text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Jogerősen hét és fél év fegyházbüntetésre ítélte Vizoviczki Lászlót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hétfőn, írja az MTI.
A bíróság a honlapján azt közölte: az ítélőtábla katonai tanácsa kiemelt, szigorúan bizalmas minősítésű eljárásban pénteken - kisebb jogszabályi pontosítással - helyben hagyta V. L. és társai ügyében az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék katonai tanácsának július 16-án meghozott ítéletét.
Az első fokú katonai tanács hivatali vesztegetés, minősített adatokkal történő visszaélés és más bűncselekmények miatt a fegyházbüntetés kiszabása mellett 108 millió forintos pénzbírságra ítélte a 2010-es évek elején a budapesti éjszakai élet uraként ismertté vált Vizoviczki Lászlót.
Az ügyben 22 vádlott ellen emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség, a vádirat szerint Vizoviczki és emberei hivatalos személyektől pénzért cserébe azt kérték, hogy a hozzájuk köthető szórakozóhelyeken ne történjenek hatósági intézkedések, míg a konkurenciánál igen.
Hét másik, a bűnösségét beismerő vádlott esetében felfüggesztett szabadságvesztést, vagyonelkobzást, pénzbüntetést szabtak ki.
Az ítélet júliusi kihirdetése után a katonai ügyész az elsőrendű vádlott szabadságvesztése időtartamának emeléséért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett.
A táblabíróság azt közölte, hogy a másodfokon eljáró katonai tanács a fellebbezések által érintett elsőrendű vádlott és két vádlott-társa esetében "korlátozott terjedelemben, csak az első fokon kiszabott büntetések tekintetében bírálta felül az elsőfokú ítéletet", mivel a jogosultak kizárólag emiatt jelentettek be perorvoslatot.
Hozzátették: a fellebbviteli bíróság ezért nem vizsgálhatta az elsőfokú ítélet megalapozottságát, a határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapozta. Mivel a vádlottak a bűnösségüket a váddal egyező tényállás és minősítés szerint beismerték, a felülbírálat nem terjedhetett ki a bűnösség megállapítására és a jogi minősítésre vonatkozó rendelkezésekre sem.
A fellebbviteli bíróság ugyanakkor hivatalból vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság nem sértette-e meg az eljárási szabályokat, ami az ítélet teljes hatályon kívül helyezését eredményezhetné, ilyet azonban nem észlelt.
A táblabíróság közlése szerint a vádban szereplő bűncselekmények jogi minősítése annyiban szorult helyesbítésre, hogy az elsőrendű vádlott esetében az elkövetéskor hatályos és "rá nézve kedvezőbb" 1978. évi IV. törvény (régi Btk.) rendelkezéseit kellett alkalmazni.
A másodfokú eljárásban irányadó tényállás és jogi minősítés mellett az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék feltárta és helyesen értékelte a büntetés kiszabása során lényeges tényezőket.
Azt írták: a vádlottak büntetései megfelelően igazodnak a vádbeli bűncselekmények tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövetők társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Az elsőfokú bíróság által kiszabott szankciók szükségesek és egyben elégségesek is az egyéni és általános bűnmegelőzési célok eléréséhez, így azok súlyosítása, de enyhítése sem indokolt - áll az ítélőtábla összegzésében.
|
Jogerősen hét és fél év fegyházra ítélték Vizoviczki Lászlót
|
Jogerősen hét és fél év fegyházbüntetésre ítélte Vizoviczki Lászlót folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés, minősített adatokkal való visszaélés és más bűncselekmények miatt a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa hétfőn, írja az MTI.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/21/jogerosen-het-es-fel-ev-fegyhazra-iteltek-vizoviczki-laszlot
|
2020-12-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Kétmilliárd forinttal toldotta meg a kormány a felhasználható pénzkeretet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű hároméves programban így nem 11,4, hanem 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhat a Müller Cecília vezette hivatal és a mögött felsorakozó konzorcium.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben kötött szerződést az OTH jogelődjével. A kormányzati felhívással indított projektbe az Állami Egészségügyi Ellátó Központot, a Semmelweis Egyetemet és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt is bevonták. A projekt most decemberben zárult volna, de a koronavírus-járvány miatt meghosszabbították a futamidőt, így a végleges zárás 2021-re csúszik.
A konzorcium szerteágazó célok megvalósítására vállalkozott. A többi között a népegészségügy rendszerét kellett megújítaniuk, illetve olyan fejlesztéseket is végre kellett hajtani, amelyek javítják a lakosság egészségi állapotát és biztonságosabbá teszik a betegellátást. Októberben, a már említett szerződésmódosítással került be a feladatlistába, hogy a korábbiakon túl egy nemzeti egészségügyi telefonos ügyfélszolgálati és online információs központot is létre kell hozni. Erről az ősszel rendelet adott ki a kormány, amely kimondta, hogy az országos rendszer kiépítésére kétmilliárd forintot szánnak.
A teljes finanszírozást uniós pénzből oldották meg, de a módosításokkal végül a hazai költségvetésből is hozzácsaptak a kerethez 600 millió forintot.
A program számára weboldalt indítottak, ahol az olvasható, hogy a projekt négy részből áll. Az uniós keretből az alapellátás, a népegészségügy, a betegbiztonság és a környezet-egészségügy átfogó módszertani fejlesztésével kívánnak „nagymértékben hozzájárulni a lakosság és a jövő generáció egészségi állapotának javításához”.
Az efop180.antsz.hu oldalon számos dokumentum megtalálható, publikáltak néhány kisebb tanulmányt is, de a háziorvosi rendszer megváltoztatására vonatkozó elképzelésekről például mindössze egyoldalnyi összefoglaló olvasható. Bővebb anyagokat tartalmaz az iskolai egészségnevelési rész, ám a három év alatt elvégzett munkákról sehol sem közölnek összesítést. Az oldalról azt sem lehet megtudni, hogy a konzorcium tagjai és az egyes szakemberek között hogyan oszlottak meg a feladatok, illetve ki milyen költséggel dolgozott.
A hivatalos weboldalon kívül is próbáltunk rákeresni, vannak-e olyan nagyobb, a nyilvánosság előtt lezajlott programelemek, amelyek magyarázhatják a stadionnyi pénz elköltését. Egy nagyobb összegű részprogramra bukkantunk rá, ez a hazai csapvizek ólomtartalmának vizsgálata volt. A Nyitott laboratórium elnevezésű részprogram május 31-éig működött a Nemzeti Népegészségügyi Központban, és 500 milliós keretet különítettek el rá. Jóval kisebb tétel a Semmelweis Egyetem betegbiztonság témakörében kiírt közbeszerzése, amelyen húsz településre kiterjedő lakossági fórum megszervezése és lebonyolítása volt a feladat. A tendert a nézőpontos Mráz Ágoston Sámuel cége, a Kutatópont Piac – és Véleménykutató Kft. nyerte, de az mindössze 35,5 millió forintba került.
A 11,4 milliárdos támogatás elköltésének részleteiről Hadházy Ákos levélben kért információkat Müller Cecíliától. Az ellenzéki képviselő arra kérte a tiszti főorvost, foglalja össze a projekt eddigi eredményeit, adja meg, hogy a módszertani fejlesztések milyen tartalommal, kinek a közreműködésével valósultak meg. Arra is kíváncsi volt, hogy az eddigi pénzfelhasználásból mekkora részt tettek ki a személyi kifizetések, bérköltségek, kivel, illetve milyen cégekkel kötöttek egymillió forint feletti értékben szerződéseket.
A független képviselő tájékoztatása szerint Müller a múlt héten postázott válaszlevélben egyetlen kérdésre sem válaszolt érdemben. Nagyobb részüknél egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozott, amely szerint az adatkezelő kizárólag az adatkérés teljesítése érdekében nem köteles adatokat kigyűjteni vagy rendszerezni.
A 24.hu a megrendelőt, az Emberi Erőforrások Minisztériumát is megkereste, hogy megtudjuk, szerintük mik voltak a projektek legnagyobb eredményei, de a tárcától nem kaptunk választ.
|
Müller Cecília nem árulta el Hadházynak, hogy hivatalának konzorciuma mire költött 11,4 milliárdot
|
Kétmilliárd forinttal toldotta meg a kormány a felhasználható pénzkeretet az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) uniós gigaprojektjének utolsó hónapjaiban. Az október 27-én közzétett szerződésmódosítás szerint Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése elnevezésű hároméves programban így nem 11,4, hanem 13,4 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásból gazdálkodhat a Müller Cecília vezette hivatal és a mögött felsorakozó konzorcium.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/22/muller-cecilia-oth-hadhazy-akos/
|
2020-12-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Öt éve hirdette meg a kormány a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, amelynek keretében eredetileg 20 kastélyt és 19 várat kellett volna felújítani országszerte 2020 végéig. Az egyes műemléképületek rekonstrukciója azonban vagy még nem fejeződött be, vagy el sem kezdődött, ezért a kabinet további egy évvel meghosszabbította a főként európai uniós forrásból finanszírozott program határidejét – tudta meg a 24.hu.
Változott a program költségvetése, és csökkentették a felújításra váró építmények számát is, már csak 18 kastély és 12 vár rekonstrukciójáról van szó, vagyis az eredetileg tervezett munkálatok csaknem negyedét kihúzták a listáról.
Ugyanakkor a program költségvetését nem ezzel arányosan, hanem minimálisan csökkentették: 57,5 milliárdról 53,5 milliárd forintra, amiből egyébként több mint 40 milliárdot Brüsszel fizet.
Az a programot bonyolító NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. honlapjáról is kiderül, hogy a munkálatok jelentős csúszásban vannak, ugyanis mindössze három kastély és egy vár felújításával végeztek. Egyelőre ezek sem látogathatók, ugyanis a kiállítások berendezése és az eszközök beszerzése folyamatban van. Igaz, a Miniszterelnökség felügyelete alatt működő társaság három további elkészült létesítményt is feltűntet az oldalán – Edelény, Sirok és Ozora –, de ez ezek rekonstrukcióját egy korábbi uniós program részeként végezték el.
Két kastély és három vár esetében egyelőre csak közbeszerzési kiírás van a munkák elvégzésére. Huszonegy esetben viszont már megtörtént a tender lebonyolítása, ugyanakkor többnél is csak az elmúlt hónapokban hirdettek győztest, vagyis ha elkezdődtek is a felújítási munkák, még nagy eséllyel az elején tartanak.
Ismerős arcok taroltak
A gyakran milliárdos közbeszerzési eljárások nyertesei pedig főként a kormányhoz közeli vállalatok, tulajdonosaik közt feltűnik Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök vejének korábbi üzlettársa és a kormányfő VIP-páholyos szurkolótársa is.
Az eddig elbírált 25 közbeszerzési tender közül legalább 13 esetben lehet kapcsolatot találni a NER-rel.
A Mészáros Lőrinc érdekeltsége tartozó Dunántúli Magasépítő Kft. két rekonstrukciós munkát is elnyert, valamint a zalaegerszegi ZÁÉV Zrt.-vel is sikeres volt. Utóbbi 4,4 milliárd forintért konzorciumban végzi a fertődi Eszterházy-kastély turisztikai fejlesztését. Előbbi pedig csaknem egymilliárdért a keszthelyi Festetics-kastélyegyüttes felújításán dolgozhat, valamint a sümegi Püspöki Palota munkálatait is ez a vállalat kapta az SZ-L Bau Kft.-vel közösen 1,8 milliárd forintért. Az utóbbi cég önállóan is elnyert egy munkát, a nagyvázsonyi várat 1,2 milliárdért újítja fel.
Mészáros gyerekeinek is jutott megbízás. A 2015-ben alapított Fejér B.Á.L. Zrt. – amelynek nevében a három betű a gyerekek keresztnevére utal, vagyis Mészáros Beatrixra, Homlok-Mészáros Ágnesre és ifjabb Mészáros Lőrincre – a Majkpusztai Eszterházy kastélyt és kamalduli remeteséget újítja fel 2,8 milliárd forintért. Ebben konzorciumi partnerként részt vesz a West Hungária Bau Kft. is, amelynek a tulajdonosa, Paár Attila, aki korábban Tiborcz István – Orbán Viktor veje – üzlettársa volt.
Paár érdekeltsége két másik felújításban is szerepelt, amelyek már be is fejeződtek. A West Hungária Bau alvállalkozóként vett részt a dégi Festetics-kastély csaknem kétmilliárd forintos munkálataiban, továbbá nyertese volt a mosonmagyaróvári vár majdnem egymilliárd forintos rekonstrukciójának.
A West Hungária Bau Kft.-vel rendre közösen tenderező EB Hungary Invest Kft. a füzérradványi Károlyi-kastély 1,8 milliárd forintra drágult felújítása mellett a sümegi vár csaknem 800 millió forintos rekonstrukciójában is részt vehet.
Érdekes társaság nyerte el a Bajnán már szintén elkészült Sándor-Metternich-kastély 1,3 milliárd forintos felújítását. A Pharos 95 Kft. tulajdonosa Végh Gábor, a cég a stadionépítések egyik kedvezményezettje. Végh 2012-ben a kormányfővel együtt a VIP-páholyból követte a Videoton–Debrecen mérkőzést. A jó viszonyra utalhat az is, hogy a felcsúti telephellyel rendelkező cég építette taotámogatásból a 3,8 milliárd forintból létesült Pancho Arénát, Végh pedig még egy Puskás-szobrot is adományozott a felcsúti fociakadémiának.
A felcsúti akadémia bőkezű támogatója a tatai Eszterházy-kastély 1,7 milliárdos felújítását elnyerő társaság is, a Laterex Építő Zrt. 2017-ben a költségvetés helyett 22 millió forintot inkább a felcsúti utánpótlásnevelés javára fizetett be.
Saját magát cáfolja a kormány
A kastélyprogramban elköltött pénzekről, valamint a felújítások várható csúszásáról két éve írtunk cikket.
Akkor közérdekű adatigényléssel kértük ki a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől a többi között a költségvetési adatokat. Kiderült, hogy addig 14 milliárd forintot, mostanra 19 milliárd forintot költöttek el a programban. Azonban ami igazán érdekes, az a részletes költségvetés, két soron ugyanis meglehetősen furcsa adatokat közölt a minisztérium.
2018-ban azt tudatta a tárca, hogy addigra 228 millió forintot fizettek ki a program tanulmányaira, 2020-ban viszont már azt állítja a Miniszterelnökség, hogy 187 milliót fordítottak tanulmányokra.
2018-ban azt közölték, hogy egyéb kiadások címén 3,5 milliárd forintot költöttek el, 2020-ban viszont azt, hogy erre a célra 2,5 milliárd forintot fordítottak.
Csakhogy ez így nem stimmel: értelemszerűen nem költhettek kevesebbet ugyanarra a célra két évvel később.
A Miniszterelnökség kérdésünkre azt is írta, hogy az Európai Unió többször is ellenőrizte már a programot, és nem talált szabálytalanságot. Ugyanakkor kérdéses, hogy a további egy év elég lesz-e a program befejezésére, illetve az 53 milliárd forintos keret elegendő lesz-e az összes műemlék rekonstrukciójára. Arra is csak később lesz válasz, hogy egy-egy kastély és vár esetében az előrejelzett akár 50-60 ezer fős látogatottság mennyire reális, ugyanis a beruházások finanszírozásáért cserébe jelentős látogatószámot és folyamatos bevételt vállalt Magyarország. Ha az utóbbit nem teljesítjük, akár a támogatás visszafizetését is kérheti Brüsszel.
Kiemelt kép: Munkagép a Wenckheim-kastély felújításán, a Békés megyei Szabadkígyóson. A kastély a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében újul meg több mint hárommilliárd forintból, felerészben európai uniós forrásból.
|
NER-körökben szóródnak szét a várprogram milliárdjai, de már a kormány sem tudja követni pontosan
|
Egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot a kormány, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – zajló projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. A felújítandó műemlékek számát a negyedével csökkentették, ám az összeget alig. Így is kérdéses, hogy a rendelkezésre álló 53 milliárd forint elegendő lesz-e az összes rekonstrukcióra. A felújításokra eddig kiírt 25 közbeszerzés közül legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. Közben a Miniszterelnökség olyan költségvetési adatokat közölt a programról, amelyek ellentmondanak a két évvel ezelőtti tájékoztatásának.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/22/kastelyprogram-varprogram-ner-fidesz-orban-viktor-meszaros-lorinc-paar-attila/
|
2020-12-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.
Pedig a vádiratban összesen 8,4 millió euró (2,5 milliárd forint) kenőpénz kifizetése szerepel: tanácsadókon keresztül, „valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával”, „rendkívüli üzleti költség” néven elszámolt vesztegetési pénz útján biztosították e szerint, hogy a metrókocsik beszerzésére kiírt közbeszerzésen az Alstom-konzorcium fusson be.
Az Alstom kiterjedt céghálója okán több országban másfél évtizedig folyt a nyomozás, köztük talán a legmélyebben Nagy-Britanniában foglalkoztak az üggyel.
A külföldi hatóságok arra jutottak, hogy a 8,4 millió eurónyi kenőpénz magyar hivatalos személyeknél, esetleg pártnál, pártoknál landolhatott.
A sok éve és több országban folyó nyomozások során tanácsadókat, offshore cégeket találtak, nyomon tudták követni a fiktív tanácsadásokért leszámlázott pénzek útját, még azt is kiderítették, ki vett fel készpénzt egy gyanús szlovákiai bankszámláról, ám nem sikerült megtalálni a pénzek végállomását, a hatóságoknak nem sikerült kideríteni, kiket, milyen állami alkalmazottakat vesztegettek meg, illetve mely párthoz vagy pártokhoz gurulhattak a vesztegetési pénzekből.
A legújabb fejlemény, hogy a Fővárosi Törvényszék december elején úgy döntött, megszünteti a büntetőeljárást az ügy egyik főszereplőjével, az ötödrendű vádlott T. G.-vel szemben. Az izraeli tartózkodási helyet, kézbesítési címként pedig a svájci-olasz határon fekvő Luganót megadó férfival szemben a vád bűnsegédként elkövetett, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette volt.
A végzés értelmezéséhez vissza kell menni 2005 júniusáig. A BKV akkor írt ki tendert a felújított M2 és az új M4 vonal metrókocsijainak beszerzésére. Az Alstom konzorciumban a Ganz Transelektro Közlekedési Zrt.-vel pályázott. Az Alstom tanácsadók hadával dolgozott, eddig a pontig a vádiratban a Medgyessy Péter volt miniszterelnök által alapított AssistConsult Tanácsadó Kft., valamint a Honfran Kft. neve bukkant fel mint amelyek segítették az Alstomot.
Amikor az ártárgyalás után világossá vált, hogy van jobb ajánlat az Alstoménál, és „győzelmük valótlanul tanácsadással megbízott társaságok bevonásával kizárólag vesztegetés útján biztosítható”, további tanácsadó bevonása vetődött fel. Ezen a ponton a vád szerint az egyik leányvállalatnál, az Alstom S.A.-nál megjelent egy „rendkívüli üzleti költségekre” szánt keret, ami a várható teljes szerződéses ár 3 százalékára rúgott. Az ügyészség szerint ez volt a vesztegetésre fordított pénz, amit költségként leírhatott a francia cég.
Ekkoriban lépett színre a két új tanácsadó cég, az osztrák EuroContact Public Affairs GmbH, illetve a dán Hansen Consulting ApS. Az előbbi ügyvezetője A. Z. volt, az utóbbi pedig az apósa, T. G. érdekeltségében állt akkoriban. Az Alstom a tanácsadókkal 2006. június 8-án megkötötte a szerződést, amelyben 2 százalék + 500 ezer euró szerepelt.
A pénz 2006 szeptembere és 2007 júniusa között két részletben érkezett meg az Alstomtól: az EuroContactnak 2,061 millió, majd 229 ezer eurót utaltak, a Hansen ApS-nek pedig 4,573 millió, majd 508 ezer euróról állítottak ki számlát. A bécsi székhelyű EuroContact a számlájára beérkezett 2,29 millió euróból 2,179 milliót átutalt (az EuroContact Hungary Kft. közbeiktatásával) a Hansennek.
Mint jeleztük, a vád szerinti vesztegetés passzív elkövetőit nem sikerült kideríteni, de a hatóságok úgy tudják, hozzájuk a pénz eljuttatását T. G. vállalta, és a Hansentől érkező pénz 98,5 százalékát érdekeltségéhez, a Seychelles szigeteken bejegyzett Barrow’s Enterprices Ltd.-nek utalták alvállalkozói szerződés alapján. Más ügyletekből származó pénzekkel együtt összesen 17,895 millió eurót utaltak át 2007 és 2010 között a Barrow’s Szlovákiában vezetett bankszámláira. Ebből több részletben összesen 7,3 millió eurót vettek fel készpénzben, és ismeretlen célszemély(ek)nek továbbították a vád szerinti kenőpénzt – derül ki a bírósági végzés összegzéséből.
A legtöbb kenőpénz közvetítésével hírbe hozott Hansen hátteréről korábban megírtuk, hogy egy időben a Defap pénzügyi holdingtársaság volt a tulajdonosa. A Defap befektetett a magyarországi médiába is, a Fellegi Tamás (volt fejlesztési miniszter) által gründolt Infocenter.hu Média Zrt.-be rögvest az alapítás után, és finanszírozta a Fideszhez hű médiabirodalom alapköveinek lerakását.
T. G. szerepével korábban két ország hatóságai is foglalkoztak. A brit Súlyos Csalási Ügyek Hivatala (Serious Fraud Office – SFO) 2011-ben jogsegélykérelemmel fordult az osztrák korrupcióellenes ügyészséghez. Az SFO azt gyanította, hogy A. Z. és T. G. 2005-től kenőpénzeket juttatott magyar hivatalos személyekhez, esetleg pártokhoz az Alstom győzelmét elősegítendő a metrótenderen. Az osztrák hatóságok azonban háromévnyi nyomozás után sem találtak megfelelő bizonyítékot, így 2014-ben jogerősen megszüntették az eljárást.
Most a Fővárosi Bíróság is ezt tette. Nem azért, mert szerintük is alaptalannak bizonyult a gyanú, hanem a titokzatosan hangzó „ne bis in idem” alapján, ami a kétszeres eljárás tilalmát jelenti, vagyis azt, hogy
kétszer ugyanazért az ügyért nem vonható eljárás alá senki. Mivel ezt az ügyet az osztrák ügyészség már vizsgálta, és jogerősen megszüntette az eljárást, így a magyar hatóságok nem vehetik elő újra T. G.-t ugyanazért.
A férfit ugyan gyanúsítottként nem hallgatta meg az osztrák hatóság, a magyar bíróság azonban ezzel együtt úgy ítélte meg, hogy a társhatóságok alaposan kivizsgálták az ügyet, mielőtt bizonyíték hiányában megszüntették az eljárást.
A bécsi bíróság egyébként tavaly áprilisban azt is megállapította, hogy a vád szerinti vesztegetés büntette legkésőbb 2015-ben elévült, ezért vesztegetés bűntette miatt nem folytatható T. G. ellen nyomozati eljárás.
|
Metrókenőpénz: ki sem hallgatták az egyik fővádlottat, úgy szüntették meg ellene az eljárást
|
Az Orbán-kormány által az ország legnagyobb korrupciós botrányának kikiáltott, az Alstom metrókocsik beszerzéséhez kapcsolódó vesztegetési ügy monstre tárgyalássorozata több mint egy éve kezdődött a Fővárosi Törvényszéken, de nem úgy fest, hogy drámai kifejlet felé tartana. Jellemző, hogy az ügyészség által megajánlott legsúlyosabb büntetési tétel, amint arról a tavalyi előkészítő tárgyalásról tudósítottunk, egy év négy hónap szabadságvesztés volt, három évre felfüggesztve.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/12/21/metro-metrokocsi-korrupcio-astom-ugy-eljaras-megszuntetes/
|
2020-12-21 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal is csokorba szedtünk néhány különlegességet.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk például a Graviso Kft.-t, amely 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kastélykert vendégház csinosítására. A debreceni székhelyű cég egyelőre még nem lendült bele teljesen az üzeletbe, hiszen 2019-ben kétmillió forintos forgalma volt, amiből 92 ezer forint veszteség jött össze. Ellenben minden esély adott a dinamikus fejlődéshez, hiszen a cég ügyvezetője és tulajdonosa Frommer Lajos, de lánya, Frommer Dóra is tulajdonos.
Nem túl ismert, de Frommer Lajos milliárdos nagyvállalkozó. Ő a tulajdonosa például a Farmmix csoportnak, benne a hajdúböszörményi Farmmix Kft.-nek, amely 2016 óta stabilan 6 milliárd forint feletti forgalmat bonyolít, 2019-ben például 6,3 milliárd forint árbevétele volt, amiből 189 millió forintos profit jött össze. Fő tevékenységi körük a különböző növényvédő szerek, vetőmagvak és műtrágyák nagykereskedelme.
Frommer Lajos nyilatkozik, hogy az osztalékfizetés a társaság fizetőképességét nem veszélyezteti, és nem sérti a hitelezők érdekeit sem
- olvasható a májusi taggyűlési jegyzőkönyvben. Az osztalék pedig 185 millió forint lett.
Szintén Frommer Lajos az egyik tulajdonosa az gödöllői Agrosol 2000 Kft. nevű cégnek, amely tavaly 958 millió forintos forgalom mellett 71,6 millió forintos nyereséggel zárt. Lánya, Frommer Dóra pedig azzal vált ismertté, hogy 2016-ban az állami földárverések során a Hajdú-Bihar megyei Ebesen 189 hektárt vett, amiért 963 millió forintot fizethetett ki.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Hogy pontosan hol van a Frommer-család Kastélykert vendégháza, amire 3 millió forintot kaptak, azt nem lehet pontosan tudni, de a Graviso Kft.-nek van egy fióktelepe Bózsván.
Várépítők előnyben
Ennél sokkal nagyobb összeget kapott a Ráskó Birtok Kft., a cég ugyanis 81,3 millió forintból alakíthat ki vendégházat Taliándörögdön. A cégnek tavaly még nem volt bevétele, de itt is jó esély van a dinamikus fejlődésre, hiszen az egyik tulajdonos Szencz Lajos, aki egyben az SZ-L Bau Kft. tulajdonosa is. Ennek az építőipari cégnek természetesen már sokkal jobban megy: tavaly 2,2 milliárd forintos forgalom mellett 109 millió forintos profitnak lehetett örülni. A tulajdonosok pedig éltek is a lehetőséggel és 100 millió forint osztalékot vettek ki a vállalkozásból. A cég főleg Tapolcán aktív, de mostanában inkább várakat építenek. Például
a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kivitelezési feladataira vonatkozó vállalkozási szerződést Dr. Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jelenlétében Glázer Tamás a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Szencz Lajos az SZ-L BAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója 2020. május 26-án írták alá
- olvasható a NÖF oldalán. A sümegi püspöki kastélyt pedig 1,8 milliárd forintból renoválják a Dunántúli Magasépítő Kft.-vel közösen. Utóbbi cég kevésbé ismert, pedig 50 százalékban a Pannon Speed Zrt. a tulajdonosa. A Talentis Group Beruházás-szervező Zrt. pedig tavaly januárban tett bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), hogy egyedüli közvetlen irányítást szerzett a Pannon Speed Pro Vagyonkezelő Zrt. felett. A vagyonkezelő Pannon Speed a tulajdonosa a ZÁÉV Építőipari Zrt.-nek és annak szintén építőipari tevékenységet végző leányvállalatainak. A Talentis Group Zrt. a felcsúti milliárdos nagyvállalkozó, Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a háromtagú igazgatóságot Mészáros három gyereke alkotja.
Harmadik példánk pedig csak azért lehet érdekes, hogy mi mindent lehet ma közpénzből megvalósítani.
A Montem vendégház Magyarország legmagasabban fekvő településén, a Felső -Mátra természetvédelmi területén található, igazi hegyi hangulatot nyújtva. Vendégházunk a mátraszentisváni sípályával szemben található. 7 darabb felsőkategóriás szobával rendelkezik
- mutakozik be a valóban csodálatos vendégház. A tulajdonos Telinvest Kereskedelmi Kft. 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ez a projekt 70 százalékos támogatását jelenti. Azt is részletesen közlik, hogy mire fordították a pénzt:
a főépület fürdőszobáiban (7 darab) zuhanykabin kialakítása biztonsági edzett üvegből
a főépületben található vendégszobák ajtóinak cseréje hangszigetelt ajtókra
a szobák és közösségi terek bútorzatának fejlesztése, bővítése, további belső design elemek tervezése, beszerzése, elhelyezése mindkét épületben
a kis apartman ház belső festése és belső burkolatainak cseréje
a kis apartmanház külső hőszigetelése, burkolása vörösfenyővel
fa-, és kukatároló kiépítése
konyha klimatizálása
belső vendégfogyasztás nyilvántartó rendszer fejlesztése
|
Kisfaludy-pályázatok: gazdag magyarok lesznek még gazdagabbak közpénzből
|
Milliárdos forgalmú cégek tulajdonosai is kaptak vissza nem térítendő állami milliókat a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a vendégházaik szépítésére. Zuhanykabin és kukatároló is közpénzből épül.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk például a Graviso Kft.-t, amely 3 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott a Kastélykert vendégház csinosítására. A debreceni székhelyű cég egyelőre még nem lendült bele teljesen az üzeletbe, hiszen 2019-ben kétmillió forintos forgalma volt, amiből 92 ezer forint veszteség jött össze. Ellenben minden esély adott a dinamikus fejlődéshez, hiszen a cég ügyvezetője és tulajdonosa Frommer Lajos, de lánya, Frommer Dóra is tulajdonos.
Frommer Lajos milliárdos nagyvállalkozó. Ő a tulajdonosa például a Farmmix csoportnak, benne a hajdúböszörményi Farmmix Kft.-nek, Szintén Frommer Lajos az egyik tulajdonosa az gödöllői Agrosol 2000 Kft. nevű cégnek, amely tavaly 958 millió forintos forgalom mellett 71,6 millió forintos nyereséggel zárt.
Ennél sokkal nagyobb összeget kapott a Ráskó Birtok Kft., a cég ugyanis 81,3 millió forintból alakíthat ki vendégházat Taliándörögdön. A cégnek tavaly még nem volt bevétele.
A sümegi püspöki kastélyt pedig 1,8 milliárd forintból renoválják.
Telinvest Kereskedelmi Kft. 28 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ez a projekt 70 százalékos támogatását jelenti.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-gazdag-magyarok-lesznek-meg-gazdagabbak-kozpenzbol.html
|
2020-12-17 18:22:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Gazdaságvédelmi Alap: mínusz 261 milliárd
Újabb masszív költségvetési átrendezésről rendelkezik a szerda éjjel megjelent Magyar Közlönyben olvasható egyik friss kormányhatározat. Az egyébként már régen kiürült, a járvány hatásainak kezelésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból hajszál híján 261 milliárd forintot pakolnak át más célokra - persze mivel már rég nincs mit kipakolni belőle, ez a költségvetési átrendezés valójában a hiányt fogja tovább növelni.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozó fejezetekbe közel 101 milliárd forint áramlik át. Ebből a legjelentősebb tétel, 22,1 milliárd forint vasúti személyszállítási közszolgáltatások költségtérítésére megy. Ettől csak kevéssel van lemaradva a kormány kedvenc témaköre, a sport - ezúttal a motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egész konkrétan a HUMDA Zrt., teljes nevén a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség beruházásaira különítenek el ennyi pénzt.
Autó-motorsportra végül csak egy kicsivel költünk többet most, mint vasútfejlesztésre: a hálózatot a mostani döntés értelmében újabb 20 milliárd forintból fejleszthetik. 19 milliárd forintot pedig az ITM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cég vagy cégek tőkeemelésére mehet.
Az egyetemek, főiskolák dologi kiadásaira ebben a körben bő 3 milliárd forint jut, kutatás-fejlesztésre 435 millió forint, az ITM saját dologi kiadásaira pedig 17,8 millió forint.
A második legtöbb pénz a Miniszterelnökséghez kerül, ide most 82,8 milliárd forinthoz jut. Ebből messze a legnagyobb összeg, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - ezzel tulajdonképpen a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, ez a program ugyanis a Budai Várnegyed rekonstrukcióját, felújítását, a II. világháború után lerombolt épületek újjáépítését célozza. Több mint 5 milliárd forint megy kulturális örökségvédelmi szakmai feladatokra, 2,25 milliárd egyházi célú hozzájárulásokra, 1,5 milliárd Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére. A Nemzeti Várprogram 473 millió forintos pluszforráshoz jut.
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ezúttal be kell érnie 40 milliárd forinttal - ez az Eximbank tőkeemelésére megy.
Az állami vagyonnal kapcsolatban 13,5 milliárd forint áramlik a rendszerbe; ebből a legjelentősebb tétel az MNV 9,5 milliárd forintja, beruházási célra.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztési célelőirányzat soron.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumába 10 milliárd forint csorog be, ebből kereken 2 milliárd a közgyűjteményekre költhető, a Debrecen 2030 koncepció támogatására viszont több, mint 5 milliárd forint jut. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatására 3 milliárd forintot ad ebben a körben a kormány.
A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell.
40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes
A Gazdaságvédelmi Alap 261 milliárd forintja mellett tovább 40,4 milliárd forint átcsoportosításáról is rendelkezik a határozat.
21,8 milliárd forint kerül ki a lakástámogatásokból,
18 milliárd a szociálpolitikai menetdíj-támogatásokból,
258 millióval csökken a külügy dologi kiadásaira szánt összeg,
210 millióval a közgyűjtemények dologi kiadásaira szánt összeg,
43 millióval kevesebb jut a hangszercsere programra,
5,7 millió kerül ki az ingyenes tankönyellátás támogatásából.
Ennek a körnek a nyertese természetesen a sport, 10 milliárd forint megy az átrendezés végén a sportakadémiák támogatására. Több mint 3,5 milliárd forint jut kiemelt sportegyesületek működésének támogatására, közel 3,4 milliárd forint pedig az ő sportlétesítményeik fenntartásának és üzemeltetésének támogatására. Az MLSZ kap 3 milliárdot, a korcsolyázó szövetség félmilliárdot, a természetjáró szövetség 450 milliót. Sport népszerűsítésére újabb 265 millió forint jut, közel 200 millióból sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatokat támogatnak.
A sporton kívüli élet legnagyobb nyertese a Bethlen Gábor Alap, ami ezúttal 5,4 milliárd forinthoz jut.
A külügy 3,8 milliárdot kap külképviseletek igazgatására.
Az ITM 2,8 milliárdot költhet a felsőoktatás speciális feladataira.
2,47 milliárd forint megy Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésére ebben a körben.
1,58 milliárd forint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem beruházásaira kell.
A Liget Budapest projekttel kapcsolatos kiadásokra 210 millió forintot csoportosítanak át ebben a körben.
Újabb 1 milliárdot kénytelen elkommunikálni a kormány
Már 300 milliárd fölött járunk, de van még átcsoportosítás: a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartaléka 2,1 milliárd forinttal csökken a határozat értelmében. Ebből 1 milliárd az egyetemek, főiskolák dologi kiadásai kerül át, a többi a fővárosi, megyei kormányhivatalok és járási kormányhivatalok kiadásait fedezheti.
A Központi Tartalékokból is kikerül 1,9 milliárd forint, ebből több mint 1 milliárd az elengedhetetlen Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok sorra íródott át. A Magyar Államkincstár közel 890 millió forintot kap dologki kiadásokra a pénzből.
|
Óriási rendezgetés: több mint 300 milliárd forint sorsa dőlt el az éjjel
|
A rég kiürült Gazdaságvédelmi Alapból 261 milliárd forintot vettek ki, további átrendezésekkel további közel 45 milliárd forintot pakolásztak át. A legnagyobb nyertesek között természetesen ott a sport, de sok jutott vasúti költségtérítésre, vasútfejlesztésre, a Budai Vár építkezéseire, az Eximbank tőkeemelésére is. Egymilliárd pedig a kormányzati kommunikáció erősítését szolgálja.
motorsport kap 20,4 milliárd forintot, egyetemek, főiskolák dologi kiadásaira bő 3 milliárd, 73,6 milliárd forint a Nemzeti Hauszmann Tervre - a miniszterelnök portája épülhet-szépülhet, Nemzeti Várprogram 473 millió, 12,8 milliárd forinthoz jut, a turisztikai fejlesztés, 40 milliárd forinttal - az Eximbank tőkeemelésére megy. A Miniszterelnöki Kormányiroda 854,1 millió forintja a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. működési támogatására kell. 40 milliárdos átrendezés: a sport a legnagyobb nyertes
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/oriasi-rendezgetes-tobb-mint-300-milliard-forint-sorsa-dolt-el-az-ejjel.html
|
2020-12-17 12:12:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2020 december 25., 17:04
Tud még tovább hízni a közvagyonból a Mathias Corvinus Collegium és alapítványa:
közel százmilliárd forintos támogatásról döntött a kormány közvetlenül karácsony előtt.
A 25 éves létező tehetséggondozó szakkollégiumot tavasszal minősítették közvagyont kezelő szervezetté, év végén még alaptörvényt is módosították miatta, miközben elképesztő vagyonnal tömték ki. Többek közt megkapta az állam maradék, legalább háromszázmilliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is. A korábbi törvény-, majd alaptörvény-módosítás miatt az MCC nemcsak kezelője, hanem tulajdonosa is a megkapott vagyonnak, az lényegileg elvesztette közvagyon jellegét. A most kapott százmilliárdról az RTL Klubnak a Mathias Corvinus Collegium főigazgató-helyettese, Lánczi Péter elmondta, hogy
mivel a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd.
|
A részvénypakett és ingatlanok után most százmilliárd forinttal tömték ki Mathias Corvinus Collegium alapítványát
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/25/a-reszvenypakett-es-ingatlanok-utan-most-szazmilliard-forint-keszpenzzel-tomtek-ki-mathias-corvinus-collegium-alapitvanyat
|
2020-12-27 00:00:00
| true | null | null |
444
|
|
A keresztényügyi miniszterelnöki biztos szervezetének videójában a családügyi miniszter osztja az észt arról, hogy hol a nők helye a világban — így lehetne összefoglalni a pontos státuszát annak a decemberi videónak, ami az emancipációellenes beállítottsága miatt vetett hullámokat.
Az Axióma égisze alatt közzétett, profi videóanimációval aláfestett monológban Novák Katalin miniszter egyebek mellett arról beszélt, hogy a nőknek el kellene fogadniuk azt, hogy a férfiaknál alacsonyabb pozíciót, kevesebb fizetést kapnak, és több terhet cipelnek.
A monológot a miniszter az Axióma tájékoztatása szerint pénzügyi ellentételezés nélkül adta a szervezetnek. Nem világos, hogy egy ilyen életvezetési tanácssort egy kormánytag miért nem mondjuk a közmédia számtalan csatornája valamelyikén tesz meg, ahogy az sem: a szervezet miért tartja küldetésének, hogy a miniszter mögé animációt gyártson.
Novák üzenete illeszkedik egy olyan politikai kommunikációs kampányba, ami a téli politikai-jogalkotási szezont kíséri. A fideszes országgyűlési többség nemrégiben ismeretesen szövegszerűen beszavazta az Alaptörvénybe, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
„Bevándorlók helyett a gyermekvállalást kell támogatni, a gender helyett a hagyományos családmodellt kell megerősíteni” — mondta Orbán Viktor a parlamentben. A miniszterelnök ezzel egyszersmind megágyazott annak, hogy a következő politikai kommunikációs etapban a kormányerők migránsok helyett
keresztényellenes feministák és homoszexuálisok kitalált hordáinak nemlétező fenyegetése ellen fellépve igyekezzenek minél több szavazatot behúzni.
Az érkező kampány újdonságának ígérkezik, hogy a köztéri hirdetésekben és a médiában már meglévő brutális Fidesz-barát túlsúly mellé a fiatalokat megcélzó új csatornák felzárkózása várható.
Ilyen az Axióma is: a brand alatt néhány hónapja jelennek meg saját gyártású videók különböző platformokon: saját webszájton, YouTube-on, Facebookon és Instagramon. A videók jellemzően a Novák-féle darabra hajazó mintát követnek: egy élő ember frontálisan hosszabbacska monológot mond, amit illusztratív videóanimáció, profi vágás körít.
Hogy személyesen ki csinálja a történetet, az egyértelmű: az Axióma Kulturális Alapítvány nevű nonprofitot és az Axióma Intézet Kft. nevű céget egyaránt Giró-Szász Áron alapította 2019 második felében. Ugyanez év októberében nevezte ki a ma 28 éves férfit miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása.” — írja róla a kormányzati honlap.
Másodgenerációs harcosok
Giró-Szász Áron ugyanahhoz a Fidesz-közeli másodgenerációs jogász-élcsapathoz tartozik, mint a miniszterelnök fia Orbán Gáspár vagy Sárközy István, a NER-hez közelálló Sárközy és társai ügyvédi iroda névadójának gyermeke. Giró-Szász apja szintén a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron, Orbán Gáspár és Sárközy István egy időben voltak az ELTE-ÁJK jogászhallgatói, és mindhárman szerepelnek a JÖSZ nevű diákszervezet egyesületének alapító tagjai között.
Erről a szervezetről nemrégiben azért írtunk, mert állami támogatásból lett exkluzív belvárosi bentlakásos kollégiumuk.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak
Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Az alapító Giró-Szász Áron mellett több exjöszös is feltűnik az Axióma környékén. Sárközy István az egyik műsor menedzsere, Oravecz Zsófia pedig az Axióma alapítvány kuratóriumi tagja. A harmadik kuratóriumi tag Tallár Ákos szintén az ELTE jogi karára járt, ma a Giró-Szász ügyvédi irodában dolgozik. Tallárnak a pártpedigréje is kifogástalan: nevelőapja a tavaly elhunyt Rátonyi Gábor, aki fideszes színekben 2002-2006 között zuglói polgármester, később a fővárosi közgyűlés tagja is volt.
Nem világos, milyen forrásokból gazdálkodnak
Nem világos, hogy mégis miből van minderre pénze az Axiómának. Nyilvános adatok a 2019-es pénzügyi évről hozzáférhetőek, de ezek a videós brandhez kapcsolódó egyik szervezetről sem festenek rózsás képet — noha ebben az évben még nem is csináltak semmit. Ahogy az egyik beszámoló írja, „az Axióma Kulturális Alapítvány 2019-ben még nem végzett tevékenységet, a működéséhez való feltételeket alakította és szervezte meg.”
Ebben az évben az alapítványnál mégis 1,2 millió forintot költöttek, ami meghaladja a Giró-Szász Áron által alapításkor letett kerek egymilliós összeget. A cég beszámolója még durvább: 2019 végéig 5,4 milliós veszteséget sikerült összehozni úgy, hogy az alapításhoz a jogász alig százezer forintot tett le azzal, hogy ezt 2020-ra hárommillióra fogja kipótolni.
Rejtély, hogy ez milyen forrásból történhetett meg, ahogy az is, hogy milyen pénzből működik azóta a két szervezet — a Szabad Európa számításai szerint az utóbbi fél évben Facebook-hirdetésekre egymillió forintot költöttek. A közösségi szájtra posztolt képekből az is látszik: profi stúdióban dolgoznak, feltehetően a két szervezet székhelyeként egyaránt bejelentett Bécsi úti címen.
Hasonlóképpen homályos, hogy voltaképpen mi a két szervezet közti leosztás, és ki a felelős kiadója — ha van egyáltalán — a közéleti videóknak. Az Axióma honlapjáról ez nem derül ki. a A szájton az olvasható, hogy a „honlap tartalmának szerkesztője: Axióma Kulturális Alapítvány”. Meg az is, hogy „Minden jog fenntartva 2020 © Axióma Intézet”. A honlap domainje a domain.hu keresője szerint természetes személy birtokában van. A videók simán „Axióma” aláírással jelennek meg: ilyet az NMHH hivatalosan bejelentett sajtótermék-adatbázisában nem találtunk.
Kérdéseket küldtünk Novák Katalinnak a családügyi minisztérium szájtján megadott sajtós emailcímre. Ezekre nem kaptunk választ. További kérdéseket küldtünk az Axiómának a webszájton közzétett, illetve a cég hivatalos elérhetőségeként bejegyzett emailcímekre.
„Axióma” aláírással ezekre azt a választ kaptuk: „az Axióma mögött az Axióma Kulturális Alapítvány áll, mely egy magánalapítvány. Magunkat magánadományokból tartjuk fenn; az állammal, illetve politikailag érintett szervezettel semmilyen kapcsolatban nem állunk, üzleti tevékenységet nem végeztünk.”
„Tartalmaink nem számítanak sajtóterméknek, mivel nem gazdasági szolgáltatásként nyújtjuk őket. Továbbá maga az Axióma Kulturális Alapítvány sem nyújt semmilyen médiaszolgáltatást a hatályos magyar jogszabályok szerint. Tevékenysége nem önálló, üzletszerűen – rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett – végzett gazdasági szolgáltatás. Mindez igaz az Axióma Intézet Kft.-re is. […] Az Axióma aktuálpolitikai (főleg pártpolitikai) kérdésekkel alapvetően nem foglalkozik […] intellektuálisan kiváló szakemberek gondolatait népszerűsítjük közügyekről és életvezetési kérdésekről”
A válaszok nem teszik tisztába azt a kérdést, hogy vajon milyen forrásokból gazdálkodnak.
A videókban megszólaltatott szereplőket végigböngészve pedig nem egyetemi professzorokat találunk, hanem inkább politikakörnyéki embereket: politikusokat, expolitikusokat, politikai elemzőket, politikai újságírókat. Magyar helyett az Egyesült Államok aktuálpolitikájával is egészen biztosan foglalkoznak: az amerikai elnökválasztással összesen négy adásban foglalkoztak, ebből az egyikben Megadja Gábor (a Századvég politikai elemzője) vitázott Ungár Péterrel (az LMP parlamenti képviselőjével).
„Nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják”
Az Axióma feltűnése a Fidesz-barát politikai kommunikáció új kelléktárát is jelzi. A szervezetnek hivatalosan semmi köze a Fideszhez vagy a kormányhoz, a szájton annyit írnak magukról: „olyan magyar fiatalok [vagyunk], akik hisznek abban, hogy vannak a világban eredetüknél fogva jó, igaz és szép dolgok, amelyekért érdemes küzdeni.”
Az alapító személye (és Novák miniszter monológja) ugyanakkor kétségtelenné teszi a világos kormánykötődést. Giró-Szász Áron egyébként nem egyszerűen csak a miniszterelnök megbízottjaként dolgozik, hanem meggyőződéses fideszes. Legalábbis erről árulkodik a (kormánybarát KESMA-médiaholdinghoz tartozó) Mandinernek tavaly vendégszerzőként írott publicisztikája, amiben a Fidesz szerepébe helyezkedve írta: „jobb nekünk a[z Európai] Néppárton kívül”.
A szervezet önmagát lelkes fiatalok önszerveződő-önigazgató kollektívájaként írja le. Giró-Szász Áron a szintén kormánybarát Pesti TV műsorában azt mondta, az Axióma „fiataloknak egy olyan szerveződése, akik felismerték azt, hogy nem igazán van közügyekkel kapcsolatban Magyarországon olyan konzervatív alapú, de koherens és jól artikulált narratíva ami eljut a fiatalokhoz, és tényleg fiatalok csinálják”.
Az Axióma esetében ez nem állja meg a helyét: a videóbrand Giró-Szász irányítása alatt áll, aki a cég alapítójaként és ügyvezetőjeként, az alapítvány alapítójaként és kuratóriumi elnökeként a legfontosabb ember a sztoriban. Még a főember szavaiból is leszűrhető, hogy a cél nem az Axióma videóit gyártó fiatalok önkifejezésének a beteljesítése, hanem az avíttas, Bayer Zsolt-típusú megmondóarcok generációs frissítése a kormánypárti holdudvarban:
„Az őszi választások után idősebb médiások próbálták boncolgatni, hogy milyen is ez a fiatalabb korosztály, és hogyan is tudjuk őket megérteni, mintha valami állatkertben lennénk. Ezért nagyon fontos, hogy fiatalok csinálják az Axiómát” — mondta Giró-Szász Áron a Pesti TV-ben.
További érdekessége ennek az új típusú kommunikációnak, hogy a lengyel közéletben is középpontba került keresztényfundamentalista keretezések mentén élezne ki összetett kérdéseket: család vs. feministák és homoszexuálisok, életvédők vs. abortusz, satöbbi.
Nemrégiben Szilvay Gergely Mandiner-publicista és Dombos Tamás a Háttér Társaság ügyvédjének „melegházasság-vitáját” közvetítették (az alcím szerint: „szükség van Magyarországon melegházasságra?”), miközben a valóban kurrens közéleti események a melegek házasságának témakörét csak távolról és közvetve érintik: decemberre a fideszes többségű Országgyűlés törvényben tiltotta be, hogy egyedülállók (melegek, heterók, akárkik) olyan gyerekeket fogadhassanak örökbe, akikről egyébként az államnak kéne gondoskodnia.
Kérdéses hitelesség
A hamvas arcbőrű kormánybarát ifjak lelkes önszerveződése már most is jól hozza a régi gárda affinitását a legalábbis megkérdőjelezhető hitelességű tényanyag vonatkozásában. Az Axióma önbemutató videójában például Giró-Szász mellett egy soha nem létezett HVG-címlap illusztrálja a pedofilokkal szemben állítólag elnéző, úgymond „liberális” felfogást.
A már idézett Pesti TV-adásban Giró-Szász és a műsorvezető pedig egy olyan rejtettkamerás videóról csevegnek (egy részletét be is játsszák), amit eredetileg öt éve készített és publikált egy amerikai abortuszellenes szervezet. A videó akkor a tengerentúli politikai viták kereszttüzébe került, készítőit legalább egyszer elítélték az ügyben. A felvétel minimum vitás hitelességéről mindenesetre nem esik szó a műsorban.
Hasonlóan kérdéses, hogy pontosan honnan is származik az American Journal of Psychiatrynek tulajdonított idézet (ld. fent) , amely a szexuális kisebbségekkel és a „genderideológiával” foglalkozó adásban került elő. A pontos forrásra rákérdeztünk az Axiómánál, de mindeddig nem kaptunk választ.
Annyi biztos, hogy 2019-20-ban nagyobb szakmai vita játszódott le a neves szaklapban eredetileg tavaly leközölt egyik cikk körül, amely eredetileg azt állította: részletes svéd adatok szerint a nemváltó műtétek jót tesznek az érintettek mentális egészségének. A szerzők végül egy javítást adtak ki idén, elismerve, hogy az adataik nem elegendőek ennek a biztos megállapításához.
Azonban az Axiómán szerepeltetett idézetet — miszerint a pszichiátriai szaklap azt írta volna: ezek a műtétek biztosan nem vezetnek a mentális egészség javulásához — egyáltalán nem találtuk sem az eredeti vagy a javított cikkben, sem a vitához érkezett és a lapban közzétett szűk tucat olvasói levél között.
Természetesen a kevés szakmabelin kívül nem várható el a magyar olvasótól, hogy rutinosan mozogjon az amerikai abortuszvita obskúrusabb momentumaiban vagy éppen a transzgender-kérdés aktuális nemzetközi pszichiátriai szakirodalmában, az meg különösen nem, hogy érdeklődve olvassa, amint magyar orgánumok a nemzetközi térben már lejátszott, végtelen viták szereplőinek bőrébe bújnak.
Azonban a magyar olvasónak is szöget üthet a fejébe, hogy az Axiómánál miért és hogyan bukkannak rá éppen ezekre a vitás ügyekre.
|
Második generációs fideszesek gyártják a fiatalokat célzó kormánypropagandát
|
A miniszterelnöki megbízottként dolgozó Giró-Szász Áron az alapítója az Axióma nevet viselő cégnek és alapítványnak úgyszintén. Nem tudni, az egyaránt mínuszos szervezetek közül melyik és milyen forrásból készítette a Novák Katalin családügyi minisztert szerepeltető, emancipációellenes videót. Az Axióma fellépése a fideszes politikai kommunikáció új időszakát jelzi.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/12/24/masodik-generacios-fideszesek-gyartjak-a-fiatalokat-celzo-kormanypropagandat/
|
2020-12-27 14:18:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.
A Facebookon nemrég felbukkanó fotók tanúsága alapján elhagyatott napelemek és lezárt épületek árválkodnak azon a pásztói területen, ahol papíron turistacsalogató játékoknak kellene állniuk.
A “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" elnevezésű projekt elsődleges célja az lett volna, hogy “a kistérség meghatározó ökoturisztikai elemeit hozza létre". Rövid távon pedig “sajátos arculat kialakításával" növelnie kellett volna település versenyképességét és fogadóképességét – áll Pásztó város honlapján.
Az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú projekt gazdája a Hasznosi Szabadidő Egyesület volt “Pásztó Város Önkormányzatával szoros együttműködésben". A beruházást 85 százalékban támogatta az EU összesen 334 136 929 forint értékben. A forrás odaítéléséről 2013 januárjában döntöttek.
Hogy pontosan mi történt ezután, nehéz kibogozni. A közbeszerzési értesítőben található dokumentumok alapján ugyanis egy ideig rendben haladt a beruházás.
A Hasznosi Szabadidő Egyesület egy évvel a támogatás odaítélése után lebonyolította a “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark kialakításához kapcsolódó parképítési és tereprendezési munkákra" vonatkozó közbeszerzést. A nyertes Reenergy Holding Zártkörűen Működő Részvénytársaság 119 millió forintért vállalta a következő elemek kialakítását:
kilátó kapu mászófallal (19,58 m2)
állatsimogató
kiszolgáló épületek (5 db)
híd
hófánk pálya és tartozékai
játszótér
drótkötélpálya
csúzli élményjáték
tiroli lecsúszás élményjáték.
A magasépítési munkákat (szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület, fogadóépület, parkolók, ipari épület, raktár, hulladéktároló, külső energiaellátás, infrastrukturális fejlesztések, solarpark) a NÓGRÁD SZIG Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság végezte 109.450.000 forintért. Vélhetően ennek a nyomai láthatók ma is a területen.
Eszközökre és szállításra 46.980.000 forintot fizettek volna, ám később ezt a kiírást visszavonták. Munkagépeket 18.370.000 forintért biztosított a projekthez az MRC Group Korlátolt Felelősségű Társaság, majd újra kiírták az eszközökre, bútorokra vonatkozó közbeszerzést is, amelyet ezúttal 11.700.000 forint értékben a Reenergy Holding nyert el. A rendezvényszervezéshez szükséges elemekre 16.800.000 forintot fordítottak, a projekt népszerűsítésére (marketnig/PR tevékenységre) pedig 10.200.000 forintot fizettek a VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-nek. További eszközökre még 18.350.000 forintot költöttek.
A szerződéseket később módosították (volt, amit többször is), a legutolsót 2016 márciusában. A határidők kitolása után még úgy tűnt, hogy elkészül a beruházás, hiszen az egyesület állást is hirdetett a kalandpark üzemeltetéséhez 2016 nyarán.
Hogy utána mi történhetett, annak viszont már nincs nyoma.
Elálltak a szerződéstől
Legközelebb 2018-ban bukkant fel a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark neve, amikor is Sneider Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője írásban érdeklődött a projekt állásáról, amely tudomása szerint egy jó ideje elakadt, a “pénzről és a felelősségről" pedig egymásnak ellentmondó hírek terjednek a lakosság körében.
A kérdésre Rákossy Balázs válaszolt Varga Mihály miniszter nevében. Eszerint
“a Nemzetgazdasági Minisztérium szabálytalansági eljárást követően 2016 szeptemberében elállt a támogatási szerződéstől. A kifizetett támogatás kamatokkal növelt összegének visszakövetelése folyamatban van."
Próbáltuk kideríteni, milyen lépések történtek az emúlt két évben az ügyben, ezért felkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, és közadatigénylés során kikértük az élményparkkal kapcsolatos vizsgálat dokumentumait, valamint, hogy a kedvezményezett mekkora összeget fizetett vissza.
Az október 8-án elküldött kérdésre először október 20-án reagált a Minisztérium, kérve, hogy pontosítsuk, “milyen vizsgálat milyen dokumentációját" igényeljük. Ez megtörtént. Ezután október 22-én közölték, hogy a válaszadási határidőt 15 nappal meghosszabbítják. November 16-án érdeklődtünk újra, hogy mikor számíthatunk a válaszra. A Minisztérium november 26-án reagált, közölve, hogy “a Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark című, ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosítószámú projekttel kapcsolatban az összes adat a következő linken érhető el: www.palyazat.gov.hu".
Mutatjuk, mit jelent a minisztériumnak az “összes adat":
Mivel a Széchenyi2020 oldalán egyetlen általunk kért adat sem szerepel, jeleztük ezt a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, ahonnan december elsején az a válasz érkezett, hogy fenntartják korábbi válaszukat. Vagyis, hogy nézzük meg a palyazat.gov.hu-t.
Lefoglalta az épületeket a NAV
Ezután a pásztói polgármesteri hivatalhoz fordultunk, hogy megtudjuk:
miért nem készült el a beruházás,
mennyi támogatás érkezett a településre,
mennyit kellett visszafizetniük,
és hogy indult-e büntetőeljárás az ügyben.
Arra is rákérdeztünk, mi lett a be nem épített terület sorsa. Érdeklődésünkre dr. Sándor Balázs jegyző elmondta, az ÉMOP-2.1.1/B-12-2012-0144 azonosító számú “Mátrakapu kaland- és ökoturisztikai élménypark" című projekt megvalósítására a Hasznosi Szabadidő Egyesület nyert 334.136.929 Ft támogatást 2013-ban.
A projekt megvalósítási helyszíne a 3537 hrsz-ú terület, ahol a telek tulajdonosa a pásztói önkormányzat. Jelenleg a 3537 helyrajzi számú beépítetlen területként nyilvántartott ingatlanon felépített 214,17 m2-es, a közhiteles-nyilvántartásba be nem jegyzett épületet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján lefoglalta. A foglalás hatálya a telekre nem terjedt ki.
Az épület mellett – szintén az Egyesület által vásárolt – napelemeket is lefoglalta a Nemzeti Adó és Vámhivatal.
“A meg nem valósulás okáról az önkormányzat felé hivatalos tájékoztatás nem érkezett. A projekt műszaki-szakmai és pénzügyi megvalósításáért az Egyesület vállalt kötelezettséget, így azok nem teljesülése esetén a felelősség a támogatási szerződés szerint őket terheli" – szögezte le a jegyző.
Elérhetetlen elérhetőségek
Bár a Hasznosi Szabadidő Egyesület egy nool.hu cikk szerint tavaly még létezett, és a város honlapján is szerepelnek, a bíróság honlapján található dokumentumok szerint 2016 óta nem adtak le éves beszámolót, holott ez kötelező lenne.
Ennél is érdekesebbek azonban a cégek, amelyek a kivitelezésért feleltek. A parképítési és tereprendezési munkákra szerződött Reenergy Holding ellen 2016 nyarán felszámolási eljárás indult, amely 2019-ben zárult. A céget 9 végrehajtás terhelte 2013 és 2016 között, azaz pont abban az időszakban, amikor a pásztói projekt is zajlott.
A Reenergy Holding ugyanebben az időintervallumban egy másik közbeszerzést is elnyert a “Zsóry-fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel történő bővítése" című projekt keretében. Azonban ezzel sem ment minden rendben. A Napi.hu számolt be róla 2016-ban, hogy a 921 millió forintos beruházás nem készült a határidőre, ezért a kiíró felbontotta a céggel a szerződéset. Az indoklásban az is szerepelt, hogy a Reenergy nem fizette ki az alvállalkozóit, hanem ismeretlen célra fordította a vállalkozási díj erre vonatkozó részét.
Vélhetően ezen ügy kapcsán indult több végrehajtás, majd a felszámolási eljárás a Reenergy ellen.
A Reenergy tulajdonosa és vezérigazgatója, Körmendy Richárd a cégadatbázis szerint 2024-ig eltiltás hatálya alatt áll. Az ő neve nemcsak a Reenergy Holdingban, de a marketingért felelős VisitPalóc Turisztikai és Képzési Nonprofit Kft.-ben is felbukkan. A társaság kényszertörlését 2018 elején rendelték el, Körmendy vezető tisztségviselő volt a Kft.-ben. A magasépítési munkákat végző Nógrád Szig Kft. pedig Körmendy kazári lakcímére volt bejegyezve 2016 és 2020 között.
Mindez azért érdekes, mert a birosag.hu nyilvántartása szerint a Hasznosi Szabadidő Egyesület elnöke is Körmendy Richárd volt 2016-tól 2019-ig.
A korábbi képviselő, Gömbiczné Kanyó Beatrix Mária (2010 és 2014 között független önkormányzati képviselő) által jegyzett beszámolókban szerepel a pályázati pénzen nyert összeg 2015-ben és 2016-ban is, a projekt elakadásának okára azonban itt sem derül fény.
Próbáltuk elérni a Hasznosi Szabadidő Egyesületet, azonban a szervezetnek nincs honlapja, email címe vagy telefonszáma. A Facebookon is írtunk Gömbicznének, választ nem kaptunk. Kértünk elérhetőséget a pásztói önkormányzattól is, de ők sem tudtak segíteni.
Létezett még egy Mátrakapu Kaland- és Technikai Élménypark Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság is, ezt 2012-ben jegyezték be és 2019-ben törölték. A Kft. ügyvezetője Gömbiczné Kanyó Beatrix volt, a tulajdonosok között szerepelt a Hasznosi Szabadidő Egysesület, a Környezetünkért, Biztonságunkért és Egészségünkért Alapítvány, a Mátra Med Invest Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint egy pásztói lakcímű magánszemély. A cég ellen végrehajtási eljárás indult 2016-ban, 2018-ban vagyoni részesedést is lefoglalt a NAV Nógrád Megyei Adó-és Vámigazgatósága, majd elrendelték a kényszertörlését.
Próbáltunk ehhez a céghez is eljutni, de a cégadatbázisban szereplő email cím már nem él, az oda küldött megkeresésünkre hibaüzenetet kaptunk.
Nyitókép: a tervezett pásztói kalandpark helyszíne 2020 októberében. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Eltűnt százmilliók, mellébeszélő minisztérium: becsődölt uniós projekt Pásztón
|
Csak a gaz nő azon a területen, ahol papíron egy kalandparknak kellene állnia. A 330 millió forintos uniós támogatást még hét éve ítélték meg egy pásztói civil szervezetnek, azonban a projektből alig valósult meg valami. Az önkormányzat széttárja karjait, az illetékes minisztérium mellébeszél, az egyesület pedig 2016 óta nem adott le beszámolót. Közben a NAV minden építményt lefoglalt az önkormányzati telken.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/23/eltunt-szazmilliok-mellebeszelo-miniszterium-becsodolt-unios-projekt-paszton/
|
2020-12-23 14:20:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Több mint 120 milliárd forintot fizethetett ki az állam a héten a legutóbb lejárt letelepedési kötvény-sorozat után. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a most december 20-án lejárt ötéves sorozatban ugyanis 335,85 millió euró volt.
A letelepedési kötvények diszkontkötvények, a jegyzésük idején a vásárló nem fizette ki a teljes névértéket, hanem annál alacsonyabb, diszkont árfolyamon jutott hozzá. A futamidő végén az állam a névértéket fizeti ki a vevőknek, így jutnak hozzá - a most lejárt sorozat esetében - az évi 2 százalékos hozamhoz.
A magyar állam persze nem csak ezt a 2 százalékot bukta el az elmúlt öt évben ezeken az eurós kötvényeken. A mostani sorozatot nagyjából 310-315 forint közötti euróárfolyam mellett jegyezték le annak idején, most pedig 360 forint körül van a keresztárfolyam. Vagyis a forint gyengülésén további 15 százalékot veszített az állam öt év alatt.
Csaknem 1 milliárd euró van még bent
A mostani az egyik legnagyobb letelepedési kötvénysorozat azok közül, amelyek még nem jártak le. A tavaly lejárt sorozatban 445,5 millió euró volt, az első, 2018 végén lejárt kötvény után 107,5 millió eurót fizetett az állam. Összesen nyolc letelepedési kötvény-sorozat lejárata van még hátra, ezek névértéke összesen 961,8 millió euró. A papírok negyedévente járnak majd le, a legutolsó kötvényeket 2022 szeptemberének végén kell kifizetnie az államnak.
A letelepedési kötvények forgalmazását 2019-től szüntették be végleg, addigra a konstrukció számos kritikát kapott. Az ellenzői kifogásolták egyebek között azt, hogy a magyar állam 250 ezer, majd később 300 ezer euróért ad letelepedési vagy tartózkodási engedélyt külföldieknek a schengeni övezet területére, holott a kommunikációjában folyamatosan támadja a bevándorlókat. Letelepedési kötvényt viszont kapott a sajtóban megjelent hírek szerint egy korábban elítélt orosz adócsaló, a szír diktátor pénzembere, és az orosz kémelhárítás vezetőjének családtagja is.
A legtöbb bírálatot azonban nem is a letelepedők, hanem a kötvény közvetítésében részt vevő cégek miatt kapta a konstrukció. A kötvényt ugyanis jellemzően offshore cégek árusították, amelyek busásan megszedték magukat a közvetítés során. Az ezzel kapcsolatos adatokat viszont titkolták, a G7 portál is csak hosszú pereskedés után tudta meg, hogy nagyjából 162 milliárd forintot tettek zsebre a kötvények közvetítésével foglalkozó cégek, amiből 60 milliárd forint olyan hozam volt, amit az adófizetők fizettek ki.
A kötvényeket ugyanis a közvetítő cégek diszkont árfolyamon kapták meg, 300 ezer eurós névértékű 2 százalékos kamatú kötvényhez például valamivel több mint 277 ezer euróért jutottak hozzá. A papírokat azonban az állampolgárságért folyamodóknak már a 300 ezer euró névértéken adták tovább, és még közvetítési jutalékot is felszámoltak nekik.
Az állam azt állította, megérte
Az ÁKK mindazonáltal ragaszkodott ahhoz, hogy a letelepedési kötvényt megérte kibocsátani. A program elindításakor megállapított kedvező kamatfeltételeknek köszönhetően számottevően csökkentek az államadósság kamatkiadásai - közölte a központ 2018 októberében, miután napvilágot látott a Transparency International Magyarország (TIM) és a Költségvetési Felelősség Intézet Budapest (KFIB) átfogó kutatása, amely szerint letelepedési államkötvények kibocsátása miatt összesen mintegy 21 milliárd forintot bukott Magyarország.
A lakosság számára elérhető hároméves Prémium euró magyar állampapír (korábban Prémium euró magyar államkötvény) kamata 2013 után végig magasabb kamatozású volt, mint a letelepedési államkötvény hozama. Ráadásul a letelepedési kötvények után jutalékot sem kellett fizetni a forgalmazóknak. Az ÁKK ezért úgy számolta, 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót takarított meg az állam azzal, hogy a Prémium euró magyar állampapír helyett letelepedési magyar államkötvényt bocsátott ki.
|
Az állam 121 milliárd forintot fizetett ki bevándorlóknak
|
Lejárt egy újabb letelepedési kötvénysorozat. Az állampapírt öt éve bocsátották ki, 335,85 millió euró volt a sorozatban. Az állam most a 2 százalékos kamaton felül a csaknem 15 százalékos árfolyamveszteséget is kifizetheti a befektetőknek.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/letelepedesi-kotveny-lejarat-120-milliard-forintot-fizetett-ki-az-allam-akk-allampapir-migracio-bevandorlas.720049.html
|
2020-12-23 14:46:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
2020.12.14. 12:10
A szlovák politika és üzleti világ bűnös összefonódásának legújabb jelképe a magyar miniszterelnökhöz közeli vállalkozókkal is üzletelt.
Kajakkal közlekedni Budapesten? – a „katasztrófaturista" Földes András árvízi filmje
2024.01.10. 18:301 perc
Veszélyes káosz alakulhat ki Amerikában, ha a legfelsőbb bíróság nem dönt időben Trump indulásával kapcsolatban
2024.01.07. 17:105 perc
|
Magyarországig érnek a szlovák korrupciós ügy szálai
|
Az Orbán-kormányhoz közel álló vállalkozók eddigi egyik legnagyobb külföldi felvásárlása volt az, amelyet a most lekapcsolt szlovák milliárdossal, Jaroslav Hascákkal kötöttek. A Penta-csoport éppen vevőt keresett a Prága melletti repülőgépgyárra, az Aero Vodochodyra, amikor Orbán Viktor egyik fürkésze, Tombor András arra portyázott, és bejelentkezett az üzletre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202050_emberszabasu_uzletek
|
2020-12-14 13:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
A koronavírus-járvány második hullámának közepén jelentették be, hogy a TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t - és még számos más kisebb adót - üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A bejelentés szerint az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett.
A hír különösebb érdeklődést nem váltott ki, ám ha mögé nézünk, kiderül, hogy nemcsak ennyi történt.
Az eddigi sejtés, miszerint a csatorna valójában Mészáros Lőrincé, az IKO megjelenésével, ha hivatalossá nem is vált, de megerősödött.
A TV2 tulajdonosi hálója eddig sem volt egyszerű, cégek sorozatának tulajdonosi hátterét kellett felfejteni ahhoz, hogy eljussunk a végső tulajdonosokig. A háló pedig az IKO színre lépésével, ha lehet, még bonyolultabbá vált - de szerencsére nem megfejthetetlenné.
|
Új óriáshitel a TV2-nél, és közben Mészáros Lőrinc is közelebb került a csatornához
|
Az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t – és még számos más kisebb adót – üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. Az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett. A közpénzen finanszírozott hirdetéseken keresztül az adófizetők állják majd a TV2 és az IKO hiteltörlesztésének egy részét (is). A TV2 már külföldön is terjeszkedik, 5 millió euróért (1,76 milliárd forint) megvették a szlovén Planet TV-t, így akár az is lehet, hogy a külföldi terjeszkedésre kell ez a hatalmas összeg.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360
|
2020-12-15 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Takargatni sem próbálják az érintettek, hogy a koronavírus, majd a háború okozta krízis leküzdésére szolgáló állami százmilliárdok Mészáros Lőrinc és Tiborcz István érdekeltségeinél futnak össze.
|
300 milliárdot elköltött a külügy, majd kitették Mészáros volt emberét
|
A miniszter futsalos csapattársai után az elmúlt évben egy focistafeleség borzolta a kedélyeket a külügyben, konkrétan annak két cégénél. Kővári Ágnes először az Eximbanknál próbált szerencsét a nemzetközi üzletfejlesztési igazgatói poszton, ahová a felcsúti milliárdos bizniszéből, a 2Rule sportszermárka gyártójától érkezett. Tevékenysége során csak a legkisebb cégeknek szánt, mindössze 2 milliárd forintos keretből gazdálkodó exporttámogatás kedvezményezettjeinek névsorát tették közzé, a többi pénz sorsa egyelőre homályba vész.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202051_kofamerlegen_adiplomacia
|
2020-12-17 07:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben – jelentette be Erzsébetváros polgármestere.
Niedermüller Péter pártja, a Demokratikus Koalíció közösségi oldalára feltöltött videóban emlékeztetett: a tavalyi önkormányzati választások előtt ígéretet tett arra, hogy visszamenőlegesen fel fogja tárni a Fidesz korrupciós ügyeit, ezért megválasztása után szerződést kötött a Czeglédy és Társa Ügyvédi Irodával, hogy világítsák át az elmúlt évek önkormányzati gazdálkodását.
A polgármester részletesebben csak egy üggyel kapcsolatos vizsgálatot ismertetett, amelyet „az egyik legnagyobb ingatlanpanamának” nevezett. Bejelentésében azzal vádolta meg a volt fideszes városvezetést, hogy
egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest összesen 300 millió forintért játszott át egy ingatlanbefektető kezére”,
amivel Erzsébetváros lakosságát, az önkormányzatot 800 millió forint veszteség érte.
Niedermüller hangsúlyozta, hogy a rendőrség a csalásról, hivatali visszaélésről és hűtlen kezelésről szóló feljelentése alapján megkezdte a nyomozást.
A polgármester arról is beszélt, hogy „tolvajoknak, bűnözőknek és korrupt politikusoknak Erzsébetvárosban nincs helyük, ezeknek az embereknek a börtönben van a helyük”, politikai hovatartozásuktól függetlenül.
Hozzátette még, hogy hamarosan újabb korrupciós ügyeket hoz nyilvánosságra.
|
800 milliós ingatlanpanama miatt tett feljelentést Erzsébetváros polgármestere
|
Több olyan „nagy horderejű ügyben” is büntetőfeljelentést tett Budapest VII. kerületének önkormányzata, amelyek 2010 és 2019, a fideszes vezetés idején történtek a városrészben
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201104_niedermuller_peter_erzsebetvaros_fideszes_vezetes_feljelentes_rendorseg
|
2020-11-04 16:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Nemzeti Nyomozó Iroda – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálata.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal közleményében azt írta: a Király utca 23-29. szám alatti ingatlanok értékesítése, illetve az értékesítéssel összefüggésben vállalt kötelezettségesek miatt tettek feljelentést a kerület előző vezetése ellen. Az ORFK kommunikációs szolgálata annyit tett ehhez hozzá, hogy a nyomozás ismeretlen tettes ellen indult.
„A rendelkezésekre álló dokumentumokból kiderül, hogy az önkormányzat előző vezetése úgy vállalt többmilliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete, ezt a költségvetésében nem tüntette fel”
- írta a városvezetés.
A tavaly októberi önkormányzati választások után a fideszes Vattamány Zsolt vezette leköszönő testület annak ellenére nem informálta erről az ügyről az új vezetést, hogy addigra már több mint 2 milliárd forint kötbért kellett volna kifizetni – írták. Úgy számolnak: a visszaélés miatt havonta 800 millió forint kötbérfizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak.
Erzsébetváros jelenlegi vezetése minden lehetséges fórumon megtámadta a szerintük „törvénytelen és a kerület gazdálkodását ellehetetlenítő szerződést” és a végrehajtó eljárását.
A VII. kerületi polgármesteri hivatal november 5-én közölte, hogy a bíróság előtt támadja meg a szerződést, amelyet a kerület előző vezetése kötött, miután néhány napja vették észre, hogy annak alapján az önkormányzat számlájáról leemeltek 417 millió forintot. A szerződésben az önkormányzat előző vezetése vállalta, hogy három Király utcai házból néhány hét alatt kiköltöztet negyvenöt lakót teljesen felújított lakásokba, az így kiürített házakat pedig eladják.
Másnap Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő azt közölte: hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesz Niedermüller Péter VII. kerületi DK-s polgármester ellen, és egyben lemondásra szólítja fel, miután kiderült, hogy bírósági végrehajtás alapján 417 millió forintot emeltek le az önkormányzat számlájáról.
|
Elindult a nyomozás, miután Erzsébetváros vezetői hűtlen kezelés gyanújával feljelentették az elődeiket
|
Király utcai ingatlanok értékesítése során bekövetkező nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tettek feljelentést a 2019-ben leváltott városvezetés ellen a VII. kerület új vezetői, a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálja az ügyet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201215_Erzsebetvaros_nyomozas_nni
|
2020-12-15 17:21:00
| true | null | null |
HVG
|
800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítanak egy nyíregyházi vállalkozót – erről adott ki közleményt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség. A közleményben nem nevesítik, de az ügy részletei alapján egyértelmű, hogy Bige Lászlóról van szó.
Az ügyészség azzal gyanúsítja: éveken át arra adott utasítást, hogy nagy mennyiségben minősítsenek selejtesnek olyan termékeket, amelyek valójában jók voltak, de így csökkentett áron adták el azokat a kereskedőknek. A kereskedők aztán piaci vagy ahhoz közeli áron tudták értékesíteni a termékeket. Mivel Bigét nem nevezték meg, nem írhatták le, hogy mi ez a bizonyos termék, de a vegyipari vállalkozó műtrágya eladásában érdekelt.
A gyanú szerint az egyik kereskedő cég vezetőjével arról is megállapodott a vállalkozó, hogy a valótlanul selejtesnek minősített termék értékesítése után a vételár egy részét készpénzben visszakapja. Összesen több mint 800 millió forint vesztegetési pénzt vett át, és közel 2 milliárd forinttal károsította meg a saját cégét – írja az ügyészség.
A közlemény szerint indítványozták a gyanúsított letartóztatását, mert a bűncselekmény büntetési tétele 5 és 10 év közötti szabadságvesztés, és fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye.
|
Rács mögött tartaná az ügyészség Bige Lászlót
|
Részletezte az ügyészség, mivel gyanúsítják a vállalkozót. Azt kérik, hogy ne engedjék szabadon, mert fennáll a szökés vagy a tanúk befolyásolásának veszélye.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201217_ugyeszseg_bige_laszlo
|
2020-12-17 12:17:00
| true | null | null |
HVG
|
Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért
Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát.
Polt Péter legfőbb ügyész azt kérte, hogy újabb ügyek nyomozása miatt függessze fel a parlament Simonka György mentelmi jogát.
A fideszes képviselő és társai ellen bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat még 2019-ben. Abban az ügyben már kiadta a parlament a mentelmi jogát.
Csakhogy a megalapozott gyanú szerint Simonka azután, hogy tudomást szerzett a büntetőeljárás megindításáról, pénzért azt akarta elérni, hogy az egyik őrizetbe vett gyanúsított ne tegyen rá terhelő vallomást, illetve, hogy az egyik tanú előre megbeszélt tartalmú vallomást tegyen.
Ez kétrendbeli, vesztegetés hatósági eljárásban bűntettének megállapítására lehet alkalmas, de csak akkor folytathatják le az eljárást, ha ebben az ügyben is kiadják Simonka mentelmi jogát.
2020. október. 13. 06:07 Szlavkovits Rita Vállalkozás
Milliárdok vándorolnak Simonka György hátországában
A járványra hivatkozva uniós milliárdokat csoportosított át civilektől a kórházakhoz a Békés megyei önkormányzat, az egyik kedvezményezett alapítvány alapítói között van Simonka György is, akinek kedden folytatódik a büntetőpere. Míg a megvádolt politikus bázisán pályázatokat adnak vissza, addig a megyei önkormányzat osztogat, de most másoknak.
2020. október. 13. 14:03 Balla Györgyi Gazdaság
Mindent tagadott a bíróságon Simonka György
Megkezdődött a Fővárosi Törvényszéken az a büntetőper, amelyben Simonka György fideszes országgyűlési képviselőt és 32 társát bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
|
Az ügyészség szerint Simonka György pénzt ajánlott a számára kedvező tanúvallomásokért
|
Kétrendbeli vesztegetéssel gyanúsítják Simonka Györgyöt, a legfőbb ügyész ezekben az ügyekben is kérte, hogy adják ki a képviselő mentelmi jogát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201217_ugyeszseg_Simonka_Gyorgy_tanuvallomasok
|
2020-12-17 09:16:00
| true | null | null |
HVG
|
A koronavírus-járvány második hullámának közepén jelentették be, hogy a TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t - és még számos más kisebb adót - üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A bejelentés szerint az IKO tulajdonrésze 24,2 százalék lett.
A hír különösebb érdeklődést nem váltott ki, ám ha mögé nézünk, kiderül, hogy nemcsak ennyi történt.
Az eddigi sejtés, miszerint a csatorna valójában Mészáros Lőrincé, az IKO megjelenésével, ha hivatalossá nem is vált, de megerősödött.
A TV2 tulajdonosi hálója eddig sem volt egyszerű, cégek sorozatának tulajdonosi hátterét kellett felfejteni ahhoz, hogy eljussunk a végső tulajdonosokig. A háló pedig az IKO színre lépésével, ha lehet, még bonyolultabbá vált - de szerencsére nem megfejthetetlenné.
|
Új óriáshitel a TV2-nél, és közben Mészáros Lőrinc is közelebb került a csatornához
|
A TV2 eddigi műsorgyártója, az IKO tulajdonrészt szerzett a TV2-t – és még számos más kisebb adót – üzemeltető TV2 Média Csoport Zrt.-ben. A tulajdonrésze 24,2 százalék lett. Vida József és Mészáros Lőrinc saját cégeiknek adott a saját bankjukonn keresztül pénzt. Több mint 20 milliárd forintot, de a közpénzen finanszírozott hirdetéseken keresztül az adófizetők állják majd a TV2 és az IKO hiteltörlesztésének egy részét (is). A TV2 már külföldön is terjeszkedik, 5 millió euróért (1,76 milliárd forint) megvették a szlovén Planet TV-t, így akár az is lehet, hogy a külföldi terjeszkedésre kell ez a hatalmas összeg.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/20201215_tv2_iko_hitelek#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2020_12_15&utm_content=hvg360
|
2020-12-15 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A bíróság úgy találta, Bige szabadlábon akadályozná a büntetőeljárást, attól viszont nem tartottak, hogy elrejtőzne vagy elszökne, hiszen azt az elmúlt hónapokban bőven megtehette volna. Az ügyészég egyébként 800 millió forintos vesztegetéssel gyanúsítja Bige Lászlót, mondván, leértékelten adott el jó minőségű műtrágyát nagykereskedőknek, akik aztán azt piaci áron értékesítették tovább, a hasznon pedig osztoztak a vállalkozóval. Ezzel úgymond a saját cégét, a piacon vezető szerepet játszó Nitrogénművek Vegyipari Zrt.-t károsította meg. A társaság közleményben állt ki a kedden őrizetbe vett tulajdonos-vezető mellett.
„Az ügyészség a mostani gyanúsításban egy kereskedővel folytatott ügyleteket emelt ki, amelyek 2011 és 2016 között zajlottak” – mondta lapunknak Zamecsnik. A vesztegető partner azonban nem gyanúsított, aminek az lehet az oka, hogy együttműködik a hatóságokkal. A kiléte titkos, de a hvg.hu információi szerint egy évente több milliárd forint forgalmú, tatai nagykereskedő cégről, illetve annak tulajdonosáról van szó.
Bige egyébként a büntetőeljárás másfél évvel ezelőtti kezdete óta tagadja, hogy törvénytelenséget követett volna el, szerinte az ügy hátterében az áll, hogy valakik tönkre akarják tenni és bagóért megszerezni a vállalkozásait. Egy korábbi interjúban azt mondta, hogy megüzenték neki, amennyiben nem hagyja el az országot, börtönben fog ülni. Bizonyára nem véletlen egyébként, hogy Bige pont a mostani letartóztatása előtt hozta nyilvánosságra, hogy a Nitrogénművek számára 2020 a legsikeresebb esztendők közé fog tartozni üzleti és pénzügyi szempontból egyaránt. Az évi 80–90 milliárd forintos árbevétellel bíró társaság 2018-ban még 15 milliárd forintos veszteséget termelt, tavaly viszont már 800 millióval nyereséges volt. A cégnek ugyanakkor 130 milliárd forintot meghaladó, a saját tőkéje háromszorosára rúgó kötelezettségei voltak 2019 végén.
Nem ez az első vizsgálódás Bige cégeinél
Sorozatos támadások érték Bige vállalatait (nemcsak a péti, hanem a szolnoki gyárát is) az elmúlt két évben; egymást érték a versenyhatósági, illetve a környezetvédelemmel kapcsolatos vizsgálatok. Az egyik helyszíni környezeti ellenőrzés során a szolnoki üzemét tavaly átmenetileg be is zárták.
A Gazdasági Versenyhivatal pedig több mint két éve vizsgálja a magyar műtrágyapiac legnagyobb szereplőit kartellezés – például az unióból érkező importot alacsony árakkal ellehetetlenítő kereskedés – miatt, amibe akár a Bige-féle gyanúba keveredett ügylet is belefér. Az eljárásnak azonban máig sincs eredménye, a hatóság a hvg.hu mai megkeresésére annyit válaszolt, hogy az eljárás még folyik, s ők nem eddig nem tettek feljelentést senki ellen.
A hazai műtrágyapiacon három nagy szereplő játszik még, amelyek érdekeltek lehetnek a piacszerzésben. Andrej Babis cseh kormányfő Agrofert nevű cégcsoportja, amelynek Szlovákiában van is már egy műtrágyagyára; Csányi Sándor OTP-vezér évi 300 milliárd forintos árbevételt elérő KITE integrátormamutja; valamint az agrárszektorba búzakeményítő- és izocukorgyár révén betüremkedő, befolyását e szektorban is folyamatosan növelő Mészáros Lőrinc.
Jóllehet a vadászszenvedélyük közös, Csányi és Bige több mint egy évtizede ádáz üzleti ellenfelek. A bankvezér egykor részese volt a műtrágya-birodalom felépítésének. Az Erdélyből áttelepült, gyógyszervegyész végzettségű, a műtrágya-kereskedést a kilencvenes években romániai importtal kezdő Bige mindkét nagy magyarországi gyárát az OTP hiteléből vette meg (a szolnokit 1997-ben, a pétit 2002-ben), s a bank képviselői eleinte a gyárakat tulajdonló vállalkozások vezetésében is részt vettek. Egy évtizeddel később, 2008-ban azonban – máig tisztázatlan okok miatt – megromlott köztük a viszony, s az OTP leállt a Bige-csoport hitelezésével, bajba sororva ezzel a vállalkozót. Bige birodalmát akkor a Gyurcsány-kormány mentette meg, az állami MFB Bank kölcsönével. A hatalom jóindulatára most aligha számíthat. Bige ugyan eddig mindig ügyes válságmenedzsernek bizonyult, s üzleti kapcsolatai szerint soha nem válna meg a vállalataitól, csakhogy a NER-rendszerében ellene szól, hogy – mint az őt ismerők mondják róla – „nem dörgölőzik a politikához”.
|
Bige László nem hagyhatja el a birtokát
|
Első fokon bűnügyi felügyelet alá helyezték a „műtrágyakirály” Bige László százmilliárdos nagyvállalkozót. Ezt azt jelenti, hogy egyelőre csak engedéllyel hagyhatja el a Nyíregyháza külső területén lévő több hektáros birtokát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201217_Bige_Laszlo_nem_hagyhatja_el_a_birtokat
|
2020-12-18 08:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható. Az ÁSZ az erről szóló vizsgálata eredményét pénteken tette közzé.
Az ÁSZ közölte: a Jobbik 2017-2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de a párt 2017-es és 2018-es pénzügyi kimutatása sem mutat megbízható és valós képet a párt gazdálkodásáról.
["Alapvető szabályokat nem tartottak be" - A Jobbik vegzálásáról és a Momentum büntetéséről kérdeztük az ÁSZ-t]
Kiemelték: a Jobbik nem tett eleget a közélet tisztaságára vonatkozó alaptörvényi követelménynek és törvényi előírásoknak, így nem zárható ki, hogy nem engedélyezett források felhasználásával tisztességtelen előnyhöz juthatott más pártokkal szemben.
Úgy vélték, a Jobbik elnökének a jelentéstervezetre adott észrevételei nem voltak megalapozottak, illetve az ellenőrzés több megállapítását nem vitatta. Az ÁSZ a feltárt szabálytalanságok kijavítása érdekében 11 javaslatot fogalmazott meg a Jobbik elnökének, akinek ezek alapján 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie.
A jelenlegi, 2017-2018-ra kiterjedő ellenőrzés során feltárt jellemző szabálytalanságok 2005 óta visszatérően megjelentek a párt gazdálkodásában. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a Jobbik a gazdálkodásának legtöbb területén nem gondoskodott az ÁSZ által már korábban is feltárt hibák kijavításáról, a párt gazdálkodása törvények szerinti átlátható és elszámoltatható gazdálkodásának helyreállításáról sem, annak ellenére, hogy ezt a párt a korábbi számvevőszéki jelentésekben foglalt megállapításokra készített intézkedési terveiben vállalta – olvasható az ÁSZ közleményében.
|
Az ÁSZ vizsgálódott és megint szabálytalanságokat talált a Jobbiknál
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint saját tagságát és a közvéleményt is megtévesztette a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mivel a párt gazdálkodása 2017-ben és 2018-ban sem volt átlátható és elszámoltatható.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201218_asz_allami_szamvevoszek_jobbik_gazdalkodas
|
2020-12-18 16:33:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
Ezek között van olyan, amely csak néhány milliós tétel, de akadnak félmilliárdos összegű "altenderek" is.
Hasonló közbeszerzést legutóbb a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) bonyolított le, az Európai Unió pedig nem győzött ellene tiltakozni. Az EU legfőbb kifogása az volt, hogy ezzel a módszerrel lényegében előre felosztják a piacot, hiszen később más már nem kaphat megbízást. Legjobb tudomásunk szerint a Magyar Közút tenderei ellen nem emeltek kifogást, pedig azoknál is ugyanezt a módszert alkalmazzák.
A cég december elején hirdetett nyertest például a legutóbbi gigatenderén. A közbeszerzésből kiderül, a Magyar Közút csaknem 400 milliárd forintot (egészen pontosan 393,699 milliárd forintot) tervez a jövőben elkölteni útfelújításokra az ország 6 régiójában. A munkákra régiónként 1-1 nagy közbeszerzést írtak ki, a 6-ból 4-en pedig a Duna Aszfalt is befutott nyertesként.
Az Észak-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., KE-VÍZ21 Zrt., Zemplénkő Kft., Strabag Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Alföldi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Colas Zrt., Soltút Kft. – 82,884 milliárd forint
A Nyugat-Dunántúli régió nyertesei: Duna Aszfalt Zrt., Strabag Kft., Colas Zrt. – 62,163 milliárd forint
Az Észak-Magyarországi régió nyertesei: Colas Zrt., Swietelsky Kft., HE-DO Kft. – 62,163 milliárd forint
A Dél-Dunántúli régió nyertesei: Strabag Kft., EuroAszfalt Kft., Soltút Kft. – 62,163 milliárd forint
A Duna Aszfalt által elnyert területeken a tenderek becsült értéke összesen 269,373 milliárd forint, a munkák pedig bőven a választások után érnek majd véget. A közbeszerzés által lefedett időszak ugyanis 2020–2024, ami annyit jelent, hogy egy esetleges kormányváltás után is ugyanezek a cégek versenghetnek majd egymás között a munkákért.
A Duna Aszfaltnak nemcsak ezért siker ez a tender, azért is, mert most 4 régióban sikerült nyernie. Az előző ugyanilyen közbeszerzésnél még "csak" kettőn futott be (akkor a szintén a cégcsoportba tartozó Hódúttal közösen). Az egyik a Dél-Alföldi régió volt, ahol rajtuk kívül még a Soltút–Euro Aszfalt konzorcium, valamint a Swietelsky nyert. A másik régió a Nyugat-Dunántúli volt, itt a Duna Aszfalt–Hódút páros mellett ugyancsak a Swietelsky nyert, valamint egy, a Strabag-cégekből álló konzorcium. Itt tehát ugyancsak három csoportosulás között oszlottak meg a munkák. Legalábbis elméletben.
Számításaink szerint ugyanis azokon a tendereken, amelyeken a Duna Aszfalt–Hódút páros is elindult, igen jó arányban meg is nyerte. Mintegy 200 altendert néztünk át, ezeken a Duna Aszfalt–Hódút volt az egyik versenyző, mellette pedig majdnem minden esetben ott volt a többi versenytárs is.
Összesen 57 milliárd forintnyi munkáról van szó, ennyire pályázott tehát a Duna Aszfalt–Hódút páros, ennek az összegnek pedig majdnem a 60 százalékát, összesen 33 milliárd forintot sikerült is megnyernie. A Strabag 9,6 milliárd forintnyi munkát tudott elhappolni a Duna Aszfalt elől, a Swietelsky 8,2 milliárd forintnyit, míg a Soltút–EuroAszfalt 6,4 milliárd forintnyit.
Ha tehát az arányok ugyanezek maradnak, akkor Szíjj cégénél méltán bonthatnak pezsgőt a közbeszerzés végén. Pénzben mindenesetre addig sem lesz hiány: a Duna Aszfalt 2019-ben 24,3 milliárd forint nyereséget termelt, bevétele közelítette a 160 milliárd forintot.
|
NER-karácsony: 270 milliárd forintos közbeszerzésen futott be a Szijjártót jachtoztató Szíjj László cége
|
A Magyar Közút 2024-ig, tehát bőven a választások utánig biztosíthat munkát Szíjj László Duna Aszfaltjának.
Egy kis útfelújítás Soltvadkerten, egy nagyobb Mórahalmon, megint egy másik Bugacon. A Magyar Közút országosan sok-sok ezer kilométernyi utat kezel és üzemeltet, munka pedig mindig van – és a hazai utak állapotát ismerve még sokáig lesz is.
A cég az útfelújítási, karbantartási munkákra közbeszerzéseken választja ki a megfelelőnek ítélt vállalkozókat. A menet már hosszú évek óta ugyanaz: először egy nagy, nyílt tendert írnak ki, amelyre bárki jelentkezhet, ezen választanak ki néhány céget, amelyek ezután egyesével, de már csak egymás közt újra versenyezhetnek a megbízásokért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201218_ner_duna_aszfalt_magyar_kozut
|
2020-12-18 08:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség vádiratot nyújtott be Boldog István és nyolc társa ellen a Fővárosi Törvényszéken.
A fideszes parlamenti képviselőt hivatali vesztegetés elfogadásával és más bűncselekményekkel vádolják.
A vádlottak között van Fehér Petra törökszentmiklósi önkormányzati képviselő, Boldog jobbkeze is.
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
|
Vádat emeltek Boldog István ellen
|
A vádirat szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték azt is, hogy az általuk kiválasztott kivitelezők kapják a munkát. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek, és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201221_Boldog_Istvan_vademeles_ugyeszseg
|
2020-12-21 10:46:00
| true | null | null |
HVG
|
9 perc
2020.12.22. 05:30
2020.12.22. 12:18
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.
|
Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég
|
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201222_lelegeztetogepek_beuzemelese_kulugyminiszterium
|
2020-12-22 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára.
A pályázatot a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. írta ki. Az Átlátszó idézi a BMSK indoklását arra, hogy az uniós pénzek költéséről miért hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárással döntöttek:
mert a "kézilabdatörvény" alapján jogosultak voltak rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda-Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A különlegesen gyors közbeszerzést lehetővé tevő eljárási szabályokról szóló törvényjavaslatot 2019 márciusában fogadták el. Ennek értelmében három eseményhez kapcsolódóan nemcsak gyorsabban, de akkor is megköthető egy-egy szerződés, ha a meghívott ajánlattevő szabálytalanságot vett észre.
A Fejér B.Á.L. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő és Épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert, 6 ezer fő befogadására lesz alkalmas.
|
2,7 milliárdos közbeszerzésen segítette győzelemhez Mészáros gyerekeinek cégét a "kézilabdatörvény"
|
A tatabányai kézilabdacsarnoknál végezhet földmunkát a Fejér B.Á.L. Zrt.
A Fejér B.Á.L. Zrt. nyerte konzorciumban a Tatabányán épülő sportcsarnok földmunkáihoz kapcsolódó tendert – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégét hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban választották ki a 2,78 milliárd forintos munkára.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201223_kezilabda_2022_tatabanya_sportcsarnok_meszaros_milliard_kozpenz
|
2020-12-23 16:36:00
| true | null | null |
HVG
|
Év végére sem áll meg a Mathias Corvinus Collegium alapítványának gazdagítása: a kormány karácsony előtt majdnem százmilliárd forintos támogatásról döntött.
A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos Mol- illetve Richter-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is.
Az Alaptörvény módosítása azért volt fontos, mert így az MCC a közvagyon tulajdonosává vált, ami miatt ez már nem is számít közvagyonnak.
AZ RTL Klub Híradójának az MCC főigazgató-helyettese, Lánczi Péter magyarázta el, miért is kellett még százmilliárd forint: azért, mert “a jelenlegi működési modellt felváltja egy 35 helyszínes Kárpát-medencei hálózat, az összeget ennek kiépítésére költik majd.”
|
Százmilliárd forintot kapott az államtól év végére a Mathias Corvinus Collegium
|
A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201225_mcc_100milliard
|
2020-12-25 20:11:00
| true | null | null |
HVG
|
önkormányzatok;
2020-12-28 07:00:00
Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz
Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után.
Tíz olyan kerület van Budapesten, ahol a korábbi fideszes polgármesterrel szemben ellenzéki jelölt győzött az önkormányzati választáson 2019 októberében. Körkérdésünkben arra kerestünk választ, hogy az új, ellenzéki vezetésű önkormányzatok találtak-e szabálytalanságokat, ha igen, milyen eljárásokat indítottak.
A XVIII. kerületben (Pestszentimre és Pestszentlőrinc) Szaniszló Sándor váltotta Ughy Attilát. Az átvilágítással járó munka nagyságrendjét jelzi, hogy csak az önkormányzat legnagyobb vállalatánál több mint 10 ezer szerződés keletkezett a korábbi időszakban – derült ki abból a beszámolóból, amit a polgármester nevében Kőrös Péter alpolgármester küldött lapunknak.
Végül mintegy 450 szerződést ítéltek olyannak, amely alaposabb vizsgálatot igényel. Eddig két büntetőfeljelentést tettek, a hatóságok elrendelték a nyomozást. Az alpolgármester közlése szerint a „gyanús szerződésekben vizsgált ügyek nagyságrendje milliárdos”, pontos összeget várhatóan tavasszal tudnak mondani.
A főváros VI. kerülete, Terézváros – ahol Soproni Tamás fölényesen nyert Hassay Zsófia ellen – a nyugalom szigetének tűnik. „A terézvárosi polgármesteri hivatalban nem volt ilyen ügy, így nem indult eljárás sem” – tájékoztatták lapunkat. Igaz, a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. átvilágítása csak az év végén zárul le.
A szomszédos VII. kerületben, a Niedermüller Péter vezette Erzsébetvárosban viszont (lásd keretes írásunkat) csapkodnak a villámok. A VIII. kerületben, Józsefvárosban szintén: itt Sára Botond helyett Pikó Andrást választották polgármesterré.
Nem igaz, hogy a Fidesz jó anyagi helyzetben adta át a kerületet – kezdődött a józsefvárosi önkormányzat válasza. Jelentős vagyonfelélés történt, 2010-2019 között összesen közel 13 milliárd forint értékben adtak el ingatlanokat a kerületben. A „haveri állások és megbízások” megszüntetése után a mostani önkormányzat lényegesen kevesebbet költ megbízásokra, ügyvédi díjakra, reprezentációs költségekre vagy PR-kiadásokra: ezzel évi 160 millió forintot takarít meg.
A Józsefváros újság szerkesztőségében „kibelezett számítógépek, letörölt szoftverek fogadtak minket”. Ebben az ügyben rendőrségi nyomozás folyik. Az önkormányzat megszüntette az együttműködést a „Fidesz fiókszervezeteként működő polgárőr egyesülettel”, amelynek tagjai „fizetett magánhadseregként szorgoskodtak” az elmúlt évek kampányaiban.
Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-nél végzett belső vizsgálat szerint több ügyben felmerült a hűtlen kezelés gyanúja, az önkormányzat meg fogja tenni a büntetőfeljelentéseket. Felmondták a szerződést a Mészáros Lőrinc 50 százalékos tulajdonában lévő alkuszcéggel, ahogyan a „túlárazott, korrupciógyanús” közétkeztetési szerződést is. Utóbbi miatt az önkormányzat komoly közbeszerzési bírságot kapott, de Pikó Andrásék úgy számolnak: a „politikai büntetéssel” együtt is megspórolnak több mint 100 millió forint közpénzt, olcsóbb és jobb közétkeztetést biztosítanak.
Vihar dúl a IX. kerületben, Ferencvárosban is. Baranyi Krisztina, a Bácskai Jánost váltó polgármester kérdésünkre megjegyezte, hogy – bár folyamatosan vizsgálják a Fidesz idején kötött szerződéseket és azt, milyen módon „folyattak ki közpénzt a kerületből” – az ügyek bizonyítása nagyon nehéz, néha lehetetlen.
Két feljelentést tettek a rendőrségen. A Ferencvárosi Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. esetében alapos a gyanú, hogy a cég több mint 32 millió forintos vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak, amikor különböző munkákat – lomtalanítás, szemétszállítás – külsősökkel végeztetett: annak ellenére, hogy maga is rendelkezett a szükséges munkaerővel és gépekkel.
A másik feljelentés egy frekventált helyen lévő ingatlan hasznosítása miatt született. A kerület vagyonkezelő cégének korábbi vezetője fillérekért adott bérbe egy 200 négyzetméteres ingatlant egy baráti vállalkozónak, aki papíron európai uniós információs pontot, a valóságban drága éttermet üzemeltetett a bérleményben.
Jogászok vizsgálják az egyik helyi fideszes politikus esetét. Az illető – a gyanú szerint – önkormányzati mandátumával visszaélve éveken keresztül elintézte, hogy azok a lakóépületek kapjanak vissza nem térítendő felújítási támogatást, amelyeknek történetesen ő a társasházi közös képviselője. Tagja volt az erről döntő bizottságnak, lakóháza és cégének székhelye is kapott ilyen támogatást.
Kiss László a III. kerületben, Óbuda-Békásmegyeren tudott nyerni Bús Balázzsal szemben. Az új polgármester hónapokig tartó belső vizsgálatot zárt le kora ősszel: egy óvónő éveken át pornográf felvételeket készített több rábízott óvodásról. A részletekről tájékoztatták ugyan a korábbi önkormányzati vezetést, „ám ők semmit sem tettek”. Több önkormányzati fenntartású cég felügyelő bizottságában is vizsgálatok folynak a III. kerületben, ezek még nem zárultak le.
Újbudán, a XI. kerületben Hoffmann Tamás helyett László Imre lett a polgármester. Az önkormányzat tulajdonában álló vállalatok, valamint a Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat ellenőrzése során számos szabálytalanságot tárt fel az átvilágítást végző cég: megalapozott gyanú esetén büntetőfeljelentést és peres eljárásokat kezdeményez az újbudai önkormányzat.
A legnagyobb sajtóvisszhangot az egyik nonprofit kft. volt vezetőjének ügye váltotta ki. Az ügyvezető az elmúlt években közel 25 millió forintot költött el a cég kasszájából Las Vegas-i, szingapúri és londoni utazásokra. Az Egyesült Államokban háromszor is járt, legutolsó útjára 4,1 millió forintot fizettetett ki.
Az önkormányzat szerint „intellektuális közokirat-hamisítás történt”, amikor az előző polgármester a számára vesztes választás után értékesített egy ingatlant, egy másikat pedig bérbe adott.
Terjedelmes a lista az I. kerületben is, ahol Váradiné Naszályi Márta győzte le Nagy Gábor Tamást. A Széchenyi Bankkal kötött önkormányzati szerződés 500 millió forintos veszteséggel járt, a Red Bull közterület-használati díjának kedvezménye révén 130 milliós kár keletkezett, a bérlakásállomány üzemeltetésének deficitje évi 5-600 millió hiányt jelentett.
A ki nem adott és áron alul kiadott helyiségek bérleti díjából származó hiány összege 100 milliós, az áron alul kiadott közterületek (például építési területek) díjának elmaradása több 10 millió forintos nagyságrendben mérhető évente az I. kerületben A különféle parkolási anomáliák következtében elmaradt bevételek tételenként ugyancsak milliós, vagy akár 10 milliós összegeket tesznek ki.
Forró a helyzet Erzsébetvárosban
A fideszes Vattamány Zsolt kihívójaként a közös jelöltként indított Niedermüller Péter győzött a VII. kerületben. Erzsébetvárosban forró a helyzet: az önkormányzat sorra teszi a feljelentéseket.
A legjelentősebb közülük a Király utca 23-29. alatti ingatlanok értékesítésének ügye. A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. A gyanú szerint az előző vezetés úgy vállalt több milliárdos fizetési kötelezettséget, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi fedezete. Havonta 800 millió forintos kötbérfizetési kötelezettség keletkezik, már 9 milliárd 737 millió forintot követelnek az önkormányzaton. (A Fidesz azt állítja, hogy a kedvezőtlen szerződést még a hajdani szocialista polgármester, Hunvald György idején kötötték 2003-ban – a szerk.)
Az erzsébetvárosi önkormányzat több ezer oldalnyi dokumentum átvizsgálása után bűnszövetségben elkövetett csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanújával tett feljelentést egy Kazinczy utcai ingatlanegyüttes ügyében. Niedermüllerék szerint a korábbi vezetés a partnercég szerződést sértő magatartása ellenére sem szállt ki a számára hátrányt jelentő megállapodásból, végül a becsült forgalmi érték alig harmada folyt be a kasszába. Az „elkövetési érték” közelít a 800 millió forinthoz.
Az Erzsébetváros Kártya esetében jelentős kárt okozó csalás miatt folyik eljárás, a gyanú szerint több mint 43 millió (kifizetett) forint mögött nincs valós gazdasági teljesítmény. Büntetőeljárás van folyamatban a piacüzemeltetés egyik dolgozója ellen is: senkinek nem tűnt fel, hogy az illető „folyamatosan csapolja az önkormányzati cég pénzét”. Vele szemben mintegy 2,3 millió forintos polgári jogi igényt is támasztanak.
Az egyik kft. önkormányzati felhatalmazás nélkül rendelte meg feladatok elvégzését alvállalkozóktól, ezeket más célra kiutalt pénzekből, felhatalmazás nélkül fizették ki: 216 millió forintról van szó. Más ügyekben eljárás folyik még vesztegetés elfogadása, korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása vagy például információs rendszer megsértésének gyanúja miatt is.
|
Gyanús ügyek sorát hagyta örökségül a Fidesz
|
Hűtlen kezelés, korrupció, túlárazás. Némelyik fővárosi kerületben milliárdos visszaélések nyomára bukkantak a kormánypárt veresége után.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3104042_gyanus-ugyek-sorat-hagyta-oroksegul-a-fidesz
|
2020-12-28 17:05:00
| true | null | null |
Népszava
|
Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
A „létesítményüzemeltetésről és vagyonvédelemről” szóló közbeszerzési eljárást 2019 elején írták ki. A FŐTÁV szerint a jóváhagyó lapon 920 millió forintot tüntettek fel becsült értékként, a korábbi vezetés ezt az adatot vitte fel az elektronikus közbeszerzési rendszerbe is. Végül mégis 2,96 milliárd forintos szerződést kötöttek, amit nem jelenítettek meg a közbeszerzési eljárásban, sem a közhiteles információs rendszerekben. Azt írják, erről nem csak a nyilvánosságot, de a FŐTÁV tulajdonosi testületeit sem tájékoztatták.
A FŐTÁV szerint ráadásul a létesítményüzemeltetést és a vagyonvédelmi feladatok ellátását korábbi szerződésekkel és belső erőforrások igénybevételével már biztosították. Az előző vezetés mégis indoklás nélkül felmondta a korábbi vagyonvédelmi vállalkozói szerződést.
Ezután szokatlan módon, előzetes hatásvizsgálat nélkül írtak ki közbeszerzési eljárást komplex szolgáltatási csomagra. A közlemény szerint a kiírás a FŐTÁV számára hátrányos módon megtiltotta, hogy a jelentkezők csak egy-egy feladat ellátására tegyenek ajánlatot, „ezzel indokolatlanul és célzottan korlátozta a lehetséges ajánlattevők körét”.
A vizsgálat arra jutott, hogy ha nem mondták volna fel a korábbi szerződést, és változatlan keretek közt végezték volna az üzemeltetést, évente 304 millió forintot spóroltak volna. Az akkori gazdasági vezérigazgató-helyettes nem is írta alá a költségnövekedést engedélyező belső dokumentumot.
A vezetés figyelmen kívül hagyta a Közbeszerzési Döntőbizottság június végi határozatát, miszerint „a FŐTÁV szabálytalanul, visszaélésre alapot adó módon állapított meg egyes feltételeket a szóban forgó közbeszerzési kiírásban, továbbá szabálytalan módon hirdette ki nyertesként a Fénysziget Kft.-t és a He-Ba Kft.-t, ugyanis az általuk benyújtott referenciák nem feleltek meg a kiírásnak” - írják. Ez ötmillió forintos bírságot eredményezett akkor a FŐTÁV számára.
|
Hűtlen kezelési gyanú a FŐTÁV-nál, feljelentést tettek az előző vezetés hárommilliárdos szerződése miatt
|
Visszásságokat talált a FŐTÁV felügyelőbizottsága egy konzorciumi szerződésben, amit még az előző menedzsment kötött a Fénysziget Kft.-vel és a He-Ba Kft.-vel tavaly októberben. Feljelentést is tettek különösen jelentős értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/12/28/hutlen-kezelesi-gyanu-a-fotav-nal-feljelentest-tettek-az-elozo-vezetes-harommilliardos-szerzodese-miatt
|
2020-12-28 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Kicentizték a személyszállító állami vasúttársaság takarítási szolgáltatási szerződésének életbe lépését, amelynek értelmében a B+R Referencia Zrt. takarítja a MÁV-Start személyszállítást végző vonatait. Az erről szóló szerződéseket november 6-án írták alá, és a vállalat már aznap nulla órától köteles is volt ellátni a megállapodásban rögzített feladatokat. Azokat a feladatokat, amelyekért évi több mint 6 milliárd forintot kap, ha minden jól megy, összesen három évig.
Nem volt nagy verseny
A MÁV-Start még augusztusban írt ki közbeszerzést „vasúti személyszállító járművek tisztítására”. A tenderről már akkor lehetett látni, hogy elég nagy lesz, így három részre is bontották, méghozzá földrajzi alapon: elvileg külön kellett pályázni a Budapest és vonzáskörzetében, a Nyugat-Magyarországon, illetve a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedő vonatok takarítására.
A végeredmény fényében azonban felesleges volt a szétbontással foglalkozni, hiszen mindhárom résztenderen ugyanaz a kormányközeli cég, a B+N Referencia Zrt. futott be. Bár a vállalatnak elvileg minden földrajzi területen volt egy versenytársa, a Neo Property Zrt., de tényleg csak elvileg. Utóbbi cégnek ugyanis egyik esetben sem sikerült érvényes ajánlatot benyújtania, mert mindenhonnan lehagyta a minőségbiztosítási tervet.
Így a B+N Zrt. tulajdonképpen versenytárs nélkül húzta be mindhárom részt.
A takarítócég a Nyugat-Magyarországon közlekedő vonatok tisztítását 1,32, a Közép- és Kelet-Magyarországon közlekedőkét 1,67, a Budapest környékén járókét pedig 2,97 milliárd forintért vállalta évente. A szerződést azonban nem egy, hanem három évre írták alá*Kettő plusz egy év opció., így az állami szerződésnyilvántartóban a megállapodások (pdf, pdf, pdf) megkötéskori értékeként valamivel több mint 18 milliárd forintot adtak meg.
Elszálltak az árak
Ez pedig jóval több, mint amennyiért ugyanezt a munkát korábban végezte szintén a B+N. A vállalatnak ugyanis elég nagy tapasztalata van már a vonatok tisztításában: a 2013-as és a 2016-os hasonló közbeszerzéseket is ők húzták be. Csak akkor ez még jóval kevesebbe került a MÁV-nak.
A korábbi és a mostani teljes ajánlatot azért nem könnyű összehasonlítani, mert a takarítás rengeteg részfeladatot foglal magában. A WC-k ürítésétől kezdve a különböző motorvonatok és kocsik belső, illetve külső tisztításán keresztül a grafiti-eltávolításig, valamint a rágcsálók irtásáig minden beletartozik. Ezekre pedig természetesen külön-külön egységár van, ráadásul változások is voltak.
Legutóbb, 2016-ban azonban a teljes megállapodás értékét még csak 10 milliárd forintra becsülték, pedig az négy évre szólt.
Azaz úgy tűnik, a takarítási költségek négy év alatt alsó hangon megduplázódtak.
Ennél kisebb mértékű, de nagyon látványos drágulást mutatnak a tételenkénti árajánlatok is, igaz, az áremelkedés mértéke azért eléggé szór. A szélvédőtisztítás például csak 15 százalékkal lett drágább 2016 óta, a WC-k ürítése és a kártevőirtás azonban majdnem duplájára drágult, és az alap takarítási tevékenységeknél is többnyire (vonattípustól függően) 50-60 százalékos volt az emelkedés. Az egészségügyi papírok pedig valami egészen döbbenetesen sokba kerülnek, majdnem ötször annyiba, mint négy éve, bár itt elképzelhető, hogy más a kiszerelés.
A B+N tehát a megadott ajánlati árak alapján tényleg rettenetesen sokat drágult, de nem csak emiatt nőttek a költségek és így a szerződés összértéke is. Most – valószínűleg nem függetlenül a járványtól – jóval több fertőtlenítési tevékenység szerepel a szerződésben, mint korábban, ezek pedig nem olcsó munkák.
Ezzel együtt feltűnő, hogy
a B+N szolgáltatásának áremelkedése sokszorosan felülmúlja a takarításnál megfigyelhető inflációt.
A Központi Statisztikai Hivatal árindexe szerint ugyanis az üzleti partnereknek nyújtott takarítási szolgáltatás 2015-höz képest az idei harmadik negyedévre mindössze 14 százalékkal drágult.
Egy év alatt 145 milliárd
Bár a 18 milliárdos szerződés még közbeszerzésnél sem kevés, a B+N-nek messze nem ez a legnagyobb állami megbízása. A cég nagyon jól el van látva megrendelésekkel, a Bisnode adatai szerint csak az idén nagyjából 145 milliárd forintnyi állami munkát húztak be közbeszerzéseken. Legutóbb a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatósághoz tartozó épületekben az építési, karbantartási, felújítási, javítási, üzemeltetési feladatokat nyerték el négy évre, ennél 100 milliárdos keretösszeget határozott meg a KEF. De a MÁV-tól sem ez az első komolyabb megbízásuk az idén: a vasútcég épületeit is ők takarítják a következő négy évben 19 milliárdért, illetve koronavírus elleni fertőtlenítést is végeztek közel 2 milliárdért.
A B+N Zrt. korábban Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott*Konkrétan Simicska állandó üzlettársa, Fonyó Károly közvetett tulajdonában állt., de már több mint öt éve Kis-Szölgyémi Ferenc a tulajdonosa. Kis-Szölgyémi viszonylag könnyen köthető a NER legbelsőbb köreihez, miután több közös érdekeltsége is volt Tombor Andrással, aki amellett, hogy számos kormányközeli ügyletben benne volt, egy időben a Habony Árpád hitelezője eposzi jelzővel futott a magyar sajtóban, miután a Fidesz kommunikációs stratégájának NAV-vizsgálatakor azt állította, ő adott kölcsön 20 millió forintot Habonynak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLétrejön a legnagyobb magyar cégcsoport, de még nem tudni, van-e értelmeAz összetolt MÁV-Volánbuszban több mint 55 ezren dolgoznak, de a közös tarifa- és jegyrendszer kialakításának még csak a kísérlete kezdődött el.
|
Elszállt árakon takarítja egy kormányközeli cég a MÁV vonatait
|
A MÁV-nak majdnem ötször annyit kell fizetni a WC-papírért, mint négy éve, a WC-tartályok ürítése és a kártevőirtás pedig közel duplájára drágult 2016 óta.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20201222/elszallt-arakon-takaritja-egy-kormanykozeli-ceg-a-mav-vonatait/
|
2020-12-22 11:27:00
| true | null | null |
G7
|
Úgy tűnik, idén a futballban Berettyóújfalura érkezhet a második legtöbb tao-támogatás. A felcsúti akadémia elsőségét ugyan nem veszélyezteti a Mezei-Vill FC, illetve a klubhoz köthető vállalkozás, de a számukra megítélt összeg még úgy is kifejezetten magas, hogy az első döntéshez képest utólag 317 millió forintot lecsípett belőle a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ).
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy éve akarták befejezni, most újabb közpénz-milliárdokat kapott a felcsúti sportszállóAz épülő ifjúsági sportszálláshely harmadik ütemére kért újabb tao-támogatást a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány, pedig az már három éve is szerepelt a fejlesztési programjában.
Berettyóújfalun két külön szervezet is nyújtott be olyan fejlesztési programot, amely alapján közpénzt kaphatnak*A tao-rendszer lényege, hogy a sportszervezetek fejlesztési programot nyújtanak be a sportági szövetséghez, és amennyiben az rábólint, akkor a program költségeinek nagy részét közpénzből finanszírozhatják. Az érintett sportszervezetnek nyereséges cégeket kell meggyőznie arról, hogy profitjuk után ne az államkasszába fizessék az adót, hanem inkább nekik utalják.. A két szervezet azonban egyáltalán nem független egymástól: a MVFC Sportszervező Kft. az elmúlt években a magyar bajnokságot és kupát is megnyerő helyi futsalcsapatot működteti, míg a Mezei-Vill FC az utánpótlással foglalkozik. A klub az MVFC Kft. NB I-es felnőtt csapatának adta a kötelezően előírt U19, U17, U15-ös utánpótláscsapatokat, valamint önállóan indult a megyei szervezésben lebonyolított U13-as és U11-es bajnokságban.
Az idén mind a két szervezet kért tao-támogatást, a klub két különböző körben is, és a szövetség valamennyi elképzelésre rábólintott, még ha a legnagyobb értékű beruházásra végül nem is a teljes kért összeget hagyta jóvá. A kft. elsősorban fizetésekre és sporteszközökre (labdákra, cipőkre, széldzsekikre) igényelt közel 10 millió forintot (pdf), míg a Mezei-Vill FC az alaptevékenységének számító utánpótlás-nevelésre 16 milliót (pdf), egy ezúttal nem túl részletesen körbeírt építési projektre pedig 983 milliót (pdf).
Az idei sportfejlesztési programban utóbbi beruházásról mindössze ennyit írnak:
a teljes projekt megvalósulásával Berettyóújfalun egy olyan komplex sportcentrum létesül, ami Közép-Európa egyik legjobb infrastruktúrájával fog rendelkezni. Alkalmassá válik a nemzetközi, válogatott és klubcsapatok edzőtáboroztatására, labdarúgás és futsal sportágakban. Alkalmas lesz továbbra is UEFA Futsal rendezvények lebonyolítására. Nagy hatással van a térség sportfejlődésére. A beruházást 12-15 hónap alatt tervezzük befejezni.
A két évvel ezelőtti sportfejlesztési programig (pdf) kell visszamenni ahhoz, hogy pontosan kiderüljön, mi is épül százmilliókból Berettyóújfalun. A fenti néhány sor ugyanis szó szerint már a tavalyi és a tavaly előtti dokumentumokban is szerepelt, ami egyben azt is jelenti, hogy a beruházást nem sikerült 12-15 hónap alatt befejezni. Mindenesetre a két évvel ezelőtti programba azt is beleírták, hogy a legtöbb pénzt egy sportkollégium létesítésére kérik. Azóta pedig ennek a beruházásnak a folytatására pályáznak minden évben.
Tavaly a végső költségeket 1,6 milliárd forintra becsülték,
de akkor csak 200 milliót hagyott jóvá az MLSZ. Most a maradékra pályáztak, de ezúttal sem bólintott rá a teljes összegre a szövetség. Az elképzelés ezúttal az volt, hogy az 1,4 milliárdból 420 milliót a klub áll önrészként, és a maradék közel egymilliárdot fizetik közpénzből. Első körben november végén az MLSZ, illetve az ilyen nagy beruházásokat szintén vizsgáló Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMM) ezt el is fogadta (pdf), bő két héttel később azonban javítottak az eredeti határozaton, és a támogatást a kért 983 helyett 666 millióban állapították meg (pdf).
Ez alapján nem kizárt, hogy a projekt még idén sem zárul le, és a berettyóújfalui klub jövőre is kér majd pénzt a kollégiumra.
A programoknak (ahogy az összes hasonlónak) egyébként illeszkedniük kell a MLSZ általános sportfejlesztési terveibe, és azt is be kell mutatni, hogy a tervezett fejlesztéseknek milyen társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. Utóbbit Berettyóújfalun elég távolról indították. A hatások taglalása úgy kezdődik, hogy a
szervezet megfelelő fejlődéséhez, működéséhez optimális idejű és intenzitású mozgásra, testedzésre van szükség. Az emberré válás folyamatában komoly szerepe van a mozgásfejlődésnek, mert ez és a gondolkodás fejlődése tett minket emberré.
Ezt követően röviden írnak a sport egészségre gyakorolt jótékony hatásáról, illetve arról, hogy a gyerekek esetében ez különösen fontos. Bár az általános megállapításokat nehéz lenne vitatni, az azonban nem derül ki, hogy maga a kollégium ezek megvalósulásában milyen szerepet játszik majd.
Az MLSZ, illetve az EMMI a futó szezonban eddig valamivel több mint 1500 labdarúgó-szervezet sportprogramját hagyta jóvá. Ezek közül közel két tucat haladta meg a 100 millió forintot, az összes program értéke pedig valamivel több mint 26 milliárd forint. Ez azonban még biztosan nem a végső összeg, amit a tao-program keretében adóforintokból megkaphat a hazai labdarúgás. Több mint száz szervezet pályázatáról ugyanis még nem döntöttek, és ezek között nagyobb összegű is lehet, mivel azok jóváhagyása jellemzően lassabban halad.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBelenéztünk a 135 milliárdos közpénzes fekete lyukbaA tao-támogatás ötöde a sportszövetségekhez megy, de nem utánpótlás-nevelésre költik a legtöbbet.
|
Kell még egy milliárdos sportkollégium az emberré váláshoz
|
Furcsa elemzést írt a berettyóújfalui futsalklub arról, hogy milyen gazdasági-társadalmi hatása lesz a jórészt közpénzből épülő, másfél milliárdos kollégiumuknak.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20201223/kell-meg-egy-milliardos-sportkollegium-az-emberre-valashoz/
|
2020-12-23 11:41:00
| true | null | null |
G7
|
Nagy János;Atkár;
2020-12-31 06:20:00
Családi birodalom épül Atkáron
Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Legalább hat ingatlan tulajdonjoga Nagy Jánoshoz, az Agrárminisztérium menesztett helyettes államtitkárához vagy a családjához köthető a mintegy 1700 lakosú Atkáron – értesült a Népszava. Lapunk információi szerint négy ingatlan a politikus apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
Az egymás mellett lévő, összesen 4320 négyzetméternyi hat parcellát egy tulajdonostól vették meg.
A bűnügyi felügyelet alatt álló politikus ellen a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség folytat nyomozást. Az ügyészség szerint egy cégen keresztül 830 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatást akartak szerezni, a politikus pedig öt százalékos üzletrészért cserébe vállalta: elintézi, hogy megkapják a pénzt.
A vállalat Atkáron építette volna fel a mintagazdaságot, ugyanazon a településen, ahol sorra épülnek a volt helyettes államtitkárhoz és családjához köthető házak. A Magyarországon szokványosnak hangzó korrupciós ügylet azonban – egyelőre ismeretlen okokból – nem jött össze, ehelyett néhány hete letartóztatások kezdődtek. Azóta két embert hallgattak ki gyanúsítottként, a volt helyettes államtitikárra pedig nyomkövetőt tettek.
– Családi uradalmat építenek Atkáron – mondta több helyi lakos is tudósítónknak, és az általuk megjelölt utca földhivatali lapjait átnézve valóban kiderült: több telek is a politikushoz vagy a családjához köthető.
Az utcában félkész és frissen épített házak sorakoznak egymás mellett. Az egyik ingatlan előtt ottjártunkkor fehér terepjáró parkolt. Csengő nincs, de némi várakozás után egy idősebb úr jelenik meg az ablakban. Láthatóan készült az újságírók érkezésére, köszönés helyett ugyanis csak annyit mond: távozzunk. Megkérdeztük tőle, hogy igaz-e amit a helyiek mondanak, miszerint a telkek és a ház is a Nagy családé.
– Miféle házak? – kérdez vissza az ablakból.
– Például amelyikből beszél.
– Nézzék meg a földhivatalban! – mondta, majd becsapta az ablakot.
A faluban senki sem tudta megmondani, hogy miből tellett ezekre az ingatlanokra, a családhoz köthető mérnöki cégek mérlegadatai pedig szintén nem árulkodtak jelentős forgalomról. Egyetlen kivétel akad: az atkári telepfelvásárlásban sajátos szerepet játszó etyeki tanácsadó cég, a Iustum Consulting. A céget Nagy János 2018-ban alapította Kerekes Kornéllal, aki egyebek mellett az ötödik kerületi önkormányzat adatvédelmi tisztségviselője is. A vállalkozás már az alapítás évében 78 millió forintos bevételre tett szert, majd 2019-et már 252 milliós bevétellel zárta, ráadásul ebből 144 milliós adózás utáni, tiszta profitot termelt, azaz a bevél több mint feléből nyereség lett. (Az említett ingatlanokat 2019-ben vásárolták.) Nagy János a decemberi letartóztatásával egyidejűleg kiszállt a vállalatból.
A Nagy család több cége egyébként néhány kilométerrel odébb, Gyöngyössolymosra, a politikus és szülei közös lakcímére vannak bejelentve. A ragyogóan felújított és térkövezett ház a falu főutcájáról nyílik.
– A szülőket nem látta senki azóta, hogy elvitték a fiatal Jánost – mondták többen is. – Sokan közülünk csak most tudták meg, hogy helyettes államtitkár volt, a faluban senki sem foglalkozik a politikával – tették hozzá. Szerintük egyébként Nagyék sem különösebben politizáltak, inkább csak gyűjtögettek.
|
Családi birodalom épül Atkáron
|
Lapunk információi szerint négy ingatlan Nagy János apja nevére van bejegyezve, kettő pedig a korábbi cégének, a Iustum Consulting Kft.-nek a nevén fut.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3104470_csaladi-birodalom-epul-atkaron
|
2020-12-31 14:23:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kivételesen szerencsésnek érezhette magát a kecskeméti Bajáki család, miután a két testvér egy-egy cége óriási összeget kapott a magyar államtól az elmúlt két évben. Egyikük azonban mostanra előzetes letartóztatásban van, amit a napokban meghosszabbított a bíróság: Bajáki Edét és társait különösen nagy értékre, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsítja az ügyészség. Cégcsoportjának további zűrös ügyeit a 24.hu tárta fel: előbb hatástalan kézfertőtlenítőt terített, majd veszélyes baktériummal fertőzött ásványvizét osztották ki véradóknak, még a koronavírus-járvány kezdetén is.
A testvér, Bajáki Ferenc más pályát fut, bár az általa alapított, szintén tekintélyes méretű állami dotációban részesített cég körül is több furcsaságot találni.
Az Orbán-kormány 2018 tavaszán megállapodást kötött a szerb kabinettel arról, hogy a magyar állam Szerbia magyarok által nem lakott részein megvalósítandó beruházásokat is támogatni fog. Tavaly írták ki az erről szóló pályázatot, és a kilenc nyertes közül az egyik a Horizon Food Kft. lett. Bő 900 millió forintot kapott arra, hogy egy szerb partnerrel közösen a Belgrádtól 180 kilométerre délre levő Ariljén aszeptikus gyümölcsvelőt gyártó üzemet hozzon létre. Az aszeptikát lekvárok, dzsemek előállításához használják, a tudósításokból körvonalazódó elképzelés az volt, hogy Szerbiában elsősorban málnát dolgoznak fel, a gyümölcsvelőt Magyarországra szállítják, és itt készítenek belőle lekvárt, azt pedig elsősorban Oroszországban és Japánban értékesítik. 2019 márciusában a gyár alapkövét is letették.
A Horizon Foodot 2017 tavaszán hozták létre, vagyis kétéves sem volt, amikor a magyar állam 917 millió forint támogatást ítélt meg neki. Működésének első teljes évében, 2018-ban csupán 72 millió forint árbevételt produkált, nyeresége nem érte el a hárommillió forintot. Ugyanakkor magyarázatul szolgálhat a sikerre, hogy
a céget alapító, de abból papíron gyorsan kiszálló Bajáki Ferenc a támogatást elbíráló állami ügynökségnek is dolgozott.
Bajáki egy hónappal az alapítás után eladta üzletrészét egy nőnek, aki forrásaink szerint a felesége, de az bizonyos, hogy az Opten cégadatbázisban megegyezett a lakcímük.
Erős a gyanú, hogy Bajáki nem szállt ki a cég irányításából, az ügyvezető ugyanis egy általános iskolai tanár lett, aki szabadidejében amatőr színészkedik. Tolnai Ottó kérdésünkre elismerte, hogy régóta ismeri Bajákit, és azt mondta, az ő dolga a cégpapírok aláírása, de alig jár ki Szerbiába, Bajáki és a felesége intézik az ügyeket. Bajáki erről annyit írt lapunknak: „A tanár úr kitűnően beszél németül többek között, egyéb hasznos kvalitásai mellett, és ő is rászorul másodállásra.” Tolnai egyébként ott dolgozott Bajáki Ferenc előzetesben ülő testvérének kerekegyházi cégcsoportjánál is, idézték fel forrásaink.
Bajáki Ferenc egyébként egészségi okokkal magyarázta, hogy az alapítás után egy hónappal kiszállt a Horizon Food Kft.-ből, azóta pedig nem volt oka rá, hogy visszavegye, írta. Mindazonáltal a cég elérhetősége azóta is Bajáki Ferenc email címe, és a cégadatbázisban fellelhető címről is ő válaszolt. Az üzemről több szerbiai tudósítás fellelhető, az egyik idén nyári cikkben Bajáki is ott van a fotón, hiába, hogy papíron jó ideje semmi köze a vállalkozáshoz.
Az üzem létrehozására a Magyar Exportfejlesztési Ügynökségnél (HEPA) lehetett pályázni. Ehhez a szervezethez dupla kötelék fűzte Bajáki Ferencet. Ő maga csak azt ismerte el lapunk kérdésére, hogy három hónapon keresztül, 2018 novembere és 2019 januárja között munkaviszonyban volt a HEPA-nál. Azonban fellelhető a HEPA-val szerződők listáján is a neve: 2015. december 1-je óta stratégiai tanácsadói tevékenységet végzett az ügynökség számára, határozatlan időre kötött szerződés alapján. A dokumentum a 2018-as állapotot tükrözi, tehát három éven át megbízási szerződéssel dolgozhatott a HEPA-nak Bajáki, amit annak az évnek a végén, három hónapra, munkaviszonyra cserélt fel – ő ennek ellenére tagadta, hogy stratégiai tanácsadói tevékenységre vonatkozó szerződést kötött a szervezettel. A HEPA pedig egyetlen kérdésünkre sem válaszolt két hónap alatt,
hiába érdeklődtünk arról, hogy hozhattak ki győztesnek egy velük évek óta szoros kapcsolatban álló személyhez köthető cégét a pályázatukon.
Bajákinak egy másik vállalkozása is van. Az Etalon-Bau papíron is az övé, de a törvényi kötelezettség ellenére évek óta nem adott le beszámolót, az adószámát felfüggesztették. Ilyen pedigrével, hátszél nélkül egy friss céggel nehezen kaphat valaki csaknem egymilliárd forintos állami támogatást.
Amikor Magyar Levente külügyi államtitkár jelenlétében tavaly letették a gyár alapkövét, akkor azt remélték a vezetők, hogy még abban az évben elindulhat a termelés. Aztán 2020 elején arról szóltak a hírek, hogy tavasszal startolhat, a nyáron pedig azt, hogy ősszel kezdődik a munka, de a termelés azóta sem indult be. Bajáki erre úgy reagált, hogy az eredeti ütemterv szerint halad a projekt, de azt nem árulta el, hogy ez mit jelent. Azt is állította, hogy ugyan megítélték nekik a 917 millió forintos magyar állami támogatást, de abból nem folyósítottak még nekik. A HEPA az ezzel kapcsolatos kérdésünkre sem válaszolt.
A Horizon Food elsősorban Oroszországban értékesít termékeket (gyümölcs- és kukoricakonzervet, bébiételt, lekvárt), beszámolója alapján árbevételének a háromnegyede onnan származott.
Bajáki Ferenc forrásaink szerint 2019 elején, vagyis miután távozott a HEPA-tól, testvére kerekegyházi cégcsoportjának központjában kapott irodát. Amióta Bajáki Ede börtönben van, és csaknem minden munkavállalót elküldtek a Hírös-Vitál, illetve Gladiolus cégcsoporttól, a testvér időnként megjelent a telepen, sőt amikor volt egy érdeklődő a széthulló cégcsoportnál levő berendezésekre, akkor a cég ügyvédjének meghívására ő is jelen volt a bejáráson, noha hivatalosan semmi köze a Hírös-Vitálhoz.
A Hírös-Vitál jogi képviselőjének szervezésében történt egy szakértői helyszíni bejárás, amelyen jómagam is részt vehettem. Véleményem szerint bárkinek van lehetősége, akit hívnak, vagy kéri, hogy szétnézhessen a hiteles információ vagy tájékoztatás okán. Nagyon örültem, mert így a sajtóértesülésekkel ellentétben láthattam, hogy valódi eszközökkel valódi termékek készültek nem kis mennyiségben
– közölte lapunkkal.
|
Az előzetesben ülő, milliárdos támogatást bezsebelő vállalkozó testvére körül sem stimmel minden
|
Úgy nyert el egy alig kétéves cég közel egymilliárd forint állami támogatást, hogy alapítója a pályázatot elbíráló szervezetnek dolgozott.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/04/bajaki-ferenc-horizon-food-hepa-allami-tamogatas/
|
2021-01-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ha a Fácános tér felől indul a budai hegyvidéki turista a Disznófő-majorok megnevezésű (a Mária-völgy és a Harang-völgy által közrefogott) terület felfedezésére, szembetűnhet neki a kihelyezett térképen a Szilassy út végén magányosan álló Disznófő fogadó- és forrásház táblája. Azonban hiába követi az utat ételek-italok reményében egészen a Disznófőig, a végén nagy csalódás érheti:
korsónyi sörök és kéttenyérnyi zsíroskenyerek helyett csak egy rothadó, a turistáktól elzárt romot láthat meg az út végén.
A Disznófő-forrásnak évtizedekkel ezelőtt csodájára jártak, a 19. században a kor nagyjai, Vörösmarty Mihály, vagy éppen Blaha Lujza múlatták ott az időt, a 20. században pedig ismeretlen tettesek ragasztgatták Ceaușescu képét a Disznófő cégérére afféle politikai megmozdulásként. Volt a Disznófő Mészöly Kálmánnak, a híres focistának a tulajdona, volt magánlakás, ma pedig egy 18 éves fiú nevén van a sok tízmilliót érő épület, vagyis inkább annak maradványai.
„Fantomcéghez kerülhet a Disznófő?”
„Fantomcég birtokába került a legendás zugligeti Disznófő étterem. A százmilliós értékű ingatlanból a hét elején költöztették ki a több mint tíz éve ott lakó Rapay Zsuzsannát és három gyermekét, a zárakat lecserélték, nekik nincs visszaút.”
-írja 2011-es cikkében a Magyar Nemzet. Rapay Zsuzsanna és három gyermeke volt az utolsó lakója a 19. században épült, és korábban vendéglőként működő épületnek, ami egy forrás és egy forrásház mellett állt az 1800-as évek óta.
Az ezredfordulóig vendéglátóként működött, mígnem Rapay 15 évre kibérelte magánlakásként az akkori tulajtól, Tóth Ernőtől. A lap által fantomcégnek nevezett Avillar Szolgáltató Kft. 2007-ben szerezte meg a telek tulajdoni jogait (Rapayék bérleti szerződését vállalva), azonban 2011-ben az új tulajdonosok a szerződés ellenére hirtelen a ház elhagyására szólították fel a Rapay családot.
Az addigi lakók egy hét alatt költöztek ki a Disznófő épületéből, ekkor indult rothadásnak a hely. Az önkormányzat 2008-ban helyezte a területet helyi védelem alá, ami azt jelenti, hogy a forrásház kerületi védettség, míg az épület elővédettség alatt áll – azaz építkezés esetén a tulajdonosnak konzultálnia kell az önkormányzati főépítésszel a terveiről. Az önkormányzati rendelet szerint a területen csak szállás-, vendéglátó-, sport-, szabadidő-, turisztikai, oktatási, kulturális és ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el, ha valaki építkezésre adná itt a fejét.
A tulajdonosi lap szerint 2019-ben egy csere útján az akkor 17 éves Pomázi Csabához került a többtízmilliós ingatlan. Pomázi a Fidesz-közeli távhőmágnás Pomázi Csabának a fia, aki ellen a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett miatt eljárást indított 2019 nyarán. A NAV azóta a fogadó területét is zár alá vette idén: egyelőre nem tudni, az idősebb Pomázi ellen folytatott eljárás vagy külön ügy részeként terjesztettek ki nyomozást az azóta már nagykorúvá vált tulajdonos telkére. (Megkerestük a kérdéssel NAV-ot, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.) Frissítés: A NAV levelünkre azt válaszolta, folyamatban lévő ügyről nem hozhatnak nyilvánosságra részleteket.
A kerületben terjengett egyébként olyan információ is a fiatal tulajdonossal kapcsolatban, hogy az új birtokos célja a vendéglátó hely eredeti állapotának visszaállítása. Ezt az önkormányzat lapunknak nem tudta megerősíteni, mint írták, „tekintettel arra, hogy az ingatlan magánkézben van, a területen tervezett változtatási szándékról nincsen tudomásuk”.
Forrásvíz, vaskan, alagút
A Disznófő fogadó hatalmas területén az 1800-as években még csak a forrás vonzotta a kirándulókat, a Disznófő volt ugyanis a Városkút és a Béla király kútja mellett a három legjelentősebb forrás egyike a környéken (illetve ekkor még a nagyok közé számított az akkor még létező Szarvas-kút és az Isten szeme fogadó melletti forrás is). A forrás köré az 1820-as években épült egy forrásház, 1890-ben pedig egy vas vadkanfej is került a forrás kivezetőjéhez, a fogakkal ellátott vaskan köpte a vizet, amit régi képeslapok szerint néha vízhordó csacsik hordtak el a hegyről.
A forrás az 1925-ös Turisták Lapja szerint megegyezik azzal a kúttal, amit Mátyás király vadászházának forrásaként emlegettek a történelmi szövegek. „Mátyás király művészi kivitelű kútja ősapja volt a mai Disznófő forrásnak, a kastély közvetlen környéke pedig megfelelő műalkotásokkal az a nagyobb kiterjedésű gyümölcsös volt, amely a ma Istenszeme nevet viselő nyaraló alatt és felett elterül”, írta a lap.
A Disznófő eredetét Pálfalvy Gyula kutatta az 1938-as években, ő felfejtette a források korabeli útját, eredetét, illetve lerajzolta a nehezen bejárható alagútrendszert is. Így derült ki, hogy a forrás vize egy közel 30 méteres, téglával kifalazott alagútból folyt lefelé, a forrás mögött pedig egy bonyolult karsztvizes barlangrendszer húzódott, másfél tucatnyi eret összefogva. A helyi lapok többször is felhívták a figyelmet először arra, hogy a forrásvíz az aknát megkerülve tör elő a rossz tervezés miatt, majd a 2000-es években az akkori tulajdonosnak jelezték, hogy az alagút tisztítása szükségszerű lenne. A napi 8060 liter vizet adó forrás kiszáradását végül az Országos Természetvédelmi Tanácsnak és a tulajdonosoknak intézett könyörgések után az eltömődött alagútrendszer okozta. Mivel a forrás táplálta az Isten szeme fogadó tavát, az is eltűnt. Mára már sem a forrásház, sem az Isten szeme fogadó nem látogatható, az önkormányzat szerint pedig a forrás maga még épp hogy nem szűnt meg teljesen:
„Tudomásunk szerint a forrás vize mára elszennyeződött, ivásra nem alkalmas, és ugyan a forrás vízhozama jelentősen csökkent, nem apadt ki teljesen. A természet védelméről szóló törvény értelmében a forrás a törvény erejénél fogva védelem alatt áll.”
Az azóta lezárt forrásház széttört tábláján napjainkig olvasható a „Disznófő-forrás: forrásháza az 1820-as években épült, csurgója 1890 körüli vasöntvény” felirat, a Magyar Nemzet leírása pedig jól mutatja, hogyan fest napjainkban a forrás, aminek
„Már csak neve emlékeztet arra, hogy a budai hegyvidék legbővizűbb forrásából évszázadokon át a vándor, a vadász, később a kiránduló frissítő vizet kortyolhatott. Jelenleg magas betonkerítés és betonozáshoz használt rozsdás vasrácsozat zárja el a látogató elől a mindig is köztulajdonban lévő Disznófő-forrást és Disznófő éttermet.”
Török háremtől Déryné Figaro-előadásáig
A Disznófő etimológiájával kapcsolatban több teória áll fent, az azonban szinte biztos, hogy sem a forrás, sem a később mellé épült fogadó nem az öntöttvas-vadkanról kapta a nevét. Az egyik elmélet szerint a név egy félreértésből keletkezett, ugyanis „a régi magyar szóhasználatban a fő nem fejet, hanem forrást jelentett”, így, mivel a Disznófő-forrás ebben a formájában „Disznó-forrás-forrást” jelentett volna, a szó elejét a disznófejre asszociáltatták, így került a vadkanfej is a forrás szájához. Egy másik értelmezés szerint az egész disznóság onnan ered, hogy az egykori Mátyás-kastély a török hódoltság alatt a háremhölgyek helye volt, és mivel emiatt „disznóságok történtek ott”, a forrás körüli rész a Sauwinkelt, azaz a Disznóliget elnevezést kapta.
A forrás melletti fogadó rész az 1840-es években nyílt, a vendéglő először az Isten szeme egykori fogadósának kezében volt, tőle került át 1854-ben új bérlőjéhez, majd 1867-ben még újabb tulajdonosához, a híres serfőző családhoz. Barberék átalakították a melléképületet, zenekari karzatot építettek a főépületbe, a Disznófő boros vonalát viszont, legalábbis a Vasárnapi Újság 1866-os beszámolója alapján nem igazán tartották meg:
„Mire meghűltél, a disznófő kincses kamrájából hordanak eléd ételt-italt finom terítékü asztalokra, s még le sem hajtád jóformán a paridi-vizzel vegyes, pezsgő boros pohárt: valahol hátad mögött megzendül a buda örsi vagy páti kis czigánybanda, vagy valami vándorló tyroli dalnokpárnak hárfával körülpengetett jodlere. Ez rosz, a másik még roszabb.”
Az 1870-es években az esti mulatozók és a színészek törzshelye lett a Disznófő, megfordult itt Blaha Lujza, Paulay Edené, Náday Ferenc és felesége, Nagy Imre, Benza Ida, Nagy Julcsa vagy Szigligeti Ede. Nem ők voltak egyébként a Disznófő történetének egyetlen hírességei, járt ide előttük vagy utánuk Kossuth, Erzsébet királyné (bár ő az újságok szerint a forrást látogatta), Toldy Ferenc, Wesselényi Miklós és a törzsvendég, Vörösmarty Mihály is. A Disznófőt egy ideig Vörösmarty sorai is díszítették, miszerint „Jókedvében teremté az esten Zugligetet, Gond és Bánat itt kacagásra derül”. Vörösmarty a Karacs-családnál vendégeskedett, amikor erre járt, Karacsék legkisebb lánya így emlékezett vissza étkezéseikre:
„Társasebédünk rendesen három ételből, például az akkor nagyban divatozó szalonnás gombóclevesből, palacsintából és csirkesültből állt, s fejenként fizettünk egy ezüst húszast, s a férfiak, kik bort ittak, ezért külön fizettek. Ily alkalommal láttam először Táncsics Mihályt, de itt láttam meg Kántornét, Dérynét, Szerdahelyit és még többeket. Kántorné a Machbetből rögtönzött, Déryné, Szerdahelyi a Figaróból énekeltek.”
Az éjszakai mulatozások azonban a ‘80-as évekre véget értek, Barberék csődbe mentek, a vendéglátót elárverezték. A telek Kukuvecz Mátyáshoz került, a helyi lapok szerint a Disznófő ismét drága lett, a pincérek meg bunkók. Nem világos, de a fennmaradt képeslapok alapján 1880-1890 körül a Disznófő szállodaként is működött, legalábbis a Disznófő Hotel megnevezés erre utal.
Huszadik századi jelek a falakon
A századforduló után Schaffer Károly, 1909-től pedig özvegye vette át a vendéglőt. Ezután nem tudni a következő tulajdonosok nevét, azt viszont igen, hogy azok már kevésbé voltak nyitottak a látogatókra, az 1925-ös Turisták Lapja már ekkor azt panaszolta, hogy a Disznófőhöz vezető Szilassy „a vendéglőhöz vezet ugyan, de magántulajdon, ezt a magántulajdon figyelmeztető felírást viseli bejáróján maga a Disznófő forráskút is”. A forrásházat első kisajátítása után 1930-ban átalakították, majd a második világháború alatt a vendéglátó üzemeltetése szünetelt, mígnem államosították az épületet. 1960-ban rekonstruálták a fogadót, Vörösmarty idézete eltűnt, a legendásan drága Disznófő pedig visszatért. Egy ízben meg is büntették volna lehúzásai miatt, ha tulajdonosai nem lettek volna olyan részegek, hogy a hatóságok nem tudják őket még kihallgatni sem:
„A disznófői vendéglőben ugyancsak árdrágítást fedeztek fel. Itt a bort a megengedett 8.25 helyett 10 forintért árusították. Súlyosbítja az ügyet, hogy a Disznófő a dolgozók kedvenc kirándulóhelye és a vendéglőbe sok kiránduló kisember tér be egy-egy pohár italra vagy harapás ennivalóra. Az ellenőrök sem a tulajdonost, sem a kisegítő személyzetet nem tudták kihallgatni, mert mindketten a szó legszorosabb értelmében ”megrészegedtek„, nyilván a saját drága boraiktól.”
Az 1970-es években a vendéglőt még kétszer felújították, a nagyobb átalakítás után 1975-ben nyitott újra a síszezonra. A nyolcvanas évek legnagyobb története a Disznófőről ekörül született, eszerint egy máig ismeretlen tettes felmászott a vendéglő cégéréhez Ceaușescu képével és ráragasztotta a táblára a román diktátor méretes poszterét. Arra persze vigyázott, hogy a Disznófő felirat jól látszódjon alatta. A ‘80-as években egyébként cigányzene, folklórprogramok, vadételek és mérsékelt árak jellemezték a vendéglőt.
A rendszerváltás környékén aztán 1988 és 1992 között Mészöly Kálmán futballistához került a több mint 3000 négyzetméteres terület. A Magyar Nemzetnek 2005-ben a Zugliget Egyesület elnöke, Salamin András azt mondta, „az eladásnál a törvény szolgáit mit sem zavarta, hogy a forrás elidegeníthetetlen közvagyon, eladását az akkori törvények is tiltották”. A Hegyvidéki önkormányzat a Telexnek azt mondta,
|
Egy Fidesz-közeli távhőmágnás 18 éves fiáé a rothadó zugligeti fogadó
|
A tulajdonosi lap szerint 2019-ben egy csere útján az akkor 17 éves Pomázi Csabához került a többtízmilliós ingatlan. Pomázi a Fidesz-közeli távhőmágnás Pomázi Csabának a fia, aki ellen a NAV Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága csődbűntett miatt eljárást indított 2019 nyarán. A NAV azóta a fogadó területét is zár alá vette idén: egyelőre nem tudni, az idősebb Pomázi ellen folytatott eljárás vagy külön ügy részeként terjesztettek ki nyomozást az azóta már nagykorúvá vált tulajdonos telkére. (Megkerestük a kérdéssel NAV-ot, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket.) A kerületben terjengett egyébként olyan információ is a fiatal tulajdonossal kapcsolatban, hogy az új birtokos célja a vendéglátó hely eredeti állapotának visszaállítása. Ezt az önkormányzat lapunknak nem tudta megerősíteni, mint írták, „tekintettel arra, hogy az ingatlan magánkézben van, a területen tervezett változtatási szándékról nincsen tudomásuk”.
| null | 1 |
https://telex.hu/kult/2021/01/03/disznofo-fogado-nav-hegyvidek
|
2021-01-03 11:43:00
| true | null | null |
Telex
|
Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett „fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
„A Budaörsi Rendőrkapitányságon hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt van folyamatban az eljárás, jelenleg ismeretlen tettes ellen” – közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az Átlátszóval az úgynevezett „fehér út” ügyében tett feljelentés sorsát firtató kérdésünkre.
A szóvivő által megjelölt bűncselekményt a törvény – alapesetben – legfeljebb három évi szabadságvesztéssel fenyegeti, és az követi el, aki „arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez”.
Szemetet kerestek, utat találtak
2020. február elején a Jövő Öko-Nemzedéke (JÖN) Alapítvány tett bejelentést az egyesült ellenzék által pár hónapja uralt érdi önkormányzatnál az Érd és Sóskút között lerakott szemétről. A helyszínen ellenőrzést végző hivatali emberek alighanem meglepődtek, amikor egy olyan útra bukkantak, amelynek létezéséről vagy építéséről a polgármesteri hivatalban semmilyen hivatalos iratot nem találtak.
A négy és fél kilométeres hosszúságúra becsült út magáningatlanokon vezet át. Az út Sóskútra eső része ráadásul természetvédelmi területen húzódik.
A polgármesteri hivatal által lefolytatott vizsgálatok alapján Tetlák Örs alpolgármester a feljelentésében azt írta: az utat Érd Fenyves-Parkvárosban épülő köznevelési centrum építkezésekor kitermelt köves földből építették meg. Az LMP politikusa azt írta a rendőrségnek:
ahelyett, hogy a jogszabályoknak megfelelően lerakóhelyre szállították volna a mintegy 13 500 köbméter kitermelt földet, abból utat építettek.
Tetlákék szerint az építési, bontási törmelék hulladéknak minősül, ezért bűncselekményt követtek el azzal, hogy a köves földet nem szállították el megfelelő lerakóhelyre, hanem abból ideiglenes utat építettek.
„Mindenki jól járt”
Az Átlátszó számolt be arról 2019 márciusában, hogy Mészáros Lőrinc gyerekeinek cégével, a Fejér-B. Á. L. Zrt.-vel kötött szerződést Érd városa két jelentős beruházásra. A két projekt az eredetileg becsült és tervezett nettó 8,1 milliárd forint helyett 11,4 milliárd forintba kerül az adófizetőknek.
A beruházások egyike a köznevelési centrum Fenyves-Parkvárosban, amelynek eredetileg becsült szerződéses összértéke 4,1 milliárd forint volt, aztán a Mészáros-gyerekek nyertes cége pedig több mint másfél milliárd forinttal magasabb összegért, pontosan 6 milliárdért dolgozik majd.
A becsült költségnél 3,3 milliárddal drágábban dolgozhat Mészáros gyerekeinek cége Érden
A Fejér-B. Á. L. Zrt. projektvezetője úgy elevenítette fel az úgynevezett „fehér út” megépítésének körülményeit, hogy az alapvetően a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ötlete volt.
„A földmunkák kezdetekor sok lakossági megkeresés érkezett a földet elszállító teherautók zaj- és porterhélése miatt. Vállalkozónk, mivel a földet a sóskúti lerakóba szállította, egyszerűbbnek látta volna a Fenyvesen keresztül közlekedni, tehermentesítve ezzel a környező utakat, de a meglévő földút nem volt erre alkalmas” – írta a Fejér-B.Á.L. projektvezetője.
„Az út és környéke korábban illegális hulladéklerakóként ‘működött’, és gépkocsival járhatatlan volt. Vállalkozónk az érdi (T. Mészáros András) és a sóskúti polgármesterrel (König Ferenccel) egyeztetett, és a megállapodásuk az lett, hogy az ott lévő hulladékot elszállítja a vállalkozó és az iskolából kitermelt köves földből utat készít a Fenyvesen keresztül Sóskút felé” – idézi az alpolgármester a projektvezető levelét a rendőrségi feljelentésben.
Vagyis az ideiglenes út megépítésével mindenki jól járt.
„A környező lakók a lakógyűlésen köszönetüket fejezték ki felénk egyrészt a rengeteg szemét elszállítása miatt, másrészt azért, hogy át lehet közlekedni Sóskút irányába”
– írta az érdi polgármesteri hivatalnak a Mészáros-gyermekek cégének projektvezetője.
A projektvezető azzal is nyomatékot adott a szavainak, hogy megküldte a földmunkákat végző cég, a Kontimer Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatát, aki egyértelműen leszögezte: az ideiglenes utat az érdi és sóskuti önkormányzat hozzájárulásával építették meg. (A feljelentés összefoglalója és a teljes okirat itt elérhető.)
A történet azonban ekkor válik kifejezetten zűrössé:
Érd volt és Sóskút akkori és jelenlegi polgármestere ugyanis a leghatározottabban visszautasítja, hogy ők bólintottak volna rá a Fehér Út megépítésére.
Az alpolgármester szerint sem a Fejér-B.Á.L., sem a földkitermelést végző cég, de az érdi önkormányzat sem kérte az útépítéssel érintett földingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását vagy engedélyét. Tetlák közölte: az érdi önkormányzat nyilvántartásaiban nincs nyoma annak, hogy T. Mészáros András volt polgármester és sóskuti kollégája, König Ferenc jóváhagyták volna az útépítést.
Nem válogatták meg a szavaikat
“…Tudomásunk szerint T. Mészáros András és König Ferenc szóban egyeztettek az ideiglenes útépítésről, és jogszabályon alapuló felhatalmazás nélkül járultak hozzá a tárgybeli út építéséhez” – írta az alpolgármester a feljelentésben.
A volt érdi polgármester, helyi fideszes pártvezető eddig sem arról volt híres, hogy megválogatja a szavait, ha politikai ellenfeleiről van szó, de nem sokkal a Fehér Út-ügy kipattanása után minden eddiginél durvábban nekirontott Tetláknak. T. Mészáros gyakorló idiótának, a hazaáruló Gerő Ernő reinkarnációjának nevezte az LMP politikusát.
A Fidesz érdi elnöke az Átlátszónak nyilatkozva visszautasította a feljelentésben szereplő állításokat, amelyek a Fehér Út megépítésében játszott szerepére vonatkoznak.
„Tetlák Örs, aki ellen rágalmazás miatt jelenleg is eljárás folyik és aki több éves NAV-büntetés alatt áll, ismét hazudozik. Sem írásban, sem szóban ilyen tartalmú hozzájárulást nem adtam.
A kényszeres hazudozó és kényszeres feljelentő ámokfutását végre meg kellene állítani: vagy a jog, vagy az orvostudomány segítségével.
Még mielőtt visszavonhatatlan kárt okoz Érdnek, amelynek fejlődéséért dolgozni nem hajlandó és nem is képes” – fogalmazott T. Mészáros András, hangsúlyozva, hogy a nyilatkozat közzétételéhez csak teljes terjedelemben való közlés esetén járul hozzá.
A sóskuti polgármester az aljegyzője útján nyilatkozott az Átlátszónak, és szintén leszögezte, hogy csak a teljes válasz leközöléséhez járul hozzá. Az pedig így szól:
„Érdeklődéssel olvastam levelét, melyben olyan kérdéseket tett fel számomra, amiről én nem tudok. Hivatalosan senki, semmilyen megkereséssel nem fordult hozzám, semmilyen Érddel kapcsolatos ügyben. Nem szeretnék részt venni egy mocskolódó, választásokra készülő kampányban. Ebbe természetesen beletartozik az is, hogy semmilyen mocskolódást nem fogadok el és abban nem veszek részt, ami Érd régi vezetésével van kapcsolatban.
Ön a levelében több idézetet írt le, ami hemzseg a hülyeségtől, valótlanságtól, ezért mindezekre nem tudok és nem is szeretnék válaszolni.
Ha bármilyen ügyben a hivatalos szervez engem megkeresnek, természetesen rendelkezésükre állok, és az ügy vagy ügyek jogerős lezárása után természetesen az Ön akkor felmerülő kérdéseire szívesen válaszolok. Ezt a válaszlevelet bármilyen közzététel esetén kizárólag teljes terjedelmében engedélyezem közzé tenni” – írta König Ferenc polgármester.
Ismeretlen tettes után nyomoznak
Az alvállalkozó Kontimer Kft. visszaigazolta az Átlátszó írásban feltett kérdéseit, de kitért azok megválaszolása elől, a Fejér B.Á.L. Zrt. pedig egyáltalán nem reagált írásban feltett kérdéseinkre.
A rendőrség ismeretlen tettes ellen, bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást – ezt nevezik az úgynevezett felderítési szakasznak, amelynek egyik célja: megalapozottnak tekinthető-e a gyanú ahhoz, hogy folytatódjék a nyomozás.
Az ellentmondások feloldására tanúként ki kell hallgatni az érintetteket, és adott esetben szembesíteni kell őket. Erről azonban nem tudni semmit hivatalosan, mert a rendőrség a tanúkihallgatások megtörténtéről és részleteiről rendszerint nem ad tájékoztatást.
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége is érintett az érdi útépítési botrányban, a rendőrség nyomoz
|
Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett “fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/04/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-is-erintett-az-erdi-utepitesi-botranyban-a-rendorseg-nyomoz/
|
2021-01-04 12:25:11
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság lett a befutó a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. által kiírt pályázaton – szúrta ki a K-Monitor. Mészáros Lőrinc gyerekeinek a cége a tatabányai multifunkcionális sportcsarnok építésére irányuló beruházáshoz kapcsolódó, annak kivitelezésével párhuzamosan megvalósítandó szennyezett földelszállítási és földlerakási feladatokat végezheti el 144 656,4 tonna mennyiségben.
A Fejér B.Á.L. nettó 2 783 189 136 forintért vállalta a munkát.
A közbeszerzés uniós, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás volt. A BMSK indoklása szerint azért, mert a Kézilabda törvény alapján jogosultak voltak „rendkívüli sürgősségre alapított hirdetményt” közzétenni.
A munkálatok ugyanis kapcsolódnak a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnoksággal kapcsolatos beruházásokhoz.
A Fejér B.Á.L. mellett további két cég adott be ajánlatot, de a felcsúti cégé volt a legkedvezőbb.
A Zrt. építi egyébként magát a tatabányai csarnokot is az Építő-és épületkarbantartó Zrt.-vel közösen, nettó 18 milliárd 557 millió forint értékben. A létesítmény hasznos alapterülete meghaladja majd a 19 ezer négyzetmétert – ennek szükségességét többen vitatták.
Milliárdos bevételek
Orbán Viktor gyermekkori barátjának, Mészáros Lőrincnek a gyermekei: Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc 2015 júniusában alapította meg a Fejér-BÁ.L. Zrt.-t. A cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt, és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – hogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
Ám még ez is eltörpült a 2018-as adatokhoz képest. A Zrt. éves nettó bevétele ugyanis 2018-ban 22,8 milliárd forintra nőtt, míg az adózott eredménye 5,68 milliárdra. Ez a tendencia azonban tavaly megtorpant: a Fejér-B.Á.L. éves beszámolójából kiderült, hogy az éves forgalom 17 milliárdra csökkent, míg az adózott eredmény 1,55 milliárdra.
Közpénz, közpénz, közpénz
Pedig a Fejér-B.Á.L. Zrt.-nek tavaly sem lehett oka panaszra. 2019 novemberében írtuk meg, hogy a Mészáros-gyerekek cége készítheti elő az atlétikai stadion helyszínét 4 milliárd forintért, Biatorbágyon pedig hatmilliárdért építhet iskolát. Az új Érdi Járásbíróság épületének kivitelezésére kiírt 3,2 milliárdos közbeszerzésen is ők lettek a befutók, és Fejér B.Á.L. kapta meg a zánkai tábor felújítását is a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt.-vel konzorciumban 16,8 milliárd forintért.
Korábban többek között sikerrel pályáztak a Szombathelyi Püspöki Palota helyreállítására is: a WHB-val közösen 828 millióért kapták meg a munkát, a bicskei tanuszoda korszerűsítését pedig 137,5 millióért vállalták. 2016-ban két nagy állami tendert nyertek el: a WHB-val közösen Dunakeszin iskola-építésre kaptak megbízást 2,94 milliárd forintért, valamint 2,8 milliárd forintot a Nemzeti Lovarda felújítására a Kerepesi úton.
De idén sem kerülte el őket a közpénzeső: nyáron például a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítésére kaptak megbízást 4,5 milliárd forintért.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építheti fel az új iskolát Felcsúton 4,5 milliárd forintért
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van. Támogatási kampány – fizess elő az Átlátszóra, kattints ide a támogatási lehetőségekért!
Nyitókép: Mészáros Lőrinc gyerekei. Archív.
|
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége 2,7 milliárdért hordhatja el a földet a tatabányai sportcsarnoknál
|
A járvány sem állíthatja meg a 2022-re tervezett kézilabda eb-hez kapcsoldó létesítmények építését. A beruházások rendületlenül folynak, és pénz is mindig akad a látványos épületek kivitelezésére. Az egyik csarnok Tatabányán épül, a munkálatokat a felcsúti Fejér B.Á.L. végzi konzorciumban. Most a földmunkákkal kapcsolatos tendert is ők nyerték el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/12/22/meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-27-milliardert-hordhatja-el-a-foldet-a-tatabanyai-sportcsarnoknal/
|
2020-12-22 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„A mi médiaorgánumaink több, mint fele rendkívül kritikus a kormánnyal szemben; objektív vizsgálatok azt mutatják, hogy a kormánykritikus média piaci részesedése 50 százalék feletti” – tájékoztatta még az ünnepek előtt a Welt am Sonntag című német lap közönségét Orbán Viktor magyar miniszterelnök. Arról nem szólt, miért tekinti egységes egésznek a „kormánykritikus” oldalt, miközben a központosított, szócsőszerű hatalmi médián túl jórészt nem közös irányítás alatt álló pártlapok, hanem egymástól is független (harcos ellenzéki, esetleg InfoRádió-szerűen objektív, baloldali, liberális vagy konzervatív beállítottságú) szerkesztőségek működnek.
A NER-termékek esetében viszont még a különállónak látszó egységek többsége is „össze van drótozva” tulajdonosi oldalról.
A TV2, a televíziót egyébként nem fogyasztó fiatal korosztály megszólítására kitalált Pesti TV, a tavaly nyáron-ősszel egyértelműen ellenőrzés alá vont Index.hu portál, valamint a Rádió 1- és Best FM-hálózat például nem része a fideszes holdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). Csakhogy: 2020 nyarán Kertész József Tamás személyében egy olyan ügyvédre írták át a KESMA alapítói jogait, aki főhivatásszerűen Mészáros Lőrinc jogi képviselője. Olyannyira, hogy irodája a felcsúti milliárdos budapesti, Andrássy úti céges főhadiszállásán működik. Pontosan ugyanott, ahol a TV2 és a Pesti TV közgyűléseit, taggyűléseit vezényli az Indexet is einstandoló Vaszily Miklós – illetve ahol gyakran megfordulnak a Rádió 1 és a Best FM nevű adók Mészáros-lekötelezett tulajdonosai. És mindeközben a kormánypárti sajtóérdekeltségek nagyobb részének az az Atmedia Kft. közvetíti az állami hirdetéseket, amely ugyancsak a felcsúti lobbi ellenőrzése alatt áll. Sőt, ahogy a G7 bizonyította: még az állami média állami hirdetésein is Mészárosék keresnek. Szó sincs tehát arról, hogy a KESMA létrehozása a Fidesz-barát egységek összeolvasztási folyamatának betetőzése lett volna – változatlanul a centralizáció a fő csapásirány.
Az alábbi listán szándékaink szerint minden olyan országos jelentőségű médiumot szerepeltetünk, amely – sok-sok néző, olvasó, hallgató elérésével vagy exkluzív tartalmak szállításával – képes befolyásolni a közéletet. A darabszám nyilván nem a legmegfelelőbb mérce, hiszen például az Átlátszó vagy a Válasz Online tömeghatását nem lehet összemérni a TV2-csoportéval, ugyanakkor a közélet iránt érdeklődő véleményformálókra nyilvánvalóan nagyobb erővel hatnak a kicsi, de hiteles médiumok, mint a bulváradók.
A pártok kommunikációs osztályával, pártalapítványokkal szervezetileg is összeforrt sajtótermékeket (Nyugati Fény, Jövő TV, Alfahir.hu, N1TV) szándékosan kihagytuk a felsorolásból, annak ellenére is, hogy ezekben gyakran normál újságírói munka folyik. Ugyancsak nem vettük figyelembe az önálló tartalomgyártás helyett másodközlésre vagy bloggyűjtésre berendezkedett oldalakat (Propeller, Blogstar, Új Magyar Fórum, Gondola.hu), továbbá azokat a kiadványokat sem, ahol az impresszum alapján nem lehet egyértelműen beazonosítani, hogy kikből áll a stáb (Kuruc.info, Vadhajtások, Privát Kopó és még sokan mások). A megyei laphálózat tagújságjait nem külön-külön, hanem egy egységként számoljuk el az összeállításban, mert együtt értelmezhetők országos médiumként. Az is előfordul, például a Blikk, a HVG és a Mandiner esetében, hogy a kiadók termékeit a print és az online kategóriáknál is figyelembe vesszük, mert a netes felületek majdnem teljesen önálló életet élnek a nyomtatott lapok mellett. Egyetlen sportkiadványként a Nemzeti Sportot (és weboldalát) is megjelenítjük a listán, mert a kormányfő kedvenc lapját politikai üzenetek közvetítésére is használják.
Gyűjtésünk végeredménye dióhéjban: immár 50 százalékos a kormányzati kontroll a közéleti sajtópiacon.
A Fidesz-oldal mondhatja, hogy hiába van nála a 88 országos jelentőségű médiumból 44 darab, „elérésben”, vagyis az olvasók, nézők, hallgatók számát tekintve nincs abszolút többsége. (Erről persze biztosat nem tudhatunk, mert a nyilvánosság fórumai közül sokan nem auditáltatják a látogatottsági adataikat – anyagi vagy más megfontolásokból.) A következő listából kiderül viszont, hogy a NER igenis megteremtette az infrastruktúrát ahhoz, hogy a sajtópiac bő felét – a televíziók és a napilapok esetében a kétharmadát – leuralja, csak legfeljebb az istenadta nép szívesebben tájékozódik független orgánumokból, mint a központi akaratot szinte kritika nélkül közvetítő csatornákból.
Országos jelentőségű, közélettel is foglalkozó, érdemi hírblokkokat sugárzó magyar médiumok listája 2021 elején
narancssárgával a Fidesz-közeli tulajdonossal, finanszírozóval rendelkező,
feketével a kormányzattól független,
zölddel a bizonytalan státuszú sajtótermékek
Televíziók
– TV2-csoport (TV2, Super TV2, stb.) | A TV2 Média Csoport Zrt. legutóbbi közgyűlését is a Mészáros Lőrinc-féle cégbirodalom budapesti, Andrássy úti székházában tartotta. A társaság tulajdonosi köre bonyolult – de csak papíron, valójában minden entitás a felcsúti vállalkozóhoz és állandó partneréhez, a Takarék-csoport élén álló Vida Józsefhez köthető. A televíziós csatornákat birtokló csapat lényegében önmagát finanszírozza, hiszen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara hitelbiztosítéki nyilvántartása szerint két pénzintézet nyújtott kölcsönt a médiacégnek: Mészáros MKB-ja és Vida Takarékbankja. A TV2 Zrt. igazgatósági elnöke Vaszily Miklós, de a testületben ott ül Kovács Loránd, Habony Árpád bejáratott jogi képviselője is.
– RTL-csoport (RTL Klub, RTL II, stb.) | A luxemburgi székhelyű, közvetve a magyar csatornákat is birtokló RTL Group a német Bertelsmann-konszern része.
– A közmédia csatornái (M1, Duna, M2, M5, stb.) | Az állami tévé szerkesztési gyakorlatáról nemrég kiszivárgott felvétel szerint „az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és „aki nem fogja fel, hol dolgozik és mi az elvárás, az vagy buta vagy hazudik. Egyikre sincs szükségünk” – igazította el a stáb tagjait a vezető szerkesztő.
– ATV-csoport (ATV, ATV Spirit) | Az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. egyik végső haszonhúzója Németh Sándor, a Hit Gyülekezete alapítója. Vagyis a köztudatban baloldaliként, ellenzékiként elkönyvelt csatorna a Fidesz–KDNP-kormánnyal bizalmi viszonyt ápoló vezető lelkész ellenőrzése alatt áll.
– Pesti TV | A fiatalokra hajtó kormánybarát csatornát a TV2 székházába bejegyzett Progress Média Hungary Kft. működteti. A cég egyik tulajdonosa Vaszily Miklós, a másik pedig egy bizalmi vagyonkezelő érdekeltség, amely Mészáros Lőrinc javaival gazdálkodik. Aligha meglepő tehát, hogy a társaság legutóbbi taggyűlését is a felcsúti milliárdos vállalatainak Andrássy úti főhadiszállásán tartották. A Pesti TV tartalmáért egyébként a Pesti Srácok stábja, még konkrétabban: Huth Gergely Gerilla PresS Kft.-je felel.
– Hír TV | A HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. tulajdonosa a kormánypárti médiaholdingként emlegetett Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA). Utóbbi szervezetet az Alapjogokért Központ vezetésével is megbízott Szánthó Miklós elnökli, de a kuratóriumnak Bajkai István fideszes parlamenti képviselő (az Orbán család ügyvédje) is tagja.
Rádiók
– Retro Rádió | A médiaszolgáltatást végző Hold Rádiós és Televíziós Reklám Kft. a KESMA tulajdonában van. A Retro műsorgyártásával, honlapjával és reklámidejével Mészáros Lőrinc-közeli cégek (RadioFactory Kft., Media Time Kft., majd idéntől Atmedia Kft.) foglalkoznak – praktikusan ugyanazok, amelyek a kormánypárti médiaholdingtól elvileg független, ám ugyancsak a felcsúti vállalkozó köreihez tartozó Rádió 1-et és Best FM-et is kiszolgálják.
– A közmédia csatornái (Kossuth, Petőfi, stb.) | Az állami adók reklámértékesítője ugyancsak a Mészáros-befolyás alatt álló Atmedia. Ugyanez a vállalat dolgozik egyébként a közrádiók és -tévék mellett a TV2 csoportnak, a Pesti TV-nek, az ATV-csoportnak – és ahogy említettük, a Retro–Rádió 1–Best FM triónak is.
– Rádió 1 | A médiaszolgáltatást végző Radio Plus Kft-t közvetve Schmidt Zoltán, Mészáros Lőrinc egyik alapembere tulajdonolja.
– Sláger FM | A rádió közvetett tulajdonosa a Romániából származó, de 30 éve Magyarországon élő médiabefektető, Radu Morar. Az üzletember önálló piaci szereplő, de például a politikamentesként beharangozott roma csatornát, a Dikh TV-t immár közösen birtokolja egy NER-közeli szereplővel.
– Jazzy | Az adó magyar magántulajdonosok (Antal Zoltán, Suri Imre, Nagy Tamás) kezében van.
– InfoRádió | Az adó tulajdonosa Módos Márton.
– Tilos Rádió | A médium üzemeltetője a Csabai Gábor által képviselt Tilos Kulturális Alapítvány, melyet – a szervezet éves beszámolói szerint – mások mellett a Summa Artium Nonprofit Kft. és az Open Society Foundations is támogat.
– Best FM | A médiaszolgáltatást végző Best Radio Kft.-t Halmi Tamás, Mészáros Lőrinc egyik legrégebbi bizalmasa, menedzsere birtokolja.
– Klubrádió | Az ellenzéki adó többségi tulajdonosa, Arató András épp a médium megmaradásáért küzd, és erre – a Médiatanács legutóbbi döntése értelmében – van is reménye.
– Karc FM | A médiaszolgáltatást végző Karc FM Média Kft. a KESMA tulajdona.
– Spirit FM | Az adó a Németh Sándor-féle ATV-csoporthoz tartozik, a bejegyzett médiaszolgáltató a Közösségi Rádiózásért Egyesület.
– Klasszik Rádió | Az adó tulajdonosi köre „rokon” a Jazzyével, de a Klasszik esetében egy kínai hátterű finn vállalat is beszállt a fenntartásba.
Napilapok
– Megyei napilaphálózat (24 Óra – Komárom-Esztergom; Békés Megyei Hírlap, Délmagyarország – Csongrád-Csanád megye; Dunaújvárosi Hírlap; Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Hajdú-bihari Napló; Heves Megyei Hírlap; Fejér Megyei Hírlap; Új Dunántúli Napló – Baranya megye; Új Néplap – Jász-Nagykun-Szolnok megye; Kelet-Magyarország – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalföld – Győr-Moson-Sopron megye; Napló – Veszprém megye; Nógrád Megyei Hírlap; Petőfi Népe – Bács-Kiskun megye; Somogyi Hírlap; Tolnai Népújság; Vas Népe; Zala Hírlap) | Az újságokat kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Blikk | A napilap a német-svájci Ringier Axel Springer-csoport kiadványa.
– Bors | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Metropol | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt.-t a KESMA tulajdona.
– Nemzeti Sport | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Népszava | A baloldali újságot kiadó XXI. Század Média Kft. a kormányzattal jó kapcsolatot ápoló Puch László MSZP-expénztárnoktól került át a szintén kétkulacsos Leisztinger Tamáshoz.
– Ripost | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Nemzet | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Magyar Hírlap | A Magyar Hírlap Kiadói Kft.-t Széles Gábor üzletember birtokolja.
– Világgazdaság | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Pesti Hírlap FM | A kormánybarát Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel sokáig együttműködő Milkovics Pál lapja.
Hetilapok
– Szabad Föld | A Gajdics Ottó által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– HVG | A lap tulajdonosa a Szerkesztőségi Vagyonkezelő Zrt., melyben Szauer Péter felelős kiadó a legbefolyásosabb részvényes.
– Magyar Hang | Az újságot kiadó Alhambra-Press Bt. György Zsombor főszerkesztő tulajdona.
– 168 Óra | A hetilapot kiadó Telegráf Kft. Milkovics Pál cégcsoportjába tartozik.
– Magyar Demokrata | A lapkiadó Artamondo Kft. tulajdonosa Bencsik András főszerkesztő.
– Magyar Narancs | Az újságot kiadó kft.-ben közvetve Bojtár B. Endre főszerkesztőnek van a legnagyobb részesedése, meghatározó kisebbségi tulajdonos pedig a Media Development Investment Fund nevű befektetési alap. Utóbbit az Open Society Foundations, továbbá nyugat-európai szponzorok támogatják.
– Mandiner | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Figyelő | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Vasárnap reggel | A lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Élet és Irodalom | Az újság kiadója az Irodalom Kft., amely az Élet és Irodalom Közhasznú Alapítvány és a Élet és Irodalom Baráti Társaság közös tulajdona.
– Hetek | A hetilap közvetve a Hit Gyülekezete tulajdona.
– Jelen | Az újságot kiadó Liberty Press Kft. a lapvezetés (Lakner Zoltán, Krajczár Gyula, Tóth Ákos) birtokában van.
Internetes „hírgyárak”
– Index.hu | A kiadó tulajdonosa az Indamedia Network Zrt., amely fele-felerészben Ziegler Gáboré és a TV2-nél, Pesti TV-nél említett Vaszily Miklósé.
– Origo.hu | A portál kiadója a KESMA-tulajdonú New Wave Media Group Kft.
– 24.hu | A híroldal kiadója a Varga Zoltán üzletember fémjelezte Central Médiacsoport Zrt.
– Hvg.hu | A HVG kiadójának internetes hírközpontja.
– Telex.hu | A portált kiadó Van Másik Kft. Kárpáti Márton ügyvezető vállalkozása.
– 444.hu | A híroldalt kiadó Magyar Jeti Zrt. meghatározó tulajdonosa – egy másik cégen keresztül – Uj Péter főszerkesztő és Kardos Gábor vezérigazgató. A társaságban kisebbségi részesedése van továbbá a Magyar Narancsnál már említett Media Development Investment Fund nevű befektetési alap egyik érdekeltségének.
– Hirado.hu | A közmédia internetes hírfelülete.
Más internetes tartalomszolgáltatók
– 888.hu | A G. Fodor Gábor által főszerkesztett lapot megjelentető Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Axióma, axiomamedia.hu | A „digitális közéleti tér” kiadója az Axióma Kulturális Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Giró-Szász Áron – aki miniszterelnöki megbízottként a keresztény mozgalmakkal és közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátásáért felel.
– Azonnali.hu | A lapkiadó többségi tulajdonosa az LMP-s Ungár Péter, a kisebbségi részesedés pedig Gerényi Gáboré.
– Átlátszó, atlatszo.hu | A kiadó legmeghatározóbb tulajdonosa Bodoky Tamás főszerkesztő.
– Direkt36.hu | A kiadót a két vezető szerkesztő, Pethő András és Sáling Gergő birtokolja.
– Forbes.hu *| Az amerikai Forbes magazin magyar mutációja és a hozzá tartozó weboldal rendszeresen szállít exkluzív tartalmakat.
– G7.hu | A gazdasági lapot fele-felerészben Varga Zoltán (Central Médiacsoport) és Reszegi László birtokolja.
– Hirklikk.hu | A lapot kiadó MSH Média Kft. a korábban MSZP-közeliként emlegetett médiavállalkozó, Wirth Zoltán résztulajdonában áll. Az ügyvezető-főszerkesztő 2010-ig a Szekeres Imre-féle honvédelmi tárca HM Currus Zrt. nevű cégénél volt igazgatósági tag.
– Kontra.hu | A lapot kiadó Ctrl-T Creative Zrt.-t a jobboldali megmondóként ismert Megadja Gábor és a Századvég-körben nevelkedett Halkó Petra birtokolja – a cégjogi képviselő pedig Habony Árpád állandósított ügyvédje, Kovács Loránd.
– Látószög, latoszogblog.hu | A felület kiadója a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány.
– Mandiner.hu | A lapot kiadó Mediaworks Hungary Zrt. a KESMA tulajdona.
– Media1.hu | A médiapiaci-közéleti portált kiadó Vipcast Media Bt. Szalay Dániel főszerkesztő tulajdona.
– Mérce, merce.hu | A lap működtetője a Kettős Mérce Blog Egyesület, amely magánadományokból és európai újságíróalapok támogatásaiból gazdálkodik.
– Mfor.hu – Privatbankar.hu | A laptársként működő két gazdasági médium mögött Ács Zsuzsanna és Barlai Róbert (az OTP Bank Regionális Treasury volt ügyvezetője) áll.
– Napi.hu | A gazdasági lapkiadó a Vaszily-féle, az Index.hu-nál már említett Indamedia Network Zrt. tulajdona.
– Növekedés.hu | A gazdasági portál több állami érdekeltséggel és a Magyar Nemzeti Bankkal is partnerségben működik – a tulajdonos-főszerkesztő Kamasz Melinda egykor a Fellegi Tamás vezette Nemzeti Fejlesztési Minisztérium sajtófőnökeként is tevékenykedett.
– Partizán | A politikai-dokumentarista Youtube-csatorna Gulyás Mártoné.
– Pestisracok.hu | A kiadó tulajdonosa a Huth Gergely-féle, a pesti TV-nél már említett Gerilla PresS Kft.
– Portfolio.hu | A gazdasági portál tulajdonosai: a Csányi Sándor vezette szervezetekből (Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége, Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma) ismert Balogh Gabriella és Bán Zoltán főszerkesztő.
– Reaktor.hu | A lapot kiadó Reaktor Alapítvány kuratóriumában ott ül Baczkó Norbert, a Fidelitas kommunikációért felelős alelnöke.
– Szabadeuropa.hu | Az oldal kiadója amerikai adófizetői pénzből, kongresszusi jóváhagyással működik.
– Szemlélek, szemlelek.net | A magazin fenntartója a Felebarátok Egyesület, melynek tevékenységéhez a németországi Renovabis is támogatást nyújt.
– Vasárnap, vasarnap.hu | A lap kiadója a KDNP-közeli Kovács K. Zoltán Alapítvány, mely egyebek mellett a Miniszterelnökség és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatását használja.
– Válasz Online, valaszonline.hu | A kiadót a lap újságírói birtokolják.
Internetes portálok, amelyek szorosan kapcsolódnak egy-egy napi- vagy hetilap, rádió vagy tévé szerkesztőségéhez, és valamelyest online médiumként is hatnak a közéletre:
168ora.hu,
Atv.hu,
Blikk.hu,
Borsonline.hu,
Demokrata.hu,
Hang.hu,
Infostart.hu,
Magyarhirlap.hu,
Magyarnemzet.hu,
Metropol.hu,
Magyarnarancs.hu,
Nepszava.hu,
Nemzetisport.hu,
Ripost.hu,
Vg.hu,
Megyei lapok oldalai (Kemma.hu – Komárom-Esztergom; Beol.hu – Békés megye; Delmagyar.hu – Csongrád-Csanád megye; Duol.hu – Dunaújváros és környéke; Boon.hu – Borsod-Abaúj-Zemplén megye; Haon.hu – Hajdú-Bihar megye; Heol.hu – Heves megye; Feol.hu – Fejér megye; Bama.hu – Baranya megye; Szoljon.hu – Jász-Nagykun-Szolnok; Szon.hu – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye; Kisalfold.hu – Győr-Moson-Sopron megye; Veol.hu – Veszprém megye; Nool.hu – Nógrád megye; Baon.hu – Bács-Kiskun megye; Sonline.hu – Somogy megye; Teol.hu – Tolna megye; Vaol.hu – Vas megye; Zaol.hu – Zala megye)
* A Forbes magyar nyelvű kiadása havilap, ezért cikkünk eredeti verziójában nem szerepeltettük a magazint. Ám mivel a kiadvány és a forbes.hu honlap sok exkluzív anyagot közöl, utólag mégis felvettük a listára.
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor
#média#NER
|
A NER már a sajtó 50 százalékát kontrollálja – itt a nagy médiatérkép
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/01/04/a-ner-mar-a-sajto-50-szazalekat-kontrollalja-itt-a-nagy-mediaterkep/
|
2021-01-04 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com) A Fudan Egyetem épülete (forrás: goabroadchina.com)
A rendelet további szövege ugyan nem konkretizálja az ingatlant, ám vélhetőleg már megtalálhatták, hogy hol helyezik majd el a kampuszt, amire az utal, hogy "forintra pontosan" meghatározták, hogy a 2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint.
A kínai egyetem magyarországi megjelenése korábban politikai vitákat váltott ki, hiszen miközben az ázsiai intézmény útját erősen egyengeti a kormány, addig a számos mutató alapján a legjobb itteni felsőoktatási intézménynek számító CEU-t elüldözte. Az is polémiával járt, hogy a CEU kapcsán támadott két diploma kiadása lesz a hírek szerint a Fudan Egyetem egyik fő vonzereje is.
2024-re készülhet el a sanghaji Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa Budapesten, ahol négy-öt karon kezdődne meg az oktatás a tervek szerint, írta korábban a Magyar Hírlap. Horváth Levente, az MNB elnöki főtanácsadója a lapnak azt mondta, várhatóan gazdasági, nemzetközi kapcsolatok, orvosi, műszaki tudományok területeken tanulhatnak majd a jelentkezők. Öt-hatezres lesz a hallgatói létszám, 500 fős az oktatói gárda - tette hozzá.
|
800 milliós ingatlant kaphat a Magyarországra jövő kínai egyetem
|
Kicsit kacifántosan fogalmazták meg azt a kormányhatározatot, amely az eddig csak Kínában működő Fudan Egyetem első külföldi kampuszának létrehozását szolgálja. Azt írták ugyanis, hogy "a Kormány egyetért a Fudan Egyetem elhelyezéséhez és a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 1. melléklet 4. pontjában meghatározott létesítményfejlesztés megvalósításához szükséges ingatlanok tulajdonjogának - legfeljebb a független szakértő által meghatározott forgalmi értéken, per-, teher- és igénymentesen - az állam javára történő megszerzésével".
2021-es költségvetés terhére mekkora kötelezettséget lehet vállalni. Ez egyébként 821 492 000 forint.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/800-millios-ingatlant-kaphat-a-magyarorszagra-jovo-kinai-egyetem.html
|
2021-01-01 10:38:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Megvan, kik kerültek a hamarosan nevet váltó Szent István Egyetem alapítványi kuratóriumába. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfői közleménye szerint
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A Szent István Egyetem 2021. február 1-jétől alapítványi fenntartásban működik tovább, és mint a közlemény felhívja a figyelmet, nevet is vált, jövő hónaptól Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) néven működik tovább.
A kuratóriumi tagokról a közlemény azt írja:
"A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is. A kuratórium tagjai komoly tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek az agrárium, a felsőoktatás és az üzlet területén, hatékonyan tudják képviselni az ágazat és az egyetemi polgárok szempontjait. Stratégiai vízióval, pénzügyi és menedzsmenttudással támogatják az intézmény fejlődését, a képzés korszerűsítését."
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.
|
Csányi Sándor és Lázár János is bekerült a Szent István Egyetem alapítványi kuratóriumába
|
Az egyetem február elsején nevet vált, és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/csanyi-sandor-es-lazar-janos-is-bekerult-a-szent-istvan-egyetem-alapitvanyi-kuratoriumaba.html
|
2021-01-04 11:08:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A Központi Nyomozó Főügyészség többszörösen minősített hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik korábbi igazgatóhelyettese és három társa ellen.
A részletekről az ügyészség az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta: az Európai Unión kívülről érkező árucikkek közvetett vámkezeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok képviselője 2016-ban az egyik cég nevére kiállított üzemanyagkártyát adott át rendszeres használatra a NAV egyik akkori vezetőjének, aki azzal a saját tulajdonú gépkocsijába ingyen tankolt.
A képviselőnek a kártya átadásával az volt a célja, hogy a volt pénzügyőr alezredes biztosítsa a képviselt cégek „problémamentes” vámkezelését. A volt NAV-vezető az üzemanyagkártyával 2016 októbere és 2017 júniusa között 58 alkalommal, mintegy 850 ezer forintért tankolt.
2016 decemberében a képviselő a NAV egyik járőrével megállapodott abban, hogy a pénzügyőr a vámkezelések számához igazodó rendszeres anyagi juttatásért cserébe folyamatosan segíti az általa közvetített ügyfelek konténereinek „gördülékeny” vámkezelését.
A pénzügyőr az importáló cégeket a „képviselt” gazdasági társasághoz irányította és vállalta, hogy ezeknél a cégeknél nem folytat le szúrópróbaszerű vámellenőrzéseket. Az érintett gazdasági társaság képviselője ezen megállapodásnak megfelelően 2016 decembere és 2017 augusztusa között több alkalommal, legalább 285 ezer forintot adott át a pénzügyőr főtörzsőrmesternek. A korrupciós ügyletet a járőr akkori élettársa is támogatta, a vesztegetési pénzből ő is részesült.
A nyomozás során a volt vezető beismerő vallomást tett, míg a vámkezeléseknél eljáró pénzügyőr és élettársa tagadta a bűncselekmény elkövetését. Az érintett cégek képviselőjeként eljáró személy beismerő vallomást tett az ügyben.
A volt igazgatóhelyettes terhére rótt, vezető beosztású személy által az előnyért a hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – áll a közleményben. Az ügyészség a Fővárosi Törvényszéken emelt vádat az ügyben.
|
Korrupció miatt vádat emeltek a NAV egyik volt vezetője ellen
|
Két volt NAV-os ellen emelt vádat az ügyészség. Egyikük, egy pénzügyőr alezredes 850 ezer forintnyi ingyenbenzinért cserébe „problémamentes” vámkezelést biztosított, másikuk, egy NAV-járőr pedig 285 ezer forintért intézett „gördülékeny” vámkezelést.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/05/korrupcio-nav-ugyeszseg-penzugyor
|
2021-01-05 14:43:29
| true | null | null |
Telex
|
Műemlékvédelmi törvények vannak, de a jogköröket, szervezeteket szétforgácsolták, minisztériumoknál, járási hivataloknál összpontosították. A Forster központ megszűnése az út vége, ezzel szűnt meg az utolsó, műemlékvédelemmel foglalkozó intakt szervezet. A szakembergárda maradványa átmenetileg a Miniszterelnökségen kötött ki. A Várban, ahol évtizedekig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, 1957-től ’92-ig Országos Műemléki Felügyelőség működött, néhány szakember próbálja a pincében bedobozolt közgyűjteményi anyagot a jövőnek átmenteni. Nem sikerülhet mindig. Télen, amikor egy fűtőcső felrobbant, víz áztatta el a tervtári anyag egy részét.
A megszüntetett műemlékvédelem nem áll egyedül. Úgy is mondhatnánk, jó társaságba került. Olyan százados intézményekkel együtt számolták fel, mint az ÁNTSZ, a gyámügy, a vérellátó-szolgálat, az epidemiológia. Lázár János a bürokráciacsökkentés jegyében először hetven intézményről beszélt, közülük tizenhárom jogutód nélkül múlt ki. A többi terület gazdája korábbi minisztériuma, főleg a karácsonyfaként körülaggatott konglomerátumot alkotó Emmi. Így szűnt meg a jogköreinek zömét már elveszítő Forster intézet is a Várban, a Táncsics utcában.
Az idők során a műemlékvédelem vezető intézménye számos névváltozáson ment át. Módosultak jogkörei, felügyelő szervei, annak jeleként, hogy a műemlékvédelem Mohamed koporsójaként lebeg a minisztériumok felett. Hol a vallás- és közoktatásügyhöz, hol az építésügyi tárcához, a rendszerváltás után egy ideig a környezetvédelemhez tartozott. Később maga a környezetvédelem szűnt meg. Az ideiglenes gazda ma a Miniszterelnökség és a Magyar Művészeti Akadémia.
– Rendeleteket irkálni könnyű – mondja egy régi, még alkalmazásban lévő munkatárs. – Ahhoz elég egy laptop. Végrehajtani költségesebb. Ha van is rá pénz, a határidők évről évre csúsznak. A műemlékvédelem életéből most is kiesik két év. Jóvátehetetlen dolgok történhetnek.
A két szakág (környezet- és műemlékvédelem) sorsa párhuzamos szálon fut. Valamiért a NER egyik területet sem kedveli. Az Orbán-kormányok mindent meg is tettek, hogy jogköreiket széttagolják, szűkítsék, majd az egészet eltöröljék. Előbb a környezetvédelem intézményhálózatát trancsírozták szét, majd a műemlékvédelem kiiktatásához láttak hozzá. 2012-ben megszűnt a KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal), és a munkát az utolsó intakt szakmai szervezet, a Forster központ kivégzése zárta. A hivatalnokok járási hivatalokban sorvadoznak. Kíváncsian várjuk, mire mennek, ha az állásuk lesz a tét, és helyi mágnásokkal, fideszes tartományurakkal, polgármesterekkel kell megütközniük. De a legnagyobb veszteség az egységes műemlékvédelmi szemlélet kiiktatása. Egy református templom nem kezelhető másképp Debrecenben, mint Budapesten. Nem nézhet ki másképp a Király utca páros és páratlan oldala.
– Egy szakmát ellehetetleníteni azt jelenti, hogy anarchiát kell teremteni – állítja Varga Kálmán, a gödöllői kastély restaurációs munkálatainak volt kormánybiztosa, aki a leghosszabb ideig, öt éven át volt a KÖH elnöke.
Varga a leépítést tudatos törekvésnek, szétverésnek látja.
Álmai otthonában
A mechanikus szemlélet szerint a műemlékvédelemre Orbán azért neheztelt meg, mert ellenezték „Budavár bevételét”. Ebben a formában ez nem igaz. Orbán tesz a műemlékvédőkre. A miniszterelnök kezdettől, már 1998 óta a Sándor-palotába készült, de 2002-ben Medgyessy Péter nem akart a Várba felköltözni. Jobb híján a köztársaság elnökét helyezték át oda. A jövőben várható lépéssorozat a műemlékvédők szerint így fest: az elnököt újabb ürüggyel „továbblövik” a Királyi Várba, Orbán Viktor pedig kis kerülővel, két évtized után beköltözik álmai otthonába. A Sándor-palotába.
Máig kérdés, volt-e közvetlen politikai indoka. Olyasmire gondolunk, hogy Orbán várbeli terveit a szakma opponálta vagy lefitymálta. A magyarázat nem ilyen egyszerű. Miért zavarná őket pár művészettörténész széplélek? A műemlékvédelem léte önmagában hatalmi és pénzügyi konfliktusok gyökere. A névben is benne van a harc eleme. Védelem. A közösség védelmezi a társadalmi érdeket. Ez nem illeszthető bele a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe. A műemlékvédelemben gyakran megütközik az egyéni és a társadalmi érdek. Feszültséget szül minden építkezés, amit fel kell függeszteni, át kell tervezni.
Nem kedvelik a műemlékvédelmet az ingatlanok százaival rendelkező nagyegyházak, amelyek minden felügyeletben, beavatkozásban állami erőszakot látnak. Nem szeretik a szakmát a beruházók, a kiemelt állami építkezések tervezői és kivitelezői. Az uniós pénzekre ácsingózó polgármesterek. Ahol a határidő csúszik, azonnal a műemlékvédelmet emlegetik. A tervtanácsok ülései nyomán sorjázott a panaszáradat, jöttek-mentek a feljelentések. Többen mesélik, Orbán egyszer azon dühödött fel, hogy a hivatal nem engedte az Erzsébet téri buszpályaudvar épületét lebontani, hogy a Nemzeti Színház nagyobb legyen. A Nemzeti végül nem a téren épült fel. De a tüske lélekben megmaradt.
Út a semmibe
Száznegyvenöt éve, 1872-ben alakult meg Magyarországon a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. 1881-ben alkotta meg az Országgyűlés az első műemléki törvényt. A testület ekkor a Műemlékek Országos Bizottsága nevet vette fel. Az első kezdemények még az 1848-as forradalom előtti évekhez kötődtek. Az önkényuralom alatt a már létező osztrák műemléki szervezet volt illetékes magyar ügyekben is. A folyamat az általános európai trendbe illeszkedett. Az országos bizottságnak engedélyezési, támogatási jogköre volt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz tartozott. A bizottságot 1934-ben Gerevich Tibor szervezte át a kor követelményeinek megfelelő hivatallá. 1949 után a műemléki munka hatósági jogköre is erősebb lett. A Műemlékek Országos Bizottsága megszűnt, 1957-ben alakult meg az állampárti műemléki szervezet, az eredményes műemlék-helyreállító munkát végző Országos Műemléki Felügyelőség, amely az építésügyi minisztérium alá tartozott. 1992-ben Országos Műemlékvédelmi Hivatal néven szervezték át, és idővel a környezetvédelmi tárca alá vonták. A Fidesz-kormány 1998-ban a kultusztárcához csapta, neve 2001-ben Kulturális Örökségvédelmi Hivatalra változott. Jogköre is szélesedett, a műemlékvédelmi feladatok mellett régészeti, műtárgyvédelmi funkciója is volt. Ez a „hatalom” sokakat ingerel. Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében a hivatalt megszüntette. Utódja részben a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, részben a Lechner Lajos Tudásközpont. Zűrzavaros idők következtek, az irányítás részben a belügyminisztériumhoz, végül a miniszterelnökséghez került. A Forster Központ 2017. január 1-jével kormányrendelettel megszűnt. Bizonyos feladatait a Miniszterelnökség és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft., a legújabb döntés szerint pedig a Magyar Művészeti Akadémia veszi át.
A kormány a műemlékeket „a konzervatív hagyomány jegyében” állítólag kedveli. Kastélyokat, kúriákat restauráltat rendszerszerűen, hogy azokat később a klientúra vásárolja fel, szintén rendszerszerűen. A maga képére formálja a Várat, lovardát építtet. Füzéren, Diósgyőrben „új várak” emelkednek. Az ortodox műemlékvédelem a totális átalakítást csalásnak, hamisításnak látja.
Persze van, aki megengedőbb. Ráday Mihály szerint igenis lehet kreált műemlékeket emelni, ha kiírják rá, hogy amit látunk, nem eredeti. Az építtető azt akarta bemutatni, hogy „így nézhetett ki a vár a középkorban”. Ilyesmi a világ számos pontján van. A knósszoszi palota több „változatban” létezik. A Szentföldön is így jártak el a Nagy Heródes által épített kikötővel. A historizáló építészet a millennium óta a magyar építészeti hagyomány része. És bár a kényes ízlésűek lenézik a Halászbástyát vagy a Mátyás-templomot, a műemlékvédelem álláspontja szerint ezek is műemlékek.
A folyamat ellentmondása, hogy míg a Várba hivatalával együtt a miniszterelnök, a belügyminiszter költözik, a műemlékvédelem maradványa a Táncsics utcából is távozik. Az egykori hivatal tárgyi apparátusát (a műemléki gyűjteményt) hamarosan elszállítják. Áprilisban kellene megnyílnia, de ennek semmi realitása. A gyűjtemény a legújabb terv szerint a Magyar Művészeti Akadémia kezelésébe kerül. Szellemi, történeti értékén túl a gyűjtemény közcélokat is szolgál. Hozzá tartozik a tervtár, a fotótár, a műemlékvédelmi irattár. Mielőtt hozzányúlunk egy régi épülethez, meg kell nézni, mi történt vele a múltban. Míg a konkrét hatósági munka a járási hivatalokban folyik, a műemlékvédelem idegközpontját kiiktatták.
A magyar műemlékvédelem évtizedekig jó teljesítményt nyújtott. Túltette magát a trianoni sokkon. Az erdélyi, felvidéki középkor után felfedezte a barokk és klasszicista Pest-Budát, a népi építészetet. Voltak tragikus tévedések (a Tabán vagy Óbuda lerombolása), de egészében helyén volt a hivatal értékmegőrző státusa. Vetélytársaink, a szlovák vagy a lengyel restaurátorok ma is nagy formát futnak. A lengyelek, akik Varsót építették újjá téglánként a semmiből, olyan hírnévnek örvendenek, hogy Németországból is kapnak megrendeléseket. Magyarországon tucatjával hagyják el a szakmát a tapasztalt szakemberek. Eddig is fogyatkoztak. Az MTA 1995-ös felmérése szerint a szakmában csaknem ötven művészettörténész dolgozott. Számuk ma ennek felét sem éri el. Van, aki azért távozik, mert megalázó feladattal bízzák meg. Van, akit leépítenek.
Lővei Pál művészettörténész, akadémiai doktor hosszú ideig a KÖH osztályvezetője volt. Két kollégájával együtt nemrég távozott a budai Vár átalakítását tárgyaló Hauszmann bizottságból. Szerinte most a Táncsics utcai gyűjtemények, így a fotótár megmentése a cél. Az ötszázezer darabos fotótárban rengeteg – akár 150 éves – üvegnegatív van, de akadnak „pozitívok” is. Az üveglemezek zömét csak a töréstől, szállítástól kell félteni, de a negatívok egy része nitrátalapú technikával készült, az nagy mennyiségben szobahőmérsékleten is képes az öngyulladásra. Ezeket hűtött tárolóban kell tartani. Az egész anyag tárolásánál fontos a sötét és az alacsony páratartalom. Nagy kérdés, hogy az új hely ezeknek a feltételeknek megfelel-e. Lővei aggódik.
A szervezet felszámolása más értelemben is kultúrapusztítás. Egykor virágzó folyóiratok szűntek meg. A Műemlékvédelemnek több száz előfizetője van, de az idei, 61. évfolyamból még egyetlen szám sem jelent meg. Évkönyvet szerkesztettek, a kilencvenes években nívós könyvsorozatokat adtak ki.
Varga Kálmán nemrég járt fenn a Várban, és búcsúzóul benézett hajdani dicsőségének színterére, a Táncsics utcába.
– Siralomház – mondja letörten Varga. – Néhány elárvult munkatárs próbálja a frontot tartani.
A megszüntetés okait Varga is keresi.
– A rendszerváltás, a vagyoni felfutás behozta a kulturális térbe a privát szféra képviselőit, akik a kastélyokkal kapcsolatban azonnal bizniszt láttak. Már csak a törvényeket kellett olyan irányba terelni, ahogy az üzlet és a magánérdek kívánta.
A műemlékvédelem útban volt.
De mit vétettek szegény vár- és műemlékvédők? Mi volt a bűnök fészke, amelyért 145 éves fennállás után a szervezetnek, a magyar kultúra fontos elemének el kell pusztulnia? Csak találgathatunk. Bármilyen korlátozás, törvényes megkötés a hatalomból ellenkezést, a befektetőkből dühöt válthatott ki. A műemlékvédelem szerény hatalom, mégis volt autonóm elem benne. A KÖH-korszakban – mivel a hivatal egyszerre látta el a műemlék-, a műtárgy- és a régészetilelőhely-védelmet – állami vízfejnek, akadékoskodó szervezetnek tűnhetett.
– Nem szerettek minket az egyházi főemberek – mondja Lővei Pál. – Nem szerettek az építészek, a befektetők, a magántulajdonosok. A turizmus exponensei, bár állandóan hangsúlyozzák a műemlékvédelem fontosságát, ha áldozni kellett volna valamit, szemben álltak a műemlékvédelemmel.
Nem szerették a műemlékvédőket akkor, mikor Székesfehérvár hosszú küzdelmet vívott velük. A királyi bazilika helyreállítása volt az ok. Az eredendő bűn mégis a kecskeméti affér. A Mercedes gyár akarta bővíteni telephelyét. Ehhez kért volna az építés előtt az előzetes régészeti feltáráshoz költségajánlatot. Tévedésből rossz helyen, a Nemzeti Múzeumban kopogtattak. Az indokolatlanul súlyos költségterven felháborodott Mercedes panaszt tett a kormánynál. A félreértés tisztázódott, de a botrányt a kormányzat jóvátehetetlenül az örökségvédelem nyakába varrta.
A magyar műemlékvédelem száz év alatt kétszer vesztett döntő ütközetet. 1918 után Trianonban a magyar középkort veszítette el, a Kárpát-medence emlékeinek legjavát. Most, százéves küzdelem után 2018-ra elvesztette önmagát.
– Lesz még Magyarországon műemlékvédelem – mondják a szakemberek. – Az élet fogja újrateremteni. De az minimum húsz év. Mi ebben már nem vehetünk részt.
|
A műemlékeket nagyon szereti a NER, de a műemlékvédelmet tudatosan szétverték
|
Magyarország konzervatív kormánya szereti a műemlékeket, de rühelli a műemlékvédelmet. Európában élen jár abban is, hogy lassanként eltűnik az egységes műemlékvédelmi szemlélet, és maga a műemlékvédelem is. A nagy előd ebben Románia, ahol a Conducator 1977-ben egy tollvonással eltörölte a műemlékvédelmi hivatalt. Ez nálunk hosszadalmasabb folyamat. 2011 óta tart, és csak most érünk a végére.
| null | 1 |
https://168ora.hu/itthon/a-muemlekeket-nagyon-szereti-a-ner-de-a-muemlekvedelmet-tudatosan-szetvertek-13200?fbclid=IwAR2rphIfxUtk41CgxqhcEhO0e9jty5pay2_r8tjhhSapViukybYobGF2420
|
2017-11-29 16:13:00
| true | null | null |
168 óra
|
A tavaly december 23-án éjszaka megjelent rendelet szerint 2021-ben a helyi adókról szóló törvényben foglalt 2 százalék helyett minden esetben 1 százalék a hipa mértéke a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan. Ebbe a körbe azok a cégek tartoznak, amelyeknek a nettó árbevétele, vagy a mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint és foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb.
Az adócsökkentés mentőöv és óriási segítséget jelent a kkv-k, valamint az egyéni vállalkozások számára, amelyek a legtöbb munkahelyet adják, és a legsérülékenyebbek a járvány idején - fogalmazott a bejelentés után Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki a lépés ötletét fölvetette. Ezzel szemben viszont számos polgármester már egyes közszolgáltatások leállásáról beszél. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének becslése szerint idén 150 milliárdos kiesést okoz a helyhatóságoknak az iparűzési adó megfelezése, míg a veszteségek kompenzálása teljes egészében a kormány kegyétől függ majd.
A helyi adó csökkentése mintegy 800 ezer vállalkozás számára jelenthet segítséget. E támogatás azonban nem a járványhelyzet miatt kritikus helyzetbe került cégeken segít, hiszen rendkívül széles kört érint, egy olyan közteherre vonatkozik, amely árbevétel alapján számítódik és a vállalkozások esetében messze nem tartozik a legnagyobb kiadási tételek közé. Ezzel szemben a hipa mérséklése sok tekintetben alulról felfelé történő újraelosztást valósít meg, vagyis a közszolgáltatásoktól (óvodák, bölcsődék fenntartása, közösségi közlekedés stb.), így közvetetten az alacsonyabb jövedelműektől von el forrásokat, amelyeket a vagyonos rétegek felé oszt vissza.
Nagyon sok cég némileg rászorulhat erre a nem túl bőkezű könnyítésre, másfelől viszont a lépés illeszkedik a kormány eddigi támogatási politikájához is, amely a különféle adó-, és munkahelyteremtési támogatások után további kedvezményekhez juttatja a jól profitáló külföldi, illetve NER-közeli vállalatokat.
Vajon megéri az országnak pont őket támogatni?
Minden bizonnyal jól jöhet a hipa-kedvezmény az autóipar visszaesése miatt megtépázott Jaguar Land Rover Hungary Kft. számára, amelynek anyavállalatát még a brexit is fájdalmasan érinti. Ez a magyarországi kkv 2019-ben 3,73 milliárd forintnyi bevétel mellett "mindössze" 221 milliós adózott eredményt tudott felmutatni. A mozik bezárása kellemetlenül érintette a Walt Disney Magyarország Kft. anyacégét is. A magyar leány 1,12 milliárd forintos bevétellel és 25,3 milliós nyereséggel zárta a 2019-es üzleti évet és nagy kérdés, hogy meg tudja-e őrizni pozícióját.
A járvány miatt feltehetően kevesebb ékszert vesznek az emberek, így nem biztos, hogy a Swarovski Hungary Kiskereskedelmi Kft. képes lesz megfejelni 2019-es 1 milliárd forintnyi forgalmát és 72,3 milliós adózott eredményét. Jóval kevesebb ember jár bevásárlóközpontokba, ami pedig az Yves Rocher Hungary Kozmetikai Kft. eredményeit vetheti vissza: a cégnél 3,47 milliárd forint volt a bevétel és 119 millió a nyereség tavalyelőtt.
Ám egészen biztosan nem szorul rá az adókedvezményre a BENU Gyógyszertárakat működtető cég anyavállalata és vagyonkezelője, a német tulajdonú Phoenix Hungaria Holding Zrt., amely már a járvány által nem érintett 2019-es évben 821,4 millió forintos árbevétel mellett 14,1 milliárdos profitot tudott kimutatni. Nem teljesített ennyire jól, de hasonló cipőben jár a belga központú gyógyszerforgalmazó Omega Pharma Hungary Kft. is (3,75 milliárdnyi nettó árbevétel, 198,1 millió forint profit).
A higiéniás termékeket - egyebek közt fertőtlenítőket és toalettpapírt - forgalmazó amerikai hátterű Kimberley Clark Kereskedelmi Kft. 223,7 millió forint forgalom mellett 26,74 milliárdnyi adózott eredményt mutatott ki. A gigászi profit a horvát fióktelep vagyonának kezeléséből jött össze.
Az e-kereskedelem robbanása vélhetően segített a cseh gyökerű Alza.hu-n, hogy 2,26 milliárd forintos bevétele mellett elért 21,17 milliós nyereségét megnövelje.
A tőkepiacok 2020-as szárnyalásának köszönhetően pedig immár valószínűtlen, hogy épp a hipa-kedvezmény segíthet feltornászni az Allianz Alapkezelő Zrt. 2019-es 1,56 milliárd forintnyi bevételét és 1 milliárdos nyereségét.
Tekintélyes tőkeerő mellett is elkél a segítség
Nem állnak lapunk rendelkezésére arra vonatkozó adatok, hogy a teljes iparűzési adóbevétel pontosan mekkora részét fizetik külföldi tulajdonú és/vagy jelentősen profitábilis kkv-k. A bonyolult képlet alapján számítódó, sávos és gyakran helyhatóságonként eltérő mértékű adó jellegéből fakadóan erre nagyon nehéz becsléseket adni - ebben a Magyar Önkormányzatok Szövetségénél sem tudtak segítséget nyújtani.
Az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, a kutatás-fejlesztés közvetlen költségével, illetve az anyagköltséggel. Az adóalap leginkább a vállalati hozzáadott értékkel mutat párhuzamot, amelynek terén a hazánkban működő külföldi társaságok jobban teljesítenek, mint a rezidens cégek.
Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett: az Opten Kft. adatbázisából kiderül, hogy összesen 41358 darab kkv működött Magyarországon 2019-ben, amely 100 millió forint feletti árbevételt bonyolított. E körben 6204 volt a külföldi tulajdonú cégek száma. Együttvéve 7228 (ebből 1164 külföldi gyökerű) kkv-t volt, amely százmillió forint feletti adózott eredményt ért el a legutóbbi adatok szerint. 500 millió feletti nyereséget fialt 496 cég, e körön belül 102 volt a külföldi vállalkozások száma. Összesen 113 kkv-t találtunk, amely 1 milliárd feletti nyereséget bonyolított, közülük 29 darab amely külföldi kézben volt. (Az élvonalban pár holdingcég is található, amely néhány milliós bevételt produkál.) A listán található külföldi társaságok többsége német hátterű.
Ágazati bontás alapján kitűnik, hogy a masszívan profitábilis kis- és középvállalkozói körbe igen sok pénzügyi vállalkozás sorolható. Egyes vezető pénzintézetek - így többek közt az Erste, a Raiffeisen, a CIB, a Generali és a Budapest Bank befektetési alapkezelő leánycége - mellett azEquilor Alapkezelő Zrt., a Diófa Alapkezelő Zrt., az Accorde Alapkezelő Zrt. az OTP Életjáradék Zrt., aBudapesti Értéktőzsde Zrt., aFranklin Templeton Magyarország Kft. és az Optima Befektetési Zrt. tartozik a hosszú sorba, amely jól tükrözi, hogy a kkv-minősítés a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül a sarki hamburgerest jelöli.
Az Opten listáját böngészve az is látszik, hogy a kiugróan nyereséges kkv-k sorában felülreprezentáltak az ingatlankezelő, illetve építőipari cégek (ezek esetenként egy nagyobb cégcsoport kisebb egységeként, vagy vagyonkezelőjeként működnek). Közéjük tartozik például a Cordia International Zrt. (26,3 milliárdos profittal) a Docler Properties Kft. (majdnem 20 milliárdos nyereséggel), a HR GLL Roosevelt Kft. (19,42 milliárdos profit), a Bank Center No. 1. Beruházási és Fejlesztési Kft. (közel 15 milliárdos adózott eredmény, valamint a Biggeorge Property Zrt., és a Westendet üzemeltető Gránit-Pólus Facility Management Kft.
Jól jövedelmeznek, de nem számítanak nagyvállalatnak a közbeszerzéseken taroló külföldi tulajdonú építőipari társaságok egyes leánycégei, például a Colas Europe Magyarországi Fióktelepe, a Strabag BRVZ Kft., a Strabag Rail Kft., és a Strabag Szolnoki Aszfalt Kft. sem.
A nagyvállalatok szolgáltatóközpontjai (ssc), és az informatikai multicégek hazai leányai közül sok működtet 250 főnél kisebb irodát. E kis-és középvállalati körbe tartozik például az ALDI International IT Services Kft., a Volkswagen Group Services Kft. a FrieslandCampina Service Centre EMEA Kft., a Mondelez Europe Services GmbH Magyarországi Fióktelepe, valamint a Nokia Solutions and Networks TraffiCOM Kft., és a Dell Magyarország Kereskedelmi Kft.
Természetesen nem maradhatnak ki a sorból a német iparvállalatok sem. Saját ágazatukban piacvezető cégek, így a raktártechnikában aktív SSI Schaefer Systems International, a bolti berendezéseket forgalmazó Wanzl Magyaroszág Kft. és a motorfűrészeiről ismert Andreas Stihl Kereskedelmi Kft. szintén részesülhetnek hipa-kedvezményben.
A fent kiragadott példák mellett szinte minden ágazat képviselteti magát a hosszú listán - jelezve, hogy mennyire volt átgondolt és célzott a kabinet "mentőcsomagja".
NER-cégek is kapnak adókönnyítést
|
Iparűzési adó: jól menő külföldi cégeket támogat a kormány az önkormányzatok bevételéből
|
A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/https:/www.napi.hu/magyar_gazdasag/iparuzesi-ado-hipa-kedvezmeny-onkormanyzat-kkv-adokedvezmeny-koronavirus-covid-19.720903.html.720903.html?fbclid=IwAR3bviTEfhIicB
|
2021-01-07 10:07:26
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
ISMÉT MEGNÉZTÜK, MIRE KÖLTÖTT A SZÁSZ JENŐNEK GRÜNDOLT KUTATÓINTÉZET
|
Bár a kutatások kiszervezése terén visszavette a költéseit a Szász Jenő-féle Nemzetstratégiai Kutatóintézet, cserébe rendeltek szakmai konzultációkhoz luxuscateringet, 15 millióért takaríttatták az irodaházat, és ismét készült többmillióért olyan élményfilm, amit nem lehet fellelni az interneten. Megnéztük az NSKI 2019-es és 2020-as szerződéseit.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20200709_igy-kell-felmosni-egy-szekhazat-evi-15-millioert-ismet-megneztuk-mire-koltott-a-szasz-jenonek-grundolt-kutatointezet
|
2020-07-09 10:34:00
| true | null | null |
Azonnali
|
|
A diósgyőri futballklub eddigi befektetője, a valaha szocialista kötődésűként elkönyvelt, de a NER-rel is kompatibilis milliárdos, Leisztinger Tamás helyébe a Mészáros Lőrinccel összenőve az egyik legnagyobb NER-mogulnak számító Szíjj László lépett az ügylettel, amelyet szerdán jelentettek be. A diósgyőri egyesület azt közölte, hogy a fociklub többségi üzletrészét tulajdonló Borsodsport Invest Kft.-t megvásárolta a Borsodi Sport Holding Kft.
A Borsodsport Invest eddig az ARAGO Befektetési Holding Zrt.-n keresztül Leisztinger érdekeltségében állt, de az Opten adatbázisa alapján a milliárdosnak nem sok öröme telhetett a diósgyőri kalandban: 2019-ben 44 millió forint bevétel mellett 766 millió forint veszteség csúfította a Borsodsport Invest mérlegét, 2015 óta pedig összesen durván 1,7 milliárd veszteséget hozott össze a focis cég Leisztinger kezei között.
A vevőt, a Borsodi Sport Holding Kft.-t közvetlenül karácsony előtt hozták létre, december 29-én pedig be is jegyezte a cégbíróság. A kft.-alapításhoz szükséges legkisebb, 3 millió forint törzstőkét a cégjegyzék alapján egészségügyi vállalkozásokban érdekelt Magyar Olivér Mátyás és a tiszakécskei székhelyű Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. adta össze. Bár a minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal Magyar Olivér rendelkezik a kft.-ben, és az egyesület közleményében is őt idézik, a szükséges tőkét inkább a tulajdonostárstól, a Hódmezővásárhelyi Útépítőtől lehet várni, ez a cég ugyanis 2019-ben 58 milliárd forint forgalmat és több mint hatmilliárd forint nyereséget könyvelt el.
|
A Szijjártót jachtoztató milliárdos veszi át a diósgyőri fociklubot
|
A diósgyőri futballklub eddigi befektetője, a valaha szocialista kötődésűként elkönyvelt, de a NER-rel is kompatibilis milliárdos, Leisztinger Tamás helyébe a Mészáros Lőrinccel összenőve az egyik legnagyobb NER-mogulnak számító Szíjj László lépett az ügylettel, amelyet szerdán jelentettek be.
| null | 1 |
https://24.hu/sport/2021/01/06/szijj-laszlo-diosgyor-leisztinger-tamas/
|
2021-01-06 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Éppen egy éve írtuk meg, hogy veszélybe került a Duna-parti világörökségi látkép egy darabja, ugyanis hirtelen kinőtt egy emelet a Várkert rakpart 17. szám alatti társasház tetején. Ez az a ház, amelynek a teraszáról egyedülálló dunai panoráma nyílik, ahonnan egykor a csillagász-matematikus báró taktaharkányi Harkányi Béla vizsgálhatta kedvére az égitesteket.
A szereplők közül a befektető is legalább olyan izgalmas, mint a viták kereszttűzében álló terasz, ugyanis a Rogán Antal-féle letelepedési kötvény-biznisz "kínai ágából" ismert Boros Attila egyik vállalkozása, az ABC International Kft. építkezik a Várkert rakparton.
A társasház lakói azért kezdtek hadakozni, mert állításuk szerint a lakóközösség hozzájárulása nélkül indultak meg a munkálatok a fejük felett. A befektető viszont arra hivatkozott, hogy a lakók szerződést kötöttek a teraszról és a ráépítésről annak fejében, hogy a társasházon szükséges felújítási munkákat elvégzi a befektető. A két állítás nem feltétlenül üti egymást, legalábbis az egyik, birtokvédelemért folyamodó lakó beadványa szerint 2006-ban valóban köttetett egy megállapodás a terasz megvásárlásáról és ennek ellentételezéseként a homlokzatok felújításáról, de a szóban forgó két felső lakás korábbi tulajdonosával, Komlós Gáborral.
A bökkenő az, hogy a megállapodás óta sok év telt el, és 2019 szeptemberéig egy kapavágás sem történt, az elvégzendő munkákat nem pontosították, az ingatlanárak pedig az egekbe szöktek. Ráadásul az ingatlanok időközben a GBG Ingatlanhasznosító Kft. kezébe kerültek, ez kapott építési engedélyt, de 2019 szeptemberében nem ez kezdte el a kivitelezést, hanem az ABC International. A helyzet elég kacifántos, ugyanis az építési engedéllyel rendelkező GBG Kft.-t elnyelte az ABC, és a lakásokat apportként bevitték Boros Attila cégébe. A manőverrel nemcsak az építési engedélyt húzták be, hanem elejét vették annak is, hogy más ugorjon rá a felső szint két lakására. Ezekre a társasház minden tulajdonosának elővásárlási joga lett volna amúgy, de az apportálással ezt a lehetőséget kivédték. A jelentősen megváltozott körülményekre tekintettel a lakók a másfél évtizedes megállapodás aktualizálását kérték.
A befektető ABC International nem foglalkozott sokat a társasházi aggályokkal, csaknem egész évben gőzerővel folyt az építkezés. Az év vége felé rövid időre aztán megszakították a munkát, akkor érkezett egy végzés arról, hogy a fővárosi kormányhivatal Dél-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztálya hatósági ellenőrzést végzett az egyik lakó kérésére, és leállítja az építkezést. Az indoklás lényege az volt, hogy
nem az a cég építkezik, amelyik az építési engedélyt kapta annak idején.
A lakók fellélegeztek az értesítésre, mert úgy értelmezték, hogy ha nem azok építkeznek, akikkel ők valaha megállapodtak, akkor biztosan lefújják a fejlesztést, vagy legalábbis csak velük egyeztetett módon folytatódhat. A hatóság ugyanis jelezte, hogy a kivitelezőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie, és az előírások alapján az e-naplóhoz csatolni kell majd a lakók hozzájárulását is. Ennek elmaradása az idevágó kormányrendelet alapján
súlyos szabálytalanságnak minősül, amely esetben az építésfelügyeleti hatóság az elektronikus építési naplóba történő egyidejű bejegyzéssel megtiltja az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását.
Mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Hétfőn, 2021 első munkanapján egész nap döngött az épület az ütve-fúrótól és a légkalapácstól. Legalábbis a lapunknak beszámoló lakó állítása ezekhez fogható zajoktól szenvedett egész nap, még akkor is, ha érdeklődésére a beruházó képviselője tagadta, hogy építkezés folyna, azt állította, hogy csak állagmegóvást végeznek.
Nem tudni, van-e összefüggés, de ezzel egy időben újabb végzés érkezett a kormányhivatalból, amiben az áll, hogy a befektető, az ABC International fennmaradási engedélyt kért az eddig elkészült építményre és a továbbépítésre. A kormányhivatal megindította az eljárást a 2016 decemberében kiadott "építési engedély jogutódlásának és az engedélytől eltérően megvalósított építési munkálatokra vonatkozó fennmaradási és továbbépítési engedély" ügyében. Lapunknak korábban úgy nyilatkozott a cég ügyvezetője, Guóth Ádám, hogy egy kész engedélyekkel és kiviteli tervekkel ellátott projektet vettek meg 2018-ban, és az engedélyben foglaltak szerint építkeznek. A mostani kérelem alapján azonban a hivatal az engedélytől eltérő munkálatokat említ.
A szövegben arra nincs utalás, hogy milyen továbbépítésről van szó, de ami mostanra elkészült a Várkert rakparti ház felső szintjén, jelen állapotában is túlzó bővítésnek tűnik. Arról sincs említés, és a lakók sem tudnak ilyen fejleményről, hogy a terasz tulajdonjoga fejében milyen homlokzati munkákat végez el a befektető. Vagyis mit vállal abból a 2006-os megállapodásból, amelyre hivatkozva magáénak tekinti a 207 négyzetméteres full panorámás teraszt, és amelynek ellentételezéseként állnia kellene a társasház felújítási munkáit.
Mint megírtuk, V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester segítséget ígért a Várnegyedben tipikusnak mondható esetek kárvallottjainak, a társasházakba bevásárló, majd a lakókat kiszorító befektetőkkel szemben. Túl sok mozgástere azonban nem maradt a párbeszédes polgármesternek, 2020. március 1-jétől ugyanis az építési ügyekben való döntések joga a kormányhivatal kezébe került.
Kapcsolódó A kormányhivatal akár az ordító építési zűrökről is örökre hallgathat Ez abból az érvelésből derül ki, amit Sára Botond a Párisi Udvar tulajdonosának luxusvillája kapcsán fogalmazott meg.
Elméletileg a világörökségi védelem érvényesítése a helyi hatóságok feladata, de nagyobb horderejű kérdésekben az ENSZ illetékes szervezete, az UNESCO is elvárja az egyeztetést, csakhogy ezt a lépést az elmúlt években indult fővárosi ingatlanprojektek sorra átugorják, hiszen tudják, hogy a szervezet semmiféle kényszerítő erővel sem rendelkezik, így véleményük nem befolyásolja a munkákat. Ami a helyi hatóságokat illeti, az önkormányzatot lényegében kigolyózták az ügymenetből, a kormányhivatalnak pedig sok esetben a kormányhoz közelálló befektetői kört kellene korlátoznia – a legdrasztikusabb módszer az építkezés leállítása, illetve az azt megelőző állapotra való visszaállításra kötelezés lehetne, de jegeltethetik is a projektet, amíg a tulajdonos nem szerez építési engedélyt a frissített tervekre.
Tény, hogy az ABC Kft. eddig kormányzati hátszelet élvezhetett: a dunai panorámába belerondító fejlesztéshez 100 millió forint állami támogatású hitelt kapott a kormány bankja, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. keretéből.
|
Belerondított a világörökségbe a Rogán-kötvényes vállalkozó, most már papír is van róla
|
Éppen egy éve írtuk meg, hogy veszélybe került a Duna-parti világörökségi látkép egy darabja, ugyanis hirtelen kinőtt egy emelet a Várkert rakpart 17. szám alatti társasház tetején. Ez az a ház, amelynek a teraszáról egyedülálló dunai panoráma nyílik, ahonnan egykor a csillagász-matematikus báró taktaharkányi Harkányi Béla vizsgálhatta kedvére az égitesteket.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/01/06/varkert-rakpart-vilagorokseg-epitkezes/
|
2021-01-06 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hosszú, videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester. A kérdező Juhász Péter volt, aki saját videócsatornáján osztotta meg az interjút. Néhány újabb részlet, érdekesség és név elhangzott az egyébként még decemberben felvett interjúban.
Az utolsó hír, amiről mi is beszámoltunk, hogy szenteste előtt pár nappal hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István és társai ellen a Fővárosi Törvényszéken a Központi Nyomozó Főügyészség. A tárgyalást még nem tűzték ki, de gyakorlatilag bármelyik nap megtörténhet.
Az ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Boldogot, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését. A vádirat lényege szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Az ügy részleteiről és szereplőiről tavaly még ebben a cikkben számoltam be.
Már abban a cikkben is szó volt arról, hogyan támogatták a Boldoghoz tartozó települések önkormányzatai a fideszes politikus kampányát: gyakorlatilag közpénzből tartottak fenn egy magazint, ami Boldog kampányújságjaként funkcionált, és amiről az Átlátszó 2018-ban írt hosszabb cikket. A lapot kiadó alapítvány elnöke pedig az a Fehér Petra volt, aki Boldog jobbkezeként dolgozott mindaddig, amíg a cikk elején említett ügyben le nem tartóztatták.
Nagy az interjúban azt mondta, hogy Boldog összehívta a hozzá lojális polgármestereket, hogy a tagságaikkal megalapítsák a Körös Tisza Menti Településfejlesztő Egyesületet, aminek elnöke lett Fehér. Ez adta ki aztán azt a magazint.
„Semmi másról nem szólt, csak arról, hogy minden oldalon ott volt Boldog István, aki szalagot átvágott, meg alapkövet letett, meg nyilatkozott, a településekkel pedig ezt meg kellett fizettetni. Úgymond hirdetést kellett vásárolnunk ebben az újságban”
– mondja Nagy. Hab a tortán, hogy volt település, ahol a közmunkásokkal hordatták szét az egyébként 40 ezer példányban megjelenő magazint.
Nagy most megnevezte azt is, aki elmondása szerint Boldog tanácsadója volt, aki ezt a magazinos kampánylapot is kitalálta, és aki több fejtágítást is tartott a polgármestereknek arról, hogyan tudják megtámogatni Boldog kampányát. Jankó Szabolcsról, Zákány polgármesteréről, illetve párjáról beszélt, akiknek tanácsait követte Boldog. Az általuk tartott fejtágításokról azt mondja:
„ez ugye akkor arról szólt, hogyan kell ellenségképet gyártani. Akkor a Jobbikból, mert akkor már érződött, hogy a körzetben a Jobbik lesz, aki megszoríthatja Boldogot. És természetesen ezeket a fejtágításokat később ugyanúgy kiszámlázták az önkormányzatoknak”
Itt össze is foglalja Juhász: egy fideszes kampánytréninget tehát gyakorlatilag a független önkormányzatokkal fizettettek meg közpénzből. De rá is kérdez, mondjon már Nagy egy példát, hogyan kell ellenségképet felépíteni.
„Az első feladatunk az volt, hogy a Facebookon ki kellett keresnünk az összes olyan ismerőst, akik kedvelik Vona Gábort, és közülük kellett találni valakit, akiről tudunk bármilyen negatív információt, vagy olyat, ami a közhangulat számára mondjuk negatív”
– mondja Nagy, és hozzáteszi: „emlékszem, nekem nagyon sok ismerősöm kedvelte Vona Gábort, és példaként voltam felhozva, hogy na, akkor ő róla mit tudunk, ő róla mit tudunk, kvázi karaktergyilkosság kellett”.
Jankó Szabolcsról Nagy azt mondta, ő volt az egyik kulcsfigura a TOP-os pályázatok mögött is:
„az összes TOP-pos pályázatunknál, amit megnyertünk, az ő cégét kellett megbízni kommunikációval”
– mondja. Jankó neve – amikor ez a 2019 végi cikk készült – több beszélgetésben is felmerült, küldtem is egy sor kérdést a fideszes polgármesternek akkor, de nem reagált, nem válaszolt.
Nagy Szilárd az interjúban megint beszélt arról, hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki, mire pályázzon, ki, mit nyerhet meg. Amiről szintén hosszabban ebben a cikkben olvashatnak.
Ezen a beszélgetésen elmondása szerint Boldog Istvánon kívül jelen volt Fehér Petra, Berec Zsolt a megyei önkormányzat akkori alelnöke is. Nagy itt azt mondta, hogy mire pályázna a település, majd Boldog hozzátette, rendben, de van itt még három dolog – például egy 500 millió forintos kerékpárút –, amit hozzá kellene csapni. Nagy szerint csak annyi volt a lényeg, hogy a projektekre ő szerette volna hozni a kivitelező céget.
Boldog a megbeszélés végén – Nagy elmondása szerint – azt mondta, rendben akkor keresni fogja a napokban egy kollégája, vele úgy tárgyaljon, mintha Boldog lenne. Másnap kereste egy H. Kornél nevű férfi, hogy Boldog küldte, és akkor rögtön az első projekt az 500 milliós kerékpár út lenne. Elmondta, hogy kivel kell a pályázatot megíratni, ki lesz a projektmenedzser, a kivitelező és ki fog kommunikálni.
Nagy ezután elmeséli, hogy kapott egy telefont egy nyíregyházi cégtől, akivel az általa vezetett önkormányzat már korábban is kapcsolatban volt, hogy ott járt Boldognak egy táskás embere náluk, aki elmondta, ők lennének a kivitelezők a kerékpárutas projektben, de 50%-ot vissza kellene osztani az 500 millióból. Erre Nagy szerint a nyíregyházi cégvezető nemet mondott. Ez volt az a pont a volt polgármester elmondása szerint, amikor értesítette Boldogot, hogy ő akkor kiszállna ebből.
Nincs rendben a pályázat
Nagy elmesélte, hogy hat TOP-os projektet adtak be, mindet befogadta az Államkincstár, ám pár nappal azután, hogy megüzente Boldognak a fenti problémát, jött az értesítő négy projektről, pályázatról, hogy sajnálattal közlik, de formai hiba miatt sajnos mégis elutasítják.
Ezután Nagy megpróbált Boldoggal beszélni, mert a település eleve forráshiányos helyzetben volt, Boldog pedig – elmondása szerint – leküldte hozzá Jankó Szabolcsot és párját, hogy akkor majd ők segítenek átvilágítani az önkormányzat pénzügyi helyzetét, hogy kiderüljön miért van forráshiány. Átvezette őket a pénzügyi osztályra, visszament az irodába, majd egy órán belül jöttek, hogy meg is találták, amiért jöttek, azt átadják Boldognak, majd ő jelentkezik, miben látja a megoldást. Ezt a pénzügyi átvilágítást is kiszámlázták az önkormányzatnak egyébként.
Rá egy napra Fehér Petra, Boldog István mindenese telefonált, hogy a főnök várja a cserkeszőlői fürdőben, csak egy fürdőgatyában menjen, a medencében találkoznak. Nagy elmondása szerint a medencében ült Boldog a két kolléganőjével, és a fideszes képviselő elkezdte mondani, hogy Jankótól megkapta az átvilágítás eredményét, de nem akar kicseszni vele, nem küldi el az Állami Számvevőszéknek a hibákat, berakja a fiók aljára addig, amíg az egykori együttműködésük helyre nem áll.
„Ha pénz kell, akkor nekem szólj” – így fogalmazott Boldog Nagy elmondása szerint, és a fideszes képviselő hozzátette, hogy ne csináljon semmi hülyeséget a háttérben. Például, hogy ne tárgyaljon külön kivitelezőkkel, fordítja le Nagy.
A volt kengyeli polgármester szerint ezután „egy magas politikai kapcsolatokkal rendelkező érdekcsoport” megkereste őt, hogy szeretnének együttműködni vele és a településsel, mert látják a hat beadott projektjüket, nem értik, az Államkincstár miért lökte vissza a nagyját, és ők segítenének ezekben, sőt újabbakat is hoznának. Csak azt kérik, ők hozzák a kivitelezőket. Ő erre azt mondta, megegyezett Boldoggal, így inkább hármasban üljenek le megbeszélni ezt.
Egy martfűi étteremben lefoglalt egy szobát, eljöttek a tárgyalók négyen, és vagy 30-40 percet késett Boldog. Nagy elmondása szerint ekkor az egyikük felugrott, hogy ő „egy ilyen buta vasutasra nem vár többet”, majd elhajtottak. Ezzel kb egy időben érkezett meg Boldog a parkolóba, ahol közölte Naggyal, hogy az ő politikai karrierjének vége, amiért bekavart neki, és mással is tárgyalt – meséli Nagy Szilárd.
Elmondása szerint a hat pályázatukból végül a két legkisebbet sikeresnek értékelték, de az igényelt összegnek mindkét esetben csak egy részét ítélték meg.
Mégis rendben van a pályázat
Az egykori polgármester ezután arról beszélt, hogy később Boldognak egy másik emberétől kapott egy telefont: jönnek a választások, legyen valami megegyezés. Mindenben segítenek, annyit kérnek, hogy a két kis projektet is ők vigyék. Nagy azt mondja, ekkor ő már megkereste az ügyészséget, és együttműködött velük. Így aztán az ügyészség tanácsára nem mondott nemet erre a fenti megkeresésre, mindenben együttműködött Boldog embereivel, hogy az ügyészség működés közben is lássa, hogy mennek a dolgok.
Azt mondja, miután igent mondott Boldogéknak, néhány nappal később az Államkincstártól elkezdtek jönni a gratuláló levelek, hogy mégis nyertek azok a projektek, amiket korábban visszadobtak formai okokra hivatkozva. Úgy, hogy nem is fellebbeztek, nem is volt semmilyen hiánypótlás, semmi.
A december 17-én készült interjúban Nagy elmeséli még, hogy ő tanúként szerepel az ügyben, az ügyészséggel olyan egyezséget kötött, bármit felfed, cserébe mentességben részesül. Az ügyben összesen 11 gyanúsított van, egy korábbi gyanúsított, egy volt polgármester időközben meghalt.
A teljes interjút itt tudja megnézni:
|
Egyórás interjút adott a Boldog-ügy koronatanúja, néhány új részletről is beszélt
|
Hosszú, videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester. A kérdező Juhász Péter volt, aki saját videócsatornáján osztotta meg az interjút. Néhány újabb részlet, érdekesség és név elhangzott az egyébként még decemberben felvett interjúban.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/07/boldog-istvan-vademeles-korrupcio-nagy-szilard
|
2021-01-07 20:31:18
| true | null | null |
Telex
|
Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) dolgozói felkapták a fejüket, amikor Domokos László, a szervezet elnöke felszólalt az Országgyűlésben. A téma 2019-es költségvetés volt. Miután ugyanis az ÁSZ elnöke elmondta, hogy szerinte a következő évi büdzsé tervezete megalapozott és szabályszerű, valami egészen másról kezdett beszélni. Domokos azt mondta, mintegy 60 fő tapasztalt, jó munkakultúrájú gazdasági szakembert ajánl fel az Állami Számvevőszék a munkaerőpiacon jelentkező hiány csökkentése érdekében az üzleti szféra számára. Ez azt jelentette, hogy az ÁSZ munkavállalóinak mintegy 10 százalékától meg kíván válni. A számvevők között akkora lett az ijedtség, hogy szakszervezetbe tömörülve próbáltak meg kiállni az érdekeikért.
2018 nyarán járunk, Domokos László ekkor már 8 éve állt a különösen nagy jelentőségű szervezet élén. Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Domokos a 2010-es választásokon még a Fidesz jelöltjeként nyert parlamenti mandátumot – pár hónap elteltével azonban a párpolitikusból lett az elvileg független szervezet első embere.
Már ez is jelezte, milyen fontosnak tartotta a kormánypárt az ÁSZ-nál zajló munkát. Kinevezése után az új elnök többször is módosította az ÁSZ szervezeti és működési szabályzatát. A „hatékonyságnövelő intézkedések” többek között megszüntették az osztályokat, emellett lecsökkentette a szervezeti egységek számát, megszűnt számos vezetői pozíció is.
Azt, hogy milyen munkát végzett Domokos elnöksége alatt a Számvevőszék, ősszel néztük át. Akkor azt találtuk, hogy az ÁSZ rendre akkor tár fel szabálytalanságot egy-egy szervezetnél, amikor az épp jól jön a kormánypártnak. Ráadásul míg az ellenzéki pártokat rendre büntetéssel sújtják, a Fidesznél és a KDNP-nél rendre mindent rendben talál az ÁSZ. Arra azonban, hogy miként zajlott belülről az átalakulás, épp a szakszervezet munkája nyújt bepillantást.
Megalakul a szakszervezet
Domokos felszólalása után alakult meg a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) munkahelyi érdekvédelmi szervezte az ÁSZ-nál. „A Számvevői Érdekképviselet először 5 fővel, majd hamar 30 fős tagsággal jött létre, ami azt mutatta, hogy ott van valami feszültség a munkáltató és a munkavállalók között. Ez később be is igazolódott” mondta a Szabad Európának Boros Péterné, az MKKSZ elnöke. Boros Péterné szerint ők kezdetektől rendezett munkaügyi kapcsolatokra törekedtek, ám az ÁSZ nem tekintette őket partnernek. „Általában nem vagyunk népszerűek a munkaadóknál”, mondta Boros Péterné, de amit az ÁSZ-nál tapasztalt, még őt is meglepte. Az ÁSZ eleve vitatta, hogy számvevő lehet-e szakszervezeti vezető, ezért maga Boros Péterné lett a munkahelyi szervezet vezetője. A – törvény szerint kötelező – egyeztetésekből rendre kihagyták a szakszervezetet, a közvetlen kommunikáció hiánya miatt az MKKSZ nyílt leveleket intézett Domokos Lászlóhoz. Az egyik levélre adott számvevőszéki válaszból derült ki, hogy a 60 fős „felajánlás” nem csoportos leépítést jelent, hanem épp „technológiai és módszertani megújulás zajlik” a szervezetnél, és ennek keretében tettek „együttműködési és elhelyezkedést támogató” ajánlatot bizonyos dolgozóknak.
Az MKKSZ az érintett munkavállalók beszámolói alapján azonban úgy látta, nem hatékonyságnövelés volt a cél, hanem konkrét munkavállalóktól akart megszabadulni. Erre utalt szerintük az, hogy a „felajánlás” után nagyon hamar összeállt a 60 fős lista, az érintettek többsége ráadásul régi munkatárs volt. Arra a kérdésünkre, hogy politikai szempontok szerepet játszhattak-e a lista összeállításakor, Boros Péterné úgy fogalmazott: „az érintett, tapasztalt számvevők az elnök minden lépéséről pontosan tudták, hogy helyes-e. Szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” Azt, hogy Domokos bizalmatlan volt a 2010 előtt az ÁSZ-hoz került munkavállalókkal kapcsolatban, állítólag maga az elnök nem is rejtette véka alá. Több munkavállaló szerint az is elhangzott Domokostól, hogy „Remélhetőleg hamarosan csak olyan emberek dolgoznak az ÁSZ-nál, akiket én vettem fel” – áll az MKKSZ egyik levelében.
Noha a megkeresésünkre az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen mondat elhangzott volna – igaz, nem is cáfolta azt – a számvevők jelentős része valóban lecserélődhetett az elmúlt években. Erre vonatkozó kérdésünkre ugyan nem kaptunk választ az ÁSZ-tól, de a honlapjukon elérhető nem teljes körű adatok, és a hozzánk eljutott információk is ezt támasztják alá. Ezek alapján 10 százalék feletti volt a fluktuáció a szervezetnél a 2010 utáni években. A számvevői állomány fiatalítását segítette az újonnan induló gyakornoki program is.
Hat ítélet arról, hogy törvénysértő módon bánt az ÁSZ a dolgozóival
Törvénymódosítás és „karácsonyi üdvözlet”
Domokos parlamenti felszólalása után 60 munkavállalónak felajánlották a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét, cserébe lelépési pénzt ajánlottak, és azt, hogy a távozókat összekötik egy állásközvetítő céggel, ami majd segít nekik a későbbi elhelyezkedésben. A 60-ból kevesebb, mint húszan éltek az ajánlattal.
2018 végén újabb fordulat következett. Az Országgyűlés elfogadta az ÁSZ-törvény módosítását. Ennek az egyik legfontosabb eleme az volt, hogy az ÁSZ innentől kezdve egyoldalúan is módosíthatja a munkavállalók kinevezését. A törvény elfogadása után, karácsony előtt pár nappal 100 munkavállaló ünnepi üdvözlet helyett valami egészen mást kapott. (Nem költői túlzásról van szó, az ÁSZ dolgozóinak többsége tényleg karácsonyi üdvözletet kapott Domokos Lászlótól.)
A "kivételezettek" levelében Domokos felhívta figyelmüket a pár nappal korábban elfogadott új szabályozásra, majd felajánlotta a közös megegyezéssel való távozás lehetőségét. A döntésre mindössze négy napot kaptak a dolgozók. Az MKKSZ, illetve az érintett dolgozók fenyegetőnek jellemezték a levél hangvételét, és úgy értékelték, hogy kész helyzet elé állították őket. A szakszervezet kiemelte, hogy az érintettek teljesítményértékelése ugyanolyan jó volt, mint a többieké.
Az év végi állománygyűlésen a szakszervezeti tagok szerint az elnök „hosszan ecsetelte, hogy politikai felelősséget kapott az ÁSZ-törvény elfogadásával” (Horváth Bálint, az ÁSZ szóvívője nem erősítette meg, hogy ilyen elhangzott volna, igaz nem is cáfolta).
Végül a 100 munkavállaló többsége elfogadta az ajánlatot, a szakszervezet szerint a „folyamatos munkáltatói nyomás és az ÁSZ törvény módosításának parlamenti elfogadása miatti fenyegetettség következtében”. A távozó munkatársak túlnyomó többsége 2010 előtt csatlakozott az ÁSZ csapatához, sokaknak volt évtizedes tapasztalta, de vezetők, sőt egy pár hónappal korábban kitüntetett munkatárs is beleesett a szórásba. Első sorban ezen távozások nyomán az ÁSZ létszáma 2019-re mintegy 100 fővel, azaz 16 százalékkal csökkent.
ÁSZ: betartottuk a törvényi előírásokat
Kérdéseinkkel megkerestük az Állami Számvevőszéket is. Konkrét válaszok helyett azonban csak egy hosszú levelet kaptunk Horváth Bálint szóvivőtől, ami jó részt korábbi nyilatkozatok és közleményekből kimásolt mondatokat tartalmazott. Ebből az derül ki, hogy az ÁSZ cáfolja, hogy történt volna bármiféle fenyegetés vagy nyomásgyakorlás a munkavállalók felé.
A közös megegyezéssel való távozásokról azt írták, hogy „az együttműködésre és kölcsönös párbeszédre alapozott lehetőség teljes mértékben figyelembe vette az érintett munkatársak mentális és szakmai érdekeit, hozzájárult például a munkahelyi kiégés elkerüléséhez, valamint az új karrierlehetőségek megtalálásához… A kölcsönös megállapodásra alapozott humánpolitikai intézkedésekről minden esetben kizárólag szakmai elvek alapján született döntés, értékelve az egyes munkatársak munkateljesítményét, szakmai készségeit. Leszögezem, hogy az intézkedések során az ÁSZ mindenben a vonatkozó és hatályos törvényi előírások szerint, a munkavállalói érdekeit is szem előtt tartva, az érintett munkatársaival folyamatosan egyeztetve járt el” – írta a válaszlevélben az ÁSZ szóvivője.
A szervezet szerint „az MKKSZ elnökének nyílt levelei durva beavatkozást jelentenek az ÁSZ alkotmányos alapokon álló szervezetirányítási függetlenségébe.” Az ÁSZ sajtóosztálya azt írta, „az elmúlt években számos intézkedést hajtott végre az ellenőrzési és szervezeti hatékonysága növelése érdekében.” Ez meg is valósult az ÁSZ szerint, amit az bizonyít, hogy évről évre egyre több ellenőrzést hajt végre a szervezet. E mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy egyre költséghatékonyabban működnek. „A 2019-es takarékos gazdálkodásának, illetve a különböző hatékonyságnövelő intézkedéseknek köszönhetően 2020 áprilisában az ÁSZ több mint 414 millió forint maradványt utalt át a központi költségvetésnek” – írták, hozzátéve, hogy ezzel is segítették a koronavírus elleni hatékony védekezést.
„Nagyon rossz tendenciák”
Boros Péternét megkérdeztük arról is, mennyire jellemző az állami szektorra, az amit az Állami Számvevőszéknél tapasztalnak. Az MKKSZ vezetője nem akart részleteket mondani, de felhívta figyelmünket Szijjártó Péter tavalyi nyilatkozataira. A külügyminiszter egy értekezleten saját maga vallotta be, hogy kirúgással fenyegette meg azokat a dolgozókat, akik azt szerették volna elérni, hogy otthonról is dolgozhassanak a koronavírus-járvány ideje alatt. Szijjártó azt is hozzátette, hogy „szakszervezetesdit eddig sem játszottunk a Külügyminisztériumban, ezután sem fogunk”.
Boros Péterné azt mondta, más tárcáknál is tapasztaltak hasonlókat.
„Mi tisztességes partnerséget akarunk jogszabályi keretek között. Ha valahol félelem van, ha bekényszerítik a dolgozókat abba, hogy nem mondhatnak véleményt az azt jelenti, hogy nincs jogbiztonság. Ezek nagyon rossz tendenciák, mi nem így képzeljük el a jövőt.”
|
Sorozatos törvénysértések az Állami Számvevőszéknél
|
Már hat jogerős bírói ítélet szól arról, hogy az Állami Számvevőszék törvénysértő módon bánt munkavállalóival. Azokat a számvevőket sorolták vissza jogszerűtlenül, akik 2010 előtt kerültek a szervezethez és „szakmai alapon meg tudták ítélni, jól dolgozik-e Domokos László.” A szakszervezet beszámolói és a bírósági ítéletek alapján érdekes kép rajzolódik ki arról, hogyan bánik munkavállalóival a Domokos vezette ÁSZ.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/torvenysertes-itelet-szakszervezet--allami-szamvevoszek-domokos-laszlo/31037366.html
|
2021-01-08 10:59:05
| true | null | null |
Szabad Európa
|
34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője. Az újságírónak novemberben az Összművészeti Programok Kollégiuma ítélt meg 12 millió forintot az „Aranyhajú hármasok nemzeti identitást erősítő mítoszrekonstrukciós projekt” tárgyban, decemberben pedig Kásler Miklós erőforrásminiszter keretéből jutott 22 millió forint közpénzhez.
A főszerkesztőt megkérdeztük arról, hogy mit takar a mítoszrekonstrukció, illetve hogy nem tartja-e összeférhetetlennek a közpénzes támogatást egy közéleti lap vezetőjeként. Toót-Holló Tamás kérdésünkre megerősítette az NKA honlapján közölt információkat, kérdésünkre pedig részletezte, hogy pontosan mire is kapta a támogatásokat.
A novemberi, kollégiumi támogatás céljai:
az Aranyhajú hármasok című, kétfelvonásos, zenés színpadi mű szövegkönyvének dramaturgiai fejlesztése;
a mű zenei anyagának megkomponálása és a zenei anyag stúdiófelvétele (demófelvétel).
A munka befejezésének nincsen konkrét időpontja, a cél, hogy a mű 2021 végéig olyan állapotban legyen, hogy a művet befogadó színház dönteni tudjon róla, az ősbemutatóra így 2022-nél hamarabb nem kerülhet sor.
A decemberi úgynevezett kiegészítő támogatás tárgya:
„a tanulmánykötetben kifejtett és a színpadi zenés műben megvalósított mítoszrekonstrukció ügyében elvégzendő ismeretterjesztő munka és kommunikáció”;
internetes tudástár létrehozása;
vlogsorozat, a zenemű alapján készülő videoklip;
a Szellemi honvédelem aranykori fényben című tanulmánykötet bővített újrakiadásának szerkesztése és nyomdai előkészítése, kiegészítve a tanulmánykötetben foglalt mítoszrekonstrukció alapján született színpadi művel.
A színpadi zenés mű zeneszerzői Bársony Bálint és Elek Norbert, a Magyar Rhapsody Projekt tagjai, a szövegkönyv dramaturgiai fejlesztésén a Nemzeti Színház dramaturgja, Rideg Zsófia dolgozik. A zenemű alapján készülő videoklip gyártója a Lezsák Sándor vejének résztulajdonában lévő Dextramedia Kft. lesz. Moys Zoltánról 2014-ben derült ki, hogy a Börzsöny Akciócsoport tagjaként ő az egyik szervezője a Kitörés Emléktúrának.
Magyar evangéliumnak beillő üdvtörténet
Toót-Holló Tamás szerint létezik egy ősi magyar mítosz „a magyarság számára a Fényt elhozó és árnyékos időkben mindig visszahozó aranyhajú gyermekekről”, amelynek töredékei népmesék formájában maradtak fenn. A főszerkesztő ezt, az „egyfajta magyar evangéliumnak is beillő üdvtörténetet” rekonstruálta, szavai szerint „az irodalom és a néprajz határterületén mozogva”.
Az Aranyhajú hármasok két felvonásban kíséri végig a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését, majd az idők jobbra fordulásakor a Fény hitének visszatérését. A biztos aranykorösztönnel párválasztó döntéseket hozó király lánykérése, a két aranyhajú lány és az aranyhajú fiú elveszejtése, az udvari ármányok mesterkedése, s a magyar népi vallásosság erejének nemzetet megtartó működése a történet messzire vezető szálainak kibomlása közben egyszerre kísér végig minket az érckorok hitének egyetemes kitekintésű példázatain, de az Árpád-kori magyar valóság metatörténelmi alakzatain is
A főszerkesztő szerint azt a kérdést, hogy nem merül-e fel az összeférhetetlenség a közpénzes támogatás miatt „azért nehéz értelmezni”, mert a támogatást az íróként, irodalomtörténészként legalább már egy évtizede végzett kutatásaival összefüggésben születő projektje kapta. Toót Holló úgy látja, „ebben a tekintetben mindegy, hogy közben a sajtóban milyen más pozíciókat foglaltam el: akár az MTI, akár a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként, akár a Napút című irodalmi folyóirat vagy a Magyar Önazonosságtár szerkesztőjeként”.
Érvelése szerint „mindez egy és ugyanaz az ember, és egy és ugyanaz az elhivatott munka”.
Mert minden létező szerepkörömben ugyanazt az ügyet szolgálom. Szerkesztőként, íróként, irodalomtörténészként, kulturális menedzserként egyaránt. Merem remélni, hogy a magyar nemzeti önazonosság érzésének erősítése számos vállalkozáson keresztül, számos kommunikációs csatornát használva is ugyanoda, ugyanahhoz a szellemi honvédelemhez vezethet
– írta kérdésünkre.
|
34 milliós állami támogatást kapott mítoszrekonstrukciós projektjére a Magyar Nemzet főszerkesztője
|
A mű két felvonásban kíséri végig „a magyar történelem első nemzeti sorstragédiáját, az ősi magyar csillagvallási örökség elvesztését”.
34 millió forint támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól Toót-Holló Tamás író, irodalomtörténész, aki 2020 óta a kormányközeli Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány tulajdonában lévő Magyar Nemzet főszerkesztője.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/01/08/toot-hollo-tamas-nka/
|
2021-01-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az elmúlt napok híre volt, hogy Leisztinger Tamás váratlanul kiszállt a diósgyőri sportból, és eladta a népszerű DVTK-t üzemeltető céget Magyar Mátyás szakorvosnak, a Fájdalom-ambulancia Kft. egyik tulajdonosának. Kicsit cégszerűbben a korábbi körhöz tartozó Borsodsport Invest Kft. 100 százalékát vette meg, a Magyar Mátyás által ügyvezetett Borsodi Sport Holding Kft. (ennek többségében Magyar Mátyás, kisebbségben és közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó a tulajdonosa).
Legfrissebb híreinkért kattintson ide>>>
Ám, ahogy az olvasónk írja, Mészáros Lőrinc nevére is hamar rá lehet bukkanni ebben a történetben, bár a vonatkozó szabályok miatt csak „oldalágon”.
Levélírónk két érdekes összefüggésről küldött linket. Kiderült, hogy Magyar Mátyás a Puskás Akadémiát működtető orvosi stáb tagja, ezen a linken látható a stáblista. A Puskás Akadémia sporttudományi részlegén működő orvosi csoportban Magyar Mátyás a sérülésellátásért felelős orvos.
Szintén érdekes összefüggés, hogy a Csörsz utcai Fájdalom-ambulancia Kft-ben az Opten adatai szerint Magyar Mátyás csak a cég 16,67 százalékával (vagyis egyhatodával rendelkezik), nála kétszerakkora tulajdonhányaddal, azaz 33 százalékkal tulajdonos viszont maga Mészáros Lőrinc.
Annak, hogy két azonos osztályban szereplő futballcsapatnak ne legyen ugyanaz a tulajdonosa, a játék tisztaságában van szerepe. Gondoljuk csak el, hogy amennyiben két „saját” csapat játszik az utolsó fordulóbkban, és az egyik stabil középcsapatként lép pályára, a másik pedig a kiesés ellen menekül, vagy az európai kupaszereplés reményében lép pályára, ki ne gondolna arra, hogy közöd gondolkodással érdemes optimalizálni a meccs végeredményét?
Emlékeztetőül az 1983-1984-es bajnokság befejezését érdemes felidézni. A Volán–Honvéd meccsen a hazaiaknak pontot kellett szerezniük a bentmaradáshoz,viszont a honvédos Esterházy Mártonnak három találat kellett a gólkirályi címhez. Egy másik, miskolci meccsen pedig a Nyíregyházának ötgólos győzelemre volt szüksége, hogy esélye maradjon az első osztályban maradni.
Valahogy minden sikerült, Esterházy mesterhármasa is kevés volt a Honvéd győzelméhez, a Volán- Honvéd 6-6-os döntetlennel zárult, a Nyíregyháza pedig (igaz végül hiába) Miskolcon nyert 7-2-re. A kínos és túlságosan is kirakatba tett bunda lelepleződött, az eredményeket törölték.
|
A DVTK-t a Puskás Akadémia stábtagja vette meg
|
Az elmúlt napok híre volt, hogy Leisztinger Tamás váratlanul kiszállt a diósgyőri sportból, és eladta a népszerű DVTK-t üzemeltető céget Magyar Mátyás szakorvosnak, a Fájdalom-ambulancia Kft. egyik tulajdonosának. Kicsit cégszerűbben a korábbi körhöz tartozó Borsodsport Invest Kft. 100 százalékát vette meg, a Magyar Mátyás által ügyvezetett Borsodi Sport Holding Kft. (ennek többségében Magyar Mátyás, kisebbségben és közvetve pedig Szíjj László építőipari vállalkozó a tulajdonosa).
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/01/08/a-dvtk-t-a-puskas-akademia-stabtagja-vette-meg
|
2021-01-08 17:14:54
| true | null | null |
Telex
|
Alacsonyabb árajánlattal ismét elnyerte az RNBH Konzorcium a budapesti patkányirtása kiírt, kétéves közbeszerzési eljárást, értesült a Telex. Magyarán ugyanaz a cégcsoport végzi majd a patkánymenesítést a fővárosban, amely 2018-ban átvette a feladatot, majd nem tudott megbirkózni vele, így botrányba fulladt a fővárosi patkányhelyzet.
A főváros szerint ugyanakkor az RNBH-nak a következő időszakban teljesen más követelményeknek kell megfelelnie, ráadásul közvetlenül a Városháza fogja, keményebb feltételek mentén ellenőrizni az irtást.
Magasabb összeget, 2 évre bruttó 899,2 millió forintot költ a főváros 2021-22-ben Budapest patkánymentesítésére, és teljesíen átalakították az elvárásrendszert is, közölték. A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint az új szerződés az eddigi irtási területeket is másként határozza meg: eszerint Budapest teljes területére ki kell terjeszteni a tevékenységet, a gócpontokat pedig – szemben a korábbi szerződéssel – ezúttal már pontosan és ellenőrizhetően határozta meg a főváros.
„A mostani szerződés szakmailag, jogilag és a transzparencia szempontjából is tisztább, a főváros érdekeit képviseli”
– írták, hozzátéve, hogy az április és november közötti elszaporodás szempontjából veszélyes időszakban nagyobb intenzitással folyik majd a kártevőmentesítés a legveszélyeztetettebb területeken. Az új szerződés alapján a főváros határozza meg azt a 20 kiemelt csomópontot, ahol mintegy 700 helyen folyamatos méregmező fenntartása szükséges. A patkányészleléssel kapcsolatos bejelentések ezután a fővároshoz futnak be, nem az irtást végző céghez. Így minden bejelentésről tudni fog a főváros, amely városgondnokok segítségével maga is ellenőrizni tudja a fertőzöttséget, ezáltal a vállalkozó munkáját. Mindeközben megmarad majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) bevonása is az ellenőrzésekbe.
Mint ismert a Fővárosi Önkormányzat előző vezetése 2018. július 19-én kötötte meg a korábbi szerződést a közbeszerzési eljárásban nyertes RNBH Konzorciummal. Akkor ugyanis a Rovért Kft. vezette négytagú RNBH konzorcium váltotta több tíz év után a feladatot panasz nélkül ellátó Bábolna Bio nevű céget. A munkát a fővárosi önkormányzat előzetesen nettó 1,3 milliárd forintra becsülte, ennél valamivel kevesebbet kért az RNBH. Végül azonban a patkányinvázió miatt még 650 millió forintot kellett a feladatra költeni, miközben a váltást követően ötvenszeresére nőtt Budapest patkányfertőzöttsége.
Miután a laikusok számára is láthatóvá vált elszaporodás miatt a budapesti patkányhelyzet kampánytémává vált, nemcsak Tarlós István volt főpolgármester, hanem kihívója, a várost ma vezető Karácsony Gergely is patkánymentes Budapestet ígért. Ennek érdekében a jelentős pluszköltséggel járó rendkívüli irtást követően, 2020. június 24-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés egyhangú döntést hozott arról, hogy a hatályos vállalkozási szerződés felülvizsgálata indokolt és szükséges miközben a szolgáltatás folyamatosságát a megszüntetés időpontjáig fenn kell tartani. Az eddigi szisztéma felülvizsgálatát követően a főváros 1,3 milliárd forintos becsült értékre írt ki közbeszerzést.
Információink szerint a közbeszerzésen határidőig 3 ajánlat érkezett be: az RNBH Konzorcium, a Corax-Lakidar Konzorcium, valamint a korábbi szolgáltató, a Bábolna Bio Kft.-Roxin Group Kft. és Ronix Kft. közösen indult el a tenderen. Az ugyanakkor már az ajánlatok előzetes bírálata során kiderült, hogy a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó Corax-Lakidar Konzorcium a hiánypótlást elkésetten, határidőn túl nyújtotta be, ezért ajánlatát érvénytelennek nyilvánították.
Idén, január 4-én hozott ugyanakkor a döntőbizottság eredményt a másik két induló pályázatáról, és úgy tudjuk, az RNBH ismét azzal nyert, hogy olcsóbb ajánlatot tett. Emlékezetes, hogy az RNBH már 2018-ban is az alacsonyabb ár-értékarányú pályázata révén nyerte el a munkát, ugyanakkor az addig dolgozó Bábolna Bio leléptetése után alig néhány hónap alatt elharapózott, tavaszra pedig robbanásszerűen megnőtt a fővárosi patkánypopuláció. Az RNBH azt állította, nem voltak tisztában, így nem is lehettek felkészülve a valós budapesti patkányhelyzetre, a Bábolna Bio viszont tagadta az adatkozmetikázási vádakat, és több perben, jogi úton kívánta tisztázni a 45 éven át végzett munkáját, és valótlan, de legalábbis félreértelmezett referenciák felhasználásával vádolta az RNBH-t.
Azt a céget, amely most tehát újabb két éven át végezheti a patkányirtást a fővárosban, megváltozott körülmények között. A fővárosi patkányhelyzet elharapózásának körülményeiről még a régi Indexen ebben cikkünkben, a patkányirtó konzorcium álláspontjáról pedig szintén a lapnál, ebben az írásunkban számoltunk be bővebben.
A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>
|
Ugyanazt a patkányirtó csapatot bízza meg Karácsony, mint Tarlós
|
Közvetlenül a Városháza, valamint annak városgondnoki hálózata fogja ellenőrizni a két évre ismét, ám új szerződéssel megbízott RNBH Konzorciumot, hogy valóban megfelelően végzi-e a patkányirtást Budapesten. A Főpolgármesteri Hivatal új közbeszerzési eljárást írt ki a munkára, ám a 2018-as botrányos feladatátvételt követően az RNBH ismét a patkánymentes Budapestet évtizedeken át fenntartó Bábolna Bio ajánlata alá ígért.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/08/ugyanazt-a-patkanyirto-csapatot-bizza-meg-karacsony-mint-tarlos
|
2021-01-08 18:02:21
| true | null | null |
Telex
|
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok. A kerítésen függő tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, azonban még teteje sincs az épületnek.
A korábban Svédországban szarvasokat helikopterező Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett, de mára már a 2018-ban az esemény kormánybiztosának kinevezett Kovács Zoltán államtitkár által szervezett 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás központi eleme a budapesti Hungexpo vásárközpontban megrendezendő hazai és nemzetközi vadászati kiállítás lesz.
A Hungexpo a főváros legnagyobb kiállítási- és vásárterülete, ami Kőbányán, a Kincsem Park mellett található. A környék a munkagépek zajától hangos. A kerítésen belül zajló építkezésre az Albertirsai út felől nyílik rálátás: a telken daruk dolgoznak szorgosan.
A 2019. szeptemberi alapkőletétellel kezdődött meg a Hungexpo revitalizációs programja. A tervek szerint 2021-ig nettó 55 milliárd forintból
felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat (A, B, D, G, F),
két új kiállítási csarnok (D1, D2),
egy új fogadóépület (F1),
és egy kongresszusi központ (CK) épül.
A Hungexpo hatalmas, nagyjából 70 ezer négyzetméteres telken fekszik, ebből a rendezvényterület 50 ezer négyzetméter, amit egy zöld liget vesz körül. A revitalizáció után a tervek szerint így fog kinézni:
A beruházást az Expo Park Kft., a Hungexpo területének állami tulajdonosa végzi. Az elkészült beruházások és fejlesztések üzemeltetője továbbra is a Hungexpo Zrt. marad, ami a francia GL events cégcsoport tulajdonában van. A beruházás kivitelezője a KÉSZ Zrt., amire a cég sárga molinói emlékeztetnek a kerítésen. A projekt terveit a Finta Studio Kft. készítette, a projekt kormányzati felelőse pedig dr. Fürjes Balázs államtitkár.
A Hungexpo kivitelezését végző KÉSZ Építő Zrt. egy szegedi székhelyű cég, melynek alapítója Varga Mihály. A cégadatbázis szerint a Zrt.-nek nem megy rosszul: 2019-ben nettó 52,5 milliárd forintos volt az árbevétele, és nettó 1,5 milliárd forintos profitot termelt.
A tulajdonosi háló végén egy osztrák magánalapítvány áll, a Vitalis Privatstiftung. A Népszava kérdésre a KÉSZ azt közölte, hogy a Vitalis mögött szintén Varga Mihály áll alapítóként.
A KÉSZ Csoport a 12,3 milliárd forintos becsült értékével a Forbes családi cégeket összesítő listáján a 23. helyen szerepel. A KÉSZ jól járt a kormány stadionépítési projektjeivel: többek között részt vettek a Ferencvárosi és a Puskás Stadion építésében is, de az új paksi atomerőmű kiszolgáló épületein is dolgoznak.
Elkészül nyárra, őszre, vagy tavaszra
Az elmúlt időszakban több céldátum is napvilágot látott az építkezéssel kapcsolatban. A Hungexpo Zrt. 2019. szeptemberi üzleti reggelijén az hangzott el, hogy "2021 augusztusának végén, a Vadászati Világkiállítás idejére mindennek készen kell állnia".
2020 júniusában a KÉSZ Zrt. oldalán arról számoltak be, hogy a megújuló Hungexpo két nagy, emblematikus épületének átadására 2021 őszén kerül sor, és ütemterv szerint halad a felújítás.
2020 augusztusában Kovács Zoltán egy konkrétabb időpontot adott meg: azt nyilatkozta, hogy 2021 tavaszának végére teljesen megújul a terület, amely az idén szeptember 25. és október 14. közötti, Egy a természettel című rendezvény helyszíne lesz. Kovács nyilatkozata szerint tehát alig öt hónapja van a KÉSZ-nek befejezni a munkálatokat.
Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hogyan állnak jelenleg az építkezésekkel. A két nagy, emblematikus épület: az új fogadóépület és a kongresszusi központ még javában épül. A helyszínen a kerítésre kifüggesztett, kicsit széltépte táblák egyike rögtön elárulja, hogy egy céldátumot már bebuktak a kivitelezők.
A tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt.
A központ szemmel láthatóan nincs még kész, így néz ki az épületegyüttes első része, amire a tetőteraszt tervezik:
Az új kongresszusi központ épületén szintén nincs még tető. Az épülethez kapcsolódó vasbeton- és acélszerkezet-építési munkák nagyja elkészült, az üveg előcsarnok építése még zajlik.
A központ lesz az egyik legjelentősebb épület a Hungexpo-n. Az épület három szintes lesz, ahol 1.000 négyzetméteres előcsarnok fogadja a látogatókat az Albertirsai út felől. Az épületben helyet kap egy 2.000 fő befogadására alkalmas plenáris terem, valamint 24 darab kisebb szekcióterem. Továbbá egy 2.500 négyzetméteres, 8 méter belmagasságú multifunkcionális terem is rendelkezésre fog állni.
A telken található egy másik tábla is, amin a fogadóépület látványterve látható.
Eszerint a fogadóépület kivitelezése várhatóan 2021 decemberében fejeződik be.
Tehát bele kell húzniuk a kivitelezőknek, hogy az épületet be tudják fejezni jóval korábban, tavasz végére, ahogy azt Kovács Zoltán ígérte.
Ha elsétálunk a főbejárathoz, akkor már látni lehet a Hungexpo új 6.500 nm-es fogadóépületének a vázát, ami lehetővé teszi a látogatók kényelmes érkezését, regisztrációját és jegyvásárlását.
Az épületnek még szintén nincs kész a teteje, az X alakú tartóoszlopok, amiket üveggel fognak befedni, viszont már a helyükre kerültek.
A Hungexpo területén két új pavilon (D1 és D2 kiállítási csarnok) is épül, ezek a munkálatok előrehaladott állapotban vannak.
Ha megnézzük a látványterveket, akkor láthatjuk, hogy a D1 épületről hiányoznak még a színes borítólemezek.
Hivatalosan nem is lesz majd világkiállítás
Szeptember végén kezdődik az “Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás. Vadászati kiállítást legutóbb 1971-ben rendeztek Magyarországon, az ötven évvel ezelőtti kiállítás fő helyszíne szintén a Hungexpo volt. Kovács Zoltán tavaly nyáron ismerte el, hogy hivatalosan nem a Nemzetközi Kiállítási Iroda (BIE) égisze alatt, de annak támogatásával rendezik meg a 2021-es világkiállítást.
A 2021-es világkiállítás fő rendezvénye a többnyelvű központi magyar tárlat lesz. A kiállításon való hivatalos részvételre a Magyarország meghívását elfogadó külföldi országok saját standokkal mutatkozhatnak be.
Úgy tűnik, hogy a szervezők nem aggódnak, hogy a koronavírus bezavar. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy a világkiállításra reálisan egymillió – kétharmad részt belföldi – látogatóra lehet számítani. Úgy vélte, ha külföldről esetleg nem tudnának turisták jönni, akkor is megközelíthető ez a látogatószám. Magyarországon 670 ezer horgász és vadász van, a családtagokkal együtt 1,5 millió ember kötődik a vadászathoz, halászathoz.
View this post on Instagram A post shared by Kovács Zoltán (@zoltanspox)
Azokat pedig, akik esetleg kegyetlen gyilkosoknak tartják a vadászokat, a kiállítás honlapja nyugtatgatja. Ugyanis már a programsorozat mottója is "Egy a természettel (One With Nature), mely azt jelképezi, hogy az emberiség örökké a természet része marad; sorsa a globális élővilág jövőjétől függ, ezért azt védeni kell, és fenntartani megújulási képességét. A világkiállítás által az emberek a fenntartható természethasznosítás bemutatásán keresztül jobban megértik a természetvédelem céljait és elismerik a természetközeli szakmák, tevékenységek, például a vadászat és a horgászat hasznosságát, szükségességét a természetfenntartás és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is."
Milliárdokat nyel el Semjén és Kovács kedvenc hobbija
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2017-ben írta alá a 2021-es vadászati világkiállításról szóló megállapodást a nemzetközi vadászszervezettel, amiben azt állt, hogy
a kormány 387,5 milliót költ a világkiállításra az elkövetkező években.
A világkiállítás megrendezésére 2017-ben 41,4 millió forintot, 2018-ban 61 millió, 2019-ben 72,4 millió, 2020-ban 93,6 millió, 2021-ben pedig 119,1 millió forintot, összesen 387,5 millió forintot terveztek fordítani. De a kezdeti bejelentések sokszorosára dráguló 2017-es vizes vb-hez hasonlóan a vadászati kiállítás költségei is nagyon elszaladtak.
2019 szeptemberében egy MTI-s hírből derült ki, hogy a Hungexpo nettó 55 milliárd forintból újul meg, ami már önmagában sokszorosa az először bejelentett összegnek.
Idén tavasszal nagy port kavart, hogy az eseményre még a koronavírus-járvány közepette is rengeteget költöttek.
Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője ekkor azt az írásbeli kérdést tette fel, hogy: “A vadászati kiállítás költségei helyett miért nem a járványügyi alapot növelte a kormány 1,677 milliárddal?". A képviselőnőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára erre mindössze egy mondattal válaszolt:
"Az élet újraindítása szempontjából fontos a világszínvonalú nemzetközi rendezvények megtartása Magyarországon."
A pénzszórás később sem állt meg. 2020 júniusában derült ki, hogy félmilliárdból rendezik meg a vadászati világkiállítás felvezető eseményeit. Kovács Zoltán kormánybiztos 2020 júliusában árulta el, hogy a korábbi 7 milliárd forint helyett 10 milliárd forintot költhetnek a jövő évi vadászati világkiállítás előkészítésére. 2020 augusztusában pedig közadatigényléssel derítettük ki, hogy közel negyedmilliárdból újítottak fel egy 126 éves pavilont a kiállításra.
225 millió forintért újították fel Habsburg Frigyes 1894-es pavilonját a vadászati kiállításra A vadászkastélyt mintázó pavilon a 2021-es vadászati világkiállítás egyik vidéki helyszíne lesz, ahol a gemenci gímszarvas életciklusát mutatják be. Közérdekű adatigényléssel derítettük ki, hogy a pavilon felújítása és költöztetése nettó 225 millió forintba került. A Gemenc Zrt. azt viszont még nem tudta pontosan megmondani, hogy mennyi lesz a berendezés és a kiállítás kialakításának költsége.
Az eseménynek csupán a reklámozása is milliárdokat emészt fel. 2020 novemberében újabb nettó egymilliárd forintos reklámszerződést kötöttek a vadászati világkiállítás kommunikációs feladataira. Eszerint elfogyhatott az első bő egymilliárd forint, amelyet 2019-ben a kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat reklámozására szántak. A kommunikációs projekt nyertese a kormányzati propaganda number one ügynöksége, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. duója.
Azt még nem tudni, hogy a projekt költségvetése végül hol áll meg, ugyanis számos kiadás még ismeretlen. Azt sem tudni, hogy mennyibe fog kerülni magának a kiállításnak a megrendezése.
A Hungexpo 55 milliárdos, az előkészítés 10 milliárdos, és a reklámozás 2 milliárdos költségét összeadva jelenleg 67 milliárdnál áll a számláló.
Az esemény szervezéséért felelős Kovács Zoltán 2020. december 28-án azt közölte Facebook-oldalán, hogy az előző nap tartott Országos Jótékonysági Vadászat több mint 1100 résztvevőjének “nevezési díjából befolyt összeget megyei kórházaink gyermekosztályainak hiánypótló eszközökkel való felszerelésére ajánlottuk fel", és a jótékonysági vadászatot egyfajta hungarikumként bemutatják majd a vadászati világkiállításon is.
Zsilák Szivia
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Az épülő új kongresszusi központ a Hungexpo-n 2021. januárjában és a látványterveken. (fotó: Átlátszó; Finta Stúdió)
Frissítés (2021. január 18.): A KÉSZ Csoport kommunikációs ügynöksége a cikk megjelenése után az alábbiak közlését kérte:
“A kerítésen lévő táblán, amire a cikkben hivatkoznak, valóban 2020. decembere áll, mint az új kongresszusi központ várható befejezésének dátuma, viszont a projekt valós, szerződésbe foglalt átadási határideje 2021 decembere; ez a határidő szerepel minden tájékoztató felületen is. Sajnos egyedül a kifüggesztésen tüntettük fel hibásan, köszönjük az észrevételt, javítottuk is a hibát. A Hungexpo revitalizációs munkái egyébként a vártnál gyorsabban haladnak, mivel a kivitelezés során nem kell alkalmazkodni a Hungexpon tervezett rendezvényekhez."
|
Késésben van a vadászati világkiállításra 55 milliárd forintból épülő kongresszusi központ
|
A Hungexpo a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás fő helyszíne lesz. A terület nettó 55 milliárd forintos revitalizációs programja 2019-ben kezdődött. Kovács Zoltán, a vadászati csúcsesemény lebonyolításáért felelős kormánybiztos ígérete szerint 2021 tavasz végére teljesen megújul az egész terület. Kilátogattunk a helyszínre megnézni, hol tartanak jelenleg a munkálatok. A kerítésen függő tábla szerint az új kongresszusi központ várható befejezése 2020 decembere volt, azonban még teteje sincs az épületnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/11/kesesben-van-a-vadaszati-vilagkiallitasra-55-milliard-forintbol-epulo-kongresszusi-kozpont/
|
2021-01-11 10:21:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
A bejegyzésből nem derült ki, hogy kik lehetnek az új befektetők, ezért felhívtuk a kormánypárti politikust. Fenyvesi elárulta, hogy a Badacsony Heritage Company Kft. (BHC) tervezi a beruházást, és már meg is vásárolta a Római úton álló egykori Volán-üdülő ingatlanát. A Hotel Volán évek óta üresen áll, egy forrásunk szerint az előző tulajdonosnak nagyra vágyó tervei voltak, de ezeket nem tudta megvalósítani. Ezt követően gyakorlatilag kiürítette a szállodát, amelynek az elmúlt években az ablakait már a szél fújta.
A Badacsony Heritage Company Kft.-ről először a hvg.hu írt, de tavaly nyáron még nem lehetett tudni, hogy miért alapították a céget. A BHC egyik tulajdonosa Fellegi Tamás családi cége, a Willard Partners Zrt., ami a volt miniszter és fia, Fellegi Áron irányítása alatt áll. Fellegi Tamás Orbán Viktor kormányában 2010-től a fejlesztési miniszteri posztot töltötte be, de alig másfél év után lemondott. Fellegi még a Bibó István Szakkollégium tanáraként ismerte meg a későbbi miniszterelnököt.
A másik, többségi résszel rendelkező tulajdonos a Promotheus Agency Bt., amely a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnök, Petneházy Dávid érdekeltségébe tartozik. Petneházyt és a badacsonytomaji önkormányzatot is arra kértük, hogy a december 23-án bemutatott terveket küldjék el lapunknak. A Petneházy Alapítvány elnöke a 24.hu-nak azt írta, hogy a beruházás jelen pillanatban előkészítési szakaszban van, és majd csak a tervezési fázis lezárultát követően hozzák nyilvánosságra a szálloda végleges látványterveit.
Az önkormányzat is arról tájékoztatott, hogy december 23-án a tervezés alatt álló szálloda látványterveit tekinthették meg, mégpedig azért, hogy azokat közösen véleményezni tudják. Az önkormányzat hozzátette, örülnek, hogy egy olyan szálloda épülhet, „amely nemcsak színvonalas szállást tud kínálni az ide látogató turistáknak – akiknek száma évről évre nő –, hanem az itt élő családok számára is biztosít remek munkalehetőséget”. Megjegyezték azt is, hogy amint a tervek véglegesek lesznek, és a befektető rendelkezésükre bocsátja, nyilvánosságra fogják hozni azokat.
|
Orbán egykori fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál
|
Egy befektetői csoport 70 szobás, négycsillagos szálloda terveit mutatta be a badacsonytomaji polgármesteri hivatalban – a hírt a Fidesz országgyűlési képviselője, Fenyvesi Zoltán osztotta meg a Facebookon karácsonykor. Úgy tudjuk, hogy a bejelentés még a település önkormányzati képviselőit is meglepte, ők ugyanis nem kaptak meghívót, a prezentációról sem volt tudomásuk. A szűk körű bemutatón a parlamenti képviselő mellett a polgármester, Krisztin N. László vett részt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/11/badacsonytomaj-fellegi-tamas-szalloda-epites/
|
2021-01-11 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség.
Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni.
Bravúros indoklással utasította el a Pest Megyeri Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, hogy Hadházy Ákos független parlamenti képviselő feljelentésére nyomozást indítson egy, a sajtóban többszörösen leleplezett látványos túlárazási ügyben. Hadházy ügyvédje hűtlen kezelés és költségvetési csalás miatt tett feljelentést.
Az ügy főszereplője, a kínai “csodamasina” egy tavaly április elején közzétett miniszterelnöki propagandavideó révén lett ismert. Orbán Viktor ekkor a sátoraljaújhelyi börtönbe látogatott, hogy megnézze az ott üzembe állított, Kínából közel 220 millió forintért vásárolt automata maszkvarró gépet. A filmben az hangzott el, hogy az ott bemutatott gép egy hónap alatt 2,8 millió maszkot képes előállítani.
A lebukássorozat azzal kezdődött, hogy Hadházy pár hónappal később rákérdezett a Büntetésvégrehajtásnál a géppel addig legyártott maszkok tényleges számára. A BVOP hivatalos, írásos válaszából kiderült, hogy az töredéke a propagandavideóban állítottnak: az időarányos több mint ötmillióhoz képest 890 ezret gyártottak vele. A több millió darabos eltérést a BV Hadházynak adott válaszában azzal indokolta, hogy a miniszterelnöki látogatáson határozottan erre az egy gépsorra bemondott adat valójában a BV teljes kapacitását takarja. Pedig Orbán videójában ez így szerepelt:
A gépért a magyar kormány megbízásából eljáró cég 2020. tavaszán 600 ezer eurót, vagyis durván 216 millió forintot fizetett. Csakhogy két, egymástól független üzletember is azt állította, hogy ugyanabben az időszakban nagyjából ekkora, illtve jóval nagyobb kapacitású maszkvarró gépre Kínából ennek a töredékére rúgó konkrét árajánlatot kapott.
Az egyikük levélben írta meg Hadházynak, hogy április 24-én Kínából 63 ezer dolláros, vagyis nem egészen húszmillió forintos árajánlatot kapott egy percenként 100 maszkot - vagyis havonta több, mint 4 milliót - gyártani képes ilyen gépre. Egy másik cégtulajdonos az RTL Klub híradójának mesélte el, hogy április közepén egy havi több, mint 2 millió maszk megvarrására képes, az Orbán-videóban szereplővel szinte megegyező gépet 50 millió forintért tudott volna behozni Magyarországra. Vagyis a gép árán felül szállítással és vámmal együtt is negyedannyiért, mint amennyiért a kormánynak a gépet a TMT Technics nevű cég beszerezte.
Az ügyben Hadháyzék feljelentést tettek, ezt utasították most el. A következő indoklással:
"A feljelentéshez csatolt adásvételi keretszerződés tárgyát képező maszkgyártó gépsor ára nem hasonlítható össze az internetről letöltött és a feljelentéshez mellékelt, hasonló funkciójú és teljesítményű gépsorok ellenértékével, valamint ugyancsak a feljelentéshez csatolt, a Babosi Mérnökiroda Kft. részére adott, maszkgyártó gépsorra vonatkozó árajánlatban közölt összeggel. A világméretű pandémiás helyzetben a piaci egyensúly felborult, a megelőzéshez és védekezéshez szükséges eszközök, berendezések iránti kereslet jelentős mértékben megnövekedett, ami az árak emelkedését idézte elő."
Update: Hogy még pikánsabb legyen a dolog, az eredeti feljelentéshez Hadházy később feljelentés.-kiegészítést fűzött. Megtudta ugyanis, hogy BVOP a saját honlapján árulta el, hogy egy másik börtönükbe, a kiskunhalasiba két darab, a sátorajaújhelyi kapacitásának kétszeresére képes maszkgyártó gépet vettek ugyanakkor, darabonként 23 millióért, vagyis a sátorljaújhelyi ár tizedééért. A rendőrséget azonban ez sem sarkallta nyomozásra.
|
Elutasította a nyomozást a rendőrség a 4-10-szeres áron megvett kínai maszkgyártó gépsor ügyében
|
A pandémiás helyzet miatt nagyon megemelkedtek az árak, így nem lehetett túlárazás az állami gépbeszerzésben- mondja a rendőrség. Csakhogy a feljelentéshez pont arra utaló nyilatkozatokat csatoltak, hogy ugyanabban a pandémiás helyzetben lehetett negyed és tizedannyiért igen hasonló géphez jutni.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/11/elutasitotta-a-nyomozast-a-rendorseg-a-4-10-szeres-aron-megvett-kinai-maszkgyarto-gepsor-ugyeben
|
2021-01-11 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Halmai Katalin (Brüsszel);
unió;
2021-01-11 18:01:18
Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat
Korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyhatóságok bevonásához is kötik az uniós helyreállítási pénzek folyósítását.
Magyarország 2021-2026 között folyó áron 7 milliárd 176 millió euró vissza nem térítendő támogatást kaphat az Európai Unió 750 milliárdos járvány utáni helyreállítási alapjából. A friss pénzügyi eszköz felhasználását rögzítő, hamarosan hatályba lépő jogszabály – amelyről hétfőn szavazott az Európai Parlament két szakbizottsága – előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. A rendelet kiköti: a Brüsszelben benyújtott tagállami pályázatnak tartalmaznia kell, hogy a kormányzat milyen egyeztetéseket folytatott a szociális partnerekkel, a civil társadalom, az ifjúsági szervezetek, a helyi és a regionális hatóságok képviselőivel, és hogy ezeknek a javaslatai hogyan tükröződnek a pénzköltést taglaló nemzeti tervben.
Az úgynevezett „helyreállítási és ellenállóképességi tervet” minden tagállamnak április végéig kell eljuttatnia az Európai Bizottságnak. Ebben ismertetnie kell, hogyan kívánja elkölteni a 2026-ig rendelkezésre álló uniós forrásokat, összhangban a Brüsszellel egyeztetett célokkal és feltételekkel.
A rendelet értelmében a vissza nem térítendő támogatásban részesülő kormánynak például nyilatkozatban kell vállalnia, hogy olyan ellenőrző rendszert működtet, amely megfelelő garanciákat biztosít a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség elkerülésére. Ezen felül be kell számolnia a projekteknél végrehajtott pénzügyi ellenőrzéseiről, ismertetnie kell a támogatások kedvezményezettjeinek, a fő- és az alvállalkozóknak a nevét, valamint külön is fel kell hatalmaznia az Európai Bizottságot, az EU Csalás Elleni Hivatalát és a Számvevőszékét, hogy törvény adta jogaikkal élve felügyeljék a közpénzek elköltését. A jogszabály leszögezi, hogy a helyreállítási alap végrehajtása során érvényesíteni fogják a jogállami feltételrendszert, azaz pénzmegvonással fogják sújtani az unió pénzügyi érdekeit a demokratikus normák felrúgásával sértő országokat.
A Covid-19 miatt padlóra került európai gazdaság talpra állítására szánt 750 milliárdos pénzügyi eszközből 312,5 milliárdot szánnak az EU27-ek támogatására és 360 milliárdot hitelezésre. Az egyes országok által felszívható forrás mennyiségét a munkanélküliségi ráta, a bruttó hazai termék (GDP) nagysága és a növekedés visszaesésének mértéke alapján számolják ki.
|
Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat
|
Korrupcióellenes intézkedésekhez és a helyhatóságok bevonásához is kötik az uniós helyreállítási pénzek folyósítását.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3105679_nem-lehet-kihagyni-az-onkormanyzatokat
|
2021-01-11 14:00:00
| true | null | null |
Népszava
|
Hetek óta zajlik a Megyék csatája, ami az eddigi legnagyobb magyar esport-rendezvénynek nevezi magát, és valószínűleg tényleg az is. Az MVM főtámogatásával zajló eseményt szeptemberben hirdették meg, és a beharangozóhoz nem kisebb celebeket nyertek meg, mint Majka, Jakabos Zsuzsanna úszó és Berki Krisztián (nem az olimpiai bajnok tornász, hanem a herevasalós focista). A főszervező a kormányközeli médiaholding, a Mediaworks, ami a koncepcióhoz – a nevezők megyéket képviselve küzdenek egymással – passzol is, hiszen minden megyében elő tud rántani a zsebéből egy regionális hírportált. A kormánymédia tudósít is a rendezvényről, ahogy a csövön kifér, az Origón például esportrovat indult, ahol volt már például interjú a Mediaworks tartalomfejlesztési vezetőjével is (ő egyenesen felelősségvállalásnak nevezte a Megyék csatáját). A rendezvény ugyanakkor szép példája annak, hogy a NER hogyan nehezedik rá egy újabb piacra, ahol korábban nem volt markánsan jelen: a videójátékokhoz kapcsolódó cégekben és rendezvényeken egyre több a kormányközeli szereplő.
Ez a trend néhány éve megfigyelhető már, bár nem feltétlenül egy nagy mesterterv részeként. Talán nem tippelünk merészet, ha azt mondjuk, a NER felfedezett egy újabb vadászterületet, ráadásul a videójátékokkal rengeteg fiatal játszik, a legutóbbi önkormányzati választás eredménye után pedig a Fidesz nagy igyekezettel próbálja megszólítani a fiatalokat (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). A videójáték körül tehát rengeteg a mutyi- és propagandalehetőség, és ezt a jelek szerint a kormány, illetve a kormányközeli vállalkozók is felismerték.
Játék a milliárdokkal
Ennek első nagyobb jele három éve történt, amikor a Magyar Közlönyben megjelent, hogy a kormány kétmilliárd forinttal támogatja egy visegrádi országok között zajló esportverseny és egy hozzá kapcsolódó konferencia szervezését. Irdatlan sok pénznek tűnt ez ilyen célra, még úgy is, hogy a rendezvény összdíjazása egymillió euró volt.
A versenyszerűen űzött videójátékozást nem véletlenül hívják esportnak: a sportbiznisz minden jelensége együtt jár vele a kimerítő edzésektől a bundabotrányokon át a szaftos átigazolásokig. Magyarországon több évtizede rendeznek már esportversenyeket (bár a Quakefények és World Cyber Games-válogatók idején még nem feltétlenül nevezték így), de eddig főleg külföldi csapatokban elért egyéni sikerekre lehettünk büszkék. Kiss „Vizicsacsi” Tamás európai szinten is jelentős League of Legends-játékos volt, de nem magyar csapatban, hanem egyebek közt a német Schalke04-ben, és Böröcz „DeadFox” Bence is a szlovák-ukrán Hellraisers tagjaként kvalifikált a CS:GO-világbajnokságra. Hogy a hazai gémerekben van potenciál, az ilyen eredmények mellett világos. De az is nyilvánvaló, hogy a felkarolásukra állami szinten nem egy milliárdos verseny a legmegfelelőbb eszköz, hanem például a tehetséggondozás támogatása, szponzorok ösztönzése, egészséges piaci alapok megteremtése és hasonlók. (Egyébként ilyen irányú próbálkozások is vannak, jellemzően ott, ahol hagyományos sportklubok indítottak esportszakosztályt.)
A milliárdokkal támogatott verseny ezért videójátékos körökből is kapott erős kritikákat, amikor 2018 márciusában egy hosszú hétvégén V4 Future Sports fesztivál néven megrendezték a BOK Sportcsarnokban. Abban nagyjából mindenki egyetértett, hogy a technikai szervezés profi volt, de azért sokakban rossz szájízt hagytak az urizáló körülmények. A díjazás irreálisan magas volt ahhoz képest, hogy csak visegrádi országok képviselői indulhattak, és ordított a rendezvényről, hogy az esport ügye mellett legalább ennyire fontos szándék volt kormányközeli cégekbe lapátolni egy kis pénzt. A szervező a kezdeti brosúrákban a Balásy Gyula-féle kormánypropagandás cég, a New Land Media Kft. volt (ezt később átírták ezt az operatív szervezést valóban végző Esportmilla – Egymillióan A Magyar Esportért Egyesületre, és a kétmilliárdot is ez a szervezet kapta). A fesztivált a Valton Security biztosította, ledfalakat, közvetítőkocsit és áramszolgáltatást az Antenna Hungáriától lehetett bérelni, a támogatók között pedig ott volt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Digitális Jólét Program. A fiatalok fideszes elérését pedig az jelentette, hogy Deutsch Tamás nyitotta meg a fesztivált (tegyük hozzá, hogy az első esportszakosztályt itthon az MTK indította), illetve Szijjártó Péter is megjelent a rendezvényen, hogy mondjon egy „Hello, fellow gamer”-t az ott összegyűlt pár ezer látogatónak.
A V4 Future Sports fesztivál minden erényével együtt előrevetítette, hogy az esporttal valami hasonló terve lehet a kormánynak, mint a focival: állami függőség kialakítása sok közpénzzel, a piaci verseny deformálása árán, és persze a közpénz egy részének elfolyatása okosba' a megfelelő helyekre. A versenyt 2019-ben is megrendezték, szerényebb formában („csak” 350 ezer euró volt az összdíjazás), és tanulva az előző évi hibákból (például eltörölték a kötelező látogatói regisztrációt), a látogatószám pedig jelentősen nőtt, így az esemény mindenképpen sikeresebb volt. Ugyanakkor a NER jelenléte nyilvánvaló maradt: ekkor már tényleg a New Land, illetve a szintén Balásy-érdekeltség Lounge Design Szolgáltató Kft. kapott a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól közel másfél milliárd forintot EU-s forrásból, hogy segítse az Esportmillát a szervezésben, a főtámogató a Magyar Turisztikai Ügynökség volt.
Ezen a ponton említsük meg, hogy a V4 Future Sports működési modellje nem egyedi. Mint azt pár hete részletesen megírtuk, a járvány miatt nehéz helyzetbe került könnyűzenészeket segítő raktárkoncertprogram is hasonlóan zajlik. Irreális költekezések és technikabérlet, milliárdos összegek, miközben ugyanazok az állami hivatalok és NER-cégek kerülnek elő a biznisz körül: Nemzeti Kommunikációs Hivatal, Magyar Turisztikai Ügynökség, Antenna Hungária, Valton, Lounge. A pénz nagy része rendszeren belül marad, miközben a zenészek úgy érezhetik, azért kaptak valamit – hasonló a helyzet a V4-nél, illetve az esportnál is. Mint korábbi cikkünk említi, az Antenna Hungária a 2017-es vizes vébére kapott jelentős rendezvénytechnikai eszközparkot egy sokat vitatott közbeszerzési körben, és ennek az eszközparknak a bérelhetősége azóta is motiválja az indokolatlanul nagy állami támogatású rendezvények megszervezését. A V4 Future Sports pár hónappal a vébé után az elsők között volt, ahol az AH nagyot kaszálhatott a bérleti díjakon.
Esporttársak
Persze egy ilyen rendezvényt egy hozzáértőnek meg is kell szerveznie. Ez a már említett Esportmilla, illetve a hozzá szorosan kötődő Hunesz – Magyar E-sport Szövetség és az Esport1 Kft. Az Esportmilla az érintett szakértőket tömöríti, a Hunesz jogi szereplőket (egyesületeket, alapítványokat) foglal magában és civil szervezetként végez szövetségi munkát, a kft. a rendezvények lebonyolítására és kommunikációjára alapított cég, és létezik még az Esport1 hírportál is, ahol esportos hírek mellett az egyesület és a szövetség ügyei is megjelenhetnek.
Ennek a csoportnak a központi figurája Biró Balázs. Ő gémerként hiteles, évekkel a V4 fesztivál előtt népszerűsítette már az esportot, aktív játékos, érezhetően szívügye az esport, és csapatával nagy tapasztalatot szerzett videójátékos rendezvények szervezésében. Viszont amikor elkezdte élvezni állami körök támogatását, hamar kivették a kezéből a gyeplőt, jellemzően csak szervezési-koordinálási és kommunikációs feladatokkal bízták meg. Ennek jele volt az is, hogy a második V4-re már nem közvetlenül az Esportmilla kapta a támogatást, de az is, hogy Biró csak 2017 augusztusáig volt az Esport1 Kft. ügyvezetője. Őt Czupy Dániel váltotta, aki apjával, Czupy Gáborral a trafikmutyi idején került a hírekbe: az idősebb Czupy barátja volt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetőjének, Gyulay Zsoltnak, és 2013-ban, az állami dohánypályázat idején a Czupy-család több tagja is szerzett értékes koncessziókat. Czupy Dánielt 2019 februárjában váltotta a jelenlegi ügyvezető, Mocsai Norbert, a Trendency Online Zrt. nevű IT-cég vezetője (aki most a Hunesz egyik alelnöke is). A Trendency alaposan ki van tömve állami megrendelésekkel, dolgoztak már az MVM-nek, a Nemzeti Közműveknek, ők csinálták a Magyar Fejlesztési Bank honlapját és a Magyar Turizmus Ügynökség portálját, a sajtóban pedig 2016-ban lehetett olvasni róluk, amikor a Fidesz megbízta a céget a fideszfrakcio.hu munkálataival. Az Esport1. Kft. tulajdonosa július óta Mocsai egyik alkalmazottja, Makovi Richárd.
Megkerestük Biró Balázst, hogy kommentálja a vezetőségbeli tagcseréket. Hogy már nem ő az ügyvezető, azt leterheltséggel magyarázta: azzal, hogy a Hunesz elnöki tisztségével együtt nem tudta volna a kft, ügyvezetői feladatait ellátni. Biró elmondása szerint Czupy Dániel a családi vállalkozásukban megnövekedett feladatai miatt adta át a stafétát az esportot kedvelő Mocsainak, Makovi tulajdonossá válásának okát firtató kérdésünkre pedig nem válaszolt érdemben. Rákérdeztünk az első V4 Future Sports fesztivál elszámolására is, mert ugyan az Esportmillának elérhető egy egyszerűsített közhasznúsági beszámolója, de abból nem derül ki, hogyan oszlottak meg a költségek és mennyi ment például technikabérlésre. Biró a következőkkel kerülte meg a választ: „Mint minden állami támogatás esetén, a kiírásnak megfelelően tételes elszámolási kötelezettségünk volt, amelynek eleget is tettünk a támogató felé. Benyújtott elszámolásunkat elfogadták.” Egy másik kérdésünkre határozottan állította, hogy a rendezvényszervezést lebonyolító partnerek kiválasztásakor nem voltak megkötések, ugyanakkor hozzátette, hogy „a közbeszerzésen nyertes ügynökséggel működtünk együtt”. Vagyis a New Landdel.
Esportnemzet vagyunk?
Az esport jól jött ki a koronavírus-járványból. Ugyan sportcsarnokokban nem lehet rendezvényeket szervezni (nem is volt idén V4), maga a videójátékos versenyek népszerűsége nőtt, a korábbinál sokkal többen néztek az otthoni karanténban ilyen közvetítéseket. Hogy mekkora itthon az esportos diaszpóra, arra az Esport1, az Esportmilla és az eNet Internetkutató és Tanácsadó Kft. közös felmérése elég merész választ ad. Eszerint 540 ezer ember van Magyarországon, aki esportoló vagy esporteseményeket követ. Ez nagyon magas számnak tűnik, ezért rákérdeztünk Birónál a felmérési metodikára. Az általa küldött háttéranyagból az derül ki, hogy a jelenleg is kitölthető felmérés nem reprezentatív mintán készült (a februári kitöltők, 2017 darab, 16 éves vagy idősebb játékos). Ennek eredményét a teljes lakosságra vetíteni nem igazán komolyan vehető, de a jelek szerint mégis ez történt. A felmérés egyébként gyakorlatilag esportrajongónak vesz mindenkit, aki azt válaszolja, hogy szokott játszani olyan videójátékokkal, mint például a Call of Duty vagy a FIFA-sorozat (miközben ezekkel rengeteg nem hardcore játékos is szórakozik, és ha több játékos játszik is egymás ellen, az még nem feltétlenül esport).
Az bizonyos, hogy évről évre nő az esportszimpatizánsok száma, és az sem kizárt, hogy évek múlva tényleg elérjük a több százezres nagyságrendet, de 2020-ban a videójátékosok jelentős része még kétkedve fogadta, hogy időseket, csecsemőket is beleszámítva minden tizennyolcadik magyar része lenne az esportpiacnak. Ez gyakorlatilag a legnépszerűbb magyar sportok közé lőné az esportot. Összehasonlításul: a legutóbbi Fradi-Újpest NB I. rangadó 318 771 nézőt ültetett a tévé elé, a Forma–1 Portugál Nagydíj futamát pedig 441 ezren nézték itthon, és ezek a minden korosztályt megmozgató, legnépszerűbb, sok évtizedes múltú sportrendezvények közé tartoznak.
Az 540 ezres adat azért is furcsa, mert két hazai esportszakosztály képviselőivel is beszélgettünk, és mindketten alacsony érdeklődésre és utánpótláshiányra panaszkodtak.
Hasonlóan irreálisnak tűnik a felmérés egy másik megállapítása, a magyar esportpiac 42 milliárd forintos forgalma (ebből csak 6,5 milliárd volna a játékon belüli költés). Mindez ártatlan számmágiának is tűnhet, amíg bele nem gondolunk, hogy a nagynak blöffölt piac már érvként is szerepel az újabb és újabb közpénzköltések alátámasztására.
Mert ezek a számok egyre többször előkerülnek, amikor a Hunesz valamilyen versenyhez csapódik. Az 540 ezres tábor például szerepel a Megyék csatája kampányában is – ugyanis az Esport1 ennek szervezésében is benne van. De a szám szerepelt a TippMix Pro Magyar Esport Fesztivál felvezető anyagaiban is. Ezt az ötnapos, a Puskás Aréna egyik stúdiójából közvetített eseményt a legsikeresebb magyar gémer rendezvényt, a PlayIT-et lebonyolító Meex Agent Kft. szervezte meg augusztus végén, a Hunesz versenyszabályzattal segítette, az Esport1 pedig médiatámogatóként. Az állami szponzor itt a Szerencsejáték Zrt. volt, augusztusban ugyanis próbaüzemben, szeptemberben pedig élesben is elindult egy új sportfogadási forma: esportmérkőzésekre is lehet már TippMixen fogadni. A Meex Agent ügyvezetője, Csanda Gergely kérdésünkre elmondta, hogy a rendezvényt teljesen a cége szervezte, a helyszínt is ők választották, a Szerencsejáték Zrt. pedig a Puskás Arénán keresztül jött képbe, mint az Aréna egyik fő támogatója. Érdekelt minket az esportfogadás népszerűsége is, ezért megkérdeztük a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztályát, hogy mennyien éltek az új fogadási lehetőséggel. Válaszuk szerint a szolgáltatás indulása óta hetente átlagosan nagyjából 5500 ember fogad esportokra a hagyományos TippMixen, és nagyjából ugyanennyi az online TippMix Prón (aminek több mint százezer felhasználója van). Ez szép indulás, és hihetetlen túlzások nélkül is jól mutatja, hogy szabad szemmel jól látható a magyar esportrajongói tábor.
Szövetségbe forr
A fentiekhez hozzá kell tenni, hogy bár az Esportmilla/Hunesz nagyon ügyesen nyomul kormányzati és kommunikációs fronton is, nincs konkurencia nélkül. Legfőbb vetélytársa a Nemzeti Gaming E-Sport Sportszövetség (NGES), ami egy másik érdekkörhöz köthető, a TV2-vel egy időben szorosan összefonódó műsorgyártóhoz, az egykori IKO csoporthoz. Az NGES alelnöke Szalai Ádám, aki az IKO Digital Gaming és Esport divíziójának vezetője volt, elnöke pedig Enyedi András, az IKO Kábeltévé Kft. egykori ügyvezetője. Az NGES-nek is van esportportálja, a gamer.hu-ból lett Metabro, ahol néha oda-odacsípnek egyet a Hunesznek, például kiemelve egy, az említett 540 ezres számot cikiző videót.
Az NGES és a Hunesz rivalizálásának komoly tétje van: az, hogy ki lesz a sporttörvény szerinti országos esportszövetség, ilyen ugyanis csak egy lehet, és ez a státusz rengeteg előnnyel jár, például folyamatossá válhat az állami apanázs (az éves költségvetésből, illetve megpályázható támogatások formájában). A sportszövetsgéggé alakuláshoz mindenféle feltétlenek (pl. lebonyolított meccsek száma) meg kell felelni, és jogi oldalról is okoz némi fejtörést az esport kezelése, még nemzetközi szinten is. Hogy itthon ki nyer, korántsem eldöntött még, mindenesetre a szövetséggé alakulásról Szalai szívesen nyilatkozik, Biró pedig azt hangsúlyozza, hogy a Hunesz nemcsak reménybeli szövetségért működik, hanem komplett esportos ökoszisztémát igyekszik kiszolgálni a játékok készítőitől a versenyszervezőkig. A két szervezet között Biró szerint van párbeszéd, de konkrét együttműködés még nincs. A Nemzeti Versenysport Szövetség részéről egyébként Tóth László elnökségi tag az esportfelelős, aki korábban a Magyar Amerikai Football Szövetség elnöke volt (amíg 2013-ban egészségi állapotára hivatkozva le nem mondott).
Hogy teljes legyen a kép, említsük meg az Esport Universumot is, a magyar esport harmadik pillérét, ami a másik kettővel szemben nem táplál szövetségi ambíciókat és kreatív ügynökségként definiálja magát. Tapasztalt profik, és régóta a hazai esport felvirágzásán ügyködnek, ugyanakkor ők is köthetők a NER-hez. Az Esport Universum Zrt. vezetője, az amúgy lelkes esport-evangelista Tischler Márk egyben a streaminggel és más IT-megoldásokkal foglalkozó OTT-ONE Nyrt. tanácsadója, az Esport Universum pedig az OTT-ONE üzleti partnere. Az OTT-ONE neve nemrég a drága lélegeztetőgép-vásárlások kapcsán fordult meg a médiában: ez a cég is kötött szerződést a külüggyel, 500 lélegeztetőgép vásárlásáról, összesen 14 millió dollárért. IT-vállalattól kicsit furcsa ez az üzlet, ráadásul a lélegeztetőgépeket meg is fejelték százezer szájmaszkkal. Az OTT-ONE azzal magyarázta ezt, hogy a cég jó kínai kapcsolataival segíteni akart Magyarországnak. Az Esport Universum a szervezője egyébként a MOL által szponzorált Gamer Magyar Kupának.
NER a gémer médiában…
Az esportbiznisz része a versenyek, mérkőzések közvetítése. Ennek hagyományos terepe az internet, de ettől még a tévéadók is próbálkoznak esportműsorokkal, és a kormányközeli média ebből sem marad ki. A Pesti tévén például GameTV – Gamer Show néven nemrég videójátékos műsor indult, a Petőfi tévé Kiberma című műsorában pedig rendszeresen futnak esportblokkok. Az Antenna Hungária az Esport1-gyel összefogva a mindiGO digitálistévé-szolgáltatás keretében indított esportcsatornát Esportguru néven, ahol változatos, de nem feltétlenül a legfrissebb esportos tartalom megy. Érdemes megjegyezni, hogy a raktárkoncert-közvetítések platformja is a mindiGO. Pár éve a TV2 csoport tagja, a Spíler TV is próbálkozott esportműsorral. A Mediaworks-hírportálok érintettségét pedig már említettük.
Ezek a műsorok és cikkek jellemzően nagyon tájidegenek a kormányközeli média világában, a sorosozó, migránsozó, ellenzéket gyalázó blokkok közül eléggé kilógnak. Az elmúlt időszakban egyébként ezen a téren erősen az Esport1-csoport felé lejt a pálya: a Nemzeti Sport esportrovatában például szinte kizárólag a Megyék Csatájáról találunk híreket, ami egy vállaltan amatőr verseny, és hasonló a helyzet az Origón is. Miközben az elmúlt hetekben zajlott például egy világszinten nézettségi rekordot döntő Legue of Legends-világbajnokság, és éppen nemzetközi tornán szerepel egy magyar CS:GO- és egy Valorant-csapat. Ezekről egy sort sem lehet olvasni, és ha a laikus az Origóról vagy a Nemzeti Sportból tájékozódik, azt gondolhatja, hogy az esport kimerül olyan rendezvényekben, amikhez a Hunesznek köze van (hasonló szerkesztés volt megfigyelhető egyébként a Kiberma blokkokban is, nyilván nem függetlenül attól, hogy ezek készítésében a Hunesz-holdudvar is részt vett).
Ahogy a tradicionális sportban, az esportban is vannak közvetítői jogok. Ezzel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy pár éve még kisebb szereplők is könnyebben boldogultak a piacon, az Esport Universum például LOLTV néven League of Legends-csatornát működtetett a Twitchen. Azóta e közvetítések jogait az Esport1 szerezte meg, ahogy a világ egyik legjelentősebb esportvállalata, az ESL csomagját is.
Az Esport1-érdekkör a nem elsősorban esportra szakosodott videójátékos portálok közül is megszerzett egyet, júliusban bejelentették, hogy az Esport1 Kft-hez kerültek az egyik legrégibb magyar játékos lap, a PC Guru online és print kiadási jogai. A korábbi kiadó vezetőjével, a most már az Esport1 csapatát erősítő Lengyel Zoltánnal beszélgetve az derült ki, hogy évek óta volt együttműködés a két cég között, és az összeolvadás organikusan alakult így. Információink szerint egy partnerügynökségnél már a nyomtatott PC Guru újraindítása is felmerült.
A gémer média körül egyébként is egyre sűrűbben mozgolódnak NER-közeli figurák. A PC Guru mellett a másik patinás hírportál a Gamestar, amit a PC Worldot, a Computerworldot és a filmes Puliwood portált is birtokló Project029 Magyarország Kft. üzemeltet. Augusztus óta ezen oldalak értékesítését a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Atmedia intézi, akárcsak a Gamestar és a PC Guru legnagyobb riválisáét, az IGN-ét. Az az Atmedia, ami egyébként a közmédia és a TV2 fő hirdetésszervezője.
…és a boltokban
A NER a játékboltok körül is megjelent. Egy-két éve még létezett 576 Kbyte bolthálózat, videojatekbolt.hu és Konzolok szervize – most mindegyiknek az oldala a PlayIT Store-ra visz. Ennek a bolthálózatnak a tulajdonosa nem a PlayIT-eket szervező Meex Agent Kft., hanem a BestByte Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Mint Csanda Gergelytől megtudtuk, a BestByte vezetői névhasználati szerződést kötöttek vele, mert egységesíteni akarták játékboltjaikat, és a PlayIT jól hangzó név ezekben a körökben. A bolthálózatnak webshopja is van, és a kínálat bőven túlmutat a játékokon (például tévéket és okostelefonokat is lehet venni).
Az amúgy főleg számítástechnikai eszközök értékesítésében utazó BestByte tulajdonosa nem más, mint a Wolf Health Kft., ami Fabó György Pálé. Fabó a volt fejlesztési miniszter, Seszták Miklós közeli embere, és annak a ciprusi offshore cégnek az igazgatója, ami az Oxygen wellnesshálózat tulajdonosa (az Oxygen hagyományos nagy NER-gyülekezőhely). Fabó és Seszták érdekeltsége a Ramiris Europe Kft. is, aminek a raktára két éve leégett Angyalföldön, és nagyjából hárommilliárd forintnyi áru semmisült meg – éppen a BestByte termékei. A rendőrség akkor rongálás gyanújával indított nyomozást, de másfél hónap után elvetették a szándékosság gyanúját. Fabóval egyébként vissza is kanyarodhatunk a kezdetekhez, ugyanis a piacon úgy tartják, hogy az ő tanácsainak fontos szerepük volt a Sesztákhoz kapcsolható infokommunikációs költésekben. Például abban, hogy a 2017-es vizes vébére az AH bevásároljon rendezvénytechnikából, milliárdokért. (A vizes vébé túlköltekezése egyébként kormányzati szinten is felháborodást keltett, a volt gazdasági igazgatót jó ideje körözik.)
Hova vezet mindez?
Oké, az elmúlt években megjelent egy csomó kormányzati kötődésű, vagy legalábbis jó állami kapcsolatokat ápoló szervezet és üzletember a magyar videójátékos cégek körül – de ez miért probléma? Hiszen ezekkel a kapcsolatokkal segíteni lehet a hazai gémerkultúrát. Elvben igen, és kétségtelen, hogy pozitív hatása is van a jelenségnek (önmagában a hazai esportélet fellendülése nagy eredmény), a gond akkor van, amikor a piac ösztönzése átcsap annak torzításába.
A sportegyesületek segítése jó dolog (a DVSC-nél például potens esportcsapat alakult, a Honvédnál külső szponzor, a Lenovo is megjelent), de a V4 Future Sports fesztiválhoz hasonló rendezvényeket sokan negatívan értékelték. „Sokkal inkább örültünk volna egy versenysorozatnak, ahol kisebb díjakért, de rendszeresen lehetett volna játszani” – fogalmazott egy CS:GO esportoló, akivel beszéltünk. „A V4 aranyláz éves rendszerességgel szétverte a csapatokat, mert mindenki össze akart állni a legjobbakkal, csak hogy kvalifikáljanak, majd egyből szétrobbant, akinek ez nem sikerült.” Az első V4-en csak a CS:GO díjazása félmillió euró volt, a második V4-en 250 ezer – összehasonlításként, például a K&H szponzorálta Magyar Nemzeti E-sport Bajnokságban hat játékban osztottak ki összesen 15 millió forintot (kb. 40 ezer euró). Egy másik esportoló forrásunk szerint ugyanakkor a legtöbb verseny előtt megszokott ez a fajta mozgás a csapatok között. Ezzel együtt nyilvánvaló – és már a médiajelenlétből is látszik –, hogy ha egy Huneszhez hasonló szereplő állami hátszéllel felemelkedik, az magában hordozza annak a veszélyét, hogy kevésbé tudnak piaci alapon működni a dolgok.
A fokozott állami szerepvállalás másik potenciális mellékhatása a kormánypropaganda megjelenése lehet. Ennek egyelőre nincsenek direkt jelei, de ki tudja, mi lesz, amikor a Fidesz ráfordul a 2022-es választási kampányra. Közvetetten pedig máris létezhet a propagandahatás: elég, ha az amúgy politikamentes gémer műsor után bekapcsolva marad a Pesti TV, vagy ha a KESMA-birodalom valamelyik esportos cikke eldob a főoldalra. A magyar videójáték- és esportrajongók eddig nagyjából távol tudták tartani magukat a politikától, de úgy tűnik, most már szigorú, tudatos médiafogyasztás kell ehhez.
Végül, de nem utolsósorban ott van a több milliárd forint közpénz. A mai napig nem tudjuk, pontosan mire ment el a V4-ekre költött pénz (az elnagyolt publikus beszámolókból ez nem derül ki), és ilyen előzményekkel megtörténhet, hogy a Megyék Csatájára költött adóforintok elszámolása sem lesz transzparens. Marad a keserű szájíz, meg a fociból ismerős déja vu érzés, hogy egy tehetségeket is rejtő területre rátelepszik a NER.
|
A NER rátelepszik a videójátékosokra is
|
Az esporttól a gémer magazinokig: az utóbbi időben felgyorsult a videójátékos cégek közeledése a kormányközeli szereplők felé. A piac egyre növekszik, és előbb-utóbb komoly pénzeket mozgat majd meg. A történetben más területekről ismerős cégek nevei is felbukkannak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/11/19/esport-videojatek-ner-v4-esport1-nges
|
2020-11-19 22:05:00
| true | null | null |
Telex
|
A kormányzati kommunikációs kampányokat egyedüliként szervező három cég lakossági tájékoztató kampányok tervezésére és lebonyolítására kapott új megbízást a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól, nettó 259 millió forintért - derül ki a Közbeszerzési Értesítőből.
A feladat három részből áll. Az első, lakossági tájékoztató kampányok kreatív eszközeinek tervezése és médiavásárlás, online tájékoztatási tevékenység tervezése, kivitelezése, valamint különféle nyomdai szolgáltatások nyújtása. Ennek az ellenértéke 201 millió forint, és alvállalkozóként bevonják a teljesítésbe a p2m Consulting Kft.-t.
A második rész egy közvélemény-kutatás tervezésére és kivitelezésére szól, a megrendelő által elfogadott kutatási terv alapján, 15 millió forintért. Itt a kormányzati agytröszt Századvég Alapítvány lesz az alvállalkozó.
A harmadik rész szoftverfejlesztési szolgáltatásokat tartalmaz, 43 millió forintért. Az alvállalkozó ennél a résznél a Trendency Online Zrt. lesz.
|
Jön az új kormányzati lakossági kampány
|
A kormányzati kommunikációt lebonyolító három cég, a New Land Media Kft., a Lounge Design Kft. és a MyAd Marketing Kft. nettó 259 milliós munkát kapott a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/kormanyzati-kommunikacio-kampany.666126.html.666126.html
|
2018-07-13 22:13:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Közpénzosztogatásba kezdett karácsony előtt a Párbeszéd parlamenti frakciója, két nagyobb értékű megbízási szerződést is kötöttek a párt holdudvarába tartozó szereplőkkel - vette észre az Origo az Országgyűlés honlapján közzétett adatokból. Így Szabó Tímeáék több mint tízmillió forintért tanulhatják, hogyan kell ügyesen hirdetni a közösségi platformokon. Van némi pikantériája a dolognak, hiszen a pártot az a Karácsony Gergely (társ)vezeti, aki az egyik legnagyobb hódolója a Facebooknak. Egyébiránt Hann Péter és a Republikon Intézet is jól járt a párbeszédes pénzesőben: közel nyolcmillió forintot kaptak tanulmányok készítésére.
Nem akármilyen megbízási szerződést kötött a Párbeszéd-frakció karácsony előtt. A parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint az ünnepi hangulatban lévő képviselőcsoport 10 668 000 forintot fizetett ki azért, hogy mind az öt darab képviselőjét megfelelő képzésben részesítsék a virtuális felületek alkalmazása terén.
A megbízás nyertese a Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft., a szerződést pedig december 10-én kötötték a felek. A tájékoztatásból az is kiderült, hogy Burány Sándor, Kocsis-Cake Olivio, Mellár Tamás, Szabó Tímea és Tordai Bence egész évben fejlesztheti virtuális képességeit, hiszen a megbízás az év végéig szól.
A Weber und Mill a szerződés értelmében online marketingtanácsokkal látja el az öt képviselőt, akik így azt tanulhatják az év 365 napján, hogyan kell jól hirdetni Facebookon, Instagramon, Google-on, és Youtube-on. Arra is kapnak kiképzést, hogy milyen módszerekkel ajánlott megcélozni a különféle üzenetekkel a különböző csoportokat. Olyan szempontból nem igazán érthető a dolog, hogy az országgyűlési képviselőknek jellemzően van olyan munkatársuk, akik (részben) a közösségi oldalak kezelésével foglalkoznak.
Mint ismert, Karácsony Gergely főpolgármester erősen preferálja a Facebookot, így van némi pikantériája annak, hogy a párbeszédes képviselők 2021-ben közpénzből tanulhatnak bele a virtuális tér rejtelmeibe.
A kiválasztott cég egyébként felbukkant a Horváth Csaba által vezetett Zuglóban is, ahol komoly sikerekben volt része. Tavaly több megbízást is sikerült megcsípniük: az önkormányzat első körben a március 1. és május 31. közötti időszakra havi nettó 1,2 millió forintot fizetett ki kommunikációs feladatokért. Később pedig a helyi médiacég havi nettó 1,2 millió forintért bízta meg őket, aminek keretében "médiaszolgáltatási feladatokat" kellett ellátniuk. A Weber und Mill tulajdonosa Koltai Péter, a vállalkozás forgalma az elmúlt években évi nettó 15 és 23 millió forint között mozgott.
A karácsonyi közpénzosztogatásnak a Hann Péter-féle Republikon Intézet is nyertese volt, hiszen a baloldali elemző cég 7 620 000 forintot kapott Szabó Tímeáéktól. A parlament honlapján közzétett adatokból az látszik, hogy a pénz "kutatási tervek szerinti adatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, elemzések készítésére, és ezek összegzésére és prezentálására" ment. Az nem derül ki a parlamenti tájékoztatóból, hogy pontosan mire irányulnak a baloldali párt kutatásai, elemzései, az viszont igen, hogy a megbízás értelmében év végéig folytathatják ez irányú tevékenységüket.
Hann Pétert és a Republikon Intézetet nem kell különösebben bemutatni, az elemzőcég és vezetője egyértelműen a baloldalhoz kötődik.
|
Több mint tízmilliót szórt el a Párbeszéd-frakció arra, hogyan kell jól hirdetni a közösségi platformokon
|
Nem akármilyen megbízási szerződést kötött a Párbeszéd-frakció karácsony előtt. A parlament hivatalos oldalán elérhető információk szerint az ünnepi hangulatban lévő képviselőcsoport 10 668 000 forintot fizetett ki azért, hogy mind az öt darab képviselőjét megfelelő képzésben részesítsék a virtuális felületek alkalmazása terén. A megbízás nyertese a Weber und Mill Kommunikációs, Oktatási és Tanácsadó Kft., a szerződést pedig december 10-én kötötték a felek.
| null | 1 |
https://www.origo.hu/itthon/2021/01/parbeszed-tanacsadoi-szerzodesek
|
2021-01-06 22:50:00
| true | null | null |
Origo
|
Ahogy arról néhány napja hosszabb cikkben beszámoltunk, közel egyórás videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester, ahol néhány újabb részlet, érdekesség és név is elhangzott Boldog Istvánnal, illetve folyamatban lévő ügyével kapcsolatban. A fideszes országgyűlési képviselő ellen egyébként szenteste előtt pár nappal nyújtottak be vádiratot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
A T1 Tv interjút készített Boldog Istvánnal, ahol a Nagy Szilárd által elmondottakra is rákérdeztek.
„Nagy Szilárd egy elítélt bűnöző. Egy olyan elítélt bűnöző, akit én 2017 kora nyarán följelentettem, több mint 100 millió forint ellopásával. A nyomozás során ő vádalkut kötött az ügyészséggel, ennek köszönhetem én azt, ami körülöttem zajlik. Gyakorlatilag a Nagy Szilárd állításai, azok hazugságok”
– kezd bele Boldog rögtön az elején.
Ha valakinek már nem rémlene: a Boldog István ügyének koronatanúját 2019 őszén a bíróság több mint 10 millió forint elsikkasztásáért felfüggesztett börtönre ítélte, de ezzel párhuzamosan mentesítésben is részesítették, ezért tudott Nagy Szilárd újra elindulni a polgármesterségért Kengyelen. Amit aztán már nem nyert meg. Az ő, vádalku keretében tett vallomásával indult el a Boldog-ügy.
Nagy Szilárd, a néhány napja publikált interjújában többek között arról is beszélt, hogy hogyan zajlott az a bizonyos megbeszélés, ahol telefonokat leadva, egyesével, sorban tárgyalt Boldog a polgármesterekkel arról, ki, mire pályázzon, ki, mit nyerhet meg. Itt említett egy olyan pályázatot, amit Boldog ajánlott neki, hogy pályázzon rá: egy 500 milliós kerékpárút-fejlesztés. Rábólintott, meg is kereste utána Boldog egyik táskás embere, hogy kivel kellene intézni és mit, mondja. Ám telefont kapott egy nyíregyházi cég vezetőjétől pár nap múlva, hogy Boldog embere megkereste őket, ők lettek volna a kivitelezők, és sajnos nem tudják úgy vállalni a munkát, ha a felét a pénznek vissza kell csorgatni. Nagy elmondása szerint ő akkor üzente meg Boldognak, hogy kiszállna.
Boldog István most erre a konkrét esetre reagált az interjúban. Azt mondta, ha valaki utánanéz, az láthatja, hogy Kengyel községnek nem volt 500 milliós kerékpárút-pályázata. Kengyelnek volt egy kerékpárút-pályázata, amit tényleg ő javasolt a polgármesternek, miután egy postás megkereste őt, hogy életveszélyes útszakaszon kell nap mint nap dolgoznia. De egyáltalán nem 500 milliós, csak 250 milliós pályázat volt, és ráadásul nem is nyert ez a pályázat.
„Bár azt állítják rólam, hogy befolyásoltam a pályázatokat, de a legnagyobb sajnálatomra, pontosan ez a pályázat, nem nyert”
– mondja Boldog, és hozzátette, hogy eközben Kengyel összes többi pályázata nyert.
Nagy Szilárd egyébként az interjúban azt mondja, hogy összesen hat TOP-os projektet adtak be, mindet befogadta az Államkincstár először, ám pár nappal azután, hogy megüzente Boldognak a fenti problémát, jött az értesítő négy projektről, pályázatról, hogy sajnálattal közlik, de formai hiba miatt sajnos mégis elutasítják. Majd sokkal később, amikor újra kiegyezett Boldog emberével – ekkor már az ügyészséggel tartotta a kapcsolatot – váratlanul elkezdtek jönni az értesítők, hogy mégis nyertek a pályázatok. Úgy, hogy állítása szerint nem is fellebbeztek, hiánypótlás sem volt, semmi.
„Egy elítélt bűnözőről van szó, akit több mint 100 millióval jelentettem csak én fel, de számtalan lakos keresett meg hogy kölcsönkért tőle, lottózóban adósságot szedett össze”
– mondja Boldog az interjúban Nagy Szilárdról, és hozzáteszi, hogy volt, hogy helyi lakosok tőle kérdezték, hogyan tudnák visszaszerezni a polgármestertől a pénzt, amit kölcsönadtak neki.
„Ez egy ilyen ember, akit el is ítélt a bíróság, igaz, hogy egy csomó bűnét elengedték neki, de csak azért, mert én rám csúnyát mond”
– mondja Boldog, és hozzáteszi, hogy „láthatólag a hazug jobbikos média, meg a jobbikosok és a baloldali bolsevik média ezt a bűnözőt használja fel arra, hogy engem lejárasson és bajba keverjen”.
Az ügyével kapcsolatban aztán azt mondja, ő rá ráfogták már a parlamentben először, hogy 1300 milliárdot lopott el, aztán már csak 1200 milliárdot, aztán több százmillióról volt szó,
„ehhez képest a hosszan tartó nyomozás után jelenleg ott tartunk, hogy állítólag valaki átvett 20 millió forintot, amit odaadott egy másik valakinek, aki állítólag adott nekem belőle. És állítólag én befolyásoltam olyan pályázatokat, amit egyébként nem tudok befolyásolni, meg senki sem tud befolyásolni”
– mondja.
A vádirat szerint egyébként a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019 májusában 20 millió forintot kaptak.
Boldog szerint:
„ez egy csúnya politikai kampány, amelynek én vagyok az elszenvelgője, aminek a vége sajnos nagyon messze van. Hiszen, bár most majd el fogunk menni a bíróságra, és a bíróságon tárgyalás lesz, de tudjuk, a magyar bíróságok nem két nap alatt fogják megtárgyalni ezt az ügyet”.
A fideszes országgyűlési képviselő hozzátette, ő nyugodt szívvel áll a hatóságok elé, nyugodt szívvel megy a bíróságra.
Az ügyről annyi részletet még megtudunk a képviselőtől, hogy az ügyészség több embernek is vádalkut ajánlott úgy, ahogy Nagy Szilárdnak. Ahogy ő fogalmaz, azért, hogy őt „bemocskolják”, de ő nyugodt, mert
|
Először beszélt hosszabban a fideszes Boldog István a saját, vesztegetési ügyéről
|
Ahogy arról néhány napja hosszabb cikkben beszámoltunk, közel egyórás videós interjút adott Nagy Szilárd, a Boldog István ügyét – egy vádalku keretében – borító egykori fideszes polgármester, ahol néhány újabb részlet, érdekesség és név is elhangzott Boldog Istvánnal, illetve folyamatban lévő ügyével kapcsolatban. A fideszes országgyűlési képviselő ellen egyébként szenteste előtt pár nappal nyújtottak be vádiratot hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/12/boldog-istvan-hivatali-vesztegetes
|
2021-01-12 22:59:28
| true | null | null |
Telex
|
Nem szakít eddigi gyakorlatával a Guller Zoltán vezette Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amely teljesen átláthatatlanul osztogatja az adófizetők pénzét. Az MTÜ oldalán található közel 200 oldalas, szinte teljesen rendezetlen dokumentum az állami szervezet összes tavalyi pénzosztását felsorolja. Azt, hogy a tavaly elnyert állami támogatások kedvezményezettjeinek köre bővült, csak onnan lehet tudni, hogy a nyerteseket felsoroló, nemrég még 173 oldalas dokumentum 181 oldalasra bővült – szúrta ki a 24.hu.
A vissza nem térítendő állami támogatások átláthatatlanná tett nyilvántartását tavaly év végi cikkünkben elemeztük. Akkor többek közt az derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök faluja, Felcsút is hatalmas támogatáshoz jutott.
De a friss lista is tartogat érdekességeket. Hétfőn számoltunk be arról, hogy Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere 70 szobás hotelt épít a Balatonnál Petneházy Dáviddal, a korábbi szabolcsi Fidelitas-elnökkel. Most az is látszik, hogy ehhez jelentős állami segítséget kapnak. Az MTÜ által indított, 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztika program frissített táblázatából kiderült, hogy Orbán Viktor korábbi fejlesztési miniszterének cége 1,5 milliárdos állami támogatásból építheti újjá a régi Hotel Volánt.
Egy másik, korábban szintén nagy hatalmú fideszes miniszter, Lázár János körébe is jutott az MTÜ turisztikai pénzeiből. A korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter jelenleg kormánybiztosként irányítja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-t, amely 840 millió forintot kapott a Hotel Nonius megújítására.
De ez még nem minden. Tiszaparti szálláshelyfejlesztésre kapott 285 millió forintot Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter üzleti körébe tartozó vállalkozó, Mikucza Tamás cége is. De jutott pénz bőven a NER-ben meredeken felfelé ívelő pályát befutó, nemrég a Magyar Rektori Konferencia társelnökének is megválasztott Mocsai Lajos családjának is. A Bánó Birtok turisztikai fejlesztésére 60 millió forintot kapott Mocsai Lajosné cége.
A Magyar Turisztikai Ügynökség egyébként az egyik legkomolyabb támogatást a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely turisztikai fejlesztésére szánja. A Fons Sacer belső egyházi jogi személy 3,2 milliárd forint állami támogatásban részesül, de hogy pontosan mi épül Szentkúton, az a táblázatból nem derül ki.
Még ennél is több pénzt kapott, összesen 4 milliárd forintot a Green Plan Center Oktatási, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a szolnoki Tiszakavics Hotel fejlesztésére. A társaság egy bizonyos Plachy László résztulajdonában van, aki a napelem üzletben is érdekelt, és – mint azt a 444.hu megírta – kiváló kormányközeli kapcsolatokkal is rendelkezik. A portál riportja többek közt arról szólt, hogy állami segítséggel hogyan tudott a Plachy által vezetett cég megszerezni egy olyan földet, amit a gazdája nem akart eladni.
A friss adatok szerint jutott támogatás, összesen 400 millió forint közpénz Rókusfalvy Pál cégének is. A korábbi rádiósnak az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére utaltak több száz milliós állami támogatást. Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy egyik cégével 2,2 milliárdért kommunikál az államnak.
Ahogy arról már tavalyi cikksorozatunkban írtunk, a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi támogatás néven pályázat nélkül is osztogat állami támogatásokat. Guller Zoltán az MTÜ vezérigazgatója korábban azt mondta, hogy egy szakmai grémium dönt a pályázatokról, de azt már lassan egy éve nem árulják el – az ügy jelenleg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál van –, hogy kikből áll a döntőbizottság. Ezzel az egyedi támogatással nemcsak vállalkozók jutnak soron kívüli támogatáshoz, de önkormányzatok is.
És az MTÜ a tavalyi évhez hasonlóan most is a fideszes önkormányzatoknak osztotta ki a nagy összegű támogatásokat:
|
Ismét milliárdokat osztottak szét titokban: Orbán volt minisztere és a Mocsai család is a nyertesek közt
|
Fellegi Tamásék 1,5 milliárdot kaptak szállodafejlesztésre az átláthatatlanul osztogatott turisztikai támogatásokból. A Lázár János felügyelte Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. is hozzájutott 840 millió forinthoz a Hotel Nonius megújítására, egy szolnoki hotelre pedig négy milliárd közpénzt adtak. És fideszes önkormányzatok sora is jelentős összeghez jutott.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/13/magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas-guller-zoltan/
|
2021-01-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert el az egyik, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló R-kord Kft. nyert el egy, a MÁV által kiírt közbeszerzési pályázatot – írta a cég a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján megjelentetett közleményében.
Az R-kord a MÁV által kiírt, „Szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Budapest (Kelenföld) – Hegyeshalom országos vasúti pályahálózat részét képező, normál nyomtávú fővonalon (CEF projekt)” megnevezésű projekt megvalósítását nyerte el, uniós nyílt eljárásban.
A megvalósítandó projekt árát 24 197 438 567 forintban határozták meg.
2020 júniusban vásárolta ki korábbi üzlettársát Mészáros Lőrinc, így azóta az Opus Global Nyrt. az egyedüli tulajdonosa a vasútépítő cégnek.
|
Újabb 25 milliárdos közbeszerzést nyert el Mészáros Lőrinc egyik érdekeltsége
|
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert el az egyik, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég. Az Opus Global Nyrt. közvetett tulajdonában álló R-kord Kft. nyert el egy, a MÁV által kiírt közbeszerzési pályázatot
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201215_Ujabb_25_milliardos_kozbeszerzest_nyert_el_Meszaros_Lorinc_egyik_erdekeltsege
|
2020-12-15 09:49:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Opus ajánlatát december 23-án tette, az E.On Hungária Zrt. német anyavállalatával, az E.On Beteiligungen GmbH-val 2019. októberében létrejött megállapodása értelmében. Az ajánlat a TITÁSZ 100 százalékos részvénycsomagjára vonatkozik.
Az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. az ország észak-keleti ötödén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében tevékenykedik. Közel 400 településen több mint 760 ezer otthonban és munkahelyen biztosítják a szolgáltatást. A cég tavalyi árbevétele a nyilvános cégadatok szerint 49,9 milliárd forint volt, üzemi eredménye 2019-ben 9 milliárd forint.
Az Opus Global Nyrt. Magyarország egyik legtőkeerősebb tőzsdei befektetési holdingja, a BÉT 5. legnagyobb vállalata. Portfoliójában a turisztikai, mezőgazdasági, ipari és energetikai, valamint vagyonkezelési divíziók és vállalatai 2020. első három negyedévében összesen 8,9 milliárd forint üzemi eredményt értek el.
|
Mészáros cége megtette ajánlatát a tiszántúli áramhálózatra
|
Az Opus Global Nyrt. kötelező érvényű ajánlatot tett az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. (TITÁSZ) megvásárlására. Az ajánlat a TITÁSZ 100 százalékos részvénycsomagjára vonatkozik. Az Opus Global Nyrt. Magyarország egyik legtőkeerősebb tőzsdei befektetési holdingja, a BÉT 5. legnagyobb vállalata. Portfoliójában a turisztikai, mezőgazdasági, ipari és energetikai, valamint vagyonkezelési divíziók és vállalatai 2020. első három negyedévében összesen 8,9 milliárd forint üzemi eredményt értek el.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201228_opus_global_eon_titasz
|
2020-12-28 19:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Havasi Gábor, a Főváros egészségügyi tanácsnoka a napokban közzétett Facebook posztban számolt be arról, hogy december 31-én a kormány komoly forráselvonásról döntött a II., III., illetve XV. kerület esetében: összesen 10 milliárd forinttal csökkentette az eredeti tervek szerint egészségügyi fejlesztésekre fordítandó kormányzati támogatás összegét a három ellenzéki vezetésű kerületben.
Ezzel párhuzamosan viszont két kormánypárti vezetésű kerületben, a XII. és XVII. kerületben tervezett szakrendelő-fejlesztés támogatását 8,8 milliárd forinttal megemelték a határozat szerint.
Az egészségügyi tanácsnok Kásler Miklóshoz intézett nyílt levelében leszögezi: Budapest egészsége – különösen egy világjárvány idején – nem lehet pártpolitikai kérdés.
A fejlesztésekre az Egészséges Budapest Program keretein belül nyílik lehetőség, amelynek indulását 2017-ben jelentette be az emberi erőforrások minisztere. A program az egészségügyi ellátórendszer fejlesztését tűzte ki célul a fővárosban és Pest megyében.
A II. kerülettől 6 milliárd forintot vett el a kormány az év végi döntéssel – derül ki a polgármester, Őrsi Gergely Facebook-bejegyzéséből. A pénzt a kerület egy meglévő orvosi rendelő felújítására, valamint egy új rendelő kialakítására használta volna. A rendelő felújítása már 2018 óta tervben van, márciusban azonban egy új fejlesztési koncepciót dolgoztak ki, de több mint fél éve nem érkezett hivatalos visszajelzés az Emberi Erőforrások Minisztériumától a beadott kérelmükre.
„A konkrét számok 2019-ben még arról szóltak, hogy 8 009 827 130 forint jut a fejlesztésre, amiből 1 201 200 000 forint önkormányzati önerő. A december 31-i kormányhatározatban (2067/2020. (XII.31.) Kormányhatározat 1. melléklete) a támogatás összege 1 873 700 000 forint, amiből 1 201 200 000 az önkormányzati önerő, vagyis a kormány 6 136 127 130 forinttal, 672 500 000 forintra csökkentette a hozzájárulását.” – írja a polgármester.
A III. kerülettől összesen 3,3 milliárd forint egészségügyi fejlesztési támogatást vont meg a kormány. A pénzt az óbudai Szent Margit Rendelőintézet fejlesztésére szánták volna, két szakrendelőt (Csobánka téri és a Vörösvári úti) újítottak volna fel belőle. Az eredetileg meghatározott 5,5 milliárdos támogatást ugyanakkor az év utolsó napján megjelent kormányhatározat nagyjából 3,3 milliárddal csökkentette, és a kerületi önrészt is felemelte. Ráadásul a fejlesztés tárgya leszűkült kizárólag a Vörösvári úti rendelő felújítására.
„Elfogadhatatlannak tartom azt, hogy felettünk, de nélkülünk döntenek, hogy nem is tájékoztatnak bennünket a kormányzati tervekről.” – fogalmazott Facebook-videóban Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Kiss László.
A XV. kerületben a tervek szerint az állami támogatást a pszichiátriai ellátás fejlesztésére fordították volna, egy Lelki Egészségközpont kialakításával. A december 31-i határozat ugyanakkor a teljes támogatást megvonja a kerülettől.
Egyik kerület sem kapott előzetes tájékoztatást
Az elvonásokkal kapcsolatban felkerestük az érintett kerületek vezetését. Közös pont mindhárom kerület esetében, hogy semmilyen előzetes tájékoztatást nem kaptak az elvonásról, csak a Magyar Közlönyből értesültek a döntésről. Emellett mindhárom kerület vezetése arról számolt be, hogy a támogatás elvonása azért hozza nehéz helyzetbe őket, mert így a tervezett beruházások valószínűleg nem fognak tudni megvalósulni.
A II. kerület esetében ez azt jelenti, hogy a tervezett Frankel Leó úti rendelő valószínűleg nem fog megépülni. A III. kerület vezetése is hasonló problémáról számolt be, kiemelve, hogy így is kifejezetten alulfinanszírozott projektről van szó, éppen ezért bíznak abban, hogy a kormány felülvizsgálja a döntését, és visszaadja az elvont összeget.
Cserdiné Németh Angéla, a XV. kerület polgármestere aljas, sunyi, és gyáva döntésnek nevezte magát az elvonást, és a bejelentés módját is. Hozzátette, hogy jelen helyzetben nagyjából 3,5 milliárd forint elvonást jelent a kormány politikája a kerületnek, így nincs más mód a beruházás megvalósítására. Egyetlen lehetőség a direkt brüsszeli forrás bevonása lenne, ám arra nem lát sok esélyt.
A XV. kerületi polgármester megjegyezte azt is, hogy minden lehetséges eszközzel tájékoztatni fogják a lakosságot arról, hogy mit jelentenek a kerületiek számára ezek a megszorítások. „Ezeket a pénzeket ugyanis az itt élőktől veszi el Orbán Viktor.”
Kérdéseinkkel kerestük a Miniszterelnökséget is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy mi indokolja a forráselvonást a három kerület esetében, és mi alapján döntöttek két másik esetben a támogatás növeléséről. Egyelőre azonban nem kaptunk választ megkeresésünkre.
Címlapkép: A Frankel Leó úti rendelőintézet látványterve. Forrás: masodikkerulet.hu
|
10 milliárddal megvágta a kormány három ellenzéki kerület egészségügyi fejlesztéseit
|
A tavalyi év utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely három ellenzéki vezetésű fővárosi kerületet is súlyosan érintett: összesen 10 milliárdos elvonásról döntött a kormány, amit az egészségügy fejlesztésére fordítottak volna. Ezzel egy időben ugyanakkor két fideszes kerület többlettámogatást kapott, összesen 8,8 milliárd értékben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/01/12/10-milliarddal-megvagta-a-kormany-harom-ellenzeki-kerulet-egeszsegugyi-fejleszteseit/
|
2021-01-13 16:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Versenyeztetés nélkül adhatják el a felesleges lélegeztetőgépeket
Akár ingyen is oda lehet adni a gépeket a járvány elleni védekezés közfeladataira.
A kormány kedd este megjelent rendelete csak a veszélyhelyzet végéig érvényes, és azt mondja: „az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek értékesítése során a versenyeztetés mellőzhető”, eltérően a nemzeti, illetve állami vagyonról szóló törvények előírásaival. Feltehető, hogy itt egyebek közt a tavasszal irreálisan nagy számban, vitatott megbízhatóságú szállítóktól és drágán beszerzett, de a kórházakba – részben megfelelő számú szakképzett kezelőszemélyzet hiányában – el se jutott lélegeztetőgépekről van szó, amelyeket a Külügyminisztérium már hetekkel ezelőtt árulni kezdett.
A jogszabály azt is kimondja, hogy a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer, valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, egyéni védőeszköz a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból térítésmentesen átruházható.
Arról továbbra is a kormánynak van joga dönteni, hogy külföldre adjanak ingyenesen berendezéseket és eszközöket, ahogy ez például Ukrajna és Csehország esetében történt.
Jelentősen lazítottak a veszélyhelyzet idejére egyes építési szabályokon is. A mától induló építkezések esetén a munka a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhető, míg a törvény ezt csak 300 négyzetméternél nem nagyobb új lakás vagy bővítés esetén engedi. Saját lakás céljából területi korlátozás nélkül szabad építeni, bővíteni, terepet rendezni puszta bejelentés után. A tervezői művezetés sem kötelező. Ez a rendelet szintén február 8-án veszti hatályát.
2020. december. 22. 06:30 Joó Hajnalka hvg360
Hetek alatt lett milliárdos forgalmú lélegeztetőgép-szerviz egy nulláról induló cég
A lélegeztetőgépek beszerzéséhez hasonlóan hatalmas üzlet üzembe helyezni azokat. A Külügyminisztérium megrendelésén nem több tucat, hanem csak két vállalkozás osztozott, meglehetősen furcsán. Az eszközök beüzemeléséről szóló, a hvg360 birtokába jutott szerződésekből az is kiderült, hogy Szijjártó Péter tárcája nemcsak irracionális mennyiségű lélegeztetőgépet vett feleslegesen százmilliárdokért, hanem a beérkezettek közül szintén észszerűtlenül sokat bontatott fel, nézetett át és raktároztat közülük – további súlyos milliárdokért.
2020. december. 04. 13:20 Dezső András Itthon
Sok a kérdőjel a Kínából behozott lélegeztetőgépek körül
Álhírnek minősítette a külügyi tárca, hogy a tavasszal általuk Kínából behozott lélegeztetőgépek megbízhatatlanok lennének, miközben az egyik gyártó képviselője már elismerte: akadtak gondok a készülékekkel. Az operatív törzs nem árulja el, hogy a tavasszal vásárolt kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, milyen típusú készülékekről van szó. Úgy tudjuk, az operatív törzsön belül már tavasszal téma volt, hogy a magyar szakemberek számára teljesen ismeretlen berendezéseket hoztak be az országba.
|
Versenyeztetés nélkül adhatják el a felesleges lélegeztetőgépeket
|
A rendelete csak a veszélyhelyzet végéig érvényes, és azt mondja: „az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek értékesítése során a versenyeztetés mellőzhető”, eltérően a nemzeti, illetve állami vagyonról szóló törvények előírásaival.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201230_versenyeztetes_lelegeztetogep_veszelyhelyzet
|
2020-12-30 09:45:00
| true | null | null |
HVG
|
Hogy áll az Agrárminisztérium volt földügyekért felelős helyettes államtitkára ellen indított nyomozás? – érdeklődött Varga László, a Magyar Szocialista Párt képviselője a legfőbb ügyésznél még december 10-én. Azután tette fel az írásbeli kérdését, hogy december 2-án a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség bejelentette: hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt folytat nyomozást, aminek egyik érintettje vezető minisztériumi tisztviselő. Az agrártárca még aznap közölte, hogy a földügyekért felelős helyettes államtitkárról, Nagy Jánosról van szó, akinek kezdeményezték a felmentését.
Polt Péter most hétfőn megküldött válaszából kiderült, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság már december 3-i végzésével – az ügyészi indítvánnyal egyezően – elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig.
A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze.
A legfőbb ügyész válasza szerint két embert hallgattak ki gyanúsítottként az ügyben. Emlékeztetett arra is, hogy korábban a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség okiratokat és nyilvántartási adatokat szerzett be, kutatásokat és motozásokat hajtott végre, továbbá tanú- és gyanúsítotti kihallgatásokat tartott. A beszerzett és lefoglalt adatok és bizonyítékok, valamint a vallomások kiértékelése alapján „további eljárási cselekmények szükségessége merült fel”, amelyekről azonban az eljárás érdekeire hivatkozva nem adott tájékoztatást.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy idén nyáron egy állattenyésztéssel is foglalkozó vállalkozó pályázati úton igénybe vehető, több százmillió forintos állami támogatással tervezte beindítani új mezőgazdasági vállalkozását. A megalapozott gyanú szerint „jogosulatlan előnyt” – öt százalékos tulajdonrészt – ajánlott egy magas rangú minisztériumi dolgozónak, hogy hivatali pozíciójából fakadó kapcsolatainak felhasználásával segítsen neki a támogatás, valamint földterületek megszerzésében. A minisztériumi dolgozó el is fogadta az ajánlatot, és megszerezte a beígért tulajdonrészt a vállalkozásban.
|
Nyomkövetőt kapott a korrupcióval gyanúsított helyettes államtitkár
|
A Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte Nagy János bűnügyi felügyeletét az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2021. április 1-jéig. A bíróság azt is előírta, hogy volt helyettes államtitkár mozgását a rendőrség nyomkövetővel ellenőrzze.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201228_nagy_janos_agrarminiszterium_helyettes_allamtitkar_polt_peter
|
2020-12-28 16:05:00
| true | null | null |
HVG
|
2014-ben jött létre a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH), aminek felettes szerve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az NKOH nevében is megjelenő feladata a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek és intézmények, valamint állami cégek kommunikációjának ellátása.
Bár megalakulása után azt mondták, hogy így olcsóbb és átláthatóbb lesz az állami reklámpiac, ez egyáltalán nem valósult meg. Az NKOH évente több tízmilliárd forintot költ állami reklámokra és rendezvényekre, például csak 2020 harmadik negyedévében 18 milliárd ment el erre a célra. A kommunikációs megbízások többségét Balásy Gyula cégei végzik, a rendezvényszervezési feladatokat pedig a 2019-ben megkötött 30 milliárd forintos keretszerződés részeként az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt. látja el.
Úgy tűnik, hogy ez sem elég mindenre, ugyanis 2020 utolsó napján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy
2020. december 23-án az NKOH nettó 30 milliárd forint értékű keretszerződést kötött szervezetfejlesztési feladatokra a p2m Consulting Kft.-vel és a p2m Informatika Kft.-vel. A két cég legnagyobb nettó árbevétele 96 és 142 millió forint volt az elmúlt években, és ketten együtt is csak 706 milliós összforgalmat tudnak felmutatni 2015 óta.
A 30 milliárdos szervezetfejlesztési tendert 2020. november 11-én írta ki az NKOH, és bár hatalmas összegről van szó,
mindössze 15 naptári napig (november 26-ig) várták az ajánlatokat
a pályázóktól csupán 1 milliárd forintnyi szervezetfejlesztési árbevételt vártak el az előző három évből összesen
Bár nyílt közbeszerzés volt, mindössze két ajánlat érkezett az NKOH-hoz: az egyiket közös ajánlattevőként a p2 Consulting Kft. és a p2m Informatika Kft. nyújtotta be, a másikat a Consact Kft. – ám a cég néhány dolgot nem csatolt, ezért ajánlata érvénytelen lett.
Az NKOH december 12-én értékelte a beérkezett jelentkezéseket, megállapította a p2m-duóról, hogy az ő ajánlatuk (a beérkezett egy darab érvényesből, vagyis egyedüliként) „a legjobb ár-érték arányú ajánlat”, és „közös ajánlattevők alkalmasak a szerződés teljesítésére”, ezért ők nyerték a megbízást.
Bár meglehetősen alacsonyra, mindössze 1 milliárd forintra tette az NKOH a lécet az ajánlattevőkkel szemben, a nyertes páros még ezt sem tudta önállóan felmutatni szervezetfejlesztési feladatokból az előző három évből. Sőt, az elmúlt öt évben összesen nem volt ennyi árbevételük, csupán 706 millió forint.
Ezért és a műszaki követelmények (megfelelő szakemberek és teljesített szolgáltatások) igazolása miatt a p2m Consulting Kft. és p2m Informatika Kft. bevonta ajánlatába az alkalmasság igazolásához a Teqtos Kft.-t, amelynek 180 és 355 millió forint nettó forgalma volt a 2020 előtti három évben – így már meglett az NKOH által elvárt minimum 1 milliárdos referencia.
A Teqtos Kft.-t alvállalkozónak is megjelölte a p2m-duó, amely ajánlatában emellett hat magánszemélyt is feltüntetett alvállalkozóként – közülük négyen a p2m honlapján a cégcsapat tagjaként szerepelnek.
A p2m Consulting Kft.-t 2008-ban alapította Patonai Ágnes és Szabad Tamás, és ma is mindketten ügyvezetői és tulajdonosai a cégnek. Patonai a Piac és Profit-nak adott interjúban 2018-ban mesélt arról, hogy 23 évesen kezdett saját vállalkozásba, ahol kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) való tanácsadással foglalkozott. Szabaddal a főiskoláról ismerték egymást, és közös üzleti modellük központjába a kkv-kat helyezték.
A p2m Informatika Kft.-t a p2m Consulting és Szabad Tamás alapította 2016-ban, de 2017 ősze óta Szabad már egyedüli tulajdonosa. Patonai az alapítás óta ügyvezetője ennek a cégnek is, ami egyébként a felcsúti focicsapat adatvédelmi tisztviselője.
Patonai kkv-kat kihangsúlyozó nyilatkozata ellenére a p2m honlapján a refenciák között olyan multicégek is szerepelnek, mint az Aegon Biztosító, a Bayer, a DHL, az Eon, és a Vodafone. Emellett ott szerepel Balásy Gyula cégcsoportja, a Lounge Group, illetve a közszférás rovatban az Antenna Hungária, a BKV, a NAV, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, a Nemzeti Közművek és az NKOH.
Utóbbi nem biztos, hogy a mostani 30 milliárdos megbízás miatt van, mert a p2m Informatika Kft. egy nettó 5,7 millió forintos, 2017-től 2019-ig érvényes információbiztonsági megbízással szerepel az NKOH egyik szerződéslistáján.
Ezenkívül a 24.hu 2019-ben megírta, hogy a vadászati kiállítás reklámozására költött első 1 milliárd forintnál a p2m Consulting Kft. volt Balásy reklámcégeinek egyik alvállalkozója, ahogy a G7 2018-as cikke szerint a Puskás stadion építésének reklámozásakor is.
A cégadatbázis szerint Szabad Tamás és Balásy Gyula üzleti kapcsolata elég régre nyúlik vissza: Szabad 2004-ben beltagként alapítója volt a Lounge Consulting Bt.-nek, majd 2011-ben a cég beltagja Balásy Gyula lett, Balásyné Katona Helga és Szabad Tamás pedig a társaság kültagjai. 2012 óta a bt kizárólag Balásy és Balásyné tulajdonában van, Szabad kiszállt belőle.
A p2m-cégek által elnyert 30 milliárdos keretszerződéssel kapcsolatban több kérdést is küldtünk az NKOH-nak. Megérdeklődtük, hogy
nem tartják-e felelőtlenségnek két ilyen kis forgalmú cégre bízni egy ekkora munkát,
szerintük el fogják-e tudni végezni a feladatokat a nyertesek,
miért csak 15 nap volt az ajánlattételi határidő a tenderen,
a mindössze 2 beérkezett (ráadásul abból 1 érvénytelen) ajánlatot látva nem gondoltak-e arra, hogy visszavonják, majd hosszabb jelentkezési határidővel újra kiírják a közbeszerzést, hogy több, esetleg tapasztaltabb cég is pályázhasson, és a nagyobb versenyhelyzet miatt esetleg kedvezőbb szerződést tudjon kötni az NKOH.
Megkeresésünkre azonban nem kaptunk választ a Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Az NKOH-hoz hasonlóan a p2m-duó sem reagált a levelünkre. A 30 milliárdos tendert elnyerő cégpárostól azt kérdeztük, hogy alkalmasnak tartják-e magukat a megbízás ellátására, szerintük minek köszönhetően nyertek el egy ekkora állami megbízást, honnan szereztek tudomást a közbeszerzésről, és hogy tudták a rendelkezésre álló mindössze 15 nap alatt elkészíteni az ajánlatukat.
De a szerződés aláírásakor azt még egyik fél sem tudta, hogy pontosan milyen és mennyi feladata lesz a p2m-duónak. A tender szövegében ugyanis az áll, hogy ez majd később fog kiderülni.
„A keretmegállapodás időtartama alatt megvalósítandó szervezetfejlesztési feladatokra vonatkozóan további információ még nem áll rendelkezésre, az a tényleges beszerzési igények felmerülésétől és a pénzügyi források rendelkezésre állásától is függ. Ennek megfelelően a konkrét feladatokra vonatkozó egyedi szerződések tartalma, értéke, üteme, valamint az egy időben teljesítendő egyedi szerződések nagyságrendje előzetesen nem meghatározható.”
|
30 milliárdos keretszerződést kötött a Nemzeti Kommunikációs Hivatal két kis céggel
|
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) szenteste előtt egy nappal 30 milliárd forintos keretszerződést kötött két kis céggel szervezetfejlesztési feladatokra. A tendert november közepén írták ki, és mindössze 15 naptári nap állt a pályázók rendelkezésére. A nyerteseken kívül csak egy pályázó volt, de annak ajánlata érvénytelen lett. Kérdéseinkre sem az NKOH, sem a nyertes duó nem válaszolt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/01/11/30-milliardos-keretszerzodest-kotott-a-nemzeti-kommunikacios-hivatal-ket-kis-ceggel/
|
2021-01-11 17:31:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
A szavazatok 73 százalékával nyerte az elnökválasztást a 25 magyarországnyi Kongói Demokratikus Köztársaságban Félix Tshisekedi, független megfigyelők azonban sok súlyos szabálytalanságról számoltak be.
|
A negyedik leggazdagabb magyar besurran a hadiiparba
|
Megalakult a német védelmi ágazat egyik legjelentősebb cégének, a Rheinmetall AG-nek a magyarországi leányvállalata, amely nemcsak harcjárműveket gyárt majd Zalaegerszegen, hanem olyan katonai járműveket is, amilyeneket éppen a milliárdos Szíjj László cége importált Törökországból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202053_rheinmetall_hungary_szijj_besurran_ahadiiparba
|
2021-01-01 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán "esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el". A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.
A Madár-forrás Biatorbágy iharosi városrészén található, kedvelt kiindulópontja a kirándulóknak. A természet nyugalmát a szomszédos telken épülő focipálya készül megbolygatni. 2020 szeptemberében elkezdődött a kivitelezés, ami során eddig megtörtént a tereprendezés, és lekövezték a műfüves pálya területét. A buldózerek mára elbontották a domb oldalát, kivágták az útban lévő cserjéket és fákat. A drónfelvételeken látszik, hogy a pálya egy része korábban rét volt, a többi részén pedig fák álltak.
Miért kell a harmadik focipálya Biatorbágyra?
A rövid válasz: mert szabálytalanul épült a sportegyesület előző pályája. A városban jelenleg két focipálya működik,
az előző pályát azonban szabálytalanul fejlesztették többpályás sportcentrummá.
Az előírt 70 százalék helyett mindössze 12,5 százalék zöldfelület maradt a területen – számolt be a Szövetség Biatorbágyért a honlapján.
Az önkormányzat 2019-ben perbeli egyezséget kötött a lakókkal, ami miatt összesen 25 millió forint sérelemdíjat fizetett, és el kellett bontania a kis műfüves focipályát. Ráadásul 2020 márciusától kitiltották a focistákat este és hétvégén a területről a lakók nyugalma érdekében.
Ha valaki nem tudja elképzelni, hogy milyen pihentető lehet egy focipálya mellett lakni, íme egy beszámoló az egyik helyi lakostól:
"Minden alkalommal, ahogy a műfüves focipályát körbevevő palánknak csattanva nekirúgják a labdát, olyan, mintha ránk szakadna a födém. Hazajövünk, pihenni szeretnénk, de a hét minden napján edzések vagy meccsek vannak. Vasárnap pedig amatőr csapatok ordítva-káromkodva fociznak a kibérelt pályán, hallgatjuk a bazdmegelést, utána pedig megy az italozás."
A környezetvédelmi szakvéleményben szerepel, hogy az új pályát hétköznap délután négy és este nyolc között fogják használni, hétvégén pedig átlagosan 2-2 mérkőzésre lehet igénybe venni.
Nyomozzák, hogy az önkormányzat dupla áron vette-e meg a telket
Az önkormányzat sikeresen pályázott a műfüves pálya kialakítására a Magyar Labdarúgó Szövetség Országos Pályaépítés Programján keresztül. Az egyetlen probléma ezután már csak az volt, hogy hová építik Biatorbágyon a focipályát, a pályázat határideje pedig egyre inkább közeledett. 2020 májusában végül egy 422 millió forintos telek megvásárlásáról a polgármester a veszélyhelyzet miatti különleges jogrend alapján egy személyben döntött. A polgármester arról számolt be, hogy megkapta a fideszes többség támogatását a projektre.
Az önkormányzat képviselő testülete egyébként 2019 áprilisában még nem támogatta ennek a teleknek a megvásárlását.
A telekvásárlásról többet nem is hallottunk volna, ha Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő rá nem bukkan egy dokumentumra, amiben szerepelt az ingatlan korábban becsült értéke. A telek egy helyi autókereskedő és -szervizes vállalkozó család tulajdonában állt.
A telek ára a különböző becslések szerint 115,65 millió és 231 millió forint között mozgott három évvel a telekvásárlás előtt.
Szél Bernadett feljelentést tett a gyanús telekvásárlás miatt, a rendőrség hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen, a nyomozás még folyamatban van. A polgármester a megkeresésünkre azt közölte, hogy "Az ingatlanszakértői vizsgálat alapján kijelenthető, hogy nem történt túlárazás."
A telekvásárlás során egy másik érdekesség is történt, az autókereskedő család cége, a Fábián Kft. egy héttel később egy nagyjából 7-8 millió forint értékű autót ajándékozott a helyi sportklubnak.
Cipőkanállal illesztik be a focipályát a telekre
A focipálya a helyi sportegyesület, a Viadukt SE számára készül. A sportegyesület és a városháza között szoros kapcsolat van, Dr. Cserniczky Tamás Biatorbágy alpolgármestere egyben a Viadukt Sportegyesület elnöke is.
Másfél milliárdos jégcsarnok épül Biatorbágyon TAO-pénzből A beruházás nagy részét TAO-pénzből fizeti a negyedosztályú hokicsapat, az önkormányzat pedig 300 millió forintot ad bele. A testületi jegyzőkönyvek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség ötlete volt az egész.
A focipálya 201,7 millió forintba kerül, a pályázati önerő 60 millió forint, amihez a Viadukt SE vállalta a 70 százalékos TAO keret feltöltését. Arról nem találtunk sehol információt, hogy melyik cég építi a pályát. Ugyanis nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó, hanem meghívásos kivitelezői tendert írt ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek.
A polgármestertől megtudtuk, hogy Biatorbágyon a Greenturf Sport Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re esett a választás. A Greenturf egyike annak a három cégnek, amelyek az elmúlt időszakban focipályát építhettek az MLSZ pályaépítési programjában Budapesten.
Cégháttér
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és 2019-ben már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a Kft. profitja négy év alatt.
Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk.
A helyi építési szabályzat maximum 15 százalékos beépítettséget engedélyez, a legkisebb zöldfelületet pedig 60 százalékban rögzíti. "A beépítési paraméterek esetében a "legkisebb zöldfelület mértéke" jelenti a szűk keresztmetszetet"- írták már a pályázati előterjesztésben. A szűk keresztmetszet ez esetben azt jelenti, hogy cipőkanállal illesztik be a focipályát:
az előírt zöldfelület 12 672 négyzetméter, ami a pálya megépítése után 12 759 négyzetméter lesz.
A környezetvédelmi szakvéleményt múlt időben írták
A polgármester kérésünkre elküldte az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményt, aminek az a különlegessége, hogy már csak dózerolás után, október végén készült el, miközben a kivitelezés már szeptemberben elkezdődött.
"Vizsgálataink során arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a területen milyen természeti értékek fordulnak, illetve fordultak elő. A múlt időt azért használjuk, mert a természetvédelmi terepbejárás idejére a tereprendezés már folyamatban volt. Emiatt a már kivágott fák tuskóit és a törzseket tudtuk megnézni és beazonosítani"
– írják a szakvéleményben.
GS20 040 Környezetvédelmi S... by atlatszo
A terepmunka ezzel nem ért véget. “A területen nagy testű állatok nyomát nem találtuk meg, ami a lakott területek közelségének is betudható." Vagy pedig annak, hogy az őzek messziről elkerülik a buldózereket.
Az egyik helyi lakos, Herhalt-Nagy Róbert szerint viszont “az őzek és vaddisznók rendszeres látogatói a környéknek, nem utolsósorban a forrás és a közelben levő Nemó-tó vize miatt esténként ide járnak inni. Logikusan nem találkozhatsz nagy testű, de semmilyen állattal a munkagépek zajában."
Decemberben egyébként a lakók megnyugtatására megrendeltek egy újabb tanulmánytervet, ami a már elkészült szakvéleménynél jóval nagyobb területre terjed ki.
Elbontották a domboldalt, de nem kell építési engedély
Herhalt-Nagy Róbert szerint aggályos, hogy a műfüves focipályához nem volt szükség építési engedélyre. A törvény szerint nem kell engedély "a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1 méternél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatásához."
A földmunkákról készült fotók alátámasztják, hogy egy méternél nagyobb mértékben változtatták meg a terepszintet, és nem értik, hogy történhetett ilyen mértékű természetkárosítás engedély nélkül.
A polgármester csak azt az információt erősítette meg, hogy a pálya építésével összefüggő eddigi munkák nem engedélykötelesek.
A környezetvédelmi szakvéleményben olvasható, hogy a területen korábban homokbánya működött, amit 15-20 éve rekultiváltak és tereprendeztek. A rekultiváció során inert hulladéklerakás folyt. (Az inert hulladékot a köznyelvben építési-bontási hulladékként emlegetik.) A területelőkészítési tereprendezési munkák során láthatóvá vált a korábbi inert hulladék lerakási zóna, amit a szakértők fényképekkel is dokumentáltak. A terület DK-i részénél feltárt inert hulladék rétegre időközben invazív fás, cserjés, bozótos nőtt. Azt ugyan nem írják, hogy az egész hegyoldal inert hulladékból állt volna, azonban
a szakvéleményhez csatolt képek csak a hulladékkal kevert talajról készültek.
Azonban, ha megnézzük az egyik helyi lakos felvételét, akkor láthatjuk, hogy a hegy oldalából nem szemetes talajt termeltek ki, csupán a kép jobb alsó sarkában látszódik egy kisebb, inert hulladékkal kevert kupac. Herhalt-Nagy Róbert szerint az elbontás teljes mértékben termőföld volt.
A buldózerek munkájáról egy egyperces imázsfilm is készült.
A polgármester tájékoztatása szerint a területen engedélyhez kötött fakivágás nem történt. Biatorbágyon jegyzői engedély a közterületen történő fakivágáshoz szükséges. A beszámolója szerint a telken elgazosodott, elbokrosodott növények (javarészt bodza) és kis törzsátmérőjű invazív, vad akáccserjék voltak.
Megkérdőjelezik a forrás védettségét
Van egy másik fontos kérdés is a sportpályával kapcsolatban, mégpedig, hogy forrás-e a Madár-forrás. A sportpálya közelében található Madár-forrás a főépítész szerint ex lege – azaz a törvény erejénél fogva – védettséget élvez.
Tarnai Richárd kormánymegbízott szerint viszont a futballkomplexum építése országos jelentőségű védett területet nem érint, a szóban forgó Madár-forrás pedig nem forrás, mivel a víz felszínre bukkanási helyét már befoglalták, azaz kikövezték. A környezetvédelmi szakvéleményben pedig már egy harmadik álláspont szerepel:
"Ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ez eddig nem történt meg, és nincs információnk ennek kezdeményezett folyamatáról sem. Amennyiben a forrás később védetté lesz nyilvánítva, abban az esetben védetté nyilvánítási jogszabály kell, hogy rendelkezzen a védőterületekről, és a védőterületen folytatható tevékenységekről."
Herhalt-Nagy Róbert beszámolója szerint a Biatorbágyi Tájvédő Kör időközben kezdeményezte a forrás védetté nyilvánítását.
Továbbá a helyiek aggódnak, hogy a közeli Madár-forrás vízébe a műfüves sportpályák töltőanyagaként használt granulátum juthat be.
“A focipálya maga valóban nem építési engedélyköteles, azonban a területen elvégzett munkákra nem gondolom, hogy nem kell engedély, miközben több mint 4 ezer tonna kavicsot, és nagyjából 160 tonna gumigranulátumot szórnak szét" – mondja a lakos.
A gumigranulátumok elhasznált autógumik feldarabolásával készülnek, a műfű szálai közé szórják, és ezzel teszik puhábbá a felületet a sportolók számára. Az MLSZ égisze alatt működő pályák esetén csak színezett granulátum jöhet szóba, amelyben minden gumidarabot védőbevonattal vesznek körbe, így a szennyezőanyagok nem oldódnak ki.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) javaslata betiltaná a mikroműanyagok alkalmazását a műfüvek esetében. A műfűvel borított sportpályák évente 16 ezer tonna mikroműanyag kibocsátásáért felelősek. A tudomány egyre nagyobb aggodalommal figyeli a mikroműanyag ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatását.
"Az egyik környezeti kockázatot a pályába bedolgozott apró méretű gumiőrlemények jelenthetik, amennyiben azok nagy mennyiségben kijutnak a területről. Ez tulajdonképpen kizárólag esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el. Ugyan az esélye csekély, de megemlíthető, hogy ez az anyag az élő szervezetekbe jutva felhalmozódhat, és tartósan jelen lehet. Közvetlenül a pályáról a gumigranulátumok nem juthatnak sem vertikálisan, sem részben horizontálisan le a talajba, sem a talajvízbe, mert a műszaki rétegrend alján geotextília van elhelyezve, amely ezt teljes mértékben meggátolja"
– olvasható az önkormányzat által rendelt környezetvédelmi szakvéleményben.
Nem sok zöldfelület marad, ha megvalósul a sportkomplexum
A jövőben az önkormányzat és a helyi sportegyesület egy sportkomplexumot szeretne megvalósítani. A további pályázati források bevonásával két strandröplabdapályát, két teniszpályát, egy felnőtt kondiparkot, valamint egy öltöző- és kiszolgáló épületet terveznek építeni.
"A hatályos HÉSZ módosításának programjába javaslom beemelni a legkisebb zöldfelület csökkentésének tervezését" – olvasható a pályázati előterjesztésben.
Kíváncsiak voltunk, hogy ez körülbelül mennyi fa ledózerolásával járna. "Néhány cserje és vad akác kivételével továbbra sincs fa a fejlesztendő területen" – írta kérdésünkre a polgármester.
Az egyik helyi lakos rárakta a sportkomplexum tervezetét a műholdfelvételre, amin látszik, hogy a zöldterület mekkora része tűnik majd el a telekről.
A környezetvédelmi szakvéleményben található összegzés szerint azonban "a beruházásnak a sem a tervezési területre, sem pedig annak környezetére nincs káros hatása."
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Biatorbágyon épülő új sportpálya telke. (fotó: egy helyi lakos felvétele)
|
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
|
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán „esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el”. A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/01/14/elhordtak-a-domb-oldalat-hogy-mufuves-focipalyat-epitsenek-biatorbagyon/
|
2021-01-14 13:18:03
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2021. január 14. – 08:24
Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén Budapesten 2020. szeptember 19-én – Fotó: Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
3546
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
„Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a baloldali pártok politikai lövészárkokat ásnak az önkormányzatokban, míg mi az együttműködés lehetőségeit keressük. Szomorúan látom, hogy Ön ezen politikai árokásáshoz, annak az érdekvédelmi szervezetnek a felhasználásával, aminek a vezetésével megbízták, kifejezetten aktívan hozzájárul. Végezetül, a vitára vonatkozó javaslatát természetesen elfogadom. Az esetleges félreértések elkerülése végett viszont egy kikötésemet előre jelzem, s a korábbi válaszában írtak alapján remélem, hogy mindez azért nem tántorítja el Önt: a vitának nyilvánosnak kell lennie” – a többi között ez áll Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár Gémesi Györgynek írt válaszlevelében, miután a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke vitára hívta a kormány neki csak a nyilvánosságban üzengető képviselőjét.
A vita elkerülhetetlenek tűnik, ám a megoldás minden bizonnyal nem e két fél között fog kirajzolódni. Csütörtökön délelőtt 10-kor ugyanis online formában tárgyal a kormány, azon belül is a Belügyminisztérium illetékes államtitkársága az önkormányzatokkal az őket érintő, igen jelentősnek mondható 2021-es forráselvonások és egyéb járványügyi megszorítások esetleges kompenzálásáról.
Orbán Viktor december 19-én jelentette be, hogy 2021-ben elveszi az iparűzési adó felét, amely harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. A MÖSZ szerint a kis- és középvállalkozások számára ez a döntés nem jelent érdemi segítséget, de a városok számára beláthatatlan következményekkel jár. Az önkormányzatok súlyos, egy sorozatba illő kormányzati döntési hullám utolsó ütéseként értékelték az elvonást, kiemelve álláspontjukat, miszerint az iparűzési adó megfelezése veszélyezteti a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén.
A kormány 50 milliárd forintot tett félre az idei költségvetés előirányzataiban arra, hogy az idevágó veszteséget kárpótolja – automatikusan, de csak a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést, azaz tárgyalást ígért, illetve egy év végi kormánydöntéssel jelentős pluszforráshoz juttatott néhány, elsősorban fideszes vezetésű várost és megyeszékhelyet – főként meghatározott célokra felcímkézett támogatási összegekkel, de tíz fideszes megyei jogú város működési költségeire egyenként 1,38 milliárd forintban is részesült, míg más önkormányzatok még választ sem kaptak tárgyalási szándékukra.
Mindezt követően a MÖSZ arra jutott:
„az, hogy a működési kompenzáció odaítélésekor a kormány a fideszes vezetésű településekkel kivételezett, nem csak azt jelenti, hogy a kormány kész lemondani több mint 2,5 millió magyar hétköznapi biztonságáról, de ez a döntés ellentétes a közvetett hátrányos megkülönböztetést tiltó törvényi szabályokkal is. Városaink kifosztása nem kormányzás”
– állt közleményükben december végén. A legtöbb városvezető ugyanis hirtelen azt sem tudta, kivel is kellene tárgyalnia a kieső bevételek pótlásáról, avagy a közszolgáltatások 2021-es fenntartásáról, sőt esetenként az önkormányzata 2021 nyarára prognosztizálható csődközeli helyzetéről. Miközben a Belügyminisztérium – melynek önkormányzatokért felelős államtitkársága van – elodázta a válaszadást, a MÖSZ elnökének nyílt levelére nyilvános Facebook-posztban válaszolt Orbán Balázs. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese azzal érvelt a kritikákkal szemben, hogy a kormány nem von el semmilyen pénzt, az ott marad helyben, a helyi vállalkozásoknál, ezzel munkahelyeket védenek meg, a munkahelyek pedig garantálják az iparűzési adóbevételek megmaradását a jövőre nézve is.
Orbán ugyan elismerte, a magyar gazdaság „2020-ban nem a várt 2000 milliárd forinttal bővült, hanem nagyságrendileg 3000 milliárd forinttal marad el az azt megelőző évi eredménytől. Ebben a helyzetben az egészségügyi védekezés mellett a közhatalom gyakorlóinak, a Kormánynak és az önkormányzatoknak, aligha lehet fontosabb feladata, mint a munkahelyek védelme. Az ehhez vezető út pedig a legtöbb embernek munkát adó magyar kis- és közepes vállalkozások terheinek mérséklése. Az iparűzési adó csökkentése a helyi szintű gazdaság- és munkahelyvédelem fontos pillére.”
De azt is írta, hogy a helyi iparűzési adó (rövidítve IPA vagy HIPA) megfelezése a kormány számára nem bevételt, hanem kiadást jelent, mert 50 milliárd forint visszapótlására automatikusan kerül sor a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében, miközben a 2021. évi központi költségvetésben 865 milliárd forint szerepel az önkormányzati támogatásokra vonatkozó soron, ami 17 százalékkal, azaz 126 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évi 739 milliárdos keret.
„Továbbá, az év végén több mint 30 milliárd forint értékű támogatást biztosítottunk több tucat város számára, közte ellenzéki vezetésű önkormányzatoknak is, mint például Miskolc, Eger, Érd vagy Salgótarján vagy éppen a tatabányai kórház felújítására. Kár, hogy Polgármester úr levelében éppen az ellenkezőjét állítja”
– írta Orbán Gémesinek, aki válaszul nemcsak vitára hívta az államtitkárt, de részletesen érvel amellett, hogy az államtitkár a január 4-én kelt levelében a kormány önkormányzatokat sújtó intézkedéseit úgy állította be, mintha azok a lakosság érdekeit szolgálnák. Valójában azonban – mint arra Gödöllő polgármestere is felhívta a figyelmet – a helyi iparűzési adó nem a központi költségvetést, hanem az önkormányzatokat illeti, a városokban bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adója települések egyik legnagyobb bevételi forrása.
Az IPA mértéke eddig a vállalkozások adóalapjának 2 százaléka volt, ami az összes adóterhükhöz képest kevésbé jelentős összeg. Ugyanakkor ennek felére csökkentése rendkívüli érvágás az önkormányzatoknak, főként úgy, hogy e bevételkiesés mellé sorakoznak a további, 2020-as kormányzati elvonások (a gépjárműadó elvonása például), az önkormányzatokat illető díjak és további adók (közterület-használat, parkolás, idegenforgalmi adó) felfüggesztése, valamint a járványügyi többletkiadások. Gémesi arra is emlékeztette Orbán Balázst, hogy amennyiben a munkahelyek védelme a kormány célja a legújabb intézkedésekkel, nehezen érthető, miként feledkezett meg arról, hogy az állam mellett az önkormányzatok a legnagyobb magyarországi munkáltatók, márpedig jelenleg ezeknek a közhivatalnokoknak és a közszolgáltatást végző helyi vállalkozásoknak a jövője éppen hogy az elvonások miatt van veszélyben.
Gémesi, azaz a MÖSZ álláspontja alapján:
1. Az iparűzési adó megfelezése 150 milliárd forint bevételkiesést eredményez az önkormányzati szektorban, ha pedig ebből 50 milliárd forintot pótolnak vissza, az 100 milliárdos veszteséget jelent a városok számára.
2. Miközben nominálisan 126 milliárd forinttal több jutna az önkormányzatoknak az idei költségvetésből, mint a tavalyiból, valójában a kormány a szolidaritási adó megemelésével 122 milliárd, a gépjárműadó elvonásával 35 milliárd forintot vett el a helyi önkormányzatoktól.
3. A 2020-as és 2021-es elvonások és többletterhek mértéke a legtöbb önkormányzat számára megnehezíti a költségvetési tervezést, a jelenlegi pénzügyi keretek között ugyanis, a járvány hatásaival számolva akár már nyárra csődközeli helyzet állhat elő nagyobb városokban is.
Tiltakozás és sötét jövőkép
Noha az önkormányzati lobbierő a 2019-es választások óta visszaszorulni látszik, a járvány hatásait és a kormányzati megszorításokat szó nélkül biztosan nem hagyták a polgármesterek. Budapest főpolgármestere mellett 14 kerületvezető és 23 vidéki nagyváros polgármestere írta alá a kormány forráselvonása elleni nyilatkozatot, december 23-án pedig tiltakozásuk jeléül elsötétülnek a települések díszkivilágításai is.
A kormány döntését az önkormányzatiság kivégzésének nevezte korábban Karácsony Gergely is. Az összellenzéki támogatottságú, párbeszédes főpolgármester szerint Budapestnek teljes kompenzációra van szüksége, miután a főváros – és az ország más önkormányzatai – már így is súlyos költségvetési nehézségekkel néznek szembe: egyrészt a koronavírus miatti pluszfeladatok ellátása következtében, másrészt a járványra hivatkozó kormányzati döntések miatt, amelyek alapján ingyenessé vált a parkolás, elvonták az önkormányzatoktól a gépjármű- és az idegenforgalmi adót, és Budapest 36 milliárd forint szolidaritási adót köteles fizetni.
A főváros ugyan hagyott 15 milliárd forint tartalékot a decemberben elfogadott, 2021-es költségvetésben, ezt azonban már a tömegközlekedés 23 milliárd forintra becsült jegybevétel-kiesése elviszi. Egyes közlések szerint a főváros pénze novemberre fogyhat el, ha a kormány valóban ellentételezés nélkül felezi meg az iparűzési adót, ami 15-20 milliárd forinttal kurtítja meg Budapest költségvetését. A főváros működtetése havonta 20-25 milliárd forintot emészt fel, ám már 2021. január 1-jén 80 milliárd forintos lyuk tátongott a működési bevételek és kiadások között. Ha erre rájön az iparűzési adó bevétel 15-20 milliárdos mínusza, holott Budapest 139 milliárd forint iparűzési adóval számolt eredetileg, akkor ez valóban szinte lehetetlen helyzetet eredményezhet.
A pontos számokat persze egyelőre sem a főváros, sem a budapesti kerületek, sem pedig a vidéki városok esetében nem tudni, az iparűzési adóval kapcsolatos kedvezményt a cégeknek kell kérniük február 25-ig, ráadásul a felezés nem a teljes összegre vonatkozik, mivel annak számos megkötése van – például hogy 4 milliárd forintos nettó árbevétel alatt vehető igénybe, 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató cégnél –, de már a 10 százalékos csökkenés is súlyos gondokat okozhat a legtöbb városnak. Főként azoknak, akik már eddig is nehéz körülmények közé szorultak, elsősorban a 2019-es önkormányzati választást követően.
Siófok: Kontraproduktív intézkedések, egyértelmű támadás
A 2020-as évben a gépjárműadóból eredő bevétel kiesés 110 millió forint volt Siófok esetében, számolt be a Telexnek Lengyel Róbert. A független – összellenzéki támogatottságú – polgármester szerint az óriásplakátokra építményadót vetett ki a város egész évre vonatkozóan, hogy ezzel is pótolják a kieső veszteségeket, de ennek beszedési lehetőségét év közben elvették, így 6,2 millió forinttal abból is kevesebb érkezett a kasszába. „További 8,3 millió forint azért hiányzik a kasszából, mert a közterület-használati díjat nem szedhettük egész évben” – sorolta a polgármester, aki szerint a járvány okozta válsághelyzet az elsősorban turizmusból gyarapodó város életét még a nyári lazítások, és a belföldi turizmus felerősödése ellenére is sújtotta:
„Idegenforgalmi adóból 330 millió forintot szerettünk volna látni összesen, azonban 21 millióval kevesebb lett a végeredmény. 47 millió forint összejött addig, ameddig volt mód bevételezni, 267 millió forintot pedig kompenzált az állam. Az üdülőhelyi állami támogatással sokkal rosszabbul jártunk, mivel 210 millió forint helyett 73,5 milliót kaptunk, így a negatív kontó –137 millió lett.”
Lengyel Róbert szerint mindez azért sem jó a város számára, mivel rengeteg vendég fordul meg náluk az év folyamán, igen erős a nyári forgalom, hiszen a Balaton egyik legjelentősebb turisztikai települése Siófok, és sok területen bővebb kapacitással kell rendelkezniük, mint az állandó lakosok száma.
„Ez nagy terheket ró a városra, rengeteg szemét termelődik, a hulladék elhelyezése, szállítása, a szabadstrandok fenn- és tisztántartása jelentős költségeket emészt fel, amelyek például az üdülőhelyi támogatásból fedezhetőek lennének, ha kapnánk”
A siófoki polgármester tájékoztatása alapján is gigantikus érvágás a város számára az IPA megfelezése, ezt szemléltetheti az is: annak ellenére, hogy az iparűzési adó beszedése szempontjából 2020 csonka év volt, a mintegy 2 milliárd forint tervezett bevétel beérkezett ebből a város számlájára. Siófokon egyébként 2020-ban az ingyenessé tett parkolás önmagában nem okozott volna gondot, mert 120 millió forintos bevétellel számoltak eredetileg, és a végén csak 7 millióval maradtak el ettől. „Igaz változtattunk a parkolási zónákon és a díjtételeken is év közben, ebből adódott növekedés” – magyarázta a polgármester.
„A 2021-es év tekintetében azonban már sokkal borúlátóbb vagyok. Egyes adókat végleg elvontak, más adókkal pedig egyelőre nem tudjuk, hogyan számolhatunk” – fogalmazott Lengyel Róbert, aki szerint jelenleg az iparűzési adót sem tudja számolni a város, mert az sem tisztázott, hogy a lakosság számát hogyan fogják az állami szervek meghatározni. „A KSH adatai szerint 25 000 fő feletti lakosú a település, a választásoknál illetékes hatóság viszont eddig 25 000 alá tette, a választások is eszerint bonyolódtak. Így hát nagy a dilemma, hogy hova sorolódik a település” – mondta a polgármester, aki már csak azért sem számít automatikus kompenzációra, mert annak részletszabályai még mindig nem ismertek, így azt még nem tudni, hogy mikor, milyen ütemben és feltételekkel jutnak hozzá a települések az összeghez.
„Nem mindegy ugyanis, hogy folyamatosan vagy az év végén egy összegben juthatunk bevételhez. Utóbbi esetben ugyanis nem tudunk évközi beruházásokat finanszírozni. Sajnos az adóbevétel hiányának eredménye a közszolgáltatások biztosításának veszélyeztetése, mert a kötelező feladataink ellátásához sem kapunk elegendő támogatást, így azok biztosításához is a település bevételeiből kell összegeket hozzáadni. Amennyiben pedig 25 000 fő felettinek minősítik a települést, és egyéni elbírálás alá fog esni, de mondjuk nem kap az államtól kompenzációt, úgy minimum 700-800 milliós veszteség érheti” – mondta.
Lengyel Róbert más nehézségekről is beszámolt, hiszen például az idegenforgalmi adó összegét szerették volna 400-ról 500 forintra emelni, utóbbi összeg a balatoni településeknél már jellemző. De ezt sem tehették meg, így az abból remélt 80 millió forint pluszra sem számíthatnak, miközben a törvény továbbra is kötelezi az önkormányzatokat a közfeladatok ellátására, amelyeket az állam nem fizet ki, vagyis nem teljesen: a közfeladatok ellátása alulfinanszírozott.
Például a helyi buszközlekedésre kapott összeghez Siófoknak évi 80 millió forintot még hozzá kell tenni a saját kasszájából. Az önkormányzati dolgozók bére hosszú évek óta nem emelkedett, így erre 130 millió forintot fordít a város évente. Ha nem fizetné meg a jó szakembereket, akkor elmennének, magyarázta a polgármester, aki szerint az önkormányzatok jelenleg még a költségvetés-tervezés törvényi kötelezettségének is nehezen tesznek eleget, hiszen a kormány nem kommunikál, intézkedései gyakorlati hatásával pedig nem számol. „Ilyen kiszámíthatatlan helyzetben ki, melyik önkormányzat tud letenni egy megalapozott költségvetést az asztalra?” – tette fel a kérdést a városvezető.
„Meggyőződésem, hogy a kormánynak nincs szüksége az önkormányzatokra, csak púp vagyunk a hátukon. Nem kell az, hogy bárki is kritikát fogalmazzon meg velük szemben. Ennél a helyzetnél, amiben vagyunk, az is jobb lenne, ha kiállnának elénk, és azt mondanák, hogy nincs szükségünk rátok”
– fakadt ki, hozzátéve, hogy beszélt helyi vállalkozókkal az iparűzési adó megfelezéséről, és ahogyan ő is, ők is osztják a MÖSZ és a Szabad Városok Szövetségének álláspontját arról, hogy az iparűzési adó felének meg nem fizetése nem segít a vállalkozások működésének fenntartásában. „Ha van bevételük, ez a maximum 2 százaléknyi adó, nem ez a legnagyobb adóterhük. A munkaerő folyamatos megfizetése bevétel híján inkább nagyobb gondot okoz számukra” – folytatta Lengyel Róbert. A polgármester szerint tehát a kormány döntése
„egy kontraproduktív intézkedés, az önkormányzatok, az önkormányzatiság elleni támadás. Ez már csak egy lépésre van a tanácselnökök és párttitkárok rendszerétől”.
Szentendre: Politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok
Mindenki azt gondolja, hogy Szentendre gazdag város, és lehet ugyan, hogy az itt élők jelentős része a jobban kereső társadalmi csoporthoz tartozik, ám ez nem jelenti azt, hogy helyben adóznak, valójában – a személyi jövedelem adózás rendje szerint például – adóterheik, befizetéseik nagy része a központi költségvetést gyarapítja – hívta fel a Telex figyelmét az önkormányzatok sajátos körülményeire Fülöp Zsolt.
Szentendre független, Társaság Az Élhető Szentendréért Egyesület jelöltjeként megválasztott polgármestere emlékeztetett arra: sokan elfelejtik, hogy a személyi jövedelemadóból nem részesülnek a helyi önkormányzatok, amelyeknek az elmúlt évek döntései nyomán saját bevételként kizárólag a helyi iparűzési adót, illetve bizonyos, önkormányzat által kivethető terheket, így például építményadót hagyott meg az állam, miközben a helyhatóságok által ellátott közfeladatok száma folyamatosan nő és nőtt, és most is jelentős terhet jelent számukra, hogy ezen teendők után a kormány nem feladatarányos finanszírozást vállal.
„A kifejezetten állami, de az önkormányzat által ellátott feladatokat átlagosan 40-60 százalékban finanszírozza csak a központi költségvetés, minden továbbit tehát az önkormányzatok saját bevételeikből tudnak csak kifizetni” – hangsúlyozta Fülöp Zsolt, hozzátéve:
„Nem magára költi a pénzt az önkormányzat, eddig is olyan fontos feladatokat kellett finanszíroznia, mint a szemétszállítás, vagy éppen a bölcsődei, óvodai ellátás.”
Éppen ezek kerültek tehát most veszélybe a kormánydöntés következtében. A szentendrei polgármester – aki korábban önkormányzati képviselőként a Fidesz-frakcióban is ült – már január első munkanapján levélben fordult az illetékes államtitkárhoz, hogy tárgyalást kezdjen az önkormányzat bevételkiesésének kompenzálása miatt, hiszen – ahogy azt egyértelművé tette lapunknak – a karácsony előtt két nappal hozott kormányrendelet gyakorlatilag ellehetetleníti az eddig az önkormányzat által ellátott közfeladatok, közszolgáltatások ellátását 2021-ben. „Nagyjából augusztusig látunk így előre, és ennek nem az az oka, hogy nem terveztünk időben, hanem az, hogy a tavalyi év során is rengeteg elvonás volt, az év végi döntés pedig, amellyel a kormány 2021-ben felére csökkenti a kis- és középvállalkozások által fizetendő helyi iparűzési adót, ismét súlyos, mondhatom, hogy már kilátástalan pénzügyi helyzetbe sodorja az önkormányzatot” – fogalmazott.
„Nem tudunk mást csinálni, mint hogy életben tartjuk az intézményeket, a bölcsődei, óvodai ellátást, és más közszolgáltatásokat is igyekszünk azonos szinten ellátni, de egyelőre, azt kell mondanom, hogy tényleg az az abszurd helyzet állt elő: csak augusztusig látunk, ha a kormány nem vizsgálja felül elhibázott döntését, és nem kompenzálja az önkormányzatokat a kiesett bevételeikkel arányosan”.
Fülöp Zsolt tájékoztatása szerint békeidőben mintegy 8-9 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodhat Szentendre, ebből nagyjából 500 millió forintos bevétel a helyi ingatlanadó, az IPA viszont sokkal jelentősebb összeg: mintegy 2 milliárd forint – utóbbi a járvány hatására nyilván csökkent. Ennek megfelezése azonban így is beláthatatlan következményekkel jár, a városnak még a tavalyi adóév számait ismerve, 2019-ből következtetve is legalább 468 millió forint kiesést jelent, miközben az állam már eddig is sorra vonta meg a Szentendrének járó forrásokat, illetve bevételi lehetőségeket a 2019-es önkormányzati választások óta.
A gépjárműadó-bevételek elvonása 120 millió forintos kiesés volt a városnak, az ingyenessé tett parkolás közel 100 millió mínuszt okoz, és az, hogy a járványhelyzet kezelésére – amely egyébként a polgármester szerint éppúgy vis major helyzet, ahogyan például egy árvíz – még csak fel sem merült a helyi önkormányzatok kiadásainak kompenzációja, hasonlóan nehéz helyzetbe hozza a városvezetést. Pedig Fülöp szerint mintegy 80 millió forintos járványkezelési kiadással Szentendre is kivette a részét a védekezésben, és az államközösség elve alapján igenis komoly terheket viselnek az önkormányzatok ezen a téren is, a helyieket képviselve. „Azokat a helyieket, akik éppúgy adófizető polgárok, mint más, akár fideszes vezetésű településeken élők.”
Fülöp Zsolt is tendenciózusnak és pártpolitikai érdekektől vezéreltnek látja a kormányzati intézkedéseket, és osztja a Magyar Önkormányzatok Szövetsége idevágó aggályait. A polgármester példaként említette, hogy Szentendrének két olyan intézménye is van – könyvtára és múzeuma –, amelyek a megyeszékhellyel nem rendelkező Pest megyében megyei feladatot látnak el, ezeket mégis erőn felül az önkormányzatnak kell fenntartani, nem kapnak ehhez olyan támogatást, ami a tényleges működési költségeket fedezi.
„Abban bízom, hogy a kormány végre felméri, hogy sorozatban fognak csődbe menni ezek a városok, és nem a helyi önkormányzatok lesznek ezért a felelősök. A helyhatóságoknak a járvány kezeléséhez és a működéshez szabad felhasználású forrásokra van szükségük, éppen azért, mert ezeket vette el tőlük Orbán Viktor. Eddig is kézből etette már a kormány az önkormányzatokat, de mostanra olyan helyzet állt elő, amit nem lehet látványberuházásokra megítélt, soha meg nem érkező támogatásokkal orvosolni”
– mondta a polgármester kiemelve, a MÖSZ követelésével egyetértve Szentendre is tiszta, átlátható és racionális kompenzációt vár az elvonások ellentételezésére, méghozzá azért, hogy a több tízezer embert ellátó városok biztosítani tudják a közszolgáltatásokat, mert nem lehetnek politikai alapon megkülönböztetett magyar polgárok.
Hernádszentandrás: Az önrendelkezést akarják végleg elsöpörni
A kistelepülések, az IPA-elvonás automatikus visszapótlása ellenére sem vághatnak neki 2021-nek pozitívabb jövőképpel. A Borsod megyei község, Hernádszentandrás vezetője például már egyenesen úgy látja, évek óta bohózathoz hasonlít a települések költségvetés-tervezése. A mintegy 2000, Hernádszentandráshoz hasonló méretű település többségében a saját döntéshozatal és saját büdzsé szinte nem is létezik: gyakorlatilag átfut a központi költségvetési forrás rajtuk, mondja Üveges Gábor. A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségi tagja, a függetlenként több mint egy évtizede megválasztott polgármester szerint Hernádszentandrás éves költségvetésének 95 százalékát központi források adják, ám a feladatfinanszírozás náluk sem fedezi a kiadásokat: „évről évre kevesebb, ezért minden évben újratermelődik a hiány”, mondja.
Üveges Gábor szerint egy rendszerváltás óta zajló folyamat végére tehet a Fidesz pontot a kisebb önkormányzatok felszámolásával. Az újabb elvonások nyomán ugyanis nem tud másra gondolni, mint hogy ez a cél:
A polgármester szerint azonban a kormány rossz lóra tesz a megszorító technikákkal, mert a játék világos: nem lehet az önkormányzatokra hárítani azt a felelősséget, ami egy több mint egy évtizede kormányzó államhatalmat terhel. Az önkormányzatok rossz anyagi helyzete rossz, vagy akadozó közszolgáltatásokat eredményez, de erről nem a polgármesterek, vagy a hivatalok tehetnek. Üveges Gábor szerint 2010 előtt sem volt jó a helyzet, sőt a rendszerváltás óta lassan, de folyamatosan távolodik az önkormányzatiság attól, amire létrehozták. Egyre csorbultak a jogkörök, és szinte olyan mértékben eluralkodott a mindenkori hatalom kiszolgálása, hogy egy bizonyos településméret alatt ma már nem is beszélhetünk sem anyagi, sem jogi vonatkozásban önkormányzatiságról.
A 2020-as év ennek a folyamatnak a gazdasági igazolásaként szolgált a polgármester szerint, aki úgy vélte, az elvonások nyomán még a nagyok is megroppantak, a kicsik – egyéb mozgástér hiányában – végleg megbénultak, a kiszolgáltatottságuk teljessé vált. „Ez rég nem a gépjárműadó maradék 40 százalékának elvételéről szólt – ami 2012-ig még teljes egészében a településeket illette meg, a helyi szja egy részével együtt –, sokkal inkább arról, hogy már rövid távon sem számol a kormány az önkormányzatokkal, önállóságuk megerősítése helyett, annak teljes megszüntetése a cél” – fejtette ki.
Üveges úgy vélte,
„tetten érhető az az erős, tudatosan létrehozott függőségi rendszer, melyben aki úgy táncol, ahogy fütyülnek, az kicsit haladhat, de legalábbis életben maradhat, viszont aki nem, az inkább ne várjon semmit. Hernádszentandrás például az elmúlt két esztendőben nyolc beadott pályázatból egyet sem nyert meg. A vidéki településeken csakis a fideszesek, vagy a fideszes képviselők kedvére tevők nyerhetnek fejlesztési pénzeket.”
A polgármester szerint a mesterségesen és tudatosan létrehozott önkormányzati csődközeli helyzetet nem lehet nem a nevén nevezni: a vidék meghalasztásáról és kifosztásáról van szó. Üveges Gábor arról is beszélt, hogy nemcsak a forrásokat kellene objektív, feladat- és lehetőségalapon újraosztani, de 2022 után a rendszer újragondolására is szükség lesz: az önkormányzatiságot, a helyi hivatali, hatósági ügyintézés szerepét le kell választani a pártpolitikától, a kistelepülési és más önkormányzatoknak pedig együtt kell mozogni ahhoz, hogy a választott településvezetés érvényesülni tudjon.
Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!
Partnereinktől
|
Szisztematikusan csinálják ki az önkormányzatokat
|
Levelezés, üzengetés, kiakadás, ezernyi sérelem, és a jól ismert kormányzati sablonválaszok. Nagyon úgy néz ki, hogy a kabinet tavaly év végi, újabb elvonását már nem nyelik le az önkormányzatok, sokak szerint sorozatban jelenthetnek csődöt a kisebb-nagyobb városok még a nyár vége előtt, de a kistelepülések sem vághatnak 2021-nek nagyobb reményekkel. Persze csak ha a kormány nem kompenzálja a járvány és elsősorban a saját döntései nyomán kieső bevételeket. A független vagy ellenzéki településvezetők úgy érzik, a kormány járványügyi megszorításait vagy éppenséggel a támogatások szétosztását már semmi más nem hajtja, mint a 2022-es választási kampány, miközben a helyi közszolgáltatások lehetetlenülnek el.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/14/szisztematikusan-csinaljak-ki-az-onkormanyzatokat
|
2021-01-14 13:45:43
| true | null | null |
Telex
|
Alig két hónappal azután, hogy Orbán Gáspár letette az esküt és hivatásos katonává vált, máris megkezdhette tanulmányait a brit katonai elit iskolában. A kilenc hónapos tanmenetet rajta kívül a Honvédelmi Minisztérium (HM) két másik ösztöndíjasa kezdte el. Orbán Viktor fia az adatok alapján december 11-én végzett. Ez onnan tudható, hogy az akadémia minden évben háromszor tart egy ceremóniát a végzettek számára „Sovereign's Parade” néven, a ceremóniák után pedig megjelentetik a végzettek névsorát a Daily Telegraph című napilapban. A január 1-i számban, melyben a december 11-i ceremóniáról számolnak be, Orbán Gáspár is szerepel.
A 28 éves Orbán Gáspár katonai pályafutása 2019-ben kezdődött, amikor egy hathetes alapkiképzésen vett részt a szolnoki MH 2. vitéz Bertalan Árpád Különleges Rendeltetésű Dandár kiképző századánál. Az év júniusában tette le az esküjét és vált szerződéses katonává.
Először a Népszava adott hírt arról, hogy az intézményben fejezte be a kurzust 2020 májusában három magyar állampolgár – ezt az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségén keresztül a brit védelmi minisztérium is megerősítette. A lapnak ezt a HM is elismerte, annyit közölve, hogy a „képzésre a magyar katonák közül bárki jelentkezhetett, akinek ilyen törekvései voltak, és alkalmasnak tartotta magát, hogy a képzésen részt vegyen. A jelentkezők közül az állományilletékes parancsnok az elvégzett szakmai munka, kiképzési eredmény, és a tiszti attitűd összesített értékelései alapján választotta ki a résztvevőket.” A HM szerint a kurzus összege pedig attól függ, hogy a hallgató milyen rendfokozatú, és a tanulmány során pontosan milyen kiképzésben vesz részt.
A tájékoztatás szerint a koronavírus miatt az intézmény minden hallgatójának meg kellett szakítania a tanulmányait, így a három magyar is hazautazott. Ez lehet a magyarázata annak, hogy Orbán valójában csak decemberben végzett, bár a kurzus kezdete alapján ez már hónapokkal előbb megtörténhetett volna.
Az ügyben közvetítőn és közvetlenül írásban is Orbán Gáspárhoz fordultunk, de a kormányfő fia nem reagált megkeresésünkre.
Többször érdeklődtünk a Honvédelmi Minisztériumnál, a Miniszterelnökségen, és a Sandhurs Királyi Katonai Akadémiánál is, de mindeddig nem érkezett válasz. A budapesti brit nagykövetség csak általánosságban válaszolt.
Videoton, Felcsút, Felház, ELTE, honvédség, Sandhurst
Hogy az ötgyermekes kormányfő egyetlen fia katonai pályára lép, a kívülállók számára váratlan lehetett. Futballistának készült, a Videoton FC neveltje volt, az NB II.-ben 2010 őszén játszott először – csereként az utolsó négy percben. 2011-ben a Videoton FC-től profi szerződést kapott, majd az apja közreműködésével létrejött felcsúti Puskás Akadémiához került, ahonnan a Videoton második számú, az NB III.-ban játszó csapatában is megfordult. A középpályás játékos az NB I.-ben 2014 márciusában mutatkozott be a felcsúti csapat színeiben, – a Honvéd elleni 4-0-s hátránynál állhatott be az utolsó 12 percre –, de egy hónappal később – 12 NB II.-es és két NB I.-es mérkőzésen való részvétellel a háta mögött – kiújuló sérülése miatt végleg elhagyta a profi futballt.
Még abban az évben az Empower a Child keresztény karitatív szervezettel Ugandába utazott, ahol gyerekeket tanított meg futballozni. Saját bevallása szerint ekkor vált igazi hívővé. „Afrikában találkoztam Jézus Krisztussal úgy, ahogy azóta ismerem őt” – mondta erről később a Golgota rádiónak.
Hazatérte után – társaival – megalapította a Felház keresztény mozgalmat, amely a Körcsarnokban, a MOM Sportban is tartott rendezvényeket. „Nem hiszem, hogy az embereknek az különleges és izgalmas, hogy valaki egy egyedüli pozíciót betöltőjének a fia… Annyira csodálatos isten gyermekének lenni, hogy ilyenkor mindig meglep, hogy a miniszterelnök gyermekének lenni, az miért olyan érdekes” – mondta az Indexnek még 2018-ban.
Három és fél év után, 2019 márciusában a mozgalom befejezte működését, azzal, hogy a keretein belül elindult missziós tevékenységek már a Felház nélkül is folytatódhatnak.
Mindeközben Orbán Gáspár az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára járt, amelyet 2018-ban végzett el. A jogi pálya helyett azonban jött a katonai, esküjét 2019 nyarán tette le. Alig két hónappal később pedig már meg is kezdhette a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián tanulmányait két magyar társával, a HM ösztöndíjasaként.
Orbán Viktor fiát már a kurzus megkezdése után, 2020. augusztus. 20-án avatták tisztté az ünnepnapon szokásos Kossuth téri tisztavató ünnepségen.
Királyok, hercegek, diktátorok, kormányfők a tablón
A két, 1741-ben és 1801-ben alapított intézményből 1947-ben összevont katonai akadémia nemcsak a brit hadsereg tisztképzésének központja, de fontos eszköze a brit katonai, diplomáciai kapcsolatépítésnek, miután számos külföldi – az európaiak mellett számottevő közel-keleti – politikus járta meg a 44 hetes kurzust. Ennek a díja – egy 2015-ös adat szerint – fejenként 93 ezer font, jelenlegi árfolyamon több mint 37 millió forint.
Henri, luxemburgi nagyherceg, Alajos, Liechtenstein trónörököse, Hamad, bahreini király, II. Abdullah, Jordánia királya, Kuvait több sejkje, kormánytagja, emírje, Katar jelenlegi emírje, Tamim, az Egyesült Arab Emírségek több sejkje – csak néhányan azok közül a ma is aktív vezetők közül, akik az elmúlt évtizedekben a Sandhurst Királyi Katonai Akadémián végeztek.
Rajtuk kívül számos néhai államfő és uralkodó, esetleg diktátor végzett az iskolában Bruneitől Thaiföldön, Nigérián át Nicaraguáig. (A mendemondák szerint Moammer Kadhafi is tanult itt, az RMAS azonban visszautasítja, hogy a Líbiát 2011-es haláláig vezető diktátor valaha járt volna az intézményben.)
Ide járt II. Erzsébet két unokája, Vilmos és Harry herceg is. Brit kormányfőt csak egyet tud felmutatni az iskola, igaz, ő a 20. század meghatározó politikusa volt: Winston Churchill. Mellesleg ide járt Ian Fleming is, bár a James Bond alakját megteremtő író nem fejezte be a kurzust.
Az intézmény elsősorban vezetőképzőként működik – igaz, ez a külföldi hallgatók esetében azért is kézenfekvő, mert jellemzően eleve olyan otthoni háttérrel rendelkeznek, amelyből egyenes út vezet a vezetői posztra –, lásd az európai és közel-keleti arisztokrata névsort.
Az RMAS rövidebb, kihelyezett kurzusokat is tart, 2016-ban Budapesten egyhetes konfliktuskezelő oktatást tartott az intézmény két előadója. „A képzés célja, hogy a résztvevők a nemzetközi konfliktuskezelés kulcsfogalmait egy új nézőpontból is megismerhessék. Több szemszögből vizsgáltak krízis és konfliktushelyzetekre adható válaszokat, beleértve a megelőzést és a közbelépést” – áll a brit nagykövetség akkori Facebook-bejegyzésében.
Katonai soft power
A 19. században sem volt mellékes, de a brit gyarmatbirodalom II. világháború utáni fokozatos megszűnésével a RMAS a katonai képzésen túl egyre inkább afféle diplomáciai kapcsolatépítő intézményként is szolgált – a szovjet blokkban, és a posztszovjet térségben részben még ma is ilyesfajta feladatot tölt be a diplomatákat, újságírókat képző moszkvai MGIMO –, hiszen az intézményből kikerült külföldiek általában katonai, diplomáciai vezető pozíciókat töltöttek be.
A brit diplomácia így olyan döntéshozókkal tárgyalhatott, akiknek személyes informális kapcsolataik is voltak az Egyesült Királysággal. „A bahreini király mindig is nagyszerű helynek tartotta Sandhurstöt” – mondta a BBC-nek Peter Sincock. Az egykori katonai diplomata – aki Szaúd-Arábiában brit védelmi attaséként is szolgált – úgy véli, ezek a személyes kötődések jól jöhetnek például, amikor egy hadiipari üzletet kell nyélbe ütni.
Ez persze nem mindig ír mindent felül, David Cameron például 2013-ban hiába lobbizott az Egyesült Arab Emírségeknél a Typhoon vadászgépek megvételéért. A szoros – egyesek szerint már kellemetlenül szoros – kapcsolat azonban így is megvan az emírséggel: néhány éve 15 millió fontot adott az Öböl menti állam az iskola egyik új szárnyának felépítésére, amelyet végül az emírség egykori vezetőjéről, Zajedről neveztek el.
Az Egyesült Arab Emírségekkel költséges londoni ingatlanbefektetéseit is részben ennek a kötődésnek lehet betudni. De jól jöhet az is, hogy Egyiptomban az arab tavasz utáni választásokkal hatalomra került mérsékelt iszlamista Mohamed Morszit a hatalmától megfosztó Abdel Fatah esz-Szíszi egyik bizalmas tanácsadója Mohamed Ali ezredes, aki maga is az RMAS-ban végzett.
„Husszein jordán király temetésén látta Tony Blair, hogy a brunei, ománi szultánnal, a bahreiniekkel és a szaúdiakkal beszélgetek” – mesélte a BBC-nek Arthur Denaro vezérőrnagy egy 1999-es élményét. A brit kormányfő csodálkozva kérdezte Denarótól, honnan ismeri ezeket az embereket. A közel-keleti tanácsadó válasza egyszerű volt: „Mind a Sandhurstbe jártak.”
FRISSÍTÉS: Cikkünk megjelenése után néhány órával a Honvédelmi Minisztérium közleményben reagált a hírre, de abban egyetlen szóval sem utalnak a miniszterelnök fiára.
|
Orbán Gáspárt friss katonaként küldte a brit elit akadémiára a Honvédelmi Minisztérium
|
Kadétonként közel negyvenmillió forintba kerülhet a brit katonai elit iskola, a Sandhurst Royal Military Academy (RMAS) kilenc hónapos kurzusa, amelyet a kormányfő fia, Orbán Gáspár is elvégzett két másik magyarral együtt 2019 szeptembere után, a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként.
| null | 1 |
https://telex.hu/kulfold/2021/01/14/sandhurst-a-britek-informalis-kapcsolati-tokeje
|
2021-01-14 13:52:06
| true | null | null |
Telex
|
Jelentős összegű, 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz István – derült ki a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából.
Az adatok szerint Orbán Viktor miniszterelnök veje ezúttal erdősítés támogatására kap pénzt. A projektleírás alapján a beruházást Brüsszel teljes egészében finanszírozza, tehát nem szükséges önrészt fizetnie a pályázónak.
Az erről szóló támogatói döntés tavaly októberben született meg. Ám – mivel a pályázati tájékoztatásból csak annyi derül ki, hogy az erdősítésre valahol Közép-Magyarország régióban kerül sor – megkerestük kérdéseinkkel a tavaly a száz leggazdagabb magyar listáján az előkelő 32. helyre rangsorolt Tiborcz Istvánt kérdéseinkkel.
Bár a kormányfő veje azt nem árulta el, hogy pontosan hol és milyen erdőt fog telepíteni, azért néhány részletet megosztott a 24.hu-val. Tiborcz István irodája megkeresésünkre azt írta, az erdőtelepítés által egyfajta „zöldfolyosókat” hoznak létre, amivel hatékonyan támogatják a védett területeken kívül is a természetes vagy természetközeli élőhelyeket. A betelepítendő helyszínről azt közölték, hogy olyan területeken erdősítenek, amelyek erősen erodáltak, 12–17 százalékos lejtésűek, és amelyek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. A kormányfő vejének irodája hozzátette azt is:
Tiborcz István úr őstermelőként biogazdálkodást folytat 300 hektáron több mint öt esztendeje. Ebben a szegmensben számos család megélhetését folyamatosan biztosítja a sikeres vállalkozás.
Figyelemre méltó, hogy korábban épp a biogazdálkodásra történő áttérésre is vissza nem térítendő uniós támogatást kapott Tiborcz István. De erre a célra meglehetősen követhetetlenül és átláthatatlanul ítélték meg neki a támogatásokat:
Először 2017 nyarán nyert e célra 35 millió forint uniós pénzt, hogy Csabdi településen ökológiai gazdálkodásra térjen át. Azonban ez a pályázati hirdetmény hamarosan eltűnt a kormányzati pályázati portálról.
Majd egy 2018 áprilisi döntés alapján már 115 millió forint megítélt összeg szerepelt erre a célra a kormányfő vejének neve mellett. Ma már ez sem található meg a honlapon.
Jelenleg biogazdálkodásra való áttérés címén egy 2019 novemberi döntés található meg a kormányzati pályázati portálon, amely szerint 142 millió forintot ítéltek meg a kormányfő vejének.
Bár a hivatalos adatok többször is változtak az elmúlt években, a jelenlegi nyilvántartás alapján Tiborcz István valamivel több, mint 360 millió forint vissza nem térítendő európai uniós agrártámogatást nyert el.
|
Orbán Viktor veje ezúttal erdősítésre kapott uniós támogatást
|
Jelentős összegű, 215 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást nyert az Európai Unió vidékfejlesztési forrásaiból Tiborcz István – derült ki a kormányzati pályázati portál nyilvántartásából.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/14/orban-viktor-tiborcz-istvan-europai-unio-tamogatas-brusszel-erdosites/
|
2021-01-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Be fogja perelni Bayer Zsoltot a trükkös lakásszerzése miatt az I. kerületi önkormányzat – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. Most készült el a jogi szakértői vélemény, ez alapján jogszabályba ütközőnek ítéli a kerület vezetése Bayer lakásügyét, ezért indítanak pert.
Nem egy, hanem két – egymástól mindössze száz méterre lévő – önkormányzati bérlakása van a budai Várnegyed szívében Bayer Zsolt kormánypárti publicistának és közvetlen családjának – derítette ki a 24.hu. A kormánypárti publicista családjának pilisszentkereszti házát kétszer is bérleti jogra cserélték, majd rögtön visszavásárolták. Az ügyletek eredményeként két Úri utcai lakás bérleti joga lett az övék, és a Pest megyei ingatlant is megtartották – számoltunk be róla korábban.
V. Naszályi azt állította, hogy nem Bayer lakásügyét vették előre, amikor áttekintették az önkormányzat (amely 2019 őszéig fideszes vezetésű volt) szerződésállományát. Először 2020 nyarán az önkormányzat több polgári peres eljárást is indított színlelt lakáscserék miatt. Ezek között akkor még nem szerepelt Bayer ügye, ám szeptemberben a kormánypárti publicista az Azonnali nevű hírportálnak adott interjúban gyakorlatilag bevallotta, hogy a törvény kijátszásával jutott vári lakáshoz – mondta a mostani polgármester. A jogi szakvélemény szerint Bayer tudatában volt annak, hogy a publicista lakáscseréje színlelt volt, és ezzel a kerületet kár érte.
Nem csak Bayer ügye miatt fog pert indítani az önkormányzat, ígérte a polgármester.
|
Pert indít Bayer Zsolt ellen az I. kerületi önkormányzat
|
Be fogja perelni Bayer Zsoltot a trükkös lakásszerzése miatt az I. kerületi önkormányzat – jelentette be V. Naszályi Márta polgármester. Most készült el a jogi szakértői vélemény, ez alapján jogszabályba ütközőnek ítéli a kerület vezetése Bayer lakásügyét, ezért indítanak pert.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/01/14/pert-indit-bayer-zsolt-ellen-az-i-keruleti-onkormanyzat-v-naszalyi-marta-lakas-lakascsere/
|
2021-01-14 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István fideszes országgyűlési képviselő és nyolc társa ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat lényege szerint a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek és tőlük 2019. májusában 20 millió forintot kaptak.
Boldog-ügy: A pályázatokon nyertes cégek mögött álló fideszes polgármesterek még azt is letagadnák, hogy ismerték Boldog Istvánt
Nem csináltunk semmi törvénytelent - mondta a Népszavának Jankó Szabolcs, Zákány polgármestere, aki annyit elárult, hogy más képviselőkhöz hasonlóan Boldog Istvánt is ismeri, de azt mondta, nem voltak szoros kapcsolatban. Azonban ennek ellentmond a Boldog István, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerületének fideszes képviselője ellen zajló büntetőeljárás koronatanúja.
A vád Jász-Nagykun-Szolnok megye 4. választókerületének fideszes képviselője ellen az, hogy állítólag "vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve, bűnszövetségben, felbujtóként elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettét és felbujtóként elkövetett versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettét" követte el.
Információink kapcsán megkerestük a Központi Nyomozó Főügyészséget, akik "sem megerősíteni sem pedig cáfolni nem kívánják" az értesüléseinket.
Amikor december 21-én vádat emeltünk, kiadtunk egy sajtóközleményt. Egyelőre annyit szeretnénk az ügyről elmondani, ami abban szerepel. Ezek az információk azért szivároghattak ki, mert valamelyik ügyvéd vagy vádlott a sajtó rendelkezésére bocsájtotta, hiszen a bíróságtól megkapták a vádiratot.
|
Boldog-ügy: hat év börtönt és több mint hatmillió forintnyi vagyonelkobzást kérhettek Boldog Istvánra
|
Friss információink szerint Boldog István elsőrendű vádlott esetében 6.666.666 forint összegben vagyonelkobzást, hat év börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, ötmillió forint összegű pénzbüntetést és öt év közügyektől való eltiltást kért a Központi Nyomozó Főügyészség.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2021/01/14/kozponti_nyomozo_fougyeszseg_vadirat_boldog_istvan
|
2021-01-14 09:29:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
Hosszú interjút adott Juhász Péternek a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva korábbi fideszes polgármestere, Kósa Lajos. Az egykori településvezető egy szoborállítás megdöbbentő történetét mesélte el, a sztori tényleg olyan abszurd, hogy ilyet kitalálni sem lehetne.
Rákóczifalva főterén állt egy II. Rákóczi Ferencnek emléket állító fejszobor, azonban az időjárás miatt annyira lerobbant, hogy áthelyezték beltérbe. A lakosság körülbelül 15-20 éves álma volt, hogy legyen egy rendes életnagyságú szobor is a fejedelemről, a mindenkori képviselőtestület sokat gondolkodott ezen, a 2014-2019 közötti ciklusban pedig ráfordultak a projektre.
Kósa Lajos 2014-ben lett a település polgármestere a Fidesz-KDNP színeiben, és ugyan 2019-ben nem indult újra, az önkormányzati választások előtt még együtt kampányolt a Fidesz ismertebb Kósa Lajosával:
A polgármester a szoborállítás miatt megkeresett művészeket, kért be árajánlatokat, és úgy tűnt, hogy 2-3 millió forintból ki tud jönni egy bronzszobor. Mivel ez az összeg is meghaladta a település lehetőségeit, Kósa minisztériumoknál, államtitkárságoknál érdeklődött, tudnák-e támogatni a szobor elkészülését, de mindenhonnan lepattant.
Majd
„derült égből jött a villámcsapás, a Kligl úr”,
aki bejelentkezett a polgármesternél, hogy megépítené a szobrot és még állami támogatás is járna mellé, Kósának pedig semmi teendője nem lenne ezzel. Arról a Kligl Sándorról van szó, akinek a Weöres Sándort ábrázoló pécsi szobra körül hatalmas botrány lett néhány éve, erről akkoriban még egy másik újságba írtunk részletesen.
A NER-es szobrász becsönget
Kósa többször tárgyalt Kligllel, aki kezdetben egy 40 milliós összeget dobott be, amire a polgármester közölte, hogy nem fog menni. Három hónappal később Kligl újabb lehetőséget ajánlott: nagyjából 10 millióért elkészítené a szobrot, amihez a vele egy 2018-as közlés szerint érzelmi kapcsolatban álló, korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumban államtitkárként dolgozó Lengyel Györgyivel tudnának segíteni a finanszírozásban – állítja Kósa, aki szerint ezen a ponton is elhangzott, hogy a településnek a szoborállítás egy fillérjébe sem fog kerülni.
Kligl és Lengyel egy igazi NER-es power couple: a szobrász korábban a Nemzeti Kulturális Alap elnökségi tagja volt, Lengyel pedig egykor a Fidesz pártalapítványát is vezette.
Kósa megkapta a szükséges formanyomtatványokat, levelezett az államtitkársággal, illetve a minisztériummal, ahonnan pozitív visszajelzés jött, azonban az összegek nem fedezték Kligl projektjének kiadásait. A művész Kósa állítása szerint azzal a feltétellel vállalta el a munkát, hogy 10 millióba fog kerülni a szobor, valamint további 6-7 millióba a talpazat és a térrendezés, amelyeknek a kivitelezésével szintén őt kell megbízni.
Végül abban maradtak a felek, hogy Kligl készítse el, majd szállítsa le a szobrot, és ha megjött a pénzt a minisztériumtól, akkor átutalják neki. Kósa szerint ezután felmerült egy elég komoly probléma, ugyanis a szobor nagyon gyorsan elkészült, és arra jutott, hogy ugyanabból a szoborból több is létezhet máshol. A korábbi polgármester ezen a ponton jelezte a kollégáinak, hogy vizsgálják felül a projektet.
Ha nem fizetik ki a szobrászt, csődbe fog menni a város
Kósa állítása szerint ezek után több „megdöbbentő” telefonhívást kapott, köztük komoly fenyegetéseket is. A polgármester azt mondja az interjúban, hogy a hívások egy részének több fültanúja is volt az önkormányzatban, mert kihangosította a beszélgetéseket.
Először a szolnoki Fidesz-irodából hívták fel azzal, hogy az államtitkár asszony és a szobrász fel van háborodva, amiért nem akarják őket kifizetni. Kósa jelezte, hogy csupán felülvizsgálják a dolgot, és azon vannak, hogy jó szobrot kapjanak a művész úrtól.
Kósában további kétségek is felmerültek, ezért felkereste a Rákóczi Szövetséget, amelynek az azóta meghalt tiszteletbeli elnöke elmondta neki, hogy ez a szobor olyan, mint egy búsuló juhász. Az volt a probléma, hogy a fejedelem a kardján támaszkodik, holott katonaként diadalmasan a levegőbe kellene emelnie a fegyverét.
Ezután Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere és a választókerület elnöke is felhívta Kósát, valamint egy helyi fideszes vállalkozó – aki több település közétkeztetését végzi – is kereste, hogy hassanak rá az ügyben. A szobor ezen a ponton még mindig nem volt a városban.
Több szóváltást követően Kósának be kellett mennie Szalay irodájába, ahol Kállai Mária, a térség szintén fideszes országgyűlési képviselője is jelen volt. A polgármester állítása szerint „elég keményen a szőnyeg szélére lett állítva”
Kósa visszament a hivatalába, a jegyzővel átbeszélték a dolgot, és úgy döntöttek, nincs más választásuk a szolnoki irodában történtek után, féltek minden retorziótól, ami a nem teljesítés után érheti a falut; nem tudnának béreket fizetni, intézmények finanszírozása kerülhetne veszélybe. Behívták a pénzügyi osztály vezetőjét, elmondták neki, hogy mi a helyzet, és a jogszerűség valamint a pártutasítás között lavírozva átutalálták Kliglnek a pénzt. A szobor ekkor még nem volt nálunk.
A fejedelem és katonáinak hazaszeretete, szabadságvágya tovább él bennünk
Miután megjött a szobor Kligl újabb igényekkel jelentkezett: speciális, gránit talpazatot akart, amire újabb milliókat kellene költeni. Ennyi pénze már fizikailag nem volt az önkormányzatnek, úgyhogy Kósa megígérte a művésznek, hogy olcsóbban, de beszerzi, amit akar. A polgármester sírköves ismerőseitől tudott volna néhány tízezer forintért ugyanolyan gránit anyagokat vásárolni, de ezek nem feleltek meg Kliglnek. A polgármester ekkor úgy döntött, marad a régi talpazat.
A szobor átadására végül Kligl nem ment el, mert úgy érezte, nem megfelelően hívták meg, és mert nem olyan lett a talpazat, amelyet ő megálmodott. A szobrász levélben azt is jelezte, hogy nem tekinti rendezettnek a számláit, Kósa szerint Kligl még egy nagyjából 10 milliós összegre tartott volna igényt.
A szoboravatás fővédnöke Németh Szilárd volt, aki a szobrászhoz hasonlóan szintén nem jelent meg, de levélben köszöntötte az egybegyűlteket.
„Rákóczi zászlajára tűzött jelmondata, ‘Cum Deo pro Patria et Libertate’, vagyis ‘Istennel, a hazáért és a szabadságért’ – ma is fontos üzenettel bír számunkra. Felhívja figyelmünket arra, hogy ma sem engedhetünk kivívott értékeinkből, ezer éves keresztény kultúránkból, szabadságunkból, a nemzeti szuverenitásunkból. Ezek megóvásáért, függetlenségünk, határaink megóvásáért ma is mindent meg kell tennünk. Hiszem, hogy II. Rákóczi Ferenc és katonáinak hazaszeretete, szabadságvágya tovább él bennünk. Egykori fejedelmünk kitartó állhatatossága, a nemzete iránti elhivatottsága pedig minden történelmi időben példaként és mérceként szolgál számunkra”
– írta köszöntőjében a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, a Fidesz egykori rezsibiztosa.
Mérleget vonva Kósa azt állítja, hogy az önkormányzat végül 5-6 milliót tolt bele a projektbe, az ígért támogatások pedig nem érkeztek meg teljesen, a járulékos költségekhez az önerő része nem lett pótolva, pedig volt rá ígéret.
Kósa a Telexnek azt mondta, hogy ilyen és ehhez hasonló ügyből több is volt a térségben, azért nem indult újra 2019-ben, mert nem akart ezekhez asszisztálni. A volt polgármester hozzátette, még jelenleg is tagja a Fidesznek, várja, hogy kizárják.
Mindenki tagadja Kósa állításait
Cikkünk megjelenése előtt néhány órával megkerestük Kligl Sándort, Szalay Ferencet és Kállai Máriát. Mindegyik érintett tagadja a korábbi polgármester állításait és jogi lépéseket helyeztek kilátásba.
„Az Ön által említett videót nem láttam, így a benne foglaltakról sem tudok érdemben nyilatkozni. Amennyiben Kósa Lajos korábbi polgármester a leírtakat állította, akkor az egyáltalán nem fedi a valóságot. Rákóczifalva önállóan gazdálkodó város, költségvetési forrásait illetően kizárólag a Pénzügyminisztérium illetékes bármilyen döntést hozni, mint ahogyan valamennyi önkormányzat esetében így van. Kósa Lajos állítását (amennyiben ez hangzott el a videóban) a lehető leghatározottabban visszautasítom, s megteszem a szükséges büntetőjogi lépéseket” – írta Szalay Ferenc.
Hasonló választ kaptunk Kállai Máriától is, aki jelezte, hogy szerinte Kósa Lajos valótlanságot állít, és szembe kell majd néznie a lehetséges jogi következményekkel.
„Szemenszedett hazugság. Konkrét felkérést kaptam, mivel ismert volt, hogy Felvidéken korábban felállították egy egész alakos Rákóczi szobromat, így az Onkormányzat keresett meg. Szerzodes szerint teljesítettem, majd kifizettek. Az, hogy az Onkormanyzat ezt milyen forrásokból finanszírozta, semmi kozom hozzá. Dr. Lengyel Gyorgyi nem élettársam, másrészt 2018-tól nem államtitkár. Nem csodálkoznék már azon sem, hogy ha majd más hozzátartozómat, akár a menyemet is belekevernék! Egy szobrásznak, mint bármely vállalkozónak nem dolga a támogatási-finanszírozási kérdésekkel foglalkozni, ez a megrendelo feladata. A hamis állítások miatt a megfelelo jogi lépéseket megteszem azokkal szemben is, akik ezen hazugságok megjelentetésében kozremukodnek. Ezen válaszom szó szerinti kozlesehez ragaszkodom” – írta kérdésünkre Klingl Sándor.
|
Pártutasítás és brutális túlárazás: egy szoborállítás megdöbbentő története
|
Kevés ártatlanabbnak tűnő dolgot lehet elképzelni, mint hogy ötezer fős kisváros szeretne állítani egy szobrot II. Rákóczi Ferencről a főterére. Hosszú évek várakozása után Rákóczifalván is belevágtak egy ilyen projektbe, majd rövidesen a NER legmélyebb bugyraiban találták magukat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/01/14/rakoczival-szoborallitas-kligl-sandor-fidesz
|
2021-01-14 09:36:00
| true | null | null |
Telex
|
Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
Január 16-án jár le a határideje a pályázatnak, amelyet a Norvég Civil Alap néven ismert, izlandi, liechtensteini és norvég pénz-támogatásokat elosztó szervezet kiválasztására írtak ki. Az Alap pénzeit két ciklusban is az Ökotárs Alapítvány által vezetett konzorcium kezelte (ő írta ki a pályázatokat civil szervezetek részére, döntött azokról és ellenőrizte a pénzek elosztását), egészen addig, amíg a magyar kormány kommunikációs és adminisztratív hadjáratot (látványos rendőrségi házkutatás, NAV-ellenőrzés stb.) nem indított ellenük 2014-ben.
Ez volt az egyik első hadszíntere annak a ma is tartó „háborúnak”, amelyet a kormány hirdetett a nemzeti szuverenitást úgymond veszélyeztető „Soros-hálózat” ellen. Ennek során két olyan törvényt is elfogadtak, melyek szakértők szerint a putyini orosz törvényalkotás másolásaként értékeltek. Az egyik büntetőadó befizetését rendelte el a „migrációt támogató” szervezetek esetében (ez volt az "Stop Soros"-ként emlegetett törvény), a másik pedig kötelezővé tette bizonyos szervezetek esetében a „külföldről támogatott szervezet” címke kötelező viselését.
A Norvég Civil Alap támogatásait kezelő szervezet kiválasztására 2020. december végén kiírt pályázat szövegéből viszont kiderül, hogy a magyar kormány időközben vállalta, hogy ezt a két, saját parlamentje által hozott, és hatályban lévő törvényt nem fogja majd alkalmazni az Alap esetében.
Vagyis a Norvég Alap támogatásai esetében sem a pénzeket elosztó, sem az azokat majd elnyerő civileknek nem kell büntetőadót fizetniük, és a „külföldről támogatott szervezet” címkét sem kell kötelezően feltüntetniük minden nyilvános megjelenésükkor.
A kormány csöndben kötött megállapodását a Soros-törvényeket korábban megszavazó magyar parlamentnek még szentesítenie kell.
Háború a civil szervezetek ellen
Az előző támogatási ciklusban, amit szintén az Ökotárs-konzorcium vezényelt le Magyarországon, 13,5 millió eurót osztottak szét hazai civil szervezetek között. Most a magyar kormánnyal 2020. december 20-án aláírt egyezmény szerint 10,9 milliót fognak. A teljes – tehát nem csak a civileknek járó – támogatás 214 millió euró.
A Norvég Alap lényege, hogy 15 fejletlenebb uniós tagország támogatást kap a három Unión kívüli donor országtól, melyet azok az Unióval kötött megállapodásuk miatt adnak: többek között emiatt is részesülhetnek az európai közös piac előnyeiből, bár nem tagországok.
A pénz legnagyobb részét a fogadó ország kormányával közös döntés alapján osztják el (hasonló célokra, mint az EU Kohéziós Alapjainak pénzeit), de a fogadó ország civil társadalmának fejlesztésére, támogatására szolgáló, az előző ciklusban 10 százalékot kitevő résznél a donorok ragaszkodnak a fogadó ország kormányától való teljes függetlenséghez. Ez azt jelentette, hogy a magyar kormány képviselője csak tanácskozási joggal vehetett részt a támogatásokról döntő üléseken.
Ezt a helyzetet elégelte meg a kormány, és beleszólási jogot követelt a civil támogatások elosztásába is. Lapunknak Jeszenszky Géza, akkori norvégiai nagykövet, aki le is mondott posztjáról a magyar kormány „hadjárata” miatt, decemberben ezt mondta: „Az Orbán-kormány, ahogy 2011-ben is, a saját embereit, cégeit akarja lebonyolítónak. Akkor az Ökotárs mellett – úgy emlékszem - jelentkezett a Századvég, amelynek soha nem volt ilyen pályázat-lebonyolító tapasztalata, és egy frissen létrehozott szervezet is."
"Érthető volt, hogy az ezen a területen nagy tapasztalattal bíró Ökotársat választották a donor-országok, hiszen az előző ciklusban is ez a szervezet vitte ezt a programot – a donorok teljes megelégedésére" – tette hozzá Jeszenszky.
"Akkor ezt a magyar kormány elfogadta. Ne felejtsük el, hogy akkor az EU soros elnöke voltunk, tehát sokkal kooperatívabb arca volt a kormánynak. Aztán 2014 májusban – teljesen alaptalanul és a szerződéssel ellentétesen – megindult a civil társadalmat segítő program, illetve az azt lebonyolító Ökotárs elleni hadjárat" – fogalmazott a diplomata.
Megfélemlített civilek
A kormányzati sajtó-, és diplomáciai támadások után a donor országok egy időre leállították a „nagy” támogatási programot, aztán másfél év után végül kifizették a már megítélt összegeket, és a támogatási ciklus lezárult. 2016 óta viszont nem tudták elindítani az újat, mert a magyar kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ellenőrizni tudja a Civil Alapot is. 2020 végén viszont – anélkül, hogy nagydobra verte volna – megállapodott velük, és elfogadta, hogy a civil pénzek elosztásába továbbra sem lesz beleszólása.
A Norvég Alap civiljei elleni támadásoknak így végeredményben két következménye lett. Nálunk 2-3 éves késéssel tud csak elindulni az új támogatási ciklus, illetve – ahogy azt több szervezetvezető mondta lapunknak – a hazai civil szervezetek nagy részét sikerült megfélemlíteni, működésüket a magyarországi társadalmi helyzettel kapcsolatban kevésbé kritikusra hangolni.
Egyébként a civil szervezetek magyar költségvetésből származó támogatási rendszerét, a Nemzeti Civil Alapot a kormány 2010 után saját ellenőrzése alá vonta, és mivel a magyarországi Soros Alapítvány is kivonult az országból, és jelentősen csökkentette itteni aktivitását, a Norvég Civil Alap maradt az egyedüli, Fidesz-befolyás nélkül működő jelentősebb intézmény Magyarországon, amely civil szervezeteket támogat.
Nem ügynökök többé
A 2020. decemberében megjelent pályázati kiírás feladatmeghatározó (Terms of reference) részének 5.3. pontjából kiderül, hogy a bíráló bizottság a legalkalmasabbnak ítélt pályázók rangsorát terjeszti a donor országok és a magyar kormány képviselőiből álló döntéshozók elé. Ők konszenzusra törekednek, de ha az nincs meg, a kifogást emelő tag egyszer jelezheti problémáit, de vétójoga nincs. A kifogás nyomán a többiek (vagyis a donor országok) kérhetnek módosításokat a pályázóktól, de nem kötelesek elfogadni a kifogásoló kormány érveit.
Vagyis a magyar kormánynak mégsem lesz érdemi beleszólása az Alap pénzeit kezelő és pályáztató civil szervezet kiválasztásába.
A kiírás 8. pontjából ("Országspecifikus aggályok") az is kiderül, hogy azok a „szervezetek és egyének”, akik/amelyek menedzselik a Civil Alap pénzeit, illetve abból szereznek támogatást, „nem esnek azon törvény hatálya alá, amely speciális migrációs adó megfizetését írja elő a migrációt támogató szervezeteknek; ugyanígy nem jogalanyai a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvénynek, sem annak jövőbeli kiegészítéseinek, vagy olyan új szabályozásnak, amelynek hasonló következményei lennének”.
Vagyis a „norvég-pénzekkel és pénzekből” dolgozó civilek nem minősülnek majd külföldi ügynöknek, sőt, akár még menekült-integrációval vagy melegek egyenlőségével (ami egyébként nevesítve van az Alap céljai között) is foglalkozhatnak anélkül, hogy büntetőadót kellene fizetniük. (Utóbbit a törvény értelmezhetetlensége miatt egyébként eddig sem hajtotta be az adóhatóság.)
Ugyanez volt az eljárás Lengyelország esetében is, ahol a kormány szintén igyekezett befolyást szerezni a „norvég civilek” fölött. A donor országok ennek ellenére a Báthory Alapítványt bízták meg az alapkezeléssel. Igaz, a megbízás elnyerése után rögtön kormányzati médiakampány indult a szervezet ellen.
Két elmaradt vétó
A mostani egyezséghez hasonlóan rugalmasan kezelte saját parlamentje döntését a kormány az év végi EU-vétó ügyében is. Nyáron a miniszterelnök a Fidesz-többséggel kötött parlamenti mandátumot szavaztatott meg magának az EU költségvetés és a jogállami mechanizmus ügyében. Ez kimondta, hogy Orbán Viktor csak akkor szavazhatja meg az uniós büdzsét és a válságkezelő alapot, ha az EU visszavonja a magyar kormányt elmarasztaló Sargentini-jelentés nyomán indított, un. 7. cikkely szerinti eljárást. Az eljárás azonban továbbra is zajlik, a kormány mégsem vétózott, megszegve ezzel a parlamenti döntést.
Vélhetően emiatt komoly elmarasztalásra nem számíthat az őt ellenőrző parlamenttől, ahogy az várhatóan azt is simán megszavazza majd, hogy akire három éve még Soros-ügynökként tekintettek, ma már nem az.
|
Van az a pénz, amiért a kormány eltekint a "Soros-törvény" alkalmazásától
|
Úgy tűnik, anyagi szempontok fölülírhatják a nemzeti szuverenitás elsődlegességét, ha az megnehezítené külföldi támogatások megszerzését. A kormány ugyanis csöndben ígéretet tett arra, hogy a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő szervezetet és az Alap támogatottjait kiveszi a pár éve a nemzeti szuverenitás jegyében megalkotott két „Soros-törvény” hatálya alól.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/a-kormany-kiveszi-a-stop-soros-es-a-kulfoldi-ugynok-szervezet-torvenyek-alol-a-norveg-alap-magyar-civiljeit/31046548.html
|
2021-01-15 09:41:51
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Egy új politikai formáció bontott zászlót ugyanis fű alatt, hónapokkal ezelőtt, amely ezer szálon kötődik a járványveszélyt tagadó gyógyszerészhez – derítette ki a Blikk.
A bírósági nyilvántartás szerint júniusban alapították, végül november elején jegyezték be a Normális Élet Pártját, amelynek neve ismerősen csenghet: Normális Élet néven fut Gődény számtalan közösségi oldalt és csoportot felölelő virtuális hálózata, amelynek minden megyében, sőt Európában is vannak leágazásai.
A pártot egy nyíregyházi címre jegyezték be, ahol két ingatlan található, közülük az egyik – a Blikk által kikért tulajdoni lap szerint – Gődény édesanyja nevén van. Itt van a székhelye egyébként a Gődény vezette Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesületnek is, amelyről – az új párthoz hasonlóan – semmilyen érdemi információt nem találtunk az interneten. Gődény és feleségének címe a cégadatbázis szerint egy házzal odébb található.
A pártot Harkai Bulcsú Bánk alapította és vezeti jelenleg is: a férfi minden bizonnyal Gődény köréhez tartozik, hiszen anno ugyancsak ő hozta létre a legutóbbi parlamenti választásokon induló Közös Nevező 2018 nevű formációt. Az ügyvezetői posztot később vette át tőle a testépítő gyógyszerész, aki listavezető lett, Harkai pedig a 23. helyet kapta meg.
(Ez is érdekelheti: Doktor Gődény: „Tudományos alapokon nyugvó nézeteket publikálok!”)
Adja magát a kérdés, hogy a százezres követőtáborral rendelkező Gődény valóban be akar-e jutni az Országgyűlésbe a korlátozásokkal szembeni ellenérzések farvizén, vagy esetleg más motiválja.
Mint arra a Transparency International munkatársa emlékeztetett, a Közös Nevező 2018-ban sok kis párthoz hasonlóan megkapta az országos lista után járó 153 millió forintos támogatást, ám messze egy százalék alatt teljesítettek, így ezt az összeget vissza kellett volna fizetniük. – Mivel ezzel adósak maradtak, költségvetési csalás gyanúja miatt jelenleg is folyik nyomozás. A 2018-as választások után elfogadott egyik lényeges szigorítás a kamupártok ügyében az, hogy nem jogosultak újabb kampánytámogatásra azok a formációk, amelynek vezetői korábban olyan pártot vezettek, amely nem tudott elszámolni az állami pénzekkel – magyarázta lapunknak Mikola Bálint.
Mivel a jelek szerint ez igaz lehet a Közös Nevezőre, amelynek Gődény jelenleg az ügyvezetője, elképzelhető, hogy nem kaphatna állami támogatást az új pártja, amennyiben annak – papíron – vezetője lenne. Ez arra is magyarázat lehet, miért nem ő alapította meg a Normális Életet.
Kerestük Gődényt, hogy megtudjuk, vannak-e politikai ambíciói, milyen programmal indulna el 2022-ben, ám lapzártánkig nem válaszolt.
Egy jó kampány csodákra képes
Ceglédi Zoltán politikai elemző szerint egy jó kampány után Gődény akár egy parlamenti erőt is össze tudna hozni a lezáráskritikával, ez ugyanis felül tud írni pártpreferenciákat. – Aktív ellenzéki szavazókat tud megszólítani elsősorban, mivel a korlátozások kritizálása a kormány kritizálása, az ellenzék viszont még szigorúbb lépéseket akar. Nem tartom kizártnak ugyanakkor, hogy a Fidesz hagyományos bázisaiból is tudna „lopkodni”, hisz ott is sokan azt érzik, a lezárások miatt nem halad előre az életük – mondta lapunknak a szakértő.
|
Pártba terelné híveit a járványtagadó Gődény György – Vajon elindul a 2022-es választásokon?
|
A bírósági nyilvántartás szerint júniusban alapították, végül november elején jegyezték be a Normális Élet Pártját, amelynek neve ismerősen csenghet: Normális Élet néven fut Gődény számtalan közösségi oldalt és csoportot felölelő virtuális hálózata, amelynek minden megyében, sőt Európában is vannak leágazásai.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/godeny-gyorgy-orszaggyules-part-valasztasok-politikai-ambicio/efcfwdd
|
2021-01-14 09:55:00
| true | null | null |
Blikk
|
Új pártot alapítottak a Gődény György házával szomszédos telken, ahol az egyik épület a vírusszkeptikus gyógyszerész édesanyjának nevén van - írta meg a Blikk.
A neve Normális Élet Pártja.
Ugyanaz a férfi alapította, aki korábban azt a Közös nevező nevű pártot is, aminek nem sokkal később Gődény vette át a vezetését.
Az új párt bejegyzési címén található a Gődény által alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is.
A Gődény 2022-es választási felkészülését célzó aláírásgyűjtés közben nem bizonyult igazán sikeresnek.
Taktikát változtatott a vírusszkepticizmus mellett a választási-politikai bizniszban is aktív Gődény György.
A gyógyszerész 444-nek három hónappal ezelőtt, 2020. október 20-án még azt nyilatkozta, hogy a 2018-as választásokon résztvevő, Közös nevező nevű, sokak által kamupártnak tartott pártja hogy „egy működő párt”, aminek állítása szerint többszáz aktivistája van. A Blikk friss leleplezése szerint viszont ekkor már hónapok óta megalapították, majd 2020. novemberében be is jegyezték az utódját, a Normális Élet Pártját.
Az új politikai erőt a következők kötik Gődényhez, aki név szerint - egyelőre - nem jelent meg:
Egy rakás, Gődényhez kapcsolható oldal fut "normális élet" név alatt.
Az új pártot ugyanaz a Harkai Bulcsú Bánk alapította és vezeti, aki a Közös Nevezőt. Akkor az volt a séma, hogy Gődény az alapításkor nem jelent meg a papírokban, majd később átvette a párt ügyvezetését és ő lett a listavezetőjük, míg Harkai a lista 23. helyét kapta meg.
Az új pártot a Blikk szerint egy olyan nyíregyházi címre jegyezték be, ahol az egyik ott található ingatlan Gődény édesanyjának nevén szerepel, és itt van a gyógyszerész által 2017-ben alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is, miközben a szomszéd telken maguk Gődényék laknak.
Mivel Gődény októberben nyíltan beszélt arról, hogy az akkoriban indított, oltásellenes alárásgyűjtését tömegbázisépítési céllal találta ki, és azt is elmesélte, hogy az aláírásokat többek között az általa vezetett párt aktivistái gyűjtik, ha el is akar indulni a választásokon a megszerzett címlista segítségével, egy új szervezet alapítása logikus lépés tőle.
Azt ugyanis régóta tudni lehet, hogy a Közös Nevező és annak 2018-as választási elszámolása miatt két nyomozás is folyik a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságán. Az egyik különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt indult (ez 2-8 év szabadságvesztéssel járhat). A másik pedig "költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási kötelezettség elmulasztásának bűntette" miatt „a párthoz köthető egy személy vonatkozásában”. Ezért három évig terjedő szabadságvesztés adható.
A Közös Nevező ugyanis, bár nem érte el az 1 százalékot, nem fizette vissza a törvény szerint neki járó 153 milliós kampánytámogatást.
Az összefüggés pedig az, hogy egy, a 2018-as választások után elfogadott módosítás értelmében olyan párt nem kaphat kampánytámogatást, amelyet olyanok vezetnek, akiknek az előző alakulata nem számolt el az állami támogatással.
A tavaly összel indult aláírásgyűjtés ugyanakkor - hiába számít a vakcina a járvány legforróbb témájának - nem Gődény reményei szerint alakult. A gyógyszerész ugyanis azt magyarázta a 444-nek, hogy a tömegbázisépítés melletti másik céljuk az, hogy szeretnék felmérni, mekkora tömegtámogatottsága van a koronavírus-vakcinával szembeni tartózkodásnak. Ha sikerül több mint 200 ezer aláírást összeszedniük, akkor kerülhet szóba egy népszavazási kezdeményezés - magyarázta a gyógyszerész.
Az oldal számlálója ehhez képest most, cikkünk élesítésének idején 47 ezernél valamivel több aláírót mutat. Ez, bár nem kevés, de alig több, mint ötöde Gődény ambíciózus álmainak.
Érdekes lesz figyelni, hogy az új párt megalapítása után milyen sebességgel fognak haladni az előző párt ügyében indított nyomozások. A Fidesznek ugyanis a választási matematika szempontjából szinte biztosan jól jönne egy Gődényhez köthető minipárt indulása 2022-ben.
A Normális Élet bejutása a parlamentbe - ha eltekintünk ettől a vonatkozástól - biztosan új színt vinne a parlamenti munkába. Annak a fényében legalábbis mindenképpen számíthanánk az újszerű témák megjelenésére, hogy Gődény György legfrissebb fb-posztjában konkrétan azt sugallja, hogy amikor Müller Cecíliát beoltották a covid-vakcinával, akkor valójában nem is ő, hanem egy hasonmása kapott oltást.
|
Új pártot jegyeztek be a Gődény Györgyével szomszédos telekre
|
Új pártot alapítottak a Gődény György házával szomszédos telken, ahol az egyik épület a vírusszkeptikus gyógyszerész édesanyjának nevén van - írta meg a Blikk. A neve Normális Élet Pártja. Ugyanaz a férfi alapította, aki korábban azt a Közös nevező nevű pártot is, aminek nem sokkal később Gődény vette át a vezetését. Az új párt bejegyzési címén található a Gődény által alapított és vezetett Magyarországi Zsidó Örökségvédelmi Egyesület székhelye is. A Gődény 2022-es választási felkészülését célzó aláírásgyűjtés közben nem bizonyult igazán sikeresnek.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/01/15/uj-partot-jegyeztek-be-a-godeny-gyorgyevel-szomszedos-telekre
|
2021-01-15 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Bár a vírus első és második hullámában mindenki kénytelen volt jórészt otthon lenni, a kettő közötti időszakban Rogán Cecíliáéknak mégis sikerült megrendezni két tömegrendezvényt is. Az egyik a gyerekeknek és szüleiknek szóló Fitbalance Kids, a másik a felnőtteket célzó Fitbalance Aréna. Utóbbi októberben volt, előbbi augusztusban. Mindkét rendezvényt támogatta az MVM, és a Szerencsejáték Service Kft. (2015 óta ez utóbbi cég kezeli a Szerencsejáték Zrt.-hez beérkező támogatási igények elbírálását) is.
Rogán Cecíliához a védjegyeken keresztül köthetőek az események: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán Rogán Antal volt feleségének neve, illetve cége, a Nakama & Partners szerepel többek között a Fitbalance, a Fitbalance Kids, és a Fitbalance Gasztrofesztiválnál is.
Kedden megkerestük a szponzorokat, hogy megtudjuk, a támogatás ezúttal mennyi közpénzt vitt el. Mint megírtuk, 2019-ben Rogán Ceíliáék kis híján félmilliárd forint közpénzt kaptak különböző eseményekre.
Választ mi nem kaptunk, a Szerencsejáték Service Kft. viszont szerdán a honlapján közölte a támogatási összegeket, ám ezt sem jelezte lapunk felé. Eszerint 2020 augusztusában a Fitbalance Kids-nek 70 millió forint támogatást adtak, míg a Fitbalance Arénának szeptemberben további 140 millió forintot. Ez egyébként több, mint a korábbi összeg, a Szerencsejáték Service Kft. a tavalyi Fitbalance Aréna Tavaszra és a Fitbalance Kids-re 142 millió forintot juttatott.
Mindkét összegnél a Digital Minds Kft. szerepel szerződő félként, ugyanez a cég szerződött korábban az MTVA-val a szintén Rogán Cecíliához köthető Magyarország szépe című szépségversenyre, ami 2020-ban elmaradt. Kerestük az MTVA-t, hogy ettől függetlenül kötöttek-e szerződést, fizettek-e ki pénzeket (a regisztráció ugyanis elkezdődött), a közmédia viszont egyelőre szintén nem reagált megkeresésünkre.
Az Antenna Hungária egyébként – miközben 2019-ben még igen –, 2020-ban már nem szerepelt a Fitbalance támogatói között, egyelőre nem tudni, hogy miért. Erre is rákérdezünk, és amint válaszolnak, közöljük. Az MVM viszont továbbra is támogató, azt azonban egyelőre – hiába kérdeztük – nem tudtuk meg, hogy mennyivel.
|
2020-ban 210 millió forintot adott a Szerencsejáték Zrt. leányvállalata a Rogán Cecíliához köthető sporteseményekre
|
Bár a vírus első és második hullámában mindenki kénytelen volt jórészt otthon lenni, a kettő közötti időszakban Rogán Cecíliáéknak mégis sikerült megrendezni két tömegrendezvényt is, augusztusban és októberben. Az egyik a gyerekeknek és szüleiknek szóló Fitbalance Kids, a másik a felnőtteket célzó Fitbalance Aréna. Mindkét rendezvényt támogatta az MVM, és a Szerencsejáték Service Kft.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210113_szerencsejatek_rogan_cecilia_fitbalance
|
2021-01-13 14:55:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar energetikai ágazat harmadik legnagyobb szereplője – a szakmában már így emlegetik Mészáros Lőrincet. Az energiaipar a HVG számításai szerint a tizennegyedik olyan ágazat, amelyben az Orbán-kormány megkezdte a tulajdonviszonyok átalakítását, és amiben a vagyon jelentős részét már saját klientúrája ellenőrzi. Mindezt úgy, hogy az alaptörvény a mai napig tartalmazza a tulajdonjog szentségét, mondván: „A tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.”
A felcsúti milliárdos most két olyan vállalatnak, az egykori Titásznak és a Tigáz maradékának a várományosa, amely a 2010-es évek elején még a pellengérre állított külföldi cégek birtokában volt. Az az extraprofit, amely üldözendő volt, ha a multik tettek szert rá, nagyon is üdvözlendő, ha a kormányhoz közel állók zsebében landol. Azóta persze a kormány már a feje tetejére állította a világot. A különadókkal és a rezsicsökkentéssel olyan befektetőket füstölt ki Magyarországról, mint az Eni.
Egyéb jelentős, fideszes tulajdonszerzésekkel érintett ágazatok például:
Hadiipar,
Építő- és szerelőipar,
Agrárium,
Bankok,
Média és kommunikáció,
Informatika, telekommunikáció.
|
A Fidesz már 14 teljes gazdasági ágazatot osztott újra a sajátjai között
|
Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210106_A_Fidesz_mar_14_teljes_gazdasagi_agazatot_osztott_ujra_a_meszaroslorinceknek
|
2021-01-06 13:49:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.01.15. 06:00
2021.01.21. 16:16
Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc
|
Csak úgy szórja klientúrájának a műemlékeket az Orbán-kormány
|
Az első Orbán-kormány még törvényt alkotott „az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékekről”, a mai már bőkezűen osztogat belőlük.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202102__elajandekozott_muemlekek__kastelyprivatizalas__kozvagyon__mazsolazas
|
2021-01-15 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Irán területét lőtte Pakisztán, ez a konfliktus is fokozódik. Itthon: járatokat ritkít a BKK, átalakul a Pest megyei ügyeleti rendszer, csődközelbe kerültek a napelemes cégek. Orbán különleges jogokat ad át a haveroknak a ferihegyi reptér megvásárlásánál. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Különös cégügylettel vett 800 millióért irodákat a Fidesz Brüsszelben
|
Megkezdte külföldi terjeszkedését a Fidesz pártalapítványa: pazar helyen, Brüsszel európai negyedének szívében vásárolt 500 négyzetméternyi ingatlant még tavaly ősszel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210113_Fidesz_brusszeli_iroda
|
2021-01-14 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2020.11.20. 12:00
A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták.
|
Álcivilektől az időjárás-jelentésig – megszereztük, mire költött a Fidesz pártalapítványa az elmúlt öt évben
|
A támogatottak köre keveset, a patronálás preferenciái viszont nagyot változtak a Fidesz pártalapítványánál az elmúlt években. A legtöbb pénzt már nem a polgári körök, hanem a CÖF és egyéb, kormánypropagandát terítő szervezetek kapták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202047__fidesz__partalapitvanyi_penzek__hatorszag__kistafirozas
|
2020-11-20 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megfizethetetlen lakások, kevés munkalehetőség, bevándorló, gazdag idősek, elvándorló fiatalok - a balatoni régió a demográfiai katasztrófa felé robog. A parti települések átmeneti, nyári népességrobbanásával pedig lassan már nem bír az infrastruktúra. Program már van arra, hogyan lehetne kezelni a krízist, a kormány jóvá is hagyta, de ezen túl az egész projekt továbbra is gazdátlan. Mi lesz a Balatonnal?
A Foxpost eladása is jelzi, hogy zajlik a konszolidáció a csomagautomaták piacán: a külföldi cégek lassan teljesen kiszorítják a magyar befektetőket.
Az osztrák lap helyzetelemzést közölt arról, vajon hova is lehet besorolni a politikai térben a Tisza Párt politikusát.
Az amerikai nagykövet a Daily Beast című lapban reagált arra, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke nem engedélyezte, hogy a Parlament épületében tartsanak meg egy LMBTQ-témájú konferenciát, melyen David Pressman is részt vett volna.
|
Az ingatlanbiznisz a nemzeti hagyománynál is fontosabb a Fidesznek
|
Legendás épületek tűnnek el sorra, részben vagy teljesen a budapesti városképből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202102_szabad_rombolas
|
2021-01-15 07:17:00
| true | null | null |
HVG360
|
A magyar miniszterelnökkel való megegyezést a legnagyobb német politikai újság a kolbásztöltéshez hasonlítja, amikor az adalékok időnként nem túl ízlésesek, ám azokat összekeverve legalább valamennyire fogyasztható a végeredmény.
|
Tovább terjeszkedik a Balatonnál Mészárosék ingatlanos üzlettársa
|
Balázs Attila Aliga és Szántód után Bogláron is megvetette a lábát, aki éppen egy éve kezdett üzletelni Mészáros Lőrinccel és Tiborcz Istvánnal
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202102_platan_garden_balaton_terjeszkedik_amilliardos_atonal
|
2021-01-15 10:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
11 perc
2021.01.12. 05:30
2021.01.12. 10:44
Egy Párizsból induló magángéppel utazott karácsonykor Közép-Afrikába választási megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, Szabó Balázs, valamint egy, a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit azzal vádolnak, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett. Amikor Szabó Balázst az afrikai úttal kapcsolatos orosz szálról kérdeztük, azt mondta: naiv lenne, ha még csak nem is sejtené, hogy emögött állhat orosz pénz vagy befolyás.
|
Oroszokhoz köthető szervezet pénzén ment Afrikába megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője és egy exjobbikos
|
Egy Párizsból induló magángéppel utazott Közép-Afrikába választási megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, Szabó Balázs, valamint egy, a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban. Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit azzal vádolnak, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210112_magangep_jobbikosok_Kozep_Afrikai_koztarsasag_valasztas_oroszorszag_titkosszolgalat
|
2021-01-12 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nem mond le az újpesti jobbikos, aki orosz pénzen repült Afrikába választást megfigyelni
Szabó Balázsról a hvg360 írta meg, hogy Közép-Afrikában járt egy választás miatt, ahova egy oroszokhoz köthető szervezet juttatta ki. A politikus párttagságát felfüggesztette a Jobbik, és arra szólította fel, hogy adja vissza a mandátumát.
Nem mond le sem jobbikos párttagságáról, sem újpesti képviselői mandátumáról, sem pedig önkormányzati tisztségeiről Szabó Balázs – ezt maga az érintett mondta az Újpest Médiának. A politikus a párt etikai bizottsága előtt szeretné tisztázni magát, és a vizsgálat eredménye alapján dönt a folytatásról.
A hvg360 írta meg kedden, hogy Szabó, valamint a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő 2020 karácsonyán egy magángéppel a Közép-afrikai Köztársaságba utaztak választási megfigyelőnek. Az utat egy olyan, oroszokhoz köthető berlini szervezet fizette, amely lengyel ágon Mateusz Piskorskihoz tartozik. Ő az a lengyel politikus, akit azzal vádolnak, hogy oroszoknak és kínaiaknak kémkedett.
Cikkünk után a Jobbik felfüggesztette Szabó Balázs párttagságát, és arra szólította fel, hogy adja vissza a mandátumát.
Oroszokhoz köthető szervezet pénzén ment Afrikába megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője és egy exjobbikos
Egy Párizsból induló magángéppel utazott karácsonykor Közép-Afrikába választási megfigyelőnek a Jobbik újpesti képviselője, Szabó Balázs, valamint egy, a pártból nemrég kilépett politikus, volt parlamenti képviselő, Samu Tamás Gergő is. A választás, amit megfigyeltek, különösen fontos volt Oroszországnak: a Kreml az elmúlt években szinte a teljes titkosszolgálati arzenálját bevetette azért, hogy komoly befolyást szerezzen az aranyban, gyémántban és urániumban gazdag Közép-afrikai Köztársaságban.
2020. december. 20. 18:09 hvg.hu Itthon
Megszületett a teljes ellenzéki összefogás
Mind a hat párt közös listán indul, olyan jelöltet nem támogatnak, aki korrupciós bűncselekményben részt vett vagy összejátszott a Fidesszel.
2020. december. 23. 16:12 hvg.hu Itthon
Újra esett a Fidesz, már a bizonytalanok is többen vannak, mint a kormánypártiak
Az esés mértéke egyforma a biztos pártválasztók és a teljes népesség körében is. A Republikon Intézet felmérése szerint az egyesült ellenzék 4-5 százalékkal magasabb támogatottsággal bír, mint a kormánypártok.
|
Nem mond le az újpesti jobbikos, aki orosz pénzen repült Afrikába választást megfigyelni
|
Szabó Balázs Közép-Afrikában járt egy választás miatt, ahova egy oroszokhoz köthető szervezet juttatta ki. A politikus párttagságát felfüggesztette a Jobbik, és arra szólította fel, hogy adja vissza a mandátumát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210113_szabo_balazs_samu_tamas_gergo_jobbik_valasztasi_megfigyelo_afrika
|
2021-01-13 18:15:00
| true | null | null |
HVG
|
"Az orvos- és egészségtudományi egyetemek" maguk dönthetnek arról, akarják-e azt a modellváltást, amelyet nyolc intézményben már bevezettek, további kettőben pedig hamarosan áttérnek rá – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében.
Megjegyezzük, hogy Magyarországon csak egy orvos- és egészségtudományi egyetem van, a Semmelweis Egyetem, a másik három érintett intézmény – a debreceni, a pécsi, és a szegedi egyetem – tudományegyetem, aminek történetesen van orvosi karja is.
Mindenesetre Palkovics László hangsúlyozta, hogy
az új fenntartói rendszer csak akkor lép életbe, ha az "orvos- és egészségtudományi egyetemek" ezt kifejezetten kérik,
a rektorok pedig azt ígérték, hogy heteken belül döntés születik a folytatásról.
Az is fura, hogy miért csak az orvosképzésről volt szó ezen a keddi megbeszélésen, hiszen egy fenntartóváltás nyilván a három vidéki tudományegyetem többi karát is érintené.
Egy ideje már ismert a tény, hogy a színfalak mögött több egyetemmel is elkezdődtek az egyeztetések a modellváltásról, először a Szegedi Tudományegyetem ismerte el, hogy alapítványi fenntartásba kerülhet, a Debreceni Egyetem rektora pedig azt nyilatkozta, az intézményi autonómia csak nőni fog ettől.
Január elején derült ki, hogy kilátásban van a fenntartói átszervezés a nagy vidéki tudományegyetemeken és a fővárosi Semmelweis Egyetemen is. Az intézmények elismerték, hogy tárgyalnak a fenntartóváltásról.
|
Heteken belül dönt a modellváltásról a négy orvosképző egyetem, Palkoviccsal már egyeztettek
|
Az innovációs és technológiai miniszter állítása szerint az intézményekre bízza, hogy leválnak-e az állami költségvetésről.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210112_palkovics_laszlo_modellvaltas_orvosi_egyetem
|
2021-01-12 19:51:00
| true | null | null |
HVG
|
A napi tevékenységet, működést tekintve szinte semmi különbség nem lesz, ha alapítványi modellre vált a Debreceni Egyetem – nyilatkozta Bács Zoltán kancellár a DEMedia.hu-nak hétfőn.
Bács szerint a jogviszonyokban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest. Azt mondta, így az egyetem saját tulajdonaként használhatja az ingatlanokat, gépeket, berendezéseket, a dolgozók nem közalkalmazotti jogviszonyban kapják a jövedelmüket, a működését nem gátolják, lassítják a kormányzati és költségvetési hivatali szférára érvényes eljárási szabályok, rugalmasabban tud reagálni a környezet igényeire, változásaira.
Ez nagyon nagy lehetőség Bács szerint, aki hozzátette, hogy az egyetem struktúrájában, a kari felépítésben, üzletági gazdálkodásában nem várható változás.
Az egyetemen dolgozók közalkalmazotti státusza is szóba került az interjúban, aminek az elvesztése a kancellár szerint „talán már nem jelent semmit”.
A közalkalmazotti bértáblához nem nagyon ragaszkodik senki, mert az nem alapozza meg a megélhetést. A közalkalmazotti léttel járó jogokat pedig a jelenlegi alkalmazottak tekintetében az átalakuló intézmény továbbviheti, amit egy foglalkoztatási szabályzattal szentesíthet, így megőrizhetők a szerzett jogok”
Az egyetemi autonómiával kapcsolatban Bács hasonlóan nyilatkozott, mint ősszel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kapcsán:
Az intézményi autonómia nőni fog, hiszen a kormányzati szféra távolodik az intézménytől.”
Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy az oktatói-kutatói autonómiában nem lesz változás. Úgy fogalmazott: sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén, de a Debreceni Egyetem 40 ezer fős, eddig jól működő polgársága elég nagy erőt jelent ahhoz, hogy továbbra is sikeres közösség lehessen.
A múlt héten derült ki, hogy kilátásban van a fenntartói átszervezés a nagy vidéki tudományegyetemeken és a fővárosi Semmelweis Egyetemen is. Az intézmények elismerték, hogy tárgyalnak a fenntartóváltásról.
|
A Debreceni Egyetem kancellárja a modellváltásról: Az intézményi autonómia nőni fog
|
Bács Zoltán szerint sok fog múlni a stratégiát és felügyeletet ellátó kuratórium összetételén. Úgy látja, hogy csak a jogviszonyban van lényeges különbség a jelenlegi működéshez képest.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210112_Debreceni_Egyetem_kancellar_modellvaltas_autonomia
|
2021-01-12 16:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Gyakorlatilag hírzárlatot rendeltek el a vidéki egyetemek, miután kiszivárgott, hogy egyeztetések kezdődtek az intézmények alapítványi átvételéről. A szegeder.hu hírportál azonban megtudta, hogy Szegeden újabb dékáni tanácskozást tartottak a múlt csütörtökön, ahol a leendő kuratóriumi posztok betöltése is napirendre került. Állítólag Botka László korábbi kihívója, Nemesi Pál, a szegedi születésű Novák Katalin és a jelenlegi rektor és kancellár is bekerülhet a kurátorok közé. Mindeközben a hallgatók egy csoportja már a szenátusi ülések nyilvánosságát és az egyetemi autonómia megőrzését követeli.
A múlt héten egyszerre három vidéki egyetem oktatói juttatták el különböző szerkesztőségekhez a hírt, hogy az év első napjaiban Debrecenben, Szegeden és Pécsett is arról tájékoztatták a kari vezetőket: az intézmények a közeli jövőben alapítványi fenntartásúvá válhatnak. E hírekre reagálva, a Debreceni és a Szegedi Tudományegyetem vezetői azt elismerték, hogy tárgyalások kezdődtek a „modellváltásról”, részleteket azonban nem osztottak meg a nyilvánossággal.
A Szegeden emlegetett lehetséges kuratóriumi tagok közül Rovó László rektornak a poszt különösen fontos lehet, mert ha valóban egységes és önálló orvosképzés jön létre - aminek a valószínűsége a Semmelweis Egyetem 2022-es „alapítványosításának” bejelentésével megnőtt, és ami azzal járhat, hogy az orvosi karokat kiszervezik a vidéki egyetemek alól –, akkor a fül-orr-gégész professzor már nem annak az egyetemnek lesz az alkalmazottja, amelynek rektorává választották. Azaz, ebben az esetben a szegedi egyetemen új rektort kellene választani. Magyarán: Rovó úgy tarthatná meg egyetemi vezetői hatáskörét, ha bekerülne a kuratóriumba. A rektor egyébként nem egy alkalommal a nyilvánosság előtt kampányolt a polgármesterjelölt Nemesi Pál mellett.
Utóbbi potenciális kurátorsága nem meglepetés, a nagyvállalkozó, az őszi önkormányzati választáson függetlenként emlegetett, de erős fideszes hátországgal kampányoló kihívója volt Botka Lászlónak. Őt azóta a Dél-Alföld gazdasági fejlesztésért felelős kormánybiztossá nevezte ki a kormány, cége, a Ferroép Zrt. pedig nemrég a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez került lakiteleki Hungarikum Liget beruházásának több közbeszerzésén lett befutó. Nemesi éppen a közelmúltban jelentette be, hogy rövidesen teljes egészében elkészül a Dél-Alföld fejlesztési terve, amit a kormány asztalára tesznek. Azért sem kizárt Nemesi kuratóriumi posztja az egyetemi alapítványban, mert a dél-alföldi gazdaságfejlesztési zóna stratégiai tervét a SZTE munkacsoportjai dolgozták ki, ezt lobogtatja a kormánybiztos. Megkerestük e-mailben a kormánybiztost, hogy hivatalosan is felkérték-e a poszt betöltésére, adott esetben elvállalná-e a megbízatást. Válaszul szóvivője útján azt közölték, a híreket olvasták, de hivatalosan semmilyen információjuk nincs az ügyről, Nemesi Pállal erről senki nem beszélt. Ám, teszik hozzá, ha az SZTE kuratóriumi tagjaként az ő neve felmerült, az rendkívül megtisztelő.
Mint már említettük, a hírek szerint felvetődött az is, hogy Novák Katalin is kuratóriumi tag legyen. A családokért felelős miniszter például a szegedi gyökerei miatt kérhetik fel a posztra.
Január elsejével a Felsőoktatási Törvénybe is bekerült, hogy az egyetem állami támogatása nemcsak közfeladatainak ellátására, hallgatói juttatásokra, sportra, kulturális célokra fordíthatók, hanem nemzetgazdasági, térségfejlesztési feladatok ellátására is. Ezzel egybecseng az is, hogy az ITM a hvg.hu megkeresésére reagálva azt írta pénteken: a kormány a gazdaságfejlesztés szereplőiként tekint az egyetemekre, és azok alapítványi formában gyorsabban reagálnak a gazdaság igényeire. A terv tehát már rég készen állhat, a kérdés csak az volt, hogy mikortól valósítják meg. Mindenesetre a szegeder.hu információi szerint tartja magát az a vélekedés, hogy vagy átmegy az alapítvány ügye, vagy nem, de nem akarnak egy új SZFE-történetet. Ezért talán nem alaptalanul bizakodhatnak a kari vezetők abban, hogy engedékenyebb hangnemben folynak majd az egyeztetések.
|
Novák Katalin is bekerülhet a Szegedi Egyetemet átvevő alapítvány kuratóriumába?
|
Botka László polgármester kihívója, illetve Rovó László rektor is kiválasztott lehet a tervezett testületben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210111_A_Botka_ellen_indulo_nem_fideszes_vallalkozo_kerulhet_a_szegedi_egyetemi_alapitvany_kuratoriumaba
|
2021-01-11 18:34:00
| true | null | null |
HVG
|
Az adatvédelmi hatóság elnöke nem találja aggályosnak az oltásregisztráció online felületét. Elvi kifogása nincs az oltási igazolás ellen sem, de Péterfalvi Attila meggyőződése, hogy ebben a kérdésben nemzetközi, uniós szintű szabályok elfogadására lenne szükség.
Az A24 filmstúdió több mint egy évtizede látja el bizarr remekművekkel a mozinézőket, ez egy újabb ilyen darab.
|
Központosított koncessziók: Rogán Antal másfél hónap után kiesett a pikszisből
|
Eredetileg csak a kabinetminiszter munkáját támogató háttérintézmény lett volna a Nemzeti Koncessziós Iroda, a tavalyi év végén azonban, fű alatt, komoly döntéshozatali szervvé alakították: elnökének a szavazata a végső koncessziós döntésekben két miniszter voksával ér fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210115_Kozpontositott_koncessziok_Rogan_Antal_masfel_honap_utan_kiesett_a_pikszisbol
|
2021-01-15 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
|
Belenyúl és lenyúl: két ágazatot kapnak karácsonyra a kormány kedvencei
|
Kisajátítás és az uniós előírások áthágása is belefér annak érdekében, hogy a kormány az évi több százmilliárdos üzleteteket, a mobilfizetést és a hulladékgazdálkodást koncesszióba adja kedvezményezettjeinek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202049__koncesszio_haveroknak__buszjegytol_kukaig__zold_alca__rakaptak_adohany_izere
|
2020-12-07 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az A24 filmstúdió több mint egy évtizede látja el bizarr remekművekkel a mozinézőket, ez egy újabb ilyen darab.
|
Az Origo volt tulajdonosát kockázati tőkével segíti az állam
|
Száraz István szóban forgó érdekeltsége napenergiát hasznosító burkolóelemeken dolgozik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202101_innovativ_terburkolatfejleszto_az_origotol_anapenergia_hasznositasaig
|
2021-01-10 12:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A gazdasági válság és saját csökkenő társadalmi támogatottsága ellenére nemhogy visszavenne a vitatott emlékezetpolitikai beruházásokból a kormány, hanem egyik év végi döntésével minden eddiginél többet, a szokásos éves támogatás hétszeresét, 73,6 milliárd forintot juttatott a budai Vár rekonstrukciójára.
A Hauszmann-programot koordináló Várkapitányság kérdésünkre elmondta, elkezdik "a második világháború után ideológiai okokból lebontott József főhercegi palota és az egykori Vöröskereszt-székház visszaépítését és a Honvéd Főparancsnokság rekonstrukcióját". A közbeszerzéseket még nem írták ki, így a költségeket nem lehet megbecsülni.
Korcsolyázóközpontra, vadászati expóra és propagandára is milliárdokat csoportosított át a kormány
Összesen 31,3 milliárd forintnak találtak új helyet a Magyar Közlönyben megjelentek szerint.
Valóban oktalanság volt a három épület lebontása, háborús sérüléseik nem voltak olyan súlyosak, ugyanakkor nem annyira jelentős műemlékek, hogy ennyi pénzért érdemes volna újjáépíteni őket, ráadásul értelmes funkciót is nehéz találni számukra. József főherceg palotája a Szent György teret a Naphegy felől zárta le, ma egykori pincéi tátonganak ásatási területként.
|
„Bicskéig” építi vissza a budai Várat Orbán Viktor
|
A miniszterelnök nem sajnálja a pénzt a Vár 1945 előtti képének visszaállítására. Mindeközben diplomáciai célokra használva gálánsan osztogatja a nemzeti vagyont jelentő műkincseket, mint egy igazi király.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202101__hauszmannterv__leveltarnak_torony__lengyeleknek_pancel__epul_avar_fogy_amukincs
|
2021-01-10 16:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.01.08. 05:30
Pintér Sándor még a kilencvenes években néhány egykori főrendőrrel együtt gründolta azt a vagyonvédelmi céget, amely csaknem negyven másik vállalkozással együtt nemrég érintett lett egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőügyben. A gyanúsítottak között van a Preventív-Security Zrt. vezetője, Cz. Gábor, aki a kilencvenes években annak a Valenta Lászlónak a beosztottja és bizalmasa volt a rendőrségen, akivel Pintér a céget alapította.
|
Pintér Sándor egykori cége is érintett lett egy bűnügyben
|
Pintér Sándor még a kilencvenes években néhány egykori főrendőrrel együtt gründolta azt a vagyonvédelmi céget, amely csaknem negyven másik vállalkozással együtt nemrég érintett lett egy bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt indult büntetőügyben. A gyanúsítottak között van a Preventív-Security Zrt. vezetője, Cz. Gábor, aki a kilencvenes években annak a Valenta Lászlónak a beosztottja és bizalmasa volt a rendőrségen, akivel Pintér a céget alapította.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210108_Pinter_Sandor_egykori_cege_is_erintett_lett_egy_bunugyben
|
2021-01-08 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.01.08. 11:00
A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős.
Radar360: Lépéskényszerben az uniós vezetők, Orbán Viktor különösen
2024.01.08. 07:061 perc
|
Vidnyánszkyék "kulturális teret foglalnak" az ellenzéki vezetésű Szombathelyen
|
A Magyar Teátrumi Társaság is tulajdonosa annak a nonprofit vállalkozásnak, amely a felújítandó szombathelyi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központért lesz felelős.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202101_magyar_muveszeti_innovacios_kozpont_vidnyanszkyek_mindenutt
|
2021-01-08 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.01.08. 13:00
Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti.
|
Az állam a fosztogatástól sem riad vissza, hogy osztogathasson bábjainak
|
Olyan ágazat talán nincs is az országban, amelyben ne lenne közvetlen vagy áttételes szerepe Mészáros Lőrincnek. Áttekintésünkből az látszik, hogy aki hasonlóan nagyra törne, az csak a kormány kegyeiből teheti.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210108_Fele_se_barati_szeretet_2
|
2021-01-08 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az ügyes könyvelésnek és kölcsönöknek köszönhetően a Mátrai Erőmű megvásárlásán és eladásán is csak nyerni tudott Mészáros Lőrinc. Kár, hogy a vevő az állam volt, így a számlát az adófizetők állták.
Az erőltetett iparosítás, az ilyen ágazatokban működő multik támogatása mellett az Orbán-kormány nem erősítette a helyi gazdaságot, ez pedig markánsabbá tette a társadalom kettészakadását – nyilatkozta a hvg360-nak Deák Dániel, akivel a NER tíz évét értékelő sorozatunkban a gazdaságpolitikát elemeztük. Az egyetemi tanár szerint a kormányfő egyetlen célja a hatalom koncentrációja, ezért nemcsak a politikai berendezkedés, de a gazdaság működése is sok tekintetben hasonlóvá válik a Kádár-rendszeréhez.
Folyamatos egyensúlykeresés egy egyensúlyvesztett állapotban – talán így lehet a legérzékletesebben megfogalmazni az írás lényegét G. István László szerint, aki Villanó por címmel új, immár a 15. kötetével jelentkezett.
Demeter Szilárd megálmodta, a Miskolci Egyetem mögé állt, szeptembertől pedig már indul is a Póka Egon Művészeti Akadémián (PEMA) az egyetemi szintű kortárs könnyűzenei képzés. Horváth Zitát, az egyetem rektorát kérdeztük az új alapszakról.
|
A 14. gazdasági ágazatot kezdi einstandolni a kormány
|
Tíz év alatt tucatnál is több ágazat tulajdonviszonyaiba nyúlt bele az Orbán-kormány, hogy vagyonossá tegye híveit, és ezzel bebetonozza a Fidesz regnálását. Az alaptörvény sérelme nélkül ez aligha történhetett volna meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210107_Fele_se_barati_szeretet
|
2021-01-07 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Jelzés érkezett a Pannon Egyetem vezetéséhez arról, hogy a kormány alapítványi fenntartásúvá alakítaná a veszprémi intézményt – írta a Vesszpresszó portálnak az intézmény rektora.
Gelencsér András közölte, hogy a szándékról a korábbi külgazdasági és külügyminiszter, Navracsics Tibor tájékoztatta a vezetőséget. A portál szerint a korábbi EU-biztos lehet az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A rektor azt is közölte, hogy az egyetem alapítványi fenntartásúvá történő átalakításávával már az elmúlt tanévben is foglalkozott a Rektori Tanács, és ott az az egyhangú döntés született, hogy az egyetem nem kívánja önmagától kezdeményezni a modellváltást. Gelencsér András hozzátette, hogy szeretnének garanciát kapni arra, hogy a Pannon Egyetem „saját, demokratikusan választott testületei által jóváhagyott célok és elvek mentén folytathassa tovább tevékenységét”.
|
Alapítványi fenntartásba kerülhet a Pannon Egyetem is, Navracsics lehet a kuratóriumi elnök
|
A rektor szerint a veszprémi egyetem nem kérte korábban a modellváltást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201109_Alapitvanyi_fenntartas_Pannon_Egyetem_Navracsics_Tibor
|
2020-11-09 19:55:00
| true | null | null |
HVG
|
„A Corvinustól eltérően a szegedi egyetemet nem fogja alapítvány működtetni” – idézte egy évvel ezelőtt a szeged.hu a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában a felsőoktatásról előadást tartó Horváth Zitát, az ITM felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárát. Tavaly májusban pedig Fendler Judit, a SZTE kancellárja hárította a kérdést az ATV műsorában azzal, hogy ő egyelőre nem tud arról, hogy a SZTE rajta lenne azon a listán, amelyen az alapítványi átvételre várók sorakoznak.
Most hirtelen mégis előálltak az ötlettel Szegeden. A hvg.hu információi szerint Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja csütörtökön tájékoztatta a Kari Tanácsot arról, amivel a Dékáni Kollégium év elején összerántott rendkívüli ülésén az egyetemi vezetés állt elő: kilátásban van egy esetleges fenntartói átszervezés, tehát rövidesen mégis alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is, vélhetően a többi vidéki nagy egyetemmel együtt. Úgy tudjuk, hogy Pécsett, Debrecenben is felvetődött a fenntartóváltás lehetősége, utóbbiról a Magyar Narancs jelentetett meg cikket, miközben a mi anyagunk készült.
Az egyetemek közül elsőként a Corvinus Egyetem működését választották le az állami költségvetésről 2019 nyarán, a gazdasági oktatási intézmény viszont nemcsak a kuratóriumot kapta a nyakába, hanem Mol és Richter részvényekből álló több százmilliárd forint értékű pakettet is, amely a működés bázisát adja: az alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel - induláskor ez mintegy 380 milliárd forintot ért. A tavaly alapítványi egyetemmé váló többi felsőoktatási intézmény működését lényegében továbbra is főként az állami költségvetésből finanszírozzák. A Színház- és Filmművészeti Egyetem „átvételénél” kiderült, hogy az egyetemi autonómia nyomtalanul eltűnt, az alapítvány kuratóriuma az intézménytől teljesen függetlenül rendelkezik a SZFE működéséről.
Az agrár - felsőoktatási intézmények összevonása, átalakítása már egy ideje folyik, meglehetősen nagy nyilvánosság mellett boronálták össze a korábban önállóan működő főiskolákat, karokat. Éppen a napokban mutatkozott be az új, szintén alapítványi gigaegyetem alapítványának kuratóriuma, amelyben ott ül Csányi Sándor és Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ráadásul sajtóhírek szerint az sem kizárt, hogy a Corvinushoz hasonlóan a működéshez is szerezhet stabil hátteret a kuratóriumban ülő Lázár, amennyiben sikerül a Szerencsejáték Zrt.-vel megállapodniuk. A vidéki tudományegyetemek alapítványi átvételének terve viszont váratlanul került elő, s úgy tudjuk, hogy a fővárosi ELTE nem is került be a „csomagba”.
Szegeden a bölcsészkar dékánjának a tájékoztatóján annyi derült ki, hogy elviekben nem kapott ultimátumot a SZTE az alapítványi átalakításra, látszólag nem kényszerítik bele az intézményt a váltásba. A tájékoztatón közel hatvanan vettek részt, néhánnyal közülük sikerült beszélnünk. Ezek a kari dolgozók úgy értelmezték a fórumon elhangzottakat, hogy az alapítványi fenntartás több pénzzel járnak, de a dolgozók elveszítenék vele a közalkalmazotti státuszukat, és ez nem mindenki számára megnyugtató. Ezzel együtt az hangzott el, hogy harminc százalékkal emelkedhetnek a fizetések.
Tavaly júliusban a SZTE dékánjai a rektorral és kancellárral egyetértésben, kiadtak egy közleményt, amelyben az egyetemük integritása és az autonómiája mellett álltak ki. Úgy tudjuk, hogy ez az egység még most is fennáll abban az értelemben, hogy a rektor és a kancellár is azon dolgoznak, hogy a vélemények összegyűjtésével, a feltételrendszer kidolgozásával egy olyan javaslatcsomagot tegyenek le Palkovics László elé, amely garanciákat jelent arra, hogy a majdani alapítvány kuratóriuma nem avatkozik bele sem a szakmai munkába, sem pedig az egyetemi vezetők kinevezésébe, megválasztásába.
Az ITM minisztere csütörtökön egyeztetett a szegedi egyetemi vezetőkkel Szegeden, ez az esemény nem volt sajtónyilvános, így azt sem tudjuk, hogy végül született-e döntés az alapítványi fenntartói kérdésben, vagy csak a részletekről tartottak megbeszélést. A hvg.hu megkereste az ITM sajtóosztálát, hogy erősítse meg, hogy valóban egyeztetett-e csütörtökön Szegeden az egyetemi fenntartóváltásról, illetve azt is megkérdeztük, hogy miért ilyen váratlanul álltak elő az alapítványi tervekkel, valamint azt, hogy vajon elfogadják-e a egyetemi vezetők javaslatait, amelyek az intézmény autonómiáját garantálnák. A minisztériumtól egyelőre nem kaptunk választ.
Arra a tájékoztatón résztvevők sem tudtak válaszolni, hogy miért került elő ennyire váratlanul a szegedi egyetem fenntartói ügye. Többen is úgy tippeltek, hogy az egészségügyi szektor átalakítása miatt merült fel a vidéki egyetemeknél korábban nem tervezett alapítványi működtetés, így a korábban tervezett önálló és egységes orvosegyetemeket is létrehozhatnák egy lendülettel. A tudományegyetemek, illetve az orvoskarok oktatási szegmense az Innovációs és Technológiai Minisztérium alá tartozik, míg a klinikai egészségügyi ellátás az Emmihez, illetve annak megalakulása óta, az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. Ezek persze csak találgatások, de a hvg.hu cikkével szinte egyidejűleg megjelent Magyar Narancs-írásban is hasonlóval kötik össze az alapítványi átalakítást, ebben szerepel. Megkerestük a Szegedi Tudományegyetemet a részletekről, egyelőre nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
|
Alapítványi fenntartásba kerülhet a Szegedi Tudományegyetem is
|
Most még úgy tűnik, mintha lenne választása az egyetemnek. Egyelőre a vélemények összegyűjtése, illetve a feltételrendszer kidolgozása folyik, ami garanciákat jelenthetne az autonómia megtartására.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210107_Alapitvanyi_fenntartasba_kerulhet_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_is
|
2021-01-07 17:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium hétfőn tette közzé, kiket kért fel Palkovics László felsőoktatásért felelős miniszter az alapítvány kuratóriumába. A testület elnöke Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója lesz, a tagok között pedig szerepel az agrárminiszter Nagy István, illetve Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos is. Bekerült még Horn Péter rector emeritus, az MTA rendes tagja, valamint Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja.
Az ITM közleménye szerint az öttagú testület elsődleges feladata az intézmény hosszú távú célokat szem előtt tartó, folyamatos fejlődésének segítése, a korszerű és versenyképes képzés és kutatás feltételeinek megteremtése. „A testület azon dolgozik majd, hogy az intézmény a modellváltás által biztosított nagyobb mozgástérrel, szabadsággal élve képes legyen megfelelni saját minőségi elvárásainak és a piaci, tudásipari környezet igényeinek is” – írták.
A modellváltáshoz fűződő elvárás az ITM szerint, hogy a megújult egyetem 2030-ra bekerüljön a világ száz legjobb agrárfókuszú egyeteme közé.
|
Csányi Sándor és Lázár János is bekerült az új agráregyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumába
|
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210104_szent_istvan_egyetem_agraregyetem_kuratorium
|
2021-01-04 11:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
|
65 milliárdos kérdés: hány állami cég kell MotoGP-futamok rendezésére?
|
A fenti összeg a hajdúnánási pálya és a környező beruházások ára, de röpködnek a százmilliók más közreműködőknek is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202101_humda_pro_a_motorsport_ara
|
2021-01-07 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Feljelentésként értékelte és továbbította a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysághoz Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő azon kérdését Polt Péter, amit a kormányfő édesapjának, Orbán Győzőnek a többségi tulajdonában álló Dolomit Kft.-vel kapcsolatban tett fel. Vadai azt akarta megtudni, hogy vizsgálják-e, hogy a Dolomit Kft. termékeit – állami beruházások esetén – a fővállalkozó vagy az alvállalkozó piaci áron vette meg?
A Direkt36 írt arról még december közepén, hogy a cég - a cikk állítása szerint - lényegesen drágábban, esetenként 60–70-százalékkal magasabb áron árulja termékeit, mint versenytársai. A cég rendszeres beszállítója nagy állami beruházásoknak is, tehát a piaci átlagnál drágábban kínált termékekért közpénzt is kap, tavalyi bevételének közel 45 százaléka volt profit.
A lap az állításait a Dolomit Kft. hivatalos árlistájára alapozta. Bár ezt a listát az interneten nem publikálják, de a cég portájánál lévő szórólapállványra több példányt is kiraktak belőle, ezekből vettek egyet, amikor novemberben Gántra utaztak, hogy megpróbálják megkérdezni Orbán Győzőt az állami megrendeléseiről. Az idősebb Orbán válasz helyett csak annyit jelezett az újságíróknak, hogy fogy a türelme, ha ennyit kérdezgetik.
A lap több piaci szereplő árait is megnézte, az összehasonlításhoz a csatornázási munkákhoz felhasznált aknamagasító elemet, más néven aknagyűrűt vették, amely mindegyik cég kínálatában megtalálható különböző méretekben. Pont ilyen aknagyűrűt használtak fel akkor is, amikor Kulcson szennyvízcsatornát építettek Mészáros Lőrinc egyik cégének vezetésével.
Az összehasonlításból az jött ki, hogy jelenleg Orbán apjának cége árulja a legdrágábban ezeket az építőanyagokat: a versenytársainál 19–72 százalékkal magasabb áron.
|
Polt átküldte a rendőrségnek idősebb Orbán cégének az ügyét, hogy döntsenek róla ő
|
A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság döntheti el, hogy indít-e nyomozást.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210107_orban_gyozo_dolomit_kft_feljelentes
|
2021-01-07 18:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Új tulajdonosa lett a Diósgyőri VTK-nak – közölte a klub. Korábban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Dereszla Borászatot és a Hell energiaital gyártóját emlegették vevőjelöltként. Pontos céghálót egyelőre nem látni, csak a Diósgyőr honlapján lévő cikk alapján mondhatjuk azt:
az új tulajdonos a Borsodi Sport Holding Kft., egy alig két hete, 2020. december 22-én alapított, budapesti székhelyű, a hivatalos cégirat szerint vagyonkezelő cég.
Ennek az egyik tulajdonosa Magyar Mátyás, akit a DVTK honlapja a Fájdalom Ambulancia magánorvosi központ vezető szakorvosaként említett – neki az Opten adatbázisa szerint minősített többségű befolyása van a cégben. A másik tulajdonos pedig a tiszakécskei székhelyű Hódút, Varga Károly cége, akit úgy mutattunk be, mint „a tiszakécskei árnyékmilliárdos, Mészáros Lőrinc és Szíjj László mellett a harmadik legfontosabb NER-építőember”.
|
Eladták a Diósgyőrt
|
Egy két hete alapított cég lehet a Diósgyőri VTK új tulajdonosa, a háttérben a Hódúttal.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210106_dvtk_eladas_diosgyor
|
2021-01-06 18:35:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.