text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna.
|
Leisztinger Tamás mélyen a zsebébe nyúlt a DVTK-ért, de talán utoljára
|
A milliárdos állítólag kiszállni készül a Diósgyőrből. Felkészül Mészáros Lőrinc.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202053_borsodsport_invest_leisztinger_azsebebe_nyul
|
2021-01-05 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Korszakos lovagkirály vagy az atyai örökséget eltékozló kalandor volt inkább Anjou Lajos, akit a romantika korabeli történeti emlékezet ruházott fel a "nagy" jelzővel? Mosta-e három tenger Magyarország partjait? Mi a végső mérlege Lajos uralkodásának? A többi között ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk alábbi írásunkban.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk "kispiszkostól" a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét - mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen a Kelenvölgyben.
A figyelem többet jelent, mint tapsot és nevetést - azt is jelenti, hogy gondoljuk meg, a jelentős elismerést kinek adjuk, és főleg mikor, írja szerzőnk Szeretettel Erdélyből című sorozatunk legújabb részében.
A nagy kérdés, írja a lap, hogy Franciaország enged-e a szélsőség halálos szirénhangjainak.
|
Tovább gyarapodik Mészáros agrárbirodalma
|
Létrejött a felcsúti milliárdos új agrárcége, amely komoly szakértőkkel indul neki a Békés megye mezőgazdaságában rejlő lehetőségek kiaknázásának.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202053_bekesland_meszaros_a_viharsarokban
|
2021-01-02 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
PÉNZ
2021 január 17., 15:00
"A hazánkat sújtó járvány ellenére sem változtatott közhasznú támogatási politikáján a CÖF-öt is százmilliókkal támogató állami lottócég" - írja a K-Monitor közpénzfigyelő nonprofit szevezet.
"A Szerencsejáték Zrt. támogatásosztó leánya nemrég közzétett, őszi szerződéseiből kiderült, továbbra is a kormány, és kiemelten az őket felügyelő miniszter, Rogán Antal szívének kedves célokat támogatnak."
Szeptemberben 140 millió forintot kapott a Rogán-Gaál Cecília (a megtévesztő vezetéknév ellenére Cecília már nem Rogán Antal házastársa, de cégiratokból kiderült, hogy visszavette volt férje nevét) és Sarka Kata nevével fémjelezett Fitbalance nevű sportrendezvény,
októberben 20 milliót kapott "a NER erős asszonyait tömörítő" Nők Magyarországért Klub, aminek tagjai között van Novák Katalin, Schmidt Mária és Szentkirályi Alexandra is,
novemberben pedig jutott 20 millió forint támogatás a "nemzeti imareggelit" szervező D.C. Magyarországi Alapítványnak, 15 millió "a Rogánék által korábban is támogatott, ismeretlen tevékenységű" Demokrácia és Politikai Kultúra Közhasznú Alapítványnak, és 40 millió a mosonmagyaróvári kézicsapatnak is.
A K-Monitor hozzáteszi, hogy a járvány hatásait csillapító tevékenységet nem támogatott a nemzeti lottócég ebben az időszakban.
|
Rogán Cecília sportrendezvényének támogatására költötte a legtöbbet az állami lottócég
|
"A hazánkat sújtó járvány ellenére sem változtatott közhasznú támogatási politikáján a CÖF-öt is százmilliókkal támogató állami lottócég" - írja a K-Monitor közpénzfigyelő nonprofit szevezet.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/17/rogan-cecilia-sportrendezvenyenek-tamogatasara-koltotte-a-legtobbet-az-allami-lottoceg
|
2021-01-17 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Mélyen szíven ütött, hogy még a kérdéseimet sem hagyta végigmondani” – panaszolja lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, harminckettedik várandósági hétnél tartó édesanya, aki a mai napig nem tudja, hogy az őt egyébként magánellátásban kezelő, fogadott orvosa ott lesz-e a gyermeke születésekor, amire viszont állami kórházban kerül sor. Az, aki szült már, egészen biztosan egyetért azzal, hogy ez az egyik legkiszolgáltatottabb helyzet a nők életében, hiszen nem tudni, mikor és hogyan indul be a folyamat, ahogy azt sem, könnyen megy-e, vagy hosszadalmas vajúdás kíséri.
„Nem akarom, hogy még egyszer felvágjanak”
A kiszolgáltatottság halmozottan érvényes azokra az édesanyákra, akik első gyermeküket császármetszéssel szülték, ám a másodikat várva már a természetes szülés mellett döntöttek. Akár azért, mert a csecsemőhalandóság jóval ritkább ezekben az esetekben, akár azért, mert traumatizálta őket az előző szülés. Beszédes, hogy a nekünk nyilatkozó édesanya sem úgy fogalmaz, hogy „megszülte”, hanem úgy, hogy „kiműtötték belőle” a gyermekét.
Azonban a legtöbb kórház protokollja szerint rájuk automatikusan császár vár, hacsak nem olyan orvost és kórházat választanak, ahol az első császár után is támogatják a természetes szülést. Még náluk is nehezebb helyzetben vannak azok az édesanyák, akik faros fekvésű gyermeküket hoznák világra hüvelyi úton, hiszen nagyítóval kell keresni az ehhez megfelelő szaktudással rendelkező orvost. Akit jellemzően csak akkor tudott „fogni” az ember, ha már lehetőleg a pozitív terhességi teszt pillanatától elkezdte intenzíven felkutatni: erre ugyanis esélye a tizenkettedik terhességi héttől kezdve aligha akadt; és akkor is csak igen vaskos boríték ellenében.
A hálapénz adását és elfogadását a Btk. január elsejétől hatályos passzusa bünteti,
így ez a lehetőség megszűnt. Ugyanakkor a paraszolvencia tiltásával kapcsolatos – gyakorlatilag mindenki szerint nélkülözhetetlen – intézkedés után még számos részletkérdésre nem született megnyugtató válasz. Ami ebben először útmutatást adna, az a 2020. évi C. törvény Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról. Ez azonban csak március elsejétől hatályos, és még mindig sok a kérdőjel a tartalma körül, hiszen pontosítása – amiből például kiderülne, hogy az összeférhetetlenségi szabályok alól valóban kivételt képeznek-e a szülészek, ahogy ez már többször felmerült – az ígért végrehajtási rendeletek szövegétől is függ.
„Itt vadnyugat van...”
Addig viszont marad a bizonytalanság. Az elmúlt két hétben nagyon sok kétségbeesett megkeresés érkezett a Másállapotot a Szülészetben! nevű mozgalomhoz. A szülés előtt állók a legtöbb esetben arról számoltak be, hogy a választott orvosok és a szülésznők be sem mentek a szüléshez, így a kismama a kórház ügyeletes orvosánál hozta világra gyermekét, akit akkor látott életében először. Éppen ettől a verziótól tartanak a legtöbben, ami nem csoda. Egyrészt azért, mert nem erre készültek eddig, másrészt azért, mert Magyarországon általában nincsenek szakmai irányelvek, vagy túl puhák – mondja lapunknak Lőrincz Katalin, a mozgalom egyik képviselője, aki egyébként dúla és orvos is.
Mint fogalmaz, „itt vadnyugat van,
ahány kórház és orvos, annyiféleképpen állnak a kérdéshez,
az orvosok tudásán és lelkiismeretén, vagy az osztályvezető főorvos hozzáállásán múlik minden”. Ez a szabályozatlanság, és az egységes protokoll hiánya pedig oda vezet, hogy óriási a különbség abban, hogy melyik kórházban milyen a szülés gyakorlata: repesztenek-e magzatburkot, akkor is átmetszik-e a vajúdó nők gátját, vagy éppen akkor is császároznak-e, amikor az nem lenne feltétlenül szükséges.
A természetes szülést támogató, humánusabb gyakorlatot követő kórházak kapacitása pedig véges, ahová sokszor az orvosválasztás volt eddig a belépő. Számos nő ír a szervezetnek arról: aggasztja, hogy a szabályozás változtatása előtt nem tették kiszámíthatóvá, egységesen színvonalassá a rendszert.
Ráadásul a koronavírus-járvány idején tovább nőtt a kórházak közti különbség. A szervezetet nem egy esetben keresték meg olyan édesanyák, akik arra panaszkodtak, hogy az apuka egyszerűen nem mehetett be a szülés óráiban a saját családjához, azaz szakszóval az intézmény tartósan korlátozta a kísérő jelenlétét. Ennek kapcsán Mátyusné Gálik Zsuzsanna, nemcsak a mozgalom, hanem a Békés Születés(é)ért Támogatókör alapító tagja is arról számolt be, hogy Kecskeméten automatikusan császárra viszik a covidos várandósokat, és jogsértő módon nem lehet jelen a kísérő, Pécsen pedig csak a szoptatás idejére kapják meg a piciket a fertőzött édesanyák. Ezek az intézkedések a mozgalom véleménye szerint ellentétesek a hazai és nemzetközi javaslatokkal.
„Hátborzongató belegondolni, hogy ennek milyen hosszútávú hatásai lesznek”
– hangsúlyozza.
Olyan esettel is találkozni, hogy csak a szülésznő kísérte végig a gyermek világrajöttét, de az is előfordult, hogy a választott orvos végül vállalta a szülés kísérését, és erről – ritkaság! – számlát is adott.
Az anyák visszajelzései rendkívül változatosak, ám abban országszerte nagy az egyetértés, hogy a kismamák nem kapnak megfelelő tájékoztatást arról, hogy a fogadott orvosuk részt vesz-e a szülésen, s ha igen, ezt hogyan tudnák nekik legálisan honorálni. A kismamák érzik, hogy a két szép szemükért a szülész nem fog ünnepnapokon, hétvégén vagy egy tizenkét órás műszakkal a háta mögött ugrásra készen, ingyen rendelkezésre állni. A lapunknak nyilatkozó anyának a szülészorvosa nem habozott az orra alá dörgölni ezt a tényt, mondván, „tőle aztán senki ne várja el, hogy ingyen, az éjszaka közepén bemenjen, és levezesse a szülést”. Arról viszont nem szólt, „mennyi az annyi”. A különböző anyai közösségi csoportokban az terjed, hogy tízszer annyit „illik” adni a szülés levezetéséért, mint amennyit várandósgondozáskor. Ez utóbbi összege egyes magánorvosoknál a harmincezer forintot is megközelíti, terhesgondozásra pedig hathetente kell járni, vagyis az előbbi logika szerint
a szülés akár háromszázezerre is rúghat – egy állami kórházban.
Az összköltség tehát ennél a hibridmegoldásnál is félmillió forint körül alakul.
Nemcsak a szülésre készülő nők vannak nagyon nehéz helyzetben, az orvosoknak és szülésznőknek sem egyszerű, rengeteg kismamát kell ugyanis megnyugtatni, informálni, miközben ők sem tudják, hogy mi várható. Azt sem érdemes elfelejteni, hogy van, aki anyagilag is rosszabbul jár azután, hogy törvény tiltja a hálapénz elfogadását.
„Nem értek egyet a hálapénzzel, de nem tudok nem empatikus lenni azokkal az orvosokkal, akik húsz éve belekalkulálják az életükbe azt a plusz havi fél- vagy egymillió forintot, valahol érthető, hogy senki nem fog éjjel kettőkor ingyen szülést levezetni” – mondja Lőrincz Katalin. Eközben persze fontos látni, hogy a korábbi rendszer tarthatatlan volt, hiszen az orvosok közti egyenlőtlenséget is növelte.
Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint segíthetne a helyzeten, ha a külföldi példáknak megfelelően itthon is praxisközösségekben tömörülő 3-4 orvos és szülésznő látná el a kismamákat, és közülük kerülne ki az az egy-egy, aki a szülést kíséri. Így áthidalható lenne az a probléma, hogy viszonylag kevés a szakember Magyarországon, ahogy az sem fordulhatna elő, hogy az orvos egy 12 órás műszak után kísérjen egy szülést, hiszen mindig az vállalná ezt a praxisközösségből, aki erre a szülés beindulásakor a legfelkészültebb.
Némi támpont a minisztériumtól
Ebben a helyzetben némi támpontot ad Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár december 23-i állásfoglalása, mely szerint az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt 2021. március 1-jétől kell alkalmazni az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében is. Ebben rögzítik azt is, hogy „a törvény alkalmazása előtt megkezdett kezelésekre nem kell alkalmazni a tilalmat, csak azokra az esetekre, amik a törvény alkalmazását követően kezdődnek”. Vagyis eszerint március elsejéig ugyanaz az orvos, aki magánellátásban várandósgondozza páciensét, még elvállalhatja a szülés kísérését állami kórházban.
Csakhogy az orvosok az állásfoglalás ellenére is tartanak ettől a helyzettől; a lapunknak nyilatkozó édesanya úgy tudja, a budapesti Szent Imre Kórházban szavazással döntöttek a szülészek arról, hogy – tartva a jogi következményektől – nem vállalják a szülés kísérését azoknál a pácienseiknél, akiket magánellátásban kezeltek a várandóság idején. Az édesanya arról is beszélt, hogy van két ismerőse is ebben a kórházban, akikkel az orvosaik közölték, hogy azért nem jönnek be a szülést kísérni, mert
„nem akarnak börtönbe kerülni”.
Az édesanya szerint ez még a korrektebb megoldás, hiszen legalább előre tájékoztatták a kismamákat, akiknek így nem a szülőszoba ajtajában elfolyó magzatvízzel kell szembesülniük a cserbenhagyással. Mátyusné Gálik Zsuzsanna szerint nagy probléma, hogy a kórházak nem adnak ki hivatalos tájékoztatást. A Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája egyébként megtette ezt, közösségi oldalukon is közölték, hogy január elsejétől megszüntetik a fogadott orvossal és szülésznővel történő szülés lehetőségét. Ám ezzel az eljárással az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem értett egyet, mondván, „a hálapénz kivezetésére hivatkozva nincs lehetősége a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikának a szabad orvosválasztást korlátozni”. A szabad orvosválasztás alapjognak számít, amelyet szabályozni csak törvényi szinten lehet.
Vidéken még nehezebb a helyzet, van, hogy a megye három kórházából egyet járványkórházzá alakítanak át, amelyekben csak covidos kismamákat fogadnak. „Az ilyen intézményekben szülni készülő kismamák január elsejétől tehát nemcsak a fogadott orvosukat és szülésznőjüket veszítették el, hanem még a kórházat is, ahová jártak, nincsen kapaszkodójuk, nem csoda, hogy kiszolgáltatott helyzetben érzik magukat” – mondja Mátyusné Gálik Zsuzsanna.
A paraszolvencia eltörlésének fontossága
„Nincs olyan hely a világon, ahol segítené az általános ellátás magasabb szintre emelését a paraszolvencia” – szögezi le Lőrincz Katalin. A szervezet egyetért azzal, hogy változtatásra volt szükség, mert az orvosfogadás korábbi átláthatatlan rendszere és a hálapénz torzító hatása rendszerhibákat konzervált és egyenlőtlenséghez vezetett nemcsak a nők, hanem a szakemberek körében is. A paraszolvencia a nők számára csak a biztonság illúzióját nyújtotta, a számonkérhetőség és ellenőrzés hiánya bizonytalan helyzetet teremtett, és nem tette a szereplőket érdekeltté az ellátás egységes és teljeskörű reformjában. Márpedig a magyar szülészeti ellátásban szerintük a jó gyakorlatok mellett sajnos gyakoriak az ártalmas eljárások, jogsértések és méltatlan bánásmód.
Az irány tehát alapvetően jó, a hálapénz kivezetése üdvözlendő,
ám úgy vélik, először az ellátást kellett volna egységesen korszerűvé, biztonságossá és magas szakmai színvonalúvá tenni, és csak utána szabályozni, mert a jelenleg átláthatatlan rendszerben még tovább szűkült az amúgy is kiszolgáltatott nők mozgástere. „Korszerű, naprakész szakmai irányelvekre, és azok betartására, ehhez pedig kormányzati beavatkozásra és megfelelő szakmai kollégiumi jelenlétre volna szükség. A változást elmaradhatatlan eleme a hallgatók oktatása és az aktív szakorvosok továbbképzése, jelenleg a fiatal szakorvosok töredéke látott például élettani faros szülést, sőt a legtöbben még olyan szülést sem láttak, ami nem háton fekve történt volna” – vélik.
Csökkent a császármetszések aránya
Meglepő viszont, hogy a Másállapot a szülészetben! mozgalom olyan visszajelzést kapott szakemberektől, hogy január óta csökkent valamelyest a császármetszések száma, ám ezt még korai lenne kijelenteni, ahogy azt is, hogy ez a törvény hatályba lépésének köszönhető, hiszen a gyakorlatra a covid-helyzet is rányomja a bélyegét. Ezt a megfigyelést erősíti egy nemrég elvégzett, 600 fős magyarországi kérdőíves kutatás, amelynek konklúziója, hogy fogadott orvossal szignifikánsan magasabb a beavatkozások aránya a szülésnél, mintha az anya ügyeletes orvosnál hozná világra gyermekét.
Az országban a szombathelyi kórházban nem lehet orvost választani, csak ügyeletes orvosnál lehet szülni évek óta, ám ennek az intézménynek sem rosszabb statisztikája, mint azoknak a kórházaknak, ahol lehet fogadott orvossal szülni. A K-Monitor kutatása szerint
a kismamák 65 százaléka szül fogadott, míg 35 százaléka ügyeletes orvosnál.
Összességében tehát elmondható, hogy míg a hálapénz megszüntetése a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés – és egy régi adósság rendezése – volt, a nagy ívű intézkedés mellett akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályzás épphogy új kérdéseket vet fel a gyakorlatban. Ezért lenne fontos a nők bevonása a döntéshozásba, vagy a nők visszajelzéseire építve alakítani ki a szülészet külön szabályozását. A kérdések megválaszolása különösen fontos lenne, mert a legsérülékenyebbeket érinti: a várandós kismamákat és magzatukat. A szülésélmény beleég a nők agyába, „a legtöbb asszony több tízéves távlatból el tudja mondani az összes szülését nagyon pontosan” – mondja Lőrincz Katalin –, hiszen „bármi, ami a szülés körül történik, egyből lélekig megy”.
Nyitókép: Ficsor Márton
|
„Ingyen levezetni a szülést? Na, még mit nem!” – élet a hálapénz betiltása után
|
Bár az eddigi rendszer tarthatatlan volt, a hálapénzt felszámoló törvénymódosítás egyelőre némi káoszt hozott az állami kórházak szülészeteire. A kismamák hetekkel a szülés előtt sem tudják, hogy fogadott orvosuk, vagy az intézményben éppen ügyeletben lévő, számukra vadidegen orvos kíséri-e majd a szülésüket. A nagyobb szigor a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés, ám akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályozás új kérdéseket vet fel a gyakorlatban.
| null | 1 |
https://mandiner.hu/cikk/20210117_ingyen_levezetni_a_szulest_meg_mit_nem
|
2021-01-18 12:40:35
| true | null | null |
Mandiner
|
Még az év utolsó napjára is jutott egy közbeszerzés, amit Mészáros Lőrinc egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. nyert el. Az uniós közbeszerzési értesítőben található adatok szerint az MVM Paksi Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyorsított, tárgyalásos eljáráson választotta ki a kivitelzőt.
Az indokolásban az áll, hogy „a szerződés jellegéhez, összetettségéhez kapcsolódó sajátos körülmények és az ezekhez kapcsolódó kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem választható ki a legkedvezőbb ajánlat különös tekintettel arra, hogy a tárgyalások során a műszaki tartalom és az ahhoz kapcsolódó megvalósítás egyeztetése szükséges.”
Továbbá, hogy a korábbi közbeszerzési eljárás eredménytelen lett, mert egy részvételi jelentkezés sem érkezett, illetve, hogy a Paks2 terület-előkészítési feladatok között szereplő, a K-5 út és északi bekötőút négysávosításának kivitelezési munkáit a rendezési megállapodásban foglaltak szerinti határidőre el kell készíteni.
Ezek késedelme esetén pedig veszélybe kerül a Paks2 építési munkáinak teljesítése.
A beruházás során az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. K5 és az északi bekötőút jelenleg 2×1 forgalmi sávos útja 2×2 sávra bővül, 801,17 m és 447,48 m hosszon.
Emellett a cég feladata lesz:
járdák kivitelezése,
parkolóhely (542 db, amelyből 13 db mozgáskorlátozott parkoló, plusz 20 db motorkerékpár parkoló), pihenőhely építése,
24 m külső sugarú turbókörforgalom építése 4 ággal,
kerékpárút építése,
vízelvezető rendszer építése,
villamos hálózati szerelés,
és a kültéri világítóberendezések szerelése is.
A nyertes kivitelező Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság a becsült 1 780 000 000 forintos összegnél drágábban, nettó 2 521 197 721 forintért végzi el a munkálatokat.
Gyakori megrendelő az erőmű
Majdnem pontosan egy éve írtuk meg, hogy a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei rendre milliárdos projekteket nyernek el: 2019 végén például három tendert is behúztak összesen 4,7 milliárd forint értékben. Egy hónappal korábban pedig a Mészáros és Mészáros Kft. Pintér Csaba egyéni vállalkozóval közösen nyert el egy 15,7 milliárdos megbízást a kiégett kazetták átmeneti tárolójának bővítése kapcsán, majd pár nappal később nettó 3,1 milliárd forint értékű mélyépítési tenderrel gazdagodtak.
Milliárdos projekteket nyertek a Paksi Atomerőmű által kiírt közbeszerzéseken Mészáros Lőrinc cégei
Nem világít két lámpa a parkban Hatalmas bemélyedés Mestermunka Egyirányú utcák kerékpárral kétirányúvá tétele Egyirányú utcák kerékpárral kétirányúvá tétele Fekvőkuka Vidékfejlesztési Minisztérium – támogatások KIM – támogatások KIM – szerződések Vidékfejlesztési Minisztérium – szerződések NFM – támogatások
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű, a beruházást pedig az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi. Ehhez Oroszországtól veszünk fel hitelt. Az orosz kölcsönt elkezdtük lehívni és törleszteni, a beruházáshoz kapcsolódó projektekért pedig két állami cég is felel, amelyek már több tízmilliárd forintot elköltöttek kormányközeli vállalkozásoknál.
120 milliárd forintot elköltöttek, két irodaház és egy konyha már megépült a Paks2-projektben
Orbán Viktor 2014-ben állapodott meg arról Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy két új blokkal bővül a paksi atomerőmű – a beruházást az orosz állam tulajdonában lévő Roszatom végzi, és Oroszországtól veszünk fel rá hitelt.
|
Mészárosék gyorsított, meghívásos pályázaton nyerték el a paksi bekötőút bővítését
|
Mészáros Lőrinc cégei gyakran nyernek tendereket a paksi atomerőmű fejlesztései kapcsán: most épp egy nettó 2,5 milliárdos beruházást végezhetnek el. A közbeszerzési eljárás gyorsított és tárgyalásos volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/07/meszarosek-gyorsitott-meghivasos-palyazaton-nyertek-el-a-paksi-bekotout-boviteset/
|
2021-01-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV Zrt. és a miniszterelnöki „kötélbarát”, a kormányfő luxusrepülős utaztatásával is a hírekbe került Garancsi István vállalkozása, a Market Építő Zrt. közösen nyerte meg a Citadella felújítására kiírt nettó 20 milliárd forintos keretszerződést. A négy évre szóló megbízás a Miniszterelnökség alá tartozó a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-től érkezik, az eljárás adatait megtalálja az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben.
Bár a Várkapitányság Zrt. nem írt elő gazdasági és pénzügyi alkalmassági minimumfeltételeket a 20 milliárdos munka pályázatában, a hatalmas megbízásnál nem tolongtak az ajánlattevők, a Mészáros-Garancsi kettős mellett csak a szintén a NER-hez sorolt, Tiborcz István üzleti köréhez sorolt West Hungária Bau (WHB) Kft. és a Mészáros-birodalommal gyakran együtt dolgozó Épkar Zrt. konzorciuma adott be ajánlatot.
Egyelőre annyi biztos, hogy a Várkapitányság a keretösszeg 70 százalékát, tehát nettó 14 milliárd forintot biztosan elkölt a NER legmagasabban jegyzett vállalkozóinál a Citadella felújítása során ellátandó kivitelezési és egyéb kapcsolódó feladatokra, a fennmaradó rész opciós összeg. Hogy pontosan mit kell majd építeniük a cégeknek, azt nem lehet tudni, párhuzamosan folyt ugyanis egy közbeszerzési eljárás a generáltervezési feladatokra, amely azonban eredménytelenül zárult decemberben. Korábbi beszámolók szerint a 2022-ig tartó első ütemben megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat és közparkját hoznak létre. A második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást valósítanak meg a Szabadság Bástyája címmel.
Rájuk bízták a Citadellát
A Citadella felújítását, illetve átépítését tavaly nyáron jelentették be. A Fodor Gergely kormánybiztos által irányított kiemelt kormányzati beruházást júliusban a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azért is fontos, mert bár az egykori erődítmény több mint 3 hektárnyi területe állami tulajdon és 2015 óta a vagyonkezelése is állami kézben van, de továbbra is a főváros rendelkezik a Gellérthegy teljes zöldfelületével. Schreffel János újbudai főépítész a Népszavának korábban arról beszélt, hogy a budavári és az újbudai önkormányzat alig néhány százalékot birtokol az ott lévő közterületekből, de ez mindegy is, mivel kiemelt beruházásként sem a döntés előkészítésében, sem a megvalósításban nincs szerepük az önkormányzatoknak. Ennek megfelelően semmilyen konzultáció nem is volt az érintett önkormányzatokkal.
Októberben megalakult a projektet irányító, 100 százalékos állami tulajdonban lévő Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Kft., amelynek a nyári kormányrendeletben 2,5 milliárd forintot biztosítottak a projekt előkészítésére. A Hvg360 írta meg, hogy a társaság ügyvezetője a szabadúszó modellként is dolgozó Kenéz Flóra lett, akiről akkor annyit lehetett kideríteni, hogy öt évvel ezelőtt végzett a Budapesti Corvinus Egyetemen, diplomamunkáját a Marketing és Média Intézet keretében írta a nemzetiség szerepéről a személyes márka építésében. Kinevezése előtt a Várkapitányságnál dolgozott projektvezetőként. Szintén médiás érintettsége van a vagyonkezelőt létrehozó Várkapitányság Zrt. vezetőjének, Madaras Bencének is, aki a lap szerint a 2010-es évek elején a médiahatóság elnöki kabinetjében volt igazgatóhelyettes. Felettesük, a már említett Fodor Gergely kormánybiztos pedig ugyanannak a médiahatóságnak volt a kabinetfőnöke, ahol Madaras is dolgozott, de már filmrendezőként is bemutatkozott.
A projekt előkészítése állapotfelméréssel és régészeti feltárással indult: az Octogon cikke szerint a szakemberek a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak.
A következő lépés a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontása volt, a bruttó 320 millió forintos munkát a mostani tender egyik nyertese, a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV kapta, a munka még 2020-ban elstartolt.
|
Orbán Viktor két barátja közösen újítja fel a Citadellát
|
A bruttó 360 milliós bontási munka után a legnagyobb falat is Felcsúton, illetve egy NER-hez sorolt üzletembernél landolt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/19/citadella-meszaros-garancsi/
|
2021-01-19 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása.
Ahmed Ujahja összesen nyolc éven át volt miniszterelnök az Algériát húsz éven át irányító elnök, Abd el-Azíz Buteflíka kormányában. Az autoriter elnök 2019 áprilisában bukott meg, miután heteken át tüntettek az ellen, hogy újrainduljon a választáson. Buteflíka bukása után a rezsim több magasrangú politikusa ellen is hatósági eljárás indult.
Ilyen volt Ujahja, akit nyáron 12 év börtönbüntetésre ítéltek korrupció miatt. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet, az ismételt eljárás pedig vasárnap kezdődött. Ujahja ezen a tárgyaláson beszélt arról először, hogy honnan származik a bankszámláján talált ötmillió dollár (nagyjából másfél milliárd forint).
Ujahja annyit árult el, hogy Öböl-menti országok vezetőitől hatvan aranyrudat kapott ajándékba, amelyeket a feketepiacon értékesített. Ujahja azt mondta, korábban azért nem fedte fel a pénz forrását, mert nem akart rontani Algéria és “egyes baráti országok” viszonyán. A vád szerint Ujahja titokban akarta finanszírozni Buteflíka újraindulását az elnöki székért, amelyet végül megakadályoztak a tüntetők.
Bár nincs megnevezve, hogy mely országoktól származnak az aranyrudak, a történet tökéletesen beleillik a Közel-Kelet egyik legnagyobb hatalmú vezetője, Mohamed bin Zájed hatalmi törekvéseibe. Az Egyesült Arab Emirátusokból fajsúlyos nemzetközi szereplőt formáló MBZ-ről egy éve részletes cikket közölt a New York Times.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA legnagyobb hatalmú arab vezető Trumppal együtt gyűrné maga alá a Közel-KeletetKatonai óriást csinált az Egyesült Arab Emírségekből, mára Jementől Szudánig háborúzik. Mohamed bin Zájed életútja alapján érthetőbbé válik a Közel-Kelet.
Ebből többek között az derül ki, hogy az iszlamisták térfoglalásától rettegő MBZ-nek komoly szerepe van abban, hogy a rendkívül kemény kézzel uralkodó Abdul Fatah al-Sziszi megpuccsolta a demokratikusan megválasztott iszlamista Muhammad Morszit. Az Emirátusok és szövetségesei azóta több milliárd dollárral támogatták az egyiptomi rezsimet. Az Emirátusok szintén titokban támogatta Líbiában az iszlamisták ellen harcoló Halifa Haftár tábornokot.
A New York Times cikke alapján MBZ nem hisz a közel-keleti demokráciában, mivel szerinte az oktatás alacsony színvonala és a konzervatív vallási nézetek népszerűsége az iszlamisták sikerét hoznák a választásokon, ahogy azt Egyiptom esete is mutatta. MBZ-nek emiatt érdeke az olyan erőskezű és az iszlamisták ellen fellépő vezetők támogatása, mint al-Sziszi vagy Buteflíka.
|
A feketepiacon adta el hatvan aranyrúdját a megkent miniszterelnök
|
Egészen rendkívüli bepillantást enged a korrupt állami vezetők világába egy vasárnap Algériában tartott bírósági tárgyalás. Legutóbb a malajziai exminiszterelnök lakásaiban lefoglalt készpénz és luxuscikkek döbbenetes mennyisége mutatott olyan plasztikus képet az országokon átívelő politikai korrupcióról, mint a volt algériai miniszterelnök vasárnapi vallomása.
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20210111/a-feketepiacon-adta-el-hatvan-aranyrudjat-a-megkent-miniszterelnok/
|
2021-01-11 20:30:00
| true | null | null |
G7
|
A korábbi években, illetve a más csapatoknál megszokottakhoz képest kifejezetten sokat fizetett az állami média az FTC nemzetközi futballmérkőzéseinek közvetítéséért. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap augusztus végén 855 ezer eurós, azaz jelenlegi árfolyamon több mint 300 millió forintos megállapodást kötött a Fradi labdarúgócsapatát fenntartó FTC Labdarúgó Zrt-vel, annak érdekében, hogy ők tűzhessék műsorra ezeket a meccseket.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTöbb mint tízmilliárdot fizet az állami média a Forma-1-értEnnél több pénzt egy szerződés keretében csak a magyar labdarúgásért fizetett ki az MTVA. Nyolc év alatt bő 80 milliárd ment el a sportközvetítésekre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzázmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionbanKomolyabb sportesemény jogainak megvásárlása nélkül is elköltött egymilliárd forintot 2019-ben különböző sportközvetítésekhez köthető szerződésekre a közmédia.
Ez nem csak azért szép összeg, mert hat-hét éve még szép számmal voltak élvonalbeli futballcsapatok, amelyek ennél kevesebb vagy alig több pénzből gazdálkodtak egész évben, de a közelmúlt hasonló kifizetéseihez képest is sok. Alig egy héttel később a Puskás Akadémiával 55 ezer, a Budapest Honvéddal 132 ezer euróban állapodtak meg a nemzetközi meccsek díjáról. Persze utóbbi két csapat a kevésbé nívós Európa Ligában (EL) indult, míg a Fradi a Bajnokok Ligájában, ráadásul a zöld-fehérek 11 év után első magyar csapatként a csoportkörbe is bejutottak, ez azonban nem indokol ekkora különbséget. Utóbbit ugyanis a szerződés megkötésekor még nem lehetett tudni*a BL-jogokat egyébként külön is megvette az MTVA., a BL-meccseket is magába foglaló közvetítésekért pedig egy évvel korábban még a Fradinak is alig negyedannyit fizetett az MTVA, mint most.
A magyarázat valószínűleg az, hogy míg a többi említett szerződés csak egy idényre szólt, az FTC Labdarúgó Zrt-vel ezúttal három szezonra állapodott meg az állami média. Méghozzá előre. Ez azért érdekes, mert így
az MTVA tulajdonképpen megelőlegezte a következő két idényre is a Fradinak a jó szereplést a magyar bajnokságban.
Az ugyanis egyáltalán nem törvényszerű, hogy az FTC mind a két évben indulhat majd nemzetközi kupában, tavaly augusztusban pedig még kevésbé volt az. Ez még akkor is így van, ha időközben az európai szövetség alakított a kuparendszeren, és életre hívott egy teljesen új sorozatot, a Konferencia Ligát (KL).
Utóbbi célja elvileg pont az, hogy a gyengébb bajnokságok csapatainak is több szereplési lehetőség jusson nemzetközi színtéren. Csakhogy Magyarország esetében ez nem jelent több kvalifikációs helyet. A jövőben ugyanúgy négy csapat indulhat a különböző nemzetközi kupákban, mint eddig, a különbség mindössze annyi lesz, hogy a bajnokság második és harmadik helyezettje, illetve a kupagyőztes az EL helyett a KL-ben próbálkozhat. Ez több szereplési lehetőséget teremt, hiszen az új ligában gyengébb csapatok jöhetnek szembe, azaz a magyar együtteseknek is jobb esélye van tovább versenyben maradni.
A több szerepléshez azonban ki is kell harcolni a részvételt a magyar kupa megnyerésével, vagy a hazai bajnoki dobogóval, és ezt előlegezhette meg a korábbinál sokkal magasabb összeggel a Fradinak az MTVA. A bizalom pedig kicsit még akkor is fura, ha az idei bajnokság eddigi állása alapján elég valószínű, hogy az idén is indulhat nemzetközi kupában a Fradi.
|
Évekre előre megelőlegezte a Fradinak a nemzetközi kupaszereplést az állami média
|
Az MTVA 300 millió forintnál is többet fizet, hogy műsorra tűzhesse azokat a meccseket, amelyekről a szerződés aláírásakor csak remélhette, hogy lesznek.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210112/evekre-elore-megelolegezte-a-fradinak-a-nemzetkozi-kupaszereplest-az-allami-media/
|
2021-01-12 20:34:00
| true | null | null |
G7
|
Elég furcsa konstrukcióban álmodták meg a 2020-as tao támogatási szezon Felcsúton kívüli legnagyobb fejlesztését. Az elképzelések szerint Bugyi nagyközségben húznának fel egy uszodát két és félmilliárd forintból, ám a létesítményt nem egy helyi, hanem egy olyan óbudai bejegyzésű sportszervezet építené, amely jelenleg Bugyitól jó 60 kilométerre, Bicskén is tart edzéseket, levelezési címe pedig budaörsi.
Máshogy nem ment volna
Az Oázis Sport Nonprofit Kft. nagyjából 1,8 milliárd forintnyi közpénzt igényelt a beruházásra, a többit önerőből fedeznék (pdf). Az Oázis Sport Clubbal a vízilabda utánpótlás-nevelésben szoros együttműködésben ténykedő vállalat fejlesztési programjában azzal indokolta a helyszínválasztást, hogy Bugyi a
dél-pesti és budai kerületekből fél óra alatt elérhető, így a gyermekek busszal történő szállítása sem róna elviselhetetlen terhet az itt vízfelületet bérlő egyesületekre. A város sportbarát szemléletmódja és az új városvezetés támogatása megteremti a beruházás megvalósításához szükséges alapot.
Valószínűleg ez utóbbi szempont játszhatta a fontosabb szerepet, a földrajzi helyzet inkább egy adottság lehetett. Mivel azonban a település és a sportszervezet igényei találkoztak, a távolság már nem tűnt leküzdhetetlen akadálynak.
Maga a beruházás egyébként egyáltalán nem indokolatlan. Bugyi öt évvel ezelőtti településfejlesztési koncepciójához végeztek egy felmérést, ebből pedig az derült ki, hogy a helyiek egy uszodát hiányolnak a leginkább a településről (pdf).
Emellett – ahogy erre az Oázis Sport Kft. fejlesztési programja is többször utal (pdf) – Budapesten sincs elég vízfelület még az élsporttal vagy utánpótlás-neveléssel foglalkozó sportegyesületeknek sem. Erre a különböző vizes sportágak képviselői évek óta panaszkodnak, és érdemi javulást a dologban a Duna Aréna sem hozott.
Ezért egy új uszoda mind Bugyi, mind az edzőhelyre igényt tartó Oázis számára rendkívül hasznos lenne. A kérdés csak az, hogy ha ez így van, akkor miért ilyen furcsa módon, két földrajzilag elég távol eső szereplő egymásra találásával tud csak mindez megvalósulni.
A válasz valószínűleg az, hogy
egyszerűen nem volt más financiális háttér, mint a tao.
Bugyin 2016-tól tulajdonképpen folyamatosan napirenden volt az uszoda építése, a fejlesztés rendszeresen előkerült az önkormányzati üléseken. Eredetileg tanuszodát emlegettek, de hamar egyértelművé vált, hogy el kell mozdulni a vízilabda irányába, mert így a tao révén jóval nagyobb forrást lehet behúzni. Somogyi Béla akkori polgármester 2018 elején úgy fogalmazott (pdf), hogy
amennyiben beleteszik a vízilabda sportot, akkor tao pályázattal támogatható lehet a megépítése, amiből 30 százalék önrészt az önkormányzat, 70 százalékát tao pályázat segítéségével lehetne kivitelezni.
Csakhogy a környéken nem nagyon van olyan komolyabb klub, amellyel egy ilyen projektre pályázni lehetett volna, így fővárosi partnert kellett keresni*Esetleg a Ceglédi VSE jöhetett volna még szóba.. Első körben a Vasassal tárgyaltak, az Oázis csak később került képbe, elsősorban azért, mert ők korábban már tettek egy kísérletet egy uszoda építésére a harmadik kerületben (pdf). Meg is kapták a szövetség jóváhagyását közel egymilliárd forint támogatás begyűjtésére, sőt a pénz nagyobbik fele még össze is jött, a projekt azonban így is kudarcba fulladt. Az első kapcsolatfelvételnél még ennek a beruházásnak a Bugyira költöztetése volt a terv, de végül nem ez történt, hanem egy új pályázatot nyújtottak be.
Ismét szaporodnak a nagyberuházások
Ábrahám István, az Oázis Sport Kft. ügyvezető tulajdonosa az óbudai kudarcról részleteket nem kívánt elárulni, a mostani projektről pedig azt mondta,
abban bíznak, hogy az idén megindulhat a kivitelezés, 2022-re pedig elkészülhet az uszoda.
A kritikus pont valószínűleg a pénz összegereblyézése lesz. A tao-rendszer lényege ugyanis az, hogy nem elég a szövetség jóváhagyása a támogatáshoz, a pénzért maguknak a sportszervezeteknek kell kalapozni, vagyis nyereséges vállalatokat kell meggyőzniük, hogy a profitjuk után fizetendő adót ne az államkasszába, hanem nekik utalják.
Persze a felcsúti fociakadémiánál – amely az elnök Mészáros Lőrinc révén elég jól be van kötve a masszívan nyereséges kormányközeli cégekhez – néhány hét alatt összejön akár több milliárd forint is. A gyengébb kapcsolati hálóval rendelkező kisebb egyesületek nagy projektjei azonban nem ritkán épp ezen a ponton véreznek el. A vízilabda-szövetség adatai szerint az Oázis január elejéig az 1,8 milliárd forintból mindössze 108 millió forint tényleges támogatást szedett össze, ami nem kevés, de a nagyobb nevű klubok között több olyan is van, amely sokkal kisebb keretre is több pénzt gyűjtött már.
A 2020/21-es bajnoki szezonban egyébként fordulat látszik a nagyobb tao-projektek számában. Korábban már írtunk róla, hogy a 2015 utáni években nagyon megszaladt a ceruza a tao-programban, és a sportági szövetségek, illetve az illetékes minisztérium tucatjával hagyta jóvá a milliárdos sportprogramokat. Ennek két fontos következménye lett:
az érintett szervezetek jelentős része nem tudta feltölteni a keretét
a program egyre látványosabban kezdte csökkenteni az állami bevételeket, évi 100 milliárd forintot is meghaladó összeget kihúzva a büdzséből.
Az előző két szezonban ezért elég komoly visszarendeződés volt. 2019/20-ban már például csak a felcsúti futballakadémia és a székesfehérvári labdarúgócsapat számára hagytak jóvá milliárdos fejlesztéseket, a következő évben azonban ismét több nagyobb projektre bólintottak rá. Bár 2 milliárdot meghaladó összegből ekkor is csak Felcsúton gazdálkodhattak, további négy sportszervezet próbálhatott meg összekalapozni egy és kétmilliárd forint közötti összeget, és volt egy további program, amely csak egy hajszállal marad el az egymilliárd forinttól.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem felcsúti kiváltság a közpénzmilliárdokból épülő sportlétesítményEgyre több, jellemzően vidéki sportprojektre hagynak jóvá milliárdos tao-keretet a szövetségek és az emberminisztérium.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk80 helyett 128 milliárd lett, maradhat? Maradhat, mondja a kormányKözel 130 milliárdnyi adóforintot utaltak az államkassza helyett sportszervezeteknek a nyereséges cégek. Ez a másfélszerese a tervezettnek. Hat év alatt 165 milliárdot tévedett a kormány.
2020-21-ben a legtöbb nagyberuházásra a jégkorongszövetség adta áldását. A Balu-T SE Baján (pdf), a Sportország SC pedig a budapesti XVI. kerületben (pdf) építene sportcsarnokot, míg a Veszprém Fiatal Sportolóiért Alapítvány befejezne egy ilyen létesítményt a megyeszékhelyen (pdf).
A felcsúti akadémia ifjúsági sportszálláshelyre kapott újabb óriástámogatásáról és a második legnagyobb futballfejlesztésről, a berettyóújfalui sportkollégiumról már írtunk. Ezen kívül a Zempléni Vízilabda Klubnak lesz még egy minden bizonnyal milliárdos fejlesztése, de ez az egyesület egyelőre nem tette közzé a programját, így a részeteket homály fedi.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshozFurcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
A több óriásberuházás következtében a korábbi jelentős visszaesést követően 2020/21-ben a sportegyesületeknek jóváhagyott összesített keret is nagyobb lesz. Eddig 87 milliárd forint támogatásra bólintottak rá a sportszövetségek, ami egy hajszállal még kevesebb az egy évvel korábbinál, de csak a labdarúgó-szövetség előtt több mint száz elbírálatlan program van még. Köztük a Felcsút terveinek második része, amely a korábbi évek tapasztalatai alapján önmagában milliárdos nagyságrendű lehet.
Más kérdés, hogy a korábbi rekordévektől így is szinte biztosan elmarad majd az idei pénzeső. Két éve még 134 milliárdnyi keretet hagytak jóvá a szövetségek. Ezt a hatalmas keretet azonban még mindig nem töltötték fel teljesen, sok értelme ezért sincs ismét erre a szintre növelni a jóváhagyott támogatás mértékét.
A költségvetés szempontjából egyébként logikusan nem a keret, hanem a ténylegesen a sportszervezeteknek utalt támogatás, illetve az azután igénybe vett adókedvezmény*Ami időben szintén eltérhet a tényleges támogatástól. a fontos, hiszen ez esik ki a büdzséből. Ez az összeg a csapatoknál a rendszer 2011-es bevezetése óta már az idei kör előtt is meghaladta a 650 milliárd forintot. Ráadásul ahogy erről korábban írtunk, ennek egy része a következő évek költségvetését terhelheti, akár 100 milliárd forintos akna is lehet a rendszerben.
|
Az óbudai vízilabda csapat Bugyiig megy uszodát építeni, hogy kaphasson rá 1,8 milliárdos támogatást
|
Ez lehet a felcsúti ifjúsági akadémia után a második legnagyobb beruházás az idén. A fejlesztés indokolt, csak az a furcsa, miért így kell megvalósulnia.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210112/az-obudai-vizilabda-csapat-bugyiig-megy-uszodat-epiteni-hogy-kaphasson-ra-18-milliardos-tamogatast/
|
2021-01-12 20:44:00
| true | null | null |
G7
|
Sokáig úgy tűnt, hogy három és fél évvel a budapesti vizes vb után megszűnik az eseményt szervező Bp2017 Kft., a vállalat azonban a saját végelszámolását is túlélte. A társaság megszüntetését még 2019 decemberében kezdeményezte a tulajdonosi jogokat gyakorló Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere azonban szinte napra pontosan egy évvel a végelszámolás elrendelése után az eljárás megszüntetéséről rendelkezett. Mindez újabb több százmillió forint közpénzt emésztett fel.
Változott a terv
A szervezőcég megszüntetésének legalább harmadszor futottak neki, de eddig valamiért mindig meghiúsult. Az eredeti elképzelés az volt, hogy már 2017 őszén elkezdik leépíteni a vállalatot, az alkalmazottak nagy részének is határozott időre szólt a szerződése. Attól függően, hogy mennyi utómunka volt az adott területen, egy-két hónappal a világbajnokság után kifutottak a kontraktusok, így a vb alatt még közel 150 foglalkoztatottnak 2017 végén már csak nagyjából a harmada dolgozott a cégnél.
Bár közvetlenül az esemény után felmerült, hogy a Duna Aréna fenntartását a Bp2017 Kft-re bízzák, ezt a feladatot végül első körben nem kapta meg a társaság, így az év végére minden akadály elhárult az elől, hogy a terveknek megfelelően beszántsák a projektcéget. Éppen ezért volt rendkívül meglepő, hogy 2018 elején hirtelen ismét toborozni kezdett a vállalat. A létszám először csak szép lassan nőtt, az év második felére azonban újra 100 fő környékére emelkedett.
Közel fél évvel a vizes vb lezárása után ugyanis valaki úgy döntött, hogy a cég még jó lesz valamire, hiszen mégiscsak megszervezett egy elég komoly világeseményt, márpedig ilyenből még jó néhányat terveztek Magyarországra a következő években. A vállalat vezetése ezek után igyekezett azt kommunikálni, hogy eredetileg is ez volt az elképzelés, azaz a céget nemcsak a vizes vb-re, hanem úgy általában a hasonló események megszervezésére hívták életre. Ennek azonban nemcsak a társaság neve mondott ellent, hanem az eredeti alapszabálya is, amelyben egyértelműen rögzítették, hogy a Bp2017 Kft. feladata a vizes vb megszervezése. Később, 2018 tavaszán azonban ezt módosították, és valóban az került be az alapszabályba, hogy
a vállalat más sport, sőt kulturális, tudományos vagy egyéb jelentősebb rendezvényeket is előkészíthet, illetve szervezhet.
Ezzel párhuzamosan 2018 elejétől mégis a cégre bízták a Duna Aréna üzemeltetését. A vállalat kapott néhány eseményt, de nem egyértelmű, hogy ezért kapta meg az uszodát is, vagy fordítva: ha már úgyis ők kezelik a komplexumot, akkor szervezzenek is oda valamit. Mindenesetre a cég szervezte meg abban az évben a műúszó junior és a szintén ifjúsági ökölvívó vb-t, de a vízilabda világliga szuperdöntőjét is. Az igazán nagy eseményeket azonban – hiába az egyébként logikus terv a szervezői tevékenység összevonásáról – nem a vállalat kapta, és nem is véletlenül.
Folyamatos botrányok
A cégnek ugyanis annyira sikerült lerombolnia a saját és úgy általában a hazai rendezésű nemzetközi sportesemények nimbuszát, hogy az már politikai szempontból is kockázatot jelentett. A Bp2017 megítélése már a vizes vb előtt sem volt túl jó. Az esemény végül sokkal többe került, mint amiről eredetileg szó volt, és rengeteg masszívan túlárazottnak tűnő projekt kötődött a vállalathoz. A világbajnokság szervezési szempontból ugyan nem sikerült rosszul, de a hazai sajtója katasztrofális volt: tulajdonképpen naponta jelentek meg cikkek arról, hogyan drágult tovább az esemény.
A vállalat körüli vihar hónapokkal később sem csitult: még akkor is sorra estek ki a csontvázak a szekrényből, amikor a társaság megtartásáról döntöttek. 2018 elején arról számoltunk be, hogy a cégnél durván elkalkulálták a vizes világbajnokság vendégeinek szállodai igényeit, ami miatt a rendezvény alatt üresen álltak a lefoglalt szobák, a Bp2017 pedig utólag nem akarta kifizetni a leszerződött hoteleket.
Közben az is kiderült, hogy az esemény kommunikációjára szánt milliárdoknak csak a töredéke jött vissza a jegyárakból, ami nem is csoda, hiszen a brutális összeget szinte teljes egészében a kormánymédiában költötték el, külföldön érdemben egyáltalán nem hirdették meg az eseményt. Majd bemutattuk azt a három és fél perces videót is, amelyre papíron 230 millió forintot költöttek el, holott szakértők szerint ennek 1 százaléka is sok lett volna.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHáromperces videó készülhetett 230 millióért a vizes vb-ről, de nem használták semmireLegalább százszorosan árazták túl a filmet, már ha nem volt másik. Ezt azért nem tudni, mert a szervezők az utókommunikációról semmit nem kommunikálnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrszágimázs helyett a kormánymédia épült a vizes vb reklám-milliárdjaibólLényegében nem hirdették külföldön a budapesti vizes vb-t, pedig az országimázs-építés a százmilliárdot is meghaladó költségekhez képest aprópénz lett volna.
Közben a vállalat gazdálkodását egy személyben felügyelő Balogh Sándorról is kiderültek bizonyos dolgok. Nagyjából ekkor írtuk meg, hogy egy rózsadombi sorházi lakásban egy olyan hozzá köthető cégháló működött, amely százmilliókkal károsította meg a magyar államot. Az érintett lakás történetesen a frissen kinevezett nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea tulajdonában állt. Mager és Balogh évekkel korábban egy párt alkottak, két közös gyermekük is van.
A Bp2017 körül tehát nemhogy fogytak volna, inkább sokasodtak a problémás ügyek. Ráadásul még az ezek ellenére rájuk bízott eseményeket sem kerülték el a botrányok. A boksz vb-nek például kifejezetten csúnya vége lett: amint erről a 24.hu beszámolt, a szövetség a kapott állami támogatás ellenére is 300 millió forint feletti hiányt halmozott fel, a vb-vel összefüggésben pedig teljesen érthetetlen kifizetések történtek.
Kongott a kassza
Ennek fényében nem meglepő, hogy 2018 nyarán már a kormányban sem gondolták azt, hogy erre a cégre kellene bízni a hazai rendezésű sporteseményeket. Az állam részéről a céget felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériuma augusztusban felkért egy ügyvédi irodát, hogy világítsa át a céget, és állapítsa meg, hogy miként lehetne mégis megszüntetni. Egy hónappal később – bár az audit még nem zárult le teljesen – az EMMI illetékesei már arról tájékoztatták a kormányt, hogy az addigi eredmények szerint nem nagyon vannak összhangban a cég menedzsmentje által mondottak és a vállalat tényleges beszámolója.
A Bp2017 vezetése váltig állította, hogy a tartozásokat lehet fedezni a rendelkezésre álló vagyonból, a könyvekből azonban más derült ki.
Éppen ezért már ekkor felmerült a veszélye, hogy a céget nem lehet csak úgy megszüntetni, a folyamat felszámolássá alakulhat. Ez pedig – amellett, hogy eleve elég rossz az optikája – azt is jelentette volna, hogy ismét rengeteg pénzt kell beletolni a költekezése miatt már eddig is sokat támadott cégbe.
Mindenesetre a kormányzat úgy döntött, hogy a nemzetközi sporteseményeket egy másik, frissen alapított vállalatra bízza. Az év végén létrehozták a Sportesemények Szervezéséért, Lebonyolításáért és Sportszolgáltatásért Felelős Nonprofit Kft-t, amelyet pár hónappal később Nemzeti Sportügynökség (NSÜ) Nonprofit Kft-re kereszteltek át. Az elképzelés az volt, hogy ettől kezdve minden fontosabb rendezvényt ez a cég felügyel majd, azonban már hetekkel később látszott, hogy ez ebben a formában nem valósul meg.
A Bp2017 Kft. sorsát azonban így is megpecsételte az új cég megalapítása. A vizes vb-t szervező vállalat megszüntetése azonban még hosszú hónapokig nem indult meg, szinte biztosan a bizonytalan anyagi helyzete miatt. A vállalat – szokás szerint jelentős késéssel leadott – 2018-as beszámolójából kiderült, hogy úgy kellene elvileg több mint 3 milliárd forint kötelezettséget kifizetnie 2019-ben, hogy évkezdetkor a bankszámláján és a pénztárában alig 100 millió forint van. A likviditási mutatókon is csak némi trükközéssel tudtak javítani: két medencét is a készletek közé soroltak, tehát úgy tűnt, mintha ezekkel (illetve az ezek eladásából befolyt pénzzel) akarnák kifizetni hitelezőiket.
Közben az is kiderült, hogy a Bp2017 Kft. milliárdokkal tartozik a szintén állami Antenna Hungáriának, amely jogi eljárást is indított a szervezőcég ellen emiatt.
Így a cég megszüntetéséhez vezető eljárást tényleg nehéz lett volna megindítani. Valahogy rendezni kellett legalább részben a helyzetet, ez pedig hónapokat vett igénybe. Sokatmondó, hogy a cégtől már 2019 elején elkezdték elküldeni az alkalmazottakat, de a végelszámolás megindításáról csak december 13-án határozott Kásler Miklós.
Körözik a gazdasági igazgatót
Ekkor a vállalat már tényleg teljesen vállalhatatlan volt. Balogh Sándor ellen ugyanis a megelőző hetekben több elfogatóparancsot is kiadtak költségvetési csalás és befolyásvásárlás miatt. A vállalkozó-cégvezetőt hivatali vesztegetéssel és több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, és azóta is keresi a rendőrség. A cégtől persze közben kirúgták, de erről már csak a körözések kiadása után tájékoztatta a G7-et a Bp2017 Kft. épp egy nappal a végelszámolás elrendelése előtt.
A hazai sporttörténet eddigi egyik legfontosabb sporteseményének pénzügyeit tehát egy olyan ember felügyelte, aki minden jel szerint üzletszerűen csalta az adót.
A végelszámolás azonban a hosszú várakozás ellenére sem ment komolyabb költségek nélkül. A vállalatnál már februárban 110 milliós tőkeemelésre volt szükség, hogy a hitelezőket ki tudják fizetni. A cégnek majdnem 24 millió forint adóhátraléka volt, de hasonló összeggel tartozott a Danubius Zrt.-nek is a versenyzők elszállásolása és étkeztetése miatt, és tízmilliókat követelt tőlük a fővárosi önkormányzat közvetlenül, illetve cégein keresztül.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy testvérpár útja a Szerencsekeréktől a milliárdos adótartozást felhalmozó céghálókigA kilencvenes években együtt vállalkoztak a vagyonminiszterrel, egyikük részben Bártfai-Mager Andrea lakásán üzemeltette céghálóját.
Az egyik érintett, az Antenna Hungária azonban nem jelentkezett be a közel 2,5 milliárd forintjáért. A műsorszóró cég vélhetően elállt az ügyben indított jogi keresetétől, legalábbis erre utal, hogy a 2019-es beszámolójukban már nem ejtenek szót a Bp2017 Kft-ről. Bár az AH-nál az erre vonatkozó kérdésünkre korábban nem válaszoltak, úgy tudjuk, hogy teljesen nem csitultak el a hullámok, és a hatalmas tartozásnak még lehetnek következményei.
Azt azonban nem tudhatjuk, hogy a Bp2017 Kft. ezt a tartozását nyilvántartja-e. A vállalat ugyanis máig nem adta le a 2019-es üzleti beszámolóját, és ezt egyelőre kérésünkre sem küldték meg*A vállalattól közérdekű adatigénylésben kértük ezt a héten, de ennek határideje még nem járt le..
Még 100 millió kellett
Mindenesetre a cég gazdálkodása körüli botrányból még a végelszámolásra is jutott. A vállalat sokáig még az elbukott perek ellenére sem adta ki a szerződéseinek listáját, erre végül csak tavaly ősszel került sor. A dokumentumokból pedig kiderült, hogy Balogh Sándor a vállalaton keresztül az ismerőseinek és a saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt, illetve az is, hogy az eseményt a kormány részéről miniszterként felügyelő Seszták Miklós üzleti köréhez is folyt a pénz a Bp2017 Kft-től. Seszták azóta kikerült a kormányból, és távozásának okai között több forrásunk szerint is szerepeltek a vizes vb körüli botrányok.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtőlSeszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszer által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.
A cég és az általa szervezett legfontosabb esemény megítélése tehát egy fikarcnyit sem javult, és a vállalat pénzügyi helyzete sem valószínű, hogy sokkal kedvezőbbre fordult volna. Éppen ezért elég komoly meglepetés, hogy tavaly december közepén egy Kásler Miklós által szignált alapítói határozattal megszüntették a cég végelszámolását. Azaz úgy döntöttek, a vállalat egyelőre megmarad. Persze ennek is vannak költségei,
a cégbe december végén újabb 100 millió forintot kellett beletolni, hivatalosan a „végelszámolás során felmerül kötelezettségek kielégítésére”.
A vállalatot és az EMMI-t is megkérdeztük, hogy ez pontosan mit takar, ám válaszokat nem kaptunk. Ahogy arra sem, hogy miért döntöttek ilyen előzmények után a társaság megtartása mellett, illetve milyen céljai vannak a kormánynak a céggel. Az biztos, hogy versenyek szervezését nem fogják a mostanra szinte teljesen kiürített Bp2017 Kft-re bízni. Ezt a feladatot ugyanis most már tényleg az NSÜ Kft. kapja. Egy tavaly decemberi kormányrendelet ugyanis minden jelentősebb esemény szervezését a vállalat hatáskörébe rendelte, a kormány részéről pedig Fürjes Balázst, a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztost nevezték meg felelősként.
A Bp2017 Kft. megtartásának így csak akkor van értelme, ha valamilyen formában – akár szorosabban – együttműködik az NSÜ-vel, és utóbbi cég használja a vizes vb szervezése során felgyűlt tapasztalatokat. Ez egyébként arra is eszköz lehet, hogy a Bp2017 Kft. anyagi helyzetén komolyabb feltűnés nélkül javítsanak, ha erre az elmúlt évek hatalmas állami támogatásai után is szükség van még.
|
Újabb százmilliókkal tömték ki a 2017-es vizes vb-t szervező, azóta csak botrányokat halmozó céget
|
Az évek óta botrányos körülmények között vergődő vállalatot a harmadik nekifutásra sem sikerült megszüntetni, újabb százmilliókat emésztett fel a működése.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210115/ujabb-szazmilliokkal-tomtek-ki-a-2017-es-vizes-vb-t-szervezo-azota-csak-botranyokat-halmozo-ceget/
|
2021-01-15 20:48:00
| true | null | null |
G7
|
Rendkívül hízelgő interjút közölt a horvát Sportske novosti napilap online kiadása az eszéki futball eddigi sikereiről és jövőbeli terveiről azzal a Mészáros Lőrinccel, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból. Az együttest fenntartó cég tulajdonosi viszonyai azóta is alakultak, a csapat mostanra tisztán magyar lett, de a felcsúti milliárdosnak nincs látható nyoma a vállalat mögött. A csapat honlapján ennek ellenére még pár héttel ezelőtt is tulajdonosként hivatkoztak rá.
Luka Modric Felcsútról vonulna vissza
A Sportske novosti interjúja egy rövid bevezetővel kezdődik, amelyben bemutatják, milyen fejlődésen ment keresztül a néhány éve még csőd szélén álló eszéki csapat az elmúlt idényekben. A lap előszava szerint mindez Mészáros Lőrincnek köszönhető, aki néhány éve megvette az együttest, és azóta többet is tett érte, mint amit előzetesen ígért. Az írás úgy fogalmaz, hogy a milliárdos
megváltást, pénzt, életet, reményt, stadiont, akadémiát
adott Eszéknek. Azt is megemlítik, hogy Mészáros már bizonyított üzletemberként, vagyona pedig becslések szerint egymilliárd euró körül lehet.
A korábbi felcsúti polgármestert – akire tévesen úgy is hivatkoznak mint a Puskás Akadémia tulajdonosára – főleg sportszakmai dolgokról kérdezték, de mivel jelentős részben ő finanszírozta az elmúlt években az eszéki focit, a fejlesztésekről és a tervekről is szó esett. Mészáros azt mondta: reményei szerint az NK Osijek már jövőre megnyerheti a horvát bajnokságot. Ha így lenne, a győzelmet az új arénában ünnepelhetnék, a tervek szerint ugyanis a több mint 10 milliárd forintból épülő létesítmény még az idén elkészül.
Jelen állás szerint októberi stadionavatással számolnak, de a járványhelyzet miatt benne van a pakliban némi csúszás.
Közben épül a helyi futballakadémia is, amelyre azonban nemcsak a felcsúti milliárdos, hanem a magyar kormány is jelentős összeget szánt. Ezek a befektetések Mészáros szerint egyébként megtérülhetnek, és jó játékospolitikával az Eszék a jövőben önfenntartó lehet.
A felcsúti milliárdos arról is beszélt, hogy a horvát futball követendő példa lehet a magyar számára, és viccesen még azt is megjegyezte, hogy örülne, ha a 2018-ban aranylabdával díjazott Luka Modric Eszéken, vagy még inkább Felcsúton fejezné be a pályafutását.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár egy hónapja épül a horvát Felcsút, jobb lesz, mint az eredetiSzükség is van a fejlődésre, mert itthon valami nagyon nem működik. Mészáros Lőrinc horvát csapata egyelőre mégis a magyar modellt követi.
Mint főszponzor nyilatkozott
Az interjú – és különösen annak tartalma – azért furcsa, mert Mészáros Lőrincnek papíron már nincs köze az NK Osijekhez. A felcsúti milliárdos ugyanis – ahogy erről akkor beszámoltunk – nyáron kényszerűségből teljesen kiszállt a csapatból. Az előző szezonban a Puskás Akadémia és az Eszék egyaránt kiharcolta az Európa Liga részvételt, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) előírásai szerint pedig az általuk szervezett nemzetközi ligákban nem indulhat egyszerre két olyan csapat, amelyek között tulajdonosi összefonódás van. Sőt, már arra sincs lehetőség, hogy egy sorozatban két olyan csapat rajthoz álljon, amelyeknél azonosítható egy döntő befolyással rendelkező személy vagy szervezet, tehát olyan valaki, aki a két csapat esetleges mérkőzésének kimenetelére hatást gyakorolhat.
Mészáros Lőrinc pedig ilyen volt a nyáron, így eladta részesedését az NK Osijekben, és lemondott az ott betöltött pozícióiról is. Ez még a korábbi hetek kommunikációjához képest is komoly fordulat volt, hiszen semmi jel nem utalt ilyen változásra.
Más kérdés, hogy a tranzakció után az nem derült ki pontosan, kihez is került a részvénycsomag. A vevő ugyanis egy magántőkealap volt, amelynek egyik legfontosabb jellemzője, hogy hacsak nyilvánosságra nem hozza, nem tudni, kinek a pénzét forgatja.
Mindenesetre úgy tűnt, hogy Mészáros Lőrincet Horvátországban továbbra is mindenki tulajdonosként kezeli.
A csapat hivatalos honlapján még december 1-jén is így hivatkoztak rá egy hírben, ami arról szólt, hogy a város díszpolgárává avatták.
A furcsa helyzet miatt megkérdeztük a Mészáros csoportot, hogy pontosan milyen szerepben nyilatkozott a felcsúti milliárdos a horvát újságnak, illetve mi köze van most a csapathoz, tulajdonos-e közvetve, például a nyáron belépett tőkealapon keresztül. A csoportnál azt mondták, hogy Mészáros Lőrinc mint a klub főtámogatója adott interjút a Sportske novostinak, és a csapat honlapján is tévedés miatt hivatkoztak rá tulajdonosként.
Csak Szíjj László maradt látható
Az interjú azonban így is kifejezetten furcsa. Egy csapat főtámogatójának ugyanis ritkán szoktak ilyen kérdéseket feltenni az adott együttessel kapcsolatban. Ez olyan, mintha a Magyar Telekom vezetőjét megkérdezné valaki, hogy mikor újítják fel a Fradi stadionját, vagy az Emirates menedzsmentjénél érdeklődnének, hogy mikor lesz nyereséges a Real Madrid. Arról nem is beszélve, hogy
mennyire kínos, ha egy klub honlapján a csapat tulajdonosaként hivatkoznak valakire, aki nem az.
Utóbbi ugyanakkor elég jól mutatja, mennyire zavaros jelenleg az Eszék tulajdonosi háttere. Ráadásul az elmúlt hónapokban a helyzet csak tovább bonyolódott. Tavaly év közepéig a csapatot működtető cégnek egy másik vállalaton keresztül három magánszemély tulajdonosa volt: Mészáros Lőrinc, a volt felcsúti polgármester helyi üzlettársa, Ivan Mestrovic és gyakori magyarországi partnere, Szíjj László.
Júliusban azonban kiszállt Mészáros Lőrinc, és a Béta Magántőkealap érkezett a helyére. Majd év végén Ivan Mestrovic is eladta a részesedését, így némi kavarás után jelenleg Szíjj László, a Béta és egy másik, Open Innovation névre hallgató magántőkealap a három tulaj.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHeti 60 millióért bérelhető egy olyan luxusjacht, amilyennel Szijjártó utazott, de ő nem is fizethetett érteA korábban a luxust bíráló, plebejuskormányzásra vágyó Szijjártó Péter négyéves fizetéséből tudna egy hétre kibérelni egy hasonló jachtot.
A Bétáról már nyáron megírtuk, hogy esetében annyira nem nehéz kapcsolódási pontot találni Mészáros Lőrinchez, az Open Innovationnek pedig lényegében ugyanaz a háttere. A Mészáros csoportnál rákérdeztünk az Eszék aktuális tulajdonosi viszonyaira is, de annyit mondtak, hogy a magántőkealapok befektetői nem nyilvánosak.
Jelenleg tehát magánszemélyként kizárólag Szíjj Lászlót lehet beazonosítani az NK Osijek mögött. Idővel azonban a nyáron Szijjártó Péter jachtoztatásával a hírekbe kerülő Szíjj is hasonló helyzetben találhatja magát, mint Mészáros Lőrinc a közelmúltban. Az egykori felcsúti polgármesterrel baráti kapcsolatban lévő tiszakécskei milliárdos ugyanis nemrégiben szerzett részesedést a diósgyőri futballcsapatban. Bár erre szinte biztosan nem ebben a szezonban kerül sor, de ha a miskolciak is kiharcolnák a nemzetközi kupaszereplést, akkor valamelyik futballérdekeltségétől Szíjj Lászlónak is meg kellene válnia.
|
Mészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató Eszéken
|
Az eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210118/meszaros-lorinc-hiaba-latszik-tulajdonosnak-hivatalosan-csak-fotamogato-eszeken/
|
2021-01-18 21:01:00
| true | null | null |
G7
|
Aztán a kormányból kikerült politikus három hónapja interjút adott a Válasz Online-nak, melyben – bennünket is meglepve – „atombombát” dobott a magyar igazságszolgáltatásra. A Mészáros Lőrinc- és Tiborcz István-jelenségeket persze nem bírálta, ám az akkor még Buda Gardens néven futó panamáról erős véleménye volt. A beszélgetés legvégén lényegében egy korrupciós bűneset elszabotálásával vádolta meg a rendőrséget és az ügyészséget – s mindezt nem nyelvbotlásból vagy hirtelen felindulásból tette, hiszen a szöveget írásban is jóváhagyta. Nyilván azért is lehetett különösen zabos, mert alóla (értsd: a Miniszterelnökség alól) privatizálták ki áron alul az exkluzív budai fejlesztési területet. Konkrétan ezt mondta lapunknak:
„Sötét ügy volt. (…) Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt. Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket, és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt az.”
Interjúnk szabályos feljelentéscunamiba torkollt: a hatóságokat sürgetendő Kreitler-Sas Máté, a fejlesztési területet magában foglaló körzet LMP-s önkormányzati képviselője a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Mindeközben a „legnagyobb magyar feljelentőként” emlegetett, a Fideszből három éve kizárt Tényi István is jelezte, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt bejelentéssel élt a BRFK-nál és a Fővárosi Főügyészségnél. A DK-s Vadai Ágnes pedig Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdést, tudakolván, egyetért-e azzal, hogy nem volt korrekt és alapos vizsgálat, direkt elkenték és eltussolták az ügyet, szándékosan elhúzták az eljárást, még a korrupció részleteiről konkrét tényekkel rendelkező személyeket sem hallgatták ki tanúként. Illetve: Lázár János kategorikus nyilatkozata alapján szükségesnek és indokoltnak tartja-e a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat hivatalból történő törvényességi felülvizsgálatát és az eljárás folytatásának elrendelését? Csárdi Antal ugyancsak írásbeli kérdést küldött Polt Péternek, továbbá Pintér Sándor belügyminiszternek – az LMP-s parlamenti képviselő szintén arról érdeklődött, lesz-e ügyészségi/rendőrségi vizsgálat a Buda Gardens-panama ügyében.
Mára befutott az ügyészség és a rendőrség válasza is. A BRFK ezt közölte: „Az Ön által kérdezett ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés gyanújával nyomozást folytat. Gyanúsítotti kihallgatás nem történt.” A Fővárosi Főügyészség pedig ezt: „A kérdezett ügyben
a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2020. november végén az eljárás folytatásáról határozott, mivel álláspontja szerint az üggyel összefüggésben új adatok merültek fel. A nyomozás felderítési szakaszban van, gyanúsításra nem került sor.”
A lapunk által megkérdezett jogi szakértők szerint mindebből nem következik, hogy leállítanák az időközben Buda Gardensről ParkSide Offices névre keresztelt projektet, hiszen már folyik az építési engedélyezési eljárás. Az új, baloldali vezetésű önkormányzat ugyanis, bár emberléptékűbb formában, de zöld lámpát adott a beruházásnak. Konkrétan így fog kinézni az irodakomplexum:
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
#Buda Gardens#Budapest#Lázár János
|
Fordulat: Lázár „atombombája” után újraindul a Feneketlen-tavi nyomozás
|
A rendőrség egyszer már bűncselekmény hiányában lezárta a lapunk által feltárt Feneketlen-tavi ingatlanmutyi ügyében indított eljárást, ám a tavaly októberi Lázár János-interjúnk után – úgy tűnik – tarthatatlannak bizonyult a hatóság álláspontja. Most a BRFK és az ügyészség is megerősítette a Válasz Online-nak: folytatják a hűtlen kezelés gyanújával indult nyomozást. Ettől függetlenül az érintett telken szinte biztosan megépül a mára emberléptékűbbé „szelídített” irodaház – de nem Buda Gardens, hanem ParkSide Offices néven. Mutatjuk is a látványtervet.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/01/20/buda-gardens-lazar-janos-nyomozas/
|
2021-01-20 15:37:08
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Könnyűzene Kollégiumának döntései az alkotói támogatásokról, amelyekkel a zenészeket új alkotások és projektek elkészítésében segítik. Legalábbis papíron, mert a kollégiumi tagok láthatóan előnyben részesítették a saját projektjeiket és szervezeteiket. Az Ismerős Arcok frontembere például csak nemrég lett tagja a kollégiumnak, de már megítélte a támogatást a saját zenekarának.
Az NKA honlapján olvasható eredményben látszik, hogy 2 millió forintot lehetett maximum megpályázni, amit aztán a kollégium tagjai bíráltak el. Ők a következők:
Póka Egon zenész, a Kőbányai Zenei Stúdió vezetője,
Galambos Nándor, az Ismerős Arcok zenekar alapítója,
Kisszabó Gábor, az Első Emelet zenekar egykori basszusgitárosa,
Spiegelhalter László, Vácrátót fideszes polgármestere, Spigiboy néven ismert DJ,
Tóth Szabolcs, a Sugarloaf zenekar gitárosa, illetve
Zsoldos Béla jazz-zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.
A pályázati eredményről szóló táblázatban csillaggal jelölték azokat a nyerteseket, ahol összeférhetetlenség van a zsűri egyik tagja és a pályázó között. A honlapon azt írják, hogy
egyes kollégiumi tagok érdekeltsége miatt – az összeférhetetlenséget kiküszöbölendő –, a támogatás odaítélése minősített többséggel történt.
A több száz nyertes pályázat között egy rakás olyannak ítéltek meg pénzt, amelyet külön jelöltek a tagok összeférhetetlensége miatt:
A StudioArt Egyesület négy pályázaton összesen 2,88 millió forint támogatást kapott. Mind a négyszer a StudioArt Ensemble zenekar nyert, méghozzá Szulák Andrea két koncertjére, Vastag Tamás Sinatra-estjére és a Studio11 Eveningas nevű klubkoncertsorozatra. (Egyébként Szulák Andreát nagyon kedvelheti az NKA, mert összesen hat nyertes pályázat is az ő nevéhez köthető.)
Tuboly László 1 millió forintot kapott egy Sugarloaf-koncertre Dunaharasztiban.
A Tűzkerék Alapítvány szintén 1 millió forintot kapott, hogy Eszergom-Kertvárosban tarthassanak Ismerős Arcok-koncertet.
A GrundRecords kiadó pedig 950 ezer forintot nyert az Éberálom című dupla album kiadására.
Egy 2016-os jelenléti ív szerint a zsűri egyik tagja, Zsoldos Béla pártoló tagja a StudioArt Egyesületnek, amely az egyik legtöbb támogatási pénzt kapta összesen a teljes pályázaton.
A zsűri másik tagja Tóth Szabolcs, akinek ugyan nem a zenekara kapta az 1 millió forintot, de a pénzből az ő koncertjüket valósítják majd meg Dunaharasztiban. Az összeg azért is érdekes, mert a Sugarloaf zenekar a kilencvenes évek óta nem igazán része a magyar könnyűzenei vérkeringésnek, az elmúlt 10 évben összesen két albumot adtak ki, és gyakorlatilag láthatatlanok a magyar fesztiválpiacon. Az 1 millió forint úgy gyanúsan kiemelkedő összeg, hogy egy zenei piacon ennyire inaktív produkció gázsija pár százezer forint lehet csak, és – ahogy egy forrásunk fogalmazott – piaci alapú koncerteket már rég nem csinálnak. Egyébként ugyanaz a dunaharaszti Tuboly László további egymillió forintot kapott még egy Sugarloaf-klip készítésére is.
Hozzá kell tenni, hogy bőven akad olyan előadó és zenekar, akik ténylegesen aktívak és keresettek a magyar zenei piacon, és a nyertes pályázók közé kerültek. Az viszont sokadik olvasás után sem derül ki, hogy mi lehetett az átfogó koncepció, amikor ugyanúgy egy-egy millió forintot kapott a fesztiválpiacon abszolút keresettnek számító Ivan and the Parazol vagy a Bohemian Betyars, mint mondjuk Bársony Bálint a „Hangutazók – Indulj el! című lemezének binaurális újrakiadására” vagy a Neo zenekar az új albumának hangfelvételére úgy, hogy az internet szerint a zenekar 10 éve nem hozott ki semmi új zenét, és csak elvétve lépnek fel, ha egyáltalán.
Ismerős arcok tűnnek fel a nyertesek között
Különösen érdekes Galambos Nándor esete. Galambos nemrég lett a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, bár erről az NKA igyekezett hallgatni. Ebben közrejátszhat az is, hogy az Ismerős Arcok a NER-holdudvar egyik kedvenc zenekarává nőtte ki magát az elmúlt években, Kásler Miklós emberierőforrás-miniszer – aki alá az NKA is tartozik – 2020 szeptemberében például 20 millió forintot adott saját hatáskörből (tehát pályáztatás nélkül) a zenekarnak, hogy klipeket készítsenek. Ráadásul az Ismerős Arcok nemrég – szintén Káslertől – megkapta a Máté Péter-díjat, amely az illetményalap háromszorosa, nyugdíj-hozzájárulással is jár, illetve ezután a díjazottat kiváló vagy érdemes művész díjra is fel lehet terjeszteni.
Ezt a díjat több NKA-tag is megkapta az elmúlt években, mint Dósa Richárd, azaz Ricsi Pí az Animals Cannibalsből, vagy Póka Egon, aki most kollégiumi tag. Hogy mennyire a tagság számít és az ismeretség számít, jól mutatja, hogy amíg az Animal Cannibalsből csak az a tag lett Máté Péter-díjas, aki az NKA-nak dolgozott, addig az Ismerős Arcok minden tagja megkapta a havi pénzbeli juttatással járó díjat.
Az Ismerős Arcokkal való kormányzati kivételezés egyébként jól illeszkedik a Fidesz kultúrharcába, amely egy ideje betört a kulturális támogatások elosztásába is. Olyannyira, hogy két éve Kásler egy szkinhedzenekar koncertjét támogatta állami pénzzel Erdélyben.
Az Ismerős Arcok most majdnem 2 millió forintot nyert két külön pályázatra, bár technikailag a pénzt nem a zenekar kapja direktben, hanem egyik esetben egy esztergomi koncertszervező, a másik esetben pedig a GrundRecords nevű kiadó. Utóbbi honlapján az Ismerős Arcok a kiemelt zenekarok között szerepel, és a kiadó csak ezen a pályázaton összesen hétszer nyert pénzt:
800 ezer forintot a Sakk Matt zenekar archív koncertfelvételének kiadására LP-n,
950 ezret az Omega Égi jel című lemezének újrakiadására dupla LP-n,
950 ezret Hobo Hé, magyar Joe! című albumának kiadására dupla LP-n,
550 ezret a Pokolgép Metálbomba című albumának újrakiadására LP-n,
950 ezret az Ismerős Arcok már említett dupla lemezére,
950 ezret az Omega Testamentum című lemezének kiadására dupla LP-n, illetve
800 ezret a P.Mobil És? című albumának kiadására LP-n bónuszfelvétellel.
Ahogy a felsorolásból látszik, a kiadó több mint 6 millió forint támogatást kapott arra, hogy többek között már korábban felvett lemezeket adjanak ki újra, illetve olyan zenekarok albumjaira, akik évtizedek óta a pályán vannak.
Nem minden összeférhetetlenséggel volt gondjuk
Az is érdekes, hogy például Póka Egon közvetlen környezetéből is kerültek ki nyertesek. Egymillió forintot kapott például Tornóczky Ferenc id. Tornóczky Ferenc emlékének állított könnyűzenei hangfelvételek elkészítésére és az album terjesztésének elősegítésére, és ugyanennyit képfelvétel készítésére. Az ifjabb és az idősebb Tornóczky is a Póka által vezetett Kőbányai Zenei Stúdió oktatója, a fiatalabbik tanszékvezető. Szintén egymillió forintot kapott Szakadáti Mátyás, hogy elkészítse a Mattset zenekar harmadik nagylemezét és az utómunkát.
Hiába jelezték több helyen az összeférhetetlenséget, itt ez elmaradt, pedig Szakadáti nem mellesleg Póka Egon veje.
A pályázatokat elbírálók közül szintén nem jelölték összeférhetetlenséggel a „Solaris együttes Colossus munkacímmel tervezett új zeneanyagának hangfelvételeire” adott 1 millió forintot, pedig a Wikipédia-oldala szerint Kisszabó Gábor 1995 óta a zenekar basszusgitárosa.
Két pályázattal nyert fél-fél millió forintot Szűcs Gábor is, vagyis Little G Weevil blueszenész, akinek életéről Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetője tervezett annak idején könyvet írni, illetve Szűcs részt vett a meglehetősen egyoldalúan lebonyolított klubtámogatási pénzek megítélésében is az NKA részéről. Little G két kislemez elkészítésére kapott 1 millió forintot. Nem ő az egyetlen, aki az említett klubtámogatásos ügyben részt vett, és most pénzt kapott az NKA-tól is. Az Emberi Erőforrások Minisztérium (Emmi) Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa szintén egymillió forint közpénzt kapott A világ! című album hangfelvételének elkészítésére.
A kormánnyal egyre szorosabb kapcsolatot ápoló Nagy Feró sem maradt ki a szórásból, a Beatrice 1 millió forintot kapott arra, hogy koncertezhessen, és további 800 ezret lemezmegjelenésre. Két nyertes pályázaton keresztül 1,6 millió forint jutott az Anna and the Barbies zenekarnak is (turnéra és dalfelvételre), amelynek menedzsere a Demeter Szilárdék által indított PIM-magazin egyik műsorvezetője volt az induláskor.
Utolsó pénzosztás a távozás előtt
Egyáltalán nem véletlen, hogy ennyire furcsán alakult a pénzosztás, hiszen ebben az összetételben a kollégiumi tagok már nem fognak pályázati pénzekről dönteni. A mostani döntésekben részt vevő tagok közül egyedül Galambos Nándor marad a Könnyűzene Kollégiumának a tagja, a többieket februárban leváltják. Ez alapján nem nehéz arra következtetni, hogy a többiek amolyan utolsó lehetőségként még kiszórták a saját érdekeltségeiknek és ismerőseiknek a maradék pályázati pénzt, mielőtt át kell adniuk a helyüket másnak. Az említett kollégium tagokat az alábbi személyek váltják a jövőben:
Bíró Zsolt (DRED) zeneszerző, szövegíró, DJ, producer, a Dred&Doris együttes vezetője;
Maróthy Zoltán zenész, zenetanár, az MZTSZ Kőbányai Zenei Stúdió szakmai igazgatóhelyettese (kinevezése 2021. február 15-től hatályos);
Gayer Ferenc Máté Péter-díjas jazz nagybőgőművész, a Budapest Ragtime Band zenekarvezetője, az MMA nem akadémikus tagja;
Brandenburg Máté zeneszerző, producer, az Anima Soni zenekar alapítója;
Muraközy Péter rendezvényszervező, Veszprém – Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt operatív vezetője, a Veszprémi Utcazene Fesztivál főszervezője, a VOLT és a Strand fesztivál programigazgatója és a Balaton Sound társalapítója, a Veszprémi Expresszó és a Budapesti Akvárium Klub társtulajdonosa;
és marad a már említett Galambos Nándor Máté Péter-díjas zenész, zeneszerző, az Ismerős Arcok alapító-vezetője.
Brandenburgot, Galambost és Muraközyt miniszeri hatáskörben nevezték ki. Muraközy szintén benne volt a klubtámogatásokat elbíráló bizottságban, és megszavazta többek között, hogy az az Akvárium Klub és Expresszó is támogatásban részesüljön, amelyeknek ő tulajdonosa vagy társtulajdonosa.
Az NKA környékén egyébként új időszámítás kezdődhet, hiszen Lőrinczy Györgyöt a korábbi fideszes 3. kerületi polgármester, Bús Balázs váltja az NKA alelnöki posztján. A váltás azért lesz érdekes, mert ugyan Lőrinczy áprilisig az NKA kötelékében marad tanácsadóként, de a szervezetre belülről rálátó forrásaink szerint
éppen Lőrinczy volt az, aki a nagy szélsőjobboldali kultúrharcban igyekezett valamiféle egészséges egyensúlyt találni a Kásler- vagy éppen Szakács Árpád-féle mélymagyar, nemzeti rocker vonal és a ténylegesen támogatásra érdemes magyar zenészek között.
Nem véletlen, hogy az Ismerős Arcok vagy a Romantikus Erőszak szkinhedzenekar is egyenesen Káslertől kapott milliós támogatásokat az elmúlt években, nem pedig hivatalos kollégiumi pályázatokon keresztül.
És egy pár haveroknak kiosztott milliót elsőre észre sem vettünk
Cikkünk megjelenése után vettük észre, hogy két másik (ez és ez) pályázati eredményt is kihirdettek hasonló módon alkotói támogatásokra. Ebből derült ki az is, hogy a már említett Sugarloaf zenekar 1 millió forintból forgathat klipet, az Ismerős Arcok további félmillió kapott szintén klipforgatásra, és a Beatricéhez is hozzávágtak még félmilliót, hogy külföldön tudjon koncertezni Nagy Feró. De Nagy Feró a születésnapját is közpénzből ünnepli, mert a 75 éves születésnapi koncertjét egymillió forinttal támogatja az NKA, de még egymillió jutott videóklipre és még egymillió dalszerzésre is. Az Anna and the Barbies pedig olyan jól fekszik az NKA-nál, hogy még kétmilliót kaptak „egy rendhagyó koncert” lebonyolítására, illetve még egymilliót videóklipre.
Szintén nem jelölték összeférhetetlenséggel a Spy the Ghost videoklipjeinek elkészítésére gyártására, publikálására adott egymillió forintot, pedig a Spy the Ghost nem más, mint Spiegelhalter László fideszes polgármester és DJ, aki egyben a pályázatokról döntő kollégium egyik tagja is. Ugyan Mózsi Tamás néven pályázott, de még 500 forintot megítélt magának Spigiboy arra is, hogy dalokat szerezzen. Itt sem volt jelölve az összeférhetetlenség, bár hivatalosan a Spy the Ghost formáció már csak Mózsiból áll Spigiboy nélkül.
A korábban említett Solaris zenekar, amelyben egy másik kollégiumi tag, Kisszabó Gábor is játszik, további egymillió forintot nyert a Meg sem született látomások munkacímmel tervezett, koncertvideó felvételeinek utómunkáira. Póka Egon veje pedig további egymillió forinttal lett gazdagabb, hiszen egymillió forint jutott neki képfelvétel készítésére a Mattset zenekar harmadik nagylemezéhez. Little G Weevil pedig még félmilliót kapott live session videó készítésére.
Sajnos a pályázati elbírálásból nem derül ki egyértelműen, de egy bizonyos Bíró Zsolt egymillió forintot új dalok megírására. A kollégium következő tagjainek egyike éppen egy Bíró Zsolt nevű ember, bár ez nem egy ritka név, így véletlen egybeesés is lehet. A következő kollégiumi tagok közül egyébként Maróthy Zoltánnak, az Ossián egykori gitárosának is sikerült megítélni egymillió forintot, hogy megírhassa a magyar nyelvű albumát.
|
A kulturális alap könnyűzenei zsűrije magának és a haveroknak is kiosztott pár milliót
|
Megjelentek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Könnyűzene Kollégiumának döntései az alkotói támogatásokról, amelyekkel a zenészeket új alkotások és projektek elkészítésében segítik. Legalábbis papíron, mert a kollégiumi tagok láthatóan előnyben részesítették a saját projektjeiket és szervezeteiket. Az Ismerős Arcok frontembere például csak nemrég lett tagja a kollégiumnak, de már megítélte a támogatást a saját zenekarának.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2021/01/19/az-nka-konnyuzenei-zsurije-maganak-is-kiosztott-par-millio-forintot
|
2021-01-19 09:51:00
| true | null | null |
Telex
|
Elrendelte a Kecskeméti Törvényszék a Gladiolus Kft. felszámolását – derül ki az Opten céginformációs szolgálat adatbázisából. A bíróság végzése tavaly decemberben jelent meg a cégtörténetben.
A bíróság a céget fizetésképtelenné nyilvánította, ezért rendelték el a felszámolását. A cég így a folyamat végén meg fog szűnni. Akiknek jelenleg is tartozik, azoknak jelezniük kell a követeléseiket a kirendelt felszámolónak.
A Gladiolus Kft. körüli zűrök tavaly év elején váltak szélesebb körben ismertté, miután a 24.hu kiderítette, hogy a nagy állami megrendelésekkel ellátott, vegyiáru-kereskedelemmel foglalkozó cég hatástalan kézfertőtlenítő szereket terített szerte az országban, közvetlenül a koronavírus-világjárvány előtt is. A cég kerekegyházi telephelyén hatósági razzia is volt nem sokkal cikkünk után.
A Gladiolus Kft. azé a Bajáki Edéé, aki nyár óta letartóztatásban van, az ügyészség őt és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja. Az ügyészségi vizsgálat eredetileg nem a Gladiolus Kft.-t célozta, hanem Bajáki Ede cégcsoportjának másik oldalát. A Hírös-Vitál Zrt. élelmiszer-feldolgozó csarnokokat, gyártósorokat kívánt felhúzni a Kecskeméttől pár kilométerre fekvő Kerekegyházán, óriási, bő 7 milliárd forintos állami támogatást is megítéltek neki, de aztán gondok adódtak, az ügyészség pedig rátalált a szabálytalanságokra – amelyeket csak tetézett, hogy a Hírös-Vitál Zrt. veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizet palackozott a telepen, amelyet a Gladiolus Kft. szállított az Országos Vérellátó Szolgálathoz, és a koronavírus-járvány alatt pár ezer palackkal került véradókhoz is az ásványvízből.
|
Felszámolják a letartóztatott vállalkozó állami milliárdokkal dotált birodalmának egyik fő cégét
|
Elrendelte a Kecskeméti Törvényszék a Gladiolus Kft. felszámolását – derül ki az Opten céginformációs szolgálat adatbázisából. A bíróság végzése tavaly decemberben jelent meg a cégtörténetben.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/21/felszamoljak-gladiolus-kft-allami-milliardokkal-dotalt-letartoztatott-vallalkozo-ceget/
|
2021-01-21 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem nagyon volt mozgás a ház körül, irodaként használhatták. Biztos volt ott néhány osztály papíron, de mindig üresnek tűnt az épület
– mondta egyik forrásunk arról a 2015-ben 48 millió forint európai uniós támogatással felépített balatonakarattyai Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központról, amelyet a napokban még 91 millió forintért árultak az ingatlan.com-on, mígnem eltűnt a hirdetés.
Egy másik helyi lakos arról számolt be lapunknak, hogy évek óta csak egy gyerekes családot látott a ház körül, de ők sem fordultak meg ott túl gyakran. Miután az uniós pályázat futamideje öt év volt, a fenntartási idő letelt, így a központot létesítő egyesület a jogszabályok szerint értékesítheti az ingatlant. Az viszont kérdéses, hogy valójában milyen programok valósultak meg az egyesület által igénybe vett, összességében több száz millió forintos uniós projektből, illetve az is, hogy mihez kezd az egyesület az ingatlan eladásából befolyó pénzzel.
Senki nem nyilatkozik az uniós pénz felhasználásáról
2015 februárjában írt arról a veol.hu, hogy bárki számára látogatható nonprofit információs központ létesült Balatonakarattyán Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központ néven. A közlemény szerint a központba látogatók a többi között megnézhetik „a pelletkazán működését, a napelemmel való hálózati visszatáplálás lehetőségét, a hőszivattyú előnyeit”. Arról is írtak, hogy folyamatosan rendeznek szemléletformáló programokat felnőtteknek és gyermekeknek, a diákok pedig interaktív környezetvédelmi vetélkedőkön vehetnek részt.
Az épület tulajdonosa és a projekt megvalósítója a Régiók Fejlesztéséért Egyesület, amely 2009 óta több mint 600 millió forint uniós forrást nyert különféle zöldprojektekre – erről az Átlátszó számolt be szintén 2015-ben. Ahogy arról is, hogy a projektek egy része, így az akarattyai is minimum talányos. A portál szerint akkor semmi sem utalt arra, hogy a modern stílusú épület közhasznú intézmény lenne, sehol egy tábla az elnevezésről, a nyitvatartásról, sem az uniós támogatásról. Lapunk több forrása szerint ez az utóbbi években sem változott, állítólag sok helyi nem is tudta, hogy az épület nem családi nyaraló.
Miközben a helyiek nem érzékeltek mozgást a környezetvédelmi központ körül, addig az egyesület szerint több százan fordultak meg náluk. A tavaly év végén közzétett 2019-es beszámolójuk szerint a balatonakarattyai székhelyen és a tolnai telephelyen az egyesület környezetvédelmi előadássorozatokat tartott, és az egyesületi tagok önkéntes munka keretén belül szemétszedési akciót is végeztek két-két alkalommal. Nagycsaládosoknak sport és túraversenyt szerveztek, „terepgyakorlatok és tematikus élményprogramok keretén belül” és „megismertették a vízi élővilágot a gyerekekkel”.
A Régiók Fejlesztéséért Egyesület – amelynek létezik egy Tolnai Környezetvédelmi Központja is – vezetőjét, Ujj Tamást sikerült utolérnünk, de nem akart nyilatkozni a balatonakarattyai épületről és tevékenységükről.
Hiába jeleztük neki, hogy miután uniós forrásról van szó, érdemes lenne tájékoztatni az embereket a ház funkciójáról, és kértük azt is, hogy küldjenek dokumentumokat arról, hogy az elmúlt évben hány látogatót fogadtak. Kíváncsiak lettünk volna arra is, hová kerül az ingatlan eladásából befolyó összeg, ha nem magánzsebekbe folyik be, akkor mire költi az egyesület az uniós támogatásból létrehozott központ ellenértékét, de nem tudtuk meggyőzni Ujjt arról, hogy nyilatkozzon.
Kerestük az ingatlan hirdetőjét Jaksa Orsolyát is, aki korábban szintén vezette az egyesületet, és akinek a férje, Jaksa Tamás jelenleg is tagja a Régiók Fejlesztéséért Egyesületnek, de ő sem válaszolt kérdéseinkre.
Nem csak a ház felhúzására írtak ki egyébként közbeszerzést, 16 millió forintos uniós forrásból ugyanis népszerűsítették is a projektet még 2014-ben. A kommunikációt Jaksa Tamás testvére, Jaksa Gábor intézte az egyik cégével.
A Balaton Kapuja Környezetvédelmi Központtal kapcsolatban kerestük a Támogatásokat Vizsgáló Irodát, hogy megtudjuk, rendben találták-e a projektet, illetve hogy a tulajdonos, vagyis az egyesület jogszerűen árulja-e az ingatlant. Kérdéseinkre az Innovációs és Technológiai Minisztérium válaszolt, mely mindent rendben talált. Mint írják, az egyesület a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit a megvalósítás és a fenntartás során teljesítette, a lezárást követően pedig a tulajdonos szabadon rendelkezik a projekt eredményeivel, így az ingatlanokkal is.
Az egyesülethez folyamatosan érkezett a pénz az utóbbi években, de nem csak környezetvédelmi programokból. A gazdasági tárcától például gazdaságfejlesztésre nyertek el több mint 100 millió forintot, amit – a bíróságnak leadott beszámoló szerint – 18, „részben hátrányos helyzetű álláskereső” foglalkoztatására, kertészeti és gondnoki állásokra fordítottak. Az emberierőforrás-minisztériumtól 24,6 millió forintot húztak be, ebből a pénzből jutott szabadidős és kulturális programokra, az említett beszámoló szerint teljesítménytúra, teniszbajnokság és budapesti kirándulás lett belőle. Emellett drogprevenciós órákat tartottak, illetve a „biztonságban Kisteleken” üzenet közvetítésében is segítettek, ötször háromezer szórólapot nyomtattak, amit aztán a rendőrség osztott ki.
|
Az ingatlan.com-on árulták a néhány éve uniós pénzből felépített balatoni környezetvédelmi szellemközpontot
|
Balatonakarattya egyik csendes utcájában évekkel ezelőtt egy környezetvédelmi központ épült. Túlzás lenne azt állítani, hogy az emberek a csodájára jártak, sok helyi azt sem tudta, hogy az épület egy uniós pénzből felhúzott, bárki számára látogatható nonprofit információs központ. Az illetékes minisztérium szerint viszont a kedvezményezett Régiók Fejlesztéséért Egyesület teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét, a házzal pedig öt év elteltével azt csinál a tulajdonos, amit akar.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/22/balaton-kapuja-kornyezetvedelmi-kozpont-balatonakarattya-regiok-fejleszteseert-egyesulet/
|
2021-01-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A 2018-as országgyűlési választásokon indult, de mandátumot nem nyert pártokkal összefüggésben 47 büntetőeljárás indult a választások után – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a Szabad Európával.
Az érintett ügyek költségvetési csalás, választás rendje elleni bűncselekmény és magánokirat-hamisítás körében indultak. Az adóhivatal azt is közölte, hogy jelenleg 22 releváns büntetőeljárás zajlik, 10 büntetőeljárás iratait már vádemelési javaslattal megküldte az ügyben felügyeletet ellátó ügyészségnek. A nyomozások a Magyar Államkincstár, az Állami Számvevőszék, az Országos Egyéni Választási Bizottság, a jegyző, a Nemzeti Választási Bizottság, illetve magánszemély feljelentése alapján indultak el.
A NAV válasza a kamupártokról szóló cikkünk megjelenését követően futott be. Ebben arról írtunk, hogy a pártokat semmilyen előírás nem kötelezi arra, hogy komolyan vehető kampányelszámolást készítsenek és azt nyilvánosságra hozzák. Ezért történhetett meg az, hogy az egyik kamupárt szinte a teljes kampányköltését egy cégtől kapott, kézzel kitöltött számlával bizonyította, egy másik kamupárt az államtól kapott kampánytámogatás nagy részét, 35,3 millió forintot nyers húsra költötte.
Azért nézhettük meg ezeket a számlákat, mert a Transparency International Magyarország kiperelte a Magyar Államkincstártól a választáson elindult egyéni jelöltek kampánytámogatásáról szóló elszámolásokat. Eleve érthetetlen, hogy miért nem a kincstár önmagától hozza nyilvánosságra a honlapján a pártok kampányköltéseivel kapcsolatos beszámolókat. Az meg végképp furcsa, hogy kérésre sem akarja ingyen kiadni az adatokat.
A pártok működését az Állami Számvevőszék vizsgálja, a kampánytámogatások felhasználását pedig a Magyar Államkincstárnak a feladata ellenőrizni. Az adóhivatal lapunknak eljuttatott válaszából kiderült, hogy mindkét szervezet tett feljelentést, sőt még a Nemzeti Választási Bizottság is. Ha ennyire egyértelmű a csalás, akkor miért nem történik lassan három éve semmi?
„Ez azért is felettébb zavaró, mert a birtokunkba jutott 2018-as kampányelszámolásokban jó néhány lehetséges elkövető név szerint is azonosítható, mi több, a kamupártok vezetői közszereplők, akiknek az adatai ismertek a hatóságok számára. Emiatt is érthetetlen, hogy miért nem történt még a kampányfinanszírozással kapcsolatban vádemelés, miért nem számoltatták el a felelősöket” – mondta Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi igazgatója.
Ligeti szerint nem tűnik hatékonynak a nyomozás. A TI Magyarország ugyanis feljelentést tett a kamupártok elszámolásaival kapcsolatban. (Feltételezhetően ezt a feljelentést Ligeti Miklós személyéhez kötötte a NAV, ezért magánszemélyként iktatták). Ez az egy feljelentés azonban különböző szerveknél landolt. A NAV egyik párt esetében a nyíregyházi adónyomozókra delegálta az ügyet, egy másik párt esetében a győri kollégákra bízta az ügy felderítését.
„Persze a pártok székhelye magyarázatot adhat arra, hogy miért darabolták fel a NAV bűnügyi szervei a feljelentésünket, és miért ítélték meg úgy, hogy a jellemzően egyazon séma szerint megvalósított kamupártos csalások ügyében az egységes nyomozás helyett különböző területi NAV-szervek folytassák le az eljárást” – mondta Ligeti Miklós. Ez persze azt is eredményezi, hogy külön bírósági ügyek lesznek, különböző ítéletekkel.
És, hogy mire lehet számítani a bíróságokon? A Telex szerint tavaly novemberben ért véget egy per, ahol a bíróság 100-260 ezer forintos pénzbírságra ítélte a 2018-as választásokon hamis ajánlóívekkel csalókat.
Miközben a nyomozás lassan halad, a kamupártokkal szerződő cégek gyorsabban léptek. Három vállalat tulajdonosa is úgy döntött a 2018-as választásokat követően, hogy megválik a cégtől. Mindhárom vállalatot ukránok vették meg, legalábbis a céginformációs rendszerben ukrán ügyvezetők és tulajdonosok vannak.
Két vállalat kényszertörlési eljárás alatt áll, egyet hivatalból töröltek, kettő pedig kényszer végelszámolási eljárás alatt áll.
|
Az adóhivatal 47 kamupártos büntetőeljárást indított, évek óta nyomoz
|
Nem egységes ügyként kezelik a nyomozók a kamupártos csalásokat, hanem külön területi egységek folytatják le a nyomozást az ország különböző pontjain. Lassan három évvel a választások után 10 ügyben talán vádemelésig is eljutunk.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/az-adohivatal-47-kamupartos-buntetoeljarast-inditott-evek-ota-nyomoz/31062215.html
|
2021-01-22 17:20:26
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Egyetlen nap is elegendő ahhoz, hogy látható legyen a kormány gazdasági mentőintézkedéseinek természete.
Szombaton egy olyan intézkedésre sem derült fény, amelyek a csődközelbe sodródott vendéglátósokat, a válságot leginkább megsínylő kisvállalkozásokat segítették volna, esetleg munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő vagy szociális célokat szolgáltak volna.
Pedig elég aktuális a kérdés: vendéglátósok már azzal fenyegetnek, hogy a tiltás ellenére is kinyitnak, a trükközők kénytelenek lehúzni a rolót, miközben sokan a novemberi bértámogatáshoz sem jutottak hozzá.
Ellenben kiderült, hogy csak a tavalyi, járványsúlytotta évben
a magyar állam 23 milliárd forint értékben hirdetett a Mészáros Lőrinc üzleti köréhez sorolt TV2-n.
Az összeg közel 4 milliárd forinttal magasabb, mint volt előző évben volt, és kilencszerese a versenytárs RTL Klubnál elköltött állami keretnek.
Talán ennél is súlyosabb, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc nyerte a legtöbb támogatást a tavaly a gazdaságvédelmi alapból:
14 Mészáros-hotel kapott felújítási támogatást összesen 17,7 milliárd forint értékben úgy, hogy közben elbocsátotta munkavállalói felét.
Arra is a járványhelyzet közepén derült fény, hogy a 15 milliárd forintból felépült Haladás Sportkomplexum üzemeltetését átveszi a szombathelyi önkormányzattól az állam. A beruházás olyan jól sikerült, hogy három év után sincs, aki üzemeltesse a létesítményt, amelynek működtetését már az elmúlt két évben is egyenként 300 millióval tolta meg az adófizetők közössége.
A legjobban teljesítő kormányzati politikusok is megkapták a megérdemelt bónuszt év végén. Szintén szombati hír, hogy 19 államtitkár részesült egyhavi prémiumban a tavalyi év után. Többek közt a Miniszterelnökség, a Rogán-féle Kabinetiroda és az EMMI államtitkárai is felvehették megérdemelt - 1,3 illetve 1,7 milliós - jutalmukat.
|
Miközben sorra dőlnek be a vállakozások, milliárdokkal tömi saját cégeit a kormány
|
Egyetlen nap is elegendő ahhoz, hogy látható legyen a kormány gazdasági mentőintézkedéseinek természete. Szombaton egy olyan intézkedésre sem derült fény, amelyek a csődközelbe sodródott vendéglátósokat, a válságot leginkább megsínylő kisvállalkozásokat segítették volna, esetleg munkahelyvédelmi, gazdaságélénkítő vagy szociális célokat szolgáltak volna.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/23/mikozben-sorra-dolnek-be-a-vallakozasok-milliardokkal-tomi-sajat-cegeit-a-kormany
|
2021-01-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
2021 január 23., 08:09
2020-ban 19 államtitkárt kapott motivációs elismerést, azaz plusz egy hónapnyi fizetést, 58 pedig nem, számolt be a K-monitor. A juttatás definíciója: "kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető, akinek a munkavégzése a munkáltató kiemelt érdeke." A legtöbb bónuszt a Miniszterelnökségen osztották ki, a Belügyminisztérium, a Külügyminisztérium, az EMMI, az innovációs tárca, és a Pénzügyminisztérium viszont egyáltalán nem jutalmazott. Az egy hónapnyi bérnek megfelelő 1,29 vagy 1,75 millió forintnak örülhetett:
Farkas Sándor, Zambó Péter, Rácz András, Feldman Zsolt (Agrárminisztérium);
Szabó István, Németh Szilárd (Honvédelmi Minisztérium);
Tuzson Bence, Nagy János, Kovács Zoltán), Dömötör Csaba (Miniszterelnöki Kabinetiroda);
Kovács József, Juhász Roland, Juhász Edit, Fónagy János (Miniszterelnöki Kormányiroda);
Orbán Balázs, Kovács Pál, György István, Fürjes Balázs, Becskeházi Attila, Azbej Tristan (Miniszterelnökség)
|
19 államtitkár kapott egyhavi prémiumot tavaly
|
2020-ban 19 államtitkárt kapott motivációs elismerést, azaz plusz egy hónapnyi fizetést, 58 pedig nem, számolt be a K-monitor. A juttatás definíciója: "kompetenciájára, speciális képességére, ismeretére, tudására figyelemmel motivációs elismerésben részesíthető, akinek a munkavégzése a munkáltató kiemelt érdeke."
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/23/19-allamtitkar-kapott-egyhavi-premiumot-tavaly
|
2021-01-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
383 millió forint állami támogatást kapott fű alatt Balatonboglár fideszes vezetésű önkormányzata a várdombi magasösvény fejlesztésére tavaly, de egyelőre nem tudnak nekikezdeni a beruházásnak – tudta meg a 24.hu. A Magyar Természetvédők Szövetsége egy bejelentést követően ugyanis megkereste az EMLA Egyesületet, amely bíróságon harcolta ki, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül ne lehessen lombkorona ösvényt építeni a természetvédelmi területen.
Az egyesület ügyvédje, Kiss Csaba a 24.hu-nak elmondta, a Pécsi Törvényszék jogerős döntése értelmében meg kell vizsgálni, hogy a beruházás várhatóan jelentős környezeti hatással jár-e. Vagyis visszadobták a labdát az önkormányzatnak, amelynek szakértőkkel kell megvizsgáltatnia a környezeti hatásokat.
A polgármester, Mészáros Miklós korábban így jellemezte a beruházást:
Ez egy Európában egyedülálló, cölöpökön álló magasösvény kialakításáról szól a Várdomb gerincén, ahol a magas fák tetejével azonos szintről lehet majd csodálni a páratlan balatoni panorámát. A terveket évekig kellett formálni a környezetvédők elvárásai miatt, végül sikerült megtalálni egy mindenki számára elfogadható, kevesebb földmozgatással járó technológiát a kivitelezéshez.
A Somogy Megyei Kormányhivatal egyébként tavaly nyáron engedélyezte a lombkorona sétánynak és a kiegészítő elemeinek építését a védett területen.
Úgy tudjuk, hogy ezt követően a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba, vagyis a Magyar Természtvédők Szövetségének „belülről” szóltak arról, hogy mi készül Bogláron.
Az acélszerkezetes lombkorona sétány 15 darab tartóoszlopból állna, 240 méter hosszan húzódna, és az ösvény 1,4 méter széles lenne, két végén fel- és lejáró lépcsőkkel. A kormányhivatal határozatából az is kiderült, hogy az oszlopok alapozása 8–10 méter mély, és maximum 30 centiméter átmérőjű, 50 centiméter vastag vasalt fejlemezzel összefogva. Az állami szerv azt is megállapította, hogy a beruházással a természeti terület jellege és használata is megváltozik, de olyan előírásokat tett, amelyek betartásával a használatból fakadó környezeti hatások elkerülhetők, mérsékelhetők.
Az önkormányzat egyébként természetesen kikérte szakértők véleményét a beruházással kapcsolatban. Az engedélyezési tervükben arról írnak, hogy a vázlattervet előzetesen egyeztették a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Természetvédelmi Osztályával, és később helyszíni bejárást tartottak egy természetvédelmi szakügyintézővel, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársával. Az elhangzott javaslatokat pedig beépítették a végleges tervbe, így változtattak a lombkorona ösvény végleges nyomvonalán is. De úgy tűnik, ez is kevés volt, és külsős szakértőknek kell majd dönteniük a terület sorsáról.
A mesterhármas
Ahogy azt már korábban többször is megírtuk, a Magyar Turisztikai Ügynökség titokban, átláthatatlanul ad milliós állami támogatásokat sok Fidesz-közeli vállalkozónak, valamint nagyrészt fideszes önkormányzatoknak. Ennek az egyedi, ad hoc közpénzosztásnak az egyik nagy nyertese évek óta Balatonboglár. Mészáros Miklós polgármester egy tavalyi átadáson a turisztikai fejlesztésekben jól együttműködő „mesterhármasnak” nevezte a vissza nem térítendő állami támogatást nyújtó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), az önkormányzat és a Várdomb szolgáltatásait üzemeltető helyi vállalkozás, a Sziszi Kft.-t együttműködését.
Tavaly nyáron négy, a balatonboglári Várdombot érintő turisztikai fejlesztést adtak át:
a Sziszi Kft. által elnyert 66 millió forintos támogatásból újjáépült egy magaslati akadálypálya,
szintén ez a vállalkozás nyert 45 millió forintot egy városnéző, gumikerekű kisvonat beszerzésére,
az önkormányzat 59 millió forint támogatásból megújította a Várdomb Piknik ligetének infrastruktúráját,
20 milliós támogatásból megújult a Gömbkilátó díszkivilágítása.
|
Megkapták a több százmilliós állami támogatást, de még nem építhetnek lombkorona ösvényt
|
Bár a kormányhivatal engedélyezte a beruházást, a bíróság végül kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Úgy tudjuk, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik munkatársa kezdett magánakcióba a természetvédelmi terület megvédéséért.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/24/balatonboglar-lombkorona-osveny-birosag-kornyezetvedelmi-engedely/
|
2021-01-24 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon:
Igazi tévétörténeti pillanat volt, amikor a korai Sajtóklubban Bayer Zsolték elszavalták az Antall Józsefről írt számukat,
de Jeszenszky Géza fia még a múlt héten is arról panaszkodott a Partizánban, mennyire bántotta, amit a 90-es évek elején énekeltek róla.
Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján. A kormány a nyáron 5,3 milliárd forintot tett félre arra, hogy az online koncertlehetőségekkel megsegítse a járvány miatt padlóra kerülő zenekarokat, de hamar kiderült, hogy a lebonyolítással kormányközeli cégek járnak jól. Ráadásul az előadások nem is nagyon jutnak el a közönséghez, mert azokat a közmédia nem adja le, és még a Youtube-ra sem kerülnek fel. Aki nagyon meg akarja nézni, annak regisztrálnia kell az Antenna Hungária Zrt. saját oldalán.
Most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?
Végül a Hétköznapi Csalódások is élt az állami koncertlehetőséggel, amit az elégedetlenkedő rajongóknak az énekes, Megyeri Ferenc azzal magyarázott, hogy
„a punk szellemiségéhez – álláspontom szerint – sem a közvélemény, sem a pillanatnyi hangulat kiszolgálása nem tartozik hozzá”.
Egy másik posztban pedig azt írták: „Az állam nem a fidesz, az állami megsegítés nem a fidesz pénze. Ezeknek a döntéseknek egy normális világban nem szabadna, hogy közük legyen a politikához. Ennél több magyarázat úgy gondolom, nem kell, egy értelmes gondolkodó embernek pont elég.[...] Az meg jó nagy hülye, aki akkor gondolja magát csak állampolgárnak, amikor elvesznek tőle, akkor meg (ál)szerénykedik, amikor van egy ilyen lehetőség, amiért mozdulni sem kellett, csak nem kellett olyan butának lenni, hogy nemet mondjál rá. Mert ha azt teszed, ezt is elrakják. Asszisztálsz a lopáshoz? Akkor a puszta létezéseddel is azt teszed, kösd fel magad!”
Horváth László, a zenekar menedzsere szerint ők csakis a fesztiválszervezők ajánlása alapján kerülhettek fel a listára, de ahogy közeledett az októberi fellépés, a lebonyolítók egyre kevésbé voltak boldogok attól, hogy megjelennek. A 444-nek azt mondta, hogy a raktárkoncert előtt felhívták, hogy „most az egyszer nem lehetne-e néhány számot kihagyni?”,
majd miután a szervezők előre bekérték a számlistát, külön kérték, hogy legalább a Viktor című számot most ne játsszák el. És miután ennek ellenére is lenyomták, az Antenna Hungária egyik munkatársa jelezte, hogy ez nagyon durva, ezért biztos nem lesz benne a végső verzióban.
„Miért, mi a durva benne, hogy »Viktor, savanyú a narancs« vagy hogy »dülledt szemek, csúszli száj«? Ez egy punkzenekar, mi az istent vártak? Meg erre lehetne mutogatni, hogy tessék, itt ez is belefért. Könyörgöm, nekik mit számít? Az egésznek mínusz kettő a nézettsége, mint a Pesti Tv-nek” - mondta a menedzser.
A felvételen a szervezőknek azzal is bajuk volt, hogy Megyeri egy Soros feliratú pólóban adta elő a számokat. De hiába kérték, nem akarta lecserélni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a véglegesre vágott felvételen az énekest általában olyan közelről mutatják, hogy a felirat alig kivehető. És hiába játszották el a Viktor mellett a náciellenes Ostobát vagy a Geciországot, ezek is ugyanúgy kimaradtak a végső verzióból.
De az sem került bele, ahogy a Pennywise-nak öltözött színész, Borbíró András felvezeti a számokat. Itt olyan fideszes politikusoktól származó idézetek hangzottak el, mint hogy „a halálos betegségek 70-80 százalékát a tízparancsolat megtartásával el lehet kerülni” vagy „szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk”. De végül a szervezők úgy látták, hogy a bohóc még a zenekarnál is vállalhatatlanabb volt, így Borbíró produkciójából egy képkockányi sem maradt.
A fellépésről szóló beszámolóban a zenekar leírta azt is, hogy pár nappal később Borbírót megtámadták az utcán. A színész kérdésünkre elmondta, hogy a koncert utáni hétfőn három férfi várta a lakása előtt, annyit kérdeztek tőle, hogy „te vagy az a színészgyerek?”, majd megverték. „Nem tudnám bizonyítani, hogy ez egyértelműen a koncert miatt történt, de más indokot nem tudok elképzelni, minthogy kiálltam a Picsa zenekarral”- mondta Borbíró. Elmondása szerint nem voltak haragosai, a címét a felvétel előtt neki is meg kellett adnia a biztonsági szolgálatnak.
A punkok leokézták a cenzúrázott verziót, megkapták érte a pénzt, majd felvették újból a koncertet a Viktorral és a bohóccal
Végül a zenekar így is jóváhagyta a felvételt, amiért meg is kapták a pénzt, de a koncert mindmáig így sem került fel a hivatalos oldalra. „Hogy miért is nem kötekedtünk a kész felvétel láttán? Mert mi értelme lett volna? Nem erőből akartuk mi ezt megoldani, az a másik fél stílusa. Nem akartunk bíróságra járni. Inkább saját költségen felvettük a koncertet újból, a bohóccal együtt, sőt már a színpadkép részeként, hogy ki se lehessen vágni, mint egy vízjelet” - magyarázták az oldalukon, miért nem balhéztak a cenzúra miatt. Az újraforgatott koncertet vasárnap mutatják be.
A raktárkoncertes fellépés most csak egy kalózfelvételen nézhető meg a Youtube-on, amiből tényleg úgy tűnik, mintha a zenekar egyáltalán nem foglalkozna a magyar kormánnyal.
|
Előre leszóltak nekik, hogy a raktárkoncerten ne játsszák el az Orbán Viktorról szóló számukat
|
A Hétköznapi Csalódások zenekar szövegei az elmúlt 30 évben párszor már kiverték a biztosítékot a magyar jobboldalon: Igazi tévétörténeti pillanat volt, amikor a korai Sajtóklubban Bayer Zsolték elszavalták az Antall Józsefről írt számukat, de Jeszenszky Géza fia még a múlt héten is arról panaszkodott a Partizánban, mennyire bántotta, amit a 90-es évek elején énekeltek róla. Ezért is volt meglepő, amikor a zenekar neve is felbukkant a raktárkoncertező előadók listáján.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/26/elore-leszoltak-nekik-hogy-a-raktarkoncerten-ne-jatsszak-el-az-orban-viktorrol-szolo-szamukat
|
2021-01-26 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Felszisszentek a bankárok, amikor ma azt olvasták a Blikk nyomán a hazai sajtóban, hogy Varga Judit igazságügyminiszter és férje, Magyar Péter 200 millió forintért vásárolt öt ingatlant a XII. kerület Kútvölgy városrészében, és ehhez 192 millió forint bankhitelt vettek fel.
Ekkora ingatlanhoz ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szigorú előírásai alapján legfeljebb 160 millió forint (80 százaléknyi) hitel folyósítható. A vásárlások 2019 decemberében történtek, az öt lakás együtt 270 négyzetméteres, a cikkek szerint a miniszter és férje 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből.
Ha ez valóban így történt, 96 százalékos LTV-arányt (a hitel mértékének és a vásárolt ingatlan értékének aránya) ért volna el a tranzakció, ami teljességgel szabálytalan, így vélhetően a család más ingatlant is fedezetként adhatott a hitel mögé.
Adósságfék
A hazai lakáshitelpiacot a 2008–2009-es pénzügyi válság után bekövetkező devizahitelválság után alaposan megrendszabályozták, az úgynevezett adósságfékszabályok lényege az, hogy a háztartások ne kerüljenek adósságspirálba, ne adósodjanak el kezelhetetlenül.
A bankokra és a lakáshitelezésre két kiemelten fontos mutató vonatkozik, az egyik a családi jövedelem és a törlesztőrészletek arányát szabályozza, a másik a hitel nagyságát az ingatlan értékével (terhelhetőség) veti össze.
Az adósságfék-rendelet 2015. január elsején lépett életbe, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ettől nem tekinthet el, nincsenek „VIP”-ügyfelek, minden banknak kötelező alkalmaznia a lakossági hitelezésnél.
A jövedelemarányos szabály
Bár a bankok maguk sem így használják, de magyar elnevezéssel a két fontos előírás a JTM és a HFM. A JTM (jövedelemarányos törlesztési mutató) az új hiteligényléskor vizsgálandó. Ezzel most azért nem érdemes nagyon foglalkozni, mert itt aligha lépett fel probléma.
A JTM a család összes rendszeresen befolyó havi nettó jövedelmének a maximális terhelhetőségét adja meg. Azaz megszabja, hogy a család a kézhez kapott nettó jövedelmének hány százalékát fordíthatja hitelei törlesztőrészleteire. A Varga–Magyar család sokmilliós jövedelme miatt itt nem léphetett fel gond, a cikkek szerint Varga Judit jövedelme havi 2,3 millió forint, férje, Magyar Péter a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként 3,9 millió forintot keres, ezenkívül Magyar V. kerületi ingatlanának kiadásából évi 7,4 millió forint további bevételre tettek szert.
Egy 192 millió forintos hitel törlesztőrészletét nem ismerjük, az függ a THM-től, a futamidőtől, a kamatperiódustól, de reálisan úgy egymillió forint havi törlesztést igényel. Ezt a hitelt a két kereső már kétmillió forintos havi jövedelem mellett is fel tudta volna venni. Hétköznapi kifejezéssel, az, hogy a jól kereső házaspár 192 millió forintos hitelt vett fel, nem irreális.
A hitelfedezet
A jövedelemarányos törlesztés mellett van azonban egy problémásabb másik fontos szabály is, ez az említett LTV (loan to value), amire az MNB magyar elnevezést vezetett be, ez a HFM (hitelfedezeti mutató).
Ez a mutatószám arra vonatkozik, hogy a megvásárolandó ingatlan forgalmi értékének maximálisan hány százaléka lehet a lakáshitel. Ez a forintalapú hiteleknél 80 százalék, a devizahiteleknél 50 százalék.
Több bankárral is háttérbeszélgettünk, szerintük ezt annyira komolyan veszi az MNB, hogy ettől lehetetlen eltérni, ahogy egyikük fogalmazott, még Orbán Viktor személyes kérésére sem tudunk a 80 százalék fölé menni.
Vagyis amennyiben igaz a 200 milliós ingatlanvásárlás és a 192 millió forintos hitel, akkor a miniszter és férje biztosan pótlólagos fedezetet vont be. Ez akár lehetett Magyar V. kerületi lakása, amelyiknek a kiadásából 7,4 milliós bevétele van a családnak. (Cikkünk végén található frissítés.)
Önerős trükközés
Nagyon fontos, hogy a 20 százalékos önerőt, jelen esetben a 40 millió forintot, hitelből nem lehet előteremteni, mert az ügyfél így is adósságspirálba kerülhetne, ezt az MNB el akarja kerülni.
A bankárok szerint a fedezetlen személyi kölcsönök piacán nincsenek is ekkora (például 32 milliós) személyi hitelek, 8-10 millió a személyi kölcsönök piaci csúcsa, fedezetlen hitelből az is óriási kitettség. Forrásaink azt is elmondták, hogy a szabályok kijátszására történtek korábban kísérletek, de az MNB igyekezett betömni a szabályozási lyukakat.
Az MNB azt írta elő, hogy a bankoknak a három hónapon belül felvett személyi kölcsönöket is be kell mutatniuk, vagyis nem szabályos az, hogy valaki az önerőt is hitelből (úgynevezett bridge-finanszírozásból) teremti elő, még akkor sem, ha egy másik banktól drága személyi kölcsönt vesz fel valaki (azt persze megteheti, hogy nem maga a pár veszi fel a hitelt, hanem egy másik hozzátartozó). Csalárd szándékkal tehát esetleg kijátszható a szabály, de ezt az MNB tiltja és követi is, a bankoknak erről riportálni kell. Természetesen biztosak lehetünk abban, hogy itt nem ez történt.
Extra vizsgálat
Mint azt többen elmesélték, egy 100 millió forintot meghaladó lakáshitelre mindenki nagyon odafigyel, ez a méret már a kockázatkezelési vezetőhöz kerül, és még a normál ügymenetnél is szigorúbb az elbírálás.
Mint a kockázatkezelő munkatársak elmesélték, egy bank két értéket is vizsgál, és ebből óvatosságból csak a kisebbet folyósítja. Az egyik a törvényben előírt 80 százalékos forgalmi érték. E fölé nem lehet semmiképpen menni. Az adott ingatlan forgalmi értéke jellemzően maximum a vételár. (Régen a svájcifrank-hitelek idején a magas jövedelmű ügyfeleknek adtak 100 százalékos LTV-n is devizahitelt, amikor elszállt a svájci frank, ebből óriási baj lett).
De valójában a bankok sokszor még ennyit sem folyósítanak. A másik mutató ugyanis a bank belső értéke, az úgynevezett hitelbiztosítéki érték. Ez azt jelenti, hogy a bank felméri, amennyiben gyorsan el kellene eladnia az ingatlant, mennyi bevételt tudna biztosan realizálni. Ez jellemzően egy diszkontált érték, egy 200 milliós ingatlan esetén inkább csak 140-150 millió forint. Itt van egyedi mérlegelési lehetősége a banknak. A hitelbiztosítéki értékkorrekció egy folyamat, amelyben az értékbecslő megnézi a környéket, az ingatlan állapotát, ezt egy banki fedezetes csapat is átnézi a bankból, a hitelbiztosítéki érték általában 20-25 százalékkal kisebb, mint a forgalmi érték, vagyis ez az érték jellemzően kicsit még csökkenti is a folyósítás lehetőségét a törvényben előírt maximális értékhez képest.
Összefoglalva a bankárok véleményét, a Varga–Magyar házaspár jövedelmi helyzetéhez képest ez az eladósodás reális, ugyanakkor a közölt paraméterek csak úgy lehetségesek, ha a hitelhez a házaspár jelentős pótfedezetet adott.
|
Varga Judit lakásai: hogyan lehet 200 milliós vásárlásra 192 milliós hitelt felvenni?
|
A Magyar Nemzeti Bank szabályai alapján erre a konstrukcióra egyetlen megoldás létezik, ha a Varga-Magyar házaspár más ingatlant, szaknyelven pótfedezetet is betolt a lakáshitel mögé. Hazai bankárokkal beszéltük át a különös lakásvásárlás szabályait, szerintük az MNB adósságfék-szabálya annyira szigorú, hogy attól Orbán Viktor kedvéért sem tudnának eltérni.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/01/26/varga-judit-lakasai-hogyan-lehet-200-millios-vasarlasra-192-millios-hitelt-felvenni
|
2021-01-26 13:20:39
| true | null | null |
Telex
|
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli" építőipari cégekének.
A pénzügyminisztérium arról értesítette a város új polgármesterét, Csőzik Lászlót tavaly nyáron, hogy a Pest megyei város önkormányzatának a korábbi, fideszes vezetés idején elkövetett közbeszerzési szabálytalanságok miatt 70 millió forintnyi uniós támogatást kell visszafizetnie.
T. Mészáros András volt polgármester ugyanakkor azt írta az Átlátszó megkeresésére, hogy “a pályázat elbírálása során nem történt szabálytalanság". Az érdi fideszes pártvezér kijelentésével szemben a pénzügyminisztérium a Fácán utcai óvoda 300 millió forintos építési pályázatának vizsgálata után megállapította, hogy a közbeszerzési ajánlatok elbírálása előtt, de azután is az érdi önkormányzat 2017-ben súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényt.
A minisztérium olyannyira jelentősnek ítélte a szabályszegéseket, hogy a 100 százalékban EU-támogatásból pénzelt beruházás során kifizetett összeg 25 százaléka, 70 millió forint visszafizetésére kötelezte az érdi önkormányzatot. Ezt az összeget azonban már nem a 2019. októberében megbukott T. Mészároséknak kellett visszafizetniük, a számlát az összellenzéki többség által vezetett önkormányzat állta.
Nem volt igazi verseny
A közbeszerzési törvény szabályai rendkívül szigorúak abban az esetben, ha a megbízásért versengő ajánlattevők, vagy az ajánlattevők és az ajánlatkérők között az összefonódás, összejátszás gyanúja merül fel.
A pénzügyminisztérium a 70 millió forintos visszafizetést előíró értesítésben az uniós ellenőrzések eredményére hivatkozva azt írta, hogy “az ajánlatok összegével kapcsolatban felmerülhet a támogató jellegű ajánlatadás a RO&MI VILL Kft. részéről". Ez egy tipikus szabálytalansági forma: az úgynevezett támogató ajánlatok benyújtását követően a nyertes az adott szereplőt alvállalkozóként bevonja a teljesítésbe. Az ajánlat benyújtásával a későbbi alvállalkozó pedig a másik ajánlattevőt a közbeszerzési pályázat megnyeréséhez segíti.
És hogy ez miként zajlott a konkrét esetben?
A RO&MI VILL Kft., a később nyertes alpolgármester-közeli cég, a Generál-Invest Bau Kft. “vetélytársa" először is hatmillió forinttal magasabb, 306 milliós ajánlatot tett annál az értékhatárnál, amely alapvetően meghatározta az egész közbeszerzési eljárás jellegét.
Háromszázmilliós értékhatár alatt ugyanis – kivételes esetekben – nem kell nyilvánosan meghirdetni a közbeszerzési pályázatot, ilyenkor az ajánlatkérő meghív pár céget.
A T. Mészárosék által 2017. január 6-i keltezéssel elküldött levelek kézbesítése után a RO&MI VILL és a General-Invest Bau nyújtott be ajánlatot az öt meghívott közül 2017. január 20-án a Fácán utcai óvoda megépítésére. A meghívott öt közül négy cég számára a Fácán óvoda 300 milliós közbeszerzésének elnyerése jelentős bevétel lett volna: az Átlátszó kutakodásai szerint ugyanis ezeknek a vállalkozásoknak a 2016-os nettó árbevétele még a százmillió forintot sem közelítette meg.
A General-Invest Bau mellett csak a RO&MI VILL indult el a pályázaton, miközben – mint 2017. májusában már látni lehetett – a százhalombattai cég 2016-os beszámolójának számai nem festettek igazán jól: 5,5 milliós nettó árbevétel után mindössze 440 ezer forint adózott nyereséget könyvelhettek el. A 300 milliós építési szerződésért harcba indult mikrocégnek ebben az évben egyetlenegy alkalmazottja volt.
A meghívott mezőnyből messze kiemelkedett a General-Invest Bau, amely 650 millió forintos nettó árbevétel mellett 28 milliós nyereséget produkált 2016-ban.
Ezek a számok azt sugallják, hogy ebben a meghívásos eljárásban a General-Invest Bau Kft. szinte behozhatatlan előnnyel indult.
Főként azután, hogy egyetlen ellenfele, a RO&MI VILL magasabb ajánlatot adott, mint a közbeszerzés összege. Az ajánlati dokumentáció borítóján nagy betűkkel ez áll: “KBT. HARMADIK RÉSZ, UNIÓS ÉRTÉKHATÁR ALATTI HIRDETMÉNY ÉS TÁRGYALÁS NÉLKÜLI [KBT. 115. § (1) BEKEZDÉS SZERINTI] KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSHOZ". A közbeszerésen indulók pedig vélhetően tisztában vannak az értékhatárral, ami jelent esetben 300 millió forint volt. A RO&MI VILL mégis 306 millióval pályázott.
Érdeklődtünk a cégnél a miértekről, de a cégadatokban megadott email-címre küldött levelünkre nem reagáltak.
Ugyanazokat az alvállalkozókat szemelték ki
Már ennek a furcsaságnak is fel kellett volna tűnnie T. Mészároséknak, de ez csak a kezdet volt. Az Átlátszó birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentum szerint ugyanis a RO&MI VILL és a General-Invest Bau pontosan ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg az ajánlati dokumentációban.
Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy összebeszéltek volna, megsértve a törvény összeférhetetlenséget tiltó alapelvét. De a gyanú szembeötlő. A volt polgármesternek és a csapatának fel kellett volna tűnnie, hogy mennyire ellentmondásosak ezek a körülmények. Lépniük kellett volna, de nem tettek semmit. Pedig a törvény így fogalmaz:
“az ajánlatkérő [önkormányzat] köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzetek kialakulását."
A versenytárs lett az alvállalkozó
A Fácán utcai közbeszerzési eljárás katasztrofális jogi összeomlása azonban a vállalkozási szerződés 2017. február 15-i megkötése után következett be. Emiatt a közbeszerzési döntőbizottság, majd 2020. márciusában a jogorvoslatot elbíráló törvényszék is elmarasztalta az immár Csőzik László által vezetett önkormányzatot és a két céget kétmillió, illetve egy-egymillió forintos bírságolási összegben.
Kétmilliós közbeszerzési bírságot és egy baljós uniós jelentést kapott Érd A kétmilliós közbeszerzési bírság kiszabása után uniós ellenőrök nagyjából ötvenmillió forintos büntetést helyeztek kilátásba az egyik érdi óvoda-beruházás gyanús lebonyolítása miatt. A Fácán utcai közbeszerzés az előző, fideszes városvezetés sara, az új polgármester mégis jogorvoslatot kért a bíróságtól.
T. Mészárosék és a két cég ekkor már nem pusztán alapelvi szinten szegték meg a közbeszerzési eljárás összeférhetetlenségi szabályait. 2017. február 23-án a General-Invest Bau bejelentette az önkormányzatnak, hogy az egykori “riválisukat", a RO&MI Vill Kft. alvállalkozóként vonják be az óvoda építési munkálataiba.
A törvény azonban tiltja, hogy a konkurens ajánlattevő később a nyertes vállalkozás alvállalkozója legyen.
A pénzügyminisztérium a szabálytalansági értesítésben idézte azt a törvényi rendelkezést is, amely szerint az ajánlatkérőnek, esetünkben az érdi önkormányzatnak “biztosítania kell ... a verseny tisztaságát".
A T. Mészárosék által elkövetett jogsértés súlyáról ezt írta a pénzügyminisztérium jogi és felülvizsgálati osztálya 2020. június 17-én: “a verseny tisztaságának védelmére vonatkozó alapelvi sérelem súlyos jogsértésként azonosítható, így a 25 %-os korrekciós mérték alkalmazása indokolt". Ennél már csak egyetlen súlyosabb szankció létezik: a 100 százalékos visszafizetési kötelezettség előírása.
Érdemes megjegyezni, hogy ezeket a kemény kijelentéseket egy, a Fidesz által irányított önkormányzat közbeszerzéséről a Fidesz-kormány egyik minisztériuma tette. Ez is érzékelteti, hogy kirívó jogsértés történt.
Közvetve elismerte a felelősséget
Mint idéztük, T. Mészáros az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy a közbeszerzés elbírálásával minden rendben volt. Ennek némiképp ellentmond egy korábbi nyilatkozata: 2019. novemberében T. Mészáros közvetve elismerte a felelősségét.
Ezt mondta az önkormányzat cége által kiadott Erdmost.hu-nak: “Elmulasztottuk az ellenőrzést elvégezni, emiatt vált lehetségessé, hogy a fővállalkozó, aki megnyerte ezt a pályázatot, kivitelezést, a munka elkezdésével kicserélte az alvállalkozót, nem a bejelentett alvállalkozóval, hanem annak egyik áldozatával kötött alvállalkozói szerződést, amit ezek után kifogásolt a döntőbizottság." (A cikk ugyanakkor főként a szabálytalansági eljárás során a Pénzügyminisztérium által kirótt 70 milliós korrekcióról szól, T. Mészáros viszont a közbeszerzési döntőbizottság határozatára utalt.)
T. Mészáros nevéhez nem csak ez az egyetlen szabálytalansági ügy fűződik. A város fideszes vezetése évekig elhallgatta azokat a konkrét szabálytalanságokat, amelyek miatt összesen közel 1,5 milliárd forint uniós támogatás visszafizetésére kötelezték a T. Mészáros által irányított csatornázási társulást.
Miközben a helyi Fidesz az évtized sikertörténetének állította be a csatornázási programot, az egyik legnagyobb értékű projektelem körül talált szabálytalanságok miatt 1,4 milliárd, egy másik szabálysértés, valamint egy ügyvédi túlszámlázás miatt további, összesen közel 60 millió forint visszafizetésére kötelezték T. Mészárosékat.
Az érdi csatornaprojektből 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni az uniónak szabálytalanságok miatt A városvezetés nem verte nagydobra, aztán egyszerűen napirendre tért azon közbeszerzési szabályszegés fölött, amelynek következtében 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetni a magyar adófizetők pénzéből az Érd és térségi szennyvízprojekt uniós támogatásából. A magyarázatok meglehetősen ellentmondásosak.
Míg a mostani, Fácán utcai szabálytalansági ügyben az ellenzéki önkormányzatnak perkálnia kellett, a csatornázási jogsértések számláját T. Mészárosék helyett végül a kormány nagyvonalúan az adófizető állampolgárokkal fizettette ki.
Az Érdről Százhalombattára áttelepülő kisvállalkozás lenyűgöző, milliárdos üzleti sikereket ért el az elmúlt években. A várost 2006 és 2019 között uraló fideszes polgármester ezt a céget, General-Invest Bau Kft.-t olyannyira kitüntette a közbizalom megannyi jelével, hogy a családi kapcsolatok révén a fideszes alpolgármester Bács Istvánhoz kötődő építési vállalkozás 2011 és 2019 között jóval több mint egymilliárd forint értékben nyert közbeszerzési eljárásokat.
Az egy időben a szélsőségesen durva kijelentéseiről országszerte elhíresült Bács István akkori fideszes alpolgármester így kapcsolódik a General-Invest Bau Kft-hez:
A General-Invest Bau Kft. figyelemreméltó beszerzési sikereket ért el az Érdi Tankerületnél is: az egymilliárdos teljes szerződésállományból közel 270 millió forintnyi összegben szerződött két év alatt: 71 szerződésből 31-et tudhatott a magáénak a 2020. július végén székhelyével Százhalombattára költözött építőipari cég.
A Duna Aszfaltot is lepipálták
A General-Invest Bau Kft. lenyűgöző üzletei sikerei az önkormányzati ciklus utolsó évében, 2019-es évben hozták meg igazán a gyümölcsüket:
1,7 milliárdos nettó árbevétel mellett 727 milliós forintos adózott nyereséget ért az akkor átlagosan 14 főt foglalkoztató vállalkozás.
A veszélyhelyzet miatt ősszel leadott beszámoló szerint a cég egyetlen tulajdonosa százmillió forint osztalékot vett ki a cégből: ugyanannyit, mint 2018-ban.
A 2019-es cégadatok szerint a General-Invest Bau Kft. árbevétel-arányos profitrátája 42 százalék. Ez kirívóan magas érték. A Válaszonline 2020 júniusában jelentette meg a közpénzfelhasználásra optimalizált nagy építőipari cégek jövedelmezőségi listáját. A listán olyan nagytőkések szerepelnek, mint Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István és Tiborcz István érdekköre.
A portál szerint a 2019-ről beadott cégadatok alapján a NER közbeszerzési zászlóshajója,
a Duna Aszfalt vezette az úgynevezett közpénzbegyűjtési listát 15,46 százalékos profitrátával. Ebben az évben a General-Invest Bau 42 százalékot ért el.
A General-Invest Bau 2019-ben – két év kihagyás után – három közbeszerzést nyert el összesen nettó 500 millió forint értékben.
Az öt évre (2015-2019) számított profitráta-átlag alapján szintén a Szijjártó Pétert megjachtoztató Szíjj László által tulajdonolt Duna Aszfalt vezeti a Válaszonline toplistáját 16,14 százalékkal. Ehhez viszonyítva is lenyűgöző a General-Invest Bau Kft. profitrátjának ötéves átlaga: 14,2 százalék.
A Válaszonline azt írja, hogy “a függetlenebb építőipari vállalatok jellemzően 2-3 százalékos bevételarányos nyereséget tudnak produkálni". Az építési vállalkozók szervezete által végzett felmérés szerint a teljes ágazat (benne a kiemelkedő jövedelmezőségi számokat elérő NER-lovagok cégeivel) átlagosan 8 százalékos profitrátával számoltak 2019-ben.
2019-ben a General-Invest Bau Kft. tehát a Duna Aszfalt által elért profitráta háromszorosát, a közönséges, “nem közeli cégek" profitrátájának tízszerezését érte el.
Perelnének a pénzért
Érd összellenzéki a vezetése – a kormányzati megszorítások miatt talán még inkább – méltánytalannak érezte az így kialakult helyzetet: nekik kell kifizetni a fideszes vezetés számláját. Csőzik László polgármester az Átlátszónak azt mondta: megkezdték a General-Invest Bau és a RO&MI Vill elleni perek előkészítését, és a büntetőfeljelentés megtételét is fontolgatják.
Csőzik legutoljára december közepén üzente meg a szabálytalansági eljárásban érintett két cégnek: ha nem szállnak be a 70 milliós forintos korrekció visszafizetésébe, akkor beperli őket.
A felszólító levélben az összellenzéki szövetség polgármestere akkor így indokolta a lépéseit: "A beruházás nyeresége az önök által képviselt cégeknél csapódott le. Úgy tartom, a visszatérítésért is az önök cégeinek kell jótállniuk. A Közbeszerzési Hatóság előtt, majd a döntőbizottsági eljárásban önök érdemi védekezést nem terjesztettek elő – ezzel tudomásul vették felelősségüket" – írta Csőzik a helyi sajtóban nyilvánosságra hozott levélben december közepén.
A városházáról származó információink egybevágnak azzal, amilyen reakciót kaptunk a két céghez írásban eljuttatott kérdéseinkre: az a válasz, hogy nincs válasz. A két cég továbbra is mélyen hallgat a 2017-es közbeszerzés visszás körülményeiről.
T. Mészáros: milyen összegű zsoldért hazudik?
T. Mészáros András egykori polgármesternek az alábbi kérdéseket tettük fel, miután idéztük a közbeszerzési szabályzat rendelkezéseit, amelyek szerint az önkormányzat közbeszerzési döntéseiért – a főszabály szerint – a polgármester felel.
“Kérem, közölje, hogyan fordulhatott elő, hogy nem észlelték a két ajánlattevő, illetve a nyertes ajánlattevő és az új alvállalkozó közötti összefonódás gyanúját?
Kérem, közölje, azt a körülményt sem találták gyanúsnak, hogy az ajánlati dokumentációkban mindkét ajánlattevő ugyanazokat az alvállalkozókat jelölte meg?
Fel sem merült Önben az összeférhetetlenség gyanúja, miközben nyilvánvalóan tudott arról, hogy a General-Invest Bau tulajdonosa az Ön alpolgármesterének rokonságához tartozik, és sorozatban nyeri meg az általában hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásokat Érden?"
T. Mészáros ezt válaszolta az Átlátszónak (a pártvezető az email tárgyát így jelölte meg: “az átlátszó kis"):
“Uram?
Az ön által immár sokadszorra citált ügyben, a pályázat elbírálása során nem történt szabálytalanság. Tehát, már a kérdésében is átlátszóan hazudik. Kérem, közölje, hogy ezt tudatosan vagy butaságból és hozzá nem értésből teszi-e? Kérem, közölje, hogy ha tudatosan, akkor melyik párt vagy politikus megbízásából és milyen összegű zsoldért hazudik? Fel sem merül önben, hogy amit tesz, az súlyosan etikátlan? Átlátszó válaszát 2021. január 15. délelőtt 9 óráig várom. Fenti válaszom nyilvánosságra hozatala esetén, csak szó szerinti közléshez járulok hozzá.
Üdvözlettel: T. MA"
Címlapfotó forrása: Érd Most. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
42 százalékos profitrátát ért el a volt fideszes alpolgármesterhez kötődő építőcég Érden
|
Beperli Érd ellenzéki polgármestere azt a helyi vállalkozást, amely kartellgyanús körülmények között nyert el egy közel 280 millió forintos óvodapítési beruházást a Pest megyei városban 2017-ben. Ez a cég – az óvodaépítési ügyekben jelentős befolyással rendelkező volt fideszes alpolgármesterhez, Bács Istvánhoz rokonsági szálakkal kötődő General-Invest Bau Kft. – az elmúlt években a térség beszerzésein 1,8 milliárd forint értékben nyert el közpénzes építési megbízásokat. 2019-ben a 14 főt alkalmazó cég tulajdonosa 1,7 milliárdos árbevétel mellett 700 milliós adózott nyereség után 100 millió forint osztalékot vágott zsebre. Ez 42 százalékos árbevétel-arányos profitrátát jelent, amely háromszorosa a NER közbeszerzési zászlóshajójának tekintett Duna Aszfalt profitrátájának és tízszerese a közönséges, “nem közeli” építőipari cégekének.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/25/42-szazalekos-profitratat-ert-el-a-volt-fideszes-alpolgarmesterhez-kotodo-epitoceg-erden/
|
2021-01-26 13:38:24
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros Csoport, írja az MTI.
A két vállalat közös közleménye szerint a telephelyük Magyarországon lesz, és fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra, mellette szervizelnek és összeszerelnek személyszállító vonatokat, valamint a cél „a lehető legszélesebb hazai beszállítási láncolat kiépítése”.
Emellett olyan terveik is vannak, hogy magyarországi egyetemekkel működnek majd együtt különféle képzéseken.
A Stadler Rail Group elővárosi és regionális vonatokat, valamint városi és villamos járműveket gyárt, mellette szervizel és gyártási tevékenységet is folytat tizenkilenc országban, hozzájuk tartoznak a FLIRT alacsonypadlós- és KISS emeletes vonatok.
A Mészáros Csoporté pedig a V-Híd Zrt. vasútépítési cég, ami több európai uniós és hazai finanszírozású vasútépítési projektet csinál, ezzel a kollaborációval pedig most már a vasúti járművek készítésébe is beszállt.
|
Mészáros Lőrinc a svájci Stadlerrel alapít közös vállalatot
|
Közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Group és a Mészáros Lőrinchez köthető Mészáros Csoport, írja az MTI.
A két vállalat közös közleménye szerint a telephelyük Magyarországon lesz, és fő profilja a vasúti teher- és tartálykocsik gyártása lesz hazai és nemzetközi piacokra, mellette szervizelnek és összeszerelnek személyszállító vonatokat, valamint a cél „a lehető legszélesebb hazai beszállítási láncolat kiépítése”.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/01/26/meszaros-csoport-stadler-kozos-vallalat
|
2021-01-26 19:14:53
| true | null | null |
Telex
|
olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.01.20. 11:00
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Kisfaludy szálláshely-fejlesztési programon keresztül a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.
|
Ismerős vállalkozók tűnnek fel a határon túlra fizetett milliárdos támogatások körül
|
A 2019-es pár száz millió után tavaly már 3,7 milliárd forintot osztott ki különböző határon túli projektek támogatására a Magyar Turisztikai Ügynökség. A kedvezményezettek között magánszállásadók kisebb felújításai mellett itthonról is ismert milliárdosok gigaprojektjei is feltűnnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210120_Kisfaludy_Program_hataron_tuli_tamogatasok
|
2021-01-20 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A plénum határozottan elutasítja, hogy az egyetem alapítványi fenntartásba kerüljön. E mellett felszólítják a szenátus tagjait, hogy „széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra”.
A nyilatkozatot a Facebookon tették közzé:
Január elején a PTE vezetése és a dékáni kar tájékozódó megbeszélést folytatott Bódis József államtitkárral a modellváltási folyamatról. Az egyetem vezetése kinyilvánította, hogy az egyetem vezetése, valamint a dékáni kar közösen fognak döntést hozni a tárgyalási folyamat megkezdéséről és annak módjáról.
Mint megírtuk: mások mellett a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem is alapítványi fenntartásba kerülhet.
|
A PTE hallgatói és alkalmazottai elutasítják a modellváltást
|
Plénumot tartottak a Pécsi Tudományegyetem hallgatói és alkalmazottai, hogy kinyilvánítsák véleményüket a modellváltásról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20210120_A_PTE_hallgatoi_es_alkalmazottai_elutasitjak_a_modellvaltast
|
2021-01-20 14:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Tavaly nyáron a Színház- és Filmművészeti Egyetem, illetve másik hat egyetem modellváltása után a Magyar Közlöny sorolta fel az állami és nem állami egyetemeket, továbbá az alkalmazott tudományok egyetemeit.
Akkor a felsőoktatás átalakítása ott tartott, hogy a modellváltó intézmények számának megugrásával „egyenlítettek” a nem állami egyetemek: 14 állami és 14 nem állami intézményt sorolt fel a közlöny.
Február elsején a Szent István Egyetem is alapítványi fenntartásúvá válik, így az arány 13-15-re változik, azaz onnantól már kevesebb állami fenntartású egyetem lesz az országban, mint nem állami. A Pannon Egyetemről is döntött már a parlament, szeptember 1-jétől az is kikerült az állami fenntartó alól (12-16).
Az utóbbi napok hírei arról szólnak, hogy a modellváltás folyamata nem áll meg, most a debreceni, pécsi, szegedi egyetem van soron, illetve a Semmelweis Egyetem. Ezek sorsa elvileg még nem dőlt el, de ismerve az előzményeket, valószínűsíthetjük, hogy a modellváltási úthenger ezeken is végigmegy, úgyhogy jó eséllyel néhány hónap múlva összesen nyolc állami fenntartású egyetem marad Magyarországon. És persze, könnyen elképzelhető, hogy azok is követhetik majd a „jól bevált” sémát.
Ami egyelőre marad:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Magyar Táncművészeti Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Óbudai Egyetem
Testnevelési Egyetem
A Közlöny külön csoportba sorolja az alkalmazott tudományok egyetemeit, amiknek szintén lehetnek állami és nem állami fenntartói. Ezekben már nyáron is hátrányban voltak az állami fenntartású intézmények, de itt is változás várható. (Az egri egyetem például egyházi, a Dunaújvárosi Egyetem alapítványi fenntartóhoz kerülhet.)
|
Csak nyolc állami egyetem marad?
|
Pár hét múlva kevesebb állami egyetem lesz, mint nem állami, de nagyon úgy tűnik, hogy tovább fogynak az előbbiek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20210119_Allami_egyetem_csak_nyolc_marad
|
2021-01-19 11:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Ami a diósgyőri várral történik, jól mutatja, hol húzódik a látogatói igények és a szakmai elvek közötti kompromisszum, és miért Disneyland tündérvárát húzzák fel a történelmi terek kompromisszumos, de alapvetően hiteles újraalkotása helyett.
|
Évi 61 százalékos profitrátával Rogán Cecília könnyen viccel
|
Tavalyi gyarapodása alapján akár az év vállalkozója címet is megkaphatná Rogán Cecília, aki propagandaminiszter férjétől elválva, a világválság közepén is képes volt növelni (köz)pénzgyűjtő lendületét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202103__rogan_cecilia__valas_utan_is_sikeres__nerasszonysag__jobban_teljesit
|
2021-01-21 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Akad olyan harmadosztályú csapat, amely már be is jelentette a visszalépést az ellenzék helyi győzelme után, de nem ez az általános. Paks leendő ellenzéki polgármestere megígérte, a város tovább támogatja a focit, Győrben már eddig sem önkormányzati pénzből játszottak. Sok helyen épp azt díjazták a választók, hogy 2019 után nem a sportba öntött minden közpénzt az önkormányzat, még a fideszesek sem.
"Pizza! ...a f*szt, interjú!", a Duma Aktuál humoristái szerint már csak ilyen futáros trükkökkel lehet szóra bírni a NER-frontembereit. Amiről szó van, az a 444 Rogán Antal-interjúja, amit a lap mondhatni "kivegzált" a kormány propaganda-miniszteréből. És kiderül belőle valami? Azt megtudhattuk, milyen a Rogán-féle ööö-zés, az is biztos, hogy legalább egy óráig nem költött közpénzt. De vajon boldog-e a rendszer egyik első embere?
Alaposan próbára teszi a hetek óta tomboló hőség a gyümölcsfákat és a zöldségeket: a növények energiája a saját maguk hűtésére megy el, nem a termés növekedésére, amit ráadásul még napégés is fenyeget, miközben egyre kevesebb a talajnedvesség. Már a jövő évi virágrügyek is veszélyben vannak, az alma napsütötte felületén 44 Celsius-fokot mérnek, a kertészek már évek óta nem termelnek ilyenkor brokkolit vagy karfiolt. Az extrém forróság miatt a hazai termés ötöde eshet ki. A gyümölcsöknél idén a nyári hőség már csak a "hab a tortán" a tavaszi fagyok után.
|
Mészáros szállodája a Dancing With The Starsra hajt
|
A járvány miatt bezárt, majd 17 állami milliárddal gazdagodó Hunguest Hotels szállodalánc védjegyoltalommal is készül az újranyitásra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202103_hunguest_hotels_a_megujulas_muveszete
|
2021-01-21 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
|
Felcsúttól a brit királyi elit akadémiáig – Orbán Viktor fiának példátlan karrierje
|
Már nem magánügy Orbán Gáspár útkeresése, hiszen adófizetők több tízmilliós befizetéseivel támogatják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202103__orban_gaspar__felhaztol_akaszarnyaig__kozpenzbol__hadtap
|
2021-01-21 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A napirenden szereplő személyi kérdések miatt zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson elfogadott határozat szerint a Debreceni Egyetem kezdeményezi a fenntartónál az áttérést az új szervezeti formára, az egyetem valamennyi eddigi tevékenységének folytatásával, beleértve a betegellátást is – közölte az egyetemi sajtóiroda az MTI-vel.
A szenátusi határozat megerősíti, hogy "a Debreceni Egyetem a hagyományos tudományegyetemi diszciplínák mellett továbbra is kiemelten kezeli az egészségipar, multidiszciplináris agrár- és élelmiszertudományok, műszaki tudományok, tanárképzés fókuszterületeket".
A szenátusi ülés előtt a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzata (DEHÖK) közölte, hogy egyhangúlag megszavazták, hogy a szenátusban ülő tagjaik támogassák a modellváltást.
A Debreceni Egyetemet három másik orvosképzést is kínáló egyetemmel együtt január elején tájékoztatta az Innovációs és Technológiai Minisztérium arról, hogy kérheti állami alapítású közhasznú alapítványi fenntartásba helyezését. A folyamat lefolytatásához alig pár hetet kaptak, megtörténtét pedig már tényként kezelik az ITM egyik prezentációjában.
|
A Debreceni Egyetem szenátusa csont nélkül megszavazta a modellváltást
|
Zárt ajtók mögött szavazta meg a szenátus, hogy alapítványi egyetem legyen az intézmény.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210121_Debreceni_Egyetem_szenatus_modellvaltas
|
2021-01-21 17:35:00
| true | null | null |
HVG
|
A szeged.hu idézi Rovó Lászlót, a Szegedi Tudományegyetem rektorát, aki egy nyilatkozatban próbálta csillapítani az SZTE alapítványi átalakításának híre mentén felkorbácsolt kedélyeket.
Az egyetemátalakítással kapcsolatosan fontos leszögezni, ha az egyetem a megfelelő információk birtokában úgy dönt, elindulunk ezen az úton, akkor ezen fogunk elindulni. Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás, ezt szeretném hangsúlyozni.
Ugyanakkor elég egyértelművé tette azt is, hogy ő inkább az átalakítással járó "előnyöket látja", semmint a lehetséges veszélyt, hogy az egyetem függetlensége csorbulni fog.
"Nyilván számos előnye van, hiszen teljesen más gazdasági környezetbe kerülne át az egyetem, ami egy sokkal könnyebb mozgást tenne lehetővé, azok a fejlesztési pénzek, amikhez így hozzá tudnánk jutni, előrevinnék az egyetemet, még hatékonyabban tudnánk együtt dolgozni a megye szereplőivel is. Még egyszer hangsúlyozom, nem volt még semmilyen döntés. Megnézzük a lehetőségeket, minden oldalnak vannak előnyei, hátrányai. Valamikor a jövő héten eldöntjük, átalakul-e az egyetem, vagy marad minden a régiben. Nagyon óvatosan kell fogalmazni" – emelte ki.
Szerinte csak akkor szabad az átalakulás mellett dönteni, ha az egyetem függetlenségét a jövőben is garantálják, és a rektor szerint erre jó esély van: "az eddigi információk alapján azt mondom, ha ezeket a garanciákat kérjük, akkor meg fogják adni. A január végi szenátusi ülésnek nincs még pontos időpontja, folyamatosan egyeztetünk az egyetem összes polgárával. Látni kell, ez egy nagyon fontos kérdés. Ez a kérdés el fogja dönteni, hogy az elkövetkező száz évben hova juthatunk. Úgy gondolom, egy modern, az elvárásoknak jobban megfelelő, aktívabb, a gazdasággal jobban együttműködő egyetem a kelet-európai régió legnagyobb kutató és oktatóközpontjává válhat" – fogalmazott.
"Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról"
Mint megírtuk, szélsebesen kell döntenie a modellváltásról a Szegedi Tudományegyetem szenátusának, és amennyiben mellette voksolnak, akkor az átalakítást is feszített tempóban kell majd végigvinni. Az ez ügyben összehívott ülést hétfőn tartották meg, és elvileg január 29-án kellene a szenátusnak döntenie.
A hvg.hu forrásai szerint hétfőn mindössze 5–6 szenátusi tag próbált érvelni amellett, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, és arra kérték a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.
Ezt a felvetést a rektor lesöpörte azzal, hogy annyi idő alatt kell dönteni, amennyi a rendelkezésükre áll. Amikor pedig az egyik felszólaló garanciákat kért arra, hogy ne a fejük fölött válasszanak kurátorokat, hanem abban döntő szava legyen a szenátusnak, akkor Rovó László rektor a forrásunk elmondása szerint röviden annyit válaszolt: "Érdekes helyzet volna, ha az egyetem maga döntene a kuratóriumi tagokról".
A korábbi bölcsészkari dékán, Szajbély Mihály kritizálta az alapítványi átalakulást, mert szerinte azzal mindenképpen csökkenni fog az egyetem autonómiája. A hétfői ülésen elhangzott beszéde később felkerült egy zárt Facebook-csoportba, majd terjedni kezdett. A szöveg alapján Szajbély amellett érvelt, hogy az alapítványok kuratóriuma általában be van betonozva, onnan csak kihalással, lemondással távoznak a tagok. Ezért kellene szerinte az alapító okiratban megvédeni az intézményt a fenntartónak való kiszolgáltatottságtól. A volt dékán szerint a versenyképes és rugalmas működést nem feltétlenül az alapítványi működéssel lehetne elérni, amennyiben a költségvetési intézmények államháztartási túlszabályozottsága köti gúzsba az egyetemeket, akkor a szabályokon kellene változtatni.
|
A Szegedi Tudományegyetem rektora: Nincs semmilyen nyomás, még az sem biztos, hogy lesz egyetemi átalakulás
|
Rovó László úgy véli, "nyilván számos előnye van" az egyetem átalakításának, és szerinte ha garanciákat kérnek az intézmény függetlenségére, akkor azokat meg is fogják adni. Hozzátette: nincs semmiféle nyomás, hogy az alapítványi fenntartás mellett döntsenek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20210120_A_Szegedi_Tudomanyegyetem_rektora_Nincs_semmilyen_nyomas_meg_az_sem_biztos_hogy_lesz_egyetemi_atalakulas
|
2021-01-20 10:22:00
| true | null | null |
HVG
|
Sokan ismerik a Káli-medencében Köveskál központját, amit nyaranta szabályosan megszállnak a biciklis, autós és gyalogos turisták. Jóval kevesebben ismerhetik azt a kis utcát, ami a falu központjából vezet fel egy Balatonhenye nevű kis faluba. A zsákfalu egyik zsákutcájában áll Varga Judit igazságügyi miniszter és férje háza.
A Balaton-felvidék jellegzetes stílusában épült ház ízléses benyomást kelt, egyszerre hagyományőrző és modern: a padlásteret beépítették, a tetőre napelemeket helyeztek, a rendezett udvarba medencét építettek. (Cikkünk korábbi verziójában felújításról írtunk, de nagy valószínűséggel egy romos parasztház helyén emelt új épületről van szó.) Varga Judit vagyonnyilatkozatából tudjuk, hogy a ház alapterülete 195 négyzetméter. A kerítése a környéken jellegzetes terméskőből épült, a falra biztonsági kamerákat szereltek. Jól látható, hogy nemrég aszfaltozták le az utat, amelynek a folytatása a másik irányba Balatonhenye főutcája és lényegében egyetlen nagyobb utcája.
Az épület a Szép Házak magazin 2019-es számában is szerepelt.
„A Káli-medencében egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat valósított meg a fiatal házaspár. A díszített homlokzatú, népies külső belül provence-i és vintage stílusú bútorokkal párosul”
– olvasható a lapban, ahol a belső tereket is megcsodálhatjuk. Szép képek láthatók a ház udvaráról és az impozáns medencéről a házat felújító építész honlapján is. A ház kívülről egyáltalán nem hivalkodó, nem lóg ki a falu hasonló módon felújított régi házai közül. Azt sem mondhatnánk, hogy különleges panorámával rendelkezik: a ház elülső frontján lévő ablakok a kis falusi focipályára és a mögötte lévő mezőre néznek, hátrafelé pedig a domboldalon a szomszéd telek gazdasági épületei látszanak.
Az utcának ezen a szakaszán a házak többsége láthatóan nyaraló, az itt álló hét házból talán csak kettőben laknak helyiek. Ez a helyzet az egész faluban is: a lakosság öregszik, most már csak 130 állandó lakos van, mondja egy utcán álló nő. A múlt héten hárman haltak meg – veti közbe egy férfi, aki épp a házából lép ki.
Falu szélén mikrobusz
A nő azt mondja, sok a „bebíró” a faluban, tehát az olyan betelepülő, aki megvett egy régi házat, és felújította azt. Sokan ide vannak bejelentkezve, mert adózási szempontból kedvezőbb nekik, de nem laknak itt – mondja a nő, aki látta már Varga Juditot a gyerekeivel a faluban. A férfi csak arra emlékszik, hogy a választási kampány idején látta a minisztert Balatonhenyén. A férfi és a nő véleménye abban különbözik, hogy jó-e, ha ennyi „bebíró” van a faluban, ahol a Balatonhenye községtábla mellé külön ki is írták: „Itt nem vagy idegen”. A nő szerint így legalább nem néptelenedik el a falu, a férfi viszont úgy látja: lassan már csak a beköltözők szava számít, mindent ők akarnak megmondani, az őslakosokat mintha már nem is vennék figyelembe.
Egy másik helyi szerint a miniszter családja korábban közvetlenebb volt, újabban nem nagyon keverednek a faluban. Van egy patak a falu végénél, ahol lehet pihenni, a gyerekeknek játszani, ott olykor felbukkannak. Néha azt is látni, hogy egy Volkswagen mikrobusz áll a falu szélén, ami vélhetően időre jön a miniszterért, de megvárja a pontos időt, és csak akkor gurul oda a házhoz.
Nincsenek szirénázó rendőrkonvojok, nincs semmi harsányság, semmi kihívó – mondták a helyiek.
A balatonhenyei ház szerepel Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában. Innen tudjuk, hogy a 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vették férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter.
Varga ekkor még az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó, a korábban a nemzetközi ügyvédi szférában multinacionális vállalatokat képviselő férje pedig szintén Brüsszelben dolgozott a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleténél.
Csokkal újították fel a nemnyaralót
A Brüsszelből hazaköltözni készülő, háromgyermekes házaspár a balatonhenyei ingatlanra a tulajdoni lap tanúsága szerint családi otthonteremtési kedvezményt igényelt az UniCredit bankon keresztül a magyar államtól. 2017 júliusában a bejegyzést még elutasították, de végül 2017 októberében sikerült bejegyeztetni az akkor már 10 millió forintos támogatást.
A csokot nyaralóra nem lehet igénybe venni. A vagyonnyilatkozat szerint Vargáék balatonhenyei háza nem is nyaraló, hanem családi ház.
A balatonhenyei ház jogerős használatbavételi engedélyét 2019-ben adták ki. Varga az európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkári pozícióból ebben az évben lett igazságügyi miniszter 38 évesen. Férje pályája is jól alakult. 2015-től a Miniszterelnökség csoportvezető diplomatájaként a magyar kormány és az Európai Parlament közötti kapcsolattartásért felelt, 2018 szeptemberétől a Magyar Fejlesztési Bank EU Jogi Igazgatóságát vezette, 2019. június 8-tól pedig a Diákhitel Központ vezérigazgatója lett.
A közösségi médiában amúgy hiperaktív Varga Judit többször is posztolt képeket Balatonhenyéről. 2020 februárjában a Képmás című magazinnak azt nyilatkozta:
„Nagyon szeretem például leszedni az asztalt egy baráti vacsora után, hogy a férfiak tudjanak beszélgetni, szeretek elmosogatni, én tisztítom a foltokat, és szeretek csinosan felöltözni. (…) Az egyik leghangulatosabb dolog, ha a balatoni házunk konyhájában elkészíthetem a nyáresti vacsorát.”
A komoly karriert befutó házaspár jól keres. Varga miniszteri fizetése közel 2 millió forint havonta, emellé pedig havi 300 ezer forintot kap a Miskolci Egyetem oktatójaként. Férje a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként havi 3,5 millió forint fizetést kap, amin felül havi 400 ezer forint a tiszteletdíja igazgatósági tagként. A tavalyi vagyonnyilatkozat alapján férje V. kerületi ingatlanának airbnb-s kiadásából a házaspár 2019-ben közösen még évi 7,4 millió forint további bevételre tett szert.
192 milliós hitellel majdnem egy egész társasház
A miniszter és férje vagyoni helyzete azért került ismét a figyelem középpontjába, mert a Blikk megírta, hogy
Varga Judit és férje több budai lakást és egy garázst vett egy társasházban közel 200 millió forintért.
Megnéztük a tulajdoni lapokat. Eszerint férjével fele-fele arányban vásároltak meg a Kútvölgyi úti társasház hat ingatlana közül ötöt. A bejegyzési határozat dátuma 2019. december 30. Övék lett a két alagsori lakás, az egyetlen földszinti lakás, a két emeleti lakás közül az egyik, illetve a garázs. Érdekesség, hogy mindegyiket ugyanattól az ügyvédnőtől vásárolták meg, aki 2006-ban vette meg az ingatlanokat. A társasház egyetlen maradék lakása 1981 óta ugyanannál a tulajdonosnál van.
A négy lakás az alagsortól felfelé indulva sorrendben 32, 43, 141, 49 négyzetméteres. Ez összesen 265 négyzetméter, plusz a 25 négyzetméter garázs. Az ingatlanokon – a garázsokat kivéve – egy 192 milliós OTP-s „egyetemleges jelzálogjog” van. Ahogy a Blikk megírta: Varga Judit és férje a nagyjából 200 milliós vételárból 8 millió forint foglalót fizetett ki önerőből, a fennmaradó 192 millió forintot pedig bankhitelből fedezték. Ennek nagy részét azóta már törlesztették, méghozzá Varga Judit férjének belvárosi ingatlanának eladásából, illetve a megtakarításuk felhasználásával.
Megint egy kis támogatás, most lakhatási
Varga Judit és Magyar Péter ingatlanügyei kapcsán többféle kérdés is foglalkoztathatja a közvéleményt.
Miért vett korábban igénybe lakhatási támogatást a miniszter, ha családja ekkora ingatlanmogul?
Hogyan lehet a főváros egyik legértékesebb részén, a Kútvölgyi úton 200 millió forintért 270 négyzetméteres ingatlant vásárolni?
Korábban ugyanis Varga Judit azzal keltett feltűnést vagyonnyilatkozataiban, hogy 2018 októberétől 2019 júniusáig havi 300 ezer forint lakhatási támogatást vett fel, miközben tudható volt, hogy férjének van egy budapesti lakása. Varga tehát állami pénzt kapott arra, hogy Budapesten lakhasson, miközben férje budapesti lakásának kiadása után akkori vagyonnyilatkozata szerint „körülbelül évi 4 millió forint” bevételük származott. A témával anno a G7 foglalkozott részletesen.
A Miniszterelnökség akkor azzal érvelt, hogy egy ötfős család (három kisgyerek és két felnőtt) számára nem ideális Varga férjének 46 négyzetméteres (galériával együtt valójában 76 négyzetméteres), egylégterű ingatlana, ezért jár neki egy másik lakás bérlésére az állami támogatás. Később az Mfor.hu írt arról, hogy már nem kap lakástámogatást a miniszter.
A témával foglalkozó cikkeinkben itt és itt már bemutattuk, hogy a miniszter és férje most 200 millió forintért vett budai ingatlanokat, amelyekhez 192 millió forintnyi jelzáloghitelt vettek fel. Valójában azzal azért aligha van önmagában gond, ha egy külön-külön is jól kereső házaspár többévnyi brüsszeli, majd budapesti munkavégzés után drága ingatlant tud vásárolni.
Azt is bemutattuk, hogy banki szempontból „nincs itt semmi látnivaló”, vagyis a hitelfelvételnél megszokott metódussal a hitelfelvevő házaspár pótfedezetet vont be. A lakáshitelügyleteknél nem lehet eltérni az adósságfékszabályoktól, még akkor sem, ha nagyon magas jövedelmű, „szuper VIP ügyfélről” van szó.
A tulajdoni lapokból kiderül az is, hogy a pár a 192 milliós hitelfelvételhez az új lakások mellett Magyar Péter belvárosi, a Károlyi-kert szomszédságában található, 2001-ben vett, 46 négyzetméteres lakását is betolta, ezen is ott van a 192 milliós OTP-s jelzálogjog, de ezt azóta eladták, tavaly decemberben széljegyre került az új vevő.
|
Az elmúlt pár évben nagy ingatlanmágus lett Varga Judit
|
A balatonhenyei ház szerepel Varga Judit 2020. januári vagyonnyilatkozatában. Innen tudjuk, hogy a 2144 négyzetméteres telket 2013-ban vették férjével, Magyar Péterrel fele-fele arányban. 2014-ig még két másik területet (kivett, beépítetlen terület) is vettek közösen Balatonhenyén, ami összesen közel 16 ezer négyzetméter.
Varga ekkor még az Európai Parlamentben volt politikai tanácsadó, a korábban a nemzetközi ügyvédi szférában multinacionális vállalatokat képviselő férje pedig szintén Brüsszelben dolgozott a Külügyminisztérium szakdiplomatájaként Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseleténél.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/27/varga-judit-miniszter-ingatlan-balatonhenye-lakas-magyar-peter-vagyonnyilatkozat
|
2021-01-27 12:16:37
| true | null | null |
Telex
|
Az orvostörvény élesedése előtt modellváltásba hajszolnák az orvosképző egyetemeket
Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény. A kérdésről csütörtökön dönthet két egyetem szenátusa is, Pécsen például cikkünk megjelenésekor kezdődik az ülés, ahol az ellentmondások miatt a rektor inkább levette napirendről a kérdést.
Rohamtempóban zajlanak az egyeztetések a szegedi, debreceni, pécsi egyetemen a modellváltásról. A hvg.hu birtokába került dokumentumok szerint pár hét alatt kell lezavarni a folyamatot.
Rovó László szegedi rektor az egyetemi szenátusnak küldött tájékoztatóban úgy fogalmazott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év első napjaiban jelezte, hogy “a nagy, orvosképző intézmények számára is lehetővé teszi, hogy az új (alapítványi – a szerk.) modellt válasszák.”
Az alapítványi modell lényege, hogy az állam létrehoz és finanszíroz egy úgynevezett közérdekű feladatot ellátó vagyonkezelő alapítványt (a maga minimum öt fős kuratóriumával, felügyelőbizottságával és vagyonellenőrével), amely egy alapító okirat révén az egyetem fenntartójává válik. Az alapítvány kuratóriumi elnökét és tagjait elvileg az egyetem vezetésével egyeztetve nevezi ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium, de a korábbi egyetemi modellváltások során ez nem minden esetben történt így.
A lehetőség olyan hirtelen jött, hogy az saját bevallása szerint Miseta Attilát, a pécsi egyetem rektorát is meglepte. Az egyetemeken ezután kezdődtek az egyeztetések, a szegedi vezetésnek például már az újév első munkanapján is ezzel kellett foglalkoznia. A hozzánk eljutott dokumentumok szerint a Szegedi Egyetem vezetését az első jelzés után személyesen aztán Palkovics László miniszter is tájékoztatta a lehetőségről január 7-én, míg másnap Pécsre tudomásunk szerint Bódis József oktatási államtitkár, az egyetem volt rektora ment. Január 12-én a miniszter az előbb említett három intézmény mellett már a Semmelweis Egyetem rektorával is egyeztetett a lehetséges átalakításról (a Semmelweis esetében jóval korábban felmerült már ez a lehetőség, az intézmény pedig a közleményében nem árulta el, milyen ütemezéssel folytak a tárgyalások).
Bár az ITM azt kommunikálja, hogy az egyetemek szabadon dönthetnek a modellváltásról, a hvg.hu birtokába került ITM-es prezentáció már a szenátusi döntések előtt kész tényként kezelte a modellváltást az említett intézmények, valamint a Dunaújvárosi Egyetem esetében is.
A Telex úgy értesült, hogy a szegedi, a pécsi, és a debreceni egyetem rektorát már január első napjaiban behívták a minisztériumba, ahol állításuk szerint ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet, miszerint saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.
A hvg.hu forrásai ezt nem tudták megerősíteni, ugyanakkor szembetűnő, hogy a szegedi és pécsi rektori prezentáció szinte szó szerint megegyezik, mikor a modellváltás előnyeit és kockázatait sorolja, és egybecseng az Innovációs és Technológiai Minisztérium érvelésével.
Többek között az egyetemi klinikák megtartása, az állami bürokráciától mentes egyszerűbb döntéshozatal, rugalmasabb működés, olcsóbb szervezet, önálló bérstratégia, szabadabb vállalkozás, a dolgozók kétszer 15 (vagy egyszer 30) százalékos béremelése, a közbeszerzési jogszabályi kötelezettségek csökkenése szerepel itt, a régiós hatású intézményekké válás, a gazdaságélénkítés és a nemzetközi versenyképesség javulása nagyívű víziójával együtt. Az egyetemi autonómiáról egyszerre írnak előnyként – hogy a változással nőhet – miközben lehetséges csökkenése a kockázatok között is szerepel.
Pécs és Szeged esetében még a kockázatok közé sorolják egyebek mellett azt is, hogy elveszhet az állami helytállás, ha túlköltekeznének.
Úgy tudjuk, hogy Debrecenben is hasonló érvek kerültek elő – és Bács Zoltán kancellár is többnyire ezeket sorolta múlt hét eleji interjújában.
Mi lesz a klinikákkal?
Arról, hogy mi lehet ennek a nagy sietségnek az oka, hivatalos tájékoztatást nem hallottunk. Az ITM-ben folytatott tárgyalások után Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a gyors tempó hátterében az egészségügy átalakítása, illetve a kormányzati területek közötti megállapodások és az ebből fakadó lépéskényszer állhatnak. Például szerinte még nem kristályosodott ki, hogy miként alakul pontosan az egyetemi klinikákon dolgozók helyzete a jogállási törvény után (aminek erre vonatkozó része március 1-jével lép hatályba).
A hozzánk eljutott információk szerint nyomós érv lehetett az is, hogy Kásler Miklós miniszter egy január eleji videóban arról beszélt, a klinikai központok az Emmi fenntartása alatt, a megyei kórházak szintjén vesznek majd részt az átalakuló egészségügy munkájában.
Modellváltás esetén viszont – az ITM-es prezentáció alapján – az alapítványok alá fognak tartozni az egyetemi klinikák is – amit a szenátusok elé vitt dokumentumok is a pozitívumok közé sorolnak. Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón azt mondta, sikerült egy "törékeny, nehezen létrehozott kompromisszumot" megteremteni, hogy a klinika része marad az egyetemnek, de az egységes kórházi ellátásban is szerepet vállal majd. Ezt a szerepet kell akkor is megtartani, ha alapítványi formában akarnak működni tovább.
Gulyás arról is beszélt, a kormány "örül, hogy több egyetem részéről is van érdeklődés az alapítványi struktúra iránt", és megismételte az ITM korábbi érvét: csak akkor lesz átalakítás, ha azt az egyetem döntéshozó testülete támogatja.
Az egyetemeket mindenesetre sürgeti az idő, a szenátusok már ezen a héten összeülnek, illetve összeültek. Szeged volt a leggyorsabb, de a döntést január 29-ére halasztották a nagy érdeklődés által övezett hétfői ülésen, Debrecenben és Pécsen csütörtökön tárgyalnak róla, de hogy mikor lesz szavazás, még nem tudni.
Frissítés: Cikkünk megjelenésével egy időben kezdődött a pécsi szenátusi ülés, ahol a rektor arra hivatkozva, hogy ellentétes információkat kapott a klinikákkal kapcsolatban, levette napirendről a kérdést.
A modellváltásnak ugyanis nem tapsol mindenki az érintett intézményekben. A kritikák érintik az átalakulás rendkívül gyors tempóját, sokan hiányolják az érdemi érdekegyeztetést, a tájékoztatást, keveslik az oktatóknak ígért kétszer 15 százalékos béremelést, féltik az egyetemi autonómiát, a szenátus jogköreit.
Szegeden a múlt héten petíciót indítottak az átalakulás ellen, amihez már több mint 700-an csatlakoztak, majd állásfoglalást adott ki az ügyben az SZTE BTK Professzorok Tanácsa is, a hétfői szenátusi ülésen pedig Szajbély Mihály korábbi bölcsészkari dékán többek között arról beszélt, hogy az alapítványi forma nem az egyetem, hanem a fenntartó alapítványi kuratórium autonómiáját növeli.
Pécsen a bölcsészkar tanácsi ülése kedden délelőtt nem támogatta a modellváltást, majd információink szerint hasonlóan döntöttek róla a jogi, a közgazdaságtani és a természettudományi kari tanácsok is. Hogy az ő szenátusi képviselőik miként szavaznak majd, ha arra kerül a sor, azt nem lehet tudni. Horváth Csaba, az FDSZ pécsi szervezetének vezetője, a PTE jogi karának docense szerint a kari döntések ugyan hivatalosan nem kötik a képviselőket, de "illik" annak megfelelően szavazniuk a szenátusban. A négy ellenálló kar azonban magában nem fogja eldönteni a szavazást, ha arra kerül a sor. A PTE-nek összesen tíz kara van, akik a 41 tagú szenátusban változó számú képviselővel bírnak, az esetleg kiegyenlített szavazáson döntő lehet a 10 képviselővel bíró HÖK-ösök szavazata is.
Kedd délután a helyi FDSZ és a Free PTE hallgatói csoport összegyetemi fórumot szervezett, amit több mint 800-an kísértek figyelemmel – itt vallotta be a rektor, hogy meglepte az ITM ötlete –, és aminek a végén zárónyilatkozatban utasították el a modellváltást, és kérték a szenátust, hogy cselekedjen hasonlóan.
Egyedül Debrecenből nem hallani arról, hogy különösebb ellenállást váltana ki a szélsebes váltás. “A döntést a fejünk felett hozták meg, és tudomásul kell venni, hogy jogvesztés következik be, de az a fontos, hogy az adott helyzetből kihozzuk a lehető legkedvezőbb körülményeket, és a lehető legkevesebb hátrány érje a munkavállalókat” – mondta a hvg.hu-nak Balogh László Levente, az FDSZ debreceni egyetemi szervezetének vezetője. “Ha nélkülünk csinálják meg, akkor biztosan rosszul járunk” – tette hozzá. A gyors döntés egyedül itt borítékolható, például a helyi hallgatói önkormányzat tagjai 70 igen, 0 tartózkodás és 0 nem szavazat mellett a modellváltás támogatásának képviseletével bízták meg a szervezet szenátusi tagjait, ugyanakkor csütörtökre az egyetem autonómiáját féltők petíciót tettek közzé a modellváltás ellen.
Frissítés: A Debreceni Egyetem kezdeményezi, hogy a felsőoktatási intézmény állami alapítású vagyonkezelő alapítvány által fenntartott egyetemmé alakuljon át. Erről rendkívüli ülésén, 65 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött az egyetem szenátusa csütörtökön.
A Debreceni Egyetem szenátusa csont nélkül megszavazta a modellváltást
Nagy hajtásban, hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba.
A rektorok közben – bár egyesek közülük elismerik, hogy túl gyors a folyamat és vannak kockázatok – folyamatosan ismétlik az átalakulás melletti közös érveket, kezdve a régiós szerep növekedésével, azon át, hogy ha nem csinálják végig, akkor versenyhátrányba kerülnek a többiekkel szemben, odáig, hogy lesz sok pénz.
Rovó László szegedi rektor a szenátusnak küldött tájékoztatójában például megemlíti, hogy ígéretet kaptak arra, hogy a költségvetés éves szinten 4 milliárddal beszáll a klinika finanszírozásba, egy keddi sajtótájékoztatón pedig arról beszélt, hogy
akkora fejlesztési forrás érkezhet az SZTE-hez, amekkorát még az egyetemalapító Klebelsberg Kunó időszakát is figyelembe véve sem kapott a szegedi felsőoktatás.
A rektor itt azt is megemlítette, hogy nincs semmiféle nyomás, csak akkor döntenek az átalakulás mellett, ha garanciákat kapnak, hogy a függetlenség megmarad, és ezt információi szerint, ha kéri, meg is kapja az egyetem.
Ugyancsak garanciákat kért a tárcától az FDSZ elnöke is a múlt heti egyeztetésen az egyetemek autonómiájára, a szenátusok hatáskörének megtartására, és a munkavállalók szerzett jogainak megtartására. Válaszként azt kapta, hogy az autonómiát az alaptörvény garantálja (az SZFE esetében ez nem volt elég – a szerk), a szenátus jogköreiről az előkészítő tárgyalásokon lehet megállapodni és az alapító okiratban rögzíthetik, a munkavállalók jogainak továbbvitelét pedig törvényben garantálják 5+1 éven keresztül.
A szakszervezeti vezető elmondása szerint az egyetemi modellváltásokat a minisztérium a mostani körrel már lezártnak tekinti, bár úgy tudja, nyitottak az esetleges további egyetemi kezdeményezésekre.
Hány maradhat?
Eddig nyolc egyetem került alapítványi fenntartás alá, ezek a Budapesti Corvinus Egyetem, az Állatorvostudományi Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Miskolci Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem, a Soproni Egyetem és – heves tiltakozás közepette – a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Rajtuk kívül pár hétre van az átalakulástól a Szent István Egyetem, ami februárban, valamint néhány hónapra a Pannon Egyetem, ami szeptembertől kerül ki az állami fenntartás alól.
Ha a most napirenden lévő átalakítások közül mind átmegy az egyetemek szenátusain, akkor összesen nyolc egyetem maradhat állami fenntartásban, kérdés, hogy meddig. Palkovics miniszter ugyanis tavaly nyáron is azt mondta, hogy egyelőre megáll a kormány az egyetemek magánosításában, most mégis újabb öt egyetem van soron.
|
Az orvostörvény élesedése előtt modellváltásba hajszolnák az orvosképző egyetemeket
|
Hetek alatt vezényelnék le az egyetemi modellváltást az orvosképzést nyújtó egyetemeknél. Bár az intézmények hivatalosan maguk kérhették ezt, több jel is arra utal, hogy valójában belehajszolják őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. Mindezt lehetőleg még azelőtt sínre tennék, hogy élesedne az orvosok jogállásáról szóló törvény.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210121_egyetemi_modellvaltas_pecs_szeged_debrecen_felsooktatas_itm
|
2021-01-21 14:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.01.26. 06:00
2021.01.26. 10:21
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
|
A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája
|
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202103__allami_sporttamogatasok__utanpotlas__puskas_akademia__felcsuti_modszerek
|
2021-01-26 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Leváltotta az egy bank-egy biztosító modellt a Takarékbank: január 6-tól már az egy bank-több biztosító értékesítési modellben működik, ami közleménye szerint lehetőséget teremt arra, hogy az ügyfelek a biztosítócégek széles palettájának kínálatához jussanak hozzá.
Az új modellt azután vezette be – a banki szektorban elsőként – a Vida József vezette Takarékbank, hogy stratégiai partnerségre lépett a Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik érdekeltségébe tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. leánycégével, a HUNBankbiztosítás Közvetítő Kft.-vel.
A közös munka megkezdését kétéves előkészítés előzte meg: a HUNBankbiztosítás szakmai stábja részletesen feltérképezte a hazai piacon már működő bankbiztosítási modelleket, és kidolgozta az új modellt.
A Takarékbank az ország legnagyobb fiókhálózatával rendelkezik, több mint 700 bankfiókban közel 1,1 millió ügyfél pénzügyeit kezeli.
|
Stratégiai partnerséget kötött a Vida vezette bank és Mészárosék biztosítója
|
A Takarékbank: január 6-tól már az egy bank-több biztosító értékesítési modellben működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210118_takarekbank_biztositas_ertekesites_modell
|
2021-01-18 13:04:00
| true | null | null |
HVG
|
A kerület ellenzéki polgármestere szerint egy belső vizsgálat több szabálytalanságot is feltárt a Szent Kristóf Rendelőintézet gazdálkodásában, ezért egyebek mellett hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést – adta hírül az RTL Híradó.
A gyanú szerint a volt főigazgató többek között egy uniós projekt esetében saját magát bízta meg az irányítással. Az RTL Híradó által be is mutatott dokumentumon megbízóként és megbízottként egymás mellett szerepel Kóti Tamás aláírása. A feladat díjazása havi 370 ezer forint öt évre.
Kóti Tamás a Híradó kérdésére alaptalannak nevezte az önkormányzat állításait.
|
Korábban saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával az EMMI új államtitkára
|
Saját magát bízta meg egy uniós projekt irányításával még az újbudai rendelőintézet főigazgatójaként Kóti Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának frissen kinevezett helyettes államtitkára - állítja az újbudai önkormányzat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210116_Sajat_magat_bizta_meg_egy_unios_projekt_iranyitasaval
|
2021-01-16 20:59:00
| true | null | null |
HVG
|
2004-ben indult az ügy, amikor a terézvárosi testületet meggyanúsították amiatt, hogy több értékes épületet, köztük az Andrássy út 47-et (a Liszt Ferenc tér sarkán) pályáztatás nélkül, áron alul adtak el, és ezzel több száz millió forintos kárt okoztak.
A per nagyon sokáig tartott – a szocialista polgármester, Verók István meg is halt közben –, és 2017-ben született elsőfokú ítélet: felfüggesztett börtön.
Ezt másodfokon megrovásra enyhítették, mert hűtlen kezelés helyett hanyag kezelésnek, tehát nem szándékos, hanem gondatlanságból elkövetett bűncselekménynek minősítették a történteket. Ezt a Kúria 2019-ben jóváhagyta.
Az érintettek az Ab-hoz benyújtott panaszukban kifejtették: ők „köztiszteletben álló” emberek voltak, a sok éves büntetőeljárás számukra súlyos szakmai és magánéleti következményekkel járt, és egyetlen célja a politikai életből való eltávolításuk volt. Szerintük a képviselő-testületi ülésen született döntés kapcsán elkülönül egymástól a szakmai (törvényességi) és a politikai felelősség. Az előbbi az előterjesztést készítő köztisztviselőket, a jegyzőt, a közigazgatási hivatalt, az Állami Számvevőszéket terheli, míg a képviselőtestület tagjai alapvetően politikai felelősséggel tartoznak a döntésekért. Márpedig az alkotmányjogi panasz szerint az említett szervek nem észleltek törvénytelenséget. Ők mint képviselők „a közösség érdekeit szem előtt tartva, legjobb tudásuk szerint eljárva” döntöttek.
Hátrányos megkülönböztetést látnak abban, hogy míg a törvény szerint az országgyűlési képviselők nem vonhatók felelősségre a leadott szavazatuk miatt, az önkormányzatiakra ez nem vonatkozik. Erről Polt Péter legfőbb ügyész a mentelmi jogról a szegedi egyetemen 2010-ben megvédett doktori disszertációjában azt írta, hogy a parlamenti képviselőket „az országgyűlés befolyásolásmentes működése” érdekében nem lehet felelősségre vonni, míg az önkormányzatiaknál „a törvényalkotó arra törekedhetett, hogy az önkormányzati képviselők ne csak jogot gyakoroljanak, hanem felelősséget is viseljenek”.
Az Ab Handó Tünde vezette tanácsa ebben sem látott alkotmányossági problémát, mert a panaszt azzal utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül, hogy az „a sérelmezett döntésekkel kapcsolatban nem állított bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, illetve alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést sem vetett fel”.
|
Nem foglalkozik az Alkotmánybíróság a 16 éve húzódó terézvárosi ingatlanüggyel
|
A Handó Tünde vezette tanács érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az elítélt egykori VI. kerületi szocialista és szabaddemokrata önkormányzati képviselők panaszát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210115_terezvarosi_ingatlanugy_alkotmanybirosag_dontes
|
2021-01-15 12:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Az alaptörténet a következő: a Heti Választ a második legolvasottabb országos magyar közéleti hetilapként záratták be 2018 nyarán. A Válasz Online-t eleve azért hoztuk létre, hogy a múltat ne lehessen végképp eltörölni. Hogy fennmaradjon a propagandamentes konzervatív sajtó. Hogy közösségbe szervezzük az értékelvű (azaz nem pártszerű), olvasni és gondolkodni szerető polgárokat. Közben persze árgus szemekkel figyeltük az „anyalap” felszámolási eljárását, és természetesen mi is pályáztunk a Heti Válasz szűk 18 évét őrző internetes archívumra (illetve a domainre és a védjegyre), hogy senki ne tudja kiradírozni az újságot a magyar sajtótörténetből.
Aztán „váratlanul” lett két, Mészáros Lőrincnek dolgozó vetélytársunk: egyikük, Vörös József ügyvéd el is vitte előlünk a Heti Válasz-hagyatékot. Írásunk, melyet a felcsúti milliárdos perre vitt, ezt az eseménysort volt hivatott dokumentálni. A megjelenést követően Mészáros bírósággal mondatta volna ki, hogy nevét igaztalanul kevertük bele a sztoriba. A jogerős ítéletet meghozó Fővárosi Ítélőtábla azonban a Válasz Online ügyvédjének érvelését tette magáévá: azaz a cikkünkben sorolt információk elegendő ténybeli alapot biztosítottak ahhoz a következtetéshez, hogy „a versengő pályázatok nem egyéni üzleti döntések voltak, hanem annak hátterében a felperes érdekköre áll”.
Azt hittük, ezzel vége a sztorinak, de nem: az üzletember felülvizsgálati kérelmet fogalmaztatott jogi csapatával, abban bízva, hogy a Kúria majd felülbírál mindent, és neki ad igazat. Csakhogy a legfőbb bírói fórum – a hozzánk most eljutott döntés szerint – a jogerős ítéletet „hatályában fenntartotta”. Ám ennél is fontosabb, hogy Mészáros Lőrinc hiába állította magáról az utóbbi időben, hogy már nem közszereplő, a verdikt indoklásában a Kúria végérvényesen leszögezte:
„gazdasági tevékenysége kapcsán a felperes közszereplőnek minősül”.
Vagyis „a gazdasági életben betöltött szerepét illetően a személyével kapcsolatban a vélemény-nyilvánítás lehetőségei az átlagosnál jóval tágabbak”.
A félreértéseket elkerülendő hangsúlyozzuk: „mindössze” annyi történt, hogy Mészáros a Kúriával sem tudta elmeszeltetni a Válasz Online-t. Az egykori Heti Válasz archívuma és jogai ettől még az ő bejáratott ügyvédjéhez kerültek. A nagy dolgokat tehát a mostani kúriai győzelmünk is változatlanul hagyja, de azért jó tudni, hogy van igazság. És persze nem csüggedünk: olvasóink, előfizetőink támogatásával cikkről cikkre, fényképről fényképre, tégláról téglára építjük fel az új Választ.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka
#Heti Válasz#közszereplő#Mészáros Lőrinc
|
A Válasz Online a Kúrián is legyőzte Mészárost – igenis közszereplő a felcsúti üzletember
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/01/22/a-valasz-online-a-kurian-is-legyozte-meszarost-igenis-kozszereplo-a-felcsuti-uzletember/
|
2021-01-22 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
A Surf Core kft. és Gárdony Város Önkormányzatának együttműködése 2016-ban kezdődött, ekkor döntött a Tóth István (Fidesz-KDNP) vezette gárdonyi képviselő-testület az agárdi szabadstrand 550 négyzetméteres területének bérbeadásáról a cég javára. A szerződés alapján a „használati díj” nettó 8,4 millió forint volt, amiért a cég 60 évre, azaz 2076-ig megkapta a földhasználati jogot a területre. A város vezetése még azt is vállalta, hogy az ingatlanon áthaladó földgázvezeték kiváltásának ára, 4,5 millió forint plusz áfa költség is az önkormányzatot terhelje.
A bérleti szerződés megkötése előtt nem írtak ki pályázatot a bérleti jogra, és az értékbecslés is elmaradt, így nincs hivatalos állásfoglalás arról, megfelel-e a piaci áraknak az önkormányzat által megszabott bérleti díj mértéke.
A Zöld Műhely Alapítvány és az Igazmondó Alapítvány által létrehozott Közérdekvédelmi Központ kérdésére 2017-ben Varga Gábor, a Surf Core Kft. ügyvezetője elmondta, évek óta működik az érintett szabad partszakasz egy részén a szörfiskolájuk. Az önkormányzatot azért keresték meg, hogy létrehozhassanak ott egy “Sport várost”. Meg akarták vásárolni az ingatlant, de az önkormányzat csak a használatba egyezett bele. Az ügyvezető hangsúlyozta, ha csak 15 évre kapták volna meg a területet, nem lennének hajlandók beruházni, ugyanis a beruházás összköltsége mintegy 300-400 millió forint lesz, ami számításaik szerint 10-15 év alatt fog megtérülni.
A Jávor Benedekhez és Juhász Péterhez köthető alapítványok akkor arra is rámutattak, hogy a Surf Core Kft. korábbi pénzügyi teljesítménye rendkívül alacsony a tervezett beruházáshoz képest, legmagasabb éves nettó árbevétele 8 millió forint volt a 2017-et megelőző 5 évben, 2015-ben az egymillió forintot sem érte el. A 2016-os és 2015-ös évre vonatkozóan pedig mindössze 30 ezer forintos adózott eredményről tudott beszámolni.
Varga Gábor ezzel kapcsolatban elmondta,
„alapvetően hitelből tervezik a beruházás megvalósítását, de vannak partnereik is, akik jelezték, hogy befektetnének, tulajdonrészt vállalnának a projektben.”
A partnerek nevét ugyanakkor nem árulta el.
Magas kockázati besorolás
Az építkezést tervező 0 fős céget Ferenczi Alexandra és Varga Gábor 50-50 százalékos tulajdonrész mellett üzemelteti. A Kft.-t 2009-ben jegyezték be, székhelye jelenleg Budapesten, a XI. kerületben, egy székhelyszolgáltató irodában van. Sokáig alig pár millió forint forgalmat tudtak felmutatni, 2018-ban azonban változott a helyzet: a 138,4 millió forintos forgalom mellett 18 millió forintos adózott eredményt értek el.
A jelentős bevételnövekedés oka nagy valószínűséggel az, hogy ebben az évben három közbeszerzést is nyertek. Összesen 115 millió forint értékben kaptak megbízásokat a Magyar Kajak-Kenu Szövetség érdekeltségébe tartozó BJMOKK Sportüzemeltetési Nonprofit Kft. pályázatain. 2019-ben viszont már a 11,9 millió forintos árbevétel mellé 58,8 millió forintos veszteséget is termelt a cég.
A cégadatbázis szerint a Surf Core kft.-nek számos esetben meggyűlt a baja a bürokráciával: 2014-ben és 2015-ben is felfüggesztették a cég adószámát, 2016-ban lefoglalták a vagyoni részesedésének egy részét, és számos végrehajtás is indult a cég ellen. Legutóbb, 2020 januárjában a NAV Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága Hátralékkezelési Osztálya rendelt el végrehajtást, ezt követően, 2020 májusban pedig a Székesfehérvári Járásbíróság is. Emellett azt is látni, hogy a Surf Core kft. ÁFA bevallást be nem nyújtó adózó. Ennek tudatában nem meglepő, hogy
az Opten kiemelten magas kockázati besorolással látta el a céget.
Vagyis továbbra is kérdés, hogy a szerződésben vállalt két szintes, 400 négyzetméter alapterületű sportkomplexum megépítését miből finanszírozzák. A Surf Core kft. tulajdonosainak ugyan voltak további cégekben is érdekeltségeik, de az Image Beauty kft., a Más-Kor Ingatlanforgalmazó kft, Ferenczi Aukciósház kft., Corenegy kft. kényszertörlés alatt van, a Color Team Invest kft., INSPEK 2009 Ingatlanforgalmazó kft, az Extrém Feszt Kulturális és Szolgáltató kft., Akkufresh Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató kft. pedig felszámolás alatt áll.
Varga Gábornak és Ferenczi Alexandrának jelenleg további egy cégben van még érdekeltsége, ez a Lakeside Holding Kft.. Ezt a céget 2019 december 13-án jegyezték be, ugyanarra a budapesti címre, mint a Surf Core Kft.-t. Két hónappal ezután a Lakeside már el nyert is egy közbeszerzést a Ráckeve Város Önkormányzatánál 6,1 millió forint értékben, majd idén januárban a Nemzeti Sportközpontok pályázatán nyert 24,5 millió forint értékben.
Mindez azonban aligha fedezi a többszáz milliós tervezett beruházást, így vélhetően marad a korábban említett hitel vagy a titokzatos befektetők, akikről továbbra sem tudni semmit. Mindez annak fényében is érdekes, hogy a várossal kötött megállapodás értelmében a Surf Core Kft.-nek lehetősége lesz a part menti épület eladására, vagyis fennáll annak a lehetősége, hogy végül más, jelenleg nem ismert érdekeltségeknél kössön ki a sportkomplexum.
Emailben kerestük Varga Gábort, hogy a részletek után érdeklődjünk, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.
Megsemmisítenék a szerződést
Igaz, még az sem biztos, hogy egyetlen kapavágásra is sor kerül a területen. A Fejér Megyei Főügyészség ugyanis 2020. december 29-én megállapította, hogy a
bérleti szerződés törvénytelen volt, és a székesfehérvári törvényszéken keresetet nyújtottak be a semmissé tétele érdekében.
Továbbá, a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében.
Az önkormányzat viszont egyelőre hajthatatlan az ügyben. Január 6-án a város jegyzője, Jankovics Zoltánné a Kormányhivatal állásfoglalására úgy reagált: „átvizsgálva a törvényességi felhívás kifogásait, megállapítható, hogy az nem megalapozott és a Képviselő-testület határozata mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.”
Január 7-én pedig Tóth István gárdonyi polgármester a járvány helyzetből adódó korlátozások miatt elfogadta egy önmaga által benyújtott határozatot, amely kimondja:
„A Fejér Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízottja által FE/02/1237-1/2020 ügyiratszámon
Gárdony Város Képviselő-testületének 204/2020 számú határozatával szemben tett törvényességi felhívással nem értek egyet, ahhoz kapcsolódóan további intézkedést nem tartok szükségesnek.”
A végső szót a megyei ügyészség mondhatja ki az ügyben, ha beadott kereset nyomán a törvényszék megállapítja a szerződés törvénytelenségét, ami már megakadályozhatja az agárdi szabadstrand egy részének beépítését.
Gárdonyi Közlöny
|
Törvénytelenül köthetett szerződést hatvan évre a gárdonyi önkormányzat egy veszteséges céggel
|
Nem túl stabil hátterű céggel kötött hatvan évre bérleti szerződést a gárdonyi önkormányzat egy part menti beruházáshoz. A végrehajtásokkal megterhelt Kft. veszteséges, de állítólag hitelből és befektetői hozzájárulásból igazi “Sport várost” hozna létre a gárdonyi szabadstrandon több száz millió forintból. A Fejér Megyei Főügyészség szerint a bérleti szerződés törvénytelen volt, és a székesfehérvári törvényszéken keresetet nyújtottak be a semmissé tétele érdekében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/20/torvenytelenul-kothetett-szerzodest-hatvan-evre-a-gardonyi-onkormanyzat-egy-veszteseges-ceggel/
|
2021-01-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor.
A portál szerint hasonló volt a kimondott cél a Nemzeti Kommunikációs Ügynökség esetében is, a PR-költések azonban évről évre egyre drágábbak és elburjánzóbbak lett.
Az informatikai szektor kormányzati kontroll alá vonására azonban alkalmasnak látszik a közbeszerzési kiírás.
A részben EU-s forrásokra építő pályázatok nettó becsült értékei az alábbi programok alapján:
Alkalmazásfejlesztés 117 milliárd forint
Alkalmazásfejlesztés EU-s forrásból 676 milliárd forint
IT-szakértői szolgáltatás 33,8 milliárd forint
IT-szakértői szolgáltatás EU-s forrásból 91 milliárd forint
IT-minőségbiztosítás 16,9 milliárd forint
IT-minőségbiztosítás (ITMB) 10,4 milliárd Ft
|
Majdnem egybillió forintra ír ki közbeszerzést a Rogán-féle Digitális Kormányzati Ügynökség
|
Beindult a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt (DKÜ), amely szerdán 945 milliárd forint értékben írt ki informatikai közbeszerzéseket. A miniszterelnöki kabinetfőnök, Rogán Antal alá betagolt szervezet célja az öt évre érvényes keretszerződésekkel, hogy „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat, a tervezett és átgondoltabb beszerzésekkel pedig javítsa az állami vállalatok, a közigazgatás, vagy a közműszolgáltatások hatékonyságát” – idézte az ügynökséget a pályázati kiírásról hírt adó K-Monitor.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/01/27/majdnem-egybillio-forintra-ir-ki-kozbeszerzest-a-rogan-fele-digitalis-kormanyzati-ugynokseg
|
2021-01-27 17:42:19
| true | null | null |
Telex
|
A Lenti Termálfürdő fejlesztésének első ütemére tavaly nyáron írtak ki nyílt közbeszerzési eljárást. Ezt azonban ősszel eredménytelennek nyilvánították, miután „a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel.”
Ezután a Lenti Gyógyfürdő Kft. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást folytatott le, amelynek győztese az első alkalommal is pályázó ZÁÉV Zrt. lett a Szabadics Építőipari Zrt-vel konzorciumban.
Ezúttal már nem volt probléma a magasabb árajánlat, így a páros az eredetileg becsült nettó 1 653 028 000 forint helyett nettó 2 249 975 467 forintért végezheti el a munkát 20 hónap alatt.
Az uniós közbeszerzési értesítőben olvasható leírás szerint a két cég feladata lesz többek között a gyógyászati részleg fejlesztése 2305 m2-en (szépségfarm kialakítása, új dolgozói és szociális egységek létrehozása, az étterem, a medencék, az üzlet és az előtér bővítése illetve felújítása), egy összekötő híd építése a fürdő és a szálloda között, a világítás korszerűsítése, valamint az akadálymentesítés.
Közpénz közpénz hátán
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV és a NER cégekkel gyakran együtt pályázó Szabadics Zrt. ezzel a beruházással tovább folytathatja menetelését.
A ZÁÉV korábban olyan állami tendereken lett befutó, mint a 26 milliárdról 32 milliárd forintra dráguló új Néprajzi Múzeum építése, a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya kivitelezése, a Puskás Aréna környékének fejlesztése, vagy épp a Közszolgálati Egyetem műemlék épületének átépítése. Legutóbb az atlétikai stadionra (150 milliárd) és a napokban a Citadella felújítására kiírt közbeszerzést nyerték el.
Mészáros-érdekeltség folytatja 18 milliárdért a Testnevelési Egyetem felújítását
A ZÁÉV Építőipari Zrt. nyerte a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemére kiírt, 18 milliárd forint értékű közbeszerzést is. Magyarország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó cég fogja kivitelezni a 12. kerületi Csörsz utcai campuson a Testnevelési Egyetem felújításának második ütemét.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek.
Bár a ZÁÉV sikerei igen látványosak, a Szabadics Zrt. sem panaszkodhat. Amellett, hogy a cég nemrég egy másik beruházás (Vörösmarty Mihály Általános Iskola Infrastrukturális fejlesztése 1,3 milliárdért) kivitelezését is elnyerte Lentiben, többek között a Somogy Megyei Kormányhivatal épületének teljes körű energetikai korszerűsítését is elvégezheti nettó 1,1 milliárd helyett nettó 1,8 milliárd forintért, emellett a Duna Aszfalttal közösen építhet járműipari tesztpályát Zalaegerszegen 6,29 milliárd forintért. Korábban a Mészáros Lőrinc és gyermekei tulajdonában lévő Fejér-BÁL Zrt.-vel közösen nyerték el a zánkai Erzsébet-tábor felújítására kiírt pályázatot, és szintén konzorciumban dolgozhatnak a Notre Dame Női Kanonok- és Tanítórend zalaegerszegi iskolájának tornacsarnokán és vívótermén is.
A Szabadics Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) igazgatóságának elnöke lett tavaly februárban, és korábban milliárdos állami támogatást kapott cégével a BAHART-ot is felügyelő Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Szabadics 2019-ben Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést kapott Áder János köztársasági elnök megbízásából Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől.
Megduplázta éves bevételét a Balatoni Hajózási Zrt. új igazgatósági elnökének egyik cége
Vannak cégek, amelyek az elmúlt időszakban sokat profitáltak állami közbeszerzésekből. Az egyik ilyen a Szabadics Építőipari Zrt., amely milliárdos megbízásokat kapott – gyakran konzorciumban jól ismert NER-vállalkozásokkal – olyan területeken is, amelyek korábban nem vágtak a cég profiljába. A Zrt. alelnöke az a Szabadics Zoltán, aki a Balatoni Hajózási Zrt.
A 146 fős Zrt. 2015 után 2016-ban és 2017-ben nem zárt kimagaslóan jó évet (3,7 és 3,8 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak) 2018-ban azonban meglódult a szekér: 10,6 milliárd lett az éves bevételük, ami 2019-ben 25,7 milliárdra ugrott, míg az adózott eredményük megközelítette az egymilliárd forintot. A megállapított 741,9 millió forintos osztalékot két részletben fizették ki a részvényeseknek.
|
A becsült árnál félmilliárd forinttal drágábban újíthatják fel Mészárosék a gyógyfürdőt Lentiben
|
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és Szabadics Építőipari Zrt. a becsült 1,6 milliárd forint helyett 2,2 milliárd forintért dolgozhat a Lenti Termálfürdő fejlesztésén. A beruházásra kiírt nyílt közbeszerzést első alkalommal érvénytelennek nyilvánították, mert túl drága ajánlatok érkeztek. A második nekifutásnál ez már nem jelentett gondot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/21/a-becsult-arnal-felmilliard-forinttal-dragabban-ujithatjak-fel-meszarosek-a-gyogyfurdot-lentiben/
|
2021-01-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Megszüntette a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő és korábbi háromszoros világbajnok kenuversenyző letartóztatását. A bíróság négy hónapra elrendelte a politikus bűnügyi felügyeletét, írja az MTI.
A tizenegygyermekes Joób Mártont tavaly július 30-án tartóztatták le adócsalás gyanújával. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2013 és 2017 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek célja az volt, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Az egyik férfihez köthető cég ezért fiktív számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyek kizárólag ezek kiállítására jöttek létre, ténylegesen szórólapterjesztést nem végeztek. A fiktív számlákat kiállító társaságok további alvállalkozókat vettek igénybe, amelyek vagy nem tettek áfabevallást, vagy a bevallott adót nem fizették meg.
A gyanú szerint csalás leplezése érdekében a fiktív számlákat kiegyenlítették, de a számlakibocsátásért járó jutalékok levonása után maradó pénzt visszajuttatták a szegedi cég vezetőjéhez. A bűnszervezetben közreműködő gazdasági társaságok a költségvetésnek így több száz millió forintos vagyoni hátrányt okoztak.
A járásbíróság tavaly kétszer is meghosszabbította a gyanúsítottak letartóztatását. A bíróság három gyanúsított esetében most is a letartóztatás további meghosszabbításáról döntött, két gyanúsítottnál azonban – az ügyészi indítvánnyal egyezően – megszüntette a letartóztatást. Velük szemben május 27-ig bűnügyi felügyeletet rendeltek el azzal, hogy a lakóhelyüket nem hagyhatják el, és mozgásukat nyomkövetővel ellenőrzik.
Az MTI információi szerint Joób Márton lényegében elismerte a bűncselekmények elkövetését, és jelentős összeget fizetett be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal letéti számlájára.
A politikus tavaly októberben lemondott család-, szociális és sportért felelős tanácsnoki tisztségéről és a Szegedi Sport és Fürdők Kft.-ben betöltött felügyelőbizottsági tagságáról. A letartóztatás és a lemondása közötti időszakra a tanácsnoki tisztségért őt megillető tiszteletdíjat a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítvány javára ajánlotta fel.
|
Beismerte tettét és visszafizette a pénzt, kiengedték a börtönből az adócsalással gyanúsított Joób Mártont
|
Megszüntette a Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája Joób Márton szegedi önkormányzati képviselő és korábbi háromszoros világbajnok kenuversenyző letartóztatását. A bíróság négy hónapra elrendelte a politikus bűnügyi felügyeletét, írja az MTI.
A tizenegygyermekes Joób Mártont tavaly július 30-án tartóztatták le adócsalás gyanújával. A megalapozott gyanú szerint a gyanúsítottak 2013 és 2017 között egy olyan bűnszervezetet működtettek, amelynek célja az volt, hogy egy szórólapterjesztéssel foglalkozó gazdasági társaság kijátssza az áfafizetési kötelezettségét. Az egyik férfihez köthető cég ezért fiktív számlákat fogadott be olyan cégektől, amelyek kizárólag ezek kiállítására jöttek létre, ténylegesen szórólapterjesztést nem végeztek. A fiktív számlákat kiállító társaságok további alvállalkozókat vettek igénybe, amelyek vagy nem tettek áfabevallást, vagy a bevallott adót nem fizették meg.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/27/joob-marton-szeged-birosag-letartoztatas-bunugyi-felugyelet
|
2021-01-27 17:44:04
| true | null | null |
Telex
|
Ha a jogszabályban előírt határidőre sem költözik be családjával a balatoni házába, visszafizeti a tízmilliós csoktámogatást az igazságügyi miniszter – közölte szerdán az RTL Híradóval az Igazságügy Minisztérium (IM) sajtóosztálya.
Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül, 2017-ben. Arról, hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a balatoni nyaralójára, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Az otthonteremtési kedvezménnyel kapcsolatos kérdéseit a Telex január 26-án elküldte az Igazságügyi Minisztériumnak, erre nem érkezett válasz. A minisztérium ugyanakkor az RTL-lel azt közölte: Varga Judit és férje, Magyar Péter még amikor Brüsszelben dolgoztak, úgy tervezték, hogy megbízatásuk lejárta után három gyermekükkel együtt életvitelszerűen a 150 fős aprócska faluba, Balatonhenyére költöznek.
Menet közben aztán mindketten munkát kaptak Budapesten, ezért a csoktámogatást folyósító banktól kérték: öt évig ne kelljen az ingatlanban élniük.
Ha az ötéves moratórium leteltével sem költöznek a faluba, akkor Varga Juditék kamatokkal együtt visszafizetik a 10 milliós támogatást az IM szerint.
A csokkal a fideszes politikus családja a Káli-medencében egy egykori parasztház romjain hagyományőrző házat építtetett, a tetőre napelemeket helyeztek, az udvarba pedig medencét is csináltattak. Varga Judit vagyonnyilatkozatából tudjuk, hogy a ház alapterülete 195 négyzetméter. A kerítése a környéken jellegzetes terméskőből épült, a falra biztonsági kamerákat szereltek. Az igazságügyi miniszter a közösségi médiában rendszeresen posztolt innen képet, egy magazinnak pedig tavaly azt nyilatkozta:
„Nagyon szeretem például leszedni az asztalt egy baráti vacsora után, hogy a férfiak tudjanak beszélgetni, szeretek elmosogatni, én tisztítom a foltokat, és szeretek csinosan felöltözni. (…) Az egyik leghangulatosabb dolog, ha a balatoni házunk konyhájában elkészíthetem a nyáresti vacsorát.”
|
Varga Judit kamatostul visszafizeti a 10 milliós csokot, ha kell
|
Ha a jogszabályban előírt határidőre sem költözik be családjával a balatoni házába, visszafizeti a tízmilliós csoktámogatást az igazságügyi miniszter – közölte szerdán az RTL Híradóval az Igazságügy Minisztérium (IM) sajtóosztálya.
Több cikket is írtunk az elmúlt napokban Varga Judit és Magyar Péter ingatlanjairól, az egyikben azt is megemlítettük, hogy a házaspár a balatonhenyei házára a maximális, 10 millió forintos családi otthonteremtési kedvezményt is felvette az UniCredit Bankon keresztül, 2017-ben. Arról, hogyan vehetett fel Varga Judit igazságügyi miniszter tízmilliós csoktámogatást a balatoni nyaralójára, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/27/varga-judit-kamatostul-visszafizeti-a-10-millios-csok-ot-ha-kell
|
2021-01-27 22:32:35
| true | null | null |
Telex
|
A Jászai Mari-díjas színész és operaénekes, Zsadon Andrea 2016-ban alapította meg Zsadons Nonprofit Kft. nevű cégét egy táncproducerrel közösen. A december 13-án bejegyzett cég már abban az évben, bő két hét alatt több mint 400 millió forintos árbevételt ért el. A következő évben a cég forgalma már meghaladta az egymilliárd forintot.
Ekkor még működött az azóta visszaélések miatt megszüntetett állami támogatási rendszer, a kultúr-tao*A 2009-ben bevezetett tao-törvény értelmében a színházak a nézőszámuk függvényében használhatják ki a támogatást. Az éves jegybevételük 80 százalékáig gyűjthetnek pénzt a nyereséges, társasági adót (tao) fizető vállalatoktól., amelyen keresztül évente több tízmilliárd forint közpénz áramlott a kultúrába. A Zsadons Nonprofit Kft. bő egy év alatt 600 millió forint támogatást kapott. Amikor azonban 2018-ban felszámolták a tao-rendszert, egy év alatt 0 forintra zuhant az egymilliárdos bevétel.
Az nem világos, hogy a Zsadons Kft. mivel tett szert bő egy év alatt 1,4 milliárd forintos árbevételre, illetve ennek köszönhetően 600 millió forint közpénzre. Az interneten nem találtam érdemi információt a tevékenységéről, a cég sem reagált a megkeresésemre, és a céges papírokból is mindössze annyi derült ki a vállalkozás profiljáról, hogy „művészeti tevékenység, előadásban részvétel”. Mindenesetre a tao-rendszer után is kapott állami támogatást: egy 2019-es döntési lista alapján 100 millió forintot.
A Zsadons Kft. több hozzá hasonlóan rejtélyes szervezethez kötődik, amelyeknek hirtelen több százmilliósra ugrott a bevétele, majd a tao-rendszer után lényegében lenullázódott. Ilyen például a Hart Protect nevű cég, amelyet 2017 nyarán alapítottak meg. Pár hónap alatt közel 900 milliós bevétele lett, majd az ezt követő években már semennyi.
A neten és a céges dokumentumokban szintén nincs érdemi információ a tevékenységéről, a jelenlegi és volt tulajdonosok – köztük Miller Zoltán színész vagy a mátraszentimrei önkormányzat – pedig szintén nem válaszoltak a megkeresésemre. A cég ugyanakkor tavaly 16 millió forint támogatást kapott az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
Szintén kötődik ezekhez a cégekhez a Hivatásos Ír Sztepp Táncművészek Egyesülete, amelynek 2017-es 810 millió forintos árbevétele tavaly ennek a 0,04 százalékára, 355 ezer forintra csökkent. Szintén nem találtam róluk érdemi információt, szintén nem válaszolt a vezetőjük, a rekordbevételt hozó 2017-es beszámolójukban mindössze ennyi szerepel a tevékenységükről: „az ír sztepp tánc népszerűsítése, oktatása, előadások szervezése”. Az egyesület az elmúlt években mintegy egymilliárd forint állami támogatást kapott, akárcsak a hozzá szintén kapcsolható Színház-Zene-Tánc Közhasznú Alapítvány.
Az említett szervezeteket az is összeköti, hogy 2017-ben valamennyien az ötven legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartoztak. A négy szervezetnek azonban hiába volt akkor összesen 3,3 milliárd forintos árbevétele, ez 2019-re, a tao-rendszer utáni első teljes évre 99,7 százalékkal, mindössze 11 millió forintra olvadt.
Tízmilliárdos támogatás fiktív előadásokért
Ez a totális bezuhanás egyáltalán nem kivételes a tao-rendszer megszűnése után. Korábban két olyan csoportosulást mutattunk be, amelyeknek tagjai számos szálon kötődtek egymáshoz, egyenként mintegy tíz-tízmilliárd forint állami támogatásban részesültek, majd a tao-rendszer megszűnése után teljesen összeomlottak.
Az egyik hálózat a tao-rendszer egyik kitalálójához, Megyeri Lászlóhoz kötődik. Tagjai akár több százezres nézettségeket blöfföltek be, és olyan külföldi kollaborációk után igényeltek állami támogatást, amelyekben a külföldi partnerek szerint nem is vettek részt. A másik csoportosulás számos szálon kapcsolódik Rahimkulov Ruszlanhoz, Magyarország egyik leggazdagabb emberéhez. Az érdekeltségébe tartozó szervezeteknél a NAV is nyomozott, és olyan előadások után jutottak közpénzhez, amelyekről a társulatok egyes művészei sem tudtak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEltettek 9 milliárd közpénzt, majd vietnamiakhoz kerülve köddé váltakSzázezres nézőszámokat blöffölve szereztek állami pénzt a kamuszínházak, de így is több százmillió forintos adótartozást halmoztak fel az állam felé.
Ahogy a cikk elején felsorolt szervezetek is mutatják, ez a két csoportosulás messze nem fedi le azokat a társulatokat, amelyek megkérdőjelezhető módon juthattak közpénz milliárdokhoz a kultúr-tao tíz éve alatt.
A tao csúcséve, 2017 legnagyobb árbevételű előadó-művészeti szervezeteit átnézve szembeötlő a rendszer visszássága. Az ötven legnagyobb szervezet összbevétele kevesebb mint a harmadára zuhant: 52 milliárd forintról 16 milliárdra*Az ötven legnagyobb árbevételű szervezetet a Bisnode 2017-es árbevétel alapján készült céglistája és a 2018-ban legtöbb taót kapó szervezetek listája alapján állítottuk össze..
Az ötven szervezet közül mintegy harmincnak lényegében lenullázódtak a milliárdos vagy sok százmilliós bevételei.
Ezek jellemzően a tao-rendszer 2009-es indulása után megalapított, színházi vezetők számára is ismeretlen szervezetek, homályos tevékenységgel és hirtelen összeomlással. A legnagyobbak döntő többsége nem válaszolt a megkeresésemre, és az a néhány, amelyik igen, a tao-rendszer megszűnésével indokolta a bezuhanást. Lényegében ugyanerre hivatkozott korábban a rendszer egyik legnagyobb nyertese, a szintén összeomló Magyar Virtuózok Kamarazenekar, amely a tao-rendszer utolsó éveiben évi egymilliárdos profitot csinált, a nyeresége többször meghaladta az árbevétele 80-90 százalékát.
Az ekkora mértékű visszaesést azonban nem indokolja a tao-rendszer felszámolása a szélesebb körben ismert előadó-művészeti szervezetek alapján. A támogatás átalakításának legnagyobb és leghangosabb vesztesei jellemzően magánszínházak és alternatív társulatok voltak, de ezek jellemzően nem jártak be hasonló pályát.
Az új támogatási rendszer ellen talán legaktívabban fellépő Átrium Színház ugyan veszteséges volt 2017-ben és 2018-ban, az árbevétele azonban jelentősen nőtt, és tavaly már nyereséget is termelt. A Centrál Színház szintén jelentős veszteséget könyvelt el, de árbevétele azóta is évről évre nőtt. A Játékszínnek szintén jelentősen nőtt a forgalma 2017 óta.
Kaptak 15 milliárd forintot, majd lenullázódtak
A 2017-es csúcsév legnagyobb előadó-művészeti szervezeteit átnézve még egyértelműbbé válik, hogy a kultúrtámogatási rendszert milyen mértékben behálózták ezek a semmiből százmilliókat csináló, zavaros hátterű, homályos tevékenységű, majd hirtelen összeomló társaságok.
A 25 legnagyobb szervezet közül mindössze hatnak nem csökkent jelentős mértékben a bevétele a tao-rendszer megszűnése után: a Broadway Jegyirodának, a Vígszínháznak, az Operaháznak, a Madách Színháznak, a Budapesti Fesztiválzenekarnak és a Havasi Balázs-féle Symphonic Concert Managementnek. (Illetve ilyen lenne még a listáról lemaradó Operettszínház, amely az Operaház mellett nem cégként, hanem költségvetési szervként működik, de többszöri kérésre sem küldte el a 2019-es jegyárbevételét, amelyet a honlapján sem találtam).
A listát vezető Rivalda Stúdió az egész tao-rendszer legnagyobb nyertese volt. Összesen több mint 11 milliárd forint közpénzhez jutott a rendszer tízéves fennállása alatt. A Rivalda Stúdió működtette az Experidance nevű táncegyüttest, amely a Magyar Narancs korábbi cikke szerint volt, hogy évi 1200 előadásban vett részt.
Miután maximálták az évente adható tao-támogatást 1,5 milliárd forintban, az Experidance ezt úgy kerülte meg, hogy innentől kezdve két cég működtette a táncegyüttest. Az így létrehozott Globe Production szintén szerepel a 25-ös listán. Ezeken kívül szintén Román Sándor és Vona Tibor tulajdonába tartozik a Tálentum Művészeti Alap, amelynek 2018-ban 1,9 milliárd forintos forgalma volt.
A három szervezetnek 2017-ben több mint 5 milliárd forint volt a bevétele, 2019-ben viszont a 120 milliót sem érte el. Az Állami Számvevőszék tavaly készített egy jelentést, amelyben a Globe Production gazdálkodását is vizsgálta. Ez alapján a cég nem szabályszerűen számolta el a tao-támogatás felhasználását. A vizsgálat szerint felmerül annak a gyanúja, hogy a Globe Production a tao-támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és „ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Rivalda Stúdió, a Globe Production és a Talentum több mint 15 milliárd közpénzt kapott. Megkeresésemre Vona Tibor társtulajdonos nem kívánt nyilatkozni.
4 milliárd közpénzből százmilliós adótartozás
A második helyen az Esztrád Színház áll, amely honlapja alapján a színház-, tánc-, zene- és a cirkuszművészet elemeit felhasználó produkciókat hoz létre, a legismertebb alkotásuk talán az Itt élned, halnod kell című musical a magyarság történelméről. Az Esztrád hivatalosan egy színházi csoport része: a Sacravia Színház, a Fortissima Kft. és a Művészeti Produkció Kft. egy kivétellel szintén az 50 legnagyobb előadó-művészeti szervezet közé tartozott.
Erről a három cégről azonban lényegében semmilyen információ nincs sem az interneten, sem a céges beszámolókban. A csoport vezetője levelében azt írta, hogy 2017-ben a Sacravia Színház és a Művészeti Produkció egy franciaországi előadássorozatban vett részt koprodukciós partnerként, előbbi egy nyári színpadot is működtetett Balatonszemesen. A Fortissima pedig Olaszországban turnézott nagyzenekarral, színházi társulatával pedig Magyarországon.
A négy szervezetnek 2017-ben négymilliárd forintos összbevétele volt, tavaly ez teljesen lenullázódott. Az Esztrád Színház csődeljárás alatt áll, és a Sarcraviához hasonlóan 100 millió forintot meghaladó adótartozása van a NAV szerint. Az ÁSZ szintén vizsgálta az Esztrád Színházat, és a dokumentum szerint a szervezet „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A csoport összesen több mint 4 milliárd forint tao-támogatást kapott.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.
Az Esztrád-csoporthoz több szálon kötődik az Icon Produkció, amely a harmadik legnagyobb előadó-művészeti szervezet volt 2017-ben. A 2016-ban létrejött egyesületnek már az első évében 1,2 milliárd forint volt az árbevétele. A Vígszínházét meghaladó árbevételt két produkcióval érte el a beszámolója alapján: egyrészt a budapesti Gerbeaud-házban rendeztek előadásokat, illetve Szabó Péter motivációs tréner előadásait szervezték meg.
A következő évben, 2017-ben már a kétmilliárd forintot is meghaladta a forgalma, mostanra azonban felszámolás alá került. Tavaly már beszámolót sem adott le, a NAV szerint több mint százmillió forintos adótartozása van. Az ÁSZ szintén vizsgálta az egyesületet, a jelentés szerint „a társasági adó támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használta fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. Az Icon összesen közel kétmilliárd forint közpénzhez jutott a tao-rendszer alatt.
Az Operaházat is veri a csepeli lakás színháza
A negyedik legnagyobb szereplő a 2017-es listán a Center Line Seventeen Big Band Musical Kft. volt. A cég egy évvel korábban még közúti teherszállítással foglalkozott. 2017-ben pedig már közel kétmilliárdos jegyárbevételű színház lett, amellyel többek között a Magyar Állami Operaházat is megelőzte.
A csepeli, harmadik emeleti lakásba bejegyzett szervezetről annyit lehet találni az interneten és cégpapírokban, hogy Balatonakarattyán 44 előadásból álló parti színházat szerveztek, majd Törökbálinton folytatták a tematikát. A cég egyik 50 százalékos tulajdonosának hat másik üzleti érdekeltsége volt, valamennyi céget kényszertörölték vagy felszámolás alatt áll.
A Center Line honlapján ez a kétperces videó foglalja össze az 1,2 milliárd forint közpénzhez jutó színház tevékenységét:
A 2017-es lista ötödik helyén a Magyar Virtuózok áll, amelyről korábban részletesen írtunk. A társaság több szálon kötődik Rahimkulov Ruszlanhoz, a Virtuózokon kívül még három ilyen szervezet van a top 50-ben. Az egyik ilyen a 2017-ben még 1,3 milliárd forint árbevételű, jelenleg felszámolás alatt álló Tulipántündér Produkciós Kft., amelyben Rahimkulov tulajdonos is volt. Illetve szintén az élmezőnyben volt az irodájába bejegyzett Variations, amely ellen a NAV végrehajtást indított.
Az egyaránt a top 25-ben szereplő Bakelit Multi Art Center, Fregoli Színészegylet és Mozgó Ház Alapítvány között szintén van/volt személyi átfedés. Hármójuk összbevétele közel négymilliárd forint volt 2017-ben, tavaly pedig 55 millióra csökkent.
A Mozgó Házról vagy a Fregoliról lényegében ugyancsak nem lehet információt találni. Az ÁSZ a Fregolit vizsgálta, és azt írta róla, hogy „nem biztosította a támogatások felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”. Mivel nem igazolta a tao-pénzek szabályszerű felhasználását, a „támogatások felhasználása nem volt szabályszerű”. A három szervezet közel ötmilliárd közpénzt kapott a tao-rendszer révén.
A 25-ös listán szerepel még például a Műhely Produkció, amely a Megyeri-féle hálózathoz tartozott, vagy a Finálé Színház. Ez utóbbi kisebbségi tulajdonosa el van tiltva a cégvezetéstől, a többségi pedig a Broadway Jegyiroda egyik tulajdonosa. A Fináléról szintén nem találtam érdemi infókat az interneten, és ők sem válaszoltak kérdésekre.
Az ÁSZ jelentés alapján a Finálé esetében sem volt szabályszerű a tao-támogatás felhasználásának nyilvántartása és elszámolása. A jelentés alapján felmerül a gyanú, hogy „a támogatást a jóváhagyott céltól eltérően használták fel, és ezért a központi költségvetésnek vagyoni hátránya keletkezett”. A Finálé több mint egymilliárd közpénzt kapott összesen.
Évente tízmilliárdokba került a rendszer
Ahogy az eddigi listából is kitűnik, a jobbára ismeretlen, gyanús módon milliárdos közpénzeket kapó színházak nem a kivételt képezték, hanem alapvetően meghatározták a rendszer működését. Ha a mértékével nem is feltétlenül, de a probléma súlyával a kormányzat is tisztában volt, mivel éppen visszaélésekre hivatkozva számolták fel a támogatási rendszert 2018-ban.
Hiába telt el azóta több mint két év, nyilvános információ nem jelent meg arról, hogy vizsgálnák az érintett színházakat. Mindössze az Állami Számvevőszék idézett jelentése készült el, amelyben egyébként is csak húsz, „kockázati alapon kiválasztott” szervezet gazdálkodását vizsgálták meg. Többek között olyanok sem kerültek sorra, amelyekről egyértelműen kiderült korábban, hogy csaltak.
Ahogy korábban szintén írtunk róla, a visszaélések mértékét az is jelzi, hogy a kultúr-taóra szánt összeg a sokszorosára nőtt. A tervezet elfogadásakor, 2009-ben úgy kalkuláltak, hogy 2015-ben összességében 6 milliárd forint közpénzbe kerül majd a program, a valóságban azonban ennek közel a négyszeresét költötték el (2015-nél távolabb ekkor nem terveztek).
Ahogy az ábrán is látszik, a következő négy évben pedig még több mint kétszeresére, 48 milliárd forintra nőtt a kifizetett kultúr-tao összege. Szintén szemléletes, hogy 2010 és 2018 között a támogatásban részesülő szervezetek száma közel a triplájára emelkedett.
|
Milliárdos cégek tömeges összeomlása mutatja, hogyan lophattak szét egy állami programot
|
Rendszerszintű visszaélések ritkán válnak annyira egyértelművé, mint a kulturális tao-támogatások esetén. Hogyan uraltak le visszás cégek egy egész szektort?
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210119/milliardos-cegek-tomeges-osszeomlasa-mutatja-hogyan-lophattak-szet-egy-allami-programot/
|
2021-01-19 16:19:00
| true | null | null |
G7
|
Az atkári után most a ludasi piac ügyéről posztolt Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mindkét település Heves megyében, annak is a hármas számú választókerületében található, és a politikus beszámolója szerint mind a 26 milliós költségvetésű atkári, mind a 25 millióból létrejött ludasi piac hagy kívánnivalót maga után. Az Atkárról szóló bejegyzésében ezt írja: „26 millióból egy 10 négyzetméteres budit, egy három lemezzel lefedett asztalt és 150 négyzetméter lebetonozott placcot sikerült építeni”. Ludasról pedig ezt: „egy újabb »piac« 25 milliós EU-s támogatásból. Ludas 730 lakosú faluban, itt már kőbudira sem futotta a pénzből, csak egy konténert raktak le. Az atkári piachoz képest itt kerítés sincs (minek is), igaz, 150 négyzetméter beton helyett ugyanennyi térkövet raktak le, négy fedett asztal nem vasból, hanem fából készült.”
– Sok helyről hallottam már, hogy máshol is, nem csak Szabó Zsolt körzetében, hasonló összegből hasonló színvonalú piacok készültek – mondta el a Magyar Hang érdeklődésre Hadházy Ákos. A politikus mind bejegyzésében, mind lapunknak kiemelte, hogy az „uniós pénzek elköltésének módszere ahhoz hasonlatos, ahogy az Boldog István körzetében történt”. Hadházy emlékeztetett rá, hogy Boldog ügyében már zajlik a nyomozás, ahogy Szabó Zsolt offshore-számlájának ügye is a rendőrségen van már. (Az ügyről még a Magyar Nemzet írt először, 2018-ban.) Hadházy elmondta, hogy a „piacozás” esetében sem történik más, mint a többi korrupciógyanús TOP-os pályázaton (Terület- és Településfejlesztés Operatív Program) eltűnő pénzekkel, csak hogy az óvodabővítések és energetikai korszerűsítések során eltűnő források kevésbé látványosak.
– Sokszor fordul elő, hogy a pályázatban szereplő napelem kimarad például, vagy a tíz centi vastag szigetelésből csak öt lesz, mire elkészül a beruházás. Ezeknél is meglátszik a túlárazás persze, de a piacoknál ez sokkal feltűnőbb – mondja a képviselő, aki ismertette azt a sormintát is, ami alapján a nagypolitika-közeli cégek rendre tarolnak a kis falvakban megvalósuló beruházásokon.
– Megvannak a céghálók, és a pályázatokra mindig ugyanazt az öt céget hívják meg. Ebből egy vagy kettő szokott nyerni, a többi három mindig veszít, ők csak alibiből adnak ajánlatot. Szabó körzetében ráadásul van, hogy nem is helyi, hanem pesti cégekről van szó – mutatja be a módszert Hadházy, aki felhívja rá a figyelmünket, hogy egy olyan vállalat is nyert Szabó körzetében – 13 közbeszerzésen összességében 669 millió forintnyi forrást „húzott be” –, amelyik korábban egészen más területen, produkciós cégként tevékenykedett: az MTVA műsorbeszerzéseinek kartellezése miatt 82 millió forintra büntették.
A 26 milliós piaccal büszkélkedő Ludason az óvoda felújítása is érdekes volt. A település polgármester-asszonya Vargáné Csengeri Mónika maga mondta el, hogy azért lépett be Ludas egy nonprofit Kft-be, amit az államtitkár (Szabó Zsolt) és a mérnökök hoztak létre, hogy a választókerület településeinek ügyei egy kézben legyenek. Hiába sorolták azonban aggályaikat a helyi képviselők – pesti a cég, nem biztos, hogy jártas az ilyen munkálatokban – a ludasi óvodát így is az a vállalat újíthatta fel, amelyiket Szabó „ajánlotta”.
Hosszú hónapok teltek el, de még mindig tart a nyomozás a fideszes Szabó Zsolt államtitkár és Balogh Jánosnak az ügyében.
¬ Ahogy Boldog István esetében is az volt a lényeg, hogy a képviselő azoknak juttatott támogatást, akik az általa ajánlott cégekkel dolgoztattak, úgy valószínű, hogy itt is ez történt – mondja Hadházy.
|
Aki nem lép egyszerre, nem kap piacot a főtérre
|
Az atkári után most a ludasi piac ügyéről posztolt Facebook-oldalára Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő. Mindkét település Heves megyében, annak is a hármas számú választókerületében található, és a politikus beszámolója szerint mind a 26 milliós költségvetésű atkári, mind a 25 millióból létrejött ludasi piac hagy kívánnivalót maga után. Az Atkárról szóló bejegyzésében ezt írja: „26 millióból egy 10 négyzetméteres budit, egy három lemezzel lefedett asztalt és 150 négyzetméter lebetonozott placcot sikerült építeni”. Ludasról pedig ezt: „egy újabb »piac« 25 milliós EU-s támogatásból. Ludas 730 lakosú faluban, itt már kőbudira sem futotta a pénzből, csak egy konténert raktak le. Az atkári piachoz képest itt kerítés sincs (minek is), igaz, 150 négyzetméter beton helyett ugyanennyi térkövet raktak le, négy fedett asztal nem vasból, hanem fából készült.”
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/2021/01/28/aki-nem-lep-egyszerre-nem-kap-piacot-a-foterre/
|
2021-01-28 17:45:50
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Az alábbi összeállítás elsősorban azoknak szól, akik már nem bírják, nem akarják felszedegetni a politikai-gazdasági erőfölénnyel való visszaélésekről szóló napi hírmorzsákat. Akik ráuntak a „rendszerszintű korrupciót” taglaló elméleti tanulmányokra. Vagy épp azoknak, akik szerint Orbán Viktor tényleg nem foglalkozik üzleti ügyekkel, csak szuverenitásháborút folytat, értsd: elősegíti, hogy a nemzetmegtartó burzsoázia tehetsége utat törjön magának. Továbbá azoknak is szántuk ezt a gyűjtést, akik a „vegyük észre a jó dolgokat” (például a családpolitikát) bűvöletében élve fajsúlyos tényeket is kizárnak az életükből.
Másfél éve már felidéztük: a 2010 utáni „több mint kormányváltás”-időszak eredetileg nem Brüsszelre meg Sorosra volt kihegyezve, hanem úgy általában az új kormány mozgásterét üzleti-ideológiai alapon szűkítgető, jellemzően külföldi lobbicsoportok elleni fellépésre. Mondván: addig nincs magyar szabadság és hatékony országlás, amíg a stratégiai iparágakból kisajtolható hasznot nemzetközi gigászok szedik (és viszik ki menedzsmentdíj vagy profit formájában). Illetve amíg külföldi közszolgáltatócég-, bank- és médiavezérek gátolják a kormányzati döntések hatékony „végrehajtódását”.
Eljött tehát a nemzet érdekeit hangsúlyzó aktív állam korszaka, és születtek is racionális döntések – ezekhez szokás sorolni a Fővárosi Vízművek visszahódítását, a Molban lévő orosz csomag „hazamenekítését” vagy a Magyar Villamos Művek (MVM) megerősítését. Tehát: 2010 és 2014 között alapvetően a közösségi tulajdonba vétel volt az orbáni függetlenségi harc elsődleges eszköze. A tendereken persze sokat nyert az összefoglaló néven csak „Simicska Lajosként” emlegetett gazdasági társaság, de a magyar önrendelkezés biztosítékai a dagadó MVM, a regionális multiként is funkcionáló, állami résztulajdonú Mol, illetve a hozzájuk kapcsolódó szatellitvállalatok lettek.
Aztán a 2015-ös Orbán–Simicska-összeveszés újabb határpontot jelentett. Megszületett az „új nemzeti nagytőke” gyors létrehozásának igénye. Akár az a döntés is születhetett volna, hogy a kormányzat világnézettől függetlenül, kvázi normatív alapon próbálja segíteni, külföldi piacokhoz, nemzetközi versenytapasztalatokhoz juttatni a hazai tehetségeket. Ehelyett az lett az irány, hogy a miniszterelnökhöz így-úgy kötődő üzletembereknek komplett ágazatokat, monopóliumokat osztott ki egy „láthatatlan kéz”. Sokszor olyan „Mészáros Lőrincek” is helyzetbe kerültek, akik semmilyen rutinnal, tájékozottsággal nem rendelkeztek az adott területen. A zöldmezős nemzeti nagyvállalatok végső tulajdonosai jórészt ma is titokzatos hátterű magántőkealapok; ezeket minden bizonnyal az állami útépítési, egyéb infrastrukturális tendereken nyert extrapénzekkel tőkésítettek fel. Merthogy egyértelműen igazolható – bizonyítottuk is –, hogy a miniszterelnökhöz családilag vagy felcsútilag köthető érdekeltségek öt-hatszor intenzívebben szívják a közpénzt, mint a régi Simicska-cégek, illetve más, akár szintén Fidesz-kompatibilis erőcsoportok.
Az egész folyamat betetőzéseként az utóbbi egy-két évben már az ország alapinfrastruktúráját is elkezdte felvásárolni a Nemzeti Együttműködés Rendszere. Sőt: alábbi összeállításunkból kiolvasható, hogy
a stratégiai ágazatok „hazahordása” a Covid-időszakban szintet lépet.
Tudta például, hogy hamarosan mindenestül Mészáros Lőrincé lehet az ország felét kiszolgáló földgázelosztó hálózat, miközben az áramtermelésben és -terítésben is erős pozíciókat fognak az új üstökösök? Hogy a Habony Árpád-féle érdekkörhöz került a budapesti erőművi piac ékköve? Hogy 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelet tudhat magáénak a NER most kiépülő szuperbankja? Hogy vasúti és hadiipari gyárakat is szerzett magának ugyanez az elit, és hamarosan saját műholdat is kilő az űrbe? Hogy az elsőligás labdarúgócsapatok háromnegyede az övék? Mindeközben már felsorakoztak a legújabb „spontán privatizációs” lehetőségekhez is: az elektronikus jegyrendszerhez vagy a hulladékgazdálkodáshoz, mely iparágakat épp a ciklusokon túlra bebetonozott dohánykereskedelem és kaszinóműködtetés mintájára koncessziósítják.
A volt akadémiai elnök, a most saját párttal is előrukkoló Pálinkás József nemrég az egyetemek modellváltása apropóján írta meg, hogy a vagyonkezelő alapítványokba kiszervezett felsőoktatás révén egyfajta „mögöttes állam” jön létre. Melynek Fideszhez lojális irányítói lényegében kimozdíthatatlanok pozícióikból – tehát egy esetleges kormányváltás után is hatalmi tényezők, EU- és egyéb közpénzeket csatornázni képes szereplők maradnak. Nos, jogszerűen ugyancsak megdönthetetlenek az ország alapinfrastruktúrájába, gáz-, áram- és erőműhálózatába beleharapó, Orbán Viktor kegyelméből valakivé lett emberek. Lehet ellenzékből arról álmodozni, hogy majd elszámoltatják, jól megadóztatják őket, csakhogy ettől még részben az ő érdekeltségeiknél lesznek a népet kiszolgáló közművezetékek és -csövek, továbbá az állam stratégiai céljait segíteni képes bankfiókhálózat meghatározó darabjai, vagy például a Balaton nevű nemzetgazdasági jelentőségű turisztikai régió legfontosabb vendéglátó intézményei.
Nem az a fontos, hogy mi van az építőipari cégekkel – az alábbi listában nem is szerepeltetjük a piacot az utóbbi években leuraló Mészáros és Mészáros Kft.-t vagy a Duna Aszfaltot –, mert egy ambiciózus kormány bármikor képes valós versenyt gerjeszteni az infrastruktúraberuházók között, így a mai középméretű társaságokat is megtalálhatják a nagyobb munkák. A leltárunkban csak azt a tizenhárom, Fidesz-közelben monopolizálódni látszó ágazatot vesszük sorra, amelyet egy esetleges ellenzéki választási győzelem sem lenne képes egy-két-három éven belül átrendezni.
A Nemzeti Együttműködés Rendszere által megszerzett (vagy megszerzendő) stratégiai érdekeltségek
I. Energetikai infrastruktúra: Hirtelen a piac harmadik legfontosabb szereplője lett a semmilyen iparági előélettel nem rendelkező Mészáros Lőrinc – az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (MVM) és a német gyökerű E.ON után. Decemberben jelentette a Forbes, hogy – a másfél ével ezelőtti „behatolás” után – immár teljes egészében a felcsúti milliárdoshoz kerülhet hazánk legnagyobb vezetékes földgázelosztója, a közel 34 ezer kilométer hosszú hálózatot üzemeltető, Magyarország területének közel felét kiszolgáló Tigáz Zrt. Mindeközben Mészáros kötelező érvényű ajánlatot tett az ország észak-keleti ötödének villamosenergia-ellátásáért felelős E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.-re (Titász) is. Emellett övé még a bükkábrányi és halmajugrai, együtt 50 MW-os teljesítményű napelempark, s nemrég a tőzsdei cégéhez került – igaz, állítólag csak átmenetileg – a Somogy megyei Buzsákra tervezett nagy szolárberuházás is. Ugyanakkor a napbizniszben nem Mészáros, hanem az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő Adnan Polat lett a NER-térfoglalás kulcsfigurája. A török potentát összességében jóval nagyobb naperőművi rendszert épít, mint a többi hatalomközeli szereplő, az MVM, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve. A félig már magyarrá avatott Polat család egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátásáért felel majd „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatával. Ez valószínűleg annak ellenére így lesz, hogy a gigaprojekt egyik elemét Polat a minap átadta Tiborcz István bejáratott emberének. Szintén nem mellékes, hogy nemrég Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó és az őt hitelező Tombor András köreihez került Budapest legjelentősebb energiaelőállítója, a főváros távhőigényének közel 60 százalékát biztosító (emellett áramot is termelő) Budapesti Erőmű Zrt. Pontosabban: a társaságot az a CHP Energia Zrt. vásárolta fel, amelybe – mint néhány hónapja bizonyítottuk – egy máltai cégen keresztül szállt be a Habony-érdekkör (a Veolia nevű francia óriásvállalat mellé).
II. Bankszektor: Karácsony előtt néhány nappal megkezdte tényleges működését – a Mészáros Lőrinc-féle MKB és Takarékbank, valamint az állami Budapest Bank kormányzati szintről diktált fúziójával létrejött – Magyar Bankholding. Az érintett pénzintézetek egyelőre saját brandjeik alatt üzemelnek, de már látszik az ország – OTP utáni – második legnagyobb bankcsoportjának „teste”: a maga 6800 milliárd forint mérlegfőösszegével, 3600 milliárdos ügyfélhitelével, 4500 milliárdos betétállományával, 900 fiókjával, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyfelével. A szinergiák kihasználása jegyében ezeket az ügyfeleket vélhetően CIG Pannónia-termékekkel bombázzák majd, hiszen utóbbi társasággal Mészáros Lőrinc a biztosítási, biztosításközvetítői piacokra is bebetonozta magát. Mindeközben a felcsúti vállalkozó elkezdte magához venni a szuperbanki egyesüléskor „leeső” vagyontárgyakat: a Válasz Online friss észlelése szerint két hónapja a portfoliójába tartozó Status Palace Kft.-hez került a pesti Váci utcában található MKB-palota.
III. Állami informatika, műhold, elektronikus jegyrendszer: Másfél éve még az volt a hír, hogy a balos kalandjai után Mészáros Lőrinchez megtérő, majd mellőle önállósuló Jászai Gellért 4iG Nyrt.-je benyelni készül az informatikai piac zászlóshajóját, a T-Systems Magyarországot. Hogy aztán minden jelentősebb központi tendert meg lehessen nyerni – vagyis a cégcsoport „egy életre” összedrótozza magát a magyar állammal. Végül a 4iG-kishal nem nyelte le a német nagyhalat, ám egyedül is szédületes tempóban gyűjti a kormányzati megbízásokat. Övé lett például az egyik legbizalmibb feladat: a Magyar Államkincstár számlavezető rendszerének óriásfejlesztése. Úgy általában pedig a Jászai-cég bevételeinek 70 százaléka származik az államtól. Igazi csattanóként a 4iG nemrég felvásárolta a T-Systemsből korábban kiszervezett munkaerő egy részét (azaz az INNObyte Zrt.-t), tehát az agyakat azért elszívta a német multi környezetéből. Jászai Gellért és az állam közösen határozott továbbá arról, hogy 2024-ben műholdat fognak kilőni a világűrbe. Mindezek után pedig azt is majdnem biztosra veszi a piac, hogy a kormány által koncesszióba adandó elektronikus jegyértékesítésben – amely a közösségi közlekedés szinte minden formáját érinti az országban – ugyancsak lesz szerepe a 4iG-nek.
IV. Vasútipar: Ahogy korábban citált cikkünkben már említettük, a Habony Árpád–Tombor András duó emberei privatizálták – egy orosz partnerrel karöltve – a Dunakeszi Járműjavítót. A magánosítás elsődleges célja egy – részben a magyar állami Eximbank által finanszírozott – egyiptomi vasútikocsi-óriásmegrendelés teljesítése volt, majd nemrég a MÁV-csoport is bejelentette, hogy négy év alatt 31 milliárd forintot akar elkölteni a járműjavítónál. Még frissebb hír, hogy a hazai vasútipálya-építésben szinte egyeduralkodó Mészáros Lőrinc közös vállalatot alapít a svájci központú Stadler Rail Grouppal. Az új társaság teher- és tartálykocsikat gyárt majd, emellett személyszállító vonatok összeszerelésében is igyekeznének jeleskedni. A barátság persze nem újkeletű: a Stadler egy ideje már mezszponzora a Mészáros által felkarolt eszéki focicsapatnak – sok más közbeszerzésgyőztes magyar építőcég mellett.
V. Hadiipar: Tavaly nyáron kiderült, hogy a Fidesz holdudvara a nemzetközi katonai piacra is beszivárog – alapvetően a NATO-elvárásoknak megfelelő magyar kormányzati megrendelések reményében. Egyrészt Tombor András többségi tulajdont szerzett az Aero Vodochody nevű cseh repülőgépgyártóban. (Ez a vállalat már eddig is fontos szállítója volt a magyar katonai beszerzések legnagyobb nyertesének, az Airbusnak, illetve könnyen lehet, hogy az állam a Zrínyi 2026 haderőreform részeként ugyancsak a Tombor-kézre került cseh egységtől vesz majd kiképzőgépeket.) A másik bombahír az, hogy a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket, és a beszerzést az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László és Adnan Polat stábja intézi az általuk közösen jegyzett HT Division Zrt.-n keresztül. Nemcsak szimpla kereskedésről, hanem magyarországi gyártásról is megegyeztek a felek – a Rheinmetall nevű német cég bevonásával.
VI. Balatoni turizmus: Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne szivárogna ki információ valamelyik kormányközeli gazdasági entitás tóparti építkezésről. Tavaly a Válasz Online adatok tömegével igazolta, hogy a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Szíjj, Garancsi vagy Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert – és országos összesítésben náluk landolt a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada (jellemzően vissza nem térítendő turisztikai támogatás formájában). A kormányzat a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át.
VII. Egyetemi szféra: A közvélemény a leginkább a felsőoktatás egy részének „félprivatizációjára” figyelt fel az elmúlt hónapokban – a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltása miatt kirobbant tiltakozásoknak köszönhetően. Az alapítványosítási hullám a Budapesti Corvinus Egyetemmel kezdődött, és azóta egyre több intézményről derül ki, hogy a tulajdonosi jogokat a kormányzat által delegált – kvázi leválthatatlan – kurátorok fogják gyakorolni. Mások mellett olyan fideszes közszereplők, mint Varga Judit igazságügyi miniszter (Miskolci Egyetem) vagy Szijjártó Péter külgazdasági miniszter (győri Széchenyi István Egyetem). Az alaptörvény mára azt is kimondja, hogy ehhez a rendszerhez a továbbiakban csak kétharmados többséggel lehet hozzányúlni. És ez igaz az Orbán Balázs miniszterhelyettes alá rendelt, ellen-CEU „minősítéssel” ellátott, révfülöpi kikötővel és rengeteg más vagyontárggyal megtámasztott Mathias Corvinus Collegiumra is.
VIII. Kaszinók: A közelmúltban derült ki, hogy Rogán Antal kabinetminiszter és csapata még a 2022-es választások előtt eldöntheti, hogy kik üzemeltethetik tovább – akár 2034-ig – a magyarországi kaszinókat. Jelenleg 11 ilyen, koncessziós szerződéssel kiszervezett játékbarlang működik az országban, és a vendéglátóhelyekkel ellentétben a járvány időszakában is nyitva lehetnek. Hatban van érdekeltsége a kormányfő barátjaként elkönyvelt Garancsi Istvánnak; egy soproni és öt budapesti egységről van szó, utóbbiakban Habony Árpád bizalmasai is társtulajdonosok. Máig három kaszinója van (Győr, Pécs, Miskolc) a Borkai Zsolt-féle adriai „örömparti” ügyvéd szereplőjének, Rákosfalvy Zoltánnak, kettő pedig (Debrecen, Nyíregyháza) a DVSC labdarúgócsapatán túladó Szima Gábornak.
IX. Profi labdarúgás: A magyar első osztályú focibajnokság 12-es keretének háromnegyede egyértelműen NER-csapat – mindössze a Budafok, a Paks és az Újpest tekinthető függetlennek a hatalom csúcsaitól. Az FTC ura a Fidesz pártigazgatója, Kubatov Gábor (szponzorai között pedig ott a Telekom és az állami MVM); a Mol Fehérvár mögött tulajdonosként Garancsi István áll (a támogatói körben pedig a névadó olajtársaságon kívül a Tiborcz Istvánnal is üzletelő WHB Group és Szíjj László Közgép Zrt.-je is szerepel); a Puskás Akadémia Mészáros Lőrinc befolyási övezetébe tartozik; a kisvárdai egyesületet Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter holdudvara ellenőrzi; az MTK-közösség Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő territóriuma; a zalaegerszegi klubot egy felcsúti fiókteleppel rendelkező Mészáros-partner, a Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. birtokolja, a Mezőkövesd Tállai András pénzügyminiszter-helyettes „áldásával” működik; a Honvédban a szentesi fideszesként és határkerítés-beruházóként is ismert Bozó Zoltán azegyik meghatározó figura, a Diósgyőrt pedig a minap vette a nevére Szíjj László, illetve Mészáros Lőrinc egyik sportegészségügyben utazó üzlettársa.
X. Dohánykereskedelem: A kormány 2015-ben központosította (és adta koncesszióba) a nagykereskedelmet részben Lázár János volt kancelláriaminiszter kapcsolatának, Sánta Jánosnak. Ám előtte, 2013-ban már ciklusokon túlnyúlóan „dohányboltosította” a kiskereskedelmet – Pécsett például kipróbált Tiborcz-partnerek lettek a trafikkirályok. Az meg nyilván „magától értetődő”, hogy a dohánytermékek valós idejű nyomon követésére alkalmas informatikai rendszer üzemeltetését a már emlegetett, Jászai Gellérthez tartozó 4iG Nyrt. kapta.
XI. Médiapiac: Épp e hónap elején bizonyítottuk, hogya NER a közéletet tematizálni képes, országos jelentőségű médiumok felét (a televíziók és a napilapok kétharmadát) már kivonta a sajtószerű működés keretei közül: a megszerzett csatornák főszabályként a Fidesz kommunikációs céljait szolgálják. Mindeközben a központosított hatalmi médián túli terület jórészt egymástól is független szigetekből áll.
XII. Hulladékgazdálkodás: Noha az Alkotmánybíróság a minap elkaszálta a hulladékgazdálkodás államosítását, majd a jogok koncesszióként való továbbadását biztosító törvényt, a Fidesz vélhetően újra előáll a javaslattal. Például a Molnak biztosan megvan a feladathoz az infrastruktúrája – a maga két hulladékégetőjével és nagyjából ezer gyűjtőhelyével. Feltűnő ugyanakkor, hogy nemrég Mészáros Lőrinc is aktivizálta magát ezen a piacon: a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapon keresztül csokornyi „hulladékprofilú” cégben szerzett tulajdonrészt, köztük a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-ben, az Envirotis Holding egyéb vállalataiban és Greenpet Recycle Kft. néven is alapított egy újrahasznosító társaságot.
XIII. Mezőgazdaság: Ahogy egy hete megírtuk, a miniszterelnök lényegében elfogadta Lázár János és Csányi Sándor „agrárálmát” az önellátó Magyarországról. Ehhez Mészáros Lőrinc 45 ezer hektárnyi művelt földterülettel, az államilag agyondotált visontai búzakeményítő- és a tiszapüspöki izocukorgyárral, továbbá egy piacvezető pulykafeldolgozóval (a frissen szerzett Gallicooppal) tud hozzájárulni – de mezőgazdasági nagyságban és tőkeerőben így sem ér fel az OTP vezéréhez. Legalábbis egyelőre.
#Adnan Polat#Habony Árpád#Magyarország#Mészáros Lőrinc#NER#Orbán Viktor
|
Amíg Ön a járványra figyelt, a NER bevette az országot – leltár a „hazavitt” stratégiai ágazatokról
|
Másfél éve hosszú publicisztikát írtunk „A Fideszt meg lehet verni, de a rendszer már leválthatatlan” címmel – ugyanis a 2010-ben indult gazdasági szuverenitásháború mintha megszállásba csapott volna át. Az egészpályás letámadás, az ország alapinfrastruktúrájának „hazahordása” a vírusidőszakban újabb szintet lépett. Ha nyer is az ellenzék 2022-ben, olyan Orbán-központú árnyékállammal találja szembe magát, melyet elszámoltatni nemigen lehet – legfeljebb kényszerűen együttműködni vele. Mutatjuk a NER-elithez bebetonozott gáz- és áramhálózatok, erőművek, banki és informatikai óriások, vasúti, hadiipari gyárak és egyéb stratégiai ágazatok listáját.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/01/28/amig-on-a-jarvanyra-figyelt-a-ner-bevette-az-orszagot-leltar-a-hazavitt-strategiai-agazatokrol/
|
2021-01-29 12:02:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A hét elején megírtuk, hogy Atkáron három asztal, egy vécé és egy betonplacc jött ki 26 millióból piacfejlesztés címszó alatt uniós forrásból. Cikkünk után egy olvasónk megírta, hogy a fideszes Szabó Zsolt választókerületében a közeli Boconádon is történt egy hasonló fejlesztés, ott 20,8 millióból.
Olvasónk szerint az atkári piachoz hasonlóan itt sem nagyon árul senki. A pályázat összefoglalója szerint hét boconádi őstermelő írt alá szándéknyilatkozatot, hogy árulna itt.
A kiírás szerint a boconádi piacteret egy Településfejlesztési Operatív Program (TOP) helyi gazdaságfejlesztés pályázatán elnyert pénzből fejlesztették. A megvalósítás kezdetének 2018 márciusát, befejezésének 2021 januárját adták meg.
21 millióból a következőket építették:
egy 67 négyzetméteres árusító terület térburkolattal,
egy vizesblokk konténer akadálymentes mosdóval
egy hét férőhelyes parkoló,
két elektromos autótöltő,
valamint hat kerékpártároló,
illetve három darab „egyedileg tervezett” stand.
A beruházás következtében felpezsdül a térség gazdasági élete
– állítják az összefoglalóban.
Azt is írják, hogy „a beruházás költséghatékony módon, reális és takarékos költségvetéssel” készült. Kalkulációik szerint a bérleti díjakból évente 400–500 ezer forint folyik be majd be az önkormányzathoz, az üzemeltetés pedig 200–250 ezer forintba kerülhet.
Tavaly októberben arra kérték meg a Heves megyei 3. számú, hatvani központú választókerület polgármestereit, hogy egy előre megfogalmazott nyilatkozat aláírásával álljanak ki Szabó Zsolt fideszes országgyűlési képviselő mellett.
|
Nem csak egy piacteret fejlesztettek tízmilliókból a fideszes képviselő körzetében
|
67 négyzetméter térkő, három asztal, egy vécé és még egy kis parkoló is kijött 21 millióból. Ilyen pályázatok miatt nyomoznak Szabó Zsolt ellen tavaly szeptember óta.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/29/szabo-zsolt-boconad-piacter-unios-forras/
|
2021-01-29 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a korábban Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos által birtokolt CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosaként. Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila: az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
Tavaly az Átlátszó vette észre, hogy Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos angol cégén keresztül egy Magyarországon regisztrált CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosa. A HA-JEO lajstromjelzésű privát jetről szóló akkori cikkünk az Index egy nem sokkal korábbi – Josh Cartu vagyoni hátterét és kétes üzleti tevékenységeit taglaló – írásához szolgált adalékkal. A cikkben arra is kitértünk, hogy a hazánkban élő "aranyifjú" a vásárlást követően kívül-belül felújíttatta az 1987-es gyártású luxusgépét. Erről maga Cartu is eldicsekedett egy autós videóblogger műsorában.
Angliai cégén keresztül Josh Cartu a tulajdonosa egy magyar lajstromjelű magánrepülőgépnek Nemrég az index.hu közölt cikket Josh Cartu, kanadai származású, hazánkban élő milliárdos üzletember és fivérei üzleti tevékenységéről. A leírtak magyarázatul szolgáltak az itthon eddig csak fényűző életmódjáról és luxusautóiról ismert aranyifjú vagyoni hátterére.
A repülőgép megújulását azonban nem sokáig élvezte a milliárdos. Az Átlátszó nemrég kiszúrta, hogy a Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a repülőgép tulajdonosaként. A gépet üzemeltető cég nem változott, az továbbra is a kiskunlacházai JET-STREAM 2004 Kft.
Visszanézve a korábban közölt hatósági adatokat az is kiderült, hogy az új tulajdonos neve már a 2020. augusztus 14-én közzétett nyilvántartásban is szerepelt, vagyis még e dátumot megelőzően került sor az adás-vételre. A tulajdonosváltás időpontja egyébként még ennél pontosabban is meghatározható. Josh Cartu nyilvános Instagram-oldalán posztolt videók tanúsága szerint a milliárdos 2020. február 21-jén még a privát jetjével repült Svájcba, ahol az egynapos kiruccanás alkalmával egy sportrepülőgépet próbált ki.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon Josh Cartu (@jcartu) által megosztott bejegyzés
Ez volt egyébként Josh Cartu utolsó Instagram-témája, ezt követően beszüntette közösségimédia-megjelenéseit. A milliárdos "háttérbe húzódása" szinte egy időben történt az ellene indított kanadai, illetve amerikai vizsgálatokkal.
Tovább nézegetve a repülőgép útjait, 2020. március 13-án és április 9-én romániai utazásokkal találkozhatunk, amely már az új repülőgép-tulajdonos BAYER CONSTRUCT Zrt. erdélyi születésű – és Erdélyben is aktívan tevékenykedő – első emberére utalhat.
A repülőgép a tulajdonosváltást követően is gyakran a levegőbe emelkedett, keresztül-kasul szelve a kontinenst. A legtöbbször látogatott helyszín London és Stuttgart volt, de München, Amszterdam, Köln és Bukarest is gyakori célpontul szolgált. Ezek mellett Milánó és Bécs is többször visszatérő települések az utazási listán, ahogy pár német, olasz, francia és svájci település is. A tipikus nyaraló- és egzotikus helyekben sem volt hiány az úti célok között. A repülő többször landolt Malagán és Nizzában, de járt Míkonosz, Kréta, Szardínia és Ciprus szigetén, valamint Athénban, Tuniszban és Isztambulban is.
Kiről szólnak most a hírek?
Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila, akit a Válasz online egy tavaly megjelent cikkében a NER új üstököseként aposztrofált. Ennek elsődleges oka, hogy az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
A Forbes 100 legértékesebb magyar tulajdonú vállalatának 2020-as listáján 50. helyet elfoglaló BAYER CONSTRUCT Zrt. már évek óta építője nagyobb állami beruházásoknak, igaz sohasem a közbeszerzés nyerteseként, hanem a győztes cégek alvállalkozójaként. A cégcsoport ilyen jellegű feladatai között volt a Puskás Aréna, az MTK Stadion vagy a Ludovika Campus felépítése is.
De mint arról a 24.hu, majd nemrég a hvg360 is beszámolt, a cégcsoport érdekeltségébe tartozó vállalkozások a vissza nem térítendő állami támogatások terén is jól állnak. Az elmúlt években összesen 15 milliárd forintnyi közpénz áramlott hozzájuk, beleértve a külföldi érdekeltségeiket is.
Az Átlátszó Erdély segítségével a Magyar Hang nézett utána az Erdélyben működő, 100 milliárd forint magyar közpénzből finanszírozott Pro Economica Alapítvány támogatottjainak. Kiderült, közöttük szerepelnek Balázs Attilához és a BAYER CONSTRUCT-hoz köthető cégek is, melyek egy 8,7 milliárd forintos támogatási program keretéből 4,5 milliárdot, azaz a keret több mint felét kapták meg egy székelyföldi tejfeldolgozó- és tejporgyár létesítésére. Mindezt úgy, hogy a létrehozott projektcégek a Magyar Hang szerint több pontban sem feleltek meg a pályázati kiírásnak.
Dől a magyar adóforint az Igazi Csíki Sörhöz és Mészáros üzlettársához | Magyar Hang Erdélyben is a magyar adófizetők pénzén hizlalja az állam a NER-lovagokat: az Igazi Csíki Sör tulajdonosánál és a Mészáros-Tiborcz pároshoz közel álló Balázs Attilánál is milliárdok landolnak.
Az építőipari csoport dolgát egyéb módon is segítette már a kormányzat. A BAYER CONSTRUCT által 2018-ban megvásárolt – előtte 15 éve húzódó – zuglói Mundo-beruházás 2019 karácsonyán a portfolio.hu beszámolója alapján új lendületet kapott. A kormány a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, felgyorsítva ezzel a munkálatokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokat.
2020-ban ugyanezt a minősítést kapta meg a kormánytól a vállalkozó érdekeltségbe tartozó két cég, az EA Alfa 4 és a Vabatowers Kft. ingatlanfejlesztési beruházása, a Veba Lakópark. A XI. kerületi Bikás Park mellett épülő lakóparkprojekt nemzetgazdasági érdekké minősítéséről anno az Index közölt írást.
Közvetlen üzleti kapcsolatok a NER nagyágyúival
Balázs Attila akkor került először igazán reflektorfénybe, amikor a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak és a miniszterelnök barátjának, Mészáros Lőrincnek az érdekeltségébe tartozó Appeninn Holdinggal társulva megszerezte a balatonfüredi kikötőt üzemeltető Solum-Invest Kft-t. A felvásárlást követően a cég közel egymilliárd forintnyi vissza nem térítendő állami támogatásban részesült a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében.
A vállalkozó következő nagy dobása is beszédes volt. Ekkor a Mészáros Lőrinchez több szálon is köthető Konzum II. Ingatlanbefektési Alap Appeninn-tulajdonrészét vásárolta meg. Így Balázs cége akkoriban – a Tiborcz-féle BDPST Zrt. után – a második legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezett a cégben.
Mészáros-közeli vállalkozó nyert nagyot a székelyföldi gazdaságfejlesztési pályázaton – Átlátszó Erdély Alig jegyezte be cégeit, rögtön megítéltek 4,5 milliárd forintot Balázs Lászlónak: nem csoda, hiszen testvére Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal üzletel. A Pro Economica Alapítvány pályázatán az Igazi Csíki Sör tulajdonosa is jól járt. 2019 november végén, egy más témájú közleménybe eldugva publikálta a Pro Economica Alapítvány a székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházásokra kiírt pályázat egyes n yertesei nek a nevét.
A repülőgép-vásárlás kapcsán e-mailben kerestük meg a céget Balázs Attilának címzett kérdéseinkkel. A BAYER Construct Zrt. csak egy összevont válaszban kívánt reagálni, amelynek szó szerinti közlését kérték:
"A HA-JEO lajstromjelű repülőgép a BAYER Construct Zrt. tulajdona. Ezt a gépet egy erre szakosodott cég üzemelteti. A repülőgép beszerzése a cégcsoport üzleti profiljának bővítését szolgálta, mert számos olyan nemzetközi partnerünk van, akik rendszeresen igényelnek ilyen jellegű szolgáltatást. A piaci igényt hatékonyan és eredményesen lehet kielégíteni egy saját tulajdonban álló géppel. Társaságunk a gép korábbi tulajdonosával nincs és nem is volt semmilyen kapcsolatban, a repülő beszerzésére közvetítőn keresztül került sor."
Azokra a kérdéseinkre, miszerint Balázs Attila ismeri-e személyesen Josh Cartut, illetve hogy tudomása szerint utaztak-e a BAYER Construct Zrt. tulajdonában lévő repülőgépen magyar vagy román politikusok, nem kaptunk választ, mint ahogy arra sem, pontosan mikor került sor a repülőgép beszerzésére.
Nevük elhallgatását kérő repülőtéri forrásaink szerint Balázs Attila korábban is használt már magánrepülőgépeket az utazásaihoz, sőt a cikkünk tárgyát képező privát jettel már akkor is több alkalommal repült, mielőtt az a cége saját tulajdonába került volna.
Címlapfotó: Kohutovics Bence / Jetphotos – a szerző engedélyével.
|
A NER új üstökösének tartott Balázs Attila cége a Josh Cartu-féle magánrepülőgép új tulajdonosa
|
A Közlekedési Hatóság légijárműlajstrom-nyilvántartásában már a BAYER CONSTRUCT Zrt. neve szerepel a korábban Josh Cartu, hazánkban élő, kanadai születésű milliárdos által birtokolt CESSNA C-650 CITATION III sugárhajtású magánrepülőgép tulajdonosaként. Az építőipari csoport többségi tulajdonosa Balázs Attila: az Erdélyből elszármazott cégvezető az elmúlt években igen szoros üzleti kapcsolatba került a NER első vonalával.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/28/a-ner-uj-ustokosenek-tartott-balazs-attila-cege-a-josh-cartu-fele-maganrepulogep-uj-tulajdonosa/
|
2021-01-31 14:25:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az utolsó mohikán – így jellemezte Orbán Viktor 2020-ban az elvileg ellenzéki Volner Jánost. Azt a képviselőt, aki több mint tíz évig volt a Jobbik tagja, akit pár évvel korábban a miniszterelnök még adócsalónak nevezett ugyanabban a parlamentben, és akit a kormánymédia még a bokorba is lesifotóssal követett, hogy lejárató cikket jelentessen meg róla.
Volner János neve nem kifejezetten kering a köztudatban, pedig évek óta ott ül a parlamenti patkóban, és egyszer még a legaktívabb felszólalók között is ott volt. Be-bekerült néha a hírekbe, de legtöbbször olyan ügyekkel, amik nem a politikusi munkásságáról szóltak. A Jobbik képviselőjeként és egy ideig alelnökeként csendben elvolt a háttérben, bár sokat nyilatkozott, nagyobb ügyeket nem vitt a hátán. Aztán 2018-ban egy pálfordulással szakított velük, nyilatkozataiban és lépéseiben pedig egyre inkább a kormánynak kedvező hangnemet ütött meg, legutóbb pedig pont az ő javaslatára szigorították tovább a választási törvényt.
Mondhatjuk, hogy színes életet él, hiszen többféle munkában kipróbálta már magát, bár ismerői szerint mindent csak egy befektetésnek lát, és ha kell, könnyen továbblép.
A róla szóló portréhoz több olyan embert is kérdeztünk, aki korábban kapcsolatba került vele vagy jól ismeri, a téma érzékenysége miatt viszont csak név nélkül vállalták a beszélgetést. Ahogy ilyenkor szokás, Volner Jánost is megkerestük telefonon, aki úgy válaszolt, „természetesen” benne van, hogy beszélgessünk a portréhoz. Amikor később időpontegyeztetésért kerestük, egy ideig elérhetetlen lett: a hívásokra és az sms-ekre sem reagált. Végül emailben kérte a kérdéseket, amikre aztán cikkünk megjelenéséig mégsem válaszolt.
Szétcsapott az emberek között
Volner János 1969 szeptemberében született Budapesten. Apja katonatiszt volt, anyja a nyugdíjfolyósítónál dolgozott. A nyolcadik kerületi Mátyás téren nőtt fel, ahol szerinte a romák gyakran elvették tőle a tízóraira valót, majd tizenkét éves korában átköltöztek a Gyöngyösi úti lakótelepre.
Volner hivatalos életrajza nem túl részletgazdag, életének főbb állomásait gyakran csak körülírja, de nem részletezi. Már a középiskolai tanulmányai is kissé ködösek: ő maga úgy nyilatkozott, nappali iskolában kezdett (bár azt nem tudni, hogy hol), és „bő két év után” ment át estire, közben pedig bolti eladóként „tejet, kenyeret árult” a Klauzál téri Skála csarnokban. „Semmi ciki nincs benne” – mondta arról, hogy még iskolás korában dolgozni kezdett.
Az életrajz szerint munka mellett, 1988-ban érettségizett a XIII. kerületi dolgozók gimnáziumában. Az ilyen iskoláknak az volt a célja, hogy a munka mellett a tanulókat érettségihez juttassa. Volner idejében ez a dolgozók gimnáziuma a Dózsa György úti Általános Iskola padlásterében működött, és 1989-ig csak estin lehetett ott tanulni. Akkor átnevezték Szabó Ervin Gimnáziumra, kapott máshol egy önálló épületet, és bevezették a nappali oktatást. Az iskola azóta megszűnt.
Azt több forrásunk is állítja, hogy Volner érettségije körül sok a kérdés: ő maga állítólag azt mondta, hogy az eredeti érettségi papírja egy költözködés alatt elveszett, és csak a másolata van meg neki. Egy narratíva szerint pedig „életszerűtlen”, hogy bár Volner a nappali iskolát otthagyta, mégsem csúszott az érettségijével, és ugyanúgy 18-19 évesen végzett. Az interneten mindenesetre találni egy kezdetleges névsort az iskolában végzettekkel, a nyolcvanas évekből is, Volner neve nincs köztük, bár igaz, a lista valószínűleg hiányos is. A megszűnt iskola iratait egy másik intézmény vette át, ők viszont adatvédelemre hivatkozva nem adtak ki információkat, az Oktatási Hivatal pedig azt válaszolta, nekik nincsenek adataik azokról az érettségi bizonyítványokról, amiket 1998 előtt állítottak ki.
Volner 1989-ben, tizenkilenc évesen rendőr lett. „Gyerekkori becsípődés, hogy egyenruhás szerettem volna lenni” – nyilatkozta erről. Bár életrajzában nincs benne, a neten található információk szerint a csopaki Rendőrtiszthelyettes-képző Iskolába járt, ami épp abban az évben alakult meg, de olyan narratívát is hallottunk, hogy ezt el sem végezte. Bár az idejárók kaptak valamiféle képesítést, valóban hasznosítható tudást nem igazán szereztek, ráadásul a tiszthelyettes-képzés hallgatóinak csak húsz-huszonöt százalékának volt ekkoriban középiskolai érettségije, és főképp alacsony műveltségűek voltak, írja Kenedli Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az erről szóló tanulmányában.
A képzés után Volner állítása szerint utcai járőr lett a VI-VII. kerületi kapitányságon, később körzeti megbízottá vált, és közelharckiképzéssel is foglalkozott. Hivatalos életrajza szerint „eredményessége miatt többször kitüntették és előléptették”, bár azt nem taglalja, hogy milyen kitüntetések ezek, egyszer pedig az Év rendőrének jelölték, de azt sem írja, hogy melyik évben. Szerettük volna a rendőrségtől kikérni ezeket az információkat, de ők azt válaszolták, mivel Volner már nem aktív rendőr, így ezek az adatok nem nyilvánosak.
Volner büszke is a rendőri éveire, ő maga írta, hogy „bűnözők százait állította elő, sokszor kemény kézitusákban leküzdve őket”, és saját elmondása szerint ekkoriban „kifejlődött benne egy hetedik érzék”, amivel ki tudja szúrni azt, ha követik vagy megfigyelik. Ismerői szerint bár Volner a „rendőri fokozat legalján volt”, a későbbi politikusi idejében is többször hangoztatta, hogy „ő milyen szuper rendőr volt”, és „férfias, nagyzoló meséket mondott” erről az időszakáról, meg arról, hogyan „bunyóztak, és csaptak szét az emberek között”.
A furcsa adóügyek
1994-ben aztán Volner gyökeresen életmódot változtatott: otthagyta a rendőrséget, öltönyt húzott, üzletember lett, vagy ahogy egy forrásunk fogalmazott, „átképezte magát rendőrből vállalkozóvá”. Életrajza szerint 1993 óta folyamatosan képezi magát közgazdaságtanból, több megszólalónk szerint viszont Volner épp csak annyit tud felszínesen a gazdasági életről, amennyit egy-egy gazdasági lap, portál cikkében elolvas róla, de azt jól elő tudja adni.
Azzal Volner mindig is óvatos volt, hogy a tizenhat évig tartó üzletember időszakáról hogyan és miket nyilatkozik. Még alig pár évvel ezelőtt is arra a kérdésre, hogy pontosan mivel üzletelt korábban másfél évtizedig, ennyit válaszolt: „Sok mindennel, egyebek mellett irodabútorokkal, amelyeket nagyvállalatoknak adtam el. Meglehetősen magas szintre hoztam fel magam”. Életrajza szerint pedig „cégvezetőként a kutatás-fejlesztés, a termékgyártás és a kereskedelem területén széles körű hazai és nemzetközi tapasztalatokra tett szert”.
A megfontolt válaszadás valószínűleg nem véletlen. Már bőven a jobbikos idejében, 2013-ban az ATV írta meg, hogy Volnerhez több olyan vállalkozás is kötődött, amiket a cégbíróság rövidebb-hosszabb ideig tartó működés után törölt. A törlés pedig „jellemzően fizetésképtelenség, behajthatatlan adótartozás illetve a cég fantommá válásának megállapítása után következik be”, magyarázzák a cikkben. A lap szerint Volner több céget is olcsón adott tovább, az új tulajdonosok alatt pedig a társaságok hamar tönkrementek.
Az egyik ilyen a Gavron Kft. (irodabútorgyártás, vas-, festék-, üvegkiskereskedelem, villanyszerelés), amit Volner a feleségével alapított 2006-ban, két évvel később túl is adtak a cégen. Az ATV szerint a vevő az „iregszemcsei cégtemető” egyik, időközben elítélt szereplője volt. Alig fél évvel az eladás után az adóhatóság felfüggesztette a cég adószámát, a Szekszárdi Törvényszék pedig azt írta az ATV-nek, hogy az adóhatóság 12,3 millió forintos köztartozás miatt felszámolta a céget.
Volner be is perelte az ATV-t jó hírnév megsértése miatt: azt állította, hogy neki és a cégnek sem volt köztartozása akkor, amikor eladta azt, később már azt is mondta, az volt a „balszerencséje”, hogy „olyan ember vásárolta meg tőlem, akiről később kiderült, hogy sor másik vállalkozásban rakás gazdasági bűncselekményt követett el”. De az eladásnál ő nem gyanakodott, mert a vevő „egy új hetes BMW-vel érkezett a cégről alkudozni, szóval nem valami hajléktalan, vagy lepattant ukrán állampolgár vette meg a vállalkozást”.
Az ATV szerint a NAV dokumentációjából kiderült, hogy az adóhiány jóval a cég eladása előtt keletkezett, mégpedig azért, mert jogosulatlanul vontak le tizenegymillió forint általános forgalmi adót. Erre rájött még az adóbírság és a késedelmi pótlék, így az adóhatóság már 21,4 millió forintot követelt a Gavron Kft.-től, írja az ATV. A bíróság végül elutasította a keresetet.
Volner szerint ugyanakkor a 21 millió forint a jelentős része adóbírság, amit a cég új tulajdonosára szabtak ki, és rajta nem kerestek semmilyen közpénzt. „Mivel a cég új tulajdonosától nem kapták meg a társaság iratanyagait, adóhiányként számolják el az összes át nem adott, az adóhatóság által le nem ellenőrzött számla áfatartalmát, és az adózás rendjéről szóló törvény szerint mindaddig nem tekintik jogosultnak az áfa levonását, amíg meg nem győződtek ennek jogszerűségéről”, állította.
Az ügy évekkel később, 2016-ban még a parlamentben is előjött: Orbán Viktor felszólalásában „adócsalónak” nevezte Volnert, mire ő meg úgy reagált, hogy ez hazugság, és beperli a miniszterelnököt.
Gárdaegyenruhában és bakancsban
Volnernek az üzleti világ mellett egy másik élete is lett: 2007-ben az elsők között jelentkezett a frissen megalakult Magyar Gárda Mozgalomba, és az első ötvenhat gárdista között fel is avatták őt a Sándor-palota előtti téren. Egy azóta törölt Facebook-posztban írta később, hogy aznap, 2007. augusztus 25-én hallotta először beszélni Vona Gábort, a gárda egyik alapítóját, a Jobbik elnökét, aki aztán a családjával a fűben ülve velük együtt ette a zsíros kenyeret, és minden hétvégén kint volt az emberekkel. Ez láthatóan nagy hatással volt Volnerre, mert ekkor elhatározta, hogy „bekapcsolódik a munkába, hogy Vonát Magyarország miniszterelnökévé tegye”.
A Jobbikhoz köthető Magyar Gárda militáns, félkatonai szervezet, az alapítónyilatkozatában az állt, hogy ápolja a magyar kultúrát és a történelmi emlékeket, részt vesz a katasztrófák elhárításában, a rend- és polgárvédelmi feladatokban, karitatív és szociális missziók támogatásában. Aztán ott volt még az is, hogy céljuk a nemzeti önvédelem erősítése is, mivel a magyarság fizikai, lelki és szellemi önvédelem nélkül maradt. Mindebből végül az lett, hogy fekete, árpádsávos ruhában vonultak fel az általuk „cigánybűnözésnek” nevezett cselekmények ellen például Tatárszentgyörgyön vagy Nyírkátán. Volner szerint neki személyes szerepe volt abban, hogy a gárda a hagyományőrző rendezvényről a „cigánybűnözés elleni határozott fellépésre” váltott át.
Volnernek jól ment a szekere, hordta is az egyenruhát, jól érezte magát benne, szakasz-, majd századparancsnok lett, végül pedig a gárda országos szóvivője, és az a bizonyos „cigánybűnözés” lett az egyik kedvenc témája. Egy őt ismerő forrásunk szerint viszont „nagy tevékenységet nem folytatott, nem dolgozott, az országot sem járta”.
Nem volt mindig nyugodt az élete, ő nyilatkozta, hogy miután gárdista lett, „onnantól tucatnyi hatósági ellenőrzést kaptam, és kapott minden, amihez bármi közöm volt. Rendszeresen megfigyeltek, a gárda kiemelt vezetőjeként, volt rendőrségi közelharc-kiképzőként nemzetbiztonsági kockázatnak számítottam, például a cigánygyilkosságok idején a Nemzeti Nyomozó Iroda legjobb nyomozói ellenem nyomoztak, mert biztosak voltak benne, hogy a Magyar Gárda áll az események mögött. Kiss Róberttel, a Magyar Gárda akkori főkapitányával még hazugságvizsgáló gépre is kötöttek, hogy meggyőződjenek arról, az égvilágon semmit nem tudunk a szörnyűségek hátteréről”.
2009-ben aztán a bíróság feloszlatta a gárdát, az egyenruhájukat betiltották, az indokolás szerint a rendezvények, a katonás hangulat és a parancsszavak félelmet keltettek a környéken élő romákban, a gyakorlatban viszont tovább működtek, más néven újraalakultak, és a nevükben továbbra is Volner nyilatkozott. Demonstráltak, vonultak, a rendőrök meg előállítottak, így ment ez még egy ideig.
Közben látszólag a háttérben egyszerű életet élt: feleségével és két gyerekével Budapest mellett a Pest megyei Csemő faluban egy tanyán is élt, ahol ültetett, vetett, állatokat tenyésztett. A falu polgármestere, Lakos Roland a Telexnek úgy írta le a körülbelül négyezer fős települést, hogy van egy nagyon kicsi faluközpontjuk, ahol nyolcszáz ember él, a lakosság több mint kétharmada pedig különféle tanyákon él szétszéledve: míg az egyik tanyán csak egy kiskunyhó van, a másikon lovarda és uszoda nagy gazdasággal. A falu két legtávolabbi pontja között huszonnyolc kilométer van, és van olyan tanyasi is, akinek előbb Ceglédre kell bemennie, hogy onnan be tudjon buszozni a faluközpontba.
Így aztán érthető okokból kevés közösségi programot lehet szervezni a lakosoknak, de az egyik ilyen a Községi Faluszépítő Verseny, amit már húsz éve megrendeznek. Ez egy helyi verseny a szép házak, szép telkek között, egyszerű a szabály: a zsűri körbejárja ezeket, és a legszebbeket díjazza. Volner 2008-ban és 2015-ben is kapott emlékplakettet ezen a versenyen.
2011-ben mesélte, hogy a csemőtei tanyáján személyesen is harcba szállt a „cigánybűnözőkkel”, akik szerinte fát loptak, a rendőrök pedig hajnali kettőkor nem értek rá kimenni neki segíteni. Erre ő sajátos megoldást talált ki: „fogtam egy méteres vascsövet, ami nem éppen egy eurokonform tárgy”, a többit pedig el lehet képzelni.
A faluvezetés szerint Volner valószínűleg legalább öt-hat éve nem él életvitelszerűen Csemőn, és a polgármester is utoljára pár éve látta őt.
A Jobbik üdvöskéje
Volner láthatóan a gárdában megtalálta a barátait és a számításait, mert innen egy újabb megújulással egyenes út vezetett a politikába, az ekkor még erősen radikális Jobbikba, a gárdaegyenruhát pedig újra öltönyre cserélte.
Egy ismerője szerint Volner „kvázi kis üdvöskeként érkezett” a pártba, „a gárdás szóvivői múltjával úgy robbant be, mint a rendvédelem nagy tudója”, így aztán még örültek is a belépésének. „Az elmondottak alapján úgy tűnt, hogy volt egy nagy élettapasztalata, el tudta adni magát, úgy tudott megjelenni, mint aki jól mozgott az üzleti világban, meggyőzően és kifejezőn beszélt” – mondja forrásunk.
A terv az volt, ha a következő évben az országgyűlési választásokon a Jobbik hatalomra jut, Volner lesz a rendvédelmi miniszter. Már akkoriban is arról beszélt, hogy a „cigánybűnözéssel” fel kell venni a harcot, ehhez pedig ő maga egy csendőrséget is felállítana. A Jobbik nem nyert, de 16,7 százalékot elért, ami negyvenhét képviselőt jelentett, és bár Volnerből rendvédelmi miniszter nem lett, a parlamentbe a Pest megyei listáról bekerült. Még abban az évben elővette a felkarolt témáját, és két társával benyújtott egy törvényjavaslatot, amivel akár három évre is büntették volna azokat, akik tagadják, hogy létezik a „cigánybűnözés”, a Jobbik majálisán pedig egyenesen arról beszélt, „kiszülnek minket a cigányok az országból”, és Magyarország neve egyszer majd Cigányország lesz.
Kezdetben nem volt elégedett a parlamenti munkával, szerinte az „óriási csalódás volt a versenyszféra után”, és azzal a teljesítménnyel, amit a legtöbb parlamenti képviselő nyújt, a legtöbb magáncégtől egyből kirúgnák őket.
Akkoriban úgy tűnhetett, a Jobbikon belül gyorsan ívelt felfelé a karrierje: a Jobbik Rendvédelmi Kabinetjének elnöke lett, bekerült az Országgyűlés Gazdasági Bizottságába, a parlamentben a párt frakcióvezető-helyettese lett, majd pedig 2012-ben megválasztották a Jobbik alelnökévé Vona Gábor alá.
Közben rendületlenül csinálta, amihez ismerői szerint is nagyon ért: beszélt.
Akkoriban a negyedik legaktívabb felszólalónak számított a parlamentben, és a jó beszélőkéje miatt a Jobbik is őt küldte mindenhova nyilatkozni. Egy akkori párttársa szintén elismeri, hogy Volner „rendelkezik bizonyos kvalitásokkal, amikre nem tudom, hol tett szert: jó szónoki képességekkel és acélidegekkel bíró ember, nem a legizgalmasabb előadásmóddal, de annál hatásosabban és közérthetőbben beszél”, egy másik viszont azt is hozzáteszi, hogy „a felületes felkészülés volt az egyszerű titka, ezzel pedig a laikusokat mindig meggyőzte”. Egy másik forrásunk szerint
„tudott kollegiális és baráti lenni, krokodilkönnyeket kicsalni magából. Nagyon beleélte magát a másik történetébe, bátorította, tanácsokat adott, a hamis empátia megvolt benne. Egyértelmű, hogy így került Vona bizalmába”.
Volner ezekben az években mindezekért nagyon népszerű volt a pártban, meg azért is, mert „ő a régi emberek egyike, harcostárs, aki még a hőskorszakhoz kötődött”, mondják az ismerői. 2014-ben ő is kapta a legtöbb alelnöki szavazatot, sőt, 2016-ban a párton belül az elnököt, Vona Gábort is megelőzte a népszerűségben, aki több megszólalónk szerint is „örökös riválist látott” Volnerben.
Közben fontos változás zajlott a pártban: Vona 2013 környékén egy olyan pályára állította a Jobbikot, amiben háttérbe szorította a szervezet radikális szárnyához tartozó arcait, és inkább a néppártosodás felé vette az irányt, elkezdte magát középre pozicionálni, így akartak szavazókat becsábítani. Vona „le akarta nyesni a vadhajtásokat”, és állította, a Jobbiknak nem lesz olyan programpontja, ami faji, vallási vagy bármilyen alapon különbséget tenne az emberek között. Ezt a váltást a párt nagyobb része belül támogatta, köztük a gárdista múltú Volner is. „Vona Gáborral vasmarokkal fogjuk tartani a néppártiság irányát, és nem fogunk letérni róla”, – mondta. Mindenesetre azért a gárdát is életre hívta volna, sőt, államilag támogatta volna, ha a Jobbik kormányra jut, ez pedig szerinte „remekül összefér a néppártosodással”.
2016-ban Vona bejelentette, hogy a 2018-as választási kampányra fog készülni, ezért a parlamenti frakcióvezetést átadja addigi helyettesének, Volnernek. Egy narratíva szerint Vona mindig próbálta kerülni a konfliktust, és ezzel akarhatta „a riválisát lekenyerezni”, ez viszont „végzetes hiba, katasztrófa volt, mert Volner szörnyen rosszul vezette a frakciót”. Szerinte ebben a pozícióban gyengekezű volt, aki nem tudott egy ekkora csapatot összetartani, irányítani, gyakran nem volt elérhető, ha kellett volna, „és ha a hajó kapitánya gyenge, akkor az a legénységen is meglátszódik”.
Azt többen is mondják róla, hogy Volner a jobbikos évei alatt mindig „végtelenül” kimérten, higgadtan viselkedett, így aztán konfrontálódni is nehéz volt vele, sőt, inkább szinte lehetetlen. Ismerői úgy jellemzik őt, hogy „az ember sosem tudta, hányadán áll vele, mindig azt mondta, amit hallani akart a másik”, „robotként tudott viselkedni, érzelem nélkül bármit el tudott mondani”, „halálos nyugalomban viselkedett mindig, mintha le lenne szedálva”.
Nem is barátkozott mélyebben egyik párttársával sem, a frakcióüléseken is a minimális kommunikációra törekedett, sőt, inkább elkerülte, hogy utána beüljön velük egy sörre, leüljenek mélyebben beszélgetni, a saját életébe vagy gondolataiba nem engedett be senkit. Magányos farkas volt, „mint aki mindig távol tartja magát attól, hogy kiessen a szerepéből, hogy túl sokat kiadjon magából”.
Mindig úgy félrenéztünk
A különféle botrányok sem kerülték el Volnert a jobbikos korszakában. Egyrészt információink szerint a párton belül már 2010-11 környékén (tehát amikor bekerült a parlamentbe, és amikor a nyilvánosság még nem tudott róla) elkezdték susmorogni, hogy nem minden stimmel Volner feljebb említett cégügyeivel, de ahogy egyikük fogalmazott, „mindig úgy félrenéztünk, amikor ez szóba került”. Egy másikuk szerint az akkori pártvezetés is tudott minderről, de konkrét bizonyítékok híján nem tudtak mit kezdeni, ráadásul „mélyebben nem értettek a gazdasági ügyekhez, nem látták át ezeket az ügyeket”, így ebből Volnernek a párton belül soha nem lett gondja, pedig ő egy „simlis, szélhámoskodó üzletember”.
Hivatalos életrajza szerint Volner már bőven országgyűlési képviselőként, 2013-ban szerzett diplomát az oroszországi International University of Fundamental Studies (Alapvető Tanulmányok Nemzetközi Egyeteme) nevű intézmény közgazdaságtudományi karán, erre pedig államilag elismert iskolai végzettségként hivatkozott. Az IUFS oldalán fent is van Volner neve, mondjuk ott marketing végzettséget írtak mellé. Az intézményt például egy olyan szervezet is akkreditálta, aminek vezetője egyszerre volt lengyel bíboros, két nemlétező városállam elnöke, ezenkívül pedig Mongólia nagy kánja.
Ugyanakkor már az is furcsa, ahogyan Volner beszélt a tanulmányairól: egy ismerőse ajánlotta neki, ő meg „kifejezetten online egyetemi képzést” keresett, „ahol rugalmasan oszthatom be az időmet és kevés, az egyetemen történő személyes megjelenéssel jár”. Az egyetemen angolul és oroszul tartották az órákat, de állítja, ő minden félév végén szinkrontolmáccsal magyarul vizsgázott.
Egy évvel később, 2014-ben a 444 írta meg, hogy az egészet annyira furcsának találták, hogy megkérdezték az Oktatási Hivatalt, akik azt válaszolták, ezt a végzettséget a magyar állam nem ismeri el, sőt, ettől az intézménytől addig még nem is honosítottak végzettséget. Persze a parlamentben is téma volt a furcsa diploma: 2016-ban Orbán Viktor nemcsak Volner furcsa cégügyeiről beszélt, hanem azt is mondta, szerinte ő egy kamuegyetemen szerzett marketing szakon diplomát, ami jól sikerülhetett, mert meg tudta téveszteni pártját és a Jobbik választóit.
Volner szerint ugyanakkor a lényeg, hogy ő „becsülettel képezte magát” egy „Oroszországban bejegyzett egyetemen”, és hogy „Magyarországon elismerik-e majd a végzettségem, őszintén szólva kevésbé érdekelt, hiszen egész életemben a megszerezhető tudásért tanultam, nem egy papírért”.
A bulvárbotrány sem kerülte el. 2016-ban aztán Ripost kormánybulvárlap lesifotósokkal követte Volnert, majd álneves szerzővel hozta le a sztorit, miszerint házas ember létére egy nővel hetyegett egy bokorban. Körbe is járt a Fidesz-médiában, hogy Volner szeretője Jobbik-alkalmazott. A politikus elismerte, hogy már nem a feleségével él, és azt is mondta, hetek óta érzékelte, hogy megfigyelik (ugyebár ez a képessége fejlődött ki szerinte a rendőrségnél), ezért feljelentést is tett, és egyébként nem szexelni vonult félre a bokorba, hanem a nőnek pisilnie kellett, majd elszívott egy cigit és beszélgettek. A feljelentést aztán visszadobták, és az ügyészség nem kezdett nyomozni az ügyben.
A spirál lefelé
Információink szerint Volner 2014-ben szívesen lett volna a parlament Jobbik által delegált alelnöke, „lobbizott is ezért a két Gábornál”, azaz Vona Gábornál és a pártigazgatónál, Szabó Gábornál, végül ők mégis a szkinhedmúlttal és zsidólistás ötlettel elhíresült Sneider Tamást választották.
Olyan pozíciók is voltak, amiket a felkérések ellenére ő maga nem vállalt el: 2014-ben indították volna Budapest főpolgármesterségére, de Volner ezt nem akarta. Egyesek szerint azért, mert felismerte, hogy ezzel csak bukni lehet, más szerint azért sem, mert ehhez nagyon sokat és erősen kellett volna dolgoznia, azt meg nem szeretett.
Ismerői szerint ha Vonáék kiadtak neki valamilyen utasítást, azokra nagyrészt rábólintott, de nem csinálta meg, viszont „el kellett játszania, hogy utasításokat követ, de a pártvezetés sem látott rá száz százalékig a munkájára”. Közben pedig „Jánosnak soha az eszében sem volt, hogy nagy munkát elvállaljon, tehát ez a szélhámos énje folyamatosan ott volt”, de azért a sajtótájékoztatókon mindig szépen és ügyesen nyilatkozott.
Egy történet szerint Vona egyszer kitalálta, hogy a képviselők minden hónap egy napján csináljanak valamilyen önkéntes karitatív dolgot, de hogy azt elvégezték-e, egy asszisztensen kívül nagyon nem ellenőrizte senki. Volner önkéntes munkája az volt, hogy egy éven át minden hónapban beírta, hogy valamilyen bekötőútnál szemetet szedett, „amit nem lehetett leellenőrizni”, így aztán nem tudni, valóban csinált-e valamit.
Arra is „kategorikusan nemet mondott”, hogy Sneiderrel a Jobbik társelnöke legyen, miután a 2018-as választások után az addigi elnök Vona Gábor otthagyta a Jobbikot. Egy volt párttársa szerint ezt a pozíciót szintén azért nem vállalta, mert „sokat kellett volna dolgozni”. Pedig Vona távozása után a párt radikálisabb hangjai is elkezdtek feléledni (köztük Toroczkai László, Dúró Dóra és Novák Előd), akik állítólag Volnert „tekintették szellemi vezetőjüknek, és többször is el is hangzott, hogy itt egyedül ő lenne az egyetlen vezető”. Végül a társelnökség elnök-elnökhelyettesi felállásra puhult, és a néppártosodást képviselő Sneider-Gyöngyösi Márton nyert a radikálisabb hangot képviselő Dúró-Toroczkaival szemben.
Toroczkait még azon a nyáron kizárták a Jobbikból, mert megsértette a párt alapszabályát, Novák Előd és Dúró Dóra is ment utána, majd megalapították a szélsőjobbos Mi Hazánk Mozgalmat, amiről Sneider szerint később kiderült, Volner barátnője jegyeztette be a bíróságon, és ő is a mozgalom fő jogásza. Többen számítottak arra, hogy Volner is velük távozik – aki ekkor már „két kulacsos módon próbált lavírozni” a néppártosodók és a radikálisok között –, de mégis maradt. Megpróbálkozott ugyanis még egy utolsó dobással: EP-listavezető akart lenni, amivel a pártvezetéstől kellő távolságban újra felépíthette volna magát. Bár ő maga később már úgy állította be, őt akarták lekenyerezni a magas fizetéssel járó pozícióval, több forrásunk is állítja, épp ő akarta azt.
Egy EP-képviselőnek jártasnak kell lennie a külpolitikában, nyelveket kell beszélnie, Volner viszont „sok mindenre alkalmas, de erre egyáltalán nem”, és ezért „mindenáron meg kellett ezt akadályozni”, hogy olyan ember menjen ki öt évre az Európai Parlamentbe, „aki nem képes érdemi munkát végezni”, mondja egy forrásunk. Azt több megszólalónk is mondta, hogy Volner egyáltalán nem beszél idegen nyelveket, így eleve kérdéses, hogy végezte volna el kint a munkáját – állítása szerint ugyebár az egyetemen is magyarul vizsgázott szinkrontolmáccsal.
Egy narratíva szerint miután Volnernek világossá vált, hogy belőle nem lesz EP-listavezető, és a dolgok nem arra haladnak, amerre ő szeretné, „onnantól felgyorsultak az események”, és „tudatosan provokálni kezdte, hogy eltávolítsák” a Jobbikból: elkezdett olyat nyilatkozatokat tenni, amik miatt folyamatosan le kellett vele ülni beszélgetni, és „lázított a párt elnökségével szemben”. Miután pedig Sneider és Gyöngyösi arról döntött, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolatot az LMP-vel, Volner egy azóta elhíresült körlevelet küldött ki a párt választókerületi elnökeinek és szervezőinek. „Bocsánat, de én nem kurvának álltam”, írta benne. Szerinte „a Jobbikon belül gátlástalan eszközökkel folyik a kiszorítósdi, engem például többen is folyamatosan, a legaljasabb eszközökkel nyírnak, amiért nem vagyok hajlandó elfogadni a nemzeti politizálás feladását és ellenzem a baloldallal történő összeborulást”. Ebben az is érdekes, hogy a levelet a kormányközeli sajtó teljes terjedelmében lehozta, szinte majdnem egy időben az elküldésével.
Bár ezután Volner meglepően azt mondta, esze ágában sincs otthagyni a Jobbikot, sőt, a vezetését is átvenné, a párt rendkívüli frakcióülést hívott össze, és még aznap kizárták a frakcióból. Etikai vizsgálat is indult ellene, de Volner nem várta meg ennek az eredményét, pár nappal később kilépett a Jobbikból.
„Kizárása szinte megnyugvás volt a párt számára, nem okozott semmiféle megrázkódtatást. Robbantott, távozott, de nem tudta maga alá temetni” – mondja erről egy forrásunk.
Egy másik megszólalónk szerint viszont Volner „nem a légüres térbe ugrott a Jobbikból, hanem már nyílt útja volt a Mi Hazánkba”, akikhez aztán csatlakozott is (bár a pártba nem lépett be). A mozgalmat látványosan segítette a Fidesz, például médiával és olcsó plakáthelyekkel. Aztán alig egy év után Volner velük is szakított, a hivatalos magyarázat szerint azért, mert nem tudta, honnan érkezik a pénz a mozgalomba, és amúgy sincs szükség rá „egy kormányzati szerepre esélytelen, a társadalomra érdemi hatást nem gyakorló, pár százalékos rétegpárt fenntartásához”. Egy narratíva szerint viszont ebben az is közrejátszott, hogy nem lehetett vezető a mozgalomban.
De ismerője szerint Volner „mindig a talpára esik”, és 2020 őszén saját pártot alapított, a kreatívan saját magáról elnevezett Volner Pártot, aminek célja, hogy „Magyarország ismét demokrácia legyen”, és hogy olyan párt legyen, „amilyenné mi eredetileg a Jobbikot szerettük volna tenni: jobbközép politikai pozícióból, mérsékelt szakmai politizálással, szélsőségektől mentesen” akarnak dolgozni. Volner szerint a 2022-es országgyűlési választásokon sem a Fidesz, sem a baloldali összefogás nem tud országgyűlési többséget szerezni, és az ő pártja lesz majd „a mérleg nyelve”. Hogy pontosan ki is segíti a pártépítésben, hogyan és mennyiért, azt nem tudni, erről mindössze annyit mondott, „a pártot professzionális munkatársak segítik majd a versenyszférában, üzleti életben szerzett tapasztalatukkal”.
Már a Volner Párt vezetőjeként beszélt arról az ATV-n, hogy már csak szülőként sem fogadja el, hogy homoszexuális férfiak menjenek be az óvodákba érzékenyíteni, és azzal is problémája van, hogy a „baloldali pártok” azt akarják, Magyarország addig ne kapjon uniós forrást, amíg nincsenek ilyen óvodai érzékenyítések. Máskor meg azt mondta, „ne erőltesse Magyarországra Brüsszel a migrációt”. Mintha valahonnan ismerős lenne ez a narratíva.
„Abban, hogy Volner János és a pártja egy Fidesz-kreatúra, ebben egészen biztos vagyok, hiszen egy pártot grundolni és irányítani nem egyszerű dolog, főleg a NER tizedik évében.
Ami úgy totyog meg hápog, mint egy kacsa, az valószínűleg egy kacsa, Volner pedig tökéletesen úgy totyog és hápog, mint egy Fidesz-szatelitszervezet”
– mondja erről egy forrásunk.
Orbán utolsó mohikánja
Az is sokatmondó, hogy az elmúlt két évben hol és miket nyilatkozott Volner. Miután ugyanis szakított a Jobbikkal, különféle fórumokon egyre inkább nekiment volt pártjának, és valahogy olyan dolgokat tudott meg, amikről jobbikos időszakában nem is hallott. Érdemes megfigyelni, milyen nevek bukkannak fel köztük, és mindeddig kitől lehetett róluk hallani.
A Jobbik vezetésének címzett posztjában azt írta, „sajnos nem csak fideszes rágalom, hogy Soros György emberei segítenek benneteket a baloldalhoz való közeledésben és a nemzetközi kapcsolatteremtésben egyaránt”.
Egy másik posztban már arról írt, a Jobbik bérelte fel azokat az embereket, akik tojással dobálták meg az MTVA székházát.
Az ATV-nek arról beszélt, „rebesgetés szintjén” ő is hallott arról, hogy Simicska Lajos nejlonzacskóban tolta a pénzt a Jobbikba.
Utóbbi már csak azért is érdekes, mert Volner magas pozícióban volt a pártban, így minimum kérdéses, hogy lehet, hogy csak azután hallott ilyen pletykákat, miután otthagyta őket. Mindezt ő maga azzal magyarázta, sosem tartozott Vona Gábor bizalmi emberei közé. Hogy ez valóban így volt-e, arról nincs egységes narratíva. Többek szerint ez hazugság, „lerázza magáról, mintha ott sem lett volna az elnökségben, mintha teljesen kívülálló lett volna”, és bár Vonának és Szabó Gábor pártigazgatónak is voltak fenntartásai felé, „épp a legbizalmasabb emberük volt”. Más szerint viszont „Vona soha nem bízott benne, nem szerette, bár ez soha nem mutatta volna ki”.
Volnert ezután a kormánymédia feltűnően elkezdte a tenyerén hordozni. Míg korábban az adócsalási ügyeiről cikkeztek, a bokorba követték őt egy fotóssal, és Nagykőrös önkormányzati lapja nagyjából lebuzizta, ő maga pedig szennynek és hulladéknak minősítette a kormánysajtót, miután távozott a Jobbikból, egyből balliberális médiahengerről kezdett beszélni, és elkezdett rendszeresen bejárni a kormánymédia stúdióiba. Azóta az Echo Tv-ben, a Hír Tv-ben, az M1-en és vidéki tévékben sem belemenős interjúkat készítenek vele (annak ellenére, hogy elvileg ellenzéki politikus), hanem ezekben inkább rendre volt párját ekézi. „Mintha megrendelésre” mondaná ezeket, így látják ismerői.
De talán mi sem mutatja jobban, mennyire másképp fekszik már Volner a kormánynál, mint egy decemberi parlamenti ülés, amikor is egy kérdést tett fel Orbán Viktornak, ami nemhogy nem izzasztotta meg a miniszterelnököt, de egyenesen a kormány narratíváját visszhangozta: Meddig hagyja a kormány, hogy külföldi finanszírozású szervezetek befolyásolják a hazai közéletet? (Régen volt, de 2015-ben egy fórumon még arról beszélt, „nem arról van szó, hogy a gonosz külföldiek miatt vagyunk adott esetben nehéz gazdasági helyzetben, hanem arról van szó, hogy nagyon sok olyan teendőnk van, amit mi magunk nem végeztünk el az elmúlt évtizedek alatt”.) Orbán erre úgy reagált, az ellenzéki sarokban Volner „az utolsó mohikán”. Nagy különbség ez ahhoz képest, hogy pár éve még ugyanabban a sarokban adócsalózta le Volnert.
Tavaly novemberben pedig a semmiből Volner egy módosítást nyújtott be a választási törvényhez, amivel tovább szigorították az országos listaállítás feltételeit: eszerint pártlistát csak az a párt állíthat, amelyik legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított. Míg az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak, a kormánypártok képviselői egyhangúlag szavazták meg a javaslatot. Volner tagadta, hogy erről egyeztetett volna a Fidesszel, vagy hogy a volt pártján akarna ezzel bosszút állni.
„Aki ilyen törvénymódosításokat nyújt be, mint ő az utóbbi időben, és így kérdez alá ellenzékiként a miniszterelnöknek, velem ne próbálja meg elhitetni, hogy ellenzéki” – mondja erről egy forrásunk. Más szerint „Jánosnál nem kell ideológiai megfontolásokat keresni, világéletében főleg pénzügyi, gazdasági és egyéb érdekek mozgatták őt, a politikát mindig csak egy befektetésnek látta.
Ha holnap egy másik ideológiát kell ugyanilyen vehemenciával képviselnie, azt is meg fogja tenni”.
Egy másik ismerője szerint pedig „akit egy kanál vízben már megfojtott, azt is hátba veregeti”.
|
Orbán Viktor utolsó mohikánja
|
A kormánymédia egy időben még a bokorba is lesifotóssal követte, ma már az egyik állandó vendége, ahol előszeretettel ekézi volt párttársait. Volt már rendőr, üzletember kínos adóügyekkel, elkötelezett gárdista, majd évekig jobbikos is kérdéses orosz egyetemi diplomával. Aztán mindenhonnan kiugrott, és legutóbb a kormánypártok épp az ő javaslatára szigorították tovább a választási törvényt. Magányos farkas, egy szélhámos, de annak sem elég jó, viszont mindig a talpára esik, és ha holnap egy másik ideológiát kell képviselnie, simán megteszi, mondják róla ismerői. Portré Volner Jánosról.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/02/01/volner-janos-jobbik-mi-hazank-mozgalom-volner-part-portre
|
2021-02-01 11:30:28
| true | null | null |
Telex
|
A parlamenti képviselők frissen közzétett vagyonnyilatkozataiból nemcsak az derült ki, hogy Rogán Antal
újra megházasodott,
de az is, hogy
Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője a 2013-ban vásárolt Ford Galaxyja mellé 2020-ban vett egy Mercedes GLC 220 városi terepjárót is.
A Mercedes GLC 220 mostani listaára a mercedes-benz.hu konfigurátora szerint 17,2 milliónál indul.
Mivel Halász sem az előző, 2019-es vagyonnyilatkozatában, sem pedig a 2020-as bevallásában nem tüntetett fel semmiféle megtakarítást, a fizetése - egyben egyetlen bevételi forrása a bevallás szerint - pedig nem lett volna elég a legolcsóbb ilyen típusú új Mercedesre sem, megkérdeztük tőle, hogy az autó új volt-e, illetve hogy milyen forrásból fedezte az árát.
A képviselő válasza az volt, hogy a Mercedest újonnan vette, a pénz pedig három forrásból származott:
megtakarításból
családi összefogásból
és kölcsönből.
Halász ehhez annyit tett hozzá, hogy a hitel szerepel a bevallásában. Ez így is van. A 2020-as vagyonnyilatkozata szerint Halász 5 millió hitelt vett fel és ezen kívül magánszemélyeknek tartozik még 2 millió forinttal. Ez utóbbi lehet a családi összefogás eredménye.
A képviselő 2020-as bevallásában azonban, mint említettük, nem szerepel semmiféle megtakarítás vagy egyéb jövedelem. A 2019-es vagyonnyilatkozatában pedig tüntetett fel semmilyen pénzbeli megtakarítást és egyéb jövedelmet.
Halász havi képviselői alapdíja a nemzetbiztonsági bizottsági tagság utáni járandósággal kiegészítve tavaly március 1 324 080 forint, ebből – a családi adókedvezmények nélkül – 880 513 forintot vihetett haza (a nettó összeg márciusig 790 eFt volt).
Halász János 2020-ban a publikus adatok alapján képviselőként tehát mintegy 10,4 milliót keresett, egyéb jövedelmet pedig nem tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. Így ha a legolcsóbb felszereltségű modellt vette is meg, az 7,2 millióval került többe a teljes 2020-as bevételénél. Nagyjából annyival, amennyit hitel és privát kölcsön formájában a bevallásában feltüntetett.
Halásznak így akkor sem maradhatott sok pénze az életfenntartásra és a 3 közül a vele élő egyetlen gyereke eltartására, ha igénybe vette a családi adókedvezményt és az új autó vásárlásakor sikerült 1-2 milliót lealkudnia.
|
A Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője kétszer annyit költött egy hobbiterepjáróra, mint a teljes évi bevétele
|
A parlamenti képviselők frissen közzétett vagyonnyilatkozataiból nemcsak az derült ki, hogy Rogán Antal újra megházasodott, de az is, hogy Halász János, a Fidesz parlamenti frakciójának szóvivője a 2013-ban vásárolt Ford Galaxyja mellé 2020-ban vett egy Mercedes GLC 220 városi terepjárót is.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/01/a-fidesz-parlamenti-frakciojanak-szovivoje-majdnem-ketszer-annyit-koltott-egy-mercedes-hobbiterepjarora-mint-a-teljes-evi-bevetele
|
2021-02-01 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az új miniszterelnök-jelölt, Patai Mihály 1953. június 21-én Békéscsabán született, édesapja földrajztanár. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1976-ban diplomázott, 1979-ben doktorált. 1978-1982-ig a Pénzügykutató Intézet tudományos kutatója volt, ezt követően 1988-ig a Pénzügyminisztériumban a Nemzetközi Pénzügyek főosztályvezető-helyettese volt. 1988-1993 között a Világbank ügyvezető igazgatójának asszisztense volt Washingtonban.
Hazatérése után 1993-95 között a Kereskedelmi Bank ügyvezető igazgatója, 1996-2006-ig az Allianz Hungária Rt. elnök-vezérigazgatója. Tagja volt a Magyar Telekom igazgatótanácsának is, de a cégben kipattant korrupciós botrány idején e tisztségéről lemondott, mivel egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott résztvenni az időigényes vizsgálatban. (Az igazgatótanácsnak Surányi György is tagja volt, aki Pataiéhoz hasonló indokokkal mondott le tagságáról ). 2006-tól az Unicredit Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, 2008. decemberétől pedig a Budapesti Értéktőzsde elnöke.
Értesüléseink szerint neve felmerült a pozsonyi, a bécsi és a budapesti tőzsde tervezett egyesülésével esetleg létrejövő közép-európai tőzsde elnökeként is. Angolul, oroszul és németül beszél.
Patai 1978-ban KGST-ösztöndíjjal Moszkvában, 1981-ben a Bécsi Egyetemen tanult, 1985-ben pedig az MNB azóta megszünt londoni leányvállalatánál, a Hungarian International Banknél volt ösztöndíjas. A Magyar Telekom igazgatósági tanácsi tagsága mellett a Siemens magyarországi leányvállalatának felügyelő bizottságában is szerepet vállalt.
Patai rövid ideig a Kádár Jánost balról támadó Biszku Béla veje volt, az egyetem elvégzésekor vette el egyik lányát. Ám információink szerint Biszku végleges bukásakor, 1978-ban elvállt.
Hobbija az olvasás, leginkább a filozófiai, történelmi, pszichológiai munkák érdeklik. Régebben rendszeresen futott, de ezt nem bírta Achilles-ina, így mostanában heti három alkalommal intenzíven gyalogol a Széchenyi-hegyen.
2008. december 7-én még derűlátóan nyilatkozott a magyar gazdaság kilátásairól. "Nem két nap alatt, de túljutunk a helyzeten" - válaszolta a Világgazdaság kérdésére, majd filozófikusan hozzátette, hogy "a válság szó régen a görögöknél, ma a kínai nyelvben tartalmazza a lehetőség fogalmát is. Én magyarul is így fogom fel."
A kínaiakra már egy korábbi alkalommal is hivatkozott. 2008. november 8-án egy, a bankja által szervezett konferencián a világgazdasági válság megoldását adta volna a kínaiak kezébe, mondván a világ legnagyobb bankja kínai, és ez az ország rendelkezik a legnagyobb devizatartalékkal. "A fegyver az ő kezükben van, mégsem szólhatnak bele a rendszer működésébe" - mondta.
2005-ben még kritikusabb volt. Az akkor még reálisan elérhető célnak tartott 2010-es euróbevezetést "a lehető legkésőbbi dátumnak" nevezte. "Én személy szerint még gondolkozni sem kívánok egy kitolt időpontról. A csatlakozás olyan, mint amikor egy diákot jó gimnáziumba vesznek fel. A jó iskola természetesen nehéz, de örökre megalapozza az ember jövőjét. A csatlakozási feltételrendszer egyébként is kötelező feladat hazánk számára. Jobb mielőbb túllenni a nehéz vizsgákon. Természetesen az önbizalom nélküli diáknak még saját gátlásaival is meg kell küzenie" - nyilatkozta annak idején az mfor.hu-nak. Ugyanitt az államigazgatási és az egészségügyi reform fontosságáról is beszélt. "Az egymást követő kormányok késedelméért a gazdaság és a társadalom egyaránt borsos árat fizet" - mondta.
|
Biszku volt veje lehet Gyurcsányék jelöltje
|
Az új miniszterelnök-jelölt Bokros és Surányi felett járt eggyel a Közgázra, az egyetem elvégzése után beházasodott Biszku Béla családjába, de az ultrabalos káder végleges bukása után elvált. 2008. decemberétől a budapesti tőzsde elnöke, 2006-ban a Magyar Telekomnál kirobbant korrupciós botrány után távozott a cég igazgatótanácsából.
| null | 1 |
https://index.hu/belfold/2009/03/26/patai_mihaly/
|
2009-03-26 11:38:00
| true | null | null |
Index
|
Patai Mihályt a magyar üzleti életben mindenki ismeri, de mégis sokak számára titokzatos, rejtélyes ember, akinek MNB-alelnöki kinevezése, illetve tőzsdeelnöki megbízatása jó apropó arra, hogy bemutassuk.
Elöljáróban talán csak annyit, hogy Patai Mihályról folytatott beszélgetéseink többségénél valamiképpen mindig szóba kerül fegyelmezettsége, rendszeretete, legendás íróasztala. Az ugyanis mindig teljesen üres. Aki jobban ismeri, azt meséli, hogy minden, a szobája, a mailboxa, az öltözéke is ugyanilyen rendezett.
Sportos fellépése van, 7 éves kora óta naponta edz, kialakított menetrend szerint különböző helyszíneken súlyzózik , tornázik, másfél órás sétákat tesz. Nála teljesen kizárt egy hanyag testtartás, egy gyűrött ing. Az irodájában sem látni így, de ha nyáron, 40 fokban, 300 kilométert utazott, akkor is ugyanúgy néz majd ki.
Üzleti pályája során nem kerülték el a komoly pozíciók. Miután hosszú ideig vezette a piacvezető hazai biztosítót (Allianz Hungária), a válságot talán legjobban átvészelő hazai bank (UniCredit Hungary) élére került, de volt a Magyar Biztosítók Szövetségének, a Magyar Bankszövetségnek, illetve a Budapesti Értéktőzsdének is az elnöke, és a Bajnai Gordon miniszterelnökségét megelőző casting során még kormányfőjelöltként is emlegették.
Békéscsabai kezdetek
Patai Mihály 1953-ban Békéscsabán született, édesapja agrármérnök, tsz-vezető volt, édesanyja terményfelvásárlóként dolgozott. A család az egyedüli gyermek Mihállyal egy tanyán élt, amelyet szép lassan körbenőtt Békéscsaba.
A portré megrajzolásához főleg egykori kollégáit, bankártársait kérdeztük, de röviden Patai Mihállyal is tudtunk beszélni. Tőle tudjuk, hogy a tanya nagy gyümölcsöskertjében gyakorlatilag 3 éves kora óta mindig akadtak feladatai. Gyerekként ezt nem szerette, utólag azonban ennek is betudja munkabírását, fegyelmezettségét.
18 éves koráig a városban végezte iskoláit, közben 7 éves korától versenyszerűen vívott. Kitűnő tanuló és jó sportoló volt, 16 éves korában egy országos szűrés keretében még vadászpilóta-jelöltnek is kiválasztották, de őt nem ez a pálya vonzotta, nem vett részt a képzésen.
A kalocsai katonaévek után bejárta a kor fiatal közgazdászainak állomásait:
Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem
Pénzügykutató Intézet
Pénzügyminisztérium
Magyar Nemzeti Bank
A Pénzügykutató nagy csapata
A József nádor téri épületben (Pénzügyminisztérium és Pénzügykutató) Patai mellett felbukkant Matolcsy György, Csányi Sándor, Surányi György, Antal László, Csillag István és Bokros Lajos. Az összetartó és később külön-külön is nagyon sikeres csapatot az „átkosban” elsősorban Hetényi István haladó gondolkodású pénzügyminiszter karolta fel.
Patai már a rendszerváltás előtt több nemzetközi helyszínre is eljutott, és így három nyelvet is elsajátított. Tanult Moszkvában, illetve Bécsben, dolgozott rövidebb ideig Londonban és hosszabb ideig Washingtonban, az IMF-nél (Világbanknál).
Érdekesség, hogy három évig az olasz Mario Draghi mellett ült, aki ma az Európai Központi Bank elnöke. Barátságuk később abban is segített, hogy amikor Alessandro Profumo, az UniCredit vezetője a bankcsoporthoz hívta, Draghinál informálta le Patait.
Washingtoni kiküldetése miatt Patai „lemaradt” a hazai rendszerváltásról, mire az MDF-kormány idején hazajött, egykori pályatársai már rendkívül fontos vezető posztokban voltak, ő pedig elhatározta, hogy a makrokérdések után nem állami pozícióban, hanem a piacon helyezkedik el.
Itthon a K&H Banknál kezdett el dolgozni (1993–1995), illetve társadalmi munkában elvállalta – Fodor Gábor oktatási miniszter kérésére – a Nemzetközi Pető András Közalapítvány kuratóriumának elnöki posztját.
Az Allianz élén
A hazai biztosítói piac vezetőjét, az Allianz Hungáriát ekkor egy nagy szaktekintély, Uzonyi Tamás vezette, de már erősen gondolkodott a visszavonuláson. Patait már 1995-ben megkereste egy fejvadász, de végül 1996-ban került a cég élére.
A magyar biztosítói piac akkori toronymagas piacvezetőjének, az egykori Hungária Biztosító jogutódjának kétmillió ügyfele volt, hatalmas apparátusa, ügynökei, értékesítési helyei, sokféle terméke.
Ugyanakkor az egykori kollégák szerint a cég veszteséges volt, alacsony árakkal dolgozott, sok volt ebben a korban a gépkocsi-biztosításokkal kapcsolatos visszaélés és belső csapokon is folyt el a pénz.
Patai nyereségessé tette a céget, mindenhez hozzányúlt, addig sérthetetlennek gondolt régi bútordarabokat is eltávolított. A cégnél nagy tekintélye volt, egyik egykori kollégája szerint esemény volt, ha valaki együtt utazott vele a liftben, de az imponált a beosztottaknak, hogy Patai rengeteg kollégának tudta a nevét.
Egy anekdota szerint egyszer felrajzolta egy táblázatban, hogy melyik városban milyen takarítási díjakkal dolgozik a biztosító, és a legdrágább (vélhetően mutyis) cég négyszer annyiért dolgozott, mint a legolcsóbb. Pár hónap alatt magától megoldódott a túlárazott szerződés ügye, a kirendeltségvezető ezek után tudta, hogy lépnie kell.
A nagy bírság
Viszonylag sokan voltak, akik az Allianzban és később az UniCreditben is kollégái voltak, például Turcsányi Gyula (biztonsági vezető, majd Patai Mihály titkárságvezetője), illetve Sípos József (szóvivő, kommunikációs vezető).
Akik itt is, ott is látták, azt mesélik, hogy az autoriterebb vezetéssel jellemezhető biztosítós évekhez képest bankárként már kifejezetten „lelazult”. Más szerint nem ez történt, csak a milliárdos ügyletekkel foglalkozó, öntudatos bankárokhoz alkalmazkodott, hiszen „némelyiknek akkora öntudata van, hogy nehéz becsukni utána az ajtót”.
Az allianzos évek összességében sikert jelentettek pályáján, ahogy egyik kollégája mesélte, még az is belefért, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az Allianz 2003, 2004 és 2005 üzleti években folytatott versenykorlátozó gyakorlata miatt szinte hihetetlen mértékű, 5,3 milliárd forintos bírsággal sújtotta a biztosítót.
Az Allianz más biztosítókkal és gépjármű-kereskedőkkel egyeztetett a gépjármű-biztosítások értékesítését és a biztosító által elfogadott javítási díjakat illetően. Igyekeztünk egykori kollégákat kérdezni arról, hogy egy ekkora bírságot hogyan magyaráztak házon belül.
Több verziót is hallottunk:
A GVH nem volt igazságos, csak a bevételre ment.
Az eset megtörtént, de a GVH tolla túl vastagon fogott.
Csúnya egy bírság volt, de a biztosítónak még így is megérte.
Az amúgy általában kemény ember hírében álló Patairól a biztosítói évekből egy meglepően humánus történetet is hallottunk. Az Allianz nagy informatikai fejlesztése során 15, nyugdíjhoz közeli adatrögzítő munkája vált feleslegessé. A vezetők a leépítés körülményeiről beszélgettek, mire Patai, tőle merőben szokatlan módon megkérdezte:
Elég nagy a nyereségünk, nem fér bele, hogy találjunk számukra valami értelmes munkát?
Az UniCredit felívelése
Elsőre talán érthetetlen volt, hogy 2006-ban Patai miért vált a piacvezető biztosító éléről, a hetedik legnagyobb hazai bankhoz. Azóta igazolódott a döntés, mert az UniCredit vezetése nagy elismerést hozott neki, a kis bank a válságot legjobban tűrő és egyre nagyobb piaci tortaszelettel bíró pénzintézet lett, és ezt a szakma is elismerte azzal, hogy már 2011-ben a Magyar Bankszövetség elnökévé választotta Patait.
Sokan, sokféleképpen magyarázzák, hogy az UniCredit miért viselte ilyen jól a 2008 utáni időszakot.
Van, aki szerint ebben nagy szerepe volt annak, hogy ez a bank (korábbi nevein: Creditanstalt, Bank Austria, HVB, majd UniCredit) állandóan változott, integrálódott, nagy szerencséjére nem volt ideje agresszív portfólióépítésre.
Más kiemeli, hogy Patai Mihály elődje, Matthias Kunsch patyolattiszta vállalati portfóliót hagyott örökségbe, amelyet tisztaságot a vállalati üzletág, így (az immár raiffeisenes) Kementzey Ferenc is ,egőrzött.
Megint más az UniCredit konzervatív kockázatkezelési struktúráját, limitrendszerét is megemlíti, Patai maga is mindig értéknek gondolta, hogy a banknál nem lehetett aránytalanul sok szállodát, lakossági devizahitelt vagy lakóparkot felhalmozni.
Mindenesetre, miközben a kétezres évek elejének nagy hazai bankársztárjai a válság előtt óriási respektnek örvendtek, a válság során a Raiffeisen, az MKB, az Erste, illetve a CIB sorra elbuktak a merész projektfinanszírozások miatt, viszont a magyar UniCredit nemcsak a hazai bankok között, de az UniCredit-leányok között is az egyik legeredményesebb bank lett. Ezt persze a központban is értékelték, egyszer egy nagyszabású unicredites eseményen Patai előkelő helyre ülhetett, és a csoport vezérigazgatója nagyon megdicsérte: „Ilyen kiválóan unalmas cégeket szeretnék, amivel nekem nem is kell foglalkozni.”
Miniszterelnöki felkérés
Patai már ismert biztosítós és bankár volt, de nagyon keveset lehetett tudni a személyiségéről, a magánéletéről. A neve szinte csak akkor lett országosan is ismert, amikor Gyurcsány Ferenc lemondása után 2009-ben az MSZP kínos miniszterelnök-castingba kezdett. A történetről maga az érintett egyetlen szót sem szeretett volna mondani, így inkább a politikusi visszaemlékezésekre hagyatkozunk.
Az MSZP–SZDSZ-kormányzat részéről állítólag a Pető Intézet kapcsán megismert Fodor Gábor kereste fel Patai Mihályt, aki azt kérte elsőként, hogy a felkérés maradjon egyelőre titokban
Ám amikor az MSZP és az SZDSZ megfelelő plénumai elé került Patai lehetséges személye, pillanatok alatt kiszivárgott a neve a sajtóban. „Sok jót nem ígért, hogy már az első kérését, vagyis azt, hogy maradjon titokban a dolog, nem tudták a felkérő pártok teljesíteni” – hallottuk. Patai még aznap visszakozott. Talán a kiszivárgástól, a feladat reménytelenségétől, a kicsi mozgástértől, esetleg a sajtónyilvánosságtól, a miniszterelnök-keresés kínos felhangjaitól vagy az őt ért személyes támadásoktól rettent meg, ekkor jelent meg a sajtóban az az információ, hogy korábban Biszku Béla egyik lánya volt a felesége.
Család, hobbi
Patai Mihálynak általában a kollégái sem nagyon ismerik a magánéletét, legfeljebb annyit említenek meg, hogy Patai ismét megházasodott, illetve nagyon büszke a lányára, aki külföldön végzett, és egy oxfordi pszichiátriai intézetben dolgozik, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is sikeres. Róla még annyit hallottunk, hogy édesapjával ellentétben kifejezetten laza.
Patai szereti a zenét, meglepő módon elsősorban a heavy metalt, intenzív kultúrafogyasztó (szereti a szépirodalmat és a festészetet). Állítólag még a műgyűjtéssel is kacérkodott, de miután vett pár Szász Endre-képet és a rengeteget alkotó mester képei elkezdtek leértékelődni, felhagyott a gyűjtéssel.
Bankszövetségi vezető
Patai Mihály 2011. április 15-től a Magyar Bankszövetséget is elnökként vezette. Itt nehezebb a munkáját megítélni, hiszen Matolcsy Györggyel (Patai személyes barátjával) szemben a hazai bankok sok kudarcot is elszenvedtek a különböző bankadók, illetékek vagy a végtörlesztés formájában, és a bankszövetségi vezetők véleménye is megoszlott abban, hogy az elnök kihozta-e a maximumot a tárgyalásokból, csak éppen semmi játéktere nem volt, vagy lehetett volna-e ügyesebb.
A kormány olykor nem is tartotta be ígéreteit, az egyik ilyen „árulásnál”, 2012 novemberében le is mondott Patai, de aztán megint ő lett az elnök. Egyik vezetőtársa szerint eleinte nehezen viselte a kormányzat felől érkező csapásokat, de később fokozatosan megváltozott a véleménye, és elfogadhatónak ítélte a terheket. Azt is hallottuk, hogy olykor nem is a kormányzattal vívott csörték voltak számára megterhelőek, hanem a sok nagy egójú bankár konszenzusos véleményének kialakítása. Az MNB-alelnöki kinevezésével természetesen új bankszövetségi elnököt kell választani.
Nyugdíj helyett MNB
Amint elhagyta az UniCreditet, a piacon felerősödött az a pletyka, hogy az egyre jobb magyar–olasz politikai kapcsolatok révén valamiképpen az UniCredit is az államközeli bankportfólióba kerülhet. Patai ezt nem szerette volna megvárni.
Patai Mihály elmondása szerint azonban másról van szó, neki konkrét visszavonulási terve volt, 2020 áprilisáig szólt az UniCredit operatív vezetésére szóló megbízása, utána a bank örökös fb-elnöke lett volna a megbeszélt menetrend szerint, amikor Matolcsy György az MNB-be hívta. Patai húsz perc gondolkodási időt kért, még egy telefonhívást kapott, majd elvállalta.
Jegybanki alelnöki pozíciója ugyan nem az MNB kulcsterületeit (pénzügyi stabilitás, monetáris politika) érinti, mégis kinevezése után azonnal olyan horderejű ügyekbe csöppent bele, mint például az azonnali fizetési rendszer elindítása vagy elhalasztása, a digitalizáció, illetve a tőzsde felélesztése.
Azt hallottuk, hogy az is a feladata lesz, hogy az MNB nemzetközi kapcsolatrendszerét fejlessze, visszaépítse. A korábbi „kizavarások” (külföldi bankok, IMF) után ezen biztosan lehet mit fejleszteni. Olyan forrásunk is akadt, aki szerint ha a kormány által sokat emlegetett válság megérkezik, Matolcsy újra valamilyen gazdasági tárcát vihet, és akár a jegybankelnöki szék is megüresedik a jövőben.
A menedzser
Portréjának megrajzolásához sokakkal beszéltünk, és határozottan mondhatjuk, hogy kollégái, egykori beosztottjai közül a legtöbben nagyon pozitívan beszéltek róla, de kevesen érezték úgy, hogy valóban ismernék, senki nem mondta, hogy a viszonyuk bizalmas lenne.
Visszatérően hallottuk, hogy hatékony, célorientált cégvezető, aki sokat követel, de tiszteli a munkatársait és legfőképpen azok idejét, nemcsak az értekezletek kezdő, de a záró időpontját is komolyan veszi. Udvarias, nem játssza el a tévedhetetlent, mer kérdezni. Nyitott az ellenvéleményekre, de ha megszületett egy döntés, azt már mindenkinek képviselnie kell.
Célorientált alkat, aki amikor biztosítós volt egyáltalán nem kedvelte a hazai tőzsdét, a részvénytípusú befektetésekben inkább az életbiztosítások versenytársát látta, amikor azonban a BÉT egyik akkori tulajdonosához került, akkor el kezdte jobban érdekelni a tőkepiac.
Nem vagyok óvó bácsi
Patai egyik legtöbbet kiemelt tulajdonsága, hogy a nagyon bonyolult kérdéseket is leegyszerűsíti egyszerű döntésekre. Ha ő dönt, akkor gyors, de szereti, ha a vezetőtársainak delegálhat feladatokat.
Egy történet szerint egyszer az egyik vendége panaszkodott a földszinti recepciónál elhelyezett süppedős fotelekre. „Nem ügyfélbarát, nehéz belőlük felállni” – mondta. Amikor befejeződött a tárgyalás, Patai lekísérte a vendégét, beleült a székbe, megvizsgálta a fotelt. Két nap múlva már új bútorok érkeztek.
Kevés dologgal lehet viszont úgy felbosszantani, mint amikor azt várják tőle, hogy ő tegyen igazságot két részleg, például a vállalati és a lakossági ágazat vitájában.
Nem vagyok óvó bácsi, ti pedig nem vagytok óvodások
– vallja. Feltéve persze, ha férfiak veszekednek, mert konzervatív szemlélete alapján egy-két közvetlen kolléganője kivételével minden női munkatársát magázza.
Még az Allianzból hallottuk, hogy egy frissen kinevezett üzletági vezető panaszkodott nála, hogy a vezetőtársai nem fogadják el, nem együttműködőek. Patai megállt, és közelről ránézett: „Ne haragudj, de úgy látom, hogy nem véres az orrod. Addig pedig ne gyere ide, amíg nem vívtad meg a csatáidat.”
Mind az Allianzból, mind az UniCreditből hallottunk arról történeteket, hogy folyamatosan, kikacsintás nélkül vallja, hogy a magyar leányvállalat első emberének legfontosabb feladata a tulajdonos kiszolgálása.
Nem a munkavállalókat képviselem a tulajdonossal szemben, hanem a tulajdonost a részérdekekkel szemben
– mutatkozott be állítólag 2006-ban az UniCreditben.
Munkaebédek
A kimért, mindig elegáns külső valójában jó humorú társasági embert takar. Patai szereti a hadvezérekről, hadviselésekről szóló könyveket, e témában kifejezetten jártas. Sokszor „munkaebédel”, szinte egyetlen napot nem hagy ki, hogy a kedvenc helyein (korábban elsősorban a Fausto's Ristorantéban) ebédeljen üzletfeleivel, politikusokkal, bankártársaival, vagy sokszor saját munkatársaival. Ezeken a helyen „saját” asztala volt/van. A legenda szerint a Fausto'sban még az is előfordult, hogy a Medgyessy-kormányzat szerette volna lefoglalni az éttermet, de a tulajdonos kijelentette, hogy azt nem lehet, az „elnök úr” már lefoglalta a szokásos asztalát.
Amúgy nem volt az a barátkozós bankvezető, aki váratlanul lejár az egyes osztályokra, a trading roomba érdeklődni. Nála ugyanis az ilyen látogatásoknak is megvolt a maga rendje, ment az osztályokra, a fiókokba, de nem Mátyás királyként, hanem előre bejelentett menetrend szerint.
Azt nem tudjuk, hogy mennyire vannak és kik a személyes barátai, hallottuk Matolcsy György jegybankelnök, Bayer József (Axel-Springer, CIG) milliárdos, illetve a már említett Fodor Gábor nevét is mint a közvetlenebb kapcsolatait.
Botrányok
Személyét, szakmai pályáját nagyjából elkerülték a botrányok. Az Allianz GVH-s elmarasztalása ugyan az ő vezetői időszakát érintette, de már csak akkor pattant ki, amikor távozott.
Az UniCreditnek nem voltak kifelé ügyei, belül is legfeljebb egy-egy személyes döntését sérelmezték a kollégák (például amikor a fáma szerint egy évtizedes közmegbecsülésnek örvendő HR-vezetőnek azért kellett mennie, hogy legyen helye egy olasz menedzsernek), de összességében Patai személyes reputációja szinte sértetlen.
Ami szaftosabb téma a médiába vele kapcsolatban bekerült, az jellemzően Matolcsy György jegybankelnökhöz fűződő barátságából adódott.
Patairól egyébként azt tartják, hogy személyes kapcsolatait nem politikai alapon válogatja meg, Matolcsyval akkor is jóban volt, amikor utóbbinak nem volt pozíciója, sőt ebben az időszakban az UniCredit tanácsadóként is alkalmazta.
Ezt is emlegette a sajtó, de még sokkal inkább azt a kérdést feszegette, hogy Patai Mihály bankszövetségi elnök adott-e használatra vagy bérbe a budai Várban egy lakást a bankokat felügyelő MNB elnökének, vagyis Matolcsynak. A témát elég lassan és kissé vérszegény módon cáfolta, cáfolgatta a két érintett.
Nem ő a number one
Patai Mihály visszatérően emlegetett gondolata, hogy
Ez utóbbit ő valóban meg is éli.
Ahogy Patai mondta egyszer „a vezérigazgató nem lehet okos, pláne nem zseni, vagy kreatív, az ilyen bankvezérek sorra megbuktak.”
Viszont az első embernek tudnia kell dönteni, tudnia kell jó kollégákat kiválasztania, és képviselnie kell a tulajdonosa érdekeit. Valóban vallja, hogy nem az a feladata, hogy mindenbe beleszóljon, hanem az, hogy mindenhol a terület legjobbjai dolgozzanak. Aki Patainál önállóságot kap, az valóban élvezheti ezt, igaz, a nagy önállóság egy magas elvárásokat megfogalmazó vezető alatt azt is jelenti, hogy hibázni nem sokszor lehet.
Egyszer már járt itt
Patai Mihály nem először lesz tőzsdeelnök. A tőzsdével először akkor került intenzívebb kapcsolatba, amikor az UniCredit is részesévé vált a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásának.
A régi történet során néhány ügyes „tőzsdés”, így Pintér Zoltán, a Buda-Cash első embere, Albrecht Ottó (Cashline), Leisztinger Tamás és Korányi G. Tamás fantáziát látott a Budapesti Értéktőzsde felvásárlásában, ezt meg is valósították, és végül osztrák entitások (osztrák bankok, letétkezelők és a Bécsi Értéktőzsde) felé szálltak ki óriási haszonnal.
Az UniCredit is tulajdonos lett, és a BÉT elnökévé Szalay-Berzeviczy Attilát választották, aki „civilben” Patai egyik beosztottja volt, mert az UniCreditben a letétkezelést vezette.
Meglepő módon Patai végül éppen őt követte a tőzsde elnöki posztján. Viharos időszakban, mert a 2008-as nagy világégés közepén jártunk, a Lehman-csőd után. Az UniCredit már éppen hátrébb lépett a történetből, a Wiener Börse lett a vezető tulajdonos, de ezt csak azzal a feltétellel vállalta, ha a jó kapcsolatrendszerrel rendelkező Patai lesz az új elnök.
Nehéz időszakban
A tőzsde elnökeként elsősorban Mohai György akkori vezérigazgatóval volt munkakapcsolata, de érdekesség, hogy a mai vezérigazgató, Végh Richárd is a tőzsdén dolgozott ekkor.
Patai időszaka tőzsdei szempontból nem volt könnyű, nagy áresések jellemezték, olykor kuruc–labanc ellentétek alakultak ki az osztrákok tulajdonolta, de magyarok dominálta hazai tőkepiacon, nagy feladat volt a XETRA-rendszer bevezetése, de a tőzsde jól vezetett intézmény volt, az igazgatósági ülések nagyon rövidek voltak, az előzetesen egyeztetett menetrend szerint zajlott minden, Patai nagy fegyelmet tudott tartani.
Vezetői stílusa
Ahol Patai megjelenik, ott nem kérdés, hogy ki a főnök, de nincs kiabálás, nincs idegeskedés, szervezetten és flottul működik minden. A mai BÉT-en sem kérdés (eddig sem volt az), hogy az MNB szava lesz a döntő.
Természetesen Pataival kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy miként tud valaki a jelenlegi jobboldali kormányzatban ennyire fontos MNB-s, BÉT-es pozíciókat kapni, akinek korábban a baloldal kormányfőjelöltjeként is felmerült a neve.
Ahogy azonban egyik beszélgetőpartnerünk mondta, vannak olyan alkatú vezetők – legyen a példánk Schmitt Pál, akit minden politikai rendszer elfogadott, az átkosban MOB-főtitkár, Horn Gyulánál nagykövet, Orbán Viktornál köztársasági elnök lehetett –, akik kellően politikusak a saját pályájukon, de kellően apolitikusak a közéletben, ráadásul nyelveket beszélnek, volt gyerekszobájuk, kifogástalanul öltözködnek, rugalmasak.
A szintén udvarias, elegáns és nyelveket beszélő Patai már személyisége folytán is biztosan erős és felkészült képviselője lesz a tőzsdén az MNB-nek. Nem fog a piac szereplőivel lelkizni, nem fog bizalmaskodni, vélhetően nem is kapkod, vagy újít állandóan, de az MNB gondolatait markánsan és erősen közvetíti.
|
A hadvezér, akinek mindig üres az íróasztala
|
Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kinevezett alelnöke és a tőzsde régi-új elnöke hadvezér jellegű vezető. Nem ő szeretne lenni a cég legokosabb embere, de tud dönteni, tekintélye van. Mindig rend van körülötte, megadja, de meg is követeli a tisztelet, nála nincs késés, mert az a tiszteletlenség jele. Szellemes társasági ember, de az elveiről, a magánéletéről, a hobbijairól igazán mégsem tud szinte senki semmit. Portré egy fegyelmezett, de titokzatos menedzserről.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/05/21/a_hadvezer_akinek_ures_az_iroasztala/
|
2019-05-21 11:57:00
| true | null | null |
Index
|
A mai sajtóhírek után szeretném világossá tenni, hogy mit is csinál a külügyminisztérium. A külügyminisztérium bajba jutott szabolcsi gazdáktól vásárolt terményeket, árut. (…) Tisztelettel szeretném kérni a baloldalt, hogy ne támadjon senkit, és ne támadja a külügyminisztériumot sem azért, mert segítünk bajba jutott magyar gazdáknak
– mondta Menczer Tamás államtitkár Facebook-videójában, miután nyilvánosságra került, hogy a tárca krumplit és almát adott dolgozóinak ajándékcsomagban a karácsonyi ünnepi időszakban.
A nyilatkozat után – az ügy részleteit elsőként közlő Átlátszóhoz hasonlóan – közérdekű adatigényléssel fordultunk a minisztériumhoz. Arra voltunk kíváncsiak, kiktől vásárolt 2020. január 1. és december 15. között burgonyát és almát a külügy. A válaszból kiderült, hogy a tárca ezer zsák 10 kg-os burgonyát, valamint ezer 7 kg-os tálca almát vett Rácz Imrétől összesen 2,5 millió forintért.
Ebből már kiderült, hogy Menczer többes száma egyetlen gazdálkodóra vonatkozik, aki ráadásul csaknem húsz éve a Fidesz tagja, a 2018-as országgyűlési választáson a párt országos listáján is szerepelt.
Teljes nevén Rácz Imre István mindemellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke, valamint a Fidesszel választási szövetségre lépett Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) megyei elnöke.
A 24.hu telefonon érte utol a Szijjártó Péter vezette külügyi tárcának karácsonyi krumplit és almát szállító Fidesz-tagot. Elismerte, ő kötött szerződést egyéni vállalkozóként a minisztériummal, és maga kereste meg a tárcát, ahogyan a szabolcsi önkormányzatokat is ötletével, ami arról szólt, hogy a karácsonyi élelmiszercsomagokhoz szívesen biztosítana magyar terményeket. Mint mondta, legalább három önkormányzatnak szállított, ám nem árulta el, melyeknek. Hozzátette, nemcsak ő, hanem más gazdálkodók is szívesen éltek volna a lehetőséggel. Ugyanakkor arra a kérdésünkre, hogy tud-e más olyan gazdálkodóról, aki másik minisztériumnak vagy önkormányzatnak szállított volna, nem adott egyenes választ. Azt mondta, ebbe nem menne bele.
Mivel Menczer Tamás azzal indokolta az ünnepi terménybeszerzést, hogy azzal bajba jutott szabolcsi gazdákon segítettek, rákérdeztünk Rácz Imre Istvánnál, ő is rászorulónak számít-e. Azt mondta, ha valaki termel például 10 hektáron burgonyát, és nem tudja értékesíteni, az biztos rászoruló lesz. Ugyanakkor a nyilvánosan elérhető adatok szerint Rácz Imre István egyéni vállalkozóként 2019-ben 191 millió forintos forgalmat bonyolított, ám amikor erről az összefüggésről kérdeztük, azt mondta: „az egyik év ilyen, a másik meg olyan”.
Mellékszál a történetben, de Rácz Imre István az Opten cégadatbázis adatai szerint üzlettársa a vád alá helyezett Simonka György országgyűlési képviselőnek a mára felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben. Ez a társaság áll a fideszes képviselő és 32 társa elleni büntetőügy fókuszában, melyben 8,5 év börtönbüntetés kiszabását és 850 millió forintos vagyonelkobzást kért Simonkára az ügyészség. Rácz erre azt mondta, valóban tagja volt a TÉSZ-nek, de semmilyen kapcsolatban nem volt Simonkával. Mint mondta, 2012 környékén kivált a társaságból, ám a cégadatok szerint éppen ebben az évben lett tulajdonos. Arról állítása szerint nem tud, hogy jelenleg is tulajdonosként szerepel a cégiratok közt, szerinte ez adminisztrációs hiba lehet.
Rácz egyébként arra szintén nem adott érdemi választ, hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a minisztériumi szerződést. Erre azt közölte, bármelyik budapesti kerületnek szívesen szállítana, függetlenül attól, hogy ellenzéki vagy kormánypárti vezetés alatt áll. Úgy fogalmazott:
|
Kétszázmilliós árbevételt produkáló, majd’ 20 éve Fidesz-tag gazdától vett krumplit a külügy
|
Csak Rácz Imre Istvántól vett krumplit és almát a külügyi tárca 2020-ban – derül ki az Átlátszó által elsőként közölt, lapunk által is kikért adatokból. Korábban Menczer Tamás államtitkár arról beszélt, bajba jutott szabolcsi gazdákat segítettek a karácsonyi időszakban a terményvásárlással. A minisztérium közlése szerint viszont egyetlen gazdától vásároltak: ő nagyon régen Fidesz-tag, egyéni vállalkozása 2019-ben csaknem 200 millió forintos bevételt produkált, a neve pedig egy Simonka-cégben is feltűnik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/02/02/krumpli-kulugyminiszterium-fidesz-menczer-tamas/
|
2021-02-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Aznap tudta meg közös ismerősöktől, hogy Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök felesége lett Obrusánszki Barbara — árulta el nekünk a telefonban kedden Barna Izabella. A két nő nemrégiben ugyanazon 1,665 milliárd forint értékű adásvételi ügyletben szerepelt. Az üzlet lényege az volt, hogy 2020 végén négy amerikás magyar 1022 hektár földet és ehhez tartozó ingatlantulajdont adott el ezért az összegért öt vevő részére.
A vevők közül hárman: Barbara, valamint szülei is az Obrusánszki családhoz tartoznak. Az egyaránt kelet-magyarországi kötődésű eladók és vevők között van ismeretség: a huszonéves Obrusánszki lányt Barna Izabella még gyermekkorából ismeri. Obrusánszki Zsolt pedig egy időben kézbesítési megbízottja volt Barnáék cégében az egyik tulajdonosnak. Úgy tudjuk, az Obrusánszki apuka az elmúlt időszakban említést tett arról, hogy
lánya várhatóan férjhez fog menni valakihez, aki „nagy ember”.
A napokban derült ki, hogy Rogán Antalnak új, Barbara névre hallgató felesége van. Az eset érdekessége, hogy ez a nyilvánosság számára a korábban a magánéletével is a bulvársajtóban szereplő miniszterelnöki kabinetfőnöknek csak az idén januárban leadott vagyonnyilatkozatából derült ki. A többi képviselő házastársához hasonlóan Rogán Barbara is adott le vagyonnyilatkozatot, de ez nem nyilvános. Pedig a fenti ügylet fényében érdekes volna.
Az üzlet pikantériája, hogy a vevők alig 83 millió forintot tudtak összeszedni a vételárhoz. A maradék összeget, azaz közel 1,6 milliárd forintot a Budapest Bank Zrt. finanszírozza a 2020 novemberére datált adásvételi szerződés szerint. A Budapest Bank emellett egy másik, tavaly októberi szerződés szerint további, összesen 315 millió forintos összegű kölcsönt biztosított az Obrusánszki Zsolt érdekeltségébe tartozó Ductus Kft.-nek. A kérdéses időszakban a Budapest Bank kormányzati irányítás alatt állt.
Kié lett a föld?
A mindösszesen 1022 hektárnyi föld Borsod megye nyugati csücskében található. A földekről szóló adásvételi szerződés kifüggesztésre került a tardonai önkormányzatban, valamint jelenleg az önkormányzat weboldaláról is elérhető; mi is itt bukkantunk rá. Ebből kiderül, hogy a vevők a teljes 1,665 milliárd forintos vételár szokatlanul nagy részét, 1,58 milliárd forintot a Budapest Bank földvásárlási kölcsönéből kívánják rendezni.
A Budapest Bank állami kézben van azóta, hogy az Orbán-kormány megvásárolta. Az állami tulajdonost Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter képviseli a Budapest Bank részvényeit birtokló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-ben. A bank egyike annak a három állami-kormányközeli tulajdonú pénzintézetnek, amit éppen bankholdingba készülnek egybegyúrni. Novemberben a Telex azt írta: a másik két bank hitelportfóliója „eléggé tele van politikafüggő („NER-es”) hitelekkel, a Budapest Banké még nem annyira, de azért már ott is vannak ilyenek”.
A szerződést november 20-án ellenjegyezték; szövege szerint a vásárlóknak kilencven napjuk van átutalni a vételárat azután, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv rábólintott az adásvételre. Ha a Budapest Bank meggondolná magát, a vevők kénytelenek lesznek önerőből kifizetni a vételárat. A Blikk szerdai cikke szerint Rogánék decemberben, vagyis
a szerződés megkötése után röviddel keltek egybe.
A hatósági pecsétre minden esélyük megvan a földvásárlóknak. A vevők mindegyike földművesként van nyilvántartva, helyben bejelentett lakosként pedig elővásárlási joguk is van bizonyos területekre. Érdekesség, hogy a szerződésből kiolvashatóan mindhárom Obrusánszki nem sokkal a biznisz előtt fedezte fel magukban az agrárvonzalmat: augusztus 14-én vették fel őket a földműves-nyilvántartásba az edelényi földhivatalban.
A jelenkori magyar szokás szerint 300 hektár fölött beszélünk nagybirtokról, amit ez a méret jócskán meghalad. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy a földek nem alkotnak egyértelműen egybefüggő, homogén egységet. A szerződés hosszan sorolja a mintegy 209 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanokat Dédestapolcsány, Nekézseny, Kisgyőr, Tardona, Borsodbóta, Csokvaomány, Csernely, Lénárddaróc, és Sáta térségében. Ezek között van több Natura 2000-es terület, de van agyagbánya és vízmosás is. Helyi forrásból úgy értesültünk: a földeket nem tartják éppen a legjobbnak. Több építmény is megtalálható a telkeken.
Úgy tudjuk, az eladók — ifjabb és idősebb Halmos John, Barna László és Barna Izabella — ma egyaránt az Egyesült Államokban tartózkodnak, különböző iratokon, weboldalakon részben ugyanazokkal a csokvaokmányi, illetőleg a tengerentúli Ohióban található címmel szerepelnek. Barnáék magyar cége, a Barna Vállalkozás Kft. csokvaokmány-kismezőpusztai címre van bejegyezve, a cég haszonbérletében lévő ingatlanok az adásvétel részét képezték.
A helyi zuhanyhíradó szerint a cég tevékenységet ma nem végez: korábban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoztak, de az állatokat pár éve eladták. Beszámolói szerint az elmúlt két évben a főtevékenységként gabonatermeléssel foglalkozó cég egyaránt veszteséges volt. Ebben a cégben volt 2002 és 2009 között az akkori egyik tulajdonos, az amerikai lakcímű Barna Imre kézbesítési megbízottja a dédestapolcsányi Obrusánszki Zsolt.
Frissbirtokosok Az adásvételi szerződés szerint a vásárlók egyaránt 1/5-1/5 arányban részesednek az 1022 holdas birtokból. Az Obrusánszki család tagjai mellett közéjük tartozik az egyaránt nyíregyházi illetőségű Farkas Zsigmond és Mageráné Mező Szilvia. Farkasnak más kapcsolata is van az Obrusánszki családdal: nyíregyházi lakcíme a német állampolgár Obrusánszki Zsoltnénak, valamint Barbarának is tartózkodási helyként szolgál. Farkas Zsigmondról korábban a 444 írt, mert kültagja volt egy olyan bt.-nek, amely 2014-2015 során különös körülmények között százmilliónál is több forintnyi közbeszerzéses megbízást nyert el mindenféle képzésekre. Még korábban, 2012-ben egészségturisztikai élményközpontra nyertek el 48 millió forintos támogatást: ilyet hiába kerestek az újságírók a bt. székhelyén. Tavaly januárig Mageráné Mező Szilvia érdekeltségébe tartozott Nyíregyházán a Caballus lovasmajort működtető Caballus Nonprofit Közhasznú Kft., amely 2015-ben LEADER-támogatásból vásárolhatott 16 millió forint értékben eszközöket, 2019-ben pedig a Kisfaludy programból kapott 37 millió forintot családbarát szálláshely fejlesztésére.
Bankhitel a cégnek is
Vélhetően nem független a földvásártól, hogy az Obrusánszki Zsolt és Farkas Zsigmond érdekeltségébe tartozó Ductus Kft. szintén nemrégiben összesen 315 millió forint összegű kölcsönt kapott a Budapest Banktól. Obrusánszki és Farkas tavaly augusztusban 1/4-1/4 arányú tulajdonrészeket vásároltak az agrártanácsadással foglalkozó Ductus addigi kizárólagos tulajdonosától, az ügyvezetéssel is megbízott Hernáczki Ibolyától.
Egy 2020. október 1-i keltezésű jelzálogszerződés szerint, amely a Budapest Bank, valamint a Ductus három tulajdonosa között köttetett, a pénzintézet 2022 szeptemberi lejárattal egy 240 millió forintról szóló eseti kölcsönszerződést, valamint egy 75 millió forintról szóló éven túli beruházási kölcsönszerződést kötött a vállalkozással. A banknak a kamatos törlesztésig zálogjoga van az üzletrészeken.
2020 novemberi álláshirdetések arra utalnak, hogy a Ductus bővíteni készül a tevékenységét. Az egyik ilyen hirdetés szerint több megyében területi képviselőket, valamint olyan felsőfokú végzettségű exportértékesítőket kerestek, akiknek feladata „új, európai partnerkapcsolatok felkutatása a Ductus Kft-hez tartozó gazdák terményeinek értékesítése céljából”.
Szerdán reggel telefonon kerestük Hernáczki Ibolyát. A hívást először egy kollégája vette fel, az ő elmondásából először úgy tűnt, nem tudunk ma a cégvezetővel beszélni. A munkatárs elmondása szerint ugyanis Hernáczki most rendkívül elfoglalt: egész nap állásinterjúkat csinál, majd egy nagy tárgyalásra is készül. Rogán Antal nevének említésével mégis előkerült a résztulajdonos-ügyvezető, aki azt mondta: “nem vagyok képben azzal, hogy ki kinek a kije, én dolgozok”.
Hernáczki elmondta, hogy új cégtársaival “ezeréves cimborák”, a Ductus pedig szaktanácsadással, képzéssel, beruházási támogatással foglalkozik. Az is kiderült, hogy Hernáczki még kizárólagos tulajdonosként kezdett el a kölcsönön ügyködni. A hitelt a Ductus viszont csak azután kapta meg, hogy bevette az új üzlettársakat.
Azt sem árulta el, hogy a 315 millió forintos kölcsönt mire tervezik fordítani. Pedig legutolsó, 2019. végi beszámolója szerint a Ductus szűk 29 millió forintos forgalmat bonyolított az évben, tehát a kölcsön igen jelentős összeg a vállalkozás életében.
Cherchez la femme
Rogán Antal harmadik feleségéről nem sokat lehet tudni, annak ellenére, hogy Obrusánszki Barbaráról korábban már írtak a sajtóban, mint a miniszterelnöki kabinetfőnök kedveséről. Egy tavalyi online fórumbeszélgetés szerint akkor még több közösségi médiás fotót is könnyedén meg lehetett találni a nőről. Azóta mintha gondos kezek tüntették volna el ezeket. Úgy tudjuk, legalább egy esetben Rogán Antalhoz köthető ügyvéd járt el ezügyben.
Obrusánszki nevére rákeresve ma mindössze néhány találatot, köztük egy ezen a néven, 2016-ban az ELTÉ-n leadott szakdolgozatot kapunk. A név viselője 2010-ben érettségizett a kazincbarcikai Szalézi Szent Ferenc gimnáziumban. Középiskolásként 2009-ben még nem került a Pearl of Borsod szépségverseny shortlistjére, de két évvel később már döntős volt a Miss Aquaworldön. Egy horvát oldal 2017-es beszámolója szerint Obrusánszki Barbara akkoriban modellkedéssel foglalkozott.
A 49 éves, fideszes Rogán Antal vezeti a kormányzati hirdetési pénzeket csatornázó Miniszterelnöki Kabinetirodát. Korábban előző feleségével, Rogán-Gaál Cecíliával együtt sokat szerepelt a bulvársajtóban is, válásukról a kabinetiroda közleményt adott ki. Az új házasságról alig tudni valamit. A hír kipattanása után szerdán jelent meg a decemberben tartott esküvőről néhány részlet a Blikk című bulvárlapban. Ez a cikk nem említi Obrusánszki leánykori nevét, ezzel szemben leszögezi: “a hölgy nemcsak csinos, okos is”.
Rogán Antalt emailben kerestük az üggyel kapcsolatban, a cikk kéziratának lezárásáig nem válaszolt. Obrusánszki Zsoltot egyelőre szintén nem sikerült elérnünk.
Sarkadi Nagy Márton — Zimre Zsuzsa
|
Állami bank finanszírozza Rogán Antal új neje és családja több mint ezer hektáros földvásárlását
|
Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi. A pénzintézet ősszel 315 millió forint kölcsönt biztosított az Obrusánszki apuka friss céges érdekeltségének is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/02/02/allami-bank-finanszirozza-rogan-antal-uj-neje-es-csaladja-tobb-mint-ezer-hektaros-foldvasarlasat/
|
2021-02-02 14:04:15
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu.
A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.
Két cég, egy cégcsoport
Technikailag két Laposa-cég kapja a támogatást:
Laposa Gasztro Kft.,
Laposa Friss Kft.
A Gasztro 71,5 milliót kap a badacsonytomaji „Laposa borterasz teljes körű felújítására”, míg a Friss 71,5 milliót kap a „Friss terasz funkcionális bővítése, szolgáltatáskínálat növelésére”. Nem csak technikai különbségről van szó, ez két külön terasz – azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Friss és a Gasztro testvércégek, mindkét kft. a Laposa család tulajdonában álló Laposa Birtok Kft. leányvállalata.
Külön nézve a támogatások összege hatalmas, a Friss 2019-ben 72 millió forintos árbevételt ért el, a megelőző évben pedig 79 millió forintosat, 1,2–1,3 millió forint nyereség mellett (2020 a járvány miatt biztosan gyengébben sikerült). Vagyis az állami támogatás mértéke nagyobb, mint a cég éves árbevétele. A helyzet a Gasztro esetében sem nagyon más, az 2019-ben 120 millió forintos árbevételt könyvelt 14 millió forint nyereséggel.
Sok eszköz egyik cégben sincs, az ingatlanok is a Laposa Birtok Kft.-ben vannak. Apropó Laposa Birtok: az összesen 143 millió forint állami támogatás még a főcég méretéhez képest sem elhanyagolható. A Birtok 2019-ben 446 millió forintos árbevételből ért el 46 millió profitot – a megelőző évek szép növekedése után, 2015-ben még csak 182 millió forint volt az árbevétel és 21 millió a profit.
A bővülésnek persze ára volt, 2019 végére már bő félmilliárd forint adósság halmozódott fel a cégben. A befektetett eszközök értéke (ide könyvelik az ingatlanokat is) 604 millió forint volt – a 173 millió forintos fejlesztési támogatás ehhez képest sem csekély.
Nem ez az első nagy támogatás
Az MTÜ összesen csaknem 1,5 milliárd forint egyedi támogatást ítélt meg a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a Balatoni Kör és a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) negyven tagjának. A Balaton Kör elnöke pedig nem más, mint Laposa Bence. Laposa a 24.hu szerint egy titkos találkozót szervezett tavaly augusztusban, ahova csak azokat hívta meg, akiket a Balatoni Kör elnökeként érdemesnek tartott az MTÜ pénzosztására, a találkozón az MTÜ képviselői ismertették, hogyan juthatnak a kiválasztottak egyedi támogatáshoz. Ezután novemberben a kiválasztottak kaptak egy levelet, ami után pár nap állt rendelkezésükre a pályázat beadására, majd hamarosan megkapták a támogatási okiratokat.
A cikk megjelenése után Laposa egy közleményt juttatott el a lapnak, melyben arról ír, hogy az egyesület elnöke és teljes elnöksége felajánlotta lemondását, az elnökség ügyvivőként folytatja tovább a munkáját a következő közgyűlésig.
|
Annyi állami támogatást kapott az egyik Laposa-cég, mint az éves árbevétele
|
A balatoni vendéglátóhelyek közül Laposa Bence érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), miközben ő a szervezet tanácsadója, és a hírek szerint ő tett javaslatot a támogatottak névsorára is – írta meg a 24.hu.
A Laposa-érdekeltségek támogatásával azonban nem csak az a baj, hogy gyanús körülmények közt jutottak a pénzhez, hanem az összeg is, amely enyhén szólva vaskosnak tűnik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210202_mtu_laposa_bence_balaton
|
2021-02-02 16:09:52
| true | null | null |
HVG
|
Ismét eltapsoltak állami kampányokra nettó 17,8 milliárd forintot 2020 utolsó negyedévében – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legutóbbi számából. A korábban velük megkötött keretszerződés miatt szokás szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. párosa végezhette el a munkát most is – mindkét cég tulajdonosa Balásy Gyula.
A tendert a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) írta ki, amit annak érdekében hoztak létre, hogy felügyelje az állami szervek reklámköltéseit. A költések nagysága azért is meglepő, mert a kormány annak idején hivatalosan spórolási célokra hivatkozva hozta létre az NKOH-t. Ennek azonban ellentmond, ha megnézzük a hivatal tavalyi költéseit:
2020 második negyedévében közel 26 milliárdot,
2020 harmadik negyedévében 18 milliárdot,
2020 utolsó negyedévében 17,8 milliárdot költöttek kommunikációra.
2020 utolsó negyedévében az összes költség több mint felét, közel 10 milliárd forintot a kormányzati panelek terjesztésére költötték. A dokumentumban több tétel is kormánypropagandát takar, azonban azt nem kötik az orrunkra, hogy pontosan mit reklámoztak. Az ilyen megbízások fantázianeve „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok ellátása, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása”.
A dokumentumban további három, milliárdos nagyságrendű tételt találunk:
a Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium kommunikációjára 1,8 milliárd forintot költöttek,
az állampapírok reklámozására 1,9 milliárd forint jutott,
a vadászati kiállítás kommunikációjára pedig 1 milliárd forint ment el.
Késésben van a vadászati világkiállításra 55 milliárd forintból épülő kongresszusi központ
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok.
A „kisebb” kommunikációs tételek között találjuk a következőket:
a leendő hajdúnánási MotoGP-pálya üzemeltetését ellátó HUMDA Zrt.-nek 309 millió,
a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Múzeumnak 210 millió,
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek 206 millió,
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek 70 millió,
a Károli Gáspár Református Egyetem felsőoktatási felvételi kampányához 27 millió jutott.
Konkurencia nélkül szárnyal Balásy
A kiváló fideszes kapcsolatokkal rendelkező Balásy cégei 2016 után kerültek monopolhelyzetbe az állami reklámpiacon, miután a korábbi kedvencek, Csetényi Csaba és Kuna Tibor kiestek a pikszisből. Balásy azóta szépen meggazdagodott a kormánypropagandából: egy éve forgattunk drónvideót arról, hogy Balásy Gyula reklámcégei egy budai luxusvillába költöztek.
Budai luxusvillába költöztek a kormánypropagandából meggazdagodott Balásy Gyula reklámcégei – drónvideó
A kormányzati propagandakampányokat évi több tízmilliárd forintért lebonyolító New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. székhelye 2019 októbere óta egy rózsadombi ingatlan, melyet a cégek tulajdonosa, Balásy Gyula vásárolt meg. A korábban panzióként működő hatalmas villa felújítása jelenleg is tart – drónvideón mutatjuk az épületet. [featuredbox text=
Balásy cégei többek között olyan kampányokat vezényeltek le, mint az Állítsuk meg Brüsszelt!, de ők dolgoztak a Nemzeti Konzultáció népszerűsítésén, és a családvédelmi akciótervet reklámozó anyagokon is.
A New Land Media Reklám Kft. nettó árbevétele 2016-ban 1,5 milliárd forint volt, ami 2017-ben, 25 milliárdra, 2018-ra 52,2 milliárd forintra, 2019-ben pedig 70,3 milliárd forintra ugrott. A Lounge Design Kft. nettó árbevétele 780 millióról 7,8 milliárd forintra nőtt 3 év alatt, 2019-ben pedig meghaladta a 9 milliárdot.
|
18 milliárdot költött állami kampányokra a kormány 2020 utolsó negyedévében
|
27 állami szervezet kommunikációs és médiaügynökségi feladatainak ellátására közel 18 milliárd forintot fordított a kormány 2020 utolsó negyedévében. A munkát ezúttal is a kormány kedvenc ügynökségei, Balásy Gyula cégei végezték. Az összeg több mint felét, közel 10 milliárd forintot ismét a kormányzati propaganda terjesztésére költötték.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/02/18-milliardot-koltott-allami-kampanyokra-a-kormany-2020-utolso-negyedeveben/#:~:text=18%20milli%C3%A1rdot%20k%C3%B6lt%C3%B6tt%20%C3%A1llami%20kamp%C3%A1nyokra%20a
|
2021-02-02 16:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Újabb nagyértékű közpénzes megbízással gyarapodott a NER elsőszámú takarítócégeként ismert B+N Referencia Zrt., amely olyan ütemben kapja az állami megrendeléseket, hogy lassan kiérdemli a tisztítás Mészárosa címet. Ezúttal a Ferencvárosi Torna Club (FTC) közbeszerzési eljárásán futottak Referencia Mosodák Kft. nevű cégükkel közösen: az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint az FTC-MVM Népligeti Sportközpont takarítási, karbantartási és üzemeltetési feladatait látják el úgy, hogy a céget havonta 41,9 millió forint + áfa átalánydíj illeti meg, ami éves szinten nettó 503,9 millió forintra rúg. A higiéniai töltőanyagok díja évente nettó 125,987 millió, a pályakarbantartási anyagoké pedig nettó 269,9 millió forint. A keretmegbízás négy évre szól, a szerződéskori összérték 3,5 milliárd forint.
A B+N Referenciának nem volt nehéz dolga, rajtuk kívül csak az ÚJLAK MM Üzemeltető Kft. pályázott a munkára, ajánlatukat azonban érvénytelennek minősítették, mivel a cég az előírt határidőig nem bocsátotta rendelkezésre az ajánlati biztosítékot.
Bár a B+N Referencia Zrt. neve kevésbé csenghet ismerősen, mint más, a NER első köréhez sorolt vállalkozásoké, az általuk bejárt út nagyon hasonló. A cég korábban Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt, több mint öt éve azonban már azé a Kis-Szölgyémi Ferencé, aki Tombor András üzlettársaként vált ismertté. Tombort pedig Habony Árpád hitelezőjeként tartják számon a miniszterelnöki tanácsadó NAV-vizsgálata óta. Kis-Szölgyémi a vendéglátástól az ingatlankezelésen át többféle üzletben érdekelt, 2017 óta agrárérdekeltsége is van, a Garline Agro Kft. tavaly 62,9 millió forint uniós környezetgazdálkodási támogatást kapott.
Az aranytojást tojó tyúk azonban egyértelműen a B+N Referencia Zrt., amelynek közpénzes megrendeléseit felsorolni is nehéz lenne. Egyebek mellett
2019 végén bruttó 33 milliárd forintos keretösszegű megbízást kaptak a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól, ugyanilyen feladatokra pedig egy évvel korábban 24 milliárd forintos keretmegbízásnak örülhettek.
Ők takarítják a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. A G7 mutatta be, hogy elszállt árakon vállalta a cég a 18 milliárd forintos munkát.
De ők üzemeltetik a NAV Budapest és a hivatal Pest megyei épületeit is 2,8 milliárd forintért.
2018-ban írtuk meg, hogy napi 555 ezer forintért bérel munkaruhákat a MÁV a cégtől.
Ennek megfelelően alakultak a B+N bevételei is, amelyekből Kis-Szölgyémi tavaly már 1,9 milliárd forint osztalékot vett ki.
|
Milliárdokért dolgozik a Fradinak a takarítás Mészárosa
|
Újabb nagyértékű közpénzes megbízással gyarapodott a NER elsőszámú takarítócégeként ismert B+N Referencia Zrt., amely olyan ütemben kapja az állami megrendeléseket, hogy lassan kiérdemli a tisztítás Mészárosa címet.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/02/bn-referencia-ftc/
|
2021-02-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt.
A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait.
Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón?
Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. Közülük csak néhányan vállalták névvel a nyilatkozatot. Őt magát is megkerestük. A képviselő előbb hajlandónak mutatkozott arra, hogy a pályájáról nyilatkozzon, de miután megkapta kérdéseinket, nem reagált.
Forgalmista volt, zöldet adott meg pirosat. Leengedte a sorompót, aztán felhúzta. Nincs mit ezen szégyellni, ez volt a munkája. Ő volt a bakter
– amikor nemrég Kétpón jártunk, hogy megismerjük Boldog István történetét, annak kezdetéről ilyen mondatokat hallottunk. Akik hajlandóak voltak beszélni a korábbi polgármesterről, rendre úgy indítottak: „A bakter miatt jöttek?!”
Boldog szerény körülmények között nőtt fel a nyolcszáz fős alföldi faluban. Családja nem tartozott a Kádár-korszak nyertesei közé, apja a helyi téeszben dolgozott, akadt, aki úgy emlékezett a politikus szüleire, hogy a maguk módján mindketten „különc” emberek voltak. Boldognak, miután a szülei elváltak, két féltestvére született.
Mezőtúron érettségizett 1985-ben mezőgazdasági gépészként. A vasútnál kezdett dolgozni, bakter lett belőle, a pusztapói megállóhely tartozott hozzá. Akik a rendszerváltás környékén ismerték az akkor a húszas éveiben járó Boldogot, két dolgot jegyeznek meg róla: hogy nyílt és normális, viszont igen szegény ember volt. „Emlékszem, olcsó párizsit vesz a boltban, és azt mondja, hogy a vasutas fizetéséből csak erre telik. Egy kicsi házban laktak az első feleségével kijjebb, a nagyobbik fia is ekkoriban született. Alulról indult.”
Fasza csávóból polgármester
Boldog egy évvel a párt megalakulása után, már 1989-ben belépett a Fideszbe. Akkori tagok mondják, hogy bár a pártvezetés jogászokból, főként korábbi szakkollégistákból állt, közel sem volt példa nélküli, hogy fizikai munkát végzők csatlakozzanak, sőt próbálkoztak „munkástagozattal” is akkoriban, igaz, ez sok sikerre nem vezetett. Milyen nézetek vitték Boldogot a pártba? – kérdeztük ismerőit, későbbi politikustársát is.
A régi rendszert nem szerette, az biztos. Kommunistázott is.
Más azt mondja, hogy nem kizárólag politikai nézetek hozták össze a fiatalokat a Fidesz megyei szintjén. „Szolnok megyében egy nagyon heterogén társaság volt, főleg egyetemistákból, friss diplomásokból álltunk. Szűk, de integráló közeg volt, Istvánt nem nézte le senki amiatt, hogy fizikai munkából él. Generációs közösség volt ez, a korai elvekről azt mondanám, hogy mást akartunk, mint ami addig volt, változást, határozott változást. Volt bennünk egy közös életérzés.”
Boldog alapszervezetet hozott létre Kétpón, ahol egy kisebb társaság gyűlt köréje. „Mentünk utána vakon. Volt érzéke ahhoz, hogy közösséget építsen, hogy a maga oldalára állítsa a fiatalokat” – mesélte egyikük. „De nem úgy kell ezt elképzelni, hogy péntekenként összejártunk, és nagyokat politizáltunk. Amikor közösen elmentünk a szolnoki színházba, mert Orbán Viktor tartott ott egy előadást, volt köztünk olyan, aki nem is ismerte meg az ajtóban minden nézőnek köszönő pártelnököt. Inkább fiatalok közössége volt a kétpói szervezet, és baromi fontos volt a buli.”
Boldog az első feleségével – akiről azt mondják, nagyon jó hatást gyakorolt rá – a ’90-es évek elején megkapta a kétpói művelődési ház büféjét, ez lett a Narancs büfé, és ők vitték a helyi diszkót is. Közösség alakult ki Boldog körül, aki 1992-ben egy időközi választáson bekerült a képviselő-testületbe, majd 1994-ben megnyerte a polgármester-választást. „Előtte hőbörgő típus volt. Ha nem tetszett neki valami, azt látványosan elmondta. Fontos neki, hogy odafigyeljenek rá. Testületi tagként kicsit megértőbb lett, visszavett a hangerőből.” Más azt mondja általánosságban:
28 évesen lett polgármester, a régi idők emberét váltotta a székben. Egyszerű ember volt, de az a fasza csávó, aki megcsinálja a dolgokat, megszerzi a falunak, ami kell. Ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Pistának volt energiája, a fiatalok bírták, ő pedig segíteni is tudott annak, akinek akart, el tudta adni magát. Politikus alkat, na! Akkoriban ragadt rá, hogy Buldog Pista, mert tényleg olyan, mint egy buldog, ha akar valamit. A falu mellett is csinálta a Fideszt, járt pártgyűlésre, ha kellett, tüntetésre Pestre, vitte a helyi tagokat is. Látszott, hogy ez az élete, pedig akkoriban nem volt ő még a Fideszben senki.
Egy harminc évvel ezelőtti fideszes önkormányzati képviselő a tiszatenyői diszkóból emlékezett Boldogra. „Kis szereplő volt akkor, de normális fickó. A ’90-es évek közepe után egyre jobban professzionalizálódott a párt, és a belső kritikákra egyre kevésbé voltak fogékonyak. Aki lojális volt, és megtalálta a maga feladatait, az tudott haladni. Nekem túl sok meglátásom volt, túl civil maradtam, így kiszálltam.”
Boldog viszont 1998-ra már a megyei közgyűlés képviselője lett: elkezdett emelkedni.
Megy, mint az úthenger
Szolnok megye a kezdetektől erős bázis volt a Fideszben. Az egyaránt karcagi Varga Mihályból és Fazekas Sándorból később miniszter lett, de utóbbi már 1990-től a város polgármestere volt. A rendszerváltás után a megyei pártéletben Várhegyi Attila volt a meghatározó figura, aki 1991-ben Szolnok polgármestere lett. Az egykori pártigazgatót később hűtlen kezelés miatt elítélték, ezután a nyilvánosság elől eltűnt, de médiaügyekben máig fontos a szava a Fideszben. A szintén szolnoki Nyerges Zsolt 2010 után a gazdasági holdudvar meghatározó alakja volt Simicska Lajos üzlettársaként, és a második Orbán-kormány alatt több, a megyéből származó politikust vagy szakembert juttathatott állami pozíciókba. Az egyetem elvégzése után, 1987 és 1989 között egyébként Orbán Viktor is Szolnokon lakott a városból származó feleségével, Lévai Anikóval.
De vissza a megyei csoporthoz, ahol a ’90-es évek elején már ott volt a későbbi országgyűlési képviselő, a mezőtúri Búsi Lajos is, aki 2010-ben lett helyettes államtitkár.
Annak az esélye, hogy Boldog István egyszer olyan szintre kerül, hogy országgyűlési képviselőként egy lapon említsék ezekkel a nevekkel, még a 2000-es évek elején sem látszott. Makacssága és tudatossága, valamint az a képessége, hogy le tudja nyomni a helyi ellenfeleit, mind-mind szerepet játszott abban, hogy ez végül megtörtént.
De hogyan tudott 2010-ben helyzetbe kerülni egy apró falu polgármestere? Miért őt indította a Fidesz a Mezőtúrt és Túrkevét is magában foglaló egyéni körzetben? Fideszes forrásunk így magyarázza:
2010-ben annak a körzetnek nem volt gazdája. A túrkevei Vida Tamás négy évvel korábban, 2006-ban simán kikapott a szocialista jelölttől, aki 2002-ben Búsi Lajost verte meg. 2010-ben tehát kinyílt a verseny, ezt a körzetet a Fidesz legutóbb 1998-ban tudta hozni. A helyi szervezetek döntenek a választókerületi elnökről. A tagság többségét pedig 2010-re Boldog meggyőzte arról, hogy ő a legalkalmasabb a posztra. Sokat tett ezért, és meg is szavazták.
Boldog addigra már rendesen bedolgozta magát a megyében: tizenkét évig volt a megyei közgyűlés képviselője, a 2000-es években a kistérségi társulás elnöke, a kétpói választásokat pedig rendre hozta, noha többen pályáztak a székére. 2007 óta, máig ő a Fidesz falusi tagozatának az elnöke.
A falu a 2000-es évek közepétől lett kiemelt fontosságú a Fidesz szervezeti politikájában. Még 2005-ben indították el a több száz helyszínen megtartott faluparlamentet, az Index korábbi cikke szerint így 30-40 ezer kistelepülési választót vontak be a „mozgalomba”. Az eredmény 2010-ben látszott először: a Fidesz lett a falvak meghatározó politikai ereje, és a mai napig az. Boldogot pedig helyismerete és személyes háttere a 2010-es Fideszben már a korábbinál magasabbra helyezte. Az is világos, hogy egy hozzá hasonló, nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban.
Tudatosan építette magát, 2010-ben eljött az ő ideje, és élt a lehetőséggel. Meggyőző tud lenni, nem bonyolítja túl a mondanivalóját, őszintének hat, amikor beszél. Szeret közönség előtt szerepelni, szereti, ha figyelnek rá
– mondja fideszes forrásunk.
A sikert pedig nem kell magyarázni: Boldog eredménye sorozatban három győzelem az országgyűlési választáson. Bár 2014-ben, a választókerületek összevonásakor kihívót kapott, a martfűi Sági Istvánt szorosan, de legyőzte a tagság szavazataival. „Ha beindul, olyan, mint az úthenger. Jó és rossz értelemben is” – meséli egyik ismerőse.
Túlmozgásos Buldog
Boldog István politikai nézeteiről több ismerőjét kérdeztem, de egyenes választ nem kaptam. Abban azért forrásaim egyetértettek, hogy a nagy elméleti kérdések, szakpolitikai részletek nem számítanak a fő terepének. Amit sokat lehetett hallani tőle: Gyurcsány, baloldal, Trianon és Orbán – „ezek az ő kapaszkodói”, persze a megfelelő előjelekkel. Egy őt ismerő kétpói azt mondja:
Két dolog mozgatja. Orbán lett az istene, a foci meg a szerelme. Emlékszem, itt nézte benn az önkormányzati díszteremben, videón, ahogy Orbán beszél. Nézte, leste, tanulta, hogyan kellene csinálni. Nála mindig az van, amit Orbán mond.
Ami a focit illeti, Boldog évtizedekig játszott megyei szinten. Edzette is a kétpói csapatot, rengeteg meccset néz, kívülről fújja a csapatokat. Egy Fidesz-frakciótag azt meséli: „Fociban is buldog. Játszott a parlamenti Fidesz-csapatban. Csatár, aki kifejezetten megsértődik, ha le akarják cserélni.”
„Amikor bekerült a Parlamentbe, megszeppentnek tűnt” – jellemzi őt a 2010 utáni kormánypárti frakció egyik tagja. „Az Országgyűlésben akkoriban nem sokat szerepelt, inkább tájékozódott az új terepen. Felmérte az erőviszonyokat és a saját mozgásterét, ám egy-két év alatt beletanult a zsugázásba. Az új frakcióban rajta kívül (a vak komondoros ügyről elhíresült – a szerk.) Balogh József, a Tanyán Élők Egyesületének elnöke is mezőgazdasági gépszerelő volt, hasonló cipőben jártak, Orbán választása azért eshetett rájuk, mert vidéken, az egyszerű emberek, a falusi, tanyasi népesség körében akarta növelni a Fidesz támogatottságát.” Több, a frakcióban ülő forrásunk azt mondta: Boldog rendszeresen fel is szólal a képviselőcsoportban a választókerülete érdekében, és nem érdekli, ha ez már visszatetsző,
magát nem zavartatva nyomul a körzete ügyeiben.
Beszéltünk azonban olyannal is a 2010-es Fidesz-frakcióból, aki szerint Boldog már akkor „meredek figura” volt. Egészen odáig ment, nem biztos abban, Boldognak „ki van-e mind a négy kereke”, de ha mégis, akkor valamiféle belső gát vagy kontroll hiányzik belőle, mert amit művel, az sokszor nincs összhangban a Fidesz kommunikációjával, és ez évek óta nem esik le neki. Túlmozgásos, feltűnési mániás, nehezen kezelhető, kamerák előtt fenyeget állami cégeket, gondolkodás nélkül áll bele olyan ügyekbe, amelyeknek nincs politikai haszna – a jellemzés végén még azt is mondja forrásunk, hogy szerinte a politikai megfontoltság és gondolkodás alapjai hiányoznak Boldognál.
Jönnek a mániák
Több ismerője azt mondja, Boldog már az első parlamenti ciklusa végén kezdett megváltozni. „Először ez főleg stílusbeli dolog volt. Már nemcsak egy falusi polgármester volt, hanem országgyűlési képviselő, fontos ember lett. Kezdte többnek mutatni magát annál, ami. A kritikát egyre nehezebben viselte, nyersebb, durvább lett. 2010 előtt lehetett vele beszélni, ha máshogy láttuk a dolgokat, 2013 után egyre ritkábban. Már mindent jobban tudott. A Parlament is hatott rá, az ottani fideszes társaság. Mutatnia kellett valamit a sok diplomás közt” – mondja egy korábban vele közeli viszonyban álló forrásunk.
Régebben is fontos volt neki a „Trianon-téma, de erre a történelmi magyarság vonalra egyre inkább rátett parlamenti képviselőként.” Épített Attilával kevert honfoglaló-parkot Kétpóra, amit másolt Szent Koronával adtak át, a parkban a járdák Nagy-Magyarországot adják ki felülről, és Trianon-rockoperát is celebráltak – hogy csak néhány epizódot említsünk a település életéből. „A falunapokon egyre több lett a nemzeti rock. Kárpátia, Szkítia, ilyenek” – panaszolja egy kétpói. „A beszédeiben pedig visszatérő panel lett a magyarság megmaradása, erre jött rá a 2015-ös menekültválság, amikor ő tényleg elhitte a kormányzati üzenetet: vagy ők, vagy mi.”
És hogy mire gondolhatott párttársa, amikor a Fidesz kommunikációjától is elütő radikális megnyilvánulásokat említette?
Boldog István már 2012-ben követelte a halálbüntetés visszaállítását, de a frakció nem támogatott ilyen Btk.-módosító indítványt. Ezzel együtt ez nem hálátlan szerep: Lázár János is többször nyilatkozott arról, hogy ő halálbüntetés-párti.
Toroczkai László mellett politikusként egyedül Boldog használja a történelmileg hamis betyárromantikát, és akárcsak a Mi Hazánk elnöke, ő is jó viszont ápol a rasszista Betyársereggel, meg is látogatta őket 2017-ben.
Visszaérően követeli a Pride betiltását.
A Coca-Cola bojkottálására buzdított az üdítőgyártó kampánya miatt, miután a cég szerint a szerelem a meleg párokat is megilleti. Boldogra ekkor a világsajtó is felfigyelt.
„Olyan témák ezek, amelyekkel a frakció többsége nem tud azonosulni” – mondják fideszes forrásaink, akikkel beszélve nem tűnt úgy, hogy Boldog megnyilvánulásai valamiféle felsőbb stratégia részei lennének, sőt néha kifejezetten időigényes a kirohanásait „elsimítani”.
Csak egy végrehajtó
Az ellenzéki politikusokban meglehetősen egységes kép él Boldog Istvánról. Olyanokkal beszélgettünk, akik a parlament költségvetési bizottságában ülnek együtt vele, a fideszes képviselő ott jó ideje alelnök – felsőfokú végzettség nélkül. A testület elnöke, a DK-s Varju László azt mondta: „Szívesen beszélnék róla, de igazából semmilyen benyomásom nincs a személyéről. A parlament egyik legfontosabb bizottságában ül mellettem, de alig tudok róla valamit.” Más azt mondja, Boldog nagyon ritkán szólal meg, ha mégis, az jellemzően indulatos vagdalkozás, a szakmai felvetésekre is letorkolja az ellenzéki politikusokat azzal, hogy „miért nem csinálták meg akkor, amikor a baloldal volt kormányon!?” Forrásunk ezt már csak azért is rossz néven veszi, mert 2010 előtt nem volt képviselő.
Általánosságban azt mondják a bizottság kisebbségben lévő ellenzéki tagjai, hogy a Fideszben le vannak osztva a szerepek: vannak, akik értenek a témához, és releváns hozzászólásaik vannak, mások a politikai vonalat viszik, amikor konfrontálódni kell, amikor a kormányzati kommunikáció által legyártott paneleket kell egy levegővel elmondani – Boldog az utóbbiak közé tartozik. „Amikor indulatosan sorolja ezeket a sematikus paneleket, néha az az érzésem, hogy már ő is elveszti a fonalat. Olykor egészen értelmetlenül beszél.
Egyszer azt kérte tőlünk, az ellenzéktől, hogy tiltsuk be a Pride-ot
– idézi fel egyikük.
Varju László szerint azonban fontos látni a Boldog-jelenség egy másik aspektusát. Hiszen egy felsőbb akarat nyomán üresítették ki „ezt a bizottságot is, amelynek üléseit a fideszesek rendszeresen szabotálják el. Nekik az a céljuk, hogy mielőbb letudják az egészet, szavazzunk gyorsan, és menjünk haza. Ócska színjáték lett ebből, és az érdemi ellenőrzést, ami feladata lenne a bizottságnak, nem tudjuk elvégezni. Nem kell semmilyen vita, se tanulmány, úgyis egy helyen dől el minden, amiről döntöttek, azt pedig kihirdetik a közlönyben. Ebben az egy évtizede tartó folyamatban Boldog István egy láncszem, a rendszer sok végrehajtója közül az egyik, aki úgy szavaz, ahogyan kell.”
Profiter Machine
A Boldognál bekövetkezett változásnak az ideológiai radikalizálódás mellett más jele is volt 2014 környékén. „Még polgármester volt, amikor kezdtek jönni a pénzügyi dolgok. Nem voltak ezek nagy ügyek, nem is írt róluk akkor a sajtó. Például az, hogy Pista polgármestersége végén egyetlen cég kezdte nyerni a közbeszerzéseket Kétpón. Ez volt a Szalay Bau. Ekkor jelent meg Krizsai Péter is Boldog körül, innen indultak el a keményebb dolgok, amikhez már gyomor kellett. A második parlamenti ciklusára már így fordult rá. Azóta látjuk, hova jutott mindez.”
A már idézett Nagy Szilárd többször beszélt a Boldog által kiépített szisztéma sajátosságairól: táskás emberekről, leadott utasításokról, a fürdőkben tartott eligazításokról, értelmetlennek tűnő projektekről. A Boldog Istvánnal összefüggésbe hozott megyei TOP-os pénzrendszerből Kétpón kicsiben minden megtalálható. A faluban ugyanis – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – két vállalkozás nyerte sorban a közbeszerzéseket az elmúlt 6-7 évben. Előbb a Szalay-Bau, majd a Profiter Machine Kft. tarolt.
Ezeket a cégeket nem nehéz összekötni: van egy jászkíséri Kádár-kocka, amelyben a körzet közbeszerzésein taroló Profiter Machine székel. Ide volt korábban bejelentve a faluban Boldog barátjának titulált Krizsai Péter egykori cége, a Buborék-Vitál Bt. is, ennek a kültagja volt Krizsai Istvánné. Ő a jelenleg felszámolás alatt álló Szalay Bau korábbi tulajdonosa. A Krizsai család és a közös cégotthon miatt tartja magát az a nézet Kétpón, hogy a két vállalkozás mögött ugyanazok állnak, noha papíron a Profiter Machine-ben nem tűnik fel Krizsaiéktól senki.
A Szalay Bau 2014-ben közel 50 millió forintért építhetett piacot Kétpón, a történelmi park első ütemét szintén 50 millióból alakították ki. A műfüves focipályát 25 millió forintból ugyancsak a Szalay-Bau építette 2014-ben. Évekkel később már a Profiter Machine korszerűsíthette a kétpói iskola és kollégium energetikai rendszerét 102 millió forintért, és szintén TOP-pénzből, 175 millióért épített a cég csapadékvíz-elvezetőt. A projektek között van, ami nincs átadva, másiknál az eredeti, közbeszerzésen kiválasztott vállalkozó után kellett pótmunkáznia a falu új, Boldog Istvántól független vezetésének. És ez sokakat zavar Kétpón.
A megosztott falu
2014 után Boldognak választania kellett, ő pedig a polgármesteri cím helyett a parlamenti munka mellett döntött. Utódja a fideszes Keresztes Péter lett, aki 2019-ben aztán szoros versenyben veszített független kihívójával szemben. Ez a szavazás valójában arról szólt, hogy Boldog István embere vezesse tovább a falut, vagy valaki más. A többség az utóbbi mellett döntött, de a település megosztott.
Kétféle emberrel lehet találkozni az utcákon: akinek markánsan pozitív, és akinek karcos véleménye van Boldogról.
Nem akarok én mondani semmit. De azért nézzen szét itt, gyerünk! Mit lát, ugye? Tisztaság van? Hát igen. Épült piac? Rendbe tették az iskolát? Jött ide pénz? Nem mondok én semmit, csak kérdezek. Mert ezeket Boldog intézte mind!
– mondja egy a háza előtt sepregető asszony, aki nem szeretné, hogy lefotózzuk. Egy másik nem akar beszélni, de miután egy darabon elkísérjük, csak elmondja véleményét. „A legjobb polgármester. Sokat tett értünk. Meg tudja, ráköszön az az emberre százszor is. Annak is, aki nem köszön vissza! Olyan ember, aki felhúzza a csizmát, nekiáll, nem piszkos neki a munka. Egyszerű, de nagyszerű a Boldog István. És nem urizál.”
Könnyű olyat is találni, akinek elege van a fideszesből. Egy idős férfi, miután megállítjuk, azonnal rákezd:
Kétpón Boldoggal szemben létrejött egy olyan helyi koalíció, amely elutasítja az erőből való politizálást, a mutyizást, ezek helyett nyugalmat, békét szeretne a faluban. Ezt nehezíti, hogy Boldog István éppen a polgármesteri hivatal mellett lakik, miután a szomszédos házat még a 2000-es évek közepén megvásárolta az általa vezetett önkormányzattól, majd folyamatosan újítgatta. A mostani polgármester, Virágné Lukács Gabriella panaszkodik emiatt: „nem jó ez, hogy kinézek az irodából, belátok az udvarukba, és látom, hogyan élnek. Nem egészséges.”
Van azonban nagyobb baj is. Perben áll ugyanis Boldog és a hivatal – mondja a polgármester. Mert Boldog, bár van külön beállója, a saját udvarára eddig a hivatal területén áthajtva állt be a kocsijával, ezt a lehetőséget viszont az önkormányzat egy elkerítéssel megszüntette. „Zavaró volt, használja a saját kapuját!” – mondja Virágné. Boldog erre birtokvédelmet kért, az így született határozatot azonban bíróságon támadta meg a kétpói önkormányzat.
„Ő tényleg úgy gondolja, hogy minden az övé Kétpón, ez is bizonyítja” – mondja egy helybeli, aki évtizedek óta ismeri Boldogot, majd hozzáteszi:
Sok olyan dolgot tett, amit nem lett volna szabad, emberileg is. Ezért fordult ellene a falu.
Az ellene zajló büntetőeljárás egyébként nem törte meg Boldog Istvánt, továbbra is jön-megy a faluban. Olyan lett, mondják, mint amikor még nem volt polgármester: megmondja, ami nem tetszik neki, és kiosztja a vezetést. A kétpói polgármester meséli: „Csináltunk az iskola előtt egy kis parkolót teljesen szabályosan. Ő pedig egyből jött, és mondta, hogy ez milyen rossz, nem így kellett volna. A kocsija persze ott parkol.”
Boldog Istvánra januárban hat év szabadságvesztést és több mint hatmillió forint vagyonelkobzást kért az ügyészség.
A cikk elkészítésében közreműködött Spirk József.
|
A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig
|
A kétpói vasutasból egy egész térség ura lett. Kicsoda Boldog István? Hogyan jutott előre a Fideszben, és miért fordultak el tőle a falujában, amit húsz évig vezetett? Portré.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/02/01/boldog-istvan-fidesz-orban-viktor-portre/
|
2021-02-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bár a járványhelyzet miatt egyáltalán nem lehet lagzikat tartani, Rogán Barbara családi körének az esküvői készülődés nélkül is nagyon mozgalmasra sikerült az a pár hét, mielőtt a miniszter december közepén benősült volna a borsodi családba.
Ahogy azt hétfőn már bemutattuk, Rogán Barbara szüleivel, apja régi üzlettársával és egy nyírségi nővel november 20-án írták alá azt az adásvételi szerződést, ami szerint több mint 1022 hektár földet szereztek meg 1,6 millárd forintért. A vételár 95 százalékát, azaz 1,5 milliárd forintot pedig az állami tulajdonú Budapest Banktől kapott földvásárlási hitelből fizetik ki.
De itt nem álltak meg, és a következő hetekben folyatatták a birtok bővítését. A hivatalos közzétételi oldalon
még két olyan szerződésre bukkantunk, amik szerint Rogán apósáék pár héttel a decemberi esküvő előtt még két másik eladótól is vettek 149 hektárnyi földet Rogán Barbara szülőföldjén több mint 182 millió forintért.A vételár 95 százalékát ezekben az esetekben is a Budapest Banktól kapott kölcsöntől fedezték.
Az egyik szerződést tavaly november 26-án írták, és ez alapján 100,9 millió forintot fizetnek több mint 80 hektárnyi földért. A területek három borsodi településen és 11 különböző helyrajzi számon oszlanak szét. Van köztük erdő, legelő, szőlő és szántó is. A megszerzett földek tulajdonjoga egyenlő arányban oszlik meg az öt vevő, vagyis Rogán Barbara, az anyja, az apja, az apja nyírségi üzlettársa és egy nyírségi nő között. A szokott módon itt is csak a vételár 5 százalékát tudják kifizetni önerőből, a fennmaradó 95,8 millió forintot az állami tulajdonú Budapest Banknál felvett földvásárlási hitelből tervezik fedezni.
Ugyanők december 1-jén írtak alá egy másik szerződést, itt valamivel több mint 81 millió forintért vettek valamivel több mint 68 hektár földet. Ebben az esetben is azt ajánlották, hogy csak a véletár 5 százalékát fizetik ki önerőből, a maradék 77 millió forintot pedig majd a Budapest Banktól kapott kölcsönből rendezik.
Így összesen 1,7 milliárd hitelt vettek fel a Budapest Banktól az esküvő előtti földváráslásokhoz. Az Átlátszó pedig arról írt, hogy ezen kívül Rogán Barbara apja és annak nyírségi üzlettársa nemrég 315 milliós kölcsönt kapott szintén a Budapest Banktól közös cégükre, ami egyébként agrártanácsadással foglalkozik.
|
Rogán új feleségének családi köre nem állt meg az 1,6 milliárdos földszerzésnél, hozzácsaptak még 149 hektárt
|
Bár a járványhelyzet miatt egyáltalán nem lehet lagzikat tartani, Rogán Barbara családi körének az esküvői készülődés nélkül is nagyon mozgalmasra sikerült az a pár hét, mielőtt a miniszter december közepén benősült volna a borsodi családba.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/03/rogan-uj-felesegenek-csaladi-kore-nem-allt-meg-az-16-milliardos-foldszerzesnel-hozzacsaptak-meg-149-hektart-az-eskuvo-elott
|
2021-02-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Így az eddigi nyolc felsőoktatási intézmény (Miskolci Egyetem, a budapesti Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem, a Soproni Egyetem, a kecskeméti Neumann János Egyetem, a győri Széchenyi Egyetem, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem, a szintén fővárosi Színház- és Filmművészeti Egyetem, valamint a 2021 februárjától Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működő gödöllői-budapesti Szent István Egyetem) után továbbiak csatlakozhatnak az új fenntartói modellhez, ha döntés születik róla már a közeljövőben.
Folyamatos kísérletek
Különböző kormányok immáron 30 éve igyekeznek a magyar felsőoktatási rendszert kimozdítani az államháztartás rendszer alól, most erre látunk egy újabb kísérletet, mondja Derényi András oktatási szakértő, a Konett Team munkatársa az Azonnalinak. Erre azért van és volt szükség, mert az államháztartási működésmód túl merev és bürokratikus, miközben az egyetemektől, oktatási intézményektől azt várják, legyenek rugalmasak, reagáljanak gyorsan például a társadalom, a gazdaság igényeire.
Működjenek együtt cégekkel, a kutatásaiknak legyenek a gyakorlati életben hasznosítható eredményei. De a tapasztalatok azt mutatják, ezek az igények az államháztartási rendszerben megszokott könyvelési, elszámolási módszerekkel nehezen megvalósíthatóak. Vagy a közalkalmazotti törvényt is lehet említeni: nem ösztönöz jobb teljesítményre, nem megoldható benne a differenciált teljesítmény-menedzsment, elkényelmesítheti a magas beosztású oktatót.
A probléma nem magyar sajátosság, külföldön is próbálkoznak a megoldásával régóta.
Ez most erre egy újabb kísérlet, mondja Derényi.
Itt egyfelől a felsőoktatás privatizációja zajlik, másfelől az intézmények működésének átalakítása a neoliberális oktatáspolitika jegyében – ez már Polónyi István oktatáskutatónak, a Debreceni Egyetem munkatársának a véleménye.
Fentről szóltak a négy egyetemnek, váltsanak
A legfrissebb történéseket (Szeged, Pécs, SE, Debrecen) úgy lehet értelmezni, hogy ezek az egyetemek menekülnének az alapítványi átalakulással egy, az orvosi karokat esetlegesen az SE alá összevonó rendszerből (aminek ötletét Kásler Miklóshoz és Merkely Béla SE-rektorhoz is kötik). A felvetés azért is aktuális, mert az agrártudományi egyetemi karok esetében ez az összeolvadás lezajlott: Csányi Sándor OTP-vezér át tudta vinni, hogy a Szent István Egyetem égisze alatt egy ilyen egyetem legyen, maga alá gyűrve Gyöngyöst, Keszthelyt és a többi agráregyetemet.
Az orvosi egyetem és orvosi karok összevonásáról Derényi azt mondja, nálunk időről időre megjelennek integrációs hullámok, de
még egy kormány sem nézte meg utóbb, hogy megérte-e, mi volt a haszna, mi volt a kára,
ténylegesen sikerült-e gazdaságosabbá vagy jobb minőségűvé tenni a működést. Ami a nemzetközi tapasztalatakból is megmutatkozik: egy ilyen összevonás általában két vezetői ciklusig ront a teljesítményen, és utána sem biztos, hogy javulás következik be.
A 2000-ben lezajlott felsőoktatási összevonási hullámnak (létrejött például a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyesülésével, vagy az Eötvös Loránd Tudományegyetembe beolvadt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola, összesen 11 összeolvadás történt, írja a Eduline cikke) is vegyes eredményei lettek, nem látszódott, hogy érdemi megtakarítást vagy minőségjavulást lehetett volna elérni.
Ami látszott: nagyon nehezen alakult ki valódi együttműködés az összevont intézményrészek között. Ha egymástól földrajzi értelemben távoli intézményeket vonnak össze, ott pedig szinte alig van erre esély, inkább az tapasztalható, hogy a gyengébb egység tovább gyengül. Ezért is kockázatos az agráregyetemi integráció. De ennek végső egyenlegét majd 10-15 év múlva lehet megvonni.
A legújabb alapítványi tervekkel érintett egyik vidéki egyetemről egy forrásunk azt mondja, az orvosi karok egyesítése egyelőre nincs tervben. Az egyetemi átállásról úgy fogalmaz:
„gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá...”
Fentről vázolták fel a terveket, akár már augusztustól át lehet állni, tehát még 2022 előtt. Az egyetem egyben tartása és fejlesztése miatt jobbnak tűnik az alapítványi fenntartás, „ugyanakkor sok bizonytalansági tényező is van, az egyetemi autonómia kérdése, a helyben hozott, szenátusi döntési jogkörök mennyire lesznek korlátozva”. Ami a kuratóriumtól függ leginkább. „Elméletben nem feltétlen ördögtől való egy ilyen modell, de ismerjük a magyar valóságot.”
Elveszíti közpénz jellegét
A dolog a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egyetemek átkerülnek az állam fenntartói szerepe alól vagyonkezelői alapítványok fenntartásába. Az alapítványok kuratóriumát az alapító, vagyis az állam jelöli ki. Ezekbe az eddigi tapasztalatok szerint kormánypárti politikusok, akár miniszterek, a gazdasági élet szereplői és szakemberek kerültek be. Az alapítványi vagyonnal való gazdálkodást alapítványi vagyonellenőr felügyeli, személyéről a kuratórium és a felügyelőbizottság határoz. A kuratórium dönt a szervezeti és működési szabályzatról, valamint a költségvetésről is.
A kilencedik alkotmánymódosítással ráadásul beleírtak egy, külön a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, amelyekről majd kétharmados törvény rendelkezik – hogy hogyan, azt egyelőre nem tudni. Ugyanekkor definiálták Alaptörvényben a közpénz szűkítő értelmezésű meghatározását is: „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”. Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy ezáltal a vagyonkezelő alapítványok által kezelt pénz már az Alaptörvény szerint sem lesz közpénz.
A vagyonkezelői alapítványi fenntartói átállás szinte minden intézménynél máshogy zajlott eddig, más volt a belső elfogadottsága, volt, ahol az egyetemi vezetés és a hallgatók is akarták, akarják, és van, ahol nagy ellenállásba ütköztek, mint például az SZFE, mondja Polónyi. Az sem egységes, hogy az egyes egyetemek átállása milyen gazdálkodási háttérrel történik. A kormány ugyanis úgy érvel az új rendszer mellett, hogy megszűnik az egyetemek gazdasági függése a mindenkori kormánytól, önállóak lesznek.
Polónyi úgy látja, eddig kétféle rendszer állt fel, az egyik az úttörő Corvinusé, részben a MOME-é, Állatorvosi Egyetemé: amikor is az egyetemek tőkét kaptak (a Corvinus MOL-, Richter-részvényprotfóliót), amelyek hozama megteremtette azt az összeget, amelyet eddig az államtól kapott az egyetem.
A másik út a miskolci, győri egyetemé vagy az SZFE-é: itt már kevésbé stafírozzák ki őket, az alapítványok, amelyek kuratóriumában példátlan módon gyakorló miniszterek ülnek, mint Miskolcon Varga Judit igazságügyI miniszter, Győrben Szijjártó Péter külügyminiszter, leginkább megkapják az oktatás helyszínélül szolgáló épületek tulajdonjogát (az SZFE most talán rögtön el is ad belőle a hírek szerint). A gödöllői egyetem a Grassalkovich-kastélyt használhatja, és földtulajdont is kap, ebből képződhet forrása.
Bérfejlesztés történt a MOME-n
Milyen előnyök származhatnak az átalakulásból? Polónyi úgy látja, ezzel a szemlélettel megjelenik a piaci gondolkodás, a vállalati, menedzsmenti szemlélet, egy neoliberális oktatáspolitika, amely költséghatékony, a magánszféra mentalitását hozza be a rendszerbe. Szerinte gazdasági okokból egy idő után kiszorulhatnak a nagy egyetemekről a kis szakok és a jó nevű professzorok.
Máshogy látja Derényi, az átállás elvileg nem kell, hogy racionalizálást, oktatók elbocsátását, szakok bezárását vonja maga után, a nagy tudományegyetemek esetében sem. Elvileg ennek nem kellene az oktatók, oktatásszervezés szintjén semmilyen változást hoznia, csak a menedzsment, a szervezeti működés szintjén.
Ugyanakkor azt látja, a kuratóriumok úgy gyürkőznének neki rögtön hatalmas reformoknak, mintha az elmúlt 30 évben semmi nem történt volna, Pedig zajlottak fejlesztések, változások, például átálltunk a képzésben a bolognai rendszerre
Fel kellene tárni, mi történt eddig, meg kellene ismerni az intézményeket,
akár átvilágítással, akár más módszerekkel, ami akár egy évbe is beletelhet, és utána kellene megnézni, mi a teendő.
Pozitív változásokról számolt be az Azonnalinak Szalontai Ábel, a MOME Média Intézetének vezetője. Úgy látja, az alapítványi fenntartás 2020. augusztus 1-jei bevezetése óta olyan változások történtek, amelyek összhangban vannak azzal, amire korábban készült az egyetem. Az alapítvány nyíltan kommunikálta, mivel akarta elkezdeni a működését, mit változtatna meg.
Ilyen cél volt a MOME nemzetözi jelenlétének növelése, amely A MOME új kampuszán létrehozott Innovációs Központ (IK) esetében egy megindult és most is zajló nemzetközi, az IK vezetésére kiírt pályázatot is eredményezett. Ez a pályázat arról is szól Szalontai értelmezésében, hogy nőni fog többek között a MOME nemzetközi láthatósága.
A bérek terén is pozitív változások történtek, az állami háttér ugyanis eddig nem tudta rendezni ezt az oktatókat és nem oktató munkavállalókat érintő kérdést. Az egyetemi szakszervezetben egy éve megfogalmazódott az a követelés, hogy ezt rendezzék, és december 1-jével meg is történt egy bérkompenzáció. További javulásra is van ígéret teljes felsőoktatási szinten, ebből februuárra már a fizetési papírokon is látható lehet valami. Szalontai szerint
amíg az állam volt a fenntartó, alacsony bérezés mellett várta el a világszínvonalat, ez most változni fog.
Az átalakítás kihathat az oktatás minőségére, de ez alapvetően egy hosszú történet, mondja Derényi András oktatási szakértő. Az ilyen változások, az oktatók fejlesztése sok évet vesz igénybe. Az értékelés módszertana az egyetemi szférában tradicionális, a fiatalabb oktatók eltanulják az idősebbektől, beleszocializálódnak, és ezen változtatni nem megy egyik napról a másikra. A legutóbbi EU-s költségvetési ciklusban lehetett először pályázni olyan fejlesztési pénzekre, amelyek ennek a megváltozását segítették például továbbképzésekkel.
Az egyetemnek magának kellene döntenie az ügyeiről
Hátrányt jelenthet az alapítványi fenntartásba vétellel a döntések átláthatatlanná válása, az egyetemi autonómia elvesztése. Eddig a szenátus hozta a döntéseket, ahol a hallgatókat is képviselték, ezen túl viszont a kuratóriumban születnek a döntések, zártan, nem lehet rálátni. És ezekben a kormány és a gazdasági élet által delegált emberek ülnek, mondja Polónyi.
Az autonómia szűkülése Derényi szerint is gond. Ez az egyetemi autonómia csorbulását jelenti, ami azért problematikus, mert
az egyetem önszerveződő közösség, maga kell döntsön a saját ügyeiről, ilyen a tudomány és oktatás természete. Ha kívülről, mások próbálják ezt megmondani, az általában minőségromlást eredményez.
Ha megnézzük a világ oktatási intézményeinek rangsorait, hogy hol születnek kiemelkedő eredmények, azt látjuk, hogy a legjobbak mind autonóm intézmények, de még a közoktatásban is ez látszik, mondja a szakértő.
Az autonómiát látja corvinusos oktató forrásunk is problémásnak. Az ő egyéni helyzete nem változott, mióta alapítványi fenntartásba került az egyetem. Ugyanakkor régen egy oktató látta, milyen ügyek vanak, a kari tanácsokba oktatók jelentkezhettek a karokról, ott megvitatták az ügyeket, az felment a szenátus elé, és volt, hogy ha a tanács elutasított valamit, a szenátus levette a napirendről. 2019 júliusában lett alapítványi fenntartású a Covinus, utána megszűntek a karok, így a kari tanácsok is, a szenátus szerepe eljelentéktelenedett, a kuratórium dönt itt is a költségvetésről, fontosabb ügyekről.
Vegyes tehát az összkép: az alapítványi modellre átállás jobb anyagi helyzetet teremt, teremtett, még ha a gazdasági függetlenséget nem is mindenhol tudta a kormány olyan vagyonelemekkel biztosítani, mint a kisebb méretű Corvinus esetében, és egyelőre nem látszik, hogy ez a kérdés hogyan lesz megoldva a nagy, tízezres hallgatói létszámú tudományegyetemeknél. Az autonómiacsökkenés tényleges hatásait is később lehet majd leszűrni, de a kuratórium bebetonozása és az olyan összetűzések a régi vezetéssel (és diáksággal), mint ami az SZFE-nél történt (sztrájk, egyetemfoglalás, oktatók sorozatos felmondása, a félév érvénytelenségével való fenyegetőzés a kuratórium részéről) nem erősíti azt a képet, hogy kizárólag szakpolitikai változásról van szó.
|
MIT JELENT, HA ALAPÍTVÁNYI FENNTARTÁSBA VESZIK AZ EGYETEMEKET?
|
„Gondolom, az sejthető, hogy január elején nem ébredt fel egyszerre arra négy egyetem rektora, hogy de jó volna átváltozni alapítványi fenntartásúvá”, mondja egyik forrásunk az újabb egyetemek kormányközeli alapítványi kézbe vételének tervéről. A dolog több pénzzel, kevesebb autonómiával és szinte egyetemenként különböző állapotokkal fog járni.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20210118_mit-jelent-ha-alapitvanyi-fenntartasba-veszik-az-egyetemeket
|
2021-02-03 10:26:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Fél éve sem alakult meg, de már másfél milliárd forint állami támogatást kapott a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán.
Az augusztus végén bejegyzett cég egyik ügyvezetője Fellegi Áron, Fellegi Tamás egykori fejlesztési miniszter fia, a másik Petneházy Dávid korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök. Utóbbi édesapja, Petneházy Attila 2014-től 2018-ig fideszes országgyűlési képviselő volt, most magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos. A tulajdonosok pedig: Fellegiék családi cége, a Willard Partners Zrt., illetve nagyobb részben Petneházyék cége, a Promotheus Agency Bt. (november óta Prometheus Agency Bt.)
Petneházy Dávid onnan is ismerős lehet, hogy 2017-ben váratlanul önkritikus március 15-i videót forgatott a budapesti Gesztenyéskertben. A videó már nem elérhető, de az Index akkori cikke szerint olyanokat mondott, hogy „itt az ideje, hogy a jobboldali fiatalok is kikeljenek a kanapéból és megszervezzék magukat”, illetve „álljunk fel mi is a kanapéból, poroljuk le magunkat és nőjünk fel a feladathoz!”
A másfél milliárd forintos támogatást badacsonytomaji szállodafejlesztésre kapták,amiről Babosi György nyíregyházi momentumos képviselő számolt be először*. Az összeg a Kisfaludy program honlapjára feltöltött, 2020-as ömlesztett támogatási listában található. (Ahogy a 24.hu írta korábban, ez alapján nem átlátható, ki, melyik pályázati kiírásra jelentkezett, esetleg egyedi döntéssel kapott-e pénzt.)
Fenyvesi Zoltán fideszes országgyűlési képviselő december 23-án posztolt arról, hogy „egy befektetői csoport 70 szobás, négy csillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban”. A 24.hu kérdésére elárulta, hogy a BHC tervezi a beruházást, már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát, ami évek óta üresen áll.
A helyi képviselők decemberben ismerhették meg a tervezés alatt álló szálloda látványterveit. Az önkormányzat akkor azt ígérte, ha a tervek véglegesek lesznek, nyilvánosságra hozzák őket.
A Kisfaludy-programból az utóbbi időben többek közt volt fideszes polgármesternek, mostani országgyűlési képviselőnek és fideszes képviselő ex-feleségének is jutott pénz.
|
Másfél milliárdos állami támogatás Fellegi Tamás, a fia és egy volt fidelitasos badacsonyi szállodabizniszének
|
Fél éve sem alakult meg, de már másfél milliárd forint állami támogatást kapott a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy-pályázatán.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/03/masfel-milliardos-allami-tamogatas-fellegi-tamas-a-fia-es-egy-volt-szabolcsi-fidelitasos-badacsonyi-szallodabizniszenek
|
2021-02-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
“Három év alatt 200 milliós (!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)”
Ezt Hadházy Ákos parlamenti képviselő írja friss fb-posztjában, amiben arra csodálkozott rá, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kitette a netre a szervezet tavaly kötött külsős szerződéseinek listáját.
Amiben érdekes tételek is olvashatók.
Hadházy is kiemelte, hogy az NMHH egyszer 6, egy másik alkalommal pedig 8 millió forintért bérelt tolmácsfülkét egy frekvenciaárveréshez, amihez a NAV-tól 11 millió forintért béreltek helyiséget.
Felhívtam egy véletlenszerűen kiválasztott, tolmácsrendszerek bérbeadásával foglalkozó céget. Náluk egy fülke bérlése egy napra minden járulékos felszereléssel, a szükséges rendszerrel, hangosítással, annak kiépítésével, lebontásával, szállításával együtt, szóval tokkal-vonóval - a helyiség befogadóképességének függvényében - 111 és 211 ezer forint között van. Előbbi ár az 50 fős, utóbbi a 200 fős termekre vonatkozik. Az első látásra extrém magas, 6 milliós bérleti díj magyarázata lehet, hogy a tolmácsfülkét ismeretlen okból majdnem két és fél hónapos időtartamra bérelték ki.
A másik, 8 milliós fülkebérlés is másfél hónapra szólt.
További csemegék és csemegegyanús tételek:
2021-ban az NMHH-sok 21 millió forintért fognak élményfürdőzni az alsópáhoki Kolping fürdőhotelben.
Tavaly is érdemes volt közpénzt költő állami szervnek tanulmányt írni: a dátumokból kikövetkeztethetően egy hónap alatt készült el a “koronavírussal kapcsolatos médiahírek hatásairól” szóló tanulmány, 5 és fél millió forint fejében.
Az NMHH munkatársainak fogait 5 millió forint közpénzből tartották karban 2020. és 2021. márciusa között.
Az NMHH miskolci irodájában 11 millió forintot számoltak el a mozgássérült WC kialakítására.
Az NMHH lehet Magyarország egyik legnagyobb drónbérlője, hiszen két év alatt 61 millióért bérelnek drónt egy külsős cégtől.
|
6 millióért bérelt tolmácsfülke, hévízi fürdőzés 200 millióból - így költötte a közpénzt a Médiahatóság
|
“Három év alatt 200 milliós (!) bérletet vettek egy hévízi luxusszálló szolgáltatásaira, de ebben az összegben nincs benne a 2020 nyarán zajló ötmilliós költségű VEZETŐI TRÉNING (szállás, étkezés)”
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/03/6-millioert-berelt-tolmacsfulke-11-millios-vece-hevizi-furdozes-200-milliobol-igy-koltotte-a-kozpenzt-tavaly-a-mediahatosag
|
2021-02-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit.
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. A titkosítás alól feloldott lehallgatási anyagok arról árulkodnak, hogy egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből.
„Eötvös József oktatási reformja óta része volt a gimnáziumi képzésnek a művészettörténet tantárgy. Csak két diktatórikus korszakban vezették ki egy időre. Most megint ezt teszik” – mondja Révész Emese egyetemi oktató, aki tiltakozik a döntés ellen.
A karanténidőszak ugyan megtörte a korábbi évek kultúrafogyasztásban tapasztalható növekedését, ám azóta visszakapaszkodás érzékelhető. Bár a számok még nem érték el a járvány előtti utolsó év adatait. HVG-Ténytár.
|
Drága ingatlanokat szerzett a közvagyonért felelős miniszter, de nem tudni, hogyan
|
Kifejezetten nagy értékű lakásokhoz jutott hozzá tavaly Bártfai-Mager Andrea. A közvagyonért felelős miniszter ugyanakkor ködösít a vagyonnyilatkozatában, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen módon szerezte meg az ingatlanokat, java részüket ingyen.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20210203_Draga_ingatlanokat_szerzett_a_kozvagyonert_felelos_miniszter_de_nem_tudni_hogyan
|
2021-02-03 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb milliárdosa – derül ki a Forbes szerdán megjelenő számából. A volt felcsúti polgármester szárnyalása talán nem meglepő már, az annál inkább, hogy az üzleti magazin számítása szerint vagyona már az 500 milliárd forintot súrolja, egészen pontosan 479,4 milliárd forint, több mint 70 milliárddal több az egy évvel korábbinál. Méghozzá úgy, hogy a vagyon gerincét adó tőzsdei cég, az Opus Global árfolyama megsínylette a koronavírus járvány első hullámát, később azonban az érték újra nőtt – idézi fel a lap, amely azt is megjegyzi: azzal is jól járt Mészáros, hogy az Opus csoport megszabadult az egyre nagyobb költséget jelentő Mátrai Erőműtől, közben pedig növelte befolyását a bankpiacon és az agráriumban is. Nem ártott Mészárosnak (és az Opus árfolyamának) az sem, hogy Mészáros Lőrinc elvált feleségétől – emelik ki. A lap egy listát is közöl azokról a listán szereplő üzletemberekről, akik valamilyen módon üzleti kapcsolatba kerültek (akár cég adásvételen keresztül) Mészárossal, az ő számuk 18. Köztük van Simicska Lajos, a NER korábbi vezető oligarchája is, aki mára a lista 37. helyére szorult vissza, jelenleg 39,2 milliárdos vagyonnal.
De térjünk vissza a jelenbe: a lista második helyén Magyarország másik euró- vagy dollármilliárdosa, Csányi Sándor szerepel, az OTP elnök-vezérigazgatójának vagyonát 393,4 milliárd forintra teszi a Forbes. Csányi portfóliójába a legnagyobb hazai bankcsoport mellett komoly agrárérdekeltségek is tartoznak, elsősorban a Bonafarmon keresztül.
A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Veres Tibor, a Wing és Wallis tulajdonosa került, a legnagyobb hazai ingatlanbefektető – jelenleg 258,6 milliárd forintra becsült – vagyonát jelentősen növelte, hogy többségi tulajdonába került a lengyel Echo Investment.
A Forbes feltette a listára Megdet Rahimkulov orosz milliárdos két fiát, Timur 257 milliárddal a negyedik, Ruszlán 240 milliárddal a hetedik helyre került. Ötödik a gépipari érdekeltségei révén vagyont szerzett Felcsuti Zsolt (246,1 milliárd forint), őt követi Gattyán György (245,6 milliárd), aki Jasmin nevű internetes oldalával szerzett vagyont, ez lett az alapja cégének, a Doclernek. A milliárdos – jegyzi meg a lap – egymilliárd forintot ajánlott fel jótékony célra a járvány kezdete óta. Érdekesség, hogy miközben vagyona gyakorlatilag nem változott egy év alatt, tavaly az még a harmadik helyre volt elég, most csak a hatodikra.
A 2018 tavaszán elhunyt Demján Sándor családjának vagyonát 214,3 milliárd forintra teszi a Forbes, ez a lista nyolcadik helyére volt elegendő. Őket Szíjj László követi (184,4 milliárd), a milliárdos alapvetően közbeszerzések sorát elnyerő építőcégeiről ismert, ám az elmúlt évben leginkább azzal került be a hírekbe, hogy az ő jachtján fotózták le Szijjártó Péter külügyminisztert. A tizedik pedig Széles Gábor, a Videoton és az Ikarus révén ismert üzletember, az ő vagyona 146 milliárd forint a Forbes összesítése alapján.
Érdekesség, hogy az ötvenes listán csak 49-en szerepelnek – az utolsó helyet elfoglaló Bojár Gábor vagyonát 28,6 milliárdra teszik. A hiányzó egy személy azonban könnyen beazonosítható: a Hell tulajdonosa, aki a tavalyi lista (amelyen a 26. helyet foglalta el) megjelenése után bíróságon támadta meg – sikerrel – a magazint személyiségi jogaira hivatkozva. Az ideiglenes intézkedés még egy évvel később is hatályban van, így nemhogy az ő nevét, de a cégét sem írhatja le a listában a Forbes.
|
Itt az új Forbes-lista: Mészáros Lőrinc vagyona már 500 milliárd forinthoz közelít
|
A felcsúti milliárdos vezeti ismét a magazin 50 leggazdagabb magyar milliárdosáról szóló listáját. Mészáros vagyonát a koronavírus sem tudta megtépázni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210203_Forbes_leggazdagabb_50_magyar
|
2021-02-03 05:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Nyomozás indult a korábbi ferencvárosi vezetéssel szerződő cég vezetője ellen
A gyanú szerint a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Nonprofit Kft. külsős cégeket bízott meg olyan feladatokkal, amelyeket maga is el tudott volna végezni. A megbízottaknak viszont nem volt se szakemberük, se eszközeik a feladatok teljesítéséhez. Még a beszerzési szabályokat is megsértették.
A ferencvárosi önkormányzat feljelentése nyomán jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult nyomozás a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Nonprofit Kft. volt vezetője ellen, akit 2020 nyarán bocsátott el a képviselő-testület – közölte honlapján a kerület.
A Ferencvaros.hu oldalon azt írták, hogy a gyanú szerint a Feszofe Kft. egykori igazgatója 32 millió 50 ezer forint kárt okozott az előző városvezetési ciklusban, amikor a kerületet még Bácskai János fideszes polgármester vezette.
A cég az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés ellenére 2014 és 2018 között rendszeresen külsős cégekkel végeztetett el olyan munkákat, amelyeket saját személyi és eszközállományával is megcsinálhatott volna.
A kerület közleménye szerint ebben az időszakban a kft. tereprendezési, hulladék- és sittszállítási, valamint lomtalanítási feladatokra írt ki meghívásos pályázatokat, amelyre rendszeresen ugyanazt a három céget hívták meg a pályázatokra. A cégek között ráadásul személyi összefonódás is megfigyelhető – írták.
Ezeknek a cégeknek a Feszoféval ellentétben viszont nem is volt meg a feladatok elvégzésére alkalmas személyi állománya és eszközparkja, így alvállalkozóknak adták tovább a munkát.
A kerület honlapja arról is tájékoztatott, hogy a Feszofe több esetben a beszerzési szabályokat is megsértette a vizsgált időszakban. 2014-ben a három ajánlattevőből az egyik cég már nem is létezett, 2018-ban pedig három ajánlatból kettőt ugyanaz a cég adott be.
Ez egy olyan fideszes lopás volt a kerületben, amit kivételesen nem sikerült lepapírozniuk. Teljesült az előző városvezetés tagjainak kívánsága, akik rendszeresen a büntetőeljárásokat hiányolják. Megnyugodhatnak: nem ez volt az utolsó feljelentésünk"
– írta Baranyi Krisztina, a kerület polgármestere a Facebookon.
Ez egy olyan fideszes lopás volt a kerületben, amit nem sikerült lepapírozniuk. Teljesült az előző ...
Közzétette: 2021. február 1., hétfő
2021. január. 08. 17:45 hvg.hu Kult
"Örülnék neki, ha ledöntenék" – állítja a ferencvárosi BLM-szobor alkotója
Áprilisban két hétre állítják majd fel a IX. kerületben Szalay Péter szobrászművész Black Lives Matter szobrát, amely még el sem készült, de vannak, akik már most a ledöntését tervezik. Megkérdeztük a képzőművészt, pontosan mi volt a célja a szoborral, és számít-e arra, hogy baja esik a művének.
2019. október. 24. 19:33 hvg.hu Itthon
Bácskai János nem volt hajlandó kezet fogni az őt váltó Baranyi Krisztinával - videó
A távozó fideszes polgármester az átadás-átvételen azzal dicsekedett, hogy 9 milliárdot hagynak a következő vezetésre, majd nem sokkal később kiderült, egy ÁSZ vizsgálat súlyos szabálytalanságokat talált.
|
Nyomozás indult a korábbi ferencvárosi vezetéssel szerződő cég vezetője ellen
|
A gyanú szerint a Ferencvárosi Szociális Foglalkoztató és Ellátó Nonprofit Kft. külsős cégeket bízott meg olyan feladatokkal, amelyeket maga is el tudott volna végezni. A megbízottaknak viszont nem volt se szakemberük, se eszközeik a feladatok teljesítéséhez. Még a beszerzési szabályokat is megsértették.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210201_Hutleg_kezeles_nyomozas_Ferencvaros_Feszofe
|
2021-02-01 13:19:00
| true | null | null |
HVG
|
A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia
A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa.
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány tao-programjának második részében 440 millió forint közpénzhez jutott – írta a G7 az MLSZ adatbázisa alapján.
A portál emlékeztet rá, hogy az alapítványnak korábban 2,4 milliárd forintot ítéltek meg sportszálló fejlesztésére.
Az adatbázisból nem derül ki, hogy a mostani összeget mire költheti majd az érintett, így csak tippelni lehet: az összeg mehet bérekre, utánpótlás-nevelésre, de akár a tevékenységhez szükséges eszközök vásárlására is.
A 440 millió forintot érintő döntés egyébként még csak az MLSZ adatbázisában látszik, az akadémia egyelőre nem tette közzé honlapján sem a részleteket, sem a jóváhagyásra vonatkozó nyilatkozatot.
A tao-rendszer működésének lényege, hogy a jóváhagyott programra nyereséges cégektől kell összekalapozni a „támogatást”. A vállalatok azonban nem saját pénzüket adják, hanem az államét, hiszen a profitjuk után fizetendő adót utalják az államkassza helyett a kiválasztott sportszervezetnek – írta a lap.
A felcsúti akadémia véletlenül videót közölt 4 milliárd forint közpénzből épülő wellness szállójáról
Egy, a Puskás Akadémia által a YouTube-on megosztott videofelvétel hátterében feltűnik az épülő „Ifjúsági Sportszálláshely". Az akadémia első körben 1,5, aztán már 4 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott rá, a belsejéről annyit tudni, hogy komoly wellness-részleget rendeltek hozzá.
2021. január. 23. 17:00 Fekő Ádám Gazdaság
Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben
A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.
2021. január. 26. 07:00 Kovács Gábor hvg360
A felcsúti lesz a fociakadémiák akadémiája
Titkolt összegeket áldozva rá új központokat jelölt ki a kormány három sportág utánpótlás-nevelésének a támogatására. Erre papíron már így is rengeteg pénz ment el, a jelek szerint nem túl hatékonyan, a külföldről érkező edzők szerint ugyanis továbbra is ez a magyar labdarúgás gyenge pontja.
|
A 2,4 milliárdon túl kapott még 440 milliót a felcsúti fociakadémia
|
A tao-program keretében jutott újabb, bőkezű támogatáshoz a felcsúti utánpótlás alapítványa.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210201_felcsut_akademia_tao_kozpenz_ingatlanfejlesztes
|
2021-02-01 14:02:00
| true | null | null |
HVG
|
Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben
A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.
Az nem újdonság, hogy a Nemzeti Együttműködést Rendszere teljesen elfoglalta a magyar futballt: a stadionépítési láz már a másodosztályt gyűri maga alá, az első osztályban pedig nemcsak a bajnoki címért fut versenyt Kubatov Gábor és Garancsi István klubja, de még a kieső helyekhez közel is feltűnik Tállai András Mezőkövesdje, vagy a változóan szereplő, Seszták Miklós-közeli Kisvárda.
Miközben az idei mezőny tizenkét csapatából összesen egy van, amely az elmúlt tíz évben nem kapott maga mögé erős fideszest, esetleg államközeli vagy közbeszerzésekből meggazdagodott céget (a kakukktojás Újpestnek belga tulajdonosa van, bár neki is van közös fotója Szijjártó Péterrel), Mészáros Lőrinc, illetve köre az első osztály egyharmadánál, mostanra összesen négy klubnál tűnt fel, a legújabb szerzemény a DVTK.
Ha viszont az alacsonyabb osztályú és külföldi érdekeltségeket nézzük, már kirajzolódik a NER-focin belül egy egész Mészáros-futballhálózat, amelynek csápjai még a harmadosztályba is elérnek. A hálózat maga csak ritkán erős a felszínen, de még az is változatos, hol és mennyire lehet könnyen kimutatni a kötődést.
Összesen 18 futballklubról van szó Magyarországon és környékén, amely valamilyen módon kapcsolatba hozható Mészárossal. Az alábbi térképen bejelöltük a településeket.
A belső kör
A felcsúti érdekeltség egyértelmű: az Orbán által alapított Puskás Akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány elnöke Mészáros Lőrinc, a Mészáros és Mészáros Kft. a csapat mezszponzora. De más támogató is akad: alapítványuk évről évre messze a legtöbb tao-pénzt kapja, 2020 közepére egyes számítások szerint nagyjából 68 milliárd forintjába került az adófizetőknek a falusi futballálom.
A Puskás Akadémia eredetileg az akkor épp Fehérvár FC néven működő Videotont támogatta fiatal játékosokkal, és 2009-ben, amikor még lehetett az NB I-es csapatoknak másodosztályú B-csapata, az NB II-ben szereplő Felcsút FC-t átnevezték Videoton-Puskás Akadémiára, ami a Videoton B-csapataként működött. A szabály eltörlése után, 2012-től Puskás Akadémia néven futott tovább a felnőttcsapat.
A Mészáros-hálózat legértékesebb tagja az NK Osijek: a csődközelből megmentett eszéki klub a horvát bajnokság egyik legpatinásabb neve, Mészáros Lőrinc érkezése óta stabil európai kupaszereplő, a Transfermarkt adatai alapján messze a lista legértékesebbje, nagyjából dupla annyit érő játékoskerettel, mint amilyen a Puskás Akadémiának van. Eszéken jelenleg Horvátország legmodernebb stadionja épül, ami ha elkészül, majdnem 13 ezer fő befogadására lesz alkalmas, a mezeket itt is a felcsúti milliárdos adja: 2Rule-ban fociznak.
Tavaly decemberben a százezres város díszpolgára lett Mészáros Lőrinc, pedig papíron ki kellett szállnia augusztusban a horvát fociból: mivel a Felcsút és az Eszék is bejutott az Európa Ligába, az UEFA szabályzata miatt valamelyikről le kellett mondania. Mészáros egy magántőkealapnak adta el részét. Az üzletember hivatalosan csak a főtámogatója a csapatnak, aminek még a hivatalos honlapja is tulajdonosként hivatkozott rá nemrég. Az NK Osijek egyetlen látható tulajdonosa a G7 cikke szerint a foci körül Mészáros állandó partnerének számító Szíjj László maradt. Korábban az orosz Roman Abramovicsnak kellett hasonló manőverbe belekezdenie, amikor a CSZKA Moszkva és a Chelsea is nemzetközi kupába jutott.
A Diósgyőrrel kapcsolatban évek óta pletykálták Mészáros megjelenését, ez vált valósággá januárban. A miskolci futballcsapat az elmúlt tíz évben Leisztinger Tamás tulajdonában volt, akinek üzleti kapcsolatai is vannak Mészárossal, például neki adta el szállodalánca nagy részét. De szakmailag is együtt mozgott a DVTK és a Puskás Akadémia: rendszeresen érkeztek Miskolcra Felcsútról kiszorult játékosok kölcsönbe, Benczés Miklós (aki 2010 és 2014 között fideszes önkormányzati képviselő is volt) pedig kétszer is edzősködött Felcsúton, hogy aztán kirúgása után visszatérjen Miskolcra sportigazgatóknak. Sokatmondó jel, hogy a Diósgyőr az elsők között váltott Mészáros sportmárkájára, a 2Rule-ra, amit azóta is csak az üzletemberhez könnyen hozzáköthető csapatok viselnek.
Az eredeti pletykák arról szóltak, hogy Mészáros az egyik borsodi borászatán keresztül veszi át a diósgyőri focit, de a vége valamivel kacifántosabb lett: egy pár hete alapított cég, a Borsodi Sport Holding Kft. vette meg a DVTK-t, amelynek egyik tulajdonosa a több klub támogatói között is feltűnő Hódút, amely több céges áttéten keresztül a Szijjártó Pétert is jachtoztató Szíjj Lászlóé, akinek szintén több közös biznisze van Mészárossal.
A Borsodi Sport Holding másik tulajdonosa Magyar Mátyás, aki nem csak a Puskás Akadémia orvosi csapatának tagja, de a Fájdalom-ambulancia Kft. 16 százalékos tulajdonosa is, amelyben Mészáros Lőrincnek is van 32 százaléka. A Mészáros-futballhálózathoz kötődés edző- és játékospolitikában is gyorsan megjelent: pár nap alatt Diósgyőrbe került Mészáros horvát futballcsapatától, az NK Osijektől három játékos, de az új vezetőedző is az eszéki csapat alkalmazottja volt 2019-ig. A pletykák szerint a szintén Eszéken focizó Kleinheisler László érkezése sem kizárt.
A DVTK tulajdonosváltásával nem csak a Diósgyőr, de két alacsonyabb osztályú csapat is körön belülre került: a miskolci klub régóta szoros partnerségben áll a szintén harmadosztályú salgótarjáni SBTC-vel, illetve az Eger SE-vel. Magyar Mátyás hangsúlyozta is bemutatkozásában, hogy a DVTK észak-magyarországi és felvidéki sportfejlesztési programjának keretében mindkét egyesület új létesítményeket is kap a jövőben, Salgótarjában már áll is egy sporttelep.
A társaságba került az FC Košice is, abban 2019 végén vásárolt 37 százalékos részesedést a Leisztinger érdekkörébe tartozó Arago Csoport. A szlovák másodosztályú klub honlapján és Facebookján semmi sem utal rá, hogy a DVTK tulajdonosváltása után itt is lenne változás, de Magyar Mátyás szavaiból ítélve továbbra is fennmarad egy együttműködés a miskolci és a kassai klub között, aminek magyar segítséggel épül az akadémiája is.
A másodosztályban vitézkedő Csákvár a Felcsút fiókcsapata, Mészáros 2017-ben még a szurkolói ankétjukon is megjelent, hogy elmondja, még szorosabbá fűzik az együttműködést. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ígéretes, de NB I-re még nem készen álló fiataljaikat Csákvárra küldik a Puskás Akadémia harmadosztályú tartalékcsapata helyett, hogy itt építsék fel magukat aktív játékkal, természetesen 2Rule-ban.
A közeli ismerősök
Zalaegerszegen az élvonalba 2019-ben visszakerült ZTE feljutását Mészáros személyesen is megünnepelte a helyszínen. Talán nem véletlenül: a klub tulajdonosa a Pharos ‘95 Kft. A cég neve ismerős lehet Felcsútról (és sok más új stadion környékéről is): ők építették a Pancho Aréna gyepét, a cégnek telephelye is van a faluban, a Fő utca 311/5. hrsz. alatt. Ez volt 2016-ban Mészáros Lőrinc állandó lakcíme, de itt van a Mészáros és Mészáros Kft. székhelye is.
A Pharos ‘95 emellett támogatja Mészáros eszéki futballcsapatát is. A cég egyik tulajdonosa, Végh Gábor személyesen is nagy támogatója a felcsúti focinak: 2014-ben ő adományozta az akadémiának azt a Puskás-szobrot, amit Orbán Viktor a stadion megnyitása előtt avatott fel. A klub 2Rule-mezekben játszik.
Szintén Végh Gábor a klubelnöke 2017 óta a szlovén másodosztályú NK Nafta Lendvának, itt üzemel a Felcsút egyik partnerakadémiája is.
Jelen van a Mészáros család Szombathelyen is: a Haladás működtetését 2019-ben vette át a Haladás VSE az addigi többségi tulajdonostól. A Haladás VSE társadalmi elnöke Homlok Zsolt, Mészáros Lőrinc veje, aki a felcsúti kisvasút építésében is benne volt, a lakcíme pedig megegyezik apósának lakcímével. Bár a társadalmi elnök inkább hangzik elsőre jelképes pozíciónak, Homlok rendszeresen nyilatkozik elnökként a csapat jövőjéről és pénzügyi lehetőségeiről. A Haladás is benne volt az elsők között, akik addigi mezmárkájukat 2Rule-ra cserélték, 2017-ben pedig az Eszékkel játszottak stadionavató meccset.
A negyedik hazai első osztályú tag az idén feljutott Budafok: a csapat tiszteletbeli elnöke az a Jakab János, aki nemcsak Orbán Viktor fociedzője is volt korábban, de jelenleg is a felcsúti akadémia felügyelőbizottságának elnöke. Jakabnak saját bevallása szerint Felcsút és Budafok is a szíve csücske. A pénzt viszont nem ő adja, hanem Bélteky Róbert: a parkolóüzemeltetésből meggazdagodott magyar-ausztrál üzletember öt év alatt hozta fel a BMTE-t a magyar elitbe.
Bélteky már 2012-ben is szívesen látott vendég volt Felcsúton, akkor egy melbourne-i együttműködésről tárgyaltak a honlap szerint, egy évvel később pedig 50 ezer dollár támogatást is adott a Puskás Akadémiának, 2017-ben pedig ő avatta fel annak a Puskás-szobornak a pontos mását, amilyen a Pancho Aréna előtt is díszeleg. Talán nem is kell írni, de ők is 2Rule-ban játszanak.
Bár a Tiszakécske mögött a saját jogon is oligarchának számító Szíjj László áll, Szíjj fociban tulajdonképpen Mészáros árnyéka: ahol az egyikük feltűnik, ott hamarosan a másiknak is nyoma lesz. Ezt az együtt mozgást emelte új szintre a DVTK.
Szíjj, aki amúgy az ország negyedik leggazdagabb embere, nemcsak sok közös üzletben vesz részt Mészárossal, de az egyik kiemelt támogatója a Puskás Akadémiának a Duna Aszfalton keresztül. Tiszakécske a harmadosztályban amolyan mini Felcsútként működik: az NB III. keleti csoportjának többi klubjához képest kiemelkedő játékoskeret és a 2Rule-mezek mellett az is a nagy testvérre emlékezteti az embert, hogy a Tiszakécskére épülő kisvasút is épp a stadion bejáratától indul. Szíjj László a tulajdonosa többek közt azoknak a jachtoknak is, amiket Mészáros is előszeretettel használ.
Az NB III. nyugati csoportban vitézkedő Bicskei TC-nél a főszponzorok közt megtalálható a Mészáros és Mészáros Kft., a klub már 2010 óta a Puskás Akadémia szakmai partnere, természtesen 2Rule-mezekben. A beszámoló szerint a megállapodás aláírásán Orbán Viktor is részt vett a Bicskét és Felcsútot is magába foglaló 3. számú választókerület országgyűlési képviselőjével, Tessely Zoltánnal együtt, aki akkor még Bicske polgármestere volt. Tesselyből időközben azóta Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa lett, ő volt a felcsúti kisvasút meghosszabbításának egyik leghangosabb támogatója. 2017-ben büszkén pózolt Facebookon az Újpest-Felcsút kupadöntőn, elmondva, hogy az eseményre - főleg ingyen a Groupama Arénába buszoztatott diákokból - új szurkolótábor született. Hét hónappal ezelőtt már a felcsúti VIP-ből nézhette Orbán és Mészáros társaságában a Puskás Akadémia bronzérmet hozó meccsét.
A határon túli partnerek
A Mészáros-futballhálózat hol gyengébben, hol erősebben építve a helyi magyarságra nyúlik a határon túlra is. Ezeknél általában nincs tulajdonosi részesedés: vagy a szakmai munka épül a Felcsút kiszolgálására, vagy vagy valami más módon profitálnak Mészáros körei a klubok fejlesztéséből.
A 2020-as nemzeti összetartozás napja alkalmából térképet is adott azzal, hogy a jeles alkalomból köszöntötte a határon túli partnerakadémiákat. Ezek változó minőségű kapcsolatok, Dunaszerdahely a szlovák bajnokságban csak nagyon lazán kapcsolódik Felcsúthoz, viszont például Munkácson, Csíkszeredán (ide még 2Rule-mezek is jutottak) szerződésben vállalták, hogy a legtehetségesebb fiatalokat a Puskás Akadémiára irányítják. Létezik ilyen vállalása az időközben a szerb első osztályig jutott, szintén magyar állami pénzeket is kapott Topolyának is, de ők rövid idő alatt nagyobbra nőttek annál, mint hogy csak az akadémia alá dolgozzanak. Szó van egy új stadionról Révkormáromban is, de erről még nem tudni, ki lesz a kivitelező, mindenesetre hidat Mészárosék építenek arrafelé.
A román első osztályban játszó sepsiszentgyörgyi Sepsi OSK 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata (HODUT ROM SRL), a csapat épülő stadionját pedig Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége tervezi. A Hódút már a Szíjj Lászlóhoz kerülése előtt sem volt messze a NER-től: előtte az a Varga Károly volt a végső tulajdonosa, akinek legalább három közös üzlete is volt Mészárossal. A kiemelt támogatók között feltűnik a Belfry név is, ami szintén egy Mészároshoz közeli, állami beruházásokkal meglehetősen kitömött cég.
Bár nyáron megjelentek sajtóhírek arról, hogy Mészáros Ausztriában terjeszkedne, az osztrák élvonalban szereplő SV Mattersburgot végül nem vette meg, nem sokkal később pedig csődbe ment a klub.
|
Szombathelytől Csíkszeredáig: közel 20 focicsapat van már Mészáros Lőrinc köreiben
|
A DVTK tulajdonosváltásával már az NB I. harmadához köze van az ország leggazdagabb emberének, de az alacsonyabb osztályokban és a határon túl is könnyű belefutni Mészáros Lőrinc jelenlétébe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210123_meszaros_futballhalozat_foci
|
2021-01-23 17:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Bár az RTL Magyarország állami reklámbevétele is emelkedett 2020-ban, de a Media1 kiderítette, hogy amit a Mészáros Lőrinc közelébe került TV2 Média Csoport kapott ugyanebben az évben, az hozzávetőlegesen minimum kilencszerese volt az RTL állami pénzének, és több mint 20 milliárd forint volt. Ez érthetővé teszi a TV2 titkolózását a hozzá került közpénzekre vonatkozó kérdéseink kapcsán - írta a a Media1.
Mint arról a napokban a Media1 beszámolt, az RTL Magyarország nettó 2.495.600.000 Ft, azaz közel 2,5 milliárd forint állami reklámbevételre tett szert 2020-ban, ami 29 százalékkal haladta meg az előző évi összeget – a vállalat erről lapunk érdeklődésére maga szolgálatot hivatalos adatot, és elárulták azt is, hogy az összeg jelentős része, több mint 1,8 milliárd forint társadalmi célú (TCR) reklámból folyt be a vállalathoz. A növekedésben jelentős szerepe volt, hogy az állam a koronavírus kapcsán indított kampányaiból kihagyhatatlannak találta az RTL-t. Már erről szóló cikk alkalmával is megkérdezték a TV2 Média Csoporttól, ők mekkora állami pénzt kaptak tavaly, ám a médiavállalat annak ellenére, hogy közpénzről és ezáltal közérdekű adatról van szó, nem adott érdemi felvilágosítást. A TV2 gyanús, és az információszabadságról szóló törvénnyel ellentétes titkolózása miatt a lap úgy határozott, hogy utánamegy a kérdésnek más módon.
A médiaügynökségek által is használt Kantar szoftverből tudtunk adatokat szerezni a TV2-vel kapcsolatban. Így derült ki, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest.
Egy általuk megkérdezett, a témában jártas szakértő szerint abból, hogy az RTL esetében a tényleges 2,5 milliárd körüli végárhoz 3,1 milliárd forint listaáras becslés párosult a Kantar szoftverében 2020-ra, arra lehet következtetni, hogy a TV2 esetében alaphangon is 20 milliárd forint + áfa körül lehetett a net ár, vagyis ennyivel gazdagította az állam az adófizetők pénzén a vállalatot tavaly, de akár magasabb is lehetett az összeg.
Az összeg mértéke azért érdekes, mert ezek szerint az állam úgy érezte, neki nagyjából kilenc-tízszer többet érdemes elköltenie egy olyan médiavállalatnál reklámra, mely az esti főműsoridő tekintetében gyengébb nézettségi eredményeket tudott felmutatni mint az RTL, mely tavaly 245 alkalommal, az esték túlnyomó zömét megnyerte.
Igaz, főműsoridőn kívül, napközben, vagyis amikor jóval kevesebben tévéznek, a TV2 számít piacvezetőnek, de ez szakmailag közel sem indokolná az alsó hangon is 9-10x nagyobb összeget, ami a TV2-nél landolt.
A TV2-nek juttatott állami összeg aránytalanságára utal az is, hogy a TV2 a legutóbbi nyilvánosságra hozott pénzügyi beszámolójában az állt, hogy 2019-ben 41,2 milliárd forint volt az éves árbevétele és 1,8 milliárd forint volt a profitja adózás előtt. Bár a vállalat 2020-as árbevételét még nem tudhatjuk, az már most megállapítható, hogy a 2020-as becsült állami reklámbevételük a 2019-es teljes bevételüknek nagyjából a fele lehetett.
Ez óriási kormányzati kitettséget jelent a TV2 szempontjából, hiszen amennyiben az Orbán-kormány kevésbé lenne gáláns az adófizetők pénzén a TV2-vel, annak pénzügyi helyzete jelentősen megfordulna - írta a Media1.
|
Önti a kormány a TV2 Csoportra a közpénzt
|
Amit a Mészáros Lőrinc közelébe került TV2 Média Csoport kapott ugyanebben az évben, az hozzávetőlegesen minimum kilencszerese volt az RTL állami pénzének, és több mint 20 milliárd forint volt.
TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/onti-a-kormany-a-tv2-csoportra-a-kozpenzt.html
|
2021-01-23 20:52:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Eredményt hirdettek a pécsi tűzoltólaktanya felújítására kiírt tenderben. Ez jó hír lehet a pécsieknek, hiszen már 11 éve is arról írt a megyei lap, hogy maguk javítgatják a romos laktanyát a tűzoltók, miután évekkel korábban veszélyessé nyilvánították az épületet. Hosszas tervezés és huzavona után végül egy uniós (KEHOP) pályázat lehetőséget teremtett a felújításra: összesen 3,2 milliárd forintot ítéltek meg a fejlesztésekre.
Túl drága ajánlatok, visszavonás, vita
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága által kiírt közbeszerzési eljárás azonban nem volt zökkenőmentes: 2019-ben túl magas árajánlatok érkeztek, emiatt az eljárás eredménytelen lett – írta két éve az Átlátszó megkeresésére a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságának (BM OKF) sajtóosztálya.
A beruházással kapcsolatban ezután a BM OKF uniós nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett. Az eredeti ajánlati felhívás 2019. április 2-án jelent meg az Európai Unió hivatalos lapjában, az eredeti ajánlattételi határidő pedig 2019. május 7-e volt. Ezt a BM OKF az ajánlattevőktől érkezett kiegészítő tájékoztató kérések miatt többször módosította. Azonban ez sem vezetett eredményre, így a BM OKF végül a közbeszerzési eljárás visszavonásáról döntött. A döntésről az érintett gazdasági szereplőket is tájékoztatták.
A beruházással kapcsolatban egyébként hat vállalkozás jelezte érdeklődését. Tekintettel azonban arra, hogy a BM OKF az eljárást visszavonta, ajánlatok beadására végül nem került sor.
Csúszik a tűzoltólaktanyák építése Pécsett és Kecskeméten, mert nem sikerült kivitelezőt találni
Három éve kiemelt beruházássá minősítették többek között a pécsi és a kecskeméti tűzoltó laktanya építését is. Emiatt gyorsabban kellene haladniuk a folyamatoknak, de még a kivitelező sincs meg.
A BM OKF ezután a műszaki tartalmat egységesítette, átdolgozta, majd ezt követően új közbeszerzési eljárást ír ki. A lebonyolítás során vitarendezésre került sor, mert egyes Ajánlattevők szerint az Ajánlatkérő olyan formátumban töltötte fel a kitöltendő dokumentumokat, hogy azok nem voltak szerkeszthetők. Az Ajánlatkérő elutasította a kérelmet.
A közbeszerzési eljárásban végül a napokban hirdettek eredményt. A két részből álló kiírás szerint a beruházás során a következőkre kerül sor:
1. rész: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság építése és meglévő épület átalakítása 2 ütemben a KEHOP-1.6.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt keretében” a Pécs, Engel János u. 1. sz. (35317/1 hrsz.) alatti ingatlanon meglévő épület részbeni bontásával/átalakításával és új laktanyaépület építésével.
2. rész: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és Hivatásos Tűzoltó Parancsnokság építése a KEHOP-1.6.0-15-2016-00013 azonosítószámú projekt keretében a Pécs, Tüzér u. 30. (HRSZ:3685/39) szám alatti ingatlanon.
A beruházás összértéke nettó 4.271.363.058 forint.
Különböző cégek azonos háttérrel
A kivitelezés első, nettó 3,3 milliárd értékű részét a következő cégek nyerték: Falcon Global Zrt., Professional Marketing Manager Kft., Octopus Invest Szolgáltató Kft.. Az elsőre ismeretlennek tűnő cégek közelebbről megnézve igencsak érdekesek.
A Falcon Global Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2019 tavaszán alakult, az igazgatóságban pedig helyet foglal többek között Németh Zsuzsa, aki mindkét másik cégben is vezető tisztségviselő.
Az egy főt foglalkoztató Falconnak mindössze 14,4 millió forint árbevétele és 1,1 millió forint adózott eredménye volt, 2020-ban mégis összesen 2,2 milliárd forint értékben nyert el közbeszerzést
(konzorciumban vagy önállóan), amelyhez idén egy közel félmilliárdos bölcsődeépítés is társult.
A Professional Marketing Manager Kft. és az Octopus Invest Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság már korábban is felbukkant egy-egy közbeszerzés kapcsán, sőt, éppen Mészáros Lőrinc elől vittek el egy nagyobb beruházást (a tatabányai Bányakórház gimnáziummá történő átalakítását 5 milliárd forintért). Akkor a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nél sikerült jobb ajánlatot adni, most pedig a ZÁÉV-et utasították maguk mögé.
Zűrös hátterű cégek vittek el egy 5 milliárdos iskolaépítési munkát Mészáros Lőrincék elől
Négy olyan cég építheti fel a tatabányai katolikus gimnáziumot, amelyek korábban vagy nem szerepeltek jelentős közbeszerzéseken, vagy szabálytalan körülmények között lettek befutók. Külön érdekesség, hogy a társaságok tavalyi egész éves bevétele összesen nem volt annyi, mint a most elnyert tender összege.
A 2011-ben alapított, 0 fős Professional Marketing Manager Kft. tulajdonosa Németh Zsuzsa, a cég 2015-ben 498 milliós forgalmat bonyolított, az azt követő négy évben pedig 37 és 175 millió forint között mozgott a bevétele. Az adózott eredmény maximuma 4,7 millió forint volt az elmúlt öt évben.
A 23 fős alkalmazotti lészámmal bíró Octopus Invest 2000-ban alakult, ügyvezetője Németh Zsuzsa. A Kft. éves árbevétele 2019-ben 406 millió forint volt, az adózott eredménye pedig 3,6 millió. A cég 2006-ban kapta mostani nevét, előtte Autóportál Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven jegyezték. A Kft. adószámát többször is felfüggesztették, míg az első közbeszerzését 2012-ben nyerte az MTVA-tól rádióhallgatottsági közönségmérési adatok biztosítására. 2018-ban Tatabányán, 2019-ben pedig Budakeszin nyert állami tendert. A kettő között munkavédelmi bírságot is kiróttak rájuk.
Saját magukkal versenyeztek
A Professional Marketing Manager Kft. a SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium részeként (a Valid Solution Kft. és az Economic Solutions Zrt. mellett) 2016-ban részt vett egy gyanús tenderen, amelynek során közel négymilliárd forint uniós támogatás sorsa dőlt el.
A hvg.hu beszámolója szerint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda (NFP) 2016-ban írt ki közbeszerzést víziközmű projektekkel kapcsolatos szakértői feladatok ellátására. A közbeszerzés eredményeképpen az NFP két szerződést kötött összesen 3,84 milliárd forint értékben.
A közbeszerzésen összesen 12 darab cég indult egyedül vagy konzorciumban, így összesen hat ajánlattevő volt.
Egy utóellenőrzés során azonban kiderült, hogy a vállalkozások egy része lényegében két cégcsoporthoz tartozik, tehát tulajdonképpen testvércégek „versenyeztek” egymás ellen.
Ezzel pedig sérült a közbeszerzési törvény összeférhetetlenségről szóló paragrafusa.
Az uniós támogatásokat ellenőrző szervezet megállapította az összeférhetetlenséget, de a Közbeszerzési Döntőbizottság nem foglalkozott az üggyel, mert az EU-s keretért felelős innovációs minisztérium túl későn lépett – írta a portál.
A közbeszerzés nyertes ajánlattevői a következő cégek voltak:
Magyar Vagyonértékelő Konzorcium: ECOELINE Zrt., DÉLVÍZ Zrt.
BDL Környezetvédelmi, Tervező, Szolgáltató és Tanácsadó Kft.
SOLUTION Vagyonértékelő Konzorcium: Valid Solution Kft., Professional Marketing Manager Kft., Economic Solutions Zrt.
A cégjegyzék adatai alapján akkor megállapították, hogy a Solution Vagyonértékelő Konzorcium minden tagjának ugyanaz a személy az ügyvezetője: Némethné Székely Zsuzsa (aki születési adatai alapján megegyezik Németh Zsuzsával – a szerk.), aki egyben tag is a nevezett gazdasági társaságokban.
Némethné Székely Zsuzsa ugyanakkor ügyvezetője és tagja is volt az egyik érvénytelen ajánlatot benyújtó Invest Vagyonértékelő Konzorciumot alkotó cégeknek is, sőt, egy vállalkozás kivételével megállapítható volt az is, hogy az érintett társaságok székhelye is megegyezik.
Vagyis az árverseny csak látszólagos volt, hiszen valójában egy tulajdonosi körbe tartozó vállalkozások „versenyeztek” egymással.
Az ügyletben részt vevő Valid Solution Kft. később az Octopus Investtel (és két másik céggel) közösen nyerte el a már említett tatabányai tendert. A Valid Solution tulajdonosa szintén Németh Zsuzsa (és Németh János) volt.
Kiemelt jelentőségű beruházás
A kivitelezés második részére vonatkozó közbeszerzést a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyerte el, amely 943 millió forintért végezheti el a szükséges munkálatokat.
A jól prosperáló, 349 főt foglalkoztató kiskunhalasi cég három egymást követő évben is 20 milliárd feletti árbevételt ért el, és tavaly augusztusban, amikor a társaság Zrt.-vé alakult, 14 milliárdos bevételt jegyeztek a cégadatokban. A vállalkozás számos közbeszerzést nyert már, és január elején közel 300 millió forintos támogatást is kapott az államtól.
Szijjártó Péter akkor azt mondta, „a Merkbau Zrt. a Dél-Alföld meghatározó építőipari vállalkozása, amely a bezárkózás, a leépítés helyett fejlesztésekbe kezdett. A cég 580 millió forintos beruházással hozta létre új nyílászáró-üzemét. A fejlesztés a cég 350 dolgozójának munkahelyét biztosítja hosszú távon, ehhez a kormány 287 millió forintos támogatást nyújtott” – írta az MTI nyomán a baon.hu.
A Merkbau önállóan, míg a Falcon Global és az Octopus Invest együtt a kecskeméti laktanya kivitelezésére is pályáztak, ott azonban a kiskunhalasi Modinvest Épitőipari-Beruházó-és Kereskedelmi Kft. lett a befutó, miután a becsült nettó 5 milliárd 265 millió forint helyett nettó 3,9 milliárdért vállalták a munkát.
A kormány már 2016-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a pécsi tűzoltólaktanya újjáépítését öt másik hasonló beruházással együtt. Ennek köszönhetően a beruházásokkal összefüggésben nem kellett építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást sem kellett lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásra sem volt szükség. Ennek ellenére a projekt lassan halad, és vélhetően a 2021-es határidőből is ki fognak csúszni.
|
Mészáros cégét lekörözve nyerte el a pécsi tűzoltólaktanya felújítását három furcsa társaság
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/27/meszaros-ceget-lekorozve-nyerte-el-a-pecsi-tuzoltolaktanya-felujitasat-harom-furcsa-tarsasag/
|
2021-01-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Miközben az akkumulátorgyár szennyezi a gödi környezetet, a hatóságok folyamatosan adják ki az újabb és újabb építési engedélyeket a Samsung számára. A különleges gazdasági övezet létrehozása után azonban a gödi önkormányzat s így a helyi lakosság sem értesül közvetlenül az iparterületet érintő változásokról. Néhány hónapja pedig már a Pest megyei önkormányzat sem teszi közzé a Samsungra vonatkozó határozatokat – emiatt a Göd-ÉRT Egyesület a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatósághoz fordult, válasz egyelőre nem érkezett.
Különleges gazdasági övezet – így nyúltak át a momentumos polgármester feje fölött Gödön
A veszélyhelyzetre hivatkozva elsőként Gödön hozott létre a kormány különleges gazdasági övezetet, amellyel átadta a Samsung gödi akkumulátorgyárának területét és az adóztatás jogát a megyének. Az őszi polgármesteri választáson az ellenzéki összefogás jelöltje lett a befutó, de így most a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat a testület feje fölött átnyúlva dönthet a gyárral kapcsolatos kérdésekben.
Nem lesz kihagyható azonban a gödi önkormányzat a Samsung kedvéért végzendő úthálózat-fejlesztésből; ugyanis erdő- és földkisajátításokra lesz szükség, és módosítani kell a Helyi Építési Szabályzatot is. Az útépítés tervezésére kiírt közbeszerzés eredményét január 25-én tette közzé a Magyar Közút Nonprofit Zrt az uniós közbeszerzési értesítőben.
Eszerint a tendert nettó 206 milliós ajánlatával a FLAVUS Mérnökiroda Kft nyerte el. A FLAVUS Kft. ügyvezetője és tulajdonosa az a Szőke József Tibor, aki 2010 júliusa és 2015 júniusa között az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese volt. A tervezendő M2-es út gödi lehajtójától induló útszakasz egy 2 km-es 2×2 sávos és egy 1,5 km-es 2×1 sávos útból fog állni, emellett egy 2,1 kilométeres kerékpárút, zajárnyékoló fal, 5 db csomópont, közvilágítás és csapadékvíz-elvezetés tervezése is szerepel a feladatok közt.
A gödi iparterülethez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztésekről még áprilisban született kormányhatározat; eszerint összesen 7,1 milliárd forintot szán a kormány a Samsung-gyár érdekében útfejlesztésekre.
De jól járt a Samsung terjeszkedésére szánt 80 hektár jogi intézésével megbízott Biczi és Turi (Korábban Biczi és Tuzson) Ügyvédi iroda is. Tuzson Bencének, a régió országgyűlési képviselőjének egykori ügyvédi irodája három éve havi nettó 600 ezer forintért végzett jogi tanácsadást a gödi önkormányzat számára és összesen 78 millió forintot kapott a föld- és erdőkisajátítások és vásárlások intézéséért.
Arról, hogy egyelőre ki profitált még a fejlesztésekből, itt írtunk bővebben:
A lakók nem alszanak a zajtól, de legalább Mészáros cége milliárdos tendert nyert Gödön
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
A lakóknak a zaj marad
Egyelőre kevésbé járnak jól a gyár bővítésével és a különleges gazdasági övezettel a környéken élők. Ősz óta panaszkodnak ugyanis a gödi Samsung akkumulátorgyárának elviselhetetlen zajára a város keleti felén élő lakosok. A cégnek ezért december végére zajcsökkentési intézkedési tervet kellett készítenie a környezetvédelmi hatóság számára. A Samsung által benyújtott intézkedési terv azonban csak több lépésben, összesen másfél év alatt ígér zajcsökkentést; ráadásul a 10 dB feletti határérték-átlépést okozó források (hűtőtornyok, kifúvók) esetében max. 5-6 dB csökkenés várható.
Ami azonban az Alsógödön és a lakóparkban élőket leginkább megdöbbentette, hogy az ő panaszaikat nem is vették figyelembe.
Az intézkedési terv ugyanis csupán a gyár közvetlen közelében, Göd-Újtelepen ígér zajcsökkentést. Pedig a gyár 24 órában hallható, különösen az éjszakai alvást ellehetetlenítő zúgás miatt épp a város keleti felén élők nyújtottak be szeptember óta közel száz lakossági panaszt.
A Samsung SDI azonban egy olyan szakvéleményre támaszkodott, amelyet még a panaszok benyújtása előtt, július elején készíttetett el a zajszennyezés hatásterületéről. Július óta pedig újabb gyáregységek és létesítmények megépítésére kapott engedélyeket a Samsung, s a gigaberuházás tovább terjeszkedett Göd keleti irányába. Ezen kívül két hűtőtornyot, melyek zaja 2018-ban pokollá tette a gyár közelében élők életét, néhány száz méterrel arrébb helyeztek. Ezzel azonban szintén a lakóparkban és a keleti városrészben lakók váltak a zaj újabb „áldozataivá”, annál is inkább, mert a kapacitásbővítés miatt újabb öt hűtőtornyot építettek a meglévők mellé.
A Göd-ÉRT Egyesület ezért azt kérte beadványában a Pest Megyei Kormányhivataltól, hogy semmiképpen ne fogadja el a Samsung által benyújtott intézkedési tervet, s végeztessen újabb zajméréseket a panaszosok által megjelölt utcákban.
Vélhetően azonban a környezetvédelmi hatóság – mely a gyorsított tempójú engedélyezési eljárások során rendre azt állapítja meg, hogy nincs szükség részletes hatásvizsgálatra – nem foglalkozik majd a panaszokkal, hiszen eddig sem volt hajlandó hatósági ellenőrzéseket végezni. A Samsung SDI lakossághoz való viszonyát pedig jól mutatja, hogy legutóbbi válaszlevelükben munkatársuk ezt írta a panaszosoknak:„Szeretném felhívni a figyelmét arra is, hogy a környezeti zajterhelést nagymértékben befolyásolhatja az időjárás. A szél akár 2-4 dB növekedést is okozhat.”
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Szennyvíz áztatta a földet a gyár mellett
De nem jártak jobban a helyiek a Samsung által okozott szennyvíz-kiömléssel sem. A lakosok január 8-án vették észre, hogy a gyár hátsó kerítésénél bűzös víz folyik a gyárterületről az ott lévő földútra, kb. 200 méterre a lakóházaktól és egy játszótértől. Másnap, szombaton már nagy tócsákban állt a gyárból kifolyó szennyvíz, amiről a rendőrséget és a vízügyi hatóságot is értesítették a lakosok.
A Samsungot övező utak a különleges gazdasági övezet részeként Pest megyei tulajdonban vannak, a megyei szerveket azonban nem lehetett elérni. A Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. munkatársai a nap folyamán végül elhárították a dugulást, ami a DMRV közcsatornájában történt.
A vegyi üzemből kiömlő szennyvízből azonban nem vettek mintát, sőt, jegyzőkönyv sem készült az esetről.
Az intézkedő szervektől a kapott válaszokból pedig nem derül ki, hogy mi vezetett a duguláshoz, s hogy a Samsung miért engedte ki közterületre a szennyvizet.
A DMRV vezérigazgatójának tájékoztatása szerint ők már az eset előtt több nappal jártak a gödi telephelyen, mivel a cég jelezte, hogy a gyárból nem folyik el a szennyvíz. A vízügyesek állítólag figyelmeztették is a céget, hogy a hiba az ő belső hálózatukban van. A dugulás január 8-án ugyan a közcsatorna-hálózatban történt, ezt azonban a DMRV vezetője szerint a Samsung SDI „csatornahasználatának módja” okozta, ugyanis a gyárban „csatornaidegen” anyagok kerültek a rendszerbe.
A Samsung képviselője szerint viszont ők betartottak minden előírást és a DMRV nem intézkedett azonnal, kapacitáshiányra hivatkozva. A szennyezést a közútról ezért a Samsung távolította el, mint írják, „erőforrásokat és energiát nem sajnálva”.
Hogy a gyárban mégis probléma lehet a csatornahasználattal, az azért kiderül a cég válaszleveléből: figyelmeztették ugyanis az alvállalkozóikat, hogy építési törmeléket tilos a csatornába engedni.
A megyei közgyűlés elnökének válaszából arról is értesültünk, hogy a közút megtisztítása során a Samsung SDI 23 tonna szennyezett földet és 4 köbméter szennyvizet szállított el egy veszélyes hulladék-lerakóba.
A szennyeződés ügyében a Samsung és a DMRV egymásra mutogatása még mulatságos is lehetne, ha mindez nem a gödi lakosok rovására történne, s ha valóban elhárult volna a probléma. Csakhogy a Samsung területe mellett újra szennyvíz-kifolyás nyomai láthatók, s a közterület továbbra sincs sem fertőtlenítve, sem elkerítve. A gyár melletti városrészben pedig az utóbbi időben gyakran történt hasonló, szennyvíz kiömléssel járó dugulás.
Nyitókép: Működésben a gödi Samsung-gyár. A szerző felvétele.
|
Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak
|
A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán. Mivel a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a környéket, a gödi önkormányzatnak és a lakosságnak egyre kevesebb beleszólása van az őket érintő beruházásokba. A kormánynak kedves cégek azonban láthatóan jól profitálnak a gyár bővítéséből.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/28/samsung-gyar-a-godieknek-zaj-es-szennyviz-a-kormanynak-kedves-cegeknek-megbizasok-jutnak/
|
2021-01-28 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Az adatelemzőkből, nemzetközi és magyar politológusokból és kommunikáció szakemberekből álló Unhack Democracy célja, hogy támogassa a polgárokat azáltal, hogy eszközöket és tudást biztosít számukra a választások nyomon követésére, és megvédje a demokratikus intézményeket” – írja magáról a Belgiumban bejegyzett szervezet, amit a 2018-as magyar parlamenti választások után alapítottak.
Elsőként ezt a választást vizsgálták: a szavazatszámláló bizottságok 160 tagjával interjúztak, és így az Ukrajnában élő szavazók buszoztatásával kapcsolatos információkra, szavazatvásárlásokra, szavazók megfélemlítésére, valamint a választási eredmények manipulációjára derítettek fényt.
Unhack Democracy Europe: így csalhatott a Fidesz a 2018-as választásokon
A tavaly áprilisi parlamenti választásokon tapasztalt furcsaságok és szabálytalanságok megkérdőjelezik a néhány nap múlva esedékes EP-választások tisztaságát – állítja jelentésében az Unhack Democracy Europe.
Tavaly publikált jelentésében az Unhack Democracy a 2019-es európai parlamenti és önkormányzati választás során tapasztalt visszásságokról számolt be. Ehhez 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdeztek meg a tapasztalataikról. A megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.
Rengeteg csalás volt a tavalyi EP- és önkormányzati választásokon, de sokat nem is jegyzőkönyveztek
Az Unhack Democracy 851 szavazatszámláló bizottsági tagot kérdezett a 2019 májusában tartott Európai Parlamenti és az októberi önkormányzati választás során szerzett tapasztalataikról. Az eredmény siralmas: a megkérdezettek törvénytelen mozgósításokról, a mozgóurnát igénylő idősek megfélemlítéséről, szavazatvásárlásról és láncszavazásról számoltak be, de ezek közül sok visszaélést ők maguk sem jegyzőkönyveztek.
Nemrég megjelent tanulmányukban a Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. egyéni választókerületében 2020. október 11-én rendezett időközi országgyűlési képviselő választással kapcsolatos kutatásuk eredményeit ismertetik. Az összefoglalónk 48 szavazatszámláló bizottsági (SZSZB) tag megfigyelésén és tapasztalatain alapszik. Ez a 110 szavazókör (össz)ellenzéki delegáltjainak közel 25 százalékát jelenti. A delegáltak egy 41 kérdésből álló online kérdőívet töltöttek ki, és személyes interjúban beszéltek az általuk tapasztaltakról.
„Többszöri próbálkozásunk ellenére a kormánypárt tagjaitól nem kaptunk választ arra a kérésünkre, hogy továbbítsák kérdőívünket delegáltjaiknak, így az eredmények kizárólag az ellenzéki delegáltak vallomásait tükrözik” – olvasható az anyagban.
A kutatás során olyan aggasztó dolgok derültek ki, hogy például a szavazóköri pártdelegáltak 71 százaléka nem bízott a választások lebonyolításának tisztaságában – ugyanakkor a válaszadók 15 százaléka saját bevallása szerint nem jegyzőkönyvezte az észlelt rendellenességeket (pl.: az idős mozgóurnával szavazók befolyásolását, a bizottsági tagok stigmatizálását és jogköreinek korlátozását).
„Többen fideszes maszkban jöttek szavazni és tüntetőleg írták alá fideszes tollal az aláíró ívet… Nagyon megdöbbentő volt, de az X-et tudta hová kell tenni, holott írni, olvasni sem tudott“ – mesélte az egyik delegált Megyaszó községről.
A megkérdezettek 62 százaléka észlelt a választókra történő nyomásgyakorlást a kampány alatt, illetve a választás napján, ami egy erős függőségi rendszert tükröz, ahol a választói szabad akarat sérül. Ezzel a függőségi rendszerrel kapcsolatban kiemeli a jelentés, hogy mennyire nagy befolyása van: a helyi ellenzéki delegáltak is ki vannak szolgáltatva a helyi polgármesterek által irányított/befolyásolt gazdasági és/vagy szociális viszonyoknak, ezért „félve attól, hogy ők vagy családtagjaik elveszíthetik a (köz)munkájukat, nem mernek fellépni a szabálytalanságok és törvénysértések ellen.”
A megkérdezett delegáltak 30 százalékánál merült fel a láncszavazás és szavazatvásárlás gyanúja, és 10 százalékuk észlelt rendellenességet a mozgóurnás szavazatok kezelését, feldolgozását illetően. Négy fő az idős emberek tudatos befolyásolásáról számolt be, két esetben pedig a delegáltakkal biankóban akarták aláíratni több példányban a jegyzőkönyveket a számolás előtt.
„A polgármester felesége hidegtálakat vitt a mozgóurnás szavazóknak” – mondta egy Ongán dolgozó szavazatszámló.
Ugyanakkor a delegáltak felkészültsége sem volt megfelelő a jelentés szerint: bár a bizottsági tagok jogai és kötelezettségei elvileg egyenlőek, a megkérdezettek több mint 20 százaléka számolt be arról, hogy a bizottsági munka bizonyos fázisait nem végezhette, például 8,5 százalékuk nem kezelhette a névjegyzéket. További 6 százalékuk pedig nem tudott arról, hogy joga lenne hozzá.
A kutatás szerint az összellenzék a választás után a bizottsági tagok 10 százalékával semmilyen formában nem vette fel a kapcsolatot, és 25 százalékától nem kérte el a jogorvoslati lehetőség szempontjából is fontos jegyzőkönyv másolatát. Az ellenzéki pártok mulasztásainál említi a jelentést azt is, hogy a választások törvényes lebonyolítása érdekében sokkal nagyobb hangsúlyt kéne fektetniük a delegáltjaik felkészítésére.
Az Unhack Democracy teljes jelentése itt olvasható (PDF).
Címlapkép: Koncz Zsófia (Fidesz) leadja szavazatát 2020. október 11-én a borsodi időközi országgyűlési képviselő választáson, amit ő nyert meg (Fotó: Koncz Zsófia/Facebook)
|
A borsodi időközi választáson is rengeteg csalást és szavazatbefolyásolást észleltek a delegáltak
|
A 2018-as parlamenti, a 2019-es EP és önkormányzati választást követően a 2020. októberi borsodi időközi választás volt az Unhack Democracy által vizsgált negyedik választás. A civil szervezet ezúttal is a korábbaikhoz hasonló anomáliákat és csalási formákat talált, és kiemelte a függőségi viszonyok erősségét: az ellenzéki választási delegáltak is kiszolgáltatottak a helyi polgármestereknek, ezért sok rendellenességet félelemből nem jelentenek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/28/a-borsodi-idokozi-valasztason-is-rengeteg-csalast-es-szavazatbefolyasolast-eszleltek-a-delegaltak/
|
2021-01-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2021.02.04. 05:55
Jelentősen gazdagodtak a Gyurcsány-koalíció egyes városvezetői. Az önkormányzati vagyonnyilatkozatok alapján a leggyorsabban gyarapodók között van Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes, valamint a korrupciógyanús ügyekbe keveredett kispesti polgármester, a szintén szocialista Gajda Péter is, aki megtakarításainak csökkenése nélkül rendezett egy harmincmilliós hitelt.
Bár kevésbé gyarapodott Karácsony Gergely, mint egyes baloldali szövetségesei, a néhány napja nyilvános vagyonnyilatkozata szerint tavaly óta a főpolgármester is szert tett egy siófoki üdülő ötvenszázalékos tulajdonjogára. Eközben jelentősen növelte eladósodottságát: a 2019-ben 19 millió forintos banki hiteltartozása immár harmincmillió, s egy magánszemélytől is kölcsönkért 3,7 millió forintot. Érdekesség, hogy a Párbeszéd-elnöknek nincs pénzintézeti számlakövetelése, tehát egyáltalán nincs likvid vagyona, ellenben van 1,8 millió forintnyi lakástakarék-pénztári megtakarítása.
Tüttő 28 millióért vett állampapírt
Növelte megtakarításait Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, akinek tavaly még 4,3 millió forint pénzintézeti számlakövetelése volt, ám mára már hétmillió forintra rúg ez az összeg. Emellett hárommillió, más szerződés alapján számontartott követelést is feltüntetett a bevallásában. Gy. Németh több ingatlannal is rendelkezik, például egy balatoni nyaralóban is van tulajdonrésze.
Karácsony Gergely helyettesei közül messze a szocialista Tüttő Kata rendelkezik a legnagyobb vagyonnal. A Lánchíd-felújítás koordinálásával megbízott városvezetőnek 14 budapesti ingatlanja van, amelyek között több szántó- és termőföld is található, s egyebek mellett egy budavári lakásnak is résztulajdonosa. Tavaly óta Tüttő több mint duplájára növelte az egyébként is tekintélyes – 26 millió forintos – Magyar Állampapír Plusz-portfólióját, amelynek értéke egy év alatt 54 millió forintra hízott.
Bankszámláján továbbra is 35 millió forint van, de közben 74 milliós tartozása 85 millióra nőtt. Érdekes, hogy Tüttő Kata feltüntetett a nyilatkozatában egy húszezer forintos OTP ingatlanbefektetési jegyet is, ingóságai közül pedig egy Nikon fényképezőgépet, valamint egy csillagászati távcsövet foglalt bele a bevallásába. Autó gyanánt továbbra is egy 2005-ben vásárolt Suzuki Swift van a nevén.
A szivárványkoalíció budapesti polgármestereinek vagyonnyilatkozataiban található érdekességek közül kiemelendő, hogy a II. kerületet vezető Őrsi Gergely (MSZP) felvett tízmillió forintnyi babaváró hitelt. A kedvezményes kölcsön mellett a politikus immár adóstársként jegyez egy 18 millió forintos banki hitelt is, egy magánszemélynek pedig 1,8 millió forinttal tartozik. Horváth Csaba szocialista zuglói polgármester bevallásával kapcsolatban különös, hogy továbbra is 150 millió forint „más szerződés alapján” rögzített követelése van, amelyről már két éve is azt írta a sajtó, hogy magánszemélynek nyújtott kölcsön lehet.
Gajda rejtélyesen törlesztett harmincmilliója
Kispest korrupciógyanús ügyekbe keveredett szocialista polgármesterének, Gajda Péternek a vagyonnyilatkozatából nem derül ki, hogy tavaly óta hogyan törlesztette harmincmillió forintos, magánszeméllyel szembeni tartozását. Ugyanis Gajda értékpapírokból és befektetési jegyekből 2019-ben nyolcmillió forintra rúgó vagyona idénre tizenegymillióra növekedett, s a 77 ezer eurós devizamegtakarítása sem csökkent. A polgármester lakáskiadásból származó jövedelme százhetvenezer forinttal növekedett, ami szintén nem elegendő a harmincmilliós hitel törlesztéséhez. Az említett korrupciógyanús ügyek másik fő érintettje, a botrányok miatt az MSZP-ből kilépett Lackner Csaba csak életbiztosítását, egy fél ingatlanját, valamint százkilencvenezer forintos jövedelmét tüntette fel a nyilatkozatában, amelyben még egy eladásra kínált autó is szerepelt. Érdemes felidézni, hogy a botrányt kirobbantó, nyilvánosságra került hangfelvételen Lackner azzal hencegett egy hangos büfögés kíséretében, hogy aki nem szerez önkormányzati képviselőként évi százmillió forintot, az hülye.
A pécsi polgármester aranytömbje
Egy több mint 3,1 kilogrammos aranytömbje van Péterffy Attilának, Pécs balliberális polgármesterének. Bár a vagyonnyilatkozatában nincs feltüntetve, a 2012-ben vásárolt nemesfém értéke minden bizonnyal meghaladja az ötvenmillió forintot. A politikus emellett továbbra is csaknem másfél tucat különböző értékpapírcsomaggal is rendelkezik, amelyek összértéke körülbelül 75 millió forint. Péterffy emellett több mint 6,3 millió forintot euróban tart, és különböző pénzintézetekben van még közel 12,5 millió forintja is. A polgármesternek az egyik pénzintézettel szemben van egy 48 millió forintos tartozása is.
Vagyonnyilatkozata szerint csekély változás történt Botka László szegedi balliberális polgármester vagyoni helyzetében. A politikus tavaly decemberben felerészben tulajdonosa lett egy összesen 119 négyzetméteres szegedi társasházi lakásnak, miközben 96 millió forintról 63 millióra csökkent a bankbetétje.
Különösen csökkent Jakab hitele
A Jobbik sajtóosztálya lapunk kérdésére tagadta, hogy Jakab Péter pártelnök élt volna a hiteltörlesztési moratóriummal. Azért kerestük meg az ügyben a szivárványkoalíció tagpártját, mert Jakab az elmúlt három évben közzétett vagyonnyilatkozatában évi közel kétmilliós hiteltörlesztés szerepelt, a most januárban leadott dokumentumban viszont már csak 950 ezer forint, miközben még több mint kilencmillió forinttal tartozik. Ez arra engedett következtetni, hogy Jakab Péter év közben élt a hitelmoratórium adta lehetőséggel. (V. S.)
Tüttő Kata
Őrsi Gergely
Lackner Csaba
önkormányzati vagyonnyilatkozatok
Gyurcsány-koalíció
|
Karácsony emberei gazdagodnak
|
Jelentősen gazdagodtak a Gyurcsány-koalíció egyes városvezetői. Az önkormányzati vagyonnyilatkozatok alapján a leggyorsabban gyarapodók között van Tüttő Kata (MSZP) főpolgármester-helyettes, valamint a korrupciógyanús ügyekbe keveredett kispesti polgármester, a szintén szocialista Gajda Péter is, aki megtakarításainak csökkenése nélkül rendezett egy harmincmilliós hitelt.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/karacsony-emberei-gazdagodnak-9324608/
|
2021-02-04 11:11:34
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Ha utazásról vagy üdülésről van szó, akkor igazán hűséges a megszokott üzleti partnereihez a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek a 2020-as költségvetése 38,4 milliárd forint volt, idén pedig már 40,7 milliárd forintos büdzsével tervezhet. Ennek ellenére a médiahatóságnál szociálisan rászoruló emberek is dolgoznak, akik számára az NMHH évről évre kedvezményes árú pihenést biztosít luxusszállodákban. Ezek közül az egyik az alsópáhoki Kolping Hotel.
2010-ben az elsők között nyertük el a négy csillagot a Hotelstars egységes európai szállodaminősítő rendszerében. Most, 10 évvel később büszkén vehettük át a négycsillag superior tanúsítványt. Büszkék vagyunk rá, hogy a helyszíni ellenőrzésen szállodánk az ötcsillagosoktól elvárt pontszámnak is megfelelt. Így nem volt kérdés, hogy a bizottság megítélte a Kolping Hotelnek a megcélzott négycsillag superior minősítést.
- büszkélkedett el a szálloda tavaly májusban. Azt nem tudni, hogy Karas Mónika, az NMHH elnöke hol szokott nyaralni, de az biztos, hogy javult az anyagi helyzete, hiszen 2019-ben döntött arról a parlament, hogy a médiahatóság vezetőjének fizetése 1,3 millió forintról négymillió forintra nő.
Nem teljesen bevett szokás, hogy állami dolgozók kedvezményes áron luxusban pihenhetnek. A Magyar Posta például eladja az üdülőit, hogy legyen miből kifizetni a béreket. Az NMHH viszont legalább 2012 óta szerződésben áll az ötcsillagos követelményeknek is megfelelő Kolping Hotellel, amelyet a Magyar Kolping Szövetség is hirdet az oldalán, mint kolping ház. A kolping mozgalom pedig katolikus lelkiségi mozgalom. A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket, és ezáltal tettekre serkentse őket - olvasható Magyar Kolping Szövetség oldalán. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.
A Kolping Hotel Kft.-vel éves 21 millió forintos maximum kerettel kötött szerződést az NMHH. Az üdülési lehetőség nem alanyi jogon jár, annak odaítéléséről az NMHH-n belül működő szociális bizottság dönt. Évente a hatóság munkatársainak legfeljebb a 7,5 százaléka tud üdülni családjával a hotelben
- válaszolta lapunknak a hatóság. Elárulták még, hogy az üdülést a hatóságnál legalább egy éves közszolgálati/munkaviszonyban álló munkatárs igényelheti. A rendelkezésre álló helyeket negyedévente hirdeti meg a hatóság a belső portálján. A hatóság dolgozói két négyfős apartmant (két felnőtt és két gyermek) és egy háromfős szobát (két felnőtt és egy gyerek férőhellyel) egy hétre, félpanziós ellátással vehetnek igénybe, melynek költségét nagyjából fele arányban kell viselniük. Hozzátették: a Kolping Hotel már korábban is partnere volt az NMHH-nak, és mivel az igénybe vevők visszajelzései alapján a médiahatóság elégedett a szolgáltatással, ezért 2021-re is szerződést kötöttek a céggel.
Az NMHH mostanában azzal került be a hírekbe, hogy a Médiatanács felfüggesztette a Klubrádió által használt Budapest 92,9 MHz frekvencia pályázati eljárását, mert az ellenzéki hangvételű rádió jogvédelmet kért a bíróságtól és azt, hogy a jogvita lezárásig biztosítsa, hogy a rádió tovább sugározhasson a jelenlegi frekvenciáján. Ellenben négy vidéki frekvenciapályázaton nyerteseket hirdetett az NMHH Médiatanácsa (amelynek egyik tagja például Hankiss Ágnes, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője): a Katolikus Rádió Zrt. lett a nyertes a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegi eljárás nyertese a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. lett. A Katolikus Rádió Zrt. tulajdonsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
A Kolping Hotel Kft. tulajdonosai 50-50 százalékban a Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvány (alapítója például a már említett Magyar Kolping Szövetség is) és a német Kolping Verwaltungs Gmbh. Jól megy a cégnek, hiszen 2019-ben sok éves rekordnak számító 2,2 milliárd forint árbevétel mellett 222,4 millió forint nyereség jött össze. Az alsópáhoki szálloda igazgatója Baldauf Csaba befolyásos ember, hiszen egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál. A Kolping Hotel Kft. felügyelőbizottsági tagja Kontur Pál is, aki pedig 2006 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt, de a Magyar Kolping Szövetségben titkárként is dolgozott.
A szálloda jó kapcsolatot ápol a kormánnyal, hiszen tavaly májusban Palkovics László innovációs és technológiai miniszter személyesen adta át a kormány támogató okiratát a hotel igazgatójának a sikeres munkahelyvédelmi bértámogatási programban való részvételért. Szintén tavaly májusban Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója és Baldauf Csaba együtt tették le a szálloda Bobo Fun Parknak nevezett kalandparkjának alapkövét. A fejlesztést az MTÜ 950 millió forinttal támogatta. Maga a szálloda is közpénzből csinosodhat, hiszen a Kisfaludy-pályázaton 304 millió forintot nyert a Kolping Családi Hotel Vagyonkezelő Kft.
Nem messze Alsópáhoktól van egy másik szálloda is, ahol szintén az NMHH dolgozói is pihenhetnek szociális alapon. Lapunk írta meg, hogy a médiahatóság honlapjára feltett üvegzsebszerződésekből kiderült, a 2020-2023-as időszakra ismét a négycsillagos, superior kategóriájú Hotel Carbonával kötöttek szerződést 197 millió forintért. Az NMHH a Magyar Nemzet korábbi cikkében azzal indokolta a hévízi luxusszállodát, hogy nincs saját üdülője, így ez olcsóbb megoldás volt, mint fenntartani egy ingatlant. Emellett a hévízi luxusszálloda adta a legolcsóbb ajánlatot. Ez a szálloda is nyert 537 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás a Kisfaludy-pályázaton.
A külföldi útjait is állandó utazási iroda szervezi a médiahatóságnak. Még 2017-ben 390 millió forintos, három évre szóló keretszerződést kötöttek nemzetközi utazásszervezésre a közbeszerzésen nyertes Weco-Travel utazási irodával. Ebből a keretből kellett kigazdálkodni a repülőjegyek, szállások, autóbérlések, a sofőrszolgálat és az utazáshoz kapcsolódó biztosítások árát. Egy tavaly októberi közbeszerzésen pedig megint a dán hátterű Weco-Travel nyert (pedig 7 cég versenyzett), megint 390 millió forintos ajánlattal, és a szerződés már 2023-ig érvényes.
|
Ötcsillagos luxusszállodában pihenhetnek a médiahatóság dolgozói szociális alapon
|
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek a 2020-as költségvetése 38,4 milliárd forint volt, idén pedig már 40,7 milliárd forintos büdzsével tervezhet. Ennek ellenére a médiahatóságnál szociálisan rászoruló emberek is dolgoznak, akik számára az NMHH évről évre kedvezményes árú pihenést biztosít luxusszállodákban. Ezek közül az egyik az alsópáhoki Kolping Hotel.
Az NMHH viszont legalább 2012 óta szerződésben áll az ötcsillagos követelményeknek is megfelelő Kolping Hotellel, amelyet a Magyar Kolping Szövetség is hirdet az oldalán, mint kolping ház. A kolping mozgalom pedig katolikus lelkiségi mozgalom.
a Katolikus Rádió Zrt. lett a nyertes a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegi eljárás nyertese a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. lett. A Katolikus Rádió Zrt. tulajdonsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Az alsópáhoki szálloda igazgatója Baldauf Csaba befolyásos ember, hiszen egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/otcsillagos-luxusszallodaban-is-pihenhetnek-a-mediahatosag-dolgozoi-szocialis-alapon.html
|
2021-01-27 19:24:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Hunguest Hotels 9 szállodája kapott pénzt az elmaradt foglalások után, a kompenzációból ezúttal néhány budapesti luxusszállodának is jutott - írta a 24.hu. A múlt év végén a kormány úgy döntött, hogy az üzleti ügyben érkező vendégek fogadását kivéve bezárásra ítélt szálláshelyek a 2020. november 11. és december 10. közötti foglalásaik után elmaradt bevétel 80 százalékát megkapják az államtól.
A vállalkozók a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK) beérkező adatok alapján kapják meg a támogatást, amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak. A 24.hu elkérte a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) a támogatott szálláshelyek listáját.
Nem adták ki, ellenben az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait összesűrítő dokumentumban közzétette azoknak a szálláshelyeknek a listáját, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Ebből kiderül, hogy a legnagyobb támogatást a sárvári Spirit Hotel Thermal Spa kapta, 146 millió forintos kompenzációban részesült. A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot.
A lista alapján a Hunguest Hotels szállodáinak jutott egyébként a legnagyobb, összesen 289 millió forintos kompenzáció. Ez persze nem meglepő, mivel a Hunguest a legnagyobb belföldi szállodalánc, a cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást, ezek azok a szálláshelyek, amelyek – amikor még akadálytalanul lehetett – vendégeket fogadtak tavaly. A Hunguest korábban lapunkkal azt közölte, hogy a szállodalánc méretéből adódóan a hotelfoglalások jelentős hányadát realizálja, ezzel arányos támogatásban részesült a vállalat.
|
Mészáros Lőrinc szállodalánca kapta a legnagyobb kompenzációt
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc összesen 289 millió forintos kompenzációt kapott,amelynek a feltétele az volt, hogy dolgozókat nem küldhettek el, és a munkavállalóik megkapták a fizetésüket akkor is, amikor a szállások zárva vannak.
A második legnagyobb összeget Mészáros Lőrinc szállodaláncának egyik tagja, az egerszalóki Saliris Resort Spa Hotel kapta, 93 milliót forintot. A cégcsoport 26 hoteljéből kilenc kapott támogatást,
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/meszaros-lorinc-szallodalanca-kapta-a-legtobb-kompenzaciot.html
|
2021-01-28 20:57:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Jelentős kormányzati támogatást kapott az esztergomi Portobello Wellness és Yacht Hotel is a november 11. és december 10. közötti időszakra érkezett foglalásaik után. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát.
Eddig úgy lehetett tudni, hogy a négycsillagos, az Aquasziget Esztergom Élményfürdővel zárt folyosóval összekötött 95 szobás szálloda üzemeltetője az Investor' 2005 Kft. Az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait listázó dokumentumban azonban közzétette azokat a szálláshelyeket, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Innen derült ki, hogy a Portobello támogatását már nem az Investor' 2005 Kft., hanem a Solva Hotel Kft. kapta meg. Egészen pontosan 16,4 millió forintot.
A Solva Hotel Kft.-t 2019 nyaránn alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. A hotel jelenleg zárva van, de a 16,4 millió forintos támogatásból arra lehet következtetni, hogy egy jól működő szállodáról van szó normális (Covid-mentes) körülmények között. Nagyságrendileg ugyanis ekkora támogatást kapott a Mészáros Lőrinc felcsúti nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Hunguest szállodalánc Répce Gold nevű bükfürdői háza, valamint a Danubius Szállodaüzemeltető Zrt. hévízi egysége is.
Szállodánk 2021. március 12-ig zárva tart, csak üzleti céllal utazó vendégeket fogad. A szállodából közvetlen átjárással elérhető Aquasziget Élményfürdő zárva tart, és júniusig megújul, a munkálatok alatt nem fogad vendégeket. Ezért március 12. és június 25. közötti időszakra szóló szobaárak és csomagárak nem tartalmaznak wellness szolgáltatásokat
- közli honlapján a Portobello, amelynek ablakaiból gyönyörű kilátás nyílik a Bazilikára.
Tehát a szállodát már Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségébe tartozó Solva Hotel Kft. üzemelteti, az élményfürdő pedig megújul.
Új aranykor
Az élményfürdő felújítását pedig Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester és a milliárdos üzletember unokaöccse jelentette be december 31-én. Az év utolsó napjaiban megérkezett az önkormányzathoz a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től az a támogató okirat, amely alapján Esztergom 5 milliárd forintnyi összeget használhat fel az alábbi projektekre:
A Szent István Strandfürdő Sport, Turisztikai és Egészségturisztikai fejlesztése
Városháza homlokzatának felújítása
Fürdő Szálló homokzatfelújítása
Élményfürdő felújítása.
Az élményfürdőt korábban a Portobello szállodához hasonlóan szintén az Investor' 2005 Kft. üzemeltette. Hernádi Ádám polgármester azonban tavaly június 17-én, egy nappal az első veszélyhelyzet vége előtt úgy döntött, hogy megszünteti az önkormányzat és az Investor 2005 Kft. közötti szerződést a helyi Aquasziget Esztergom Élményfürdő teljes körű üzemeltetésére szeptember 30-i hatállyal. Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága pedig még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Ekkor még nem tudhatták, hogy a koronavírus-járvány miatt a fürdőt is be kell zárni.
A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot, köztük a Solva Hotel Kft.-től. Így pedig nem lehet kizárni egy olyan forgatókönyvet sem, hogy amikor nyáron kinyit az állami pénzből felújított élményfürdő, akkor már a mellette lévő hotelt is üzemeltető Solva Hotel lesz illetékes a fürdőben is. Ezzel egy az egyben belépve a körön kívül maradt Investor 2005 Kft. helyére.
Siklóson is fürdenek
Pedig utóbbi cég kiemelkedő tapasztalatokkal rendelkezik a fürdőkkel kapcsolatban. Még 2019-ben 1,3 milliárd forint árbevétele volt és 33,1 millió forint profitnak örülhetett az Investor. A cég fő tulajdonosa pedig a 2,7 milliárd forint forgalmú Aquaplus Kft.-n keresztül György Zoltán, de például Palkó György is tulajdonos, aki a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. igazgatósági tagja. A Népszava írta meg, hogy a siklósi fürdőt is az Aguaplus üzemelteti, de a fideszes önkormányzat az esztergomi esethez hasonlóan szintén szeptember 30-ával felmondta az amúgy 2035-ben lejáró szerződést. Az Aquauplus a siklósi fürdő mellett is épített egy szállodát: a Hotel Castello szintén kapott a november-decemberi foglaltság után 14,2 millió forint kormányzati támogatást az MTÜ-től.
|
Hernádi Zsolt MOL-vezér már a Portobello luxusszállodában is otthonosan mozoghat
|
A közpénzből megújuló esztergomi élményfürdővel összekötött négycsillagos luxusszálloda üzemeltetésével gyarapodott Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltségeinek köre. A Portobello 16,4 millió forint segítséget kapott a kormánytól.
Portobello támogatását már nem az Investor' 2005 Kft., hanem a Solva Hotel Kft. kapta meg. A Solva Hotel Kft.-t 2019 nyarán alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége.
Az élményfürdő felújítását pedig Hernádi Ádám esztergomi fideszes polgármester és a milliárdos üzletember unokaöccse jelentette be december 31-én. Az év utolsó napjaiban megérkezett az önkormányzathoz a Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-től az a támogató okirat, amely alapján Esztergom 5 milliárd forintnyi összeget.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/hernadi-zsolt-mol-vezer-mar-a-portobello-luxusszallodaban-is-otthonosan-mozoghat.html
|
2021-01-28 21:28:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Dubaji dollármilliárdos budapesti luxusszállodáján is segített az Orbán-kormány 9,6 millió forinntal azért, hogy kompenzálja a koronavírus-járvány miatt kieső bevételeit a hotelnek. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát.
Az MTÜ a Kisfaludy-program támogatásait listázó dokumentumban tette közzé azokat a szálláshelyeket, amelyek az elmaradt foglalásaik után állami támogatásban részesültek. Innen derült ki, hogy a The Ritz-Carlton Budapest után az Adria Palace Kft. kapott 9,6 millió forint állami támogatást. Ennek a cégnek a tulajdonosa pedig az Al Habtoor Holding Kft.-n keresztül a dubaji Al Habtoor Group. Az Al Habtoor csoport alapítója pedig Khalaf al-Habtoor üzletember, aki többször szerepelt a Forbes a Világ 500 leggazdagabb emberének a listáján: 2011-ben 2,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát. Egyebek mellett arról híres az Al Habtoor csoport, hogy felépítette a világ első 7 csillagos szállodáját, a Burdzs Al Arabot. Magyarországi befektetéseiért 2016-ban megkapta a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje érdemrendet.
Speciel a Ritz-Carlton nem volt túl jó befektetés (2012-ben több mint 18 milliárd forintért vásárolta meg az ötcsillagos Le Meridien szállodát, majd 2015-ben átkeresztelték): az Adria-Palace Kft. ugyanis bár 4,8 milliárd forint bevételt termelt 2019-ben, de a cég stabilan veszteséges, 2019-ben 144 millió forint veszteség jött össze. Állami támogatást azonban nem ezért kapott, hanem mert az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosa amúgy dubaji dollármilliárdos vagy sem.
Mivel nem rászorultsági alapon működik az Orbán-kormány turisztikai mentőcsomagja, ezért például az IHI Magyarország Zrt. is kapott 25,8 millió forint kormányzati kompenzációt a budapesti Corinthia hotel után. A cég 2019-ben 9 milliárd forint bevétel mellett 1,3 milliárd forint nyereséggel zárt, a Máltán bejegyzett International Hotel Investments pedig tavaly szeptemberben úgy döntött, hogy ezt osztalék formájában ki is veszi a társaságból. Szintén stabilan milliárd feletti profitot termel évről évre a Duna Szálloda Zrt., amely a Budapest Marriott hotel után kapott 28,4 millió forint segítséget közpénzből, pedig 2019-ben 8,8 milliárd forint forgalom után 1,4 milliárd forint nyereségnek lehetett örülni, amit a bécsi székhelyű CEE Property-Invest ki sem vett a cégből.
Szép szálloda a Kempinski is, amely a Ritz-Carton mellett terpeszkedik Budapest belvárosában: itt kisebb lehetett a foglaltság november-decemberben, mert a kényszerű bezárás miatt csak 6,2 millió forintot utalt a Kempinski Hotel Zrt.-nek az MTÜ. Valószínűleg 2019-ben még nem gondolták volna, hogy állami támogatást kapnak majd, hiszen 8,7 milliárd forint forgalom mellett 1,2 milliárd forint nyereség sorsáról dönthettek a Luxembourgban bejegyzett Corvin S.A. tulajdonosai.
A közgyűlés elhatározza, hogy a társaság adózás utáni eredményéből 700 millió forint összeget a társaság részvényesei részére a társaság likviditásának alakulásától függő időpontokban osztalékként rendel kifizetni, míg a fennmaradó eredmény teljes összegét eredménytartalékba helyezi
- döntött tavaly júliusban a Kempinski Hotel Budapest Zrt. közgyűlése.
|
Dubaji dollármilliárdosnak is mentőövet dobott az Orbán-kormány
|
Nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat, hogy a világ egyik leggazdagabb emberét is megsegítették mintegy 10 millió forinttal.
Ennek a cégnek a tulajdonosa pedig az Al Habtoor Holding Kft.-n keresztül a dubaji Al Habtoor Group. Az Al Habtoor csoport alapítója pedig Khalaf al-Habtoor üzletember, aki többször szerepelt a Forbes a Világ 500 leggazdagabb emberének a listáján: 2011-ben 2,5 milliárd dollárra becsülték a vagyonát.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/dubaji-dollarmilliardosnak-is-mentoovet-dobott-az-orban-kormany.html
|
2021-01-30 21:41:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Bizonyos nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük.
Egy friss, február 2-án megjelent kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött.
Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot.
Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
Ezzel egyrészt drágul, másrészt központilag ellenőrizhetőbbé, magyarán irányíthatóbbá válik a rendszer.
Upsz, már megint megcsinálták! Magyarország kormánya 2021. február 2-án, kedden azonnali hatállyal életbe léptette 40/2021 (II. 2.) számú Korm. rendeletét, egyik pillanatról a másikra alapjaiban megváltoztatva egy teljes piaci szegmens szabályozását. Ez a szegmens a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóké (FAKSZ), amiről hétköznapi emberek talán nem sokat hallottak, de mégis, a Közbeszerzési Hatóság adatbázisa alapján 891 szaktanácsadót, illetve évi úgy 10-20 milliárd forintos piacot érint.
Az eddig érvényes szabályozás alapján a költségvetési szervek és állami tulajdonú gazdasági társaságok uniós értékhatárt meghaladó vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseik bonyolításához FAKSZ-ok segítségét kellett, hogy igénybe vegyék. Ez a 891 FAKSZ 2019-ben közel háromezer magas értékhatárú, összesen 2600 milliárd forint beszerzési értékű, illetve további néhány ezer uniós forrást érintő közbeszerzés lebonyolításán dolgozott. Egy-egy ilyen közbeszerzés komoly munka. A szakértőnek tisztában kell lennie az uniós és a magyar joganyaggal, egy közbeszerzés lebonyolítása akár hónapokig is eltarthat, és az se árt, ha a FAKSZ a közbeszerzésben érintett területnek is szakértője, legyen szó szoftverbeszerzésről, vagy építőipari beruházásról.
Egyik napról a másikra
Az új, február 2-ával hatályos, vagyis a piac szabályait egyik napról a másikra átalakító szabályozás értelmében mostantól az érintett szervek nem szerződhetnek szabadon FAKSZ-okkal, csak olyanokkal, akikkel előtte központosított keretszerződést kötöttek. Hogy ezek kik lesznek, egyelőre rejtély, mert még nem létezik a keretszerződés, még csak a pályázatot se írták ki rá. A folyamatban levő eljárásokra ugyan nem vonatkozik az új, hatályos szabályozás, de azokra a tevékenységekre bizonyosan, ahol a közbeszerzési eljárás még nem indult meg, viszont az akár a hónapokig tartó tanácsadói előkészítő munka már megkezdődött.
A laikusok számára nehezen érthető, tömény jogásznyelven megfogalmazott rendelet szerint ezzel valójában csak azt érik el, hogy ezentúl a szaktanácsadói munkát kiválasztott kevesek fölözhetik le, ám a munka mennyiségére tekintettel ők kénytelenek lesznek alvállalkozóként bevonni a tutiból kimaradókat is. Vagyis lényegében a kormányrendelettel csak beépítettek egy közbenső lépcsőt, egy olyan réteget, akik valódi verseny nélkül, feltehetően magas díjakért vállalják a tevékenység ellátását, hogy aztán a munkát, jóval alacsonyabb díjazásért, továbbadják azoknak, akik eddig is végezték. Ennek eredményeként megdrágulhat a közbeszerzések lebonyolítása.
Központi irányítás
A változást hivatalosan azzal indokolják, hogy így megakadályozható lesz, hogy az oligarchákkal összejátszó szaktanácsadók felverjék az árakat. Valójában azonban még irányíthatóbbá válik a közbeszerzési piac, hiszen kevesebb szaktanácsadót kell csak kézben tartani, a kiválasztott körön kívüliek már legfeljebb alvállalkozóként dolgozhatnak be a piacra.
Így tehát a jövőben akár négy évre előre keretszerződést köthetnek kiválasztott kevesekkel az állami szektor közbeszerzéseinek lebonyolítására. Hogy miért pont most húzták ezt meg? 2021-ben indul az EU új költségvetési ciklusa, és a kormány a pletykák szerint az első évben akár a magyar költségvetés terhére is le akarná hívni a támogatások többségét. Ezeket a forrásokat közbeszerzéseken kéne elosztani, ezeket pedig már a kiválasztott kevesek bonyolíthatnák.
A kormányrendeletet forrásaink szerint még a közbeszerzési hatósággal és szakmai szervezetekkel se egyeztették előre, felkészülési idő hiányában még jogbiztonsági kérdéseket is felvet és sértheti az Alaptörvényben biztosított vállalkozás szabadságát és a tisztességes gazdasági versenyhez való jogot.
|
A kormány azonnali hatállyal átalakította a közbeszerzési szakértői piacot
|
Bizonyos, nagy értékű, vagy uniós forrásokat érintő közbeszerzéseket lebonyolító szervezeteknek független, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadókat kell felkérniük. Egy friss, február 2-án megjelent, kormányrendelet-módosítás teljesen felborította a közbeszerzési szakértói piacot, a jövőben az erre kötelezettek csak olyanokkal szerződhetnek, akikkel előzetesen az állam központosított keretszerződést kötött. Az ilyen közbeszerzésekkel járó munka mennyisége alapján a kormánnyal keretszerződést kötő szerencsés szakértők csak alvállalkozók segítségével tudják majd ellátni a feladatot. Vagyis a kormány beiktatott egy olyan lépcsőt a rendszerbe, amin a kiválasztott kevesek lényegében csak jutalékot szednek be.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/05/a-kormany-azonnali-hatallyal-atalakitotta-a-kozbeszerzesi-szakertoi-piacot
|
2021-02-05 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A magyar országgyűlési képviselők fizetésére nem lehet panasz, az többszöröse az országos átlagfizetésnek, és betöltött pozíciótól függően havi bruttó 1,1 millió forint és 2,9 millió forint között szór. Ha pedig a kormány tagjaként is szerepet kap valaki, akkor azért akár közel 2 millió forintos plusz juttatást is kap havonta. Ennek ellenére - talán a civil életből megmaradt gyakorlatként, vagy talán a több lábon állás jegyében - máshonnan is származik jövedelmük, melyről a napokban leadott vagyonnyilatkozatokban is beszámolnak.
A leggyakrabban a képviselők őstermelőként is azonosítják magukat, így sokak esetében mezőgazdasági tevékenységből származik plusz bevételük. Ha pedig nem hasznosítják a tulajdonukban lévő termőföldeket, akkor bérbeadják azt, így ingatlan bérbeadása a pluszjövedelem forrása. Ám nemcsak szántót, legelőt, vagy más termelésre alkalmas területet adnak más használatába, hanem lakóingatlanokat is.
Az ingatlanpiaci és agrár-tevékenység mellett akad néhány olyan képviselő is, akinek a vállalkozásából származik - akár igen jelentős - extra bevétele az év során. A vállalkozói jövedelem kivétele, vagyis az osztalék felvétele annyira jól hoz a konyhára egyébként, hogy a toplista élén több olyan képviselő is szerepel - például Gyurcsány Ferenc vagy Seszták Miklós, akinek a parlamenten kívüli gazdasági tevékenység bőven jobban fizet, mint az állampolgárok képviselete.
Nagy vesztesek és nagy nyertesek...
Összesítésünk alapján egyébként a képviselők is megszenvedték a tavalyi, COVID-dal és válsággal terhelt évek, bár ennek ellenére volt, akinek havi jövedelme akár 40-50 százalékkal is növekedett 2019-hez képest. Ilyen növekedésnek köszönhető, hogy a fideszes Seszták Miklós, volt fejlesztési miniszter a második legjobban kereső politikussá avanzsált 2020-ban. A képviselő és egyben kormánybiztos jövedelme 9,7 millió forint volt havonta. Bár nem igényel túl sok plusz körítést ez az összeg, az érzékeltetés kedvéért megjegyezzük: ez 24-szer (!!!) több az országos havi átlagkeresetnél. Seszták Miklós előző évhez képest egyébként 23 százalékkal hízlalta havi jövedelmét, akkor még "csak" 7,9 millió forintot tudott hazavinni egyetlen hónap alatt.
A volt miniszter havonta 1,1 millió forintos fizetést kap képviselőként, mellé 997 200 forintért látja el kormánybiztosi munkáját. Tavaly 8,5 millió forinthoz jutott kamatbevétel címén, az ügyvédi irodájának köszönhetően pedig 82,3 millió forinthoz.
Így készült a toplista
A parlament honlapján feltüntetett decemberi fizetések mellé legyűjtöttük a vagyonnyilatkozatokban feltüntetett egyéb jövedelmeket is. Ha eseti, időszakos, netán éves jövedelemről volt szó, akkor azt 12 hónapra visszaosztva vettük figyelembe. A parlamenti fizetés és az egyéb havi bevételek összesítésével kaptunk egy számított havi jövedelmet, ami alapján felállítottuk a rangsorunkat.
Bár Seszták Miklós jövedelme is tetemes összeg, nála nagyságrendekkel többet keresett tavaly a toplista első helyén álló frissen házasodott Rogán Antal. Havi jövedelme 2020-ban 16,2 millió forintra rúgott köszönhetően annak, hogy ezúttal is hatalmas összeghez jutott találmányhasznosítási díj címén, egész pntosan 157,8 millió forinthoz. Emellett szintén felveszi a képviselő alapfizetést, az 1,1 millió forintot és mivel miniszteri posztot is betölt még havi 1,97 milliót kap. Rogánnak egyébként valamivel rosszabb éve volt 2020-ban az előző évhez képest, hiszen korábban havonta 19,4 millió forint jövedelmet könyvelhetett el. A kormányfő kabinetfőnökének egyébként ez az év hozta meg az áttörést, hiszen 2018-ban havi keresete ennek töredéke volt, 6,2 millió forint.
A dobogó harmadik fokára olyan képviselő került, aki tavaly még az első helyre volt jogosult, ám 2020-ban 69 százalékkal csökkent a havi jövedelme. Összesítésünk szerint a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc a harmadik legjobban kereső honatya havi 6,8 millió forinttal. 2,2 millió forintos frakcióvezetői fizetését a vagyonkezelő cégéből, az Altus Portfólió Kft.-ből felvett 55,4 millió forintos osztalékkal egészítette ki.
2020-nak Gyurcsány Ferenc mellett vannak még más vesztesei is a jövedelmek szempontjából. A vagyonnyilatkozat arra enged következtetni, hogy a fideszes Bajkai Istvánnak sem ment annyira jól, mint korábban. Az Orbán-család ügyvédjeként is ismerté vált képviselő 2019-es jövedelme alapján a dobogó harmadik fokát tudta megszerezni, akkor havonta 7,9 milliót keresett. Friss vagyonnyilatkozata alapján ez az összeg 69 százalékkal kevesebb, 2,4 millió forint. A drasztikus csökkenés az ügyvédi iroda tevékenységével lehet összefüggésben. Óriási visszaesésről árulkodik a friss dokumentum, ezért joggal vetődik fel a gondolat, miszerint helytelen összeget szerepeltettek. A nyilatkozat szerint ugyanis az ügyvédi irodának köszönhetően 148 131 forint éves jövedelme keletkezett Bajkai Istvánnak a 2019-ben bevallott 77 millió forint után.
Ha az összeg helyes, akkor némi ellentételezést jelenthet számára az a 1,5 millió forint, amit agusztustól kapott a Marek József Alapítvány kuratóriumi tagjaként, illetve az a 751 880 forint havonta, amit a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) kuratóriumi tagjaként vehet fel.
Mennyit keresnek naponta a legjobban keresők?
Még megdöbbentőbb keresetekkel találkozunk akkor, ha munkanapokra bontjuk le a megszerzett jövedelmeket. Így nem ritka, hogy egyes honatyák egyetlen nap alatt keresnek meg annyit, amit mások több hónap alatt. Mutatjuk az első öt helyen álló képviselő napi jövedelmét 2020-ban:
Rogán Antal: 737 855 forint/nap
Seszták Miklós: 439 622 forint/nap
Gyurcsány Ferenc: 310 380 forint/nap
Süli János: 277 427 forint/nap
Kocsis Máté: 157 885 forint/nap
Gyarapodnak a kormánypártiak
Említésre méltó a friss listában, hogy látszólag évről évre egyre jobban gyarapodnak a kormánypárti képviselők. Érdekes változás, hogy míg a 2018-as nyilatkozat alapján a rangsor első 38 helyét foglalták el a fideszes és KDNP-s képviselők, a 2019-ben már az első 49, a friss listában pedig már az első 53 hely a kormánypárti képviselőké. A csoportban - ahogy a korábbi években is jellemző volt - egy kivétel van, a DK-s Gyurcsány Ferenc, aki rendre az élvonalban szerepel havi jövedelme alapján.
A DK elnöke után a legjobban kereső ellenzéki képviselő a jobbikos Brenner Koloman, aki havi szinten 2,2 millió forintot keresett tavaly. Havi 2,2 milliós képviselői fizetését 40 ezer forinttal tudja kiegészíteni, amit a Közalapítvány a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért felügyelőbizottsági tagjaként kap honorárium címén.
Ezzel megegyező jövedelemmel rendelkezik az MSZP legjobban keresője, Hiller István is. A Párbeszédből Szabó Tímea áll az élen szintén havi 2,2 millióval, úgy, hogy frakcióvezetőként felvett fizetését más jövedelemmel nem egészíti ki. Ugyanez a helyzet az LMP legjobban keresőjével, Keresztes Lóránttal is.
Összesítésünk alapján a parlamenti patkóban ülő képviselők tavalyi összjövedelme havonta 412 millió forintot tett ki a korábbi 405 millió forint után. Ez átlag kicsivel több mint bruttó 2 millió forint jövedelmet jelent havi szinten.
|
Képviselői jövedelmek friss toplistája: volt, aki napi 737 ezret keresett!
|
Az országgyűlési képviselőknek változatlanul kevesebb mint a felére jellemző, hogy az országos átlagot bőven meghaladó fizetését - olykor nem is annyira kevés - mellékessel egészíti ki. Volt, aki naponta több mint 700 ezer forintot keresett 2020-ban. Az mfor.hu az elmúlt évekhez hasonlóan idén is összeállította a képviselők jövedelmi toplistáját.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/kepviseloi-jovedelmek-friss-toplistaja-volt-aki-napi-737-ezret-keresett.html
|
2021-02-02 18:50:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Még hangsúlyosabb lehet Szíjj László - ő az a milliárdos, akinek jachtján pihent tavaly nyáron Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - debreceni jelenléte, ugyanis a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) január 25-én bejelentette, hogy cégcsoportja megveszi a Nagymester csoport építőipari tevékenység végzésére alkalmas vállalkozásrészét. A vevő a 184,4 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkező Szíjj László három cége - Duna Aszfalt Zrt., Hódaszfalt Zrt. és Hódút Freeway Kft. -, a megvett cégek pedig konkrétan a Nagymester Mélyépítési Kft. és a Nagymester Kereskedőház Kft.
A következő években bőven lesz mit építeni Debrecenben. Szijjártó Péter külügyminiszter még december közepén tárgyalt Münchenben a BMW vezetőivel, majd bejelentette, hogy a csoport tisztán elektromos meghajtású autókat gyárt majd debreceni üzemében, a beruházás pedig terv szerint halad. Ebben pedig Szíjj László építőipari cégeinek is kiemelt szerep jut, például a Duna Aszfalt Zrt. nettó 8,6 milliárd forintért végzi el a Debrecen Észak-Nyugati Gazdasági Övezethez kapcsolódó önkormányzati utak útépítési, csapadékvíz elvezetési, valamint szennyvíz- és vízvezeték építési munkáinak első ütemét.
A Nagymester cégek megvásárlásával pedig helyben nagyon jól ismert brand landolt Szíjj László birodalmában.
2016-ban megkezdte működését Debrecen legnagyobb transzportbeton gyártásával foglalkozó logisztikai központunk, amely 14 hektáron helyezkedik el a Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Parkban
- mutakozik be a Nagymester Kereskedőház Kft. Igazán jól menő cégről van szó, hiszen 2019-ben 3,7 milliárd forint árbevétel mellett 978 millió forint nyereséggel zárt, amit Nagy István eddigi tulajdonos nem is vett ki a cégből.
A másik megvett cég, a Nagymester Mélyépítési Kft. pedig még Kósa Lajos polgármestersége óta folyamatosan hasít a debreceni útépítési tendereken, ezenkívül dolgoztak az M35-ös autópályán is. Sorra nyerték el a debreceni önkormányzat közbeszerzéseit: építettek körforgalmat és csatornát, bontottak gyógyfürdőt. A társaság referenciái között a Debreceni Ipari Park és a Debreceni Repülőtér is szerepel. A BMW-beruházás környékén is felbukkant, hiszen például 2019-ben pályázott egy bekötőút és a csapadék levezető rendszer kiépítésére a leendő gyár területén, de a munkát végül a Hódút Kft. nyerte el, amely Szíjj Lászlóhoz köthető.
Tehát a milliárdos üzletember most felvásárolt egy olyan céget, amellyel korábban versenyeznie kellett például a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken. A Nagymester Mélyépítési Kft. szintén remek évet zárt még 2019-ben, hiszen 2,3 milliárd forint forgalom 397 millió forint profithoz volt elég.
Szíjj Lászlónak volt miből költenie, ugyanis a Duna Aszfalt a 2019-es 24,35 milliárd forint adózott eredménye után tavaly 19,8 milliárd forintos nyereséget könyvelhetett el 2020 első kilenc hónapjában – derült ki a BÉT honlapjára feltöltött dokumentumból. Azért csak az első három negyedévről kellett beszámolót készítenie a Szíjj László 100 százalékos tulajdonában lévő útépítésekkel foglalkozó cégnek, mert 2020 októberétől már zártkörűen működő részvénytársaságként működik tovább. A közel 20 milliárd forintból pedig 5 milliárd forintot vett ki osztalék formájában.
|
Szíjj László megvette Debrecen legnagyobb betongyárát is
|
Szíjj László milliárdos üzletember cégei felvásárolták azt a debreceni építőipari társaságot, amellyel eddig riválisok voltak a BMW-gyárhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztési közbeszerzéseken.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szijj-laszlo-megvette-debrecen-legnagyobb-betongyarat-is.html
|
2021-02-03 18:59:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mintegy két-három év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a Csányi-Garancsi-Hernádi trió munkagépei Tihanyban. A CDHT Hotel Projekt Kft. ugyanis kiírta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósításához szükséges bontási munka megtervezésére a közbeszerzési eljárást. A cég az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt MOL-vezér és Garancsi István (például a székesfehérvári MOL Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa) tulajdonában van.
Ajánlatkérő célja a „Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció – Nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” című pályázati felhívás keretében benyújtott, KSZK-NKSZ: 036/2019 azonosítószámmal nyilvántartott és támogatásban részesített projekt keretében a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása. A beruházás keretében szüksége a meglévő épületek bontása. Nyertes ajánlattevő feladata a bontási munkákhoz kapcsolódó tervezői feladatok ellátása.
- szól a közbeszerzés rövid ismertetése.
A Tihanyi Kastély és Park Hotel egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary cégcsoport birtokába. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de amit körülötte bontani kell:
Park Hotel: bruttó szintterület: 4786 m2 (5 szint)
Személyzeti szálló: bruttó szintterület: 467 m2
Raktárak: bruttó szintterület: 140 m2
Apartmanok: bruttó szintterület: 128 m2
Február 15-ig várják arra az ajánlatokat, hogy ki tudná minél jobban megtervezni a bontást. A három sikeres üzletember becsült vagyona összesen mintegy 400 milliárd forint, de az a közbeszerzési leírásból is kiderült, hogy állami támogatást kaptak a luxusszálloda építésére.
Mi fizetjük a számlát
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon. Az 2019-ben derült ki, hogy a MTÜ pályázati pénzeiből 2,9 milliárd forint támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft.
Azt pedig a 24.hu írta meg tavaly májusban, hogy a Kisfaludy-program részeként meghirdetett „nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése” elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese a Csányi-Hernádi-Garancsi trió cége volt: 8,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Emiatt is kell közbeszerzésen kiválasztaniuk a bontási, tervezői és kivitelező cégeket. Két körben tehát összesen 11,5 milliárd forintot kaptak az ingatlanra.
Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás
- fogalmazott Tósoki Imre polgármester egy 2018-as közmeghallgatáson. Ebből látszik, hogy a projekt jelentős csúszásban van. A hotel minden bizonnyal pazar lesz, hiszen Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A g7.hu számolta ki, hogy szobánként 77 millió forint közpénzt kap a három magyar szupergazdag közös szállodája.
Az időzítés érdekes, hiszen a turizmus a koronavírus-járvány miatt padlón van, de mire elkészül a beruházás, lehetséges, hogy már újra minden visszaáll a normális mederbe. Nem a tihanyi lesz az első szállodája a Csányi-Hernádi-Garancsi trió A8 Palace Hotel nevű cégének, amely 2019-ben 498,9 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
A jelenleg hatályos kormányrendelet értelmében 2020. november 11-december 11. közötti időszakban kizárólag üzleti, gazdasági és oktatási tevékenység céljából érkező vendégeket áll módunkban fogadni, akiket nagy szeretettel várunk
- olvasható a Hotel Moments oldalán. Például ez a 99 szobás, Andrássy úti négycsillagos szálloda tartozik a trió tulajdonába, a házat pedig a Continental Group üzemelteti. Befolyásos üzemeltetőt választottak, hiszen a Continental Group többségi tulajdonosa Flesch Tamás, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. Azt ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat az is, hogy a Hotel Moments szálloda után az A8 Palace Hotel Zrt. 8,5 millió forint állami támogatást kapott.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosai amúgy milliárdosok vagy sem.
|
Csányi-Hernádi-Garancsi: bontással indul a milliárdos trió tihanyi gigaépítkezése
|
Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-hernadi-garancsi-bontassal-indul-a-milliardos-trio-tihanyi-gigaepitkezese.html
|
2021-02-02 19:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mintegy két-három év előkészítés, pénzgyűjtés és tervezés után most már tényleg hamarosan beindulhatnak a Csányi-Garancsi-Hernádi trió munkagépei Tihanyban. A CDHT Hotel Projekt Kft. ugyanis kiírta a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósításához szükséges bontási munka megtervezésére a közbeszerzési eljárást. A cég az A8 Palace Hotel Zrt.-én keresztül Csányi Sándor OTP-vezér, Hernádi Zsolt MOL-vezér és Garancsi István (például a székesfehérvári MOL Fehérvár FC labdarúgóklub tulajdonosa) tulajdonában van.
Ajánlatkérő célja a "Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció - Nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" című pályázati felhívás keretében benyújtott, KSZK-NKSZ: 036/2019 azonosítószámmal nyilvántartott és támogatásban részesített projekt keretében a Tihanyi Kastélyszálló és Tréning Központ Hotel megvalósítása. A beruházás keretében szüksége a meglévő épületek bontása. Nyertes ajánlattevő feladata a bontási munkákhoz kapcsolódó tervezői feladatok ellátása.
- szól a közbeszerzés rövid ismertetése.
A Tihanyi Kastély és Park Hotel egykor József főherceg hathektáros balatoni rezidenciája volt, majd pártüdülő lett belőle. A Gyurcsány-kormány 2006-ban privatizálta, és a tóparti üdülőkomplexum akkor került az egykor diplomataingatlanok kezelésére alakult CD Hungary cégcsoport birtokába. A kastély épülete helyi műemléki védettséget élvez, de amit körülötte bontani kell:
Park Hotel: bruttó szintterület: 4786 m2 (5 szint)
Személyzeti szálló: bruttó szintterület: 467 m2
Raktárak: bruttó szintterület: 140 m2
Apartmanok: bruttó szintterület: 128 m2
Február 15-ig várják arra az ajánlatokat, hogy ki tudná minél jobban megtervezni a bontást. A három sikeres üzletember becsült vagyona összesen mintegy 400 milliárd forint, de az a közbeszerzési leírásból is kiderült, hogy állami támogatást kaptak a luxusszálloda építésére.
Mi fizetjük a számlát
A Kisfaludy turisztikai fejlesztési programmal minden idők legnagyobb szálláshelyfejlesztési programja valósulhat meg a vidéki Magyarországon - így büszkélkedik az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a 2017-ben útjára indított programmal, amelynek keretében 2030-ig 300 milliárd forint értékű szálláshelyfejlesztési beruházás valósulhat meg Magyarországon. Az 2019-ben derült ki, hogy a MTÜ pályázati pénzeiből 2,9 milliárd forint támogatást kapott a CDHT Hotel Projekt Kft.
Azt pedig a 24.hu írta meg tavaly májusban, hogy a Kisfaludy-program részeként meghirdetett "nagy kapacitású meglévő szállodák fejlesztése és új szállodák létesítése" elnevezésű pályázat legnagyobb nyertese a Csányi-Hernádi-Garancsi trió cége volt: 8,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kaptak a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítésére. Emiatt is kell közbeszerzésen kiválasztaniuk a bontási, tervezői és kivitelező cégeket. Két körben tehát összesen 11,5 milliárd forintot kaptak az ingatlanra.
Így Tihanyban 2021-re egy újabb, 150 szobás szálloda nyithatja meg kapuit. A tervezési munka már elindult és várhatóan 2019. elején elindul a szálloda beruházás
- fogalmazott Tósoki Imre polgármester egy 2018-as közmeghallgatáson. Ebből látszik, hogy a projekt jelentős csúszásban van. A hotel minden bizonnyal pazar lesz, hiszen Magyarország egyik legkülönlegesebb fekvésű építészeti öröksége Habsburg József főherceg egykori nyári rezidenciája a Tihanyi-félszigeten. Tihany egész területe amúgy világörökség várományos terület övezetébe tartozik. Az Európa Tanács pedig a védett természeti területek Európa diplomáját adományozta a félszigetnek 2003-ban. A g7.hu számolta ki, hogy szobánként 77 millió forint közpénzt kap a három magyar szupergazdag közös szállodája.
Az időzítés érdekes, hiszen a turizmus a koronavírus-járvány miatt padlón van, de mire elkészül a beruházás, lehetséges, hogy már újra minden visszaáll a normális mederbe. Nem a tihanyi lesz az első szállodája a Csányi-Hernádi-Garancsi trió A8 Palace Hotel nevű cégének, amely 2019-ben 498,9 millió forintos adózott eredménnyel zárt.
A jelenleg hatályos kormányrendelet értelmében 2020. november 11-december 11. közötti időszakban kizárólag üzleti, gazdasági és oktatási tevékenység céljából érkező vendégeket áll módunkban fogadni, akiket nagy szeretettel várunk
- olvasható a Hotel Moments oldalán. Például ez a 99 szobás, Andrássy úti négycsillagos szálloda tartozik a trió tulajdonába, a házat pedig a Continental Group üzemelteti. Befolyásos üzemeltetőt választottak, hiszen a Continental Group többségi tulajdonosa Flesch Tamás, aki egyben a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke is. Azt ebben a cikkünkben írtuk meg, hogy nem rászorultsági elvet követ az Orbán-kormány a padlóra került turizmus mentési kísérlete közben, amit jól mutat az is, hogy a Hotel Moments szálloda után az A8 Palace Hotel Zrt. 8,5 millió forint állami támogatást kapott.
Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója még november 11-én beszélt arról, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban (NTAK) regisztrált szálláshelyek számára az állam megtéríti a november 8-ig beérkezett, a zárás utáni 30 napra vonatkozó bevételkiesés 80 százalékát. Az MTÜ mindenkinek utalt támogatást, aki megfelelt a feltételeknek (cserébe nem szabad elbocsátani senkit), és nem vizsgálták, hogy az adott szálloda tulajdonosai amúgy milliárdosok vagy sem.
|
Csányi-Hernádi-Garancsi: bontással indul a milliárdos trió tihanyi gigaépítkezése
|
Már azt lehetett hinni, hogy kútba esett a három magyar milliárdos közös szállodabiznisze a Tihanyi-félszigeten, de egy bontási közbeszerzésből úgy tűnik, hogy megvalósítási szakaszba léphet a 11,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatással megtolt építkezés.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-hernadi-garancsi-bontassal-indul-a-milliardos-trio-tihanyi-gigaepitkezese.html
|
2021-02-02 19:03:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Sűrű volt a postai forgalmuk a hazai biztosítási alkuszoknak karácsony előtt két nappal – számolt be a Népszava. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) arra kérte őket, hogy egyrészt küldjék el az összeférhetetlenségi és érdekkonfliktus kezelési szabályzatukat, másrészt állítsanak össze egy táblázatot arról, a biztosítók mennyi jutalékot fizetnek nekik. Még ugyanezen a napon pedig érkezett egy levél a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-től is, amelyben utóbbi cég felajánlotta, tekintettel arra, hogy „a biztosításközvetítő társaságoknak jelentős kihívást okozhat a törvényi előírások és felügyeleti elvárások követése és alkalmazása”, vegyék igénybe a HunPartner programot, amely „erős érdekképviseletet biztosít a biztosítótársaságok és a pénzügyi szervezetek körében”.
A lapnak nyilatkozó alkuszcégek furcsállották az időbeli egybeesést. Ahogy egyikük fogalmazott: „ha azt is figyelembe vesszük, hogy a Hungarikum Alkusz egyik tulajdonosa Mészáros Lőrinc, akkor ez bizony elég sok spekulációra ad okot egyszerű alkuszi fejekben”. Feltevéseiket nem konkretizálták, de a piaci berkekből származó információink szerint az alkuszok egy részének legfőbb félelme azzal lehet kapcsolatos, hogy a Hungarikum évek óta gőzerővel terjeszkedik a piacon, s attól tartanak, ennek a folyamatnak előbb-utóbb a még talpon maradók is az áldozatai lesznek.
Ahogy arról a lapcsoportunkhoz tartozó Piac&Profit tavaly szeptemberi számában megjelent cikk is leírta, míg Magyarországon 2013-ban még mintegy 570 alkusz tevékenykedett, addig 2020 végén már csak mintegy 400. Azok közül pedig, akiknek pedig még maradt portfoliója, többen is kaptak megfontolandó ajánlatot nagyobb független biztosításiügynök-cégektől – márpedig a Hungarikum árbevétele alapján az osztrák OVB mögött a második legnagyobb hazai szereplő.
A karácsony előtti történések fényében üzenetértékűnek tekinthető, amit ugyanebben a cikkben a Hungarikumot alapító Keszthelyi Erik (aki Mészáros Lőrinc 2018 márciusi beszállása után is cégén, a Keszthelyi Holding Zrt.-n keresztül többségi tulajdonos maradt a Hungarikumban, a kisebbségi üzletrészt birtokló felcsúti milliárdos mellett) mondott: „...folyamatosan keressük azokat az innovatív termék-megoldásokat és új digitális értékesítési technológiákat, valamint speciális szakértelemmel rendelkező független biztosítási tanácsadókat és alkuszokat, akikkel tovább építhetjük szakmai közösségünket.”
A Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetsége a Népszava megkeresésére nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy miért érkezhetett egy napon az MNB adatkérése és a Hungarikum ajánlata, de – ahogy a lap írja – „ezzel kapcsolatban szintén egyöntetű jelzés érkezett a tagság részéről”. Hogy milyen természetű, azt azonban a cikk nem részletezi. Idézi viszont az MNB szóvivőjét, Binder Istvánt, aki szerint a felügyeleti szerepet is ellátó jegybank a 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, hogy „az alkusz valóban az ügyfél igényeihez legjobban illeszkedő szolgáltatást ajánlja, és nem azt, ami számára a legnagyobb bevételt jelenti”.
S lapunk forrásai szerint inkább ez utóbbi a lényeg, kis túlzással tehát a jereváni rádiós közmondás – „nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” – erre az esetre is rokonítható. Vagyis az MNB nem azért szorongatta meg az alkuszokat, hogy előkészítse a terepet Mészároséknak. Éppen ellenkezőleg: az MNB vizsgálata nem biztos, hogy a Hungarikumnak kedvez. Hiszen e céget a piacon pont azok között tartják számon, amelyek a piaci átlagnál magasabb jutalékokkal dolgoznak. A Piac&Profit szembesítette is e közvélekedéssel Keszthelyit, aki erre azt válaszolta, hogy "a Hungarikum nem tartozik azon, kitüntetett helyzetben lévő ügynökök közé, akik a biztosítási díjból jellemzően szokásos 5-25 százalékos jutaléknál egyes biztosítási módoknál magasabbat is el tudnak érni".
Ezek a bizonyos magasabb biztosítási alkuszi jutalékok az egyik legnagyobb számosságú módozatoknál, a lakásbiztosításoknál a 25-30 százalékot is elérhetik. Ezt segítheti elő a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítások (MFO) megjelenése, mely kategóriát az MNB 2019 végén hirdetette meg, azzal a céllal, hogy a lakásbiztosítások egyszerűbbek, könyebben összehasonlíthatóak és végső soron olcsóbbak legyenek az ügyfelek számára. Ez óhatatlanul együtt jár az alkuszi jutalékok – illetve ahogy az MNB szerencsésebbnek tartja nevezni a biztosítók által az ügynököknek kifizetett összegeket: a megbízási díjak – csökkenésével. Az MFO megjelenésének köszönhetően ma már a magyarországi lakásbiztosítások 70 százalékánál 10-20 százalék közé ment le az az arány, amelyet a biztosítók kifizetnek a nekik ügyfelelet hozó ügynököknek. Márpedig ez a jutalékszint-csökkenés kétségtelenül az eddig magasabb díjakkal dolgozó alkuszok egy részének érdekeit sérti.
Egyesek szerint ugyanakkor az MNB vezetésének az elmúlt időben nemcsak a Hungarikum magasnak tartott jutalékai, hanem a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.-ben vállalt szerepe is szemet szúrt. Mint ugyanis arról lapunk többször is beszámolt (a legrészletesebben ebben a cikkben), a Hungarikum – vagyis gyakorlatilag a Mészáros-cégbirodalom – a CIG irányításának megszerzésére alapozva kíván nyomulni a hazai biztosítói piacon, minél több ügyfelet szerezve a részben szintén Mészáros-érdekeltségnek számító, a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank egyesüléséből létrejövő majdani óriásbank jelenleg mintegy 1,9 milliósra becsült klientúrájából.
A Hungarikum jelenleg a Budapesti Értéktőzsdén szereplő CIG 32,85 százalékát birtokolja, vagyis tulajdoni hányada hajszállal elmaradt attól a törvényi határtól (33 százalék), amelynek elérésekor nyilvános vételi ajánlatot köteles tenni. Márpedig egyes szakértői vélemények szerint az európai uniós normákkal ellentétes, hogy egy alkuszcég a fő tulajdonosa legyen egy biztosítónak. Ám a felügyelet ügyeire rálátó forrásaink cáfolták, hogy a jegybank emiatt górcső alá venné Mészáros érdekeltségét. Hiszen nem az a baj, ha egy biztosítási ügynöknek van biztosítója. Probléma akkor keletkezik, ha egy, magát független ügynökként aposztrofáló cégről kiderül, több helyett csak egyetlen biztosító termékeit értékesíti. Ez ellen az MNB bizonyosan fel fog lépni – érzékeltették informátoraink.
|
Miért írt levelet egyszerre az MNB és Mészáros Lőrinc cége a biztosítási alkuszoknak?
|
Az érintettek egy részében spekulációra adott okot, hogy a jegybanki megkereséssel egy időben a Mészáros Lőrinc kisebbségi tulajdonában lévő Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft. felajánlotta nekik, képviseli az érdekeiket. Lapunk forrásai szerint azonban az MNB, mint felügyelet egy 2018-ban a hazai jogrendbe átültetett európai irányelvek meglétét kívánta ellenőrizte, egyebek mellett azt, nem számítanak-e fel túl magas jutalékokat az alkuszok. Márpedig a piacon a Hungarikumot pont azok között tartják számon, amelyek ezt a gyakorlatot követik.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/miert-irt-levelet-egyszerre-az-mnb-es-meszaros-lorinc-cege-a-biztositasi-alkuszoknak.html
|
2021-02-05 19:07:28
| true | null | null |
mfor.hu
|
Az állam néha központosítja a feladatait. Emlékezetes példa volt, amikor az állam pár ügynökségnek adta minden kommunikációs megbízását. Igen ám, de ebben az ágazatban azok a pr-ügynökségek, kommunikációs cégek, amelyek nem kerültek be a tízmilliárdokkal kitömött kiválasztott körbe, életben maradhattak, küzdhettek a magáncégek piaci megbízásaiért.
Ám a február 2-án megjelent, az általunk elért szereplőket teljesen váratlanul érő, 41/2021-es kormányrendelet egy olyan ágazatot központosít, ahol a magánpiacon gyakorlatilag nem marad tér: a közbeszerzések technikai lebonyolításáért, tanácsadásért felelős cégekét.
A versenyzők
A közbeszerzések piacán tehát valaki vagy megnyeri a hamarosan megjelenő nagy tendert, vagy megpróbál majd a győzteseknek bedolgozni, esetleg tevékenységet vált, például átmegy a céges oldalra, vagyis azoknak segít, akik indulnak a tendereken.
A központosítás tapasztalatunk szerint még a politikai táboron belül is nagy indulatokat keltett. Ahogy egyik forrásunk fogalmazott:
„Azt nem kell várni, hogy majd kivonul 300 közbeszerzési tanácsadó a Hősök terére, kinevetnének minket, de sajnos ilyenkor érti meg az ember, hogy milyen rossz az, hogy nincsen társadalmi szolidaritás. Ha mást darálnak be, félrenézel, ha téged tesznek tönkre, akkor meg egy óriásit koppansz.”
A rendelet nagyjából ezer ajánlatkérőt érint – ők azok, akik közpénzből vásárolnak valamit, így ajánlatokat kérnek be egy közbeszerzéssel –, a kormányzati kört, kórházakat, iskolákat, rendőrségeket, büntetés-végrehajtást, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) portfóliójába tartozó állami cégeket (ők már körlevélben kaptak is a témában tájékoztatást).
A szolgáltatói oldalon pedig több száz kisebb-nagyobb tanácsadót vagy ügyvédi irodát, közülük főleg a lokális ismeretekkel bíró vidéki szolgáltatóknak nem lesz arra reális esélyük, hogy befussanak a nagy tenderen.
Néhány pontosabb számból is ki lehet indulni. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR) az elmúlt három évben mintegy 32 ezer közbeszerzést bonyolítottak le (évente tehát tízezret), ennél ugyan kicsit kisebb a rendelettel érintett piac, mert a rendelet például nem vonatkozik az önkormányzatokra vagy az egyetemeket működtető alapítványokra.
Az is fontos piaci mérőszám, hogy hány felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (faksz) van Magyarországon. Ez egy olyasmi jegyzék, mint az ügyvédi kamarai tagság, ez a 800-1000 szakember jegyezhet a nevével közbeszerzési folyamatot.
Kik maradhatnak talpon?
A piac várakozásai szerint néhány nagy szereplő tud mérete és jó politikai kapcsolatai révén befutni. Az Optenben böngészve és forrásaink várakozásai szerint a következő körből kerülhetnek ki a befutók:
a WIT Zrt., amely 2019-es Opten-adatok szerint 39 munkatárssal 1,482 milliárd forint árbevételt és 341 millió forint adózás előtti eredményt ért el;
a Nyúlon bejegyzett Csendes Consulting Zrt., amely 20 fővel dolgozik, 770 millió forintos forgalma után viszont 2019-ben csak 7 millió forintos adózás előtti nyeresége keletkezett;
a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, amely Nagy Szilárd (Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvérének) irodája, itt adatokat nem tudunk közölni, mert az ügyvédi irodákról nincsenek pénzügyi adatok az Optenben,
illetve esetleg a Provital Zrt., a korábbi nagy közbeszerzési bajnok, amely az elmúlt években már kicsit összement, 2019-ben 12 emberrel 358 millió forintos forgalmat, illetve 43 milliós adó előtti profitot ért el.
Vannak, akik sok kis munkával gyűjtögetik a forgalmukat, mások pedig a legnagyobb munkáknál is labdába rúgnak, mint az ezermilliárdos DKÜ (Digitális Kormányzati Ügynökség), amelyen még az érintett miniszterek is összevesztek, vagy a hasonlóan méretes közútfejlesztés.
Ezeknek a cégeknek lehet majd esélyük a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) nagy pályázatán, igaz, az talán még elképzelhető, hogy mások összeállhatnak konzorciumokba, de tapasztalataink szerint a kisebbek nem sok jót remélnek.
Az intézkedés azért nehezíti az életet a közbeszerzések világában, mert eddig is munkaerőhiány volt ebben az ágazatban, a szakemberek nem nagyon bírták a sok feladatot. Természetesen egy nagy építtető vagy minisztérium saját hatókörében is megoldhatja a közbeszerzések bonyolítását, de akkor fel kell vennie egy „faksz” szakembert.
A jövőben szűkülhet a mezőny, a győzteseknek majd rengeteg emberre lesz szükségük, így biztosan átvesznek majd embereket, vélhetően alkalmazhatnak majd alvállalkozókat, de egyelőre elég életszerűtlen, hogy egy pár tucat budapesti munkavállalóval rendelkező nagy cég fog majd szétszaladni az ország minden részébe a kisebb közbeszerzésekre. Eddig ez inkább a lokális cégek feladata volt.
Nagy felelősség
Külön érdekesség, hogy ez egy nagyon komoly kockázatokkal járó szakma. Egy faksz több tízmilliós felelősségbiztosítással rendelkezik, mert ha egy elrontott aláírási címpéldány vagy bármilyen egyéb adminisztratív hiba miatt az EU nem folyósít egy támogatást, az ügyfelek akár a megbízási díj ötvenszeresére-százszorosára is beperelhetik a vétkes tanácsadót.
Brüsszelnek amúgy inkább a magyar közbeszerzések irányítottsága miatt szoktak aggályai lenni, de ezt olykor az irányító hatóságok nagyon szigorú adminisztratív ellenőrzésekkel ütik el.
A piac állami szabályozásának ezen új fordulata természetesen valós vagy éppen kreált érvekkel is alátámasztható, azzal, hogy túlságosan kevés a jó szakember, új struktúra kell, hatékonyság, szinergia, vagy azzal, hogy sok a szabálytalanság, az elbukott uniós forrás.
Ugyanakkor a piac kétli, hogy ezzel az intézkedéssel jó irányba lépünk. A szkeptikusok szerint három-négy ismerős cég esetében könnyebb a közbeszerzési „kéréseket” érvényesíteni, igaz, olyan érvet is hallottunk, hogy amennyiben ilyen kevés szolgáltató marad, akkor ők a nagy munkát csak erősen sztenderdizált folyamatok mellett fogják bírni, ezekről pedig talán feltételezhetjük, hogy azért sablonosak, mert legalább szabályosak lesznek.
Abban azonban a piac biztos, hogy a közbeszerzési tanácsadás piacán erőteljes áremelkedés várható. A vidéki ügyvédek ma 5-600 ezer forintért elvállalnak egy kisebb közbeszerzést, a nagy cégeknél ez inkább 2 millió forint. Igaz, forrásaink szerint egyre bevettebb az óradíjalapú számlázás, ahol nemcsak a 20-25 ezer forintos óradíj magas, de az ügyfél nem is tudja ellenőrizni, hogy valójában mennyi időt tölt el a faksz vagy az alá bedolgozó junior kolléga az adott üggyel. A 2 millió forint így is kijön, mert egy teljes eljárás – műszaki tartalom nélkül – mintegy száz munkaórát igényel.
– foglalja össze egy tanácsadó számunkra, hogy milyen lehetőségei maradtak.
|
Az állam váratlanul beszántja a teljes hazai közbeszerzési piacot
|
Sokkolta az érintett tanácsadó cégeket és ügyvédi irodákat az a kormányrendelet, amely szerint egy hamarosan kiírandó, hatalmas tender után már csak pár cég végezheti Magyarországon az állami szervezetek és cégek közbeszerzéseinek lebonyolítását. Néhányan nyernek, a többieknek két út marad: vagy beállnak a kiválasztottak alá, vagy felhagynak a tevékenységükkel.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/02/05/az-allam-varatlanul-beszantja-a-teljes-hazai-kozbeszerzesi-piacot
|
2021-02-05 19:11:16
| true | null | null |
Telex
|
2019 októberi döntés szerint 2,232 milliárd forint állami forrást nyert az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból támogatott szaktanácsadásra az a Ductus Szaktanácsadó és Oktató Kft., amely Rogán Antal új apósának, a dédestapolcsányi Obrusánszki Zsoltnak az érdekeltségébe tartozik. Ezzel az összeggel ez a cég nyerte el a legtöbbet az erre a célra biztosított összesen 14,1 milliárd forintos keretből.
Cikksorozatunk előző részében arról írtunk, hogy a propagandaminiszter új felesége, Rogán (Obrusánszki) Barbara és annak szülei a 2020 decemberi esküvőt megelőzően, 2020 novemberében részt vettek 1022 hektár borsodi földterület megvásárlásában. Ekkor írtunk arról is, hogy 2020 augusztusában Obrusánszki Zsolt és egy földvásárló társa megszerezték az agrártanácsadásban utazó Ductus Kft. felét is. Ezután, 2020 októberében pedig 315 millió forintos bankkölcsönhöz jutott a társaság ugyanattól az állami tulajdonú banktól, amely a földvásárlást is hitelezi 1,58 milliárd forinttal.
Állami bank finanszírozza Rogán Antal új neje és családja több mint ezer hektáros földvásárlását
Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi.
A Ductus Kft. által elnyert projekt összköltsége 2,399 milliárd forint: ez azt jelenti, hogy az állami támogatáson felül 165 millió forint önrészt valahonnan elő kell teremteni a vállalkozásnak a támogatott programra. Érdemes megjegyezni: a vállalkozás 2019 végi, utolsó beszámolójában még semmi nyoma az elnyert pénznek, de annak sem, hogy miből lenne forrása a megaprojekt önrészére a szűk 47 milliós saját tőkével bíró Ductusnak.
Ebben a tekintetben lehet jelentősége annak, hogy Obrusánszkiék belépése után, tavaly októberben a Budapest Bank összesen 315 millió forintos kölcsönt biztosított a vállalkozásnak. Tavaly év végi álláshirdetések arról tanúskodnak, hogy a cégnél azóta beindultak a dolgok. Amikor a héten felhívtuk a céget, akkor is állásinterjúzások, tárgyalások zajlottak. A cég ügyvezető-résztulajdonosa, Hernáczki Ibolya akkor azt mondta, már 13 hónapja dolgozik a bankhitelen.
A cégbíróságon elérhető iratok szerint Rogán apósa és a másik üzlettárs, Farkas Zsigmond névértéken, azaz koponyánként mindössze hétszázötvenezer forintért jutottak hozzá az üzletrészeikhez a korábbi kizárólagos tulajdonostól.
Miután Obrusánszkiék 2020. augusztusában beléptek a cégbe, sikerült a Budapest Bankkal aláírni a kölcsönszerződést. A Budapest Bank ekkor kormányzati irányítás alatt állt. Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk, a Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi az Obrusánnszki-család földvásárlási ügyletét is. A Telex hívta fel arra a figyelmet, hogy a BB-nél vezérigazgató-helyettesi pozícióban dolgozik Puskás András, Rogán Antal régi bizalmasa.
Az ügyvezető-résztulajdonos Hernáczki Ibolya korábbi kérdésünkre azt mondta, nincs oksági összefüggés amögött, hogy a Ductus Kft. csak Obrusánszkiék beengedése után kapta meg a bankhitelt. Azt is mondta, hogy „ezeréves cimborák” a két új üzlettársával. Amikor most a szaktanácsadási programon elnyert milliárdokról kérdeztük, lényegében megtagadta a válaszadást. Ez azért is kár, mert az állami pályázatkereső honlapon a támogatási fejezeten túl nem sok részletet találtunk arról, hogy pontosan mire is kapta a pénzt a vállalkozás, vagy hogy mikor történtek kifizetések.
Az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Programból finanszírozott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadási pályázaton összesen tizenhét cég nyert támogatást. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdák, akik hozzájuk fordulnak szaktanácsadásért, mindössze a szolgáltatás árának tizedét kell, hogy kifizessék, a maradékot az állami forrásból finanszírozzák.
Mezőgazdasági szaktanácsadást egyéni tanácsadók és cégek is nyújtanak. Lényegében olyan, gazdálkodást elősegítő adminisztrációs ügyekben segítenek, amit a legtöbb gazdálkodónak kötelező elvégezni — mesélte nekünk egy Pest megyei mezőgazdasági szaktanácsadó. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra.
„El lehetett végezni egy vizsgát, ezt el is végeztem” — mondta forrásunk, akitől a sikeres vizsgája ellenére sem lehet támogatott szaktanácsadást igénybe venni. Csak akkor lehetne, ha elszegődne a pályázaton nyertes valamelyik cég beosztottjának. Ismerősei közül néhányat azóta megtaláltak és munkával kínáltak a nyertes tanácsadócégek. Vagyis az állami milliárdokból támogatott szolgáltatással a néhány kiválasztott cég le tudja tarolni a piacot.
Címlapkép forrása: palyazat.gov.hu
|
2,2 milliárdos állami támogatás a Rogán Antal új apósának érdekeltségébe került tanácsadócégnek
|
A cégbíróságon fellelhető dokumentumok tanúsága szerint Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke új feleségének apja mindössze hétszázötvenezer forintért szerezte meg egy nyíregyházi mezőgazdasági szaktanácsadó vállalkozás negyedét, ami nem sokkal korábban 2,232 milliárd forint vissza nem térítendő állami forrást kapott támogatott mezőgazdasági szaktanácsadásra az uniós finanszírozású vidékfejlesztési program keretében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/02/04/22-milliardos-allami-tamogatas-a-rogan-antal-uj-aposanak-erdekeltsegebe-kerult-tanacsadocegnek/
|
2021-02-05 19:15:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint 20 milliárd forintnyi állami reklámköltés landolhatott tavaly a TV2 Média Csoportnál – derítette ki a Media1. Ez több mint kilencszerese az RTL Magyarország állami pénzének, ami egyébként szintén emelkedett 2020-ban.
A lap már korábban beszámolt róla, hogy az RTL Magyarország nettó 2.495.600.000 Ft, azaz közel 2,5 milliárd forint állami reklámbevételre tett szert 2020-ban, ami 29 százalékkal haladta meg az előző évi összeget. A vállalat tájékoztatása szerint ennek jelentős része, több mint 1,8 milliárd forint társadalmi célú reklámból folyt be.
Nem válaszolt viszont a Media1 kérdéseire a TV2 Media Csoport, ezért a lap a médiaügynökségek által is használt Kantar szoftverből szerzett adatokat. Ebből az derült ki, hogy a TV2 Média Csoport Zrt. listaáron számítva nettó 23,69 milliárd Ft állami reklámbevételre tett szert 2020-ban. Ez jelentős növekedés a 2019-es listaáron számított 19 milliárd forinthoz képest, de a dologhoz hozzátartozik, hogy a listaáron kínált hirdetéshelyeket valójában különféle kedvezményekkel szokták értékesíteni.
Egy reklámszakértő ez alapján becsülte meg a lapnak, mennyit kaphatott a TV2 és arra jutott, hogy átszámítva alaphangon 20 milliárd forint + áfa körül lehetett a nettó ár, vagyis ennyivel gazdagította az állam az adófizetők pénzén a vállalatot tavaly, de akár magasabb is lehetett az összeg.
|
Húszmilliárdnyi állami reklámpénz landolhatott tavaly a TV2-nél
|
Becslések szerint ez kilencszerese az RTL Magyarország államtól származó bevételeinek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210123_allami_reklampenz_TV2
|
2021-01-23 12:09:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.01.28. 05:30
2021.01.28. 07:05
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
|
Lázár felkarolja a vidékieket, de a százmilliárdok a kiválasztottaknak juthatnak
|
Látványos fedősztorit kerekített Lázár János ahhoz, hogy a kormánnyal szimpatizáló üzleti körök újabb két ágazatot maguk alá gyűrhessenek: az élelmiszergyártást és a kiskereskedelmet. A vidékieknek a frissen beígért gigászi pénzek helyett egyelőre inkább dráguló ennivalóra és szűkülő választékra van kilátásuk.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202104__lazar_penzesoje__uj_aruhazlancok__draga_elelmiszerek__valasztasi_csemegek
|
2021-01-26 11:43:00
| true | null | null |
HVG360
|
Továbbra is fókuszban a magyar kormány és az EU csörtéje. Foglalkozik ezzel a többi közt az AFP, a Frankfurter Rundschau, a Financial Times, a Die Presse, a Guardian és a Daily Telegraph is. A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt az ukrajnai háborúról ír. A Guardian külpolitikai szemleírója szerint katasztrófa lenne, ha az USA megtámadná Iránt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
|
Végre tényleg megvette a trieszti kikötőt a kormány, de azt továbbra sem tudni, minek
|
Lezárult a trieszti kikötő állami átvétele, ám még jó ideig nem használható érdemben a terület. Erre is a járvány utáni újjáépítésre szánt pénzből költ a kormány.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202104__kikotobiznisz__trieszti_tengerpart__elhuzodo_beruhazas__vizfejetlenseg
|
2021-01-30 08:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Törvényességi eljárást kezdeményezett Kassai Dániel, Pestszentlőrinc független önkormányzati képviselője Gyál fideszes polgármesterének, Pápai Mihálynak a jutalomosztós ügyében.
Pápai tavaly novemberben nettó 2,7 milliós jutalomhoz jutott, melyről saját maga rendelkezett. Ezt azért tudta megtenni a fideszes városvezető, mert a veszélyhelyzet alatt a polgármesterek nagyobb mozgástérrel rendelkeznek, így felhatalmazást sem kell kérniük a képviselő-testülettől.
A független képviselő szerint a fideszes polgármester a magának megszavazott jutalommal “bőven túlterjeszkedett a vészhelyzeti és az önkormányzati törvényekben meghatározott szabályokon”, ezért Kassai a Pest Megyei Kormányhivatalhoz fordult. A hivatal vizsgálatot folytatott le az ügyben, melynek eredményéről most számolt be a Facebookon a független képviselő.
A vizsgálat szerint a kormányhivatal “jogszabálysértést állapított meg” a fideszes polgármester “határozatával kapcsolatosan”, amely miatt “törvényességi felhívás kibocsátására került sor”. Arról nem írnak, hogy a városvezetőnek vissza kell-e fizetnie az összeget, de Kassai szerint a döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy “ilyenkor kötelezik a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésére és a jogszerű állapot helyreállítására”.
|
A kormányhivatal szerint jogtalanul vett fel többmilliós jutalmat Gyál fideszes polgármestere
|
Pápai Mihály a veszélyhelyzetet kihasználva szavazott meg magának nettó 2,7 milliós jutalmat. A kormányhivatal vizsgálata szerint jogszabálysértés történt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210129_kormanyhivatal_papai_mihaly_fidesz_gyal_polgarmester_jutalom
|
2021-01-29 13:37:00
| true | null | null |
HVG
|
A Szerencsejáték Zrt.-nél nem csak a lottón lehet nagy pénzeket nyerni, olykor elég hozzá egy kis fideszes háttér is – derül ki a szervezet adatainak elemzéséből.
|
Rogánék, imareggelik, oligarchák hobbijai - ezeket támogatta az állam aranytojást tojó tyúkja
|
A Szerencsejáték Zrt.-nél nem csak a lottón lehet nagy pénzeket nyerni, olykor elég hozzá egy kis fideszes háttér is – derül ki a szervezet adatainak elemzéséből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202104__szerencsejatektamogatasok__hatszel__imareggeli__rajuk_mosolygott
|
2021-01-29 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Rákaptak a NER-rel kompatibilis és az attól messzebb álló cégek a betonra. Mármint a betonok gyártására. Egymás után nyitják az ilyen üzemeket vagy vásárolják fel a régieket, netán olyan cégeket, amelyeknek ilyen kapacitásaik vannak. Érthető, ki kell és lehet is szolgálni az építőipart, a sok ezer lakást felhúzó fejlesztőket és persze a nagy állami infrastrukturális beruházásokat (ahol többnyire szintén az állammal jó viszonyt ápoló beruházói kör jut súlyos megrendelésekhez), vagy külföldi óriáscégek itteni projektjeit. Jól megtervezett üzemekről van itt szó, melyek középtávon exportra is termelhetnek a legkorszerűbb módszerekkel és berendezésekkel.
A legfrissebb példa Szíjj Lászlóé, a kormánnyal ritkán vitatkozó, mások mellett Szijjártó Péter külügyminisztert is jachtoztató nagyvállalkozóé. A milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást, erről ebben a cikkben írtunk a héten.
A legérdekesebb, hogy több vállalat is erős lökést kapott a kormánytól a terjeszkedéshez. Az egyik az építőipar több ágazatában is érdekelt Market Építő Zrt., amelyik egyébként nincs rászorulva külső segítségre, rengeteg izmos megrendelést zsákolt be a piacról az elmúlt években, bevételeinek csak kisebb része származik az államtól. A cég leányvállalatának új gyáráról kicsit később lesz szó, egy nem is olyan régi személyes bejárást felelevenítve.
Most azonban azt emeljük ki, hogy nem a Market leányvállalata az egyetlen, amelyik jótékony segítséget kapott a kormánytól. A Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből. Azt mondták, hogy már ideje volt a bővítésnek, kellett az új csarnok, ahol 2021 nyarától betonipari építőanyagokat, kertépítési betonelemeket, beton műtárgyakat és építőipari transzportbetont készítenek.
A fenti grafikonon is látszik, hogy a múlt évtized második felétől szépen juthatott az építőanyag gyártóknak is, hiszen nélkülük nem nőhetett volna ilyen sebességgel a teljes ágazat termelési értéke. Jöjjön most egy olyan táblázat, amelyből kiderül, hogy több más mellett hol tudnak labdába rúgni ezek a cégek, köztük a betongyártók. Az itt felsorolt óriásberuházásoknál többnyire csarnokokat építenek, ezek tartóelemei pedig betonból készülnek, de természetesen más beton termékeket is be kell építeni.
Folytassuk most azzal, hogy ki mindenki jutott még közpénzekhez ebben a betonos körben! Nem lehet teljes a felsorolás, egyelőre ezek a cégek jelentették be beruházásaikat. Csongrád megyében, Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, de nem kellett ennyit összeszednie: a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.
Az építőipari nagyberuházásokban szintén hasító Grabarics már előbb megérezte az új idők szavát, vagyis azt, hogy a betonelemekkel nagyot lehet domborítani. Három éve átvette a Hevesi Vasbeton Előregyártó üzem teljes kapacitását, lecserélte a teljes vezérkart és a mérnököket is. Főleg saját építkezéseit szolgálja ki ez a gyár, de a piacon is szeretne megrendelést. Két éve bővítette is az üzemet, a csaknem félmilliárd forintos beruházáshoz ez a cég is külső forrást, méghozzá uniósat használt. Az európai, köztük magyar adófizetők 234 milliós vissza nem térítendő támogatást adtak. Szerettünk volna részletesen is tájékozódni a cég terveiről, de leveleinkre nem válaszoltak.
Két éve a Budapesttel már fizikailag összeépült Gyálon volt nagy sürgés-forgás a Strabag telephelyén. Az osztrák nagyvállalat betonelem gyárat avatott. Vélhetően saját pénzből, híradást nem találtam támogatásról. Nagyméretű épületeket, üzemcsarnokokat és figyelem: sportcsarnokokat is gazdaságosan készíthet ennek segítségével. A helyi lapban azzal dicsekedtek, hogy országosan és „just in time” tudják szállítani a vasbeton szerkezeteket. Mint az autóiparban. A vállalat a kormány által erőltetett városligeti projektben is szerephez jutott, a beruházás-sorozat részeként kezelt új országos régészeti és raktározási központ mélyépítési és szerkezetépítési munkáit végezte el 4,1 milliárd forintért.
De most már tényleg jöjjenek a személyes élmények
Épphogy csak tízéves lettem, amikor apám egy unalmas vasárnap délután váratlanul azzal állt elő: mit szólnál egy gyárlátogatáshoz? Mit szólhattam volna? Örültem, hisz már régóta meg akartam kérni, hogy vigyen magával. Apám munkahelye egy Budafoki úti óriástelepen volt, a bejárat fölé az volt írva nagy kék betűkkel: Beton és Vasbetonipari Művek (BVM). Ez a "Művek" dolog nekem addig csak Csepellel kapcsolatban volt ismert, gondoltam, ez is valami olyan nagy, mint a csepeli. Hát nem, de nekem akkor legalább annyira érdekesnek tűnt, mint sok más embernek a vasas világ.
Vas a Budafoki úton is volt, nem is kevés, merthogy a BVM igazgatósága mellett betonvas hegyek tornyosultak. Az ottani gyár ontotta magából az óriási vasbeton gerendákat, vasúti talpfákat, egyedi hídelemeket, betoncsöveket, amiket különféle állami ipari és lakásépítkezéseken használtak fel. Volt ilyenből százszám abban az időben. Viszonylag közelről láthattam, hogy a cementből, kavicsból, vasból és vízből hogyan lesznek hihetetlen erős tartószerkezetek. Nekem a daruk tetszettek legjobban, és irigyeltem a sok emelet magasban dolgozó daruvezetőt, amiért úgy „játszhatott” az irgalmatlanul nehéz súlyokkal, mintha csak egy pálcikát egyensúlyozna az ujja hegyén. Egy gombnyomás, egy botkormány-mozdulat előre, egy meg oldalra – és a gigantikus teher milliméter pontosan érkezik a helyére, egy hosszú trélerre.
Sztár lett az infra-light beton
Egyre több építkezésen látni ebből készült előre gyártott vasbeton idomokat. Tartóoszlopok, födémgerendák, speciális alakzatok, sőt még az épületek főfalai is készülhetnek belőle. A toronyházak kivitelezésekor a helyszínen előállított betonok beépítéséhez általában 4 nap szükséges emeletenként, az infra-light beton esetében ez csupán két nap. Előnye még, hogy a munkaerőhiányt is enyhíteni lehet a gyorsabb kivitelezéssel. Automatizálhatók bizonyos folyamatok, továbbá az ebből készült előre gyártott elemeket illeszteni is könnyebb egymáshoz vagy az épület vázszerkezetéhez. A könnyedsége miatt a szállítási-logisztikai költség is csökkenthető.
Egyébként a BVM-nek vidéki üzemei is működtek több évtizeden keresztül – tudtam meg jóval később. Oda is mehettem volna, de a pesti közelebb volt – és itt apám volt a kalauz. Ahogy rémlik, védősisakot nem kellett felvenni, azt mondta az idegenvezetőm, hogy ”majd vigyázunk”. Eleve nem mentünk nagyon közel a darukhoz, a teherautók nagyobb veszélyt jelentettek. A gyatra aszfalton, meg a széléről felszálló porban nem mindig látták jól a gyáron belüli út szélét, úgyhogy néha félre kellett ugrani. A látvány azonban mindenért kárpótolt. Az otthoni, NDK-s fémépítő játék elemeit láthattam megelevenedni - csak sokkal nagyobb méretben. Ez lenyűgöző volt.
Ezzel a kiváltságos bejárással hencegni is lehetett az osztályban. Végre volt valami olyan, amivel kitűnhettem – gondoltam, és reméltem, hogy majd jó sok irigyem lesz. Elvégre nem általános, hogy az ember csak úgy besétál egy „stratégiai” gyárba. (persze a portás megkérdezte, kihez jövök). Merthogy a budapesti betonelem gyár, illetve maga a főnökség a hetvenes években ilyesminek számított. Ma úgy mondaná az aktuális miniszter, hogy „kiemelt nemzetgazdasági érdeket” szolgáló objektum. Stratégiai vagy kiemelt, mindegy is, nekem egyszerűen csak érdekes volt, a fiúk már csak ilyenek, szét akarják szedni a játékot darabjaira, hogy megtudják, hogyan is működik. Valahogy így voltam azzal a gyárral is, ami ma már sajnos nem létezik. Nekem viszont megadatott, hogy belülről láthassam meg, mi fán terem a betonelem. Na, ezért esett olyan jól ez a kis kirándulás.
A 21. századi verzió közelről
Ilyesfajta izgalmat keresve léptem be 2020. december közepén a magyar építőipari piac egyik nagy játékosának számító Market csoport fent említett leányvállalatának, a PREbeton cégnek alig fél éve átadott üzemébe is a Heves megyei Erdőtelek faluban. A gyárat 2020 júliusában avatták, 5,85 milliárd forintba került, de a cégnek nem kellett annyira mélyen a zsebbe nyúlni, mert a kormány 2,6 milliárd forinttal támogatta a beruházást. Most 50, a termelés felfutásakor 100 főnek adhat munkát, az alvállalkozók egy része külföldi munkásokat is alkalmaz.
QR-kódos és arcfelismeréses beléptetés ugyan nincs, mint az anyacég Market építkezésein, de a BVM kellék-nélküliségével ellentétben zöld kobak és sárga csíkos láthatósági mellény (én csak kardigánnak hívom) kötelező, a kijelölt útvonal betartása meg erősen ajánlott. Mégiscsak súlyos tonnák vándorolnak a fejünk felett, és méretes, szúrós vasrudak sorakoznak a lábunk mellett. Csukás Zoltán, a PREbeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint ez egy tényleg 21. századi üzem, ahol, amit lehet, automatizáltak, és nyugati csúcstechnológia dominál. Például Belgiumból hozták az előfeszítéshez használt gyártópadot. Iszonyúan hosszú és hihetetlenül masszív.
Az persze nem meglepő, hogy a 40-50 évvel ezelőtti viszonyokkal ellentétben itt egy gigantikus csarnokban, és nem egy részben szabad téren zajlanak a munkálatok. Úgy osztották fel a 10 000 négyzetméteres teret, hogy mindig az adott megrendelésekhez alakíthassák a zsalurendszereket, az alapanyag és a késztermék raktározását. A gépek belső mozgatására és a szállítóeszközök közlekedtetésére kiszámított módon és maximálisan hatékony térhasználat alapján van mód. Ezt érzékeltem is, amikor terelgettek a hatalmas csarnokban.
Erdőtelek, a mágnes
Nincsenek véletlenek, Erdőtelek útja csakis felfelé vezet. Mi mást jelentene, hogy 2021. február elején megerősítették azt a hírt, amit lapunk már 2020 őszén is halott: 1,2 milliárd forintból új, önkormányzati tulajdonú iparterületet alakítottak ki. A 18 hektáros területen felépült egy új csarnok, és a befektetők számára fontos alapinfrastruktúrát, valamint közlekedő felületeket is kialakították. Persze nem saját zsebből fizette az önkormányzat, hanem a Terület- és településfejlesztési operatív programból. Vissza nem térítendő támogatásról van szó, a cél új munkahelyek teremtése. Az iparterület egyébként pont a Market-cég betongyárának a szomszédságában van.
Mellesleg más, nagyobb betonelem gyártóhoz hasonlóan a PREbetonnál sincsenek rászorulva külső asztalos cégekre, ha a zsalugyártásról van szó, saját részleg végzi ezt a munkát, a lakatosüzem szintén „saját forrásból” működik. Dolgoznak azon, hogy a speciális kéregfödém panelekbe integrálni lehessen a hűtési-fűtési csöveket. Vagyis az a cél – egyébként ez más építőanyag gyártó cégeknél is egyre gyakoribb törekvés – hogy minél magasabb fokon előkészített elemeket vihessenek ki az építkezés helyszínére. Rövidebb lesz a kivitelezés ideje és kisebb a végszámla.
Hat darab élénksárga híddarut számoltam (nem magyarok), további négy érkezik hamarosan. A külső munkaterületen góliátként magasodik egy élénkzöld, úgynevezett bakdaru (magyar gyártmány), aminek 40 méteres a fesztávja, egyszerre 32 tonnát kaphat fel, és persze távirányítóval működik. A rendszerváltás óta telepített legnagyobb ilyen szerkezet. Nyomkodja is azt szépen az erre kijelölt munkás, mint a benti sárgáknál, érdekesség, hogy később kötözni is beáll, ha éppen kell, úgyhogy nem valami fehérgalléros munka ez. Körötte kész betonlépcsők, gerendák és más ipari felhasználásra szánt lapos vagy ívelt betonelemek várnak a berakodásra. Hová megy velük a tréler innen? Az anyavállalat saját építkezéseinél használják fel, de a szakember szerint, ha teljes lesz a kapacitás, akkor kiszolgálhatnak majd exportigényeket is.
Különben a Market-csoport másik két tagja is hasít a betonbizniszben. A Moratus Kft. végezhette például a Párizsi Udvar vasbeton szerkezetépítési munkáit. Szintén csoporttag az MCM beton Kft., ez a társaság látja el betonnal a Garancsi István milliárdoshoz tartozó Property Market ingatlanfejlesztő cég óriás projektjét a Kopaszi-gáton, még évekig tart az építkezés, több ezer lakás és újabb irodaépületek is a tervek között szerepelnek. Ezen kívül ugyancsak ez a kft. a fő betonszállító a koreai SKI cég számára Komáromban készülő akkumulátorgyár építkezésénél, nem kis falat ez, hiszen 430 ezer négyzetméteres üzemcsarnokról van szó, amihez rengeteg beton kell. Garancsi ingatlanfejlesztő cége vélhetően a Dürer Kert helyén megvalósuló új iroda- és lakáskomplexumnál is számíthat a csoport betonos vállalataira, bár erről még nem tudunk részleteket.
|
Szórja a kormány a pénzt a betonbizniszre, mutatunk pár főszereplőt
|
Az Orbán-kormány két kézzel szórja a pénzt a betonelem gyárakat építő, közbeszerzéseken is villogó beruházóknak, többnyire a számla felét állja közpénzből. Milliárdokról van szó, melyekből modern gyárak születnek. Szíjj László a milliárdos cégvezető Debrecenben erősítette építőipari kitettségét, és megvette az ottani legnagyobb transzportbeton-gyártó vállalkozást. Bodrogi Bau Kft. Hódmezővásárhelyen építheti fel saját előregyártott betonelemeket előállító üzemét, a cég 565 millió forintot költ erre, ennek felét közpénzből.
Nagytőke (micsoda név!) faluban húzott fel egy látszóbeton elemeket előállító üzemcsarnokot a Molcza Kft. Másfél milliárd forintba kerül, a felét a Növekedési Hitel Programból fedezik, a kormány (vagyis mindenki) állja a számla egytizedét (133 millió forintot), a többit kellett önerőből előteremteni.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/szorja-a-kormany-a-penzt-a-beton-bizniszre-mutatunk-par-foszereplot.html
|
2021-02-05 16:21:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2021.02.08. 06:18
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
– Március 1-jével kapcsol gőzerőre az NVSZ egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztály. Az új egység az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók (egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozók, valamint a rezidensek) körében bűnmegelőzési, bűnfelderítési feladatokat lát el. Valóban egészségügyi végzettségűnek kell lenniük a munkatársainak, akik úgymond könnyedén csőbe húzhatják az egészségügy munkatársait?
– Kezdjük a legfontosabbal! Sem az NVSZ, sem az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem! A főosztály hivatásos rendőrökből és rendészeti igazgatási alkalmazottakból áll. Alkalmazásuk feltétele nem az esetleges egészségügyi végzettség, hanem a megfelelő rendvédelmi (hivatásosoknál főiskolai) képesítés, illetve a többéves bűnügyi és bűnfelderítési tapasztalat volt. Az állomány egy része már korábban is az NVSZ-nél teljesített szolgálatot védelmi tisztként.
– Tisztázná a hálapénz jogi fogalmát? Nem inkább vesztegetés, ha az egészségügyi dolgozó kéri – előre, utólag – vagy éppen követeli a hálapénzt?
– A vesztegetés és a vesztegetés elfogadása bűncselekmények tényállását 2021. január 1-jei hatállyal egészítették ki az egészségügyi szolgáltatás kapcsán adott (ígért), illetve elfogadott (kért) jogtalan előny (pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás) fogalmával. Ezzel a jogalkotó egyértelművé tette a hálapénz büntetőjogi megítélését, hisz a kivételes elbánás vagy más előnyhöz jutás érdekében kért, felajánlott, illetve elfogadott hálapénz a korábbi szabályozás szerint is vesztegetésnek, azaz bűncselekménynek minősült! Ráadásul mind a hálapénzt kérő vagy elfogadó egészségügyi dolgozó, mind az azt felajánló, vagy átadó személy (a beteg vagy hozzátartozója, rokona, más ismerőse) részéről is. Az egészségügyi szolgáltatásért a hivatalos térítési díjon felül pénzbeli vagy anyagi ellenszolgáltatás – előre – adása és elfogadása is tilos. A jogtalan előnyt adó személy akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ugyanakkor az azt elfogadó egészségügyi dolgozó esetében a büntetés felső határa három év szabadságvesztés alapesetben. Nem ütközik viszont jogszabályba, ha az egészségügyi ellátás során, vagy azt követően, önként adott ajándéktárgy értéke nem haladja meg a mindenkori, havi minimálbér öt százalékát (2021-ben: kb. 8370 forint). Ha a beteg ellátása egészségügyi intézményben történő hosszabb benntartózkodást igényel, ez idő alatt kéthavonta egy alkalommal adható (és fogadható el) ilyen értékű ajándéktárgy. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi törvény következetesen csak ajándéktárgy adását és elfogadását engedi meg, így a pénzbeli vagy más ellenszolgáltatás értékhatártól függetlenül (az ajándéktárgy pedig a megadott értékhatár felett) a Btk.-ba ütközik!
– Az egészségügyben dolgozók mellett értelemszerűen érintettek a betegek. Nekik mit kell, kellene feltétlenül ismerniük az új szabályozásból?
– Az egészségügy területén a vesztegetés pszichológiája teljesen más, mint bármely más élethelyzetben, például egy gyorshajtás esetében. Az első esetben az motiválja az előny átadását, hogy az állampolgár magán vagy hozzátartozóján segítsen, míg a másik esetben tudatában van annak, hogy egy jogszerű szankciót, intézkedést akar elkerülni jogtalan eszközökkel. A betegeknek azzal kell tehát tisztában lenniük, hogy a már említett két kivételen kívül, minden más hálapénz bűncselekménynek minősül, amivel bajba sodorják magukat, de sokkal inkább azt az egészségügyi dolgozót, akinek ha jóhiszeműen is, de átadják vagy a zsebébe erőszakolják.
– Térjünk rá a megbízhatósági vizsgálatokra. Valóban csapdát állítanak az orvosnak, bábának, egyéb egészségügyi dolgozónak?
– A megbízhatósági vizsgálat nem csapda, nem az a célja, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számunkra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatjuk, hogy az érintett szabályszerűen jár el. Ez egy integritásteszt, ahol az integritás a vizsgálat alá vont személy sérthetetlenségére, feddhetetlenségére, megvesztegethetetlenségére utal. A teszt során – megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában – a szolgálat speciális képzettségű munkatársai olyan mesterséges, de a valóságban is előforduló élethelyzetet teremtenek, amelyben – maradva az egészségügy példájánál – a vizsgált személyt megvesztegetni próbáló beteg (vagy a beteg hozzátartozója, rokona, más személy) szerepét játsszák el. A teszt célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi dolgozó elfogadja-e a vesztegetési összeget, illetve visszaél-e hivatali vagy munkaköréből fakadó helyzetével. Minden esetben a vesztegetés elfogadóját tesztelik, tehát a betegeket nem. A teszt során az ellenőrzött személy döntési szabadsága nem sérülhet. Sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet arra kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget (vagy más jogtalan előnyt) elfogadja, illetve kötelességét megszegje – ezt jelenti a provokáció tilalma! A megbízhatósági vizsgálat eredménye alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható, ilyen szankció nem szabható ki.
– Közismert a rendvédelem területéről, hogy a megbízhatósági vizsgálat során titkosszolgálati módszereket is alkalmazhatnak. Ezt teszik majd az egészségügy területén is?
– A megbízhatósági vizsgálat során titkos információgyűjtés folytatható, és az alkalmazni kívánt eszközöket a vizsgálat tervének tartalmaznia kell, de bírói engedélyhez kötött – a magánéletet leginkább sértő – titkosszolgálati eszközök nem használhatók. A történtekről kép- és hangfelvétel készíthető, de ez a tényleges vizsgálat lefolytatásának helyére és idejére korlátozott, kizárólag az érintett személy és az NVSZ munkatársa közötti interakció rögzíthető. Az elkészült felvétel nemcsak az esetleg elkövetett bűncselekmény bizonyítására használható fel, de általa a teszt végrehajtásának jogszerűsége is ellenőrizhető. Ha a teszt során az érintett nem követett el a bűncselekményt, akkor a felvételeket 15 napon belül meg kell semmisíteni.
– Évente hányszor és kinek az engedélyével indulhat valaki ellen megbízhatósági vizsgálat?
– Egy személlyel szemben évente három alkalommal rendelhető el integritásteszt. Minden vizsgálathoz egyedi, részletes terv készül, amelyet az ügyész hagy jóvá, csak ezután lehet nekikezdeni a végrehajtásnak. Az ügyész feladata és felügyelete itt nem ér véget: a vizsgálatról minden esetben jelentést írnak, amely alapján a végrehajtás jogszerűségét is ellenőrzi az azt korábban engedélyező ügyész. A kiválasztás alapját képezheti hozzánk beérkező, de bűnfelderítést, illetve büntetőeljárást meg nem alapozó, meg nem erősített információ, de a kockázatelemzés is, amikor a kiválasztás szúrópróbaszerű, mivel az érintett munkakörében a „korrupciós kitettség” magas. Önmagában az, hogy valakivel szemben megbízhatósági vizsgálatot hajtunk végre, nem jelenti azt, hogy rásütöttük a korrupció bélyegét, hisz a vizsgálat mögött nem feltétlenül áll személyre szóló információ. Ha az ellenőrzött személy szabályszerűen jár el, akkor utólag értesítést kap arról, hogy korábban vele szemben megbízhatósági vizsgálat történt, amely során bűncselekményt nem tártak fel, viszont a módszereink védelme érdekében a vizsgálat pontos helyét vagy idejét utólag sem közölhetjük. Ha viszont az érintett a teszt során bűncselekményt követ el, akkor az NVSZ feljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, aki jogosult a büntetőeljárás lefolytatására.
– Mi zajlik most a főosztályon? „Élesítik” a fegyvereket?
– Ebben a pillanatban is van már védetti állományunk, attól függetlenül, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése még nem minden egészségügyi dolgozónál történt meg (például az Emmi egészségügyért felelős államtitkára irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél és valamennyi foglalkoztatottjuknál már igen). Emellett átdolgozzuk az eddigi munkamódszereket, a kollégák képzése folyamatos, ismerkedünk az egészségügyi szervezetrendszerrel, szabályozókkal.
– A Magyar Orvosi Kamara teljes mellszélességgel hálapénzellenes. A kiállásukon felül segítik valamiben az önök munkáját? Egyáltalán, kikre számíthatnak egy olyan rendszer felszámolásában, amely ellen szavak szintjén évtizedek óta küzd a politika, az egészségügy és a társadalom?
– Mind a Magyar Orvosi Kamarával, mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával vezetői szinten vettük fel a kapcsolatot. Kinyilvánították együttműködési szándékukat, hangsúlyozták a hálapénz elleni küzdelemben fennálló érdekazonosságunkat. Ezt az álláspontot szolgálatunk is osztja, és különösen az egészségügyi dolgozók megfelelő tájékoztatása, a bűnmegelőzési célú figyelemfelhívás terén számít a kamarák és más egészségügyi érdekvédelmi szervezetek segítsége, hiszen nélkülük nem lehetséges a hálapénz elleni hatékony fellépés. Ami a betegek oldalát érinti: egyértelmű, hogy össztársadalmi problémáról beszélünk, ennek leküzdéséhez pedig minden érintett – így a társadalom tagjai, az állampolgárok részéről is – összefogására, társadalmi szerepvállalásra van szükség. Egy évtizedek alatt beidegződött rossz szokást kell felszámolni, így mi sem hisszük, hogy ez egyik napról a másikra lehetséges lenne.
– Tekinthetjük az új főosztály fő feladatának a bűnmegelőzést?
– Egyértelműen a bűnmegelőzés a fő feladatunk. Minden védett területen – úgy a rendvédelemben, mint a közigazgatásban, de az egészségügyben is – abból indulunk ki, hogy az ott dolgozók túlnyomó többsége a munkáját messzemenően a jogi, etikai normáknak megfelelve, minden jogellenes befolyástól mentesen – röviden: becsülettel – végzi. A mi feladatunk az, hogy kiszűrjük azt a kisebbséget, akik ezeknek a feltételeknek nem felelnek meg, az ő arányukat a lehető legjobban visszaszorítsuk. Vannak „erős” eszközeink, mint a bűnfelderítés vagy a megbízhatósági vizsgálatok, mert komoly visszatartó ereje van, ha például az érintettek látják, hogy egy olyan kollégájuk ellen indul büntetőeljárás, akiről maguk is évek óta tudták, hogy a kikövetelt hálapénz fejében bárkit előrevesz a várólistán.
– Úgy tűnik, vékony jégre léptek, az egészségügyben dolgozók és a betegek egyaránt önöket fogják szidalmazni, ráadásul ezen a kifejezetten érzékeny területen értelemszerűen nincs követhető joggyakorlata sem önöknek, sem a rendőröknek, ügyészeknek, bíróknak. Várakozásuk szerint mikor lesz legalább annyira elfogadott az egészségügyben a megbízhatósági vizsgálat intézménye, mint a rendvédelemnél?
– Az NVSZ hatáskörébe került védett területek tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a jogintézmény mindenhol ellenérzéseket váltott ki. Elfogadtatni csak úgy lehetett, hogy folyamatosan fenntartottuk a párbeszédet az érintettekkel. Őket egyenrangú partnerként kezelve megosztottuk velük pozitív és negatív tapasztalatainkat, bemutattuk a jó és rossz példákat, tisztáztuk a félreértéseket, eloszlattuk a felesleges aggodalmakat. Hisszük, hogy ezt az utat kell bejárnunk az egészségügyben is, de itt ennek a legelején járunk, így jóslatokba sem bocsátkoznánk.
Egészségügy
orvosok
hálapénz
Váradi Piroska ezredes
interjú
vesztegetés
Nemzeti Védelmi Szolgálat
csőbe húzzák
|
A többség becsülettel teszi a dolgát az egészségügyben
|
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/a-tobbseg-becsulettel-teszi-a-dolgat-az-egeszsegugyben-9341585/
|
2021-02-08 09:20:46
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Szórakoztató módon buktatta le hivatalát Müller Cecília tisztifőorvos, amikor Hadházy Ákos adatkérése ügyében levelezett a munkatársaival.
A független képviselő egy 17 milliárd forintos uniós projekt dokumentációjára lett volna kíváncsi, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) egyelőre nem adta át neki, csak 14-ről 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a kérés teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést.
Müller Cecília problémásnak érezhette, hogy ezzel a módszerrel pattintották le a képviselőt, ezért levelet írt a munkatársainak. Csakhogy véletlenül Hadházyt is a címzettek közt felejtette, aki aztán közzé is tette az emailt. Müller azt írta:
„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”Hadházy szerint az eset jól mutatja, hogy a válaszadási határidő meghosszabbításának lehetősége csak a hatalommal való visszaélésről szól. Ráadásul szerinte az NNK-nak nem is lett volna erre lehetősége, mert nem közérdekű adatigénylést nyújtott be, hanem országgyűlési képviselőként fordult a hivatalhoz.
|
Müller Cecília a címzettek közt felejtette Hadházyt, amikor megrótta a kollégáit, hogy nem jó indokkal pattintották le
|
Szórakoztató módon buktatta le hivatalát Müller Cecília tisztifőorvos, amikor Hadházy Ákos adatkérése ügyében levelezett a munkatársaival.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/08/muller-cecilia-a-cimzettek-kozt-felejtette-hadhazyt-amikor-megrotta-a-kollegait-hogy-nem-jo-indokkal-pattintottak-le-az-adatkerest
|
2021-02-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra.
A társaság tavaly kinevezett vezérigazgatója, Détári-Szabó Ádám most a Világgazdaságnak nyilatkozott a támogatásokról. Détári-Szabó elmondása szerint a hazai szállodatörténet legnagyobb felújítási programjába kezdtek bele. És ugyan valóban a Hunguest nyerte el a legnagyobb támogatási összeget, de ez szerinte nem meglepő, hiszen ők a legnagyobb vidéki szállodalánc, és szállodákra lebontva a támogatás 1,26 milliárd forintra jön ki, ami nem kiugró a támogatások között, a fajlagos költség nem nálunk a legnagyobb, a pályázati keretből összesen 35 projekt kapott támogatást, és a 14 szállodájuk a teljes összeg mindössze egyötödét hozta el. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy önerőként közel 30 milliárd forintot a cég fog belerakni a felújításokba.
A kormányközeli Mediaworks alá tartozó Világgazdaság újságírója ezután az év eufemizmusát dobja be, amikor így vezeti fel a kérdését:
„Köztudottan tőkeerős a cégük. Ha beindul egy esetleges eladási hullám a Covid-hatás nyomán, vásárolnak-e hoteleket?”
Détári-Szabó pedig elmondja, hogy „mint minden piaci szereplő, és mint Magyarország egyik vezető turisztikai vállalata, természetesen mi is folyamatosan nézzük az akvizíciós lehetőségeket, és vizsgáljuk az optimális belépési pontokat. Ugyanakkor a tőzsdén lévő Opus Global Nyrt. leányvállalata vagyunk, ezért bennfentes információnak minősülne bármilyen egzakt válasz, ami befolyásolhatná a részvényárfolyamot. Az nyilvánvaló, hogy mind az ingatlanpiac, mind a turisztikai szektor változásban van, és mindig vannak lehetőségek.”
A vezérigazgató konkrét számokat nem mondhatott, de annyit elárult, hogy a járvány nagyon negatívan érintette a cég teljesítményét, a nyárra fellendülő belföldi turizmus ellenére is.
Az interjúban szóba került az is, hogy a Hunguest ugyan kapott bértámogatást, mégis feleannyian dolgoztak az év végén a cégnél, mint a járvány előtt. Détári-Szabó ezzel kapcsolatban elmondta, hogy létszámleépítésre a felújítási munkálatok miatt került sor, de ez akkor is így történt volna, ha nincs a járvány, hiszen ezek a projektek esetenként két-három évig is eltartanak, addig zárva vannak az érintett hotelek. Ugyanakkor jelenleg is több mint ezer főt foglalkoztatnak, pedig november óta zárva vannak a hotelek, és a tervek szerint idén 200 embert vesznek majd fel.
Azzal kapcsolatban, hogy voltak vélemények, melyek szerint a a szállodafelújításokra kiosztott állami támogatást lehetett volna a nehéz helyzetbe került turisztikai dolgozók megsegítésére fordítani, Détári-Szabó elmondta, hogy az állam több eszközzel is próbálja enyhíteni a károkat, és a Kisfaludy szálláshelyfejlesztési konstrukció programját 2019-ben, még a járvány előtt hirdette meg a Magyar Turisztikai Ügynökség, így ezt csúsztatás összemosni a 2020-as helyzettel.
„Politikai indíttatású megszólalásokra gazdasági szereplőként nem tisztünk reagálni. Annyit azonban hangsúlyoznék, hogy több vidéki településen a szállodaláncunk az egyik legnagyobb munkaadó és adófizető. Ezért az ilyen jellegű támadásokkal a hotelek dolgozóit, a munkahelyeiket és a befizetett adókból megvalósuló közösségi célokat is támadják” – mondta még el a Hunguest vezetője.
|
Mészáros Lőrinc szállodaláncánál természetesen folyamatosan figyelik a felvásárlási lehetőségeket
|
Ugyan szokott arról szó esni, hogy a kormány nem nyújt túl sok segítséget a járvány miatt bajba jutott turizmus képviselőinek, azért ez nem minden esetben igaz: egy januári összesítés szerint például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 17,7 milliárd forintos állami támogatást kapott felújításokra.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/08/meszaros-lorinc-szallodalancanal-termeszetesen-folyamatosan-figyelik-a-felvasarlasi-lehetosegeket
|
2021-02-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„A Várkert Bazár akár kormányzásunk szimbóluma is lehetne” - mondta 2015-ös évértékelőjében Orbán Viktor, és időtállóak maradtak a szavai.
Itt nevelgetik ugyanis a NER legújabb udvari cégét, amit láthatóan arra szánnak, hogy jelentős hátszéllel megsegítve betörjön a NER számára eddig érintetlen új piacra.
A Visual Europe Zrt.-ról van szó. 2015 nyarán hozta létre Botond Szabolcs. Nem stadiont építenek vagy autópályát, arra megvannak már a megfelelő cégek. Hangosítást és látványt biztosítanak rendezvényekhez. Ő Botond Szabolcs:
A cég már az induláshoz jelentős segítséget kapott uniós forrásból. Az EU-s Jeremie program ígéretes kezdő vállalkozásoknak nyújt segítséget. A 130 milliárd forintos forrást különböző magyarországi tőkealapok osztják szét, 70 százalékot ad az EU, ami mellé hozzátesz 30 százalékot a tőkealap.
A Visual Europe-ot Orbán Viktor barátjának, Garancsi Istvánnak a tőkealapja, a Garangold karolta fel. Az unió és a saját pénzéből 711 millió forinttal szállt be a Garangold a Visual Europe-ba. Ez nem adomány, befektetés. A tízéves futamidő után a tőkealapoknak ki kell szállniuk, az indulótőkét pedig vissza kell fizetni, de nem Brüsszelnek, a pénzt a magyar állam kapja meg. Ha nyereséget termelt a cég, annak nagyobb részét megtarthatja a tőkealap. A kisebb veszteséget lenyeli az EU.
Egy, a témával foglalkozó korábbi cikk szerint a kockázati tőkebefektetők elvárják az évi legalább 20-30 százalékos növekedést a felkarolt cégeknél. A Visual Europe-nál a felfuttatást nem bízták a véletlenre.
A cégnek a Várkert Bazár biztosít állandó bevételt.
Annak ugyan papíron semmi nyoma, hogy így van, de aki rendezvényre kibérelné a helyszínt, annak nincs választási lehetősége, a Visual Europe-pal kell szerződnie. Lenne olcsóbban dolgozó cég, olyan is, akinek jobb eszközei vannak vagy a szakemberei ügyesebbek, de
kötelező az udvari beszállítóval dolgoztatni.
Szerződésnek semmi nyoma
A piac fogcsikorgatva fogadta az új jövevényt, aminek alapítója, Botond Szabolcs a bemutatkozó tárgyalásokon nem felejtette el megjegyezni, hogy a cége mögött Garancsi István áll. Meglepve fogadták azt is, hogy a Visual Europe egyszer csak megkerülhetetlen lett a Várkert Bazárban. A felújított épületet működtető, állami tulajdonú Várgondnokság ugyanis nem írt ki pályázatot a lehetőségre, a rendezvényszervezők számára akkor derült ki a kizárólagosság, amikor kibérelték a helyszínt.
Ilyen, fix munkát hozó lehetőségért egy normális piacon egy cégnek fizetnie illene. De az állami cég honlapján nyoma sincs semmilyen szerződésnek, amit a Visual Europe-pal kötött. Mondjuk másnak sem, 2016-os szerződések vannak csak fent a honlapon.
Közérdekű adatigényléssel fordultunk a Várgondoksághoz, kíváncsiak voltunk arra, hogy
Milyen szerződést kötöttek az audio- és videó rendszerek működtetésére?
Hogyan lett a Várkert kizárólagos AV technikai partnere a Visual Europe Group?
Milyen pályázatot írtak ki erre a feladatra? Kik vettek részt a pályázaton?
Milyen bevétele származik a Várgondnokságnak abból, hogy kizárólagos AV-partnernek választották a Visual Europe-ot?
Milyen időtartamra választották ki a Visual Europe-ot?
Miért van szükség AV-partnerre, ha a Várkertbe vásároltak hang- és videotechnikát?
Kiterjesztik-e a Visual Europe kizárólagosságát a Várkerten kívül más területekre is?
Választ - természetesen - két hét után sem kaptunk. Két lehetőség van.
Van szerződés, de elhallgatják.
Nincs szerződés.
Ha az egyes, akkor titkolják, milyen feltételekkel kötötték meg.
Ha a kettes, az állami cégtől egészen súlyos lépés lenne, hiszen ebből rendes körülmények között bevétele származna, amit le kellene papírozni.
UPDATE: A cikk megjelenése után a Várgondnokság átküldte a válaszokat és a szerződést is.
Három cég közül választották ki a Visual Europe-ot, a Leon Kft. és az AV Advice volt a másik kettő. A szerződést 2016 októberben kötötték, a Várkert kizárólagosságot adott a Visual Europe-nak a rendezvényterem hasznosítására, cserébe a cég a nettó árbevétele 20 százalékát utalja át az állami cégnek. Ez 2016-tól a mai napig 51 millió forint volt. (Piaci szereplők szerint miközben a szerződésben csak a rendezvényteremre vonatkozik a kizárólagosság, a Visual Europe-ot nem lehet megkerülni a Várkert Bazár teljes területén.
A Visual Europe-nak nem egy üres épületet kellett felszerelnie. A Várkert ugyanis 94 millió forintért vett hangtechnikai eszközöket 2015 őszén a Chromasound Kft.-től, és ugyanekkor szerződött hang-, fény- és vizuáltecnikai kivitelezésre az Animative Kft.-vel, 147 millió forintért. Mindkét beszerzés forrása EU-s volt. Vagyis alapfelszerelés eleve volt, aki pluszban akart volna még valami extrát a rendezvényéhez a kibérelt Várkert Bazárban, az megbízhatott volna a piacról egy ezzel foglalkozó céget. Ehelyett van a Visual Europe kizárólagossága.
Erről azt írta a Várgondnokság, hogy az eszközök működtetése speciális szaktudást igényel, ráadásul sokszor éjszakai munkát kell végezni. Állami cégként nekik kordában kell tartani a béreket, ezért szerződtek külsős partnerrel „a kiugróan magas bérigényű és nehezen tervezhető munkaleterheltséggel járó tevékenységekre”.
Családi vállalkozásokat lenyomó VE
Vélhetően azért, hogy a bizonyos munkákhoz megkövelt szakmai referencia és múlt meglegyen, a Visual Europe tulajdonosa, Botond Szabolcs felvásárolt két, a piacon bejáratott céget is 2016-ban: a 2002-ben alapított AV-Controlt és a 2004-ben bejegyzett DCN Rentalt. Mindkettőt Járfás Zoltántól. Ebből lett a Visual Europe Group. Botond Szabolcs egy 2015-ös cikkben azt nyilatkozta: „látta, hogy a szétaprózott piacot kisebb családi vállalkozások »birtokolják«, úgy gondolta, hogy ezen a terepen egy innovatív társaság rendkívül gyors növekedésnek tudna indulni nemcsak itthon, hanem akár az egész régióban is”.
A megvett refenercia vonalat erősíti, hogy a Várgondokság maga is úgy hivatkozik a Visual Europe Groupra, mint amelyik 16 éve nyújt rendezénytecnikai szolgáltatásokat. Ez a szerződésben szereplő Visual Europe Zrt.-re biztosan nem igaz, hiszen 2015 nyarán hozták létre. A megvásárolt AV-Control viszont 2002-es, így aztán hivatkozható régi tapasztalata van.
A felvásárolt AV-Control egyébként nyert közbeszerzést a Magyar Természetjárók Szövetségének az egyik pályázatán, aminek az elnöke Garancsi István. De ez valamivel még az előtt volt, hogy papíron Botond Szabolcsé, a Visual Europe-é és lényegében Garancsi Istváné lett a cég.
A Várkert Bazárban keltetett Visual Europe első, igaz még nem teljes évében, 2015-ben a cég bevétele 257 millió forint volt, 2016-ban már 1,1 milliárd. Tavaly viszont megtorpant a dinamika, csökkent a bevételük 938 millióra.
Az adózott eredménynél jobbak a mutatók:
2015-ben 11 millió forint
2016-ban 60 millió forint
2017-ben 118 millió forint
A cégcsoport két másik, 2016-ban bekebelezett cégének, az AV-Controlnak és a DCN-nek nem tett jót a papíron 2016-ban megtörtént tulajdonosváltás. Az AV-nek 2015-ben 900, 2016-ban 816 milliós árbevétele volt, 2017-ben már csak 431 millió. A DCN vegetál: a 2015-ös 66 milliós árbevétele előbb 46 millióra, majd 43 millióra csökkent. De a két cég feladata elsősorban a referencia és a szakmai tapasztalat felmutatása lehet. És természetesen ők sem maradtak ki az uniós források felhasználásából. Becsó Zsolt, fideszes politikus áprilisban büszkén jelentette be, hogy az uniós GINOP-pályázaton a pásztói térségben (itt is van fióktelepe a most már Hatvanban bejegyzett cégnek) az AV-Control kapacitásbővítés új eszközök beszerzésével kiírásban 49,6 millió forintot nyert el.
Garancsitól Hernádihoz
A tavalyi dinamikacsökkenés után idén várhatóan felpörög a cégcsoport. Legalábbis azt hallani, hogy a Várgondnokság nemcsak a Várkert Bazárban ad kizárólagosságot a Visual Europe-nak. Tőlük lehet bérelni helyszíneket a Várban tartott rendezvényekhez, ezekben kaphat szerepet a VE.
A cég befektetői háttere is változott az év elején. Garancsi tőkealapját a Mol-vezér Hernádi Zsolt tőkealapja váltotta. A két cég szerepvállalásáról a Jeremie-alapoknál, ami az EU érdeklődését is felkeltette, korábban a Direkt 36 is írt cikkeket, ezt meg ezt is. A Jeremie-alapoknál az eredeti cél, a vidéki munkahelyteremtés helyett nagyrészt azt látni, hogy az alapkezelő tulajdonosaihoz kötődő cégeknél kötöttek ki és szívódtak fel a startup pénzek.
Próbáltuk megtudni, miért váltottak tőkealapkezelőt, de sem a Visual Europe, sem a Garangold, sem a Gran Private nem adott választ. A váltás kétlépcsős volt: a Garancsi-féle Garangoldot előbb Hernádi Zsolt tőkealap-kezelője, a Gran Private Equity képviselte 2017 januártól, majd idén januártól már tulajdonosi szinten is leváltotta Garancsi cégét Hernádi cége.
Az így közvetetten Hernádi tulajdonba került DCN már évek óta dolgozik a Molnak, most áprilisban az ő eszközüket használták a Mol közgyűlésén. De a Visual Europe dolgozott egy mostani Mol-rendezvényen is, a Hotel Azúrban.
A Vigadóban is kizárólagosság
A piacszerzés megkezdődött. A Várkert Bazár után a Vigadónál is a Visual Europe lett a kizárólagos AV-partner. A céghez tartozó AV-Controllal szerződtek 1+1 évre „A Pesti Vigadó rendezvényeihez kapcsolódó hang-, fény-, színpadtechnikai és vetítéstechnikai feladatok ellátása, valamint a rendezvényekhez kapcsolódó egyes eszközök bérlete és üzemeltetése" feladattal. Itt legalább volt meghívásos pályázat, amit a Visual Europe érdekeltség nyert el.
Az anyagiakról nem árulták el semmit, hiába kértük közérdekű adatként, mert a Vigadó szerintük rájuk nem vonatkozik az infotörvény, mivel a Magyar Művészeti Akadémia a tulajdonos. Annyit árultak el, hogy „elsődlegesen az alapszolgáltatások havi díját, az ajánlattevők piaci stabilitását, tőke- és humánerőforrás-kapacitását, nem utolsó sorban a Pesti Vigadóban teljesíteni tervezett szolgáltatás tekintetében megfogalmazott szakmai koncepcióját értékelte”. A humánerőforrás-kapacitásról annyit, hogy az AV-nek a tavalyi évről szóló mérlege szerint a 22 alkalmazottjából 19 volt szellemi és csak három fizikai. Miután nyertek, azonnal feladtak álláshirdetést, amiben színháztechnikust keresnek a Vigadóba és színpadi díszítő, teremberendező munkatársakat is.
Megkerestük a céget is, írásban kellett átküldenünk a kérdéseket. Miután eltelt két hét, újra próbálkoztunk. A hölgy, aki felvette a telefont, előbb azt mondta, hogy küldjük át a kérdéseinket írásban. Amikor mondtam, hogy ez már megtörtént, úgy reagált, hogy Botond Szabolcs ezek szerint nem akart válaszolni.
A cég helyett egyébként a Várgondokság hivatkozott az egyik kérdésünkre adott válaszban arra, hogy a Visual Europe-nak „információk szerint” 20 helyszínen van kizárólagos vagy preferált szolgáltatói szerződése.
|
Újabb piacon jelölte ki az udvari beszállítóját a NER
|
Itt nevelgetik ugyanis a NER legújabb udvari cégét, amit láthatóan arra szánnak, hogy jelentős hátszéllel megsegítve betörjön a NER számára eddig érintetlen új piacra.
A Visual Europe Zrt.-ról van szó. 2015 nyarán hozta létre Botond Szabolcs. Nem stadiont építenek vagy autópályát, arra megvannak már a megfelelő cégek. Hangosítást és látványt biztosítanak rendezvényekhez. Ő Botond Szabolcs:
| null | 1 |
https://444.hu/2018/05/31/ujabb-piacon-jelolte-ki-az-udvari-beszallitojat-a-ner
|
2018-05-31 13:16:00
| true | null | null |
444
|
2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel. A cég honlapja még most sem működik és az interneten sem találtunk semmilyen referenciát, az üzlet mégis beindult: mint megírtuk, alig több mint fél év alatt 229 millió forint árbevételt és bő 70 millió forintos nyereséget ért el, amit osztalékként szinte teljes egészében ki is vett a miniszter felesége.
A tavalyi év eredményeiről még nincsenek hivatalos adatok, hiszen a cégeknek a forgalmukról és a nyereségükről a beszámolót május végéig kell benyújtaniuk, de a jelek szerint jól indult az Interior Design 2020-as éve is: a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint 2020 februárja óta lízingel egy Porsche Cayenne típusú gépkocsit. Hogy a közepes méretű luxus crossover terepjáró értéke pontosan mennyi, az a nyilvántartásból nem derül ki, csak annyi látszik, hogy a Porsche Bank Hungaria Zrt. 16 millió forintos jelzálogot jegyeztetett be a járműre.
A Vin-Info nevű, alvázszám-ellenőrző oldal szerint a szóban forgó Porschét 2019-ben, míg az AutoDNA nevű ugyanilyen oldal szerint 2009-ben gyártották. Utóbbi azonban kevéssé valószínű, hiszen a bank 16 milliós lízingkölcsöne jelentősen több egy 11 éves használt modell áránál.
A Porsche Cayenne a Vezess.hu cikke szerint maga a megtestesült sportosság, ennek azonban megkérik az árát. Összehasonlításuk alapján a prémium SUV-kategóriában messze ez a modell a legdrágább, maga mögött hagyva az Audi Q7-est, a BMW X5-öst és a Mercedes GLE-t is. Bár nem valószínű, hogy ez eltántorítja a Porsche-vásárlókat, de az autó a gyári alapfelszerelése a legszükségesebb tételekre korlátozódik, az extrákért pedig a Porsche kéri a legnagyobb felárat a felsorolt konkurensek közül. A Cayenne ezzel együtt is igazi sikermodell, noha a felső kategóriás életérzésért egy lakás árát is elkérik: a 24.hu által megkérdezett szakértő szerint egy 2019-es modell ára a felszereltségtől és a kiviteltől függően 38-40 millió forint körül mozog. Ha pedig a legújabb, GTS verzióról van szó, még jobban zsebbe kellett nyúlnia a kezdő vállalkozásnak: ennek bruttó magyarországi alapára regisztrációs adó nélkül 121 757 eurótól, a lágyabb, nőiesebb Coupé változat ára pedig 126 456 eurótól startol. A GTS-t a Vezess.hu is tesztelte, itt nézheti meg, mire jutottak.
Szerettük volna megtudni, hogy az induló vállalkozás milyen megfontolásból döntött a luxusjármű mellett, milyen munkákat nyert el eddig, illetve a megrendelők hogyan találják meg az Interior Design Kft.-t, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak megkeresésünkre.
Luxus közlekedés vízen is
|
Kilenc hónappal indulása után már Porschét szerzett be Szijjártó feleségének cége
|
2019 nyarán szállt be a belsőépítészeti bizniszbe Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia, és repülőrajtot is vett cégével, az Interior Design Kft.-vel.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/08/szijjarto-felesege-posche/
|
2021-02-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint Müller Cecília eltévedt levele a bizonyíték arra, hogy törvénytelenül tartja vissza a közérdekű adatokat. Ezért hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz ellene.
Müller véletlenül Hadházy Ákosnak is elküldte azt a munkatársainak szánt emailt, amiben megrótta őket, hogy nem jó indokkal pattintották le a képviselő adatkérését. Hadházy egy 17 milliárd forintos uniós projekt dokumentációjára lett volna kíváncsi, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) nem adta át neki, csak 14-ről 45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a kérés teljesítése veszélyeztetné a járványügyi védekezést.
A levélben viszont számonkérte munkatársait, miért nem hivatkoztak egyszerűen a jogszabályra: „Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”.
Szél Bernadett azt írja, a hosszabbítás lehetőségét biztosító rendeletet „elméletileg nem kamuzásra találták ki, és annak értelmében csak akkor lehetne visszatartani az adatokat, ha valószínűsíthető, hogy az igény teljesítése »a közfeladatot ellátó szerv veszélyhelyzettel összefüggő közfeladatai ellátását veszélyeztetné« Ehhez képest Müller Cecíliánál a hosszabbítás nemcsak, hogy automatikusan, a veszélyeztetés mérlegelése nélkül történik, de valójában annak tudatában, hogy a hosszabbítás törvényes indokai nem állnak fenn”.
A képviselő alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz is, mert szerinte a szabályozás semmivel nem garantálja, hogy az állami szervek ne éljenek vissza vele.
Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján anélkül reagált az ügyre, hogy konkrétan említette volna az esetet vagy Hadházy nevét. Érdekes módon most éppen a járványügyi teendőkre hivatkozott, amikre a levele szerint nem kellett volna:
„Ebben az egészségügyi veszélyhelyzetben (...) vannak olyan feladataink, amelyeket egy kicsit háttérbe szorítunk. De számos olyan feladata van a Nemzeti Népegészségügyi Központnak, ami nem tűr halasztást, folyamatosan végeznünk kell. Ilyen például a fertőtlenítőszerek bevizsgálása, a szűrővizsgálatok szervezése. Természetesen ebben a helyzetben minden más egyéb kérést megelőz a pandémia kezelése, hiszen itt emberéletek megmentéséről van szó. Számos adatszolgáltatási igénnyel fordulnak hozzánk, én kérem mindenkinek a türelmét, mert természetesen amellett, hogy ez folyamatosan teljesítésre kerül, úgy gondolom, hogy ezt is meg kell, hogy előzze az emberi életek védelme (...)”
|
Eltévedt levele után feljelentik Müller Cecíliát
|
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint Müller Cecília eltévedt levele a bizonyíték arra, hogy törvénytelenül tartja vissza a közérdekű adatokat. Ezért hivatali visszaélés miatt feljelentést tesz ellene.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/08/eltevedt-levele-utan-feljelentik-muller-ceciliat
|
2021-02-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az MKB Bank emblematikus székháza december közepe óta már nem az – egyébként a nagy bankfúzióig jelentős részben Mészáros Lőrinc tulajdonában álló – MKB Bank, hanem egy frissen létrehozott, és a milliárdos cégközpontjába, az Andrássy út 59.-be bejelentett gazdasági társaság, a Status Property Magántőkealap a végső tulajdonosa.
Az egykori Magyar Királyi Tiszti Kaszinó 120 éves épülete, amely a Fidesz feltőkésítésével a rendszerváltás utáni politikatörténet alakulásában máig ható szerepet játszott, közel három évtizede került az MKB Bankhoz. A hatalmas ingatlant az 1993-as megvásárlása után felújították, majd a pénzintézet ingatlanhasznosító cégébe apportálták. Az utóbbi időszakban – több céges átalakulást követően – az MKB Üzemeltetési Kft. volt a tulajdonos.
A Takarékbankkal és a Budapest Bankkal fuzionáló MKB Bank tavaly novemberben adott ki egy szűkszavú közleményt, amelyben azt jelentette be, hogy a bank közvetlen, 100 százalékos tulajdonában álló MKB Üzemeltetési Kft. saját vállalkozást alapított.
A közleményben arról nem esett szó, hogy ebbe a pár napos, Status Palace nevű társaságba egy újabb apporttal azonnal át is pakolták a teljes bankszékházat.
A tulajdoni lap szerint a két külön helyrajzi számon nyilvántartott, összesen több mint 5000 négyzetméteres tömböt a földhivatal december 12-én írta át a Status Palace Kft. nevére, maga a cég pedig három nap múlva már az új tulajdonosnál kötött ki. A bank a december 15-i rövid közleményében tette közzé, hogy az MKB Üzemeltetés megvált a Status Palace-tól.
A vevő szintén egy Status nevű cég volt, így Mészáros Andrássy úti irodaházában felállt a Status Palace Kft. – Status Real Estate Kft. – Status Property Magántőkealap tulajdonosi sor, amelynek létrehozásában a cégbirodalom kipróbált emberei működtek közre. A két kft.-t például Gombai Gabriella vezetésével alapították, aki tavaly júniusban az MKB Bank igazgatóságába is bekerült, a nyáron pedig rábízták egy másik, Mészároshoz köthető vagyonkezelő ügyvezetői posztját.
A székházeladással kapcsolatban megkerestük az MKB Bankot, szerettünk volna többet megtudni a tranzakció részleteiről és arról, hogyan függ össze az ingatlan gyors kiszervezése a három bank összeolvadásával. A pénzintézet kommunikációs osztálya levelünkre azt írta, hogy a kért információk az üzleti titok körébe tartoznak, ezért nem áll módjukban válaszolni.
Jóllehet az ingatlan eladási áráról sem adtak információt, a tulajdoni lapokból kiderül, hogy a vásárlásához a Budapest Bank adott kölcsönt a Status Real Estate Kft.-nek.
December elején a székház mindkét, külön helyrajzi számon nyilvántartott részére 4,55 milliárd forintos jelzálogot jegyeztek be.
A bank a Fidesztől és a MDF-től vásárolta meg az épületet még 1993-ban. A volt tiszti kaszinót a két párt egy évvel korábban az Antall-kormány titkos rendelete értelmében közös pártszékházként kapta meg az államtól, ám az épületet gyorsan pénzzé is tették: a 28 éve, 1993 januárjában aláírt szerződés alapján az MDF 833, a Fidesz 697 millió forintot kapott az akkor még állami kézben lévő banktól.
A nyilvánosság teljes kizárásával lebonyolított székházeladás sztorija csak hónapokkal később szivárgott ki a sajtóba, akkor viszont akkorát robbant, hogy a választási győzelemmel kacérkodó Fidesz népszerűsége jelentősen visszaesett. A 1994-as választáson csak kevésen múlt, hogy újra be tudtak jutni a parlamentbe, viszont a pénzből stabil, egyben a nyilvánosság számára átláthatatlan gazdasági hátországot építettek ki az ebben az ügyben is kulcsszerpet játszó Simicska Lajos segítségével.
|
Mészáros Lőrinc közelébe került a tiszti kaszinó, amely az első százmillióihoz segítette a Fideszt 1993-ban
|
A beolvadás előtt álló MKB Bank emblematikus belvárosi székházát egy vadonatúj cégháló segítségével kötötték be a leggazdagabb magyar Andrássy úti cégközpontjába.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/02/09/mkb-bank-szekhaz-meszaros-lorinchez-tiszti-kaszino-fidesz/
|
2021-02-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tart az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF február 22-én és 23-án Badacsonytomaj polgármesteri hivatalában. Az uniós ellenőrök két olyan, brüsszeli forrásból társfinanszírozott projekt dokumentációjára kíváncsiak, amelyekben a magyar hatóságok már több szabálytalanságot is feltártak, sőt milliós büntetéseket is kiszabtak.
A 2018-as választások óta nem volt hír arról, hogy az OLAF helyszíni ellenőrzéseket tartana a problémás magyarországi projekteknél. A badacsonytomaji ellenőrzésről a helyi képviselő-testület Facebook-oldala számolt be hétfőn.
Az önkormányzati képviselők szerint az OLAF a település 2 milliárd 435 millió forintos GINOP- és 612 milliós TOP-támogatású projektjeinek papírjait kérte ki a vizsgálathoz.
A 24.hu januárban számolt be arról, hogy a Tátika nevű épület és az azt körülvevő tóparti sétány rehabilitációjára kapott GINOP-projekt ügyében már rendőrségi nyomozás is indult. A Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) pedig már korábban elmarasztalta az önkormányzatot, amiért Krisztin N. László polgármester a pályázati pénzből a jegyzőnek és több városházi alkalmazottnak fizetett milliós összegeket projektmenedzsment címén. A KDB határozata szerint a polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért összesen 6 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra.
A KDB a „Zöld város” TOP-os pályázat ügyében is talált eljárási szabálytalanságokat, amelyeket a Pénzügyminisztérium is kisebb forrásmegvonással büntetett.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a visszaélések miatt a város előző alpolgármestere, Orbán Péter jelentette fel a projekteket az OLAF-nál. Az uniós ellenőrök tavaly szeptemberben jelezték is, hogy eljárást indítottak a közbeszerzések ügyében.
Fenyvesi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője a körzetéhez tartozó Badacsonytomaj önkormányzati újságjának adott interjújában viszont védelmébe vette a polgármestert, azt állítva, hogy ha a pályázatok miatt nagy munka zajlik a hivatalban, akkor „bizony előfordulnak hibák, olyan határidők, amiket nem tartunk be, vagy épp nem figyelünk egy-egy előírásra”.
Kétszer 3 milliós büntetés egy többmilliárdos fejlesztés esetében, azt gondolom, hogy ez benne van a pakliban, ezt így kell tekinteni
– mondta a képviselő.
|
Ellenőröket küld az OLAF Badacsonyba a többszörösen megbüntetett projektek miatt
|
Kétnapos, előre bejelentett helyszíni vizsgálatot tartanak Badacsonytomajon a polgármesteri hivatalban.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/02/09/olaf-badacsonytomaj-onkormanyzat-polgarmester-vizsgalat/
|
2021-02-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.
Az említett 11 ezer milliárdban nincs benne a járvány hatásait ellensúlyozó, EU-s mentőcsomagból járó, további 6000-7400 milliárd forint körüli összeg, ám az olyan konstrukcióban érkezik, hogy egyáltalán nem kötelező a fővárosra költeni belőle. Áprilisig kell leadnia a kormánynak a terveit a csomag felhasználásáról az Európai Bizottságnak, és eddig nem jelezték a terveken dolgozó kormányzati szakemberek a fővárosiaknak, hogy közük lehet ehhez a rengeteg pénzhez.
A 11 ezres, „sima költségvetési” keretből érkező pénz egy része viszont olyan alapból származik, amiből muszáj valamilyen módon a fővárosra is költeni.
A 11 000:5 felosztás elég drámaian hangzik, de ehhez hozzá tartozik az is, hogy az EU-s támogatásoknak csak egy része megy településfejlesztésre – ez az a szelet, amit általában az önkormányzatok bevonásával költenek el –, és a pénz legnagyobb részét a szegényebb régiók vihetik. Magyarországnak egyetlen olyan régiója van, ami gazdasági fejlettsége miatt csak igen korlátozottan kaphat kohéziós támogatást, és ez Budapest, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot. A fővárosnak tehát eleve kevesebb jár az ország többi részénél.
Van viszont olyan programja az EU-támogatásoknak, amelyből a gazdagabb nagyvárosok fejlesztésére kell fordítani, ennek alapja az úgynevezett ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap). Ennek legalább 6 százalékát „fenntartható városfejlesztés” címen nagyvárosokra kell fordítani a Bizottság előírásai szerint, akkor is, ha azok esetleg gazdagabb régióhoz tartoznak. Innen juthat támogatás Budapestnek is.
A teljes uniós keret elköltésének terveit a Miniszterelnökségen készítik, és a településfejlesztési terveket nemrégiben küldték ki az összes megyei önkormányzatnak, ennek egy példánya jutott el hozzánk is.
Ebben a tervezetben többek között ez a mondat is szerepel: „a budapesti ERFA forrás 80 százaléka kiemelt projektek formájában” valósuljon meg.
Ebből még talán nem egyértelmű, hogy ezeknek a kiemelt projekteknek kik lehetnek a gazdái, de tovább olvasva a szöveget, a maradék 20 százalék esetében ez olvasható: „budapesti EFRA forrás 20%-a a budapesti önkormányzatokkal egyeztetett tartalommal, pályázatos konstrukcióban történő felhasználása”.
Vagyis csak a 20 százalékos résznél lehet szó arról, hogy a fővárosi önkormányzatokat egyáltalán bevonják a tervezgetésbe.
A 444 által megkérdezett szakértők szerint ez a keret nagyjából 5 milliárd forintos tételt jelent, a következő hét évre, összesen.
A kormányzati terv néhány egészen konkrét beruházást is felsorol Budapestre vonatkozóan, ezek a következők:
HÉV-felújítás,
földalatti-felújítás,
Ráckevei- (Soroksári-)Duna-revitalizáció,
csepeli közparkok fejlesztése a Déli Városkapu Program keretében,
Népliget átfogó megújítása.
Mivel a HÉV a MÁV-hoz tartozik immár, és nem a fővárosi közlekedési vállalathoz, a felsorolt beruházások közül csak földalatti számít kifejezetten fővárosi hatáskörnek.
A tervezett beruházások többsége (HÉV, Csepel, Soroksári Duna) lényegében mind a Déli Városkapu Program nevű nagy építkezést támogatja, ami kormányzati projekt. Ez a Mészáros Lőrinc által építendő atlétikai stadion környékének átépítéséről szól, többek között ide tervezik felhúzni a Kínai Kommunista Párt egyetemének kampuszát is, illetve egyéb sporttelepeket, kollégiumokat.
E fejlesztéseket Fürjes Balázs budapesti és agglomerációs ügyekért felelős államtitkár, illetve a Vitézy Dávid vezette, szintén kormányzati hátterű BFK (Budapest Fejlesztési Központ) felügyelik.
A tervekben szereplő Népliget mellett szintén új óriássportcsarnokot épít a kormány, ott a kézilabdásoknak.
A G7 a múlt héten mutatott rá, hogy a kormány jórészt EU-s pénzekből tervezett közlekedési beruházásaiból sem szán fővárosi fejlesztésekre. A pénz legnagyobb része az agglomerációs vasútvonalakra és a HÉV-re menne, míg a város belsejében járó buszokra, villamosokra, trolikra vagy a metróhálózatra nem terveznek költeni. Sőt, a már korábban előkészített fővárosi jármű beszerzéseket is leállíttatta a kormányzat.
Információink szerint több más, már előkészített budapesti beruházást is leállított a kormány, sokszor úgy, hogy egyszerűen elakadtak a minisztériumi bürokráciában ezek az ügyek. Állítólag a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott utasítást az eljárások befagyasztására, és ez a kommunikációra is vonatkozik. A fővárosi hivatalos kérdésekre, beadványokra ugyanis a minisztériumok közvetlenül már nem válaszolhatnak, csak Fürjes Balázs államtitkárságán keresztül.
Budapest lerohasztása része lehet a 2022-es választási kampánynak, legalábbis a fejlesztésekkel foglalkozó 444-nek nyilatkozó szakemberek így látják. Egyrészt a kormányzat szeretné megmutatni, hogy az ellenzék képtelen bármit megjavítani vagy felépíteni, másrészt a fejlesztési pénzeket olyan területekre akarják koncentrálni, amelyek csatatér-választókerületeknek számítanak, azaz a felmérések szerint a Fidesz és az ellenzék támogatottsága között csekély a különbség. A Déli Városkapu közelében lévő Pest megyei választókerületek között több ilyen is van. Illetve hallottunk egy harmadik véleményt is: a Fidesz attól tart, hogy ha építkezhet a főváros, akkor a beruházásokból kivehetnek pénzt a kampányra, és nem akarnak esélyt sem adni erre.
|
Budapest lerohasztása: a fővárosnak járó EU-s támogatások 80 százalékát a kormány akarja elosztani
|
A januárban kezdődött hétéves EU-s költségvetési ciklusban nagyjából 11 ezer milliárd forint támogatás jár Magyarországnak. Megszereztük a napirenden lévő kormányzati tervet, és eszerint a 11000 milliárdból körülbelül 5 milliárd elosztásába szólhat majd bele Budapest vezetése – a Fővárosi és a kerületi önkormányzatok együtt.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/02/09/budapest-lerohasztasa-a-fovarosnak-jaro-eu-s-tamogatasok-80-szazalekat-a-kormany-akarja-elosztani-foleg-az-atletikai-stadion-kornyekere
|
2021-02-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az Európai Bizottság pár éve egy a civil társadalmat bevonó megoldással igyekszik felvenni a harcot a korrupció ellen a közbeszerzéseken. Az úgynevezett integritási megállapodásokat még 2016-ban vezette be az Európai Bizottság tesztjelleggel: ez egy olyan együttműködés, ami során egy uniós támogatással megvalósuló projektben a megvalósító bevon egy civil szervezetet a projekt teljes életciklusba. Magát az integritási megállapodást a Transparency International (TI) nevű civil szervezet találta ki az 1990-es években.
Az EU 11 országban finanszírozta ilyen együttműködések létrejöttét – Lengyelország kivételével mindenhol a TI helyi szervezetei kapták meg a feladatot, igaz, több országban más szervezetek is részesültek a megbízásból. Egy ilyen integritási megállapodás leginkább arra lehet jó, hogy a jogszabályok által nem szabályozott, puha közbeszerzési feltételeket úgy alakítsák, hogy minél több résztvevő legyen. Ilyen lehet például az elvárt minimális árbevétel, a referenciák mértéke vagy éppen a biztosítandó szakemberek végzettsége, munkatapasztalata – ezekkel ugyanis sokszor egy-két szereplőre lehet szűkíteni az ajánlatot adni képes cégek számát, különösen egy olyan kisebb országban, mint Magyarország.
Ezt azért kell elkerülni, mert a szűkebb verseny magasabb árakhoz vezethet egyrészt önmagában is, másrészt pedig megkönnyítheti, hogy a szokásos résztvevők feloszthassák egymás között a piacot, és a projekteket akár durván túlárazva növeljék nyereségüket – az adófizetők kárára. A civil kontroll részben ennek megakadályozására hivatott.
Mielőtt rátérnénk a konkrét hazai példákra, muszáj némi kitérőt tennünk. Az integritási megállapodásokat alapvetően olyan országokra találták ki, ahol a közpénzek szabálytalan felhasználása kivétel, nem pedig szabály. Ahogy egy korábbi cikkünk címében fogalmaztunk, Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban. De ennél sokkal frappánsabb kifejezést talált Lánczi András, amikor 2015-ben – a kormányközeli agytröszt Századvég Alapítvány elnökeként –, a Magyar Időknek nyilatkozva azt mondta: „amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája”. De ez természetesen nem beismerés volt, hanem arra utal, hogy amit látunk, az a hazai vállalkozói réteg kialakítását szolgálja, ez pedig nemzeti érdek.
Ennek megfelelően a kormányzat szerint természetesen nincs itt semmi látnivaló, néhány elszigetelt esetet leszámítva jogilag minden a legnagyobb rendben. És ebben bizonyos keretek között még igazuk is lehet, az állam foglyul ejtésének ugyanis pont az a lényege, hogy nem kell táskányi pénzekkel szaladgálni a döntéshozókhoz, ha van egy a hatalom által kiválasztott vállalkozói kör, amely a jogszabályi kereteken belül maradva képes extraprofitot elérni az állammal kötött üzletein – nyilván az adófizetők kárára. Az építőiparban például azt látni, hogy a nemzetközi mezőnyhöz képest kiemelkedő profitrátát tudnak elérni egyes szereplők, esetenként meghökkentően alacsony létszámmal, közben a magyar gazdaságtörténetben páratlan növekedési ütemet produkálva.
Ha valahol már minden jelentős piaci szereplő tudja, hogy mi a dolga – érdemes-e például ajánlatot tennie, vagy jobban jár, ha beszáll alvállalkozónak egy a kormányzatnál jól fekvő cég alá – a kiírónak nem kell feltétlenül azzal fárasztania magát, hogy szűkítse a versenyt. (Külföldi cég pedig bolond lenne ilyen piacon próbálkozni.) Ahogy a TI Magyarországot vezető Martin József Péter a magyarországi korrupcióról írt, a Társadalmi Riportban megjelent tanulmányában (pdf) megállapítja, „a magyarországi közbeszerzési részrehajlás és korrupció nehezen érhető tetten az eljárás oldali statisztikák*például az egyajánlatos közbeszerzések aránya alapján: az Európai Bizottság 12 szempont szerint értékeli a közbeszerzéseket, de a magyar adatok egyik esetben sem jeleznek kiemelkedő kockázatot regionális összehasonlításban.
Így fel van adva a lecke mindenkinek, akinek az a dolga, hogy megelőzze vagy feltárja a visszásságokat. Elvileg ez a TI nélkül is egy elég népes mezőny: egy sokmilliárdos, uniós támogatásból megvalósuló nagyprojekt (50 millió euró feletti) estében ezek a szervezetek ellenőrzik a projektet:
Az uniós projekt elnyeréséhez azt a minisztériumok alatt működő irányító hatósághoz kell benyújtani. Velük támogatási szerződést köt a projektet végrehajtó vállalat vagy szervezet.
Amikor a projekt keretében a projektgazda közbeszerzést ír ki, azt minőségbiztosításra továbbítani kell a Miniszterelnökségen működő Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálynak (KFF).
A végső brüsszeli támogatáshoz az Európai Bizottságnak is rá kell bólintani a projektre, mielőtt fizetnének. Ehhez az első lépcső, hogy az Európai Befektetési Bank JASPERS nevű szervezete áldását adja a projektre.
Ezt követően az Európai Bizottság is vizsgálja a szakértői anyagokat és többek között a közbeszerzéseket is.
Vizsgálódhatnak a magyar hatóságok is a projekt során bármikor, leginkább az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,
vagy éppen az Állami Számvevőszék – a nagy út- és vasútépítéseket állami oldalról szervező NIF Zrt.-t már többször is ellenőrizte.
A Magyar Államkincstár is ellenőrizhet.
Az uniós szervek közül az Európai Bizottság kvázi misztériumai, a DG-k is szerveznek – többek között a közbeszerzésekre is kiterjedő – ellenőrzéseket.
Vizsgálódhat az európai csalás elleni hivatal, az OLAF,
illetve az Európai Számvevőszék is.
A magyar szervezetekről persze az utóbbi tíz év tapasztalatai alapján tudható, hogy nem fognak megszakadni a kormányközeli vállalkozásokat érintő ügyek ellenőrzésében. De az is látható, hogy nem egyértelmű, az ellenőrzésbe bekapcsolódva a TI-nak
van-e legalább elméleti esélye arra, hogy érdemi hatást gyakoroljon a kiválasztott projektekre, vagy csak egy akár külföldön is mutogatható „megfelelt” plecsnit fog kiállítani.
Hazánkban a TI két projektben vesz részt, az egyik az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közti 20 kilométeres szakasza. Ennél a tervezési folyamat ért véget úgy, hogy arról a TI és a NIF közös értékelése is megjelent (pdf). Itt azt írták, hogy a beérkezett ajánlatok és a párhuzamosan zajló egyéb közbeszerzési eljárások megvizsgálása után megállapítható, hogy a közutak – illetve kifejezetten a gyorsforgalmi utak, autópályák – tervezésében résztvevő mérnöki irodák piaca Magyarországon meglehetősen szűk. Külföldről pedig nem érkezett ajánlat annak ellenére, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás kiírása során ezt semmilyen módon nem akadályozta.
A TI szerint nem lehetett kizárni, hogy az ajánlattevő magyar cégek tiltott módon összehangolják gazdasági tevékenységüket, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult, amelyben kérte a közbeszerzési eljárásban tapasztalt esetleges összejátszás vizsgálatát. A GVH 2019. április 11-i végzésében azt állapította meg, hogy a TI által kifogásolt körülmények önmagukban nem elégségesek a versenyjogi jogsértés valószínűsítésére, ezért versenyfelügyeleti eljárást nem indított.
Az eljáráshoz még annyit fűzött hozzá saját honlapján a TI, hogy az ajánlatkérő NIF számos javaslatukat elfogadta, ezáltal a becsült érték csökkent, és az alkalmassági feltételek szélesebbé váltak. Ennek következtében élénkült a verseny, és 200 millió forinttal kevesebbe került a beszerzés.
Ez arányaiban elég nagy megtakarítás, mert a tervezési szerződést 1,3 milliárd forintért kötötte meg a NIF 2017-ben. A verseny élénkülése viszont erősen viszonylagosnak tűnik: a közbeszerzésben csupán két jelentkező volt. Ez jóval alacsonyabb, mint a hazai közbeszerzéseknél az elmúlt évtizedben átlagos 4,5-7,8 ajánlattevő a Közbeszerzési Hatóság kimutatása alapján.
De ha csak a tervezési szerződéseket vesszük*71320000-es CPV kód, akkor az európai közbeszerzési adatbázisban azt találjuk, hogy Magyarország esetében 2018-ban 3,4 ajánlat érkezett átlagosan. Sőt, a NIF esetében 3,7 volt az átlag ebben az évben 21 eljárás átlagában. Egyébként a magyarországi átlagos ajánlatszám nem sokkal maradt el a tervezések esetében az uniós átlagtól:
A RedFlags.eu oldal – amit a gyanús közbeszerzések kiszűrésére hoztak létre, többek között a TI segítségével -, mind az M6 tervezési szerződését, mind a kivitelezési közbeszerzését piros zászlóval jelölte meg, tehát gyanúsnak tartotta.
Az M6-os kivitelezését a magyar útépítéseket gyakran megnyerő két cég, az orosz-osztrák Strabag és a Duna Aszfalt konzorciuma nyerte. Ez nem arra utal, hogy bármiben is sikerült volna változtatni a hasonló tenderek szokásos lefutásán, de erről részletes TI-értékelés még nem jelent meg, csak a tavalyi első féléves összefoglalóban lehet olvasni róla.*„Számos ajánlást adtunk az Ajánlatkérőnek, amelyeknek többségét elfogadták, azon esetekben pedig, ahol nem tudták elfogadni ajánlásainkat, megfelelő indoklást adtak. Az ajánlásaink egyes túlzottan szigorú követelmények enyhítését célozták a verseny növelése érdekében; illetve a félreérthető feltételek tisztázását, elősegítve ezáltal a félreértések és késedelmek elkerülését.”
A másik TI által ellenőrzött projekt a Tisza-Túr tározó, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság valósít meg 35,9 milliárd forintnyi uniós támogatásból. A kivitelezési munkákat itt a Ke-Víz 21 Zrt. és a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el 25,9 milliárd forintért. Az ajánlattevői kör bővítése itt sem sikerült, csak két másik jelentkező volt, a hasonló munkákra egyébként is gyakran jelentkező Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. és a Swietelsky Építő Kft.
A Tisza-Túr projektről a TI oldalán legutóbb szintén a tavalyi első féléves összefoglalóban írtak, főleg a helyszíni bejárással kapcsolatban. Érdekes, hogy bár az integritási megállapodás alapján a közbeszerzési eljárások szinte minden dokumentumát közzétehetné a TI a honlapján, ezeknek nem sikerült a nyomára akadunk.
A TI nemzetközi a honlapján egy videóban azt ígéri, hogy nagyobb átláthatóságot teremt, és elősegíti, hogy ne a kormányhoz közeli vállalkozóknál landoljanak a megbízások – kérdés, hogy ha a jelenlétük mellett is nyer a Mészáros és Mészáros Kft., akkor az milyen üzenetet hordoz.
Egy korábbi cikkünkben Nagy Gabriella, a TI integritási megállapodásokkal foglalkozó munkatársa elismerte, hogy a győztes konzorcium adta a legjobb ajánlatot. Nemcsak a szakmai tapasztalatra adható pontszámban voltak ők a legerősebbek, hanem az általuk ajánlott ár is a legalacsonyabb volt. „Az ilyen cégek az elmúlt években olyan referenciákat és tapasztalatokat halmoztak fel, hogy most már trükközés nélkül is ők nyerik meg a tendereket” – vélekedett a szakember.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy lesorosozott civilszervezet ellenőrzi Mészáros Lőrinc közpénzes munkájátEgy uniós program keretében, a kormány áldásával az általa évek óta támadott Transparency International ellenőriz egy projektet, ahol Mészáros egyik cége dolgozik.
Ilyen körülmények között kérdés, hogy Magyarországon érdemes-e az európai adófizetők pénzét ezekre az integritási megállapodásokra költeni. Ráadásul nem is könnyű kideríteni, hogy ez mennyi pénz. Ezt hiába kérdeztük meg a TI-tól és az Európai Bizottságtól, mindkét helyről annyi választ kaptunk, hogy elérhetők az interneten a pénzügyi beszámolók. Az EB-nél többször érdeklődtünk tavaly október óta, hogy az összes európai országban az integritási megállapodás projekteknek mekkora költsége van, és bár azt írták október 21-én, hogy megkeresik a választ, és hamarosan jelentkeztek, azóta sem válaszoltak.
Így az a különös helyzet áll elő, hogy a TI uniós támogatását kicsit nehezebb átlátni, mint például az éppen általa ellenőrzött NIF esetében. Az állami infrastruktúraépítő honlapján könnyen kereshetően elérhetők a projektek, és látható, hogy mire mennyi uniós támogatást kaptak. A TI-nél viszont csak az éves, 50-60 oldalas közhasznúságú jelentések átbogarászásával lehet ezt megtudni. Ráadásul ezek közül csupán a 2019-est és 2016-ost tették fel kereshető pdf-ben, a 2017-es és 2018-as szkennelt papírként van fenn, ami nagyon nehézzé teszi ezek használatát, csökkenti az átláthatóságot.
Mindenesetre 2016-ban született megállapodás az integritási megállapodásról, és azóta minden évben jelentős bevétele származott ebből a TI-nek. A 2020-as számokat nem ismerjük, de 2016 és 2019 között összesen
a Transparency International 134 millió forintot kapott az Európai Bizottságtól.
Ez nagyon magas költség két projekt közbeszerzési eljárásának figyelésére. Összehasonlításképpen: a NIF az M6-os projekt közbeszerzési szakértői díjakra összesen nettó 1,3 millió forintot fizetett ki. Igaz, a TI az elkészült terveket is megvizsgálta, hogy szerződésszerű volt-e a teljesítés. Emellett munkatársai részt vettek az úgynevezett átláthatósági tanácsadó testület ülésein, Bólyon pedig egy bemutatkozó eseményen 2018 novemberében.
Ha úgy számolunk, hogy a két projekt fele-fele részben kötötte le a TI munkáját, és tavaly is megkapták az eddigi éveknek megfelelő 30-40 milliós támogatást az EU-tól, akkor az látszik, hogy a Transparency várhatóan 86 millió forintért ellenőrzi egy olyan projekt közbeszerzéseit, amit a közbeszerzési tanácsadó 1,3 millió forintért végzett el.
Máshonnan nézve is aránytalanul drága az integritási megállapodás az európai adófizetőknek. A TI 2016-2019 között összesen 505 millió forintos bevételének ugyanis 26 százalékát tette ki az integritási megállapodásra kapott támogatás. A szervezet 2016-os 11 fős átlagos statisztikai létszáma 2019-re 6,4 főre csökkent, de ha még csak az utóbbi év értékét vesszük is figyelembe, akkor két munkatárs teljes költségét fedezné az uniós forrás.
A magyar állammal történő együttműködés egyébként finoman szólva sem zökkenőmentes. Az M6-os tervezési tenderével kapcsolatban az első jelentéstervezetet már 2017 augusztusában elkészítette a TI. Mivel azonban a publikálás feltétele, hogy a tartalmával a NIF is egyetértsen, az elhúzódó egyeztetések miatt ez végül csak idén március végén jelent meg. Nem ment könnyen az integritási megállapodások – a projektek elhúzódása miatt szükségessé vált – meghosszabbítása sem, ez 2020. június 29-én történt meg, így az első félévben nem is tudták közvetlenül ellenőrizni az M6-os eljárását.
Még egy dilemma felvethető, bár elsősorban a nagyprojekteket jóváhagyó uniós szervezetekkel összefüggésben, de azért a TI-t is érinti. Ahogy korábban megírtuk, az M6-os utolsó szakaszának értelme minimum erősen vitatható. Felvetésünkre, hogy a TI miért vesz részt egy ilyen beruházásban, Nagy Gabriella az alábbi választ adta:
Mi is körbejártuk a kérdést, hogy indokolt-e az M6-os autópálya építése, jóllehet az integritási megállapodásra vonatkozó projektben nem ez a feladatunk, a monitorozandó projektet az Európai Bizottság választotta ki. Az autópálya indokoltságának megítélése nem egyértelmű, hiszen habár jelenleg nincs nagy forgalom rajta, mivel egy faluban véget ér, ha a horvát oldali szakasz is megépül, amire tudomásunk szerint van terv és szándék, akkor Lengyelországtól a Balkánig egyenes autópálya-útvonal lesz, ami az EU-n belüli észak-déli összeköttetését teremti meg. Továbbá, a helyszínen győződtünk meg róla, hogy az autópálya léte mennyire fontos a térség településeinek és lakóinak, valamint, hogy a térségben egyértelműen támogatják, és további gazdasági fellendülést várnak az autópálya befejezésétől.
Frissítés (január 23., 8.16) – a cikk megjelenése után a TI az alábbi álláspontot küldte, amelyet változtatás nélkül közlünk:
A Transparency International Magyarország (TI Magyarország) öt éve vesz részt az Európai Bizottság Integritási Megállapodás nevet viselő úgynevezett pilot projektjében, amelynek során 11 országban összesen 17, közbeszerzéssel elnyerhető beruházást ellenőriznek civil szervezetek, köztük mi is. A G7.hu cikke sajnálatos módon a projekttel kapcsolatban és szervezetünkre vonatkozóan számos hibás állítást tartalmaz.
A cikk nem tisztázza, hogy a valóságban a TI Magyarország az M6-os autópálya államhatárig történő meghosszabbítása esetében pontosan mely feladatokat lát el. Nemcsak a tervezésre kiírt közbeszerzést monitorozzuk, hanem a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást is. Továbbá mindkét vizsgált beruházás – tehát az M6-os autópálya meghosszabbítása és a Tisza-Túr víztározó létesítése – esetében monitorozzuk a tervezésnél lényegesen hosszabb ideig tartó kivitelezést is. Részletesebben kifejtve: az M6-os beruházás kapcsán a tervezésre kiírt közbeszerzési eljárást és az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítését, valamint a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást és az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítését ellenőriztük, és tártuk fel a cikkben is említett kartellgyanút. A Tisza-Túr víztározó létesítése kapcsán pedig a kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárást és az eredményeként megkötött szerződés teljesítését vizsgáljuk.
Nagyfokú aránytévesztésről és szakmai hozzá nem értésről tanúskodik, ha valaki az ajánlattevők kilétét a civil monitoron kéri számon. Számos alkalommal megírtuk, elmondtuk, hogy jó néhány ágazatban ma már a NER-közeli cégek uralják a piacot. Ezt a TI Magyarország megváltoztatni nem, csak szóvá tenni tudja. Szintén a pénzügyek és a közbeszerzési piac ismeretének a hiányát bizonyítja az az összevetés, amely egy közbeszerzési tanácsadó személyes honoráriumát veti össze egy nemzetközi projektből részesedő szervezet bevételével. Továbbá, a cikkben felsoroltakon kívül a projekt keretében számos egyéb tevékenységet is végzünk, például rendszeresen tartunk szakmai konferenciákat és tréningeket.
A TI Magyarországnak ezt a közbeszerzési monitoring tevékenységét eddig kétszer auditálta hiteles könyvvizsgáló: az első a 2016-2017-es, a második pedig a 2018-2019-es időszakra vonatkozott. Emellett az Integritási Megállapodás néven futó európai uniós projektet rendszeresen ellenőrzi az Európai Bizottság mint donorszervezet is. A Transparency International berlini Titkársága mint a projekt egyik nemzetközi lebonyolítója is rendszeres auditnak veti alá a projektben részt vevő szervezetek – így a TI Magyarország – tevékenységét. Ezekben az ellenőrzésekben és auditokban semmilyen szabálytalanságot nem találtak, amit egyébként a G7.hu cikke sem cáfol. Emellett a TI Magyarország éves közhasznúsági jelentéseit is minden alkalommal auditálja hiteles könyvvizsgáló, és ezek is hozzáférhetőek mindenki számára.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó drágán, völgyhidakkal építik tovább a legértelmetlenebb magyar autópályátMásodrendű főutakon is nagyobb forgalom van, mégis sztráda épül a horvát határig Baranyában. A Duna Aszfalt és a Strabag lehet a befutó.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk2020-ra egyértelművé vált, hogy lophatósági válság van MagyarországonFenntartható-e hosszú távon olyan rendszer, amelyben a kisember egyre kevesebb kis kihágást úszhat meg, a legmagasabb szinten viszont minden gátlást eldobnak?
|
Van-e értelme ellenőrizni a magyar közbeszerzéseket?
|
A legalaposabb kontroll is hiábavaló, ha valahol már nincs tényleges verseny a piaci szereplők között.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210122/van-e-ertelme-ellenorizni-a-magyar-kozbeszerzeseket/
|
2021-01-22 11:24:00
| true | null | null |
G7
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.