tavaly ősszel, éppen a választások előtt elhunyt. Ellenfele, a szocialista Csorbai Ferenc – bár sokan, még saját támogatói is kérték – nem lépett vissza, így ő került a város élére. Igaz, a választók (tiltakozásuk jeléül) 4076 érvénytelen szavazatot adtak le (Csorbaira 1867-en voksoltak), a korábbi testület pedig gyorsan, még a választások előtt megnyírbálta a leendő polgármester jogait.
Csorbai a választás után fideszes többségű testületet kapott maga mellé, amely világossá tette, hogy amint lehet, feloszlatják a testületet, és új választást írnak ki. Erre eddig nem került sor a veszélyhelyzet elrendelése miatt.
A kikötő pályázatát tehát még ez előző városvezetés írta ki, a nyertessel viszont már az új kötött szerződést. Ezt Csorbai Ferenc polgármestertől tudtuk meg, aki emailben válaszolt kérdéseinkre.
Az önkormányzatnál azután érdeklődtünk, ki hozta meg a döntést, (a rendkívüli felhatalmazás ideje alatt egy személyben a polgármester vagy már a képviselő-testület), illetve, tisztában voltak-e a döntés meghozatalakor azzal, hogy a cégben 2009-ig Nagy Csaba is dolgozott. Ha igen, ez befolyással volt-e a döntésre.
Érdeklődésünkre Csorbai Ferenc elmondta, az eljárásban egy még 2019. nyarán kijelölt és eljárásban döntéseket hozó 3 tagú bíráló bizottság tett döntési javaslatot felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó felügyelete és ellenjegyzése mellett. A döntési javaslat aztán a Miniszterelnökség ellenőrzésén esett át, végül megkapta a Miniszterelnökség szabályossági tanúsítványát is. Ő ezt a Miniszterelnökség által jóváhagyott döntési javaslatot fogadta most el. Csorbai szerint a döntésre Nagy Csabának kihatása nem volt, igaz, a polgármester a céggel való kapcsolatról sem tudott.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A mohácsi Duna-part. (A szerző archív felvétele)
|
Ötmilliárdért épít kikötőt Mohácson az a cég, amelyben a fideszes Nagy Csaba is dolgozott
|
Újabb közbeszerzést nyert el az a cég Baranyában, amelyben évekig Nagy Csaba, a térség fideszes országgyűlési képviselője is dolgozott. A pécsi Platina Bau Zrt. ezúttal kikötőt építhet Mohácson, ahol számos más beruházásért is felel. A döntést a szocialista polgármester hozta meg, aki azonban állítja, nem tudott a kapcsolatról a nyertes cég és Nagy között.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/06/30/otmilliardert-epit-kikotot-mohacson-az-a-ceg-amelyben-a-fideszes-nagy-csaba-is-dolgozott/
|
2020-06-30 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért.
Településfásítási programot indított az Agrárminisztérium, amelynek keretében 2020. június 15-től minden tízezer fő alatti település pályázhatott belterületen ültethető fákra. Településenként 10-30 fát lehetett igényelni – a 12000 darab fa szinte rögtön gazdára talált.
A pályázat a 2019 őszén indított Országfásítási Programhoz (VP-20.2-16) kapcsolódik, célja elsősorban a közterületek, valamint az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása. Az ültetésekre 2020 őszén és jövő tavasszal kerül sor.
A fásításra 500 millió forintos keretösszeget határoztak meg, amely 12000 sorfa beszerzését takarja. Ez nagyjából 40 ezer forintot jelent darabonként. Az Agrárminisztérium számára az állami tulajdonú KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. biztosítja a fákat.
A törekvés jó és támogatandó, mégis felmerül a kérdés, miért kerül legalább négyszer annyiba egy fa a KEFAG-tól beszerezve, nagy tételben, mint bármelyik faiskolától egy darabot megvásárolva, beleértve a saját kiskereskedésüket is? Merthogy úgy tűnik, ez a helyzet.
Négyszeres áron
Megnéztük a kereskedéseket, és a következő árakat találtuk: fehér eperfa 4089 forint, keskenylevelű kőris 7000-12000 forint, gömb szivarfa 10500-13500 forint, tövistelen lepényfa 9500 forint, korai juhar 15000 forint. Vagyis sok helyen töredékébe kerülnek a listában szereplő fák, sőt akad, ahol a házhozszállítás is ingyenes 20-25000 forint felett.
A pályáztatást lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület (OEE) tájékoztatása szerint az árkülönbség oka az, hogy:
minden fához 3 darab támasztó karót, rögzítő hevedereket, a törzset védő hálót és talajtakaró mulcsot is kapnak a pályázók, valamint a házhozszállítás díja is a kiírót terheli.
„A programban kínált fák 10-14 cm törzskörméretűek, földlabdásak vagy konténeresek, azzal együtt 2-5 méter magasak” – írta az egyesület arra a kérdésünkre, hogy pontosan mit is kapnak a nyertes kistelepülések.
Hogy miért kellett bevonni az OEE-t, amely a program koordinálását végzi, az nem derült ki. Bár erről megkérdeztük az Agrárminisztériumot, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Azt megtudtuk ugyan, hogy stratégiai megállapodás van a minisztérium és az OEE között, de ez jogszabályi előkészítésre, illetve véleményezésre vonatkozik. Az egyesület saját bevallása szerint 40 millió forintot (a program költségvetésének 8%-a) kap azért, hogy lebonyolítja az igényléseket, kapcsolatot tart az önkormányzatokkal, és biztosítja egy-egy erdész szakember jelenlétét az ültetések során. A fák ültetésével kapcsolatos tájékoztató kiadvány elkészítése és a program teljes kommunikációja is az egyesület dolga. Azt, hogy az említett 40 millió forintot az 500 millión felül biztosította a minisztérium vagy annak részeként, többszöri kérdésünkre sem árulta el az OEE.
Érdekes egybeesés ugyanakkor, hogy az OEE elnöke, Zambó Péter (aki idő előtt visszaadta mandátumát) az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára volt. Zambó 2019. február 18-a óta dolgozik a minisztériumnál, miután elődjét, Bitay Márton Örsöt menesztették a hivatalából. Az ő neve többek között arról lehet ismert, hogy ő volt az állami földvásárlási program felelőse, amelynek során rengeteg földet árvereztek el, és amivel sokan jól jártak a szereplők közül. Az egyesület új elnökét, Kiss Lászlót június 20-án iktatták be, ő egyébként az Ipoly Erdő ZRt. vezérigazgatója is.
Invazív fafaj volt a listán
Eredetileg az ezüst juhar is, amely invazív fafajnak számít, szerepelt a választható fák listájában. Érdeklődtünk, mi ennek az oka.
Ezzel kapcsolatban az OEE elmondta, az igényelhető fafajok kiválasztásánál fontos szempont volt a fajok várostűrő képessége. A települések a fák szempontjából szélsőséges élőhelynek számítanak, amit sok esetben csak idegenhonos fajok vagy egyes fajok kertészeti változatai viselnek el. Mivel a termőhely ismeretében a fafaj kiválasztása az igénylők felelőssége, ezért a program minél szélesebb kínálatot biztosított, hogy minden lehetséges termőhelyre legyen megfelelő fafaj.
A vonatkozó Európai Uniós rendelet által felsorolt inváziós fajok közül Magyarországon egyedül a bálványfa fordul elő, ez a jogszabályoknak megfelelően nem is szerepelt a programban igényelhető fajok listáján. Az ezüst juhar hangsúlyozottan belterületi alkalmazását általánosságban nem tiltják a jogszabályok, ezért szerepelt kezdetben az igényelhető fajok listáján.
A Magyar Díszkertészek Szövetségével időközben lefolytatott egyeztetések alapján azonban végül csak olyan fajok kerültek fel a listára, amelyek szerepelnek a szakmaközi szervezetként működő szövetség által kiadott „Közterületi sorfák jegyzékében”, így az ezüst juhar még az igénylési felület megnyitása előtt kikerült az igényelhető fajok közül.
Fotó: oee.hu
Frissítés (2020.07.07.) Cikkünk megjelenését követően részben reagált korábbi megkeresésünkre az Agrárminisztérium. Szerintük nincs túlárazva a minisztérium Településfásítási Programja, mivel a 10 ezer fő alatti településeknek szóló program központi elemét kétségtelenül a belterületen elültethető fák jelentik, de a sikeres igénylők nem pusztán fákat, hanem egy komplett csomagot kapnak, ami több, az egyes fák közvetlen árán kívüli tételből áll.”
Ezek a következők: „a 10-14 centiméter körméretű, 3-4 éves, földlabdás vagy konténeres, 2-5 méter magas, belterületi ültetésre alkalmas fák költsége. A 2020 nyári igénylés után a fák őszi illetve következő tavaszi ültetési időszakig történő tárolása és ápolása (ennek során fák kiemelése, földlabdázása, vermelése, konténerezéshez szállítás, visszametszés, termesztő közegbe ültetés, konténerezés, csepegtető locsolás és támrendszer kiépítés, fák kötözése, 2 tenyészeti időszakban történő ápolás, tápanyag utánpótlás, növényvédelem, locsolás, téliesítés (fagy elleni védelem). A csomagokhoz tartozó eszközök beszerzése, esőmentes rakodó felületen történő tárolása az elosztásig; 36.000 db karó, 3.000 zsák takaró mulcs (20l/fa), 12.000 db favédőrács, továbbá kötöző hevederek, karót rögzítő távtartók, madárodúk. Két elosztási ponton a kiszállítandó csomagok összeállítása, szállításra történő előkészítése. Szállítási időpontok egyeztetése közel 500 sikeres igénylési helyszínen, 10-30-as tételenként az ültetési csomagok egységes kiszállítása az ország egész területén. Kapcsolattartás mintegy 500 településsel, minden ültetési helyszínen erdész vagy kertész szakember jelenlétének a biztosítása az ültetéskor. Ültetéssel kapcsolatos információkat tartalmazó kiadvány készítése a települések számára.”
|
Túlárazott fákra pályázhattak a kistelepülések az Agrárminisztérium országfásítási programjában
|
A kereskedelmi árak három-négyszeresébe kerülhetnek azok a fák, amelyeket a településfásítási program során oszt szét az Agrárminisztérium. Félmilliárd forintból 12 ezer facsemetét ültetnek majd el országszerte, a lebonyolító Országos Erdészeti Egyesület 40 millió forintot kap mindezért.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/07/tularazott-fakra-palyazhattak-a-kistelepulesek-az-agrarminiszterium-orszagfasitasi-programjaban/
|
2020-07-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Valamikor 7-8 éve lehetett, amikor a bányát megnyitották, akkor naponta jöttek a teherautók. Nem volt tőle nyugtunk, olyan port csináltak, hogy élni is alig lehetett. Aztán, egyik napról a másikra, minden csendes lett. Csak 2015 nyarán indult újra a forgalom, de akkor már a kerítésépítő gépek jöttek. Utána szerencsére újra csend. Ezért is tűnt furcsának, hogy egy hónapja újabb teherautók jelentek meg a bányánál” – mesélte az Átlászónak egy mórahalmi férfi. Nevét a munkája miatt nem írhatjuk le. Szereti a természetet, gyakran jár a határhoz vezető úton a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola felé.
“A parti fecskék korán visszatértek, szeretik a homokbánya itt hagyott kúpjait. Ott költenek, nincs ebben semmi meglepő. A teherautók először egy rámpát építettek a bányánál, majd a markolóval elbontották a fél kúpot. Azt, amihez évekig senki sem nyúlt hozzá” – folytatta.
Az érintettlen földhalmok a Google Earth fotóin is jól láthatóak.
A férfi azt mondta, azért fordult az Átlátszóhoz, mert felháborítnak tartja, hogy miközben a nemzeti parkok minden évben a fecskék fokozott védelmére hívják fel a figyelmet, addig egyeseket ez egyszerűen hidegen hagy.
Egy ilyen felhívást még május végén tett közzé a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, abban a közösségi posztban azt írták, “a hajdani homokbányák régen leomlott falait vették birtokba a védett madarak. A helyileg illetékes természetvédelmi őr és a terület tulajdonosai jóvoltából a telepek folyamatos zavartalansága biztosítva van. Ennek következtében május végére már öt nagyobb és néhány kisebb telepen együttesen 3500-at meghaladó partifecske és megközelítőleg 1000 új gyurgyalag költőüreg volt az általuk birtokba vett régi falmaradványokban. A partifecske (Riparia riparia) Magyarországon védett, természetvédelmi értéke: 50 ezer forint.”
De úgy tűnik, a mórahalmi bányánál ez a “közmegegyezés” nem működik. Az Átlászó informátora nem csak lapunknak, de az illetékes természetvédelmi hatóságnak is szólt. Úgy tudjuk, ők szemlét is tartottak, de hiába kerestük a területileg illetékes Kiskunsági Nemzeti Parkot, nem válaszoltak kérdéseinkre. Ellenben a rendőrség azt közölte, hogy:
a Szegedi Rendőrkapitányságon fokozottan védett élő szervezet egyedére elkövetett természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.
A terület a tulajdoni lapok szerint két magánszemélyé. A bányában 2016-2018 között volt a budapesti Pannon Ásvány Kft. székhelye. A cég tulajdonosai megegyeznek a terület tulajdonosaival. Kerestük a Pannon Ásvány Kft.-t, van-e tudomásuk homokelszállításról, ha igen, az mikor történt. Tudnak-e arról, hogy madarak fészkeltek-e a homokban abban az időben, illetve a rendőrség kereste-e őket az ügyben.
Egyetlen kérdésünkre sem válaszoltak.
Nem ez lenne az első alkalom, hogy fecskefészkeket semmisítenek meg cégek vagy épp önkormányzatok.
Százával verték le a fecskefészkeket egy szolnoki önkormányzati beruházás helyszínén
Közpénzből újítottak fel közingatlant Szolnokon, a munkák legkevesebb 80, más számítások szerint 300 molnárfecske-család pusztulásával, de legalábbis elüldözésével jártak. A rendőrség egy ideig tologatta az aktákat, mára megszüntette a nyomozást. Szerzőnk civil aktivistaként végigküzdötte, és dokumentálta is a történteket. [featuredbox text=
Fotó: A szerző felvétele.
|
Fecskékkel együtt hordhatták el a homokot egy mórahalmi bányából, a rendőrség nyomoz
|
Fokozottan védett élő szervezet egyedére elkövetett természetkárosítás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen, miután egy teherautóval homokot hordtak egy évek óta pihenő homokbányából. Akkor, amikor a partifecskék már költöttek a homokkúpban.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/07/fecskekkel-egyutt-hordhattak-el-a-homokot-egy-morahalmi-banyabol-a-rendorseg-nyomoz/
|
2020-07-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
“Ma, holnap és holnap után lehet Zsombón átvenni a lakossági kukákat, amit a KEOP 1.1.1/C/13-2013-0004 pályázat keretében kaptunk. A furcsaság a történetben az átadás-átvételi elismervény, amit a kuka átvételkor alá kell írnia minden ingatlantulajdonosnak. Ebben pontosan leírják milyen feltételekkel és hogyan szabad használni a kukát, stb, meg ott is írják a bizonyos 5 éves fenntartási időszakot. A hiba ott van, hogy ezen a 2020.06.30-án történt átvételen olyan papírt írattak alá mindenkivel (akivel beszéltem) amin 2018 tavaszi dátum szerepel! Több mint 2 évvel korábbi, mint amilyen napon ténylegesen történt az átadás-átvétel” – írta nemrég az Átlátszónak egy zsombói férfi. Hozzátette, amikor erre rákérdezett, azt mondták neki, “a dátumozás nem számít, lényegtelen, csak a pályázat miatt szükséges, meg lehet nyugodni, nincs jelentősége.”
Szerinte azonban ez nincs rendben, az pedig főleg nem, hogy a rosszul dátumozott papír alapján chipes kukákat vesznek át az ügyfelek, holott a helyszínen elismerték, hogy nincs is chip a kukákban. Azt is hozzátette, akadt átvevő, akinek a kérésére tollal végül átjavították a dátumot az aktuális napra.
Miközben az illetékesek válaszára vártunk, az esetről beszámolt a 24.hu a Zsombói Másik Oldal nevű oldal alapján. A portál idézi a hulladékgazdálkodás-korszerűsítési program kapcsán Zsombó polgármesterének 2015-ben elhangzott projektzáró beszédét, amelyben a chipes rendszer kiépítéséről beszélt. Gyuris Zsolt akkor azt mondta, a „chip a gyűjtési rendszer optimalizálását, és a szerződött mennyiségen felül kihelyezett hulladék elszállításából adódó többletköltség csökkenését is eredményezi majd.” Gyuris ötvenkétezer szemetes kukáról tett említést, amelyekre jeladót szereltek Szegeden és a város környékén.
Meg is találtuk a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2015-ben kiírt közbeszerzését, amely a chipes rendszerről szólt. A ma is elérhető szerződés szerint a Mórahalom térségi körzetre 6370 eszközt nyertek, összesen 51 995 edényt vettek és chipeztek fel.
Nem kértek chipes kukákat
Ezekből azonban Zsombó nem kapott. Ezt már Koltainé Farkas Gabriella mondta az Átlátszónak. A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási társulás – munkaszervezet vezetőjét telefonon értük el. A társulás elnöke a szegedi polgármester, Botka László, míg az elnökhelyettes az eszközök beszerzésének idején Zsombó polgármestere, Gyuris Zsolt volt. (Ezért számolt be ő annak idején a chipes közbeszerzésről.)
Megkerestük az ügyben a kukákat kiosztó Négyforrás Nonprofit Kft. is, amely az Átlátszó kérdésére elmondta, szerintük politikai indíttatású támadás érte őket, amiben nem akart részt venni. Ugyanakkor azt is mondták, hogy visszadátumozták a jegyzőkönyveket. Mint írták, az edények kiosztása már 2018-ban megkezdődött az érintett szolgáltatási területen, azonban
„munkaerő kapacitás hiánya miatt azonban elhúzódott a kiosztás, és nem kerültek újra kinyomtatásra a jegyzőkönyvek”.
A chipekkel kapcsolatban azt írták, hogy “az érintett projekt (Keop 1.1.1/C/13-2013-0004) keretében a közszolgáltató nem vett át chipeket. Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó települések nem voltak érintettek a projekt során a chipes beszerzésben.”
Szerintük a pályázatot határidőben lezárták, aminek a kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. Az edényeket is ők vásárolták meg 2015-ben, a kiosztás részben a kormányzati kukaholding körlüi anomáliáknak is köszönhető, ugyanis a települési cégek többsége az átszervezéssel nem lett közszolgáltató, a kukák kiosztása akadozott.
Ugyanakkor Zsombón vettek chipet is: a közbeszerzési adatbázis szerint az Üllés, Zsombó, Bordány, Forráskút települések tulajdonában álló Négyforrás Nonprofit Kft. 2014-ben írt ki közbeszerzést egy kukásautó, valamint “10.000 darab edényzetjelölő eszköz (chip), valamint mérő- és azonosító rendszer” szállítására. A közbeszerzést az M-U-T Hungária Kft. nyerte, 72,6 millió forintos ajánlattal. De ez csak chipekről szólt, kukáról nem. Ezeket viszont nem használják, a rezsicsökkentés és a kukaholding visszaosztása nem elég a rendszer üzemeltetésére.
Felbukkant a „fideszes kisgömböc”
Úgy tűnik azonban, hogy mindez csak a történet egy kis szelete. Kiderült ugyanis, hogy több település azóta kivált a társulásból: Domaszék, Kistelek, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Bordány, Üllés, Zsombó, Mórahalom, Forráskút immár a vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-hez tartozik.
Így fordulhat elő, hogy míg korábban a szemét a sándorfalvi úti lerakóra került, most Felgyőre, Vaskútra vagy Kiskunhalasra. A zsombói hulladék a korábbi 17 kilométer helyett most 55 kilométert utazik. De, hogy még így is megéri, azt iparági forrásunk azzal magyarázta, hogy a közszolgáltatóknak adott támogatás fedezi a többletutaztatást.
A vaskúti FBH-NP Közszolgáltató Nkft.-ben ugyanakkor nem csak a települések tulajdonosok, hanem tavaly óta a VERTIKÁL Vagyonkezelő Kft. is. A cég terjeszkedéséről 2017-ben írt először Hadházy Ákos, a korrupcióinfón. Az értelmetlen utaztatást akkor úgy mutatta be, hogy “Adonyba, a Vertikál Zrt.-hez viszik a szemetet, ezért – hasonlóan Szekszárdhoz – Dunaújvárosnak is nagyon drága a szállítási költség, hiszen a dunaújvárosi lerakó helyett 23 kilométert utaztatják a szemetet”. A cikk nyilván joggal kéri számon, hogy miért kell a szemetet Adonyba, a Vertikál telepére szállítani: „ez a szemét-utaztatás hatalmas kiadás a városnak, de nagyon jó bevétel a maszek hulladéklerakónak.”
A Vertikált a napi.hu “fideszes kisgömböcnek” nevezte tavalyi cikkében, amikor arról írt, hogy egyre több szemétcég menekül hozzájuk a csőd elől, amit főként az állami kukaholding utófinanszírozási rendszere okoz.
Fotó: A zsombói átvételi elismervény. Forrás: olvasói levél
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Visszadátumozott jegyzőkönyvek, chip nélküli kukák és fideszes szemétcég Zsombón
|
Visszadátumozott jegyzőkönyvekről és chipes kukák hiányáról beszélnek a Csongrád-Csanád megyei Zsombón. Az ügyet a média is felkapta, pedig a szolgáltató Négyforrás Nonprofit Kft. az Átlátszónak elmondta, a kukákba az adott projekt nem is szánt chipet, a kiosztás pedig 2018-ban kezdődött. A háttérben felbukkan az egyre gyarapodó Vertikál Vagyonkezelő Kft. is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/09/visszadatumozott-jegyzokonyvek-chip-nelkuli-kukak-es-fideszes-szemetceg-zsombon/
|
2020-07-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Még mindig csak a tervezés szakaszában van a Siófokot Péccsel összekötő kerékpárút, amelyre évek óta várnak az érintett települések – és persze a bringások. Emiatt a Balatonról délre haladó kerékpárút továbbra is semmibe vezet; pontosabban úgy ér véget, hogy már csak földúton lehet továbbhaladni Fejér megye irányába.
A „Sió-csatorna kerékpárút” a Balatoni kerékpárút kiegészítőszakasza Siófok és Siójut között. A 12 kilométer hosszú útvonalon Balatonszabadi és Ádánd is megközelíthető – a megyehatárnál azonban az aszfaltos út hirtelen véget ér. A problémára tavaly a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hívta fel a figyelmet, változás azonban a mai napig nem történt.
Utánajártunk, miért.
A kerékpárút még 2006-ban készült el 140 millió forintból, 90 százalékos uniós támogatással az Orpheusz-program keretében. A kerékpárút folytatása, akár Tolna, akár Fejér megye irányába kitartóan várat magára, pedig már évekkel ezelőtt elkészült a terv, amellyel megszüntethető lenne a zsákutca. Ez pedig a Siófok és Pécs közé (eredetileg a horvát határig) tervezett, 136 km hosszú kerékpárút, amely érintené az ádándi részt is.
A beruházást 2017-ben kormányhatározatban hagyták jóvá. Akkor a tervek még arról szóltak, hogy több kerékpáutat, így a Siófok-Dombóvár (84 kilométer) és a Dombóvár-Pécs (52 kilométer) szakaszt 2019-ben adhatják át, a beruházásokra pedig összesen több mint 7 milliárd forintot költenének.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházássál kapcsolatban 2018-ban a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ki is írta a tanulmányterv elkészítésére vonatkozó közbeszerzést, amelyet 164 millió forintért végezhet el a TURA-Terv Mérnökiroda Kft. és Via Futura Mérnöki, Tanácsadó és Szolgáltató Kft.. Ekkora viszont már az is tudható volt, hogy a fejlesztések csúszni fognak. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy ez még csak a tanulmányterv, amelyet kivitelezési terv, majd kivitelezési eljárás követ, valószínűleg nem is keveset.
Ezt támasztotta alá az egyik érintett település, Tamási alpolgármestere, Széles András is, aki kérdésünre elmondta:
a projekt lépésről lépésre halad, de már nem mernek jóslatokba bocsátkozni a befejezés időpontját illetően.
Az biztos, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal által június végén közzétett dokumentumok szerint „a Siófok-Pécs kerékpárút Baranya megyei szakaszának létesítése vonatkozásában kizáró ok merült fel, mivel a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban”. Ugyan „az összhang a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig megteremthető”, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, nem tudni.
Így aztán a „terepbicajozást nem toleráló bicikliseknek” továbbra is két választásuk marad, ahogy a welovebalaton.hu fogalmazott: „vagy elmennek a két település valamelyike felé, vagy eltekernek a semmibe vesző bringaút 3 kilométerrel odébb lévő vége felé, hogy aztán visszatekerjenek”.
Fotó: google maps/Sándorics Tamás
|
Évek óta a semmibe vezet a kerékpárút, hiába lett gazdasági szempontból kiemelt a beruházás
|
Még mindig csak a tervezés szakaszában van a Siófokot Péccsel összekötő kerékpárút, amelyre évek óta várnak az érintett települések – és persze a bringások. Emiatt a Balatonról délre haladó kerékpárút továbbra is semmibe vezet; pontosabban úgy ér véget, hogy már csak földúton lehet továbbhaladni Fejér megye irányába.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/09/evek-ota-a-semmibe-vezet-a-kerekparut-hiaba-lett-gazdasagi-szempontbol-kiemelt-a-beruhazas/
|
2020-07-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adottHét fejezetből álló közbeszerzést írt ki Békéscsaba önkormányzata, összesen 1,5 milliárd forintot szántak a Kerekegyházi utca szakaszra tervezett “kerékpárforgalmi létesítmény” (mezőgazdasági út), a Kígyósi úti kerékpárút és csapadékcsatorna, a Kétegyházi úti kerékpárút megépítésére, valamint a Temető sori – Bartók Béla úti kerékpárút felújítására – ez mind a „A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása” projektben szerepel. Ezen kívül Gerla településrészen is épül kerékpárút, valamint a Lencsési úton felújítást is terveznek – ahogy a Ligeti soron is„A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása” című projekt részét képező Kerekegyházi út – Kígyósi út részt ugyan 426 millió forintosra tervezték, végül a kormánykedvenc Szijj Lászlóhoz köthető Hódút Kft. nyerte meg, 478 milliós ajánlattal. Ezért a pénzért 855 méter mezőgazdasági út épül a Kerekegyházi utcán, 970 méter a Kígyósi úton, 937 méter a kétegyházi úton, de lesz új csatorna és kerékpárút felújítás a Bartók Béla útonSzintén a Hódút viszi a tervezett 512 millió helyett 592 millióért a Lencsési úti kerékpárút építést, ebben elbontják a meglévő kerékpárutat, majd kétirányú utat építenek 773 méteren, a 3,2 kilométer hosszú külterületi szakaszon szintén kétirányú kerékpárút lesz. Felújítanak 2,1 kilométernyi kerékpárutatKi más, mint a Hódút viheti a „A Modern Városok Program keretében megvalósuló „Békéscsaba meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel” elnevezésű részt, a tervezett 109,5 millió helyett 168,3 millióért. Ennyi pénzért átépítik a kerékpárutat a Széna utcától a Mezőmegyeri vasúti gyalogos aluljáróig, (a meglévő terv szerinti 0+000 – 2+215.04 szelvények közötti szakasz). És még egy pici felújítás is belefért, a Dobozi út – Gém utca környékén – 130 millió helyett 215 millióért. Az átjáró építés is a Hódútnál landolt: 18 helyett 21,8 millióértA Szijj László féle Hódút Kft. az 1,5 milliárdos közbeszerzésből 1,475 milliárd forintot hozott el, így pár részre nem is maradt fedezet. A közbeszerzési értesítő szerint a 2. és 4. rész eredménytelenségének indoka, hogy a legkedvezőbb ajánlat 110 millió forint volt, ami meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (83,4 millió forint volt), míg a második részre 337 milliót szántak, de a legolcsóbb ajánlat is 395 milliós voltA többi esetben nem volt gond, hogy a Hódút a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatokat adottA Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút Kft.) a Duna csoport tagja a Magyar Vakond és a Duna Aszfalt mellett, amely Szíjj László érdekeltségébe tartozik. (A Hódút tulajdonosa a Hódút Vagyonkezelő Kft., amely a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft és a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft. része. Utóbbi tulajdonosa a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.)A Duna Aszfalt – amely saját bevallás szerint is a magyar építőipari piac egyik legjelentősebb szereplője – rendre nyeri a nagy összegű állami beruházásokat. Ezzel együtt a Hódutat sem kell félteni. Kötöttek már keretszerződést 27 milliárd forint értékben (egy gazdasági csoportosulás tagjaként) a debreceni önkormányzattal, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is (szintén más cégekkel közösen)A Kft. éves forgalma 39,7 milliárd forint volt 2017-ben, amely 2018-ra 68,5 milliárdra nőtt 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett. Tavaly a cég 58 milliárdos éves nettó árbevételt ért el, adózott eredménye viszont a duplája: 5,8 milliárd forint voltSzázmilliárdos útépítési megbízást nyert Mészáros Lőrinc üzlettársának cége A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét. Hirdetés A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. 2016 május végén írt ki nyílt közbeszerzést az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszának kivitelezésére, az eljárás eredménye pedig január 14-én jelent meg az uniós értesítőbenA negyedik leggazdagabbSzíjj Lászlóról tavaly írtuk meg, hogyan lett néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Szíjj a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, számos vállalkozásban érdekelt, van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, majd a ferihegyi repülőtéren, amikor egy osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért visszaA Forbes összeállítása szerint Szíjj tavaly a negyedik leggazdagabb magyar volt, köszönhetően a Duna Aszfalt sikereinek, valamint a tőzsdére vitt MKB miattTiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapítottFotó: dunaaszfalt.huA cégadatokat az Opten Kft. szolgáltattaAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Milliárdos megbízást kapott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút Kft. Békéscsabán
|
Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/10/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/
|
2020-07-10 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
Hét fejezetből álló közbeszerzést írt ki Békéscsaba önkormányzata, összesen 1,5 milliárd forintot szántak a Kerekegyházi utca szakaszra tervezett "kerékpárforgalmi létesítmény" (mezőgazdasági út), a Kígyósi úti kerékpárút és csapadékcsatorna, a Kétegyházi úti kerékpárút megépítésére, valamint a Temető sori - Bartók Béla úti kerékpárút felújítására - ez mind a "A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" projektben szerepel. Ezen kívül Gerla településrészen is épül kerékpárút, valamint a Lencsési úton felújítást is terveznek - ahogy a Ligeti soron is.
"A Modern Városok Program keretében a Wenckheim turista- és kerékpárút kialakítása" című projekt részét képező Kerekegyházi út - Kígyósi út részt ugyan 426 millió forintosra tervezték, végül a kormánykedvenc Szijj Lászlóhoz köthető Hódút Kft. nyerte meg, 478 milliós ajánlattal. Ezért a pénzért 855 méter mezőgazdasági út épül a Kerekegyházi utcán, 970 méter a Kígyósi úton, 937 méter a kétegyházi úton, de lesz új csatorna és kerékpárút felújítás a Bartók Béla úton.
Szintén a Hódút viszi a tervezett 512 millió helyett 592 millióért a Lencsési úti kerékpárút építést, ebben elbontják a meglévő kerékpárutat, majd kétirányú utat építenek 773 méteren, a 3,2 kilométer hosszú külterületi szakaszon szintén kétirányú kerékpárút lesz. Felújítanak 2,1 kilométernyi kerékpárutat.
Ki más, mint a Hódút viheti a "A Modern Városok Program keretében megvalósuló "Békéscsaba meglévő iparterületeinek kiszolgálása komplex infrastrukturális fejlesztésekkel" elnevezésű részt, a tervezett 109,5 millió helyett 168,3 millióért. Ennyi pénzért átépítik a kerékpárutat a Széna utcától a Mezőmegyeri vasúti gyalogos aluljáróig, (a meglévő terv szerinti 0+000 - 2+215.04 szelvények közötti szakasz). És még egy pici felújítás is belefért, a Dobozi út - Gém utca környékén - 130 millió helyett 215 millióért. Az átjáró építés is a Hódútnál landolt: 18 helyett 21,8 millióért.
A Szijj László féle Hódút Kft. az 1,5 milliárdos közbeszerzésből 1,475 milliárd forintot hozott el, így pár részre nem is maradt fedezet. A közbeszerzési értesítő szerint a 2. és 4. rész eredménytelenségének indoka, hogy a legkedvezőbb ajánlat 110 millió forint volt, ami meghaladta a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (83,4 millió forint volt), míg a második részre 337 milliót szántak, de a legolcsóbb ajánlat is 395 milliós volt.
A többi esetben nem volt gond, hogy a Hódút a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatokat adott.
A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút Kft.) a Duna csoport tagja a Magyar Vakond és a Duna Aszfalt mellett, amely Szíjj László érdekeltségébe tartozik. (A Hódút tulajdonosa a Hódút Vagyonkezelő Kft., amely a Hódmezővásárhelyi Útépitő Kft és a Magyar Vakond Út és Építőipari Kft. része. Utóbbi tulajdonosa a Szíjj László féle Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Kft.)
A Duna Aszfalt - amely saját bevallás szerint is a magyar építőipari piac egyik legjelentősebb szereplője - rendre nyeri a nagy összegű állami beruházásokat. Ezzel együtt a Hódutat sem kell félteni. Kötöttek már keretszerződést 27 milliárd forint értékben (egy gazdasági csoportosulás tagjaként) a debreceni önkormányzattal, de a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel is (szintén más cégekkel közösen).
A Kft. éves forgalma 39,7 milliárd forint volt 2017-ben, amely 2018-ra 68,5 milliárdra nőtt 2,9 milliárdos adózott eredmény mellett. Tavaly a cég 58 milliárdos éves nettó árbevételt ért el, adózott eredménye viszont a duplája: 5,8 milliárd forint volt.
Százmilliárdos útépítési megbízást nyert Mészáros Lőrinc üzlettársának cége
A Hódút Kft. és a Duna Aszfalt Kft. építi az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt és Kondoros közötti szakaszának két részét. Hirdetés A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. 2016 május végén írt ki nyílt közbeszerzést az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt-Kondoros közötti szakaszának kivitelezésére, az eljárás eredménye pedig január 14-én jelent meg az uniós értesítőben.
A negyedik leggazdagabb
Szíjj Lászlóról tavaly írtuk meg, hogyan lett néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Szíjj a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, számos vállalkozásban érdekelt, van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, majd a ferihegyi repülőtéren, amikor egy osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.
A Forbes összeállítása szerint Szíjj tavaly a negyedik leggazdagabb magyar volt, köszönhetően a Duna Aszfalt sikereinek, valamint a tőzsdére vitt MKB miatt.
Tiszakécskétől Bulgárián át Dubajig: így lett Szíjj László a NER egyik legfontosabb üzletembere
Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított.
Segesvári Csaba
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Milliárdos megbízást kapott a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Hódút Kft. Békéscsabán
|
Nettó 1,48 milliárd forintos keretszerződést kötött Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a kormányközeli Hódút Kft.-vel. A cég úgy vitte el a legtöbb pénzt, hogy a tervezettnél 15-50 százalékkal magasabb ajánlatot adott.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/10/milliardos-megbizast-kapott-a-szijj-laszlo-erdekeltsegebe-tartozo-hodut-kft-bekescsaban/
|
2020-07-10 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Közleménye szerint a hvg360 cikkéből értesült a lélegeztetőgépeket beszerző OTT-ONE Nyrt. arról, hogy felügyelőbizottsági taguk, Martonicz Dániel tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárdért helyezheti üzembe a kínai lélegeztetőgépeket.
Az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója, Májer Bálint a hvg.hu-nak azt írta, miután megbizonyosodott arról, hogy a megjelent információk helytállóak, azonnal intézkedett. Első lépésként az igazgatóság haladéktalanul kezdeményezi a közgyűlés összehívását, hogy Martonicz Dánielt visszahívják a felügyelőbizottságból. Az intézkedésről a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság vezetése a BÉT – vasárnap délután meglehetősen csöndes – honlapján is közleményt adott ki.
Májer azt írta, cégük "elzárkózik az efféle összeférhetetlen tevékenységtől", azt pedig sajnálatosnak tartja, hogy az egészről a sajtóból értesült. Martonicz Dániellel pénteken beszéltünk, elsőre interjút ígért aznapra, majd később sajtósán keresztül pár nap haladékot kért.
Az OTT-ONE egy nyilvánosságra hozott dokumentum alapján 4,7 milliárd forintért szerzett be 500 lélegezetőgépet, ami 9,4 millió forintos átlagárat jelent. Korábban kiderült, a kormány a veszélyhelyzet miatt 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépekre, 16 ezer darabra szerződtek le Kínában, amiből több mint 10 ezer érkezett meg a veszélyhelyzet végéig.
A Külügyminisztérium a hvg.hu közérdekű adatigénylésére elárulta, 22 céggel szerződött le a gépek behozatalára, az átlagár durván 19 millió forint volt (amibe beleszámolták a jóval egyszerűbb, ezért olcsóbb non-invazív gépeket is). Az információhiány miatt kevés gép árát lehet megbecsülni, de az látszik, az OTT-ONE által beszerzettek jóval ez alatt vannak. A cég korábban azt írta, a koronavírus miatt jócskán felmentek az árak, 40 százalékos emelkedést tapasztaltak ugyanazoknál a termékeknél.
|
Lélegeztetőgép: cikkünk kapcsán menesztik az OTT-ONE felügyelőbizottsági tagját
|
Kiderült, hogy a vezető egyben tulajdonosa a berendezések üzembehelyezésével megbízott cégnek.
Az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója, Májer Bálint a hvg.hu-nak azt írta, miután megbizonyosodott arról, hogy a megjelent információk helytállóak, azonnal intézkedett. Első lépésként az igazgatóság haladéktalanul kezdeményezi a közgyűlés összehívását, hogy Martonicz Dánielt visszahívják a felügyelőbizottságból. Az intézkedésről a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság vezetése a BÉT – vasárnap délután meglehetősen csöndes – honlapján is közleményt adott ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200705_ott_one_martonicz_lelegeztetogep_kulugyminiszterium
|
2020-07-05 11:12:00
| true | null | null |
HVG
|
Összeomlóban: ígértek egymilliárdot a szállodásoknak, egy fillért sem utaltak
A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás már kifutott, szükség lenne a korábban beharangozott állami milliárdra. A programért a turisztikai ügynökség felel, de még a kiírásig sem jutott el.
Egymilliárd forintos vis major keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére – derült ki még március 6-án abból az interjúból, amelyet az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán adott a Világgazdaságnak. Azóta eltelt négy hónap és a magyar turizmus lényegében teljesen összeomlott a járvány miatt: a Központi Statisztikai Hivatal épp a napokban közölte a magyarországi turizmus májusi adatait, és ezek szerint a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 93 százalékkal volt kisebb, mint egy éve ilyenkor. A külföldi vendégek száma 99, a vendégéjszakák száma 98 százalékkal esett vissza, ez gyakorlatilag a turizmus leállását jelenti, különösen, hogy áprilisban is ugyanez volt a helyzet. Guller korábban azzal érvelt, hogy éppen ezért van szükség az egymilliárdos alapra, és azt is mondta, a pénz felhasználásáról később döntenek. Azóta eltelt négy hónap, de döntés máig sincs.
A hvg.hu egy olvasója azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy családi vállalkozásokat üzemeltet vidéken, két hónapja pedig e-mailben fordult segítségért a Magyar Turisztikai Ügynökséghez, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott turisztikai vis major keretről érdeklődjön, mert mint írta, „családi vállalkozásuk többszörösen érintett”. Az egyik szállodában zömmel román vendégek voltak, de „hiába nyílt meg a határ, nem nagyon jönnek, ugyanez igaz a belföldi vendégekre is, annyira a Balatont nyomatják, hogy aki megy, oda megy” – mondta.
Épp ezért szerette volna tudni, ki és milyen feltételekkel igényelheti az állami támogatást. Az MTÜ oldalán azonban az igénylésről semmilyen információt nem talált, szerinte, ha
az ember rákeres a turisztika vis major keretre, akkor csak a nagy hírverésbe fut, ami mögött nincs semmi, még csak tájékoztatás sem, hallgatnak, mint hal a szatyorban
– írta.
Kerestük az ügynökséget, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy
egyelőre nem született ebben döntés, nem született meg a kiírás. Amint lesz e téren fejlemény, minden felületünkön kommunikálni fogjuk.
Olvasónk Messengeren is írt az MTÜ-nek, azt válaszolták, hogy folyamatosan egyeztetnek a kérdésben a Miniszterelnöki Kabinetirodával és a szakma képviselőivel. Információt azonban a Miniszterelnöki Kabinetirodától sem kaptunk.
Van állami segítség, csak kevés
Orbán Viktor miniszterelnök még március 10-én nyilatkozta azt, hogy nem makrogazdasági lépésekre, hanem célzott ágazati programokra lesz szükség a turizmusban, mivel az ágazatnak a járvány miatt "kampó". Azt is megígérte, hogy ezeknek a kormány megteremi a pénzügyi feltételeit. Eddig annyi történt, hogy
csökkent a Széchenyi Pihenőkártya adóterhe,
június 30-ig megszűnt a munkáltatók járulékfizetési kötelezettsége,
3 havi bértámogatást kaptak a veszélyeztetett munkavállalók,
a helyiségbérleti szerződéseket nem lehet felmondani,
a bérleti díjakat nem lehet emelni,
felfüggesztették a magánszemélyek és a vállalkozások hitelfizetési kötelezettségét,
a vállalkozások kérhetnek munkahelymegtartó hitelt.
A szektorban dolgozók azonban mindezt keveslik. A korábban említett vidéki szállodatulajdonos erre úgy reagált, hogy
a június végén kifutott járulékkedvezmény annyit ért, mint halottnak a csók, azóta minden visszaállt a régi kerékvágásba, igen ám, csak nincs vendég.
Ő attól tart, hogy a hónapokkal ezelőtt beharangozott 1 milliárdos keret is ugyanarra a sorsa jut majd, mint a Kisfaludy-pályázat: olyan vállalkozásoknak is jutott a támogatásból, amelyek nem sokkal az eredményhirdetés előtt alakultak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség tavaly karácsonykor írt ki pályázatot hotelfelújításokra, és ahogyan arról korábban a hvg.hu írt Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor érdekeltségében lévő vállalkozások feltűnően rövid idő alatt tudtak sikeresen pályázni. A támogatást kapott szállodák listáját májusban tették közzé.
Akkor derült ki, hogy az eredetileg tervezett 20 milliárd forint helyett az MTÜ 83,5 milliárdot osztott szét a szállodaiparban, és a Mészáros érdekeltségében lévő Hungest Hotels több száz embert kirúgott, még mielőtt a milliárdos támogatást megkapta volna. A pénzből 1,5 milliárd jutott négy vidéki ötcsillagos szállodának is:
a Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft. 499 millió forintot,
a Divinus Hotel Kft. 360 milliót,
a hévízi AEG Ingatlanhasznosító Zrt. 155,7 milliót,
a siófoki Breeze Lake Zrt. pedig 426 milliót kapott.
Budapesttel mi lesz?
Miközben a kormány önti a milliárdokat a turizmusba, Budapest nem kap pénzt, noha a magyarországi vendégéjszakák csaknem felét itt kötik le. Az Mfor írta meg, hogy míg vidéken már szinte az összes szálloda kinyitott, Budapesten több, nemzetközileg is ismert hotel zárva van. Ráadásul a Kisfaludy-programot is úgy találták ki, hogy csak vidéki szálláshelyek pályázhatnak ezúttal további 60 milliárd forintra. Az MTÜ legutóbbi kiírása úgy szól: az a cél, hogy 28 ezer szálláshely összesen 55 ezer szobájának mindegyike szobánként 1 millió forintot kapjon még ebben az évben, annak érdekében, hogy ezzel is támogassák a magyar kisvállalkozókat a válságból való kilábalásban. Jelentkezni július 15-ig lehet, de fővárosi helyek nem indulhatnak.
Szintén a Kisfaludy-programon keresztül ígértek pénzt, 300 millió forintot a hónapok óta munka nélkül lévő idegenvezetőknek. Fejenként 200 ezer forintot kaphatnak, de csak azok, akik vidéken dolgoznak, a fővárosiaknak ebből – nem tudni miért – szintén nem jár, noha Budapesten dolgozik a legtöbb idegenvezető, és a külföldiek elmaradása is őket érinti a leginkább. A pályázati feltételek között szerepel az is, hogy csak olyan idegenvezető kaphat támogatást, aki a pályázat benyújtásakor is fenntartja ezt a tevékenységét, vagyis nem adta vissza az „ipart” annak ellenére sem, hogy március óta nincs munkája, folyamatosan fizeti a költségeket. Az idegenvezetők nagy része a kata szerint adózik, vagyis havonta 50 ezer forintot akkor is fizetnie kell, ha nincs bevétele – június 30-án ugyanis lejárt az adómentesség is, amelyet a kormány biztosított az ágazatban dolgozók számára, miközben sokaknak még most sincs bevétele.
|
Összeomlóban: ígértek egymilliárdot a szállodásoknak, egy fillért sem utaltak
|
A turizmusban dolgozók úgy érzik, magukra hagyta őket az állam, a járulékkedvezmény és a bértámogatás már kifutott, szükség lenne a korábban beharangozott állami milliárdra. A programért a turisztikai ügynökség felel, de még a kiírásig sem jutott el.
Egymilliárd forintos vis major keretet hozott létre a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére – derült ki még március 6-án abból az interjúból, amelyet az ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán adott a Világgazdaságnak. Azóta eltelt négy hónap és a magyar turizmus lényegében teljesen összeomlott
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200709_Negy_honapja_hirdettek_milliardos_vis_major_keretet_a_turizmusban_maig_nem_utaltak_egy_fillert_sem
|
2020-07-09 11:16:00
| true | null | null |
HVG
|
„Nem kell az ördög palotája!”, „Te lebetonoznád?”, „Stop Avalon!” – ezekkel a táblákra írt mondatokkal tiltakoztak Tatán, az Öreg-tó partjára tervezett luxushotel ellen. Szombat délután több százan gyűltek össze a valamikori lóistálló előtti téren, hogy felhívják a figyelmet arra, nem kérnek a beruházásból.
Ez az a terület, ahol egy, a Hellt is tulajdonlók másik cége 24 milliárd forintból építene egy ötcsillagos, 120 szobás luxusszállodát. Az Avalon Center Kft.-ről van szó, amelyik még májusban azt ígérte, hogy
az Öreg-tó az építkezés után is körbesétálható lesz,
a szálloda 19 méternél nem lesz magasabb,
mélygarázsban lehet majd parkolni,
és az épület nem takarja ki a népszerű Eötvös Gimnáziumot.
A helyieket azonban nem sikerült megnyugtatni. A civilek most először tüntettek az építkezés ellen. A demonstráción nemcsak tataiak voltak, hanem jöttek a közeli Vértesszőlősről, Budapestről, és messzebbről Sopronból, illetve a Balaton partjáról is. A hvg.hu-nak azt mondták, fontos nekik, hogy az Öreg-tó partjának ezt a részét eredeti környezetében őrizzék meg, oda se szálloda, se wellness- és konferenciaközpont ne épüljön. Beszéltünk olyan családdal, amelyik nemrégiben kifejezetten a most még körbesétálható tó miatt költözött Budapestről Tatára, és találkoztunk olyannal is, aki ebben a városban nőtt fel, már nem itt él, de eljött a megmozdulásra, mert fontos neki az Öreg-tó körüli környezet.
A helyiek arra is panaszkodtak, hogy miközben romokban van a város művelődési háza, egyetlenegy strandjuk sincs, noha Tata a vizek városa, és a városvezetés egy luxusszállodától várja a bevételt. A helyi képviselőknek azt is felrótták, hogy a véleményüket figyelmen kívül hagyva döntenének a beruházásról. Azt is mondták, a tó körül már most gondot jelent a zsúfoltság, nem könnyű megőrizni a rendet és a tisztaságot.
„Se wellness, se hotel, Avalon nekünk nem kell!” – többen is ezt skandálták, miközben a tömeg a térről a város központjába vonult. Itt többen is felszólaltak. Egyikük, Szeidemann Ákos, helyi tanár, aki egyike a Stop Avalon! Tata nevű, több mint 10 ezer tagot számláló Facebook-csoport alapítóinak, arról beszélt, hogy május 26-a óta megváltozott a tataiak élete. Ezen a napon mutatta be az építtető a terveket, amiről Tóth Róbert, az Avalon Center ügyvezetője korábban a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, hogy több, előzetes látványterv készült, végleges, konkrét adatokkal bíró azonban még nem. Hozzátette, hogy a cég minden beruházásánál a városvezetéssel és az illetékes hatóságokkal mindig együttműködött, minden műemlékvédelmi és környezetvédelmi szabályt, előírást betartott. Ez az esetleges tatai beruházás esetében is így lesz.
Amíg csak hasonló esetekről hallottunk, elfordítottuk a fejünket, óriási hiba volt
– jelentette ki Szeidemann, akit Tóth Enikő művészettörténész követett. Ő azt emelte ki, hogy a tervezett építkezés helyszíne kiemelt természetvédelmi terület, és szállodát építeni itt nem lehet, ha ez mégis megtörténik, akkor az visszafordíthatatlan károkat fog okozni.
A felszólalásokból kiderült még az is, hogy a civilek Bándi Gyulától, az ombudsman zöldügyekkel foglalkozó helyettesétől kértek segítséget. Időközben választ is kaptak, Bándi azt írta, jelenleg nincs mód arra, hogy az ügyben vizsgálatot indítson, de ígérte, figyelemmel fogja kísérni az Öreg-tó körüli eseményeket. A helyiek szintén levélben keresték meg Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert és az Agrártárca természetmegőrzésért felelős főosztályvezetőjét, ők még nem válaszoltak.
A polgármester, a kormánypárti Michl József Facebook oldalán közölte, hogy a következő napokban több lakossági fórumot is tartanak a beruházásról Tatán. A polgármester a hvg.hu-nak korábban azt mondta, Tatának nagy szüksége van egy ötcsillagos szállodára, ami ha megépül,
óriási előrelépés lesz Tata turisztikai vonzerejében.
Szerinte izgalmas, hogy egy nem kiemelt turisztikai térségben lévő várost nézett ki a beruházó magának.
Az építtető, az Avalon Center egyébként az engedélyeztetést akár már most is megkezdhetné, mert a helyi építési szabályzat most is lehetővé teszi, csak nem akkora méretben, mint a bemutatott terveken szerepel. Ezért ahhoz még a város szabályozási tervét is módosítani kellene.
|
Civilek tüntettek a tatai Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda ellen
|
Szinte az egész ország megmozdult, hogy ne épüljön ötcsillagos, 120 szobás luxusszálloda a kiemelt természetvédelmi területen. A polgármester ígéri, lakossági fórumokat tart a következő napokban a beruházásról.
A helyiek arra is panaszkodtak, hogy miközben romokban van a város művelődési háza, egyetlenegy strandjuk sincs, noha Tata a vizek városa, és a városvezetés egy luxusszállodától várja a bevételt. A helyi képviselőknek azt is felrótták, hogy a véleményüket figyelmen kívül hagyva döntenének a beruházásról. Azt is mondták, a tó körül már most gondot jelent a zsúfoltság, nem könnyű megőrizni a rendet és a tisztaságot.
Az építtető, az Avalon Center egyébként az engedélyeztetést akár már most is megkezdhetné, mert a helyi építési szabályzat most is lehetővé teszi, csak nem akkora méretben, mint a bemutatott terveken szerepel. Ezért ahhoz még a város szabályozási tervét is módosítani kellene.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200712_Elforditottuk_a_fejunket_oriasi_hiba_volt__civilek_tuntettek_a_tatai_Oregto_partjara_tervezett_luxusszalloda_ellen
|
2020-07-12 11:24:00
| true | null | null |
HVG
|
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
A Veszprém megyében található, körülbelül 2000 fő lakosú Badacsonytomaj a Balaton északi partján, a Badacsony hegy lábánál fekszik. Már a rómaiak is termesztettek szőlőt a településen, ami manapság a NER köreiben is népszerű hely.
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő 2016-ban vásárolt Badacsonytomaj külterületén egy 1,3 hektáros birtokot, és azóta ide van bejegyezve a 2014-ben alapított borászati cége, a Nimfeum Kft. is. Az ingatlan nem sokkal a vásárlás után egy telekösszevonással 1,5 hektárosra nőtt, a fele Szatmáry feleségéé lett, a Nimfeum Kft. pedig egy nagy beruházásba kezdett rajta.
Borászat és panzió EU-támogatással
2018-ban az Index írta meg, hogy Szatmáry borászati cégének 49,6 millió forint EU-s támogatást adott a kormány egy badacsonytomaji panzió építésére. Az uniós támogatások kormányzati keresője szerint a projekt összköltsége 118 millió forint, ám az állami honlapon semmilyen egyéb információ nem található róla. Sem az, hogy pontosan miről van szó, sem az, hogy kik voltak a támogatást megítélő bizottság tagjai, sem a kifizetés(ek) dátuma, sem a megvalósítás kezdete és vége.
Viszont a támogatásnyilvántartás szerint a Nimfeum Kft. 2017-ben is kapott uniós támogatást: akkor 77,9 millió forintot ítéltek meg neki borászati üzem kialakítására. A palyazat.gov.hu szerint a projekt összköltsége 155,9 millió forint, de a panzióhoz hasonlóan erről a beruházásról sem olvashatók részletek.
A közbeszerzési értesítőből azonban kiderül, hogy a Nimfeum a badacsonytomaji birtokon már megtalálható két épületetet alakítja át. A kivitelező mindkét esetben az Arttech Kft., ami a borászati épület felújítását nettó 119,6 millió forintért, a szálláshely átépítését pedig nettó 117,2 millióért vállalta 2018 augusztusában. A kivitelező honlapján látványterv is van a beruházásokról: ez a borászaté, ez pedig a szálláshelyé.
Kicsit később, 2018. szeptember végén szintén megjelent egy tájékoztató a közbeszerzési értesítőben, ami szerint az Arttech Kft. a borászati épületen nettó 148,2 millió forintért, a szálláshelyen pedig nettó 123,7 millióért dolgozik.
Mivel mindkét közbeszerzésnél szerepel a Nimfeum által elnyert mindkét EU-s támogatás projektszáma (VP3-4.2.2-16 és VP6-6.4.1–16), két eshetőség van. Az egyik, hogy két ütemben valósítják meg a beruházást, és akkor a számokat összeadva a teljes projekt összköltsége 508,7 millió, vagyis bő félmilliárd forint. A másik az, hogy tévesen jelentettek még két különböző eredményt a közbeszerzési értesítőben, és akkor – a palyazat.gov.hu-n szereplő számokhoz közelebb álló második tenderrel számolva – a beruházás összköltsége 272 millió forint.
Az adatok tisztázása érdekében megkerestük Szatmáry Kristófot a saját honlapján megadott és a parlamenti email-címén is. Kérdésünkre a képviselő azt közölte, hogy a beruházás összköltsége 269,6 millió forint, melyet saját tőkéből, hitelből, befektetői kölcsönökől és az uniós támogatásból finanszíroznak.
Az biztos, hogy tavaly szeptemberben a szálláshely kivitelezési költségét 121,3 millió forintra csökkentették, a borászati épületét pedig 143,9 millióra vitték le. Ugyanekkor a kivitelezési határidőket is meghosszabbították: a borászatét 2019. október 15-ig, a szálláshelyét pedig 2020. január 15-ig. Utóbbit 2020 februárjában ismét kitolták, ezúttal március 10-ig.
Két fekete sáv a hegyoldalon
A kivitelezés azonban mostanáig sem készült el teljesen: július eleji látogatásunk idején még nagyban dolgoztak a munkások az épületek környékén. Légifelvételeink szerint a tervekben szereplő kertészeti munkák még nem történtek meg, vagy legalábbis nem fejeződtek be, és most ezeket végzik a birtokon.
Szatmáry Kristóf az ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy jelenleg a közbeszerzésen kívüli utó- és tereprendezési munkálatok folynak a területen, és reményeik szerint ősszel megnyithatják a 8 szobás panziót.
Szembetűnő a helyszínen a két széles fekete földsáv az épületek előtt. Úgy tűnik, hogy megtörték a Badacsony oldalának természetes ívét, és két mesterséges lejtésű területet hoztak létre támfalakkal. Ezek a rézsűk egyébként is kiemelkednek a hegyoldalból, de mivel növényzet sem borítja őket, különösen robusztus látványt nyújtanak még messziről is.
A Nimfeum Kft. honlapján példamutató módon részletes dokumentáció található a beruházásról. Azonban a két mesterséges rézsű kialakításának nincs nyoma sem a szálláshely építési engedélyében, sem a borászati épületében, és a kiviteli tervhez készült helyszínrajzon sem.
A képviselőnek küldött megkeresésünkben rákérdeztünk arra is, hogy miért alakították ki ezt a két sávot az épületek előtt, és volt-e rá engedélyük. Ezzel kapcsolatban Szatmáry Kristóf azt válaszolta, hogy az építési engedélyek megszerzése, és a kivitelezési munkálatok a hatályos jogszabályoknak és előírásoknak megfelelően történtek, és ezt a hatósági ellenőrzések is megerősítették.
Oldalnézetből és a levegőből látszik igazán, hogy Szatmáryék – minden bizonnyal bámulatos balatoni panorámával rendelkező – telke mennyire kirí a környezetből.
A Nimfeum Kft. honlapja szerint a Villa Salve nevű panzió és panorámaterasz hamarosan nyit. A borászat aloldalán pedig az olvasható, hogy a cég a badacsonytomaji telken szürkebarátot és rajnai rizlinget termeszt, amelyek az itteni pincében fognak borrá nemesedni. “Itt várjuk majd kedves vendégeinket, hogy személyesen is bemutathassuk ezt a csodálatos Badacsonyi örökséget, a közel 140 éves boltíves pincét, ami a néhai híres Renolder püspök badacsonyi hagyatékainak egyik gyögyszeme." – olvasható a Nimfeum weboldalán.
Rákay “kétmillió" Philip a szomszédban
Az említett egykori veszprémi püspök, Ranolder János (1806-1875) sokat tett a magyarországi bortermeléséért: a Wikipédia szerint Csopakon, Badacsonyban, a Somló hegyen és a Hegyalján is szőlőket telepített. A Szatmáryék birtoka mellett látható, rettentően leromlott állapotú, tető és ablak nélküli épület egykoron a püspök nyaralója volt, melynek történetéről 2017-ben a Magyar Nemzet írt részletesen.
Az ingatlan 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István tulajdonába került: a Tiborcz érdekeltségében lévő BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. banki követelésként vette meg (a már akkor is lepusztult) villát a hozzá tartozó telekkel. Bár az önkormányzatnak elővásárlási joga volt az ingatlanra, nem élt vele, és ezt a polgármester azzal indokolta a Magyar Nemzetnek, hogy “nincs százmillió forintjuk a vételár kifizetésére és további pénzük sem a felújításra".
Tiborcz cége 2018-ban túladott az ingatlanon, amelyet az új vevő, a Zemplén Market Zrt. a HVG beszámolója szerint 135 millió forinton vitt be a felújításra létrehozott projektcégbe, a Ranolder Villa 1864 Kft.-be. Idén áprilisban a 24.hu írta meg, hogy ezt a projektcéget megvette a Norton Consulting Zrt., melynek tulajdonosa a híres Fidesz-közeli kommunikátor, Rákay Philip.
Arról szintén a 24.hu számolt be idén májusban, hogy milyen szerencsések a hegyoldalban borászkodó NER-hírességek: a kormány 465 millió forintot adott a badacsonytomaji önkormányzatnak útrekonstrukcióra, a település pedig a Szatmáryék birtokához és Rákay villájához vezető külterületi utakat újítja fel a támogatásból.
Aszfaltozásért felelős miniszteri biztos
Szatmáry Kristóf (1975) az önéletrajza szerint egészen fiatalon, 1993-ban lett tagja a Fidesz XVI. kerületi szervezetének, és rendkívül sikeres karriert futott be azóta. Az egyetemi évei alatt kezdett el a Századvég Politikai Iskola külsős munkatársaként dolgozni, majd 2000-ben friss diplomásként a Gazdasági Minisztérium Parlamenti Titkárságán parlamenti titkár lett, két év múlva pedig osztályvezetőként távozott a tárcától. Ekkor, 2002-ben a XVI. kerületben önkormányzati képviselőnek választották, és 2011-ig töltötte be ezt a tisztséget.
2004-ben a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnökévé választották. 2008 és 2016 között a BKIK elnöke és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségének tagja volt. 2006 óta országgyűlési képviselő, és közben több kormányzati tisztséget is betöltött. 2011-2014 között a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, 2014-2018 között a Miniszterelnökségen a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztos volt, 2018-tól pedig a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a a Budapesti Útépítési Program koordinációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki. Utóbbi pozíció konkrétan azt jelenti, hogy Szatmáry a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos lett.
Amikor a 24.hu megírta, hogy Badacsonytomajon félmilliárd forint állami támogatásból fogják leaszfaltozni a borászatához vezető utat, a képviselő azt nyilatkozta a lapnak, hogy: "Bár Budapesten mindent megteszek a földutak eltüntetéséért, miniszteri biztosként nem lettem az aszfaltozás megszállottja. Mi a borkészítés hagyományaiért és a természet közelségéért választottuk Badacsonytomajt."
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon from atlatszo.hu on Vimeo.
Nem világos, miből fedezik a beruházást
2018-ban Szatmáry Kristóf azzal került be a hírekbe, hogy családi zöldségescégüknél feketemunkást talált a hatósági ellenőrzés, a 24.hu újságírói pedig vásárlásaik során több alkalommal sem kaptak nyugtát. Az emiatti botrány után a cég először nevet változtatott, majd Szatmáry kiszállt belőle.
A cégnyilvántartás szerint a fideszes képviselő jelenleg két vállalkozásban közvetlen tulajdonos: a badacsonytomaji borászattal foglalkozó Nimfeum Kft.-ben, és annak többségi tulajdonosában, a Primo Kft.-ben, melyet feleségével közösen birtokolnak.
Bár a két cég 2019-es mérlegét még nem hozták nyilvánosságra, az előző évek adatai szerint egyik sem kiemelkedően sikeres. 2018-ban a Nimfeum és a Primo nettó árbevétele is 12 millió forint volt, melyből a Primo adózott eredménye 8,6 millió lett, a Nimfeum pedig 748 ezer forint veszteséggel zárta az évet.
A 2019-es mérlegadatok hiányában tehát nem világos, hogy (az EU-támogatás mellett) miből finanszírozzák Szatmáryék a többszázmillió forintos badacsonytomaji projektet. A Nimfeum 2018-as kiegészítő mellékletében ugyan az olvasható, hogy 80 millió forintot kapott kölcsön a beruházáshoz egy meg nem nevezett vállalkozástól, de ez is kevésnek tűnik a borászat és a panzió kivitelezéséhez. Ezen kívül viszont ebben a dokumentumban hosszú lejáratú kötelezettségként csak az alapítótól (vagyis Szatmárytól) kapott 16,5 millió forintos kölcsön szerepel.
Nagyjából ugyanekkora összeg áll Szatmáry Kristóf 2018-as vagyonnyilatkozatában is a nem pénzintézettel szembeni követeléseinél. A képviselő 2019-es vagyonnyilatkozatában azonban a 16 millió forint mellett szerepel további 25 millió forint nem banki követelés is, azt viszont nem tudni, hogy ki tartozik neki ekkora összeggel. Az biztos, hogy a közvetlen tulajdonában lévő másik cég, a Primo Kft. 2018-as kiegészítő mellékletében az áll, hogy a tulajdonos 72 millió forintot adott kölcsön a cégnek. Mivel a Primo tulajdonosai Szatmáry és a felesége, megkérdeztük a képviselőtől, hogy ő írta-e be rosszul az adatokat a vagyonnyilatkozatába, vagy a neje adott kölcsön a cégnek.
Szatmáry Kristóf erre vonatkozóan azt válaszolta az Átlátszónak, hogy vagyonnyilatkozatai 10 évre visszamenően elérhetőek, és a valóságnak megfelelő adatokat tartalmazzák, ahogy a cégeik mérlegadatai is – viszont egyéb magánjogi szerződésekre vonatkozóan nem áll módjában válaszolni, mert azok nem csak a saját cégeiket érintik.
Természetesen elképzelhető, hogy 2019-ben vettek fel valamilyen hitelt a beruházás finanszírozására, ám mivel a tavalyi mérlegadatokat még nem tették közzé, ez egyelőre nem látszik sehol.
Szöveg: Erdélyi Katalin – Videó és címlapkép: Pápai Gergely
Ha már egyszer itt vagy... Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Uniós pénzből épül a fideszes képviselő borászata és panziója a Badacsonyon
|
Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő, a budapesti földutak leaszfaltozásáért felelős miniszteri biztos borászati cége 127,6 millió forint európai uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy badacsonytomaji birtokán borászati épületet és panziót alakítson ki. Az épületek előtti mesterséges rézsűk annyira kiemelkednek a hegy oldalából, hogy már messziről is jól látható a projekt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/13/unios-penzbol-epul-a-fideszes-kepviselo-boraszata-es-panzioja-a-badacsonyon/
|
2020-07-13 12:57:22
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
✕
Súgó
A program az 1970 és 2020 közötti élveszületések számát mutatja be interaktív hőtérképen. A hőtérkép cellái az év egy-egy napjának felelnek meg, és színük attól függően változik, hogy a kiválasztott évben vagy időszakban hány gyermek született azon a napon.
A grafikon fölötti Fiúk/Lányok/Mind kapcsoló segítségével beállíthatja, hogy az összes gyermek, vagy csak a fiúk, vagy csak a lányok élveszületésének számát szeretné látni.
Az Év/Időszak kapcsolóval azt választhatja ki, hogy csak egy-egy év, vagy egy hosszabb-rövidebb időszak adatait akarja megtekinteni. A kapcsoló állásától függően a csúszkán be tudja állítani a keresett évet, vagy az időszak kezdő- és végpontját. Időszakot választva a két pont között is megfoghatja a csúszkát, így egyszerre mozgathatja a kezdő- és a végpontokat.
Az ünnepnapok kapcsoló váltásával a kiválasztott év ünnepnapjait jelenítheti meg, vagy rejtheti el.
Az egeret a grafikon fölött mozgatva az információs boxban megjelenik a kiválasztott nap dátuma, egy adott év adatainak megjelenítése esetén a nap megnevezése, az azon a napon született gyermekek száma, valamint zárójelben az, hogy a kiválasztott évben vagy időszakban ez hányadik legmagasabb érték volt.
A grafikon alatti gombokra kattintva a grafikont elmentheti bitképként, vagy az adatokat letöltheti CSV formátumban.
Módszertan
|
Milyen népszerű a születésnapod?
|
A program az 1970 és 2019 közötti éveszületések számát mutatja be interaktív hőtérképen.
| null | 1 |
https://www.ksh.hu/interaktiv/szuletesek/szuletesek.html
|
2020-07-13 17:52:53
| true | null | null |
KSH
|
"Na ne őrjítsen meg!" - ez volt az egyik energetikai cég felső vezetőjének reakciója arra a hírre, hogy július 13-ától Horváth Pétert nevezte ki a miniszterelnök a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökévé. Egy másik iparági szereplő pedig ezt mondta: "Nem tudom értelmezni ezt a helyzetet, mert ennek a döntésnek nincs értelmezhető tartománya". Féltucat iparági, hatósági és közigazgatási forrást kérdeztünk meg, az egybehangzó véleményük szerint erre nemhogy egy hónapja, de még egy hete sem számítottak volna, mivel nem volt erre semmiféle utalás, sejtés vagy előrejelzés. Hiába, hogy két hete már hivatalosan nem volt vezetője a MEKH-nek.
A Magyar Közlönyben július 10-én, pénteken este jelent meg az a kurta miniszterelnöki határozat mely szerint az elnökcserére az eddig regnáló Dorkota Lajos 7 éves kinevezésének június 30-i lejárta teremtett jogalapot. A hivatalról szóló törvény alapján pedig a miniszterelnök újabb 7 évre maga nevezhet ki új vezetőt.
Hetekkel ezelőtt még úgy volt, hogy a most "jogviszonyának megszűnése" okán menesztett Dorkota "csont nélkül" belevághat a második ciklusába, de aztán történt valami. Valami, ami miatt Orbán Viktor kormányfő végül úgy döntött, hogy a vezetői székbe mától azt a Horváth Pétert ülteti, aki nemcsak, hogy Dorkota közvetlen elődje volt, de aki miatt 2013-ban direkt az egykori dunaújvárosi fideszes politikust, a kormányfő közvetlen közelébe sorolt Dorkotát küldték a MEKH-be, hogy tegye rendbe a hivatali állományt és állítsa helyre annak zavaros, szétforgácsolt, akadozó működést - mindazt, amit az elődje elért és hátrahagyott.
"Ami az elmúlt egy hónapban itt történt, az minden józan észen túl van" - fogalmazott egy hivatali forrás, hozzátéve, hogy szombat reggel óta tucatnyi hívást kapott a szervezeten belülről, "de legalább ennyit" azon kívülről is, és mindenki értetlenkedve kérdezi, hogy mi lehet a döntés célja. Addig jutott, hogy
ennek, így, egyelőre nincs semmi értelme!
Az új elnök kinevezését a MEKH honlapján mindenesetre szélvészgyorsasággal lereagálták: a névcsere már vasárnap délelőtt megtörtént.
Igaz, szakmai rezüméjeként egyelőre egy teljesen üres oldal töltődik be, de - mint az alább kirajzolódik - a moszkvai olajipari- és a budapesti közgazdász diplomával rendelkező régi-új elnök karrierjének elmúlt 10 éve is feltűnő és tanulságos.
"Amit raktak délig, leomlott estére..."
A megjelenésében, fellépésében, de a tárgyalásában is rendre szerény, határozatlan képet mutató Horváth Péter - aki ezzel a viselkedési módszerrel képes megőrjíteni a beosztottjait - az ismerősei szerint "jelleméből fakadóan jó alkalmazkodó és eredményes végrehajtó". Mindezt az elmúlt 10 évben tanulta meg, azután, hogy a teljes ismeretlenségből 2010-ben ő lett az energiahivatal elnöke. A Simicska Lajos-Nyerges Zsolt vonalon Szolnokról, a Molból érkező szakemberről "senki se tudta, hogy kicsoda", de aztán ő lett a rezsiharc egyik legkönyörtelenebb végrehajtója. Amit a nyilvánosság felé Németh Szilárd bizonyított, azt a színfalak mögött - a politikai kampány szakmai lépéseknek való kommunikálásában főbb szerepet vállalva - Horváth Péter tette meg. Bár majdnem megoldhatatlan helyzetbe manőverezte magát, a szintén a Simicska-vonalról érkező Németh Lászlóné irányította fejlesztési tárca - mint megrendelő - egy ravasz hivatali átnevezéssel kimentette szorult helyzetéből.
Az ettől fogva Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalként ismert energiahivatalhoz így került a gáz- és áramügyek mellett a vízi és hulladékgazdálkodási közművek felügyelete. Viszont ezt már Horváth nem tapasztalhatta meg: mivel a hivatal 2013 nyarára szakmailag szétzilálttá és strukturálisan a működőképesség határára jutott, annak éléről távoznia is kellett. Némethné néhány nappal a távozása után még kitüntette őt - érdemei elismeréséét a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét kapta meg -, de ez az új posztján már nem sokat számított.
Ugyancsak a nemzeti fejlesztési miniszter bízta rá az MVM Zrt. frissen kialakított földgáz-üzletágának vezetését, de amikor a villamosművek első emberét, Baji Csabát - aki szintén Simicska Lajos környezetéből érkezett - az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós 2015 júniusában Csiba Péterre cserélte le, Horváthnak ismét mennie kellett. Hogy aztán ismét Némethnétől kapva megbízást (de aki ekkor már Lázár János minisztériumába került): az állami rezsicég, az Első Nemzeti Közműszolgáltató (ENKSZ) Zrt. vezetője lett.
Ám az ebbéli elnök-vezérigazgató tevékenysége itt sem tartott sokáig: az ENKSZ leépült szervezetét 2016 őszén az a Kóbor György vette át tőle, aki az NKM-mé átkeresztelt és átalakított rezsicég sikeressé tételének is köszönhetően két éve már az MVM első embere (és akinek irányítása alatt az NKM-et az MVM magába olvasztotta).
Ezt követően Horváth Péter csak tavaly bukkant fel ismét a hírekben: a Mátrai Erőmű Zrt. új vezetőjeként. Féléves visontai regnálása csendesen telt - nem vett fel a cég további hitelt, nem indított beruházásokat, valamint nem bocsátott el embereket. Ennek az lehet a fő oka, hogy a tevékenysége fókuszába az kerülhetett, hogy az állam, az új, de távozó tulajdonos Opus Nyrt., valamint az MVM levezényelhesse, hogy az állami vállalt kezébe kerüljön a létesítmény.
Mint egy kollégája fogalmazott: "Túl rövid ideje volt arra, hogy bármit is csináljon, mert az érkezését követően a háttérben már zajlottak az előkészítő tárgyalások. Az ő feladata gyakorlatilag annyi volt, hogy a konszolidált átmenetet biztosítsa". Horváth az ügylet után - melyről azóta kiderült, hogy mintegy 17,5 milliárdba került az államnak - ismét eltűnt a nyilvánosság elől, hogy aztán most visszatérjen oda, ahonnan az országos ismertsége fakad.
"...Amit estig raktak, leomlott reggelre"
Azt, hogy mi történt az elmúlt egy hónapban, amivel Dorkota Lajos elvesztette a szimpátiáját a miniszterelnöknél, vagy a kormánynál, nem lehet tudni. Júniusig úgy tűnt, hogy az anno "Orbán ostoraként" emlegetett, a MEKH élére érkező politikusnak a hosszabbítás csak formalitás lesz. Aztán közel egy hónapja a hivatal elnöke két témában is élesen ütközött Palkovics László innovációs miniszterrel.
Elmondásokból tudjuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az energiahatékonysági kötelezettségekről, illetve a zöldenergiás támogatási rendszer (Kát/Metár) támogatás kérdésében is szakmailag tévútra fordulhatott, ami gyakorlatilag az energiakereskedők megsarcolása felé torzította volna a meglévő a szabályozást. Ezt Dorkota állítólag szóvá tette "a megfelelő helyen", így a korábban a hivatallal való egyeztetést kihagyó minisztérium apparátus visszavonulót fújt - még mielőtt a kormány a kifogásolt módosításokat elfogadta volna. Elképzelhető, hogy a szakmai kérdésekben - főként az európai direktíváknak való megfelelésben - eléggé nyakassá és csökönyössé vált Dorkota körül emiatt "fogyott el" a levegő, mivel az efféle magatartás a mai magyar politikában sebezhetővé (és nagyon veszélyessé) tette.
Ugyanakkor: az említett munkamenet energetikai területen egyáltalán nem szokatlan vagy kirívó, ráadásul e két pengeváltás nem is váltott ki jelentősebb minisztériumi vagy kormányzati ellenállást. Így valószínűtlen, hogy Dorkotát így és most érte volna utol Palkovics bosszúja.
A kegyvesztésre ennél erősebb érvnek tűnik az, hogy Horváth Péter reaktiválásában a hulladékgazdálkodási rendszer (újbóli) átalakításának szándéka játszhatott szerepet. A szektor feletti felügyeletet ugyanis a Horváth korábbi elnöksége idején (és általa) megálmodott módon gyűrte maga alá a MEKH. Azonban az a korábbi elképzelés, hogy az egyetlen kukaholding kézben tartja - és az orbáni elképzeléseknek megfelelő működteti - az ország hulladékgazdálkodását, zátonyra futott.
Ha ez állna a háttérben, akkor sem érthető, hogy az elképzelt újrastrukturálásra miért ne lett volna alkalmas Dorkota Lajos is. Akinek az elnöksége alatt a MEKH mintegy 330 fős apparátusában a gáz-, és villamosenergia ágazathoz hasonlóan ma már mintegy 75 szakember foglalkozik a víz és hulladékgazdálkodási terület kérdéseivel. Így lényegében a szabályozási, ellenőrzési feladatokhoz megfelelő kapacitás áll rendelkezésre - bárki is az elnök.
A vezetőcsere, illetve Dorokta "menesztése" mögötti indok lehet még akár az is, hogy a Vasivíz Zrt. ellen indított hatósági eljárás a "körmére égett". Ahogyan azt a Nyugat.hu, illetve a nyugat-magyarországi témákkal foglalkozó Úgytudjuk.hu is megírta (rögtön a Magyar Közlönyben megjelent hír másnapján): Dorkota májusban azzal zárta le a Vasivíznél elrendelt vizsgálatot, hogy a törvényes működés helyreállítására kötelezte a céget - úgy találták, hogy szabálytalan volt Molnár Miklós tavalyi, vezérigazgatói kinevezése.
Az ügy pikantériája nem az, hogy a szombathelyi politikában aktív Molnár éppen tavaly fordult szembe a helyi Fidesszel (és emiatt állandó támadásnak van kitéve), hanem az, hogy miután a hivatal határozatát a Fővárosi Törvényszéknél megfellebbezték, az eset furcsa irányt vett. A MEKH-határozatot - mely arra hivatkozik, hogy szakmai tapasztalat nélkül nevezték ki a vezérigazgatóit - azzal támadták meg, és azért kérik annak megsemmisítését, hogy ez az indok eddig sosem jelentett jogi problémát. A per még tart - írták a lapok, ám a Vasivízre kimondott hatósági döntés után már több mint egy tucat vízközmű cég jelezte a MEKH-nél, hogy szerintük náluk is hasonló a helyzet, lehet kezdeni a vizsgálatot. A Heves Megyei Vízműnél például a helyi Fidesz egyik alapítója, a tanári diplomával rendelkező Sasvári Szilárd a vezérigazgató, a Tiszamenti Regionális Vízműveknél pedig Bakondi György, a a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadójának fia.
Akár indokoltnak látta a miniszterelnök Dorkota megüresedő helyének mással való betöltését, akár nem, erre a döntésre senki nem számított. Illetve: a Népszava néhány napja megírta, hogy az elnök nélküliség interregnuma ugyan furcsa, de "Orbán Viktornak nincs különösebb oka elmozdítani Dorkota Lajost". Aki maga is ajánlkozott a folytatásra, ám ha mégse őt neveznék ki, a napilap összeállított egy rövid elnökaspiránsi listát. Ezen az ITM jelenlegi építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára, Boros Anita a feladatra kevéssé karakteresnek, a két éve az új kormányzati energiastratégiát és -politikát faragó Kaderják Péter (szintén ITM-államtitkár, de aki az első Orbán kormány idején már volt már energiahivatali vezető) túl súlyosnak, a lista végére írt Horváth Péter pedig túl komolytalannak tűnt.
"Falat megállítani hogy lesz lehetséges"?
Horváth Péter újbóli kinevezése egyelőre mindenki számára nagy talány. Egyrészről mert bár az elnöki megbízatása a jogszabályok alapján hét évre szól, Horváth Péter az elmúlt tíz során egyetlen pozícióját sem töltött be 3 évnél tovább. Másrészről a kinevezése célja egyelőre teljesen ismeretlen. Az biztos, hogy a visszatérő Horváthot nem az a szétzilált, szakmailag lecsupaszított hivatal várja, ahonnan 2013-ban kényszerből távozott; az intézmény ugyanis minden politikai felhang ellenére is, talán soha nem volt még szakmailag és szervezetileg ennyire erős, ráadásul Dorkota elnöksége alatt a MEKH nemcsak szakmailag lett más, de a hivatal a II. János Pál pápa térről a tényleges hatalmi centrumba, az V. kerületbe (Bajcsy-Zsilinszky út) is átköltözött.
Az energetikai szektor döntéshozói szintjén az évek óta vitán felül áll, hogy a MEKH-ben a megújuló energiás területet vivő alelnök, Tóth Tamás, illetve a hagyományos energiatermelőket, a szabályozást és engedélyezést irányító Grabner Péter a maguk területeinek legfelkészültebb, legtapasztaltabb figurái. Nos, éppen az elképzelhetetlen, hogy ők Horváth Péterrel együtt dolgozzanak majd. Az új elnökök ugyan rendre a maguk választotta embereket ültetnek alelnöki pozíciókba, és Grabner például már volt egyszer Horváth beosztottja, de valószínűtlen, hogy ez megismétlődne.
A 2000 óta a hivatali ranglétrát végig járó Grabnernek 2012 őszén, mint Horváth energetikáért felelős alelnökének, mennie kellett a szervezetből, ami a személyi konfliktuson túl azért is árulkodó, mert a posztját Horváth egész további elnöki regnálása végéig nem tudták betölteni. Ahogyan az ekkora már majd' egy éve üres nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettesi posztot sem. (Azt, hogy Grabner biztosan Horváth miatt állt fel a székéből, bizonyítja, hogy Dorkota Lajos gyorsan vissza tudta őt csábítani a hivatalba, és rábízta a szervezet szakmai újjáépítését.)
Reális forgatókönyv tehát, hogy a ma még bent lévő felsőszintű szakmai garnitúra az új elnök érkezését követően veszi majd a kalapját. Ez a legtöbb általunk megkérdezett ágazati szakember szerint a magyar energetikai vezetés és irányítás szakmai csődjét is jelentheti.
Déva vára
Több mint egy évtized után ismét aktuális lett az a 2009-ben megírt, az akkor 15 éves Energiahivatalt mérlegre tevő riport, amelyet az Élet és Irodalom Leföldelt szürke eminenciások címen közölt. Az akkori konklúzió az volt, hogy a hazai energetikát szakmailag, hatóságilag, hivatalból szervezni és felügyelni hivatott intézményre a hullámozó, de inkább az alacsony szintű érdekérvényesítő képesség volt a jellemző. Meg az, hogy sosem tudott kellő mértékben a politikai nyomás elől kitérni vagy annak ellenállni. Ez jellemezte a hivatalt Horn Gyula vagy Medgyessy Péter kormánya idején éppúgy, mint amikor Orbán Viktor először volt miniszterelnök. Utóbbi kormányzása idején éppenséggel Kaderják Péternek kellett lenyelnie a keserű pirulákat.
Ehhez képest hiába, hogy éppen a politikai küldöttként érkező Dorkota Lajos regnálása idején vált valódi hatósággá a MEKH. Hiába sikerült a múltja furcsa döntéseit - jelentős részben - maga mögött hagyni, mert a mostani kinevezés visszatérést jelez a korábbi függőségekhez. Most az látszik valószínűbbnek, hogy a hivatal megerősödése és sikerei leginkább annak voltak köszönhetők, hogy a 2014-es országgyűlési választásokra időzített - és politikai sikerre váltott - rezsiharcot a kormány nem tudta folytatni, mert az energetikai rendszerváltást, illetve az állam saját monopolista elképzeléseit kellett előbb rendbe tennie. Azt a rendetlenséget, amiről 2018-ban kiderült, hogy "dőlni kezdett a rendszer".
|
Energiahivatal: Orbán Viktor péntek este bedobta a gyeplőt a lovak közé
|
Noha egy hónapja még úgy tűnt: semmi akadálya, hogy az energiahivatal elnöke automatikusan meghosszabbíthassa lejáró mandátumát, Dorkota Lajos alól most mégis kirúgták a széket. Nehéz volna másként értelmezni, hogy utódja az a Horváth Péter lett, akit anno Dorkota váltott - miután Horváth szakmailag zátonyra futtatta a hivatalt.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/orban-pentek-este-bedobta-a-gyeplot-a-lovak-koze.709753.html
|
2020-07-13 18:47:45
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
50 millió forintot kap a Kárpáti Stúdió Kft. 36 kötetnyi elhallgatott mű kiadására, 40 milliót pedig a Gerilla Press Kft. a „Nemzeti Összetartozás Emlékévéhez köthető tényfeltáró kutatómunka elvégzésére”, és egy 54 percnyi dokumentumfilm elkészítésére – ez derül az NKA összművészeti kollégiumának múlt héten publikált döntéséből. A kiírásról korábban már az Index is beszámolt.
A Kárpátia Stúdió Kft. Szakács Árpádé: ő az a kormánypárti publicista, aki annak a Magyar Időkben megjelent cikksorozatnak a szerzője volt, amely támadást indított a „balliberális kulturális dominancia” ellen. Ennek annyi eredménye bizonyosan lett, hogy a vállaltan jobboldali Prőhle Gergelynek el kellett hagynia a Petőfi Irodalmi Múzeumot, hogy helyét Demeter Szilárd vegye át.
Szakács egyébként újabban a szabadkőművesek ármánykodásairól ír sokat, de ha meghívják, fellép a Toroczkai-féle Mi Hazánk rendezvényén is. Szakács volt a Mediaworks központi főszerkesztőségének vezetője is, azonban évelején szabadságra ment.
Gerilla PresS Lapkiadó és Médiatanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság pedig a Pesti Srácok főszerkesztőjéé, Huth Gergelyé. (Ez a cég a tulajdonosa az Insider Médiának, amely a pestisracok.hu-t adja ki.) Huthtal kapcsolatban nemrégiben az a sajtóértesülés jelent meg, hogy Pesti TV néven indíthatnak új tévécsatornát, azaz az itt megítélt pénzből leforgatott dokumentumfilm akár ott is debütálhat.
Az NKA támogatta továbbá
25 millióval a Fonó Budai Zeneházat
5 millióval Herczku Ágnest
és 5 millióval a Határtalan Hangok Alapítványt.
|
Jut pénz kultúrára: 40 milliót kapott a Pesti Srácok kiadója, 50 milliót Szakács Árpád cége
|
50 millió forintot kap a Kárpáti Stúdió Kft. 36 kötetnyi elhallgatott mű kiadására, 40 milliót pedig a Gerilla Press Kft. a „Nemzeti Összetartozás Emlékévéhez köthető tényfeltáró kutatómunka elvégzésére”, és egy 54 percnyi dokumentumfilm elkészítésére – ez derül az NKA összművészeti kollégiumának múlt héten publikált döntéséből.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/13/nka-kozpenz-huth-gergely-szakacs-arpad/
|
2020-07-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) alaposan bevásárolt lélegeztetőgépekből, de mint a G7-nek küldött válaszokból kiderült, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is vett ilyen berendezéseket, egészen pontosan 2481 darabot. Csakhogy míg a KKM átlagosan 19,8 millió forintért vásárolta a berendezéseket, az ÁEEK 10,8 millióért.
Lapunk kikérte a KKM-től*A hvg.hu szintén kikérte a minisztériumtól ezeket az adatokat, az adatkérésünk megelőzte a cikkük megjelenését. és az ÁEEK-tól a lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatos fontosabb adatokat. A válaszokból kiderült, hogy az utóbbi szervezet 26,7 milliárdot költött erre a célra, míg a külügy a június végéig megérkezett 11 994 gépre 237,7 milliárdot*A KKM a beszerzett gépek átlagárát adta meg euróban, ezt szoroztuk meg a június végi árfolyammal és a gépek darabszámával. adott ki. Utóbbi esetében azonban ez biztosan nem a teljes összeg, mert Menczer Tamás, a KKM államtitkára elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek „értéke” (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.
Ez hatalmas összeg, ha visszafordítjuk a korábban szokásos számítást, akkor ebből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna.
De kellett-e ennyi gép ilyen sok pénzért? A koronavírus-járvány kezdetén azt lehetett tudni, hogy kétezer lélegeztetőgép van hazánkban, amit egy gyors rendeléssel a SOTE a tizedével meg is toldott. Ha a június végéig leszállított összes eszközt figyelembe vesszük, akkor már több mint 16,5 ezer lélegeztetőgép van Magyarországon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel kétszáz lélegeztetőgép érkezik a napokban Kínából, ezzel lakosságarányosan nagyot lépünk előreA Semmelweis Egyetem rendelte a gépeket, ezzel tíz százalékkal több lélegeztetőgép lesz az országban.
Ha csak a KKM által június vége utánra várt gépek fele megérkezik, akkor a magyar lélegeztetőgépek száma nagyjából 18,5 ezerre növekszik az eddigi információk alapján. Hogy ez mennyire túlzó, jól mutatja, hogy a hazánknál közel hétszer népesebb Egyesült Királyságban csak 15 ezer darabot vásárolnak. Ráadásul Magyarországot jóval kevésbé sújtotta a járvány.
Magyarország nemzetközi összehasonlításban tehát eddig sem állt rosszul a gépek számában, de ezt követően egyszerűen túl sok lesz. Az alábbi grafikonon néhány ország adatait lehet megnézni, hogy összesen és 100 ezer főre mennyi lélegeztetőgép jut.
Ehhez képest még nincs leállás, továbbra is vannak folyamatban beszerzések, elkészült ugyanis a hazai fejlesztésű lélegeztetőgép. Igaz, ennél már lehet, hogy főként nem is a hazai értékesítés, hanem az export a cél, ami a fejlődő világban felfutóban lévő járvány miatt még életszerű is lehet.
Könnyen elképzelhető, hogy a KKM által beszerzett gépek közül is sok külföldön köt ki, mert már idézett nyilatkozatában Menczer Tamás azt mondta, hogy értékesíteni fogják azokat, amelyekre itthon nincs szükség. Állítólag vannak is érdeklődők Afrikából és Ázsiából.
De térjünk még vissza az alapkérdésre, azaz hogy kellett-e ennyi gép. Ezzel kapcsolatban Menczer azt nyilatkozta, hogy a szakemberekből álló csoport azt mondta, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs pedig a lehető legrosszabb forgatókönyvre is fel akart készülni, ezért döntöttek úgy, hogy 10 ezer gépre van szükség. Mivel azonban óriási volt a verseny a lélegeztetőgépekért – és nem volt biztos, hogy amit megrendelnek, az meg is érkezik – több mint 16 ezret rendeltek azért, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.
Ezzel kapcsolatban eleve érthetetlen, hogy miért volt szükség a 8500-hoz képest – a már az országban lévő 2,2 ezerrel is számolva – 70 százalékos túlbiztosításra. Megnyugtatóan hangzik, hogy „emberélet nem múlhat pénzen”, de egyrészt ez egész egyszerűen nem igaz. Nem is arra kell gondolni, hogy mire megy az ember pénz nélkül a magyar egészségügyben, hanem arra, hogy az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. (Közelmúltbeli példák erre az gerinceredetű izomsorvadásos kisfiúk kezelése érdekében indított gyűjtések, amelyekre azért volt szükség, mert a társadalombiztosítás nem finanszírozta a beavatkozásokat.)
Másrészt, ha a koronavírussal kapcsolatban tényleg nem is számít a pénz, ilyen mennyiségű lélegeztetőgépnek orvosszakmai szempontból nincs semmi értelme. Eleve 3800 ágy van olyan osztályokon*Sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
Intenzív ellátás
Tüdő- és mellkassebészet
Tüdőgyógyászat
, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék.
Ez a kapacitás vészhelyzetben bővíthető, csakhogy a gépeket nem elég betolni egy kórházba vagy katonai sátorba, nagy felkészültséget és gépenként több szakembert kíván ezek működtetése. A gépi lélegeztetés egy összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárás. Ezt nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani. Így hiába van több gép, ha nincsen hozzá személyzet.
Ténylegesen egyébként Magyarországon körülbelül százan lehettek egyszerre lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állomány már annyira elképesztően sok, hogy 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak mindet kihasználni, ami pedig szinte elképzelhetetlen forgatókönyv.
Ismeretlen cégek
A KKM és a kórházak, állami egészségügyi intézmények ellátásával foglalkozó ÁEEK beszerzései között nem csak az árban van különbség: míg a KKM listáján főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégek jelennek meg leginkább, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.
Megpróbáltunk néhány alapvető információt összegyűjteni a KKM beszállítóiról, de néhányról a cégregisztereken kívül semmi nem tűnik fel az interneten. A hongkongi vagy kínai cégekről pedig sehonnan sem lehet érdemi információt megtudni.
A 21 cégből nyolc kínai és hongkongi, nyolc magyar, de van belga, maláj, német, szlovén és szlovák is. A magyar Medirexen és a kínai Sinopharmon kívül egyik cég sem tűnik az egészségügyi eszközök piacán, különösen a lélegeztetőgépekkel kapcsolatban tapasztaltnak.
A piaci adatok alapján egy olcsó, lélegeztetés-támogató noninvanzív berendezés normál esetben három-négy millió forintért elérhető, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.
Az ÁEEK esetében a hazai informatikai vállalkozás, az OTT-ONE Nyrt. az egyetlen, amely korábban nem egészségügyi eszközök gyártásával vagy kereskedelmével foglalkozott. Érdemes lehet kiemelni a Dräger Medicalt: a német cég piacvezetőként a piac közel ötödét mondhatja magénak. Ők is 11 milliós áron adták a kifejezetten jó minőségű gépeiket.
Mivel az OTT-ONE-on kívül nincsen átfedés a két lista között, tényleg úgy néz ki, hogy az állami kórházellátó szervezet önállóan is beszerzett annyi berendezést, aminek még egy súlyosabb járvány esetén is elegendőnek kellene lennie. Az OTT-ONE közleménye szerint 500 gépet adott el a KKM-nek, így feltehetően egy másik, 300 darabos beszerzésről van szó az ÁEEK esetén.
Az ÁEEK beszerzései közül érdemes kiemelni, hogy egy idén májusban aláírt szerződés alapján Hamillton márkájú, svájci gyártású lélegeztetőgépeket vásárolt, mert ebből az is látható, hogy milyen árkülönbségek vannak a berendezések összetettsége alapján.
MR kompatibilis Hamilton MR1 10 433 387 Ft / db
Hamilton G5 8 582 860 Ft / db
Hamilton C3 7 237 811 Ft / db
noninvazív kategoriában Hamilton C1 4 646 126 Ft /db (ez is alkalmas invazív terápiára is)
Természetes, hogy egy világjárvány idején, amikor óriási a kereslet, nagyot nőnek az árak. Érdemes azonban ennek kapcsán felidézni, hogy Szlovéniában kormányválság lett abból, hogy 36 ezer eurós darabáron vettek 220 lélegeztetőgépet, így a darabonként átlagosan 55,6 ezer eurós KKM-es beszerzés még nemzetközi összehasonlításban is kifejezetten drágának tűnik.
Az ÁEEK beszerzései pedig önmagukban is bizonyítják, hogy a járvány közepette is lehetett a korábbihoz hasonló áron megvásárolni neves gyártók lélegeztetőgépeit, a hasonló beszerzésekben járatlan külügynek ez azonban nem sikerült.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmerikában 50-60 ezer lélegeztetőgép is lehetne, de csak 17 ezer van, mert a piac közbeszóltMár 14 évvel ezelőtt elkezdtek készülni a világjárványra, és a terv jó volt. Aztán semmi nem lett belőle, mert a szabad piac törvényszerűségei érvényesültek.
|
Az állami kórházellátó feleannyiért vett közel 2500 lélegeztetőgépet, mint a külügy
|
A kórházellátó a legnagyobb piaci szereplőktől vásárolt normális áron, a külügy jórészt ismeretlen hátterű cégektől sokkal drágábban. De a pénz nem számított.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200714/az-allami-korhazellato-feleannyiert-vett-kozel-2500-lelegeztetogepet-mint-a-kulugy/
|
2020-07-14 16:43:00
| true | null | null |
G7
|
Év végén lejár Darák Péter, a Kúria elnökének 9 éves mandátuma, a Fidesz-KDNP pedig alaposan előkészítette a legfelsőbb bírói fórum vezetőjének utódlását, ahogyan a kormányoldalról sokat bírált kúriai ítélkezései gyakorlat "reformját" is.
Emlékezetes, a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével Kúriává tett legfőbb bírói szerv egyes döntéseit rengeteg kormányzati kritika érte már, és az is szinte köztudott, hogy Darák Péter biztosan távozik a szervezet éléről év végével. Azt is rebesgetik, hogy a kormányoldalon különféle forgatókönyvek mentén alakítanák át, vagy éppen tovább a bírósági szervezetet, elsősorban a nekik nem tetsző, gyakran kritizált kúriai ítéletek számának minimalizálása érdekében.
Darák Pétert 2011. december 13-án választotta meg az Országgyűlés a Kúria elnökévé, posztját 2012. január 1-jén foglalta el kilenc évre. Azaz az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszakon szavaz majd az új főbíró személyéről, amelyre egyébként formálisan a köztársasági elnök tesz javaslatot (még a hivatalban lévő Kúria-elnök mandátumának lejárta előtt).
A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, kétharmados többséggel, kilenc évre. Mindez kizárná, hogy ítélkezési tapasztalattal nem, csak bírói kinevezéssel rendelkező személy kerüljön a főbírói posztra, ám azt tavaly decemberben fontosnak tartották rögzíteni a szabályok között, hogy
a bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.
Érdekesség azonban, hogy 2011-ben Navracsics Tibor még az igazságszolgáltatás első reformja idején még éppen azzal érvelt amellett, hogy a kormány mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, hogy:
Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.
Az akkori miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy
Tavaly év végén azonban a kormányoldal, szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal egy 200 oldalas salátatörvény-javaslat részeként lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagja lehessen egyidejűleg bíró is, az új szabályok értelmében az Ab-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérheti bíróvá történő kinevezését.
Szintén az új szabályok szerint az Ab-tagokat mandátumuk lejárta után, vagy akár ha lemondanak még mandátumuk lejárta előtt
Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez utóbbi Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnöke esetében állt fenn, hiszen ezzel megteremtették a lehetőségét, hogy Handó alkotmánybírói posztja esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként, és szolgálati viszonya jelenleg is tart, csak alvóbíróként.
Az Ab-nek 15 tagja van, mára mindegyiküket a Fidesz-KDNP jelölte és parlamenti többségével ők is választották meg ezeket az alkotmánybírókat. Ugyanakkor közülük jelenleg mindössze 4-en rendelkeznek bírói tapasztalattal: a már nyugdíjaskorú Szívós Mária, Handó Tünde volt OBH-elnök, Czine Ágnes, aki a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője volt megválasztásáig, illetve Hörcherné Marosi Ildikó, aki már dolgozott a Kúrián is, és több évtizedes bírói tapasztalata van. Utóbbi két alkotmánybíró a törvénymódosítás hatályba lépése után természetesen kérvényezte is, hogy állítsák helyre bírói jogviszonyukat, ebben nincs meglepetés.
Áder János államfő ugyanis július 3-án megjelent határozataival meg is tette ezt, sőt, ennél sokkal többet:
Mindezzel a következő alkotmánybírók lettek formálisan rendes, de Ab-mandátumuk lejártáig "alvóbírók" június végétől:
Czine Ágnes
Juhász Imre
Hörcherné Marosi Ildikó
Schanda Balázs Tibor
Sulyok Tamás
Szabó Marcel
Szalay Péter
Varga Zsolt András
Handó, Czine Ágnes és Marosi Ildikó esetében a majdani kúriai kinevezés akár még értelmezhető is, bár ők sem kell, hogy pályázzanak a legfelsőbb bírósági presztízshelyekre. Csakhogy az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de
Alkotmánybíróként azonban ezeknek a személyeknek ilyet nem kell igazolni, és nem kell a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal sem versenyezniük például egy kúriai tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak, hiszen ez számukra az új szabályok szerint "automatikusan jár". Már csak ezért is érdekes:
Juhász Imre például sosem volt bíró, európai szakjogászként és egyetemi oktatóként dolgozott, 1991-től 2013-ig (alkotmánybíróvá választásáig) ügyvédként is tevékenykedett, miközben a 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) alapító tagja volt.
Az Ab-elnök Sulyok Tamás 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt, 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzulként volt ismert.
Schanda Balázs Tibor 1993-tól 1999-ig az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 1999-től 2002-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az Egyházi Tájékoztatási és Koordinációs Főosztályt vezette. 2003-tól 2007-ig ismét az Alkotmánybíróságon dolgozott, majd szintén a jogoktatásban vett részt.
Szabó Marcel is elismert jogász volt, de nem bíró. Ő 1993-1994 közt a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa, később jogi tanácsadója, majd vezetője, majd 2012 októberétől 2016 novemberéig az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese volt, eközben pedig egyetemeken oktatott.
Szalay Pétert ismert ügyvédként jelölte, majd választotta alkotmánybíróvá a Fidesz-KDNP. 1987-1988-ban az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1988-1990-ben Pozsgay Imre államminiszter Titkárságán kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos, 1990-1992-ben a Miniszterelnöki Hivatalban, közelebbről a Miniszterelnöki Kabinetben a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsos, 1993-tól1998-ig a Pénzintézeti Központ (később Pénzintézeti Központ Rt., Pénzintézeti Központ Bank Rt.) jogi igazgatója, 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja, ügyvéd.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban Varga Zs. András, aki szintén nem járt tárgyalóteremben bíróként. Ő 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Varga Zs. tehát Polt Péter helyettese volt.
A Kúria elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszékek, továbbá az ítélőtáblák határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, az úgynevezett felülvizsgálati kérelmeket – azaz a Kúria mondja ki a végső szót a magyar bírósági struktúrában. De a Kúria emellett a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat is hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat (amivel éppen december óta még inkább kordában tarthatja a bírók elvileg szabad mérlegelését), és dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá egyéb fontos ügyekben is hozhat ítéletet. Magyarán alapjaiban befolyásolhatja az ítélkezést.
Nyilván ezért fontos a főbíró személye is, ahogyan néhány olyan, most még alvóbíró, akik később biztosíthatják azt, hogy olyan esetek többé ne történhessenek, amit Orbán Viktor úgy élt meg:
(Borítkép: Sulyok Tamás elnök az Alkotmánybíróság határozatának nyilvános hirdetésén 2017. június 13-án. Mellette a felső sorban Szívós Mária, Szalay Péter, Czine Ágnes, Pokol Béla és Salamon László, az első sorban Varga Zs. András, Stumpf István, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó, Horváth Attila és Dienes Oehm Egon alkotmánybírók. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)
|
Egy újabb apró NER-manőver a bíróságok bedarálására
|
Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/07/15/ader_janos_ab_tagjai_biroi_kinevezes_hando_tunde_varga_zs_andras/
|
2020-07-15 19:33:00
| true | null | null |
Index
|
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség.
A kormány 2016 óta három konzultációt tartott meg, a negyedik, a „koronavírus és a gazdaság újraindítása” témájában rendezett levélküldés pedig jelenleg is zajlik. A négy konzultáció összköltsége meghaladta a bruttó 7,5 milliárd forintot – írta meg elsőként az Azonnali.
Rogánék összesítője szerint a mostani konzultáció gyártási és előállítási költsége egymillió híján 1,9 milliárd forint. A pénz nagy részét – ahogy a többi esetben is – a Belügyminisztérium költi-költötte el a levelek és a kérdőívek címzettekhez történő eljuttatására, a küldemények összeállítására, valamint a nyomdai borítékok előállítására. A nyomda 197 millióba került.
A kormány legdrágább levélkérdése a családpolitikai nemzeti konzultáció volt. A költségek itt jócskán meghaladták a 2,2 milliárd forintot.
A Soros-tervről szóló konzultációra összesen 2 milliárd, az Állítsuk meg Brüssszelt! címűre pedig 1,3 milliárd ment el. A költségek éppen e két, viszonylag gyors egymásutánban rendezett konzultáció között ugrottak meg. A Pintér Sándor vezette belügy az első konzultációnál még 1,2 milliárdból ki tudta gazdálkodni konzultációs ívek címzettekhez történő eljuttatását, a másodiknál viszont erre már több mint 1,9 milliárd forintra volt szüksége.
|
Hét és fél milliárd forintot költött a konzultációk papírjaira az Orbán-kormány
|
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kedden nyilvánosságra hozott egy összegzést arról, hogy mennyibe kerültek az elmúlt évek nemzeti konzultációi. Illetve hogy mennyi volt a gyártási, előállítási költség.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/15/het-es-fel-milliard-forint-nemzeti-konzultacio/
|
2020-07-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Közleményt adott ki szerdán a Fővárosi Főügyészség arról, hogy hosszabb ideig maradhatnak letartóztatásban a bukott Széchenyi Bank egykori vezetői, a hatóság ugyanis “indítványozza a letartóztatásba került három gyanúsított kényszerintézkedésének meghosszabbítását”.
Az ügyészség nem nevezi meg a közleményben a Széchenyi Bankot, de a leírtak alapján erről az ügyről van szó. Mint fogalmaznak: a megalapozott gyanú lényege szerint egy kisebbségi állami tulajdonban lévő pénzintézet hitelkihelyezései kapcsán egy bűnszervezet jött létre, amelyben a pénzintézet – közvetett többségi tulajdonosa – és felesége töltött be vezető szerepet.
A bűnszervezet a hiteleket abban az esetben is kihelyezte, ha egyébként a hitelt igénylő gazdasági társaság nem is juthatott volna ehhez. A hitelhez jutó gazdasági társaságok a felvett összeg döntő hányadát rövid időn belül különböző gazdasági társaságok közbeiktatásával előre meghatározott módon átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A hitelt felvett gazdasági társaságok a pénzt azonban nem fizették vissza,
azokból végül a pénzintézet közvetett tulajdonosának cége gazdagodott.
A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány meghaladja a hatmilliárd forintot – közölték.
|
Meghosszabítanák a Széchenyi Bank egykor vezetőinek letartőztatását
|
Július 18-ig döntenek róla, hogy mi legyen a korábban őrizetbe vett személyekkel.
Közleményt adott ki szerdán a Fővárosi Főügyészség arról, hogy hosszabb ideig maradhatnak letartóztatásban a bukott Széchenyi Bank egykori vezetői, a hatóság ugyanis “indítványozza a letartóztatásba került három gyanúsított kényszerintézkedésének meghosszabbítását”.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200715_szechenyi_bank_letartoztatas
|
2020-07-15 12:38:00
| true | null | null |
HVG
|
Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás
várhatóan 2025-re elkészülhet.
A miniszter beszédében emlékeztetett: a 2021-2027-es uniós fejlesztések középpontjában a vasúti projektek állnak, a tervezők, a kutatóintézetek, a mérnöki cégek számára is megnyugtató, hogy komoly lehetőségek várnak Magyarországra. "Az a célunk, hogy vasúti árufuvarozás tekintetében megkerülhetetlenek legyünk, ennek egyik, több szempontból kiemelt fejlesztési területe a Budapest-Belgrád 150. számú vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése" – mondta Palkovics.
Az ITM kiemelte: a vasútvonal felújításával Magyarország kínálja majd az áruk leggyorsabb szállítási útvonalát a görögországi kikötők és Nyugat-Európa között. Az Ázsiából Európába tartó teherforgalomból tranzitországként Magyarország is profitál, így kedvező adottságaival élve a régió logisztikai központjává válhat. Emellett a két főváros közötti személyforgalomban a menetidő a jelenlegi 8 óráról kevesebb mint a felére csökken – írták.
|
Megkezdődött a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése
|
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban.
Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályba lépésével – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hétfőn.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a projekt megvalósítását irányító vállalatokkal tartott hétfői ülésen a tárca közlése szerint elmondta: az előkészületek ütemterv szerint haladnak, és a beruházás várhatóan 2025-re elkészülhet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200713_budapest_belgrad_vasutvonal_palkovics_laszlo_meszaros_lorinc
|
2020-07-13 12:47:00
| true | null | null |
HVG
|
European Power Services (EPS) Zrt. néven vegyesvállalatot alapított az MVM Zrt. valamint a Roszatom állami konszern leányvállalata, a Rusatom Service Rt. Magyarországon.
- erősítette meg a Roszatom a HVG múlt heti értesülését. A Roszatom közölte: a magyar és az orosz fél által alapított vegyesvállalatban a felek egyenlő arányban tulajdonosok, ugyanakkor a European Power Services Zrt. az MVM csoport részeként végzi majd tevékenységét.
A vegyesvállalat létrehozásával össze kívánták kötni a Roszatom állami atomenergetikai konszern tudományos és termelési kompetenciáit az MVM csoport mérnöki és termelési kapacitásait, "a szinergiával képesek lesznek a lehető leghatékonyabb együttműködésre az energetikai berendezések, létesítmények szervizelése terén, ami teljesen új lehetőséget teremt az üzleti tevékenység bővítésére az európai piacokon".
Az MVM közölte, hogy a EPS Zrt. a működését hét fővel 2020. július 8-án kezdte meg, a társaság alaptőkéje 5 millió forint. Az MVM honlapján közzétett tájékoztatás szerint a vegyesvállalat elsősorban erőművi rendszerek és berendezések biztonságos működtetéséhez szükséges fejlesztési és karbantartási szolgáltatásokat nyújt hazai és más európai piacokon.
Az MVM felidézi, hogy az MVM Zrt. és a Rusatom Service együttműködéséről 2018 októberében kezdődtek tárgyalások, majd a felek 2019. április 15-én egy vegyesvállalat alapítását célzó befektetői szándéknyilatkozatot írtak alá, a részvényesi megállapodást és a European Power Services Zrt. (EPS) alapszabályát 2020. május 11-én szignálták, a cégbíróság pedig a 2020. június 16-án bejegyezte a társaságot.
Az EPS üzleti tevékenysége többek között kiterjed az erőművi rendszerek, szerkezetek, alkatrészek biztonságának és hatékonyságának javítására, azok üzemeltetésének támogatására, illetve karbantartására és korszerűsítésére. A társaság továbbá speciális szakemberek képzésével, üzembe helyezési és leszerelési tevékenységekkel, illetve berendezések, szerszámok, pótalkatrészek, fogyóeszközök beszerzésével és szállításával foglalkozik majd.
Az MVM honlapján közzétett tájékoztatás szerint a EPS munkája elsősorban az MVM XPert Zrt., az MVM Titán Zrt., az MVM Nukleáris Karbantartó Zrt. és az MVM ERBE Zrt., valamint a Rusatom Service, és más, a Rosatom holdinghoz tartozó tagvállalatok kapacitásainak bázisán kezdődik el. A felek lehetőségeket látnak a magyar és a környező – elsősorban a cseh, szlovák, ukrán és balkáni – piacokon való együttműködésben is – írja az MVM honlapján.
|
Közös céget alapított az MVM és az orosz Roszatom
|
A felek más piacokon is együttműködnének.
European Power Services (EPS) Zrt. néven vegyesvállalatot alapított az MVM Zrt. valamint a Roszatom állami konszern leányvállalata, a Rusatom Service Rt. Magyarországon.
- erősítette meg a Roszatom a HVG múlt heti értesülését. A Roszatom közölte: a magyar és az orosz fél által alapított vegyesvállalatban a felek egyenlő arányban tulajdonosok, ugyanakkor a European Power Services Zrt. az MVM csoport részeként végzi majd tevékenységét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20200713_mvm_roszatom_cegalapitas
|
2020-07-13 12:52:00
| true | null | null |
HVG
|
Hatalmas füsttel égett le egy közel száz négyzetméteres épület múlt kedden a Népligetben, olvasóink még kilométerekkel arrébb is látták a szürke füstfelhőt. Egy héttel később már csak elszenesedett padok, a felismerhetetlenségig égett bútorok maradtak hátra, még a raktár mellett álló magas fák koronája is feketére égett.
A környéken lakók azt mesélik, várható volt, hogy előbb-utóbb valami baj lesz, az elmúlt hónapokban ugyanis áldatlan állapotok alakultak ki itt, a Népliget Kőbányai út felőli oldalán, a Taraliget lakópark mögött.
Ezzel keresték meg az Indexet pár nappal ezelőtt, mi pedig elmentünk megnézni a helyszínt. Több lakóval is beszéltünk, mindnyájan csak névtelenül mertek nyilatkozni, azt mondták, félnek, hogy megtámadják őket, ha felismerik a cikk alapján.
A fenti képen pirossal jelölt elhanyagolt terület tulajdonjoga vitatott, a Népliget nagy része ugyanis a mai napig nincs felparcellázva, osztatlan közös tulajdonként van bejegyezve, és egy helyrajzi számon szerepel. Az államnak, a fővárosnak és a szomszédos Taraliget lakópark (a térképen sárgával) építtetőjének is van tulajdonhányada, így aztán
Ez a vita áll az egész lepusztulás hátterében is, a cikkben később erről még lesz szó bővebben is. Maga a lakópark a kétezres évek elején épült, 432 lakást adtak el. Főként a gyerekesek, a futók és kutyások járnak át innen (is) a Népligetbe, több játszótér is van a közelben. Az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban találtak fecskendőt, használt óvszert, ruhadarabokat és szemetet a bokrokban, de ennél durvább esetről is beszámoltak a járókelők.
A múltkor letolt nadrággal üldöztek egy nőt, és azt üvöltözték neki, hogy megbasszák.
Egy másik alkalommal pedig rajtakaptak egy férfit, amint egy bokorban könnyített magán, miközben alig pár méterre tőle egy kislány hulahoppkarikázott a játszótéren.
A biztonsági őr engedte be a teniszpályára
A beszámolók szerint tízesével-húszasával járkálnak a kábult férfiak és nők a bokrok között, bár a múlt heti tűz óta valamelyest csökkent a számuk. Miközben a szomszédok sorra idézik fel a horrorélményeiket, mintha csak emlegetni kellett volna, egy fehér pólós srác jelenik meg a sétányon.
Kissé görnyedt háttal, ám céltudatosan és láthatóan idegesen indul az egyik bokor felé. Bemászik, majd az egyik résen át egy pillanat alatt már a salakos teniszpályán áll. Az előbb ott még egy sárga mellényes biztonsági őrt láttunk, időközben ő is eltűnt, hiába keressük.
Messziről követjük, ahogy a fiatal bekuckózza magát a teniszpálya szélén álló, palatetős kis viskóba. A szomszédok azt mondják, itt lövik be magukat, kívülről azonban nem látni oda, mert az egykori tároló bejárata pont a másik irányba néz. Alig pár perc múlva egy másik fiatal férfi is megjelenik, ő is ugyanazon a jól ismert útvonalon bemászik, az se zavarja, hogy öten nézzük.
„Nappal is kábultan fekszenek a földön vagy a padokon” – folytatják közben a szomszédok, és „gyakran teljesen nyíltan szexelnek a bokrokban.”
Minden este azt hallgatjuk, hogy Robika! Robika!
– veszi át a szót egy apuka. Robikának hívják állítólag a központi figurát, nála futnak össze a szálak, ő irányítja a Népligetnek ezt a részét. – Szétvet az ideg, és nem tudunk mit csinálni.
Amíg nem folyik vér, nem jön ki a rendőrség.
Egy 13 éves fiú okozta a tüzet
Azt mesélik, hiába hívták már milliószor a rendőröket, vagy nem jönnek ki, vagy azt ígérik, hogy hamarosan odamennek a helyszínre, de aztán valahogy nem érkeznek meg.
A rendőri intézkedésekről statisztikai adatokat csak teljes kerületet érintően tudunk adni, kerületrészeket és utcákat érintően kimutatást nem vezetünk
– válaszolta a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy idén júliusig hány alkalommal intézkedtek az érintett területen.
Így pontos számokat nem tudunk, de a rendőrség azt állítja, hogy ők „rendszeresen jelen vannak az adott környéken, a BRFK kerületi, valamint központi egységei is, több egységgel, naponta többször, visszatérő jelleggel ellenőrzik az adott kerületrészt”. Ám nyilván így is vannak időszakok, amikor épp nincsenek rendőrök, így fordulhatott elő, hogy
Az egyik szomszéd épp arra sétált a kislányával, és látta a fiút a tetőn, majd pár perccel később már a füstöt. Hívta a 112-t, de először nem jöttek ki a tűzoltók, mert hogy nem volt láng.
Alig telt el aztán egy kis idő, és már teljes terjedelmében égett a raktár, egy olvasónk videót is készített a tűzről:
A tűzoltók két vízsugárral oltották el a lángokat, a rendőrség pedig rongálás gyanúja miatt indított nyomozást az ügyben. A bűncselekményt egy 13 éves fiú követte el, akit meghallgattak, írta a rendőrség kérdésünkre.
Szigorúbb ellenőrzést ígér a Főkert
A környéken lakók a rendőrség mellett a Főkertnek is többször szóltak, hogy kezdjenek valamit a elburjánzott bokrokkal, amelyek tele vannak tűvel, óvszerrel, az egyik szomszéd június végén a Járókelőn is jelezte a problémát.
Mi is megkerestük a Főkertet. Azt írták, hogy általában tíz fővel vannak jelen a Népligetben, és munkatársaik is „tapasztalták a jelzett probléma életvitelszerű jeleit.
Az ezzel járó hulladékot naponta, kétnaponta szedik össze és szállítják el a munkatársaink. A bokrok között elhasznált fecskendőket is találnak.
Hozzátették, hogy egyeztettek a Taraliget lakópark tulajdonosával, és
jövő hét kedden megkezdődik a bokrok megritkítása, az invazív növényfajokat kiszedjük. Közterület-felügyelők és legalább négy járőr fogja biztosítani a munkálatok zavartalan lebonyolítását.
Elvágott vezetékek, munkagép elé beálló emberekkel
De ki is a Taraliget lakópark tulajdonosa, akivel egyeztetni kell, és akivel folyik a harc a területért? Tamás Lászlónak hívják, 1998 és 2002 között Kőbánya önkormányzati képviselője volt, 2010 után pedig a főváros Gazdasági Bizottságának külsős tagja, és az ő telkein épülhet meg a dél-budai szuperkórház.
Cége, a Tara Ingatlanfejlesztő Kft. építtette a Taraliget lakóparkot, ahol a kerület polgármesterének, Kovács Róbertnek is van egy lakása. A vállalkozó pár éve helyezte nyomás alá a lakóparkkal szomszédos Ábris Tenisz Akadémiát és Sportközpontot, és a mellette működő alapítványi iskolát, legalábbis 2014-ben a HVG-nek ezeket nyilatkozta a teniszklub akkori vezetője.
Szerinte volt, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is volt, hogy eltömítették a csatornát. A közművek a lakóparkon keresztül haladnak végig.
A legdurvább eset talán az volt, amit 2014-ben felidézett az akkori teniszklub-vezető Gödry Ádám, amikor elzárták a szennyvízelvezetést, és később se engedték azt helyrehozni. Amikor az iskola és a teniszklub megoldásképp egy biotartályt készült beüzemeltetni, és a tartálynak szánt gödör kiásásakor megjelent egy markológép, Tamás László munkatársaival beállt a gép elé.
Egy idős teniszező összeesett verseny közben a pályán, és a mentőautó nem tudott bejutni időben a területre, mert az utat három irányból is lekerítették betonelemekkel. A mentősöknek meg kellett állniuk az útzárnál, onnan felszereléseikkel futva közelítették meg a sportközpontot, de már nem tudták megmenteni a sportoló életét.
Az eset idején 2014-ben a sajtóban összehozták ezt a halálesetet az ingatlanfejlesztő ténykedésével. A teniszpálya akkori jogásza az Indexnek azt mondta, a Taraliget lakópark tulajdonosának érintettsége nyilvánvaló, mert a lakópark munkatársai és biztonsági emberei akadályozták meg, hogy a rendőrök elszállíttassák a tömböket.
Az Ábris Tenisz Akadémia tulajdonosai jogi úton, beadványokkal, panaszokkal igyekeztek visszaverni a támadásokat, de egy idő után feladták, és otthagyták a telket. Hogy pontosan mi volt a vállalkozó célja, a mai napig nem tudni, a teniszakadémiát képviselő ügyvéd szerint az egész hátterében az állt, hogy meg akarta szerezni magának a területet.
Szerettük volna megkérdezni Tamás Lászlót, hogy mi a terve a területtel, és tud-e arról, hogy milyen állapotok alakultak ki a lakóparkja mögött. A héten többször is hívtuk a Taraliget Kft. nyilvánosan elérhető telefonszámait, de nem vette fel senki, és a céginformációs adatbázisban talált emailcímükre küldött levelünkre se reagáltak. A biztonsági cégnél is rákérdeztünk, hogy a tulajdonos engedélyével használják-e a teniszpályát az általunk látott férfiak, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
(Borítókép: Bődey János / Index)
|
Szétvet az ideg, és nem tudunk mit csinálni
|
Felveri a gaz a népligeti teniszpályát, amelynek működését brutális eszközökkel lehetetlenítette el Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó. A szomszédos Taraliget lakópark tulajdonosa évekig küzdött, hogy elüldözze az iskolát és teniszakadémiát, nemrég sikerült is neki. Most drogosok szállták meg a környéket, a lakóparkban élők pedig nehezen viselik, hogy rendszeresen eldobott fecskendőket, használt óvszereket kell kerülgetniük a játszótér mellett. Egy múlt heti tűzeset után talán jobban odafigyelnek a környékre, a Főkert azt ígéri, visszavágja a bokrokat. Azt azonban továbbra se tudni, mi volt az ingatlanfejlesztő célja.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/07/17/nepliget_taraliget_lakopark_abris_teniszakademia_tuz_drogfogyasztas_prostitucio/
|
2020-07-17 15:27:07
| true | null | null |
Index
|
per;Simon Gábor;
2020-07-09 15:07:31
Újraindult Simon Gábor pere
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Újraindult az a büntetőper, amelyben Simon Gábort, az MSZP volt elnökhelyettesét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, hamis magánokirat felhasználásával, valamint közokirat-hamisítással vádolja az ügyészség.
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
Simon Gábor ellen 2014-ben indult nyomozás, amely 2016-ban vádemeléssel zárult. Az ügyészség szerint a volt politikus 2008 és 2012 között vagyonnyilatkozataiban és adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, valamint az államtitkári tisztségéért kapott bevételeit tüntette fel, miközben Svájcban, majd Ausztriában nyitott bankszámláin ismeretlen forrásból származó, több száz millió forintnak megfelelő devizát helyezett el. Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi és egy svájci bankban, és ezekről az összegekről ott saját vagyonaként nyilatkozott – tartalmazza a vádirat.
Az is nyilvánosságra került, hogy Simon Gábor egy bissau-guineai útlevéllel Magyarországon is nyitott számlát, amelyen szintén milliók voltak. A gyanú szerint a hamis útlevéllel történő bankszámlanyitáshoz szükséges iratokat saját kezűleg látta el "Gabriel D" névaláírással.
A Központi Nyomozó Főügyészség vádirata szerint Simon Gábor rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett szja-t és egészségügyi hozzájárulást, amivel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. Simon Gábor a 128 millió forintot az ellene indult eljárás kezdetén megtérítette.
A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádol.
|
Újraindult Simon Gábor pere
|
Az elsőfokú eljárást azért kell megismételni, mert változott a bíró személye. Csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a bíró a korábbi eljárás jegyzőkönyveit ismertette.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3084443_ujraindult-simon-gabor-pere
|
2020-07-09 11:22:00
| true | null | null |
Népszava
|
Talán nem mindenki gondolná, de takarítással is lehet milliárdokat keresni. Például a kormány kedvenc takarítócége 2019-ben rekordévet futott: a B+N Referencia Zrt. a 2018-as 23,2 milliárd forintról 36 milliárd forintra növelte az árbevételét, a nyereség pedig 2,7 milliárd forintról 4 milliárd forintra hízott. Az egyszemélyes részvénytársaság tulajdonosa Kis-Szölgyémi Ferenc, aki úgy döntött, hogy 1,9 milliárd forintot vesz ki a cégből osztalék formájában - derül ki a céges beszámolóból.
A B+N szolgáltatásai hatékony megoldásokat kínálnak megrendelőink számára, legyen szó műszaki, emberi erőforrást érintő vagy beszerzési, logisztikai területekről. Szolgáltatásainkat minden esetben ügyfelünkre szabjuk, és a számára legmegfelelőbb kereteket biztosítjuk együttműködésünkhöz - szól a cég bemutatkozása.
A 36 milliárd forintos árbevételből 17,4 milliárd forint jött össze takarításból, 14,8 milliárd forint pedig üzemeltetésből. A bemutatkozásban megemlített kedves ügyfél pedig általában a magyar állam.
Például a B+N Referencia Zrt. végezheti a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) ellátási körébe tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat, nettó 26 milliárd forint keretösszeg erejéig.
A MÁV épületeit három évig (plusz egy év opcióval) takaríthatja a cég 19,4 milliárd forintért.
A NAV Budapest és Pest megyei épületeit 2,8 milliárd forintért üzemelteti.
De az ellenzéki vezetésű Fővárosi Önkormányzat is ezt a céget bízta meg kaszálással és fakivágással.
Magáról a cég kalandos történetéről talán most elég annyi, hogy Kis-Szölgyémi Ferenc előtt a B+N tulajdonosa a Mundus Invest Zrt. volt. A Mundus pedig korábban Simicska Lajos, a Fidesz egykori pénztárnoka érdekeltsége volt, most pedig Mészáros Lőrinc birodalmához tartozik.
Ami viszont sokkal érdekesebb, hogy július 9-én jelentette be az Airport Service Budapest Zrt., hogy június 24-én kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Éppen akkor, amikor az állami Malév GH-t felszámolják.
A vállalat korábban Demján Sándor érdekeltségeihez tartozott, a 2020. június 3-án benyújtott éves beszámolója szerint most a B+N Referencia Zrt., a Civil Zrt. és a Valton-Sec Zrt. tulajdonában van. Egészen 2019. július 15-ig viszont a B+N saját leánycége volt, akkor adta el a cég 67 százalékát a Civil Zrt.-nek és a Valton-Sec Zrt.-nek. A Civil Zrt. például Pintér Sándor belügyminiszter volt cége.
A földi kiszolgálási tevékenység ellátásához szükséges csapat bővítését a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a társaság már megkezdte, zajlik az eszközpark bővítése is, így a pandémiás korlátozások megszűnésével az utasforgalom korábbi szintre való visszaállását az Airport Service Budapest Zrt. már felkészülten tudja fogadni - közölte a cég, amely az állami földi kiszolgáló cég eddigi alvállalkozója.
Összességében tehát minden passzol: éppen akkor fut rekordévet a B+N Zrt. állami megrendelésekből, amikor leánycége, az Airport Service Zrt. arra készül, hogy betörjön az állam által váratlanul felszámolásra ítélt Malév GH reptéri piacára.
|
Milliárdos tiszta haszon az állam után takarítani
|
Ez egy igazi sikersztori: az állami megrendelésekkel kitömött B+N Referencia Zrt. éppen akkor fut 36 milliárd forintos rekordévet 2019-ben, amikor arra készül, hogy egy leánycégével betörjön az állam által felszámolásra ítélt Malév GH piacára a reptéren.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/milliardos-tiszta-haszon-az-allam-utan-takaritani.html
|
2020-07-19 13:59:00
| true | null | null |
Privátbankár
|
Orbán Viktor miniszterelnök szerint azért nem probléma, hogy a Mészáros Lőrinc üzletember tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a lerobbant szállodái kitatarozására, mert amúgy nagyon sok más egyéb szálláshelyet is támogattak.
Valóban létezik egy Kisfaludy-program, ami a magyar turizmust hivatott fejleszteni. A magyar kormány támogatásával 650 panziót újítottak fel - mondta Orbán Viktor miniszterelnök még június 29-én egy azonnali kérdésre válaszolva.
Ez így igaz, és ebben benne van az egész Orbán-rendszer gazdaságpolitikája. A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Vagyis Magyarország harmadik leggazgadabb embere, akinek magánvagyonát 270 milliárd forintra becsülik, több mint háromezerszer nagyobb támogatást érdemelt ki, mint a veszteséges pécsi cég.
Amely persze ennek az 5,6 millió forintnak is örül. Az MTÜ ugyanis kötelezővé tette, hogy mindenki, aki támogatást kapott a kormánytól, az a szálláshely honlapján is jól látható helyen mondjon köszönetet a magyar kormánynak. Így tett a Vár-Gold Kft. is.
Az alábbiakban ismertetjük a projekt során megvalósult tevékenységeket. A panzió 10 szobájában a fürdőszobákba fürdőszoba panel került a zuhanyfülkékbe, 4 szobában a rosszul záródó régi zuhanykabin is lecserélésre kerül, új modern változatra. Némelyik szobában a bútorzat is lecserélésre került, a régi kopott bútorok helyére új bútorok kerültek - olvasható a Retró panzió honlapján.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósult meg - közli a Retró panzió.
Tehát vissza nem térítendő állami támogatásból, teljesen hazai költségvetési forrásból, közpénzből magántulajdonban lévő panzió LED televíziót vásárolhat. Persze nem akárki a Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója.
Fontos kérdés a turizmus fejlesztése. Féligazságok helyett érdemes a teljes igazsággal foglalkozni - magyarázta a kormányfő.
|
Orbán Viktor mindenkinek ad a közösből: Mészáros Lőrinc háromezerszer kap többet Tiborcz István ügyvédjénél
|
A kormányzati irányítású Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázatokon valóban sokan nyertek vissza nem térítendő állami támogatást. A döntési listán megnéztük, hogy ki kapta a legkevesebb támogatást. Innen derült ki, hogy az Elios-botrányból ismert Hamar Endre tulajdonában lévő Vár-Gold Kft. 5,6 millió forintot kapott a pécsi Retró panzió felújítására. Tehát a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels Zrt. 17,7 milliárd forintot, míg a tavaly 18,1 millió forintos árbevétel mellett 2,3 millió forintos veszteséget produkáló Vár-Gold Kft. pedig 5,6 millió forintot köszönhet a kormánynak. A közös bennük, hogy mindannyian a NER haszonélvezői, csak egyikük a lista tetején, másikuk a lista alján található.
Ezeken kívül még vissza nem térítendő állami támogatásból szerzi be Hamar Endre a következőket:
3 darab ágy
4 darab asztal
10 darab Navon televízió
5 darab hűtő
2 darab matrac
1 darab kanapé
klímaberendezés
a konyhában a padló új járólapot kapott
1 darab mosogatógép
a közös helyiségbe 1 darab LED televízió
és 4 darab kerékpár.
Vár-Gold Kft. tulajdonosa, hiszen Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven. Később a Dr. Hamar Ügyvédi Iroda hajtotta fel a turai kastélyt Tiborcz Istvánéknak, és a jogász a Mészáros Lőrinc körüli nagy ingatlanszerzéseknél is közreműködött. Arról viszont nem hallani, hogy kórházi kórtermekbe is LED televíziókat szereznének be, az valamiért nem annyira fontos, mint Hamar Endre veszteséges panziója
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-es-a-teljes-igazsag-meszaros-lorinc-haromezerszer-tobbet-kap.html
|
2020-07-07 21:52:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A jelek szerint meghátrált az Elmű a XII. kerületi Felhő utcában kialakult patthelyzetben.
Mint arról beszámoltunk, a szomszédság összefogott az Elmű új transzformátorállomás-beruházása ellen, amelyet a szolgálató a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására kezdett kiépíteni. A környék lakói azt kifogásolták, hogy az ipari kapacitású transzformátorállomást nem a villa tulajdonosának telkén belül állítják fel, hanem a szomszédos házak elé akarják elhelyezni. A beruházó a napokban a rendőrséget is kihívta a helyszínre, mert a lakók a munkagödörbe állva akadályozták a transzformátorház elhelyezését. A rendőrök azonban nem avatkoztak be a vitában.
Csütörtök reggel viszont a beruházást végző cég gépei minden előzetes értesítés nélkül elkezdték betemetni a gödröt, és lezárni a kábeleket.
Az építést végző alvállalkozó júniusban szórólapon hirdette ki, hogy a Bessenyei–Rogán-villa tulajdonosának kérésére transzformátorállomást építenek. Az Elmű utóbb azt állította, hogy nem csak egy ingatlan, hanem a környék több fogyasztójának ellátását biztosítaná a beruházás.
A hatalmas alapterületű, többszintes villa, amelyet a Valton-Sec Kft. résztulajdonosa, Bessenyei István és felesége, Sarka Kata építtetett, tavaly készült el. Szeptemberben odaköltözött Rogán Antal és felesége is. A milliárdos értékű ingatlant a hírek szerint az utóbbi időben már csupán Rogán-Gaál Cecília lakja, miután tavaly elvált a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztertől, a Bessenyei-Sarka házaspár pedig máshol él (a bejelentett lakcímük is Luxemburgban van).
A beruházással kapcsolatban megkerestük az Elműt is. A cég válaszából az tűnik ki, hogy csak időleges a visszavonulás.
Az árokba lefektetett kábelt az elmúlt napokban több alkalommal megrongálták (belevágtak, szemetet, sittet öntöttek az árokba), így az eszközök védelme és balesetvédelmi szempontok miatt a munkaárkot betemettük. Ügyfeleink ellátására törvényi kötelezettségünk van, az engedélyezett tervek szerinti az új ügyfelek csatlakozási igényeinek, illetve a túlterhelt helyi hálózat tehermentesítésének célját szolgáló beruházások végrehajtásának tekintetében nincsen mérlegelési lehetőségünk.
– közölte Boross Norbert kommunikációs igazgató.
|
Győztek a szomszédok, betemetik a Bessenyei–Rogán-villa transzformátorgödrét
|
A 24.hu június közepén számolt be arról, hogy az Elmű a Bessenyei–Rogán-villa áramellátására külön transzformátorállomást épít a XII. kerületi Felhő utcában. A lakók az utóbbi napokban többször akadályozták az építkezést. Információnk szerint szerdán kora délután a rendőrség is kiszállt a helyszínre, mert a tiltakozók beleálltak a munkagödörbe. A jelek szerint meghátrált az Elmű a XII. kerületi Felhő utcában kialakult patthelyzetben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/17/felho-utca-bessenyei-rogan-villa-transzformator/
|
2020-07-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Korrupció és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek hétfőn Donald Tusk volt kormányának közlekedési miniszterét Lengyelországban – tette közzé a lengyel korrupcióellenes hivatal (CBA). A Donald Tusk miniszterelnöksége (2011-2015) idején a Polgári Platform (PO) tagjaként 2011 és 2013 közt miniszteri tisztséget betöltő Slawomir Nowakot a lengyel főügyészség bejelentése szerint szervezett bűnözői csoport irányításával és pénzmosással is gyanúsítják.
Az ukrán korrupcióellenes hatóság (NABU) külön vizsgálatot folytat az ügyben, Slawomir Nowak ugyanis 2016-tól 2019-ig az Ukravtodor ukrán közútkezelő hatóság élén állt, a varsói ügyészség közlése szerint az ellene szóló vádak ebből az időszakból származnak. A volt miniszter ellen a lengyel és az ukrán ügyészség külön-külön vizsgálatot folytat, de tevékenységüket egy különleges nyomozó bizottság összehangolja.
Nowakkal együtt őrizetbe vették a lengyel különleges egységek (GROM) korábbi vezetőjét, Dariusz Zawadkát és egy gdanski üzletembert, Jacek P.-t is. Nowak 2013-ban azután köszönt le a miniszteri tárca éléről, hogy vagyonbevallásában elmulasztott feltüntetni egy luxusórát. Az ügyben 2014-ben egy lengyel bíróság bűnösnek találta, és 20 ezer zloty (mintegy 1,4 millió forint) pénzbírság megfizetésére kötelezte. A PO részéről a vádakat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által politikailag motivált támadásnak nevezték.
|
Lengyelországban őrizetbe vették a korábbi Tusk-kormány egyik miniszterét
|
Korrupció és más bűncselekmények gyanújával őrizetbe vettek hétfőn Donald Tusk volt kormányának közlekedési miniszterét Lengyelországban – tette közzé a lengyel korrupcióellenes hivatal (CBA). A Donald Tusk miniszterelnöksége (2011-2015) idején a Polgári Platform (PO) tagjaként 2011 és 2013 közt miniszteri tisztséget betöltő Slawomir Nowakot a lengyel főügyészség bejelentése szerint szervezett bűnözői csoport irányításával és pénzmosással is gyanúsítják.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/cikk/20200720_lengyelorszagban_orizetbe_vettek_a_korabbi_tusk_kormany_egyik_miniszteret
|
2020-07-20 16:28:25
| true | null | null |
Mandiner
|
Újabb megbízási szerződést kötött az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a párthoz közel álló Sapienza Kft.-vel, több mint 30 millió forint értékben - derül ki a parlament hivatalos oldalán közzétett adatokból. A jelek szerint Puch László egykori pártpénztárnok korábbi érdekeltsége nyerőszériában van: ezúttal is tanácsadásra és elemzésre kaptak súlyos közpénz milliókat.
Bár az MSZP-t sorra rázzák meg a botrányok, a közvélemény-kutatások szerint önállóan be sem jutnának a parlamentbe, továbbá az anyagi helyzetük sem túl stabil, közpénzosztogatásban ugyanolyan jók, mint korábban.
Újból megbízást kaptak
A Parlament.hu-n közzétett nyilvános szerződésekből kiderült, hogy a párthoz közel álló Sapienza Kft. ismét nagyot meríthet a szocialista frakció kasszájából.
Az elérhető adatok szerint az MSZP országgyűlési csoportja múlt hét pénteken 30.480.000 forint értékben kötött megbízási szerződést a céggel. A közzétett információkból az látszik, hogy többek között a frakció "alaptevékenységének ellátásához" szükséges tanácsadói feladatok ellátására, valamint különböző tanulmányok és szerződések elkészítésére kapják a pénzt. A szocialisták egyébként fél évre kötelezték el magukat, így július elejétől december végéig érkezhetnek a jó tanácsok, és részletes tanulmányok a Sapienzától. Ez havi lebontásban közel sem számít jelentéktelen összegnek, ugyanis
minden hónapban több mint ötmillió forint bevétel érkezik a pártközeli céghez.
Azt, hogy a társaság közel áll Tóth Bertalanékhoz, mi sem bizonyítja jobban, minthogy már az év első felében is befutók voltak. Akkor 33.020.000 forintot kaptak ugyanezeknek a feladatoknak az ellátására.
Puch volt a biztosíték
Egyébként közel sem véletlen, hogy a Sapienza Kft. folyamatosan nyeri az újabb és újabb megbízásokat: a vállalkozás ugyanis régi szereplője az MSZP gazdasági holdudvarának, 2011 óta látványosan jól teljesítenek a szocialisták közpénzosztogatásain.
A legfőbb biztosíték a sikerességre sokáig az MSZP pártpénztárnokaként emlegetett Puch László volt, aki egészen tavaly januárig tulajdonolta a vállalkozást. TőleTörök Ottó, a második Gyurcsány-kormány sport szakállamtitkára vette át a stafétabotot.
A tulajdonosváltás után nem sokkal a vállalat Sapienza Plus Kft. néven egy új leánycéget is alapított, akikkel a szocialisták bérleti szerződést kötöttek. Az új társaság nem sokban tér el a Sapienzától, hasonló dolgokkal foglalkozik: a cégadatbázis szerinti főtevékenysége saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása és üzemeltetése.
Szárnyal a pártközeli cég
Az elmúlt időszakban az MSZP feltűnően sok pénzt folyatott ki a Sapienzához: 2011-től kezdve közel félmilliárd forintért adott tanácsot, írt elemzéseket és végzett nyomdai szolgáltatást a baloldali pártnak. A cégadatbázis szerint a társaságnak nem igazán volt más bevétele, gyakorlatilag a szocialisták megbízásaiból él.
A cégcsoport jelenleg is nyerőszériában van: a mostani ciklusban eddig közel 230 millió forintot zsebeltek be.
2018 áprilisa után Török Ottóék a következő megrendeléseket kapták az MSZP-től a hivatalos adatok szerint:
Szerződés összege Szerződő fél Szerződés időtartama Szerződés tárgya 30.480.000 forint Sapienza Kft. 2020. július 1. - 2020. december 31. tanácsadás, különböző tanulmányok és szerződések elkészítése 25.400.000 forint Sapienza Kft. 2020. március 1. - 2020. június 30. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 33.020.000 forint Sapienza Kft. 2020. január 2. - 2020. június 30. tanácsadás, különböző tanulmányok, és szerződések elkészítése 10.516.512 forint Sapienza Plus Kft. 2020. január 1. - 2020. december 31. a Villányi úti pártszékház egyes helységeinek bérlése 15.240.000 forint Sapienza Kft. 2019. szeptember 27. - 2019. december 31. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 27.940.000 forint Sapienza Kft. 2019. július 2. - 2019. december 31. tanácsadás gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, és EU-s kérdésekben 6.503.670 forint Sapienza Plus Kft. 2019. április 1. - 2019. december 31. az MSZP-frakció kizárólagos haszonbérleti joga a Villányi úti pártközpont egyes helységeire 6.503.670 forint Sapienza Plus Kft. 2019. április 1. - 2019. december 31. a Villányi úti pártszékház egyes helységeinek bérlése 5.080.000 forint Sapienza Kft. 2019. március 1. - 2019. június 30. az MSZP-frakció kiadványainak nyomdai előállítása, kiszállítása 27.940.000 forint Sapienza Kft. 2019. január 2. - 2019. június 30. tanácsadás gazdaságpolitikai, társadalompolitikai és EU-s kérdésekben 41.910.000 forint Sapienza Kft. 2018. július 1. - 2018. december 31. tanácsadás, különböző tanulmányok és szerződések elkészítése
|
Kiderült: 30 millióval bízta meg Puch László egykori érdekeltségét az MSZP-frakció
|
Újabb megbízási szerződést kötött az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a párthoz közel álló Sapienza Kft.-vel, több mint 30 millió forint értékben - derül ki a parlament hivatalos oldalán közzétett adatokból. A jelek szerint Puch László egykori pártpénztárnok korábbi érdekeltsége nyerőszériában van: ezúttal is tanácsadásra és elemzésre kaptak súlyos közpénz milliókat.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2020/07/sapienza-kft-30-millio-forint-mszp
|
2020-07-20 19:53:39
| true | null | null |
Origo
|
A Zala Megyei Főügyészség vádat emelt a mára felszámolás alatt álló Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és cenzúrabizottságának volt elnökei és tagjai ellen, köztük Töröcskei István jobboldali üzletember ellen – értesült a 24.hu.
Az ügyészség megkeresésünkre közölte, a vádirati tényállás lényege szerint az ügy nyolc érintett vádlottja 2012-ben és 2013-ban a hitelkihelyezésekkel kapcsolatban megszegte vagyonkezelői kötelezettségét és 500 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott. A társaság pénzügyi beszámolói szerint ezekben az években Töröcskei volt a zalaegerszegi székhelyű hitelszövetkezet igazgatósági elnöke.
Az ugyanakkor fontos, hogy ez az ügy nincs összefüggésben a Széchenyi Banknál zajló eljárással, amelyben bűnszervezetben elkövetett hatmilliárd forintos károkozással gyanúsítják Töröcskeit és társait, és ami miatt egy hónapja letartóztatta a rendőrség a korábbi bankvezért.
A 2014-ben, csaknem egyszerre becsődölt hitelszövetkezet és bank ügye közt mindössze Töröcskei István személye az átfedés: ő mindkét ügyben érintett. Előbbiben vádlottként, utóbbiban gyanúsítottként.
A Széchenyi István Hitelszövetkezet körülbelül hatezer betétessel rendelkezett, működési területe jellemzően Zala megye és környéke egy részét ölelte fel. Piaci részesedése ugyanakkor nagyon csekély volt a hitelintézeti szektorban. Töröcskei 2009 júliusától töltötte be a pénzintézet igazgatósági elnöki posztját, egészen 2014 november 6-ig, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) visszavonta a hitelszövetkezet működési engedélyét és felügyeleti biztosokat rendelt ki az intézményhez. Ezután már nem volt megállás, nem sokkal később a társaság felszámolási eljárás alá került.
A pénzintézet betéteseit az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) kártalanította. Összesen 2705 károsultnak 8,9 milliárd forintot fizetett az OBA. Ezek háromnegyede magánszemély volt. Érdekesség, hogy Töröcskei István egy ideig az Államadósság Kezelő Központ vezetője volt, amely éppen a kártalanító szervezet, az OBA vagyonát is kezelte.
Figyelemre méltó körülmény, hogy mind a Széchenyi Hitelszövetkezet, mind a Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. története majdnem hat évvel ezelőtt ért véget, mégis mindkét ügyben szinte egyszerre jutottak eredményre a nyomozóhatóságok. Előbbi ügyben május végén született vádemelés, utóbbiban pedig júniusban gyanúsították meg a bankvezetőket. Mégis a Széchenyi Banknál történtek miatt aggódhat jobban Töröcskei, ugyanis ha bebizonyosodik a hatmilliárd forint kárértékre bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés bűntette, egészen biztosan súlyos büntetés várhat a pénzintézet alapító-tulajdonosára.
Az bizonyos, hogy a Széchenyi Bank ügyében érintettek a lehető legnagyobb titokban próbálják tartani a részleteket. Egyelőre például azt sem sikerült kideríteni, hogy ki Töröcskei István jogi képviselője. Az ügy Mészáros Lőrinc ügyvédjét is elérte, Vörös József szintén gyanúsítottja bankügynek, ám az ő védője sem járult hozzá, hogy a bíróság kiadja a nevét a sajtónak.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
|
Vádat emeltek Töröcskei István volt bankvezér ellen
|
A Zala Megyei Főügyészség vádat emelt a mára felszámolás alatt álló Széchenyi István Hitelszövetkezet igazgatóságának és cenzúrabizottságának volt elnökei és tagjai ellen, köztük Töröcskei István jobboldali üzletember ellen – értesült a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/22/torocskei-istvan-vademeles-zalaegerszeg-szechenyi-istvan-hitelszovetkezet-bank/
|
2020-07-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kiugró éve volt a tavalyi a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-nek. Árbevétele 4 milliárd 453 millió lett, szemben a 2018. évi 2 milliárd 402 millióval – ez 85 százalékos növekedés. Az árbevétel túlnyomórészt biztosítóktól befolyt jutalékbevételből állt – derül ki a cég most közzétett tavalyi éves beszámolójának kiegészítő mellékletéből. Ami egy biztosításialkusz-cégnél teljesen természetes, hiszen abból él, hogy biztosítók termékeit közvetíti ki. Nyeresége pedig abból származik, hogy egy alkusz költségei – az üzletág sajátosságaiból fakadóan, ahol a tevékenységet nem terhelik jelentős rezsikiadások – általában jóval elmaradnak az árbevételétől.
Márpedig a Hungarikum a tavalyi évet 2 milliárd 584 milliós adózott nyereséggel zárta, ami csaknem 60 százalékos árbevétel-arányos profit. A cég három tulajdonosa – Mészáros Lőrinc és felesége, valamint a Keszthelyi Erik által száz százalékban birtokolt Keszthelyi Holding Zrt. – úgy döntöttek, hogy a nyereséget teljes egészében kiveszik a cégből, sőt, még a 4,5 milliós eredménytartalékot is. Annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány miatt a Magyar Nemzeti Bank kifejezetten azt ajánlotta, hogy a tulajdonosok az idén ne vegyék ki a nyereségüket a cégükből, vagy legalábbis az erről szóló döntést halasszák el szeptember 30-áig, amíg tisztulhat a kép a jövőről.
A biztosítási alkuszként akkor már éveken át tevékenykedő Keszthelyi Erik még 2010 májusában vásárolt üzletrészt a Hungarikum jogelődjében, az Optimál-GB Biztosítási Alkusz Kft.-ben, majd a tulajdonostársait kivásárolva 2012-ben annak egyedüli gazdájává vált. A céget 2015-ben keresztelte át Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re.
Mészáros Lőrinc a feleségével együtt 2018-ban szállt be a Hungarikumba, 50 százalékot vásárolva a Keszthelyi által 2015-ben alapított Keszthelyi Holding Zrt.-től (amely azonban 50 százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkezik).
Keszthelyi Erik érdekeltsége az alapvetően állami vállalatok, részben önkormányzatok számára kiközvetített szerződések révén meglehetősen agresszíven terjeszkedett: míg 2014-ben még a tizedik legnagyobb hazai független biztosításközvetítő volt, addig ma már a német OVB-csoport magyar leánya mögött a második.
Felvásárlási lázban
A Hungarikum a korábbi években több alkuszcéget is felvásárolt. 2019-es beszámolója szerint tavaly két tranzakciót hajtott végre: megvette a HUNPartner Kft.-t, míg az UFS Group Kft-ben 90 százalékos részesedést szerzett.
Az már az idei év fejleménye, hogy februárban az Agenta-Consulting Kft.-t HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-re keresztelte át, alig két és fél hónappal később, május elején pedig a Takarék Csoport központi bankja, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 25 százalékos részesedést vásárolt a HUNBankbiztosítás Kft.-ben. A Takarékbankot – a beszállásáról kiadott közlemény indoklása alapján – az vihette rá az üzletre, hogy országos fiókhálózatában a harmadik negyedévtől immár nemcsak egy bizonyos, hanem akár valamennyi hazai biztosító termékét értékesítheti, lakosságit és vállalatit egyaránt.
Ígéretes lehetőség előtt
A Takarék Csoport szerepvállalását ugyanakkor az is magyarázhatja, hogy – mint arról beszámoltunk – Mészáros Lőrinc közel 25 százalékban tulajdonos a CIG Pannónia Biztosítóban, s épp most készül arra, hogy megszerezze e cég többségét. Amelyet követően aztán ígéretes lehetőség nyílhatna meg a CIG előtt: értékesíthetné a termékeit a Takarékbank, MKB és Budapest Bank egyesüléséből majdan létrejövő megabank együttesen mintegy 1,9 milliót számláló ügyfelének.
|
Kiszedett mindent és még annál is többet Mészáros Lőrinc a cégéből
|
A nemzet gázszerelője és felesége 50 százalékos tulajdonában lévő Hungarikum Kft. egy év alatt az árbevételét és a nyereségét is csaknem megduplázta. A profitot teljes egészében fel is vették a tulajdonosok, amelyhez hozzácsapták még az előző évi eredménytartalékot is, így a Mészáros-házaspár markát közel 1,3 milliárd forint osztalék ütötte.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kiszedett-mindent-es-meg-annal-is-tobbet-meszaros-lorinc-a-cegebol.html
|
2020-07-22 11:43:50
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az Index tulajdonosváltásainak kálváriáját talán nem kell részletesen bemutatni a médiapiac iránt komolyabban érdeklődő olvasóknak, de aki ezzel nincs tisztában, kattintson az Index tulajdonviszonyait taglaló cikkünkre, vagy görgessen a cikk végén található gyorstalpaló keretes írásunkig.
Amit mindenképpen tudni kell:
Az Index igazgatótanácsa több, a portál napi működését érintő tervezetet is tárgyalt, az egyiket Pusztay András, az Index Zrt. azóta lemondott vezérigazgatója terjesztette be, a másikat a külsős tanácsadóként megbízott Gerényi Gábor. A két tervezet egyikét se fogadta el az igazgatótanács, Pusztayt ezért felkérték egy olyan struktúra kidolgozására, amelynek alapját Gerényi terve adta (Pusztay ennek hatására lemondott, mint ahogy azóta utódja is). Dull Szabolcs, az Index főszerkesztője, aki igazgatótanácsi tagi tisztéségben részt vett ezen a megbeszélésen, ezt követően egy cikkben kongatta meg a vészharangot, és kimondta: veszélyben az Index függetlensége. Dullt ezért az akciójáért kitették az igazgatóságból, mondván, üzleti titkot szivárogtatott.
Az Index hirdetési felületeit is értékesítő Indamedia-csoport jelenlegi tulajdonosai Vaszily Miklós és Ziegler Gábor.
Az Indexet felügyelő Magyar Fejlődésért Alapítványt tulajdonló NP Nanga Parbat 17 Zrt.-n 50-50 százalékban osztozik Bodolai László, az MFA vezetője és a Vaszily-Ziegler páros.
Vaszily a 444.hu megkeresésére néhány hete azt nyilatkozta, hogy „nincs szándék második Origót csinálni, de arra sincs szándék, hogy az Index átsodródjon a túloldalra, és harciaskodjon, akár az Indamediával, vagy a lapvezetéssel szemben, és állandósuljon a mostani állapot. Annak üzleti kára lesz, ami senkinek sem jó. Az lenne jó, ha maradna, ami volt, normális újság“.
Egy nyilatkozat persze önmagában nem mond semmit egy ilyen komplex ügyben, és természetesen nem lehet lesöpörni az asztalról az Index megregulázásának kormányoldalról érkező vágyát sem, azért, mert Vaszily Miklós azt mondta, hogy ez nem cél. Ebben a helyzetben az első – és jelenleg egyetlen –, amit tehetünk, az az, hogy tisztán pénzügyi szempontból megvizsgáljuk az Indamedia-csoport és az Index helyzetét, hogy lássuk, egyáltalán van-e olyan erőpozícióban az Indamedia, hogy valóban megtörhesse az Indexet.
Az Indamedia erős, az Index gyenge?
Az egyik érv szerint mivel az Indamedia kezeli az Index hirdetési felületeit, az Index ki van szolgáltatva az időközben „ellenséges“ kezekbe kerülő sales house-a kénye-kedvének. Az okfejtés az, hogy az Indamedia megteheti, hogy lezárja a pénzcsapokat, amellyel a magát 90-95 százalékban hirdetési bevételből fenntartó hírportál működését el lehet lehetetleníteni. A másik érv pedig az, hogy az Indexnek egyáltalán nincsenek tartalékai, és ha megszűnik a beáramló hirdetési pénz, akkor lényegében azonnal be kell zárni.
Lássuk hát először az Indamedia-csoport, majd az Index.hu Zrt. nyilvános pénzügyi beszámolói alapján megrajzolt helyzetét! (Az utolsó közzététel a 2019-es pénzügyi évre vonatkozik, tehát az idei évre tényadatok nem állnak rendelkezésre.)
Az Indamedia Network Zrt. (ez lett a Cemp-x Online Zrt. utódvállalata – a szerk.) egy olyan ernyővállalat, amely összefogja magát a sales house-t, azaz az Indamedia Sales Kft-t, valamint különböző, a historikusan is a CEMP/Indamediához tartozó kiadóvállalatokat. Ezek a Napi.hu, a Femina Média, a Totalcar és a Port.hu, valamint az informatikai fejlesztőcég, az Inda Labs Zrt. A cégek pénzügyi helyzetét egyrészt az alább látható grafikonokon (bevétel, illetve nyereség terén), másrészt a pénzügyi beszámolók kiegészítő határozatainak kivonatolásával mutatjuk be.
A beszámolókból látszik, hogy az Inda-csoport összes tagja meredeken növelte eredménytartalékát (a rendelkezésre álló készpénzállományt). Például az Indamedia Sales 2018-as nyeresége nagy részét félretette, így 2019 végére az eredménytartaléka 29 millióról 487 millió forintra nőtt, miközben tulajdonosa, az Indamedia Network Zrt. 2019-ben 80 millió forint osztalékot vett ki, ezt viszont azon az oldalon már nem vették ki, a beszámoló alapján ez az osztalék a holding eredménytartalékába került, amely egy év alatt 1,6 millió forintról 135 millióra nőtt. Hasonlón tett a Port.hu, a Femina Média (56 millióról 138 millió forintra) és az Inda-Labs is (1,8 millióról 99 millió forintra).
A Napi.hu és a Port.hu teljesítménye talán a leggyengébb. Előbbi forráshiánnyal küzd, kötelezettségei 30 millió forinttal 86 millióra emelkedtek, a könyvvizsgáló megállapítása szerint a „tőkeszerkezet az előző évhez képest a külső források felé tolódott el”, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a vállalatnak kölcsönt kellett felvennie, de nem derül ki, hogy pénzintézettől vagy cégcsoporton belül. Jelentősen nőttek az anyagjellegű (155-ről 180 millió forintra) és a személyi ráfordítások (106-ról 133 millióra), innen nézve kisebb csoda, hogy egyáltalán tudtak nyereséget termelni úgy, hogy a bevételük csak 20 millió forinttal volt több 2018-hoz képest. A Port.hu-nál pedig amiatt főhet a tulajdonosok feje, hogy a hirdetési bevétel 237-ről 168 millió forintra esett vissza 2018-19 között, ami már jelzi, és ha hozzávesszük, hogy 2017-ben még 318 millió, 2016-ban pedig 342 millió hirdetési bevételük volt, már jól látszik az erős negatív tendencia. A két cég gyengülő teljesítménye pedig az eredményességre is rányomja a bélyegét.
A Totalcarnál csökkenő hirdetési bevétel (152-ről 139 millió forintra), de növekvő egyéb árbevétel (48-ról 64 millió forintra) látható, alapvetően stabil és teljesen kiegyensúlyozott működés jellemzi az autós portált.
A Femina Médiánál meg kell jegyezni, hogy tavaly szeptemberben beolvadt a cégbe a Divány.hu, ami nemcsak a cég tőkéjét, hanem a hirdetési bevételt is jócskán megdobta: a Femina Media 2018-hoz képest 219-ről 293 millió forintra tudta növelni a reklámokból származó bevételét. A cég kibővült portfóliója (Femina.hu, Divány.hu, Retikül, Női friss, Sóbors.hu) révén az Index után a második számú taggá lépett elő.
Az Inda-Labs 616 millió forintnyi bevételéből 398 millió forintot kapcsolt vállalkozástól nyertek, miközben 2018-ban ez még csak 120 millió forintot tett ki. Ezzel párhuzamosan a profit minimálisra csökkent: a 2018-as 64 millióból 2019-re 243 ezer forint maradt, bár nem tudni, hogy cégcsoporton belül hogyan csoportosították a pénzeket, illetve vegyük hozzá, hogy120 millióval nőtt a személyi költség a cégben, miközben 24-ről 40 főre nőtt az állomány.
Lássuk most az Index gazdasági állapotát:
A működésből származó árbevételük 3 éve enyhén esik, de hozzá kell tenni, hogy 2014-15 környékén még bő 2 milliárdos forgalmuk volt. Az Index forgalma ugyanakkor az egyéb bevételeivel (könyvértékesítés, pályázati és olvasói támogatások) együtt stabilnak mondható. Az Index nyeresége 2017-18 között némileg megrogyott (99 millióról 43 millióra csökkent), de 2019-ben már ismét 61 millió forintot ért el (a korábbi években szintén volatilis volt, 2014-ben például 275 millió, 2013-ban viszont csak 13 millió forint nyereségük volt).
Az eredménytartalék 2019-ben 91-ről 100 millió forintra nőtt, a lekötött tartalék 20-ról 25 millióra, majdnem 100 millióval, 350 millió forintra nőtt a követelésük (kinnlevőség), míg a személyi ráfordítások 553-ról 610 millió forintra nőttek.
Az Index egyéb bevételek címén 230 millió forintot szerzett, ebből 184 milliót egyéb bevétel címszóval könyveltek el, valószínűleg itt érhető tetten az olvasói hozzájárulásokból származó bevétel.
Arra nézve nincsenek adatok, hogy mennyi a cég reklámbevétele, talán azért, mert valóban 100 százalék körüli összeg jön hirdetésből (még egyszer, az értékesítésből származó bevételt tekintve, mert egyéb bevételből volt még 230 millió). Ezt a könyvvizsgálat úgy fogalmazza meg, hogy „az értékesítés nettó árbevétele egymástól jelentősen különböző tevékenységek, szolgáltatások szerint - annak homogenitása miatt - nem bontható meg”.
Az Index legnagyobb problémája talán, hogy még a Spéder-érából örökölt egy jelentős, 270 millió forintos kölcsönt, amit az Indamedia (akkor még CEMP) adott az Indexnek, és amelyből még mindig hátra van nagyjából 180 millió forint (legalábbis a Media1 számításai alapján). Az Index, pontosabban az MFA ezt az Indexből kivett osztalékból fizeti évről évre az Indamediának, arra nézve viszont nincs információ, hogy meddig tart a kölcsön futamideje, mert Bodolai László üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt a Media1 ezt firtató kérdésére. Tehát bár a kölcsön részleteiről nem sokat tudunk, alapvetően az Index joggal tekinthet veszélyforrásként adósságára.
Béreslegény mezítláb ment szántani
Egy Index nélküli Indamedia még jóindulatúan fogalmazva is sokadrangú szereplővé válna az egyre kiélezettebb, és egyre több szereplővel működő online reklámpiacon. Ha tehát azt a narratívát vesszük alapul, hogy az Indamedia ki fogja csinálni az Indexet, akkor valójában ez egyet jelent azzal, hogy a tulajdonosok a saját cégcsoportjuk sírját is megásták, vagy legalábbis sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe kormányozzák magukat, mint ha az Index is a portfóliójukban lenne.
Sokan sok váddal illették már Vaszily Miklóst, de azzal nem, hogy egy önálló akarat nélküli stróman lenne, aki tűzön-vízen át végrehajtja a kormány akaratát. Tagadhatatlan a szerepe az MTVA áramvonalasításába, amely fellépése óta ha sokat nem is, azért ellépett a felelős gazdálkodási szervezet szótári fogalma irányába – még ha nem is szabad szem elől téveszteni azt a nyilvánvaló tényt, hogy a közmédia ép ésszel felfoghatatlan, évi 90 milliárd forint körüli állami támogatással működik. Talán nem véletlen az sem, hogy Andy Vajna halála után rábízták a TV2 Csoport borzasztó pénzügyi mutatóinak gatyába rázását is, ami már a 2018-as évben meghozta gyümölcsét, 2019-ben pedig ismét nyereséges maradt a vállalat, amire tényleg időtlen idők óta nem volt példa.
Ha az Indamedia-csoport bedarálja az Indexet azzal, hogy nem visz oda hirdetést, vagy visszatartja a jussát, azzal kétféleképpen is maga alatt vágja a fát: visszatartott bevétel esetén azt bíróságon valószínűleg minden további nélkül behajthatná az Index. Ha pedig nem visz oda reklámot a sales house, az egyszeri hirdető joggal kérdezhetné meg, hogy miért nem? Senki nem menne bele egy olyan konstrukcióba, ami (elérés szempontjából) másodvonalbeli portálokon keresztül szedné össze a szerződésben vállalt megjelenésszámot, miközben a portfólió zászlóshajója parlagon hever: ezer más lehetőséget találhat a hirdető, ahol vonzóbb feltételekkel hirdetheti el a pénzét, és ezen lehetőségek között szerepel a nemzetközi óriáscégek felületein való még hangsúlyosabb jelenlét. Az Index gazdasági megrendszabályozása indirekt módon a hazai online hirdetési piac további torzulását eredményezheti a Google és a Facebook javára.
Harmadrészt pedig mivel Vaszily Miklós és Ziegler Gábor nemcsak az Indamediában, hanem az Index anyacégében is 50 százalékos tulajdonos, valójában saját vállalkozását darálná be. Nem valószínű, hogy a vállalatirányítási wunderkindként elkönyvelt Vaszily vállalná annak ódiumát, hogy politikai megrendelésre két cégét is tönkretegye.
Ami az Index forrásnélküliségét illeti: egy ekkora hírportál működése rengeteg pénzzel jár, tehát a tartalékában lévő nagyjából 150 millió forint készpénz valójában csak 1-2 havi működést fedezne. Ugyanakkor ennek a pár hónapnak a zavartalan működése is kulcsfontosságú lehet, ha az Index más bevételforrások után akarna nézni. Nem szabad persze figyelmen kívül hagyni 1. az Indamedia által adott, még mindig 180 millió forint körüli hitelt, 2. a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést sem, hiszen valószínűleg egyik – nem kitartott – sajtótermék sem úszta meg ennek negatív hatását: az elmaradó hirdetéseket, az ebből fakadó forráshiányt, a munkatársak fizetésének csökkentését, kényszerszabadságolását vagy éppen elbocsátását. Ezek a folyamatok egyelőre nagyrészt a színfalak mögött zajlanak, tényleges hatását csak a következő tavaszon benyújtott pénzügyi beszámolókban lehet tetten érni – rosszabb esetben a mindennapi valóságban, az Index görgetése közben.
|
Nincs olyan jó helyzetben az Indamedia, hogy következmények nélkül bedarálhassa az Indexet
|
Az Index főszerkesztője, Dull Szabolcs június végén egy, szinte a teljes szerkesztőség által szignált cikkben jelezte, hogy veszélyben van a hírportál függetlensége. A következő hetekben több cikkben is lehetett olvasni arról, hogy az Index hirdetési felületeit kezelő, a 2018-as választások után kormányközeli kezekbe kerülő Indamedia milyen gazdasági eszközökkel tudja és akarja kivéreztetni az Indexet, magához idomítani a hangvételét. Megnéztük az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett, nyilvánosan elérhető cégadatbázisban az Indamedia-csoport és az Index elmúlt néhány évben kiadott pénzügyi beszámolóit, kiegészítő határozatait, hogy legalább a számok terén lássuk, mekkora mozgástere van az Indamediának egy ilyen, fentebb feltételezett gazdasági háborúhoz, illetve mekkora ütést tud benyelni az Index anélkül, hogy napi működése veszélybe kerüljön.
| null | 1 |
http://kreativ.hu/kreativ_online/cikk/nincs_olyan_jo_helyzetben_az_indamedia__hogy_kovetkezmenyek_nelkul_bedaralhassa_az_indexet
|
2020-07-22 16:53:56
| true | null | null |
Kreatív
|
Két év letöltendő börtönbüntetésre, és három év közügyektől való eltíltásra ítélte a Kúria azt az ortopéd sebészfőorvost, aki a TB támogatott műtétekért további pénzeket szedett be a pácienseitől, írja a Fővárosi Főügyészség a közleményében.
Az orvos 2009. és 2013. között az egyik budapesti kórházban ortopéd sebészfőorvosként dolgozott, műtéti beavatkozásokat is végzett. Az orvos a jövedelmének kiegészítése érdekében több betegétől is – az egyébként a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásért – jogosulatlanul pénzt kért, vagy az általuk önként felajánlott hálapénzt kevesellve, nagyobb összeget kért.
Az orvos többek között arra hivatkozott, hogy a felajánlott harmincezer forintot percek alatt elszórakozza a barátaival, illetve az ötvenezer forint kevés, mert ő gépkocsival jár a Balatonról.
Volt olyan beteg, akivel előre közölte, hogy mennyibe fog kerülni a műtét, és volt, hogy a műtét után határozta meg, hogy mennyi pénzt tart elfogadhatónak a beavatkozásért. Volt olyan eset, amikor a főorvos felhívta a beteg figyelmét, ne felejtse el, megy még vissza varratszedésre, és egyébként is mástól többet szokott kérni. Előfordult olyan is, hogy egy betegének a részletekben történő fizetés lehetőségét is felajánlotta.
Egy másik beteg köszönetképp egy nagyobb értékű könyvet szeretett volna ajándékozni az orvosnak, aki azonban azt visszautasította, egyértelműen utalva arra, hogy a könyv helyett pénzt kér, hiszen a tárgyi ajándékból nem tudja a számára szükséges dolgokat megvenni.
Az orvost elsőfokon kilenc rendbeli, minősített eseti vesztegetés elfogadása miatt két év letöltendő börtönre ítélte, de a másodfokú döntés szerint a vádlott nem minősült önálló intézkedésre jogosultnak, ezért a bíróság az elsőfokon kiszabott két év börtönbüntetést egy év hat hónapra mérsékelte és a végrehajtását négy évre felfüggesztette, emellett pénzbüntetést is kiszabott.
A jogerős döntés ellen a Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Kúriához, amelyben kérte az önálló intézkedésre jogosultság, mint minősítő körülmény megállapítását és letöltendő szabadságvesztés kiszabását. A Legfőbb Ügyészség az indítványt fenntartotta, a Kúria pedig helyt adott annak.
A Kúria megállapította, hogy az egészségügyi beavatkozás díját a kórház állapítja meg, azt vagy a beteg vagy az egészségbiztosítás fizeti, az eljáró orvos azonban külön nem kérhet ellenszolgáltatást, mert az jogtalan előnynek minősül. Egy főorvos pedig a beteg irányába önálló intézkedési jogkörrel bír, ezért ha jogtalan előnyt kér, cselekménye súlyosabban minősül.
A Kúria az orvost két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől, valamint az orvosi foglalkozás végzésétől is.
|
Két év börtönt kapott a sebészfőorvos, aki a hálapénzt kevesellve még több pénzt kért a pácienseitől
|
Két év letöltendő börtönbüntetésre, és három év közügyektől való eltíltásra ítélte a Kúria azt az ortopéd sebészfőorvost, aki a TB támogatott műtétekért további pénzeket szedett be a pácienseitől, írja a Fővárosi Főügyészség a közleményében.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/23/ket-ev-bortont-kapott-a-sebeszfoorvos-aki-a-halapenzt-kevesellve-meg-tobb-penzt-kert-a-pacienseitol
|
2020-07-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Húsz év börtönt is kaphat az a férfi, aki egy Lamborghiniből osztogatott maszkokat a járvány alatt Győrben. A NAV gyanúja szerint ugyanis több milliárd áfát csalt el.
A győri születésű, de már Budapesten élő István azzal került be az újságokba még áprilisban, hogy Lamborghini és Bentley luxusautókkal vitt maszkokat a győri kórháznak és az idősotthonoknak.
István akkor azt nyilatkozta a Kisalföldnek:
„Nekem mindig is nagyobb öröm adni, mint kapni, ezért is magam viszem el a maszkokat az intézményekbe. Mindig is olyan voltam, hogy amíg mások csak beszélnek én addig cselekszem. Csak azt sajnálom, hogy akkor vettem meg őket, amikor az egekben volt az áruk, most abból a pénzből sokkal többet tudnék vásárolni.”
A múlt héten viszont kiderült, hogy a maszkok magas ára ellenére valószínűleg sokkal többre is futotta volna.
A NAV nyomozása szerint egy Budapest és Győr környéki cégeket irányító bűnbanda az Európai Unióból nettó áron vásárolt élelmiszeripari termékeket – főként sajtot, csokoládét, kávét – és azt Magyarországon nagykereskedőknek, szállodai beszállítóknak adta tovább. Az árut negyedévente cserélődő, bukó cégeken keresztül szerezték be, ezek pedig vagy nem nyújtottak be bevallást, vagy fiktív adatokkal, így csökkentve a haszonhúzók fizetendő adóját. Ennek a bűnszervezetnek volt a tagja az adományozó István is.
A nyomozás szerint több tízezer tonna élelmiszer került rajtuk keresztül különböző vendéglátóhelyekre és a hazai boltok polcaira. Több mint egymillió magyar éves sajtfogyasztását tudták garantálni.
A NAV és a TEK akciója két napig tartott és összesen 85 helyszínen tartottak kutatást. A bizonyítékok beszerzése mellett a győri nyomozók luxusautókat, illetve jelentős összegű készpénzt is foglaltak, valamint ingatlanokat és bankszámlákat zároltak. A biztosított vagyon értéke megközelíti a másfél milliárd forintot.
A nyomozók 24 gyanúsítottat hallgattak ki, közülük 5 főt őrizetbe vettek, letartóztatásukat a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte.
István luxusautóinak lefoglalásáról még videó is készült:
|
Több milliárdos áfacsalással gyanúsítják a luxusautóból maszkot osztogató férfit
|
Húsz év börtönt is kaphat az a férfi, aki egy Lamborghiniből osztogatott maszkokat a járvány alatt Győrben. A NAV gyanúja szerint ugyanis több milliárd áfát csalt el.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/23/tobb-milliard-afat-csalt-a-luxusautobol-maszkot-osztogato-ferfi
|
2020-07-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Bár információink szerint már közel két éve egyeztettek az Alföldi Nyomda állami felvásárlásáról, a tranzakciót mégis épp három nappal azt követően jelentették be, hogy a debreceni cég aláírt egy 20 milliárdos állami megbízásról szóló szerződést. A megállapodást ráadásul épp azzal a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-vel (Kello) kötötték, amely most megveszi a nyomdát. Az állami cég és az Alföldi tehát egy időben egyeztetett a nyomda bevételének alsó hangon harmadát-negyedét adó gigaüzletről és a cég eladásáról.
Egyre nagyobb biznisz a tankönyv
A hatalmas tankönyvnyomtatási megbízás, amiről július 7-én írták alá a szerződést, nem előzmény nélküli, hiszen már az elmúlt években is ugyanaz a hat cégből álló konzorcium szállított a Kellónak, amellyel most is megállapodott. Ez egyébként azt is jelenti, hogy nem minden tankönyvre szánt adóforint az Alföldi Nyomdának megy, más cégek is részt vesznek az ügyletben.
A debreceni vállalat szerepe ebben a bizniszben azonban több okból is fontosabb, mint a partnereié. Egyrészt 8-9 milliárdos éves bevételükkel alapból messze ők a legnagyobbak a hat cég közül, másrészt az Alföldi a konzorcium vezetője is. Utóbbi ugyan normál esetben nem feltétlenül jár együtt privilégiumokkal, itt azonban igen. Az elmúlt évek bevételi számai alapján elég egyértelműnek tűnik, hogy a munka dandárját ők végzik, és úgy tudjuk, hogy a többiek között is ők osztják le a feladatokat. A vállalat meghatározó szerepét jól mutatja, hogy a mostani szerződés aláírásakor a konzorciumot alkotó összes céget az Alföldi Nyomda tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, György Géza képviselte.
A tankönyves megbízások jelentőségét az adja, hogy – bármennyire is abszurdul hangzik – jelenleg ezek a legjobban fizető munkák a piacon. A könyvnyomtatás kifejezetten tőkeigényes, ráadásul a szektorban elég nagy a verseny, így az elmúlt években a tevékenység nem kecsegtetett túl nagy hozammal. A nem éppen piaci tankönyvnyomtatás azonban nem fizetett rosszul, esetenként az átlagos hozam másfélszeresét is el lehetett érni vele. Nem véletlen, hogy a nyomdák próbáltak nem kimaradni ebből a bizniszből.
Ami most az eddigieknél is látványosan nagyobb lett. Legutóbb ugyanis még csak 8,5 milliárd forintra szerződött a Kello a nyomdákkal, pedig az a megállapodás is ugyanúgy három évre szólt, mint a mostani. Azaz
a tankönyvnyomtatási biznisz 2017 óta nagyjából a két és félszeresére hízott.
Ez még úgy is jelentős növekedés, hogy az akkori szerződés egy 20 százalékos opciót is tartalmazott, de a keret még ezzel együtt is kevés lett, így az idén tavasszal módosítani kellett a megállapodást. Bár az eredeti szerződésben mi nem találtunk olyan passzust, amely erre lehetőséget biztosít, a felek március végén ennek ellenére megnövelték a keretösszeget, méghozzá nem is kevéssel, összesen 15 milliárd forintra. A mostani 20,8 milliárd azonban még ehhez képest is majdnem 40 százalékos ugrás.
Furcsa párhuzamos tárgyalások
A konzorcium tagjai arról nem számolnak be külön, hogy az üzletből kinek mekkora szelet jut, György Géza azonban a napokban azt nyilatkozta, hogy náluk készül a legtöbb tankönyv, a bevételüknek pedig a 25-30 százalékát adja ez a szegmens. Mivel a cég tavalyelőtt 8, tavaly 8,8 milliárdos forgalmat hozott össze, ez azt jelenti, hogy eddig évi 2-2,7 milliárd forintot hozott nekik az állami megbízás, azaz a teljes tankönyvpénz fele maradhatott náluk. Ha a munkából a jövőben is hasonló arányban veszik ki a részüket, akkor
a szűk két hete aláírt szerződés 10 milliárd forintos bevételt hozhat az Alföldi Nyomda számára.
Ennek a cég működése szempontjából egyértelműen kulcsfontosságú szerződésnek az aláírása után három nappal jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a tankönyveket megrendelő Kello nemcsak hogy megveszi az Alföldi Nyomda Zrt. 97,7 százalékát, de a tranzakciót a kormány ezzel a lendülettel nemzetstratégiai jelentőségűnek is minősítette.
Az időzítés minden szempontból furcsa. Már önmagában az a helyzet is kifejezetten érdekes, hogy egy állami cég úgy tárgyal egy piaci szereplő megvásárlásáról több mint egy évig, hogy közben az adott cég létét meghatározó tízmilliárdos nagyságrendű megbízásról is egyeztetnek. A feleket megkérdeztük, hogy hogyan nézett ki ez a folyamat, ki kezdeményezte a kapcsolatfelvételt, és miként zajlottak a tárgyalások, de a Kello későbbre ígért válaszokat, György Géza pedig – a kormányzati indoklást idézve – mindössze annyit mondott, hogy az eladásra a tankönyvellátás biztonsága érdekében volt szükség. A többi kérdésünkre üzleti titokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.
Milyen ellátásbiztonság?
Az ugyanakkor biztos, hogy a koronavírus-járvány az Alföldi Nyomda Zrt.-t is megroppantotta. A kijárási korlátozás a könyvpiacot különösen érzékenyen érintette. A könyv, újság és papíráru kiskereskedelmi forgalma az átlagnál is jóval nagyobb mértékben, kétharmadával esett vissza áprilisban, és még májusban is csak az egy évvel korábbi felére rúgtak az eladások. Ha nem is azonnal, de ez nyilván a könyvnyomtatással foglalkozó cégekhez is elér, ezek megrendeléseit is erősen visszafogja.
Az Alföldi Nyomda Zrt. már a legutóbbi, még 2019-ről szóló beszámolójához is hozzáfűzött egy rövid kommentárt a kilátásokról, illetve a járvány hatásairól. Ebben azt írták, hogy elég érzékenyen érintette a vállalatot a kialakult helyzet, március végén a megrendelésállomány, valamint a várható árbevétel jelentős, alsó hangon 600-700 milliós visszaesésével számoltak*A vállalatnál egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy a mérlegfőösszeg 10 százalékát meghaladó csökkenéssel kalkulálnak. A mérlegfőösszeg tavaly 6,8 milliárd forint volt..
A vélhetően leginkább érintett május-július közötti időszakban azonban a céget épp a tankönyvmegrendelések segíthették ki. A Kellóval kötött szerződésekben ugyanis azt írták, hogy az évi 1000 és 1400 közötti egyedi megrendelés jelentős részét május 1. és július 25. között adja majd le az állami cég, és ezek leszállítására sincs túl sok ideje a nyomdáknak, hiszen minden egyedi megrendelést 28 napon belül teljesíteni kell. Az idén pedig könnyen lehet, hogy a szokottnál is nagyobb részét tartja magánál a tankönyvmegrendeléseknek az Alföldi, és a munka csak egy kisebb részét adja tovább a konzorciumi partnereknek. Erre utal legalábbis, hogy György Géza a napokban arról beszélt:
az idén a 13 millió tankönyvből 12 milliót nyomtatnak Debrecenben.
Vagyis pont akkor kellett a tankönyvek miatt csúcsra pörgetni a termelést, amikor összeomlott a könyvkereskedelem. Ennek megfelelően az Alföldinél nem is volt szükség elbocsátásokra, sőt az adóhatósághoz leadott adatok alapján a vállalatnál májusban kissé még többen is dolgoztak, mint februárban.
Kívülről ugyan nehéz megítélni egy cég aktuális likviditási és vagyoni helyzetét (az érintettek pedig ugye erről sem kívántak nyilatkozni), de a fentiek fényében összességében
a tankönyvellátás biztonságára hivatkozni jelenleg nem tűnik túl megalapozottnak.
Egyrészt a tárgyalások jóval a koronavírus-helyzet előtt kezdődtek, másrészt az idei tankönyvek egy jelentős részét elvileg már le kellett szállítania a nyomdáknak, és így az Alföldinek is, harmadrészt pedig eddig valószínűleg pont az állami megbízások tartották víz felett a vállalatot.
Milliárdos ár és egy értékes ingatlan
Az állami felvásárlás tehát – különösen most – elég nehezen érthető, az azonban biztos, hogy a kisebb nyomdákat az eddigieknél is kiszolgáltatottabbá teszi. Mostantól ugyanis már nem egy piaci szereplő, hanem az állam, egészen pontosan a Kello dönthet arról, kik részesülhetnek a tankönyvbizniszből.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizet az Alföldi Nyomdáért, de egész biztosan milliárdos tételről van szó. Ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján
5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért.
Összehasonlítási alapként a tőzsdén is jegyzett egykori Állami Nyomda (ANY Nyrt.) szolgálhat, amit jelenleg valamivel több mint 18 milliárd forintra értékel a piac. Ez a vállalat azonban az elmúlt években mind eredményben, mind árbevételben a három-négyszeresét hozta annak, amit az Alföldi Nyomda fel tudott mutatni. Ez alapján inkább 4-5 milliárd lehet utóbbi cég reális értéke. Vagy talán még ennél is kissé kevesebb, ugyanis az ANY Nyrt. hatékonyabban működik, legalábbis az egy alkalmazottra vetített hozzáadott érték náluk jóval magasabb.
Ami némileg bekavarhat, az az Alföldi Nyomda vagyona, azon belül is az az elég értékes ingatlan Debrecen belvárosában, ahol jelenleg az üzemük is működik. A több mint három hektáros telek minden bizonnyal milliárdokat ér*Ennél viszont jóval alacsonyabb összegen tartják nyilván a könyveikben., aminél egész biztosan tudnak olcsóbban új telket vásárolni a város külterületén, ha az új tulajdonos a költözés mellett dönt. Más kérdés, hogy a költözés egy nyomdánál azért annyira nem egyszerű művelet, és komoly költségekkel is jár.
Érdekesség, hogy a nyomdának egyébként abban a debreceni labdarúgócsapatot működtető DVSC Futballszervező Zrt.-ben is van részesedése, aminek többségi tulajdonhányadát az együttes élvonalból történő kiesése után épp most vette meg a város. Ha az állam és a helyi önkormányzat üzletelni akar az Alföldi különböző eszközeivel, akkor ennek az egyébként tényleg minimális tulajdoni hányadnak is lehet jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA karantén nem az olvasásról szól: hatalmas visszaesés a könyvpiaconA webshopok nem tudták kompenzálni a boltzárat: áprilisban 65-75 százalékkal csökkent a könyvpiac forgalma. A fizetések jelentős mértékben csökkentek.
|
Kaptak egy 20 milliárdos megbízást, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam
|
Több mint egy éve tárgyaltak az Alföldi Nyomda állami megvásárlásáról, miközben a cég gigamegrendelést kapott későbbi vevőjétől.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200717/kaptak-egy-20-milliardos-megbizast-majd-harom-nap-mulva-bejelentettek-hogy-megveszi-a-ceget-az-allam/
|
2020-07-17 15:25:00
| true | null | null |
G7
|
Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát.
Sukoró, Simicska, Paks
A megbízást tárgyalásos közbeszerzésen elnyerő Dentons Réczicza Ügyvédi Iroda egyébként nem teljesen ismeretlen az állami cég számára. A Paks II Zrt. szerződéslistájából (pdf) kiderül, hogy ez az iroda ad nekik jogi tanácsot a megvalósítási megállapodásokkal, illetve az ezekből eredő vitákkal kapcsolatban is, az év végéig összesen 310 millió forintért*Bár nem teljesen egyértelmű, hogy ez milyen időtávra szól, de utóbbi valószínűleg keretösszeg..
Az ügyvédi iroda már korábban is kapott állami megbízásokat, illetve dolgoztak Simicska Lajoshoz köthető cégnek is. Az Origo korábban arról írt, hogy a Réczicza Dentons Europe LLP ügyfele volt az egykori Fidesz-pénztárnok érdekeltségébe tartozó euroAWK plakátcég, és szintén az Origo számolt be arról, hogy a washingtoni
Sukoró-perben is Réczicza István ügyvédi irodája képviselte a magyar államot,
igaz, akkor még nem a Dentons, hanem egy másik nagy nemzetközi iroda itteni partnereként.
A Dentons Récziczától a bővítésért felelős cégnél most azt várják, hogy az iroda szakértői átvilágítsák a vállalatot, és egy olyan struktúrát alakítsanak ki, amelyben rendelkezésre állnak a szükséges erőforrások és kompetenciák, illetve ahol egyértelműek a felelősségi körök. Mindezt ráadásul rendkívül gyorsan el kell kezdeniük, a tender kiírása szerint ugyanis a szerződés napokban esedékes aláírását követően öt napon belül elő kell állniuk egy végrehajtási tervvel.
Az ügyvédi iroda egyébként neves tanácsadócégeket utasított maga mögé a tenderen. A Deloitte például több mint másfélszer nagyobb összegért vállalta volna csak a munkát, a KPMG-t pedig már az eljárás második körére sem hívták meg. Ebben a fordulóban egyébként a Dentons Récziczán és a Deloitte-on kívül még két cég adott be ajánlatot, de a második legalacsonyabb is 11 millió forinttal drágább volt a végül befutó ügyvédi irodáénál.
Már több éves csúszásban van a projekt
A szervezetfejlesztési igény is elég jól mutatja, hogy a beruházás új fázisába lépett. A bővítésben érintett szervezetek június legvégén jelentették be, hogy a Paks II. Zrt. benyújtotta (pdf) az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a két új blokk létesítésiengedély-kérelmét, illetve az ahhoz kapcsolódó 283 ezer oldal terjedelmű létesítési dokumentációt. Ennek elbírálására elvileg egy éve van a hatóságnak, de legalább ennyire fontos, hogy a létesítésiengedély-kérelem benyújtása után három hónappal kérhetik az OAH-tól a földmunkák elkezdésének engedélyezését.
Kifejezetten az atomerőmű megépítésének érdekében ugyanis még egyetlen kapavágás sem történt Pakson,
holott az eredeti tervek szerint mostanra már egy ideje el kellett volna kezdődnie a munkálatoknak. A folyamat azonban már az elején megcsúszott, a magyar fél magyarázata szerint az elhúzódó uniós jóváhagyás miatt. A kormányban már 2019 elején is másfél-két éves csúszással számoltak, ami 2026-27-es indulást jelentett volna, tavaly év végén azonban a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Népszavának már 2029-es rajtról beszélt.
Ha maguknak a blokkoknak a kivitelezése egyelőre nem is indult meg, a felvonulási területen már dolgoznak. A Kalocsa TV Süli János beszámolója alapján nemrégiben összegezte a már megkezdett fejlesztéseket. Ezek alapján a
transzformátorállomás már teljesen elkészült,
egy három- és egy négyszintes iroda kivitelezése épp most zajlik, akárcsak
egy 100 fős étkezőépületé, míg
az acél- és betonacél-összeszerelő műhelyre, valamint a hozzá kapcsolódó
fémáruraktárra épp a napokban kapta meg az engedélyt a Paks II Zrt.
A miniszter arról is beszélt, hogy a már megkezdett négy épületből háromnak a kivitelezését bízta magyar cégekre az orosz fővállalkozó. A legzsírosabb falat eddig minden bizonnyal az Erőmű Beruházási Központ (EBK) névre keresztelt nagyobb irodaépület volt, amire maga az állami cég írt ki egy közbeszerzést. A tendert az a West Hungária Bau Kft. nyerte, amely*Egészen pontosan a tulajdonában lévő WHB Befektetési Kft. pár éve 3 milliárd forintot fizetett a miniszterelnöki vő, Tiborcz István közbeszerzéseken hizlalt közvilágítási cégéért, az Elios Zrt-ért. A WHB most ennél kissé alacsonyabb összegért, 2,6 milliárdért vállalta el az EBK tervezését és kivitelezését.
Egyből fizetünk az oroszoknak
Ezek a tételek elég jól mutatják, hogy mostanra azért már egyre komolyabb költségek merülnek fel a paksi bővítéssel kapcsolatban. A beruházást ugye az eredeti tervek szerint orosz hitelből finanszírozta volna a kormányzat, az eredeti indoklás szerint azért is választották verseny nélkül az oroszokat a 4000 milliárdos munkára, mert ők finanszírozást is tettek az ajánlatuk mögé.
A konstrukció szerint a beruházás 20 százalékát fedezi önrészből a magyar állam, az oroszok a többire nyújtanak 30 éves kölcsönt. A gyakorlatban azonban ez utóbbit eddig a magyar fél nem vette igénybe, egész pontosan minden alkalommal előtörlesztette azt, mivel jelenleg piaci alapon kedvezőbben lehet hitelhez jutni, mint amit nagyjából hét éve Moszkva ajánlott.
Úgy tudjuk, hogy az eddig bevett gyakorlaton a koronavírus-válság ellenére sem kíván a kormányzat változtatni, és
továbbra is azt tervezik, hogy amíg kedvezőek a piaci feltételek, addig kiváltják az orosz kölcsönt.
Más kérdés, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatbázisa szerint tavaly március óta nem hívtunk le a Vnyesekonombanktól pénzt. Akkor egy 144,5 millió eurós összeget könyveltek le az ÁKK-nál.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKilencvenmilliárdért építi meg az új Duna-hidat Paksnál a kormány kedvenc útépítőjeA hídra főleg a paksi atomerőmű bővítése miatt van szükség, és 25 kilométernyi utat is építhet hozzá a Duna Aszfalt a következő három évben.
|
Kezd felpörögni az atomerőmű építése, 50 millióból készítik fel a Paks II Zrt.-t
|
Úgy tűnik, elég masszívan átalakíthatják a paksi atomerőmű bővítését felügyelő céget az új blokkok építésének megkezdése előtt. A Paks II Zrt. ugyanis közel 50 millió forintot költ arra, hogy a következő fél évben egy jogi iroda segítsen kialakítani a társaságnál a megfelelő szervezeti struktúrát.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200717/kezd-felporogni-az-atomeromu-epitese-50-milliobol-keszitik-fel-a-paks-ii-zrt-t/
|
2020-07-17 15:32:00
| true | null | null |
G7
|
Elképesztően jó feltételekkel sikerült leszerződnie néhány éve a BKK-val egy ingatlan bérbeadásra létrehozott vállalkozásnak. A szerződéses feltételek alapján akkor is havi 18 millió forintot kell kapniuk 2,5 éven át, ha időközben a projekt is megszűnik, és így már tennivaló sem akad.
A BKK valaha volt talán legösszetettebb informatikai- és eszközfejlesztési projektje, és egyben az egyik legnagyobb pénznyelő botránya volt az e-jegy rendszer bevezetésének kudarca. Ennek levezényléséhez olyan céggel szerződtek tanácsokra, amelynek semmi tapasztalata nem volt hasonló nagyságrendű, nemzetközi mércével is jelentős projekt menedzselésében. A tanácsadói díj az aktuális szerződési feltételek szerint a 800 millió forintot közelíti, ami az eredetileg tervezett 13,8 milliárd forintos e-jegy projekt értékének 6 százaléka – ami kirívóan magas, főleg ha számításba vesszük, hogy a projekt sikere nem szerepelt a feltételek között.
A budapesti e-jegy rendszer egészen látványosan bukott meg: hiába költöttek el rá 8,6 milliárd forintot, semmi nem valósult meg belőle, és alig maradt a projekt után olyan eszköz, amit a jövőben bármire is fel lehetne használni.
Az új fiúkkal érkeztek
A BKK-nak külön csapata volt az e-jegyrendszer előkészítésére 2010 óta, akik közül sokan az informatikai piacon működő cégektől érkeztek. Ők nemzetközi tenderben kiválasztották a német Scheidt & Bachmann (S&B) céget a projektre, és 2014 októberében szerződtek egy olyan konstrukcióban, amiben a rendszer tervezése, fejlesztése, kivitelezés és öt éves működtetése is a cég feladata volt.
Nem sokkal később, 2014 decemberében Tarlós István leváltotta a BKK éléről Vitézy Dávidot, majd a következő közel egy évben az e-jegy projekt vezetője és a csapat nagy része távozott a cégtől. Itt már látszott, hogy komoly gondok vannak. A projektre rálátó forrásaink a német S&B-ről hamar kiderült, hogy nem képes és nem is akarja befejezni a projektet, igaz, egy olyan szerződésmódosítást kiharcoltak, ami megemelte a teljesítés nélkül adható előleget.
Az abban az időben Dabóczy Kálmán vezette BKK sem volt ura a helyzetnek, hiába nem látták a kiutat a projektnél, ahelyett, hogy lezárták volna, inkább csak mindig egy-egy évet toltak a határidőn. Egy dologban viszont nem tétlenkedtek: újabb jelentős összegű szerződéseket kötöttek.
A Zöld Terasz Kft.-vel 2015 novemberében kötöttek szerződést mérnöki szolgáltatásokra. A szerződés másfél oldalon át vezeti le, hogy miért is nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem verseny nélkül választotta ki a BKK a céget erre a feladatra. (Többek között arra hivatkoznak, hogy közszolgáltatási feladataik ellátásához szükséges a tanácsadó szerződtetése, ami erősen megkérdőjelezhető.*A nem működő rendszer nélkül pontosan ugyanúgy működne a budapesti közlekedés, mint egyébként.)
Ezt a megállapodást a Zöld Terasz Kft. és a SecurIT Kft. konzorciumával kötötték, az előbbi 70 százalékos részesedéssel bírt a konzorciumban. A “Minőségbiztosítási szolgáltatások nyújtására az elektronikus jegyrendszer bevezetéséhez kapcsolódóan” tárgyú szerződést ekkor maximum 40 millió forintos keretösszeggel írták alá, és azzal a feltétellel, hogy amennyiben hasonló tárgyban új szerződést köt a BKK, akkor érvényét veszti.
A szerződést a BKK IT és gazdasági vezetője írta alá, a neveket a közérdekű adatkérés során kitakarták. Ám azt tudni lehet, ekkoriban Horváth János volt a cég gazdasági vezérigazgató-helyettese, az aláírás alapján pedig Merth Balázs lehetett az informatikai vezető, akinek 2015 áprilisa óta volt aláírási joga.
Ezt követően egy évvel új megállapodás született: a BKK 2016. október 17-én szerződött le immár csak a Zöld Terasz Kft.-vel egy közbeszerzés eredményeként. Az új szerződés tárgy az “AFC (elektronikus jegyrendszer) Projekt megvalósításához kapcsolódó független mérnöki feladatok ellátása” lett.
A szerződést 18 hónapra kötötték meg, 12 hónap opcióval. Tehát eredetileg lejárt volna 2018. április 17-én. Ám az opciót olyan trükkösen foglalták a szerződésbe, hogy az automatikusan meghosszabbodik, ha az e-jegy projektet nem adják át a Zöld Terasztól független ok miatt. Ekkor ugyan még élt a szerződése a BKK-nak az e-jegy projektre, de nem haladt a projekt, és már ekkor is sokan kételkedtek, hogy valaha megvalósulhat-e. A Zöld Terasz Kft. azonban levélben felhívta a BKK figyelmét, hogy a csúszás nem miattuk van, ezért 2019. április 17-ig meghosszabbodott a szerződés.
Sőt, még az opció lejárta után sem gondolt senki arra, hogy a havi 18 milliós szolgáltatás nem hozta meg a várt eredményt. 2019. február 12-én ugyanis meghosszabbították a szerződést 2020. június 15-éig. Ez azért különösen érdekes, mert a BKK vezetése 2018. november 21-én felmondta a szerződést az e-jegy megvalósításával megbízott Scheidt & Bachmann-nal. Azóta már e-jegyrendszer projekt sincsen, az új nevén Fővárosi Viteldíjrendszer (FVR) kidolgozásán dolgoztak.
Egy olyan feladatra hosszabbítottak szerződést, ami ekkor már hónapok óta nem létezett, hiszen felmondták a szerződést.
Épeszű indokot erre igen csak nehéz találni, különösen hogy a teljesítéshez kellett volna egy kivitelező, akinek a munkáját ellenőrizhették volna. Arról nem tudni sokat, hogy milyen munkát végzett a Zöld Tearsz. Pedig nem kevés pénzről van szó: másfél évig, egészen idén áprilisig összesen 302 millió forint számlát fogadott be a BKK úgy, hogy a projekt, amire szerződtették a mérnököt, megszűnt.
Mindeközben a BKK vezetését a 2019. októberi választások után új vezetés vette át. Lapunknak nyilatkozva az azóta már menesztett Varga Ivett is kiemelte, hogy
az egész e-jegyrendszer projekttel kapcsolatban az előző városvezetés feljelentést tett, folyamatban vannak az ügyészségi és rendőrségi vizsgálatok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízmilliárdos bukás fenyegeti a járvány miatt a budapesti közlekedéstÉrdemi fővárosi közlekedésfejlesztés nem lesz a kormány támogatása nélkül, miközben a turisták eltűnése is jelentős érvágás - mondja a BKK vezérigazgatója.
Tehát egy kiemelten csalás-gyanús, közel 10 milliárdos közpénzért semmilyen kézzelfogaható eredményt nem szállító projektnél, amivel kapcsolatban ügyészségi és rendőrségi nyomozás zajlik, senkinek nem tűnik fel, hogy egy cég havonta úgy nyújt be 18 milliós számlát, hogy igazából már nem is létezik a projekt, amin dolgoznia kellene.
A Zöld Terasz Kft.-nek mindenesetre bomba üzlet volt a tanácsadás. A BKK-tól közérdekű adatként kikért kimutatások alapján az elmúlt öt évben 760 millió forintot fizettek ki a cégnek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHatmilliárdos gödörből kell kihúzni Tarlósék elfuserált projektjétMég a tesztkapukat is leszerelik a bedőlt e-jegyrendszer után, 8,6 milliárdért cserébe két szervere és pár kétséges hasznú szoftvere marad a BKK-nak.
Az S&B a BKK-tól összesen 7,6 milliárd forintot kapott meg, így az ő munkáját felügyelő mérnöki, tanácsadói feladatokra a Zöld Terasznak ennek tizedét fizették ki. A cég árbevételi adatait érdemes a BKK-s kifizetésekkel is egybevetni, és jól láthatóan alig volt más bevétele a cégnek:*A cég 2018-ban még egy 11,5 milliós közbeszerzési megbízást is kapott a BKK-tól, ezt is figyelembe vettük.
A Zöld Terasz Kft.-t 2005-ben alapították ingatlanforgalmazásra, és 2016 júniusától váltottak profilt, ekkortól a mérnöki szolgáltatás a főtevékenységük. Nyilvános honlapja nincs a vállalkozásnak. Az e-jegy projekt előtt egy állami mérnöki megbízásuk volt, a szintén BKK-s Futár projekten dolgoztak: egy 21,5 milliós munkában vettek részt konzorciumi társként 2013-ban.
A cégnél 2016 májusig ketten dolgoztak, a BKK-s munka 7 főre emelte a létszámot. 2018 májusától már csak hatan, 2019 februárjától négyen, 2020 áprilisától pedig senki sem dolgozik a cégben. Tehát a 760 milliós bérből maximum 7 fő bérét kellett állni.
322 millió forintot azonban alvállalkozónak fizetett ki a cég, így a munka 42 hónapja alatt fejenként havi másfél millió forint jutott a hét főre a mérnöki-tanácsadói munkára. Ennyi pénzért feltehetően már találtak volna olyan projektmenedzseri-tanácsadó céget is, amelyik jelentősebb tapasztalattal rendelkezik.
A Zöld Terasz tulajdonosa Megyesi László, akinek több ingatlanos cége is volt, ezek között számos felszámolás és kényszertörlés alatt. Ügyvezető volt abban a WK Mélygarázsépítő Kft.-ben, ami még 2007-ben tervezett mélygarázst a Nagymező utcába, ami éveken át tartó botrányokba keveredett. A Zöld Terasznak leányvállalata is van, az MNP Controll Kft, amely 2018-ban 7 milliós eredményt ért el, 2019 december 23-tól a NAV végrehajtási adatbázisában szerepelt.
Az alvállalkozói munkákkal megbízott GVSX Kft.-ről már többet tudni. 2019. februárjáig 6 alkalmazottjuk volt, azóta 10-11. Tulajdonosa és ügyvezetője Sipos Gyula. A cégnek azonban valóban van közlekedésfejlesztési tapasztalata, ők készítették 2015-ben a Budapest Közút Integrált Közlekedésszervezési és Szabályozási Rendszerét (IKSZR), amivel 400 kamera képe alapján tudják a forgalmat és a buszsávokat figyelni és büntetéseket kiszabni.
A GVSX közel 850 millió forintnyi közbeszerzést nyert el a fővárosi közlekedési cégektől az IKSZR rendszer fejlesztésére és üzemeltetésére. Ehhez hasonló rendszert épít a rendőrség is, ők 35 ezer kamerát kötnének össze országosan a Szitakötő rendszerben. Az erről szóló közbeszerzést 350 millió forintos áron június 10-én nyerték el.
A BKK-s e-jegyrendszer és a rendőrség sem áll annyira távol egymástól: a kirúgott Varga Ivett élettársa, Nagy Zsolt korábban részt vett a Hagyó Miklós elleni nyomozásban az egykori Népszabadság cikke szerint. A rendőrségtől pedig kimagaslóan magas, havi 1,1 milliós fizetéssel a BKV-hoz került tanácsadóként a 2010-es fideszes választási győzelmet követően, majd a BKK-nál az e-jegyrendszerrel foglalkozott.
Hiába a nyomozói tapasztalat, az e-jegyrendszer ismételt átvizsgálása, új feljelentést nem tett sem a BKK, sem a főváros új vezetése. Még azt se vették észre, hogy már bedőlt projektre fizetnek százmilliós költségeket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLegkésőbb év végétől nincs, aki üzemeltesse a BKK jegyautomatáitA cég jegybevételének 60 százaléka származik az automatákból, így elég komoly problémát okozna ezek kiesése. A szerződés azonban úgy tűnik, végleg lejár.
|
Nem létező projekt után fizetett a BKK 300 milliót tanácsadásra
|
A Zöld Terasz Kft.-nek a BKK e-jegy tanácsadói szerződésén kívül nem is volt más érdemi bevétele. Összesen 760 milliót utalt a fővárosi cég.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200721/nem-letezo-projekt-utan-fizetett-a-bkk-300-milliot-tanacsadasra/
|
2020-07-21 15:36:00
| true | null | null |
G7
|
Költségvetési csalás gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen folytat a NAV eljárást a Békés megyei Zsadányban a helyi református egyházközség fenntartásában lévő intézményeknél – adtuk hírül február végén. Részben finanszírozási, részben más szempontok miatt az egyház fenntartásába került szinte az összes helyi önkormányzati intézmény, amelyekben visszaélésgyanús cselekmények zajlottak. A gyanú szerint az intézmények térítési díjait a „Teremtőnek felajánlott” adományként „könyvelték el”. Azonban ez az adomány sok esetben minden hónapban mindig éppen annyi volt, mint amennyi az idős- vagy a szociális otthonok térítési díja. Az intézmények átvételével helyben nagy befolyásra tett szert a református lelkészházaspár, Demeter Ottó és felesége, valamint a kis békési falut 1994-től 2019-ig polgármesterként irányító Dudás Árpád. Szegény és kiszolgáltatott emberek lakta községről van szó.
Tavaly egy mocskolódásoktól és hazugságoktól hangos helyi kampány után – ha szoros versenyben is, de – vesztett Dudás Árpád: mindössze tíz vokssal kapott kevesebbet a politikába új szereplőként belépő Marton Sándornál. Marton azonban alig három és fél hónap után, 2020. február 6-án egészségi okokra hivatkozva lemondott. A héttagú új képviselő-testületben Dudás kimaradásával is a negyedszázadon át volt faluvezető hívei maradtak többségben, és a polgármesteri hivatal meghatározó posztjain is az ő emberei ülnek. Mind a képviselők egy része, mind az apparátus megnehezítette az új polgármester munkáját, aki rövid idő alatt felőrlődött ebben a helyzetben. Marton azóta családjával az ország másik végébe költözött.
Február végén április 26-ra írták ki az időközi polgármester-választást, ám az időközben kitört koronavírus-járvány okozta veszélyhelyzet miatt ezt elhalasztották. A voksolás új időpontját a helyi választási iroda a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napon belül tűzi ki. A polgármesterségért négyen indulnak függetlenekként, köztük Dudás Árpád is. (Az előzményeket lásd: Adományok Isten dicsőségére, Magyar Narancs, 2020. február 20.)
A bejelentés útja
„Szeretnék bejelentést tenni a tavalyi »túlzott« gázolajfogyasztás miatt, és szeretném, ha eljárnának ez ügyben. Alig van 50 hektár földünk (ti. az önkormányzatnak – B. T.), amit művelünk és a gázolajfogyasztásunk tavaly kb. 22 000 liter volt. Én december 5-én kerültem az önkormányzathoz raktárosnak, már az első héten feltűnt a hatalmas fogyasztás, amit aztán »egyéb eszközökkel« próbáltam visszafogni, sikerült is. 2020 januárjában 2000 litert spóroltam meg, és februárban is elég lesz a 2019 decemberében vásárolt gázolajunk. Tehát ez 2 hónap alatt 3000 liter. Ezzel 1,2 millió forintot tettem le az önkormányzat asztalára, volt, aki megkérdezte, hogy miért vett fel a polgármester raktárosnak, HÁT EZÉRT!!!” – olvasni abban a polgármesternek és a helyi képviselő-testületnek címzett bejelentésben, amelyet Baráth Györgyné tett 2020. január 27-én. Azt is leírta, az önkormányzat traktorainak nincs menetlevele, így a felhasználást visszamenőleg nem lehet ellenőrizni – de szerinte az üzemanyag-vásárlásokat a pénzügyi osztályon vissza lehet keresni. Baráthné szerint, ha ez neki raktárosként egy hét alatt feltűnt, akkor kizárt, hogy a hosszú évek alatt a telephelyvezető mindezt ne észlelte volna. Végül az ügy kivizsgálását és a felelős elleni eljárás megindítását kérte a képviselő-testülettől, hozzátéve, ha ezt nem teszik meg, az ügyészséghez fordul. (Baráthné az októberben győztes polgármester február eleji lemondása után távozott az önkormányzattól.)
Az asszony a levelet maga vitte be a zsadányi polgármesteri hivatalba, ahol azt iktatták. A háromoldalas beadványban az immár volt raktáros táblázatba foglalva mutatta ki az önkormányzat tavalyi teljes gázolajvásárlását. Ebben jelezte, tavaly januárban és februárban, amikor a mezőgazdasági munkák álltak, összesen 3014 liter gázolajat vásárolt a település. Raktárossága idején, 2020 januárjában és februárjában semmi szükség nem volt ilyen nagyságrendű üzemanyag-vásárlásra. A táblázat mellé írt megjegyzésében rögzítette, tavaly július 8. és augusztus 10. között vette a legtöbb gázolajat az önkormányzat, csaknem 4100 litert. Kérdőjellel ezt írta mellé: „Bálázás az egyháznak? 30 000 bála, az önkormányzatnak 3000 bála.”
A lemondott polgármester közlése szerint másnap Demeter Ottó helyi református tiszteletes felkereste őt, míg felesége, Demeter Ottóné tiszteletes asszony Baráthnét. Mindketten a beadványban foglaltakra hivatkozva jelezték, hogy készek rendezni az egyházközség tartozásait. Kérdés, miért érezték találva magukat? Ugyanis a Baráthné-féle beadványban nem szerepelt, hogy az egyház tartozna az önkormányzatnak – ők mégis gyorsan léptek.
„Falun gyorsan terjednek a hírek” – magyarázta a lelkész a Narancsnak, hogyan szereztek tudomást a levélről. A lelkész házaspár – korábbi cikkünkkel ellentétben – ezúttal nyilatkozott lapunknak. Szerintük itt valójában nincs is ügy. Ha megérkezett az önkormányzattól a számla, fizettek, éveken át. „Mindig számlázott az önkormányzat és mi mindig fizettünk, legutóbb tavaly októberben polgármester-választás volt, új ember lett a község vezetője. Ezt követően nem kaptunk számlát, így nem tudtunk fizetni. Ha számlát adtak volna, akkor fizettünk volna, erre ma is készek vagyunk, és akkor nem tartozunk” – magyarázta a kialakult helyzetet Demeter Ottó tiszteletes. Majd azt kérdezte, hogy az egyháznak mi köze lehet az önkormányzat esetleges túlzott gázolajfogyasztásához? Ezt „teljesen fals információnak” nevezte, és leszögezte, nem volt ingyen a bálázás. (Az évi több tízezer bálával az egyház a saját intézményeinek fűtését oldja meg az őszi és a téli időszakban.) Demeter Ottó elmondta, az egyházközségnek is van egy traktora, ők is vettek üzemanyagot, és a bálázást együtt végezték az önkormányzattal. „Mi soha nem kaptunk ingyen semmit.” Azt elismerte, hogy január végén bement Marton Sándor polgármesterhez, mert „hallotta, hogy probléma van a gázolaj-elszámolással”. Hangsúlyozta, az önkormányzati bálázó egyik alkatrészének cseréjét közel félmillió forintért az egyház állta. Végül azt mondta, „amíg az önkormányzat nem ad számlát, addig az egyház sem tud fizetni”.
Ha van ügy, ha nincs, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya ez év február 11-én hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást. A büntetőeljárás azóta is folyamatban van; lefoglalás nem történt, a zsadányi önkormányzattól a rendőrség iratokat kért be, viszont gyanúsított kihallgatására még nem került sor.
A faluvezetést nem érdekli
Azt követően, hogy február 6-án Marton Sándor lemondott, a képviselő-testület nem foglalkozott a neki címzett gázolajüggyel. Baráthné ezért, ígéretéhez híven, az ügyészségen feljelentést tett, ahol viszont a Sarkadi Rendőrkapitányságra irányították. Ő azonban a sarkadi rendőrökkel szemben elfogultságot jelentett be, így került az ügy Békéscsabára. A megyei rendőr-főkapitányság egy nyomozója a bejelentőt február végén meghallgatta, erről 13 oldalas jegyzőkönyvet vettek fel. A zsadányi képviselő-testület a bejelentés óta eltelt csaknem négy és fél hónapban semmilyen módon nem tárgyalt az ügyről. (A veszélyhelyzet elrendeléséig is lett volna erre másfél hónap, ráadásul március 11. után sem állt meg az élet.)
Pikó István alpolgármester, aki a falubeliek szerint a volt polgármester, Dudás embere, és aki polgármester hiányában jelenleg vezeti a kis békési községet, azt mondta, nem találkozott a beadvánnyal, csak hallott róla. A volt raktáros bejelentését, mint említettük, a polgármesteri hivatalban iktatták. Az alpolgármestert az ügy azt követően sem érdekelte, hogy a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el, és iratokat kért be Zsadányból. A megbízott faluvezető azt fejtegette érdeklődésünkre, hogy „a feladat rászakadt, s lehet, a jövő héten már nem is lesz itt”. Amúgy meg nem érdekli, ő nyugdíjas, 66 éves, „a járványveszély miatt be sem kellene járnia a hivatalba”.
Nem jártunk jobban Juhász Ferencné alpolgármesterrel sem, akit nemrég Pikó nevezett ki. Ő ugyan tud Baráthné beadványáról, de kérdéseinket provokációnak minősítette. Beszélgetésünket azzal zárta rövidre, hogy nem szeretne nyilatkozni, főként nem telefonon.
„A gázolajfogyasztás nem volt túlzott, minden ezzel kapcsolatos kijelentés hazugság” – mondta érdeklődésünkre Dudás Árpád volt polgármester. Az önkormányzatnak egy 3 millió forint értékű bálázója van, amelyet mindenki megelégedésére használnak. Ő is említette, hogy amikor a gép egy fontos alkatrésze meghibásodott, az egyház segített az önkormányzatnak. A forgalmazó AXIÁL-lal a település volt szerződéses kapcsolatban, ezért Zsadány is fizette ki a 450 ezer forintot, de ezt utóbb az egyházközség megtérítette az önkormányzatnak. Arra nincs válasz, hogy a szigorú könyvelési szabályok mellett ezt számvitelileg hogyan sikerült lebonyolítani.
A Narancs felvetésére Dudás elismerte, a község tulajdonában lévő traktoroknak nem volt menetlevelük, de ez megítélése szerint nem probléma, mert a munkanaplókból minden ellenőrizhető. Amikor arra kérdeztünk rá, hogyan zajlott az önkormányzat és a helyi református egyházközség közötti számlázás, akkor a volt polgármester azt mondta, „nem számláztak”, mindig „egyéb módon” rendezték a munka és a szolgáltatás értékét. Amikor jeleztük, hogy az egyház helyi vezetője határozottan számlázásról beszélt, Dudás úgy reagált, hogy „ne forgassuk ki a szavait”, majd rögvest kijelentette, hogy e sorok szerzője „egy hazug ember”. Végül olyan dehonesztáló jelzőt használt, ami egy kocsmai vitában is erősnek számítana. (Dudás Árpád ez év február 23-án, három nappal korábbi zsadányi riportunk megjelenése után minden háztartásba nyílt levelet juttatott el, amelyben hazugsággal és bosszúval vádolt meg, és írásomat arra vezette vissza, hogy a 2014-es tavaszi parlamenti választáson Zsadányban ellenzéki jelöltként kevés voksot kaptam.)
Egyéb pikantériája is lehet az ügynek
„Nem volt számlázás, a munka ellenértékéért biztosan nem így fizetett, ha fizetett az egyház” – mondta a Narancsnak Baráth Györgyné. A bejelentő becslése szerint több évre visszamenően akár 10–20 milliós ingyenmunkát végezhetett az egyébként súlyos forráshiánnyal küzdő önkormányzat a nála jobb anyagi helyzetben lévő egyházközségnek.
Ha a feljelentésben megfogalmazott gyanú a nyomozás során igazolást nyer, akkor egyéb érdekessége is lehet az ügynek – jelezték helyiek. Elképzelhető, hogy a nyári bálázási szezonban napi 10–15 közmunkás feketén dolgozott az egyháznak. A hatályos törvények szerint az egyház kikérhette volna őket a munkaügyi központon keresztül, hiszen még maszekok is kérhetnek ki közmunkásokat, csak akkor nekik kell őket fizetni. Nem kizárt tehát, hogy a korábbi faluvezetés feketemunkára kényszerítette a közmunkásokat. Azt pedig egymástól függetlenül többen megerősítették lapunknak, hogy ebből gyakorta viták és veszekedések voltak, mert senki nem akart menni az egyházhoz bálázni. Ez a munka a helyiek megfogalmazása szerint „nagyon pocsék”, nemegyszer a 35–40 fokos melegben kint, a határban folyt. Vasvillával kellett adogatni a bálákat a több méter magasan megrakott pótkocsira úgy, hogy közben a szalmapor hullott az emberek nyakába és a megizzadt bőrt ez erősen csípi. „A maszekban napi 15 ezret fizettek nekem ezért” – mondta egy volt közmunkás. Nemegyszer szombaton is dolgoztatták őket közmunkásbérért.
Évente akár 30 ezer bála jutott így a zsadányi református egyházközségnek, hogy az intézményeit fűtse. A helyiek többsége szerint ez csak nekik volt jó üzlet.
|
Ahol a szükség
|
Nyomozást rendelt el a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság februárban a zsadányi önkormányzatnál túlzott gázolaj-felhasználás formájában megnyilvánuló hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt. Az előző faluvezetés több éven keresztül sok millió forint értékben szabálytalanul támogathatta a helyi református egyházközséget.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/ahol-a-szukseg-130763
|
2020-06-18 05:32:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A MÁV Zrt. felügyelő bizottsága június 3-án tárgyalta saját tagja, Halasi Zoltán – aki egyben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás (Szolidaritás) szakszervezet elnöke – vasúti foglalkoztatását egy bejelentés miatt, amely azt vélelmezi, hogy Halasi szakértői megbízatása színlelt szerződés.
A beadvány jogtalannak tartja, hogy a MÁV dolgozóit képviselő Szolidaritás négy vezetőjét, köztük az elnökét, a vasúttársaság színlelt szerződéssel humánpolitikai szakértőként foglalkoztatja. A beadvány szerint Halasi járandósága bruttó 1,8 millió forint lehet, vezetőtársaié is 1 millió feletti. Ez akkor nem lenne törvénysértő, ha a munkáltató a szakszervezeti taglétszám után járó munkaidő-kedvezmény javára foglalkoztatná őket, viszont – a vizsgálatot kérő szerint – a négy szakszervezeti vezetőt ezen felül, ettől függetlenül alkalmazza a MÁV. Ezt azért látja jogsértőnek a beadványozó, mert a Munka törvénykönyve az előírtakon túl nem engedi meg az állami társaságoknak a szakszervezetek plusz támogatását. A szakszervezeti vezető tisztségviselők csak a szakszervezeteknek járó munkaidő-kedvezmény terhére mentesíthetők a munkavégzés alól. A Szolidaritás hozzávetőleg 5500 fős MÁV-os tagsága révén nagyjából 15-17 szakszervezeti tag mentesülhetne a munkavégzés alól; a törvény értelmében két tagonként havi egy óra elszámolható. E kedvezményt általában "szétterítik" a tagok között, elsősorban a szakszervezet összejöveteleire tartogatják, hogy minél több tag kaphasson munkavégzés alóli felmentést arra az időre. A vizsgálatot kérő beadvány szerint a Szolidaritás igénybe veszi a munkaidő-kedvezményes foglalkoztatást néhány tisztségviselőjére, és Halasiékat azon felül alkalmazza a MÁV.
A Szolidaritás elöljáróinak munkamentes foglalkoztatása okozott már fejtörést évekkel ezelőtt is, amikor még érvényben volt egy 2014-es megállapodás. A MÁV ebben garantálta, hogy a Szolidaritás által megjelölt négy vezető teljes munkaidejét konzultációs tevékenységként ismeri el, részükre külön bérkeretet képez. Papíron a négy Szolidaritás-vezető napi nyolc órában konzultált a MÁV-val jóval bruttó 1 millió forint feletti fizetésért. 2017-ben ezt aztán a társaság megszüntette. Mindez viszont a beadvány szerint nem jelentette azt, hogy MÁV-os foglalkoztatás be is fejeződött volna.
A bejelentés azonban nem győzte meg sem a MÁV-ot, sem a társaság felügyelő bizottságát. A MÁV lapunkkal azt közölte, hogy az fb június 3-án a MÁV tájékoztatását elfogadta, és nem tartott indokoltnak további intézkedést.
Halasi személye néhány hete ismét szóba került a testület ülésén, úgy tudjuk, erre a Narancs.hu azon júniusi cikke szolgáltatott apropót, amelyben arról írtunk, hogy Halasi tavalyi elnökké választásával összefüggésben rendőrségi nyomozás van folyamatban. A nyomozás magánokirat-hamisítás gyanúja miatt indult februárban, amit néhány hete intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával folytatnak, de ez kiegészülhet akár csalás gyanújával is. Halasi lapunknak tagadta a nyomozás tényét, egyéb kérdéseinkre nem válaszolt.
Rendőrségi ügy lett a vasutas szakszervezet tisztújításából
Intellektuális közokirat-hamisítás gyanújával nyomoz a rendőrség a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete Szolidaritás tavalyi küldöttgyűlése miatt. A tisztújítás előtt a tagság 10 százaléka egyik alapszervezetből a másikba igazolt, sokan úgy, hogy nem is volt erről tudomásuk. Mivel a szakszervezet vezetése nem nyújtott be hiteles jegyzőkönyvet, az elnököt egy év elteltével sem jegyezte be a bíróság.
|
A MÁV-ot nem hozza izgalomba, hogy fiktív-e a szakszervezeti elnök milliós szakértése
|
Miután meghallgatta a MÁV vezetőinek tájékoztatását, az állami vasúttársaság felügyelő bizottsága sem intézkedett azzal a bejelentéssel kapcsolatban, amely szerint a testület egyik tagját, az 5-6 ezer vasutas érdekeit képviselő VDSZSZ Szolidaritás elnökét színlelt szerződéssel foglalkoztatják havi 1,8 millióért.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-mav-ot-nem-hozza-izgalomba-fiktiv-e-a-szakszervezeti-elnok-millios-szakertese-131545/
|
2020-07-17 07:03:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Narancs.hu május elején tudósított a Simonka György – immár vád alá helyezett – fideszes országgyűlési képviselő egyéni választókerületében, Dél-Békésben történt furcsaságokról. Mint megírtuk, egy terv szerint „szolgáltatások, workshopok, állásbörzék és képzések lesznek a mezőkovácsházi központban, a projekt 199 millió 999 ezer forint vissza nem térítendő támogatás segítségével valósul majd meg”. A Brüsszelből érkező forrás felhasználásáról és a projekt céljáról még 2018-ban írtak közleményt. Ahogy arról is, milyen nagy segítséget jelent a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. vezetésével megvalósuló pályázat a munkanélküliségtől sújtott térségben.
A „Nők, család, munkavállalás – szemléletformáló program a Dél-Békési térségben” című projekt legfőbb küldetése a nők munkaerő-piaci helyzetének javítása volt a mezőkovácsházi járásban. Legalább 500 embert kívántak bevonni.
Megdöbbentő egyezések
Volt egy másik projekt is, aminek szintén ugyanez volt a célja, ugyancsak a nőknek kívánt volna segíteni, mégpedig Tótkomlóson. A bekerülési összeg is ugyanakkora volt, mint a mezőkovácsházinak. Sőt a jelek szerint a pályázat írói nem sokat szöszöltek, ugyanazt a szöveget adták be mindkét esetben, hiszen még a helyesírási hibák is ugyanazok voltak. Ez annyira feltűnő volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi) szabálytalansági gyanú miatt valakik bejelentést tettek, a tárca pedig kénytelen volt utánajárni a dolognak.
Varga Gusztáv Simonka mellett
Május 8-i cikkünkben megírtuk, hogy az Emmi helyettes államtitkárától, Nemcsok Dénes Sándortól érkezett nyolcoldalas levél nagy részletességgel taglalja a mezőkovácsházi és tótkomlósi pályázattal kapcsolatban felmerült kifogásokat. Ezek között szerepel, hogy a szakmai tervek nem egyedileg, nem a kedvezményezettekre szabottan készültek, másrészt a projekt egyik tagja, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft. szakmai terv elkészítése címén jogosulatlan támogatást igényelt. Emellett részben szabálytalan volt a projektben résztvevő vezetők foglalkoztatása.
45 nap állt rendelkezésre
A mezőkovácsházi projektet vezető Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-nek 71, míg a programban ugyancsak részt vevő Dél-Békés Mentőcsoport Alapítványnak 10, a kaszaperi önkormányzatnak közel 19 millió forintot kell visszafizetnie. A tótkomlósi projekt vezetője a helyi önkormányzat volt, így az előlegként megkapott mintegy 70 milliót neki kell visszautalnia. A programban szereplő szervezetek egyikét, a Dél-Békés Mentőcsoportot annak idején Simonka György alapította, és sokáig az a Garay Rita volt a vezetője, aki Simonka embereként 2019-ig Tótkomlós polgármestere volt, és részt vett a most elbukott projekt megvalósításában is.
Az Emmi a szabálytalansági eljárásról szóló döntését úgy hozta meg május elején, hogy minderre észrevételeket tehettek a két projektben szereplő önkormányzatok és civil szervezetek, ám magyarázataikat az Emmi európai unós fejlesztési forrásokért felelős államtitkársága nem fogadta el. A jogszabályok szerint a komoly visszafizetési kötelezettséggel járó döntés az érintettek megfellebbezhették. A fellebbezés ügyében az Emmi helyett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) járt el, amelynek 45 napja volt arra, hogy a két EU-s támogatással "megvalósult" (de többek szerint részben vagy egészben kamu) projektekről meghozza a végső döntést.
Helybenhagyta
Az ITM-től hétfőn kapták meg a szabálytalansági eljárásról szóló jogerős döntést az érintettek, amely teljes mértékben helybenhagyta a korábban született döntést, így mindkét projekt esetében összességében 100-100 millió forintot kell visszafizetni az érintetteknek. A hírről Zsura Zoltán, Tótkomlós ellenzéki polgármestere hétfő délelőtt elsőként tőlem értesült, s azt firtatta, honnan tudom az információt. Nem sokkal később ő maga is megerősítette értesüléseinket, miután a hivatalban a kezébe vette az ITM-től érkezett hivatalos levelet.
Zsura Zoltán azt kérdezte, honnan tudjuk?
Fotó: Zsura Zoltán/Facebook.com
Vagyis a korábbi fideszes tótkomlósi városvezetés szennyesét az új testületnek és polgármesternek kell kimosni. Már ha lehetséges: az egyik EU-s projekt után az alig ötezres városnak 70 millió forintot kell visszafizetni az irányító hatóságnak. Zsura Zoltán a Narancs.hu-nak azt mondta, ebbe Tótkomlós költségvetése ugyan nem rokkan bele, de nagyon komoly, szinte mindenre kiterjedő átcsoportosítást kell végrehajtani a büdzséjükben.
„Remélem, a számlánkra az inkasszót nem azonnal nyújtják be” – mondta Zsura a Narancs.hu-nak, aki közben saját Fb-oldalára kitette a rossz hírt, ám a rövid kis közlemény nem említi a 70 milliós visszafizetési kötelezettséget. Nem kétséges, hogy a két projekt érintettjei az ügyben bírósághoz fordulnak. Egyes jogászok szerint ennek pénzügyi értelemben nincs halasztó hatálya, míg mások szerint igen.
Visszahívják a kistérségi elnököt?
E döntés mindenképpen befolyással lesz arra a szerdai dél-békési kistérségi ülésre, ahol információink szerint a polgármesterek egy része arra készül, hogy a sorozatos balhék és szabálytalansági eljárások miatt visszahívja posztjáról Simonka György emberét, Varga Gusztáv elnököt, aki korábban hosszú ideig volt Mezőkovácsháza polgármestere. A szerdai ülésen várhatóan részt vesz Simonka György fideszes országgyűlési képviselő is, akit többen, legalábbis közvetetten, felelőssé tesznek a Dél-Békésben kialakult bizalomhiányos helyzet miatt.
A vádirat ír az elkülönített ügyekről
A Simonka főszereplésével zajló, bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatti, 1,4 milliárd forint kárértéket feltüntető per vádiratának végén egy elkülönítésről is szó esik: az EU-s forrásokat megcsapoló dél-békési ügyeket a vádhatóság külön kezeli. Ennek középpontjában pedig a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás áll, amelynek vezetője Simonka hű embere, Varga Gusztáv. A kárérték jócskán meghaladhatja a már folyó per közel másfél milliárdos összegét is. A feszültséget tovább növeli, hogy az elkülönített ügyben az érintettek kihallgatása már megkezdődött Dél-Békésben.
Ha Simonka György elmegy a szerdai mezőkovácsházi kistérségi ülésre, akkor éles viták sem zárhatók ki. A vele szemben állók elégedetlenségük és dühük miatt a "palotaforradalom" lehetőségét sem zárják ki, értesült a Narancs.hu. Ha viszont Simonka nem megy el, az a megfutamodással lenne egyenlő.
(Címlapfotónkon: Varga Gusztáv kistérségi elnök (balról), Simonka György és Garay Rita volt tótkomlósi polgármester. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)
|
Jogerős: Simonka körzetében százmilliós pályázati pénzeket kell visszafizetni önkormányzatoknak
|
Jogerőssé vált az a korábbi döntés, hogy két dél-békési EU-s projektnek – a szabálytalansági eljárás és az érintett önkormányzatok és szervezetek fellebbezése után – 100-100 millió forintot kell visszafizetni. A két projekt kísértetiesen hasonlít egymásra. Abban is, hogy sok eleme nem valósult meg. A polgármesterek egy része lázong.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-korzeteben-szazmillios-palyazati-penzeket-kell-visszafizetni-palotaforradalom-lesz-131617
|
2020-07-21 07:12:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Félmilliárd forinttal támogatja az Új Nemzedék Központ (ÚNK) Kft.-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – derül ki a tárca honlapjáról. E szerint 170 millió forintot a cég idei évi működésének támogatására kapnak, 56 milliót kiegészítő támogatásként, 300 milliót pedig „a társaság 2013. november 1. óta felhalmozott adósságának és likviditási problémáinak rendezésére”. Mindez azért különös, mivel a kft., amelyet 2011-ben jelöltek ki az Új nemzedék jövőjéért program megvalósítására, már hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kapott, amit a jelek szerint nemcsak teljesen felélt, hanem jelentősen el is adósodott. Kerestük az ügyben az Emmit és az ÚNK-t, ám napokkal ezelőtt feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
A program hivatalosan pályaválasztási tanácsadásról, az iskolából kikerülők támogatásáról szólt. Ennek érdekében honlap készült, országszerte húsz Új nemzedék kontaktpont jött létre, iskolai programokat, rendezvényeket szerveztek, kiadványok készültek. A kormány még 2011-ben döntött a program megvalósításáról, az uniós pályázat előkészítésére pedig Mihálovics Pétert, a közigazgatási tárca akkori miniszteri biztosát jelölték ki. A befutó végül az ÚNK, a közigazgatási minisztérium egyik cége lett. Az ÚNK akkori vezetője, Siklódi László Levente Veszprémben volt fideszes önkormányzati képviselő, s onnan ismerte Mihálovicsot, akivel korábban a megyei Fidelitast vezették.
Az ÚNK először 30,5 millióért készíttetett megvalósíthatósági tanulmányt, majd sorozatban folytak el a milliók tanulmányírásra, médiakampányra. A programhoz tartozó portál elkészítésével a Shortcut Communications Kft.-t bízták meg, amelynek ügyvezetője Kisfalvi Gábor, aki L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár kabinetfőnökének volt az üzlettársa. A munkáért 23,4 millió forint járt. Protzner András, a Fidesz-frakció jogi tanácsadója 8,82 milliót kapott szakértői munkájáért. Tavaly a projekt átkerült az Emmihez, amely azt átvilágíttatta. A 444.hu furcsa személyi összefonódásokat is említett. Az egyik nyertes cég ügyvezetője korábban együtt dolgozott Gál András Leventével, a közigazgatási tárca volt államtitkárával.
|
Milliárdokat kaptak, mégis eladósodtak
|
Félmilliárd forinttal támogatja az Új Nemzedék Központ (ÚNK) Kft.-t az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) – derül ki a tárca honlapjáról. E szerint 170 millió forintot a cég idei évi működésének támogatására kapnak, 56 milliót kiegészítő támogatásként, 300 milliót pedig „a társaság 2013. november 1. óta felhalmozott adósságának és likviditási problémáinak rendezésére”. Mindez azért különös, mivel a kft., amelyet 2011-ben jelöltek ki az Új nemzedék jövőjéért program megvalósítására, már hárommilliárd forintnyi uniós támogatást kapott, amit a jelek szerint nemcsak teljesen felélt, hanem jelentősen el is adósodott. Kerestük az ügyben az Emmit és az ÚNK-t, ám napokkal ezelőtt feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold-archivum/2015/08/milliardokat-kaptak-megis-eladosodtak
|
2015-08-15 11:57:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Nem minden elhízott politikus korrupt, de azokban az országokban, ahol nagy a korrupció, kövérebbek a miniszterek is
– erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány. Pavlo R. Blavatskyy, az üzleti tudományok terén posztgraduális képzést nyújtó Montpellier Business School kutatója 15 posztszovjet ország példáján keresztül vizsgálta az összefüggést a kormánytagok testtömegindexe és a korrupció között.
Blavatskyy és munkatársai egy algoritmus segítségével 299, a tizenöt ország kormánytagjairól 2017-ben készült fotót vizsgáltak át. Az algoritmus, melynek működése az arcfelismerő algoritmusok működéséhez hasonlítható, a portrék alapján belőtte, mekkora lehet a képen szereplő személy testtömegindexe (BMI).
A kutató azt vizsgálta, mekkora a korreláció a korrupció mértékét hagyományos módszerekkel mérő értékek és az elhízás mértéke között. És arra jutott, hogy meglehetősen nagy.
Blavatskyy azért ezeket az egykor Szovjetunióhoz tartozó államokat választotta, mert ezekben az országokban nagyon komoly probléma a korrupció - legalábbis az ezt vizsgáló intézetek adatai szerint. (A teljes lista: Azerbajdzsán, Észtország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Lettország, Lithuania, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.)
Azt, hogy egy országban mekkora a korrupció, hagyományosan ugye nem a BMI alapján számolják, hanem a Transparency International Korrupció-érzékelési Indexe (CPI), a Világbank Korrupciós Kontroll Indikátora, illetve az Index of Public Integrity (IPI) alapján, ami megbecsüli és rangsorolja az országok korrupciós kitettségét. A friss tanulmány szerint ezek nagyban korrelálnak a BMI alapján számolt adatokkal.
A testtömegindex alapján az embereket különböző kategóriákba sorolják, ezek szerint lehetünk
soványak,
normális súlyúak,
túlsúlyosak
vagy elhízottak.
A 299 miniszter közül 96, tehát 32 százalékuk elhízott volt, átlagosan 35-40 volt a BMI-jük. Az üzbég miniszterek több mint fele szintén el volt hízva, ugyanez az arány a tádzsikok között 44 százalék volt. A 24 ukrán miniszterek közül 10 volt elhízott.
A legslankabbak a három balti állam miniszterei voltak - épp ez a három ország a legkevésbé korrupt a vizsgáltak közül. Jól teljesített Grúzia is.
A képen Emomali Rahmon, Tádzsikisztán elnöke, aki egy alkotmánymódosítással elérte, hogy gyakorlatilag élete végéig megtarthassa hatalmát. A főváros polgármesterének saját fiát nevezte ki.
A 299 miniszter közül összesen 13, tehát négy százalék esett a súlyosan elhízott kategóriába, az ő testtömegindexük 40 felett volt.
Normális testsúlyú, tehát olyan miniszter, akinek a BMI-je 18,5 és 25 között volt, csupán 10 akadt, sovány viszont egy sem volt.
A legnagyobb korrupció a hagyományos módszer szerint mérve Tádzsikisztánban, Türkmenisztánban és Üzbegisztánban van, a legmagasabb BMI-értékek pedig Türkmenisztán, Üzbegisztán és Ukrajna minisztereinél születtek. A tanulmány szerzője szerint talán Ukrajnában alá-, Tádzsikisztánban pedig túlbecsülik a korrupció mértékét.
Azt viszont aláhúzza, hogy az, hogy egy politikus el van hízva, nyilván még nem jelenti azt, hogy korrupt is.
Az is jó felvetés, hogy talán ahol a teljes népesség körében probléma a túlsúly, ott nyilván a miniszterek is kövérebbek. Ugyanakkor a vizsgált esetek azt mutatják, itt nem erről van szó. Például Üzbegisztánban az átlagos BMI 26-5 százalék, ami minimálisan van csak a normál érték fölött, a minisztereik testtömegindexe azonban 35,5 százalék.
|
Összefüggést találtak a korrupció és a politikusok elhízása között
|
Nem minden elhízott politikus korrupt, de azokban az országokban, ahol nagy a korrupció, kövérebbek a miniszterek is – erre a következtetésre jutott egy friss tanulmány. Pavlo R. Blavatskyy, az üzleti tudományok terén posztgraduális képzést nyújtó Montpellier Business School kutatója 15 posztszovjet ország példáján keresztül vizsgálta az összefüggést a kormánytagok testtömegindexe és a korrupció között.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/27/osszefuggest-talaltak-a-korrupcio-es-a-politikusok-elhizasa-kozott
|
2020-07-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere egy olyan videót tett közzé a Facebook-on, amelyben a megkapott állami támogatást a város kormánypárti irányultságával köti össze közvetlenül. Azt mondja ugyanis:
Kedden örömmel jelentettem be, hogy Magyarország Kormányától Kalocsa megkapta a 138 millió forint támogatást az óvodaépítéshez. Most egy újabb 50,5 milliós kormányzati támogatásról tudok beszámolni.
– kezdi beszédét.
Ez a támogatás nagy segítség városunknak, mert így a kötelező béremeléseknek a pluszfinanszírozását nem a városi, nem az önkormányzati költségvetésből kell finanszíroznunk, nem azt terheli. Köszönöm szépen ezt a kormányzati támogatást is. Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk?
Filvig ezzel egyértelműen arra utal, hogy az állami támogatások megítélésénél az önkormányzat kormánypárti, illetve nem kormánypárti volta meghatározó, és az ilyen döntéseknél ez lehet a legfontosabb szempont.
A kalocsai közgyűlésben egyébként hét fideszes és négy nem kormánypárti képviselő ül tavaly ősz óta.
Kiemelt kép: A Fidesz központi kampányzáró rendezvényének kezdésére várakozók Székesfehérváron, a Városház téren az Országalmánál 2018. április 6-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
|
Ugye milyen jó, hogy nem vagyunk ellenzékiek? – kérdezte a fideszes polgármeste
|
Filvig Géza, Kalocsa fideszes polgármestere egy olyan videót tett közzé a Facebook-on, amelyben a megkapott állami támogatást a város kormánypárti irányultságával köti össze közvetlenül.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/24/kalocsa-fidesz-allami-tamogatas/
|
2020-07-24 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Új, száz százalékos köztulajdonban álló sportcéget hozott létre Érd önkormányzata. A cégalapítás jól megjósolható következményeként tönkremegy a volt fideszes polgármester feleségének, Berczi Zitának a kizárólagos tulajdonában álló Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft.
Az új társaság, az Érdi Vízisport Kft – amelynek megalapításáról július 23-án döntött az összellenzéki szövetség által uralt közgyűlés – a tervek szerint egy az egyben átveszi a Berczi tulajdonos-ügyvezető cégének munkavállalóit. Az önkormányzat egyik cége gyakorlatilag minden olyan szerződést felmondott, amely szükséges az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft. működéséhez.
A szupertitkos úszásoktatási szerződés
Július 23-án Érd összellenzéki polgármestere elmondta, hogy szülők, oktatók és edzők azért keresték meg az önkormányzatot, mert bizonytalannak látják az úszósport helyzetét a Pest megyei városban. Csőzik László hozzátette, az úszócég munkavállalói “egy az egyben” átmennek az új céghez.
Csőzik szerint az új cég, a Vízisport Kft. üzleti tervének megtárgyalása után a finanszírozási feltételek változatlanok maradnak. Az új ügyvezető, aki a helyi városfejlesztési cég alkalmazottja, fizetés nélkül vállalta a megbízást, ahogy a felügyelőbizottsági tagok sem kapnak pénzt.
A felügyelőbizottság elnöke a szülők képviselője lesz. A szakmai oldalt a cég korábbi tulajdonosa, Egerszegi Klára, az önkormányzatot pedig a sportbizottság elnöke képviseli a testületben.
A polgármester fontosnak találta kiemelni afféle elrettentő példaként, hogy T. Mészáros András korábbi polgármester és felesége, Berczi Zita a cég mostani kizárólagos tulajdonosa gyakorlatilag elüldözte az Érdi Úszó Sport Kft-ből Milák Kristóf világbajnok-világrekorder úszót és edzőjét, Selmeci Attilát. A távozás körülményeiről az Átlátszó is beszámolt.
Milák Kristóf edzője szerint Érd lemondott az élsportolóról, ezért mentek át a Honvédhoz
A Budapesti Honvéd Sportegyesülethez igazolt át hétfőn az egyik legtehetségesebbnek tartott úszó, Milák Kristóf. Az élsportoló edzője, Selmeci Attila szerint keserű szájízzel búcsúznak Érdtől, mert szerettek volna onnan kimenni a következő olimpiára, de a várossal nem sikerült megegyezni. Úgy tudjuk, hogy Milák Kristóf a 300 ezer forintos fizetésének megemelését kérte a nyugodt felkészüléshez.
Pár nappal a cégalapítás közgyűlési napirendre vétele előtt az Érdi Úszó Sport Nonprofit Kft-vel megkötött használati és úszásoktatási szerződéseket – 60 napos felmondási idő mellett – a Városfejlesztési Kft. megszüntette. Az önkormányzati tulajdonában álló városfejlesztési cég szerződéseinek felmondása minden tekintetben ellehetetleníti az úszócég működését. Berczi cége ezután nem használhatja például a városfejlesztéi társaság uszodáit.
Legfájdalmasabban egy, a Városfejlesztési Kft-vel kötött több tízmillió forintos megbízási szerződés megszüntetése érinti a volt fideszes polgármester, T. Mészáros András feleségének nonprofit vállalkozását. A 2019. január 2-án megkötött, majd pár hónapja meghosszabbított, most pedig felmondott szerződés szerint a városfejlesztési cég havonta 3,7 millió forintot – vagyis évente 45 milliót – fizetett Berczi magáncégének érdi óvodás és általános iskolás gyerekek úszásoktatásáért.
A szerződés egyik legdöbbenetesebb rendelkezése a szerződés 4. oldalán, a 9. 4,. pont alatt olvasható. Zsirkai László, a Városfejlesztési Kft. ügyvezetője és a fideszes polgármester felesége 2019. január elején ugyanis úgy rendelkeztek, hogy
“jelen szerződés tartalma – annak teljes szövege és különösen az ebben foglalt díjak összege – bizalmas információnak minősül.
Jelen titoktartásról szóló pont rendelkezései a Szerződés megszűnése után is hatályban maradnak”.
Nagyjából ugyanezt a rendelkezést ismétlik meg a 10.5. pontban, amelyben rögzítik, hogy a szerződés tartalmát üzleti titokként kezelik. Vagyis Zsirkai és Berczi úgy abból indultak ki, hogy az adófizetőknek semmi közük sincs ahhoz, hogy a fideszes polgármester feleségének cége mennyi közpénzt kap a teljesen köztulajdonban lévő önkormányzati cégtől.
A bevétel nagy részét elvitték a fizetések
A legutóbbi időkig az Érdi Úszó Sport Kft-nek két tulajdonosa volt. Egerszegi Klára (az olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina testvére) cégbeli tagságát a cégbíróság 2020. június 10-i hatállyal törölte, Berczi ezután szerezte meg a teljhatalmat a nonprofit vállalkozás fölött.
A 2012. decemberében alapított cég nettó árbevétele 2019-ben 88 millió (2018-ban: 56 millió), az adózott nyeresége 3,8 millió forint volt, amelyet július elején Berczi az eredménytartalékban hagyott. A cég a Magyar Úszó Szövetségtől 24 millió forintot kapott. Bérekre, személyi kifizetésekre és járulékaikra 2019-ben összesen 63 millió forintot fizettek ki. A beszámoló kiegészítő melléklete szerint a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma 6 fő, míg maga a beszámoló 2018-re és 2019-re is az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számát nyolcban adja meg.
A június 23-i közgyűlésen (videón 23:14-től) az összellenzéki szövetség keményvonalas támogatói egy olyan Csőzik Lászlót láttak, akire már régen vártak.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése – (2020.07.23)
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése – 2020.07.23
Információink szerint a korábban tétova, kompromisszumkereső alapállása miatt saját köreiben bírált polgármester szinte lehengerelte politikai ellenfeleit.
A leginkább érintett, a volt fideszes polgármester T. Mészáros András, a kormánypárt helyi szervezetének elnöke a legfőbb mentőérvként a kormányhű sajtóban már megjelent értékeléseket hozta fel felesége cége mellett. Ez pedig úgy hangzik, hogy a járvány első hulláma idején több tucat úszócég megszűnt, míg az érdi túlélte a válságot.
Kerestük írásban Berczi Zitát is az ügyben, ő azonban cikkünk megjelenéséig nem reagált levelünkre.
Elszakadt a cérna
A korábban mindig nyakkendőt viselő, most kigombolt ingnyakkal mutatkozó, egy megtört ember benyomását keltő T. Mészáros nem habozott az érdi úszósport szétverésével megvádolni Csőziket, a városvezetést és összellenzéki szövetséget.
Mészáros számára a felesége cége elleni húsbavágó támadás alighanem az utolsó csepp lehetett a pohárban. A szó szerinti jegyzőkönyv értesüléseink szerint a nyári szabadságolások miatt jóideig még nem készül el, ám négy forrás megkeresése után nagyjából rekonstruálható, hogy milyen – meglehetősen durva – kijelentést tett a volt polgármester az általa vezetett pénzügyi bizottság ülésén, július 23-án.
A volt polgármestertől írásban azt kérdeztük, hogy megerősíti vagy cáfolja-e, hogy Csőzikre és a városvezetésre azt mondta volna: “Maguk nemcsak állatok, hanem gazemberek is”.
Mészáros András ezt nyilatkozta az Átlátszónak: “Nehéz higgadtan, indulatok nélkül elviselni mind azt a gonoszságot, rágalmazást és rombolási szándékot, amit Csőzik László és csapata képvisel, és aminek nap mint nap tanúbizonyságát is adja. Szomorú, de tény, hogy ennek már az életemet fenyegető kijelentések is a részévé váltak. Sajnos nekem sem sikerült megőriznem a higgadtságomat. A tegnapi közgyűlésen ezért elnézést is kértem.”
Az igazság viszont az, hogy T. Mészáros elnézést is kért, meg nem is. A nem feltétlenül egyértelmű elnézéskérés logikai útvesztőjébe a videón 42:30-tól tekinthet bele a mindenre elszánt olvasó.
Az új sportcég megalapítása alighanem új frontot nyit az érdi közéletben lassan két éve dúló sportháborúban. Eddig a női kézilabda-csapatáról ismert Érdi Sport Kft. szerepelt a botrányaival sokszor az országos sajtóban. Az átláthatatlanságáról elhíresült cég ügyeiről az Átlátszó is több alkalommal beszámolt.
Újabb nyomozás indult az Érdi Sport Kft-nél: most egy százmilliós csalás gyanúja kerül terítékre
A rendőrség egyelőre ismeretlen tettes ellen indított eljárást – tudta meg az Átlátszó. A háttérben a női kézilabda-csapat működésével összefüggésben kifizetett megbízási díjak állhatnak, amelyek teljesítését vitatják. Az Érdi Sport Kft. nemrég kinevezett társügyvezetője a napokban lemondott, a korábbi ügyvezető így újra egyedül áll a lassan két éve tartó botránysorozat terhe alatt megroggyant cég élén.
Fotó: Az érdi Fidesz elnökeként tartott sajtótájékoztatót a korábbi polgármester, T. Mészáros András. Forrás: T. Mészáros András Facebook oldala
A céginformációkat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Az érdi közgyűlés egyetlen tollvonással lenullázta a volt fideszes polgármester nejének magáncégét
|
Érden újabb front nyílt a lassan két éve tartó közéleti sportháborúban: egy új, köztulajdonú úszócég megalapításával a közgyűlés lezárta a T. Mészáros András feleségének nonprofit vállalkozását tápláló közpénzcsatornákat. Egy 2019. elején kötött szerződés révén az akkor hivatalban lévő fideszes városvezető önkormányzatának egyik cége évi több tízmillió forintot pumpált a feleség, Berczi Zita cégébe. A szerződő felek a szerződés minden szavát – különös tekintettel a megbízási díj összegére – üzleti titoknak minősítették.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/27/az-erdi-kozgyules-egyetlen-tollvonassal-lenullazta-a-volt-fideszes-polgarmester-nejenek-maganceget/
|
2020-07-27 16:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Külgazdasági- és Külügyminisztérium, az Alkotmányvédelmi Hivatal és az Információs Hivatal bevonásával a külföldön lévő magyar intézmények védelmére új koncepciót és intézkedéssorozatot dolgoztak ki azután, hogy februárban az Index nyilvánosságra hozta a volt perui nagykövet pedofilügyét. Legalábbis ez derül ki az Információs Hivatal főigazgatójának, Czukor Józsefnek a leveléből, amit Mesterházy Attila MSZP-s országgyűlési képviselő kérdésére válaszolt.
Mesterházy arra volt kíváncsi, hogy milyen eredménnyel zárult az a vizsgálat, ami a Kaleta-ügyben indult amiatt, mert a hazai (titkos)szolgálatok nem, ellenben egy külföldi bűnüldöző szerv derítette fel a volt diplomata „másik életét”. Czukor szerint az új koncepció „csökkenti annak lehetőségét is, hogy a jövőben hasonló jogellenes cselekedetek történjenek”. Mint ismeretes, a bíróság nemrég egy év (két év hat hónapra) felfüggesztett börtönbüntetésre és 540 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte Kaleta Gábor volt nagykövetet, mert közel húszezer gyermekpornográf képet tárolt a számítógépén. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhítésért fellebbezett.
Az, hogy a külföldön lévő magyar intézmények védelmét ezek szerint már a hírszerzés vezetője szerint is újra kellett gondolni a Kaleta-ügy miatt, azért is érdekes, mert úgy tudjuk, hogy a botrány kirobbanása után éppen Czukor volt az, aki mentegette az IH-t, mondván, a perui sztoriban a hírszerzésnek semmilyen keresnivalója nem volt. Amikor a parlament külügyi bizottságában a képviselők – Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár, valamint az ORFK egyik vezetője mellett – Czukor Józsefet kérdezték a Kaleta-ügyről, a hírszerzés vezetője „mosta kezeit”.
Az ülésen elhangzottakat tíz évre titkosították ugyan, de úgy tudjuk, azon kívül, hogy érdemi információ nem hangzott el, a hírszerzés vezetője kiokosította a jelenlévőket arról, mennyire félreértelmezte a titkosszolgálatok szerepét a Kaleta-ügyről író sajtó. Ebben az értelmezésben Kaleta ügye a rendőrségre tartozott, azaz kizárólag rendőrségi ügy, az IH-nak ahhoz semmi köze sem volt, hivatalosan nem is értesült róla.
Információnk szerint Czukor gyakorlatilag azt ecsetelte az ülésen, hogy ha a titkosszolgálatnak köze lett volna Kaleta-ügyének felderítéséhez, akkor a kommunizmusban lennénk, ahol még a szolgálatok rendőrségként működtek. Csakhogy ma már nem az a dolguk, a sajtó pedig az úgynevezett kolóniavédelmet (azaz a magyar intézmények külföldi védelmét) is félreértelmezi, ha a szolgálatokon kéri számon, miért nem tárták fel időben a Czukor szerint „mélyen konspiráló” Kaleta titkos életét, így érvelt állítólag a hírszerzési vezető.
Információnk szerint egyébként Kaleta lekapcsolását egy két évig tartó nemzetközi nyomozás előzte meg, a volt nagykövetet pedig a számítógépének IP-címe buktatta le.
A Kaleta-üggyel kapcsolatban már korábban megírtuk, hogy noha egy Magyarországot képviselő diplomatát érintett, a hatóságok egészen addig hallgattak róla, amíg az Index meg nem írta. De még azután is elég nyögvenyelősen kommunikáltak.
Február 10-én küldtünk kérdést az ORFK-nak. Ekkor már kiderült, hogy Kaletát a pedofilügy miatt hozták haza és távolították el a külügytől, de sem a külügyminisztérium, sem más hatóság nem közölt semmit. Az ORFK-tól ekkor azt szerettük volna megtudni, hogy utazott-e Peruba 2019 tavaszán bármelyik rendőri szervtől rendőr Peruba a Kaleta-ügy miatt. A kérdésünk pontosan így szólt:
2019 tavaszán bármelyik magyar rendőri szervtől utaztak-e Peruba annak érdekében, hogy a Limában korábban nagyköveti szolgálatot ellátó magyar állampolgárt hazaszállítsák, mert ellene büntetőeljárás indult gyermekpornográfia miatt?
Azt is megkérdeztük, hogy ha igaz a hír, akkor mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról és a gyanúsított jelenlegi helyzetéről, letartóztatásban van-e.
Az ORFK még aznap válaszolt, meglehetősen röviden:
Arra a kérdésünkre pedig, hogy mit lehet tudni a folyamatban lévő eljárásról, nem is válaszoltak februárban.
Mindez csak azért érdekes, mert nemrég, már Kaleta elítélése után az RTL Klub érdeklődésére a külügy azt állította: Kaletáért tavaly tavasszal rendőrök mentek ki.
Az RTL híradásából nem derült ki, hogy a rendőrök hozták-e haza a volt diplomatát, ezért elkértük a televíziótól a külügy teljes válaszát.
Ebből kiderül, hogy a külügyminisztérium 2019. március 22-e előtt kapott jelzést az ügyről. Ezt követően a külügy azonnal átrendelte Bucsi-Szabó Edit quitói magyar nagykövetet Limába. Bucsi-Szabó Edit és két Budapestről kiutazó rendőrtiszt március 23-án jelentek meg a limai nagyköveti rezidencián, ahol a rendőrtisztek vizsgálatot folytattak. Kaleta Gábor március 25-én érkezett meg Budapestre. Másnap találkozott a KKM közigazgatási államtitkárával, és még aznap érdemtelenség jogcímen azonnal felmentették.
Ezután arra kérdeztünk rá a rendőrségen, hogy ha tavaly tavasszal tényleg magyar rendőrök utaztak ki Peruba, akkor ezt miért hallgatta el az ORFK. A rendőrség ekkor már bőbeszédűbb volt, mint februárban. Azt válaszolták az Indexnek, hogy a Kaleta-ügyben „a tárgyi bizonyítási eszközök biztosítása céljából a rendőrség két tagja, a legrövidebb időn belül a perui nagykövetségre utazott”. A rendőrök – az ORFK válasza szerint – „eljárási cselekményeket hajtottak végre, bizonyítékokat gyűjtöttek”. A rendőrség azt is közölte, hogy a korábbi, azaz a februári válaszukat fenntartják, mert „a rendőrök személyi szabadságot korlátozó kényszerítő intézkedést az utazás során nem hajtottak végre”.
Úgy tudjuk, hogy a külügyi bizottság ülésén sem volt bőbeszédű a rendőrséget képviselő vezető. A rendőrség arra hivatkozott, hogy a nyomozás akkor már befejeződött, nekik már nincs vele dolguk és amúgy pedig ők mindent, amit kellett, megtettek.
Kaleta Gábor még szabadon térhetett haza Peruból, még nagykövetként. Sem odakint, sem idehaza nem vették őrizetbe, az eljárás során végig szabadlábon védekezhetett.
Az Információs Hivatalnak valószínűleg tényleg nem volt szerepe a hazahozatalában, ezért semmi sem indokolta az ügy titkosítását, a külügyi bizottság ülésén elhangzottak is csak azért lettek titkosítva, mert az egyik titkosszolgálati vezető jelen volt. Az is igaz ugyanakkor, hogy a titkosszolgálatok semmit nem vettek észre Kaleta „másik életéből”, noha a pályafutása során összesen háromszor átvilágították.
Ha nem is állított valótlant februárban a rendőrség az Indexnek, mindent megtettek azért, hogy erről az ügyről a legkevesebb információt hozzák nyilvánosságra.
(Borítókép: Kaleta Gábor 2015-ben. Fotó: Igazságügyi Minisztérium / Véssey Endre / MTI)
|
A rendőrség mindent megtett, hogy a legkevesebbet árulja el a Kaleta-ügyről
|
Noha két magyar rendőr utazott Peruba tavaly márciusban a Kaleta-ügy miatt, ők csak házkutatást tartottak Limában, a volt nagykövet pedig még diplomataként, szabadon térhetett vissza Budapestre – több mint egy évvel a történtek után így rekonstruálható a pedofilügy, amit a titkosszolgálat inkább „levakart” magáról, míg a rendőrség még az ügy nyilvánosságra kerülése, de már a nyomozás lezárta után is azon volt, hogy a lehető legkevesebb részletet ossza meg a közvéleménnyel.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/07/27/a_kaleta-ugy_miatt_gondoltak_ujra_a_titkosszolgalatok_a_koloniavedelmet/
|
2020-07-27 21:46:32
| true | null | null |
Index
|
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek.
A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzet első etapján Magyarország már régen túl van. A 2020. március 11-én kormányrendeletben kihirdetett veszélyhelyzet június 18-ával hivatalosan is megszűnt, országszerte kinyitottak a kocsmák és a bölcsődék, az élet — bár a COVID-19-járvány jövőbeni alakulásával kapcsolatban biztosat lehetetlen mondani — javarészt visszatért a normális kerékvágásba.
Ennél jobb időt keresve sem lehetne találni arra, hogy Orbán Viktor kormánya a magyar állampolgárok előtt beszámoljon és mérleget vonjon azokról a beszerzésekről, amiket a vírus miatti veszélyhelyzet hevében eszközölt. De az Orbán-adminisztráció egyelőre arra sem tűnik hajlandónak, hogy megválaszolja: a veszélyhelyzet legelső hetében megkötött szerződések alapján konkrétan milyen védő- és orvosi eszközöket sikerült a járvány elleni védekezés első vonalában küzdő honfitársaink felszerelésére vásárolnia.
Az Átlátszó szűk másfél hónapja próbálja megkérdezni, hogy konkrétan milyen eszközöket kapott a magyar állam a koronavírus elleni védekezésre elköltött milliárdokért. De értelmes válasz helyett a két szóba jöhető állami intézmény csak egymásra mutogat.
Ez már csak azért is aggasztó, mert — ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk — a magyar hatósági ellenőrzésen korábban átcsúsztak olyan Kínából importált, védőeszköznek minősülő, kereskedelmi forgalomba szánt szájmaszkok, amelyek általunk ismert dokumentációja hiányosságokat mutatott. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak.
Amíg az állami szervek válaszára vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek.
Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e melléjük.
Ellenőriztük azokat a képeket is, amelyeket egy parlamenti képviselő készített egy budapesti kórházban az egészségügyi dolgozóknak adott eszközökről. Azt néztük: legalább küllemre megnyugtatóan teljesítik-e a szokásos európai uniós elvárásokat.
Másfél tucatnyi kellőképpen azonosítható orvosi vagy védőeszköz között nyolc olyan típust is találtunk, amikkel kapcsolatban nem lehetünk nyugodtak. Ezek között található olyan, ami
Kórházi szájmaszk, amire az európai FFP2 sztenderd jelzését nyomta az ismeretlen gyártó — csak éppen megfelelést tanúsító szervezet kötelezően feltüntetendő azonosítószáma nélkül
Magyar egészségügyi és rendvédelmi dolgozóknak március-április során tömegével kiszállított védőruha — amelynek az amerikai forgalmazója EU-s tanúsítványként egy csak annak látszó sajtpapírt lobogtat
És a fideszes vezetésű Kaposvárnak a kínai nagyberuházójuk által adományozott szájmaszk-szállítmány, aminek az uniós tanúsítványával a polgármesteri hivatal szerint minden rendben van — csak éppen nem akarják megmutatni.
Nem minden maszk ugyanolyan
A koronavírus elleni védekezés első vonalában dolgozókat, azaz az orvosokat, ápolókat, rendőröket és más állami alkalmazottakat védőeszközökkel felruházó legfontosabb kormányzati beszerzések körét könnyű azonosítani. Március 11-én megtörtént a veszélyhelyzet kihirdetése, erre egy héten belül összesen öt darab pályázat keretében három magyar bejegyzésű cég nyert el megbízást védőeszközök, COVID-tesztek, lélegeztetőgépek és fertőtlenítőszerek beszerzésére. Az egyik nyertes cég plusz egy hét múlva kapott még egy szerződést, ezzel együtt jön ki a lényegi vásárlások 7,523 milliárdos összértéke.
Ezek voltak azok a legfontosabb szerződések, amik miatt az M1 Híradója mellett a koronás vonalon aktív kormányzati Facebook-oldalakon, így Szijjártó miniszter hivatalos Fb-szájtján, vagy az úgynevezett Koronavírus tájékoztató oldalon is rendszeresen szerepeltetett szállítmányok Magyarországra érkeztek.
Miközben a pályázatok eredményéről szóló beszámolók megjelentek a Közbeszerzési Értesítőben, a beszerzések pontos tartalmáról már ekkor is csak minimális információ jutott el a nyilvánossághoz. A közbeszerzett megrendeléseknél szokásos szőrszálhasogató kommünikékhez képest például a “védőeszközök beszerzése – B" megnevezésű pályázat eredményi beszámolójában olvasható leírás ilyen lakonikus tömörséggel jelölte meg a megvásárlandó tárgyakat: kétmillió db. háromrétegű sebészi maszk, félmillió db. FFP2 minősítésű maszk stb.
A kovidos védőeszközökért ekkoriban globális, titkosszolgálati eszközöktől sem visszarettenő, államok közti tömegverekedés folyt. Nyilván a magyar közbeszerzéseken nyertes honi cégek sem egy-két kínai beszerzési forrásból tudtak, teszem azt, félmilllió maszkot intézni, hanem több kisebb tételből pakolták össze a megrendeléseket.
A begyűjtött termékek sokféleségét szépen mutatja a fenti, az M1 híradójának egy kora áprilisi riportjából származó képkivágás, amelyen az egy kórházban vizitelő Németh Szilárd látható orvosokkal, rendőrökkel és más államinak tűnő emberekkel övezve.
A riportrészleten látható öt férfi közül a védőkesztyűt viselő három egyértelműen különböző termékeket visel a kezén, és a maszkok sem mind ugyanolyanok.
Rejtélyes bejátszócégek titokzokniban
Valószínű, hogy a szóban forgó korai közbeszerzési pályázatokon nyertes cégek (a legtöbb értékű megbízást elnyerő CECZ Közép Európai Kft, továbbá a Kromat Műszerforgalmazó Kft., valamint a kizárólag a fertőtlenítőszerekre kiírt beszerzésen győztes Florin Kft.) további, kvázi albeszerzőkhöz folyamodtak a megfelelő mennyiségű áru felhajtásához — dacára annak, hogy alvállalkozók bevonásáról nem esik szó a pályázatok eredményéről szóló értesítésekkben.
Az M1 Híradójában leadott képsorokon például a repülővel Budapestre érkező, illetve a kórházakba továbbított kartondobozok között is felismerhető olyan, amin bizonyos Medirex Zrt. neve szerepel. Medirexes dobozt látni Bencsik János független parlamenti képviselő abban a Facebookon közzétett videójában is, amelyben az exjobbikos honatya egy bizonyos budapesti kórházba eljuttatott védőeszközök között kutakodik. A Medirex egy olyan magyar orvostechnikai cég, amit egy 2016-os kartellezési ügy miatt idén 162 millió forintra bírságolt a versenyhivatal.
A budapesti reptérre érkezett egyes kartondobozokon (illetve az azokról készült képeken) pedig a Marosport Kft. neve fedezhető fel — ez elvileg egy sportruházati kereskedőcég volna. A Medirex és a Marosport nevét először az Alfahír szúrta ki.
A kormányzati PR-fotók átbogarászása során az Átlátszó két másik magyar cégnevet talált: a Limitless Medical Kft.-ét és a Re-Guard Kft.-ét. Azt is felfedeztük, hogy legalább egy, a Marosport nevével ellátott, a felirata szerint izolációs ruhákat tartalmazó doboz állami végfelhasználóhoz: az M1 híradójának képanyaga szerint a győri kórházhoz utazott tovább.
A négy, a dobozokon szereplő magyar cég közül a Re-Guard és a Marosport egyáltalán nem válaszolt a kérdéseinkre. A Medirex képviselője emailben feltett kérdéseinkre előbb azt válaszolta, régi állami partnerként beszállított termékeik “többsége értelemszerűen állami intézményekhez kerül". A válasz kifejtését kérő újabb emailünkre azonban nem válaszolt. A négyes közül az egyik vállalat képviselője megkeresésünkre azt mondta, nem nyilatkozik, de arra is utalt: munkaadójának nincs köze állami megrendelésekhez.
Többen, köztük a Medirex is azt mondták kérdésünkre, hogy a szállítás költségeit maguk viselték. A közbeszerzéseken hivatalosan győztes félmaréknyi cég alatt bindzsiző további játékosok bújtatásának számos oka lehet. Eleve kevéssé kérdéses, hogy a koronás beszerzések körüli magyar titkosszolgálati és más államközeli szereplők is ügyködtek – erről bővebben lásd a legnagyobb közbeszerzési győztes CECZ hátteréről korábban írott cikkünket.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.
Titokrezsim korona idején
Az általunk május hónap során megkeresett magyar bejátszócégek állításait júliusig árnyékban maradt, de váratlanul nyilvánosságra hozott információk tűnnek cáfolni. A Limitless Medical Kft. például lélegeztetőgépeket biztosan beszállított a Külgazdasági- és Külügyminisztériumnak, mint ahogy az a július 2-án a hvg közérdekű adatigénylésére adott válaszból kiderült. A Népszava adatigénylésére július 3-án adott válaszból pedig az derült ki, hogy a Wizzair légitársaságnak csak tavasszal 4,713 milliárd forintot fizetett a kormány a különböző eszközök — így nyilván a mindenfelé eljutó Medirexes dobozok — szállításáért is.
Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a KKM aktivitása az emlékezetesen brutális, összesen 300 milliárd forintos értékű lélegeztető-beszerzésben, továbbá a Wizzair alkalmazása, valamint a bejátszócégek szerepe titkos kormányhatározatokból következik, vagy más szempontból minősített adatot jelent, illetve jelentett a veszélyhelyzet június 28-i végével bezárólag (bár wgy megjegyzést megér, hogy abban sok rejtély nincs, hogy bármilyen magyar állam kritikus helyzetben a Molnál tankol, a Wizzairrel repül vagy a Waberer’s-zel kamionozik).
Külön érdemes észben tartani, hogy két éve a most az ÁEEK-hoz képest kétszeres áron lélegeztetőket szerző KKM alá került az Információs Hivatal is. Ha ez a verziócsomag a helytálló, akkor az Orbán-kormány szabadon válogathat a titkok közül a nyilvánosság elé csepegtetett részinformációk időzítésében és tartalmában. Az is elképzelhető, hogy egyes vásárlások a járvány alatti mentesítő eljárásrend szerint történtek, ami még írásos szerződés megkötését sem írja elő.
Akármi is legyen azonban oka a beszerzésekben láthatólag résztvevő további közvetítők rejtésének, annyi nyilvánvaló, hogy ilyen széttagolt beszállítói hálózat mellett a Magyarországra juttatott védőeszközök összképe is hasonlóan összevissza ábrát fest.
A kormány titkolja, hogy milyen koronás árukat vett
Június legelején adtunk be közérdekű adatigénylést több kora márciusi, köztük két védőeszközök beszerzésére kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban is a Semmelweis Egyetemhez (SE). Ezt a felsőoktatási intézményt jelölte ki ugyanis a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmények szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) “a védekezéshez és megelőzéshez elengedhetetlenül szükséges áruk beszerzésére.
Azt akartuk megtudni tőlük, hogy pontosan milyen áruk beszerzésére került sor; kimondottan érdekelt volna minket például az átvett, konkrét termékek gyártója, megnevezése, darabszáma.
A SE azonban a kormányzati kórházlogisztikai csúcsszerv, a koronás termékek elosztását is intéző Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz (ÁEEK) irányított minket, mondván: a beszerzés során az ÁEEK képviseletében jártak el, az adatokat ezért inkább tőlük kérjük. Ezután viszont szintén hiába kerestük meg az ÁEEK-t: szerintük a “megjelölt közbeszerzési eljárások ajánlatkérője a Semmelweis Egyetem, ezért az Állami Egészségügyi Ellátó Központ nem rendelkezik a kért adatokkal."
Az egymásra mutogató két állami intézmény között álldigáló nyilvánosság szempontjából a gyakorlatban az történik, hogy magyar kormányzati szervek még júliusban sem képesek vagy hajlandóak megmondani, hogy március és április során pontosan mit is sikerült jókora csinnadrattával kísérve behozatniuk az országba. Mi több, a benyújtott adatigényléseink dacára a válaszokból még csak az sem világos, hogy akkor most kitől is kéne kérnünk ezeket az egyértelműen közérdekű adatokat — miközben teljesen nyilvánvaló, hogy a világjárvány közepén a magyar intézményrendszeren átfolyó, milliárdokért beszerzett eszközkészletet legalább az egyik, de leginkább mindkét helyen bevételezték és leltározták. Az adatigénylésünk teljesítéséhez csak az a minimális szándék hiányzik, hogy valaki elővegye a valamelyik fiókban amúgy is ott heverő papírt.
Egy még korábbi adatigénylésben azt kérdeztük, hogy pontosan hogyan zajlik az állam részéről az egészségügyi védőfelszerelések beszerzésének menete a koronavírus elleni védekezés során, így például hogy mely szerv, mi alapján és kinek adja le a rendelést a védőfelszerelésekre vonatkozóan, vagy hogy kik veszik át a reptéren, vasútállomáson a szállítmányokat és ezek hova kerülnek első körben. Ezt a május legelején beadott kérdést a KKM egészen júliusig hárította, mondván, a válaszadás úgymond veszélyeztetné a minisztérium feladatainak ellátását.
Július 2-án (ismerős dátum) a KKM válaszolt: hogy április végéig összesen 6,1 milliárd forintot költöttek a koronás védőeszközök szállítására, a többi kérdésben pedig nem minősülnek adatkezelőnek, és csak július 3-án válaszolta meg a Belügyminisztérium a kérdéseink lényegét is, különösebben nem részletesen.
Átcsúsznak az ellenőrzésen a problémás védőeszközök
A Fidesz-többségi felügyelet alatt álló közmédiához tartozó M1 híradójának egy bemondója már áprilisban utalt arra, hogy minden politikai vezetésnek érdekében áll az egyszerű marketingtrükk, hogy látszólag feljebb tornásszák a megszerzett (és használható minőségű) védőeszközök számát. A bemondó akkori szavai szerint “Európában szinte mindenhol lassul a járvány, ennek ellenére még mindig komoly harc folyik, hogy melyik kormány mennyi védőeszközt tud megvásárolni Kínából". Hasonló trükk természetesen az Orbán-kormánynak is érdekében állhat.
De akármilyen motivációk vezetik is az Orbán-vezette államszervezetet a koronás beszerzésekkel kapcsolatos titkolózásban, a jelek nem arra utalnak, hogy az illetékes hatóságok a nyilvánosság figyelme nélkül képesek volnának a szükséges alapossággal eljárni.
Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, a magyar hatóságok szűrőjén simán átcsúsztak olyan, magyar piaci szereplők által Kínából importált, FFP2-esnek mondott védőmaszkok, amik se megfelelő dokumentációval nem rendelkeztek, sem az FFP2 európai szabvány szintjét nem érték el.
Találtunk például egy olyan, magyar webshopban árult, kínai gyártmányú maszkot, ami svéd tesztek szerint az FFP2 szintnek számító — azaz a levegőben található részecskék legfeljebb 6 százalékát áteresztő — szűrőképesség helyett a molekulák több, mint 53 százalékát átengedte.
A Magyarországon is árult egyes, FFP2-esnek mondott maszkok külföldi mérési eredményeihez az OCCRP nemzetközi oknyomozó újságíró hálózatnak köszönhetően jutottunk el. Tagszervezetként az Átlátszó is részt vett az OCCRP nemzetközi nyomozásában, ami az Európát elárasztó, gyakran kérdéses minőségű kínai maszkokat kísérő, hasonlóan kérdéses úgynevezett megfelelőségi tanúsítványok árnyékgazdaságát tárta fel.
“Opportunistaként csaptunk a maszkbizniszbe" – kamupapíros kínai maszkok Magyarországon Súlyos hiányosságai lehetnek azoknak az FFP2-esként hirdetett maszkoknak, amiket kétes hitelességű minőségi tanúsítványok kísérnek a magyar webshopokban. Alig találni olyan FFP2 minősítésűként reklámozott maszkot, ami biztosan hiteles megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezik – erre jutottunk, amikor átnéztük a honi interneten rendelhető szájmaszkok kínálatát.
Mitől lesz oké egy kínai maszk Európában?
Például az FFP2 maszkok és más védőeszközök európai importjának feltétele, hogy rájuk legyen pecsételve az úgynevezett CE jelzés, ami azt bizonyítja, hogy a termék megfelel az európai biztonsági minőségi sztenderdeknek, és a gyakorlatban vizuálisan meg is jelenti, hogy az árut az importőr behozhatja az unió területére, az európai állampolgárok pedig nyugodtan megvehetik. A CE jelzésre jogosító tanúsítványokat csak úgynevezett tanúsító szervezetek adhatják ki. A CE jelzést és az eljárt tanúsító szervezetet azonosító négy számjegyű kódot fel kell tüntetni a terméken.
Ilyen tanúsítványt persze hamisítani is lehet, és legalább egy olyan magyar esetről van tudomásunk, ahol biztosan művi certifikáttal próbáltak egy maszkszállítmányt egy magyar cégnek eladni.
Az OCCRP újságíróival együtt azonban úgy találtuk, Európa-szerte leginkább olyan tanúsítványokkal játszanak, amiket ugyan elismert tanúsító szervezetek állítanak ki, de mégis érvénytelenül. Az érvénytelenség egyrészt abban áll, hogy noha első blikkre a papír azt látszik mutatni, hogy funkciója szerint a CE jelzés tanúsítására szolgál — így például látványosan szerepelteti a közismert CE logót — de a kisbetűs részben azt közli, hogy voltaképpen semmi köze az egész CE-s témához.
Az érvénytelenség másik gyakori jellemzője, hogy a tanúsítók között a leggyakrabban felbukkanó rosszfiúnak tűnő két szervezet, az olasz Ente Certificazione Macchine (ECM) és a lengyel ICR Polska noha egyaránt bejegyzett európai tanúsító szervezetek, de pont a védőeszközök területén egyik sem jogosult certifikátozni. Magyarországon is sok, kínai maszkokat kísérő ECM-tanúsítvánnyal lehet találkozni. Egy másik honi specialitás a kínai minősítők “CE" papírjainak lobogtatása: Ezek biztosan nem érvényesek, mert csak az Európai Unióban bejegyzett cégek lehetnek CE tanúsító szervezetek.
Az Európai Uniós sztenderdeknek megfelelőként forgalmazott termékek adminisztratív-ellenőrzési rendszerét ugyanis csúnyán kijátszották a koronavírusos maszkvásárlási láz alatt. Az OCCRP nyomozása során arra jutottunk, hogy Európa-szerte száznál is több típusú olyan, FFP2-esként marketingelt maszkot hoztak be pénzéhes kereskedők, amelyeket az importhoz szükséges CE jelzést csak első ránézésre megalapozó tanúsítvány kísért.
A magyar hatóságok pedig látványosan későn ébredtek rá a veszélyre. Még júniusban is cirka kéttucatnyi olyan, maszkokat áruló hirdetést találtunk magyar webshopokban és online piactereken, amelyekhez ilyen kamupapírt mellékeltek. Egy neve elhallgatását kérő magyar maszkimportőr azt mesélte nekünk, hiába kért több magyar állami szervet is a maszkok mellé kapott tanúsítvány ellenőrzésére, nem kapott semmi segítséget: neki “igazából úgy tűnt, hogy a hatóságok részéről senkinek fogalma sincs erről".
Az mindenesetre sokatmondó, hogy a nem élelmiszer jellegű veszélyes termékek európai riasztási rendszerébe, a RAPEX-be Magyarország egészen június végéig nem töltött fel védőmaszkot, akkor viszont egyből hatot. Mind a hat esetben a vámhatóság kapcsolta le a terméket, mert nem volt releváns szervtől CE-minősítése. Az esetleírások nem teszik világossá, hogy egyáltalán nem jött minősítési papír a maszkokkal, vagy az valamilyen szempontból nem felelt meg a követelményeknek. Két visszafordított maszkhoz mindenesetre találni valamilyen certifikátra emlékeztető iratot az interneten.
Interjú a vámpírral
Így nézett ki a kérdésben a NAV sajtóosztályával vagy másfél héten át lefolytatott üzenetváltásunk (nagyon kivonatolt, szerkesztett formában):
Átlátszó: A szóban forgó termékek esetében teljességgel hiányzott-e a megfelelőségi tanúsítvány, vagy az azokat kísérő dokumentáció valamilyen formában hiányos, hamis, egyéb okból nem megfelelő volt? Korábban miért nem végzett alaposabb ellenőrzéseket a vámhatóság, és most miért kezdett?
NAV: A NAV nem piacfelügyeleti hatóság, a termékek minőségére, nem megfelelőségére, esetleges veszélyességére vonatkozóan megállapításokat nem tehet. Kérjük, kérdéseivel forduljon az ITM-hez.
Átlátszó: Vajon melyik magyar állami szerv felelőssége egy problémás irattal kapcsolatos gyanú észlelése?
NAV: Ha felvetődik a gyanú a vámeljáráskor benyújtott dokumentum eredetiségével kapcsolatban, úgy arról a NAV értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságokat. Ez után a piacfelügyeleti hatóság elvégzi az adott termék vizsgálatát, majd döntést hoz arról, hogy megfelel-e a termékbiztonsági előírásoknak.
Átlátszó: A koronavírus miatti veszélyhelyzet óta hány alkalommal merült fel a NAV-nál a válaszában foglaltak szerinti gyanú egyéni védőeszközök, valamint orvosi eszközök vámeljárása során benyújtott megfelelőséget tanúsító dokumentumok eredetiségével kapcsolatban?
Erre az utolsó kérdésre már egy hete hiába várjuk a választ.
Állami beszerzésnél sem nézik nagyítóval a certifikátot
Április 10-én az operatív törzs szokásos sajtótájékoztatóján Müller Cecília országos tisztifőorvos az Index kérdésére gyakorlatilag bevallotta, hogy a behozott védőeszközöknél, például az FFP2-esként megvásárolt maszkoknál nem különösebben ellenőrzik a CE-jelzésre jogalapot adó tanúsítványt.
“Ha az egyéni védőfelszerelések CE-jelzéssel vannak ellátva, az azt jelenti, hogy az Európai Unióba való behozataluk megengedett, és az EU-ban szabadon forgalomba hozhatók. Ezeknek a termékeknek a minősítése megtörtént, tehát felhasználhatók." — fogalmazott ekkor Müller.
Érdemes megjegyezni, hogy a kovidválság kitörése óta egy különleges jogi kivételszabály miatt a magáncégekkel szemben az EU tagállami kormányzatainak, így Orbánéknak is lehetősége volt eltérni a szokásos uniós szabályoktól. Ez a lehetőség annyit jelent, hogy az unió országai a kizárólag az egészségügyi dolgozói részére behozott védőeszközök kapcsán kerülhetik az EU szokásos tesztelési-minősítési, biztonsági-adminisztratív elvárásait.
A magyar kormányzatnak tehát jogi értelemben nem kötelező ragaszkodni a CE-jelölést megfelelően alátámasztó papírhoz, sőt, magához a CE-jelöléshez sem.
Azonban a kétes certifikáttal kísért védőeszközök eleve kockázati tényezőt jelentenek. Az OCCRP nyomozása során derült fény arra, hogy egy svéd állami intézmény tesztjei azt az átlagot hozták ki: hamis vagy félrevezető dokumentációval rendelkező maszkok a részecskeszűrési és általános minőségi minimumfeltételeket az esetek több, mint felében nem képesek teljesíteni. Egy korábbi cikkünkben beszámoltunk arról is, hogy hasonló megfelelőségi arányok merültek fel a Kínából importált koronavírus-gyorstesztek esetében is.
A tudottan hiányos dokumentációval behozott áruk esetében az volna bármely felelős kormányzat részéről a nyilvánvaló minimum, hogy azokat olyan rigorózus tesztelésnek vetik alá, mint ami magához a CE-tanúsítási procedúrához kell (vagy mondjuk a belga FAMHP ügynökséghez alternatív teszt protokolljához hasonló módon a koronavírusos szituációkhoz igazítottan speciális követelményrendszerű, de nem kevésbé alapos ellenőrzésnek vetik alá).
Az aligha kétséges, hogy magyar kórházakba jutott olyan termékekből, amelyek minden látszat szerint nem mentek át semmilyen európai tanúsító szervezet vizsgálatán.
A korábban jobbikos, ma független parlamenti képviselő Bencsik János és egy kísérője május során bejutott a dél-pesti Jahn Ferenc kórházba, ahol levideózták az egészségügyi dolgozóknak eljuttatott védőeszközöket.
A Bencsikék által átnézett ötféle szájmaszk közül pusztán a terméken feltüntetett jegyek alapján mindössze kettő típus felelt meg az európai import egyébként általában szokásos feltételeinek.
Két maszkon egyáltalán nem szerepelt CE jelzés vagy az európai részecskeszűrő sztenderd FFP2-re vagy az ehhez tartozó szabványokra vonatkozó írás.
Ezeken a maszkokon mindössze a kínai részecskeszűrő szabvány KN95-össel kapcsolatos jelzések voltak. Ugyan a KN95 papíron nagyjából megfelel az öreg kontinens FFP2-jének, de ezt a kínai szabványt, lévén nem uniós, európai szerv nem tudja számonkérni. Az európai jelölések teljes hiánya arra enged következtetni: semmilyen, az EU-ban honos szervezet nem csekkolta a maszkok minőségét.
A harmadik maszkon ugyan szerepeltek az európai szabványokkal kapcsolatos kódok és maga a CE jelzés is, azonban emellett nem szerepel a tanúsító szervezet négyjegyű kódja. Ez azért volna kötelező, mert az adott termék CE-tanúsítványának létezését csak a tanúsító, illetve az azt jelölő kód ismeretében lehet ellenőrizni akár egy hétköznapi maszkvásárló számára is. A négyjegyű kódot ezért leginkább azok szeretik lehagyni az árujukról, akiknek igazából nincs is fullos tanúsítványuk.
Ilyen maszkokat a koronavírus miatt meghozott, csak a tagállami kormányzatokra vonatkozó EU-s különleges kivételszabály nélkül egyáltalán nem lett volna szabad importálni és bármilyen speciális védelmi képességgel rendelkező eszközként árulni az unióban.
De vajon hogyan ellenőrizte Orbán Viktor kormányzata, hogy ezek a maszkok jók-e egyáltalán bámire?
Az operatív törzs március 29-i sajtótájékoztatóján Müller Cecíliát a 444 arról kérdezte, hogy az államilag megszerzett, kínai gyártmányú tesztek és maszkok minőségi ellenőrzése megtörtént-e már.
Az országos tisztifőorvos erre azt válaszolta: “valóban nagyon különbözőek az áruk. Az egyéni védőfelszereléseknek a biztonságot okozó, azt hozó minősége rendkívül fontos, ezért átvizsgálásra kerül az a szállítmány, ami beérkezik az országba, mert rendkívül fontos, hogy ezekben megbízhassunk, és azt a védelmi képességet, amit hivatott ellátni, azt mindenkor biztosítani tudjuk."
Ha lehántjuk a cukormázas bullshitet Müller mondatairól, azt kapjuk: például a kórházakba szállított kínai gyártmányú maszkok magyar minőségellenőrzése kimerült a szállítmányok úgymond átvizsgálásában. Nem történt említés arról, hogy a certifikátok alapos ellenőrzésével, vagy az eszközök szakszerű, részletes tesztelésével célzatosan foglalkozna bárki.
Bencsik János konkrétan rá is kérdezett Kásler Miklós humánerőforrás-miniszternél arra, hogy van-e egyáltalán értelmes ellenőrzés. Bencsik formálisan, parlamenti írásbeli kérdésként benyújtott tetemrehívása egyebek mellett a következőkre várt választ Káslertől:
Megvizsgálják-e a magyar hatóságok a külföldről érkező védőfelszereléseket, mielőtt azokat kiosztanák, illetve raktárakba szállítanák?
Mely hatóságok, szervek végzik ezt a vizsgálatot, és a beérkezéstől számítva milyen határidővel teszik ezt?
Amennyiben a nemzetközi gyakorlattal ellentétben a magyar hatóságok nem végeznek ilyen vizsgálatokat, kérem, indokolja ezt meg!
A Kásler megbízásából válaszoló Rétvári Bence államtitkár részletesen leírta, hogy milyen szabályok és ellenőrzési gyakorlatok vonatkoznak a behozott védőeszközökre és orvosi eszközökre, már úgy általában. Arról, amire Bencsik kérdése legalább részben vonatkozott — hogy az államilag beszerzett holmik kapnak-e valamilyen speciális figyelmet — az államtitkár csak annyit írt, hogy az ÁEEK szerez be, tárol és oszt ki bizonyos védőeszközöket.
A válasz finoman utalt is arra, hogy a kormány él az uniós kivételszabály adta lehetőséggel. De arra nem, hogy a CE minősítés nélkül behozott eszközök külön ellenőrzésére van-e valamilyen protokoll. Mindösszesen két további esetet találtunk, ami alkalmas lehet arra, hogy az ilyenkor szokásos gyakorlatra következtessünk belőlük; egyik tanulság sem megnyugtató.
Bencsik János független országgyűlési képviselő az Átlátszó megkeresésére azt mondta, hogy
“A kormány minden kritikát és kérdést, amelyek az egészségügyi védőfelszerelések számára és minőségére vonatkoztak, azzal ütött el, hogy az egész világ Kínánál áll sorban, ezért minden beszerzést győzelemként kell értékelnünk. Én ezt megértem, és felelős képviselőként azzal is tisztában vagyok, hogy egy világjárvány középén, ilyen erős versenyben akár a gyengébb minőségű eszközöket is jobbak a semminél. Amit viszont elfogadhatatlannak tartok, hogy ezek az eszközök ellenőrizetlenül lettek szétosztva, a felhasználásukat azóta is titok és ködösítés övezi. Országgyűlési képviselőként azért kezdtem nyomozásba, illettve azért tettem rendőrségi feljelentést foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, mert azt láttam, a kormány ellenérdekelt az igazság kiderítésében. A feljelentésemet egyébként elutasították, amely ellen kifogással éltem, és ha Magyarországon kimerítettem az összes jogi lehetőséget, kész vagyok nemzetközi úton folytatni küzdelmemet. Többé nem fordulhat elő, hogy a frontvonalban küzdő egészségügyi és szociális dolgozóknak a kormány nem biztosít megfelelő védelmet a vírus elleni küzdelemben."
A hvg lélegeztetőgépekkel kapcsolatos adatigénylésére adott, már említett válaszában a KKM elárulta, hogy az addig beszerzett bő tízezer invazív lélegeztetőgép közül majd’ ezerötszáz egyáltalán “nem rendelkezik az uniós CE minősítéssel", A KKM az uniós kivételszabályra hivatkozva azt is jelezte, hogy ezeket szabad akkor használni, ha az eszközöket a releváns “hatóság bevizsgálta és alkalmasnak nyilvánította".
A vonatkozó uniós és magyar jogszövegeket áttekintve úgy tűnik, a “bevizsgálás" szó használata enyhe túlzás. Laborvizsgálatokat és hasonlókat az ilyen piacfelügyeleti eljárások során az illetékes intézményeknek például nem kötelező bevetniük. Az ilyen eljárásokban kötelező papírnézegetésről viszont a NAV korábban idézett válaszából tudjuk, hogy a látszatra meglévő papírokkal kapcsolatos problémákat alapesetben leginkább a vámhatóság feladata volna észlelni — ennek a hatékonyságát a korábbiakban már láthattul.
A korábban szintén említett koronavírus-gyorstesztek eseténél merült fel az a különösen aggasztó fejlemény, hogy minden jel szerint legalább egy esetben állami egészségügyi szervnél olyan orvosi eszközök voltak rendszeresítve, amik nem mentek át a Semmelweis Egyetem kutatóinak tesztjén.
Az Anhui (gyártó: Anhui Deep Blue Medical Technology Co., Ltd., Kína), és Clungene (gyártó: Hangzhou Clongene Biotech Co., Ltd., Kína) típusú koronavírus-gyorstesztek alkalmazása a kutatók szerint “szakmailag vállalhatatlan". Az Országos Mentőszolgálat szabványos eljárásrendeket leíró honlapján ugyanakkor kizárólag ehhez a két gyorsteszthez volt elérhető használati útmutató. Sajtóhírek szerint maga a Semmelweis Egyetem is rendelt húszezret az egyik tesztből.
Ez azért is kimondottan ijesztő, mert a SE szerepelt ajánlatkérőként a Közbeszerzési Értesítőben azonosítható, legelső öt darab koronavírusos közbeszerzésnél.
Még sötétebbre árnyalja az esetet, hogy az állami szervek gyorsan szőnyeg alá söpörték a kérdést: a SE klasszikus nemtagadó sajtóközleményt adott ki arról, hogy a kutatás nem “az ITM megbízásából rendelt, az egy Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából rendelt, [az egyik főbeszállító] CECZ-től származó" teszteket vizsgálta, a mentőszolgálat pedig gyorsan eltüntette a honlapjáról az inkriminált útmutatókat.
Háromféle koronavírus-gyorsteszttel is baj van, a mentőszolgálat tesztjei is érintettek Több, a magyar kormányszervek által Kínából rendelt koronavírus-gyorsteszt is kétes minőségű. Az Index a SOTE kutatására hivatkozva írt arról, hogy kétféle bevizsgált gyorsteszt alkalmatlan a vizsgálatra. A kormánypárti média álhírt kiáltott, de valójában megerősítették a cikk állításait, majd kiderült, hogy a kutatás arról a két tesztről szólt, amelyeket a mentősöknél rendszeresítettek.
Mégis, hogyan tudhatnánk meg, hogy mit vett az állam?
Amíg az Orbán-adminisztráció válaszaira vártunk, átnéztük azt a képanyagot, amit állami szervek közöltek a beszerzett eszközökről Facebook-oldalakon vagy az M1 Híradójában. A csomagolásokról leolvasható feliratok alapján megpróbáltuk azonosítani az egyes termékeket és azok gyártóit is, majd ezután az eszközökről megpróbáltunk további információkat találni.
Ahol tudtuk, azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését. Azt nem tudhatjuk, hogy konkrétan a magyar hatóságok milyen dokumentációt láttak, de az megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr máshol mindenestül kóser papírokat adott-e az adott eszközök mellé. Több olyan terméket is találtunk, ami a kormányzati képek szerint bevételezésre és kiosztásra került annak ellenére, hogy internetes kereséssel kizárólag az előírásoknak nem megfelelő dokumentációt találtunk hozzájuk.
Ezeket a potenciálisan problémás eszközöket azonosítottuk:
Dandong Devote Garment Co., Ltd. — Medical disposable protective suit – Védőoverál
A Dandong overáljait tartalmazó dobozokat ábrázoló képek számtalan helyen felbukkantak. A kormányzati, facebookos “Koronavírus tájékoztató oldal" két április 3-i fotóalbumában is szerepelnek, ezek címe “Védőeszközök érkeztek a rendőrséghez és a honvédséghez is", illetve “Sorra érkeznek a védőeszközök a kórházakba", Budapestre és vidékre egyaránt. A dobozok április 17-én, egy olyan albumban is felbukkannak, ami a leírása szerint azt mutatja be, hogy “60 kórházba érkeztek védőeszközök a betegek és az egészségügyi dolgozók védelmére".
A gyártó cég honlapjára nem bukkantunk rá, de az amerikai forgalmazójuk szájtján szerepel egy PDF fájl, ami elvileg a különböző bizonyítványaikat tartalmazza. Ebben az iratcsomagban CE tanúsítványként egy erre nem alkalmas sajtpapír szerepel. Az azt kiállító kínai entitás nem szerepel — EU-n kívüli szervezetként nem is szerepelhet — az uniós tanúsító szervezetek hivatalos listáján.
A certifikátot jegyző OCT Technology Testing kifejezetten szerepel is at területen aktív, nagypályás tanúsító szervezeteket képviselő European Safety Federation (ESF) feketelistáján, mint gyakori kamupapír-kiállító.
A Dandong ruháival látszatra megegyező overálok azután később a kormányzati koronás fb-oldal több későbbi fotósorozatában is felbukkannak — ezúttal már az egészségügyi dolgozókon. Ezek az albumok kórházakban, vagy az országos koronavírus-szűrés során készültek.
Guangdong Owgels Science & Technology Co., Ltd. — Surgical Mask — Sebészi maszk
Az Owgels márkájú sebészi maszkokat tartalmazó képek szintén számos, a kormányzati szerkesztésű Koronavírus tájékoztató oldalon közölt képen felbukkannak. Egy április 3-ra datált albumon látható képeket kísérő szövegek szerint az eszközök budapesti és vidéki kórházakba kerültek.
A személyes védőeszköznek minősülő FFP2-es arcmaszkokétól több pontban különbözik a sebészi maszkokkal kapcsolatos uniós szabályozás, ugyanis ez utóbbiak orvosi eszköznek minősülnek, és abból is a legkevésbé kritikus osztályba tartozónak. Ezért a CE jelzéshez a gyártónak mindössze egy saját nyilatkozatot kell kiállítania arról, hogy a terméke megfelel a teljesítendő sztenderdeknek.
De ennek a nyilatkozatnak is megvannak a szükséges feltételei, a címétől kezdve (ez csak “Declaration of Conformity" lehet) egészen a tartalmában foglalt információig. Talán a legfontosabb követelmény, hogy az unión kívüli, például kínai gyártóinak kell lennie egy, az EU-ban honos hivatalos képviselőjének, a képviselő kilétét pedig a terméken, a csomagoláson és a nyilatkozaton is fel kell tüntetni.
Az Owgels sebészi maszkjához viszont nem találtunk ilyen nyilatkozatot. Egy kínai tesztlabor, a CTB által kiállított sajtpapírt viszont igen. Ez nemcsak címében, tartalmában sem felel meg az uniós elvárásoknak: például nem nevezi meg a gyártó európai képviselőt. A CTB szerepel azon a feketelistán is, amit egyéni védőeszközöket legitimen tanúsító európai egyes szervezetek közös formációja, az ESF vezet a honlapján problémás iratokon gyakran szereplő, néha tilosban járó, néha odahamisított “tanúsítókról". További, sajátos körülmény, hogy a sajtpapírt az azonosítószáma alapján a CTB saját honlapján elérhető certifikát-adatbázisban sem találtuk meg.
Véletlennek nem tűnő egybeesés, hogy ugyanez a termék felbukkan a covidcare.hu webshopban vásárolható termékek között is. A webshopot üzemeltető E-Silk Supply Chain Kft. ugyanis ugyanahhoz a cégcsoporthoz tartozik, mint az állami beszállító CECZ, amely összesen hétmillió sebészi maszk beszerzésére nyert megbízást.
A webshop oldala azt állítja, “a gyártó rendelkezik a termék exportálásához szükséges engedélyekkel és minőségi tanúsítványokkal", a sebészi maszkról készült képek között ugyanakkor “tanúsítvány" megjelöléssel csak a CTB-féle sajtpapír látható.
Shandong Huien Medical devices Co. Ltd – Medical Surgical Mask – Sebészi Maszk
A dobozokat ábrázoló kép egy április 28-ára datált képalbumban bukkant fel a koronavírusos kormányzati FB-oldalon, a kísérő szöveg szerint a védőfelszereléseket “több mint 100 helyszínre, köztünk kórházakba" vitték.
A Shandong Huien-féle sebészi maszkok helyzete nagyjából megegyezik az Owgels-féle maszkok helyzetével. Orvosi eszköznek számítanak, de az uniós elvárásnak megfelelő nyilatkozatot sehol sem találni tőlük. Ezzel szemben több helyen elérhető egy olyan, ránézésre valamilyen tanúsítványnak tűnő papír, ami viszont a EU-s szabályozás vonatkozásában értelmezhetetlen.
Ezen a papíron kiállítóként a CELAB nevű olasz entitás szerepel, ami egyébiránt egy elismert uniós tanúsító szervezet, mégis szerepel az ESF már említett feketelistáján. A CELAB-honlapon emellett azonososítószáma alapján megpróbáltuk ellenőrizni a hasznos jogi jelentéssel egyébként nem bíró kvázi-tanúsítványt is. Az eredmény: a papír nem érvényes.
Xinxiang Kangmin Hygienic Materials Development Co.Ltd. – Surgical Mask – Sebészi Maszk
Henan Aklly Filter Engineering Co. Ltd. – Face Mask – FFP2(?) Arcmaszk
Ez a két termék abban különbözik az előzőekben bemutatott három tételtől, hogy nem az állami célokra beszerzett eszközöket is szerepeltető kormányzati FB-oldalakon találtuk a képeiket. Ennek a kettő tételnek a gyártóit ugyanis olyan dobozokról sikerült lelesnünk, amik a Kaposvárnak adományozott kínai eszközökről készült videókban láthatóak. Az adományozó a China National Machinery Import & Export Corp. nevű kínai nagyvállalat, ami jelentős naperőmű-beruházást eszközöl éppen Kaposvárott.
A fideszes vezetésű dunántúli város polgármestere a fideszes Szita Károly, ő is feltűnik a győzelmi jelentéssel felérő képsorokon, amit Szita saját FB-oldalán tettek közzé április 9-én.
“Bajban mutatkozik meg, kik az igazi barátaink! Megérkezett a 30 000 db szájmaszk a napelempark beruházójától! Köszönjük!" – olvasható a videó mellett.
Szita a videóban azt is közli, hogy az adománymaszkok értéke mintegy százmillió forint. A polgármester egy kommentelő megjegyzésére válaszolva ki is fejtette, hogy jön ki a maszkonkénti háromezer forint feletti összeg: “sajnos ez a realitás. Annyira megdrágultak a maszkok, hogy egyes típusok 4-5 ezer forintba kerülnek, a másik típus is 3 ezer forint környéke."
Ez azért érdekes kijelentés, mert az általunk azonosított termékekhez nem találtunk olyan tanúsítványt az interneten, amikkel ezeket bármilyen ellenértékért cserébe szokásos forgalomba lehetett volna hozna az unió területén. Az is valószínű, hogy a polgármester maga is úgy vélte, hogy a maszkok kereskedelmi forgalomba nem hozhatók, és legalábbis nem lehet biztosat mondani, hogy milyen uniós sztenderdeknek felelnek meg. A videóhoz érkező kérdésekre írt válaszaiban ugyanis arról írt, ezeket az eszközöket csak a már ismertetett kivételszabály alá tartozó “védekezésben dolgozók" kaphatják meg, a tárgyak pontos képességeit elkenve pedig csak azt mondta: ezek “jobb minőségű maszkok".
A Szita-féle videókról az egyik termék gyártója és neve is leolvasható: ez a Xinxiang Kangmin sebészi maszkja. Sajátos jelenség, hogy a dobozról leolvasható angol nevű termékmegnevezés egyszerű sebészmaszknál legalábbis valamivel komolyabb eszközre látszik utalni, de egy viszonteladó hirdetéséből könnyen azonosítható, hogy itt tényleg hétköznapi orvosi maszkokról van szó.
Tanúsítványra emlékeztető dolgot egyedül egy másik viszonteladó ajánlatából elérhető fotón látni: ez az ICR Polska nevű, a kamutanúsítványos piacon számtalanszor felbukkanó szervezet sajtpapírja.
A másik termékről csak a gyártó azonosítható egyértelműen: az An Ke Lin márkanévvel ugyanis a Henan Aklly forgalmazza az áruit. A gyártó honlapján ugyanakkor mindössze két, majdhogynem ugyanolyan megjelenésű maszkot találni, ami szóba kerülhet. Az egyik elvileg a kínai a KN95 sztenderdet, a másik az európai FFP2-t teljesíti. Utóbbi maszkhoz elérhető a szájton egy olyan gyártói nyilatkozat, ami tökéletesen megfelelne az uniós elvárásoknak – ha sebészmaszkot, és nem egyéni védőeszköznek minősülő FFP2-es eszközt kéne kísérnie, aminek a már említettek szerint tanúsító szervezet certifikátjára volna szüksége a szokásos szabályok alapján.
Ilyet nem találtunk, ezzel szemben egy viszonteladónál találtunk egy olyan, EU-s tanúsítványra emlékeztető papírt, ami látszólag négy különböző Henan Aklly-modell uniós sztenderdek szerinti megfelelőségét igazolja. A valóságban azonban jogilag semmi ilyesmi haszna nincs. A papírt kiállító szervezet, az ECM pedig az az entitás, amivel a leggyakrabban találkoztunk hasonló kamupapírokon.
A kaposvári polgármesteri hivatalt email kerestük meg, és jeleztük: aggodalmaink vannak az adományként fogadott áruk megfelelőségi dokumentációjával kapcsolatban. Erre azt a választ kaptuk, hogy valóban kaptak tízezer FFP3-as és húszezer FFP2-es maszkot a kínaiaktól, amikkel kapcsolatban külön kérték is az “ajándékozó felet, hogy maszkokkal kapcsolatos megfelelőségi nyilatkozatot küldjék meg", ez pedig meg is történt.
Erre Szitáékat újabb emailben arra kértük: ugyan, küldjék már el nekünk azokat a tanúsítványokat, amikről beszélnek. Erre az emailre közel egy hónapja hiába várunk választ. Időközben legalább annyi kiderült egy képviselőtestületi ülésen: a százmilliósnak mondott kínai adománymaszkok kiosztásra azóta sem kerültek, az utolsó szálig a raktárban állnak.
Közreműködött: Katus Eszter. A kaposvári helyzet megértéséhez Huszka Imre segítségét vettük igénybe. A hvg lélegeztetőgépes adatigénylésére kapott válaszát Oroszi Babett kollegiális nagylelkűségének köszönhetően tanulmányozhattuk. Címlapkép: Védőeszközös dobozok. Forrás: Koronavírus tájékoztató oldal, Facebook.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!
|
Egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim
|
Az Orbán-kormány állami intézményeitől mindeddig nem kaptunk választ arra, hogy milyen orvosi és védőeszközöket vettek a magyar orvosoknak, mentősöknek, rendőröknek. Ezért alaposan átnéztük a sikerpropagandára használt képeket. Amíg az állami szervek válaszára hiába vártunk, a hozzáférhető egyetlen információforráshoz fordultunk: azokhoz a képekhez és képsorokhoz, amelyek a megszerzett eszközökről, vagy azok csomagolásáról készültek. Ezek között pedig minden jel szerint az európai sztenderdeket súlyosan alulmúló típusok is előfordultak. Átvizsgáltuk a Kínából közbeszerzett, illetve az ottani vállalkozások baráti adományait tartalmazó, a reptéri szalagokon sorjázó kartondobozokról készült kormányzati dicsőségfotókat, ezután azonosítottuk az egyes termékek és gyártóik megnevezését, és megpróbáltuk ellenőrizni: az exportőr kóser papírokat adott-e melléjük. Nyolc olyan eszközt is találtunk, amivel is gondok lehetnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/28/egeszsegugyi-kockazatokat-rejthet-a-koronavirus-elleni-kormanybeszerzeseket-ovezo-titokrezsim/
|
2020-07-28 12:48:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
32 milliárd forintos keretszerződést írt alá a múlt héten a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-Start Zrt.-vel. A közbeszerzésre még állami tulajdonú társaságként pályázott a járműjavító, a nyereményt azonban már a kft. új tulajdonosai, az orosz állami Transmashholding Csoport és Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsebelhetik be. Az egykori Századvég-potentát, majd londoni nagykövet, a kormányszóvivő férjeként is ismert Szalay-Bobrovniczky nemrég az egyik legjövedelmezőbb bizniszbe kapott bebocsátást, Garancsi Istvánnal közösen átvehette a néhai Andy Vajna fővárosi kaszinóüzletét.
Ha nem is ilyen látványos, de nyereséggel kecsegtető üzletnek néz ki újabb szerzeménye is, az elmúlt öt esztendőben legalábbis nem volt még egy olyan jó éve a Dunakeszi Járműjavító Kft.-nek, mint a tavalyi. A májusban még főtulajdonos Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. megszavazhatott 101 millió forint osztalékkivétet, így is maradt pénz a nyereségből, több mint 200 milliót betehettek az eredménytartalékba. (Az osztalék alighanem már az új tulajokat gazdagította, a taggyűlés nélküli határozat ugyanis június 30-ai kifizetést írt elő azzal, hogy „az osztalék jogosultjai azok a tagok, akik az osztalékfizetés esedékességének időpontjában a társaság tagjai”. Az új tulajdonosokat pedig június elején jegyezte be a cégbíróság.) Ez látványos eredményjavulás ahhoz képest, hogy 2015 óta 8 és 68 millió forint között ingadozott a nyereség. Idén januárban a dolgozók még úgy vázolták lapunknak a dunakeszi cég helyzetét, hogy megrendelést főként az állami vasúttársaságtól várhat, az azonban legatyásodott, ezért nem reménykedtek a járműjavító felvirágzásában.
Nagyot fordult azonban azóta a világ, a múlt héten hatalmas megrendelésről írhattak alá szerződést a MÁV-csoport személyszállító cégével. Összesen nettó 32 milliárd forint a megrendelés keretösszege, igaz, a keret 48 hónapra szól, és az összegnek „csak” a 70 százaléka biztos, ennyi pénz elköltésére vállalt kötelezettséget a MÁV-Start, durván 10 milliárd forint lehívása opcionális. De még a 22 milliárd forint is óriási tétel a Dunakeszi Járműjavító életében, hiszen az előző öt évben a cég árbevétele nem érte el a 10 milliárd forintot: 2015-ben 5,4 milliárdnál tartott, tavaly mutatott ki a legtöbb forgalmat, de az is csak 9,4 milliárd forint volt.
A feladat a MÁV-Start által üzemeltetett, belföldi és nemzetközi forgalomban lévő vasúti személykocsik fővizsgája, ellenőrzése, javítása. Minderre előleget is kap a Dunakeszi Járműjavító, a szerződés szerint három havonta a belföldi kocsikra 206 millió, a nemzetközi forgalomban futó személykocsikra 175 millió forintot, csak igényelnie kell.
Nyílt közbeszerzést írt ki a MÁV-Start áprilisban, így elméletileg az egész Európai Unió területéről jelentkezhettek volna a munkára, de a bontási jegyzőkönyv szerint csak a dunakeszi cég adott be ajánlatot. A dokumentumok alapján az áron nem kellett huzakodni,
az ajánlattevő fillére annyi vállalkozói díjat írt be, amennyit a MÁV-Start a kiírásban becsült.
Az új tulajdonosok már jelezték az MTI-nek adott nyilatkozatukban, hogy komoly terveik vannak a Dunakeszi Járműjavítóval: több tíz millió eurós beruházással modernizálnák, a magyar, majd a közép-európai piacon vezető járműipari gyártó vállalattá fejlesztenék. Hogy pontosan mit fognak gyártani, a megrendelésektől függ, de biztos pontnak látszik a tulajok szerint, hogy a TMH Hungary Kft. (tulajdonosai azonosak a hasonló nevű zrt. tulajdonosaival) több mint 1 milliárd euró értékben 1300 személyszállító vasúti kocsit szállít az ENR egyiptomi vasúttársaságnak, és ebből 680-at, négy év alatt Dunakeszin fognak legyártani.
Kiemelt kép: Soós Lajos /MTI
|
A kormányszóvivő férje a kaszinók után a dunakeszi járműjavítóba is beszállt, máris nyertek 32 milliárdot
|
32 milliárd forintos keretszerződést írt alá a múlt héten a Dunakeszi Járműjavító Kft. a MÁV-Start Zrt.-vel. A közbeszerzésre még állami tulajdonú társaságként pályázott a járműjavító, a nyereményt azonban már a kft. új tulajdonosai, az orosz állami Transmashholding Csoport és Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsebelhetik be.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2020/07/28/szalay-bobrovniczky-kristof-dunakeszi-jarmujavito/
|
2020-07-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.
Az alkotásokat Szőke Gábor Miklós cége, a Dante Birodalom Kft. készítheti el, vagyis ugyanaz a társaság, amelyiktől nemrég másik két szobrot is rendelt csaknem 700 millió forintért a Matolcsy György vezette jegybank tulajdonában álló cég.
Az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas című alkotások megrendeléséről korábban a G7 számolt be.
Előbbi leírása alapján a gazdaság dinamikáját absztraháltan jelenítené meg.
Az alkotó egy suhanó masinát képzelt el, amely plasztikája levegőben száguldozó elemekből épül fel, egyszerre szelve át teret és időt. A gazdaság dinamikáját Szőke elcsúsztatott aranyrudakkal formázná meg, amelyek szinte a levegőben, egymást alig érintve lebegnének, a suhanás érzetét imitálva.
Persze nem valódi aranyat használnának fel, hanem rozsdamentes acélból készül majd a szobor. Az alkotás félig az egykori Postapalotában, félig a Széll Kálmán téren áll majd, a 13 méter hosszú szobrot ugyanis az időközben Pénztörténeti Múzeummá alakított épület bejáratához álmodták meg.
A másik szobor történelmi ihletésű: egy gigantikus csodaszarvast készítenek a leírás szerint elvileg a palotán belülre. A 4,5 méter magas és 7,2 méter hosszú szobor egy 6,5 méter magas sziklát ábrázoló talapzaton áll majd, tehát az egész kompozíció 11 méterrel emelkedhet a múzeum látogatói fölé.
Szőke Gábor Miklós egy csodaszarvast ábrázoló szobrot készített már Köveskálra, amely jóval kisebb volt a most készülőnél.
A művész alkotta korábban a a vizes vb szobrait, és az ő munkája a Fradi stadionja előtti sas is, ahogy ő munkálta meg a világ legnagyobb madárszobrát az Atlanta Falcons amerikaifoci-csapat stadionja elé.
Szőke Gábor Miklós munkásságáról nemrég írtunk:
Kiemelt kép: Az egykori Postapalota épülete (MTVA /Bizományosi /Jászai Csaba)
|
Csodaszarvas és aranytömbök: 326 millióba kerül az adófizetőknek az MNB két új szobra
|
Nettó 326,5 millió forintot fizet ki két grandiózus szoborért a Magyar Nemzeti Bank ingatlanos cége – derült ki a közbeszerzési értesítőből. A szerződés szerint az Arany Dinamikája és a Csodaszarvas szobrok az egykori Postapalotát díszítik majd a budai Krisztina körúton. Előbbi nettó 127 millió, utóbbi pedig nettó 199,5 millió forintba kerül.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/07/28/csodaszarvas-aranytomb-mnb-szobor-matolcsy-szoke-gabor-miklos-dante-birodalom/
|
2020-07-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Forma-1 versenyek rendezése elképesztően költséges Magyarországnak: csak a jogdíjára 13,6 milliárdot költött az állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. tavaly. Ebből egy fillért sem tudott saját maga kigazdálkodni, az államtól 14,2 milliárd forint támogatást kapott.
Összesen 20 milliárd forintba kerül évente a mogyoródi pálya fenntartása és az ott megtartott versenyek szervezése, és a költségeknek még a harmadát sem tudja a társaság önállóan előteremteni. Mindebből az is látszik, hogy
még akkor is veszteséges lenne a Hungaroring, ha ingyen rendezhetné meg a Magyar Nagydíjat.
Ráadásul azzal is csak első ránézésre tudott spórolni, hogy – mint arról a Hungaroring Zrt. tájékoztatott minket – a jogtulajdonos Formula One Management Limited jelentős, milliárdos összegeket engedett el a jogdíjakból, mivel a koronavírus-járvány miatt nem vehetnek részt nézők a versenyeken. Pontos összeget azonban nem adott meg az állami cég.
Emellett a jogdíj éves növekedésének mértékét most leküzdötték 4 százalékra. De ezért cserébe nem 2026-ig, hanem 2027-ig marad érvényben a méregdrága szerződés. A cégnél úgy kalkulálnak, hogy az idei jogdíjcsökkentéssel és az emelési mérték visszafogásával 6 milliárd forintot spórolnak az államnak.
Ez alapján ki lehet számolni, hogy idén körülbelül 2,8 milliárdot takaríthattak meg a jogdíjon. Mivel tavaly a jegyeladásból származó bevétel 2,7 milliárd forint volt, így igazából csak a kieső jegyárbevételt engedte el a Formula One a Hungaroringnek. (A cégnél úgy tájékoztattak minket, hogy idénre 2,5 milliárd jegyárbevétellel kalkuláltak.)
Vagyis idén a tervezetthez képest nem változik érdemben a Hungaroring pénzügyi helyzete, így végső soron csak szerény mértékben jártak jobban az adófizetők, és szükség lesz arra a 14,7 milliárd forintra, amelyet a hatályos törvények és szerződések szerint az államnak utalnia kell a cég számára.
Érdemes még visszatérni a 4 százalékos drágulásra is, amelyet a Hungaroring sikernek könyvel el. Ez erősen relatív, legfeljebb ahhoz képest eredmény, hogy a magyar állam és a Hungaroring igazi lúzernek számít az F1-versenyek szervezésében. Ahogy már korábban is megírtuk, az átlagos rendezői jogdíj évről évre csökken, míg a magyar verseny rendezésére olyan hosszú távú szerződést írtak alá, ami alapján 2026-ig 5 százalékkal emelkedett volna a jogdíj összege. Az alábbi grafikonon látható, hogy míg korábban az átlagnál olcsóbb volt a magyar versenyek jogdíja, az elmúlt években ez megfordult, és egyre nyílt az olló.
Ezt sikerült tehát egy százalékponttal lejjebb alkudni, ám ezért cserébe 2027-re is el kellett köteleződni. A nemzetközi adatok mutatják, hogy itt a jogtulajdonos járt jól: idén alig kellett lemondania egy kis bevételről, cserébe összességében még növelni is tudta a szerződésállományát. Márpedig egy tőzsdei cégnél a backlognak kiemelt fontossága van a pénzügyi beszámolókban. Becslésünk szerint a Hungaroringtől így 2021-től 91 milliárd helyett már 105 milliárd bevételre számíthatnak. (Mivel a szerződés dollárban van, az árfolyam változása persze jelentősen befolyásolja a forintösszeget. Mi a mostani 295 forint/dollárral számoltunk.)
Az F1-versenyek rendezője egyébként komoly pénzügyi kihívásokkal néz szembe, egyre kevesebb olyan rendező van, amelyik hajlandó a csillagászati rendezési díjakat kifizetni. Ezért is nyitottak kelet és az autokratikusabb országok felé, ahol a pénzügyi megtérülés nem lényegi szempont.
Piaci alapon nézve a Hungaroring Zrt. gazdálkodása még inkább reménytelen, hiszen a bevételek 70 százalékát az állami támogatás teszi ki. A jegyárbevételek és televíziós jogdíjak még a költségek ötödét sem fedezik. A napokban közzétett 2019-es beszámoló adatai is azt mutatják, hogy nincsen változás a trendekben, nem sikerül a bevételeket érdemben növelni a kiadásokhoz képest.
Lenne pedig lehetőség a bevételek növelésére, mert a jegyeket egy osztrák tulajdonú vállalkozás értékesíti, és elképesztően magas jutalékot fizet ezért a Hungaroring. Az elhunyt Frank Tamás és Gerstl Péter hozták Magyarországra – még a vasfüggöny mögé – az első F1-versenyt, és azóta is így-úgy kerestek rajta. Ma már örököseik viszik az Ostermann Forma 1 Kft.-t, ami még nem adta le a tavalyi beszámolóját, de a megelőző 5 évben 2,1 milliárd forint adózott eredményt ért el a szinte kizárólag a Hungaroring Zrt.-nek dolgozó vállalkozás.
Az Ostermann Kft.-nek a Hungaroringtől megkapott jegyértékesítési jutaléka szinte teljes egészében nyereségként jelentkezett.
Idén nem jelent meg a Hungaroring Zrt. szerződött partnerei között az Ostermann Kft., ám ennek nem az az oka, hogy saját kézbe vette volna az évi több száz milliós nyereséggel kecsegtető jegyértékesítést az állami cég. Kérdésünkre elmondták, hogy a jegyértékesítési szolgáltatásra 2026-ig érvényes, hosszú távú szerződéssel rendelkeznek. Mindezt verseny és közbeszerzés nélkül, pedig ahogy korábbi cikkünkben is jeleztük, a Hungaroring Zrt.-nek is közbeszerzéseket kellene kiírni, hiszen állami támogatásból gazdálkodik alapvetően.*Az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak adott értékhatárok felett közbeszerzést kell kiírniuk, ha árut vagy szolgáltatást vesznek. Ezen belül két eset van:
– Ha kizárólag közfeladatot lát el a társaság, akkor minden esetben vonatkozik rá ez a kötelezettség. Ilyen például egy vízszolgáltató vagy egy autóbuszos cég.
– Ha részben lát el közfeladatot a vállalat, akkor kell közbeszereznie, ha állami finanszírozást vesz igénybe, és többségi állami tulajdonban van.
A Hungaroring Sport Zrt. 2017 januárja óta 100 százalékban az államé.
A cég hiába gondolja úgy, hogy piaci tevékenységet végez, hiszen teljesen egyértelműen közpénzből működik, és a magyar közbeszerzési törvény szerint az is elég, ha tevékenységében akár csak egy hangyányi közérdek felfedezhető.
A Hungaroring gyakorlata eltér a végül visszavont olimpiai pályázatot készítő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vagy éppen a 2017-es úszó-világbajnokságot szervező Bp2017 Nonpofit Kft. gyakorlatától. Ezek nem húzták ki magukat a közbeszerzési kötelezettség alól, márpedig mindegyik esetben ugyanarról a tevékenységről van szó: sporteseményeket szerveznek, állami forrásból.
Az állami vállalat és az Ostermann vezetésének összefonódása is igen komoly kérdéseket vethet fel. Frank Marianne 2006 és 2014 között a Hungaroing igazgatóságának tagja volt, miközben 2012 és 2014 között az Ostermann ügyvezetőjeként is dolgozott. Őt Ariane Vivien Frank-Meulenbelt 2019-ben követte az állami cég igazgatóságában, miközben az Ostermann Kft. ügyvezetői pozícióját is betölti. Ez az igazgatóság dönt a 30 millió forint feletti beszerzésekről a társaság szervezeti és működési szabályzata szerint.
Eljött azonban a cég első közbeszerzésének az ideje is: a pálya felújítására keres vállalkozót. Szerettük volna megtudni, hogy ez várhatóan mekkora beruházás, de a cégnél kérdésünkre azt válaszolták, hogy mivel az eljárás „jelenleg folyamatban van, eredménytájékoztatójának megjelenéséig annak forráskeretéről és költségéről nem adhatunk bővebb tájékoztatást”.
A cég transzparenciával kapcsolatos hozzáállását ez jól szemlélteti, hiszen egy teljesen nyilvános adatot nem akart közölni: a kormány ugyanis július 16-i rendeletében 1,6 milliárd forintos keretösszeget engedélyezett a beruházásra elkölteni.
Annyira a kormány sem lehet azonban elégedett a Gyulai Zsolt vezette cég teljesítménnyel: bár 2017-ben Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy 35 milliárdot költenek a Hungaroring fejlesztésére, ebből egyelőre nem lett semmi. A MotoGP versenyeket sem a mogyoródi pályán rendezik majd, hanem egy új, 56 milliárdos – és szintén reménytelenül veszteségesnek ígérkező – pályát építenek Hajdúnánáson.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEzúttal 12 milliárdba került a Magyar Nagydíj, és ez már tényleg sokTíz éve még ötmillió dollárral kevesebbet fizettünk az átlagos jogdíjnál, tavaly már 10 millióval többet. Ha valamikor, akkor most lehet alkudni, de ahhoz lépni kell.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépíttetiKülföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.
|
Jobban járt idén a Hungaroring azzal, hogy nem voltak nézők a Forma-1-es futamon
|
A zárt kapus verseny után milliárdokkal kevesebbet kell fizetni, igaz, cserébe egy évvel tovább marad a nemzetközi szinten is kimagaslóan magas jogdíj.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200728/jobban-jart-iden-a-hungaroring-azzal-hogy-nem-voltak-nezok-a-forma-1-es-futamon/
|
2020-07-28 16:20:08
| true | null | null |
G7
|
Joób Márton a szegedi polgármester, Botka László legszűkebb köréhez tartozik, az önkormányzatban család- szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok is. Úgy tudjuk, már hosszabb ideje nyomozott utána az adóhivatal. A 2018-as választáson az MSZP és a Párbeszéd közös országgyűlési képviselőjelöltje volt Csongrád megye 2-es körzetében (Szeged), de simán kikapott a Fidesz jelöltjétől, B. Nagy Lászlótól.
A Joób Márton elleni gyanúról kérdeztük a NAV-ot, azt válaszolták, folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak. Joób letartóztatásáról csütörtökön dönt a bíróság.
|
Többszázmilliós ÁFA-csalás miatt őrizetbe vették Botka László bizalmasát
|
Több százmilliós ÁFA-csalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Márton szegedi MSZP-s önkormányzati képviselőt, Botka László bizalmasát - értesült megbízható forrásból az Origo.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2020/07/joob-marton-orizetbe-vetel
|
2020-07-28 21:43:51
| true | null | null |
Origo
|
„Megdöbbenve értesültünk Joób Márton ügyéről, amiről semmilyen ismeretünk nem volt, és amelynek semmi köze nincs képviselői munkájához. Reméljük, hogy a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól” - közölte a szegedi önkormányzat, miután az Origo arról írt, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért önkormányzati képviselőjét. A NAV az üggyel kapcsolatban az MTI megkeresésére annyit válaszolt, hogy folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak.
2018-ban Joób volt az MSZP jelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben. A párt honlapján azt írta magáról, hogy Botka László felkérésének eleget téve döntött az indulás mellett.
|
Áfacsalás miatt őrizetbe vett a NAV egy szocialista képviselőt Szegeden
|
„Megdöbbenve értesültünk Joób Márton ügyéről, amiről semmilyen ismeretünk nem volt, és amelynek semmi köze nincs képviselői munkájához. Reméljük, hogy a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos hír nem igaz, és tisztázza magát a vádak alól” - közölte a szegedi önkormányzat, miután az Origo arról írt, hogy több százmillió forintos áfacsalás gyanújával őrizetbe vette a NAV Joób Mártont, az Összefogás Szegedért önkormányzati képviselőjét. A NAV az üggyel kapcsolatban az MTI megkeresésére annyit válaszolt, hogy folyamatban lévő ügyben nem nyilatkozhatnak.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/29/afacsalas-miatt-orizetbe-vett-a-nav-egy-szocialista-kepviselot-szegeden
|
2020-07-29 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség indítványára 30 napra letartóztatásba helyezte a szegedi szocialista képviselőt, Joób Mártont és közvetlen munkatársát, írja a Délmagyar. A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben.
Az önkormányzati képviselőt több százmillió forintos áfacsalás gyanújával vett őrizetbe a NAV kedden. Az ügyészség közleménye szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó szegedi cég, amelyik a bűnszervezet tetején állt, a 2013. és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől.
A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal. Az ebből eredő költségei fedezésére, valamint az áfában fennálló fizetési kötelezettségeinek csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekmény leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, a szórólap terjesztést koordináló területi vezetők, valamint a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint
a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.
A főügyészség a gyanúsítottak letartóztatására az 5-20 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény miatt indult eljárásban a szökés, elrejtőzés veszélye, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye és ténye miatt tett indítványt a bíróság felé.
A nyomozás során beszerzett adatok szerint ugyanis a gyanúsítottak egy része miután tudomást szerzett az eljárásról,
bizonyítékokat próbált meg eltüntetni,
rájuk nézve kedvezőtlen vallomást tevő személyt próbáltak meg vallomása megváltoztatására rábírni,
az eljárás során terhelő adatokat tartalmazó adathordozót próbáltak meg hamis nyilatkozattal a bizonyítékok köréből kivonni.
A NAV Dél-Alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád-Csanád Megyei Vizsgálati Osztálya a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség által irányított nyomozásban a kedden összehangolt akció keretében állította elő gyanúsítottakat. Az ügyben a számlázási láncok teljes felderítése mellett további elkövetők eljárás alá vonása várható.
|
Letartóztatták Joób Mártont
|
A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírója a Csongrád- Csanád Megyei Főügyészség indítványára 30 napra letartóztatásba helyezte a szegedi szocialista képviselőt, Joób Mártont és közvetlen munkatársát, írja a Délmagyar. A 2018-as országgyűlési választásokon Joób volt az MSZP képviselőjelöltje a Csongrád megyei 2. számú választókörzetben.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/30/letartoztatasba-helyeztek-joob-martont
|
2020-07-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent csütörtöki közlemény szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding közvetett tulajdonában lévő Szántód Balaland Family Ingatlanfejlesztő kft. 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IIB) a
„Szántódon fejleszteni kívánt ötcsillagos hotel és élménypark finanszírozása érdekében ”.
A luxusingatlanok fejlesztésével foglalkozó Appeninn tulajdonosai között korábban egy Mészáros-cég, illetve Tiborcz István is felbukkant, de idén tavasszal mindketten kiszálltak, a miniszterelnök vejének részvényeinek többségét pedig a Jellinek Dániel vezette Indotek vásárolta meg.
És mint a napi.hu írja, a tulajdonosváltás után nagy felvásárlásba kezdett a cég Tokajban és a Balaton környékén, így került tulajdonukba a Dreamland Zrt. 75 százalékos tulajdonrésze is. A lap információi szerint már épül Szántódon „a 109 szobás, öt csillagos, koloniális hangulatú családi élményszálloda”, és a tervek szerint hamarosan elkezdődhet a 80 nap alatt a Föld körül világát megidéző élménypark, a BalaLand építése is.
A BalaLand hotel építésére korábban 2,9 milliárd forintot kapott a 2017-ben alapított Szántód BalaLand Family (SZBFamily) Ingatlanfejlesztő Kft. a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2020 nevű pályázatán.
|
Az orosz hátterű beruházási bank 9,8 milliárdos hitelt ad az Appeninn ötcsillagos balatoni szállodájára
|
A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent csütörtöki közlemény szerint az Appeninn Vagyonkezelő Holding közvetett tulajdonában lévő Szántód Balaland Family Ingatlanfejlesztő kft. 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IIB) a „Szántódon fejleszteni kívánt ötcsillagos hotel és élménypark finanszírozása érdekében ”.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/07/31/az-orosz-hatteru-beruhazasi-bank-98-milliardos-hitelt-ad-az-appeninn-otcsillagos-balatoni-szallodajara
|
2020-07-31 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Az MSZP szerint nem világos továbbá, hogy ki kezdeményezte az ügyletet, ugyanis a hivatalos álláspont szerint az eladó, azaz Mészáros Lőrinc érdekeltségei, de a papírokból úgy tűnik, hogy az MVM kereste meg a tulajdonosokat.
A párt következtetése mindezek alapján az alábbi:
"Összességében a kiadott dokumentáció tartalma abba az irányba mutat, hogy az MVM Zrt. független piaci szereplőként, piaci alapon nem vágott volna bele az ügyletbe. Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest. A részletes dokumentumok megismerését követően ezért tiltott állami támogatás miatt panaszt fogunk tenni ez Európai Bizottságnál. Az eljárástól azt várjuk, hogy a tiltott módon juttatott előny visszaszerezhető Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az állam részére, hiszen az erőművel kapcsolatban álló több ezer dolgozó, beszállító, kisvállalkozó megélhetéséről a jövőben is gondoskodni kell."
|
Csak négyszer került többe a Mátrai Erőmű, mint eddig tudtuk
|
A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csak-negyszer-kerult-tobbe-a-matrai-eromu-mint-eddig-tudtuk.html
|
2020-07-28 23:33:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tájékoztatta a befektetőket, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
A beszerzési eljárás a KEF által kötött KM02SRVT17 keretmegállapodás alapján verseny-újranyitással történt. A beszerzés célja a NAV részére szerverek és tárolók, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatások beszerzése. A konzorcium tagjai közül a szállító a 4iG Nyrt.
Az ajánlat értéke 1 103 498 538,-Ft + áfa.
|
Ezúttal több mint 1 milliárdos állami megbízás nyertesei között a 4iG
|
A 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján tájékoztatta a befektetőket, valamint a pénz- és tőkepiac szereplőit arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiírt „eKereskedelem szerver infrastruktúra és licence beszerzés” megnevezésű közbeszerzési eljárás nyertes ajánlataként hirdette ki a 4iG Nyrt., a Getronics Magyarország Kft. és az ASH Szoftverház Kft.. közös ajánlattevők ajánlatát.
Az informatikai cég - amelynek tulajdonosai közül csaknem egy hónapja szállt ki Mészáros Lőrinc - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal intézményei részére szerez be többedmagával szervereket és tárolókat, valamint az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat.
Az ajánlat értéke 1 103 498 538,-Ft + áfa.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/befektetes/ezuttal-tobb-mint-1-milliardos-allami-megbizast-nyert-a-4ig.html
|
2020-07-30 23:52:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A fegyveres őrség mellett Pintér Sándor egykori cége is őrzi az MTVA székházát – vette észre az mfor.hu a hétfő reggeli balhéról feltöltött facebookos videókban. Más kérdés, hogy a portál nem talált sem az állami média honlapján, sem a közbeszerzések között egyetlen olyan szerződést sem, amelyet ezzel a céggel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötöttek volna.
A vállalat már eddig is sikeres szereplője volt az állami közbeszerzéseknek: a Bisnode információi szerint az elmúlt egy évben 1 milliárd forintnál is nagyobb értékben nyert közbeszerzéseken, igaz, legtöbbször konzorcium tagjaként indul a pályázatokon. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat. A hvg.hu-nak már 2011-ben arról panaszkodtak más vagyonvédelmi cégek vezetőit, hogy esélyük sincs, ha egy pályázaton a CBSZ ellen indulnak, de a Vagyonvédelmi Kamara elnöke szerint ez csak a vesztesek irigykedése volt.
A CBSZ árbevétele általában 12 milliárd forint körül alakul évente, így 2013-2015-ben másfél, azóta kicsit több, mint évi egymilliárd forint profitot termelt. A dolgozói létszáma sokáig 180 körül ingadozott, idén azonban nagy bővítésbe fogtak, már 263 alkalmazott van.
Az őrző-védő vállalatot még 2001-ben alapították, amikor Pintér Sándor az első Orbán-kormány belügyminisztere volt. Pintér neve többször is felbukkan a cégiratokban, de arra nagyon odafigyel, hogy hivatalosan szerepet csakis akkor vállaljon a cégben, amikor a Fidesz ellenzékben van. 2003 és 2010 között előbb közvetlen irányító részvényesként, majd többségi befolyású, végül újra közvetlen irányító részvényesként vezette a vállalatot, emellett 2003-2004-ben tíz hónapig vezérigazgató volt, utána 2009-ig vezető tisztségviselőként dolgozott. 2008 októberétől 2010 márciusáig igazgatósági tag volt.
Pintér két héttel a Fidesz győzelmét hozó 2010-es választás előtt szállt ki a cégből, onnantól kezdve a két hónappal korábban, 2010 januárjában alapított Prostasia Zrt. a vállalat egyetlen tulajdonosa. Hiába volt újonnan alapított cég a vevő, Pintér jól tudhatta, kinek adja el a vállalatát: amikor a Prostasia megalakult, a tulajdonosaként a Civil Biztonsági Szolgálat egyik igazgatósági tagját, Kántor Tibort jelölték meg, a székhely pedig az ő lakcíme lett. Kántor egyébként korábban az APEH-ban dolgozott, amikor Simicska Lajos volt az adóhivatal elnöke, ő a helyettese volt.
A Prostasia 2015 és 2017 között minden évben 0 forint árbevételt szerzett, dolgozói létszáma 2015-ben még 1 ember volt, azóta 0 fő. Azért a Civil Zrt. így sem áll túl távol a belügyminisztertől: az igazgatója idén tavasz óta Tasnádi László, aki 2016-ig Pintér rendészeti államtitkára volt.
|
Az MTVA-ban képviselőket taszigáló biztonságiak cége a közbeszerzésekben is verhetetlen
|
Pintér Sándor hét éven át vezette a biztonsági céget, amely most az MTVA székházát őrzi, majd eladta azt Simicska Lajos egykori helyettesének. A Civil Biztonsági Szolgálat 2010 óta a vagyonvédelmi piac nagyágyúja.
A fegyveres őrség mellett Pintér Sándor egykori cége is őrzi az MTVA székházát – vette észre az mfor.hu a hétfő reggeli balhéról feltöltött facebookos videókban. Más kérdés, hogy a portál nem talált sem az állami média honlapján, sem a közbeszerzések között egyetlen olyan szerződést sem, amelyet ezzel a céggel, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-vel kötöttek volna.
A vállalat már eddig is sikeres szereplője volt az állami közbeszerzéseknek: a Bisnode információi szerint az elmúlt egy évben 1 milliárd forintnál is nagyobb értékben nyert közbeszerzéseken, igaz, legtöbbször konzorcium tagjaként indul a pályázatokon. Az MVM-től, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől is kapott megbízásokat. A hvg.hu-nak már 2011-ben arról panaszkodtak más vagyonvédelmi cégek vezetőit, hogy esélyük sincs, ha egy pályázaton a CBSZ ellen indulnak, de a Vagyonvédelmi Kamara elnöke szerint ez csak a vesztesek irigykedése volt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20181218_civil_biztonsagi_szolgalat_Pinter_Sandor_tuntetes
|
2018-12-18 19:25:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormányváltás óta 50 százalékkal nőtt a bevétele a Civil Biztonsági Szolgálatnak, Pintér Sándor korábbi cégének. A néhány évvel ezelőtt még panelban lakó bizalmi embere által megvásárolt CBSZ 856 millió forintot kap a Pécsi Tudományegyetemtől, de a médiahatóságnál is befutottak, és érik az újabb nagy üzlet, a vízművek védelme.
Nem vesztett a lendületéből Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ). Tavaly már 9,5 milliárd forint volt az árbevétele, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy 2010 óta több mint 50 százalékkal nőtt a cég bevétele, amelynek jelentős része állami megrendelésekből származik.
A CBSZ leánycégeinek még jobban megy, a cégcsoport konszolidált árbevétele közel 3 milliárddal nőtt egy év alatt, összesen 14,4 milliárd forintra. A CBSZ leánycégei közül különösen a riasztókkal foglalkozó Mon-Da tarolt 2012-ben, bevételei egy év alatt megduplázódtak, és elérték a 2,2 milliárd forintot. A CBSZ már nem is csak Magyarországon terjeszkedik, 2012-ben megalapították a pozsonyi székhelyű, őrzés-védelemmel és biztonságtechnikával foglalkozó Safety Team Sro.-t.
Rejtélyes hírszerző a sikerember
Pintér 2003-ban lett a CBSZ tulajdonosa, már az ő vezetése alatt is dinamikusan fejlődött a cég, hét év alatt a hatszorosára nőtt a bevétele, de 2010-es miniszteri kinevezése előtt eladta a cégcsoportot a Prostasia Zrt.-nek. Ahogy korábbi cégportrénkból kiderül, a Prostasiát 2010 januárjában, ötmillió forintos jegyzett tőkével alapította meg Kántor Tibor, aki korábban dolgozott hírszerzőként és Simicska Lajos helyetteseként is az APEH-nél. Alapításakor a Prostasia egy békásmegyeri panellakás címére volt bejegyezve, ahol korábban Kántor is élt.
Bár nem hozták nyilvánosságra, hogy mennyiért cserélt tulajdonost a CBSZ, Pintér 2010-es vagyonnyilatkozata szerint 2013-ig a cégei eladásából 1,8 milliárd folyik be hozzá, amelynek nagy részét feltehetően a CBSZ-ért kapja. Korábban több, Kántort ismerő forrásunk is azt mondta, hogy soha nem volt tízmillió forintja, csak pár éve költözött el a panellakásból. A 2000-es évek elején került közvetlenebb kapcsolatba Pintérrel, a bizalmi emberének számít, és bár papíron nem dolgozott a CBSZ-nél, tanácsadóként és ügyintézőként segítette őt.
Megint beindultak
Kántor színrelépése után a cég jóval több közbeszerzést nyert meg, mint korábban, az első másfél évben kapott megrendelést a Magyar Villamos Művektől, a Magyar Fejlesztési Banktól, a Szerencsejáték Zrt.-től, a Terror Háza Múzeumtól, a Miniszterelnökségtől és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől. A CBSZ-re jellemző, hogy mindig alvállalkozókkal vagy más cégekkel összeállva indul a közbeszerzéseken, és mivel az Opten cégadatbázis szerint a cég 135 embert alkalmaz, feltételezhető, hogy a védelem ellátásához szükséges létszámot a partnercégek biztosítják. A módszer azóta sem változott, a CBSZ legújabb sikereit is más cégek partnereként aratta.
Tavaly többek között szerződést kötöttek a Budapest Turisztikai Desztináció Menedzsment Nonprofit Kft.-vel, valamint az Országos Bírói Hivatallal, de egyik sem volt jelentős, előbbi értéke 23,7 millió forint, utóbbié 2,4 millió.
A 2013-ban kihirdetett szerződések azonban már jóval nagyobb összegekről szólnak. A Pécsi Tudományegyetem nettó 856 millió forintért szerződött le három évre a CBSZ-szel a személy- és vagyonőri, valamint ügyfél-irányítói feladatokra. A Közbeszerzési Értesítő szerint eredetileg 700 millió forintra becsült közbeszerzésre csak a CBSZ adott be árajánlatot. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal 108 millió forint értékben szerződött a CBSZ. Ezekhez hasonló volumenű üzletet jelentenek a különböző vízművekkel kötött szerződések.
Már 2011-ben megmondták
Egyik, Pintért és a CBSZ működését jól ismerő forrásunk már 2011-ben azt mondta, hogy a CBSZ következő nagy fogásai a vízművek lesznek, és jóslata beigazolódott. A CBSZ az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt.-hez (ÉRV) tartozó vízművekkel kötött szerződéseket. Ezeknek a megállapodásoknak a pontos értékét azonban nem lehet tudni, ugyanis keretszerződésekről van szó, a szerződésekben csak az óradíjakat rendezték. Az öt vízművel kötött szerződések összértékét eredetileg 692 millió forintra becsülték a Közbeszerzési Értesítő szerint.
A CBSZ honlapján szereplő referenciái között megtalálható a Magyar Posta, a MÁV, a Főtáv, a Magyar Honvédség, a Magyar Rádió, az MVM, a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Államkincstár, de a piacon is erős, ügyfelei között szerepel az OTP Bank, a Mol, a Campona, a Lurdy Ház, a Westend vagy a Tv2 is.
|
Pintér Sándor nélkül csak úgy dől a pénz
|
A kormányváltás óta 50 százalékkal nőtt a bevétele a Civil Biztonsági Szolgálatnak, Pintér Sándor korábbi cégének. A néhány évvel ezelőtt még panelban lakó bizalmi embere által megvásárolt CBSZ 856 millió forintot kap a Pécsi Tudományegyetemtől, de a médiahatóságnál is befutottak, és érik az újabb nagy üzlet, a vízművek védelme.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2013/7/pinter-sandor-volt-cege-civil-biztonsagi-szolgalat-2013-as-kozbeszerzesei
|
2013-07-05 19:30:00
| true | null | null |
Origo
|
Meg kellett válnia Pintérnek biztonsági cégétől: csak így lehet miniszter
|
Pintér Sándor volt belügyminiszter eladta a Civil Biztonsági Szolgálat (Civil) Zrt.-t, az új tulajdonos a Prostasia Zrt. lett. A cég tulajdonosa Kántor Tibor, aki a Fidesz-kormány idején Simicska Lajos APEH-elnök helyettese volt.
A Prostasia Zrt. lett a Civil Biztonsági Szolgálat (Civil) Zrt. új tulajdonosa, közölte Civil Zrt. a honlapján pénteken. A Pintér Sándor volt belügyminiszter tulajdonát képező társaságot március 25-én vette meg a Prostasia Zrt., amelynek tulajdonosa, Kántor Tibor a Fidesz-kormány idején Simicska Lajos APEH-elnök helyettese volt.
A közlemény szerint a Prostasia Zrt. a vásárlással "a Civil Zrt. és a hozzá tartozó cégcsoport" tulajdonosa lett. Tasnádi László, a Civil Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy a tulajdonosváltás nem jelent semmiféle változást a cégcsoport működésében. A vezérigazgató a vételárról nem kívánt részleteket közölni, miként a tulajdonosváltás okát firtató kérdést is elutasította azzal, hogy erről a Civil Zrt. volt tulajdonosát, Pintér Sándort személyesen kell megkérdezni.
| null | 1 |
https://www.atv.hu/belfold/20100327_meg_kellett_valnia_pinternek_biztonsagi_cegetol_csak_igy_lehet_miniszter
|
2010-03-27 19:42:00
| true | null | null |
ATV
|
|
Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is.
Néhány hete jelent meg a hír, hogy a visegrádi hegyoldalban évek óta félkészen, tájsebként álló hotelt tulajdonló cégből (HOTEL VSGRD Kft.) hatalmas osztalékot vett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt. Ebben a cégben pedig a Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt a többségi, egy Lexan Holding Zrt. nevű cég pedig kisebbségi tulajdonos. A Lexan tulajdonosa, Komonczi Zsolt több olyan cégnek a vezetője, melyek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt korábbi vezetőjének, Tiborcz István üzlettársának, Szivek Norbertnek az érdekeltségébe tartoznak.
Az ügyről beszámoló mfor.hu cikke a cégbírósági adatok alapján úgy számolt, hogy a HOTEL VSGRD Kft-nek a félkész hotel értékesítéséből 3,65 milliárd forint bevétele és számításaik szerint 1,21 milliárd forint nyeresége lehetett, amikor az ingatlant eladták egy Szíjj Lászlóhoz köthető alapkezelőnek, a Minerva V50 Ingatlankezelő Alapnak 2019. márciusában.
Szerettük volna megtudni mennyi munkába, befektetésbe kerülhetett elérni a milliárdos profitot, ezért megkérdeztük a többségi tulajdonos BDPST Zrt-t, hogy a két év alatt, amíg a HOTEL VSGRD Kft-n keresztül a tulajdonosai voltak az ingatlannak, milyen változtatásokra került sor az épületben és a telken. A cég vezetésének a véleményét kértük a fent idézett állításokról is.
A válasz a BDPST Zrt, kommunikációs feladatait ellátó, a sok milliárdos kormányzati kommunikációs kampányokban is részt vevő Goodwill Communications Tanácsadó Kft. -től érkezett. Ebből kiderült, hogy a cég által hozzáadott érték a projektben nemzetközi tanácsadók bevonása, egy fejlesztési koncepció kidolgozása és a szükséges engedélyek megszerzése volt.
„A BDPST Group a fejlesztői tevékenyég mellett tanácsadói és közvetítői tevékenységet is folytat, azaz megvásárol az elmúlt időszakban valamilyen finanszírozási vagy technikai okból ellehetetlenült, leállt projekteket, majd újra piacképes termékké teszi őket, és ezt követően értékesíti azokat. Ilyen volt az évek óta álló visegrádi hotelfejlesztés, amelyhez a projekttulajdonosok kidolgozták a fejlesztési koncepciót, megszerezték a szükséges engedélyeket, majd így értékesítették tovább. Ezek mind értéknövelő tényezők, előbbiek keretében jelentős forrást szántak a hotel komplett tervezési és fejlesztési folyamatainak előkészítésére, külföldi tanácsadók bevonására, az épület teljes körű kitakarítására, folyamatos őrzésére, valamint a következő fejlesztési fázisra történő előkészítésére.”
A Goodwill Communications a fenti válasz mellett elküldött nekünk egy levelet, amit korábban az osztalékról hírt adó mfor.hu szerkesztőségének írtak, a fent idézett cikk több részletét kifogásolva. Ebben a levélben több, a cég vezetésének nem tetsző megfogalmazást sorolnak, de azt nem tagadják, hogy a Hotel VSGRD Kft. a félkész szálloda értékesítése után több, mint egymilliárd forintos osztalékot (1.075.000.000 Ft) fizetett ki a tulajdonos Longoria Holding Zrt. részére.
Egy kapavágás nélkül, az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen from atlatszo.hu on Vimeo.
Az épület őrzése nagyon sokba nem kerülhetett a BDPST Zrt-nek, legalábbis amikor ott forgattunk, az építkezési területen egyetlen őrt láttunk. A beruházás engedélyeinek egy része pedig már korábban, az építkezés megkezdésekor is nagy valószínűséggel megvolt. Egy környezetvédelmi engedély iránti kérelmet ugyan benyújtott a cég, de nem megfelelően, így akkor abból nem lett semmi. Ezt később a következő (jelenlegi) tulajdonos, a Szíjj László -féle Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt. kérvényezte és kapta meg, mint erről az Átlátszó is hírt adott januárban. Igaz, hogy a terület átsorolását, nagyobb beépíthetőségét (a zöldfelület rovására) sikerült elintéznie a Tiborcz István -féle BDPST Zrt.-nek, és az építési engedélyt is megszerezték.
Környezetvédelmi engedélyt kapott a Tiborcztól Szíjj Lászlóhoz került visegrádi luxushotel
Rábólintott a környezetvédelmi hatóság annak a tíz éve félbehagyott luxusszállónak a befejezésére, melyet Tiborcz István cégétől vásárolt meg a Szíjj Lászlóhoz kötődő befektetési alap. Az építtető az új szálloda tájba illesztését és az egykori bányaterület rekultivációját is ígéri.
A BDPST Zrt által hivatkozott „piacképes termékké tevésben” a cégnek egy a környék állami forrásból történő fejlesztéséről döntő kormányhatározat, és egy, Tiborcz István apósa, Orbán Viktor által javasolt helyi fejlesztés is segíthetett. Egy évvel ezelőtt számoltunk be egy visegrádi lakossági fórumról, ahol a helyiek a település új építési szabályzatáról panaszkodtak, mert szerintük az a helyi lakosokat drákói szigorral bünteti, míg a cégekkel, beruházásokkal elnézően bánik.
A fórumon azt is többen panaszolták, hogy míg a kisemberek építkezéseit a műemlék- és tájképvédelemre hivatkozva korlátozzák vagy büntetik, addig a nagyberuházók sitt-halmokkal, konténerekkel csúfíthatják el a várost. Üres épületek”, félbehagyott építkezések jellemzik Visegrádot, háborgott több felszólaló.
Feketeöves NER-lovagok sürgölődnek Visegrádon, a kormány milliárdokat tol a Duna-kanyarba
Sokan jelentek meg azon a lakossági fórumon, melyen Visegrád rendezési tervének módosítása és egy új Helyi Építési Szabályzat véleményezése volt a téma. A Tiborcz Istvánhoz és további NER-lovagokhoz köthető, milliárdos nagyberuházások városképre gyakorolt hatásáról azonban kevés szó esett, a jelenlévők inkább az építési szabályzat őket érintő korlátozásait kifogásolták.
Ebben a cikkünkben írtunk arról is, hogy 2017-ben maga Orbán Viktor javasolta az akkori polgármesternek (Félegyházi András, független), hogy nyújtson be részletes városfejlesztési tervet. Így készült el a Virágzó Visegrád program. Ugyanebben az évben áprilisban lett Tiborcz István egyik érdekeltsége, a Hotel VSGRD Kft. a félkész hotel tulajdonosa.
A visegrádi önkormányzat 2018-as évről szóló beszámolója részletes tájékoztatást ad arról, hogyan indult fejlődésnek a település, épp akkortájt, amikor Tiborcz Istvánék cége betette a lábát a városba:
„Két, komolyabb előkészítést igénylő településrendezési szerződést is megkötöttünk ebben az évben, az ebből származó, a település fejlesztésre fordítható forrás mellett jelentős előrehaladásnak ítéljük, hogy a 2008-ban félbehagyott Hilton szálló új befektetője megszerezte az építési engedélyt és remélhetőleg egy éven belül egy új szálloda nyithatja meg kapuit Visegrádon. […] A 2017-ben megszületett „Dunakanyar kormányhatározat” két nagyobb, összességében 4 milliárd forintnyi támogatást biztosít a látogatómenedzsment és a különféle történeti emlékhelyek, látnivalók összekapcsolására. A Magyar Turisztikai Ügynökséggel 2018-ban több alkalommal egyeztettünk, ennek eredményeképp elkészült egy 10 oldalas koncepció, amit a TDM tagok is megismertek, véleményeztek. A koncepciót a tavasz során benyújtottuk az MTÜ-höz, ahol a koncepció alapján folyik tovább az előkészítési munka. Decemberben beadtuk az igényünket az előkészítő tanulmányok, vizsgálatok lefolytatására, remélhetőleg 2019-ben már arról lesz szó, hogy a vizsgált változatok közül melyik változat részletes tervezése indulhat meg.”
A 12 978 négyzetméteres telket, amin a félkészen is milliárdos hasznot hozó beruházás található, 2004-ben összesen közel százmillió forintért (97 335 000 Ft) adta el a visegrádi önkormányzat – tudtuk meg az önkormányzat jegyzőjétől megkapott adásvételi szerződésből. Egy önkormányzati dokumentumból az is kiderül, hogy az ingatlan értéke tavaly márciusban, amikor a tulajdonos Longoria Holding Zrt. eladta a Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealapnak, 3,7 milliárd forint volt.
Az Országos Területrendezési Terv szerint Visegrád teljes közigazgatási területe tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet, így a hotel területe is. A település közigazgatási területének egésze a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján a DINP (Duna-Ipoly Nemzeti Park) részeként országos jelentőségű védett természeti terület. Ráadásul Visegrád is felkerült az UNESCO világörökség-várományos helyszínek listájára az esztergomi várral együtt, a „Dunakanyar-kultúrtáj” részeként.
Amint arról néhány napja beszámoltunk, a Momentum szerint magyar állami és uniós pénzből telt a Tiborcz Istvánnak a panorámás telken álló, medencés felsőörsi luxusingatlanra, amelyet az Átlátszó mutatott be először tavaly nyáron, ezért a helyszínen tiltakoztak a miniszterelnöki vő gyanús vagyonosodása ellen:
Tiborcz István az Átlátszó által felkutatott balatoni birtokánál akciózott a Momentum
A Momentum szerint magyar állami és uniós pénzből telt Tiborcz Istvánnak a panorámás telken álló medencés felsőörsi luxusingatlanra, amelyet az Átlátszó mutatott be először tavaly nyáron. Az utóbbi hetekben több ellenzéki párt is tiltakozott, amiért szerintük a kormányközeli gazdasági elit kisajátítja a Balaton környékét.
Szöveg: Horn Gabriella — Fotó, videó: Németh Dániel
A cégadatokat az Opten Kft. biztosította.
|
Egy kapavágás nélkül, az engedélyek megszerzésével kerestek Tiborczék egymilliárdot a félkész visegrádi hotelen
|
Egyetlen sor téglát sem kellett leraknia Tiborcz István cégének, mégis milliárdos hasznot hozott számukra egy visegrádi, máig befejezetlen hotel-beruházás két év alatt. Az építési projektet annak idején elkezdő, azóta bedőlt ír cég több milliárd forintos hitelt kapott egy állami tulajdonú banktól: az MKB-tól, ami azóta Mészáros Lőrincé és Szíjj Lászlóé. A bank követelését, és ezzel a félkész szállodát később a miniszterelnök vejének egyik érdekeltsége szerezte meg. A védett erdő közepén található építmény tulajdonosa ma már egy Szíjj Lászlóhoz köthető tőkealap. Drónfelvételen mutatjuk, hogyan terjeszkedik a NER nemcsak a Balaton partján, hanem a Dunánál is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/08/03/egy-kapavagas-nelkul-az-engedelyek-megszerzesevel-kerestek-tiborczek-egymilliardot-a-felkesz-visegradi-hotelen/
|
2020-08-03 11:20:15
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Győr újvárosi részében, az Iszkápa közben – nem messze a helyi orvosi rendelőtől, illetve az Olimpiai Sportparktól – egy magántulajdonú telken lévő illegális szemétlerakóban régóta gyűlik a hulladék: a 400-500 négyzetméteres ingatlan területén nagyjából két méter magasan áll. Már a patkányok is felbukkantak, de az illegális szemetelőket nem tudják tetten érni.
„Győr egyik nagyberuházása, az Olimpiai Sportpark innen légvonalban körülbelül 300 méterre van. A környező társasházakban élők többen megkerestek már, hogy elviselhetetlen a bűz – mondta el az Átlátszónak Pollreisz Balázs.
Az önkormányzati képviselő (MSZP) szerint az, ami az Iszkápa közben van, évek óta probléma. „A környéken vannak még kisebb hulladéklerakók, de ez talán a legnagyobb. Győrben elkezdték újragondolni a szelektív hulladékgyűjtést, s nagyon sok szelektív hulladékgyűjtő szigetet ezáltal megszüntettek. Ugyan máshová tettek esetleg nagyobbakat, de ezzel párhuzamosan többet megszüntettek, ezért nagyon sokan sajnálatos és elítélendő módon zuglerakókba teszik a szemetet” – véli Pollreisz.
A képviselő két hónappal ezelőtt fordult a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályához panaszbejelentéssel. A járási hivatalvezető megbízásából eljáró közegészségügyi-járványügyi szakügyintéző 2020. május 28-án arról tájékoztatta őt, hogy „…a szükséges intézkedések megtétele megtörtént.”
A környéken lakók azonban ebből riportunk idején még nem sokat tapasztalhattak. Legalábbis július 16-án, ottjártunkkor egy helybeli lakos azt mondta:
a bűz és a patkányok jelenléte rendszeres a telek szomszédságában lévő házak környékén.
A helyszín megtekintése után mi is a hivatalvezetőhöz fordultunk, azt tudakolva: milyen intézkedések történtek konkrétan, mikor várható a közegészségügyi, járványügyi problémát is jelentő szemét elszállítása, illetve, hogy annak költsége kit fog terhelni. A járási hivatalvezetőtől nem érkezett válasz.
Reagált viszont dr. Lipovits Szilárd jegyző, aki az Átlátszó kérdésére elmondta, „a hulladék elszállításának kötelezettsége – amennyiben a hulladék tulajdonosa, birtokosa nem állapítható meg – az ingatlan tulajdonosát terheli. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa önként nem tesz eleget kötelezettségének, a környezetvédelmi hatáskörében eljárva a települési önkormányzat jegyzője kötelezi őt a hulladék elszállítására. Ha a kötelezés eredménytelen, végső soron a jegyző az ingatlan tulajdonos költségére elrendelheti a hulladék elszállítását.”
A jegyző hozzátette, az említett ügyben a hatósági eljárás folyamatban van, az ingatlantulajdonos elszállításra kötelezése megtörtént. A tulajdonossal a hulladék elszállításával kapcsolatos egyeztetés folyik, tekintettel azonban arra, hogy egyedi hatósági ügyről van szó, az Átlátszó pedig nem ügyfél, annak állásáról, illetve az ingatlan tulajdonosának személyéről további tájékoztatást nem adhat.
„Ilyen mennyiségben ezt egy magánszemély nem tudja elszállítani” – véli Pollreisz Balázs, aki szerint a városnak, ha nem is kötelessége, de mindenképpen felelőssége, hogy ez a helyzet megoldódjon. „Szép számmal vannak itt patkányok, nem hiszem, hogy kisgyerekes családoknak egészséges volna így élni” – véli az MSZP politikusa.
A tulajdonos mindenképp felel
Természetesen próbáltuk beazonosítani és megkérdezni telektulajdonost is. Az egyik, az ügyre rálátással bíró forrásunk meg is nevezte őt, a Földhivatalban pedig találtunk az Iszkápa közben egy beépítetlen telket ezen a tulajdonosnéven. Telefonon el is értük az illetőt, ő azonban teljesen elzárkózott a nyilatkozattól, sőt azt is tagadta, hogy az ügyben szereplő telek az ő tulajdona lenne. E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszolt, és telefonon sem volt hajlandó ennél többet mondani.
Dr. Lipovits Szilárd tájékoztatása alapján azonban nem is mindig a tulajdonos a „hunyó”. „Az eljárások során meggyőződtünk arról is, hogy nem az ingatlanok tulajdonosai helyezik el a hulladékot az ingatlanokon, sőt ők egyrészt tetemes forrásokat invesztáltak a hulladék elszállítására, másrészt a tőlük elvárható módon igyekeztek megvédeni az ingatlanaikat az újratermelődő illegális hulladék lerakásától” – magyarázta a jegyző még Pollreisz Balázshoz intézett válaszában. (A többes szám arra utal, hogy Újvárosban több más helyen, így a Tűz utcában, illetve a Zúgó utcai orvosi rendelő mellett is volt illegális szeméttelep.) Válaszából azonban kiderült: amennyiben az elkövetőket nem sikerül tetten érni, elfogni, beazonosítani, akkor a hulladék elszállításának – nyilvánvalóan tetemes – költsége a tulajdonost terheli, akár tehet róla, akár nem.
Rendészekkel vennék fel a harcot
A jegyző arra is rámutott, hogy sem a fokozott hatósági jelenlét, sem a kamerák nem tudták megakadályozni a hulladék újratermelődését. A hulladék elhelyezői pedig nyilván olyan időpontot választanak az elhelyezésre, amikor nincs felügyelet a területen.
Pedig éppen ebben hónapban alakult meg a Győri Önkormányzati Rendészet, amely a Kisalföld július 2-i tudósítása alapján „…még határozottabban lép fel a szabálytalankodókkal és az illegális szemetelőkkel szemben. (…) A rendészek új egyenruhát, logót, sapkát kaptak, felszerelésük a gázspray mellett gumibottal, bilinccsel bővült és 0-24 órában dolgoznak.”
A cikk szerint a legtöbb probléma talán a zugszeméttel van, de ennek eltűntetésében is segíthetnek a rendészek. Ennek érdekében, akit illegális hulladékelhelyezésen érnek, a törvényben meghatározott legmagasabb összegre, 50 ezer forintra büntetik.
„Dézsi Csaba András polgármester célként jelölte meg, hogy másfél éven belül Győr legyen a legtisztább magyarországi város. Jelenleg 27 felügyelő járja a várost kilenc gépkocsival, és az állomány az idén még hat emberrel bővül” – olvasható a cikkben.
Ennek kapcsán rá is kérdeztünk a jegyzőnél: amennyiben az önkormányzati rendészek már kényszerítő eszközökkel is rendelkeznek, illetve nonstop dolgoznak, miért nem lehet a területen éjszaka „lesben állni”, az eseményeket rögzíteni, s amikor a szemétlerakók odamennek, rajtakapni, illetve tetten érni őket? Dr. Lipovits Szilárd kérdésünkre elmondta, kiemelt feladatuk ugyan az illegális hulladéklerakás megelőzése, tetten érése és szankcionálása, de fontos leszögezni, hogy a munkatársak nem kizárólag a köztisztaságra vonatkozó szabályok betartatásáért felelősek, hanem közrend- és közbiztonságvédelmi, de állat-egészségügyi és ebrendészeti feladatokat is ellátnak – utalt a jegyző a rendészet leterheltségére.
Azt, hogy a szóban forgó területen mikor volt legutóbb takarítás, és mikor várható legközelebb, egyelőre nem tudni.
Fotók: a szerző felvételei
|
A szeméthegyen is túl – bűz és patkányok a győri Újvárosban lévő Iszkápa közben
|
Győr újvárosi részében, az Iszkápa közben – nem messze a helyi orvosi rendelőtől, illetve az Olimpiai Sportparktól – egy magántulajdonú telken lévő illegális szemétlerakóban régóta gyűlik a hulladék: a 400-500 négyzetméteres ingatlan területén nagyjából két méter magasan áll. Már a patkányok is felbukkantak, de az illegális szemetelőket nem tudják tetten érni.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/28/a-szemethegyen-is-tul-buz-es-patkanyok-a-gyori-ujvarosban-levo-iszkapa-kozben/
|
2020-07-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ligeti József, a 2020 áprilisában a Szolnoki Többség ellenzéki tömörülést szétverő önkormányzati képviselő 2015 decemberében tűnt fel a szolnoki közéletben. Politikai karrierje 2016-ban indult, a szolnoki 6-os választási körzetben, időközi választáson a DK és az MSZP támogatásával indult, független jelöltként. Kampányvideóját a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom készítette, ő volt a „hozzáértő civil jelölt”, aki minden házat végigjárt és minden járdahibát megtalált, de a DK-nak is „támogató tagja” volt, ami annyit jelent, szavazati joggal nem rendelkező, de tagdíjat fizető párt szimpatizáns.
A lemondott fideszes képviselő helyét akkor mégis Rezák László nyugdíjas kosárlabda edző nyerte (FIDESZ-KDNP), második lett Ligeti József, és mögötte felsorakozva már bontakozni látszott a későbbi “szolnoki többség” ellenzéki politikai formáció.
Ligeti József áprilisi kilépését sajtónyilatkozatok követték, ahol elmondta, nem tetszik neki, hogy az ellenzéki önkormányzati csoport hozzá nem értő embereket akar kinevezni önkormányzati cégek élére. Nyílt támadást intézett képviselő csoportja ellen, és az ellenzéki önkormányzati frakcióból is kilépett 2020 áprilisában, egyben frakciója zártkörű, belső dokumentumait tette nyilvánossá egy sajtótájékoztatón.
Hátradőlhet a Fidesz Szolnokon, megbomlott a kényszerű ellenzéki együttműködés
A pandémiás válság közepén, április végén roggyant meg – két képviselőjük távozásával – az egyébként is labilis, egyszerűen „kényszerházasságnak” minősített „Szolnoki Többség” ellenzéki önkormányzati frakciószövetség, amely technikailag négy különálló frakció: a Jobbik, a Demokratikus Koalíció, az MSZP és a XXI. Század nevű csoporttal, amely a Momentum és a Szolidaritás 1-1 képviselőjét jelenti.
A politikai belháború azóta is tart a szolnoki városházán.
A Ligeti József elnökségével vezetett civil szervezet, a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület júliusi Facebook bejegyzésében nyíltan támadta Miskolczi László (DK) alpolgármestert az idei szúnyoggyérítés miatt.
Ligeti József a „civil”, aki egyébként nyugalmazott katona, jelenleg a szolnoki többség támogatásával megszerzett Városüzemeltetési és városfejlesztési bizottság elnöke. Azt állítja, hogy az alpolgármester „kissé időzavarba, illetve némi ellentmondásba került” saját magával szemben, nyíltan éppen nem hazugozta le a város egyik vezető emberét, de otromba udvariatlanságnak minősítette, hogy a titkárnőjével íratta a levelét, majd kajánul hozzátette, hogy „bár így nincs benne helyesírási hiba”.
Miskolczi László a “szúnyog ügyet” nem szakmai, hanem egyértelmű politikai támadásnak vette, és Facebook oldalán válaszolt is Ligeti József képviselőnek: egy üres A/4-es lapot mutatott be, amely a bizottsági elnök javaslatait tartalmazza szúnyoggyérítéssel kapcsolatban.
“A politikai revolverezés valódi oka, hogy Ligeti József egyesülete – a Szolnoki Többség frakció nem tetszése ellenére – hozzájutott a város egyik nagyobb értékű ingatlanához, a 3712 nm-es egykori szandaszőlősi ABC épület egy részéhez (Hrsz. 10683/10), amelyet még 2020 januárjában az önkormányzat térítésmentesen a Szollak Kft. városi ingatlankezelő vállalat rendelkezésére bocsátott hasznosításra, akik aztán tovább adták az ingatlant Ligeti József egyesületének” – nyilatkozta az Átlátszónak Miskolczi László.
Az alpolgármester cikkünk születésének időpontjában tekinthetett be, hosszú hetek várakozása után a Szollák Kft és a Ligeti-féle egyesület között kötött szerződésbe.
Az alpolgármester másolatot nem készíthetett a szerződésről és magánál sem tarthatta annak másolatát. Pár dolgot megjegyzett azonban a szerződés tartalmából: az ingatlanból 274 nm nagyságú belső ingatlanrészt kapott az Egyesület és 3363 négyzetméter külső területet, 2020. február 24-től határozott időre. Az Egyesület felajánlotta bruttó 1,5 millió forint összegben a helyiség felújításá és az épület külső karbantartását. Bérleti díjat nem kell fizetnie.
Egy székért egy házat?
Nagyszabású tervek és civil program kibontakozásának lehetőségei követhetők nyomon most, hogy a volt ABC épületet rendbe kell hozatni, mert évek óta használaton kívül állt. A 2017-ben alakult civil szervezetnek viszont nincs transzparens mérlege, amiből látszana, miből van pénze egy nagyméretű ingatlan felújítására, sőt 2017 óta semmilyen pénzügyi beszámolót nem tettek közzé.
Lukácsi Katalin (MMM elnökségi tag) a múlt héten kapott felszólító levelet Ligeti József ügyvédjétől, hogy kérjen bocsánatot egy Facebook bejegyzése miatt, amiben arról ír a politikus – aki egyben a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület titkára is – hogy a „Fidesz egy újabb ellenzéki politikust vásárolt meg. Szomorú, hogy éppen azt a személyt, aki a civil világot képviselte a szolnoki közgyűlésben.” Lukácsi Katalin azt is leírta – bár erre éppen azért nincsenek bizonyítékai, mert sem a szolnoki jegyző sem a Szollak Kft. nem ad választ még a városüzemeltetésért felelős Miskolczi László alpolgármester kérdéseire sem -, hogy a város 50 millió forintból újítja fel Ligeti közösségi házát.
Lukácsi Katalin az ügyvédi felszólítás után levette a pénzügyekre vonatkozó bejegyzését a közösségi oldalról, de fenntartja, hogy ő, az egyesület titkára sem kapott semmilyen pénzügyi beszámolót és elszámolást sem, és az ingatlan használatra vonatkozó üzemeltetési és feladatellátási szerződéseket sem látta – mondta el az Átlátszónak.
A dokumentumokat mi is kikértük közérdekű adatigényléssel az önkormányzattól, a Szollak Kft.-től és Ligeti József egyesületi elnöktől. Emellett a képviselőtől azt is kértük, reagáljon az őt ért vádakra. Cikkünk megjelenéséig senki sem válaszolt.
Szotyori Lázár Zoltán (Jobbik) az önkormányzat rendészeti, jogi és ellenőrzési bizottságának tagja, mint minden bizottsági tag, évente két ellenőrzést kérhet különböző témákban, akár a városi ingatlanok felhasználására is. A július 27-i bizottsági ülésen jóvá is hagyták azt az ellenőrzési igényét, hogy a Szollak Kft. ingatlan hasznosításaival kapcsolatban, különösen a Gátőr és Vörösmező utca kereszteződésében található száz százalékban önkormányzati tulajdonú, Ligeti József egyesületének használatára bocsátott egykori ABC-vel mi történt és történik folyamatosan. A bizottság az ellenőrzést befogadta, a fideszes képviselők is megszavazták, így októberben lehetősége lesz az ellenzéki bizottsági tagnak betekinteni a város legnagyobb önkormányzati cégének vagyonosztogatásába.
Nem tudtak pályáztatásról
Július 27-én az Átlátszó a helyszínen járt, az ingatlan környezetét – saját elmondásuk szerint – városi közmunkások rendezgették, és egy platós teherautón munkaeszközöket szállítottak a helyszínre a munkálatok elvégzéséhez. A munkások egy része azt mondta, ők a Munkalehetőség a Jövőért Szolnok Nonprofit és Közhasznú Kft. kirendelésében voltak a helyszínen.
A helyszínen járva kiderült, hogy az ingatlan oldalában egy jól működő, napközben is forgalmas kocsma van. A korábbi gyakorlat az volt, hogy mindig az aktuális bérlő működtette vagy adta bérbe. Az ingatlan hányattatott sorsát a megyei napilap egy 2017-es cikkéből lehet megtudni, az egykori ABC 2010-ben került a város tulajdonába, azóta hol több, hol kevesebb sikerrel igyekeztek bérbe adni. A vendéglátó egység az évek során is folyamatosan nyitva volt, akkor is, amikor az épület környéke nem volt ennyire rendezett.
2017-ben a polgármesteri hivatal sajtóosztálya azt nyilatkozta újságírói kérdésre, hogy „panasz a jelenlegi bérlőre még nem érkezett, a környéken élőktől a város azt a jelzést kapta, hogy kulturáltan üzemelteti az általa vendéglátó helyként működtetett helyiséget.” Egy lakossági fórumon viszont már akkor felbukkantak a „civilek”, akik azt kérdezték Szalay Ferenc polgármestertől, hogy „vajon az üresen álló ingatlan részt megkaphatják-e civilek?”A polgármester azt a választ adta, hogy a város nyitott a civil szervezetek ilyen irányú támogatására – tudtuk meg a Szoljon.hu cikkéből.
Az általunk megkérdezett helyi civil szervezek azonban nem tudtak arról, hogy erre az épületre a „civilek” pályázhattak volna. Mint mondták:
kértek volna mások is közösségi helyiséget szervezetüknek, de nem kaptak.
És természetesen, ha tudtak volna arról, hogy a város vagy a Szollak Kft. megpályáztatja az épületet, jelentkeztek volna rá.
Az önkormányzati előterjesztésen az ingatlan egységes helyrajzi számon szerepel, így feltételezhető, hogy a jelenleg is működő kocsma is immár a civil szervezet használatába vándorolt. Ez azonban csak a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesület és a Szollak Kft. által megkötött szerződésből derülhet majd ki.
Kármán Irén
Fotó: Az egykori szolnoki ABC 2020 júliusában. A szerző felvétele.
Frissítés (2020.08.28.)
Cikkünk megjelenését követően egy hónappal később reagált megkeresésünkre Ligeti József. A képviselő szerint nem áprilisban, hanem március 17-én lépett ki Fajcsák Károllyal a Szolnoki Többség frakciójából. Véleménye szerint azonban ezzel a frakció nem lett „szétverve”, vagy „ha mégis szétverték, azt nem Ligeti József tette, hanem azok a személyek, akik a kampány alatt tett ígéreteikkel homlokegyenest ellenkező módon cselekedtek, amint hatalomra kerültek.” Ligeti szerint a Szollak Kft-től a Szolnok Város Fejlődéséért Egyesületnek bérbe adott egykori bolt épületében található „vendéglátó egység évek óta a jelenlegi bérlő használatában van”, és a bérleti szerződését nem az egyesülettel, hanem a Szollak Kft-vel kötötte.
|
Önkormányzati ingatlanhoz jutott az ellenzéki frakcióból kilépő szolnoki képviselő egyesülete
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/31/onkormanyzati-ingatlanhoz-jutott-az-ellenzeki-frakciobol-kilepo-szolnoki-kepviselo-egyesulete/
|
2020-07-31 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton – ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták el, több mint 1 milliárd forint fiktív számlázás a gyanú ellene. A NAV a politikus elfogása előtt egy nappal vette zár alá a férfi cégét.
“Hétfőn szóltak neki, hogy a hét második felében elvihetik. Tudta, hogy baj van, több szegedi politikustól is próbált segítséget kérni, de már késő volt. Kedd reggel a családja szeme láttára bilincselték meg és vitték el, majd tartottak házkutatást” – mondta az Átlátszónak a szegedi önkormányzati képviselő Joób Mártonnak az ügyére rálátó forrásunk. Nem akarta megnevezni, ki értesítette a vállalkozó-képviselőt a veszélyről, de megjegyezte, tavaly, amikor a képviselőnél házkutatást tartott a NAV, sejteni lehetett, hogy baj van.
Joób Márton, a háromszoros kenu világbajnokot, 11 gyermekes családapát kedden reggel vették őrizetbe – erről először az origo.hu írt. A médiában családjával gyakran szereplő politikust a kormánymédia ugyan Botka bizalmasaként írja le, ugyanakkor szegedi – jobb és baloldali – politikusok szerint ez nem ilyen egyértelmű. Joób a 2019-es önkormányzati választásokon az Összefogás Szegedért Egyesület színeiben indult, a többi ellenzéki képviselővel ellentétben a neve mellett nem szerepelt az MSZP, a DK és a Jobbik logója sem. Ezt forrásaink azzal magyarázták, hogy a Hit Gyülekezetéhez tartozó családapának ez már nem fért volna bele.
Az, hogy „baj van” Joóbbal, a szegedi Fidesz tavaly a választások előtt megszellőztette. Kérték a politikust, tisztázza magát. Úgy tudjuk, Joób a fideszes képviselőknek tagadta, hogy gondban lenne, és ezt a legtöbben el is fogadták. Ezért lehet, hogy a helyi Fidesz-t annyira meglepte Joób őrizetbe vétele, hogy a KESMA-tag Délmagyarországnak küldött közleményükben MSZP-s képviselőnek titulálják Joóbot, és csak óvatosan fogalmaznak róla. Tény, hogy Joób 2018-ban az MSZP színeiben, az mszp.hu szerint Bokta László felkérése indult az országgyűlési választásokon, de a párt helyi igazgatója szerint sosem volt párttag. 2014-ben pedig a MSZP-DK-EGYÜTT-PM-Szegedért színeiben lett képviselő.
Akkor sem fogalmaztak meg élesebb kritikát, amikor többüket az ügyről kérdeztük, mindenki az ártatlanság vélelmére hivatkozott, ami a Fidesztől elég visszafogott. Erős példa erre, hogy korábban a Szeviép-ügy kapcsán a Fidesz úgy támadta Botka Lászlót az cég csődjével, hogy a polgármester még csak gyanúsított sem volt. Most Joób nem csak gyanúsított, de már le is tartóztatták.
Árulkodó cégadatok
Az ügyészség részletes közleménye szerint „a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólap terjesztést 4 megye területén folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.” (…) „Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy 3 millió forint adótartammal.”
Joób Mártonnak az önkormányzat honlapján elérhető vagyonbevallása szerint két cége van, az egyik a Műsorkalauz Kft., a másik a Sálem Kft.. Mindkettőben felesége is részes, a cégek székhelye a 11 gyerekes családfő szegedi háza. A vádbeli időszak előtt a Műsorkalauz Kft.-nek így alakultak a bevételei és az eredménye.
Jól látszik, a cég 2013-ben megtízszerezte bevételét, de eredménye alig volt. És nem csak akkor: 2-300 millió forintos bevételek mellett mindössze egyszer sikerült 3 százalékos mérleg szerinti eredményt elérni, annak ellenére, hogy 2017-ben is csak 4-en dolgoztak a cégnek, a bérük bruttó 157 ezer forint, vagyis minimálbér közeli. Éppen az ilyen szerény eredmények miatt vált forrásunk szerint gyanússá a cég az adóhatóságnak.
De volt egy közvetlenebb szál is. Információink szerint egy Szeged környéki, szintén szórólapterjesztéssel foglalkozó cég – pontosabban számlagyár – már másfél éve megbukott. Úgy tudjuk, az akkor elfogott cégvezető információkat ajánlott a hatóságnak enyhébb büntetésért – így jutottak el Joóbhoz. Ezt erősíti Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője is, aki azt mondta a Joóbot védő ügyvédre hivatkozva, hogy:
„egy elítélt tett terhelő vallomást a Marcira, valami ilyesmi lehet”.
Az ügyvédet mi is kerestük, de ő még azt sem akarta elismerni, hogy Joóbot védi, nyilatkozni sem akart.
Nem hitték el
Több jobboldali és baloldali politikussal is beszéltünk az ügyről. Mind azt mondta, Joóbot jó embernek ismerték, aki a családjáért élt. Senki sem fogalmazott meg komolyabb bírálatot. Jobb oldalon a tavalyi sajtótájékoztatót azzal magyarázták, kampány volt, nem tudták igaz-e. A baloldaliak nem akarták elhinni, hogy Joób ilyet tehetett.
Pedig az ügyészség szerint alaposan felépített rendszert üzemeltettek, “A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg. A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fent maradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.”
250 milliós a kár, ami azt jelenti, valamivel több mint 1 milliárd forintnyi számla vándorolt körbe a cégek között. Egy forrásunk arra is utalt, hogy fideszes érintett is lehet a fiktív számla ügyben, ezért óvatos a párt.
Joóbot július 28-án fogták el, a NAV – a cégbírósági adatok szerint – egy nappal korábban, július 27-én kérte a cégbíróságot, hogy jegyezzék be a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának büntetőjogi intézkedéseit. A családi házat is zár alá vették, a földhivatali iratok szerint július 28-án.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép:
|
Családi házát és a cégét is zár alá vette a NAV a szegedi képviselőnek
|
Politikusoktól próbált segítséget kérni Joób Márton – ezt állította az Átlátszónak egy, az ügyre rálátó forrás. A szegedi önkormányzati képviselőt kedden fogták el, több mint 1 milliárd forint fiktív számlázás a gyanú ellene. A NAV a politikus elfogása előtt egy nappal vette zár alá a férfi cégét.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/07/31/csaladi-hazat-es-a-ceget-is-zar-ala-vette-a-nav-a-szegedi-kepviselonek/
|
2020-07-31 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A közel hatezres lélekszámú Pusztaszabolcs egy nagyobb kőhajításra fekszik a turisztikai attrakcióként emlegetett Velencei-tótól. Emellett pedig a Felcsút községet – értsd: az ország szívcsakráját – is magában foglaló Fejér megye egyik városa. Utóbbi tényt csak azért keverjük ide, mert az egész országrész a Mészáros Lőrincben megtestesülő nemzeti nagytőke felvonulási területe, és mindebből akár az is következhetne, hogy Pusztaszabolcs és környéke ugyanolyan fejlett (lesz), mint a Vál-völgyi „kis Ausztria”. De nem. A lezárt vasúti sorompóval kettéválasztott, feltúrt városka most jobban hasonlít Ukrajna-külsőhöz. Vagyis egy olyan régióhoz, ahová az állam csak azért szórja a pénzt, hogy legyen mit ellopni. Legalábbis ez az első benyomásunk, amikor az óvárosi templom felől átmászunk síneken a polgármesteri hivatalt is rejtő újvárosba.
Miért bukhatott a fideszes polgármester?
Apropó polgármester. Akad néhány település a térségben, ahol 2014-ben még fideszes vezetőt választottak, öt évvel később viszont a velük szemben indulókra voksolt a közösség többsége. Talán, mert hiába volt kormánypárti a polgármester, az ő helységük maradt a megye árnyékos oldalán. Ilyen Dunaújváros, Ercsi, Velence és különösen Pusztaszabolcs, ahol a legnagyobb arányú győzelmet aratta a független Simonné Zsuffa Erzsébet (59 százalék) az addig regnáló Fidesz–KDNP-s Csányi Kálmánnal szemben (41 százalék).
Utoljára a leváltott polgármesternek lett volna esélye kilobbizni, hogy Pusztaszabolcs ne a központi sorompó mögött feltorlódott állandó kocsisoráról legyen híres, hanem esetleg másról is. Ám az esély 2016–2017-re elszállt, s
immár biztos, hogy a helyi közlekedési infrastruktúra 19. századi szinten konzerválódik – noha, mint látni fogjuk, épp az ország eddigi legdrágább vasúti fejlesztése zajlik a városban.
Az eredeti elképzelések szerint elkerülőút, illetve „különszintű közúti csomópont”, azaz aluljáró is épült volna a síneknél, de ezeket a projektelemeket Csányi Kálmánnak nem sikerült megmentenie. Ehelyett az M6-os autópálya és a Velencei-tó közötti autó- és buszforgalom „újabb ezer évig” rázúdul majd a település kellős közepére, a sorompó mögötti kocsisorok pedig – alul- vagy felüljáró hiányában – még gyakoribbak lehetnek. Hiszen épp azért korszerűsítik a vasutat, hogy több szerelvény tudjon áthaladni a síneken – a korábbi 120 kilométer/órás sebesség helyett akár 160-nal. A Százhalombatta–Pusztaszabolcs-vonal a Fiume–Zágráb–Budapest páneurópai közlekedési folyosó része, így az ország elemi érdeke, hogy ezen a szakaszon is maximalizálódjon a teherforgalom.
A Fidesz szemszögéből tehát Pusztaszabolcs kudarcváros. A helyi erős emberük gyenge érdekérvényesítőnek bizonyult, s elbukott. Ebből akár az is következhetne, hogy a Fejér Megyei Közgyűlés kormánypárti elnöke, Molnár Krisztián keresi a kapcsolatot a függetlenként polgármesterré választott Zsuffa Erzsébettel, s pláne a mögötte álló néptömegekkel. Ezzel szemben a fideszes megyefőnök két hónapja ellenségeknek kijáró „tisztelettel” előszobáztatta, majd hagyta cserben a vasúti fejlesztésről is egyeztetni kívánó – az egyébként von Haus aus jobboldali – településvezetőt.
Miért írjuk, hogy ez „az ország legdrágább vasúti fejlesztése”?
Annak idején még a Heti Válaszban adtunk teret annak az összeállításnak, amely igazolja, hogy a maga nemében Magyarország valaha volt legdrágább vasúti beruházása a Százhalombatta és Pusztaszabolcs közötti felújítás. Annak ellenére is, hogy egyébként kihagytak belőle szinte minden „eldobható” műszaki tartalmat – például a már említett aluljárót, elkerülőutat. A szóban forgó szakaszt egyébként a közbeszerzés során kettébontották, majd 2017 legvégén az első tendert ugyanúgy a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte meg (egy konzorcium vezetőjeként), mint a másodikat. Így a felcsúti mogul cége összesen 27,9 kilométernyi sínt korszerűsíthet 87,5 milliárd forintért – miközben a kiíró Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. dokumentumaiban becsült összegként „csak” 70 milliárd szerepelt. Ez azt jelenti, hogy
a Mészáros-művek Pusztaszabolcs térségében bő 3,1 milliárdért épít egyetlen kilométernyi vasutat,
miközben lengyel testvéreink a hasonló műszaki tartalmú, a Varsó közelében lévő Otwock és Lublin közötti munkát harmadennyiből kihozták.
Mivel a pusztaszabolcsi esetben EU-pénzből korszerűsödnek a vágányok, akár legyinthetnénk is arra, hogy a kivitelező ceruzája csöppet vastagon fogott. Csakhogy: ha Magyarországon normális árakkal dolgoznának a fővállalkozók, könnyen lehet, hogy nem kellett volna kiszedni a vasúti projektből a kerülőutat és az aluljárót. És akkor a bődületes profitrátájú Mészáros-cégek mellett esetleg Pusztaszabolcs is nyerhetett volna valamicskét az összeurópai sínfejlesztésből. Nem öröm, inkább újabb üröm az ürömben, hogy a Budapest–Belgrád-vonal magyar szakaszának most induló munkálatai ennél is többet, kilométerenként közel 3,9 milliárd forintot emésztenek majd el.
Miért csak 6 méter széles lett a csomópont?
Mikor szembesült először a vasútproblémával? – kérdezzük a 2019 októberében polgármesterré választott Zsuffa Erzsébetet a pusztaszabolcsi átjáróban állva. „Már az idei karanténidőszakban történt; az első sor szegélypadka letétele után rögtön hívtam a NIF projektvezetőjét, hogy a régi, hét méter széles átjárónkat hatméteresre szűkítette a kivitelező. Mivel a közutak nem nyílegyesen futnak a sínekhez, hanem rá kell kanyarodni a csomópontra, egyértelműnek tűnt, hogy két busz vagy traktor nem fog elférni egymás mellett. De egy kombájn meg egy személyautó sem, márpedig ez is szempont, elvégre mezőváros volnánk. Mondtam magamban: az lehetetlen, hogy miután elvették a beígért elkerülőutat és aluljárót, még össze is szűkítik a városunk két része közötti folyosót. Mindezt a korszerűsítés, a modernizáció örve alatt. Az itt élők élete eddig is jórészt arról szólt, hogy a sorompó mögött várakoztak napjában többször. Hát mi lesz ezután?” – így a polgármester.
Zsuffa ezt követően kierőltetett egy forgalmi próbát, és április 6-án két busz segítségével élő-egyenesben bizonyította, hogy nagyobb járművek egyidejű használatakor bedugul az átjáró. A ráfutó útszakaszok állami üzemeltetője, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. rögvest írásba adta a NIF-nek, hogy „a megépített csomópont kiemelten magas forgalombiztonsági kockázatú és vasútüzem-biztonsági szempontból is kockázatos”, így nem járult hozzá a megnyitásához. Innentől aztán rétestésztaként nyúlik a történet.
Bár az átjárót a Mészáros és Mészáros Kft. tervező alvállalkozója szabta szűkre, a kivitelező máig tagadja, hogy bármilyen felelőssége is lenne, hiszen „ez a szabvány”, ráadásul az állami érdekeltek (NIF, Magyar Közút) annak idején hozzájárultak a megvalósításhoz. Zsuffa Erzsébet viszont úgy látja: „Az a különleges helyzet állt elő, hogy a forgalmi próba után a projektben érintett állami közreműködők a lehető legnagyobb empátiával közelítettek a problémánkhoz. A Mészáros-csoport ugyanakkor rögtön egyértelművé tette, hogy a NIF-re kívánja hárítani az esetleges átjárószélesítés minden költségét. Engem kvázi ellenségként kezelnek, nem veszik fel a telefonokat, levegőnek néznek, a csomópont ideiglenes megnyitásáról szóló június végi tárgyaláson való részvételüket pedig 15 perccel a kezdés előtt mondták le azzal, hogy más fontos dolguk akadt. Pedig elvileg érdekeltek az átjáró használhatóságában – a sorompózár miatt az ő egyéb projektjeik is állnak a városban.” A polgármester hozzáteszi:
„A vasútfejlesztés miatt porban úszik a város, a kivitelező gigantikus dömperjei egész nap száguldoznak a földútjainkon, a közúthálózatunkat a végletekig lerohasztják.
Ne legyen igazam, de az átjáróval kapcsolatos hozzáállásuk miatt attól tartok, a vágánymunkák után úgy vonulnak majd le, hogy nem teszik rendbe az általuk szétdúlt városi infrastruktúrát. Nyilván van az az állami pluszforrás, elismert pótmunka, amiért igen, de maguktól aligha. Ez a cég pont úgy viselkedik, ahogy a neve alapján mindenki gondolná. Pedig a lakók a téli időszakban teával itatták és etették a munkásokat, szerettünk volna jó partnerei lenni a Mészáros és Mészáros Kft.-nek. Még ezt sem engedték meg nekünk.”
Milyen egyéb Mészáros-projektek futnak Pusztaszabolcson?
Vajon mit jelent Zsuffa ama mondata, hogy Mészárosék elvileg érdekeltek lennének az átjáró használhatóságában, hiszen a sorompózár az ő egyéb munkáikat is akadályozza? Konkrétan azt, hogy Pusztaszabolcson lényegében az összes most futó infrastrukturális nagyberuházást a felcsúti milliárdos érdekeltségei nyerték el az államtól. A sínkorszerűsítési büdzsé terhére például ők végzik az egykori MÁV-os szolgálati házak vezetékrendszerének rákötését a városi csatornahálózatra. Illetve végeznék, hiszen a lezárt csomópont és a vasútállomás-rekonstrukció miatt „nem férnek hozzá” ehhez a részprojekthez.
És ugyanígy elakadt a nagy pusztaszabolcsi szennyvíztisztító-fejlesztés, amelyet egy több települést érintő közbeszerzésen nyert el a Mészáros és Mészáros Kft. (szintén egy konzorcium vezetőjeként). Utóbbi beruházás csekély 5,8 milliárd forintnyi uniós forrásra érdemesült a magyar kormányzat jóvoltából, de nem ezért lett országos jelentőségű. Hanem, mert a Direkt36 igazolta, hogy ebből a pénzből némi „apró” továbbfolyt az Orbán Viktor édesapjához tartozó Dolomit Kft.-hez is.
Most akkor mi lesz az átjáróval?
A mellékzöngék után vissza eredeti témánkhoz, a vasúthoz. Mivel az előtörténet meglehetősen kalandos, nem evidens, hogy mi történik majd a pusztaszabolcsi átjáróval. Megnyitják valaha? Hajlandó lesz-e kiszélesíteni a csomópontot a Mészáros és Mészáros Kft.? Ha igen, ki viseli a munka költségét? A tervezési bakikról és a jövőről természetesen nemcsak Zsuffa Erzsébetet kérdezzük meg; a Mészáros-csoporttól is próbálunk informálódni, hogy ne essünk az egyoldalúság bűnébe. Ám ők egy név nélküli, „Kommunikációs Igazgatóság” aláírással ellátott válaszlevélben csupán annyit közölnek: „a NIF Zrt.-vel létrejött fővállalkozói szerződés rendelkezéseinek értelmében harmadik személy felé semmilyen információt nem közölhetünk”.
Megyünk hát tovább az állami megrendelőhöz, bízva abban, hogy ők esetleg kibökik a megoldást. „Az útátjáró ideiglenes megnyitása várhatóan 2020 augusztusában, a végleges kialakítás 2020 októberében történhet meg. A szélesítés költségeit a NIF Zrt. viseli” – szól a válasz. Azaz a sorompók néhány hét múlva kinyílnak, egy-két hónapra fellélegezhet a város, majd jön az újabb zárás, hogy el lehessen végezni a csomóponttágítást. Utóbbit, minő meglepetés, nem a kivitelező vagy a tervező, hanem az állam fizeti. Bár a NIF által viselt újabb pluszköltség mértékéről nincs hivatalos információnk, úgy tudjuk, az egyméteres szélesítés ára – az eddigi tárgyalásokon bedobott összegek alapján – több százmillió forintra is rúghat.
Távozóban Pusztaszabolcsról még beugrunk a felújítás alatt álló vasútállomásra, közvetlenül a vágányokhoz. És nem hiszünk a szemünknek. A kivitelező közel 500 méter hosszú, azaz gyalogszerrel 5-7 perc alatt végigjárható peront épített – noha ekkora személyszállító szerelvény nyilvánvalóan nem közlekedik Magyarországon. A bennünk bujkáló kisördög rögtön súgja is, hogy a látszat kedvéért csekély technológiaigényű betonpallóba öntötték az állami pénzt, azon sokat lehet keresni. A polgármesternek mókásabb gondolatai támadnak: „Bárkit kérdeztem a peron hosszáról, nem tudott előállni értelmes válasszal. Lehetséges, hogy ez a szabvány egy repülőtéren, és elnézték a terveket.”
A NIF aztán megmenti a helyzetet, és küld egy többé-kevésbé átélhető – bár nehezen kibogozható – magyarázatot: „Pusztaszabolcs állomáson az I-III. vágány között lévő peron 370 méter hosszú lesz, ehhez közvetlenül csatlakozik az I-II. vágányok közötti peron, melynek hossza 95 méter, tehát az I. vágány mellett lévő peron teljes hossza 465 méter, de ez valójában két peron. Az I-III. és a IV-V. vágányok között épülő, 370 méter hosszú peronokat jelzővel megosztják annak érdekében, hogy közös peronra lehessen fogadni a különböző irányokból érkező személyszállító vonatokat.”
Hogy ez pontosan mit jelent a gyakorlatban, néhány hónap múlva megkíséreljük a helyszínen megérteni. Addig a bennünk bujkáló kisördög szilenciumot fogadott…
Nyitókép: Vörös Szabolcs
#Mészáros Lőrinc#Pusztaszabolcs#vasút
|
Mészárosék 1 méterrel „elszabták” az ország legdrágább vasútját, megbénult egy Fejér megyei kisváros
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/07/22/pusztaszabolcs-meszaros-es-meszaros-beruhazas-riport/
|
2020-07-22 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
Egészen színes társaság dolgozik a magyar külügynél: az egyszerű politikai kinevezettek már szinte megszokottak is, de feltűnik Szijjártó Péter osztálytársa, a köztévé fideszesítője, és egy palesztin üzletember is. Itt a hvg.hu külügykörképe.
A jó káderek
Sokan talán már nem is emlékeznek rá, de az egészségügyből érkezett Mikola István nagyon hosszú ideig a Fidesz egyik erős emberének számított, sőt: előtte a KDNP erős embere volt, és ha 2006-ban a Fidesz – egyes értelmezések szerint miatta – nem veszti el a választást, ő lett volna a miniszterelnök-helyettes.
Mikola ugyanis a választás előtt arról beszélt, a határon túliak szavazatával 20 évre bebiztosíthatná magát a Fidesz. Bár úgy tűnik, ez a vízióban tényleg volt valami, ezt már Mikola nélkül valósította meg a párt. A kezét viszont nem engedték el: 2011-ben a képviselői mandátumáról lemondva Párizsban nagykövet lett az OECD-nél, majd egy 2014-ben indult államtitkárkodás után 2018-ban jött ki a főnyeremény, és ő lett a canberrai nagykövet Ausztráliában.
Kevéssé látványos, de szintén fontos pártpozícióból került Ausztriába Nagy Andor, aki 1988-tól a Fidesz tagja, az első Orbán-kormányban pedig a miniszterelnök kabinetfőnökeként dolgozott. Kis szünet után 2004-ben ült be képviselőként a parlamentbe is, és egészen 2013-ig volt aktív a politikai pályán.
Nagy Andor © MTI / Beliczay László
Ebben az évben viszont váratlanul lemondott a parlamenti mandátumáról, hogy aztán gyorsan megkapja az izraeli nagyköveti címet, amit 2018-ig birtokolt, majd átkerült Bécsbe, ahol a mai napig ő látja el a nagyköveti feladatokat. Legutóbb akkor került a hírekbe, amikor interjúban magyarázta el, hogy Orbán Viktor tulajdonképpen demokrata, csak elmegy a falig.
Közéjük sorolhatjuk Kumin Ferencet is, aki idén lett nagykövet Londonban. A 45 éves Kumin oktatott a Századvég Politikai Iskolában, 2006-tól Sólyom László köztársasági elnök alatt idején vezette a kommunikációs főosztályt.
Kumin Ferenc © Facebook / Kumin szerint
Két év szünet után 2012-ben átvette Kovács Zoltántól a nemzetközi kommunikációjáért felelős helyettes államtitkári posztot, ahonnan egyenes út vezetett New Yorkba, ahol 2018-ig főkonzul volt. Idén került Londonba került, miután a Habony Árpád jobbkezének tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf hazarepült. A csere egyes hírek szerint összefüggött azzal, hogy Habony ismét aktív szerepet kapott a kormányzati kommunikáció alakításában. (Érdekesség, Kumin nevét a kormany.hu-ról elérhető külügyminisztériumi listán még nem frissítették be, csak a hivatalos londoni nagykövetségi oldalon.)
Sikó Anna korábban Jeszenszky Gézát váltotta Norvégia fővárosában, Oslóban 2016-ban, de már a kinevezése előtt is észrevehető volt a felívelő politikai karrierje. Nem biztos, de akár annak is köze lehet hozzá, hogy Sikó Orbán Viktor angoltanára is volt, aki az első kétharmados győzelme idején még köszönetet is mondott neki, amiért szellemi hátországot adott a Fidesznek.
Odrobina László © Youtube
Odrobina László 2019 óta nagykövet Madridban, előtte felnőttképzési pénzek felelőse volt a Nemzetgazdasági Minisztériumban 2017-ig, akkor indoklás nélkül mentették fel. A felmentés előtt hatósági vizsgálat indult az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) több képviselője ellen, mert jogosulatlanul vettek fel olyan, EU-s pénzeket, amikre Odrobina Farkas Flórián kormányzati szövetségeseként kötött velük szerződést. Farkas Flóriánhoz hű képviselők több hónapon át havi 300 ezer forint feletti díjazásban részesültek az Odrobina László által aláírt szerződések alapján. Bár a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt eddig 24 embert hallgatott ki gyanúsítottként, se Odrobina, se Farkas nem volt köztük.
A jelenlegi Los Angeles-i főkonzul, Széles Tamás neve talán nem csak diplomáciai körökben nem mond sokat, de az eredeti közegének számító sajtóban sem: mielőtt Los Angelesbe költözhetett volna, a Debreceni Televízió ügyvezető igazgatója volt. Az országos média figyelmét akkor keltette fel, amikor kiderült, 2014-ben elkísérte Új-Zélandra Kósa Lajost egy útra, ahol pont beleszaladtak egy Rolling Stones-koncertbe is.
Széles Tamás © MTI / Kovács Attila
Los Angelesben 2017-ben kínos angolsággal mutatkozott be, de későbbi akciója is emlékezetes volt: 2018-ban a magyar államtól teljesen független kaliforniai Magyar Ház alelnökét mondatta le, miután az kormánykritikus kommenteket írt Facebookon.
A kellemes időjárást kapta Pach Judit is, aki Indonézia nagykövete lett Jakartában. A harmincas éveiben kikerült Pach 2014 óta képviseli Magyarországot Délkelet-Ázsiában, előtte a Miniszterelnöki Hivatal főosztályvezetője, majd Schmitt Pál sajtófőnöke volt.
Miután levezényelte az MTVA propagandagyárrá alakítását, Szabó László Zsolt 2016-ban kapta meg a misszióvezetői pozíciót Wellingtonban. Előtte már lefutott egy nagyon hasonló kört: 2001-ben szintén Fidesz-kormány alatt mondott le a közmédia éléről, hogy aztán az az ausztráliai nagykövetség kulturális attaséja legyen.
Nem hagyhatjuk ki Őry Csabát sem, aki az egzotikus Vietnamban végzi el a nagyköveti teendőket, 2015 óta. Az első Orbán-kormányban előbb Harrach Péter politikai államtitkára volt, 2000 és 2002 között a Miniszterelnökségen dolgozott, majd a Fidesz EP-képviselője lett.
Bár már Szabó László külügyi karrierje jelenleg szünetel, azért érdemes kiemelni, hogy őt a washingtoni nagyköveti pozícióról hívták haza, hogy a kormányközeli lapokat gyűjtő Mediaworksöt irányítsa Liszkay Gábor után. Szabó utódját még nem nevezték ki, ideiglenes ügyvivőként Zombori Dóra irányítja a követséget.
Kocsis András Magyarország hágai nagyköveteként dolgozik, de főleg két dolog miatt érdekes: az egyik az, hogy Szijjártó Péter gimnáziumi osztálytársáról van szó, a másik pedig az, hogy 2018-ban bement kiosztani egy előadáson Gulyás Márton ellenzéki aktivistát, felhívta a figyelmet a párbeszéd fontosságára, aztán hazament.
Közel-keleti kapcsolataink
A lista egyik legérdekesebb szereplője Oszama Naffa, aki 2014 óta Magyarország nagykövete Egyesült Arab Emírségekben annak ellenére, hogy az Index szerint felmerült, kinevezése nemzetbiztonsági kockázatot jelentene – amit Pintér Sándor belügyminiszter nem erősített meg. Naffa 2013–15 között a Kereskedőház Zrt. arab országokért felelős kereskedelmi igazgatója is volt, és a lap információi szerint a magyar állampolgárságát is politikai nyomásra szerezte meg.
Ő segítette Orbán Viktor közelébe az azóta elhunyt Ghaid Pharaont, akit korábban a CIA húsz éven át körözött terrorizmus támogatásának vádjával. Pharaonnal főleg testvére, a Jordánia tiszteletbeli konzuljaként Magyarországon dolgozó Zaid Naffa volt szoros kapcsolatban. Zaid Naffa biztosan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ennek ellenére Áder János köztársasági elnök közeléből nézte végig a Parlamentben, ahogy Orbán Viktor negyedszer is miniszterelnök lesz.
Említést érdemel a bahreini tiszteletbeli konzul, Garamvölgyi Balázs is, aki ott bábáskodott Orbán Ráhel és Tiborcz István legendássá vált látogatásánál is, és afrikai újságokban reklámozta a magyar letelepedési kötvényt. Oka is volt a reklámok elhelyezésére, hiszen lelkesen üzletelt is a kötvényekkel.
Csiszár Jenő
Az ő külügyes karrierje akkora megdöbbenést keltett, hogy külön kategóriát kap. A korszakos Apukám Világából és Heti Hetesből ismert műsorvezetőről 2017-ben derült ki, hogy Magyarország milánói főkonzulja lesz. Akkor Csiszárra még várt egy olasz nyelvvizsga is a pozíció betöltéséig. 2019-ben Szijjártó Péter külügyminiszter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté léptették elő.
A gyerekek
Politikusok és egyéb közszereplők gyerekeként nyilván szembe kell nézni azzal, hogy a szülőknek fogják tulajdonítani a megszerzett magas pozíciót, de azért ítélkezés nélkül érdemes leírni, hogy Schmitt Pál lánya, Schmitt Petra Floridában kapott konzuli posztot. Nem ő az egyetlen sikeres Schmitt-rokon: az egykori köztársasági elnök unokaöccse, Schmitt Pál Péter Sanghajban volt főkonzul, igaz az a kaland kevesebb, mint egy évig tartott.
Vele együtt dolgozott Kínában B. Nagy Péter, a jelenlegi New York-i konzul, B. Nagy László, a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselőjének fia.
Pesti Máté 2017 óta képvisel minket Pekingben, de sokkal érdekesebb a családi háttere: ő ugyanis Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő fia. A képviseletet 31 évesen vehette át, az erről író Átlátszó egyik forrása egyenesen nevetségesnek nevezte, hogy Kínában egy ennyire zöldfülű diplomata dolgozik, ám megjegyezte, a fontos megbeszélések úgysem Pekingben, hanem Budapesten zajlanak a két ország között.
Annyi a váltás a magyar diplomáciában, hogy nehéz lett kiszűrni a kockázatokat Bár a nagykövetségek és a hírszerzés között nagy az átjárás, a magyar szolgálatok - mint arra a perui nagykövet esete is rávilágított - nincsenek felkészülve a nemzetbiztonsági kockázatok kiszűrésére.
Bár nem politikusgyerek, de illik megemlíteni Bencsik Dávid stuttgarti külgazdasági attasét, a Demokrata főszerkesztőjének fiát. Az Európa-jogász Bencsik egy ideig lelkesen osztotta meg mulatozásait a közösségi médiában is, a legutóbbi hír róla az, hogy Szijjártó Péter javaslatára ő kapta meg Kiváló Külgazdasági Attaséja kitüntető oklevelét. A nagy hírt egyetlen újság tartotta fontosnak megjelentetni: a Demokrata.
Nem klasszikus rokoni szál, de azért mégsem lehet elmenni amellett, hogy a franciaországi nagykövetünk Károlyi György, aki a nagykárolyi gróf család tagja, és az egykori miniszterelnök, Károlyi Mihály féltestvérének a leszármazottja. Hasonló okokból érdekes vatikáni nagykövetünk: Habsburg Eduárd is, az ő vezetéknevében benne is van minden.
Nem várt nevek
Mile Lajos több pártot is megjárt, 2010-től négy évig az LMP országgyűlési képviselőjeként dolgozott, de részt vett az MDF, a Fidesz és az SZDSZ és a Magyar Demokrata Néppárt megalapításában is. Miután 2014-ben nem jutott be a parlamentbe, az akkori külügyminiszter, Navracsics Tibor kolozsvári főkonzullá nevezte ki. Szijjártó Péter érkezésével szintet is lépett: idén májusban nagyköveti címet kapott, de továbbra is főkonzul.
Mile Lajos © MTI
Bencze József egyértelműen nem párthoz kötődő nagykövet: egészen 2011-ig volt országos rendőrfőkapitány, miután 2010-ben több rendbeli hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt feljelentették. A nyomozás elindult ugyan, de vádemelésről nem találtunk hírt. 2011-ben Bencze macedóniai nagykövet lett, 2016-tól viszont a Fülöp-szigeteken képviseli Magyarországot.
Bencze József (b) átveszi a megbízólevelét a szkopjei nagykövetség élére Schmitt Pál köztársasági elnöktől (j) a Sándor-palotában. © MTI / Koszticsák Szilárd
2016 februárja óta Szántó Péter Magyarország üzbegisztáni nagykövete, nagy figyelmet egy története generált: egy diplomata elpanaszolta, hogy a minisztériummal Skype-on kellett tartani a kapcsolatot, ugyanis még nemzetközi hívásokat sem tudnak bonyolítani a követségről. Az is kiderült, a követség gazdálkodásának havi rendszerességgel előírt ellenőrzését korábban senki nem végezte el, a követség épületében pedig egyetlen kulcsra zárható rész sem volt. A külügytől meglepően rövid és tömör választ kapott panaszaira "Állítsd le magad!"
|
Politikusgyerektől a rendőrfőnökig: ők képviselik külföldön Magyarországot
|
Egészen színes társaság dolgozik a magyar külügynél: az egyszerű politikai kinevezettek már szinte megszokottak is, de feltűnik Szijjártó Péter osztálytársa, a köztévé fideszesítője, és egy palesztin üzletember is. Itt a hvg.hu külügykörképe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20200804_Politikusgyerektol_a_rendorfonokig_ok_kepviselik_kulfoldon_Magyarorszagot
|
2020-08-04 09:34:51
| true | null | null |
HVG
|
Halmai Katalin (Brüsszel);
Európai Unió;uniós források;Norvég Alapok;
2020-08-04 06:00:00
Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék
Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány. Így vesznek el a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.
A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.
Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele.
Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése.
A három EGT ország az EU-al kötött megállapodás alapján azokat az uniós tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri az EU 90 százalékát. A kelet- és közép-európai régió országai, illetve Málta és Ciprus mellett ezek közé tartozik Görögország és Portugália. A Norvég Alapból viszont csak azok a tagállamok részesülhetnek, amelyek 2004 után csatlakoztak az unióhoz, és megfelelnek a fenti feltételnek.
Az EU-n kívüli Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzáférnek a huszonhetek egységes piacához, viszont nem osztoznak a közösség költségeiben. Az alapokat azért hozták létre, hogy mégis hozzájáruljanak a közös kasszához, és részt vegyenek a fejletlenebb országok felzárkóztatásában, valamint az európai értékek érvényesítésében.
Az ügyben megkerestük a Kormányszóvivői Irodát, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
|
Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék
|
A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3086826_tobb-szaz-millio-eurot-dobtak-ki-az-ablakon-orbanek
|
2020-08-04 10:50:47
| true | null | null |
Népszava
|
Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG, derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményéből. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A megrendelő a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt.
Sikertavasz, sikernyár
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól, igaz, ezt a melót már harmadmagukkal vitték el.
|
Most 3,3 milliárdos munkát nyertek: megállíthatatlan a 4iG
|
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/most-33-milliardos-munkat-nyertek-megallithatatlan-a-4ig.html
|
2020-08-05 10:09:05
| true | null | null |
Privátbankár
|
Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét. Hozzátették: az LMP 2018-ban a magánszemélyek adományairól és a tagdíjakról analitikus nyilvántartást nem vezetett.
A magánszemélyektől kapott adományok adatait bizonylat nélkül rögzítette számviteli nyilvántartásában, így nem igazolta, hogy ezen adományok a párttörvény szerinti engedélyezett forrásból származtak. 2018-ban a teljesítésigazolás nélküli kifizetések miatt nem igazolt az sem, hogy a kifizetéseket az LMP feladatai ellátására fordította.
A közlemény szerint a párt a 2017-re és 2018-ra vonatkozó pénzügyi kimutatásainak adatait szabályszerű könyvvezetéssel nem támasztotta alá, így a kimutatások alapján nem igazolt, hogy a felhasznált közpénzeket átláthatóan és a közélet tisztasága elvének figyelembevételével kezelte.
A Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben és az LMP honlapján közzétett pénzügyi kimutatás – a szabályszerű könyvvezetés hiányában – nem mutat valós képet a párt vagyoni és pénzügyi helyzetéről – írták. Hozzátették: a törvényi előírásnak megfelelően az ÁSZ a jelentéstervezetet észrevételezésre megküldte az LMP társelnökeinek, akik nem vitatták az ÁSZ megállapításait.
A feltárt szabálytalanságok kijavítására az ÁSZ öt javaslatot tett az LMP társelnökeinek, akiknek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük – olvasható a közleményben. Az Állami Számvevőszék törvényi előírás alapján kétévente ellenőrzi a költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodását.
Az LMP 2017-ben 173,7 millió forint, 2018-ban 195,1 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült.
Az ÁSZ-nek korábban a Jobbik és a DK gazdálkodásával is problémája akadt.
Az LMP közleményben azt írta, tudomásul veszi az Állami Számvevőszék megállapításait, de vitatja azokat, és fenntartja, hogy nem tévesztette meg sem a nyilvánosságot, sem pedig saját tagságát.
Az LMP számára az átlátható, tiszta és jogszerű gazdálkodás központi kérdés, ezért a párt 30 napon belül elkészíti az ÁSZ által kért intézkedési tervet – írták.
kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
|
Az ÁSZ most az LMP gazdálkodásában talált hibákat
|
Az Állami Számvevőszék szerint az LMP 2017-ben és 2018-ban a könyvviteli nyilvántartásait nem az előírások szerint vezette. 2017-ben az LMP számviteli szabályozási környezete nem biztosította a központi költségvetésből kapott támogatások és az egyéb hozzájárulások, adományok szabályszerű nyilvántartását, valamint könyvvezetésének és gazdálkodásának szabályszerűségét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/08/04/az-asz-most-az-lmp-gazdalkodasaban-talalt-hibakat/
|
2020-08-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az arra alkalmas területeket, medencéket a használó köteles kizárólag sport célra harmadik személyek részére, így különösen a FINA világbajnokságon induló válogatott magyar sportolók felkészülésének biztosítása vagy utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen biztosítani
– ez a Nemzeti Sportközpontok és a Bp2017 Kft. közötti szerződés kulcsmondata. Ez ugyanis lehetővé tette, hogy a Bp2017 Kft. úgy adja használatba az általa működtetett Duna Arénát, hogy ne kérjen pénzt érte. Alighanem ez történhetett akkor, amikor a Bp2017 Kft. egyezségre jutott az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft.-vel arról, hogy a cég az újonnan átadott létesítményben oktat úszást, és ezért nem kell bérleti vagy használati díjat fizetnie.
A 24.hu tárta fel, hogy az Iron Corporation Kft. bérleti vagy használati szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Lapunk két és fél évig próbálta megtudni, milyen feltételekkel kapott helyet a vállalkozás az állami létesítményben: közérdekű adatigénylések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése, a bíróság jogerős ítélete után végül végrehajtóval érkeztünk az arénát az ominózus időszakban működtető Bp2017 Kft. székhelyére, ennek köszönhetően kaptuk meg a megállapodások listáját. Ezen nem szerepelt a felek közötti, a használatra vonatkozó szerződés. Cikkünk közzététele után Csárdi Antal, az LMP, és Szabadai Viktor, a Liberálisok politikusa is feljelentést tett. A közérdekű adattal való visszaélés és a hűtlen kezelés ügyében tett feljelentést egyaránt bűncselekmény hiányában utasította el a BRFK.
Az elutasítás indoklásából látszik, hogyan vándorolt kézről kézre a Duna Aréna. A létesítmény a magyar állam kizárólagos tulajdonában áll, a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Az MNV Zrt. a vagyonkezelői jogokat a Nemzeti Sportközpontoknak engedte át: ez a megállapodás lehetővé tette az NSK-nak, hogy a létesítményt hasznosítsa. Ennek nyomán 2017 márciusában az NSK a teljes körű üzemeltetést átengedte a Bp2017 Kft.-nek. A szerződés arról szólt, hogy a Bp2017 Kft. az arénát a 2017-es budapesti vizes vébét megelőző felkészülés és a verseny megrendezése céljából használhatta. Ezen kívül lehetőséget kapott arra is, hogy a vetélkedőre készülő sportolók felkészülését támogassa, ezen kívül az NSK javaslatot tett – a szabad kapacitás terhére – sportszervezetek beengedésére is. Illetve, mint idéztük, utánpótlás-nevelés érdekében ingyenesen is beengedhetett harmadik felet.
Ugyanakkor a 24.hu által indított végrehajtási eljárás alapján biztos, hogy erről megállapodás nem született a felek között, hiszen ha lett volna ilyen, akkor a Bp2017 Kft. – a jogerős bírósági ítélet alapján – köteles lett volna átadni a 24.hu-nak.
Az sem mellékes körülmény, hogy a rendőrségi nyomozásban most előkerült dokumentumra és kitételre az első újságírói kérdéstől a jogerős bírósági ítéletig vezető két és fél évben senki nem hivatkozott, a perben sem került elő.
Ennek azért van különös jelentősége, mert a rendőrség a hűtlen kezeléssel kapcsolatos feljelentésre azt írja: a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg, az követheti el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és „ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz”. Márpedig ha ingyen is adhatta a Bp2017 Kft. a létesítményt, akkor nem okozott vagyoni hátrányt. Igaz, az állami vagyon használatának szerződés nélküli átadása legalábbis szokatlan megoldás. Olyannyira, hogy maga a Bp2017 Kft. sem tartotta fent ezt a modellt, mert – a rendőrségi dokumentáció szerint – a folyamat közben szerződést kötött a Hosszú Katinka tulajdonában álló Iron Swim Kft.-vel. A rendőrségi anyag szerint 2018. augusztus elsején írták alá a megállapodást, amely alapján a vállalkozás már biztosan fizetett szolgáltatási díjat.
Az ingyenes időszak külön érdekessége, hogy Darnyi Tamás úszóiskolájának akkor nem jutott vízfelület az arénában. Lapunk 2017. márciusában éppen azért küldte el az első újságírói kérdést az ügyben, hogy kiderüljön, mennyit fizet Hosszú klubja a vízfelületért, milyen ajánlatot adott, hogy az ő cége lehetőséget kapott, Darnyiék viszont nem. Akkor még nem lehetett tudni, hogy az ajánlat minden bizonnyal nulla forint, és nem születik róla szerződés.
A rendőrök a közérdekű adattal való visszaélés bűncselekményét sem látták megvalósultnak, miután az adatgazda a végrehajtási eljárásban végül kiadta a kért dokumentumot.
Ezzel ért véget az eljárás, amelyben a hűtlen kezelés ezek szerint azért nem valósult meg, mert ingyen is átadhatták az uszodát a cégnek, a közérdekű adattal való visszaélés pedig azért nem, mert a végrehajtási eljárásban átadták a szerződések listáját.
Amelyen azonban nem szerepel az a szerződés, amely igazolná, hogy ingyen kapta az uszodát az Iron Corporation, azaz a közérdekű adatot vagy visszatartották, vagy nem volt ilyen megállapodás. Ám ezt már nem vizsgálják, a nyomozás több mint három évvel az első újságírói kérdés után lezárult.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI
|
Megszüntették a nyomozást a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használatának ügyében
|
A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény, ennek hiányában szüntette meg ugyanis a nyomozást abban a 24.hu által feltárt ügyben, hogy az Iron Corporation szerződés nélkül használta a Duna Arénát. Az eljárás annak ellenére véget ért, hogy a 2017-es időszakra – az állami cég állítása szerint – nincs szerződés a Bp2017 Kft. nevű állami cég és Hosszú Katinkáék vállalkozása között az uszoda használatára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/08/04/duna-arena-hosszu-katinka-iron-corporation-bp2017/
|
2020-08-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? III. rész
Emlékszik a „káendhás kapcsolatápoló” Erős Jánosra, esetleg a „postabankos macis” Princz Gáborra, netán a „vesztes yblbankos” O. Nagy Imrére?
A HVG megpróbálta feltérképezni, hogy mi lett a kilencvenes évek mára szinte elfeledett milliárdosaival. Azok, akik megszólaltak, és akiket most bemutatunk négyrészes sorozatunkban, főként a politikai környezet megváltozását, illetve saját üzleti hibáikat nevezték meg visszahúzódásuk okaként. Mi lett a sokak által irigyelt vagyonokkal, mi maradt meg a pénzből, hírnévből?
Erős János
„Pillanatnyilag csak jótékonykodom, vadászom és fogyókúrázom” – mondja most az egykori vívó, majd bankosként súlyfeleslegre szert tett Erős János. Másfél évtizeddel ezelőtt még másként látta a jövőt: „Én már csak bankban tudom elképzelni az életemet”. Nyilván futja is a kiadós pihenőre, ám arról, hogy pontosan mekkora vagyonra tett szert annak idején, nem beszél. A vezetése alatt álló Kereskedelmi és Hitelbank 1997-es privatizációjakor ő és vezérkara 150 millió forintnyi részvényt vehetett meg névértéken, amit utóbb a K&H brókercége 270 százalékos árfolyamon vásárolt vissza, a pénzt pedig évi 35 százalékos garantált hozamra forgatta – Erős ekkor alapozta meg a vagyonát.
Vadásztársaságba – mint mondja – a kapcsolatok ápolása, s nem az állatok gyilkolása miatt jár, talán arra készülve, hogy egyszer visszatér a bankvilágba. Friss jótékonykodási akciója az Abelus nevű nonprofit cég, amit tavaly két barátjával alapított, hogy mozgássérülteket, fogyatékkal élőket segítsen munkához, például azokat a fiatalokat, akik a zuglói Mozgásjavító Általános és Szakközépiskolában végeznek. Csaknem két évtizede hozta létre az 1987-ben elhunyt édesapjáról – aki bankár volt Fekete János mellett – elnevezett alapítványt, ami a felsőfokú közgazdászképzést hivatott támogatni, nem „unortodox” módon. Az idén például alkalmanként 200 ezer forintért lehet pályázni az oktatási intézményekben tartott rendezvényre vagy előadásra, ezer-ezer eurós díjat kaphat egy tudományos dolgozatot benyújtó hallgató és egy 35 év alatti szakújságíró. Erős jó kapcsolatait jelzi, hogy a kuratórium tagja több ismert pénzember, például az egykori bankszövetségi elnök Pulai Miklós, a volt bankfelügyeleti elnök Tarafás Imre és a volt MFB-elnök Zdeborsky György.
Princz Gábor
Ahol csak vállalkozásba kezd, romhalmaz, csőd, százmilliós-milliárdos adósságok kísérik az egykori tehetséges jegybankár, az idén 60 éves Princz Gábor útját. Pedig páratlan lehetőség nyílt előtte, amikor 1988-ban az MNB-ből indulva első embere lett a Postabanknak, amelyet a postai hálózattal összekapcsolva az OTP konkurenciájának szántak. E helyett Princz tízéves regnálása a macis bankban több mint 200 milliárd fo-rintjába került az adófizetőknek. A reprezentációban mindvégig jeles, széles VIP-es ügyfélkört fenntartó, a baráti cégeknek szabály szegve hitelező, a szennyest zseniális praktikákkal takargató Postabank összeomlása az 1997 eleji betétesi pánik után vált nyilvánvalóvá. Hogy Princznek mennyi pénzt sikerült kimentenie belőle, sosem derült ki, a bankember mindenesetre nincs a gazdag magyarok listáin. A Postabank ledarálása miatt indult büntetőeljárásban sem a vagyonától sem a szabadságától nem fosztották meg, 2009-ben jogerősen mindössze gondatlanságból elkövetett hanyag kezelést róttak fel neki, amiért 3,6 millió forintos pénzbüntetéssel sújtották. Jóllehet Princz ezt sem érezte jogosnak, ami az óta történt, igazolja, hogy az üzleti életben legalábbis „gondatlan”. A jobb- és baloldali politikai elittel egyaránt kitűnően felépített kapcsolatrendszere eddig elegendőnek tűnt ahhoz, hogy vállalkozási ötleteihez újra és újra pénzt szerezzen.
Több mint négymilliárd forintja után szaladva kényszerből vásárolta ki például az állami Magyar Fejlesztési Bank a különféle Princz-cégek által gründolt szentgotthárdi Gotth’Art Hotelt a felszámolásból. A szentgotthárdi üzletbe belebukott cégek reménytelen adósságokat halmoztak fel a helyi önkormányzat, az adóhatóság, egyes takarékszövetkezetek és a beszállítók felé is. Princz egy ideig előre menekült volna, Győrbe és Orfűre tervezett újabb hoteleket. Ám nemcsak idegenforgalmi érdekeltségei kerültek bajba, hanem a „Medic” vagy Medic’Art nevezetű egészségügyiek is: akad olyan, amelyiknél fogászati berendezéseket árul a felszámoló, s több olyan is, amely hivatalosan még nincs csődben, de már nem csinál semmit, miközben több százmilliós tartozásokat görget. Princz vállalkozásait előszeretettel finanszírozta a már bezárt Körmendi Takarékszövetkezet, amely mögött a szóbeszéd szerint ő maga állt. A Körmendi pénzintézetbe kistulajdonosként Töröcskei István is beszállt. Hiába, a takarék bedőlt - követeléseit épp most pályáztatja a felszámoló -, mint ahogyan a Töröcskei-család tulajdonában álló Széchenyi Bank is. Princz közvetve az utóbbinak is kliense volt: a Széchenyi 1,1 milliárd forinttal hitelezett meg egy hozzá köthető, sárgacsekk-leolvasó automatákat fejlesztő céget. A projektnek azonban már nincs sok értelme, mert az úgynevezett QR-kódokat eleve ráteszik a csekkekre. A Széchenyi Banknak adós cég, a Digit Pont Network mögött áttételesen, két bécsi érdekeltségén keresztül fedezhető fel Princz. Nem sok jóval kecsegtet, hogy az osztrák cégek magyarországi, La-tek nevű vállalkozása is törvénytelenül tőkehiányos. A bankár már a második (időközben felbontott), Malek Andrea énekesnővel kötött házasságából származó egyik, éppen felnőtt fiát is bevonta a cégtemetésbe: Princz Péter most novemberben lett az évek óta vegetáló Motív’Art nevű vállalkozás vezető-tulajdonosa.
A sorozat előző részei
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? I. rész
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? II. rész
O. Nagy Imre
Örömmel tölti el a most 64 éves O. Nagy Imrét, az egykori Ybl Bank elnökét, hogy a minap a Márianosztrai Börtönből a Kozma utcaiba szállították át. Még évekig rab lesz, s így könnyebben tarthatja a kapcsolatokat és egyszerűbb lesz orvosi kezelése is. A bankárt most számítástechnikával foglalkozó fia támogatja, pedig tíz éve még milliárdos nagyságrendű összeget tudott megmozgatni. Csakhogy minden kifolyt a keze közül. Akárcsak 1992 nyarára abból a bankcsoportból, amelynek részben az irányítója és a tulajdonosa is volt: az Ybl Bankból, a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetből és az Általános Vállalkozói Bankból. Az Ybl bank csődje az első komoly magyarországi bankbukás volt a rendszerváltás után. A későbbi Kulcsár-féle sikkasztáshoz vagy a 2015-ben lelepleződött brókercsalásokhoz képest csekélység, de akkoriban sokkoló volt, amikor kiderült, hogy O. Nagy és vezetőtársai 12-15 milliárd forintot hiteleztek a saját érdekeltségeiknek. Ebből körülbelül 4 milliárd forintnak nyoma veszett, az akkori vádhatóság szerint a pénzt részben O. Nagy vitte el bőröndben. O. Nagy és üzlettársai a kezdetektől gyanúsak voltak. Az akkori Csepi Lajos által navigált Állami Vagyonügynökség csak vonakodva adta el nekik a bank 25,8 százalékos állami pakettjét 1991-ben, s tette ezt érthetetlen okból annak ellenérre, hogy a Surányi György-vezette jegybank és Kupa Mihály által irányított Pénzügyminisztérium nem értett vele egyet.
O. Nagyot 1996-ban négyéves börtönre ítélték, amit több részletben ült le. Miután 1997-ben súlyos betegsége miatt megengedték neki, hogy félbeszakítsa a büntetését, megszökött, s 2000-ben kapták csak el Bécsben. Akkor is, azóta is azzal védekezik, hogy ártatlanságát akarta bizonyítani, amire börtönkörülmények között nem lett volna módja. Állítja, az Ybl Bank hitelei mögött bőséges fedezet állt, amiből minden követelést ki lehetett volna elégíteni, ha a hatóságok szemhunyása mellett nem herdálják el a vagyont. Szabadulása után viszont az ő pénze még megvolt, igen jól élt, sőt két magánrepülőgépre is futotta. Az Ybl Bank csődjéből nem tanult, tíz éve újabb kockázatos ügyletbe fogott: az alvilág bankárának, a „Kisbandinak” nevezett Lakatos Andrásnak egy közvetítőn keresztül hozzá eljutó ötletére nyílászárókat és parkettát hozott be Brazíliából, több mint 600 millió forintért. Azt hitte, sokat keres majd vele, mert az árut egy szakértő milliárdos értékűnek tartotta. A magyar piacnak azonban nem kellett a különlegesség. O. Nagy erre faktoráltatta az árut (előfinanszíroztatta a remélt vételár egy részét), továbbá két banktól kölcsönt is vett fel úgy, hogy fedezetbe adta. Miután vevő nem érkezett, a faktorcég 10 százalékos áron szabadult meg a faárutól. A faktorcég 70, a két bank együttesen 530 milliót bukott. O. Nagy pedig a szabadságát bukta el ismét, hiszen ebben az ügyben az idén nyáron született meg a jogerős ítélet, ami szerint több mint hét évet kell ülnie. A helyzetét súlyosbítja, hogy korábban ittas vezetésen, irathamisításon is kapták, többször megszökött, egyszer úgy, hogy autójával elsodorta az útját álló rendőrt. A pénze elfogyott – nyilatkozta most az ügyvédjén keresztül a HVG érdeklődésére, de igazából szüksége sincs rá, ha egyszer szabadul, nem üzletel többé, idejét hét unokájára fordítja.
|
Hová tűntek a rendszerváltás magyar milliárdosai? III. rész
|
A HVG megpróbálta feltérképezni, hogy mi lett a kilencvenes évek mára szinte elfeledett milliárdosaival. Azok, akik megszólaltak, és akiket most bemutatunk négyrészes sorozatunkban, főként a politikai környezet megváltozását, illetve saját üzleti hibáikat nevezték meg visszahúzódásuk okaként. Mi lett a sokak által irigyelt vagyonokkal, mi maradt meg a pénzből, hírnévből?
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20161219_milliardosok_princz_postabank_ybl_eros
|
2016-12-19 20:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
A CIB Banktól a közelmúltban - a külső szemlélő számára meglehetősen váratlanul - távozó Zdeborsky ugyan jó személyes kapcsolatot ápol Erőssel, ám a kettejük habitusát egyaránt ismerők kételkednek abban, hogy hosszú távon képesek lennének a súrlódásmentes szakmai együttműködésre.Erős János azon kevesek közé tartozik, akikről szinte lehetetlen olyan negatívumokat írni, amelyeket eddig ne róttak volna már föl több fórumon is. Pedig a korábban a legifjabb hazai sztárbankár titulussal is felruházott Erősről ismerősei váltig állítják: kimagaslóak a kommunikációs képességei. Néhány éve még kitűnően élt is ezekkel. Legalábbis erre utal az, hogy néhány olyan újságíró, aki utólag őszinte megdöbbenésének ad hangot annak kapcsán, hogy Erőst 1997-ben az év emberévé választották a Magyar Hírlap olvasói, a K&H sikeres privatizációját követően nem győzte legekkel elhalmozni a bankvezért.
A sajtó akkori tevékenysége letagadhatatlanul szerepet játszott abban, hogy a Magyar Hírlap olvasótáborára bízott szavazáson a bankár még az ökölvívó Kovács Kokó Istvánt is maga mögé utasította, s így ő kapta meg első ízben azt a díjat, amelyet később Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok korábbi országgyűlési biztosa, Esterházy Péter író, a Pharmavit Rt.-ről és a pezsgőtablettáiról ismert Somody Imre, tavaly pedig Szabó István filmrendező vehetett át.
Sose volt még ennyire durva...
"Pillanatnyilag nem tagja a szűken vett bankárelitnek" - állítja Erősről egyik ismerője, aki nem egészen érti az exbankvezér körülötti hisztériát. Ennek megfejtésére többen is vállalkoztak, persze nevük elhallgatását kérve. Az egyik pénzügyi szakember pszichés tényezőkön alapuló magyarázattal rukkolt elő: ő a média sajátosságának tudja be, hogy "egy nem a legelőnyösebb külsejű ember kisiklásait hajlamos felnagyítani, miközben egy szépfiúnak egy apagyilkosságot is gond nélkül megbocsát". A "kisiklás" kifejezés leíró erejében erősen kételkedő ellentábor ezzel szemben azt a "bűnlajstromot" citálja, amely az ÉS-ben jelent meg először rendezett formában, Vajda Éva és "szabó Attila riportjában (A romlás virágai, Élet és Irodalom, 1999/22. és 23. szám).
Erős János csillaga amúgy jó darabig magasan ragyogott, nem utolsósorban a kiemelkedő háttérnek köszönhetően. A pénzügyi berkekben komoly tekintélynek, egyszersmind népszerűségnek örvendő apa - aki jegybanki pályafutása során sokat tartózkodott külföldön, s ennek megfelelően fiát a legmagasabb szintű közgazdasági képzésben részesíthette - önmagában is jó ajánlólevél volt a csemete számára. Így lett az angolul és franciául már végzősként folyékonyan beszélő Erős első munkahelye a nyolcvanas évek derekán a kor legnyitottabbnak mondható hazai intézménye, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelynek devizagazdálkodási főosztályán a skandináv területtel foglalkozott. A feladat súlyának megítélése az eltelt évek miatt nem egyszerű, ám kortársai szerint egy fiatal, igyekvő pályakezdő számára komoly kihívást jelentett. Az MNB-ben szorgalma mellett simulékonyságával is kitűnő Erős "majdnem" üzleti szemléletet sajátíthatott el, magyarán a kockázatvállalást a józan ész határain belül.
Innen alig két év elteltével átigazolt a formálódó magánszférába, ám a Unicbankból hamar kiábrándult, így egy magyar származású svájci állampolgárral gründolt tanácsadó céget, amit nemsokára - szakmai összetűzések miatt - otthagyott. Egy kisebb kitérőt követően, 1990 elején az ötven százalékban magánkézbe adott Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) vezérigazgatójaként tér vissza a kaptafához. Ekkor még nincs harmincéves.
Bankot lőttek
Az itt eltöltött időszak megítélését alaposan megnehezíti, hogy a nem túl nagy mozgásterű bank megvétele kapóra jött az akkoriban éppen működő hitelintézet után kajtató orosz Gazprom-csoportnak. Az ÁÉB-t a kilencvenes évek közepén szőröstül-bőröstül lenyelő oroszok egyelőre nem tűnnek érdekeltnek abban, hogy bárminemű szennyest - már ha van ilyen - kiteregessenek, jóllehet rebesgettek az ÁÉB-vel összefüggésben mindenféle ukrán és fővárosi (bankfiókfejlesztésnek álcázott) ingatlanügyleteket, tranzakciókat ciprusi off-shore cégekkel, nyakló nélküli hitelkihelyezéseket, továbbá azt, hogy Erősnek a legsikamlósabb hiteleket magával kellett vinnie a bankból távozásakor.
A kifogások azonban soha nem jutottak a feltételezéseken túli fázisba, kivéve az akkori bankfelügyelet kis nyilvánosságot kapó jelentését, amely aggasztóan magas tőkehiányt állapított meg nem sokkal a bank értékesítése előtt. Utólag képtelenség megítélni, mekkora szerepet játszott a hiány kialakulásában az ÁÉB vezetése, s mekkorát a jogi környezet megváltozása; mindenekelőtt a gazdasági jogszabályok drasztikus szigorítása, aminek következtében az állam - életben tartandó a bankokat - jelentős konszolidációs lépéssorozatra kényszerült.
Miközben többen azt vágták a fejéhez, hogy regnálása alatt a bank elvesztette tőkéjének jelentős részét, Erős János emelt fővel jött el az ÁÉB-től. Egyesek szerint ez részben annak köszönhető, hogy egy ún. csendes konszolidáció történt: a Gazprom lenyelte azt a veszteséget, ami vélhetőleg jóval nagyobb hullámokat kavar akkor, ha ezt az államnak kell megtennie. Részben pedig Erős sajátos érvényesülési technikájának eredménye, amely a pénzember kivételes kapcsolatteremtő képességén alapszik. Az édesapjától örökölt szálak ápolása mellett ugyanis a kilencvenes évek közepe táján népszerű társasági ember bankárként és szenvedélyes vadászként is gyarapította pártfogói körét, miután - egyik pályatársa szavaival élve - "zseniális abban, ahogyan bárkit képes maga mellé állítani". Ennek érdekében nemegyszer ölti magára az "engedelmes apród" jelmezét, "estéről estére sikert aratva az előadással". Nem véletlen, hogy támogatói körében éppúgy vannak szabaddemokrata, mint szocialista politikusok, de a "túloldal" sem áll tőle távol.
Többek szerint Erős a K&H Bankba is Kupa Mihály, az Antall-kormány egykori pénzügyminiszterének farvizén evezve jutott be (Kupa már az ÁÉB-ben is igazgatósági tag volt). A már említett Vajda-"szabó-cikk szerint viszont (Erős) "politikai értelemben olyan embernek számított, aki mindkét koalíciós párt (az MSZP és az SZDSZ - Cs. Cs.) számára bármilyen fontos posztra elfogadhatónak tűnt". Így lett a bankszférát érintő konszolidációs lépéssorozatban az egyik legtöbb apanázst szerző, ám a mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelezőjeként igen aggasztó állapotban lévő K&H Bank vezérigazgatója, amelynek rendbetételét és a privatizációra történő felkészítését várta tőle a tulajdonosi jogokat ellátó Pénzügyminisztérium.
A K&H-s időszak nem indult túl biztatóan. Legalábbis egy akkori számvevőszéki jelentés megállapította: a bankot a befagyott követelések értékesítése, illetve az ezek nyomán felszabaduló céltartalékok (amelyeket a kockázatosnak ítélt hitelek fedezetéül kötelező képezni, így a kintlevőség felszámolásával fölöslegessé válnak) felélése tartotta a víz felett. Az élelmiszeripari hozomány (a FÁK-piacok összeomlása miatt befagyott kintlévőségek fejében beszerzett, tekintélyes volumenű, ám "bankidegen" vagyonelemek) persze joggal nyomasztotta a menedzsmentet, amely igyekezett ettől minél kedvezőbb feltételekkel megszabadulni. Ennek érdekében Erős igénybe vette az MFB segítségét is, amelyet akkoriban egykori ÁÉB-s helyettese, Huszty András vezetett. Bár az MFB és a K&H között folyamatosan ingázott az úgynevezett konzervgyári portfólió, a manőverben - amennyiben a hitelintézet érdekeit szolgálta - nem sok kivetnivaló akad. Akkoriban sok olyan ügylet számított elfogadhatónak, amelyek miatt most könnyen megüthetné az ember a bokáját. (Egy nagy lakossági bankról például azt terjesztették, hogy az informatikai fejlesztésekre biztosított, több milliárd forintos állami támogatást az MDF-nek áttételesen nyújtott, néhány tízmilliós támogatás fejében zsebelhette be.)
A tőkehiányos K&H privatizációjával (amelynek részleteivel szintén foglalkozik a már citált tényfeltáró írás) Erős feljutott a csúcsra. Igaz, ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a sajtó: a magánosítás ugyanis a hazai bankprivatizáció sikertörténeteként vonult be a köztudatba. A vevő valóban hátborzongatóan magas, több száz százalékos árat kínált fel, ám csak egy kis részvénypakettért. A hitelintézet egészét reális, kirívóan magasnak egyáltalán nem nevezhető áron szerezte meg a belga-ír konzorcium, ami egybeesett az eladó elvárásaival. A tranzakció tehát sikeres volt, ám csoda nem történt - a pillanatok alatt híressé tett Erős viszont valószínűleg ennek köszönheti az év embere díjat.
Mene, tekel...
A vevő konzorcium - semmiféle apparátusa nem lévén a régióban - a K&H meglévő menedzsmentjének dobta a gyeplőt. Az ifjú bankvezér összességében nem tudott élni a lehetőséggel, bár az is igaz, hogy a bank Erős idejében még képes volt osztalékot fizetni. Elég hamar és elég tetemes veszteséget hátrahagyva kényszerült távozni, és nem vetettek rá jó fényt azok a történetek, amelyek ez idő tájt kaptak szárnyra, s amelyek egyike-másika ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentést is maga után vont.
Ezek egyike a dolgozói részvényprogramban való részvétele, illetve az ahhoz kapcsolódó, a bank saját brókercége által vállalt hozamgaranciás ügylet. A tranzakció részleteit számtalan helyen kivesézték már, s többnyire busás, több száz milliós profitról szólt a fáma. Tény, hogy a menedzsment részvénnyel történő jutalmazásának különböző formái nem számítottak s máig sem számítanak kirívó esetnek, hiszen ezáltal a vezetők (de az alacsonyabb beosztású dolgozók is) érdekeltté tehetők a cég értékének növelésében. Az akkoriban töretlen lendülettel növekvő értékpapírpiacon a hozamgaranciás ügyletek sem mentek eseményszámba (ezek lényege, hogy egy bizonyos megtérülést garantálnak a befektetett összegre), az üzletszerzés és az azzal járó jutalék reményében a brókerek tömegesen kötöttek ilyen megállapodásokat. A K&H menedzsmentje tehát vélhetően nem követett el törvénytelenséget azzal, hogy a könnyen jött pénzt alaposan megforgatta (legalábbis az akkoriban érvényes játékszabályok szerint), ám az eljárás etikussága megkérdőjelezhető - bár végül az érintettek egyike sem élt a szerződés szerint őt megillető lehetőséggel.
Szintén az újságok címoldalán landolt a Nádor ´95 Rt. és a K&H hitelügylete. Ez egy államilag garantált tranzakciónak indult, hogy aztán az adós nem fizetése - és az 1998-as kormányváltás - után kiderüljön: a jótállást az Orbán-kabinet nem ismeri el, ellenben a tartozás több mint négymilliárddal gyarapítja a bank veszteségeit, amelyet egyébként is megviselt a tőzsdei válság miatt szinte ellehetetlenülő brókerház vesszőfutása. Ekkorra már komplett, a Postabank-sagával vetekedő legendárium alakult ki a bankcsoport körül: szabálytalanságok tömkelegéről lehetett hallani, amelyek állítólagos haszonélvezői között a vezető alkalmazottakon kívül neves közéleti személyiségek is gyakran feltűntek.
A hirtelen kegyvesztetté váló Erősre szakmai értelemben árnyékot vet, hogy a szakma, illetve a bankszövetség nem állt ki mellette, mint tette azt - az egyesek szerint keményen megleckéztetett, mások szerint otrombán meghurcolt - másik egykori bankvezér, Kunos Péter esetében. Erős János egy Svájcban bejegyzett, de nem "pedigrés" (egyes hírek szerint közel-keleti bázisú) bank itteni képviseletére vonult vissza, s az elmúlt négy évben nem sokat hallatott magáról.
Szegény Dzsoni és Árnika
Annak dacára, hogy erősen tartja magát az a nézet, miszerint Erős "kollektíve vállalhatatlan" a bankszakma részére, "kitagadása" a maga nemében sajátos. Leginkább egy tékozló fiú kipaterolására emlékeztet, akit családtagjai titokban, egyenként látogatnak. Az, hogy az utóbbi esztendőkben többször is megfordultak az előszobájában a hazai pénzügyi szféra prominensei, arra enged következtetni, hogy akadnak, akik úgy gondolják: "fű alatt" nem árt jóban lenni vele.
Jelölését az MFB élére kevesen tartják szerencsés lépésnek, elsősorban széles nyilvánosságot kapott múltja miatt. "Nincs bizonyíték rá, hogy valaha is elkövetett volna törvénytelenséget, ezzel együtt az MFB élére egyértelműen tiszta kezűnek ismert palit kellene ültetni" - fogalmaz pironkodva azon ismerőseinek egyike, aki nem kételkedik Erős szakmai képességeiben. Akad olyan sarkos álláspont is, miszerint kinevezése "az ország szégyene lenne", célja pedig nem más, mint az idei választásokon befutó két pártra áldozott támogatás ellentételezése.
A találgatásokkal ellentétben jogos kérdéseket vet fel, és egy nehezen kezelhető helyzetet vetít előre, hogy a kormány első lépésben az MFB felügyeletére mindjárt két kormánybiztost (Erős János, Zdeborsky György) is kinevez. (A kormánybiztosi kinevezés nem igényel bankfelügyeleti jóváhagyást, ellentétben a "mezei" vezérigazgatói megbízással.) A fejlesztési bank leendő elnökének és vezérigazgatójának mozgásköre (s ez gyakorlatilag az összes hazai részvénytársaságra igaz lehet) nem lehet mentes az átfedésektől, ami különösen két olyan erős egyéniség esetében válhat zavaróvá, mint amilyen a két poszt két várományosa. (Egyesek nem tartják lehetetlennek, hogy Zdeborsky távozása a CIB-től részben annak köszönhető, hogy vezérigazgatóként hasonló konfliktusba keveredett a bankba igazgatósági elnökként érkező Surányi György korábbi jegybankelnökkel.) Az összeférhetetlenséget többen annak ellenére készpénznek veszik, hogy a kormánybiztosok a magánéletben - már csak a közös vadászatok apropóján is - jó viszonyt ápolnak. (A Népszabadság információi szerint Erős és Zdeborsky egyaránt vezérigazgató lehet - vagyis e posztot megkettőznék -, míg a leendő bankelnök személye egyelőre nem ismert.)
Az, hogy a furcsa pár mit tud kezdeni a megalapítása óta leginkább egy módszeresen megdézsmált becsületkasszához hasonlítható MFB-vel, egyelőre kérdéses. Attól viszont sokan tartanak, hogy az új koalíciós kormány beleesik a leváltott kabinet azon hibájába, amit ellenzékből nemegyszer vetett a Fidesz szemére. Abba, hogy a hatalom elfelejt (nem akar?) ügyelni a látszatra.
|
Új emberek az MFB élén: A nyugodt Erős
|
Lapzártánk idején úgy tudni, Medgyessy Péter kormánya Erős Jánost, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) egykori vezérigazgatóját a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kormánybiztosává nevezi ki. A korábbi bankvezér értesüléseink szerint "középtávon" az MFB vezérigazgatói posztjának várományosa. A szakmában vegyes, a médiában kimondottan negatív megítélésű exbankár helyzetbe hozásának a híre meglehetősen nagy port vert föl a hazai bankvilágban. Jóval nagyobbat, mint a szintén az MFB-t felügyelő kormánybiztosi pozícióval felruházni kívánt, ám Erőssel ellentétben jelenleg is a bankárelit krémjéhez tartozó Zdeborsky György megjelenése.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/uj_emberek_az_mfb_elen_a_nyugodt_eros-62194
|
2002-05-20 20:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A világ legnagyobb offshore-kiszivárgásából új részletek derültek ki egy eddig rejtve maradt üzletről, amely egy magas rangú állami cégvezető és egy befolyásos osztrák befektető között zajlott még 2007 és 2009 között.
Erről a nemzetközi tényfeltáró munkában résztvevő egyik osztrák lap, a Falter számolt be kedd este megjelent cikkében. A munka magyar részébe besegített a Direkt36, amely Magyarországról vett részt a a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nevű tényfeltáró hálózat által vezetett projektben, és már több cikket közölt magyar offshore-érintettekről.
Ennek a mostani ügynek a magyar főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette. Az osztrák főszereplő Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.
Az offshore-iratokból és a Falter által idézett osztrák cégpapírokból kiderül, hogy Pecina Collegia nevű magánalapítványa 2007 végén eladott egy Wintercastle nevű céget körülbelül 50 000 euróért (mintegy 15,5 millió forint) a panama bejegyzésű Garuda Group-nak. Az offshore-papírok szerint a svájci UBS banknál számlával is rendelkező Garuda tulajdonosa Erős János volt.
A Falter által idézett dokumentumok szerint később jelentős pénzmogás volt a Garuda és Pecina érdekeltségei között. 2009 júliusában a Garuda átutalt 5,4 millió eruónyi (1,6 milliárd forint) hitelt Pecina egyik cégének, a VCC Financial Information Services GmbH-nak. Néhány hónappal később azonban a VCC Financial vissza is fizette ezt az összeget, de nem a Garudának. Erős cége kérte ugyanis, hogy egy bécsi vagyonkezelőnek utalják a pénzt.
A Falter idéz egy belső könyvvizsgálati jelentést, amely a VVC Financial tevékenységéről készült. A dokumentum szerint a Garudától történt hitelfelvétel feltűnt a könyvvizsgálóknak, akik megállapították, hogy „a könyvvizsgálók részéről a vizsgált társaságnál nem találtunk objektív pénzügyi indokot a hitelfelvételre” – áll a jelentésben.
A Falter információi szerint a Garuda-ügylet esetében pénzmosás gyanújával vizsgálódtak is az osztrák hatóságok, de ez az eljárás 2015 áprilisában egy év után eredménytelenül zárult. „Pénzmosás tekintetében büntetőjogilag releváns magatartás nem bizonyítható” – áll a lap által idézett hatósági indoklásban. A Falter újságírója a Direkt36-tal közölte, hogy a bécsi ügyészség vizsgálta az ügyet.
Az osztrák hetilap kereste azt, hogy milyen kapcsolat lehetett Pecina és Erős között. A lap felidézi, hogy 2007 nyarán – tehát a Garuda-üzlet előtti hónapokban – zajlott le az az üzleti offenzíva, amelyben az osztrák olajtársaság, az OMV megpróbálta átvenni az irányítást a Mol felett. Ennek a történetnek különböző oldalakon szereplője volt Erős és Pecina is.
Heinrich Pecina úgy volt része a történetnek, hogy az offenzíva idején átvett az orosz-magyar milliárdos Megdet Rahimkulov-tól 5,6 millió MOL-részvényt. 2007. június 25-én az osztrák üzletember bejelentette a Mol-nál, hogy cége, a Vienna Capital Partners ezzel együtt összesen a Mol-részvények 6,186 százalékát birtokolja, és még aznap továbbadta a részvényeket az OMV-nek. A Mol összesített tőzsdei értéke körülbelül 12,7 milliárd euró volt, Pecina részesedése így nagyjából 785 millió eurót ért, de az OMV számára még többet ért, írja a Falter. Egy névtelenséget kérő forrás szerint az OMV jelentősen többet fizetett Pecinának a tőzsdei árfolyamnál.
A Falter szerint Pecina ezzel nagyon jól keresett, az OMV azonban rosszul járt, mert végül a magyar kormány beavatkozott, és az osztrákoknak nem sikerült megszerezniük az iránytást a magyar olajccég felett. Ebben a visszavágásban tevékeny szerepet játszott az akkoriban Erős János által vezetett Magyar Fejlesztési Bank (MFB) – emlékeztet az osztrák lap, felidézve, hogy az MFB 2007. július 2-án felvásárolt egy csomó Mol-részvényt, amivel a magyar olajcég stabilizálta tulajdonosi struktúráját és a saját részvények jelentős részét kivonta a kereskedésből.
A Falter megkérdezte Pecinától, hogy esetleg kapott-e bármi információt Erőstől az MFB készülő akciójáról (ami felvetné a tiltott bennfentes kereskedés gyanúját), az üzletember azonban azt válaszolta, hogy „a kérdés abszurd és teljesen megalapozatlan”. Erős egyik munkatársa szintén azt közölte a Direkt36-tal, hogy semmi ilyesmi nem történt.
Erős ezen a munkatársán keresztül írásban reagált a történet több más részletére is. A Garuda nevű panamai cégről azt közölte, hogy befektetésszervezés és menedzsment-tanácsadás volt a feladata, és azért vette meg a Wintercastle nevű céget Pecina alapítványától, mert egy „tervezett befektetéshez szükséges projektcég” lett volna. Erős azt írta, hogy a Garudát egy hosszúlejáratú hitelből működtette, és így ez volt a forrása annak a hitelnek is, amelyet a cég adott Pecina érdekeltségének. A projekt végül meghiúsult, és ezért fizette vissza a pénzt Pecina néhány hónappal később.
Erős nem részletezte sem azt, hogy mi lett volna a projekt, sem azt, hogy mi volt a hosszúlejáratú hitel forrása.
Bővebben írt arról, hogy milyen viszonyban van Pecinával. Mint írta, közel három étvizedes „sporttársi” kapcsolatuk van, mivel mindketten szeretnek vadászni. Erős hozzátette azonban, hogy más jelentős banki, befektetési és üzleti szereplőkkel is van hasonló kapcsolata. Állítása szerint az MFB vezetése idején nem változott a viszonya ezzel a vadászbaráti körrel, nem került hozzájuk közelebb és nem is távolodott el tőlük. Hozzátette, hogy az MFB vezérigazgatói tárgyalójában nem lőtt „magasan repülő fácánokat”, és a gemenci erdőben sem tartott vezérigazgató értekezleteket.
Erős 2010-ben, a Fidesz választási győzelme után ajánlotta fel lemondását. Erről szóló sajtótájékoztatóján közölte, az állami bank vezetése a mindenkori kormányhoz fűződő bizalmi állás. Azóta a háttérbe húzódott, és nem visel tisztséget semmilyen magyarországi cégben, és nincs információ arról sem, hogy külföldön végezne menedzseri munkát.
Pecinának régebben érdekeltségei voltak két nagy magyar vegyipari cégben, a TVK-ban és a Borsodchemben, jelenleg pedig a médiában és a bankszektorban van jelen.
|
Egy korábbi magyar állami bankár és egy médiabefektető offshore üzlete is kiderül a panamai papírokból
|
A világ legnagyobb offshore-kiszivárgásából új részletek derültek ki egy eddig rejtve maradt üzletről, amely egy magas rangú állami cégvezető és egy befolyásos osztrák befektető között zajlott még 2007 és 2009 között.
Erről a nemzetközi tényfeltáró munkában résztvevő egyik osztrák lap, a Falter számolt be kedd este megjelent cikkében. A munka magyar részébe besegített a Direkt36, amely Magyarországról vett részt a a Süddeutsche Zeitung és az ICIJ nevű tényfeltáró hálózat által vezetett projektben, és már több cikket közölt magyar offshore-érintettekről.
Ennek a mostani ügynek a magyar főszereplője Erős János, aki 2002 és 2010 között az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezette. Az osztrák főszereplő Heinrich Pecina, az egyik legismertebb osztrák üzletember, aki régóta jelen van Magyarországon jelentős befektetőként. Jelenleg a befektetőcégein keresztül az FHB Bankban, illetve a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot, a Világgazdaságot és több megyei lapot is kiadó Mediaworks Hungary Zrt.-ben van érdekeltsége.
| null | 1 |
https://444.hu/2016/04/05/egy-korabbi-magyar-allami-bankar-es-egy-mediabefekteto-offshore-uzlete-is-kiderul-a-panamai-papirokbol
|
2016-04-05 20:50:00
| true | null | null |
444
|
Több mint 27 millió forintért bérel két és fél évre egy Audi Q7-es luxusterepjárót felsővezetői számára az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Ennyi pénzből akár meg is vehetnék az autót, a pénzintézet szerint azonban a bérlés számukra kedvezőbb, a terepjáróra pedig azért van szükségük, mert időnként nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket kell felkeresniük.
"Olyan járművet keres, amely munkába menet éppoly kényelmes, mint a hegyek között? Egy autót, amely az ön eleganciáját, egyéniségét és ízlését tükrözi?" - ezzel a szöveggel próbál kedvet csinálni az Audi hivatalos honlapja a német gyártó egyik legdrágább, csúcskategóriás modelljéhez, a Q7-eshez. A luxuskocsik és a terepjárók tulajdonságait ötvöző, 2006 óta kapható autó egyfajta státusszimbólummá nőtte ki magát Magyarországon, és 2007 óta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is büszkélkedhet eggyel - derül ki a Közbeszerzési Értesítő szombati számából, amelyben a jármű lízingeléséről szerepelnek részletek.
Az állami tulajdonú pénzintézet bő két évvel ezelőtt írt ki közbeszerzési eljárást az autóbérlésre, és már a felhívásban külön szerepelt, hogy "egy darab AUDI Q7 típusú vagy azzal egyenértékű" autót akarnak beszerezni. Végül egy 4,2 literes, nyolchengeres, turbódízel modell mellett döntöttek, amely még a Q7-családon belül is a drágábbak közé tartozik. Az Audi honlapja szerint ennél csak a 12 hengeres dízel verzió kerül többe, igaz, ezek az adatok már az új, 2009 elején bemutatott, némileg felfrissített modellekre vonatkoznak.
Biztonság és presztízs
Az MFB az [origo] kérdésére közölte, hogy az autót a cég felsővezetői használhatják, akiknek azért van szükségük a luxusterepjáróra, mert "sok a zöldmezős beruházás, amelyeket nehéz terepen lehet megközelíteni". Hozzátették, hogy emellett a "személyi biztonság érdekében" használják a Q7-est a pénzintézet vezetői, illetve a bankba érkező külföldi vendégek. Kérdésünkre közölték, hogy a kiválasztásnál is a biztonság, illetve a tartósság volt a szempont, és csak harmadsorban játszott közre a "presztízs, amit egy állami fejlesztési banknak itthon és külföldön egyaránt tartania illik".
Az MFB vezérigazgatói, Erős János és Czirják Sándor - időnként nehéz terepre mennek
Az MFB úgynevezett operatív lízing keretében bérli az autót 30 hónapra, amelyet követően a bérbeadó visszakapja a járművet. A 2007-ben megkötött szerződésben az szerepel, hogy a bank ezért bruttó 27,7 millió forintot fizet, az Audi-honlap szerint azonban ennél jóval kevesebbért, 23,3 millió forintért meg is lehet vásárolni azt a modellt, amelyet az MFB bérel. A bank szerint azonban számukra a bérlés jobban megérte, mert azt költségként elszámolhatták, míg ha megvásárolják, akkor az beruházásnak számított volna.
Azzal azonban semmiképp sem járt jól a bank, hogy svájcifrank-alapú lízinget kötött, és így az utóbbi egy év árfolyamváltozásai - hasonlóan a lakosság egy jelentős részéhez - hátrányosan érintették. A bérleti díj megemelkedett, így - ismerte el némi önkritikával az MFB - "az eredeti megfontolás és döntés más aspektusban jelenik meg".
Állami kötődések
A bank hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nyereséges - a mérlegkimutatás szerint 2008-ban 5,7 milliárd forint profitot termelt -, és állami tulajdonban van ugyan, de nem az adófizetők pénzét költi. Elsődleges tevékenysége az, hogy kedvezményes hitelt nyújt különböző fejlesztésekhez, és a jogszabályok szerint csak megtérülő ügyleteket finanszírozhat, tehát elvileg nem mehet bele olyan kockázatos befektetésekbe, amelyeket aztán az államnak kellene megtérítenie.
Az MFB állami kötődése azonban ettől függetlenül nyilvánvaló, a 2008-as költségvetési törvény például 400 milliárd forintos készfizető kezességet tartalmazott a bank számára - derül ki a pénzintézet tavalyi évéről szóló könyvvizsgáló jelentésből. A cég vezérigazgatóját pedig a "tulajdonosi jogok gyakorlója", vagyis a gazdasági miniszter nevezi ki. Az MFB-nek 2002 óta két vezérigazgatója is van, Czirják Sándor és Erős János. Utóbbi akkor került a bank élére, amikor Medgyessy Péter lett a miniszterelnök, akivel jó viszonyban vannak. Czirják és Erős a szerződés értelmében év végéig használhatja a Q7-est, utána meg kell elégedniük a másféle Audi-modellekből, Volkswagenekből és Skodákból álló autóparkkal.
|
Luxusterepjárót bérel 27 millióért az állami bank
|
Több mint 27 millió forintért bérel két és fél évre egy Audi Q7-es luxusterepjárót felsővezetői számára az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Ennyi pénzből akár meg is vehetnék az autót, a pénzintézet szerint azonban a bérlés számukra kedvezőbb, a terepjáróra pedig azért van szükségük, mert időnként nehezen megközelíthető beruházási helyszíneket kell felkeresniük.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2009/06/audi-q7es-terepjarot-berel-a-magyar-fejlesztesi-bank
|
2009-06-12 20:52:00
| true | null | null |
Origo
|
Tízmilliós szerződést kötött a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átvilágítására a XI. kerületi önkormányzat. A meghívásos pályázaton a nyertes vállalkozás kiválasztásáról és megbízásáról Újbuda DK-s polgármestere, László Imre saját hatáskörben dönthetett. Az ő választása pedig
a Stark Capital Zrt.-re esett.
Erről tanúskodik az a birtokunkba került vállalkozói szerződés, amelyet 2020. május 29-én szignózott a polgármester és a nyertes cég vezetője, Bató Csaba. Batón, és a céget a cégnyilvántartás szerint tulajdonló Erős Dánielen keresztül a Stark Capital a volt MFB-vezér Erős Jánoshoz köthető, akiről 2016-ban írta meg a Direkt36, hogy offshore cége üzletei miatt 2014-15-ben
pénzmosás gyanújával nyomoztak az osztrák hatóságok.*
Erős János a Panamában bejegyzett Garuda Group nevű cégével 2007 és 2009 között keveredett olyan osztrák bizniszekbe, amelyek fölkeltették a hatóságok gyanúját. A Garuda ausztriai partnere pedig nem más volt, mint a csodálatos Heinrich Pecina, az ember, aki megvette Orbán Viktornak a magyar sajtót, és aki bezáratta a Népszabadságot. A gyanús üzlet a Panama-iratok kiszivárogtatása révén került az osztrák hatóságok látókörébe: az akkoriban – még MSZP-kormányok alatt – az állami Magyar Fejlesztési Bankot vezető Erős János cége látszólag indokolatlanul adott 5,4 millió eurónyi hitelt Pecina egyik cégének, VCC Financial Information Services GmbH-nak, néhány hónappal később viszont mindenestül vissza is fizette a hitelt az adós.
Az ügyet feltáró osztrák Falter hetilap információi szerint a bécsi ügyészség nyomozott a Garuda-ügylet után, de ez az eljárás 2015 áprilisában egy év után eredménytelenül zárult. „Pénzmosás tekintetében büntetőjogilag releváns magatartás nem bizonyítható” – idézte 2016 tavaszán a lap a hatósági indoklást.
Erős János 2010-ben a Fidesz választási győzelme után mondott le a Magyar Fejlesztési Bank vezetéséről, mondván, az állami bank irányítása a mindenkori kormányhoz fűződő bizalmi állás. Azóta háttérbe húzódott, de 2018-ban az Index írta meg róla, hogy irodája az MFB Nádor utcai épületével szemben van, és ide van bejegyezve fia, Erős Dániel cége, a Stark Capital Zrt. is. A cégvezető és Erős János között szintén egyértelmű a kapcsolat: Bató Csaba ugyanis az Erős irányítása alatt álló MFB befektetési cégének, az MFB Invest Zrt.-nek volt a vezérigazgatója. (Korábban tévesen az MFB volt vezérigazgató-helyetteseként hivatkoztunk Bató Csabára.)
Erős és a Stark Capital kapcsolatának legfrissebb bizonyítéka, hogy a budai Rác fürdőhöz tartozó szállodát és az Orom utcát alagúton összekötő siklóprojekthez a 2018-as Index-cikk szerint Bató és Erős adnak tanácsokat, miközben a beruházásért felelős projektcég egyik tulajdonosa a Stark Capital Zrt.
Mikor kiderült, hogy a László Imre vezette újbudai önkormányzat meghívta az önkormányzati cégek átvilágításáról szóló pályázatra a Stark Capitalt, a Momentum kerületi képviselői kezdtek tiltakozásba a lépés ellen.
„Átláthatatlan üzleteket bonyolító offshore cégeket tulajdonolt üzletember érdekeltségének felkérése egy ilyen átvilágításra nagyon rossz fényt vet a kerületi önkormányzatra. Nem szeretnénk, még csak közvetetten sem, együttműködni Erős Jánossal” - kommentálta a szerződéskötés hírét a 444-nek Bedő Dávid, újbudai momentumos önkormányzati képviselő. Hozzátette, a László Imre kabinetje egyelőre nem reagált érdemben a szerződéskötés ellen szót emelő képviselők tiltakozására.
Hogy ismeri-e a Stark Capital hátterét és Erős János offshore ügyeit, és ezzel együtt rendben találja-e a cég megbízását az átvilágítással, mi is megkérdeztük László Imrét. Amint válaszokat kapunk a polgármester kabinetjétől, cikkünket frissítjük.
A XI. kerületi önkormányzatnak valahogy nincs érzéke a botránymentes átvilágításokhoz: 2019 év végén annak a Czeglédy Csabának az ügyvédi irodáját bízta meg a kerület – a szintén DK-s vezetésű VII. kerülettel egyetemben – az önkormányzat szerződéseinek átvilágításával és jogi képviselettel sajtóperes ügyekben, akit korábban költségvetési csalás bűntette miatt jogerősen három év két hónap börtönbüntetésre ítélt a bíróság.
|
Erős Jánoshoz, a szoci kormányok alatt bűvészkedő exbankárhoz köthető céggel szerződött a XI. kerület
|
Tízmilliós szerződést kötött a száz százalékban önkormányzati tulajdonú cégek gazdálkodásának átvilágítására a XI. kerületi önkormányzat. A meghívásos pályázaton a nyertes vállalkozás kiválasztásáról és megbízásáról Újbuda DK-s polgármestere, László Imre saját hatáskörben dönthetett. Az ő választása pedig a Stark Capital Zrt.-re esett.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/08/05/eros-janoshoz-a-szoci-kormanyok-alatt-buveszkedo-exbankarhoz-kotheto-ceggel-szerzodott-a-xi-kerulet
|
2020-08-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Hatalmas médiaérdeklődéstől kísérve az idén januárban előkészítő ülésekkel kezdődött meg a Simonka György kormánypárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett monstre büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A politikust és társait bűnszövetkezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással, sikkasztással és okirat-hamisítással vádolja a Központi Nyomozó Főügyészség. A vádirat szerint a termelési és értékesítési szövetkezetekkel összefüggő kárérték eléri az 1,4 milliárd forintot.
Amikor januárban Simonka leült a vádlottak padjára, akkor sokak értesülésére rácáfolt a vádhatóság, hiszen voltak olyan vélekedések, amelyek szerint a Fidesz politikusa és Dél-Békés ura végül majd elkerüli a bíróság tárgyalást. Mások szerint viszont a kormánypárt vele is azt akarja bizonyítani, mintha pártatlanul működne Magyarországon az igazságszolgáltatás, ami a jogállamiság egyik legfontosabb ismérve. A Narancs.hu jegyzetírójának erről kicsit árnyaltabb a véleménye.
Volt egy bizarr jelenet
A közel 150 oldalas vádirat ismertetése, valamint a több mint harminc vádlott nyilatkozata három napig tartott a januárban a Fővárosi Törvényszéken az előkészítő ülés. A vádirat nyolc és fél év fegyházbüntetésre, valamint 750 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Mindezt a fideszes politikus nem tette meg, így elvileg a büntetési tételek emelkedhetnek. Hacsak nem sikerült azt bizonyítani a parlamenti képviselőnek és ügyvédeinek, Bánáti Jánosnak és Erdei Zoltánnak, hogy a vádiratban foglaltak eltúlzottak és légből kapottak, vagy egyszerűen semmisek.
Simonka a januári előkészítő ülésen
Simonka alapállása világos. Ő semmilyen bűncselekményt nem követett el, s egy minden elemében koncepciós eljárás folyik ellene. Az pedig minimum halottgyalázás a részéről, hogy kivégzett mártír miniszterelnökhöz, Nagy Imréhez hasonlítja magát, aki éppen azon a vádlottak padján ül, ahol most ő. Volt egy jogilag bizarr jelenete a januári előkészítő ülésnek. Ügyvédeivel való rövid megbeszélése után Simonka arra tett javaslatot a bíróságnak, hogy zárják ki a tárgyalás további követéséből Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt és lapunk munkatársát, e cikk szerzőjét, mert a továbbiakban őket majd tanúként javasolja meghallgatni a védelem. A tanácsvezető bíró arra emlékeztette Simonkát, de ami fontosabb, a jogi képviselőit is, hogy ennek a javaslattételnek nincs helye az előkészítő ülés során.
Hetente három tárgyalási nap
A januárban a Fővárosi Törvényszéken lezajlott előkészítő ülésen bejelentették, hogy a tárgyalást tavasszal folytatják. A koronavírus-járvány azonban közbeszólt és a májusra kitűzött tárgyalási napokat bizonytalan időre elhalasztották. Azóta a Narancs.hu többször érdeklődött a bíróságnál, hogy mikor várható a büntetőper folytatása. A törvényszék sajtóosztálya most újabb megkeresésünkre válaszolva megírta, tárgyalássorozat október közepén indul, s egyelőre, október végével bezárólag, kilenc tárgyalási napot tűztek ki.
Az érdemi tárgyalás a vádlottak, így Simonka György és korábbi üzlettársa, Kékessy Mihály, valamint felesége és unokahúga meghallgatásával október 13-án kezdődik, s még ezen a héten másik két napon tárgyalja a bíróság az ügyet. Majd a következő hét hétfőjére, keddjére és szerdájára ugyancsak tárgyalást tűzték ki, s ugyanígy az azt követő hétre is. A tárgyalás helyszíne minden esetben a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épülete, kezdete 9 óra. A bíróság sajtóosztálya még arra hívta fel a figyelmet, hogy a járványügyi helyzettől függően ugyan, de előreláthatólan minden határnapra kötelező lesz előregisztrálniuk az érdeklődőknek, így a sajtó munkatársainak is.
Simonka meghallgatása több mint izgalmas lehet
Várhatóan már az első tárgyalási napokon sor kerül az ügy főszereplőjének, Simonka György harmadrendű vádlott meghallgatására. A minden bizonnyal több órás meghallgatás a vádirat ismeretében sok érdekes részt tartogathat. Így azt, hogy a vádirat szerint hogyan és milyen logika mentén szerveződött meg a termelési és értékesítési szövetkezetek támogatásának lenyúlására alakult csapat, és ki volt annak a valódi irányítója? Miért volt arra szükség, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szervek számára nem lehallgatható csatornákon kommunikáljanak egymással az ügy irányítói? Ha minden rendben volt és nem történt bűncselekmény, miért akarták lefizetni a NAV nyomozóit?
Sok vádlott és sok érdeklődő a bíróságon
De előállhat egy olyan vallomással is Simonka, amely megdönti a vádiratban foglalt súlyos bűncselekmények megtörténtét. Ennek esélyét azonban csökkenti, hogy a vádlottak közül többen már vádalkut kötöttek az ügyészséggel. Ezzel aligha ártatlanságukat bizonyították, viszont fontos részleteket árulhatnak el a történtekről. Az ügy arról is szól, hogy a rendszerváltás óta eltelt 30 évben olyan súlyos bűncselekményekkel nem vádoltak politikust, mint Simonkát. Ugyanakkor a vádirat 138. oldalán szerepel, hogy ettől az ügytől már korábban elkülönítették azokat, amelyek Dél-Békésben az európai uniós forrás megcsapolásának gyanúját vetették fel. Ott a kárérték akár jócskán meghaladhatja az ebben a perben szereplő 1,4 milliárdos összeget.
Így a büntetőper mostani szereplői közül többekre, valószínűleg Simonkára is egy újabb monstre büntetőper várhat. Ettől nem teljesen függetlenül a Fidesz 2022-re már új országgyűlési képviselőjelölt keresésébe fogott Dél-Békésben.
|
Itt a Simonka-per őszi menetrendje – hosszú börtön és teljes vagyonelkobzás fenyegeti a politikust
|
Októberben kilenc tárgyalási nappal nyit majd a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják – tudta meg a Narancs.hu. Minden héten három tárgyalási napot tervez a bíróság.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/itt-a-simonka-per-oszi-menetrendje-hosszu-borton-es-teljes-vagyonelkobzas-fenyegeti-a-politikust-131877
|
2020-07-29 05:56:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Minderről néhány héttel ezelőtt nyilatkozott Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) kötegyáni polgármester viharsarki napilapban, s annak online felületén. Ehhez hozzátette, hogy az épület nincs az önkormányzat tulajdonában, ezért azt meg is kellene vásárolni, de a támogatás, azaz a Magyar Falu Program forrásai erre lehetőséget ad.
„Ezzel a beruházással is az lenne a cél, hogy a fiatalokat helyben tartsuk. Egy olyan helyet lehetne kialakítani, ami rendezvényeknek, találkozóknak adhatna otthont, ahol remek társaságok jöhetnének össze” – mondta a román határ melletti alig másfélezer lelket számláló község első embere.
Ezt követően felsorolta, hogy sikeres pályázat esetén rendbe tennék a konyhát, a termet és az egykor pultként szolgáló részt is. A településvezető kiemelte, az ingatlan nagy udvarral rendelkezik, ahol parkolóhelyeket is ki lehetne alakítani.
A viták középpontjában: a nagykocsma
Fotó: kotegyan.hu
Ami a tudósításból kimaradt
Hajdu-Szűcs Mária Kornélia nyilatkozatából, így a tudósításból azonban kimaradt, hogy a kötegyáni „nagykocsma” épületének tulajdonosa Hajdu János, aki nem csupán a polgármester asszony közeli rokona, hanem egyben a község képviselő-testületének tagja. S persze arról sem beszélt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia, hogy nagybátyja, Hajdu János már hosszú évek óta nem működteti a vendéglátó-ipari épületet és az egykor benne lévő egységet, mert nem éri meg. Ahogy arról sem, hogy hosszú évek óta zárva van. Régóta próbálja eladni, ez huzamos ideje piaci alapon nem sikerült.
Most egy pályázat kapcsán közpénzből vásárolhatja meg az önkormányzat az üres és pusztuló ingatlant, ezzel pedig aligha jár majd rosszul a képviselő és rokon, Hajdu. A kötegyáni polgármester nyilatkozata szerint a „nagykocsma” épületéből közösségi teret akar kialakítani 30 milliós pályázati pénzből.
Helyben többen nem értik ennek a beruházás az indokoltságát, ugyanis a nemrégiben pályázati pénzből teljesen felújították önkormányzati tulajdonú Ungvári Mihály Művelődési Központot, ami megfelelő helyszín fiataloknak közösségi rendezvények szervezésére is, valamint a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületnek is van egy tágas közösségi háza. Ezek a meglévő kulturális intézmények jelenleg sincsenek kihasználva. A sok hátránnyal küzdő, a román határ melletti Békés megyei községet a fiatalok aligha a közösségi helyszín(ek) állítólagos hiánya miatt hagyják és hagyták már el, mert nincs munkahely, nincs megélhetés.
Nincs alternatívája az épületnek?
Felmerült aggályok miatt írásban kereste meg a Narancs.hu Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármestert. Aki csaknem két hét után válaszolt kérdéseinkre (minősítve a témaválasztást és lapunk munkatársának munkáját – a szerk.). Emellett azt kérte, hogy nyilatkozatát teljes terjedelemben közöljük a cikkben. Mivel nem jegyzőkönyvet, hanem cikket írunk, s mondandójának hossza szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit, ezért mindettől eltekintünk. De a hallgatassék meg minden érdekelt fél elvét szem előtt tartva, ennek lényegét – fentiek mellett – közreadjuk.
A polgármester meglátása szerint „a település történetében a 2020-as év pozitív változásokat eredményezett. Egyre több család dönt a helyben maradás mellett, illetve egyre több család tér vissza településünkre. Haza húzza őket a szívük.” Ehhez hozzátette, hogy az Ungvári Mihály Művelődési Ház és Könyvtár egy olyan közösségi tér, amely nem tud bizonyos igényeknek megfelelni. Családi rendezvényekre a színpad előtti teret használják. Nincs konyhája. Csak egy pici teakonyha, ahol még főzési lehetőség sincs. Már maga a családi rendezvények megtartásának helyszíne is problémát okoz településünkön.
Majd arra emlékeztetett, hogy a régi „nagykocsma” épülete egy kultikus hely. Itt vendéglátó egységet nem akarnak üzemeltetni, viszont minden infrastrukturális adottsággal rendelkezik, amely előnyt jelent. Rengeteg anyagi forrást meg lehet spórolni a már kialakított helységeknek köszönhetően. Összegzése szerint: ennek „az épületnek nincs alternatívája.”
Emellett azt írta a Narancs.hu-nak írt válaszlevelében, hogy az épület vételára nem a Hajdu János által megállapított összeg, mely korábban az interneten ingatlanhirdetésben szerepelt. „Annál jóval alacsonyabb összeg tekintettel arra, hogy hivatalos értékbecslőt kértünk. Tehát így ebben hol is van a nyerészkedés?” – kérdezett vissza Hajdu-Szűcs Mária Kornélia. Azt viszont elismerte, hogy a nagykocsmát korábban eladni kívánt Hajdu János szoros rokoni kapcsolatban áll vele.
Amin a polgármester átsiklott
A Narancs.hu részéről mindehhez hozzátesszük: „nyerészkedésről” nem írtunk. Arról viszont igen, hogy két hasonló intézmény van Kötegyánban, ami legalábbis elgondolkodtatásra késztet többeket a formálódó 30 millió forintos beruházás kapcsán. A polgármester levelében azonban említést sem tesz, hogy a nemrégiben felújított művelődési ház mellett helyben még rendelkezésre áll a Kötegyáni Baráti Kör Egyesület tágas közösségi háza is. De arról sem, hogy a helyi, önkormányzati óvodában jól felszerelt, modern konyha van, állandó személyzettel, amely rendezvények kiszolgálására is képes.
Másrészt átsiklik a tény felett, hogy rokonának közel tíz éve nem sikerült értékesíteni a szóban forgó ingatlant piaci alapon, most azonban egy közpénzből megvalósuló projekt keretében mégis lehetőség kínálkozik erre.
Kötegyán első embere egyetlen számmal vagy adattal nem támasztja alá azt az állítását, hogy ebben az évben a községben egyre többen döntene a helyben maradás vagy a visszaköltözés mellett. Mindennek értékelésére az évből eltelt alig hat hónap meglehetősen rövid időnek tűnik. Ugyanakkor tény, hogy egy gyorsan fogyó és vészesen elöregedő településről van szó, ahonnan már évtizedek óta nem csak a fiatalabb, de a középgeneráció meghatározó része is távozott. Helyben nincs valódi munkahely, csak közmunka.
Egy 2015-ös adat szerint mintegy 1400 élnek a településen. De közülük sokaknak, bár itt van a bejelentett lakhelyük, de életvitelszerűen már nem itt élnek. Emellett több román állampolgár vett Kötegyánban olcsón ingatlant, ugyanis a magyar egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez és itteni vállalkozásaik működtetéséhez szükséges a magyar lakcím. Ők sem itt élnek.
A helyi általános iskolába nagyon kevesen járnak, a létszámot a szomszédos Sarkadról áthozott gyerekekkel növelik. A helyi iskola a létszámgondok miatt már az önállóságát is elvesztette.
Hajdu János és Kovács József, a térség parlamenti képviselője
Fotó: Kovács József/Facebook.com
„Ebből az aspektusból még nem gondoltam át”
A Narancs.hu megkereste az ügy másik érintettjét, Hajdu Jánost, aki agrárvállalkozóként él a Békés megyei kisközségben. Azt kérdeztük tőle, hogy megvalósíthatósági, jogi és etikai szempontból lát-e kivetni valót a formálódó projekttel kapcsolatban? Hajdu válaszában elmondta, a Magyar Falu Program kiírására még nem kaptak pozitív választ. Ehhez hozzátette, hogy az általunk mondott aspektusból még nem gondolta át a dolgot, de majd megteszi.
Ezek szerint Hajdu megfeledkezett arról, hogy a települést vezető polgármester nagybátyja, s arról is, hogy jelenleg is a képviselő-testület tagja. Hajdu 1990 óta (!) képviselő Kötegyánban, az előző önkormányzati ciklusban alpolgármester volt. De elfelejtkezett arról is, hogy hosszú évek óta nem működteti, és huzamos ideje árulja azt a nagykocsmát, amelyet a rokon polgármester és a képviselő-testület, amelynek ő is tagja, most éppen új közösségi háznak álmodott meg.
(Címlapfotónkon a 2019-es önkormányzati választáson győztes kötegyáni csapat. Középen Nemes János leköszönt polgármesterrel és rózsaszín pólóban, kezében borosüveggel, Hajdu-Szűcs Márai Kornélia polgármester. A felvétel forrása: Kovács József/Facebook.com.)
|
Rokoni szálak és összefonódások a Magyar Falu Program 30 millió forintos projektjében a végeken
|
Közösségi teret alakítanának ki a nagykocsmaként ismert, a település központi részén lévő épületből. Erre ad be pályázatot – 30 millió forintos támogatást remélve – Kötegyán a Magyar Falu Program keretében – nyilatkozta Hajdu-Szűcs Mária Kornélia polgármester. Arról azonban a településvezető nem beszélt, hogy néhány aggály felmerül projekttel szemben.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/rokoni-szalak-es-osszefonodasok-a-magyar-falu-program-30-millio-forintos-projektjeben-a-vegeken-131941
|
2020-07-30 06:08:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslistából.
A szerződéslistán alapvetően szokásos tételek szerepelnek: például, mint minden más költségvetési szerv, a PIM is a 4iG-től kell megrendelje az informatikai eszközeit, és a Balásy Gyula féle Lounge-csoporttól a kommunikációs szolgáltatásokat, de a kisebb értékű szerződéseknél azért akad némi mozgástér.
Így juthatott megbízáshoz a Doutdes Bt. is, ahol a PIM-et vezető Demeter barátja, a gitáros eszmetörténész Megadja Gábor a 2016-os cégalapítás óta beltag. Bár a tételsorban nem számít magas összegnek, a 6,6 millió forint jelentősnek mondható egy olyan vállalat életében, amely 2018-ban összesen 3 millió forint bevételt könyvelhetett el.
Május elején az Index épp csak megemlítette, hogy a PIM Hajónapló című műsorát Demeter zenekari társa, a szintén a Loyal együttesben pengető Megadja Gábor igazgatja.
Az érintettek válaszul váratlan, öt bekezdéses Origo-interjúban magyarázták el, hogy könnyűzenei karrierjüket csak „haladárok” mossák össze közéleti tevékenységükkel, és nem Orbán-poszter alatt, haptákba vágva éneklik a dalaikat, hanem van életük a politikán kívül is. A beszélgetés annyira jó hangulatúra sikeredett, hogy az Origo vezető elemzést is közölt a századvéges rockerek új lemezéről, amin „úgy játsszák a riffeket, ahogy azt csak a rock félistenei tudják.”
Demeter elmondása szerint a Loyal összeférhetetlenség miatt nem pályázhat sem a PIM, sem az NKA könnyűzenei pályázatain, így a zenekar inkább vesztese a két gitáros közéleti szerepvállalásának, semmint győztese. Az összeférhetetlenség a gitárosok közti tanácsadást nem érinti.
A magyarázkodás azért hatott furán, mert Demeter a politikai nyerészkedők egy jelentős részével ellentétben legalább nyíltan és egyenesen vállalja orbánizmusát, és az azzal járó kultúrharcot; nem hazudja el a közélet megosztottságát sem, és ez a szempont nyilván érvényesül a pénzosztás során is. Ő tényleg az orbánizmus lehető legmagasabb szintű minőségét képviseli: még a politikai munkát is azért élvezi, mert Orbán Viktor arra kérte, hogy élvezze.
Megadja Gábor évekkel ezelőtt még a Fidesztől egy lépéssel távolabb álló, magát független jobboldali közösségként hirdető jobbklikkes-mandineres kör emblematikus tagja volt, de mióta saját utánpótlását is bedarálta a Fidesz, a jobboldali média kormánypárti megmondóembereként tűnt fel, és a Századvég elemzőjeként is tevékeny.
2019 év elejéig az Echo TV egyik arca volt, de miután egy adáson keresztül „jákobpéterezte” a Jobbik elnökét, Jakab Pétert, levették a műsorról. A Hajónapló című műsorból aztán azért kellett távoznia pajtásaival együtt, mert egyik megmondótársa a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján németek kiirtásával viccelődött. Megadja mindkét eset után bocsánatot kért, és az utóbbit követően így tett Demeter is.
Update: "Megadja Gábor barátom gyakorlatilag a főigazgatói (..) pályafutásom kezdetétől tanácsokat ad nekem," reagált Demeter Szilárd a Facebook-oldalán. Azért választotta többek közt, mert
"az egyik legokosabb ember, akit megismertem, széleskörű műveltséggel, olvasott és olvas a mai napig,
"nem foglya egyetlen elitkulturális érdekkörnek sem, tud kívülről nézni,
illetve "lát a pályán.."
"Ezért fizetést kap, naná, a jó munkát megfizetik," tette hozzá.
|
Évi 6,6 millióért kér tanácsot zenekari pajtásától Demeter Szilárd
|
6,6 millió forintot fizet a Petőfi Irodalmi Múzeum a Doutdes Bt.-nek stratégiai „tanácsadó tevékenységért” 2020-ban - derül ki az intézmény honlapján közzétett idei szerződéslistából.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/08/06/evi-66-millioert-ker-tanacsot-zenekari-pajtasatol-demeter-szilard
|
2020-08-06 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság.
Mint az a leadott beszámolóból kiderül, a fémáru, szerelvény, fűtési berendezés nagykereskedelmével fő tevékenységként foglalkozó cég az előzőnél 6 millióval több árbevételt könyvelhetett el tavaly, 136,6 millió forintot. És mivel ezzel párhuzamosan a ráfordítások összességében még csökkentek is, ezért közel 70 százalékkal nagyobb nyereséget tudtak végeredményben kimutatni. Az előző évi 21 millió forint után 35,5 millió maradt a cég kasszájában.
A Kocsis-családtól eddig sem állt nagyon távol az osztalékfizetés - 2010 óta csupán három évben nem történt ilyen -, ezt a gyakorlatot ezúttal is folytatták és minden eddiginél több pénz jutott a családtagokhoz. A Kft.-ben egyébként Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője mellett még három családtag tulajdonos, egyformán 25-25 százalékos részesedéssel. Ez azt jelenti, hogy a kifizetett osztalékon is ilyen arányban osztoznak.
A beszámoló mellé csatolt határozat alapján összesen 51 millió forintot vettek ki a Hobby Key Kft.-ből, ami azt jelenti, hogy Kocsis Máté önállóan 12,75 millió forinthoz jutott.
A kivett osztalék gyakorlatilag három "zsebből" került összegyűjtésre. A dokumentum szerint a 2019-es év nyereségét, a 35,5 millió forintot teljes egészében kiutalták, ezt kiegészítették még 15,5 millió forinttal az előző évek eredményeit halmozó eredménytartalékból, illetve véglegesítették a kiosztott 6 millió forint osztalékelőleget. Így jött össze az 51 millió forint.
A korábbi években egyébként legfeljebb néhány millió forintot vett ki a Kocsis-család a cégből, 2018-ban például "csak" 3,6 millió forintot. Ebből az összegből 900 ezer forint jutott a tulajdonosi hányad alapján Kocsis Mátéra. 2010 óta összesen 75,1 millió forintot fizetett ki osztalékként a Kocsis-család, amiből a fideszes képviselőhöz 18,7 millió forint jutott.
Bár a kifizetett osztalék nagysága elméletileg a képviselő vagyonnyilatkozatából kiderülhetne, ám Kocsis Máté az egyéb jövedelem soron nem szokta számszerűsíteni azt, hogy mennyi osztalékot biztosított neki a Hobby Key Kft. Jellemzően a vonatkozó sorba csak annyit ír: "osztalék (forgalomtól függően)".
|
51 milliós rekordosztalékot vett ki cégéből a Fidesz frakcióvezetője és családja
|
Rekordösszegű pénzt vett ki Kocsis Máté és családja az általuk vezetett cégből tavaly - derül ki a Hobby Key Kft. 2019. évi beszámolójából. Mindez azért is jöhetett létre, mert a korábbiaknál jövedelmezőbb gazdálkodást folytatott az üzleti évben a társaság.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/51-millios-rekordosztalekot-vett-ki-cegebol-a-fidesz-frakciovezetoje-es-csaladja.html
|
2020-08-07 18:05:48
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság végzését, amivel egy hónapra elrendelte Joób Márton és hét társa letartóztatását. Ez azt jelenti, hogy a bűnszervezetnek mind a nyolc gyanúsítottja jogerősen is letartóztatásban marad.
A szegedi baloldali önkormányzati képviselőt és társait azzal gyanúsítják, hogy fiktív számlázással 254 millió forintos hátrányt okoztak a költségvetésnek. A megalapozott gyanú szerint a szórólapterjesztéssel foglalkozó – a bűnszervezet tetején álló szegedi székhelyű – gazdasági társaság a 2013 és 2017 vége közötti időszakban valós gazdasági esemény nélküli számlákat fogadott be fiktív számlák kiállítására létrejött cégektől. A számlázási lánc tetején álló cég a szórólapterjesztést négy megyében folytatta, jellemzően be nem jelentett alkalmazottakkal.
Költségei fedezésére, valamint az áfafizetési kötelezettségének csökkentésére három különálló számlázási láncot alkotó cégcsoporttól fogadott be fiktív számlákat. A számlázási láncban levő cégek kizárólag a fiktív számlák kibocsájtására jöttek létre, és a láncok legalján olyan gazdasági társaságok álltak, amelyek vagy nem teljesítették adóbevallási kötelezettségüket, vagy ha tettek is bevallást, az adót már nem fizették meg.
A bűncselekményt megvalósító tevékenység leplezése végett a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után a fennmaradó összeget visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez.
Az őrizetbe vett gyanúsítottak között a számlázási láncok tetején álló cég vezetője, azaz Joób, valamint a szórólapterjesztést koordináló területi vezetők, és a fiktív számlázó cégeket biztosító személyek vannak. Az eddigi adatok szerint a költségvetést ért vagyoni hátrány összege meghaladja a 250 millió forintot. A nyomozás során gyanú merült fel arra is, hogy a bűnszervezet tetején álló cég vezetőjének másik, építőipari tevékenységgel foglalkozó cége is fogadott be fiktív számlákat, mintegy hárommillió forint adótartammal.
A törvényszék döntésével a Kecskeméti Járásbíróság határozata véglegessé vált, vele szemben további jogorvoslatnak nincs helye.
|
Jogerősen is börtönben marad Joób Márton a társaival
|
A Kecskeméti Törvényszék helybenhagyta a Kecskeméti Járásbíróság végzését, amivel egy hónapra elrendelte Joób Márton és hét társa letartóztatását. Ez azt jelenti, hogy a bűnszervezetnek mind a nyolc gyanúsítottja jogerősen is letartóztatásban marad.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/08/06/jogerosen-is-bortonben-marad-joob-marton-a-tarsaival/
|
2020-08-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Fidesz;trafik;dohányipar;fideszes holdudvar;
2020-08-08 06:40:00
Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák
Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz.
Mára látszik, hogy érdemes volt átvészelni az országos botrány heteit az akkor kiválasztott trafikosoknak 2013-ban, vagyis hogy csalásgyanús, irányított pályázaton szereztek dohánykoncessziókat. Bár a közel 5300 trafik jövedelmezősége a 2013 előtti időszakhoz képest gyengült, vannak olyan dohányboltok - és jellemzően ezek kerültek kormányközeli kézbe -, amelyek óriási bevételt termelnek, stabil egzisztenciát nyújtva tulajdonosaiknak.
A hét évvel ezelőtt első körben kiosztott háromezer koncesszióból nagyjából 1500 volt közvetlenül a Fideszhez, illetve a kormánypárt gazdasági hátországához – Continental Zrt., Tabán Trafik, CBA, Vimpex – köthető.
Igazi trafikos családdá avanzsált a korábban a Fidelitast vezető Böröcz László fideszes képviselő rokonsága: testvére öt trafikjogot kapott Szombathelyen. Az Alfa Dohány Bt. a kezdettől a legjövedelmezőbb cégek között volt, 2019-ben az öt trafik már 1,2 milliárd forgalmat bonyolított le és 84 milliós adózott nyereséget termelt.
Böröcz feleségének is köze van két trafikkoncesszióhoz, mégpedig Dunakeszin. A Kezew Bt. a többnyire százmillió feletti forgalom ellenére zsinórban mínuszban zárta az utóbbi éveket. 2019-re viszont a 239 milliós árbevételhez azért sikerült egy közel nyolcmilliós nettó nyereséget összehozni.
Trafikos famíliának mondható a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát is éveken át kézben tartó Szatmári Kristóf képviselőé is. Az egykori Vállalkozók Pártjából a Fideszbe átnyergelt volt kamarai elnök családjához összesen 11 trafik köthető. Édesanyja, Szatmáriné Jahl Angéla Bagó-ért Bt.-je ugyan csak egy trafikkoncessziót kapott, ám a cég nevétől elütően igazi aranybánya. Az utolsó mérlegadat szerint a 355 milliós bevételből 36 millió forint tiszta profitot termelt, a trafikpályázat óta eltelt évek alatt több mint 100 milliós tiszta nyereséget hozott.
A rutinos kereskedőnek ismert Jahl Angéla az üzleti sikerhez elengedhetetlen hatodik érzékkel is rendelkezik: a trafikos céget 2013 januárjában alapította, amikor még nem lehetett tudni, hogy ki nyeri majd a trafikpályázatot. A Bagó-Ért Bt.-nek résztulajdona van a szintén rendkívül jó helyen, Kőbánya kispesti metró végállomásnál is trafikot tartó TörőPex Bt.-ben. A cég tavaly 1 milliárdos forgalma mellé 83 milliós nyereséget söpört be.
Ezek után finoman szólva is sajátosnak tűnt, hogy 2014-ben éppen Szatmári Kristóf nyújtotta be a parlamentnek a dohányszektor egészségügyi különadójára vonatkozó javaslatot, amelynek megfizetése alól éppen a dohány kiskereskedők, így többek között a családja maradtak ki.
Voltak olyanok is, akik nem is indultak a koncessziós pályázaton, hanem csak később startoltak rá a jól jövedelmező helyeken lévő trafikokra, így a botrányt is megúszták. A jelek szerint ilyen volt a jelenleg súlyos bűncselekményekkel vádolt Simonka György politikus családja is. Simonka – szintén bűnvádi eljárás alá vont - unokahúga a kültagja a Déliker Trade Bt.-nek, amely a nyilvántartások szerint öt dohánykoncessziót birtokol. A cégből gyakorlatilag ömlik a pénz: a forgalma már 2015-re meghaladta a félmilliárdot, 2018-ra pedig 800 millió volt, miközben 42 milliós nettó nyereséget termelt.
Még több pénzt hozott a Tabacum Bt., amelyben Simonka - a trafikpályázat idején alig húsz éves - unokaöccse a kültag. A nyilvántartás szerint négy koncessziót birtokló cég forgalma folyamatosan 900 millió feletti volt, és évről-évre 10 és 38 millió közötti adózott nyereséget termelt.
Ha nem is rokoni, ám meglehetősen szoros volt a kapcsolat Rogán Antal – volt ötödik kerületi polgármester, ma propagandaminiszter – és a trafikpályázaton az ötödik kerületi koncesszió jó részét besöprő Csetényi Csaba-Krskó Tibor páros között. Túl azon, hogy a kommunikációs célú, milliárdos közbeszerzéseket éveken át zsinórban elnyerte a vállalkozópáros, Csetényi még közvetlen szomszédja is volt az akkor még a pasaréten lakozó Rogánéknak. Bár a duó időközben kiesett a pixisből, vigasztalódhatnak az ötödik kerületi trafikjaikkal.
A négy trafikot tulajdonló Szivar Torony City Bt. - ennek beltagja Krskó Tibor - minden évben milliárd feletti forgalmat tudott magáénak 30 és 100 millió közötti adózás utáni nyereséggel. Valamivel kevésbé produktív, ám takaros summát hoz az egy koncessziós Szivartorony River Bt., így 2018-ban 290 milliós árbevétel mellett már 17 millió forintos nyereséget termelt. A közvetlenül Csetényi Csabához köthető, két koncessziót magáénak tudó Szivar Torony Castle Bt. 2018-ban 636 milliós árbevétel mellé 38 milliós üzemi nyereséget termelt.
Dohánynagyker: unortodox üzlet, valós milliárdok
Monopoljoga van a trafikok áruval való ellátására a 2015-ben létrehozott Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft.-nek. A feladatra pályáztatás nélkül kiválasztott vállalkozás egyben élő cáfolata a trafikrendszert övező kormányzati propagandának, hiszen a dohánytermékek trafikokba száműzése egyáltalán nem csökkentette az egészségkárosító dohányzást. A cég forgalma tempósan nőtt, a kezdeti, 516 milliárdról tavaly 671 milliárdra, a nettó nyeresége 3,3-ról 4,4 milliárdra.
A cégnek két tulajdonosa van, a British American Tobacco (BAT) és egy hódmezővásárelyi dohánycég, a Tabán Trafik. A fő tulajdonos az utóbbi vállalkozás.
Valószínűleg nem elválasztható a dohánynagyker létrehozásától – illetve a BAT és a Fidesz egymásra találásának a tanúsága –, hogy az ODBE gründolásával egyidőben a BAT felügyelőbizottsági tagja lett Lánczi Tamás politológus. Az nem világos, hogy értene a dohánykereskedelemhez, ám Lánczi Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó jobbkezeként is ismert.
Az ODBE-ben is feltünedeznek érdekes figurák, így a Simicska Lajos fő bizalmasának számító - ennek megfelelően Simicska bukása után egy időre mellőzött - Németh Lászlóné volt fejlesztési miniszter nemrégiben a cég felügyelő bizottsági tagjaként bukkant fel.
A cég egyik vezetőségi tagja Fodor Sándor, aki korábban az ODBE szóvivőjeként nyilatkozott. Őt a cégbíróság nemrégiben eltiltotta a cégvezetéstől, 2020 végéig. A pontos ok nem ismert, ám a harmincas éveinek elejét taposó szakember mögött már változatos vállalkozói múlt van, több cégét kényszertörölte a bíróság.
Piaci mozgások, új szerződések
Nem mindenkinek lett aranybánya a trafiküzlet, a kezdeti viszonyokhoz képest az üzemeltetői kör negyede-ötöde kicserélődött. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. lapunknak küldött tájékoztatójából kiderül: a trafikrendszer 2013 júliusi indulása óta 983 koncessziós szerződés szűnt meg, azaz durván a trafikok ötöde.
Ugyanakkor az ismételt pályáztatások nyomán 838 új koncessziós szerződés is született. Az eltűnő és újjászülető trafikok területi eloszlása nem ismert, ám valószínűsíthető, hogy az erősebb vásárlóerejű fővárosi és nyugati határ menti területek trafikjai kevésbé, míg az északi és keleti országrészen lévő dohányboltok üzemeltetői nagyobb arányban cseréltek gazdát.
A meglévő trafikosok termelékenységét hivatott bebiztosítani, hogy míg eleinte minden 2000 lakosra volt kiadható egy koncesszió, addig ez előbb 3000-re, majd tavaly decemberben négyezer főre nőtt. Szintén komoly, színfalak mögötti lobbiharcra utal, hogy eleinte a hipermarketekben is lehetett koncessziókat kapni. Ennek nyomán például az Auchan áruházak zömében éppen az akkori felcsúti alpolgármesterhez (Mészáros László azóta már a település polgármestere lett) köthető érdekeltségek kaptak dohányboltot.
Később a kormány meghajolt az utcai trafikoshálózatokat részben markában tartó néhány nagyobb szereplő lobbierejének, és kitiltották a hipermarketekből a dohányárukat. A távozásra kényszerített - szintén kormányközeli - trafikosoknak csak az egyik szeme sírhatott: amíg üzemeltek, irgalmatlan, több százmilliós forgalmat bonyolítottak le, sokszor üzleteként.
|
Kaszálnak a fideszes trafikosfamíliák
|
Röpködnek a több százmilliós bevételek és a több tízmilliós nyereségek azoknál a kormányközeli cégeknél, amelyek irányított pályázatokon jutottak koncesszióhoz.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3087575_kaszalnak-a-fideszes-trafikosfamiliak
|
2020-08-09 09:50:00
| true | null | null |
Népszava
|
Még mielőtt azonban rátérnénk, mi is a Megafon Központ célja, érdemes egy pillantást vetni Kovács István munkahelyére, az Alapjogokért Központra.
Az Alapjogokért Központ vállaltan a Fidesz pénzéből működik
A budapesti székhelyű, 2013 óta működő jogi elemző- és kutatóintézet leginkább egy fiatal jobboldali jogászokat becsatornázó műhelyként értelmezhető. A kormánnyal való szívélyes viszonyukat mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Szánthó Miklós igazgató 2017-ben, az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában Baló kérdésére készséggel elismerte, hogy a Polgári Magyarországért Alapítvány finanszírozza az Alapjogokért Központot. Egyébként a Polgári Magyarországért Alapítványról elmondta,
„ez a Fidesznek a pártalapítványa, illetve többek között jegybanki alapítvány is, és én személy szerint nagyon büszke vagyok rá, hogy akár Balog Zoltán, akár Kövér László, akár Matolcsy György támogatásra érdemesnek tart minket.”
Szánthó azóta nagyot lépett előre a NER képzeletbeli ranglétráján, így ma már nemcsak az Alapjogokért Központ igazgatója, hanem a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, vagyis a KESMA kuratóriumi elnöke is.
Gulyás Gergellyel kifejezetten jó viszonyt ápolnak
A Magyar Narancs egy három évvel ezelőtti cikkében azt írja, jogászkörökben az az általános vélemény, hogy az Alapjogokért Központ elég szorosan „be lehet kötve” a fideszes Gulyás Gergelyhez, a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. Szintén ebből a hosszú és alapos írásból lehet tudni azt is, hogy
a Központ 2013-as alapításának évében a Fidesz 31,6 millió forinttal támogatta a szervezetet, 2017-ig pedig több mint 224 millió forintnyi közpénzt kapott a nagyobbik kormánypárt és a jegybank alapítványaitól.
Érdemes megjegyezni, hogy az alapítványokkal és egyesületekkel szemben a nonprofit kft. működési forma miatt az Alapjogokért Központnak nem kell tételes kimutatást közzétennie támogatóiról, ami enyhén szólva nem könnyíti meg a tisztánlátást.
Múlt hónapban 100 milliót kapott a Polgári Magyarországért Alapítvány a Fidesztől
Apropó, ha már az alapítványoknál tartunk, a Matolcsy György által alapított, fentebb már említett Polgári Magyarországért Alapítvány információk szerint jó két évnyi készülődés után idén februárban irodát nyitott Brüsszelben. Mint azt Balog Zoltán, az alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, az a céljuk, hogy a „brüsszeli buborék” megismerje az igazi Közép-Európát. Úgy tűnik, nem kell azért annyira aggódni, maradt még a kasszában pénz: az alapítvány weboldalán elérhető Támogatói fülön található adatokból látható,
éppen egy hónappal ezelőtt, 2020 júliusában egy igen jelentős, 100 millió forintos apanázst kaptak a Fidesztől.
Néhány éve Keszthelyi Erik is feltűnt az Alapítvány támogatójaként
A hatalmas összeg mellett szinte csak zsebpénznek tűnik az a 2015. és 2017. februári, 3-3 milliós támogatás, ami Keszthelyi Eriktől érkezett. Keszthelyi egy igen érdekes figura, a 444.hu három évvel ezelőtti portréja szerint az egykori szekszárdi pincér az állami cégektől származó milliárdos bevételeinek köszönhetően egészen röviden idő alatt a hazai biztosítási piac királyává vált.
A Mészáros Lőrinccel közös Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. ügyvezető igazgatója legutóbb alig két hónapja azzal került be a hírekbe, hogy többségi tulajdont vásároltak az Insurance Partners Biztosítási Alkusz Kft.-ben, ezzel a lépéssel pedig bekebelezte piaci riválisát. Érdekesség, hogy a vállalkozás székhelye Felcsútra van bejegyezve.
Mit akar a Megafon Központ?
A június végén elindított, Kovács István saját projektjének számító Megafon Központot elmondása szerint azért hozta létre, hogy a
„közösségi médiát cunamiként elárasztó, a nyílt társadalom hálózata által finanszírozott, balliberális tartalmak ellen felvegye a harcot.”
Mint azt a Központ vezetője nem sokkal az indulásuk után több kormányközeli propagandalapban elmondta (mandiner, PestiSrácok, KarcFM), céljuk, hogy a jobboldali, konzervatív hangokat felerősítsék a közösségi médiában, ehhez pedig ingyenes képzéseket is biztosítanak a jelentkezőknek.
„A Magyarország jövőjéért dúló harc itt dől el, ezért össze kell fognunk!”
Egész pontosan ezt írják: „Olyan online közösségeknek adunk otthont, amik akár politikai, akár piaci okok miatt alig jutnak levegőhöz, továbbá ”a Megafon Központnál nem kevesebbet vállaltunk, mint hogy megtaláljuk a nemzeti érzelmű kortársainkat, felerősítsük a hangjukat, hozzájáruljunk a sikerükhöz, közösséget hozzunk létre.”
A jelenleg 53 feliratkozóval rendelkező YouTube-csatornájukon mindössze egyetlen bemutatkozó videó található, vagyis úgy tűnik, egyelőre nem viszik túlzásba a professzionális, „konzervatív” és „nemzeti” tartalomgyártást.
Fiatal fideszes véleményvezéreket és Facebook-katonákat képeznek
A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint májusban 3 millió forintos alaptőkével elindított Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.-nél mindössze egy fő dolgozik, miközben weboldaluk GYIK-jében ezt írják: „A Megafonban jelenleg egy kis számú, de lelkes csapat dolgozik”.
Ennél jóval érdekesebb ugyanakkor, hogy pontosan miféle teljesen ingyenes képzéseket is biztosítanak az érdeklődőknek annak érdekében, hogy „a politikailag korrekt véleménydiktatúrában” is hallathassák hangjukat. A jelentkezési határidő augusztus 20., ezután a szóbeli felvételi beszélgetéseket augusztus 24. és szeptember 4. között tartják a Megafon budapesti irodájában.
A szeptember közepén megrendezésre kerülő, négy teljes napot kitöltő, személyes részvételt igénylő képzésükön a résztvevők megtanulhatják a hazai közösségi média legnépszerűbb platformjainak (Facebook, Instagram, YouTube) működési elveit, azt, hogyan kell jelen lenni és jelen maradni az online térben, milyen „vizuális formába érdemes önteni a mondandójukat”, miben különbözik az online videó egy klasszikus videótól, hogyan szerezhetnek új követőket, miként lehet hatékonyan hirdetni posztokat, emellett az érdeklők megismerkedhetnek a grafikai utómunka alapjaival is.
Fontos megemlíteni, hogy nemcsak kezdők jelentkezhetnek, hanem azok is, akiknek már van Facebook-oldaluk, YouTube- vagy Instagram-csatornájuk, de szeretnének szintet lépni, mert kevés emberhez jutnak el a tartalmaik. Továbbá olyanokat is várnak, akik tudnak videót vágni, ismerik az InDesign és a Photoshop programokat vagy értenek a szövegíráshoz. Ezenkívül természetesen nemcsak munkával, de pénzzel is lehet támogatni a Központot.
Máshol ezért súlyos pénzeket kell fizetni
Azért, hogy valaki képbe kerüljön a közösségi média platformok működésével kapcsolatban és otthonosan mozogjon a hirdetések világában, az ilyen jellegű komplex képzéseket és workshopokat kínáló cégek borsos árat kérnek el. Általánosságban elmondható, hogy még a legolcsóbb közösségi média tréning is 25.000 forintba kerül, de a határ a csillagos ég, mert találni digitális marketing képzést 320.000 forintért is, igaz, ezeket neves szakemberek tartják és több óraszámban, kiterjedtebb ismeretanyagot biztosítanak, így például megtanítják az e-mail marketing fortélyait és a hatékony webshopmenedzsmentet is.
Rejtélyes amerikai előadókat is behúztak
A Megafon Központ életre hívója augusztus 5-én a Mandinernek adott interjújában elmondta, sokan jelentkeztek hozzájuk munkára és képzésre, egy hónap alatt pedig több mint kétezren regisztráltak a weboldalunkon. Kifejtette, noha a képzési tervünkön folyamatosan dolgoznak, hogy a legversenyképesebb tudást adják a résztvevők számára, az már szinte biztos, hogy lesz egy kezdő, valamint egy haladó osztály, mivel a jelentkezők tudásszintje eltérő.
Kovács szerint profi stáb áll a rendelkezésükre, sőt, vannak amerikai partnereik is, akik a legtöbbet tudják a közösségi média működéséről. Úgy fogalmazott:
„Nem túlzás azt mondani, hogy az Egyesült Államokban vannak a legjobb digitális szakemberek a világon. Az ő szaktudásukat is igénybe vesszük mind a tervezés, mind pedig a lebonyolítás során.”
Nagy kérdés, vajon miből telik a Központnak a rejtélyes szakemberekre, miután a fentebb már említett 3 millió forintos alaptőkén kívül nem ismert, hogy bármilyen további támogatást kaptak volna.
Megkerestük kérdéseinkkel a Megafon Központot, de egyelőre nem kaptunk választ.
Ezekre voltunk kíváncsiak:
A nyilvánosan elérhető cégadatok alapján májusban 3 millió forintos alaptőkével indították el a Megafont. Kaptak-e azóta valamilyen forrást, és ha igen, kitől vagy milyen szervezettől?
Mekkora összeget szánnak a képzésekre?Hány ember dolgozik jelenleg a Megafon Központnál?
Pontosan hány fővel tervezik megrendezni a szeptember közepén induló képzéseiket?
Milyen kritériumoknak kell megfelelniük azoknak, akik eljutnak a szóbeli felvételiig?
Név szerint kik fogják tartani a képzéseket?
Az oktatásért cserébe kapnak valamilyen juttatást az előadók?
Amint reagálnak, frissítjük cikkünket.
|
Ismeretlen pénzből, „digitális inkubátorban” keltetik a fideszes Facebook-katonákat
|
Megafon Központ néven indított nemrégiben egy igen sajátos, „digitális inkubátort” Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója annak érdekében, hogy a jobboldali, kormánnyal szimpatizáló fiatalokból „profi Facebook-harcost” képezzenek ingyenes tréningek segítségével. Mindezt különös megvilágításba helyezi az a tény, hogy nemrégiben Péterfalvy Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke belengette, a kormánynak jogszabályt kellene alkotnia a Facebook működéséről.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2020/08/06/megafon_kozpont_kovacs_istvan_szantho_miklos_alapjogokert_kozpont_polgari
|
2020-08-06 13:33:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu
A leggazdagabb magyarok százas listáján az előkelő hetedik helyet elfoglaló Szíjj érdekeltsége, a MINERVA V50 Ingatlanfejlesztő Alap a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által fű alatt, egyedi döntésekre hivatkozva osztogatott állami milliárdokból részesülhet. A birtokunkba került dokumentumok alapján a társaság tavaly áprilisban fordult az MTÜ-höz támogatási kérelmével, vagyis rögtön 1-2 hónappal azután, hogy megszerezte a szállodát.
A befejezetlen épületet az Mfor.hu becslései szerint körülbelül 3,6 milliárd forintért szerezhette meg a Szíjj-féle ingatlanfejlesztő alap Orbán Viktor vejének cégétől. Erre a Hotel VSGRD pénzügyi beszámolójából lehet következtetni. Az érdemi tevékenységet nem végző cég ugyanis 3,65 milliárdot számolt el egyéb bevételként a 2019-es évre.
Ha ez így van, és az állami támogatást is bezsebeli Szíjj érdekeltsége, akkor bombaüzlet volt az adásvétel, ez esetben ugyanis a két összeg különbségéből fakadóan körülbelül 650 millió forint saját tőkét kellett megmozgatni.
Azt ugyanakkor nem tudni, hogy az állami támogatást megkapta-e a hotel új tulajdonosa, az MTÜ ugyanis nyilvánosan nem közli a nyertesek listáját – igaz, korábban néhány támogatott nevét közölték, de azokat is csak azután, hogy kérelmük sorsára közérdekű adatigénylésben kérdeztünk rá. A pénzről a MINERVA Befektetési Alapkezelő Zrt. sem adott tájékoztatást, de azt sem tagadták, hogy közpénzt kértek a szállodára. A cég vezérigazgatója, Kardos Imre megkeresésünkre néhány hónappal ezelőtt azt írta:
A megkeresésükben megjelölt téma vonatkozásában annyi tájékoztatást tudok adni Önöknek, hogy a visegrádi projektünk előkészítése elkezdődött, jelenleg az építési engedély módosítása van folyamatban, illetve az ingatlanon állagmegóvási feladatokat hajtunk végre, melyet a kiviteli tervek elkészítése és a kivitelezői ajánlatok bekérése fog követni.
Fontos körülmény, hogy Szíjjék nem egy konkrét pályázati felhívásra jelentkeztek, hanem maguk keresték meg ötletükkel az MTÜ-t, miközben a Kisfaludy-programon belül külön nyilvános szállodafejlesztési pályázatot írt ki az állami szervezet a Dunakanyarra vonatkozóan.
A négycsillagosra tervezett szálloda támogatói kérelme egy abból a több mint nyolcvan egyedi kérelemből, amelyeket (mint korábbi, alább keretesben összegyűjtött cikkeinkben beszámoltunk róla) a Kisfaludy 2030 Zrt. tart nyilván, és amelyek közül több százmillió forintos nagyságrendű támogatást eredményezett. Közös jellemzőjük, hogy – a hazai és európai uniós pénzosztásoknál megszokottaktól eltérően – még csak pályázati azonosító számmal sem rendelkeznek. (A lapunk birtokába jutott adatsorban a legutolsó beérkezett pályázat 2019. októberi, arról nincs információnk, hogy ezt követően milyen pályázatok érkeztek az MTÜ-höz, és melyeket bírálták el kedvezően.)
A visegrádi komplexum, amikor végül elkészül, több mint 200 szobás lesz, ugyanennyi parkolóval, két buszparkolóval, és hét kültéri – köztük két termál – medencével, tetőkerttel lesz ellátva. Több mint 400 vendéget és 20 fős személyzetet tud majd elszállásolni. A terveket a dán formatervező-belsőépítész-zenész-producer csodabogár, Johannes Torpe irodája készíti.
Figyelemre méltó adalék, hogy a nyilvánosság elől elzárt támogatásokról szóló első cikkünk megjelenése után Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a Világgazdaságnak olyan természetességgel beszélt a támogatási formáról, mintha az korábban is ismert lett volna. Azt mondta:
az MTÜ által 2030-ig a kezelt források kevesebb mint 2 százalékát fordítja egyedi támogatási döntésekre. Fontos megjegyezni, hogy ezekben az esetekben is ugyanolyan pályázati dokumentációt várunk, mint egy-egy pályázati kiírásnál, a beérkező igényekről pedig egy szakmai grémium dönt.
Ugyanakkor ennek a szakmai grémiumnak a névsorát sem árulja el az MTÜ, hiába kértük tőlük, csupán annyit közöltek, hogy a végső döntést a vezérigazgató hozza meg a támogatásokról.
|
Titokban osztott állami pénzből épülhet a NER-ben gazdát cserélt, félkész visegrádi luxushotel
|
Hárommilliárd forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével készülhet el az a visegrádi félkész luxusszálloda, ami a kormányfő vejétől, Tiborcz Istvántól tavaly került Szíjj László milliárdos vállalkozó érdekeltségébe – tudta meg a 24.hu
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/08/10/visegrad-luxushotel-tiborcz-istvan-szijj-laszlo-mtu-kozpenz-egyedi-tamogatas/
|
2020-08-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG, derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett közleményéből. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A megrendelő a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség volt.
Sikertavasz, sikernyár
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól, igaz, ezt a melót már harmadmagukkal vitték el.
|
Robog tovább a 4iG: most 3,3 milliárdos munkát nyertek
|
Újabb jól tejelő munkát nyert el a 4iG. Ezúttal köznevelési és szakképzési intézmények korszerű, és egységes vezeték nélküli hálózati infrastruktúrájának kialakítása a feladat a "konvergencia régiókban", vagyis Budapesten és Pest megyén kívül az ország minden részén lévő, köznevelési és szakképzési intézményekben.
A munkát uniós forrásból fizetik, a GINOP program keretében, összértéke 3,3 milliárd forint.
A 4iG-t a Mészáros Lőrinc barátjaként is ismert Jászai Gellért vezeti. Cége a koronavírus-korszak kezdetével sem veszített a lendületéből:
márciusban egymilliárdos munkát nyertek a NAV-tól,
áprilisban 422 milliósat a Paks II Zrt.-től,
májusban 3,7 milliárdosat a Nébihtől,
szintén májusban 970 milliósat a NISZ-től,
júliusban 4,2 milliárdosat az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ Zrt.-től,
szintén júliusban pedig 1,1 milliárdosat, megint csak a NAV-tól.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/robog-tovabb-a-4ig-most-33-milliardos-munkat-nyertek.html
|
2020-08-10 10:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Budapest;közétkeztetés;menza;
2020-08-10 06:00:00
Ellenzéki hajszálak a fideszes tarhonyában
Fortyog a budapesti közétkeztetési katlan. Poloska, sok tízmilliós bírságok, Fidesz-közeli cégek adják hozzá az alapanyagot, amit politikai alkuk fűszereznek.
A közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miat vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, egy korábbi államtitkár, de a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa.
A politikai kapcsolatokra és a fideszes kavarásokra jó példa Józsefváros, ahol az új kerületi vezetés Pikó András polgármesterrel az élen nem volt elégedett a közétkeztetés minőségével, így a járvány idején kapott áremelési kérelmet nem fogadták el. Majd a jogsértőnek tartott tulajdonosváltás miatt – a Klassz Menza Kft. tavaly vásárolta fel a korábbi szolgáltató Pensio Kft. közétkeztetési üzletágát – érvénytelenítették az előző ciklusban kötött megállapodást, és a feladatot egy másik cégre, az Eurest Kft.-re bízták.
A cégváltás miatt az Orbán-család ügyvédje, Bajkai István mellett is feltűnő Lukács Rudolf főként vidékről verbuvált tüntetőkkel tiltakozást szervezett. Ráadásul a Közbeszerzési Döntőbizottság jogsértőnek találta az önkormányzat eljárását és 50 millióra büntette az önkormányzatot – igaz, Józsefváros intézményei még így is 120 millióval olcsóbban jutnak hozzá a szolgáltatáshoz, mint korábban. A kerület pert indított, amelynek végén a bírság maradt ugyan, de az Eurest tovább szolgáltathat, ameddig az új, július végén meghirdetett tenderen ki nem választják az új közétkeztető céget.
A momentumos Soproni Tamás, Terézváros új polgármestere is felbontotta az elődje, a fideszes Hassay Zsófia által aláírt szerződést a Junior Vendéglátó Zrt.-vel, mondván „nem maradhat napirenden olyan döntés, ami mögött jogsértés gyanítható, és csak akkor garantált az eljárás tiszta lebonyolítása, ha új pályázatot írnak ki”. Ugyanis a Közbeszerzési Hatóság 8 millió forintos bírsággal sújtotta a kerületet a Hassay ideje alatt lefolytatott eljárás miatt. Soproniék új tendert hirdettek, július közepén pedig szerződést kötöttek a nyertes Prizma-Junior Zrt.-vel. A helyzet azért pikáns, mert a Prizma-Junior valójában az elzavart Junior Vendéglátó: a céget tavaly nevezték át.
A társaság vezetőségében 2018 végéig ott ült Gál Pál Zoltánt, aki az egykori fideszes államtitkár, Gál András Levente testvére. A Prizma cégcsoporthoz tartozik a PQS International Kft. is, amely 2017-ben az akkor éppen Tombor András érdekkörébe tartozó Dig Hungary Kft.-vel közösen végezte a BKV járművek takarítását.
Régi-új céget hozott ki győztesnek Kispest is. A XIX. kerületi önkormányzat korábban Józsefvároshoz hasonlatosan a Pensio Magyarország Kft.-vel szerződött a közétkeztetésre, de tavaly októberben új tendert hirdettek. A három jelentkező közül végül az az alig egy éve alapított Szakácstündér Kft. nyert, amely egy 24 éves focista tulajdonában van. Hadházy Ákos, a korrupciós ügyekben vizsgálódó független országgyűlési képviselő bírálta a tendert, szerinte nem rendelkezett megfelelő referenciákkal a cég. A Szakácstündér azzal védekezett, hogy a pályázat előtt felvásárolt Menzaminta Kft. referenciáit használta. Ez a társaság ugyanis Újpesten szolgáltat, a korábbi fideszes kerületi vezetéssel 2014-ben állapodtak meg: 10 évre szerződtek 9 milliárdért. A kispesti szocialisták korrupciógyanús botrányai miatt szorongatott helyzetben lévő MSZP-s Gajda Péter polgármester végül nem írta alá a 3,6 milliárdos szerződést a Pensióval. A Közbeszerzési Döntőbizottság májusban az egész eljárást megsemmisítette és 100 milliós bírsággal sújtotta a kerületet. Kispest egyelőre nem írt ki új pályázatot.
A II. kerületi önkormányzat is szabadulna menzacégétől. Jelenleg belső vizsgálat folyik a Hungast ellen egy óvodai tányéron talált poloska miatt: a botrány kapóra jött az ellenzéki vezetésű önkormányzatnak – a vizsgálat eredményéről megkérdeztük a kerületet, de nem kaptunk választ. A legnagyobb hazai közétkeztetőnek számító Hungast cégcsoport sikerei mögött sokan Bánki Eriket, a Fidesz országgyűlési képviselőjét sejtik. Egy biztos, a holding tulajdonosának testvére – Bánki saját bevallása szerint – a fideszes politikus „jó barátja”. Mi több, Bánki idén júliusban benyújtott egy olyan törvénymódosítást, amely lehetővé tette, hogy a Hungast mögött álló György Tamás megvegye a pécsi futballklubot.
Minden jel szerint a Fidesz-közeli vállalatok sikeresen horgásznak a közétkeztetési zavarosban. Pedig nem is olyan régen a kormány még azt ígérte, rendet vág a szektorban biztosítva az egészséges étkezés feltételeit. Lázár János még Miniszterelnökséget vezető miniszterként jelentette be 2016-ban, hogy a kormány a hulladékkezelés mintájára a közétkeztetést is központi irányítás alá vonná. 2017 májusában az akkor még kormánykritikus Magyar Nemzet egy törvénytervezetet is megszerzett, amely azzal indokolta az államosítást, hogy a menzákon 20-30 évvel ezelőtti állapotok uralkodnak, a szolgáltatók jellemzően olcsó, rossz minőségű alapanyagokat használnak fel, mivel az elsődleges szempont a profit. Végül a Fidesz erős emberei megfúrták a terveket.
Közétkeztetési kétharmad
A közelmúltban a közétkeztetési piacon jelentős átalakulás történt a cégfelvásárlásoknak köszönhetően. A főszereplő a Hungast Holding Zrt., amelyről egy ideje azt rebesgetik, hogy ez a társaság lehet a nyertese az állami menzakoncessziónak. A Hungast a kormányzati stratégiaalkotás idején vásárolta fel két korábbi riválisát: a Sodexot, illetve a Zóna Vendéglátó Kft.-t. Korábban már megvette a Gyermekmenza Kft.-t, illetve többségi tulajdont szerzett az Elamen Zrt.-ben. Ezzel egy tulajdonosi körnél összpontosul a közétkeztetés és a munkahelyi vendéglátás jelentős része, a cégcsoport az ország kétharmadában szolgáltat. A Hungast a fideszes Papcsák Ferenc egykori zugló polgármester segítségével vetette meg a lábát Budapesten, azóta is ez a cég főz a kerületre. De a fideszes önkormányzatok többségének is: a fellelhető szerződések szerint ők biztosítják a közétkeztetést az I., a II., a III., a VII., részben a IX. és a XIII. kerületben.
Nagy darabot hasít ki a fővárosi közétkeztetési tortából a Junior Holding is, amely az V., a VI. a XXI. és a XXIII. kerületet látja el. Ezek közül az eredetileg 2,7 milliárdosra taksált, de végül 4,4 milliárd forintra kerekedő csepeli megbízást tavaly nyáron húzták be. A Klassz Menza Kft. tavaly vásárolta fel a Pensio Magyarország Kft. közétkeztetési üzletágát és ezzel az övék lett a a XI., a XVII. valamint a VIII. a X. és a XIX. kerület is. Igaz, az utóbbi háromból azóta részben kiebrudalták őket. A Klasz Menzát viszont már korábban bekebelezte a Kórház- és Menzaétkeztetés Kft. A céget eredetileg pénzügyi tevékenység végzésére alapították, de azóta már üzleti kapcsolatban állnak Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes milliárdossal. A cég előbb Eger, Miskolc, majd a XV. kerületi önkormányzat közétkeztetési tenderét is megnyerte. A vállalkozás köré mára Gasztvital néven szerveztek cégcsoportot. Legutolsó nagy dobásuk a G7 beszámolója szerint Kőbánya 10 évre szóló csaknem 10 milliárd forintos megbízása volt az önkormányzati választások előtt pár nappal.
|
Ellenzéki hajszálak a fideszes tarhonyában
|
A közétkeztetési piac – aminek éves forgalmát 150 milliárd forintra teszik – elsősorban a biztos profit miat vonzza a kormányközeli vállalkozókat. A szereplők között vagy mögött felsejlik a fideszes Bánki Erik, egy korábbi államtitkár, de a menzabizniszbe beszállt 24 éves focistáról sem nehéz feltételezni, hogy csak nevét adja a céghez, amelynek formailag tulajdonosa.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3087726_ellenzeki-hajszalak-a-fideszes-tarhonyaban
|
2020-08-10 11:14:53
| true | null | null |
Népszava
|
Több mint négy évig lehetett volna finanszírozni a Mátrai Erőműben dolgozó összes – egyébként elég jól kereső – alkalmazott nettó bérét abból az összegből, amit az MVM állami energiaóriás a létesítmény megvásárlására szánt. Ennek azért van jelentősége, mert Orbán Viktor miniszterelnök korábban a munkahelyek megőrzésével indokolta, miért vette meg az állam az erőművet barátjától, Mészáros Lőrinctől. A magyarázat már elsőre is nagyon nyakatekertnek tűnt, most azonban az MSZP által kikért iratokból nagyon látványosan kiderült, mennyire elferdítette a valóságot a kormányfő.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.
44 milliárd lett, maradhat?
A Mátrai Erőmű megvásárlásának állami költségeiről eddig annyit lehetett tudni, hogy az MVM 17,44 milliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek a létesítményt működtető cégért. Mindezt azután, hogy az előző tulajdonos 11,2 milliárdos osztalékot vett ki a vállalatból, amiről tudni lehetett, hogy a következő években sokmilliárdos veszteséget termelhet.
Az MSZP azonban kedd reggel több MVM-től kikért dokumentumot is nyilvánosságra hozott, amelyekből kiderül, hogy az állami energiacég ennél sokkal több pénzt szánt az ügyletre. A vételár kifizetése mellett ugyanis az erőművet fenntartó vállalatban és a kapcsolódó cégekben összesen 26,4 milliárd forintnyi tőkeemelést és ugyanekkora összegű áthidaló hitelkeretet tartottak szükségesnek az MVM-nél.
Az ellenzéki párt által készített összefoglaló egy 4,9 milliárdos kölcsönkiváltással is számol, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni, de a kiadott iratok alapján az ügyletnek ez a része elég zavaros. Az MVM igazgatósági ülésére készült előterjesztésben úgy fogalmaznak, hogy a
3,6 milliárd forint összértékű, magántőkealaptól kapott euró és forint kölcsönök a vételár részeként az MVM Zrt. részére átruházásra kerülnek. A kölcsönökkel kapcsolatos adatszolgáltatás az adatszobában hiányos volt, részletes analitika nem állt rendelkezésre, a fenti összeg a Status Power Invest Kft. (az ügyletben érintett egyik cég – a szerk.) főkönyvi kivonatán alapul.
Mindenesetre ezt elvileg az MVM által biztosított hitelkeretből visszafizették, szóval – még ha a hiányos adatszolgáltatás és ennek elfogadása nagyon sok kérdést vet is fel – valószínűleg nem érdemes az árhoz hozzáadni. Ahogy vélhetően az áthidaló hitelt sem, ez ugyanis az indoklás szerint azért kell, mert a tőkeemelés időigényes, és elvileg abból vissza is fizetik az érintettek. Ha mindezt elfogadjuk, akkor összességében így nagyjából 44 milliárd lehet az összeg, amit végül az átvételre elkölt vagy elköltött az MVM.
Erős kerekítés
Ezzel a 44 milliárddal pedig 2109 ember állását sikerült megóvni, a tranzakcióra ugyanis végső soron ezért került sor. Orbán Viktor január közepén egy sajtótájékoztatón egészen pontosan ezt mondta:
én is hajlottam a logikára, hogy ha valami üzletileg nem működik, akkor természetesen ne finanszírozzunk veszteséget, hanem zárjuk be és alakítsuk át, az embereknek biztosítsunk más munkalehetőséget. De a kormány áttanulmányozta a konkrét helyzet, és azt látta, hogy tízezer ember munkahelyéről van szó, és semmilyen olyan megoldást nem láttam, hogy annak a tízezer embernek hol fogunk munkát adni a környéken.
Már akkor is írtuk, hogy az indoklás ezer sebből vérzik, a mostani dokumentumok fényében viszont még döbbenetesebb. A tízezer munkahelyet ugyanis nem csak mi éreztük erős túlzásnak, de konkrétan az MVM is megcáfolta. Az előterjesztésben ugyanis azt írják, hogy
az erőműhöz közvetlenül 2100, közvetve 4700 munkahely kötődik, ami elég erős kerekítéssel jön csak ki tízezerre.
Ráadásul, ahogy korábban írtuk, ez a közvetett kötődés sem jelenti törvényszerűen a munkahelyek megszűnését, ha mondjuk bezár az erőmű.
Ám, ha még el is fogadjuk a 6800 munkahelyet, a 2020 első negyedévi Heves megyei nettó átlagkeresettel számolva ebből az összegből akkor is több mint 30 hónapig lehetett volna fizetni a teljes foglalkoztatotti kört. Ha pedig csak az erőműben dolgozókat nézzük, akkor ez úgy is 51 hónap, hogy a vállalat kifejezetten jól fizeti az alkalmazottjait. Az éves beszámoló szerint a havi bruttó átlagbér 615 ezer forint körül lehetett, de a szellemi alkalmazottaknál a 850 ezret közelítette.
Ez a több mint négy év pedig már nagyon közel van az erőmű működési engedélyének 2025-ös lejáratához. Korábban volt olyan homályos ígéret, hogy ezt követően gáztüzelésűre „állítanák át” az erőművet, de az újabb hírek szerint úgy tűnik, erre csak 2029-ben kerül sor. Az azonban biztos, hogy egy ilyen váltás átalakítja a cég munkaerőigényét is, így ennél tovább valószínűleg nem is érdemes számolni a jelenlegi foglalkoztatás pozitív hatásával.
A Mátrai Erőmű létszáma ráadásul hosszabb távon egész biztosan csökkenni fog. Az uniós előírások miatt a létesítmény két blokkját még 2021-ben leállítják, ami ugyan a kapacitást az ígéretek szerint nem érinti, de létszámban hozhat változást. Főleg, hogy a létesítmény szerepe az ország áramellátásában évről-évre csökken. Ráadásul a most közzétett dokumentumokban kockázatként azt is kiemelték, hogy a következő években jelentős számú munkavállaló megy majd nyugdíjba, ami komoly munkaerő-fluktuációhoz vezethet a cégnél.
Mindebből jól látszik tehát, hogy több okból sem kellett annyi ember munkahelyét megmenteni, mint amennyiről a miniszterelnök beszélt:
az érintettek száma nagyon maximum 6800,
akik közül 4700 munkahelyéről nehezen lehetne kimutatni*A kormányfő szerint „nemcsak az erőműnek a dolgozóival kell számolnunk, hanem az erőmű által termelt áramot használó ipari parkban működő cégek alkalmazottaival is”. Áramot azonban természetesen máshonnan is kaphatnak ezek a vállalatok., hogy megszűnne az erőmű bezárásával,
a létesítmény saját 2100 dolgozója közül pedig sokan nyugdíjba mennek a következő években.
A vásárláshoz kapcsolódó 43,84 milliárdos összegből az erőmű dolgozóira a jelenlegi létszám mellett fejenként közel 20,8 millió forint jut. Ez alapján elég meglepő, hogy a kormány semmilyen más módszert (átképzések, némileg távolabbra történő munkába járás támogatása, új befektető környékre csábítása) nem talált, csak azt, hogy az erőművet meg kell vásárolni Mészáros Lőrinctől.
A befektetőknél maradva, noha tavaly minden korábbinál drágábbra jött ki egy új munkahely az egyedi kormánydöntésekhez kapcsolódó beruházásoknál, de így is megállt fejenként 15,7 millió forintnál. A gyöngyösi térség pedig egyáltalán nem olyan elmaradott szeglete az országnak, ahová ne lehetne befektetőt csábítani. Az Apollo Tyres például Gyöngyöshalász mellett épített üzemet pár éve, és bár ott 29,4 millió forintba került egy munkahely, ez az összeg várhatóan nem fog nőni, a Mátrai Erőművel viszont még várhatóan igen sok költsége lesz az államnak a jövőben.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyetlen ígért új nagyvállalati munkahely átlagosan 16 millió forintba került tavaly az adófizetőknek52 cég kapott 105 milliárdot. Ebből 18,6 milliárd olyan cégekhez került, ahol csökkent a munkavállalók száma.
|
Fejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egy
|
Több mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200728/fejenkent-21-millio-ert-orban-viktornak-ketezer-ember-vagy-44-milliardot-egyetlen-egy/
|
2020-07-28 16:59:00
| true | null | null |
G7
|
Nagyon látványosan romlott 2019-ben a Mátrai Erőmű Zrt. (MERT) pénzügyi pozíciója, jelentős részben a főleg Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek kifizetett hatalmas osztalék miatt. A vállalatnak – amit azóta megvásárolt az állami MVM – az év során többször is likviditási hitelt kellett felvennie. Ez azért rendkívül problémás, mert jogszabály szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt egy cégből, ha a kifizetés veszélyeztetné a társaság fizetőképességét. Márpedig a MERT likviditási helyzete tényleg elég rossz volt, ezt az állami felvásárlást megelőző átvilágítás is megerősítette.
Elfogyott a pénz
A pénzügyi pozíció romlását talán az mutatja legjobban, hogy míg 2018 végén több mint 19 milliárd forint volt a MERT bankszámláin (ami a korábbi évekhez képest nem is számított soknak), egy évvel később már csak 1,1 milliárd. Bár a jelentős csökkenésben komoly szerepe volt a tavalyi 5,9 milliárdos veszteségnek és különböző beruházásoknak is, a legnagyobb mértékben az tolta meg, hogy az akkori tulajdonosok a korábbi évek nyereségének terhére 11,2 milliárd forintot vettek ki a cégből. Ennek az összegnek közel háromnegyede jutott a Mészáros Lőrinc és üzleti köre érdekeltségébe tartozó Mátra Energy Holding Zrt.-re, kicsit több mint negyede az MVM-re, míg a maradék néhány kisrészvényesre.
Az osztalékról még 2019 februárjában döntött a vállalat közgyűlése. Ha ekkor nem is, a kifizetés napján, április 9-én valószínűleg azért már lehetett sejteni, hogy a vállalatnál lehetnek likviditási problémák. Erre utal legalábbis, hogy a társaság az osztalékfizetés fordulónapja után alig 16 nappal egy ötmilliárd forint összegű likviditási hitelkeret-szerződést kötött az egyébként szintén részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel. Ehhez a hitelkerethez pedig a második félévben többször is hozzá kellett nyúlni, a MERT éves beszámolója szerint 2019 végéig 2,66 milliárd forintot hívtak le belőle.
Ez azonban korántsem rendezte a társaság likviditási helyzetét: 2019 végén a jelentősen megcsappant pénzállomány az éven belül lejáró tartozások*a rövid lejáratú kötelezettségek tizedét sem fedezte, és a többi likviditási mutató is rengeteget romlott*A pénzeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek aránya 7,65 százalék volt, szemben az egy évvel korábbi 141,7 százalékkal; míg a – forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek hányadosaként megállapított – likviditási ráta 100,1 százalék..
A bankszámlán lévő 1,2 milliárdból valószínűleg a kétezer alkalmazott januári fizetése sem jött volna ki,
hiszen 2019-ben havonta átlagosan 1,5 milliárdot költött bérekre és járulékokra a cég.
Amikor az állam elkezdett tárgyalni Mészárosékkal a MERT átvételéről, akkor már jól látszott, hogy milliárdokat kell beletolni a cégbe, hogy ne roppanjon meg. A tranzakció előtti átvilágítás során az MVM által megbízott PwC tanácsadócég arra jutott, hogy a MERT finanszírozási igénye csak 2020 első negyedévében 11,4 milliárd forint lesz.
Legalábbis valószínűleg, biztosat ugyanis nem tudtak mondani, mivel – ahogy ez az MVM egy MSZP által kikért igazgatósági előterjesztéséből kiderül –
az eladó az átvilágítás során többszöri kérés ellenére sem bocsátott az MVM rendelkezésére a várható zárást követő időszakra vonatkozó heti és havi likviditási terveket.
Így pedig elképzelhetőnek tartották, hogy még ehhez a 11,4 milliárd forinthoz képest is további finanszírozási igény merülhet fel a zárást követően, illetve 2020 további részében. Ezért is szerepelt az említett előterjesztésben, hogy a MERT-et kínálja meg az MVM egy 19 milliárd forintos tőkeemeléssel, és addig is, amíg az nem érkezik meg, adjon neki további 11,4 milliárd forint áthidaló hitelt. Utóbbi arra utal, hogy még azt a néhány hónapos átfutási időt sem húzta volna ki a cég, amíg a tőkeemelés megérkezik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFejenként 21 milliót ért Orbán Viktornak kétezer ember, vagy 44 milliárdot egyetlen egyTöbb mint négy évig lehetett volna fizetni a Mátrai Erőmű összes dolgozójának bérét abból az összegből, amit az MVM a létesítmény megvásárlására szánt.
Maradt kapcsolat a Mészáros-birodalommal
Persze így kívülről még az adatok alapján is elég nehéz megítélni, hogy mennyire került veszélybe a cég fizetőképessége, különösen, hogy így is volt rá vevő, de a fentiek alapján azért elég komoly likviditási gondok lehettek. Ez pedig azért problémás, mert a polgári törvénykönyv szerint a tulajdonosok nem vehetnek ki pénzt a cégből, ha ez veszélyeztetné a társaság fizetőképességét.
Ha pedig ennek ellenére mégis vesznek fel osztalékot, és a cég bajba kerül, akkor a pénzt a társaság részére vissza kell fizetni.
Az MVM igazgatóságához benyújtott előterjesztés alapján, ha nincs az állami vevő, akkor vagy ez történik, vagy Mészároséknak más módon – például tőkeemeléssel – kell plusz forráshoz juttatniuk a céget.
Ráadásul ugye az erőművet az a Takarék-csoport finanszírozta, amiben szintén van érdekeltsége Mészároséknak. Erre a hitelszerződésre az állammal kötött adásvételi szerződési is utal, bár abban – sok más dologgal együtt – kitakarták a kölcsönt nyújtó bank nevét, az csak a cég beszámolójából derül ki. Mindenesetre ettől a kötöttségtől elvileg megszabadult az erőmű, ráadásul a keret megszüntetésének díjától a bank a jelek szerint nagyvonalúan eltekintett. Nem minden hitellel volt azonban ekkora szerencséje az MVM-nek. A MERT egyik leányvállalatának OTP-s hitelét például 28 millió forintba került előtörleszteni, egy másik hitelkeretnél pedig 1,8 millió volt a megszüntetés díja.
A takarékos kötöttségtől tehát megszabadult az immár állami kézben lévő MERT*bár a cég banknál vezetett számlaszámai még élnek, így is maradt azonban még kötődésük a Mészáros-cégbirodalomhoz. Az erőmű ugyanis különböző szolgáltatásokat (földgáz-, energia- és vízszolgáltatás) nyújt a továbbra is a felcsúti milliárdos érdekeltségébe tartozó, gabonafeldolgozással foglalkozó Viresol Kft.-nek. Márpedig az
ezekre vonatkozó, 2025 végéig élő szerződéseket a közzétett dokumentumok szerint csak súlyos szankciók mellett lehetne megszüntetni.
Ahhoz ráadásul, hogy a MERT el tudja látni a Viresolt gázzal, meg kellett hosszabbítani a Mol gázvezetékét, aminek a költségeit a két cég felesben állta. A MERT beszámolója alapján az építés miatt a Mol részére fizetendő esedékes összegek felét a Viresol a Mátra bankszámlájára utalja, azaz emiatt is kapcsolatban marad a két cég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán Viktor megpróbálta megindokolni, miért vesszük meg Mészárosék erőművét, de nem sikerültOrbán több részből álló magyarázata, ha szigorúak vagyunk vele, akkor szakmai szempontból szinte teljes egészében értelmetlen volt.
|
Megmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásával
|
A nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200729/megmentette-meszarosek-milliardjait-az-allam-a-matrai-eromu-megvasarlasaval/
|
2020-07-29 17:03:00
| true | null | null |
G7
|
A Szövi néven emlegetett balatonfüredi vitorláskikötő közelmúltja sajátosan szemlélteti a legismertebb politikaközeli vállalkozók változékony erőviszonyait. A kikötő üzemeltetését a hatalma csúcspontján lévő Simicska Lajos szerezte meg, később Nyerges Zsolté lett, majd Mészáros Lőrinc és Tiborcz István portfóliójába került.
Simicska Lajos*a Közgépen keresztül 2013-ban milliárdos fejlesztések ígéretével szerezte meg a kikötő üzemeltetését az államtól, a tervezett szálloda- és vitorláscentrumból azonban semmi sem valósult meg. Simicska után a kikötő üzemeltetése hiába ment keresztül jelentős vagyonokat felhalmozó vállalkozók kezén, továbbra sem történt érdemi fejlesztés a területen.
Úgy tűnik azonban, hogy az elmúlt fél év elhozta az áttörést: a kikötőüzemeltető két pályázaton összesen 5,4 milliárd forint állami támogatást kapott a kikötő felújítására és egy prémiumkategóriás szálloda felépítésére.
A kikötő körüli változások ezzel párhuzamosan nehezen követhető tempóba kapcsoltak. Az állami milliárdok villámgyors megpályázása után pár nappal Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került a kikötő üzemeltetése, amely pár hónap után újabb milliárdosokhoz vándorolt, de még ekkor sem értek véget a tulajdonoscserék. A visszás állami pályázaton elnyert milliárdok és a céges kavarások számos kérdést felvetnek, de a szereplők többsége nem adott rájuk magyarázatot.
Simicskától a Seychelles-szigetekig
A Balaton északi partjának egyik legfelkapottabb részén fekvő kikötő a 2010-es évek elején állami tulajdonban volt*a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő révén. Ahogy a Magyar Narancs korábban írta, az akkori – és jelenlegi – fideszes polgármester, Bóka István kezdeményezésére ingyen került Balatonfüred tulajdonába 2012-ben. Pár hónappal később pályázatot írtak ki a terület hasznosítására, így vált a kikötő üzemeltetőjévé egy frissen alapított cég, a Solum-Invest Kft.
A Solum-Investnek két tulajdonosa volt: a Simicska érdekeltségébe tartozó Közgép, illetve Simicska egyik közeli szövetségese, Fonyó Károly. A 444 akkori cikke szerint a cég határozatlan időre, évi 15 millió forintért kapta meg a húszezer négyzetméteres Balaton-parti terület hasznosítási jogait. Simicskáék egyedüli pályázóként azzal az ígérettel nyerték el az üzemeltetést, hogy 2017 végéig felújítják a kikötőt és új szállodát építenek hárommilliárd forintból.
A Közgép végül 2018-ban vált meg a Solum-Investtől,*Fonyó Károly már pár hónappal korábban kiszállt. a terület érdemi fejlesztése nélkül. Ez volt az az időszak, amikor az Orbán Viktorral összevesző Simicska számos vállalkozása Nyerges Zsolton keresztül Mészáros Lőrinc érdekeltségbe került. A kikötőt üzemeltető cégnek azonban máshogy alakult a sorsa. A Solum-Invest is először Nyerges tulajdonába került, ő viszont egy hónappal később egy Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cégnek adta tovább a kikötőüzemeltetőt.
Újabb egy hónap múlva ismét tulajdonost váltott a cég: 2019 elején a szintén a leggazdagabb magyarok közé tartozó Jellinek Dániel lett a cég tulajdonosa (bár több jel utal arra, hogy a Seychelle-szigeteki tulajdonban álló cég is kapcsolódhat Jellinekhez*A Solum-Invest ügyvezetője ugyanaz az ember volt Jellinek és a Seychelles-szigeteki tulajdonban álló cég tulajdonlása idején is. Ennek az ügyvezetőnek szintén van kimutatható üzleti kapcsolata egy Jellinek közelében dolgozó emberrel.). Jellinek B és C kategóriás ingatlanok adásvételéből és üzemeltetéséből lett az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó. Indotek nevű cégcsoportját több mint 25 éve építi, egyebek mellett több mint húsz pláza tartozik hozzá.
Mivel soha nem indult közbeszerzésen és kevésbé látványos üzletággal foglalkozott, Jellinek jó ideig teljesen ismeretlen volt a közvélemény előtt. Pár éve azonban állandó szereplője a gazdaglistáknak (karrierjéről több megtudható ebből a portfóliós interjúból vagy ebből az indexes portréból), a 100 leggazdagabb magyar idei kiadványában már nyolcadik volt a listán 115 milliárd forintos vagyonnal.
Felfüggesztett pályázat
Jellinek pontosan egy éven keresztül volt a tulajdonosa a füredi kikötő üzemeltetőjének*egészen pontosan a Geraldton Invest Zrt.-n keresztül. Bár ekkor sem valósult meg érdemi fejlesztés, az utolsó hetek különösen mozgalmasak voltak. Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) tavaly december 20-án nyitott meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák között terveztek szétosztani 20 milliárd forint állami támogatást.
A pályázat eredeti határideje március végén lett volna, de bő három hónap helyett két és fél hét után felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. A füredi kikötő esetén Jellinekék az eredeti összeg közel negyedét, 4,4 milliárdot célozták meg szálláshelyfejlesztésre, és sikerült is leadni a pályázatot a program január 7-i felfüggesztése előtt. Megkeresésemre Jellinek azzal magyarázta a gyorsaságukat, hogy a pályázatoknál igyekeznek minél korábban beadni az igényüket, mert szerinte máskor is előfordul, hogy idő előtt lezárják vagy felfüggesztik azokat.
Ez volt az a visszás pályázat, amelyen – ahogy a 24.hu bemutatta – szinte kizárólag Magyarország leggazdagabb emberei nyertek hatalmas összegeket több esetben rejtélyes beruházásokra, miközben a turizmus összeomlása miatt tízezrek maradtak érdemi segítség nélkül. Az egyik kirívó eset a 31 éves Sáfrány Tamásé volt, aki a pályázat megnyitása előtt egy nappal alapította meg első cégét, amely végül nyolcmilliárd forint támogatást kapott, majd az eredményhirdetés előtt megjelent a cégében a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László érdekeltsége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzobánként 77 millió forint közpénzt kap három magyar szupergazdag közös szállodájaCsányi, Hernádi és Garancsi összesen 11,5 milliárdot kaptak, hogy piaci alapon nem működő hotelt építsenek az egyik legkülönlegesebb fekvésű magyar ingatlanon.
Egy másik esetben pedig egy szobára bontva 77 millió forint támogatást*egy másik pályázattal együtt, összesen 11,5 milliárd forintot kapott egy tihanyi szállodaprojektre az egyaránt a leggazdagabb ötven magyar közé tartozó Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt közös cége, a beruházásról pedig semmit nem árultak el.
Sürgős vásárlás
Jellinek cége hiába adta le a pályázatot, a végeredményt mégsem várta meg: a pályázat felfüggesztése után két nappal, január 9-én eladta a kikötőt üzemeltető céget. A Solum-Invest 76 százalékát az egyik legjelentősebb ingatlanpiaci cég, az Appeninn Holding vette meg, amelynek az adásvétel idején a legjelentősebb tulajdonosai Tiborcz István és Mészáros Lőrinc voltak. A kikötőüzemeltető kisebbségi tulajdonosa pedig Balázs Attila, a Bayer Construct elnöke lett. A cég a piaci sikerei után több jelentős állami projektekben vett-vesz részt – például a Puskás Aréna építésén -, forgalma meredeken növekszik (a Válasz Online részletesen írt Balázs felemelkedéséről).
Az Appeninn angol nyelvű beszámolójából az is kiderült, hogy a kikötőt üzemeltető cég 76 százalékáért 800 millió forintot fizetett az Appeninn. Ez alapján Jellinek nagyjából egymilliárd forintot kaphatott a teljes Solum-Investért, amelyet a kérdésemre meg is erősített az üzletember. Jellinek szerint a pályázatot még decemberben adták le, és január elején kereste meg vételi ajánlatával az Appeninn.
Azt mondta, az egymilliárdos eladási ár jóval magasabb volt, mint amennyiért vette a céget, ezért lényegében azonnal megállapodtak. Hozzátette, azért is ment bele az üzletbe, mert a pályázat megvalósítása még jelentős önerőt igényelt volna (30 százalékot), és az akkori megítélése szerint „a várt megtérülés a befektetés megtérülési idejével és kockázataival súlyozva – még a pályázat megnyerése esetén is – alacsonyabb volt, mint az ár, amennyit kapott az üzletrészekért”.
Szintén a Válasz Online egyik korábbi cikkéből derült ki, hogy az adásvételt kifejezetten sürgették a vevők. Cégbírósági dokumentumok szerint az Appeninn külön kérte a tulajdonjoga soron kívüli bejegyzését, „figyelemmel arra, hogy a társaság olyan állami támogatási programon kíván pályázatot benyújtani, amelynek határideje 2020. január 31-én lejár”.
Az MTÜ-nek ugyanis ekkoriban egy másik, kikötőkre vonatkozó pályázatára is lehetett jelentkezni. Ezt a pályázatot azonban nem függesztették fel idő előtt, hanem épp ellenkezőleg, meghosszabbították a jelentkezési lehetőséget január végéig (legalábbis a Válasz Online-cikk szerint, mert az erre vonatkozó bejegyzés azóta eltűnt az MTÜ honlapjáról).
Felpörgő tulajdonoscserék
A két beadott pályázatnak még nem jelent meg a hivatalos eredménye, amikor az Appeninn március végén bejelentette, hogy hosszú évek után megkezdődött a kikötő fejlesztése. Mint a közleményükben írták, a fejlesztés a kikötő teljes körű felújítását és egy négycsillagos szállodakomplexum felépítését foglalja magába.
Négy nappal később derült ki, hogy a kikötőfejlesztésre megkapják az egymilliárd forintos támogatást, de a jóval jelentősebb, 4,4 milliárdos támogatás odaítéléséről továbbra sem volt hír (az Appeninn másik jelentős turisztikai vállalkozása – amelyben a volt MNV-vezér Szivek Norberthez közeli cég is tulajdonos – szintén kapott egymilliárdot a Club Aliga kikötőjének fejlesztésére).
Áprilisban aztán jelentős változások álltak be az Appeninn tulajdonosi szerkezetében. Előbb Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentette be, hogy eladta 18 százalékos érdekeltségét éppen annak a Balázs Attila-érdekeltségének, akinek közvetlenül is volt részesedése a füredi kikötőt üzemeltető Solum-Investben. Aztán pár nappal később Tiborcz István is bejelentette, hogy kiszállna az Appeninnből, mivel az MTÜ-s kikötős pályázat révén állami támogatást nyert a vállalat, ő pedig „még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei”. Ezt bizony nem könnyű követni, de ez az idővonal talán követhetőbbé teszi az eseményeket:
Május közepén derült ki, hogy a Tiborczhoz köthető részvénycsomag döntő részét a Jellinek többségi tulajdonába tartozó Indotek-csoport vette meg, amely így 24 százalékos részesedést szerzett az Appeninnben. Így tehát az Appeninnen keresztül ismét részben Jellinek érdekeltségébe került a Solum-Invest. Bő egy héttel később, május végén pedig kiderült, hogy sikeres volt a szilveszter környékén beadott pályázat, és a Solum-Invest megkapja a 4,4 milliárd forintot a füredi szállodára. Jellinek szerint az Appeninn-nel kapcsolatos befektetési döntésében értelemszerűen nem játszott főszerepet a teljes portfólióhoz képest valóban nem túl jelentős vagyonelem.
Részletes bemutatást ígérnek
A Solum-Invest azért is kaphatta meg az eredetileg szétosztani tervezett összeg negyedét, mert időközben az MTÜ a 20 milliárdos keretösszeget 85 milliárdra emelte fel. Az MTÜ nem adott érdemi magyarázatot arra, hogy miért emelték több mint négyszeresére a keretösszeget, mint ahogy a pályázattal kapcsolatos kérdéseim közül egyre sem regáltak korábban.
A tulajdonoscserék azonban ezzel sem értek véget a füredi kikötő üzemeltetőjénél. Még a pályázat kihirdetése előtt, május elején Sokorai István váltotta a Solum-Invest kisebbségi tulajdonosaként Balázs Attilát. Sokorai a Balázs által vezetett Bayer Construct egyik leánycégének a vezetője.
Június végén pedig kiderült, hogy az Appeninntől 24 százalékos tulajdonrészt szerzett a Solum-Investben a Szepesi Richárd tulajdonába tartozó DH Invest Zrt. Szepesi jelentős szállodaipari vállalkozó, akiről korábban a 24.hu írt portrét. Többször üzletelt Mészáros Lőrinccel, érdekeltségei több alkalommal kaptak az MTÜ-től milliárdos támogatásokat.
A füredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest sűrű tulajdonoscseréiről, az állami támogatásokról és a fejlesztési tervekről megkérdeztem Balázs Attilát és Sokorai Istvánt, de egyikük sem válaszolt. Jellineken kívül a megkeresettek közül egyedül az Appeninn reagált, bár a konkrét kérdéseimre nem adott válaszokat. Számottevő elemként azt írták, hogy a balatonfüredi fejlesztésekkel kapcsolatos tervekről „egy átfogó és részletes bemutatást” terveznek, „amikor a projektek olyan állapotba kerülnek, hogy azokról a széles nyilvánosságot és különösen a befektetőket és a helyi lakosokat tájékoztatni tudják”.
A jövőben további terjeszkedés várható a turizmusban az Appeninntől. A vállalat 2020-as stratégiájában jelent meg új célszegmensként a turizmus. Az Appeninn honlapján két turisztikai ingatlan van feltüntetve: a füredi kikötő mellett a már szintén említett Club Aliga. Júniusban pedig újabb elemmel bővült a portfólió: a Szántód Balaland Family Kft.-vel. A cég Balatonszántódon fejleszt ötcsillagos szállodát, amelyre korábban az MTÜ-től 2,9 milliárd forintot kapott.
A Balaland korábban az imént szintén említett Szepesi Richárd felesége tulajdonában volt, és éppen akkor szerzett benne tulajdonrészt az Appeninn, amikor az Appeninnben megjelent Szepesi. A legfrissebb hír az épülő hotellel kapcsolatban, hogy az Appeninn pénteki közleménye szerint részben orosz hátterű hitelből fogják befejezni.
A cég 9,8 milliárd forintos hitelt kap az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Banktól (IBB), amelyről több cikket is írt a Direkt36. A legutóbbi, tavaly decemberi cikkben az szerepelt, hogy az IBB magyarországi megjelenése miatt komoly nézeteltérés volt a magyar és az amerikai kormány között, és az amerikai diplomácia fő célja, hogy teljesen kiszorítsa a bankot Magyarországról. „Azok a kockázatok, hogy Oroszország a bankot káros célokra használja, sokkal súlyosabbak, mint bármiféle kicsiny gazdasági előny” – írta az amerikai nagykövetség tavaly a Direkt36-nak.
|
Szédületes tempóban cserélődtek a szupergazdagok a füredi kikötő körül, miközben az ötmilliárd közpénzt kapott
|
Jellinek Dániel üzemeltette a kikötőt, amikor decemberben pályáztak, pár nappal később Tiborcz és Mészáros érdekeltségébe került, de már ők is túladtak rajta.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20200803/szeduletes-tempoban-cserelodtek-a-szupergazdagok-a-furedi-kikoto-korul-mikozben-az-otmilliard-kozpenzt-kapott/
|
2020-08-03 17:15:00
| true | null | null |
G7
|
Az Orbán-családhoz köthető vállalatok közül elsőként a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. hozta nyilvánosságra 2019-es számait. A vállalatnál teljesen kisöpörték a padlást. Az egyetlen tulajdonos, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző az előző év 139 milliós nyeresége mellett még azt a 885 ezer forintot is kivette osztalékként, ami a korábbi évek profitjából maradt.
A cég egyébként nem zárt rossz évet. Bár nyeresége látványosan elmaradt az egy évvel korábbitól, az árbevétele viszont megközelítette a 3 milliárd forintot, ami rekordnak számít a vállalat életében. Ennek pedig a többi Orbán-cég szempontjából is lehet jelentősége. A Nehéz Kő ugyanis részben a család bányászati és egyéb cégeinek dolgozik, így a növekvő forgalom utalhat arra, hogy ezek a társaságok is bővülni tudtak. Márpedig az elmúlt években ez utóbbi tevékenységek hozták a nagy pénzt: a mostanit megelőző kilenc évben összesen valamivel több mint 6,1 milliárd forint osztalékjövedelme volt Orbánéknak, ebből 5,2 milliárd 2015 és 2018 között.
A bevételek egy része pedig közvetlenül vagy közvetve egészen biztosan állami megbízásokból jött. Korábban a Direkt36 részben épp a Nehéz Kő Kft. kamionjait követve mutatta be, hogy az Orbán-cégek növekedését több állami, főként Európai Uniós forrásból finanszírozott beruházás is segítette. A Nehéz Kő Kft. például csak a dél-balatoni vasútfelújításból 300 millió forinthoz jutott alvállalkozóként.
A társaság egyébként nem is rejti véka alá, hogy Fidesz-közeli, állami megbízásokkal kitömött cégeknek dolgozik. Honlapjukon
a referenciáik között szerepel az első Orbán-kormány idején hasító Vegyépszer, Simicska Lajos Közgépje, majd a nagy összeveszés után a Közgépet váltó Duna Aszfalt is.
A cég egyébként nem bonyolította túl az éves beszámolóját, annyi azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány nem viselte meg őket különösebben. A beszámolóban szó szerint úgy fogalmaztak:
A várható hatások nincsenek olyan jelentős, vagy számottevően negatív hatással a társaság rövid távú (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapot átfogó időszakra vonatkozó) pénzügyi- és likviditási helyzetére, az eszközök mérlegben bemutatott értékelésére, amely lényegesen befolyásolná, vagy lényegesen bizonytalanná tenné a további működését.
|
Az Orbán-család szállítmányozó cégét nem viselte meg a koronavírus
|
Az Orbán-családhoz köthető vállalatok közül elsőként a szállítmányozással foglalkozó Nehéz Kő Kft. hozta nyilvánosságra 2019-es számait. A vállalatnál teljesen kisöpörték a padlást. Az egyetlen tulajdonos, a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző az előző év 139 milliós nyeresége mellett még azt a 885 ezer forintot is kivette osztalékként, ami a korábbi évek profitjából maradt.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200807/az-orban-csalad-szallitmanyozo-ceget-nem-viselte-meg-a-koronavirus/
|
2020-08-07 17:30:00
| true | null | null |
G7
|
Dömös a Dunakanyar egyik legszebb fekvésű települése. Az 1100 fős községből közelíthető meg legkönnyebben Magyarország két kedvelt kirándulóhelye, a Rám-szakadék és a Prédikálószék. Hajóállomásáról pedig idén júliustól körbehajózható a Dunakanyar, mindössze 500 forintért.
A hajóállomástól néhány lépésre egy elhagyatott, romos épület áll, az egykori Bergmann Panzió, amelyhez hatalmas udvar tartozik. A főút mellett húzódó területen térdig ér a gaz, az omladozó kerítést ellepték az invazív növények, mint a bálványfa vagy az akác. A kerítést benövő fák között van egy hirdetőtáblányi hely, amely alapján itt valamire 1,377 milliárd forint uniós támogatás jutott.
A kiírás szerint a gazos udvar a “Dunakanyar Látogatóközpont” elnevezésű projektet jelöli, amely a tervek szerint 2019-re készült volna el, de a helyszínen nem láttam nyomát bármiféle fejlesztésnek. Ugyan éppen az elmúlt hónapokban bonyolítottak le egy közbeszerzési eljárást a beruházással kapcsolatban, az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) semmit sem árult el arról, hogy mi történt a látogatóközponttal, egyáltalán elkészül-e valamikor.
A legmeghatározóbb ökoturisztikai látványosság
A látogatóközpont ötlete több mint tíz évre nyúlik vissza, a nemzeti park vezetője korábban azt mondta, hogy 2008-ban találtak rá a Dunától száz méterre fekvő, 2,5 hektáros telekre. A terület a magyar állam tulajdonában van, és a DINPI vagyonkezelésébe adtak.
A látogatóközpontot nettó 18,5 millió forintból kezdték el megtervezni 2013-ban. Két évvel később V. Németh Zsolt akkori agrárfejlesztési államtitkár arról beszélt, hogy uniós forrásból tervezik megvalósítani a dömösi beruházást. 2017-ben valóban kapott a projekt 1,38 milliárd forint uniós támogatást, ezt követően egy sajtótájékoztatón mutatták be a terveket.
A bejárásról és a sajtótájékoztatóról készült tv-felvétel
Az akkori ígéretek szerint a látogatóközpontban helyet kap többek között egy interaktív kiállítás a térség élővilágáról, egy 150 fős konferenciaterem, egy tanösvény, egy állatsimogató és egy madárröptető. A nemzeti park ekkoriban azzal számolt, hogy a látogatóközpont a térség legmeghatározóbb ökoturisztikai látványossága lesz, és évi 36 ezer vendéget vártak. A látványterveket ide kattintva vagy ide kattintva lehet részletesebben megismerni.
A sajtótájékoztató idején azzal terveztek, hogy a projekt összköltsége 1,5 milliárd forint lesz*Ez a fenti videóban az egyik diából is látszódik, illetve az EU-s projekteket ismertető hivatalos oldalon is ez szerepel., tehát az EU-tól kapott támogatás szinte teljes egészében fedezné. A látogatóközpont megnyitását pedig 2019 szeptemberére tervezték. Ennek ellenére a támogatás odaítélése után mintegy másfél évig nem történt érdemi előrelépés, csak 2018 szeptemberében írtak ki közbeszerzést a látogatóközpont megvalósítására.
Többszörösére nőtt költségek
A közbeszerzés azonban érvénytelen lett, mivel csak egy ajánlat érkezett be. Tudomásom szerint ez az ajánlat a 1,5 milliárd forintos keret többszöröséért vállalta volna a tervek megvalósítását. Az építőipar ugyanis jelentősen megdrágult az elmúlt években, és a nemzeti park rosszul mérhette fel a megvalósítás költségeit. Tavaly novemberben aztán ismét nekifutottak a közbeszerzésnek, de ekkorra egyszerűsödtek a tervek: például a három épületből egy már nem szerepelt az új kiírásban.
A közbeszerzéseken Vörös József ügyvéd is részt vett, a kiírások alapján tőle lehetett további tájékoztatást kérni az érdeklődőknek. Vöröst több cikkben Mészáros Lőrinc bizalmasaként jellemzik, az ügyvéd földeket is vett Mészáros megbízásából. Vörös a Széchenyi Banknak is volt az igazgatósági tagja, és júniusban gyanúsítottként hallgatták ki a bank hatmilliárd forintos károkozása miatt indult büntetőügyben. Sem a DINPI, sem Vörös nem árulta el megkeresésemre, hogy pontosan mi volt a feladata a látogatóközpont közbeszerzésénél, és hogy hogyan került a projektbe.
Az ajánlattételi határidőt többször is meghosszabbították, és végül július elején közzétették az eljárás eredményét. A látogatóközpont elkészítését három szakaszra osztották – az épületek, a környezetrendezés és a kiállítás kivitelezésére -, és mindegyik részre egy-egy érvényes ajánlat érkezett.
A nyertes ajánlatok összege azonban az egyszerűsítés ellenére is közel hárommilliárd forint, azaz nagyjából kétszerese az EU-s forrásoknak. Az nem egyértelmű, hogy a különbséget milyen forrásból fedezné a nemzeti park. Az intézet egyik munkatársa azt mondta nekem, hogy “a saját forrás bővítése az egyetlen megoldás”, és abban reménykednek, hogy kormányzati támogatást kapnak.
Hivatalosan is megkerestem a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát a beruházással kapcsolatban, hogy megtudjam, mi okozta a késlekedést, és hogy hogyan látják a projekt jövőjét, de nem válaszoltak a kérdésekre.
|
1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazban
|
Grandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20200805/14-milliard-unios-tamogatasrol-diszeleg-tabla-a-terdig-ero-gazban/
|
2020-08-05 17:37:00
| true | null | null |
G7
|
(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)
I. rész: Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon
2001. július 24. egy keddi napra esett. Ez a nap fontos dátum a jelenkori magyar gazdaságtörténetben. Ekkor, tizenkilenc évvel ezelőtt, jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t (továbbiakban MM).
Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.*Az esszé egy CRCB által indított kutatási projekt („Közbeszerzéseink tisztaságáról: avagy az elmúlt 14 év ajánlatkérőinek és nyerteseinek hálózati elemzése. A 2005-018 között megkötött 15.000 legnagyobb közbeszerzési szerződés adatainak elemzése”) részeredményeit ismerteti. A kutatást magyar állampolgárok, magyar cégek és alapítványok támogatják. Ezúton is szeretném megköszönni támogatóinknak, hogy pénzügyi támogatásukkal, valamint önkénteseinknek, hogy munkájukkal, lehetővé teszik e kutatási program megvalósítását, valamint Laki Mihálynak, Lengyel Györgynek és Reszegi Lászlónak az írás első változatához fűzött véleményét és javaslatait.
Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:
mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;
csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és
a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.
Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.
Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett*Mészáros Lőrinc és felesége nemcsak az MM céget birtokolja, hanem a 2010-es rendszerváltás után egyre kiterjedtebb, több mint háromszáz céget tartalmazó cégbirodalmat hozott létre, amely cégek közül egyre többen jutnak különböző szektorokban egyre másra meghatározó szerephez az építőipar után az energia-iparban, a vendéglátásban, vagy a médiában. Ebben az írásban a többi céggel nem foglalkozom. A Mészáros cégek gazdasági szerepéről lásd például: https://bit.ly/3fi9p0k, és https://bit.ly/2PeJtYY . Mészáros cégbirodalmáról és ennek fejlődéséről lásd Jandó Zoltán cikksorozatát a G7.hu-n: https://bit.ly/30dYQr5, https://bit.ly/3fiJyFA, https://bit.ly/314tvq6, https://bit.ly/3k0A4CL, https://bit.ly/3flpEtI, https://bit.ly/2DjlZ2i, https://bit.ly/33cVyWV. A Mészáros cégbirodalom növekedésének, és az e cél érdekében felhasznált eszközöknek részletes politikai gazdaságtani elemzését adja Laki Mihály. 2020. ”A Mészáros-vállalatcsoport. Adalékok a Fidesz-közeli vállalkozások és vállalkozók működéséhez”, Külgazdaság, 63. évf. 9-10. szám, 65–100. oldal.
a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.
Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.
A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük.
Ha csak az elmúlt harminc évet, de akkor is, ha XX. század 1945-ig tartó magyar gazdaságtörténetét vesszük figyelembe. Sőt akkor is, ha a XIX. századig megyünk vissza és az 1830 előtt született vállalkozók, az első kereskedők, iparosok, bankárok (az előfutárok), vagy mellettük a 1830-1860 között születettek (az alapítók) által alapított cégek fejlődését vizsgáljuk.*Lengyel György könyvében a XIX. század első felének első kereskedőit, iparvállalatok tulajdonosait előfutároknak, a második generációt – az 1831-1860 között születetteket alapítóknak és az 1861 után születetteket örökösöknek hívja. Lásd Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó A pesti előfutárok pályájáról, családi kapcsolatairól, gondolkodásmódjáról Bácskai Vera könyve ad körképet. Lásd: Bácskai Vera. 1989. A vállalkozók előfutárai. Nagykereskedők a reformkori Pesten. Budapest: Magvető Könyvkiadó. Az 1848-1914 közötti ipari fejlődésről lásd Kövér György. 1982. Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848-1914. Budapest: Gondolat Kiadó c. könyvét, valamint Berend T. Iván, Ránki György. 1979. Gazdasági elmaradottság. Kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó című könyvét. A bankok szerepét a századforduló magyar ipari fejlődésében lásd Tomka Béla. 1999. Érdek és érdektelenség: a bank-ipar viszony a századforduló Magyarországán, 1892-1913. Debrecen: Multiplex Média, Debrecen UP. https://bit.ly/3fj7poT, A magyar középosztályok és elitek történetéről bővebben lásd Kövér György (szerk.). 2006. Zsombékok. Középosztályok és iskoláztatás Magyarországon. Budapest: Századvég. A Lengyel György által javasolt említett hármas tagolást egyébként ki lehetne egészíteni a nehézsorsúak kategóriájával, azokkal a szocializmusban élő és küzdő vállalkozókkal, akik a szocialista rendszerben mintegy muszáj Herkulesként próbálták a racionális kalkulációt, a kockázatvállalást érvényesíteni a maguk területén és síkraszállni a tulajdon védelméért. Erőfeszítéseik, intellektusuk dacára bukásuk bele volt kódolva a szocialista rendszerbe. A magánvállalkozások szocializmusbeli helyzetéről, túlélési stratégiáiról lásd Laki Mihály. 1998. Kisvállalkozás a szocializmus után. Budapest: Közgazdasági Szemle Alapítvány, https://bit.ly/3i1q3Dx 4-48. oldal. A magyar filmművészet érzékletesen mutatja be ezeket a sorsokat. Lásd Kovács András. 1964. Nehéz emberek. Budapest: MAFILM 1. Játékfilmstúdió. https://bit.ly/3jytBPe valamint Ember Judit, Gazdag Gyula. 1973. A határozat. Budapest: Balázs Béla Stúdió. https://bit.ly/2ZTQZPm.
Az MM a 2010-es hatalomváltás óta összes eszközét folyó áron számolva 141-szeresére, árbevételét 102-szeresére, nettó profitját pedig 58-szorosára növelte.
Sem Valero Antal selyemgyára, sem Koppl Ábrahám és Móricz vagy a Wodianer család, vagy a híres nagykereskedő és bankár Weiss Bernát Ferenc*Lásd Bácskai, 1989. üzleteinek története nem valószínűsít ilyen ütemű cégnövekedést. De sem az 1845-ben alapított Ganz Öntőde (a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt, és az 1911-ben alakult Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. elődje), sem az 1868-ban Láng László által alapított gépjavító üzem (az 1911-ben alapított Láng Gépgyár Rt. elődje), sem az 1882-ben alapított Weiss konzervgyár (a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek elődje), sem az ugyanabban az évben alapított a Villanyos Izzólámpagyár (a Tunsgram Rt egyik elődje), sem Richter Gedeon által 1906-ban alapított családi vállalkozás (a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. elődje) esetében, és e cégek utódai esetében sem számol be semmilyen történeti forrás ilyen ütemű növekedésről.*E szóban forgó cégek történetéről Bence Géza. 2007. A Láng Gépgyár története az alapítástól az állami tulajdonba vételig (1868-1948). Tanulmányok Budapest Múltjából, 33. Kötet. 2006- 2007. o. 85-111. https://bit.ly/3fUvDqB; Koroknai Ákos (szerk.). 2004. A Tungsram Rt. története 1896-1996. Budapest: Aschner Lipót Alapítvány; Gábor Andás kuratóriumi elnök. https://bit.ly/2OO0d9v; Lengyel György. 1989. Vállalkozók, bankárok, kereskedők. Budapest: Magvető Könyvkiadó; Rasztik Tibor. 2010. Egy történelmi gyáralapító: Richter Gedeon (1872-1944). In: Menedzserek Országos Szövetsége. 2010. Történeti üzletembereink: Richter Gedeon. Budapest: Richter Gedeon Nyrt.; Nyáry K. 2016. Merész magyarok – 30 emberi történet. Budapest: Corvina Kiadó. Szekeres József. 1967. Ganz Ábrahám, 1814-1867. A Ganz-gyárak alapítójának életrajza. Budapest: Ganz Villamossági Művek; Szekeres József. 1971. „Ganz Ábrahám életrajza (1814-1867). Tanulmányok Budapest Múltjából. Vol: 18. pp. 211-247. valamint https://bit.ly/30UuGbo; https://bit.ly/2WQw5i1; https://bit.ly/3ggGX0g, és https://bit.ly/2DjXJNw; https://bit.ly/39MNe1a; https://bit.ly/315nXLY
Az MM nettó árbevételének növekedését millió forintban a következő ábra mutatja. Ebből látszik, hogy míg a cég 2008-ban mindössze 100 millió forintos árbevételt ért el, addig 2019-ben nettó árbevétele már 87,4 milliárd forintra rúgott.
Hozzá kell ehhez tenni, hogy az MM történetében az igazán nagy ugrás nem ekkor, hanem 2007 és 2008 között következett be: míg a 2007-es üzleti évben a cég 5,8 millió forint veszteség mellett 1,7 millió forintos nettó árbevételt ért el, addig egy érvre rá árbevétele ennek 55-szörösére nőtt. E kivételes ütemű növekedés mögött nem tudjuk, hogy milyen üzleti tranzakciók állnak. Annyi bizonyos, hogy egyáltalán nem vall kiegyensúlyozott növekedésre, olyanra, amit a magyar gazdaság történetében eddig lehetett látni.
Ganz Ábrahám 1845. január 20-án vette meg a budai Városi Tanács árverésén a tönkrement Fleischbauer vízimolnár Királyhegy utca 336. alatti házát (szoba, konyha, fészer és istálló) 4000 forintért, és itt rendezte be kicsiny üzemét.*Lásd Szekeres, 1967 és Szekeres, 1971. Első években hét munkással kezdett dolgozni, de két év múlva már 32 munkás dolgozott az üzemben. Az 1848-49-es szabadságharc alatt a hadi megrendeléseknek köszönhetően a termelés felfutott és 1851-ben Ganz már 50 munkást foglalkoztatott. Egy év múlva, 1852-ben már öt telken terült el a gyártelep, öntödével, lakatos-, kovács- és asztalosműhelyekkel. Ekkor a szükséglet szerint 40—60 munkás dolgozott az üzemben.*Lásd Szekeres, 1971.
A Láng Gépgyár vagy a Richter Gedeon 5-10 év alatt tudták megtöbbszörözni árbevételüket, a cégeknél dolgozók létszámát – erre mutat, hogy a cégek az alapítás után néhány évvel nőtték ki első telephelyeiket. Láng László cége például négy év alatt nőtte ki a kis műhelyt, ahol eleinte 8-10, majd 60 fő dolgozott. Láng 1872-ben döntött úgy, hogy megvásárolja egy volt keményítőgyár Külső Váci út 1442/b hrsz. alatt található gyártelepét.*Lásd Bence, 2007. Ez lett a később a Láng Gépgyár otthona (jelenleg az Alstom Power Hungária Zrt. telephelye).
Teljesen azonos utat járt be Richter Gedeon is a kis Sas Patikától (1902), a Kőbányán a Cserkesz utca 63. alatti, mintegy 300 négyszögöles telek 1906-os megvásárlásáig*Lásd Rasztik, 2010. és később e gyártelep bővítéséig. Az Egger testvérek és Kremenezky János 1882-ben hozták létre az Első Osztrák-Magyar Villamvilágítási és Erőátviteli Gyár Egger B. és Tsa nevű céget, és működtették az első években egy kis budapesti műhelyben.*E cégük játszott később szerepet a Villanyos Izzólámpagyár Rt. létrehozásában, majd az Egyesült Villanyossági Rt, és később az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (a Tunsgram Rt. elődje) megalapításában. Lásd Koroknai, 2004. Az üzlet olyan jól ment, hogy 5 év múlva lépniük kellett: 1887 végén megvásárolták a Magyar Általános Hitelbanktól egy nagyobb gyártelepet a Huszár u. 7. sz. alatt, amelyet később fokozatosan bővítettek.*Lásd Koronkai, 2004.
Talán a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek növekedési üteme vetekszik az MM-ével. Míg az előbbi 1892-ben mindössze 40 főt foglalkoztatott, addig 22-26 évvel később, az I. világháború alatt már 30 ezres cégóriássá bővült a háborús konjunktúrának köszönhetően. A 2001-2019 közötti Magyarországon azonban nem volt háborús konjunktúra. Míg a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek számára az I. Világháború, és több mint húsz év kellett ehhez a növekedéshez, addig hasonló utat az MM békeidőben közel tíz év alatt járt be. A háború befejezése egyébként némi törést jelentett Weiss Manfréd Acél- és Fémművek életében: gyorsan át kellett állniuk polgári termelésre, miközben 30 ezerről hatezer főre kellett csökkenteni a dolgozók létszámát.*Lásd https://hvg.hu/magyarmarka/20050325weissmanfred.
Az MM elképesztő ütemű növekedése azonban nemcsak a magyar gazdaságtörténetben rendkívül ritka, hanem külföldi cégekkel összehasonlítva is. A következő ábra az MM, a Google anyacége (Alphabet Inc.), a Ganz Ábrahám által 1845-ben alapított Ganz Öntöde, egy rendkívül sikeres magyar start-up, a Nav N Go (NNG), egy családi tulajdonban lévő közép-kelet-európai nagy építőipari cég,*E cég nevét nem közöljük, helyette X. Construction ltd. fantázianéven hivatkozunk rá. valamint a Tunsgram egyik jogelődjének (Villanyos Izzólámpagyár) növekedési ütemeit hasonlítja össze úgy, hogy minden cégnél az alapítás utáni hetedik évet veszi alapnak, ehhez viszonyítja a termelés/árbevétel későbbi szintjeit.*Az alapítás utáni hetedik év kiválasztása önkényes. Ez csak azt a célt szolgálja, hogy az alapítást követő turbulens évektől eltekintsünk és a már viszonylag konszolidált cégek kibocsátásának szintjét és növekedési ütemét vegyük alapul. A Google, az X. Construction ltd, az NNG, és az MM esetében a nettó árbevételek adatokat (dollárban és forintban), Ganz Öntödénél a 1852-1860 közötti adatok alapján a termelt öntvények tonnája és korabeli ára alapján becsült árbevételt, a Tunsgram jogelődje esetében pedig az 1890-1903 között eladott izzólámpák számát*Lásd Koronkai, 2004. 9. és 13. oldal. vettem figyelembe, minden adatot logaritmus skálán ábrázolva.
Az ábrán jól látszik, hogy míg a Google, az NNG és a Tunsgram jogelődjének növekedési üteme majdhogynem egybevág, miközben történetüket több mint száz év választja el, addig az MM-é messze meghaladja e cégekét. A Ganz 1852-1855 közötti viszonylag alacsonyabb növekedési üteme (az alapítást követő 7-10. év) mögött a levert szabadságharcot követő évek politikai repressziója és ezzel is összefüggő gazdasági pangásának hatása (a megrendelések megcsappanása, tőkehiány, a fizetési fegyelem romlása) húzódik meg.*Ekkor új politikai viszonyok nagymértékben akadályozták a magyar ipari vállalkozások fejlődését. Az iparpártoló egyesületek betiltása, az szabadságharcban résztvevő elit tagjainak kivégzése, bebörtönzése, elüldözése vagy belső emigrációba kényszerítése együtt járt megrendelések csökkenésével, szűk belső kereslettel, romló fizetési fegyelemmel. Mindez tőkehiánnyal, szakmunkáshiánnyal és növekvő adóterhekkel párosult. Lásd Szekeres, 1971. Ezt követően, az alapítás utáni 12. évtől a Ganz is felzárkózik a Google, vagy a Villanyos Izzólámpagyár által meghatározott trendekhez. Az alapítás utáni 15. évre a Ganznál a kiinduló szinthez képest 7,4-szeresére, a Google-nál 9-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyárnál 8,5-szeresére nőtt az árbevétel, illetve a termelés volumene. Az MM estében pedig ezt jócskán meghaladó, 20-szoros növekedést láthatunk.
A fentiekkel szemben az X ltd.-t a többi céghez képest inkább a stagnálás, mint a növekedés jellemzi. Míg a Google és a Villanyos Izzólámpagyár nagyjából 12-14-szeresére növelte árbevételét, illetve az eladott izzólámpák számát az alapítás utáni tizenhetedik évre, addig az MM nettó árbevétele közel 88-szorosára nőtt. A magyar NNG (Nav N Go) és a Ganz Öntöde az alapítás utáni 7. és 13. év között 4,8-szorosára tudta növeli nettó árbevételét, addig a Google 6,2-szeresére, a Villanyos Izzólámpagyár pedig 5,2 szeresére.*Az NNG-nél látható későbbi ütemcsökkenés minden bizonnyal a mobiltelefonra telepíthető navigációs alkalmazások gyorsuló térnyerésével állhat kapcsolatban.
A másik figyelemre méltó dolog, ami az ábrából látszik, hogy mind a Google, mind a Tunsgram, mind az NNG növekedési üteme milyen egyenletes a vizsgált időszakban: ezek alig megtörő egyenesekkel írhatók le. Ugyanezt láthatjuk a Ganz 1855-1860 közötti növekedési üteménél is. Ezekkel szemben az MM-é nagy ugrásokon és egy visszaesésen (2016) keresztül nő évről-évre. Ez minden bizonnyal azzal függ össze, hogy az MM szinte kizárólag nagy építőipari projektekben vesz részt, és évente viszonylag kevés szerződést köthet, amelyek lökésszerűen mozgatják éves árbevételét. Ugyanezt az ugrálást láthatjuk a másik, ugyancsak nagy építőipari projekteket megvalósító cég – az X. Construction ltd. – növekedési adatainál is.
A következő, ami az MM-ben különleges, az az, hogy az MM egyáltalán nem exportál. A vizsgált időszakban (2007-2019 között) az MM csak Magyarországon végzett munkát. „Nehéz is lenne exportálni egy alapvetően építőipari kivitelezést végző cégnek!” – mondhatná erre bárki. De nem. Ez nem lehetetlen. Van ugyanis olyan magyar tulajdonú építőipari cég, nem is a legkisebb, amelynél 2005-2019 között az export több éven keresztül az árbevétel 25-35 százalékát tette ki, és volt olyan év, amikor a 60 százalékot is elérte.
A XIX. és a XX. századi magyar gazdaság történetében kiemelkedő szerepet játszó kereskedelmi vállalkozások, iparvállalatok egyik közös jellemzője az, hogy a tulajdonosok, cégvezetők mindvégig törekedtek a nemzetközi kapcsolatok építésére, külföldi piacokra való belépésre, külföldi cégekkel való olyan együttműködésre, amely aztán külföldi piacok meghódítására irányult.*Az MM esetében olyan lenne ez, mintha a Strabag, amely nemcsak a Magyarországon, hanem például Lengyelországban is jelen van, mint útépítési projektek kivitelezője, nemcsak a magyar, hanem a lengyel útépítési projekteken is együttműködne az MM-el, mert az MM által biztosított minőség, szervezettség, szaktudás növelné az esélyét egy-egy ottani építőipari közbeszerzési tender megnyerésére. Így járt el Ganz Ábrahám, aki találmányával, a kéregöntésű vasúti kerekek öntésének tökéletesítésével már 1855-ben részt vett a Párizsi világkiállításon.*„A politikai rendőrség azonban nem felejtette el Ganz forradalmi múltját és útlevélkérelmét elutasították. Ekkor Ganz a bécsi svájci követséghez fordult, és mint svájci állampolgár kapott útlevelet.” Lásd Szekeres, 1971. 231. oldal. De Láng László is hasonló utakon járt: az üzeme 1868-as alapítása után az 1880-as évektől már külföldre is szállított: a balkáni országokba, Oroszországba, nemzetközi kiállításokra járt. A gyár gőzgépe nagydíjat nyert az 1900. évi párizsi világkiállításon.*Lásd Bence, 2007.
A XIX. század eleji kereskedők igyekeztek gyümölcsöző kapcsolatot kiépíteni külföldi vevőikkel, kooperálni külföldi kereskedőkkel, iparosokkal. A Pest – Bécs – Pest utat nagyon sokan bejárták, dolgoztak külföldön tapasztalatszerzés céljából.*„Richter a legjobb akart lenni a szakmájában, két év magyarországi tanulás után még négy évet töltött patikus-segédként Németország, Anglia, Franciaország és Itália több városában. 1901-ben, kora egyik legképzettebb gyógyszerészeként úgy tért vissza a hazájába, hogy öt nyelven beszélt és olvasott.” Lásd Nyáry, 2016 és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944_
A Bécsből Pestre és Pestről Bécsbe való áttelepülés, munkavállalás eléggé gyakori volt körükben.*Lásd Bácskai, 1989. Nemcsak a zsidó kereskedőknél, hanem az osztrák, felvidéki zipszer, vagy csehországi német családokból származó kereskedőknél és iparosoknál is. Több nyelvet beszéltek: ez is elősegítette a külföldi kapcsolatok építését. Ezen túl gyakran több szakmában is jártasak voltak. Pekár Imre (Rozsnyó, 1838. december 8. – Budapest, 1923. július 12.) magyar gépészmérnök, feltaláló, malomtechnológus, közgazdasági író először a bécsi Politechnikumban tanult, ezt követően Karlsruhéban gépészmérnöki oklevelet szerzett, de élete során például elsajátította a kovács, lakatos, esztergályos, asztalos szakmákat is.*Lásd Lengyel, 1989. E vállalkozók cégük kivitelét megtöbbszörözték, új külpiacokat nyertek, külföldön leányvállalatokat alapítottak. A cégük növekedése egyet jelentett az exporttal, a külpiacok meghódításával. A Richter Gedeon Rt. az 1920-as évek végén — miközben dúlt a nagy gazdasági világválság – képes volt az egész világot behálózó kereskedelmi és képviseleti láncolat létrehozására és tíz külföldi leányvállalat alapítására.*Lásd Rasztik, 2010.
Pályafutása csúcsán Richter Gedeon termékei számos rangos nemzetközi elismerést is nyertek. A húszas évektől a háború kitöréséig a vállalat 12 aranyérmet szerzett a nemzetközi kiállításokon. Ezek közül sajnos csak egy maradt ránk, az 1929-ben Barcelonában rendezett nemzetközi kiállítás nagydíjának oklevele. A vállalatot már két évtizeddel a gyáralapítás után úgy emlegették, „a magyar Merck”.*Lásd Rasztik, 2010. A Merck KGaA egyébként egy ma is működő vezető gyógyszeripari cégcsoport https://www.merckgroup.com/en, amely 2019-ben az 27. helyet foglalta el az 50 globális gyógyszercég rangsorában (Top 50 Global Pharma Companies). Lásd: https://bit.ly/39kpqBR.
De ugyanez igaz például Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (Tunsgram Rt elődje) esetében is: az 1900-as évek elején az izzólámpaosztály termelésének 80 százalékát külföldön értékesítette, miközben forgalma évenként mintegy 30 százalékkal nőtt.*„A gyár 1891-ben szénszálas izzólámpáinak már 2/3 részét exportálta, elsősorban Oroszországba és Japánba, de más ázsiai országokba és Amerikába, Ausztráliába is. Melbourne-ben és Montrealban bizományi képviseletek létesültek” Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal.
A cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában.
|
A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első rész
|
Ganz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200804/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-elso-resz/
|
2020-08-04 17:41:00
| true | null | null |
G7
|
(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)
A cikk első részében a Mészáros és Mészáros kft. elképesztően gyors növekedését vetettem össze a XIX. és XX. századi magyar tőkés fejlődés kimagasló cégeinek növekedési ütemével, illetve olyan cégekével, mint a Google, vagy a Nav N Go. Szó volt arról is, hogy milyen szerepet játszottak a kiemelkedő magyar cégek növekedésében a külpiacok. Az, hogy a tulajdonosok mindvégig törekedtek a külföldi üzleti kapcsolatok építésére, a külpiacokon való jelenlétre, exportjuk bővítésére.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., első részGanz öntöde, Láng gépgyár, Weiss konzervgyár, Richter gyógyszergyár? Külföldön sikeresek voltak, mégis elbújhatnak Mészáros Lőrinc cégének exponenciális, gazdaságtörténeti jelentőségű növekedése mellett.
II. rész: Az állami megrendelések, az osztalék és a készpénz
Itt, a cikk második részében arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot, és milyen szerepet kap a készpénz az MM gazdálkodásában. Végül egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók vezető képviselői nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.
Különleges elem az MM fejlődésében, hogy – a cég elképesztő növekedési ütemével párhuzamosan – rövid idő alatt radikálisan megváltozott a cég megrendelőinek köre is. Míg az MM 2010 előtt nem nyert közbeszerzést, addig
2010 után közvetve, vagy közvetlenül valószínűleg csak egy vevője akadt: ez pedig a magyar állam.
Valószínűsíthető, hogy 2010 után – néhány év kivételével – az MM teljes nettó árbevétele közvetlenül, vagy a konzorciumi partnerein keresztül, közbeszerzésekből származik.
Erre utal a következő ábra, ahol minden évre vonatkozóan az MM által egyedül, illetve konzorciumban megnyert közbeszerzések éves nettó összértékét viszonyítjuk a cég nettó árbevételéhez. Ebből látható, hogy 2011 után, de különösen 2014-től az állami megrendelések aránya kimagasló lehetett az MM összes árbevételében. A 3. ábrán látható arányok természetesen lehetnek nagyobbak, mint 100 százalék. Abban az esetben, ha az MM konzorciumban nyert más cégekkel, akkor e projektek összértéke meghaladhatja az MM adott évi nettó árbevételének összegét.*A konzorciumban nyert közbeszerzések aránya a G-napot (2015 február 6.) követő évtől nőtt meg. Keretszerződésekkel együtt a MM 2011 és 2015 között 21 közbeszerzést nyert, ebből tizenhármat konzorciumban (62 százalék), 2016-2020 április között pedig 78 közbeszerzést, ebből 65-öt konzorciumban (83 százalék). Eközben a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép 2011-2014 között 209 közbeszerzést nyert (306 tenderen indult), ebből 177 tendert konzorciumban (85 százalék). A Közgép 2015-ben még 115 tenderen indult, de már csak tizenöt tendert nyert, tizenkettőt konzorciumban. 2016-2019 között a Közgép csak kilenc tenderen indult, de már egyszer sem nyert. Elvileg az is lehet, hogy az MM rengeteg nem közbeszerzésből származó munkát vállal magyar magáncégeknek, amelyek aztán busásan megfizetik, miközben az MM jelentős összegű közbeszerzéseket nyer konzorciumi partnereivel, ahonnan meg elenyésző árbevételre tesz szert. De ennek a történetnek valószínűsége csekély.
Arra már Alexander Gerschenkron gazdaságtörténész rámutatott a XVII-XIX századi európai gazdaságfejlődés gazdaságfejlesztés típusait és intézményét vizsgáló alapvető művében,*Lásd Gerschenkron, A. 1962. Continuity in History and Other Essays. Economic Backwardness in Historical Perspective. Cambridge, Massachusetts: The Belknap Press of Harvard University Press. (magyarul: A. Gerschenkron. 1984. A gazdasági elmaradottság – történelmi távlatból. Budapest: Gondolat Könyvkiadó.)
hogy közép-kelet európai térségben a gazdasági fejlődésben, illetve a gazdasági elmaradottság felszámolásában az állam szerepe lényegesen erősebb, kiterjedtebb, mint Nyugat- vagy Közép-Európában (az utóbbin Németországot és a mai Ausztriát értve). Közép-Kelet Európában ugyanis az állam nemcsak a gazdaságot szabályozó törvények őreként, a tulajdonjogok kikényszerítőjeként, illetve az állami újraelosztáson (adózás, vámpolitika) keresztül lép fel az iparfejlesztés, illetve a gazdaságfejlesztés érdekében, hanem megrendelőként, az infrastruktúra fejlesztés finanszírozójaként, illetve a nemzetgazdaságokban jelentős szerepet játszó állami vállalatok létrehozójaként és működtetőjeként is. Gerschenkron történelmi példák elemzésén keresztül továbbá rámutat arra is, hogy a gazdaság fejlődésében e térségekben (különösen a cári Oroszországban) milyen fontos szerepet játszottak a háborúk, a fejlődő ipar számára nagy állami keresletet jelentő hadimegrendelések.
Nincs tehát mit csodálkozni, ha a magyar vállalkozások fejlődésében, nemcsak az előfutárok, hanem az alapítók és az örökösök generációjában is gyakran meghatározó szerepet játszottak az állami, és ezen belül a hadi megrendelések. A Majkon posztógyár (Kanitz, Kadish és Mauthner kereskedők közös cége) a XIX. század elején hadi megrendelésre termelt és még az 1820-as években, a dekonjunktúra alatt is 40-50 szövőszéken 152 munkást foglalkoztatott.*Lásd Bácskai, 1989. 96. oldal. Ganz Ábrahám elkötelezett híve volt a magyar szabadságharcnak, öntőműhelyében a kormány megrendelésére a szabadságharc számára becslések szerint 22 ágyút öntöttek (ezekre vésette fel Ganz „Ne bántsd a magyart!”).*Lásd Szerekes, 1971. 223. oldal. A szabadságharc alatt hadimegrendelésre dolgozott többek között a Korompai Vasműtársulat vagy a Ruszkahegyi Vasmű is.*Az utóbbi társtulajdonosa Maderspach Károly kohómérnök, aki találmánya, a vaslemezekből álló függőhíd révén szerzett országos hírnevet. Megpályázta a Lánchíd munkálatait is. Lásd Lengyel, 1989. 36-37. oldal. Weiss Berthold és Manfréd kereskedőcége Bosznia okupációjának idejében (1878) hadiszállító volt, aztán a hadsereg megrendelései mind a 1882-ben alapított konzervgyáruk, mind a későbbi csepeli tölténygyár fejlődését elősegítették. Az I. világháborús katonai megrendelések – mint korábban már említettük – a Weiss Manfréd Művek számára a rendkívül gyors növekedést tettek lehetővé.*Lásd Lengyel, 1989.
De hasonló volt a Richter gyár helyzete is: az első világháborús konjunktúra is segítette a cég növekedését. A hadsereg jelentős keresletet támasztott a Hyperol fertőtlenítőszer iránt, kiváló minősége és porként való könnyű tárolása, használhatósága miatt. De a Richter gyárat korántsem az állam „tartotta el”.*Lásd Rasztik, 2010. A Kalmopyrin fő vevője nem lehetett az állam. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és jogelődjei is több terméket szállított az állam (különösen a Magyar Királyi Posta) számára.* „A cég az 1889. évi első nagy postai versenytárgyaláson még alulmaradt, de 1891-ben győztesként már a legnagyobb megrendelést kapta a pályázó másik három vállalattal szemben. Szállított telefonokat, Hughes- és Morse-féle távírógépeket, különféle hálózatszerelési anyagokat, de telefonközpontokat, majd 1895-től multiplex kapcsolószekrényeket is, amelyek egyszerűsítették a híváskezelők munkáját és meggyorsították a kapcsolást. Az 1896-os kiállításon ezek a termékek mind nagy sikert arattak. A Posta ezután már nem szorult rá az antwerpeni Bell Manufacturing Co. gyártmányaira.” Lásd Koroknai, 2004. 8. oldal. A Láng Gépgyár a magánpiacon már keresett termékeit, közöttük gőzturbinákat szállított állami tulajdonú vállalatoknak.*„Az első Láng-gyári Zoelly-rendszerű gőzturbina 1905-ben készült el a morvaországi witkowitzi bánya- és kohómü megrendelésére. Teljesítménye 300 lóerő, fordulata percenként 3000 volt és befecskendező kondenzációval látták el. Még 1905-ben az elsőhöz hasonló teljesítményű gőzturbinát szállítottak a szerbiai varesi állami vasmű megrendelésére.” Lásd Bence, 2007. 96. oldal. A példákat még oldalakon keresztül lehetne sorolni. Később, a harmincas évek vége felé aztán, az úgynevezett Darányi-féle győri program 1938-as meghirdetését követően, az irányított gazdaság körülményei között az állami szerepvállalás erősödésével és a hadiipari fejlesztéssel újra megnőtt az állami megrendelések aránya is.*Lásd Lengyel György. 1981. ”Irányított gazdaság és tervgazdaság: a negyvenes évek magyar gazdasági változásairól. “Gazdaságpolitika, gazdasági szervezet” c. tudományos konferencia előadása, 1980. december 12-13.” Medvetánc, 1. évf. 1. szám, 109-119. oldal, illetve Berend T. Iván és Szuhay Miklós. 1975. A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848-1944. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.
Az itt említett cégek és az állam, valamint az MM és az állam kapcsolata között azonban van egy nagyon fontos különbség. A magyar gazdaságtörténetben ismert és imént felvillantott példákban olyan vállalkozásokról van szó, amelyek fejlődése elsősorban a tulajdonos széleskörű és megalapozott szakértelmén, kockázatvállalásán, invencióján, találmányain alapult. Ők szinte megtestesítik a vállalkozó Schumpeter által leírt fogalmát: a termelési tényezők új kombinációját létrehozó gazdasági szereplőt.*Schumpeter a termelési eszközök új kombinációinak megvalósítását hívja vállalkozásnak: „Az új kombinációk megvalósítását ”vállalkozásnak” nevezzük, azokat a gazdasági alanyokat pedig, akiknek az új kombinációk végrehajtása a funkciója ”vállalkozóknak” (…) „a gazdasági alanyokat az új kombinációk megvalósítása teszi vállalkozókká”. Lásd Schumpeter J. A. 1980 (1911) A gazdasági fejlődés elmélete. Vizsgálódás a vállalkozói profitról, tőkéről, a hitelről, a kamatról és a konjunktúraciklusról. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. (eredeti kiadás: Schumpeter J. A. 1911. Theorie der wirtschaftlichen Entwicklung. Leipzig: Verlag von Duncker & Humblot.) 120-144. oldal. A felsorolt vállalkozók és cégek már bizonyítottak a magánvállalkozások piacán, mielőtt időlegesen, illetve részben az állami beszerzések felé fordultak volna. Már komoly tekintélyt vívtak ki a hazai, vagy nemzetközi piacokon, mielőtt kiaknázták volna a háborús konjunktúra nyújtotta lehetőségeket.
Az MM-nek és tulajdonosainak helyzete ebből a szempontból teljesen más. Az MM az állami megrendelések felfuttatása előtt néhány évvel egy pár főnek kenyeret adó, csőd közeli vállalkozásnak számított, amely már kezdte felélni pár millió forintos saját tőkéjét.
2011 után a céget óriássá szinte kizárólag az állami megrendelések tették.*Jól példázza ezt, hogy 2011 január és 2020 április között az MM által nyert 99 közbeszerzési szerződésből mindössze tizenkét esetben volt a megrendelő valamilyen önkormányzat. A legtöbb, MM által nyert közbeszerzést az állami tulajdonban lévő NKM Nemzeti Közművek Zrt. cége, az NKM Földgázhálózati Kft (32 esetben), valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (23 esetben), a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt (5 esetben). és különböző főhatóságok (pl. Országos Vízügyi Főigazgatóság, stb.) írták ki.
Az MM tehát mintegy egymaga példázza azt, amit Berend T. Iván és Ránki György a szocialista állam gazdaságteremtő szerepéről írt, ahol „nem a gazdaság teremti meg az államot, hanem az államnak kell a gazdaságot megteremtenie”.*Lásd: Berend T. I. és Ránki Gy. (szerk.). 1979. Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Az európai periféria az ipari forradalom korában. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 64. oldal. Ezt a gondolatot a mai magyar helyzetre, az MM és az állam viszonyára vonatkoztatva következőképpen lehetne megfogalmazni: ha a piacgazdaság, a vállalkozások nem hozzák létre az államot, akkor maga az állam hozza létre saját képére formálva saját „vállalkozóját”:*Ez persze azt is jelenti, hogy az MM tulajdonosait a schumpeteri értelemben nem tekinthetjük vállalkozóknak. qualis dominus, talis est servus.*Latin szállóige: „Amilyen az úr, olyan a szolga”.
A megtermelt profit felhasználása is az MM furcsa viselkedését tükrözi. Egy ideáltipikus vállalkozó inkább a megtakarítást preferálja a fogyasztáshoz képest, és a cége által megtermelt profitot igyekszik a cégébe visszaforgatni – mivel bízik cége fejlődésében. Hiszen a cége az élete. Vagy egyszerűen csak azért, mert tartalékolni szeretne (a megtermelt nyereséget eredménytartalékba téve) azokra az időkre, amikor várhatóan gyengébb lesz az üzleti konjunktúra.*Ganz Ábrahám a szabadságharc utáni represszió időszakában, és az ezzel összefüggő kedvezőtlen üzleti kilátásokat érzékelve igyekezett cégét megmenteni azzal, hogy „nyereségét nem vonta ki a termelésből, hanem állandóan újra befektette és igyekezett más forrásokból is pénzbefektetésre.” Lásd Szekeres, 1971. 236. oldal. Munkája, előrelátása nagy nehézség árán sikerrel járt: bár egészsége ezeket az éveket nagyon megsínylette, de cégét végül sikerült megmentenie. Aztán ebből a visszaforgatott profitból vagy a cégét bővíti, vagy leányvállalatokat alapít, más cégekben vásárol részesedést, és a többi; – de ez mind a cége, cégcsoportja továbbélését, bővülését szolgálja.
Az osztalék mértéke és a nettó nyereséghez viszonyított aránya (dividend payout ratio, azaz osztalékhányad) egyik jó indikátora ennek a viselkedésnek. A rendszeres nagy összegű osztalékfelvétel, az extrém magas osztalékhányad egyáltalán nem vall a klasszikus vállalkozói mentalitásra, távol áll attól. Ekkor a vállalkozó mintegy „fejőstehénként” (cash cow) tekint a cégére, amelyet igyekszik minél inkább kizsigerelni, a megtermelt profitot onnan „kimenteni”, „elrejteni”, valami miatt a luxusfogyasztáshoz vonzódva, felélni. Reszegi László magyar vállalati adatokon alapuló elemzéséből tudjuk, hogy a közbeszerzések nyertesei inkább járnak el így, mint a közbeszerzéseken nem induló cégek.
A XIX. századi és XX. századi vezető magyar cégek tulajdonosai, vezetői meglehetős jómódban éltek, de távol állt tőlük a luxusfogyasztás, a kirívó költekezés.*Lásd többek között: Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Inkább töltötték szabadidejüket önképzéssel, a szakirodalom tanulmányozásával, vagy vállaltak közéleti szerepet. Ganz Ábrahám inkább a cégébe fektette minden pénzét, Láng László kiköltözött a gyár területén épített házába, hogy a lehető legközelebb legyen az üzemhez. Richter Gedeonnal kapcsolatban a kortársak szerénységére, puritánságára hívják fel a figyelmet, ami a szakmája iránti nagyfokú elhivatottsággal és tudásvággyal párosult.*Az hogy milyen gazdag volt „nem sok látszott a tulajdonos életmódján. Richter Gedeon milliomosként is minden nap háromnegyed hétre érkezett Kőbányára, magára öltötte barna lódenköpenyét és egy pörge kalapot, majd személyesen járta körbe az üzemet a kazánháztól a laboratóriumig. Mivel elsőként érkezett, a kapuban fogadta a munkából elkéső alkalmazottakat. Kétkezi munkásait is mind ismerte, megbízott bennük. A gyár volt az egyetlen szenvedélye, nem járt el társaságba, még csak színházba sem. Családja jól élt Belgrád rakparti lakásukban, de messze nem olyan luxusban, amit megengedhettek volna maguknak.” Nyáry, 2016. és http://www.ekor-lap.hu/informacio/2019/02/04/richter_gedeon_1872_1944.
Ha az MM cég megtermelt profittal és osztalékfizetéssel kapcsolatos magatartását vizsgáljuk, akkor meglehetősen más kép bontakozik ki előttünk, mint amit Ullmann Móric, Weiss Bernát Ferenc, Valero Antal, a Wurda, a Wodianer, vagy a Koppl család, Ecker János, az Egger fivérek, Ganz Ábrahám, Láng László, Richter Gedeon esetében a gazdaságtörténet kutatások elénk tárnak.*Lásd többek között Bácskai, 1989; Lengyel, 1989; Szekeres, 1971; Koroknai, 2004; Bence, 2007; Rasztik, 2010. Az MM tulajdonosai ugyanis előszeretettel veszik ki cégükben megtermelt profitot osztalékként. A 2006-2019 között az általuk évente felvett osztalék összege nominálisan 29,6 milliárd forintot tesz ki.*Ez az összeg évi 6 százalékos átlagos reálhozammal számolva jelenértéken mintegy 36,5 milliárd forintot tenne ki.
A 2011-2019 között kifizetett összeg nagyságát úgy érzékeltethetjük, hogy ez megfelel kb. tíz felcsúti stadion építési költségének, vagy Magyarországon a 2021. évi költségvetésben a középfokú oktatásra előirányzott összeg (354 milliárd forint) közel 8,5 százalékának.
Ennél is érdekesebb viszont, ha kifizetett osztalék nagyságát összevetjük a nettó profitéval, és kiszámítjuk a kettő arányát, az osztalékhányadot. Ezek az adatok világosan jelzik, hogy az MM tulajdonosainak 2011-2019 között egyáltalán nem volt fontos az, hogy megtermelt nyereségből saját cégüket fejlesszék. Ugyanis ekkor az MM osztalékhányada extrém módon magas volt: 2012 után, a cég tulajdonosai szinte minden évben a megtermelt nettó nyereség szinte teljes egészét felvették osztalékként. A következő ábrán – összehasonlításként – közöljük egy vezető magyar építőipari vállalkozás (VMEV)*A VMEV fantázianév egy létező magyar tulajdonú céget takar. osztalékhányadra vonatkozó adatait is.
2011-2019 között, míg az MM-nél a nettó profit 97 százalékát vették fel a tulajdonosok, addig a VMEV-nél csak tíz százalékát. Az MM tulajdonosainak e magatartása nemcsak a tipikus vállalkozói preferenciákkal, hanem az üzleti racionalitással is ellentétben áll. A felvett osztalék után ugyanis adót kell fizetni, míg a profitot a cég eredménytartalékába helyezni és ezen keresztül befektetni a cégbe, vagy más cégbe, projektbe, adómentes. Ezen túl a magas osztalékhányad közvetve arra is rámutat, hogy az MM tulajdonosai egyáltalán nem tartanak a konjunktúraciklus hullámzásaitól. Nem számítanak arra, hogy piacaikat egy esetleges dekonjunktúra érinteni fogja, amikor majd kevesebb megrendelésre kell számítaniuk. Nem kell tartalékolniuk a „szűkebb évekre”, így is biztosítva cégük túlélését, mint ezt például Ganz Ábrahám is tette annak idején.
Utolsó előttinek hagytam egy érdekes mozzanatot, amit első ránézésre nagyon nehéz megmagyarázni, ha az üzleti szemlélet felől közelítünk egy cég gazdálkodásához. Ez pedig az MM vonzódása a készpénzhez.*Itt a mérlegben a „Pénzeszközök” soron megjelenő összegekről van szó. Ez tartalmazza a pénztárban lévő készpénzen és csekkeken kívül a látra szóló (azonnal készpénzzé tehető) bankbetétek összegét is.
Egy cég eszközein belül érdemes a képződő likvid eszközöket (pénztár és a látra szóló betétek összege) rövidebb, vagy hosszabb távra lekötni, befektetni. A likvid pénzeszközök tartalékolása előnytelen, mivel legfeljebb minimális pénzügyi bevételt eredményez. Bizonyára sem Ganz, sem Láng, sem az Egger fivérek, sem Weiss Manfréd, sem Richter Gedeon nem készpénzben tartották a cégnél folyamatosan keletkező, a bevételekből a költségek levonása után fennmaradó összegeket. Az MM mérlegeit vizsgálva azonban azt láthatjuk, ez koránt sincs így, különösen 2016 után nőtt meg pénzeszközök (pénztár, csekkek és látra szóló bankbetétek) volumene. A cégnél a pénzeszközök/összes eszköz arány néhány évben extrém magas: esetenként az 51-78 százalék közötti szintet is eléri.*Eközben e mutató értéke a VMEV esetében 2011-2019 között átlagosan 20 százalékos volt, öt éven keresztül 20 százalék alatti értékkel és mindössze egy évben haladta meg a 30 százalékot. De egy vezető külföldi tulajdonú építőipari vállalkozásnál (VKTEV) ez az arány egészen elenyésző volt: 0,02 százalék és 0,16 százalék között mozgott 2012 és 2019 között. 2019-ben 55 milliárd forintra, 2018-ban 59 milliárd forintra, 2017-ben 74,6 milliárd forintra rúgtak az MM mérlegében a „Pénzeszközök” mérlegsoron nyilvántartott összegek.*Ezeket az összegeket és arányokat a vállalati pénzügyekkel foglalkozó tankönyvek a piacgazdaság körülményei között általában „rossz készpénzmenedzsment”-ként értelmezik. Nem tudjuk, hogy egy ilyen értelmezés mennyiben helytálló az MM esetében, mivel a klasszikus piacgazdasági logikán kívül lehetnek más okok is, amelyek a likvid eszközök ilyen mértékű, és arányú használatát indokolják.
Különös jelenség még az is, hogy ez az arány a 2009-es, a 2013-as, és a 2017-es üzleti években (vagyis a választásokat megelőző években) volt viszonylag magas, a legmagasabb éppen 2017-ben.
Első ránézésre úgy látszik, hogy az MM viszonylag nagy arányban rendelkezik a cég működéséhez, a megrendelések teljesítéséhez nem feltétlen szükséges likvid eszközökkel.
A mérlegek vizsgálata részben választ ad ezeknek az elképesztően magas összegeknek és arányoknak az okaira. Az MM vevője (az állam?), illetve vevői (konzorciumi partnerei?) ugyanis 2011 után rendszeresen fizetnek előleget az MM-nek: a vevőktől kapott előlegek összege 2017-ben 72,6 milliárd forint, 2018-ban 68 milliárd forint, 2019-ben pedig 56,4 milliárd forint volt (lásd a következő ábrát). Különös továbbá, hogy az MM vevőinek ebbéli magatartása meglehetősen átalakult 2011-et követően. 2011-ben, amikor a cég 2,2 milliárd forintos árbevételt ért el, a vevők még nem fizettek előleget az MM-nek. 2012 és 2019 között már fizettek és egyre inkább: 2012-ben még csak 422 millió forintot, 2019-ben már 56 milliárd forintot. Azaz a vevőktől kapott előlegek összege 133,6 szeresére nőtt ezen időszak alatt.
Ha az MM szempontjából különösen sikeres 2012-2019 közötti időszak egészét nézzük, akkor a cég nominálisan 211,9 milliárd forint nettó érbevételt ért el és 206 milliárd forintnyi előleget kapott vevőitől. Ezek elképesztően nagy összegek, és az elért árbevételhez képest elképesztően magas arányok.*Ha más építőipari cégek adatait is figyelembe vesszük, akkor annál inkább. A VMEV esetében például 2011-2019 között a vevőktől kapott előlegek 18 millió forint és 2 milliárd forint között ingadoztak és ezek összege az időszak alatt elért árbevétel mindössze 9 százalékát tette ki. Nem tudjuk, hogy mi áll e jelenség mögött. A választási éveket megelőző üzleti évekre jellemző magas arányok lehet, hogy egyszerűen a politikai üzleti ciklusokkal (political business cycle) függnek össze.* A politikai üzleti ciklusok során a kormányzatok több eszköz (pl. pénzpolitika, szabályozás, támogatások, adópolitika vagy kormányzati kiadások, stb.) felhasználásán keresztül kizárólag a célból hatnak az üzleti ciklusokra, hogy növeljék újraválasztási esélyeiket. A politikai üzleti ciklusok lehetőségét már Schumpeter felvetette (lásd Schumpeter, 1980 (1911) 273- 320.). Kalecki is foglalkozott a kérdéssel, amikor arról írt, hogy a kormányzatok a kormányzati kiadásokon keresztül törekedhetnek a teljes foglalkoztatottság elérésére. Lásd Kalecki, Michal. 1943. ”Political aspects of full employment”. Political Quarterly, Vol: 14. No: 4. pp. 322- 331. https://bit.ly/2PhiGv5 (magyarul: Kalecki, Michal. 1980. ”A tőkés gazdaság működéséről. Válogatott tanulmányok. 1933-1970.” Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 201-209. oldal.) A politikai üzleti ciklusok formális modelljét Nordhaus dolgozta ki először. Lásd Nordhaus, W. 1975.. ”The political business cycle”, Review of Economic Studies, Vol: 42, Issue: 2, pp. 169-190. A politikai üzleti ciklusok egyik fontos eszköze, hogy a választások közeledtével a kormányzatok hajlamosak felfuttatni az állami beruházásokat, így ezen belül a közbeszerzéseket is. Egy friss kutatás, amely 140 ezer európai állami vállalat adatait vizsgálta, arra talált bizonyítékot, hogy választási években jelentősen (közel 30 százalékkal) nőnek az állami cégek beruházásai a többi évhez képest. Az országonkénti vizsgálat arra mutatott, hogy egy adott országban minél gyengébb a joguralom, minél centralizáltabb a politikai rendszer, annál erősebb ez a hatás. Lásd Qingyuan Li, Chen Lin, Li Xu. 2020. ”Political Investment Cycles of State-Owned Enterprises” The Review of Financial Studies, Vol:33, Issue: 7, pp., https://doi.org/10.1093/rfs/hhz090 és https://bit.ly/2Pq37Bj. A kormányok a választások előtti évben, illetve választási évben általában hajlamosak felpörgetni költekezésüket, aminek egyik módja, hogy megnövelik az indított közbeszerzések volumenét. Ez a politika aztán a vevők (az állam) által fizetett előlegek összegének növekedésén keresztül mutatkozik meg az MM könyveiben.
Végezetül egy olyan mozzanatot emelnék ki, ami a múlt legnagyobb magyar vállalkozói közül sokakra, de különösen a XIX. század jelentős magyar vállalkozóira jóval inkább igaz, mint a MM tulajdonosaira.
Ez pedig az előbbiek aktív közéleti szerepvállalása.*Mészáros Lőrinc 2011-2018 között volt a kis dunántúli falu, Felcsút polgármestere (https://hu.wikipedia.org/wiki/Felcsút. 2018-ban lemondott, azóta az MM tulajdonosai a labdarúgás szponzorálásán kívül más közéleti szerepet nemigen vállalnak. Lásd https://bit.ly/2EEo2yD.
Nemcsak az üzleti életben vállaltak kockázatot, hanem esetenként a közéleti szerepükből adódóan is. Képesek voltak bátor lépéseket tenni, mint Ganz Ábrahám, Maderspach Károly, Ullmann Károly, Wodianer Móricz, Wodianer Fülöp és többen mások, akik aktív szerepet vállaltak a szabadságharcban. Iparosként, gyárosként, kereskedőként, bankárként, katonaként, de akár fegyvervásárlások pénzügyi feltételeinek megteremtőjeként*Lásd Urbán Aladár. 2010. ”Fegyvervásárlás, fegyvercsempészés 1848-ban”. Hadtörténelmi Közlemények 123. évf., 4. szám, 957-966. oldal. https://bit.ly/2X3PQmp.
szolgálták hazájukat. Amikor a sors úgy hozta, többen felléptek az önkényuralom ellen, a magyar szabadságért.
Jelképes lehet manapság Valero Antalnak, az egyik legjelentősebb XIX. század eleji textilipari cég a Valero selyemgyár tulajdonosának hozzáállása. Már a szabadságharc előtt jelentős közéleti szerepet is vállalt. Alapító tagja volt az 1842-ben létrehozott Nagykereskedői Testületnek, majd részt vett a Pesti Hengermalom Társaság, valamint a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában, amelynek később elnöke lett, őt választották meg az 1850-es alakuláskor a Pesti Kereskedelmi Kamara elnökének. Kapcsolatban állt főnemesekkel, közöttük Széchenyivel, tagja lett a Nemzeti Casinonak.*Lásd Lengyel, 1989. Valero később, mint nagy befolyású polgár, nem habozott, amikor az önkényuralom és a cenzúra ellen kellett fellépnie a kor prominenseivel együtt. Nyáry Pállal, Klauzál Gáborral, Deák Ferenccel, Fáy Andrással, Trefort Ágostonnal, Vörösmarty Mihállyal, Fényes Elekkel, Kemény Zsigmonddal, Kappel Frigyessel, Irinyi Józseffel és másokkal együtt 1848. március 16-án ő is aláírta Gróf Zichy Ferencnek a budai tanácshoz címzett leiratát a cenzúra megszüntetéséről és a sajtó útján elkövetett vétségek kivizsgálására alakult ideiglenes bizottság létrehozásáról.*Lásd Czaga Viktória, Jancsó Éva. 1998. Közcsend és közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben. Budapest Főváros Levéltára: Budapest történetének forrásai. Budapest: Budapest Főváros Levéltára. 22. oldal.
|
A magyar gazdaságtörténet legnagyobb csodája: a Mészáros és Mészáros kft., második rész
|
Vajon mi magyarázza, hogy választások előtt mindig készpénzben úszik a Mészáros és Mészáros, és hogy legnagyobb vevőik - közöttük a magyar állam - előre utalják a tízmilliárdokat?
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200806/a-magyar-gazdasagtortenet-legnagyobb-csodaja-a-meszaros-es-meszaros-kft-masodik-resz/
|
2020-08-06 17:49:00
| true | null | null |
G7
|
Tavaly augusztusban ugyanazon a napon egyszerre három budapesti színház is tulajdonost váltott. Az egymástól látszólag független színházak új tulajdonosai egyaránt a legnépszerűbb vietnami családnevet, a Nguyent viselik (a vietnamiak nagyjából 40 százalékát hívják így). A három színház az elmúlt évek nagy nyertese volt: az állam milliárdokkal támogatta őket, évi sok százmilliós bevételükkel pedig számos olyan ismert színházat is lenyomtak, mint a Centrál, a Katona vagy az Örkény.
Ezt a három színházat azonban jóformán nem ismerte senki sem. Ahogy korábban bemutattuk, számos jel szerint – két további színházzal együtt*Az öt színház név szerint: Anonymus Színház, Art Előadó-művészeti Nonprofit Kft./Art Challenge Nonprofit Kft. Maszka Színház, Műhely Produkció, Végtelen Tér/Art Cavea Színház – a tao-rendszer kijátszására hozták őket létre: kiskapukat kihasználva vagy egyenesen több százezres nézőszámokat blöffölve érték el, hogy szert tegyenek sok milliárdos állami támogatásra. A hálózat országosan a leginkább támogatott színházak közé tartozott.
Az öt színház számos ponton kötődött egymáshoz: többségük ugyanarra a címre volt bejegyezve, ugyanaz az ember készítette el beszámolóikat, honlapjaik olykor szó szerint megegyeztek, és mindnyájan kötődtek a színházi élet egyik ismert alakjához, Megyeri Lászlóhoz, akinek kulcsszerepe volt a színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer megalkotásában.
Aztán amikor a kormány visszaélésekre hivatkozva felszámolta a tao-rendszert 2018-ban, a csaló hálózatnak is befellegzett. Míg 2017-ben még 3,4 milliárd forint volt papíron a bevételük, 2018-ban 94 százalékkal, 190 millióra csökkent. Például az egyik színház állítólagos forgalma 836 millió forintról 3 millióra zuhant. Mivel azonban a tao-rendszer utófinanszírozású, a 2017-es hivatalos jegybevételük után még mintegy 940 millió forint támogatást be tudtak gyűjteni. A tao-rendszer közel tízéves fennállása alatt az öt cégből álló hálózat
mintegy kilenc milliárd forint közpénzt szerzett.
Az öt színházból összesen négy került egy-egy Nguyen nevű, budapesti lakcímmel rendelkező ember tulajdonába. Mivel különböző anyától származnak (és életkoruk hasonló), a négy Nguyen nem állhat közeli rokoni kapcsolatban egymással, és egyiküknek sincs és nem is volt más céges érdekeltsége. Az az egy színház volt a kivétel – tehát amelyik nem került egy Nguyenhez -, amelyben Megyerinek volt közvetlen tulajdona korábban.
A négy vietnami kézbe került cég közül három ellen indult el kényszertörlés*vagy legalábbis döntött megindításáról a bíróság. Ezt többek között azért rendeli el a bíróság, mert a cég elérhetetlenné válik, tehát nem elérhető a székhelyén sem maga a cég, sem a tagjai, tisztviselői.
Amellett, hogy a hálózat több esetben bizonyíthatóan jutott jogosulatlanul állami támogatáshoz, az adóhatóság felé is jelentős tartozásaik vannak. A NAV legfrissebb listája szerint három érintett színháznak is 100 milliósnál nagyobb adótartozása van*a Műhely Produkcióknak, valamint az Anonymus és a Maszka Színháznak.
Ugyan a kormány visszaélésekre hivatkozva szüntette meg a tao-rendszert, azóta sem jelent meg nyilvános információ arról, hogy vizsgálnák az érintett színházakat. A minisztérium akkoriban egy megkeresésemre sem válaszolt ezzel kapcsolatban. Az Állami Számvevőszék májusban tartott egy sajtótájékoztatót, amely szerint húsz, “kockázati alapon kiválasztott” előadó-művészeti szervezet gazdálkodását vizsgálták meg, de ezek között sem szerepelt az öt kamuszínház.
|
Eltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltak
|
Százezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.
| null | 1 |
https://g7.hu/elet/20200808/eltettek-9-milliard-kozpenzt-majd-vietnamiakhoz-kerulve-kodde-valtak/
|
2020-08-08 17:56:00
| true | null | null |
G7
|
Simicska Lajos után egy újabb példát találtunk arra, hogy az ország leggazdagabb emberei sem restek a saját vagyonukhoz viszonyítva teljesen eltörpülő összegű vissza nem térítendő állami támogatásra pályázni. Ugyanis a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által kiírt Kisfaludy-pályázaton a Wildex Kft. is nyert 7 millió forintot egy lovászpatonai szálláshely fejlesztésére. A veszprém megyei településen található a Heiter major, ahol a Wildex Kft. hat szobás vadászháza nyújt pihenést a fáradt vendégeknek.
A Wildex Kft. tulajdonosa az Agroprodukt Zrt. (a Pápai Állami Gazdaság jogutódja) volt, de 2019-ben eladta a teljes üzletrészét. Az új tulajdonos pedig a Heiter Major Kft. lett. A Mádl István milliárdos üzletemberhez tartozó Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata - köztük a Wildex is - 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm csoporthoz, ami pedig Csányi Sándor OTP-vezér agráros cégbirodalma.
Az Agroprodukt szerteágazó tevékenységei közé tartozik a vendéglátás (lovászpatonai Heiter major) és a gyümölcstermesztés is: 80 hektár gyümölcsössel rendelkezik, amelyben alma, körte és szilva terem - olvasható a Bonafarm oldalán.
A Wildex azonban ma már újra Mádl Istvánhoz köthető, hiszen ő az egyik tulajdonosa a Heiter Major Kft.-nek. Mádl István változatlanul igazgatótanácsi tag az Agroprodukt Zrt.-ben Csányi Attilával együtt, aki a bankvezér fia és a Bonafarm vezérigazgatója.
A befolyásos üzletemberekhez hasonlóan Mádl István is szereti a vadászatot: a Heiter vadásztársaság az Agroprodukt Zrt. pápai címére van bejelentve. A 2002-ben fideszes támogatással Bakonyszűcs polgármesterének is megválasztott Mádl 2014-ben az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém megyei szervezetétől Nimród érem kitüntetést is kapott a Heiter vadásztársaság képviseletében.
A 7 millió forintos állami támogatást elnyerő lovászpatonai szálláshelynek azonban más érdekes tulajdonosa is van, hiszen a 2019-ben alapított és vagyonkezelés mellett vadgazdálkodással is foglalkozó Heiter Major Kft.-ben tulajdonos Andreas Wolfgang Treichl is, aki szintén bankvezér volt, csak éppen az osztrák Erste Group élén állt 2020 elejéig, amikor az Erste Alapítvány élére ment át. Decemberben pedig arról is beszélt, hogy nem akar osztrák pénzügyminiszter lenni, mert az elmúlt 22 évben hozzászokott, hogy nincs főnöke.
Lapunk írta meg, hogy lesz bőven dolguk az MTÜ által kiírt Kisfaludy-pályázatok szerencsés nyerteseinek, hiszen például a pénz felhasználásáról záróbeszámolót kell készíteniük, a számlákat is meg kell őrízniük és a fejlesztésről fotókat kell küldeniük az MTÜ-nek.
A kormányzati turisztikai ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztusban szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. A szerencsés nyertesek között volt Simicska Lajos, a Fidesz volt pénztárnoka, és több fideszes parlamenti képviselő is.
Augusztus 31-ig minden nyertes pályázó megkapja a Kisfaludy Program keretében elnyert szobánkénti 1 millió forintos támogatást, amelyet magán és egyéb szálláshelyek felújítására és fejlesztésére lehet fordítani. A pályázatban vállalt fejlesztéseket év végéig szükséges megvalósítani - közölte az MTÜ.
|
Milliárdosok eldugott vadászházára is adott 7 millió forintot az Orbán-kormány
|
A Wildex Kft. tulajdonosa az Agroprodukt Zrt. (a Pápai Állami Gazdaság jogutódja) volt, de 2019-ben eladta a teljes üzletrészét. Az új tulajdonos pedig a Heiter Major Kft. lett. A Mádl István milliárdos üzletemberhez tartozó Agroprodukt cégcsoport 5 vállalata - köztük a Wildex is - 2017 júniusában csatlakozott a Bonafarm csoporthoz, ami pedig Csányi Sándor OTP-vezér agráros cégbirodalma.
Az Agroprodukt szerteágazó tevékenységei közé tartozik a vendéglátás (lovászpatonai Heiter major) és a gyümölcstermesztés is: 80 hektár gyümölcsössel rendelkezik, amelyben alma, körte és szilva terem - olvasható a Bonafarm oldalán.
A Wildex azonban ma már újra Mádl Istvánhoz köthető, hiszen ő az egyik tulajdonosa a Heiter Major Kft.-nek. Mádl István változatlanul igazgatótanácsi tag az Agroprodukt Zrt.-ben Csányi Attilával együtt, aki a bankvezér fia és a Bonafarm vezérigazgatója.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/makro/bankvezerek-eldugott-vadaszhazara-is-adott-7-millio-forintot-az-orban-kormany.html
|
2020-08-11 10:57:52
| true | null | null |
Privátbankár
|
Füzesabony;vállalkozó;gomba;
2020-08-06 06:40:00
Valami bűzlik a „kitömött” gombás cég körül
Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást.
A hetvennyolc éves Lakó Endréné 14 éves korában került a füzesabonyi gazdasághoz. Vízhordóként kezdte, majd – ahogyan ő mondja – a „bornyászatnál”, vagyis a tehenek mellett dolgozott. A településhez tartozó pusztaszikszói majorban kaptak férjével együtt 1969-ben szolgálati lakást, itt él ma is az özvegyen maradt asszony. Háborítatlan vidék ez, negyven ember lakóhelye.
Egészen mostanáig. Idén pünkösdkor az ország legnagyobb gombatermesztő cégcsoportjának egyik tagja, az Új Champignons Kft. elkezdte idehordani teherautókkal a trágyával kevert gombakomposztot, s pár nap alatt több tonnányit halmoztak fel. A helyiek szerint nemcsak ide, de a nemrég átadott M25-ös út egy szakasza mellé is leborítottak jó néhány dombnyit. A bűzölgő halmokról az itt élők fotókat is készítettek bizonyíték gyanánt, és jól tették, mert csodák-csodájára az avatás napjára az út széli trágya eltűnt.
- Úgy tűnik, a szalagátvágás fontosabb volt, mint az itteniek érdekei. A mi otthonaink tövében nemhogy csökkent, de napról-napra nő a trágyahalom – mondta a Népszavának Szűcs László, akit a helyiek ügyük közös képviseletére választottak meg. A korábban a füzesabonyi állami gazdaság vezetőjeként dolgozó, a természet és a nyugalom érdekében szintén Pusztaszikszóra költözött férfi folyamatosan gyűjti a bizonyítékokat arról, mennyire élhetetlenné vált a környék. Rovarcsapdákat állított fel, azokat naplózza, így napra pontosan lehet követni, hogyan lett egyre több légy és egyéb rovar a környéken. Előbb telefonos bejelentést, majd panaszt tett több hatóságnál, köztük a füzesabonyi jegyzőnél, s a kormányhivatalnál.
Szerinte a gombakomposztot tároló cégnek nincs olyan engedélye, amely lehetővé tenné itt a trágya tárolását vagy feldolgozását. Igaz ugyan, hogy 2018-ban a füzesabonyi polgármesteri hivatal kiadott egy engedélyt műtrágya, nitrogénvegyület gyártása, raktározása, tárolása, ám ez ellen Szűcs fellebbezett: Nógrád megyébe tették át az eljárást, a működéshez a környezetvédelmi hatóságok pedig számos feltételt szabtak. Például azt, hogy a bűzhatás elkerülése érdekében a már felhasznált gombakomposzt tárolását úgy kell végezni, hogy az se kiporzást, se bűzszennyezést ne okozzon. Nem lehet véletlen, hogy cég 2019 áprilisában visszavonta a fenti telepengedély-kérelmét, s a lakók azóta sem kaptak értesítést új kiadásáról, noha ilyen esetben őket is értesíteni kellene. Ebből pedig arra következtetnek, hogy jelenleg a trágyakezelés engedély nélkül történik.
- Itt, aranyom, olyan büdös van időnként, mintha a döghús keveredne az erjedt cefre szagával, az ablakot se lehet kinyitni, de még így is mintha beszivárogna a bűz a falak repedésein, megkeserítve az életünket – mondta Lakó Endréné. Több mint hatvanadmagával ő is aláírta azt a birtokvédelmi kérelmet, amelyet végül Szűcs terjesztett be a füzesabonyi jegyzőhöz. Arra hivatkoztak, hogy a nagy mennyiségű, álláspontjuk szerint környezetszennyező trágya miatt a bűz elviselhetetlen, s az agresszív rovarrajok miatt sincs nyugtuk. Azt kérték, hogy kötelezzék a céget a birtokháborítás azonnali megszüntetésre, vagyis a trágyát haladéktalanul szállítsák el, s a jövőben ne hozzanak ide újabb teherautónyi bűzdombokat. Döntés még nem született, a kérelmüket „illetékesség” hiányában áttették a Heves megyei kormányhivatalhoz.
A pusztaszikszóiak okkal tartanak attól, hogy felvetéseiket a hatóságok nem veszik majd komolyan. A gombatermesztő cég demjéni központjának tőszomszédságában a kerecsendiek közel harminc éve küzdenek a bűzzel, nem véletlenül nevezték őket többször is „Büdösfalvának”, a telephelyre vezető demjéni utat pedig maró gúnnyal „Illatos útnak”. A kétezres évek elején gázálarcokban, maszkokban vonultak utcára a kerecsendiek, így tiltakozva a „gombagyár” ellen, s azóta is többször, több közgyűlési határozatban próbálták meg elérni, hogy csökkenjen az „illatfelhő.”
|
Valami bűzlik a „kitömött” gombás cég körül
|
Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3087300_valami-buzlik-a-kitomott-gombas-ceg-korul
|
2020-08-06 18:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.
Most Mészáros Lőrinc és felesége is itt, ugyanabban az utcában vettek több mint 500 millió forintért gyümölcsöst, ahol Rogán Cecília és Dzsudzsák Balázs nyaralója található, nem messze a hírhedtté vált építési gödörtől. Első ránézésre azonban úgy tűnik, nem lesz idén túl erős a termés.
A Mészáros házaspár csupán néhány nappal azelőtt, június 30-án írta alá az adásvételi szerződést, hogy megjelent a rendszerszintű tihanyi természetkárosításról szóló cikkünk.
Az építési törvények kijátszhatók, az ellenőrzéseket megnehezítették, így a megfelelően gazdag és befolyásos ingatlantulajok gyakorlatilag azt csinálnak a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozó Óvár területén, amit csak akarnak.
A most megvásárolt föld hivatalosan gyümölcsösből, gazdasági épületből és egy pincéből áll. A roppant értékes területért 525 milliót fizettek.
Az utca, ahol az ingatlan található, nagyjából párhuzamos azzal az utcával, ahol nemrégiben valaki elhordta a fél hegyet, hogy ott az építési engedély szerint 20 millió forint értékű házat építsen. Bár a szerződés szerint Mészárosék földje gyümölcsös, aki megnézi, láthatja, hogy a területen egy nyaraló található, természetesen medencével, ahogy az errefelé szokás.
A Mészáros házaspár a szerződés szerint vállalta, hogy a föld művelését másnak nem engedik át, és legalább öt évig nem is használják másra.
De nemcsak Mészárosék látták meg a lehetőséget a különleges gazdasági épületekben. Idén nyáron Matolcsy György egyik unokaöccse, a Szemerey család egyik tagja is telket vásárolt Óváron. Hivatalosan gyümölcsös és gazdasági épület található a 805 négyzetméteres területen, a telek szomszédos a nemrégiben a hegyből kimart óriási gödörrel. A Szemerey család nehezen visszafejthető cégbirodalma több szálon kapcsolódik a Matolcsy családhoz és balatoni beruházásokhoz.
Mészárosék pedig attól az Eppel Jánostól, a Porsche Hungária ügyvezető igazgatójától, a kormány kedvenc autóbeszállítójától vásárolták meg a gyümölcsöst, akinek családtagjai több mint félezer hektár állami földet nyertek Fejér megyében az árveréseken. Az Átlátszó 2017-ben írt arról, hogy Eppel Jánosé volt az a balatonfüredi 3,5 hektáros szőlő és legelő birtok, amelynek csücskét kivették a művelésből, és engedélyezték, hogy „szállás épület és egészségügyi szolgáltató ház” címen hasznosítsák. A fél hegyet elfoglaló birtokon épült végül meg provence-i stílusban, 400 milliós uniós támogatással a Villa Vitae nevű luxusszálló, ahol az azóta elvált Rogán házaspár ünnepelte tizedik házassági évfordulóját.
Mészáros Lőrincnek nem ez a frissen vásárolt nyaraló az egyetlen tihanyi érdekeltsége. A Tihanyi Vinarius Borárium, Gasztrobár és Rendezvényház 2017 óta az egyik ismert Mészáros-cég, a Búzakalász 66 Kft. tulajdona, az éttermet – ahol Rogán Cecília tartotta lakodalmát – a Mészáros Gasztro Kft. üzemelteti. De nemcsak vállalkozásai, másik nyaralója is van a Mészáros házaspárnak Tihanyban. A Magyar Narancs 2014-ben írta meg, hogy egy szintén a Balatonra néző, szintén külterületen fekvő, a faluközponthoz és a kompkikötőhöz is közeli nyaralót vásároltak meg, amelyet a helyiek szerint inkább a Mészáros gyerekek használnak.
Mint arról korábban is írtunk, az új építési törvény kedvez a szabálytalanságoknak. Az építkezések többségére már nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni. Ráadásul néhány hónapja már nem is az önkormányzatok felügyelik az építkezéseket, hanem a megyei kormányhivatal. Óváron például nem volan szabad fürdés céljára szolgáló medencét építeni, tehát a képeken nagyon is medencének látszó építmények papíron víztározók, kacsaúsztatók, vagy ki tudja micsodák.
|
Mészáros Lőrincék félmilliárdért vettek medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
|
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, Óváron. Az egykori halászfalunak tényleg erről a részéről nyílik a legszebb kilátás a Balatonra.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/08/12/meszaros-lorincek-felmilliardert-vettek-medences-nyaralonak-latszo-gyumolcsost-tihanyban
|
2020-08-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés.
A második Orbán-kormány egykori vidékfejlesztési államtitkára, dr Ángyán József ötödik éve teszi közzé megyénként a tanulmányait a 2015-2016 os földprivatizáció korrupció-gyanús gyakorlatáról.
A legújabb anyag Tolna megyéről készült, ahol Ángyán szerint az értékesített földekből legfeljebb 15,3 milliárd Ft-os árbevétele lehetett az államnak, pedig az ott dobra vert 6.789 hektár állami földterület tényleges értéke – mai, nyugat-európai átlagos földárakkal (10-35 millió Ft/ hektár) számolva – 68 – 238 milliárd forintra tehető.
Ráadásul az elárverezett állami földek több mint felét itt is nagyvállalkozói csoportok szerezték meg, pedig a “Földet a gazdáknak” program épp nem ezt szolgálta volna. A Greenpeace Magyarország Egyesület támogatásával készített jelentés emlékeztet: a kormányzati kommunikáció még most is “30 ezer földhöz jutott földműves”-ről beszél, de az elemzést készítő professzor számításai szerint az elárverezett terület általa eddig megvizsgált 86%-ából alig több, mint 3000 fő jutott földhöz a programban.
A földosztás Tolna megyei visszásságait feltáró anyag szerint az elkelt megyei földterület 153 nyertes árverezőhöz került, ám a földek több mint 61%-át, mintegy 4.200 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő „kis-, és közepes családi gazdaságok”, hanem 41 nyertes árverező tagja nevén mindössze 18 nagy – 100 hektárnál nagyobb területre nyertes árajánlatot tett – érdekeltség szerezte meg.
Míg a kormányzati kommunikáció szerint „a föld azé a helyben élő földművesé legyen, aki azt megműveli”, Tolna megyében a földek 75%-át nem helybeli gazdálkodó családok, hanem más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Ráadásul az úgynevezett „helybeliek” között vannak olyan cégtulajdonosok is, akik – a földforgalmi törvény abszurd szabályozása folytán, lakhelyüktől és foglalkozásuktól függetlenül – cégük székhelye jogán válhattak úgy „szerzőképes helyi földművessé”, hogy helyben akár sohasem jártak és/vagy a mezőgazdaságot hírből is alig ismerik.
A mintegy 6.800 hektár megyei terület közel fele licitálás nélkül kelt el, kikiáltási áron. További 1.140 hektár pedig a kikiáltási árat kevesebb, mint 20 %-kal meghaladó áron került a sikeres árverezőkhöz, ráadásul az európai 10-35 millió forint/hektár körüli földárak töredékéért, átlagosan 2 millió 252 eFt/hektár nyertes árajánlattal. Valódi árverseny – ahol a nyertes árajánlat több mint 100%-kal meghaladta a kikiáltási árat – a területek kevesebb, mint 8%-ának árverésén alakult csupán ki.
A teljes jelentés itt olvasható:
Földárverések – Záró – Tolna3 – Végleges by Katalin Erdélyi on Scribd
Ángyán József szerint a Tolna megyei földosztásnál is sokat segített, ha valaki jóban volt a kormányközeli körökkel. A volt államtitkár szerint ezt bizonyítja a megyében földhöz jutott emberek egy részének háttere is: van köztük például multimilliárdos nagyvállalkozó állatorvos, az agrárszektor száz leggazdagabb vállalkozójának egyike, egy német-magyar nagybirtokos főnemes üzleti érdekkörének tagjai, az első Orbán-kormány (FIDESZ) által privatizált „piszkos 12” állami gazdaság egyike, a Dalmand Rt. volt vezérigazgatója, korábbi, fideszes önkormányzati képviselő testvére és apja, a Paks II. beruházás 2012-2015 között volt vezérigazgatójának óvónő felesége, egy korábbi FIDESZ-KDNP-s önkormányzati képviselő lánya és édesanyja, a megyei kormányhivatal földügyi igazgatója, vagy éppen a FIDESZ-szövetséges MAGOSZ több gazdaköri elnöke és országos alelnöke, megyei elnöke.
Címlapkép: Ritz József fiatal gazdálkodó előkészíti földjét a vetéshez egy traktorral Bonyhád közelében 2019. április 23-án. (MTI/Sóki Tamás)
|
A csókosoknak kedvező földprivatizáció Tolna megyében is milliárdos állami bevételkiesést okozott
|
Tolna megyében is jól jártak a nagyvállalkozók a kormánypropaganda szerint a „kis-, és közepes családi gazdaságok” számára indított fölárveréseken, az állam pedig sok milliárd forintnyi bevételtől esett el – állítja a legújabb Ángyán-jelentés.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/08/11/a-csokosoknak-kedvezo-foldprivatizacio-tolna-megyeben-is-milliardos-allami-bevetelkiesest-okozott-itt-a-legujabb-angyan-jelentes/
|
2020-08-12 22:30:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2020 augusztus 13., 07:23
Jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki elvállalta, hogy az esztergomi kórházban betegfelvonót épít, de az arra kapott pénzt inkább magára költötte. Az Esztergomi Járási Ügyészség tájékoztatása szerint az egy év hat hónap - két év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetés mellett a vállalkozót kötelezték, hogy fizesse vissza az 5,7 millió forintot, amit a kórház a lift beszerzésére és beszerelésére szánt. (MTI)
|
Ellopta a kórházi liftre szánt pénzt
| null | 1 |
https://444.hu/2020/08/13/ellopta-a-korhazi-liftre-szant-penzt
|
2020-08-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a kormány egy múlt heti rendelettel a Club Aliga fejlesztését.
Ezzel újra fellángolhat a vita arról, hogy elzárhatják-e az egykori pártüdülő területét a helyiek elől. A szabad megközelíthetőségért küzdő civil szervezet, az Aligai Fürdőegyesület arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányrendelet felrúghatja a balatonvilágosi önkormányzat és a Club Aliga fejlesztői közti megállapodást, ami a Club Aliga még állami tulajdonban lévő területeinek használatára vonatozik.
Ebben a szerződésben ugyanis az szerepel, hogy a fejlesztőnek a lakosság által használt közutakat, közparkot és a szabad parti sétányokat fenn kell tartania, valamint azoknak önkormányzati tulajdonba adását kezdeményeznie kell a magyar államnál.
A civilek posztja szerint a kormányrendelet ezzel szemben felhatalmazza a fejlesztőt, hogy ezeket a közfunkciókat ne tartsa fenn: megszüntesse a közutakat; megszüntesse a parti sétányt és vízparti telkeket alakítson ki; építési telekké alakítsa a közparkot és a zöld területeket továbbá lehetősége van a terület teljes lezárására is.
Az Aligai Fürdőegyesület azt írja: őszintén remélik, hogy „a fejlesztő tartani fogja magát a megállapodáshoz, szerződéses kötelezettségeihez és a közfunkciók a továbbiakban is megtartásra kerülnek”.
Megkerestük az egyesületet. Rada Enikő, a szervezet egyik vezetője azt mondta a lapunkak, hogy minden bizonnyal tévedésből kerülhetett be a kormányrendeletbe a közutakat, szabad parti sétányt, közparkot megszüntető rész, hiszen azzal felülírnák a meglévő szerződéseket. Úgy vélik, a közfunkciók megszüntetése aligha lehet nemzetgazdasági érdek. Az ügy tisztázása érdekében segítséget fognak kérni a döntéshozóktól, az országgyűlési képviselőjüktől, és keresik majd a fejlesztő céget is, ami alig osztott meg valamit velük a terveiről.
A fejlesztő Appeninn közleményében azt írja, hogy „a kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás ténye nem változtat azon az elképzelésen, amely szerint a terület fejlesztése a helyi érdekek figyelembevételével, Balatonvilágos Község Önkormányzatának bevonásával történik. Mindemellett az aligai strand az eddig megszokott feltételek mellett továbbra is nyitott lesz a látogatók számára”.
Kerestük Balatonvilágos polgármesterét, a független Takács Károlyt, aki azt mondta, hogy egyeztetéseket kezdtek az Appeninn-nel, annak részleteiről egyelőre nem akar nyilatkozni.
Az Appeninn Zrt. a leányvállalatán, a Pro-Mot Hungária Kft.-n keresztül van jelen a Club Aligában. A balatonvilágosi székhelyű Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft.-t a Club Aliga háromnegyed részének a tulajdonosa, valamint a maradék egynegyed résznek és a kikötőnek a vagyonkezelője.
Az Appeninn korábban Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltsége volt, de tavaszzal mindketten kiszálltak a cégből. Tiborcz ezt azzal indokolta, hogy az Appeninn Nyrt. két balatoni ingatlanfejlesztési projektjéhez (az egyik egyébként éppen a Club Aliga, a másik a balatonfüredi kikötő fejlesztése) összesen 2 milliárd forint, vissza nem térítendő állami támogatást nyert el. Tiborcz viszont „még a látszatát is el akarta kerülni annak, hogy a személye miatt előnyben részesülnének az érdekeltségei”. Az új tulajdonos az Indotek lett.
Az Appeninn júniusi bejelentéséből derült ki, hogy kétmilliárd forintnál is nagyobb összegű támogatást kaptak kikötőfejlesztésre Aligán és Füreden. A Pro-Mot Hungária Ingatlanfejlesztő Kft. 7,35 milliárd forintot, míg a balatonfüredi Solum-Invest Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Kft.-t 5,129 milliárd forintot kap a Kisfaludy-programban. (Az Appeninn építi Szántódon azt az ötcsillagos szállodát, a Balalandet is, amire 9,8 milliárdos hitelt kaptak az orosz hátterű beruházási banktól.)
Az aligai tervekről egyébként azt lehet tudni, hogy az Appeninn a Club Aliga területén egy egész évben működő, 4 csillagos, több mint 160 szobás szállodát épít. A hotelhez wellness részleg, konferenciaközpont, sportpályák, játszóterek, boltok és kávézók is tartoznak majd. Teljesen új kikötőt és parti éttermet is kialakítanak.
Azt is írták korábban, hogy az üdülőterület északi részén, az úgynevezett Aliga2 részterületen több, régóta elhanyagolt, védettséget nem élvező, és esetenként balesetveszélyes, korábban elzárt épület lebontása, valamint a körülöttük lévő elburjánzott növényzet rendbetétele is megindult. „A fejlesztés ezen szakasza olyan vonzó építési telkek kialakítását célozza, amelyeknek az értékesítése segíti a teljes komplexum átfogó felújításának finanszírozását.”
|
A kormány egy határozattal megkönnyítette a Club Aliga területének lezárását
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá minősítette a kormány egy múlt heti rendelettel a Club Aliga fejlesztését.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/08/13/a-kormany-egy-hatarozattal-megkonnyitette-a-club-aliga-teruletenek-lezarasat
|
2020-08-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
B. Edéék ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága hónapok óta nyomoz. Augusztus 11-én, kora reggel, összehangolt akcióban vették őrizetbe a szereplőket, végeztek házkutatásokat, valamint az érintett cégek kerekegyházi telephelyén adathordozókat, iratokat foglaltak le.
A Hírös Vital Zrt. néhány éve konzervipari gigaberuházásba kezdett Kerekegyháza határában, amelyet az állam nemzetgazdaságilag kiemelt üggyé nyilvánított és a Nemzeti Befektetési Ügynökség több mint hétmilliárd forinttal támogatta, továbbá üzletrészét vásárolt benne a Piarista Rend Magyar Tartományának tőkealap kezelője.
A tervek szerint a fejlesztéssel egy ásványvízüzem, lekvár, befőtt üzem, hűtőházak zöldségfeldolgozó készült volna le több mint 650 ember foglalkoztatásával.
A kárérték meghaladja az egymilliárdot.
A NAV - a nyomozás érdekeire hivatkozva - nem árul el részleteket az ügyről.
|
Letartóztatták a fantomkonzervgyár vezetőjét
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/kerekegyhaza-fantomkonzervgyar-b-ede-hiros-vital-zrt-gladiolus-kft-188936
|
2020-08-13 17:57:00
| true | null | null |
168 óra
|
|
Feldarabolta és eladta Badacsonytomaj alpolgármestere azt a kiváló helyen fekvő telket, amit turisztikai fejlesztés céljára szerzett meg jutányos áron az önkormányzattól még a megválasztása előtt. Hartai Béla azt ígérte, hogy 2022-ig pincesort épít a területre, és szerződésben vállalta, hogy ha nem valósul meg a beruházás, az önkormányzat visszaveheti tőle az ingatlant, sőt kötbért is fizet. A jelenleg is élő szerződés azonban nem akadályozta meg abban, hogy májusban fejlesztés nélkül egy építőcég tulajdonosának továbbértékesítse a területet – írtuk meg július végén. Az ügyletről akkor sem az alpolgármester, sem a szerződést letárgyaló Krisztin N. László polgármester nem akart nyilatkozni. A városban azonban komoly visszhangot váltott ki az értékes ingatlan továbbadása, ezért a vezetők egy héttel a cikk megjelenése után kitettek egy közleményt az önkormányzat honlapjára.
Noha azt állítják, hogy téves és félreérthető információkon alapuló sajtótámadások érték az önkormányzatot, a szöveg nem cáfolja a 24.hu állításait. Sőt, a telekügyben a közlemény egyfajta önkormányzati vizsgálatot is ígér, bár a szövegben egyszer sem említik meg, hogy a főszereplő az alpolgármester.
Mivel a szerződés 2022. augusztus 7-ig tart, a vevő további szándékait azóta nem firtattuk, önkormányzatunk csak a közelmúltban értesült az ingatlan adásvételről, ezért az ügyvédünk végzi a dokumentumok vizsgálatát. Amennyiben az önkormányzat részéről intézkedésre van szükség, azt maradéktalanul megtesszük!
– olvasható.
A város érintett vezetője azzal védekezik, nem tudták, hogy önkormányzatuk építési szabályzata erősen korlátozza a területi beépíthetőséget. Azt állítják, csak jóval később derült ki, hogy a szabályzat nem tesz lehetővé olyan fokú beépítést, mint amit az alpolgármester szeretett volna.
A védekezés azért is sántít, mert a 2017-es adásvételi szerződésben egyáltalán nem szerepelt konkrét fejlesztési vállalás. A megállapodásban csupán annyit rögzítettek, hogy Hartai a város javát is szolgáló „turisztikai hasznosítás (fejlesztés) céljára” kapta meg az ingatlant, az, hogy mi lesz ez a fejlesztés, vagy hogy mekkora helyet foglal majd el, szóba sem került.
A közlemény kitér a 24.hu július elején megjelent cikkére is, amelyben a strandbüféüggyel foglalkoztunk. Az önkormányzat a járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt pályáztatta meg a strand vendéglátóhelyeinek bérleti jogát, amelyet Hartai korábbi cége szerzett meg. Az alpolgármester felügyelete alá tartozó városüzemeltető cég addig módosítgatta a három elárusítóhely bérleti jogára vonatkozó közbeszerzés kiírását, amíg végül megszületett a megfelelő eredmény. A beavatkozás mértékét mutatja, hogy a fő rivális, a korábbi bérlő a második pályázatot meg is nyerte, de érvénytelenítették az eredményt.
A közlemény itt sem említi Hartai nevét. A szövegben egyszerűen felsorolják a három pályázatot, de meg sem próbálják elmagyarázni, hogy a vírushelyzetre hivatkozva miért érvénytelenítettek egy 12,2 millió bérleti díjat ajánló nyertes pályázatot, hogy aztán 8,7 milliós ajánlattal a Mejlinger és Társa Kft. nyerje el a bérleti jogot.
Hartai Béla alpolgármester az Opten adatai szerint három nappal a tavaly októberi önkormányzati választás előtt lépett ki a cégből, de a 24.hu-nak azt nyilatkozta, hogy nincs köze a Mejlinger Kft. győzelméhez.
Az egyik olvasónk viszont augusztus első hétvégéjén lefotózta az alpolgármestert, amint a büfé pultja mögött segédkezett. Forrásaink szerint el is kelt a segítség, mert az új felállás miatt minden hétvégén óriási sorok jellemzik a strandvendéglátást. Az önkormányzat ugyanis azt is megengedte a cégnek, hogy az elnyert három üzlethelyiségből idén a vírushelyzet miatt csak egyetlen büfét üzemeltessen.
A Hartai alpolgármester körüli balhék belháborút robbantottak ki Badacsonytomajon.
Az eddig Fidesz-támogatással működő független polgármester közleménye nem nyugtatta meg a város független, de korábban fideszes képviselőjét. Forintos Ervin a hétvégén hosszú Facebook-posztban értékelte a telekügyet, és arra jutott, amennyiben
felmerülhet a hűtlen kezelés gyanúja, akkor mindenkinek le kell vonni a konzekvenciákat. Ha önkormányzatunk ezután nem tudja vagy nem akarja a közvélemény számára megnyugtatóan tisztázni ezt az ügyet, abban az esetben képviselői mandátumomról lemondok.
Takács Lajos, a település LMP-s hátterű független képviselője viszont Hartai lemondatására és a 20 milliós kötbér behajtására szólította fel a polgármestert.
Városunkban az elmúlt időszakban botrány botrányt követ, Hartai úr tevékenysége, politikai és üzleti összeférhetetlensége súlyosan veszélyezteti a kormány által beígért városunkba érkező fejlesztési forrásokat, lehetőségeket, ami településünk érdekeivel ellentétes.
– írta Takács.
Információink szerint a botrányok miatt lemondott az önkormányzat turisztikai tanácsadója, Kruchina Károly is, aki egyébként több mint tíz éve a Fidesz országgyűlési frakciója mellett is tanácsadóként működik.
|
Az alpolgármester saját zsebre eladta a telket, Badacsonyban kitört a belháború
|
Lemondásra szólítja fel a badacsonytomaji önkormányzat egyik képviselője a település alpolgármesterét, aki saját zsebre eladta az önkormányzattól turisztikai fejlesztésre kapott telket. Egy másik, volt fideszes képviselő pedig inkább maga mond le, ha nem rendezik a helyzetet.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/08/12/badacsonytomaj-belhaboru-hartai-bela/
|
2020-08-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.