text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Öt év alatt kevesebb mint kétszáz fővel - 26 257-ről 26 454-re - tudta növelni regisztrált látogatói számát az MSZP 2005-ben indított közösségi portálja, a kapcsolat.hu. A robbanásszerűnek semmiképp sem mondható emelkedés nem lenne több megmosolyogtató megállapításnál, ha az ellenzéki párt közpénzből fenntartott alapítványa nem ölt volna a kérdéses időszakban több mint 130 millió forintot az oldal felfuttatásába. Illetve az is lehet, hogy többet, az oldalt működtető Kapcsolat.hu Kft.-nek juttatott pénzekkel kapcsolatban ugyanis meglehetősen sok az ellentmondás a Táncsics Alapítvány (TA) 2015 és 2020 közötti szerződéslistájában, amelyet a HVG kért ki a szervezettől.
Az évenkénti elszámolásban finoman szólva is következetlenül szerepelnek a portálra fordított összegek
2015-ben például csak január-februárra számol az összesítés havi 4,5 millió forintot - miközben az oldal nyilvánvalóan egész évben üzemelt, a rá következő évben teljes kuszaságban 30, 2019-ben és 2020-ban pedig 50, illetve 40 millió forintot utaltak az oldalt fenntartó kft-nek.
|
Pénznyelő portál, balatoni hétvége - erre költött az elmúlt 5 évben az MSZP pártalapítványa
|
A saját maga által létrehozott kft-kbe és észszerűtlen projektekbe csorgatta az államtól kapott százmillióit az MSZP pártalapítványa.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202048__partalapitvany__mszp__tancsics_megcsufolasa__kapcsolati_toke
|
2020-11-26 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
ÁSZ;korrupció;Legfőbb Ügyészség;Pintér Sándor;rendkívüli állapot;korrupció elleni küzdelem;
2020-11-26 20:16:41
Nő a korrupció veszélyhelyzet idején
A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba.
A IX. Integritás Kerekasztalról kiadott közlemények szerint hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás, vagy más szóval az etikus magatartás, illetve működés pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni – hangzott el a zárt konferencián kormányzati felszólalók szájából, ahol olyan állami szervek, mint az Állami Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség, vagy épp Pintér Sándor belügyminiszter vitatták meg a korrupció elleni harc állását.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Az ENSZ állásfoglalása, nemzetközi kutatások, illetve az Állami Számvevőszék értékelése szerint a veszélyhelyzeti állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, ezért fokozott jelentősége van az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének a közszféra szervezeteinél - mondta online sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.
Ennek ellenére a a Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra etikus működésére, a korrupció megelőzését szolgáló rendszerek fejlesztésére - dicsérte meg az általa vezetett intézményt Domokos László. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá – fogalmazott az ÁSZ elnöke.
Nem maradt felderítetlenül korrupciós cselekmény, amely sértené az állampolgárok érdekeit – tette hozzá Pintér Sándor. Elmondta, hogy Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a megelőzésben a technikai eszközök. Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.
A bírák ellen az elmúlt években – csekély számban – indult büntetőeljárások adataiból az látható, hogy a korrupciós bűncselekményekben a bírósági szervezet érintetlen maradt: egyes elszigetelt eseteket leszámítva a korrupció évtizedek óta nincs jelen a bírósági szervezetben – állapította meg az Országos Bírósági Hivatal. A bírák ellen indult büntetőeljárások ugyanis nem hivatali tevékenységükhöz kapcsolódóan, hanem magánéletben elkövetett cselekményeik miatt indulnak, tipikusan a közúti közlekedés szabályainak megszegésével kapcsolatos bűncselekmények – illetve szabálysértések – miatt.
Magyarországon a politikai korrupciós ügyek már a nyomozási szakaszban elakadnak – ennek felelőse a rendőrség mellett a Legfőbb Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a gazdasági bűncselekményekhez korrupció is kapcsolódhat. Emiatt is kiemelten fontos, hogy az ügyészek - mind vezetői, mind szakértői szinten -, szorosan együttműködik az OLAF-fal, az Unió csalás elleni hivatalával, amely az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgáló uniós szervezet - olvasható közleményükben.
|
Nő a korrupció veszélyhelyzet idején
|
A kormánypárti politikusok szerint minden a legnagyobb rendben van a korrupció elleni harccal, csak egyetlen aggasztó pont van: a világjárvány az egész világban, ami idehaza is növelheti a korrupció kockázatokat, bár lélegeztetőgép beszerzéseket egyik résztvevő sem hozta szóba.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3100777_no-a-korrupcio-veszelyhelyzet-idejen
|
2020-11-26 07:51:00
| true | null | null |
Népszava
|
Élt a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet adta lehetőséggel Gyál polgármestere és a képviselő-testület nélkül döntött az év végi jutalmakról:
magának bruttó 4,188 milliót hagyott jóvá.
Bár az önkormányzati döntésekről részletesen tájékoztatta a gyáliakat Facebook-videójában, Pápai Mihály szerényen elhallgatta bónuszát.
Többek között a rendőrség is fog kapni, a pedagógusok is fognak kapni és az intézmények, amik vállalkozásban vannak az önkormányzatnál, annak vezetői,
mondta.
|
2,8 milliós jutalmat adott magának a gyáli polgármester
|
Élt a veszélyhelyzetről szóló kormányrendelet adta lehetőséggel Gyál polgármestere és a képviselő-testület nélkül döntött az év végi jutalmakról: magának bruttó 4,188 milliót hagyott jóvá.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/27/28-millios-jutalmat-adott-maganak-a-gyali-polgarmester
|
2020-11-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2020.11.24. 16:00
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez.
|
Orbán és Erdogan barátja lehet nálunk a napenergia királya, de Mészárosra is jut fény
|
Akárkinek nem jut az állami-uniós támogatásokkal teleszórt magyarországi napenergia-bizniszből. A nagypályások közt ott vannak a kínaiak is, de a kormányzati hátszél – a hazai oligarchákon kívül – leginkább a törököknek kedvez. Finanszírozás van bőven, állami és uniós források, támogatott hitelek; a pénzért szinte csak le kell hajolni. A napenergia-piacon valamiféle fatális véletlen folytán épp a Fidesznek kedves üzletemberek és befektetők nyomulnak, a paksi erőművet leváltó két új blokkot pedig az orosz Roszatom építi. A kormány nem folytatott érdemi szakmai és társadalmi vitát a tervezett mixről, sőt a preferált forgatókönyv alapos indoklásával is adós.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045__energiamix__szelfobia__suss_fel_nap__napraforgok
|
2020-11-24 18:59:00
| true | null | null |
HVG360
|
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter törvényjavaslatot nyújtott be egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. A kormánytagok arra hivatkoznak, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer már 2014 óta jól működik (ezen keresztül sajátították ki az egykori magán- és önkormányzati parkolási társaságok piacát, valamint ezen keresztül árulják az autópálya-matricákat), és az uniós jognak való megfelelésre hivatkoznak, ami miatt most szükséges az új törvény megalkotása.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyúttal azzal teszi választóbaráttá a javaslatot, hogy várhatóan 2022-től eltörli azt a borsos, mintegy 100 forintos összeget, amelyet az elektronikus fizetés esetén eddig kellett fizetni a parkolásért. Ez az összeg tehát, amelyet eddig az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. kasszírozott be, a koncesszió jogosultját már nem illeti majd meg.
Az Európai Unió bírósága két évvel ezelőtt úgy ítélte meg: ellentétes az uniós joggal, hogy egy állami társaság kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Az Orbán-kormány pedig most azzal tromfol, hogy ugyan magánvállalkozás üzemeltetheti majd a rendszert a koncessziós jog elnyerésével, viszont még több területre terjeszti ki a fennhatóságát.
A törvénytervezet konkrétan a következőket sorolja fel:
a) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti várakozási (parkolási) közszolgáltatás
b) a használati díj, valamint az útdíj ellenében viszonylati jeggyel igénybe vehető országos közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás
c) a használati díj ellenében igénybe vehető helyi közút közlekedési célú rendelkezésre bocsátása szolgáltatás, továbbá
d) az állam vagy a helyi önkormányzat többségi befolyása alatt álló szolgáltató által, közszolgáltatásként nyújtott
da) helyi közúti,
db) helyközi (távolsági) közúti,
dc) vízi,
dd) helyi, elővárosi és országos vasúti, valamint
de) a dd) alpontban meg nem határozott vasúti személyszállítási szolgáltatás elektronikus értékesítés útján történő igénybevétele
Az ezekre a szolgáltatásokra árusított jegyeket tehát a jövőben egységes rendszerben kell értékesíteni az információtechnológiai eszközökön, és ennek a rendszernek a működtetését egy olyan jogi személy végzi majd, amely a koncessziós pályázaton kapja meg ezt a lehetőséget, 8 évre.
A kiskereskedelmi értékesítést ugyanakkor nem a koncesszió birtokosa végzi majd, hanem viszonteladók. A szolgáltatóknak, így tehát a BKK-nak vagy a MÁV-nak, illetve a vidéki városok közlekedési társaságainak, vagy éppen a balatoni hajózási társaságnak kötelező lesz csatlakoznia a rendszerhez.
A budapesti önkormányzat évtizedes múltra visszatekintően küzd azzal, hogy egy jól működő elektronikus jegyrendszert vezessen be, de eddig még nem sikerült olyan közbeszerzést kiírnia és olyan szerződést kötnie, amely valóban egy egységes elektronikus jegyértékesítési rendszert eredményezett volna.
|
Az állam koncesszióba adná ki az elektronikus BKK-jegyek értékesítését is
|
Valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeinek elektronikus értékesítését az az egyetlen szolgáltató működtetheti majd, amelyik nyer a Rogán Antal hivatala által kiírt koncessziós pályázaton. A koncessziós eljárást március végéig ki kell írni. Az ITM az egészet azzal "adja el", hogy két év múlva megszűnhet a parkoláskor fizetett kényelmi díj.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201125_Az_allam_koncesszioba_adna_ki_az_elektronikus_BKKjegyek_ertekesiteset
|
2020-11-25 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A kezdeti sokk után gyorsan megtalálták a piaci rést azok a szolgáltatók, amelyek eddig nem feltétlenül az online térben segítették a szórakozást és a párkeresők egymásra találását. A járvány miatt bezárkózott embereknek egyre több féle módszerrel próbálnak vigaszt és kikapcsolódást nyújtani az interneten.
|
Már vagyonkezeléssel is foglalkozik a hazai randivonalak királya
|
Vagyonkezelő céggel erősíti magyarországi jelenlétét az osztrák médiavállalkozó, Eugen Russ, aki 2017-ben három kelet-magyarországi lap eladásával közvetve hozzájárult az Orbán-kormányhoz közel álló médiabirodalom kialakulásához.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202048_epicure_holding_randivonalak
|
2020-11-26 22:49:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
|
Az épp kirúgott főszerkesztő-helyettes passzolhat leginkább az Index új tulajának terveihez
|
Az átállást levezénylőket is átverve teljes egészében megszerezte a NER az Indexet. Jöhet a jobbkanyar. "Az Indamedia csoport döntött az újság visszavásárlásáról, mivel kizárólag az integráció esetén látja biztosítottnak az Index jelenlegi pénzügyi helyzetének konszolidációját” – szól a közlemény az Index végleges beszántásáról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201125_Pont_kerult_az_ire
|
2020-11-26 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ezzel párhuzamosan mi is sokat sejtetően írtunk arról, hogy az egykori kincstárnok magánérdekeltségeit „véletlenül” a jegybankelnök unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz tartozó – azóta bedőlt – Növekedési Hitel Bank volt szíves finanszírozni (490 plusz 420 millió forint erejéig). Még figyelemreméltóbb, hogy az NHB-bukáson ideiglenesen 7 milliárd forintot veszítő állami Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. épp tőkét emel abban a Gránit Bankban, amely például a Puch-szerződéseket is „kimentette” a Szemerey-féle pénzintézet állományából. Rövidebben: a baloldali expolitikus finanszírozása egyik NER-banktól a másikhoz került.
A Puch–Fidesz-nagykoalícióról szóló legendák, átélhető értesülések, talánok, úgy-ahogyok, sejtetések, „véletlenek”, figyelemreméltó események után 2019–2020-ra megszülettek a tények. A volt pénztárnok három éve még nem jelezte, hogy Kipszer nevű építőipari cégét is „felkaroltatni” készül az Orbán-kormánnyal, csak annyit üzent: „Szóljanak, legyenek szívesek, ha tudnak olyan stadionprojektről, amelybe beszállhatunk!” A humorból mára valóság lett; a 2010 és 2018 között szinte teljesen kiszárított Kipszert hirtelen befogadta a hatalom a baráti kivitelezők másodligájába. Ez annyit jelent, hogy a Puch-cég (egyelőre) nem építhet gigantikus csarnokokat és futballpályákat, ám szakmányban nyeri a tanteremfejlesztési munkákat az állami BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. tenderein.
A Válasz Online összesítése szerint az elmúlt bő egy évben a BMSK a Kipszerrel szerződött le saját zuglói irodaháza felújítására, valamint egyes sződligeti, dabasi és visegrádi iskolák bővítésére. A négy frissen „elhozott” közbeszerzés összértéke megközelíti az 1,64 milliárd forintot (ebből az utolsó, vagyis a visegrádi projekt ellenértéke önmagában 771 milliós).
Észleléseinkkel a volt MSZP-pénztárnok vállalatait menedzselő ifjabb Puch Lászlót is szembesítettük, aki azzal próbálta semlegesíteni kérdéseinket, hogy „a Kipszer minden olyan tenderen elindult, ahol volt szabad kapacitása, de sajnos még azokon a munkákon is csak kis számban tudott nyerni, amelyek a nagyobb cégek érdeklődésén kívül estek”. A Közbeszerzési Értesítő tanúsága szerint a Kipszernek valóban voltak kósza próbálkozásai az elmúlt években, de – ahogy írtuk – 2018-ig szinte mindig eredménytelen volt, azóta viszont győzelmi spirálba került. Két minapi fővárosi eljáráson (melyet a Főtáv és a Főpolgármesteri Hivatal írt ki) ugyanakkor alulmaradt, tehát a cég a Karácsony Gergely-adminisztráción egyelőre nehezebben „hatol át”, mint az államon.
Ám az igazi ajándékot nem az így-úgy kiizzadt közbeszerzési diadalok jelentik, hanem az a 315 milliós vissza nem térítendő támogatás, amelyet a Puch család MEFTER Magyar Folyam- és Tengerhajózási Zrt.-je a Magyar Turisztikai Ügynökségtől kapott egy balatonlellei panzió fejlesztésére. Az alaphír már bejárta a sajtót, de – ifjabb Puch Lászlónak hála – most látványtervet is tudunk mutatni a 23 szobásra álmodott, a beruházás összértékét tekintve 1,5 milliárd forintos szálláshelyről.
Nos, ez az a pillanat, amikor érdemes tisztázni egy alapkérdést: miért érdemel említést, ha egy baloldali üzletember is lehetőséghez jut az Orbán-korszakban? Nem ez a normális? Pláne, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszatérően kinyilvánítja: „Amíg mi kormányzunk, a ballib csoport is megkap minden segítséget, Leisztinger Tamás vállalkozásai is megkapnak minden segítséget, Kóka János cégeit is segítjük, ugyanakkor nem vagyunk hajlandóak negatívan diszkriminálni azokat az üzletembereket és vállalataikat sem, akik köztudottan a nemzeti, konzervatív gondolkodású táborba tartoznak”.
Valóban, több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, mára viszont megbékélt a Fidesz-hatalommal. Nemrég mi is válogattunk egy csokrot a NER idegenlégiósaiból. Puch László helyzete azonban több szempontból is speciális. Ő ugyanis nem piaci nagyvállalatot működtetett Orbán Viktor 2010-es eljövetele előtt és után (összesen majd’ 15 évig), hanem egy komplett pártot. Márpedig a titkos politikafinanszírozáshoz egészen más készségek kellenek, mint az innovatív üzletemberkedéshez. Utóbbinál van hozzáadott érték, előbbinél pedig inkább „elvett értékekről” szoktak beszélni. Ráadásul, mint az alábbi gyűjtésből kiderül, a Puch Lászlóhoz kötődő pénzgyűjtő érdekeltségek jellemzően olyan akciósorozatokban vettek részt, amelyeket az ellenzéki Fidesz még bűnnek tartott: BKV-ügy, PPP-beruházások, honvédelmi kasszafúrás, offshore-ozás, egykori patinás állami vállalatok megszerzése. Merthogy Puchék nemcsak balatoni vitorlással meg adriai jachttal büszkélkedhetnek, hanem a lellei panzióprojektet futtató MEFTER-rel is – ezt a brandet minden vérbeli hajós ismeri. A vállalatot ugyanis még 1895-ben, a Mahart kvázi jogelődjeként alapították, majd a 2010-ig tartó MSZP-időszakban privatizálták; végül külföldi és offshore-áttételeken keresztül került az egykori pénztárnokhoz (benne az értékes balatoni telekkel).
Puch László tehát a Fidesz régi értékrendje szerint vállalhatatlan, érdemtelen, illetve távoltartandó mindennemű közpénztől. Ám nem csak az a csavar a történetben, hogy Orbán Viktor pártja mára ráütötte a kóserpecsétet a szocialisták volt potentátjára. Hanem az is, hogy Puch időközben a parlamenti MSZP-frakció egyik legnagyobb alvállalkozójaként is befutott.
A hozzá köthető cégek irodákat adnak bérbe a képviselőcsoportnak, illetve tanácsadási szolgáltatással látják el a politikai vezetést. A lent linkelt üvegzseb-táblázatból világosan kiolvasható, hogy mindez a jelenre is vonatkozik; egymást érik a tavalyi és idei dátummal kötött vagy megújított Puch–MSZP-szerződések. A volt pénztárnok tehát úgy kormánypárti, hogy ellenzéki, illetve úgy ellenzéki, hogy kormánypárti.
A Puch-cégek dicsőségtáblája
1. A metróbotránytól a harkányi szállodáig és a Népszaváig
Annak idején még a Heti Válaszban írtunk arról, hogy Puch László holdudvara az Investeur Befektetési és Tanácsadó Kft.-n keresztül szállt be a BKV-s ügyletekben érintett Metróber Kft.-be. Utóbbi céget azóta átvette a NER (a letelepedésikötvény-program egyik kulcsfigurája képében), az Investeur viszont a harkányi Puch-szálloda (Dráva Hotel Thermal Resort) üzemeltetője lett. További érdekesség, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) BKV-jelentésében azt a Media Magnet Kft.-t is pártfinanszírozásgyanús egységként emlegették, amely régóta bizonyos Grim Mária nevén fut – ugyanő később a Puch László-, majd Leisztinger Tamás-féle Népszava (illetve a KESMA előtti Szabad Föld) kiadójának kereskedelmi igazgatójává avanzsált. A lényeg: ma is aktívak azok a cégek és személyek, akik a volt kincstárnok „leágazásaiként” a fővárosi nagyberuházásokból igyekeztek hasznot húzni.
2. A Trefort-kerttől, a honvédelemtől és a Jókai utcától a 2019–2020-as tendergyőzelmekig
A jelenleg Puch László közvetett érdekeltségeként jegyzett Kipszer Fővállalkozási és Tervező Zrt. 2006-tól húsz évre nyerte el az ELTE Trefort-kerti campusának PPP-konstrukcióban történő üzemeltetését; a felek közti, állami pénzeket felemésztő kapcsolat tehát mostantól még hat esztendőn át tart. A cég annyira „befészkelte” magát az egyetemre, hogy idén nyáron a zrt. éves közgyűlését is az ELTE üzemeltetési igazgatóságának helyiségében tartották. A Kipszer-csoport egyébként az MSZP-érában a honvédelmi tárcánál ugyancsak nagybeszállítóként működött, továbbá a szocialista párt korábbi terézvárosi (Jókai utcai) székházának felújításából és üzemeltetéséből is kivette a részét. A Kipszer Zrt. 2010 után csak nagyon visszafogottan volt jelen a közbeszerzési eljárásokban, majd – ahogy írtuk – 2019 második felétől hirtelen újra győzni kezdett az állami tendereken.
3. A Maharttól Belize-en át a Rózsa Porta Panzióig
Az MSZP korábbi székházügyeiben rendszeresen feltűnt Horizont Zrt. 2015-ben beolvadt a bécsi székhelyű, többségi Puch-tulajdonú Horizont Handels und Industrie AG-be. Ma ez a volt pártpénztárnok legfontosabb, magyarországi fiókteleppel is rendelkező érdekeltsége. Jelenleg ez osztrák cég birtokolja például – két áttételen keresztül – a Mahart-körből privatizált MEFTER Zrt.-t, a Puch család balatonlellei panziófejlesztésének gazdáját. Az MSZP–SZDSZ-időszakban magánosított hajózási vállalat külföldi kezeken keresztül jutott el először a Wallis-csoporthoz, majd 2009-ben egy belize-i offshore társasághoz (Abakan Consulting Inc.), amelyet Puch László bejáratott ügyvédei fémjeleztek.
4. A svájci Zugtól a szocialistákig
A parlamenti MSZP-frakció évek óta szerződésben áll olyan vállalkozásokkal, amelyek a Puch család III. kerületi irodabázisa (Bojtár utca 64-66.) alatt működnek. Ilyen az imént említett Horizont Handels und Industrie AG magyarországi fióktelepe, a Hungaroholding Consulting Kft. vagy a Sapienza Kft. (Utóbbi most épp nincs Puch László nevén, helyette a más cégekben neki dolgozó Török Ottó a bejegyzett haszonhúzó.) Az országgyűlési szerződéslistán továbbá az a Kipinvest Kft. is szerepel, amely az óbudai ingatlanegyüttes tulajdonosa. Az irodák üzemeltetésével, hasznosításával, bérbeadásával foglalkozó Bojtár 64-66 Kft.-ről pedig annyit érdemes tudni, hogy 2016-ig offshore-tulajdonban volt – konkrétan egy olyan társaság (Eurotrust Corporate Finance AG) birtokában, amelyet Zugban, a világ leghíresebb adóparadicsomában jegyeztek be. A közreműködő ügyvédekből persze sejteni lehetett, hogy a Bojtár valójában Puch Lászlóé, de ez csak négy éve vált cégjogilag is igazolhatóvá.
Nyitókép: HVG/Máté Péter
#MSZP#NER#Puch László
|
Itt a bizonyíték: Puch László egyszerre dolgozik a NER-nek és az MSZP-nek
|
Több olyan üzletember akad, aki 2010 előtt a baloldal szekerét tolta, most pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszere előmozdításáért fáradozik. Az elmúlt másfél évben Puch László igazolta, hogy ő ennél is többre hivatott: a Fidesz-állam 1,64 milliárd forintnyi tendergyőzelmet és 315 milliós, vissza nem térítendő turisztikai támogatást szavazott meg neki, ám cégei közben a parlamenti MSZP-frakciónak is számláztak. A szocialisták volt pénztárnoka tehát úgy ellenzéki, hogy kormánypárti, s ezt olyannyira nem akarja elhallgatni, hogy a vállalkozásait menedzselő ifjabb Puch László válaszra is méltatta lapunkat. Sőt: kérésünkre elküldte az 1,5 milliárdba kerülő új balatoni panziójuk látványtervét – így minden adófizető ellenőrizheti, mihez járul épp hozzá néhány garassal.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/11/24/puch-laszlo-kipszer-mefter-turisztikai-tamogatas/
|
2020-11-24 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony - bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
"A "Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése építési beruházás" tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályok alapján a Beruházási Ügynökség feladata, aki mint a feladat címzettje, meghatározza az eljárásrendet is. A Beruházási Ügynökség a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött" - erről tájékoztatta a város jegyzője a DK-s Mucsi Tamás, aki a városi fürdő bővítésről érdeklődött.
Log into Facebook | Facebook
Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni, erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, "a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak", 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, "a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be."
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, ebben lett volna "családi és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján": 2 db karéjos medence, 1800 négyzetméteres Atlantis kalandzóna, nyári öltöző, 1000 négyzetméteres napozóterasz, beléptető rendszer, fűtött átjárók és még sok minden más is.
Egy évvel később hirdettek eredményt, vagyis azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert - Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló - West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
Közel kétmilliárdos osztalékot vettek ki a tenderkedvenc WHB-ból a tulajdonosok
Az utolsó napon adta le éves beszámolóját a közbeszerzések egyik nagy sztárja, a West Hungária Bau Kft., vagyis a WHB. A cég értékesítésének nettó árbevétele tavaly 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle.
Az értesítő szerint a Fehérép Kft. 7,1 milliárd, a WHB Kft. 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott, a Dél-Konstruktról annyit írtak, "ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő". A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak "a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint", vagyis "a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez".
Nem árulták el, mi a gond
Az EKR szerint nem ment simán az egy évig tartó közbeszerzés. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből az derül ki, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát. "Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3.659.507.874,-Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4.357.814.321,-Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn - a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva -, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket."
Vagyis, annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony.
A Fehérép és a WHB ajánlatához képest mindenképp, közel 3 milliárddal.
A közbeszerzési dokumentum úgy folytatódik, hogy az önkormányzat a Dél-Konstrukttól újra elkérte a teljes kimutatást a költségekre, amit egyébként is megkapott a pályázattal. "Jelen ügyben sem egyértelmű, hogy Ajánlatkérőben a költségvetés mely pontjai ébresztettek kétséget. Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat. Az indokolás kérésben Ajánlatkérő nem fejti ki, hogy a becsült értékhez vagy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően végzett piacfelmérés alapján vagy az anyagi fedezet meghatározásához használt egyéb adatok alapján jutott erre a következtetésre?" - írta a cég.
Az önkormányzat 2020. március 4-én hétnapos, majd március 23-án háromnapos határidőt adott a Dél-Konstruktnak az árindoklásra. A cég válasza: "az Ajánlatkérő által kértek nem állnak arányban a teljesítésre megadott határidővel". A vége az lett, hogy a Dél-Konstrukt kérelme "vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad."
A fideszes önkormányzatnak tehát nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Nem vették figyelembe
Fürdő ennek ellenére lesz, csak épp nem mindenki indulhat a megismételt sokmilliárdos építkezésért. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová mit ad isten, csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívják meg. Azzal indokolják, hogy csak a WHB és a Fehérép indulhat, hogy a korábbi közbeszerzésben csak ők adtak érvényes ajánlatot. Az eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság bonyolítja.
Az első közbeszerzésben nem volt érvénytelen ajánlat. A Dél-Konstrukt Kft. korábbi közbeszerzési dokumentum szerint "ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával", ezért nem vették figyelembe. Érvénytelen ajánlattevő nincs a dokumentumban. Így a két - jóval drágább ajánlatot beadó - cég közül valamelyik lehet a nyertes.
Pedig a Dél-Konstrukt sem ismeretlen a hazai építési piacon. Sőt, a Fehéréppel közösen öt szegedi iskola energetikai korszerűsítését nyerték el 2018-ban, de a WHB-val közösen építik a szegedi uszodát is. Azt, amelyikről megírtuk, hogy a tervezett 4 milliárd helyett 16 milliárdért épülhet fel - a WHB szerint azért, mert "a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek."
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
Segesvári Csaba
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com
|
Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták
|
Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/16/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/
|
2020-11-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Bruttó 1 millió 739 ezer forintos alapbérért dolgozik az MTVA-nál Németh Balázs híradós bemondó - közölte jogerős bírósági ítélet felszólítására a közmédia tartalomszolgáltatója, írja a Hírklikk.
A közpénzből működő MTVA-hoz még azelőtt fordult közérdekű adatigényléssel Litresits András ügyvéd, hogy Németh Balázst idén januárban a kizárólag fideszes tagokból álló Médiatanács is megbüntette, miután az egyik adásban úgy vezette fel Hadházy Ákos ellenzéki képviselő parlamenti táblás akciójáról szóló hírt, hogy
„Primitív, bunkó, felháborító akcióval nyitotta a szezont az ellenzék”.
Litresits azt szerette volna megtudni, hogy mindezt közpénzből milyen díjazás mellett követte el Németh Balázs, ezért kikérte a köztévé alkalmazottja korábbi és jelenlegi munkaszerződését.
Az MTVA a kérés teljesítését első körben megtagadta, így az ügyvéd a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz (NAIH), majd kérelme elutasítása után a bírósághoz fordult. A bíróság neki adott igazat, és másodfokon 2020. október 8-án kötelezte az MTVA-t, pontosabban az alperesként jegyzett Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot, hogy hozza nyilvánosságra a kért adatokat: Németh munkaszerződését, annak mellékleteit és esetleges módosításait úgy, hogy „a munkahelyre, a munkakörre, az alapbérre, a bérpótlékra, az esetleges béren kívüli juttatásokra vonatkozó adatok megismerhetőek legyenek”.
Az MTVA végül november 25-én elküldte a kért szerződést, amiből kiderül, mennyi Németh fizetése. Az viszont nem, hogy milyen időszakban, mettől-meddig kapta, és kapja-e még ezt a bérezést Németh. Ahogy az sem tudható meg, hogy ezeket az összegeket akkor is kapta-e, amikor 3-4 hónapig egyáltalán nem szerepelt az M1 képernyőjén. Litresits ezért a Kúriához fordul, kérve, hogy a testület kötelezze hiánytalan adatközlésre az MTVA-t.
|
Bruttó 1,7 milliót keres a köztévénél az ellenzéket a híradóban primitív bunkózó Németh Balázs
|
Bruttó 1 millió 739 ezer forintos alapbérért dolgozik az MTVA-nál Németh Balázs híradós bemondó - közölte jogerős bírósági ítélet felszólítására a közmédia tartalomszolgáltatója, írja a Hírklikk.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/30/brutto-17-milliot-keres-a-koztevenel-az-ellenzeket-a-hiradoban-primitiv-bunkozo-nemeth-balazs
|
2020-11-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti
Az állami szervek vezetői mindannyian sikeresnek tartják a korrupció elleni küzdelmet.
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. A IX. Integritás Kerekasztal ülését követő online sajtótájékoztatón Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette azt is:
A rendőrség munkája nyomán "nem marad gyakorlatilag olyan korrupció felderítetlenül, amely sérti az állampolgárok érdekeit".
Ugyanezen a sajtótájékoztatón megszólalt például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is. Domokos László szerint idén tovább erősödött a közszféra védettsége a korrupcióval szemben. Példaként hozta fel, hogy elkezdődött az önkormányzatok értékelése.
Nyilatkozott a Közbeszerzési Hatóság (KH) elnöke is. Kovács László az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytáblájára hivatkozva állította, hogy európai összehasonlításban a magyar közbeszerzési rendszer a legjobbak közé tartozik.
A korrupció elleni összehangolt, hatékony állami fellépésről szóló nyilatkozatot 2011. november 18-án írta alá a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és a legfőbb ügyész. Erkölcsi kötelezettséget vállaltak az általuk vezetett állami szervek korrupcióval szembeni ellenállóképességének erősítésére, a korrupcióellenes eszköztár fejlesztésére. Az összefogáshoz 2012-ben csatlakozott az Országos Bírósági Hivatal, 2014-ben a Belügyminisztérium, 2016-ban a Közbeszerzési Hatóság és a Magyar Nemzeti Bank, idén pedig a Gazdasági Versenyhivatal.
Tavaly augusztusban csak hosszú huzavona után publikálhatta Magyarországra vonatkozó, 2018-ban készült jelentését a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO), a magyar hatóságok ugyanis nyolc hónapon át nem adtak rá engedélyt. Abban a dokumentumban többször is utaltak arra, hogy a magyar kormány egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentésében szintén kitért arra, hogy a korrupció probléma Magyarországon, illetve, hogy a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást tett a magyarországi korrupcióról januárban: jelentésük szerint az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
2020. november. 17. 07:08 hvg.hu Itthon
Az újabb GRECO-jelentés is elégedetlen a magyarországi korrupcióellenes intézkedésekkel
Összességében nem kielégítő – így foglalja össze a friss GRECO-jelentés, hogyan (nem) felelnek meg a magyarországi korrupcióellenes előírások azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a szervezet még 2015-ben fogalmazott meg. Az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem volt a javaslatok teljesítésében.
2020. október. 26. 08:30 HVG360 hvg360
FT: Az EU elnézőbb a bolgár korrupcióval szemben, mint a magyarral
A Financial Times azzal vádolja az uniót, hogy az politikai megfontolásokból nem egyformán ítéli meg a mutyizást a magyaroknál és a lengyeleknél, illetve Bulgáriában. Hozzáteszi, hogy ez nem sok jót ígér az EU jövője szempontjából, mert itt az elkövetkező évek alighanem legsúlyosabb veszélyéről van szó.
|
Pintér szerint nem marad felderítetlenül egyetlen korrupciós ügy sem, ami az emberek érdekeit sérti
|
Sikeresnek nevezték a korrupcióellenes fellépést állami szervek vezetői a korrupcióellenes együttműködési megállapodás aláírásának kilencedik évfordulóján. Az újabb GRECO-jelentés szerint az elmúlt két évben szinte semmilyen előrehaladás nem történt a javaslataik teljesítésében. Az Európai Bizottság a szeptemberi jogállamisági jelentése szerint a korrupció probléma Magyarországon, és a korrupciós ügyekben a magas beosztású hivatalnokok felelősségre vonása egyelőre elmaradt. A Transparency International ugyancsak súlyos megállapítást: az EU második legkorruptabb állama lett Magyarország, ahol a korrupció a rendszer része lett, nem mellékhatása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201126_korrupcio_siker_pinter_sandor
|
2020-11-26 19:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
A 60-as évektől próbálta szétfeszíteni az akkori egyenoktatás kereteit, majd 1988-ban megalakította az első alternatív iskolát, a most 30 éves Kincskeresőt. Úgy véli, a játék, a mozgás, a gondolkodni tanítás a legfontosabb az iskolában, és ezeket bármilyen rendszerben, bármilyen felügyelet mellett el lehet érni, ha a tanító rendelkezik belső szabadsággal. Winkler Mártával beszélgettünk, aki szerint az értelmetlen iskolai szabadság ugyanolyan káros, mint az értelmetlen előírások betartása.
Nem a vasárnap, hanem az iskola a legfájóbb áldozat. Tudod már, ugye, mit csinálj magaddal, KDNP? És külön Semjén Zsolt.
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
Miben hasonlít a szuperszonikus repülő a karikás ostorra? Az új X–59-es szupergép kapcsán elmondjuk azt is, miért kellett a hangsebesség első átlépéséhez egy seprűnyél, és miképpen lehet fegyverként használni a hangrobbanást.
|
A tanítóképzőket lenyelik az egyházak, a tanárképzés lassan összeomlik
|
Világnézetileg elkötelezetté válhat a tanítóképzők többsége a kormány elképzelése szerint, ha megvalósul, hogy újabb és újabb intézmények kerülnek egyházi kézbe. Az égető pedagógushiányt a hallgatók mielőbbi éles gyakorlatba állításával orvosolnák.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202048__pedagoguskepzes__egyhazi_kezbe_adas__gyakorlat_teszi__lesz_katedra
|
2020-11-27 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2020.11.27. 15:00
Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek.
Sajátos módszerekkel söpri ki a kormány a naperőműpiacról a neki nem tetsző külföldieket
2024.01.26. 05:307 perc
|
Közbeszerzők és pálinkások alkotják a bulibeszállítók krémjét
|
Koncentrálódik a cateringes piac, a szereplők jól ismertek. Egyetlen cégbe tömörült az állami közbeszerzések kedvenc biztonsági embere, Varga Lajos, a közbeszerzések szakértője és egyben Tiborcz Istvánék családi barátja, Kárpáti Péter, valamint a Rézangyal pálinkamárka két alapítója, Maros Róbert és Gaspari Zsolt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202048_rampart_public_catering_abuliszervezok_kremje
|
2020-11-27 14:29:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nettó 2 785 020 forintos jutalmat szavazott meg magának Gyál fideszes polgármestere a veszélyhelyzet alatt – derül ki a városvezető, Pápai Mihály kézjegyével ellátott határozatból, amit a város honlapjára is feltöltöttek.
Pápai 2010 óta vezeti a települést, a Fidesznek 1990 óta tagja. 2019-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetését vette át „Gyál város fejlesztése és a helyi közösségi élet támogatása érdekében végzett innovatív településvezetői munkája elismeréseként”.
Pápai azért tudott jutalmat megszavazni magának, mert a veszélyhelyzetben nagyobb a polgármesterek mozgástere, a döntésekhez nincs szükség a képviselő-testület hozzájárulására.
|
Gyál polgármestere úgy döntött, hogy milliókkal jutalmazza magát
|
A veszélyhelyzet alatt a polgármestereknek nagyobb a hatáskörük, nem kell felhatalmazást kérniük a képviselő-testülettől. Így jutott nettó 2,7 milliós jutalomhoz a gyáli városvezető.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201127_gyal_polgarmester_papai_mihaly_fidesz_jutalom
|
2020-11-27 18:15:00
| true | null | null |
HVG
|
Mint korábban megírtuk, Pécs városának közleménye szerint a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója által megalapított Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft. mintegy tízmillió forinttal rövidítette meg a fesztivált, ezért büntetőfeljelentést tettek.
A pécsi színházi találkozót szervező POSZF Nkft-nek kezdetben két tulajdonosa volt: Pécs városa, és a Magyar Színházi Társaság. A Vidnyászky Attila-féle Magyar Teátrumi Társaság 2012-ben vásárolta be magát, hogy az általuk korábban sokat támadott seregszemlén tagjai is nagyobb súllyal jelenhessenek meg. Nem volt harmonikus a két színházi szervezet együttműködése, fokozatosan szorították ki a döntésekből Színházi Társaságot, a folyamatról a Magyar Naracs írt részletesen. Végül épp az Aktor körüli ügyek miatt tavaly távozott is a társaságból a MSZT.
Az Aktor egyik tulajdonosa, Szabó László a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság titkára, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke visszautasította a vizsgálat által megfogalmazott vádakat, és azt mondta lapunk kérdésére, hogy az Aktor létrehozásával mindenki egyetértett: „A POSZT tanácsadó testülete elé terjesztettük ezt a konstrukciót, akik jóváhagyták azt, valamint a kormányhivatal és az adóhatóság sem talált semmi kifogásolnivalót benne.”
A Magyar Színházi Társaság azonban most cáfolja Szabó László állításait, és azt közölték lapunkkal, hogy a szervezet
nem értett egyet a POSZF és az Aktor közötti együttműködéssel. Az ezzel kapcsolatos döntésekről csak utólag szerzett tudomást.
A másik két tulajdonos az Magyar Szinházi Társaság kifogásait, aggályait figyelmen kívül hagyta és a korábbi konszenzus ellenére – miszerint a POSZF Felügyelő Bizottságába mindhárom tulajdonos delegál egy-egy tagot – a Színházi Társaság delegáltját kiszavazta onnan, így ellenőrzési jogainak gyakorlását ellehetetlenítette. A Magyar Színházi Társaság szerint kérése ellenére sem kapta meg POSZF és az Aktor kapcsolatáról kért adatokat, információkat. Ezért döntött úgy tavaly, hogy kilép a POSZF Kft-ből - közölték.
Hozzátették, a POSZT Tanácsadó Testületének nem volt döntési jogköre a POSZF Kft. üzleti tevékenységét érintő kérdésekben, hiszen kizárólag színházszakmai kérdésekben rendelkezett jogosítványokkal. Így a POSZF és az Aktor szerződéses viszonyára sem volt rálátása.
|
A Színházi Társaság cáfolja Szabó Lászlót
|
A Színházi Társaság szerint a most feltárt problémák miatt lépett ki tavaly a POSZT-ot szervező cégből. A szervezet
nem értett egyet a POSZF és az Aktor közötti együttműködéssel. Az ezzel kapcsolatos döntésekről csak utólag szerzett tudomást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20201127_A_Szinhazi_Tarsasag_cafolja_Szabo_Laszlot
|
2020-11-27 19:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd” nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól. A rendőrség csalás miatt nyomoz, így immár három feljelentés alapján legalább két büntetőeljárás folyik az érdi botránycég zűrzavaros szerződési ügyei miatt.
“Voltaképpen reklámszerződéssel ment eddig: hát azért szerintem ez is némileg aggályos” – jelentette ki Érd polgármestere, Csőzik László 2020. szeptember 24-én, amikor azon tűnődött hangosan az érdi közgyűlés ülésén: hogyan lehetne finanszírozni a továbbiakban az Érdi Sport Kft. működését? (A videón 1:02-től további részleteket is hallhat.)
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének közvetítése – 2020.09.24
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlésének közvetítése – 2020.09.24
Amikor az Átlátszó pár héttel később egy, a sportcég szerződései miatt Kecskeméten indult nyomozásról kérdezte Csőziket, a szeptember 24-i kijelentését így módosította: “De átnéztem, és nem jogsértő szerintem.” (Az ügy rendőrségi felderítését az Átlátszó értesülései miatt elfogultság miatt tették át Kecskemétre.)
Valamiképp érthető, hogy az érdi összellenzéki szövetség polgármestere változtatott az álláspontján. A reklámszerződések ügyével összefüggő eljárás hullámai ugyanis könnyen elérhetik az új városvezetést is.
Tiltja a törvény
“A sportcsarnok elnevezésének használata (ÉRD Aréna) 35.000.000/év);
a csapat elnevezésének a támogató által kívánt használata (ÉRD) a magyar és nemzetközi versenyeken való részvételkor (40.000.000 Ft/év)
a felnőtt, az utánpótlás csapat mezén, központi helyen (…) reklámlehetőség (ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS és címere) megjelenítése (…) 25.000.000 Ft/év;
a felnőtt csapat nemzetközi (EHF, KEK, BL) versenyein ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS nevének használata, így biztosítva a támogató megjelenését minél szélesebb körben… 40.000.000 Ft/év”
– és így tovább. Ilyen rendelkezések szerepelnek abban a 2018-ban megkötött úgynevezett reklámszerződésben, amely az érdi önkormányzat és a 100 százalékos tulajdonában álló, évek óta masszív veszteséget termelő Érdi Sport Kft. között jött létre.
Nemcsak az első pillantásra meghökkentőek ezek a kötelezettségvállalások. A sportcég tényleg azért kap 35 millió forintot, mert az Érdi Aréna nevet használja? Negyvenmillió azért jár, mert a női kézilabdások az érdi címert viselve elterjesztik az önkormányzat jó hírét szerte a világban? Hogyan lehetséges ez?
Csőzik korábban idézett szavaiból is kitűnik, hogy a 2015 óta megkötött reklámszerződésekkel mintha valami nagyon nem lenne rendben. Miért kellett így több száz millió forintot így átszivattyúzni a sportcég számlájára? Miért nem adták oda közvetlenül, nyíltan és egyértelműen támogatásnak nevezve a támogatást a saját sportcégüknek?
Az egyik lehetséges válasz:
azért nem tehették meg, mert az uniós jog tiltja az efféle, 200 000 euró fölötti állami támogatást (az önkormányzat az államszervezet része).
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése fogalmazza meg azt a tilalmat. A tilalom oka: az efféle és ekkora állami előnyök nyújtása torzítja a piaci versenyt.
Nem az, de mégis az?
Annyira kilóg a lóláb, hogy az idézett, fejlécében Reklámszerződésnek nevezett szerződésben az önkormányzatot eleve névtámogatónak jelölték meg. A közgyűlési előterjesztések címében úgyszintén a támogatás szót használják, ami 2015-ben például így szólt:
“Az Érdi Sport Kft. üzleti terve alapján a szükséges támogatás fedezetének biztosításáról.”
Az előterjesztés alapján meghozott önkormányzati döntés tette lehetővé a 100 millió forintról szóló reklámszerződés megkötését.
2018. végén így fogalmaztak: “Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érdi Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság 2019. évi működéséhez szükséges önkormányzati finanszírozást 358.140.000 Ft összegben a mellékelt üzleti terv szerinti ütemezésben a társaság részére biztosítja, és felkéri a polgármestert, hogy a Kft.-vel a vonatkozó szerződést aláírja.”
Ezután írta alá a fideszes polgármester, T. Mészáros András és a cég ügyvezetője az ugyancsak 358.140.000 forintról szóló reklámszerződést. 2019 végén pedig már az új polgármester Csőzik módosította ezt a szerződést Boldog Annával a közgyűlés felhatalmazása alapján.
Csőzik akkor így fogalmazott: “A Sport Kft. üzleti terv módosítása vált szükségessé, az örömhírnek köszönhetően, hogy továbbjutott a kézilabda csapat, ez viszont plusz költségek biztosítására készteti az önkormányzatot. 23,5 millió forint + Áfa, bruttó 30 millió forint összegben szükséges a reklámszerződésbe foglalt reklámozás díja jogcímen a támogatást biztosítani a 3 mérkőzésre.”
A napnál világosabb, hogy az önkormányzat az állítólag megnövekedett költségek, és nem a névhasználat, városmarketing vagy érdi brandépítés mint ellenszolgáltatás miatt fizet további 30 milliót az Érdi Sport Kft-nek. Ez a módosítás azért is visszás, mert – mint már idéztük a szerződésből – az önkormányzat eleve 40 milliót kapott a kézilabda csapat nemzetközi, így például az EHF-kupában való esetleges szereplés miatt.
Ugyanakkor fontos leszögezni, hogy
tudomásunk szerint eddig egyetlen hatóság sem állapította meg a tiltott állami támogatást az érdi reklámszerződések ügyében.
Az Állami Számvevőszék 2017-ben hozta nyilvánosságra a Sport Kft-nél lefolytatott vizsgálatának jelentését. Nincs szó a reklámszerződésekről, ahogy az önkormányzati belső ellenőrzés vizsgálati jelentésének kivonata sem tesz említést tiltott állami támogatásról.
Mint ahogy az sem biztos, hogy az esetleges tiltott állami támogatásnak köze lenne a reklámszerződések ügyében megindított nyomozáshoz.
A hatóság már nyomoz
A magát felfedni nem kívánó feljelentő egy közvetítő révén vette fel a kapcsolatot az Átlátszóval. Feljelentést vagy más, hitelesnek tekinthető dokumentumot a közvetítő nem adott át, mindössze hézagos információkat közölt a feljelentés tartalmáról, valamint arról, hogy az ügy végül Kecskeméten, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon kötött ki.
Ezeket az információkat – írásban feltett kérdéseinkre – az Országos Rendőr-főkapitányság és Pest megyei rendőrség nem cáfolta, a Bács-Kiskun megyei rendőrség szóvivője pedig megerősítette a hírt, hogy az érdi önkormányzat és az Érdi Sport Kft. között létrejött reklámszerződések ügyében nyomozást folytatnak.
A szóvivő ezt írta az Átlátszónak: “Valóban érkezett egy feljelentés az Érdi Sport Kft-vel kapcsolatban.
A feljelentés alapján csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt nyomozás elrendelésére került sor, melynek lefolytatásával az ORFK a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságot bízta meg.
A további kérdésekre a nyomozás érdekeire tekintettel nem áll módunkban válaszolni.”
Egy zárt érdi Facebook-csoportban valaki azt írta, hogy tanúként kihallgatták Kecskeméten ebben a büntetőeljárásban. Ezt a Facebook-felhasználó szóban is megerősített az Átlátszó munkatársának. A dolog természetéből következően is ezt az információt hivatalosan senki nem erősítette meg: a rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva soha nem válaszol efféle kérdésekre.
Több ügyben is eljárás indult
A nyomozás érdekeire tekintettel a szóvivő arra a kérdésre sem válaszolt, hogy ezt az ügyet egyesítették-e az Érdi Sport Kft. más, ellentmondásos megítélésű szerződései miatt korábban indult nyomozással. Az Átlátszó ugyanis úgy tudja, ez a büntetőeljárás is Kecskeméten folyik.
A büntetőeljárási törvény szabályozási logikájából következően ezeket az ügyeket minden valószínűség szerint egyesítették. A helyzetet bonyolítja, hogy folyik továbbá több mint egy éve egy büntetőeljárás, amely részben az Érdi Sport Kft. nemrég megismert lakásbérleti szerződéseivel áll összefüggésben. Ezt az ügyet Budaörsön vizsgálják, tehát nem egyesítették a kecskeméti ügyekkel.
Ebben az ügyben a feljelentést Szántó Erzsébet posztja alapján tette Érd ellenzéki koalíciója az önkormányzati kampány hajrájában, 2019. szeptember 18-án. Szántó, akit 2018. nyarán botrányos körülmények között távolítottak el az önkormányzati sportcég ügyvezetői székéből, hosszasan teregette ki a Facebookon a fideszes városvezetés állítólagos visszaéléseit.
Áll a bál az érdi női kézilabdacsapat körül: a polgármester kirúgta az ügyvezetőt, a vezetőség nagy része felmondott
Pénteken felmondott az érdi NB1-es női kézilabdacsapat szakmai stábjának több tagja, miután a város képviselő-testülete egy nappal korábban a polgármester előterjesztésére visszahívta a Sport Kft. ügyvezetőjét, Szántó Erzsébetet. A sportszakember kirúgása törést okozhat a helyi Fideszben is: a párt egyik önkormányzati képviselője, a sportklub elnöke szolidaritásból szintén távozott posztjáról.
A nem sokkal később elrendelt nyomozás egy év után is folytatódik. ”…A Budaörsi Rendőrkapitányságon továbbra is folyamatban van hűtlen kezelés bűntettének és más bűncselekmények gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen” – írta a napokban az Átlátszónak a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Ezt az ügyet tehát nem egyesítették a Kecskeméten folyamatban lévő sport kft-s ügyekkel, pedig a feljelentés egy fontos része arról szól, hogy a Szántót követő új ügyvezető, Boldog Anna szinte első dolgaként lakásbérleti szerződést kötött 2018. nyarán a sportügyekért felelős akkori fideszes alpolgármesterrel, Bács Istvánnal.
Szántó egyébként az eltávolítása után Szombathelyen a Haladás VSE klubmenedzsereként folytatta sportvezetői karrierjét. Annál a sportegyesületnél, amelynek társadalmi elnöke és bírósági nyilvántartás szerinti képviselője Homlok Zsolt, aki Mészáros Lőrinc, az első számú NER-oligarcha veje.
Boldog visszavonta a pályázatát
Az ügyben érintettek közül Csőzik válaszolt egyedül a megkeresésünkre, akinek nyúlfarknyi nyilatkozatát már idéztük. Kitüntetett szerepe miatt Bács István volt fideszes alpolgármestertől azt is megkérdeztük, nem tartja-e összeférhetetlennek a helyzetét: a 2019-es hatalomváltás előtt ő írta alá a reklámszerződések teljesítésigazolását. Ugyanakkor 2018. nyarától igen előnyös díjazással bérelt tőle egy lakást az Érdi Sport Kft.
A veszteséges önkormányzati sportcég lakást bérelt a volt fideszes alpolgármestertől Érden
Kidőlt tábla csonkja, balesetveszély Kidőlt tábla csonkja, balesetveszély VMSEVEN Kft. szerződések 2019.V.29 képviselőtestület rendkívüli zárt ülésének jegyzőkönyv részlete Kimaradt térkövezés Bánhorváti Jószerencse út pályázatának tartalék listára helyezés íratai . Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások KIM – támogatások KIM – szerződések Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NFM – támogatások
Bács testvérének cégétől több lakást is bérelt az önkormányzati cég, és azoknak a díját 2018. nyarán megkétszerezték. Így Bácsnak elvileg érdekében állhatott, hogy simán, olajozottan menjen a reklámszerződések teljesítése. Megkérdeztük tőle azt is, hányszor tagadta meg a teljesítésigazolások aláírását. Bács nem válaszolt a kérdéseinkre. (Bács rokonságának közbeszerzési és a volt alpolgármester üzleti ügyeiről, vagyoni helyzetéről itt és itt és itt írtunk.)
A Csőzik-adminisztráció – felhagyva a reklámszerződések megkötésének gyakorlatával – 2020. tavaszán radikálisan megnyírbálta az Érdi Sport kft. támogatási pénzeit.
Így is – a tavaszi veszélyhelyzet ideje alatt – kénytelen voltak tőkét emelni 100 millió forint erejéig a cégben, hogy megkíséreljék betömni a cég költségvetésén tátongó lyukat.
Hosszas huzavona után Boldog Anna azon a késő nyári napon vonta vissza az ügyvezetői megbízatása meghosszabbítása érdekében benyújtott pályázatát, amikor arról az érdi közgyűlés döntött volna.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi összellenzéki frakció megosztott a kérdésben, ezért Boldognak esélye sem volt a hosszabbításra. A pályázatokat az asztalról lesöpörve a közgyűlés Boldog sport Kft.-s jobb kezét nevezte ki új ügyvezetőnek szeptember 1-től.
Átláthatatlan cégműködés
Boldog és Csőzik annak idején az SZDSZ-ben kezdték el politikai kerrierjüket. Boldog 2006-ban a liberális párt egyéni jelöltjeként indult az önkormányzati választásokon, és vesztett. 2010-ben azonban már a fideszes polgármester, T. Mészáros András kabinetvezetőjeként folytatta politikai karrierjét.
2018 nyarán azután T. Mészáros András az Érdi Sport Kft. ügyvezetői székébe emeli – nulla forintos fizetéssel. Boldogot ekkor is T. Mészáros első számú bizalmi embereként tartották számon Érden. Ezért okozott megdöbbenést az új többséget adó összellenzéki frakcióban, hogy Csőzik 2019. év végén nem távolította el Boldogot a sportcég ügyvezetői pozíciójából.
Az érdi sportcég finanszírozásának – és egyben helyzetének – különössége abból az egyszerű tényből fakad, hogy önkormányzati tulajdonban áll, és a társaság működéséről sok minden elmondható, csak az nem, hogy átlátható lenne.
A céget már megbüntették azért, mert elmulasztott közbeszerzési eljárást kiírni, és a számvevők megrótták, mert nem alkotta meg saját közbeszerzési szabályzatát. A cég nem tartja be a közzétételi listákra vonatkozó törvényi kötelezettségeit, nem hozza nyilvánosságra a szerződéseit. A cég eddig az Átlátszó egyetlen formális adatigénylésére sem válaszolt.
Az érdi közgyűlés 2020. október 22-én immár szponzori szerződés megkötésére hatalmazta fel városvezetést az Érdi Sport Kft-vel 72 millió forint összegben.
|
Az érdi sportcég sok száz milliós reklámszerződései miatt nyomoz a rendőrség
|
Harmincötmillió forintot fizetett az érdi önkormányzat a saját tulajdonában álló sportcégnek, amiért az Érdi Aréna a nevében használta az “Érd” nevet. Az évek során több száz millió forint érkezett a szinte teljesen átláthatatlanul működő Érdi Sport Kft. számlájára reklámszolgáltatás címén az önkormányzattól. A rendőrség csalás miatt nyomoz, így immár három feljelentés alapján legalább két büntetőeljárás folyik az érdi botránycég zűrzavaros szerződési ügyei miatt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/24/az-erdi-sportceg-sok-szaz-millios-reklamszerzodesei-miatt-nyomoz-a-rendorseg/
|
2020-11-24 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2018-ban a Pécsi Stop számolt be arról, hogy a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező, a pécsi önkormányzat többségi tulajdonában lévő Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) két év alatt 118 millió forintot fizetett az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft-nek. Ez azért érdekes, mert az Aktor ügyvezetője és egyik tulajdonosa az a Szűcs Gábor, aki a POSZT fesztiváligazgatója is volt, a POSZF volt ügyvezetője, Magyar Attila pedig szintén tulajdonos az Aktorban (ma is).
Néhány nappal a Pécsi Stop anyagának megjelenése után Páva Zsolt pécsi polgármester (Fidesz) elrendelte az önkormányzat (a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-n keresztül) többségi tulajdonában lévő POSZF és az Aktor közötti szerződések vizsgálatát. Ez az ellenőrzés komoly problémákat talált a Magyar által vezetett POSZF működésében. Az Átlátszó birtokába került jelentés szerint a POSZF és az Aktor közötti szerződések teljesítésigazolásai ellenőrizhetetlenek, az Aktor 2017-ben jogtalanul fogadott TAO-pénzeket, és a POSZF gazdálkodása nem átlátható.
A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél
Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél.
A 2019 őszén tartott önkormányzati választáson az ellenzéki Péterffy Attila lett a pécsi polgármester, és azonnal elkezdte a város vagyongazdálkodásának átvilágítását. Az erről szóló jelentés 2020. szeptember végén készült el, az átvilágítás pedig az önkormányzat tulajdonában lévő cégek vizsgálatával folytatódik.
Ennek során került sor a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) ügyeinek átnézésére is. A pécsi önkormányzat által 2020. november 24-én kiadott, és a polgármester Facebook-oldalán is olvasható közlemény szerint a POSZT korábbi szervezői „2017-ben és 2018-ban a fesztivál egyes költségeit a gyanú szerint duplán számolták el, és duplán fizették ki. Ráadásul saját maguknak, hiszen a fesztiválszervező cég vezető tisztségviselői az önmaguk által alapított cégbe csatornázhatták a fesztivál döntően közpénzből álló költségvetésének egy részét. Nem is keveset, az átvilágítás adatai alapján két év alatt összesen csaknem 70 millió forintot.”
Az átvilágítás arra jutott, hogy Magyarék tudatosan felépített, de egyszerű módszert alkalmaztak:
Közös céget alapítottak.
A friss céget piackutatás és pályázat nélkül rögtön milliós megbízásokkal látták el.
A megbízások részben ugyanazokra a fesztiválszervezési feladatokra vonatkoztak, amiket vezető tisztségviselőként kellett volna elvégezniük.
Bár a feladatokat egyszer végezték el, mégis duplán kaphattak érte fizetséget.
Emellett az átvilágítás adatai alapján a kulturális TAO-támogatásokkal is visszaéltek a POSZT korábbi szervezői. Az önkormányzat közleménye szerint
a POSZT kapcsán feltárt visszaélések alapján a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntető feljelentést a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon.
Tavaly még rágalmazásért perelt a POSZF akkori ügyvezetője
A POSZT körüli botrány egyik abszurdan vicces oldalhajtása volt, hogy Magyar Attila, a színházi fesztivált szervező, pécsi önkormányzati tulajdonú POSZF akkori ügyvezetője beperelt két újságírót. Ugyanis amikor 2018 októberében megjelent a POSZF ügyeit boncolgató PécsiStop-anyag, azt átvette a SzabadPécs is, és ezt a cikket Csáki Judit és Jászay Tamás színikritikusok, a Revizor portál munkatársai megosztották a Facebook-oldalukon privát bejegyzésben, tehát csak az ismerőseik számára látható módon.
Nagy megdöbbenésükre aztán 2019 áprilisában idézést kaptak a Pécsi Járásbíróságtól, mert Magyar Attila, a POSZF akkori ügyvezetője feljelentette őket rágalmazásért az októberi privát Facebook-bejegyzéseik miatt – vagyis egy újságcikk némi kommentárral ellátott megosztása miatt.
A POSZF-ügyvezetőjének feljelentése szerint ezzel Csáki Judit és Jászay Tamás megsértette az ő becsületét, a társadalmi megbecsülését, a róla kialakult kedvező értékítéletet, és az emberi méltóságát. Magyar Attila kiemelte, hogy Csáki és Jászay mindezt 2-4 ezer ember előtt tették, mert a bejegyzéseiket az összes Facebook-ismerősük láthatta, és mindkettőjüknek 2 ezernél több ismerőse van a közösségi oldalon.
Csáki és Jászay végül nyert: a bíróság törvényes vád hiányában idén év elején megszüntette a nonszensz büntetőeljárást a Revizor portál munkatársai ellen, mert Magyar külön felszólításra sem jelölte meg, hogy pontosan Csáki és Jászay mely kijelentéseit sérelmezi.
Megszüntette a bíróság a két színikritikus elleni abszurd büntetőeljárást
Csáki Juditot és Jászay Tamást tavaly áprilisban perelte be Magyar Attila, a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, önkormányzati tulajdonban lévő cég, a POSZF Nkft. ügyvezetője, mert a színikritikusok a privát Facebook-oldalukon megosztották a POSZF gyanús szerződéseiről szóló cikket, és ezzel szerinte rágalmazták őt.
Címlapkép: POSZT/Facebook
|
Pécs új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés miatt a POSZT színházi találkozó kapcsán
|
A várost 2019 ősze óta vezető Péterffy Attila polgármester és az önkormányzat közleményben tudatta, hogy az átvilágítás során az derült ki, a POSZT korábbi szervezői a fesztivál egyes költségeit duplán fizették ki, és ezzel az általuk alapított céget gazdagították. Ráadásul a kulturális TAO-támogatással is visszaéltek. Emiatt a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett a rendőrségen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/26/pecs-uj-vezetese-feljelentest-tett-hutlen-kezeles-miatt-a-poszt-szinhazi-talalkozo-kapcsan/
|
2020-11-26 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Parlamenti vizsgálóbizottságot akar létrehozni az LMP-frakcióvezetője a lakossági csatornapénzek elköltésével összefüggő visszásságok feltárására. Keresztes Lóránt, a zöldpárt parlamenti képviselője szerint a vizsgálódásnak az egész országra ki kell terjednie, mert – mint ahogy Keresztes fogalmaz az egyik parlamenti irományában – “a probléma egyes becslések szerint több tucat települést érint”.
Az alapképlet majdnem mindenütt ugyanaz: a csatornázásra befizetett lakossági pénzt nem csatornázásra, hanem másra, gyakorta útépítésre költötték el. Pedig ezt a pénz vissza kellett volna fizetni. A lakossági csatornapénz úgy halmozódott fel, hogy az időközben beérkezett önerő- és uniós támogatások lényegében feleslegessé tették a lakossági pénzek felhasználását. Az azonnali elszámolás és visszafizetés helyett elköltötték másra, általában a kivitelező társulatokhoz vagy önkormányzatokhoz közel álló vállalkozások utakat építettek ezekből a pénzekből.
Öt éve packáznak a hivatalok a lakossági csatornapénzek elszámolásának ügyében
Sok településen évekkel ezelőtt le kellett volna állítani a „csatornapénzek” beszedését, és el kellett volna számolni a lakossági önrésszel. A hatóságok azonban gyakran szabotálják az egyértelmű rendelkezések végrehajtását. Egy nyugalmazott mérnök az eredetitől eltérő célokra elköltött csatornapénzek nyomába indult, de csakhamar útvesztőben találta magát.
Keresztes a vizsgálóbizottság létrehozásának esélyeit firtató kérdésünkre azt válaszolta: “… Egészen biztos vagyok benne, hogy a további négy ellenzéki frakció is támogatni fogja a javaslatot, és semmiképpen nem fogjuk engedni, hogy az ügy elsikkadjon. Rengeteg embert térintő problémáról van szó, így azt napirenden fogjuk tartani.”
Az 1995-ös vízgazdalkodási törvény és annak kormányrendelete, valamint a töretlen bírói gyakorlat egyértelműen kimondta: tilos csatornázásra beszedett lakossági érdekeltségi hozzájárulásból utakat építeni. 2016-ban a vízgazdálkodási törvény módosításával ráadásul még nyomatékossabbá tették ezt a követelményt. A módosítást a belügyminiszter nyújtotta be, és 2016. június 4-én lépett hatályba.
Az Orbán-kormány közigazgatási csúcsszervezete, a Miniszterelnökség is az útépítési tilalom ellen foglalt állást.
Ironikus törvényhozási adalék, hogy az ugyancsak LMP-s Schmuck Erzsébet és Sallai R. Benedek módosító indítványukkal 2014-ben éppen azt szerették volna elérni, hogy a vízgazdálkodási törvény tegye lehetővé a lakossági csatornapénz felhasználását az útépítésekre. Vagyis pont’ az ellenkezőjét akarták annak, ami mellett most Keresztes frakcióvezető kiállt. A LMP-sek indítvány tárgysorozatba vételét a szakbizottság elutasította.
Az LMP mostani kezdeményezésének közvetlen előzménye a karácsondi csatornaberuházáshoz kapcsolódó útépítések ügyében lezajlott persorozat. A bíróságok összesen négy ítéletben mondták ki, hogy a község víziközmű-társulata jogellenesen finanszírozta az önkormányzat által tető alá hozott útépítéseket.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
Az önkormányzatnak közel 140 millió forint csatornapénzt kellene visszafizetnie, de ezt a jogerős ítélettel előírt határidőn belül nem tette meg. A pernyertes, immár új vezetőséggel felálló társulat végrehajtást kért az önkormányzat ellen.
Megkezdték a bizonyítékok összegyűjtését
A karácsondi civilek a perek megnyerése után büntető feljelentést tettek. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság azt közölte az Átlátszóval, hogy elrendelték a nyomozást. “… a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt indított büntetőeljárást” – írta lapunk kérdésére Soltész Bálint őrnagy, sajtószóvivő.
Ez azt jelenti, hogy a rendőrség ismeretlen tettes ellen megkezdte a nyomozás felderítési szakaszát, amelyben a vizsgálathoz szükséges adatok és dokumentumok, lehetséges bizonyítékok begyűjtését végzik el.
A független karácsondi polgármester, Földi Csaba az Átlátszónak azt nyilatkozta hogy “a csatornaberuházással, vagy más az önkormányzatot érintő üggyel összefügésben indult büntetőeljárásról nem tudok”. Földi hangsúlyozta: Karácsondon a szennyvíz csatornaberuházás már hat évvel ezelőtt renden, sikeresen befejeződött a lakosság és az önkormányzat nagy örömére.
“A teljes körű elszámolás évekkel korábban a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen megtörtént, abban az azóta eltelt években hibát, hiányosságot nem tártak fel, szabálytalanságot egyetlen hatóság sem állapított meg”
– írta a polgármester.
A polgármester kijelentése legalább négy okból problematikus vagy leginkább félrevezető.
Éppen a karácsondi polgármesteri hivatal volt az, amely az elmúlt években négy bírósági ítélet közül kettőt adatigénylésre kiadott az Átlátszónak, és ezek az ítéletek nagyon nem azt tartalmazták, hogy Karácsondon minden rendben volna a csatornaberuházással. Éppen ellenkezőleg. (A korábban lefolytatott cégbírósági eljárásról itt olvashat.)
Fordulat jöhet az útépítésekre elköltött lakossági „csatornapénzek” ügyében
Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel.
Földi lényegében nem cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a lakossági csatornapénzből az ő, az egyik közeli hozzátartozója és Kiss alpolgármester utcájában aszfaltoztak volna.
“Karácsondon kistelepülésként egyedülálló módon az elmúlt 4 évben 8 kilométer hosszan 24 belterületi utat építettünk, illetve újítottunk fel (…) mivel az építések, felújítások egy községben történtek, szinte mindegyikében lakik „valaki”, vagy „valakinek” az ismerőse, hozzátartozója, hiszen jóval több mint ezer karácsondi ember él ezekben az utcákban” – írta a Heves megyei község első embere.
Hangsúlyozta: „az állami fenntartású közutakat kivéve szinte valamennyi önkormányzati fenntartású belterületi út bekerült az építési és felújítási ütemekbe. Ilyen utcában lakom én is, közeli hozzátartozóm is, az alpolgármester úr is és rajtunk kívül több mint ezer fő, a település lakosságának sokkal több mint egyharmada.”
Földi fontosnak tartotta leszögezni: az önkormányzat nem csupán a társulati forrásra alapozta az úthálózat fejlesztését, hanem jelentős összegű önkormányzati saját forrást és pályázati támogatást is használt fel az elmúlt négy évben belterületi utak építésére, felújítására.
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
Jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált az az ítélet, amelyben 141 millió forintnyi csatornapénz megfizetésére kötelezték a karácsondi önkormányzatot, amiért a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre költötték. A Pest megyei rendőrség viszont azért szüntette meg hasonló ügyben a nyomozást Érden és a térségében, mert „nem merült fel adat arra”, hogy a csatornapénzt másra költötték volna.
Karácsondon korábban olyan hírek terjedtek el, amely szerint Kiss a társulat előző elnöke, jelenlegi alpolgármester 2014 december elején visszautalta magának túlfizetés címén az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást, 146.820 Ft-ot – egyedüliként a településen.
Kiss Imre alpolgármester a leghatározottabban visszautasította azokat a vádakat, amely szerint társulati elnökként egyedül ő kapta vissza az általa befizetett érdekeltségi hozzájárulást.
“Az állítás nem igaz – írta Kiss az Átlátszónak elküldött válaszában. – Egy szűk réteg körülbelül egy hónapja kezdte el terjeszteni rólam ezt a rosszindulatú, minden alapot nélkülöző, hamis állítást. Etikátlanul, sorozatosan mindent elkövetnek, hogy engem és családtagjaimat is ellehetetlenítsék, lejárassák, az elmúlt évtizedekben elért eredményeket lerombolják.”
Értesüléseink szerint viszont a feljelentők a rendőrségnek megküldték a visszafizetésről szóló banki bizonylatot.
Egy, a községben szórólapon terjesztett aláírással, hivatalos pecséttel ellátott tajékoztatóban pedig a társulat új elnöke azt írta, Kissnek “túlfizetés” címén utalták vissza a közel 147 ezer forintot.
“TÚLFIZETÉS. Szerintem mindannyiunknak túlfizetése van, de eddig ezt CSAK KISS IMRE KAPTA VISSZA!!!” – írta a víziközmű-társulat elnöke a meglehetősen harcias stílusban megírt tájékoztatóban 2019. október 1-jén, szűk két héttel az önkormányzati választások előtt.
Kiss egyébként a feletteséhez csatlakozva kommentálta a nyomozás elrendeléséről és a leaszfaltozott utcáról szóló információkat.
A nyitókép illusztráció, forrás: pixabay.com
|
A polgármester utcájában is aszfaltoztak a jogsértően felhasznált lakossági csatornapénzből
|
Büntetőeljárás indult a karácsondi csatornapénzek felhasználásának ügyében. Korábban négy bírósági ítélet mondta ki, hogy jogellenesen használták fel útépítésre a lakosság által csatornázásra befizetett pénzeket. Karácsondon ezekből a pénzekből építettek utat a polgármester, a polgármester egyik hozzátartozója és az alpolgármester utcájában is. Közben a nagy jelentőségű karácsondi ítéleteknek köszönhetően a csatornázási pénzek ügye ismét elérte az országos politikát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/27/a-polgarmester-utcajaban-is-aszfaltoztak-a-jogsertoen-felhasznalt-lakossagi-csatornapenzbol/
|
2020-11-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A különböző korlátozások miatt számos magyar együttest lehetetlenített el idén a koronavírus, Magyarország legsikeresebb zenekarának lejtmenete azonban már korábban elkezdődött. A Magyar Virtuózok Kamarazenekar éveken át milliárdos profitot termelt, de 2018-ban megtört a lendülete. Azóta árbevétele a töredékére zuhant, koncertjeinek száma jelentősen visszaesett, honlapja nem működik, és telefonon sem lehet elérni.
Összeesése előtt a kamarazenekar egészen páratlan üzleti eredményeket produkált. Nyeresége meghaladta az évi egymilliárd forintot, amely egészen kivételes a magyar előadó-művészeti szcénában*Nincs is olyan gazdasági társaságként működő zenekar/együttes, amelynek bevétele tavaly meghaladta volna az egymilliárd forintot, legalábbis a főtevékenység alapján előadó-művészettel foglalkozó vállalkozások között, igaz az alapítványként működő Budapesti Fesztiválzenekarnak 1,3 milliárd volt a forgalma., a hatékonyságára pedig világszinten is alig lehet példa. Több olyan év is volt, amikor
nyeresége túlszárnyalta az árbevétele 80-90 százalékát.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekar nem az egyetlen előadó-művészeti szervezet Magyarországon, amely kimagasló profitot termelt egy azóta megszüntetett állami támogatásnak, a kultúr-taónak köszönhetően. A zenekarhoz számos ponton kötődik mintegy féltucat olyan kulturális szervezet, amelyek hasonló profitrátával működtek, majd a tao-rendszer megszűnése után felszívódtak. (Ezeket egy következő cikkben járjuk körbe, a mostaniban a Magyar Virtuózokat mutatjuk be.)
Évi egymilliárd forint állami támogatás
A kamarazenekart 1988-ban alapította meg Szenthelyi Miklós Kossuth-díjas hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense. Az egyetem honlapja szerint az eleinte csak vonósokból álló formáció a fennállása óta több mint 50 külföldi turnén vett részt Japántól Panamáig. A határokon túl – ahol a leírás alapján főleg a kilencvenes és a kétezres években voltak aktívak – eddig több mint ötszáz koncertet adtak.
A zenekar fellépéseit egy ideje már egy 2009-ben alapított cég, a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft. szervezi (a kamarazenekar és a tévés tehetségkutató szövevényes viszonyának egyik narratívájáról itt lehet olvasni). A publikus adatokból nem derül ki, és a zenekar sem árulta el, hogy korábban hogyan működtek*1990-ben létrehoztak Szenthelyi vezetésével egy Magyar Virtuózok Kamarazenekar Egyesület nevű szervezetet, de a cégbíróság aktái lényegében teljesen hiányosak az első két évtizedről.. Így az is homályos, hogy az első két évtizedben mekkora bevétele volt a Magyar Virtuózoknak, a céges forma létrejötte után mindenesetre gyors növekedésnek indult.
Az új vállalkozásnak a működés első teljes évében, azaz 2010-ben 9,1 millió forint volt az árbevétele. Két év múlva azonban már 250 millió, újabb két év múlva pedig 1,6 milliárd forint.
Négy év alatt tehát 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok forgalma.
A szervezet árbevétele évi 1,8 milliárd forint körül stabilizálódott, nyeresége pedig az egymilliárd forintot is meghaladta három éven keresztül.
A társaság 2010 és 2018 között összesen 6,7 milliárd forint nyereséget termelt. Ezt a hatalmas mennyiségű pénzt egy nem túl hosszú életű állami támogatásnak, a tao-rendszernek köszönheti. Nyolc év alatt ugyanis szinte pontosan a nyereségével megegyező összegű állami támogatást (6,9 milliárd forintot) kapott a zenekar.
A színházak finanszírozását megreformáló tao-rendszer éppen abban az évben, 2009-ben lépett életbe, amikor megalapították a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft-t. A rendszernek az volt a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek az éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthetnek nyereséges cégektől, amelyek tehát a profitjuk után fizetendő adót az állam helyett ezeknek a szervezeteknek utalhatták*Ezt az összeget a következő évben kaphatták meg..
Ahogy korábban bemutattuk, a tao-rendszerrel hatalmas mennyiségű pénz került a kultúrába. Soha nem látott anyagi stabilitást hozott az előadó-művészeti szférának, a színházakban tíz év alatt papíron duplájára nőtt a nézők száma, ugyanakkor számos egyértelműen bizonyítható visszaélés árnyékolta be a működését.
A fenti grafikon mutatja, hogy mennyire félrecsúsztak az eredeti tervek, részben a visszaélések miatt. A tervezet elfogadásakor úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el*Ennél távolabbra nem terveztek 2009-ben. . A következő négy évben pedig még közel háromszorosára, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma is közel a triplájára emelkedett.
A kultúrába áramló közpénz-tízmilliárdok annyira fenntarthatatlanná, a visszaélések pedig annyira egyértelművé váltak, hogy a kormány 2018 őszén felszámolta a rendszert. Éppen abban az évben, amikor a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is elindult a lejtőn, akárcsak egy hasonló mértékű támogatást kapó, bizonyíthatóan csaló kamuszínház-hálózat.
Évi 400-600 koncert
A Magyar Virtuózok az egyik legnagyobb kedvezményezettje volt a tao-rendszernek. Míg a 2011-ben kapott 30 millió forintos tao-támogatással még csak az 59. volt az előadó-művészeti szervezetek között, két évvel később már a harmadik. Innentől kezdve minden évben a négy leginkább támogatott szervezet közé tartozott A Pest Megyei Kormányhivatal adatai alapján.
2018-ban pedig 1,4 milliárd forinttal már a kamaraegyüttes kapta a legtöbb kultúr-taót.
A zenekar az összesen közel hétmilliárd forintos támogatással a negyedik legnagyobb összeget kapta a tao-rendszer alatt a kulturális szférában. A ExperiDance táncegyüttest üzemeltető Rivalda Stúdió, a Budapesti Operettszínház és a Magyar Állami Operaház előzte csak meg. A Magyar Virtuózok közel kétszer annyi tao-támogatáshoz jutott, mint a BBC által a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar, amely rendszeresen fellép a nemzetközi zenei élet legfontosabb koncerthelyszínein, illetve több pénzt kaptak, mint a Katona, a József Attila, az Örkény, a Nemzeti és a Radnóti Színház összesen.
A Magyar Virtuózok a legismertebb magyar popsztárokat is lekörözte. Egy két éve kiszivárgott, és több szereplő által hitelesített lista alapján a legismertebb magyar popsztárok gázsija sem haladja meg érdemben a fellépésenkénti hárommillió forintot. Ha ők az év minden napján fellépnének, akkor sem érnének a nyomába a Magyar Virtuózok 1,8 milliárdos árbevételének.
A vállalkozás felfutásában komoly szerepet játszott, hogy a tao-rendszer felállása után a Magyar Virtuózok profilja is jelentősen átalakult. A korábbi évtizedekkel ellentétben a 2010-es években a külföldi koncertek nagyrészt elmaradtak, szinte csak Magyarországon voltak fellépéseik. Ahogy a zenekart vezető Szenthelyi Miklós írta nekünk, 2009-ben új missziójuk lett: „komolyzenét a fiataloknak is”.
Szenthelyi szerint a zenekar klasszikus programjai mellett modernebb koncerteket és előadásokat is megrendeztek. Rendszeresen léptek fel a Mátyás-templomban, zenemaratonokat tartottak a Kongresszusi Központban, és számos alkalommal kísértek magyar popzenészeket. A hasonló, szimfonikus zenekarral felturbózott szuperprodukciók előző években látott felfutásában jelentős szerepe volt a tao-rendszernek, ahogy az Index vagy mi írtuk is korábban.
A Magyar Virtuózok egyik résztulajdonosa, Zentai Péter azt mondta nekünk, a kamarazenekar évi 400-600 koncertet adott, és előfordult, hogy napi öt fellépése is volt különböző formációkban, mivel több mint kétszáz művész tartozott a kötelékébe (átlagosan húsz embert alkalmazott a csúcsidőszakban). A cég több nemzetközi sztárnak is szervezett magyarországi koncerteket, ilyen volt Anastacia vagy Ennio Morricone 2016-os fellépése is.
Szenthelyi Miklós és Zentai Péter szerint a Magyar Virtuózok kimagasló nyereségessége ezeknek a nemzetközi szintű produkcióknak köszönhető. Ez a magyarázat viszont azért visszás, mert 2016-ban valóban több nemzetközi sztár is fellépett, 2017-ben azonban – a Magyar Virtuózok beszámolója és a Facebook-oldala szerint – egy ilyen szintű fellépőjük sem volt. Ennek ellenére a cég ugyanúgy bő 1,8 milliárd forintos árbevételt hozott össze mindkét évben.
Arra nem adtak magyarázatot, hogyan értek el ugyanakkora árbevételt a szerintük kimagasló nyereségességet magyarázó nemzetközi szuperprodukciók nélkül. Szenthelyi és Zentait is kértük, hogy írjon példát hasonló kaliberű fellépőre 2017-ből, de nem adtak konkrét választ. Zentai több, szerinte hasonló kaliberű művész nevét is átküldte nekünk, akiknek a magyarországi koncertjein állítása szerint szerepet vállalt a Magyar Virtuózok 2014 és 2018 között, de internetes kereséssel mi mégsem találtunk olyan fellépést, amelyben szerepet játszott volna 2017-ben a Magyar Virtuózok. Szenthelyi nem válaszolt erre a felvetésünkre.
Szenthelyi és Zentai a nemzetközi produkciók Magyarországra hozatala mellett azzal indokolta még a Magyar Virtuózok kimagasló gazdasági eredményeit, hogy a globális konjunktúrának és az Orbán-kormány munkájának köszönhetően jóval több pénz jutott a kultúrára, és jelentősen nőtt a komolyzene iránti kereslet Magyarországon.
2016-ra volt annyi pénz az emberek zsebében, hogy ki tudtak fizetni 25 ezer forintot egy komolyzenei koncertre, sőt, ennek többszörösét is egy-egy nemzetközi komolyzenei sztár fellépésére
– mondta Zentai.
Lényegében eltűntek
Hiába termelt azonban éveken át egymilliárd forintos nyereséget a Magyar Virtuózok, és hiába nőtt ezt követően is az életszínvonal, a tao-rendszer 2018-as felszámolása után összeomlott a zenekar. A kultúr-tao megszüntetése utáni első teljes évben, 2019-ben mindössze 102 millió forint volt a forgalma,
két év alatt tehát 95 százalékkal csökkent az árbevétele.
Szenthelyi és Zentai három okkal magyarázták a visszaesést. Az egyik legfőbb ok, hogy Szenthelyi egészségi állapota nem engedte meg, hogy hegedűművészként koncertezzen. Szerintük szintén fontos tényező a „nemzetközi szintű koprodukciós események tolódása, elmaradása, valamint az évadok tervezhetetlensége”. Harmadrészt pedig – Zentai szerint – a „kulturális tao megszüntetése sem segítette az iparágat”.
A felsorolt okoknál fogva nagyon nehéz helyzetbe került Magyarországon a komolyzene. Ellehetetlenültek a beszállítók, teljes bizonytalanság lett úrrá a rendezvényekkel kapcsolatban
– mondta Zentai Péter. Szerinte a háttérszolgáltatók (a hangtechnikusok, a jelmeztervezők vagy a hangszerszállítók) is megroppantak, közülük „nagyon sokan” a vállalkozás szüneteltetése vagy megszüntetése mellett döntöttek. „Ilyen kockázattal nem lehet vagy bizonytalan koncerteket szervezni” – mondta Zentai, aki szerint számos nagynevű zenekar került hasonló helyzetbe, de jó hírnevükre hivatkozva egyet sem szeretett volna megnevezni.
A legismertebb szimfonikus zenekarok adatai mindenesetre nem támasztják alá ezt a narratívát. A korábban említett Budapesti Fesztiválzenekarnak például jelentősen, 1,3 milliárdra nőtt az árbevétele 2019-ben, bár veszteséges volt. A Havasi Balázs által fémjelzett Symphonic Concert Management szintén növelte tavaly az árbevételét, 985 millió forintos forgalom mellett közel 100 millió volt az adózott eredménye.
Ugyan a Magyar Virtuózok Zentai szerint továbbra is koncertezik, lényegében láthatatlanná vált. A korábban rendszeresen frissülő Facebook-oldalán idén alig van új poszt, honlapja nem működik, a megadott telefonszáma sem él, és még az éves beszámolóját is jelentős késéssel adta le. Szenthelyi nem adott magyarázatot az ezeket érintő kérdésekre (mindössze annyit írt, hogy a Facebook mindig is másodlagos szerepet töltött be náluk, de arra sem válaszolt, hogy miért csökkent az aktivitásuk a közösségi oldalon).
A zenekar elsorvadt, de a Magyar Virtuózok Művészeti Kft-nek még 2019 végén is több mint 6 milliárd forint vagyona volt az évek során felhalmozott profitnak köszönhetően. Csak a pénztárukban és a bankszámláikon több mint 2 milliárd forint állt, és további bő másfél milliárdot adtak kölcsön valakinek. Az viszont nem derült ki, hogy ezzel a vagyonnal mi fog történni. Zentai Péter annyit mondott nekünk, hogy non-profit szervezetről van szó, ezek működését törvény szabályozza, és e szerint fognak eljárni.
|
Bemutatjuk a világ egyik legsikeresebb vállalkozását, az évi egymilliárdot kereső magyar kamarazenekart
|
Négy év alatt 175-szörösére nőtt a Magyar Virtuózok árbevétele, közel hétmilliárd forint vagyont halmozott fel, a kultúr-tao megszüntetése után azonban összeomlott.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201119/bemutatjuk-a-vilag-egyik-legsikeresebb-vallalkozasat-az-evi-egymilliardot-kereso-magyar-kamarazenekart/
|
2020-11-19 18:53:00
| true | null | null |
G7
|
Budapest belvárosában, a Parlamenttől induló Nádor utcában áll egy stílusokon átívelő, ötemeletes épület. Utcafrontján vegyesbolt, utazási iroda és egy thai masszázs szalon van, és a ház látszatra nem sokban tér el a belvárosi épületektől. A viseltes bejárat környékén elhelyezett cégtáblák ugyanakkor jelzik, hogy a ház sajátos szerepet töltött be a kortárs magyar kultúrában: az elmúlt években ide összpontosult az előadó-művészetre költött állami támogatások számottevő része.
A cégtáblák alapján kamarazenekarok, táncegyüttesek és kulturális egyesületek székhelye működik a ház negyedik emeletén*A cégtáblák részben eltűntek első, szeptemberi látogatásunk óta.. Bár nem ide van bejegyezve, számos ponton kötődik a Nádor utcai művészeti szervezetekhez a Magyar Virtuózok Kamarazenekar is, amely az előző cikkünk alapján évente egymilliárd forintos profitot termelt az azóta visszaélésekre hivatkozva megszüntetett állami támogatási rendszernek, a kultúr-taónak köszönhetően.
A Magyar Virtuózok Kamarazenekarhoz kísértetiesen hasonló utat jártak be a Nádor utcai épületbe bejegyzett szervezetek. Pár év alatt sokszorosára nőtt az árbevételük, esetenként több százmillió forintos vagy akár milliárdos állami támogatáshoz jutottak, majd a tao-rendszer felszámolása után összeomlottak. A fellépések után járó támogatások jogosságát érintett művészek is kétségbe vonják. Többen közülük csak az ügyben nyomozó NAV-tól vagy céges beszámolókból értesültek társulatuk állítólagos előadásairól.
A Nádor utcai irodába bejegyzett kulturális szervezetek számos ponton kötődnek az ország egyik leggazdagabb emberéhez, Rahimkulov Ruszlanhoz. A kevésbé ismert milliárdos volt ugyanis az egyik tulajdonosa a Nádor utcai ingatlannak, és két érintett előadó-művészeti vállalkozásnak is. A hozzá köthető társulatok számos esetben a Rahimkulov tulajdonába tartozó helyszíneken léptek fel, és a finanszírozásukban is szerepet vállaltak a milliárdos cégei, amelyek a tao-rendszer adta lehetőséget kihasználva az államkassza helyett nekik utalták át a profitjuk után fizetendő adót.
Az egymáshoz kapcsolódó nyolc előadó-művészeti szervezet összesen több mint 11,5 milliárd forint állami támogatáshoz jutott, amellyel a tao-rendszer legnagyobb kedvezményezettjei közé tartoztak. A kultúr-tao utolsó évében a legtöbb és a negyedik legtöbb támogatásban részesülő szervezet is közülük került ki. A Pest Megyei Kormányhivataltól kapott adatok szerint az első a Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., a negyedik pedig a Variations Nonprofit Kft. volt.
11 milliárd közpénz, 97 százalékos zuhanás
Az érintett előadó-művészeti szervezetek felfutása jellemzően ugyanazt a mintát követte. Ahogy a Magyar Virtuózok példája is mutatta, egy létező, több esetben szakmailag megbecsült, de gazdaságilag jelentéktelen zenekar vagy táncegyüttes a tao-rendszer 2009-es bevezetése után átalakult vagy tulajdonost cserélt, és kimagasló mértékben kezdte el növelni a bevételét és a nyereségét.
Az egyik kamarazenekart működtető alapítványnak, a Capella dell’ Academiának például éveken át semmilyen árbevétele nem volt, pár millió forintos támogatásokból tartotta fenn magát. 2016-ban viszont átalakult az alapítvány, a székhelye átkerült a Nádor utcai épületbe, az árbevétele pedig a semmiből 500 millió forintra ugrott. Ez több mint kétszerese volt a Nemzeti vagy az Örkény Színház akkori árbevételének. Két év alatt közel egymilliárd forint közpénzt kapott, majd a tao megszüntetése után összeomlott.
A táncegyüttest működtető Variations Nonprofit Kft.-t szintén 2016-ban jegyezték be a Nádor utcai épületbe, miután új tulajdonoshoz került. Az addig nem előadó-művészettel foglalkozó, 2015-ben még veszteséges vállalkozás két év múlva már egymilliárd forintos nyereséget könyvelt el, és ahogy írtuk, a tao-rendszer utolsó évében a negyedik legmagasabb támogatást kapta, 1,1 milliárd forintot.
Ez több mint kétszer annyi, mint amennyit a világ tíz legjobb zenekara közé sorolt Budapesti Fesztiválzenekar kapott. A legismertebb színházak közé tartozó Centrál, Katona, Nemzeti, Radnóti és Örkény összesen nem jutott ekkora támogatáshoz*2018-ban a Centrál 468 millió forintot kapott, a Katona 275-öt, a Nemzeti 51-et, a Radnóti 80-at, az Örkény pedig 160-at.. A Variations árbevétele aztán két év alatt 1,4 milliárd forintról 98 százalékkal, 30 millióra zuhant.
Az előző cikkben bemutatott, 2009-ben megalapított Magyar Virtuózoknak már 2014-ben több mint egymilliárd forintos árbevétele volt, a többi szervezetnek azonban jellemzően csak később, 2016 környékén lőtt ki a forgalma. A csúcsév 2017-ben volt, ekkor az érintett nyolc szervezet összesen 5,6 milliárd forintos árbevételt hozott össze. Az összesített profitráta nehezen értelmezhető piaci keretek között: nagyjából az árbevétel 50-60 százalékából nyereség lett, és 2018-ban a hárommilliárd forintot is meghaladta.
A nyolc szervezet 2018-ig összesen 11,5 milliárd forint közpénzhez jutott a tao-támogatásokon keresztül, és 11,3 milliárd forint nyereséget termelt. Ahogy a fenti ábrán is látszik, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése óta azonban bezuhantak a bevételek. Már a kivezetés évében is harmadára csökkent a csoport összesített árbevétele, a következő évben pedig még szemléletesebbé vált, hogy mekkora szerepe volt a taónak a modellben. Két cég le sem adta az év végi beszámolóját*A Spirit Dance Company Nonprofit Kft. és Failoni Kamarazenekar Nonprofit Kft., a többi hat szervezet*Magyar Virtuózok Művészeti Nonprofit Kft., Variations Nonprofit Kft., Magyar Virtuózok Tehetséggondozó Egyesület, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia Alapítvány, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes Közhasznú Egyesület. összesített árbevétele pedig 97 százalékkal zuhant be a 2017-es csúcsévhez képest.
Gazdasági fellendülés és nemzetközi sztárok
Az érintett nyolc előadó-művészeti szervezet közül hatnak a Nádor utcai épület negyedik emeletére van bejegyezve a székhelye. Az emeletet elfoglaló iroda a közelmúltig a már említett Rahimkulov Ruszlan és cégtársa, Zentai Péter tulajdonában állt. Rahimkulov Ruszlan a korábban Magyarországon élő orosz milliárdos, Megdet Rahimkulov fia.
Az apa egykor az OTP és a Mol legnagyobb részvényesei közé tartozott, és a magyarországi gazdaglistákon is szerepelt. Az itteni érdekeltségeit részben átvevő, magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov Ruszlan viszont hatalmas vagyona ellenére korábban alig szerepelt a médiában, bár a közelmúltban több hír is megjelent hotelpiaci terjeszkedéséről. Ezekben az írásokban rendre szerepelt Zentai Péter neve is, aki számos ingatlan- és építőipari vállalatban Rahimkulov tulajdonostársa.
Megkeresésünkre Zentai Péter válaszolt, aki szerint Rahimkulov Ruszlannal egy 2011-es vitorlázáson ismerkedtek össze, ezt követően kezdtek el közösen vállalkozni. 2014-ben kezdtek el előadó-művészeti szervezetek támogatásával foglalkozni, segítségükkel indult el abban az évben a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor a köztévén.
Zentai ekkortól kezdve tanácsadóként dolgozott a Magyar Virtuózok Kamarazenekarnál, amelybe egy idő után tulajdonosként is beszállt. Később pedig Rahimkulovval közösen lettek tulajdonosok egy szuperprodukciókra szakosodott cégben, a Tulipántündér Produkciós Kft.-ben, amelynek Álomutazó című musicaljét már a 2017-es bemutatás évében több mint 50 ezren látták.
A két vállalkozó közvetlenül is megjelenik olyan előadó-művészeti cégekben, amelyek a Nádor utcai irodába vannak bejegyezve. Zentai a Magyar Virtuózokba 2018-ban szállt be, és jelenleg ugyanúgy 38,5 százalékos üzletrésze van a cégben, mint Rahimkulov másik állandó üzlettársának*Gaál Tibornak. A harmadik tulajdonos pedig a zenekart vezető Szenthelyi Miklós.
Egy másik kamarazenekar teljes egészében Rahimkulov és Zentai tulajdonában áll, míg egy táncegyüttes 80 százalékban az övék*Előbbi a Failoni Kamarazenekar, amelyet az RRZP Invest Kft.-n és a Spicarts Produkciós Kft.-n keresztül tulajdonolnak. Utóbbi a Spirit Dance, amelyet az RRZP Invest Kft.-n keresztül..
Zentai azzal magyarázta a közvetlenül tulajdonában lévő cégek látványos növekedését, hogy
2010-től gazdasági fellendülés volt Magyarországon, és 2014-től érezhetően többet költöttek kultúrára is a családok.
Emellett szerinte „erősen dinamizálta a minőségi kultúra iránt fogékony közönséget” a korábban háttérbe szorult komolyzenei produkciók újszerű megközelítése, gyakran nemzetközi sztárok bevonásával.
Ahogy előző cikkünkben írtuk, a Magyar Virtuózok valóban lépett fel olyan nemzetközi sztárokkal, mint Ennio Morricone vagy Anastacia. Ez a magyarázat mégis visszás, mivel a kamarazenekarnak abban az évben is ugyanakkora volt a bevétele, amikor nem léptek fel ilyen kaliberű zenészek. Erre az ellentmondásra nem kaptunk magyarázatot. A Rahimkulov és Zentai tulajdonában lévő másik két társulatnál sem találtuk nyomát a nemzetközi sztárok bevonásával előadott produkcióknak, sem az éves beszámolókban, sem internetes keresésekben.
A hirtelen visszaesést pedig a tao-rendszer megszüntetésével magyarázta Zentai.
A tao elmaradása miatt a nagyszabású produkciók (koprodukciók) jelentősen csökkentek, elmaradtak, ezért lett az évad tervezhetetlen. Erős piacági bizonytalanság, emiatt pedig visszaesés jellemezte a szervezőket és a szervezeteket egyaránt
– mondta nekünk.
A Nádor utcai épületben működő többi előadó-művészeti szervezet üzleti mutatóit Zentai nem kívánta kommentálni arra hivatkozva, hogy nincs bennük érdekeltsége.
A gyors felemelkedés, majd hirtelen bezuhanás és az irodaház mellett azonban számos további ponton kötődik egymáshoz a nyolc szervezet. Jellemzően ugyanaz a könyvelőcég készítette a beszámolóikat, és több esetben ugyanaz az ügyvédi iroda dolgozott nekik. Annak a két szervezetnek, amely a nyolc közül nem a Nádor utcába van bejegyezve, éppen ebben az ügyvédi irodában van a székhelye. A szervezeteket ezen kívül jellemzően ugyanaz a koncertszervező segítette, amely szintén a Nádor utcai épületben működött*Több szervezetnek is ehhez a Concert Budapest nevű entitáshoz volt bekötve az emailes elérhetősége (Magyar Virtuózok, Spirit Dance, Failoni). A nyilvánosan (a Concert Budapest honlapján vagy a Facebook oldalán) feltüntetett három munkatársnak több pozíciója is volt az érintett szervezetek tagjainál.. Előfordult, hogy ez az ügynökség a Facebook oldalán promotálta Rahimkulov és Zentai közös építőipari cégét.
A nyolc szervezet között számos személyi átfedés van. Több érintettnek négy-öt szervezetben is van pozíciója. Az egyik ilyen egyén például egy személyben volt ügyvezetője egy táncegyüttesnek, felügyelőbizottsági tagja egy kamarazenekarnak, kuratóriumi tagja egy másiknak, elnöke egy kulturális egyesületnek és titkára egy másiknak. A közelmúltig Zentai unokatestvére volt a tulajdonosa az egyik érintett cégnek, egy alapítványnál pedig ő volt az alapítói jogok gyakorlója*A cég a Variations Nonprofit Kft. volt, az unokatestvér által vezetett alapítvány pedig a Capella Dell’ Academia. A nyolc közül a maradék három szervezet egyesületként működik..
Zentai azt mondta, nem volt „érdemi” ráhatásuk arra az öt szervezetre, amelyekben egyikük sem jelenik meg tulajdonosként. Elmondása szerint a Nádor utcai irodában mintegy ötven bérlőjük volt, és ugyan kölcsönösen segítették egymást az érintett előadó-művészeti szervezetek, de jogilag függetlenül működtek.
Szerinte ennek nem mond ellent az sem, hogy a Rahimkulovval közös építőipari cégük bármelyik alkalmazottja pozíciót töltött be ezeknél a kulturális szervezeteknél.
Nincs ráhatásom arra, hogy ki milyen munkát vállal el. Ha egy éven keresztül minden délben együtt ebédelnek az irodaházban, és kiderül valakiről, hogy zenéhez értő ember, akkor nem tilthatom meg neki, hogy feladatokat, munkákat vállaljon másodállásban
– mondta Zentai.
Együttműködések
Több mint fél tucat olyan emberrel beszéltünk, akik vezetőként vagy művészként dolgoztak a Rahimkulov és Zentai köré szerveződő előadó-művészeti társulatoknál. Bár több különböző társulatnál dolgoztak, tapasztalataik kísérteties hasonlóságokat mutattak.
A beszámolóik alapján az egyre sikeresebbé váló, feltörekvő, de nem professzionális alapokon működő kulturális szervezetüket azzal keresték meg Zentaiék, hogy szívesen beszállnának a társulat menedzselésébe.
Azt mondták, hogy lehetőséget látnak bennünk, szívesen átvennék a pénzügyi háttér előteremtését tőlünk, hogy nekünk csak a szakmai résszel kelljen foglalkozunk
– mondta egy táncegyüttes akkori vezetője.
Amikor elkezdtünk felfutni, úgy gondoltuk, jó lenne a biztos háttér. Terhes lett a sok könyvelés, adminisztráció, és nagy megkönnyebbülés volt, hogy találtunk valakit, aki lefedi ezt a szakterületet, a szakmai részt pedig ránk bízta
– mondta egy másik szervezet tagja a Zentaiékkal való együttműködésről.
A közhasznú státusszal rendelkező szervezetek különösen értékesek voltak számukra, ugyanis ez feltétele volt a kultúr-tao igénylésének. Ehhez egy önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés is elég volt.
Ha bármilyen önkormányzattal megállapodást kötsz, és évi kétszer fellépsz a falunapon, az már elég a taóhoz
– mondta egy megkérdezett.
Ezzel együtt tulajdonosváltások után is kötöttek ilyen szerződéseket. A 700 lakosú Nagybörzsöny község például az érintett szervezetek közül hárommal, a Magyar Virtuózokkal, a Variations-szel és a Failoni Kamarazenekarral is szerződött*A Magyar Virtuózoknak a szerződés alapján két év alatt kétszer kell fellépnie a településen, további vállalása, hogy “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben” és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul” (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut).. Mind a három szerződést ugyanaznap kötötték meg, és szinte szó szerint megegyeznek egymással*A szerződések alapján két év alatt kétszer kell fellépniük a településen, ezek a további vállalások szintén mindhármuknál szerepelnek: “aktívan részt vesz a város művészet-oktatási lehetőségeiben” és a “városi rendezvényekhez rövid, kihelyezhető műsorral hozzájárul” (az nem derül ki, hogy miért jellemzik városként a falut)..
Nyomoz a NAV
A társulatok menedzselésének átadása több esetben sem hozta meg a remélt eredményt a megszólaló művészek szerint. Számos társulati tag is azt állította, hogy Zentaiék nem tartották be teljesen az ígéreteiket.
Elenyésző számú fellépést szervezetek nekünk ahhoz képest, amiről megállapodtunk
– mondta egy együttes vezetője.
Ahogy teltek-múltak a hetek, egyre világosabbá vált, hogy nem fogják beváltani az ígéretüket, alig néhány fellépést szerveztek nekünk
– visszhangozta egy másik szervezet képviselője.
Többen is beszéltek arról, hogy egyre mélyebb konfliktus alakult ki a művészek és a menedzsment között. Nemcsak azért, mert a beígért fellépések nem valósultak meg, hanem a kommunikáció sem működött, rendszeresen nem válaszoltak e-mailekre, telefonokra. Az új felállásból fakadóan több szervezet szakmai vezetője úgy érezte, hogy elvesztette a kontrollt a pénzügyek felett, amelyekbe „semmilyen szinten nem voltak beavatva”. Sokáig nem is értették, hogy Zentaiék miért akarták megszerezni a kulturális szervezetek irányítását, ha ennyire nem szerveznek nekik fellépéseket.
Ennek a lehetséges oka akkor vált világossá számukra, amikor átnézték a társulatok pénzügyi beszámolóit.
Amikor belenéztem az éves beszámolókba, akkor derült ki, hogy papíron rengeteg koncertünk volt. Megdöbbentett, mert az együttes vezetőjeként én biztos nem voltam ott ezeken
– mondta egy megkérdezett.
Egy másik szervezet több tagja szintén hasonlóan csodálkozott rá a társulat állítólagos fellépéseire.
Rettenetes volt, amikor megláttuk
– mondta egyikük. A társulat tagjai szerint a szervezet bevételének nagyjából tíz százaléka felelt volna meg azoknak az előadásoknak, amelyeken ők is részt vettek.
Zentai Péter teljes mértékben visszautasítja ezeket az állításokat.
Néhány ember nem jó szájízzel ment el, miután megszűntek különböző együttműködések. Elképzelhetőnek tartom, hogy a hátam mögött valótlan dolgokat állítanak, rosszindulatú pletykákat terjesztenek
Szerinte sok tévhit él a köztudatban arról, hogy a tao-rendszerben mit lehetett elszámolni egy adott külföldi fellépő vagy koprodukciós partner esetén.
[Ilyenkor] elegendő volt szervezeti partner, partner művészek részvétele a rendezvényen, magyarul nem minden rendezvényen volt szükséges az adott szervezet saját művészeinek részvétele
A megkérdőjelezett fellépésekkel kapcsolatban ugyanakkor a NAV is nyomoz, ezt mintegy fél tucat ember is megerősítette nekünk. Több művész is többórás kihallgatásokról számolt be, amelyeken főleg a papírokon feltüntetett fellépésekről kérdezték őket. Az általunk elért művészeknek fogalma sem volt számos állítólagos előadásról, ahogy arról sem, hogy a valóságban százmilliós összegek mozogtak a fejük felett.
A cégbíróságon megtalálható dokumentumok alapján a NAV a nyolc szervezet közül hat*Spirit Dance, Variations, Failoni Kamarazenekar, Almássy Kulturális Egyesület, Capella dell Academia, Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes. „vonatkozásában” nyomoz*Vagy legalábbis nyomozott a Cégbíróságon talált, 2020. februári keltezésű dokumentumok alapján. költségvetési csalás és más bűntettek gyanúja miatt. Több, az üggyel kapcsolatban kihallgatott ember is azt mondta, hogy nagyjából két éve folyik a vizsgálat.
A NAV a megkeresésünkre annyit írt, hogy folyamatban lévő ügyről nem tudnak tájékoztatást adni. Zentai pedig azt mondta a vizsgálattal kapcsolatban, hogy az elmúlt évek mindegyikében vizsgálták az összes cégüket, de eddig mindig mindent rendben találtak, és ez szerinte most is így lesz.
Saját helyeiken léptek fel
Éves jelentéseik alapján az érintett szervezeteknek akár százas nagyságrendben voltak előadásaik, számos alkalommal közülük többen is közösen léptek fel, ugyanakkor a fellépéseik jelentős része viszonylag kevés helyszínre koncentrálódott. A szervezetek beszámolóiban ismétlődően feltűnik fellépőhelyként a Városligetnél fekvő Versailles Terem, a terézvárosi Fáklya Klub vagy az óbudai Symbol nevű szórakozóhely. A Variations 2017-es beszámolójában például kizárólag a Versailles-t, a Fáklyát és a Symbolt nevezte meg fellépési helyszínként.
A beszámolói alapján szintén rendszeresen lépett fel ezeken a helyszíneken a Viva la Voce Kamara és Énekegyüttes, amely az egyik legrejtélyesebb szereplő*Az együttesnek először 2012-ben volt érdemi bevétele, 80 millió forint. 2016-ban és 2017-ben az árbevétele az 500 millió forintot is meghaladta, tavaly viszont nekik is teljesen bezuhant a forgalmuk. 2017-ben magasabb volt az árbevétele, mint a Katona vagy az Örkény Színháznak.. Az elmúlt években összesen egymilliárd forint állami támogatást kapott úgy, hogy még honlapja és Facebook oldala sincs, és az interneten szinte semmit sem lehet találni róla. Egyik forrásunk és egy korábbi beszámoló alapján az együttes tagjai a Magyar Virtuózok Kamarazenekar zenészei közül kerültek ki. Mindenesetre a csúcsbevételt hozó 2017-es évről szóló beszámolóban a négy állandó fellépőhelyük között ők is megnevezték a Versailles Termet, a Fáklyát és a Symbolt is.
A három rendezvényhelyszín mindegyike kötődik Zentaiékhoz. A Versailles-t időközben átnevezték Virtuózok Hangversenyteremre és a Magyar Virtuózok bérelte éveken át*Zentai szerint a Magyar Virtuózok teljesen felújította a termet és a magyar komolyzenei társadalom rendelkezésére bocsátotta.. A Fáklya Klub és a Symbol pedig Rahimkulov és Zentai tulajdonában van.
Zentai azt mondta erről, hogy a Fáklya és a Symbol a tulajdonszerzésük előtt is különböző koncertek és egyéb rendezvények helyszíne volt, és ők csak folytatták az épületek eredeti hasznosítási funkcióját.
Amellett, hogy az érintett társulatok többsége Rahimkulov és Zentai irodájába volt bejegyezve, és a saját tulajdonú rendezvényhelyszíneken léptek fel, a finanszírozásukban is megjelentek Rahimkulov cégei. A tao-rendszernek ugyanis az a lényege, hogy az előadó-művészeti szervezetek éves jegybevételük 80 százalékáig pénzt gyűjthettek a nyereséges cégektől.
Ahogy korábban bemutattuk, a támogatási-rendszer indulásával komoly verseny kezdődött a cégek társasági adójáért. Mivel a színházi vezetőknek korábban jellemzően nem volt kapcsolata a céges világgal, hatalmas előnyt jelentettek a személyes kapcsolatok, és feltűntek ügynökök is a színházak és a cégek összekötésének ígéretével.
Ráadásul a versenyhelyzetet a cégek tao-jáért nemcsak az újonnan megjelenő előadó-művészeti szervezetek növelték, hanem az is, hogy 2011-től a sportklubok is igényelhetnek tao-támogatást. Az érintett szervezetek azonban gyors felfutásuk ellenére jól érvényesültek.
Ebben számottevő szerepe volt Rahimkulov Ruszlan cégeinek. A nyolc érintett szervezet közül hét beszámolóiban szerepelnek Rahimkulov érdekeltségei mint a tao-támogatások finanszírozói. Tehát az üzletember tulajdonába tartozó egyes cégek – leginkább az OTP egyik legnagyobb részvényese, a testvérével közösen tulajdonolt Kafijat – rendszeresen a Rahimkulov irodájába bejelentett vagy hozzá más pontokon köthető előadó-művészeti szervezeteknek utalták át társasági adójuk egy részét.
Hogy pontosan mennyi pénzről van szó, azt nem lehet tudni, mivel a beszámolóban rendszerint az utaló cég neve szerepel, az összeg nem. Mindössze egy dokumentumban találtunk konkrét összeget megadva: az Almássy Kulturális Egyesület 2017-ben a tao-bevételeinek kétharmadát, vagyis a 95 millió forintból 65 milliót Rahimkulov egyik érdekeltségétől kapta. Az akkoriban családilag tulajdonolt MGTR-Investments beszámolóiból pedig az derül ki, hogy 2017-ben 335 millió forintot adtak előadó-művészeti szervezeteknek a társasági adójukból, míg egy évvel később 442 milliót.
14 milliárd forintos vagyon
Hiába azonban a korábbi hatalmas bevétel és profit, ahogy írtuk, a tao-rendszer 2018-as megszüntetése után mind a nyolc érintett szervezet összeomlott. A cégek többségénél azóta más jelentős változások is történtek. A 2018-ban még a negyedik legtöbb tao-támogatást kapó Variationst egy szerbiai lakcímű személy vette át Zentai unokatestvérétől idén nyáron, majd másfél hónap múlva végrehajtást indított ellene a NAV. A Zentai és Rahimkulov Ruszlan tulajdonában lévő két cég, a 2018-ban még százmilliós nyereséget termelő Spirit Dance és Failoni ellen pedig júniusban indítottak végelszámolást.
Zentai szerint azért döntöttek a társaságok megszüntetése mellett, mert a tao-rendszer kimúlásával az „előadó-művészeti szervezetek helyzete egyre kiszámíthatatlanabbá vált”, amin a koronavírus-járvány tovább rontott. A két cégben Rahimkulov és Zentai továbbra is tulajdonosok, végelszámolónak pedig egy kárpátaljai születésű személyt jelöltek ki.
Róla Zentai annyit mondott, hogy „ajánlást követően, szakmai szempontok alapján választották ki”, és szerinte egy pozíció betöltésekor a születési helye alapján senkit sem lehet diszkriminálni. A végelszámolóról egy 2017-es cikket találtunk a médiában, amely Magyarország legnagyobb adótartozóiról szólt. A cikk szerint az érintett egy olyan cégnek volt a tulajdonosa, amely 777 millió forintos adótartozást halmozott fel. A százmilliós nagyságrendű adótartozást pedig később sem sikerült rendezni*A társaság a NAV akkori közlése szerint még 2019. március 31-én is szerepelt a 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező vállalatok listáján, 11 nappal később pedig törölték a cégjegyzékből, miután felszámolással megszűnt..
A cégek mellett a civil szervezetként működő társaságok is látszólag felhagytak a tevékenységükkel. Az Almássy Produkció Facebook oldala korábban hetente frissült, tavaly szeptember óta azonban nem jelent meg új poszt, a honlapján sem utal semmi a működésére. A Capella Dell’ Academia által működtetett kamarazenekar korábban szintén hetente jelentkezett a Facebookon, de 2019 márciusa óta nem posztol. Az érintett szervezetek fellépéseit jellemzően szervező ügynökség sem mutat már életjeleket, a Facebookon tavaly decemberi az utolsó bejegyzése.
Valamennyi szervezetet igyekeztünk elérni, de Zentain – és az előző cikkben bemutatott Magyar Virtuózok vezetőjén, Szenthelyi Miklóson kívül – egyikük sem reagált. A tao-rendszert felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkérdeztük, hogy tudnak-e a NAV-nyomozásról, korábban észleltek-e az érintett szervezeteknél bármi problémát, de nem válaszoltak.
Az sem derült ki, mi lett vagy lesz azzal az óriási, 2018-ban közel 14 milliárd forintra rúgó vagyonnal, amit a tao-rendszernek köszönhetően halmozott fel a nyolc szervezet. Zentai a tulajdonába tartozó cégekkel kapcsolatban annyit mondott, hogy mindegyik szervezet a törvény szerint fog eljárni a vagyonelemeivel.
|
Közpénz milliárdokkal tömték ki az egyik leggazdagabb magyar körüli együtteseket, mégis összeomlottak
|
Nyolc előadó-művészeti szervezet a kultúr-tao rendszerben milliárdokat vett fel, majd elsorvadt, a NAV pedig költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201120/kozpenz-milliardokkal-tomtek-ki-az-egyik-leggazdagabb-magyar-koruli-egyutteseket-megis-osszeomlottak/
|
2020-11-20 19:03:00
| true | null | null |
G7
|
A Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) október végén megkötötte azt a kétmilliárd forintos lőszerbeszerzési keretmegállapodást, amelyet korábban maga állított le, árkartell gyanúja miatt.
Információink szerint a közel 40 millió darab 9 milliméteres parabellum lőszert az összejátszással akkor meggyanúsított Milipol Zrt. szállíthatja a honvédségnek.
A 24.hu szeptemberben írta meg, hogy a VBÜ eredménytelenségre hivatkozva lezárta a tendert, és a versenyhatósághoz továbbította az ügyet. Az ügynökség akkor úgy vélte, hogy a Milipol Zrt. a Kraft HD Zrt.-vel összejátszva megsértette az eljárás tisztaságát, amikor a közbeszerzés második fordulójában több mint 50 százalékkal csökkentette eredeti árajánlatát, hogy aláígérjen fő riválisának, egy német lőszercég magyar leányvállalatának.
A Közbeszerzési Döntőbizottság azonban nem fogadta el az ügynökség érvelését, és megsemmisítette a tendert érvénytelenítő döntést.
Az ügynökség az újranyitott eljárásban már nyertesnek nyilvánította a Milipol Zrt.-t, és azt írta, hogy a cég nem áll kizáró okok hatálya alatt, ajánlata pedig mindenben megfelel a követelményeknek.
|
Mégis Csányi bizalmasának cége szállíthat 40 millió lőszert a honvédség pisztolyaihoz
|
A Védelmi Beszerzési Ügynökség megkötötte azt a kétmilliárd forintos megállapodást, amelyet korábban leállított kartellgyanú miatt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/30/milipol-loszerbeszerzes-honvedseg-vbu/
|
2020-11-30 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
381 millió forintos állami támogatást nyert Nagydorog önkormányzata orvosi szolgálati lakás építésére – jelentette be a település polgármestere. Borbélyné Töttösi Ágnes bejegyzésében megjegyzi, korábban arról volt szó, hogy az idén 15 település nyeri el a Magyar Falu Program keretében ezt a lehetőséget, de a kormány a járványhelyzet miatt úgy döntött, hogy csak öt települést tud támogatásban részesíteni.
Megkerestük a Miniszterelnökséget, hogy megismerjük a nyertesek listáját, de azt a választ kaptuk, hogy a 2020-as támogatások egyelőre nem nyilvánosak. Ez már csak azért is furcsa, mert Nagydorog polgármestere arról számolt be, hogy a 381 millió forintot már át is utalták az önkormányzatuk bankszámlájára. Borbélyné Töttösi Ágnestől szerettük volna megtudni, hogy a teljes összeget a szolgálati lakás megépítésére fordítják-e, illetve, hogy önkormányzati telken építkeznek-e majd, de a polgármester nem válaszolt kérdéseinkre.
Nagydorogon a képen látható házba egy fiatal orvos, Dr. Vájer Gábor költözik majd be, aki az idén áprilisában állt munkába a településen, és a teol.hu cikke szerint az új háziorvos igényelte a szolgálati lakást. A polgármester bejegyzéséből az is kiderül, hogy az orvosi lakás teljes alapterülete 219 négyzetméter, és a „házban a legmodernebb épületgépészeti eszközök, beépített hűtő-fűtő, árnyékoló és légtechnikai berendezések is helyet kapnak, ezáltal biztosítva az orvosi család legmagasabb szintű kényelmét”.
A 2020-as pályázati anyag szerint a települések nyolc vázlatterv alapján választhatják ki a számukra megfelelő házat. Az épületek nagysága 177 és 218 négyzetméter között mozog, viszont a nyolc változatból csupán az egyikben van rendelő.
A Miniszterelnökség lapunknak küldött válaszából kiderült, hogy a Magyar Falu Program keretében 2019-ben
13 orvosi szolgálati lakás megépítésére 3 milliárd 89 millió forintot biztosított az állam az önkormányzatoknak.
A Miniszterelnökség megjegyezte, 27 orvosi szolgálati lakást fel is újítottak a pályázat kezdete óta. Ez jóval kisebb költséggel jár, Rétvári Bence nemrég a Facebook-oldalán be is jelentette, hogy Acsán például 28 millió forintért alakítanak ki szolgálati lakást a rendelő épületében.
Arra a kérdésünkre viszont egy hete nem válaszol a Miniszterelnökség, hogy miért kerülnek 200 millió forintnál többe az orvosi szolgálati lakások. Azt is szerettük volna megtudni, hogy a vázlattervek mennyibe kerültek, azokat melyik építésziroda készítette, de cikkünk megjelenéséig erre sem reagáltak.
Orbán szívügye Makovecz stílusban
A 2019-es nyertes pályázatok egy része lassan révbe ér, több beruházáshoz kiválasztották a kivitelezőt, néhány helyszínen már folynak a munkálatok. Az épületek megjelenése nagyon hasonló, ez nem meglepő, miután a házakat típustervek alapján – természetesen a helyi viszonyokhoz igazítva – építik meg.
Orbán Viktor miniszterelnök szívügye, hogy mindenhol legyen megbecsültsége az orvosnak, a papnak és a tanárembernek
– ezt mondta Kónyi-Kiss Botond, a Dobrosi Építész Kft. tervezőmérnöke az egeraracsai 234 millió forintos orvosi szolgálati lakás alapkőletételénél.
Mint kifejtette, 28 településen terveznek szolgálati házakat. A Dobrosi Építész Kft. a Makovecz Imre elvei szerint működő irodákat egyesítő Makona Egyesülés tagja, alapítója és tulajdonosa pedig Dobrosi Tamás, a felcsúti Pancho Aréna, illetve a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia egyik melléképületének tervezője.
Ahogyan korábban említettük, nem „hagyományos” lakásokról van szó, az épületek energiafelhasználása alacsonyabb lesz, ennek azonban ára van.
A Heves megyei Kerecsendnek 262,8 millió forintos támogatást ítéltek meg tavaly. Az alábbi térképen látható Bereksori utcai saroktelekre egy ötszobás családi házat húz fel az egerszalóki Thermál Építő Kft. nettó 199,8 millió forintért (amelyből 9 millió forint a tartalék keret). A legnagyobb magyar ingatlanhirdetési oldal szerint Kerecsenden egy jó állapotú, 335 négyzetméteres családi házat 38,5 millió forintért hirdetnek. Az Ingatlan.com-on ez a legdrágább kerecsendi ház, amit megvételre kínálnak.
A Zala megyei Vonyarcvashegy tavaly 255,6 millió forintos támogatást kapott orvosi szolgálati lakás kialakítására, ennek terhére építtetnek a helyi Nest-Bau Kft.-vel egy 215 négyzetméter hasznos területű, négyszobás családi házat bruttó 210 millió forintért. A Balaton északi partján fekvő település más árkategória, mint Kerecsend, az Ingatlan.com szerint jelenleg a legdrágább, luxus komfortfokozatú, balatoni panorámás, akadálymentesített, intelligens rendszerrel felszerelt újépítésű villa 249 millió forintba kerül.
Ahogyan Manninger Jenő, a térség fideszes képviselőjének posztjában is látszik, gyakorlatilag itt is ugyanolyan Makovecz-stílusú épületet húznak fel, mint Nagydorogon:
A Bács-Kiskun megyei Pirtó 227,9 millió forint támogatásából építtet egy 140 négyzetméteres családi házat, amelyhez 46,6 négyzetméteres garázs és tárolóhelyiség, illetve egy 21 négyzetméteres fedett terasz is tartozik majd. Pirtó nem tartozik az ország legdrágább települései közé, az árat azonban árnyalhatják a gépészeti megoldások. A szolgálati otthon az Anloma Kft. kivitelezésében készül, a Halasinfo.hu beszámolója szerint már a bokrétaünnepet is megtartották, természetesen a helyi politikusok részvételével: az eseményen Nagy Ferenc fideszes polgármester mellett beszédet mondott Mák Kornél, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés KDNP-s alelnöke és Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő
A Pest megyei Farmoson a település központjához közel, a Rákóczi Ferenc utcában épül orvosi szolgálati lakás, amelyhez az állam 237,7 millió forint vissza nem térítendő támogatást adott. A nagyvonalúságra szükség is van, a nagykátai járásban található településen bruttó 213,3 millió (nettó 168 millió) forintért készül a kétszintes, négyszobás, körülbelül 200 négyzetméteres családi ház. A munkát a gödöllői Épkomplex Kft. nyerte el. Farmos jelenleg is nagy erőkkel keresi jövendőbeli orvosát, felhívásukban kiemelik a szolgálati lakást, illetve azt, hogy a Magyar Falu Program tavalyi, illetve idei fordulójában is eredményesen pályáztak orvosi eszközök beszerzésére és a rendelő fejlesztésére.
A szintén Pest megyei Kocséron háromszobás orvosi lakás épül, amelynek bruttó alapterülete 251,2 négyzetméter. A munkát az abonyi M.T. HARDY Kft. nyerte el 186,4 millió forintért. A nagykőrösi járásban fekvő település tavaly 201,5 millió forintot kapott a Magyar Falu Programból erre a célra. A kivitelezési szerződés szerint az összeg legnagyobb részét, bruttó 134,1 millió forintot a statikai, építészeti munkák teszik ki, ezt árban az épületvillamosság (bruttó 22,8 millió) és a fűtéstechnika (bruttó 14,4 millió) követi.
|
Átlagban 230 milliót adott orvosi szolgálati házakra a kormány
|
Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/01/orvosi-szolgalati-lakas-magyar-falu-program/
|
2020-12-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.
(A minipártok egy része tiltakozni szokott a megnevezés ellen, mondván, ők valós tevékenységet végeznek, mi most azokat a pártokat nevezzük így, amelyek a semmiből jönnek a választások előtt, a jelöltjeik ismeretlenek, és nem is kampányolnak, alig szereznek szavazatokat, majd el is tűnnek a közéletből.)
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Két héttel később az egykori jobbikos, majd a Mi Hazánk Mozgalmat támogató, nemrég pedig saját pártot alapító Volner János javaslatára a parlament igazságügyi bizottságának fideszes többsége megszavazta, hogy tovább szigorodjanak az országos listaállítás feltételei. Ennek értelmében már 14 megyében legalább 71 egyéni jelöltet kell rajhoz állítani ahhoz, hogy egy párt megkaphassa az országos lista után járó több százmillió forintos kampánytámogatást. Gulyás Gergely azt mondta a november 26-i kormányinfón, hogy a szigorítás a kamupártok és nem az ellenzék ellen irányul.
Kétségtelen, hogy ha jelenlegi formájában fogadják el a módosítót (ami az ellenzéki várakozások szerint egyáltalán nem biztos), akkor amellett, hogy a kormány egy listára tereli az ellenzéki pártokat, a kampánytámogatás bezsebelésére szerveződő kamuformációknak is nehezebb dolguk lesz. Lényegesen nagyobb falatnak tűnik 27 helyett 71 törvényesen és sokszor törvénytelenül összegyűjteni az érvényes ajánlóíveket; több ember szükséges hozzá, kiterjedtebb logisztikára van szükség, és a lebukás esélye is nagyobb.
Fontos kiskapuk maradnak nyitva
A K-Monitor és a Political Capital elemzései szerint ugyanakkor a jelenlegi jogszabálytervezet sem csuk be több olyan kiskaput, amelyek a 2022-es választáson is lehetővé teszik a kamupártok indulását.
Amíg van lehetőség többes jelölésre, addig virágozhat az ajánlóívek hamisításának ipara. Az Átlátszó összesítése szerint a 2018-as választásokon tapasztalt tömeges törvénysértések miatt 111 nyomozás indult az országban. A napokban három ilyen ügyben született elmarasztaló ítélet a Szekszárdi Bíróságon, 100 és 260 ezer forint közötti büntetést kaptak az érintettek. Volnernek volt olyan módosítója is, ami eltörölte volna a többes jelölést, ezt azonban nem támogatták a fideszesek. Idén januárban derült ki ugyanakkor az is, hogy a rendőrség 19 kamupártot hagyott futni, amelyek mind visszaéltek egy választó adataival. A 2018-as választás előtt Zuglóban a Fidesz ajánlóíveiről másolták át az aláírásokat egy kamujelölt íveire.
Jelenleg csak az egyéni jelölteknek kell tételesen elszámolniuk a költéseikkel, a pártok nem az úgynevezett „kincstári kártyán” kapják meg a támogatást. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a százmilliós kampánytámogatást átutalják a párt által megadott számlaszámra, amit aztán egyből fel is vehetnek készpénzben, és költhetnek, amire akarnak. Ha a pártok is kincstári kártyán kapnák meg a kampánytámogatást, akkor az ugyan többletfeladatot jelentene a Magyar Államkincstárnak, viszont valószínűleg lényegesen kevesebb utólagos eljárásra lenne szükség, és jelentősen csökkenhetnének a NAV, a rendőrség, az ügyészség és a bíróságok munkaterhei.
A pártoknak az érvényben lévő törvények szerint elég annyit beírni, hogy anyagjellegű ráfordítás – 365,5 millió forint, ahogyan az szerepelt például a Seres Mária Szövetségesei legendás beszámolójában. Seres és férje ellen idén júniusban vádat emeltek, amiért a 2014-es választáson 117 millió forint kampánypénzt csalhattak el.
A választáson 1 százalék alatt maradó pártokat csak kérésre ellenőrzi az Állami Számvevőszék, holott ebben a sávban élnek vissza tömegével a szabályokkal a különböző választási formációk. „Fontos lenne, hogy az ÁSZ hivatalból ellenőrizze az 1% alatti pártok gazdálkodását is, és a jelenlegi állapottal szemben fűződjön jogkövetkezmény ahhoz, ha valaki nem adja le a beszámolóját (pl. az ÁSZ kezdeményezhesse a párt megszüntetését)” – írta a K-Monitor.
A kamupártok költései nem nyilvánosak, az államkincstár a 2018-as választások után 5,4 millió forintot akart kérni a Transparency International Magyarországtól, hogy megmondja, mennyi pénzt fizettek vissza az államkasszába a kamupártok. Nagyobb visszatartó erő lenne, ha bárki, bármikor név szerint visszakereshetné, hogy mire költöttek (vagy nem költöttek) a bizniszpártok.
László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint a kormány nem akarja megszüntetni a kamupárt-jelenséget – ha meg akarná, már becsukta volna az említett kiskapukat. „Azt sem akarja ugyanakkor, hogy boldog-boldogtalan elinduljon, leginkább azért nem, mert ha tényleg több száz ”»pártnak« lenne országos listája, akkor a lepedő nagyságú szavazólapon már a Fidesz–KDNP-t is nehéz lenne megtalálni. Viszont az jól jön neki, ha némely jól csengő nevű kamupárt meg tudja osztani az ellenzéket„ – írta kérdésünkre.
László szerint amíg úgy állt, hogy 27-ről 50-re emelik a listaállításhoz szükséges jelöltek számát, az nem befolyásolta volna érdemben a helyzetet. A 71 egyéni jelölt indulásához viszont már le kell fedni az ország bő háromnegyedét, ami ”szűrhet valamennyire, de továbbra sem fogja megszüntetni a jelenséget„.
Ott tobzódtak, ahol szoros versenyre készülhetett a Fidesz
A választásokon az 1 százalékos eredménytől is fényévnyire elmaradó kamupártok 2014-ben és 2018-ban összesen közel 7 milliárd forintba kerültek az adófizetőknek. A kormány eddig kétszer, 2017-ben és 2018-ban is ”hadat üzent” a kamupártoknak, mindkétszer szigorítottak is a kampányfinanszírozás rendszerén, azonban mindkét beavatkozásnál előre lehetett sejteni, hogy nem lesznek elég a hatékonyak fellépéshez.
Adja magát a kérdés:
a teljes magyar jogrendszert a saját képre formáló Fidesz miért nem tud olyan jogszabályt alkotni, amely felszámolná az egyébként a saját törvényhozásuk eredményeként létrejött kamupártos visszaéléseket?
|
A Fidesz 2022-ben is pályára engedi a kamupártokat
|
A kormány november 10-én éjjel 23:59-kor nyújtott be módosítót a választási törvényekhez. Ebben az volt a legfontosabb változás, hogy a jövőben az a párt állíthat országos listát, amely legalább 9 megyében 50 egyéni jelöltet képes állítani a 106-ból; vagyis 50-szer 500 érvényes aláírást össze tud gyűjteni. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy kiszűrjék a valós társadalmi támogatottság nélküli kamupártokat, míg az ellenzék azt mondta, ellehetetlenítik a koordinált jelöltállítást.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/01/kamupartok-2022-valasztas-torvenymodositas-fidesz-71-jelolt-orszagos-lista
|
2020-12-01 14:12:14
| true | null | null |
Telex
|
Itthon szokatlan hangvételű céges közleményt tett közzé november 30-án a tőzsdén jegyzett CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Az itt olvasható szöveg szerint a társaság beperelte a 100 százalékos leányvállalatának, az EMABIT vagyonbiztosítónak három korábbi vezetőjét, Busa Zoltánt, Kádár Gabriellát és Barta Miklóst. A közlemény szokatlan, de valójában a kár is, ami miatt született, a milliárdos káresemény eddig inkább csak bankokhoz, brókercégekhez kötődött, nyilvános tőzsdei cégek életében nem volt jellemző itthon.
A történet előzménye az, hogy a CIG-csoport hatalmas veszteségbe lavírozta magát, mert az olasz szerencsejátékpiacon vállalt viszontbiztosítói feladatokat, de alighanem rosszul mérte fel a kockázatokat és akár csalás áldozatává is válhatott, mindenesetre ma még felmérhetetlen, de milliárdos nagyságrendű vesztesége keletkezett. Ráadásul a zavaros ügyletek miatt még az MNB is megbüntette a társaságot, ezekért a károkért lépett most fel a CIG kártérítési igénnyel.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Úgy tudjuk, hogy a történet hátterében az áll, hogy a CIG irányítása nemrégiben a Bayer József médiavállalkozó meghatározta korábbi cégvezetéstől, Mészáros Lőrincék (Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.) közvetlenebb irányítása alá került
A CIG-nek volt a Colonnade nevű biztosítóval egy vezetői felelősségbiztosítása, a fedezet mértéke vitatott, de legalább egymilliárd forint. Ez a biztosítás lehet a mostani közlemény fókuszában. A CIG új vezetése ugyanis egy MNB vizsgálati jelentés alapján érezte úgy, hogy „nem tud nem pert indítani”, mert a jegybanki vizsgákat a három felsorolt vezető személyes felelősségét állapította meg.
Azt hallottuk, hgy úgy érezték, hogy a részvényesek felé nem teheti meg a vezetés, hogy nem tesz semmit. Állítlag az MNB döbbenetes erőkkel szállt ki, levelezéseket vizsgált, iratokat foglalt le, elkérte a testületi ülések jegyzőkönyveit, kifejezetten az érintettek (az eljárásban az ügyfelek) személyi felelősségét is vizsgálta.
Erről elkészült a 470 oldalas jelentés, amellyel kapcsolatban a három magánszemély „ügyfél” és a CIG is tehetett észrevételeket, de a tapasztalat az, hogy ettől az anyagtól a végző határozat nem szokott elérni. Ráadásul a biztosítói igényérvényesítésre közeledett a határidő, ezért a CIG-nek már lépnie kellett.
A CIG valójában aligha a vezetők magánvagyonának megszerzésében bízik, a felelősök, ha akartak, már akár gondlskodhattak is a privát vagyonuk biztonságba helyezéséről, megóvásáról. Úgy tudjuk, hogy a CIG nem is kért zárolást a magánszemélyek vagyonára, vagyis nem próbálta meg biztonságba helyeztetni az esetleges vagyontárgyakat, értékpapírokat, ingatlanokat.
A CIG nyilván abban bízik, hogy első körben a felelősségbiztosító (Colonnade) fizet a CIG-nek, aztán majd ő azt követelheti a magánszemélyektől, de a három embertől reálisan a kár töredékének megtérítése sem várható, ha valamikor majd egy eljárás esetlegesen meg is állapítja a kártérítési felelősséget.
Eleinte úgy tűnt, hogy a régi és új menedzsment között nincsen harag, a régi vezetőknek ugyan az irányítási pozíció megváltozásának környékén távozniuk kellett, de úgy tűnt, hogy még egy évig az új vezetés is igényt tart rájuk tanácsadóként. Például éppen azért, hogy a bonyolult olasz és brit jogi eljárásokban segítsék a társaságot. Mára a kapcsolat elromlott, a CIG immár nem tart igényt Kádár Gabriella segítségére, ami egy ilyen hatalmas per mellett érthető. Az ugyanis elég furcsa lenne, ha a cég nagy összegre perelné a magánszemélyt, de közben az ő tanácsai mentén haladna a jogi eljárásokban
|
Milliárdos összegre perlik a CIG egykori vezetőit
|
A CIG Pannónia csoport óriásit bukott egy olasz biztosítási ügyleten. Az akkori vezetők már nincsenek a cégnél. Most az új vezetés alighanem a felelősségbiztosítótól remél méretes összeget, de ennek érvényesítésére beperelte a korábbiakat.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/12/01/milliardos-osszegre-perlik-a-cig-egykori-vezetoit
|
2020-12-01 14:42:54
| true | null | null |
Telex
|
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!
Tiba István (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú országos egyéni választókerület országgyűlési képviselője, a parlament jegyzője egy november 28-án a közösségi oldalára feltöltött rövid videóban közel egymilliárd forint „ellopásával” vádolta meg Balmazújváros vezetését, Hegedüs Péter (független) polgármestert név szerint is megemlítve. Tiba a videóban arról beszél, hogy míg a város 2014 és 2018 közötti fideszes vezetése, élén a 2018-ban jogerősen 5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélt, de azóta is szabadlábon lévő Veres Margittal (független) 3,191 milliárd forint uniós fejlesztési támogatást nyert el Balmazújvárosnak, addig Hegedüs Péter és a Szabad Városok Szövetségének fizetett hirdetése szerint 2,228 milliárd forint jár a városnak. Arról Tiba semmit nem mondott, hogy utóbbi összeg mire vonatkozik, ugyanakkor kijelentette, hogy Hegedüsék 963 millió forinttal kevesebb támogatást szánnának Balmazújvárosnak. „963 millió forintot akarnak ellopni a várostól. El a kezekkel Balmazújvárostól!” – szólította fel a település vezetését.
Hegedüs szerint inkább Tibát kellene kérdezni a lopásról
Mivel Tiba majdnem egymilliárd forint „ellopásával” vádolta meg Balmazújváros vezetését, kíváncsiak voltunk, hogy Hegedüs Péter ezek után mit reagál a politikus szavaira. A polgármestert november 30-án telefonon sikerült elérnünk, a Debrecinernek arról beszélt, hogy értetlenül állnak Tiba István mondatai előtt. „Mivel nem feltételezzük, hogy Tiba pszichiátriai eset, ezért azt gondoljuk, hogy semmi más nem vezérli, csak a lakosság félretájékoztatása és a jelenlegi városvezetés lejáratása” – mondta Hegedüs Péter.
A polgármester szerint Tiba egy uniós ciklus során elnyert támogatások összegét hasonlította össze a járvány miatt létrehozott uniós helyreállítási alapból remélt bevétellel, ezt a két számot azonban nem lehet összevetni, ugyanis semmi közük egymáshoz. A polgármester véleménye szerint Tiba vádjával szemben fel lehetne tenni a kérdést, hogy ő, mint a Fidesz parlamenti képviselője, aki beleegyezik abba, hogy a kormány megvétózza a helyreállítási alapot, nem lop-e el a magyar emberektől több ezer milliárd forintot, Balmazújvárostól pedig több mint 2,2 milliárd forintot. „Ha a helyreállítási alapot a magyar kormány megvétózza, és nem kapja meg Magyarország az alapból neki járó összeget, amelynek az általunk szorgalmazott módon az 50 százalékát közvetlenül az önkormányzatok felé csatornáznák be, akkor azt mondhatjuk, hogy ellopják a magyar emberektől ezt a helyreállítási alapot” – érvelt Hegedüs.
A polgármester a Debrecinernek arról is beszélt, hogy a 2021-27-es pénzügyi ciklus során 10,3 milliárd forintra fog pályázni Balmazújváros, tehát 7 milliárd forinttal nagyobb összegre, mint amennyit az előző ciklusban a Tiba Istvánhoz közel álló városvezetésnek sikerült Balmazújvárosba hoznia.
|
Milliárdos lopással vádolja Tiba István Balmazújváros vezetését, a polgármester szerint éppen fordított a helyzet
|
A fideszes országgyűlési képviselő az előző uniós ciklus során nyert pályázati pénzeket vetette össze a helyreállítási alapból kapható összeggel. Hegedüs Péter szerint ezek a számok nem összehasonlíthatók, Tiba csak lejárat és félretájékoztat, miközben ő kormánypárti politikusként valóban az emberek meglopásához járul hozzá.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/4114_milliardos_lopassal_vadolja_tiba_istvan_kepviselo_a_a
|
2020-12-01 14:46:07
| true | null | null |
Debreciner
|
A nyílt tender módosítását az ajánlatkérő NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
Az eredeti felhívás az uniós Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEOP) keretében, Észak-Magyarországon megvalósuló víz- és szennyvíz beruházások kivitelezésére szólt, nettó 70 milliárd forintos keretösszeggel. Ezt nyerte meg 2016 szeptemberében az M-E 2020 Konzorcium, amelynek vezető tagja a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., a tagjai pedig a következők: EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft., Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., SWIETELSKY Magyarország Kft. és a PENTA Általános Építőipari Kft
A 70 milliárdos keret emelkedett most 105 milliárd forintra. Az indok: az egyes projektek kapcsán felmerült pótmunkák miatt szükséges az emelés.
|
Pótmunkák Mészároséknak, harmincöt milliárdért
|
Az uniós forrásból finanszírozott, 70 milliárdos víz- és szennyvíz beruházási keretszerződés 105 milliárd forintra emelkedett. A nyertes konzorciumot a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vezeti.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/potmunkak-meszaroseknak-harmincot-milliardert.718629.html
|
2020-12-01 15:14:01
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Hiába nyerte meg az erről szóló közbeszerzést, nem attól a cégtől bérel majd buszokat a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amelyikről az Mfor derítette ki, hogy egy ciprusi offshore vállalathoz kötődik - jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
A Budapesti Közlekedési Zrt. még április 28-án írt ki közbeszerzési eljárást használt autóbuszok bérlésére: a pályázati kiírás szerint a BKV 6 darab, legfeljebb 12 éves légkondicionált, EURO IV-es környezetvédelmi besorolásnál nem rosszabb osztályú autóbuszt bérelne 12 hónapra. A majdnem 350 millió forintos tendert a budapesti CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt. nyerte meg, amiről azonban hamarosan kiderült:
a pályázat benyújtásának határideje előtt mindössze 7 nappal jegyezte be a cégbíróság,
fő tevékenysége nem is autóbuszok beszerzése, hanem vagyonkezelés,
és a céget alapító három vállalat közül a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. tulajdonosa egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings, aminek tisztviselői között Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan köthető személyek bukkannak fel.
„A BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, a BKV felszólítása nyomán a cég még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak” - írta szerdán Karácsony Gergely.
Azt állítja, a kérésére indított vizsgálat után az önkormányzat arra jutott, „hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a nyílt eljárásban a legolcsóbb ajánlat győzött”, és a fennálló törvényi keretek alapján „az offshore-háttér nem lehetett kizáró indok” az érintett cég pályázatában.
„Ezzel együtt is arra utasítottam a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki, a konkrét ügyben pedig úgy helyes, hogy a BKV nem szerződik ilyen vállalkozással”
- hangsúlyozta.
Karácsony a posztban megvédte Tüttő Kata főpolgármester-helyettest is, aki történetesen a győztes céggel kapcsolatba hozott Leisztinger Tamás korábbi élettársa és közös gyerekeik anyja.
„Nem tisztem megítélni, hogy Tüttő Kata főpolgármester-helyettes asszony milyen kapcsolatban áll gyermekei apjával. De azt tudom, hogy sem ebben az ügyben, sem más ügyben soha nem képviselt és nem fog képviselni más érdeket, csakis a városét, a budapestiekét. Ő az egyik legegyenesebb, legtisztességesebb, Budapest ügyeiért legelkötelezettebb ember, akit ismerek. Tűzbe teszem érte a kezem!”
- szögezte le a főpolgármester.
|
Nem szerződik a buszbérlési közbeszerzést megnyerő offshore hátterű céggel a BKV
|
Hiába nyerte meg az erről szóló közbeszerzést, nem attól a cégtől bérel majd buszokat a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amelyikről az Mfor derítette ki, hogy egy ciprusi offshore vállalathoz kötődik - jelentette be Facebook-oldalán Karácsony Gergely főpolgármester.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/02/nem-szerzodik-a-buszberlesi-kozbeszerzest-megnyero-offshore-hatteru-ceggel-a-bkv
|
2020-12-02 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
A nyomozó ügyészség tegnap közel 60 fő részvételével több helyszínen hajtott végre motozásokat, kutatásokat és lefoglalásokat. Az ezt követő tanúkutatások, tanú- és gyanúsítotti kihallgatások eredményesek voltak.
2020 nyarán egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte.
A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez.
A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több száz millió forintos – vissza nem térítendő – támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
Az ügyészség mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket és indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését.
Úgy tudjuk, a gyanúsítottak egyelőre nem tettek beismerő vallomást.
|
Vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt vettek őrizetbe korrupció gyanújával
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/02/vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztsegviselot-vettek-orizetbe-korrupcio-gyanujaval
|
2020-12-02 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Budapest XIV. kerületének (Zugló) önkormányzata korábbi médiacégét, a Zuglói Média Szolgáltató Kft.-t 2015-ben (amikor a kerületet Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármester vezette) megszüntette, azóta a kommunikációs feladatokat az önkormányzat maga látta el.
Azonban 2020 februárjában egy önkormányzati rendelettel a 2019 őszén megválasztott új polgármester, Horváth Csaba (MSZP) által vezetett képviselőtestület megbízta a a tulajdonában lévő Zuglói Városgazdálkodási Zrt.-t, hogy hozzon létre egy médiacéget.
Ez alapján 2020. március 26-án megalakult a Zugló Információs és Médiacsoport Kft.-t (ZIM), melynek ügyvezetője Murányi Marcell lett. Murányi tapasztalt sajtós, korábban a Blikk, majd a Népszabadság főszerkesztője volt. Utóbbi pozíciójáról 2015-ben mondott le, amikor elgázolt egy biciklist, aki belehalt sérüléseibe. Ezt követően rövid ideig az MSZP kommunikációs tanácsadója volt 2017 májusáig.
Az önkormányzat 2020. július 8-án kötött szerződést a ZIM-mel közel hároméves időtartamra: 2020. június 1-től 2023. március 31-ig. A megállapodás szerint a cég feladata, hogy az önkormányzat döntéseiről és a kerületi eseményekről tájékoztassa az állampolgárokat a zuglo.hu kerületi honlapon, az önkormányzat Facebook-oldalán, a Zuglói Lapok nyomtatott kerületi újságban (amelyet pdf-ben elérhetővé kell tenni az önkormányzat honlapján), valamint a nem önkormányzati tulajdonú Zugló TV-ben és a ZugRádióban.
A zuglói képviselőtestület a 2020. június 25-i ülésén tárgyalta meg Horváth Csaba polgármester erről szóló előterjesztését. Bár a szerződésben mindössze annyi szerepel, hogy a ZIM az idei 7 hónapra bruttó 130 millió forintot kap az önkormányzattól, a napvilágra került információk alapján egy teljes évben bruttó 240 millióba fog kerülni a cég.
Ez elhangzott a testületin is, ahol Victora Zsolt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) zuglói önkormányzati képviselője azt mondta, hogy megszavazza az előterjesztést, megadja a lehetőséget, de árgus szemekkel fogja figyelni a ZIM működését.
Victora tartotta a szavát, és levelet írt a jegyzőnek (aki köteles a képviselőket tájékoztatni önkormányzati ügyekben) szeptemberben, amelyben arról érdeklődött, hogy
készített-e a ZIM havi jelentéseket, ami az önkormányzattal kötött szerződés szerint kötelessége
leadta-e a ZIM a hirdetési politikáját meghatározó szabályzatot, és a hirdetési bevételek milyen arányban oszlanak meg az önkormányzat és a médiacég között
eleget tesz-e a ZIM a közzétételi kötelezettségének
a ZIM munkatársainak van-e jogviszonya az önkormányzattal vagy annak valamely cégével, intézményével
hány munkatársa van a ZIM-nek
mennyi fizetést kap Murányi Marcell ZIM-ügyvezető
Murányinak van-e bármilyen jogviszonya az önkormányzattal, vagy annak valamely cégével, intézményével
A jegyző válaszában azt közölte, hogy a ZIM leadta a havi jelentéseket, a hirdetési bevételek a ZIM költségvetésébe kerülnek, a cég eleget tesz közzétételi kötelezettségének, összesen 15 munkatársa van (8 munkavállaló, 7 megbízásos), közülük 3 főnek van valamilyen jogviszonya (részleteket nem közöltek) az önkormányzattal vagy annak valamelyik cégével/intézményével, és
Murányi Marcell ügyvezető havi keresete bruttó 950 ezer forint, plusz kap évi 250 ezer forint cafeteriát, és havi 1000 kilométer gépkocsi átalányt. A jegyző azt is közölte, hogy emellett Murányinak kommunikációs tanácsadásra vonatkozó megbízási szerződése van a polgármesteri hivatallal.
Victora Zsolt ezután egy újabb levélben érdeklődött a jegyzőnél a részletekről, például arról, hogy milyen módon érhetők el a képviselők részére a ZIM által leadott havi jelentések, hol érhetők el a ZIM által kötött szerződések, mennyi juttatást kap Murányi Marcell a polgármesteri hivataltól a kommunikációs tanácsadásért, és hol van az erről szóló szerződés.
Az aljegyző által szignált válaszban elküldték az MKKP-s képviselőnek a ZIM által az önkormányzati honlapra feltöltött szerződéseket (egész pontosan a keresőt, ahonnan ezek előhívhatók), és Murányi Marcell tanácsadói megbízásának linkjét. Utóbbiból az derül ki, hogy a zuglói polgármesteri hivatal 2020. május 18-tól foglalkoztatja Murányit, aki ezért havi 350 ezer forintot kap.
Victora átnézte a kapott anyagokat, és azok alapján újabb kérdésekkel fordult a jegyzőhöz. Megérdeklődte a ZIM honlapjának címét, azt ugyanis nem találta meg. A kutyapártos képviselő rákérdezett arra is, hogy Murányi Marcell ZIM-es munkaszerződése szerint Murányi az ügyvezetői feladatokat 2020. március 26. és május 14. között megbízási jogviszonyban látta el, ez a szerződés hol érhető el.
A dokumentumokban az is feltűnt Victora Zsoltnak, hogy a ZIM június 15-én december 31-ig szóló szerződést kötött a Weber und Mill Kft.-vel, ami havi nettó 800 ezer forintot kap médiaszolgáltatási feladatokért. Ez azért érdekes, mert korábban, a március 1. és május 31. közötti időszakra az önkormányzat szerződött le a Weber und Mill Kft.-vel kommunikációs feladatokra havi nettó 1,2 millió forintért.
A Weber und Mill Kft. mindkét szerződésében szerepel a feladatai részletezésénél, hogy nem csak a zuglói önkormányzat, hanem Horváth Csaba polgármester imázsát is építik. Sőt, tulajdonképpen elsősorban az övét, és rajta keresztül, személyiség-központú kommunikációval, Horváthoz kapcsolódó Facebook- és Instagram-oldalakon népszerűsítik az önkormányzatot.
Victora ezzel kapcsolatban megkérdezte a jegyzőtől: mi indokolja, hogy az önkormányzat ilyen értékben finanszírozza a polgármester személyes imázsépítését, és miért nem tartja fontosnak az önkormányzat a saját, a képviselői vagy intézményei imázsépítését, miért csak a polgármesterét?
Az MKKP-s képviselő ebben harmadik levelében összesen 14 kérdést tett fel a jegyzőnek. Ezekből 4, adminisztratív jellegű, főként szerződések elérhetőségére és dátumára vonatkozó kérdéseire választ kapott, további 9 kérdésére azt írták neki, hogy az adott témában nem az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal az adatgazda, hanem a ZIM, forduljon hozzá. Kicsit vicces módon ezt válaszolta az aljegyző Victorának arra a kérdésére is, amelyben az önkormányzati médiacég honlapjának elérhetőségét kérte.
Viszont a kutyapártos képviselő Weber und Mill Kft.-vel és a polgármester imázsépítésével kapcsolatos kérdésére azt írták neki vissza, hogy azt elsősorban nem közérdekű adatigénylésnek tekintik, “hanem olyan kommunikációs szakmai kérdésnek, amelyre a ZIM ügyvezetőjétől” kértek és kaptak tájékoztatást.
Tehát az önkormányzat, ami 9 másik képviselői kérdést elhárított azzal az indokkal, hogy nem tud rá válaszolni, mert nem ő az adatgazda, és nem is kérte be a válaszokat a tulajdonában lévő ZIM-től, a polgármester fényezésével kapcsolatban bezzeg tájékoztatást tudott kérni a médiacégtől.
Annak ügyvezetője, Murányi Marcell az alábbiakat írta a Weber und Mill Kft.-s szerződéssel kapcsolatban:
“A polgármester az első számú felelőse a kerület ügyeinek, ezért ő kommunikálja a zuglói döntéseket, a zuglóiak életére hatással lévő fővárosi és országgyűlési, valamint kormánydöntéseket, emellett ő képviseli a nyilvánosság előtt a kerület lakóit és Zugló ügyeit.” Murányi hozzátette, hogy minden önkormányzati intézmény és cég, a hivatal, a civil szféra, a pártok és képviselőik is lehetőséget kapnak, hogy saját álláspontjukat, munkájukat, ügyeiket, eredményeiket ismertessék a zuglói médiafelületeken.
A Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft. tulajdonosa Koltai Péter, forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott.
|
Havi 800 ezer forint közpénzbe kerül Horváth Csaba zuglói polgármester imázsának építése
|
Victora Zsolt zuglói MKKP-s képviselő próbált utánajárni a zuglói önkormányzat médiacége (ZIM) által végzett tevékenységnek, ezért levelezni kezdett a jegyzővel. Kiderítette, hogy havi nettó 800 ezer forintért építik Horváth Csaba (MSZP) polgármester imázsát, Murányi Marcell ZIM-ügyvezetőt pedig a polgármesteri hivatal is foglalkoztatja kommunikációs tanácsadóként.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/01/havi-800-ezer-forint-kozpenzbe-kerul-horvath-csaba-zugloi-polgarmester-imazsanak-epitese/
|
2020-12-02 17:53:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A hétfőn menesztett Bitay Márton Örs volt a felelőse az állami földvásárlási programnak, amiben 2015-2016-ban annyi termőföldet árvereztek el, amennyit a rendszerváltás óta egyszer sem, és a kormány csókosai, sőt még az ötletgazda politikus is jól bevásárolt.
A K-Monitor vette észre, hogy bár Bitay Márton Örs a vagyonnyilatkozatai (.zip) szerint két helyről (államtitkárság, NFA) is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent: 2014 után nem jelentek meg új vagyonelemek, viszont már nem az övé a tulajdonrész egy bt.-ben, és keletkezett 1 millió forint magánhitele is.
„Se kocsi, se új ingatlan, de egy fillér megtakarítás sem. Nincs a nevén bankszámla, ahová a fizetését utalták?”
– írja a K-Monitor.
|
Az eddigi állami földekért felelős államtitkár két helyről kapott fizetést, vagyona mégis csökkent
|
A K-Monitor vette észre, hogy bár Bitay Márton Örs a vagyonnyilatkozatai (.zip) szerint két helyről (államtitkárság, NFA) is milliós fizetést kapott, a vagyona a 2014-es és a 2019-es vagyonnyilatkozata alapján öt év alatt mégis csökkent: 2014 után nem jelentek meg új vagyonelemek, viszont már nem az övé a tulajdonrész egy bt.-ben, és keletkezett 1 millió forint magánhitele is.
„Se kocsi, se új ingatlan, de egy fillér megtakarítás sem. Nincs a nevén bankszámla, ahová a fizetését utalták?”
| null | 1 |
https://444.hu/2019/02/19/az-eddigi-allami-foldekert-felelos-allamtitkar-aki-veletlenul-egyutt-kavezott-meszaros-lorinccel-ket-helyrol-kapott-fizetest-a-vagyona-megis-csokkent-ot-ev-alatt
|
2019-02-19 22:07:00
| true | null | null |
444
|
A Jobbikos Csányi Tamás arról érdeklődött írásban, mikor emelnek vádat Boldog István fideszes parlamenti képviselő ellen.
Polt Péter legfőbb ügyész válasza szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomoz Boldog és társai ellen. A képviselő mellett 10 embert hallgattak ki gyanúsítottként, mind szabadlábon védekeznek. Polt azt írja:
„Boldog István gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést megalapozó ok mentelmi jogának felfüggesztését követően nem állt, illetve nem áll fenn.”
A Központi Nyomozó Főügyészség az ügyben a gyanúsítottaknak és védőiknek november 17-ig biztosította az eljárás minden ügyiratának megismerését, a törvény szerint legkorábban egy hónappal ezután emelhetnek vádat, vagyis kicsit több mint két hét múlva.
|
Pár héten belül akár már vádat is emelhetnek a korrupcióval gyanúsított Boldog István ellen
|
„Boldog István gyanúsítottal szemben személyi szabadságot érintő kényszerintézkedést megalapozó ok mentelmi jogának felfüggesztését követően nem állt, illetve nem áll fenn.”
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/02/par-nap-mulva-akar-mar-vadat-is-emelhetnek-a-korrupcioval-gyanusitott-boldog-istvan-ellen
|
2020-12-02 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miközben az Andrássy úton épp véget ért a műfű korszak, máshol éppen most kezd terjedni. A szülők körében ugyanis állítólag egyre keresettebbek az olyan óvodák és bölcsődék, ahol a gyerek nem sározza össze magát az udvaron, vagy ha elesik, nem lesz koszos. Emellett a műfű rendezettebb és nem tud kikopni sem – vélik többen. Talán ezért döntött úgy Újpest előző fideszes polgármestere, hogy sokezer négyzetmétert álfüvesít be.
Wintermantel Zsolt írta alá azt a szerződést, amelynek keretében Budapest IV. kerülete megbízta a Holland Pázsit Kft.-t 6047 négyzetméter műfű burkolat kialakításával 19 intézményben. A közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a füvesítés nettó 158.413.600 forintba került, és ezért öt bölcsödében és 14 óvodában került műanyag fű a gyerekek lába alá.
A 2019. március 7-én meghirdetett pályázatra március 18-ig lehetett pályázni. Az önkormányzat öt céget hívott meg: a későbbi nyertes Holland Pázsit Kft.-t, valamint az Optiber Mérnökiroda Kft.-t, a Sport Garden Kft.-t, a BANKÓ Vállalkozásszervező és Kereskedelmi Kft.-t és a Megáliszpartner Kft.-t.
Meglepő módon a nyertes Holland Pázsit Kft. és a BANKÓ Kft. között elég szoros kapcsolat van, ugyanis Papp Gábor előbbinek a tulajdonosa, utóbbinak pedig az ügyvezetője. A BANKÓ jelenlegi tulajdonosa (50%-ban) Papp Lajos István, aki – akárcsak Papp Gábor – miskolci illetőségű. A Sport Garden Kft. tulajdonosa Pomáz volt polgármestere, Golub Athanász, de ennél sokkal izgalmasabb a Megáliszpartner Kft., amely ma már mint M-INFO PARTNER Kft. létezik, pontosabban felszámolás alatt áll. A meglehetősen sok végrehajtással terhelt cég adószámát 2020 novemberére törölték. A cég korábbi tulajdonosai közt szerepelt Fendrik László, aki jelenleg a BKK vezérigazgatója.
Válasz helyett adatok
A négyzetméterenként 26.197 forintért elkészített burkolat erős szerkezetű, sűrű szövésű, amely az ígéret szerint sokáig bírni fogja a terhelést. Természetesen a megadott összeg nem csak a műfű költségét tartalmazza, az esetleges talajrendezés, ragasztás is benne van az árban. Ha valaki otthonra szeretne hasonló paraméterekkel bíró pázsitot, az már 6000-15.000 forint közt találhat magának az interneten, igaz, utóbbi a luxus és a prémium kategória csúcsa elszáradt “fű” darabokkal, memória funkcióval, UV-állósággal.
Az ügyben kerestük Újpest polgármesterét, a momentumos Déri Tibort, akitől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy
miért volt szükség (ha szükség volt egyáltalán) a műfű-borításra,
hogyan választották ki a tenderre meghívott cégeket,
indítottak-e esetleg vizsgálatot az árazás miatt,
és hogy milyen visszajelzések érkeztek az új borítással kapcsolatban.
A polgármester titkársága dr. Trippon Norbert költségvetésért, városüzemeltetésért és projektmenedzsmentért felelős alpolgármesterhez irányított minket, aki viszont nem válaszolt a konkrét kérdéseinkre, csak elküldte a Közbeszerzési értesítőben is megtalálható adatokat, amelyekkel mi is tisztában voltunk.
Jó biznisz a műfű
Véletlen vagy sem, 2019 májusában a XVI. kerület is szeretett volna műfüves óvodát, így meghívásos pályázaton kereste a megfelelő céget a Baross utcai Óvoda udvarának szebbé tételére. A tendert itt is a Holland Pázsit nyerte, amely ellenében elindult a BANKÓ és a Sport Garden Kft. is többek közt. A nyertes nettó 78 millióért vállalta a 2900 négyzetméteres udvar füvesítését, amibe ezen túl került automata öntözőrendszer, egy 50 nm-es tanösvény, 990 nm igazi fű és néhány játszóeszköz is. A “nagy konkurens” BANKÓ mindezt 10 millióval többért készítette volna el.
Azt, hogy a műfűvel jól lehet keresni, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy többen is ráálltak a focipálya kivitelezésre, az óvodásokban is van, aki látott fantáziát.
Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk.
|
Négyzetméterenként 26 ezer forintba került Újpest óvodáinak és bölcsődéinek műfüvesítése
|
Hogy praktikus okokból vagy más megfontolásból, nem derült ki, de Újpesten összesen hatezer négyzetméternyi udvart borítanak be műfűvel. Az előző városvezetés által megrendelt, nettó 158 millió forintos beruházás elsősorban az óvodákat és bölcsődéket érinti, a kivitelezésre meghívott cégek háttere pedig kifejezetten izgalmas. Az új, ellenzéki vezetés nem kommentálta a projektet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/02/negyzetmeterenkent-26-ezer-forintba-kerult-ujpest-ovodainak-es-bolcsodeinek-mufuvesitese/
|
2020-12-03 12:17:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Fokozatosan kezdték korlátozni az újságírói szabadságot 2011-től
Tiltott téma volt Placido Domingo zaklatási ügye
Érzékeny téma a papi pedofília és a koronavírus-járvány is
Sok anyag tűnik el rejtélyes körülmények között, de van, aki letiltotta saját nevét egy anyagról, annyira átírták
Szájer József orgiájáról sem számolt be a nemzeti hírügynökség
„Rámegy az egészségem” – mondta munkájáról egy MTI-s
Az a Bende Balázs ad utasításokat az MTI-ben, aki a köztévé értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva szerint kell anyagot gyártani
Az MTI állományának csökkentése már 2010 előtt elkezdődött forrásaink szerint, azonban ez a folyamat a kormányváltás után felgyorsult. Több éven át megszokottak voltak a csoportos leépítések, sokakat nyugdíjaztak, illetve küldtek el az MTI-től spórolásra hivatkozva.
Azt, hogy ennek nem feltétlenül a pénzhiány volt az oka, nem csak az támasztja alá, hogy a közmédia évről évre egyre nagyobb állami támogatásból gazdálkodhat. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan ugyanis együtt járt a nagyobb centralizáció és a hírügynökségi anyagok „lebutítása” is.
„Régebben sok jó újságíró dolgozott az MTI-nél, az egyes szakterületeknek megvoltak a gazdái, akiknek exkluzív információi és mélyebb ismeretei voltak az adott területről” – mondta a Szabad Európának a ma is az MTI-nél dolgozó egyik forrásunk, aki a 2010 előtti rendszert is jól ismeri. Ő azt mondta, az utóbbi 10 évben az átszervezésekre hivatkozva a szakértőket lassan levették saját témáikról.
Míg korábban az MTI rendszeresen készített interjúkat politikusokkal, ezek mára szinte teljesen megszűntek, ahogyan a különböző fontos eseményekről készült tudósítások is lebutultak, magyarázta. Annyira, hogy gyakran csak politikusok vagy cégek közleményeit veszi át a hírügynökség.
Egy fontos politikai döntés esetén pedig „ma már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány. Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz” – magyarázta forrásunk hozzátéve, hogy korábban ez, a valódi újságírói munkát igénylő feladat rendszeres volt.
„A szerkesztők nem szeretik a saját anyagokat, mert abban benne maradhat bármi, ami valakinek kellemetlen, és ha nem veszik észre, akkor úgy jelenhet meg. Ennél sokkal biztonságosabb egy közlemény átvétele.”
„Fokozatosan vezették be a cenzúrát”
„Az MTI-ben fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve” – fogalmazott egy másik ott dolgozó forrásunk, aki szintén évekkel 2010 előtt került a hírügynökséghez, és még ma is ott dolgozik. Az első intézkedés, amivel szembesült az az volt, hogy utasításba kapták, a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék.
Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a mérvadó külföldi újságok vonatkozó cikkeit külön hírben átvette az MTI. Az Orbán-kormány azonban már az első éveiben komoly kritikákat kapott külföldről. Ezért az volt az ukáz, hogy csak úgy vehetik át külföldi lapok magyar vonatkozású cikkeit, ha több cikket foglalnak össze egy hírben úgy, hogy egy cikkre csak egy bekezdés jut. „Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” – hangzott az indoklás informátorunk szerint.
Első forrásunk pedig azzal szembesült ebben az időszakban, hogy kollégái exkluzív értesüléseinek közlését utasították el a szerkesztők, különösebb indoklás nélkül. „2010 első feléig működött az a rendszer, hogy ha az újságírók vetettek fel témát, esetleg saját értesülésük volt egy érdekes témában, akkor annak örültek a szerkesztők. A kormányváltás után hamar kiderült, hogy ilyen kezdeményezéseknek nincs többé terepe. Akkor kell egy téma, ha a szerkesztő kér arról anyagot” – mondta a Szabad Európának.
„Témaletiltásra nem emlékszem. Mert az elég nyilvánvaló volt, hogy ha például Magyarországgal szemben indult egy kötelezettségszegési eljárás az Európai Unióban, arról nem lehet hallgatni. Sokáig azt éreztem, hogy tulajdonképp igénylik a tükröt, hogy külföldön miket mondanak a kormányról. Nem volt kozmetikázási igény” – ezt már Kárpáti János mondta lapunknak. Ő 1981-től dolgozott a távirati irodánál, 2007-ben lett brüsszeli tudósító.
„Egy idő után bevezették, hogy ha magyar EP-képviselők akartak nyilatkozni, akkor előbb Budapesttől kell megkérdezni, érdekes-e a nyilatkozat. A tapasztalatom az volt, hogy fideszes megszólalóra ritkán mondtak nemet, az ellenzékiek sokkal gyakrabban akadtak fent a szűrőn.” Kárpáti János munkájába ritkán szóltak bele. Felidézte azt, amikor Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos hangos kritikusa volt a magyar kormány intézkedéseinek. 2013-ban kiderült, hogy a biztos részt vett a Bilderberg csoport találkozóján. Ekkor „ki volt adva a közmédia egészének, hogy kérdőre kel vonni Redinget”, azaz minden lehetséges fórumon kérdőre kell vonni, hogy miért volt ott a tanácskozáson.
Kárpáti János MTI-s pályafutása 2015-ben ért véget, miután egy brüsszeli eseményen egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A miniszterelnök ekkor beszélt arról, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, emiatt pedig kritikákat kapott saját pártcsaládjától, az Európai Néppárttól is. Kárpáti János ezekre a kritikákra kérdezett rá a miniszterelnöknél.
Az esemény után hamarosan hazahívták Brüsszelből, majd nem sokkal később elbocsájtották. „Az apparátus nem tudta elviselni, hogy ezt kérdeztem. Pedig soha nem mondták ki, hogy a kérdéseket előre egyeztetni kellene” – mondta a Szabad Európának.
Valahol „fent” kell egyeztetni
Ezzel párhuzamosan megváltozott az anyagok megjelenésének módja is, számoltak be forrásaink. A 2010 előtti gyakorlat szerint az újságíró beküldött egy anyagot, azt átnézte a témagazda, és a napi hírfolyamot ellenőrző turnusvezető jelentette meg. Kisebb anyagoknál kétlépcsős volt folyamat, ami azt is jelentette, hogy sokaknak volt kiadási joga.
Az ezzel rendelkezők számát azonban 2011-12 körül radikálisan lecsökkentették, és azokat a szerkesztők, akiknek megmaradt a kiadási joga, az MTI helyett a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai lettek.
Ahogy csökkent azok száma, akik megjelentethetnek anyagokat az MTI hírfolyamában, úgy nőtt az „egyeztetésköteles” témák listája. Ezek azok az érzékeny témák, amiket egyenesen a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell tovább küldeni.
A korábbiakhoz képest már ez is komoly kontrollt jelent tehát, de beszélgetőpartnereik szerint nem ők mondják ki a végső szót. Minden forrásunk egyhangúan arról számolt be, hogy a leadott anyagok nagyon sokáig nem jelennek meg. Ennek oka pedig az, hogy nem a főszerkesztő-helyettesek olvassák át azokat, és döntenek a megjelenésükről: ők is tovább küldik valahova.
Első állomásként valószínűleg a korábbi cikkeinkben is felbukkant Németh „Pitbull” Zsoltnak és Bende Balázsnak (külpolitikai anyagok esetében). De forrásaink egybehangzóan állították: a végállomás még feljebb lehet, a végső szót forrásaink sejtése szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában mondhatják ki.
„Ez egy fekete doboz, találgatjuk, mi történt bent” - jellemezte egyik forrásunk az átláthatatlan szerkesztési folyamatot, sokszor ugyanis nem tudni, miért tűnt el a süllyesztőben egy-egy anyag. „Ilyen titkolózás sose volt. A korábbi kormányok is próbáltak beleszólni a munkába, de messze nem annyira, mint most” – tette hozzá.
Míg Kárpáti János azt mondta, ő nem tapasztalt olyat, hogy átírták volna az anyagait, az utóbbi években ez megváltozott. Egyes anyagok lerövidülnek, másokba új bekezdések kerülnek, de hallottunk megírt, leadott és aztán soha meg nem jelent cikkekről is.
Nézzünk néhány konkrét példát forrásaink beszámolói és a Szabad Európa birtokába került emailek alapján! Ezeket az emaileket az MTI főszerkesztő-helyettesei (hivatalosan vezető szerkesztők), Pintér Tamás, Ráthy Sándor és Végh Sándor, valamint Veres Béla kiemelt szerkesztő küldték körbe a szerkesztőségben. Ők mind a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai.
Zaklatás, migráció, Brüsszel
A magyar belpolitikai anyagok mindenképp egyeztetéskötelesek, ahogy a magyar vonatkozású külföldi hírek is. Amikor tavaly nyár végén több nő is zaklatással vádolta meg Placido Domingo operaénekest, Ráthy egy olyan emailt küldött körbe, amiben azt írta, hogy a zaklatással kapcsolatos anyagokat „egyelőre nem kérünk”.
Ennek okáról nem érkezett tájékoztatás, de valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy a botrány kirobbanása után két héttel Placido Domingo koncertjével avatták fel az új szegedi stadiont.
(A Szent Gellért Fórum névre keresztelt, UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény az egyetlen teljesen egyházi kezelésben lévő sportkomplexum. 13,4 milliárd forintból épült fel, az állami pénzből zajló beruházás kivitelezője a Market Zrt. volt.)
Az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek – csakúgy, mint a Híradóban – Donald Trump megválasztásakor lettek egyeztetéskötelesek. Érzékeny kategóriában van a migráció, az „európai terror”, Brüsszel, Oroszország, és minden uniós és szomszédos országban zajló választásokkal kapcsolatos hír.
Külön érdekesség, hogy eleinte csak azokat a választásokat kezelték érzékenyként, ahol Orbán-barát politikusok is kormányon vagy kormányközelben voltak (pl. Ausztria, Lengyelország, Izrael), ám a listát tavaly október végén kibővítették.
Nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal és az egyházzal kapcsolatos hírek sem – ez utóbbiak a pedofilbotrányok miatt szorulnak egyeztetésre. A Törökországról szóló híreket Recep Tayyip Erdoğan elnök narratívájának megfelelően kell közölni. A kurd harcosok említésekor például kötelező megemlíteni, hogy Törökország terroristának tartja őket.
Tiltott témák
Egyik forrásunk arról számolt be, hogy az Európai Parlamenti viták „leghúzósabb részeit, amik rámutatnak az Orbán-rendszer lényegére”, rendre kihúzzák. Csak azoknak a hozzászólásait veszi át az MTI, akik „nincsenek képben és butaságokat mondanak” vagy támogatják a magyar kormány politikáját.
Amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, akkor az MTI brüsszeli tudósítói megírták az erről szóló hírt, az azonban nem jelent meg, magyarázta forrásunk. „Aztán jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát” - számolt be az általa legabszurdabbnak tartott esetről.
Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni. Egyik forrásunk azt mondta, hogy az ezt firtató kérdésekre rendre a „nem fontos” választ kapják feletteseiktől.
Az egyik, birtokunkba került email, amiben azt írják, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről nem adhatnak hírt (erről részben a Politico tavasszal beszámolt) – azt állítja, hogy Bende Balázstól érkezett a tájékoztatás a tiltásról.
Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Médiaszolgáltató (ide tartozik az MTI is) rendeli meg – nem pedig fordítva. Bende Balázs volt az is, aki a köztévé egyik értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva mentén kell anyagot gyártani.
(A Közszolgálati Kuratórium épp azért nem foglalkozott az MTVA-tól kiszivárgott hangfelvételek ügyével, melyeken ő beszélt, mert a testület fideszes többsége úgy érvelt: Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti. Pedig több, a birtokunkban lévő email is bizonyítja, hogy a Duna Msz. alkalmazottjainak Bende Balázzsal kell egyeztetniük. Forrásaink szerint a külpolitikai szerkesztőségben akkor szaporodtak meg az engedélyeztetésköteles anyagok, miután Bende Balázst nevezték ki a külpolitikai kabinet élére.)
„Nevemet töröljék a hírből”
De nem csak eltűnnek bekezdések vagy egész cikkek, néha olyan részek és anyagok is megjelennek a hírfolyamban, amikről nem tudni, ki írta őket. Egy birtokunkba került emailben az MTI egyik külföldi tudósítója azt írja feletteseinek:
„nem járulok hozzá, hogy a nevem alatt olyan hírek jelenjenek meg, melyek bizonyos részeit nem én írtam, amelyek az általam megjelölt forrásokban nem szereplő szövegrészeket is tartalmaznak. Ha az MTI ragaszkodik ahhoz, hogy általam nem ismert források alapján további részeket toldjon a híreimbe, akkor kérem, a nevemet töröljék a hírből”. Egyik forrásunk pedig azt mondta, van, akinek az a benyomása, hogy egyes híreket a Miniszterelnöki Kabinetirodában írnak, és azokhoz nem szabad hozzányúlni.
„Rámegy az egészségem”
Ahogy a köztévés dolgozók, úgy az MTI-sek is arról számoltak be, hogy hiába nem értenek egyet azzal, amit csinálniuk kell, féltik az állásukat és az egzisztenciájukat. A jelenleg is ott dolgozó forrásaink azért nyilatkoztak csak név nélkül, mert attól félnek, hogy utánuk nyúlnak és ha elküldik őket az MTI-től, még sokáig nem kapnak munkát máshol se.
„Lehet, hogy ez alaptalan félelem, de általánosságban igaz ez az egész országban. Mindenki fél.” (Hasonlóan éreznek a köztévé munkatársai is) Forrásunk arról számolt be, hogy neki már az egészsége is kezd rámenni a munka okozta stresszre. Ezért munkaideje leteltével nem is foglalkozik politikával, pedig korábban hivatásának tekintette az újságírást.
Másik forrásunk pedig úgy fogalmazott, hogy „jobb sorsa érdemes újságírók” maradtak az MTI-nél, akik régen valódi újságírói munkát végeztek. „Mostanra mikrofonállvány és közleménytovábbító funkcióra” butították a távirati irodát megfogalmazása szerint.
„Az MTI-ben kevésbé dominál a propaganda, inkább az a szörnyű, ami hiányzik” – mondta utalva arra, hogy az igazán fontos híreket nem közli le az állami hírügynökség.
A közmédia botrányaival kapcsolatos összes cikkünket itt találja.
|
„Jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni” – így működik a cenzúra az MTI-nél
|
A távirati iroda volt és jelenlegi dolgozóinak elmondása és birtokunkba került belső levelezések alapján mutatjuk meg, hogyan korlátozzák azt, mi jelenhet meg az MTI hírfolyamában.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/origotol-kell-atvenni-igy-mukodik-a-cenzura-az-mti-nel-mtva-bende-balazs/30978656.html
|
2020-12-03 15:13:09
| true | null | null |
Szabad Európa
|
hulladék;koncesszió;
2020-12-03 16:26:25
Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen
A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.
Az állam foglyul ejtésének tankönyvi példája az a terv, amely szerint a kormány koncesszió keretében egyetlen cégnek kívánja átadni a hazai hulladékipar szinte egészét – áll a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) által jegyzett Zöld Ipar Magazin minap megjelent kiadói véleménycikkében. A törvénymódosító csomag nem esett át érdemi társadalmi, szakmai egyeztetésen: maguk is csak november 25-én szereztek róla tudomást, amikor az anyag megjelent a Parlament honlapján.
Rögzítik: a kormányjavaslat szerint első körben államosítanák a lakosság és a cégek által elkülönítve gyűjtött, valamint a termékdíjas, illetve a gyártói felelősség alá tartozó hulladékok gyűjtését, szállítását, előkezelését, közvetítését, kereskedelmét és kezelési átadását is.
Ezeket aztán az állam „átadná” a pályázaton kiválasztott jövőbeni koncesszornak. (Megjegyzendő: a leendő cég ezen kívül is szinte minden hulladékgazdálkodási tevékenységet – így a lakossági hulladék begyűjtését és feldolgozását is – átvenné, de a HOSZ az ezen kívüli, piaci alapú tevékenységeket képviseli.)
A majdani koncesszor közvetítőként megkapná a tervezett visszaváltási rendszer hulladékait is. Így a lakosság és a vállalkozások elesnének a tulajdonjogtól, miközben fizetési kötelezettségük megmarad. Az átruházott közvetítői feladatok a cikk szerint tételesen ellentmondanak az uniós jognak.
A tervezett mesterséges monopóliumban a leendő koncesszor megkötés nélkül, önkényesen választhat magának alvállalkozókat, akár lefölözve azok szűk hasznát is. Ez ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül ellehetetlenítheti az ágazat eddig hatékonyan működő magánszereplőit. A települési hulladék-közszolgáltatáson kívüli piacon jelenleg 750 kereskedő és 1290 országos hulladékgyűjtési engedélyes folytat éles versenyt, 30-40 ezer embernek adva munkát. Elképzelhetetlennek tartják, hogy egy monopolrendszer ennél hatékonyabb lehet. Hasonló koncesszióra világszerte nem találtak példát, amit az indítványban hangoztatott környezetvédelmi, illetve „körforgásos gazdasági” célok nem igényelnek. A tervezetben nem szerepel olyan közérdek, ami indokolná egy teljes iparág felszámolását, az értékes hulladékok elvételét. A terv nem számol a versenypiacot megszüntető monopólium árfelhajtó, hatékonyság-csökkentő, tevékenységeket elsorvasztó, az államot függő helyzetbe hozó hatásával sem – írják.
A kormány a javaslatban kilátásba helyezett állami támogatás révén mentesítené a leendő koncesszort az üzleti kockázattól. Ez az államnak a szakirodalomban „state capture”-nek nevezett foglyul ejtése. Miközben a leendő koncesszor csak nyerni tud, egy teljes iparág piaci működése szűnne meg, illetve a monopolcég tisztességtelen versenyelőnyre tenne szert az esetleg megmaradó, de kiszolgáltatottá váló versenyszereplőkkel szemben.
A tervezet a hangzatos környezetvédelmi érdekek helyett kizárólag a leendő koncesszor terjeszkedését, piacszerzését, gazdasági céljait szolgálja – állapítják meg. Szerintük mindez a szabad vállalkozás, a tulajdon, a tőke és szolgáltatás szabad áramlása, az áruk mozgása és a letelepedési szabadság aránytalan korlátozásával jár, ami alapvető jogot sért.
Lapunk megkeresésére Borosnyay Zoltán, a HOSZ ügyvezetője a megjelenteket nem kívánta kommentálni. Mindazonáltal megjegyezte: szervezetük javaslatokat fogalmaz meg a kormány számára annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási ágazat „egészséges működőképessége és versenyképessége fennmaradjon”.
Az előterjesztő, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter éves parlamenti meghallgatásán a javaslatot azzal indokolta, hogy az iparágban az állam szerepének csökkentésével fokoznák a piacosítást.
|
Korrupciós vádak a kukakoncesszió ellen
|
A hulladékipar piaci szereplői szerint az Orbán-kormány koncessziós terve az önös magánérdekeket szolgáló állam tankönyvi példája. 30-40 ezer munkahely került veszélybe.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3101529_korrupcios-vadak-a-kukakoncesszio-ellen
|
2020-12-03 15:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
nyomozás;helyettes államtitkár;hivatali vesztegetés;Nagy János;Agrárminisztérium;bűnügyi felügyelet;
2020-12-03 19:17:47
Bűnügyi felügyelet alatt a korrupcióval gyanúsított volt helyettes államtitkár
Négy hónapig lesz nyomkövető Nagy Jánoson, akinek felmentését csütörtökön alá is írta Orbán Viktor.
A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) négy hónapra – 2021. április 1-ig – elrendelte annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – olvasható a bírósági portálon.
A két gyanúsított egyike – amint azt az Agrárminisztérium szerdán közölte – Nagy János, a tárca földügyekért felelős helyettes volt államtitkára, akit Nagy István miniszter kezdeményezésére már fel is mentett Orbán Viktor miniszterelnök. Erről pedig Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a csütörtöki kormányinfón.
A megalapozott gyanú lényege szerint az egyik terhelt vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó, aki tervezett új cégében jogtalan előnyként tulajdonrészt ajánlott a magas rangú minisztériumi tisztségviselőként dolgozó másik terheltnek, hogy az hivatali helyzetével visszaélve segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
A vállalkozó cselekménye bizonyítottság esetén hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettének, míg a másik terhelté vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettének megállapítására lehet alkalmas. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt kérte a terheltek bűnügyi felügyeletének elrendelését.
A nyomozás jelenleg kezdeti szakaszban van, a tényállás tisztázása érdekében további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges. Az eljárás elsődleges érdeke a bizonyítás zavartalan, a terheltek befolyásától mentes lefolytatása.
A végzés végleges.
|
Bűnügyi felügyelet alatt a korrupcióval gyanúsított volt helyettes államtitkár
|
Négy hónapig lesz nyomkövető Nagy Jánoson, akinek felmentését csütörtökön alá is írta Orbán Viktor.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3101564_bunugyi-felugyelet-alatt-a-korrupcioval-gyanusitott-volt-helyettes-allamtitkar
|
2020-12-03 16:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.11.28. 06:30
|
Az apróért is lehajol a milliárdos: újabb trafikot szerzett
|
Tucatnyi nemzeti dohánybolt került már a CBA egyik tulajdonosának, Gyelán Zsoltnak a birtokába; legutóbb egy kismarosit szerzett meg az általa újonnan alapított Kisvasút Tabak Bt. Ennek befektetője is a Gyelán család Capital Food Holdingja, amelynek a vagyona már meghaladja az egymilliárd forintot, és minden évben több száz millió forint az adózott eredménye.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202048_kisvasut_tabak_nem_ment_fustbe
|
2020-11-28 16:40:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az Európai Unió Bírósága két évvel ezelőtt úgy ítélte meg: ellentétes az uniós joggal, hogy a magyar állam egyik cége kizárólagosan üzemelteti a nemzeti mobilfizetési rendszert. Telefonon autópálya-matricát venni vagy parkolási díjat fizetni ugyanis csak a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-n keresztül lehet, még akkor is, ha a fogyasztó különböző viszonteladókkal kerül kapcsolatba.
2018 óta eltelt két év anélkül, hogy a kormány bármit tett volna a jogsértés megszüntetéséért. Most pedig, amikor a bírósági döntésre hivatkozva benyújtotta a törvénymódosítást,
ahelyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja.
Ráadásul nemcsak a mobilfizetést adnák koncesszióba, hanem a hulladékgazdálkodás irányítását is. A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.
Kormányközeli koncesszorból és alvállalkozóból nem lesz hiány. A Mol elnöke, Hernádi Zsolt éppen a törvénytervezet megjelenésekor nyilatkozott arról, hogy a technológiaváltásokkal és klímaváltozással párhuzamosan a hulladékgazdálkodás az egyik olyan ágazat, amelyben már eddig is ismeretekre tett szert az olajvállalat. A HVG érdeklődésére a Mol nem cáfolta, hogy indulna a koncessziós pályázaton. Mészáros Lőrinc cégbirodalma is gőzerővel készül a hulladékkezelésre és -feldolgozásra.
|
A szemét lehet a következő nagy állami konc(esszió) Mészáros Lőrincnek
|
A magyar állam helyett, hogy szétporlasztaná az állami monopóliumot a mobilfizetések és a hulladékgazdálkodás területén, még ki is terjeszti azt, és egy általa választott cégnek átpasszolja.
A kiválasztott cégek nyereségéhez mindazok hozzájárulnak a jövőben, akik például busz- vagy vonatjegyet vesznek online, mobiltelefonnal egyenlítik ki a parkolást, akik fizetnek a szemét elszállításáért, a betétdíjas sörért, üdítőért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201202_Meszaros_Lorinc_es_a_Mol_versenyezhetnek_a_magyarok_szemeteert
|
2020-12-02 12:50:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormánypárt jelöltjének győzelme esélyes a holnapi tajvani elnökválasztáson, ami így megerősítheti Tajpej távolságtartását Pekingtől. A Kínához való viszonyt eltérően ítéli meg a három vetélytárs, de azzal egyik sem kampányol, hogy Tajvan legyen Kína része.
|
A gigászok csatájában Csányi alulmaradt Mészárossal szemben
|
Mészáros Lőrinc két cége majdnem hatszor annyi uniós pénzt nyert el egy pályázaton, mint amennyit Csányi új agrárvállalkozása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202049_nagykondai_ontozesi_csanyilemaradt_meszaros_mogott
|
2020-12-03 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az ügy egyik érintettje az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János – jelentette be az agrártárca szerda este közleményben.
A minisztérium azt is közölte, Nagy István agrárminiszter a mai nappal kezdeményezi a helyettes államtitkár felmentését a tisztsége alól.
Az ügyészség szerdán közölte, hogy korrupció gyanújával nyomozást indítottak két emberrel szemben, ők csak annyit közöltek, hogy az egyikük magas rangú minisztériumi tisztségviselő.
A vádhatóság közleménye szerint idén nyáron egy állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással tervezte beindítani új mezőgazdasági vállalkozását. A megalapozott gyanú szerint „jogosulatlan előnyt” ajánlott egy magas rangú minisztériumi dolgozónak, hogy hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítsen neki a támogatás, valamint földterületek megszerzésében.
Az ügy horderejét jól mutatja, hogy több százmillió forintos vissza nem térítendő támogatási összegről van szó a közleményben. A vállalkozó öt százalékos tulajdonrészt ajánlott a vezető beosztású minisztériumi dolgozónak, aki el is fogadta az ajánlatot, és megszerezte a beígért tulajdonrészt a vállalkozásban.
Az ügyészség közölte, hogy mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatták ki, valamint elrendelték az őrizetüket. Jelezték azt is, hogy indítványozták „a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését” is.
|
Az agrártárca helyettes államtitkárát vették őrizetbe korrupciós ügy miatt
|
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást és az ügy egyik érintettje az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára, Nagy János
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201202_agrartarca_helyettes_allamtitkar_orizet_korrupcios_ugy
|
2020-12-02 20:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Elrendelte a Budai Központi Kerületi Bíróság annak a két férfinak a bűnügyi felügyeletét, akiket vezető beosztású személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettével és más bűncselekménnyel gyanúsítanak – közölték. A bírósági közleményben nem nevesítik, de a Kormányinfón Gulyás Gergely is megerősítette, hogy az egyikük Nagy János, az Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára.
A hivatalos megfogalmazás szerint a két gyanúsított mozgását technikai eszközzel követik nyomon 2021. április 1-jéig. Az ügyészség a bizonyítás megnehezítésének veszélye miatt kérte a bűnügyi felügyelet elrendelését.
Mint írták, a megalapozott gyanú szerint az egyik vádlott vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó, aki tervezett új cégében jogtalan előnyként tulajdonrészt ajánlott a magas rangú minisztériumi tisztségviselőnek. Cserébe azt kérte, hogy az segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. Ő az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte.
A nyomozás kezdeti szakaszban van. A bíróság szerint megalapozottan feltételezhető, hogy ha szabadlábon hagynák a gyanúsítottakat, akkor ők a bizonyítást tanúk vagy az eljárásban érintett más személyek befolyásolásával, értesítésével, bizonyítékok eltüntetésével vagy megsemmisítésével megnehezítenék vagy meghiúsítanák – írták.
|
Bűnügyi felügyelet alá vették a korrupcióval gyanúsított helyettes államtitkárt
|
Tanúk befolyásolásától, bizonyítékok megsemmisítésétől tart a bíróság, így nem marad szabadlábon a hivatali vesztegetéssel gyanúsított férfi és a helyettes államtitkár, aki a gyanú szerint elfogadta a kenőpénzt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201203_Bunugyi_felugyelet_korrupcioval_gyanusitott_helyettes_allamtitkar
|
2020-12-03 16:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Csepel;Fürjes Balázs;atlétikai stadion;
2020-12-01 11:09:41
Elszállhatnak az atlétikai stadion már eleve felpumpált költségei, és csúszhat is a projekt
Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.
Gyorsan közelít a számláló a Budapesti Atlétikai stadion a kormány által októberben meghatározott 204 milliárd forintos bekerülési költségéhez. A nemzetközi közbeszerzési portálon hétfőn közzétett tájékoztató szerint a projekt lebonyolításával megbízott BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. 2,88 milliárd forintot fizet a Főber Nemzetközi Ingatlanfejlesztési és Mérnöki Zrt. – Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. párosnak a stadion, a szabadtéri edzőpályák, a gyalogos és kerékpáros hidak, illetve más projektelemek lebonyolításáért, valamint tanácsadói és ellenőri feladatokért.
A tendernyertes cégek a NER hűséges mérnök vállalkozói. Szinte valamennyi nagyobb állami beruházásban szerepet kapnak, legyen szó a múzeumi negyedről, az Opera felújításáról, a Puskás stadionról, különböző út- és vasútépítésről.
A fenti szerződéssel már 178 milliárd forint felett jár a projekt, és hol van még a vége. Holott az olimpiai pályázathoz készült előzetes számításokban 120 milliárdos tételként szerepelt. A szakma már akkor is a Puskás Stadion 190 milliárdos árát tartotta meghatározó irányszámnak. A Puskás példája azonban azt mutatja, hogy a beruházásra biztosított 204 milliárd is kevés lehet, főként úgy, hogy jelen esetben a Duna-parton felépülő csarnok mellett hidak, edzőpályák, árvízvédelmi létesítmény, aluljáró és kikötő is épül. A számláló eddig is gyorsan pörgött.
A projektnek helyet adó egykori Vituki-telepet is magába foglaló telket 16,5 milliárdért szerezte meg az állam, úgy hogy nem a területet, hanem az azt birtokló céget vásárolta meg. Az építészeti terveket az úszóarénát és az új Néprajzi Múzeumot is tervező Napur Architect szállította nettó 4,7 milliárdért.
A terület megtisztítására, az egykori Vituki-torony és a többi vízműves épület bontására, valamint a tereprendezésére vonatkozó szerződést 2018 novemberében sikerült tető alá hozni. A tendert Mészáros Lőrinc gyerekeinek (Mészáros Beatrix, Mészáros Ágnes, ifj. Mészáros Lőrinc) cége, a Fejér-B.Á.L. Zrt. és a Föld-Trans Kft. nyerte meg 4,1 milliárd forintos ajánlatával.
A kivitelező céget meghívásos eljárásban választották ki. A Beruházási Ügynökség eredetileg öt céget kért fel, de két jelentkezést érvénytelennek nyilvánítottak, így végül csak a STRABAG-MML Magas- és Mérnöki Létesítmény Építő Kft., a SWIETELSKY Magyarország Kft., valamint a ZÁÉV Építőipari Zrt.-Magyar Építő Zrt. páros adott be ajánlatot. Kevesek meglepetésére ismét Mészáros gyerekek cége (ZÁÉV) valamint az immáron Tiborcz István közelinek számító Magyar Építő diadalmaskodott. Jól megy nekik a közös munka. Együtt építették a Puskás Stadiont, most pedig a Néprajzi Múzeumot.
A forintok mellett a hónapok is gyorsan gurulnak. Három évvel ezelőtt még úgy számoltak, hogy 2020 első felében megkezdődik az építkezés, de a kivitelezői tendert is alig két hete sikerült lezárni. Kérdés, hogy behozható-e ez a csúszás. Az időpontok és összegek tekintetében igen óvatos – a Puskást és az úszóarénát felépítő – Fürjes Balázs államtitkár korábban úgy fogalmazott a Népszavának: az atlétikai stadion akkor készülhet el a 2023-as világbajnokságra, ha 2020 első felében aláírják a kivitelezői szerződést. Ez pedig nem sikerült.
|
Elszállhatnak az atlétikai stadion már eleve felpumpált költségei, és csúszhat is a projekt
|
Újabb milliárdokat sikerült elkölteni az épülő atlétikai stadionra. Ezúttal tanácsadói, ellenőri feladatokra szerződtek baráti cégekkel.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3101217_elszallhatnak-az-atletikai-stadion-mar-eleve-felpumpalt-koltsegei-es-csuszhat-is-a-projekt
|
2020-12-01 06:32:00
| true | null | null |
Népszava
|
Főtáv;távhő;Habony Árpád;
2020-12-04 19:26:30
NER-közelbe került Budapest fő távhőtermelője
Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.
December elején a francia-magyar CHP Energia Zrt. vásárolta meg a Budapesti Erőmű Zrt.-t a cseh EP Energy csoporttól – tette közzé a vevő. A több egységből álló fővárosi csoport állítja elő Budapest teljes távhőigényének 60 százalékát – jegyzik meg.
A vételárat nem hozták nyilvánosságra. A két éve alapított CHP két részvényese tavalyi jelentésük szerint 51 százalékban a Veolia nevű, Magyarországon évtizedek óta jelen lévő francia közműmulti, 49 százalékban pedig a solymári VPP Project Kft. Utóbbi közvetett tulajdonosa a máltai Apium Media Holding Ltd. Az offshore-gyanús cég kézbesítési megbízottja Beni Gagel, aki – mint arra lapunk két éve felhívta a figyelmet – a letelepedésikötvény-biznisz nyomán ismertté vált, a Princess pékséglánc mögött is felbukkanó, Habony Árpád izraeli barátjaként emlegetett Michael Gagel öccse. A CHP Energia felügyelőbizottságában találjuk a rendszerváltás emlékezetes Kontrax-csődjéhez kötődő Dicső Gábort, néhány évtizede egy úgynevezett virtuáliserőmű-tervvel vetette meg a lábát a hazai energetika területén. A tagok között ül Zelles Sándor, a Gyurcsány-kormány állami ingatlankezelőjének vezetője is. A VPP Project székhelyén lakó, a céget és közvetlen tulajdonosát ez év nyaráig irányító Juhász Gábort, a Magyar Kick-Box Szövetség alelnökét pedig Tombor András Fidesz-közeli üzletember köreihez sorolják. Korábbi beszámolónk szerint két éve a Veolia már vásárolt kisebb hazai áramtermelőket a VPP-csoporttól.
Az adásvételi közlemény szerint a Budapesti Erőmű vezérigazgatói feladatait mostantól Palkó György, a Veolia Energia Magyarország vezérigazgatója látja el.
Emlékeztetnek: a több mint száz éves Budapesti Erőmű 1997-ig a magyar állam tulajdonában állt, majd a magánosítás során a finn-japán Fortum-Tomen szövetséghez került. Az egységet 2001-ben megvásárló francia EDF 2015-ben adta tovább azt a cseh EP Energynek. A 220 főt foglalkoztató cég üzemelteti a Kelenföldi, a Kispesti és az Újpesti Erőművet. Bár az országos áramtermelésben részesedése csak 3 százalék, hője az önkormányzati Főtávon keresztül 144 ezer helyi háztartást fűt.
|
NER-közelbe került Budapest fő távhőtermelője
|
Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3101694_ner-kozelbe-kerult-budapest-fo-tavhotermeloje
|
2020-12-04 07:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
főváros;
2020-11-27 07:00:00
Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel
A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak.
Évek óta zajló játszma fontos lépése Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter közös törvényjavaslata az egyes közszolgáltatások egységes elektronikus értékesítéséről. Ennek értelmében a kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését. Ezen az elektronikus értékesítési platformon eddig a parkolásért és az autópálya használatért lehetett fizetni, de a jövőben a közös rendszeren keresztül meg lehet majd vásárolni valamennyi állami és önkormányzati többségi tulajdonban lévő busz- és vasút-, valamint hajótársaság jegyeit is.
Az egységes elektronikus értékesítés platformját üzemeltető céget Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hivatala választja ki egy koncessziós eljárás keretében. Az új modell 2022-ben indulhat. S ezzel a fővárosi közlekedési cég – akárcsak a többi önkormányzati közlekedési társaság – a kukaholding által kijelölt kormányzati útra lép, ők végzik a szolgáltatást az árát viszont egy nagy cég szedi be. (Az elektronikus értékesítés aránya minden bizonnyal egyre nagyobb lesz.)
A kormány részben kényszer hatására cselekszik. Az Európai Bíróság ugyanis 2018-ban az uniós joggal ellentétesnek tartotta, hogy az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. monopolhelyzetbe került. Az Orbán-kabinet a koncesszióba adással pedig megszünteti a közvetlen állami irányítást.
Az új törvény megtiltaná, hogy a szolgáltatók saját fizetési rendszereket működtessenek. A fizikai jegyárusítás és a megállókban lévő jegyautomaták megmaradnak, a szolgáltató pedig köteles lesz igénybe venni a koncesszió tulajdonosa által fejlesztett online rendszert. A koncesszió tulajdonosa ezért jutalékot számolhat fel, ebből fizetik majd a viszonteladókat is, akik azonban az állami mobilfizetési céggel ellentétben nem számolhatnak majd fel kényelmi díjat. Kérdés, hogy mennyi lesz majd a koncesszió tulajdonos által kért jutalék. Ha a korábban rebesgetett 5 százaléknál maradnak, akkor az az évi átlagosan 65 milliárdos menetdíjbevétel esetén több mint 3 milliárd forintot jelentene, de még akkori is milliárdos tétel lenne, ha csak minden harmadik jegyet vesznek elektronikus úton.
A koncesszióval értelmetlenné válik a saját elektronikus jegyrendszer létrehozása. (Igaz, a főváros eredeti tervei szerint a díjfizetés időalapú lett volna, a most koncesszióba adott feladat pedig a meglévő jegypaletta online értékesítéséről szól.) Nem mintha ebben a főváros nagy sikereket ért volna el. Az elektronikus jegyrendszer bevezetéséről szóló szándéknyilatkozatot 2003-ban írták, majd 2010-ben teljesen új alapokról indították újra, de bevezetni azóta sem sikerült. Holott 10 milliárd forintnál is többet költöttek rá.
A fővárosi e-jegy-projekt talán összeomlott volna magától is, de a kormány azért nagyot tolt rajta ebbe az irányba. A mobilparkolás korábban piaci alapon működő rendszerének 2014-es államosítása - az önkormányzatoktól szedett jutalék és a vásárlók által fizetett kényelmi díj révén - többet hozott a konyhára, mint előzőleg gondolták.
A kormány korábban bevetette az egységes e-kártya-rendszert. Az elképzelés szerint egyetlen kártya hordozná a személyi igazolvány, a lakcímkártya, az adókártya, a tb-kártya adatait, helyettesíthetné az útlevelet és a diákigazolványt, sőt az e-jegy-funkció révén utazni is lehetne vele. Már évekkel ezelőtt érezhető volt az erős kormányzati szándék, hogy a fővárosi e-jegyet beolvasszák a nemzeti e-kártyába, és hogy erre a feladatra egy új, az állami célokhoz jobban idomuló vállalkozót keressenek.
A fővárosi közlekedésszervező cég év eleji jelentése szerint az e-jegy projekt bukásában a Nemzeti Egységes Kártyarendszer mellett nem kis része volt a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozásának, illetve az ezekhez szükséges jogszabályváltozásoknak. Ezek révén ugyanis rendkívül elnyújtották és megnehezítették az e-jegy kártyák kibocsátását. Majd az Orbán-kabinet a fővárosi közösségi közlekedéshez adott állami támogatás kifizetésének egyik feltételéül szabta a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. bevonását a fővárosi e-jegy rendszerbe.
Így született meg a mobiljegy, ami egyébként köszönőviszonyban sincs az elektronikus jegyrendszerrel, hiszen az időalapú díjfizetés helyett csupán egy másfajta értékesítési csatornán vásárolt BKV-jegy. Az év elején úgy tűnt, a játszma végén övék lehet az egész e-jegy-torta. De lehet, hogy ez más koncessziós cég közbeiktatásával érik el.
|
Mobilfizetés: milliárdos üzlet állami segédlettel
|
A kormány nyolc évre koncesszióba adná a nemzeti mobilfizetési rendszer működtetését egy hozzá közel álló vállalkozónak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3100764_mobilfizetes-milliardos-uzlet-allami-segedlettel
|
2020-11-27 07:29:00
| true | null | null |
Népszava
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. Később az agrárminisztérium közleményéből derült ki: az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor.
A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást; a vád szerint egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott cégében azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez. A vezető beosztású hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban meg is szerezte.
|
Orbán Viktor gyorsan megszabadult a korrupcióval vádolt helyettes államtitkártól
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, aki részesedésért cserébe kijárta volna a több száz millió forintos támogatást egy mezőgazdasági vállalkozásnak - írtuk szerdán az ügyészség közleménye alapján. az érintett nem más, mint Nagy János földügyekért felelős helyettes államtitkár, akinek a felmentését szerdán kezdeményezte Nagy István miniszter.
A szerda éjszaka megjelent Magyar Közlönyben meg is jelent a szűkszavú miniszterelnöki határozat: dr. Nagy Jánost, az Agrárminisztérium helyettes államtitkárát e tisztségéből december 2-ai hatállyal felmenti Orbán Viktor.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/orban-viktor-gyorsan-megszabadult-a-korrupcioval-vadolt-helyettes-allamtitkartol.html
|
2020-12-03 18:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Fővárosi Főügyészség 2019 szeptemberében emelt vádat egy budapesti klinikán szülész-nőgyógyászként praktizáló, idős szakorvos ellen, aki 2014. és 2017. év között öt, a kezelése alatt álló nőtől „tarifájára”, illetve a műtős személyzet „kiskasszájára” hivatkozással pácienseitől 100-150 ezer forint közötti összegeket kért és a részére juttatott összegeket eltette.
A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a szakorvost bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyért őt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 1.000.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az elkövetőt nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség napokban előterjesztett másodfokú indítványában kezdeményezte a Fővárosi Ítélőtáblánál a szakorvos büntetésének súlyosítását, felemelt tartamú, végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabását az ügyészi fellebbezéssel egyezően, azzal, hogy az ítélőtábla az elkövetőt határozott időre tiltsa el az orvosi foglalkozása gyakorlásától is.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
|
"Tarifára" és "kiskasszára" hivatkozva kért pénzt nőktől a korrupt szülész-nőgyógyász
|
A Fővárosi Főügyészség 2019 szeptemberében emelt vádat egy budapesti klinikán szülész-nőgyógyászként praktizáló, idős szakorvos ellen, aki 2014. és 2017. év között öt, a kezelése alatt álló nőtől „tarifájára”, illetve a műtős személyzet „kiskasszájára” hivatkozással pácienseitől 100-150 ezer forint közötti összegeket kért és a részére juttatott összegeket eltette.
A Fővárosi Törvényszék 2020. szeptember 23-án kihirdetett elsőfokú ítéletével a szakorvost bűnösnek mondta ki 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében, amelyért őt halmazati büntetésül 1 év és 6 hónap, végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 1.000.000.-Ft pénzbüntetésre ítélte. A törvényszék az elkövetőt nem mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/07/korrupt-nogyogyasz
|
2020-12-07 10:19:49
| true | null | null |
Telex
|
Orbán Viktor (57) miniszterelnök a napokban menesztette Nagy Jánost (39), miután kiderült, hivatali vesztegetés miatt nyomoznak ellene. Az ügyészség gyanúja szerint 2020 nyarán egy vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek egy újonnan alapított cégben, ha Nagy segít megnyerni annak a vállalkozásnak egy több száz millió forintos, vissza nem térítendő támogatást.
A helyettes államtitkár az ajánlatot elfogadta, az ígért tulajdonrészt is megkapta, ám lebukott, majd bilincsben vitték el a rendőrök, jelenleg pedig házi őrizetben van. A vállalkozó szintén gyanúsított. A cégadatok és az ügyészségi dokumentumok alapján ő információink szerint vagy egy volt polgármester, vagy egy kistelepülés önkormányzati képviselője. Mindketten tagjai ugyanis az említett cégnek, amelynek Nagy „segített”. Kerestük az említett vállalkozót, azonban nem értük el.
– A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez – állt az ügyészség közleményében.
Nagy az egyik cégét társával 2018-ban alapította, abban az évben, amikor helyettes államtitkár lett. A cég igen sikeres volt: már az első évben 45 millió forint adózott eredményt produkált, tavaly pedig ez az összeg már 144 millióra kúszott fel.
A honlapján „legmagasabb diszkréciót” ígérő cég tevékenysége módfelett széles skálán mozog, a vezetői tréningektől és a földügyeket érintő tanácsadástól egészen az adatvédelmi tisztviselő szolgáltatásig. Utóbbi területen alkalmazza a céget Belváros-Lipótváros: a fideszes vezetésű önkormányzat közterület-felügyeletének és szociális intézményeinek honlapján is Nagy üzlettársa, illetve közös cégük szerepel adatvédelmi tisztviselőként.
Kerestük az önkormányzatot, hogy megtudjuk, a botrány hatására fontolgatják-e a szerződésbontást, ám egyelőre nem kaptunk választ. Ugyanakkor egy helyi óvoda 2018-as dokumentumában is írnak a megállapodásról, alig fél évvel a cégalapítás után. A vállalkozás az állami tulajdonú Mecsekérc Zrt.-nél is hasonló feladatokat lát el.
Folyamatos emelkedés
|
A Blikk kiszúrta: 100 milliót is kaszálhatott a korrupcióval vádolt magyar politikus cége
|
Magyarország — Önkormányzati és állami cégeknek is dolgozik a korrupciós ügybe keveredett helyettes államtitkár vállalkozása, amely brutális bevételeket produkált az elmúlt években – szúrta ki a Blikk.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/nagy-janos-korrupcio-politikus-ceg/fqejzmt
|
2020-12-06 10:21:00
| true | null | null |
Blikk
|
Elemelkedett az eredetileg sem kis költségvetésű pályájáról Németh Szilárd honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa, és egy csapásra az egyik legnagyobb ingatlantulajdonos lett Csepelen. A birkózócsarnok-építésre, valamint az ahhoz kapcsolódó kollégium létrehozására berendezkedett Kozma István Magyar Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) két hete 100 ezer négyzetméternyi sportingatlant, közte egy futballstadiont kebelezett be. Ezzel a fideszes politikus régi álma valósult meg, másfél évtizedes harc után sikerült kiszorítania a Csepel SC-ből a tíz leggazdagabb magyar közé tartozó Jellinek Dániel Indotek Csoportját.
Németh Szilárd győzelemként jelentette be, hogy a Béke téri központi sporttelepet, a Hollandi úti kajak-kenu vízitelepet és a Gubacsi hídnál lévő evezőstelepet megvette az alapítvány, így
a csepeliek visszakapták a baloldal által tönkretett, szétlopott és eltékozolt sportlétesítményeket.
A fideszes politikus, aki egyszerre tölti be a Honvédelmi Minisztériumban az államtitkári és a Magyar Birkózó Szövetségben az elnöki posztot, azt is hangoztatta, hogy az általa létrehozott alapítvány hamarosan megkezdi a korábbi tulajdonosnál leamortizálódott ingatlanok fejlesztését, hogy XXI. századi körülményeket teremtsen a sportolásra. Arról viszont nem tett említést, hogy korábban Csepel polgármestereként az Indoteket akadályozta fejlesztési tervei elindításában.
Németh Szilárd, a kerület új fideszes polgármestereként 2011-ben több sajtótájékoztatót tartott, és sikkasztás gyanújával feljelentést is tett azzal, hogy az általa akkor baloldali kötődésű vállalkozóként bemutatott Jellinek megpróbálja felszabdalni a sporttelepek területét, hogy ingatlanfejlesztéseket indítson rajta.
Jellinek azóta bekerült a leggazdagabb magyarok élbolyába, az Indotek Csoport pedig a hazai ingatlanpiac egyik legnagyobb játékosává nőtte ki magát. A cégcsoport nemrég Tiborcz István vállalkozása helyére lépett a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében, birtokol 21 bevásárlóközpontot, sőt a Gellért szállót és a Sofitelt is, legutóbb pedig az általa vezette konzorcium próbálta megszerezni a budapesti repülőteret. A Csepel Plaza és a gyártelep egy részének tulajdonosaként a XXI. kerületben is jelen van.
A csoport marketingvezetője kérdésünkre azt írta, hogy az Indotek 2007 óta állami vagy önkormányzati támogatás nélkül másfél milliárd forintot fektetett a csepeli klub üzemeltetésébe. Pintyőke Marcell szerint nagyszabású fejlesztési terveik voltak a területtel kapcsolatban: mintegy 200 ezer négyzetméternyi ingatlan fejlesztése valósult volna meg. Az elképzelés lényege az volt, hogy különböző jövedelemtermelő ingatlanokat, éttermeket, szabadidőközpontot, irodaházat, szállodát hoznak létre, és ezek képesek lettek volna kitermelni a nonprofit sportegyesület számára tervezett, több mint 20 ezer négyzetméternyi fejlesztéshez, valamint a létesítmények üzemeltetéséhez szükséges fedezetet.
A társaság ez irányú elképzelései ugyanakkor az évek során nem tudtak megvalósulni, ugyanis a kerület önkormányzata változtatási tilalmat rendelt el a területen, miközben a sportpályák és a létesítmények állapota folyamatosan romlott
– írta az Indotek képviselője, hozzátéve, végül ez a patthelyzet vezetett oda, hogy engedtek a sportklubra pályázó alapítványnak.
Németh Szilárd nyilatkozataiban arról sem beszélt, hogy az alapítvány milyen konstrukcióban és milyen pénzből vásárolta ki az Indoteket, és miből akar fejlesztéseket indítani a hatalmas, nagyjából 14 futballpályányi területen fekvő ingatlanegyüttesen. Ugyanakkor Facebook-oldalán köszönetet mondott a kormánynak az anyagi és erkölcsi támogatásért. Ezt ismételte meg a Magyar Nemzetben hétfőn megjelent interjúban, kiegészítve azzal, hogy erre a továbbiakban is számítanak, és tárgyalni fognak az önkormányzati támogatás és a magánszponzoráció lehetőségeiről is. Hogy pontosan mire készülnek, még nem tudni, de a fideszes politikus úgy fogalmazott:
Van kiváló példa is előttünk: a Puskás Akadémia és a Fradi.
Mi hiába kerestük több csatornán keresztül is Németh Szilárdot, azt a választ kaptuk, hogy sem az alapítvány, sem az államtitkár nem akar élni a nyilatkozat lehetőségével. Így arra sem kaptunk választ, hogy a KIMBA a 2017-es indulása óta mennyi pénzt kapott a kormánytól, és kibővítették-e a minden valószínűség szerint újabb tízmilliárdokra rúgó fejlesztésekre az alapítvány feladatkörét.
A csarnoképítési projekttel kapcsolatban tett régebbi bejelentések szerint a csepeli birkózó akadémia kialakítását a kormány 4,5 milliárd forinttal támogatja. Ebből szántak eredetileg 2,2 milliárdot a csarnok felhúzására, majd a KIMBA tavaly 2,46 milliárd forintra módosította a tenderkiírást. A csarnok mellé tervezett 130 fős kollégium építése még nem kezdődött el. A fellelhető dokumentumok alapján azonban úgy tűnik, hogy tavaly év végén még több pénz volt az alapítvány számláján, a 2019-es beszámolója szerint az év zárásakor közel 5 milliárd forint forrással rendelkezett.
A Németh által létrehozott alapítvány finanszírozását 2017-ben a Magyar Birkózó Szövetségen keresztül indították el, amelynek akkor már két éve a fideszes politikus volt az elnöke. A KIMBA megalapítását Németh azzal indokolta, hogy az alapítványi forma megkönnyíti a beruházás lebonyolítását. Az ellenzék viszont ezt nem találta kielégítő magyarázatnak, és arra figyelmeztetett, hogy a közpénz, majd később a csarnok egy olyan magánalapítvány tulajdonába kerül, amelynek a döntéseibe sem a csepeli önkormányzat, sem a birkózószövetség, sem az állam nem szólhat bele.
Az alapításkor Németh Szilárd házába bejelentett KIMBA működését és gazdálkodását egyetlen kurátor irányítja. Süle László az önkormányzat cégétől, a Csepeli Városfejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetői székéből igazolt az alapítványhoz.
A KIMBA 2017-ben kapta meg az első kétmilliárd forintos vissza nem térítendő támogatást a birkózószövetségen keresztül. A szövetség honlapján fellelhető dokumentum szerint 2018 áprilisában került a testület elé az az előterjesztés, amely újabb 1,1 milliárddal megtoldotta a kormányzati adományt. A pénzeket a szövetség a fejlesztési minisztériumtól kapta, és átadási szerződéssel passzolta tovább az alapítványnak. Ezek a „továbbadási tranzakciók” érdekes módon a szövetség nyilvános költségvetésében nem látszanak, az viszont igen, hogy hozzájárult az akadémia szakmai és személyi jellegű kiadásaihoz. A KIMBA újabb kétmilliárdos, majd egy 200 milliós támogatást kapott 2019 nyarán a kormánytól. December végén pedig újabb 370 millió forintról jelent meg határozat a Magyar Közlönyben. Az alapítványhoz máshonnan is érkezett pénz, a legnagyobb tétel a csepeli önkormányzat közel 400 milliós adománya volt.
A stadionvásárlás múlt heti bejelentését a csepeli önkormányzat ellenzéki képviselője, a momentumos Dukán András Ferenc azzal kommentálta, hogy
Németh Szilárd állítása szerint a csepelieké lett a Csepeli Stadion és a hozzá tartozó kiegészítő létesítmények. Ezzel szemben a valóság az, hogy bekebelezte a csepeli sportéletet, és a saját magánbirodalmát bővítette tovább a helyi ingatlanokkal. Mit tett Németh Szilárd eddig a csepeli sportért? Az újonnan felépült birkózócsarnokába nem engedte be a csepeli birkózókat, akik így a bezárt Jedlik tornatermében kényszerültek edzeni.
A KIMBA kormányzati pénzeivel kapcsolatban megkerestük a Magyar Birkózó Szövetséget és a Kozma István Birkózó Akadémia Alapítványt is, de egyik szervezet sem reagált levelünkre. Válasz nélkül maradtak a sportért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának küldött kérdések is, így egyetlen érintettől sem kaptunk információkat arról, hogy milyen forrásból kezdett új irányba terjeszkedni a Németh Szilárd-féle alapítvány.
|
Németh Szilárd alapítványa lett Csepel egyik legnagyobb ingatlantulajdonosa
|
A honvédelmi államtitkár birkózó alapítványa még be sem fejezte a 4,5 milliárd forintos csarnoképítési projektjét, máris megszerezte a csepeli stadiont és két vízitelepet az egyik leggazdagabb magyar cégcsoportjától. Hogy miből, az egyelőre nem világos.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/07/nemeth-szilard-csepel-kimba/
|
2020-12-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bruttó 650,4 millió forintos közpénzes megrendelést, illetve keretszerződést kapott a Rogán Antal reptetésével ismertté vált kadarkúti Fly-Coop Kft.: december 1-jétől egy éven át – illetve a fedezet megléte és a rendelői igény esetén további kétszer egy évben – folyamatosan biztosítanak két, legfeljebb két órán belül felszállásra képes repülőgépet az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) részére a nemzetközi szervdonációs Eurotransplant együttműködésben való részvételhez, donor-szerv és/vagy orvoscsoport szállítására. Kitétel, hogy amennyiben az egyik repülő úton van, a másiknak azonnal rendelkezésre kell állnia. Emellett a Fly-Coop eseti légi szállítási megrendeléseket is kaphat a OVSZ-tól, ezek maximális időtartama egy év alatt 200 blokk óra lehet. A Fly-Coop Kft. tulajdonosa a Jakab család, az OVSZ megbízott főigazgatója Bayerné Dr. Matusovics Andrea, a lakásbotrányba keveredett kormányközeli publicista, Bayer Zsolt felesége.
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint a tendert szeptemberben indították el nyílt eljárásban, ajánlatot azonban csak a Fly-Coop Kft. nyújtott be. A november végén aláírt szerződés (.pdf-ben itt találja) értelmében a Fly-Coop nettó 259,8 millió (bruttó 330 millió) forint rendelkezésre állási díjat kap, ez az összeg akkor is megilleti őket, ha egyszer sem kell felszállniuk. Ezt egészíti ki a repülési díj, amely
a turboprop hajtóműves repülőnél blokkóránként nettó 1 millió 188 ezer forint (maximum 50 blokkórányi időtartamra),
a jet hajtóműves repülőnél blokkóránként nettó nettó 1 millió 740 ezer forint (maximum 150 blokkórányi időtartamra).
A feladat nem lesz új a cégnek, 2017 végén írtuk meg, hogy a Fly-Coop bruttó 571,5 millió forintos keretszerződést kapott az OVSZ-től ugyanilyen feladatokra. Ekkor egyedül még nem tudták megszerezni a munkát, két erőforrásnyújtó szervezetet is megjelöltek, az egyik Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége volt. Néhány hónappal később a Népszava derítette ki, hogy nem csak a gáláns, havi 25 millió forintos rendelkezésre állási díj miatt furcsa a megbízás: az OVSZ-nél korábban nem volt szükség rendelkezésre állásra, enélkül is meg tudták oldani a sürgős légi szállításokat. Sőt, információik szerint tíz év alatt egyetlen szervdonoráció maradt el szállítási gondok miatt. A lap a hazai transzplantációs viszonyokat ismerő forrása szerint az OVSZ-nél hasznosabban is fel tudták volna használni a Rogán-barát Fly-Coopnak utalt átalánydíjat. Fontosabb lett volna például a kórházakban dolgozó úgynevezett szervkoordinátorok számát növelni, hiszen ennek köszönhetően érzékelhetően nőhet a transzplantációval megmentettek száma.
A Fly-Coop felbukkanásáig az OVSZ egyik légi szállítója a kiskunlacházi Jet-Stream 2004 Kft. volt, amely rendelkezésre állási díj nélkül vállalta a munkát, a Fly-Coop megjelenése után azonban már csak alvállalkozóként jutottak munkához. Az idei megbízásában már szó sincs alvállalkozókról vagy erőforrásnyújtó szervezetekről, a cég már saját gépparkjával is meg tudja oldani a feladatot. Ami elnézve üzleti eredményeiket, nem csoda.
Rogántól Habonyon át Bessenyeiékig
A Fly-Coop Kft. az utóbbi években figyelemreméltó sikereket ért el: 2015-ös, 191 millió forintos forgalmukat 2019-re sikerült csaknem tizenötszörösére, több, mint 2,8 milliárd forintra feltornázni. Igaz, az elmúlt évek elég mozgalmasan alakultak az Opten szerint negyven főt foglalkoztató, mára a NER-hez sorolt cégnek.
A Fly-Coop neve 2016-ban lett ismert, amikor a propagandaminisztert és mára volt feleségét, Rogán-Gaál Cecíliát helikopterrel szállították Szabó Zsófia bulvárszereplő esküvőjére. Az ügyet az azóta bezáratott Népszabadság írta meg, Rogán a lap érdeklődésére először kerek-perec letagadta a helikopterezést, majd amikor fotókat küldtek neki, azt mondta, hogy a luxusutat felesége (illetve Sarka Kata) cége, a Nakama&Partners Kft. barterezte le a Fly-Coop Kft.-vel. A Népszabadság utolsó címlapsztorija után egyre gyakrabban említették a Fly-Coop és a NER legfelsőbb köreibe tartozó szereplők nevét együtt:
Habony Árpád, Orbán Viktor informális tanácsadója 2017 júniusában a sajtó elől a cég helikopterével menekült el Makaóról hazatérve.
A néhai Andy Vajna negyedik házassági évfordulójuk alkalmából ugyanebben az évben vitte el helikopterrel repülni Vajna Tímeát.
2019-ben Kövér László, az országgyűlés házelnöke nyolcfős delegáció élén hivatalos úton járt Rómában, amihez az Országgyűlés Hivatala a Fly-Coop Kft.-től bérelt magángépet.
Ezek azonban csak a kisebb jeleknek tűnnek, sokkal beszédesebbek a cég, illetve az egyik tulajdonos, Jakab Tamás üzleti kapcsolatai. 2017 elején Jakab egy kormányközeli társasággal, az Orbán Viktor eskütételének biztosításával és a milliárdos közpénzes megbízásokkal ismertté vált Valtonnal hozott létre közös céget, az évek óta honlappal sem rendelkező Hun-Jet Kft.-t. A Valton kisebbségi tulajdonosa Bessenyei István, Sarka Kata bulvárszereplő mostani férje, aki feltűnően gyakran tűnt fel az egykori Rogán-házaspár háza táján, sőt: Rogán-Gaál Cecília villáját történetesen éppen tőle bérli. A régi Index szerint Bessenyei lehetett az, aki a mára legendás helikopterezést leszervezte a miniszternek és családjának és ő fizette Habony Árpád helikopteres menekülését is.
Az Átlátszó cikkéből derült ki, hogy mire is hozhatták létre a Hun-Jetet: a lap megtalálta azt a HA-BES lajstromjelű magángépet, amely értesüléseik szerint már azelőtt Bessenyei Istvánhoz volt köthető, amikor még direktben nem is tulajdonolta a Hun-Jet Kft. Később azonban a cégé lett, az üzemben tartóként pedig a Fly-Coop Kft.-t tüntették fel. A gép nettó közel 700 millió forintos vételárát az egykor Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére által vezetett és azóta bedőlt Növekedési Hitel Bank (NHB) finanszírozta.
A HA-BES lajtromjelű luxus business jet a Fly-Coop Kft. Facebook-bejegyzésében:
A Fly-Coop és a Valton azonban már Rogánék helikopterezésekor kapcsolatba kerültek: a miniszteri pár a Fly-Coop helikopteréből a közvetetten a Valton érdekeltségébe tartozó Valton-Master Car Mercedesébe szállt át a budaörsi reptéren. Azon a budaörsi reptéren, amelyet már a Fly-Coop erre alapított cége, az Aeroglobe Kft. üzemeltet.
Kiemelt kép: Üzemanyagot töltenek a sétarepüléseket is szervező FLY-COOP Légi Szolgáltató Kft. egyik Cessna típusú gépébe a Budaörsi repülőtéren 2020. július 23-án.
|
Akkor is kap 330 milliót a Rogánt és Habonyt helikoptereztető cég, ha fel sem szállnak
|
2018-ig az Országos Vérellátó Szolgálat rendelkezésre állási díj nélkül is meg tudta oldani a légi szállítást, 2017 után azonban idén is egy olyan szerződést kötöttek, amely százmilliós alapdíjat biztosít a Rogán Antal lagzis helikoptereztetésével, illetve később Bessenyei István luxusgépének üzemben tartásával ismertté vált cégnek.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/07/fly-coop-orszagos-verellato-rogan/
|
2020-12-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek a következő három évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással.
A Balaton Bútor jó helyről indul, erről az árulkodik, hogy a 20 milliárdos keretösszegű pályázatnál a legjobb pontszámot ez a cég kapta. Nyolc vállalkozást hívott meg ajánlattételre a KEF, ebből heten adtak is be ajánlatot, és egy esett ki a rostán.
Nem tudni tehát még, hogy a 20 milliárdos keretből mennyit húzhat be Matolcsy Ádám érdekeltsége, mindenesetre óriási lehetőséget kapott. A cég 2015-ben került a Matolcsy-fiú érdekeltségébe (a Glamorous Kft.-n keresztül, amelyet két évvel ezelőtt bezárt, most a bútorgyárban 80 százalékos Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül közvetett tulajdonos a jegybankelnök kisebbik fia), az elmúlt években a forgalma nettó másfél milliárd forint körül ingadozott.
Amióta a jegybankelnök fiának érdekeltségébe került a bútorcég, azóta több ízben is közpénzt felhasználó szervezettől nyertek el megbízásokat.
2017-ben
okosirodás projekthez kapott durván 500 millió forintot a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közös fejlesztésre,
az Ipar 4.0-ra való átálláshoz, a vállalatirányítási rendszer fejlesztésére 92 milliót,
gyakornoki programra pár milliót,
egy másik céggel közösen 351 millió forintos megbízáshoz jutottak az Egri Törvényszéktől és a Heves Megyei Főügyészségtől.
2018-ban
külföldi kiállításokon való részvételre durván 10 millió forintot zsebelhettek be,
ugyanebben az évben a Testnevelési Egyetem, két körben bútorokat rendelt tőlük, bő 220 millió forint értékben.
2019-ben
|
Jó helyzetbe került Matolcsy Ádám cége egy 20 milliárdos állami bútorbeszerzésnél
|
Újra rámosolygott a szerencse Matolcsy György jegybankelnök fiára, Matolcsy Ádámra. Az érdekeltségébe tartozó Balaton Bútor Kft.-vel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre – derül ki a minap nyilvánosságra került dokumentumokból.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/08/matolcsy-adam-balaton-butor-keretszerzodes/
|
2020-12-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020–2021. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. láthatja el.
A nettó 2 milliárd forintos megbízás határideje a keretösszeg kimerülése, vagy legkésőbb 2021. december 31-e. A cégnek a „Növekedési Hitelprogram Hajrá!”, valamint az „Azonnali Fizetés” második szakaszának kampánykommunikációját kell elvégeznie, ami a kreatív koncepció kitalálása mellett a médiavásárlást, valamint a hirdetési felületeken (print, televízió, rádió, közterület, online) történő népszerűsítést is magában foglalja. A feladatok közé tartozik még a Minősített Fogyasztóbarát termékek brandjének felépítése, és az MNB egyéb kommunikációs teendőinek ellátása is, így például PR-kampányok és rendezvények szervezése, valamint lebonyolítása is.
A nyílt eljárás eredménye nem volt kérdéses, hiszen mindössze egy ajánlat érkezett be.
Nem ez az első alkalom, hogy Száraz István cége nyert az MNB egy tenderén: ahogy megírtuk, a tavalyi évben is a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látta el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait, igaz, akkor a keretösszeg nettó 1,95 milliárd forint volt. Száraz István cége azonban már 2017-ben is nyert az MNB egy közbeszerzésén, akkor a „Fogyasztóbarát termék”-nek minősített lakáscélú jelzáloghitelek társadalmi megismertetéséért felelt nettó 1,5 milliárd forintért a Balásy Gyula tulajdonában lévő New Land Media Kft.-vel közösen.
Száraz István cége nyerte az MNB kétmilliárdos kommunikációs tenderét
A Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019-2020. évi kommunikációs tevékenységéhez kapcsolódó feladatokat – derült ki az EU-s közbeszerzési értesítő október 16-i számából. A nyertes cég tulajdonosa, Száraz István többször üzletelt már Matolcsy György jegybankelnök környezetével.
Száraz István neve onnan lehet ismerős, hogy ő volt a már megszűnt VS.hu alapítója is, ami egyébként több , mint félmilliárdot kapott az MNB alapítványaitól. Száraz az Origo-t kiadó New Wawe Media Group Zrt.-ben is jelentős szerepet töltött be egészen 2017-ig, amikor a vezérigazgatói címet később a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám vette át.
A 2014-es alapítású Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-nél az Opten adatai szerint mindössze ketten dolgoznak. A cég 2019-ben 201,5 milliós nettó árbevételt ért el, amiből 84 millió nyeresége maradt. Az elmúlt évek adataiból azonban látható, hogy a nettó árbevétel folyamatosan csökken, hiszen 2018-ban még 940 millió, 2017-ben pedig majdnem 1,5 milliárd volt ez az összeg.
A reklámszakmában tevékenykedő vállalkozást Száraz István a DryCom Informatikai Tanácsadó Kft.-n keresztül birtokolja. A DryCom nettó árbevétele a tavalyi évben 633 millió, adózott eredménye pedig 217,7 millió volt.
|
Ismét Száraz István cége nyerte a Magyar Nemzeti Bank kétmilliárdos kommunikációs tenderét
|
Az előző évhez hasonlóan 2020-21-ben is Száraz István cége, a FRANK Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. látja el a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs feladatait – derült ki a közbeszerzési értesítőből. De a kétmilliárdos tender sorsa nem is volt kérdéses, hiszen nem volt más ajánlattevő.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/07/ismet-szaraz-istvan-cege-nyerte-a-magyaremzeti-bank-ketmilliardos-kommunikacios-tenderet/
|
2020-12-08 12:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
“A déli eredmények azt mutatták: össze tudtunk fogni. 800 ezer embert sikerült szombat 12-ig letesztelni, ez nagyszerű eredmény. Éjjel megtudtam viszont a teljes nap eredményét – alig kaptam levegőt a szám hallatán. Az eredmény azt mutatja, hogy Szlovákia működik! Az adatokat majd Naď fogja ismertetni” – ezt Igor Matovič szlovák kormányfő mondta az országos tesztelés kezdetén, november elsején – tudósított akkor az ujszo.com.
Azt, hogy mekkora a különbség a hazai és a V4-ek, vagy még inkább Nyugat-Európa koronavírussal kapcsolatos adatszolgáltatásával, ebben a cikkben mutattuk be részletesen. Példának éppen Szlovákiát hoztunk, ahol rendkívül részletes adatokat tesznek közzé. A vírus terjedését bemutató grafikont frissítették, a korlátozó intézkedéseket is feltüntették.
A környező országok ontják az adatokat, csak Szerbia olyan szűkszavú, mint a magyar kormány
A környező országok közül csak Szerbia annyira fukar az adatokkal, mint Magyarország – ez derül ki gyűjtésünkből. Miközben a legtöbb országban közigazgatási egységekre lebontva érhetőek el a koronavírus adatok, addig ez itthon látszólag csak a fideszes politikusok privilégiuma.
A szlovák intézkedések időben így néztek ki: október 15-től minden fürdő, akvapark, wellness/fitness centrum, kulturális intézmény (mozi, színház) bezárt. A kereskedelmi vendéglátóhelyeken csak kültéren (teraszokon) lehet ételt és italt felszolgálni, és csak elvitelre lehet ételt, italt árusítani. Tömegrendezvényen legfeljebb 6 személy vehet részt, kivételt képeznek a legmagasabb szintű versenyek (hoki, futball), kültéren, beltérben és minden tömegközlekedési eszközön a száj és orr eltakarása kötelező. Az élelmiszerüzletekben és drogériákban hétfőtől péntekig 9:00 és 11:00 óra között csak 65 év felettiek vásárolhatnak, lehetőségük van azonban arra is, hogy más időpontokban is vásároljanak a nap folyamán.
Aznap 19.047 aktív fertőzöttet, 7182 gyógyultalt és 71 elhunytat tartottak számon. A szlovák kormány ekkor súlyos, romló helyzetről beszélt. Október 21-én megérkeztek az antigéntesztek az országos teszteléshez. Október 24-től kijárási tilalom lépett életbe. Ekkor 33724 aktív fertőzött, 9960 gyógyult és 159 halott volt.
A tesztelés előtt (vagyis október 31-én) 46.929 koronavírus fertőzöttet tartottak számon, 21.949 tesztet végeztek, a halottak száma 219 volt. Az aktív fertőzöttek száma november 12-ig emelkedett, 56.994 tetőzött, majd csökkeni kezdett, miközben a gyógyultak száma egyre nőtt. November 16-tól pedig már enyhítettek. Mindez így néz ki a járványgörbén.
Az aktív fertőzöttek számának alakulása Magyarországon és Szlovákiában
Magyarországon a koronavirus.gov.hu kormányzati portál szerint október 15-20 között tájékoztattak az agrártámogatások előlegfizetésről, az álláskeresőnként akár félmillió forintos segítségről, hogy karanténkötelezettség nélkül lehet Romániába utazni, még két hónapig érvényesek a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt okmányok, és arról is, hogy januártól illetékmentesek lesznek a csokkal vásárolt ingatlanok. Október 15-én 28052 aktív fertőzött, 1052 halott volt.
Október 22-től kötelező lett szabadtéri rendezvényeken a maszkviselés, október 25-én Kásler Miklós bővítette a Covid-ellátásba bevont intézmények körét, október 28-án bejelentették: emelkedtek a kiszabható bírságok összeghatárai.
Október 31-én – az Átlátszó Koronamonitorja szerint – 54.539 aktív fertőzött volt, 16.563 teszt készült, 1750-en haltak bele koronavírusba. November másodikától már szigorodtak a maszkviselésre vonatkozó szabályok. November 3-tól visszaállt a rendkívüli jogrend, éjféltől kijárási korlátozás, és jött az ingyenparkolás. Aznap 63.940 fertőzött, 1973 halott volt.
November 9-én 1 millió favipiravir érkezett Kínából, másnap jelentette be Orbán Viktor, hogy kijárási tilalom jön este 8 után, és azt is mondta, “a „laboratóriumnak” Ausztriát tekinti, mindig az osztrákokat nézi, és a fertőzések számát tekintve Magyarország nagyjából most van ott, ahol Ausztria volt egy héttel ezelőtt, amikor ott is bevezették a kijárási tilalmat.”
Orbán megjegyezte: Nyugat-Európával összevetve, ahol nappal is kijárási tilalom van, Ausztria és Magyarország még jól áll.
Ekkortól lettek zártkapusak a sportmérkőzések, bezártak az uszodák, éttermek, és minden gyülekezés tilos.
November 15-én katonákat vezényeltek a kórházakba, hogy segítség a védekezést, november 16-án Maruzsa Zoltán bejelentette, hogy az iskolák továbbra sem képeznek gócpontot. Aznap 110.256 aktív fertőzött és 3190 halott volt. December másodikától hat szűrőbusz végzi a teszteléseket, addigra 154.179-re nőtt az aktív fertőzöttek száma, miközben a hétnapos tesztátlag 18-20 ezer között volt.
Az aktív fertőzöttek százalékos arányának változása Magyarországon és Szlovákiában
„Az összefüggés egyértelmű”
Van-e összefüggés a korai szlovák lezárás, az országos tesztelés és a fertőzöttek számának csökkenése között? – ezt a kérdést tettük fel többek között Jakab Ferencnek, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetőjének, valamint Szlávik Jánosnak is.
Jakab egyáltalán nem válaszolt, Szlávik jelezte, csak a Dél-pesti Centrumkórház engedélyével nyilatkozhat, így engedélyt kértünk az intézménytől – még csak választ sem kaptunk. Merkely Bélát is kerestük: a Semmelweis Egyetem az Operatív Törzshöz és a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz irányított. Az Operatív Törzsnek november 20-án küldtük el ugyanazokat a kérdéseket, eredmény nélkül, az NNK-it is kerestük, de nem válaszoltak.
Egyedül Falus Ferenc osztotta meg velünk a véleményét.
“Az összefüggés egyértelmű. A korábbi szigorítással meg lehetett fogni a járvány növekedési ütemét”
– mondta az Átlátszónak az egykori országos tisztifőorvos, aki azt is írta, “az országos teszteléssel nagyon sok fertőzöttet elkülönítettek, akikről enélkül nem derült volna ki, hogy már fertőzöttek, vagy így néhány nappal hamarabb derült ki, és ezzel nagyon sok ember további fertőződését előzték meg. Nagyon személetes, hogy a gyógyult és aktív fertőzöttek arányának megfordulását bemutatja. Itthon is akkor kellett volna a szigorítást elkezdeni, amikor tavasz után ismét több lett a fertőzött, mint a gyógyult. Legalább az 500 fős rendezvények engedélyezését kellett volna felfüggeszteni” – tette hozzá.
A 24.hu a brit Guardiant szemlézte, amikor azt írta: “Szlovákia relatíve erős bizonyítéka annak, hogy a korlátozások és a tömeges tesztelés nagymértékben csökkenteti a koronavírus-fertőzések számát – mondta Dr. Stefan Flasche professzor.”
Naponta frissülő hazai és nemzetközi jáványügyi adatok, statisztikák, grafikonok és térképek az Átlátszó Koronamonitorján:
KORONAMONITOR – Naponta többször frissülő grafikonok és térképek a koronavírus magyarországi helyzetéről
|
Szlovákiában országos teszt, itthon ingyen parkolás – ez a különbség a vírusterjedésben
|
Látványos ábrán mutatjuk be, hogyan alakultak a számok itthon és Szlovákiában. A rendelkezésre álló adatok alapján összehasonlítottuk, hogyan változott az aktív fertőzöttek száma Magyarországon és északi szomszédunknál, még az október 15-én bejelentett szigorítások óta. Lakosságarányosan közel egy szintről kezdett terjedni a koronavírusfertőzés a két országban, aztán valami történt: a különböző döntések különböző eredményeket hoztak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/08/szlovakiaban-orszagos-teszt-itthon-ingyen-parkolas-ez-a-kulonbseg-a-virusterjedesben/
|
2020-12-08 21:36:54
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A fideszes politikai és a gazdasági kapcsolatépítés kéz a kézben jár a balkáni országokban. Észak-Macedóniától kezdve Szerbián és Horvátországon át Szlovéniáig egyre inkább üzletileg is jelen vannak a NER vállalkozói, a helyi konzervatív pártok pedig Orbán Viktor politikáját támogatják európai szinten, akár éppen az Európai Néppártban.
Orbán legelkötelezettebb politikai szövetségese az EU-ban a szlovén Janez Janša és pártja, az SDS lehet. A szlovén miniszterelnök 2019-ben a Fidesz EPP kizárásának lebegtetésekor már azt is kijelentette, hogy ha a Fideszt eltávolítják, akkor ők is távoznának az EPP-ből.
A Fidesz, illetve a szlovén kormánypárt és annak gazdasági holdudvara közötti üzletek olykor elég furcsa eredményeket hoznak, a magyar lélegeztetőgépeken például 2 milliárd forintot is kereshetett egy SDS-hez közel álló vállalkozás.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKétmilliárdos profitot pumpálhatott Szlovéniába a magyar lélegeztetőgép-vásárlásA beszerzés nem volt se gyors, se minőségi, viszont a pénz egy olyan céghez került, amely nagyon kedves a Fidesz szövetségesének.
Ennél furcsább üzlete is van azonban a magyar államnak a délnyugati, 2 milliós szomszédunknál. Ahogy a lendvai Népújság megírta, tavaly decemberben lezárult az a hosszas ügylet, amellyel a magyar állami Comitatus Energia Zrt. 9 millió euróért megvásárolta a szlovéniai magyarság központi településén, a 3 ezer fős Lendván a helyi termálfürdőt.
Mi azóta sem kaptunk választ arra, hogy erre mi szükség volt. Az ügylet idején a magyar állam tulajdonosi jogait az MNV Zrt. képviselte, de az a Comitatus-hoz irányított minket, amely cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
Időközben a fürdőnek új tulajdonosa kellene, hogy legyen: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ugyanis 2020 júniusában benyújtott egy törvényjavaslatot a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozására, és ebből július 16-án törvény is lett.
A jogszabály indoklása szerint ez a szervezet a magyar gyökerű épületek vásárlásáért és üzemeltetéséért felelős az ország határain túl. Az alapítvány megkapta a Comitatus Zrt. részvényeit is – csakhogy a lendvai gyógyfürdőnek nincs olyan kulturális értéke, vagy magyar hagyománya, amely a törvény indoklásában felsorolt célokhoz kapcsolódna. Sajnos az alapítványt sem tudtuk megkeresni, egyelőre ugyanis nem jött létre – nem szerepel a bíróságok civil szervezetek nyilvántartására szolgáló adatbázisában.
Információk híján nem tudjuk, mi a magyar állam terve a lendvai fürdővel, az azonban biztos, hogy az üzleti beszámolók alapján nem megy kiugróan jól. A fürdő 2018-ban 1,1, tavaly pedig 1,8 milliárd forintnak megfelelő árbevételt ért el, az adózott nyeresége pedig 4, illetve 27 millió forint volt csupán.
Az ügyletet többféleképpen lehet értékelni, egyrészt az elmúlt két év átlagos nyeresége alapján azonnal adódik, hogy 207 éves profitot fizetett az eladónak a magyar állam. Másrészt a cég éves beszámolója alapján 6,1 millió eurót ér a fürdő épülete, és 1,5 millió eurót a földterület, ami összesen 7,6 millió euró, a cég összes eszközét azonban a mérlegben pontosan 9 millió euróra értékelik. Kérdés, hogy a piac is ezen az áron értékelné-e az épületeket.
Ha sikerülne a magyar tulajdonosnak a mostani profitrátát (a fürdő-üzemeltetésben már-már világbajnok mértéknek számító) 10 százalékra emelni, akkor is 18 éves profitot fizetett ki a magyar állam az ingatlanért.
A jövő azonban még az üzemeltető cég szerint sem ígérkezett ilyen fényesnek: a június 30-án készített, a 2019-es évre vonatkozó beszámolóban azt várták, hogy 2020-ban a felére esik a bevétel a koronavírus-járvány miatt. Ez borítékolhatóan veszteségessé teszi a fürdőt az idei évre.
A fürdő a járvány miatt március és június között összesen 20,6 ezer euró közvetlen támogatást és 149,6 ezer euró bértámogatást kapott – ez összesen 60 millió forintnak felel meg. A szűkmarkú magyar bértámogatásokhoz képest ez igencsak nagy összeg, hiszen az időarányos*2019-ben 1679 ezer euró volt az éves bérköltség, a támogatás március – június hónapokra vonatkozik. bérköltségek 27 százalékát fizették ki a szlovén adófizetők pénzéből.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tervezett összeg töredéke ment bértámogatásra, nincs még egy ilyen szűkmarkú országA kormány elszámolta magát, a szigorú feltételek mellett nem igazán akarták vagy tudták a cégek a becsült mértékben igénybe venni a munkahelyvédelmi támogatásokat.
Az eladó a legnagyobb szlovén hotelvállalkozás volt. A Sava Turizem d.d. 2019-ben 99 millió euró (35 milliárd forint) árbevételt ért el, amiből 4,5 milliárd forintnak megfelelő adózott eredményt termelt, a cégnek összesen 15 hotelje, 6 termálfürdője és 5 kempingje van. Ha nekik nem sikerült a lendvai termálfürdőt az említettnél hatékonyabban és eredményesebben üzemeltetni, kérdés, hogy miért sikerülne a magyar kormánynak?
Magyarország egyébként tele van a lendvaihoz hasonló létesítménnyel, a magyar turizmus egyik húzóágazatának a gyógy- és termálfürdők számítanak. A Magyar Turisztikai Ügynökség stratégiája is kiemeli, hogy 225 turisztikailag jelentős fürdő van Magyarországon, és a turisták 12,9 százaléka a fürdők miatt jön hozzánk (amikor nincs világjárvány), illetve a vendégéjszakák ötöde is a fürdőkhöz kötődik.
|
Miért vett meg Magyarország 3 milliárd forintért egy üzletileg nem túl acélos szlovén fürdőt?
|
A lendvai termálfürdő alig termel profitot, a magyar állam mégis megvette, magyarázatot pedig nem ad az ügyletre.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201207/miet-vett-meg-magyarorszag-3-milliard-forintert-egy-uzletileg-nem-tul-acelos-szloven-furdot/
|
2020-12-07 15:44:00
| true | null | null |
G7
|
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
Donald Trump két ellenjelöltje, Ron DeSantis és Nikki Haley szerint a jogi eljárások csökkentik a volt elnök esélyeit, írja a Washington Post, mely a húszik elleni amerikai-brit támadást is elemzi. Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik az Economist és a Times. Utóbbi arról is ír, hogy továbbra is fenyegetve érzik magukat balti államok. Niall Ferguson történész szerint egyre gyengülnek Amerika eszközei a nemzetközi helyzet befolyásolására. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
|
Erről az MNB-alapítványi üzletről még tudni, de lehet, hogy ez az utolsó eset
|
60 milliárdos cég cserélt gazdát. A közpénz fogalmának kétharmados módosításával a jövőben sok valójában állami ügyletet álcázni tudnak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202047_wepmark_holding_hazon_belul_ajegybanki_alapitvany
|
2020-11-20 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget
A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.
Tavaly óta húzódik az Alföldvíz Zrt. kálváriája, a cég 2019-ben annyira nehéz helyzetbe került, hogy a béremeléseket sem hajtották végre, emiatt a vállalati szakszervezet többször a Karmelita-kolostorhoz vonult, hogy magától a miniszterelnöktől kérjen segítséget. Végül akkor kicsikartak a dolgozóknak 10 százalékos fizetésemelést, de 2020-ban, a soron következő ajánlat már nulla százalékos volt. A dolgozók fizetési mizériája hívta fel a figyelmet a cég pénzügyi helyzetére, amit az idén az Alföldvíz Zrt. sem palástolt túlzottan, bár a 2019-es gigaveszteségének 70 százalékát is kitevő bebukott projektről kevesebbet hallani.
Az év elején a kétharmadrészben önkormányzatok, harmadrészben pedig az állam tulajdonában levő cég tőkeemelésre buzdította volna a tulajdonosait, majd miután ezt elutasították, akkor arra kérte őket, hogy járuljanak hozzá a tőke leszállításához. Ezen ment a huzavona, míg végül a járvány miatt az online térbe szorult tulajdonosi szavazáson hozzájárultak a tőke leszállításához. Ez viszont azt is jelenti, hogy az önkormányzatok magukat is megrövidítették, hiszen a részvényeik értéke közel a negyedére csökkent. A nagyobb tulajdonosok több százmilliós, vagy tízmilliós vagyonvesztést könyvelhetnek el.
Ötszörösére ugrott a veszteség egy év alatt
De vajon mi vezetett a cég teljes ellehetetlenüléséhez? Az Alföldvíz Zrt. szeptemberben állt elő azzal, hogy a vesztesége már olyan mértékű, hogy a törvényben előírt mérték alá csökkent a saját tőke, ezért elkerülhetetlen a tulajdonosok hozzájárulása a tőke leszállításához. A cég jegyzett tőkéje a 2018-as beszámoló szerint 3,8 milliárd forint, a saját tőke ekkor még 4 milliárd forint volt, bár már ezt az évet is 425 millió forintos veszteséggel zárta. A 2019-es beszámoló kedd este óta elérhető a nyilvános adatbázisban, eszerint a tavalyi évben mínusz 2,6 milliárd forint adózott eredménnyel számolnak, ez az ötszöröse az előző évi veszteségnek.
A képtelen helyzet indoklásában főként a közműadóra, a rezsiköltségekre, a béremelésekre utalnak, és valóban az egymilliárd forintot közelíti a befizetett közműadó, és a rezsicsökkentés miatti bevételkiesésük is meghaladja a 800 millió forintot, ez a helyzet azonban már évek óta fennáll. Ami nagy lyukat ütött a költségvetésükben, és erre a beszámolóban is kitérnek, az Araddal közösen tervezett ívóvízprojekt bukása, amellyel a helyi arzénes vizet váltották volna ki. Erről kicsit később, addig nézzük meg sorban, hogy mitől is ugrott meg a 2018-ban „csak” 425 millió forintos veszteség a sokszorosára.
A kormány hadakozása a multikkal és az államadóssággal
Kicsit a saját kardjába is dőlt az Alföldvíz Zrt. mostanra. Ezt azért gondoljuk, mert információink szerint évekkel ezelőtt a vállalat akkori vezérigazgatója is részese volt a közműadó kidolgozásának, amellyel eredetileg a szolgáltatók külföldi tulajdonosait szándékoztak kiszorítani, majd a fővárosi dugódíj alternatívájaként vetődött fel, végül a Matolcsy-féle megszorító csomagba illesztették. Így hullott vissza az Alföldvíz Zrt.-re a közműadó, amiről a kiötlésekor fel sem vetődött, hogy bumerángként fogja letarolni a céget, azaz azt kiterjesztik majd minden vezetékre, akárhol is húzódik.
A 131 településen ivóvizet szolgáltató cégnek évente közel egymilliárd forintjába kerül, hogy a legkisebb falvakba is elszállítja az ivóvizet. De ez csak az egyik kormányzati döntés, ami húsbavágó lett a békési központú vízműnek, a másik, szintén fájó pont volt a vízdíjak befagyasztása, később csökkentése. A 41 vízműnél, amelyből a nagy integrációk megindulása előtt több száz működött, még most is eltérőek a vízdíjak. Az Alföldvíz Zrt. szolgáltatási területén, pechjükre, a befagyasztás időpontjában igen alacsonyak voltak, így kénytelenek voltak ott is tartani, ezzel is rosszabb kondíciókat teremtve maguknak, mint amelyekkel más vizes cégek működnek. Az sem utolsó szempont az ellehetetlenülés okainak sorra vételekor, hogy a vállalat pont abban a régióban szolgáltat, ahol az ivóvízminőség-javító programokat végre kellett hajtani, hogy kevesebb arzént nyeljenek az itt élők. A tisztítóberendezések működtetése viszont megint csak pénzbe kerül. A felsorolt kormányzati intézkedések is elég nehéz helyzetbe lavírozták a valaha virágzó vízszolgáltatót, de úgy tűnik, hogy az utolsó tőrdöfést mégis egy régi álom bedőlése adhatta.
Az olcsó aradi ivóvíz helyett ugyanis Mészáros Lőrinc projektjével mentesítették az arzéntól a békési kutakat.
Tavaly nyáron írt arról a hvg.hu, hogy a 131 települést ivóvízzel ellátó szolgáltatónak tíz évvel ezelőtt volt egy terve, hogy az aradi vízbázisról importálnak egészséges ivóvizet az itteni arzénos helyett. Erre hozták létre 2011-ben az aradiakkal közösen az Aqua Trans Murest. Nemcsak közös céget hoztak létre, hanem annak közel kétmilliárd forintos tagi kölcsönt is biztosítottak, aminek a törlesztését akkor kellett volna megkezdenie a romániai félnek, amikor a közös beruházás elkészül. Csakhogy közben a kormányközi megállapodás valahogy nem akart megköttetni, a felek egymásra mutogattak.
Végül 2015 végére 32 milliárd uniós forintból egy konzorcium mentesítette az arzéntól az ivóvizet Békés megyében, ennek a Békés Drén Kft. és a Szíjj László-féle Duna Aszfalt mellett a Mészáros és Mészáros Kft. is tagja volt. Így lényegében a már évek óta parkolópályára állított román–magyar cég feleslegessé vált. Ekkoriban még Csák Gyula volt a szolgáltató társaság vezérigazgatója, akihez a közműadó tervének kidolgozását is kötik. Csák pár éve a Mészáros érdekeltségébe tartozó Talentis Agro csoportban tölt be vezető pozíciót.
Ahogy tavaly nyári cikkünkben is írtuk, titokban persze többen még abban bíztak, hogy az uniós projekt kötelező fenntartási ideje után még lesz arra lehetőség, hogy az import víz mégis megérkezhessen a határon átnyúló vezetéken. Tavaly novemberben, amikor az aradi székhelyű közös cég fizetésképtelenséget jelentett, akkor szertefoszlott az álom, és maradt a kétmilliárd forintos teher, ami óriási lyukat ütött a szolgáltató büdzséjén, amit a tulajdonos önkormányzatokkal próbáltak eltüntetni. Azok viszont közel sincsenek abban a helyzetben, hogy mentőövet dobjanak a cégnek, így most a hétvégén záruló tulajdonosi döntéssel, a részvényeik értékének negyedére való leszállításával ugyan megmentették a céget, de magukat kifosztották. Az Alföldvíz Zrt. a döntés után kiadott közleményében azt írja, hogy a tulajdonosok a kormány konszolidációs, és az ágazatra vonatkozó terveinek ismeretében döntöttek.
Bizonytalan jövő
Azt persze még nem lehet tudni biztosan, hogy az állam rárepül-e az olcsó portékára, de mintha a Nemzeti Vízmű Zrt. megalapításának bejelentésével megágyaztak volna ennek az üzletnek is. Ha így lenne, akkor az biztos, hogy a legnagyobb tulajdonos Békéscsaba, de a kisebbek sem jönnek jól ki a bizniszből, hiszen részvényeikért cserébe fillérekhez juthatnak hozzá, nem csoda, ha a város polgármestere a közgyűlésen arról a napirendi pontról nem szavazott, amelyben a tőkeszerkezet helyreállításáról, illetve a 2021-es működésről kellett voksolni.
Nemrég írtunk arról is, hogy a közműadót differenciáló módosítás miatt, akár meg is könnyebbülhetne az Alföldvíz Zrt., hiszen ezzel töredékére csökkenne a fizetnivalója, de az ő esetükben, ez már eső után köpönyegnek tűnik.
|
Alföldvíz: sokat buknak a tulajdonos önkormányzatok, az állam viszont olcsón viheti a céget
|
A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201209_Alfoldvizugy_A_tulajdonos_onkormanyzatok_sokat_buknak_az_allam_meg_olcson_viheti_a_ceget
|
2020-12-09 17:53:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. Az egyik leggazdagabb szlovák üzletembert december 4-én helyezték előzetes letartóztatásba, a komoly politikai befolyást is szerzett befektetőt pénzmosással és vesztegetéssel vádolják.
A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre. A Penta, amelynek nem ismeretlen terep Magyarország, hiszen a Kaiser Food felvásárlásával már több mint egy évtizede jelen van a húsiparban, májusban alapította meg a Vodochody Holdings HU Kft.-t Budapesten, hogy azon keresztül adja át a régió legjelentősebb repülőgyárának 51 százalékát Tombor cégének.
Régi vágya teljesült ezzel a kormányfőnek, aki évek óta szorgalmazta az expanziót, és habár Mészáros Lőrinc és Jászai Gellért tőzsdei cégei rendre célul tűzték ki a külföldi terjeszkedést, eddig sehol sem sikerült labdába rúgniuk, hacsak nem tekintjük annak a határon túli fociklubokat.
|
A letartóztatott Jaroslav Hascáktól került Fidesz-közelbe a Prága melletti repülőgyár
|
Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201209_A_letartoztatott_Jaroslav_Hascaktol_kerult_Fideszkozelbe_a_praga_melletti_repulogyar
|
2020-12-09 14:56:00
| true | null | null |
HVG
|
2020.12.09. 06:00
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.
|
Ömlöttek a milliárdok a sportcsarnokokra, most meg nem lehet mit kezdeni velük
|
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202049__ures_tornatermek__meghuzott_nadragszij__kivetelezes__sporcsarnokok
|
2020-12-09 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A politikai kultúra fejlesztése érdekében, valamint tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenység folytatása céljából a pártok költségvetési támogatásra jogosult alapítványt hozhatnak létre, amelyek gazdálkodását az Állami Számvevőszék törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi.
Az Együtt – a Korszakváltók Pártja 2014. május 27-én alapította az Együtt Magyarországért Alapítványt, amely 2015-ben vette fel a Váradi András Alapítvány nevet. A pártalapítvány, amelynek működését most vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) – a költségvetésből 2017-ben 41,3 millió, 2018-ban pedig 20,7 millió forint támogatásban részesült.
A szervezet közleménye szerint az ellenőrzés célja a nnak megállapítása volt, hogy a pártalapítvány törvényesen gazdálkodott-e, az éves számviteli beszámolók és a tevékenységéről szóló éves jelentések megfeleltek-e a jogszabályi előírásoknak, betartották-e a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és belső előírásokat a könyvvezetés és gazdálkodás során.
A vizsgálat során az ÁSZ több problémát is talált.
A társaságnál a kuratóriumi elnök kuratóriumi tagsága és képviseleti jogosultsága 2019. július 9-én megszűnt, a kuratórium tagjainak megbízása pedig ugyanazon a napon lejárt. Új kuratórium és kuratóriumi elnököt azonban nem jelöltek ki, így „a pártalapítványnál a törvényes működés feltételei nem biztosítottak”. Az ÁSZ szerint a pártalapítvány nem biztosította az ellenőrzés végrehajtásának a feltételeit.
Az alapítvány továbbá nem igazolta, hogy a gazdálkodására vonatkozó belső szabályozása megfelelt a törvény előírásainak, illetve, hogy a könyvviteli nyilvántartásának adatai alátámasztják a 2017. és 2018. évi tevékenységéről szóló éves jelentéseinek, valamint az azok részét képező számviteli beszámolóinak adatait.
Ezáltal nem zárható ki, hogy a közzétett éves jelentések a jogszabályi előírások ellenére nem valós adatokat tartalmaznak, nem mutatnak megbízható és valós összképet a pártalapítvány bevételeiről és kiadásairól, továbbá törvényellenesen nincsenek valós számlák és pénzügyi teljesítések a közzétett éves jelentések adatai mögött”
– állapította meg az ÁSZ.
A pártalapítvány azt sem igazolta, hogy az ellenőrzött időszakban a költségvetési támogatást kizárólag a törvényben meghatározott célokkal összhangban használta fel, és a támogatásokat, adományokat a törvényi előírás szerint, szabályszerűen fogadta el. Ezáltal az ÁSZ szerint nem zárható ki, hogy a szervezet – a törvényben előírtakat megsértve – tiltott módon fogadott el támogatást, valamint a költségvetési támogatást nem megengedett célra használta fel.
A pártalapítvány nem igazolta továbbá, hogy a 2015-2016. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről szóló, 2018. július 30-án nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben megfogalmazott javaslatok alapján készített, öt pontból álló intézkedési tervében vállalt feladatokat végrehajtotta – írták a közleményben.
|
Több gondot is talált az egyik ellenzéki párt alapítványánál az ÁSZ
|
Nem zárható ki az Állami Számvevőszék szerint, hogy a Váradi András Alapítvány – a törvényben előírtakat megsértve – tiltott módon fogadott el támogatást, valamint a költségvetési támogatást nem megengedett célra használta fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201210_asz_vizsgalat_varadi_andras_alapitvany_egyutt_partalapitvany
|
2020-12-10 13:42:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány egy új döntése szerint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet feladatait 2021. január 1-jétől a hasonló nevű, de a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány kizárólagos tulajdonában álló Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. látja el.
Ennek az alapítványnak a kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a Fidesz–KDNP politikusa, a parlament alelnöke, amíg az eddigi intézet állami volt: az emberi erőforrások miniszterének irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv. Már szeptemberben, amikor Lakiteleken megalakították a meglévőtől csak a kft. formában különböző új intézményt, sejthető volt a változás.
A rövidítve RETÖRKI néven emlegetett intézet kiadványait eddig is a lakiteleki Antológia Kiadó gondozta. A RETÖRKI-t 2013-ban, több más, az akadémiai és egyetemi szférán kívüli intézettel egy időben alakította meg a kormány, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy
a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
Az alapító főigazgatóról, Bíró Zoltánról, az MSZMP-ből 1988-ban kizárt egykori minisztériumi főtisztviselőről, aki az MDF első elnöke lett, Kajdi József, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának volt államtitkára írta meg 2013-ban, hogy előítéletei képtelenné teszik az elfogulatlan megállapításokra, mert kifejezetten ellenszenvvel foglalkozott Antall József miniszterelnökkel, a rendszerváltás vitathatatlanul központi szereplőjével, aki az ő helyére került az MDF élén. A RETÖRKI ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt, könyvei nem váltottak ki olyan vitákat, mint a hasonló státuszú Veritaséi, amelybe beolvasztották, és ezzel megszüntették az 1956-os Intézetet.
A kormány arról is döntött, hogy a jövő évi költségvetésbe a RETÖRKI számára betervezett 275 millió forintot átcsoportosítják az új intézet számára, ehhez hozzátesznek 145 millió többletet, 2022-től pedig évi 436 millió forint jár neki.
|
Új intézet kutatja tovább a rendszerváltás történetét, százmilliókból
|
A RETÖRKI néven is ismert intézetet 2013-ban hozta létre a kormány azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a tudomány fő áramlatától eltérő nézetek kapjanak hangot – és pénzt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201210_retorki_rendszervaltas_tortenetet_kutato_intezet_lakitelek_nepfoiskola
|
2020-12-10 17:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Állami Számvevőszék;Együtt 2014;Váradi András Alapítvány;
2020-12-10 16:43:21
Egy már megszűnt ellenzéki párt alapítványánál talált gondokat az Állami Számvevőszék
Az Együtt – a Korszakváltók Pártjának Váradi András Alapítványát most ellenőrizték.
Többek között ezeket a megállapításokat tette az egykori fideszes képviselő, Domokos László által vezetett számvevőszék a már megszűnt Együtt pártalapítványánák ellenőrzése után. A törvény értelmében kötelességük vizsgálatot folytatni ott, ahol közpénzeket használtak fel. A pártalapítványokat kétévente ellenőrzik. A közzétett tájékoztatásban emlékeztetnek, a Váradi András Alapítvány a költségvetésből 2017-ben 41,3 millió forint, 2018-ban pedig 20,7 millió forint támogatásban részesült. Szerintük a pártalapítvány nem igazolta, hogy az ellenőrzött időszakban a költségvetési támogatást kizárólag a törvényben meghatározott célokkal összhangban használta fel, és a támogatásokat, adományokat a törvényi előírás szerint, szabályszerűen fogadta el.
|
Egy már megszűnt ellenzéki párt alapítványánál talált gondokat az Állami Számvevőszék
|
Az Együtt – a Korszakváltók Pártjának Váradi András Alapítványát most ellenőrizték.
A szervezet nem biztosította az ellenőrizhetőség feltételeit, valamint a pártalapítvány – az Alaptörvénnyel ellentétesen – a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával a nyilvánosság előtt nem számolt el, a felhasznált közpénzekre vonatkozó gazdálkodása átláthatóságát nem biztosította.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3102349_egy-mar-megszunt-ellenzeki-part-alapitvanyanal-talalt-gondokat-az-allami-szamvevoszek
|
2020-12-10 17:25:00
| true | null | null |
Népszava
|
hulladék;energetika;víziközmű;közművek;Palkovics László;
2020-12-09 07:00:00
Magyarázzák a kukaterveket
Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket.
A legnagyobb élelmiszerkereskedelmi egységekben akár 2-5, a közepesekben egy automatában lehetne visszaváltani 2023 közepétől - első körben - a műanyag- és üvegpalackokat, illetve fémdobozokat - derült ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tegnap a Parlament fenntartható fejlődési bizottsága előtti éves meghallgatásán kivetített egyik diából. A kisebb élelmiszerüzletekben "kézi berendezések" állnának rendelkezésre. Ezután két ütemben bevonnák a rendszerbe a társított, rétegzett italkartonokat és a használt sütőolajat is.
Eme anyagokat a tevékenységét szintén 2023-tól kezdő hulladékkoncesszor gyűjtené be és válogatná le, amit aztán már alapanyaggyártóknak adna el. A csomagolótermékek - meg nem jelölt mértékű - visszaváltási díját a vevők fizetnék meg a termék megvásárlásakor, majd kapnák ismét kézhez visszaváltáskor. Mindezek pénzügyeit - a "kereskedőkön keresztül" - egy úgynevezett Nemzeti Elszámolóház intézné. (Szakmai körökben korábban több száz forintos visszaváltási díjról is hallottunk. Ugyanakkor ez önmagában visszavetheti az áruk iránti keresletet is. Így legutóbb forrásaink termékenként néhány tíz forintos visszaváltási díjat neveztek észszerűnek.)
A tárcavezető - a számos képviselői felvetés nyomán - hosszas magyarázkodásra kényszerült a tervezett, szakmai szervezetek által korrupciógyanúsnak ítélt hulladékkoncessziós rendszer létjogosultságát illetően. Palkovics László igyekezett cáfolni néhány, lapunkban szintén megjelent szakmai aggályt. Céljuk, hogy "piacosítással" csökkentsék az állam szerepét és a működtetés veszteségeit. Közölte: az új koncesszor elsősorban a hulladékbegyűjtést és -előválogatást venné át. Úgy véli, utóbbi, reményei szerint nyereséggel végezhető tevékenység legalábbis ellensúlyozhatja előbbi - főképp a "rezsicsökkentett" hatósági árak miatt - várható veszteségeit. (Arról nem ejtett szót, hogy a terv biztosítja a koncesszornak esetleges veszteségei ellentételezését közpénzből.)
A miniszter hangsúlyozta, hogy a hulladékhasznosítást - legalábbis jelen állás szerint - nem bíznák a koncesszorra, de a többi feladatát is bízhatja alvállalkozókra. (A Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége szaklapjában megjelent véleménycikk többek között arra figyelmeztetett, hogy a leendő koncesszor önkényesen szabhatná meg az általa fizetendő díjakat és partnereit, ami szerintük a feldolgozók létét, 30-40 ezer ember munkáját is veszélyeztető kiszolgáltatottságot eredményezhet.) Palkovics László, illetve a rákövetkező, ugyane témáról szóló napirend keretében Hizó Ferenc közszolgáltatási fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár egyaránt cáfolták, hogy ne lenne hasonló nemzetközi példa. Igaz, a helyettes államtitkár is csak romániai "koncessziókat" említett. Hizó Ferenc a rendszer működőképességének biztosítékának tartja a közműhatósági felügyeletet is.
Palkovics László megemlítette, hogy az illegális hulladéktelepek felszámolására az idei 13 milliárd forint után a kormány jövőre 15 milliárdot szán. Országtisztító "projektjük" keretében már több ezer tonna, illetve köbméter illegális hulladékot szedtek össze vasúti, közúti és más állami kezelésű területekről. (Igaz, az illegális hulladék nagyságrendje millió tonnás.) Emlékeztetett az ezzel kapcsolatos jogszabályi szigorításokra és az egyszer használatos műanyagok jövő év közepi betiltására is.
A tárcavezető hosszas energetikai bemutatójából nem derült ki, hogy Orbán Viktor az Európai Tanács e heti ülésén megvétózza-e a 1990-hez képest 40-ről 55 százalékra emelt 2030-as üvegházgáz-kibocsátáscsökkentési célt. Szavai szerint Magyarország számára "technikailag nem feltétlenül probléma" az új érték elérése. Bár ez számításaik szerint 1500 milliárddal 2800 milliárdra növeli a beruházási szükségletet, ezek többnyire megtérülhetnek. Ugyanakkor Magyarország változatlanul tárgyalási feltételül szabja, hogy a többi tagállam is vállaljon legalább 40 százalékot. (Mindazonáltal kivetített diája panaszosan kiemelte, hogy az Európai Tanács e héten végső - egyhangú - döntést tervez.) Mindezek nyomán 2021 elejére csúszik a 2050-es, teljes kibocsátásmentesség elérését vázoló, ez év végére ígért Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia kidolgozása. Ezen túlmenően ismert programjaikat mutatta be. Változatlanul - szakmailag többször cáfolt érvekkel - kiállt a szélerőműtelepítés ellen és a Paks 2-es atomerőmű-bővítés mellett. (A bizottságot vezető LMP-társelnök, Schmuck Erzsébet emlékeztetett, hogy utóbbi, orosz fejlesztés "mintájának" tekintett belorusz erőmű az átadását követően többször is meghibásodott, ráadásul utóbb a reaktor közelében.)
Palkovics László nem tagadta a hazai víziközművek egyre sürgetőbb felújítási szükségletét, de ennek kapcsán főképp "stratégiaalkotásról" számolt be, illetve az előzetes állapotfelmérés szükségességét hangsúlyozta.
|
Magyarázzák a kukaterveket
|
Palkovics László éves meghallgatásán hosszan védte korrupciógyanús hulladékreform-elképzeléseiket és - szintén bírálatok kereszttüzében álló - klímavédelmi ötleteiket.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3102133_magyarazzak-a-kukaterveket
|
2020-12-09 17:53:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nem közérdekű adat Sára Botond szerint, hogy Sameer Hamdan jordániai származású üzletember, szállodatulajdonos rózsadombi luxusvillája sértett-e építési szabályokat, és hogy ezzel kapcsolatban az illetékes szerv folytat vagy folytatott-e eljárást – derül ki abból a válaszból, amit a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi fideszes polgármestere a 24.hu-nak küldött.
Azért fordultunk novemberben közérdekű adatigényléssel a kormányhivatalhoz, mert korábbi megkereséseinkre nem reagáltak, amikor az állami hitellel megsegített Párisi Udvar tulajdonosának II. kerületi építkezéséről érdeklődtünk. A lovagkereszttel kitüntetett szállodatulajdonos ugyanis nem akármilyen házat húzott a Rózsadomb oldalába:
A történet azért volt érdekes, mert a Verecke úti építkezés láthatóan túllépett azon, amit a kerületi építési szabályzat enged. Becslésünk szerint a túlépítés akár háromszoros is lehetett a megengedett mérethez képest, ráadásul zöldfelületből is jóval kevesebbet hagytak, mint amennyit elvileg biztosítani kell. A végeredmény pedig olyan lett, hogy Láng Zsolt, a kerület 2019 őszéig regnáló fideszes polgármestere nem is adta meg a fennmaradási engedélyt az ingatlanra. A túlépítés tényét egyébként a jordán tulajdonos sem cáfolta a 24.hu-nak.
Az indok: egyedi eljárás
A kormányhivatal ezek után azért került a képbe, mert ma már nem a kerületeknél vannak az építéshatósági eljárások. Ahogy azt a II. kerület megfogalmazta érdeklődésünkre: hiába az önkormányzat által hozott helyi építési szabályzat, ma már építésrendészeti eljárást sem kezdeményezhetnek az építésfelügyeleti hatóságnál, a kerületnek „építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.” Ha pedig bármilyen, a saját határain belüli építéshatósági eljárásban szeretne információhoz jutni, akkor a kormányhivatalhoz kell fordulnia – ahonnan vagy válaszolnak neki, vagy nem.
A konkrét eseten túl azért is fordultunk a kormányhivatalhoz a kérdéseinkkel, mert a szabálytalanságok jó ideje tartó terjedése nem lokális probléma, hanem rendszerszintű. A szóban forgó környék (a II. kerületi Csatárka) építési szabálytalanságairól pedig korábbi cikkünkben azt mondta forrásunk: „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart, a kutyát nem érdekelt a sok ámokfutás. Az, hogy túlépítik, utána meg vonogatják a vállukat, nem szokatlan arra. Volt olyan, aki a pincéjében egy kisebb cseppkőbarlangot talált – maga szerint bejelentette? Ez a villa méreteiben és arányaiban talán új szint, de meglévő tendenciába és kultúrába illeszkedik bele: ha pénzem van, a telkemen azt csinálok, amit akarok.”
Így hát kíváncsiak voltunk arra, hogy egy látszólag ennyire egyértelmű ügyben az eljáró hatóság mennyire igyekszik betartatni a törvényeket. Sára Botond az adatigénylésünkre küldött válaszában azonban azt írta, hogy a Verecke úti ingatlannal kapcsolatos adatok nem tartoznak a nyilvánosságra, így azokat nem adja ki. Az általunk kért adatok ugyanis
egyedi eljárásban keletkeztek, ezért nem minősülnek közérdekű adatnak.
Továbbá nem a kormányhivatal tevékenységére, illetve annak közfeladat-ellátására vonatkoznak, ezért sem közli őket.
Jogász forrásunk szerint az érvelés alapja, azaz hogy egy ilyen építésügyi eljárás az „ügyfél-hatóság” viszonylatban létezik, és abba egy külső szereplő nem tekinthet bele, logikus és legitim magyarázat. Az a tény is igazolja a közérdekű adatigénylés megtagadását, hogy egy magánterületen történt építkezésről van szó, amelyben nincsen állami szerepvállalás.
Láthatatlanná teszi a következményeket
Csakhogy ez a jogi érvelés az építésügyi visszaélések szankcionálását, kivizsgálását teheti rendszerszinten láthatatlanná a nyilvánosság számára, hiszen a szabálytalanságok feltárása minden esetben egyedi eljárásban történhet. Vagyis bármilyen kirívó méretű és rendű építési szabálytalanság kapcsán meg lehet tagadni a tájékoztatást, ez alól pedig az sem kivétel, ha egy befolyásos, széles körben ismert személyről van szó. Így ez az eljárás akarva-akaratlanul a szabálytalanságot elkövetők érdekét szolgálja, mert a nyilvánosság nem értesülhet a különböző jogszabályok megsértésének következményeiről, kivizsgálásáról – ami pedig közérdeknek lenne tekinthető.
|
A kormányhivatal akár az ordító építési zűrökről is örökre hallgathat
|
Nem közérdekű adat Sára Botond szerint, hogy Sameer Hamdan jordániai származású üzletember, szállodatulajdonos rózsadombi luxusvillája sértett-e építési szabályokat, és hogy ezzel kapcsolatban az illetékes szerv folytat vagy folytatott-e eljárást – derül ki abból a válaszból, amit a fővárosi kormányhivatal vezetője, Józsefváros korábbi fideszes polgármestere a 24.hu-nak küldött.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/10/luxusvilla-epites-sara-botond-sameer-hamdan/
|
2020-12-10 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A november 19-én megjelentetett Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából derült ki, hogy még tovább drágul a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztése. A határozat értelmében az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 1,442 milliárd forinttal növelte a kormány. A kastély fejlesztését az uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) finanszírozzák.
A kormányhatározat megjelenése után egy nappal, november 20-án pedig ki is derült, hogy mi is az a plusz támogatási igény, ami miatt ilyen gavallér módra megemelte a rendelkezésre álló pénz mennyiségét a kormány: az Esterházy-kastély középrizalit („Múzeumi tömb”) kivitelezés munkacímű közbeszerzés nyertese egyazon érdekkör két ismert cége lett.
A konzorcium vezteője a Tiborcz István környékén emlegetett, milliárdos állami megbízásokkal ellátott soproni FÉSZ Zrt. A cég biatorbágyi fióktelepe éppen a Paár Attila-féle WHB Group biatorbágyi székhelyére van bejegyezve. Paár Attilát általában a miniszterelnök vejének érdekköréhez sorolják. A FÉSZ Zrt., a WHB és a Tiborcz-féle BDPST Zrt. szálai a bodajki Hochburg-Lamberg kastély kapcsán is egy történetben futottak össze. A 3 milliárd forint közpénzt felemésztő beruházásról bővebben itt olvashat.
A konzorciumi tag pedig a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő zalaegerszegi ZÁÉV Zrt.
A két cég uniós, nyílt eljárásban kapta meg a bruttó 4 milliárd 61 millió forintos munkát (nettó 3198 millió forint plusz áfa), ebből az alapösszeg bruttó 3 milliárd 912 millió forint (nettó 3 milliárd 81 millió forint plusz áfa), opciós tételként szerepel a szerződésben a teakonyha bútorzata és tárgyai, a kiállítás üzemeltetés bútorzata, kézzel szőtt selyemtapéta és selyemtapéták textiltevezése is. A cégek helyreállítják a kastély középső tömbjét, a Belvedere-t és az óratoronyot. A helyiségeket eredeti bútorokkal rendezik be, az épületben időszakos kiállítótermeket alakítanak ki.
Nem volt nagy tolongás a munkáért: a nyertesek konzorciumán kívül csak a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, amely érvénytelenség miatt valójában nem is állt a startvonalhoz. A cég ugyanis a megadott határidőig nem utalta át a 10 millió forintos ajánlati biztosítékot.
Az EU nem kifejezetten az épületegyüttes helyreállítására ad pénzt, hanem a turisztikai attrakciófejlesztésre, tehát arra, hogy minél több embert vonzzon a történelmi helyszín, így hozzájárulva a térség gazdasági felzárkóztatásához. A fertődi Esterházy-kastély Magyarország legnagyobb barokk-rokokó műemlékegyüttese. Fénykorát az építtető Esterházy „Fényes” Miklós idején, a 18. század második felében élte.
Az Esterházy-kastély és környezete felújításának első üteme 2009-ben kezdődött. Akkor megújult egyebek mellett a díszudvar, a homlokzat, a bábszínház tetőszerkezete. A második ütemben helyreállították például a Marionettszínházat és a narancsházat, visszaépítették a barokk víztornyot, a Turizmus.com szerint 2016-ban felújították a jószágkormányzói épületet és a kiskastélyt. Az Index cikke szerint a turisztikai célú fejlesztésektől 2008-ban még évi 87 ezres látogatóközönség számának négyszeresére emelkedését remélték.
A fertődi kastély ügye a Népszabadság korábbi cikke szerint fordulópont volt a nagy port kavart múzeumi törvény módosítása kapcsán is. Mint ismert, éppen néhány héttel azelőtt módosították a műtárgykölcsönzést is érintő törvényt, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz festménye abba a Szerb utcai lakásba került, melyben korábbi információk szerint Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is lakott. A muzeális intézményekről szóló törvényt két fideszes képviselő, L. Simon László és Gyimesi Endre javaslatára írták át, így lehetővé vált, hogy az állami tulajdonú műtárgyak ne csak köz- és magánintézményekhez, hanem magánszemélyekhez és gazdasági társaságokhoz is kerülhessenek. L. Simon László a blogján azt állította, hogy a módosítás azért fontos, mert a múzeumok raktáraiban sokkal több kiállításra érdemes tárgyat őriznek, mint amennyit valaha is képesek lesznek bemutatni.
|
A kormány újabb százmilliókat tolt a fertődi kastélyba, a Tiborcz-Mészáros körhöz került
|
A november 19-én megjelentetett Magyar Közlöny egyik kormányhatározatából derült ki, hogy még tovább drágul a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztése. A határozat értelmében az eredetileg 3 milliárd forintos keretet további 1,442 milliárd forinttal növelte a kormány.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/12/11/fertod-kastely-meszaros/
|
2020-12-11 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése.
„Nem volt kereslet-kínálati görbe által elmetszett ár, tehát az, hogy mi minek a hányszorosa, az ne haragudjanak, de egy értelmetlen felvetés ebben az ügyben.
Amikor országokhoz egymás repülőgépeire felrakott árukat rakták át egyikről a másikra és kobozták el egymástól, amikor a gyártósorok végénél ott állt sorban mindenki, hogy az elkészülő lélegeztetőgépet ki tudja először elkapni és elvinni, amikor az egész világ Kínában akart vásárolni és a kereslet sok százszorosa volt a kínálatnak, akkor a normál piaci mechanizmusok nem működtek, ezt nyilván önök is tudják, értem én, hogy politikailag mást kell képviselni.”
Ezután arról beszélt, hogy „az egész világ Kínában állt sorba, a Kínát minden fronton hangosan támadó, kritizáló és a Kínával valamiféle pragmatikus együttműködésre törekvő országokat kommunistázó és folyamatosan bíráló országok és vállalatok ott tolakodtak a sor elején, hogy ők vásárolhassanak elsőként kínai védőeszközöket”.
Szijjártó elmondta, hogy végül több mint 100 millió maszkot, 4,8 millió favipiravir hatóanyagú gyógyszert és valamivel több mint 16 ezer lélegeztetőgépet vásároltak, majd ehhez hozzátette, hogy „emiatt ellátatlan beteg az országban nem maradt”.
Beszélt arról is, hogy a kormány által vásárolt teherszállító repülőgép 57,5 millió dollárba került. A gép október óta van az országban, a hatósági vizsgálatokat pedig december 11-én fejezik be. Ha nem lesz rá szükség, „szolgáltatási tevékenységre” használják majd.
A vakcinákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, az országnak a lehető legkorábban kell biztonságos oltóanyaghoz jutnia, „az oltóanyag nem lehet poltikai, sem ideológiai kérdés, Magyarországon a szabályok egyértelműek, világosan rendelkeznek arról, hogy ki, milyen körülmények között, milyen feltételek alapján engedélyezheti egy vakcina magyarországi használatát”.
Elmondta, hogy a kormány eddig 12,5 millió adag vakcinát kötött le a "tőlünk nyugatra futó öt projekt" közül, ehhez hozzátette, hogy ezt kettővel el kell osztani, mert mindegyik oltásból kettőre van szükség. Az európai gyógyszerügynökségnek legkésőbb december 30-ig be kell fejeznie a Pfizer/BionTech oltóanyagának engedélyeztetési eljárását, „az esztendő végéig az engedély megszülethet". Ehhez hozzátette, hogy a készleteket valószínűleg az Egyesült Államoknak értékesítik majd először, és csak utána kapja meg Európa.
Beszélt a kínai vakcináról is, miszerint a kormány három kínai gyártóval áll kapcsolatban, az orosz vakcinával kapcsolatban pedig elmondta, hogy magyar szakemberek "a lehető legfejlettebb technológiával és a legmagasabb szintű szakértelemmel találkoztak" Oroszországban.
„Amennyiben a kínai vagy az orosz vakcina kap először engedélyt arra, hogy Magyarországon használható legyen, én nem tudok elképzelni a gazdasági érdekeltségen kívül olyan ellenérvet, amely mentén ennek használatát engedélyezés esetén ne kellene felkínálni a magyar embereknek.”
|
Szijjártó Péter a lélegeztetőgépek vásárlásáról: Ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok
|
Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtök reggel megtartotta Szijjártó Péter éves meghallgatását, ahol a külügyminiszter először arról beszélt, hogy a járvány tavaszi, első hulláma alatt az összes olyan magyar állampolgárt sikerült hazahozni, „aki haza akart jönni”, majd rátért az egészségügyi védőeszközök és felszerelések beszerzésére. Elmondta, hogy „ebben a helyzetben nem voltak piaci viszonyok” és „komoly diplomáciai feladat” volt az eszközök beszerzése.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/10/szijjarto-peter-a-lelegeztetogepek-vasarlasarol-ebben-a-helyzetben-nem-voltak-piaci-viszonyok
|
2020-12-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az a cigaretta nem az enyém, nem én vásároltam, nem tudom, hogy hogy került bele az autóba
– mondta az RTL Klub pénteki Híradójában Legény Zsolt, volt politikus, aki csempészcigivel bukott le az ukrán határon.
Csütörtökön írtuk meg, hogy Legény Zsolt diplomata útlevéllel akart cigarettát átcsempészni az ukrán határon az MSZP volt parlamenti képviselője. Legény Zsolt 2006-2010 és 2010-2014 között volt az MSZP listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselője volt.
Legény aznap kilépett az MSZP-ből. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára csütörtökön elmondta, hogy Legénynek az MSZP kérésére kapott diplomata útlevelet, amit visszavontak tőle. A határon az útlevél segítségével akart átjutni, és immunitásra hivatkozott, amikor a határőrök megkérték, nyissa ki a csomagtartóját.
Legény azt is elmondta a Híradónak, hogy nem a határőrök, hanem ő maga hívta ki a konzult a határhoz. A politikus azt is mondta, hogy ő nem követett el szándékosan bűncselekményt.
|
Legény Zsolt azt mondja, ő volt a legjobban ledöbbenve, hogy csempészcigi van az autóban
|
Az a cigaretta nem az enyém, nem én vásároltam, nem tudom, hogy hogy került bele az autóba
– mondta az RTL Klub pénteki Híradójában Legény Zsolt, volt politikus, aki csempészcigivel bukott le az ukrán határon.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/11/legeny-zsolt-volt-a-legjobban-ledobbenve-hogy-csempeszcigi-van-az-autoban
|
2020-12-12 15:02:28
| true | null | null |
Telex
|
Május végén egy motorral érkezett Nagy János a Heves megyei Atkárra, ahol négyen találkoztak a Tabi-major mellett. Egy 2,6 hektáros mezőgazdasági telek megvásárlásáról tárgyaltak, az eladó egy vagyonvédelmi, biztonságtechnikai cég tulajdonosa, Faragó Gábor volt. Őt mutatta be a helyettes államtitkár a későbbi vevőknek, két Szolnok közeléből érkező vállalkozónak.
Bozsó Szilárd, kőteleki önkormányzati képviselőnek és Veres Nándor, Nagykörű volt polgármesterének több közös mezőgazdasági vállalata is van Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Információink szerint azért akarták megvenni a Heves megyei telket, mert a jövőben egy mintagazdasági címre szerettek volna pályázni, amelynek feltétele volt, hogy megyén átívelő legyen a tevékenységük. Egy sertéstelepet terveztek kialakítani Atkár külterületén, ám igen leromlott állapotban volt a major, így bőven kellett volna ráfordítani a felújítására.
Az egyik résztvevő beszámolója szerint ekkor még szó sem volt arról, hogy Nagy is beszállna a későbbi cégbe, ő csak bemutatta az eladót, aki körbevezette őket a gazdasági telken, és a vételárról tárgyaltak. „Nehéz fél óra alatt egy ember jellemét megismerni, de nagyon magabiztos, túlzottan is magabiztos ember benyomását keltette” – mesélte a helyettes államtitkárról.
Öt százalékos tulajdonrészt ajánlott
Június 4-én aztán Bozsó négyszemközt találkozott Naggyal. Az ügyészség Cégbíróságnak elküldött határozata szerint a vállalkozó 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott az Agrárminisztérium helyettes államtitkárának egy mezőgazdasági cégben, annak fejében, hogy Nagy hivatali kapcsolataival segíti a tervezett beruházást az állami pályázatokon. A földügyekért felelős helyettes államtitkárnak befolyása volt például az állami tulajdonú földterületek értékesítésére kiírt pályázatok elbírálására, de az állattartó telepek fejlesztéséről szóló pályázatokba is volt beleszólása.
Nagy elfogadta az ajánlatot, és a június 10-i szerződés szerint hárman megalapították a Taby-Agro Kft.-t, amelynek Bozsó és Veres 47,5-47,5 százalék arányban, míg Nagy 5 százalékban lett a tulajdonosa. Június végén jegyezték be a bíróságon a vegyes gazdálkodású vállalkozást, 3 millió forintos alaptőkével.
Közben az atkári major megvásárlásához és felújításához üzlettársakat kerestek, többekkel is tárgyaltak nyár elején. Júliusban Bozsó és Veres régi üzlettársa szállt be a cégbe, Wyszoczky Ferenc, törökszentmiklósi állatorvos, a helyi fociklub elnöke. Ezzel egy időben Nagy János 150 ezer forintos üzletrészét megvette az IUSTUM Consulting Kft., amelyet ötven százalékban ő tulajdonolt, a Taby-Agro Kft. törzstőkéjét pedig 3 millióról 50 millióra emelték.
Nagy tehát kiszállt, de az egyik cégének ekkor már 10 százalékos tulajdonrésze volt a vállalkozásban.
Négyszeres értékét kapták volna vissza a kölcsönnek
Augusztusban aztán megvette a Taby-Agro Kft. az atkári telket Faragó cégétől, az eredeti árnál jóval olcsóbban. Az ügyészségi határozat szerint Bozsó egy másik mezőgazdasági vállalkozásával olyan beruházást tervezett itt megvalósítani, amelyhez
830 millió forint vissza nem térítendő támogatásra pályázott volna az Agrárminisztériumnál.
Itt jött volna képbe a helyettes államtitkár segítsége és a kettejük közti június eleji egyezség.
Az ügyészség szerint az volt a terv, hogy a Taby-Agro Kft. kölcsönként biztosította volna a pályázáshoz szükséges 250 millió forintos önrészt Bozsó cégének. Öt év múlva pedig a kölcsön visszafizetése helyett a pályázati pénzből felépített beruházást kapták volna vissza, így az atkári telek értéke az ügyészség szerint elérhette volna körülbelül az egymilliárd forintot.
Ezzel igen jól járt volna mind a négy tulajdonos, köztük a helyettes államtitkár is, hiszen cégének ekkor már 10 százalékos részesedése volt a Taby-Agro Kft.-ben.
Lebuktak, letartóztatták a helyettes államtitkárt
Csakhogy a terv valahol elcsúszott, a rendőrség december elején lecsapott, és egy összehangolt akció során több helyszínen is házkutatást tartottak, például átkutatták Nagy minisztériumi irodáját és otthonát. Az ügyészség közleménye szerint készenléti rendőrök is közreműködtek, összesen 60 fő vett részt a kutatásban, motozásban, és több bizonyítékot is lefoglaltak.
Kihallgatták a tanúkat és a gyanúsítottakat, majd két férfit letartóztattak. Az hamar kiderült, hogy az egyik gyanúsított Nagy János, akit az agrárminiszter javaslatára azonnali hatállyal, még aznap felmentette hivatalából Orbán Viktor. Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy ez is azt bizonyítja, hogy „a korrupcióval szemben zéró tolerancia van”.
A másik gyanúsított információink szerint Bozsó Szilárd, akit 2019 októberében a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőtelek önkormányzati képviselőjének választották, ám idén november 10-én munkahelyi elfoglaltáságra hivatkozva lemondott tisztségéről.
Több cég is van a nevén, gyógyszerforgalmazással, vagyonvédelemmel, informatikával és mezőgazdasággal is foglalkozik a 37 éves vállalkozó.
A Budai Központi Kerületi Bíróság múlt csütörtökön elrendelte a két gyanúsított bűnügyi felügyeletét, a közlemény szerint megalapozottan feltehető, hogy a tanúk befolyásolásával vagy bizonyítékok eltüntetésével, megsemmisítésével megnehezítenék a bizonyítást. Ez azt jelenti, hogy 2021. áprilisáig nem hagyhatják el otthonukat, és mozgásukat nyomkövető eszközzel figyelik.
Bozsót hivatali vesztegetéssel, Nagyot pedig hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsítják.
A bíróság közleménye szerint a tényállás tisztázása érdekében még további nyomozási cselekmények elvégzése szükséges.
Egyre magasabb pozícióba került
December 3-án zár alá vették az IUSTUM Consulting Kft. Taby-Agro Kft-ben fennálló 10 százalékos üzletrészének felét. Ennek a cégnek a társtulajdonosa Nagy János, és ez az a cég, amely adatvédelmi tisztviselőként szerződésben áll többek közt az V. kerületi önkormányzat intézményeivel és az állami tulajdonú Mecsekérc Kft-vel.
Egy nappal később Nagy eladta 50 százalékos üzletrészét a társtulajdonosnak, Kerekes Kornélnak, így papíron már nincs köze a Taby-Agro Kft-hez.
Nagy egyelőre nem tett vallomást, de a bűnügyi felügyeletet elfogadta, ügyvédjével nem fellebbeztek ellene. „Azt szeretnénk, hogy lássa a hatóság, a helyettes államtitkár úr együttműködik, függetlenül attól, hogy milyen nyilatkozatot tesz majd a bűnösségéről” – mondta a Telexnek Berényi András, Nagy ügyvédje. Egyelőre nem kapták meg az iratokat, „annak megismerése nélkül sem elismerni, sem tagadni nem tudjuk a vádakat.”
Nagy János karrierje 15 éve ível felfele, az évek során egyre magasabb pozíciókba került. 2005-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lett birtokügyi referens, majd öt évvel később a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetőjének nevezték ki. 2014-től a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője, és két éve helyettes államtitkár az Agrárminisztériumban.
Több cég is szerepel a nevén, a IUSTUM Consulting Kft. igazi siker történet, egy év alatt több mint 173 millió forinttal növelte a bevételét, és közel 100 millióval nőtt az adózott eredménye – tavaly 144 milliós eredménnyel zárta az évet. Ettől a jól menő cégtől vált meg letartóztatása után Nagy. Emellett a Hungaroring Sport Zrt. felügyelőbizottságának is tagja, havi 150 ezer forint tiszteletdíjat kap érte.
Írásban és telefonon is kerestük Bozsó Szilárdot, de nem reagált. Az ügyészség a büntetőeljárás eredményességének érdekére hivatkozva nem adott ki több részletet. Írásban kérdeztük az Agrárminisztériumot, hogy indítanak-e belső vizsgálatot Nagy letartóztatása után, illetve a pályázatok elbírálásának részleteiről is szerettünk volna többet megtudni, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
|
Zár alá vették a korrupcióval vádolt helyettes államtitkár cégének egyik üzletrészét, el is adta gyorsan
|
830 millió forintnyi vissza nem térítendő állami támogatáshoz segített volna egy vállalkozót Nagy János helyettes államtitkár, cserébe öt százalékos tulajdonrészt kapott a cégben, így ő is jól járt volna a beruházással, ha összejön, állítja az ügyészség. Az Agrárminisztérium azóta már felmentett helyettes államtitkárát hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják, múlt héten letartóztattak, és házi őrizetbe vették. A héten újabb részleteket tudtunk meg az ügyről. Információink szerint Nagy mellett egy nemrég lemondott önkormányzati képviselőt is letartóztattak, de feltűnik az ügyben egy volt polgármester és egy fociklub elnöke is. Nagy nem tett még vallomást, de zár alá vették cégének egyik üzletrészét, amit egy nappal később eladott.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/12/nagy-janos-helyettes-allamtitkar-korrupcio-gyanu-bozso-szilard-kotelek-kepviselo-atkar
|
2020-12-12 15:03:00
| true | null | null |
Telex
|
Nemrégiben derült ki, hogy a BKV használt buszok bérlését célzó közbeszerzési eljárását az a CR-Facilities Zrt. nyerte, amit hét nappal azelőtt alapítottak, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. Nemrégiben róluk Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy olyan kérdést tett fel velük kapcsolatban, amiben a céget offshore kamucégnek nevezte.
A CR – Facilities Zrt. cég tulajdonosai most egy közleményt adtak ki, amiben az ilyen állításokra reagálnak. Mint írják: „Szemben azokkal a kijelentésekkel, melyek a CR – Facilities Zrt.-t ”fiktív„ cégként állítják be, az igazság az, hogy a Zrt. Magyarországon törvényesen bejegyzett gazdasági társaság, melynek valamennyi közvetlen tulajdonosa Magyarországon szintén jogszerűen működő társaság.”
A cégről az is kiderült, hogy a társaságnál Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek találhatók. Ez azért kínos a fővárosnak, mert Leisztinger Tamás nagyvállalkozó Tüttő Kata, a BKV-t felügyelő városüzemeltetési főpolgármester-helyettes férje volt korábban. A hírekre reagálva Tüttő Kata felkérte a BKV felügyelőbizottságát, hogy a közbeszerzési eljárás szabályszerűségét soron kívül vizsgálják meg.
Közben az is kiderült, a használt buszok bérlésére kiírt közbeszerzésen nyertes, offshore-hátterű cég egy hónapos haladékot kért annak a hat darab busznak szállítására, amit bérbe fog adni a közlekedési cégnek. A beszállító a koronavírus-járvány által okozott nehézségekre hivatkozik.
Karácsony Gergely az egész ügyre úgy reagált, a BKV nem köt buszbérleti szerződést a zavaros hátterű céggel, sőt az még kötbért is fizet a fővárosi vállalatnak. Szerinte azt vizsgálatok azt állapították meg, hogy a közbeszerzés során minden a jogszabályoknak megfelelően történt, a nyílt eljárásban a legolcsóbb ajánlat győzött, az Orbán-kormány törvénymódosítása miatt az offshore-háttér nem lehetett kizáró indok. Hozzátette ugyanakkor: ennek ellenére arra utasította a fővárosi cégeket, hogy offshore cégeket a közbeszerzésekből zárjanak ki.
A cég a mostani közleményében a fővárosi busz bérbeadási tenderrel kapcsolatban ezt írja: „Hat darab busz bérbeadására vonatkozó nyílt közbeszerzési eljárásban nemzetközileg elismert, multinacionális szakmai partner bevonásával pályáztunk. Cégünk a pályázat beadásakor jóhiszeműen és kellő gondossággal járt el, meggyőződésünk szerint mindenben a kiíró által előírt követelményeknek eleget tettünk.
Árképzésünk miatt – amely a legalacsonyabb volt – nyertük meg a pályázatot. A bérleti szerződés ideje – szemben a híradásokkal – 12 hónap volt, a teljes bérleti díjbevétel mindössze 85,680.000 forint, amely több mint 7 millió forinttal kedvezőbb a második helyezett ajánlatánál. Leszögezni kívánjuk, hogy az általunk megvásárolt és 90 százalékban kifizetett buszok leszállítását nemzetközi eladónk jogellenesen megtagadta, így teljesítésünk ellehetetlenült, melyről késedelem nélkül értesítettük a pályázat kiíróját. Jogkövető magatartásunkat igazolja, hogy a lehetetlenülés bejelentésével egyidejűleg meghiúsulási kötbért is fizettünk. Nemzetközi eladónkkal szemben haladéktalanul megindítjuk a polgári és büntető eljárást is káraink megtérítésére.”
|
BKV offshore-ügy: A megbízott cég szerint ők jogszerűen működnek
|
Nemrégiben derült ki, hogy a BKV használt buszok bérlését célzó közbeszerzési eljárását az a CR-Facilities Zrt. nyerte, amit hét nappal azelőtt alapítottak, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje. Nemrégiben róluk Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára egy olyan kérdést tett fel velük kapcsolatban, amiben a céget offshore kamucégnek nevezte.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/12/bkv-buszberles-cr-facilities-offshore-reagalas
|
2020-12-12 15:07:04
| true | null | null |
Telex
|
„Egy-egy forgalmasabb napon a chicagói repülőtérhez hasonlít a zajszint” – panaszolja az egyik gödi lakos, akinek a Samsung gyárától nagyjából nyolcszáz méterre van a háza. A lakóövezet és a gyár közt ugyanis csak egy szántóföld található, a zavaró hang így akadálytalanul jut el a házakig. Pedig a gödi ipari-innovációs övezetről szóló kormányrendelet véderdő telepítését is előírta, erre azonban évek óta hiába vár a lakosság. A zaj tényét maga a Samsung vezetése is elismeri, ám Környezeti jelentésük szerint folyamatosan „zajcsökkentő intézkedéseket” hajtanak végre, hogy elviselhetőbbé tegyék a zajszennyezést. Csakhogy eközben évek óta bővítik is az akkumulátor-gyárat, ami így egyre közelebb kerül a lakóövezethez.
Megindultak a gödi Samsung-gyár bővítésének munkálatai, a helyiek tiltakoznak
Bár még nem vette meg a Samsung SDI azt a gödi területet, ahol újabb akkumulátor-üzemet kíván felépíteni, a tereprendezési munkálatok már megkezdődtek a leendő gyár területén – egyelőre az sem egyértelmű azonban, hogy kinek a megrendelésére. A helyiek eközben petíciót írtak és aláírásokat gyűjtenek Göd iparvárossá tétele ellen.
„A gyerekek december 7-én hajnali 4-kor sírva keltek, panaszolva, hogy a zaj miatt nem tudtak aludni. A folyamatos zúgás konkrétan olyan hangos volt, mintha zárt ajtó mögül a mosógép centrifugálását hallgattuk volna. A kisebb, 6 éves gyermeket iskolába sem tudtuk küldeni aznap, annyira kimerült volt”– olvasható egy másik panaszban.
A környezetvédelmi hatóság a rendszeres lakossági beadványok miatt, több mint két évvel a gyár megindulása után zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezte a Samsungot. Ezt idén december 31-ig kell benyújtania a cégnek, s talán a következő évben sor kerülna megvalósítására. A helyiek azonban azonnali intézkedést követelnek, hivatkozva az évek óta tartó zajszennyezés egészségkárosító hatására; van olyan lakossági javaslat is, hogy a repülőterek zajmonitoring rendszeréhez hasonló rendszer kiépítésére kellene kötelezni a céget.
Ráadásul az is kérdéses a helyiek számára, hogy az intézkedési terv megvalósítását ellenőrzik-e a majd a hatóságok. A Samsung-gyár építéséhez ugyanis környezetvédelmi engedélyre nem volt szükség, az építkezéshez csupán szakhatósági állásfoglalások kellettek. A hatósági előírások megsértése azonban eddig nem járt semmilyen következménnyel a multicég számára,
a hatásbecslésen alapuló zajhatárértéket a Samsung következmények nélkül lépi át a működése kezdete óta.
S bár az említett Környezeti jelentés büszkén sorolja, hogy eddig milyen zajvédő lépéseket hajtottak végre – pl. néhány hűtőtornyot áttelepítettek, részleges zajvédő falat építettek –, mindezt jóval a termelés beindítása után tették. Kizárólag a lakosság állandó felháborodása nyomán – melyről az Átlátszó már 2018-ban beszámolt –, és nem hatósági intézkedések miatt került sor az eddigi lépésekre, s ezek egyáltalán nem tűnnek elegendőnek.
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Ugyanakkor a zajmérések adatai, de a légszennyezés el kapcsolatos mérési adatok sem nyilvánosak. A Göd-ÉRT Egyesület jelenleg közadatként próbálja megkapni a kibocsátott szennyező anyagok mérési jegyzőkönyveit, amire költségtérítés fejében most hajlandónak mutatkozik a Környezetvédelmi hatóság.
Nem épít újat, csak „bővít”
Számos ellentmondás van ugyanakkor a Samsung építkezései körül is. Bár egy második gyár kedvéért irtottak ki Gödön egy erdőt és vettek meg, illetve sajátítottak ki 55 hektárnyi szántóföldet – utóbbit Tuzson Bence országgyűlési képviselő egykori ügyvédi irodája, a Biczi és Turi ügyvédi iroda intézte –, a Samsung jelenleg hivatalosan nem építi az újabb gigagyárát ezen a területen, hanem az első üzemét bővítgeti több részletben tovább.
A cég vezetése el is ismerte a legutóbbi katasztrófavédelmi eljárás közmeghallgatásán, hogy „végső döntés még nem született a kettes gyár megépítésével kapcsolatban. Tehát, most egyelőre úgy változott meg, amiről most szó is van, hogy a meglévő gyárat bővítik ki egyes funkciókkal, területekkel.” Az egyes gyár újabb bővítéséhez azonban nem kapcsolódott újabb környezetvédelmi eljárást, és az is kiderült, hogy a Samsung további területeket vásárolt, vagy készül megvásárolni Göd-Újtelepen.
A második gyárral megnövelt beruházás infrastrukturális fejlesztéshez a kormány még áprilisban 42 milliárd forintot rendelt hozzá: az energiaellátásához kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre 22,5 milliárdot, a gázellátásra 415 millió forintot, a víziközmű-hálózat fejlesztésére 11,9, az útépítésekre pedig 7,1 milliárdot irányzott elő a kormányrendelet. Ebből 4 milliárdot áramfejlesztésre és 415 millió forintot földgáz-beruházásra már „elfogadott” a Pest megyei Önkormányzat közgyűlése.
Így terjeszkedik a Samsung
Mészáros cége építi a vízvezetéket
A gyárral és az iparterülettel kapcsolatos döntésekhez ugyanis Göd önkormányzatának már semmi köze, a 400 hektáros gödi különleges gazdasági övezettel kapcsolatos ügyek a megyei közgyűlés elé kerülnek. Az áram- és gázellátás fejlesztését az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt. és a Tigáz Zrt. fogja végezni, a munkálatok egészen 2025-ig tartanak majd. A gödi ipari területre 12 800 m3 /h földgázkapacitást kell biztosítani, hogy „mind a jelenlegi mind a jövőbeni fogyasztók elláthatók legyenek”, olvasható a megyei közgyűlés határozatában.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Míg az áram- és gázellátás összegét egyelőre nem emelte meg a kormány, úgy tűnik, a víziközmű-fejlesztés az eredetileg előirányzott 11,9 milliárdnál jóval nagyobb összegből fog megvalósulni. Először november 30-án „csak” egy 9,6 milliárdos nyertes projektről jelent meg közlemény, ám december 1-jén már egy másik, 20,6 milliárdos projektről is beszámolt a Portfolio; mindkettő nyertese a Mészáros és Mészáros Kft..
A kormányközeli cég tehát több mint 30 milliárdért fog a Samsung kedvéért vízvezetéket építeni, erről azonban a gödi önkormányzat és lakosság éppúgy csak a sajtóból értesült, mint bárki más.
A gödi polgármester, Balogh Csaba facebook-posztja szerint a városvezetés semmilyen tájékoztatást nem kapott a közműépítésekről, pedig, mint írja, „egy ekkora beruházásnál igénybe kell venniük majd a városi infrastruktúrát, a gödi közműveket, arról nem is beszélve, hogy a környezetvédelmi kérdések is előkerülnek ilyenkor.”
A Strabag és a Penta már jól jártak
Az áprilisi kormányrendelet szerint a Váci Déli-Forte vízbázis területéről hozzák majd az ipari vizet és az ivóvizet a Samsunghoz, a gyár megnövekedett szennyvize pedig a váci szennyvíztelepre kerül; emellett a Fővárosi Vízművektől is fognak vizet átvenni. A beruházás ezért Sződligetet, Vácot és Dunakeszit is érinteni fogja. A második gyár építéséhez készített Előzetes Vizsgálati Dokumentáció szerint napi 21 ezer köbméter többletvízre lesz szükség.
Érdemes összevetni ezt az adatot a Tesla Berlin melletti gyárának tervezett vízkivételi adataival és az emiatti tiltakozással: a Tesla gyára ellen demonstráló helyiek az óránkénti 300 köbméter vízkivételt tartják rendkívül aggasztónak. A gödi Samsung-gyár esetében viszont azt sem lehet tudni, hogy pontosan mennyi lesz a bővítés után az összesített vízfogyasztás és mennyi szennyvíz kerül a Dunába.
Így aztán sem vitatkozni nem lehet róla, sem tiltakozni nincs mód ellene.
Azt viszont látni lehet, hogy bár „nincs végleges döntés” az újabb Samsung-gyárról, az építését kiszolgáló utak már elkészültek. És ezek sem voltak olcsók. Az iparterülethez vezető ideiglenes beszállítói út építését a STRABAG 163 millió forintért végezte. Ez az összeg egy 1300 méteres földút kőszórással való megerősítésére volt elegendő. A gyárhoz északi irányból vezető kb. 600 méteres aszfaltos út, melyet a PENTA Kft. épített meg, 180 millió forintba került. Csakhogy miközben a Samsunghoz vezető utakra összesen 7, 1 milliárdot szán a kormány, évek óta késik Felső-Göd főútjának régóta ígért felújítása, sőt egy egész városrész vár arra, hogy végre aszfaltos útjai legyenek.
A kínos lobbibotrányba keveredett Penta most Dunakeszin kapott hatmilliárdos megbízást
Dunakeszi önkormányzata hatmilliárd forintos keretmegállapodást kötött mélyépítési munkákra a Penta Általános Építőipari Korlátolt Felelősségű Társasággal. A cég a korábban Rogán Antal vezette V. kerületben is számos megbízást nyert el, de most sem lehet oka panaszra: ők végezhetik a Vörösmarty és a Podmaniczky tér felújítását is ugyanott 3,5 milliárd forintért.
De vélhetően ebben sokáig nem lesz változás: a polgármester számításai szerint a különleges gazdasági övezet elrendelése és további adóelvonások miatt 2020-ban és 2021-ben összesen 2,6 milliárd forinttal kevesebb összegből kell az önkormányzatnak gazdálkodnia.
Nyitókép: A zajszennyezés mértéke éjszakáról-éjszakára nő a Samsung gyár közelében. Forrás: Göd-ÉRT Egyesület Facebook odala
|
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön
|
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/11/a-lakok-nem-alszanak-a-zajtol-de-legalabb-meszaros-cege-milliardos-tendert-nyert-godon/
|
2020-12-11 15:09:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.
Nyár óta Kertész József Tamás az egyik legnagyobb hatalmú ember a magyar médiában — legalábbis papíron. Augusztusban ugyanis az ügyvéd szerezte meg a Media Fundamentum Nonprofit Zrt. százszázalékos tulajdonrészét megtestesítő részvényeket Liszkay Gábortól.
A Media Fundamentum Zrt. az alapítója a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) nevű entitásnak, aminek 2018-ban a médiatér Fidesz-barát szereplői formálisan odaajándékozták a különböző cégeiket. Így egy olyan monolit médiaszörnyeteg jött létre, ami százas nagyságrendű, a kormánypolitikával baráti viszonyban lévő újságot, tévét, hírportált, miegyebet fog össze.
A médiaholding mögött többszintű irányítási struktúra rejlik meg. A legeslegalsó szinten vannak maguk a médiumok, efölött a cégek: például a legfontosabb médiacímeket a Mediaworks Hungary Zrt. fogja össze. Ezen a vállalaton belül készülnek az olyan napi operatív aktualitások, mint a megyei napilapokban ugyanakkor megjelenő, azonos cikkek. A Mediaworks és a többi médiacég tulajdonosa a KESMA, ami azt jelenti, hogy a cégek vezetőit az alapítvány kuratóriuma tudja lecserélni. A kuratórium tagjait pedig az alapító nevezheti ki, illetve válthatja le.
Ez az alapító a Media Fundamentum Nonprofit Zrt., ami most már formálisan Kertész tulajdonát képezi. A tulajdonosváltás annyiban nem újdonság, hogy a kipróbált orbánista médiakáderként a Media Fundamentumot korábban birtokló Liszkay még tavasszal távozott a Mediaworks Hungary Zrt.-től is, ahol korábban vezérigazgató volt.
Két nappal azután, hogy eladta a Media Fundamentumot, Áder János köztársasági elnök a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntette ki Liszkay Gábort
„a keresztény, nemzeti, polgári értékrendet képviselő hazai sajtóorgánumok kialakításában és vezetésében vállalt kiemelkedő szerepe elismeréseként”
A 24.hu korábban azt írta: a KESMA bejegyzésének eljárásában az akkor még Liszkayhoz tartozó céget Kertész József ügyvédi irodája, a Kertész és Társai Ügyvédi Iroda képviselte. Az ügyvédi iroda korábban Mészáros Lőrincet is képviselte az osztrák közszolgálati csatorna ORF-fel szemben. Mindezek arra utalnak: ahogy korábban Liszkay, úgy most Kertész is csak névlegesen főirányítója a hatalmas médiamonstrumnak.
Átláthatatlan nyilvánosság
Az jól látszik jelen cikk körülményeiből is hogy a fideszes kormányok és a velük baráti erők médiapolitikája milyen hatással van a magyar nyilvánosság állapotára. A médiamonstrum irányítói hátterében még augusztusban megtörtént tulajdonosváltásról az érintett KESMA alá tartozó médiumok mindeddig nem számoltak be. A maradék néhány független médiumnak pedig összességében sem volt elegendő ideje és eszköze ahhoz, hogy a nyilvánvalóan hírértékkel bíró, a cégjegyzékben is szereplő váltást az elmúlt négy hónap során észrevegye.
Szerettük volna megkérdezni Kertész Józsefet a vétel körülményeiről, különösen arról, hogy mennyi pénzébe került (a Mérték korábbi számításai szerint) a magyar médiapiac mintegy negyedét jelentő KESMA fölötti alapítói jogok megszerzése, ezért riporterünk felhívta az ügyvédi iroda számát, ahol a bejelentkező hölggyel megbeszélt egy későbbi időpontot, amikor személyesen Kertészt is el tudja érni.
A megadott időpontban ismét telefonáltunk; ám némi várakoztatás után — amikor a hölgy azt mondta, kapcsolja Kertészt — a hívás egy hibaüzenetet követően megszakadt. Tudósítónk harmadjára megismételt hívása alkalmával a hölgy elnézést kért, és elkérte kollégánk telefonszámát, mondván: az ügyvéd úr hívni fogja.
Riporterünk azóta is hiába várja Kertész József Tamás telefonhívását.
|
Kertész József Tamás vette át Liszkay Gábortól az orbánista médiaholdingot alapító céget
|
Augusztusban a médiaharc frontvonalából távozó Liszkay Gábortól átkerült Kertész József ügyvéd kezébe az orbánista médiaholding KESMA alapítójának tulajdona. Ez azt jelenti, hogy már a Mészáros Lőrinchez kapcsolódó ügyvéd formálisan a legnagyobb ember az ötszáznál is több médacímet összefogó médiaszörny mögött.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/11/kertesz-jozsef-tamas-vette-at-liszkay-gabortol-az-orbanista-mediaholdingot-alapito-ceget/
|
2020-12-11 15:11:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) már teljesen kifogyott az 1100 literes zöld műanyag konténerekből, melyeket tavaly november óta próbál beszerezni. Áprilisban ugyan leszerződtek egy céggel 186 millió forint értékben, de szerződésszegésre hivatkozva felmondták vele a szerződést, és 37 millió forintos kötbért követelnek tőle. Most gyorsított eljárás keretében, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrincével kötöttek új szerződést 228 millió forint értékben.
Úgy tűnik, hogy végre sikerül enyhíteni a kukahiányt a fővárosban: az FKF nemrég gyorsított eljárás keretében szerződést kötött az Unischo Kft.-vel. A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő vállalat nettó 227,8 millióért szerez be 2500 darab (+500 opció) 1100 literes konténert a cégtől, ami drágábban vállalta a munkát az eredetileg becsült 210 millió forintos értéknél.
Azonban ennél izgalmasabb, hogy az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében, a TED-en megjelent hirdetményből kiderült, hogy az FKF felmondta egy másik céggel, a Green Way Hungary Kft.-vel áprilisban kötött szerződését, mert bár a Green Way 186 millió forintért vállalta a beszerzést, minőségi problémák voltak az általa szállított konténerekkel.
Idén márciusban számoltunk be a fővárosban lévő kukahiányról.
Önjelölt harcművészek garázdálkodnak vagy anyagfáradás? Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-nél az elmúlt öt évben 50-80 millió forintos értékben sérültek meg 1100 literes zöld műanyag konténerek. Egy bejelentés szerint a törések nagy részét a közbeszerzésen beszerzett műanyag tartályok gyenge minősége, és a szabálytalan ürítés okozza.
Nem záródtak rendesen, és túl szélesek voltak a kukák
A fővárosi cég egy éve próbál beszerezni ilyen 1100 literes konténereket:
A közbeszerzést 2019 novemberében írták ki.
2020. május elején hirdették ki, hogy a Green Way Hungary Zrt.-től veszik meg a tartályokat.
2020. augusztus elején derült ki, hogy komoly baj volt a beszerzett kukákkal.
Az új közbeszerzést szeptember elején írták ki, és a napokban tették közzé az új nyertes nevét.
Az FKF súlyos szerződésszegésre hivatkozott, ami miatt felmondták a korábbi szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel:
„AK (ajánlatkérő, vagyis az FKF – a szerk.) 2019.11.12-én indított „K2016 1100 literes új műanyag hulladékgyűjtő tartályok beszerzése” tárgyú eljárás eredményeként kötött szerződés felmondására kényszerült. AK a súlyos szerződésszegés szerinti jogkövetkezményt alkalmazta, ennek körében a szerződést felmondta, illetve meghiúsulási kötbér megfizetését követeli nyertes AT-ől (ajánlattevő, vagyis a Green Way Hungary Zrt. – a szerk).„
Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) megtalálható egy augusztusi dokumentum, amiben az FKF részletesen leírja, hogy mi volt a kukákkal a probléma. Az FKF kétszer is biztosította a tartály beszállítását, azonban mindkét esetben elbuktak az eszközök a vizsgálaton. Először a tartály karjai voltak túl szélesek, amik meghiúsították az ürítést.
„Az etalon vizsgálat során megállapításra került, hogy a tartály fedélének legszélesebb mérete a szabványban megengedett maximális méretű (28. sorsz.) 1275 mm, de a vizsgálattal érintett edény fedél karjai még további 16 mm-rel kijjebb lógnak, így akadályozva az ürítést, ezzel pedig a mérték a szabvány vonatkozó értékét is meghaladja. Az első számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály nem megfelelő.”
Második alkalommal pedig az edények záródásával akadtak problémák.
„A vizsgálat során többek közt megállapításra került, hogy az edény fedelének záró pozíciói nem működtek – fedele balesetveszélyes módon visszatér alaphelyzetbe – így nem teljesíti a MSZ EN 840 szabványsorozat előírásait. A második számúnak tekinthető etalon vizsgálat eredményeképpen megállapíthatóvá vált, hogy a második alkalommal beszállított „etalon” hulladékgyűjtő tartály sem megfelelő”
Az FKF emiatt felmondta a szerződést a Green Way Hungary Zrt.-vel, illetve az opció nélküli szerződéses mennyiségből még nem teljesített darabszám – 2500 db – nettó értéke 20%-ának megfelelő összegű meghiúsulási kötbér megfizetését követeli tőle. A pontos összeg nem szerepel a dokumentumban, de körülbelül 37 millió forintról van szó. Megkerestük az FKF-et az ügyben, azonban cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ.
Kifogyott a műanyag konténerekből az FKF
2020 márciusában írtunk arról, hogy az FKF elismerte, hogy hiány van az 1100 literes zöld műanyag tartályokból a fővárosban. Az 1100 literes zöld műanyag tartályok főként a lakótelepen élőknek lehetnek ismerősek.
Egy kukahelyzetben jártas olvasónk szerint ennek az az oka, hogy a közbeszerzéseken beszerzett tartályok nem elég tartósak, és már az első kihelyezések alkalmával minőségi problémák merültek fel, beszámolója szerint a konténerek sokszor már az első ürítés során eltörtek. A férfi szerint sokan várnak az új 1100 literes tartályra, de a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. nem tudja leszállítani nekik.
Az FKF cáfolta ezt az értesülést. A vállalat szerint a műanyag tartályok is ugyanolyan tartósak, mint a fémek, azonban egyszerűbben kezelhetőek az ügyfelek és az ürítők számára. Álláspontjuk szerint a kukahiány nem a fokozott elhasználódás, hanem az elhúzódó közbeszerzés miatt van.
A főváros tisztaságáért felelős FKF korábban az Indexnek árulta el, hogy mekkora az eszközparkjuk: összesen 3200 darab zöld tartály szolgálja a budapesti lakosokat.
„2015-2019 között, öt év alatt összesen 974 db 1100 literes tartály minőségi cseréjére került sor. Ez átlagban 195 darab évente, ami mindössze 6,1 százaléka a kihelyezett 3200 darab ilyen űrméretű gyűjtőedénynek. Jelenleg folyamatban van egy közbeszerzési eljárás 3000 darab 1100 literes konténerre, amelyek ütemezetten kerülnek majd beszállításra.”
Ez az üzenet viszonylag megnyugtató, az viszont aggodalomra adhat okot, hogy az elmúlt öt évben, a rendelkezésre álló 3200 darab tartályból közel ezer darab, tehát durván minden harmadik tönkrement. Még akkor is, ha ezek a számok a javított kukákat is tartalmazzák, és kétségtelen, hogy vannak köztük „régi darabok” is, amik 2013 előttről származnak.
Ugyanis 2013-ban írtak ki legutoljára a zöld 1100 literes műanyag tartályokra közbeszerzést: akkor 2700 konténert szereztek be, 2019-ben egy futó szerződés módosításával további 260 db ilyen tartály került beszállításra, tehát körülbelül 240 darab tartály még 2013 előttről való.
A hulladékbiznisz Mészáros Lőrince szállítja be az új konténereket
Az Opten cégadatbázisa szerint az Unischo Kereskedelmi Kft. többségi tulajdonosa (a Mento Környezetkultúra Kft.-n keresztül) a miskolci lakcímű Hercsik István. A férfi Észak-Magyarország egyik legbefolyásosabb üzletembere, egyenesen a hulladékbiznisz Mészáros Lőrinceként emlegetik.
A 24.hu beszámolója szerint a Gazdasági Versenyhivatal hajnalban razziázott a Mento Környezetkultúra Kft.-nél 2018 nyarán. Az volt a gyanú, hogy a cég egyes hulladékkezelésre szolgáló gyűjtőedények, speciális gépjárművek, berendezések beszerzésére irányuló közbeszerzésekben összejátszhatott más vállalkozásokkal, tehát egyeztetve adhattak árajánlatot. Ezt nevezik kartellezésnek, aminek lényege a verseny ellehetetlenítése, kijátszása.
Hercsik fő cége az 1996-ban alapított Mento Környezetkultúra Kft., ami nemcsak hulladékos közbeszerzések, hanem miskolci megbízások gyakori nyertese is. Hercsik Istvánt kapcsolatba hozták Orbán Viktor édesapjának, Orbán Győzőnek egyik cégével, a Nehéz Kő Kft.-vel, mert a Vértesi Erőmű helyreállításának második szakaszában a Mento kivitelező volt, az Orbán-cég pedig köveket szállított a munkálatokhoz.
Az FKF tenderén nem volt más ajánlattevő az Unischo Kft.-n kívül.
A Mento Kft.-nek nem megy rosszul: a nettó árbevétele 2019-ben 11,8 milliárd forint, 2018-ban 9,3 milliárd forint, 2017-ben 4,8 milliárd forint volt, és 2019-ben 1,1 milliárd, 2018-ban 1,2 milliárd, 2017-ben pedig 860 millió forint adózott eredményt ért el. Az Unischo Kft. sem panaszkodhat: nettó árbevétele 2017-ben 228,5 millió, 2018-ban közel 398 millió, 2019-ben pedig már 775 millió forint volt, és adózott eredménye a 2017-es 4,6 millióról 2018-ra 22,4 millióra, majd 2019-ben 104,7 millió forintra nőtt.
Frissítés (2020.12.10)
Cikkünk megjelenése után az alábbi választ kaptuk az FKF-től:
„Dokumentáltan nem megfelelő minőségű árút szállított a partner, így nem teljesített szerződésszerűen. A partner hibájából történő teljes szerződés-meghiúsulás esetén vállalt kötbér összegét, azaz 31 millió forintot (követelünk -a szerk). Az ügyben per van folyamatban, melyet, tekintettel az összeg nagyságára, az FKF Nonprofit Zrt. kezdeményezett.
A szerződéskötéstől számított 30 napon belül kell nyertes ajánlattevőnek beszállítania a tartályokat. A kihelyezés várhatóan 2021. január hónapban kezdődik.
Az FKF proaktív módon kezeli a helyzetet, így alternatív megoldásként 1.100 literes fém tartályt tudunk biztosítani a kommunális hulladék gyűjtési szolgáltatáshoz. A szelektív hulladék esetében más, helyettesítő tartály méretet ajánlottunk fel, az ügyfelekkel egyeztetve.
1.100 literes fém konténert biztosítunk a kommunális hulladékgyűjtési szolgáltatáshoz, így ezen hulladék frakciónál nem szükséges várniuk az ügyfeleknek kivéve, ha ragaszkodnak a műanyag tartályhoz. A szelektív hulladékgyűjtési szolgáltatás esetében felvettük a kapcsolatot az ügyfelekkel az alternatív tartályméret biztosításáról (pl. 770 literes). Csak abban az esetben várakozik tartályra ügyfelünk, ha a helyettesítő méretet nem fogadta el. Nem számottevő azon ügyfeleknek a száma akiknek a szelektív hulladék szolgáltatási igényével kapcsolatban van jelenleg folyamatban egyeztetés.”
|
Az FKF leszerződött a hulladékbiznisz királyával, és kötbért követel az előző beszállítójától
|
A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) már teljesen kifogyott az 1100 literes zöld műanyag konténerekből, melyeket tavaly november óta próbál beszerezni. Áprilisban ugyan leszerződtek egy céggel 186 millió forint értékben, de szerződésszegésre hivatkozva felmondták vele a szerződést, és 37 millió forintos kötbért követelnek tőle. Most gyorsított eljárás keretében, a hulladékbiznisz Mészáros Lőrincével kötöttek új szerződést 228 millió forint értékben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/10/az-fkf-leszerzodott-a-hulladekbiznisz-kiralyaval-es-kotbert-kovetel-az-elozo-beszallitojatol/
|
2020-12-12 15:13:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
868,8 millió forinttal támogatja a kormány a férfi vízilabda Bajnokok Ligája egyik csoportkörének budapesti megrendezését
– jelent meg még november elején a Magyar Közlönyben. A határozat alapján a pénzt a Magyar Vízilabda Szövetség kapja. A dokumentum különlegessége, hogy a járvány közepén is rögzítette, a miniszterelnök kabinetfőnökének a Magyar Turisztikai Ügynökség útján gondoskodnia kell az eseményhez kapcsolódó turisztikai szempontok érvényesítéséről. A koronavírus miatt lezárt határok és a zárt kapus lebonyolítás persze jelentősen szűkítette a turisztikai célok elérésének lehetőségét, nem szólva arról, hogy a vízilabda BL csoportkörének találkozói korábban sem okoztak érezhető elmozdulást a Budapest Airport utasforgalmi adataiban és a fővárosi vendéglátás bevételeiben.
Ugyanakkor ennél lényegesebb szempont a három versenynapos, hat csapat részvételével tartott, egy Dinamo Tbiliszi–Brescia találkozóval kezdődő, a Duna Arénában rendezendő, a magyar együttesek közül az FTC-t felvonultató mérkőzéssorozat majdnem 900 millió forintos támogatása. Már csak azért is, mert korábban a kormány 149 millió forinttal támogatta a Sopron női kosárlabda-csapata Euroliga-csoportkörének megrendezését. Azaz a pólóra csaknem hatszor annyi pénzt szánnak, a tetemes mennyiségű közpénzt pedig – a közlönyből azonosítható tételek alapján – a központi maradványelszámolási alapból csoportosították át a kedden kezdődő esemény megrendezésére.
Sportdiplomáciai szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a Covid-19 járvány okozta leállások után az első jelentős nemzetközi vízilabda-eseménynek is Magyarország adhat otthont
– írta a lapunknak küldött válaszában a Magyar Vízilabda Szövetség, amely felhívta a figyelmet arra, hogy a pandémia előtti utolsó nagy megméretést, az Európa-bajnokságot is Budapesten tartották. Felhívták a figyelmet arra, hogy a majd’ 900 millió forintot nem egy körre kapta a szövetség, hanem összesen három eseményre, ráadásul a következő két rendezvényen már nyolc-nyolc csapat vesz részt. (Ezzel adtak magyarázatot arra, miért üt el ennyire a támogatás mértéke a soproni tornáétól, ám a képet árnyalja, hogy a Magyar Közlönyben közzétett határozati szövegből a több kör nem olvasható ki, mivel csak azt írják, a kormány támogatja a BL egyik csoportkörének megrendezését.) Megkérdeztük, hogy mennyi az esemény összköltségvetése, ám erre pontos választ nem kaptunk, egy mondat utal a büdzsére: „A kiadások egy része arra a két eseményre is eloszlik, és a kormányhatározatban megjelölt 868 800 000 forintos támogatási összeget nem lépik túl.”
A szervezet tájékoztatása szerint a tételek jelentős hányada a Covid elleni védekezést szolgálja, a mostani fordulóban az FTC mellett öt csapatot kell buborékba helyezni: ez a hotelt és az uszodát jelenti, a sportolók, a csapatok kísérői, a bírók, a közreműködők kizárólag e két helyszín között mozoghatnak.
Érdeklődtünk arról, hogy a részt vevő csapatok fizetnek-e magyarországi szállásért, ellátásért, étkezésért, szállításért, de erre konkrét feleletet nem kaptunk. A mégis inkább nemleges válaszként értelmezhető szövegben az áll: „Az érkező küldöttségeknek vannak saját költségei, ugyanakkor a rendezvényért a Magyar Vízilabda Szövetség a felelős. (…) Fontos kiemelnünk, hogy a sportdiplomáciai siker mellett a tokiói olimpiára készülő férfi válogatottunk számos tagja a Ferencváros csapatát erősíti, az MVLSZ-nek minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy a sportolói versenyhelyzetben legyenek, minél több éles szituációban vegyenek részt, főképp, hogy 2020-ban vegyes évet zár a világ sportja.”
Ugyancsak megkerestük a kormányhatározat alapján a támogatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Pénzügyminisztériumot. Kérdeztük a tárcákat arról, mi indokolta az átcsoportosítást, erősebb nemzetgazdasági érdek-e a vízilabda BL zárt kapus, szurkolók nélkül rendezett eseménye, mint például a járvány elleni védekezéshez kapcsolódó intézkedések, amelyek finanszírozásáról ugyanabban a határozatban rendelkeztek. Ahogyan arra is választ kértünk, miért kellett a 149 millió soproni kosártámogatáshoz képest megsokszorozni a kiosztott pénzt. Kérdéseinkre nem kaptunk választ.
|
Közel egymilliárdos állami támogatás megy el a zárt kapus vízilabda BL-re
|
A Magyar Vízilabda Szövetség 869 millió forint állami támogatást kapott a férfi vízilabda Bajnokok Ligája csoportkörének budapesti megrendezésére. A sportszervezet szerint sok pénz megy el a járvány elleni védekezésre, a buborék működtetésére, arra azonban nem kaptunk egyértelmű választ, a vendégül látott csapatok fizetnek-e a szállásért, étkezésért, vagy a magyar szövetség három körben vendégül látja közpénzből az európai vízilabdaelitet.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2020/12/14/jarvany-sport-allami-tamogatas-vizilabda/
|
2020-12-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az éppen épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA). Mindez azért érdekes, mert a szálló már három éve is szerepelt az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt alapítvány fejlesztési programjában. Az akkori tervek szerint pedig 2019 végére el is készült volna.
Másfél milliárdról indult, 11 milliárdnál tart
Úgy tűnik azonban, hogy nem készült, és a folyamatos újabb támogatás-igénylések miatt most már azt sem könnyű összesíteni, mennyi közpénz épül bele a sportszállóba. Igaz, ebben az is szerepet játszik, hogy időközben a szabályozáson is módosítottak, így
elvileg már önrészt sem kell fizetnie a felcsúti alapítványnak.
Eredetileg, még a 2017/2018-as idényben valamivel több mint 2,1 milliárdos beruházással számoltak (pdf), aminek az akkor szabályoknak megfelelően a 70 százalékát kapták volna meg támogatásként*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják. A Felcsút esetében a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozók közbeszerzéseken kitömött cégeitől érkezik.. Az ifjúsági sportszálláshely azonban a 2018/2019-es programba is bekerült forintra ugyanakkora összeggel, mint egy évvel korábban (pdf). Elvileg akár az is előfordulhatna, hogy ugyanarról a tételről van szó, gyakorlatilag azonban a Felcsútnak mind a két évben külön-külön jóváhagyták ezt az összeget.
Sőt, mint utólag kiderült, ennél jóval többet is. A két említett programot ugyanis a jóváhagyásuk óta több ízben is módosították. Bár a dokumentumokból nem derül ki mindenhol egyértelműen, de tavaly év végén újabb 2,45 milliárdnyi támogatás igénybevételét engedélyezte a labdarúgó-szövetség (pdf), minden bizonnyal ugyancsak a sportszállóra*A jóváhagyó határozatban ugyanúgy egyéb épület szerepel, mint amilyen néven a sportszálló korábban is futott a programokban, hasonló ilyen beruházás pedig jelenleg nem zajlik Felcsúton.. A tavalyi sportprogramba így bele se került a szálloda, elég volt a korábbiakat módosítani.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés volt a felcsúti focinak 19 milliárd, visszamenőleg kaphattak újabb százmilliókatValószínűleg egy jogszabály-módosításnak köszönhetően juthatott újabb közel egymilliárd forinthoz, így összesen már 20 milliárdnyi közpénzből szépülhet az akadémia.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRejtély, mire kapott plusz 2,4 milliárdot a felcsúti fociÚgy tűnik, azért került be a tao-támogatásokat szabályozó rendeletbe néhány új bekezdés, hogy a Felcsút bármikor újabb milliárdokhoz juthasson.
Ekkor még úgy tűnt, hogy legalább a 30 százalékos önrész nem adóforintokból valósul meg, az idén márciusban azonban ez is megváltozott. Egy jogszabályváltozás ugyanis lehetővé tette, hogy az ilyen projekteket is 100 százalékban közpénzből finanszírozzák, a FUNA pedig élt is a lehetőséggel, és behúzta azt az 1,7 milliárdot is, amit eredetileg saját zsebből kellett volna fizetnie (pdf).
A három éve 1,4 milliárdos állami támogatással induló projekt így idén tavasszal már nyolcmilliárd közelében járt. És, mint most kiderült, még ez sem a vége. Az idei programban ugyanis újabb 2,3 milliárdnyi támogatást kértek a beruházáshoz (pdf). Ráadásul úgy, hogy ez csak a további fejlesztés költségének 70 százaléka, a programot ugyanis a korábbi gyakorlatnak megfelelően 30 százalékos önrész vállalásával állították össze. Ezt azonban ugye már az előző években is visszaigényelte az alapítvány, így nem lenne meglepő, ha megint ez történne. Mindez azt jelenti, hogy – ha lehet hinni az utólagos módosítások miatt egyre zavarosabb dokumentációnak – mindent összevetve
11 milliárdba is kerülhet a magyar adófizetőknek „az ide érkező vendégek kényelmes kiszolgálását” biztosító felcsúti sportszálló.
Csak összehasonlításképpen, ez nagyjából háromszorosa a Pancho Aréna árának, ami az első nagyobb közfinanszírozott beruházás volt a miniszterelnök által létrehozott futballakadémiánál. A szálló egyébként a mostani tervek szerint 2021 első félévének végére készülhet el.
Harmincötmilliárdnál tartanak
A támogatási összegek utólagos módosítása miatt egyébként a FUNA az elmúlt években valami egészen döbbenetes összegű közpénzhez jutott. Bár 2017/2018-ban már az eredetileg jóváhagyott 5,4 milliárd forint is hatalmas rekordnak számított, az MLSZ adatai szerint végül ennek majdnem a dupláját kapta az alapítvány. A következő évben pedig ezt további 6,6 milliárd forinttal sikerült megfejelni.
Mindez azt jelenti, hogy a FUNA-nak a tao-rendszer bevezetése óta már több mint 35 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá, és ennek a nagy részét le is hívta*A tavalyi összegből még 1,15 milliárdnyi keret maradt.. Ez ráadásul még nem is biztos, hogy a végső összeg. Az idén ugyanis egyelőre csak az ingatlanberuházásra beadott pályázatot bírálták el. A többi jogcímen azonban külön programmal igényelt pénzt az alapítvány, így további százmilliókban, milliárdokban bízhat.
|
Egy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszálló
|
Az épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201210/egy-eve-akartak-befejezni-most-ujabb-kozpenz-milliardokat-kapott-a-felcsuti-sportszallo/
|
2020-12-10 11:45:00
| true | null | null |
G7
|
Két cég indult a Magyar Közút Zrt. útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzésére kiírt tenderén, és bár ezek közül az egyik az Orbán-bányákból szállított volna, nem ők nyerték a közbeszerzést. A vesztes vállalat kapcsolata a miniszterelnök családjának cégeivel azonban így is érdekes. Néhány évvel ezelőtt az Orbán-család vállalatai ugyanis még nagyon ügyeltek arra, hogy ne szállítsanak közvetlenül állami megrendelésekre, mostanra azonban ebből a törekvésből kevés maradt.
Huszonötezer tonna
Az állami tulajdonú Magyar Közút Zrt. még nyáron írt ki közbeszerzést üledékes zúzott kő beszerzésére a nyugati országrész útépítéseihez. A hat megyét érintő tenderen nagyjából 25 ezer tonnányi kőanyag leszállítása volt a tét, és bár a kő annyira nem drága, így is százmilliós tételről van szó. A két részletben meghirdetett közbeszerzést végül teljes egészében a Pilis-Logistic Kft. nyerte valamivel több mint 220 milliós ajánlattal.
A végül befutó cégen kívül még két másik vállalat próbálkozott, ezek közül az egyiket azonban kizárták, így ténylegesen két társaság között dőlt el a verseny. A nyertesen kívül még a Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi, avagy
NAKK Zrt. adott le érvényes ajánlatot, de ők nagyjából negyvenmillióval drágábban vállalták volna csak a munkát.
Annak, aki követi a politikai kötődésű cégek sorsát, ismerős lehet a NAKK Zrt. neve, a vállalat ugyanis korábban a miniszterelnök testvére, Orbán Áron, majd édesapja, Orbán Győző tulajdonában volt. A kormányfő családja közel három éve, 2017 végén kiszállt a vállalatból. A kapcsolat azonban nem szakadt meg teljesen, a vállalat tulajdonosa ugyanis Orbánék egy másik cégének ügyvezetője lett.
A mostani közbeszerzésből pedig az is kiderült, hogy a NAKK Zrt.-t nemcsak a cégvezető köti Orbánék vállalataihoz, hanem üzleti kapcsolat is. A tender dokumentációja szerint ugyanis a NAKK Zrt. két alvállalkozót nevezett meg ajánlatában, a Nehéz Kő és a Dolomit Kft.-ket, márpedig utóbbi két vállalat jelenleg is Orbán Győzőé (a Nehéz Kőben egyedüli tag, a Dolomit Kft.-ben többségi tulajdonos). Ebből a két cégből csak az elmúlt öt évben 5,5 milliárd forintnyi osztalékot vett ki a család.
A közvetlen Orbán-érdekeltségek feltűnése egy közbeszerzési dokumentumban azért érdekes, mert korábban nagyon figyeltek arra, hogy – bár ez építőipari beszállítóként nem könnyű, de – ne tűnjenek fel állami projekteknél. A Direkt36 több olyan esetet feltárt, amikor beszállítóként már korábban is állami pénzhez jutottak, ám ezek eddig sokkal rejtettebb kapcsolatok voltak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy grafikonon az Orbán-család milliárdossá válásaAz üzleti világban ritkán látható olyan hatékonyan működő cég, mint amilyen a kormányfő édesapjáé. A bevétel közel fele a nyereség, és így az osztalék is, miközben beruházásokra is sokat költenek.
Amikor erről kérdezték, a miniszterelnök először azt mondta, meg van lepődve, hogy a családja cégei állami projektekben akár beszállítóként vesznek részt, majd azzal zárta rövidre a beszélgetést, hogy ilyen minőségükben nem közvetlenül állami megrendelést teljesítenek. A mostani tender azonban ebben is új szintet jelent. Bár a NAKK ugyan közvetlenül már nem Orbánék cége, de korábban az volt, és láthatóan most is nagyon erős a kötődés, azaz úgy tűnik, kevésbé lett fontos a látszat.
A NAKK-hoz hasonlóan egyébként a győztes cégnek sincs közvetlen tulajdonában kőbánya, így ők is partnercégektől vásárolják a követ, amit aztán logisztikai vállalatként az útépítésekre szállítanak. Kiss Ákos, a cég ügyvezetője a G7-nek elmondta, nem először vesznek részt ilyen közbeszerzésen, már a Magyar Közút 2019-es keretszerződésébe is bekerültek, ám akkor még csak az ország középső megyéire adtak ajánlatot. A cégvezető azt nem kívánta elárulni, hogy mely bányáktól vásárolnak, de annyit elmondott, hogy nem a Dolomit és Nehéz Kő Kft.-kel állnak kapcsolatban.
|
Az Orbán-bányákból szállították volna a követ a Magyar Közútnak, de más nyerte a tendert
|
Két cég indult a Magyar Közút Zrt. útépítésekhez szükséges kőanyagok beszerzésére kiírt tenderén, és bár ezek közül az egyik az Orbán-bányákból szállított volna, nem ők nyerték a közbeszerzést. A vesztes vállalat kapcsolata a miniszterelnök családjának cégeivel azonban így is érdekes. Néhány évvel ezelőtt az Orbán-család vállalatai ugyanis még nagyon ügyeltek arra, hogy ne szállítsanak közvetlenül állami megrendelésekre, mostanra azonban ebből a törekvésből kevés maradt.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201209/az-orban-banyakbol-szallitottak-volna-a-kovet-a-magyar-kozutnak-de-mas-nyerte-a-tendert/
|
2020-12-09 11:56:00
| true | null | null |
G7
|
A 100 legjobb gimnázium című kiadvány sokféle kategória szerint rangsorolja a legjobb gimnáziumokat. Most az összesített toplista első 10 helyezettjét (pontosabban egy holtverseny miatt 11-et) láthatják, és az egyre népszerűbb alapítványi iskolák top 10-es rangsorát is közöljük itt a hvg360-on. Sorvezető a 2021-es középiskolai felvételik előtt.
|
Dollárban vagy euróban számolt tandíj lesz a NER közpénzből induló új elitgimnáziumában
|
Ennek az intézménynek nem kell megküzdenie a köznevelési törvény béklyójával, viszont már az alapításához 2 milliárd forintot kap, méghozzá a közpénzek kimentésének legújabb eszközével, egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány keretében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201116_Elitgimnaziumot_indit_a_kormany_a_NER_szamara
|
2020-11-16 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
|
Leginkább pártmédiára költött a Jobbik alapítványa, de saját múzeumra is jutott
|
Nemcsak a Jobbik politikusainak nyilatkozatain, hanem a párt alapítványának gazdálkodásán is nyomot hagyott az ellenzéki formáció néppártosodása – derül ki a Jobbik Magyarországért Alapítvány 2015–2020 közötti támogatás- és megbízáslistájából
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202050__jobbik__partalapitvany__alternativ_media__tevekepzet#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_11&utm_content=hvg360
|
2020-12-11 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna.
|
Marad mit a tejbe aprítania az őrizetbe vett helyettes agrárállamtitkárnak
|
Állami és önkormányzati cégeknek is dolgozott a múlt héten korrupciós bűncselekmény gyanújával őrizetbe vett helyettes államtitkár egyik cége. Nagy János tanácsadó vállalkozása a Parlament és az Agrárminisztérium szomszédságában várta az ügyfeleket, és egy év alatt százmillió forinttal nőtt a nyeresége.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202050_tabyagro_a_helyettes_allamtitkar_bananheja
|
2020-12-11 13:29:00
| true | null | null |
HVG360
|
Ha egy férfi megszimatolja a női könnyek illatát, csökken az agresszivitása – állítják izraeli kutatók. Korábbi vizsgálatokból már ismert volt, hogy hasonló a helyzet a rágcsálóknál, a Weizmann Tudományos Intézet szakembereit viszont az érdekelte, miként érinti az emberek agresszióját az ilyesfajta illat.
|
Nem látni a Budapesti Erőmű új tulajdonosát a "panamázó" offshore cégek sűrűjében
|
A máltai bejegyzésű Apium Media Holding kézbesítési megbízottja Habony Árpád grúz barátainak egyike, és a cégvezetők is ismert Fidesz-közeli körökből kerülnek ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202050_vpp_project_beerett_habony_projektje
|
2020-12-12 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
|
Bayer Zsolttal vágott bele a borüzletbe a Trianon Múzeum
|
A várpalotai intézményt működtető alapítvány a trianoni centenáriumhoz kapcsolódóan nagyon sok állami támogatást kapott. Italkereskedelemre hozott létre vállalkozást a Trianon Múzeum Alapítvány társadalomkutató cége, a Kárpát-medence Intézet Nonprofit Kft. Az alapítvány egyik emblematikus kurátora a Fidesz-alapító publicista, Bayer Zsolt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202050_karpatia_borhaz_trianon_emlekere
|
2020-12-10 14:09:00
| true | null | null |
HVG360
|
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Kelenvölgyben.
A figyelem többet jelent, mint tapsot és nevetést - azt is jelenti, hogy gondoljuk meg, a jelentős elismerést kinek adjuk, és főleg mikor, írja szerzőnk Szeretettel Erdélyből című sorozatunk legújabb részében.
A nagy kérdés, írja a lap, hogy Franciaország enged-e a szélsőség halálos szirénhangjainak.
|
Volt turisztikai vezető és műkereskedő a napenergia-bizniszben
|
Befektetőtársával együtt bő 160 millió forintos tőkeemelést hajtott végre tucatnyi napenergiás cégének egyik zászlóshajójánál, a Komlosolnál Horváth Gergely, a Magyar Turisztikai Ügynökség korábbi vezérigazgató-helyettese.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202049_komlosol_turizmusbol_napenergia
|
2020-12-06 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Más-más attitűddel, de egyszerre lett kihívója Karácsony Gergely főpolgármesternek Lázár János és Vitézy Dávid. Bár utóbbi még nem jelentette be, hogy az LMP jelöltjeként ringbe száll-e a városvezetői posztért, máris megindult a kombinálás, kinek okozhatna ezzel nagyobb károkat. Lázár eközben a bérleteket használja gyújtósnak Karácsony ellen.
Valóban olcsóbban pihenhetünk télen a tengerparton, mint amennyiért síelni vagy belföldi wellnesshotelbe utazhatunk? Kiszámoltuk, mennyire kell a zsebünkbe nyúlnunk, ha most mennénk egy hétre kikapcsolódni.
|
A 17 milliárdos lélegeztetőgép-biznisz elnyerője kutatásba fektet
|
A volt külügyi államtitkár, jelenleg Mediaworks-vezér Szabó László rokonai más üzletekben is fantáziát látnak.
Máris pörgetik tovább a pénzüket a lélegeztetőgépek beszerzői: a volt külügyi államtitkár, jelenleg Mediaworks-vezér Szabó László rokonai kutatás-fejlesztésbe fognak.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202049_fourcardinal_kutatasfejleszto_lelegeztetogepbiznisz_utan
|
2020-12-05 14:36:00
| true | null | null |
HVG360
|
Igazi aranybányát túrt ki magának Mészáros Lőrinc: kínai üzlettől ritkaföldfémeken keresztül uniós forrásokig sok milliárd forintot termelhet az Envirotis Holding, élén most már egy egykori közgépessel.
Az újabb Boeing-botrány ellenére a repülés változatlanul biztonságos, de sem a gyártók, sem a felügyeleti hatóságok nem bízhatják el magukat.
|
Terjednek Mészáros magántőkealapjai, mint a vírus
|
A felcsúti milliárdos ágazatonként különíti el a nevén lévő vagyont különböző befektetési alapokba, ezért az utóbbi időben több magántőkealapot is elindított, illetve újabb vállalkozásokat alapított, amelyekről nem tudni, pontosan kinek a vagyonát rejtik.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202050_status_real_estate_meszaroskategorizal
|
2020-12-13 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
2020.12.14. 05:30
2020.12.14. 07:59
Bártfai-Mager Andreával együtt szerzett meg két földterületet Szerencs mellett még tavaly nyáron az a férfi, aki több szálon is kötődik a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt férje, a jelenleg körözés alatt álló Balogh Sándor üzletember rokoni és üzleti köréhez. Ám hiába is kerestük, ezeket az ingatlanokat nem írta bele vagyonbevallásába a miniszter, aki megkeresésünkre ezt "figyelmetlenségéből adódó adminisztratív hibával" magyarázta. A földeket – kevesebb mint egy év birtoklás után – eladta, akárcsak a tulajdonostársa.
|
Több tízmilliót érő földjeit hagyta ki vagyonnyilatkozatából a miniszter
|
Bártfai-Mager Andreával együtt szerzett meg két földterületet Szerencs mellett még tavaly nyáron az a férfi, aki több szálon is kötődik a nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt férje, a jelenleg körözés alatt álló Balogh Sándor üzletember rokoni és üzleti köréhez. Ám hiába is kerestük, ezeket az ingatlanokat nem írta bele vagyonbevallásába a miniszter, aki megkeresésünkre ezt "figyelmetlenségéből adódó adminisztratív hibával" magyarázta. A földeket – kevesebb mint egy év birtoklás után – eladta, akárcsak a tulajdonostársa.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20201214_foldugylet_nemzeti_vagyonert_felelos_miniszter_bartfai_mager_andrea_balogh_sandor_vagyonnyilatkozat
|
2020-12-14 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Posztunkban bemutatjuk, hogy a Transparency International Magyarország és más szervezetek milyen erőfeszítéseket tettek a kamupártok által okozott veszteségek nyilvánossága érdekében. Szólunk arról is, hogy pontosan milyen adatokat sikerült megismernünk a 2020 szeptemberében megnyert pernek köszönhetően, illetve hogy ezek az adatok milyen következtetések levonására adnak lehetőséget.
A poszt második részében azonosítjuk azokat a visszaélésekre utaló mintázatokat, amelyek rendszeresen visszaköszönnek a kamupártok beszámolóiban. Azonosítjuk továbbá az egyes pártok beszámolóiban azokat a pontokat, amelyek a kampánytámogatások szabálytalan felhasználására utalnak. Ezáltal kb. 410 millió forint, az egyéni jelöltek által kamupártoknak átadott kampánytámogatás sorsát tárjuk fel, azonban arra is emlékeztetünk, hogy ez csupán töredéke a kamupártok által 2014-ben és 2018-ban okozott kb. hétmilliárdos kárnak.
Mit sikerült most kideríteni?
A kampányfinanszírozásról szóló törvény értelmében a jelölteknek tételesen el kell számolniuk az Államkincstártól kapott egymillió forintos kampánytámogatással. Ha pedig a jelölt a neki járó egymillió forintot átengedi az őt jelölő pártnak, akkor a pártnak kell a pénzzel tételesen elszámolnia. És itt jön a TI Magyarország a képbe, ezeket az elszámolásokat ugyanis közérdekűadat-igényléssel nyilvánossá lehet tenni. Ezt meg is tettük: a TI Magyarország 2018-ban kikérte az Államkincstártól az egyéni képviselőjelöltek elszámolásait. Az Államkincstár azonban több mint 5 millió forintos – egészen pontosan 5 315 200 forintra rúgó – költségtérítés előre történő megfizetéséhez kötötte a kampányelszámolások kiadását. A fizetési kötelezettség eltörléséért bírósághoz kellett fordulnunk. Jogerősen nyertünk és az Államkincstár, miután másodfokon is elveszítette a pert, végül kiadta az adatokat. Erre azonban 2020 szeptemberéig kellett várnunk, vagyis több mint két éven át pereskedtünk az adatok megszerzéséért.
A 2018-as választásokon elindult kamupártok egyéni jelöltjei által a pártoknak átadott kampánytámogatásról a K-Monitor korábbi adatkérése derítette ki, hogy mintegy 635 millió forint visszafizetése még nem történt meg.
A TI Magyarország által idén ősszel megszerzett adatok ebből a 635 millió forintból 410 millió forintnyi, a kamupártok jelöltjei által a pártjuk részére átadott támogatásnak a sorsáról segítenek teljesebb képet kialakítani.
Mire bukkantunk a megszerzett adatokban?
Habár az egyes elszámolások szabályosságának ellenőrzése nem a TI Magyarország feladata, hiszen ezeket az elszámolásokat a Magyar Államkincstár hivatalból ellenőrzi, mi is kíváncsiak voltunk arra, hogy hogyan tudtak elszámolni a támogatás felhasználásával azok a pártok, amelyek semmilyen látható tevékenységet nem végeztek a 2018-as kampányidőszakban, valamint többnyire előtte és utána sem.
Az alábbiakban először a feltételezhető visszaélések megvalósításához alkalmazott, rendszeresen ismétlődő módszereket ismertetjük. Ezt követően pártok szerinti bontásban néhány olyan körülményt tárgyalunk, amelyek arra utalnak, hogy egyes pártok nem a törvény által megengedett célra, illetve belterjes kapcsolati hálókon keresztül, vagy csak papíron használták fel az állami támogatást. Az esetismertetések összeállításakor a Magyar Államkincstár által kiadott közérdekű adatok mellett nyilvános cégadatbázisokban fellelhető információkra, bírósági döntésekre, valamint a sajtóban megjelent állításokra hagyatkoztunk.
Teljes összeg kiszámlázása egyetlen cégnek
Az általunk megvizsgált elszámolások visszatérő eleme, hogy a pártoknak átadott kampánytámogatást nem többféle kampányszolgáltatás különböző cégektől történő beszerzésére fordítják, hanem egy az egyben odaadják egyetlen cégnek. A támogatás szabályos és valós felhasználása esetén ez a megoldás valószínűtlennek tűnik.
A választási kampány megszervezése számos különböző tevékenységből (pl. grafikai tervezés, nyomtatás, közvélemény-kutatás, rendezvényszervezés, közösségi médiahirdetések, kommunikációs tanácsadás, helyszínbérlés) áll, amelyeket jellemzően nem képes egyazon cég a maga egészében és megfelelő minőségben ellátni. Bár elméletileg ez sem volna teljesen kizárható, de ebben az esetben az egymástól elkülönülő tevékenységekről külön számlát kellene kibocsátani. Megvalósítóként leginkább olyan integrált kommunikációs- és PR-ügynökségek jöhetnének szóba, amelyek egyben nyomdai kapacitással és hirdetési felületekkel is rendelkeznek. Ahogy az elszámolásokból kiderül, nem ilyen beszállítókról van szó.
Irreleváns tevékenységi körrel rendelkező vagy referenciák nélküli beszállító megbízása
Az egyes pártok beszámolóiban szereplő cégek vizsgálata során számos olyan társaság tűnik fel, amelyeknek bejegyzett tevékenységi köre ugyan rendkívül széles, a fémszerkezetek gyártásától akár a programozásig terjed, azonban a kampány szempontjából releváns területen semmilyen referenciát nem tudnak felmutatni.
További árulkodó jel, ha a cég a kampány kezdetéhez közeli időpontban olyan új tevékenységet jegyez be, amivel korábban nem foglalkozott. Szintén gyanúra ad okot, ha egy cég úgy termel jelentős bevételt, hogy semmilyen nyilvános információ nem érhető el róla, például nincs honlapja vagy hivatalos e-mail címe sem, ez ugyanis arra utal, hogy nem a piacon szerzi az ügyfeleit.
Frissen bejegyzett szervezet megbízása
Az előző ponthoz kapcsolódó módszer lényege, hogy a kampánytevékenység elvégzését olyan szervezetre (cégre vagy egyesületre) bízzák, amit éppen a kampány kezdete előtt jegyeznek be. Ebben az esetben természetesen a referenciák értelmezhetetlenek, az viszont árulkodó jel lehet, hogy az adott szervezet hogyan teljesít a kampányt követő pénzügyi években.
Ha például a kampány évében több tízmilliós bevételt produkál, a következő évben pedig nullát, akkor erős a gyanú, hogy a piacra lépést nem a kereslet, hanem az állam által adott kampánypénz megszerzése motiválta. Tovább erősíti a gyanút, ha a szervezet időközben megszűnik vagy kényszertörlésre kerül.
Párthoz kötődő személyek és kapcsolódó vállalkozások megbízása
Bár az előző alpontban ismertetett módszer már meglehetősen kockázatosnak és könnyen azonosíthatónak tűnik, egyes politikai vállalkozók még tovább mennek, és egyenesen saját magukra, rokonaikra vagy valamely általuk tulajdonolt vagy vezetett társaságra bízzák a kampányfeladatok elvégzését.
Természetesen ebben az esetben is érdemes megkülönböztetni, hogy a megbízott társaság munkavégzése egyébként igazolható-e (ebben az esetben csak az összeférhetetlenség gyanúja áll fenn) vagy a kifizetések mögött semmilyen valós teljesítés nem áll. Utóbbi esetben a visszaélés felderítése is sokkalta egyszerűbb, az ilyen cselekmények ezért a rendőrség és az ügyészség érdeklődését is fel kellene keltsék.
Mit tapasztaltunk az egyes kamupártoknál?
Míg a fentiekben absztrakt szinten próbáltuk körüljárni, milyen lehetséges visszásságok merülhetnek fel a kampánytámogatások felhasználása során, az alábbiakban a kamupártok elszámolásában szereplő konkrét példákon keresztül illusztráljuk ezek gyakorlati megvalósulását.
Az itt közölt összesítésnek nem célja, hogy tételesen bemutassa mind a 13, a 2018-as választásokon induló kamupárt kampányköltési szabálytalanságait. Azokat az eseteket dokumentáljuk, amelyekben a nekünk átadott elszámolásokban valamilyen gyanúra okot adó részletet találtunk. Írásunk végén a legfontosabb eredményeket táblázatos formában is összefoglaljuk.
Családok Pártja
A kampánytámogatás teljes összegéről (49 200 672 forint) egy összegben az Acryl World Magyarország Kft. adott ki egyetlen, kézzel írott számlát, amelyen „kampányanyagok elkészítése, terjesztése, marketingtanácsadás, arculattervezés, sajtófigyelés és kommunikációs tanácsadás” szerepelt. A cég annak ellenére tudott felmutatni ilyen szerteágazó szakértelmet, hogy egyetlen bejegyzett tevékenységi köre az „egyéb műanyag termék gyártása”, habár honlapjuk szerint reklámmal és marketinggel is foglalkoznak. Az Összefogás Párt és a Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek (Medete) Pártja mellett a Családok Pártja is a büntetőeljárás alatt álló Szepessy Zsolthoz köthető. A jelenleg felszámolás alatt álló Családok Pártja nagy számban adott le halottak nevében ajánlásokat a 2018-as választásokon.
Iránytű Párt
Az Uránusz Holding 2015 Kft. „élelmiszerre és ételosztás”-ra állított ki 35 346 235 forint összegű számlát az Iránytű Pártnak. A 41 egymástól teljesen eltérő tevékenységi körrel rendelkező és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt álló cég bevétele az Opten cégnyilvántartás adatai szerint a 2018-at megelőző években több léptékkel maradt el ettől a megbízástól. A 2018-as választásokat megelőzően a cégnek a 2016-os volt a bevételi rekordéve, ekkor 1,1 milliós bevétellel zárták. Ezen kívül a Kötedivám Bt. 4 millió forintot számlázott ki „irodai szolgáltatások” címén. Ennek a cégnek Freisz-Horváth Éva Margit a vezetője, aki a 2014-es választásokon a Szociáldemokrata Párt tagjaként Budapest 18. számú egyéni választókerületében 0,41 százalékot szerzett. Ugyanő 2018-ban a Budapesti 2. számú egyéni választókerületben indult az Iránytű Párt jelöltjeként, amelynek ajánlóíveivel a K-Monitor szerint 15 választókerületben volt probléma.
Kell az Összefogás Párt
Az NGNT Fruit 2013 Kft. hat különböző számlán, de a támogatás teljes összegével (53 299 500 Ft) számolt el a Kell az Összefogás Pártnak. A céget 2020 februárjában hivatalból törölték, így azt már nem tudjuk megállapítani, hogy az engedélyezett tevékenységi körei alapján alkalmasnak volt-e tekinthető a rábízott feladatok ellátására. A cég gyaníthatóan romániai hátterű vezetője eltiltás hatálya alatt áll. Dorul-Florentin Bodea neve korábban is felmerült a sajtóban céges trükközések kapcsán.
Tenni Akarás Mozgalom
A Tenni Akarás Mozgalom programjában kiemelt célként fogalmazta meg a korrupció teljes felszámolását, a korrupt politikusok büntetőjogi felelősségre vonását, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítését. Ehhez képest összesen 173 millió forintot utalt át kampánytevékenység folytatására az időközben kényszertörlési eljárás alá vont, a kampánytevékenységre irányuló vállalkozási szerződés megkötésekor fémszerkezetek gyártásával foglalkozó ABLAK-Konstrum Kft.-nek. A cég a pártnak nyújtott szolgáltatásairól, rendezvényszervezési tevékenység címén, az egyes szolgáltatások ellenértékét külön fel nem tüntető egységes számlát állított ki. Az elvégzett tevékenységek között a sokatmondó “PIAR kommunikáció” (helyesen PR kommunikáció) is szerepel.
Összefogás Párt
A 2018-as választási kampányra vonatkozó állami kampánytámogatás felvételekor az Összefogás Párt elnökével, Szepessy Zsolttal szemben befolyással üzérkedés és számvitel rendjének megsértése miatt folyt eljárás. Habár képviselőjelöltté válásakor mentelmi jogot szerzett, azt a Nemzeti Választási Bizottság a bíróság indítványára felfüggesztette. A párt a 2018-as országgyűlési választási kampányban annak ellenére jutott hozzá 373 millió forint kampánytámogatáshoz, hogy annak igénylésekor még a 2014-es választások alkalmával kapott 300 millió forinttal sem tudott elszámolni. A 2014-ben felvett, ám vissza nem fizetett kampánytámogatás ügyében Szepessy Zsolt pártelnököt, volt monoki polgármestert 2018 decemberében nem jogerősen másfélévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A párt a legutóbbi választások alkalmával a fémszerkezetek gyártásával foglalkozó Zuxon Web Solutions Kft.-t bízta meg kampánya lebonyolításával. A megbízott cégnek bár honlapja nincs, nettó árbevétele a korábbi 16 millió forintról az országgyűlési választás évében váratlanul közel 700 millió forintra ugrott; ebből 61,5 millió forintot egy tételben az Összefogás Pártnak számlázott ki. A Zuxon Web Solutions Kft. a nyilvántartott adatok alapján rendezvényszervezéssel egyáltalán nem, ám jóformán minden mással foglalkozik; így a főtevékenységeként feltüntetett üvegezésen, festésen, fémszerkezetek gyártásán kívül egyebek mellett takarítással, vakolással, programozással, valamint gépjármű kereskedelemmel is. Ezen kívül arra is jutott ideje a vállalatnak, hogy 100 millió forintot meghaladó adótartozást halmozzon fel. Szepessy Zsolt az Összefogás Pártot a választások után kevesebb mint három hónappal feloszlatta.
Medete Párt
A 2015-ben alakult majd 2018-ban feloszlatott Medete Párt (Magyarországon Élő, Dolgozó és Tanuló Emberek Pártja) legutóbbi kampánya során az országos lista után felvett mintegy 150 millió forintból, illetve az egyéni jelöltek párt javára történő lemondásaiból összejött 41 millió forintból gazdálkodhatott. Az összesen 193 millió forint állami támogatásból 162,5 millió forintot (ez a párt összes állami támogatásának a 84 százalékát tette ki) átutalt az Antares Product Kft.-nek. A honlappal nem rendelkező, hivatalos elérhetőségként freemail-es címet feltüntető, az ukrajnai címmel nyilvántartott Bohush Herhei által tulajdonolt cég számtalan egymástól merőben eltérő tevékenység végzésére jogosult. Az Antares egyébként a Medete Párt elszámolásában szereplő 79 számla közül 34-et fogadott be. A fennmaradó 45 számlát számos teljesen ismeretlen és eltérő profilú (pl. lakó- és nem lakóépületek építésével foglalkozó) cég állította ki, egyebek mellett piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatásról. Ez annak fényében különös igazán, hogy a párt jelöltjeinek elmondása alapján egyáltalán nem is állt szándékukban kampánytevékenységet folytatni, így a papíron megrendelt közvélemény-kutatásoknak sem vehették sok hasznát.
Szegény Emberek Magyarországáért Párt
A Szegény Emberek Magyarországáért Párt(SZEM Párt) a teljes kampánytevékenység lefolytatásával a választások előtt pár hónappal megalakuló, honlap nélkül működő Fiatalokért 2020 Egyesületet bízta meg, melynek elnöke egyben a SZEM Párt alelnöki pozícióját is betöltő Kovács Szabolcs. Az egyesület összesen 41 darab, egyenként 1 millió 25 ezer forintról kiállított számlát bocsátott ki „kampánytevékenység” címen, így a párt által elszámolt 42 millió forintnyi támogatás teljes egészében hozzájuk került. Az egyesület jelenleg is létezik, azonban a SZEM Párt jelenleg felszámolás alatt áll. További érdekesség, hogy az egyesület a 2017. decemberi bejegyzése óta egyetlen beszámolót sem tett közzé, ezért még csak kísérletet sem tudunk tenni annak megvizsgálására, hogy a 2018-ban elért 42 millió forintos bevételt miként szerepeltette a mérlegében, illetve azzal szembe állítva miféle kiadásokról adott számot. Az egyesülettel szemben a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárásnak lenne helye, amit a bíróságnak kellett volna megindítania.
EU.ROM. Párt
Az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt az újonnan megalakuló Kethane-Együtt Egyesületet bízta meg kampányuk teljes megszervezésével. A párt az egyesülettel annak megalapítása után nyomban vállalkozási szerződést kötött, majd az egyéni képviselők után felvett állami támogatás teljes összegét átutalta számlájukra. Azt, hogy az egyesület a párttól kapott 34 millió forintot a rendezvényszervezési tevékenységen belül milyen további szolgáltatásokra költötte el, egyik számlán sem került feltüntetésre. A párt összesen több mint 400 oldalas elszámolásához több mint 150 fotót is csatolt, amelyeken azonosíthatatlan emberek láthatóak különböző magán- és szakmainak tűnő rendezvényeken. A párt jelenleg kényszer-végelszámolási eljárás alatt áll.
Magyarországi Cigány Párt
Az EU.ROM Párt kampányköltései kapcsán megismert Kethane-Együtt Egyesület a Magyarországi Cigány Párttól is kapott „rendezvényszervezés” címén megbízást, igaz jóval kisebb összegért, mindössze 3 millió forintért. Szintén feltűnő a Magyarországi Cigány Párt elszámolásában, hogy számos egyesületnek, cégnek és magánszemélynek fizettek ki tanácsadói díjakat, több esetben „szakértés” címen. A „szakértésért” és tanácsadásért kifizetett teljes összeg meghaladja a 10 millió forintot. A megbízottak között szerepel az azonos címre bejegyzett, és egyaránt Balogh Artúr által vezetett Roma Tagozat és a Roma Munkaadók – Munkavállalók Szövetsége nevű egyesület, valamint egy Highway Creation Kft. nevű, jelenleg kényszertörlés alatt álló cég is, amelynek nevével összhangban fő tevékenysége az út- és vasútépítés volt, habár biotechnológiai kutatás-fejlesztéssel és előadóművészettel is foglalkozott. Utóbbi cég 2017-es alapítása után 2018-ban háromszorosára növelte bevételét, de így is negatív eredménnyel zárta az évet. A Magyarországi Cigány Párt felszámolás alatt áll.
Rend és Elszámoltatás Párt
A Rend és Elszámoltatás Párt a teljes kampánytámogatás 99%-át, több mint 25 millió forintot egy Online Marketing Hálózat nevű szervezetnek folyósította „a választási kampányhoz online közösségi médiafelületek biztosítása és menedzselése” címen. Utóbbi szervezet érdekessége, hogy habár létesítő okirata 2017-es keltezésű, bírósági bejegyzésére csak a választások után, 2018 júliusában került sor. Az egyesületet ráadásul pártként jegyezték be, elnöke, Sutáné Vígh Léna a Seres Mária Szövetségesei (SMS) Párt jelöltjeként indult a 2014-es országgyűlési választáson. A Rend és Elszámoltatás Párt az elszámoláshoz csatolt teljesítési igazolás szerint a 25 millió forintból az épp bejegyzés alatt álló Online Marketing Hálózat egyesület több külső Facebook-oldalt „adott bérbe” és menedzselt, pl. olyanokat, mint a „Halálbüntetést?” és a „Minden ami poén” (sic!) című oldalakat. A többi kifizetés a Facebook felé irányult, ahol több alkalommal is vásároltak hirdetést az „Állítsuk vissza a HALÁLBÜNTETÉST!!” című posztjuknak. Azt nem tudtuk megállapítani, hogy az Online Marketing Hálózat egyesület valóban erre, vagy netán valamely egyéb célra használta-e fel a Rend és Elszámoltatás Párttól kapott pénzt, ez az egyesület ugyanis semmilyen beszámolót nem adott le, ezért, akárcsak a Szegény Emberek Magyarországáért Párt esetében, a bíróságnak a beszámolási kötelezettség elmulasztása miatt törvényességi felügyeleti eljárás kellene indítania.
Gyanús jelenségek a kamupártok egyéni jelöltektől átvett támogatásainak elszámolásaiban – összefoglaló táblázat
|
Kamupártok – Milliárdokba kerül a magyaroknak ez a hungarikum
|
A TI Magyarország két év pereskedés után kapta meg a Magyar Államkincstártól a pártok és egyéni jelöltjeik 2018-as kampányköltéseinek tételes elszámolását. A megszerzett adatok nyomán számos, a kamupártok által alkalmazott stratégiát azonosítottunk, amelyek a kampánytámogatás szabálytalan elköltésére utalnak. A beszámolók alapján 410 millió forint kampánytámogatás sorsát követhetjük nyomon. Ment pénz „szakértésre”, „piar kommunikációra”, nemegyszer olyan cégekhez, amik egyébként fémszerkezetek gyártásával foglalkoztak, vagy éppen a pártelnök érdekeltségébe tartoztak. Írásunkból az is kiderül, milyen következményei lettek a gyanús kifizetéseknek.
| null | 1 |
https://korrupcio.hvgblog.hu/2020/12/14/kamupartok-milliardokba-kerul-a-magyaroknak-ez-a-hungarikum/
|
2020-12-14 21:41:13
| true | null | null |
Transparency
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu.
Az eljárást felügyelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága október 14-én rendelte el a nyomozást, ami jelenleg felderítési szakaszban van, vagyis gyanúsítottat még nem hallgattak ki az ügyben.
Lapunk szeptember elején tárta fel, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Habár az összegeket hivatalosan nem az országgyűlési képviselő kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”.
A brüsszeli forrásokból felhúzott épületekről ráadásul nem mondott igazat Kovács, amikor ottjártunkkor azt hangoztatta, semmi köze a turisztikai létesítményekhez, ő csak telket adta, hogy fia és a felesége által vezetett egyesület birtokában álló cég építkezhessen. Azt állította, hogy a felépítmények az uniós pénzek nyerteseinek tulajdonában vannak, ám a szóban forgó telek tulajdoni lapján tulajdonosként csupán Kovács és az édesanyja volt feltüntetve – magyarán hivatalosan ők ketten lettek az uniós beruházások kedvezményezettjei. Ezt cikkünk után – a beruházások elkészülte után öt évvel – módosította a politikus, igaz, ekkorra a NÁV már elrendelte a nyomozást.
A hatóságok látókörébe úgy került az ügy, hogy Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció parlamenti képviselője cikkünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a legfőbb ügyészhez. Kérdését Polt Péter feljelentésként értékelte, és továbbította a Központi Nyomozó Főügyészséghez, amely a NAV hatáskörébe rendelte az ügyet.
Az adóhivatal érdeklődésünkre nem volt hajlandó elárulni, hogy miként bírálták el a feljelentést, erről végül a megyei főügyészség adott tájékoztatást.
A nyírségi kormánypárti politikust illetően nem ez az egyetlen különös összeférhetetlenség. Mint azt megírtuk, Kovács Sándor barátja – egyben felesége üzlettársa – pár év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el cégével kizárólag olyan településeken, amelyek a fideszes politikus választókerületébe tartoznak.
Kovácsék végül ezt a szálat is igyekeztek elvarrni. Négy év közös üzletelés után a politikus felesége és a helyi közbeszerzések nagy nyertese az Opten céginformációs rendszer adatai szerint megszakította egymással az üzlettársi kapcsolatot.
|
Nyomoznak a Fidesz parlamenti képviselőjének birtokán elköltött uniós pénzek miatt
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2020/12/15/fidesz-kovacs-sandor-nyirseg-geberjen-jot-s-jol-egyesulet-turisztika-unios-penz-nyomozas-nav-ugyeszseg/
|
2020-12-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
egészségügy;hálapénz;
2020-12-14 06:00:00
Indulnak a kórházi hálapénzrazziák
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
Az orvosi béremeléseknek utat nyitó törvény a Büntetőtörvénykönyvet is módosította, és megtiltotta a hálapénzes „ügyleteket.” Így akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat az az egészségügyi dolgozó, aki kapja és az a páciens is, aki adja a hálapénzt. Januártól egy egészségügyi dolgozó a betegtől a kezelés után legfeljebb egyszer és csakis olyan tárgyat fogadhat el, amelynek értéke nem haladja meg a minimálbér havi összegének öt százalékát. Ez jelenleg nyolcezer forint. Információink szerint a kormányzat nem vár a szabályok betartatásával és az ellenőrzéssel: januártól már el is kezdné a „vadászatot” a hálapénz-tilalmat megszegőkre.
Lapunk a Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztályát is megkérdezte, mikortól és milyen formában működik ez az ellenőrzés, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
A lapunk által megkérdezett orvosoknak elképzelésük sincs arról, hogyan tudják az érintetteket ellenőrizni. Egyikük hozzátette, visszás érzést kelt benne és kollégáiban az: még azelőtt életbe lép a hálapénz elfogadásnak szigorú szankcionálása, hogy az emelt bér teljes összegét kifizetnék nekik. Ráadásul – emlékeztetett – az új törvény gyakorlatilag megtiltja a főállásokon kívüli jövedelemszerzés szinte valamennyi formáját, vagyis sokak számára az eddig megszerezhető orvosi fizetéseknek csak töredékét biztosítja majd az emelés. Egyikük hozzátette: a járvány alatti szankcionálás a lehető legrosszabb pillanatban kezdődik. Most sem a betegeknek, sem az orvosoknak nem ez a legfőbb gondja. Ráadásul a covid osztályokon nem jellemző a hálapénz, a más betegséggel küzdők nagy része pedig most el sem jut orvoshoz.
– Nehéz elképzelni, hogyan fogják felderíteni a hálapénz elfogadását a kórházban, tekintve, hogy ez jellemzően szűk körben történik, ahol mások nincsenek jelen – kommentálta hírünket Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért magánszféraprojekt-vezetője. Szerinte az orvosok esetleges megfigyelése – például egyes helyiségek bekamerázásával – súlyos adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olyannyira, hogy ez esetben az adatvédelmi jog megsértése jóval súlyosabb lenne, mint az az előny, amit a bűncselekmény felderítése jelent. Ugyanakkor a hálapénzt elfogadó orvosok leleplezhetők adóhatósági eszközökkel, ha például felderítik, hogy a hivatalos jövedelmüknél magasabb színvonalú az életvitelük, de akár betegek bejelentése alapján is van mód lebukásra. A kórházi, rendelői munka során viszont nehezen képzelhető el az orvosokkal szembeni tömeges nyomozati munka, és az őket lebuktató akciók sora.
Újraosztják az igazgatói posztokat
Információink szerint a héten megnevezhetik az új kórházstruktúra 40 csúcsintézményének vezetőjét, s ezzel kezdetét veszi az egészségügy szerkezeti átalakítása. Forrásaink szerint az intézményrendszer átszervezése akár már nyárra, kora őszre be is fejeződhet. Ennek első lépése az Országos Kórházi Főigazgatóság létrehozása volt, ami most folytatódik a negyven csúcskórház kijelölésével
Lapunk úgy tudja, eddig több lista is készült azokról, akiket a döntéselőkészítők alkalmasnak ítéltek a csúcskórházak vezetői posztjára. December elején Kásler Miklós a humántárca vezetője videoüzenetében beszélt arról, hogy átalakul az ellátórendszer, és a megyei kórházak felértékelődnek, irányítani fogják a megyében lévő városi intézményeket. Utóbbiak pedig összefogják az alapellátás családorvosait, praxisközösségeit, és a járóbeteg-szakrendelőket. „Tehát a megyei kórházigazgatóknak más képességekre van szükségük ahhoz, hogy a megnövekedett feladatoknak eleget tudjanak tenni. Éppen ezért olyan szakértőket kértünk fel, akik ismerik a magyar kórházak világát” – jelentette ki akkor a miniszter.
A csúcskórházigazgatók jelölőbizottságába korábbi államtitkár, országos tisztifőorvos, MTA-munkatárs is meghívást kapott. Az ő listájukon Kásler Miklós is „igazított”. Úgy tudjuk a hétvégén már a miniszterelnök elé került jóváhagyásra. Ezt követően nagyon sok kórházban cserélődhetnek a főigazgatók. A Népszava forrásai szerint a fővárosban öt úgynevezett megyei jogú csúcskórház lesz. Így a pesti oldalon, a Dél-Pesti Centrumkórház, a Honvéd, és a kistarcsai Flór Ferenc, a budai oldalon pedig a Szent Imre, a Szent János kórház. Az új struktúrában az országos intézetek ismét önálló, a korábbi kórházi társulásiakról leválasztott intézményként működnek.
A szakma egyelőre találgatja kik lehetnek az új vezetők. Egyes források szerint a fővárosi csúcskórházak élén alig lesz mozgás, lényegében a korábbi vezetőiket erősítik meg a posztjukon. Kivéve a Szent Jánost, amelynek vezetője, Takács Péter december elsejétől az országos kórházfőigazgató helyettese, az ő helyére – úgy tudjuk – Stubnya Gusztáv léphet, aki jelenleg még az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) Közép-magyarországi Regionális Igazgatója. Az ÁEEK január elsejéig beolvad az új Országos Kórház Főigazgatóságba.
|
Indulnak a kórházi hálapénzrazziák
|
Januártól jár az emelt bér az orvosoknak, és ezzel egy időben elkezdik „levadászni” a paraszolvenciát elfogadókat – értesült biztos forrásból a Népszava.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3102687_indulnak-a-korhazi-halapenzrazziak
|
2020-12-14 15:40:00
| true | null | null |
Népszava
|
A Magyar Narancs legfrissebb számában megjelent "Az EU-s oktatási pályázatok NER-esítése. Megjött már a komisszár" című írásában a Tempus Közalapítvány sorsával foglalkozunk. Ízelítő a cikkből.
Október végén nagy nyilvánosságot kapott, hogy a Tempus Közalapítványt 2008 óta vezető Tordai Pétert indoklás nélkül menesztette az alapítványt felügyelő kuratórium vezetője, helyét pedig a Fidelitas volt budapesti elnöke, Varga-Bajusz Veronika veszi át. Utóbbi korábban azzal került a hírekbe, hogy 2017-ben kirúgatta Simicska Lajos fiát a szervezetből. Tordai leváltása után Hermándy-Berencz Judit főigazgató-helyettes beadta felmondását, a közalapítvány 183 munkatársa pedig levélben tiltakozott a kuratórium döntése ellen.
Varga-Bajusz Veronika a Fidelitasban viselt tagsága mellett az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) Rácz Zsófia elődje, az azóta Fidelitas-elnökké választott Illés Boglárka mellett volt ifjúságügyi főosztályvezető, az utóbbi években pedig a Miniszterelnöki Kormányirodán dolgozott. A közalapítvánnyal nem most kerül először kapcsolatba – egyrészt a minisztériumban foglalkozott az Erasmus+ ifjúságügyi programjaival, másrészt 2016-tól előbb állandó vendégként, majd 2018-tól tagként vett részt az alapítvány kuratóriumának munkájában is.
Személyében gyakorlatilag mégis egy pártkatona került a közalapítvány élére: Varga-Bajusz ugyanis nem csak a Fidelitasban viselt tisztséget, 2018-ban a Fidesz–KDNP országos választási listáján is szerepelt, igaz, a nem túl előkelő 204. helyen.
Tordai menesztése és az ő kinevezése azért látványos – és egyben váratlan – lépés, mert a Tempus amúgy jó nevű, elismert közalapítvány, amely, úgy tűnt, az eddigi vezetésével is élvezte a kormány támogatását: tavaly Tordaiék vehették át a Magyarok Európáért díjat, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Miniszterelnökség közösen ad ki.
A közalapítvány kezeli gyakorlatilag a magyarországi oktatás nemzetközi kapcsolataival összefüggő majd’ minden programot, évente milliárdok felett rendelkezik: 2019-es beszámolója szerint a külügy által közvetlenül fizetett 5,8 milliárd forintos Stipendium Hungaricum-pályázat támogatásait nem számítva összesen 20,6 milliárd forint kihelyezéséről döntöttek.
A vezetőváltás miatt adódik a kérdés: elképzelhető, hogy a továbbiakban csak a kormánynak kedves emberek és projektek fognak támogatást kapni? Miközben az uniós beágyazottság miatt erősen szabályozott a közalapítvány működése, változó, hogy az egyes pályázatokat hogyan bírálják el, de a végső szót minden esetben a közalapítvány kuratóriuma mondja ki, amelyet idén január 1-jével alakítottak át.
Bár a 11 tagú testületben legfeljebb 5-en lehetnek minisztériumi küldöttek, vagyis a kormány emberei elvileg nem kerülhetnek többségbe, annak új elnöke Czibere Károly volt szociális ügyekért felelős államtitkár lett, és több kormányközeli figura is bekerült a testületbe.
További részleteket a Tempus Közalapítvány történetéről, munkájáról, illetve arról, hogy mennyire tudna beleszólni a politika a döntésekbe, az e heti Magyar Narancsban olvashatnak!
|
Mit hozhat a fideszes vezető kinevezése a Tempus Közalapítványnál?
|
Pártkatona került az uniós oktatási pályázatok koordinálásával foglalkozó Tempus Közalapítvány élére – de mennyire fog tudni beleszólni a politika a pályázatok elbírálásába?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/tempus-kozalapitvany-politika-135269
|
2020-11-28 16:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.
Keresztes Imre főügyész (nyitóképünkön középen) közleményében azt írta, a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség "hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette" és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást.
2020 nyarán egy vegyes gazdálkodási tevékenységet végző, állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető állami támogatással új mezőgazdasági vállalkozás beindítását tervezte. A megalapozott gyanú szerint a vállalkozó jogtalan előnyt ajánlott azért, hogy egy magas rangú minisztériumi tisztségviselő hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítséget nyújtson a beruházáshoz szükséges pályázat sikeres elnyeréséhez és földterületek megszerzéséhez.
A vállalkozó a hivatali befolyás érvényesítésével elnyerni tervezett több száz millió forintos - vissza nem térítendő - támogatás miatt várhatóan sikeres cégből 5 százalékos tulajdonrészt ajánlott a minisztériumi tisztségviselőnek. A hivatalos személy az ajánlatot elfogadta, és az ígért tulajdonrészt az újonnan alapított mezőgazdasági vállalkozásban megszerezte - írta a főügyész.
Keresztes Imre tájékoztatása szerint a nyomozó ügyészség kedden összehangolt eljárási cselekményeket hajtott végre közel 60 ember részvételével. Az akció végrehajtásában a Készenléti Rendőrség állománya is közreműködött.
A járványügyi szabályok maradéktalan betartásával több helyszínen végrehajtott motozások, kutatások és lefoglalások, majd az ezt követő tanúkutatások, tanú- és gyanúsítotti kihallgatások eredményre vezettek - írta a főügyész.
Keresztes Imre közlése szerint az ügyészség mindkét elkövetőt gyanúsítottként hallgatta ki, elrendelte őrizetüket, és indítványozza a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelését.
|
Korrupció gyanújával vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztviselőt
|
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vettek őrizetbe egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerdán.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/korrupcio-gyanujaval-vettek-orizetbe-egy-vezeto-beosztasu-miniszteriumi-tisztviselot-233973
|
2020-12-02 16:56:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"Ma bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a lélegeztetőgépeket horribilis, két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől. A Külügyminisztérium hónapokig tartó huzakodás után kiadott három szerződést, amelyikből kiderülnek konkrét adatok a beszerzett készülékről, a vételárról és a beszerzés körülményeiről" - írja Hadházy Ákos képviselő a Facebook-oldalán.
A politikus szerint az azonnal látszott, hogy "a készülékek típusát a keresőbe beírva pillanatok alatt rengeteg ajánlatot kaphatunk az ár töredékéért, de a kormány védekezhetett azzal, hogy tavasszal nagyobb volt a kereslet, így drágábban lehetett a gépekhez jutni."
Segítségére volt Babosi György nyíregyházi momentumos képviselő is, aki civilben orvosi eszközök kereskedelmével foglalkozik, tavasszal pedig ő is kapott ajánlatokat a kínai készülékekre. Így tehát dokumentumokkal tudja igazolni, hogy a Hadházy által megkapott szerződésekben két-háromszoros áron adták a cégek a készülékeket.
Hadházy hozzáteszi:
"a három, általam kikért szerződésben szereplő cégből csak egy foglalkozott eddig orvosi műszerek beszerzésével, de abban sincs köszönet: a Gazdasági Versenyhivatal által elkaszált gigakartell egyik résztvevője volt korábban,
a cégek semmilyen kockázatot nem vállaltak és úgy tűnik, a szerződésükből, a túlárazás tiszta haszonként jelenhetett meg: a készülékeket vámraktárba kellett letenniük, így a vámot és adót is megspórolhatták,
a szállítást a Wizzair gépekkel az állam végezte,
tőkére sem volt szükség, az állam előlegként odaadta a teljes vételárat."
Hadházy azzal zárja bejegyzését, hogy Babosi György szerint tavasszal 700 forint/db áron vásárolható FFP2 maszkot 2700 forintért adta tovább az államnak a Medirex Kft.
"Orbán nem véletlenül szereti a járványt háborúhoz hasonlítani. Ugyanúgy titkol el adatokat, mint a háborúkban szokás és ugyanúgy gazdagodik néhány gazember a „hadibeszerzéseken”, ahogyan háborúban szokás."
|
Hadházy: "A lélegeztetőgépeket két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől"
|
"Ma bizonyítékokat mutatunk be arról, hogy a lélegeztetőgépeket horribilis, két-háromszoros túlárazással vették meg a közvetítő cégektől. A Külügyminisztérium hónapokig tartó huzakodás után kiadott három szerződést, amelyikből kiderülnek konkrét adatok a beszerzett készülékről, a vételárról és a beszerzés körülményeiről" - írja Hadházy Ákos képviselő a Facebook-oldalán.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/hadhazy-a-lelegeztetogepeket-ket-haromszoros-tularazassal-vettek-meg-a-kozvetito-cegektol-234149
|
2020-12-08 17:01:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott bűnügyben Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt.
Simonka György országgyűlési képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás, amely ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség 33 vádlott ellen 2019. augusztus 21-én emelt vádat a Fővárosi Törvényszéken.
Korábban írtuk, hogy a vád szerint Simonkáné és Tóth több olyan gazdasági társaságban volt tulajdonos vagy tisztségviselő, amely részét képezte a céghálónak, aminek a segítségével. A vád szerint Simonka, miután képviselőként tudta, hogy a termelő és értékesítő szövetkezeti (TÉSZ) rendszer jelentős támogatásokhoz juthat majd EU-s és magyar költségvetési forrásból, közeli családtagjai és bizalmasai részvételével céghálót épített ki a vissza nem térítendő támogatások megszerzésére, hogy a pénzt majd saját hasznukra fordítsák.
|
Simonka Györgyöt vesztegetéssel gyanúsítják
|
Vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette és más bűncselekmény miatt a Központi Nyomozó Főügyészségen folytatott bűnügyben Dr. Polt Péter legfőbb ügyész az Országgyűlés elnökénél Simonka György országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/17/simonka-gyorgyot-vesztegetessel-gyanusitjak
|
2020-12-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
A megkezdett reform alapvetően alakíthatja át, tisztíthatja meg a korrupciótól a magyar egészségügy működését, most azonban úgy látszik, a szülészeti-nőgyógyászati ellátásnak sikerült elérnie, hogy az utóbbi fontos összeférhetetlenségi szabály (a magán- és az állami ellátás szétválasztása) ne vonatkozzon erre a területre. Hogy pontosan mit is jelent ez az alku, az várhatóan az egészségügyi törvény márciusra ígért részletszabályaiból derül majd ki.
Miközben a kivételezés az ellátórendszer szempontjából káros lenne, hisz továbbra is lehetővé tenné, hogy az orvosok, a magánban gondozott terhességek végén a szülést állami kórházban levezetve, az állami infrastruktúra terhére növeljék magánpraxisukból származó jövedelmüket,
az is látszik, hogy a szülő nők többsége Magyarországon jelenleg választott orvossal szeretne szülni.
A KSH 2018-as adatgyűjtése szerint abban az évben a várandós nők kétharmada tervezte fogadott orvossal világra hozni a gyerekét, és hasonló arányok derültek ki a K-Monitor és az EMMA Egyesület friss, 11 ezer résztvevővel készült reprezentatív kutatásából is:
2016 és 2020 között a nők 65 százaléka szült úgy, hogy egy előre felkért orvos vállalta, akár munkaidején kívül is, de ő vezeti le a szülését.
Az orvos az állami ellátórendszerben viszont legálisan nem kérhet ellentételezést egy ilyen szolgáltatásért. Így jön a képbe a hálapénz intézménye, aminek ugyan az év végéig még érvényes szabályozás alapján egyértelműen a jól elvégzett ellátásért hálából: önként, és utólag adott pénzt kellene jelentenie,
a jelenleg működő rendszerben azonban nagyon gyakran a választott, munkaidőn kívül is rendelkezésre álló orvos díja lesz belőle.
A K-Monitor kutatása szerint azok a nők, akik azt mondták, választott orvossal szültek, jóval nagyobb arányban, az esetek 89 százalékában fizettek hálapénzt - országos átlagban szülésenként 111 ezer forintot -, mint az ügyeletben szülő nők (a megkérdezettek 19 százaléka), akiknek csak kevesebb mint negyede tett így.
Az összefüggést pedig teljesen egyértelművé teszi, hogy a kutatásban részt vevő nők 55 százaléka konkrétan megjelölte a kérdőívben, hogy a saját, választott orvosa jelenlététéért cserébe fizetett hálapénzt.
A szülést levezető orvos fogadásával a nők leginkább azt szeretnék biztosítani, hogy az a szakember vezesse le a szülésüket is, aki a terhességüket végig gondozta, akiben bíznak, akivel van személyes kapcsolatuk, aki ismeri és elfogadta az igényeiket. Akik emellett szülésznőt is fogadnak, azok még biztosabbra szeretnének menni, hogy jó kezekben lesznek a szülés teljes folyamata alatt.
Ha azonban azt tekintjük ideális helyzetnek, amikor az anya művi beavatkozás nélkül, természetesen szülhet, akkor látszik, hogy ez a ragaszkodás a választott orvoshoz egyáltalán nem tesz jót az ellátásnak.
A választott orvossal szülő nők esetében ugyanis jóval nagyobb (31,4 százalék) volt a mesterségesen megindított szülések aránya, mint az ügyeletben szülő nők esetében (20 százalék). Az újszülöttek pedig a választott orvosos szülések 42, 8 százalékánál, míg az ügyeletben szülők 28,8 százalékánál jöttek csak világra császármetszéssel - derül ki a K-Monitor felméréséből. (Az országos arány Magyarországon 39 százalék, miközben a WHO ajánlása 10-15 százalék közé teszi az elfogadható császár-arányt.)
A művi beavatkozások arányának emelkedésére magyarázat lehet, hogy a választott orvos jelenlétének bebiztosítása sokszor fölérendelődik a teljesen természetes szülés igényének. Ezzel a problémával foglalkozott egy 2016-os kutatás is, amit a K-Monitor felmérése is hivatkozási alapnak tekintett.
Mi legyen akkor a választott orvos intézményével?
- merül fel akkor a kérdés, amire a K-Monitor kutatását bemutató szerda délutáni videós konferencián is keresték a választ a szervezők.
A végcél, az ideális állapot az lenne, ha egyáltalán nem lenne szükség fogadott orvosra ahhoz, hogy egy nő a jelenlegi sztenderdeknek megfelelő ellátást megkapja - mondta Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) alelnöke, az egyik meghívott résztvevő. Lénárd szerint előbb társadalmi egyeztetésen és szakmai konszenzuson alapuló protokollt kéne kialakítani a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban, amit minden kórháznak egyformán be kellene tartania, egyforma színvonalú, egyformán progresszív ellátást garantálva a szülő nőknek. Egy ilyen protokollnak szólnia kéne arról, milyen esetekben van szükség mindenképp művi beavatkozásra, például a szülés megindítására, gátmetszésre vagy császármetszésre, hogyan teljen a szülés utáni első néhány óra, és a korai gyermekágyas napok a kórházban. Kérdések, amikben most a kórházakban merőben eltérő a gyakorlat, előidézve a nők intézmények közötti vándorlását és ezzel az orvosválasztást.
Amíg viszont nincs meg ez a kiegyenlítettség, addig „a reformok nem történhetnek olyan áron, hogy az anyákat megfosztjuk attól a kevés kontrolltól, ami még megmaradt nekik a szülészeti ellátásban” - magyarázta Hofgárt-Ékes Noémi, az anyák érdekeit képviselő EMMA Egyesület munkatársa. A hozzájuk érkező visszajelzésekből ugyanis az látszik, hogy az orvos- és kórházválasztással sok nő azt próbálja biztosítani, hogy egy olyan fontos, ugyanakkor erősen kiszolgáltatott élethelyzetben, mint a szülés, testileg és lelkileg a lehető legnagyobb biztonságban legyen. Ha az orvosválasztás lehetősége egyik napról a másikra megszűnik, az ezt a lehetőséget csavarná ki a kezükből egy olyan ellátórendszerben, ahol még mindig nap mint nap találkozni traumatikus ellátás-élményekkel.
Lénárd Rita azt mondta, a valóban létező társadalmi igényt látva a MOK azt a javaslatot tette az országos szakfelügyelő főorvos Bálint Balázson keresztül a kormánynak,
hogy átmeneti megoldásként szerződéses alapon tegyék lehetővé a fogadott orvossal szülést a kórházakban.
Ennek a szerződésnek a javaslat szerint háromoldalú megállapodásnak kellene lennie páciens, orvos és az ellátó intézmény között, miszerint magát a szülést végezheti állami intézményben a magánorvos, de a beteg által fizetett pénzért csak a rendelkezésre állást biztosíthatja, más előnyt nem. A javaslat szerint azt is rögzíteni kellene, hogy a nő terhesgondozása magán- vagy állami ellátásban folyik-e, és ehhez végig ragaszkodni is kellene, kivéve persze, ha valamilyen sürgősen szükséges ellátás csak az állami intézményben valósítható meg.
Ez ugyan nem hozná magával a kamara által is tévútnak gondolt választott orvosos rendszer azonnali kivezetését, de jóval nagyobb transzparenciát eredményezne az ellátórendszerben, és a választott orvosok számonkérhetőségét is elősegítené - hangsúlyozta Lénárd.
A kutatást prezentáló és az eseményt szervező K-Monitornak is vannak javaslatai a szülész-nőgyógyászati ellátás átalakításával kapcsolatban. Szerintük érdemi változás nem is annyira az új szabályoktól várható, hanem annak függvénye lenne, hogy a társadalmi bizalom képes-e helyreállni az egészségügyi ellátás minősége iránt.
Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a nők
egységes - és betartott protokollok révén -biztosak lehetnek benne, hogy az ország bármely pontján ugyanolyan jó minőségű ellátást kapnak;
a szülészetben világosan szétválik állami és magánszolgáltatás;
érdemi kommunikáció és egyenrangú felek közötti párbeszéd alakul ki orvos és ellátott között;
lesznek könnyen elérhető adatok, információ és tájékoztatás a szülés menetéről, minőségéről;
létrejön a tényleg hálából adott hálapénzt helyettesítő visszajelzési rendszer;
és lesz, aki ellenőrizze, hogy az orvosok tényleg nem teszik el a hálapénzes borítékot.
|
Szerződéssel tenné transzparensebbé az orvosfogadást az orvosi kamara, amíg felszívódik a választott orvosos szülés
|
Január elsejétől tilos lesz hálapénzt fizetni az állami egészségügyi ellátásban, és küszöbön áll annak korlátozása is, hogy az orvosok a magánpraxisukban fogadott betegeket a kórházi infrastruktúra (gépek, hely és személyzet) terhére az állami ellátásban is kezelhessék.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/17/szerzodessel-tenne-transzparensebbe-az-orvosfogadast-az-orvosi-kamara-amig-teljesen-felszivodik-a-valasztott-orvosos-szules-igenye
|
2020-12-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda Erzsébetváros előző vezetése ellen - erősítette meg az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata kedden az MTI-nek. Előzőleg a VII. kerületi polgármesteri hivatal tudatta a nyomozás elrendelését.
Az ORFK kommunikációs szolgálata azt írta: a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem ad - tették hozzá.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a jelenleg a DK-s Niedermüller Péter vezette kerület a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségesek miatt tett feljelentést.
"A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel."
A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes kerületvezetésnek kötelessége volt tájékoztatni az új vezetést az érvényes szerződésekről, kötelezettségekről, vállalásokról. A Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP) vezette testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni - írták, hozzátéve: a visszaélés következtében havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
A polgármesteri hivatal szerint az összes dokumentumot átvizsgálva az is kiderül, hogy "nincs egyetlen olyan jogszabály sem, amelyet a fideszes kerületvezetés betartott volna". Erzsébetváros jelenlegi vezetése ezért minden lehetséges fórumon megtámadta "a törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést" és a végrehajtó eljárását. Ezeknek köszönhetően eddig meg tudták előzni - írták -, hogy "a fideszes kerületvezetés hűtlen kezelésének a gyanúja anyagilag működésképtelenné tegye a kerületet".
A feljelentés ügyében "annyira egyértelmű és jól dokumentált a bűncselekmény gyanúja, hogy a Nemzeti Nyomozóiroda elrendelte a nyomozást" - tudatta a kerületi polgármesteri hivatal.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg az erzsébetvárosi önkormányzat egy szerződést, amelyet a kerület előző, fideszes vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról "leemeltek" 417 millió forintot. Akkori közleményük szerint a "leemelt" sok száz millió forint az előző polgármester, Vattamány Zsolt által kötött szerződéshez kapcsolódik.
|
Nyomozást indult Erzsébetváros előző vezetése ellen
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelte el a nyomozást.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/nyomozast-indult-erzsebetvaros-elozo-vezetese-ellen-234343
|
2020-12-15 15:21:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A társadalmi egyenlőség marxista métely, a feministák nem fognak megvédeni az ellenségtől, az iszlám pedig zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Ezt üzenik azok a fiatalok, akiknek csatornáján Novák Katalin kritizálta a nemek közti egyenlőtlenséget. Valójában NER-káderek gyerekei, az ELTE ÁJK HÖK-ben és a Mathias Corvinus Collegiumban edződött fiatalok állnak a videók mögött. Még nincsenek 30 évesek, de már fontos pozíciókat foglaltak el. Ők a NER legfiatalabb generációja.
Nagy visszhangja volt annak a videónak, amelyben Novák Katalin a férfi és a női szerepekről beszélve azt mondta, a nőknek el kellene fogadniuk, hogy kevesebbet keresnek. Az államtitkár a fiatalokhoz szólt a fiatalok csatornáján, a videót ugyanis az Axióma tette közzé. Az Axióma a keresztény-konzervatív értékeket szeretné közvetíteni a fiatalok felé. Nem aktuálpolitizálnak, de valójában a kormány által felvetett témák ideológiai hátterét magyarázzák el. Az egyetemista, illetve a 30 körüli értelmiségi fiatalokra céloznak, és nem a propagandától megszokott nyelvezettel.
Azonban tévedés azt hinni, hogy itt egy alulról induló független kezdeményezésről van szó: az Axióma létrejötte szorosan illeszkedik a Fidesz fiatalokat megcélozni kívánó kampányába. A laza fiatalok pedig fontos NER-káderek gyerekei, és Orbán Gáspár barátai közül verbuválódtak, az ELTE ÁJK, a Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner kötelékéből érkeztek. Az elmúlt egy évben alapítottak már marketingcéget és napilapkiadót, van aki Jászai Gellérttel üzletel, de a vezetőjük már kormányzati pozícióban van és kizárólag Orbán Viktornak felel.
A videók mögött Axióma Intézet Kft, és az Axióma Kulturális Alapítvány áll – a két társasági formára valószínűleg csak üzletviteli okokból van szükség. A céget 2019. augusztus 9-én, míg az alapítványt két hónappal később október 4-én jegyezték be.
Mindkét társaság vezetője illetve tulajdonosa Giró-Szász Áron, akinek ez mozgalmas időszak volt: 2019. október elejétől ugyanis miniszterelnöki megbízottá is kinevezte Orbán Viktor. Az 1992-es születésű Giró-Szász feladata: „a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása”. De hogy válhatott valakiből az egyetem elvégzése után másfél évvel miniszterelnöki megbízott?
Erős kötelék
A Giró-Szász név nem véletlenül ismerős. Giró-Szász Áron apja, Giró-Szász János ügyvéd, és a volt századvéges és kormányszóvivő András unokatestvére. Nem egy távoli rokoni kapcsolatról van szó, hiszen a családi, irodai szolgáltatásokat nyújtó Bt-ben egy időben mindketten tagok voltak.
Giró-Szász János ügyvédi irodája dolgozott a fideszes vezetésű Csepel önkormányzatának, a Fidesztől pedig évek óta kap megbízásokat. Giró-Szász János neve is felmerült egy olyan, luxemburgi offshore cég kapcsán, amelyen keresztül a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítvány többszázmillió forintja tűnhetett el.
Giró-Szász Áron az ELTE jogi karán végzett, és meglehetősen aktívan töltötte az egyetemi éveit. Olyan kapcsolati hálót épített ki, ami, úgy tűnik, biztos belépőt jelentett neki a NER legbelsőbb köreibe. Giró-Szász tagja volt a konzervatív fiatalok nevelését célzó Mathias Corvinus Collégiumnak. (Az MCC idén kapott több tízmilliárdnyi forint részvénycsomagot a kormánytól, hogy a Kárpát-medence meghatározó tehetséggondozó intézményévé válhasson. Alapítója a NER egyik fontos háttérembere, a Habony Árpád hitelezőjeként ismertté vált Tombor András, aki 2017-ben megvásárolta a Mandinert.) Vezette az ÁJK hallgatói önkormányzatát is, épp abban az időszakban, amikor annak vezetésében több Fidelitas-vezető is képviseltette magát (például Deák Milán aki a zalaegerszegi szervezet elnöke volt, vagy Párkányi Eszter, aki ma a kormányközeli Alapjogokért Központ elemzője), és amikor épp abból volt botrány, hogy úgy kellett kiperelni az önkormányzattól, kinek és mi alapján adtak ösztöndíjat.
Giró-Szásznak mindemellett arra is jutott ideje és energiája, hogy még egy diákszervezetben tisztséget vállaljon, ez pedig a Joghallgatók Önképző Szervezete. (A JÖSz-t még Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia alapította joghallgató korában. A szervezet idén lett szakkollégium és kapott egy exkluzív belvárosi épületet kollégiumnak) Giró-Szász itt felügyelőbizottsági tag volt egy ideig, és egy – azóta már törölt, de itt elérhető fotó alapján – jóbarátja is lett Orbán Gáspárnak, akivel egyszerre diplomáztak le.
Giró-Szász Áron ez után másfél évvel már miniszterelnöki megbízott lett, ám így végzett konkrét feladatairól keveset tudni. A Pesti Tv-ben annyit mondott, hogy olyan keresztény mozgalmakkal kell tartania a kapcsolatot, melyek nem részei a hagyományos egyházi struktúráknak. Ő maga az Ez az a nap! nevű rendezvényt hozza példaként, de a leírás tökéletesen illik az Orbán Gáspár alapította Felházra is. (Az alapítók két évvel ezelőtt addigi formájában megszüntették a Felházat, hogy az általuk megkezdett munka kis közösségekben folyjék tovább.)
Az Axióma alapítványban Giró-Szász mellett kuratóriumi tag Oravecz Zsófia és Tallár Ákos, ők mindketten hasonló egyetemi karriert futottak be. Oravecz alelnök volt a JÖSz-ben és a jogi kar hallgatói önkormányzatában is, épp akkor, amikor azt Giró-Szász elnökölte. Tallár Ákos volt a jogi kar HÖK-elnöke, majd alelnöke is, jelenleg pedig a Fidesznek is dolgozó Giró-Szász és Társai ügyvédi irodában dolgozik. E mellett sok másra is jut ideje: beválasztották az Európai Joghallgatók Szövetségének magyarországi tanácsadó testületébe, oktat az ELTE-n, tulajdonosa egy oktatási startupnak, idén beszállt egy információs szolgáltatásokat nyújtó és egy kertészeti cégbe is (Legistly Solutions és Treety Garden), de tagja a családi Bt-nek, is ami elvileg sportolók képzésével foglalkozik.
Fél év alatt 1 millió Face-re és Instára „magánadományból”
Ők hárman érezték tehát úgy, hogy szükség van arra, hogy a fiatalok felé közvetítsenek keresztény és konzervatív értékeket, és támogassanak ilyen témájú kutatásokat. A tevékenységükből eddig annyi látszik, hogy a vezetőik eljárnak különböző konferenciákra, kormányközeli tévékbe, ahol az általuk vallott értékekről beszélnek. Az Axióma e mellett fenntart egy weboldalt, egy Facebook, Instagram és egy YouTube profilt – ezen a négy helyen jobbára ugyanazt a tartalmat osztják meg (ezek témájára később még visszatérünk), egyelőre korlátozott sikerrel.
A YouTube-on eddig 155 feliratkozónál és 266 ezer megtekintésnél járnak (ebből 160 ezret egy trianonos videó hozott, a videóik többségén 3000 alatti megtekintés van), a Facebookon 8000, az Instagramon 1500 körüli követőnél tartanak (párszázas megtekintésű videókkal). Ez nem tekinthető túlzott sikernek, ha azt nézzük, egy-egy adást bereklámoz az egyik leglátogatottabb portál, az Origo, és hogy a két platformon összesen több mint egymillió forintot költöttek el posztjaik népszerűsítésére az utóbbi fél évben. A statisztikákból az is látszik, hogy a 35 év alattiakra célozzák a reklámokat, az abortuszellenes tartalmakat, vagy Novák Katalin a nők helyéről szóló videót pedig kifejezetten a fiatal nőknek akarták megmutatni.
Az Axióma Intézet Kft a 2019-es csonka évet -5,4 millió forinttal, az alapítvány pedig -1,2 millióval zárta, úgy hogy az igazi működést csak idén kezdték el. Az általuk előállított tartalmak meglehetősen munkaigényesek, így költségesek is. Épp ezért szerettük volna megtudni mekkora a költségvetésük, és azt miből fedezik, mert a pénzügyeikről keveset tudni, de megkeresésünkre nem reagáltak.
Az alapítvány a finanszírozásukat firtató kérdésre a Telexnek azt válaszolta: magánalapítványként magánadományokból tartják fenn magukat. „Az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk. Ahhoz, hogy fennmaradhassunk, komoly figyelmet szeretnénk fordítani a közösségi finanszírozásra” – közölték.
Barátokból munkatársak
A videókból az is kiderül, hogy az Axiómának már több munkatársa is van. Egyikük Prekopa Donát, aki Orbán Gáspárral együtt a Felház egyik alapítója volt. Ő ma már rádiós műsorvezető, aki egy októberi interjúban kiállt az SZFE-s tüntetők mellett. Itt azt is elmondta, hogy primer szégyenérzete van, ha a „színvonaltalan”, „liberálisgyűlölő” PestiTv-re gondol. Ez pár nappal az után történt, beült a kritizált tv stúdiójába, és arról beszélt, hogy mi egy családfő feladata.
Szintén az Axióma munkatársaként bukkan fel a volt felházas és MTV-s műsorvezető, Prekopa Loretta és Surjányi Dávid is. Utóbbi korábban a Hit Gyülekezete lapjának, a Heteknek volt rovatvezetője. Filemon Norbert is az Axióma csapatát erősíti, korábban a Mandiner publicistája volt. Filemon volt az, aki megalakulása után nem sokkal már cikket írt arról a Belgiumban szélsőjobboldaliként számon tartott Schild & Vrienden szervezetről, melynek tagjai találkoztak aztán Orbán Viktorral Tunásfürdőn. A 28 éves pázmányos jogászhallgató komolyan veszi a médiát: idén vezetője lett egy frissen cégnek, ami napilapkiadással foglalkozik(Certus Media), ez aztán alapított egy reklámügynökséget (Evolut Marketing,) egy másikba pedig bevásárolta magát (Careyou), mindezt idén pár hónapon belül.
Hagyományos női szerep
Vessünk most egy pillantást arra, mik azok a konzervatív értékek, melyeket közvetít az Axióma, és milyen vendégeket szoktak ehhez segítségül hívni.
A legnagyobb értéke talán a közéleti kérdésekhez kapcsolódó vitáknak vannak. Mivel kormányközeli szervezetről van szó, így ha nem is feltétlenül elsővonalbeli, de kormánypárti szereplők is leülnek ellenzékiekkel. Így került sor az Orbán Balázs államtitkár (és az MCC kuratóriumának elnöke) és Hajnal Miklós (Momentum elnökségi tagja közötti) vitára a nemzetállamokról, az Illés Boglárka (a Fidelitas elnöke) és Donáth Anna (a Momentum EP-képviselője) közötti vitára a feminizmusról, vagy Szilvay Gergely (a Mandiner újságírója) és Dombos Tamás (a Háttér Társaság ügyvivője) között a melegházasságról.
Az Axióma fő profilja azonban a pár perces videók, amik egy-egy fontos közéleti (de nem feltétlenül aktuálpolitikai) témát járnak körbe. Ilyen az elhíresült Novák Katalin-féle film arról, hogy a nők fogadják el, hogy adott esetben kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ezek a videók vizuálisan igényes animációk, nem az olcsó kategóriából, tartalmilag is kidolgozottak, bár sokszor nehezen követhető a logikájuk.
Az egyik leggyakrabban visszatérő téma a feminizmus kritkája, és azzal szemben a „hagyományos férfi-női viszony” dicsérete. Surjányi Fanni, a Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetője (és Surjányi Dávid felesége) arról beszél, hogy a nők férfias férfiakra vágynak, aki jó vezető és megvédi a nőket mindenkitől, még akár saját maguktól is. „Vészhelyzetben nem a feministák fognak élre állni, hanem az elkötelezett, szerető férfiak. Ne csak akkor kezdjük el megbecsülni őket, amikor az ellenség már a kapukat döngeti” – mondja. Azt, hogy ki az ellenség, már nem tudjuk meg.
A „genderelméletet” bemutató videójukból kiderül, hogy azt „a Pride a zászlaján hordja”, és bizony annak „progresszív ága identitászavaros gyermekek hormon terápiáját és átoperálását tartja jótékony hatásúnak” – látjuk is, ahogy egy aggódó kislány betolnak a műtőbe. Prekopa Loretta pedig randizási és párkapcsolati tippeket ad az igaz szerelmet keresőknek.
Visszatérő téma az abortusz is. Földi-Kovács Andrea úgy fogalmaz, hogy ebben a kérdésben az „életvédők” állnak szemben az abortuszpártiakkal. A magyarországi terhességmegszakításokat ahhoz hasonlítja, mintha „73 óvodás gyereket ölnének meg naponta”, és ha ezen nem változtatunk, akkor nehéz lesz demográfiai fordulatot elérni. Földi-Kovács amúgy a HírTv műsorvezetője, így az is belefér, hogy egyszer ilyen minőségben kérdezze az Axióma tagjait, aztán pedig szerepeljen a videójukban.
Veszélyes iszlám
A Black Lives Matter mozgalomról a századvéges Megadja Gábor (aki antiszemita kijelentése miatt egy időre eltűnt a kormánymédiából, de azóta már újra hívják elemezni, és saját portált is kapott, a Kontrát) beszél. Az amerikai rasszizmus ellen fellépőkről azt mondja, hogy ők „balliberális globalisták, akik a fehér keresztényekkel szemben áldozatnak akarja beállítani a feketéket”. Miközben nincs bizonyíték az amerikai rendőrség rasszizmusára, a feketék közt több bűnöző Amerikában, állítja Megadja.
Az iszlámról Czopf Áron, a Mandiner volt munkatársa beszél, ő olyan kijelentéseket tesz, hogy a muszlimok szerint „külső ellenségeik a zsidók, a keresztények, felelősek mindenért”. Czopf szerint az iszlám el akarja törölni a nemzetállamot, és a sáriát akarják bevezetni. A Mandiner korábbi újságírója szerint az iszlamizmus egy zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Egy másik videóban pedig azt magyarázzák, hogy a keresztény hit értelmes hit, amitől eltér a muszlim vallás, ami a hit és az értelem feszültségét nem tudja kezelni. Európa márpedig keresztény, és „hit nélkül nem lehet választ adni az élet alapvető kérdéseire”. Sajnos azonban a nyugati világot a relativizmus dominálja, és „Európa ma már azt sem tudja fiú-e vagy lány”, hallhatja a konzervatív értékeket kereső néző.
A magyar kivételes nemzet
A különösen nagy nézettségű Trianont bemutató videó szerint Magyarország a külföldi nagyhatalmak áldozata lett, és ma is a Hiszekegy kellene hogy legyen a nemzeti minimum, de az is elhangzik, hogy mi, „magyarok kivételes nemzet vagyunk.”
Surjányi Dávid a marxizmus kapcsán olyanokat mond, hogy az ma az antifasizmus, identitáspolitika, a társadalmi igazságosság, polkorrektség jelszavával támad, és hogy a „nagyvállalatokat is áthatja a marxizmus”, és hogy az így támadó marxizmus valójában állam-, család-, keresztény- és nemzetellenes. Surjányi szerint a klímapolitika is annak csak az eszköze, hogy a marxisták átvegyék a nemzetek feletti irányítást. „Olyan mint a dinnye: kívül zöld, belül vörös”. Ennek némileg ellentmondóan Ferencz Orsolya miniszteri biztos több videóban is beszél a klímaváltozásról, mint komoly problémáról, amit az emberi tevékenység okozott.
Sárhegyi István arról beszél egy videóban, hogy Magyarországnak miért kell eljutnia az űrbe. Sárhegyiről annyi derül ki a videó leírásából, hogy „űrjogász és közgazdász”. Azt már nem mondják el, hogy ő Giró-Szász elnökhelyettese volt a HÖK-ben, és a miniszterelnökségen volt gyakornok. Ma már a Jászai Gellért tulajdonában álló Charpatiasat vezetőségében ül. Az első magyar kereskedelmi műhold fellövésén dolgozó cégben Sárhegyi is tulajdonos. Sárhegyi István apja szülei szintén Fidesz-közeli ügyvédek. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda százmilliós megbízásokat nyert el különféle állami szereplőktől, de a szülők más cégei is kaptak állami megbízásokat 2010 után. Az apa, Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, az anya, Bártfai Beatrix pedig közreműködött Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában is. A Sárhegyi Ügyvédi Iroda több olyan intézmény támogatói között is felbukkant (CÖF, JÖSz) melyek előszeretettel hivatkoznak arra: magánadományokból tartják fenn magukat.
Ezen túl vannak beszélgetős műsorok, Orbán Balázs a hatalom természetéről beszélt a Trónok harca alapján, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár a randizásról, L. Simon László pedig a kultúrharcról . Készítettek interjút külföldiekkel, így páldául Douglas Murray angol konzervatív és Iszlám-kritikus íróval, vagy David Webb-bel, a konzervatív Fox műsorvezetőjével.
Máshol is helyet kapnak
A fiatalok rendszeres vendégek különböző fórumokon és a kormánypárti médiában. Giró-Szász Áron egy abortuszellenes konferencián azt mondta, hogy “vitákat, kismama-támogató csoportokat kellene szervezni, életvédő aktivistákat toborozni, képezni, támogatni, amivel majd meggyőzzük az embereket, és így aztán később megváltozhat a szabályozás”. A PestiTv-ben pedig arról beszélt, hogy Amerikában az elhajtott magzatok maradványait elporlasztják, és kozmetikumok alapanyagaként használják fel.
Kerestük Giró-Szász Áront, hogy feltegyük neki kérdéseinket kormányzati munkájáról, az Axióma tevékenységéről és finanszírozási hátteréről, de megkeresésünkre nem reagált.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában azt írtuk, hogy Czopf Áron a Mandiner újságírója, mert rendszeresen jelennek meg írásai a lapban, valamint LinkedIn profilján is az állt, hogy a Mandiner újságírja. A cikk megjelenése után Czopf arról tájékoztatta a Szabad Európát, hogy a videó felvételekor nem állt szerződéses kapcsolatban a Mandiner kiadójával.
Cikkünkben azt írtuk, Giró-Szász András neve is felmerült a luxemurgi offshore cég és a Heves megyei alapítvány kapcsán. Ezt azért írtuk, mert abban az ügyben előrekült Giró-Szász János (Giró-Szász András unoktestvére) és Heim Péter (Giró-Szász András egykori ülzettársa) is szerepelt. Giró-Szász András azt írta a cikk megjelenése után, hogy „a tények és az igazság az, hogy soha semmilyen offshore céghez semmi közöm nem volt, s a Heves Megyei Vállalkozás- és Területfejlesztési Alapítványról sem hallottam soha.”
A cikkel kapcsolatos helyesbítés itt található.
|
Orbán Gáspár barátai üzenték, hogy a nők fogadják el a kevesebb fizetést
|
A társadalmi egyenlőség marxista métely, a feministák nem fognak megvédeni az ellenségtől, az iszlám pedig zagyva, önellentmondásos politikai ideológia. Ezt üzenik azok a fiatalok, akiknek csatornáján Novák Katalin kritizálta a nemek közti egyenlőtlenséget. Valójában NER-káderek gyerekei, az ELTE ÁJK HÖK-ben és a Matthias Corvinus Collegiumban edződött fiatalok állnak a videók mögött. Még nincsenek 30 évesek, de már fontos pozíciókat foglaltak el. Ők a NER legfiatalabb generációja.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/novak-katalin-nok-fizetes-feminizmus-axioma-orban-ner-giro-szasz/31005381.html
|
2020-12-17 20:20:50
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Két közbeszerzésben 500 milliárd forintot tervez elkölteni a kormány, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság december 12-én és december 15-én tette közzé központosított közbeszerzését.
A kórházak takarításáról szóló közbeszerzés a kiíró szerint 300 milliárd forint értékű, ezért a pénzért a nyertes pályázó vállalja, a “teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások nyújtását”, összesen közel 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény 372 telephelyén. A szolgáltatásban érintett felület közel 3,6 millió négyzetméter.
A kiírás szerint csak azok pályázhatnak, akik “jelen felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben (36 hónap) befejezett, de 6 évnél (72 hónap) nem régebben megkezdett, összességében legalább 400 ezer négyzetméter nettó alapterületen, legalább 50 különböző létesítményben és legalább 20 különböző településen végzett, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával, legalább egy, legalább 12 hónapon keresztül folyamatosan teljesített, napi rendszerességű fekvőbeteg szakellátást végző gyógyintézetben, legalább 1500 négyzetméter műtő és 500 négyzetméter pszichiátriai területen végzett takarítási szolgáltatás ellátására vonatkozó, szerződésszerűen teljesített referenciamunkával”.
Az őrzés-védésről szóló közbeszerzés ennél picit kisebb volumenű. A 200 milliárdos központi beszerzés szerencsés nyertese ugyanazon intézményekben biztosíthatja az őrzés-védést, mint ami a takarítási felhívásban szerepel.
Előírás, hogy csak olyan cég pályázhat, amelynek az éves nettó bevétele eléri a 10 milliárd forintot – ilyen cégből nem sok van a piacon.
Az egyik a 2019-ben közel 20 milliárdos bevételt elérő Civil Biztonsági Zrt.: a vállalkozásról 2015-ben megírtuk, Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. (CBSZ) Pintér Sándor belügyminiszter 2010-es miniszteri kinevezése előttig a tárcavezető érdekeltsége volt, majd közvetett tulajdonosa Pintér két régi üzlettársa, Tölgyesi Vilmos és Szabó Péter volt.
Feljelentésre készül költségvetési csalást gyanítva az állami Magyar Posta Zrt. objektumait őrző féltucatnyi vagyonőr – foglalkoztatási viszonyaik kétesebbek nem is lehetnének: többüket pár év alatt 9-10 cégecske is foglalkoztatta, csak remélik, hogy a járulékaikat rendben fizették, bár sok az aggasztó jel.
Jelenleg Prostasia Zrt.-n keresztül Kántor Tiboré, a cég a 24.hu 2019-es cikke szerint 12 milliárd forintos keretszerződését kötött a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. „A többségében Pintér Sándor belügyminiszterhez köthető cégek az MNV székházának, bérleményeinek és saját tulajdonú ingatlanjainak komplex vagyonvédelmi feladatait látják el” – írta a portál.
A céginformációs adatok szerint a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-n kívül még két olyan, főtevékenység szerint biztonsági, nyomozói tevékenységet végző cég van, amelynek 10 milliárd forint feletti bevétele van. Az egyik MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tulajdonában álló ATOMIX Kft., a másik pedig a kormányközeli vállalkozó, Garancsi Istvánhoz köthető CRITERION Készpénzlogisztikai Kft.
Lett fedezet, de kapkodni kell
Tavalyi cikkünkben bemutattuk, mit okozott a kormány úgynevezett rezsióradíja az őrzés-védelem piacán. Akkor a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórházról írtuk meg, hogy az intézménynek nincs elég pénze új őrző-védő céggel szerződni a kecskeméti kórházra.
Harmadik éve nincs elég pénze a kecskeméti kórháznak új őrző-védő céggel szerződni
2017 óta évente ír ki közbeszerzést a Bács-Kiskun Megyei Kórház, de ezek rendre eredménytelenek, pedig jelentkező akadna bőven. A kudarc oka a kormány vagyonvédelmi szakmára kikényszerített rezsióradíja lehet.
Az őrzés-védelem Kecskeméten úgy nézett ki, hogy a 2017-es közbeszerzésre a legolcsóbb ajánlatot a Bloc Quest Kft. tette 6,5 millió forint/hóval, a legdrágábbat a Jánosik és Társai Kft, havi 10,9 millióval. Egy évvel később, 2018-ban ugyanezekre a feladatokra 11-en pályáztak, de az nem derül ki a dokumentumból, hogy milyen ajánlatokat tettek.
2019-ben már csak 4-en adtak be ajánlatot: a Bloc Quest Kft. havi nettó 7,07 millió forintért, a Future Security Zrt. havi nettó 9,6 millió forintért, a Top Cop Security Zrt. havi nettó 7,8 forintért, a T.O.M. Controll 2001 Zrt. pedig havi nettó 9,5 millió forintért vállalta volna a kórház őrzését. De ez is eredménytelen, lett ugyanis, mint írták “a rendelkezésre álló anyagi fedezet nem áll rendelkezésre”.
A mostani közbeszerzés ezt a problémát ugyan megoldja, forrásunk viszont azt mondta: szerinte
a január 12-i határidőig csak egy jól felkészült vállalkozás tud megfelelően pályázni, de a nyertest egyelőre nem akarta megnevezni.
A biztonsági cégek közül viszont sokan aligha érnek majd rá pályázni. A hvg.hu írta meg a napokban, hogy “a hazai biztonsági piac egyik ismert vagyonvédelmi cégének a vezetőjét is elvitték a NAV nyomozói kedden hajnalban egy olyan összehangolt akcióban, amelyben 30–40 vagyonvédelmi cég vezetése is érintett.”
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com
|
Év végi gigatender: 500 milliárdért őriztetné és takaríttatná a kormány a kórházakat
|
Ünnepek alatt pályázhat az a nagyon felkészült szolgáltató, aki szeretné Magyarország 93 fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményének 372 telephelyét őrizni és takarítani. Az őrzésre kiírt 200 milliárdos pályázat mellé 300 milliárdért a takarításra is lehet ajánlatot tenni: ezért a pénzért közel 3,6 millió négyzetmétert kell rendben tartani. A pályázók körét eléggé leszűkítette a kiírás, de néhány NER-cégnek azért maradt esélye.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/18/ev-vegi-gigatender-500-milliardert-oriztetne-es-takarittatna-a-kormany-a-korhazakat/
|
2020-12-18 21:39:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.
Legutóbb fél évvel ezelőtt látogattunk el a Ferencvárosban épülő százmilliárdos kézilabdacsarnokhoz. A csarnok a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra (EB) készül, és úgy tűnik, hogy a koronavírus nem hátráltatta a gőzerővel folyó munkálatokat. Aki közlekedett mostanában a népligeti buszpályaudvar környékén, az láthatta, hogy a sportlétesítmény néhány hónap alatt látványos fejlődésen ment keresztül.
Az EB-t Magyarország és Szlovákia közösen rendezi meg. Hazánkban Budapesten kívül még Szegeden és Debrecenben lesznek meccsek, Szlovákiában pedig Pozsonyban és Kassán rendezik meg a mérkőzéseket. A Népliget mellett épülő csarnoknak fontos szerepe lesz, ugyanis ott fogják játszani a döntőt. Az épület Európa egyik legnagyobb kézilabda arénája lesz: hivatalosan 20 022 néző befogadására lesz alkalmas.
Nagyon feszes a határidő, ugyanis 2021 végén át kell adni a kész sportcsarnokot. A vadiúj aréna felhúzása olcsó kaland az adófizetőknek: a gigantikus méretű létesítmény ára nettó 78,7 milliárd (bruttó 99,97 milliárd) forint, és a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel.
Gőzerővel épül a Népliget mellett a százmilliárdos kézilabdacsarnok – drónfelvételek
A kézilabdacsarnokot a 2022-es férfi kézilabda-Európa-bajnokságra húzzák fel, amit Magyarország és Szlovákia közösen rendez meg. A létesítményt nettó 78,7 milliárd forintért a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. építi fel. A Népliget szomszédságában már úgy hiányzott egy új sportcsarnok, mint egy falat kenyér, hisz csupán 500 méterrel odébb található a Groupama Aréna.
Fém és beton
A fotókon már jól látszódnak a létesítmény lenyűgöző méretei, az elmúlt évek egyik legjelentősebb sportberuházása óriásként tornyosodik a Népliget fölé. A sportcsarnok a Groupama Aréna szomszédságában áll, és a helyszínválasztásnak köszönhetően az eddig is túlzsúfolt terület még szűkösebbé vált. Mint ismert, a Telekom székház olyan közel épült az arénához, hogy kitakarja a városképből a 22 ezer fős létesítményt. A Groupamát 2014-ben ugyancsak a Market húzta fel nettó 15 milliárd forintért.
Legutóbb még csak a betonpillérek álltak, de már jól kivehető a kézicsarnok ovális formája. Mostanra majdnem körbeért a váz, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. Óriási daruk emelik a helyükre a tetőszerkezet egyenként is hatalmas darabjait.
A kormány szerint Budapest jól jár az új zöldfelülettel
Csakúgy, mint a Duna-parton épülő atlétikai stadion esetében, a kormány itt is azt próbálja elhitetni, hogy az elhagyott területnek az a legjobb, ha oda egy stadion épül, és a főváros új zöldfelülettel gazdagodik.
„Az új multifunkciós csarnok megépülésével Budapest és Magyarország is jól jár. A beruházásnak köszönhetően a létesítmény közvetlen környezete is megújul, a több mint 15 hektáros, éveken át gondozatlan, elhagyatott terület rendezetté válik, Ferencváros és Budapest új zöldfelülettel, élménycentrummal bővül”
– olvasható a közbeszerzési értesítőben.
Ez a narratíva ismerős lehet azoknak, akik nyomom követik az atlétikai stadion építését, mert ott is egy parkkal nyomták le az építkezést a fővárosiak torkán.
Zöld helyett parkolók és beton
De mielőtt bárki azt gondolná, hogy a kézicsarnoknak hála zöldül ki a terület, érdemes megnéznie a Google Térkép archív felvételeit, amik egészen másról tanúskodnak. A telken lévő fákat közvetlenül a csarnok építése előtt dózerolták le tereprendezés címen.
A fenti légifotó 2019-ben, a lenti 2020-ban készült. Érdemes megfigyelni rajtuk azt is, hogy a növényzetet az M5-ös autópálya felüljárón túli részén is letarolták (a képek bal sarka). A területen körülbelül olyan sok a zöldfelület, mint a Szaharában. Ráadásul a megmaradt jobboldali erdős sáv, ami a látványterveken látszódik, a MÁV-hoz tartozik.
Egy kiemelt kormányzati beruházást nem állít meg néhány fa. Egy 2019-es kormányhatározat a multifunkcionális csarnok területének egyik részén a beépíthetőséget 80 százalékra emelte, miközben a zöldfelület mértéke, igen alacsonyan, 15 százalékon lett rögzítve. A többi részen ezek az értékek 65 százalékon, illetve 10 százalékon lettek meghatározva.
A látványterveken kivehető, hogy a kézicsarnok mellé széles sétányokat rajzoltak, azonban még jó néhány évbe telik, mire megnőnek az újonnan ültetett fák, addig pedig jókat lehet majd sétálni a felforrósodott betonon a parkoló autók között.
A sportcsarnok mögött egy felszíni buszparkoló kap helyett, a vasút melletti területre pedig személygépkocsi parkolót terveznek. A közbeszerzési értesítőben 800 darab parkolóhelyről esik szó. A parkolókat az Üllői út felől egy új közúton lehet majd megközelíteni, ami a Gyáli úti felüljáró túloldalán található Fék utca meghosszabbítása lesz.
A látványterv jobb oldalán egy széles erdős rész látszik, de az ugyanúgy nem a telek része, mint ahogy a Népliget sem az. A drónfelvételeken egyértelműen kivehető, hogy a fás rész a MÁV területén helyezkedik el, a két telket egy alacsony kerítés választja el egymástól. A buldózerek elmentek egészen a falig, és a stadion felőli oldalon csupán néhány fa maradt. A parkolóban helyezték el a kék színű konténervárost az építkezés idejére.
200 milliárdért akarták felépíteni
A 2022-es EB-re eredetileg a Papp László Sportarénával pályázott Magyarország, de a kormány 2019 áprilisában bejelentette, hogy inkább új sportcsarnokot építenek az eseményre a fővárosban.
A tavaly júliusban elindult, hirdetmény közzététele nélküli, tárgyalásos közbeszerzésre első körben nettó 115,8 milliárd és nettó 159,9 milliárd forint közötti árajánlatok érkeztek. Az elszállt költségeket látva a kormány határozatot hozott arról, hogy a beruházás teljes összege nem haladhatja meg a bruttó 101 milliárd 544 millió forintot, ami nettó 74 milliárdot jelent.
Második körben ennek megfelelően nagy áresés történt:
A nyertes Market Zrt. először még nettó 153,9 milliárdért (bruttó 195 milliárdért) vállalta volna az építkezést, de végül megelégedett azzal, hogy feleannyiért, nettó 78,7 milliárdért húzza fel a csarnokot.
A Market többségi tulajdonosa a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi István. Az üzletember érdekeltségei az elmúlt években számtalan állami pénzből finanszírozott munkát nyertek el. A Market felel például a Pannon Park, azon belül a Biodóm kivitelezéséért is. Azt a tendert 32,7 milliárd forintért nyerték el, azonban nagy botrányt kavart, hogy a költségek akár 63 milliárdra is ugorhatnak.
Egy sportcsarnoknak persze nem csak építési költségei vannak. Milliárdokat költöttek el miatta még azelőtt, hogy egy kapavágás történt volna.
A sportcsarnokhoz a telket 13,6 milliárd forintért vette meg az állam, külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaságoktól.
1,7 milliárd forintot sikerült megspórolniuk, mert a telket övező önkormányzati területeket igazán nagyvonalúan, ingyen adta Ferencváros akkori fideszes vezetése az államnak.
A mérnöki előkészítési munkálatokat nettó 1,659 millió forintért az Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. végezte.
Az arénát a Középülettervező Zrt. nettó 995 millió forintért tervezte meg.
2020 nyarán az is kiderült, hogy a multifunkcionális csarnokot a Ferencváros tulajdonába adja a kormány. Ezt Kubatov Gábor, a klub elnöke is megerősítette, miután Facebook-oldalán is közzétette a hírt.
Sokáig titkolták a látványterveket
2020 júniusában néhány látványkép felkerült a kéziarénáról az Óbuda Group honlapjára, de később törölték őket. Az Óbuda Group honlapján látható képeket az Index szúrta ki először, és a fotók nem sokkal később el is tűntek. Akkor a cég a 24.hu megkeresésére azt válaszolta, „a honlapunkon levő képek csak illusztrációk, nem így fog kinézni az épület”.
Nem is olyan régen előfordult már, hogy a megálmodott külalak köszönőviszonyban sem volt a végtermékkel. A 2017-es vizes vb-re épült Duna Aréna esetében a látványterv és a tényleges épület jelentősen eltértek egymástól.
Az Index a BFK-nál is érdeklődött, hol találják meg a kézicsarnok látványterveit, és ekkor kiderült, hogy a rövid határidő miatt úgynevezett design&build konstrukcióban, azaz gördülő tervezéssel végzik a munkát. Ez azt jelenti, hogy a helyszíni kivitelezés előrehaladása mellett párhuzamosan zajlik a homlokzat külső jegyeinek véglegesítése.
A titkolózásnak Kocsis Máté, Ferencváros országgyűlési képviselője, a Kézilabda Szövetség elnöke vetett véget, aki július végén tette közzé a hivatalos látványterveket.
„Íme Európa legnagyobb kézilabda arénájának látványterve” – írta Kocsis Máté. A képviselő leszögezte, hogy a csarnok nagy koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz, mindemellett pedig az összes létező teremsportág számára is megfelelő szabványokkal rendelkezik, ide értve például a kosár- és röplabdát, a jégkorongot, teniszt, és korcsolyát, de még bizonyos lovas és motoros versenyeket is.
A ferencvárosi polgármester támogatja a kézilabdacsarnok építését. Baranyi Krisztina szerint szükség van a Népliget mellett megépülő húszezres csarnokra, és szerinte hibás a megközelítés, hogy ez csak kézilabdacsarnok lesz, mert nagyon sok célra igénybe vehető. Úgy látja, hogy a fővárosnak szüksége van egy nagy rendezvénycsarnokra. A Papp László Sportaréna már kicsi, és évekre előre be van táblázva, így a kézicsarnok még pénzt is hozhat a közös konyhára.
Elmutyizták a telket
Egy kis helytörténet: 1898-ra készült el az Üllői út 135. alatt az I. Ferenc József gyalogsági laktanya, mely az I. számú honvéd gyalogezred szálláshelye lett. A főváros ingyenesen engedte át a honvédségnek a Népligettel szemben fekvő telkét laktanya építés céljára. A laktanya 13 200 négyzetméter alapterületen épült, 14 pavilonrendszerű épületből állt.
Az Üllői út és a Gyáli úti felüljáró által közrefogott területen korábban laktanya állt, később a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolához került. 2008-ban a Honvédelmi Minisztérium eladta a teljes létesítményt a szocialista vezetésű ferencvárosi önkormányzatnak. Pályázatot sem kellett kiírni az értékesítésre, ugyanis az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény alapján kezdeményezték az ingatlan-együttes versenyeztetés nélküli, önkormányzati tulajdonba adását.
2014-ben különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt három ember ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, mert az értékbecslő 1 milliárd forinttal alulbecsülhette az árat.
A Honvédelmi Minisztérium az eladás előtt felkért egy közbeszerzési eljárással kiválasztott értékbecslő céget, hogy határozza meg az épületek értékét. Két saját hivatalnokukat is kinevezték, akiknek az értékbecslő ajánlatát kellett volna ellenőrizni. Az ügyészségi vádirat szerint az értékbecslő több mint egymilliárd forinttal alulbecsülte az épületek árát, a két ügyintéző pedig ennek ellenére elfogadta a becslést.
Az önkormányzat nem sokáig ült az új szerzeményen, 2008 áprilisában tovább értékesítette a telket egy befektetőnek, a Taltoring Ingatlanforgalmazó Kft. nevű projektcégnek, amely az adásvétel ideje alatt a Nanett Ingatlan csoporthoz tartozott. A szerződésben foglaltak szerint Ferencváros Önkormányzata 5,6 milliárd forint mellett 10%-os tulajdonrészt szerzett a Taltoring Kft.-ben.
A kerület ahol tudott besegített: Ferencváros Önkormányzatának képviselő testülete 2008-ban kezdeményezte, hogy az addig különleges honvédelmi keretövezetet intézményi keretövezetre, vagyis lakhatást is lehetővé tevő területre módosítsák. Ferencváros Önkormányzata akkor nem adott választ arra a kérdésre, miért adta el az ingatlant azt megelőzően, hogy a területet lakhatóvá, vagyis értékesebb területté minősítette volna.
Az Mfor egy 2009-es cikkben azt írja, hogy vegyes funkciójú komplexumot, 100 ezer négyzetméternyi irodát, 200 szobás 3-4 csillagos szállodát és 700-800 lakást terveztek építeni.
2008-ban az Üllői út felőli homlokzat omlott le váratlanul. A lezuhanó darabok maguk alá temettek egy férfit, aki életét vesztette. Az épület napok óta bontás alatt állt, az omlás idején azonban már nem dolgoztak a területen. A törmelékek leszakították a kerítést, majd a járdára és az útra zúdultak.
A területen lévő közel száz éves épületeket a beruházók ledózerolták, a bontási területhez azonban utána évekig nem nyúltak, mert a gazdasági válság kettétörte a befektetők álmát. Az állam 2019-ben a Taltoring Kft.-től szerezte meg az ingatlant: a kézicsarnoknak helyet adó telket végül 42 millió euróért, mintegy 13,6 milliárd forintért vásárolta vissza a külföldi tulajdonosoktól.
|
Kevesebb fa, több beton: így fest most a Népliget melletti százmilliárdos kézilabdacsarnok
|
A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra készülő csarnok az elmúlt félévben látványos fejlődésen ment keresztül. Már jól kivehető az épület ovális formája, kialakították a lelátókat, és félig elkészült a tetőszerkezet is. A kormány szerint Budapest jól jár a sok új zöldfelülettel, azonban a műholdfelvételek mást mutatnak: a telken letarolták a fák nagy részét. A fővárosiak a valóságban nem kapnak mást, csak felszíni parkolókat és betont. A gigantikus méretű létesítmény ára bruttó százmilliárd forint, amivel a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Zrt. jár jól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/16/kevesebb-fa-tobb-beton-igy-fest-most-a-nepliget-melletti-szazmilliardos-kezilabdacsarnok/
|
2020-12-16 21:43:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között.
Tavasszal írtuk meg az Átlátszón a Magyar Hanggal közösen végzet tényfeltárásunk eredményeképpen, hogy miközben a Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál. A cégbirodalom egyes elemei — eminensen az ATV Zrt. legnagyobb közvetett tulajdonrésze — eközben viszont a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet alapító lelkésze, Németh Sándor érdekeltségébe kerültek.
Akkori számításaink szerint az egy százalékos felajánlást a Hit Gyülekezetének felajánló hívek havonta nettó 105 ezer forintot kereshetnek — vagy éppen nagyon ügyesen adóznak, netán vállalkozók is közben. Arra gondoltunk: ha a hívek ilyen élelmesek lehetnek adóügyben, talán érdemes megnézni azt is, hogy ki vizsgálja magának az egyháznak, illetve a cégeinek a könyveit.
Könyvelési ügyek A cikkünkben szereplő megbízások kivétel nélkül könyvvizsgálati megbízásokat jelentenek. Az ilyen feladatot ellátó specializált könyvelők végeredményben a cégek mindennapi munkáját feldolgozó könyvelő munkáját ellenőrzik. Egy ügyes könyvvizsgáló legalább annyira fontos és bizalmi kapcsolata lehet bármely pénzembernek, mint egy tehetséges jogász. Miközben azonban korrupciógyanús ügyletekben strómanoló, szerződésíró ügyvédek és ügyvédi irodák rendszeresen szerepelnek az ezzel foglalkozó cikkekben, a könyvvizsgálók kapcsolati hálójára kevesebb figyelem fordul. Talán egyedül a nem mindennapi karriert és ügyfélkört magáénak tudható néhai Szebellédi István volt egyedül olyan sztárkönyvvizsgáló, akire az elmúlt évtizedben rávetült a közfigyelem reflektorfénye — de még az ő esetében is csak az öngyilkossága után. Könnyen belátható azonban, hogy a közös könyvvizsgáló két különálló, ámde közösen üzletelő cégcsoport dolgait is megkönnyítheti.
Az Opten cégadatbázisa szerint R. Gabriella könyvvizsgáló cirka másfél tucatnyi társaságnál tölti be ezt a feladatkört. A vállalatok száma és jelentősége, a megbízások kezdete tekintetében két érdekkörre mondhatni: ezek ketten R. legfontosabb megbízói. [R. Gabriella nem közszereplő, továbbá megbízatásai puszta ténye nem jelez semmilyen törvénybe vagy jóerkölcsbe ütköző dolgot; vezetéknevét ezért nem írjuk ki — a szerk.]
Ez a két érdekkör a Németh Sándor és a Hit Gyülekezete vonzási övezetében lévő, valamint a Strabag-Mészáros tengelyen elhelyezkedő Aczél Zoltán környékén mozgó cégeket jelenti. Kérdéses, hogy van-e bármilyen mögöttes tartalma R. párhuzamos megbízásainak. A két csoport között ugyanakkor közvetett kapcsolatot jelez a korábbi SZDSZ-hez fűződött, hasonlóan jó viszony, valamint az építőipari vonatkozások is.
Mindkét társaság esetében régi, és cégek helyett inkább személyekhez fűződő bizalmi viszonyok olvasható ki R. Gabriella megbízatásaiból. A könyvvizsgáló első hitgyülekezete-környéki megbízatása 1999-re datálható, R. azóta vizsgálja a H & H Projects Építőipari Kft. könyveit. A céget 1995-ben alapította a Hit Gyülekezete és az egyházhoz szorosan kapcsolódó Hit és Erkölcs Alapítvány. Ma R. nyolc olyan társaságnál — köztük a koronaékszer ATV Zrt.-nél — bejegyzett könyvvizsgáló, amely a felekezet vagy az alapító lelkész Németh Sándor érdekeltségébe tartozik.
Különös jelentősége van annak, hogy ebben a sorban szerepel az X and A Marketing Kft. is. A céget X egy & A Marketing and Holding Limited nevű liechtensteini cég alapította még 2006-ban. Ugyanez a vaduzi illetőségű cég játszott kulcsszerepet abban is, ahogy az ellenzéki térfélen meghatározó hírtelevíziót működtető ATV Zrt. legnagyobb közvetett tulajdonrésze Németh Sándor érdekeltségébe került.
Ahogy korábban írtuk: az egyház tulajdonában álló egyik vállalkozás tulajdonosi körében egyszer csak felbukkant a liechtensteini offshore cég, amely egyre nagyobb tulajdonrészt szerzett, majd amikor többségbe került, átadta a tulajdonrészét Németh Sándornak.
A budapesti bejegyzésű X and A Marketingnél már a kezdetektől R. Gabriella felelt a könyvvizsgálatért. 2019. március 29-én aztán a liechtensteini X & A kiszállt a magyar leánycégből, és ennek is Németh Sándor lett a 100 százalékos tulajdonosa — írta korábban a Magyar Hang. A könyvvizsgáló a tulajdonosváltások ellenére folyamatosan dolgozik a cégnek.
Aczél Zoltán környékén a kétezres évek második felében tűnt fel R. Gabriella könyvvizsgáló. Az időszak és a konkrét cég egyaránt kényes: R. 2007 szeptemberétől annak a Euro:contact Hungary Tanácsadó Kft.-nek vizsgálta a könyveit, amelyik az osztrák sajtó korabeli értesülései szerint a Strabag kenőpénzeit csatornázta tovább a magyar politika feketekasszáiba. 2007 évben a tanácsadócég összesen 3,3 milliárd forintos árbevételt ért el, ebből 1,855 milliárd forint Ausztriából származott a cég beszámolója szerint. R. könyvvizsgálói jelentése szerint a könyveléssel minden rendben volt.
Erős pénzek, erős emberek A Euro:contact ügyeit akkoriban tárgyaló cikkekben nem találtuk: a cég 2007 évről szóló beszámolója említést tesz egy olyan, tévesen kiállított számláról, amit a megelőző évben bizonyos Magyar Erősport 1998 Kft. jegyzett. Később az adóhatóság nyomozói a Magyar Erősporthoz hasonlóan az ismert abdai erősember Darázs Ádámhoz kötődő Gym Darázs Kft.-nél kutakodtak az Euro:contact érintésével a Strabagtól érkező, közel 600 millió forint nyoma után. 2008-ban mindkét cég százmillió forintot meghaladó adótartozással ment felszámolásba.
A Strabag magyar-osztrák vegyes kötődésű lobbistáiként kérdéses hírnévre vergődött Aczél Zoltán, apósa, Terner Géza, illetve Alexander Zach előkerültek az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében is.
Néhány éve az Átlátszón ismertettünk egy bécsi ügyészségi iratot, amelynek tartalma szerint Aczél, Terner és Zach "azzal volt gyanúsítható, hogy tudatos és akaratlagos együttműködésben 2005 eleje óta Ausztriában és Magyarországon magyar hivatalos személyeknek, az ő javukra vagy politikai pártok javára anyagi előnyt nyújtottak, hogy a nemzetközi üzleti forgalomban 2006-ban megkapják az Alstom vállalatok számára a Budapesti Közlekedési Vállalatnak (BKV) a 2-es és 4-es metróvonalra vonatkozó, metrószerelvények szállításával kapcsolatos szerződést, illetve, elfogult okokból előnyben részesítsék őket, vagy egyáltalán előnyt szerezzenek a nemzetközi versenyben."
Érdekes motívum, hogy az osztrák építőipari óriásként ismert Strabag és a francia kocsigyáros multi Alstom egyaránt komoly orosz kötődéssel rendelkezik. Az Alstomnak bő évtizede jelentős (jelenleg egyötödönyi) részvénye van az orosz Transmashholdingban. A Strabag tulajdonosai között közel másfél évtizede 25,9 százaléknyi részvénnyel szerepel Oleg Deripaska orosz oligarcha. Deripaska nem kispályás: 2017-ben megjelent róla, hogy korábban alkalmazta Paul Manafortot, Donald Trump kampányfőnökét. Később felkerült az amerikai szankciós listára is, idei hírek szerint az amerikai pénzügyi tárca azt állítja róla: személyesen Vlagyimir Putyin számára mosott pénzt.
További érdekesség, hogy a Strabag-érdekelt Deripaskát gyakran emlegetik a Transmashholdingban meghatározó orosz fontosságok, Iskander Makhmudov résztulajdonos és Andrei Bokarev Transmash-elnök társaságában is. A Transmashholding feles tulajdonában lévő magyar TMH Hungary Invest Zrt. az elmúlt években megszerezte az államtól a Dunakeszi Járműjavító többségét is, ami rövidesen 32 milliárdos keretösszegű államvasutas tendert nyert.
A Válasz Online és a g7 cikkeiből derült ki, hogy a Strabag vonatkozásában korábban ellenségesen kommunikáló Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta az osztrák óriáscég még a korábbiakhoz is képest jobban hasít a közbeszerzési milliárdokért folytatott versenyben. A budapesti pletyka úgy tartja, a Strabag részben azért is nélkülözhetetlen szereplője a magyar útépítési piacnak, mert a szektor a rajta átözönlő uniós és állami százmilliárdok dacára eszközhiányos, így például sokszor a Mészáros-holdudvar által elnyert munkákon is a Strabag gépeivel dolgoznak.
Az elmúlt években kiépült Belfry néven egy olyan cégbirodalom is, ami leginkább személyesen Aczélhoz látszott kötődni, és az útépítésből benyert közpénzek mértékét és az ebből kitermelt profitarányt tekintve is NER-topligás pozíciót foglalt el. A Belfry a g7 gyűjtése szerint kimondottan szeret a Strabaggal együttdolgozni, a két csoport között cserélt gazdát 2018-ban a korábban Belfryékhoz tartozó Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.
Cégadatok szerint a közelmúltban a Belfry-csoport formálisan is Aczél közvetett érdekeltségébe került a lobbista többségi tulajdonába tartozó AZH Holding Zrt.-n keresztül.
A budapesti bejegyzésű AZH Holding háromnegyedrészt Aczélé, míg a maradék Alexander Zach tulajdona. A cég hasonnevű bécsi leánya fogja össze Aczél érdekeltségeit, köztük a Belfry-cégek lajtántúli anyukáját, a Belfry Holding Gmbh-t. A biznisz jól csenget: a budapesti AZH az elmúlt öt év során mindösszesen 4,18 milliárd forint tiszta profitot termelt. Az eredmény oroszlánrésze a bécsi leánytól érkező osztalékból származik.
R. a 2013-as megalakulása óta vizsgálja a budapesti cég könyveit. Érdekesség, hogy miközben a könyvvizsgálót megtartották a korábbi Belfry-leány Strabag Szolnoki Aszfalt Kft.-t átvevő sógorok, a többi Belfry-cégnél R.-t a nemzetközi könyvvizsgálóelit Big Four tagja, a Deloitte váltotta 2018-ban. Utóbbi csere a Belfry nemzetközi terjeszkedését, netán tulajdonosváltását alapozhatja meg. A közelmúltban a cégvezetés is professzinalizálódott, a korábban mérsékelt építőipari tapasztalattal rendelkező idősebbik Aczélt több ügyvezetői poszton egy szakmabeli váltotta.
Könyvvizsgálat anno Az Opten cégadatbázisát átpörgetve úgy látni: R. Gabriella könyvelő, könyvvizsgáló idejekorán betagozódott a fővárosi hatalmi elitekbe. 1990-ben közösen alapította a Juss Könyvelő Kft.-t Székely Gáborral. Székely az első ciklusban Budapest SZDSZ-es főpolgármester-helyettese volt, 2002 és 2010 között a Szerencsejáték Zrt.-t vezette, később a Neo FM tulajdonosaként szerepelt a hírekben. Korábban Istenhegyi úti lakcímén működött Zoltai Gusztáv vezetésével a Keren Hayessod cionista alapítvány is. A kilencvenes évek végén R. megbízást kapott a kínaipiacos Szetlik Ferenc nevéhez fűződő egyes cégektől is. A kétezres évek során R. Gabriellának még egy érdekes ügyfele akadt: alapításától kezdve 2010-zel bezárólag R. végezte az Idom 2000 Zrt. könyvvizsgálatát. Az Idom 2000-t eredetileg három exbelügyes alapította. Azután tettek szert kétes hírnévre, hogy egy 2008-ban, még a szocialista-szabaddemokrata időkben az állami vagyonnyilvántartás vezetésére kapott megbízást két év alatt sem sikerült teljesíteni, pedig korábban ez a cég fejlesztette ki a parlamenti választások lebonyolításához használt szoftvert is.
Az nem világos, hogy az egyaránt R. ügyfélkörébe tartozó üzleti-politikai csoportosulások között van-e más kapocs is. Érdemes felidézni ugyanakkor, hogy osztrák sajtóértesülések szerint anno a sógorok lobbistái leginkább a "Strabag Demokraták Szövetségét" kenték. A már megszűnt Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ugyanakkor a Hit Gyülekezetével is rendkívül szoros viszonyt ápolt: alakulásakor a párt tagságának harmada-fele volt hites, és a szoros kapcsolat egészen az ezredforduló környékéig tartott. Aczél és a Strabag-érdekkör, valamint Németh Sándor gyülekezete abban is hasonlít: a 2010 utáni új világba az SZDSZ-kötődések dacára sikerült beilleszkedniük.
Az egyház körnnyékén az elmúlt időszaban gombamód szaporodó építkezések és a főként építőiparban nyomuló Stabag/Belfry-cégek között pedig kurrens szinergiák is sejthetőek.
Kérdéseinkre mindenesetre a Hit Gyülekezete lelkészi hivatalának titkárságáról úgy tájékoztattak minket: R. Gabriella azért végzi 20-22 éve a gyülekezet által alapított cégek könyvvizsgálatát, mert személyében lelkiismeretes, munkáját kiváló szakmai színvonalon végző munkatársat ismertek meg. Azt is írták: Németh Sándor nem ismeri sem a könyvvizsgálót, sem Aczél Zoltánt, üzleti kapcsolat pedig nincs a lelkészhez és egyházához kötődő cégek, valamint az Aczél-, illetve a Strabag-világ közt.
R. Gabriellától lakonikus választ kaptunk: titoktartási kötelezettség alá tartozó információról nem áll módjában tájékoztatást adni. Az Aczél Zoltán részére az AZH Holding Zrt. cégjegyzékében bejegyzett hivatalos emailcímére küldött kérdéseinkre mindeddig semmilyen válasz nem érkezett.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Csúcskönyvvizsgáló köti össze a Strabag exlobbistája és a Hit Gyülekezete cégbirodalmait
|
Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/15/csucskonyvvizsgalo-koti-ossze-a-strabag-exlobbistaja-es-a-hit-gyulekezete-cegbirodalmait/
|
2020-12-15 21:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Aki az elmúlt napokban figyelte a szlovákiai eseményeket, joggal szörnyülködhetett, hogy milyen szintű nemtelen összefonódások alakultak ki a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bíróságok és a gazdasági elit között.
Magyarországról nézve ma ez talán elképzelhetetlennek tűnik, igaz nem kell sokat visszamennünk az időben, úgy 10-12 évet, és Magyarországon is volt egy rövid periódus, amikor a gazdasági elit, az állami és magántulajdonban levő szolgálatok, valamint a rendőrség felsőbb köreivel kapcsolatos eseménysorozat akár egy igazán nagy robbanással is fenyegetett.
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
A bal és a jobboldal között
Aki szeretne utánakeresni az egykori eseményeknek, a Gyurcsány-éra titkosszolgálati vezetői, a belügyi informatikában hatalmas bevételeket realizáló Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. és a furcsa biztonsági megbízásokat elnyerő, például a szolgálat munkatársait hazugságvizsgálóval tesztelő Zömök Biztonságtechnikai és Kereskedelmi Kft. voltak a hírek középpontjában.
Látványos rajtaütések, súlyos vádakkal megfogalmazott gyanúsítások, majd elnyúló, hol felmentésekkel, hol súlyos büntetésekkel záródó bírósági perek zajlottak.
Ennek az eseménysorozatnak volt (mint kiderült végzetesen tragikus) mellékszereplője Katzenbach Imre egykori profi futballista és az ő úgynevezett sülysápi számlagyára .
Az Eclipse
A 2006-os őszödi beszéd után és a 2010-es kétharmados Fidesz-győzelem előtt volt pár év (2007-2009 környéke), amikor a kormányon levő baloldal már nem volt elég erős, a szavazók többségének támogatását már bíró, de még csak „várakozó” jobboldal még nem volt elég erős ahhoz, hogy domináljon.
Ekkor a két politikai oldalhoz tartozó nemzetbiztonsági, vagy magánszolgálati támogatással is rendelkező cégek is ádáz csatát vívtak egymással. Lehallgatási botrányok, az MDF bukása, az UD Zrt. hanganyagai és hasonlók jellemezték ezt a korszakot.
Ebben az időben robbant az autók eredetiség-vizsgálatának informatikai rendszereit kialakító és üzemeltető Eclipse Informatikai Rendszerház Zrt. ügye. A szolgálati kapcsolatokkal is rendelkező cég ügyének ezer ága és boga volt, de a gyanú szerint a baloldali kormányok alatt a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH) tartozó projekteken több tízmilliárd forint közpénzt elnyerő és ebből impozáns eredményt elérő cég számlagyárak segítségével is csökkentette nyereségét.
A furcsa csak az volt, hogy a társaságnak a jobboldalon is voltak kötődései. Pintér Sándor belügyminisztert is súrolta a botrány, mert az Eclipse-nél volt projektmenedzser a belügyminiszter lánya, a vállalkozás a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt-től bérelt irodákat az Angol utcában, egy magas rangú rendőr pedig az Eclipse német rendszámú Mercedesét használta.
Az eljárások
Egy időben mindenki rápattant a cégre, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nagyértékű adócsalást és pénzmosást, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vesztegetést, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) indokolatlan versenykorlátozást és túlárazást vizsgált.
Végül 2016-ban a Fővárosi Törvényszék a 12 vádlott közül nyolcat letöltendő szabadságvesztésre ítélt, négyet pedig felmentett. A bíróság az Eclipse Zrt.-t 850 milliós vagyonelkobzással és 425 milliós pénzbírsággal sújtotta, valamint elrendelte, hogy kobozzák el a cég egyik korábbi vezetőjének Aston Martin típusú luxusautóját is. az elsőfokú ítélet szinte változatlan tartalommal jogerőre is emelkedett.
Az adóhivatal látókörében
Ekkor került a hatóságok, elsősorban az adóhivatal látókörébe Katzenbach Imre, az egykoron az MTK-val magyar bajnoki címet is szerző, kiváló futballista.
Katzenbach Imre 1964-ben Kiskunhalason született, a közelben, Soltvadkerten kezdett el focizni, az „arany háromszögben”. Majd hamar felkerült az MTK-hoz, de profiskodott később két görög csapatnál is. Pályafutása és 2009-ig ismert élete végén is a hazai fociban maradt, Pest megyei kiscsapatoknál „vezetett le,” például Tápiószecsőn, ahol mindenféle vállalkozások tulajdonosa is lett, majd itt is kezdett edzősködni.
(Személyes zárójel, hogy magam úgy 1986-től, általános iskolásként kezdtem el MTK-meccsekre járni, mert egy osztálytársammal kitaláltuk, hogy nekünk saját csapatunk lesz, és az osztályban fradista, dózsás, honvédos már volt. Onnantól nem sok meccset hagytunk ki, rengetegszer láttam Katzenbach Imrét is focizni, aki akkor alapember volt.)
A gazdag focista
Katzenbach nagyon jómódúnak tűnt, mindig, feltűnő autói voltak, de ezt a környezete azzal magyarázta, hogy abban az időben a Nyugatot is megjárt focisták már szép pénzt kerestek.
Rejtett „vállalkozói” élete csak akkor kezdett el derengeni, amikor eltűnt, majd amikor hamarosan kiderült, hogy szerepel a NAV különböző adóslistáin. Hamar világossá vált, hogy Katzenbach sülysápi és tápiószecsői számlagyára építőipari és mezőgazdasági profilú fantomcégek nevében számlákat adott az Eclipse-nek is, és az egykori gyanú szerint egy összetett láncolat végén maga Katzenbach vette fel a készpénzt.
A NAV által közzétett listáról ekkor kiderült, hogy Katzenbach, mint magánszemély is nagy adós volt, ahogyan egy vele azonos címre (Sülysáp, Hunyadi utca 61.) bejelentett nő is, de még vagy tucatnyi sülysápi magánszemély is több, mint tízmillió forinttal tartozott a NAV-nak. A százmilliónál nagyobb adótartozást felhalmozó cégek között pedig felbukkant Katzenbach és sülysápi társainak Arany-Konda nevű vállalkozása is.
A gyanús eltűnés
Amikor aztán a futballista egyik napról, a másikra eltűnt, egy ideig még két verzió tartotta magát focis körökben,
részben az, hogy egyszerűen meglépett mintegy félmilliárd forinttal,
részben az, hogy olyanokkal került elszámolási vitába, akikkel nagyon nem kellett volna. Már akkor az terjedt el, hogy akiket ő megkárosított, azok elől Magyarországon nem bújhatott el, vagy külföldre menekült, vagy már nem is él.
A fontosabb Katzenbach-cégek, így az építőipari Egon-Bau Kft, illetve Intrex Kft, valamint a mezőgazdasági profillal alapított Mező-Unió Kft és Arany-Konda Kft tulajdonosai Katzenbach mellett magyar, ukrán és görög magánszemélyek voltak. Akit a hatóságok akkor elértek, szintén előzetes letartóztatásba helyeztek.
Az Eclipse beékelődött
Az is beszédes egybeesés volt, hogy az Eclipse-csoport egyik cége, a ma már kényszertörlés alatt álló Eclipse Asset Management nevű társaság is Tápiószecsőn, az Ipar utca 5-ben volt utoljára bejegyezve. Mindez csak azért érdekes, mert az 1998 és 2006 között, Tápiószecsőn játékos-edzősködő Katzenbach Imre éppen itt volt üzletileg aktív.
Az Ipar utca 4-ben a hatóságok által felszámoltatott Mező-Unió Kft nevű Katzenbach-érdekeltség központja volt, míg az Ipar utca 6-7-ben egy másik Katzenbach-társaság, az említett Arany-Konda Kft elnevezésű, és szintén felszámolás alatt álló cég központja volt. A kettő közé ékelődött az Eclipse AM.
A friss hírek
Katzenbach Imre környezetében az elmúlt években már aligha remélhette senki, hogy a futballista életben van. Az MTI mai híre szerint az Eclipse-ügy egyik gyanúsítottját, H. Attilát az emberölés kapcsán is gyanúsítottként hallgatták ki
Az Eclipse története pedig már csak azért is a régmúltba veszik, mert a jobboldal politikai egyeduralma alatt aligha működnének olyan cégek, amelyek a baloldal regnálása idején nyerték el üzleteit, de láthatóan a jobboldalhoz is kapcsolódtak.
Az Eclipse bukását talán az okozta, hogy még a mérhetetlen sok közpénz elnyeréséből sem volt hajlandó a cég megfelelően adózni. De az is lehet, hogy volt egy olyan konfliktus, egy olyan összeveszés, ami a színfalak mögött játszódott le
|
Katzenbach Imre halála: emlékszik még valaki az Eclipse-ügyre?
|
Megtalálták Katzenbach Imre, egykori futballista holttestét. A visszavonult labdarúgó kiterjedt számlagyárat működtetett Sülysápon és Tápiószecsőn, és belekeveredett az egyik legtitokzatosabb, legsötétebb magyar céges bűnügybe, az Eclipse történetébe.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/18/katzenbach-imre-halala-emlekszik-meg-valaki-az-eclipse-ugyre
|
2020-12-18 22:16:18
| true | null | null |
Telex
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható – írja az ÁSZ pénteki közleménye.
Az ÁSZ szerint a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról. A most lezárt ellenőrzésük alapján a gazdálkodási szabálytalanságok 2005 óta jelen vannak a párt gazdálkodásában.
A Jobbik 2017-ben 475,8 millió forint, 2018-ban pedig 961,4 millió forint központi költségvetési támogatásban részesült, az ÁSZ szerint a párt ebben a két évben nem igazolta a könyvelésében szereplő adatok valódiságát, „továbbá a 2018-ban magánszemélyektől kapott mintegy 161 millió forint adomány átlátható nyilvántartásának feltételeit nem teremtette meg” – írja a közlemény.
Azt is állítják, hogy a pénzügyi kimutatásokat nem terjesztették a párt szélesebb tagságát képviselő kongresszus elé, így a Jobbik a gazdálkodásának áttekinthetőségét és ellenőrizhetőségét a saját tagsága számára sem biztosította. Az ÁSZ az általa feltárt szabálytalanságok kijavítására 11 javaslatot fogalmazott meg a párt elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A számvevőszék törvényi előírás szerint kétévente ellenőrzi a rendszeres költségvetési támogatásban részesülő pártok gazdálkodásának törvényességét. Az ÁSZ feladata, hogy a közpénzekből működő pártok átlátható és elszámoltatható gazdálkodását minősítse.
Frissítés (2020. 12. 19.): A Jobbik az alábbi választ küldte az ÁSZ megállapításával kapcsolatos kérdésünkre.
„Megalapozatlan az Állami Számvevőszék azon állítása, mely szerint a Jobbik nem biztosította a részre nyújtott adományok átlátható nyilvántartását. A valóság ezzel szemben az, hogy a párt minden egyes adományt az adományozó nevével és az adomány pontos összegével rögzítette a könyvelésében és ennek ellenkezőjére vonatkozóan a jelentésben sem szerepel semmilyen konkrét bizonyíték. Vélhetően ezért ezen állítás a jelentés 13. oldalán szerelő megállapítások részébe már be sem került.”
A Jobbik azt is fontosnak tartja megjegyezni, hogy az ÁSZ vizsgálata folyamán – a korábbi, a jogállamisággal összhangban lévő gyakorlattól eltérően – jelenleg hiánypótlásra nincs lehetőség, így, ha az adatok beküldésére szolgáló rövid határidő alatt bármely dokumentum kimarad a feltöltésből, azt az Állami Számvevőszék a való tényekkel szemben úgy kezeli, mintha nem is létezne és megállapítást tesz.
„Nem megalapozott az Állami Számvevőszék azon állítása sem, hogy a Jobbik nem biztosította gazdálkodásának átláthatóságát. A párt gazdálkodásának átláthatóságát ugyanis nem csupán az biztosítja, hogy a párt a kongresszusa elé terjeszti a párttörvény szerinti beszámolót. A Jobbik a 2017-2018-as években több alkalommal is tájékoztatta gazdálkodásáról a párt Felügyelőbizottságát, Számvizsgáló Bizottságát, Országos Választmányát, illetve a Kongresszust is. A párttörvény szerinti beszámolót ezen túl a Jobbik a honlapján és a Hivatalos Értesítőben is megjelenítette a törvényi határidőn belül.”
A Jobbik szerint a probléma alapja az, amit az Állami Számvevőszék korábban minden jelentésében feltüntetett: „a párttörvény 1. sz. melléklete szerinti beszámoló minta a számviteli törvény rendelkezéseivel nem harmonizál, nem felel meg sem a mérleg, sem az eredmény-kimutatás követelményeinek. A beszámoló mintához magyarázatot, útmutatót nem készítettek a jogalkotók, így ennek kitöltése pártonként – kialakított számviteli politikájuknak megfelelően – eltérő lehet. A hiányosságok miatt az ÁSZ évek óta javasolja a kormánynak jelentéseiben a párttörvény módosítását, valamint az illetékes miniszternek azt, hogy: ”Kezdeményezze a pártfinanszírozás átláthatóságának, a pártok elszámoltathatóságának fokozott érvényesítése érdekében a párttörvény módosítását, figyelemmel a pártok számviteli nyilvántartási és beszámolási rendszerét érintő ellentmondások feloldására, amelyek a párttörvény és a Számv. tv. között évek óta fennállnak.„
”A problémákat az elmúlt 10 évben sem orvosolták, így azok továbbra is fennállnak és lehetőséget adnak arra, hogy a pártok működését vizsgálva az Állami Számvevőszék észrevételeket, megállapításokat tegyen. A Jobbik szerint ezért hasznos lenne, ha az ÁSZ végre ismét felvállalná ezen probléma felvetését, és akár szabályozási javaslatot is tenne a kormánynak, amely alapján – az egyesületekhez hasonlóan – a pártok gazdálkodására is mindenben a Számviteli Törvény előírásai vonatkoznának. Ezzel érdemben segíthetné a pártok gazdálkodásának átláthatóságát és elejét vehetné a törvényi ellentmondásokból következő értelmezési vitáknak és a szükségtelen megállapításoknak, bírságoknak” – írta megkeresésünkre a Jobbik.
|
Állami Számvevőszék: A Jobbik a saját tagságát is megtévesztette a gazdálkodásával
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható – írja az ÁSZ pénteki közleménye.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/18/allami-szamvevoszek-asz-jobbik-gazdalkodas-szabalytalan-kozpenz
|
2020-12-18 22:31:44
| true | null | null |
Telex
|
Újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormánnyal szemben a Fertő tó természeti értékeinek veszélyeztetése miatt. A megaberuházást Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd országgyűlési képviselője kifogásolta meg az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosánál. A magyar politikus arra kérte a zöld ügyekért felelős biztost, hogy lépjen fel az európai jelentőségű élőhelyek és fajok profitszerzési célú szisztematikus magyarországi pusztítása ellen.
A beruházó nem érti, mi a gond
A 23 milliárdos Fertő tavi vízitelep komplett fejlesztése a Modern városok program keretében valósulna meg. Az üdülőkomplexumot közvetlenül a Fertő–Hanság Nemzeti Park mellett képzelik el, a projektet felügyelő állami Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. az Indexnek küldött válaszában azt írta,
a fejlesztés nem von be érintetlen és környezetvédelmi szempontból értékes területeket, csupán az eddig is használt és elmaradott állapotú Vízitelepet és annak korábban iszaptárolásra használt környezetét korszerűsítik,
egyúttal olyan közösségi funkciókkal látják el, amely versenyképes lesz az osztrák üdülőterek mellett.
Kocsis-Cake Olivio szerint az építkezés teljesen kiirtja a tó és part környékének élővilágát. Példaként a 813 férőhelyes vitorláskikötő építését hozta fel, melyet a Mészáros és Mészáros Kft. vállalt 9,3 milliárd forintért. Az országgyűlési képviselő az uniós környezetvédelmi biztosnak küldött levelében arra is felhívta a figyelmet:
A beruházás még kezdeti fázisban van, de már építési területté minősítették át a fertőrákosi strandot. Eddig csak a Kékszalag mezőnyét kétszeresen befogadni képes vitorláskikötő építése kapott zöld lámpát.
A két kilométeres partszakaszon a tervek szerint egy 100 szobás, négycsillagos szálloda, sportközpont, ökocentrum, több teniszpálya és egy étteremsor épül. Az állami projektre 23,2 milliárd forintot különített el a kormány, amely kiemelt nemzetgazdasági érdeknek minősül. Ami azért fontos, mert az építkezés közben semmilyen korlátozó rendeletet, így a Helyi Építési Szabályzatot sem kell figyelembe venni.
A turisztikai fejlesztő azt írta, a projekt a hazai és nemzetközi jogszabályoknak megfelelő érvényes és jogerős környezetvédelmi és természetvédelmi engedélyekkel rendelkezik, amit környezetvédelmi hatástanulmány előzött meg, amely alapján az illetékes hatóság az engedélyeket megadta. Hozzátették, a hatástanulmány sem természetvédelmi, sem környezetvédelmi sem pedig határon átnyúló negatív hatásokat nem állapított meg.
A párbeszédes képviselő szerint a cég által megrendelt hatástanulmány egy vicc, ellentmondó állításokat tartalmaz. A szakértői jelentés azt írja,
egy természetközeli állapotú szikes tóról van szó, amelynek rendkívül jó a minősége,
a Fertő-tó magyarországi szakaszának 80 százalékát háborítatlan nádas borítja, meglévő épületei pedig összhangban vannak a tájjal,
a beruházás környezeti hatása összességében semleges lesz.
Kocsis-Cake kiemelte:
Az építkezés alatt napi 300 teherautó folyamatos közlekedésével számol a hatástanulmány, ami önmagában is megterheli tó környezetét a politikus szerint. Ráadásul a rekreációs Disneylandet a fertőrákosiak is ellenzik.
A szomszéd strandja mindig zöldebb
Az állami fejlesztő azzal indokolja a Fertő-tavi óriás beruházást, hogy az eredetileg a 60-70-es években is turisztikai célokra mesterségesen létrehozott területet az elmúlt évtizedekben is idegenforgalmi célokra használták, ám jelentős fejlesztés nem történt a területen. Hozzáteszik:
Kocsis-Cake Olivio szerint valóban indokolt a vízpart fejlesztése, de a turisztikai giga centrum túlzás, inkább terület jellegének és befogadóképességének megfelelően kellene építkezni. A politikus támogatja a strand, az ökopark és a sportpálya tervét, de a 100 szobás szálloda, több ezer férőhelyes parkolóval, egy mesterségesen feltöltött területen életszerűtlen elképzelés, mert a környék alkalmatlan a tömeges turizmusra. Úgy fogalmazott:
Szerinte 813 állóhelyes kikötő a sétahajózás forgalmával együtt mindenképpen árt a tó élővilágának. Az UNESCO világörökségének részét képző cölöpházak lebontását, pedig teljesen agyament dolognak tartja.
A Sopron – Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. azt írta, hogy az Ökopark és a hozzá tartozó természetvédelmi látogatóközpont szakmai koncepciójának kidolgozásában a Fertő – Hanság Nemzeti Park aktív szerepet vállalt annak érdekében, hogy
Szerintük a beruházás olyan közösségi értékeket fog teremteni, amelyekre a térségben élők, a Fertő Partot használó sport szervezetek tagjai illetve az ide érkező turisták már régóta várnak.
A kötelezettségszegési eljárásról az állami Zrt. azt mondta, hogy
Az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosának tájékoztatása szerint viszont azért indult kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, mert a köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló Uniós irányelvet a kormány nem ültette át a hazai jogrendbe.
|
Újabb kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen
|
A Fertő tavi turisztikai komplexum részeként egy óriáskikötő, egy sportcentrum és egy luxusszálloda épül, ám ez az Európai Bizottság zöldügyi biztosa szerint uniós jogot sért. A Bizottság általános magyar jelenségként kezeli a Natura2000-es területeken zajló környezetkárosító beruházásokat.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2020/12/19/ferto-to_kotelezettsegszegesi_eljaras_gigaudulo_magyarorszag_europai_bizottsag_nautra200_meszaros_lorinc_turizmus/
|
2020-12-19 19:31:00
| true | null | null |
Index
|
Évi 12 millió forintos, vagyis havi egymilliós szabad alkotói évet hirdetett meg volt diákjainak a pár hónapja gigantikus állami közpénzjuttatással kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC). A kormányközeli elitképző ezért saját közlése szerint annyit vár cserébe végzett hallgatóitól, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak az intézménytől, melyben egy vadontúrára hívják őket egy kanadai grizzlyfarmra, ahol a szerencsés kiválasztottak minden költségét fizetik.
A szabad alkotói év, vagyis a fizetett gap year létező rendszer a jobban eleresztett nyugati egyetemeken is, de általában ezt az időt például könyvírásra kihasználó aktív munkatársaknak szól, nem korábban végzett diákoknak. Ilyesmire a Magyarországon állami költségvetési forrásokból működő intézményeknek esélye sincs.
A Fidesz-közeli elitképzőnek számító, Tombor András és családja által alapított MCC-t fenntartó Tihanyi Alapítványba idén májusban szállt be az állam. Egy 300 milliárd forintot meghaladó vagyonjuttatással nekik adták a MOL és a Richter részvényeinek a 10 százalékát, az MCC által használt gellérthegyi ingatlanokat, majd még 36 milliárd forintot a gazdaságvédelmi programból.
Az MCC ebből a közpénz jellegét elvesztő vagyonból az egész Kárpát-medencére kiterjedő képzési programokkal az ötszörösére akarja növelni a hallgatói létszámát, beszáll a könyvpiacon meghatározó Libribe, megvette a Rubicon archívumát, történettudományi think tanket alapít, és nem utolsó sorban egy sor ingatlant vásárol a pécsi volt tisztikaszinó épületétől a révfülöpi vitorláskikötőig.
A jelek szerint telik emellett az alumniprogramjuk unortodox kistafírozására is, melyben volt diákjaik részesülhetnek a bőkezű juttatásokból, cserébe egy részletes élménybeszámolóért.
A kontextushoz tartozik, hogy az MCC volt diákjai között információink szerint nem örvend egyöntetű népszerűségnek a Mathias Corvinus Collegium eddigiekhez képest nagyságrendet ugró politikai támogatása. Az alumnák közül többen attól tartanak, hogy bár az MCC színvonalas tehetséggondozó és erős közösség volt, a források miatt rájuk éghet a Fidesz-közeliség.
Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak volt intézményüktől, melyben exkluzív programok keretében egyedülálló tréningeket kínálnak nekik. Ez a stresszkezelő programok mellett „különleges küldetés (grizzly encounter)” címen túlélő túrán való részvételi lehetőséget jelent „a grizzly által uralt vadonban”, a kanadai Brit Columbiában. A leírás szerint a sikeresen pályázók az egyik MCC-s vendégoktató grizzlyfarmján fognak brit katonáktól túlélési készségeket tanulni. A nyolcnapos program a kiutazás, a szállás és az ellátás teljes költségét tartalmazza.
|
Kanadai vadontúrát és évi 12 milliós pihenőévet kínál volt diákjainak az államilag kitömött MCC
|
Évi 12 millió forintos, vagyis havi egymilliós szabad alkotói évet hirdetett meg volt diákjainak a pár hónapja gigantikus állami közpénzjuttatással kitömött Mathias Corvinus Collegium (MCC). A kormányközeli elitképző ezért saját közlése szerint annyit vár cserébe végzett hallgatóitól, hogy tartsanak egy „részletes élménybeszámoló előadást az év során szerzett” élményeikről, tapasztalataikról. Az alumnák néhány hete egy olyan levelet is kaptak az intézménytől, melyben egy vadontúrára hívják őket egy kanadai grizzlyfarmra, ahol a szerencsés kiválasztottak minden költségét fizetik.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/12/20/mcc-12-millios-gap-year-es-kanadai-vadontura
|
2020-12-20 18:09:58
| true | null | null |
Telex
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István fideszes képviselő és nyolc társa, köztük Fehér Petra önkormányzati képviselő ellen a Fővárosi Törvényszéken, olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
|
Vádat emeltek Boldog István ellen
|
Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtottak be vádiratot Boldog István fideszes képviselő és nyolc társa, köztük Fehér Petra önkormányzati képviselő ellen a Fővárosi Törvényszéken, olvasható a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleményében.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/21/vadat-emeltek-boldog-istvan-ellen
|
2020-12-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A FÉSZ Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta F-Z Esterházy-kastély konzorcium az Esterházy-kastély „Múzeumi tömbjének” generálkivitelezési munkáit fogja elvégezni. A két cég helyreállítja a kastély kétemeletes középső részét („Múzeumi tömb”), pincétől a „belvedere”, vagyis kilátószintig. Az óraszinten vetítőteret alakítanak ki, a Belvedere-t pedig kiállítások mellett időszakos rendezvények megtartására is alkalmassá teszik.
Az ajánlatkérő Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. által közzétett hirdetmény szerint a feladatok közé tartozik többek között a restaurálás, szigetelés, törmelékelszállítás, festés és vakolatjavítás is, azonban a munkálatok csak az épület belső tereit és a díszudvar felőli előlépcső restaurálását érintik. A szerződés opcionálisan rendelhető tételeket is felsorol, ezek között szerepel például a teakonyha bútorzata és tárgyai, ülőbútorok a látogatóknak, kézzel szőtt selyemtapéta és ezek textiltervezése is.
A munkáért nem volt nagy tolongás: a nyílt eljárásra a nyertesen kívül csupán egyetlen ajánlat érkezett be, a mosonmagyaróvári Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft.-től.
A kastély felújításának első üteme 2009-ben kezdődött. A munkákat több alkalommal európai uniós forrásból finanszírozták, de emellett a központi költségvetésből is költöttek a rekonstrukcióra. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont 2015-ben írt ki közbeszerzést a kastély nyugati szárnyának felújítására.
Ahogy akkor megírtuk, azt az 1 milliárdos tendert 2016-ban szintén a ZÁÉV Zrt. nyerte, de akkor még a West Hungária Bau Kft.-vel közösen. Idén tovább folytatódik a kastély rekonstrukciója: november 24-én a „Keleti Gránátos-ház” felújítását és átalakítását célzó 214 milliós tendereren pedig a FÉSZ Zrt. nyert.
A West Bau és a ZÁÉV újítja fel 1 milliárdért a fertődi Esterházy-kastélyt
Újabb tendert nyert az utóbbi évek két sikeres építőipari vállalkozása.
Az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium vezetője a FÉSZ Zrt, ami az Excidit Befektetési Kft. tulajdonában van. A cég Khaut Andráshoz köthető, aki jó kapcsolatot ápol a miniszterelök vejével. Az Opten adatai szerint a cég nettó árbevétele tavaly 3,6 milliárd forint volt, ami jelentős csökkenést jelent a 2018-as 10,3 milliárdos árbevételhez képest. A forgalom csökkenése a cég nyereségét is csökkentette: 2018-ban 789,8 millió forint, tavaly viszont már jóval kevesebb, 148 millió forint profitot termelt a FÉSZ.
Az 1991-ben alapított ZÁÉV Zrt. neve leginkább a stadionok építéséről lehet ismerős, de a Néprajzi Múzeum kivitelezése, valamint a Testnevelési Egyetem felújítása is hozzájuk köthető. A ZÁÉV 2015-ben a Peresztegi Imre tulajdonában lévő Pannon Speed Pro Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. tulajdona lett, ami 2019-ben hivatalosan is Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került. A zalaegerszegi cég az Opten adatai szerint 2019-ben 72,8 milliárd forint nettó árbevételt ért el, amiből 6,7 milliárd nyeresége maradt.
|
Közel 3,2 milliárdért újítja fel a fertődi Esterházy-kastély egy részét a ZÁÉV és a FÉSZ
|
A fertődi Eszterházy-kastély múzeumi tömbjének belső felújítását az F-Z Esterházy-kastély Konzorcium, vagyis a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ), valamint a ZÁÉV Zrt. fogja végezni nettó 3,198 milliárd forintért– derült ki az uniós közbeszerzési értesítő december 11-i számából.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/14/kozel-32-milliardert-ujitja-fel-a-fertodi-esterhazy-kastely-egy-reszet-a-zaev-es-a-fesz/?__cf_chl_rt_tk=06sR9sUeExiclTdzSkSZHt9ZxTvMZArE49zZyE4gg1Q-1701959027-0-gaNycGzNDTs
|
2020-12-14 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.