text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Megérte tavaly megvennie Mészáros Lőrincnek a ZÁÉV Építőipari Zrt.-t, ugyanis a zalaegerszegi székhelyű cég bődületesen nagyot kaszált 2019-ben - derül ki a cég beszámolójából. Rögtön az elején ideírjuk a számokat: 72,8 milliárd forintos nettó árbevétel, 6,7 milliárd forintos adózott eredmény és 5 milliárd forint osztalék. Ez 2018-ban sem volt sokkal rosszabb: 71,9 milliárd forintos forgalom, 5,6 milliárd forintos profit és 8 milliárd forintos osztalék. Tehát azt nem lehet állítani, hogy Mészáros Lőrinc tett volna csodát a céggel.
A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Mondjuk azt lehetett sejteni, hogy a zalaegerszegi focicsapatot is szponzoráló ZÁÉV nagyot kaszált 2019-ben, mert a referenciái lenyűgözőek. Természetesen leginkább állami megrendelésekről van szó:
részben ők építették a 190 milliárd forintos Puskás stadiont
ők építik a 32 milliárd forintos Új Néprajzi Múzeumot a Városligetben
5,5 milliárd forintért Mészáros Lőrinc érdekeltsége építheti meg Zalaegerszegen a Mindszentyneumot és a hozzá tartozó parkolót.
Szintén Zalaegerszegen a napokban megtartották a ZÁÉV Zrt. kivitelezésében, 9,5 milliárd forintból épülő városi uszoda bokrétaünnepségét.
És még nagyon sokáig lehetne sorolni.
Az elmúlt időszakban a ZÁÉV Zrt. minőségi munkavégzésének és jó hírnevének köszönhetően egyre több megrendelésnek tehetett magas fokon eleget, így vállalatunk éves forgalma folyamatosan meghaladja a 10 milliárd forintot
- szól a cég bemutatkozása, amit elég régen írhattak, hiszen 2017-ben már 35 milliárd forint volt az árbevétel, 2018-ban pedig jött a nagy ugrás és a 71,9 milliárd forintos forgalom. A g7.hu írt arról, hogy csak Mészárosék tulajdonszerzése óta, illetve az azt közvetlenül megelőző hetekben 29 milliárdnyi közbeszerzést nyertek el önállóan, és másfélszer ennyit másokkal közösen. Az eddig jelentő öt Mészáros-társaság (Mészáros és Mészáros, R-Kord, V-Híd, Fejér B.Á.L., Euro-Generál) együttes árbevétele a 180 milliárd forintot közelíti, nyereségük pedig meghaladja a 23 milliárdot. A ZÁÉV eredményével kiegészülve tehát elérheti ez a 250 milliárd, illetve a 30 milliárd forintot.
Lapunk is írt arról, hogy még májusban egyszerre három, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó régebbi cég éves beszámolója is megjelent. Ezekből a két vasútépítéssel foglalkozó cégnek - az R-Kord Kft.-nek és a V-Híd Zrt.-nek - a 2018-asnál kicsit gyengébb éve volt, panaszra azonban itt sem lehet ok, hiszen a többmilliárdos osztalék kifizetése biztosított volt a számok alapján.
A zászlóshajó cég, a Mészáros és Mészáros Kft. azonban még tovább tudott tavaly növekedni, pedig már a korábbi években sem volt aprópénznek nevezhető az, ami átfolyt a cég kasszáján. Az árbevétel valami egész elképesztő tempóban emelkedik tovább: 50,6 milliárd forint után tavaly 87,3 milliárdra ugrott. A cégek annyira jól prosperáltak, hogy közel 20 milliárd forintos osztalékhoz jutott belőlük Mészáros Lőrinc. Az összehasonlítás kedvéért: ez majdnem akkora összeg, mint amennyit a kormány munkahely-megtartó programokra fordított a koronavírus-járvány miatt május végéig.
Hogy a jövőben mi lesz a Mészáros-család elképesztő vagyonával, azt még nem lehet tudni. Mészáros Lőrinc és felesége a Magyar Távirati Irodán keresztül kiadott közleményben tudatta szeptember elején, hogy közös megegyezés alapján kezdeményezik házasságuk felbontását a bíróságon. Ahogy a bejelentéskor lapunk is felvetette, érdekes lesz megfigyelni, hogyan osztoznak az elmúlt évek során felhalmozott, tetemes vagyonon.
A Mészáros-család ugyanis mára Magyarország legnagyobb családi gazdaságának számít: számos nagy cégben tulajdonosok közösen, és úgy is, hogy mellettük még a három gyerekük is rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. Az valószínűnek tűnik, hogy Mészáros Lőrinc feleségénél marad a tévés társaság, a Media Vivantis Kft. A sajtóban korábban megjelent információk szerint az Echo TV-s szerepvállalása idején megtetszett neki ez a világ, így a csatorna KESMA alá történő bekerülése után megalakuló Media Vivantissal a Life TV-ért lett felelős.
A Forbes-lista szerint pedig a Mészáros-család cégbirodalma a legnagyobb Magyarországon 252 milliárd forintos becsült értékkel.
|
Íme a Mészáros-család építőipari mérlege: 250 milliárd bevétel, 30 milliárd forint profit
|
Az utolsó, Mészáros Lőrinc és családja érdekeltségébe tartozó építőipari cég is beszámolt a 2019-es teljesítményéről: a ZÁÉV közel 73 milliárd forintos forgalmat bonyolított és 5 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/ime-a-meszaros-csalad-epitoipari-merlege-250-milliard-bevetel-30-milliard-profit-.html
|
2020-09-24 15:38:12
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből - derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából.
A 27. leggazdagabb magyar pedig nem más, mint Dunai György, akinek vagyonát 51 milliárd forintra becsülte a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány. Ennek ellenére a multimilliárdos üzletember két cégét is ott találjuk a Kisfaludy-pályázatok nyertesei között: a szekszárdi székhelyű Bodri Pincészet Kft. és a Vendégház-Csötönyi Kft. összesen 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A két társaságban 45, illetve 50 százalékos tulajdonnal rendelkezik Dunai György.
A Bodri birtokon jelenleg 25 szobával, minden kényelmet biztosító vendégházakkal, luxusapartmanokkal, termálvizes kupolás római fürdővel, jakuzzival és szaunával várjuk a hozzánk érkező pihenni vágyókat. 2015-ben készült el két további vendégházunk. A Csötönyi Vendégház a Nagypince szomszédságában, míg a Baranya Vendégház egy kicsit feljebb, a szőlősorok között kínál pihenési lehetőséget. A bútorok, az ágyak több mint 200 éves restaurált történelmi darabok, míg a vendégházak négy csillagos felszereltségi szinttel, wifivel, klímával, LED TV-vel rendelkeznek, egész évben kellemes kikapcsolódást biztosítva a pihenni vágyóknak - olvasható a Bodri birtok bemutatkozása.
Dunai György főleg építőipari vállalkozásairól ismert: leginkább - a 2019-es adatok szerint a 3,4 milliárd forint forgalmú - Betonútépítő Zrt.-ről és a 39 milliárd forintos árbevételű EuroAszfalt Kft.-ről. A szőlészet-borászat irányába is terjeszkedett: a Bodri Pincészet Kft.-be már 2009-ben bevásárolt. Az agrotrend.hu írt arról, hogy a birtokhoz jelenleg több mint 140 hektár szőlőterület tartozik. A Bodri Pincészet borait szolgálják fel például a szintén a Dunai-család érdekeltségébe tartozó Duna Garden étterem és hotelben, amihez saját jachtkikötő tartozik. A visegrádi Thermal hotel is Dunai György családjának tulajdonában van.
Persze más borászatokat is ott találunk a Kisfaludy-pályázat nyertesei között, például a balatonlellei Konyári-családot vagy a balatonfüredi Figula pincészetet, amely stabilan 60-80 millió forint profittal zárt az elmúlt években, és most 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatáshoz jutottak. Az etyeki borvidéken borászkodó Rókusfalvy Pál cége pedig 7 millió forintot kapott az MTÜ-től. A leginkább rádiós műsorvezetőként ismert üzletember szívesen kampányolt korábban különböző fideszes rendezvényeken.
Nem ez az első eset, hogy pénzeső hullott a borászatokra. A napi.hu írta meg, hogy az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati forrásaiból a Zelna Kft. 294 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott. A balatonfüredi borász cég Zettwitz Sándor tulajdona, aki a 77 Elektronika Kft. tulajdonosaként mintegy 30 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkezik.
A Kányaváry Borbirtok Kft. is borpanziót építhet Zalaszabaron, a cég Szabadics Zoltán nagyvállalkozó tulajdonában van, és szintén sikeresen pályázott az MTÜ-nél: 68 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el.
Az MTÜ vezérigazgatója, Guller Zolán jelentette be, hogy lezárult a Kisfaludy-program magán-, és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázata; a másfél hónapos időszakban több mint 16 ezer vidéki szálláshely pályázott, közülük 13 471 szálláshely kaphat augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól. Lapunk is megírta, hogy például Simicska Lajoshoz hasonló nyolc millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő badacsonyi panziója.
|
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
|
Az ország szinte valamennyi borvidékére is bőven jutott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vissza nem térítendő állami támogatásaiból, amiből például a 27. leggazdagabb magyar is profitál, így százhektáros szőlőbirtokokhoz épülhetnek szálláshelyek az adófizetők pénzéből - derül ki a Kisfaludy-pályázatok nyerteseinek listájából.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/milliardosok-hobbijat-is-kozpenz-milliokkal-tamogatja-az-orban-kormany.html
|
2020-08-12 00:13:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nem lehet magabiztosan kijelenteni, hogy Mészáros Lőrinc gyerekei maradéktalanul elégedettek lennének a tulajdonukban lévő cégek tavalyi évével. Bár a kisebb vállalkozások szép számokat hoztak 2019-ben és növekedni tudtak, a tervezőiroda is felívelőben van, addig a zászlóshajó cégnél megtört a korábbi szárnyaló lendület. És nem is kicsit. A Fejér-B.Á.L Zrt.-nél jócskán visszaestek a bevételek, aminek szinte törvényszerű következménye lett, hogy a profit is jóval alacsonyabban alakult a 2018-asnál. Igaz, ez is csak viszonyítás kérdése, hiszen még így is 1,5 milliárdos profitra tettek szert (ám ez az előző évi negyede)Ami viszont a Nemzeti Együttműködés Rendszerében egész ritka jelenség: ezúttal egyetlen cégükből sem fizettek ki maguknak osztalékot, hiába lett volna rá lehetőségNegyedére zuhant a profitMészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként, igaz, ezt az értéket 1,8 milliárddal növelte az aktivált saját teljesítmény értéke is és több mint félmilliárd egyéb bevételt is elkönyvelhettekMészáros Lőrinc gyerekei (Fotó: Átlátszó) Mészáros Lőrinc gyerekei (Fotó: Átlátszó)A kiadások azonban a korábbinál magasabb szinten alakultak:anyagjellegűként 14 milliárd után 15,8 milliárdot számoltak el,személyi jellegűként pedig 921 millió után 1,2 milliárdotUtóbbi hátterében nem a létszám bővülése áll, hanem a bérek emelése. Az átlagos foglalkoztatotti létszám ugyanis 167 főről 166-ra mérséklődött tavaly. Az ez alapján számolt átlagbér viszont 355 ezer forintról 471 ezerre nőttSzokatlan tétel a kiadások között A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel: hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint. A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ámnem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot. Az biztos, hogy jelentős kiadás volt ez, mivel a korábbi években ezen a címen ennek töredékét költötték el. 2017-ben 2 milliót, 2018-ban pedig 20 millió forintot. A megugrás hátterében véleményünk szerint két dolog állhat: vagy valamelyik focicsapatot szponzorálták meg ekkora összeggel (az eszéki vagy a felcsúti focicsapatot tartjuk erre esélyesnek, melyeknek a honlap szerint támogatói is), vagy pedig valamelyik KESMA-terméket "támogattak" meg ilyen formában ekkora összeggelVégeredményben 1,5 milliárd forint tisza nyereség maradt a vállalkozásban, ami alig több mint a negyede a 2018-as, 5,7 milliárdos profitnak. A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből (2017-ben pedig az első osztalékfizetéskor 750 milliót vettek ki)A mostani tartalékolás érthetővé is válhat, ha azt nézzük, hogy a cég tartozásállománya egy év alatt több mint a háromszorosára nőtt, 14 milliárd forint szerepel ezen a soron a mérlegben. A növekedés hátterében a rövid lejáratú kötelezettségek, pontosabban a vevőktől kapott előlegek állnak. Itt 555 millió forint után 8,3 milliádot tartanak nyilván, ami azt sejteti, hogy valamelyik munkát előre kifizhette a megrendelőFelívelőben a tervezésSaját alapítású cége még Mészáros Lőrinc gyerekeinek a Fejér Tervező Mérnökiroda Kft. Bár csak 2017-ben alapították, nem kellett három teljes év sem ahhoz, hogy az egymilliárdot is meghaladja a cég árbevétele. Ebben nagyon sokat számított a 2019-es év, hiszen több mint megtriplázták a befolyó forintokat. 318 millió forint után 1,1 milliárd érkezett a pénztárba. Igaz, a ráfordítások ebben az esetben is jócskán megnövekedtek:anyagjellegűként 203 millió után 781 milliót könyveltek el,személyi jellegűként pedig 79 millió forint után 111-etUtóbbi növekedéséhez azonban ezúttal a létszám bővítése is hozzájárult. Az átlagos statisztikai létszám 11 főről 13-ra nőtt tavaly. A számolt átlagos bruttó bér pedig 482 ezerről 567 ezerre emelkedettVégeredményben a cég nyeresége 42,7 millióról 165 millióra nőtt 2019-ben, amit ezúttal is az eredménytartalékban helyeztek el. Osztalékfizetés nem történtA vásárolt cégekre sem panaszkodhatnakA Fejér-B.Á.L Zrt. még 2018 év elején szerezte meg a többségi tulajdonrészt a Fenstherm Future Zrt.-ben, és nem is lehet okuk panaszra a Mészáros-gyerekeknek a cég teljesítményére. Tavaly több mint harmadával növekedett a társaság árbevétele, 3,5 milliárd forint után 4,8 milliárd folyt be a kasszába, amiből a végén a korábbinál nagyobb nyereség, 283 millió forint maradt. Az összeget itt is az eredménytartalékba helyeztékMint arról lapunk elsőként beszámolt, tavaly novemberben újabb társaságot szerzett meg leánycének a Fejér-B.Á.L. A fő tevékenységként fémmegmunkálással foglalkozó, állami támogatással felpumpált Gerecse-Plusz Kft.-t. A tulajdonszerzés időpontjából kiindulva Mészáros Lőrinc gyerekeinek nem sok ráhatása lehetett a 2019-es év gazdasági teljesítményére, ám érdemes egy pillantást vetni a cég számaira. Ezek ugyanis kisebb bevételcsökkenésről, és drasztikus profitzuhanásról árulkodnak. Értékesítésből származó árbevélként a cég 973 millió forint után tavaly 889 milliót könyvelt el, ám a ráfordítások annyival magasabb szinten alakultak tavaly, hogy végeredményben az előző évi töredéke maradt meg tiszta nyereségként. 99 millió után mindössze 14,1 millió forint. A tétel nagyságát tekintve nem is meglepő, hogy ezt az összeget inkább bent hagyták a cégben és nem döntöttek osztalékfizetésről. A társaság egyébként stabil lábakon áll, hiszen 192 milliós saját tőkéje van, igaz, jócskán megugrott a kötelezettségek állománya, 162 millió forint után 426 millió szerepel ezen a soron.
|
Ez sem tipikus: Mészáros Lőrinc gyerekei egy cégükből sem vettek fel osztalékot
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek legnagyobb és legjobban prosperáló cége az építőipari tevékenységgel foglalkozó Fejér-B.Á.L. Zrt., melynek szárnyalása tavaly mintha megbicsaklott volna. A 2018-as 23 milliárd forint után már "csak" 17 milliárd folyt be a kasszába árbevételként.
A részletezett anyagjellegű ráfordítások között tűnt fel egy igazán szokatlan tétel: hirdetés, reklám, propaganda: 544 millió forint. A tétel jelentős, főleg annak fényében, hogy egy ekkora összegű kampány esetén számos helyen találkozni kellett volna, ám nem tudunk felidézni semmilyen Fejér-B.Á.L. reklámot.
A nyereség osztalékfizetés nélkül teljes egészében a cégben maradt. Igaz, 2018-ban 5,6 milliárdot vettek ki a cégből
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ez-sem-tipikus-meszaros-lorinc-gyerekei-egy-cegukbol-sem-vettek-fel-osztalekot.html
|
2020-09-23 09:07:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A nyár végén elakadt a Magyar Honvédség 2020-2022-es időszakra vonatkozó pisztolylőszer-beszerzése. A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) augusztus közepén eredménytelenségre hivatkozva zárta le a kétmilliárd forintos kerettel indított eljárást.
Úgy tudjuk, az ügynökség azért döntött így, mert álláspontja szerint a a Milipol Zrt. a Kraft HD Zrt.-vel összejátszva megsértette az eljárás tisztaságát.
Az eljárásról készített összegző dokumentumban a 24.hu információja szerint az áll: a két cég összehangolhatta egymással, hogy milyen árat kérjenek a lőszerekért. A Milipol a második fordulóra több mint 50 százalékkal csökkentette eredeti árajánlatát, hogy alámenjen fő riválisának, egy német lőszercég leányvállalatának, és hasonlóan manőverezett a Kraft HD is. Ezenfelül a két cég pályázatában szövegrészek egyeztek meg, lényegében ugyanazt a termékleírást csatolta mindkét vállalkozás. Az is erősítette a tiltott összejátszás gyanúját, hogy mind a Milipol, mind a Kraft HD elindult a 800 milliós nagyságrendű vaklőszer-beszerzésen is, amely a parabellum-pályázattal párhuzamosan folyt, és ott is hasonló koreográfiát követtek.
A VBÜ ugyanakkor minden kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény kijátszását, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz továbbította az ügyet.
Az árkartell gyanúját felvető ügynökségi döntés azért érdekes, mert a Milipol az utóbbi években a hazai fegyveres testületek egyik kedvenc beszállítójává nőtte ki magát. Ráadásul a cégnek egy ideje a magyar bankvilág felső köreiből érkező főtulajdonosa van. Ecsedi Ferenc, az OTP Bank fontos embere, Csányi Sándor régi bizalmasa 2017 végén szerezte meg a Milipol-részvények többségét.
A Milipol honlapja azzal büszkélkedik, hogy
a cég a katonai és rendvédelmi termékek elsődleges szállítójaként vált közismertté a magyar honvédelmi, rendészeti és kormányzati szervezetek körében. (…) 2018-ra a rendvédelmi és katonai eszközök és szolgáltatások terén a magyar piac legjelentősebb magánkézben lévő beszállítójává vált.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Belügy- és a Honvédelmi Minisztérium alá tartozó szervek rendszeresen szereznek be különféle felszereléseket a cég közvetítésével. Az Országos Rendőr-főkapitányság például tőlük rendelt 2017-ben 2,3 milliárd forintért hőkamerákat és 1,7 milliárdért éjjellátó berendezéseket, emellett egy 20 millió forintos gázspray-üzletet is kötöttek. Ez a cég szállította az Országgyűlési Őrség ruházatát, bilincseit és sokkolóit, valamint az MNB Biztonsági Zrt. is rajtuk keresztül vásárolt 200 ezer darab lőszerrel együtt 112 Parabellum szolgálati pisztolyt.
A Milipol a szocialista kormányok idején is jelentős üzleteket húzott be – még Combat Kereskedelmi Kft. néven. A Hír TV 2010-ben egyenesen azzal vádolta a „budai villába bejelentett” céget, hogy a menedzsment és az MSZP vezető politikusai között fennálló szoros kapcsolat révén szállíthatott több mint kétszeres áron egy amerikai helikoptert a honvédségnek. Hende Csaba honvédelmi miniszter pedig úgy nyilatkozott: 2010 előtt bevett gyakorlat volt a honvédségi beszerzéseknél a közvetítő beiktatása a gyártó és beszerző közé.
A névváltás után azonban az Orbán-kormány sem ejtette a céget, sőt bevételei az elmúlt években új csúcsokat értek el. 2017-ben és 2018-ban 7 milliárd forint felett volt a forgalma. Tavaly ugyan be kellett érnie 3,6 milliárd forint árbevétellel, a nyereség azonban így is megközelítette az egymilliárd forintot.
A cég irányítója és fő tulajdonosa másfél évtizeden át az amerikai lakhellyel is rendelkező Székely Herbert, a meggyilkolt médiavállalkozó, Fenyő János egykori bizalmasa volt. A cégadatbázisból kiderül, hogy a Millipolt Székely személye és az igazgatóság több korábbi és mostani tagja is összeköti azzal a Kraft HD Zrt.-vel, amely a Védelmi Beszerzési Ügynökség szerint összejátszhatott a lőszerbeszerzéseken a Milipollal. A Kraft HD-t 2006-ban Székely alapította, és eredetileg ennek a cégének is Combat kezdetű nevet adott. A Combat Tactical Kerekedelmi Kft. éveken át működött a fő vállalkozás, a Combat Kereskedelmi Kft. mellett, aztán átkeresztelték, végül 2016-ban átalakították Kraft HD Zrt.-vé.
Bár a két cég vezetősége között volt átjárás, már máskor is előfordult, hogy egymás ellen indultak közbeszerzési eljáráson. A Terrorelhárítási Központot 2016-ban például nem zavarta, hogy hasonló tulajdonosi kör indult két céggel a ruházati beszerzésükön, és egyszer az egyik, másszor a másik adott be jobb ajánlatot.
Ecsedi Ferenc 2017 végén jelent meg a Milipol Zrt.-ben, és az Opten cégadatbázisa szerint az övé a részvények 51 százaléka, 49 százalék továbbra is Székely Herbert kezében maradt.
Ecsedi az 1990-es évek óta az OTP Bank egyik aláírásra feljogosított vezető munkatársa, tizenöt évig volt a pénzintézet főosztályvezetője, azóta közvetlenül a bankelnök mellett dolgozik. Az Origo és az Index is írt arról, hogy Csányi Sándor és Bige László műtrágyakirály – eredetileg a Péti Nitrogénművek körül kibontakozó – harcába is belefolyt.
Neve az elmúlt években egy kormányüdülő eladása kapcsán is előkerült. Ecsedi egy OTP-s tulajdonú projektcég ügyvezetője volt, ez vette meg 2016-ban az MNV Zrt.-től az addig állami tulajdonban lévő Hotel Lovasberényt. A Lido Immo Kft. azonban csak addig működött, amíg 2018-ban be nem olvadt Pintér Sándor belügyminiszter korábbi biztonsági cégébe. Így az egykori kormányüdülő, ahol az Orbán-kormány kihelyezett ülést is tartott, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. egyik telephelye lett.
A 24.hu információja szerint az OTP Bank belső szabályzata kötelezővé teszi minden munkatárs számára, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alapján engedélyeztesse külső üzleti érdekeltségeit. Ezért megkerestük a bankot, összeegyeztethetőnek tartják-e, hogy a pénzintézet fontos poszton lévő alkalmazottja egy fegyverkereskedő cégben tulajdonos.
A felvetett ügyet az OTP Bank nem kommentálja. A pénzügyi intézmények munkavállalóinak üzleti tevékenységét, beleértve a vállalkozásban való tulajdonszerzést, a hatályos jogszabályok részletesen szabályozzák. Ezeket a szabályokat az OTP Bank mindenkor, így a felvetett ügyben is maradéktalanul betartja, és munkatársaival is betartatja
– írta a bank.
Kerestük a Védelmi Beszerzési Ügynökséget is, onnan a következő válasz érkezett:
Kiemelt kép: Szigetváry Zsolt/ MTI
|
Csányi OTP-s bizalmasának fegyverkereskedő cége elbukott egy kétmilliárdos üzletet
|
Tiltott összejátszás gyanúja miatt diszkvalifikálta a Védelmi Beszerzési Ügynökség az OTP Bank egyik fontos alkalmazottjának cégét egy közbeszerzésből. A Milipol Zrt. adta ugyan a legjobb ajánlatot a 9 milliméteres parabellum-lőszerek vásárlására indított eljárásban, az ügynökség azonban úgy ítélte meg, hogy az árakat egyeztette egy másik, az eljárásban résztvevő céggel, hogy megszerezhesse az üzletet. A szóban forgó cég alapítója is a Milipol vezetői köréhez tartozik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/09/25/fegyverkereskedelem-otp/
|
2020-09-25 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
731,9 millió forint támogatásról kötött szerződést a Pénzügyminisztérium a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-vel július 27-én – derül ki a minisztérium legújabb szerződéskötési listájáról. A pénzt a szarvasi cég technológiai fejlesztésre kapta. Ez nemcsak azért érdekes fejlemény, mert az ország legnagyobb pulykafeldolgozójáról van szó, a Gallicoop tavaly 35 milliárd forint árbevételt ért el és 2 milliárd forintos profitjából egymilliárd forint osztalékot vettek ki a tulajdonosai, hanem azért is, mert az állami támogatással létrejövő fejlesztés hasznát már más seperheti be. Néhány héttel a szerződéskötés után ugyanis kiderült, hogy a piacvezető pulykás cég tulajdonost vált.
Mint megírtuk, a céget felépítő Erdélyi István az előző évben még arról nyilatkozott, hogy nem akar megválni a Gallicooptól, de végül beadta a derekát:
A hivatalos közlemény szerint három magyar magántőkealap-kezelő vásárolta meg a Gallicoop Zrt.-t, a társaság 100 százalékos részvénycsomagja a Takarék, a Béta és a Status Food Magántőkealap tulajdonába került, az igazgatóság elnöke pedig Csák Gyula lett. Ő cikkünk írásakor is tagja volt a felcsúti multimilliárdos Mészáros Lőrinc agrárportfólióját összefogó vagyonkezelőnek, a Talentis Agro Zrt.-nek, ezért is tartják úgy a piacon, hogy a Gallicoop Mészárosék közelébe került.
Kiemelt kép: Daráltpulykahúst csomagoló gépsor a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. szarvasi üzemében 2017. március 28-án. Fotó: Rosta Tibor /MTI
|
Állami támogatással tömték ki az ország legnagyobb pulykás cégét, mielőtt Mészárosék közelébe került
|
731,9 millió forint támogatásról kötött szerződést a Pénzügyminisztérium a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-vel július 27-én – derül ki a minisztérium legújabb szerződéskötési listájáról. A pénzt a szarvasi cég technológiai fejlesztésre kapta.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/25/allami-tamogatas-gallicoop-meszarosek/
|
2020-09-25 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Föld lakóinak negyede választhat az idén demokraták, populisták és autokraták közül. A Vatikánban rendkívüli döntések születhetnek a nőkről és a melegekről. Nagy sporteseményekből nem lesz hiány, jelentős évfordulókat ünnepelnek, újabb űrprogramok indulnak. A részleteket az alábbi infografikán mutatjuk.
Az EU pénzügyminiszterei megállapodtak a költségvetési szabályok módosításáról. Ennek Magyarországra vonatkoztatható következményeiről kérdeztük Darvas Zsoltot, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóját.
|
Mészároséké az egész Euro Generál, a kisbefektetők hoppon maradnak
|
A felcsúti milliárdos tőzsdei cége, az Opus Global megvált 50 százalékos részesedésétől az Euro Generál Építő és Szolgáltató Zrt.-ben, a vevő pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek építőipari vállalata, a Fejér B.Á.L. Zrt. lett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202039_euro_general_tozsderol_ameszaros_gyerekekhez
|
2020-09-25 17:11:03
| true | null | null |
HVG360
|
1986-os budapesti koncertjük után a Queen együttes vacsorázott abban az étteremben, ami most az egykori Fonográf Klub egészével Tiborcz István érdekeltségéhez került. Az Orbán Ráhel férjének többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. által a nyáron alapított cég, a Tusculanum Kft. a 8600 négyzetméteres telken fekvő ingatlant a Piarista Rend Magyar Tartományától vette meg – tudta meg a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, a kerület önkormányzati képviselője. Korábban itt – a Költő utca 30. és 32. alatt – működött a Fonográf Klub, majd a Svábhegyi Polgári Klub.
Az egykori Illés (majd Fonográf) Együttes több tagja által alapított Fonográf Klubot 1983-tól 2003-ig működtette a Fonográf Gmk. a budapesti XII. kerületi Költő utcában. Az akkori ügyvezető, Rosta Mária az Átlátszó kérdésére elmondta: ők húsz éven át először az egyik pedagógus-szakszervezettől, majd a piarista rendtől bérelték a helyet, ahol a Gmk. épített többek között teniszpályákat, medencét és éttermet „a város legszebb telkén”. Elmondta, hogy amikor a szerződésük lejárt, ők szerették volna cserével megtartani a helyet, de a tulajdonossal nem sikerült erről megegyezni.
A Piarista Rend Magyar Tartománya tartományfőnöke a Kutyapárt elnökének most azt írta, hogy a kérdéses ingatlanok az elhelyezkedésük miatt nem alkalmasak a rend céljainak szolgálatára, ezért értékesítették azokat. Kovács Gergő a bejegyzésében arról is ír, hogy ezeket a területeket az 1995-ös egyházi kárpótlás keretében kapták vissza a piaristák.
„Ők egy darabig ültek rajtuk, majd egy részen a saját ingatlanbefektetési alapjuk kezdett űrállomásokat építeni (egészen pontosan egy, az ingatlanbefektetési alapjuk tulajdonában levő Kft.), egy másik részt eladták ingatlanbefektetőknek, akik közt Andy Vajna neve is felbukkan, és most cserélt gazdát a maradék piarista tulajdonú terület, rajta a Svábhegyi Polgári Klubbal.”
A Tiborcz István által megvásárolt 8600 m2-es terület két különböző helyrajzi számú telekből áll. Kovács szerint mindkettő úgynevezett „intézményi terület”, ami azt is jelenti, hogy jóval nagyobb a beépíthetőségük, mint ha “sima” lakóövezetek lennének. „Az egyiken már most is lehet lakóépület, a másikon egyelőre csak oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi, igazgatási célú épületek húzhatók fel, de gondolom senkinek nincsenek kétségei afelől, hogy a miniszterelnök veje azt épít majd ide, amit akar.” – írja a Kutyapárt weboldalán a politikus.
A hét salakos teniszpályát és két műanyag borítású pályát, valamint egy úszómedencét is magában foglaló ingatlanra a tulajdoni lap szerint 2 és fél milliárd forint értékben kerül jelzálog-bejegyzés 2020. áprilisban. Ez alapján, és a piaci adatok ismeretében, milliárdos értéke lehet Tiborcz István milliárdokat érő ingatlan-gyűjteményének legújabb, júliusban szerzett darabjának.
A Kutyapárt képviselője emlékeztet: az egykori Fonográf Klub mellett korábban Andy Vajna is vett egy részt még halála előtt a piaristáktól a tulajdonában álló Költő Estates Kft. nevére. Ez a cég pedig a CHS Holdingon keresztül a CHS Hungary tulajdona (98%-ban), utóbbi Ettől a cégtől vásárolt maszkokat a XII. kerületi Önkormányzat.
Kovács Gergő egy korábbi bejegyzésében található drónvideón látszik az is, hogy a szintén a piaristák általa eladott másik két szomszédos telken – ami orosz magánszemélyek által tulajdonolt cégeké, illetve részben a piaristák vállalkozásáé– , már elkezdődött az építkezés.
Címlapkép: Kovács Gergely / MKKP
|
Újabb milliárdos ingatlant vásárolt Tiborcz István cége a budai hegyekben
|
1986-os budapesti koncertjük után a Queen együttes vacsorázott abban az étteremben, ami most az egykori Fonográf Klub egészével Tiborcz István érdekeltségéhez került. Az Orbán Ráhel férjének többségi tulajdonában lévő BDPST Zrt. által a nyáron alapított cég, a Tusculanum Kft. a 8600 négyzetméteres telken fekvő ingatlant a Piarista Rend Magyar Tartományától vette meg – tudta meg a Kétfarkú Kutya Párt elnöke, a kerület önkormányzati képviselője. Korábban itt – a Költő utca 30. és 32. alatt – működött a Fonográf Klub, majd a Svábhegyi Polgári Klub.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/09/28/ujabb-milliardos-ingatlant-vasarolt-tiborcz-istvan-cege-a-budai-hegyekben/
|
2020-09-28 22:58:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Varga Mihály;Szijjártó Péter;ellenőrzés;lélegeztetőgép;Külgazdasági és Külügyminisztérium;
2020-09-28 16:30:25
Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét
A Pénzügyminisztérium szerint már nem kell foglalkozniuk a 178 milliárdos, egy céggel kötött szerződéssel.
Hetekig visszhangzott a sajtó a Külgazdasági- és Külügyminisztérium 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzéséről, amit Szijjártó Péter tárcája a nyilvánosság kizárásával, a közbeszerzés alóli teljes mentesítéssel zavart le.
A közérdekű adatigényléssel napvilágot látott eset külön érdekessége volt, hogy a 444.hu kiderítette: az óriási összeg több mint felét, 178 milliárd forintot egy maláj cégnek, a GR Technologies-nek fizette ki a KKM, összesen 6258 lélegeztetőgépért – ráadásul, a maláj eladó a piaci törvényeknek ellentmondva annál drágábban adta a gépeket, minél többet kért belőlük a magyar külügy. Végül már 28,4 millió forintos átlagáron értékesítették a készülékeket.
Mentesítéssel bárkitől, bármennyiért
A gyanúsan drága beszerzésről Sebián-Petrovszki László, a DK politikusa érdeklődött Varga Mihály pénzügyminiszternél.
A DK-s képviselő levelében felidézte: a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre.
– emlékeztetett Sebián-Petrovszki, aki rá is kérdezett arra, hogy Varga Mihály kötelességének megfelelően utólag ellenőrizte-e a külügy óriási, 178 milliárdos összegű gépbeszerzését.
Ha nincs rendelet, nincs ellenőrzés sem
Varga megbízásából államtitkára, Tállai András válaszolt, óriási csavarral magyarázva, miért nem kell foglalkozniuk a túlárazottnak tűnő beszerzéssel:
Idejük sem lett volna rá
Vagyis, a kormányrendelet hiába ír elő utólagos vizsgálatot, Vargának semmi dolga háromszor módosított, idővel egyre gigantikusabbá váló külügyi biznisszel. Kérdés, hogy akkor mi értelme a határozatlan időtávú "utólag" szócskának.
A Pénzügyminisztériumnál a jelek szerint egyébként akkor se nagyon tudták volna ellenőrizni az óriási összegű szerződést, ha véletlenül szerették volna. A külügy utoljára május 21-én módosította a GR-megállapodást – a veszélyhelyzet megszűnéséről szóló törvényt pedig június 16-án fogadta el az Országgyűlés.
Az ügy kapcsán megkerestük a Pénzügyminisztériumot, szerettük volna megtudni, hogy
Ha a minisztériumtól választ kapunk, frissítjük cikkünket.
Szijjártó kérte, Szijjártó megadta
Sebián-Petrovszki László nem csak Varga Mihálynál érdeklődött, de Szijjártó Pétertől is szerette volna megtudni, hogy a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kért és kapott-e egyedi mentesítést a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos beszerzésekre. A DK-s képviselő a jelek szerint nem értesült róla, hogy pont Szijjártó tárcája volt az, ami az Orbán Viktortól kapott felhatalmazással élve dönthetett a mentesítésekről való kérelmekről, beleértve a saját minisztériuma kéréseit is.
Magyar Levente külügyi államtitkár kérdésre adott válasza mindenesetre így is parádés:
„Az Ön által megfogalmazott kérdésekkel kapcsolatos adatok már ismertek és nyilvánosak, a lélegeztetőgépek beszerzése természetesen a törvények betartásával történt.”
Magyar csak azt nem tette hozzá, hogy az adatokat csak közérdekű adatigénylésre és egy hónap után adta ki a külügy, a beszerzések szabályosságával pedig már a kormány sem foglalkozik.
|
Varga Mihály elárulta, miért nem vizsgálja ki Szijjártóék méregdrága lélegeztetőgép-bizniszét
|
A veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet alapján a minisztériumok és állami szervek egyedi mentesítéssel kihagyhatták a közbeszerzési eljárást, ha a koronavírus elleni védekezéshez vásároltak valamit – de ekkor is be kellett kérniük három árajánlatot a beszerzés előtt. Azt pedig csak kivételes sürgősséggel tehették meg, hogy egy adott céget közvetlenül is felkérjenek az ajánlattételre. A kormányrendelet értelmében az egyedi mentesítéssel kötött szerződések szabályosságát az államháztartásért felelő miniszter ellenőrzi, utólag.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3093595_varga-mihaly-elarulta-miert-nem-vizsgalja-ki-szijjartoek-meregdraga-lelegeztetogep-bizniszet
|
2020-09-29 09:28:55
| true | null | null |
Népszava
|
Piaci árához képest több tízmillió forinttal olcsóbban jutott egy értékes, remek adottságú ingatlanhoz a belvárosi önkormányzat nyári ülésén Szágerné Fazekas Éva kormánypárti képviselő lánya. A Bajcsy-Zsilinszky úti elegáns virágüzlet tulajdonjogához – az édesanyját is soraiban tudó – Fidesz-frakció szavazatai segítették hozzá a vevőt – derítette ki a 24.hu az önkormányzat június 25-ei testületi ülésének jegyzőkönyve nyomán.
Információink szerint Szágerné érintettsége okán nem szavazott ennél az ingatlannál – a többi, közel tucatnyinál azonban igen, mégpedig a párttársaival egységesen –, ugyanakkor ez egy pillanatra sem befolyásolta a privatizálás sikerét, hiszen Szágerné nélkül is megvolt az eladáshoz szükséges kényelmes többség, lévén az V. kerületben a tíz Fidesz-KDNP-s képviselőre mindössze öt ellenzéki jut. Csakhogy – amint azt hamarosan látni fogjuk – Szágerné nem teljesen kívülálló az említett ingatlan ügyében: közvetve van kapcsolódási pontja a feltűnően olcsón értékesített üzlethez, amelynek tulajdoni lapján cikkünk írásakor széljegyen „tulajdonjog-bejegyzési kérelemmel” már a lánya cége szerepelt.
Bőven egymillió feletti négyzetméterárak
A nyári önkormányzati döntés nyomán a Bajcsy-Zsilinszky út 76. szám alatti, 126 négyzetméteres üzlethelyiség – amelyet eredetileg 59,15 millióra becsülték fel, de ebből lejött a bérlőknek járó 30 százalékos kedvezmény, azaz közel 18 millió forint – végül 41,4 millióért lett a fideszes képviselő lányáé.
Vagyis a Száger Anna tulajdonában álló Anemone Brigid Kft. 328 ezer forintos négyzetméteres áron jutott ingatlanhoz a Belváros északi részén, a Nyugati tér közvetlen szomszédságában. (Csak a pontosság kedvéért: 108 négyzetméter az üzlethelyiség földszinti része és 18 négyzetméter a galéria.)
Hogy ez az ár mennyire kedvezményes a városnak az egyik legdrágább részén, azt aligha kell taglalni. Tegyük hozzá: egy olyan üzletről beszélünk, amelynek az utcára nyílik a bejárata, mégpedig egy rendkívül forgalmas utcára, amely ráadásul a város egyik legnagyobb közlekedési csomópontja mellett található.
Alábbi gyűjtésünkből továbbá az derül ki, hogy egy ilyen jellegű üzletért a fenti árnál négyzetméterenként akár egymillióval (vagy akár többel) is többet kérhetnek, legalábbis a piaci szereplők.
Például ennek a szintén utcai, szintén kirakatos, Bajcsy-Zsilinszky úti üzlethelyiségnek közel hatszoros, 1,8 millió forintos a négyzetméterára. 100 négyzetmétert árulnak 180 millió forintért. Azaz az alapterület itt még kisebb is, mint a 41 millióért eladott önkormányzati ingatlannál.
Ennél az üzletnél 1,46 millió forint a négyzetméterár. Ez szintén a Bajcsy-Zsilininszky úton található, és utcára nyílik. Itt is több mint egymillió forint a különbség.
Ennek a Bajcsy-Zsilinszky útról nyíló utcában található kis üzletnek a négyzetméterára 1,69 millió forint.
Ez pedig egy 1,4 milliós négyzetméterért árult üzlet a Bajcsy-Zsilinszky úton, párszáz méterre a virágostól.
Ennek az üzlethelyiségnek pedig úgy 1,08 millió forint a négyzetméterára, hogy csak a Bajcsy-Zsilinszky út „közelében van”, ráadásul udvari. Ez mindjárt kétszeres értékcsökkentő tényező, azaz bár háromszor annyiba kerül, közel sem rendelkezik olyan jó adottságokkal, mint az utcai, forgalmas helyen lévő virágos.
A fenti példákból látszik, hogy a vételár a piaci viszonyok töredékét tette ki. Ha a fenti árakból indulunk ki, az üzlet aligha kerülhetne kevesebbe százmilliónál, de a százötven milliós ár sem lenne ezek alapján teljesen elrugaszkodott. A kedvezményes ár ráadásul nemcsak a vételárra, hanem az eddigi bérleti díjra is érthető. A 24.hu birtokába került szakértői jelentésből ugyanis az derült ki, hogy a 126 négyzetméteres virágüzlet havi bérleti díja 260 ezer forint volt. Csak összehasonlításképp: a virágos mellett ottjártunkkor épp kiadó volt egy közepes állapotú, 11 négyzetméteres, galériázott üzlethelyiség 130 ezer forint, plusz rezsiért. Vagyis fele annyi pénzért majd tizedakkora üzlet szerezhető piaci viszonyok közt – legalábbis az általunk telefonon felhívott ajánlat alapján.
A szakértői dokumentumból még az derül ki, hogy 2017 óta bérli az Anemone az ingatlant, amiben csak tavaly februárban lett tulajdonos Száger Anna, hogy az idén már meg is vásárolhassa a virágost 41 millió forintért. A cég egyébként 2018-ban 1,8 millió forintnyi, tavaly pedig 1,4 milliós veszteséget termelt, 5 millió forint saját tőkéje van, hitele viszont nincs az Opten szerint. Száger Anna még egy zuglói virágüzletet tulajdonol (Kivirágzik Virágüzlet és Virágküldő Szolgálat), de tavaly és tavalyelőtt ez a cég is veszteséget termelt.
Pont a vagyonkezelőben fb-elnök
Úgy tudjuk, hogy a lánya virágosát érintő szavazásnál Szágerné nem nyomott gombot (ezt támasztja alá, hogy az ezt megelőző, illetve az ez után követő szavazásoknál mind a tíz fideszes képviselő voksolt, itt viszont közülük csak kilencen), más privatizációt viszont támogatott. Mindez azonban nem osztott, nem szorzott: a kilenc támogató szavazat is elég volt a 15 fős testületben. Az ügyben kerestük Szágernét, hogy nem tartja aggályosnak lánya kedvezményes tulajdonszerzését, ám a képviselő nem reagált érdeklődésünkre. A belvárosi önkormányzat pedig ezúttal sem válaszolt a megkeresésünkre.
Ráadásul Szágerné épp annak a Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke (e dokumentum alapján bruttó 357 ezer forintért), amely társaság a kerület tulajdonában álló ingatlanokat kezeli, és amely cég például az értékbecsléseket készíti az értékesítés előtt, miután a bérlők részéről megérkezett a vételi ajánlat. Ez az – a belvárosi ingatlanok történetében kulcsszerepet játszó – szervezet, amelynek éléről, Rogán Antal bizalmasa, Kertész Balázs tavaly ősszel távozott.
A vagyonkezelő készíti elő az elidegenítést, azaz a privatizálást is, a testületi határozatoknál minden egyes ingatlanértékesítésnél felelősként a BLV Zrt. igazgatója van megjelölve – így történt ez a kívülről mutatós virágüzlet esetében is. Külön érdekesség, hogy az ingatlan épp abban az egyéni választókörzetben található, ahol Száger Anna édesanyja a megválasztott önkormányzati képviselő.
Szágerné egyébként 2006 óta egyéni képviselő a Belvárosban. Legutóbbi győzelmének az adott külön értéket, hogy a Belváros északi része inkább szavaz balra, mint a hagyományosan jobboldali déli rész – ennek ellenére Szágerné úgy győzött a 10-es számú egyéni körzetben 65 szavazat különbséggel a momentumos jelölttel szemben, hogy az övével szomszédos választókörzetekben (8., 9.) ellenzéki győzelem született.
Fideszes képviselő és a strómanfigurák
A Száger család története nagyobb perspektívából nézve is érdekes. Eddig ugyanis nem volt arra példa, hogy a belvárosi testületben többségben lévő párt képviselőjének egészen közeli hozzátartozója vásárolhasson meg nyomott áron egy ingatlant az önkormányzati tulajdonból. (MSZP-s képviselők ugyanakkor – ellenzékből – lakásokat tudtak vásárolni a bérlőknek járó kedvezményes áron a 2000-es évek végén.)
Olyan azonban előfordult, hogy például az említett vagyonkezelő céget vezető Kertész Balázs érdekeltségébe kerüljön ingatlan, igaz, ez nem közvetlenül történt, hanem egy látszólag nagyvonalúan viselkedő fogorvos közreműködésével. De fideszes országgyűlési képviselőhöz is kerültek ingatlanok, ahogy azt tavaly a Magyar Narancs kimutatta. Szatmáry Kristóf feleségével közös cége úgy lett tulajdonosa több belvárosi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannak (mielőtt még a képviselő belépett volna házastársa mellé), hogy egy fodrászszövetkezet előbb megvette az üzleteket, majd azokat gálánsan bevitte egy olyan vállalkozásba, amely nemsokára teljesen Szatmáryék érdekeltsége lett.
Koronavírus-járvány ide vagy oda, az idén csaknem 1,8 milliárd forintért privatizált már ingatlant a belvárosi önkormányzat, azaz a kiárusítási tempó nem hagyott alább Budapest szívében a legutóbbi időszakban sem. A januári testületi ülésen 980 millió forintnyi, míg a júniusi ülésen 690 millió forintnyi ingatlan elidegenítéséről döntöttek – és ezek már a 30 százalékos kedvezménnyel érintett árak összesítései. Magyarán: a privatizált ingatlanvagyon meghaladja a kétmilliárd forintot az idén, amely ráadásul – ahogy ezt mostani történetünkben is láttuk – a piaci viszonyokhoz képest jellemzően töredékárú becslésen alapul.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
|
Brutális kedvezménnyel juttatott kiváló fekvésű ingatlant a Belváros a fideszes képviselő lányának
|
Egy elegáns virágüzletet szerzett meg a fideszes Szágerné Fazekas Éva lánya, a környék négyzetméteráraihoz képest közel milliós engedménnyel édesanyja párttársainak szavazataival. A kedvezményes belvárosi ingatlanosztásban új szintet jelent az eset.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/09/28/sok-tizmillios-kedvezmeny-belvaros-ingatlan-fideszes-kepviselo-lanya/
|
2020-09-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét jelentősen nőtt a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele. Balásy Gyula cége járványhelyzet miatt meghosszabbított határidő előtti utolsó napon adta le a 2019-es pénzügyi mérlegét.
A cég 2018 óta, amikor Csetényi Csaba és Kuna Tibor is kegyvesztett lett, konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított propagandagépezet legjobban sulykolt üzeneteit az emberekhez.
Balásy-cég forgalma tavaly 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
A cég eddig is elképesztő forgalomnövekedést és emellett nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó nyereséget produkált. A New Land Media 2013-ban még 8 milliót forgalmazott, amivel 800 ezer forintos eredményt tudott felmutatni, az utóbbi években azonban milliárdos tételek jutottak osztalékra is.
A most közzétett mérlegbeszámoló szerint Balásy Gyula a szeptember 25-én megtartott egyszemélyes taggyűlésen 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből.
|
New Land: Rogánék tavaly 70 milliárdot költöttek el kormányreklámra egyetlen cégnél
|
Ismét jelentősen nőtt a kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. éves bevétele. Balásy Gyula cége járványhelyzet miatt meghosszabbított határidő előtti utolsó napon adta le a 2019-es pénzügyi mérlegét.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/09/30/new-land-media-70-milliard-kormanyreklam/
|
2020-09-30 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az 5 perc angol TV című műsor elkészítéséért 240 millió forintot fizetett ki az állami tulajdonú műsorszóró, az Antenna Hungária Zrt. a Magno Studio Kft.-nek – tudta meg a 24.hu. Egy éven át tartó levelezés, illetve a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság közbelépésével sikerült megszereznünk a hagyományosan földfelszíni sugárzással, az utóbbi bő egy évben pedig milliárdos állami rendezvényszervezésekkel is foglalkozó Antenna Hungária Zrt. szerződéseinek listáját. Ebből derült ki, hogy az egyébként műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég 2019 júniusában 240 millió forintos szerződést írt alá Horváth László cégével, a Magno Studio Kft.-vel.
A csaknem negyedmilliárd forintért 50 darab, nettó 4 és 5 perc közötti epizód készült el a nyelvoktató kisfilmekből.
Percenként tehát körülbelül egymillió forint közpénzt vitt el a műsor, amelynek jelentős részében Szalai Nóra, az 5 perc angol brand arca és létrehozója egy kanapén ül és magyaráz, a fennmaradó időben pedig egy fehér háttér előtt egy maroknyi szereplő ad elő pársoros dialógusokat.
Több szakembert is megkérdeztünk arról, mennyi idő alatt vehették fel a műsor 50 epizódját, reális-e az árazás. Az egyik, névtelenséget kérő forrásunk szerint az ilyen, egy kameraállásos, különösebb technikai, díszletbeli kihívásokat nem támasztó munkáknál nem reális a percenként egymilliós ár, már csak azért sem, mert az 50 epizód felvétele jelentős ráhagyásokkal sem lehetett több 8–9 munkanapnál, az utómunka pedig nem igényelt olyan speciális kapacitást, ami megdobhatta volna a költségeket. Egy másik forrásunk szerint az ár akkor lehet reális, ha a résztvevőket valamiért kiugró mértékben díjazták, vagy ha ismert rendezőre bízták a munkát. A megbízásról szerettük volna megkérdezni a cégén keresztül Szalai Nórát és a Magno Studió Kft.-t is, de leveleinkre nem érkezett válasz, így nem tudtuk meg, hogy csak Szalai Nóra, vagy a cége, az 5 perc Media Kft. vett-e részt a műsor elkészítésében. Utóbbira utal az, hogy a műsorral kapcsolatos nyereményjáték szabályzatában az Antenna Hungária mellett az 5 perc Media Kft. neve szerepel – érdekesség, hogy a Magno Studio Kft.-é nem.
Az 5 perc Media Kft.-ben Szalai Nóra társtulajdonosa a nyilvános cégadatok alapján vele egy címre bejelentett Tóth Péter, akinek a Habony-körig érnek az üzleti kapcsolatai. Tóth Péter üzlettársa Halkó Gabriellának, a TV2 egykori gazdasági igazgatójának is, mégpedig a Press & Belt Produkciós Iroda Kft.-ben. Ez a cég azzal került be a hírekbe, hogy éveken át fizetett Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadónak. Nem is keveset: a NAV 2015 tavaszán indított vagyonosodási vizsgálatából a 444.hu által megszerzett információk alapján Habony saját bevallása szerint 2011 és 2013 között körülbelül évi bruttó 3,5 millió forint körüli összegeket keresett a Press & Belt Kft.-nél, amelynek már abban az időszakban is tulajdonosa volt Tóth.
Halkó Gabriellát Habony Árpád jó barátjaként, bizalmasaként tartják számon, a Válasz Online egyenesen Habony „gazdasági énjének” nevezte. Számos olyan kormányközeli bizniszben érintett, amelyek a legmagasabb NER-es körökhöz köthetők (lásd keretes írásunkat.)
Ábránk a szerződés életbe lépésekor (2019. 06. 02.) fennálló viszonyokat mutatja.
Közpénzes munkák a NER elitjének
A Magno Studiót tulajdonló Horváth László neve valószínűleg nem sokaknak ismerős, ugyanígy vannak ezzel az általunk megkérdezett, műsorkészítésben jártas szakemberek is. Pedig a vállalkozó üzleti tehetsége vitathatatlan: 2015 végén alapított cége tavaly már 14,9 milliárd forintos nettó bevételt ért el az Opten adatbázisa szerint. A titokzatossághoz az is hozzájárul, hogy a Magno Studio Kft.-nek nincs honlapja, és a közösségi médiában sem találtuk nyomukat.
A közpénz ennek ellenére megtalálja a vállalkozást, méghozzá gyakran egyfajta kapocs szerepben: a pénz nem közvetlenül a NER eminenciásaihoz megy, hanem a Magno Studio közbeiktatásával mozog.
Így történt ez az állami MVM és a CÖF között: a Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta. A kisfilmek többe kerültek, mint az Oscar-díjas Saul fia, minőségükről itt győződhet meg.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Gaál Cecíliához (akkor még Rogán-Gaál Cecíliához) köthető Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket. A rendezvények állami cégek nagyvonalú támogatásaival hozták tető alá: a hvg.hu tudta meg, hogy a rendezvényekre közpénzes segítséget nyújtó MVM nem a Nakama & Partners Kft.-nek, nem is az üzletasszonynak, hanem a Magno Studio Kft.-nek utalta a 160 milliós támogatást. A lap elkérte a támogatási szerződéseket, de az Antenna Hungária csak a támogatás összegét közölte, egyéb adatokat nem. Mostani, egy évig húzódó adatigénylésünkből derült ki, hogy a műsorszóró – hasonlóan az MVM-hez és a Szerencsejáték Zrt.-hez – 2018-ban a Magno Studio Kft.-nek utalta az összesen 50 milliós támogatást.
Máskor közvetlenül a Magno Studióhoz folyik a közpénz megrendelés vagy támogatás formájában:
Az Átlátszó összegzése szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliót kapott a cég, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet hasított ki a Magno Studio.
2018-ban két részletben összesen 142 millió forint támogatást kapott az ugyancsak állami Szerencsejáték Zrt.-től.
A legújabb hír pedig, hogy idén augusztusban újabb 250 millió forintos megbízás landolt a szakmában ismeretlen, a közpénzt mégis milliárdos tételben vonzó céghez, a műsorgyártásra a megbízást az Antenna Hungária Zrt. adta. (A cég arra a kérdésre nem válaszolt lapunknak, milyen műsorszámra adta a megbízást.)
Felfutóban az Antenna Hungária
Bár az Antenna Hungária fő tevékenysége az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve a műholdas műsorszórás, az utóbbi bő másfél évben inkább a rendezvényszervezési megbízásaik miatt írtunk az állami cégről. Tavaly nyáron a telekommunikációs cég elnyerte a Rogán Antal-féle Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárd forintos rendezvényszervezési keretszerződését. Bár első blikkre úgy tűnik, hogy a közpénz ezzel a húzással egy állami szervezettől egy állami céghez került, valójában a NER ismert szereplői is jól jártak, hiszen alvállalkozóként a plakátkampányos Balásy Gyula cégeit, illetve a kormánykedvenc Valtont vonták be.
Ezen keretszerződésen belül hozta tető alá az Antenna Hungária az úgynevezett raktárkoncerteket is, amelyek a Népszava cikke szerint végül nem fértek be a közszolgálati tévé műsorfolyamába. A közpénzből fizetett koncertfelvételekért a nézőknek az Antenna Hungária MindiGO nevű applikációjával kell megküzdeniük, ahogyan azoknak is, akik utólag szeretnék megnézni a csaknem negyedmilliárd forintból készült kezdő angol nyelvleckéket.
Kiemelt kép: 5 perc Angol Tv
|
Percenként egymilliót fizetett angol leckét kínáló műsorért az állami cég, Habony köréig érnek a szálak
|
Milliárdos tételben, egyre gyorsabban ömlik a közpénz a műsorgyártásba és a rendezvényszervezésbe. A megtérülésről nehéz mérleget vonni, a költséges munkák azonban rendre a NER első vonalához köthető cégek ölébe pottyannak – a műsorgyártástól a kommunikáción át a védelmi feladatokig. most fókuszban a NER legtitokzatosabb cégeinek egyike.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/09/30/5-perc-angol-antenna-hungaria/
|
2020-09-30 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A jogaszvilag.hu oldalon 2015 decemberében jelent meg egy írás arról, hogy az Egyesült Arab Emírségek miért az egyik legkiválóbb adótervezési és üzleti letelepedési célterület, különösen magyarok számára. Ekkor már majdnem egy éve életbe lépett a két ország közötti „kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló” egyezmény – amelyről egyébként a cikk nagyon jól megállapítja, hogy a címe teljesen ellentmond a tartalmának.
Az egyezmény ugyanis arról rendelkezik, hogy az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó, vagy odaköltözött magyar állampolgároknak a kettős adózás elkerülése érdekében Magyarországon nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Csakhogy az arab országban a személyi jövedelemadó nem létezik, vagyis a kettős adózást úgy lehet elkerülni, hogy sehol nem kell adót fizetni.
Az írás a letelepedés legegyszerűbb gyakorlatát is vázolta röviden. A “kettős adózás” elkerülésére vágyó honfitársunknak mindössze annyit kellett tenni, hogy az akkor már 40 úgynevezett Szabad Zóna egyikében alapít egy céget, ami után néhány nap alatt akár több embernek is évekig érvényes tartózkodási engedélyt kaphat az országban. A cikkben azt is kiemelték, hogy
„2015-ben egyértelműen a „RAK” azaz a Ras Al Khaimah és az Ajman emirátus a legnépszerűbb letelepedési helyszín külföldiek számára az országban, de Umm al-Quwain ismertsége is növekszik”.
Az írás megjelenésekor K. Ferenc jól ismert magyar nagyvállalkozó cége, a Seker FZE már közel három hónapja rendelkezett az Umm al-Quwain-i szabadkereskedelmi hatóság engedélyével, másfél évvel később pedig már K. Ferenc lakcíme is az Egyesült Arab Emírségekben volt.
Százszoros megtérülés néhány hónap alatt
Más kérdés, hogy 2015-ben sokat ezzel még nem ért a kelet-magyarországi vállalkozó, mert a legnagyobb hozzá kötött cégek közül még egy sem volt a nevén. Az ebben az időszakban egyaránt 10-15 milliárdos árbevétellel és több száz millió forintos nyereséggel működő Forrás Áruház illetve Meal Trade Kft-k ugyan a család tulajdonában álltak, de ezeket K. Ferenc gyermekei birtokolták. Az ezeknél is nagyobb, 35-40 milliárdos forgalmat lebonyolító Kerekes Kft-hez pedig papíron semmi köze nem volt a családjának.
Utóbbi cégből egyébként K. Ferenc még 2009 decemberében kiszállt, akkor a 90 százalékos részesedését a szerződés szerint „figyelemmel a társaság pénzügyi gazdasági helyzetére” névértéken 2,7 millió forintért adta el*A Kerekes Kft. ekkor még a CBA tagja volt, de 2012-ben kivált a kiskereskedelmi tömörülésből, és attól kezdve önállóan működött..
Ám a vállalat öt hónappal később 355 millió forint osztalékot fizetett ki, azaz a kérdéses részesedés alig fél év alatt több mint százszoros megtérülést hozott az új tulajdonosának.
Ezt persze sem akkor, sem máskor nem verték nagydobra, de az elmúlt több mint egy évtized cégiratainak átböngészéséből kiderült, hogy a vállalatnál a láthatóan masszívan ár alatti értékesítés bevett gyakorlattá vált:
a Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy-két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos.
Volt olyan eset, amikor az adásvétel és az osztalékról való döntés között még egy hónap sem telt el.
Az igazán nagy húzásra azonban a közel-keleti letelepedésig kellett várni. Ekkor tért vissza ugyanis a cégbe K. Ferenc, méghozzá nem is akárhogy. A vállalkozó 2016-ban először visszavásárolta a Kerekes Kft. 10 százalékát, az adásvételi szerződés tanúsága szerint 300 ezer forintért. Alig egy évvel később pedig úgy módosították az alapszabályt, hogy a régi-új tulajdonos ezért az egytizedes tulajdonhányadért a mindenkori osztalék 95 százalékát kaphatta meg*Igaz a szavazati joga közben jóval a tulajdoni hányada alá csökkent..
A cégbirodalom központja Ebesen
Közben nagyon hasonló fejlemények történtek a családhoz köthető másik két nagyobb cégnél, a Forrás Áruház illetve a Meal Trade Kft-nél. A különbség csak annyi volt, hogy itt nem vásárlással, hanem 240 ezer forintos tőkeemeléssel szállt be K. Ferenc a fiai mellé tulajdonosnak, és mivel már megvolt a know-how, a tranzakciót nem bontották ketté. Ahogy 2017 tavaszán részesedést szerzett, egyből meg is kapta a jogosultságot az osztalék 95 százalékára.
Lehetett fokozni
A három vállalat már korábban is szépen termelt osztalékot – évről évre százmilliókat vettek ki a tulajdonosok – a kifizetések azonban ekkor pörögtek fel igazán. A három társaság összesen 3,25 milliárd forint osztalékjövedelemhez juttatta tulajdonosait.
K. Ferencre, aki részesedéseiért az ezt megelőző szűk egy évben összesen 780 ezer forintot fizetett, közel 3,1 milliárd jutott.
A NAV-nál azonban nem ez verte ki a biztosítékot, hanem a cégbírósághoz leadott iratok szerint az, hogy a vállalkozó bejelentett lakcíme ekkor már az Egyesült Arab Emírségekben volt. Így a felvett milliárdok után – legalábbis a NAV szerint – nem fizetett adót. A hatóság K.Ferenc letartóztatásáról szóló közleményében még egy kicsit nagyobb összeget (3,6 milliárd forintot) említett, ennek az a magyarázata, hogy az üzletember más, kisebb vállalatokból is vett fel pénzt 2017-ben.
A történet azonban itt még mindig nem ért véget. A 2017-es nagy pénzfelvételt követő évben ugyan nem fizettek osztalékot a cégek, ám utána, 2019-ben a korábbinál is jóval nagyobb összeghez jutottak a tulajdonosok. Jórészt ekkor is K. Ferenc volt a végállomás, de már nem közvetlenül, mert 2018-ban egy nap alatt az összes érdekeltségét átruházta a Seker FZE-re, vagyis arra a cégre, amit még 2015-ben az Egyesült Arab Emírségekben alapított.
Még 1,3 milliárdnyi adó sorsa kérdéses
Persze alapesetben a Seker mögött álló vállalkozók kilétét nem feltétlenül kellene ismernünk. Csakhogy ezekhez a tranzakciókhoz minden esetben csatolták az Umm al-Quwain-i vállalat cégkivonatát is, amiből kiderül, hogy az egyszemélyes tulajdonos K. Ferenc. Egyébként ezt nem is nagyon rejtették véka alá: a közel-keleti társaságot Magyarországon ugyanaz az ügyvéd képviselte, aki korábban a papíron külföldre költözött K. Ferencet is, és aki már hosszú évek óta minden céges ügyben eljárt a családnak. Vélhetően ő az, akit a vállalkozóhoz hasonlóan bűnszövetségben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva elkövetett költségvetési csalással gyanúsít a NAV.
Az adóhatóság tájékoztatójában a második körös kifizetésről már nem esik szó, pedig K. Ferenc címe még ekkor is az Egyesült Arab Emírségekben volt. Látszólag tehát mindössze annyi történt, hogy a magyar milliárdos és cégei közé beiktattak még egy lépcsőt, a Seker FZE-t, amely a pénz útjának követését kissé bonyolultabbá teszi. Nehezebb például kideríteni, hogy K. Ferenc a kinti vállalatból is kivett-e pénzt, és így keletkezett volna-e adóalapja Magyarországon.
A NAV számára ugyanis elsősorban ez a fontos, hiszen azt állítják, hogy
a vállalkozó külföldi életvitele csak álca volt, valójában itthon élt, Magyarországról irányította üzleteit, így az adómentességre sem jogosult.
A 2017-es 3,6 milliárd forintos osztalék alapján így a NAV most mindössze 540 millió forint elmaradt személyi jövedelemadó befizetését kéri számon K. Ferenctől, pedig az előző két év kifizetései után több mint kétszer ennyi adó sorsa kérdéses lehet.
A három említett nagyobb vállalkozásból ugyanis 2019-ben további 4,4 milliárd forint osztalékot vettek fel, (ennek nagy részét akkor már a Seker), 2020-ban pedig újabb 700 milliót. Emellett az előző két évben egy olyan ingatlanos cégből is kivettek összesen 4 milliárd forintnyi osztalékot, amely részben még mindig közvetlenül a papíron külföldön lakó K. Ferencé, és amelyből ugyanúgy az osztalék 95 százaléka illette meg.
Mindez az előző bő egy évben összesen körülbelül 8,65 milliárd forint jövedelmet jelent K. Ferencnek, és ennek az adóvonzata itthon további 1,3 milliárd forint lenne.
Az nem egyértelmű, hogy a NAV ezzel az első körösnél is nagyobb összeggel egyelőre miért nem foglalkozott. Nem kizárt, hogy tényleg a Seker közbeiktatása nehezítette meg a dolgukat, illetve a 2020-as kifizetéseknél elvileg még bevallhatja az adót itthon a vállalkozó.
Mivel az elmúlt évek fejleményeinek hátterére is kíváncsiak voltunk, az ügyben valamennyi érintett vállalatot megkerestük kérdéseinkkel. Szerettük volna tudni, hogy mivel indokolják a furcsa, áron aluli adásvételeket (amelyek jelentőségével következő cikkünkben még részletesen foglalkozunk), illetve, hogy miért adta el K. Ferenc részesedéseit a Seker FZE-nek, valamint rákérdeztünk az egyes cégek közötti üzleti kapcsolat jellegére is, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk.
|
K. Ferenc milliárdos átlátszó módon nem fizetett adót, mégsem volt könnyű észrevenni
|
Gyönyörűen ledokumentálta, hogyan próbálta kikerülni az adófizetést. Egyelőre csak félmilliárd forintot keres rajta a NAV, de a végösszeg a háromszorosa is lehet.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200928/k-ferenc-milliardos-atlatszoan-csalta-az-adot-megsem-volt-konnyu-eszrevenni/
|
2020-09-28 15:02:00
| true | null | null |
G7
|
Kedd este kiderült, mekkora monstrummá sikerült hizlalni a kormányközeli médiabirodalmat, nyilvánosságra hozta ugyanis 2019-es beszámolóját az újságok és internetes lapok tucatjait, illetve rádiókat és tévét is birtokló Mediaworks Zrt. A vállalatnak ez az első olyan éves jelentése, amely elvileg nagyjából már mindent mutat, és ennek megfelelően a médiapiaci viszonylatban egészen példátlan számokat produkált a csoport.
Összeállt a birodalom
A Mediaworks már elég régóta meghatározó szereplője a magyar médiapiacnak. Ez volt az a vállalat, amelyen keresztül a magyar cégek furcsa adásvételével milliárdokat kaszáló Heinrich Pecina egy nemzetközi sajtópiaci tranzakciót kihasználva megszerzett egy rakat magyarországi médiaterméket, majd miután néhány évig működtette ezeket, bezárta a csoporthoz tartozó Népszabadságot, és az egész pakkot eladta Mészáros Lőrincnek. A felcsúti milliárdosnál azonban nem pihent sokáig a médiabirodalom, mivel Mészáros 2018 végén sok más kormányközeli vállalkozóval egy időben felajánlotta médiapiaci érdekeltségeit az épp akkor gründolt Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Bár a nemes gesztus első ránézésre is nagyon komoly versenyjogi aggályokat vetett fel, a kormány gyorsan átvágta a gordiuszi csomót azzal, hogy az ügyletet nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette, így a fideszes médiaholding megszületésénél nem is kellett vizsgálódnia a versenyhivatalnak.
A KESMA eleinte teljes jogi és szervezeti káosz volt több tucat médiacéggel, ezért egy többlépéses folyamatban lényegében minden megszerzett vállalatot betereltek valamilyen formában a Mediaworks alá. A központi cégbe napra pontosan egy éve 11 másik társaság olvadt be, további 11 cég pedig uralmi szerződés alapján vált a csoport tagjává. Emellett az MW-nek még további jó néhány kapcsolt vállalkozásban van részesedése.
Panamai export
A lényeg, hogy tavaly őszre megszületett a fideszes médiamonstrum, amelynek most a méreteivel is tisztába kerülhettünk. Már a Mediaworks egyedi – tehát nem az összes kapcsolódó, csak a beolvasztott cégek eredményeit összesítő – beszámolója is olyan piaci koncentrációt mutat, ami a szektorban korábban elképzelhetetlen volt. A társaság árbevétele megközelítette a 35 milliárd forintot, adózott nyeresége pedig több mint 5 milliárd forintra rúgott. Összehasonlításképpen,
csak a profit nagyjából annyi, mint amennyiből a tavaly még a magyar internet nyitóoldalának számító Index az elmúlt négy évben működött.
A Mediaworks bevételeinek megoszlása már itt is érdekes a teljes piac szempontjából, de mivel a konszolidált számok valószínűleg még fontosabbak, ezért itt csak egy furcsaságot emelnénk ki. A vállalatnak viszonylag nagy, több mint 1,3 milliárdos bevétele volt külföldi országokból is. Ez önmagában még nem feltétlenül meglepő, hiszen lehetnek hirdetők a határon túlról is, és erre utal, hogy az exportbevétel nagy része Szlovákiából jött. A második helyen azonban ezen a listán már nem egy olyan ország áll, amire elsők között tippelnénk egy magyar médiavállalkozás esetében. A társasághoz ugyanis több mint 200 millió forint folyt be – az üzleti életben leginkább offshore-tevékenységről ismert – Panamából.
Döbbenetes számok
Már az egyedi beszámoló 35 milliárdos árbevétele is hatalmas, konszolidált szinten – tehát az összes érdekeltséget figyelembe véve – azonban ennek a duplájánál is nagyobb bevételt hozott össze az MW. A társaság forgalma 70,8 milliárd forint volt.
Ez az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese,
a szektorban harmadik helyen álló, Népszavát jegyző XXI. század Média Kft.-ének pedig a durván 35-szöröse. A már említett Index ezen a listán egyébként a negyedik volt 2019-ben, náluk már közel hatvanszoros a szorzó.
A Mediaworks előnye azonban még akkor is hatalmas, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk. A Central Mediacsoport Zrt.-nél például hatszor nagyobb az MW bevétele (de még akkor is nagyjából négy és félszer, ha a Central digitális kiadványait jegyző cégének forgalmát is figyelembe vesszük), a HVG-hez viszonyítva pedig majdnem hússzoros a különbség.
Letarolták a hirdetési piacot
A Mediaworks konszolidált bevételéből egyébként nagyjából 18 milliárd származott lapértékesítésből, valamivel több mint 32 milliárd pedig hirdetésekből (a többi például nyomdai, reklámügynökségi, filmgyártási tevékenységből, illetve tévés és rádiós műsorszolgáltatásból jött össze). A lapkiadási forgalomnál elég nehéz lenne megbecsülni, hogy ez pontosan mekkora részesedést jelent, itt ugyanis nincsenek teljes szektorra vonatkozó adatok, de egészen biztosan meghatározó részt hasít ki magának a piacból a kormányközeli médiaholding.
A hirdetési piacon ugyanakkor elég jól becsülhető az MW súlya. A 32,2 milliárdos árbevétel ugyanis a teljes piaci költés egészen pontosan 13,1 százaléka. Ez azonban még masszívan alulbecsüli a Mediaworks médiában betöltött szerepét, hiszen a teljes reklámtortában például a mozi és közterületi hirdetések is benne vannak, a Facebook és a Google reklámmilliárdjairól nem is beszélve. Ha ezeket kivesszük a képletből, akkor már közel 20 százaléknál tartunk.
Ám ez még mindig kicsit torz, mert a tévés piacon – mivel a TV2 nem került be a holdingba – nincs jelentős részesedése a Mediaworksnek. Így a számokat (a csoporthoz tartozó Hír TV bevételeitől megtisztítva) a hazai digitális, a sajtó- és a rádiós piac teljes bevételével érdemes összevetni. A MW-nek a Hír TV nélkül 30,7 milliárdos hirdetési bevétele volt, ami ezen a három piacon 31 százalékos részesedés.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA fideszes médiaholding még az USA-ban is durva piaci szereplő lenneA Fidesz-közeli Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány a legnagyobb amerikai kiadókhoz mérhető print portfólióval rendelkezik, összesen 408 újságja van.
Ez ebben a szektorban elképesztő mértékű piaci koncentrációt jelent, különösen, hogy a MW ezt csak médiatermékekkel hozza, miközben például a digitális szegmensben véletlenül sem csak médiahirdetések vannak. Ezért is volt szükség arra, hogy a kormány kivonja a forgalomból a versenyhivatalt a holding születésénél, ezt ugyanis nem lehetett volna jóváhagyni.
Frissítés: Más kérdés, hogy az MW konszolidált beszámolójában ilyen hatalmas piaci erő ellenére is milliárdos veszteséget mutatott ki adózott soron. A kiegészítő mellékletben erről azt írták, hogy az adózott eredmény tartalmazza a tőkekonszolidáció hatását is, ezért negatív. Mindenesetre az eredménykimutatás néhány nem részletezett eleme alapján úgy tűnik, hogy egyszeri tételekről lehet szó, és erre utal az is, hogy üzemi szinten még masszívan nyereséges volt a társaság, 7,2 milliárd volt a profit.
A kormányközeli sajtó dominanciája egyébként a tévés hirdetési piacon még nagyobb mértékű. Ebben a szegmensben a teljes hazai reklámköltés 65 milliárd forint volt, miközben a TV2 hirdetési és szponzorációs bevétele önmagában a 24 milliárd forintot közelítette. Ha ehhez még hozzáadjuk a Hír TV és állami média tévés reklámbevételeit, akkor a 42,5 százalékos részesedés adódik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Index nélkül tényleg nem maradna sok a szabad internetből MagyarországonA legnagyobb magyar internetes újság politikai befolyás alá kerülése megrendítő pofont adna az egész nyilvánosságnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiszámoltuk, hány milliárdot vitt haza Heinrich Pecina a NER-média körüli ügyletekbőlA médiában több üzletet is kötött Mészáros Lőrinccel a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina, aki számításaink szerint igencsak vaskos haszonnal szállt ki ezekből a bizniszekből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKellemeset a hasznossal: így válnak a közpénz-milliárdok magánvagyonná a kormánypropagandávalAmint kormányközeli tulajdonba kerül egy médiavállalkozás, elkezd ömleni az állami pénz, aminek köszönhetően a korábban veszteséges kiadó hirtelen nyereséges lesz.
|
Még Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiába
|
A Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20200930/meg-panamabol-is-omlik-a-penz-a-kormanykozeli-mediaba/
|
2020-09-30 15:10:42
| true | null | null |
G7
|
Nehéz szavakat találni az öt budapesti kaszinó koncessziós jogát 2024-ig birtokló LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft. 2019-es elképesztő árbevételelére és profitjára. Gyorsan ide írjuk a számokat: 32,8 milliárd forint lett a tavalyi nettó árbevétel, a forgalomból 23,5 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 8,3 milliárd forint pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Még az egyéb kategória is 933 millió forint - derül ki az LVC céges beszámolójából.
Naívan talán azt lehetett volna hinni, hogy a 2018-as 9,6 milliárd forintos adózott eredményt lehetetlen überelni. Ez tévedés volt, hiszen a 2019-es profit ennyi lett: 11,7 milliárd forint. Ez egészen elképesztő profithányadot jelent, csaknem 30 százalékosat. Az LVC Diamond nevű céget tulajdonló Las Vegas Casino Játékkaszinó Üzemeltető Zrt. pedig úgy döntött a februárban elfogadott alapítói határozatában, hogy 11,5 milliárd forint osztalék kifizetését hagyja jóvá (ennek jelentős részét már korábban kifizették osztalékelőleg formájában).
Ki kapta ezt a pénzt? Erre is választ ad a céges beszámoló.
A Társaság végső tulajdonosa Vajna Tímea
- olvasható a dokumentumban. A cég korábban a tavaly januárban elhunyt Andy Vajna tulajdonában volt. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Vajna örököse gazdagodott az öt budapesti kaszinóból (Sofitel, Corvin, Atlantis, Tropicana, Átrium), ugyanis április 30-tól a többségi tulajdonost Garancsi Istvánnak hívják. Az LVC Diamond új birtokosa ugyanis a Las Vegas Casino Zrt.-én keresztül a Garinvest Zrt., amely a székesfehérvári MOL Fehérvár FC nevű focicsapatot is birtokló milliárdos üzletember egyik cége.
Nem csak a budapesti kaszinók mentek jól tavaly, hanem a szintén Garancsi István érdekeltségébe tartozó soproni kaszinó is. Mint azt megírtuk: a soproni koncessziót 2026-ig birtokló CAI Hungary Kft. ismét rekord árbevételt és profitot termelt 2019-ban: a 4,8 milliárd forintos forgalomból 4,2 milliárd forintot a pénznyerő automatáknak, mintegy 600 millió forintot pedig az asztali játékoknak köszönhetnek. Mindez pedig összesen 1,4 milliárd forint profitot jelentett a tulajdonosoknak.
Kelet-Magyarországon nem megy ennyire jól a kaszinósoknak, de azért ott sem lehet ok különösebb panaszra. Megírtuk, hogy míg a nyíregyházi egység szinte pontosan megismételte a 2018-as évét, addig a debreceni egység még kissé jobban is prosperált a korábbinál. Összesítve a két kaszinó közel 3 milliárd forint árbevételből 611 milliós nyereséget termelt, amiből 300 millió forint jutott a két tulajdonosnak (Szima Gábor és a DVSC Futball Zrt.).
A győri, a pécsi és a miskolci kaszinó pedig a a Casino Win csoport érdekeltsége, a cégek tulajdonosa Rákosfalvy Zoltán győri ügyvéd. Tavaly rekordot döntöttek, a győri kaszinó bevétele 2,1 milliárd forint volt, adózás után pedig 376,5 millió forint nyereség maradt. A Casino Win Pécs Kft. 1,5 milliárd forint forgalom mellett 101 millió nyereséget termelt, de a működését 2018-ban kezdő Casino Win Miskolc Kft. sem teljesített rosszul, 716 millió forint bevételt és csaknem 60 millió forint nyereséget hozott.
Így összességében a magyarországi kaszinópiac mintegy 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben, amiből 14 milliárd forint nyereség jött össze az Orbán-kormány által kiválasztott koncesszió tulajdonosoknak.
A jövőben pedig kiemelt nemzetgazdasági érdek lesz, hogy ki üzemeltetheti Magyarországon a kaszinókat. Az eddigi törvény úgy szólt, hogy Mager Andrea tárca nélküli miniszter a megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti a koncessziós szerződést. Már a Nemzeti Koncessziós Irodának (NKI) is lehet beleszólása abba, hogy ki nyithat új kaszinót valahol a Dunántúlon. Szintén júniusban döntötték el ugyanis, hogy a Dunántúlon nem három, hanem négy kaszinó kaphat engedélyt, így a közeljövőben akár egy kaszinó-koncessziós pályázatot is kiírhatna az állam.
Fő a megbízhatóság
A törvény szerint a kaszinóban szervezett szerencsejáték állami monopólium, így ilyen tevékenységet folytatni csak az állam többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezet, illetve 100 százalékban állami játékszervező tulajdonában lévő gazdasági társaság útján, vagy az állam által átengedett koncesszió alapján lehetséges. A koncessziós szerződést pedig az illetékes miniszter a megbízhatónak ítélt szerencsejáték szervezővel nyilvános pályázat nélkül is megkötheti.
Jelenleg ilyen megbízhatónak számít: Garancsi István, Rákosfalvy Zoltán és Szima Gábor. Jelenleg a kormány nem tartja elég megbízhatónak a Szerencsejáték Zrt.-t, az állami lottócég ugyanis már sem a soproni, sem a budapesti kaszinókban nem érdekelt, minden koncesszióját évekkek ezelőtt elvették az amúgy évről évre kimagasló eredményt elérő társaságtól.
|
45 milliárd forint ment át az Orbán-kormány által kiválasztott kaszinósok kezén
|
Így összességében a magyarországi kaszinópiac mintegy 45 milliárd forint forgalmat könyvelhetett el 2019-ben, amiből 14 milliárd forint nyereség jött össze az Orbán-kormány által kiválasztott koncesszió tulajdonosoknak.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/45-milliard-forint-ment-at-az-orban-kormany-altal-kivalasztott-kaszinosok-kezen.html
|
2020-09-30 16:15:20
| true | null | null |
mfor.hu
|
Jogerősen megnyerte az állami Export-Import Bankkal (Eximbank) szemben a Lánchíd Palota bérleti ügyében évek óta húzódó pert Nobilis Kristóf cége, a Döb-68 Zrt. – tudta meg a hvg.hu Mátrai Mihálytól, Nobilis Kristóf ügyvédjétől. A bíróság az Eximbank minden kereseti követelését elutasította, megállapította, hogy a Lánchíd Palota bérletére kötött szerződés nem semmis és nem érvénytelen, az Eximbanknak (illetve Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.-nek, a MEHIB-nek mint másodrendű felperesnek) összesen több mint 800 millió forintot kell kifizetnie Nobilis Kristóf cége számára. Plusz több tízmillió forint perköltséget.
A döntés előzménye, hogy januárban a Kúria hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla tavaly májusi, másodfokú döntését, ami szerint az Eximbank és a Döb-68 Zrt. közötti, a Lánchíd Palotára kötött bérleti szerződés a jó erkölcsbe ütközik, ezért semmis. Az évek óta tartó pereskedésben egyébként a Fővárosi Ítélőtábla májusi döntése volt az egyetlen, amely az Eximbanknak adott igazat. A döntés hatályon kívül helyezése azt jelentette, hogy új másodfokú eljárást kellett lefolytatni – ez zárult le most, a Döb-68 Zrt. jogerős győzelmével.
Az Eximbank utólag találta ki, hogy tisztességtelenül sok a bérleti díj
Nobilis és az Eximbank 2013-ban tíz évre, a 2014–2024-es időszakra állapodtak meg a hozzávetőlegesen hétezer négyzetméteres, eredeti pompájában felújított épület bérbe adásáról négyzetméterenként hatezer forintos, akkori árfolyamon 20 eurós díjért. Nem sokkal később azonban az Eximbank pert indított azzal érvelve, hogy a bérleti díj túl magas, ezért a szerződés a jó erkölcsbe ütközik, de 2017 második feléig még fizette az extrémnek tartott bérleti díjakat. Azóta azonban nem fizettek, Nobilis Kristóf cége ezért nem csak az elmaradt bérleti díjat, de 9 százalékos késedelmi kamatot is követelt. A bő 800 millió forintból 23,8 millió csak a késedelmi kamat.
Az Eximbank időközben ki is költözött a műemlék palotából, jóllehet azt korábban a saját igényei szerint alakította át – több helyen szőnyegpadlóra váltva például az intarziás parkettát. Az átalakítások és szerződés idő előtti megszűnése miatti bérbeadói igények várhatóan újabb jogi eljárást alapoznak meg – árulta el a hvg.hu-nak Mátrai Mihály.
Piaci hírek szerint az Eximbank kitartó pereskedése mögött az a szándék állt, hogy Nobilis kénytelen legyen nyomott áron eladni az épületet, amit körülbelül hárommilliárd forintért vett meg 2013-ban, részben bankhitelből (s kifejezetten azért, mert az Eximbankban tartós, megbízhatónak hitt bérlőre lelt).
Az IIB székháza lesz
A Döb-68 Zrt. 2020 márciusában adta el a Lánchíd Palotát, ekkor írták alá a dokumentumokat a Nemzetközi Beruházási Bankkal (nevének angol változata alapján: IIB). A Nemzetközi Beruházási Bank a tervek szerint még az idei év végéig áthelyezi székhelyét a Lánchíd Palotába. „Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy az IIB székhelye a magyar főváros egy ilyen történelmi jelentőségű épületében kaphat helyet, mit a Lánchíd Palota” – mondta Nyikolaj Koszov az IIB igazgatótanácsának elnöke, aki szerint a bank „meg fog tenni minden szükséges erőfeszítést annak érdekében, hogy gondosan megőrizze és fenntartsa ezt az egyedi építészeti műemléket”.
|
Az állami Eximbank jogerősen pert vesztett a Lánchíd Palota ügyében, 800 milliót fizet
|
2015 óta pereskedtek az ikonikus budapesti épületre 2014-ben kötött bérleti szerződés miatt, az Eximbank 2017 óta nem fizetett, így komoly késedelmi kamattal is tartozik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20200930_Az_allami_Eximbank_jogerosen_pert_vesztett_a_Lanchid_Palota_ugyeben_800_milliot_fizet
|
2020-09-30 16:32:36
| true | null | null |
HVG
|
A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül.
Ahogy az mostanában szokás a Balaton környékén, Balatonakarattyán is felvonultak a munkagépek egy fás, nagyon zöld területen, és elkezdték előkészíteni a terepet a betonnak és a térkőnek. Jó ideje tudni lehet, hogy oktatási és konferenciaközpont épül az egykori üdülő területén, de a helyiek és a nyaralótulajdonosok többsége sokáig úgy tekintett az egészre, mint egy természetes fejlődési folyamatra. Néhányan még örültek is neki, hogy valami új épül az elhanyagolt területen.
Az önkormányzat mindenesetre nem sokkal az értékesítés után megváltoztatta a helyi építési szabályzatot úgy, hogy a területen 7,5 méter helyett 8 méter magas épületeket lehessen felhúzni, a telken belüli kötelező zöldfelület arányát pedig 60-ról 40 százalékra csökkentette. Amint arra egy az üggyel foglalkozó Facebook-csoportban felhívták a figyelmet, a környéken a partközeli ingatlanok maximum 4,5 méter magasak lehetnek, és a telken legalább 65 százalék kell hogy legyen a zöldfelület.
Arról viszont nem volt szó, hogy a volt üdülő előtti partszakaszon, ami közterület, kikötő épül.
„Ez egy nyugodt környék, kis családi nyaralók vannak itt. Régen megszokott volt a gyerekzsivaj, a MÁV-üdülőben nyaraló gyerekek strandoltak meg játszottak itt” - meséli egy nyaralótulajdonos, aki családjával hosszú évek óta tölti a nyarakat Balatonakarattya egyik legnyugisabb, part menti részén. „Már vagy két éve megy az építkezés. Nagyon modern, a legújabb gépekkel dolgoznak, a vejem szerint azért sincs akkora zaj. Hallottunk már mi is a kikötőről, de a részletekről semmit sem tudunk. Nem mond nekünk senki semmit” - meséli egy idős hölgy.
Szeptember elején röppent fel a hír, hogy bár a település vezetése már 2016-ban jóváhagyta a kikötő építését, erről a lakosságot elfelejtették értesíteni. Sőt, most sem azért derült fény a tervekre, mert rászánták magukat a tájékoztatásra, hanem mert egy helyi blog megírta. Miután kiderült a dolog, végül - lakossági nyomásra - felkerült az önkormányzat oldalára egy tájékoztató.
A tervek szerint a két nagy strand közötti partszakaszon 40 hajós kikötő épül, ami - úgy néz ki - nagyobb lesz, mint a környék legnagyobb kikötője, és 150 méter hosszan nyúlik majd be a tóba. Hogy milyen alapon kapta meg az MNB tulajdonában lévő Optimum-Gamma Kft a strandolásra alkalmas, közterületnek számító partszakaszt, egyelőre nem világos, ahogy az sem, el lesz-e zárva, vagy bárki bemehet. Ami biztos, hogy magát a kikötőt csak az oktatóközpont látogatói használhatják.
Egyelőre úgy tűnik, a helyiek nem is annyira magát a kikötőt ellenzik, csak azt szeretnék, ha az nem tenne kárt a környezetben, és a part nem lenne elzárva a helyiek elől.
Az épületegyüttes egy part menti dombon épül, a Koppány soron, két barátságos kis strand között. Az előtte lévő, vízparti területen kezdődhet meg hamarosan a kikötő építése, olyan partszakaszon, ami eddig a helyieké volt, bár már jó ideje el volt zárva a fürdőzni vágyók elől. A környék csendes, zöld, barátságos, főleg apró nyaralók sorakoznak a part közelében. A tervek szerint már jövőre átadnák a kikötőt, ami nagyon sok szempontból meglepő. Ahogy még rengeteg apró részlet ebben a sztoriban.
A terveken látható, hogy elég nagy kikötőről van szó, elvileg 12 személyesnél nem nagyobb elektromos hajókat és 12-13 méter hosszú vitorlásokat fogadnak majd. A víz itt elég sekély, így lesz persze mederkotrás is, nem is kicsi, és a tervek szerint 210 köbméter vasbetonból épül partvédmű és hullámtörő gerenda. Ezzel kapcsolatban azonnal felvetődik a kérdés, hogy ez nem vezet-e a szomszédos strand eliszaposodásához - a beruházó szerint nem.
Az egész engedélyeztetési eljárás az elejétől fogva minimum furcsának mondható, hibák és hiányosságok kerülnek elő, közben mágikus módon folyamatosan változik a szabályozás, önkormányzati szinten is. Nehéz nem úgy látni, hogy mintha a beruházásra szabnák a játékszabályokat is. Az csak hab a tortán, hogy az egész építkezés el sem kezdődhetne, míg el nem készül a partszakaszra érvényes partvonal-szabályozási terv - márpedig ez még egyáltalán nem készült el.
Amikor az önkormányzat elfogadta a kikötő tervét, azt az állami főépítész kifogásolta, és a vízpartrehabilitációs terv módosításáig nem támogatta. Az ombudsman hivatala 2017-ben nagyon részletesen fogalmazta meg a kikötő építésével kapcsolatos aggályait, ennek ellenére a terv nem került le a napirendről, és a helyi építési szabályzatban sem esett szó róla.
Egy helyi blog részletesen írt arról, hogy a környezetvédelmi hatóság most megakasztotta a folyamatot, és hatásvizsgálatra kötelezte a beruházót, de ez valószínűleg egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kikötő nem fog megépülni, csupán formai hibákat és hiányosságokat kérnek számon rajtuk.
A helyiek és a nyaralótulajdonosok, amint értesültek a tervekről, több platformon is szervezkedni kezdtek, és megpróbáltak mindent megtudni a tervezett kikötőről. Minden információmorzsát maguk hordtak össze, ugyanis az önkormányzat nem nagyon akar kommunikálni velük a témáról.
A településen Matolcsy György MNB-elnök volt felesége, Matolcsy Gyöngyi a polgármester. A helyiek kérték, hogy árulják el, milyen feltételekkel, és főleg hogy miért a lakosok megkérdezése nélkül engedték át a part menti területet a Magyar Nemzeti Bank tulajdonában lévő kft-nek, de választ eddig nem kaptak.
A helyzetet bonyolítja, hogy az építkezés Balatonakarattya és Balatonkenese közigazgatási határán fekszik, egy olyan területen, melyről egyébként is vita van a két település vezetése között. Ha Kenese nagyon ragaszkodik a területhez, akár pert is indíthat, hogy érvényt szerezzen igényeinek.
Az oktatóközpont építési területe, ami bár le van zárva, olyan nagy, hogy szabad szemmel is látható, hogy nagy dolgokra készülnek. Ottjártunkkor is ezerrel ment a munka. A tervek szerint lesz szálloda, teniszpálya, konferenciaterem, és egy egyelőre seafood étteremnek nevezett vendéglátóegység - erről egyelőre nem tudjuk, itt valóban tengeri ételeket szolgálnak-e majd fel. A tervezett kikötő területén sok nyoma még nincs munkának, de a partról nézve látható, hogy az első perctől az volt a terv, hogy ez az egész egy nagy összefüggő valami lesz. A Bezerédi strandot egy kis lagúna választja el a majdani kikötőtől, elvileg ez is része lesz majd a komplexumnak.
Nemcsak a titkolózás, az arrogancia se tetszik az akarattyaiaknak. A beruházás miatt aggódó helyi lakosok és nyaralótulajdonosok most a helyi civil szervezetek támogatásában bíznak, és zárt Facebook-csoportokban igyekeznek kinyomozni mindent, amit csak lehet. Egy aktivista már össze is állított egy kérdőívet, melyen - az önkormányzat és az építtető helyett - kérdezi a lakosok véleményét a beruházásról.
Az üggyel kapcsolatban elküldtük kérdéseinket Balatonakarattya önkormányzatának, ezekre cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
|
Szabadstrand is lehetett volna, de inkább privát kikötőt csinálnak belőle
|
A balatonakarattyai egykori MÁV-gyermeküdülő helyén már jó ideje, rohamos léptékben építkeznek. A faházak, az étkező, a pingpongasztalok helyén most konferenciaterem, szálloda, teniszpálya, és egy seafood (sic!) étterem épül.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/01/szabadstrand-is-lehetett-volna-de-inkabb-privat-kikotot-csinalnak-belole
|
2020-10-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek.
Az ügyet Arató Gergely DK-s képviselő vetette fel, és kérdést tett fel ez ügyben az ITM-nek. Schanda Tamás államtitkár válaszában elismerte, hogy a két személy azonos, de arra nem felelt, hogy ki hozta ki győztesnek a pályázatot. Egyébként pedig szerinte Boros Anitát tisztelni kéne inkább, amiért egyszerre politikus és tudós is. A neki járó pénzt az államtitkár állítása szerint szétosztotta munkatársai között.
36 milliót kapott Boros Anita kutatócsoportja. Azt nem tudni, hogy a szakmai zsűri vagy a főnöke volt ily kegyes.
Boros Anita 135979 számú, Fenntarthatóság és jog című pályázata olvasható volt a pályázatokat lebonyolító, ITM által ellenőrzött Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapján.
De már nem olvasható. Előbb, amint a 444 észrevette, a pályázatvezető nevét cserélték le Kecskés Gáborra, de a pályázat továbbra is szerepelt a győztesek között. A cikk írásának pillanatában azonban már az egészet eltüntették. Nem egyértelmű, hogy ettől még győztesnek tekinthető, és megkapja a pénzt, vagy nem.
Az ügyről a következő kérdésekkel kerestük meg az NKFI Hivatalt. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket:
Az OTKA kutatási témapályázatok 2020. évi nyertesei között (https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/tamogatott-projektek-k20) korábban szerepelt a 135979-es sorszámú, Fenntarthatóság és jog című pályázat is. Jelenleg azonban nem található. Mi ennek az oka? Ki adott utasítást a törlésre, milyen indokkal?
Néhány nappal ezelőtt, amikor még szerepelt a pályázat a nyertesek között, az eredeti projektvezető Boros Anita nevét lecserélték Kecskés Gáborra. Mi ennek az oka? Ki adott utasítást a törlésre, milyen indokkal?
Továbbra is OTKA-nyertesnek tekinthető-e a 135979-es sorszámú, Fenntarthatóság és jog című pályázat? Megkapják-e az odaítélt támogatást?
Hányszor fordult elő a múltban, hogy egy nyertes pályázatnak utólag megváltoztatták a projektvezetőjét?
Hányszor fordult elő a múltban, hogy egy nyertes pályázatot utólag töröltek a nyertesek listájáról, illetve visszavonták a támogatását?
Cikkünk megjelenése után a 444 talált rá az eltűnt pályázatra, mégpedig egy teljesen új kategóriában. Az "OTKA pályázatok 2020. évi keretemelésének eredményeként szakpolitikailag támogatott projektek" elnevezésű csoportban összesen hét pályázat szerepel, és ott van az ITM-államtitkár pályázata is – immár Kecskés Gábor neve alatt.
Az új kategória létrehozásának indokaként az NKFI Hivatal honlapján azt írják, hogy 300 milliós maradvány keletkezett más pályázati források átstrukturálása következtében, és ezért támogatnak a szakmai döntéseken felül újabb pályázatokat is. Mint írják, a „projektek támogatásáról a kollégiumok javaslatától függetlenül a többletforrás terhére az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakpolitikai szempontok mentén döntött”, bármit is jelentsen ez.
Az ITM-államtitkár OTKA-támogatása előtt nem sokkal derült fény arra, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium átírta a szakmai zsűri javaslatát a támogatásra érdemes kutatói pályázatokról. A minisztériumi döntéssel bekerült a nyertesek közé olyan „vonal alatti pályázó” is, aki előtte az utolsó helyen végzett az adott zsűri rangsorában. Sajtóhírek szerint a zsűri által nem megfelelőnek ítélt, mégis pénzhez juttatott pályázók között volt olyan is, aki – gyakorlatilag egyedüliként a tudományos közösségben – lelkesen támogatta a kormány MTA ellen indított támadásait.
FRISSÍTÉS 2
Kérdéseinkre adott válaszként az NKFI Hivatal az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:
Ahogy a 2020. augusztus 30-án megjelentetett közleményünkben már jeleztük a pályázati keretösszeg tekintetében a kollégiumok által eredetileg előterjesztett támogatási döntési javaslat keretösszege az idei évben bővült tekintettel az Élvonal pályázatok 300 millió forint maradvány-keret átcsoportosítására. Ebből a forrásból kiemelt szakpolitikai szempontok mentén további 7 pályázat támogatása valósul meg.
A tudományos közösséggel megkezdett egyeztetési folyamat részeként a Hivatal vezetése a napokban személyesen is találkozott a tudományterületi kollégiumok képviselőivel. Az egyeztetés eredményeként a szóban forgó 7 támogatott pályázatot a Hivatal a honlapján a többi OTKA nyertestől elkülönülten tüntette fel: https://nkfih.gov.hu/palyazoknak/nkfi-alap/otka-palyazatok-2020-keretemeles.
Tekintettel arra, hogy 2020. augusztus 31-én változás állt be a 135979 számú projekt vezetésében, a Hivatal az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján eleget tett közzétételi kötelezettségének a kedvezményezett vezető kutató személyében bekövetkezett változás vonatkozásában.
|
Eltűnt az OTKA-nyertes ITM-államtitkár pályázata a győztesek listájáról
|
Ahogy lapunk is megírta, nemrég fény derült arra, hogy az egyébként is politikai beavatkozástól sújtott idei OTKA-pályázaton az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára, Boros Anita is nyert (pontosabban nyertesnek hozták ki), kutatócsoportja 36 millió forintot költhet el. Az OTKA a magyar tudománytámogatási rendszer alapköve, a kutatóknak pályázniuk kell, hogy a kutatási terveik finanszírozást nyerjenek.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/2020/10/01/eltunt-az-otka-nyertes-itm-allamtitkar-palyazata-a-nyertesek-listajarol/
|
2020-10-01 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
2020.10.01. 05:00
Máig működik rokonságának céghálózata, és milliárdos fejlesztési pénzeket söpör be a falujában Simonka György fideszes parlamenti képviselő, noha a napokban induló perében maffiavádakkal kell szembenéznie. Egyesek védeni próbálják, de a bűntársi szerep egyre többeket késztet arra, hogy hátba támadják az erős embert.
|
Vannak, akik falaznak Simonka Györgynek, de Orbán Viktor elől nem rejthetik el
|
Máig működik rokonságának céghálózata, és milliárdos fejlesztési pénzeket söpör be a falujában Simonka György fideszes parlamenti képviselő, noha a napokban induló perében maffiavádakkal kell szembenéznie. Egyesek védeni próbálják, de a bűntársi szerep egyre többeket késztet arra, hogy hátba támadják az erős embert.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202040__simonkaugy__fideszes_rendszerhibak__nincs_megallas__rab_atortan
|
2020-10-01 10:36:35
| true | null | null |
HVG360
|
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila.
Az e-beszámolóra feltöltött dokumentumok szerint a WHB éves forgalma tavaly 61 milliárd forint volt. Ez azt jelenti, hogy az értékesítés nettó árbevétele hat év alatt megháromszorozódott, hiszen 2014-ben még csak 20 milliárd forintot tett ki. A cég adózott eredménye, azaz nyeresége ugyanezen időszak alatt 1,4 milliárdról 2018-ra 7,3 milliárdra ugrott, majd tavaly 4,4 milliárd forintra csökkent.
A taggyűlésen hozott határozat szerint a társaság tagjainak a 2019-ben elért nettó 4,4 milliárd forintos haszonból 1,75 milliárd osztalékot fizetnek ki, tekintettel a társaság osztalékpolitikájára, amely szerint:
adózás előtti eredmény * 100 / nettó árbevétel = minimum 6 %.
osztalékfizetés utáni mérleg szerinti eredmény eléri az éves nettó árbevétel 3,5 %-át.
osztalék kizárólag az adózott eredmény 60 %-ig (más esetben 50 %) írható ki.
A cég tavaly 240 dolgozónak összesen 1,2 milliárd forint bért fizetett ki.
A WHB sikereiről az Átlátszó is többször beszámolt.
A biatorbágyi székhelyű építési vállalkozás bevételeinek jelentős részét állami beruházások teszik ki, vagyis tetemes közpénz vándorol a céghez.
A WHB csak idén hat közbeszerzést nyert, míg tavaly 17-et.
Többek között ők építkeznek a Városligetben: mélygarázst építenek 7,6 milliárdért, emellett a dubaji világkiállításra szánt 10,6 milliárdos magyar pavilon felhúzásában is érdekeltek, de érintettek a szegedi és a soproni uszoda kivitelezésében, és benne voltak a vizes vb egyes projektjeiben, valamint a Bozsik stadion építésében is.
Emellett a közelmúltban ők végezték a járványkórház építését Kiskunhalason, de – az Épkar Zrt.-vel konzorciumban – a budai Kútvölgyi Kórház felújításába is ők kezdtek bele. Igaz, a koronavírus miatt karanténkórházzá avanzsált épület borítás nélkül maradt, és úgy áll azóta is.
A WHB építheti fel nettó 2,6 milliárd forintért az Erőmű Beruházási Központját Pakson, és a Pénzügyminisztérium új épületén is ők dolgoznak a Várban a Garage Ingatlanfejlesztő Kft.-vel közösen. 2017-ben pedig egy 200 milliárdos keretszerződést húztak be a Mészáros-féle ZÁÉV-vel.
200 milliárdos keretmegbízást nyert a WHB és a ZÁÉV állami intézmények energetikai felújítására A Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. tenderére hárman pályáztak, és mindannyiukkal szerződést kötöttek. A négy évre szóló megbízás keretében EU-s pénzből kell energetikai felújítást végezniük különböző állami intézményeken.
A WHB többségi (80%) tulajdonosa Paár Attila, aki korábban az Eliosban megvásárolta Tiborcz István miniszterelnöki vő tulajdonrészét. A Forbes 2019-es összeállítása szerint Paár Attila a 45. leggazdagabb magyar 32,9 milliárd forintos vagyonával.
Címlapkép: A WHB biatorbágyi irodája (forrás: Google maps)
|
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok
|
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 45. leggazdagabb embere, Tiborcz István üzlettársa, Paár Attila.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/01/kozel-ketmilliardos-osztalekot-vettek-ki-a-tenderkedvenc-whb-bol-a-tulajdonosok/
|
2020-10-01 13:14:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
“A Tihanyi-félsziget teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Tihanyi-félszigeten hozták létre 1952-ben Magyarország első tájvédelmi körzetét“– fogalmaz egy 2017-ben Tihany önkormányzata megbízásából készült környezeti tanulmány. A félsziget ráadásul Natura 2000-es terület, és vizes élőhelyként a Ramsari Egyezmény is védi.
Sőt, az egykori tűzhányóműködésre utaló, ritka forráskúpjaival és gejzírmezőjével Tihany 2003-ban ún. Európa Diplomát kapott: ezzel a kitüntetéssel olyan védett területek kerülnek az Európa Tanács védnöksége alá, amelyek geológiai, biológiai vagy tájképi sokfélesége Európában kiemelkedő. Mindezen túlmenően a Tihanyi-félsziget a “Balaton-felvidéki kultúrtáj" részeként Világörökségi Várományos Helyszín is.
Azonban úgy tűnik, hogy ez a többszörös védettség sem elég ahhoz, hogy mentesítse a különleges balatoni tájat a nagy környezeti terhelést jelentő luxusberuházásoktól. Júliusban a 444 írt több építkezésről, többek között arról, hogyan hordták el a hegyoldal egy részét egy közel 9 ezer négyzetméteres telken – ahol korábban szőlő, rét és gyümölcsös volt–, hogy ott egy 385 négyzetméteres, “lakófunkcióval is rendelkező mezőgazdasági épületet" húzzanak fel.
Ez a cikk kitért arra is, hogyan álcázzák papíron esővíztározónak vagy kerti tónak az egyébként Tihany nagy részén nem engedélyezett magán úszómedencéket.
A 444 derítette ki azt is, hogy augusztusban Mészáros Lőrincék több, mint félmilliárd forintért vettek meg Tihanyban egy gyümölcsöst, amin egy “luxusnyaralónak látszó gazdasági épület" van. A lap szerint ezt a területet Eppel Jánostól, az állami autóbeszállító Porsche Hungária ügyvezető igazgatójától vették Mészárosék, akiknek a faluban borászatuk és egy másik nyaralójuk is van. A miniszterelnök kabinetfőnökének volt felesége, Rogán Cecília is vett nyaralót Tihanyban, nem messze Mészárosék “gyümölcsösétől".
Az Átlátszó stábja szeptemberben járt a helyszínen: ottjártunkkor a védett félsziget Kopasz-hegy nevű részén épül háza – hatalmas daruval – a Matolcsy Ádám és Száraz István köreihez sorolt Somlai Bálint Fülöp érdekeltségének: a RAW Development Beruházássszervező és Mérnöki Szolgáltató Kft. több közbeszerzési megbízást is elnyert az MNB alapítványaitól. A Cserhegyi dűlőnél már kész háza van, lezárt magánúttal Kőrössy Krisztiánnak, aki az Equilor Befektetési Zrt. intézményi kereskedésért felelős ügyvezető igazgatója. Az Equilor egyik tulajdonosa Szécsényi Bálint, akit Tiborcz Istvánal együtt fotózott le a Magyar Narancs korábban.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a természetvédelmi területen – így épül be a Tihanyi-félsziget from atlatszo.hu on Vimeo.
A tihanyi építkezésekre vonatkozó szabályok kijátszása miatt júliusban feljelentést tett egy ellenzéki országgyűlési képviselő, Kocsis-Cake Olivio. A Párbeszéd Magyarországért politikusa szerint hamis magánokiratokat használhattak fel egyes építkezések bejelentésénél, vagyis hazudtak a hatóságnak arról, hogy valójában mit építenek, mezőgazdasági épületként feltüntetve azt.
Kocsis-Cake először a Veszprém megyei kormányhivataltól kért tájékoztatást. Ők annyit válaszoltak, hogy 2020. március 1. előtt nem ők voltak az elsőfokú építési hatóság, hanem az önkormányzat, azóta pedig nem adtak ki egyetlen mezőgazdasági épület megépítésére sem engedélyt Tihanyban. Március 1. óta 35 építésügyi vizsgálatot folytattak le a településen, hat tihanyi építkezés esetében eljárást indítottak. Ezek közül egy esetben bontásra kötelezték a tulajdonost, míg öt másik építkezésnél fennmaradási engedélykérelmet kellett az érintetteknek benyújtaniuk.
A képviselő ekkor feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, a Veszprém megyei Főügyészségnek címezve. Az ügyészség a rendőrségnek továbbította a feljelentést, de a Veszprémi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya elutasította azt, többek között arra hivatkozva, hogy
“A feljelentés a vélelmezett bűncselekmények – hamis magánokirat felhasználása – megjelölésén és azzal, mint jogszabályokkal kapcsolatos álláspontjának kifejtésén túl érdemi tényállításokat nem tartalamaz. A feljelentésben nem kerülnek nevesítésre, hogy kik azok a személyek, akik olyan bejelentést tettek a hatósághoz, amelyek már megtételük időpontjában is valótlanok voltak, továbbá a feljelentés további részében nem jelöli meg, hogy ki, mikor, hol és milyen magatartással követte el a bűncselekményeket, illetve e megjelölt bűncselekmények hogyan valósultak meg."
Kocsis-Cake furcsállotta az indoklást. Korábban a Párbeszéd írásbeli kérdéseire válaszolva Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára azt közölte: a Veszprém Megyei Kormányhivatal "a Tihanyban megvalósuló fejlesztéseket a község különleges adottságaira, védett természeti terület jellegére tekintettel kiemelt figyelemmel kíséri"; egyébként pedig – a kormány álláspontja szerint – rengeteg új, "országos jelentőségű védett természeti terület létesült" az elmúlt években.
“Az új építési törvény lazításai kedveznek a szabálytalankodóknak, mert az építkezések többségére már nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni. Továbbá, az építés-felügyelet 2015 óta már nem az önkormányzat, hanem a megyei kormányhivatal feladata, messze került a helyiektől. Mire a szabálytalan építmény elleni jogi eljárás az érdemi intézkedés fázisába ér, addigra már kivágták a fákat, letarolták a dombot, és a papíron víztározónak minősített fürdőmedence is elkészült. Az építményeket nem fogják lebontani, legfeljebb bírság fizetésére kötelezhető a jogsértő beruházó. Azonban akármekkora is ez az összeg, a fákat már nem lehet visszavarázsolni, és a tönkretett tájkép is évtizedekre velünk marad"– mondta az Átlátszónak Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület programvezetője.
Drónvideó: Németh Dániel
|
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
|
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/01/luxusvillak-medencek-oriasdaru-a-vedett-teruleten-igy-epul-be-a-tihanyi-felsziget/
|
2020-10-01 14:46:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Bernau Péter;
tenisz;LázárJános;Magyar Teniszszövetség;
2020-10-01 15:50:37
Több milliárd forint közpénz tűnt el - még mindig hullanak a csontvázak a teniszszövetség szekrényéből
Egyre valószínűbb, hogy súlyos törvénysértéseket követett el a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) előző vezetése, amikor külsős cégeket állami forrásból fizetett ki.
Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel.
Olyan beruházásoknál, melyeknél állami pénzt használnak fel, kötelező kiírni a közbeszerzést, így rendelkezik a törvény. A közbeszerzés kiírásáról elnökségi határozatot kell hozni, és a pályázatnak meg kell jelenni a Magyar Közlönyben is.
Ez az eljárás felveti a költségvetési csalás gyanúját, mivel tételes elszámolás hiányában ellenőrizhetetlen, hogy valójában mennyibe került egy-egy esemény, amelyet hivatalosan nem a szövetség szervezett.
Az MTSZ előző vezetése pontosan tisztában volt a törvényi előírásokkal, kisebb tételeknél (például irodabútorok beszerzésénél) kiírta a közbeszerzési eljárást, amit a Magyar Közlönyben is megjelentetett. Ettől eltérni csak rendkívüli esetekben lehet, amikor nincs idő várakozni, azonnal kell cselekedni (pl: ha egy kórházban elromlik a lift, akkor a gyors javítás vagy csere a legfontosabb).
Nem szigorúan ellenőrzött milliárdok
A több milliárd forint közpénz nehezen ellenőrizhető felhasználásáért nemcsak az MTSZ-t terheli felelősség. Érthetetlen, hogy az Emmi hogyan utalhatott ki éveken át állami milliárdokat úgy, hogy azok felhasználását nem ellenőrizte tételesen. Az elmúlt hónapokban kezdte el bekérni a minisztérium az alvállalkozói számlákat. Úgy tudjuk, az Állami Számvevőszékhez is érkezett feljelentés az MTSZ miskolci tagszervezetétől még Szűcs Lajos elnökösködése idején arról, hogy nem átlátható, hogyan gazdálkodik az MTSZ az államtól kapott forrásokkal, illetve komoly aggályokat vet fel, hogy a szövetség a feladatait külső cégekkel végezteti el, ami egyrészt növeli a költségeket, másrészt nem átlátható az államtól kapott anyagi támogatás felhasználásának jogszerűsége.
Az ÁSZ sem foglalkozott érdemben ezzel a kérdéssel. Az állami pénzek útját azért is volt nehéz nyomon követni (és roppant időigényes a múltban történtek feltárása), mert sokszor a cégek az államtól kapott összegeket készpénzben fizették ki az alvállalkozóik részére, ami több trükközésre ad lehetőséget, mint az átutalás, és a számlák kiállítása is melegágya lehet a visszaéléseknek.
A miskolciak 2018-ban feljelentést tettek a NAV-nál is, az adóhivatal viszont csak idén reagált érdemben a borsodiak beadványára és iratokat foglalt le a teniszszövetségnél.
Elengedték Szűcs Lajos kezét
Az MTSZ elnöksége is csak akkor kezdett el komolyan foglalkozni a szervezet zavaros pénzügyeivel, amikor megjelentek az első cikkek. Az elmúlt két évben egyre többet írtak a lapok az MTSZ átláthatatlan pénzügyeiről és anyagi gondjairól. Idén áprilisban a Népszavában jelent meg először, hogy Szűcs Lajos, az MTSZ előző elnöke 3,5 milliárd forintot kért a szervezet konszolidációjára az Emmi-től. A konszolidációs kérelem benyújtása után a hét elnökségi tagból öt lemondott tisztségéről.
A fideszes politikust évekig megvédte a kormány, miután azonban nyilvánosságra került, hogy mennyi pénz hiányzik az MTSZ kasszájából, nem lehetett tovább ott tartani a pozíciójában. Helyét július 27-én Lázár János fideszes országgyűlési képviselő foglalta el.
A politikus egy évre vállalta el a feladatot és azt ígérte, év végéig már komoly eredményeket tud majd felmutatni a vizsgálatok során. Az új vezetés feljelentést tett Richter Attila ellen, aki februárig volt az MTSZ főtitkára, és a napi ügyekért felelt, miután Szűcs Lajos nagyon kevés időt foglalkozott a szövetséggel.
|
Több milliárd forint közpénz tűnt el - még mindig hullanak a csontvázak a teniszszövetség szekrényéből
|
Folyamatosan vizsgálja az MTSZ új vezetése a múltban történteket és minél tovább jut az ellenőrzésben, annál lehangolóbb lesz a kép az utóbbi évekről. Lapunk úgy tudja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján az elmúlt négy évben 8-8,5 milliárd forint közpénzt fizetett ki az MTSZ törvénytelenül külső cégeknek. A két kiemelt kedvezményezett az A-Z Produkció volt, illetve az Open Time. Mindkét vállalkozásnak az interneten is elérhető adatok szerint Horváth Csaba volt a tulajdonosa és párja, Tamás Krisztina az ügyvezetője. Utóbbi személye azért is érdekes, mert ő volt az MTSZ kommunikációs vezetője. Később Horváth az A-Z Produkciót átadta jó ismerősének, Kovács Zsoltnak. Kovács több A-Z nevű cégnek is a tulajdonosa volt, többek között az A-Z Teniszprodukciónak, amely a Davis Kupa-mérkőzések megszervezésére szerződött az MTSZ-szel.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3093954_tobb-milliard-forint-kozpenz-tunt-el-meg-mindig-hullanak-a-csontvazak-a-teniszszovetseg-szekrenyebol
|
2020-10-01 16:16:10
| true | null | null |
Népszava
|
Az elmúlt hetekben a Szabad Európa riportsorozatban foglalkozott a község fantomházainak szavazóival, illetve azzal, hogy a csak papíron létező - a faluhoz tartozó Kauzsay-tanyán élő - emberekre milyen állami támogatásokat kapott az önkormányzat a belügyminisztériumtól.
Múlt héten kiderítettük azt, hogy a magyi vezetők tavaly 99 ember után igényeltek tanyagondnoki támogatást miközben a valóságban csak alig 30-an élnek ott. Ez azt jelenti, hogy jogosulatlanul is több tízmillió forintot kasszírozhatott a magyi önkormányzat évek óta a Jókai és a Mohos utcai házakban csak papíron lakó emberek után.
A törvénytisztelő polgár
Csak az igazságot akarta kideríteni az a férfi, aki három évvel ezelőtt költözött a Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyei Magyra. Három év nem sok idő, de arra pont elég volt az egykori rendőrnek, hogy elérje: falu jegyzője elmebetegnek titulálva gondnokság alá akarta helyeztetni.
A Szabad Európának nyilatkozó férfi azt mondja: az volt a baj, hogy túl sokat kérdezett.
„A jegyzőnek írtam a közérdekű adatigényléseket. Ugyan kaptam rá válaszokat, de amikor rájöttem, hogy a válaszok a valósággal köszönőviszonyban sincsenek, akkor ugyanezekben a témakörökben szintén közérdekű adatigényléssel fordultam az illetékes hatóságokhoz, akiket ezzel lépéskényszerbe hoztam és ezek a hatóságok a megállapításokat így vagy úgy, hosszú idő elteltével, de meghozták”
-nyilatkozta a Szabad Európának férfi, aki szerint a hatósági vizsgálatok jogilag és anyagilag is határozottan negatívan érintették a falut.
Miután az állam az állampolgárok pénzéből, a magyarok jólétéért működik, ezért Magyarországon is joga van megtudnia bárkinek, hogyan használja fel az állam a közpénzt. Ezért közérdekű és közérdekből nyilvános adatot nem szabad eltitkolni az állampolgárok elől, ezeket bárki kikérheti szóban, írásban vagy elektronikus formában is.
Miután Magyra költözött, a férfinak feltűnt, hogy a község határában egy illegális szeméttelep van. Kis nyomozás után kiderítette, hogy a magyi temetői hulladékot és az önkormányzat uborkaföldjéről a fóliákat a polgármester utasítására a közmunkások az önkormányzat traktorján hordták egy osztatlan közös tulajdonú termőföldre.
„A környezetvédelmi hatóság emberei kimentek és megállapították, hogy temetői hulladék, törött üvegmécsesek, műanyagok vannak az illegális szeméttelepen, amiket néha-néha még megpróbálnak elégetni. Emiatt levegőtisztasági bírsággal sújtották az önkormányzatot, ami néhány tízezer forintos tétel volt”
-mesélte a férfi, aki azt is elmondta hogy az önkormányzatnak sok pénzébe került az is, hogy fel kellett számolnia az illegális szeméttelepüket.
2019 októberében független választási bizottsági tagként az is feltűnt neki, hogy a faluhoz tartozó Kauzsay-tanya elbontott házaiból emberek mentek szavazni. Újabb közérdekű adatigénylésben fordult a jegyzőhöz, aki válaszolt is neki.
Időközben a polgármester Czirják István is megelégelte a kellemetlenkedő férfi kérdéseit és szórólapokon értesítette a magyiakat: falugyűlést hív össze.
A Szabad Európa egyik forrása azt mondta: a polgármester kijelentette, hogy szerinte elszaporodtak a községben közérdekű adatigénylések, amelyek miatt olyan rossz légkör alakult ki Magyon, hogy ő így nem tud dolgozni.
A falugyűlésen a férfi neve ugyan nem hangzott el, de Magy egy kis község, mindenki tudta kiről van szó és ki az, aki kérdésekkel bombázza az önkormányzatot.
Válasz helyett elmeorvosi vizsgálat
A férfi, aki egyébként a Debreceni Egyetem jogi asszisztensi képzésére jár, tavaly a közérdekű adatigénylési kérelmére válasz helyett egy idézést kapott a Fehérgyarmati Gyámhivataltól.
Mint később kiderült: a község jegyzője névtelen bejelentést kapott arról, hogy a férfi elmebeteg, ezért indította el a gyámhatóságnál a kellemetlenkedő férfi gondnokság alá helyezését Szilvási Andrea Ágota.
– mondta a férfi, akiről tavaly decemberben a pszichiátriai intézet elmeorvosi szakvizsgálata kiderítette, hogy teljesen épelméjű, és nincs olyan ok, amiért gondnokság alá kellene venni. A Fehérgyarmati Gyámhivatal jogerősen megszüntette a férfi ellen az eljárást, aki ezek után rágalmazásért pert indított a jegyző ellen.
A bíróság szeptemberben elsőfokon kimondta, hogy Szilvási Andrea Ágota jegyzőnő nem bűnös, mert a gondnokság alá vételi eljárást a névtelen bejelentésre hivatkozva kötelessége volt elindítani.
Annak ellenére sem bűnös, hogy azt állította: a kíváncsiskodó férfi cselekvőképtelen elmebeteg, aki még az önálló életvitel ellátására sem alkalmas.
Nem ez volt az első eset
A szabolcsi Magyon nem ez volt az első eset az elmúlt 10 évben, amikor a regnáló jegyző vagy éppen Czirják István polgármester megpróbált félreállítani valakit, aki a hatalmukat veszélyeztette vagy az érdekeiket sértette.
A 2010-es októberi önkormányzati választásokon a jelenlegi polgármesterrel szemben elindult a magyi önkormányzat egyik alkalmazottja, Kovács Márta is. Czirják István fölényes győzelmet aratott, amit a nő tudomásul is vett, de a polgármester bosszúja elől nem menekülhetett. A Szabad Európa birtokába került a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság ítélete, amely idézi a község vezetőjének szavait a kirúgás indoklásáról.
„Ilyen légkörben nem lehet dolgozni. Aki a falu elvárásainak nem felel meg, annak itt nincs helye. Ha nincs bizalom, akkor nincs miről beszélni"
- mondta a 2010. október 25-i testületi ülésen Czirják István polgármester.
A választás után két héttel egy önkormányzati testületi ülésen a képviselők egyszerűen megszavazták, hogy a Czirják István ellen a választáson elindult nőt, aki egyébként akkor már 12 éve dolgozott a magyi önkormányzatnál, egyszerűen kirúgják.
Kovács Mártát 2010 decemberében fel is mentette az akkori jegyző és megszüntette a nő köztisztviselői pozícióját. Az asszony néhány hónap múlva beperelte az önkormányzatot, a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság pedig megállapította:
„A jogviszonyának megszüntetésére ténylegesen azon okból került sor, hogy elindult a polgármesteri választáson, a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta a felmentés jogát, így a jogellenesség ebből a szempontból is megállapítható volt”
– áll az ítéletben, ami azt is kimondta, hogy a magyi önkormányzatnak összesen csaknem 2.2 millió forintot kellett a kirúgott asszony számára megfizetnie.
A Szabad Európa kereste a település jegyzőjét is, amint válaszol frissítjük cikkünket.
|
Közérdekű adatokat kért, elmeorvosi vizsgálatra küldték
|
Őszinte válaszok helyett elmeorvosi vizsgálatot kapott az a szabolcsi férfi, aki fiktív lakosokra hívta fel a magyi önkormányzat figyelmét. A jegyző és a polgármester nem örültek a férfi kérdéseinek, ezért a jegyző megpróbálta elmebeteggé nyilváníttatni a jogi egyetemre járó férfit.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/elmebeteg-magy-czirjak-istvan-gondnoksag-politika-kozerdeku/30868216.html
|
2020-10-01 19:35:50
| true | null | null |
Szabad Európa
|
divat;Orbán Ráhel;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2020-10-02 06:00:00
Álomfizetések az állami divatügynökségnél
A kormány önti a milliárdokat a cégbe, amely átlagosan tíz embernek ad munkát. A bérek és juttatások a félmilliárdot közelítik.
Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél.
A jelenleg a Rogán Antal felügyelte Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) – amely szintén az Orbán-Tiborcz házaspár felségterületeként ismert – alá tartozó vállalkozást 2018-ban alapította az állam azok után, hogy piaci hírek szerint a turizmus után a dizájn és divatvilág is felkeltette a miniszterelnök lányának érdeklődését. Az állami cég kapott maga alá egy elegáns istenhegyi úti villát, illetve egymilliárd forint közpénzt az elinduláshoz. A cég élére Orbán Ráhel egyik barátnője, Bata-Jakab Zsófia került. Az állami divatügynökség rendezvényein rendszeresen részt vesz a miniszterelnök lánya is.
A vállalkozás feladata az lett, hogy megszervezzék a magyar dizájn- és divatéletet, közvetítsenek tervezők és iparági szereplők között, kommunikálják a helyi tervezők munkáit, mentorálják őket, továbbá megalkossák a kormány számára a magyar dizájn- és divatstratégiáját.
A kihívások nagyságához igazították a cég vezetésének fizetését. 2019-re a vezetői kifizetések is megugrottak: míg 2018-ban még havi átlag 1,4 millió ment vezetői bérekre, addig tavaly már 2,6 millió. Emellett igencsak zsíros tanácsadói szerződések köttethettek az ügynökségnél, mivel a mérleg szerint tavaly összesen 146 millió forintot fizettek ki tanácsadásért, illetve 73 milliót szakértői díjakra.
Volt miből: a cégbe 2019-ben ömlött a közpénz, így az év során 1,8 milliárd működési és 26 milliós beruházási támogatást kaptak. A legtöbb kiadásuk rendezvényszervezéshez kapcsolódik, erre összesen 972 millió forint ment el.
A cég eseménynaptára szerint 2019-ben több külföldi szakmai eseményen, így Milánóban, Ausztriában és Franciaországban is jelen voltak, illetve idehaza megszervezték a Budapest Central European Fashion Week-et és számos képzést tartottak.
Bár a divatvilágon az idén végigsöpört a koronavírus – a milánói divatbemutatókat le is kellett fújni – a Zrt.-t ez valószínűleg kevésbé érinti. Legalábbis a Magyar Divat és Design Ügynökség is rajta volt azoknak az állami cégeknek, szervezeteknek a listáján, amelyek még idén áprilisban, azaz a járvány kellős közepén írtak ki öt milliárdos tanácsadói közbeszerzést „a koronavírus okozta károk mérséklésére, az ágazat rövid időn belüli talpra állítására és turizmusfejlesztési feladatok ellátására”.
Igaz, egyelőre tisztázatlan okokból májusban leállították a közbeszerzést, ám sírva vigad az ügynökség, mivel idén augusztusban már 2,8 milliárdos támogatást kaptak a kormánytól.
|
Álomfizetések az állami divatügynökségnél
|
Bár a hitvallása szerint a magyar divatnak irányt mutató és kereteket adó Magyar Divat és Design Ügynökség Nonprofit Zrt. tevékenysége nyomán még nem robbant be a magyar divat a világ élvonalába, ám a cég bérjellegű kifizetései már világszínvonalúak. Az Orbán Ráhel közeli, állami milliárdokkal megtámogatott divatcég most közzétett 2019-es mérlege szerint ugyanis közel félmilliárd forintot, bérjárulékokkal együtt 445 milliót költöttek el bérköltségekre a tavaly statisztikai átlagban 10 munkavállalóval dolgozó ügynökségnél.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3093978_alomfizetesek-az-allami-divatugynoksegnel
|
2020-10-02 10:23:34
| true | null | null |
Népszava
|
belpolitika
2020.09.05. 06:15 2 perc
Miközben Magyarországon 54 ezren kapnak 300 ezer forintnál is nagyobb öregségi nyugdíjat és több száz esetben a félmilliót is meghaladja a juttatás összege, még mindig jóval többen vannak az olyan szépkorúak, akik kénytelenek az átlagnyugdíj felénél is kevesebből megélni.
|
Ha pulykafelvágottat vagy -fasírtot vesz, jó eséllyel Mészárosnál cseng a kassza
|
A Talentis Agro ugyanis egy holdingcég, amelyhez 40 különféle, a mezőgazdaság szinte teljes spektrumát átfogó vállalkozás tartozik. Foglalkoznak gabona- és gyümölcstermesztéssel, őrléssel, állattenyésztéssel, takarmány-előállítással, tojástermeléssel, vadgazdálkodással és vadászattal, ásványvíz palackozásával, szőlőműveléssel és borászattal, sőt még pékségük is van. Most pedig szintet lépnek: megveszik az országban évente vágóhídra kerülő 3,7 millió pulyka 40 százalékát, évi 40 ezer tonna húst feldolgozó, egyben a legtöbb magyar pulykaterméket exportáló, három évtizedes múltú Gallicoopot. Ezek után a Pepito sonkás szeletet, a Nagyi májast, a Fincsli virslit vagy a Kópé fasírtot Mészárostól vesszük majd.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202040__meszaros_agrarbirodalma__husvertikum__homalyos_hatter__a_marka_ara
|
2020-10-02 10:37:09
| true | null | null |
HVG360
|
Közel kétezer munkavállalót foglalkoztatott 2019-ben a kormánypárti média ékköve, a Mediaworks-csoport – derül ki a társaság első konszolidált (vagyis a leányvállalataira és az alá rendelt vállalatokra is kiterjedő) beszámolójából. Ez rengeteg ember, például Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, a Mediaworks volt tulajdonosa, Mészáros Lőrinc falujában, Felcsúton kevesebben élnek. Természetesen médiapiaci léptékkel mérve is komoly túlerőt képviselő hadseregről van szó, a nagy vállalatok, mint az RTL vagy a Central Média is csak pár száz embert foglalkoztatnak.
A segédcsapatok nélkül kétezer fő a hadsereg
Ráadásul a szűk kétezer foglalkoztatottban (egész pontosan 239 fizikai munkás és 1735 szellemi foglalkozású) nincsenek benne azok, akik vállalkozóként dolgoznak be a Mediaworks-csoportnak, ami pedig a médiában nem ritkaság.
A csoportnak összesen 22,7 milliárd forint személyi jellegű ráfordítása volt, vagyis ennyi ment el az ott dolgozókra. Ebből 2,17 milliárd nem bérköltség vagy bérjárulék volt, hanem egyéb személyi jellegű kifizetés. Utóbbi mehetett részben a vállalkozóként bedolgozókra.
Persze szem előtt kell tartani, hogy a Mediaworks-csoport nem csak tartalomkészítéssel és -terjesztéssel foglalkozik. Az online és offline újságok, rádiók, tévék természetesen központi részét képezik a vállalatcsoportnak, de van ott nyomda is (öt darab), lapterjesztés, logisztika.
A kétezer fős hadseregben azok sincsenek benne, akik külső vállalkozásokon keresztül szállítottak be a Mediaworksnek. Ez szintén gyakran előforduló megoldás, különösen a mozgóképes médiumoknál: egyes műsorokat nem házon belül gyártanak, hanem külső cégektől vásárolják azokat. Ami a Mediaworks-csoportot illeti, tízmilliárdokért vásároltak szolgáltatásokat és árukat, a beszámolókból azonban nem derül ki, ebből mennyi mehetett külsős tartalomra. A beszámolók ugyanis rendkívül puritának, gyakorlatilag csontvázak, a legszükségesebb információkon túl lényegében semmit nem árulnak el. Ez ilyen méretű vállalkozások esetében nem szokványos. Sőt ami azt illeti, kisebb cégek esetében sem. Azok a cégek, amelyeknek fontos az átláthatóság, nemcsak a puszta számokat közlik a beszámolójukban, hanem némi magyarázatot is fűznek azokhoz. Nem erkölcsi okból, a transzparencia az üzleti életben fontos szempont.
Dőltek a reklámbevételek
Mondjuk legalábbis vitatható, a Mediaworks-csoport mennyire mozog üzleti pályán. Az biztos, hogy a médiumok alaposan ki vannak tömve állami és állam közeli hirdetésekkel, mérete miatt pedig a csoport az üzleti alapú hirdetési piacon is megkerülhetetlen tényező. A hirdetési bevételek nem meglepő módon a csoport bevételeinek legnagyobb részét tették ki:
Lapértékesítés árbevétele 17 963 338 000 forint.
Hirdetési árbevétel 32 253 169 000 forint.
Információtechnológiai szolgáltatás 23 635 000 forint.
Nyomdai árbevétel 7 130 661 000 forint.
Filmgyártás árbevétele 2 501 692 000 forint.
Reklámügynöki tevékenység árbevétele 7 819 765 000 forint.
Televíziós és rádiós műsorszolgáltatás 4 949 950 000 forint.
Terjesztési és adminisztrációs díj árbevétel 7 329 808 000 forint.
Bérbeadás árbevétele 442 037 000 forint.
Egyéb árbevétel 2 439 722 000 forint.
Nettó árbevétel összesen 82 853 777 000 forint.
Ezt a 83 milliárdos árbevételt a konszolidáció során csökkentették 12 milliárd forinttal a cégcsoport tagjai között elszámolt forgalmak miatt. Az egymás közti tranzakciókkal nem számolva még mindig maradt 70 milliárd árbevétel.
Ezekkel a hirdetési bevételekkel a Mediaworks-csoport egyértelműen a magyar piac domináns szereplője, ha a Facebookot és a Google-t kivesszük a képből, a hazai reklámtorta ötöde a Mediaworksé – kalkulált a G7. És ebben nincs benne a szintén Fidesz-közeli, de nem mediaworksös TV2.
Kormányközeli médiának lenni nagyon jó biznisz, a Mediaworks-csoport 7,2 milliárd forint üzemi eredményt ért el. Végül az adózás előtti eredmény 95 millió forint lett, az adófizetés utáni pedig –422 millió. A korrigált adózott eredmény 1,5 milliárd forint veszteséget mutat, de csak azért mert átvilágították mind a 26 beolvadt cég, illetve leányvállalat – az orgánumok eredeti kiadóinak – tőkehelyzetét, és több társaságnál nemcsak az adózott eredmény volt negatívban, de az eredménytartalék is mínuszos volt, azaz a korábbi években is több volt a kiadásuk, mint a bevételük, így az előző évek veszteségeit rendezni kellett – írta meg a Népszava.
Nincs itt semmi látnivaló, tessék továbbhaladni!
A Fidesz-közeli médiacégek tulajdonosai 2018. december elején ajándékozták oda több tízmilliárd forint összértékű újságjaikat, tévéiket, rádióikat a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A piac ekkora koncentrálódása mellett a médiahatóság szó nélkül elment, a versenyhivatal (a GVH) pedig nem foglalkozhatott a tranzakcióval, mert a kormány nemzetgazdasági jelentőségűvé minősítette – igaz, ezt sikerült elbaltázni, így joghézagba rántották a GVH-t, a helyzetet utóbb kellett tisztába tenni.
Miután a fideszes médiacégek mind a KESMA alá kerültek, már versenyhivatali vizsgálat nélkül alakulhattak igazi vállalatcsoporttá a Mediaworks, mint uralkodó tag alatt, hiszen egyetlen tulajdonos érdekeltségei közti manőverről volt szó. Ezután pár cég még összeolvadt egymással, jónéhányan beolvadtak a Mediaworksbe, és megszületett az egységes Fideszmédia-csoport.
|
Orbán ellenszélben: a fideszes médiabirodalom nagyobb, mint Felcsút
|
Közel kétezer munkavállalót foglalkoztatott 2019-ben a kormánypárti média ékköve, a Mediaworks-csoport – derül ki a társaság első konszolidált (vagyis a leányvállalataira és az alá rendelt vállalatokra is kiterjedő) beszámolójából. Ez rengeteg ember, például Orbán Viktor miniszterelnök és barátja, a Mediaworks volt tulajdonosa, Mészáros Lőrinc falujában, Felcsúton kevesebben élnek. Természetesen médiapiaci léptékkel mérve is komoly túlerőt képviselő hadseregről van szó, a nagy vállalatok, mint az RTL vagy a Central Média is csak pár száz embert foglalkoztatnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201002_Orban_ellenszelben_a_fideszes_mediagolem_nagyobb_mint_Felcsut
|
2020-10-02 10:40:22
| true | null | null |
HVG
|
További részleteket derített ki a 24.hu arról, hogy milyen körülmények között jutott önkormányzati lakáshoz Rákay Philip és családja a budai Várban. A Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyetteséről és feleségéről tavaly írtuk meg, hogy lakáscsere útján jutott hozzá egy 60 négyzetméteres, kétszobás ingatlanhoz a Bécsi kapu téren egy olyan műemlék épületben, amit néhány éve 70 millió forintból újított fel az I. kerületi önkormányzat. A lakásért költségelvű lakbért, havonta 39 ezer forintot fizetnek.
A kerülettől kikért szerződésekből kiderült, hogy Rákayék a vári lakásért cserébe egy 24 négyzetméteres, földszinti, egyszobás lakást adtak a VIII. kerületi Kálvária téren.
A két ingatlan mérete és elhelyezkedése alapjaiban különbözik. A legnagyobb ingatlanportálok hirdetései alapján a józsefvárosi lakás értéke töredéke lehet a Bécsi kapu térinek. De nem ez az egyetlen szokatlan körülmény, ugyanis a Kálvária téri cserelakás tulajdoni lapján nagy volt a mozgás a csereügylet idején. A földhivatali dokumentumból kiderült:
Rákay Philip felesége 2018 novemberében vásárolta meg a józsefvárosi lakást, majd 9 nappal később csereszerződést kötött a Bécsi kapu téri ingatlan bérlőjével, amelynek értelmében a VIII. kerületi ingatlan a vári bérlőre szállt.
A lakást azonban nem sokáig tartotta meg az új birtokosa sem, aki a tulajdonjoga bejegyzése után 13 nappal eladta a szóban forgó józsefvárosi ingatlant, méghozzá éppen annak a személynek, akitől nem sokkal korábban Rákayék megvették azt.
Magyarán: kevesebb mint két hónap alatt háromszor is gazdát cserélt a Kálvária téri lakás, majd kikötött annak eredeti tulajdonosánál. Ez azért is érdekes, mert Rákay korábban még úgy nyilatkozott, hogy az „értékes, felújított pesti öröklakást” a vári lakás bérlője választotta ki, ám ha ez így van, akkor kérdés, hogy vajon az adásvétel után 13 nappal ő miért döntött úgy: eladja az ingatlant az eredeti tulajdonosnak.
Figyelemre méltó tényező az is, hogy az adásvételi szerződést Rákayék esetében ugyanaz az ügyvéd készítette, aki egy olyan lakáscsere-ügyletnél is eljárt, aminél arra gyanakodnak, hogy a cserét feltehetően csak papíron bonyolították le, és valójában pénzért cserélt gazdát az önkormányzati ingatlan. Ha így történt, az ellentmond a lakástörvénynek. A gyanús szerződéseket Gelencsér Ferenc, az I. kerület momentumos alpolgármestere osztotta meg közösségi oldalán, egyben jogi lépéseket ígért az ügyben.
A csereügylet részleteiről érdeklődve megkerestük Rákay Philipet is, aki szűkszavúan nyilatkozott. Kérdéseinkre nem válaszolt, azt közölte, hogy a csere kapcsán minden a hatályos jogszabályok és törvények teljes körű betartásával történt.
Továbbá utolértük azt a személyt is, aki elcserélte a vári lakást Rákayékkal. Nála többek közt arról érdeklődtünk, egyenértékűnek tartja-e a lakásokat, valamint azt is megkérdeztük, miért adta el olyan gyorsan a Kálvária téri ingatlant, ha egyszer ő választotta ki azt. Meghallgatta a kérdéseinket, ám azokra a részleteket illetően nem adott érdemi választ.
Érdekes, hogy Rákay Philip nem mondta meg, fizetett-e az ingatlanért. Ugyanezt Bayer Zsolt kormánypárti publicista bevallotta az azonnali.hu portálnak adott interjújában. A Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa, utalva a vári lakások megszerzésére, azt mondta,
mindenki bele van kényszerítve, hogy úgymond törvénytelenséget kövessen el.
Mint azt kiderítettük, Bayer családja két önkormányzati lakást is szerzett a budai Várban ugyanazzal a trükkel. Mindkét esetben papíron bonyolították a cserét, és rövid időn belül vissza is vásárolták a cserealapként felkínált ingatlanjukat. Ráadásul a kormánypárti publicista minderről hazudott is kameránk előtt, majd beismerte, hogy nem mondott igazat.
A 24.hu tavaly cikksorozatban mutatta be, hogy az elmúlt években kik jutottak önkormányzati lakáshoz a budai Várban. Olyan ingatlanokhoz, amelyek nem magántulajdonúak ugyan, de úgy viselkednek, mintha azok lennének. A bérlők ugyanis életre szóló bérleti joghoz jutottak, ami örökölhető, továbbá ezek a lakások magántulajdonú ingatlanra cserélhetők.
Bayer és Rákay mellett így jutott önkormányzati lakáshoz a budai Várban:
Lázár János vadásztársa, Habsburg-Lotharingiai Mihály főherceg.
A Semjén Zsoltot kitüntető Safari Club elnöke.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Kuna Tibor, korábbi kormányközeli üzletember.
De önkormányzati lakásban lakik Nagy Gábor Tamás, az I. kerület volt fideszes polgármestere, valamint a szülei is.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
|
Kálvária téri kis lakáson át a Várba: így jutottak önkormányzati ingatlanhoz Rákay Philipék
|
A Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, illetve a felesége aligha egyenértékű ingatlant adott a Bécsi kapu téri bérlakásáért cserébe.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/02/rakay-philip-onkormanyzati-lakashoz-budai-var-lakascsere/
|
2020-10-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Újpesti tényfeltáró nevű Facebook-oldalon jelent meg egy bejegyzés, amely a tavaly ősszel felálló új városvezetéssel kapcsolatban hozott nyilvánosságra kínos információkat.
Ahogy arról idén május 26-án az Index is beszámolt, Déri Tibor, a Momentum újpesti polgármestere és Bedő Kata DK-s alpolgármester a Facebookon jelentette be, hogy a nyáron autósmozit indítanak, ahol öt hétvégén át ingyenes vetítésekkel várják a kerületi lakosokat:
A cégbírósági adatok szerint ugyanezen a napon, 2020. május 26-án jegyezték be a Wizarts Kreatív Kft.-t, amelyet Greilich Attila Pál és Mátyás Dávid alapított. Az ajánlattételre egy héttel később került sor, majd június 5-én meg is állapodtak a frissen alakult céggel.
Az alvállalkozó vetít
A vetítéseket azonban nem a Wizarts bonyolította le, hanem a Mozgó Mozi Kft., ameky a Facebookon közzé is tette ennek hírét, de még a hivatalos szerződéskötés előtt, az ajánlattétel napján. A helyzet pikantériája, hogy a Mozgó Mozi Kft. korábban közvetlenül is dolgozott az újpesti önkormányzat intézményeinek. Az Index által megismert adatok szerint a cég 2015. május 26-án két filmet vetített saját technikával az Ady Endre Művelődési Házban összesen nettó 120 000 Ft-ért (azaz filmenként 60 000 Ft-ért), 2018-ban pedig az Újpesti Kulturális Központnak végzett hasonló szolgáltatást, ebben az esetben egy filmet vetített nettó 100 000 Ft-ért. A Wizarts tíz kültéri vetítésére összesen nettó 6,2 millió Ft-ot, előadásonként 620 000 Ft-ot fizetett ki az önkormányzat. Az előadásokra öt héten át, egymást követő napokon, szombaton és vasárnap került sor, ami jelentősen csökkenthette a technika telepítési költségeit. Újpest a 6,2 milliós megbízási díj 80 százalékát már az első vetítés napján átutalta a megbízottnak.
Kitalálták, kiírták, megpályázták, megnyerték
Az Index kereste Déri Tibor polgármestert, aki Bedő Kata alpolgármesterhez irányította lapunkat.
Bedő lapunknak elmondta, hónapok óta ment már az ötletelés arról, hogy a járványügyi intézkedések ellenére milyen kulturális programokat tudnak kínálni a kerületi lakosok számára, így jött az ötlet egy általa „kreatív csapatnak” nevezett társaságtól, hogy az önkormányzat autósmozit szervezhetne. A társaság nem dolgozott szerződéses jogviszonyban az önkormányzat mellett, de a kerület vezetése úgy gondolta, az ötletgazdák számára lehetőséget biztosít, hogy megpályázzák a saját ötletük megvalósítását. A társaság annak érdekében, hogy pályázhasson, céget alapított.
Bedő azonban leszögezte, hogy már az indikatív ajánlattételek során kiderült, valószínűleg ők fogják adni a legelőnyösebb ajánlatot. Rajtuk kívül két másik piaci szereplőtől is kértek be hasonló ajánlatot. Rákérdeztünk arra is, mi az oka annak, hogy ezek között nem szerepel a Mozgó Mozi Kft., amely korábban ellátott már hasonló tevékenységet.
Az almát a körtével nem lehet összehasonlítani
– hangzott a válasz. A DK-s alpolgármester ugyanis elmondta, a cégektől nemcsak a vetítést várták el, hanem a PR-tevékenységek megszervezését, a helyszín őrzését, biztosítását, mobil WC és vetítővászon bérlését. Ilyeneket Bedő állítása szerint a Mozgó Mozi Kft. korábban nem látott el, ez az oka annak is, hogy a korábbi megbízásokhoz képest drágábbra jött ki egy vetítés, ugyanis olyan többletköltségek merültek fel, amelyekre szerinte korábban nem volt szükség.
Arra a kérdésünkre, hogy nem tartja-e szerencsétlennek, hogy már az ajánlattétel napján az alvállalkozó tényként közölte, ő biztosítja a vetítéshez szükséges technikát, úgy reagált:
Erre valóban nem tudok mit mondani.
(Borítókép: képernyőkép / Facebook)
|
Momentumos–DK-s mozimutyi Újpesten
|
A nyáron Déri Tibor polgármester és Bedő Kata alpolgármester kezdeményezésére ingyenes autósmoziban lehetett része az újpestieknek. A vetítéssel megbízott cég erre a munkára jött létre.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/10/02/momentum_dk_mozi_ujpest_wizarts/
|
2020-10-02 16:53:00
| true | null | null |
Index
|
Közadatnak minősül, hogy Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget – áll a Demokratikus Koalíció közleményében. Hegedüs 2016-ban úgy tapsolt el másfél millió forintot éttermi számlákra és vendégfogadásra ebből a forrásból, hogy közben nem rendezett olyan eseményt, ahol neki kellett volna fizetni a meghívottak vendéglátását – legalábbis ennek nem találta nyomát annak idején a Direkt 36.
A DK 2017-ben indított pert azért, hogy nyilvánosak legyenek ezek a bizonyos reprezentációs költések, most ennek eredménye a Kúria döntése.
2018-ban részletes cikkben számoltunk be Hegedüs Zsuzsa brutális költéseiről:
|
Döntött a Kúria: Hegedűs Zsuzsa reprezentációs költései közadatnak minősülnek
|
A Miniszterelnöki Kabinetiroda évek óta titkolja, mire ment el ez a pénz.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/dontott-a-kuria-hegedus-zsuzsa-reprezentacios-koltesei-kozadatnak-minosulnek-133729
|
2020-10-04 11:30:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Kiderült, hány darab koronavírus-tesztet vásárolt a beszerzéseket intéző Külgazdasági és Külügyminisztérium, és az is, hogy ezeket mely cégektől vette, összesen mennyiért. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, melynek eredményét egy Facebook-posztban osztotta meg csütörtök reggel. Eszerint
2 043 280 darab tesztet szereztek be, összesen 9 580 639 177 forintért.
Egyetlen teszt ára eszerint kerekítve 4700 forintra jön ki.
A partnercégek a következők voltak:
Pro Concept Kft.,
GR Technologies,
Clinomix Inc.,
Speciál99 Külkereskedelmi Kft.,
Primer Design Ltd.
Ujhelyi szerint van olyan vállalkozás ezek között, amely a cégadatai szerint alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkozik, egy másik pedig az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűnt fel.
A GR Technologies nevű maláj cég már együttműködött a kormánnyal COVID-ügyben, tőlük korábban több mint hatezer lélegeztetőgépet vettek. A hazai Pro Concept Kft. is szállított járványvédelmi eszközöket már tavasszal is a külügynek, ezekről a beszerzésekről a 444 írt bővebben nemrég.
A baltás gyilkos meg a korona-tesztek
Érdekes partner a beszerzésekben a Pro Concept. A cég főtevékenysége információ-technológiai szaktanácsadás, de foglalkozik ingatlanok adásvételével, bérbeadásával is - erre utalhatott Ujhelyi. A vállalat tevékenységi körei között szerepel még a szoftver- és számítógép-kereskedelem és a gyógyszer, gyógyászati termék nagykereskedelme - nyilván most az utóbbi a releváns.
A Pro Concept az a cég, amelyik az Ujhelyi által említett, az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekhez kapcsolódik, a tulajdonosa, Hiszem Jánoson keresztül - erről a történetről az Átlátszó írt pár éve. A sztori röviden: 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, miközben a magyar kormány éppen furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, melynek korábban Hiszem János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja.
A Pro Concept a tavalyi évre vonatkozó céges beszámolót még nem adta le, a megelőző pár éve így alakult:
nettó árbevétel: 2015-ben még semmi sem volt, a következő évben 530 millió forint, aztán 1,3 milliárd, majd 2018-ban 3,8 milliárd.
nyereség 2015-től 2018-ig: 617 ezer forintos mínusz, majd 180 milliós plusz, aztán 540 milliós, majd 1,9 milliárdos profit.
Az új arcok
A Climonix Inc., a Speciál 99 Külkereskedelmi Kft. és a Primer Design Ltd. új a külügy üzleti partnerei között.
A hazai Speciál 99 építéssel, bontással, ingatlanokkal is foglalkozik, de főtevékenysége az egyéb háztartási cikk nagykereskedelme. Ők már leadták a tavalyi évre vonatkozó beszámolójukat, értékesítésük nettó árbevétele így alakult 2015-től fogva: 18 millió, 50 millió, 116 millió, 145 millió, majd tavaly 255 millió forint. A nyereség: 3 millió, 8 millió, 8 millió, 7 millió, majd tavaly egy nagy ugrással 24 millió forint.
A Primer Design Ltd. egy PCR-tesztek gyártására szakosodott brit cég.
A Climonix Inc.-re a keresések egy 2015-ös alapítású, USA-ban bejegyzett céget dobnak ki, mely divatcikkeket gyárt: mellényeket, anorákokat, különféle nyakkendőket, de elsősorban bőrkesztyűket. Ennek azért nem érdemes nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mert a pandémia alatt egy csomó vállalat kezdett olyan tevékenységbe, mely az eredeti hivatásához nem feltétlenül áll közel, itthon például a MOL kezdett kézfertőtlenítő-gyártásba. Simán lehet, hogy a Climonix tevékenységi köre is bővült, például gyógyászati eszközök kereskedelmével.
|
Furcsa cégektől vett 9,6 milliárdért 2 millió koronavírus-tesztet a kormány
|
A partnerek között ott van egy olyan maláj cég is, mely a fürkészős-portyázós tavaszi lélegeztetőgép-beszerzésekben már érdekelt volt, az egyik hazai partner tulajdonosa pedig az azeri baltás gyilkos történetéből ismerős. Egyetlen teszt ára eszerint kerekítve 4700 forintra jön ki.
Ujhelyi szerint van olyan vállalkozás ezek között, amely a cégadatai szerint alapvetően ingatlanértékesítéssel foglalkozik, egy másik pedig az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekben tűnt fel.
A Pro Concept az a cég, amelyik az Ujhelyi által említett, az Orbán-kormánynak fontos azeri ügyekhez kapcsolódik, a tulajdonosa, Hiszem Jánoson keresztül - erről a történetről az Átlátszó írt pár éve. A sztori röviden: 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, miközben a magyar kormány éppen furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, melynek korábban Hiszem János volt a magyarországi kézbesítési megbízottja.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/96-milliardert-vett-2-millio-koronavirus-tesztet-a-kormany.html
|
2020-09-25 09:41:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A kedden éjszaka megjelent Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. A MANEVI saját tőkéje egy korábbi állami injekciónak köszönhetően már eddig is 10,5 milliárd forint fölött volt. Bemutatkozása szerint eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el.
Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is. A külügyhöz tartozó, idén nyáron megalapított alapítvány indulásakor már megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is, a friss kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.
|
Összesen 5,6 milliárddal pumpálják fel Szijjártóék cégét és alapítványát
|
Magyar Közlönyben olvasható kormányhatározat arról rendelkezik: a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alatt álló MANEVI Zrt.-t 5 milliárd forintos tőkeemeléshez juttatják. A pénz forrása a költségvetésben a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetében található Határon túli gazdaságfejlesztő programok támogatása jogcímcsoport. Eredetileg nemesfém tárgyak, termékek hitelesítésével és nemesfémtartalmuk tanúsításával foglalkozott, de fő profilja jelenleg, hogy a külügy különféle projektjeit előkészítse és végrehajtsa, amelynek keretében tranzakciós és vagyonhasznosítási feladatokat lát el.
Ezzel együtt életet lehelnek a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványba is,megkapta a most tőkeemelésben részesülő MANEVI Zrt. valamint a Comitatus-Energia Zrt. részvényeit is. Kormányhatározat pedig az alapításhoz szükséges 600 millió forint rendelkezésre bocsátására hívja fel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. Arra van felhatalmazásuk, hogy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező ingatlant megszerezhessenek Közép-Európában.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszesen-56-milliarddal-pumpaljak-fel-szijjartoek-ceget-es-alapitvanyat.html
|
2020-09-30 10:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A mezőhegyesi rendőrőrségen megkezdődtek azok a tanúkihallgatások, amelyek célja, hogy tisztázzák: történt-e választási csalás a legutóbbi országgyűlési választáson a Békés megyei 4. számú egyéni választókerületében, ahol jelenleg is a fideszes Simonka György a parlamenti képviselő. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a mezőhegyesi őrsre húsz perc eltéréssel hívják be azokat a választópolgárokat, akiknek aláírásával, pontosabban annak meghamisításával kapcsolatban fennállhat a bűncselekmény gyanúja. Így óránként három embert tudnak meghallgatni.
Békés megyében jelenleg két körzetben folyik választási csalással kapcsolatos nyomozás. A Narancs.hu számolt be arról elsőként, hogy ilyen vizsgálat elsőként több észak-békési településen indult, amelyek Békés megye 3. számú, Gyula központú választókerületéhez tartoznak. Ezt a vizsgálatot azonban nem Békés megyei rendőrök, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság végzi.
Fordulat és kamupártok
Így néz ki az aláírásgyűjtő ív
Fotó: valasztas.hu
A dél-békési nyomozás fordulatot jelez, mert többen rögvest a 2018-as tavaszi parlamenti választás után az aláírásukkal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tettek, de a megindult nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság később felfüggesztette. Így tett Füvesi Sándor, aki akkor a MSZP és a Párbeszéd, valamint Szabó Ervin, aki a Jobbik jelöltje volt. A választási szabályok az utóbbi időben könnyebbé tették, hogy valakiből képviselőjelölt lehessen, mert a választási szerv által kibocsátott aláírásgyűjtő íveken csupán 500 hiteles aláírást kellett gyűjteni, s ezek ellenőrzése, legalábbis a 2014-es választást követően, nem volt túl szigorú.
Ha a jelölőszervezet összegyűjtötte a kellő számú aláírást és azt befogadta, jóváhagyta a helyi választási bizottság, akkor hivatalosan jelöltté vált, ezzel egyben jogosult lett arra, hogy felvegye a központi költségvetéstől a kampányra biztosított 1 millió forintot. S ha ezt követően nem csinált semmit, annak az idevonatkozó szabályok ellenére nem, vagy alig volt szankciója. Így történhetett meg, hogy nem tudni, milyen forrásból, de adatbázisok kerültek a kamupártokhoz és jelölőszervezetekhez. Valakinek az is az érdekét szolgálhatta, hogy minél több jelölt legyen, s így minél jobban megosszák a választópolgárokat.
Békés megye 4. számú választókerületében, ahol 2010 óta Simonka György (Fidesz-KDNP) a parlamenti képviselő, rekordszámú aspiráns indult el a legutóbbi országgyűlési választáson. A kormánypárti képviselőt egyébként a voksolás után bűnszövetségben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja az ügyészség, ezért a vádlottak padján ül.
Füvesi Sándor (MSZP) feljelentést tett
Fotó: Füvesi Sándor/Facebook.com
Felhívás csalásra?
A verseny rajtvonalához 29 álltak, s végül 26-an lettek hivatalosan is képviselőjelöltek. (Köztük volt e cikk szerzője, a Narancs.hu vidéki témákkal foglalkozó rovatának szerkesztője, Bod Tamás – aktív közéleti szerepvállalását megelőzően is újságíró volt –, aki azóta felhagyott a politikai tevékenységgel és visszatért eredeti szakmájába, 2018 ősze óta portálunk rovatvezetője – a szerk.).
Füvesi Sándor, miután feljelentése után felfüggesztette a nyomozást a rendőrség, úgy fogalmazott a Narancs.hu-nak, hogy mindez a hatóság részéről felhívás újabb választási csalásra. A szocialisták akkori jelöltje nevét több kamupárt ívén is megtalálta, holott nem támogatta őket. Szabó Ervin (Jobbik) pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy sok estben az aláírásgyűjtő íveken a nevek sorrendje is egyezett, amiből az következik, hogy az adatokat egyszerűen átmásolták egyik ívről a másikra.
Kevesebb voks, mint támogató aláírás
A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság ezt követően újraindította a nyomozást, és úgy tervezte, hogy még áprilisban kihallgatja a mezőhegyesi tanúkat, ám a koronavírus-járvány átírta a forgatókönyvet. Halasztani kellett. Így most kezdődtek meg a meghallgatások. A Narancs.hu-t tájékoztató helybeliek elmondták, hogy aláírásgyűjtő íveket tettek eléjük, egyben annak megerősítését vagy cáfolatát várták, hogy azokon az ő aláírásuk szerepel-e. A rendőrök kérdésre válaszolva azt is megerősítették több tanúnak, hogy a 2018-as parlamenti választással függ össze a mostani nyomozás.
Közvetlenül a voksolás előtt
Fotó: valasztas.hu
Figyelemre méltó, hogy a 2018. áprilisi választáson a dél-békési körzetben induló 26 indulóból 21-en nem szereztek annyi voksot, mint ahány támogató aláírást elvben összeszedtek. Érdemes megjegyezni Kálmándi László nevét (az NP nevű formáció jelöltje volt), aki 13, vagy Csurár Józsefét (Jó Út MPP jelöltje), aki 14 voksot gyűjtött. Egy mezőhegyesi választópolgár a történteket követően utánanézett a dolgoknak. Nem kevesebb, mint tizenhárom jelölőszervezetnél találta meg az aláírását, holott csak két aspiránst támogatott – mondta a Narancs.hu-nak még korábban.
Mindezek ellenére Simonka György csak néhány százalékkal végzett Szabó Ervin jobbikos képviselőjelölt előtt a 2018-as országgyűlési választáson a Békési 4. számú, Orosháza székhelyű választókerületben. A Fidesz politikusa a szavazatok 43,15 százalékát szerezte meg, Szabó Ervin 39,5 százalékot kapott.
Cikkünk megjelenése után Fetser János (MSZP) orosházi önkormányzati képviselő, korábbi polgármester és országgyűlési képviselő arról tájékoztatta a Narancs.hu-t, hogy a Dél-Békéshez és a 2018-as tavaszi parlamenti választáshoz köthető nyomozások többlépcsősek és nem egy szálon futnak.
A Békés Megyei Főügyészség tájékoztatása
Ezt bizonyítja az is, hogy Füvesi Sándor 2018. márciusi feljelentése nyomán a Békés Megyei Főügyészség, a rendőrség nyomozására alapozva, a választás rendje elleni bűntett miatt egy esetben már 2019 decemberében vádat emelt egy személlyel szemben vádat emelt a Gyulai Törvényszéken. Mindezt bizonyítja az ügyészség tárgyban született levele.
|
Megkezdődtek a tanúkihallgatások Simonka körzetében, ahol választási csalás miatt nyomoznak
|
A mezőhegyesi rendőrőrségen megkezdődtek azok a tanúkihallgatások, amelyek célja, hogy tisztázzák: történt-e választási csalás a legutóbbi országgyűlési választáson a Békés megyei 4. számú egyéni választókerületében, ahol jelenleg is a fideszes Simonka György a parlamenti képviselő. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai a mezőhegyesi őrsre húsz perc eltéréssel hívják be azokat a választópolgárokat, akiknek aláírásával, pontosabban annak meghamisításával kapcsolatban fennállhat a bűncselekmény gyanúja. Így óránként három embert tudnak meghallgatni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/megkezdodtek-a-kihallgatasok-a-simonka-korzeteben-tortent-valasztasi-csalas-ugyeben-133177
|
2020-09-16 10:56:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A Miskolci Rendőrkapitányság hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt indít eljárást ismeretlen tettessel szemben” – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság azon megkeresésünkre, amelyben a miskolci Fidesz tavalyi nyomdai kampánymegrendeléseiről és -kifizetéseiről érdeklődtünk.
Táskajárás
A nyomozás a miskolci önkormányzat belső ellenőri jelentése alapján indult, amely feltárta, hogyan változott a helyi Fidesz-szervezet által az őszi választások előtt legyártatott több tízezer nyomdai anyag státusza. A nyomda elektronikus rendszerébe utólag belenyúltak, és a módosított nyilvántartás szerint nem azok a termékek, illetve kevesebb darabszámban készültek el, mint amelyeket és amennyit eredetileg a papíralapú dokumentumok szerint megrendeltek. A folyamat végére a Fidesz elvesztette megrendelői jellegét, és a párt helyett az önkormányzat szervezetei, egy alapítvány, sőt maga a nyomda, továbbá egy magánvállalkozás állta a számlákat.
Az érintett önkormányzati nyomdacég a Miprodukt Reklám- és Nyomdaipari Kft., amelynek 2019. évi tételes ellenőrzését végezték el a revizorok. Ennek során a nyomdai megrendelések összes elemét tartalmazó úgynevezett munkatáskákból 67 darabot nem találtak. (A munkatáska az a nyomtatvány, amelyen szerepel a megrendelő neve, a megrendelés dátuma, megnevezése, a gyártási határidő, a kért mennyiség és annak alapanyaga. Egy megrendeléshez annyi darab munkatáska készül, ahány rendelési tétel van.) Később a véletlennek köszönhetően a gazdasági ügyintéző irodájából előkerült 16 darab „elveszettnek hitt” munkatáska, és ezekben bukkantak a revizorok a miskolci Fidesz számára készült választási plakátok, szórólapok adataira. A nyomtatványon szereplő adatokat a belső ellenőrök egybevették a Miprodukt nyomdai információs rendszerének adataival, és egy sor eltérést mutattak ki. Az viszont valószínűleg soha nem derül ki, hogy a hiányzó 51 munkatáskában hány megrendelésnél találhattak volna hasonló „hibát”.
A belső ellenőrzés az eredeti megrendelések, a nyomdai információs rendszer adatai, az átadás-átvételi jegyzőkönyvek és a kimenő számlák alapján bizonyítottnak látta, hogy több esetben utólag módosították a megrendelések mennyiségét, megnevezését, sőt a megrendelő személyét is. E megrendeléseknél nem a szabályzatnak megfelelően folytatták le a beszerzéseket, a nyomdai információs rendszer nem volt zárt, szigorú számadású, vagyis bármikor módosíthattak vagy törölhettek belőle az arra jogosultak – állapították meg a revizorok. A rendelések tartalmát, folyamatát senki sem ellenőrizte, a beszerzéseket nem engedélyeztették, az önkormányzati anyacég, a Miskolc Holding Zrt. kihagyásával lebonyolított beszerzésekről nyilvántartást nem vezettek. A belső ellenőrzés azt is feltárta, hogy a már egyszer kinyomtatott átadás-átvételi jegyzőkönyveket is többször újranyomtathatták, a kimenő számlák kiállításának folyamatát pedig nem szabályozták.
A megtalált 16 munkatáska alapján eredetileg 332 ezer darab nyomdai terméket rendeltek; a beavatkozó módosítások révén a tételszám lement 97 ezerre, majd az is csökkent 51 ezer darabra; a számlát végül az utóbbi tételről állították ki – összegez a revizori jelentés.
Szociokulturális szórólapok
Nézzünk néhány jellemző példát a revizori jelentés alapján. Az egyik munkatáskát 30 250 darab A5 méretű szórólapra állították ki, a megrendelő a Fidesz miskolci alapszervezete volt. A raktári bevétel szerint az összes szórólap elkészült, az átadás-átvétel megtörtént. A nyomdai információs rendszerben a munka leírása megegyezett az eredeti munkatáskán szereplő leírással, viszont a megrendelő és a darabszám már nem. A számlát a Dr. Hilscher Rezső Szociális Közalapítvány számára állították ki 4 ezer darab szórólapról. Ezt a szervezetet a miskolci önkormányzat hozta létre a város szociálisan rászoruló polgárainak támogatására, hogy emberi és anyagi erőforrásokat vonjon be helyi szociálpolitikai ellátórendszerébe.
Egy másik munkatáska a miskolci Fidesz által rendelt 250 darab választási plakátot rögzít: „nagy plakát 3 féle, 100 darab Gonda, 50 darab Novákné, 100 darab Gazdusné” megrendelői jelzéssel. A raktári bevétel szerint mind elkészült, a nyomdai információs rendszerben a megrendelő ismét a szociális közalapítvány lett.
Ugyancsak nyoma veszett az eredeti megrendelőnek, a Fidesznek, sőt, a nyomtatványnak is annál a tételnél, amelyikhez viszont meglett az átadás-átvételi jegyzőkönyv. Eszerint 11 400 darab, 19-féle 20×60 centiméteres plakát készült Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére. A jegyzőkönyvön piros tollal az alábbi megjegyzés szerepel: „Fidesz MPSZ Miskolci”. A nyomdai információs rendszer e munkára csupán 75 darab A2 méretű plakátot rögzített; és ennek számláját végül szintén egy önkormányzati szervezet, a Miskolci Kulturális Központ állta.
Egy negyedik munkatáskához tartozó átadás-átvételi jegyzőkönyvben is a miskolci Fidesz alapszervezet neve olvasható 22 ezer darab etikett címkével. A nyomdai információs rendszer szerint azonban szó sem volt erről, csupán 1 darab „C” típusú tájékoztató táblát rendeltek, de azt sem a Fidesz, hanem a Miskolci Kulturális Központ számára.
Ugyancsak a városi kulturális központ fizetett ki 22 400 darab, eredetileg a miskolci Fidesz által rendelt A5-ös szórólapot. A munkatáskához tartozó raktári bevétel szerint valamennyi elkészült, át is vették. A nyomdai információs rendszer azonban mindössze 3 ezer darabos megrendelést rögzített, mégpedig szintén a Miskolci Kulturális Központ számára.
Egy másik alapítvány is feltűnik: az S-1992-1518-O számú munkatáskát 2200 szórólap megrendeléséről állították ki a miskolci Fidesz részére. A raktári bevétel és az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint ezeket maradéktalanul legyártotta a nyomda, az információs rendszerbe azonban 1 darab grafikai tervezés, 2 oldal próbanyomat és 1 darab „C” típusú tájékoztató tábla került. A megrendelő ekkor már egy mobilkommunikációs hulladékok gyűjtésének megszervezésével foglalkozó miskolci alapítvány. E tételnél a raktári bevételt is módosították.
Figyelemre méltó az a megrendelés, amelyért végül maga a nyomdacég „fizetett”. A megrendelést a Fidesz szerencsi alapszervezete adta le 3800 kiadványra; ezek elkészültek, majd a nyomdai információs rendszerben a megrendelés 6000 darab A4 méretű irodai papírra és 2 oldal próbanyomatra változott. Az utólagos módosítás szerint a megrendelő maga a gyártó, a Miprodukt Kft. lett; „a belső használatra” szánt termékekről számla sem készült.
A legnagyobb és legérdekesebb tétel munkatáskája a miskolci önkormányzat számára megrendelt 80 ezer kiadványról tudósít. Három átadás-átvételi jegyzőkönyv is van 16 ezer + 30 ezer + 34 ezer darabos tételekre bontva. A 30 ezer darabról szóló átadás-átvételi jegyzőkönyvön piros tollal írva az alábbi figyelmeztetés olvasható: „Még nem számlázandó! Nem tudjuk, kié lesz!” E munkatáska további különlegessége, hogy a második módosított változat már csak 20 ezer darab kiadványt említ a miskolci Fidesz részére. Ennek megfelelően a raktári bevételt is módosították, ahogy az átadás-átvételi jegyzőkönyvet is újranyomtatták, azt ugyan nem írták alá, de a számlát ezúttal a Fidesz helyi alapszervezetének állították ki.
Eltűnt lemezek
A munkatáskák ellenőrzésekor a revizorok a nyomtatáshoz készített nyomdalemezeket is meg szerették volna tekinteni, ám februárban a legtöbbet (összesen 697 kilogrammot) hulladékként eladták a Metál Sprinter Kft.-nek, így lehetetlenné vált ezek összevetése a munkatáskákkal. Elektronikus formában azonban előkerültek a lemezek adatai, és a belső ellenőrzés a véletlenszerű vizsgálat során a táskák és ezen adatok között ugyancsak eltérésekre bukkant, továbbá nem minden lemezhez találta meg a hozzá tartozó munkatáskát.
A felsorolt esetek alapján a miskolci Fidesz-alapszervezet rengeteg reklámanyagról mondott le, ami kampány idején nem jellemző a politikai pártokra, amelyek minél több szavazót igyekeznek elérni. Megkérdeztük erről Kriza Ákos leköszönt miskolci polgármestert, aki azt mondta, hogy a Fidesz valamennyi megrendelt nyomdai termékét a saját költségvetéséből kifizette, és minden esetben a törvény szerint járt el. A rendőrségi nyomozásról tőlünk értesült, eddig senki nem kereste az ügyben. Kriza egyébként becsületsértés miatt magánvádas eljárást indított Bartha György, a Velünk a Város frakció MSZP-s önkormányzati képviselőjével szemben, aki a revizori vizsgálatra hivatkozva azt állította sajtótájékoztatóján, hogy a miskolci Fidesz választási plakátjait közpénzből a Miprodukt Kft. nyomtatta, és különböző önkormányzati cégek állták a cechet. Bartha nem tartja túlzásnak azt a becslést, amely szerint akár 10 millió forint hátrány érhette emiatt a várost. Úgy tudjuk, a belső ellenőri jelentés alapján egy magánszemély után maga a Miprodukt Kft. nemcsak hűtlen kezelés, hanem egyéb bűncselekmények gyanújával is feljelentést tett.
Benyúlással
A belső ellenőrzés munkáját egy tanú is segítette, aki részletesen beavatta a revizorokat abba, hogyan módosították az önkormányzati választások szórólapjainak munkatáskáit. Elmondása szerint legalább három táskát vontak össze egy vállalkozási szerződésbe, majd eszerint készítették el a kimenő számlákat. A szerződéseket az egyik vezető hozta le azzal az utasítással, hogy a nyomda illetékese fogja közölni a hozzá tartozó táskaszámokat. Leültek a gépéhez, megnyitották a nyomdai információs rendszert, az egyik ügyintéző mellette ült és diktálta, mely munkatáskákat érinti a módosítás. A hozzáféréssel rendelkező nyomdai illetékes ez alapján módosított, és azt is megadták, milyen táskaszámokat tüntessen fel a számlákon. A vállalkozási szerződéseken teljesen más munkák szerepeltek, mint a hozzájuk tartozó eredeti munkatáskákon. Előfordult, hogy digitális szerkesztés és „C” vagy „D” típusú táblák szerepeltek a szerződéseken, miközben az eredeti táskákon ilyennek nyoma sem volt. A szórólapok mennyisége is jóval kevesebb lett a módosítás után, mint amennyit az eredeti munkatáskákon feltüntettek.
|
Csoda Borsodban ( Fideszes kampányanyagok ügye a rendőrség előtt )
|
A miskolci Fidesz tavalyi választási kampányának reklámanyagai egy rendőrségi nyomozás középpontjába kerültek. A belső ellenőri jelentés szerint utólag beavatkoztak a városi nyomdacég információs rendszerébe, és például több ezer tétel mögül a Fidesz eltűnt megrendelőként. A párt helyett a termékeket a város szervezetei fizették ki.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/csoda-borsodban-132284
|
2020-08-13 11:10:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Libri-Bookline Zrt. 2019-es eredményeit látva tökéletesen érthetőnek tűnik, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány miért mutat érdeklődést a könyves cég iránt. Ugyan már 2018-ban is 5 milliárd forintos árbevétel és egymilliárd forintos nyereség fölé jutottak, de a tavalyi 5,6 milliárd forintos forgalom és 1,3 milliárd forintos profit rekordnak számít - derül ki a céges beszámolóból.
A szeptember 11-én tartott közgyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 1,3 milliárd forint osztalékot ki is fizetnek a tulajdonosoknak. A többségi tulajdonos az SQ Invest nevű cégen keresztül Balogh Ákos, de az Axialis Holding Zrt.-n keresztül még egy 25 százalékos részvénycsomaggal rendelkezik Spéder Zoltán is.
A milliárdos nagyvállalkozó 2007-ig volt az OTP Bank alelnöke, vezérigazgató-helyettese, azt követően az FHB Bank-csoport résztulajdonosa és elnők-vezérigazgatója, a 2013 őszén elindult takarékszövetkezeti integráció vezéralakja, média-nagyvállalkozó. 2016-ban az Orbán-kormánynál kegyvesztett lett, s azt követően sorra meg kellett válnia tisztségeitől, valamint médiaérdekeltségeitől, mindenekelőtt az Index.hu portáltól, valamint az InfoRádiótól.
Nagy esély van arra, hogy Spéder Zoltán helyét a Libri-Bookline Zrt.-nél is hamarosan egy Fidesz-közeli tulajdonos veszi át. Október 1-én jelentették be ugyanis, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány tárgyalásokat kezdett az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, amivel kapcsolatban a felek jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írtak alá.
Az MCC közleménye szerint a tárgyalások sikeres zárása a jelenleg folyó átvilágítás eredményességének és a hatósági engedélyek függvénye. A társaság megvásárlása esetén a vevő közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lenne, és a többségi tulajdonossal közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Van miből Libri részvényeket vásárolnia az MCC-nek, amelynek kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára, hiszen idén júniusban az MCC-t fenntartó, a Habony Árpád hitelezőjeként ismert Tombor András által alapított Tihanyi Alapítvány tulajdonába került a MOL és Richter 10-10 százalékos részvénycsomagja. Ez évente több milliárd forintos osztalék bevételt jelent.
A könyvpiac másik nagy szereplője is remek évet tudhat maga mögött, hiszen a Líra-Könyv Zrt. rekordnak számító 8,7 milliárd forintos forgalommal zárt 2019-ben, ami ezúttal 125 millió forintos nyereséget jelentett a tulajdonosnak. A többségi tulajdonos Kolosi Tamás, a cégből pedig 38 millió forint osztalékot vettek ki.
|
Milliárdos profit a Librinél, a Fidesz-közeli új tulajdonos már a könyvesbolton belül
|
Spéder Zoltán helyett hamarosan egy Fidesz-közeli alapítvány lehet a Libri-Bookline stratégiai kisebbségi tulajdonosa. A cég milliárdos profitja is vonzó lehet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardos-profit-a-librinel-a-fidesz-kozeli-uj-tulajdonos-mar-a-konyvesbolton-belul.html
|
2020-10-05 12:29:45
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ez a cikk több mint 3 éves.
„Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát” – mondja ki a 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól.
Benne járunk az októberben…
Ez már csak azért is fontos, mert ahogy arra a Gárdonyi közlöny rámutatott: a gárdonyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai mégsem nyilvánosak. És hogy tovább bonyolódjon a helyzet: úgy tűnik, nem is nagyon tesznek rá kísérletet, hogy az legyen.
Pedig ahogy a Gárdonyi közlöny Facebook-posztjából kiderül: ők mindent megpróbálnak, hogy kiszedjék az önkormányzatból a vagyonnyilatkozatokat. Ennek érdekében még közérdekű adatigénylést is benyújtottak. Amire válaszul kér dolog történt:
Egyrészt a helyi jegyző levélben az Ügyrendi Bizottsághoz irányította őket, jelezve ennek a bizottságnak a hatásköre a vagyonnyilatkozatok kiadása. Csakhogy mint az az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatából kiderül, az Ügyrendi Bizottságnak kizárólag a vagyonnyilatkozatok vizsgálata a feladata, nem az ő dolguk, hogy az ezzel kapcsolatos egyéb ügyeket intézzék.
Az pedig már csak külön érdekesség, hogy a jegyző úgy irányította át a bizottsághoz a Gárdonyi közlönyt, hogy semmilyen elérhetőséget nem adott hozzájuk.
Hozzáteszik azt is: megnéztük találomra egy szomszédos település (Kápolnásnyék) honlapját is, ahol mindössze két kattintással elérhető minden helyi politikus vagyonnyilatkozata.
„Akkor Gárdonyban miért nem lehet ugyanezt tenni?” – teszik fel a kérdést.
Érdemes egyébként megjegyezni, hogy a vonatkozó kormányrendeletben, ami a közérdekű adatigénylés teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről rendelkezik, az szerepel, hogy csak abban az esetben számolható fel, ha több mint 4 munkaórát kell foglalkozni vele. Hogy egy képviselő vagyonnyilatkozatának megkeresése és elküldése ennyi időt emésztene fel – az azért elég furcsa. No pláne, hogy amúgy törvényi kötelezettsége lenne az önkormányzatnak nyilvánosságra hoznia, minden választópolgár számára elérhetővé tennie ezeket a vagyonnyilatkozatokat.
via Gárdonyi közlöny
|
Hiába a közérdekű adatigénylés, Gárdony titkolja képviselőinek vagyonnyilatkozatait
|
Ez már csak azért is fontos, mert ahogy arra a Gárdonyi közlöny rámutatott: a gárdonyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatai mégsem nyilvánosak. És hogy tovább bonyolódjon a helyzet: úgy tűnik, nem is nagyon tesznek rá kísérletet, hogy az legyen.
| null | 1 |
https://merce.hu/2020/10/05/hiaba-a-kozerdeku-adatigenyles-gardony-nagyon-titkolja-kepviseloinek-vagyonnyilatkozatait/
|
2020-10-05 14:37:44
| true | null | null |
Mérce
|
Hétfő délután benyújtotta a kormány a "soha nem látott mértékű" orvosi béremelésről szóló törvényjavaslatot, amely a Magyar Orvosi Kamara javaslatán alapul. A kamara azt kérte, a béremelés minden orvosra – így a háziorvosokra és a fogorvosokra is vonatkozzon.
A törvényjavaslatban közzétett bértábla szerint az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a kormányrendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók bére három év alatt emelkedik.
Egy kezdő rezidens jövőre 481 ezret keres, ami három év múlva 687 ezer forintra emelkedik. Egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millióra, 2023-tól pedig 2,38 millióra emelkedik.
A törvényjavaslattal bevezetnek egy új fogalmat, az "egészségügyi szolgálati jogviszonyt", az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál csak ilyen jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet végezni, a rezidenseket is így kell majd foglalkoztatni. Erre az új jogállásra azért lehetett szükség, hogy minden orvos megkapja a béremelést.
A Magyar Orvosi Kamara alapelve az volt, hogy "minden, közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos elérje a bértábla szerinti jövedelmet, függetlenül attól, hogy közalkalmazotti, vagy magánalkalmazotti jogviszonyban dolgozik, avagy vállalkozó. Az alapellátásban, a háziorvosi és fogorvosi vállalkozások finanszírozásába az ágazati bértáblában szereplő bérek nincsenek betervezve, ezért kigazdálkodhatatlanok", emiatt a finanszírozási rendszer és a "finanszírozási kondíciók" átalakítását is szükségesnek tartották. A törvényjavaslat ismerete előtt beszéltünk egy háziorvossal, aki azt mondta, a béremeléshez a "(kényszer)vállalkozó alapellátó háziorvosok, gyerekorvosok, fogorvosok esetén valószínűleg vagy új foglalkoztatási, vagy új finanszírozási forma kell majd".
A törvény hatálya az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóra is kiterjed, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak is a zsebükbe kell majd nyúlniuk (feltéve, ha addig nem veszik el ezt is az önkormányzatoktól, ahogy nemrég felmerült).
Odacsapnak a magánellátásnak?
A törvényjavaslatnak van egy másik nagyon érdekes része is, ami az összeférhetetlenségre vonatkozik. A javaslat kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy
további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, illetve bármilyen díjazás ellenében végzett tevékenységet kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet.
Egy másik passzus alapján pedig vége lehet a magánellátásból az államiba küldött betegekkel "trükközésnek", a javaslat ugyanis úgy fogalmaz, annak érdekében, hogy a betegeknek nyújtott ellátást nyomon lehessen követni, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az egészségügyi szolgálati jogviszonya keretében – sürgős szükség esetét kivéve – nem láthat el olyan beteget, akinek más (nem az egészségügyi szolgálati) jogviszonyában már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
A korlátozás alól adható felmentés – ennek köre egy majdani kormányrendeletből derül majd ki –, de a szülészeti-nőgyógyászati ellátást már a törvényjavaslat indoklása is nevesíti a kivételek között.
|
Ára van a nagy orvosi béremelésnek: szigorú összeférhetetlenségi szabályok jönnek
|
2023-tól csaknem 2,4 millió forintot kereshet egy idős orvos. A kormány most beterjesztett javaslata átalakítja az orvosok jogviszonyát is, és jelentősen szűkülhet a magánellátásban is dolgozók mozgástere, ami természetesen a betegeket is érinti.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201005_Megjelent_az_orvosi_beremelesrol_szolo_torvenyjavaslat
|
2020-10-05 14:40:55
| true | null | null |
HVG
|
A BKK, mint ezt nyilvánosan elismerte, hibázott, amikor nem szüntette meg a jegyvásárlás lehetőségét a jelenleg nem működő reptéri buszjáratra. Ezen nincs mit szépíteni. A hibáért felelős vezető, éppen emiatt, már nem is dolgozik a társaságnál
– derült ki a BKK Igazgatóságának elnökének, Draskovics Tibornak Vitézy Dávidhoz írt nyílt leveléből.
A Közlekedő Tömeg hívta fel rá a figyelmet 12 napja, hogy a már nem létező buszjáratra 14 millió forintért vásároltak jegyet az utasok.
A BKK szombaton arról számolt be közleményben, hogy a felesleges vásárlások megelőzése miatt lépéseket eszközölt a vállalat, a Mobiljegy applikációból azonnal törölte a repülőtéri és a hajós terméket, és a szolgáltató segítségével módosította az automaták szoftverét, így már nem érhető el a gépekben sem ez a két jegy.
A BKK azt is jelezte, hogy felvette a kapcsolatot az automatákat üzemeltető T-Systemsszel, ugyanis a vállalat a jelenleg működő jegyértékesítő automaták 2013-ban megkötött szerződése szerint nem rendelkezik megfelelő szintű, közvetlen hozzáféréssel az automatákat irányító rendszerhez.
A szolgáltató a hét évvel ezelőtt kötött egyezmény alapján 1,4 millió forintos árajánlatot adott a gombok kiiktatására, így a repülőtéri és a hajójegy vásárlására szolgáló funkciók deaktiválásáért 2,8 millió forintot fizet a BKK, a gombok visszaállítása várhatóan hasonló költséget emészthet fel, közölte a vállalat.
Vitézy Dávid viszont vasárnap a Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy díjfizetés nélkül, 15 napos átfutási idővel joguk lett volna a 100E autóbusz leállítása után – vagy éppen előzetesen – a reptéri vonaljegyek költségmentes törlésére az automaták kínálatából. Draskovics azonban a hétfői levelében azt állítja, hogy 2019 februárjában módosították a szerződést, és annak alapján „quality and release management” címén a BKK-nak fizetnie kell még az egyébként ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan is.
A BKK igazgatóságának elnöke szerint a 2013-14-ben megkötött szerződések előnytelenek a BKK számára.
A budapesti közösségi közlekedés meghatározó rendszereinek informatikai háttere ugyanis nincs a BKK közvetlen ellenőrzése és irányítása alatt.
Draskovics szerint azonnali intézkedés, „egy gombnyomás” helyett levelezésre és 15 napos várakozásra kényszerül még egy olyan egyszerűnek tűnő ügyben is, mint egy jegyfajta értékesítésének felfüggesztése.
|
Draskovics: Már nem dolgozik a BKK-nál, aki hibázott a reptéri buszjegyekkel
|
A BKK igazgatósági elnöke a főváros és a BKK előző vezetéseire mutogatva azt állítja, hogy előnytelen feltételekkel férnek csak hozzá a jegyautomatákat kezelő szoftverhez, ráadásul egy korábbi szerződésmódosítás miatt a cégnek fizetnie kellett azért, hogy a reptéri járatok jegyét töröljék az automata kínálatából.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201005_Draskovics_BKK_100e_vitezy
|
2020-10-05 14:55:18
| true | null | null |
HVG
|
– Jól látjuk, hogy az interjú helyszínét is szakpolitikusi múltja határozza meg?
– Amennyiben?
– Itt ülünk egy galériában a Falk Miksa utcában, átellenben pedig ott az egyik titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal székháza.
– Egyrészt a Hivatal már elköltözött innen, másrészt itt nem a titkot kell keresni. Harminckét évvel ezelőtt családi erőből létrehoztuk az Erdély Művészetéért Alapítványt, amely a szülőföldjükön maradó művészeknek biztosít kiállítási lehetőséget a már jó ideje a galériákról nevezetes belvárosi utcában.
– Már tíz éve elkerült a nemzetbiztonsági területről, a kormányhivatal éléről történt idén augusztusi leváltása előtt néhány nappal mégis arról beszélt: álmában egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” törekedett önt megfosztani beosztásától, hogy a helyére „saját emberüket ültessék.” „Szar, szemét szekusok” – utalt a román kommunista diktatúra titkosszolgálatának gúnynevével az állítólag ön ellen fondorkodó szervezetre. Nem sokkal később felmentették beosztásából, utódja pedig Alakszai Zoltán lett, aki a Fidesz jelöltjeként vereséget szenvedett a tavaly őszi miskolci polgármester-választáson. Erről szólt az „álom”?
– Akár erről is szólhatott. Augusztus huszadikai beszédet mondtam augusztus 18-án a kormányhivatal dolgozóinak a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsor részeként idéztem meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal elmúlt tíz évét, az államalapítás jelentőségét és a két rész között igyekeztem felhívni a figyelmet arra, hogy az elmúlt egy évtizedben közösen elért eredményeinket veszély is fenyegetheti.
– Alakszai Zoltán előbb kabinetfőnökként, majd jegyzőként dolgozott az erdélyi származású Kriza Ákos volt miskolci fideszes polgármester mellett. De hogy jönnek ide a szekusok? Ez nem a huszonhárommillió románozás jobboldali változata?
– Már hogy lenne! Az előbb említettem az alapítványunkat: több mint harminc éve sokat tettünk és igyekszünk ma is tenni az erdélyi magyarokért, az erdélyi magyar kultúráért. Az erdélyi magyar nem román és nem törvényszerű, hogy a „szeku” érdekeit szolgálja és az ő kottájukból játsszon.
– Súlyos vádat táncolunk körbe. Hol a bizonyíték?
– Nyilvános beszédet mondtam, és már korábban is leszögeztem: az ott elhangzottakból sem elvenni, sem azokhoz hozzátenni nem akarok. Különösen azért nem, mert
vélekedésemnek valóságmagvát nem újságíróknak, hanem a témával alkotmányos kötelességből, hivatalból foglalkozó szervezeteknek kell feltárniuk. Abban a dimenzióban kell eldönteni, hogy a felvetésem mennyire megalapozott.
– Azért fejtegessük még az ügyet újságírói eszközökkel is! Alakszai Zoltán különben miskolci születésű édesanyja, Alakszainé Oláh Annamária 2004 és 2010 között a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Kárpát-medencei Régiójának alelnökeként tevékenykedett, a megyeszékhely közéletének befolyásos szereplője. Már 1998 és 2002 között alpolgármesterként dolgozott, Kriza Ákos polgármestersége idején pedig pénzügyi szakemberként a városi holding felügyelőbizottságának elnöke volt 2019-ig. A Fideszben többen úgy vélik: az MVSZ-féle, nagy nemzeti meghasonlást okozó 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást a román titkosszolgálat manipulálta. Ez így pontos?
– Valóban érdemes visszalépnünk a Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett 2004-es referendumig. A Fidesz az első perctől úgy látta, hogy ez kártékony dolog, csak rosszul sülhet el – ám képtelenek voltunk ellenállni ennek a sunyi demagógiának, ennek a nyomásnak. Ekkor választotta a Fidesz azt a megoldást, hogy ha már nem tud szembemenni a kezdeményezéssel, az élére áll, de a traumatikus eredmény igazolta eredeti fenntartásainkat. A 2004-es népszavazás súlyos lelki károkat okozott, amit a 2010 utáni kormány az egyszerűsített honosítást lehetővé tevő törvénnyel orvosolt, de erre korábban nem volt lehetőség. Gyurcsány Ferenc kormányzása idején pontosan lehetett tudni, hogy a szocialista–szabaddemokrata többség nem fog ilyen törvényt megszavazni, ezért ennek erőltetése eleve káros és provokatív lépés volt. Azt is tudjuk, hogy az MVSZ elnöke, az erdélyi származású Patrubány Miklós kifejezetten ellenségesen viselkedett a Fidesszel szemben, s ebben osztoztak azok is, akik akkor mellette harcostársként dolgoztak. Amikor a Magyarok Világszövetsége a népszavazást szervezte, az említett hölgy, Alakszainé Oláh Annamária a szervezet a gazdasági vezetője volt, és az utolsó töltényig támogatta a Fidesz elleni küzdelemben Patrubány Miklóst.
– Utóbbi magatartásnak a bukaresti parancson kívül van más logikus magyarázata: miután 2000-ben az Orbán-kormány jelöltjével, Boross Péter egykori miniszterelnökkel szemben választották az MVSZ elnökévé, elzárultak az állami pénzcsapok. Azaz Patrubány Miklósnak volt oka arra, hogy megorroljon a Fideszre.
– Az első Orbán-kormány valóban megvonta a Magyarok Világszövetsége költségvetési támogatását, de még az említett választás előtt, mert azt látta, hogy ez egy rosszul működő szervezet, és kidobott pénz költségvetési forrásból támogatni. A Fidesznek ez a kritikája be is igazolódott, hiszen Patrubány elnöksége idején az addig tekintélyes, Csoóri Sándor által vezetett szervezet mélyrepülésbe kezdett.
– Tegyük fel, az MVSZ nem gittegylet, hanem a nemzet megosztásáért felelős, a román titkosszolgálat által manipulált szervezet. Ha ez így van, miképpen létezhet még mindig, tíz év fideszes kormányzás után?
– Nem tudom, hogy ez a szervezet létezik-e még. (Az MVSZ székházában nemrég vírusszkeptikus konferenciát tartottak Patrubány Miklós fővédnökségével, az esemény egyik szervezője a járványtagadó Gődény György gyógyszerész volt – A szerk.) De ne legyünk naivak: a világon mindenütt minden kormány szeretne minél többet tudni riválisairól és szomszédairól, mindenki igyekszik megismerni a másik ország szándékait, befolyásolni döntéshozatalát, sőt vannak, akik még a zavarkeltés mindenféle eszközeit is alkalmazzák. Ezt mindenki tudja, ám senki nem mondja ki. Általában minden ország gyűjt információt a másikról, de ezzel párhuzamosan igyekszik megvédeni magát a többiek hasonló törekvésétől.
– Elbeszéléséből továbbra is hiányoznak fontos láncszemek: még ha el is fogadnánk, hogy a 2004-es népszavazás kezdeményezése mögött román szervek is álltak, miként függ ez össze egy 2020-as államigazgatási személycserével?
– A fonalat az erre hivatott szerveknek kell felfejteni. Úgy látom, sok olyan mellékszál van, ami a két esemény között összefüggéseket mutat, de ezeket az információk nem itt kell nekünk elemezni, értékelni.
– Az elmúlt évtizedben a kormányzattól folyamatosan az ország szuverenitásának megvédését halljuk, ön meg most azt mondja: a magyar állam annyira pancser, hogy a második legnagyobb megye vezető államigazgatási pozíciójának betöltésekor joggal vetődhet fel a románügynök-vád.
– Neveket én nem mondtam, egy jelenségre igyekeztem a figyelmet ráirányítani.
– Kik tehát azok, akiket a „szar, szemét szekusok” a kormányhivatalra szabadítanak?
– Ez már most is látszik, de az idő előrehaladásával még egyértelműbbé válik, kinek és mekkora háttérből jövő befolyása lesz – és már van is – a megyei kormányhivatal működésére. Ezt persze az erre illetékeseknek kell felfedni.
– Ön előtt a miskolci baloldal vádolta Kriza Ákost azzal, hogy Erdélyből származó emberekkel vette körül magát, s ők töltötték be a város stratégiai pozícióit.
– Ezek nem vádak voltak, hanem a valóság.
– És mi a baja ezzel a valósággal?
– Nincsen semmi baj mindaddig, amíg ezek az emberek nem románul beszélnek egymás között, hogy azt a többiek ne értsék.
– Volt konfliktusa az említett személyi körrel?
– Nem. Kriza Ákossal polgármesteri működése alatt normális munkakapcsolatunk volt, minden rendelkezésemre álló törvényes eszközzel maximálisan segítettem a város működését és munkáját.
– Pályája során volt a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár, miniszter, kormányhivatali kinevezéséig a parlament szakbizottságában dolgozott. Lényegében arra kér minket, hogy előéletének tudatában higgyünk önnek, s ne azt gondoljuk, hogy egy leváltása miatt sértett ember vádaskodik alaptalanul.
– Attól, hogy megbántottak, mert méltatlanul jártak el velem, még lehet igazam. Az eddigi tevékenységem, remélem, megadja a hitelességet ahhoz, hogy elhiggyék: nem véletlenül szólaltam meg. A beszéd után voltak kollégáim, akik megdöbbentek, mert még soha nem hallottak ilyen szavakat tőlem. Nyilván megvolt az okom, amiért ilyen drasztikus eszközzel próbáltam felhívni a figyelmet egy jelenségre. Gyanús személyi összefonódások, kapcsolatok, összefüggések, az államigazgatásban való befolyásolás megszerzése és még számos, általam tapasztalt jelenség miatt mondtam el nyilvánosan ezt az erős mondatot. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján
teljesen biztos vagyok abban, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nem érintetlen a román hírszerzés tevékenységétől.
– Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára néhány éve kiadta az állambiztonság 1989-es összefoglaló jelentéseit. A kötetből kiderül, hogy akkoriban több megyében, így Borsodban is külön egységeket kellett felállítani az Erdélyből menekülők szűrésére, s a magyar szervek számos „küldött embert” azonosítottak. Azt állítja, hogy ez a jelenség a rendszerváltás után is létezett-létezik?
– Miért ne létezhetne? Az 1988-89-es hullám a román hírszerzés számára kiváló lehetőséget adott a telepítésre, ostoba lenne az a titkosszolgálat, amely nem él a lehetőséggel, s nem használ ilyen – akár zsarolással beszervezett – embereket. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy annak idején nem sikerült mindenkit kiszűrni. Az első Orbán-kormány idején a szolgálat működésbe hozása vitte el az energiákat, nem fordítottunk erre a kérdésre elegendő figyelmet. Ebben én is hibás vagyok. Már akkor is léteztek figyelmeztető jelek – olyan emberek dolgoztak fontos pozíciókban, akiket alappal lehetett gyanúsítani az ellenérdekelt titkosszolgálattal való együttműködéssel. Kényes kérdés ez, hiszen nehéz azt mondani egy sokszor nehéz sorsú áttelepültre, hogy tartsuk távol magunkat tőle. Egy idegen titkosszolgálatnak végzett munka mindig igen nehezen bizonyítható, ezek az emberek ugyanis nem „szekus” igazolvánnyal a zsebükben járnak-kelnek. Gyakran előfordul az is, hogy maga az érintett sem tud – naiv módon – a külföldi titkosszolgálat manipulációjáról. Nincs tisztában azzal, hogy az általa elfecsegett információk hol landolnak, vagy a neki segítő jóbarátok pontosan milyen érdeket is szolgálnak. Ezek valós veszélyek, nem foglalkoztunk és nem foglalkozunk ezzel a kérdéssel elég mélyen.
– A megyei kormánymegbízottakat átvilágítják a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzéssel?
– Igen. Azt azonban nem tudom, hogy utódom átesett-e ilyen vizsgálaton.
– Józan paraszti ésszel gondolkodva elvárható lenne egy korábbi titkosszolgálati minisztertől, hogy amennyiben valóban gyanús folyamatokat lát a megyéjében, akkor felemeli a telefont és beszél az illetékesekkel. Például a belügyminiszter által felügyelt Alkotmányvédelmi Hivatal szakembereivel.
– Talán későn, de tettem megfelelő jelzéseket.
– Kinek és mikor?
– Olyan vezetőnek, akinek ezzel lehet dolga és tud cselekedni.
– Vajon azért nem figyeltek önre, mert 2011-ben a parlamentben megakadályozta, hogy Pintér Sándor belügyminiszter felügyelte alatt létrejöjjön a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központ (NIBEK) és titkosszolgálati jogköröket kapjon?
– Nyilván nem. A tényszerűség kedvéért tisztázzuk: ezt nem én akadályoztam meg, hanem a Fidesz országgyűlési frakciója mellett működő nemzetbiztonsági kabinet tartotta rossz elképzelésnek a javaslatot, a NIBEK ilyen formában való létrehozását. Valóban én voltam ennek az akaratnak a gyakorlati végrehajtója, én készítettem el és adtam be a módosítókat. Ezek a javaslatok a Belügyminisztériummal egyetértésben történtek, azaz az előterjesztő szándékán módosítottunk a nemzetbiztonsági kabinet tagjaival közösen.
– Többszáz ember előtt mondott egy beszédet félreérthetetlen kiszólással. Miért fordult a nyilvánossághoz?
– Megtettem, amit lehet. Az már az arra hivatott szervek felelőssége, hogy legyintenek-e, mondván egy sértett ember vádaskodásáról van szó, vagy pedig megteszik a szükséges lépéseket.
– Kijelentésére milyen reakciókat kapott?
– Volt, aki magára vette az általam mondottakat és felháborodva jelentette ki: nem maradhat következmények nélkül, hogy én ilyeneket mondok. Beszédes. Akadt, aki értetlenkedett, más meg örült, hogy „végre kimondtam”.
– Milyen állapotban van a magyar állam immunrendszere? Szavai alapján az a benyomásunk, hogy Brüsszel helyett inkább Borsodban kellene szuverenitásküzdelmet folytatni.
– Ezt csak az tudja megállapítani, aki közelről látja a nemzeti védelmi rendszert. Ebből tíz éve kikerültem, mert csak 2010 decemberéig voltam tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak. Akkor az Alkotmányvédelmi Hivatal elődje, a Nemzetbiztonsági Hivatal nagyon rossz állapotban volt, mert vezetői elkövették az ősbűnt: a pártpolitika szolgálatába állították a szolgálatokat az MSZP–SZDSZ-kormány idején. Ez megbocsáthatatlan bűne a titkosszolgálatokat felügyelő Szilvásy Györgynek és az akkori miniszterelnöknek, Gyurcsány Ferencnek. Ebből következően a második Orbán-kormány létrejöttekor még azért is küzdeni kellett, hogy ez a szétroncsolt hivatal ne szűnjön meg. Ekkor elkezdődött az újjáépítés, de el is kerültek ebből a korábban rosszul működő rendszerből egyes feladatok. Például a Terrorelhárítási Központhoz, majd később a rendvédelmi szervek és a közigazgatás védelmével foglalkozó Nemzeti Védelmi Szolgálathoz. Azért azt persze tudjuk, hogy mely országok milyen erőkkel dolgoztak Magyarország ellen.
– A sokat emlegetett keleti szomszéd ebben a rangsorban hol állt?
– Vitathatatlanul a dobogón. Romániában például máig nemzetbiztonsági kockázatként kezelik a székely autonómiatörekvéseket, amelyek támogatása – egy-két szélsőséges hangot leszámítva – ma már a magyar politikában lényegében konszenzust élvez. Ezt a két homlokegyenest ellentétes álláspontot nem lehet közös nevezőre hozni. Természetes tehát, ha az ilyen eltérő érdekekkel és felfogásokkal rendelkező országok aktívan igyekeznek megismerni és befolyásolni egymást – akkor is, ha egy szövetségi rendszerhez tartoznak. De én már korábban, miniszterként is azt tapasztaltam, hogy a két ország között nincs egyensúly:
Románia jóval nagyobb erővel használta támadó eszközeit, mint ahogy mi használtuk a védelmi rendszerünket.
– Mi az oka ennek a különbségnek?
– Elsősorban a történelem. Magyarországon tényleg internacionalista volt a diktatúra. A nyolcvanas évek legvégéig a magyar hivatalos szervezetek nem törődtek a határon túl élő magyarokkal, miközben a románok a Kádár-rendszer alatt végig intenzíven dolgoztak ránk – ők már akkor is nacionalisták voltak. Csak remélem, hogy lassan kiegyensúlyozódik ez a helyzet, és a mi védelmi rendszerünk el tudja végezni feladatait.
– Vajon nem az a probléma lényege, hogy Magyarországon hiányzik a politikából a titkosszolgálati kultúra? Még mindig cipeljük magunkkal az állambiztonsági batyut, a kudarcok, botrányok és amatőrségek gyakran nyilvánosságra kerülnek, a sikerek meg szinte soha. Ezért a politika csak annyit foglalkozik a területtel, amennyit muszáj, s a rámenősebb külföldi titkosszolgálatok vígan lubickolhatnak nálunk.
– Jogos az észrevétel. Szakpolitikusként gyakran tapasztaltam a területtel kapcsolatos bizalmatlanságot – kívülről nehéz belelátni, amit pedig nem ismer az ember, azzal szemben gyanakvó. A botrányok tovább erősítették az előítéleteket – 2010 előtt a terület majdnem végzetes sebeket kapott. A korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal 2002 és 2006 között még úgy-ahogy ellátta feladatát, de a Moszkvában végzett Laborc Sándor vezetése és Szilvásy György minisztersége alatt 2006-tól mélyrepülésbe kezdett, és az imént említett ősbűnbe esett. Ilyen előzmények után érthető, ha 2010 után megszűnt a titkosszolgálatok egységes irányítása, s inkább több miniszter között osztották szét az elhárítás és a hírszerzés felügyeletét. Remélem, hogy az akkori áldatlan állapotokat mára sikerült felszámolni, s ezzel talán ismét elérkezik az idő a rendszer működési kereteinek újragondolására. Meggyőződésem szerint ugyanis a széttagoltság nem segíti az állam titkos védelmi és információszerző képességének működését – márpedig enélkül a hatékony nemzeti önrendelkezés elképzelhetetlen.
Nyitókép: Vörös Szabolcs
Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#Magyarország#Miskolc#nemzetbiztonság#Románia#Securitate
|
„Szar, szemét szekusok” – kitálal a Fidesz volt titokminisztere
|
Váratlanul erős beszédet mondott egy augusztus 20-i ünnepségen Demeter Ervin, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormányhivatal vezetője. Az első Orbán-kormány titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli minisztere arról beszélt: „ellenérdekelt titkosszolgálat” meg akarja fosztani pozíciójától, hogy a helyébe saját emberét ültesse. Nem sokkal beszéde után Demetert valóban leváltották. Az érintett a teljes magyar sajtó érdeklődését elhárította, de a Válasz Online-nal kivételt tett, így feltehettük neki kérdéseinket. A szekusozás az új huszonhárommillió román? Miért higgyük el, hogy nem egy sértett ember vagdalkozik? Miért állítja, hogy a román titkosszolgálat harminc éve használ Magyarországra telepedett erdélyieket? Exkluzív nagyinterjú.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/09/30/demeter-ervin-nemzetbiztonsag-interju/
|
2020-09-30 15:29:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-ONE Nyrt.-vel szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt.
Az OTT-ONE Nyrt. neve a kormány lélegeztetőgép-beszerzései miatt ismert, az első hullám alatt többek között rajtuk keresztül szereztek be lélegeztetőgépeket Kínából. Egyebek mellett 800 lélegeztetőgépről írtak alá megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztériummal (KKM), valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, összesen több mint 12 milliárd forint értékben.
Most nem ezért vizsgálták őket, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében azt vizsgálta, hogy az OTT-ONE Nyrt. (Kibocsátó) egyik részvényese által az OTT1 részvényekkel végrehajtott tőzsdei tranzakcióival kapcsolatban sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.
A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a Kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arra vonatkozóan, hogy a Kibocsátó a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, melyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg.
A részvényes tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat – közölte a jegybank. Magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta, amely tevékenység sérti a tőkepiac átláthatóságát, és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a tőkepiac mindennapjaiban.
Az MNB a részvényest 10 millió forintra bírságolta, megtiltotta részére azok ismételt megsértését, és bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank megállapította, hogy az alaptőke-emeléssel összefüggésben keletkezett bennfentes információt a Kibocsátó vezető tisztségviselője a potenciális befektetők – így a később bennfentes kereskedelmet megvalósító részvényes – részére a tőkeemelés feltételeinek megismerése céljából a feladatainak szokásos keretein belül adta át, így azzal nem sértette meg a MAR bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
Az üggyel összefüggésben a jegybank megállapította továbbá, hogy a MAR előírásaihoz képest a Kibocsátó tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az alaptőke-emelésre vonatkozó bennfentes információ. A bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó előírások megsértése miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a Kibocsátót.
|
Megbüntette a lélegeztetőgép-biznisz egyik szereplőjét az MNB
|
Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-ONE Nyrt.-vel szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a bennfentesek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/10/05/magyar-nemzeti-bank-ott-one-bennfentes-kereskedelem-lelegeztetogep
|
2020-10-05 15:47:11
| true | null | null |
Telex
|
Megújult a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program honlapja, és rögtön előkerültek olyan lezárt pályázatok eredményei, amelyek eddig nem voltak ismertek, pedig nem csak 2020-ban, hanem 2019-ben odaítélt vissza nem térítendő állami támogatásokról van szó.
Nehéz is hol kezdeni a lista bemutatását, de általánosságban elmondható: az Orbán-kormány olyan fejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. A 2020-as döntéseket átnézve megállapítható, hogy újabb, legalább 3,1 milliárd forint közpénzt osztottak ki vidéki panziók és szállodák építésére vagy fejlesztésére.
A Hernádi Zsolt MOL-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. most 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa a HB Property Kft.-n keresztül Bacsa György, aki Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, de Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag.
Két panziót is építhet Esztergomban Horváth Mihály, aki a korábbi fideszes polgármester, Meggyes Tamás kampányfőnöke és önkormányzati képviselő is volt: a GUPLAS Vagyonkezelő Kft. és az IMMO-GRANUM Kft. nevű cégei 144 és 134 millió forintot kaptak. Sorra nyeri el az esztergomi önkormányzat közbeszerzéseit a C-Sped 84 Kft., de most a Kisfaludy-pályázaton is nyert a cég 64 millió forintot egy panzióra. Nem meglepő, hogy Esztergomba ömlenek a kormányzati támogatások, hiszen Hernádi Ádám több mint négy évet Orbán Viktor kormányfő stábjában dolgozott, de a Guller Zoltán vezette MTÜ-ben is dolgozott a szervezet kabinetfőnökeként.
A nyertesek között van Száraz István két cége is. A Dunakanyar Turisztikai Kft. egészen pontosan 300 millió forint közpénzt kapott egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítése Zebegényben. Míg a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint közpénzt fordíthat egy dömösi négycsillagos panzióra. A Dunakanyar Kft. (a cég tavaly mintegy 5 milliós forintos veszteséggel zárt) többségi tulajdonosa a Drycom Informatikai Tanácsadó Kft.-n keresztül Száraz István. Szintén a Drycom Kft.-nek van tulajdona a a Riverview Ecolodge Kft.-ben.
Száraz István leginkább onnan ismert, hogy 2013 végén ő indította el a vs.hu nevű, függetlennek ígért híroldalt, melyhez több neves online újságírót is leigazolt. A portál elindításához szükséges százmilliók forrása eleinte nem volt ismert, ám 2016 áprilisában kiderült, hogy a lapot kiadó New Wave Média több mint félmilliárd forintot kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. A lap sehol sem jelezte, honnan van a pénz. A New Wave Média egyébként 2015 végén több mint 4 milliárd forintért felvásárolta az Origo Média Zrt-t., 2017 nyarán pedig Matolcsy Ádám, Matolcsy György fia nevére is vette a New Wave-et. A cég azóta már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozik.
A nyertesek között ismét felbukkan például az Ináncsy família. Ezúttal az ERNŐKER Kft. nevű cégük kapott 62,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást egy új, 3 csillagos panzió létesítése Rátka külterületén, a Tokaji Történelmi Borvidéken. A cég az Ináncsy Holdingon keresztül Ináncsy Miklós tulajonában van.
Lapunk írta meg korábban, hogy a Hotel Tokaj felújítására 349 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott költségvetési forrásból a Hotel Tokaj Kft., amely szintén az Ináncsy-hotelbirodalom része. A családé többek között a négycsillagos Hotel Aurum is Hajdúszoboszlón, amelyet a Hajdú Park Kft. működtet és 8 millió forintot nyertek a Kisfaludy-pályázaton.
De ki is Ináncsy Miklós, és miből vették meg ezt a rengeteg szállodát Tokajtól Hajdúszoboszlóig? Az alapblog.hu készített vele interjút, amiből kiderül például, hogy a rendszerváltáskor jókor volt jó helyen: a budapesti Közvágóhíd 14,5 hektátos területét a 90-es években nagyon jutányos áron vette meg a Budapesti Húsnagykertől, amelynek igazgatója volt, majd bombaüzleteket kötve részben értékesítette a telkeket.
Vissza 2019-be
Ennél jóval nagyobb összegek kerültek elő az MTÜ 2019-es dokumentumaiból. Például a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. 2,9 milliárd forintot kapott a Lepence strandfürdő fejlesztésére. Lapunk írt arról, hogy a jövőben még több vendég érkezhet Visegrádra. Ebben bízik például az Appeninn Nyrt. is, amely a 2007-ben bezárt visegrádi Lepence strandfürdőt nyitná meg egész évben működő zárt élményfürdőként.
Júniusban többségi tulajdonrészt szerzett a Jellinek Dániel hazai ingatlanguru érdekeltségei közé tartozó Appeninn Nyrt. a Dreamland Holding Zrt.-ben, amely az elmúlt időszakban több jelentős vidéki turisztikai ingatlanfejlesztési projektet is elindított. A cégcsoporthoz tartozik a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. is, amely már telepítési tanulmánytervet nyújtott be az önkormányzatnak, az építkezés helyszíne kiemelt fejlesztési terület lehet, a helyi turisztikai bizottság pedig már látta is a lepencei strand látványterveit, amit a Bord Építész Stúdió Kft. készített.
Szintén az Appeninn és Jellinek Dániel érdekeltségébe tartozó TATK Tokaj Aktív Turisztikai Központ Kft. pedig 993 millió forintot kapott az MTÜ-től Tokaj kiemelt turisztikai fejlesztési térség attrakciófejlesztésére. Bármit is jelentsen ez.
Még egy milliárdos kapott milliárdokat
Nem tudni pontosan, hogy mi lesz a konkrét projekt, de nagyon jól hangzik, hogy a Dorottya Experience Kft. 3 milliárd forintot kapott a Dorottya Experience megvalósítására. Egyelőre erről nem tudni semmit. Az biztos, hogy a Dorottya Experience Kft.-t tavaly alapították és Kreinbacher József többségi tulajdonában van. Milliárdos pezsgőgyárosról van szó. Legutóbb akkor lehetett róla hallani, amikor a 24.hu nyáron megírta: a Sikló-Beruházó Kft.-ben kisebbségi tulajdonos lett Kreinbacher József a Gellért Hill Experience Kft.-n keresztül. Ez a cég építheti a gellérthegyi siklót, amit Karácsony Gergely főpolgármester is támogat.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó MTÜ a közelmúltban hozta nyilvánosságra a nyertesek listáját, amiből kiderült: összesen 13 471 vidéki szálláshely tulajdonosa kapott augusztus folyamán szobánként egymillió forint vissza nem térítendő támogatást, összesen mintegy 45 milliárd forintot a kormánytól.
A kormány szerint nincs ezzel semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
|
Ismerős arcoknak osztott ki milliárdokat az Orbán-kormány Tokajtól a Dunakanyarig
|
Újra és újra kiderül, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség kiknek ad vissza nem térítendő állami támogatást százmilliós, milliárdos mértékben. Most újabb nevek kerültek napfényre.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/milliardosok-partjan-az-orban-kormany-tokajtol-a-dunakanyarig.html
|
2020-10-06 10:54:55
| true | null | null |
mfor.hu
|
„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll abban a vádiratban, amelyet még tavaly májusban nyújtott be az ügyészség a Gyulai Járásbírósághoz. Az ügyről elsőként a Magyar Narancs számolt be 2019 nyarán. Egy fiataloknak megvalósítandó bűnmegelőzési programról volt, vagy lett volna szó.
A helyiek korábban a Narancs.hu-nak elmondták, a román határ mellett található, a környék településeihez képest jómódú községben ismeretlen a gyermek- és fiatalkorú bűnözés, így a program akkor is értelmetlen lett volna, ha az megvalósul. Ám a vád éppen az, hogy a projekt nem, vagy legalábbis legnagyobb részben nem valósult meg, miközben több részletben lehívták az irányítóhatóságtól az erre elnyert 31 millió forintot.
Az ügyben az egykori Együtt elnöke, a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány tett feljelentést még 2016-ban, amely után a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága nyomozást rendelt el. Ez vezetett el a vádirat megszületéséig és a most folyó büntetőper tárgyalásáig. Mindez azért is érdekes, mert a méhkeréki fiataloknak szóló bűnmegelőzési projekt hivatalos lezárulta után az irányító hatóság részéről ilyenkor kötelező ellenőrzés mindent rendben talált.
Tát Margit (középen), Kósa Lajos és Kovács József, a térség parlamenti képviselője
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
„A szerződéstől eltérő felhasználás”
A pályázati lehetőségre 2012 tavaszán bólintott rá a méhkeréki képviselő-testület, majd nem sokkal később a pályázat szakmai koncepciójának elkészítésével megbízták a budapesti székhelyű Eubility Group Kft.-t. Az illetékes hatóság 2013 februárjában támogatásra érdemesnek ítélte a beérkezett anyagot, s ennek eredményeként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) nevében eljáró közreműködő, az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 2013 júliusában írta alá a támogatási szerződést. A szerződés értelmében az NFÜ a méhkeréki önkormányzatnak összesen 31 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott a helyi alapfokú iskolában megvalósítandó bűnmegelőzési programhoz, amelynek nagyobb részét az EU, míg a kisebbik részét a magyar költségvetés állta.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.
Vádlottként újraválasztották
2019 októberében úgy választotta meg újból az alig kétezer lakosú Méhkerék polgármesternek a 2010 óta hivatalban lévő fideszes polgármester, Tát Margitot, hogy ő közben már hét társával együtt vádlott volt. A büntetőper az idén február elején kezdődött el a Gyulai Járásbíróságon, ahol mind a nyolc vádlott ártatlannak vallotta magát, sőt hatan arról is lemondtak, hogy azon személyes részt vegyenek. A koronavírus-járvány miatt a büntetőper rendes tárgyalása hónapokat csúszott és csak héten kezdődött el a tanúk meghallgatásával.
Ezek a tanúk, a projekt dokumentációja szerint, részt vettek a bűnmegelőzési program végrehajtásában, ezért mind a NAV Bűnügyi Igazgatóság, mind az ügyészség kihallgatta őket, később megszüntette ellenük az eljárást. Megrovásban részesítette és arra kötelezte őket, hogy az adóhatóság letéti számlájára fizessék be a jogtalanul felvett pénzt. Ezt mindannyian megtették.
A büntetőper tárgyalási jegyzéke
A kollektív amnézia összesűrűsödése
A most meghallgatott tanúk döntő többsége miatt a büntetőper egy rosszul megírt és gyengén előadott paródiához volt hasonlatos. A felejtés, az emlékezetkiesés olyan összetorlódásával találkozhatott a tárgyalást figyelemmel követő újságíró, ami önmagában is rendkívüli. Mindez aligha magyarázható azzal, hogy a történtek 2013 és 2015 között történtek, mert a tanúk nagy része a projekttel összefüggő legalapvetőbb kérdésekre sem tudta a választ. Az amnézia ilyen összesűrűsödés hallatán Darók Katalin bíró többször figyelmeztette a tanúkat az igazmondási kötelezettségükre, és azt kérdezte tőlük: „Félnek-e valakitől, vagy tartanak-e valaki befolyásától?” A kérdésekre minden alkalommal nem volt a válasz.
Az állítólag szakköröket tartó tanúk többsége nem tudta megmondani, ki, mikor, mire kérte fel őket. Ahogy azt sem, mikor, hol, kinek és hány foglalkozást kellett tartaniuk és a több év során kivel egyeztettek a feladatokról. Az is kiderült, hogy ebben a kicsinyke faluban, és az ennél még kisebb közösségben, ahol a programnak meg kellett volna valósulnia, az abban résztvevők erről soha nem beszéltek egymással. Ekkor a bíró arról érdeklődött, hogy „titkosan kezelték ezeket a programokat?” Erre is „nem” volt a válasz.
A papíron szakköröket tartók közül senki nem emlékezett arra, hogy szakmai koncepciót, majd ezt követően szakmai beszámolót készített volna. Ahogy az is kiderült, nem volt érdekes, ha az állítólagos szakkörök vezetőjének az adott témakörben nem volt semmilyen végzettsége és jártassága. Így tartottak – legalábbis papíron – sportterápiás, tánc- és zenei, barkács-, valamint vizuális foglalkozásokat. Előbb ezek vezetésére többségében a helyi általános iskola tanárait kérték fel, majd egy nehezen érthető polgármesteri döntéssel nagyobb részt a községháza köztisztviselőit jelölték ki.
Vádlotti vallomás és fordulat
A tanúk nagy többsége arra sem emlékezett, hogy a pályázattal összefüggésben volt-e napközis tábor, s megvalósult-e a létavértési táborozás. A nyomozás feltárta, hogy ennek a táborhelynek a befogadóképessége negyven fő alatti, de a projekt keretében legalább kilencvenen voltak ott egyszerre.
Némi fordulatot jelentett a héten tartott kétnapos tárgyalási fordulóban, hogy meggondolta magát, és vallomást tett a harmadrendű vádlott O. B. Petra, aki a 2013 és 2015 között a projekt megvalósításában segédkező Eubility Group Kft. munkatársa volt. A közgazdász végzettségű vádlott nagy részletességgel beszélt a projektben végzett menedzsment-tevékenységről. Kiderült, a programot csúszások miatt hosszabbítani kellett, és megvalósítás érdekében még három céget bevontak. A harmadrendű vádlott projektévei alatt mindössze kétszer járt Méhkeréken, így a program ténylegesen megvalósításáról közvetlen tapasztalatai nem lehettek. Igaz, a személyes jelenlét nem is volt a munkaköri leírásában. O. B. Petra vallomásában egy szabályos pályázatról beszélt. Bár az ügyész, Balogh Péter kérdésére csak annyit tudott megerősíteni, hogy „papíron a pályázat sikeres volt.”
A fordulatot Netye Bertold volt méhkeréki alpolgármester tanúvallomása jelentette. Nem véletlen, hogy elfogultságra hivatkozva őt a védelem korábban ki akarta zárni a meghallgatottak köréből. Önmaga lelkiismeretével is viaskodva Netye egy döntő többségében meg nem valósított pályázatról beszélt, amelyért ő is jogos büntetést kapott, megrovással és a pénzvisszafizetési kötelezettséggel. Majd azt hangsúlyozta, nem tehet mást, mint hogy a valóságot mondja el. Netye Betold többször hangsúlyozta, Tát Margit polgármestertől alig kaptak információt ebben és más ügyben is. Amikor pedig azt tapasztalták, hogy a projekt késésben van, többször keresték a polgármestert, és a pályázat megkezdéséről, végrehajtásáról érdeklődtek nála. De mindannyiszor megnyugtató és kitérő válaszokat kaptak. Azt mondta nekik Tát: „Ráérünk, nem kell félni, nem lesz semmi baj.”
Hová tűnt a pénz?
A volt méhkeréki alpolgármester elmondta, a tanárok helyett azért adta át – papíron – a szakkörök vezetését Tát Margit a köztisztviselőknek, mert túlórapénzt nem tudott nekik fizetni, így pótlólagos munkahelyi járandóságukat egy EU-s pályázatból egyenlítette ki. Szerinte méltatlan és felháborító, hogy Tát milyen megalázó helyzetbe hozta őket a döntő részben meg nem valósított pályázat kapcsán. Egészen addig elmenően, hogy tisztességes embereket hallgattak ki az adónyomozók.
Jelenet a tanúmeghallgatásokból
De elmondta azt is, hogyan készítette fel őket Tát Margit a vizsgálat megkezdése után 2016-ban arra, mit kell mondaniuk a NAV nyomozóinak. A heves érzelmi kitörésektől és vitáktól sem mentes vallomás egy másik lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, ami a vádiratban foglaltakat erősíti. Nem véletlen, hogy a vádlottak védői elemi erővel támadtak a tanúra, kétségbe vonva, hogy képes elfogulatlan vallomástételre. Szerintük a polgármesterrel való rossz viszonya a magyarázat vallomása tartalmára. Amikor azt kérdezte az ügyész Netye Bertoldtól, tudomása szerint hova tűnt a pályázatra elnyert 31 millió forint, akkor erre úgy válaszolt: „Erre a kérdésre egyedül a polgármester tudja a választ.”
Ha beismerő vallomást tenne...
A Narancs.hu információi szerint az eddig a nyomozók és az ügyészek előtt, valamint a bíróság előkészítő és rendes ülésen a vallomás-megtagadás jogával élő, de ártatlanságát hangoztató Tát Margit fideszes méhkeréki polgármester a későbbiekben írásban és/vagy szóban tesz vallomást. Erre leghamarabb az október végén folytatódó büntetőperben lesz lehetősége. Eddig község vezetője csak néhány észrevételt tett a tanúk és a harmadrendű vádlott vallomására.
Amennyiben Tát Margit teljes körű beismerő vallomást tesz, úgy 1 év 10 hónap szabadságvesztés kiszabását javasolja az ügyészség, és a börtönben letöltendő büntetés végrehajtását két és fél évre felfüggesztené. Továbbá 1 millió forint pénzbüntetést és 168 ezer forint vagyonelkobzást is javasolt a vádirat. Bár Tát Margit közszereplő, de a tárgyaláson élt azzal a jogával, hogy ott nem készülhet róla képfelvétel.
|
Kitartó vallomás-megtagadással védekezik a súlyos vádak ellen a fideszes polgármester
|
Mind a nyomozóknak, mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak megtagadta eddig a vallomást Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, miközben ártatlannak vallja magát. Holott költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával vádolja őt a Gyulai Járási Ügyészség, amiért egy EU által támogatott 31 milliós bűnmegelőzési projekt forrásait ismeretlen célra használta fel. Bohózatszerű tanúvallomások sora hangzott el a tárgyaláson.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/kitarto-vallomasmegtagadassal-vedekezik-a-sulyos-vadak-ellen-a-fideszes-polgarmester-133076
|
2020-09-11 15:28:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Nem a fideszes önkormányzati képviselő, Szágerné Fazekas Éva lányának jelentős kedvezményű ingatlanszerzése volt az egyetlen figyelemre méltó eleme a belvárosi önkormányzat legutóbbi, nyári kiárusításának, amelyből 700 millió forintra számíthattak. A politikusrokon a piaci árnál sok tíz millióval olcsóbban vásárolhatott, ám ez az összeg kis tételnek tűnik azokhoz a százmilliókban mérhető üzletekhez képest, amelyekre szintén a június 25-ei testületi ülésen adta áldását a kormánypárti többség. És amelyek közül néhány a kedvezményre jogosító döntés előtt lett egy ingatlanos cégé.
De milyen tendenciába illeszkedik mindez? Bár elvileg csak olyan vehetné meg a nem lakáscélú, önkormányzati ingatlant 30 százalékos kedvezménnyel a Belvárosban, aki maga is bérlője volt a helyiségnek (hosszabb-rövidebb ideig), csakhogy egy sor olyan példát látunk az elmúlt évekből, amelyeknek főszereplői ilyen-olyan ravasz húzással próbálták meg kikerülni ezt a kötelezettséget.
Kreatív megoldások tárháza
Ezek az alkalmanként ügyeskedők, a strómanok, illetve a strómannak tűnő barátok egész műfajrendszert építettek ki, a 2006 óta fideszes vezetésű belvárosi önkormányzat pedig ezidáig nem mutatott olyan törekvést, hogy a kiskapukat keresők dolgát legalább megnehezítse.
A 2010-es években az új PTK-ban alkottak egy jogszabályt, amivel megnyitották a kaput az ilyen nyereségvágy előtt. Tavaly a Magyar Narancs írt bővebben az úgynevezett átruházási jogról. Vagyis arról a lehetőségről, hogy ha egy cég megfelelő ideig bérelt ingatlant a Belvárostól, hogy megvehesse azt 30 százalék kedvezménnyel, átruházhatta ezt a jogot annak, akinek akarta. A hetilap majd tucatnyi esetet gyűjtött össze, így került például egy Egyetem téri iroda 200 ezer forint forintos négyzetméter áron egy ingatlanoshoz.
De más módszer is van az értékes belvárosi ingatlanok megszerzésére, ha az ember nem bérlő.
A Fidesz parlamenti képviselője, Szatmáry Kristóf feleségével közös cége például úgy lett végső tulajdonosa több belvárosi, korábban önkormányzati tulajdonban lévő ingatlannak (amelyet előbb kedvezményesen értékesítettek), hogy egy fodrászszövetkezet – amely addig bérlő volt – előbb megvette ezeket az üzleteket, majd azokat bevitte egy olyan vállalkozásba, amely nemsokára teljesen Szatmáryék érdekeltsége lett, és a „fodrászok” gyorsan kiszálltak belőle.
Kertész Balázs, a korábbi polgármester, Rogán Antal bizalmasa még a jelenlegi miniszter polgármestersége idején közvetlenül nem vásárolt belvárosi ingatlant, hiszen ő volt az ingatlanokat kezelő Belvárosi vagyonkezelő IT-elnöke. Ennek ellenére jutott kedvezménnyel vásárolt ingatlan a cégébe: ebben kulcsszerepe volt egy Fürstner József nevű fogorvosnak, aki hozzájutott egy ilyen ingatlanhoz, majd bevitte azt Kertész cégébe, ahonnan később a fogorvos távozott. Az ingatlan viszont maradt.
És akkor ott vannak még a messziről is strómannak látszó szereplők, akik egy rendes irodát sem tartanak fenn, és sajtóérdeklődésre sem reagálnak. De egy olyan példát is részletesen bemutattunk, amikor a semmiből feltűnik valaki, aki minden jel szerint csak aláírni jött, majd az elképesztően jó áron vásárolt Duna-parti ingatlant cégével csendben „eladja” a kormány kedvenc jordán befektetőinek.
Pár nappal korábban vették meg
De térjünk vissza a most nyári testületi üléshez, amelyen egy tucat ingatlant adtak el igen jó áron. A most visszatérő modell leegyszerűsítve a következő:
ha van egy cég, ami nagy területű, azaz nagyon értékes ingatlant bérel a belvárosban, és már jogosult a 30 százalékra, akkor a közgyűlési döntés előtt nem sokkal szállj be a cégbe, vagy egyszerűen vedd meg azt, és az ingatlan a több tízmilliós kedvezménnyel lehet a tied. A „nem sokkal” pedig akár napokat is jelenthet.
Vegyük például a nyári ülésen kedvezményes vásárlásra feljogosított Andor 06 nevű céget.
A képviselőtestületi ülésre készült előterjesztés – amely a polgármester, valamint az értékbecslést kezelő Belváros-Lipótváros Vagyonkezelő igazgatójának aláírása is szerepel – június 16-án keltezett.
Ehhez képest az Andor 06 nevű cég tulajdonosi viszonya csupán öt nappal, június 11-én változott az Opten szerint. A Dorottya utca 9. szám alatti, összesen 484 négyzetméteres irodát 2013 óta bérelte ez a cég, amelynek 2019-ig a Lofthome Ingatlanforgalmazó volt a tulajdonosa. Ezután egy rövid időre megvette a Gozsdu-Ínyenc nevű cég, hogy aztán az idén június 11-én már a Gellért Globe legyen a tulajdonos, ekkor pár nappal vagyunk az előterjesztés előtt.
A közgyűlési döntés nyomán az Andor 06. kapott 88 millió kedvezményt, hogy 205 millióért vásárolhassa meg az irodát. Amelynek a négyzetméter ára így 423 ezer forint lett. Olyan környékről beszélünk, ahol a négyzetméterárak nemigen vannak 1 millió forint alatt.
A Gellért Globe a tulajdonosa annak a 3P nevű cégnek, amelynek korábbi ingatlanos vásárlásáról a Magyar Narancs is írt. Mégpedig ezt: „egy egymással összefüggésbe hozható ingatlanos csoport az elmúlt fél évben 1487 négyzetmétert vásárolhatott kedvezményesen. A három cégnél – az egykor Száraz István tulajdonában álló 3P Promóciós Kft.-nél (Falk Miksa utca, 1105 négyzetméter), a Király 13 Bar Kft.-nél (Zoltán utca, 148 négyzetméter), illetve a Klauzál 34 Estate Kft.-nél (Báthory utca, 234 négyzetméter) – több alkalmazotti és tulajdonosi átfedést találtunk.”A Gellért Globe főtevékenysége alapján foglalkozik ingatlankezeléssel, bérbeadással és ingatlanügynöki tevékenységgel is. Érdeklődésünkre a cég nem reagált.
A minta nem egyedi, jöjjön egy újabb eset erről a júniusi ülésről.
A kerület lakásbizottsága még 2018. szeptember 18-án döntött úgy, hogy bérleménybe adja a Semmelweis utca 4. szám alatti 205 négyzetméteres üzlethelyiséget a Procortino ft-nek. A cég ekkori tulajdonosai egy, az Optenben megadott adatok szerinti Zsámbékon élő család tagjai. Tavaly év végére már csak egyetlen tulajdonosa lesz a cégnek: a ZRA Vagyonkezelő, amely főtevékenysége alapján szintén ingatlanos cég. Most nyáron végül arról dönt a kerület, hogy 20 milliós kedvezménnyel, a 134 négyzetméteres pincével együtt 205 négyzetméteres helyiséget 226 ezer forintos négyzetméteres áron, összesen 46,5 millióért eladja. A ZRA szintén nem reagált érdeklődésünkre.
Ezzel még mindig nem értünk a sor végére.
Ott van ugyanis a szintén remek elhelyezkedésű, a Károly körút 10. számban található, 238 négyzetméteres iroda, amelyet 45 milliós kedvezmény után 443 ezer forintos négyzetméter áron ad el a kerület, összesen 105,5 millió forintért. Nem véletlenül tűnik ez az összeg igazán barátinak az Astoria környékén: ez az iroda szintén a Károly körúton van, egymillió forintos négyzetméter árért eladó. Ezen az oldalon Károly körúti ingatlanok 800 ezer forintos négyzetméter ártól 2 millióig mennek.
A Ditra Plusz – egy önkormányzati dokumentum szerint – már 25 éve bérli ezt az irodát, ám tavaly májusban a cég tulajdonosa a Londo Holding Zrt. lett, amely a Mesterházy Ernőhöz tartozó Bahia Ingatlanfejlesztőtől vette meg a Ditrát. A Londo-t 2018-ban alapították, és az Borbély Ákos a tulajdonosa, akinek számos ingatlanos vállalkozása van az Opten szerint. A Ditra Plusz azt írta a 24.hu-nek: a vásárláshoz, illetve más üzleti tevékenységhez nincs köze a tulajdonosváltásnak. Az ingatlant nem tervezik értékesíteni, továbbra is saját irodaként akarják használni.
Összesen több mint 900 négyzetméternyi belvárosi ingatlan került így, vagy úgy, de hasonló recept szerint ingatlanos cégekhez: a bérlő cég közelmúltbeli felvásárlásával jelentős kedvezménnyel.
De nemcsak nekik jutott jutányos ár a júniusi ülésen. Példák a további értékesítések közül:
egy réteses cég 304 ezer forintos négyzetméteráron szerzett meg egy galériás üzlethelyiséget a Vámház körúton.
egy jó állapotú szépségszalont 243 ezer forintos négyzetméteres áron vehetett meg bérlője a Királyi Pál utcában (a 121 négyzetméteres üzletből 72 négyzetméter pince).
a Falk Miksa utcában egy emeleti végrehajtó iroda került 427 ezer forintos négyzetméteráron áron a korábbi bérlő tulajdonába. Ezen a környéken szintén a milliós egységárak a jellemzőek.
a Múzeum körúton pedig 472 ezer forintért lett négyzetmétere a bérlő kínai étteremé. Csak összehasonlításképp: ennél a szintén Múzeum körúti étteremnél, úgy hogy nem a tulajdonjog, hanem csak a bérleti jog eladó, 545 ezer forintot kértek négyzetméteréért. Ha a 30 millió forintos átadási árat megfizette valaki, utána vált jogosulttá, hogy a havi 570 forintos bérleti díjat fizesse.
Kiemelt kép: Farkas Norbert/24.hu
|
Rogán-korszak újratöltve: tízmilliós kedvezmények, pár százezres négyzetméterárak a Belvárosban
|
Önkormányzati ingatlanok eladásáról döntött a Belváros a nyáron, ebből összesen 700 millió forint bevételre számíthatott. Volt olyan kedvezményre jogosult cég, amelyet pár nappal a döntés előtt adtak el.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/05/belvaros-ingatlan-eladas-berlo/
|
2020-10-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megújult a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztikai program honlapja, amelyen így az eddiginél is nehezebben követhető a kiosztott állami pénzek sorsa. Az új oldalon már csupán évenkénti bontásban, ömlesztett formában találhatók meg a vissza nem térítendő támogatások nyertesei.
Vagyis az eddigiekkel ellentétben nem követhető nyomon, hogy a közpénzek kedvezményezettjei melyik pályázati kiírásra jelentkeztek, egyáltalán pályázaton nyerték-e a támogatást, vagy egyedi döntéssel. A panzió- és strandkorszerűsítésekre elnyert összegek ugyanabban a nyilvántartásban szerepelnek, mint a kikötőfejlesztések. Ugyanakkor az idei táblázatból kimaradtak a májusban kiosztott 83 milliárd forintos szállodafejlesztési támogatás nyertesei, így például Mészáros Lőrinc 17,7 milliárddal megtámogatott vidéki Hunguest-szállói, valamint a Garancsi Istvánhoz, Csányi Sándor OTP-elnökhöz és Hernádi Zsolt Mol-főnökhöz köthető kft. nyolcmilliárdos tihanyi hotelépítése és a NER további húzóembereinek a beruházásai.
A közzétett listákban szerepelnek viszont azok a fű alatt hozott „egyedi döntések” alapján történt kifizetések, amelyek rendszerét az év elején tárta fel lapunk. Mint megírtuk, a Guller Zoltán vezette MTÜ ad hoc döntések alapján osztogat százmilliós, sőt mint mostanra látszik, akár milliárdos összegeket.
A birtokunkba került dokumentumok alapján februári cikkünk írásakor több mint nyolcvan hasonló egyedi döntésre váró kérelem volt a turisztikai ügynökség asztalán, amelyek többségét akkor még nem bírálták el. Azonban mostanra a Kisfaludy-program frissített honlapja alapján több kedvezményezett már hozzájutott a támogatáshoz.
Így Felcsút, Orbán Viktor miniszterelnök faluja is megkapta a remélt csaknem másfél milliárd forintot.
Nyáron Mészáros László, a község fideszes polgármestere még nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy elnyerték-e az árvízcsúcs-csökkentő tározó környezetének turisztikai célú fejlesztésére kapott támogatást, noha az már akkor világos volt, hogy a kormánypárti vezetésű települések jó eséllyel indulnak az ad hoc pénzosztáson.
Megkapta az igényelt összeget a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi tanácsadója is. A Folly arborétum örökösét, Folly Rékát márciusban kérdeztük arról, hogy eredményesen igényelték-e az egyedi támogatást, illetve hogy továbbra is a MTÜ külsős tanácsadójaként dolgozik-e. Levelünkre Folly azóta sem reagált, viszont a Kisfaludy weboldalára felkerült 177 oldalas dokumentumban az áll, hogy az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítéltek meg. A Folly Arborétum Nonprofit Kft. tulajdonosáról 2018 nyarán írtuk meg, hogy egyike annak a kilenc tanácsadónak, aki segíti a turisztikai ügynökség munkáját. Kedden kerestük az állami szervezetet Folly Réka külsős tanácsadói megbízásával kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak az összeférhetetlenséget firtató kérdéseinkre.
Pécsi NER-lovag, kastélyfelújítás
Májusban számoltunk be arról, hogy Czéh-Tóth Márk, Pécs ifjú NER-lovagja a vitatott körülmények között szerzett belvárosi szállodája árának hatszorosát kérte annak felújításra. A Kisfaludy honlapáról kiderül, ő is sikerrel járt, cége, a Hotel Nick Kft. több mint egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A szálloda-, ingatlan- és dohánybizniszben is érdekelt jogász-üzletember akkor vált országosan ismertté, amikor 2013-ban Hamar Endrével – aki Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak volt az üzlettársa – elnyert öt dohánykoncessziót.
A vissza nem térítendő támogatások kérelmezői közt írtunk korábban a BDJK-Real Estate Kft.-ről is: a társaság csaknem másfél milliárd forintra pályázott, és már meg is kapta azt, méghozzá a bodajki Hochburg-Lamberg-kastélyban interaktív vadászati kiállítótér kialakítására, valamint a kastély környezetének rehabilitációjára. A kastélyt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST Zrt. szerezte meg 2016-ban, aztán gyorsan továbbadta Paár Attila cégének, ám 2018-ban a győri milliárdos is túladott rajta. Messzire azonban nem került, a vevő cég ugyanis több szálon kötődik Paárhoz. Nem sokkal ezt követően írtak ki közbeszerzési pályázatot a kastély felújítására, amit éppen Paár cége nyert el egyedüli pályázóként. A felújítás költsége több mint hárommilliárd forint, aminek csaknem a felét az MTÜ, illetve a Kisfaludy-program támogatásából fedezik.
Kormánypárti újságíró is nyert
Bár az egyedi támogatások listáján nem szerepelt, most fény derült rá, hogy 40 millió forintos állami támogatáshoz jutott az erősen fideszes Blogstar alapítója, Csúri Ákos és üzlettársa Németh Mihály Zsolt cége is. A dokumentumból az nem derül ki, hogy Csúriék pontosan hol valósítják meg a Káli Álom fedőnevű turisztikai fejlesztést, és egy alkotóház kialakítását. A Káli Álom Kft.-be egyébként Csúri Ákos tavaly év végén szállt be, a cégnek az elmúlt három évben nem volt bevétele.
Hasonlóan homályos az is, hogy mire kapott egyelőre nyolcmillió forintot a Tarányi Nonprofit Kft., amely információink szerint félmilliárd forintos igényt nyújtott be az MTÜ-nek a Tarányi látogató- és rendezvényközpont, illetve turista pihenőpont fejlesztésére. Ez az a társaság, amelybe nemrég betársult Rákay Philip, a Magyar Televízió volt vezérigazgató-helyettese, a Fidesz-nagygyűlések korábbi házigazdája. Rákay egyébként a Balaton-felvidéken terjeszkedik, mint azt megírtuk, nemrég megszerezte Badacsonytomaj egyik történelmi villáját.
Ömlik a közpénz Balatonfüredre
Balatonfüred fideszes vezetésű önkormányzata is megkapta a kért 1,2 milliárd forint egyedi támogatást a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég által üzemeltetett kemping fejlesztésének első ütemére. Az önkormányzat összesen 3,2 milliárd forint egyedi támogatásból és valamivel több mint egymilliárdos önrészből építene konferenciatermet és mélygarázst a kempingbe, valamint „magasabb minőségű szálláshelyeket” ígér a terület megújításával. Balatonfüred a második ütemre további közel kétmilliárd forint turisztikai támogatást igényelt. Ezt a táblázat szerint még nem kapta meg a város.
A város tulajdonában lévő, de Mészárosék üzemeltette kempingbe az utóbbi években csak úgy ömlik a közpénz. Területén jelenleg is építik a 142 hajó fogadására alkalmas kikötőt közel kétmilliárd forint uniós pénzből, valamint itt húzzák fel azt a 66 szobás, négycsillagos hotelt, amelyre 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott Szabadics Zoltán SZ. Z. Szállodafejlesztő Kft.-je. Balatonfüred fideszes önkormányzata nem csak kempingfejlesztésre kapott egyedi támogatást, hárommilliárd forintot megítéltek a város új kulturális negyedének kialakítására is.
Hernádi Zsolt köre is jól járt
A Kisfaludy-program megújult honlapját az mfor.hu szúrta ki. A portál szintén szemezgetett a kedvezményezettek közül. Mint írták, a Hernádi Zsolt Mol-vezér unokaöccse, Hernádi Ádám polgármester által irányított Esztergomban egyre több helyszínre kerülhetnek ki a nyertes Kisfaludy-pályázatokról szóló és a kormánynak köszönetet mondó táblák. Például a BSP Ingatlanberuházó Kft. 210 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy négycsillagos panzió kialakítására. A BSP egyik tulajdonosa egy másik cégen keresztül Bacsa György, Hernádi Zsolt unokatestvérének a fia és a MOL egyik igazgatója, aki Hernádi Gran Private Equity Zrt. nevű cégében is igazgatósági tag, nemrég pedig bekerült a hallgatók és oktatók tiltakozása ellenére átszervezett Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumába.
A nyertesek között van Száraz István két cége is. A Dunakanyar Turisztikai Kft. 300 millió forint támogatást kapott egy 25 szobás, négycsillagos panzió létesítéséhez Zebegényben, míg a Riverview Ecolodge Kft. 90 millió forint közpénzt fordíthat egy dömösi négycsillagos panzióra. Száraz akkor lett ismert, amikor 2013 végén elindította a Vs.hu-t. A portál működtetéséhez szükséges százmilliók forrása eleinte nem volt ismert, ám 2016 áprilisában kiderült, hogy a lapot kiadó New Wave Média több mint félmilliárd forintot kapott a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól. A céget 2015 végén több mint 4 milliárd forintért felvásárolta az Origo Média Zrt-t., 2017 nyarán pedig Matolcsy Ádám, a jegybankelnök fia a nevére is vette a New Wave-et. A cég azóta már a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozik.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
|
Orbán falujába és Mészáros-féle kempingre is jut a titokban osztott állami pénzből
|
Ha lehet, még átláthatatlanabbá tette a Magyar Turisztikai Ügynökség a Kisfaludy-programban kifizetett vissza nem térítendő állami támogatások nyilvántartását. A kormányzati felügyelet alatt működő szervezet úgy alakította át a turisztikai program honlapját, hogy az eddiginél is követhetetlenebbé váltak a kifizetések adatai. Így nem derül ki például az sem, hogy a nyertesek pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben. A kevert listákban találhatók meg azok is, akik a 24.hu által felderített titkolt közpénzcsap révén jutottak állami százmilliókhoz. Az utóbbiak köre ugyanakkor bővült, kiderült, hogy Felcsút „egyedi döntés” alapján csaknem másfél milliárd forinthoz jutott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/07/magyar-turisztikai-ugynokseg-kisfaludy-program-egyedi-dontes-felcsut-balatonfured/
|
2020-10-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Látványos bejelentések ugyan nem voltak, de az sem igaz, hogy csendben elhaltak volna mind a próbálkozások a 2018-as országgyűlési választásokon feltűnt „kamupártok”, azaz rendkívül kevés szavazatot szerzett, nemigen kampányoló, nem aktív, de az állami támogatást felvevő pártok elszámoltatására. Zajlanak eljárások jelenleg is, köztük a vírusszkeptikus gyógyszerész-testépítő, Gődény Györgyhöz köthető Közös Nevező párt ügyében is, tudta meg a Telex.
Az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata szerint a 2018-as választások után a Közös Nevező Párt érintettségével összesen 32 büntetőeljárás indult. Két, eredetileg külön indult eljárást egyesítettek. 13 eljárást ismeretlen elkövető miatt felfüggesztettek, 8-at megszüntettek. A maradék 10 ügy viszont folytatódott: 5 büntetőeljárás jelenleg még folyamatban van, 5 ügyet pedig vádemelési javaslattal továbbítottak az ügyészségnek.
Mivel a Közös Nevező Gődényen keresztül Nyíregyházához kötődik, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Főügyészségnél is érdeklődtünk a pártot érintő eljárásokról. A főügyészség sajtószóvivője, Szilágyi László kérdésünkre
két folyamatban, felderítési szakaszban lévő nyomozásról írt.
Mindkettőt a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága folytatja. Az egyik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indult a Közös Nevező pártot érintően. Ezt a bűncselekményt kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a Btk. A másik költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt indult
„a párthoz köthető egy személy vonatkozásában”.
Ezért három évig terjedő szabadságvesztés járhat.
A NAV-ot hiába kérdeztük a két nyomozásról. „Folyamatban lévő ügyről a NAV nem hozhat nyilvánosságra részleteket” – válaszolta a hivatal kommunikációs főosztálya.
Gyanúsítottat a főügyészségi szóvivő tájékoztatása szerint még egyik ügyben sem hallgattak ki. Nem gyanúsított tehát ezekben az ügyekben Gődény sem a jelen állás szerint.
Ugyanakkor a párt tartozásáért a múltban vezető tisztségviselőként felelősséget vállalt. Amikor a K-monitor blogja 2020 tavaszán megpróbált utánajárni a hirtelen felbukkanó minipártok által begyűjtött pénzek sorsának, a Magyar Államkincstártól megkapták és nyilvánosságra is hozták az egyes pártok kampányfinanszírozási nyilatkozatait. A Közös Nevezőhöz tartozó, 2018. március 13-i keltezésű nyilatkozat egyértelműen rögzíti, hogy a párt ügyvezetője, Gődény György áll helyt a központi költségvetésből juttatott támogatás visszafizetéséért, ha a párt nem éri el az 1 százalékot, és a párttól nem lehet behajtani a visszajáró pénzt.
A Közös Nevező Párt, amely mindössze 0,07 százaléknyi szavazatot gyűjtött, közel 153 millió forint támogatást kellett volna visszaadjon az államkincstárnak.
A kintlévőségek behajtása a NAV-hoz tartozó feladat. A NAV nemcsak a folyamatban lévő büntetőeljárásokról, hanem arról sem árul el semmit, hogy történt-e kísérlet a Közös Nevező tartozásának behajtására, és ha igen, mire jutottak. „Konkrét adózóra vonatkozó információkat törvényi rendelkezés okán – adótitok – a NAV nem hozhat nyilvánosságra” – írta az adóhivatal Kommunikációs Főosztálya a Telexnek. A behajtási kísérletekre vonatkozó kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig a Magyar Államkincstártól sem kaptunk választ.
Gődény György emailben válaszolt kérdéseinkre. Azt írta, először is nem érti, miért ilyen témával keressük,
„miközben a sokkal fontosabb ”covid„ témával kapcsolatban elég gyorsan rittyentettek már egy olvashatatlanul hosszú és értelmetlen cikket, amivel kapcsolatosan még csak egy halvány sms-t sem küldtek, hogy he, figyelj má’, firkáltunk rólatok valami marhaságot, van esetleg valami mondandód?”
Utána azt közölte, hogy – idézzük -:
Soha nem alapítottam pártot, így a Közös Nevezőt sem.
A szervezet kampányarcának kértek fel, amit naivan elvállaltam és lettem ügyvezetője 2018 januárjában, akkor még nem tudva, hogy Magyarországon az úgynevezett „liberális ellenzék” és a sajtója a fennkölten hirdetett „pluralizmusa” ellenére magán kívül nem tűr meg semmilyen más induló szervezetet. Ezért az általa kitalált kamupárt jelzővel illetnek mindenkit, melynek következménye a sajtó hecckampánya miatt egy megalázó választási részvétel és eredmény lett, a befektetett munka, valamint a választókerületi és a rendkívül erős online kampányok ellenére.
Ügyvezetőként a választási kampánnyal foglalkoztam szinte teljes egészében, és olyannyira nem kaptam vagy vettem fel 150 milliót, hogy még a szervezet bankszámlájához se volt hozzáférésem.
Hasonlóan nincs és nem is volt soha semmiféle visszafizetési kötelezettségem, sem velem szemben fennálló tartozás, és a párt részéről sincs tudomásom semmilyen behajtásról.
A Közös Nevezővel kapcsolatosan semmilyen eljárásról nincs tudomásom, és soha nem követtem el sem én, sem a szervezet bűncselekményt, eljárás ellenem sem volt soha, nem hallgattak ki nyomozó szervek semmilyen minőségben, tehát nyilvánvaló, hogy vádemelés sem történt soha, senki ellen!
Mindezekből következően nincsenek „várakozásaim” sem semmilyen eljárással kapcsolatban, és így nem számítok semmire, hogy mi mire fog kifutni és milyen eredménnyel.
Levelét pedig azzal zárta, hogy „nyilván sokaknak az okoz nagy élvezetet, ha szándékosan vagy fantáziálva találnak ki elképesztő hazugságokat, amiket semmivel nem tudnak magyarázni és főleg alátámasztani, csak megjelentetnek a ”szenzáció„ reményében, bízva abban, hogy közszereplőket a végtelenségig lehet sározni.”
Azt is írta, hogy a cikkhez csak ebben a formában járul hozzá, „fantáziában gazdag hozzátoldások és elvételek nélkül!”
(Borítókép: Gődény György, a Közös nevező elnöke. Forrás: Közös Nevező / Youtube)
|
Gődény pártja: költségvetési csalás miatt is nyomoznak
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával is folyik jelenleg büntetőeljárás a Közös Nevező pártot érintően. A 2018-as országgyűlési választások után a pártnak közel 153 millió forint kampánytámogatást kellett volna visszafizetnie az államkincstárnak. Gyanúsított egyelőre nincs.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/10/06/godeny-partja-koltsegvetesi-csalas-miatt-is-nyomoznak
|
2020-10-06 09:49:00
| true | null | null |
Telex
|
A PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. (PIP) honlapja szerint „célja az új paksi atomerőművi blokkok létesítése mentén a területfejlesztési, a vállalkozásfejlesztési, a közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési, a térség versenyképességének fokozását szolgáló összehangolt tevékenységek ellátása, koordinációja”.
A céget Paksi Ipari Park Kft. (innen a PIP) néven 1997-ben Paks önkormányzata alapította, és 20 évig a város (valamint 2000 és 2005 között a Paksi Atomerőmű Rt.) tulajdonában volt. 2017-ben az államé lett, majd 2018-ban nevet változtatott.
Hadházy Ákos országgyűlési képviselő akkor derítette ki, hogy a PIP majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin, politikailag jól helyezkedő tulajdonosoktól.
Hadházy: milliárdokért vett ingatlanokat a paksi ipari park, fideszesek járhattak jól
A korábban önkormányzati, ma már állami tulajdonban lévő, a paksi ipari parkot üzemeltető PIP Nonprofit Kft. 2017 óta majdnem 5 milliárd forint értékben vásárolt ingatlanokat Szekszárdon, Pakson és Fadd-Domborin. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint a politikailag jól helyezkedő tulajdonosok az ügyleten sokat kereshettek, emiatt feljelentést tesz.
A Közbeszerzési Értesítő szerint a PIP 2019-ben kezdte el a fizikai munkálatokat: nettó 298 milliót költöttek a paksi ipari park belső út- és közműhálózatának bővítésére, és 245 milliót az inkubátorház irodaterületére. Idén végre többszöri nekifutás után sikerült 162 millióért autókat bérelniük, de traktort és munkagépeket venni még nem – és a 2.sz. ipari park belső útjának tervezésére és kivitelezésére kiírt közbeszerzés is eredménytelen lett.
Viszont a következő négy év tervezési feladataira májusban kiírt tenderük eredményesen zárult az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint:
A nettó 6,7 milliárd forintos keretszerződést közös ajánlattevőként az Óbuda-Újlak Zrt., a Győrber Kft., valamint a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte.
Érdekesség, hogy a nyertes konzorcium ajánlata pont annyi volt, amennyire a PIP előzetesen becsülte a munkát, pedig az nem egy kerek összeg: 6 milliárd 783 millió 991 ezer 439 forint.
A Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. tulajdonosa a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt., és a Mészáros család többi cégéhez hasonlóan rendkívül sikeres vállalkozás.
A 2017 márciusában bejegyzett tervezőcég már működésének első – nem teljes – évében nettó 72,5 millió forintos árbevételt ért el, majd 2018-ban 318 milliót, a tavalyi forgalmuk pedig meghaladta az 1 milliárd forintot. Vagyis 2 év alatt megtizenötszörözték a bevételeiket. Adózott eredményük kicsit szerényebben emelkedik: 2017-ben 21,2 millió, 2018-ban 42,7 millió, tavaly pedig 164,9 millió volt – ez 7,7-szeres növekedés.
Közbeszerzést a hivatalos értesítő szerint 2018-ban nyert először a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft., és rögtön egy óriási összegűt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől: a TSPC Kft.-vel közösen nettó 550 millió forintért vállalták az Országos Széchenyi Könyvtár Archivális Raktárépületének teljes körű tervezését Piliscsabán. (Ez a munka később 547 millióra csökkent egy projektelem elhagyása miatt.)
2019-ben az Incorso Építész és Építő Műhely Kft.-vel együtt az Állatorvostudományi Egyetem új kampuszának megtervezését nettó 690 milliós ajánlattal nyerték el, ám ez néhány hónap múlva 728 millióra drágult.
Szintén tavaly a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte a felcsúti Endresz György Általános Iskola megtervezésére kiírt közbeszerzést is, aztán idén a tervezőcég anyavállalata, a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő Fejér-B.Á.L. Zrt. megnyerte az épület kivitelezését.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van.
Az idei évben felpörögni látszik az eredeti tervekhez képest erős késésben lévő Paks2-projekt. Februárban számoltunk be arról, hogy a Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért.
Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát. A Paksi Atomerőmű érdeklődésünkre nem árulta el, hogy miért ilyen magasak a bontási költségek, és hogy hova fogják elszállítani a bontás során keletkező építési hulladékot.
A piaci négyzetméterárak többszöröséért bonthat épületeket a Paksi Atomerőműnél a Föld-Trans
A Paksi Atomerőmű északi területén lévő épületek bontását a korábban többek között a Népstadion elbontásával is megbízott Föld-Trans 2001 Kft. végezheti el több mint nettó egymilliárd forintért. Az Átlátszó birtokába került szerződésben forrásaink szerint és a piaci árakhoz képest erősen túlárazottnak tűnő bontási költségek szerepelnek, és nincs semmi nyoma annak, hogy megpályáztatták volna a munkát.
|
A Mészáros-gyerekek tervezőcége többmilliárdos munkát kapott a paksi atomerőműnél
|
Az Óbuda-Újlak Zrt.-vel és a Győrber Kft.-vel konzorciumban nettó 6,7 milliárd forintos ajánlattal a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. nyerte az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó területfejlesztésért felelős állami vállalat tervezési feladatokra kiírt közbeszerzését. A Mészáros-gyerekek tervezőcégének ez az eddigi legnagyobb közpénzes megrendelése – majdnem hétszerese a tavalyi egész éves bevételüknek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/07/a-meszaros-gyerekek-tervezocege-tobbmilliardos-munkat-kapott-a-paksi-atomeromunel/
|
2020-10-07 09:53:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az ország leggazdagabb emberénél mást jelent váláskor, hogy az asszony viszi a tévét. De mi történik, ha a felcsúti milliárdos a válópernél tudja meg, hogy mije is van? A Duma Aktuál erre is gondolt.
Az, ahogyan Ungváry Krisztián a kutatását tálalta, nem elegáns. Bayer Zsolt Ungvárynak adott válaszában pedig nem szerepel önreflexió, sem vezeklés – írja szerzőnk. Vélemény.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Péterfy Gergelynek most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: demencia, nerport, eufóbia, nercisztikus, iskolabezárás.
„A vezetőt isteni tulajdonságokkal ruházzák fel a követői” – mondja Körösényi András politikatudós Orbán Viktorról, aki a választásokon nemcsak legitimációt, hanem szinte korlátlan hatalmat is szerez.
A kapszulás kávé kényelmét (és árszínvonalát) hozza, de nem jár hulladékkal, hanem teljes egészében komposztálható.
|
Így válnak: egyik aranytojást tojó tyúkjukat Mészárosné otthagyta Mészárosnak
|
Nem gyerekeinek, hanem válófélben lévő férjének adta oda – könyv szerinti értékén – mintegy 15 milliárd forintos vagyonrészét Mészárosné Kelemen Beatrix a V-Híd nevű építőipari vállalatban. A megállapodás részletei nem ismertek, így nem tudni, hogy a tranzakció járt-e, és ha igen, milyen pénzmozgással.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201007_Igy_valnak_egyik_aranytojast_tojo_tyukjukat_Meszarosne_otthagyta_Meszarosnak
|
2020-10-07 15:09:11
| true | null | null |
HVG360
|
Kedden a parlament egyhangúlag fogadta el az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt, amely rögzíti az orvosok jövőre induló, többlépcsős béremelését. Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella egészségügyi menedzser szerint jelentős béremelésről lehet beszélni, de a „száműzetés”, illetve a trükközés lehetőségét teremti meg, és így megmaradhat a hálapénz legsunyibb módja is.
Még 2016-ban jelent meg az Indexen a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatójaként írt nagy horderejű cikksorozata a legtöbb hálapénzt kereső orvosbárókról, és az általuk működtetett kórházi hűbérbirtokokról. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara jelenlegi elnöke egészségügyi szakemberként üdvözölte Lantos Gabriella problémafelvetését, és vitára ösztönző írását, amely szerinte látleletet adott a magyar egészségügyről.
Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella a mostani béremelést így kommentálta:
jelentős növekedés lesz mindazok számára, akik eddig az állami ellátásban jövedelmük felénél többet kerestek, és csak a jövedelmük kisebb része származott a magánellátásból. Hisz bár le kell mondaniuk a magánellátásban szerzett jövedelmükről, de az állami ellátásból szerzett jövedelmük megduplázódik.
Ugyanakkor hozzátette: ezért azonban
mivel gyakorlatilag a megkérdezésük nélkül helyezheti át őket az állam bárhova az országban két évre úgy, hogy előtte csak két héttel értesíti őket.
Aki ezt a szerződést aláírja, az gyakorlatilag aláírja a saját száműzetését lehetővé tevő megállapodást
– jelentette ki Lantos Gabriella.
A hálapénz szerzésének trükkje
Az egészségügy menedzser arra is kitért, hogy a jelenleg nagy magánpraxissal és nagy magánbevétellel rendelkező orvosok vagy rosszul járnak, vagy trükközésre kényszerülnek az önkéntes segítő pozícióval. Ha lemondanak a nagy magánpraxisuk jövedelméről, és sokkal kevesebbel is beérik az állami ellátásban, akkor ők is száműzhetőek lesznek két évre, ha a helyzet azt kívánja. A másik lehetőség, hogy a nagy magánjövedelmüket választják, ebben az esetben azonban kiszorulnak a magánellátásba, ahol nem fognak tudni nagyon komoly műtéteket végezni. Hacsak nem trükköznek, és mennek vissza önkéntes segítőnek a korábbi munkahelyükre.
– fogalmazott Lantos.
Ez azt jelenti, hogy
ezért pedig semmilyen névleges bérleti díjat nem fog fizetni, legfeljebb nem kap arra a napra bért. Az állami kórházban ingyen megműtött betegéről viszont legombolja a jelentős hálapénz helyett a műtéti tarifát a magánrendelőjében. Nem állami alkalmazottként ugyanis nem vonatkozik rá semmilyen tiltó szabály, annyiért vállalhatja majd a műtétet, amennyiért akarja.
– fejtette ki az egészségügyi menedzser.
Az Indexnek arról is beszélt, hogy a béremeléssel létrejövő állami jövedelem még mindig nem éri el a magánellátásban megkereshető jövedelmeket, így azokat érdemben nem fogja emelni.
Lantos Gabriella szerint kétségtelen, hogy jelentősen szétválik majd az állami ellátás a nagy magánszolgáltatóknál lévő ellátástól, mert két helyen az orvosok nem dolgozhatnak. De a
lakásrendelők szürkezónájából
az orvosok önkéntes segítőként továbbra is ott lesznek az állami ellátásban, igaz, ingyen. A nagy pénzeket meg majd a lakásrendelőjükben fogják megkeresni, már mint vállalkozó orvosok arra támaszkodva, hogy továbbra is ingyenes a műtét a kórházban a pácienseknek.
Az Index már foglalkozott az önkéntesként segítő orvosokkal
Az Index még 2016-ban írt cikket arról, hogy az önkéntesként segítő orvosok az átlagosnál is nagyobb eséllyel várnak el hálapénzt a betegeiktől, vagy az átlagosnál több betegük köt ki a magánrendelésükön. A cikk arra is kitért, hogy az önkéntesként segítő orvosokat azokban a kórházakban alkalmazhatják, ahol például nincs pénz több, munkaviszonyban foglalkoztatott orvosra, vagy egyszerűen csak nincs jelentkező.
Ebben „a tipikus magyaros működési hibridben” találkozott össze az alulfinanszírozottság és az elvándorlás miatti szakemberhiány, az elöregedés problémája a romló közegészségügyi helyzettel, és a magasabb szintű, drágább egészségügyi megoldások iránti növekvő kereslettel.
„Ez az együttállás pedig eléggé tökéletes elegy azoknak, akik a közgyógyászaton belül mozogva saját zsebre dolgoznak, az állásokért a kórházi feletteseiknek akár fizetnek, illetve a hálapénzekből mondjuk visszaosztanak”
– mondta négy évvel ezelőtt egy névtelenséget kérő egészségügyi felsővezető az Indexnek.
Lesznek-e ítéletek orvosok és páciensek ellen?
Lapunk kérdésére válaszul Lantos Gabriella arra hívta fel a figyelmet, a hálapénz kivezetése akkor lehetne sikeres, ha komolyan vennék, és nem csempésznék vissza az önkéntes segítő alkalmazásával, még láthatatlanabb módon.
– vetette fel az egészségügyi menedzser, aki reméli, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Szabályzata erről rendelkezni fog.
Lantos szerint a legnagyobb kérdés mégis az, hogy lesznek-e ítéletek orvosok és páciensek ellen. Rámutatott:
amit senki sem fog igazán komolyan venni.
Pedig nagyon nagy szükség volna arra, hogy az egészségügyi korrupció ne torzítsa tovább a rendszert
– szögezte le.
A kedden elfogadott törvény büntethetővé tette a hálapénzt, akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az orvos és a páciens is.
Az egészségügyről szóló törvény szerint az egészségügyi dolgozó, az orvos semmilyen pénzbeli, gazdasági vagy természetbeni ellenszolgáltatást nem kérhet, illetve nem fogadhat el. Az egészségügyi dolgozó egy alkalommal csak olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a mindenkori minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forintot jelent.
Az új törvény november 18-án lép hatályba, legtöbb rendelkezését január elsejétől kell alkalmazni.
|
A hálapénz legsunyibb módja megmaradhat
|
Az Indexnek nyilatkozó Lantos Gabriella a mostani béremelést így kommentálta: jelentős növekedés lesz mindazok számára, akik eddig az állami ellátásban jövedelmük felénél többet kerestek, és csak a jövedelmük kisebb része származott a magánellátásból. Hisz bár le kell mondaniuk a magánellátásban szerzett jövedelmükről, de az állami ellátásból szerzett jövedelmük megduplázódik.A hálapénz szerzésének trükkje
Az egészségügy menedzser arra is kitért, hogy a jelenleg nagy magánpraxissal és nagy magánbevétellel rendelkező orvosok vagy rosszul járnak, vagy trükközésre kényszerülnek az önkéntes segítő pozícióval. Ha lemondanak a nagy magánpraxisuk jövedelméről, és sokkal kevesebbel is beérik az állami ellátásban, akkor ők is száműzhetőek lesznek két évre, ha a helyzet azt kívánja. A másik lehetőség, hogy a nagy magánjövedelmüket választják, ebben az esetben azonban kiszorulnak a magánellátásba, ahol nem fognak tudni nagyon komoly műtéteket végezni. Hacsak nem trükköznek, és mennek vissza önkéntes segítőnek a korábbi munkahelyükre.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/10/07/sulyos_arat_fizetnek_a_beremelesert_az_orvosok/
|
2020-10-07 15:24:06
| true | null | null |
Index
|
Megszereztük a jelentést a Biodóm pénzügyi helyzetéről - a helyzet jobb, mint mindenki hitte
Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről.
Várhatóan 16,4 milliárd forint beruházási költség szükséges a befejezésig a versenyképes és attraktív látogatói élmény biztosításához - olvasható a fővárosi állatkertben (FÁNK) épülő Biodóm hvg.hu birtokába került felülvizsgálati jelentésében, amelyet az önkormányzat rendelt az Enviroduna Kft-től. A lapunk birtokába került elemzés szerint ez jó hír, a FÁNK legutóbbi, 2019 májusi költségtervében ugyanis még az szerepelt, hogy 26 milliárd kell a befejezéshez.
Jobban hangzik, mint a huszonsok milliárd
A felülvizsgálat szerint az előzetesen becsült költségek jelentősen csökkenthetőek, persze szem előtt tartva, hogy bizonyos tételeket még nem terveztek be, így ezek pontos költsége jelenleg csak becsülhető - figyelmeztet a jelentés.
A 16,4 milliárdos költség ráadásul nem jelenti, hogy még ennyi pénzt kellene beletolni a projektbe,
csak 5 milliárd forintra nincs fedezet.
A hatályos kormányzati támogatási szerződés alapján rendelkezésre álló, szerződéses kötelezettségvállalásokkal jelenleg nem terhelt keret összege 6 milliárd forint, ezen kívül a projekthez kapcsolódik még az eredetileg a Hermina Garázs kialakítására a kormány és az önkormányzta egyeztetési fóruma, a Közfejlesztések Tanácsa által is jóváhagyott 5,7 milliárd forint. A fenti összegben nincsenek benne az üzemeltetési és marketingköltségek, benne vannak viszont a hátralévő tervezési munkák, a generálkivitelezői díjak, a szakszerű projektirányítás költségei és az előre nem látható tételekre képzett tartalék.
A pénzt 2024-ig kell belerakosgatni
Ráadásul az 5 milliárdra a felülvizsgálat során felállított modell szerint nem 2020-ban és nem egy összegben, hanem a következő évek során időben elnyújtva, lépcsőzetesen lesz szükség. Ez megint csak üdvözlendő fejlemény, azonban továbbra is nyitva marad a kérdés, hogy a kormány vagy a főváros vagy a kettő megosztva fogja beletenni a projektbe a hiányzó pénzt. Karácsony Gergely főpolgármester épp a jelentés publikálása előtti napon, szerdán jelentette be, hogy a fővárosi önkormányzat a járvány és a gazdasági válság miatt pénzügyileg gyakorlatilag a túlélésért küzd.
A felülvizsgálat során ütemtervet is készítettek a projekt befejezésére, e szerint
a beruházás befejezésének időigénye 2020 szeptemberétől számítva 3,5–4 év,
a hátralévő munkálatok előkészítetlensége, de azok objektív időszükséglete, valamint a közbeszerzési folyamatok átfutási ideje miatt is. A fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek.
Külön szerencse,hogy a projekt befejezéséhez csak 5 milliárd hiányzik, a felülvizsgálat során ugyanis megnézték, be lehetne-e fejezni a Biodómot olcsóbban, és más funkciót adni neki. Arra jutottak, hogy a „biodóm” funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció. Részben mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, amelynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Az igazgató vélhetően ebbe bukott bele
A felülvizsgálati jelentés szerint a FÁNK 2019-ben egy részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva mondta be a 26 milliárdot. “Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl” - írják. A projekt ugyanis lényegében fogantatása óta a permanans drágulás állapotában volt, a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK tervezettel pedig már összesen 64 milliárd forintra emelkedett. Köszönhetően annak, hogy a “beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás” - kritizál a felülvizsgálati jelentés.
A főpolgármesteri hivatal 2020 februárjában jelentette be, hogy Persányi Miklós 21 év után lemondott az állatkert igazgatói posztjáról. A közleményben Persányi egészségi okokra hivatkozott, de több, mint valószínű, hogy lemondása mögött a Pannon Park és benne a Biodóm körüli pénzügyi botrány állt.
A Pannon Park körüli vita akkor mérgesedett el igazán, amikor egy bejáráson Persányi bejelentette, hogy a nagyszabású beruházásra nem elég a kormány által biztosított 43,7 milliárd forint. Akkor úgy becsülte: további 20 milliárd forintra van szükség. A Persányi által kért pluszpénzt se a kormány, se a főváros nem akarta és/vagy tudta megadni.
A majdani üzemeltetés lehetőségeit is megnézték
A felülvizsgálati jelentésre és a Pannon Park, illetve a Biodóm jövőjére visszatérve, megvizsgálták a beruházás finanszírozhatóságának javítására és a későbbi bevételek növelésére szóba jöhető további opciókat is. A projekttel szemben ugyanis csak az egyik kritika volt a kivitelezési költségek elszállása, a másik kritika szerint az üzemeltetés sem lesz megoldható nemhogy nyereséggel, de nullszaldóval sem. Vagyis a kritika szerint a hatalmas költségekkel felhúzott monstrum megnyitása után is csak vinni fogja a pénzt.
Beengedtek a félkész Biodómba, és állítják, nem lesz túl magas a rezsi - videó
Bedőlhet a megálmodott projekt, ha az állam vagy a főváros nem fizet plusz 20 milliárd forintot a biodóm befejezésére. Patthelyzet van, nyilván ettől nem volt független az a keddi sajtóbemutató, amelyet az Állatkert igazgatója tartott a félkész épületben.
A majdani bevételek növelésére a felülvizsgálati jelentés szerint opció a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna; és illeszkedne a nemzetközi trendbe, melyben az attrakció közelébe épülő szálloda a bevételek növelésének egyik eszköze. Tegyük hozzá: mire a Biodóm és a szálloda felépülnek, a nemzetközi turizmus remélhetőleg már kilábalt a járvány okozta mélyrepülésből. A várható látogatószámmal kapcsolatban a jelentés meg is jegyzi, hogy a Covid-járvány gazdasági és turisztikai kihatásai alapjaiban átírhatják a korábbi modelleket, ezért a járványtól időben távolodva és a nyitáshoz közeledve, a következő években a látogatószámok, a jegyárstruktúra és a várható bevételek piackutatáson alapuló részletes újramodellezésére lesz szükség
A Biodóm vendéglátóipari (catering) és rendezvényes szolgáltatásainak szakszerű és egységes kiszervezését is javasolja a jelentés, egyrészt a garantált bevételek növelése, másrészt a minőségi látogatói élmény javítása, harmadrészt a Biodóm amúgy is komplex nyitási és beüzemelési kockázatainak csökkentése érdekében. Előzetes számítások szerint, a rendezvény és catering szolgáltatások kiszervezéséből
a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti „egyjegyes” tervekkel szemben stratégiailag „kétjegyes” modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm „Ősvadon” része egy közös jeggyel, míg a Biodóm „Akvárium” része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt). Ezen kívül fontos, hogy a „kétkapusság” a látogatók áramlása és kezelése szempontjából legkritikusabb kihívást, a nyári csúcsidőszak látogatói tömegének elosztását is segítené a teljes FÁNK területén, így a látogatói élményt javítaná azáltal, hogy csökkentené a Biodómba való bejutás hosszú várakozási idejéből adódó frusztrációt.
Meg kell fontolni az egész állatkert kiszervezését
A Biodóm gazdaságos és hatékony működtetése számos ok miatt nem tervezhető és célszerűen nem is tervezendő az Állatkert egészétől elszigetelten - figyelmeztet a jelentés. Szükséges egy legalább 5–10 éves távlatra előre tekintő integrált terv kidolgozása a Biodómot is magába foglaló FÁNK egészére, amely a gazdálkodást és a működést optimalizálja, a piaci pozicionálást, a látogatószámot, a látogatói összetételt, a jegyárak és az értékesítés rendszerét, valamint a bevételeket is a jól teljesítő külföldi benchmark állatkertek teljesítményéhez közelíti, ezeket ugyanis jelenleg alulmúlja.
Végezetül a felülvizsgálati jelentés azt javasolja, legalábbis érdemes megfontolni az egész FÁNK kiszervezését egy cégbe (ami nem jelenti, hogy ne maradna önkormányzati tulajdonban),
egy valós kereskedelmi és menedzsment szemléletre jobban ösztönző, sikeresebb piaci alkalmazkodást lehetővé tevő, hatékonyabb vállalati struktúra érdekében.
A hatékonyságnövelés a Fővárosi Önkormányzat által nyújtandó működési támogatást is csökkenthetné, hosszú távon akár szükségtelenné is tehetné - írják.
|
Megszereztük a jelentést a Biodóm pénzügyi helyzetéről - a helyzet jobb, mint mindenki hitte
|
Már csak 16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, és ebből csak 5 milliárdnak nincs meg a fedezete. A pluszpénz ráadásul nem azonnal kell, hanem a 2024-ben várható átadásig elnyújtva. Az nem opció, hogy az építmény ne biodóm legyen, a majdani üzemeltetést pedig alaposan ki kell dolgozni - olvasható a hvg.hu birtokába került jelentésre az állatkert épülő intézményéről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201008_Megszereztuk_a_Biodomjelentest__a_helyzet_jobb_mint_mindenki_hitte
|
2020-10-08 09:54:09
| true | null | null |
HVG
|
A képviselő felesége 2,4 milliót, az édesanyja pedig 2 millió forint állami pénzt kapott, hogy fejleszthessék a balatonlellei szálláshelyeiket. Witzmann ráadásul maga büszkélkedett el, hogy ő az ötletgazdája és kezdeményezője a kiírt pályázatnak, és később azért is sikeresen lobbizott, hogy meghosszabbítsák a pályázatok megvalósítási határidejét.
– Év elején személyesen kezdeményeztem miniszterelnök úrnál, hogy a magánszálláshelyek fejlesztését is támogassa a kormány. A tárgyalások eredményesnek bizonyultak, így a Magyar Turisztikai Ügynökség már májusban meghirdette a magán- és egyéb szálláshelyek fejlesztését célzó pályázati felhívást. A kezdeményezéssel az volt a célom, hogy a szállodák, kempingek és a panziók mellett a legkisebbek, azaz a magánszálláshely-kiadók is részesülhessenek állami támogatásban – írta a politikus július végén a Facebookján.
A múlt héten pedig arról számolt be, hogy sikerült plusz három hónapot kialkudni a fejlesztések megvalósítására.
– Jó hír a magánszálláshely-pályázatok nyerteseinek! 2021. március 31-ig meghosszabbítják az elnyert pályázatok megvalósítási határidejét! Sokan megkerestek az elmúlt hónapokban ezzel a kéréssel. Köszönöm a kormánynak és a Magyar Turisztikai Ügynökségnek, hogy kérésünket meghallgatva meghozták a kedvező döntést! – jelentette be Witzmann, aki azt nem tette hozzá, hogy családilag is érintett a kérdésben.
A képviselő szerint senkinek sem okozott semmilyen hátrányt, hogy a hozzátartozói is indultak ezeken a pályázatokon.
– Édesanyám és anyósom a nyolcvanas évek eleje óta – vagyis közel 40 éve – foglalkozik magánszálláshely-kiadással. Ez a Balatonnál egyébként egyáltalán nem számít kuriózumnak! Anyósom lakásának kiadása 2001 óta a feleségem nevén szerepel, akit 2003-ban ismertem meg, majd 2007-ben vettem feleségül – válaszolt a Blikknek a politikus.
(Ez is érdekelheti: Ügyészség vizsgálhatja L. Simon panzióügyét)
Hozzátette: az elnyert összegeket a pályázatban megadott szálláshelyek fejlesztésére fordítják, illetve fordították, a kiírásnak tökéletesen megfelelő módon.
– A meghirdetett pályázati konstrukcióban összesen 60 milliárd forint állt rendelkezésre, amiből 45 milliárd forintot ítéltek oda a nyerteseknek, vagyis 15 milliárd forint így is megmaradt! Ebből az is következik, hogy az édesanyám lakásának kettő, illetve anyósom lakásának három szobájára beadott pályázat senki számára nem okozott semmiféle hátrányt, és senkinek nem csökkentette a nyerési esélyeit – magyarázta Witzmann a Blikk érdeklődésére.
Ezreknek jutott támogatás
Július 15-én zárták le azt a pályázatot, amin kizárólag csak vidéki szálláshelyek indulhattak. Mint kiderült, összesen 16 ezer szálláshely pályázott, amik nagy része végül nyertesnek is mondhatta magát: 13471-en kaptak szobánként egymillió forintos támogatást, összesen 45 milliárd forintot osztott így ki a kormány.
|
Megálmodta a pályázatot a fideszes képviselő, a családja is kaszált vele
|
Balatonlelle — Jól fialt a szálláshely-fejlesztési pályázat: Witzmann Mihály fideszes politikus két hozzátartozója is nyert a nyáron kiírt Kisfaludy-pályázaton.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/witzmann-mihaly-szallashely-fejlesztes-palyazat-penz-balatonlelle/sth0n24
|
2020-10-08 00:00:00
| true | null | null |
Blikk
|
Budapest, 2020. október 8. – A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.
„Örömmel üdvözöljük a Fővárosi Törvényszék döntését, ebben az eleve megdöbbentő indokokkal indított perben. Hiszen, mint végül az ítélet is kimondja, a 2014. áprilisi demonstrációnk törvényes volt, melyet a gyülekezési jog szabályai szerint tartottunk meg. Célja az alapszabályunkban rögzített küldetésünknek megfelelően a természet és az emberi élet védelmének és megőrzésének előmozdítása volt. Hitünk szerint mindaz, amit tettünk, a magyar Alaptörvény szellemének is megfelelt, amely rögzíti mindenki jogát az egészséges környezethez (XXI. cikkely). Ezt igazolja az is, hogy akciónkkal kapcsolatban sem büntetőjogi feljelentés nem történt, sem a rendőrség nem jelezte, hogy a demonstrációink jogsértőek lettek volna” – mondta dr. Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás kampány-felelőse.
A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság mai ítéletével megerősítette az első fokú bíróság ítéletében [1] szereplő objektíven helytálló és politikamentes tényeket és megállapította azt, hogy az NFA úgy kötött szerződést a biztonsági céggel, hogy erre nem volt felhatalmazása a magyar állam részéről. Így a szerződésben megállapított összeget a magyar állam nem perelheti. Az új bérlők haszonbérleti szerződésével kapcsolatban pedig a felperes magyar állam semmilyen bizonyító iratot nem mutatott fel. Ezért a magyar állam elmaradt haszonbérleti díjjal kapcsolatos követelése sem jogos.
Ismert tény, hogy a pert még 2015 őszén indította a Nemzeti Földügy Központ (NFK) jogelődje, az egykori Nemzeti Földkezelő Alap (NFA). A per első tárgyalásán, 2015. november 10-én 31 civil szervezet közel száz tagja demonstrált a két alperes iránti szolidaritásból a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, és adott ki közös nyilatkozatot „A bátorságot nem lehet beszántani” címmel.
A magyar állam nevében eljáró NFK kártérítésre akarta kötelezni Kishantost és a Greenpeace Magyarországot azok törvényes véleménynyilvánító demonstrációi miatt. 2014 áprilisában ugyanis a Greenpeace jogkövetően és békésen demonstrált Kishantos földjeinek elpusztítása ellen. Mint emlékezetes, ekkor történt az, hogy a folyamatban lévő birtokvédelmi perek dacára az „új bérlők” művelésbe vétel címszó alatt beszántották Kishantos 400 hektárnyi, aratás előtt lévő bionövényét, akkori áron kb. 100 millió forintnyi terményt.
A tiltakozás dacára az NFA nemhogy megakadályozta volna az öncélú pusztítást, de privát, fegyveres őrző-védő szolgálatot bérelt fel, amely a gazdasághoz vezető közutakat is lezárta. (Az erről készült fotókat lásd itt.) Az NFK abszurd álláspontja az, hogy Kishantos és a Greenpeace békés tiltakozása miatt kára keletkezett, ezért többek között ennek a biztonsági szolgálatnak a díját, valamint a 14 millió forint késedelmi kamatait, és a teljes perköltséget akarta megfizettetni az ökogazdasággal és a Greenpeace-szel. A még 2015-ben indított pert akkor egyetlen tárgyalás után felfüggesztették, és elhalasztották a Kishantossal kapcsolatban folyamatban lévő egyéb perek befejeztéig, melyek hazai szakaszai 2019 tavaszán zárultak le, de a véleményünk szerint jogszabályokat sértő döntések miatt Kishantos az Európai Emberjogi Bírósághoz fordult.
A Greenpeace 2013 óta folyamatosan támogatja Kishantos harcát az igazságért, az erről szóló idővonalunkat lásd itt.
Jegyzetek:
[1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság mint elsőfokú bíróság ítélete a Magyar Államnak a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és a Greenpeace Magyarország ellen indított kártérítés megfizetése iránt indított perében:
https://www.greenpeace.org/static/planet4-hungary-stateless/2020/06/b78aca12-202006_elso_foku_itelet_nfa_kishantos_karterites.pdf
|
Kishantos és a Greenpeace jogerősen pert nyert a magyar állammal szemben
|
Budapest, 2020. október 8. – A Fővárosi Törvényszék jogerős döntése alapján Kishantos és a Greenpeace Magyarország ma pert nyert a magyar állammal szemben. A mai döntés megerősítette a Pesti Központi Kerületi bíróság korábbi ítéletet, mely elutasította a magyar állam keresetét, és kimondta, hogy a magyar állam által felhozott vádak megalapozatlanok. [1] A magyar biogazdálkodás fellegvárának számító kishantosi ökogazdaság kálváriája 2013-ban indult, amikor egy jogszabályokat sértő eljárás során a gazdaság elveszítette a földjeit. A ma véget ért peres eljárás öt éven át zajlott, ebből négy évig halasztották. A perben a magyar állam valótlan vádak alapján 14 millió forintot és ennek kamatait akarta megfizettetni a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal és az őket támogató Greenpeace Magyarországgal.
| null | 1 |
https://www.greenpeace.org/hungary/sajtokozlemeny/7613/kishantos-es-a-greenpeace-jogerosen-pert-nyert-a-magyar-allammal-szemben/
|
2020-10-08 14:05:04
| true | null | null |
Greenpeace
|
Eddig azt lehetett hinni, hogy a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között csak kormányközeli vállalkozókat, politikusokat lehet találni, mint például Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Demeter Ervin, de ez nincs teljesen így. A napokban ugyanis megújult a Kisfaludy program honlapja, és rögtön előkerültek olyan lezárt pályázatok váratlan nyertesei, akikről eddig nem lehetett tudni semmit.
Így például a nyertesek között szerepel: MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt., a cég 315 millió forintot kapott a Rózsaporta Panzió építésére Balatonlellén. A MEFTER egy kis forgalmú cég, tavaly konkrétan 710 ezer forint bevétele és egymillió forintos vesztesége volt, de az óbudai Bojtár utca 64-66. szám alá van bejegyezve, vezérigazgatója pedig ifjabb Puch László.
Az 1990-es alapításától egészen 2004-ig a Mahart-hoz tartozó cég jelenlegi tulajdonosa pedig a Bojtár 64-66 Ingatlanhasznosító Kft.-én keresztül a bécsi Horizont Handels und Industrie AG, ami már Puch László, egykori MSZP-pénztárnok érdekeltsége.
A MEFTER már nem hajózással foglalkozik, hanem alapvetően egy ingatlanos vállalkozás, amelynek Balatonlellén van fióktelepe, egy üdülőház címén.
A Rózsa Porta Üdülőház 120 méterre a Balaton partjától helyezkedik el a szabadstrand mellett a Honvéd utcában Balatonlellén. Az apartman igazi balatoni retró hangulatba varázsolja vendégeit
- szól a Puch-család panziójának bemutatkozása, amit tehát a Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által ellenőrzött MTÜ-től kapott 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatásból fejleszthetnek. A nyertesek listájából az nem derül ki, hogy pontosan melyik pályázaton indultak, csupán az, hogy melyik évben (2019).
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Ez igaz természetesen Puch Lászlóra is, akinek 2014-ben leadott vagyonbevallása szerint hat vidéki ingatlanja, egy Suzuki terepjárója és 170 millió forintnyi megtakarítása volt.
Azóta ez gyarapodhatott, hiszen a hvg.hu cikke szerint például milliárdos összeget kapott az MSZP volt pénztárosa a Szabad Föld nevű vidéki hetilap eladásáért Mészáros Lőrinc cégétől. De szintén kereshetett a Népszava eladásakor is. A baloldali napilap kiadóját Puch a Horizont AG nevű érdekeltségén keresztül birtokolta, de tavaly eladta Leisztinger Tamás egyik cégének.
A Horizont AG-nek van egy magyarországi fióktelepe is, amely például a Jókai 6. Irodaház Zrt. tulajdonosa is. Ez a cég üzemeltette az MSZP székházát. Szintén a Horizont fióktelepe a tulajdonosa a Hungaroholding Zrt.-nek: a 24.hu írta meg Puch Lászlóék cégéről, hogy 6 millió forintért adtak tanácsokat az MSZP-frakciónak 2018-ban.
A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá. A Puch-családnak van is tapasztalata a magyar turizmusban, hiszen például a harkányi Dráva hotelnek a volt szocialista politikus lánya, Puch Eszter az ügyvezetője.
|
Puch László balatonlellei panziója is százmilliókat kapott az Orbán-kormánytól
|
Az MSZP volt pénztárnokának és gazdasági háttéremberének cége is 315 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott egy balatoni panzióra a Magyar Turisztikai Ügynökségtől.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/osszeno-ami-osszetartozik--puch-laszlo-balatonlellei-panzioja-is-szazmilliokat-kapott-az-orban-kormanytol.html
|
2020-10-08 15:25:36
| true | null | null |
mfor.hu
|
Száraz István neve 2013 végén lett közismert, amikor elindította a vs.hu nevű portált. Mint később, 2016 tavaszán kiderült, a lapot kiadó New Wave Media Group Kft. az induláshoz szükséges több mint félmilliárd forintot a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványaitól kapta. Ez utóbbi információ nyilvánosságra kerülésekor Száraz cége, a New Wave Media már egy másik portál, az Origo.hu-t kiadó céget is a magáénak tudhatta, miután azt 2015 végén több mint 4 milliárd forintért megszerezte. Ha némi csúszással, de ennél a cégnél is felbukkant a Matolcsy-név, a New Wave-t ugyanis 2017 nyarán a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám cége, a Magyar Stratégiai Zrt. vásárolta meg.
A céget azóta már a Magyar Stratégiai Zrt. ingyen átadta a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak, amelyen a jelek szerint – mint arra laptársunk, az Mfor.hu a cikkében rámutatott – nem kevés pénzt bukhatott a jegybankelnök fiának cége.
Száraz a médiából való kiszállását követően sem tűnt el az üzleti életből, sőt új területeken tűnt fel. Például a bankszektorban. Egy bizonyos Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. tavaly augusztusban adott ki egy sajtóközleményt arról, hogy „az általa kezelt Uncia Magántőkealap közvetett tulajdonába kerül a Bankonzult Finance Zrt., amely így közvetett befolyást szerez az MKB Bank irányításában”. Ez közel 33 százalékos pakett megszerzését jelentette, a tranzakció eredményeként végbement tulajdonosváltást 2019 novemberében jegyezte be a cégbíróság. Mivel a magántőkealapok nem kötelesek tulajdonosaik kilétét felfedni, némi utánjárás kellett ahhoz, hogy laptársunk kiderítse, a Quartz Zrt. mögött Száraz áll.
Nem sokkal később Száraz másik cége, a Frank Digital Kft. pedig egy közbeszerzési eljáráson arra szerzett jogot, hogy 2020 végéig 1,95 milliárd forint plusz áfáért egyebek mellett az NHP Fix, illetve a növekedési kötvényprogram, a bankjegycserék, valamint a jövő márciusban elindítani tervezett azonnali fizetési rendszer kommunikációját elvégezze.
Idén szeptember közepén pedig a gyógyszeripar következett az egykori médiabefektető számára, aki informatikai tanácsadócégén, a DryCom Zrt.-n keresztül a Gemil Pharma Zrt.-ben szerzett irányítást.
Ez utóbbi értelemszerűen még nem járulhatott hozzá a DryCom tavalyi sikeréhez. Merthogy aligha lehet másként értékelni azt, hogy Száraz cége a 2019-es évet a 2018-ashoz képest 37 százalékkal magasabb, 633,5 millió forintos nettó árbevétellel zárta – derül ki a társaság tavalyi évének főbb számait tartalmazó kiegészítő mellékletből. A saját tulajdonú, bérelt ingatlanjai bérbeadása, üzemeltetése közel 46 milliót hozott a konyhára (2018-ban nullát, mivel ilyen tevékenysége a társaságnak akkor még nem létezett), az egyéb tevékenységek viszont egy nagyságrenddel többet, csaknem 485 milliót. Hogy ezek mi fán teremtek, az nem derült ki a kiegészítő mellékletből. Mindenesetre jól jöttek, miután a DryCom megnevezett másik két tevékenységéből az üzletviteli és egyéb vezetési tanácsadásból a tavalyelőttinek csak a felére, 102 millióra tett szert a cég, a 2018-ban még 124 milliót hozott reklámügynöki tevékenységéből pedig 2019-ben már egyetlen fillért sem származott.
Igaz, a DryCom 124 milliós üzemi eredménye több mint 20 százalékkal elmaradt a tavalyelőttitől. Ennek oka, hogy mind az anyagi, mind a személyi jellegű ráfordítások megugrottak, magyarul, sokat költött a cég. Különösen az igénybe vett szolgáltatásokra kiadott közel 200 millió tűnik magasnak, az több mint háromszorosa az előző évinek. Az emelkedés oroszlánrészét a 125 milliós szakértői díjak tették ki, amelyek csaknem kereken 100 millióval haladták meg az egy évvel korábbiakat. De az 50 milliót kóstáló személyi jellegű kiadások (ebből mintegy 37 millió a bérköltség) is csaknem háromszoros emelkedést mutatnak.
Az, hogy ennek ellenére mégis eredményesebb lett Száraz cége 2019-ben, mint 2018-ban, a pénzügyi műveletekből származó közel 125 milliós bevételnek köszönhető. Így a DryCom adózott eredménye 217 millió 758 ezer forint lett, amelyet Száraz csaknem teljes egészében osztalékként kivett, mindössze az e tekintetben kerekítési összegnek számító 758 ezret hagyta a cégben. S akkor még mértéktartóbb is volt az egy évvel korábbinál, amikor nemcsak a 142,9 milliós 2018-as profitot vette magához, hanem további 40 millióval még a cég eredménytartalékát is megcsapolta.
|
Cége csaknem teljes nyereségét kivette osztalékként az Origo volt tulajdonosa
|
A DyrCom Informatikai Tanácsadó Kft. 2019-es adózott nyeresége másfélszer lett nagyobb a 2018-asnál, ezt a 217 millió 758 ezer forintot a cég egyedüli gazdája, Száraz István csaknem az utolsó fillérig ki is vette osztalékként.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/cege-csaknem-teljes-eredmenyet-kivette-osztalekkent-szaraz-istvan.html
|
2020-10-02 15:36:00
| true | null | null |
Privátbankár
|
Kunhalmi Ágnes csütörtökön, a Velencei-tó partjáról, az MSZP Facebook-oldalán közvetített online sajtótájékoztatón azt mondta, a gárdonyi önkormányzat hatvan évre biztosított földhasználati jogot egy cégnek mindössze 8,4 millió forintért.
Hozzátette: a több mint 550 négyzetméteres vízparti területet a szabadstrandból hasították ki, a földhasználati jog eladása előtt nem történt meg a terület értékbecslése, nem volt pályázat, versenyeztetés.
Kunhalmi Ágnes közölte, az ügyészséghez fordul, kérve a hatvan évre földhasználati jogot biztosító szerződés semmissé tételét.
Az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozó testületi döntés és szerződéskötés miatt feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt - jelentette be.
Elmondta, kezdeményezni fogja az Állami Számvevőszéknél, hogy vizsgálja ki, a gárdonyi önkormányzat felelősen gazdálkodik-e az önkormányzati vagyonnal.
Az ellenzéki politikus jelezte azt is, hogy fegyelmi eljárás iránti igényt nyújt be az illetékes kormányhivatalhoz a polgármester és a jegyző törvénysértő előterjesztései miatt.
Eötvös Pál gárdonyi ellenzéki képviselő közölte, nem ez az első part menti terület, amelyet eladtak a városban az utóbbi években. Ezt a folyamatot meg kell állítani - folytatta -, ezért három témakörben kezdeményeztek helyi népszavazást. A témaköröket ismertetve elmondta, a helyi építési szabályzatot nem szabad módosítani, nem szabad, hogy megszűnjön a harmincméteres védelmi sáv a tóparton, vagyis ne lehessen magas épületeket felhúzni oda. Az elszaporodó társasházépítések miatt kezdeményezik, hogy csak 2000 négyzetméteresnél nagyobb ingatlanra lehessen társasházat építeni - mondta, hozzátéve: a zöldterületek megtartásáról is megkérdezik a népszavazáson a helyieket.
|
Hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt jelentik fel a gárdonyi önkormányzatot
|
A gárdonyi önkormányzat mélyen áron alul adott oda egy cégnek egy tóparti földterületet. A Fejér megyei településen a helyi ellenzék népszavazást is kezdeményez.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/gardony-192966
|
2020-10-08 17:08:20
| true | null | null |
168 óra
|
Nagyon rossz likviditási helyzetben lehetett 2019 végén a TV2-t tulajdonló Businesshelp Kft. – a cég napokban közzétett beszámolójából erre lehet következtetni. A vállalatnak, amely nem hivatalosan már 2016-ban megszerezte a TV2-csoportot, majd Andy Vajna halála után különböző cégjogi bűvészkedéseket követően nevére is vette azt, néhány millió forintból kellett volna kifizetni egy olyan lejáró adósságot, amelynek értéke egész biztosan több milliárd, de inkább több tízmilliárd forint lehetett.
Egy furcsa 21 milliárdos tartozás
Az összeget a nyilvánosan elérhető cégbírósági adatok alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, mert van egy furcsa, 21 milliárd forintos tétel a vállalat beszámolójában. Ezt ugyan éven túl lejáró kötelezettségként tartják nyilván, a jogszabályok szerint azonban ezt nem tehetnék meg. A beadott dokumentumok szerint ugyanis a tartozást váltóval (vagyis egyfajta hitelviszonyt megtestesítő értékpapírral) biztosították.
Váltót manapság nem túl gyakran használnak, de ha mégis, akkor csak éven belüli, rövid lejáratú ügyletekhez. Egy lapunk által megkérdezett szakértő szerint ez nem csak a leggyakrabban biztosított követelések jellegzetességei miatt van így, hanem azért is, mert az értékpapírtörvény alapján elvileg nem lehet egy évnél hosszabb időtávra kiállítani váltót. Mint fogalmazott,
nem lehet olyan dátumot ráírni, ami alapján hosszú lejáratú kötelezettség lehetne.
A céget megkérdeztük, hogy ennek ellenére miért mégis így tartják nyilván a hatalmas összegű adósságot, de nem válaszoltak a kérdésünkre. A beszámolóból pedig csak annyi derül ki, hogy a pénzt öt éven belül egészen biztosan vissza kell fizetni.
Nem ez egyébként az egyetlen komolyabb tartozása a vállalatnak: a Businesshelpnek egy valamivel több mint ötmilliárdos bankhitele is van, és ez az éves jelentésben is éven belüli lejárattal szerepel.
A tartozások egy ezredének kifizetésére sem volt pénz
Ha egy cégnek viszonylag sok rövid lejáratú tartozása van, az még nem feltétlenül probléma, csak akkor, ha nincs miből kifizetnie. Normál piaci alapon működő cégeknél általában alapszabály, hogy a készpénz, illetve a gyorsan pénzzé tehető eszközök*A forgóeszközök, illetve azoknak egy része. fedezzék az éven belül lejáró kötelezettségeket.
A Businesshelpnél azonban ez egyáltalán nem teljesült 2019 végén. A cég nagyjából 28 milliárd forintos vagyonának nagy részét ugyanis a TV2-csoport, illetve a szintén tavaly megszerzett egyéb csatolmányok tették ki. A vállalatban mindössze 3,3 millió forint készpénz, és 638 ezer forint egyéb gyorsan mozdítható eszköz volt, és ez
az éven belül visszafizetendő összegnek még akkor is kevesebb mint az ezredrészét fedezte, ha a 21 milliárdos váltótartozástól eltekintünk.
Általános esetben ilyenkor a fizetőképtelenség elkerülésére az egyik lehetőség logikusan a nagy értékű befektetett eszközök, tehát jelen esetben éppen a TV2 pénzzé tétele lenne. A vállalatnál rákérdeztünk, hogy a likviditási helyzet befolyásolhatja-e a médiacsoport helyzetét, de erre a kérdésünkre sem válaszoltak. Ahogy arra sem, sikerült-e azóta más módon rendezni a likviditási problémákat, illetve visszafizették-e a tartozásokat az elmúlt kilenc hónapban.
Kaptak hitelt Mészáros Lőrinc bankjától
Utóbbi kérdésre egyébként minden bizonnyal “nem” a válasz, ám ez nem jelenti azt, hogy a Businesshelp bajba került volna. A hitelnyilvántartási rendszer szerint ugyanis a cég szeptember végén 11,9 milliárd forintos hitelt (valószínűleg inkább hitelkeretet) kapott a Mészáros Lőrinchez köthető MKB Banktól. A vállalatot korábban is ez a pénzintézet hitelezte, igaz tavaly még a jelenlegitől 800 millió forinttal kisebb összeggel, azaz úgy tűnik, hogy a lejáró tartozást egy új kölcsönnel váltották ki, azaz refinanszírozták.
A váltókötelezettség pedig jó eséllyel nem véletlenül mond ellent az üzleti logikának (és talán a jogszabálynak is). Ilyen feltételekkel valószínűleg csak olyasvalaki ad 21 milliárdos kölcsönt, aki biztos a dolgában, csak háttérben akar maradni,. Ez a jelenség nem lenne példa nélküli a TV2 közelmúltbeli történetében. Egy ilyen hitelező viszont egészen biztosan nem érdekelt abban, hogy bedöntse a finanszírozott céget.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkFelértékelték a TV2-t, amin 10 milliárdot keresett Andy Vajna volt cégeNagyjából 21 milliárd forintért cserélhetett gazdát a TV2-t és a csoport további tucatnyi csatornáját fenntartó cég 75 százalékos részvénycsomagja.
|
A TV2 tulajdonosának pár millió forintból kellett volna visszafizetnie 26 milliárdot
|
Nagyon rossz likviditási helyzetben lehetett 2019 végén a TV2-t tulajdonló Businesshelp Kft. – a cég napokban közzétett beszámolójából erre lehet következtetni. A vállalatnak, amely nem hivatalosan már 2016-ban megszerezte a TV2-csoportot, majd Andy Vajna halála után különböző cégjogi bűvészkedéseket követően nevére is vette azt, néhány millió forintból kellett volna kifizetni egy olyan lejáró adósságot, amelynek értéke egész biztosan több milliárd, de inkább több tízmilliárd forint lehetett.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20201007/a-tv2-tulajdonosanak-par-millio-forintbol-kellett-volna-visszafizetnie-26-milliardot/
|
2020-10-07 17:29:00
| true | null | null |
G7
|
– Kutya- és cicaügyekben nagyon otthon van. A kacsákkal hogy áll?
– Minden állatot kedvelek. Miért?
– Az a mondás például megvan, hogy ami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, az vélhetőleg kacsa?
– Meg, persze. Mire céloz?
– Önre, nyilván.
– Sikeres médiavállalkozó külföldön, de hazajön a nemlétező magyar sajtópiacra, a kormány kedvenc rabbijától átveszi a 168 Órát, de kirúgja a főszerkesztőt, mert közölt egy fotót az Orbán-családról…
– Mondja ki, amire gondol!
– Megbízást teljesít?
– Kiét?
– Mondjuk Habony Árpádét?
– Válaszolok a kérdésre, de annyit áruljon el, hogy ezt miből gondolja?
– Még Habony emberét, a Lokál volt vezetőjét is leigazolta a Pesti Hírlaphoz!
– Tény, hogy a habonyozás innen indult velem kapcsolatban. A HVG-ben megjelent egy szerző nélküli cikk azzal, hogy Keresztesi Péter alapított egy céget, amelyben a mi email-címünket használta. Ebből máris levonták és címbe tették a következtetést, hogy „Habony Árpád osztja a lapokat a Pesti Hírlapnál”.
– Tisztában volt vele, hogy Keresztesi mit csinált a Lokálban, nem?
– Hogyne. Konkurenciám volt.
– Mi a véleménye arról, amit az a lap művelt?
– Nem szeretnék médiakritikusként debütálni. Nekem az a fontos, hogy amit létrehozok, az legyen jó, nem az, hogy másnak a teljesítményét értékeljem. Például: olyan lapot szeretnék csinálni, amelynél mondjuk megkérdezik az érintettet is, amikor elkezdik Habonyt emlegetni vele kapcsolatban. A HVG ezt nem tette meg. Elmondtam volna, hogy akkor már hónapok óta együtt dolgoztunk Keresztesivel és az egyik legjobb döntésem volt a konkurenciától szerződtetni egy vezetőt. Semmilyen leleplezendő titok nincsen. Azért kerestem meg Pétert, mert évtizedes tapasztalata van ingyenesen terjesztett lapok bevezetésében, működtetésében, a Pesti Hírlap pedig éppen az. Emellett pedig jó menedzser, higgadt vezető, és ezekben kiegészít engem. De mielőtt magyarázkodnék olyanért amiért nincs okom, mutassanak egyetlen cikket a Pesti Hírlapból vagy 168 Órából, amely nem volt korrekt, netán a kormány szekerét tolta!
– Most említettük, hogy ön kitette a főszerkesztőt, amiért fotót közölt a kormányfőről és a családjáról. Nyilvános fotót, amelyet a miniszterelnök tett ki magáról.
– Nem a képfelhasználás jogszerűségével volt gondom, ezt többször elmondtam. Illetve nem hiszem, hogy ezzel az ő szekerét toltam volna, sőt, mindenki megint arról beszélt, hogy nincs sajtószabadság. Erkölcsi gondom volt. Gyerekek szerepelnek azon a képen egy adventi koszorú előtt, várva a karácsonyt, évekkel ezelőtt, egy olyan cikk mellett, amelyben az apjuk munkáját kritizáljak.
– Büszkén tette ki magáról a kormányfő, a családjával növelve saját népszerűségét. Nem lesifotó volt.
– Ön szerint az a legjobb fotó volt ahhoz a cikkhez? Ön ezt tette volna ki?
– Ha a cikk a miniszterelnök családi bizniszeiről szólt, eléggé passzolt a témához.
– Attól tartok, téved. A cikk szociálpolitikáról szólt. Ön főszerkesztőként ezt a képet tette volna ki?
– Nem biztos. Az viszont igen, hogy senkit nem rúgunk ki, ha ezt teszi oda.
– Milyen világ az, ahol egy gyereknek kijár, hogy vele illusztráljanak egy cikket, amelyben az apjukat elhordják mindennek? Milyen elképesztő indulat hárulhat így a gyerekekre, ha belekeverjük őket is?
– Jogos kérdések. Anyunak és apunak feltéve.
– Az az ő döntésük. Az enyém meg az, hogy nem hagyok gyerekeket gyűlölet céltáblájává válni. Még akkor sem, ha nyilván tudtam, hogy ebből balhé lesz.
– A miniszterelnöknél mondjuk biztosan szerzett vele jó pontot.
– Ne hülyéskedjünk már! Azért tettem, mert így láttam helyesnek, ez ennyire hihetetlen?
– Ha nem jó pontokat gyűjtött, miért nem hivatkozott valami másra Rózsa Péter menesztésekor? „Közös megegyezéssel, érdemei elismerése mellett, új kihívásokra koncentrálva…”
– Azért nem hivatkoztam másra, mert ez volt az igazság. Ilyen egyszerű. És most mondom: ez az utolsó alkalom, hogy erről beszélek. Rózsa Péter szaktekintély, szép pályát tudhat maga mögött, ez nem is kérdés. Aznap reggel amikor a nyomdából megjött a lap, és megláttam a fotót a cikkben, tudtam, hogy ez nekem nem fér bele.
Megkérdeztem Pétert, hogy szerinte ez rendben van-e. Igennel felelt. Ekkor tudtam, hogy van egy feloldhatatlan ellentét közöttünk, ezért nagyon nehezen tudnánk együtt dolgozni a jövőben.
Ha Gyurcsányról, Macronról vagy Kim Dzsong Un-ról lett volna szó, akkor is így jártam volna el. Felőlem a miniszterelnököt lehet szidni, de gyerekeket nem lehet belekeverni. Talán érdemes megemlíteni, hogy milyen alpári üzenteket kaptam az eset után. Olyanokat, amelyekben a fotón szereplő gyerekeket fenyegetik, hogy mi lesz velük, ha az apjuk már nem lesz hatalmon. Minden egyes ilyen primitív üzenet megerősített: mindent meg kell tennünk azért, hogy gyerekek ne kerülhessenek a gyűlölet középpontjába.
– Hagyjuk is a gyűlöletet, irány a cukiság! Kutyusok, cicusok. Két éve úgy volt, hogy a cseheknél sikerre vitt állatvideós Mnau TV-t indítja el itthon Vau TV néven. Helyette mégis politikai sajtóban utazik? Miért?
– Nem helyette. Hamarosan érkezik.
– Itthon is lenne kereslet arra, hogy cicás-kutyás online-videókat nézegessünk tévén?
– Biztos vagyok benne, hogy bárhol a világon van erre kereslet.
– Ahogy a szürke cica bután néz, a cirmos meg fonalat gombolyít? Az internetről leszedve, tévén…
– Igen. A gyerekek pedig sokkal jobban járnak, ha cicás, majmos, zebrás videót néznek a tévében, mintha valami erőszakos mesét. De például Csehországban idősek otthonából is kaptunk levelet, hogy végre meg tudnak egyezni a nénik és a bácsik, mit nézzenek.
– Az ön ötlete volt a tévén futó online videók?
– Ez így erős leegyszerűsítés. Nyilván azért lett és lesz sikeres ez a csatorna, mert a tévé kínál egy komfortot a tablethez, számítógéphez képest. Megnyomok egy gombot és azonnal látható a szerkesztett tartalom, nem kell képernyőt méretezni, új videót keresni, miután az egyik véget ért. Amúgy is eltűnőben vannak az egyes platformok közötti határok, ha megnéz egy modern tévékészüléket, egyre kevésbé válik el az online tartalom és a klasszikus tévés. Visszatérve a kérdésére: előbb csináltam meg a Nyamm TV-t, ami a cseh TV Paprika, aztán egy baráti társaságban mondta valaki, hogy ő, ha tehetné, mást sem tenne, csak cuki, állatos videókat nézne egész nap. A tévében. Erre emlékeztem évekkel később, úgyhogy megcsináltam. Működött.
– Akkor miért adta el a cseh cégeket?
– Kaptam egy nagyon jó ajánlatot értük. A cseh nyelvet sajnos nem beszélem annyira jól, hogy ki tudtam volna teljesedni azon a piacion a szakmámban. Közvetlenül a tranzakció után tényleg úgy volt, hogy folytatom, illetve megcsinálom ugyanazt itthon, de életemben először rájöttem, hogy pihennem kell. Hazamentem Brüsszelbe és majdnem egy évig semmit sem csináltam.
– És láblógatás közben jött a cicásnál is nagyobb ötlet: bemegyek a nemlétező magyar közéleti sajtópiacra!
– Igen, ekkor jött a Pesti Hírlap ötlete. De bocsánat, mi az, hogy nemlétező? Önök is a magyar sajtópiacon működnek. Méghozzá sikeresen.
– Ön is olvasói támogatást kér majd?
– Nem tervezem.
– Akkor kormányhirdetésekből akar gazdagodni? Az a másik út. Csak némi cimboráskodással jár.
– Piaci alapon akarunk működni, erre építettük fel az üzleti modellünket, nem cimboráskodásra. Az ingyenes lapok működnek szerte a világban, például Londonban az Evening Standard a legnagyobb példányszámú, legfontosabb újság, üzletileg is siker. A híreket persze, amelyeket mond, hallottam én is itthonról, de nekem nincs ilyen tapasztalatom.
– Tényleg piaci termékként tekint a Pesti Hírlapra, miközben az elég gyorsan meg is szűnt nyomtatásban?
– A Pesti Hírlap jelenleg is nyomtatásban van, heti egyszer: a tömegközlekedési csomópontok mellett közel 500 partnerünk lett a nyáron – élelmiszerboltok, kávézók, pékségek –, náluk folyamatosan elérhető az újság. De azért azt nem gondolja komolyan, hogy miközben kijárási tilalom van, ahogy az volt tavasszal, én embereket fogok utcára küldeni újságot osztogatni a nemlétező utazóközönségnek. Amit viszont el tudok mondani: ha nem kényszerülünk arra, hogy másfél hónap működés után felfüggesszük a nyomtatott lapot, májusra komoly piaci hirdetőkkel számolhattunk volna. Ügynökségi, multinacionális reklám-megrendelésekkel. Nyereségesek nem lettünk volna, de elkezdett működni a modell. A vírus szólt közbe, amit nem tudtam előre kalkulálni, így valóban a tűrőképességem határára értem a lap finanszírozásában. A jó hír most, hogy úgy döntöttünk: a Pesti Hírlap heteken belül újra napilapként fog működni.
– És 4 oldalt majd a Főváros tölt meg benne? Egy friss előterjesztés szerint ingyen kellene átadnia ekkora felületet minden ingyenesen terjesztett lapnak.
– Többször átolvastam a szöveget, illetve a nyilatkozatokat a Főváros részéről. Egy biztos csak. Az, hogy nem értem.
Ők sem gondolhatják komolyan, hogy például egy 12 oldalas lapból 4 oldalt oda tudunk adni valakinek ajándékba, úgy, hogy abba beleszólásunk sincs, de mi fizetjük a nyomdát és a terjesztést. Szerintem ez csak egy félreértés lehet,
ezért kollegáim felveszik a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzattal, és további felvilágosítást, értelmezést kérnek az illetékesektől.
– Köves Slomóhoz mi vitte egyébként? Miért tőle kért segítséget, amikor már nem bírta a Pesti Hírlapot egyedül? Nem látjuk a nagy kalapot.
– Valóban elfogyott a rizikótűrő képességem a Pesti Hírlapnál, társra volt szükségem, aki a finanszírozásba beszáll. Több párhuzamos tárgyalást folyattam, de rövid idő után nem volt kérdés, hogy a Brit Mediával szeretnék megállapodni. Tapasztalatom szerint a vezető rabbi egyébként nem csak ortodox zsidókkal áll kapcsolatban.
– Ön neológ?
– Zsidó származású családból jövök, de nem vagyok vallásos. Nagyapám holokauszttúlélő. Ortodox család volt az övék, sámeszek voltak a zsinagógában. A holokauszt után viszont nagyapám vallástalan lett, ahogy nagyon sok más túlélő is.
– Mára, csupán néhány hónappal a társulás után már öné a Brit Media 168 Órástul, Klubrádiós kisebbségi tulajdonostul. Hogy lett a bajban lévő Milkovics hirtelen a szerencse fia?
– Ez a vállalkozáscsoport elég sok mínuszt termel és termelt, az eddigi támogatók jóvoltából tudta működését fenntartani. A Brit Media közel egymilliárd forintot fektetett be az ön által is említett cégekbe. Ezek nélkül ma nem lenne se 168 óra, se Klubrádió, se Pesti Hírlap. Lehet szerencse fiának gondolni, de előttünk most az a feladat, hogy a vezető rabbi által bejelentett támogatói kivonulás végére legyen egy életképes vállalkozásunk. Vagy befejeztük. Ezen pedig a szerencse nem sokat fog segíteni, csak a kemény munka. Egyébként őszintén sajnálom, hogy egyre kevesebb módom lesz a vezető rabbival egyeztetnem, aki az egyik leginspirálóbb személyiség azok között, akikkel módomban állt együtt dolgozni.
– Tehát, csak hogy tiszta legyen: önnek adták az irányítási jogot, aztán majd a tulajdonjogot is megkapja.
– Már előbb vezérigazgató lettem, azóta végzem a munkát, a Brit Media támogatói pedig úgy látták ebből, én vagyok az, aki sikerre tudja vinni ezt az átalakulást.
– Szóval már nem akarják támogatni, de mégis támogatják?
– Az átalakulás folyamat, nem esemény. Piaci alapokon kell működnünk és bizonyítanunk. Van egy tervünk és ahhoz van forrás.
– Brüsszelben és Prágában élt, amikor itthon már végignéztük mondjuk a Népszabadság bezárását. Szóval ne haragudjon nagyon a magyar közvéleményre, ha önre tekintve Pecina strómanszerű alakját látja felderengeni.
– Nem haragszom senkire. Azzal nem tudok mit kezdeni, hogy ki mit képzel el, talál ki. Ez nem is foglalkoztat. A kételkedőknek a legjobb válasz az lesz, ha sikeresek leszünk. Ha meg nem, akkor úgysem számít, hogy mit mondok, gondolok.
– Miért, ki tudja jelenteni mondjuk, hogy a 2022-es választások pillanatában a 168 Óra még létezik?
– Nem tudom kijelenteni.
– Bingó!
– Bingó?
– Egy naugyénk azért lehet, ha két év múlva már nincs ilyen lap?
– Nem lehet. Annyit mondhatnak akkor, hogy „Milkovics, ezt elbaltáztad, nem sikerült, amit elkezdtél”. De őszintén, miért kell konteókat gyártani? Ha az lenne a célom, pláne a megbízatásom valami titkos összeesküvés szerint, hogy bezárjam a 168 Órát, besétálnék holnap, összehívnám az állományt és megmondanám, hogy vége. Bezárt még egy hetilap, sokadik a világon.
Amikor pecináznak, egyet felejtenek el: én a szakmából jövök. 15 éves koromtól a médiában dolgozom, hordtam kávét, csináltam riportokat a világ körül, majd ebben a szakmában kezdtem el vállalkozni 15 évvel ezelőtt.
Nekem van személyes ambícióm. 41 éves vagyok. Egészen eddig a semmiből indítottam el vállalkozásokat, volt, hogy sikerre vittem őket és nagyok lettek, volt, hogy nem. Most jött el az idő, amikor nem új termékek létrehozásával foglalkozom, hanem igazán kihívásokkal teli időkben bizonyítom be, hogy minőségi és sikeres médiumokat tudok működtetni és fejleszteni. Szóval én az vagyok, aki megmenti a 168 Órát, nem az, aki bezárja.
– Ön öt évvel ezelőtt a 168 Óra olvasója volt?
– Nem. Ez miért releváns?
– Nem mindegy, szereti-e a lapját.
– A lapnak komoly múltja van, ezt az értéket felhasználva ugyanakkor én a jövőjén dolgozom.
– A múltban határozottan a baloldal lapja volt.
– Ezzel a leegyszerűsítéssel lebecsüli az olvasóinkat.
– Dehogy. Azt mondjuk csak, képviselt egy irányt, határozottan Orbán-elleneset például. Nem a semmiből jön. Mi értelme ezt középre tolni?
– Itthon a legtöbb médium definiálja magát vagy definiálják őket egy politikai palettán, leginkább úgy, hogy ki van a kormánnyal és ki van ellene. Ez egy bozótharc, pontosabban a két fél két árokból lövi egymást, köztük nincs szinte semmi. Kiegyensúlyozott médiumból, sajtótermékből van itthon hiány.
amely megkérdezi mindkét oldalt, akkor is, ha az sokkal nehezebb mint legyinteni, hogy úgy sem válaszolnak. Utánamenni az információnak, ellenőrizni a forrást, nem azt mondani, hogy minden rossz, vagy minden jó. Kíváncsinak és nyitottnak lenni. Nem kapásból lenézni valakit, mert mást gondol, másban hisz, másra szavaz. A mi lapunk olvasói pedig nem buták, hogy csak a saját véleményüket akarják hallani. Nem. Tájékozódni szeretnének, jól értesültek szeretnének lenni, érteni, hogy mi történik a világban. A 168 Óra a Reuters felmérése szerint az ötödik legmegbízhatóbb hírforrás az országban. Azt szeretném, hogy három év múlva elérésben is itt tartsunk. A legolvasottabb termékek egyikét akarom létrehozni. Ezért még sokat kell tenni, az tény, de olyan terveink vannak…
– Milyenek?
– Ezeket nem szeretném most konkrétan elmondani. Lassan fél éve dolgozunk egy innovatív online platformon, a nyomtatott 168 Óra megújításán, a Pesti Hírlap napilapkénti újraindításán, a Neokohn egyedi hangjának népszerűsítésen. További akvizíciós tárgyalásaink is folyamatban vannak, ezekből néhány remélhetőleg sikeresen le is zárul hamarosan. Előre megyünk, kockázatot vállalunk, mert az alternatíva a feladás. Hiszek benne, hogy a hirdetőknek is hiányoznak olyan közéleti termékek, amelyek nincsenek ide vagy oda bekategorizálva, az a közönség, amelyet ezzel a filozófiával érünk el, nagyon értékes. Nagy, multinacionális cégek gyakran azért nem hirdetnek sok mai termékben, mert azok elkötelezettek valamelyik irányba.
– Szóval az üzleti modelljét Orbán és Gyurcsány is bedöntheti egyetlen mondattal. Csak azt mondják, gyurcsányista vagy orbánista, aztán ugrott a hirdetés.
– Ha a termék tényleg elfogulatlan, mondhatnak rá bármit. Mondhatja rám ön is, hogy kacsa, attól még nem leszek kacsa.
– Karácsonyéktól hogyan kapták meg a névhasználati jogot a Pesti Hírlaphoz?
– Nem könnyen. Nem kaptunk senkitől semmit könnyen és ez rendben is van. Egy induló vállalkozás esetén általában az egyik legnagyobb kihívás, hogy higgyenek, bízzanak abban, amit állítasz.
– Abban, hogy ön nem kacsa?
– Akár abban. Nézzék, én nem gazdag, befolyásos környezetből jövök: a Haller utcai lakótelepről származom. A gyerekkorom azzal telt, hogy volt egy erős vágyam, mint sokaknak: sikeres szerettem volna lenni. Ez persze sok mindent jelenthet, és jelentett is, pénzt, elismerést, hatalmat. Csak nem olyan régen értettem meg, hogy a valódi siker arról az útról szól, amit az ember ezért a célért, érzésért jár be. Nem arról, ki mit gondol rólam, sokkal inkább arról, hogy esténként úgy feküdjek le, hogy csak legyen már reggel, hogy folytassuk, amit elkezdtünk.
– Tehát ön nem középvállalkozó gázszerelőből lett hirtelen az ország leggazdagabb embere.
– Különböző sikersztorik vannak.
– Miért ennyire diplomatikus?
– Nem mások ügyeivel foglalkozom. Illetve nem érzem magam autoritásnak, hogy ítélkezzek. A magam dolgával törődőm.
– Ön kapitalista, nem?
– Minden porcikámban.
– És nem zavarja a versenytorzítás, a minta, hogy haversággal lehet a legnagyobb vagyont összeszedni, nem mondjuk teljesítménnyel?
– Nem élünk ideális világban, sem Magyarországon, sem máshol. Aki ebben hisz, az naiv.
– Nem olvassa a magyar sajtót arról, itt hogyan élünk? Legalább a saját lapjait?
– Olvasom, de még egyszer, nem gondolom, hogy bárki felett ítélkeznem kellene. Én magamért vagyok kint a pályán. Nekem pedig nincs ilyen tapasztalatom, amióta újra itthon vagyok. Ha lenne, ha korlátozni akarnának, az ellen felemelném a szavam. De nincs ilyen. Lehet, hogy csak szerencsés vagyok, vagy…
– Vagy kacsa?
– Kedves állat.
Nyitókép: Domaniczky Tivadar
Ez az interjú olvasóink támogatása nélkül nem készülhetett volna el. Ha fontosnak tartja munkánkat, kérjük, legyen „előfizetőnk” akár már havi 1700 forintért, és csatlakozzon hozzánk a Facebookon!
#168 Óra#Magyarország#média#Pesti Hírlap
|
„Nem küldött senki” – az új sajtóbirodalmat építő Milkovics Pál Habonyról és cuki állatkákról
|
Heteken belül ismét újraindítja a Pesti Hírlapot nyomtatott napilapként, a 168 Órát állítása szerint nem bezárni, hanem megmenteni akarja, ráadásul cuki kutyusos videókat futtató tévétervét is megvalósítja Milkovics Pál. De ki ez az ember, aki elvileg sikeres médiavállalkozó volt külföldön, mielőtt hazajött a nemlétező magyar sajtópiacra, hogy aztán a kormány kedvenc rabbijától, Köves Slomótól átvegye a 168 Órát – amelynek főszerkesztőjét azért rúgta ki, mert közölt egy nyilvános fotót az Orbán-családról? Megbízást teljesít? A saját útját járja? Interjú.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/10/09/milkovics-pal-pesti-hirlap-168-ora-interju/
|
2020-10-09 09:26:27
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok
Csütörtök délben Karácsony Gergely főpolgármester, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes sajtótájékoztatót tartott a Fővárosi Állat- és Növénykertben arról, hogy elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, amit egyúttal közzé is tettek a főváros honlapján a nyilvánosság számára.
A vizsgálatnak az volt az indoka, hogy tavaly Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) korábbi igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Ezután a főváros felkérte a tulajdonában lévő Enviroduna Beruházás Előkészítő Kft.-t, hogy világítsa át a projektet, és vizsgálja meg a lehetőségeket a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Ezt a drágulást ugyanis már sem a kormány, sem a főváros nem akarta finanszírozni. A vizsgálódás közben Persányi Miklós lemondott, a hivatalos indoklás szerint a távozása hátterében egészségi okok álltak.
Akár 63 milliárd forintba is kerülhet az állatkerti Biodóm, ha egyáltalán sikerül befejezni
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében.
A Pannon Park projekt a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházása, a park kivitelezését a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és az annak tulajdonában lévő Vilati Szerelő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el 2017 nyarán. A vizsgálati jelentés szerint a beruházás eddigi alakulását sajnos nem jellemezte a FÁNK részéről az előrelátó szakmai-pénzügyi tervezés és irányítás. Így fordulhatott elő, hogy a 2014-ben még 16 milliárdra becsült összköltség 2015-ben 25 milliárdra, 2017-ben 44 milliárdra, a 2019-es FÁNK-tervezettel pedig már összesen 64 milliárd Ft-ra emelkedett.
A beruházás első ütemében felhúzzák a Biodóm épületét, azután következik a második ütem, amikor is otthonossá teszik a betonmonstrumot az állatok számára: hátravan még a növényesítés, a parképítés, a dekorációs és belsőépítészeti munkák, valamint az állatok beszerzése is.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a mindenkit lázban tartó kérdésre még nem tudtak választ adni a főváros képviselői. Még mindig nem tudni, hogy hová folytak a milliárdok, ez majd csak a további vizsgálódások során derülhet ki. „Hogy hol van a pénz, azt mi is szeretnénk megtudni” – mondta Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes.
A főváros feljelentést tesz a Biodóm kapcsán
Karácsony Gergely szerint Persányi Miklós jó szakmai vezetője volt az állatkertnek, az más kérdés, hogy rossz döntés volt az előző városvezetés részéről egy ekkora beruházást rábízni egy közművelődési intézményre.
A jelentés szerint egy ilyen nagyságrendű, ennyire komplex beruházás levezényléséhez kifejezetten projektirányításra és ellenőrzésre szakosodott, legalább 8–10 fő teljes munkaidős projektmenedzsment-szervezetre, a speciális szakértői feladatokhoz pedig további erőforrások bevonására lett volna szükség. A FÁNK azonban a Pannon Park projekt lebonyolításához szükséges szervezettel nem rendelkezett.
Kerpel-Fronius Gábor számolt be arról, hogy az Enviroduna jelentése alapján a főváros a beruházás során felmerült ügyek kapcsán a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.
Ezzel párhuzamosan folyik a Fővárosi Önkormányzat által felállított vizsgálóbizottság munkája is, ami több más ügy mellett a Biodómot is vizsgálja. A Fővárosi Önkormányzat a szeptember 30-i közgyűlésen döntött arról, hogy a FÁNK-ot a jelenlegi költségvetési intézményből 100 százalékban saját tulajdonú gazdasági társasággá alakítja, mégpedig az átláthatóság és a hatékonyság érdekében.
Muszáj befejeznie a fővárosnak
„Kényszerpályán vagyunk, ami a Biodóm beruházást illeti. Igazából nincs döntése a fővárosnak, egyszerűen ezt a beruházást be kell fejeznünk, méghozzá jó színvonalon, ez a Biodóm Európa legnagyobb és legkomplexebb ilyen épülete lesz” – mondta Gy. Németh Erzsébet.
Szó sincs tehát arról, hogy a Biodómot ledózerolnák: „a beruházást úgy kell befejezni, hogy a látogatói élmény a legkevésbé se sérüljön” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester.
Az Enviroduna Kft. felmérése kiterjedt az épületnek az eredetitől esetleg eltérő, egyéb funkcióval történő, költségkímélő befejezési és hasznosítási lehetőségének vizsgálatára is. Azonban már a felmérés kezdeti szakaszában világossá vált, hogy a beruházásnak a „biodóm” funkciótól alapvetően eltérő, alternatív célú befejezése nem reális opció.
Részben azért, mert ehhez a már meglévő szerkezeti és műszaki állapot jelentős visszabontása és átépítése lenne szükséges, melynek gazdaságossága nem alátámasztható, emellett jelentős további késedelmet okozna. Részben pedig azért, mert a funkcióváltás az állammal kötött támogatási szerződésben megfogalmazott támogatási cél meghiúsulása miatt több tízmilliárd forintos visszafizetési kockázatot vethetne fel.
Nem épül meg a Hermina Garázs, de még így is 5 milliárd forint hiányzik
Az Enviroduna tanulmánya szerint 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez, ebből a támogatási szerződés alapján megvan 5,4 milliárd forint. A kormánnyal folytak arról egyeztetések, hogy a Hermina Garázs meg nem építéséből fennmaradó 5,6 milliárdot is a beruházásra költenék. További mintegy 5 milliárd forint kell még, amit a kormánytól vár a főváros, hiszen ez egy állami beruházás.
A jelentésben található egy táblázat, ami tartalmazza, hogy milyen költségekből faragtak le.
A polgármester-helyettes szerint a különbség a 26 milliárd és a 16 milliárd forint beruházási összegnél, hogy későbbre halasztanak néhány olyan munkát, amit nem kell elvégezni, ahhoz, hogy a Biodómot most meg tudják nyitni. A hullámvasút felújítását korábban 2,5 milliárd forintra becsülték, de azt csak később fogják megvalósítani.
A jelentés szerint a beléptetőrendszerre vonatkozó korábbi 1,9 milliárd forintos költségvetés mögött a FÁNK korábbi saját becslése áll olyan tételekkel, amelyek önmagukban nem értelmezhetők, nem piackutatáson alapulnak, ezért nem tekinthetők reális összegnek. Az Enviroduna kalkulációja szerint a vállalkozási díj mindössze 340 ezer forintra tehető.
Gy. Németh Erzsébet tett egy ígéretet, ami szerint 2024 márciusára meg tudják nyitni az új látványosságot. A jelentésben kicsit óvatosabban fogalmaznak, a Pannon Park projekt befejezése és a nyitás időpontja optimista forgatókönyv szerint 2024. márciusára tehető, reálisabb azonban 2024. szeptemberével számolni.
A tanulmány kitér arra, hogy a fizikai tevékenységek nyers időigénye ennél valamivel rövidebb lenne, de az elmaradt tervezési munkák pótlása, a szükséges újratervezések és a jogi eljárások várható elhúzódása reálisan 2024-es befejezést eredményeznek majd.
Gy. Németh Erzsébet megemlítette, hogy a Biodóm miatt alig fordítottak pénzt az elmúlt 10 évben arra, hogy az állatkertet szinten tartsák, a jövőben viszont többszáz millió forintot fognak fordítani az állatkert műemléki részének felújítására.
Egy hotel lehet a Ligetben
A kormány döntött arról, hogy nem tartja szükségesnek a Hermina Garázs megépítését a Liget-projekt kapcsán.
A jelentésben olvasható, hogy felmerült a korábban tervezett Hermina Garázs területén egy magánerős szállodafejlesztés lehetősége. Várhatóan ezt egy független ingatlanfejlesztő finanszírozni tudná, sőt akár 1,5 milliárd forintot is meghaladó egyszeri telekár/ráépítési jog értékesítési bevételt is juttathatna a Főváros részére; emellett évi akár 11 ezer fő plusz FÁNK/Biodóm látogatószámot, mintegy 60 millió forint/év többletbevételt generálhatna.
„A hotel nem a történelmi Városligetben helyezkedne el, ezért ha ezzel a fejlesztéssel a tanulmány szerint 1,5 milliárdot lehetne spórolni az adófizetőknek, ez egy megfontolandó javaslat. A hasonló beruházások úgy működnek, hogy szállodai kapacitással is rendelkeznek, ezért ezt megfontoljuk a kormánnyal való egyeztetések során” – mondta Karácsony Gergely.
Hibát hibára halmozott a FÁNK
A jelentés több nagyobb és kisebb hibára is rámutat, ami azt bizonyítja, hogy a FÁNK nem tudott megbirkózni egy ekkora projekttel.
A generálkivitelezővel 2017-ben kötött szerződés kulcsrakész átadás-átvételt határozott meg 2020-as határidővel. Az időközben eltelt években a beruházó részéről elmaradt a befejezéshez szükséges – de a generálkivitelezői szerződésen kívül eső – jelentős munkarészek megfelelő előkészítése és elindítása, ezért a projekt mai állapota a kulcsrakészséget meg sem közelíti. Az építmény jelenlegi készültsége sem építészeti, sem gépészeti, sem elektromos szempontból nem felel meg a kulcsrakész követelményeknek, továbbá az eredetileg előírt üzempróbák nem megfelelő módon, vagy egyáltalán nem kerültek lefolytatásra.
A beruházó (FÁNK) által előterjesztett legutóbbi, 2019. májusi költségterv a projekt befejezéséhez 26 milliárd Ft költségigényt számszerűsített – részletezés nélküli, pár soros feladatlistára alapozva. Ebből sem a megalapozottság, sem a teljeskörűség, sem a műszaki tartalom nem állapítható meg. Így valószínűsíthető, hogy – mint korábban is – a következő években további, akár tízmilliárdos többletigények merültek volna föl. A kivitelezőt ugyan 36 hónapos garancia terheli, de ennek teljes körű érvényesítése korábbi szerződésjogi és projektirányítási problémák miatt gyakorlatilag lehetetlen, pl. a milliárdos értékű medencegépészeti berendezések elveszítik garanciájukat még a létesítmény megnyitása előtt.
Problémát jelent, hogy a befejezéshez szükséges tervek korábban csak részlegesen, hibásan vagy egyáltalán nem készültek el. Jellemző példa, hogy bár szerződés szerint az épület 2020 novemberétől a kivitelezőtől a beruházó üzemeltetésébe mindenképpen átkerül, ennek ellenére üzemeltetési terv, ehhez kapcsolódó reális költségvetés, szakszemélyzet nem került felállításra. Az Enviroduna Kft. 2020-as felmérése során a növényesítési és több más koncepció felülvizsgálatát elvégezte, a tovább tervezést előkészítette, a novembertől felállítható üzemeltetési modellt kidolgozta.
A Pannon Park projekt folyamatának legnagyobb hibája a Fővállalkozói szerződés megbontása és egyes projektelemek – úgy, mint belső dekoráció, külső-belső növényesítés, tartalomfejlesztés, aktív eszközök, mobiliák, beléptető rendszer – Fővállalkozói szerződésen kívüli megvalósítása. Ezen projektelemek kiviteli szintű tervezése részben a Fővállalkozói szerződés részét képezi, azonban kötbérterhes részhatáridők hozzárendelése nélkül.
A hibás tenderstratégia egyenes következménye a Pannon Park projekt befejezési határidejének és a Biodóm nagyközönség előtti megnyitásának jelentős késedelme.
A felmérés során kiderült, hogy a kiindulásként rendelkezésre álló adatok, tervek, koncepciók súlyosan hiányosak, esetenként egyáltalán nem is léteznek.
A megvalósítani szánt szakmai és műszaki tartalom még a felmérés időszaka alatt is folyamatosan változott, bővült, a felmérés határidejéig sem zárult le teljesen a FÁNK részéről. Így pl. a Biodómban bemutatandó állatállomány fajlistája 2020. augusztusáig sem jutott nyugvópontra, sok körben változott.
A növényesítési terv olyan növényeket tartalmazott, amelyek fizikailag nem fértek volna el az épületben.
Az Enviroduna talált néhány kisebb tételt, amiknek a szükségessége nem volt indokolt, pl.: 60 millió forintos kukásautó, vagy egy 16 millió forintos drón.
Az egyik legdurvább hiányosság, hogy a Biodóm üzemeltetésére nem készült koncepció, költségbecslés.
„A Pannon Park (Biodóm) létesítményt kivitelezői átvételétől kezdve üzemeltetni szükséges. Erre vonatkozó tervezet eddig nem állt rendelkezésre, ezért – az átvételig hátra lévő idő szűkösségére tekintettel – az Enviroduna Kft. koordinálásában elkészült a 2020. november 1-től esedékes létesítményüzemeltetési koncepció. Az elvégzett tervezési folyamat eredményeként és a rendelkezésre álló adatok alapján: a Pannon Park 2020/21. évi 18 hónapos működéséhez 1,8 Mrd forintos forrásra lesz szüksége a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely nem tartalmazza az időszakra már betervezett beruházási tételeket.” – áll a jelentésben.
Próbálnak több bevételre szert tenni
A Biodóm kritikusai attól is félnek, hogy nemcsak a beruházás, hanem a monstrum üzemeltetése is csak a pénzt fogja nyelni. Az Enviroduna kidolgozott néhány javaslatot, ami által több pénz folyna be. Előzetes számítások szerint a rendezvény- és cateringszolgáltatások kiszervezéséből a Biodóm lehetséges éves nettó profitja a 60–110 millió forint közötti értéksávban becsülhető, feltételezve a tervezett látogatószámok elérését.
A felülvizsgálati jelentés szerint az eredeti „egyjegyes” tervekkel szemben stratégiailag „kétjegyes” modell javasolt, vagyis a történelmi Állatkert és az új Biodóm „Ősvadon” része egy közös jeggyel, míg a Biodóm „Akvárium” része egy másik külön jeggyel lenne látogatható, természetesen a kedvezményes kombinált jegyvásárlást is lehetővé téve. Az Akvárium külön beléptetéssel akár évi 0,9–1,0 milliárd forint pluszbevételt is generálhat (nem számítva a kombinált jegyekből várható addicionális jegyárbevételt).
|
16,4 milliárd forint kell a Biodóm befejezéséhez, a mélygarázs helyére hotel épülhet a Ligetben
|
Elkészült a Biodóm beruházás vizsgálati jelentése, ami kapcsán a főváros vezetése sajtótájékoztatót tartott az állatkertben. A jelentés alapján a főváros a napokban feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen. A befejezés lehetőségeit mára kényszerpályák határozzák meg, és a főváros nem a fapados Biodóm mellett tette le a voksát, ezért 16,4 milliárd forint kell még a befejezéshez.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/09/164-milliard-forint-kell-a-biodom-befejezesehez-a-melygarazs-helyere-hotel-epulhet-a-ligetben/
|
2020-10-09 09:36:39
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Mondhatja-e azt az állam egy zavaros helyzetben, hogy ő egész egyszerűen nem fogadja el azt az árat, ami egy részvény esetében a tőzsdén kialakult?
Mondani mondhatja, mint a következő sztori is bizonyítja, ám ha valójában semmilyen eljárás vagy bírósági ítélet nem határozott erről a megállapításról, akkor erősen kétséges, hogy ezzel csak úgy simán el lehet bliccelni a vételi ajánlatot a többiek felé. Vagy mégis? Magyarországon egyelőre úgy tűnik, hogy ilyet is lehet. Az eset tényleg különös, és bár a jogszabály egyáltalán nem mentesíti az államot az ajánlattétel alól, a hatalom törvényen felülinek érzi magát. Pedig lássuk be, nem tűnik reálisnak, hogy ezt az államon kívül bárki más is megtehetné. Ha egy váratlan fordulattal az Amazon vagy a Google felvásárolná a Graphisoft Park vagy a Rába magyar tőzsdei cégek többségét, elég meglepő lenne, ha csak úgy kijelenthetné a vevő, hogy vételi ajánlatot ő most inkább nem tesz, mert nem tartja reálisnak a tőzsdei átlagárat.
A vételi ajánlat
A tőkepiaci szabályok egyik legfontosabb pontja a kisbefektetőket védő kötelező vételi ajánlat. A jogszabály összetett, de ha valaki 33 százalékos részesedést szerez egy tőzsdei cégben, akkor a többi befektetőnek legkésőbb 15 napon belül fel kell ajánlania, hogy megveszi az ő papírjaikat is. Ha nincs a cégben rajta kívül 10 százaléknál nagyobb tulajdonos, akkor már a 25 százalékos részesedés elérésénél is fennáll ez a kötelezettség.
Megveszi a többi részvényt, ezt értjük, de mennyiért? Hiszen az sem mindegy. Gáláns természetesen mindenki lehet, felső sapkája nincsen a kínálható árnak, de minimumértékek vannak.
A vételi ajánlatban az ár nem lehet kevesebb, mint a megelőző 180 vagy 360 nap súlyozott tőzsdei átlagára, vagy az azonos részvénytípusért az ajánlattevő által kifizetett összeg, vagy az egy részvényre jutó saját tőke értéke közül a legmagasabb összeg. Saját tőkeként a legutolsó, közgyűlés által jóváhagyott, könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóban szereplő összeget kell figyelembe venni.
A Kartonpack-átvétel
Csakhogy most a Budapesti Értéktőzsdén kialakult furcsa helyzetben, éppen a magyar állam lett úgy vezető tulajdonos, hogy nem tett ajánlatot. Az érintett céltársaság a Kartonpack Nyrt., egy alapvetően debreceni, alapvetően gyógyszeres kartondobozokat gyártó cég. Stabil, jól kiszámítható, átlátható vállalkozás, amely évente 2-2,5 milliárd forintos forgalommal és szerény, de pozitív nyereséggel dolgozik. Azt írtuk, hogy alapvetően debreceni, azért a furcsa kitétel, mert a gyártás ott zajlik, de október 2-án azt jelentette be a cég, hogy a székhelyét áttette Budapestre, a II. kerületi Ady Endre utca 19/A-ba, amely cím a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda címe – ez az iroda sokat szerepelt korábban a sajtóban mindenféle Seszták Miklóshoz kapcsolódó ügyben. Vélhetően most ez az iroda próbálja egyengetni a zűrös Kartonpack-ügyet is. Azért zűrös, mert a cég tulajdonosi szerkezete régóta eléggé „gáz”.
Jó ideig a Kulcsár-ügyből, vagyis a K&H-s brókerbotrányból ismert Britton-cégek voltak a meghatározó tulajdonosai, ám ezek a tulajdonok a büntetőeljárásban született ítéletek alapján vagyonelkobzás alá kerültek. Csakhogy nem lett volna könnyű eladni őket, éppen amiatt, mert az új tulajdonosnak meg kellett volna venni a többi papírt is, mégpedig méregdrágán.
A koronavírus előtt 62 százaléka volt a Britton Kft.-nek, 30 százaléka pedig Fintha-Nagy Ádám ügyvédnek, aki maga is érintett volt a Kulcsár-ügyben mint az építőipari milliárdos Dunai György nevével fémjelzett DBI Kft. ügyvédje. Az ügyvéd tulajdonszerzésével kapcsolatban is vizsgálatok zajlottak, úgy tudjuk, hogy az MNB és a bíróság szerint is Fintha-Nagy bennfentesen lett részvényes, ezért meg is büntették, de a részvényeit nem kobozták el.
A végrehajtás
A lassú bírósági eljárások egy fázisában tehát a brókerbotrányban sáros egykori üzletemberek cégeinek vagyonára elkobzást rendeltek el. Ennek szabályai vannak, elvileg nem az állam kapja meg közvetlenül az érintett részvényeket, hanem a végrehajtó köteles a vagyontárgyat értékesíteni, és a befolyó árbevétel illeti meg a magyar államot.
Itt jött az már említett svédcsavar. Ha egy 62 százalékos pakettet megvett volna valaki, akkor neki azonnal életbe lép a vételi ajánlattal kapcsolatos kötelezettség. Ezt azért nem vállalta senki, mert a Kartonpack részvényeire alacsony forgalom mellett volt néhány nagyon magas áron megkötött tőzsdei ügylete, ami a vételi ajánlatot egy drága kötelezettséggé emelte volna.
Vírus
A koronavírus aztán felkavarta az állóvizet, április 17-én váratlanul katonák, rendőrök és ügyvédek lepték el a debreceni céget, és érthetetlen indoklással (mintha a járvány elleni védekezésben lenne kulcsfontosságú a cég) állami felügyelet alá vonták a társaságot és a korábbi vezetőit azonnal visszahívták.
A társaság élére pedig állami emberek érkeztek, az MFB volt munkatársa, Uszkay-Boiskó Sándor lett a vezérigazgató, majd amikor az állam „rendbe tette” a részvénykönyvet, immár elnök-vezérigazgatóként vezeti a céget, és a Britton helyett az MNV lett a 62 százalékos tulajdonos. Azóta a cég új befektetési kapcsolattartót is kapott, akinek a nevére rákeresve az MFB Invest jön elő mint munkáltató.
Vitatható
Hogy ez jogszerű volt-e, arról majd biztosan elpereskednek még a felek, viszont ami a többi részvényest a legjobban érdekelhette mindebből, hogy az állam nem tett vételi ajánlatot.
Ahogy Dióslaki Gábor, a Tőzsde Egyéni Befektetők érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) elnöke fogalmaz:
„Valójában az állam azt jelentette be, hogy ő szeretne kötelező vételi ajánlatot tenni, de nem tud, mert nem tudja a valós saját tőke értékét, az árfolyamot pedig manipulációval kialakítottnak tartja.”
Mire alapozza?
A jogi csavar ebben az, hogy a feltételezés ugyan valóban életszerű, a Kartonpackra ritkán volt kötés, de ezek alapján a félmillió, tőzsdére vezetett, egyenként 200 forintos névértékű részvény ma összesen 8 milliárdos cégértéket mutat, mert néhány magas kötés miatt 16 ezer forint körül van a részvények 180 napos átlagára.
A vállalatértékelés összetett dolog, pár adat alapján nem könnyű reális értéket mondani, de egy Kartonpack-szerű, korábban száz-, ma már csak tízmillió forint körüli nyereséget termelő, 1,5 milliárd forintos saját tőkéjű cég aligha ér 2 milliárd forintnál többet.
Róka fogta csuka helyzet alakult ki, amire tényleg nem látszott értelmes megoldás. Ha a céget nem lehet átruházni vételi ajánlat nélkül, akkor az örökre a Britton érdekeltsége marad? Vagy meg kellene egyeznie a vevőnek, legyen az akár az állam, akár más, a kisebbségi részvényesek legnagyobbikával, vagyis Fintha-Nagy Ádámmal egy köztes árban? De az állam egyezkedhet úgy egy bennfentesen tulajdonossá váló részvényessel, hogy az nagyon sokat keressen az ügylettel? Mi a jó megoldás?
Nem jogszerű
Nem könnyű kérdés, és tényleg nincs tiszta megoldás, de a vételi ajánlat elhagyása így sem lehet jogszerű. Különösen azért nem, mert aligha elegendő mindössze egy közleményben jelezni, hogy az ár manipulált, ezt nem jelentheti ki csak úgy valaki, főleg nem az, aki így mentesül egy drága kötelezettség alól.
A tőkepiaci törvény konkrétan kimondja, hogy a vételár meghatározása során csak akkor lehet a tőzsdei átlagárszámításból egy-egy ügyletet kihagyni, ha arról hatóság vagy jogerős bírói ítélet megállapította, hogy az nem jogszerű körülmények között jött létre. Márpedig az árfolyam-manipulációt semmilyen hatóság, bíróság nem állapította meg.
És a saját tőke?
És ha esetleg el is fogadnánk, hogy a tőzsdei ár nem mérvadó, akkor még mindig ott van a saját tőkére vonatkozó szabály. Igaz, hogy a cég 2019-es éve még mindig nincs lezárva, de ha az állam nem tudja megállapítani a 2019 végi saját tőkét, még mindig kiindulhatna az utolsó elfogadott beszámolóból (miképpen a jogszabály elő is írja), vagyis a szabályosnak tűnő 2018 év végi értékből – magyarázza Dióslaki.
A Kartonpack erről annyit mondott a részvényeseknek, hogy
„az MNV Zrt. tájékoztatást nyújtott arról, hogy az éves beszámolók helytállósága nem áll fenn, jelenleg a nyilvános vételi ajánlathoz szükséges transzparens ár nem meghatározható, a Tpt. 72. § szerinti valós átlagár számítás nem elvégezhető, így az MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében nincs olyan helyzetben, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyen”.
Az új könyvvizsgáló véleménye
Ezt arra alapozza, hogy idén áprilisban, amikor az állam „megérkezett”, a cég könyvvizsgálót váltott, és az új könyvvizsgáló, a cégnek egyébként már korábban is dolgozó BDO kijelentette, hogy annyi rendetlenséget talált, hogy jelentését a „véleménynyilvánítás visszautasítása” szöveggel adta ki. Hogy az új könyvvizsgáló véleményére alapozva miként lehetett a korábbi könyvvizsgálatok eredményeit semmisnek tekinteni, hát, erre már nem nagyon van jogszerű magyarázat.
A helyzetet és a vételi ajánlat összegének meghatározását az is bonyolítja, hogy a Kartonpack információnk szerint korábban jogi úton próbált érvényt szerezni egy, a csornai napelemgyárat építő kft. mintegy 40 százalékos üzletrészére vonatkozó igényének. Ez a vagyonelem jelentősen befolyásolhatja a saját tőke értékét, így az üzletrész sorsa sem jelentéktelen.
„E botrányos ügyben talán az a legfelháborítóbb, hogy az MNB mint pénzügyi felügyelet nem tesz semmit, pedig az ő törvény által előírt feladata lenne, hogy ilyen ne történhessen”
– véli Dióslaki.
Ki fog így nagyot kaszálni?
Ha minden így marad, akkor senki. Ha lesz vételi ajánlat, akkor alighanem Fintha-Nagy Ádám, aki részvényenként 612 forintért vette meg a részesedését. Ha például egyszer egy bíróság kimondaná, hogy a 33 százalékos részesedés átlépése miatt az államnak vételi ajánlatot kell tenni a többi részvényesnek (például a jelenleg adódó 16 ezer forintos áron), akkor ő 25-szörös nyereséget realizálna.
Ám jelenleg a sok folyamatban levő eljárás miatt a helyzet nem rendezett. Most a legnagyobb vesztesnek a magyar tőkepiac tűnik, ahol ugyan eddig is voltak a vételi ajánlatok körül perek, botrányok, új ármeghatározások, de olyan, hogy az teljesen elmaradt volna, még itt, a „vadkeleten” is újdonság.
(Borítókép: A debreceni Kartonpack Dobozipari Nyrt. üzemcsarnoka 2016 novemberében. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
|
Pont az állam trollkodja szét a tőzsdei szabályokat
|
Amikor egy tőzsdei cégben meghatározó tulajdont szerez egy új befektető, a többi kisbefektetőnek is fel kell ajánlania a részvények megvételét. A magyar állam hosszú küzdelem után átvette a debreceni Kartonpack Nyrt. irányítását, ám a tőkepiac elemi szabályait áthágva, mégsem tett vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Indokolása szerinte ugyanis a cég esetében nem „kóser” a tőzsdei ár, de még a saját tőke sem. De vajon ezt kijelentheti-e ő maga?
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/10/02/pont-az-allam-trollkodja-szet-a-tozsdei-szabalyokat
|
2020-10-09 09:39:53
| true | null | null |
Telex
|
Az országban a közszolgáltatók összesen 3203 ezer tonna hulladékot gyűjtöttek be 2019-ben - állapítja meg a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) az általa készített 2021-es Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben (OHKT), amit október 17-ig lehet véleményezni. A dokumentum szerint a legtöbb régióban megtörtént a közszolgáltatók koncentrációja, hiszen 25 régióban 28 közszolgáltató működik.
A rendszer jelenlegi formájában még nem tekinthető véglegesnek, kisebb változások várhatók a hatékonyabb működés érdekében
- olvasható a tervben. Mi találomra megnéztük néhány hulladékgazdálkodási közszolgáltató cég tavalyi beszámolóját, amelyekből az derült ki: míg néhány szemétszállító cég már egészen normális nyereséggel dolgozik, addig még bőven akad veszteséges társaság is.
Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.
Ugyanakkor azt az OHKT is leírja, arra kéne törekedni, hogy az egy közszolgáltató által ellátott területben ne keletkezzen szakadás, a közszolgáltatók gyűjtés és szállítás során egymás szolgáltatási területén ne kényszerüljenek áthaladásra. Vagyis néhány esetben nem az viszi el a szemetet, aki a legközelebb van hozzá.
Ez is volt az egyik oka annak, hogy tavaly és idén is több város és falu döntött úgy, hogy közszolgáltatót vált, főleg Tolna megyében volt nagy a mozgás.
Paks város, valamint az érintett önkormányzatok képviselőtestületének döntése alapján, továbbá a hulladékgazdálkodási integrációs folyamatok eredményeként 2020. április 1-jétől a Vertikál Nonprofit Zrt. végzi Pakson és térségében (Bölcske, Gerjen, Györköny, Madocsa, Nagydorog, Pusztahencse) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet. A közszolgáltatási díjról a számlát továbbra is a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. állítja ki az önök részére
- közölte a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (KHG). Az indoklás szerint a KHG az év során több alkalommal is likviditási problémákkal küzdött, a bérelt eszközök bérleti díjait rendszeresen csak nagy késéssel fizették ki. A késedelmes számlafizetésekre, felhalmozott lejárt tartozásokra vonatkozóan számos más beszállítótól is érkezett panasz. Tehát Paksról már nem a kaposvári központú társaság viszi a szemetet, hanem a Polgárdi központú Vertikál Zrt. Talán éppen ennek a két cégnek a beszámolóján keresztül lehet bemutatni a legjobban az ágazat ellentmondásait.
A Vertikál Közszolgáltató Nonprofit Zrt. tulajdonosainak száma 16, melyből 14 önkormányzat és két gazdasági társaság. A két legnagyobb részvényes a fideszes vezetésű Polgárdi és az ellenzéki Baja, de például az 1300 lakosú Jenő településnek is van 0,1 százalékos tulajdona. A Vertikál Vagyonkezelő Kft.-én keresztül pedig Ferencz Kornél igazgatósági elnök is részesedik a profitból.
Ő pedig egy igazi hulladékipari nagyágyú, hiszen Ferencz Kornél egyúttal a dunaújvárosi szemétszállító, a Dunanett Nonprofit Kft. ügyvezetője, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökének tanácsadója is a kormány által megrendelt hulladékgazdálkodási stratégia elkészítésében.
Az egyiknek sikerült, a másiknak nem
Nos, a Vertikál a 2018-as 5,3 milliárd forintos árbevételét 7,5 milliárd forintra tornázta fel és 189 település tartozik hozzájuk alvállalkozókon keresztül Esztergomtól Paksig. De Balatonakarattya és például a Dunakanyarban fekvő Pilismarót is az ő ellátási térképükön található. Míg 2018-ban közel 100 millió forintos veszteséget könyveltek el, addig 2019-et már 100 millió forintos profittal zárták.
Ellenben a kaposvári KHG 2 milliárd forintos forgalom mellett mintegy 4 millió forintos veszteséget szenvedett el. Pedig 126 település tartozik hozzájuk, ők látják el a Szita Károly kaposvári fideszes polgármester által elnökölt Kaposmenti Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás közigazgatási területén a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás tevékenységét. A KHG-t pedig a kaposvári önkormányzat (50 százalék) mellett 40 százalékban az állam tulajdonolja.
Maga a kukaholdingnak hívott NHKV elvileg már nyereséges: 92 milliárd forintos árbevétel mellett 246 millió forintos pluszban zártak 2019-ben. Pedig 2017-ben még 3,6 milliárd forintos veszteség jött össze, amit csak többszöri állami beavatkozással lehetett nagy nehezen mára eltüntetni. Korábbi közleményükben arról írtak: a társaság felgyorsította a számlák kiállításának folyamatát, az elmaradásokat felszámolta, így az ügyfelek tavaly időben kapták meg számláikat. Újraszervezték a kintlévőség-kezelési folyamatot, a beszedettségi arány 80 százalékról 93 százalékosra nőtt.
Ez nem azt jelenti, hogy minden rendben van a kukaholdingnál: a követelésállomány még így is csak 59 milliárd forintról 44 milliárd forintra csökkent 2019-ben. Míg 2018-ban a közszolgáltatási díj kiszámlázáshoz kapcsolódott 50,5 milliárd forint követelés, most ez 37,4 milliárd forint. Tehát még mindig bőven lenne lenne mit behajtani a lakosságtól.
Behajtók alkonya
A napi.hu írt arról, hogy még 2018. januárban 7,6 milliárd forint értékű követelést adott át a Díjbeszedő Holding Zrt. vezette konzorciumnak a kukaholding, amelyben egy addig ismeretlen kelet-magyarországi behajtó is helyet kapott. Ez a cég, a balkányi székhelyű Pepp and Cars Kft. korábban még élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozott. Beszámolója szerint 2017-ben 102 millió forintos bevétele volt, ami 270 ezres profitot eredményezett, 2018-ban viszont már 590 millió forintos forgalmat bonyolítottak, amiből 38 millió forintos nyereség jött össze Törő Norbertné tulajdonosnak. Ez 2019-ben 367 millió forintos forgalomra és 415 ezer forintos profitra volt elég.
Összességében mostanában nem lehet olyan eseteket hallani, mint 2018 őszén, amikor a gödöllői központú Zöld Híd Kft. 116 településen nem vitte el a szemetet, de a rendszerben még mindig benne vannak a likviditási problémák, amik afelé tolják az önkormányzatokat és a hulladékszállító cégeket, hogy minél kevesebb szereplő maradjon talpon az ágazatban.
|
Már a múlté a kukakáosz vagy csak a szőnyeg alá söpörték a szemetet?
|
Jelentős, 181 millió forintos veszteséget termelt a főleg a pilisi településeken tevékenykedő Zöld Bicske Kft., de a győri és a kaposvári közszolgáltató is csak irigykedve nézheti például a székesfehérvári, békéscsabai vagy a debreceni kollégák profitját. Hogy hol veszteséges vagy nyereséges ugyanaz a tevékenység, azt néha a legegyszerűbb tényezők döntik el, mint például a kukásautók által megtett út hossza vagy a népsűrűség.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/mar-a-multe-a-kukakaosz-vagy-csak-a-szonyeg-ala-soportek-a-szemetet.html
|
2020-10-09 09:44:28
| true | null | null |
mfor.hu
|
Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.
Hiába pletykálták, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő segítette ki a bankot, és hogy a magyar állam ezzel nem járt valami jól, ezt nem lehetett bizonyítani, hiszen az MNV könyvelése és más nyilvános adatok nem utaltak ilyen kötvényvásárlásra. Ebben a cikkben azt a forgatókönyvet írjuk le, ami minden elérhető nyilvános adattal egybevág. Eszerint az FHB egy miniszteri szinten egyeztetett, bonyolult értékpapír-cserével jutott hozzá a 30 milliárdhoz, méghozzá úgy, hogy Orbánék az FHB megsegítése érdekében még a lenyúlt nyugdíjvagyont is bevetették.
Amennyiben tényleg az állam segítette ki az FHB-t, az tiltott állami támogatásnak minősül, de az biztos, hogy nemzetközi szinten is kínos egy ilyen ügy. Ennek ellenére Magyarországon ezt a jelek szerint gond nélkül meg fogja úszni minden érintett.
2012-ben még nagyon más volt a világ. A Fidesz csak két éve volt hatalmon, Orbán Viktor pedig még jóban volt Spéder Zoltánnal, Csányi Sándorral meg nem. A Miniszterelnökséget még Lázár János vezette, aki kifejezetten a barátjának tartotta Spédert, Csányi Sándort meg polipnak nevezte. A miniszterelnök éppen azt tervezgette, hogy a takarékszövetkezetek összevonásával Fidesz-közeli tulajdonú ellen-OTP-t hoz létre, erre a munkára pedig a tapasztalt, és a párt környékén már az 1993-as székházügy óta ismert bankár, Spéder Zoltán volt a legalkalmasabb, aki a hitelválságban kissé megingott bankját, az FHB-t és a Magyar Postát is elkezdte belegyúrni az új nagy lakossági bankba.
Az FHB azonban 2012-ben nem volt abban az állapotban, hogy ilyen komoly terveket lehessen rá alapozni, a 2008-as nagy gazdasági válság hatásait még nem tudta kiheverni. A válság annak idején az amerikai jelzáloghitelezési piacról indult ki, és éppen a bankszektorban, a hitelezési piacon volt legbrutálisabb a hatása. Az FHB pedig – Földhitel és Jelzálog Bank – talán az összes hazai bank közül a leginkább kitett volt a jelzálogpiaci összeomlásnak.
A hazai bankszektor legtöbb szereplője külföldi tulajdonú volt akkor, ezek a cégek fordulhattak anyabankjukhoz segítségért, de az FHB csak az államtól kérhetett. Kapott is, még a szocialista kormányzás idején. Gyurcsány Ferenc ekkorra már lemondott, bár formálisan még miniszterelnök volt, az FHB pedig ebben az interregnumban szerezte meg a támogatást: 30 milliárd forint tőkeinjekciót és 400 millió eurónyi hitelt kapott az államon keresztül az IMF-mentőcsomagból, illetve az állam által lehívható nemzetközi segélykeretből.
A mentőcsomag viszont azzal járt volna, hogy az állam bizonyos feltételek nem teljesülése esetén tulajdont szerezhet az FHB-ban, emiatt a bank vezetése a még mindig kritikus gazdasági helyzetben úgy döntött, hogy visszafizeti a harmincmilliárdot, ráadásul egy EU-s döntés következményeként még 2,6 milliárd forintnyi kamatot és büntetést is a gyengélkedő bank nyakába varrtak.
2012-re tehát az FHB tőkéjéből megint hiányzott harmincmilliárd forint, újabb segítségre volt szüksége, de akkor már Orbán Viktornak hívták a miniszterelnököt.
|
A lenyúlt nyugdíjvagyont is megmozgatták Orbánék, hogy kisegítsék a kedvenc bankjukat
|
Nyolc éve szorult helyzetbe került az FHB Bank: azonnal 30 milliárd forintnyi tőkére volt szüksége, hogy ne boruljon fel. Spéder Zoltán, a bank akkori vezetője jól feküdt a kormánynál: rendszeres vendég volt Orbán Viktor irodájában, egészen közeli, baráti kapcsolatban állt Lázár Jánossal, a miniszterelnöki hivatal vezetőjével, üzletelt Simicska Lajossal, a Fidesz akkori gazdasági centrumával, és Németh Lászlóné fejlesztési miniszterrel is jóban volt. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy az FHB furcsa kötvénykibocsátással 30 milliárddal növelni tudta az alaptőkéjét.
| null | 1 |
https://tldr.444.hu/2020/10/09/a-lenyult-nyugdijvagyont-is-megmozgattak-orbanek-hogy-kisegitsek-a-kedvenc-bankjukat
|
2020-10-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
13 nem, 1 igen arányban elutasította az Országos Bírói Tanács (OBT) Varga Zsolt András Kúria-elnökké történő megválasztását, derült ki a szervezet honlapján közzétett határozatból és összefoglalóból.
A hatályos törvények szerint ugyanis az OBT személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilvánít. Az OBT tagjai egy rendkívüli ülésen, miután Áder János a hét elején jelöltje, majd az Országgyűlés igazságügyi bizottságának Fidesz–KDNP-s többsége csütörtökön már támogatta, pénteken délelőtt ismerhették meg a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták és kérdeztek Varga Zs.-től.
Az OBT ezt követően közzétett határozatában az áll: a bírák önigazgatási szerve elismeri Varga Zs. tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét.
„Meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott. Nem lehet azonban elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott” – írták. Az OBT arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Varga Zs. András jelöltté válását kizárólag két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.”
A jelölt támogatását elutasító határozatot Fázsi László, az OBT elnökének tájékoztatásaként tette közzé a szervezet, ugyanakkor a testület honlapján megtalálható a rendkívüli ülés összefoglalója is. Aszerint az ülésen részt vett az OBT 14 tagja, de tanácskozási joggal jelen volt Varga Judit igazságügyi miniszter, Hajas Barnabás, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Polt Péter legfőbb ügyész, Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Senyei György Barna, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, valamint dr. Oltai Judit Zsófia, a Magyar Bírói Egyesület elnöke is. Az összefoglaló azt is részletezi, hogy a Kúria elnökének javasolt személyt 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül utasította el az OBT.
Mindennek nagyon súlyos hazai és nemzetközi következményei lehetnek, főként miután az Országgyűlés igazságügyi bizottságának kormánypárti többsége már támogatásáról biztosította a jelöltet, ahogyan a Fidesz–KDNP és a kormány több tagjai is. Pedig a Telex is megírta: sokan döbbenten fogadták a bírói karban, hogy tárgyalóteremben sosem ítélkező, egykori ügyészségi vezetőből csinálna kúriaelnököt a politikai hatalom.
Varga Zs. András jelenlegi alkotmánybíró Polt Péter helyetteseként, sőt jobbkezeként, na meg az Apostoli Királyság államformáját lehetőségként felvető egyetemi oktatóként vált ismertté itthon. Brüsszelben ráadásul még sokkal hangosabb lehet főbírói belépője, hiszen éppen a múlt héten jelent meg az uniós jogállamisági jelentés, amely elmarasztalta és aggályosnak nevezte pont azt a két törvénymódosítást, amelyekkel Varga egyáltalán főbíróvá választhatóvá vált Magyarországon.
(Fotó: Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltje meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén a Parlament Delegációs termében 2020. október 8-án. [MTI/Illyés Tibor])
|
Nem támogatják a bírók Polt Péter jobbkezének Kúria-elnökké választását
|
Elutasította Áder János államfő főbíró-jelöltjét az Országos Bírói Tanács. A bírók szerint ugyanis a Varga Zs. András jelölését lehetővé tévő jogszabály-módosítások nyomán Áder János javaslata nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/10/09/nem-tamogatjak-varga-zs-andras-kuria-elnokke-valasztasat-a-birok-orszagos-biroi-tanacs
|
2020-10-09 15:48:00
| true | null | null |
Telex
|
Online jóga- és fitneszfoglalkozásokat közvetít Tiborcz Péter új érdekeltsége. Tiborcz István bátyjáról (a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a sógoráról) eddig a számítástechnikában érdekelt üzletemberként lehetett hallani. Az új fejlesztésben szerepet játszik Griecs-Farkas Emese, az állami megbízásokkal ellátott, szintén az informatikában utazó Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa is.
A Griecs-Farkas és Tiborcz közötti szálak, mint korábbi cikkünkben megírtuk, hivatalosan egy belvárosi ingatlanban futottak össze, a nő a Tiborcz család V. kerületi lakását használta abban az időszakban, amikor az ingatlan Orbán Ráhel apósáé volt. A Symmetria társtulajdonosa akkor kérdésünkre elismerte, hogy Griecs-Farkas és Tiborcz Péter között van kapcsolat, ennek jellegéről azonban nem akart nyilatkozni, mint mondta, arra, hogy a viszony mennyire szoros – élettársi, házastársi-e – nem tiszte válaszolni.
Griecs-Farkas Emese nemrég egy Instagram-videóban (01:45-től) beszélt arról, hogy miért indították el a Fitness and Yoga Now-t. Bár az üzletasszony sem tulajdonosként, sem ügyvezetőként nincs jelen a kezdeményezés mögött álló Group Now Kft.-ben, az oldal megálmodójaként, létrehozójaként nyilatkozik. Tavaly ősszel derült ki a várandóssága, ezért, egyetemi elfoglaltságai és a munkája miatt sem volt már komfortos edzésekre járnia. Mint mondja, Balin kapta el őket a jóga varázsa, az i-re a pontot pedig a koronavírus tette fel,
mivel magunknak is IT-cégünk van, és egyik napról a másikra kellett több mint száz embert hazaküldenünk.
A jógás platform mögött álló cég – a honlapjuk szerint – Tiborcz Péter Group Now Kft.-je, ami ugyanabban a Báthory utcai lakásban működik, amelyet korábban a Griecs-Farkas használt. A cégen keresztül megkérdeztük az érintetteket a videóban elhangzottakról, de választ nem kaptunk.
Százmilliók a fiatal üzletasszonynál
Az viszont a nyilvános cégadatokból is látszik, hogy nagyságrendileg mekkora hasznot hajt Griecs-Farkas Emesének a Symmetria. A cég részvényeinek 50 százalékát birtokolja, Teasdale Harold 25 százaléknyit, a fennmaradó negyed pedig a cég kezében lévő saját részvény. Ennek alapján Griecs-Farkashoz az osztalék durván kétharmada kerülhet, ami elnézve az utolsó mérlegükben feltüntetett tételeket, hatalmas összeg. A Symmetria az utóbbi egy évben 4,7 milliárdos forgalom mellett csaknem 80 millió forint veszteséget hozott össze, azonban az eredménytartalék terhére 823 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Tavaly 440 milliós adózott eredménnyel adták le a mérlegüket, és 390 millió forint osztalék kivételéről szavaztak. Így a 34 éves üzletasszonynak két év alatt 800 millió forintot fialhatott az állami megbízásokkal jól elengedett informatikai vállalkozás.
Az élőben streamelt, de egy ideig visszanézhető mozgásos videókra épülő üzlet még csak most indult, ám a miniszterelnök famíliájáig érő családi összefogás jeleit nem nehéz felfedezni. Az online edzések lehetőségét Instagram-kampánnyal népszerűsítik, ennek központi eleme a turai Schossberger-kastély, Tiborczéktól kapott nevén a BOTANIQ Turai Kastély:
A Pest megyei, csaknem 3000 négyzetméteres kastély a TRA Real Estates Kft. nevű céghez tartozik, amely Tiborcz István által tulajdonolt BDPST Zrt. tulajdonában van. A kastély és a hozzá tartozó 10 hektáros park furcsa körülmények között, mindössze 200 millió forintért cserélt gazdát.
|
Tiborcz István testvére beszállt a jógabizniszbe, amihez jó háttér a turai kastély
|
Online jóga- és fitneszfoglalkozásokat közvetít Tiborcz Péter új érdekeltsége. Tiborcz István bátyjáról (a miniszterelnök lányának, Orbán Ráhelnek a sógoráról) eddig a számítástechnikában érdekelt üzletemberként lehetett hallani. Az új fejlesztésben szerepet játszik Griecs-Farkas Emese, az állami megbízásokkal ellátott, szintén az informatikában utazó Symmetria Magyarország Zrt. többségi tulajdonosa is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/12/tiborcz-peter-joga-online-turai-kastely-griecs-farkas-emese/
|
2020-10-12 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2020. október 13. – 07:46
1014
Két éve ígérgeti Tamás László az újbudai Deáki utca tulajdonosainak, hogy kiépíti a szennyvízcsatornát, de csak az engedélyt szerezte meg. Van olyan család, amely kisgyermekekkel nem tud beköltözni az új otthonába, más súlyos pénzeket bukik a csúszással. A vállalkozó újabb kérelme már nem ment át olyan könnyen az önkormányzaton, könnyen lehet, hogy végül nem is kap új csatornázási engedélyt. Tamásnak korábban a Népligetben volt ingatlanvitája, ott egy jó hírű teniszakadémiát és alapítványi iskolát űzött el. Pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában szotyizott a Felcsút focimeccsén, de a Békemenet első sorában is feltűnt, és több milliárd forintot kaszált a Dél-budai Centrumkórház telkeinek eladásával.
Tavaly tavasszal még csak a nagy semmi volt a XI. kerületi Deáki utcában. Madárhegynek hívják azt a pár utcát, amely az elmúlt években Újbuda egyik legfelkapottabb és legdrágább része lett. 2006 után kezdték beépíteni ezt a részt, azóta évről évre bővül, javarészt három-négy lakásos társasházakat húznak fel. Bár a Deáki utca egyik oldala lassan már teljesen beépül, a Google térképén a mai napig nincs fenn a földút. Van itt olyan társasház, amely már tavasszal kulcsrakész állapotban volt, más telkeken még hozzá se fogtak az alapozáshoz.
Két éve megy a hitegetés
Hiába készülnek el azonban a házak, a lakók nem tudnak beköltözni, mert nincs kiépítve a szennyvízcsatorna az utcában.
Pedig egy Fidesz-közeli vállalkozó már 2017-ben megkapta a csatornázási engedélyt, de három és fél év alatt nem készült el a 293,5 méteres szennyvízcsatorna.
Ez azért is érthetetlen, mert néhány évvel ezelőtt még az egész domboldal Tamás László és családja tulajdonában volt, de a csatornázásban érintett 19 telekből 16 most is az ő érdekeltségébe tartozik, és több háza is épül a területen. A vállalkozó két éve mondogatja a szomszédoknak, hogy hamarosan meglesz az utcában a csatorna. Egy idős házaspár az ígéretre hallgatva eladta az otthonát, de nem tudnak beköltözni az új lakásba, bár a ház már hónapok óta kész van. Nem csak ők vannak bizonytalan helyzetben, ugyanebbe a társasházba költözne gyermekük családja is, ahol négy kisgyerek van. Tamás László a Gazdasági Bizottság júliusi ülésén azt állította, cégével tíz nap alatt meg tudná építeni a csatornát, de úgy tűnik, ez valami miatt nem sürgős, még neki se kezdett.
„Mi terveink szerint legkésőbb az év végén költöznénk. Eredetileg már szeptemberre kész lett volna a ház, de így, hogy nincs meg a csatorna, a kivitelező se siet annyira” – meséli Kállai Ákos. Ő egyike annak a nyolc családnak, akiket évek óta hiteget a csatorna kiépítésével a vállalkozó. Egy négylakásos társasházban költöznek majd be három másik családdal együtt.
Kállaiék minél később tudnak beköltözni, annál több pénzt buknak a hitelkonstrukciójukban, míg egy szomszédjuk hitelszerződése semmissé válhat, ha jövő tavaszig nem kapja meg a használatbavételi engedélyt. Márpedig a használatbavételi engedély feltétele, hogy legyen az utcában szennyvízcsatorna.
Erős politikai kapcsolatok
„Az a típusú milliárdos, aki egy rövid ujjú ingben és egy szakadt farmerben naponta kijön az építkezésre, hogy mindent és mindenkit szemmel tartson.”
Így jellemezték Tamás Lászlót, akit pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában fényképeztek le a Felcsút focimeccsén, 2013-ban pedig a Békemenet első sorában sétált Bayer Zsolt és Stefka István mellett.
Az ezredfordulón Kőbányán volt fideszes önkormányzati képviselő, majd 2010 után a Fővárosi Közgyűlés pénzügyi és ellenőrző bizottság külsős tagjának választották, és Kőbányán is bekerült a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságba.
Az ő cége építette a XVII. kerületi Helikopter lakóparkot és a Népligetben a Taraliget lakóparkot. Itt pár éve Tamás háborút indított a szomszédos alapítványi gimnázium és Ábris Teniszakadémia ellen, hogy megszerezze a területüket, és hónapokig tartó kitartó támadásokkal üldözte el onnan a két intézményt. A Hvg.hu cikke szerint volt olyan, hogy elvágták a teniszcentrumhoz és iskolához vezető villamos vezetékeket, máskor a gáz- vagy a telefonvezetékeket tették tönkre, és olyan is előfordult, hogy eltömítették a csatornát. Hivatalosan persze sose derült ki, hogy ki a tettes, de a közművek Tamás lakóparkján keresztül haladnak végig, és a teniszakadémia ügyvédje szerint egyértelműen hozzá vezetnek a szálak. Ezt erősíti meg az a videó is, amin az látszik, hogy Tamás László négy-öt munkatársával próbálja megakadályozni a markológépet, amikor az alapítvány egy biotartályt szeretett volna beüzemeltetni, miután elzárták az iskolához vezető szennyvízelvezetést a Taraliget lakópark területén.
Az ingatlanháborút kezdték emlegetni 2014-ben is, miután egy 61 éves férfi összeesett és meghalt a teniszpályán. A mentőautó nem jutott be időben, mert betonelemekkel kerítették le az odavezető utat. A katasztrófavédelem megállapította, hogy a Kismartoni útra helyezett akadályok elhelyezése szabálytalan, ugyanakkor a teniszakadémia jogásza szerint a Taraliget lakópark munkatársai és biztonsági emberei megakadályozták a rendőröket, hogy elszállíttassák a tömböket. Az idős teniszezőn már nem tudtak segíteni a mentők, akiknek az utolsó pár száz métert a betontömbök miatt futva kellett megtenniük.
Talán a vállalkozó jó kapcsolatainak is köszönhető, hogy az ő volt telkein építik meg a Dél-budai Centrumkórházat. 2016-ban döntött arról a kormány, hogy a városközponttól távol eső Dobogó városrészen húzzák fel a szuperkórházat. Nyolc közművesítetlen, gazos telket választottak ki, a területet egyelőre tömegközlekedéssel nehéz megközelíteni, rengeteg pénzbe kerül majd a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Később a Magyar Nemzet derítette ki, hogy a nyolc érintett ingatlan közül négy Tamás Lászlóé és lányáé.
A négy közművesítetlen telekért összesen 4,4 milliárd forintot fizetett nekik az állam.
Abszurd, hogy egy utcában nem lehet használatbavételi engedélyt kapni
Mindezeket ismerve még inkább érthetetlen, hogy pár utcával arrébb – a Madárhegyen – egy nagyjából 10-12 millió forintos szennyvízcsatornán megy évek óta a vita.
Novák Zalánt az érintett nyolc család kereste meg, az Euro-Immo Expert Kft. ügyvezetője ugyanis jól ismeri a környéket, az elmúlt években több közműfejlesztést is végzett a Madárhegyen, legutóbb a Deáki utcára merőleges Molnárfecske utcában. „Öt éve kerestem meg először Tamás Lászlót a Molnárfecske utcai tulajdonosok képviseletében, hogy az ésszerű megoldás az lenne, ha a fenti telkeket (Molnárfecske utca – szerk.) egybecsatornáznánk a lentiekkel (Üröm utca – szerk.), és gravitációs módon bevezetnénk a lenti befogadóba, ami a Deáki utca végében már kész volt. Olyan lehetetlen feltételeket támasztott, hogy az tárgyalási alapnak se volt értelmezhető” – magyarázza Novák.
A Molnárfecske utcában így végül úgynevezett nyomott rendszert alakítottak ki, holott az drágább és kevéssé ésszerű egy hegyoldalban. A Deáki utcában lakóknak azonban erre sincs lehetőségük, mert a szabályozás szerint csak az a jogosult építheti ki a csatornát, aki megszerezte az erre szóló engedélyt a katasztrófavédelemtől.
„Abszurd helyzet, hogy az elmaradó csatornázás miatt évek óta nem lehet használatbavételi engedélyt kapni az utcában” – mondja Novák, hozzátéve, ügyfelei már azt is vállalnák, hogy kifizetik a teljes beruházást, de a milliárdos vállalkozó ebbe se ment bele.
Bár a csatornázási engedély idén januárban lejárt, Tamás gyorsan beadta a katasztrófavédelemhez az újabb engedélyezési kérelmet. Csakhogy ehhez több más hatóság mellett az Újbudai Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulására is szükség van.
Az önkormányzat egyezséget akar
Az önkormányzat gazdasági bizottsága hónapok óta ül a döntés felett, eddig három bizottsági ülésen vették le a napirendről a kérdést.
Az önkormányzat ugyanis megpróbálja valamifajta egyezségre bírni a két felet, mert ha nem adják meg a hozzájárulást Tamásnak, idén már biztosan nem készül el a csatorna, hiszen az egész engedélyeztetési folyamatot elölről kell kezdeni, amelynek több hónap az átfutási ideje. Ha viszont a vállalkozó megkapja az engedélyt, évekig senki nem szólhat bele, hogy miért nem építi ki a csatornát.
Így a többi tulajdonos továbbra se tudna beköltözni az átadott házakba, míg az önkormányzat komoly pályázati pénztől esik el. Büki László, városgazdálkodási igazgató kérdésünkre azt írta, vissza nem térítendő támogatást szeretnének igényelni a Miniszterelnökségtől a Deáki utca aszfaltozására, azonban a pályázás előfeltétele lenne a szennyvízcsatorna.
Nem véletlen, hogy parázs vita alakult ki a júliusi bizottsági ülésen, amelyen részt vett Tamás László és több telektulajdonos is. A szomszédok számonkérték a vállalkozót, hogy ígéretei ellenére eddig miért nem építtette ki a csatornát, de nem adott választ. Azt állította viszont, hogy pár éve azzal a feltétellel adott át 7400 négyzetméternyi területet az önkormányzatnak útépítésre, hogy ha ő a jövőben bármikor közművet építene, visszavonhatatlan tulajdonosi hozzájárulást adnak neki. Azt is belengette, hogy visszaveszi az ajándékot, ha az önkormányzat nem adja meg a tulajdonosi hozzájárulást.
Csakhogy, mint azt később megtudtuk, valójában az önkormányzatnál nincs ilyen dokumentum. „Az ingatlanokból az út részére kijelölt területeket térítés és ellenszolgáltatás nélkül 2001 májusában adták önkormányzatunk tulajdonába. A dokumentumban olyan feltétel, melyre Tamás úr hivatkozik, nem került rögzítésre” – írta a Telexnek a városgazdálkodási igazgató.
A bizottsági ülésen végül arról határoztak, hogy az önkormányzat moderált beszélgetést szervez a két fél számára. Novák elmondása szerint itt a nyolc család vállalta, hogy telekarányosan beszállnak az építkezés költségeibe, amennyiben Tamás még az idén befejezi a beruházást, de olyan javaslat is felmerült, hogy a beruházás teljes költségét ők fizetik Tamás helyett. Arányosan elosztva nagyjából 6-700 ezer forint jutna egy telekre (egy telken általában 3-4 lakás van), folytatja Novák, de a tulajdonosok telkenként 2 millió forint befizetését is vállalnák, ha szerződésben rögzítik az idei befejezést. Mindezek után már csak arra volt szükség, hogy Tamás hivatalosan is nyilatkozzon az önkormányzat felé, hogy ha megkapja a tulajdonosi hozzájárulást, három hónapon belül megépíti a csatornát. Ezt azonban a mai napig nem tette meg, hiába keresték a tulajdonosok azóta több alkalommal is.
Szeptemberben ismét napirendre került a kérdés a bizottsági ülésen, de megint nem született döntés róla. Az önkormányzat újabb megbeszélésre hívta a feleket, hogy egyezzenek meg. Ez múlt héten meg is történt, de nem történt előrelépés, Novák beszámolója szerint Tamás László és kollégája „minden megoldástól elzárkóztak”. Abba se mentek bele, hogy eddigi költségeik megtérítése után átírják az engedélyt az önkormányzat nevére, de az se volt jó nekik, hogy a három másik telektulajdonos által érintett kis szakaszra vonatkozó részt töröltessék a tervből, így akkor arra ők önállóan engedélyt tudnának szerezni.
Naponta kijár az építkezésre, de nem tudni, mi a motivációja
Ez a mozzanat jól illeszkedik az elmúlt évek történeteibe, a szomszédok szerint mostanra világossá vált, hogy Tamás valamilyen okból nem akarja ezt a csatornát kiépíteni. És az egész történetben ez a legnagyobb rejtély. Mi lehet Tamás László motivációja az egészben, miért szeretné ismét megszerezni a csatornázási engedélyt, ha nem akarja megépíteni?
„Erre nincs racionális válasz. Egyszerűen hatalmi pozícióban van azzal, hogy nála az építési jog – fogalmazott Kállai. – Két éve megy a hitegetés, hogy majd lesz csatorna. Semmilyen kompromisszum nem jó neki, az se, ha mi építjük meg, az se, ha ő.”
Más szerint ez már pusztán szórakozás a nyugdíjas milliárdosnak, aki naponta kijár az építkezésre, és beszélget a szomszédokkal. Állítólag az is elhangzott egy ilyen utcai beszélgetésen, hogy ő az unokáinak építi a házakat, és mivel az egyik még csak kettő-, a másik ötéves, egyáltalán nem sürgős neki. Az önkormányzat által szervezett megbeszélésen is azzal indokolta a folyamatos csúszást Büki elmondása szerint, hogy „az építkezések nem tartottak olyan fázisban, hogy a szennyvízcsatornára szükség legyen”.
A valódi motivációját sajnos nem sikerült feltárnunk. Természetesen szerettük volna erről magát az érintettet, Tamás Lászlót megkérdezni, de hiába kerestük telefonon. Kérdéseinket hetekkel ezelőtt elküldtük emailben közvetlen munkatársának, Kovács Tamásnak, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, mint ahogy többszöri telefonhívásunkat is kinyomta, és SMS-ünkre se reagált.
Erhardt Attila, a Gazdasági Bizottság elnöke lapunknak azt mondta, a bizottság azt a megoldást fogja támogatni a következő ülésen, „ami a lakók érdekeit legjobban szolgálja.” Szerinte azzal járna mindenki a legjobban, ha a felek egyezségre jutnának. „Megállapodás hiányában nem fogom javasolni a tulajdonosi hozzájárulás megadását” – tette hozzá a momentumos képviselő. A következő bizottsági ülés várhatóan októberben lesz, itt már döntést kell hozniuk a képviselőknek a tulajdonosi hozzájárulásról.
(Borítókép: Épülő társasházak a XI. kerületi Madárhegyen 2020. szeptember 15-én. Fotó: Bődey János / Telex)
Partnereinktől
|
Hiába épülnek a házak Madárhegyen, a Fidesz-közeli vállalkozó nem építi ki a csatornát
|
Két éve ígérgeti Tamás László az újbudai Deáki utca tulajdonosainak, hogy kiépíti a szennyvízcsatornát, de csak az engedélyt szerezte meg. Van olyan család, amely kisgyermekekkel nem tud beköltözni az új otthonába, más súlyos pénzeket bukik a csúszással. A vállalkozó újabb kérelme már nem ment át olyan könnyen az önkormányzaton, könnyen lehet, hogy végül nem is tudja meghosszabbíttatni a csatornázási engedélyét. Tamásnak korábban a Népligetben volt ingatlanvitája, ott egy jó hírű teniszakadémiát és alapítványi iskolát űzött el. Pár éve Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc társaságában szotyizott a Felcsút focimeccsén, de a Békemenet első sorában is rendre feltűnik, és több milliárd forintot kaszált a Dél-budai Centrumkórház telkeinek eladásával.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/10/13/ujbuda-madarhegy-csatornazas-tamas-laszlo-fidesz-kozeli-vallalkozo
|
2020-10-13 10:09:32
| true | null | null |
Telex
|
„Feljelentést tesz a Fidesz egy szabálytalanul értékesített önkormányzati lakás miatt Márki-Zay Péter polgármester, Kis Andrea MSZP-s alpolgármester és Nagy Ernő szocialista képviselő ellen, akinek lánya a Fidesz szerint áron alul, a közgyűlést megkerülve vásárolta meg az ingatlant” – közölte a Fidesz-KDNP közgyűlési frakciójának vezetője még 2019 februárjában Hódmezővásárhelyen. A hvg.hu cikke szerint az azóta a közélettől már visszavonult Hegedűs Zoltán azt állította, hogy „Nagy Ernő a Lakásügyi Tanácsadó Testület (LTT) elnökeként visszaélt hivatali hatalmával, amikor rokoni kapcsolatukat eltitkolva szabálytalanul segítette bérlakáshoz lányát.”
Nem ez volt az első alkalom, amikor a hódmezővásárhelyi fideszes képviselők feljelentést tettek. Először Lázár János sajtósa, Göbl Vilmos levele miatt fordultak a rendőrséghez. Ebben az állt, „sajnos több visszajelzés alapján fennáll a veszélye annak, hogy az olvasók, nézők, hallgatók a pozitív témák alapján úgy érzik, megy, működik a város”, majd
azt javasolta a fideszes képviselőknek, gyűjtsék a negatívumokat, amelyekkel a sajtóban tudnak majd csatákat indítani.
A levél miatt Hegedűs Zoltán, a Fidesz-frakcióvezetője döntött a feljelentés mellett, miközben azt állította, „a városban kialakuló diktatúra újabb állomása az, hogy a polgármester magánlevelezéseket töret fel”. Erről a feljelentésről megírtuk, hogy az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekmény gyanúja miatt indult nyomozást a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya 2019. február 1-jén megszüntette.
Lyukra futottak a fideszes képviselők a Márki-Zay elleni feljelentéssel
Hosszú utat járt be a fideszes Hegedűs Zoltán és Cseri Tamás feljelentése: Márki-Zay Pétert a híressé vált Göbl-levél miatt mószerolták be a helyi kapitányságon. Az ügy onnan a szegedi ügyészségre, majd újra Hódmezővásárhelyre, aztán Gyulára került. Ott végül megszüntették a nyomozást.
Ott volt még a strand víztisztítójának 170 milliója, amiről Hegedűs a jegyzőkönyv szerint azt mondta akkor, hogy „a gond az, hogy a polgármester közbeszerzést írt ki, és aláírt egy szerződést 170 millió forintról, amire nem volt fedezete. Fedezet nélküli kötelezettségvállalás, az egyik legsúlyosabb költségvetési kihágás, minek nevezzem”. A feljelentést Tényi Imre tette, a rendőrség ezt az eljárást is megszüntette.
A harmadik volt a lakásügy. Erről a Magyar Nemzet “Korrupciós botrányba keveredett MSZP-s politikusnak adott pozíciót Márki-Zay” írt, majd ezt a vonalat követte a teljes kormánysajtó: “Megtűrt vásárhelyi jogsértés? Nem adta vissza az mszp-s politikus lánya a bérlakást” – írta a Magyar Nemzet, valamint a HírTV, hogy: “A kispestihez hasonló ügy fordulhat elő Hódmezővásárhelyen is”.
A lakásügy lényege, hogy a lakásbizottságot vezető szocialista Nagy Ernőnek a lánya meg akart vásárolni egy önkormányzati lakást, aminek a bérlője volt. A hódmezővásárhelyi Fidesz ennek kapcsán azt állította a Délmagyarországban 2019-ben, hogy “júliusban lesz 2 éve, hogy üresen áll az a lakás, melyet Nagy Ernő lányának jogtalanul, 40 százalékkal olcsóbban akartak átjátszani”, a Magyar Hírlap pedig azt írta, hogy „Jogszabálysértő módon értékesített egy ingatlant Márki-Zay Péter”.
Ezek után a Fidesz helyi szervezete feljelentette Márki-Zay Péter polgármestert, Kis Andrea MSZP-s alpolgármestert és Nagy Ernő szocialista képviselőt. A rendőrség pedig nyomozott. Az Átlátszó érdeklődésére most azt közölte a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, hogy “a megkeresésében megjelölt ügyben a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya a büntetőeljárást a 2017. évi XC. törvény 398. § (1) c) pontja szerint 2020. július 13-án megszüntette.”
Ez a Büntető Törvénykönyv szerint annyit tesz: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
|
Szocialista lakásmutyi sincs – újabb nyomozást szüntettek meg Hódmezővásárhelyen
|
Alig több mint egy évnyi nyomozás után megszüntette a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a szocialista Nagy Ernő lakásügye kapcsán indított nyomozást Hódmezővásárhelyen. Előzménye, hogy a Fidesz feljelentést tett az ügy kapcsán, azt állítva, Nagy Ernő (MSZP) lánya titokban, a jogszabályokat megsértve és áron alul vásárolt meg egy hódmezővásárhelyi önkormányzati lakást.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/09/29/szocialista-lakasmutyi-sincs-ujabb-nyomozast-szuntettek-meg-hodmezovasarhelyen/
|
2020-09-29 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
Arról egyelőre nincs szó, hogy az állami forrásból felépülő új létesítményeket ki fogja üzemeltetni.
Vagyis most még nem tudni, kinek termel majd hasznot – vagy veszteséget – a közpénzből megvalósuló idegenforgalmi fejlesztés.
Az viszont biztos, hogy az eddigi természetközeli, főként fából és nádból készült, kisméretű házak és mólók helyett a látványterveken rengeteg beton, térkő és errefelé szokatlan stílusú, hatalmas épület szerepel, továbbá a kormányzati elképzelések szerint a jelenleginél jóval nagyobb részt építenek be a parton.
Fertő parti fejlesztés – bemutatófilm
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is.
„Megtetszett neki a hely”
Tavaly augusztusban beszámoltunk arról, hogy a strandot már lezárták, a büféseket elzavarták, a kirándulókat biztonsági őrök engedik be-ki, a hajósok csak nyár végéig maradhatnak, és a cölöpház-tulajdonosok attól tartanak, hogy előbb-utóbb nekik is menniük kell.
A helyiek szerint fejlesztésre valóban szükség van, de nem ekkora és tájidegen projektre; továbbá amiatt is fel vannak háborodva, hogy a beruházásért felelős állami cég nem válaszol a megkereséseikre. A magyar kormány Ausztriát sem tájékoztatta a közös tavat érintő fejlesztésről, és az UNESCO-val sem egyeztetett a világörökségi területen tervezett beruházásról.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt
Legalább 23 milliárd forint közpénzből akar megvalósítani a kormány egy hatalmas turisztikai beruházást Fertőrákoson, ahol a tervek szerint szálloda, sportközpont, ökocentrum, új strand és kikötő is épül majd a tóparton.
A helyiek arról beszéltek tavaly az Átlátszónak, hogy gyanújuk szerint Mészáros Lőrinc valamelyik cége lesz a kivitelező, aztán ő és Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István fog hasznot húzni a szálloda és a kikötő üzemeltetéséből. Feltevéseiket arra alapozták, hogy a fejlesztés bejelentése óta többször látták a parton Tiborcz feleségét, a miniszterelnök lányát, aki az állami turizmusban mozgolódik. A helyiek úgy tudják, hogy eleve azért indult a beruházás, mert Orbán Ráhel pár éve Fertőrákoson volt vitorlázni, és megtetszett neki a hely.
Idén szeptember végén a Portfolio megírta, hogy a kormány a helyi lakosok, a környezetvédők, Ausztria és az UNESCO tiltakozását semmibe véve folytatja a projektet, de az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett „csak” 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen.
Viszont úgy tűnik, hogy a helyiek gyanúja beigazolódik: az EU-s közbeszerzési értesítőben most megjelent tájékoztató szerint Mészáros Lőrinc gazdagodik a beruházással.
A Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. tenderét nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte. A beruházás keretében hatalmas kikötő épül 813 vitorlásnak és 500 csónaknak.
Nem érint mindent a beruházás
Az SFTFN március elején írta ki a tendert, és a nyílt eljárásra Mészáros Lőrinc építőcégén kívül csak a Strabag jelentkezett. A rövid leírás szerint a feladat „a Fertő- tavi Vízitelep komplex fejlesztése során vízjogi létesítési engedélyes munkái keretében kotrási és tereprendezési munkák, partfal kialakítások, Rákos patak érintett szakaszának átalakítása, úszóműves vitorlás kikötők, csónakkikötő kialakítása, járathajó kikötőrész kialakítása, Fertő-tó nyílt víz felöli terület kialakítása, Nyugati csatorna kialakítása, víziközmű építési munkák elvégzése”.
Ennek keretében épül egy 8,5 hektáros kikötő, amelyben 813 vitorlásnak és 500 csónaknak lesz hely. A projekt során 163 ezer köbméter anyagot kotornak ki a tómederből, rengeteg terméskővel, acéllemezzel, valamint vasbeton – és facölöppel erősítik meg a partot, emellett ivó-, szenny-, csapadékcsatorna-, és locsolóvízhálózatot alakítanak ki.
A hivatalos tájékoztató kiemeli, hogy az északi kikötő úszó mólótestei, a parti házsor előtti stégek, és az északi oldal kilátó-móló nem képezik a projekt részét, vagyis ezeket – egyelőre – békén hagyják.
Helyi lakosokkal és Ausztriával is konfrontálódik a kormány a Fertő-tavi óriásberuházás miatt from atlatszo.hu on Vimeo.
Nyitókép: A hivatalos látványterv. Forrás: SFTFN
|
Kezdődik a Fertő-tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért
|
A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő-tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 ,milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/07/kezdodik-a-ferto-tavi-gigaprojekt-meszaros-lorinc-cege-vitorlaskikotot-epit-9-milliardert/
|
2020-10-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Szeptember közepén hozták nyilvánosságra kutatók, hogy egy eddig soha nem látott méretű, személyes adatokat tartalmazó adatbázis jutott el hozzájuk.
Az adatbázis mintegy 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről tartalmaz információkat.
Az információkat a Shenzhen Zhenhua Data Information Technology nevű cég gyűjtötte össze. A Zhenhua Data a kínai kormánnyal és hadsereggel is kapcsolatban áll az adatbázist elemző kutatók szerint. Minderről részletesen itt írtunk a magyar médiában elsőként.
A Szabad Európa megkapta az adatbázis azon részét, ami a magyarokra vonatkozó adatokat tartalmazza.
A listán 710 név szerepel, közülük 393 embert tudtunk egyértelműen beazonosítani.
Az adatbázisban számos programozó, pénzügyi szakember és egyházi vezető szerepel.
Mostani cikkünkben a listán szereplő diplomatákat, politikusokat, állami cégvezetőket, bírókat és rendőröket mutatjuk be, ők 315-en vannak.
Az állami vagyon, különösen annak néhány eleme is nagyon érdekelte Kínát.
Cikksorozatunk következő részében arról írunk, milyen egyéb tevékenységet végezhet még az adatbázist összeállító kínai cég, a Zhenhua Data.
Politika
Az adatbázisban legtöbben a jelenlegi és volt országgyűlési képviselők és az ő rokonaik vannak. A lista ezen részét feltehetően valóban algoritmusok gyűjtötték össze, hiszen minden ciklusból találtunk képviselőt vagy képviselőhöz köthető személyt. A közigazgatás helyettes államtitkári, illetve megyei közgyűlési elnöki szintig érdekelte a kínaiakat, de találtunk az adatbázisban vidéki városi polgármestert és önkormányzati képviselőt is.
Ugyanakkor annak is nyomát találtuk, hogy nem csak internetről szabadon hozzáférhető adatok alapján állt össze az adatbázis. Rábukkantunk ugyanis több olyan névre is, akik a sajtóban alig vagy egyáltalán nem szereplő kormányzati háttérember illetve diplomata rokonai.
Adatvédelmi okokból csak azoknak személyeknek a nevét írjuk le, akik ma is közszereplőnek számítanak. Nézzük először a politikusokat.
A listán az összes miniszterelnök szerepelhet, ugyanis szinte mindegyikük legalább egy rokonának nevét megtaláltuk az adatbázisban. Szerepelnek ugyanis a listán Medgyessy Péter és Bajnai Gordon rokonai, de Orbán Viktor egyik gyerekének neve is.
Ami a kormánypárti politikusokat illeti, fent van a listán Varga Judit igazságügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Soltész Miklós nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár, Havasi Bertalan (Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár) és Hollik István (a Fidesz kommunikációs igazgatója) is.
Mi az, amit tudunk, és mi az, amit nem?
Fontos kiemelni, hogy a fájlokat már sérülten kapták meg az elemzők, akik az adatok mindössze 10 százalékát tudták helyreállítani.
Ez egyrészt azt jelenti, hogy a teljes adatbázis akár 7000 nevet is tartalmazhat. Másfelől pedig sokkal több információ lehet egy-egy emberről az adatbázisban, mint ami hozzánk eljutott. Ez pedig nem sok, az adatbázis látványosan hiányos. Minden név mellett szerepel, hogy az illető státusza aktív vagy inaktív-e. A 710 személyből 240 neve mellett szerepel az aktív státusz. A neveken túl fel van tüntetve a személyek neme, többeknél szerepel egy rövid leírás a szakmai múltjukról, valamint link egy portréfotóhoz vagy közösségimédia-profilhoz. Az adatok többsége (de nem mind) ugyanis az internetről elérhető nyílt forrásokból származik, főleg Twitter és LinkedIn profilokból, de olyan információgyűjtő oldalakról is, mint a Crunchbase vagy a Factiva. Találtunk ugyanakkor egy olyan linket is az adatbázisban, ami a kínai Államitanács állami tulajdonú vagyonfelügyeleti és igazgatási bizottságának szerverén lévő fájlra mutat. (Rákattintva természetesen a „Hozzáférés megtagadva” 403-as hibaüzentet kaptuk).
Az információkat 2018 júliusában kezdték el összegyűjteni a magyarokról. Az adatbázist rendszeresen frissítették, a kiszivárgott verzió valószínűleg nem a legfrissebb.
Megtaláltuk a listán Rogán Antal miniszter, Tuzson Bence államtitkár, Lázár János, Kósa Lajos, Trócsányi László, Tarlós István és Martonyi János egy-egy gyerekének a nevét is. Fent van a listán Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója és egyik gyereke, ahogyan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lánya is – ő korábban egy afrikai kereskedőházat irányított. Rajtuk kívül említésre méltó még Budai Gyula (jelenleg miniszteri biztos a Külügyminisztériumban), Beneda Attila (helyettes államtitkár az EMMI-ben), Hörcsik Richárd (parlamenti képviselő) illetve Gondos Judit (a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára), Kiszely Katalin (volt helyettes államtitkár, jelenleg főtanácsadó a Külügyminisztériumban) Répássy Róbert korábbi államtitkár vagy Szentgyörgyvölgyi Gábor (Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester testvére, maga is önkormányzati képviselő a Belvárosban).
Ami az ellenzéki politikusokat illeti, az adatbázis tartalmazza Gyöngyösi Márton jobbikos, Hiller István, Burány Sándor és Kunhalmi Ágnes szocialista képviselők nevét, de rajta vannak a listán olyan, részben már visszavonult politikusok is, mint Hagyó Miklós, Gál J. Zoltán, Ángyán József, Dávid Ibolya és Vona Gábor egyik közvetlen hozzátartozója.
„A külföldiekről szerzett információk hatalmas előnyt jelentenek nem csak a kül- és biztonságpolitikában, de a gazdaságban is. Ha a rokonságról is rendelkeznek információval, akkor még nagyobb előnyt jelent. Ki kicsoda, kivel áll kapcsolatban, mi a gyengéje, mivel lehet befolyásolni: hogyan lehet kedveskedni egy döntéshozónak vagy éppen zsarolni. Ezeket az információkat próbálja mindenki megszerezni”, mondta Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója a Szabad Európának.
„Bármely ország jól működő hírszerző szervének alapvető feladata az ilyen jellegű információk összegyűjtése. Még azok a szervek is feltérképezik a politikusokat és környezetüket, melyek nem kémkedési célból gyűjtenek adatokat. Tudok olyan kutatóintézetről, ahol pontosan tudják, hogy egy posztszovjet ország bármely politikusának a gyereke milyen hobbit űz.”
Diplomaták egész sora
Több tucatnyi jelenlegi és volt diplomata neve, illetve valamilyen közvetlen hozzátartozója is fent van a kínai cég által összeállított adatbázisban. Van köztük nemzetközi szervezethez nagykövetként delegált korábbi diplomata is. Közülük jelenleg is szolgál Szabó László Zsolt Új-Zélandon (az ő neve MTVA-vezérigazgatóként vált ismerté), Kumin Ferenc az USA-ban szolgál, Diczházi Gábor Litvániában, Mátis Viktor Törökországban, Konkoly Norbert pedig Oroszországban. Bencze József a Fülöp-szigeteken szolgál, de a korábbi rendőrkapitány volt már szkopjei nagykövet is. Szegner Balázs Düsseldorfban, Teleki Szilárd pedig Sao Paoloban főkonzul. Olyan háttérdiplomata közvetlen hozzátartozójának a nevére is rábukkantunk az adatbázisban, aki soha nem szerepel nyilvánosan. A volt diplomaták közül Horváth János korábbi kubai nagykövet nevét érdemes megismerni, ő tévés újságíróként vált ismertté.
Tálas Péter szerint „Kelet-Európa fontos Kínának, mert itt találhatnak olyan európai vezetőket, akik fogékonyak a kínai modellre, nyitottak a technológiára vagy éppen a pénzükre. Felmérni például, hogy egy ország vezetése mennyire nyitott arra, hogy az uniós pénzeket kínaival váltsák ki, és hogy ezeket az érzelmeket hogyan tudják befolyásolni, nagyon hasznos információ lehet. Ennek ellenére nem túloznám el a térség és Magyarország jelentőségét. Ráadásul, míg pár éve Kelet-Közép Európa kifejezetten lelkes volt Kína irányába, addig ma már sokkal több a kritika. Amikor pedig kiderül egy ilyen tömeges adatgyűjtéssel kapcsolatos hír, az további komoly presztízsveszteséget jelent Kínának.”
Számos bíró és rendőrkapitány
A legnyugtalanítóbb talán, hogy 16 bíró, illetve alkotmánybíró nevét is tartalmazza az adatbázis. Köztük van négy kúriai tanácselnök (Zanathy János, Lominici Zoltán, Molnár Ambus, Márki Zoltán), öt kúriai bíró (Krecsik Eldoróda, Vaskúti András, Mudráné Láng Erzsébet, Sugár Tamás, Csőke Andrea) egy járásbírósági elnök (Szűrösné dr. Takács Andrea) és négy már nyugalmazott – korábban szintén magas beosztást betöltött – bíró.
Az Alkotmánybíróság tagjai közül szerepel az adatbázisban Dienes-Oehm Egon egyik közvetlen hozzátartozója, valamint Holló András volt AB-elnök is.
A bírák mellett a listán szerepel két rendőrfőkapitány (Farkas József és Czinege László dandártábornokok), valamint egy nyugalmazott vezérezredes szintén volt honvédségi családtagja.
A kiterjedt adatgyűjtés ellenére Matura Tamás is azon a véleményen van, hogy Magyarország kevéssé lehet a kínai hírszerzés fókuszában. „Diplomáciai szempontból kifejezetten jók a kétoldalú kapcsolatok Kínával, a magyar kormány számtalan politikai gesztust tett Peking irányába az elmúlt évtizedben. Az más kérdés, hogy mindennek gazdasági hozadékát és hasznait sokan megkérdőjelezik, és a kínai befektetésekről, illetve kereskedelemről szóló statisztikák sem arról tanúskodnak, hogy komoly áttörést sikerült volna elérni”, mondta a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, Kína-szakértő a Szabad Európának.
Állami cégek és szervezetek
Valószínűleg korábbi politikai munkája miatt szerepel a listán Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke (ő volt országgyűlési képviselő) és Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke (az első Orbán-kormány oktatási minisztere október elején alapított új pártot). A nyilvánosság kiemelt szerepére utal Galambos István, az MTVA vezérigazgató-helyettesének (korábbi MTI-vezér) jelenléte.
Több adóhatósági munkatárs szereplésén túl a legbeszédesebb azonban az, hogy melyek azok az állami cégek, melyek vezetői a kínaiak érdeklődési körébe tartoznak.
Talán kevésbé meglepő a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak jelenléte a listán. A jegybank 2018-ban kötött együttműködési megállapodást az állami Fudan Egyetemmel, ami először oktatási programot indított Budapesten az MNB szakmai támogatásával, majd egy egész magyarországi campus létesítéséről határozott (a kínai egyetemről részletes cikket közölt a Szabad Európa). Szerepel ugyanis az adatbázisban Fömötör Barna MNB-főigazgató, a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja; Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagja; valamint Balog Ádám a jegybank volt alelnöke (jelenleg az MKB elnök-vezérigazgatója).
Szeneczey Balázs valószínűleg még Tarlós István főpolgármester-helyetteseként került a listára, de már a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának vezérigazgatója. A főváros iránti érdeklődésre utal, hogy két korábbi BKV-, illetve BKK-vezér nevét is megtaláltuk a listán.
Az adatbázis alapján az állami vagyon, illetve annak bizonyos elemei különösen érdeklik Kínát. Szerepel a listán a Közbeszerzési hatóság két volt elnöke (közülük az egyik Rigó Csaba, aki jelenleg a Gazdasági Versenyhivatal élén áll). Márton Péter ma a Magyar Államkincstárnál miniszteri biztos, de korábban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója volt. Rajta kívül legalább öt, az MNV vezetésében korábban részt vevő ember nevét találtuk meg az adatbázisban egy másik volt államkincstári elnök mellett.
Hét olyan ember nevét is tartalmazza a lista, akik korábban a MÁV vezetésében vettek részt. Ez annak a fényében nem meglepő, hogy a kínai finanszírozású Budapest-Belgrád vasútvonal már javában épül. Így szinte „természetes”, hogy az adatbázisban felbukkant Pál László neve is, aki a MÁV éléről került Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. élére.
Az már érdekesebb, hogy három korábbi Mol vezető, két MVM irányításában résztvevő személy mellett több olyan név is szerepel az adatbázisban, akik a Paksi Atomerőmű vezetőségében vettek részt. Ráadásul az a Szabó Iván ügyvéd is szerepel a listán, aki túl azon, hogy a Roszatomot képviseli Magyarországon, több, a Fidesznek fontos ügyben vállalt szerepet (a Pécsi Vízművek „visszavétele”, a BKV-ügy koronatanújának védelme, stb.).
Külkereskedelmi szempontokból szintén érhető, hogy korábbi Exim Bank vezér és befektetési ügynökségi vezető is van a listán (HEPA, HIPA, HITA, mikor hogy nevezték). Borbély Attila jelenléte se meglepő, hiszen ő a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara felügyelőbizottsági elnöke (e mellett számos más fontos tisztséget is ellát, illetve ellátott).
Annál izgalmasabb azonban, hogy bent van az adatbázisban Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta elnöke, és mellette még legalább két másik elődje is. Érdemes még megemlíteni Szemerey Szabolcs nevét is, aki a KEDO Zrt. elnöke. Ezt a céget az MNB egyik alapítványa hozta létre, és a kecskeméti egyetem fejlesztéséért felelős. Szemerey amúgy a kecskeméti polgármester férje és Matolcsy György jegybankelnök másodunokatestvére.
Matura Tamás ugyanakkor nem vonna le messzemenő következtetéseket a névsorból, de szerinte az adatbázis értelmezése és folyamatos frissítése már kockázatot jelenthet:
„Nagyon valószínűnek tartom, hogy ez az adatgyűjtés szőnyegbombázás jellegű, a kínai big data technológia van olyan szinten, hogy erre képesek legyenek, és ennek pont az a lényege, hogy ha elég sok OSINT (az internetről szabadon begyűjthető – KAÁ.) adatot gyűjt be és dolgoz fel (akár mesterséges intelligencia segítségével) egy hírszerző ügynökség (vagy üzleti célból egy magánvállalat), abból már értékes információkat lehet szerezni. Akár alacsony rangú katonák által a közösségi oldalukra feltöltött képek alapján is fel lehet ismerni esetleg a háttér alapján, hogy épp merre járnak. Szintén érdekes lehet, hogy egyes politikusok hol, mikor, miről beszélnek, változik-e a mondandójuk tartalmi, érzelmi töltete, kikkel találkoznak, ebből milyen kapcsolati hálót lehet felvázolni nemzetközi szinten. Fontos arra emlékeztetni ugyanakkor, hogy ilyen jellegű tevékenységet számos ország folytat, saját technológiai kapacitásától függő mértékben.”
|
Orbán, Rogán és Kósa gyerekei is szerepelnek a kínai adatbázisban
|
Magyar politikusok és diplomaták mellett rendőrkapitányok és bírák is szerepelnek a rejtélyes kínai cég által összeállított adatbázisban. A listából az is kiderül, mely állami vagyonelemek kelthették fel Kína érdeklődését.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/orb%C3%A1n-rog%C3%A1n-%C3%A9s-k%C3%B3sa-gyerekei-is-szerepelnek-a-k%C3%ADnai-adatb%C3%A1zisban-adatgyujtes-kina-zhenhua-data/30890672.html
|
2020-10-13 14:15:07
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A 2019-es évet is eredményesen zárták Homlok Zsolt érdekeltségei – bár az utóbbi időszak céges változásai miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy a közbeszerzéseken milliárdos megrendeléseket nyerő cégekből mennyi pénze származik Mészáros Lőrinc vejének.
Homlok legizgalmasabb érdekeltsége a Vasútvillamosító Kft., amelyről elsőként írtuk meg, hogy egy prágai vállalkozáson keresztül az érdekkörébe került. A Rafinanz Promotion azóta még inkább nemzetközi, hogy egy olyan vállalkozás tulajdona lett, amit a kedvező adózásáról ismert svájci Zug kantonban jegyeztek be. Homlok Zsolt neve közvetett tulajdonosként nem is, csak vezérigazgatóként jelenik meg a cégben.
A Vasútvillamosítóhoz nagy tételben érkeznek az állami megrendelések, de hogy most pontosan kinek a kezében van a vállalkozás, a svájci adóparadicsom homálya fedi. A titokzatos tulajdonoshoz mindenesetre az utóbbi három évben több milliárd forint tiszta haszon juthatott.
Milliárdos tiszta haszon
Homlok Zsolt 2017-ben vette feleségül Mészáros Ágnest. Ebben az évben kezdődött a Vasútvill nagy menetelése is, 7,3 milliárd árbevételt és adófizetés után 1,8 milliárd forint nyereséget könyvelhetett el a társaság. A profit láttán az ügyvezetés mindjárt 1,14 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta.
2018-ban még jobban megszaladt a szekér: 16,3 milliárd forint bevételt és 3,4 milliárd forint nyereséget ért el a cég, ebből 2,3 milliárd forint osztalék kifizetésének van nyoma a 2019-es mérlegben. Tavaly év közben további 1 milliárd forint osztalékelőleg kifizetése látszik, amit közbenső mérleg alapján kalkuláltak ki – derül ki a cég beszámolójából. A múlt évben folytatódott a sikerszéria, 14,1 milliárd forint árbevételt ért el a vállalat, a nyeresége pedig 2,2 milliárd forint volt, az azonban még nem derül ki a beszámolókból, hogy a 2019-es profitból mennyi pénzt visz haza a tulaj.
Annyi így is biztos, hogy három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze Homlok Zsolt érdekeltsége, és eddig 4,4 milliárd forint osztalékkivétnek van nyoma.
Nem muzsikált rosszul Homlokék családi cége, a Homlok Építő Zrt. sem: a tavalyi évet 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárta, ebből 250 millió forintot vettek ki osztalékként. Éppen annyit, mint egy évvel korábban.
A Homlok Zrt. szintén remek eredményeket ér el a közbeszerzéseken. A tavalyi év eredményeire jellemző, hogy már 2019 hetedik napján megkapott egy 730 millió forintos szombathelyi megbízást (a Prenor Kertészeti és Parképítő Kft.-vel közösen), majd kiderült, hogy a víztorony 300 millió forintos renoválását és az Arany-patak harmincmilliós revitalizációját is ők nyerték el. Az év végén pedig újabb szombathelyi munkát zsebeltek be: 838 millió forintért a helyi képtár felújítását is Homlokékra bízták. Városi kötődését jelzi, hogy Homlok Zsolt a helyi sportklub, a Haladás VSE társadalmi elnöke.
Kiemelt kép: MTI/Varga György
|
Svájci adóparadicsom homálya rejti el, mennyit kereshetett Mészáros Lőrinc veje
|
A 2019-es évet is eredményesen zárták Homlok Zsolt érdekeltségei – bár az utóbbi időszak céges változásai miatt egyre nehezebb kibogozni, hogy a közbeszerzéseken milliárdos megrendeléseket nyerő cégekből mennyi pénze származik Mészáros Lőrinc vejének.
| null | 1 |
https://24.hu/kulfold/2020/10/13/homlok-zsolt-meszaros-lorinc-veje-svajc-vasutvill/
|
2020-10-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az orosházi központú választókerület országgyűlési képviselője nyolc és fél évi fegyházbüntetést is kaphat, valamint az ügyészség 850 millió forintos vagyonelkobzásra tett javaslatot a bíróságnak arra az esetre, ha Simonka elismeri a vádiratban foglaltakat és lemond a védekezés lehetőségéről. Ezt a fideszes politikus az előkészítő ülésen és a mostani tárgyaláson sem tette meg.
A vád szerint Simonka György és társai 2009 és 2015 között 1,4 milliárd forintot csaltak el egy bűnszervezetben. Társaival arra specializálódtak, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportok által igényelhető állami támogatásokat átláthatatlan céghálókon keresztül számtalan trükkel lenyúlják.
A NAV feljelentése alapján még 2016-ban indult a nyomozás, a képviselő mentelmi jogát 2018 októberében függesztette fel az Országgyűlés. Tavaly augusztusban emeltek vádat, és csak most kezdődött az érdemi tárgyalás. Az ügyben eddig 70 ezer oldalnyi irat készült, és csak az ügyészség 35 tanú meghallgatását kezdeményezte. A fideszes politikus szabadlábon van, és a vád alapján ő tekinthető az ügyészség legnagyobb korrupciós fogásának az elmúlt években.
A politikus akkor került az adóhivatal és az ügyészség látókörébe, amikor a Fidesz borsodi képviselője, Mengyi Roland lebukott az alkotmányos költségnek becézett kenőpénzekkel. Merthogy kiderült: a dél-békési Simonka György is hasonló fideszes infrastruktúrán és céghálózattal működik, mint – mások mellett – a borsodi párttárs.
Mindent tagadott a fideszes képviselő
Simonka György nem járult hozzá, hogy róla a bírósági tárgyaláson felvételek készüljenek, és írásbeli vallomását is a bíró olvasta fel. Ezt megelőzően a képviselő mindössze annyit mondott, hogy a nyomozás során többször tett vallomást, az ügyészség minden kérdésére válaszolt írásban és szóban is, ezeket továbbra is fenntartja. Elmondta még, hogy a média komoly nyomás alá helyezte őt és családját is az elmúlt időszakban, ezért nem tesz szóban vallomást és kérdésekre sem válaszol.
A bíró által felolvasott írásbeli vallomás szerint Simonka lényegében a vádirat minden ellene hozott pontját tagadta. A dokumentumból egyebek közt kiderült, hogy Simonka szerint
olyan személyek vallomásán alapulnak a vádak, akik az ügyészséggel kiegyeztek, „a mentesülésük miatt mondták azt, amit kellett”,
a vádiratban szereplő bűnszervezet sohasem létezett,
nem vezette bűnös szándék sem a vállalkozások alapításánál, sem vezetésénél,
a kétezres évek közepén nem is reménykedhetett támogatásban, mert baloldali kormány volt hatalmon,
a termelőszövetkezetek létrehozását a gazdasági válság indokolta,
a 2000-es években vállalkozó volt és őstermelő, családi vállalkozásokat működtetett, továbbá tanácsokat adott más vállalkozóknak, de a döntést egyetlen esetben sem ő hozta,
minden beruházás a téeszek működését szolgálta, túlárazásról nem tudott,
hamis az az állítás, hogy pénzeket osztottak vissza,
nem az ő utasítása alapján történt a közös védekezési stratégia kialakítása,
a vádiratban szereplő beruházások megvalósultak, és azokat szakszerűen végezték el.
A bíró ezután felolvasta a politikus korábbi, gyanúsítotti vallomásait, amelyeket Simonka György a bíróságon nem kívánt kiegészíteni.
A januári, előkészítő tárgyaláson Simonka szintén az ártatlanságát hangsúlyozta, és akkor azt is mondta, hogy 100 tanút szeretne meghallgattatni a bíróságon. Korábban a büntetőper több vádlottja beismerte bűnösségét, és elfogadta az ügyészség által indítványozott büntetést.
A képviselőn kívül a vádlottak padján ül még Simonka felesége és unokahúga. Velük kapcsolatban a képviselő azt állította, hogy önállóan dolgoztak, nem tud arról, hogy bármi törvénytelent tettek volna. Rajtuk kívül másik két fideszes országgyűlési képviselőnek, Kerényi János dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Varga Gábor országgyűlési képviselőnek a rokonai szintén a vádlottak között vannak. Az ügy főszereplőit magánokirat-hamisítás, vesztegetés, ezekre való felbujtás is terhelheti.
Simonkához egyéb gyanús ügyletek is kötődnek, amelyet azonban nem vizsgált az ügyészség.
A tárgyalás szerdán Kerényi István meghallgatásával folytatódik.
|
Mindent tagadott a bíróságon Simonka György
|
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201013_Mindent_tagadott_a_birosagon_Simonka_Gyorgy?s=hk
|
2020-10-13 16:16:19
| true | null | null |
HVG
|
Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.
Súlyos probléma a külföldi vesztegetés
A több országban is jelen lévő cégek ugyanis alapvetően másképp tudnak viselkedni, ha eltérő üzleti kultúrával vagy ellenőrzési színvonallal találkoznak egy országgal arrébb.
Nekünk elég arra gondolni, hogy például a Magyar Telekom egykori vezetői, Straub Elek, Balogh András és Morvai Tamás, hogy megégették magukat a balkáni terjeszkedési módszereikkel. Az egész pedig ki sem derült volna, ha nem akarják bevezetni a céget a New York-i tőzsdére is.
Vagy fordítva is elég belegondolni a tavaly kirobbant Microsoft-botrányba. Itt az amerikai tőzsdefelügyelet csapott le az anyacégre, azt állítva, hogy számos országban lefizették a helyi politikusokat, hogy Microsoft-termékeket vásároljanak. A felügyelet végül 19 millió dolláros büntetést szabott ki a cégre, ami mai áron 5.9 milliárd forint.
Magyarországon az ügyészség, a NAV vagy a rendőrség beszerzése is a részletesen bemutatott példáik között szerepel.
Egyik említett esetben sem ítélték el végül a főszereplőket,
peren kívüli megállapodások születtek.
Globálisan sem elhanyagolható probléma, csak az elmúlt években olyan óriáscégek botrányai rázták meg a világot, mint az Airbus, a Rolls-Royce vagy épp az Ericsson óriási és rendszerszerű korrupciós gyakorlata.
Nem tökéletes a módszer, de nagy vonalakban segíthet
A korrupciót jellegéből fakadóan nehéz kutatni, már csak azért is, mert ha elég hatékonyan csinálják, akkor sosem derül ki.
A mostani tanulmányban a több országban jelen lévő cégek vesztegetési ügyeinek ellenőrzését úgy vizsgálták, hogy hány ilyen eljárás indult az elmúlt négy évben, hány fejeződött be büntetéssel és ezek milyen súlyúak voltak. Ezt korrigálták még azzal, hogy melyik ország mennyit exportál, a többet exportáló országok cégeinek ugyanis több lehetőségük és ösztönzőjük korrumpálni a helyieket.
Ez a megoldás sem tökéletes a helyzet teljes felderítésére, de azt segít mutatni, hogy
melyik ország mennyire aktív a cégeik ellenőrzésében
külföldön, ha korrupcióról van szó. A most vizsgált időszak 2016-2019 közti volt, 47 országot figyeltek meg, amelyek a világ exportjának 83 százalékát fedik le.
Magyarországon például egy ilyen ügy se indult el
A lista élén az USA és az Egyesült Királyság áll, ezeken a helyeken minden évben indul legalább egy nagyobb ilyen nyomozás. De például az USA-ban 2017-ben összesen 45 nyomozás indult.
Izrael és Svájc hatóságai számítottak egyébként még igen aktívnak. Nagy előrelépést mutatott be Spanyolország, ahol korábban alig törődtek hasonló ügyekkel. Visszaesést mutatott viszont Németország, Norvégia és Olaszország.
Azok országok eggyel érdekesebbek, ahol nem vagy alig törődnek az ilyen jellegű bűncselekményekkel. Itt kiemelt példa
Magyarország, ahol lényegében megszűntek a hasonló ügyek,
noha korábban még mutattunk minimális aktivitást. Az nem valószínű, hogy hirtelen megjavultak volna a vállalatvezetőink. Hiszen például lehet tudni, hogy az észak-macedón pénzügyi rendőrség nyomozott a kormánypárti médiánk balkáni terjeszkedése kapcsán hasonló ügyekben.
Egy másik hasonló jelentésben az OECD tavaly meg is jegyezte, hogy 2011 óta nem indult nálunk hasonló ügy. Szerintük ilyen hatósági hozzáállással
Magyarország azt kockáztatja, hogy "biztonságos kikötő" lesz azoknak a cégeknek, amelyek korrupcióval szeretnének előbbre jutni a régióban.
A Transparency International mostani jelentésében megjegyzik, hogy például hiába írtuk le a 2017-es pénzmosás elleni törvénybe, hogy Varga Mihályéknak létre kell hoznia egy adatbázist a cégek a mögött álló tényleges tulajdonosokról, ezt a valóságban azóta sem csináltuk meg.
Vagy, hogy azért se jelentik nálunk igazán a visszaéléseket, mert a törvényeink nem adnak tényleges védelmet a hasonló esetek bejelentőinek.
Osztrák cég esete nálunk
Ausztriánál említik a BEWAG (mai nevén Energie Burgenland) esetét, ami még mindig nem zárult le Ausztriában. Az osztrák cég szélerőművet szeretett volna építeni Bogyoszlón 2008-ban, aminek érdekében a vád szerint magyar szereplőkön keresztül kenték volna meg az Energiahivatal és az E.On akkori vezetését. Eszerint a Hochegger Kft. dr. J. László és B. Gabriella közreműködésével összesen több mint 1,3 millió eurót (mai áron 470 millió forintot) kapott magyar szereplők lefizetésére.
A jelentés készítői bírálják, hogy a központosított magyar ügyészségben hiányzik a fékek és az egyensúlyok rendszere. Vagy külön probléma szerintük, hogy nálunk a nyomozás legfeljebb két évig tarthat. Ez a nagy, nemzetközi hálózatok kibogozására biztosan túl szűk időkeret.
Kiemelték még, hogy nincs igazi önállósága az ügyészeknek, az ügyészség vezetése pedig el tudja téríteni vagy meg is tudja akadályozni a nyomozásokat az érzékeny ügyekben.
|
Nem foglalkoznak már a hatóságok a magyar cégek külföldi korrupciójával
|
Új tanulmány jelen meg arról, hogy az egyes országok milyen szigorral csaptak le az elmúlt négy évben a külföldön korrupcióval előrejutó cégeikre. Magyarország is visszaesett, pontosabban szinte megszűnt minden ilyesmi szigor, a jelentés szerint az ügyészség nálunk különösen problémás. Az USA és az Egyesült Királyság a legaktívabb a hazai cégeik külföldi korrupciós ügyeinek ellenőrzésében, áll a Transparency International A korrupció exportja című, új tanulmányában. Ebben azt vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire lépnek fel az ellen, amikor a cégeik külföldön használnak korrupciót az előrejutáshoz.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/nem-foglalkoznak-mar-a-hatosagok-a-magyar-cegek-kulfoldi-korrupciojaval/30890936.html
|
2020-10-14 17:41:23
| true | null | null |
Szabad Európa
|
„Avalon sötét lovagjai – A Hell Energy és a Barabás család” – ezzel a címmel jelent meg a Magyar Narancs e heti, legfrissebb, csütörtökön utcára került lapszámában egy cikk, melynek szerzője, Keller-Alánt Ákos oknyomozó újságíróként be kívánta mutatni a Barabás családot, azaz a Hell energiaital-gyártó cég tulajdonosait.
Ám az írás néhány bekezdés után egyszercsak megszakad, és abból lényeges részletek hiányoznak. Ennek oka a Fővárosi Törvényszék 17.Pk.22.488/2020/9. számú végzése.
Megkérdezte az újságíró a Hellt, erre a tulajdonosok bírói segédlettel letiltatták a készülő írás fontos részeit
A történet lényege röviden, hogy a XIXO italokat is forgalmazó, a Magyar Nemzeti Banktól jelentős összegű közpénzben részesedő Hell Energy tulajdonosait előzetesen megkereste friss oknyomozó cikke közlését megelőzően kérdésekkel a lap, ám a Hell és tulajdonosai az adatvédelmi rendeletre, a hatályos GDPR-szabályozásra hivatkozva közölték, hogy nem járulnak hozzá a személyüket, valamint a Hell-csoportot érintő információk közléséhez, és nem reagáltak a feltett kérdésekre sem.
Barabásék bíróságra is elvitték a dolgot, és a Fővárosi Törvényszék az említett végzésével eltiltotta a szerkesztőséget, hogy a tervezett írása három részletét közölje. Barabásék úgynevezett korlátozó végzést kértek a bíróságtól, a bíróság pedig Barabásék kérését tárgyalás mellőzésével elfogadta. A vállalkozás és tulajdonosai tehát sikerrel akadályozták meg az információk publikálását.
A Magyar Narancs jogi ellenlépéseket tesz
A Magyar Narancs vitatja a bírói végzés megalapozottságát és szerzőjük, Keller-Alánt Ákos (aki egyébként épp most igazolt át a szabadeuropa.hu-hoz), cenzúrának, a sajtószabadság korlátozásának tartja az esetet. A Narancs a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet jogászainak segítségével igyekszik elérni, hogy utóbb mégis közölhesse a most cenzúra áldozatává vált részeket.
A Narancs azt írja a lapban és internetes oldalán:
Lapunk vitatja ezt a döntést, s küzdeni fogunk a cikk azon információinak a nyilvánosságáért is, amelyek most nem láthatnak napvilágot. Azt reméljük, hogy ha hamarabb nem is, úgy a polgári peres eljárás jogerős lezárultakor módunkban áll majd ezt a közlést jogszerűen megtenni.
A Magyar Narancs megígérte: be fognak számolni a szerintük a magyarországi sajtószabadság alakulását érintő ügy további fejleményeiről.
A Hell nem először kerül szembe a nyilvánossággal
Nagy port kavart idén év elején, amikor a Hell és a Barabás-család a Forbes ellen is jogi lépéseket tett, amiért az üzleti magazin szerepeltette a családot a leggazdagabb magyarok toplistájában, és a család bírósági úton, ideiglenes bírói végzéssel elérte, hogy vissza kelljen hívni az újságosoktól a Forbest, később pedig még az adatvédelmi szabályok állítólagos megsértése miatt több millió forint összegű adatvédelmi bírságot is kiszabott a NAIH a Forbesra (a Forbes bíróságon támadta meg a bírságról szóló határozatot).
A Magyar Narancs a korábbi Forbes-ügy tanulságaiból kiindulva elővigyázatosságból kereste meg a Barabás családot és a Hellt a cikke előtt.
Korábban egyébként több szervezet, köztük a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) is felemelte a hangját, amikor a Hell a Forbest visszahívatta az újságos standokról, és a történet még a Washington Postba és a The New York Timesba is bekerült januárban.
A Hell kontra magyar sajtó ügy alakulására azért is érdemes különösen odafigyelni, mivel ha ez az eljárásrend általánossá válik, gyakorlatilag az amúgy is megtépázott helyzetben lévő magyarországi tényfeltáró újságírás jogi okok miatt teljesen ellehetetlenülhet. Ez pedig korlátozhatja a közügyek feltárását és Magyarországot a pártállami időkbe röpteti.
Akit egyébként érdekel, milyen a cenzúrázott cikk, a Magyar Narancs október 15-i számának 12. oldalán keresse!
További hírek találhatók a Media1-en!
Borító: A Magyar Narancs 2020. október 15-i lapszáma és a cenzúrázott cikk egy részlete. Fotó: Ladányi András / Media1
|
Szétcenzúrázott cikket közölt a Magyar Narancs
|
Rendhagyó módon a Magyar Narancs legfrissebb lapszámában közölt egyik oknyomozó cikk egy ponton megszakad. Ennek oka egy korlátozó bírósági végzés, amellyel a cikkben érintettek előre meg tudták akadályozni, hogy az újság a teljes cikkét közölhesse. Egy olyan közpénzekben is részesedő magyar cég érte el ezt, mely korábban sikerrel lépett fel a Forbes című üzleti lappal szemben is, és ami miatt félő, hogy Magyarországon végképp ellehetetlenül a tényfeltáró újságírás.
| null | 1 |
https://media1.hu/2020/10/15/cenzura-magyar-narancs-hell-energy-barabas-csalad-birosag-korlatozo-intezkedes/
|
2020-10-15 15:04:23
| true | null | null |
Media1
|
egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette,
a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól,
a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt,
és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok.
Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.
Elnézést kérünk
A Barabás fivérek ütemérzéke kiváló. Barabás Zsolt börtön nélkül megúszott egy jelentős cukorcsempészési ügyet, és testvérével, Ernővel együtt azt is tudták, mikor kell kiszállniuk a szüleik tulajdonában lévő Hell Energy napi irányításából. Az energiaital-piac királyai lettek, ám mindketten rejtőzködnek a nyilvánosság elől.
Vámosok leptek el egy miskolci családi házat 2002. november 8-án. Házkutatást tartottak, és nagy mennyiségű cukrot találtak. A ház lakói, idősebb Barabás Ernő és két fia, Ernő és Zsolt akkoriban cukorral kereskedtek, mint az kiderült, részben úgy, hogy nem fizettek utána vámot. A családi cég egy nagyobb, sok vámost is érintő korrupciós ügy miatt bukott le, a telefonlehallgatások és a házban talált áru alapján pedig büntetőügy indult. Ennek egyik vádlottja Barabás Zsolt volt.
A perben 2007. június 8-án kemény ítéletet hozott a megyei bíróság, Barabás Zsoltot első fokon, nem jogerősen háromévi börtönre, háromévi közügyektől való eltiltásra és 3 millió forint pénzmellékbüntetésre ítélte. A bűnlajstrom elég hosszú, a vádlottat többek között hivatali vesztegetésben találták bűnösnek, és bizonyítást nyert, hogy 74-szer bujtott fel hivatalos személyt közokirat-hamisításra.
Az elsőfokú ítélet ellenére Barabás Zsoltnak minden esélye megvan arra, hogy cukorügy ne hagyjon nyomot a múltján. Az ügyet ismerők közül többen is úgy tudják, hogy az elsőfokú ítélet meghozatalakor Barabás Zsolt Új-Zélandon tartózkodott, majd miután elfogató parancsot adtak ki ellene, egy idő után hazatért.
Másodfokon azonban a bíróság két év börtönre enyhítette a büntetését, és ezt még ötévi próbaidőre fel is függesztette. Mivel a jogerős ítélet 2009. február 3-án született meg, Barabás Zsoltnak még mindig vigyáznia kell, kirendelt pártfogó felügyelőjénél bizonyos időközönként meg kell jelennie.
Az ítélet konkrétan nem szól arról, hogy mi a jelentős enyhítés indoka, az általános indoklás szerint nagy nyomatékkal értékelték a bűnösségre kiterjedő, megbánást is mutató, tényeket feltáró vallomásokat. Emellett figyelembe vette a bíróság, hogy a cselekmény elkövetése és elbírálása között jelentős idő múlt el, enyhítő körülménynek számított a büntetlen előélet, és az is, hogy a vádlottnak tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói voltak.
2014. február 2-án éjjel, a felfüggesztés leteltével azonban pezsgőt bonthat, mert ha másnap kér egy erkölcsi bizonyítványt, akkor az szűziesen tiszta lesz. Ha van stílusérzéke - és állítólag van -, akkor a pezsgő mellé egy energiaitalt is bedob, a Hell energiaital felfutásának ugyanis sokat köszönhet.
A leggazdagabb 100 között
Barabás Zsolt ma az energiaital-piacot évi közel 6 milliárd forintos bevétellel vezető Hell Energy Kft. egyik informális irányítója, és több, a Hellhez köthető cég résztulajdonosa.
A Barabás testvérek szülei - mint a Hell tulajdonosai - az idén felkerültek a Napi Gazdaság által összeállított, 100 leggazdagabb magyart tartalmazó listára is. Ennek szerkesztői úgy vélik, hogy a családi vagyon értéke jelenleg 6,9 milliárd forint, ami a 86. helyet biztosítja számukra.
A sikeres, de a cég működésében csak háttérből részt vevő, a nyilvánosság előtt nem mutatkozó magyar vállalkozó szerepébe az idén 36 éves Barabás Zsolt és bátyja, a 42 éves Ernő az évek alatt jól belesimult. Egy tárgyalópartnerük - a saját piacán meghatározó nagyvállalat elismert, első emberéről van szó - közvetlen, őszinte, természetes embernek írta le a fiatalabb testvért, akivel jól tud együtt dolgozni. "Nagyon sikeres, ért ahhoz, amivel foglalkozik" - mondta róla. Pedig a cégbírósági adatok szerint a Hellt hivatalosan nem is ő, hanem Ernő vezeti, de ismerői szerint Zsoltnak is meghatározó szerep jut benne.
Mivel ő és a bátyja a sajtóban nem szerepelnek, és lapunk megkeresése elől is elzárkóztak, történetük egyes elemeit mások elmeséléséből állítottuk össze. Beszéltünk versenytársaikkal, egy cukorkereskedővel és egy volt vámossal is.
Helyben pacsizik veled
A per, amelyben Barabás Zsoltot elítélték, meglehetősen összetett. Fő vádlottja egy vámos vezető, akit többfajta vesztegetési ügyön kaptak rajta, és repertoárjának csak egy szelete volt az, amikor a Barabás fivérek egykori cégét (tehát nem a Hellt) több közreműködővel együtt jogtalan módszerekkel segítette. Az ítéletből kiderül, hogy 2001 és 2002 novembere között cukrot, édesipari terméket hoztak be nagy tételben, a rakományt a vámosok segítségével tranzitárunak könyvelték el, a papírokat meghamisítva. Az áru valójában Magyarországon maradt, a vám megfizetése nélkül.
Az ítéletben közel 335 millió forint értékű csempészáru behozatalát tárták fel. A Nemzeti Adó- és Vámhivataltól kapott tájékoztatás szerint akkoriban ebben a termékfajtában a vámtétel az áruféleségtől függően 30-68 százalék, az áfateher pedig 25 százalék volt, a csalásokkal tehát 100 millió forintot vagy akár annál is többet lehetett keresni.
Először a cég csak apróbb szívességet kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, azt, hogy 45-70 ezer forint ellenében soron kívül kezeljék az áruit. A román és ukrán határon gyakran így kerülték ki a kígyózó sorokat. Az együttműködést idővel elmélyítették, a cukrot szállító, az egymás közötti beszélgetésekben következetesen csak kicsi és nagy kocsiknak hívott teherautók és kamionok esetében Barabás Zsolt kilónként 10 forint kenőpénzt adott, hogy a papírok is rendben legyenek. Ekkor a ténylegesnél kisebb tömeget tüntettek fel az iratokon, ennek következtében pedig azt egy olyan határátkelőhelyen lehetett kiléptetni az országból, ahol szintén dolgoztak korrupt vámosok. Oda azonban a cukorárut már el sem vitték, a rakomány csak papíron hagyta el Magyarországot.
Amikor a kicsi és nagy kocsik jöttek-mentek, a felek élénken egyeztettek telefonon, nem sejtve, hogy a rendőrség 2002 őszén már lehallgatja őket. Az ítélet szerint Barabás Zsolt egyszer például kifejezetten szóvá tette, hogy egy korábbi határátlépés során az egyik sofőrjénél az eljáró vámosok firtatták, cukorért megy-e ki. Erre a vámos azt felelte: "...várjál már egy picit, mindjárt megnézem még egyszer..., hogy kik vannak ott, de én nem tudom egyszerűen, el nem bírom képzelni, hogy ki izé..., ki pofáz..., ez a buzi gyerek van ott".
Egy cukorral ma is kereskedő vállalkozóval, illetve egy egykori vámossal folytatott beszélgetés alapján a hasonló édesipari termékekkel való ügyeskedés az ezredforduló idején nem volt kivételes eset. Sokan megpróbálkoztak ilyesmivel, a kérdéses ügy inkább a mennyisége és a kifinomult, bejáratott, rendszerszerű üzeme miatt tűnt fel, és váltott ki nagyobb visszhangot. "Galoppírozzál már át a ..... oldalra, lesz ott egy ismerős..., meg délután majd jön egy kicsi befele..., meg egy másik nagy is fog kimenni...az helyben pacsizik veled" - mondta például egy másik alkalommal a vámos a szintén beszervezett kollégájának a lehallgatott felvételek szerint.
A felállás ma is hasonló
A Barabás fivérek a cégbírósági adatok szerint 2000 augusztusában alapították meg a cukorcsempészési ügyben érintett cégüket B & B CHOKO néven. Az első évben Zsolt volt az ügyvezető, 2001 augusztusában azonban - még a rendőrség által vizsgált időszak előtt - kiszállt. Ekkor a fivérek édesapja, idősebb Barabás Ernő lett a 90 százalékos tulajdonos, ifjabb Barabás Ernő pedig az ügyvezető. Az időközben B & B CSOKI nevet felvevő céget 2005-ben eladták két szlovák állampolgárnak, majd 2008-ban felszámolták.
A társaságnak cégjogilag nincs köze a Hell Energy Kft.-hez, illetve elődjéhez. A felállás azonban ma is némileg hasonló, hiszen a Hellben is idősebb Barabás Ernő a minősített többségi tulajdonos, fia, Ernő az ügyvezető, Zsolt pedig egy nagyon rövid időszakot kivéve nem jelent meg a nyilvántartásokban. Ennek ellenére vezető szerepére utal, hogy Mengyi Roland, a megye fideszes képviselője a honlapján Zsolttal látható egy közös fotón, a politikus pedig a képaláírás szerint a Hell Energy vezetőjének tartja őt.
Hivatalosan azonban Barabás Zsolt ma csak a csoporthoz kapcsolódó logisztikai cégekben van jelen tulajdonosként, ilyen például a XIXO Water Kft. vagy a BHS Trans Kft. Ugyanakkor az is látványos egybeesés, hogy lakhelye Budapesten, a Károly körúton van, pont ott, ahol 2007 februárja óta a Hell székhelye is található (miközben a cég operatív irányítását egy budaörsi irodaházból vezénylik).
Ügyesen összerakott cég, jókor elindítva
Az energiaital-piac több ismerője szerint a Hell egy jól összerakott, ügyesen navigált társaság. A Hell azt állítja magáról, hogy indulásához nem volt szükség nagyobb tőkére, kezdetben lengyelországi bérgyártásban készültek az italai, a marketing pedig rendezvények támogatásán alapult. Az energiaital-piachoz értők szerint ez lehetséges, ráadásul a Barabás testvérek jókor éreztek rá a trendekre, és ügyesen építették fel a márkát.
Energiaital-céget indítani elvileg nem nagy kunszt, az italreceptek viszonylag egyszerűek, és könnyen lehet olyan üzemet találni, amely 3-5 millió forintért legyártja az induló készletet. Nem csoda, hogy a különféle márkák jönnek-mennek, sokan próbálkoznak, és sokan el is buknak, a piacon jelenleg is több tucat fajta energiaital kapható. A nehézség ugyanis a logisztikában és a kereskedelmi értékesítésben van, ehhez már több pénz és szakértelem szükséges. Barabásék arra is ráéreztek, hogy a márkaépítésre kell koncentrálniuk, csak ezzel tűnhetnek ki az egyébként akkor még teljesen egyforma, tutti-frutti ízvilágú tömegből.
A Gfk Hungária piackutatótól kapott adatok megerősítik, hogy a piac mostanra konszolidálódott, a teljes Magyarországon eladott energiaital mennyiség közel 60 százalékát három márka, a Hell, a Bomba és a Red Bull fedi le. Egészen sokáig aranybánya volt a termék, a fiatalok körében a fogyasztás folyton nőtt, ez a trend csak 2012-ben szakadt meg, akkor összességében 2 százalékkal csökkent a vásárlók száma. Így is a háztartások közel negyede vásárol rendszeresen energiaitalt, évente 160 millió doboz fogy. Barabásék és a Hell vezetői azonban ezúttal is időben léptek, az utóbbi években az exportra koncentrálnak - külföldi értékesítésük számairól azonban nem nyilatkoznak.
Felismerték, mikor kell háttérbe vonulni
A legnagyobb szava a családban a testvérpárt ismerők szerint mindig idősebb Barabás Ernőnek volt, akinek tekintélye üzleti és családi szempontból egyaránt megingathatatlan, fiai legendának tartják az apjukat. A Barabás fivéreket kifejezetten jó üzleti érzékkel megáldott vállalkozóknak tartják. Rejtőzködésüket részben a cukorügynek, részben pedig annak tudják be, hogy azon a vállalati szinten, amelyre eljutottak, már nem mozognak otthonosan. "Nem öltönyösök, inkább farmernadrágosok" - mondta róluk egy üzletember. Szerinte ha egy szórakozóhely-üzemeltetővel kell üzletelni, ahhoz kiválóan értenek, vérükben van az utcai kereskedők ösztöne. A budapesti menedzservilágban azonban már nem boldogulnának jól.
A versenytársak nagyra tartják a Barabás testvéreknek azt a képességét, hogy időben hajlandóak voltak a háttérbe vonulni, és a menedzseri, vállalatvezetési feladatokat olyanokra bízni, akik tényleg profik a szakmában. Amikor a Hell 2006-tól kezdve felpörgött, a a vállalat vezetésére az üdítőital- és élelmiszerpiacról igazoltak profikat, akik nagyot lendítettek a cég szekerén, ma pedig már piacvezetőként diktálhatnak. A Hell 2011-ben 5,9 milliárd forintos árbevétel mellett 538 milliós üzemi nyereséget könyvelt el.
Egy Ferrari Miskolcon
A társaság eddig összesen kilenc - uniós és magyar - pályázat keretében 1 milliárd 450 millió forint támogatást is kapott, ezt később a versenytársak és a sajtó is támadta. A társaság szerint beruházásaik összértéke 5 milliárd forint, a folyamatban lévő projektek mellett a teljes fejlesztési összeg pedig meghaladja majd a 7 milliárdot.
Ernő és Zsolt információnk szerint autómániás, a garázsban otthon nagy értékű kocsik sorakoznak. Ha Miskolc utcáin valaki egy Ferrarit lát, az könnyen lehet Barabás Zsolt autója. Ehhez is köthető, hogy a Hell kifejezetten szeret az autós rendezvények promóciós szponzora lenni, sőt, első magyar cégként még egy Forma-1-es csapat, a Williams támogatásába is beszállt pár évig.
|
Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya
|
Origo Zrt. megsértette id. Barabás Ernő illetve ifj. Barabás Ernő jóhírnevét azzal, hogy az origo.hu-n 2013. május 14-én közzétett „Cukorcsempészettel égette meg magát az energiaitalok magyar királya" című cikkünkben azt állítottuk, hogy:
id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt 2002. körül úgy kereskedtek cukorral, hogy nem fizettek utána vámot,
a Barabás család cége egy nagyobb, több vámost érintő korrupciós ügy miatt bukott le, egy vámos vezető a Barabás fivérek egykori cégét több közreműködővel együtt jogtalanul segítette, a Barabás család cége apróbb szívességeket kért a határátkelőhelyen dolgozó vámosoktól, a Barabás fivérek korábbi cége, a B&B Choko Kft. a cukorcsempészési ügyben érintett volt, és ezzel azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha id. Barabás Ernő I., ifj. Barabás Ernő is érintett lett volna a cukor- és édesipari termékek csempészésével kapcsolatos büntetőügyben, illetve mint hogyha ebből anyagi előnyre tettek volna szert, amely állítások azonban valótlanok. Origo Zrt. megsértette a Hell Energy Magyarország Kft. jóhírnevét azzal, hogy a cikkben szereplő, korábban felsorolt állításokkal, továbbá azon kifejezéssel, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. „ügyesen összerakott cég", továbbá annak hangsúlyozásával, hogy tulajdonosa id. Barabás Ernő I. és ifj. Barabás Ernő „rejtőzködnek" a nyilvánosság elől, azt a hamis látszatot keltettük, mint hogyha a Hell Energy Magyarország Kft. részben törvénytelen anyagi előnyre alapozva érte volna el a sikereit, amely állítás nem felel meg a valóságnak.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/gazdasag/20130411-barabas-zsolt-es-barabas-erno-portreja-a-hell-energy-felfutasa.html
|
2013-04-11 15:07:00
| true | null | null |
Origo
|
Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium.
A külügy márciusban és áprilisban vett 16 863 darab lélegeztetőt több mint 300 milliárd forintért. Ennyit messze nem kellett volna a legrosszabb forgatókönyvvel számolva sem, azzal indokolták a túlvásárlást, hogy a biztonság kedvéért rendeltek sokkal többet.
Az általunk korábban kikért szerződésekben szereplő dátumok alapján a 300 milliárd forintért vásárolt eszközöknek már régen meg kellett volna érkezniük Magyarországra. Ehhez képest a KSH adatai szerint idén szeptemberig összesen csak 193,7 milliárd forintért importáltunk lélegeztetőgépeket.
Annyival mindenképpen árnyalni kell a képet, hogy a majdnem 17 ezer lélegeztetőgép között van ezer, amit a külügy egy magyar-izraeli cégtől vásárolt 10 milliárd forintért. Ezeket a cég váci üzemében szerelik össze, vagyis nem kellett importálni. Ugyanakkor van egy másik, nagyobb beszerzés is. Ezt nem a külügy, hanem az állami kórházellátó intézte. 2481 darab lélegeztetőt vettek 26,7 milliárdért, nem mellékesen fele annyi átlagáron, mint a külügy.
Vagyis a 300 milliárdból lejön 10 milliárd, de hozzáadhatunk 26,7 milliárdot, az így összesen 316,7 milliárd. Legalább ennyinek szerepelnie kellene a KSH adatokban, de 121 milliárddal kevesebb van szeptemberig.
Amikor egy hónapja is írtunk erről az akkori - most már még frissebb - adatok alapján erről a több mint 100 milliárdos különbségről, Menczer Tamás külügyi államtitkár szokása szerint fakenewst kezdett emlegetni a Facebookon, azt állítva, hogy a lélegeztetőgépek természetesen megérkeztek Magyarországra, a megfejtés pedig egyszerű: „a KSH a NAV vámstatisztikájából dolgozik, a vámolás folyamatosan zajlik”.
Vagyis Menczer állítása szerint miközben „a baloldal az élet és életmentés ellen dolgozik”, az államtitkár által életmentőnek nevezett készülékek hónapok óta arra várnak, hogy elvámolják őket.
Amennyiben elfogadjuk Menczer megoldását, akkor kijelenthető, hogy a körülményes ügyintézés továbbra sem gyorsult fel, sőt, inkább lassult. Májusban, júniusban még pörgött a lélegeztető import, júliusban már csak 13,9 milliárd, augusztusban mindössze 8,2 milliárd értékű lélegeztetőgép érkezését jelentette a KSH.
Megkérdeztük a NAV-ot, hogy ha valóban a vámon akadt el a beszállítás, mi tart ilyen hosszú ideig egy állami vásárlás esetén az eljárásban, mennyi lélegeztetőt vámoltak eddig és mennyi vár még a sorsára, de nem válaszoltak a kérdéseinkre. Kérdeztük a külügyet is, de ők sem válaszoltak.
A külügyet arról a - meg nem erősített - információnkról is kérdeztük, hogy egy magáncég vámraktárában valóban vannak lélegeztetők, amiknek a tárolásáért jelentős összeget fizet az állam. Az ilyen típusú vámraktárakban ugyanis szándékosan magasak a tárolási díjak, mert átmeneti megoldásként kínálják az el nem vámolt áruk tárolására, nem közép- vagy hosszú távú raktározásra. Elképzelhető, hogy a külügy - abban a reményben, hogy az eszközök egy részét tovább tudja adni, hiszen erről a szándékról beszéltek eddig - egyszerűbbnek tartja, ha nem vámoltatja el az árukat, hanem megpróbálják továbbpasszolni. Ha viszont ez nem sikerül, akkor az állam nagyon sok tárolási díjat fizet. De erre sem kaptunk választ, ahogy arra sem, hogy a túlrendelésből mennyit sikerült eddig eladni. Menczer Tamás minden bizonnyal a Facebookon foglalkozik majd a témával, megírjuk, ha legalább ott válaszol.
A raktárban vagy ki tudja hol lévő extra lélegeztetőkre égetően nagy szükség nincs amúgy. Bár rekordszámban vannak most lélegeztetőn koronás betegek, a számuk 160 körül van, az eszközkapacitás ennek sokszorosa. Nem is az aranyáron túlrendelt gépek száma, hanem az azt kezelő szakszemélyzet miatt érheti el a plafont a magyar egészségügy. Szakértők szerint 3000 intenzíves ágynál tudnak még megfelelő ellátást biztosítani Magyarországon.
|
Szeptemberig sem jutott át a vámon a 300 milliárd forintnyi lélegeztető Magyarországon
|
Frissítette a Központi Statisztikai Hivatal a külkereskedelemről szóló beszámolóját, már az augusztusi adatok is szerepelnek benne. Nem egy óriási esemény általában, de most mégis figyelmet érdemel. Az adatokból ugyanis az látszik, hogy szeptemberig nem importáltunk annyi lélegeztetőt, mint amennyit saját bejelentése szerint tavasszal vásárolt a Külügyminisztérium.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/15/szeptemberig-sem-jutott-at-a-vamon-a-300-milliard-forintnyi-lelegezteto-magyarorszagon
|
2020-10-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Szeptember 22-én már tartott az SZFE-válság, ezen a napon öt nyugat- és közép-európai ország rektori konferenciái közös nyilatkozatban vállaltak szolidaritást és szólították fel a magyar kormányt, hogy állítsa vissza az egyetem autonómiáját, de Lajos Tamás, az SZFE kuratóriumi tagja mégsem lehetett szomorú. Ezen a napon ült össze ugyanis a Nemzeti Filmintézet televíziós döntőbizottsága, hogy soros ülésén tévéfilmek és -sorozatok állami támogatásáról döntsön.
És úgy döntöttek, hogy ebben az egy fordulóban hat olyan produkciót is támogatnak, amit a producer-operatőr Lajos Tamás cégei gyártanak.
A tévéfilmes mezőnyben óriási volt a verseny, hiszen 104 szinopszis versengett egymással. Ezek közül végül 7 kapott gyártási támogatást, egyenként 245-300 milliót és 3 további tévéfilmterv tartalomfejlesztésre 5-5 milliót. Ezekben a kategóriában két Lajos-cég produkciói nyertek támogatást: a Film Positive Productions Kft. 20 forint híján 300 milliót a Gárdonyi Géza-féle Ida regénye feldolgozására Goda Krisztina rendezővel, a Szupermodern Stúdió Kft pedig 5 milliót a Szegény Sudár Anna című, Koltay Gábor által rendezendő erdélyi sztori fejlesztésére.
Tévésorozatok fejlesztésére is osztottak támogatást, itt még nem a gyártást, hanem a forgatókönyvek kidolgozását támogatták, jellemzően 8 millió forinttal. A Lajos-cégek itt négy projekttel is nyertek, amik közül három a magyar régmúltban játszódó, kosztümös történelmi sorozat, egy pedig az ötvenes évek Magyarországán játszódik:
A Film Positive Stúdió Kft. XVII. századi Erdélyben játszódó versenyműve, az Erdélyi menyegző, amit Ugron Zsolna tévés, egykori MOL-sajtós és sikerkönyvszerző rendezne
A Szupermodern Stúdió Kft. projektje Esterházy Miklós herceg és Joseph Haydn sztorija, Pálinkás Norbert rendezésében, a Haydn - Verszália Mestere munkacímmel
A Sound Manager kft. sorozattevének címe Pro Libertate!, a sztori II. Rákóczi Ferenc életét követi végig, a rendezője pedig nem más, mint az SZFE kuratóriumának elnöke, Vidnyánszky Attila.
A Film Positive Productions Kft és Goda Krisztina rendező dupláztak, a másik sorozattervük címe szinte mindent elárul: Az ötvenes évek és a szex.
A tévés döntőbizottság elnöke az a Káel Csaba, akinek egyetlen nagyjátékfilmjében, a Bánk Bán operafilmben Lajos Tamás volt a secoind unit operatőr Zsigmond Vilmos mögött. Lajos volt az operatőre Káel "Makk Károly - szerelmeim" és "A Munkácsy-életút" című dokumentumfilmjeinek is.
|
Az SZFE-kuratóriumi tag Lajos Tamás nagy napja: hat tévéfilmes és sorozatos pályázatára kapott állami támogatást
|
Szeptember 22-én már tartott az SZFE-válság, ezen a napon öt nyugat- és közép-európai ország rektori konferenciái közös nyilatkozatban vállaltak szolidaritást és szólították fel a magyar kormányt, hogy állítsa vissza az egyetem autonómiáját, de Lajos Tamás, az SZFE kuratóriumi tagja mégsem lehetett szomorú. Ezen a napon ült össze ugyanis a Nemzeti Filmintézet televíziós döntőbizottsága, hogy soros ülésén tévéfilmek és -sorozatok állami támogatásáról döntsön.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/14/az-szfe-kurator-lajos-tamas-nagy-napja-hat-tevefilmes-es-sorozatos-palyazatara-kapott-allami-tamogatast
|
2020-10-14 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miért nem kezdeményezte az ellenzék a visszahívást? – reagált a szegedi polgármester. A Fidesz Lex Joóbnak nevezte az egyik rendeletmódosítást.
„A képviselő úr nem elérhető” – állítólag így viccelődnek az újszegediek Joób Márton önkormányzati képviselőn, akit júliusban tartóztattak le 254,9 millió forintos csalás gyanújával, és azóta meghosszabbították az előzetes letartóztatását. A 37 éves, 11 gyermekes egykori világbajnok kenus a Botka László polgármestert támogató frakció tagja, de az ellenzékkel is korrekt viszonyban volt eddig. Család-, szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok, és tagja a Szegedi Sport és Fürdők Kft. felügyelő bizottságának.
Fogva tartása a hírek szerint meglepte a polgármester környezetét éppúgy, mint a Szegeden ellenzéki fideszeseket, kereszténydemokratákat.
Maszkban és fegyverben
Szinte minden napirendi pontnál
A letartóztatás óta először most, a pénteki közgyűlésen találkoztak a képviselők, és várható volt, hogy – bár nyáron a fideszesek is hangsúlyozták, az érintettet megilleti az ártatlanság vélelme – Joób Márton több napirendi pontnál is terítékre kerül. Ezen a napon tényleg többször hangzott el a neve, mint az újszegedi Hunguest Hotel Forrást tulajdonló Mészáros Lőrincé, vagy a szálló korábbi tulajdonosáé, Leisztinger Tamásé.
Először Tápai Péter (Fidesz-KDNP) utalt Joóbra, amikor megemlítette, hogy Chovanecz Kata és Bartók Csaba azért van távol, mert betegségből lábadozik. Örömét fejezte ki amiatt, hogy hárman is átvették Joób Márton feladatait – ezzel az önkormányzat beiskolázási támogatásáról, az iskolák fölújításáról napirend előtti felszólaló képviselőkre célzott.
Szabó Bálint (FVSZ–Magyar Egyesület) Joób helyzetét tette szóvá: távollétében nem tud dolgozni, tanácsnoki munkáját nem tudja ellátni, és a felügyelő bizottság is döntésképtelen miatta. Kérte, tárgyaljon a közgyűlés a helyzet megoldásáról. Botka László polgármester azonban azt mondta, a napirend módosítását csak írásban lehet kérni, ezt elmulasztotta az ellenzék.
Botka László polgármester, plexi mögött
Lex Joób?
A helyi építési szabályok módosításakor is szóba került Joób. Újszegeden egy területet Nagy Sándor alpolgármester tájékoztatása szerint már a kilencvenes években építésre jelöltek ki, csak kedvezőtlen volt az ottani viszonyokra vonatkozó előírás. Szabó Bálint azt kérdezte Botkától, tud-e arról, hogy Joób, mint építtető, ott üzletileg érdekelt, és ha nem tud erről, tájékozódjon. Botka László azt mondta, elég baj lenne, ha tudná, és a közgyűlés az alapján módosítaná a rendeleteit, ki, hol és milyen építkezésben érdekelt. Az alpolgármester pedig azt mondta, a kilenc érintett telek közül egyiknek sem tulajdonosa Joób Márton. Szabó pontosított: építőipari céges érdekeltségre gondol, és az ott zajló építkezés idején Joób a helyieknek sok mindent megígért, utat is. Nagy szerint a könnyítés, amelyről a közgyűlés most tárgyal, a tulajdonosok érdekeit szolgálja.
Lex Joóbnak nevezte Tápai Péter nyomán Szabó Bálint az önkormányzati költségvetés végrehajtási szabályairól szóló rendelet módosításának javaslatát. Eszerint a választókörzeti keret felhasználására az „illetékes képviselő(k) vagy az illetékes képviselő(k) 60 napot meghaladó akadályoztatása esetén” az önkormányzat tisztségviselője tehet javaslatot, és a javaslat alapján a pénzügyi és vagyongazdálkodási bizottság dönt a keret felhasználásáról. Tápai Péter szerint inkább rendkívüli ülésen kellene visszahívni a tanácsnoki és bizottsági tagsági tisztségeiből a képviselőt.
Nem lesz rendkívüli ülés
Német Ferenc (Fidesz–KDNP) azon lamentált, vajon miből telt Joóbnak kampányújságra a választások előtt. Halkó Pálnak (Fidesz– KDNP) az volt a véleménye, erkölcsi szempontból volna fontos tisztába tenni ezt az ügyet, és jó lenne, ha Joób nem venne föl tiszteletdíjat. Botka azt mondta, más képviselővel is előfordult korábban, hogy nem tudott dolgozni, szerencse, hogy jó egészségben visszatért a közgyűlésbe. Joób helyzetét pedig a törvények szabályozzák. Ő nincs annyi információ birtokában, hogy ítélkezhessen.
Ha úgy érzi az ellenzék, eleget tud a büntetőügyről, miért nem kezdeményezte a választott tisztségekből való visszahívást a szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően? A fideszesek úgy gondolják, ha már Botka jelölte tanácsnoknak Joóbot, neki is kellene visszahívnia, és amikor egy korábbi képviselő, a jobbikos Keresztúri Farkas Csaba 2011-ben verekedésbe keveredett, más volt a polgármester hozzáállása.
Megvolt a másfél méter
Végül, az interpellációk között Szabó Bálint ismét szóba hozta, meg kellene oldani ezt a helyzetet. Botka ismét a jogszabályok útmutatására hivatkozott. Szabó nem fogadta el ezt, viszontválaszában rendkívüli ülést kezdeményezett Joób ügyének tárgyalására, a közgyűlés azonban 18 igennel, 7 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta Botka válaszát.
|
Majdnem mindenkinek mindenről Joób Márton jutott az eszébe a szegedi közgyűlésen
|
„A képviselő úr nem elérhető” – állítólag így viccelődnek az újszegediek Joób Márton önkormányzati képviselőn, akit júliusban tartóztattak le 254,9 millió forintos csalás gyanújával, és azóta meghosszabbították az előzetes letartóztatását. A 37 éves, 11 gyermekes egykori világbajnok kenus a Botka László polgármestert támogató frakció tagja, de az ellenzékkel is korrekt viszonyban volt eddig. Család-, szociálpolitikai és sportért felelős tanácsnok, és tagja a Szegedi Sport és Fürdők Kft. felügyelő bizottságának.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/majdnem-mindenkinek-mindenrol-joob-marton-jutott-az-eszebe-a-szegedi-kozgyulesen-133505
|
2020-10-26 08:27:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Makettparkot építettek, amely a történelmi Magyarország 1910-es állapotát mutatja be, hegy- és vízrajzzal, valamint ötven, akkor már létezett emblematikus épület méretarányos makettjével. A Mini Hungary nevű látványosság uniós és hazai támogatás segítségével elkészült, megépítése közben azonban félrevezették a támogatást folyósító hatóságot – ezt állítja a Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség.
A Szegedi Törvényszéken kedden megtartott előkészítő ülésen Bálint Márton ügyész a vádiratot ismertetve azt mondta, a 2010-ben indult 648 milliós összköltségű beruházás a kezdetektől finanszírozási problémákkal küzdött. Ezt a nehézséget a vádlottak – a későbbi működtető cég vezetője, kivitelezők, alvállalkozó és műszaki ellenőr – úgy próbálták megoldani, hogy hamis tartalmú teljesítési igazolásokat nyújtottak be a projekt lebonyolítása közben, hogy a támogatás soron következő részletét felvehessék.
Így az el nem készült makettekről, valamint a be nem fejezett munkákról állították és igazolták, hogy már készen vannak. Közben a fejlesztési ügynökség meg is bírságolta az építtetőt, 25 százalékkal kevesebb támogatást adott. Az államot az ügyészség szerint így 436 millió forintos kár érte, amelyből 50 millió térült meg. Az ellenőrzés pillanatában húsz makett nem volt a helyszínen, több pedig sérült volt. Azt az ügyészség is elismeri, hogy a park végül – nem az eredetileg vállalt minőségben –, de elkészült.
A vádlottakat csak így lehetett fotózni
„Természetesen” nem bűnös
A vádhatóság az első- és másodrendű vádlottra 3-3 év, a negyedrendű vádlottra 2 év, az ötödrendűre 1 év egy hónap börtönbüntetést kért – a harmadrendű vádlottat betegsége miatt később idézik bíróság elé.
Az előkészítő ülésen Gaudi Tibor tanácsvezető bíró a négy jelenlévő vádlottnak elmagyarázta: ha beismerik a bűnösségüket, és ezt a bíróság elfogadja, az eljáró tanács nem szabhat ki rájuk a vádiratban javasolt büntetésnél súlyosabbat. Az elsőrendű vádlott B. S. azt mondta, természetesen nem tesz bűnösséget beismerő nyilatkozatot. Ügyvédje, Varga István több tanú meghallgatását is javasolta, köztük két vádlott-társét is, amennyiben beismerik bűnösségüket. A másodrendű vádlott, D. I. ártatlanak vallotta magát, szerinte az eljárás méltánytalan. Miután a parkot megépítették, az ő cége két és fél évig működtette azt, 2016-ban húszezer látogatója volt a látványosságnak. Védője, Nagy László a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) akkori vezetőjének tanúként megidézés kérte, és bizonyítási indítványa mellé többek közt a park látogatói által készített, utóbb a Youtube-ra felkerült videók elérhetőségét csatolta.
Tisztában volt a valótlan tartalommal
Az ügyész szerint ezek akkor érdekesek az eljárás szempontjából, ha 2014 tavasza előtt készültek, mert nem azt vizsgálják most, milyen lett a park, hanem azt, hogy mit követtek el a megépítése közben. D. I. ezt az érvelést nem fogadta el, szerinte a látogatói videók igazolják, hogy a beruházás elérte a pályázati kiírásban megfogalmazott célt, vonzó turistalátványosság lett.
Szabó Bálint az egyik volt Szeviép-vezér miatt jött
A negyedrendű vádlott, Sz. K. sem ismerte el a bűnösségét – az ötödrendű K. S. R. azonban igen. A ma is műszaki ellenőrként dolgozó építészmérnök azt vallotta, tisztában volt azzal, hogy az általa aláírt dokumentumok egy része valótlan tartalmú. Ezeket azért szignózta mégis, mert attól tartott, ha nem teszi, elveszíti az állását. A harmadrendű vádlott, K. B kérte erre. A bíróság minden, a védők által kért tanú meghallgatását jóváhagyta, és azt a szakértőt is beidézi, akinek véleményét támadják a vádlottak.
És akkor megjelent Szabó Bálint…
Az ülésre menet közben bejött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, aki a Szeviép-károsultak ügyében eljárva vált ismertté Csongrád megyében. (Szeged egykori legnagyobb építőipari cégénél 2009-ben jelentkeztek likviditási gondok, amelyek aztán 2010-ben előbb csődeljáráshoz, aztán felszámoláshoz vezettek. A három ügyvezető-tulajdonost első fokon a Szegedi Járásbíróság bűnösnek mondta ki és börtönbüntetéssel sújtotta, utóbb a Szegedi Törvényszék bizonyítékok hiánya miatt 2019 decemberében felmentette a vádlottakat a terhükre rótt bűncselekmények elkövetésének vádja alól.)
A Narancs.hu kérdésére Szabó Bálint azt mondta, azért jött, mert a Szeviép-per egyik főszereplője ennek az ügynek az elsőrendű vádlottja, és meglepte, hogy ki a védője. A szünetben a folyosón vitába is keveredett B. S.-sel és Varga István ügyvéddel. Megkérték, ne fotózza őket, Szabónak viszont az a véleménye, mindketten közszereplőnek számítanak, tehát készülhet róluk kép. B. S. a Pesti Srácok stábjával is vitába keveredett a folyosón.
Ahogy beszámoltunk róla, Szabó Bálintot hétfőn a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságnál őrizetbe vették a rendőrök. Szabó erről a Narancs.hu-nak azt mondta, csak arra az időre vitték be, amíg közölték vele, gyanúsított egy eljárásban. Ez azért indult, mert Szabó idén márciusban a szegedi Anna-kútnál autójával feltartóztatta a villamost: úgy gondolta, a koronavírus miatt le kellene állítani a közösségi közlekedést a városban.
Ami a makettparkot illeti, most is működik Mórahalom határában, Ezer Év Parkja néven.
(Címlapfotónkon egy részlet a mórahalmi Mini Hungary Parkból, a felvétel forrása: youtube.com.)
|
Mini Hungary-per folyosói balhéval: bűnösnek vallotta magát a félmilliárdos beruházás műszaki ellenőre
|
Az öt vádlottból egy bűnösnek vallotta magát a Szegedi Törvényszéken a mórahalmi Mini Hungary makettpark ügyében tartott előkészítő ülésen, kedden. A vád: félmilliárdos költségvetési csalás kísérlete. A tárgyalásra eljött Szabó Bálint szegedi önkormányzati képviselő, hogy megnézze az elsőrendű vádlottat, aki a Szeviép-per egyik főszereplője. A szünetben vitába is keveredtek.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/mini-hungary-per-balheval-bunosnek-vallotta-magat-a-felmilliardos-beruhazas-muszaki-ellenore-133579
|
2020-10-29 08:39:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A cementpiac három legjelentősebb cége ellen indított vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert az feltételezik, hogy megsértették a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, írja a GVH közleményében.
A vizsgálat a Duna-Dráva Cement Kft.-vel, a LAFARGE Cement Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft.-vel, valamint a CRH Magyarország Kft.-vel szemben folyik, mert a GVH szerint a cementtermékekre vonatkozó árszintek és szállítási feltételek az elmúlt évek során nagymértékű hasonlóságot mutattak a három vállalatnál. Ez azért probléma, mert a hazai cementpiac oligopol piacnak számít, ahol kifejezetten magas fokú az átláthatóság, ami a kevés szereplő miatt növelheti a vállalkozások kölcsönös függőségét, és csökkentheti a verseny intenzitását.
|
Vizsgálja a Gazdsági Versenyhivatal, hogy összejátszott-e a cementpiac három legjelentősebb szereplője
|
A cementpiac három legjelentősebb cége ellen indított vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), mert az feltételezik, hogy megsértették a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmát, írja a GVH közleményében.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/16/vizsgalja-a-gazdsagi-versenyhivatal-hogy-osszejatszott-e-a-cementpiac-harom-legjelentosebb-szereploje
|
2020-10-16 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Újabb átalakuláson esett át a Kósa Lajos fideszes politikus, volt debreceni polgármester családjához köthető vállalkozások láncolata: a két éve a sajtóhírekben gyakran felbukkanó cég, a Méker Kft. helyébe idén nyáron a Bászna Sertés Zrt. lépett A letisztított érdekeltségek mára két cégre redukálódtak, a már említett Bászna Sertés Zrt.-re, valamint a Bászna Gabona Kft.-re.
A Bászna lett tehát a gyűjtőneve a mini cégbirodalomnak. A Kósa családhoz a kapcsolódást Kósa Lajos testvére, Kósa Karolina Éva jelenti, aki a Bászna Gabonában rendelkezik tulajdonrésszel. Az újonnan létrehozott vállalkozásban viszont őt nem, csak Szilágyi Gábort tüntetik fel - egyedüli - részvényesként. Őt, illetve családját korábbi sajtóhírek szintén a Kósa családhoz kötődőnek írták le.
A történet ott kezdődik, amikor 2013 táján a Szilágyi család tagjai megjelentek a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó Méker Kft.-ben tulajdonosként. A cég kezdetben zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemmel foglalkozott fő profilban, majd a fideszes politikus édesanyja, Kósa Lajosné 2015-ös csatlakozása után átnyergeltek a sertéstenyésztésre. A mama négy év múltán kiszállt az üzletből, de ebben az időszakban nagyot tudott előrelépni a vállalkozás: jegyzett tőkéje 3 millió forintról 93 millió forintra emelkedett.
Ettől vélhetően nem függetlenül nagy terveket szövögetett a társaság, egy sertéstelep korszerűsítésére igényeltek támogatást, de a nagy médiazaj miatt végül elálltak a pályázattól - írta akkoriban a hvg. Sőt, az is felvetődött, hogy lemondanak a fejlesztésről.
Eközben a cég igyekezett bővíteni a portfolióját. Megszerezte a növénytermesztéssel, betakarítással foglalkozó Bászna Gabona Kft.-t , valamint a Kaméleon Dizájn Kft.-t. Utóbbi teljesen kilógott az agráriumban aktív csoportba tartozó cégek közül, mivel profilja szerint nyomdai tevékenységgel foglalkozott. Ma már ez a mozgalmas előéletű cég nem létezik, beolvadt a Mékerbe.
De így járt a Méker is. E cég pedig a Bászna Sertés Zrt.-ben olvadt fel pár héttel ezelőtt. Az újabb Bászna-vállalkozás tehát jogelődjének megfelelően mátészalkai székhelyű, jegyzett tőkéje 93 millió forint, és a sertéstenyésztés a fő profilja.
Maradt tehát két cég - a Bászna Gabona és a Bászna Sertés -, előbbiben van érdekeltsége Kósa Lajos testvérének. A két cég összesen 213 millió forint jegyzett tőkével rendelkezik, ebből a Bászna Gabonára jut 120 millió forint. Mozgásterük tehát van a tervezett fejlesztések megvalósítására. Ezek sorába tartozik az a takarmánytároló, amelyről laptársunk, az Mfor.hu számolt be elsőként, és amellyel kapcsolatban megjelentek sajtóhírek, hogy 500 millió forintos hitelért folyamodtak a beruházás megvalósítása érdekében.
A cégnyilvántartások szerint egyébként a Méker tavaly 523,1 millió forintos nettó értékesítési árbevételt ért el, az egy évvel korábbi 361,8 millió után. Adózott eredménye 44,3 millió forint lett, a korábbi 32,6 millió után. A Bászna Gabona beszámolója szerint a cég mintegy 10 millió forintos nettó értékesítési árbevételt ért el 2019-ben, adózott eredménye pedig -10,6 millió forint lett. Vagyis veszteséggel zárták az első teljes üzleti évüket. Tárgyi eszközeinek értéke viszont egy év alatt 643,4 millió forintra nőtt, vagyis van "anyag" a cégben.
A Bászna Sertés Zrt., mivel idén alakult, még nem adott le beszámolót.
|
Kalandos múltú cég olvadt fel a Bászna-portfolióban
|
Újabb átalakuláson esett át a Kósa Lajos fideszes politikus, volt debreceni polgármester családjához köthető vállalkozások láncolata: a két éve a sajtóhírekben gyakran felbukkanó cég, a Méker Kft. helyébe idén nyáron a Bászna Sertés Zrt. lépett A letisztított érdekeltségek mára két cégre redukálódtak, a már említett Bászna Sertés Zrt.-re, valamint a Bászna Gabona Kft.-re.
| null | 1 |
https://privatbankar.hu/cikkek/vallalat/kalandos-multu-ceg-olvadt-fel-a-baszna-portfolioban.html
|
2020-10-16 15:08:27
| true | null | null |
Privátbankár
|
A Magyarországon reklámokra szánt pénz durván harmada biztosan valamilyen kormányközeli vállalatnál landol, de van olyan szegmense a szektornak, ahol ez az arány a 60 százalékot közelíti. Ennek a körnek a részesedése a reklámtortából már jóval nagyobb, mint a Google-é és a Facebooké együttesen. A hirdetési bevételek a médiapiaci erőviszonyokat is elég jól megmutatják: lehet számolgatni a sajtótermékeket, de a kormánymédia forrással való ellátottsága nem összevethető a független sajtóéval.
A hazai hirdetési piac elmúlt éveinek egyik leginkább meghatározó tendenciája az állami reklámköltés hihetetlen ütemű felfutása volt, amiről mi is többször írtunk. Miközben a kormány néhány évvel ezelőtt a hivatalos indoklás szerint azért hívta életre a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt, hogy spóroljanak az évi 30-40 milliárdos állami reklámkiadásokon, tavaly már 55 milliárd forintnál is többet költöttek épp az NKOH-n keresztül.
A NER szerepe azonban nem csak a reklámpiac keresleti oldalán nőtt nagyon látványosan, mára egyértelművé vált, hogy a kormányközeli cégek a hirdetési felületeket keresők számára sem megkerülhetőek. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai szerint 2019-ben a teljes magyarországi reklámköltés 245 milliárd forint volt, és ebből – az érintett cégek éves beszámolói alapján – egészen biztosan több mint 80 milliárd forintot költöttek el kormányközeli vállalatnál.
A továbbiakban szegmensenként nézzük át a hazai reklámtortában (illetve most már médiatortában, ahogy 2019 óta az MRSZ hívja), a NER-közeli vállalatok jelentőségét*Az MRSZ adatait a cégek beszámolóiban közzétett számokkal vetjük össze. Az érintett cégek többsége ad részletes bontást a bevételek összetételéről, így ebből az is kiderül, hogy mennyi folyt be reklámokból. Ahol ilyenek nem szerepeltek, ott becsültük a hirdetési bevételt, sajtótermékeknél például a példányszámból kalkulált lapeladási bevétel levonásával.
Az adatok többnyire összehasonlíthatóak, mert az MRSZ úgynevezett net-net (különböző ügyfél és ügynökségi kedvezményekkel csökkentett listaár alapján meghatározott) bevételi számokat összesít, és az esetek többségében a vállalati beszámolókban is ilyenek szerepelnek. A könyvelési gyakorlat azonban bizonyos esetekben eltérhet, így az összehasonlított adatok tartalmában is lehet némi különbség..
Digitális média és sajtó
A reklámtortából a legnagyobb szeletet évek óta itthon is a digitális szegmens hasítja ki magának, amit – ahogy a világon mindenhol – Magyarországon is egyre inkább a globális internetes cégek uralnak. Ez már önmagában azt indokolná, hogy ezt a szegmenst külön vizsgáljuk, de ez sajnos nem megoldható. A médiacégek jelentős része ugyanis print és online felületeket egyaránt fenntart, az ezekből származó bevételeket azonban szinte senki nem osztja meg ilyen elven a beszámolójában (illetve lehet, hogy úgy általában sem, mivel csomagban értékesít).
Éppen ezért kénytelenek vagyunk a digitális területet a további 41 milliárd forintnyi reklámot felszívó sajtóval együtt kezelni. A két szegmensre így a teljes reklámköltés közel 60 százaléka, több mint 140 milliárd forint jut. Ebből nagyságrendileg 57 milliárd forintot húznak be a globális szereplők, tehát elsősorban a Facebook és a Google, a hazai vállalatok digitális bevételei pedig nagyjából 44 milliárd forintra rúgnak*Pontos számot azért nem tudunk mondani, mert az MRSZ-nek adatot szolgáltató IAB Hungary két különböző módszertan szerint is kiszámítja a digitális reklámköltést. Ebből az úgynevezett net-net költés szerepel az MRSZ kiadványában, ez volt valamivel több mint 101 milliárd forint 2019-ben. A hazai és globális szereplők szerinti megoszlást azonban nem net-net, hanem az ettől némileg eltérő net bevételek alapján adja meg az IAB. Így az összes bevétel 104,7 milliárd volt, tehát közel 4 milliárd forinttal több, mint net-net alapon. Ebből a 104,7-ből jutott 59,2 milliárd a globális és 45,5 milliárd a hazai szereplőkre. Az elemzésben használt, ettől némileg eltérő két számot (44,1 és 57,4 milliárd) úgy kaptuk, hogy az MRSZ elemzésében szereplő teljes net-net adatot arányosítottuk a net megoszlás alapján..
Ezeken a piacokon a globális internetóriások után a legnagyobb szereplő egyértelműen a Mediaworks Zrt. (MW). Ez az a vállalat, amely összefogja a kormánysajtó nagy részét azóta, hogy nagyjából két éve a Fidesz-közeli vállalkozók többsége felajánlotta médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Az alapítvány több tucat vállalatot kebelezett be, amiket aztán valamilyen formában beszerveztek az MW alá. Utóbbi cég épp a közelmúltban hozta nyilvánosságra beszámolóját az első olyan évéről, amikor már lényegében minden médiatermék alá tartozott. Ebből pedig az derült ki, hogy a hatalmas portfólióval 2019-ben több mint 32 milliárd forintnyi hirdetési bevételre tett szert. Így ez az egy csoport a teljes reklámpiac 13 százalékát ellenőrzi; de a sajtó és a digitális szegmensben – ahol a legtöbb érdekeltséggel rendelkezik – ennél is sokkal nagyobb a jelentősége.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég Panamából is ömlik a pénz a kormányközeli médiábaA Fidesz-közeli médiaalapítványba tolt cégbirodalom bevétele a második legnagyobb kiadócég forgalmánál majdnem ötször nagyobb, az Indexénél hatvanszor.
A Mediaworksnek tévéje és rádiói is vannak (ezekről a későbbiekben még lesz szó), amelyek együttesen nagyjából 4 milliárd forintnyi bevételt hoztak 2019-ben. Ha ezt levonjuk a teljes forgalomból, akkor az látszik, hogy a sajtó- és digitális termékeikben valamivel több mint 28 milliárdnyi reklámot helyeztek el az előző évben. Ez a teljes összevont digitális és sajtószegmensben is 20 százalék körüli részesedést jelent, ha azonban kivesszük a képletből a globális szereplőket, akkor már jóval 30 százalék felett járunk.
Bár ezt a piacon senki nem közelíti meg, akad még néhány olyan kormányközeli online és print médiatermék, amiket nem hajtottak be az MW alá, azaz továbbra is önállóan működnek. Ezek közül a legnagyobb a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó Magyar Hírlap közel 700 milliós reklámbevétellel, de százmilliós nagyságrendű hirdetési pénzzel büszkélkedhetett a Demokrata*A Demokrata kiadója nem bontja meg az árbevételét éves beszámolójában, így itt becsültük a reklámbevételeket., a Pesti Srácok, sőt a TV2 online kiadványai is.
Emellett meghatározó szereplő a piacon a tavaly már szintén kormányközeli tulajdonban lévő Indamedia Sales is, amely mások mellett az Index reklámfelületeit értékesíti, és tavaly összesen 3,35 milliárdos árbevételt ért el*Itt ugye nem konkrétan az egyes sajtótermékek bevételéről van szó, így ez az adat nem teljesen összehasonlítható az MRSZ által közölt számokkal, de nagyságrendi eltérés valószínűleg nincsen. .Ha ezeket az MW-hez képest kisebb szereplőket is figyelembe vesszük, akkor
a sajtóban és a hazai digitális felületeken megjelenő reklámok bevételének 39 százaléka került kormányközeli céghez.
A két szegmensből valószínűleg a nyomtatott sajtóban nagyobb a kormányközeli szereplők súlya. Egyáltalán nem lenne meglepő, ha ezen a területen 50 százalék felett lennének, hiszen az MW is inkább printben erős, ráadásul az online reklámok véletlenül sem csak a hír- és egyéb tájékoztató portálokhoz folynak be, a neten lényegében bárki elhelyezhet hirdetéseket a saját oldalán.
Az MW dominanciáját – ahogy ezt a korábbi cikkünkben már bemutattuk – jól jelzi, hogy a vállalat teljes (tehát nem csak a hirdetési) forgalma az azonos tevékenységi körű cégek közül a második legnagyobb Blikk árbevételének nagyjából a tizenkétszerese. Ám még akkor is hatszoros a Mediaworks előnye, ha kicsit megengedőbbek vagyunk, és az általuk megadott alaptevékenység mellett más médiához köthető tevékenységet is figyelembe veszünk.
Tévék
A reklámtorta második legnagyobb szegmenséből még nagyobb részt hasít ki magának a NER. Az MRSZ szerint tavaly tévés hirdetésekre valamivel több mint 65 milliárd forintot költöttek Magyarországon, amiből számításaink szerint 27,8 milliárd ment kormányközeli szereplőkhöz. Ennek nagy része a TV2-csoportnál kötött ki, amely egyedül 22,3 milliárd forintot húzott be reklámokból és további 1,4 milliárdot szponzorációból.
Az elmúlt években számos csatornával felhizlalt állami média tévéadóin a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beszámolója szerint nagyjából 2,5 milliárdot költöttek el hirdetésekre, a MW alá tartozó Hír TV-n pedig kicsit több mint 1,5 milliárdot. Ehhez jön még hozzá az MTVA minimális Teletext reklámbevétele.
Ezzel egyébként a TV2 és az egyéb kormányközeli tévék még mindig nem a legnagyobb szereplői a piacnak. A Magyar RTL Zrt. tavaly ugyanis 35 milliárd forintot is meghaladó árbevételt könyvelt el, és ugyan ezt nem osztották meg különböző tevékenységek alapján, de a beszámoló szerint a pénz nagy része „reklámtevékenységből származott”.
Mindez egyébként jól mutatja azt is, hogy mennyire koncentrált a piac, hiszen a reklámköltés majdnem 90 százalékát gyűjtheti be a két legnagyobb szereplő.
Rádiók
A különböző médiumok közül a rádióknál a legnagyobb a kormányközeli szereplők súlya a médiapiacon, olyannyira, hogy itt már a forgalom több mint felét ellenőrzik. A reklámszövetség szerint a teljes piac 11,3 milliárdos volt 2019-ben, a különböző NER-közeli kiadók és rádiós cégek pedig ennek az 55 százalékát ellenőrizték.
Abban, hogy ez így alakult, elég aktív szerepe volt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) erősen politikai érdekek mentén alakuló frekvenciagazdálkodásának.
A hatóság 2010 óta rengeteg olyan döntést hozott ezen a területen, amely üzleti szempontból teljesen érthetetlen volt, de a kormányzati érdekeknek megfelelt.
Az MSZP-közeli országos adó, a Neo FM bedőlése után nem indítottak versenytársat az akkor még kormánybarát Simicska Lajos rádiójával, a Class FM-mel szemben, hanem inkább szétosztották a felszabadult frekvenciákat. Később pedig, amikor Simicska ellenséggé vált, százmilliókról mondott le az NMHH, csak nehogy az egykori Fidesz-pénztárnoknál maradhasson az akkor már egyetlen országos kereskedelmi rádió, ami így el is hallgatott egy időre. Bár hivatalosan ekkor nem volt országos kereskedelmi csatorna (államiak ugye folyamatosan voltak), de az NMHH ebben az időszakban sorra írt ki olyan frekvenciákra pályázatot, amelyekkel Andy Vajna újonnan indult Rádió-1-e jogi kiskapukat kihasználva kvázi országossá válhatott. Majd, amikor újra meghirdették a tényleg országos frekvenciát, akkor az is az egykori filmmogul üzleti köréhez, majd onnan a KESMA-hoz került.
Így most van egy ténylegesen és egy kvázi országos kereskedelmi rádió, előbbi a fideszes médiaalapítványé, utóbbi pedig időközben Mészáros Lőrinc környezetébe került Andy Vajna özvegyétől. Emellett az MTVA is működtet országos rádiókat, és a KESMA, illetve a médiaérdekeltségeit üzletileg összefogó MW még egy szakajtónyi regionális rádiót is birtokol.
Ezek együttesen tavaly közel 6,3 milliárd forintnyi reklámbevételt hoztak össze a teljes 11,3 milliárdból. A KESMA és az MTVA egyaránt nagyjából 2,4 milliárdnyi hirdetési pénzhez jutott, míg a maradék 1,5 milliárd a Rádió-1-et fenntartó cégnek ment.
Közterület
Simicska Lajos kigolyózásával 2019-re újra a kormányközeli üzleti csoportok játszótere lett a köztéri hirdetési piac is. A 2015-ös nagy összeveszés előtt már volt egy ilyen időszak, akkor Simicska plakátos cégeihez valami egészen döbbenetes mennyiségű állami pénz áramlott. A G-nap aztán egy pillanat alatt alakította át a piacot. A kormány az egykori Fidesz-pénztárnok vállalatai helyett inkább a legnagyobb konkurensnél hirdetett, a korábban mesés nyereséget hozó Simicska-cégek pedig ha veszteségessé nem is váltak, de már csak a töredékét termelték a megszokott profitnak.
A 2018-as választások, majd Simicska kapitulációja után aztán a plakátcégek mandinerből Mészáros Lőrinchez kerültek, és már azelőtt újra visszatértek hozzájuk az állami megrendelések, hogy a felcsúti milliárdos házon belülre került volna. A legfontosabb plakátcég, a
Publimont tavaly – az első, már teljes egészében Mészáros-tulajdonban töltött évében – megduplázta árbevételét, adózott nyereségét pedig több mint hússzorosára növelte.
A kormányközeli közterületi hirdetéssel foglalkozó cégek bevételének dandárját így a Publimont hozta, de néhány százmilliónyi reklámot elhelyeztek a Simicska-Orbán háború egyik legemblematikusabb cége, a Mahír Cityposter Kft. oszlopain is. Ezek voltak ugye azok az oszlopok, amiket Simicska emberei saját testükkel védtek a főváros oszlopbontó hadseregével szemben még 2016-ban, és amelyek azóta szintén Mészáros Lőrinchez kerültek.
A felcsúti milliárdos mellett még – az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett – Garancsi István tudott komolyabb pénzt csinálni a köztéri hirdetésekből. A kandelábereken elhelyezett reklámfelületeket értékesítő ESMA Zrt. története szintén lekövette Simicska Lajos és a miniszterelnök kapcsolatát. A kormány először betiltotta az ilyen hirdetéseket, hogy Simicska cégeinek kedvezzen, majd az összeveszés után a vállalat egy részét hirtelen megszerezte Garancsi, a saját köztéri felület nélkül maradt Fidesz pedig újra engedélyezte a lámpaoszlopokon történő reklámozást. A biznisz 2019-ben több mint 2 milliárd forintnyi reklámbevételt hozott az ESMA-nak.
Mindent egybevetve a teljes reklámpiacon így jön ki az egyharmados részesedés a NER-nek. A 245 milliárdos tortából 2019-ben egy legalább 80,8 milliárdos szelet jutott a kormányközeli cégeknek, ami egész pontosan 33 százalék. Már persze ha a nagy nemzetközi internetes szereplőket is figyelembe vesszük, nélkülük ugyanis már 43 százalék ez az arány.
|
Kormányközeli cégeknél landol a magyar reklámpénzek harmada
|
A Facebook és a Google a NER nyomába sem ér a reklámpiacon, amelynek olyan szegmense is van, ahol a Fidesz-közeli szereplők részesedése az 50 százalékot is meghaladja.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20201015/kormanykozeli-cegeknel-landol-a-magyar-reklampenzek-harmada/
|
2020-10-15 16:55:00
| true | null | null |
G7
|
Miközben különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban tartják a több milliárd forint állami támogatást elnyerő élelmiszer-ipari cégcsoport fő tulajdonos-irányítóját, B. Edét és három társát, birodalma elkezdett széthullani, és potom pénzért szedik szét. A közműszolgáltatók felé fennálló óriási tartozások miatt az áramot már kikötötték, és a vízzel és a gázzal is ez történhet, az ország egyik legnagyobb élelmiszer-feldolgozójának megálmodott telepen pedig csaknem minden dolgozót elküldtek, a lízingelt autókat, kamionokat, mezőgazdasági gépeket is elszállította a lízingcég.
Több mint egytucatnyi cég tartozik B. érdekeltségébe, ezekben – közvetlenül vagy egy másik cégén keresztül közvetve – kizárólagos vagy többségi tulajdonos. Ám majdnem minden üzletrészét jó ideje blokkolja valaki. Egyes üzletrészeit már tavaly decemberben lefoglalták tartozás miatt – hogy pontosan milyen vita áll e mögött, a lefoglalást elrendelő Szűcs-Galsi Emese végrehajtó irodája és a végrehajtói kamara sem árulta el. Más üzletrészeket idén áprilisban foglalt le a végrehajtó – azt követően, hogy két botrányról is beszámoltunk, amely a cégcsoporthoz köthető (ezeket keretes írásunkban foglaltuk össze).
Augusztus elején látta elérkezettnek az időt a végrehajtó, hogy elárverezze B. hat céges üzletrészét. Ebből kettőre érkezett egy-egy licit, minimáláron, ugyanattól a licitálótól. (Az el nem kelt üzletrészeket, cégeket azóta újra meghirdették.) Az elérhető információk szerint durván 300 hektáron gazdálkodó, gyümölcsöket, zöldségeket termesztő Szilvamag Kft.-ben levő 25 százalékos tulajdonrészért csupán 262 500 forintot fizetett a nyertes, ennek a cégnek a 75 százalékos üzletrésze B. Ede másik cégéé, a zöldség-gyümölcs nagykereskedő Gladiolus-Fruchté. A Gladiolus-Frucht 100 százalékban B.-é volt, de ezt is megszerezte 3,5 millió forintért ugyanaz a vevő. Így végül is nem egészen 3,8 millió forintért jutott hozzá a licitáló a nagy területen gazdálkodó élelmiszert termelő és az áruval kereskedő céghez.
A vásárló számolhat azzal, hogy az uniós földalapú támogatást a föld megművelője veheti fel. Helyiek elmondása szerint a Szilvamag a megművelt földek, gyümölcsös egy részét környékbeli magánszemélyektől bérli, más földek B.-é lehetnek. A Szilvamag beszámolóiban van erre vonatkozóan egy árulkodó adat: miközben a költségvetésből 2017-ben közel 80 millió forintot kapott a cég, a még nyilvántartott a követelések között szerepel 66 millió forint földalapú támogatás – vagyis ekkora összeget ugyan még nem utaltak ki nekik, de jár.
A vevő eddig nem a közelben gazdálkodott, a cégbe ugyanis Beréti Zsolt vállalkozása, az Indio Befektetési Kft. vásárolta be magát. Ahogyan arról Beréti a 24.hu-t tájékoztatta, az Indio működő vállalkozások üzletrészének felvásárlásával foglalkozik. Ugyan az Opten cégadatbázisa csak a fent említett két céget mutatja mint amelyek az Indio tulajdonában vannak, de Beréti azt állította, több üzletrészt is vásárolt már.
Hogyan került most a célkeresztjébe a Bonyhádtól 130 kilométerere levő két cég? Beréti azt mondja, hogy „mind az üzletrészek értékesítésére szakosodott hirdetőfelületeken, mind a végrehajtási eljárások során üzletrészeket értékesítő nyilvános fórumokon kerestünk olyan társasági részesedéseket, amelyek megítélésünk szerint jövedelmező befektetésnek bizonyulhatnak.” Így esett a választása az élelmiszer-ipari termelő Szilvamag Kft.-re, valamint a Gladiolus-Frucht Kft.-re – ezek a nyilvános adatok szerint jövedelmezően működtek, fogalmazott.
Az Opten cégadatbázisa szerint is így van: a 2013-ban alapított Szilvamag korábban elhanyagolható eredménye 2017-ben kezdett növekedési pályára állni, akkor 4,5, majd rá egy évre 37 millió forint profitot termelt, míg a Gladiolus-Frucht profitja 35, illetve 8 millió forintot tett ki ugyanebben a két évben. Frissebb adatok nincsenek, a cégek a kitolt törvényi határidőt nem tartották be, azaz még nem adták le beszámolójukat a tavalyi évről.
Az új tulajdonos elismerte, hogy a Szilvamag haszonbérleti szerződés alapján a megművelt földek hosszú távú használatára jogosult. Bár hangsúlyozta a két cégről, hogy egymással együttműködve jövedelmezően működtethetők, nem feltétlenül csak ebben gondolkodik a vállalkozó.
Miután a megvásárolt üzletrészhez semmiféle érzelmi kötődésem nincs, a megvásárlás tisztán üzleti alapon történt, nem zárom ki a továbbértékesítés lehetőségét sem. Vételi ajánlat vagy megkeresés ez ügyben részemre ezidáig nem érkezett
– közölte kérdésünkre.
Beréti cégbirodalmának Bonyhádon van a központja, legnagyobb vállalkozása az évi bő 4 milliárd forintos forgalmat bonyolító, raktározással, tárolással és tejtermékek nagykereskedelmével foglalkozó Niklós Tejtermék Depo. Beréti a Tolna megyei iparkamara szolgáltatói tagozatának elnöke, és vállalkozóként támogatja Bonyhádon a helyi focicsapatot. A trafikpiac 2013-as átrendezésekor ő is a kedvezményezettek közé került. Az akkori szekszárdi kormánypárti polgármester, Horváth István baráti társaságába tartozóként festette le őt Hadházy Ákos, a hét évvel ezelőtti trafikbotrányt borító szekszárdi önkormányzati képviselő, aki a történtek miatt kilépett a Fideszből, később az LMP társelnöke volt, jelenleg független parlamenti képviselő. Beréti Szekszárdon két trafikhoz jutott a sok kormányközeli szereplőt helyzetbe hozó újraosztáskor.
Új szerzeményeinek az átvétele viszont a hírek szerint nem ment simán. Helyiek mesélik, hogy amikor szeptember elején az új tulajdonos megérkezett a kerekegyházi telepre, először nem engedték neki birtokba venni a megszerzett cégek által használt irodát. Aztán rá két hétre, amikor újra ellátogatott Kerekegyházára, azzal szembesült, hogy sorra viszi el a lízingcég az autókat, traktorokat, mezőgazdasági eszközöket, köztük olyanokat is, amelyeket a Szilvamag, illetve a Gladiolus-Frucht használt. A hétmilliárd forintos állami támogatást elnyert Hírös-Vitál Zrt., illetve a Gladiolus-cégcsoport ugyanis tartozásokat halmozott fel, például a lízingcéggel szemben is.
Berétinek nem kis szerencsére volt szüksége, hogy megkaparintsa a használt földek révén vonzónak tűnő két céget. A Gladiolus-Fruchtra szeptember 2-ig lehetett licitálni. A cégbíróság a NAV kezdeményezésére ugyan szeptember 2-án vezette fel a vállalkozás lapjára a büntetőjogi intézkedést visszamenőleges, augusztus 12-i hatállyal, de a cégnyilvántartásban ezt csak szeptember 4-én tették közzé. Ezzel magyarázta azt lapunknak Beréti, a licitálás időpontjában nem tudhatta, hogy a Gladiolus-Fruchtra is kiterjed az adóhatóság büntetőjogi intézkedése. Mindenesetre a cégbíróság Berétit már be is jegyezte a két új szerzemény ügyvezetőjének, cégét, az Indio Befektetési Zrt.-t pedig új tulajdonosnak.
Elbocsátások a cégcsoportnál, kikapcsolt közművek, NAV-zár
Eközben a B.-féle cégcsoport többi részénél megállt az élet. A fő tulajdonos előzetes letartóztatásban van, a NAV zárolta a bankszámlákat, leállt a gyártás a két fő cégnél, a Gladiolus Kft.-nél és a Hírös-Vitálnál is. Csak néhány vezető maradt a vállalkozásoknál, a kétkezi munkásokat pár kivétellel összehívták augusztus végén, és közölték velük, hogy elbocsátják őket – mesélték forrásaink. Eredetileg szeptember 1-jével akarták elküldeni a dolgozókat, ám mivel csak B. Ede írhatta alá a papírjaikat, ő pedig előzetesben van, egy ideig késett ez a mozzanat. Ráadásul az elbocsátásokat meg is kell indokolni, erre is csak menet közben döbbentek rá a cégeknél – idézték fel beszélgetőtársaink. Végül sikerült több dolgozót rávenni arra, hogy közös megegyezéssel távozzanak a cégektől. De volt, aki ebbe nem ment bele. A munkatársak azért voltak bizalmatlanok, mert a munkaadójuk többeknek 1-2 havi bérrel tartozott, így féltek, hogy ha kilépnek, sosem fogják megkapni a járandóságukat. Úgy tudjuk, a tartozás egy részét azóta kifizette a cégcsoport a volt dolgozóknak, de még így is maradt fent adósság.
A cégcsoport a közműszolgáltatók felé is tetemes tartozásokat halmozott fel. Forrásaink azt mesélték, hogy ezért áram már nincs a telepen (hiába van ott hűtőház, és hiába kezdték újra palackozni a tavasszal problémásnak talált ásványvizet), és a vizet és a gázt is napokon belül kiköthetik. Ráadásul már nem is őrzik a cégcsoport csarnokait, irodáit.
A napokban NAV-osok jártak a telepen, és több olyan csarnokot is lezártak, amelyekben gépsorok vannak, mesélték forrásaink. Ez összefügghet azzal, amiről már írtunk: úgy tudjuk, a költségvetési csalást részben azzal követhették el a bűnszervezet résztvevői, hogy papíron EU-s, valójában azonban használt kínai gépsorokat szereztek be. A kiállított számlák jóval nagyobb összegről szólhattak, mint a berendezések valódi értéke, a számlák pedig az állami támogatás lehívásához kellettek.
A cégcsoport egyik fő oszlopát, Gladiolus Kft.-t is dobra verte a végrehajtó, már 31 millió forintért hozzá lehetett volna jutni a céghez, amely B. kizárólagos tulajdonában van. Csakhogy első körben senki nem látott fantáziát a bejáratott márkanévvel és engedélyekkel rendelkező, igaz, számos zűrös üggyel terhelt cégben. A NAV büntetőjogi intézkedése szeptember elején erre a cégre is kiterjedt (szintén augusztus közepi visszamenőleges hatállyal), ahogyan a csoport még néhány másik vállalatára is.
Kiemelt kép: Mohos Márton /24.hu
|
A trafikbiznisz után kihasíthat két szeletet a milliárdos állami pénzt bezsebelő cégcsoportból
|
Miközben különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt előzetes letartóztatásban tartják a több milliárd forint állami támogatást elnyerő élelmiszer-ipari cégcsoport fő tulajdonos-irányítóját, B. Edét és három társát, birodalma elkezdett széthullani, és potom pénzért szedik szét.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/10/15/b-ede-hiros-vital-gladiolus-bereti-zsolt-kerekegyhaza-trafik-trafikosztas-arveres-vegrehajto/
|
2020-10-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Badacsonytomajt 18 éve vezető polgármester simán vette a legutóbbi akadályt, amikor 2019-ben újra megválasztották, ráadásul a tavalyi kampányt is komolyabb megrázkódtatás nélkül úszta meg. A függetlenként induló Krisztin N. László ötödször is nyert, miközben a családja a Fidesz támogatását is élvezte: Krisztin felesége idén a kormánypárt városi elnöke lett, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, a Fidesz választókerületi elnöke pedig gyakori vendég a helyi vezetőknél.
A szokásos ügymenet idén a nyár elején borult fel, miután a 24.hu megírta, hogy Krisztin új alpolgármestere, aki fő kampánytámogatójaként került 2019-ben a posztra, több ügyben is gazdasági előnyszerzésre használhatta a befolyását. A polgármester a kedden tartott lakossági fórumon külön meg is emlékezett a támadásokról. Meglátása szerint ezek mögött olyan helyi emberek állnak, akik nem segíteni, hanem gátolni akarják a település fejlődését, a nagypolitikai ugyanis azt szereti, ha béke van, a zűrök és balhék nem segítik, hogy újabb pénzek érkezzenek Badacsonytomajra.
Krisztin érdemben azonban nem beszélt a balhékról, így azt sem mondta el, hogy a Tapolcai Rendőrkapitányság október elején nyomozásba kezdett Hartai Béla alpolgármester telekügyletével kapcsolatban. A rendőrség tájékoztatása szerint csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt folyik a vizsgálat ismeretlen tettes ellen. Hartai az önkormányzattól kapott meg jutányos áron turisztikai fejlesztés céljára egy kiváló helyen fekvő futballpályányi területet. A megállapodás keretében azt ígérte, hogy 2022-ig milliárdos beruházással pincesort épít az ingatlanra, ám e helyett az idén tavasszal feldarabolta a telket, majd a nagyobb részét egyetlen kapavágás nélkül eladta egy harmadik félnek. A rendőrség Polt Péter jelzésére kezdte el a nyomozást, a legfőbb ügyész ugyanis feljelentésként értékelte a DK-s Vadai Ágnes parlamenti kérdését.
A polgármester állítása szerint nem tudott arról, hogy hivatali helyettese felrúgta a saját önkormányzatával fennálló szerződését, pedig az ügynek jelentős anyagi vonzata lehet a település számára. Az eredeti megállapodás ugyanis kimondta, hogyha határidőre nem készül el a beruházás, akkor Hartainak 20 millió forint kötbért kell fizetnie az önkormányzat számára. Az úgynevezett meghiúsulási kötbér jogosságát az augusztusi testületi ülésen az önkormányzat ügyvédje is megállapította, Hartai azonban azóta sem fizetett, így az ügyben várhatóan a bíróságnak kell majd döntenie.
A város központjában lévő ingatlan körüli látványos kavarás felbolygatta a badacsonytomaji közéletet. Új Facebook-oldal is született, amely rendszeresen jelentet meg olyan információkat, amelyek kellemetlen perceket okozhatnak a városvezetésnek. Ezen az oldalon hozták nyilvánosságra például azt a tulajdoni lapot, amely azt bizonyíthatja, hogy az imént említett ügyvéd alig néhány nappal azt követően kapott meg egy földterületet saját borászata mellett Hartai alpolgármestertől, amikor a strandbüfékre kiírt, majd többször módosított közbeszerzés Hartai korábbi vállalkozása számára kedvező módon zárult le. A dokumentumot aztán rövid időn belül eltávolították a Facebook-oldalról, mert az ügyvéd perrel fenyegetőzött. (Vadai Ágnes néhány napja a strandbüfé-pályázat ügyében is Polt Péterhez fordult, válasz azonban még nem érkezett.)
E közben aktivizálta magát a város előző alpolgármestere is. Orbán Péter, aki 2014 és 2019 között töltötte be a posztot, az Európai Uniós csalás elleni hivatalánál, az OLAF-nál jelentette fel a város legnagyobb költségvetésű projektjét, amelyből ugyan még nem valósult meg semmi, de Orbán állítása szerint közel 20 millió forintot kifizettek belőle a polgármester munkatársainak.
Badacsonytomaj 2018-ban nyert 2 milliárd 435 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást. A jelentős összegű keretet „Badacsony turisztikai attraktivitásának fejlesztésére” kapták. A tervek arról szóltak, hogy a Balaton-part és a város szimbolikus épületének számító Tátika megújítására költik majd, lesz belőle információs iroda, közösségi tér és a badacsonyi borvidék borászati-szőlészeti kultúráját bemutató gasztroközpont. Krisztin N. László 2018 decemberében a CsodálatosBalaton.hu-nak adott interjújában azzal dicsekedett, hogy 2020 nyarára „rá sem lehet majd ismerni a településre”, mert már a megszépült terület várja a látogatókat.
A beruházás jelenleg még a tervezési fázis előkészítésénél tart, de az önkormányzat munkatársai – a jegyzővel együtt tízen – már 2018-ban fejenként több millió forintot kaptak projektmenedzsment címén. Majd néhány hónappal később az önkormányzat egy külsős céget is megbízott a projektmenedzsment feladatok elvégzésével.
Információink szerint az OLAF szeptember végén jelezte Orbán Péternek, hogy eljárást indított a közbeszerzések ügyében.
A pályázat ügyét a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálja, a hatóság honlapja szerint ebben az ügyben több tételben is indult eljárás. E mellett azonban szeptemberben a Pénzügyminisztérium kérésére a Badacsonytomaj zöld város kialakítása című TOP-os pályázat útépítési és csatorna-kivitelezési munkáinak szerződései is a hatóság elé kerültek. Az önkormányzat 612 millió forintot kapott arra, hogy a köztereket környezettudatos, család- és klímabarát módon újítsa meg.
Kiemelt kép: H. Szabó Sándor /MTI
|
Badacsonyi mesterhármas: a rendőrség, az OLAF és a Közbeszerzési Hatóság is vizsgálja a városvezetés ügyeit
|
Kényes helyzetbe került az utóbbi hetekben a badacsonytomaji önkormányzat, miután több hatóság is vizsgálatot indított a városvezetést érintő gazdasági ügyekben: a rendőrség csalás gyanújával nyomozza az alpolgármester ingatlanvásárlását, az Európai Csalás Elleni Hivatal egy 2,4 milliárdos turisztikai fejlesztési támogatás kifizetéseit kezdte el vizsgálni, a Közbeszerzési Hatóságon pedig egyszerre több helyi tender szabályosságát is ellenőrzik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/16/badacsony-rendorseg-olaf-kozbeszerzesi-hatosag-varosvezetes-vizsgalat/
|
2020-10-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
“Tévedésbe ejtéssel, tévedésben tartással, valótlan tartalmú nyilatkozat tételével, vagy a valós tény elhallgatásával, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt” – ezzel a megjegyzéssel kérte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága a Debreceni Törvényszék Cégbíróságát, hogy zároljon 342 milló forintnyi vagyont az ebesi Szálka ‘96 Kft.-vel szemben indult nyomozás kapcsán. Ez a cégbírósághoz 2020. szeptember 4-én érkezett iratokból derül ki.
Az érintett vállalkozás annak a K. Ferencnek az érdekeltsége, akit a NAV balatoni villájából szállított el, és nem más, mint Kelet-Magyarország egyik ismert milliárdosa, akiről itt írtunk korábban. A cégvezető és ügyvédje az adóhatóság gyanúja szerint “3,6 milliárd forint osztalékot vett fel. Az ügyvédje segítségével az Egyesült Arab Emírségekben szerzett letelepedést, egy arab fedővállalkozást és hivatalos lakcímet, hogy ezekkel a hamis adatokkal elkerülje több mint 540 millió forint személyi jövedelemadó befizetését Magyarországon.” Miközben itt élt.
Adócsalás miatt vitték el a milliárdos üzletembert, de a cégiratokban nincs nyoma zárolásnak
A NAV szerint több mint 1 milliárd forintnyi vagyont zároltak a balatoni villájából elvitt debreceni vállalkozó ügyében, de ennek a cégiratokban egyelőre nincs nyoma. Ráadásul a külföldi adózással kapcsolatos jogszabályi háttér és gyakorlat nem mindig fedi egymást.
Az Átlátszó által vizsgált cégbírósági dokumentumból kiderül, hogy a NAV az érintett vállalkozás ebesi székhelyét vette zár alá. A földhivatali dokumentum szerint ezt az ingatlan nem először találta meg az adóhatóság. Már 2018. december 3-án is zár alá vételt rendelt el a NAV, akkor 1,593 milliárd forint értékben, amit be is jegyeztek rá. Ezt 2019. január 31-én a Debreceni Törvényszék úgy módosította, hogy 377 millió forint vagyonelkobzást, és 1,1 milliárd forintot pénzbírság biztosítására jegyzett be.
A gigantikus zárolásokat az új ügyben hozott, mindössze 342 milliós zárolás törölte, a tulajdoni lapon érvényesen immár csak ez szerepel.
A több mint 1,5 milliárdos ügy miatt megkerestük a Debreceni Törvényszéket. Azt írták, hogy “a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága ismeretlen tettes ellen indított nyomozást költségvetési csalás bűntettének és pénzmosás bűntettének gyanúja miatt, amely során 2018. december 3. határozatával egy Ebes belterületi ingatlan ingatlan zár alá vételét rendelte el a bíróság döntéséig. A Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség 2018. december 11-én indítványozta a NAV által megjelölt ingatlan zár alá vételének elrendelését vagyonelkobzás, jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedés biztosítása végett. A Debreceni Járásbíróság nyomozási bírája vagyonelkobzás biztosítására 377.298.565,-Ft összeg erejéig a zár alá vételt elrendelte.”
A 377 milliós zárolás egy 2018-as ügy. Forrásunk szerint a NAV azért kezdett a milliárdos cége után nyomozni, mert a gyanú szerint nem a tényleges munkabérek után fizették a járulékokat, vagyis a dolgozókat borítékban is fizették. K. három cége érintett az ügyben, és az adóhatóság 2014-2018 közötti eseteket vizsgált. Forrásunk szerint a járulékokon megtakarított pénzt – mintegy 2 milliárdot – K. cégei egymás közötti tranzakciókkal fedték le.
A G7 pedig nemrég arról írt, hogy a K. érdekeltségébe tartozó “Kerekes Kft. üzletrészeit többször adták-vették néhány százezer, esetleg egy-két millió forintért, majd később százmilliós osztalékot vett fel az új tulajdonos”.
A K. érdekeltségeiben tartozó vállalkozások közül viszont csak a Szálka ‘96 Kft.- találta meg a NAV, de ott sem vittek mindent. Cégrészedést például nem foglaltak le. Forrásunk szerint a zárolt ingatlan sem ér annyit, mint feltüntették, és azt is furcsának találta, hogy a NAV másodjára is miért ugyanazt az ingatlant foglalta le.
Az adóhatóság az erre vonatkozó kérdéseinkre szűkszavúan azt írta, “folyamatban lévő ügyről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem hozhat nyilvánosságra részleteket. Általánosságban azonban elmondható, hogy a NAV kiemelten vizsgálja, hogy az ellenőrzött cégek milyen gazdasági stabilitást mutatnak, bejelentett alkalmazottakkal rendelkeznek-e, tehát életképes vállalkozásként működnek-e. Ilyen esetben a NAV mérlegeli, hogy a biztosítani kívánt vagyon kizárólag az ingatlan zárolásával teljesülhet-e, ezzel megőrizve a működőképes adózó likviditását.” Arra a kérdésünkre, hogy a 2018-as ügy miről szólt pontosan, és miért szűnt meg az 1,6 milliárdos zárolás, nem válaszoltak.
Kerestük K. ügyvédjét, hogy a 2018-as ügy hogyan ért véget, de nem reagált a megkeresésünkre.
Címlapkép: A NAV emberei balatoni villájából vitték el K. Ferencet. (forrás: NAV)
|
Járulékcsalás miatt is nyomozott már a debreceni milliárdos után a NAV
|
2018-ban közel 1,6 milliárd forintnyi vagyont próbált az adóhatóság zárolni K. Ferenc, debreceni milliárdos ebesi ingatlanán. Ebből végül csak 377 millió lett, de ezt is törölték, amikor idén augusztusban robbant a vállalkozó pénzmosási, adóelkerülési ügye. A friss földhivatali iratok szerint most mindössze 342 millió az ingatlanra terhelt vagyonbiztosítás összege.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/14/jarulekcsalas-miatt-is-nyomozott-mar-a-debreceni-milliardos-utan-a-nav/
|
2020-10-14 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Orbán-kormány által 2011-ben bevezetett TAO-támogatási rendszer legnagyobb nyertese a miniszterelnök által alapított focialapítvány, A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány. Az eltelt évek alatt közel 30 milliárd forintnyi olyan közpénzt költöttek el, melyet a cégek az alapítványhoz utaltak az államkassza helyett. Bár kezdetekben volt némi "vita" arról, tényleg közpénznek minősülnek-e a TAO-támogatások, ám 2014-ben a Kúria megerősítette ezt az állítást. Ilyen alapon pedig közérdekből nyilvános információnak minősül az is, hogy mire fordította az alapítvány ezeket a pénzeket.
A vonatkozó dokumentumokat a Demokratikus Koalíció próbálja évek óta megszerezni, ám hiába a jogerős bírósági döntés az ügyben, a felcsúti focialapítvány csak végrehajtói nyomásra adja ki a dokumentumokat. Most a 2011-es évből három hónap számláit kapta meg a DK és képviselője, Ráczné Földi Judit, aki ennek aprópóján tartott sajtótájékoztatót.
A most megkapott 100 oldalnyi számla között számos megdöbbentő és érdekes tétel is szerepel. A DK-s képviselő tájékoztatása szerint három hónap alatt az alapítvány
7000 Túró Rudit vásárolt,
1 millió forintért vásároltak harcsát,
több százezer forintot költöttek gyógyszerekre, wc-papírra szintén,
több tízezer kilogramm Fornettit vásároltak,
félmillió forintért pedig csak süteményeket vásároltak, mint például kókusztekercset, somlói galuskát,
három hónap alatt 30 ezer darab tojást is vettek.
Ráczné Földi Judit szerint az alapítvány a magyar adófizetők pénzét herdálja el, úgy, hogy közben nagyon sok családnak jó ha heti egyszer engedheti meg magának, hogy Túró Rudit vásároljon, vagy még ennél is ritkábban, hogy halat fogyasszon.
|
7000 darab Túró Rudit vett a felcsúti focialapítvány 3 hónap alatt
|
TAO-támogatási rendszer legnagyobb nyertese a miniszterelnök által alapított focialapítvány, A Felcsúti Utánpótlás-neveléséért Alapítvány.
Felcsúti focialapítvány csak végrehajtói nyomásra adja ki a dokumentumokat. Most a 2011-es évből három hónap hónap számláit kapta meg a DK és képviselője.
A tájékoztatása szerint három hónap alatt az alapítvány
7000 Túró Rudit vásárolt,
1 millió forintért vásároltak harcsát,
több százezer forintot költöttek gyógyszerekre, wc-papírra szintén,
több tízezer kilogramm Fornettit vásároltak,
félmillió forintért pedig csak süteményeket vásároltak, mint például kókusztekercset, somlói galuskát,
három hónap alatt 30 ezer darab tojást is vettek.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/7000-darab-turo-rudit-vett-a-felcsuti-focialapitvany-3-honap-alatt.html
|
2020-10-14 18:36:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2020. október 16. – 13:02
Illusztráció: szarvas / Telex
2398
Hetek óta zajlanak a raktárkoncertek, amelyekkel a Covid-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került könnyűzenei iparágat próbálja segíteni a kormány.
A lebonyolítás körül megmagyarázhatatlan furcsaságok vannak, például a helyszínt, a felvételeket sorsát, a pénzelosztást vagy épp a programról szóló NER-es belső döntéshozatalt illetően.
Mivel ez a program a közvélemény szeme előtt zajlik, most jól látszik, hogy az állam hogyan téríti el a piaci alapú rendezvényszervezést a NER-cégek felé, és hogyan rendeli alá a szakmai kérdéseket a területszerzésnek.
A kulcsszereplő a területen még újoncnak számító, de máris tízmilliárdokkal kitömött állami Antenna Hungária és egy vele együttműködő, egyre növekvő magáncég.
A Covid-járvány drámai hatással volt a rendezvénypiacra, azon belül is az élőzenére. Gyakorlatilag 2020 tavasza óta leállt az iparág Magyarországon, elmaradt a komplett fesztiválszezon, és a járványügyi szigorítások miatt már kisebb klubkoncertek se nagyon vannak. A fél éve tartó kilátástalanság rendkívül nehéz helyzetbe hozta az iparág szereplőit, akik egyre hangosabban követelték, hogy a kormány segítsen a bajbajutottakon.
Ebből lett a raktárkoncertprojekt: még július végén jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 5,3 milliárd forintos projekttel segíti meg a kormány a hazai könnyűzenét. Nem sokkal később Szentkirályi Alexandra már raktárkoncertként hivatkozott a projektre, a bejelentés videójában bedobva Demjén Ferenc, Balázs Fecó és a Tankcsapda nevét is. A kommunikáció szerint a fellépéseiktől eleső előadókat támogatják a programmal: ők adnak egy-egy online közvetített koncertet, amiért kiemelkedő gázsit kapnak.
A program hetek óta megy, és egy csomó kérdés felmerül a részleteket illetően. A koncerteket egy raktárban veszik fel, nem klubokban, amelyek pedig nyilván örülnének egy ilyen lehetőségnek és a pénznek. A felvételeket nem teszik fel Youtube-ra, nem mennek le a köztévében, de még egy nagy elérésű, akár állami Facebook-oldalon sincsenek ott, hanem csak egy marginális platformon elérhetők, regisztráció után. Aki követi a közéletet, az felfigyelhetett arra is, hogy a könnyűzene ügyéről az utóbbi időszak mindig Demeter Szilárd kommunikált, aki le is tett egy mentőtervet az asztalra, de azt lesöpörték, hogy a raktárkoncertprojektbe belevágjon az állam.
A könnyűzenei és a rendezvényszervezői ágazat tucatnyi szereplőjével folytattunk háttérbeszélgetéseket, hogy magyarázatot kapjunk minderre, de a téma érzékenysége miatt mindenki név nélkül nyilatkozott. Hogy nagyjából érthető legyen, mi zajlik a gazdaságnak ebben a szegletében, pár évet vissza kell menni az időben.
Minden a vizes vébével kezdődött
A 2017-es budapesti vizes vébé grandiózus állami vállalás volt, amelynek lebonyolításában nagy része volt a műsorszórással és az adás technikai előállításával foglalkozó állami Antenna Hungáriának. A szervezéshez azonban komoly rendezvénytechnikai háttér is kellett. Egy iparági szereplő elmondása szerint a szervezők kértek is egy árajánlatot a teljes sportesemény rendezvénytechnikai megoldására LED-falakkal, színpadtechnikával, tokkal-vonóval, a legnagyobb piaci szereplőtől. Ez valószínűleg a Visual Europe Group lehetett. A történet szerint azonban a cég olyan árajánlatot tett, amit a szervezők durva túlárazásként értékeltek, és arra jutottak, hogy olcsóbb és könnyebb állami pénzből megvásárolni a komplett eszközparkot az eseményre. Ez többmilliárdos, egy forrásunk szerint 15 milliárdos eszközbeszerzés volt. Az akkori piaci információk szerint ez még Seszták Miklós miniszter, illetve a hozzá közel álló informatikai szakember, Fabó György javaslata volt, utóbbi neve a Ramiris, vagy az Oxygen fitneszklubok révén ismertebb.
A döntés enyhén szólva unortodox volt, hiszen a rendezvényszervezők általában bérbeadással foglalkozó cégtől bérlik a felszerelést. Ennek egyszerű oka van: az eszközök drágák, amikor éppen nem használják, tárolni kell őket, amortizálódnak, és aránylag sűrűn le kell cserélni újakra, mert a technológiai fejlődés miatt elavulnak. A vizes vébé után az eszközpark puszta tárolása is komoly összegbe került az AH-nak, ezért kénytelenek voltak valamilyen módon hasznosítani azt. Így csöppent bele a műsorszórással foglalkozó állami cég a hazai rendezvényszervezésbe. Ezt nem is titkolják különösebben, az AH is írja a honlapján, hogy a vizes vébé volt az első rendezvénytechnikai munkájuk.
A milliárdos eszközparkból azonban csak úgy lehet pénzt csinálni, ha megrendeléseket kap valaki. Az AH így megjelent egy rakás állami vagy NER-hez köthető rendezvény környékén. Megrendelőjük lett Rogán Antal volt felesége, a plakátkirály Balásy Gyula vagy éppen a kormánynál mindig jól fekvő Valton-Sec biztonsági cég. Az AH rengeteg állami megbízást kapott ezektől a cégektől, aztán egy idő után már kisebb-nagyobb állami rendezvények, önkormányzati események vagy falunapok is az AH-val szerződtek.
Bekerültek azon kevés cég közé, amelyektől ilyen szolgáltatást vehet az állam, pontosabban a Rogán Antal uralta Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH). Az NKH-nak nem kell alkalmaznia a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről, illetve a központosított közbeszerzési rendszerről szóló jogszabályt a kiemelt fontosságú kormányzati kommunikációs vagy rendezvényszervezési feladatokra vonatkozó közbeszerzéseknél. Csak 2019-ben 30 milliárdos keretösszegig szerződött az AH az NKH-val. Közben mellékesen az AH 2019-ben 60 millió forinttal támogatta a Rogán-Gaál Cecília-féle fitneszrendezvényeket.
A Közbeszerzési Értesítőben elérhető legutóbbi, idei II. negyedéves szerződéslistája 8 milliárdos, rendezvényeket szerveznek a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek, az MVM-nek, Magyar Postának, Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökségnek, Magyar Fejlesztési Banknak és még több állami intézménynek.
Felépítették, majd beszippantották
Mindeközben az AH partnere lett a munkákban egy Visual Europe Group (VEG) nevű magáncég. A VEG 2015-ben indult, majd befektetőként beszállt Garancsi István egyik tőkealapja, a cég pedig a Jeremie-programban kapott pénzt. A VEG első embere Botond Szabolcs üzletember, a cégek hatvani székhelyűek, bár a társaság honlapján már egy budapesti cím van feltüntetve. Ez egy ismert székhely-trükkre utalhat: mivel a nagyrészt uniós forrásból megvalósított Jeremie befektetési program a fejlett közép-magyarországi régió vállalkozásait nem engedi támogatni, ezért egy csomó társaság papíron kiköltözött egy fejletlen régióba.
A cég előbb a tőkeinjekció segítségével a felvásárlások révén piaci alapon nyomult, és elkezdte felvásárolni a konkurenciát. Elsőként az AV-Controlt és a DCN Rentalt, utána ügyesen tudta használni a kapcsolati tőkéjét, hiszen a Market Zrt., a Duna Aréna, a fehérvári focicsapat és a Mol-csoport is adja magát mint a tulajdonosi körhöz kapcsolódó üzleti lehetőségek. De ide tartozik például a Várkert Bazár is, amit kizárólag úgy lehet bérbe venni, hogy kötelezően a VEG-gel kell dolgozni a bérlőnek a helyszínen. A 444 egy 2018-as cikkében részletesen foglalkozik azzal, hogy a VEG rövid úton a kormány első számú rendezvénytechnikai cége lett.
A VEG két másik céggel együtt alkot cégcsoportot, az említett központi holding tavaly 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a másik kettőből a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után 73 milliós profittal.
A történetben feltűnik még egy cég, a Leon Kft., amit Magyarország legprofibb rendezvénytechnikai cégének tartanak, gyakorlatilag nincs olyan nagy fesztivál, ahol egy vagy több színpadot ne a Leon csinálna. A VEG 2019 szeptemberében jelentette be, hogy egyesül a Leonnal. Úgy tudjuk, hogy a Leont vezető Wawra Tamás – akit az egyik legjobb szakembernek tartanak itthon a munkájában – kifejezetten jó ajánlatot kapott a Leonért, és az akvizíció után is szinte minden maradt a régiben, nem kellett lecserélni az állományt, és Wawra megtarthatta magának a „alumíniumot”, vagyis azokat a fém tartóberendezéseket, amelyekre a lámpákat és hangfalakat szerelik a színpadokon, és elengedhetetlenek egy nagyobb rendezvényhez. Ezzel a VEG bebiztosította magának a piacvezető szerepét.
Ilyen előzmények után jött tehát a könnyűzene megmentésének ötlete.
Ez a szerep a magyar nyilvánosságban egy ideje egyértelműen Demeter Szilárd PIM-főigazgatóé, aki hivatalosan a magyar könnyűzene megújításáért és társadalmiasításáért felelős kormánybiztos is. Demeter az A38-as térfoglalása mellett szoros kapcsolatot ápol zeneipari szervezetekkel, és régóta igyekszik részt venni a támogatási rendszer felügyeletében. „A rendszerváltás óta nem volt ennyire erős politikai szereplő a könnyűzenében” – jellemezte Demetert egy vele munkakapcsolatban álló forrásunk. Demeter erős belépő után forrásaink szerint visszavett a fenyegetőző stílusból, és kifejezetten konstruktív munkakapcsolatot alakított ki az iparági szereplőkkel.
Lesöpörték
Úgy tudjuk, Demeter több szakmai szervezettel is felvette a kapcsolatot, hogy készítsenek egy előterjesztést arról, hogy tudna az állam segíteni a bajba jutott zeneiparon. Júniusban megszületett egy hétoldalas, öt évre szóló tervezet a miniszteri biztostól azzal kapcsolatban, hogyan tervezi társadalmiasítani, megreformálni és átszervezni a könnyűzenei támogatási rendszert. A dokumentumból könnyen lehetett arra következtetni, hogy Demeter valóban meghallgatta az iparág évek óta hajtogatott problémáit, és olyan tervezetet állított össze, amibe kevés helyen lehet szakmailag belekötni. Többektől is úgy hallottuk, hogy Demeter konstruktívan állt a párbeszédhez, korrekten meghallgatta az összes fontosabb szervezetet, és össze is állítottak egy állítólag 70 oldalas dokumentációt arról, hogyan lehet segíteni a zeneiparnak a koronavírus-járvány idején. Azt többször is jelezte, hogy soha nem fog szembemenni a kormánypárttal, de ameddig lehet, igyekszik elérni azokat a célokat, amelyeket a szervezetekkel együtt kitűztek.
Forrásaink szerint végül 5,3 milliárd forint lett a Demeter-féle mentőcsomag-tervezet teljes költsége, és ezt be is terjesztette a kormánynak. Demeterről úgy tudni, hogy kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral, és jól mozog a belső körökben. Alig pár nappal később azonban meglepő fordulatot vett az ügy: az állami turisztikai hivatal (Magyar Turisztikai Ügynökség, MTÜ) égisze alatt menti meg a kormány a zeneipart a raktárkoncertes koncepcióval. A miérttel kapcsolatban kerestük Demeter Szilárdot, aki az alábbi választ küldte:
„Nem tudom, miért döntöttek úgy, ahogy, de nem is kell tudnom. Az ő dolguk. Nem is szeretnék a kormány helyett dönteni, biztosan megvolt az okuk rá.”
Azt nem árulta el, hogy milyen szakmai szervezetekkel egyeztetett előtte. Úgy fogalmazott, „nagyjából minden érdemi érdekképviseletet ellátó, jelentősebb tapasztalat és tudás birtokában lévő szervezetet és szereplőt megkerestem. Jó nagy lett a telefonszámlám”. Magát a dokumentumot sem adta ki, arra hivatkozva, hogy az csak döntés-előkészítő anyag, nem publikus, maximum a kormány teheti nyilvánossá.
Végül egyébként pont a Demeter-féle döntés-előkészítő anyagában szereplő 5,3 milliárdos összegű lett az MTÜ-s raktárkoncert-projekt is.
Van értelmes magyarázat? Úgy tűnik, van
Több egymástól független szakmabeli is állította nekünk, hogy maga a raktárkoncert-koncepció béna, értelmetlen és indokolatlanul túl van árazva. „Az egészet kb. 60-80 millióból forintból le lehetne bonyolítani úgy, hogy közben másoknak is segítünk vele. Van arra értelmes magyarázat, hogy ezeket a koncerteket miért nem a hónapok óta üresen álló vagy félházzal üzemelő klubokban bonyolítják le, hanem egy csepeli raktárban?” – tette fel a kérdést egy forrásunk, aki hozzátette, hogy azért fájdalmas az egész különösen, mert ezzel „befogják a zenészek pofáját”, hiszen lehet mutogatni az 5,3 milliárdos könnyűzenei támogatásra, miközben annak még a fele sem jut el a zenészekhez.
Vagy nézzünk egy másik panaszt: zenész berkekben sokan mondják, hogy ennek így semmi értelme, a koncertek nem jutnak el számottevő közönséghez (a helyszínre minden zenekar maximum 20 embert vihetett), Youtube-on csak a „backstage”-videók elérhetők, amikre jó, ha ezer megtekintés érkezett videónként. Ezeket a nem túl minőségi videókat (műsorvezető beköszön, aztán üldögélnek a backstage-ben a zenészek, mindez mint „színfalak mögötti tartalom”) egyébként a Balásy-féle Lounge Group készíti, legalábbis erre lehet következtetni a Facebookjukból és ebből a posztból. A poszt szerzője maga is a zeneiparban dolgozik régóta, és arra panaszkodik, hogy Korda György és Balázs Klári koncertjét 12 ember nézte élőben, majd amikor erre kommentben felhívta a figyelmet, a hozzászólását eltüntették. Addigra már csak 7 néző nézte az adást.
A raktárkoncert Facebook-oldalán a kommentek is arról szólnak minden egyes poszt alatt, hogy az emberek nem tudják sem élőben, sem felvételről megnézni a koncerteket, amikre 5,3 milliárd forintot költöttek az adófizetők pénzéből.
Úgy különösen szürreális az egész lebonyolítás, hogy a kormánynak PR-szempontból nem jönne rosszul, ha bevágódnának a projekttel a zenészeknél. Ehhez képest úgy elrejtették több száz előadó fellépését, hogy azokat garantáltan ne lássa senki. És még arról is gondoskodtak, hogy a sajtó nagy része se tudjon beszámolni az eseményekről, ugyanis erre csak a KESMA-hoz tartozó Ripost és a Borst kapott engedélyt, más újságot nem engedtek a raktárkoncertek közelébe.
De az előzmények ismeretében azért lehet találni magyarázatot ezekre. Ami a helyszínt illeti például: a koncertek helyszínéül szolgáló raktár a VEG alá tartozó Leoné. Mint ahogy az ottani technika is. A „miért nincsenek még Youtube-on a koncertek” dolog is is összeáll, ha az ember ismeri a hátteret: a MindiGo ugyanis az Antenna Hungária saját fejlesztésű felülete.
Minden rendszeren belül marad, minden az AH és a VEG kezében összpontosul, nem számít, hogy a zenészeknek, a stábjuknak vagy a rendezvényszervezőknek mi lenne a jó. A kultúrpolitikai érdekeket félrerakják a gazdasági holdudvar kedvéért.
A pénzre vonatkozóan a 24.hu cikkéből kiderül, hogy az AH nettó 3,56 milliárdos keretszerződést kötött az MTÜ-vel (ez a gyakorlatban akár több pénzt is jelenthet), a Lángoló zenei szaklap számításai szerint pedig míg a zenészek nagyjából 2 milliárd forint körüli összeget kaphatnak mentőcsomagként, az AH 3 milliárd forintnál is többet.
A hírek szerint a zenészek nem jutnak hozzá egyből a gázsijukhoz, azt két részletben fizetik ki nekik. Beszéltünk olyan érintettel, aki szerint ezt azért találták ki így (a pénz második fele elviekben 2020 végére érkezik meg), hogy az egyre frusztráltabb zenésztársadalom még pár hónapig ne akarja kritizálni a kormányt. A projekt előtt egyébként több zenész, köztük Lovasi András és a Wellhello is jelezte, hogy másoknak ajánlják fel a raktárkoncertből származó bevételüket.
Nyeregbe kerülhetnek
A magyar fesztivál- és rendezvénypiac az elmúlt tíz évben azon ritka iparágak közé tartozott, amit még nem centralizált a hatalom. Vannak benne NER-közeli érdekeltségek, de a fesztiválszervezőktől a rendezvénytechnikai cégekig főleg valós piaci szereplők alakították a történéseket. A járvány azonban a csőd szélére sodorta a komplett iparágat, az elmaradó fesztiválok, koncertek és más tömegrendezvények miatt sok cég komoly leépítésre készül (sok helyen a stáb felét vagy akár a kétharmadát elküldhetik), mert egyszerűen nincsenek megrendeléseik.
Az AH és a VEG úthengere azt eredményezheti, hogy minden független szereplő a piac perifériájára szorul, és hosszú távon nem lehet majd nagy tömegrendezvényeket szervezni a két cég nélkül. Egy szakmabeli forrásunk szerint a mostani drámai helyzet lehetőséget ad arra, hogy akár már jövő nyáron végleg nyeregbe kerülhessen a két cég.
„Minden nagyobb fesztiválban van állami pénz. Jövőre viszont kialakulhat egy olyan helyzet, hogy ha a rendezvényed állami támogatást kér, azért az állam megmondhatja, hogy neked kötelességed az Antenna Hungáriával szerződni rendezvénytechnikára. Az AH meg majd ezt kiszervezi a VEG-nek. Hamar eljutunk oda, hogy nem is kellenek állami megrendelések, mert így a piacról is megéri majd a cégnek működni. A pár megmaradó független cég meg marakodhat a morzsákon”
– írta le a jövő évet egy, az iparágra rálátó forrásunk. Hasonló metódussal működik a Pesti Vigadó és a Várkert Bazár is, a módszer már le van tesztelve.
Kérdés, hogy a piaci területszerzésből lesz-e kultúrpolitikai belviszály, vagy szép csöndben kiosztódnak újra a lapok a szereplőknek. Most ugye a Demeter-féle ötletet nyomta le az MTÜ. Az MTÜ mögött sokan Orbán Ráhel informális befolyását sejtik, aki közismerten jó kapcsolatot ápol az erre a projektben is felkért Lobenwein Norberttel, az ő portfóliójába tartozik a Volt Fesztivál, a Nagyon Balaton programsorozat, a B. My Lake és a Strand fesztiválok, illetve a budapesti Akvárium Klub. Lobenwein korábban is dolgozott már az MTÜ-nek a Road Movie nevű zenés-filmes projekt producereként.
Az AH-nak amúgy különösen jól jött most ez a megbízás: mint nyáron kiderült, 6,5 milliárdért rendezte volna meg a kormány augusztus 20-i tűzijátékot az Antenna Hungária szervezésében. Ez végül a járvány miatt elmaradt, helyette jött a tűzijáték összegével majdnem megegyező raktárkoncertes projekt. Valószínűleg ezért lehet az, hogy az ágazatban többen is is úgy rakják össze a dolgot, hogy a raktárkoncertekkel kárpótolják az AH-t az elmaradó tűzijátékért.
De legalább a zenészek is kaptak egy kis pénzt.
(A cikk megírásában közreműködött Brückner Gergely.)
Disclaimer: A cikk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a fellépők nem vihettek magukkal saját technikát a raktárkoncertekre. A cikk után több helyről is jelezték, hogy ez egy rossz kommunikáció miatti félreértés lehetett, és valójában mindenki vihetett magának saját eszközöket.
Partnereinktől
|
A nagy raktárkoncerttrükk: segítségbe csomagolt NER-nyomulás
|
Hetek óta zajlanak a raktárkoncertek, amelyekkel a Covid-járvány miatt nehéz anyagi helyzetbe került könnyűzenei iparágat próbálja segíteni a kormány.
A lebonyolítás körül megmagyarázhatatlan furcsaságok vannak, például a helyszínt, a felvételeket sorsát, a pénzelosztást vagy épp a programról szóló NER-es belső döntéshozatalt illetően.
Mivel ez a program a közvélemény szeme előtt zajlik, most jól látszik, hogy az állam hogyan téríti el a piaci alapú rendezvényszervezést a NER-cégek felé, és hogyan rendeli alá a szakmai kérdéseket a területszerzésnek.
A kulcsszereplő a területen még újoncnak számító, de máris tízmilliárdokkal kitömött állami Antenna Hungária és egy vele együttműködő, egyre növekvő magáncég.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/10/16/raktarkoncert-antenna-hungaria-konnyuzene-tamogatas
|
2020-10-19 11:01:45
| true | null | null |
Telex
|
„Rám lehet lőni, de az újságíróimat hagyják békén – Boros Bánk Levente a Médiapiac elleni rágalmakról” címmel újabb – rövid időn belül most már a sokadik – Media1-et támadó és valótlanságokban bővelkedő írást közölt szombat este a Fővárosi Törvényszék hivatalos adatai szerint 2018-ban és 2019-ben is a legtöbb helyreigazításra kötelezett sajtótermék, az Origo. Talán a korábbi esetek ismerői számára említenünk sem kell, hogy az újabb lejárató jellegű cikket – ahogyan az lenni szokott a központi karaktergyilkossági kísérleteknél – pillanatokon belül azonos tartalommal átvette az Origo tulajdonosához, a mintegy félezer médiaterméket megszerző Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz, rövid nevén a KESMA-hoz, más szóval a kormányközeli médiagólemhez tartozó több más termék, köztük ezúttal a Veol, a Heol, a Szoljon.hu, a zaol.hu, és persze a NER tavaly indított saját hírkeresője, a hirvilag.hu is hozza. A cikk szöveghűen megjelent a témában erősen érintett mediapiac.com nevű oldalon is.
A mostani legújabb írás elkészítését a Nemzeti Együttműködés Rendszerét segítő médiahálózatnál arra a Bordács Bálintra bízták, aki nem sokkal azután kezdett az Origónál újságíróként, hogy mint kiderült, a Fidelitas politikusaként részt vett a Fidesz ifjúsági szervezetének elhíresült és jelentős botrányba fulladó füzesgyarmati disznóvágásos wellnesshétvégéjén, ahol politikustársai megverték, miután a jelenlévők kötekedni kezdtek egymással, és sörösüveges, több résztvevős és sérüléssel végző verekedés tört ki.
Na de hagyjuk is a szerzőt, nézzük is inkább sorra a legfőbb valótlanságokat és csúsztatásokat a politikusból lett médiamunkás országszerte szétszórt cikkében.
Tagadják, hogy kisöpörték a stábot a Boros Bánk Levente által felvásárolt mediapiac.com-tól, pedig a munkatársak szerda óta eltűntek
A Media1 a héten több forrásból ellenőrzött módon megírta és képernyőképpel is igazolta, hogy miután Boros Bánk Levente szerdán bejelentette a tavasz óta nyomtatásban szünetelő Médiapiac újság és a ( Digitális Közönségmérési Tanács/e.gemius adatai szerint szerdán kevesebb mint 1500 látogatót elérő és ezzel a médiával foglalkozó oldalak között piaci sereghajtók közé sorolható) mediapiac.com felvásárlását, eltűnt a lap eddigi összes szerzőjének neve az internetes oldal stáblistájából, az impresszumban már csak az új tulajdonos és kiadóvezető, Boros Bánk Levente szerepelt egyedüliként.
Márpedig a kormányközelbe került médiapiaci lap internetes oldalának az Internet Archive által készített képernyőképe szerint augusztusban még 4 fős szerzőgárda (Tóth Olivér, Szebegyinszki Szilvia, Hegyi Henriett és Bodnár Erika) neve szerepelt a stábban, plusz a volt tulajdonos-ügyvezető és egy lapmenedzser.
A nevek eltűnése egyáltalán nem véletlenül, tehát nem technikai hiba vagy más ok miatt történt. A laptól kényszertávozók között ugyanis volt, aki úgy fogalmazott,
a tulajdonosváltás azt jelentette, hogy szerkesztőségi értekezletre hívták az embereket, aztán „kisöpörték az egész szerkesztőséget”.
Ugyanaz az újságíró interjúzott a Médiapiac új tulajdonosával, aki a Médiapiacnak is ír
Boros Bánk Levente, a Médiapiac új tulajdonosa a tulajdonosváltást szerdán a kormánypárti Magyar Nemzetben jelentette be egy interjúban, amelyet egy bizonyos Kárpáti András készített, akiről azóta a Media1 bizonyítható módon kiderítette és megírta, hogy a Médiapiac.com szerzőinek elküldését követően ő írta a Médiapiac.com-ra a Karácsony Gergely főpolgármestert bíráló anyagot. Kárpáti egyébként a kesmás Magyar Nemzetben azóta is publikál: most pénteken is több anyagot írt a kormánypárti lapnak, vagyis kettős szerepbe került, és ami személyi összefonódást bizonyít a Magyar Nemzetet tulajdonló Mediaworks / KESMA és a mediapiac.com között. A mediapiac.com a tulajdonosváltás bejelentését követő napon egyébként épp a Magyar Nemzetet méltató és a 444-es Szily Lászlót támadó írást tett közzé.
Kérdeztük a Mediaworks Hungary Zrt.-től a sajtó számára megadott e-mail címen, tudnak-e Kárpáti kettős szerepéről, illetve miért nem tüntették fel a Magyar Nemzetben, hogy az interjú készítője az interjúvolt személlyel függőségi viszonyban áll, hiszen a nyáron szigorították meg épp az összeférhetetlenségi vizsgálatot, és a munkatársaknak még azt is be kell jelenteniük, ha egy rokon dolgozik egy másik médiapiaci szereplőnél. Sajnos azonban péntek óta nem reagáltak a kérdéseinkre.
Aztán eljött a szombat és az Origón megjelent az írás, mely már címében rágalomnak nevezte a sajtóban megjelenteket, és a cikk többször, már rögtön az elején azt állítja, hogy a Media1 hazugságokat közölt.
Úgy hazugozta le a távozásokról cikkező Media1-et Boros Bánk Levente, hogy valójában elismerte, hogy már nem dolgoznak együtt az eddigi stábbal
Kárpáti András neve és a különös személyi összefonódás elő sem kerül, vagyis azt eleve meg sem próbálták tagadni.
Érdemben azt sem cáfolja az Origo írása, hogy szélnek eresztették az online stáb eddigi tagjait: noha írásunkat hazugságnak nevezik, valójában pár sorral később mégiscsak elismerte Boros Bánk Levente, hogy a tulajdonosváltás azzal járt, hogy mennie kellett a lapjának eddigi munkatársainak.
Nem kirúgták őket, hanem „véget ért a munkájuk”
Az Origón megjelent szombati cikkben Boros Bánk Levente a Media1-et bírálva, a Médiapiaccal a fentiek szerint tehát személyi összefonódásban lévő KESMA-s internetes oldal felületét felhasználva azt állítja először, hogy nem igaz, hogy kirúgtak mindenkit a stábból, majd kijelentette, hogy még az előző tulajdonos jelentette be egy szerdai „szerkesztőségi találkozón”, hogy eladja az újságot és a portált, továbbá azt is, hogy a külsős újságíróknak „véget ér a munkája”.
Pár betűvel odébb egyébként ennek némiképp ellentmondva már azt állította Boros Bánk Levente az Origónak, hogy a Médiapiacnak nem volt szerkesztősége, hanem „alvállalkozói” minőségben foglalkoztatták az újságírókat. Ugyanakkor arra is utalt, hogy „lelépési” pénzt fognak fizetni a távozóknak, akik amúgy jól meg voltak fizetve.
Göbölyösné Mátrahegyi Anna: Nem mondtam fel a stábnak
Mostanáig Göbölyösné Mátrahegyi Anna volt a Médiapiac Kft. ügyvezetője és tulajdonosa. Ő az említett Győri Tiborhoz, Orbán Viktor bizalmasához tartozó Nézőpont csoport által felvásárolt és jelentős állami megbízásokkal rendelkező Observernél lett ügyvezető október 1-jétől, így jelenleg is függőségi viszonyban van a Nézőpont Csoporttal, tehát nem ment messzire.
Megkérdeztük tőle, igaz-e, hogy ő bocsátotta el a munkatársakat. Szűkszavú, de annál érdekesebb választ kaptunk, ugyanis azt írja, nem bocsátott el senkit. A volt tulajdonos azt írta: a Médiapiac üzleti modellje miatt sem ő, sem Boros Bánk Levente nem rúgott ki senkit a Médiapiactól, majd üzleti titokra hivatkozva a megértésünket kérte, amiért nem mondhat ennél többet.
Ezután visszakérdeztünk, hogy de hát Boros Bánk Levente azt nyilatkozta az Origónak, hogy a volt tulajdonos (azaz Göbölyösné Mátrahegyi Anna) volt, aki elküldte az embereket szerdán, Göbölyösné Mátrahegyi Anna közölte, hogy köti őt az üzleti titok, nem nyilatkozhat ennél többet, hogy akkor most mi is történt.
„Komolytalan munka a Media1-nél”
Az Origónak egyébként Boros Bánk Levente, az új tulajdonos azt is állította, a sajtó (és azon belül különösen a Media1) azért tette közzé a lapjánál történtekről szóló írásokat (ezt ő hazugságsorozatként emlegette), mert
„megijedtek. Féltik a monopolhelyzetüket, tartanak attól, hogy megjelenik egy olyan orgánum, amelyik a fősodrukból kikerülve önálló hangot tervez megütni.”
A mediapiac.com új tulajdonosa azt mondta, szerinte a Media1-nél úgymond „komolytalan munka folyik”, és egyúttal komolytalannak nevez engem, Szalay Dánielt, a Media1 tulajdonosát, illetve média-bulvár lapnak titulálta a legnagyobb elérésű hazai médiás oldalt, azaz lapunkat, melynek tartalmait egyébként sok más laphoz hasonlóan rendszeresen idézi, felhasználja az Origo, de például a HírTV is, és gyakran hivatkozza egyébként a mediapiac.com is.
Árulók és ballibek, akik díjat kaptak a bezárt Népszabadság szerkesztőségétől
Az Origo írásába még Hargitai Miklós, a legnagyobb múltú újságíró-szervezet, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) elnökének és a Népszava szerkesztőjének bírálata is belefért. Boros Bánk Levente kritikusan említette meg, hogy a bezárt Népszabadság kollektívája által megszavazott zsűri nemrég díjat adományozott Hargitainak és nekem, azaz Szalaynak. Boros Bánk Levente szerint az, hogy a 4 évvel ezelőtt megszűnt lap munkatársai díjjal ismerték el Hargitai és az én munkámat, valójában annak bizonyítéka, hogy baloldali narratíva érvényesül a médiával kapcsolatos történésekben.
Boros Bánk Levente egyébként nem most bírál először nyilvánosan. Már a Médiapiac felvásárlását megelőzően, mielőtt a Media1 bármit is írt volna az azóta bekövetkezett tulajdonosi változásokról, Boros a Facebook-oldalán nyilvánosan az évtizedekkel ezelőtt megszűnt Magyar Szocialista Munkáspárttal (MSZMP) próbálta összemosni a valójában csak a lap 2016-os bezárását követően megalapított díjat, amit az MSZMP-től független Népszabadság Egyesület, azaz a megszüntetett lap volt munkatársai hoztak létre, és amit én is átvehettem nemrég.
Boros Bánk bejegyzésében balliberálisnak és árulónak nevezi azokat, akik a díjat az elmúlt négy évben elfogadták, így a Media1 mellett a Szabad Pécs, a Magyar Hang, Urbán Ágnes és a Mérték Médiaelemző Műhely, valamint Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke is megkapta az áruló és balliberális bélyeget a „mérvadó” és „független” Médiapiac című szaklap új tulajdonosától, aki szó szerint az alábbi szöveget tette közzé még október 9-én:
A díj eddigi nyertesei:
2017: Szabad Pécs
2018: Magyar Hang
2019: Urbán Ágnes és a Mérték Médiaelemző Műhely
2020: Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke, a Népszava szerkesztője, és Szalay Dániel, a Média1 alapítója, szerkesztője
A tanulságok:
1) Senkinek sem szükséges listát vezetni, ők megteszik magukról.
2) Ha ezek után bármelyiküket balliberálisnak nevezzük vagy árulónak tekintjük, nem azért lesz, mert megítélték neki a kommunista párt, az MSZMP központi lapjának díját, hanem mert elfogadták azt. Kit-kit az érdemei szerint.
Ideje most már nekünk is nevén neveznünk mindent és mindenkit.
|
Újabb összehangolt lejáratási kísérlet a Media1 ellen az Origón, a NER-közelből felvásárolt Médiapiacon
|
Erős manipulációkban bővelkedő írásban próbálja a Fidesz-közeli médiaholdinghoz tartozó Origo és a holding több más terméke, illetve Boros Bánk Levente, a Médiapiac nevű honlap és újság új tulajdonosa félrevezetni az olvasókat azt követően, hogy a Media1 a héten megírta, hogy a Médiapiacnál történt tulajdonosváltással összefüggésben szélnek eresztették az internetes lap eddigi teljes szerzőgárdáját, illetve személyi összefonódás alakult ki a KESMA és a Médiapiac című lap között, ugyanis ugyanaz az újságíró interjúzott a Magyar Nemzetben Boros Bánk Leventével, aki a mediapiac.com-nak is ír, így Boros Bánk Levente a főnöke vagy megrendelője.
| null | 1 |
https://media1.hu/2020/10/18/origo-lejaratasi-kiserlet-media1-mediapiac-boros-bank-levente/
|
2020-10-19 11:57:04
| true | null | null |
Media1
|
interjú;földek;
2020-10-19 06:40:00
Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon – Interjú Kovách Imre szociológussal
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt.
Földek és emberek címmel négy évvel ezelőtt publikált egy könyvet, amelyben a hazai földtulajdoni viszonyokat elemezve megállapította: a gazdálkodó cégek 4,3 százaléka használja az összes mezőgazdasági terület háromnegyedét, néhány százaké a földek zöme. Ez teljesen szembemegy a jelenlegi kormányzati kommunikációval, amely szerint kisemberek, családi gazdálkodók művelik a magyar földet.
Ez az arány még akkor is így van, ha a nagybirtokosok 2015 után adminisztrációs kényszerből „szétírták” a használatukban lévő földeket. Ekkor változott meg, s lett degresszív az európai uniós földalapú támogatási rendszer, vagyis minél nagyobb a földtulajdon, annál kevesebb támogatás jár utána. A nagybirtokosok egy része ezért lépett, és családtagjaik nevére írta papíron a területeket – ezeket a nyilvános adatbázisokból a címek és a nevek egyezése alapján ma is nyomon lehet követni. Egy-egy kézben koncentrálódik tehát a támogatás is, ami hektáronként 60-70 ezer forint. Egy háromszáz hektáros birtok után évente 18 millió forint jár: ezért már érdemes „lehajolniuk” a gazdagoknak is.
Ha már a földárveréseket említette: 2015-ben és 2016-ban 380 ezer hektárnyi állami földet hirdettek meg. A hivatalos propaganda szerint a helyben élő földműveseket juttatták területekhez, Ángyán József elemzései viszont azt igazolják, hogy a birtokok nagy részét néhány – jellemzően a tűzhöz közel ülő – nagyvállalkozó vitte el.
Ángyán Józsefnek igaza van abban, hogy ez a „földosztás” nem elfogadható módon történt, s egyértelműen a nagyoknak kedvezett. Tegyük azonban hozzá: az országban jelenleg meglévő 4,7 millió hektárnyi tényleges termőterület birtokszerkezetén ez a 380 ezer hektár elárverezett állami terület érdemben nem változtatott. A földhasználati viszonyok Magyarországon gyakorlatilag a 2004-es uniós csatlakozásunk időszakára már bebetonozódtak, a birtokkoncentráció lezajlott: kevesek kezére került sok föld. Ha valóban a kicsiknek adnak oda mindent – mint ahogyan nem ez történt –, és tényleg az eredeti „Földet a gazdáknak” program ángyáni elvei érvényesülnek, akkor is csak szimbolikus gesztus volna a mezőgazdasági termőterületek alig nyolc százalékának az újraosztása.
Mikor borult fel ilyen drasztikusan az arány?
A rendszerváltás utáni hiba a reprivatizáció mikéntje volt. Ezen a téren az Antall-kormányé és a kisgazdáké a felelősség, s valamilyen értelemben az egész országgyűlésé, amely a föld-reprivatizációs és csatlakozó törvényeket a kilencvenes évek elején végigvitte. A szövetkezeti vagyon magánosításának módja tetézte a nehézségeket: az emberek visszakaptak földeket, de a megműveléséhez szükséges gépek nagyon lassan kerültek a gazdálkodókhoz a szabályozás hiányosságai miatt. Az egyszeri téesz-tagoknak nem voltak tartalékaik, a bankok épp ezért nem adtak nekik hitelt. Innentől a pőre pénzviszonyok döntöttek. A jelenlegi nagyobb földbirtokosok hátteréről készítettem egy becslést, s ez alapján úgy látom, hogy hatvan százalékuk a volt téeszek és állami gazdaságok hajdani vezetőiből, középvezetőiből került ki. Ők tudtak földhöz és termelőeszközhöz jutni a helyzeti előnyük, szaktudásuk és hitelképességük miatt.
Ebben a kezükre játszott, hogy közben a szövetkezetek tönkrementek, netán ők maguk is érdekeltek voltak a közös vagyon „lepusztításában” a majdani olcsóbb felvásárlás reményében?
Voltak szövetkezetek, amelyeket a vezetőik nem akartak „szétbarmolni”, s ebben a talpas téesz-tagok egyetértésével is találkoztak. A kilencvenes évek elején megszűnt az az állami dotáció, ami nem kevés szerepet játszott abban, hogy a magyar mezőgazdaság az előző rendszerben jó eredményeket érjen el. Az ágazat kezdett lepusztulni. Az agrárium vezetői 1994-ben, a Horn-kormány hatalomra kerülésétől azt várták, hogy újból lesz pénz a mezőgazdaságra, ám ez nem történt meg, mert addigra az ország annyira eladósodott, hogy gyakorlatilag ki kellett árusítani a vagyont: ekkoriban adták el voltaképp az egész hazai feldolgozóipart. Az agrárértelmiség egy évig, 1995 nyaráig várt, az agrárpolitika azonban nem változott, onnantól kezdve pedig ők kíméletlenül az egyéni érdekeiket kezdték el érvényesíteni: kiváltak, kivásárolták a szövetkezetekből, ami értékes volt, és magánvállalkozásokat indítottak. A 2000-es évek elején aztán újabb tőrdöfést kapott az ágazat: a politika látványosan és direkt módon betette a lábát ebbe a szektorba, s megtörtént az, amit „Piszkos 12”-ként emleget ma is a szakma.
Privatizálták a legjobban működő, legvagyonosabb állami gazdaságokat...
Méghozzá majdnem „testvériesen”: a legjobb tizenkettőt és még továbbiakat Orbán Viktor akkori kormánya idején, kilencet pedig az utána következő Medgyessy-érában osztottak le az arra érdemeseknek.
Kik maradtak a vesztes oldalon?
Az egyszerű téesz-tagok, akik a szövetkezetek vagyonából nem sokat kaptak. Ha 1993-ig nem váltották tehénre vagy kisebb értékű gépre a nekik járó részaránytulajdont – márpedig az adatok szerint az összes téesz-vagyon alig 16 százalékával történt ez - akkor ezt elvileg később készpénzre is válthatták volna. A vagyonrész pénzbeli kiadásáról a szövetkezet döntött, a vezetők pedig nagyon jól tudták, hogyan kell húzni az időt. Ekkortájt töröltek el két fontos, úgymond kádári intézményt: a háztáji földeket, s azt a kötelezettséget, hogy a téesz minden tagjának munkát ad. Négyszázezer ember került utcára emiatt csak 1993 első felében – ha családokra vetítjük, ez majdnem egymillió ember. Létrejönnek a vidéki szegénységgócok, amelyekkel máig nem tud mit kezdeni a nagypolitika.
A részvagyonjegy értéke pedig – amit a téeszbe bevitt föld, az ott eltöltött idő és a szakképzettség alapján számoltak ki – rohamosan kezdett csökkenni.
Ahogy egyre érzékelhetőbbé váltak a rendszerváltás következményei – megszűnt a munkahely, fogyni kezdett otthon a pénz –, ezeket a vagyonjegyeket a kis tulajdonosok eladták: a statisztikák szerint jellemzően a névérték 15 százalékáért. A vevők oldalán pedig ott állt a privatizációra készülő társaság, – ne felejtsük a korábbi számot, ők alkotják a mai agrárelit zömét –, amelyik így kapásból 85 százalékos haszonnal vásárolhatta fel ezeket a jegyeket. Nagyjából ugyanez történt a kárpótlási jegyek egy jelentős részével is, amelyekkel elvileg a földprivatizációt kellett volna végrehajtani. Kevesek kezében koncentrálódtak a papírok, az vásárolta fel azokat, aki tudta, hogy földhöz akar jutni, vagy fizetőeszközként akarja használni az üzemek, boltok privatizálásánál.
Vagyis mindezzel arra utal, hogy az elhibázott földprivatizációs törvény és a téesz-vagyon igazságtalan felosztása máig ható oka a vidéki szegénységnek?
Ennél erőteljesebb kisemmizés nem volt azóta sem. Míg Angliában az eredeti tőkefelhalmozás időszakában több mint száz évig tartott a földek bekerítése-elvétele, addig nálunk öt-hat év alatt zajlott le ugyanez a rendszerváltás kavalkádjában. Innen datálódik a vidéki nyomor, s a birtokkoncentráció. De ezzel nem vagyunk egyedül: megnéztük egy tanulmányban a volt szocialista országokat, s kiderült, akármilyen módját is választották a földprivatizációnak, a vége mindenhol ugyanaz: kevesek kezében gyűlt össze a a korábban kollektivizált föld nagy része, Románia kivételével.
A politika azzal érvel, hogy az elaprózódott birtokrendszert nem lehet gazdaságosan fenntartani.
Ugyanannyi közgazdasági érvet és számot lehet felsorolni a kisbirtok vagy a nagybirtok mellett, mint ellene. Valószínűleg a kettő egymásra épülése lenne a jó rendszer, de ez nálunk nem így működik. Nemrég még nagyjából ötszázezer körüli gazdaságot jegyeztek a statisztikák, de a számuk rohamosan csökken, évente akár hatvan-hetvenezerrel – a kicsik kiszállnak, mert tőke híján nem bírják a versenyt, a földjeiket bekebelezik a nagyok. S akkor ott van még egy zsíros falat, a hamarosan piacra kerülő osztatlan közös tulajdonú földvagyon, amelyből van körülbelül 970 ezer hektárnyi: ez a hazai mezőgazdasági terület tizenöt-húsz százaléka. Ne legyenek kétségeink, e földek jó része is a jelenlegi nagybirtokosok kezében köt majd ki, innentől ez már gazdasági törvényszerűség. A politikai legfeljebb arról dönt, milyen gyorsan és mennyi áttéten keresztül akarja ezeket a földeket az új tulajdonosokhoz juttatni.
|
Újabb zsíros falat lesz a nagybirtokosoknak az osztatlan földvagyon – Interjú Kovách Imre szociológussal
|
Köszönőviszonyban sincs a valósággal a kormánypropaganda a kisemberek földhöz juttatásáról – mondja Kovách Imre szociológus, egyetemi tanár, aki statisztikai adatokkal igazolja ezt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3095737_ujabb-zsiros-falat-lesz-a-nagybirtokosoknak-az-osztatlan-foldvagyon--interju-kovach-imre-szociologussal
|
2020-10-19 12:13:21
| true | null | null |
Népszava
|
A hivatal kisbuszával furikázták őket oda-vissza, mindennap annyi ételt csomagoltak nekik az önkormányzat konyhájáról, hogy haza is vittek belőle. Ráadásul ígéretet kaptak, hogy a munka végén majd a polgármester elszámol velük. Igaz, a munka nagyon kemény volt: naphosszat tehéntrágyát kellett szétszórni a polgi domboldalon lévő birtokain. Fogták az emberek a fejüket: ki hallott már ilyen hülyeséget, hogy júniusban szőlőt kell trágyázni? Ráadásul a legelhanyagoltabb területen, amit előbb meg kellett volna tisztítani a gaztól. A végén a polgármester 10 ezer forintokat vetett oda nekik, de azt sem ám a saját zsebéből fizette ki, hanem állami pénzből, krízissegély jogcímén.
– A polgármester szőlőjéhez négytengelyes teherautó vitte föl a tehéntrágyát. Engem küldtek be a traktorral és a megpakolt pótkocsival a polgármesterünk tőkéi közé harcolni – emlékezett vissza a sofőr, Rozgonyi Béla (60). – Olyan meredek dombon dolgoztam, hogy volt nap, háromszor is felborult a pótkocsi. A munkaidő végén a traktort Tokajban letettem, majd a munkásokat a hivatal kisbuszával hazavittem Vizsolyba. Volt, hogy a polgármester is eljött ellenőrizni a munkát.
A Blikk megtalálta Mata Zoltánt (55), aki közmunkásként öt hétig volt tagja a tokaji trágyakommandónak.
– A főnököm azt állította, a képviselő-testület megszavazta, hogy Tokajban meg kell trágyáznunk a polgi szőlőjét. Fenyegetett, akinek nem tetszik, mehet leszámolni. Igaz, azt is hozzátette, hogy a polgármester a végén majd pénzzel hálálja meg a munkánkat – állította Mata Zoltán. – Féltettem az 54 ezer forintos közmunkásfizetésemet, és öt héten át a legnagyobb hőségben is némán szórtam a trágyát a polgármester tokaji szőlőjében.
Vas János (21) majdnem egy hónapot dolgozott Palotás András birtokán.
– Délutánra olyan büdös és koszos voltam, hogy magamat is alig bírtam elviselni. Csak az lebegett a szemem előtt, hogy a végén kapok majd egy kis pénzt a polgitól. Fel se merült bennem, hogy ingyen dolgoztat – fakadt ki Vas János.
– Amikor befejeztük a munkát, az érintett közmunkásoknak az édesanyám hordta körbe aláírásra a krízissegély kiutalásáról szóló papírt. Én viszont egy fillért sem kaptam. Persze mindenki dühös volt, hiszen napi 8 ezer forinttal számoltunk. Egyikünk sem csinált botrányt, de amint találtam másik állást, rögtön felmondtam – tette hozzá.
(Ez is érdekelheti: Nem mindenkin segíthet a sereg és a közmunka)
Nem kívánt válaszokat adni
A Blikk többször is hívta telefonon Palotás Andrást, elmondtuk, hogy milyen ügyben keressük, mindannyiszor azzal utasította vissza kérdéseinket, hogy nem kíván élni a válaszadás lehetőségével.
|
Éhbérért robotoltak a közmunkások a vizsolyi polgármester szőlőjében
|
Vizsoly — Munkaidőben dolgoztatták a vizsolyi közmunkásokat a polgármesterük és háziorvosuk, dr. Palotás András tokaji szőlőjében – állítja több helyi. A hivatal kisbuszával furikázták őket oda-vissza, mindennap annyi ételt csomagoltak nekik az önkormányzat konyhájáról, hogy haza is vittek belőle. Ráadásul ígéretet kaptak, hogy a munka végén majd a polgármester elszámol velük. Igaz, a munka nagyon kemény volt: naphosszat tehéntrágyát kellett szétszórni a polgi domboldalon lévő birtokain. Fogták az emberek a fejüket: ki hallott már ilyen hülyeséget, hogy júniusban szőlőt kell trágyázni? Ráadásul a legelhanyagoltabb területen, amit előbb meg kellett volna tisztítani a gaztól. A végén a polgármester 10 ezer forintokat vetett oda nekik, de azt sem ám a saját zsebéből fizette ki, hanem állami pénzből, krízissegély jogcímén.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/kozmunkasok-vizsoly-polgarmester-dr-palotas-andras/6cedns3
|
2020-10-19 12:28:28
| true | null | null |
Blikk
|
A regionális ambíciókat dédelgető, nemzetközi V4NA hírügynökség elegánsabb rokona a Remix című, angol nyelvű hírszájt, amerikai kampánytanácsadó tulajdonossal, és magyar állami pénzekkel a háttérben. A Remix tulajdonosa mögött az amerikai republikánusok több évtizedes Fidesz-barátságának története húzódik: az amerikai jobboldal tanácsadói a rendszerváltás óta jelen vannak a párt körül, az 1990-es években ők hozták be a modern marketing-technológiákra, például az adatbázisépítésre épülő kampánymódszereket, és ők találták ki a Fidesznek a jobbközép pártok összefogását, a “polgári szövetséget" célzó, azóta rendkívül sikeresnek bizonyult stratégiát is.
Amióta ezen a cikken dolgozom, ami a Remix nevű, angol nyelvű online újságról és a mögötte húzódó politikai háttérről és történeti előzményekről szól, akárkinek is mutatom meg a szóban forgó hírszájt címlapját, senki sem érti, hogy mi érdekes rajta. Első blikkre mindenki egy kurrens, kortársan szakszerűre dizájnolt, kelet-közép-európai tematikájú, angol nyelvű hírmagazint lát.
Amikor ezt a szöveget írom, a nagyjából két éve elstartolt Remix címlapos hírei tipikusan a visegrádi négyekre fókuszálnak, egyes más, leginkább közép-európai országok aktualitásai mellett. Szinte semmi sem látszik utalni arra, hogy a Remix az Orbán-rezsim által finanszírozott, a nemzetközi közvéleményre célzott, a pillanatnyi igények szerint hol propagandisztikusra, hol dezinformatívra hangolt szócsövek egyik legérdekesebbike.
Sőt, a Remix kiadójának amerikai születésű tulajdonos-ügyvezetőjének hátterében a Fidesznek nyújtott, amerikai republikánus orientációjú politikai tanácsok több évtizedes gyakorlata is felsejlik.
Soros-egyetem, migránsbűnözés
A magyar politikai média finomságaiban járatos megfigyelő több gyanús részletet is észlelhet a Remix-címlapon. Az elegáns angolsággal megfogalmazott címekből a kormánnyal baráti magyar médiában dívó jellegzetes világmagyarázatot lehet kiolvasni. Az aktuális főcikk például a címében is a hivatalos neve helyett a magyar kormányzati gúnynevén, Soros-egyetemként (“Soros University") emlegeti a hivatalosan a CEU névre hallgató, közismert felsőoktatási intézményt.
A címlapon olvasható, fajsúlyos politikai, gazdasági, és kulturális hírek mellett indokolatlanul nagy súlyt kap a sajátos fényben feltüntetett migráció: a címlapról elérhető vagy kéttucatnyi cikkből hét írás is migránsozós jellegű. A V4-országok védelmi beszerzéseiről szóló anyag mellett például egy olyan cikk kapott helyet, ami a cseh autópályán elfogott migránsokról szól — mintha a két téma jelentőségét illetően akár csak köszönőviszonyban is lehetne egymással.
A címkék között is találni érdekeset: a magyar politikai botránykővé vált “cigánybűnözés", illetve a neonáci kuruc.info szájton bevezetett “zsidóbűnözés" kifejezések analógiájára megalkotott “migránsbűnözés" (“migrant crime") is feltűnik a különösen nagy betűtípussal szerepeltetett címkék között.
De a legárulkodóbb, hogy a Remix-címlap legalsó sávjában most is a csak a magyar politikai televíziózásban a Hír TV szélsőségesebb kisöccsének számító, tavalyelőtt megszüntetett Echo TV anyagai láthatóak.
Tavasszal hosszú cikkben írtam a V4NA néven működő, hírügynökségnek hazudott propagandaportálról, ami nyilvánvalóan fideszes jellegű instrukciók alatt terít speciálisan szelektált híreket a magyar kormánybarát médiában, illetve a magyar kormányholdudvari befolyás alatt működő balkáni orgánumokban. Abban a cikkben (amiből a The Daily Telegraph című nagy presztízsű angol napilap szinte szóhíven utánközölte azt a megállapításomat, hogy Magyarország regionális dezinformációs középhatalommá avanzsált) azt is leírtam, hogy a V4NA-val egy a baj: hogy gagyi.
Balkán-szerte terítik a Habony-művekben kikevert valóságot, mégis kudarc a V4NA-projekt A hazai kormányhaveri médiában már nem a Russia Today, hanem a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó V4NA hírügynökség meséli a nemzetközi híreket, a balkáni ügyfelek pedig regionális dezinformációs tényezővé tehetik Orbán Viktor spindoktorát. A V4NA viszont egyelőre inkább sufniszájt, mintsem egy új Reuters. Támogasd az Átlátszót szja 1% felajánlásával!
A Remix nem gagyi, csak nem érdekes
A Remix-szel nincs ilyen probléma; a szájton olvasható szövegek közel pörfekt angolsága könnyedén übereli az Orbán-kormánnyal baráti viszonyt ápoló angol nyelvű hírszájtok szokásos szintalatti teljesítményét. Ugyanez vonatkozik a kiváló dizájnra, és a ránézésre a nemzetközi mainstreambe simuló szóválasztásokra is: a szerda esti címlapos anyagok címeiben még a gender szó is előkerül, minden irónia nélkül.
Legalábbis a felszínen tehát a Remix a megrendelő álma: a megcélzott közegtől látványosan nem elütő, a betáplált üzeneteket feltűnésmentesen közvetítő médium. Az információs térben elfoglalt helye azonban különbözik a V4NA-tól: nem láttuk jelét annak, hogy bárhol különösebben preferált hírforrás volna. A Remix tehát egy hírszájt, és ennyi.
A Remixnek emellett van egy közös problémája a V4NA-val: az érdektelenség. Az elmúlt egy hónapban a Remixen megjelent anyagok közül a legtöbb közösségimédiás reakciót kiváltó három cikk közül az első 6,6 ezer, a második 6,2 ezer, a harmadik mindössze 1,1 ezer közösségi interakciót szedett össze (ezek a számokat úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a lájkok, megosztások és kommentek számát).
Ez az angol nyelvű nemzetközi hírözönben mindössze csepp a tengerben. Mi az Átlátszónál elsősorban a világszinten aprócskának számító, magyar nyelven olvasó közösségre célzunk, és nem feltétlenül a Facebook-lájkok számával mérjük a munkánk sikerességét, de az e hónapban a közösségi médiában legjobban pörgő cikkünk például lazán összeszedett 10,3 ezer közösségi interakciót.
A Remix kulturális idomulása az amerikai dominanciájú nemzetközi sajtómiliőhöz nem véletlen. A szájtot kiadó FWD Affairs Kft. ma már Budapesten élő tulajdonosa, bizonyos Patrick Egan ugyanis egyébként egyesült államokbeli illetőségű politikai tanácsadóként ismert.
A ma 51 éves szakemberről korábban annyit lehetett tudni, hogy előadó volt a Fidesz-holdudvar tusnádfürdői dzsemboriján, az Orbán-szövetséges Schmidt Mária alá tartozó Terror Házában beszélgetést moderált, négy éve mintegy 14 millió forint értékben szerződött vállalkozásával a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda, és cégének az angol nyelvű, kormányzati finanszírozású Erdély-portál, a Transylvania Now működtetésében is kulcsszerepe van.
Az Átlátszó munkájának eredményeként most leírhatjuk: a kampánystratéga kormányközeli akciózása nem véletlen egybeesés. Egan szerepe az egyesült államokbeli Republikánus Párt felé orientálódó alakulatok és politikai szakértő karakterek több évtizedes magyarországi mozgolódásának megnyilvánulása.
Kipereltük a Külügyminisztériumtól az új amerikai kémfőnököt is pénzelő alapítvány elszámolásait A magyar állam 2015-ben bízott meg egy alapítványt azzal, hogy népszerűsítse a magyar kultúrát és Magyarországot az Amerikai Egyesült Államokban. Erre a célra évi többszázmillió forint közpénzt adtak az alapítványnak, ám annak gazdálkodását nem voltak hajlandók nyilvánosságra hozni. Bepereltük az adatokért a Külügyminisztériumot, és nyertünk.
Noha az amerikai politikai aréna republikánus oldalán felnőtt, a Benjamin Netanjahu-féle Likud machereként is ismert, a Soros Györgyöt démonizáló politikai kampányokat kitaláló és az élete alkonyán Habony Árpáddal közös vállalkozásba is fogó néhai Arthur J. Finkelstein kampánystratéga, valamint jobbkeze, George Birnbaum kortárs szerepe a közvélemény előtt már ismert, azt eddig csak kevesek tudták, hogy amerikai, republikánus orientációjú, politikai tanácsadók már évtizedek óta mocorognak a Fidesz körül.
Patrick Egan maga például szorosan kötődik az amerikai republikánus párt holdudvarához, illetve az ahhoz közelálló IRI nevű alapítványhoz. A budapesti lakos Egan egy az Egyesült Államokban bejegyzett, de Magyarországon is aktív tanácsadócégben kollégája egy másik amerikainak, Sean Tonnernek, aki a kétezres években adott kampánytippeket a Fidesznek.
Ez nem új fejlemény: a republikánus holdudvar pénzei már a rendszerváltáskor megjelentek a magyar politika környékén. Az viszont már egészen biztosan újdonság, ha a tengerentúlról a lokális politikai kistestvér-szövetséges kitanítására érkezett politikai szakértőt a helyi erők megfordítják és elküldik az angol nyelvű információs teret dezinformálni.
Az ugyanis nehezen tagadható, hogy a Remixben legalábbis közvetett állami pénzek lennének. A szájton olvasható önleírásban most is a következő szöveg olvasható angolul: “részben a Batthyány Alapítvány támogatásával készül".
Ez minden valószínűség szerint megegyezik a Batthyány Lajos Alapítvány néven ismert szervezettel (BLA). Az alapítványt eredetileg Antall József és baráti köre, szervezeti értelemben az MDF Barátai Egyesület hozta létre még 1991-ben. Miután a miniszterelnök halálával az általa képviselt irányvonal is kikopott a pártból, az alapítvány sorvadásnak indult, mígnem a 2010-ben már a Fidesz képében kormányhatalomra jutó jobboldali erők új életet és sok-sok pénzt leheltek bele.
A BLA tavalyi évről szóló beszámolója szerint 2019-ben a szervezet mintegy 3,534 milliárd forint, az állami költségvetésből származó forint felett diszponált, amit jellemzően tucatnyinál is több, részben nem egyértelmű kormányzati kötődéssel rendelkező nonprofit szervezet között osztott ki. A vonatkozó honlapra feltöltött dokumentumban nem szerepel sem a Remix, sem a FWD Affairs neve, azonban az is világosan látszik, hogy a támogatott szervezetek teljes listáját nem sikerült becsatolnia az alapítványnak.
Arról nem lehet tudni semmit, hogy mennyi — közvetetten állami — pénz érkezik mostanság a BLA-n keresztül a Remix kiadójába. Más bevételi források ugyanakkor nem látszanak: a szájton semmi reklám, és nincs jele bármilyen olvasói hozzájárulásra építkező modellnek sem. A kiadó éves pénzügyi beszámolóiból kivehető, hogy az elmúlt években a FWD Affairs dinamikus növekedés mellett rendre a médiapiacon értelmezhető üzleti modellel rendelkező szereplők számára a mesevilág kategóriájába tartozó, 50 százalékot közelítő bevételarányos nyereséget ért el.
A BLA-t a támogatás mértékéről és felhasználásáról kérdeztük; a kérdésünket az alapítvány titkárságának válasza szerint a kuratóriumnak továbbították, a választ még várjuk. Több kérdéssel kerestük Patrick Egant is, aki nem reagált ezekre.
Baráti demokráciacsináló Irak után Budapesten
Pedig az amerikai tanácsadó életrajzában akadnak érdekes elemek. Mára ugyanis személyes vonatkozásban is közel került a Fidesz belső soraihoz. A FWD Affairs jelenlegi cégirataiban Egan egy olyan lakcímmel szerepel, amit a témánkhoz nem kapcsólódó, egyéb céges iratokban bizonyos Vizér Klára is a saját lakcímeként jelöl meg. Vizér a XV. kerületben, fideszes színekben volt alpolgármester a 2010-ben kezdődő ciklusban, ám a kormánypárt kerületi belháborúinak következtében kiszorult a helyi politikából.
További érdekesség, hogy Egan már a kétezres évek óta mozgolódik a magyar politika környékén. 2005-ben a Magyar Nemzetben jelent meg vele rövid riport, eszerint Egan egyfajta “demokráciacsináló" az amerikai republikánusok kvázi pártalapítványa, az International Republican Institute (korábbi nevén: National Republican Institute for International Affairs), azaz az IRI korábbi iraki országfelelőse, akit akkoriban léptettek elő közép-és kelet-európai igazgatónak.
“Egan azoknak az amerikai fiatalembereknek az egyike, akik egyéni elkötelezettségüket és karrierjüket annak az amerikai törekvésnek a szolgálatába állították, hogy mely a nyugati típusú demokráciát hivatott meghonosítani szerte a földkerekségen, legyen szó a kilencvenes évek Kelet-Európájáról, vagy az új évezred elejének Közel-Keletjéről" — méltatta akkor a férfit a Fidesszel már akkor is baráti napilap.
Érdemes megjegyezni, a Fidesz környékén akkor és most sem ritkaság az ehhez hasonló demokráciacsinálás leszólása. Ugyanabban az évben, 2005-ben jelent meg például a párttal szintén baráti Magyar Demokratában egy olyan külpolitikai cikk, ami kifejezetten az IRI-t sejtette a sztenderd orosz olvasatnak megfelelően amerikai befolyásnak köszönhetően kitört kelet-európai ún. színes forradalmak mögé.
Az meg éppen különösen ironikus, hogy az IRI honlapja szerint a szervezetnek 2016 óta külön programja van az orosz dezinformációs törekvések megfékezésére, miközben az Orbán-kormányzat világnézetét népszerűsítő médiumok, így a Remix, jelentős részben orosz narratívákat ismételnek. Sőt, 2016-ban az IRI-t úgy nyilvánították nemkívánatossá Oroszországban, hogy az országból akkor eltanácsolt szervezetek között szerepelt az MDIF is, amelynek kisebbségi tulajdonrésze miatt a 444-et a kormánnyal baráti sajtó Soros-blognak szokta címezni.
2008-ban a Magyar Hírlap tudósított a “konzervatív külpolitika iránt érdeklődőket tömörítő" Szabad Európa Klub beszélgetéséről, ahol a Bush-adminisztráció hivatalban lévő budapesti nagykövet-helyettese, Jeffrey Levine mellett a külföldön élő republikánusok magyarországi szervezetének elnökeként Egan beszélt az aktuális amerikai elnökválasztásról.
Egy 2009-es híradás utal arra, hogy Egan, illetve a republikánusok ennél mélyebben is belemásztak a magyar politikába. A Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint a Fidelitas balatonszárszói nyári egyetemén a Fidesz-válogatott mellett újfent ez a két amerikai beszélt. A témájában az európai biztonságpolitikai kérdésekre szorítkozó Levine-nal szemben azonban Egan (aki az újság szerint a “közép-európai régió republikánus politikusa") konkrétan kampánystratégiákról tartott előadást.
A Konrad Adenauer Stiftung (KAS), a német kereszténydemokratákhoz közelálló alapítvány honlapján bővebb bizonyítékot is találni. Egy 2010-es politikai kommunikációs konferenciára készült, Egan nevét is feltüntető prezentáción világosan látszik, hogy a FWD Affairs részt vett a Fidesz 2010-es kampányában.
A prezentáció egyébként választók személyes megszólításáról és egy tele-falugyűlés nevű technológiáról szól; utóbbi technológia lényege, hogy telefonon egyszerre hívnak fel többezer háztartást, és a hívásokat összekapcsolva a politikus óriási konferenciahívást, vagy strukturált, telefonos közmeghallgatást bonyolíthat le a választóival. A technológiát egy olyan dia illusztrálja, amin világosan látható Tarlós István főpolgármester-jelölti választási posztere.
A FWD Affairs vezetőjeként Egannek “több, mint tizenkét éve dolgozik európai politikai átmeneteken, és a cég azon törekvését irányítja, hogy a kontinensre hozza a legújabb eszközöket a politikai és közéleti ügyek támogatóinak azonosításában és elérésében" — írta róla ekkor a KAS honlapja, “közvetlenül dolgozott együtt polgármesteri és országgyűlési jelöltekkel, pártvezetőkkel azon, hogy versenyképes kommunikációs és közvetlen választóeléréséi eljárásokat dolgozzanak ki".
A prezentációt Egan nem egyedül jegyezte, a másik előadó bizonyos Sean Tonner volt. Ő ugyanezen honlap szerint a választók közvetlen elérésének és a választói mobilizációnak a modern úttörője, és számos választási kampányon dolgozott az Egyesült Államokban, például George W. Bush és Dick Cheney párosának sikeres 2004-es elnöki kampányán is; “a legutolsó időszakban pedig közép-európai ügyfelekkel dolgozott".
Tonner egy nyilvános életrajza szerint kimondottan Orbán választási kampányán munkálkodott, de ügyfelei közt feltűnt például Nicolas Sarkozy volt francia államfő is. Tonnert is kerestük emailben, a kérdéseinkre nem kaptunk semmilyen reakciót.
Tonner volt az alapítója annak a mára megszűnt, Phase Line Strategies nevű cégnek is, amelyik eredetileg Egan cégtársaként a FWD Affairst 2010-ben megalapította, majd erre egy évre kiszállt. Az amerikai kampányguru legkorábbi magyar vonatkozású említése 2005-ből származik: egy tengerentúli híradás szerint a férfi és Rich Beeson, egy másik republikánus irányultságú politikai tanácsadó ekkor azért utaztak Budapestre, hogy a Fidesz vezetőinek választási mobilizációs tippeket adjanak.
Beeson neve később, 2008-ban ki is szivárgott: ekkor az Index értesülései szerint a republikánus párt politikai igazgatójaként jött ismét Budapestre, hogy az amerikai kampány holtidejében egyfajta kampánykurzuson tanácsokkal szolgáljon a Fidesznek.
Az Interactive Global Solutions nevű amerikai tanácsadócég honlapja szerint ma Egan és Tonner egyaránt partnerek a cégben, amelynek budapesti jelenléte is van: ez bizonyára Egant jelenti. Ez ugyanakkor felveti azt a kérdést is, hogy Patrick Egan inkább a Fidesz amerikaija, vagy a republikánusok helyi embere? Az Interactive Global Solutions a honlapján mindenesetre azzal büszkélkedik: egyik amerikai ügyfelüknek, egy nagy szénhidrogéncégnek, amelyik elégedetlen volt egyes magyar adóügyekkel, választott politikusok bevonásával alig fél éven belül megoldotta a problémáját.
A rendszerváltás óta segítik a Fideszt amerikai kampánytanácsadók
Egan, Tonner és Beeson, mint az amerikai republikánus oldalról származó tippeket a magyar jobboldalra szállító tanácsadók feltűnése közel sem újdonság a honi közéletben. Juhász Gábor 1993-as Pártpénz-ügyek című tanulmánya szerint a korábban már említett republikánus pártalapítvány IRI 1990-ben mintegy 2358 dollárral (ez ma nem tűnik nagy összegnek; akkor még az volt) támogatta a harmadik magyar köztársaság első szabadon választott miniszterelnökét, Antall Józsefet adó Magyar Demokrata Fórumot (MDF).
A Fidesz ekkor még a politikai pálya liberális térfelén focizott, ugyanezen tanulmány összesítése szerint a párt például a Soros Alapítványtól kapott támogatást.
Az úgynevezett székházügy fémjelezte földalatti MDF-Fidesz közeledés eredménye Orbán Viktor pártjának katasztrófaközelien gyenge 1994-es szereplése, majd a korabeli mérsékelt(ebb) jobboldali pártok: az MDF, a Fidesz, a KDNP, és az MDF-ből időközben kivált MDNP lassú násztánca volt. Korabeli sajtóhírek szerint a közeledés egyik katalizátora bizonyos Daniel Odescalchi lehetett: a magyar jobboldal körül fontoskodó amerikai okosok közül az ő története a legalaposabban dokumentált.
Az Odescalchi névnek történelme van Magyarországon, a régi olasz bankárcsalád az arisztokrácia soraiba is felvergődött. Sajátos fordulattal ma az Apró-Dobrev-Gyurcsány családhoz tartozik Odescalchiék egykori Szemlőhegyi úti villája. Az Amerikában szocializálódott Daniel Odescalchi 1992-ben, a kormánykoalíció többségét adó MDF, illetve Antall József tanácsadójaként tűnt fel Magyarországon.
Odescalchi online elérhető visszaemlékezése szerint sajátos problémákkal kellett megküzdenie a demokratikus küzdelmek jellegét még tanuló, kezdő magyar politikusok között. A demokrata fórumosok például úgy általában nem voltak hajlandóak hinni a közvélemény-kutatási eredményeknek, mert azt hitték, hogy a kutatóintézetek mind úgymond liberális befolyás alatt állnak. A területi alapon választott képviselők pedig dafke sem látogattak el a választókerületükbe.
A telivér amerikai politikai versengés akkori állapotához képest Odescalchit rettenetesen meglepte, hogy az újszülött magyar demokráciában a kormányzó pártnak semmilyen választói kommunikációt segítő adatbázisa nem volt a választóiról. Megoldásként kérdőíves jellegű, tippeket is váró választókörzeti tömegleveleket vetett be, plusz egy, a különböző lokális jelöltek kampányát támogató központi irodát.
A levelezős akcióban nem nehéz az orbáni úgynevezett nemzeti konzultációk korai előfutárát észrevenni. Odescalchi kísérlete arra, hogy az üzleti életben aktuális marketingtechnikák trendjeit lekövesse és az ezekhez elengedhetetlen adatbázisépítést társítsa, nem az utolsó alkalom volt, amikor tengerentúli tippek lendítették előre a végül az elhíresült Kubatov-listákban kiteljesedő magyar jobboldali kampánytechnikákat.
Odescalchiék belefolytak kimondottan érzékeny ügyekbe is, a férfi cégének honlapja például azt állítja: ők rakták össze a kommunikációs teamet Antall mögé egy fegyverkereskedelmi embargókkal kapcsolatos esetben (ez feltehetően megegyezik a délszláv háború idején történt, horvát irányú fegyverszállítást jelentő ún. Kalasnyikov-üggyel), és a privatizáció politikai programját is ők segítettek “eladni" a lakosságnak.
A rákbeteg Antall halála után a kormányfői székbe átülő Boross Péter kipöccintette a pixisből a kampánytanácsadót, Odescalchi visszaemlékezése szerint a következő szavak kíséretében: “Maga csinálja a kampányát, de engem hagyjon ki belőle". A tanácsadó a párt Lezsák Sándorhoz húzódó fősodrával is összeveszett, a kampány végén rosszindulatú tekintetektől kísérve távozott a Fórum alkalmazásából.
A magyar közéletből azonban nem tűnt el. Miután a ‘94-es választásokon a posztkommunista MSZP győzedelmeskedett és a kormánykoalícióba bevonta a sorban másodjára vesztes SZDSZ-t, Odescalchi állt annak a folyamatnak az élére, amely végül a négy évvel korábban elvert és szétszóratott jobboldali erők 1998-as győzelmében kulminálódott. Ekkor kezdett Odescalchi mások mellett Orbán Viktorral is dolgozni.
A politikai tanácsadó megkeresésünkre így írt nekünk a jelenlegi miniszterelnökről:
“Amikor először találkoztam Orbánnal, még az Antall-kormányzatnak dolgoztam. Amint az MSZP [1994-ben] megnyerte a választásokat, létrehoztam és vezettem egy Survival in a Democracy [azaz túlélés egy demokráciában] nevű programot a mérsékelt jobboldal támogatása céljából. Ebben az időszakban a Fidesz és vezetője, Orbán Viktor csillaga emelkedőben volt. Orbán volt a Nyugat kedvence. A Survival in a Democracy célja az volt, hogy megtámogassa az összes új [a rendszerváltással ki- vagy újraalakult jobbközép] pártokat. Tizenhárom olyan nemzetközi szervezettől részesült finanszírozásban, amelyek biztosítani akarták a magyar pártrendszer robusztus és kompetitív jellegét, továbbá hozzásegíteni a mérsékelt jobboldalt ahhoz, hogy eséllyel induljon a választásokon."
Odescalchi munkája lényegében az volt, hogy megszövegezze a program által finanszírozott közvéleménykutatások kérdőíveit, az eredményeket pedig prezentálja a jobbközép pártoknak. Az amerikai politikai szakértő azt írta nekünk:
“A Fidesz a program egyik legfontosabb eleme volt."
A pártrendszer-építőnek mondott kezdeményezés ugyanakkor kisebb pártpolitikai vihart kavart, miután kiszivárgott, hogy az amerikaiak állítólag a demagóg Torgyán-féle kisgazdákat nem, a kormánykoalícióhoz tartozott és a fórumosok körében hevesen gyűlölt SZDSZ-t viszont szívesen látnák a kikovácsolás alatt álló polgári egységfrontban, amelynek gründolásához némi tengerentúli finanszírozás is akadna.
A programot támogatók körében Odescalchi ugyan tizenhárom szervezetről beszélt nekünk, de például a program sorban a negyedik, 1995. szeptemberi összejöveteléről szóló tudósításában a Magyar Nemzet mindössze két támogatót említett:
“Az amerikai Strategic Advantage International Ltd. politikai tanácsadó intézet [Odescalchi cége] — amelynek nem titkolt célja a hazánkban működő konzervatív pártok megerősítése – immár negyedik alkalommal rendezte meg ezt az összejövetelt az International Republican Institute és a Batthyány Lajos Alapítvány támogatásával."
1995-ben Odescalchi visszarepült az Államokba, és a rákövetkező évben a republikánus elnökjelöltségért (végeredményben sikertelenül) induló szupergazdag Steve Forbes csapatához csatlakozott. Ennek dacára az nagyon is valószínű, hogy az amerikai tanácsadó ötletei továbbra is fontos szerepet játszottak a Fidesz politikájában. Sokatmondó, hogy a kérdéseinkre egyedüliként válaszoló Odescalchi azt a kérdésünket nem válaszolta meg, hogy mikor ért véget a kapcsolat közte és Orbán között; csak annyit mondott, hogy ma nem aktívak Magyarországon.
Különösen figyelemreméltó, hogy a Magyar Nemzetnek 1996-ban adott interjújában Odescalchi — aki minden jel szerint Forbes elnökjelölti aspirációinak végeztével, legalább egy időre újra Magyarországon aktívkodott — gyakorlatilag évekre előre megjósolta Orbánék politikáját, és utalt a Fidesz későbbi névváltozására is:
“Továbbra is támogatjuk azt az elképzelést, hogy ezek a pártok szövetséget hozzanak létre. Az egész programot, mármint hogy az ellenzék ezen pártjai álljanak össze, azért találtam ki, mert együtt sokkal erősebbek."
Ismeretes, hogy az 1998-as győzelem után Orbán Viktor pártja különböző hatalmi machinációkkal nekiállt szétbombázni azokat a rivális pártokat, amelyek elvi vagy kormánykoalíciós szempontból egyébként a Fidesz barátainak számítottak. Különböző módokon, ritmusban és mértékben erre a sorsra jutottak a kisgazdák, a kereszténydemokraták és a demokratafórumosok egyaránt. A pártok nélkül maradt jobboldali szavazók tömegeit felszívta a néppártosodó Fidesz, amely így végre felnőtt méretben a szocialisták mellé.
A választási verség után a 2003-ban a különböző párttöredékek integrálására és a megnövekedett szavazótáborra tekintettel az addig hivatalosan a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet viselő formáció nevet változtatott. Az új név: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Orbán pártját ma is így hívják.
Odescalchi tevékenységének további nyomait ugyan nem leltük a magyar közéletben, de mint fentebb láthattuk, azóta sem maradt a Fidesz amerikai tanácsadók nélkül.
Átlátszós adatigénylésből derült ki, hogy a magyar kormánynak is dolgozott Trump új kémfőnöke 2018-ban számoltunk be arról, hogy kétmilliárd forintot költött el 2015 óta a magyar adófizetők pénzéből az Egyesült Államokban a Magyar Foundation of North America (MFNA) nevű nonprofit szervezet.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A közösségi médiás adatokat a Newswhipnek köszönhetjük. A cikk elkészítéséhez az archív anyagokat az Arcanum Adatbázis Kiadó Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Remix logó. Forrása: Remix / Fb.
|
Magyar közpénzekből készül a Fidesz amerikai kampánytanácsadójának angol nyelvű híroldala
|
A regionális ambíciókat dédelgető, nemzetközi V4NA hírügynökség elegánsabb rokona a Remix című, angol nyelvű hírszájt, amerikai kampánytanácsadó tulajdonossal, és magyar állami pénzekkel a háttérben. A Remix tulajdonosa mögött az amerikai republikánusok több évtizedes Fidesz-barátságának története húzódik: az amerikai jobboldal tanácsadói a rendszerváltás óta jelen vannak a párt körül, az 1990-es években ők hozták be a modern marketing-technológiákra, például az adatbázisépítésre épülő kampánymódszereket, és ők találták ki a Fidesznek a jobbközép pártok összefogását, a “polgári szövetséget” célzó, azóta rendkívül sikeresnek bizonyult stratégiát is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/19/magyar-kozpenzbol-keszul-a-fidesz-amerikai-kampanytanacsadoinak-angol-nyelvu-hiroldala/
|
2020-10-19 12:36:12
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A kínai gyökerű Lenovo nemrég bejelentette, hogy 2021 tavaszán saját gyártóüzemet indít Üllőn. A beruházás 8,2 milliárd forint értékű, és több szakaszban összesen ezer munkahelyet hoz létre. A magyar kormány kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad a cégnek.
Megkíséreltük kideríteni, hogy ha már 2 milliárd forint közpénz áramlik a beruházásba, akkor ezt egy olyan üzemnek adjuk, amely segíti az országot a Nyugat-Európához való gazdasági felzárkózásban, vagy ellenkezőleg: bebetonoz minket a közepes fejlettség tipikus csapdájába, az összeszerelő üzemek alacsonyabb bérű világába.
Természetesen nem pécéztük ki a Lenovót, ezt a cikket bármely más hasonló támogatási döntés kapcsán is megírhattuk volna, vagyis ahogy a fotóknál szokták gyakran megjegyezni, a konkrét kép csak az általános helyzet illusztrációja.
Miért kukacoskodunk? Ahogy korábban részletesen bemutattuk, Magyarország az Európai Unióban majdnem a legrosszabb mutatót produkálja az export hozzáadott értékében. Ha egy nálunk gyártott, de külföldön eladott termék (német autó vagy akár kínai laptop) fogyasztói árából levonjuk a gyártáshoz szükséges import alkatrészek és szolgáltatások értékét, akkor megkapjuk, hogy átlagosan csak 56 százalékban „magyar” az adott termék.
Arról a friss adatról is beszámoltunk nemrég, hogy a magyar munkaerő összes költsége a németnek még mindig csak a 30 százalékát adja átlagban. Ahhoz, hogy a magyar munkás fizetése ne csak távolról kövesse, hanem meg is közelítse a német kollégájának a bérét, fontos lenne a hozzáadott érték arányának növelése.
A problémát és a megoldást egyébként pár éve már minden kelet-európai ország látja, és megpróbál elmozdulni a nagyobb helyi hozzáadott érték felé. A beruházások támogatásánál ezért ma már nagyon érdemes lenne megnézni, hogy olyan helyre adjuk a közpénzt, amely ezt a célt szolgálja, vagy nem.
Az első kérdés ezért rögtön az, hogy például az üllői Lenovo-gyárban az ezer főn belül mennyi lesz a kékgalléros dolgozók aránya, ők mennyit fognak keresni, és a fehérgallérosok között hányan lesznek magyarok. Azért kerestük meg a Lenovót és a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy lássuk, ez is egy olyan gyár lesz-e, ahol jellemzően néhány külföldre vezényelt, ez esetben kínai szakember irányítja/felügyeli a szalag mellett álló magyarokat, akik a nyugat-európainál nyomottabb bérekért csavarozzák össze például a laptopokat, vagy elmozdulnak a magasabb képzettségű magyarok foglalkoztatásának és a magasabb béreknek az irányába.
Mivel válaszokat nem kaptunk, egyelőre nem tudjuk megítélni, hogy amikor a tárca letárgyalta a támogatást, figyelembe vette-e a hasonló szempontok erőltetését.
A munkások összetétele és várható bérszintje azonban még egy szempontból nagyon fontos ismeret lenne. Más gyáraknál ugyanis már látjuk, hogy annak a környékbeli üzemekben nem nagyon örülnek. Ha eltekintünk a koronavírus-járvány egyelőre elég kiszámíthatatlan hatásaitól, az alapfelállás már évek óta mégiscsak a munkaerőhiány Magyarországon, és a fejlődésünk szempontjából nem mindegy, hogy egy új összeszerelő üzem honnan tervezi megoldani a toborzást.
Vajon a környékbeli magyar tulajdonú kkv-k mennyire tartanak most attól, hogy a legjobb munkásaikat állami segítséggel mazsolázza ki egy új üzem, és ők milyen segítségre számíthatnak, ha ebbe a versenybe be szeretnének szállni?
A kétmilliárd forint állami támogatás ezer alkalmazottnál minimálbérrel számolva csaknem egy évre elegendő, de ha az üzemben a minimálbér kétszeresét is megkeresik, még akkor is fél évig a magyar állam fizeti ezt a terhet. Ez persze nagyon durva egyszerűsítés, és csak azért végeztük el a számolást, mert sajnos nem ismerhetjük meg a támogatás konkrét formáját*Szijjártó Péter vissza nem térítendő támogatásról beszélt, ami készpénzes támogatást valószínűsít., és azt sem, hogy ezt milyen feltételekhez kötötték.
Megkérdeztük azt is, hogy a Lenovo-gyárban mennyi lesz a készülő termékekben az import alkatrészek aránya, és az elkészült áru mekkora része megy majd exportra. Ez is nyilvánvalóan azért lenne használható információ, mert arra utalna, hogy például egy számítógép minden alkatrésze Kínából érkezik, és a magyar munkás csak ezeket csavarozza össze, vagy a magasabb hozzáadott érték elérése érdekében esetleg a tárgyalások során kikötöttek egy bizonyos magyar beszállítói részarányt.
Az export ezen kívül azért érdekes információ, mert az Üllőn készülő termékek egyik nagy előnye várhatóan az lesz, hogy rájuk lehet tenni a „Made in EU” matricát. Ez egy egyértelmű előny, és ha már állami támogatást kap a projekt, akkor jogosnak tűnik az igény annak megismerésére, hogy ezzel az előnnyel hogyan sáfárkodik a külgazdasági minisztérium.
Mivel ezeket az információkat sem kaptuk meg, egyelőre halvány esély sem látszik arra, hogy a közvélemény eldönthesse, egy ilyen beruházás előbbre visz minket a céljaink felé, vagy sem.
Pedig még az is lehet, hogy az importalkatrészek akkora vámbevételt fognak biztosítani, hogy az önmagában is megoldja a támogatás megtérülését. Ám még ha így is van, a strukturális kérdésekre nincsenek válaszok, illetve az üzleti titokra való hivatkozással teljesen el vannak zárva a nyilvánosság elől.
Sárvárról Üllőre
Ezeken a sok más beruházással kapcsolatban felvethető kérdéseken túl azonban kifejezetten a Lenovónál van egy egyedien pikáns elem. A KKM erről nem adott hírt, de a Lenovo közleményének a végén szerepel ez a mondat:
Az új gyártóüzem a hosszú évek óta meglévő szerződéses gyártó Flex által üzemeltetett gyárat fogja kiváltani.
Nem kell hozzá sokat nyomozni, hogy kiderítsük, ez minden bizonnyal szintén egy magyarországi, konkrétan sárvári üzem, pár éve a Lenovo még sajtóbejárást is szervezett, hogy bemutassa a számára bérgyártást végző Flex (korábban Flextronics) ottani üzemét. Ez alapján még több kérdés merül fel a beruházás állami támogatásával kapcsolatban, ugyanis – a sárvári, illetve az üllői gyártási mennyiségek, illetve a fent említett tényezők ismerete nélkül – az látszik: a magyar állam végső soron azért fizet 2 milliárd forintot, hogy egy tevékenység átkerüljön az egyik magyar üzemből egy másikba.
Természetesen nem lehet kizárni, hogy a Flex képes lesz a kieső megrendelés helyett mást szerezni, és nem kell embereket elküldenie, de a munkásait jelen pillanatban valószínűleg nehéz lenne meggyőzni arról, hogy ez az általuk is befizetett adóforintok legokosabb felhasználási módja.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába hajtogatják az ellenkezőjét, még mindig összeszerelő üzem a magyar gazdaságAz uniós lista végén kullogunk az exportunk hazai hozzáadott értékének tekintetében, pedig ennek javítása nélkül hosszabb távon meg vagyunk lőve.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA németek magasabb fizetéséért is dolgoznak a magyar Audi-dolgozókHa annyit kapnának a német autógyártó magyar dolgozói az általuk megtermelt értékből, mint a németek, akkor közel másfél milliós bruttójuk lenne.
|
Milliárdokat fizet a kormány, hogy az egyik magyar gyárból egy másikba vigyék a termelést
|
A kormány odaadja a pénzünket egy új összeszerelő üzemnek, de fogalmunk sem lehet, hogy ez jó-e nekünk. Az eddigi sárvári bérgyártóknak valószínűleg rossz.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201019/milliardokat-fizet-a-kormany-hogy-az-egyik-magyar-gyarbol-egy-masikba-vigyek-a-termelest/
|
2020-10-19 12:43:14
| true | null | null |
G7
|
Köztéri játszóterek EU-konform korszerűsítésén illetve építésén nyerészkedett egy 59 éves férfi, amikor valótlan árajánlatok alapján, „eltúlzott összegekre” pályázott a célra kiírt európai uniós pályázatokon. A Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján „uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt” vádat emelt ellene, derül ki kedd reggeli közleményükből.
Az ügy leírása szerint a vádlott egy pályázatírással is foglalkozó céget vezetett, amikor 2007-ben megtudta, hogy 2008-ban a költségek 100 százalékát fedező európai uniós támogatások igényelhetők köztéri játszóterek kialakítására, vagy korszerűsítésére. A férfi elhatározta, hogy a támogatási rendszert kijátszva, „valótlan árajánlatok alapján, eltúlzott összegekre fog pályázni”. Az elkövetésbe bevonta munkatársait, egy 42 éves és egy 41 éves férfit, illetve egy 64 éves üzletembert, aki kifejezetten a későbbi kivitelezésekre alapított egy új céget.
A pályázatíró cég ez után 5000 főnél kisebb lakosú településeket keresett meg a lehetőséggel, hogy az önkormányzatnak pályázati pénzből, lényegében ingyen felújítják a játszótereket, ha őket bízzák meg.
A vádlottak rendszerszerűen jelentősen túlárazott ajánlatokat kértek be más cégektől, és ezeket felhasználva pályáztak az illetékes budapesti központi hivatalnál a támogatásokra, amiket el is nyertek.
60 önkormányzat esetében valósították meg úgy a játszótér-beruházásokat, hogy a számlákon sokkal magasabb árat tüntettek fel, mint amekkora ráfordítással az építés ténylegesen megvalósult.
Ezzel az ügyészség szerint „részt vettek az uniós és a hazai költségvetés megkárosításában, amelyek az ügyleteket 75-25 százalékos arányban finanszírozták”. 2009-2013 között hárman összesen 536 millió forint vagyoni hátrányt okoztak a két szervnek, negyedik társuk ebből 187 millió forint ellopásában működött közre.
Az ügyészség indítványozta vádiratában, hogy a bíróság ítélje a négy férfit letöltendő börtönbüntetésre és pénzbüntetésre, ezen túl tiltsa el őket a közügyek gyakorlásától és a cégvezetéstől.
|
Túlárazott játszótér-felújítások miatt emelt vádat az ügyészség
|
Köztéri játszóterek EU-konform korszerűsítésén illetve építésén nyerészkedett egy 59 éves férfi, amikor valótlan árajánlatok alapján, „eltúlzott összegekre” pályázott a célra kiírt európai uniós pályázatokon. A Fővárosi Főügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján „uniós támogatás és magyar költségvetési forrás jogosulatlan igénybevétele miatt” vádat emelt ellene, derül ki kedd reggeli közleményükből.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/20/tularazott-jatszoter-felujitasok-miatt-emelt-vadat-az-ugyeszseg
|
2020-10-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2019 szeptemberében, nem sokkal az önkormányzati választás előtt revizor érkezett a gánti polgármesteri hivatalba. Négy napig nézte át a 2018-as, 2019-es számlákat és dokumentumokat, majd pár hét alatt elkészítette azt a 25 oldalas jelentést, amelynek – bár nem volt nyilvános – hamar híre ment a Fejér megyei faluban, és ha nem is azonnal, de jelentős változásokat idézett elő. Ahogy azt korábbi riportunkban is megírtuk: az idén egyre többen és többen kezdtek a gántiak közül arról beszélni, hogy valami nem stimmel a település kasszája körül.
Egy helybéli például azt mondta nekünk szeptemberben, hogy még tavasz előtt közmeghallgatáson akarta a falu vezetése csitítani a kedélyeket, a „problémát” azonban a koronavírus elnapolta, még ha csak időlegesen is. Az önkormányzati testület ugyanis júniusban megszavazta, vagyis elfogadta a revizori jelentést, mire a fideszes Spergelné Rádl Ibolya pár héttel később lemondott a polgármesteri címről, ami alighanem összefüggött azzal, hogy az ellenőrzés eredményei miatt a testület feljelentést tett, a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság pedig sikkasztás gyanújával nyomozást rendelt el (noha ő várandósságára hivatkozott).
Sorozatos szabálytalanságok
Bár konkrétumok eddig nem kerültek nyilvánosságra, maga a „balhé” híre alaposan átrendezte a helyi közéletet, amelyről eddig jórészt csak az Orbán család állami megrendelésekbe bevont bányászati tevékenysége miatt lehetett hallani.
Gánton ugyanis 2010 óta jószerivel csak formalitásból tartották meg a választásokat, és amíg a nyáron lemondott polgármesternek korábban még csak kihívója sem akadt – és a képviselői székekért sem volt verseny –, addig a mostani időközi előtt úgy felbőszültek a helyi függetlenek, hogy háromszoros túljelentkezés volt ezekre a posztokra.
A szeptember 27-én megválasztott új, amúgy szintén fideszes polgármester közérdekű adatigénylésünkre elküldte a revizori jelentést, amiből végre kiderülnek az eddig hiányolt konkrétumok, noha számos kérdés továbbra is nyitva marad. Az ugyanakkor a dokumentumból világossá vált, hogy
sorozatos pénzügyi szabálytalanságok történtek Gánton, például jóvá nem hagyott kifizetések formájában.
Maga a jelentés rengeteg adattal és jogszabályi idézettel van tele, és mivel a különböző szintű pénzügyi problémák egymásra ömlesztve jelennek meg benne, érdemes már az elején leszögezni: sok formája lehet annak, ha egy önkormányzat vezetése nem tartja be a jogszabályban lefektetett pénzügyi előírásokat, ezek mindegyike nem is feltétlenül érdemel közfigyelmet. Lehet szó adminisztratív hanyagságról, hivatalnoki figyelmetlenségről, amelyek természetesen aggályosak és kerülendők, de nyilván nem vonnak maguk után részletes revizori jelentést vagy rendőrségi nyomozást.
A birtokunkba került dokumentum egyébként jól illusztrálja, hogy milyen – nem jelentéktelen – pénzügyi potenciál rejlik még egy 800 fős kistelepülés vezetőjének kezében is, és alapjáraton mennyire nincs kontrollálva a településvezető még a több milliós tételek esetében sem (legalábbis itt nem volt). Az viszont egyértelmű, hogy a gánti ellenőrzés jellemzően nem apró mulasztásokra hívja fel a figyelmet, hanem súlyos problémákra.
Kamuszámlák és készpénzügyek
A jelentés először kéttucatnyi, aggályos készpénzfelvételt taglal részletesen. Gánton, a szabályoknak megfelelően az önkormányzat számlájáról legfeljebb 300 ezer forintot vehet fel az erre illetékes (így például a polgármester), de azt egy munkanapon belül be kell tennie a falu kasszájába (az önkormányzat házi pénztárába), és erről feljegyzést is kell készítenie. Az ennél nagyobb kifizetéseket, például munkabéreket, megbízásokat az önkormányzatnak átutalással kell rendeznie – legalábbis a törvény szerint, a gyakorlatban ugyanis ez ügyben hosszú ideig a teljes szabálytalanság volt a jellemző a faluban.
Előfordult, hogy egymillió forintot fizettek ki készpénzben egy kft. részére, ami – szól a jelentés – teljesen szabálytalan.
Volt olyan is, hogy kivettek a bankból 773 ezer forintot, és azt csak egy hónap múlva tették be a falu kasszájába. 550 ezer forint egyszer három hét után került ugyanide. Ez – ahogy a jelentés is hangsúlyozza – szabálytalan, az viszont már más szintű probléma, amikor ugyanezzel kapcsolatban azt olvassuk: megállapítást „nyert azonban, hogy a pénztárból felvett előlegek, több százezer forint több esetben, hosszabb ideig az előleget felvevő birtokában volt, azt nem használta fel, s a 30 napos határidő lejárta előtt a pénztárba visszahelyezte, és aznap előlegként egy másik nagyobb összeget vett fel.” Arra nem tért ki a vizsgálat, hogy ennek a szabálytalan gyakorlatnak mégis mi célja volt, de a megállapításból arra lehet következtetni, hogy rutinná alakult.
Összesen 26 esetben tárt fel nem szabályos, jellemzően több százezer forintos készpénzfelvételt a belső jelentés.
Ha csak ennyi lett volna a gánti önkormányzat pénzügyi „sara”, meglehet, ma is Spergelné vezetné a hivatalt, ám még csak most jönnek az igazán problémás ügyek.
A gánti önkormányzat – ahogy a többi település – számos szerződést köt külsős céggel vagy személlyel ilyen-olyan feladatok ellátására. Áttekintve a megbízásokat az ellenőrzés arra jutott, hogy a „megkötött szerződések legtöbb esetben hiányosak, nem tartalmazzák sem a megbízó, sem a megbízott képviseletében eljáró személy nevét és beosztását. A szerződés nem tartalmazza a megbízás teljesítésének határidejét (…) a vállalási díj kifizetésének feltételét. A szerződések nincsenek érkeztetve, sem iktatva, így későbbi ellenőrzésnél nem lehet megállapítani, hogy mikor érkezett az önkormányzathoz.” Ezzel kapcsolatban arra jut a jelentés, hogy a hatályos törvények szerint „a számlák kiegyenlítése nem történhetett volna meg, a jelen esetben történt kifizetés szabálytalan”.
Két – összesen 450 ezer forint értékű – számla kifizetésekor arra jut az ellenőr, hogy azok nem lehettek valósak, minden bizonnyal hamisak. A számlákon szereplő szállítókat ugyanis megkereste az önkormányzat, ám érintettek azt közölték,
hogy a szóban forgó számlákat nem ők bocsátották ki, és egyébként is, a kft.-k gépi számlákat bocsátanak ki, melyek kiegyenlítése banki átutalással történik.
650 ezres ruhák és prémiumok engedély nélkül
A korábbi polgármester tíz német nemzetiségi ruha (Gánt ugyanis egy sváb falu) elkészítésére is adott megbízást 650 ezer forint értékben (feltehetően egy magánszemélynek, az ő neve azonban ki lett takarva), ám úgy tűnik, ezt az ügyletet sem sikerült szabályosan lebonyolítani. Például nem lett „csatolva a szerződéshez képviselő-testületi határozat, ami a vásárlást engedélyezi.” Ezen túl a szerződés sem került iktatásra, ráadásul hamarabb fizették ki, mint ahogy megkötötték volna magát a szerződést. Sőt, a 650 ezer a „pénztárból felvételre került, de az eladó részéről nincs dokumentálva, hogy a vételárat átvette.”
Arra pedig esetek garmadáját hozza fel az ellenőrzés, hogy hányszor juttatta pénzhez önmagát vagy a munkatársait a polgármester – a falu képviselőinek hozzájárulása nélkül. Ez szintén szabálytalan gyakorlat volt.
2019 júniusában például 300 ezer forint fizetési előleget vett fel a polgármester, erről azonban nem született testületi határozat, sőt a jegyző sem tudott róla, így az összeg „kifizetése teljesen szabálytalan volt.”
A polgármester máskor 428 ezer forint jutalmat vett fel, szabálytalanul.
Ezen túl több százezer forintos prémiumot osztott a pénzügyi előadónak, valamint az igazgatási ügyintézőnek, de ezt az utalást – fogalmaz a jelentés – „a polgármester önhatalmúlag nem tehette volna meg”, ráadásul mivel az említett hivatali dolgozók a csákvári önkormányzat alkalmazottai, ezért nekik külön megbízási szerződést kellett volna készíteni. (Gántnak és Csákvárnak ugyanis összevont önkormányzati hivatala és közös jegyzője van.)
A polgármester és az előbb említett két dolgozó együtt összesen 1,12 millió forintot vett fel egy klímaszemléletet formáló projekt kapcsán, csakhogy ez az összeg „előirányzat nélkül, szabálytalanul került kifizetésre. Az önkormányzattól a vizsgálatban résztvevő szakértő kérte, hogy bocsássák rendelkezésére a teljes beadott dokumentációt, amit az önkormányzat nem tudott átadni.”
Kiderült az is, hogy az említett pénzügyi előadó több rendezvényen is hangosítást végzett. Futóversenyen, bányásznapon: ezért több mint kétszázezer forintot kapott – a jelentés szerint – „szabálytalanul.”
Nem tartották meg az ígéretet
A jelentés abból a szempontból nem fogalmaz teljesen egyértelműen, hogy mégis mikor, ki vette fel a pénzt, és ki követhette el a szabálytalanságot. Az viszont megállapítható, hogy ez sokszor maga a polgármester volt, illetve olykor a csákvári pénzügyi előadó, Cs. Károly lehetett. (Utóbbi egyébként – a csákvári hivatal munkatársi listája alapján – már nem dolgozik az önkormányzatnál.) Nem derült ki az sem, hogy mi motiválta a polgármestert a sorozatos szabálytalan műveletre, és az sem világos, mi lett azzal a pénzzel, amit olyan számlák kifizetésére vettek fel, amelyeket nem azok nyújtottak be, akik kiállítóként szerepelnek rajta.
Egyelőre nem tudni, hogy ezekkel az akciókkal mekkora kár érhette az önkormányzatot, ráadásul az sem zárható ki, hogy a vizsgált időszak előtt (2018–2019) is voltak hasonlóan aggályos eljárások. „Az biztos, hogy van hiány” – mondta ugyanakkor a 24.hu-nak a korábbi alpolgármester. Egyelőre az sem ismert, hogy a revizori jelentés feltárt-e mindent, vagy csak a jéghegy csúcsát kaparta meg.
Az sem derült ki mostanáig, vajon milyen belső konfliktusok, hatalmi szándékok húzódnak meg az ellenőrzés elrendelése és a rendőrségi feljelentés megszületése mögött. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a szabálytalannak minősített pénzosztásoknál legtöbbször három ember neve tűnik fel: a polgármesteré, valamint a pénzügyi és az igazgatási ügyintézőé. Az is kiderül a szövegből, hogy a csákvári főjegyzőt több esetben sem tájékoztatták a pénzügyi műveletekről.
Egy biztos: főjegyző, a gánti polgármester és az említett pénzügyi intéző még 2018 júliusában találkoztak, hogy átbeszéljék a problémás pontokat. Az ekkor született jegyzőkönyv szerint a polgármester megígérte, hogy „mindent megtesz a szabályos gazdálkodás érdekében, a háromszázezer forint feletti számla kiegyenlítése csak utalással fog történni, haladéktalanul bejelenti a pénztárnak a banki készpénzfelvételt.”
Ennek ellenére – olvasható az ellenőri jelentésben – a „feljegyzés aláírását követően is folytatódott a szabálytalan készpénzforgalom.”
A nyáron lemondott polgármester pár hete azt mondta a 24.hu-nak, hogy nem tud semmiféle rendőrségi nyomozásról, holott erről azon a júniusi testületi ülésen is szó volt, amit még Spergelné vezetett. Az új jegyző szintén tagadta, hogy tudomása lenne a rendőrségi vizsgálatról.
Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu
|
Revizor leplezte le az önkormányzati kamuszámlákat az Orbán-bánya falujában
|
Sorozatos szabálytalanságokról tudósít egy belső ellenőrzés, amely a gánti önkormányzat és a korábbi fideszes faluvezető pénzügyeit világította át. Felhatalmazás nélküli kifizetések, állandó készpénzezés, valamint egy szűk kör számára juttatott prémiumok – többek közt ezek derülnek ki a 24.hu birtokába jutott dokumentumból.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/19/gant-revizor-polgarmester-ellenorzes/
|
2020-10-19 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Orbán Balázs nyomában címen készít tévéfilmet Bayer Zsolt, melynek Kálomista Gábor lesz a producere. A Nemzeti Filmintézet szeptember 8-i döntése alapján 299.999.700 forintos támogatást kapott a MEGA FILM Kft-nél készülő, 19. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről szóló produkció. Összehasonlításképp, a Saul fia körülbelül ugyanennyi támogatást, 310 millió forintot kapott a gyártásra annak idején.
A szeptember 8-i döntés alapján gyártási támogatást kapott még Csuja László és Nemes Anna A teremtés koronája című tévéfilmje is, melynek Muhi András a producere. A produkció majdnem 100 millióval kevesebb, 216.317.500 foriintból forog majd.
Az elmúlt napokban a Nemzeti Filmintézet több pályázati eredményt is itt közzétett, a nyertesek közt szerepel többek között Vidnyánszky Attila és Kovács Ákos is. Erről részletesebben itt olvashatnak:
|
300 millióból rendezhet tévéfilmet Bayer Zsolt
|
Orbán Balázs nyomában címen készít tévéfilmet Bayer Zsolt, melynek Kálomista Gábor lesz a producere. A Nemzeti Filmintézet szeptember 8-i döntése alapján 299.999.700 forintos támogatást kapott a MEGA FILM Kft-nél készülő, 19. századi erdélyi íróról-néprajzi gyűjtőről szóló produkció.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2020/10/20/bayer-zsolt-tevefilm-rendez-kalomista-gabor-producer-nemzeti-filmintezet/
|
2020-10-20 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tizenegy ígéretes divat- és dizájnipari projekt megvalósulásához biztosít üzleti képzést, szakmai mentorálást és befektetési lehetőséget egy új program. A szervezők célja, hogy az ágazat fellendítése érdekében hazánkban is létrehozzanak egy értékteremtő divat- és dizájnipari startup közösséget – írja az MTI az M1 alapján.
Bata-Jakab Zsófia – aki Orbán Ráhel jó barátnője –, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója elmondta: a Startup Campus programmal kifejezetten a fiatal vállalkozók ötleteit szeretnék támogatni, felhívva a figyelmet arra, hogy a technológia jelentősége mennyire kiemelt ebben az ágazatban.
A program felhívására idén 61 jelentkező pályázott, közülük 11 nyerte el a továbblépési lehetőséget. A nyertes pályázók workshopokon és egyéni mentoráláson fognak részt venni, majd 15 millió forint kezdőtőkét kaphatnak.
Frissítés: Az MTI-től módosítást kért cikkünk megjelenése után az MDDÜ kommunikációs partnere, ebből kiderült, hogy a Hiventures tőkealapkezelőtől kaphatnak pénzt a pályázók a program végén, amelyről a Hiventures és a Startup Campus szakemberei döntenek. Cikkünk korábbi címe is módosult ennek megfelelően.
Beszélt arról is, hogy múlt héten jelent meg egy másik pályázat 10 milliárd forintos keretösszeggel. A felhívásra kis- és középvállalkozások jelentkezhetnek. A támogatással a kialakult nehéz helyzetben az újrakezdéskor versenyelőnyhöz juthatnak a tervezőik – tette hozzá.
A vezérigazgató szerint a divat- és dizájnszektort elsőként érintette a világjárvány, ezen termékek felvásárlása azonnal leállt. A hazai divat- és dizájnipari vállalkozások bevételének 80 százaléka exportból származott, ennek az átrendeződése már megkezdődött. Bata-Jakab szerint ezért fontos, hogy ebben a helyzetben támogatást kapjanak a szereplők.
A Bata-Jakab Zsófia vezette Magyar Divat & Design Ügynökség idén megduplázta a költségvetését. A tavalyi egymilliárd forint után idén már 2,3 milliárd forintból gazdálkodhat a Magyar Turisztikai Ügynökség szárnyai alatt működő szervezet.
|
Orbán Ráhel barátnője kioszthatott újabb 165 milliót
|
Tizenegy ígéretes divat- és dizájnipari projekt megvalósulásához biztosít üzleti képzést, szakmai mentorálást és befektetési lehetőséget egy új program. A szervezők célja, hogy az ágazat fellendítése érdekében hazánkban is létrehozzanak egy értékteremtő divat- és dizájnipari startup közösséget – írja az MTI az M1 alapján.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/20/bata-jakab-zsofia-dizajn-tamogatas/
|
2020-10-20 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt „alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert „a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.
A Mátrai Erőmű környezetében tapasztalt víz és légszennyezés miatt az Átlátszó tavaly novemberi cikke nyomán előbb ifj. Tényi István, majd Kocsis-Cake Olivio, Szél Bernadett, Dudás Róbert, Nunkovics Tibor és Stummer János országgyűlési képviselők tettek feljelentést környezetkárosítás, és foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.
A második, hivatali visszaéléssel kapcsolatos nyomozás akkor indult, mikor az Átlátszó áprilisi cikkéből kiderült, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jogorvoslatra való tekintet nélkül azonnal végrehajtandó határozatot hozott a Viresol Kft. környezetkárokozást, a felszíni vizek károsodását megelőző intézkedésekre történő vízvédelmi és vízügyi hatósági kötelezéséről.
Itt a bizonyíték: Mészáros Lőrinc keményítőgyára szennyezte a Mátrai Erőmű víztározóját
Perrel fenyegetőzött, és bírósági keresetet indított az Átlátszó ellen a visontai Viresol Kft., amikor tavaly novemberben megírtuk: ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet okozó gázszivárgásokat okozott.
Amint arról korábban beszámoltunk, az ügyeket egyesítették, és a nyomozást az arra kijelölt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta egészen szeptember 15-ig, amikor az eljárást lezárták, mert „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.
Megszüntették a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást
A miskolci rendőrség a nyomozást megszüntető határozata szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt „alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben.
A nyomozást megszüntető határozatot azonban október 12-én a Gyöngyösi Járási Ügyészség felülbírálta, és hatályon kívül helyezte. Az ügyészség indoklása szerint a hatályon kívül helyezett rendőrségi határozat indolása és a megszüntetés jogcíme egyik bűncselekmény kapcsán sincs összhangban egymással:
„Az indokolásban írtakból ugyanis mindkét esetben az következik, hogy nem történt meg a bűncselekmény. Ezzel szemben a Be. 398. §-a (I) bekezdésének c) pontja – mely szerint a rendelkezésre álló adatok és bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése – tartalmilag azt foglalja magába, hogy a nyomozó hatóság minden lehetséges adatot és bizonyítékot beszerzett, de ezek alapján sem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény vagy sem. Ez tulajdonképpen a bizonyítottság hiányát jelenti.
Az eddig végzett nyomozás adatai alapján valóban nem állapítható meg, hogy megvalósultak-e a szóban forgó bűncselekmények vagy sem, ugyanakkor a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében, az hiányosan felderített, ebből adódóan az eljárás megszüntetésére megalapozatlanul került sor.”
Mátrai Erőmű nyomozás folytatása by atlatszo on Scribd
Emlékeztetőül: míg a Mátrai Erőmű munkavállalói tájékoztatója már tavaly novemberben az Őzse-völgyi víztározóból érkező technológiai vizet okolta az erőmű területén történt mérgesgáz-szivárgások miatt, az ügyben érintett cégek és állami hatóságok hallgattak, tereltek és mismásoltak, még azt sem árulták el, hogy milyen gázok szabadultak el a Mátrai Erőműben, a mért koncentrációkról nem is beszélve.
Az Átlátszó erről közreadott értesüléseit ugyanakkor senki nem cáfolta, ehelyett a Viresol jogi fenyegetőzéssel próbálta elhallgattatni, majd be is perelte az Átlátszót, annak ellenére is, hogy tavaly decemberben közérdekű adatigényléssel megszereztük a katasztrófavédelem által mért hivatalos számokat a gázszennyezésről, amelyekből egyértelműen kiderült, hogy a kén-hidrogén, a foszfin és a nitrogén-monoxid jelenlétére vonatkozó értesüléseink helytállóak voltak.
A Viresol felelőssége az ügyben csak az Átlátszónak nem hivatalos forrásból kiszivárogtatott és áprilisban közzétett határozatból vált ismertté, ahogyan az is, hogy a tavalyi botrányok után még idén januárban is dőlt a cefre a Viresoltól a víztározóba, a szennyezés miatt többször megbírságolt Mátrai Erőmű pedig az Őzse-völgyi tározó vizét annak minőségromlása miatt egyáltalán nem tudja hasznosítani.
Mérgező gázok bűzlenek a Mátrai Erőműben, Mészáros Lőrinc keményítőgyárát okolják from atlatszo.hu on Vimeo.
Címlapfotó, videó: Pápai Gergely
|
Felülbírálta az ügyészség a rendőrséget, folytatódik a nyomozás a Mátrai Erőmű ügyében
|
Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/10/20/felulbiralta-az-ugyeszseg-a-rendorseget-folytatodik-a-nyomozas-a-matrai-eromu-ugyeben/
|
2020-10-20 14:55:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nemrég írtuk meg, hogy az NMHH elnöke, aki egyben a médiapiacot, így a magyar demokratikus nyilvánosságot is szabályozó és ellenőrző Médiatanács elnöke is, várhatóan még a 2022 augusztusában lejáró mandátumának vége előtt lemond. Így a Fidesz még a választások előtt ki tudja nevezni Karas Monika utódját - újabb kilenc évre.
A Médiatanács az egyik azon intézmények közül, melyeket “fékeknek és ellensúlyoknak” nevezhetünk, mert autonómiájuk és jogosultságaik révén korlátozhatják a végrehajtó hatalom, a kormány működését. Persze csak akkor, ha vezetőik szerepfelfogása nem olyan, mint a Fidesz-kétharmad által megválasztott köztársasági elnöké, Schmitt Pálé volt: „Én nem leszek a kormány, a kormányzat törvényalkotási lendületének a gátja, sőt inkább a motorja. Ellensúly végképp nem akarok lenni, a kiegyensúlyozásra törekszem”.
Sikerült neki: a magyar demokrácia történetének egyetlen olyan elnöke volt, aki egy, aláírására váró törvényt sem küldött vissza a parlamentnek újratárgyalásra, sem az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
Orbán Viktor tíz éve kormányoz – három évet leszámítva kétharmados parlamenti többséggel a háta mögött. Így a hatalmát korlátozó intézmények élén érthetően már csak olyan emberek állnak, akiket a Fidesz nevezett ki. Bár többük egyenesen a párt politikusából, képviselőjéből lett egy független intézmény vezetője, természetesen nem mindegyikük szerepfelfogása olyan, mint a plágiumügyébe belebukott Schmitt Pálé volt.
A korábbi miniszter Stumpf István például alkotmánybíróként sokszor ítélt alkotmányellenesnek kinevezői által meghozott törvényeket, de azért a főügyésztől kezdve (akinek bűnüldözői tevékenységét rendszeresen nemzetközi kritika is éri) az Állami Számvevőszék elnökéig legtöbbjük nem nagyon teszi próbára kinevezőik türelmét.
De ebben nem bízhat egy 2022-ben nyertes ellenzéki kormány. Ezért megnéztük, mennyi ideig kellene együtt élniük a Fidesz kinevezettjeivel, milyen fékekre számíthatnak ők. Már ha nyernek természetesen.
Parlamenti kétharmaddal hosszú távra bebetonozott pozíciók
Ezeknek az intézményeknek a vezetőit jellemzően a parlamenti képviselők kétharmadával kell megválasztani (nem teszünk különbséget az összes, vagy csak a szavazáskor jelen lévő képviselők kétharmada között). Így ha csak abszolút, nem kétharmados többséget szerez majd a mostani ellenzék, a két oldal egyezkedni kénytelen e posztok betöltőiről. De, ahogy látható a fenti ábrán, ez az egyezkedési kényszer nem nagyon fenyegeti a Fideszt.
Köztársasági elnök
Áder János második kinevezését információink szerint a jelölési folyamat legelső lehetséges napján elindította a Fidesz, pont azért, hogy még a 2022-es választások előtt lejárjon ötéves mandátuma. Ez 2022. márciusában lesz esedékes (2017. március 13-án választották meg). Így utódját (Ádert már nem lehet újraválasztani) még a mostani többség szavazhatja meg. A parlamenti választás időpontját így még Áder János fogja kiírni (vélhetően 2022. április-májusra), de már utódja fogja azt értékelni.
A Kúria elnöke
Darák Péter mandátuma 2020 végén jár le. A napokban kilenc évre megválasztott utódja Varga Zs. András, akinek semmilyen bírói tapasztalata nincs, és kinevezése miatt több lépcsőben törvényt módosított a parlamenti többség.
Az Országos Bírói Hivatal elnöke
Senyei György Barnát 2019. december 10-én választotta meg kilenc évre a parlament.
Legfőbb ügyész
Polt Péter 2019. novembertől újabb kilenc évre tölti be a pozíciót. Utódja megválasztásához kétharmad kell, és amíg nem sikeres a választás, addig Polt Péter a legfőbb ügyész. Eséllyel tehát addig, amíg nyugdíjba nem akar menni.
Médiatanács
A négy tagot 2019 decemberében választotta meg a parlament, mandátumuk 2028-ig tart.
Az alapvető jogok biztosa (ombudsman)
Kozma Ákost 2019. júliusában nevezte ki a parlament hat évre, tehát 2025-ig.
A Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma
Kilenc éves mandátumukat tavaly, 2019. novemberében nyerték el.
Bár a parlamentnek nincs szerepe a megválasztásukban, de itt szerepeltetünk két olyan intézményt, mely komolyan korlátozhatja egy kormány mozgásterét. Főleg a Magyar Nemzeti Bank ilyen, melynek elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Matolcsy György 2019. március 4-től tölti második ciklusát a Nemzeti Együttműködés Rendszerében, így van még idő eldönteni, hogy a Fidesz által állított majdani államfő kinevezi-e 2025-ben az esetlegesen ellenzéki miniszterelnök jelöltjét.
A Gazdasági Versenyhivatal elnökét is a köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára hat évre. 2020. április 15-től ő Rigó Csaba Balázs.
Szerepfelfogások
Kövér László: „... mindenféle kificamított államelméletekkel szemben a bírói kar nem külső tartozéka, hanem belső alkotóeleme az államnak, a bírói hatalom maga az államhatalom egyik megnyilvánulása, amelynek sorsában mindig osztozik. (...) A bírói hatalom nem lehet független az államtól, hiszen maga is része annak, sem az igazságtól, hiszen annak szolgálatára létezik"
„Önök, tehát a bírák mindig csak annyira lehetnek függetlenek, amennyire a magyar állam is az.”
"Korunk jogászainak és politikusainak változatlanul maguknak kell eldönteniük, milyen értékek védelmére kelnek, kinek az oldalára állnak: az államot védők és építők vagy az államot támadók és rombolók oldalára?”
Orbán Viktor: "Az embereknek nem arra van szükségük, hogy a jó dolgokat elrontsa az ellenzék”
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen az Index tudósítása szerint 2019. október 22-én: “A fékek és egyensúlyok rendszere ... egy hülyeség, azt felejtsék el, annak semmi köze se jogállamhoz, se demokráciához (...) az a baj, hogy egyesek komolyan veszik, hogy fékezni kell a demokratikus akaratkinyilvánítás eredményeképpen létrejött kormányt. És úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot.”
Nem sokkal a 2022-es választás után lejáró mandátumok
Néhány olyan pozíció van, melynél a Fidesz vezetőinek fejében megfordulhat, hogy az esetleg kormányra kerülő ellenzék lecserélheti az általa kinevezetteket. Így akár az is elképzelhető, hogy ezek az emberek lemondanak a mandátumukról 2022 tavasza előtt.
Ilyen az Állami Számvevőszék elnökének pozíciója. Domokos Lászlót 2010. július 5-i hatállyal választották meg 12 évre, vagyis éppen a választások után járna le a mandátuma. Kétharmad kell az újraválasztásához.
Korábban írtunk az NMMH, egyben a Médiatanács elnökének 2022. augusztus 18-án lejáró kilenc éves mandátumáról. Információink szerint Karas Monika ezt megelőzően le fog mondani.
A kulcsszereplő a következő kormány törvénykezési mozgásterének meghatározásában az Alkotmánybíróság. A testület mind a 14 mostani tagját már a Fidesz-parlament választotta meg. Igaz, volt egy olyan időszak, 2016-ban, amikor nem volt meg a kormánypárt(ok) kétharmada, ekkor az LMP adta a hiányzó voksokat.
Viszont a testület négy tagját még 2011. szeptember 1-től helyezte hivatalába a parlament, az ő mandátumuk tehát 2023 augusztusában lejár. Ők Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária.
Viszont még ha az ő pótlásukba bele is tud szólni majd a mostani ellenzék, a Fidesz által kinevezett bírák kényelmes többsége akkor is megmarad.
Más a helyzet a Nemzeti Választási Bizottság tagjaival. Közülük a parlament által kilenc évre választott hét tag mandátuma 2022. szeptemberében jár le, mert 2013-ban választották meg őket. Köztük ráadásul többen is idősebbek, információink szerint aggódnak a COVID-járvány miatt is, tehát nem elképzelhetetlen az ő idő előtti lemondásuk.
És végül: mivel nem vezettük be az eurót, és Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek nincs is szándékában elveszíteni azt a gazdaságpolitikai mozgásteret, amit a forint léte jelent, továbbra is fontos intézmény a Monetáris Tanács.
Ennek a nem az MNB által delegált tagjait egyszerű többséggel választja a parlament. Jelenleg a testületnek öt “külsős” tagja van, hatéves mandátummal. Közülük Kardkovács Kolos (mandátuma lejár 2022. szeptemberében), Kocziszky György (2023. április) és Parragh Bianka (2023. március) utóda lehet már a mostani ellenzék által kinevezett, de az MNB mostani vezetésének többsége akkor is meglesz. Persze, ahogy ezt Gyurcsány Ferenc tette a Járai Zsigmond-féle Monetáris Tanáccsal, az új parlament fel is duzzaszthatja a testületet, hogy többségbe kerüljenek az általuk kinevezettek.
De erről, vagyis hogy esetleges győzelme esetén milyen jogi lehetőségei lehetnek az ellenzéknek a saját kormányzásának “fékeivel és ellensúlyaival”, következő cikkünkben írunk.
|
“Csak egyszer kell nyerni, de akkor nagyon”: fékek és ellensúlyok I. rész
|
Orbán Viktor címben szereplő mondatát valószínűleg akkor sem éri el az ellenzék, ha esetleg 2022-ben nyer. Mivel nem lesz kétharmados többségük, nem tudnak majd hozzányúlni azokhoz az intézményekhez, melyeket most mind a Fidesz által kinevezettek vezetnek. Megnéztük, meddig.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/csak-egyszer-kell-nyerni-de-akkor-nagyon-fekek-es-ellensulyok-i-resz-/30902917.html
|
2020-10-20 15:33:40
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták. Az év esküvői helyszínének választott Le Til Kúria neve ismerős lehet a szórakoztató műsorok nézőinek is, itt tartották az X-Faktor egyik válogatóját, de azok is biztos láttak már itt készült fotókat, akik szívesen nézegetik kicsit vagy közepesen ismert emberek instáját. Na meg azok is, akik valamiért a térség legbefolyásosabb fideszes politikusainak Facebook-oldalát követik.
Luxus Szabolcsban
Kicsit idegenül is fest a high life, a parkolóban sorakozó sok tízmilliós autók és a kúria vezetője fején virító Dior-napszemüveg éppen itt, Biriben, az ország egyik kimondottan hátrányos helyzetű, súlyos munkanélküliséggel küzdő térségében, a Dél-Nyírségben.
A kúriát honlapjukon Kelet-Magyarország egyik legimpozánsabb rendezvény-helyszíneként hirdetik, ahol vállalják esküvők mellett céges és privát bulik, konferenciák, workshopok, csapatépítő tréningek, szakmai bemutatók lebonyolítását is.
„Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus, romantikus kültéri kápolna, modern elegancia és hipszteri játékosság egyaránt jellemzik a mesés Le Til Kúria monumentális épületének és varázslatos kertjének egyedi miliőjét”
- írják magukról.
Az épület annak ellenére kapott helyi védettséget, ami alapvetően csak a helyi örökség részének tekinthető épületeknek jár, hogy csak 2015-ben épült. Ezt az önkormányzat így magyarázza: „A főépület telepítése a hasonló vidéki kúriák, kis kastélyok elhelyezését veszi át. Az utcaképet így a fehérre festett téglakerítés (zöld növényzettel futtatott betétekkel) határozza meg a mögötte megbúvó – a felújított korábbi fő- (lakó) épület – kiszolgáló épülettel együtt. Ez így harmóniát sugároz és felkelti az érkezők figyelmét. Az épületek korszerű anyaghasználata jó példa arra, hogy a hagyományos településképben miképpen érvényesíthetők a mai építészeti törekvések”.
A védettség azt jelenti, a Le Til kúria csak akkor bontható el - akár részben is -, ha védettségét megszüntetik.
Helyi forrásaink szerint a kúriában folyamatosan zakatol a bulivonat, luxusautók váltják egymást a tágas parkolóban, az influenszereken és B-listás celebeken kívül gyakori vendégek a környékbeli fideszes politikusok is. De nem is akkora titok ez: a pompázatos kiskastély honlapján, közösségi oldalain is folyamatosan kérkedik a magas élettel, ami a Le Tilben folyik.
Bár a honlapon is arról írnak, a főépület emeletén elhelyezkedő hálótermekben 19 főt kényelmesen el tudnak helyezni (plusz a kétfős „elnöki lakosztály”), arról sehol nem olvasható semmi, hol, hogyan mikor alszanak itt azok a gyerekek, akik oktatásra, továbbképzésre vagy cserediákként érkeznek a faluba. Ezeket a hálószobákat egyébként magunk is megnézhetjük az RTL már említett videójában.
A hangzatos nevű Le Til Kúria még az önkormányzat 2015-ös közleménye szerint is azzal a fő céllal épült, hogy abban 30 férőhelyes ifjúsági szálláshelyet alakítsanak ki, ahol „egész évben lehetőség nyílik a diákok, szervezett csoportok és egyéni látogatók (csereprogramban résztvevő diákok, képzésre érkezők) kulturált elszállásolására, illetve egyéb rendezvények megtartására”.
„A Kúria jóval több, mint egy csodás esküvői helyszín. Számunkra a nagy nap tökéletessége: a precíz szervezés, gyönyörű kivitelezés, minden apró mozaik tökéletes egymáshoz illesztése egy könnyed, fesztelen és örökké emlékezetes élménnyé formálva. A Le Til Kúria a párok által elképzelt álomesküvő maga.”
Erre kértek és kaptak is 35 millió forint európai uniós támogatást 2013-ban. Az építésre kötött vállalkozási szerződés „Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri Községben” projektcímen futott.
A Le Til Kúria rendezvényeit bonyolító cég tulajdonosa helyi források szerint egy helyi nő, aki a valóságban főleg az esküvők után mosogat, az ingatlant azonban a Közös Kincs Nonprofit Kft. vette meg, melynek tulajdonosa Szálku István, a rendezvényhelyszín egyik - ahogy ő fogalmaz - „megálmodója”.
Szálku István a polgármester fia, ő maga is önkormányzati képviselő.
A polgármester meg a fia
Birit 2009 óta a fideszes Almási Katalin vezeti. A települést jókora adóssággal vette át, amit ujjongó újságcikkek beszámolói alapján példás szorgalommal ledolgozott. Igaz, az Állami Számvevőszék később számtalan szabálytalanságot talált a folyamatban.
Almási Katalin pedagógus, iskolaigazgató, a Birin és a környező településeken Dankó Pista néven működő bölcsőde, óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények vezetője. Ezek fenntartója a Közös Kincs Közhasznú Nonprofit Kft, melyet Almási társaival évekkel ezelőtt vásárolt meg, és amelyben jelenleg a fia, Szálku István az ügyvezető. A nonprofit vállalkozásba ömlik a pénz, de nemcsak a központi költségvetésből, hanem a térségi pályázatokat is rendre a Közös Kincs nyeri meg.
Almási munkáját több kitüntetéssel ismerték már el. 2012-ben Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szegény sorsú gyermekek elhivatott nevelése, gondozása érdekében végzett munkájáért adta át a Magyar Vidékért Díjat, 2017-ben pedig Balog Zoltántól vehette át az Apáczai Csere János-díjat.
Az iskola működésével kapcsolatban azonban többször is merültek már fel aggályok. Az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskoláknak, ezeknek az összegeknek a felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást. A szakmai munka értékelése sem a jogszabályok szerint folyt.
Ennek ellenére a Dankó Pista intézményekbe továbbra is rengeteg pénz érkezik. Legutóbb bölcsődebővítésre kaptak - egyébként reális - 114 milliót, az építtető egy nem sokkal korábban alakult cég volt, ami a jelek szerint mást nem is nagyon csinált se előtte, se utána.
Biri hat másik településsel konzorciumban elnyert egy félmilliárdos pályázatot is, melynek célja a humán közszolgáltatások terén jelentkező szakemberhiány enyhítése volt. Ezt a pénzt a beszámoló szerint arra költötték az elmúlt három év során, hogy a Cérnaklub és a Művészklub számára szereztek be eszközöket, egészségnapot, illetve képzéseket és tréningeket tartottak. Ebből finanszírozták a szüreti felvonulást és a majálist is.
Az eredetileg ifjúsági szálláshelynek épült Le Til Kúria olyannyira befogad minden rendezvényt, hogy tartottak már itt képviselő-testületi ülést is. (Máskor meg a szintén a család tulajdonában lévő helyi bisztróban).
Almási és fia nem is titkolják, hogy örömmel fogadják a fideszes politikusokat, ők maguk és a képviselők is szívesen raknak fel képeket közösségi oldalaikra, melyeken a fehér épület előtt pózolnak. Az esküvőket szervező Le Til Art Kft. fő tevékenysége egyébként a közösségi, társadalmi tevékenység, és egészen 2020 májusáig közhasznú nonprofit vállalkozásként működött.
Miközben a kúriában pörögnek a bulik, Biri vezetése remekül hozza a fideszes, keresztény-konzervatív vonalat. Idén nyáron Trianonról is megemlékeztek, bizarr módon egy hordóban gyújtott őrlánggal. Almási Katalin és fia két évvel ezelőtt meghatottan beszéltek róla, mekkora öröm számukra, hogy Biri végre idősbarát település lett, az önkormányzati lap pedig lapszámról lapszámra felmondja a kormányzati propagandát.
Az ügyben kerestük a polgármestert, aki a kúria rendezvényszervezőjéhez irányított, és Szálku Istvánt is. Ő azt mondta, szoktak gyerekeket táboroztatni, és különben is egy kifutott pályázatról van szó. Szerettük volna tudni, hogy mikor, milyen turnusokban, honnan érkeznek a Le Til Kúriába a gyerekek, azt ígérte, emailben küldi el válaszait és a beszámolókat, de az általunk megadott határidőig ez nem történt meg. Amennyiben válaszol, cikkünket frissítjük.
|
35 millió uniós támogatást kaptak gyerektáborra, pompáskodó rendezvényházat építettek
|
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az alig több mint ezer lelket számláló Biriben néhány éve kinőtt a földből egy kúriának nevezett épület, ami a kissé csiricsáré, ám értelmetlen Le Til nevet viseli. Az instaluxust és pompát sugárzó hely egyre népszerűbb esküvői helyszín, olyannyira, hogy már több influenszer is itt mondta ki a boldogító igent, és vezetői, akik magukat megálmodóknak nevezik, tavaly novemberben már az esküvői szakma egyik rangos díját is megkapták.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/20/35-millio-unios-tamogatast-kaptak-gyerektaborra-pompaskodo-rendezvenyhazat-epitettek
|
2020-10-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az a paradox helyzet áll elő, hogy miközben Orbán egy érdekes kísérletet tesz, hogy lemásolja a kelet-ázsiai modellt, a kísérlet sikerének keresztbe tesz a túlzottan prociklikus monetáris politika
– mondta el Róna Péter közgazdász az Indexnek, amikor a kormány stratégiai partnerségi megállapodásairól kérdeztük.
2012 óta 86 szerződés született, céljuk a beruházásnövelés, munkahelyteremtés. Az első ilyen partnerségi megállapodást a Coca-Colával kötötték 2012-ben, tehát a második Orbán-kormány idején. Azóta eltelt pár év, ezért érdekelt minket, hogy
Az érintett majd három ciklus alatt mit profitált hazánk, a magyar gazdaság ezekből a megállapodásokból?
Milyen megtérülési idővel számolhatunk?
Hány munkahely létesült ez alatt az időszak alatt?
Van-e olyan megállapodás, amely nem eredményezett sikereket?
Mennyi pénzt invesztált a magyar állam abba, hogy külföldi cégeket Magyarországra hozzon?
A minisztériumtól nagyjából azokat a panelválaszokat kaptuk, amelyekre számítottunk, de ezeknek a megállapodásoknak a sikerességét, illetve a gazdaságra mért pozitív hatásait illetően pár figyelemre méltó részlet azért belekerült, amit érdemes kibontani. Az egyik ilyen, hogy „a stratégiai együttműködési megállapodások elsősorban a vállalati szféra és a kormányzat közötti együttműködés alapjait rögzítik, a kölcsönös bizalom erősítését és az együttműködés továbbfejlesztését szolgálják”.
A stratégiai megállapodásokban a felek konkrét és számszerűsíthető kötelezettségeket nem vállalnak, így azok sikeressége ilyen módon nem mérhető.
Még 2014-ben „A vállalatok és a kormány közötti stratégiai megállapodások Magyarországon – Lobbizás bizonytalan üzleti és szabályozói környezetben” címmel megjelent egy tanulmány Magyarországon, amit a Transparency International Magyarország (TI) globális korrupcióellenes civil szervezet jegyez. A kiadás évében már kétévnyi tapasztalat is rendelkezésre állt a hazai viszonyokat illetően, ami alapján arra jutottak, hogy
A stratégiai megállapodások nem tekinthetők a tisztességtelen lobbizás indikátorának; sokkal inkább a kormányzat és az üzleti szektor szereplői közötti kommunikációs viszonyok normalizálására tett kísérletként értelmezhetők, írják a dokumentumban. A Transparency közel hatéves tanulmányában az áll, ezeknek a stratégiai megállapodásoknak a fajsúlyából elvett, hogy a – TI kifejezésével – „belső kör” vállalatai, vagyis a kormányzó magyar politikai elit szoros szövetségeseként számon tartott cégek eleve nem szorultak rá azok megkötésére; „ők saját lobbizási útjaikat, az informális lobbizás gyakorlatát követik, amellett, hogy tipikus esetben inkább vezető kormánytisztviselők lépnek fel kezdeményezően, vagyis a kormány szorgalmazza a tárgyalások megindítását”.
Általános lózungok
Az ügyvezető igazgató nem gondolja, hogy nagy változás történt volna ezen a területen azóta, még ha a Transparency International Magyarország a 2014-es kutatás óta szisztematikusan nem is követte nyomon a stratégiai megállapodások alakulását.
Martin József Péter hat évvel a publikálás után az Indexnek most azt mondja, a kormány a stratégiai megállapodásokkal az érdemi eredmények helyett sokkal inkább azt kívánta bizonyítani, hogy le tud ülni tárgyalni a külföldi nagyvállalatokkal.
2011-ben volt egy államcsődközeli helyzet, rá egy évre pedig kiderült, nincs kommunikáció a cégek és a kormány között, ezen próbált úrrá lenni a stratégiai megállapodások rendszere. Egyfelől a kormány ezzel demonstrálta, hogy képes a párbeszédre, másfelől megkülönböztette a »jó« és a »rossz« multikat
– mondja. Hozzáteszi: az, hogy pontosan miről szólnak ezek az együttműködések, arról a nyilvánosan elérhető – a Transparency által vizsgált és a tanulmány alapjául is szolgáló – dokumentumok nem igazán adnak számot. A megállapodások inkább általános lózungokat tartalmaznak, és kinyilvánítják az együttműködési szándékot. Az egyedi kormánydöntések nyújtotta adókedvezményekről és egyéb kiváltságokról a dokumentumok nem adnak számot. Ezek az alkuk alapesetben nem nyilvánosak.
„Így azt is általában csak utólag, sokszor peres eljárás útján tudjuk meg, hogy például a német autógyártók milyen adókedvezményeket kaptak. Innen tudjuk, hogy a német autógyártók több kedvezményt kapnak Magyarországon, mint Németországban, lakosságarányosan” – fogalmazott Martin József Péter. Közérdekű adatigényléssel kiderítették, hogy
De ez semmilyen módon nem derül ki a stratégiai megállapodásokból.
Hogy van-e előrelépés ezeknek a stratégiai megállapodásoknak az átláthatóságában, vagy a vizsgált időszak óta is fennállnak-e ezek az anomáliák, azt feleli, hogy tapasztalataik szerint ebben nincs változás, a megállapodások nyilvános részei 2020-ban is csak homályos keretrendszert tartalmaznak. (A kormány oldalán 86 darab stratégiai megállapodást sorolnak fel, a stratégiai megállapodásnál a cég nevére kattintva megjelenik egy megállapodásról szóló MTI-hír, képi illusztrációkkal, vagy a megállapodás alapjait – kik között jött létre?, miben egyeztek meg?, milyen célokat határoztak meg? – taglaló pdf. Az, hogy ezekből milyen részletek maradtak ki, ha egyáltalán kimaradtak, nem könnyű leszűrni – a szerk.)
Az ügyvezető igazgató úgy látja,
Megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy mégis milyen szempontokat tartanak fontosnak akkor, amikor egyedi kormánydöntéssel ítélnek oda támogatásokat, miket mérlegelnek. A külügy azt közölte portálunkkal, hogy „az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatási folyamat során összevetik a kifizetendő támogatás összegét az államháztartás szempontjából bevételeknek minősülő tételekkel, ezáltal a támogatási rendszerben csak olyan projekteket támogatnak, amelyek államháztartási szempontból megtérülnek és bevételt eredményeznek a központi költségvetés számára”.
Államháztartás vs. nemzetgazdaság
„Az államháztartásnak megtérülhetnek, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a program nemzetgazdasági szempontból is hatékony” – mondja erre Róna Péter. A közgazdász szerint azt a kormány sem nagyon vitatná, hogy a magyar nemzetgazdaság hagyományos, régóta fennálló problémája a hatékonyság hiánya, amin a különböző kormányok, pártok eltérő módon próbáltak segíteni, idáig többnyire sikertelenül. Orbán és miniszterei nagyon részletesen tanulmányozták a kelet-ázsiai modelleket, a külügyminisztérium egyedi kormánydöntésekre vonatkozó válasza pedig kitűnő példája a fentiekben említett modell követésének a szakértő szerint.
Az látható tehát, hogy a kormány nem a nemzetgazdaság, hanem az államháztartás szempontjából nézi, mi az, amibe befektet és jövedelmező.
Ennek alapvetően az az előnye, hogy a központosított politikai hatalom által irányított gazdaság jobban fel tud zárkózni, hiszen nincs kitéve azoknak a nyomásoknak, amiket a teljesen szabadpiaci berendezkedés jelentene
– foglalja össze Róna Péter.
Ebben a rendszerben, amit kialakítottak az elmúlt években, a magyar politika – beleértve a külpolitikát – közbe tud lépni, képes megvédeni a vállalatokat, a gazdaságot, ezen keresztül az államháztartást az olyan tényezőktől, amelyekkel egyébként magától nem tudna megbirkózni – véli a közgazdász.
Mi lesz ennek a vége?
Az már kevésbé biztató szerinte, hogy összességében mégsem látható világosan, mi lesz ennek az egésznek a vége. Az tény és való, hogy az elmúlt négy évben nagyon jelentős gazdasági növekedést láttunk, tehát azt hihetnénk, hogy egy nagyon sikeres periódust tudhatunk magunk mögött, a számok nem mutatnak szinte semmiféle hatékonyságnövekedést a gazdaság működésében. „Az a gazdasági növekedés, amit láttunk, az alapjában véve a gazdaság prociklikus fűtéséből fakadt (hiába nincs recesszió, a kormány élénkíti a gazdaságot – a szerk.), tehát a jegybank politikája, plusz az EU-s pénzek és nem a gazdaság működésének a hatékonyságának a javulásából.” A közgazdász szerint
Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a prociklikus politika inflációs spirálba hajszolta a magyar nemzetgazdaságot, és ez Róna szerint „nagyon nem jó”. Az Európai Unión belül Magyarországnak a legmagasabb az inflációs rátája, ami hosszú távon be fog épülni a magyar gazdaságba, kiszedni belőle borzasztó nehéz lesz. Ez az olaszszindróma: infláció, leértékelés, leértékelés, infláció és közben semmi nem történik a gazdaság hatékonyságával.
|
Szürke zónák Orbán kísérleti laborjábanSzürke zónák Orbán kísérleti laborjában
|
A mai napig nem lehet tényszerűen mérni a kormány stratégiai megállapodásainak sikerességét – erre engednek következtetni a Külgazdasági és Külügyminisztérium Indexnek megküldött válaszai. A Transparency International Magyarország ügyvezetője szerint nem új keletű dolgok a szerződések körül kialakult anomáliák, egyes dokumentumok nyilvános részei – hat évvel a témában megjelent tanulmányuk után – 2020-ban is homályosak. Róna Péter közgazdász szerint az Orbán-kormány a stratégiai megállapodások rendszerével egy érdekes kísérletet tesz.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2020/10/20/strategiai_megallpodas_gazdasag_transparency/
|
2020-10-20 17:21:47
| true | null | null |
Index
|
Batka Zoltán;Vas András;
Mathias Corvinus Collegium;
2020-10-21 06:00:00
Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium
Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés.
Nagy visszhangot váltott ki, lapunk is beszámolt arról, hogy a hivatalosan tehetséggondozással foglalkozó Fidesz-közeli Mathias Covinus Collegium (MCC) Alapítvány – pécsi, zalaegerszegi, szekszárdi és szombathelyi ingatlanok mellett – a révfülöpi kikötőt is megkapja az államtól. A révfülöpi kikötő azonban csak a jéghegy csúcsa, a vízparti létesítmény mellett ugyanis további hatalmas, értékes területeteket kap az alapítvány.
A Népszava összesítése szerint az MCC a 3,3 hektáros kikötő „feletti” – települést átszelő 71-es úttól és vasúttól északra található –, két tagból álló, összesen 10,7 hektáros, kiváló adottságú területtel is számolhat. Csak viszonyításképpen: a település teljes területe 1039 hektár, ebből visz el el kikötővel együtt 14 hektárt az MCC. Vagyis a kormánypártok egyetlen parlamenti voksolással az alapítványnak adták a település 1,3 százalékát. Helyszíni riportunkból kiderül, hogy a most átadott hatalmas területen egy kastély is áll, az MCC-hez kerülő kikötő szomszédja pedig egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kemping.
Abból annyi derül ki, hogy ott „korszerű, több száz fiatal elszállásolására és időszakos oktatására, játékos foglalkoztatására alkalmas gyermektábort alakít ki.” A terület jelentős méretéről, kivételes adottságáról szemérmesen hallgatnak, de azt hangsúlyozzák, hogy „ szebb napokat látott ingatlanegyüttesről” van szó, és megemlítik, „a terület elhagyatottsága többször okozott bosszúságot az önkormányzat és a lakók számára.”
Mint arról már többször írtunk, az MCC-t 1996-ban magánalapítványként hozták létre, mára pedig jókora tőkét kapott a nemzeti-konzervatív-keresztény elitképzést célul kitűző – de az üzlettől sem megriadó – szervezet a Fidesz-kormánytól. A Mol- és Richter-részvények 10-10 százalékával megtámogatott alapítvány vagyona 260-280 milliárd forinttal nőtt. Az alapítván kuratóriumának elnöke Orbán Balázs, miniszterelnökségi államtitkár.
A most átadott, hét különböző helyrajzi-számon fekvő ingatlanok mindegyike állami tulajdon. A kikötő környékének kezelője a Nemzeti Sportközpontok, a mólóké pedig Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság volt. A vitorláskikötőt amúgy a 2011-es, nemzeti vagyonról szóló törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok közé sorolta, most mégis átkerül az MCC-hez.
A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértő az alapítványnak juttatott révfülöpi terület értékét nem tudta meghatározni, állította, a további hasznosítási tervek nagyban befolyásolják, mennyit is érhet a 14 hektár. Az ingatlanirodák ajánlatai alapján Révfülöpön 10-22 ezer forintos négyzetméter-áron találhatók beépítetlen telkek, ez alapján is 1,4-3,1 milliárd forintot érhet a terület, ám az ingatlanszakértő szerint fekvése miatt az MCC-hez kerülő terület ennek többszörösét éri.
A kikötő feletti, helyben csak "tervhivatali nyaralóként" emlegetett terület be van kerítve, jó része mára erdősödött. Így is látni azonban itt-ott a pártállam idején épült, előbb az Országos Tervhivatalhoz, majd a Pénzügyminisztériumhoz tartozó üdülőket. A főútról pedig belátni az egykori – ahogy a helyiek mondják – „grófi kastélyig.”
Impozáns a kiskastély, de leromlott állapotú, sűrű növényzet veszi körül.
A területen egy darabig a kétcsillagos Révfülöp Üdülőszálló is volt, ám a közeli utcában lakók szerint jó tíz éve, hogy nem üzemelt.
A terület kerítésén látható még az Otthon Centrum ottfelejtett hirdetése, jelezve, hogy az állami tulajdonos máskor is meg akarhatott szabadulni a területtől, ám sikertelenül. Az egyik helyi lakos úgy tudja: pár éve egy helyi tulajdonosi konzorcium tervezte, hogy megveszi a területet és lakóparkot húz fel ott. Végül elvetették a tervet.
Kerestük a település polgármesterét, de nem értük el, üzenetünkre nem reagált. A Révfülöpön megkérdezettek körében meglepetést és megütközést keltett, hogy nem „csak” a kikötőt, hanem "tervhivatali nyaralóként" emlegetett jókora területet is viszi az alapítvány.
– Az is az övék lett?! – reagált a híre tegnap a településen egy idősebb, helybeli asszony, és nagyot legyintette: – Akkor annak is búcsút inthetünk.
Mint az a helyiek beszámolójából kikerekedik, a kikötőt valójában már korábban elkezdték elveszíteni, egyre kevesebb révfülöpi csónakjának adtak helyet, és 1200 forintos belépőjeggyel próbálták távol tartani a betérőket. A kikötő közvetlen szomszédja a Napfény Kemping, ami Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik.
– Már csak káromkodni tudnék, pedig nem szívlelem a ronda beszédet, pedagógus vagyok – dühöngött egy asszony, amikor az MCC érkezéséről kérdeztük. – A helyieket sorra szorítják ki a Balaton partjának közeléből. Ma, ha egy családos lejön, alig tud hova menni a gyerekekkel. Régen a Napfény kempingbe is bárki szabadon bejárhatott, gyakran mi is onnan hajóztunk ki a férjemmel horgászni, vagy kikötöttünk a sporthivatal vitorláskikötőjénél. Mára mindenhonnan elkergették a helyieket, szinte a teljes Balaton-partot kerítés övezi. A fiatalokat sajnálom, nekünk legalább még volt Balatonunk.
|
Belakja Révfülöpöt a Corvinus Collegium
|
Kivételes adottságú, 10,7 hektáros területet is kapott a közvagyonból a Mathias Covinus Collegium a településen. A helyieket is meglepte ez a döntés.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3096263_belakja-revfulopot-a-corvinus-collegium
|
2020-10-21 11:31:46
| true | null | null |
Népszava
|
Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.
Hamarosan kiderül, ki működtetheti 2021. január 1-től 15 éven át a BAHART 11 településen működő vitorláskikötőit. A BAHART tulajdonosai korábban részben, majd teljesen balatoni települések voltak, míg tavaly a részvények többsége (75%) az államé lett. Ezen felül néhány balatoni településnek maradt még pár százaléknyi részvénye a cégben, közülük Siófoké a legtöbb, közel 10%.
A BAHART-ban az állam tulajdonosi jogait a Guller Zoltán által igazgatott Magyar Turisztikai Ügynökség gyakorolja. E szervezet tevékenységét a Rogán Antal a vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli. A BAHART “államosítását" és a cég idén jóváhagyott “reorganizációs tervét" nagyon sok kritika érte szakmai szervezetek, helyi polgármesterek és civil szervezetek részéről.
A vállalat sikeresen működött önkormányzati tulajdonban is: az elmúlt években folyamatosan nőtt az éves árbevétel és az adózott eredmény egyaránt. A siófoki székhelyű BAHART most mégis azzal indokolja a kikötők bérbeadását a pályázati kiírásban, hogy az a vállalat “hosszú távú stratégiai érdekeinek érvényesülését" és “az érintett vagyonelemek hatékonyabb hasznosítását", valamint régóta esedékes fejlesztések megvalósítását szolgálja.
A BAHART májusban elfogadott reorganizációs terve (PDF) még olyan indokokat is sorol a bérbeadás mellett, hogy a így könnyebb lesz a vitorláskikötőkre pályázati pénzeket szerezni. Drónfelvételen mutatunk néhányat a bérbeadásra váró vitorláskikötőkből.
A bérbeadásra kínált balatoni vitorláskikötők madártávlatból from atlatszo.hu on Vimeo.
A BAHART-vitorláskikötők bérbeadásáról szóló hirdetmény hangsúlyozza, hogy a kikötők tulajdonjoga továbbra is a többségi állami tulajdonú hajózási vállalatnál marad. Forrásaink szerint viszont a 15 évre szóló bérbeadás előkészítheti más cégek későbbi, “belülről történő" tulajdonszerzését. A hajózási vállalat vezetésének szerettük volna feltenni az erre vonatkozó kérdéseinket, de azt a választ kaptuk tőlük, hogy nem kívánnak nyilatkozni a témában.
Így a pályázati feltételeket sem ismerhettük meg, amire az érdeklődő cégeknek egy 2,5 millió forintos tenderfüzet megvásárlásával volt módjuk.
A helyben élők attól tartanak, hogy a vitorláskikötők bérbeadása miatt a sportolni szerető helyiek és az ott nyaralók elől újabb partszakaszok lesznek elzárva, és hogy a várhatóan megdráguló szolgáltatások miatt kiszorulnak a “hétköznapi" vitorlások, és inkább a luxusjachtok tulajdonosainak igényeihez és pénztárcájához igazodnak majd a kikötői árak.
A BAHART vezérigazgatói tisztjét 1996-tól 2013-ig betöltő Horváth Gyula szerint erre enged következtetni az a tény is, hogy a vitorláskikötők bérletéért nagyon magas árat kér az állami cég, amit feltehetően csak radikális áremeléssel tud majd a bérlő kompenzálni.
Interjú Horváth Gyulával a balatoni vitorláskikötők bérbeadásáról from atlatszo.hu on Vimeo.
A bérbeadásra váró kikötők Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonboglár, Fonyód, Szigliget, Badacsony, Balatonfüred, Tihany, Alsóörs településeken találhatók. Ezek közül négy helyen eladásra is kínál vízparti ingatlanokat a BAHART: Tihanyban, Balatonbogláron, Siófokon és Balatonszemesen.
Balatonbogláron az összesen több, mint 15 ezer négyzetméternyi területű kempinget árulják egymilliárd forintos kikiáltási áron. Siófokon 5 BAHART-ingatlan is eladásra vár, az egyik a vitorláskikötő melletti Hotel Móló (ami a drónfelvételünkön is jól látható). Balatonszemesen a Hattyú kemping eladó közvetlenül a bérletre kínált vitorláskikötő mellett, egymilliárd forintos kikiáltási áron lett meghirdetve.
Tihanyban 787 400 000 forintért árulja a BAHART a kompkikötő melletti területet. A hajózási társaság eladásra meghirdetett ingatlanjai között szerepel továbbá a csopaki kikötő is, amire október 21-ig lehet licitálni. A kikötő eladása ellen Csopak község önkormányzata petíciót indított.
Címlapfotó, videók: Németh Dániel
|
Folytatódik a Balaton kiárusítása: bérbeadják a vitorláskikötőket, vízparti telkeket privatizálnak
|
Tegnap zárult a pályázat a többségi állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) 11 balatoni vitorláskikötőjének bérbeadására. A vállalat szerint a bérbeadás a cég érdekeit, fejlesztését szolgálja, helyi forrásaink szerint azonban Fidesz-közeli vállalkozók balatoni terjeszkedését segítheti a lépés. Ráadásul épp most kínál eladásra a kikötők közelében több értékes vízparti ingatlant az állami hajóscég. Az Átlátszó megkeresésére a BAHART nem kívánt nyilatkozni, ezért egy drónnal és videókamerával eredtünk a történet nyomába.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/21/folytatodik-a-balaton-kiarusitasa-berbeadjak-a-vitorlaskikotoket-vizparti-telkeket-privatizalnak/
|
2020-10-21 12:24:53
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető.
>>>Ide kattintva olvashatja legfrissebb híreinket>>>
Ez pedig még az amúgy rendkívül lojális hazai külügyben is kiverte a biztosítékot. Bár a diplomaták, a svájci relációt jobban ismerők is kifejezetten diplomatikusan fogalmaztak, azért ezekben a gondolatokban is visszaköszönt némi kritika.
A következőket hallottuk:
„A KKM-ben olykor vannak ilyen személyi furcsaságok, például emlékezhetünk, amikor hirtelen különösen jelentős közös halmazt mutatott a hazai külpolitikai humán erőforrás megújítása és a dunakeszi futsalcsapat összetétele.”
„Nem kell aggódni, a svájci diplomáciában olyan nehéztüzérek dolgoznak, mint Nagy István nagykövet, aki valamennyi nagykövet közül talán a legközelebb áll Orbán Viktor miniszterelnökhöz. Ráadásul az Információs Hivatal éléről most távozott hírszerző, vagyis Czukor József is elképzelhető, hogy német nyelvterületen, akár a svájci vonalon kap új feladatot. Ez a csapat talán elbír egy kevésbé gyakorlott genfi vezetőt is.”
„Magyarországon is lehet karrierdiplomata pályát építeni, de bizony, olykor bizalmi alapon be lehet előzni a szorgos hangyákat, mi lépcsőről lépcsőre haladunk, de van, aki tud hármat is ugrani.”
Na de miről is van szó?
A genfi képviselet
Október 13-án rövid cikkben számoltunk be arról, hogy Szijjártó Péter miniszter megnyitotta az új magyar diplomáciai kirendeltséget, a genfi konzulátust. Az MTI tudósítása után mi is elmerengtünk azon, hogy a diplomáciának a vírus alatt sem szabad megállnia, és mi is átvettük a sok magyar emigráns lakta és több nemzetközi szervezet központjaként is működő Genf fontosságát taglaló mondatokat.
Azt azóta se látjuk megcáfoltnak, hogy Genf fontos, de vajon nem érdemelne-e egy gyakorlott konzult? Cikkünk nyomán ugyanis az olvasók jelezték, hogy érdemes lenne annak is utánanézni, hogy ki lett a konzul, mert – nagyon visszafogottan fogalmazva – korábbi életútja nem teszi feltétlenül alkalmassá a feladatra.
Először tehát megkérdeztük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot arról, hogy egyáltalán ki lett a konzul, ez ugyanis a megnyitóról készült hivatalos tudósításból és videóból sem derült ki (Szijjártó Péter mellett Nagy István és egy svájci politikus beszél a tudósításban). A minisztérium válaszából kiderült:
„A genfi konzulátust Szászfalvi-Farkas Lenke konzul vezeti, aki a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Médiatudomány szakán végzett és a munkájának ellátásához szükséges, magas szintű angol, illetve francia nyelvtudással rendelkezik. A konzul jelenleg érdekvédelmi tevékenységet lát el, mely november 1-jétől közjegyzői típusú ügyek kezelésével egészül ki.”
A képességek tehát a KKM szerint megvannak, de vajon akkor mit jeleztek mégis az olvasók? Természetesen írtunk a genfi konzulátusra, jeleztük, hogy szeretnénk megismerni a konzul szakmai hátterét, jó lett volna megkérdezni a konzultól, hogy büszke-e a kinevezésre, alkalmasnak tartja-e magát a feladatra, esetleg lát-e egyéb olyan tényezőt, ami a pozícióba emelte.
Az elmúlt három napban erre a megkeresésre nem kaptunk választ, így egyelőre csak az internetes keresésre és a már idézett háttérbeszélgetésekre hagyatkoztunk.
A Szászfalvi-Farkas Lenke névre rákeresve a Google keresőben, az első találat az interneten egy gyakornoki beszámoló. A 2018. szeptember 27-én publikált beszámolóból kiderül, hogy Szászfalvi-Farkas Lenkének annyi köze mindenesetre van a hazai diplomáciához, hogy egy hónapot gyakornokoskodott a vajdasági Deli Andor fideszes képviselő mellett. Az eredeti helyesírással idézett szövegből kiderül, hogy
„Deli Andor Képviselő Úr irodájára esett a választásom, mert szerettem volna jobban megismerni a Közlekedés és Idegenforgalmi Bizottság mindennapi munkáját, illetve Képviselő Úr munkásságát korábban is nagy érdeklődéssel követtem. Ezúton is nagyon hálás vagyok Képviselő Úrnak és az iroda dolgozóinak, hogy fogadtak engem, és hogy bármikor bizalommal fordulhattam hozzájuk. Az meg külön megtiszteltetés volt, hogy felelősségteljes munkákat bíztak rám már az első naptól kezdve.”
Sargentini
Ha még emlékszünk a két évvel ezelőtti pezsgésre, izgalmas időszakban volt gyakornok a fiatal egyetemista. Ismét őt idézzük:
„A strasbourgi hét még nagyobb impulzusokat és izgalmakat tartogatott, hiszen lehetőségem volt jelen lenni a Sargentini-jelentés vitáján, melynek célpontja Magyarország. Megdöbbentő és érdekfeszítő volt átélni ezt a politikai támadást személyesen, a helyszínen. A feszültség átjárta az egész termet és érezhető volt, hogy történelmi pillanatok részesei vagyunk. Ugyanakkor nagyon büszke is voltam magyarságomra, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök úr higgadtan, de nagyon határozottan állt ki a magyar emberek, a nemzetünk mellett.”
Ha kekeckednénk (ja, éppen kekeckedünk is), észrevehetjük, hogy a gyakornok különös megkülönböztetést alkalmaz, ami Képviselő Úr, nagy K-val és Ú-val, az írásunk idején a beszámolóban még miniszterelnök úr, kis „mú”-val.
És végül a beszámoló oldottabb zárásából egy mondat: „A Brüsszelben töltött idő alatt természetesen nem hagytam ki a főbb nevezetességeket sem, miután megkóstoltam a helyi finomságokat; a híres belga gofrit és sört. Nagyon sok élménnyel lettem gazdagabb miközben bővíteni tudtam ismereteimet és tudásomat mind szakmai, mind pedig emberi és kulturális értelemben egyaránt.”
A két évvel ezelőtti beszámolóból az mindenesetre kiderül, hogy a fiatal gyakornok rendkívül lelkes fideszes, és persze az is, hogy két éve még tényleg gyakornok volt. Azóta persze betölthetett olyan pályát, ami segítette diplomáciai jártasságát, de – legalábbis levélírónk szerint – nagyon nem ilyen helyen dolgozott. Az internet alapján annyi látható, hogy egy celldömölki-veszprémi kézilabdaverseny szervezésében vett részt, igaz, itt is jelzik, hogy francia és orosz nyelven is bevethető nyelvtudással (megpróbáltuk az itt megadott telefonszámon és emailcímen elérni, de a géphang azt mondja be, hogy ez megváltozott).
De nézzük a második Google-találatot, hátha az is segít. Ez Szászfalvi László református lelkész, politikus, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő Wikipédia-oldala. A szócímből kiderül, hogy Szászfalvi képviselőnek a felesége is segédlelkész, három gyermekük született: Bence, Boglárka és Lenke. (Szászfalvi-Farkas Lenke neve felbukkan Szászfalvi 2015-ös vagyonnyilatkozatában is)
Mivel a kérdéseinkre egyelőre részletes választ nem kaptunk, így a következő csak feltételezés, mindenesetre a vonatkozó olvasói jelzés, a háttérbeszélgetések és a viszonylag ritka név egyezése alapján arra merünk következtetni, hogy a „Szászfalvi képviselő lánya, Lenke” és a genfi konzul ugyanazt takarja. Szászfalvi László nyilvános FB-profilja alapján arról is meggyőződhettünk, hogy a képviselő is nagyon lelkes híve a kormányzat üzeneteinek (beleértve Brüsszelt és Sorost), emellett a bejegyzések a Csurgó környéki települések meglátogatásáról szólnak zömében, ahol a képviselő dicséretesen mindig maszkban tárgyal a településvezetőkkel.
Végül a lényeg
A KKM a rendkívül fontos genfi állomáshelyre kinevezte egy kormánypárti politikus frissen végzett lányát, ami alighanem joggal „verte ki a biztosítékot” a hazai diplomáciai világban.
Élünk a gyanúperrel, hogy a helyzet fonákságát az érintettek is értik, a konzul nem válaszolt érdeklődésünkre, a KKM pedig már arra a kérdésre, hogy „ki a konzul?”, is kifejtette, hogy a konzul alkalmas és nyelveket beszél. Mint írtuk, a legtöbb hazai külügyes nem kommentálta, vagy csak rendkívül diplomatikusan tett enyhén kritikus megjegyzést erről a helyzetről. Zárjuk a sorainkat egy ilyen fricskával, amit mondtak nekünk:
|
Gyakornokból genfi konzul lett a KDNP-s képviselő lánya
|
Szászfalvi-Farkas Lenke lett Magyarország frissen megnyitott genfi konzulátusán a konzul. Sokat nem tudunk róla, kérdéseinkkel nem tudtuk elérni, de úgy tűnik, hogy egy kormánypárti (KDNP-s) képviselő, a nemzetközi diplomáciában még tapasztalatlan lánya lett a vezető.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2020/10/21/szaszfalvi-farkas-lenke-genfi-konzul-lett-a-kormanyparti-kepviselo-lanya
|
2020-10-21 15:50:50
| true | null | null |
Telex
|
A Hold Alapkezelő vezérigazgatójának pszichológus segített feldolgozni frusztrációit, amikor első milliárdos alapja hatalmas mínuszban állt. Nem látja, mitől lennének a repterek, így Ferihegy jobb helyen állami kézben. Nem fél attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkáját, mert szakmájában az igazán fontos kérdések megválaszolásában egyelőre az ember a jobb. HVG-portré.
|
Mészárosnak jó oka van arra, hogy saját cégére bízza személye és vagyona védelmét
|
Exnyomozót igazolt le Mészáros Lőrinc a vállalatbirodalma és családja védelmére alapított magánbiztonsági cégéhez. A csapatra a belső elhárítás mellett a felvásárlási célpontok átvilágításakor is számíthat Orbán első számú oligarchája.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202043__meszaros_lorinc__maganbiztonsag__oligarchafelelmek__az_ebul_szerzett_joszag_orzoi
|
2020-10-22 11:08:34
| true | null | null |
HVG360
|
A fővárosból indulva már három órája autóztunk, amikor megérkeztünk az ország egyik legszegényebb térségében lévő Biribe. Az ezernégyszáz fős település főutcáján haladva egyszer csak egy teljesen másik univerzum tárult elénk. A Kádár-kockák és más nem túl jó állapotú falusi házak között, sűrűn rakott fasor mögé rejtve, medencés, hófehér, klasszicista kúria bújik meg.
„Vidéki meghittség és idill, pompás fényűzés és luxus” – így hirdeti magát a pár évvel ezelőtt épült Le Til. A rezidencia népszerű esküvőhelyszínnek számít, de az üzemeltetők privát bulik és más rendezvények megtartását is vállalják. A bulvárújságokba is többször bekerült már az épület, ha éppen valamelyik celeb ott járt. A Le Til honlapján és a közösségi médiában a helyszínről elérhető képek valóban fényűzésről árulkodnak: a díszítés, a berendezési tárgyak, a burkolatok, az üzemeltetők ruhái és kiegészítői elég nagy kontrasztban vannak a kúria kerítésén kívüli nyírségi rögvalósággal.
„Hófehér hercegnő”
Először a 444 írt az épület közfelháborodást kiváltó sztorijáról, amelynek az a lényege, hogy a Közös Kincs Nonprofit Kft. azzal a fő céllal kapott közel 35 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást, hogy ifjúsági szálláshelyet alakítson ki diákoknak. Ezután maga az építkezés a közbeszerzési hatóság honlapja szerint egy 78 milliós közbeszerzés volt, és „Gyermek- és ifjúsági tábor létrehozása Biri községben” címen futott.
A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója.
Az oktatási központnak sok hátrányos helyzetű diákja van, a központi költségvetésből és különböző pályázatokból is érkezik hozzájuk pénz. Az iskola működésével azonban nem volt minden rendben, az Állami Számvevőszék 2017-es jelentése szerint a Közös Kincs a központi költségvetésből kapott támogatásoknak nem a teljes összegét adta át az iskolának, és az összegek felhasználásáról nem vezettek megfelelő nyilvántartást.
De vissza a kúriához: az épület magukra megálmodóként hivatkozó vezetői „hófehér hercegnő”- nek nevezik művüket, amelyről szinte áradoznak: „a tökély klasszicista jegyeket hordoz külsején, míg lelkében barokk hangok, leheletében hipsteri játékosság kavarog” – írják. Kíváncsiak voltunk arra, hogy vajon a helyiekben milyen hangok kavarognak a kúriával kapcsolatban, egyáltalán tudják-e, hogy mire kapták a pénzt az építtetők.
Nem látták, hogy gyerekcsoportok ott aludtak volna
Az éppen üres, zárva lévő Le Til előtt megszólított emberek csak most, az újságokból értesültek arról, hogy volt valamilyen pályázat. Arról is beszéltek, hogy Szálkuék luxusautókkal szoktak közlekedni, és többször látták kétüléses sportkocsival is. Aztán arra panaszkodtak, hogy túl hangosak szoktak lenni a kúriában tartott bulik, azt mondták, hogy ez még úgy is zavaró, hogy a közvetlen szomszédságában egyébként nem nagyon lakik már senki, mert a Szálku-féle kör több házat és telket is felvásárolt körülötte.
Elmondásuk szerint nyaranta rengeteg esküvő és lagzi van a kúriában, ilyenkor gyakran reggelig dübörög a zene. Egyszer volt olyan, hogy Szálkuék
szalaggal körbekötött táblás csokit dobtak be a közelben lakók postaládájába, hogy bocsánatot kérjenek a hangoskodásért.
Mindenki, akit Birin megszólítottunk, azt mondta, soha nem hallott arról, hogy gyerekcsoportok aludtak volna a kúriában, még a közvetlen környezetében élők se láttak ilyesmit. Egyetlen ember mondta csak azt, hogy idén nyáron talán voltak ott gyerekek, de ők sem aludtak ott, napközi jellegű foglalkozás lehetett. Úgy tudják, a gyerekek többsége akkor a Dankó Pistából, a Szálku cége által fenntartott intézményből jött át a kúriába.
Nehogy meglássa valaki
Beszélgettünk olyanokkal is, akik mélyebben rálátnak a település működésére. Az egyikük azzal kezdte, hogy ne beszélgessünk a kapuban. Egy hátsó épületbe hívott, ahol becsukta az egészen addig tárva-nyitva lévő ajtót, és időnként kinézett az ablakon, hogy nem jön-e valaki.
Azt mondta, jobb, ha senki nem látja meg, hogy idegennel beszél. Különböző helyi pletykák mellett beszél arról is, hogy a polgármesterhez és a fiához tartozó kör több céget és egyesületet birtokol, különböző uniós, állami és térségi pályázatokból sok pénz landol náluk. Ez könnyen ellenőrizhető állítás, csak ebben a dokumentumban hétszer szerepel a Közös Kincs, mint pályázati nyertes, ide beírva a Közös Kincset pedig egy 117 milliós EU-s pályázatot ad ki a kereső, és később a faluban is botlunk olyan táblába, ami mindezt erősíti, de erről majd később.
Ha úgy érzik, hogy sok igazságtalanság történik a település életében, miért nem emelik fel a szavukat? – kérdeztük. Szerinte azért nem szólal fel senki, mert az idősebbek a rendszerváltás előtt úgy szocializálódtak, hogy a kényes dolgokról nem lehet beszélni, mert pórul járhatnak, a fiatalabbaknak pedig nem tanítják meg az iskolában, hogy mi az a demokrácia, és hogyan kell érvényesíteni a jogaikat, ezért elfordulnak a politikától, nem is igazán érdekli őket a közélet – vezette le.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Már hányingerem van az egésztől
Egy másik forrásunk, aki szintén befolyásosabb szereplő a falu életében, azzal kezdte, amikor felhívtuk, hogy már többen leadták neki a drótot, hogy újságírók járják a települést, ezért semmiképpen ne Biriben, inkább az egyik közeli településen találkozzunk, nehogy meglássa valaki, hogy velünk beszélget. Ezen az előre megadott helyszínen aztán beült mellénk az autóba, hogy ne a nyílt színen társalogjunk. „Én is függök a polgármestertől” – kezdte a mondandóját, majd úgy folytatta: „nagyon sokáig a Fidesz szekerét toltam, de már hányingerem van az egésztől”.
Előző beszélgetőtársunkat erősítve azt mesélte, hogy a környéken „néhány ember” hálózatszerűen működik együtt, és elég sok dolgot ők irányítanak, amiből pénzt lehet csinálni, a különböző pályázatokra például nagyon ráfeküdtek. Aki nem akadékoskodik, az különböző előnyökben részesülhet, van, aki földet bérelhet olcsón, van, aki a piacot működtetheti (ezzel talán arra célozhatott , hogy a piac üzemeltetője önkormányzati képviselő), „másnak meg helyi védelemben részesítik az épületét”, sorolta tovább, mint ahogy például a Le Til kúria esetében is tették.
„Ezek itt úgy működnek, mint azok ott odafent. Pedig csak egy kis szaros faluról van szó”
A polgármesteren és a fián, Szálku Istvánon kívül megemlítette még Cs. Tamást, Szálku ismerősét is. Néhány helybeli szerint a kúria nevének, a Til-nek első két betűje a keresztneveik kezdőbetűjéből származik. A kiskastély honlapján egyébként Szálku István és Cs. Tamás is a projekt „megálmodójaként” szerepel.
Szintén az ő nevükből származhat a Cs.Tamás tulajdonában lévő MINOKIT Kft. neve is, ez a betűszó forrásaink szerint a „Minőségi Oktatás Istvántól és Tamástól” szavakból eredhet. A cég fő tevékenységi köre korábban az oktatás volt, idén azonban már a vendéglátást jegyeztették be helyette. Ez a vállalkozás szintén ott van a vidékfejlesztési pályázatok nyertesei között, duplán is (pdf), tovább erősítendő a pályázatokra ráfekvő helyi körről szóló állításokat.
A cégeik tevékenységi körének változtatgatása egyébként nem ritka, a kúriában megtartott rendezvényeket szervező Le Til Art Kft-vel is ez történt, a korábbi „közösségi, társadalmi tevékenység”-ből idén „éttermi, mozgó vendéglátás” lett, és májustól már nem közhasznú nonprofit vállalkozásként működik. A kapcsolódó cégek közül alighanem ez lehet az egyik legjobban jövedelmező vállalkozás, tavaly több mint 212 millió forint árbevételük volt. A cég P. Krisztina nevén van, vele akkor futottunk össze véletlenül, amikor a polgármestert kerestük a házánál, és ugyan Almási Katalin épp nem volt otthon, a kapuhoz P. Krisztina jött ki a házból, aki a helybeliek szerint közeli ismerőse a polgármesternek.
X6-os BMW mellett dekázgatnak a szegény gyerekek
A polgármestert nemcsak otthon, hanem az általa igazgatott iskolában is kerestük. Biriben többen is azt mondták, onnan fogjuk tudni, hogy ott van, ha az iskola mellett látunk egy X6-os BMW-t, ugyanis Almási Katalin azzal jár. Ahogy odaértünk, először a focipályáról kiguruló labdáért szaladó, majd azzal dekázgató kisfiúkat láttuk meg, de nem volt nehéz észrevenni mellettük a hófehér autót sem.
Az iskolában odavezettek ahhoz a tanári szobához, ahol az igazgatónő volt, aki amikor meglátott, becsukatta az ajtót, és kiküldött maga helyett egy embert, aki közölte, hogy Almási Katalin nem akar nyilatkozni. Szálku Istvánt telefonon értük el, de ő sem kívánt nyilatkozni. Korábban a Le Til-lel kapcsolatban ügyvédjén keresztül azt írta az RTL-nek, hogy a pályázat előírásait minden tekintetben betartották, a támogatással határidőre elszámoltak. Továbbá azt is közölte, hogy a pályázat úgynevezett fenntartási időszaka (az az idő, amíg a pályázatnak megfelelően kell működni) lejárt, így a jelenlegi állapotára továbbfejlesztették a projektet. Arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy a kúria működött-e valaha ifjúsági szálláshelyként.
A Momentum szerint visszaélhettek az uniós közpénzzel, Cseh Katalin, a párt európai parlamenti képviselője már bejelentette, hogy az Európai Bizottság illetékes szerveihez fordulnak, hogy hivatalból indítsanak ellenőrzést. Csütörtökön a DK is bejelentette, hogy feljelentést tesznek, ők az Unió Csalásügyi Hivatalához (OLAF) fordulnak.
Nem olvastam az 53 milliós támogatást
Amikor a kúria hátsó bejáratát kerestük, belebotlottunk egy uniós támogatásról szóló táblába, amin az áll, hogy a – történetben eddig nem szereplő – Kincseinkért Egyesület több mint 53 millió forint támogatást nyert. Mint kiderült, ez az egyesület a Közös Kincs Kft-hez hasonlóan szintén ehhez a körhöz köthető, az elnöke Szálku István, az alelnöke Cs. Tamás, a titkára pedig Almási Katalin.
Megkérdeztünk egy idős hölgyet, aki szinte a táblával szemben lakik, hogy az egyesület mire kaphatta ezt az 53 millió forintot, esetleg tud-e bármit arról, hogy mire lesz felhasználva az uniós pénz. Az idős hölgy rövid gondolkodás után annyit mondott, hogy fogalma sincs, miről lehet szó, majd hozzáfűzött még annyit:
|
„Ugyanúgy működnek, mint azok odafent, pedig ez csak egy szaros falu”
|
A Közös Kincs Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője Biri egyik önkormányzati képviselője, Szálku István, aki egyébként a fideszes polgármester, Almási Katalin fia. Az állami elismeréssel is kitüntetett Almási az igazgatója a Biriben és a környező településeken működő, többek között roma felzárkóztatásban utazó Dankó Pista Nevelő-oktató Központnak, amelyhez óvoda, iskolák, szakképző és felnőttképző intézmények tartoznak, és amelynek szintén a Közös Kincs Nonprofit Kft. a fenntartója.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/10/24/unios-tamogatas-kozpenz-ifjusagi-szallas-le-til-biri-kuria-szalku-istvan-almasi-katalin
|
2020-10-24 22:20:33
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője – írja az MTI. Kollár József a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő.
Ambrus Tibor, Csopak fideszes polgármestere az MTI-nek csütörtökön irreálisnak, értelmezhetetlenül magasnak nevezte a liciten kialakult végösszeget. A licitet nem várt érdeklődés kísérte, amit az is jól mutat, hogy az utolsó pillanatokban is folyamatosan egymásra ígért három licitáló – tette hozzá.
A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) – amely tavaly került a Magyar Turisztikai Ügynökség által kezelt állami többségi tulajdonba – reorganizációs tervében négy közforgalmú kikötő eladása szerepelt. A helyi tiltakozások nyomán a hajózási társaság felajánlotta az érintett önkormányzatoknak, hogy eladás helyett hosszú távra bérbe adja számukra a kikötőket. Hárman elfogadták az ajánlatot, Csopakkal azonban nem sikerült egyezségre jutni, ezért hirdették meg árverésen az ingatlant.
Ambrus Tibor elmondta,
a 2,8 ezer négyzetméteres terület egy közforgalom elől el nem zárható mólóból, és egy alig 2 ezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Ezen a területen 2 százalékos a beépíthetőség, amit le is fed a kikötő pénztárépülete és vizesblokkja, a helyi építési szabály szerint a megengedett maximális beépítési magasság 4,5 méter. Az ingatlanhoz tartozó, 10-12 férőhelyes vitorláskikötő szerinte legfeljebb 20-30 férőhelyre bővíthető.
Emlékeztetett arra, hogy a BAHART-tal történt egyezkedések során mind a négy érintett önkormányzat felajánlotta, hogy megvásárolja az eladásra szánt kikötőjét az értékbecslők által megállapított legmagasabb áron, amely a kikiáltási ár alapjául is szolgált, de erre nem nyílt lehetőségük.
Ambrus Tibor sérelmezte, hogy míg a csopaki önkormányzat számára a közforgalmú kikötő fenntartásának kötelezettségével adták volna bérbe hosszú távra a kikötőt, a vitorláskikötő nélkül, addig a meghirdetett licit feltételei között már nem szerepel a közforgalmú kikötő üzemeltetése, csak a móló le nem zárhatósága.
Kollár József az MTI-nek azt mondta: a kikötő meghirdetése előtt Csopaktól semmiféle hivatalos írásos nyilatkozat, illetve ajánlat nem érkezett vásárlási szándékról.
Csopak polgármestere szeptemberben levében kérte a helyieket, hogy segítsenek megmenteni a vízparti területet:
|
„Értelmezhetetlenül magas” árat fizetett valaki a csopaki kikötőért
|
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője – írja az MTI. Kollár József a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója elmondta, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/22/csopak-kikoto-balaton-eladas/
|
2020-10-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.