text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében.
Badacsonytomaj 2018-ban a „turisztikai attraktivitás fejlesztésére” kiírt GINOP-pályázaton nyerte a pénzt a város szimbolikus épületének számító Tátika és a tóparti részek megújítására. A beruházást szeptember 30-án kellett volna befejezni, de ahogy arról a 24.hu beszámolt, a projekt még csak a tervezési fázis előkészítésénél tart.
A vizsgálatot a Pénzügyminisztérium kezdeményezte, mert a tárca szerint a Krisztin N. László vezette önkormányzat több ponton is törvénysértő módon indította el a projektet, amikor összesen 61,7 millió forintot osztott szét projektmenedzseri tevékenységre. A pénzből 2018-ban és 2019-ben a jegyző és városházi alkalmazottak kaptak különféle nagyságú összegeket. A megbízási szerződésekről a képviselő-testület nem hozott döntést, azokat a polgármester saját hatásközben kötötte meg. Az önkormányzat később ugyanerre a feladatra egy vállalkozást is szerződtetett.
A KDB szerdán nyilvánosságra hozott határozata szerint Krisztin polgármester jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárásokat, ezért a vizsgálatban érintett pénzösszeghez képest súlyos, 3 milliós büntetést rótt ki az önkormányzatra. A testület az összes projektmenedzseri szerződést semmisnek mondta ki, és ezzel együtt további 3 milliós büntetést is kiszabott.
A döntőbizottság az indoklásban azt írta, hogy a büntetés mértékének megállapításánál figyelembe vette azt is, hogy
a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése nem csak közbeszerzési jogi szempontból minősül súlyos jogsértésnek. A közpénzek felhasználásának átláthatósága szenvedett csorbát, a közpénzek felhasználásának gazdaságossága ellenőrzése hiúsult meg a jogsértés által.
Mérsékelte viszont a kiszabott bírság nagyságát, hogy más szerv esetében „a támogatás visszafizetésére vonatkozó szankció” is kapcsolódhat a mostani döntéshez.
Mint arról beszámoltunk, szeptember végén az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálni kezdte a város legnagyobb költségvetésű projektjét.
Kiemelt kép: Országalbum
|
Kemény büntetést kapott a badacsonyi önkormányzat
|
Elmarasztalta a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) Badacsonytomaj önkormányzatát egy 2 milliárd 435 millió forintos vissza nem térítendő uniós támogatás ügyében.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/10/22/kemeny-buntetest-kapott-a-badacsonyi-onkormanyzat/
|
2020-10-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A hivatalos kormányzati honlap adatbázisában ugyanis az szerepel, hogy a Simon és Simon Kft. 32 millió forintot, az Agárdi Aratrum Kft. pedig közel 103 millió forintot nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton. A közzétett adatok szerint előbbi cég esetében a támogatási döntés dátuma idén július volt, míg utóbbi esetében szeptember.
L. Simon László évekkel ezelőtt kiszállt a vállalkozásaiból, amiket azóta felesége irányít, ugyanakkor október elején tulajdonosként felbukkant az Agárdi Aratrumban a politikus is. Kerestük a honatyát, hogy megtudjuk, mire fogják költeni a pénzeket, ám ő a cégek ügyvezetéséhez – azaz a feleségéhez – irányított minket. – Nekem erről nincs információm. Nem is foglalkozom a cégek pénzügyeivel. Én nem kaptam semmilyen támogatást, nem is igényeltem – mondta lapunknak L. Simon.
A képviselő iránymutatásának megfelelően megkerestük a feleségét, Vass Esztert, akitől – noha nem értette, milyen alapon kérdezzük ilyesmiről – részletesebb választ kaptunk. Azt állította, hogy szeptemberben nem nyertek támogatást, úgy véli, a honlapon most közzétett számok több év együttes támogatásának az összegei lehetnek, amelybe beletartoznak a művelésbe vont területek után automatikusan járó területalapú és zöldítési támogatások, illetve az AKG-támogatások. Utóbbit ugyanis öt évre ítélik meg és éves bontásban fizetik ki, a pontos összeget pedig csak a támogatási időszak végén tudják meg, hiszen változhatnak a területi adatok és az elszámolás alapját képező euró árfolyama is.
Az ügyvezető néhány támogatási jogcímet is megemlített a hozzájuk tartozó összeggel. Eszerint a két cég az elmúlt években összesen 29,3 millió forint területalapú támogatást kapott, zöldítésre 15 milliót, gyümölcstermesztésre 5,8 milliót, extenzív termesztésre 5,7 milliót, az AKG részeként pedig 76,5 milliót.
Vass Eszter közölte, nem tartja magát közszereplőnek, így a jövőben ne tőle kérjünk információt. „Nem gondoljuk, hogy törvényesen működő gazdasági társaságok gazdálkodásáról egy bulvárlapnak kellene számot adnunk” – fogalmazott.
A képviselő és családja százmilliókat zsebelt be a legkülönfélébb jogcímeken: az egykori fitneszedző feleség 281 millió forintért vett földeket az állami árverésen, de nyertek bő 45 milliót panziófejlesztésre is.
Cél a fenntarthatóság
Az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés célja a vidéki területek fenntartható fejlődésének támogatása. Ebbe beletartozik a környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása és a természeti erőforrások fenntartható használatán alapuló mezőgazdasági gyakorlat erősítése is.
|
Hazai támogatások után EU-s pénzeket is kaptak: 135 milliót nyertek L. Simon nejének cégei
|
Gárdony — „Nem igazán világos, hogy milyen alapon kérdezi meg két magáncég törvényesen felvett támogatásait” – fogalmazott lapunknak L. Simon László fideszes képviselő felesége, akit a cégei által nyert uniós pénzekről kérdeztünk.
A hivatalos kormányzati honlap adatbázisában ugyanis az szerepel, hogy a Simon és Simon Kft. 32 millió forintot, az Agárdi Aratrum Kft. pedig közel 103 millió forintot nyert az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) kifizetés című pályázaton. A közzétett adatok szerint előbbi cég esetében a támogatási döntés dátuma idén július volt, míg utóbbi esetében szeptember.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/135-milliot-nyertek-l-simon-nejenek-cegei-hazai-es-eu-s-tamogatasok/g680tek
|
2020-10-26 12:43:51
| true | null | null |
Blikk
|
Egy kicsit még drágább lesz a hajdúnánási Moto GP-pálya, ugyanis az Orbán-kormány úgy döntött, hogy további milliókat csoportosít át erre a célra.
A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül
- szól a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.
Lapunk írta meg korábban, hogy Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt.
2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.
A 20,4 milliárd forint a magyarországi versenyhelyszín (pálya és kapcsolódó létesítmények) megépítésének első fázisát biztosítja. Jövőre pedig már az első kapavágások is megtörténhetnek.
|
Döntött a kormány: Még 800 millió megy a hajdúnánási MotoGP-re
|
A kormány felhívja a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert, hogy gondoskodjon a beruházás megvalósításához szükséges ingatlanok független értékbecslés szerinti értéken történő megszerzéséről és annak beruházásra alkalmas területté nyilvánításáról legfeljebb 800 millió forint összeghatáron belül. Erre a célra egy céget is alapítottak Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. néven debreceni székhellyel. Ennek a cégnek Pacza József lett az ügyvezetője, aki korábban Debrecen városfejlesztési osztályának vezetője volt. Hajdúnánáson a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is elfogadták, hogy a kormány 65 milliárd forintból MotoGP-pályát építsen. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpraállását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/dontott-a-kormany-meg-800-millio-megy-a-hajdunanasi-motogp-re.html
|
2020-10-24 20:48:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2020.10.27. 06:50
Az erzsébetvárosi bitcoinbotrány politikai felelőssége a DK-é, ám azt a Gyurcsány-párt képviselői nem vállalják. Az áramlopás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint megtörtént, kezdődhetnek a baloldali városvezetést érintő kihallgatások.
– Az erzsébetvárosi önkormányzatnál történt áramlopást bizonyítottnak vehetjük – közölték a nyomozásra rálátók a Magyar Nemzettel. Úgy tudni, a feljelentést azután tette meg egy vélhetően polgármesteri hivatali dolgozó, amikor rádöbbent, hogy ugrásszerűen megnőtt az áramfogyasztás, amit közpénzből fizetnek. A feljelentő ugyanakkor megnevezte Borka-Szász Tamás DK-s frakcióvezető, pénzügyi és kerületfejlesztési bizottsági elnök irodáját, ahol vélhetően illegálisan a hálózatra kötöttek „valami furcsa számítógépet, ami hangos és forró”.
Ismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda le is foglalta Borka-Szász irodájából azt a speciális szervert, amit működés közben találtak a nyomozók, és amellyel az elsődleges műszaki (IT) igazságügyi szakértő szerint bitcoinbányászatot folytattak. A végleges műszaki szakértői vélemény kidolgozása jelenleg is zajlik. Egyebek mellett az ellopott áram mennyiségét is megpróbálják jó közelítéssel kiszámolni, valamint azt, hogy a lefoglalt szerver kapacitása mennyi bitcoin kitermelését valószínűsíti. A feljelentésben állítólag szerepel az az időpont, amelytől látványosan megugrott az önkormányzat áramfogyasztása.
A beszerzett bizonyítékok alapján hamarosan elkezdődhetnek a tanúkihallgatások is, így a csepeli MSZP-ből DK-hoz igazolt Borka-Szász Tamás és Niedermüller Péter volt MSZP-s, most DK-s politikus kihallgatása biztosra vehető, ám várható Oláh Lajos, a térség DK-s országgyűlési képviselőjének beidézése is. Az irodában ugyanis gyakran tartottak egyeztetéseket a DK-s frakcióvezetővel, amelyen vélhetően több politikus is rendszeres résztvevő volt, és látniuk kellett a sarokban, egy fakeretben, nagy zajjal működő számítógépet. Niedermüller Péter polgármesternek már csak azért is van felelőssége, politikai mindenképpen, mert az önkormányzat és a hivatal törvényes működéséért ő felelős, az irodában pedig köztörvényes bűncselekmény történhetett. Borka-Szász Tamás, ha ő telepítette és használta a kriptovaluta-bányászó szervert, várhatóan elkövetőként lesz gyanúsítottja az ügynek, ha a DK-s politikus az irodát átadta másnak ilyen célra, akkor bűnpártolóként fog szerepelni az eljárásban. A politikai felelősséget közben senki sem akarja vállalni. A DK eddig válasz nélkül hagyta kérdéseinket, így nem tudhatjuk, a párt adta-e a speciális szervert a bitcoinbányászathoz, illetve hogy a DK tagjai közül kik bányásznak még kriptovalutát. Niedermüller Péter polgármester pedig arra hivatkozva nem válaszolt megkeresésünkre, hogy büntetőeljárás és belső vizsgálat is folyik az ügyben.
Az erzsébetvárosi Fidesz kérdéseire sem született válasz. Arra kíváncsiak, hogy tudott-e az esetről a VII. kerület DK-s vezetése és Niedermüller Péter? Részesült-e a lopásból származó haszonból ő és a Demokratikus Koalíció? Finanszírozták-e pártjukat a lopott pénzből? A kerület szintén DK-s országgyűlési képviselőjének, Oláh Lajosnak – aki rendszeresen tárgyalt a lopás helyszínén Borka-Szász Tamással – jutott-e a zsákmányból?
Bajkai István, a térség kormánypárti országgyűlési képviselője szerint egyelőre nem zárható ki, hogy a bitcoinbányászattal tulajdonképpen a DK számára teremtettek elő ellenőrizhetetlen pénzeket, azaz tiltott pártfinanszírozás történt.
Borka-Szász Tamás
áramlopás
gyurcsány
oláh lajos
Nemzeti Nyomozó Iroda
Niedermüller Péter
bitcoinbányászás
erzsébetvárosi önkormányzat
|
Bizonyított az áramlopás a DK-s irodában
|
Az erzsébetvárosi bitcoinbotrány politikai felelőssége a DK-é, ám azt a Gyurcsány-párt képviselői nem vállalják. Az áramlopás a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint megtörtént, kezdődhetnek a baloldali városvezetést érintő kihallgatások.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/bizonyitott-az-aramlopas-a-dk-s-irodaban-8864987/
|
2020-10-27 11:59:04
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.
A sportközgazdászok már évekkel ezelőtt azt prognosztizálták, hogy lesznek ugyan stadionok, amelyek sok pénzt termelnek, a legtöbb csak vegetálni fog. Nemrég a Telex.hu a szigetszentmiklósi megfeneklett beruházásról írt, ahol az építkezés a fociklubot rántotta a földre, de a mérleg másik serpenyőjében ott a Groupama Aréna, a Fradi stadionjában itt a költségeket simán kigazdálkodják a bevételekből.
Nem kevés pénzbe kerül egy aréna üzemeltetése, a Puskás Aréna fűnyírására nemrég 170 millió forintos közbeszerzést írtak ki, de a felmerülő technikai költségek is közelítik a félmilliárd forintot. A stadionok üzemeltetését vagy kiadják bérbe, vagy önkormányzatok maguk viszik a hátukon.
A Szent Gellért Fórum nevű szegedi sportkomplexum kilóg a sorból azzal, hogy azt a Szeged-Csanádi Egyházmegye építtette, igaz, nem taóból, ahogy az eredetileg még 2013-ban megálmodták, hanem közel 14 milliárd forint közpénzből, és nem is háromezer fős stadion lett, hanem egy egész komplexum, amely valószínűleg nem is adományokból és tao-pénzből működik, ahogy azt akkor a püspök elképzelte.
A piacosított püspök
Nyilván azt az egyházmegye is érzékeli, hogy a hitélet és az evilági piaci viszonyok mezsgyéjén egyensúlyoznak, hiszen a komplexummal kapcsolatban igyekeznek annak társadalmi közfunkcióit kiemelni, de még 2016-ban, az első körben 9,7 milliárd forintos támogatást kihirdető Magyar Közlönyben is Ifjúsági Centrumként futott a létesítmény. A honlapjukon arról írnak, hogy 10 ezer gyermek tanul az egyházmegye fenntartásában működő iskolákban, négyezer állami gondozottal foglalkoznak a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón keresztül (ezzel azt üzenve, hogy az ő számukra is épült), és azt is, hogy a szegediek előtt nyitott az aréna.
A stadionon túl amfiteátrum, kápolna, teniszpályák, edzőtermek, szabadtéri hibrid pályák, rendezvényközpont is van a Szent Gellért Fórum 10 hektáros területén. A "cég" ugyanakkor hirdetőtáblákat ajánl ki, rendezvényeket szervez, a meccsekre sky boxok is állnak rendelkezésre, ahol 12 főt tudnak fogadni, ez a csúcsa a vendéglátásnak. A VIP vendégek számára 240 fős elkülönített helyet tudnak biztosítani, a VIP bérletek ára 40 és 150 ezer forint közötti, attól függően, hogy bronz vagy arany fokozatú-e a vendég. De esküvők, konferenciák rendezését is vállalják, az éttermi szolgáltatást a szintén az egyházmegye tulajdonában levő luxusétterem szolgáltatja. A szlogenjük a sport és üzleti szféra találkozóhelyének aposztrofálja a fórumot. Az lett, a szónak minden értelmében.
Megkerestük a Szeged-Csanádi Egyházmegyét, hogy milyen formában, kik működtetik az egy éve működő stadiont, de két hete nem kapunk válaszokat a kérdéseinkre. Egy kicsit körülnéztünk, és találtunk egy céget a püspöki székhelyre bejegyezve, az AdRETu Kft.-t, amelyet Kiss-Rigó László alapított tíz évvel ezelőtt, egyedüli tulajdonosa pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt. Akkor épületépítési projektek megvalósítására hozták létre, de tavaly augusztusban a sportlétesítmények működtetését, személybiztonsági szolgálat ellátását, biztonsági rendszer működtetését, rendezvényszervezést, éttermi ellátást is bejegyezték.
A szeptember 30-án leadott beszámoló szerint az AdRETu Kft.-nek 2019-ben már 648 millió forint volt az árbevétele, és ebben az évben már szemmel látható profittal zárt: az adózott eredménye meghaladja a 150 millió forintot. A bevételek között az ingatlanbérlésből 40 millió, a vendéglátásból 186 millió, a sportlétesítmény működtetéséből pedig 36 millió forint folyt be, és ami kiugró, üzletviteli és egyéb tanácsadás 380 millió forintot hozott. A 156 millió forint nyereségről Kiss-Rigó László annyit nyilatkozott a közzétett beszámolóban, hogy letétbe helyezik.
Az egyházak hitéleti, és az ezzel összefüggő pénzügyei nem nyilvánosak, így az, hogy miből alapították és tuningolták fel a céget, az nem világos. Igaz, a 2010-es beszámoló szerint már rögtön az elején kapott 1,3 milliárd forintos hitelt az alapító egyházmegyétől. Az AdRETu Kft. alig mozdult az első években, sokáig a cég standard bevétele az ingatlan bérbeadásából származó 24 millió forint volt, emellett pedig alkalmanként az egyházmegye a saját cégnek nyújtott hitel mellett, tíz-százmilliós összegben, alapítói támogatást is nyújtott, 2013-ban például 272 millió forintot.
2017-ben állt be az első fordulat a kft. életében, ekkor 21 fő alkalmazott szerepel a beszámolóban, és 125 millió forint vendéglátásból származó bevétel. Ebben az évben nyílt meg a Dóm Látogatóközpontjában a Katedrális Étterem. Akkor egy gasztrolapnak nyilatkozott az étteremről a magát tanácsadói posztban megjelölő Dallos Ferenc. Ő tavaly az egyik tulajdonosa lett a Mediátor Group Kft.-nek, amely – gyakorlatilag a semmiből – 2019-ben, két tenderen összesen 16 milliárd forint értékben nyert állami megbízást turisztikai marketingre.
Valószínűleg az étterem ügyeit is az AdReTu Kft. kezelheti: a tevékenységei közé egyébként 2016 végén vette fel a vendéglátást, és 2017-ben, a korábban 24 millió forintos árbevétele már 152 millióra, 2018-ban 165 millió forintra nőtt. A Katedrális Étterem fenntartója ugyanakkor honlapja szerint a Dóm Fejlesztő- és Turisztikai Szervezet. Ez egyházi alapítású, van adószáma, de sem a civil szervezetek, sem a cégvilág szabályai nem vonatkoznak rá. Abba a kategóriába tartozik, amelyeknek az adatait az egyházi szervezetek nyilvántartásával megbízott miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt, illetve támogatások esetében a Miniszterelnökség ismerheti meg.
Nagyon leegyszerűsítve az egyházak gazdálkodására vonatkozó 2011-es törvényi rendelkezéseket: az állami feladat átvállalása esetén tiszta viszonyok vannak, kapják a normatívát, a támogatásokat, azokat pedig nyilvánosan kell kezelniük. Ami viszont a hitélettel függ össze, azt senki, semmilyen szervezet nem ellenőrizheti –ezért érdekes, hogy például a Szeged-Csanádi egyházmegye tevékenységei mennyire tartoznak ebbe a kategóriába.
Ami nem hitéleti, de közcélú tevékenység, annak a gazdálkodási adatai szintén a homályba vesznek: vagy valamiféle belső szervezetre bízzák a tevékenységet, vagy, ha nagyon kilóg a lóláb, akkor egyházi tulajdonú, de polgári jogkörnyezetbe illeszthető vállalkozást alapítanak, aminek viszont a feltőkésítési, támogatási forrása homályos eredetű. Itt tehát azt látjuk, hogy a szegedi püspök alapított egy céget, egyházi pénzből felpörgették, majd rátestálták a Katedrális Étterem és a közel 14 milliárd közpénzből megépült komplexum működtetését. A szegedi stadion csak a jéghegy csúcsa lehet.
Milliárdosokra hajazó vagyon
És ez nem a teljes vagyon. Csak az állami támogatások oldaláról közelítve, az egyházmegyénél a zánkai beruházások 26 milliárd forintja, a lakiteleki liget felépítésének 30 milliárd forintja, és a szegedi stadion közel 14 milliárd forintra rúgó bekerülése összesen egy 70 milliárd forintos vagyont jelent. A tényleges vagyont becsülni is nehéz, de talán nem túlzás, hogy bekerülne a jogi személy a tíz leggazdagabb vállalkozó közé. A szálloda, stadion, étterem, golfpálya működtetésével kétségtelenül átlépte a szervezet azt a vörös fonalat, ami a piac farkastörvényeitől elválasztotta.
Zánka esetében előbb a gyerekváros került az egyházmegyéhez: 2017-ben a 17 milliárdosra becsült vagyont ajándékként kapta meg. Ehhez jött a 26 milliárdos felújítási pénz, és évi 4-5 milliárd működési forrás. Ez azonban csak a kezdet volt: idén már a Zánkán az Erzsébet-program keretében táboroztató Új Nemzedék Központ (újabb nevén Erzsébet Ifjúsági Alap Kft.) is a szervezethez került.
A lakiteleki Hungarikum Ligetet, a maga harmincmilliárdos beruházásaival együtt szeptember végén vette át a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Ezt Lezsák Sándor alapozta meg a Népfőiskolai Alapítvánnyal, amit évtizedekkel ezelőtt, ötezer forinttal gründoltak a feleségével. Időközben eladósodtak az egyik banknak, abból a csávából úgy kerültek ki, hogy 2000-ben a Szeged-Csanádi Egyházmegye megváltotta az adósságukat azzal, hogy 20 év múlva az egyházmegyére száll a tulajdonjog. A magyarnarancs.hu korábbi cikke szerint még a 100 millió forintot sem érte el az összeg, amennyiért a vagyon a szegedi püspökre szállt.
Kiss-Rigó Lászlónak, aki közismerten közeli kapcsolatban van Orbán Viktorral, az adósságátvállalás fejében tulajdonszerzést megpecsételő szerződéshez semmi köze, azt még előde, Gyulai Endre hozta tető alá. De a nagy volumenű beruházások elindítása Lakiteleken már nem biztos, hogy független a püspök és a miniszterelnök barátságától, hiszen a 30 milliárdos Liget, abban négycsillagos szálloda, golfpálya, lovarda, wellness és más építkezések már annak jegyében indultak el, hogy a létesítmény rövidesen a baráti püspökhöz kerül. Ezeknek a működtetése elég távol áll a hitélettől, ha a tulajdonjog mellett esetleg ezt is átveszi az egyházmegye.
2020. augusztus. 28. 06:30 Dobszay János hvg360
Leleményes jogcímeken dőlt a pénz az egyházakhoz a járvány alatt
Miközben a veszélyhelyzet miatt a templomok is bezártak, az Orbán-kormány a szokásosnál is lelkesebben szórta a közpénzt az általa kiválasztott egyházaknak. Jutott az állami milliárdokból újabb templomfelújításokra és a lelkészek jövedelemkiegészítésére, valamint számos ingatlan tulajdonjogát is megkaphatták a járvány alatti törvénykezésnek köszönhetően.
|
Így kell profitot szerezni stadionüzemeltetésből: egyházi pénzzel minden könnyebb
|
A tulajdonos Szeged-Csanádi Egyházmegyétől próbáltuk megtudni, mennyit költöttek a tavaly augusztus óta működő Szent Gellért Fórum üzemeltetésére, és vajon ki teszi el az ebből származó hasznot. Nehéz meghúzni a határt a vallási tevékenységet megillető titkosság és az üzleti tevékenység között, amelynek alapjait közpénzzel teremtették meg.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201028_szeged_csanadi_egyhazmegye_stadion_lakitelek_zanka
|
2020-10-28 15:24:28
| true | null | null |
HVG
|
Ungár Tamás;
Fidesz;bíróság;busz;Volvo;pécsi buszok;bírósági per;
2020-10-28 13:41:26
Fideszes politikusokra mutogatnak a pécsi korrupciós perben
Elkezdődött a Pécsnek egymilliárd forint kárt okozó buszbeszerzés büntetőpere. Az első rendű vádlott vallomása szerint a buszvásárlásról szóló döntéseket nem ő, hanem Baranya meghatározó fideszes politikusai hozták, akik viszont nincsenek megvádolva.
Egy olyan ügy bírósági pere kezdődött el a Kaposvári Törvényszéken, ami nagy port kavart Pécsen, és hozzájárulhatott ahhoz, hogy a városban az ellenzék hatalmas fölénnyel legyőzte a kormánypártokat a legutóbbi önkormányzati választáson. A történet előzményei 2014-re nyúlnak vissza, a baranyai megyeszékhely tömegszállító cége, az önkormányzati tulajdonban Tüke Zrt. akkor határozta el, hogy megújítja átlagosan 15 éves járműparkját. A céget a Volvo Hungária 2014 őszén arról tájékoztatta, hogy Hollandiában van egy 123 Volvo-buszból álló flotta, amit 2,8 milliárd forintért kínálnak. A pécsi önkormányzat pár héttel később döntést hozott, hogy a Tüke 3,5 milliárd forintot költhet a buszvásárlásra. Kiírták a járműpark közbeszerzését, s arra csak egy cég jelentkezett. A holland Bus and Coach 115 Volvo-buszt kínált a már említett flottából, 3,5 milliárd forintért. Így amikor Pécs megvette a buszokat, 35 százalékkal fizetett többet az eredeti árnál.
A sajtó többször írt arról, hogy a közbeszerzési eljárást eredménytelennek kellett volna nyilvánítania a fideszes vezetésű városnak, s nyilván azért nem tették meg ezt, mert a felár a hatalomhoz közel álló gazdasági érdekkörök zsebében landolhatott. A nyomozóhatóságok az ügyletet nem látták gyanúsnak, ám amikor Hollandiában vizsgálat indult egy banki átutalással kapcsolatban pénzmosás gyanúja miatt, akkor a magyar ügyészség is kénytelen volt lépni.
Többéves nyomozás után különösen jelentős értékre elkövetett gazdasági csalással vádolták meg a Tüke korábbi vezetőjét, P. Istvánt, mivel a most 61 esztendős mérnök tudott róla, hogy korábban a buszokat olcsóbban kínálták, mégis arra tett javaslatot, hogy vásárolják meg a holland cég által túlárazott flottát. Mindez az ügyészség szerint 607 millió kárt okozott Pécs önkormányzatának.
Az ügy másodrendű vádlottja Csengő András egy holland-magyar állampolgár, aki korábban Hollandia tiszteletbeli magyarországi konzulja volt.
A harmadik vádlott, P. Endre Németországban élő magyar-amerikai állampolgár, aki a vád szerint a buszok eladási árából 172 milliónyi forintot kapott egy thaiföldi off-shore cégen keresztül. Az ügyészség úgy látta, hogy P. Endre tudhatta: neki – mivel semmit se tett a buszvásárlás dolgában – nem jár pénz, ezért pénzmosást követett el.
A törvényszéken szerdán előkészítő ülést tartottak a fenti ügyben. A harmadrendű vádlott elismerte a felelősségét, így ő már nem vesz részt a további tárgyaláson. Rá az ügyészség két év szabadságvesztést kért felfüggesztve, valamint 172 milliós vagyonelkobzást. A bíróság azonban az ítéletet csak később hozza meg, mivel az első- és másodrendű vádlottak ártatlannak tartják magukat, így a verdikt csak a bizonyítási eljárás végén hozható meg.
P. István írásos vallomást tett, amiben úgy fogalmazott, hogy a megvett járművek nem voltak túlárazva, és nem volt más hasonló flotta a használt buszpiacon, amit a Tüke megvehetett volna. A volt cégvezető vallomása szerint ő a Tüke élén csak műszaki szakvéleményt mondott a buszokról, ugyanakkor semmilyen érdemi döntést nem hozott a vásárlásról, azokért a város és a megye korábbi fideszes politikusai a felelősek. Jelesül Bánki Erik, a Fidesz baranyai parlamenti képviselője, pártja régiós vezetője, valamint Csizi Péter, aki a vásárlás idején Pécs fideszes országgyűlési képviselője volt. Ők ketten Hollandiában is tárgyaltak az üzletről, állította P. István.
Csengő András nem vett részt a tárgyaláson, a volt konzul a bíróság előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy ártatlannak érzi magát, és az ügyészség eljárása a Rákosi-rendszert idézi. A magával hozott búvárfelszereléssel A tanú című filmre utalt, ahol a kreált vádiratban a kitalált külföldi ügynökök búvárruhát öltve kémkednek. Csengő állította, hogy súlyos milliókért arra akarták rávenni, „vigye el az ügyet”, de az is előfordult, hogy megfenyegették, ukrán verőembereket küldenek rá, ha nem engedelmeskedik. Utóbb megkérdeztük tőle, hogy miért őt vádolták meg, ha ártatlan, amire azt felelte, hogy elirigyelték a jutalékát, azt várták tőle, hogy adjon belőle másoknak, de ő erre nem volt hajlandó. Csengő kijelentette, hogy önként nem megy el a perre, csak rendőrrel lehet őt elővezetni, s még akkor is szembeszegül.
A per januárban folytatódik.
|
Fideszes politikusokra mutogatnak a pécsi korrupciós perben
|
Elkezdődött a Pécsnek egymilliárd forint kárt okozó buszbeszerzés büntetőpere. Az első rendű vádlott vallomása szerint a buszvásárlásról szóló döntéseket nem ő, hanem Baranya meghatározó fideszes politikusai hozták, akik viszont nincsenek megvádolva.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3097120_fideszes-politikusokra-mutogatnak-a-pecsi-korrupcios-perben
|
2020-10-28 15:38:30
| true | null | null |
Népszava
|
Kósa András;
civil szervezetek;Innovációs és Technológiai Minisztérium;
2020-10-28 06:00:00
Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra
Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.
A közalapítvány honlapja szerint négy ifjúsági csereprogramra is csak akkor lehet jelentkezni, ha a pályázók kitöltik a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI. törvény szerinti érintettség fennállásáról, illetve annak történő megfelelésről” nevű űrlapot. Ez a szervezet kezeli többek között az Európai Unió Erasmus+ programját, az államközi ösztöndíjakat, a külföldi nyelvtanulási programokat. A Tempus egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy már maga „az Erasmus + és az Európai Szolidaritási Testület programok támogatási összegei is külföldi támogatásnak minősülnek”.
Érdeklődtünk a közalapítványnál, miért van szükség az EUB döntése után is erre a kikötésre, de a Tempus helyett végül a fenntartó, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) válaszolt. Az ITM szerint „törvény jelenleg is hatályban van, az alapítvány a jogszabályban foglaltaknak megfelelően járt el”, amikor kérte az űrlap kitöltését. Nem mellékesen a tárca megjegyezte: „a törvény a külföldről pénzelt, bevándorláspárti Soros-szervezetek átláthatóságát növeli”, nem véletlen, hogy „több Soros-szervezet” is támadta a jogszabályt.
Nem ez az első eset, hogy a Tempus ragaszkodik a nyilatkozattételhez. A 444 írta meg nemrég, hogy a pécsi Emberség Erejével Alapítvány azért nem kapott támogatást, mert nem volt hajlandó nyilatkozni. Pedig az EUB a június közepén született ítéletében leszögezte: Magyarországnak „a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat”. Lapunk egy hónapja kérdezett rá az Európai Bizottságnál (EB) – amely az ítélet figyelmen kívül hagyása esetén pénzügyi szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat –, hol tart az ügy. Az EB jelezte, szeptember 30-i hatállyal írásban kért tájékoztatást a magyar kormánytól. A határidő letelte után rákérdeztünk a válaszlevélre, de azt a tájékoztatást kaptuk a Bizottságtól, hogy még nem kapták meg. Végül most hétfőn közölte a Népszavával Christian Wigand szóvivő, hogy már náluk a kormány válasza, elemzik azt és „a helyszínen is nyomon követik a fejleményeket”.
Az EUB ítéleteit eddig mindig végrehajtotta a kormány, Orbán Viktor erre is szokott hivatkozni, amikor a magyar jogállamiság helyzetét védi külföldön. Ám a kabinet most nem tartotta be az EB adta határidőt, nem kapkodja el a törvény módosítását. Bár szeptember 21-től ülésezik a parlament, csak hétfőn vettek tárgysorozatba az ellenzéki MSZP-P által beadott javaslatot a törvény visszavonására. Ugyan ezt az illetékes bizottság fideszes képviselői is támogatták, ez még nem jelenti azt, hogy meg is semmisítik majd a törvényt.
|
Lex Soros: a kormány tesz a tiltásra
|
Bár júniusban az Európai Unió Bírósága (EUB) az uniós joggal ellentétesnek nyilvánította a külföldről támogatott magyar civil szervezetek nyilatkozattételi kötelezettségét, az uniós oktatási programokat szervező Tempus Közalapítvány továbbra is azt kéri, a pályázók nyilatkozzanak az érintettségükről. Az illetékes minisztérium szerint hiába ítélt úgy az EUB, ahogy, amíg a törvény hatályos, be is tartatják. Majd válaszukban sorosoztak egyet.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3097050_lex-soros-a-kormany-tesz-a-tiltasra
|
2020-10-28 15:56:58
| true | null | null |
Népszava
|
parkoló;Gárdony;szabadstrand;
2020-10-29 07:00:00
Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
Csak a nádas zúgása hallatszik a gárdonyi Panoráma szabadstrandon: a kikövezett sétány szinte teljesen néptelen, legfeljebb egy-egy kutyasétáltató, szelet próbálgató szörfvitorlás jár erre október közepén. A strand bejáratától néhány méterre üres plakáthely árválkodik, még látszanak rajta egy sietősen letépett hirdetmény ragasztónyomai. Korábban őrzés nélküli fizetős parkolást jelző tábla állt itt, a Google Maps 2018-as utcaképén a régi tarifák is láthatóak. Ezek a díjak azóta csak nőttek, idén nyáron egy autó parkolási napidíja ezer forint volt, de egy motorkerékpár után is elkértek ötszáz forintot.
Jelentéktelen összeg, mondhatnánk, de a napokban pont emiatt robbant ki országos sajtóvisszhangot kiváltó botrány a Fejér megyei településen. A strand két bejárata között 200 méteren húzódó földcsík közterület, amin minden strandszezonban több tucatnyi autó áll. Gárdony azonban bagóért adta ezt bérbe a Panoráma strand üzemeltetőjének, Dávid Zoltán helyi önkormányzati képviselő cégének.
A Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal által kiszúrt 2017-es szerződésmódosítás szerint a Dávid Víz-Szer Kft. szezononként mindössze 55 ezer forintért bérli és adja ki parkolóként a 600 négyzetméteres földsávot. Az alul árazottnak tűnő önkormányzati szerződés miatt Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke rendőrségi feljelentést tett, a Gárdonyi Rendőrkapitányság pedig már nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt nyomoz.
Mi mindenben a szabályokat betartva jártunk el – hangoztatta Tóth István, Gárdony fideszes polgármestere, amikor a közterület bérbeadásáról kérdeztük. A település vezetője szerint a balliberális sajtó és politikusok egy kiragadott részletet nagyítottak fel, melyet csak a teljes történet ismeretében lehetne helyén kezelni.
Az érdeklődést tett követte, az önkormányzat pénzügyi bizottságát is vezető Dávid Zoltán cége egyedüli pályázóként nyerte el az üzemeltetési jogot. A szerződés értelmében a Dávid Víz-Szer szezononként 800 ezer forintért bérli és tartja fent Panoráma teljes partszakaszát – cserébe hozzá folynak be a büfék helyhasználati díjai és a parkolóbevételek. Mint kiderült, utóbbi megoldás teljesen megszokott Gárdonyban, az önkormányzat a 6-7 helyi strand mindegyikénél lemondott a parkolási díjról az üzemeltetés fejében.
A problémát mégis a parkolás jelentette: Tóth elmondása szerint a szabadstrand vendégei nem hajtottak be a fizetős zónába, inkább a közterületnek számító sávon álltak meg, amit Dávid Zoltán cége tart rendben. A vállalkozó jelezte, így már nem éri meg a strandüzemeltetés, és döntés elé állította az önkormányzatot: vagy visszaadja a Panorámát, vagy megkapja a vendégek által használt közterület üzemeltetési jogát is.
Tóth szerint a Dávid Víz-Szernek nincsenek óriási bevételei, a szezon legfeljebb három négy-forgalmasabb hétvégét jelent a Velencei-tónál. Amikor emlékeztettük, hogy a Gárdonyi Rendőrkapitányság mégiscsak hűtlen kezelés gyanújával vizsgálódik a bérbe adott terület miatt, azt mondta: nyugodt szívvel áll bármilyen bíróság, rendőrség elé.
Egy 2014-es gárdonyi rendkívüli ülésen - a jegyzőkönyv szerint - egyébként felmerült, hogy pályázatot kellene kiírni a 600 négyzetméteres terület hasznosítására, mert itt parkolót üzemeltetni üzletileg előnyös, ennek ellenére már ezen az ülésen bérbe adták a területet. Érdekesség, hogy az ülésen maga Dávid Zoltán beszélt arról, hogy ő ezt a kis földdarabkát nem parkolóként hasznosítaná.
A polgármester megerősítette, hogy a Dávid Víz-Szer valójában már hat éve bérli a területet és szerinte abban nincs összeférhetetlenség, hogy Dávid Zoltán a pénzügyi bizottság elnöke, mert személyesen nem vett részt cége kérelmének elbírálásában.
Hogy Dávid mennyit profitálhat a strand és a két parkoló üzemeltetéséből, nem egyértelmű; a képviselő nem vette fel a telefont, nem reagált a témában elküldött levelünkre sem. A kinti parkoló bevétele mindenesetre egyetlen forgalmas nap alatt megtérítheti az 55 ezer forintos bérleti díjat akkor is, ha csak 30 férőhellyel számolunk.
A benti fizetős zóna szintén jövedelmező lehet, és a strandon dolgozó három büfés és sportszerkölcsönző is több százezer forintos helyhasználati díjat fizethet – egyikük 450 ezer forintos tételt említett kérdésünkre. Emellett, a Dávid Víz-Szer profitál a 200 forintos díjjal működő nyilvános vécéből is. A strand üzemeltetésének és a személyzet fenntartásának ugyanakkor szintén vannak költségei.
Az Opten cégadatbázisa szerint az egyfős cég a tavalyi évet mindenesetre 20 milliós nettó bevétellel és 20,5 milliós kötelezettségvállalással zárta, 3,5 milliós veszteség mellett.
|
Jelképes díjért adták a parkolót Gárdonyban
|
Hűtlen kezelés gyanújával nyomoznak a gárdonyi Panoráma szabadstrand melletti terület ügyében, amelyet egy helyi politikus vállalkozásának adtak bérbe.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3097160_jelkepes-dijert-adtak-a-parkolot-gardonyban
|
2020-10-29 20:04:37
| true | null | null |
Népszava
|
A külgazdasági és külügyminisztérium megerősítette, hogy megpróbálják értékesíteni a "készleten felüli" lélegeztetőgépeket abból a több mint 16 ezerből, amit több százmilliárd forint értékben vásároltak idén, írja a HVG, amely amúgy úgy értesült, hogy a "készleten felüli" kifejezés nyolcezer (8000) lélegeztetőgépet jelent.
A külgazdasági és külügyminisztérium a járvány első hulláma alatt spájzolt be a magyarországi igényeket sokszorosan lefedő mennyiséget lélegeztetőgépből. Csak hogy értsük a nagyságrendeket: úgy vásároltak 16 ezernél valamivel több lélegeztetőgépet, hogy a járvány első hulláma idején készült legpesszimistább forgatókönyvek alapján is legfeljebb nyolcezer darabra lett volna szükség az országban úgy, hogy kétezer eleve volt, és még kétezret le tudtak gyártani itthon. Vagyis alsó hangon is négyszer annyi lélegeztetőt vettek, ráadásul akkor, amikor a világon mindenki lélegeztetőgépeket akart vásárolni, ezért a normális ár sokszorosába kerültek ezek a készülékek.
A HVG érdeklődésére a külügyminisztérium annyit erősítette meg, hogy "a stratégiai készleteken felüli gépeket" valóban megpróbálják értékesíteni. Arra már nem válaszoltak, hogy milyen típusú gépeket és mennyiért akarnak értékesíteni.
|
A külügy már szabadulna az eddig megvásárolt lélegeztetőgépek felétől
|
A külgazdasági és külügyminisztérium megerősítette, hogy megpróbálják értékesíteni a "készleten felüli" lélegeztetőgépeket abból a több mint 16 ezerből, amit több százmilliárd forint értékben vásároltak idén, írja a HVG, amely amúgy úgy értesült, hogy a "készleten felüli" kifejezés nyolcezer (8000) lélegeztetőgépet jelent.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/10/29/a-kulugy-mar-szabadulna-az-eddig-megvasarolt-lelegeztetogepek-feletol
|
2020-10-30 11:34:06
| true | null | null |
444
|
A DK pénteki sajtótájékoztatóján több ilyen számlát be is mutatott, ezen több mint 10 ezer forintba kerülő pezsgők szerepelnek.
A DK online sajtótájékoztatóján Sebián-Petrovszki László részletesen ismertette a több tételből összesen 100 ezer forint körüli összeget kitevő italvásárlást, amelyek mind a Miniszterelnöki Kabinetiroda címére kiállított számlákon szerepelnek.
A DK által indított per a Kúriáig jutott, amely október elején döntött úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának ki kell adnia, Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget.
Az ügyben kerestük Hegedüs Zsuzsát, amint válaszol, frissítjük cikkünket. (Frissítés: itt olvasható a különmegbízott válasza.)
Hegedüs három évtizede foglalkozik a leszakadó, hátrányos helyzetű térségekkel. A szociológust Orbán Viktor már 2009-ben felkérte a társadalmi felzárkóztatási program kidolgozására, majd nevezte ki 2010 után a területre fókuszáló miniszterelnöki főtanácsadóvá.
Hegedüs Zsuzsa nemrég azzal került a figyelem középpontjába, hogy a hátrányos helyzetű települések iskoláinak kiküldött körlevelében egy orrspray-t ajánlott a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Azt írta, hogy „4 órán keresztül biztosítja, hogy orron át a vírus ne jusson be a szervezetbe”, holott az orrspray-ben található azelasztin-hidrokloridot a már kifejlődött betegség kezelésére ajánlják.
|
DK: Több tízezer forintos italokra költött közpénzt Orbán főtanácsadója
|
Több tízezer forintba kerülő italokra költött közpénzt Hegedűs Zsuzsa, Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, állítja a Demokratikus Koalíció (DK) a Hegedűs költéseiről megszerzett számlák alapján.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/10/30/hegedus-zsuzsa-luxusital-koltes-demokratikus-koalicio
|
2020-10-30 13:36:35
| true | null | null |
Telex
|
Sz. Ádám még csak 24 éves volt, amikor a valaha volt egyik legnagyobb volumenű magyarországi rendezvény biztonságtechnikai tanácsadója lett. A több mint 100 milliárd forintból megvalósított 2017-es vizes vb szervezője nyolc hónapon át havi 450 ezer forintot fizetett a tanácsokért, összesen 3,6 millió forintot.
Fiatal kora ellenére Sz. Ádám addigra már több mint egy tucat cégnél töltött be vezető pozíciót. Ezek szinte kivétel nélkül egyértelműen kötődtek a vizes vb-t szervező állami cég, a Bp2017 Nonprofit Kft. vezetőjéhez, Balogh Sándorhoz. A költségvetési csalással és befolyás vásárlásával gyanúsított, közel egy éve világszerte körözött Balogh a Bp2017 gazdasági igazgatója volt, de a gyakorlatban ő irányította a szervezetet, ő hagyta jóvá a kifizetéseket, így Sz. Ádámét is.
Ahogy korábbi portrénkban bemutattuk, Balogh több milliárd forinttal károsította meg az államot egy több száz vállalatból álló céghálóval, amely részben volt felesége, Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszter lakásán működött. Ennek ellenére Balogh érdekeltségeit jelentős összegekkel támogatta az állam, ő pedig az állami pozíciója mellett rendszeresen szakértett a köztévén, vezette a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, és ő volt az ötletgazdája a rövid időn belül megbukó kereskedőházaknak is.
Balogh lényegében leplezetlenül alakította ki a nehezen átlátható cégbirodalmát, a vállalkozások jellemzően nem felkutathatatlan strómanokra írva, hanem a saját vagy legközelebbi hozzátartozói, szerettei nevén működtek. Balogh szoros kapcsolatban állt öt nővel, egy testvérpárral és egy testvértrióval. Mindannyian a cégháló több tucat vállalkozásában voltak érdekeltek, közülük hárman is szerepelnek a NAV adóslistáján.
Az egyikük fia a cikk elején említett Sz. Ádám. Ám ő csak az egyike azoknak, akik Balogh hálózatának részeként közpénzhez jutottak a Balogh vezetése alatt álló állami szervezeten keresztül. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk.
A 2017 decemberében igényelt, de csak a Kúria döntésének hatására kiadott szerződéslista újabb betekintést enged abba, hogy az eredetileg 25 milliárdos költségvetéssel tervezett rendezvény ára hogyan emelkedhetett 107 milliárd forintra. A vizes vb-t övező visszás pénzmozgások közül korábban mi is írtunk arról, hogy szinte csak a kormánymédiában több mint 10 milliárd forintot költöttek a 800 milliós jegybevételt hozó rendezvény promotálására, hogy milliárdokat bukhattak volna a szállások elszámolása miatt, vagy arról, hogy 230 milliót fizettek egy háromperces videóért, amelyet végül nem használtak semmire.
Balogh adófizetői pénzt fizet Baloghnak
A most kiadott szerződéslistában ugyan jellemzően nem szerepelnek milliárdos összegek, mégis jól mutatja, hogy az adófizetői pénzek hogyan vándoroltak át az állami kinevezettekkel szoros viszonyban lévők vagy akár maguk az állami kinevezettek zsebeibe. A Balogh-hoz egyértelműen köthető személyek vagy szervezetek mellett a szerződéses partnerek között többen szerepelnek az úszósport vagy a Balogh által akkoriban elnökölt Magyar Szinkronúszó Szövetség környékéről, illetve több cég is szinte csak a Bp2017-tel kötött szerződés miatt tett szert bevételre az elmúlt években.
A listán kétszer is feltűnik az azóta felszámolás alatt álló CH-Industries Zrt., amelyben egy céghálón keresztül maga Balogh Sándor is tulajdonos volt. A cég műszaki projektvezetésre óránként és mérnökönként 15 ezer forintot számlázott, de az nem derült ki, hogy összesen mennyi pénzt fizetett a Balogh által vezetett állami vállalat a Balogh tulajdonában álló cégnek.
A CH-Industries emellett hat hónapon keresztül kapott eleinte havi nettó 450 ezer, majd 550 ezer forintot „tervező mérnöki feladatokra”. Megkerestük a céget és a végelszámolás alatt álló Bp2017 végelszámolóját, a cég korábbi ügyvezetőjét, Szántó Évát, de nem válaszoltak arra, hogy pontosan milyen feladatokat végzett el Balogh cége, és arra sem, hogy a megbízást nem tartják-e összeférhetetlennek.
Három olyan cég is van a listán, amelyek nem közvetlenül Balogh tulajdonában állnak, de számos ponton kötődnek hozzá. A kényszertörlés alatt álló Globokom „menedzselt felhőalapú tárhelyszolgáltatásra vonatkozó feladatokra” nettó 6,3 millió forintot kapott. Sem a listából nem derül ki, sem a Bp2017 vagy a Globokom nem árulta el, hogy a rejtélyes megfogalmazás például egy Google Drive fiók kezelésénél többet jelent-e vagy sem.
A felszámolás alatt álló Global Protect öt különböző tárgyban is kapott szerződést, például távfelügyeletre, őrzés-védésre, vagyonvédelemre és egy ízben „illegális üzleti információszerzésre alkalmas technikai eszközök keresésére”. Az ezekre fizetett összegek azonban több esetben egyáltalán nem derülnek ki a listából.
Például vagyonvédelmi feladatokra közel két hónapon át óránként nettó 1930 forintot fizettek (tehát nem derül ki, hogy összesen mennyit), majd a dátumok alapján visszamenőlegesen módosítottak egy szerződést, amelynél az összegéhez ez van beírva: „szerződés szerint”. Szintén megkerestük az érintetteket, de választ nem kaptunk.
Az Sz. Ádám tanácsaiért vagy a Global Protectnek kifizetett összegek azért érdekesek, mert a Bp2017 közbeszerzések révén, négy különböző megállapodás keretében nagyjából 1,5 milliárd forintot fizetett a kormányközeli, őrzés-védelemmel foglalkozó Valton-Sec Kft.-nek.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLassan véget ér a 2017-es budapesti vizes vb, 120 embert idén épít le az állami szervezőcégDecemberben még 135-es dolgoztak a Bp2017 Kft-nél, áprilisban viszont már csak tucatnyian fognak. Idővel a cég végelszámolása is megindulhat,
Az egyik legfurcsább szerződést a Design Group nevű céggel kötötték, amely szintén több szálon kötődik Baloghhoz. A cég 2017 februárjában vette fel ezt a nevet, miután tulajdont szerzett benne egy-egy neve és lakcíme alapján francia és kongói ember. Három hónappal később pedig nettó 50 millió forintos szerződést kötött az állami céggel „VIP catering szolgáltatásra”. A Bp2017 úgy kötött velük szerződést, hogy a Design Group*pontosabban előző nevén Deutsch Group már a 2016-os beszámolóját sem adta le, és ez azóta sem változott, ami miatt 2018-ben elindították a cég kényszertörlését.
450 ezer feladatokra, 450 ezer feladatok ellátására
A cikk elején említett Sz. Ádám mellett mások is szerepelnek a Bp2017 szerződéslistáján a Balogh-féle céghálóból. Ilyen például F. Zsuzsanna, aki a Balogh-gal szoros kapcsolatban álló nővérek egyike. „Személyi asszisztensi feladatokra” havi 500 ezer forintot kapott*az első hónapokban a szerződés szerint erre még rájött az áfa is, így a szűk másfél év alatt nyolcmillió forinthoz jutott. F. Zsuzsanna egyébként el van tiltva a cégvezetéstől, miután több mint húsz olyan cégben töltött be pozíciókat, amelyek felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy stróman élete: „heti 150 millió szállításától szakadt szét a táskám”„Millió helyett mindig ezret írtak. Ha azt az üzenetet kaptuk, hogy vegyünk fel 30 ezret, akkor 30 milliót kellett.” Bemutatunk egy bűnszervezetet az alsóbb szinteken lévők szemszögéből.
A hálózat szintén több cégében felbukkant egy férfi, aki a szerződéslista alapján párhuzamosan kapott pénzt „logisztikai munkatársi feladatok” és „logisztikai munkatársi feladatok ellátása” címszóval. Mindkettőért havi 450 ezer forintot kapott, így három hónapon át havi 900 ezer forint járt neki a papíron hasonlónak tűnő munkákért. Az év megelőző hónapjaiban pedig flottakezelésért kapott kapott havi 400 ezer forintot. A Balogh-hálózathoz köthető mindhárom érintettet megkerestük, de egyikük sem válaszolt.
A Balogh Sándorhoz közvetlenül köthető szereplőkön kívül több olyan céget találtunk, amelyeknek az elmúlt években lényegében csak a Bp2017-től származott bevételük. Ilyen volt például egy „területi képviselői feladatokat” ellátó, neve alapján nyelviskola, vagy egy mérnöki cég, amelynek 2017 után 50 ezer forint bevétele volt.
|
Ismerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetője
|
A Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201029/ismeroseinek-es-sajat-erdekeltsegeinek-jatszott-at-kozpenzt-az-uszo-vb-s-ceg-korozott-vezetoje/
|
2020-10-29 18:26:00
| true | null | null |
G7
|
Egy sok szempontból elképesztő tartalmú, 2 óra 19 perc hosszúságú hiteles hangfelvétel jutott el a Narancs.hu-hoz a medgyesbodzási képviselő-testület augusztus 28-i üléséről. Erre Simonka György nem az immár hatszor megválasztott Varga Gábor (független) polgármester, hanem rendhagyó módon az egyetlen fideszes képviselő, Restály László hívására ment el. Napirenden a dél-békési orvosi ügyelet újjászervezése volt, de ahogy várni lehetett, sok minden más is terítékre került. Valóságos küldöttséggel érkezett a fideszes parlamenti képviselő, akit emberei három kamerával kísértek, és akadt egy fotós is a stábban.
Varga Gábor medgyesbodzási polgármester Simonka ellenfelének számít. Bírálta őt több polgármester-társával együtt a július 22-i Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulás ülésén is. Ott egyebek mellett azt mondta: „Én nem oda tartok, ahova Simonka.” Mindezzel a kormánypárti országgyűlési képviselő elleni bűnvádi eljárásra utalt Varga Gábor.
„Mindig kommunistának tartottalak!”
Ülésezik a medgyesbodzási testület, még tavaly. Szemben: Varga Gábor
„Az, hogy én ebben a székben ülök, nem rajtad múlott, mert mindent megtettél ellenem. Az, hogy te velem, te pedig ellenem, az nem jó műfaj volt idáig” – mondta Varga Gábor medgyesbodzási polgármester a testületi ülés utolsó fél órájának kezdetén Simonkának. Varga Gábor eddig hatszor választották meg a kis békési község első emberének, kétszer időközi, míg négyszer a rendes helyhatósági választáson. Legutóbb, 2019 őszén a Fidesz nem is indított Vargával szemben senkit az önkormányzati választáson.
„Ha a véleményemet kérdezed, az változatlan. Megpróbálod a barátaiddal eljátszani, hogy te egy polgári gondolkodású fideszes ember vagy, ehhez képest a véleményem, azért nem támogattalak soha, mert mindig kommunistának tartottalak” – mondta erre Simonka. (Közben behallatszódik, amint valaki azt mondja, „még a famíliába sem volt egy párttag sem”.) Majd Simonka folytatta: „A kommunistákra jellemző, hogy hazudnak éjjel, reggel és este (sic!)” Varga Gábor: „Kikérem magamnak, hogy kommunista vagyok!”
Nem sokkal később Simonka folytatta mondandóját, sőt gyakorlatilag szinte teljesen átvette a szót és a testületi ülés irányítását.
Mi mindent, ti semmit…
„Amikor Csömpi volt a polgármester (Krucsai József, aki 2017-ben egészségügyi okok miatt lemondott), akkor fejlődött a falu. A te idődben bezárták az iskolát, a Csömpi idején kinyitották az iskolát, utakat kezdtünk építeni, fejlesztettük a közmunkaprogramot, egy csomó jó programot megcsináltunk, gépesítettünk. Akkor Medgyesbodzás elindult egy fejlődési pályán. Hál’ Istennek Laci bácsi (Restály László volt fideszes alpolgármester, most képviselő) átvette (a községet), minden, amit fejlesztésnek tudhattok most be, ami jövőképet mutathat Medgyesbodzásnak, azt Laci bácsi idején tudtuk elérni. Ti még egyetlen dolgot sem tudtok felmutatni” – vágta a medgyesbodzási képviselők és Varga Gábor polgármester szemébe Simonka György.
Majd rövid vita és pengeváltás után folytatta: „Melyik fejlesztés nem volt fontos, az, amelyiknél elvettétek Gáborteleptől piacfejlesztést? Én dolgoztam rajta, ti nem voltatok sehol! Akkor arról volt szó, hogy Medgyesbodzás és Gábortelep fog piacteret kapni. Az 50 millió forintot az óvodafejlesztésre én harcoltam ki, azt se tudjátok, miről beszéltek. Amiatt annyi vasat és annyi lövést kaptam a gyulaiaktól és mindenkitől, hogy azt ti el nem tudjátok képzelni. (…) Utána az összes fejlesztési pénz, százmilliósával megérkezett a számlára. Csak egyetlen egy dolog volt a feladatotok, hogy amit Laci bácsi kiharcolt, és amiért én megharcoltam, elköltsétek megfelelően, törvényesen, szabályosan és határidőre. Ezt sem tudtátok még abszolválni” – mondta Simonka.
Brüsszeli forrásként a térségbe érkező Térség- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 58 milliárd forintját az előző ciklusban a Simonka emberei által irányított fideszes vezetésű Békés megyei önkormányzat osztotta el. Ám sikerült elsőre olyan egyenlőtlenül elosztani a fejlesztési pénzeket, hogy a jelentős összeg majdnem kétharmada a négy Békés megyei országgyűlési választókerület közül kizárólag Dél-Békésnek jutott volna. Egész véletlenül itt képviselő Simonka. Ez ellen erőteljesen lépett fel Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) gyulai polgármester vezetésével több viharsarki politikus. Később kiderült, sikerrel.
„Hülyének néz bennünket?”
„Képviselő úr, teljesen hülyének néz bennünket?” – kérdezte Simonka kioktató szavai után ifj. Varga Gábor alpolgármester „Nem” – jött a válasz. „Pedig teljesen azt csinálja. Mi nem jancsibohócok vagyunk” – jelentette ki az alpolgármester.
Erre válaszul Simonka azt mondta: „Az a mondás járja Medgyesbodzáson, hogy a falu érdekében vagytok, de mindenekelőtt azért a ti érdeketek érvényesül.” Nem sokkal később pedig azzal gyanúsította meg ifj. Varga Gábort, hogy ő akar majd polgármester lenni Medgyesbodzáson, de szerinte ez neki ilyen hozzáállással nem fog menni. Majd a következőképpen folytatta az eszmefuttatást.
Simonka a bíróságon jelentkezik
Nem lesz képviselő és a nullás vád
„Nem azért kell polgármesternek lenni, hogy pozícióban legyél, hanem hogy eredményeket tudjál elérni. Én nem akarok országgyűlési képviselő lenni, (korábban) akartam országgyűlési képviselő lenni. Azt gondolom, ha akarok és akartam indulni, akkor az emberek már háromszor szavaztak nekem bizalmat. Azért, mert nem tudtam védekezni az elmúlt két-három évben, hogy ne befolyásoljam az eljárást, ezért kialakítottak egy olyan képet rólam, ami nem fedi a valóságot. Csak szeretnék dicsekedni, hogy kedden (augusztus 25-én – a szerk.) az ügyvéd a 33. pert nyerte meg, ez egy nagyon szép szám, nekem egy kedvenc számom. Mert most már nem vagyok hajlandó eltűrni azt, hogy mindenki a szájára vegyen, és hazugságokat mondjon rólam. Fölfogadtam egy stábot, akiknek az a dolga, hogy bebizonyítsa, nekem van igazam. Az is igaz, ha már itt tartunk, hogy három évig csöndben voltam, nekem azt mondták, hogy hallgassak, mert a bírósági eljárás előtt nem mondhatok egy szót sem. Ezt októberben fog megvalósulni. Azért kezdtem előbb, mert május 12-re volt kiírva a tárgyalás, ahol elmondhatom, elmondom és be is fogjuk bizonyítani, hogy a vádirat, az nullás! Ugyanis nincsenek meg a törvényi feltételei, hasraütésszerűen olyan ügyészek csinálták – és ezt most a kamerába mondom –, akik azóta mind ki vannak rúgva. Ha ti azzal próbáltok engem gyanúsítani, hogy az emberek emiatt ellenem fordultak, hát legyen! Én nem azért dolgoztam, hogy én képviselő legyek, mert én ennél sokkal több pénzt tudtam keresni vállalkozóként, és sokkal többet tudtam a családommal, a barátaimmal lenni, és minden mással többet tudtam foglalkozni. Olyan eredményeket értem el, amiről ti álmodni sem mertetek” – mondta egy szuszra Simonka.
Kérdések, kételyek, kamuzások
Aligha kockáztatott nagyot azzal Simonka, hogy kijelentette: nem akar többet parlamenti képviselő lenni. Ugyanis az ellene megfogalmazott súlyos vádak és a körülötte lévő, immár a dél-békési Fidesz-szervezeteket is súlyosan megosztó helyzet miatt a kormánypárt nagy valószínűséggel nem is akarja 2022-ben képviselőjelöltként indítani. Sőt, a medgyesegyházi Fidesz-csoport vezetője, Ruck Márton Simonka párttagságának megszüntetésére tett javaslatot. Nem derül ki továbbá Simonka mondandójából, hogy kik ellen és milyen ügyekben nyerte meg a 33 perét. Mint ahogy az sem világos, lapokra, hírportálokra, televíziókra, illetve helyreigazítási vagy személyiségjogi perekre utalhatott.
A vádirat az nullás
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő az ellene zajló büntetőper vádiratát bírálta élésen a medgyesbodzási képviselő-testület 2020. augusztus 28-i ...
Kérdés, mire gondolhatott Simonka, amikor azt említette, hogy a „vádirat nullás”. Nem lehet azt sem tudni, milyen kirúgott ügyészekről beszél. A Fővárosi Törvényszék befogadta a vádiratot, amelyről Simonka azt mondta: hiányoznak belőle a „törvényi feltételek. Az is kérdések sorát veti fel, hogy a 2010-ig visszamenően vagyonnyilatkozataiban gyakorlatilag semmit sem kereső és semmilyen megtakarítással nem rendelkező képviselő, hogyan tud egy teljes jogi stábot fizetni, amely állítólagosan sorra nyeri neki a pereket.
Nem tudjuk, hogy vállalkozóként mennyit keresett Simonka, ahogy azt sem, hogy politikusként mennyi a jövedelme. Azt tudjuk, mennyi járna neki, és azt, hogy különböző tartozások miatt óriásiak a levonásai. Vagyonnyilatkozata semmilyen útbaigazítást nem ad ebben. Ugyanakkor tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a felhozott vádak büntetéséül nem csupán nyolc és fél éves fegyházbüntetést, hanem 850 millió forintos vagyonelkobzást is kért Simonkával szemben.
Felkarmolták a pénzt…
A testületi ülésen egy kérdésére Simonka beszélt a helyben megvalósuló projektek egyik konzorciumi tagjáról, a Dél-békési Jövőkép Nonprofit Kft.-ről, amelynek a szabálytalan pályázatok miatt több tízmillió forintot kell visszafizetnie. Simonka véleménye szerint egykori munkatársából, a vádirat benyújtása után ellenfelévé vált Galló Ferenc vezetésével többen „felkarmolták a nagy lóvét, most csődbe fogják vinni a céget” és pályázatokat buknak el. Azt jósolta, hogy a cég ügyvezetője le akar mondani, de jelezte, ezt addig nem hagyják, míg nem számol el. Mondandójához érdemi konkrétumokat nem fűzött hozzá.
Terror és fehér boríték
„Terrorban tart sok mindenkit Simonka” – így jellemezte a medgyesbodzási testületi üléseken történteket Varga Gábor polgármester a Narancs.hu-nak. Megjegyezte, a térségben sokszor előfordult, hogy megmondták, ki a pályázat győztese és kivitelezője. Ehhez ifj. Varga Gábor alpolgármester hozzátette, fehér borítékban érkeztek az utasítások.
„Nézze, hatszor választottak meg polgármesternek, 64 éves vagyok, engem nem lehet megfélemlíteni. Simonkának évekkel ezelőtt megmondtam, nem megyek helyettetek börtönbe!” – mondta lapunknak Varga Gábor. A fia, ifj. Varga Gábor alpolgármester szerint Simonka a kamerákkal és az embereivel úgy érkezett a testületi ülésre, mint aki meg akarja félemlíteni a képviselőket. „Alig van valaki Dél-Békésben, aki Simonkával együtt akar mutatkozni” – jellemezte a szerinte kialakult helyzetet ifj. Varga Gábor, aki magát függetlennek, de jobbra húzónak mondta.
„Simonka már használni nem tud, de ártani nagyon sokat, és ez nagyon sok térségbeli politikus véleménye” – zárta szavait ifj. Varga Gábor.
(Címlapfotónk ma már, kis túlzással történelmi felvétel. Középütt Simonka György. A bal szélén az a Ruck Márton medgyesegyházi Fidesz-elnök, aki nemrégiben kezdeményezte Simonka kizárását, jobb szélén pedig Varga Gábor medgyesbodzási polgármester, akit most lekommunistázott a fideszes parlamenti képviselő. A felvétel forrása: Simonka György/Facebook.com.)
|
Simonka-hangfelvétel: "a vádirat nullás"
|
Elképesztő, sok esetben minden magyarázat nélküli és több mint meredek kijelentések sorát tette Simonka György Békés megyei országgyűlési képviselő múlt pénteken a medgyesbodzási testületi ülésen, ahova demonstratívan embereivel és három kamerával érkezett. Letolta a képviselőket, mert szerinte a saját érdeküket nézik a község helyett. Kommunistázott is, de kiosztotta az ügyészséget is. „Hülyének néz bennünket?” – kérdezték tőle.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-hangfelvetel-kommunistazik-nullasnak-nevezi-a-vadat-es-nem-akar-kepviselo-lenni-132877?pageId=2
|
2020-09-05 09:51:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
10 perc
2020.11.02. 05:30
2020.11.02. 07:45
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit.
|
Extitkosszolgával akarta kideríttetni, kik akarnak ártani a miniszternek
|
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte”. A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának. Miután a magyar hatóságok elől meglépett, Dubajba repült. Meglepő részletekre bukkantunk, miután megszereztük és átnyálaztuk a vizes vb egykori gazdasági igazgatója, a körözés alatt álló Balogh Sándor ellen folyó vesztegetési ügy aktáit.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201102_balogh_sandor_korozes_vesztegetes
|
2020-11-02 09:50:35
| true | null | null |
HVG360
|
Az egykori kancelláriaminiszter az általunk feltárt Buda Gardens-történet miatt ment most neki az igazságszolgáltatásnak; valószínűleg azért ily’ hevesen, mert a cselekményt épp „alatta” követték el. Konkrétan arról volt szó, hogy a Miniszterelnökséghez tartozó ÉMI Nonprofit Kft. korabeli irányítója, a Magyar Cserkészszövetség exvezetőjeként is jegyzett (de az ifjúsági szervezet éléről addigra kiszorított) Henn Péter a saját köreinek privatizált egy XI. kerületi, Feneketlen-tó melletti állami óriástelket – s a közreműködők több száz millió forintos felárral adták rögtön tovább a szerzeményt egy ingatlanfejlesztőnek. Lázár még a 2017-es első cikkeink megjelenése előtt eltávolította Hennt az ÉMI éléről, majd további vizsgálódásra utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, s végül a volt cégvezér bizalmasait is kisöpörte az állami szférából.
Mivel a teljes sajtó beszámolt a kancelláriaminiszter „vérengzéseiről”, mindenki biztosra vehette, hogy Lázár János valódi koronatanú, a bizonyítékok gazdája, akit elsőként kell megkeresnie a Buda Gardens-ügyben eljáró BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának. Ehhez képest a rendőrség másfél éve bűncselekmény hiányában, gyanúsított megnevezése nélkül zárta le a nyomozást.
Hétfői interjúnkból pedig kiderült, hogy a Miniszterelnökség volt vezetőjét egyáltalán nem hallgatták ki tanúként. Lázár szó szerint ezt nyilatkozta lapunknak: „Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt.”
Majd így folytatta: „Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt.”
A Lázár-interjú megjelenése után mozgósítottuk formális és informális rendőrségi és ügyészségi kapcsolatainkat, ezeket a kérdéseket szegezve nekik: maradhat-e következmény nélkül, ha a 2018-ig regnáló Orbán-kormány második embere ilyen súlyú kijelentéseket tesz; a mostani nyilatkozata hatására újraindítják-e a nyomozást; miért nem hallgatták ki tanúként a volt minisztert? A Fővárosi Főügyészség hivatalos válaszában rögtön továbbdobta a labdát: „Az eljárást a BRFK szüntette meg a felderítési szakaszban, amikor a nyomozást a törvény alapján önállóan, ügyészi irányítás nélkül végzi, maga határozza meg a kihallgatandó személyek körét. Az eljárás folytatásnak feltételeit a büntetőeljárási törvény szabályozza. A leírtak alapján kérdéseinek megválaszolására a BRFK jogosult, javasoljuk, keresse meg a rendőrséget.” Így is tettünk, ám onnan válasz helyett csak lakonikus tényközlés érkezett, amely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság az eljárást anno megszüntette. Azaz nem mondtak semmit.
Név nélkül nyilatkozó igazságszolgáltatási forrásaink viszont egybehangzóan állítják: egy nyomozás lezárása nem emelkedik jogerőre, mint egy bírósági ítélet, ennek következtében bármikor újraindítható, ha friss adat, körülmény merül fel. „Márpedig, ha az ÉMI-t felügyelő volt miniszter nyíltan azzal vádolja korábbi alárendeltjét, hogy meglopta az államot, és az igazgató bűnös cselekedetét szerinte az sem tompítja, hogy utólag módosítottak valamit a kirívóan értékaránytalan privatizációs áron, akkor atombombával van dolgunk” – mondja egyik informátorunk. Másik forrásunk szerint a Lázár-interjúban szereplő új tényeket, illetve a volt kancelláriaminiszter tanúkénti kihallgatásának elmaradásáról szóló információt hivatalból észlelnie kell a felettes ügyészi szerveknek, „majd nemigen történhet más, mint a nyomozás újraindítása”.
Nagy kérdés persze, mennek-e valamire egy másodszor is megnyitott nyomozással a Feneketlen-tó közelében élők, akik három évig küzdöttek, hogy az ÉMI-terület végfelhasználója – a Schmidt Mária-féle BIF Nyrt.-nek is dolgozó DVM Group – ne emeljen tájseb méretű irodaházat a kertvárosias környezetbe. Pláne azután, hogy bár a XI. kerület új DK-s polgármestere a kampányban a tiltakozó civilek mellé állt, László Imre végül csak lefaragni tudta a beruházó gigantomán terveit. A kocka már annyira el van vetve, hogy a helyi képviselőtestület szeptember végén elfogadta a telekre vonatkozó új kerületi építési szabályzatot, s ezzel zöld jelzést adott a nagyszabású ingatlanfejlesztésnek. „Az irodatömb felhúzását aligha lehet megakadályozni. Ez olyan jogászi mestermunkát igényelne, amely egyértelműen és gyorsan bizonyítja, hogy Henn Péterék a terület privatizációja során bűnösen összejátszottak a végső tulajdonos-beruházóval. Ha rendes nyomozás lett volna az elmúlt három évben, talán megkérdőjeleződhetne a DVM Group jóhiszemű váráslói mivolta. Így azonban, hogy hamarosan indul az építkezés, viszont egyelőre nem indult újra a büntetőeljárás, bírósági úton szinte képtelenség kikényszeríteni a projekt azonnali felfüggesztését” – mondja ügyészségi forrásunk.
Mindezek után egy tisztázandó téma maradt nyitva: milyen karriert választott magának Henn Péter, akiről Lázár János állítja, hogy „meglopta az államot”? Kijött-e újra a fényre, rehabilitálta-e önmagát? Újra vállalkozik-e, mint főcserkész korában, amikor – sok társát is felháborítva – egyesületi, alapítványi és céghálózatot font az ifjúsági szervezet köré? (E struktúrát a cserkészszövetségen belül Páterisztánnak becézték, amely fogalom a volt ügyvezető elnök mozgalmi nevéből – Páter – képződött.) A fenti kérdésekre röviden így szól a válasz: Henn magániskolát alapított Budaörsön, és ehhez a cserkészek egyik „fiókalapítványát” használta fel. Tehát hiába szakított vele a mozgalom már 2015 végén, az általa idén gründolt Creascola „innovatív nyolcosztályos gimnázium” léte igazolja, hogy hajlamos vissza-visszanyúlni a múltjához.
Nézzük mindezt részletesebben, a vonatkozó dokumentumokkal és az érintettek nyilatkozataival megtámasztva. Noha az utóbbi években nem tűnt aktívnak, máig létezik egy Magyar Jamboree Alapítvány (MJA) nevű entitás, melynek írásban rögzített célja: a cserkész világtalálkozókon, nemzetközi táborokban a magyar fiatalok „kinntartózkodásának anyagi támogatása, különösen a hátrányos helyzetű családokból származók kiutazásának lehetővé tétele”. Az MJA 2014 végén megvásárolta a korábban egyházi és cserkészkötődésű Creascola Közösségi Iskolák Továbbképzési és Szolgáltató Nonprofit Kft.-t – amely aktus persze a legkevésbé sem következett az alapítvány eredeti küldetéséből, mégis megtörtént. Henn először 2019 legvégén, a Buda Gardens-nyomozás lezárása után jelentette be a budaörsi sajtóban, hogy 2020 szeptemberétől fizetős magániskolát indítanak – „véletlenül” Creascola néven –, amely az állami normatív támogatás mellett a szülők havi 130 ezer forintos hozzájárulására épít majd (a plusz 200 ezres beiratkozási díj mellett).
Idén februárban aztán az MJA képviselője, a máig a cserkészszövetség pénzügyi vezetőjeként dolgozó Kovács András határozatban rögzítette, hogy a Creascola Nonprofit Kft. a jövőben tényleg alap- és középfokú oktatási intézményt fog működtetni. Be is indult a toborzókampány, s Henn Péter minden fórumon az iskola alapítójaként mutatkozott be (ma is így szerepel az intézmény holnapján). A fenntartó kft. formális ügyvezetője mégsem ő, hanem régi barátja és mentora, Pontyos Tamás, tulajdonosa pedig – mint írtuk – az MJA. Pontosabban: az alapítvány csak volt tulajdonos. Közvetlenül az idei tanévkezdés előtt, augusztus 31-én Pontyos megvásárolta a Creascola-céget 10 millió forintért.
A bagatell összegért tehát egy komplett, minden engedéllyel rendelkező, állami normatívára és szülői hozzájárulásokra jogosult, profin kialakított bérleményben működő iskolát kapott.
Az adásvételi dokumentumban a cserkészprofilú MJA ráadásul felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy azonnali hatállyal jegyeztesse be tulajdonjogát, noha a teljes árat csak idén decemberig kell kifizetnie.
Megkeresésünkre Henn Péter azt mondja: „Egy újfajta pedagógiai megközelítésben működő nyolcosztályos középiskola ötlete évekkel ezelőtt született meg bennem. Ezt nagy örömmel és érdeklődéssel osztottam meg barátaimmal és olyan ismerősökkel, akikkel szakmai kapcsolatom volt. Így találkoztunk össze kollégámmal és barátommal, Pontyos Tamással is, aki a Creascola Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként érdeklődött az ötlet iránt.” Pontyos pedig úgy fogalmaz lapunknak: az iskola hivatalos alapítója az általa vezetett és immár birtokolt cég, „egyszemélyben gyakorlom a fenntartói jogokat, abban sem Henn Péternek, sem más természetes személynek semmilyen jogosultsága nincsen és nem is lehet”. Az ügyvezető elismeri, hogy a Creascola-induláshoz szükséges feltételek megteremtésében aktív szerepet vállaltak egyes diákok szülei, köztük Henn Péter is, de annak semmi jogi relevanciája nincs, hogy az iskola ötletgazdája alapítóként jelenik meg honlapjukon, ez „csupán a megbecsülés kifejezése afelé az ember felé, aki ennyit tett a kezdeményezés megvalósulásáért”.
A „tiszteletbeli” alapító és a hivatalosan bejelentett fenntartó között persze a valóságban nincs ilyen éles határvonal, ezért bátorkodunk Henn-iskolának titulálni a Creascolát. Az intézmény honlapjának adatvédelmi tájékoztató fejezetében például elérhetőségként még lapzártánkkor is Henn magáncégének (Edulab Kft.) mailcíme, továbbá a volt ÉMI-főnök mobilszáma szerepel (a képernyőmentéseket iktattuk), noha kérdéseink elküldése óta számos helyen „belepiszkáltak” a webfelületbe. Tudakoltuk az MJA-tól is, miért adták ilyen olcsón – és miért épp a tanévkezdés előtt – az iskolájukat Pontyosnak. Erre az alapítványt képviselő Kovács András úgy felel: az adásvétel főbb részei üzleti titoknak minősülnek, egyébként pedig az értékesítéssel kapcsolatos előzetes tárgyalások „már márciusban elkezdődtek, de a pandémiás helyzet és a nyári szabadságolások után csak augusztus végén lett megkötve a szerződés”. Mindez akár igaz is lehet, ám mint írtuk, Kovács már hetekkel március előtt Hennék érdekében módosította a Creascola Kft. létesítő okiratát.
Így került hát a cserkésszövetség holdudvarából „nettó magánkézbe” a Creascola nevű kft. és iskola. És ahogy a XI. kerületi Buda Gardens-beruházás, úgy a budaörsi intézményalapítás, -működtetés is visszafordíthatatlannak tűnik. Utóbbi persze nem tragédia: egy jó iskolának nyilván több a haszonélvezője (diák, szülő, tanár, fenntartó), mint a Feneketlen-tavi ingatlanpanamának.
#Buda Gardens
|
Lázár „atombombát” dobott az igazságszolgáltatásra: újraindul a Feneketlen-tavi nyomozás?
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/10/21/buda-gardens-henn-peter-lazar-janos-nyomozas/
|
2020-10-21 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
1. A Buda Gardens-fejlesztésbe torkolló Feneketlen-tavi ingatlanspekulációról, melynek nyomozását a rendőrség gyanúsítás nélkül zárta le, így vallott: „Sötét ügy volt. (…) Mindegy, mit mond a rendőrség meg az ügyészség, az nyilvánvaló bűncselekmény volt. Egy ember, akit kineveztünk oda igazgatónak, visszaélt a közbizalommal és meg is lopta az államot. Ezen nem tompított, hogy kirúgtam őket és az sem, hogy az adásvétel megkötése után félmilliárd forinttal még megemeltük a vételárat. Utólag. Nagyon durva, valódi korrupciós ügy volt az.”
2. A győri Audi-telekbizniszekről pedig azt mondta: „Nem titok, hogy sosem voltam Borkai híve. Számomra egyértelmű volt, hogy semmi keresnivalója a közösségünkben. A győri telekbizniszek megakadályozására tettem is lépéseket. Vele kapcsolatban tehát tiszta a lelkiismeretem. Egyébként meg sosem rejtettem véka alá a véleményemet: a Fidesz nagy versenyelőnye, hogy valódi néppárt, sokféle gondolat és habitus megfér benne. A Borkai-féléknek viszont nincs helye a pártban.”
A Feneketlen-tavi témában először mi hívtuk fel a figyelmet arra, hogy Lázár lényegében atombombát dobott az igazságszolgáltatásra. Mint írtuk, ügyészségi és rendőrségi forrásaink szerint egy ilyen horderejű nyilatkozat után hivatalból újra lehet indítani a Buda Gardens-nyomozást, ráadásul már „érik” is ez a döntés. A hatóságokat sürgetendő Kreitler-Sas Máté, a fejlesztési területet magában foglaló körzet LMP-s önkormányzati képviselője a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult. Mindeközben a „legnagyobb magyar feljelentőként” emlegetett, a Fideszből három éve kizárt Tényi István is jelezte a Válasz Online-nak: cikkünk megjelenése után különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett gyanúja miatt bejelentéssel élt a BRFK-nál és a Fővárosi Főügyészségnél. A DK-s Vadai Ágnes pedig Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett írásbeli kérdést, tudakolván, egyetért-e azzal, hogy nem volt korrekt és alapos vizsgálat, direkt elkenték és eltussolták az ügyet, szándékosan elhúzták az eljárást, még a korrupció részleteiről konkrét tényekkel rendelkező személyeket sem hallgatták ki tanúként. Illetve: Lázár János kategorikus nyilatkozata alapján szükségesnek és indokoltnak tartja-e a nyomozás megszüntetéséről rendelkező határozat hivatalból történő törvényességi felülvizsgálatát és az eljárás folytatásának elrendelését? Frissítés: Cikkünk élesítése után kaptuk a hírt, hogy Csárdi Antal ugyancsak írásbeli kérdést küldött Polt Péternek, továbbá Pintér Sándor belügyminiszternek. Az LMP-s parlamenti képviselő szintén arról érdeklődik, lesz-e ügyészségi/rendőrségi vizsgálat a Buda Gardens-panama ügyében.
A második, tehát a győri történetet a Párbeszéd politikusa, Tordai Bence „karolta fel”. Egyrészt írásban szólította meg a Miniszterelnökséget most vezető Gulyás Gergelyt: Lázár vezetése alatt milyen intézkedéseket tett a tárca a győri telekbizniszek megakadályozása érdekében? Polt Pétertől pedig arra vár választ, folyik-e nyomozás az Audi győri telephelyének 2014-es bővítése, illetve az ezt megelőző földterületek átminősítése és adásvétele kapcsán.
Folytatása következik – egyelőre várjuk az ügyészségi, rendőrségi, miniszteri reakciókat.
Nyitókép: Válasz Online/Vörös Szabolcs
#Buda Gardens#Lázár János#ügyészség
|
Feljelentéscunami a Lázár János-interjúnk után
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/10/30/lazar-janos-buda-gardens-feljelentes/
|
2020-10-30 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
“Ugye tudják, hogy a hónapok óta, válogatás nélkül ránk zúduló koholmányokhoz hasonlóan, most sem a feljelentés és annak jogi következményei a lényegesek? (…) Itt sokkal inkább a politikai népszerűség elvtelen hajhászásáról, a folyamatos ellenségkép-keresésről, az ártatlanok megfélemlítéséről van szó!” – írta Facebook oldalán szeptember végén Elek Sándor, Törökbálint fideszes polgármestere.
Elek azután fakadt ki ilyen szenvedélyesen, hogy az érdi rendőrkapitányság előtt két LMP-s politikus, Bruder Márton törökbálinti képviselő és Tetlák Örs érdi alpolgármester sajtótájékoztatón jelentette be: feljelentést tesznek Elek Sándor ellen.
A mellékleteivel együtt igencsak terjedelmes feljelentést jegyző Bruder szerint a fideszes polgármester a képviselő-testületet megkerülve, áron alul döntött telkek eladásáról. Facebook oldalán a zöldpárt törökbálinti szervezete így fogalmaz:
“a kedvezményezettek, akik sok millió forinttal olcsóbban jutottak ingatlanhoz, a személyes asszisztense és a közbeszerzésekért felelős ügyintéző hölgy volt”.
“A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdaságvédelmi Osztálya hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást az ügyben” – közölte a rendőrség kommunikáció osztálya az Átlátszóval.
Eleket arról kérdeztük, hogy a korábbi nyilatkozatain túl kívánja-e kommentálni a nyomozás elrendeléséről szóló hírt, ám a fideszes politikus azt mondta: az eljárás ezen fázisában nem kíván nyilatkozni. Korábban Törökbálint első embere jogi eljárásokat helyezett kilátásba az ingatlanügy részleteinek kiteregetése miatt.
A vételár többszörösére adott jelzálogot a bank
Bruder a feljelentésben – az átala felkért értékbecslők számaira is hivatkozva – lényegében azt állítja: alulértékelték az eladásra szánt ingatlanokat, történetesen 15 millió forint alá. Így a helyi rendelkezések szerint a polgármesternek jogában állt egyedül dönteni az eladásról, nincs szükség a képviselő-testület jóváhagyására.
Az első ingatlan Törökbálint – Bruder megfogalmazása szerint – nagyon felkapott és nagyon drága Tükörhegy alatti első utcában helyezkedik el: egy 578 négyzetméter alapterületű telek egy 56 négyzetméter alapterületű lakóházzal. “A polgármester úr a 2018. július 31. napján kelt, 23/2018. számú polgármesteri döntésével az általa felkért értékbecslő szerint 8.800.000,- Ft-os ingatlant 8.000.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának” – írja az LMP politikusa a feljelentésben.
A másik ingatlan egy 796 négyzetméter alapterületű telek volt, amit a polgármester a 2019. január 14. napján kelt, 4/2019. számú polgármesteri döntésével, az általa felkért értékbecslő szerint 5.030.000,- Ft-os ingatlant 4.500.000,- Ft vételár ellenében adta el a közvetlen munkatársának – olvasható a feljelentésben.
Bruder szerint elfogadhatatlan a döntés polgármesteri indokolása, amely szerint: „a vételárat bruttó 4.500.000 Ft-ban állapítom meg az ingatlan műszaki állapotára való tekintettel. A fenti összeget a szakértői értékbecslés és a beérkező ajánlat alapján állapítottam meg. Továbbá a vételár megállapításánál figyelemmel voltam arra, hogy az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatalunk dolgozója 10 éve és Törökbálinton kíván családjával letelepedni, és a megvásárolt ingatlan bár építési telek, de építési övezeti besorolása miatt a ráépítők a családtámogatási kedvezményeket nem tudják igénybe venni.”
Ugyanakkor több jel arra utalt, hogy a telek értéke pár hónap alatt a többszörösére emelkedett.
A tulajdoni lap szerint a vevők tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmét 2019. január 23-án iktatták a négy és félmillió forint forgalmi értékű ingatlanra, de hét hónappal és 12 nappal később már huszonnégymillió forint kölcsönt adott rá ebben a nehéz időszakban az egyáltalán nem könnyelmű pénzintézet – hívta fel a figyelmet az érdekes fejleményre a zöld párt politikusa.
“Köztudomású, hogy a pénzintézetek legfeljebb az ingatlan forgalmi értéknek 60%-áig adnak kölcsönt (menekülési érték). Ha ezt vesszük alapul, akkor ennek egy negyvenmillió forintos ingatlannak kellett lennie. 2020. június 16-án iktatják a földhivatalban az épületfeltüntetési vázrajzot, aminek a száma 2020. évben keletkezett, tehát a hitel folyósítsa idején az épület még nem volt kész” – érvel Bruder.
Elek: ártatlanokat hurcolnak meg
A polgármester – még a nyomozás elrendeléséről szóló hír napvilágra kerülése előtt – az ingatlan értékének gyors növekedését azzal magyarázta, hogy a szerződések megkötése után a tulajdonosok komoly összeget fordítottak a telkek rehabilitációjára.
Közműveket vezettek be, támfalat építettek, életveszélyesnek minősített épületet bontottak, szemetet és építési törmeléket szállítottak el.
“Tehát a tulajdonosok a vételáron felül komoly összeget fektettek bele a rendezésbe”
– írta a Facebookon Elek.
“Az ingatlanbecslés szabályosan és reálisan állapította meg azt az összeget, melyen a telkeket – a szabályokat betartva – értékesíteni lehetett” – szögezte le a 14 ezer lelket számláló Pest megyei város polgármestere.
“A cirkusz Önöknek szól! – írta Elek Törökbálint polgáraihoz fordulva. – Bruder Önöket akarja átverni, és ennek érdekében ártatlanok meghurcolásától sem riad vissza. Bruder úr megvalósítja azt a politikát, melyről azt hihettük, hogy évtizedekkel ezelőtt magunk mögött hagytuk, mely koncepciós pereken, koholt vádakon, megfélemlítésen és becsületes polgárok alaptalan lejáratásán alapszik.”
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon egy magát civilként meghatározó ernyőszervezet került hatalomra Törökbálinton. A hat ellenzéki képviselőt tömörítő Törökbálint Holnap elvileg szűk többséggel rendelkezik, míg a polgármestert és az egyetlen alpolgármestert adó Fidesz-KDNP színeiben öten jutottak be a képviselő-testületbe. Az MSZP-Liberálisok-Párbeszéd-Szolidaritás koalíció kompenzációs listáról egy képviselői széket szerzett.
Az országos sajtó januárban cikkezett arról, hogy a látszólagos szűk ellenzéki többség ellenére patthelyzet akadályozza a képviselő-testület munkáját, ugyanis az MSZP-s képviselő rendszeresen a Fidesszel szavaz. Értesüléseink szerint a helyzet azóta lényegében nem változott.
|
Áron alul adhattak el önkormányzati ingatlanokat Törökbálinton, nyomozás indult az ügyben
|
Mélyen áron alul juttatta telekhez munkatársait Törökbálint fideszes polgármestere helyi ellenzéki politikusok szerint. A feljelentés szerint az egyik, négy és fél millió forintért eladott önkormányzati telekre később huszonnégymillió forintos jelzálogot jegyzett be a földhivatal. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság hűtlen kezelés miatt nyomozást rendelt az Elek Sándor polgármestert érintő ügyben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/21/aron-alul-adhattak-el-onkormanyzati-ingatlanokat-torokbalinton-nyomozas-indult-az-ugyben/
|
2020-10-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hiába a bűncselekmény árnyéka, jól keres Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, dr. Vörös József, akit a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként gyanúsítottak meg 2020 júniusában. A vád különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények. Az ügyben még a nyáron kilenc embert vettek őrizetbe, ebből hárman még október 18-ig biztosan előzetesben maradnak, köztük Töröcskei István és a felesége, valamint egy harmadik személy.
A megalapozott gyanú szerint a kisebbségi állami tulajdonban lévő banktól olyan gazdasági társaságok jutottak hitelhez, akik egyéb módon nem tudtak volna, és akik a felvett összeg jelentős részét átutalták a közvetett tulajdonos többségi tulajdonában lévő cégnek. A Fővárosi Főügyészség tájékoztatása szerint jelenleg 19 embert gyanúsítanak, a letartóztatottakon kívül öten állnak bűnügyi felügyelet alatt.
Mészáros ügyvédjeként lett ismert
Vörös József nevét nem sokan ismerték, egészen addig, míg 2016-ben elismerte, hogy Mészáros Lőrinc nevében licitált egy földárverésen. Azóta is szeret berkeken belül maradni: a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet kapott. 2018-ban számos egykori Simicska cégben került elő a neve, amelyek később Mészáros Lőrinchez kerültek.
Megint dőlnek a fák: 833 millió forintért terveznek sportakadémiát Mészáros Lőrinc ügyvédjének
A Postás SE új tornasport-akadémiáját még el sem kezdték építeni Zuglóban, de már így is 1,25 milliárd forintba került az adófizetőknek. Egy friss közbeszerzés keretében a tervezésre 833 millió forintot költ az állam, a projekt előkészítésére pedig 418 millió forintot adott korábban.
Vörös az elmúlt években remek lehetőségeket kapott: 2014-ben kötött szerződést az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséggel, általános jogi képviselet, peres megbízási és nem peres eljárásokban, jogi tanácsadás, szerződések elkészítésére 750.000 forint + ÁFA havi díjért. 2015-ben pedig megnyert egy közbeszerzést, így a MÁV-Magyar Állam Vasutaknak adhatott jogi tanácsokat 3 éven át 180 millió forintért.
Szintén 2015 óta segíti a Duna-Ipoly nemzeti parkot, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Ebbe bevonta dr. Daragó Mátét is, aki dr. Vörössel szemben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ), és szerepel a névjegyzékben is. Munkájáért a beszerzési eljárás becsült értékének 0,95 százalékát + ÁFA kapja.
A Duna-Ipoly honlapján fellelhető információk szerint az elmúlt években nagyságrendileg 5,9 milliárd forintnyi közbeszerzésben volt érintett.
Ezek közül a Dömösi látogatóközpont az egyik legnagyobb beruházás. A 2017-ben kiírt pályázatnak hosszú idő alatt lett eredménye, pedig korábban arról volt szó, hogy 2019 őszén meg is nyílik, de mivel már a közbeszerzés is csúszott, a látogatóközpont építése még el sem kezdődött.
Az eredetileg elnyert 1,4 milliárdos támogatás már nem lett volna elég az eredeti tervekre, így végül 3,5 milliárd lett a tényleges összeg. A kivitelezők a LAKI Épületszobrász Zrt. (2,128 milliárd Ft, amiből egy 321 négyzetméteres oktatási-irodaépület készül, vagyis maga a látogatóközpont), az Mpaladin Kft., amely a környezetrendezést nyerte el 473 millió forintért, és a Tó-Art Medic Kft., amely a kiállítást készítheti el 240 millió forintért.
Az ügyvéd üzlete azóta is pörög: a Testnevelési Egyetem közbeszerzéseinél is segít 2019 márciusa óta. A szerződés szerint uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzések nyílt eljárása esetén 2 millió forint plusz áfa, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA, míg nemzeti értékhatárt meghaladó nyílt eljárású közbeszerzések esetén 1,2 millió forint plusz ÁFA, de legalább a közbeszerzési eljárás becsült értékének 1%+ÁFA illeti meg dr. Vöröst, aki itt is dr. Daragóval dolgozik együtt.
Régi motoros
Dr. Vörös neve azonban jóval régebben is feltűnik, mégpedig egy Hunvald féle ingatlanügyben. Ő ellenjegyezte ugyanis ügyvédként az Erzsébetvárosi önkormányzat és a LKL Consult Ingatlanforgalmazó és Tanácsadó bt. közti ingatlanügyletet, amelyben egy Király utca 47. szám alatti 458 nm + 31 nm pince ingatlan cserélt gazdát. A vételár 117.360.000 forint volt.
Ebben a házban élt anno Krúdy Gyula, ám nem ez az igazán érdekes a történetben. A vevő LKL Consult akkori tulajdonosa dr. Lomnici Katalin volt, akinek a nagybátyja ebben az időben a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt. Bár az ingatlanhoz csak bérlőként lehetett hozzájutni, ám az adásvétellel egyidőben bérleti jogot is szereztek, így már meg lehetett venni az impozáns méretű ingatlant, amely pillanatokon belül 469.368.000 forintos (1,8 millió euró) áron került piacra.
|
Jól keres a Mészáros ügyvédjeként megismert jogász, akit hűtlen kezeléssel is gyanúsítanak
|
Évek óta nagy összegű megbízásokat kap Mészáros Lőrinc egykori ügyvédje, aki a Puskás Akadémia jogi képviselője, a Pilisi Parkerdő felügyelőbizottságának az elnöke, és a Postás SE életében is komoly szerepet vállal. Nyáron a Széchenyi Bank egykori igazgatósági tagjaként meggyanúsították, de a szerződései látszólag a mai napig élnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/22/jol-keres-a-meszaros-ugyvedjekent-megismert-jogasz-akit-hutlen-kezelessel-is-gyanusitanak/
|
2020-10-22 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Elég kevés olyan hatékonyan működő cég van Magyarországon, mint a miskolci székhelyű Agilitas Kft. A közbeszerzési tanácsadással foglalkozó vállalat az elmúlt években megdöbbentően alacsony szinten tudta tartani költségeit az egy időben igencsak megugró bevételeihez képest. A társaságnál a nyereség évekig az összes bevétel 80 százalékát közelítette. Ennek köszönhetően a nem sokkal korábban évi mindössze néhány százezer forintot fialó társaságból három év alatt több mint negyedmilliárdnyi osztalékot vett ki egyetlen tulajdonosa.
Jól fizetett FAKSZ-ok
Az Agilitas Kft. sikerében elég komoly szerepet játszott a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft., amely a felfutást hozó időszakban minden jel szerint a legnagyobb megbízója volt az addig apró tanácsadócégnek. Ez a Bp2017 Kft. 2017-es szerződéslistájából derült ki, amelyet Demeter Márta, az LMP országgyűlési képviselője perelt ki és küldött el nekünk. Ahogy korábban megírtuk, a szerződéslista rámutat arra, hogyan juttatott közpénzt saját ismerőseinek és üzleti érdekeltségeinek a Bp2017 Kft. immár lassan egy éve körözött gazdasági igazgatója, Balogh Sándor. Az eddig eltitkolt*Demeter Márta tájékoztatása szerint csak azt követően teljesítették a bírósági döntést, hogy végrehajtást kezdeményezett a cég ellen. megbízásoknak azonban nemcsak a költségvetési csalással gyanúsított cégvezető köre volt haszonélvezője, hanem például a vizes vb-ért kormányzati szinten felelős Seszták Miklós fejlesztési miniszter környezete is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkIsmerőseinek és saját érdekeltségeinek játszott át közpénzt az úszó vb-s cég körözött vezetőjeA Bp2017 kiperelt szerződéslistája betekintést enged abba, hogy az adófizetői pénzek hogyan gazdagítanak egy állami vezetőt és környezetét.
A most kiadott megállapodások közül a legnagyobb üzlet ugyanis a közbeszerzések lebonyolítása volt*A Bp2017 Kft. közbeszerzéseken elköltött milliárdjai eddig is ismertek voltak, hiszen erről kötelező beszámolni minden állami szervezetnek. A vállalat azonban nem csak így kötött megállapodásokat, hanem megbízási szerződés formájában, lényegében versenyeztetés nélkül is bízott meg feladatokkal cégeket. Ilyen esetben mindig nagyobb a visszaélés esélye, különösen, ha az állami szereplő – mint most a Bp2017 Kft. – nem teszi közzé ezeket a megbízásokat. A közbeszerzések lebonyolítására, illetve az ehhez kapcsolódó tanácsadásra pedig így adtak megbízást, így eddig nem volt ismert, hogy ezeket a feladatokat ki végezte és mennyi pénzt kapott ezért.. Még ha a listából a furcsa adatközlés miatt első ránézésére ez nem is derül feltétlenül ki, ilyen munkákra
százmilliókat költött a szervezőcég. Ezen az összegen pedig mindössze két piaci szereplő, a már említett Agilitas Kft. és a Seszták Miklóshoz sok szállal kötődő Rátky és Társa Ügyvédi Iroda osztozott.
Ilyen szakértői szolgáltatást bizonyos értékhatár felett igénybe kell vennie az állami szerveknek, márpedig a Bp2017 Kft. a beszerzései többségénél elérte ezt az értékhatárt. Az ilyenkor megbízott, úgynevezett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (FAKSZ) feladata nagyon leegyszerűsítve az, hogy zökkenőmentesen menjen le az adott közbeszerzés, és ezért a szakember elvileg felelősséggel is tartozik. Az elképzelés egyáltalán nem ördögtől való, de a gyakorlatban a rendszer működése néha azért akadozik. Egyrészt a felelősségvállalás sem mindig valósul meg maradéktalanul, de ennél is fontosabb, hogy mostanra a szektor hatalmas üzletté vált, amit egyre inkább a nagy szereplők, gyakran a FAKSZ-okat is foglalkoztató ügyvédi irodák fölöznek le.
A közbeszerzési tanácsadás azért is hatalmas piac, mert az állam évi több ezer milliárdot költ el ilyen tendereken, de a Bp2017 esetében nem kizárólag ezért volt nagyon nagy üzlet. A vizes vb szervezője ugyanis a bevett gyakorlattól eltérően úgy állapodott meg a két partnerével, hogy azok díjazását a közbeszerzések becsült értékének 1,5-3 százalékában határozták meg. Ez elsőre nem feltétlenül tűnik soknak, ám a Bp2017 annyira sokat költött el közbeszerzéseken, hogy annak már a másfél százaléka is rengeteg pénz. A vállalat több mint ötven közbeszerzésének átnézése alapján – ha valóban minden esetben legalább 1,5 százalékért dolgoztak a tanácsadók, ahogy ezt a szerződéslistában állítják – az Agilitas Kft. közel 270 millió forinthoz juthatott a Bp2017-től, a Rátky Ügyvédi Iroda pedig nagyjából 140-hez. (A számítás részleteihez kattints a csillagra)*A vizes vb tokkal-vonóval több mint százmilliárd forintjába került az államnak, ám ezt nem mind a Bp2017 Kft.-n keresztül fizették ki, rengeteg munkát más állam szereplők rendeltek meg. A szervezőcég ebben a formában szinte pontosan 34 milliárd forintot költött. A szerződéseknek ugyanakkor nem ez az összeg volt az alapja, hanem az előzetesen becsült érték, ami jellemzően nem egyezik meg a végső árral. Éppen ezért átnéztük a vállalat közel 50 közbeszerzését, amiből az derült ki, hogy a kiadásokat több esetben – például a botrányos hotelfoglalásoknál – nagyon durván sikerült alulkalkulálni, a tanácsadói szerződések alapjául szolgáló előzetes becslések összértéke azonban így is meghaladta a 27 milliárd forintot.
Ennek a másfél százaléka valamivel több, mint 400 millió forint, amin a két cég nagyjából egyharmad-kétharmad arányban osztozott. A Rátky Ügyvédi Iroda egy tucatnyi közbeszerzést bonyolított le közel 9,2 milliárd forint értékben, az Agilitasra pedig több mint 30 közbeszerzés jutott, amelyekre előzetesen majdnem 18 milliárd forintot szántak (volt néhány szerződés, ahol – nem teljesen tisztázott hogyan, de – más tanácsadót bíztak meg, illetve nagyjából 15 esetben került sor utólagos szerződésmódosításra). A 140 és 270 milliós bevételi számok úgy jöttek ki, hogy ezeket az összegeket szoroztuk meg a listában meghatározott jutalékokkal.. Utóbbi azért nem biztos, mert a kiperelt dokumentumban van egy olyan tétel, amit egyetlen közbeszerzéshez sem lehet kötni, és ami további nagyjából 45 millió forinttal dobná meg az irodának fizetett összeget.
Akárhonnan nézzük, túlárazták
A százmilliós díjazás néhány tucat*Illetve Rátkyék esetében szinte pontosan egy tucat. közbeszerzés megszervezéséért nem csak laikus szemmel tűnik rengetegnek, hanem szakértők szerint is. Alapból nem általános, hogy ilyen nagy összegű tendereknél kvázi jutalékot határoznak meg, de ha még így is tesznek, az arány akkor is sokkal kisebb. Ráadásul jellemzően sávos, azaz minél nagyobb értékű a tender, annál kisebb százalékot kap a FAKSZ. Milliárdos közbeszerzéseknél ez fél százalék alatti arányt jelent, de néhány százmilliós szerződésből is találtunk olyat, ahol ez csak 0,8 százalék volt.
A Bp2017-hez hasonlóan magas arányt legfeljebb az állami központi beszerző szervezeteknél lehet látni, amelyek 1-2 százalék közötti összegért dolgoznak. Itthon a központosított kormányzati informatikai beszerzéseket segítő Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. (DKÜ) számára például jogszabály rögzíti a nagyobb összegű beszerzéseknél a 2 százalékot. Ezek azonban olyan szervezetek, amelyek hatalmas adminisztrációs hátteret tartanak fenn saját pénzüggyel, informatikával, katalógusmenedzsmenttel, azaz a költségeik is magasabbak. A piacon így ezt a szintet lehetetlen elérni. Ahogy egy forrásunk fogalmazott: a DKÜ-ről jellemzően csak úgy szoktak beszélni a piaci szereplők, hogy
mennyire boldogok lennének, ha egyszer olyan díjazást kapnának, mint az állami ügynökség.
A többség nem is százalékos rendszerben dolgozik, hanem vagy egy konkrét összegért, vagy órabérben, esetleg nagyobb megbízás esetén havi átalányban. Az itt megszokott díjazás pedig tényleg a töredékére rúg csak a Bp2017-nél tapasztalt kifizetéseknek. Az egyösszegű megbízásoknál még a kisebb közbeszeréseknél (pdf, pdf, pdf, pdf)
sem általános, hogy a FAKSZ néhány százezer, esetleg 1-2 millió forintnál többet kap, ami jellemzően a közbeszerzés értékére vetítve olyan 1-2 százalék.
Ilyen megbízásból elég sokat lehet találni, az Agilitasnak is van ilyen nyilvános szerződése: ők Berente községétől tavaly egy 194 milliós tenderért kaptak 1,26 millió forintot, ami 0,65 százalékos jutalékot jelentene (pdf).
Havi díjazásnál általában – nyilván a várható közbeszerzések számától függően – a néhány százezres, esetleg milliós szerződések a jellemzőek, szemben a Bp2017 partnerei által elért tízmilliós nagyságrenddel. Persze utóbbira is lehet példát találni: a NAV-nak van egy hasonló megbízása, amit még 2018-ban a szintén kormányközeli Ész-Ker Zrt. nyert el havi közel 23 millió forintért, de a kiírás szerint ezért ők éves szinten több száz közbeszerzést kezelnek, nem néhány tucatot.
Az óradíjak a fellelhető szerződések szerint nagyjából 15–25 ezer forint között szóródnak, és hasonló összegeket hallottunk a piacról is, azzal kiegészítve, hogy akár 8-10 ezer forintért is lehet már FAKSZ-ot találni, a díjazás teteje pedig 40 ezer forint körül lehet. Az Agilitás esetében a Bp2017-es megbízásból ezzel a kiemelkedő óradíjjal számolva is közel hétezer órányi munka jönne ki, ami nagyjából 850 munkanap.
Ez még úgy is soknak tűnne, ha a cég négy-öt embere folyamatosan a szervezőcégnek dolgozott volna, de a vállalatnak 2017-ben saját kimutatása alapján is csak egy alkalmazottja volt
(átlagosan), az Opten céginformációs rendszer szerint pedig az év első öt hónapjában egy sem.
Egyetemi ismeretség
Akárhogy számolunk tehát, a 1,5 és különösen a 3 százalékos jutalék így is, úgy is nagyon erős túlárazásnak tűnik. Ráadásul az állami megrendelő és a megbízott között személyes összefonódás is volt. A Rátky Ügyvédi Irodát már ezt megelőzően a vizes vb-t kormányzati részről felügyelő Seszták Miklós fejlesztési miniszterhez kötötték.
Az iroda akkor került igazán pozícióba, amikor Seszták miniszter lett, ezt követően pedig számos olyan megbízást kapott, amely a tárcához köthető. Rátkyék dolgoztak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek és az Antenna Hungáriának, de a devizahiteles perekben is képviselték a magyar államot. Egy évvel a vb előtt a Magyar Narancs Seszták-portéjában az ügyvédi iroda vezetőjéről, Rátky Miklósról azt írta, hogy még egyetemi időkből, a Bibó István Szakkollégiumból ismeri a minisztert.
Ezt erősítette meg két évvel később a Heti Válasz is, amely emellett felhívta a figyelmet, hogy Rátkyéknak nemcsak az ügyvédi irodája kapott megbízásokat Seszták minisztériumától, illetve a tárca alá rendelt cégektől, de maga Rátky Miklós és felesége is felügyelőbizottsági, igazgatósági tagok lettek olyan fontos állami cégekben, mint a Rába Járműipari Holding, a Panrusgáz Gázkereskedelmi Zrt., a MÁV vagy éppen a rezsicsökkentést felügyelő NKM Nemzeti Közművek Zrt.
Ami azonban talán még az egyetemi ismeretségnél is erősebb kapcsolat, hogy
a vizes vb évében Seszták Miklós lánya a Rátky Ügyvédi Irodánál gyakornokoskodott, később pedig ügyvédjelöltként is ott dolgozott.
Az Agilitas Kft. esetében nincs ilyen látványos összefonódás, de a cég referenciái szerint rengeteget dolgozott Kisvárdán, ahol nagyon jelentős Seszták Miklós befolyása. A vállalat közel másfél tucat megbízást kapott közvetlenül az önkormányzattól, de emellett több ízben dolgoztak a helyi tankerületi központnak, a Várda Sportegyesületnek és a Kisvárdai Várfürdő Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek is. Mások mellett ők bonyolították le az ottani sportszálló és apartmanház kivitelezésére kiírt tendert.
Nem ez az egyetlen referenciájuk azonban Kelet-Magyarországon. Dolgoztak a Bp2017 Kft. gazdasági igazgatójának, Balogh Sándornak a szűkebb pátriájában, Szerencsen, továbbá rengeteg megbízásuk volt Miskolcon és Sátoraljaújhelyen is, ahol a vállalat tulajdonosának és vezetőjének annyira nagy a respektje, hogy a város közbeszerzési tervét is ő terjeszti be a képviselő-testület elé (pdf, pdf).
A jó sátoraljaújhelyi kapcsolatrendszerben valószínűleg az is szerepet játszott, hogy
a cég dolgozott a választókerület fideszes országgyűlési képviselője, Hörcsik Richárd fiának is,
aki korábban 160 millió forint EU-s támogatást kapott a Tokaj-Portius borház kialakítására.
Szeszták megoldó embere
Ezek a megbízások azonban valószínűleg eltörpültek a vizes vb-s szerződés mellett. A százalékos díj alapján számolt, Agilitas Kft.-re jutó 240 milliós bevétel azt jelenti, hogy ebben az időszakban a cég szinte csak a Bp2017-nek dolgozhatott, méghozzá sokkal többet, mint korábban. A vállalat 2017-es bevétele több mint a húszszorosa volt a három évvel korábbinak, nyeresége pedig közel hatvanötszörösére nőtt ebben az időszakban*Az Agilitas Kft. 2017-ben elvileg “adónem áttérés miatt” két beszámolót adott le, egyet az első, egyet a második féléves működéséről. Ezek tanulsága szerint a június végéig tartó időszakban 161,7 milliós árbevétel mellett 135,8 milliós adózott eredményt ért el a cég, míg a július és december közötti hat hónapban a forgalom 51,3 millió, a nyereség pedig 39,3 millió forint volt. Ez még inkább alátámasztja, hogy a pénz nagy része a Bp2017-től jöhetett, hiszen a vizes vb-s közbeszerzések többsége 2017 első félévére esett.. A fantasztikus 2017-es teljesítményt azonban vizes vb híján azóta sem sikerült megismételni: tavaly már csak 55 millió jött be, a nyereség pedig a hetedére apadt.
Az elvileg százmilliós kifizetéseket pedig (a Bp2017 működési szabályzata szerint) az a Balogh Sándor hagyta jóvá, aki szintén közeli kapcsolatban állt a korábbi fejlesztési miniszterrel. Baloghot többen is Seszták helytartójaként írták le, és hasonlóan vélekedett róla saját testvére is, aki egy forrásunk birtokába került hangfelvételen azt mondja bátyjáról, hogy
Seszták megoldó embere.
Baloghot a Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány vezetésében néhány éve Seszták egy közvetlen munkatársa váltotta, és az alapítványnak ezt követően is még jó ideig közös cége volt Balogh lányával.
Kérdéseinkkel megkerestük az Agilitas Kft.-t, a Rátky Ügyvédi Irodát és a Bp2017 Kft.-t, illetve a szervezetek vezetőit is. Kíváncsiak lettünk volna mások mellett arra, hogy a szervezőcég miért ilyen díjazást választott, a kedvezményezettek pontosan mennyi bevételre tettek szert, illetve hogyan látják kapcsolatukat Seszták Miklóssal és Balogh Sándorral, de válaszokat nem kaptunk.
|
A vizes vb-ért felelős miniszter köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől
|
Seszták Miklós lánya épp annál az ügyvédi irodánál gyakornokoskodott 2017-ben, amely a miniszter által felügyelt vizes vb szervezőcégének közbeszerzéseit szervezte, jóval a piaci ár fölött.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20201030/a-vizes-vb-ert-felelos-miniszter-korehez-is-folyt-a-kozpenz-a-szervezo-cegtol/
|
2020-10-30 17:12:00
| true | null | null |
G7
|
Az elmúlt években luxusköltéseivel került be a hírek fősodrába Hegedűs Zsuzsa, aki a társadalmi felzárkóztatásról és a társadalmi konfliktusok kezeléséről ad tanácsokat a miniszterelnöknek, és emellett egy gyerekéhezés ellen küzdő alapítványt is vezet. Mivel egymilliós fizetése mellett luxusautót használ és nem sajnálja a közpénzt reprezentációra sem, a Demokratikus Koalíció szerette volna kikérni a vonatkozó számlákat a kormánytól. A kabinet azonban nem adta ki a költésekről szóló tételes listát, hiába közérdekből nyilvános adatról van szó. Ezért a párt bírósági úton perelte ki a dokumentumokat - közölte a DK képviselője Sebián-Petrovszki László online sajtótájékoztatóján.
A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott számlákból kiderült, hogy reprezentáció címén többek között méregdrága luxusitalokra is futotta közpénzből. Sebián-Petrovszki László kiemelte:
Orbán Viktor főtanácsadója egyik alkalommal 36 ezer forintot fizetett egy olasz borért, de több üveg tízezer forintnál is drágább pezsgőt is vett.
A képviselő hangsúlyozta: a legdrágább tételek összértéke majdnem 100 ezer forint, ami 3,5-szerese a minimálnyugdíjnak és nyolcszorosa a családi pótlék immár 10 éve változatlan összegének.
Hegedűs Zsuzsa a kiperelt iratok alapján összesítve mintegy 218 ezer forintot költött el alkoholra, édességekre és kávéra, teára. Ennek
73 százaléka minőségi alkoholt fedezett,
17 százaléka kávét és teát,
8 százaléka pedig édességeket.
Alkoholra mindösszesen így 159 ezer forintot költött a miniszterelnöki főtanácsadó, melyek közül a legdrágább tétel a sajtótájékoztatón is kiemelt 36 ezer forintos olasz bor,
három üveg, egyenként 15 ezer forintos pezsgőre is futotta,
de egy üveg 17 ezer forintos Mumm pezsgő is a bevásárlókosárba került.
Egy üveg 13 ezer forintos Pianta Toro bor,
három üveg, egyenként 8800 forintos Chianti bor,
és egy üveg 12 éves Chivas Regal is a listán szerepel, melyért 8000 forintot kellett kifizetni közpénből.
Olasz pörkölésű kávéért összesen 18 ezer forintot fizetett. Ezért az összegért összesen 1,5 kilogramm kávét vásárolt háromszor félkilós kiszerelést.
Ami az édességeket illeti, itt már kevésbé jellemző a luxuskategória, bármelyik üzletben kapható, közepes árfekvésű termékeket vásárolt, mint például Merci csokoládé, Milka bonbon vagy épp Ferrero bonbonok.
|
159 ezer forintnyi közpénzt költött luxusitalokra a miniszterelnöki főtanácsadó
|
Az elmúlt években luxusköltéseivel került be a hírek fősodrába Hegedűs Zsuzsa, aki a társadalmi felzárkóztatásról és a társadalmi konfliktusok kezeléséről ad tanácsokat a miniszterelnöknek, és emellett egy gyerekéhezés ellen küzdő alapítványt is vezet. Mivel egymilliós fizetése mellett luxusautót használ és nem sajnálja a közpénzt reprezentációra sem.
Hegedűs Zsuzsa a kiperelt iratok alapján összesítve mintegy 218 ezer forintot költött el alkoholra, édességekre és kávéra, teára.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/159-ezer-forint-kozpenzbol-vett-luxusitalokat-a-miniszterelnoki-fotanacsado.html
|
2020-10-30 18:26:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Mindig lehet újabb és újabb érdekességet találni a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program pályázati nyertesei között. Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal pedig egy befolyásos fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég neve került elő.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk az SBGK irodai szolgáltató és kereskedelmi Kft.-t, amely 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre. Ez eddig keveseknek csenghet ismerősen. Az SBGK Kft. tulajdonosai között azonban egy Andrássy úti villában székelő SBGK ügyvédi iroda is szerepel, ahol Bajkai István is senior partner (résztulajdonos), de ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
2019-ben abban a kivételes helyzetben lehettünk, hogy a Magyarországon működő irodák közül elsők között ünnepelhettük fennállásunk 50 éves jubileumát
- szól az SBGK ügyvédi iroda bemutatkozása. Tehát egy meglehetősen patinás ügyvédi irodáról van szó, amelyhez 1995-ben csatlakozott Bajkai István. A fideszes országgyűlési képviselő 2012 és 2018 között elnökségi tag is volt. A politikusról az Index közölt korábban részletesebb portrét. A cikk szerint Orbán Viktor, Orbán Ráhel és Tiborcz István ügyvédje, aki mögött több évtizedes, sikeres jogászi pálya áll. Az eredetileg gazdasági, szerzői jogi, közbeszerzési és a nemzetközi jog területére specializálódott iroda az elmúlt években nagyra nőtt, több mint 40 főt foglalkoztat, miután sokmilliárdos tanácsadói megbízásokat nyertek el a Miniszterelnökségen az uniós közbeszerzések minőségellenőrzésére.
Jelenleg tehát Bajkai István parlamenti képviselő és a jobboldali médiabirodalmat összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványban (KESMA) kuratóriumi tagja. A Fidesz alapítói közé tartozik, így nem meglepő, hogy a neve szerepel a Fidesz tavalyi évről szóló pénzügyi beszámolójában: 1,6 millió forinttal támogatta a saját pártját. Szünetelteti ügyvédi tevékenységét, az ügyvédi irodájából származó jövedelmében jelentős változás állt be: a tavalyi bruttó 161 millió forintról kevesebb, mint a felére, 77 millió forintra esett vissza a bevallott összeg.
Magának a 9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapó SBGK Kft.-nek az ügyvédi iroda számos tagja is tulajdonosa. Tavaly 227 millió forintos forgalom mellett 6,4 millió forintos nyereséggel zártak. Főtevékenységük a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása.
A Kosztolányi Apartmanház a Balatontól 500 méterre szép zöld környezetben található. A két épületből álló négyszintes apartmanház többségében magántulajdonban van. Az apartmanok szépen felújítottak. Egy apartman egy szobából áll, mely 2+2 fő részére biztosít kellemes éjszakai pihenést és nappali tartózkodást.
- szól a balatonfüredi társasüdülő bemutatkozása.
Többször megírtuk már, hogy az Orbán-kormány olyan szálloda vagy panziófejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. A kormány szerint a Kisfaludy-pályázatokkal nincs semmi probléma: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint nem politikai szimpátia alapján, hanem kizárólag szakmai alapon dől el az, hogy kik kapnak turisztikai fejlesztési támogatást. Ezeket a fejlesztéseket ugyanis magyar emberek hajtják végre, magyar embereknek adnak munkát, a magyar turizmus és a magyar gazdaság bővüléséhez járulnak hozzá.
|
Kisfaludy-pályázatok: Az Orbán-család ügyvédjének cége is milliókat kapott a balatoni üdülőjére
|
Megírtuk már, hogy Mészáros Lőrinc, Simicska Lajos vagy Puch László panziója vissza nem térítendő állami támogatást kapott, ezúttal pedig egy befolyásos fideszes országgyűlési képviselőhöz köthető cég neve került elő.
A Kisfaludy-pályázatok 2020-as nyertesei között találjuk az SBGK irodai szolgáltató és kereskedelmi Kft.-t, amely 6 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott az SBGK apartman fejlesztésére, valamint 3 millió forintot a balatonfüredi Kosztolányi társasüdülőre. Az SBGK Kft. tulajdonosai között Bajkai István is senior partner (résztulajdonos), de ügyvédi tevékenységét szünetelteti.
Bajkai István parlamenti képviselő, a (KESMA) kuratóriumi tagja.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kisfaludy-palyazatok-az-orban-csalad-ugyvedjenek-cege-is-milliokat-kapott-a-panziojara.html
|
2020-10-28 19:54:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
napelem;Vadai Ágnes;Szél Bernadett;
2020-11-03 08:00:00
Napelem a szántóföldön – vizsgálódik az ombudsman
Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.
Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek.
Kozma Ákos válaszában leszögezte: miközben a fenntartható fejlődés és a megújuló energia alkalmazása szempontjából a napenergia kiváló lehetőség, addig a termőföld védelme, fenntartása és megőrzése Alaptörvényben rögzített kötelezettség. Az alkotmányos célok ütközésekor a szükségességet és az arányosságot kell tesztelni – szögezte le a biztos.
Bár a konkrét beruházást Kozma Ákos nem nevezte meg, a DK-s Vadai Ágnes a NES Energy észak-magyarországi napelemtelepítési terveiről kéri ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter véleményét. A 444.hu és a Napi.hu általa idézett tudósításai szerint a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló cég a hihetőséggel határos napelemes elképzelései érdekében egyes termőföldeket a gazdák tudta nélkül vonták ki a a hatóságok művelés alól. Válaszában Schanda Tamás, a tárca parlamenti és stratégiai államtitkára – propagandapanelek hosszas sorolása után – leszögezte: az ingatlanügyi hatóság a gyorsított, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén is vizsgálja a termőföldvédelmi megfelelőséget. Az ilyenkor fizetendő járulék mértékéről szintén a hivatal dönt.
Tegnap a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a saját napelemmel ellátott háztartások számának további, lendületes bővüléséről számolt be. Eszerint az első fél év során több mint ötödével 72,5 ezerre ugrott az ilyen üzemek mennyisége. Beépített teljesítményük 482-ről 584 megawattra nőtt. Ráadásul a fajlagos méret is nőtt. A közműhivatal szerint az ok a kedvező befektetői környezet és a napelemárak esése, amit a Covid-19 se vetett vissza. A kormány célja, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartásnál üzemeljen napelem – emlékeztetnek.
A Portfolio pedig arról ír, hogy három nap múlva a keret kimerülése miatt a vidékieknek is felfüggesztik a főképp napelemtelepítésekre felvett, uniós hátterű kamatmentes kölcsön igénylési lehetőségét.
|
Napelem a szántóföldön – vizsgálódik az ombudsman
|
Az alapvető jogok biztosa is vizsgálja, mennyire alkotmányos napelemtelepek létesítésére hivatkozva jól termő földeket – olykor a gazdák tudta nélkül – kivonni művelés alól.
Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos hivatala vizsgálódik egy olyan észak-magyarországi ügyben, ahol mezőgazdasági földterületeken kívánnak napelemparkot létesíteni – közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére a biztos. A független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam jó minőségű termőföldeket – esetenként ökotermesztésbe vont területeket – sajátít ki azért, hogy ott magánbefektetők napelemparkot létesíthessenek. Érthetetlennek tartja, miért kell kiváló adottságú termőföldeket feláldozni a napenergia-beruházások érdekében, miközben több tízezer hektárnyi meddőhányó, helyreállított hulladéklerakó és egykori bányaterület áll rendelkezésre. Szerinte itt alkotmányos jogok sérülnek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3097769_napelem-a-szantofoldon--vizsgalodik-az-ombudsman
|
2020-11-03 11:19:19
| true | null | null |
Népszava
|
Magyarország maga blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától – írja a Blooemberg két munkatársa, Alberto Nardelli és Simon Zoltán.
A hírügynökség ezúttal is névtelen forrásokra hivatkozott, mint korábban, amikor nagy visszhangot kiváltva arról írt cikket, hogy Jellinek Dániel Indotek-csoportja, a Mol Nyrt. és más befektetők megvennék a repteret a jelenlegi, kanadai–szingapúri tulajdonosi konzorciumtól. Mint annak a Telex.hu is utánajárt, az a cikk megalapozott volt.
A Bloomberg mostani cikke szerint mivel az EBRD-hiteleket mindig jóvá kell hagynia a fogadó ország kormányzatának, a magyar kormány képes volt megakadályozni a folyósítást. A lap szerint normál esetben ez a jóváhagyás csak formalitás, ezért volt meglepő, hogy Magyarország keresztbe feküdt az 50 millió eurós (18 milliárd forintos) hitel folyósításának.
A rövid távú hitel a repülőtér pénzügyi helyzetének stabilizálására, az üzletmenet folytonosságának biztosítására és az olyan fizetési kötelezettségek, mint a bérek kifizetésének finanszírozására szolgált volna, a magyar kormány állítólag májusban vétózta meg a hitelt.
Mint a cikk is emlékeztet rá, nyílt titok, hogy a magyar kormány szeretné újra nemzeti kézben látni az először 2005-ben privatizált nemzetközi repteret. A kormány régóta azt tartja, hogy a repteret hitelből megvásárló külföldi konzorcium az ország érdekei ellen van azzal, hogy a reptér nyereségének nagyon nagy részét osztalék formájában kivonja, hogy így a hiteleit fizesse, és ezáltal elmaradtak a szükséges fejlesztések, és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér nemzetközi összehasonlításban alacsony színvonalú.
A Bloomberg kérdéseit a magyar kormányzat és az EBRD nem kommentálta. Mindenesetre, ha a Bloomberg értesülése helytálló, akkor a magyar kormány lépése azért nem elegáns, mert egy olyan tulajdonosváltást segíthetett elő a vétóval, amelyben vélhetően a későbbiekben ő maga is valamilyen szerephez juthat.
|
Bloomberg: Magyarország blokkolta a Budapest Airport hitelfelvételét
|
Magyarország maga blokkolta a Budapest Airportot abban, hogy sürgősségi hitelt vehessen fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) koronavírus miatt felállított sürgősségi alapjától – írja a Blooemberg két munkatársa, Alberto Nardelli és Simon Zoltán.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/11/03/bloomberg-magyarorszag-blokkolta-a-budapest-airport-hitelfelvetelet
|
2020-11-03 16:00:45
| true | null | null |
Telex
|
Nemcsak pezsgőkre vagy vörösborokra költött közpénzt Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedüs Zsuzsa, hanem kozmetikai termékekre, két esetben pedig rózsacsokrokra is – tudatta kedden kiküldött sajtónyilatkozatában a Demokratikus Koalíció.
A párt 2017-ben indított pert azért, hogy kiderüljön, Hegedüs Zsuzsa hátrányos helyzetűekkel foglalkozó miniszterelnöki megbízott mire költi a havi nettó 920 ezer forintos tiszteletdíján felül neki juttatott havi átlag 136 ezer forintos reprezentációs összeget. Az ügy a Kúriáig jutott, amely október elején döntött úgy, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodának ki kell adnia az információkat.
Hegedüs Zsuzsa az italokra azt mondta, polgármesterek ajándékait viszonozta azokkal, erre fel a DK sajtóközleményt adott ki arról, hogy Hegedüs kozmetikumokat, hidratálókrémeket is vásárolt közpénzből. Ez alapján, írják, Clinique, Clarins és Biotherm termékeket vett 31 500, 21 600 forintért, illetve 21 300 forintért, kétszer pedig rózsacsokorra is költött, ezek darabja 16 500 forint volt.
A Demokratikus Koalíció felháborítanak tartja a történteket, ezért hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tesznek. Kerestük Hegedüs Zsuzsát, amint választ kaptunk kérdéseinkre, frissítjük cikkünket.
|
DK: Hegedűs Zsuzsa kozmetikai cikkeket is vett közpénzből
|
Nemcsak pezsgőkre vagy vörösborokra költött közpénzt Orbán Viktor miniszterelnök főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa, hanem kozmetikai termékekre, két esetben pedig rózsacsokrokra is – tudatta kedden kiküldött sajtónyilatkozatában a Demokratikus Koalíció.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/11/03/dk-hegedus-zsuzsa-feljelentes
|
2020-11-03 16:05:00
| true | null | null |
Telex
|
Áprilisban számoltunk be arról, hogy olvasónk, János a tavaly októberi önkormányzati választás után kikérte lakhelye, Kazincbarcika polgármesterének, alpolgármesterének és az önkormányzati képviselőinek (a választás után kötelezően leadandó) vagyonnyilatkozatait, valamint az azok átadás-átvételét igazoló dokumentumokat is.
A 2019. november 21-én benyújtott közadatigénylésére a 15 napos válaszadási határidő utolsó napján, december 6-án az önkormányzat jogi képviselője azt válaszolta, hogy az iratokba személyes betekintést biztosítanak neki.
Kazincbarcikán nem adták ki a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát
Egy helyi lakos 2019 novemberében közadatigénylésben kérte ki Szitka Péter (MSZP) kazincbarcikai polgármester és az összes képviselő vagyonnyilatkozatát, amelyet az őszi választás után adtak le. Az önkormányzat az Infotörvényt megsértve nem küldte el az igénylőnek a dokumentumokat, csak személyes betekintést kínált neki, ő azonban ezt nem fogadta el, hanem beperelte az önkormányzatot.
János ezt a lehetőséget nem fogadta el, mindenképp meg akarta kapni a papírokat, és visszaírt az önkormányzatnak, hogy az Infotörvény kimondja: “Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni“ – vagyis, ha valaki emailben kér közérdekű adatokat, akkor úgy kell neki elküldeni őket.
Lehetetlen a vagyonnyilatkozatok összehasonlítása
Miután erre a levelére olvasónk nem kapott választ, 2020. január elején a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével pert indított a kazincbarcikai önkormányzat ellen.
Keresetében kérte a bíróságot, hogy a per végéig zárolja a vagyonnyilatkozatokat (ahogy az korábban Borkai Zsolt esetében történt), az önkormányzati törvény értelmében ugyanis a képviselőknek január végén új vagyonnyilatkozatot kell leadniuk, és akkor visszakapják a korábban leadottakat, amikért ő éppen pereskedik. Vagyis akkor már esélye sem lesz megkapni az iratokat.
János arra is kérte a bíróságot, hogy kérvényezze az Alkotmánybíróságnál annak megállapítását, hogy alkotmányellenes az önkormányzati törvény azon része, amelynek értelmében az önkormányzati képviselők az új vagyonnyilatkozat leadásakor visszakapják a régit, mert ez sérti a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjogokat.
„Az önkormányzati törvény jelenleg lehetetlenné teszi a vagyonnyilatkozatok összehasonlítását és ezzel a képviselők vagyongyarapodásának utólagos vizsgálatát. Márpedig a vagyonnyilatkozatok vizsgálata és összehasonlítása mindig utólag válik fontossá, amikor kétség merül fel egy képviselő vagyoni helyzetét illetően. A súlyos korrupciós kockázatot tetézi, hogy ha az adatper egy éven túl elhúzódik, akkor a bírói jogorvoslat még az időben kikért vagyonnyilatkozatok megismerését sem biztosítja” – mondta Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének szakértője az üggyel kapcsolatban a 24.hu-nak szeptember elején.
Az adatigénylő vesztett, de fellebbez
Láss csodát, a kazincbarcikai önkormányzat az ellenkérelmében pont arra hivatkozott, hogy január végén a képviselők új vagyonnyilatkozatokat adtak le, és az önkormányzat visszadta nekik a per tárgyát képező, 2019. novemberében leadott vagyonnyilatkozatokat, “ezáltal a felperes által kért vagyonnyilatkozatok már nincsenek a birtokában, azoknak már nem adatkezelője, ezért azok kiadására fizikailag nincs lehetősége.”
Az ügyben szeptember 18-án volt tárgyalás, ahol emiatt János elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őt a bíróság.
Arról egy szó sincs az ítéletben, hogy a kazincbarcikai vezetés szándékosan húzta az időt addig, amíg már nem voltak nála a kért vagyonnyilatkozatok, hiszen a bíróságnak csak azt kellett vizsgálnia, hogy adatgazda-e az önkormányzat. Megállapítást nyert, hogy természetesen az, csak éppen már fizikailag nincsenek nála az iratok. Sakk-matt, ügyes trükk.
Olvasónk szerint felháborító, amit az önkormányzat művelt, és esze ágában sincs fizetni nekik, hanem a TASZ segítségével fellebbez a döntés ellen. Azt mondta, szeretné, ha megszűnne az az ellentmondásos helyzet, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatai évekre visszamenően nyilvánosan elérhetők a parlamenti honlapon, de az önkormányzati képviselők esetében sokkal kisebb az átláthatóság.
Szerinte a várost 2006 óta vezető Szitka Péter (MSZP) polgármester és képviselőtársai vagyonnyilatkozatát nem véletlenül igyekezett ennyire eltüntetni a kíváncsi szemek elől a kazincbarcikai önkormányzat: helyi lakosként jól látja, ki milyen házban lakik, és milyen autóval jár.
Kazincbarcikán hosszú évek óta probléma a magas munkanélküliség és a fiatalok elvándorlása. Az 1994 óta MSZP-s polgármesterek által irányított városban azonban látszólag minden rendben, javarészt EU-s támogatásból szinte mindent felújítottak már, közintézményeket és közterületeket egyaránt.
Olvasónk nem adja fel, hogy utánajárjon a helyi városvezetés gazdagodásának: a fellebbezés mellett nemrég egy újabb adatigénylésben kikérte a képviselők idén januárban leadott vagyonnyilatkozatait is. Azonban annak ellenére, hogy kiemelte, elektronikusan kéri az iratokat, az önkormányzat megint csak személyes betekintést ajánlott neki.
Címlapkép: Szitka Péter (MSZP), Kazincbarcika polgármestere (fotó: Szitka Péter/Facebook)
|
Ügyes trükkel úszta meg az önkormányzat, hogy ki kelljen adnia a vagyonnyilatkozatokat
|
Egy helyi lakos tavaly novemberben kikérte az önkormányzati képviselők és a polgármester választások után leadott vagyonnyilatkozatait, és miután nem kapta meg őket, pert indított értük. Az önkormányzat azonban januárig húzta az időt, amikor új nyilatkozatokat adtak le a képviselők, az előzőeket pedig visszakapták. Az adatigénylő emiatt elvesztette a pert, és 78 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a bíróság – de nem adja fel: a TASZ segítségével fellebbez az ítélet ellen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/23/ugyes-trukkel-uszta-meg-az-onkormanyzat-hogy-ki-kelljen-adnia-a-vagyonnyilatkozatokat/
|
2020-10-23 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A Szabó Fogaskerékgyártó Kft. Kaposvár egyik „kirakatcége”: a saját bevallása szerint 1976, a cégadatok alapján 1996 óta működő, tavaly 1,6 milliárdos árbevételű vállalkozás ma már számos országba szállít gépalkatrészeket, többek közt szélerőművekhez.
A közel ötven főt foglalkoztató cég egy 2500 négyzetméteres üzemcsarnokban működik Kaposvár egyik ipari parkjában, de nagyobb csarnokot és raktárbázist szeretnének. Most, hála a Szita Károly vezette önkormányzatnak, mélyen áron alul jutottak hozzá egy 5,2 hektáros telekhez, kevesebbért, mint amennyit a város az államtól a terület közművesítésére kapott.
Többször is eladták
A város határában, az észak felé kivezető, a Modern Városok Program részeként újjáépített 67-es út melletti 15 hektáros terület emberemlékezet óta a honvédség birtokában volt: egymás mellett két bázis, a „Füredi egy” és a „Füredi kettő”. A városközponttól távolabb eső kettes számú laktanyát és gyakorlóteret a rakétás alakulat megszűnése után, 1995-ben adták át az IFOR kötelékében Kaposvárra – és Taszárra – érkező amerikai hadseregnek, majd azok 2003-as távozása után kapta meg hasznosításra az önkormányzat.
Szita Károlyék először az egész területet eladták a Corum Consulting Kft.-nek abban a reményben, hogy ott egy impozáns, sokféle igényt kiszolgáló bevásárlóközpont, lakópark, üzleti negyed épül. Ám ebből az amerikaiak távozásával Kaposváron beköszöntött (tizen)hét szűk esztendő miatt semmi nem lett, s az önkormányzat kénytelen volt visszavásárolni az évekig csak parlagfüvet termő területet.
Az akkori, már csak szórványosan elérhető híradások szerint a Corum 1,05 milliárdért vette meg az egész 15 hektáros, közművesítetlen, környezeti kármentesítésre szoruló területet, amely már akkor, 2006-ban is 7000 forintos négyzetméter árat jelentett.
A következő ötletként egy biomassza-erőmű építése merült fel, amelyhez ismét eladták a föld egy nagyjából 4 hektáros részét (hrsz. 5374/24) a KBE Energiatermelő Kft.-nek. Ez az értékesítés a város honlapján elérhető szerződés szerint nettó 8000 forint per négyzetméter áron köttetett – 2009-ben. A cég végül nem tudta teljesíteni a vállalását, a területet pedig árverésen vásárolta vissza a város.
A telek visszaszerzése után a volt laktanya és gyakorlótér ezen részén most az önkormányzat próbálkozik biohulladék-fűtőmű építésével, amelyre pályázati pénzt nyert.
Szintén támogatta az állam, hogy a terület másik felén ipari park létesüljön, erre 356 millió forintot kaptak. A szeptember 24-i közgyűlésre készült előterjesztés szerint – amelyet meg is szavazott a fideszes többség – a Kaposvár, Füredi úton lévő 5374/29 hrsz.-ú ingatlant 4500 Ft plusz ÁFA per négyzetméter áron, azaz bruttó közel 301 millió forintért veheti meg a Szabó Fogaskerék, amely így nem csinált rossz üzletet, hiszen csak az 5,2 hektár közművesítése bő ötvenmillióval többe került.
Vagyis:
a területnek, amely 2009-ben nettó 8000 Ft/m2 áron tényleges adásvétel tárgya volt, a mellette lévő, közművekkel értéknövelt párját tizenkét évvel később alig több, mint a feléért értékesítették.
Ezt a minimum feltűnő értékaránytalanságnak tekinthető tranzakciót tette szóvá Kováts Imre, aki korábban több ciklusban volt önkormányzati képviselő, először a Somogyért Egyesület, majd a Demokratikus Koalíció színeiben.
A veterán helyi politikus kérlelhetetlen alapossággal veséz ki önkormányzati ügyeket, s ezzel sokakat irritál, köztük Szita Károlyt is. Facebook-posztja nyomán három ellenzéki képviselő, Nadrai Norbert (Szőlősgazdák) Felder Frigyes (LMP) és Molnár Péter (DK) is szóvá tette a tranzakciót a legutóbbi közgyűlésen (a napirendi pontot 1:39:37-től tárgyalják), mire Szita Károly polgármester lehazugozta őket, mondván, nem mondanak igazat. A polgármester zárszavában (1:55:20) letagadta, hogy történt volna korábbi értékesítés nyolcezer forint per négyzetméter áron, miközben a dokumentumokban egyértelműen ez áll.
Élő közvetítés a szeptemberi közgyűlésről – 2. rész
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A közgyűlésen az is kiderült, hogy az előterjesztéshez nem volt csatolva az ingatlan értékbecslési jegyzőkönyv, habár ez minden esetben kötelező. Szita Károly szóban ígérte meg a közgyűlésen az ellenzékieknek, hogy kérésre a hivatal illetékesénél azt megtekinthetik.
A polgármester szerint egyébként a város az értékbecslő árából indult ki, és mindössze egy jelentkező volt, aki elfogadta a meghirdetett árat, így nem volt szükség licitre.
Régi ismerősök
A Szabó Fogaskerékgyártó Kft.-ről már 2013-ban írt az Átlátszó: 2011-ben ugyanis kisebb lázadás tört ki Kaposváron, miután az eladósodott önkormányzat a duplájára kívánta emelni a vállalkozók építmények és telkek után fizetendő adóját. Létrehozták a Kaposvári Cégszövetséget, amely azonnal a városházához közeli médiumok célkeresztjébe került: azzal vádolták őket, hogy az ellenzék politikai érdekeit szolgálják.
A helység kalapácsa – helyi oligarchia és vazallusmédia Kaposváron
Szita Károly kaposvári polgármester, akire egykor sokan leendő kormánytagként tekintettek, 2002-től fokozatosan kiszorult az országos politikából – ettől kezdve a helyi ügyekre összpontosított. 2006 óta a választókerületi elnöki tisztséget is Bánki Erik tölti be Somogyban, helyi források szerint az alsóbb szinteken felmerülő kérdésekben is ő dönt.
Bevált fideszes taktika szerint alakítottak egy Szita-hű vállalkozókból álló „ellenszövetséget”, ennek lett egyik oszlopa a Szabó Fogaskerék. De a helyi Fidesz-hatalom sajtó-egyeduralmáért is Szabóék tettek a legtöbbet: a Szita-közeli médiahálózatban ma már zászlóshajónak számító Zselici Forrás Kft. alapítója Szabó Krisztián, a Fogaskerék gazdasági igazgatója, Szabó Ferenc egyszemélyi tulajdonos fia. A Zselici Forrásé a Kaposvár Most hírportál, a Rádió Most és a Kapos Extra c. bedobálós városi újság, de információink szerint ténylegesen ők szolgáltatják a Mészáros Lőrinc-közeli Rádió1 helyi híreit is.
Szabó Krisztiánnak a családi cégen kívül még a városi cégeket tömörítő Kapos Holdingban is kulcsszerepe van: ő a háromfős igazgatóság egyik tagja.
A több, mint kérdéses telekügyletet a Facebookon védelmezők visszatérő érve, hogy „támogatni kell a magyar tulajdonú, családi vállalkozásokat”, főleg, ha exportra termelnek, és fejlett technológiát használnak. Ez ugyan mind igaz a Szabó Fogaskerékre, ám az is, hogy már vagy nyolc éve, 2012-ben megígérték, hogy 2-3 éven belül 200 fővel növelik a dolgozói létszámot, ám ebből semmi sem lett: ma is ötven foglalkoztatottal működnek.
Forgalmuk ugyan nő, de a tavalyi 1,6 milliárdos árbevételből származó 424 milliós nyereség több mint felét ki is vették a cégből.
A Szita Károly vezette Kaposvárra viszont általában igaz, hogy előszeretettel osztogatnak közjavakat politikai hűség vagy szolgálatok fejében: adnak itt havi ötven fillérért is belvárosi telket bérbe alpolgármester-közeli cégnek, van, aki ötezer forintért bérelhet nagy alapterületű, exkluzív belvárosi üzlethelyiséget, de a helyi Fidesz-szervezet is „töredékáron” bérel helyiséget az önkormányzattól.
Négyzetméterenként ötven fillérért bérel területet Kaposváron az alpolgármester-közeli cég
Borhi Zsombor, egykori kétszeres felnőtt világbajnok, Európa-bajnok kajakozó második ciklusát tölti Kaposvár alpolgármesteri székében. Ő Szita Károly főállású helyettese, s ebbéli minőségében sokszor emlegetik lehetséges utódjaként. A cég, amelynek 2007-től 2019-ig az egyik tulajdonosa volt, a Pretender Kft. nevet viseli, mely kifejezésnek az angol nyelvben az egyik jelentése „tettető”, „szimuláns”, a másik viszont „trónkövetelő”.
|
Olcsóbban adta el értékes ipari területét az önkormányzat most, mint egy hasonlót tíz éve
|
Újabb gyanús, áron aluli telekügylet zajlik Kaposváron: most egy Fidesz-közeli vállalkozás jutott értékes, közművesített ipari ingatlanhoz. A fideszes polgármester szerint csak egy jelentkező volt, aki elfogadta a felajánlott árat. Ugyanakkor letagadta, hogy korábban a mostani négyzetméterár közel kétszereséért adták el a szomszédos, közművekkel nem ellátott területet.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/26/olcsobban-adta-el-ertekes-ipari-teruletet-az-onkormanyzat-most-mint-egy-hasonlot-tiz-eve/
|
2020-10-26 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
120 kilométer/órás pálya, végig felsővezeték, 18 kilométernyi vasútipálya újjáépítés – tegnap hirdettek eredményt a Szeged-Röszke közbeszerzésen. A MÁV tenderére a V-Híd Építő Zrt., a Dömper Kft., valamint a Strabag Rail Kft. adott be érvényes ajánlatot. A közbeszerzést még januárban írta ki a MÁV, május 20-ig lehetett jelentkezni. A V-Híd Zrt. 44,8 milliárd, a Dömper Kft. 45,5 milliárd, míg a Strabag Rail Kft. 45,1 milliárd forintos ajánlatot adott.
A V-Híd Zrt. nyert, Mészáros Lőrinc cége építheti a vasutat a MÁV-nak. A Szeged-Szabadka vonalról éppen egy éve írtunk. Akkor már négy éve egyetlen vonat sem közlekedett arra, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték.
A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie.
Alig volt utasa, most több tízmilliárdért újíthatják fel a Szeged-Szabadka vasutat
Négy éve egyetlen vonat sem közlekedik a Szeged-Szabadka vonalon, a MÁV adatai szerint a bezárás előtti években alig háromezren használták. Hat pár vonat zötyögött a két ország között, a Bajáig tartó meghosszabbított felújítást 2012-ben 66 milliárd forintra becsülték. A Lázár János felügyelte projektnek hivatalosan 2022-re kész kellene lennie. [featuredbox text=
A nyertes cég természetesen nem ismeretlen a piacon. A 2015 nyarán alapított V-híd tulajdonosa 2016 decemberétől Sárváry István volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa.
A Zoom.hu cikke szerint a V-Híd összesen 200 milliárd forintnyi, részben uniós pénzt nyert közbeszerzéseken az elmúlt években konzorciumok tagjaként. Az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél.
A vállalkozás 2018-ban olvadt be a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságba, ami szintén jó hatással volt a bevételek alakulására.
Míg a V-Híd 2016-ban közel 2 milliárd forint bevételt ért el, addig tavaly már 33,8 milliárd volt a forgalma, és 5,8 milliárd forint nyereséget produkált.
A 45 milliárdos megbízás mellett további jó hír a cégnél, hogy 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet vásároltak szeptemberben – erről a Magyar Építők írt. A gépből mindössze három van Európában. A kormányközeli lap elképesztő jövőt jósolt Mészárosnak: mint írták, “a vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el.”
Azt, hogy a szerb oldalon mikor és hogyan kezdődik az építkezés, egyelőre nem tudni. Vasúti forrásaink korábban arra utaltak, a Szeged-Szabadka vasút a Budapest-Belgrád vonal miatt fontos, ugyanis, ha a Budapest-Belgrád vonalon vágányzár lenne, akkor Szeged felé kerülhet a teherforgalom.
Beperli a Külügyminisztériumot a Budapest-Belgrád vasútvonal irataiért Szél Bernadett
A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, a Kínai Exim Bankkal kötött hitelszerződést tikosították, a kérdésekre senki sem válaszol érdemben, így alig lehet tudni valamit az ország legnagyobb vasúti beruházásáról. Egy biztos: Mészáros Lőrinc ebből is profitál. Szél Bernadett parlamenti képviselő most pert indított a Külügyminisztérium ellen, hogy nyilvánosságra hozzák az iratokat.
Fotó: Szijjártó Péter és Mészáros Lőrinc a 45 méter hosszú vasútépítő szerkezetet ünnepélyes átadásán. Forrás: a külügyminiszter Facebook oldala
|
Mészáros Lőrinc egyik cége építheti 45 milliárdért a szerb határig tartó szegedi vasutat
|
Tavaly 33,7 milliárd forint volt a V-Híd Zrt. bevétele, most csak a Szeged-Röszke vasútból többet kereshetnek majd: Mészáros Lőrinc cége építheti a Lázár János álmodta Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/27/meszaros-lorinc-egyik-cege-epitheti-45-milliardert-a-szerb-hatarig-tarto-szegedi-vasutat/
|
2020-10-27 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Ha van is néhány új szereplő a fejlett települések sorában, a lehetőségeket kevesen tudták kimaxolni – derül ki az Egyensúly Intézet települési rangsorából. Az intézet igazgatóját, Boros Tamást kérdeztük.
|
Matolcsytól Batthyánynak: három hét alatt kétszer cserélt gazdát a sokmilliárdos villa
|
Kicsit nagyobb lehet a NER rendszerében Szarka Gábornak, az SZFE új kancellárjának az ázsiója, mint egy egyszerű katonatiszté, akit rendet rakni vezényeltek a renitenskedő egyetem élére. Szarka ugyanis kuratóriumi tag a Batthyány Lajos Alapítványban (BLA), amely már 30 éve a jobboldali hálózat egyik fontos láncszeme, s a jelek szerint az Orbán-kormány komoly funkciókat szán neki. Az MDF Barátainak Egyesülete alapította még 1991-ben, sokáig Granasztói György történész volt az elnöke, Rogán Antal pedig a titkára, s fő támogatója volt a Professzorok Batthyány Körének.
A jelenlegi kuratóriumi elnök az ELTE BTK korábbi dékánja, Dezső Tamás, a Mathias Corvinus Collegiumhoz tartozó Migrációkutató Intézet főigazgatója. A BLA eddig folyóiratokat adott ki, mint a Hungarian Review, vagy olyan jobboldali intézeteket támogatott, mint a Danube Institute. De jutott a tavaly már 3,5 milliárdra nőtt büdzséjéből a kormánypárti Alapjogokért Központot fenntartó kft-nek is. Az idén eddig mintegy 4 milliárdos támogatást kapott az alapítvány az államtól, s ezt most ingatlanjuttatással növeli a kormány.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202043_matolcsytol_batthyanynak
|
2020-10-24 11:08:00
| true | null | null |
HVG360
|
Mi a legrosszabb forgatókönyv, s hány lélegeztetőgép kell ebben az esetben?
- a tavasszal ez volt az egyik legfőbb kérdés Orbán Viktor miniszterelnök és a járványügyi szakértők tárgyalásain. Röst Gergely járványügyi matematikus akkor azt mondta, hogy egy kontroll nélkül lefutó járvány következményeként 8 ezer lélegeztetőgépre lehet szükség az országban. Orbán biztosra akart menni, ezért végül a dupláját szerezték be a szükséges mennyiségnek. A pénz nem számított, aki vállalkozott erre az üzletre - és tűzközelben volt -, már készülhetett is az extraprofitra, ami aztán be is folyt több NER-közeli cég kasszájába.
Önmagában a nagyarányú tavaszi beszerzést még megmagyarázhatná a világszerte kialakult pánikhelyzet és az emiatt bizonytalan piaci viszonyok, azt viszont semmi nem indokolja, miért kellett több hónapig harcolni a vásárlást végző külügyi tárcával (KKM) azért, hogy - legalább részben - beleláthassunk a megkötött szerződésekbe. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz érkezett bejelentés után, a múlt héten kaptuk meg a KKM-től a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit is, amelyekből végre kiderült, hogy kitől mennyi eszközt vett a tárca, és mennyiért.
Megszereztük a listát - így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért.
|
Nyakló nélkül vette a kormány az ismeretlen típusú tízmilliós lélegeztetőgépeket is
|
Ugyanazért a gépért eltérő árak, hiányos szerződések, át nem vett gyorstesztek 260 millióért. Totális káosz uralkodott a kivételezett cégekkel folytatott sok-sok tízmilliárdos járványügyi bizniszben. Eddig ismeretlen dokumentumokat mutatunk be.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045_ami_acsovon_kifer
|
2020-11-05 11:23:31
| true | null | null |
HVG
|
Az Átlátszó – a nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezettel, az OCCRP-val közös projektben – 2017-ben írta meg, hogy nem sokkal az azeri baltás gyilkos, Ramil Safarov kiadása után dollármilliók érkeztek egy szoros bakui kormánykapcsolatokkal rendelkező offshore cég magyarországi bankszámlájára.
Pontosan öt éve, hogy Magyarország nagy nemzetközi megrökönyödést keltve kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, a baltás gyilkost. A hála nem politikai kategória, nem is pörgött fel különösebben a két ország gazdasági kapcsolata a gesztus nyomán.
Cikkünkből kiderült, a kedvezményezett offshore cég, a Brit-Virgin-szigeteken bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi kézbesítési megbízottja, bizonyos Hiszem János volt hosszú éveken keresztül. A Velasco tulajdonosi háttere a lehető legközelebb áll az Azerbajdzsánt vezető Alijev-klánhoz, a cég hátterében az Alijevéket támogató bakui Ejjubov-dinasztia egyik sarja állt.
Hiszem a kárpátaljai Técsőn, az akkori Szovjetunióban született, éveken át élt Moldáviában, de tevékenykedett Bakuban is. Régóta Magyarországon, a Duna-kanyar egyik településén él. Egy 1996-os cikk szerint Hiszem az orosz Roszatom állami nagyvállalat – a Paks2 építője – oroszországi atomerőműveit üzemeltető leányvállalata, a Roszenergoatom magyarországi képviseletét látta el egy régebbi vállalkozása (Bos Mutus Kft.) révén.
A HVG friss cikkéből az derül ki, a rejtőzködő életet élő Hiszem Pro Concept Tanácsadó Kft. nevű cége az egyik nagy haszonélvezője a koronavírus-járvány kapcsán kiírt állami beszerzéseknek.
A cég – a Külgazdasági és Külügyminisztériummal június 17-én kötött szerződés alapján – összesen 79 millió euró, azaz, 365 forinttal váltva 28,8 milliárd forint értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket, például maszkokat, védőruházatot, teszteket. A legnagyobb tétel természetesen a lélegeztetőgép, ehhez képest még a típusa sincs rögzítve a megállapodásban, csak annyi, hogy „sürített levegőt nem igénylő”, illetve „sürített levegős, invazív” szerkezetet kell prezentálniuk.
A fő tevékenységként információ-technológiai szaktanácsadással foglalkozó, 3 fő munkavállalót foglalkoztató Pro Concept egyébként sem panaszkodhat az üzletmenetre: míg 2015-ben nulla forint volt az árbevétele, ez az évek során alaposan megugrott, tavaly, akárcsak egy évvel korábban már 3,8 milliárdos forgalmat produkáltak, ami 2,9 milliárdos profitra volt elegendő. Az egyedüli tulajdonos Hiszemet az eredmény alapján 1,9 milliárd forint osztalék illeti meg.
Korábban több cikkben is írtunk a koronavírus-védelmi beszerzések körüli furcsaságokról: hogy több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek, vagy hogy kamupapíros kínai maszkok is jutottak Magyarországnak, és hogy egészségügyi kockázatokat rejthet a koronavírus elleni kormánybeszerzéseket övező titokrezsim.
Portyázók és fürkészek: több évtizedes félállami nyomulás ágyazott meg a kínai beszerzéseknek
Az olajügyek viharában edződött egykori finánc, idősebb Kovácsics Iván évtizedek óta állami hátszéllel mozgolódik a legfontosabb magyar-kínai közös ügyek környékén. Jelenlegi munkaadója a magyar kormány legfontosabb koronavírus-védelmi beszállítója lett: a CECZ koronavírus-védőeszközök beszerzésére kiírt, négy darab, 5,8 milliárd forintos összértékű közbeszerzési pályázatokon nyert március hónapban, ez a cég nyerte a legtöbb ilyen közbeszerzést Magyarországon.
|
Az azeri feketekassza magyarországi kulcsembere tízmilliárdokat szakított a lélegeztetőgép-bizniszen
|
Az azeri guruló dollárok botrány magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján. A titokzatos vállalkozót elsőként az Átlátszó mutatta be az azeri pénzmosodáról szóló 2017-es cikksorozatában, a mostani lélegeztetőgép-ügyletről a HVG adott hírt a minap.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/05/az-azeri-feketekassza-magyarorszagi-kulcsembere-tizmilliardokat-szakitott-a-lelegeztetogep-bizniszen/
|
2020-11-05 12:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János.
Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a moszkvai ROSZENERGOATOM képviseletet tart fenn Budapesten. – Így kezdte nyilatkozatát Hiszem János a Bos Mutus Kft. ügyvezetője, mely cég az orosz Atomenergetikai Minisztérium által alapított ROSZENERGOATOM cég magyarországi képviseletét látja el.
A budapesti rezidencia működése eddig a tulajdonos elégedettségére szolgált, a magyar piaccal évi 150-200 millió forint forgalmat bonyolítottak le az itteni képviselők. Hiszem János szerint reális terv szerint ez a forgalom megtízszerezhető, ha a magyar állam képviselői felismerik azt a lehetőséget, amit a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság elszámolása rejt magában.
A képviselet vezetője rámutat, hogy az orosz föderáció területén a villamos energiát szolgáltató cégek kinnlevőségei a csillagos eget verik. Az ipari fogyasztók zöme fizetésképtelen, ritkaságszámba megy, ha valamelyikük pénzzel és időben fizeti ki az általa elfogyasztott villamos energia árát. Amint azt Hiszem elárulta, a ROSZENERGOATOM Oroszországban sorra bonyolít le olyan kereskedelmi ügyleteket, amelyeknek az a lényege, hogy a villamosipari óriáscég a neki eladósodott cég termékét elfogadja az adósság fejében, s azt jó áron piacra dobja olyan területen, ahová a gyártó nem jutna el. Az orosz energetikai konszern relatív olcsó eljárással termel áramot, s az állam belső piacán addig megy végig az árucsere-láncolaton, amíg a végén dollárért értékesíthető áruhoz nem jut.
A magyar piac szerkezetét figyelve Hiszem János úgy ítéli, hogy az orosz belpiacon az energetikai konszern által lebonyolított bartersorozatot be lehetne kapcsolni a még mindig 800 millió dolláros orosz államadósság felszámolásába. Az orosz energetikai ágazat óriáscégei – tekintve, hogy maguk is csak bartersorozattal jutnak a pénzükhöz – az 1988 óta tartó válság alatt tetemes tartozást halmoztak fel az orosz államháztartással szemben. A energetika bojárai most elérkezettnek látják az időt, hogy valamit törlesszenek. A bartersorozat után a saját áramuk fejében Magyarországra szervezett árut elszámoltatnák az orosz államadósság javára, s ennek megfelelő tétellel csökkentenék a belső tartozásukat az orosz államháztartásnak.
Egyelőre az látszik akadálynak, hogy a magyar kormány illetékesei nem mérték fel, hogy milyen árucikkek érkezhetnek ezzel a megoldással Magyarországra. A budapesti rezidens ebben a körben az atomenergetikában fontos cikkeket (biztonsági berendezés, fűtőelem) kohászati nyersanyagokat, gépipari félkész termékeket említett. Rámutatott, hogy az orosz árucikkek ebben a körben a világ bármely piacán egyébként is eladhatóak, Magyarország minden minőségi aggály nélkül vásárolhatna belőlük, különösen, ha jelentős tételeket az államadósság fejében számolhatna el.
“Ez a koncepció eddig nem váltott ki nagy érdeklődést Budapesten” – összegzi tapasztalatait Hiszem. Az ő meglátása szerint az említett árukategóriákba tartozó cikkekkel a magyar kohászati és fémfeldolgozó cégek kifejezetten jól járnának. Az államadósság-csökkentési konstrukcióban jószerével egy fillérjükbe sem kerülne az alapanyag-beszerzés, s talán lábrakaphatnának a termelési költségek átmeneti csökkenésének köszönhetően.
Külön fejezet, hogy milyen garanciákkal köthetne meg Magyarország és Oroszország egy ilyen megállapodást. Hiszem állítása az, hogy nem kell tartani az orosz szállítási fegyelmezetlenségtől vagy az Ukrajnán keresztül történő szállítás kockázatától. Az orosz villamosenergetikai rendszer sajátossága az, hogy a ROSZENERGOATOM holdingként magában foglalja az áramtermelő, szállító és szolgáltató cégeket. Irányítja a nyolc atomenergia-központot, a regionális erőműveket, a transzformátor-állomásokat, a vezetékrendszert, s szállít a fogyasztóknak, küldi a végszámlát. Ilyenformán ebben a rendszerben egyetlen felső akaratképző központ működik, annak az aláírása megkérdőjelezhetetlen az esetleges szerződéseken. Az Ukrajnával való együttműködéstől azért nem tartanak a ROSZENERGOATOM-nál, mert ugyan folyamatosak az elszámolási konfliktusaik, de az ukránok még sohasem kockáztatták meg, hogy stratégiai vezetékeken okozzanak hálózati megszakítást egy harmadik partner felé. Nyilván tudatában vannak annak, hogy egy ilyen lépéssel végképp kikerülhetnek az energetikai hálózatból, s az oroszok új beruházással más területek felé nyitnak csatornát a maguk számára.
Hiszem János általános meglátása az, hogy az ismételt orosz ajánlatok talán alkalmasak lehetnek arra, hogy elsősorban a haditechnikai eszközök iránt érdeklődő magyar kormányzati személységek megfontolják a villamosenergiai-lehetőségeket.
|
AZ OROSZOK TARTOZÁSA – Ziccer az adósság elszámolására
|
Létezik kedvező elszámolási formula az oroszországi cégekkel folytatott kereskedelemben, Magyarország jó lehetőségeket szalaszthat el, ha nehézkesen dönt a kínálkozó üzletekről – állítja az orosz föderáció állami monopóliumként működő cégének budapesti képviselője, Hiszem János.
Moszkvai állami és gazdasági vezetők továbbra is jó üzleti lehetőséget látnak a magyar partnerekkel való együttműködésben. Többek között erre utal, hogy a moszkvai ROSZENERGOATOM képviseletet tart fenn Budapesten. – Így kezdte nyilatkozatát Hiszem János a Bos Mutus Kft. ügyvezetője, mely cég az orosz Atomenergetikai Minisztérium által alapított ROSZENERGOATOM cég magyarországi képviseletét látja el.
A budapesti rezidencia működése eddig a tulajdonos elégedettségére szolgált, a magyar piaccal évi 150-200 millió forint forgalmat bonyolítottak le az itteni képviselők. Hiszem János szerint reális terv szerint ez a forgalom megtízszerezhető, ha a magyar állam képviselői felismerik azt a lehetőséget, amit a Magyarországgal szemben fennálló orosz államadósság elszámolása rejt magában.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/1996/10/02/oroszok_tartoz_sa_ziccer/
|
1996-10-02 12:58:00
| true | null | null |
24.hu
|
A költségekkel együtt 150 millió forintot kellett volna október elejéig visszafizetnie a karácsondi önkormányzatnak, amiért a lakossági csatornapénzeket útépítésekre költötték a Heves megyei községben.
A visszafizetési kötelezettségről hozott törvényszéki döntést szeptember 20-án emelte jogerőre a Debreceni Ítélőtábla. A karácsondi civilek teljes jogi diadalt arattak az évek óta tartó persorozatban. A 150 milliós fizetési kötelezettség minden jel szerint katasztrofális helyzetbe hozza Karácsond önkormányzatát.
Másra költötték a pénzt
A Heves megyei Karácsondon ugyanazt a képletet alkalmazták az elmúlt években, mint még sok további magyarországi településen a csatornázási beruházások során. Az elnyert uniós és hazai önerőtámogatások révén a kasszában maradt a lakosság által korábban befizetett csatornapénz, hivatalos nevén: érdekeltségi hozzájárulás.
A nagyjából 3000 lelket számláló Karácsondon a háztartásoknak korábban 160 ezer forint hozzájárulást kellett befizetni a csatornaberuházás finanszírozására.
A támogatási összegek beérkezése során a helyi víziközmű-társulat és a beruházást ténylegesen tető alá hozó önkormányzat egy úgynevezett társberuházói szerződésben eldöntötte: “védőutak”, mindközönségesen utak építésére költik el a felgyülemlett lakossági csatornapénzt. Ezt nevezték el az úgynevezett “B” programnak.
Karácsondon ugyanaz történt, mint a hasonló beruházási döntések után Nagykőrösön, Szigetszentmiklóson, Érden, Tárnokon, Diósdon és még sok más településen: helyi civilek fellázadtak, amiért nem számoltak el időben a befizetett lakossági pénzekkel, illetve a lakossági hozzájárulásokat útépítésekre vagy más célokra költötték.
A karácsondi civilek ezután indították meg a pereket. Először a útépítés érdekében kötött szerződések semmisségét mondta ki jogerősen bíróság, most az ítélőtábla a visszajáró csatornapénz összegéről szóló döntés hagyta helyben.
Az egri bíróság ítélete szerint vissza kell fizetni az útépítésekre költött csatornapénzeket
Országos jelentőségű döntést hozott az Egri Törvényszék, amikor 141 millió forint visszafizetésére kötelezte Karácsond önkormányzatát, amiért a megmaradt lakossági csatornabefizetéseket útépítésekre költötték. Korábban ugyanez a bíróság jogerősen kimondta, hogy semmis az útépítések érdekében megkötött beruházói szerződés. A megkárosított karácsondiak ügyében hozott döntések mintaértékűek lehetnek, hiszen az ország számos településén költötték útépítésekre a lakosságtól beszedett csatornapénzeket.
A csatornapénzek útépítésekre költsének ellenzőit gyakran úgy állították be, hogy valójában az útépítéseket ellenzik (Érden a fideszes városvezetés például évekig ezzel támadta a helyi ellenzéket).
A másodfokon eljárt debreceni bíróság érvelése csattanós válaszként értelmezhető ezekre a meglehetősen demagóg és félrevezető kirohanásokra – derül ki az Átlátszó birtokába került 13 oldalas bírósági határozatból.
Az ítélőtábla leszögezte: semmi nem tiltja, hogy a lakosságtól útépítésre hozzájárulást szedjen be az önkormányzat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a csatornaépítésre beszedett pénzt útépítésre költse az önkormányzat.
“[Az önkormányzat] útépítési érdekeltségi hozzájárulás beszedésére is jogosult lett volna, a felperes [csatornatársulat] által a csatornaépítés finanszírozására beszedett csatornaépítési érdekeltségi hozzájárulást azonban – mint a Vgtv. [vízgazdálkodásról szóló törvény] által meghatározott célhoz kötött pénzeszközt – erre a célra jogszerűen nem használhatta fel.”
Még nem tudják, hogyan fizetik vissza
Földi Csaba polgármester az Átlátszónak kijelentette: az önkormányzat a több mint 150 millió forint egyösszegű, határidőn belüli megfizetésére nem képes, “hiszen az meghaladja a pénzügyi teherbíró képességét”.
Egyeztetést kezdeményeztek a Karácsondi Víziközmű társulattal, de ezek nem jártak eredménnyel, és ezért a polgármester a pernyertes társulatot hibáztatja.
Földi úgy vélte: ebből a hozzáállásból egyértelműen kiderül, hogy a társulat vezetőségének célja az önkormányzat működésének ellehetetlenítése, a település fejlődésének megakadályozása.
“Felelősen gondolkodó vezetőnek – legyen az víziközmű társulatnál vagy önkormányzatnál tisztségben lévő – nem lehet célja az intézmények-, a település működésének tönkretétele, a folyamatban lévő fejlesztések befejezésének megakadályozása” – nyilatkozta Karácsond első embere az Átlátszónak.
Értesüléseink szerint a társulat elutasította az önkormányzat egyezségi ajánlatait, és kérte a végrehajtás megindítását a helyhatósággal szemben.
További lehetőségként merült fel – ahogy a polgármester az egyik posztjában felvetette -, hogy úgynevezett adósságrendezési eljárást kérnek. A bonyolultnak ígérkező procedúra révén a pernyertes fél nyilvánvalóan később juthat a követelt összeghez.
A harmadik megoldás: az állam fizet az önkormányzat helyett, ahogy az Nagykőrös esetében egyszer már megtörtént, de erről egyelőre nincs hír.
Hiába várják a nagykőrösiek a csatornapénz második részét karácsony előtt
Elérhető közelségbe került, hogy a nagykőrösi ingatlantulajdonosok hozzájussanak a csatornapénz második részletéhez – a település fideszes polgármesterét kész helyzet elé állították. Az elszámolási eljárást befejezték, a víziközmű-társulat mégsem szűnik meg. Tovább tart a huzavona arról, hogy kinek kell kifizetnie a csatornapénz második, negyvenezer forintos részletét.
A 150 millió forintos követelés kifizetése alighanem betömhetetlen lyukat üt a 2020-ban évi hatszázmilliós kiadással tervező önkormányzat költségvetésén.
2019. október 13-án, az önkormányzati választásokon a függetlenként induló Földi Csaba biztonságos, a szavazatok 62,42 százalékát kitevő, 912 szavazattal a nyert a csatornapénzek visszaszerzéséért aktívan küzdő, ugyancsak függetlenként magát jelöltető Szlovencsák Judittal szemben, aki 549 szavazatot (37,58 százalékot) szerzett.
A hatfős képviselő-testületbe kizárólag független képviselőket választottak egy éve.
Megszüntették a nyomozást
A Pest megyei Diósdon, Érden és Tárnokon egy maroknyi civil folytatja olykor reménytelennek tűnő küzdelmét a jogellenesen elköltött csatornapénzek visszaszerzése érdekében.
A nyilvánosságra került információk szerint Érden például egy 74 éves, a jogban járatlan nyugdíjas küzd a hatóságokkal 17 ezer érdi háztartás közel négymilliárd forintnyi csatornapénzének visszaszerzéséért, miközben a Facebookon vagy szóban sokan szorgalmazzák az igazságtételt csatornaügyben a 74 ezer lelket számláló Pest megyei városban.
A civilek panaszt jelentettek be a közel egy éve folyt rendőrségi nyomozást megszüntető határozat ellen – a jogorvoslat kérését lényegében azzal indokolják, hogy a Pest megyei rendőrség nem derítette fel kellőképpen a térségben lebonyolított 31 milliárd forintos csatornaberuházás feljelentésekkel érintett körülményeit.
Valójában nem meglepő, hogy a rendőrség megszüntette a nyomozást – az Érden és térségében tető alá hozott beruházás mindig kiemelt politikai ügynek számított.
Aki a projektet és annak mellékszálait bolygatja, az az orbáni politika darázsfészkébe nyúl, és sok jóra nem számíthat.
A csatornázás legnagyobb haszonélvezői a NER olyan legbefolyásosabb csodabefektetői egyebek mellett, mint az azóta kegyvesztetté vált Simicska Lajos Közgépe vagy a Duna Aszfalt, amelynek tulajdonosa, Szíjj László idén nyáron az adriai jachtvendége révén lett végérvényesen országosan ismertté. A projektben részt vett alvállalkozóként Orbán Viktor miniszterelnök apjának cége, a Dolomit Kft. is.
A magyar külügyminiszter látszólag lázas munkával tölti az idei nyarat, elég csak meglátogatni Facebook oldalát hogy erről meggyőződjünk: irodai környezetben, öltönyben, mobiltelefonnal a kezében egyeztet a minszki helyzetről magasrangú külföldi politikusokkal, külügyminiszter kollégákkal az elmúlt napokban.
Lényeges körülmény, hogy a rendőrség a megszüntető határozatban nem azt mondta, hogy a feljelentésben szereplő cselekmények nem bűncselekmények, hanem azt írták: “a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”. Márpedig a feljelentők bőven küldtek új adatokat a rendőrségnek a megszüntető határozattal szemben előterjesztett panaszokban – értesült az Átlátszó.
A terjedelmes határozat egyik kulcsmondata így szól:
“arra vonatkozó adat az eljárás során nem merült fel, hogy a visszafizetések fedezetéül szolgáló elkülönített számlán Iévő pénzeszközöket más célra fordították volna…”
Ez a kijelentés azért roppant elmondásos, mert nyilvános források igazolják, hogy a lakossági csatornapénzeket, az úgynevezett érdekeltségi hozzájárulásokat például útépítésekre fordították.
Az érdi önkormányzat 2014. májusában döntött arról, hogy – egyebek mellett – útépítésre költik a lakossági csatornapénzt (a karácsondi ítéletekből kiderül, hogy egy ilyen önkormányzati döntésnek nincs jelentősége, ettől függetlenül visszajár a csatornapénz).
2017-ben az érdi Fidesz vezetői a csatornaügyben összehívott rendkívüli közgyűlésen azért az ostorozták az ellenzéket, mert megkérdőjelezni merészelték a lakossági csatornapénzek útépítésre költésének jogszerűségét.
Paradox módon a pénzüket visszakövetelő háztartások számára akár kedvező fejlemény lehet, ha minden így marad, és nem folytatódik a nyomozás. Ha eddig valaki Érden, Diósdon vagy Tárnokon – az ismertetett karácsondi modell alapján – közvetlenül követelte volna a csatornapénzt, akkor a polgári ügyekben eljáró bíróság a pert felfüggeszthette volna a nyomozás, illetve egész büntetőeljárás befejezéséig.
Ha nincs nyomozás, akkor perelhetővé válik az önkormányzat, amelynek a tulajdonába kerültek a lakossági csatornapénzekből felépített utak.
Fotó: pixabay.com
|
Végrehajtót küldenek a karácsondi önkormányzatra, Érden már nem nyomoznak
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/10/28/vegrehajtot-kuldenek-a-karacsondi-onkormanyzatra-erden-mar-nem-nyomoznak/
|
2020-10-28 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
korrupciós vádak;Görgényi Ernő;rágalmazási per;
2020-11-06 07:00:00
Rágalmazási per lett a gyulai korrupciós vádakból
Sajátos fordulatot vett csütörtökön a Békéscsabai törvényszéken az a rágalmazási per, amelyet Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere indított az őt korrupcióval vádoló volt gazdasági alpolgármester ellen.
A korábban szintén a Fideszben politizáló Galbács Mihály a tavalyi önkormányzati választás előtt „De hová tűnt a város pénze” címmel röplapokat juttatott el a helyi postaládákba, ezeken pedig saját kutatásaira hivatkozva azt írta: a város közbeszerzéseit évek óta egy polgármesterhez köthető szűk kör nyeri. A szórólapokon kitért olyan "helyi szóbeszédekre" is, amelyek szerint a nyertes vállalatoknak 10 százalékot kell visszaosztaniuk. A kemény állításokról ugyanakkor a tegnapi bírósági tárgyaláson elismerte: közvetlen bizonyítéka nincs az összejátszásra, ő csak leírta, amit az emberek „Gyulán mondanak”, kiegészítve az ő kutakodásának az eredményeivel. Ez pedig szerinte arra utal, hogy „lehet alapja a szóbeszédnek”.
A volt alpolgármester mellé állt ugyanakkor az egyik helyi vállalkozó, aki tanúként hasonló vádakat fogalmazott meg Görgényi Ernővel kapcsolatban. M. János – aki korábban ellenzékiként indult a helyi választáson – vallomásában azt állította: őt P. Tibor, a polgármesterhez kötődő nagyvállalkozó tájékoztatta arról, hogy milyen ára van annak, ha a cége meg akar kapni egy utcafelújítást. Azt mondta, a polgármestert be kell fizetni nyaralni, valamint „tíz százalékot szokás neki visszaosztani”.
M. János a járványhelyzet miatt külföldön ragadt, ezért vallomását csak felolvasni tudták a tárgyaláson, ahol Görgényi Ernő védője azonnal jelezte: közvádas rágalmazási feljelentést tesznek M. Jánossal szemben is. A tárgyaláson végig jelenlévő polgármester pedig azt közölte: szerinte az egész egy „eszeveszett hazugság”, ő soha nem kért senkitől tíz százalékot, őt soha senki nem fizette be nyaralásra, a vallomást tevő vállalkozót és a cégét pedig nem is ismeri.
Úgy vélte, a tanúvallomás több ponton is sántít, Galbács Mihály pedig „afféle politikai Chuck Norris” képét festette le vele kapcsolatban, akitől mindenki retteg. - Gyulán mindenki független ember, ez a város nem úgy működik, hogy egy polgármester azt mond, amit akar, majd mindenki úgy cselekszik – fogalmazott. A városvezető szerint a volt alpolgármester írása egy sértett ember akciója, és valójában Galbács Mihály tevékenysége kapcsán merült fel a korrupció gyanúja. (Korábban a volt alpolgármester által igazgatott Termál FC -nél Galbács Mihály sógorának a cége is kapott megrendelést, a klub új igazgatója pedig feljelentést tett emiatt az adóhatóságnál.)
Mint arról korábban a Magyar Narancs alapján beszámoltunk, a régi fideszesnek számító, ám az utóbbi évekre a városvezetésből kiszorult Galbács Mihály még tavaly fogalmazott meg vádakat a helyi vezetés ügyeivel kapcsolatban. Az erről szóló 23 oldalas dokumentumot eljuttatta a Fidesz országos vezetésének, Orbán Viktor pártelnöknek, kormányfőnek és Kövér László házelnöknek is. A Fidesz vezetése azonban láthatóan nem akart belefolyni a helyi fideszesek torzsalkodásába, így a párt Kontrát Károly vezette etikai testülete Kerényi Jánosnak, a dél-alföldi pártigazgatónak, valamint Kovács Józsefnek, a Gyulát is magába foglaló körzet országgyűlési képviselőjének küldte el az írást. Kovácstól kapta meg az írást Görgényi Ernő, aki viszont bírósághoz fordult.
Galbács Mihály ugyan gazdasági alpolgármester volt, ám állítása szerint 2019-ig nem volt tudomása a polgármester körüli kör megrendeléseiről. Állítása szerint akkor állt neki össze a kép, amikor a városvezetésből és a Fideszből való távozása után kikérte az önkormányzattól a közbeszerzések listáját, és kiderült, egy szűk kör kapta a megrendeléseket. Görgényi Ernő ezt is visszautasította.
|
Rágalmazási per lett a gyulai korrupciós vádakból
|
Sajátos fordulatot vett csütörtökön a Békéscsabai törvényszéken az a rágalmazási per, amelyet Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere indított az őt korrupcióval vádoló volt gazdasági alpolgármester ellen.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3098196_ragalmazasi-per-lett-a-gyulai-korrupcios-vadakbol
|
2020-11-06 10:20:00
| true | null | null |
Népszava
|
Kavecsánszki Ádám, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója sokáig nem értette pontosan a kérdésünket, és csak tegnap, a püspöki szavazás lezárulta után küdött érdemi választ. Először az volt a kifogása, hogy nem jelöltük meg milyen időszakra vagyunk kíváncsiak, másodszor definíciós problémái voltak, mindkétszer az adatigénylés pontosítását kérte.
Így végül azoknak az elmúlt öt évben támogatott szervezeteknek a listáját kértük, amelyeknek az elnevezésében szerepel a „református” szó.
A válasz tegnap jött meg, nem sokkal a Balog Zoltán püspökké választását hírül adó közlemény előtt (de legalább jött valamilyen válasz, manapság már ennek is tudunk örülni). A Fidesz pártalapítványától kapott táblázatban az látszik, hogy rendszeresen támogatták a kuratórium elnökét most püspökké emelő egyházkerületet, és más református szervezeteket is.
Összehasonlításképpen kértünk egy listát ugyanerről az időszakról azokról a támogatott szervezetekről is, amelyeknek az elnevezésében szerepel a „katolikus” szó, erre egyelőre nem érkezett válasz.
Nem minden egyháztag örül a kormánypárti nyomulásnak a Magyarországi Református Egyházban: Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő Facebook posztjában tegnap azt írta, hogy
„Ma a Református Egyház püspököt választott és az Isten helyett Mammon előtt hajolt meg. Balog Zoltán választása mellett egyetlen érv lehetett: a Fidesztől várt pénzhalmok ígérete. Balog kulcsszereplőként asszisztált a legszegényebbeknek szánt EU-s pénzek ellopásához, többek között az ő védence volt a romáknak szánt milliárdokat elcsaló Farkas Flórián is. Az Egyház azonban a pénz bűvöletében még saját szabályait is átírta, csak hogy Balog püspök lehessen.”
A Fidesz pártalapítványáról legutóbb azt írtuk, hogy másolt tanulmányokért fizettek tízmilliókat egy belga politikusnak éppen akkor, amikor Magyarország ügyében egy jogállamiság vizsgálat zajlott az Európa Tanács parlamenti bizottságában.
Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak
Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint „kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek.
Címlapkép: Balog Zoltán református lelkész, az Emberi Erőforrások Minisztériumának volt minisztere, miután átvette a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől az Országház kupolacsarnokában 2020. augusztus 19-én. MTI/Koszticsák Szilárd
|
Balog Zoltán a Fidesz pártalapítványából is pénzelte az egyházat, ahol püspökké választották
|
Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/11/06/balog-zoltan-a-fidesz-partalapitvanyabol-is-penzelte-az-egyhazat-ahol-puspokke-valasztottak/
|
2020-11-06 12:28:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről" szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni. Egyikük az a Claude Moniquet francia exkém, akit tavaly Budapestre is meghívtak a Századvég és az MCC által alapított Migrációkutató Intézet terrorizmus-konferenciájára. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz az Európában már lebukott és szalonképtelenné vált azeri lobbival cimborál.
“2018 áprilisában jelent meg a Twitteren egy inkognitóban működő, de feltűnően jól informált szivárogtató oldal, a PACE Leaks. A közösségi felület kifejezetten az Európa Tanács és Knaus intézményének kapcsolatát vette górcső alá, és egy sor korrupciógyanús összefüggést tárt fel, amelyek Magyarországot is érintik."
Ezzel a drámai hangvételű felütéssel indul “Így működik a háttérhatalom" című cikk, ami a második rész volt a Magyar Nemzet hatrészes, tényfeltárónak mondott szeptemberi sorozatából.
A cikksorozatról korábban azt írtuk, hogy az alapállítása — miszerint az Europäische Stabilitäts-Initiative (ESI) nevű think tank vezetője, egy Gerald Knaus nevű osztrák szakértő volna “Soros karmestere" — nyilvánvaló hülyeségnek tűnik, megjelentetése számos hasonlóságot mutat a Black Cube-incidenssel, és szerepe lehet az Orbán-kormányzat kommunikációs holdudvara és a magyar nemzetbiztonsági szféra közti rejtett konfliktus legújabb felvonásában:
Már megint egy politikai lufival dezinformálja a Magyar Nemzet az olvasóit és a titkosszolgálatot A Magyar Nemzet napilap “Soros karmesteréről" szóló hatrészes, tényfeltárónak mondott cikksorozata és az azt kísérő felhajtás első ránézésre a a kormánnyal baráti média üzemszerű működésének terméke. Alaposabban megvizsgálva már a szokásos színvonalat is messze alulmúló kompromatnak látszik.
A Magyar Nemzet cikksorozata a fent említett kiszivárogtató Twitter-profilra támaszkodik: innen származik két bizonyítékként tálalt dokumentumrészlet amiket felvonultat, és amiket a kormánymédia azóta mutogat a népnek.
Noha a részletek illusztrációként két számban is megjelentek, a napilap egyszer sem hivatkozta le a dokumentumok forrását, vagy azok pontos jellegét.
Pedig a Magyar Nemzet által bizonyítékként tálalt iratrészleteknek és a Twitter-profilnak megvan a maga saját kontextusa, amit egy idevágó európai tanácsi vizsgálati jelentés alaposan dokumentált, és már csak azért is érdemes felidézni, hogy valamiféle valóságos történet ellenpontozza a vezető kormánypárti napilap által feltálalt külföldi dezinformációs narratívát.
Kaviárdiplomácia
Knaus szervezete, az Europäische Stabilitäts-Initiative egyik legnagyobb sikere az azerbajdzsáni kaviárdiplomácia körüli nemzetközi hírverés volt a 2010-es években.
Azerbajdzsán egy posztszovjet ország a Kaukázusban: politikai berendezkedéséről mindent elmond, hogy a jelenlegi elnök Ilham Alijev közvetlenül a saját apját — a kommunista párt korábbi helyi első titkárát — váltotta 2003-ban a kormányfői poszton.
Azerbajdzsánnak számos közös ügye van az Európai Unióval, amelyek intézésének az egyik színtere egy emberi jogi alapokon működő szerv, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, a PACE. Azerbajdzsán európai uniós kapcsolatainak építését ezen a fórumon is az illiberális rezsim fenntartásából, és a szomszédos Örményországgal való véres rivalizálásból fakadó körülmények hátráltatják.
A kaukázusi ország ügyes-bajos dolgainak a PACE előtti megfelelő megvilágítását, mint kiderült, több tízmillió eurós kenőpénzkassza volt hivatott biztosítani, a gyakorlat legplasztikusabb elemei pedig egyes európai politikusoknak ajándékozott, forintban többszázezres-milliós értékű, nemritkán kilós kaviárcsomagok voltak: innen a kaviárdiplomácia kifejezés.
Knausékat meglepte, hogy miközben az illiberális Alijev-rezsim egyre durvábbá vált — két ottani helyi kontaktjukat letartóztatták —, a PACE-ben csak szépeket mondtak róla. 2011 körül kezdtek foglalkozni a brüsszeli folyosókon nyílt titoknak számító azeri érdekérvényesítési rendszerrel, amiről több jelentést is kiadtak, továbbá rendszeresen macerálták a döntéshozókat, hogy esetleg csináljanak valamit az ügyben.
Eközben kiszivárogtak, és az Organized Crime and Corruption (OCCRP) nevű újságírószervethez is eljutottak azok a dán banki tranzakciós adatok, amik az Európába tartó azeri feketepénzek útvonalát is tartalmazták. Az OCCRP magyar partnereként akkor az Átlátszón arról írtunk: egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett 2012-ben, éppen akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta hazájának az azeri baltás gyilkost.
Budapestre dollármilliókat utalt, európai politikusokat is korrumpált az azeri rezsim Miközben 2012 és 2014 között az azeri kormány tömegével tartóztatott le politikai aktivistákat és újságírókat, az ország kormányzati és üzleti elitje titkos bankszámlákat használt arra, hogy európai politikusokat fizessen le, luxuscikkeket vásároljon vagy egyéb tranzakciókat bonyolítson velük.
Friss fejlemények A napokban a HVG360 írt arról, hogy az azeri feketekassza magyarországi kulcsfigurája, Hiszem János az egyik nagy kedvezményezettje a járványbiznisznek: cége 79 millió euró értékben szállít lélegeztetőgépeket és egyéb egészségügyi felszereléseket a Külgazdasági és Külügyminisztériummal kötött szerződés alapján.
A történet úgy végződött, hogy a PACE külső vezetésű (három elismert bíróból, egy britből, egy franciából és egy svédből álló) tényfeltáró bizottságot kért fel arra, hogy vizsgálják ki: van-e valóságtartalom az azeri — illetve orosz, török, ukrán — irányú kenőpénzes pletykák mögött. Sajnos volt: 2018-ban négy akkori képviselőt letiltottak a tisztségviselésről, tizennégy korábbi PACE-tagot pedig fizikailag is kitiltottak az intézmény területéről.
Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban.
A birodalom visszavág
Az európai botrány kitörése után lépett be a történetbe egy újabb, ezúttal francia illetőségű szakértői intézet, a European Strategic Intelligence and Security Center (ESISC) a 2017 márciusában és áprilisában nyilvánosságra hozott, “Az örmény kapcsolat" című elemzésekkel.
A dolgozatok arra próbáltak rávilágítani, hogy Gerald Knaus nem más, mint Soros György embere, akinek a feladata az ellenséges Örményország érdekében az ártatlan Azerbajdzsán elleni nemzetközi fellépést összehangolni.
Sorost és az örménylobbit később egyébként maga Alijev elnök is gyakran emlegette ebben az időszakban:
Így dőlt a pénz Magyarországra a bakui feketekasszából – Alijevék szerint Soros rátámadt Azerbajdzsánra Az Átlátszó birtokába került bankszámlakivonatok tanúsága szerint 2012 júliusa és 2013 májusa között huszonöt részletben összesen 5.137.671 eurót és 2.447.527 amerikai dollárt utalt a Danske Bank dán nagybank észtországi leánybankjánál vezetett számlájáról egy magyar, az MKB Banknál vezetett számlára egy bakui székhelyű offshore cég.
Az ESISC vezetőjéről, Claude Moniquet-ről (aki a francia hírszerzés, a DGSE alkalmazásában kitűnő kelet-európai kapcsolatokat épített ki) kiderült, hogy 2013-ban és 2015-ben jó pénzért az azeri választások tisztaságát felügyelte — és alapvetően mindent rendben talált.
Az ESISC egy volt azok közül a kitűnő orosz kapcsolatokkal is rendelkező választási megfigyelő szervezetek közül, amelyek ezt a bizniszt űzték.
Az egyik ilyen szervezet, a brüsszeli bejegyzésű European Academy for Elections Observation (EAEO) vezetője, Alain Destexhe belga politikus 2017 szeptemberében lemondott a PACE-képviselőségéről, miután kiderült, hogy az intézetével kapcsolatban azeri kenőpénzek elfogadásával kapcsolatos kérdések merültek fel.
Őt azért is érdemes megemlíteni, mert 2019-ben, mintegy epilógusként, a francia exhírszerző Moniquet a belga politikus frissen gründolt pártjának, a Liste Destexhenek a listavezetőjeként próbált (sikertelenül) a brüsszeli helyhatóságban képviselőségre vergődni.
A francia exkém szervezetének jelentései után rövidesen felbukkant a PACE Leaks néven posztolgató Twitter-felhasználó is. A PACE Leaks ugyanazt a vonalat tolta, mint az “Örmény kapcsolat"-elemzések; miszerint is inkább a kaviárdiplomáciát leleplező Knaus a sáros, mint az általa leleplezett korrupt politikusok.
Tanulságos mellékszál, hogy az innen származó dokumentumrészletek ugyan nem, de az azeri botrány miatt szintén lemondásra kényszerült spanyol PACE-elnök Pedro Agramunt védelmében elhangzó főbb állítások már 2018-ban felbukkantak az orosz hátterű Sputnik híroldalon, majd a néhai Lovas István brüsszeli tudósító közvetítésével a Magyar Demokrata hetilapban is .
Ezekből a forrásokból építkezik a Magyar Nemzet tényfeltárónak mondott, szerző nélküli cikksorozata.
A magyar szálak a Fidesz-holdudvarba vezetnek
A történet európai szereplői közül legalább kettőnek azóta napvilágra kerültek a magyar kormányzati kapcsolatai is.
Tavaly az Átlátszón arról írtunk, hogy a a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Stef Goris belga politikus ottani cégének. Méghozzá éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában.
Másolt tanulmányokért fizetett tízmilliókat a Fidesz pártalapítványa egy belga politikusnak Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője" volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek.
Alain Destexhe mellett Stef Goris volt a társalapítója az EAEO nevű, fent már említett civilszervezetnek, ami megégett az azeri korrupciós sztoriban. Goris belga politikus parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.
A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet "kulcsembere" volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.
Belga cégadatok szerint Stef Goris az "Európai Választási Megfigyelő Akadémia" mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak. Ennek a cégnek utalt euró-tízezreket a Fidesz pártalapítványa és a Miniszterelnökség.
Az ESISC vezetőjéről, Claude Moniquet-ről nemrég írtuk, hogy
tavaly Budapesten járt egy terrorizmusról szóló konferencia meghívott előadójaként.
A konferenciát a Migrációkutató Intézet rendezte, amelyet a Matthias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány alapított 2015-ben. A konzervatív elitképző MCC alapítója és kurátora Tombor András, aki az első Orbán-kormány idején Orbán Viktor biztonságpolitikai tanácsadója volt, azóta hatalomközeli üzleti és médiás intézőember.
A Századvég-csoportról a 444 írta nyáron: hosszú évek óta Habony Árpád befolyása alatt áll, akit az önkormányzati választások után Orbán Viktor visszahívott, hogy “rakja rendbe a kormányzati kommunikációt, és a Századvéget".
Címlapkép: az inkrimált dokumentumrészlet a Hír TV híradójában. Forrás: hirtv.hu
|
Az Európában már lebukott azeri lobbi inspirálta a Magyar Nemzet legújabb tényfeltárását
|
A Magyar Nemzet “Soros karmesteréről” szóló cikksorozatában felhasznált dokumentumok története Azerbajdzsán európai befolyásolási kísérletének ügyéig vezet. A 2018-ban vizsgálóbizottsággal és politikai botránnyal zárult korrupciós ügyet részben a Magyar Nemzet által most célba vett Gerald Knaus tárta fel és hozta nyilvánosságra, akit ezért az azeri illiberális rezsim európai szövetségesei már akkor megpróbáltak lejáratni. Egyikük az a Claude Moniquet francia exkém, akit tavaly Budapestre is meghívtak a Századvég és az MCC által alapított Migrációkutató Intézet terrorizmus-konferenciájára. Nem ez az első eset, hogy a Fidesz az Európában már lebukott és szalonképtelenné vált azeri lobbival cimborál.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/09/az-europaban-mar-lebukott-azeri-lobbi-inspiralta-a-magyar-nemzet-legujabb-tenyfeltarasat/
|
2020-11-09 12:33:38
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Levélben tájékoztatta a külképviseleteket Balogh Csaba, a külügy államtitkára, hogy „a Kormány áttekintette a Magyar Állam stratégia lélegeztetőgép-szükségletét, és a szükséges mennyiség rendelkezésre áll”.
A fenti mennyiségen felül értékesíthető készlet áll rendelkezésre
– írják a nagykövetségeknek küldött október 21-ére datált levélben.
A levélben a nagyköveteket arra kérik, hogy tájékozódjanak kiküldetési helyükön, hogy van-e elég lélegeztetőgép, és ha nincs, akkor érdeklődjenek az esetleges vásárlási szándékról. Pozitív válasz esetén az államtitkár titkárságát kell értesíteni.
A levelet a DK-s Czeglédy Csaba nyilvánosságra is hozta. „Ez a hivatalos irat két dolgot bizonyít: nincsen itthon elég orvos és szakképzett ápoló, akik a megvásárolt 18.500 lélegeztetőgépet működtetni tudnák, az Orbán-kormány pedig ennek tudatában teljesen szándékosan szórta el a pénzünket ennyi gépre” – fűzte a levélhez az ellenzéki politikus.
Tavasszal 16 ezer lélegeztetőgép beszerzését intézte a külügy, miközben Orbán Viktor és egészségügyi szakemberek is azt mondták, hogy legfeljebb 8 ezer készülékre lehet szükség. A hatalmas készlet felhalmozása 300 milliárd forintba került. A külföldi beszerzéseken felül ezer gépet egy magyar cégtől is rendelt a külügy.
Egészségügyi szakemberek arról beszéltek, hogy ennyi gép működtetéséhez messze nincs elég szakember az országban. A be nem üzemelt lélegeztetőknek jobb híján 2,5 milliárd forintból építettek raktárat.
Kiemelt kép: Kiszállításra váró Panther 5 típusú lélegeztetőgépek a gyártó Celitron Medical Technologies Kft. váci központjában 2020. szeptember 25-én. A hazai székhelyű cég legyártotta a külügyminisztérium által megrendelt 1000 darab lélegeztetőgépet, így napokon belül a magyar egészségügy rendelkezésére fog állni a hazánkban gyártott, világszínvonalú gép. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
|
Írásos bizonyíték került elő arról, hogy a külügy megbízta a nagyköveteket, hogy házaljanak lélegeztetőgépekkel
|
Levélben tájékoztatta a külképviseleteket Balogh Csaba, a külügy államtitkára, hogy „a Kormány áttekintette a Magyar Állam stratégia lélegeztetőgép-szükségletét, és a szükséges mennyiség rendelkezésre áll. A fenti mennyiségen felül értékesíthető készlet áll rendelkezésre" – írják a nagykövetségeknek küldött október 21-ére datált levélben.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/07/lelegeztetogep-kulugy-eladas-nagykovet-koronavirus/
|
2020-11-07 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tíz kempinggel kezdte meg az idei szezont a Balatontourist, de az év végére már csak hat maradt Mészáros Lőrincéknél – derül ki a Balatontourist honlapjáról. A cég – amely június óta a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. alá tartozik – gyors ütemben szabadul meg a kempingektől: 2017-ben még tizenkét, zömében tóparti kemping üzemeltetését vette át a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt.
A balatonfüredi, révfülöpi, balatonakali, balatonszemesi, zalakarosi és balatonberényi kempingek maradtak a cég kezelésében, de a siófoki Aranypart Kemping, a vonyarcvashegyi Park és Üdülőfalu, a zamárdi Mirabella Kemping és a balatonberényi Kócsag kemping nemrég kikerült a cég portfóliójából.
Vadászné Székely Orsolya a Balatontourist Camping Kft. marketingmenedzsere a 24.hu kérdésére azt írta, az említett kempingeket eddig sem a Balatontourist üzemeltette, „azok csupán marketing szerződéssel kapcsolódtak a hálózathoz”, és az üdülők üzemeltetői a pandémia okozta gazdasági nehézségek miatt döntöttek a költségcsökkentő lépés mellett. Két kempinggel még folynak tárgyalások a jövő évi együttműködésről. Megjegyezte azt is, hogy mivel nem üzemeltették ezeket a kempingeket, nincsen információja arról, hogy mi lesz a területek sorsa.
Azt már a Balatontourist megvásárlásakor sejteni lehetett, hogy nem a kempingek üzemeltetése miatt vásárolták meg a céget Mészárosék. Ennek első jele az volt, amikor a balatonakali kempinget a Konzum Nyrt. egyik igazgatósági tagjának offshore alapítású cége a legalacsonyabb ajánlattal megvette 2017-ben. Ezt követően egymás után tűntek el a kempingek a portfólióból, volt olyan, amelynek az üzemeltetését leadták, de a keszthelyi Zala kemping például megszűnt 2019-ben. Ráadásul a megmaradt hat kemping száma is csökkenni fog még, a balatonszemesi Vadvirág kempingbe ugyanis luxusszállodát és villaparkot építenek, igaz, Vadászné Székely Orsolya tájékoztatása szerint az jövőre még biztosan kinyit.
A megmaradt kempingek pedig várhatóan egyre inkább veszítenek majd kemping jellegükből, a fürediben például már épül a szálloda és a kikötő, de mélygarázst és konferenciaközpontot is terveznek ide.
Szeptember óta egyébként Détári-Szabó Ádám a Balatontourist új ügyvezetője. Ő 2017 óta látta el az Appeninn leányvállalatainak ügyvezetését – ebből a cégből nemrég szállt ki Mészáros Lőrinc. A Világgazdaság korábbi cikke szerint Détári-Szabónak kulcsszerepe volt a Club Aliga megújításában, vagyis abban, hogy kikötő, szálloda és konferencia-központ épül majd az üdülőterületen.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az új ügyvezetőnek mik a tervei a még megmaradt Balatontourist-kempingekkel, de várhatóan néhány százmilliós támogatásra nemsokára pályázhatnak majd. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója júliusban ugyanis arról beszélt, hogy néhány hónapon belül 5 milliárd forintos keretösszeggel kiírják a kempingfejlesztési pályázatot.
Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu
|
Leépítik a Balatontouristot: tizenkét kempingből csak hat marad Mészároséknál
|
Tíz kempinggel kezdte meg az idei szezont a Balatontourist, de az év végére már csak hat maradt Mészáros Lőrincéknél – derül ki a Balatontourist honlapjáról. A cég – amely június óta a Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt. alá tartozik – gyors ütemben szabadul meg a kempingektől: 2017-ben még tizenkét, zömében tóparti kemping üzemeltetését vette át a Konzum Nyrt. résztulajdonában álló BLT Group Zrt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/06/balaton-balatontourist-meszaros-lorinc-kempingek/
|
2020-11-06 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Kis-Magyarország
Rádiós műsorvezető is indul Miskolcon, ő már a harmadik polgármesterjelölt
A Borsod24 információi szerint hamarosan a Fidesz is beáll Tóth-Szántai József mögé.
Az MSZP, a DK és a Párbeszéd-Zöldek is Györfi Mihályt támogatja Szolnokon
A város jelenlegi MSZP-s alpolgármestere „pozitív kampányt” ígért.
Lengyeltóti szegregátum extra szögesdróttal (FOTÓK)
Január elején olyan képek terjedtek a somogyi kistérségben, de másutt is, hogy Lengyeltóti egyik cigányok lakta utcájában, nyomorúságos házak előtt elakad a sárban egy mentőautó. Az utca az online térképen rendes aszfaltos útként van feltüntetve. A helyszínen jártunk, szögesdrótot láttunk, és beszéltünk a polgármesterrel.
Újrázna a bányapártinak tartott polgármester Pilismaróton
A pilismaróti bányaügy folytatása immáron a bíróságoktól függ: több eljárás is zajlik párhuzamosan. A település vezetője, Hunyadi Balázs lapunknak megerősítette, tervezi, hogy indul a helyhatósági választáson.
Régi iparvágányt helyezne használatba a kínai cég Vácon, de ki fizetné a költségeket?
A CECZ-csoport az elavult, leromlott vágányt hozná rendbe, hogy ezen keresztül szállítson az ipari parkjába. Az engedélyezés még nem kezdődött el.
A DK polgármesternek indítja azt a Glázer Tímeát, akit a szexbotrány után is megvert Borkai
Sűrűsödik a győri mezőny, a Momentum és az LMP által támogatott jelölt pedig már ki is zárta az előválasztást.
Most már ügyvéddel lázadnak a szegedi nyugdíjasok
A Gesztenyeligetet működtető cég ügyvezetője megmondta, miért követelnek három évre visszamenőleg elmaradt díjat.
A kormányhivatali dolgozókat is kivezényelték Novák Katalin programjára
Békéscsabán ugyanúgy kötelező a részvétel az államfő látogatásán az állami szerv munkatársainak, mint az előző nap a gyulai iskolásoknak.
Harminc éve kitart a kisgazdák makói plakátja
Szabó János miniszterelnök-jelöltet hirdeti három méter magasan egy átjáróban.
Diákokat "vezényelnek ki" Novák Katalin gyulai programjára
Az egyik iskola szülőknek küldött tájékoztatásából kiderül, egész osztályokat visznek ki a köztársasági elnök érkezésére szerdán. A tankerület szerint csupán lehetőséget adnak azoknak a gyerekeknek, akik szeretnének ott lenni. 800 diákról van szó.
"A szocializmusban is jobb volt, mint most" - mihez lehet kezdeni egy dunántúli kisvárosban?
A Szekszárd és Pécs között lévő Bonyhádon fél óra alatt kétszer bejártuk a filmdíszlet jellegű belvárost oda-vissza, próbáltunk beülni valahová,hogy aztán megnézzük a kissé megszürkült kisváros látnivalóit.
|
Szétrepedt a 245 millióért épített vadonatúj kerékpárút
|
Augusztus 31-én kellett volna átadni az új kerékpárutat Kötegyánban, ám a polgármester csak három héttel később beszélt arról a sajtónak, bajok vannak a negyedmilliárd forintért elkészült úttal. A beruházást nem vették át, csak saját felelősségre használható, de már javítják.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/szetrepedt-a-245-millioert-epitett-vadonatuj-kerekparut-avagy-egy-kozbeszerzes-furcsasagai-133949
|
2020-10-17 15:36:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„Nem volt bűnös szándékom, tagadom, hogy bűnszervezetet s céghálót hoztam volna létre, csalást nem követtünk el. A termelési és értékesítési szövetkezetek (tész) sokkal inkább a klaszterhez hasonlítanak, amely a termelők összefogására épül. A munkát 2007-ben kezdtük el, amikor baloldali kormány volt Magyarországon, amelytől támogatásra nem számíthattunk, utána nem sokkal később pedig beütött a gazdasági világválság” – áll Simonka György fideszes országgyűlési képviselő bíróságnak átadott írásbeli vallomásában.
Hozzáfűzte, teljes képtelenség a 45 százalékos visszaosztás, amiről a vádirat tesz említést. (2007-2008 táján Simonka Békés megye egyik legnagyobb zöldségtermesztője és -felvásárlója volt.)
Simonka és védői szerint lehetetlen a visszaosztás
Némi újdonságot jelentett a keddi tárgyalási napon, hogy a januári előkészítő ülésekkel szemben Simonka a tárgyalóteremben most nem engedte, hogy fényképfelvételek készüljenek róla. Arra hivatkozott, őt és családját nagy nyomás érte a sajtó részéről. Ehhez hozzátette, írásbeli vallomása után nem kíván kérdésekre válaszolni.
Csak tanácsokat adott és minden szabályos volt
A dél-békési fideszes parlamenti képviselő tagadta, hogy irányító befolyása lett volt a Magyar Termés TÉSZ Kft.-ben és a Paprikakert TÉSZ Kft.-ben. 2010-ig résztulajdonos és ügyvezető volt. Előadása szerint 2010-ig minden szabályszerű volt, ám országgyűlési képviselősége után már jóval kevesebb ideje marat a cégekre, és csak tanácsadással foglalkozott. Ezért jóval kevesebb információja volt a cégekről, de nem tud arról, hogy ezt követően bármilyen szabályszegés történt volna a két gazdasági társaságnál.
Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a kormánypárti politikus, hogy beruházásaik szabályosak voltak, értékbecsléseik valósak, a közbeszerzések törvényesek, szakértőket alkalmaztak az építéseknél és a beruházásoknál, a minisztériumi ellenőrzéseket pedig nem találtak hiányosságot, emellett minden termelőt kifizettek. De beszámolt Simonka arról is, hogy saját pénzéből többször adott kölcsön a gazdasági társaságoknak, sőt, készfizető kezességet is vállalt azokért. (Erre bizonyíték, hogy vagyonnyilatkozata szerint ma is közel 90 millió kezességvállalás állt fent nála.)
Dr. Metzing Márton vezetésével a bírói tanács
A politikai pályafutása kezdete, 2010 után a cégek ügyeit valójában Kovács Zoltán intézte, bár a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nek Kékessy Mihály, míg a Paprikakert TÉSZ Kft.-nek Tóth Szilveszter volt az ügyvezetője. Írásbeli vallomásában Simonka előadta, arról tudott, hogy idővel, egészen pontosan 2012 után a két gazdasági társaság ügyei kezdtek rosszul menni, ezért kérte fel Juhász Gábor és csapatát, hogy tegyék rendbe a cégeket; Juhászék korábban a Mórakert TÉSZ Kft.-nél végeztek hasonló munkát. (Utóbb Juhász Gábor vallomása nem kis részben segítette a Központi Nyomozó Főügyészséget vádirat összeállásában. Juhász nem ül a vádlottak padján, Simonka szerint azért működött együtt a vádhatósággal, hogy mentse magát.)
Zsarolás, részletek nélkül
2012 után csökkent a felvásárlási és értékesítési mennyiség, ezzel egyenes arányban meredeken zuhant az éves árbevétel, de közben ott voltak a felvett több százmillió forintos hitelek kamatai és törlesztő részletei, amelyek nem sokkal később maga alá temették a cégeket.
Szólt Simonka arról is, kezdetben jó viszonyban volt Kovács Zoltánnal, de később összevesztek, keresetlen szavakkal illették egymást. A politikus szerint Kovács többször megzsarolta, és beígérte neki, hogy félreállítják. Részleteket ugyanakkor Simonka nem említett. Hozzátette, az első, a Bács-Kiskun megyei NAV által indított vizsgálat kezdeményezésében is része lehetett vitapartnerének.
Előtérben az ügyvédek, háttérben a bírák
Egy stróman pályaképe
Mindezzel ellentétes vallomást tett még a nyomozás során Tóth Szilveszter, a Paprikakert TÉSZ egykori ügyvezetője. Bár most, a Fővárosi Törvényszék előtt megtagadta a vallomást, de a nyomozati szakban tett vallomásait ismertették a tárgyaláson. Ebből leginkább egy stróman képe bontakozott ki, hiszen ügyvezetőként nem tudott semmit saját cége beruházásairól, ahogy arról sem, hol vannak telephelyei, sőt, cége bankszámlájához annak ellenére nem volt hozzáférése, hogy annak ő volt a vezetője.
Tóth a nyomozás során arról is beszélt, mindent Simonka irányított és határozott meg, a döntés is az ő kezében volt. Erre példaként hozott fel egy medgyesbodzási megbeszélést, ahol mindezt Simonka György egyértelművé tette. Részletesen beszámolt arról is a volt ügyvezető, hogy minden elé tett iratot aláírt, el sem olvasta a dokumentumokat, mert Simonka arra kérte, bízzon benne és embereiben. (Többek között ennek a következménye, hogy most a közel másfél milliárdos kárértékű per másodrendű vádlottja.)
Nem kis meglepetésre a nyomozóknak és az ügyészeknek arról is szólt Tóth, hogy nagyon sok esetben meghamisították az aláírását, így kerülve és így csapva be őt, noha a cég első számú vezetője volt. Korábbi vallomásaiban azt is előadta, hogy tudomása szerint azért lett az általa vezetett cég termelési és értékesítési szövetkezet, mert ebben a működési formában több magyar és uniós támogatást lehetett szerezni. Végül előadta, a zöldségkereskedelemhez ért, semmi máshoz. Feladata a termelőktől az alapanyagok beszerzése és áruházláncokkal való tárgyalás volt.
Simonka (középen) és ügyvédei, Erdei Zoltán és Bánáti János
A képviselőtárs rokona
Szerdán a büntetőper Kerényi István negyedrendű vádlott meghallgatásával folytatódik. Kerényi István annak Kerényi Jánosnak a közeli rokona, aki jelenleg is a kormánypárt országgyűlési képviselője, egyben a Fidesz dél-alföldi regionális igazgatója.
|
Simonka: Se bűnszervezet, se cégháló, se csalás nem volt
|
A bűnszervezetben, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással vádolt Simonka György a vádirat minden elemét tagadta kedden a Fővárosi Törvényszék előtt. Igaz, a szóbeli vallomást egyelőre megtagadta, írásbeli vallomását a tanácsvezető bíró olvasta fel. Ebben arról is szólt, többször megzsarolták. A másodrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomása mindennek ellentmondott.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/simonka-se-bunszervezet-se-ceghalo-se-csalas-nem-volt-de-a-sajtonyomas-miatt-megtiltotta-a-fotokat-133977
|
2020-10-13 15:59:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A Magyar Narancs csütörtökön megjelent legfrissebb számában részletesen foglalkozunk a Hell energiaital révén ismertté vált Barabás családdal és vállalkozásaikkal.
A Barabás szülők mint cégtulajdonosok már 2013-ban felkerültek a Napi Gazdaság Top 100-as listájára, az akkor 6,9 milliárdosra becsült vagyonuk a 86. helyre volt elég. A Forbes az idén már 48,5 milliárd forintra becsülte id. Barabás Ernő vagyonát, amivel a 26. leggazdagabb magyarnak bizonyult. A család 15 év alatt szinte a semmiből világmárkát épített fel a Borsod megyei Szikszón: a Hell energiaitalokat jelenleg több mint 50 országban forgalmazzák, reklámarcuk pedig Bruce Willis hollywoodi akciósztár. A Hell Energy Kft. tulajdonosai ma már az alapító két fia, ifj. Barabás Ernő és Barabás Zsolt. A családról nagyon kevés a nyilvánosan elérhető információ, pedig jelentős gazdasági erőt képvisel, és az egyik legnagyobb munkaadó a megyében. Emellett súlyos állami támogatást is kaptak a Barabás-cégek az elmúlt években: számításaink szerint 2008 óta akár a 46,2 milliárd forintot is elérheti az az összeg, ami vissza nem térítendő állami és uniós támogatásként, illetve támogatott hitel formájában került a Barabásékhoz köthető cégekhez. Mindezek miatt úgy véljük, a Barabás család portréja közérdeklődésre tart számot. Cikkünk elkészítéséhez többtucatnyi embert kerestünk meg, ám a legtöbben elutasították, hogy nyilatkozzanak. Az a mintegy tucatnyi ember, aki mégis leült velünk beszélgetni, csak azzal a feltétellel vállalta a nyilatkozatot, hogy nem írjuk le a nevüket. Megkeresésünket a Hell Energy is elutasította.
Sőt – a Barabás család egyes tagjai bíróságon kezdeményezték cikkünk közlésének megakadályozását. Az, hogy mire hivatkoztak és hogy hogyan döntött a Fővárosi Törvényszék, megtudható nyomtatott lapszámunkból!
Addig is néhány részlet a cikkből!
A Hell jogelődjét 2004-ben alapították, az első tulajdonosok vélhetően Barabásék rokonai voltak, ők maguk egy évvel később szálltak be a cégbe. Az eleinte cukorkereskedéssel foglalkozó társaság 2006-ban kezdett bele a nagy sikert hozó energiaital-gyártásba (a cég a Hell nevet csak három évvel később vette fel). (...) Amint megtehették, bekerültek a nagy multik polcaira, és elkezdtek lassan árat emelni. A Hell 2010-ben 16 százalékos részesedéssel piacvezető lett Magyarországon, tavaly pedig már az energiaital-piac 54 százaléka a kezükben volt. „Korábban példa nélküli volt, hogy valahol ne a Red Bull legyen az első, de akkor a Hell megelőzte őket. Kivételes, amit elértek” – fogalmazott egy forrásunk. Innentől pedig nem volt megállás. Míg 2006-ban 800 milliós bevételre 31 milliós nyereség jutott, addig 2010-ben 3 milliárdos forgalom mellett 70 millió volt a nyereség, ami már akkor is kiemelkedőnek számított a szegmensben.
A Hell jövedelmezőségét nem csak az segíti, hogy maguk gyártják az italokat, a dobozokat és palackokat, végzik a töltést és raktározást. Van saját italautomatás cégük (Hell Automata) és saját flottakezelő cégük (Avalon Fleet), amely már autókölcsönzéssel is foglalkozik. Ezen túl szintén a Hell-tulajdonosokhoz köthető a BHS Trans nevű logisztikai cég. A BHS-t még 2011-ben alapították Barabásék több más helles menedzserrel közösen. Barabásék 2014-ben szálltak ki a cégből, azóta az egyetlen tulajdonos Herbszt Gábor. Herbszt a cég egyik alapítója, és máig ő az egyik vezetője a második legfontosabb Barabás-cégnek, az Üvegszikla Kft.-nek.
A kisebb események támogatása után az első nagy dobásuk az volt, amikor 2009-ben – első magyar vállalatként – szponzorációs szerződést kötöttek a Williams Forma–1-es csapattal. Az energiaitalos cég ördögfejes logója két évig volt látható az autók oldalsó szárnyán, erre információink szerint néhány százmillió forintot költött a Hell. A következő nagy marketingfogás még nagyobbat szólt: 2018-ban kétéves szerződést kötöttek Bruce Willisszel, aki plakátokon és videós reklámokon is népszerűsítette a Hellt világszerte.
Barabásék építettek amúgy már lakóparkot is Miskolcon (Aulich Prestige), 2012-ben ők szervezték az ország legnagyobb sörfesztiválját Hajdú Péterrel közösen (Barabásék máig jóban vannak az ismert tévéssel, amit az is mutat, hogy Hajdú New Yorkban werkfilmet forgatott a Bruce Willis-es reklám készítéséről), és már saját fitnesztermük is van Miskolcon (M1 Fitness).
Amikor forrásainkkal Barabásékról beszélgettünk, rendre előjött a Peka Bau Kft. neve. Az építőipari vállalkozás több szálon is köthető Barabásékhoz, és Miskolc előző, fideszes városvezetésénél is jól feküdt, hiszen sokmilliárdos munkákat nyert el a várostól. (...) A cég amúgy 2019-et 10 milliárdos árbevétellel és 4,3 milliárdos nyereséggel zárta.
Ahhoz képest, hogy Barabásék a megye legfontosabb gazdasági szereplői közé tartoznak és egy magyar multi létrehozói, feltűnően kerülik a nyilvánosságot. (...) Előszeretettel indítanak pereket a róluk író sajtótermékekkel szemben: emlékezetes, hogy beperelték a Forbes kiadóját, mert a lap a leggazdagabb magyarokat felsoroló listáján megemlítette Barabásékat, egy későbbi lapszámban pedig bemutatták a vállalkozásukat. (...) Barabásék a vagyonukat is szeretik megmutatni, erre utal legalábbis, hogy állítólag nagy, látványos házakban laknak, de az új, Andrássy úti székházuk elé is kitettek egy jókora csillogó, a világörökségi környezetbe kicsit sem illeszkedő Hell-logót.
A Hell és a hozzá kapcsolódó cégek az elmúlt években dinamikusan növekedtek, de kérdés, ezt meddig élvezhetik Barabásék. A 2018-as választások környékén szárnyra kapott a pletyka, hogy „Mészáros Lőrinc szemet vetett a cégre”. Év végén bírósági végrehajtás is indult a Hell ellen, ami értesüléseink szerint inkább csak jelzés volt, hiszen valójában nem volt probléma a cégnél. (...)
A Magyar Narancs október 15-i lapszámában olvasható cikkben bemutatjuk, hogyan és milyen projektekre kaptak állami támogatást Barabásék, mint ahogy azt is, meddig tarthat cégeik dinamikus növekedése. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy fizessen elő itt!
|
A cukorpiactól Bruce Willisig és még tovább - a Hell Energy és a Barabás család
|
Magyarország egyik leggazdagabb családja a miskolci Barabás família. Energiaitaluk valóságos piaci siker, s egy ideje más üzletekben is teret hódítanak – miközben e nehéz időkben is bőven részesülnek állami támogatásban. Kik ők, honnan jöttek és hova tartanak?
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/a-hell-energy-es-a-barabas-csalad-134031
|
2020-10-15 16:20:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Az idén januári előkészítő ülések után a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak meghallgatásával megkezdődött Simonka György fideszes országgyűlési képviselő és társai büntetőpere. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint a kormánypárti politikus irányításával összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak azzal, hogy csalások sorozatát követték el a Magyar Termés TÉSZ Kft.-nél és a Paprikaker TÉSZ Kft.-nél. Emiatt tavaly augusztusban emelt vádat az ügyészség Simonka és 32 társa ellen. Időközben a vádlottak száma csökkent, mert többen vádalkut kötöttek és elismerték a terhükre rótt bűncselekményeket.
A büntetőeljárás kulcsfigurája, Simonka a múlt heti tárgyaláson írásban tett vallomásában a vád minden elemét tagadta és előadta, hogy sem bűnszervezet, sem cégháló nem volt, ahogy nem fordult elő semmilyen törvénytelenség sem. Ugyanezt képviselte a termelési értékesítési szövetkezetek két volt vezetője, Tóth Szilveszter és Kékessy Mihály is, valamint Kerényi István soltvadkerti gazdálkodó, aki Simonka parlament fideszes képviselőtársának, Kerényi Jánosnak a közeli rokona.
Simonka György (jobbra). Hintába ültették?
Fotó: Simonka
A Fővárosi Törvényszék kedden Simonka feleségét hallgatta volna meg, aki a vád szerint kiemelt bizalmi posztot töltött be a bűnszervezetben. Feladata a visszaosztott pénzek és a túlárazások miatti összegek beszedése és számon tartása volt. Nem meglepő módon Simonkáné Gábor Marianna nem tett szóbeli vallomást, kérdésekre sem volt hajlandó válaszolni és írásbeli vallomást sem nyújtott be a bíróságnak. Így a nyomozati szakban tett vallomásait ismertette a tanácsvezető bíró. Ennek lényege, hogy bár bizalmi szerepkörben volt, de csupán azért, mert a Magyar Termés TÉSZ Kft. ügyvezetője volt. Ellenben minden törvénytelenség és maffiaszerű képződmény létét tagadta.
Kié a ház?
Emellett szabályosnak mondta a lebonyolított közbeszerzéseket, nem tud semmilyen túlárazásról és pénzek visszaosztásáról sem. A váddal szemben valósnak nevezte a teljesítéseket, korábbi vallomásaiban jelezte, önállóan döntést nem hozott, mindig a tulajdonosok utasításait hajtotta végre. Majd egy apró tárgyalótermi közjáték részeként – egyeztetve az ügyvédjével – jelezte, hogy a tárgyalás további menetében nem kíván részt venni. Erre a büntetőeljárásról szóló törvény lehetőséget ad. Érdekes volt ugyanakkor, hogy a férjének kellett kijavítania feleségének azt a válaszát, hogy semmilyen vagyonnal nem rendelkezik.
Házuk a gyerekek nevén
„Az újkígyósi ház közös vagyonuk”, helyesbített az országgyűlési képviselő. A teljes képhez hozzátartozik, hogy hosszú évekkel ezelőtt ingatlanukat Simonka György eladta unokahúgának, Tóth Renátának, majd ugyanazzal a mozdulattal, nagyon jutányos áron, visszabérelte azt. Később visszavásárolták a házat, de a tulajdoni lapon már két kiskorú gyermekük szerepel tulajdonosként.
Tóth Renáta már korábban lemondott a tárgyaláson való részvételről, a nyomozati szakban tett rövid vallomásában elismerte, hogy igen fiatalon cégvezető lett. Azt elismerte, Simonka a nagybátyja, de megítélése szerint ezért semmilyen pozitív megkülönböztetésben nem részesült.
Pénz a borítékban
A tárgyaláson elhangzott a Magyar Termés TÉSZ Kft. egykori könyvelője korábbi, nyomozati szakban tett vallomása, aminek volt egy érdekes eleme - túl azon, hogy minden rendben volt, semmilyen törvénytelenséget vagy szabálytalanságot nem észlelt. Eszerint többször előfordult, hogy egy Gál András nevezetű ember borítékban hozott pénzt, ez több millió forint volt, amit letett az asztalra. Ezt később Simonka vitte el úgy, hogy a pénzt nem számolta meg, csak kinyitotta a borítékot és a „szemével nyugtázta” az összeget. Nem tudta megmondani forrását, és azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy kölcsön volt.
Simonka a sajtó kereszttüzében, még januárban
A Magyar Termés TÉSZ Kft. és a Paprikaker TÉSZ Kft. közbeszerzési tanácsadója, Kiss Tamás szintén írásbeli vallomást tett. E szerint 2008-ban ismerte meg Simonkát, ezt követően vállalt megbízást jutalékért. Több tucatnyi közbeszerzési eljárásban vett részt, amelyik mindegyikét szabályosnak nevezte. Megjegyezte, nem szokatlan és szabálytalan, ha egy tenderre végül csak egy érvényes ajánlat érkezik. A vád egyik koronatanúja, Juhász Gábor vallomását visszásnak nevezte a közbeszerzésekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott: „olyan állításokat tett, amelyek nem igazak, ezeket mégis magáévá tette az ügyészség.”
A per vádlottak és tanúk meghallgatásával még hónapokig folyik a Fővárosi Törvényszéken.
|
Senki nem érti, mit keres a vádlottak padján - folytatódott a Simonka-per
|
A büntetőperekben szokásos koreográfia szerint a múlt héten kezdődött és most folytatódó Simonka-perben a meghallgatott vádlottak egyike sem értette, mit keres a vádlottak padján. A vád bűnszervezetben, különösen nagy kárt okozó költségvetési csalás más bűncselekmények. Igaz, több vádlott alkut kötött az ügyészséggel és elismerte a terhére rótt bűncselekményeket.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/folytatodott-a-simonka-per-es-senki-nem-erti-mit-keres-a-vadlottak-padjan-134182
|
2020-10-20 16:35:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Négy éves hallgatását törte meg kedden a Gyulai Járásbíróság előtt Tát Margit méhkeréki polgármester. Ügyében még 2016-ban a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága rendelt el nyomozást azt követően, hogy a már megszűnt Együtt egykori elnöke, a Juhász Péter vezette Igazmondó Alapítvány tett feljelentést a méhkeréki bűnmegelőzési pályázat miatt. Azóta Tát sem a nyomozóknak, sem az ügyészeknek és a februárban megkezdődött büntetőperben eddig a bíróság előtt sem tett vallomást, miközben ártatlanságát hangsúlyozta.
„Tát Margit elsőrendű vádlott a támogatási szerződés aláírásakor fennálló valós – az írásban lefektetett megtévesztő nyilatkozatától eltérő – szándéka az volt, hogy a legfeljebb 31 millió forint összegű, vissza nem térítendő támogatást az engedélyezett felhasználási cél megvalósítása nélkül jogtalanul megszerezze, és azt más, az eljárás során ismertté nem vált célra fordítsa” – áll abban a vádiratban, amelyet még tavaly májusban nyújtott be az ügyészség a Gyulai Járásbírósághoz. Az ügyről elsőként a Magyar Narancs számolt be 2019 nyarán. Egy fiatalokat érintő bűnmegelőzési programról volt, vagy lett volna szó. A helyiek korábban a Narancs.hu-nak elmondták, a román határ mellett található, a környék településeihez képest jómódú községben ismeretlen a gyermek- és fiatalkori bűnözés.
Hiányos dokumentáció
Nem meglepő módon Tát Margit írásbeli vallomásában tagadta a vádiratban foglaltakat. Azt hangsúlyozta, hogy szükség volt a projektre, amelynek minden eleme megvalósult, soha nem cselekedtek a törvényellenesen és nem károsítottak meg senkit. Annyit a településvezető elismert, hogy a bűnmegelőzési programba bevont helyi emberek szakmai felkészültsége nem volt megfelelő, egyszerre nagyon sok feladat és adminisztráció hárult rájuk. Emellett azt sem rejtette véka alá, hogy a megvalósított programok dokumentálása hiányos volt, s ezért vállalja a felelősséget.
Kiderült, hogy sok esetben nem készültek fényképek és jelenléti ív sem, s megfogalmazása szerint ezeket utólag nehéz pótolni. Ám hozzátette, mindez nem jelenti azt, hogy a projekt a maga teljességében, olykor komoly erőfeszítés árán is, ne valósult volna meg.
„Az elsőrendű vádlott előre elhatározta azt is, hogy a támogatás jogtalan megszerzése és a pénz szerződéstől eltérő felhasználásának leplezése érdekében különböző nonprofit szervezetekkel, gazdasági társaságokkal és természetes személyekkel köt színlelt megállapodásokat – munka-, illetve megbízási szerződéseket” – áll a vádiratban. A Gyulai Járási Ügyészség szerint a méhkeréki polgármester a hamis látszatot a projekt színlelt lebonyolítása mellett a közreműködő szervezethez benyújtott kifizetési kérelmeivel, elszámolásaival és egyéb nyilatkozataival tartotta fenn, és úgy tett, mintha egyes eszközök beszerzése a pályázati cél érdekében történt volna.
Tát Margit és a térség parlamenti képviselője, Kovács József
Fotó: Tát Margit/Facebook.com
Háborúban a pedagógusokkal
Az írásban beadott vallomásában a vádirattal vitatkozva a méhkeréki fideszes polgármester leszögezte, nem igaz, hogy az elnyert 31 millió forintot a céltól eltérő formában használták volna fel. Ahogy az sem felel meg a valóságnak, hogy a pályázati pénzt vagy annak egy részét magáncélokra használták volna fel. A történteket Tát Margit polgármester azzal magyarázta, hogy a helyi általános iskola vezetésével és tanári karának egy részével gyakorlatilag háborút folytatott a helyi általános iskola fenntartói kérdéséről. A pedagógusok egy része azt szerette volna, ha az a Kliktől a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatához kerül, de ennek ő és a képviselő-testület többsége ellenállt.
A dokumentáció hiányosságára azt a magyarázatot adta, hogy a 2014-es országgyűlési, majd helyhatósági és nemzetiségi választás elvette majdnem minden idejét és energiáját, így kevésbé tudott a bűnmegelőzési programmal foglalkozni, azt helyettesére és az akkori jegyzőre bízta.
Formális ellenőrzések?
A bíróság a keddi napon meghallgatta az Emberi Erőforrás Minisztériuma (Emmi) ellenőrzési főosztályának azon munkatársát, aki a méhkeréki program záró-, majd rendkívüli ellenőrzését végezte. Az Emmi munkatársának szavaiból kiderült, bizonyos szempontból az ellenőrzés formális volt. Csak dokumentumokat, papírokat, kimutatásokat, programbeszámolókat láttak, de a tényleges teljesítésről nem volt képük. A bíró kérdésére az Emmi egykori ellenőre elmondta, a papírokból nem tűnhet fel, hogy 80 gyerek hogyan táborozhatott egy különben alig 40 főt befogadó szálláshelyen, mert a táborhelyről nincs semmi információja az ellenőröknek.
A valóság még cifrább ennél, ugyanis a nyomozati iratokban szerepel, hogy a projekt keretében papíron Létavértesen táborozó méhkeréki gyerekek közül senki nem táborozott. Ugyanis a kérdéses időszakban a létavértesi tábor üres volt. Érdekes az is, hogy bár az elsőrendű vádlott Tát Margit a dokumentáció hiányosságát elismerte, de a dokumentumokat ellenőrző ellenőrök mind a záró-, mind a rendkívüli ellenőrzésen mindent rendben találtak.
Egyelőre senki nem oldotta fel azt az ellentmondást, ha minden rendben volt az ellenőrzések szerint, akkor hogyan született vádirat az ügyben, s miért ül a vádlottak padján közel tucatnyi ember, s miért nem ismert a pályázatra elnyert 31 millió forint sorsa?
(Címlapfotónkon Tát Margit méhkeréki polgármester (Fidesz-KDNP) egy bálon, a felvétel forrása: Tát Margit/Facebook.com.)
|
Papíron minden rendben volt: ellentmondások a fideszes polgármester büntetőperében
|
Írásban tett vallomást kedden a Gyulai Járásbíróságon Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester, akit az ügyészség jelentős összegre elkövetett költségvetési csalással és hamis okirat felhasználásával vádol egy 31 milliós, fiataloknak szóló program ügyében. A projekt dokumentációját ellenőrizve az Emmi viszont mindent rendben talált, végül mégis büntetőügy lett a történtekből.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/papiron-minden-rendben-volt-ellentmondasok-a-fideszes-polgarmester-buntetopereben-134389
|
2020-10-27 16:42:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
„A végsőkig elmegyek ebben a harcban, pedig mindent megtettek ellenem és családom ellen. Engem leárulóznak, el akarnak takarítani, névtelenül megpróbálnak lejáratni azért, mert szembe mertem menni a gyulai városvezetőkkel. Aki a polgármesternek ellentmond, azt ellehetetleníti, a képviselő-testület és a bizottságok pedig csak azért vannak, hogy vita nélkül megszavazzák az előterjesztéseket” – mondta érzelmektől is átfűtöttem csütörtökön a Békéscsabai Járásbíróságon Galbács Mihály volt gyulai fideszes alpolgármester, aki jelenleg a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) színeiben ellenzéki önkormányzati képviselő Gyulán.
„Nem vagyok én Chuck Norris, akitől mindenkinek félnie kellene, épp az ellenkezője az igaz, amit pedig Galbács Mihály összehord, az hazugság, amit nagy erőfeszítés volt végighallgatnom. Ha mindenre reflektálnék, akkor az két napig tartana” – reagált Galbács mondandójára Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), aki 2010 óra vezeti a békési fürdővárost. (Még tavasszal Görgényi volt az, aki országos visszhangot kiváltva minden alap nélkül rémhírterjesztés miatt feljelentést tett a rendőrségen Csóka-Szűcs János helyi aktivista ellen, aki egy közösségi oldalon tett bejegyzésében leírta, hogy a koronavírus-járvány miatt kiürítették a gyulai kórházat, és hazaküldtek beteg embereket.)
A 23 oldalas dolgozat vetette hullámok
Tavaly nyáron Galbács még a Fidesz tagjaként, de a gyulai képviselő-testület Fidesz-frakciójából már kizárt politikusként, 23 oldalas dolgozatot írt a gyulai fideszes városvezetéssel kapcsolatos, általa gyanús tartott ügyek miatt, s ezt hivatalos úton elküldte a Fidesz-MPSZ etikai bizottságának, hogy tárgyalják meg, mert különben a párt számára rossz véget fog érni a történet. Az etikai bizottság végül nem foglalkozott az üggyel. Megírtuk, a grémium Galbács dolgozatát eljutatta a térség országgyűlési képviselőjének, Kovács Józsefnek, aki annak a kezébe adta, akiről szólt, Görgényi Ernő gyulai polgármesternek. Aki a leírtak miatt feljelentést tett.
Gabács Mihály elöl, mellette Bárándy Gergely a bíróságon
Ugyanez a dolgozat füzet formájában a 2019-es helyhatósági kampányban eljutott minden gyulai háztartásba is. Emiatt újabb feljelentés tett Görgényi, valamint az a két vállalkozó, akiről az összefoglaló anyag szól. A Narancs.hu már hírt adott róla, a két feljelentés nyomán két, egymással párhuzamos per folyik. Az egyik a Békéscsabai Járásbíróságon, a másik a Pesti Központi Kerületi Bíróságon.
Meglepően magas profitráta
Portálunk korábban megírta, hogy a Galbács-féle összefoglaló irányított közbeszerzésekről, túlárazásokról, egy jól meghatározható vállalkozói kör és a gyulai városvezetés összefonódásáról szól. Galbács kimutatása szerint mindebből az is következik, hogy Piskolty Tibor és Csizmadia Imre cégei taroltak a helyi közbeszerzési pályázatokon, és építőipari cégeik az ágazatban szokatlanul magas, 16 százalékos nyereségrátával dolgoznak, ami nagyban csak az Orbán Viktorhoz legközelebb álló oligarcháknak, így Mészáros Lőrincnek sikerül. (Az építőiparban az átlagos profit nem haladja a meg a 3-4 százalékot.)
A Békéscsabai Járásbíróság a rágalmazási perben valóságbizonyítást rendelt el, s ennek keretében csütörtökre terjedelmes anyagot állított össze Galbács Mihály és védője, Bárándy Gergely. Ebben megerősítették, hogy 2014 és 2019 közötti öt évben a gyulai önkormányzat által kiírt, összesen 49 közbeszerzési pályázatok teljes összegének 78 százalékát nyerte el a Piskolty Tibor és testvére tulajdonolta Futizo Kft. Emellett kifogásolták, hogy Piskolty üzlettársa, Csizmadia Imre 2010-től helyet kapott a közbeszerzési bizottságban, majd 2018-tól Görgényi Ernő második házassága révén rokona is lett a polgármesternek, s eközben hasított a Futizo Kft.
Görgényi: Nem vagyok én Chuck Norris
Fotó: Görgényi Ernő/Facebook.com
Harmincszorosára nőtt árbevétel
A Futizo Kft. 2010-ben 173 milliós árbevétele 2019-re csaknem 5,2 milliárd forintra, azaz a harmincszorosára (!) duzzadt, osztalékként pedig 2014 óta több mint 1 milliárd forintot vettek ki a cégből. Galbács Mihály azt bizonygatta, hogy a Futizo Kft.-nek a gyulai önkormányzattól elnyert megbízásai érdekes képet mutatnak. A legalacsonyabb áron nyer, majd több alkalommal többletmunkákra és áremelkedésre hivatkozva ezt az összeget a gyulai képviselő-testület kiegészíti úgy, hogy elérik a 16 százalékos profitrátát. Furcsa, de nem közvetlen összefüggésnek mondta Galbács, hogy tavaly csaknem akkora többlettámogatást szavaztak meg a gyulai képviselők a cégnek, mint amennyi osztalékot a tulajdonosok felvettek a nyereség után: közel 550 millió forintot. Igaz, a Futizo Kft. munkáinak csak alig 15 százaléka kötődik közvetlenül a gyulai önkormányzathoz.
Korábbi dolgozatában Galbács azt írta, hogy Gyulán a polgármestert többen 10 százalékosnak mondják, ami azt jelentené, egy-egy beruházás összegéből a vállalkozóknak ennyit kell leadni. Mindezt arra alapozza, hogy több vállalkozótól hallotta, aki azonban félnek vallomást tenni. Figyelemre méltó volt a csütörtöki perben a jelenleg Nagy-Britanniában dolgozó, de korábban Békés megyei kivitelező cégeknél vezető beosztásban dolgozó Mikó János írásbeli vallomása, aki megerősítette a fentieket. Mindehhez hozzátette, a gyulai Göndöcs-park felújítási munkáival összefüggésben szem- és fültanúja volt annak, hogy egy közvetítőként eljáró személy külföldi út kifizetését kérte az egyik nyertes pályázótól a polgármesternek és párjának.
Hazugság és újabb feljelentés
A Galbács-féle valóságbizonyítás minden elemét hazugságnak és semmivel sem bizonyított rágalomnak nevezte Görgényi Ernő és védője Magyar György, akik szerint tele van ellentmondásokkal a volt fideszes alpolgármester vádlotti vallomása. Görgényi szerint a képlet roppant egyszerű: egy sértett ember nem tudja megemészteni a vele történteket és rágalomhadjáratba kezd. A gyulai polgármester jogi képviselője a Békéscsabai Járásbíróság előtt azt is jelezte, hogy közvádas ügyben eljárást kezdeményeznek Mikó János ellen, az írásos vallomásában szereplő ügyek miatt.
A hosszúra nyúlt tárgyaláson komoly vitába keveredett egymással a magánvádló és a vádlott ügyvédje. Bárándy Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a Galbács-féle összefoglaló anyagban szereplő mondatokból levont logikai következtetések megítélése a per tárgya, hanem csupán az ott szereplő mondatok. Magyar György viszont azért sopánkodott, Galbács elzárkózott attól, hogy a kérdéseire válaszoljon, holott ő mondatról mondatra végigment volna kérdéseivel Galbács dolgozatának általuk sérelmezett mondatain.
Galbács: elmegyek a végsőkig
Két szálon is: folyt. köv.
Galbács a perben nem hagyott kétséget, hogy az őt árulónak nevező és haragtartó gyulai polgármesterrel szemben a végsőkig harcol. Görgényi viszont egy vállalhatatlan ember vállalhatatlan tetteiről beszélt. (Görgényi nem járult hozzá a tárgyaláson, hogy felvétel készüljön róla.) A nem is olyan régen még fideszes polgármester és alpolgármesterként egymás mellett küzdő párttársak mára nagyon távol kerültek egymástól.
A Békéscsabai Járásbíróság előtti perük januárban folytatódik Görgényi és tanúk meghallgatásával. A párhuzamosan folyó másik perüket még decemberben tartják a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Minden szinten: folyt. köv.
(Címlapképünkön: Kovács József (balról) a gyulai választókerület fideszes parlamenti képviselője, Piskolty Tibor (középen, a Futizo Kft. tulajdonosa és Görgényi Enő (Fidesz-KDNP) polgármester)
|
A gyulai fideszes polgármester egykori fideszes alpolgármesterével csapott össze a bíróságon
|
Volt-e összefonódás, volt-e összedolgozás a gyulai városvezetés és egy vállalkozói kör között, voltak-e korrupciós jelenségek? Vagy mindez csak galád rágalom, hazugság és sértettségből adódó magánakció? Egyebek között erről szólt a nagy nyilvánosság előtt, különösen nagy érdeksérelmet okozó rágalmazás vétsége miatti csütörtöki tárgyalás Görgényi Ernő gyulai fideszes polgármester és egykori pártbéli alpolgármestere, Galbács Mihály között a Békéscsabai Járásbíróságon
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/a-gyulai-fideszes-polgarmester-egykori-fideszes-alpolgarmesterevel-csapott-ossze-a-birosagon-134681
|
2020-11-05 16:48:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere azzal vádolta meg szerdán a kerület korábbi, kormánypárti vezetését, hogy 800 millió forint kárt okozott, amikor egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest 300 millió forintért "játszott át" egy befektető kezére.
A DK-s politikus szerdai online sajtótájékoztatóján elmondta, az ügy annak nyomán derült ki, hogy az önkormányzat szerződést kötött Czeglédy Csaba ügyvédi irodájával, hogy derítse fel a 2010-2019. közötti VII. kerületi városvezetés "korrupciógyanús" eseteit.
Niedermüller hangsúlyozta, az említett ügyben csalás, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés gyanúja miatt tettek büntetőfeljelentést, és a rendőrség már megkezdte a nyomozást.
Úgy fogalmazott: "minden rendelkezésünkre álló információ szerint" az ügyletben szerepet játszott a jelenleg fideszes országgyűlési képviselő Bajkai István, volt kerületi alpolgármester.
Leszögezte, hogy "tolvajoknak, bűnözőknek és korrupt politikusoknak", nincs helyük Erzsébetvárosban, nem számít, hogy kis, vagy nagy értékű lopásról, esetleg korrupcióról van szó, ahogy az sem, ki melyik párthoz vagy politikai mozgalomhoz tartozik.
Bár Niedermüller konkrétan nem nevezte meg, milyen ingatlanügyről van szó, a Fidesz minden jel szerint tisztában van ezzel, közleményükben ugyanis azt írták, a polgármester által említett ügyben "korábban 17 igen szavazattal, egyhangúlag döntött a baloldali többségű testület, köztük a mai alpolgármesterei és képviselői is, ezért részletekért forduljon hozzájuk." (2014 és 2019 között a kerületben 9-9 szavazata volt a Fidesznek és az ellenzéknek, a polgármester a fideszes Vattamány Zsolt volt.)
A Fidesz ezen túlmenően azzal vágott vissza, hogy a DK-nak inkább a közelmúltban lemondott képviselőj, Borka-Szász Tamás áramlopási ügyét kellene megmagyaráznia.
|
Niedermüller feljelentette a kerület előző, fideszes vezetését egy 800 milliós ingatlanügy miatt
|
A rendőrség nyomoz, a Fidesz azt mondja, a polgármester foglalkozzon inkább az áramlopással.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros DK-s polgármestere azzal vádolta meg szerdán a kerület korábbi, kormánypárti vezetését, hogy 800 millió forint kárt okozott, amikor egy több mint egymilliárd forint értékű ingatlanegyüttest 300 millió forintért "játszott át" egy befektető kezére.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/niedermuller-feljelentette-a-kerulet-elozo-fideszes-vezeteset-egy-800-millios-ingatlanugy-miatt-134640
|
2020-11-04 10:34:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vészesen kihalt mostanában, a forgalom csak töredéke, egynyolcada az egy évvel ezelőtti időszaknak. Ám ha egyszer végre visszaáll a régi rend, újra megjelenhet a megszokott reptéri nyüzsgés. A földi kiszolgálók (ground handling szektor), vagyis a reptér legfontosabb szolgáltatói most szinte munka nélkül vannak, hiszen amit végeznek (utasfelvétel, utasok ki- és beszállítása, poggyászok kezelése, rakodása, repülőgép-takarítás, rámpakezelés, jégtelenítés) az a kevesebb járat, utas és csomag esetén arányosan kevesebb feladat és bevétel. A földi kiszolgálás amúgy jó üzlet, nagy nemzetközi átlagban a fapados cégek kiszolgálása járatonként körülbelül 400 eurós, a hagyományos légitársaságoknak végzett minőségibb munka pedig járatonként 800 eurós feladat, ettől természetesen az egyedi szerződések akár jelentősen is eltérhetnek.
Beszállási pont
A koronavírus idején azonban csak úgy sorjáztak itthon azok a helyzetek, amikor az állam vagy egy az állammal jó viszonyt ápoló hazai üzleti réteg egy-egy kényszerűen letérdelő szegmensben beszállási lehetőséget lát. Ilyen a munka nélkül maradt rendezvényszervező piac átformálása, a Kartonpack nevű debreceni cég megszállása, és eléggé úgy tűnik, hogy ilyen lehet a hazai repüléssel kapcsolatos szolgáltatások megszerzése is. Ez az átfogó kifejezés jelenthet légitársaságot, repteret, de az említett földi kiszolgálópiacot is.
Magyarországot sokszor éri a vád, hogy nálunk nem a törvényeknek van hatalmuk, hanem a hatalomnak vannak törvényei. A kormányzat aktívan belefolyik a gazdasági életbe, olyan törvények híresülnek el, amelyek testre szabottan kezelnek egy-egy konkrét céges helyzetet, vagy személyi döntést (lex Mol, lex CIG, lex CEU, lex reptér, lex Patyi), itt olvasható erről a jelenségről a Zoom.hu elemzése.
>>> A Telex legfrissebb cikkeit itt olvashatja <<<
Emiatt aztán sokan már akkor is az állam nemtelen fellépésétől tartanak, amikor nem feltétlenül arról van szó. Egy példával, ha a NER a nehéz helyzetbe jutó ágazatokban szerez pozíciókat, akkor a hatalom ellenfelei már a szeptemberi újabb határlezárásokat is a terjeszkedés eszközének tekintik, noha azt nyilván nem a szállodák, a reptér vagy a földi kiszolgálók kivéreztetése miatt, hanem valójában a járvány elleni védekezés miatt lépte meg a hatalom.
Reptéri helyzetkép
A kormányzat mindenesetre valóban lezárta a külföldiek előtt a határokat, ami nagyon megnehezítette a légitársaságok, a reptér és a földi kiszolgálók életét, és az új helyzet megcsillantotta azokat a régi kormányzati törekvéseket is, hogy ebben a nehéz helyzetben akár meg lehetne nyerni egy légitársaságot Malév-pótlék szerepre, kinyílhat a reptér magyar megvásárlásának lehetősége, illetve nagyobb szerepet kaphat a földi kiszolgálópiacon a magyar üzleti elit.
Cikkünkben azt szeretnénk bemutatni, hogy az Airport Service Budapest Zrt. (AS) személyében már meg is jelent a NER a földi kiszolgálópiacon, hiszen ez a társaság, mint a cég vezetése a Telex.hu-nak megerősítette, már rendelkezik a szükséges engedélyekkel, miközben a tulajdonosai – legalábbis honlapjuk, illetve az Opten tanúsága szerint – ismert közbeszerzési bajnokok.
Maga a cég ezt írta nekünk:
"A földi kiszolgálás piacán az Airport Service Budapest Zrt. 100 százalékban magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező gazdasági társaság jelen van. Társaságunk a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét 2020. június 24-én kapta kézhez és 2020.október 1-től nyújt földi kiszolgálási szolgáltatásokat légitársaságok részére a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren."
A cég honlapjáról ez is kiderül, hogy a társaságnak három magyar vállalat a tulajdonosa:
Civil Biztonsági Zrt. (33,4 százalék),
B+N Referencia Zrt. (33,4 százalék),
Valton-Sec Zrt. (33,2 százalék).
Mindegyik cég komoly, külön-külön is milliárdos profitot termelő, és jelen kormányzat alatt erőteljes expanziót elérő társaság. Nézzük sorban!
A Civil Biztonsági Zrt. Pintér Sándor belügyminiszternek volt a biztonsági cége, immár Tasnádi László volt rendészeti államtitkár a vezérigazgatója, akit biztonsági és nemzetbiztonsági ügyekben a mai napig az egyik legfontosabb háttérembernek tartanak. A cég tavaly az Opten adatai alapján 20 milliárd forintos forgalom mellett 2 milliárd forintos adózás előtti nyereséget ért el.
A B+N Referencia Zrt. komlóskai takarítócég, Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonosa, tavaly 36 milliárd forintos forgalom mellett 4,5 milliárdos nyereséget realizált. A sajtó szívesen gyűjtötte eddig is csokorba az állam különböző szegmenseiben elnyert megbízásaikat (épület-takarítások, MÁV) és a 24.hu szerint a cég tulajdonosa Rogán Antallal ápol jó kapcsolatokat. Ezen írás összesítése 33 milliárd forint értékben mutatott ki állami megbízásokat az üstökösként felemelkedő cégnél, amely még az MNB kötvényprogramjába is bekerült.
A B+N Referencia Zrt. takarítói dolgoznak a Nyugati pályaudvaron – Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Végül a Valton-Sec Zrt., vagyis Varga Lajos és Bessenyei István biztonsági cége, ahogy az Mfor.hu is írja, a kormányzat által újabban a leginkább használt biztonsági cég tavaly 9 milliárd forintos forgalmat ért el, és ehhez is 1 milliárd forintot meghaladó profit járt. A cég rendre felbukkan a Rogán-minisztérium szerződéseinek nyertesei között (például az Antenna Hungáriával párban) a jó kapcsolatot a cikkek részben azzal magyarázták, hogy Rogán Antal korábbi felesége, Gaál Cecília és a Valton-Sec egyik tulajdonosának párja, Sarka Kata jó barátnők és üzlettársak.
Az Airport Service Budapest az elmúlt években átlagosan 1,5 milliárd forintos, de 2019-ben már 3,7 milliárd forintos forgalmat generált, ugyanakkor csak nullszaldós cég. A vezetője Móró Lajos is volt állami cég, a HM EI Zrt. vezérigazgatója volt, ez a haditársaság volt felelős a menekültektől védő déli kerítésért.
Maga a társaság úgy ítéli meg, hogy az csak előny a munkájuk során, hogy eddig más tevékenységekkel foglalkoztak, és a jövőben is ellátnak "a földi kiszolgálási tevékenység mellet légiközlekedés-védelmi, létesítmény-üzemeltetési, valamint személy-, és vagyonvédelmi feladatokat".
Nézzük meg, hogy mi a helyzet most a budapesti földi kiszolgálópiacon. Ha rápillantunk az alaposan megroggyant forgalmú reptér honlapjára, és átböngésszük, hogy milyen földi kiszolgálók dolgoznak, azt gondolhatjuk, hogy mostanában semmi nem változott.
A honlap szerint a következő cégek dolgoznak:
A Malév GH nevű, felszámolás alatt álló állami magyar ground handling cég szolgálja ki például a következőket: Air France, Air China, Emirates. A Malév GH Zrt. tavaly 4 milliárd forintos árbevétel mellett 850 millió forintos veszteséget ért el.
A piacvezető török Celebi partnere többek között a British Airways, a Lufthansa, a Ryanair. A Celebi Kft. 12 milliárd forintos forgalom mellett tavaly 1 milliárd forint adó előtti eredményt ért el.
Végül a brit Menzies például az Easyjet, a Norwegian, illetve a Wizzair partnere (a fapados nemrég még a Malév GH ügyfele volt, szolgáltató-váltása alaposan átrendezheti a piacot), a bit cég hazai részlege 3 milliárd forintos forgalom mellett nullszaldó körüli eredményt ért el.
Más szolgáltatót nem találtunk, vagyis látszólag semmi nem változott, de mégis megbolydult a piac.
Az új fiú
Bár a reptéri honlapon az Air France–KLM-csoport partnereként cikkünk írása idején a Malév GH volt feltüntetve, a reptéri ügyekben megbízható Airportal.hu szakportál már egy cikkben bejelentette, hogy az említett Airport Service Budapest, vagyis az új magyar szolgáltató is elindult. Az új ügyfelek tényét Móró Lajos is megerősítette számunkra:
"Az AS első és kiemelt légitársasági partnere az Air France–KLM-csoport, így 2020 október elsejével az Air France, Air France HOP!, KLM és KLM Cityhopper légitársaságok hivatalos földi kiszolgálójaként működik a budapesti repülőtéren. Az Air France–KLM-csoporton túl a Finnair, az Egyptair, a Rossiya és az Emirates által kiírt pályázaton is sikeresen vettünk részt és így szerződést kötöttünk ezen légitársaságok földi kiszolgálási feladatainak ellátására. Több légitársaság által kiírt pályázat még folyamatban van, de ezek még nem zárultak le, így ezekről nem tudunk még tájékoztatást adni. "
Csomagszállító jármű halad a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - Fotó: Földi Imre / MTI
A folyamat elsőre örömteli, hiszen arról szól, hogy volt és lesz is magyar szolgáltató a piacon. A Malév GH, vagyis az államilag sokat támogatott, de életképtelen magyar állami cég hamarosan úgyis kiesik, már felszámolják. A versenytársak nem is teljesen értik, hogy még miként lehet engedélye, illetve telephelybiztonsági tanúsítványa ilyen körülmények között, helyette jöhetne a jó állami kapcsolatokkal rendelkező magyar cég.
A szakma inkább amiatt aggódik csak, hogy ne kapjon indokolatlan előnyt a támogatott cég, sőt, vannak, akik azt jelzik, hogy ez már meg is történt.
A nyár végén ugyanis a reptéren dolgozó úgynevezett kritikus cégeknek tanúsítványt kellett szerezniük. Ez minden, repülőtéren végzett engedélyköteles tevékenységre vonatkozott, és – vélik a szektorban – ez az engedélyeztetés különösebb indokolás nélkül is képes volt megrostálni a piacot. A telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata, a hivatal pedig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatokhoz, személyesen Pintér Sándor alá tartozik, akinek, mint említettük, egykori cége (Civil), illetve egykori kollégája (Tasnádi László) is érintett volt a folyamatban.
A magyar cég megkapta a tanúsítványt, de volt, aki nem. Azt hallottuk, hogy szeretett volna tanúsítványt szerezni például a görög hátterű Goldair BHS Kft. is, egy hatalmas európai uniós cég magyar leánya. A görög Goldair-csoport több tucat uniós reptéren dolgozik, és az elutasításuk állítólag diplomáciai üzenetváltásokat is eredményezett.
A nagypolitikát kár talán ebbe a piaci vitába belekeverni, de a hagyományosan rossz török–görög nexust figyelembe véve az mindenképpen pikáns, hogy az unión kívüli török Celebi zöld lámpát kapott, a görög, vagyis uniós Goldair pedig nem.
Érdekesség, hogy Nagy-Britannia uniós távozása után a magyar reptéren a külföldiek közül már csak unión kívüli, külföldi földi kiszolgálók dolgozhatnak. Információink szerint meg kellett küzdeni a jóváhagyásért az elsőre szintén elutasított brit Menziesnek is, ők is komoly brit diplomáciai lobbit mozgósítottak, de ők másodjára átmentek a rostán.
Utasszállító repülőgép a Celebi által biztosított mobil lépcsővel a Liszt Ferenc-repülőtéren - Fotó: Mohai Balázs / MTI
Nemzetbiztonság
Azt természetesen senki nem vitatja, hogy a reptér mint Magyarország egyik legfontosabb kapuja a biztonság szempontjából kiemelt helyszín, jelen van a TEK, a nemzetbiztonság, rengeteg esetben kell védett személyekre vigyázni, békeidőkben milliónyi turistának, üzletembernek, sportolónak és diplomatának ez az egyetlen lehetséges ki- és belépési pontja az országba.
Így nehezebb is megkérdőjelezni a nemzetbiztonsági tanúsítványok kiadását. Ettől függetlenül persze furcsa, hogy a felszámolás alatt levő, illetve a földi kiszolgálás terén még tapasztalatlan magyar cégek kapnak tanúsítványt, de a említett nagy uniós szereplő nem. Ráadásul, mint említettük, az új társaságnak csupa olyan tulajdonosa van, amelyik rendre nyeri a közbeszerzéseket, és legjobb kormányzati kapcsolataiknak éppen azt a Rogán Antalt és Pintér Sándort tartják, akinek közvetlen kapcsolatuk is van a tanúsítványhoz.
Pintér Sándor a topvezető a biztonsági, rendvédelmi, nemzetbiztonsági kérdésekben, így e tanúsítvány kiadásában is. Rogán Antal pedig a számára magas jövedelmet biztosító elhíresült szabadalmi ügyében éppen az a Hunguard Kft. szerepelt, amelyik az állam fő partnere a telephely biztonsági tanúsítványok területen. És amelyről a HVG nemrég azt is bemutatta, hogy a cég végső haszonhúzója, Rogán jobbkeze, vagyis Kertész Balázs.
A két politikus felségterületei olykor össze is gabalyodnak, amit hol együttműködve, hol némileg versenyezve kezelnek, ilyen volt a letelepedésikötvény-üzlet, amelyet Rogán parlamenti bizottsága dolgozott ki, de mindig volt nemzetbiztonsági aspektusa is, de ilyen a belügyhöz kapcsolódó informatika is.
Mindenesetre a reptéri kiszolgálópiacot "leszűrte" a nemzetbiztonság. Mellékszál, hogy azóta – ettől vélhetően teljesen függetlenül – két fontos szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, mind az Információs Hivatal élén is lemondott a vezető, és mindkét intézményben a helyettesek léptek a távozó Kiss Zoltán és Czukor József helyére.
Végül pár szót az állami cég kivonulásáról. Az MNV korábban – esősorban Szivek Norbert vezetése alatt – próbálta megmenteni az állami Malév GH-t, de az menthetetlen volt, pedig mint azt az Indexben írtam, egyszer még a felszámolási törvényt is módosították a kedvéért.
Szintén emlékezetes eset volt az is, amikor 2016 októberében, egy kiszivárgott hangfelvételen Szivek Norbert, Kisvári Jánost, az állami Malév GH Zrt. akkor éppen frissen menesztett vezérigazgatóját azért korholta, mert Kisvári bejelentést tett a Gazdasági Versenyhivatalnál egy kartellmegkeresésről. A beszélgetésből kiderült, hogy a török Celebi áregyeztetési szándékkal kereste meg a Malév GH-t, amit Kisvári jelentett a GVH-nak, de Szivek ezt sérelmezte, önkéntes rendőrnek nevezte a menedzsert.
A menthetetlen cég felszámolás sorsára jutott, de a kormány július 9-én mégis stratégiailag kiemelt társaságnak minősítette.
Így a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. az ilyen cégekre vonatkozó ezért a magyar államnak speciális elővásárlási jogai vannak a vagyon értékesítésénél. Hogy hova fog kerülni az eszközpark, ma még nem tudni, de úgy tűnik, hogy az Airport Service Budapest sok munkavállalót vett már át az állami cégtől, nem lenne meglepő, ha az eszközöket és az ügyfeleket is szeretné megszerezni.
Az AS elmondta, hogy a cég létszáma folyamatosan növekszik, a tervezett 238 fős földi kiszolgálási feladatokra specializálódott állományból már 231 főt felvett a társaság.
"Célunk, hogy a Malév GH felszámolása miatt munkanélkülivé vált szakemberek alkalmazásával sok száz ember számára (közvetve azok családtagjainak is) is stabil megélhetést tudjunk biztosítani ezekben a nehéz időkben" – írta a cég nekünk.
|
Megjelent a NER a reptéri földi kiszolgálópiacon
|
A koronavírus sok ágazatban vészesen apasztotta az üzleti potenciált: ilyen a rendezvényszervezés, a szállodaipar, de a légi közlekedés (légitársaságok, reptér, földi kiszolgálás) is. Egy magyar cég (Airport Service Budapest) éppen ezt az időszakot használta ki a piacra lépésre, munkát kínált a csőd felé tartó korábbi állami cég (Malév GHJ) munkavállalóinak, és máris sikeresen szerzett meg komoly ügyfeleket. Az új belépő tulajdonosai az állami közbeszerzések nagy nyertesei a biztonsági feladatok és a takarítás területén, amely cégek (Civil, Valton-Sec, B+N Referencia) vezetői Pintér Sándor és Rogán Antal miniszterekkel hozhatók kapcsolatba.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/11/10/budapest-airport-malev-gh-wizzair-pinter-sandor-rogan-antal
|
2020-11-10 13:34:48
| true | null | null |
Telex
|
Rejtélyes megbízót kerestek a nyomozók, a kormányban jól ismert figura bukott le
Egy titkosszolgálati és NAV-os kapcsolatokkal is rendelkező, ezáltal bűnügyi adatokhoz is hozzáférő társaság utáni titkos felderítés során került képbe a vizes világbajnokság egykori gazdasági igazgatója, Balogh Sándor, aki úgy cselezte ki a később ráállított nyomozókat és szökött külföldre, hogy közben figyelés alatt állt. A HVG által megszerzett, titkos felderítés során készült telefonlehallgatási anyagok között találtunk egy érdekes SMS-váltást Balogh és Orbán egyik államtitkára között, de az is kiderült, hogy Balogh korábbi felesége, Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős miniszterként “futott” bele egy lehallgatásba.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), azaz a titkosszolgálat nevén volt az a mobiltelefon, amit az a nyugállományban lévő exrendőr, K. Lajos használt, aki - többedmagával együtt - a Nemzeti Védelmi Szolgálat látókörébe került. Az NVSZ azt gyanította, hogy K. Lajosék adóhatósági és titkosszolgálati kapcsolataikat felhasználva “segítenek” bizalmas információkhoz, bűnügyi adatokhoz jutni egyeseket. A felderítés során egy NAV-os pénzügyőr került képbe, aki a Robotzsaru rendszeréből hívott le bűnügyi adatokat, hogy azokat egy ismeretlen megbízó K. Lajosékon keresztül megismerhesse. Amikor az NVSZ 2018 nyarán egy titkos megfigyelés keretében ki akarta deríteni, ki a rejtélyes megbízó, akkor az akkor a vizes világbajnokságot szervező cég gazdasági igazgatójaként tevékenykedő Balogh Sándorba “ütköztek”, akinek a volt felesége, Bártfai-Mager Andrea ekkor már a nemzeti vagyonért felelős miniszter volt. Ekkortól kezdve Balogh Sándort is elkezdte “feldolgozni” a titkosszolgálat, az ő és a bizalmasai, valamint K. Lajosék telefonlehallgatásaiból és megfigyelésekből több olyan részlet is kirajzolódik, amiről eddig a nyilvánosság semmit nem tudott.
A HVG360-ban megjelent cikkünkben részletesen kifejtjük, hogy Balogh Sándor hogyan próbált tanácsot kérni SMS-ben az Orbán Viktorhoz közel álló, a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkártól, Nagy Jánostól, amikor a szinkronúszó szövetség elégedetlen volt vele. Azt is megtudtuk a lehallgatási anyagokból, hogy Bártfai-Mager Andrea miniszter tavaly tavasszal Balogh személyi titkárával, R. Bencével beszélt meg telefonon egy találkozót, ezt a hívást is rögzítette a titkosszolgálat. Ám azt nem tudni, hogy a miniszter miért találkozott a titkosszolgálat által ekkor már lehallgatott titkárral.
Az NVSZ felderítése során az is kiderült, hogy Balogh még a vizes vébé gazdasági igazgatójaként azt gyanította, hogy Fürjes Balázs államtitkár szimatol a sportesemény gazdasági ügyei után. Egy belső titkosszolgálati feljegyzés egyébként Seszták Miklós egykori miniszter “helytartójaként” emlegette Baloghot.
Balogh nem csak a vizes vébé gazdasági igazgatójaként ismert, hanem mint “afrikás" üzletember. A Magyar Afrika Társaság vezetője, aki rendkívül jó kapcsolatokat ápol az afrikai kontinensen. Ő szervezte 2015-ben azt az ugandai utat is, amelynek során magyar üzletemberek utaztak Afrikába, a delegáció vezetője Seszták Miklós akkori miniszter volt.
Balogh egy későbbi kihallgatásán K. Lajosról azt vallotta, hogy a férfi néha ott volt egy olyan megbeszélésen, ahol afrikai rendvédelmi szervek fegyveres kiképzéséről beszélgettek. Balogh vallomása szerint ezeken az egyébként legális projektről szóló megbeszélésen Orbán Áron (a kormányfő öccse) is jelen volt - ám utóbbi állításnak az ügy egy másik gyanúsítottjának vallomása ellentmond. (Orbán Áron megkeresésünkre nem reagált.)
Amikor a NAV nyomozói 2019. november 27-én el akarták fogni Baloghot, a vállalkozó a telefonját otthon hagyva – hogy a cellainformációk ne árulják el – Szlovákiába autózott, és onnan Dubajba repült. A nyomozókat már csak a férfi telefonjára érkező SMS-ek fogadták, amelyeket a dubaji vásárlásai miatt kapott. Aznap adtak ki ellene nemzetközi elfogatóparancsot költségvetési csalás gyanúja miatt: Balogh több százmillió forinttal károsíthatta meg az államot.
A sztori első és most megjelent második részét teljes egészében elolvashatja a hvg360-on:
Extitkosszolgával akarta kideríttetni, kik akarnak ártani a miniszternek
Afrikai rendvédelmi szervek katonai kiképzéséről tárgyalt, és ebbe még Orbán Viktor öccsét is „belekeverte". A Nemzetközi Úszószövetség Angol utcai székházában egy lehallgatásbiztos helyiséget alakított volna ki. Egy magánnyomozót és egy exrendőrt bízott meg azzal, hogy derítsék ki, kik akarnak ártani neki és egykori feleségének, a később miniszterré kinevezett Bártfai-Mager Andreának.
A Balogh Sándor elleni titkos akcióban a miniszterré lett volt feleség is "belefutott" a lehallgatásba
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a "Gödör" fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje.
|
Rejtélyes megbízót kerestek a nyomozók, a kormányban jól ismert figura bukott le
|
Egy titkosszolgálati és NAV-os kapcsolatokkal is rendelkező, ezáltal bűnügyi adatokhoz is hozzáférő társaság utáni titkos felderítés során került képbe a vizes világbajnokság egykori gazdasági igazgatója, Balogh Sándor, aki úgy cselezte ki a később ráállított nyomozókat és szökött külföldre, hogy közben figyelés alatt állt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201110_Rejtelyes_megbizot_kerestek_a_nyomozok_a_kormanyban_jol_ismert_figura_bukott_le
|
2020-11-10 11:37:00
| true | null | null |
HVG
|
2020.11.10. 05:30
2020.11.10. 11:17
Egy budai kávéházban zajló találkozóról készített titokban videófelvételeket a titkosszolgálat, hogy megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Amikor a felvételekből azonosították az ismeretlent, kiderült: ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. A titkosítás alól feloldott lehallgatási anyagok arról árulkodnak, hogy egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből.
|
A Balogh Sándor elleni titkos akcióban a miniszterré lett volt feleség is "belefutott" a lehallgatásba
|
A titkosszolgálat megtudja, ki az a rejtélyes megbízó, akivel a “Gödör” fedőnevű akció célszemélyei kapcsolatban állnak. Ő Balogh Sándor, a nemzeti közvagyonért felelős miniszter, Bártfai-Mager Andrea exférje. Egy alkalommal még a miniszter asszony is belefutott egy telefonlehallgatásba, a jelenleg körözés alatt álló Balogh pedig Orbán Viktor egyik államtitkárától kért tanácsot, amikor ki akarták szorítani a szinkronúszók szövetségének elnöki székéből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20201110_A_nemzeti_kozvagyonert_felelo_miniszter_is_belefutott_a_volt_ferje_miatti_lehallgatasba
|
2020-11-10 11:38:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nem lett vádemelés a Borkai Zsolt ellen tett feljelentésből
A szexbotrányba belebukott fideszest a párbeszédes Szabó Tímea jelentette fel az audis földügyek miatt, de azt a hatóság – bűncselekmény hiányában – elutasította.
Polt Péter legfőbb ügyész válaszából derült ki, hogy a Győri Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította a párbeszédes Szabó Tímea feljelentését, ami még az Audinak eladott földek miatt született tavaly; az ügyben a szexbotrányába belebukott győri polgármester, Borkai Zsolt is érintett volt.
Az Audi-földek eladásáról a hvg.hu több cikket is írt korábban. Az SR Invest Logistic Kft (amelynek a tulajdonosa az SR Group SA nevű luxemburgi vállalat) Borkai Zsolt barátjának, Rákosfalvy Zoltánnak a közreműködésével nagyot szakíthatott az audis földvásárlásokon. Az önkormányzatnak is dolgozó ügyvéd 2011 őszén szántóföldként vásárolta meg azt a területet, amelyet később ipari területté minősítettek át, majd nem sokkal később kiderül: ott logisztikai központ épül, amely az Audi-gyárat szolgálja ki.
A földek eladásával kapcsolatban több feljelentés is érkezett tavaly, miután az ügy Borkai szexbotránya miatt újra napvilágra került. A Transparency International Magyarország szintén feljelentést tett, mert szerintük "alapos okkal feltételezhető, hogy Rákosfalvy Zoltán bennfentes információ birtokában vásárolta meg a termőföldterületeket azok korábbi tulajdonosaitól", ez az információ pedig jó eséllyel a győri önkormányzattól vagy más közhatalmi szervtől származott, ami felveti a hivatali visszaélés gyanúját.
Mondtam neki, hogy van egy kis probléma, mire ő annyit mondott: Borkai
Színes társaság gyűlt össze tavaly ősszel egy budapesti luxusszállodában azért, hogy egy adriai hajóúton titokban készült felvételről beszélgessenek: mások mellett a Dózsa György úti halálos baleset miatt ekkor már eljárás alatt álló M. Richárd, a Városliget beruházásait védő biztonsági cég vezetője, a Kubatov Gábor fideszes pártigazgatóval is jó kapcsolatot ápoló Tóth Csaba, valamint F.
Polt válaszában most azt közölte, hogy a Szabó Tímea által tett feljelentést bűncselekmény hiánya miatt elutasították, ugyanakkor az Audi-gyár bővítésének ügyében vagyon elleni és hivatali bűncselekmények miatt még nyomoz a rendőrség. Gyanúsítottakat még nem hallgattak ki.
Borkai Zsolt fia ellen szintén nyomoznak, amelyről Hadházy Ákos független képviselő számolt be korábban a hvg.hu-nak. A képviselő tavaly októberben tett feljelentést hivatali visszaélés, vesztegetés és hűtlen kezelés gyanúja miatt. Hadházy szerint Borkai Ádámnak az Akonia Ingatlanforgalmazó Kft. úgy fizetett évi 12 millió forintos bért, hogy a cégnek nincsen árbevétele és évek óta veszteséges. A volt győri polgármester fia az ügyvezetője a cégnek.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági bűnözés elleni főosztálya később a bűnügyek egyesítéséről hozott határozatot, amit Hadházy is megkapott, így az általa indított üggyel egyesítik a többi felejelentést is. Nem sokkal korábban a Központi Nyomozó Főügyészség már kereste a képviselőt, mert az ügyben feljelentés kiegészítést rendeltek el.
2020. augusztus. 27. 15:18 Gergely Márton hvg360
Gergely Márton: Igazságot Borkai Zsoltnak!
A magánélet nem az utazásfoglalás során, csak a jachton kezdődik. Számít, hogy Borkai milyen formáját választotta a kikapcsolódásnak szemben Szijjártóval? Nem. Van jelentősége, hogy Szijjártó gatyában volt, míg Borkai anélkül? Nincs. Az nem tartozik ránk.
2020. szeptember. 05. 10:20 hvg.hu Itthon
Veres András püspök a Borkai-ügyről: Számomra elfogadhatatlan, ami történt
Magyarországon is van keresztényellenes hangulat – állítja Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia újból megválasztott elnöke, aki a Népszavának adott interjúban most először a Borkai-botrányt is kommentálta.
|
Nem lett vádemelés a Borkai Zsolt ellen tett feljelentésből
|
A szexbotrányba belebukott fideszest a párbeszédes Szabó Tímea jelentette fel az audis földügyek miatt, de azt a hatóság – bűncselekmény hiányában – elutasította.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201110_audi_gyor_foldek_borkai_zsolt
|
2020-11-10 11:43:00
| true | null | null |
HVG
|
"Szegény Wermer András, ha megérhette volna..." - mondta egy korábbi fideszes potentát, amikor a HVG azokról a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról kérdezte, amelyekbe az Orbán-kormány az elmúlt hónapokban ripsz-ropsz belepakolt mintegy ezermilliárd forintnyi vagyont. Az első Orbán-kormány "Habony Árpádjának" neve azért került elő, mert ő volt a Millenáris megálmodója, amelyet a Fidesz emblematikus kulturális és propagandaközpontjává akartak tenni, majd valamiképp privatizálni szerették volna.
Nagy traumát okozott Wermerék számára, hogy a mű 2002-ben a váratlan kormányváltás miatt torzó maradt. Orbánék azonban nem akarnak még egy ilyen kataklizmát átélni, miközben láthatóan számolnak a választási vereség lehetőségével. Az újabb szűk esztendők veszélye azonban elhárult, hiszen a fideszes parlamenti többség éppen a napokban határozott arról, hogy - nyolc állami egyetemhez és a kormánypárt négy másik kulturális-tudományos műhelyéhez hasonlóan - a Millenáris is egy úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvány fenntartásába kerüljön.
Évtizedekig biztos lábakon kell állnia a szellemi hátországunknak
- ragadja meg a lépés lényegét egyik fideszes forrásunk. Az Orbán-kormánytól eddig sem állt távol, hogy átláthatatlan intézményekbe szervezzen ki állami vagyonokat, ám a kétharmados törvénnyel létrehívott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal mindenképpen szintet lépett a Fidesz. Gyakorlatilag bebetonozza a kultúra és a tudomány területén mozgó holdudvarát, és semmi sem szab határt annak, hogy az állam számolatlanul stafírozza ki ezeket a közérdekűnek csúfolt alapítványokat.
Márpedig úgy tűnik, hogy ebben II. András király receptjét követik, aki szerint "az uralkodó számára az adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség". A döntéseket pedig egy következő kormány sem tudja majd visszacsinálni, hiszen a Fidesz annak a lehetőségét is megteremtette, hogy az alapítói jogok a - kormány által kinevezett - kuratóriumra szálljanak. E testületek létrehozása után tehát már maga az állam sem szólhat bele azok működésébe, annál inkább a Fidesz, amelynek köreiből kerül ki a kuratóriumi tagok jó része.
|
Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket
|
Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045__egyetemek_es_alapitvanyok__veszendo_kozpenzjelleg__orban_tudosai__szellemlovasitok
|
2020-11-05 18:48:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke fogja üzemeltetni az új trieszti kereskedőházat. Másfél év után a kikötővásárlást is majdnem sikerült már lezárni. Közben Orbán Viktor újra szemet vetett a szlovéniai Koperre.
|
Másfél év alatt már tényleg sikerült megvenni egy kikötőt és egy kádert is találtak mellé
|
A Heves Megyei Közgyűlés volt alelnöke fogja üzemeltetni az új trieszti kereskedőházat. Másfél év után a kikötővásárlást is majdnem sikerült már lezárni. Közben Orbán Viktor újra szemet vetett a szlovéniai Koperre.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045__trieszti_fejlemenyek__kereskedohazak__exportfejlesztes__revbe_erve
|
2020-11-10 19:47:00
| true | null | null |
HVG360
|
Bár nagyobb baj még nem történt, a polgári repülést is befolyásolhatja a háborús GPS-zavarás a Közel-Kelet és Ukrajna térségében.
|
"Konzervatív kánaán": miután áthangolták, pénzzel is kitömik az egykor kritikus jobboldali lapot
|
Dől a pénz és az ingatlan a fideszes „új jobboldal” keltetőjéhez, a kritikusból kormánypárti konzervatívvá lett Kommentár Alapítványhoz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045__kommentar_alapitvany__ideologiai_kikepzes__ingatlanszerzes__terfoglalas
|
2020-11-11 11:53:00
| true | null | null |
HVG360
|
Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona
|
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045_baratnok_kozt
|
2020-11-05 11:57:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szűk két éve még csak annyit állítottunk Adnan Polatról, hogy török létére bizalmába fogadta a hatalom, azaz igyekezett minden hatósági porszemet eltakarítani a projektjei elől. Továbbá a kormányzat azt a törekvését is támogatta, hogy energiapiaci kulcsszereplővé váljon Magyarországon. Mostanra erősebb tényekkel is elő tudunk rukkolni. Egyrészt igazolni fogjuk, hogy a Polat család magyar (és ezzel EU-s) állampolgárságot kapott; a „trónörökös” fiú, Kerim honosításáról papírunk van. Másfelől bemutatjuk, hogy miért fog ezen az isztambuli famílián múlni több megyényi magyar terület villamosenergia-ellátása. Történetünk hősei annak ellenére haraphatnak óriásit az itteni szolárpiacba, hogy Orbán Viktor 2018-as eskütételét követően nemzetstratégiai ügyként, kvázi szuverenitáskérdésként beszélt a napelempark-telepítésekről.
A keleti mogulok „becsatornázására”, honosítására nem egy példát tudunk hozni a 2010 utáni Magyarországról. Négy éve a Heti Válaszban írtuk meg, hogy a kormánnyal békésen üzletelő, az Orbán család budai házának tőszomszédságában ingatlant vásároló Ghaith Pharaont annak ellenére tartózkodási engedéllyel jutalmazták a magyar hatóságok, hogy az FBI épp csalás, zsarolás és felbujtás miatt körözte. Később kiderült, hogy a szaúdi-libanoni „olajfáraó” honosítási kérelmet is benyújtott, de a folyamat végül elakadt, ráadásul a milliárdos időközben meghalt. Szintén megjárta a sajtót, hogy egy tajvani csúcsgazdag, a Kövér László házelnök bizalmát élvező Frank Liu sikeresen szerzett magyar állampolgárságot.
Hogy a Polat család egyes tagjai is hasonló kegyben részesülhettek, először török forrásból tudta meg a Válasz Online. Írtunk is levelet az állampolgársági ügyekben illetékes fővárosi kormányhivatalnak; próbáltunk hivatalos úton a végére járni, mikor nyújtott be – ha benyújtott – honosítási kérelmet, illetve mikor lett magyar állampolgár Adnan és/vagy Kerim Polat. Arról is érdeklődtünk, az állampolgárság megszerzéséhez szükséges mely feltételek alól kaptak – ha kaptak – mentességet az említett üzletemberek.
Kérdéseinket arra alapoztuk, hogy a két Polat kvázi közszereplőként mozog a hazai nyilvánosságban. Együtt vettek részt Orbán Viktor 2018-as parlamenti beiktatási beszédén – ahol a miniszterelnök a jövőnk egyik zálogaként szólt a napelemparkokról (mára kiderült: az ő napelemparkjaikról is). Adnan Polat ráadásul a magyar kormány által alapított és pénzelt Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnöke, továbbá tulajdonosa a külügyi tárca török, görög és ciprusi partnerirodáinak. Mi több: a Magyar Narancsban négy éve olyan sajtófotók is megjelentek, amelyek Orbán Ráhel és a miniszterelnöki főtanácsadóként jegyzett Rahói Zsuzsanna tárgyalópartnereiként ábrázolják a Polat-apát és -fiút. Ekkoriban ugyan volt közös vállalkozása a török félnek Tiborcz Istvánnal, arra azonban máig nincs magyarázhat, miféle megbeszélnivalója lehetett Adnannal és Kerimmel a semmilyen céges és közfunkciót nem viselő Orbán Ráhelnek, illetve az őt kísérő állami alkalmazott Rahóinak.
Noha Pharaon-témában annak idején a Belügyminisztériumtól még érkeztek érdemi válaszfoszlányok, az állampolgársági ügyeket 2017-ben átvevő kormányhivatal most csak annyit felelt az általunk feltett Polat-kérdésekre: „a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok értemében személyes adatok harmadik félnek nem adhatók ki”. Persze a török családnak ugyancsak címeztünk egy elektronikus levelet: tőlük is igyekeztünk megtudni az állítólagos honosításuk részleteit, valamint, hogy a rokonaik közül mások is folyamodtak-e magyar állampolgárságért. A Polat Holding nevében érkezett válasz így szólt: „a kért szenzitív személyes adatokkal kapcsolatban nem tudunk tájékoztatást adni”.
Ettől függetlenül az immár harminc magyarországi érdekeltségből álló Polat-csoport cégbírósági aktái között felleltük Kerim Budapesten kiállított személyi igazolványának hiteles másolatát. A két és fél éve érvényes okmányon pedig minden kétséget kizáróan szerepel, hogy a kártya gazdája magyar állampolgár (nyilván a török mellett).
Ugyanilyen fontos fejlemény az is, hogy – miként az alábbi gyűjtésünkből kiolvasható – a Polat család mára a Nemzeti Együttműködés Rendszere egyik legfontosabb tartóoszlopává vált. Ott vannak a magyar hadiipari beszerzéseknél, egész városrészt készülnek felépíteni a budapesti Soroksári úton (magánprojektjüket a kormány természetesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősítette), és immár a Türk Tanáccsal való együttműködésben is ők segédkeznek. A leglényegesebb azonban, hogy a magyar sajtóban már beharangozott napelempark-hálózatuk egy-két éven belül működni kezd.
Mostani összeállításunkból válik először nyilvánvalóvá, hogy Polaték foltszerűen fejlesztenek: Bács, Borsod, Jász, Nógrád, Pest és Vas megyét már biztosan beveszik, és összességében jóval nagyobb erőművi rendszert építenek, mint a többi NER-szereplő, az állami Magyar Villamos Művek, a Mol és a Kaposváron nyomuló kínaiak együttvéve.
Csak Mezőcsátra például öt szolárparkot terveznek; e beruházás elektromosáram-termelése elegendő lesz 195 ezer család éves energiaszükségletének kielégítéséhez. Mindez a teljes Borsod-Abaúj-Zemplén megyei háztartási villamosáram-igény közel 68 százalékát jelenti. Ám mostani tudásunk szerint a Polat-csoport legalább négy mezőcsátnyi napelemparkot létesít szerte az országban.
Az alábbiakból továbbá kiderül, hogy a török terjeszkedésnek lehetnek nemzetbiztonsági vetületei is. Hiszen szó sincs arról, hogy a félig „magyarrá lett” Polatok csak a saját pénzükkel segítik az itteni haza gyarapodását. Az ő társaságukban más Erdoğan-lekötelezett oligarchák is benyomultak a vidéki erőművi és a budapesti városfejlesztési projektekbe. Tehát érdemes rögzíteni: nem családi, hanem török nemzeti előretörés terepe lett Magyarország.
A Polat család stratégiai befektetései Magyarországon
I. Energetika
Az otthonában inkább szélturbinákat telepítő Adnan Polat maga jelentette be néhány éve a Forbes magazin török kiadásában, hogy 1000 megawattos napelempark-hálózatot szervezne Magyarországon; ez a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os kapacitástömegének a felét jelenti. A gyakorlatban az isztambuli üzletember nem egyetlen gigantikus energetikai létesítményt álmodott ide, hanem 50 MW-os kapacitású fotovoltaikus kiserőművek „tömegét” (az ország különböző pontjain). Ha az 1000 MW-os célszám igaz, akkor legalább húsz ilyen szolárparknak kell kinőnie a földből mostanában, illetve az előttünk álló egy-két évben. A Válasz Online egyelőre kilenc fejlesztési zónában 16 erőművi egységet azonosított különböző hatósági, önkormányzati, földhivatali, cégbírósági adatbázisok átfésülése után – ezek mindegyikére önálló projektcéget alapított/vásárolt a török-magyar potenát.
Íme az érintett területek (zárójelben a fejlesztést végző társaságok neve):
Bács-Kiskun megye
• Kiskunhalas: egy napelempark (Naboo SolarPark Kft.)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• Mezőcsát: öt napelempark (Alderaan Solarpark Kft., Mithra Solar Kft., Aton Solar Kft., Theia Solar Kft., Boreas Solar Kft.)
Jász-Nagykun-Szolnok megye
• Szolnok északi határa: két napelempark (Ganymede SolarPark Kft., Transdate Time Kft.)
• Túrkeve: egy napelempark (Jupiter Solution SolarPark Kft.)
• Szászberek: egy napelempark (Callisto SolarPark Kft.)
• Ismeretlen megyei helyszínen egy további napelempark (Tatooine Solarpark Kft. Frissítés: másfél héttel cikkünk megjelenése után kiderült, hogy ez a projektcég végül Tiborcz István holdudvarában landol.)
Nógrád megye
• Szügy, Csesztve: egy napelempark (PowerWatt Kft.)
Pest megye
• Inárcs: két újabb napelempark (a fejlesztést végző Virgin Solar Kft.-ben egyelőre nem vezették át Polaték tulajdonjogát, de a cégbíróságon iktatott zálogszerződés bizonyítja, hogy hamarosan ez az érdekeltség is török kézre kerül)
Vas megye
• Gersekarát, Sárfimizdó: két napelempark (HSE Europa Solar Kft., Jupiter Flex SolarPark Kft.)
A Polat-csoport idén négy újabb kiserőművi projekttársaságot hozott létre (Titan SolarPark Kft., Pandora SolarPark Kft., Rhea SolarPark Kft., Mimas SolarPark). Ezekhez egyelőre nem tudunk megyéket, helyszíneket rendelni, de a fenti 16-tal együtt már biztosan meglesz a húsz darab 50MW-os egység az országban, vagyis a „fél paksnyi” beépített kapacitás. Polaték egyébként egy hollandiai „fejcégen” (HSWE Investments B.V.) keresztül törtek be a magyar energiapiacra; ez az amszterdami vállalat alapította a fenti projekttársaságok munkáját összehangoló „holdingokat” (DNN Solar Partners Kft., KP Solar Kft., PolSolar Kft.), illetve a közös brandért és szakmai munkáért felelős SolServices Kft.-t is. Vagyis jelenleg mindösszesen 22 darab magyarországi érdekeltség tartozik a Polat-féle napbirodalomba. Lényeges ugyanakkor, hogy a török óriásvállalkozó nem önállóan, hanem más honfitársaival közösen hódította meg hazánkat. A cégbírósági dokumentációból kiderül, hogy például a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkok finanszírozásába (szintén egy amszterdami cégen keresztül) beszállt a világhírű Federal-Mogul autóalkatrészgyár törökországi partnereként ismert Dereli család. A Nógrád, illetve Pest megyei projektekhez pedig az a Demirer família társult (egy török és egy holland vállalat „takarásában”), amellyel Polaték odahaza is kötelékben repültek az erőműpiacon.
II. Hadiipar
Miként a honvédség modernizálásáról szóló minapi cikkünkben megírtuk, a magyar kormány Törökországból vásárol kerekes gyalogsági harcjárműveket. A Nurol Makina nevű vállalat által gyártott terepjárók beszerzését – a HVG írása szerint – az állami útépítőtendereken hasító Szíjj László által résztulajdonolt HT Division Zrt.-n keresztül intézik. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez utóbbi céget a Polat Holding budapesti főhadiszállására, a Városligeti fasor 38. szám alá jegyezték be, és Szíjj tulajdonostársa nem más, mint Suat Gökhan Karakus. Aki pedig Adnan Polat bejáratott magyarországi ügyintézője. A harcjárműveket gyártó Nurol tulajdonosi köre egyébként a Polat-csoport budapesti városrészfejlesztési projektjében is jelen van – de erről már a következő pontban írunk.
III. Ingatlanfejlesztés
A) Új városrész a pesti Közvágóhíd területén. Polaték itt az isztambuli Piyalepaşa-projektjükhöz hasonló átalakítás keretében lakóparki, szállodai, sétálóutcai hátteret akarnak biztosítani a Nemzeti Színház és a Müpa zónájának. Vállalatuk (APD Real Estate Kft.) a védett terület szinte egészét leradírozta – az ikonikus víztorony, bálterem és bikaszobrok kivételével –, és már „csak” az építkezés van hátra. A „városmodernizálásba” Adnan Polat befektetőtársként a Çarmikli és az Özaltın családot is bevonta (mindenkinek egyharmadnyi üzletrésze van különböző holland és luxemburgi érdekeltségeken keresztül). Ők olyasféle tényezők odahaza, mint Mészáros Lőrinc és Szíjj László mifelénk; a két török família konzorciumban bonyolította le az egyik legjelentősebb sztrádaprojektet, Isztambul és Izmir összekötését (a bő 400 kilométeres autópályának része egy óriáshíd is, amely a Márvány-tengert íveli át). És nem mellékesen: a Çarmikli család gigantikus cégcsoportjába tartozik az a Nurol Makina is, amelyet híres harcjárműgyártóként említettünk az imént.
B) Spitz-villából Polat-irodaház. A már szintén emlegetett Városligeti fasori főhadiszállást annak idején Tiborcz Istvánnal együtt szerezte meg Adnan Polat, ám 2016 őszén a kormányfő veje kiszállt az épületet birtokba vevő és felújító társaságból (mai nevén: Polat Hungary Kft.).
C) KISZ-székházból lakó- és szállodatömb. A Duna Pearl néven futó fejlesztés már bőven a lakásértékesítés fázisában tart – a „Duna új ékkövének” óriásplakátjaiba, hirdetéseibe szinte bárki belebotolhat a fővárosban. A pesti, Pozsonyi úti telken korábban a KISZ KB székháza, majd a K&H irodaháza magasodott. A projektcég (PD Real Estate Development Kft.) felerészben Polaté; tulajdonostársa a Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyei napelemparkoknál már említett Dereli család.
IV. Kereskedelem, külkapcsolatok
A 2018-i tartó ciklusban Polat cégét (ALX Magyar-Török Kft.) választotta hivatalos török, görög és ciprusi partneréül a külügyi tárca, pontosabban a mára megszüntetett Magyar Nemzeti Kereskedőház. Az utód, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség persze továbbra is pénzeli (havi 77 millió forinttal) Adnan Polat irodahálózatát – amely ma már a Türk Tanáccsal való kapcsolattartásért is felel. Mindemellett a magyar állam Polat irodaházában működteti az isztambuli magyar intézetet, a főkonzulátust, továbbá az Eximbank helyi képviseletét is.
V. Kerámiabiznisz
A hadiipari pontnál emlegetett ügyintéző, Suat Gökhan Karakus visz Magyarországon egy olyan céget is (Ege Tile Kft.), amely a kelet-közép-európai térségben kizárólagos forgalmazója a fali és padlóburkolatokat gyártó Ege Seramiknak, a Polat család egyik legrégebbi vállalatának. Az Ege már 1993-tól jelen van a magyar piacon, volt például a Vasas labdarúgócsapat mezszponzora – köszönhetően az edzőként a török válogatottnál is megfordult Mészöly Kálmánnak. Állítólag 2005-ben a focilegenda mutatta be Orbán Viktort Adnan Polatnak.
VI. Kultúra
Adnan Polat korábban szponzorálta a Kurultáj „törzsi gyűlést”, de a török nemzeti missziót folytató Magyar-Török Gül Baba Baráti Egyesület képviselőjeként, illetve a magyar állam által alapított (a külügyi tárca pénzéből működő) Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány elnökeként is ő funkcionál. Utóbbi feladata a Gül Baba Türbéje és az azt körülvevő kert, valamint az ezekhez kapcsolódó kulturális értékek megóvása, üzemeltetése fenntartása. Ugyanebben az alapítványban kurátor a magyar kormányfő nemzetközi főtanácsadója, a nagy lélegeztetőgép-üzletről szóló cikkünkben felemlegetett Rahói Zsuzsanna. Aki, mint nyitóképünkön is látszik, már évekkel ezelőtt Orbán Ráhel „segítőjeként” tárgyalt Adnan Polattal és fiával.
Nyitókép: Orbán Ráhel, Rahói Zsuzsanna, Adnan Polat és Kerim Polat a budapesti Gresham-palota teraszán. Fotó: Németh Dániel (2016)
#Adnan Polat#Törökország
|
Kiderítettük: magyar állampolgárságot kapott a Polat család
|
Magyarország honosította az Orbán–Erdoğan-szövetség személyi biztosítékaként működő üzletember, Adnan Polat családjának egyes tagjait – értesült török forrásból a Válasz Online. Sőt: meg is találtuk azt az okmányt, amely igazolja, hogy a „trónörökös”, Kerim Polat legalább 2018 óta kettős állampolgár. A kormányzat mindemellett a magyar erőműpiac tekintélyes hányadát is átengedte a korábban Orbán Ráhel társaságában lefotózott apának és fiának. Gyűjtésünkből kiderül: egy-két éven belül megyényi területek villamosenergia-ellátása múlik majd rajtuk, illetve most épülő, „fél paksnyi” kapacitású napelempark-hálózatukon.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2020/11/11/adnan-kerim-polat-napelempark-allampolgarsag/
|
2020-11-11 11:19:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Magyarországon a független intézmények ritkán bosszantják fel a hatalmat. Az Állami Számvevőszék nem szokott rárontani a kormánypárt vagy az állami intézmények gazdálkodására, inkább talál kivetnivalót a Jobbik vagy az MTA gazdálkodási gyakorlatában. A Gazdasági Versenyhivatal rekordbírságaival nem a NER ágazati növekedéseit szokta elmarasztalni, inkább a Facebook vagy a Booking.com kapja a nagy büntetéseket, de folytathatjuk a sort az ügyészségekkel (belvárosi ingatlanmutyi vizsgálatainak elmaradása) a választási bizottsággal (bocsánatkérés, ha büntetnie kell a Fideszt), az NMHH-val, a közbeszerzési bizottságokkal, összességében sok minden sugározza a state capture hangulatot. A hatalmat még leginkább a bíróságok bosszantották, amelyek rendre úgy értelmezték a jogot, konkrétan az Alaptörvényt, hogy az államnak, államhoz kötődő intézményeknek ki kellett adniuk bizonyos közpénzekkel kapcsolatos adatokat.
A legemlékezetesebb talán az MNB alapítványainak hírhedt kitárulkozása volt, de be kellett számolni a Jeremie-alapok pénzügyeiről, a sportklubok taofelhasználásáról, illetve nyilvánossá váltak az Eximbank alapkezelői pályázatai is.
A rövid módosítás
De mi változna a jövőben, ha átmegy a Fidesz újabb alaptörvény-módosítási csomagja? Látszólag nem sok. Egy rövid kiegészítés, de mégis a kedden ismertetett javaslattal Magyarország parlamentje újrafogalmazhatja, hogy mi is az a közpénz.
Ma így szól az Alaptörvény vonatkozó passzusa:
„A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni.”
Ezt a passzust, vagyis az Alaptörvény híres 39. cikk 2. bekezdését a hazai bíróságok komolyan szokták venni, ez alapján szokták a közpénzekkel gazdálkodókat adatkiadásra kötelezni.
A tegnap benyújtott módosítási javaslat szerint az Alaptörvény 39. cikke a következő bekezdéssel egészül ki: „Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.” Vagyis, nagyon leegyszerűsítve, eddig sokféle gazdálkodó szervezet közpénzből megvalósított költése minősült közérdekű adatnak, és az adatkezelő a kiadásukra közvetlenül az Alaptörvény alapján is kötelezhető volt.
A jövőben a különböző alapítványok, sportklubok vélhetően nem lesznek kötelezhetőek adatszolgáltatásra, mert amikor az államtól megkapják a közpénzt, akkor az valóban elveszíti közpénz jellegét.
Igaza lesz Kósának?
Kósa Lajos fideszes politikus anno a nagy vihart kavart MNB-alapítványok ügyében próbálkozott azzal, hogy megmagyarázza, miért nem ad számot az MNB a gigantikus összeg felhasználásáról. Mint mondta, a közpénz az MNB-alapítványokhoz kerülve
„elvesztette közpénz jellegét”.
A kísérlet akkor még kudarcot vallott, a pénzköltéseket törvénybe foglaló jogszabályt még Áder sem írta alá arra hivatkozva, hogy „az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel”, az MNB-nek végül ki kellett adni az adatokat. Azonnal kiderült, hogy volt mit takargatni, az addig ígéretes pályán futó VS.hu portál például azonnal le is térdelt, miután a munkavállalók megtudták, hogy miként is működik munkaadójuk. Kósa szavait azóta is gyakran és ironikusan idéztük, pedig a politikus valójában tartalmilag akkor sem mondott életszerűtlen dolgot. Csak érdemes egy kicsit belemenni a részletekbe, vagyis a közpénz elveszíti olykor a közpénz jellegét, csak az a kérdés, hogy hol. Lássuk a bíróságok eddigi logikáját!
Korábbi ítéletek
Eddig a bíróságok, az Alaptörvényből kiindulva, nagyon logikusan gondolkodtak. Az úgynevezett taoperekben, például amikor a DK pert nyert a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvánnyal szemben, a bíróság még kimondhatta, hogy a taotámogatás közpénz, eltérített adóbevétel, így annak felhasználása közérdekű adat.
A bíróság úgy érvelt, hogy a tao egy közvetett állami támogatás, a magyar adófizetők pénze, ami ugyan nem folyik be az államkasszába, de mindenkinek el kell számolnia azzal, hogy mire költötte ezeket az összegeket. Vélhetően az Alaptörvény módosítása után ez már nem így lenne.
Hasonlóképpen a bíróság (a Fővárosi Törvényszék) abban is állást foglalt korábban, hogy közérdekből nyilvános az EXIM zavaros, 16 milliárd forintos vagyonkezelői pályázatának mind a nyertes, mind a vesztes pályázatai, A 2015-ös tender nyertese a GB & Partners volt. Végül ugyanígy végződött a Jeremie-pályázatokkal kapcsolatos hasonló eljárás is.
Itt az uniós források mellé a magyar állam is forrásokat adott a nyertes tőkealap-kezelőnek, ezt is be kellett mutatnia az MFB-nek. Mindegyik esetben elég szomorú dolgok derültek ki.
Tényleg elveszítheti közpénz jellegét
Kósa Lajos szerencsétlen mondata azonban annyiban valójában jogos, hogy a közpénz egy idő után tényleg elveszti közpénz jellegét, a kérdés csak az, hogy ez hogyan történik.
Ha az állam közpénzből megrendel egy uszodaépítést a Market Építő Zrt.-től, akkor közpénzből fizet az uszodáért. De vajon közpénz-e, és annak megfelelő transzparenciát igényel, ha a Market az uszodaépítéshez betont vesz, és ha általános működéséhez megfizet egy hr-rendszert működtető informatikai céget? Ez már eddig is vitatható lett volna, a jövőben egyértelműen nem lesz az.
De miért mondjuk azt, hogy a közpénz elveszíti közpénz jellegét? Az egészen biztos, hogy amikor Tóth Lajos állványozó szakmunkás megkapja a fizetését az állami forrásból zajló építkezésen, és havi 1000 forintos zsebpénzt ad a 10 éves fiának, az már nem közpénz, senki nem fogja a nyilvánosság előtt követelni, hogy ifjabb Tóth Lajos (Lalika) adjon számot arról, hogy miért költötte nyalókára a közpénzt. Pedig ha sárga tintával megjelöltük volna azt az ezrest, nyomon követhettük volna, és egyszer közpénz volt, aztán már „elvesztette ezt a jellegét”.
De mit veszítünk?
Az új javaslat szerinti Alaptörvény-szabályozás azonban azért lenne veszélyes, mert akkor nagyon fontos információkról lemaradunk. Ha visszaugrunk az MNB példájára, akkor emlékezhetünk, az MNB létrehozott alapítványokat, oda több mint 200 milliárd forintot juttatott, saját kinevezettjeivel irányította ezeket az alapokat, vagyis valójában továbbra is a magyar állam irányította az alapítványokat, amely támogatásaival a közpénz újraelosztását végezte, vagyis alapvetően csak egy állami feladatot outsourcingolt. Az MNB persze független intézmény, de a parlament ellenőrzése alá tartozik. Tevékenységével kapcsolatban teljesen jogos elvárás volt eddig a társadalmi kontroll.
Emlékezzünk vissza, 2016. április 22-én, péntek délután 5 órakor járunk, ekkor kellett az MNB-nek kitennie az alapítványi gazdálkodásról az adatokat.
Az 5 millió forintnál nagyobb értékű támogatási szerződésekből kiderült, hogy a pénzmozgások igencsak kínosak. Az alapítványok vezető testületei, tagjai között például Szemerey Gabriellával (Matolcsy György unokatestvérének feleségével), Nagy Róza volt MNB-főigazgatóval vagy Polt-Palásthy Mariannával (a legfőbb ügyész feleségével) olyan támogatásokat hagyott jóvá, amellyel az alapítványok elkezdték önteni a pénzt különböző családi és politikai bizalmasoknak. Különösen Szemerey Tamás (NHB, BanKonzult) volt kedvezményezett, de jutott egy csomó pénz a Magyar Építőnek, a Market Építőnek. Száraz István érdekeltségeinek ennek legismertebb következménye az lett, hogy a VS.hu munkatársai otthagyták a lapot, ami ma már nem is működik. Publikációk, afrikai tanulmányutak, érthetetlen értelmű tanulmányok kaptak finanszírozást.
Kiderült az is, hogy Szemerey Tamás érdekeltségének öt alapítvány is fizetett havonta 750-750 ezer forintot, hogy az készítse el a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” című elemzését nyomtatott formában 1 példányban. Vagyis az egész ország legnívósabb elemzési kapacitásával rendelkező Magyar Nemzeti Bank alapítványai a hazai és külföldi pénzügyi trendekről külső elemzést vettek az elnök rokonától.
Lehet, hogy a jövőben ilyen csemegékkel már nem kell bosszantania magát a közvéleménynek, mert már nem fogunk értesülni róluk.
|
Legendásan balhés pénzköltési módszereket tesz most megismerhetetlenné az állam
|
A bíróságok gyakran bosszantották fel a hatalmat azzal, hogy a közvélemény számára elérhetővé tették (kiadatták) a jegybanki alapítványok gazdálkodását, a tao-pénzek felhasználását, az Exim tendereit, vagy éppen a Jeremie-alapok pénzügyeit. Egy tegnap belengetett alaptörvény-módosítási elképzelés alapján szűkülhet a közpénz fogalmának értelmezése.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/11/11/alaptorveny-elvesztheti-kozpenzjelleget
|
2020-11-11 16:11:00
| true | null | null |
Telex
|
Szeptember végén írtunk arról, hogy Juhász Veronika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) önkormányzati képviselője a II. kerületben elérte, hogy az önkormányzat ne kössön meg a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) egy drága szerződést.
A megállapodás értelmében ugyanis az MLSZ felújított volna a kerületben egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millió forintért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kellett volna kifizetnie. Juhász Veronika és a szintén MKKP-s Szirmai Zsuzsa, a kerület pénzügyi bizottságának külsős tagja kiszámolta, hogy a felújítás ára 671 ezer forint lenne négyzetméterenként, ráadásul gépészeti munkák és költségbecslés nélkül, ezért levelet írtak a polgármesternek, és ezzel elérték, hogy a kérdés lekerüljön napirendről.
Az MKKP képviselője megakadályozott egy irreálisan drága MLSZ-projektet a II. kerületben
A II. kerületi önkormányzat egy olyan megállapodást akart kötni a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ), hogy felújítanának egy 350 négyzetméteres fociöltözőt 235 millióért, amiből 23,5 milliót az önkormányzatnak kéne fizetnie.
Kiválasztott kivitelezők
Ez a II. kerületi beruházás az MLSZ Budapesti Pályafejlesztési Programja keretében valósult volna meg, amit 2016-ban indítottak el a fővárosi futballpályák és öltözők felújítására, illetve újak építésére. A programra a kormány 2017-ben közel 5 milliárd forintot biztosított, és az MLSZ ebből fizeti a pályákkal kapcsolatos munkálatok költségeinek 90 százalékát, a maradék 10 százalékot pedig a pályák tulajdonosai (jellemzően önkormányzatok) állják.
Létezik ugyanakkor az Országos Pályaépítési Program is, amelynél az önkormányzatoknak a munkálatok összköltségének 30 százalékát kell kifizetniük, és 70 százalékot áll az MLSZ társasági adókedvezményből (TAO), vagyis vállalkozások által az államkasszába adózás helyett sportcélra felajánlott pénzből.
Az MLSZ honlapján olvasható programismertető szerint a kivitelezőket a szövetség választja ki: “Valamennyi helyszínre meghívásos kivitelezői tendert ír ki az MLSZ azok között a vállalkozók között, amelyek korábban már egy előminősítésen megfeleltek. A kivitelezői tender értékelése előre meghatározott, rögzített és meghirdetett szempontok szerint történik. A nyertes ár ismeretében az MLSZ az önkormányzattal/sportszervezettel együttműködési megállapodást köt, a kivitelezővel pedig vállalkozási szerződést.”
Nem nyílt és nyilvános közbeszerzésről van szó – ennek semmi nyoma a Közbeszerzési Értesítőben sem -, hanem egy sokkal szűkebb körről. A cégek jelentkezhetnek az MLSZ-nél kivitelezőnek, és ha megfelelnek a labdarúgó-szövetség előminősítésén, akkor adhatnak ajánlatot egy-egy konkrét munkára.
Ezután az MLSZ kiválasztja a neki tetsző árajánlatot, és azt közli az önkormányzatokkal. Azoknak tehát nincs beleszólásuk se az árba, se a kivitelező személyébe, csak eldönthetik, hogy akarnak-e focipályát/öltözőt felújítani/építeni az MLSZ feltételeivel vagy sem.
Az MLSZ és a pályaépítési programban résztvevő önkormányzatok között létrejött megállapodásokban ennek megfelelően szerepel az a kitétel, hogy “Önkormányzat tudomásul veszi, hogy a kivitelezést az MLSZ által tenderen kiválasztott vállalkozó végzi.”
Három cég tarolt Budapesten
Évenkénti bontásban megtalálható az MLSZ honlapján (a jobb oldali sáv legalján) az elkészült pályák listája a helyük, a méretük és a kivitelezők nevének feltüntetésével együtt. Pdf-formátumban olvashatók a 2012-ben, a 2013-ban, a 2014-ben, a 2015-ben, a 2016-ban, a 2017-ben, és 2018-ban átadott, illetve a 2019-ben elkészült/tervezett (ezt a listát majdnem egy éve, 2019. november végén frissítették utoljára) pályák adatai.
Ezekből az összesítésekből kiderül, hogy országszerte rengeteg focipálya épült az évek során, és a fociszövetségnek viszonylag kevés, de nagyrészt állandó kivitelezője van. A cégek egy része csak bizonyos földrajzi területeken dolgozik, egy másik részük viszont az ország egész területén aktívan építi a pályákat.
A II. kerületi projektről szóló cikk után kiválogattuk az MLSZ által közzétett listákból a budapesten elkészült pályákat, és arra jutottunk, hogy a fővárosban leggyakrabban három cég, a Cornus Kert Kft., az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. volt a beruházások kivitelezője.
A 2010-ben alapított, Isaszegre bejegyzett Cornus Kert Kft. 2012 óta több mint 20 fővárosi pályaépítés kivitelezője volt, de dolgozott az MLSZ megbízásából Hatvanban, Kistarcsán, és Tatabányán is. A Skribek Szilárd és Szenczy Miklós tulajdonában lévő cég nettó árbevétele 2015-ben 155 millió forint volt, 2016-ban 240 millióra ugrott, 2017-ben és 2018-ban nagyjából 200 millió volt, tavaly pedig már 301 millió lett. A forgalom növekedésével összhangban nőtt a cég adózott eredménye is: a 2015-ös 540 ezer forint után 2016-ban már 4,6 millió lett (ez közel 9-szeres emelkedés), majd a 2017-es 1,9 millió, és a 2018-as 4,1 millió után 2019-ben meghaladta az 58 millió forintot.
Vagyis a Cornus Kert Kft. profitja négy év alatt, 2015-ről 2019-re óriási mértékű, 107-szeres növekedést produkált. Ebben nyilván része volt az MLSZ-es megbízásoknak is.
Az Everling Kft. és a Greenturf Sport Kft. mondhatni fej-fej mellett dolgozott a fővárosban: mindkét cég nagyjából 10 pályát épített különböző kerületekben.
A Cornus Kft.-hez hasonlóan szintén isaszegi székhelyű Everling Kft. tulajdonosa Everling Balázs és Tóth József. A 2003-ban bejegyzett vállalkozás nettó ábevétele 2015 óta minden évben 2 milliárd forint körül mozog, az adózott eredménye pedig 30 millió forint körül alakult egészen tavalyig, amikor meghaladta a 100 milliót. A cég szintén az MLSZ országos partnere: épített már focipályát Mosonmagyaróváron, Nyíregyházán, és Villányban is.
A 2011-ben bejegyzett Greenturf Sport Kft. székhelye Budapesten van, tulajdonosai Bicskei Balázs, Bicskei Bertalan, és Bicskei Károly. A cég forgalma rövid idő alatt bő hétszeresére nőtt: 2015-ben 269 millió forint volt, majd minden évben dinamikusan emelkedett, és tavaly már közel 2 milliárd forint lett. Az adózott eredmény, vagyis a vállalkozás által termelt tiszta haszon 2015-ben 9 millió forint volt, 2019-ben pedig már 129 millió, vagyis 14-szeresére nőtt a kft. profitja négy év alatt.
A XVI. kerület nem küldte el az adatokat
Mivel a különböző hivatalos iratok tárolási ideje általában 5 év, az MLSZ listáiból kiválogatott fővárosi pályaépítések közül azoknak kezdtünk el utánajárni, amelyek 2015-ben vagy az azt követő években valósultak meg.
Közadatigénylésben kértük ki az MLSZ-szel kötött megállapodásokat és mellékleteiket, valamint az MLSZ honlapján feltüntetett kivitelezőkkel kötött szerződéseket az érintett önkormányzatoktól:
a III. kerülettől (Óbuda-Békásmegyer)
a X. kerülettől (Kőbánya)
a XIV. kerülettől (Zugló)
a XV. kerülettől (Rákospalota, Pestújhely, Újpalota)
a XVI. kerülettől (Árpádföld, Cinkota, Mátyásföld, Sashalom, Rákosszentmihály)
a XVIII. kerülettől (Pestszentlőrinc-Pestszentimre)
a XX. kerülettől (Pesterzsébet)
a XXI. kerülettől (Csepel)
a XXII. kerülettől (Budafok-Tétény)
Egy kivételével valamennyi önkormányzat elküldte az általunk kért dokumentumokat, vagy azok nagy mérete miatt – nagyon modernül, ezúton is köszönjük – feltöltötte őket a honlapjára vagy egy ideiglenes felhőbe.
Csak a XVI. kerületi önkormányzattól nem kaptunk semmit: ez a kerület azt válaszolta – elektronikusan benyújtott – adatigénylésünkre, hogy lemásolták a kért dokumentumokat, és azokat papír alapon átvehetjük a polgármesteri hivatal recepcióján.
Válaszunkban az Infotörvény 30. § (2) bekezdésére hivatkozva kértük, hogy szíveskedjenek elküldeni emailben az iratokat, erre megint azt írták vissza, hogy személyesen, papír alapon tudjuk átvenni őket a hivatalban. Ezután ismételten hivatkoztunk az Infotörvény releváns részére, ami kimondja, hogy az adatigénylést az adatigénylő által kért formában kell teljesíteni. Azóta nem történt semmi, de még bízunk benne, hogy befutnak a XVI. kerületi adatok is.
Fociöltöző aranyáron
Az adatigénylésekre kapott rengeteg iratot átnézve a XX. kerületben találtunk egy olyan drága öltözőprojektet, amihez hasonlót az MKKP-s képviselő megakadályozott nemrég a II. kerületben.
A XX. kerületi önkormányzat 2019. május 31-én írt alá egy megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Budapest Pályaépítési Projekt keretében a Zodony u. 2. szám alatt található Zodony utcai Sporttelep területén épül egy 4 blokkos fociöltöző bruttó 173,25 millió forintért, amelynek 10 százalékát, bruttó 17,325 milliót fizet az önkormányzat.
Az öltöző alapterülete 265,7 négyzetméter, tehát az ár 652 ezer forint négyzetméterenként.
Szerencsére az önkormányzat honlapjáról remekül rekonstruálható a beruházás története: egy 2019 januári testületi ülésen határoztak úgy, hogy leszerződnek az MLSZ-szel a Zodony utcai öltözőre, de ekkor még csak bruttó 16,5 millió forintos önerőről volt szó. Viszont 2019 márciusában az MLSZ arról értesítette az önkormányzatot, hogy ez kevés lesz, tartalékkerettel együtt bruttó 17,325 millió önrészt kell fizetniük.
Végül a 2019. április 11-i testületi ülésen megtárgyalták és megszavazták a megállapodás aláírását. A polgármester előterjesztése szerint 2019 januárjában még egy 300 négyzetméteres öltözőről volt szó, ám az áprilisi ülésre becsatolt terven már csak egy 265,7 négyzetméteres épület látható.
A XV. kerületben szintén volt MLSZ-es öltözőprojekt, méghozzá kettő is. Az önkormányzattól kapott iratok szerint 2017-ben megállapodtak a szövetséggel, hogy a Szántóföld u. 3. szám alatt található Ifjúsági és Sportközpont területén két műfüves labdarúgó-pályát és egy öltözőt alakítanak ki bruttó 513,8 millió forintért, melynek 10 százalékát állja az önkormányzat.
2018-ban pedig arról állapodott meg a XV. kerület az MLSZ-szel, hogy a Vasgolyó utca 51. szám alatti sporttelepen létesítenek egy új, világítással ellátott nagyméretű műfüves focipályát, és felújítják a már meglévő öltözőt. Ennek a beruházásnak az ára a szerződéskötéskor bruttó 215 millió forint volt, a szokásos 10 százalékos (bruttó 21,5 millió) önkormányzati önrésszel, ám ezt 2019-ben jelentősen megemelték. A módosítás értelmében a projekt költsége bő 138 millió forinttal nőtt, összesen bő 353 millió forint lett, az önkormányzati önrész pedig ezzel összhangban 35,3 millió forintra emelkedett. Indoklás nélkül.
Sajnos azonban ezeknél a XV. kerületi projekteknél nem tudjuk, hogy a 2 beruházáson belül mennyibe kerültek a pályák, és mennyibe az öltözők, mert az önkormányzat nem küldte el a részleteket tartalmazó műszaki mellékleteket arra hivatkozva, hogy azokat nem ők, hanem az MLSZ készíttette, ezért “a tervek nyilvánosságra hozatalának korlátai előttünk nem ismeretesek”.
Dupla biznisz: kialakítás és előkészítés
A fővárosi önkormányzatoktól kapott adattengerben bukkantunk rá arra is, hogy 2015 és 2019 között legalább két kerületben a fentebb említett Cornus Kft. egyes projekteknél duplán jól járt: az MLSZ megbízásából focipályákat épített, és azokhoz kapcsolódó munkákra külön leszerződött az érintett önkormányzatokkal.
Az egyik ilyen projekt a X. kerületben volt: 2016. április 6-án állapodott meg az önkormányzat az MLSZ-szel arról, hogy a kőbányai Szent László Gimnázium (Kőrösi Csoma Sándor út 28-34.) udvarán létesítenek egy 22×42 méteres focipályát bruttó 23,5 millió forintból, melynek 30 százalékát fizeti az önkormányzat, vagyis 7 millió forintot. Az MLSZ által közzétett, 2016-ban átadott pályákat tartalmazó lista szerint a beruházás kivitelezője a Cornus Kert Kft. volt.
Emellett azonban az önkormányzat külön is szerződést kötött a céggel: az adatigénylésünkre válaszul küldött lista szerint 2016. június 5-én a gimnázium udvarán épülő pálya előkészítő, majd 2016. szeptember 21-én a pálya befejező munkálataival bízták meg a Cornus Kert Kft.-t.
Az önkormányzat által kiadott szerződések szerint az előkészítő munkákért bruttó 1,18 millió forintot, a befejező munkálatokért pedig bruttó 2,7 milliót fizettek a cégnek. Vagyis az MLSZ-nek fizetett önrésszel együtt közel 11 millió forintot költött erre a focipályára az önkormányzat.
A Cornus Kft. az előkészítés során felszedte és elszállította a meglévő műfüvet és kerítést, térkövezést javított és csapadékvíz-elvezetést csinált – ezekre a munkákra lehet mondani, hogy külön feladat, de azt is, hogy hozzátartozik a pálya kialakításához.
Viszont a befejező munkálatok olyan elemeket tartalmaznak, amelyekről azt gondolhatnánk, hogy egyértelműen részei a pályaépítésnek. A szerződéshez csatolt, alább olvasható ajánlat szerint ugyanis a Cornus Kft. például aszfaltozást, aszfaltjavítást és -kiegyenlítést végzett, elszállította a bontott aszfaltot, szintre helyezte az aknafedlapokat, szegélyt készített, és hálót helyezett el.
Cornus Kft. – Szent László Gimnázium műfüves pálya befejező munkái by Katalin Erdélyi on Scribd
A másik hasonló eset a XVIII. kerületben történt: itt az önkormányzat 2016. július 11-én kötött megállapodást az MLSZ-szel arról, hogy a Gloriett Sportiskola (Tövishát u. 8.) területén kialakítanak egy 20×40 méteres focipályát bruttó 25,6 millió forintért, amelyből az önkormányzati önerő 30 százalék, bruttó 7,68 millió forint. Az MLSZ által közzétett 2016-os pályalista szerint a kivitelező itt is a Cornus Kft. volt.
Nem sokkal később, 2016. szeptember 23-án az önkormányzat megbízta a Cornus Kft.-t a Gloriett területén épülő pálya előkészítési munkálataival. A szerződés szerint a cég talajkitermelést és -tömörítést végzett, valamint elbontott két darab beton kandelábert, és telepített egy új kötődobozt összesen bruttó 1,37 millió forintért.
A hivatalos Közbeszerzési Értesítőben nincs nyoma sem a Cornus Kert Kft. X. kerületi, sem a XVIII. kerületi szerződéseinek, vagyis a cég valószínűleg nyílt pályáztatás nélkül kapta a megbízásokat az önkormányzatoktól.
Olcsónak tűnik, de nem biztos, hogy az
Összességében tehát elmondható, hogy az MLSZ által koordinált, közpénzből finanszírozott program során az MLSZ nem nyilvános pályázaton, nem közzétett szempontok szerint választja ki a kivitelezőket, akik mondanak egy árajánlatot egy-egy projektre. Az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem az árba nincs beleszólásuk, csak azt dönthetik el, hogy akarnak-e új/felújított focipályát vagy öltözőt az MLSZ feltételeivel.
Természetesen nem az MLSZ kényszeríti az önkormányzatokra a beruházásokat, hanem az önkormányzatok pályázhatnak a szövetségnél, ha részt akarnak venni a programban. Nyilvánvalóan vonzó lehet, hogy egy beruházásnak csak a 10 vagy 30 százalékát kell kifizetni, a többit pedig az MLSZ finanszírozza állami támogatásból vagy TAO-pénzből.
Viszont ahogy Juhász Veronika MKKP-s képviselő mondta a II. kerületbe tervezett MLSZ-es öltözőfelújítás kapcsán, amit sikerült megakadályoznia: a felelős gazdálkodás az, ha a teljes összeget mérlegeli az önkormányzat.
„Bár lehetséges úgy gondolkodni, hogy az önkormányzatnak csak a ráeső 23,5 millió forint fedezetének meglétével kell foglalkoznia a felelős gazdálkodás megvalósításához, szerintem viszont fontos meggondolni, hogy ha a kivitelezés MLSZ-re eső 90%-a túlárazott, akkor az önkormányzatra eső 10% is az. Mivel pedig kormányzati finanszírozásról van szó, a testületi döntés itt általánosságban is szólna a közpénzek felhasználásáról, amiben az önkormányzatnak felelőssége van.” – nyilatkozta a képviselő az Átlátszónak.
|
Focipályaépítési program Budapesten: az MLSZ diktálja az árat és választja a kivitelezőt
|
Kikértük a fővárosi kerületektől, hogy 2015 óta milyen megállapodásokat kötöttek a Magyar Labdarúgó Szövetséggel (MLSZ) focipályák és öltözők létrehozására, valamint felújítására. Egy kivételével minden érintett önkormányzat kiadta a kért iratokat, amelyekből az derül ki, hogy az önkormányzatoknak sem a kivitelező személyébe, sem a beruházás költségébe nem volt beleszólásuk. A kivitelezőket az MLSZ választja ki nem nyilvános eljárás során, nem közzétett szempontok szerint. Az önkormányzatok pályáznak, hogy csak 10 vagy 30 százalék önerő befizetésével új focipályájuk/öltözőjük legyen, de az árat az MLSZ határozza meg.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/12/focipalyaepitesi-program-budapesten-az-mlsz-diktalja-az-arat-es-valasztja-a-kivitelezot/
|
2020-11-12 11:00:11
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Cikksorozatunk előző részében azt mutattuk be három forrásunk segítségével, hogy miként terjedt át a külső befolyás az MTVA külpolitikai rovatára, és milyen témák számítottak érzékenynek. Most azt mutatjuk be, hogyan fokozódott a nyomás kampányidőszakban. Egy birtokunkba került hangfelvételen pedig az MTVA egyik vezető szerkesztője egészen nyíltan beszél arról, mik a politikai elvárások az intézményben.
F. megfogalmazása szerint „2016-ban még le lehetett írni, hogy az Európába igyekvő migránsok lélekvesztőkön vállalják az életveszélyes utat”, ez az állapot azonban hamarosan megváltozott. S. és P. is felelevenítette, hogy a 2018-as országgyűlési választások előtt kiadták a külpolitikai rovatnak, hogy minden nap kell legalább egy „migránsos anyag”. Hogy ez pontosan mit is jelent? „Mindenképpen egy olyan anyag, ami alapján külföldi származású emberekről negatív képet alkothatnak a nézők” – ad pontos definíciót P.
A „migránsos anyagoknak” nem csak témája, a feldolgozási módja is adott volt, ennek részleteibe S. adott bepillantást. „A legdurvább felvétellel kell kezdni. Például a migráns szúr, öl vagy allahu akbart kiállt. Ez után kell elmondani a történetet, ami után hozzá kell tenni, hogy már hány millió migráns érkezett Európába, és hogy a balkáni útvonalon további milliók vannak úton, akik majd mind Magyarország határain fognak kopogtatni. Ez volt a séma. Egy ilyen hír után egy olyannak kell következnie, ami azt mutatta be, hogy hányan akartak bejönni a magyar határnál, de a rendőrség elkapta a migránsokat. Mindig megszólal a megbízható biztonságpolitikai szakértő, aki megismételte a korábban elmondottakat. Ha sokszor elmondják ezeket, még azok is elkezdik elhinni, akik amúgy kritikusak a Fidesz bevándorláspolitikájával kapcsolatban.”
Még akkor is le kellett gyártani egy „migránsos anyagot”, ha aznap nem történt semmi releváns. „Mindenképp elő kellett keríteni valamit. Legalább tízszer lement a Híradóban egy olyan, a YouTube-ról letöltött videó, amiről nem tudtuk kideríteni, valódi-e. Az is előfordult, hogy betelefonált egy néző Németországból, hogy egy híradós riportban olyat mutattunk be, ami valójában nem történt meg. Helyreigazítás viszont soha nem volt” – mondta S. Neki az a benyomása támadt egy idő után, hogy lehetett valaki – az MTVA-n kívül – aki folyamatosan kereste az interneten azokat a történeteket, amikből „migránsos anyagot” lehetett csinálni, és aztán tovább küldte ezeket Németh „Pitbull” Zsoltnak. „Aztán nekünk kellett abból anyagot csinálni, elkérni a videót a külföldi tévétől, vagy keresni hozzá valamit a YouTube-on.” S. elmondása szerint többször is előfordult, hogy szinte jelentéktelen nyugat-európai bűntényeket is úgy kellett bemutatni, hogy azt migráns követte el. „Még azt is migránsozni kellett, akinek már a szülei is Európában születtek. De ha szélsőjobboldali volt az elkövető, arról gyakran nem adtunk hírt.”
Az értekezlet
2019. március 4-én délelőtt a külpolitikai rovat minden munkatársa emailt kapott Bende Balázstól. Ebben arról adott tájékoztatást, hogy március 25-én értekezletet tart, amin kötelező megjelennie mindenkinek. Egy ilyen meghívó még akkor is szokatlannak számított, ha tudni lehetett, hogy a két hónappal később esedékes, a Fidesznek különösen fontos európai parlamenti választásokkal kapcsolatos teendők voltak megjelölve témaként.
Bende Balázs
Bende Balázs az értekezlet elején begyűjtötte a mobiltelefonokat, és azokat elvitték Németh Zsolt irodájába. A majdnem másfél órás értekezletről azonban egy hangfelvétel a Szabad Európa birtokába került, ezen pedig Bende Balázs igen határozott instrukciókat adott beosztottjainak azzal kapcsolatban, hogyan kell majd dolgozniuk az EP-kampány alatt. Az értekezlet első, mintegy negyven percében a vezetőség tagjai közül az akkor még vezető szerkesztőként dolgozó Bende Balázs volt csak jelen a megbeszélésen.
Bende Balázs ekkor közölte kollégáival, hogy az MTVA-ban nem az ellenzéket támogatják, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.
A vezető szerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy ha eddig néhányaknak meg is lehetett úszni a munkát „töltelék anyagokkal”, innentől mindenki a kampány frontvonalába kerülhet.
Ezek után Bende Balázs még egyszer határozottan felhívta mindenki figyelmét arra, hogy most már mindenki tisztában kell legyen az elvárásokkal, és egyáltalán nem kötelező a köztévénél dolgozni.
Miután Bende Balázs végzett mondanivalójának lényegi részével, megérkezett az értekezletre Németh Zsolt is. Innentől már Bende Balázs is finomabban fogalmazott, és a kollégák is feltehettek kérdéseket az elhangzottakkal kapcsolatban. Az egyik kérdés azt firtatta, mennyire szabad a híradósoknak minősítő jelzőket használni, például nevezhetnek-e valakit szélsőségesnek. Erre a kérdésre Németh Zsolt javasolt egy egyszerű megoldási technikát. Csak meg kell hívni egy megfelelő szakértőt (példájában a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatóját, Szánthó Miklóst említi), aki már fogalmazhat határozottan.
Miután 20 milliárd forinttal megemelték költségvetését, a 2021-es, választások előtti évben már 97 milliárd forintos költségvetési támogatást kap a közmédia. Ezt még kiegészítik az évközi kormányzati támogatások illetve a hirdetési bevételek. Ez azt jelenti, hogy jövőre több mint százmilliárd forintból gazdálkodhat a közmédia.
A 2018-as országgyűlési választásokat monitorozó Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vizsgálta az M1 kampány alatt nyújtott teljesítményét. Jelentésében az EBESZ arra jutott, hogy a „közszolgálati műsorszolgáltató az M1-en sugárzott tájékoztatásában részrehajlást tanúsított a kormánykoalíció és a kormány iránt, amelyekről a tudósítások a hírműsorok 61 százalékát tették ki. E tudósításoknak több mint 90 százalékban pozitív volt a hangvétele, míg az ellenzékről szóló tájékoztatás esetében a hírek 82 százalékában negatív volt.”
A Híradó szerkesztésével kapcsolatos kérdéseinket elküldtük az MTVA-nak, de cikkünk megjelenésig nem kaptunk választ.
|
Szerkesztői utasítás a köztévénél: „Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”
|
Egy, a Szabad Európa birtokába került hangfelvétel bizonyítja, hogy a köztévénél kimondták: a kampányban a kormányt kell támogatni, akinek pedig ez nem tetszik, az adja be a felmondását.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/szerkesztoi-utasitas-a-koztevenel-ebben-az-intezmenyben-nem-az-ellenzeki-osszefogast-tamogatjak-mtva-fidesz/30940923.html
|
2020-11-12 11:25:49
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Összesen 16 ingatlan értékesítésére írt ki – elvileg – nemzetközi és nyílt, egyfordulós pályázatot az V. kerületi önkormányzat a napokban. Az ingatlanok forgalmi értéke a tulajdonosi bizottság által tárgyalt értékbecslések alapján összesen mintegy 2,7 milliárd forint.
Az összellenzéki önkormányzati frakció vezetőjének Facebook-bejegyzéséből kiderült, hogy a pályázat eredetileg többfordulós lett volna, ám a fideszes többség ettől elállt. A pályázatok határideje november közepe, illetve vége, de még csak a napokban kerültek fel a hirdetmények az önkormányzat portáljára.
Az ellenzék kifogásolja a pályáztatás nyilvánosságát, azaz annak hiányát is, megjegyezve, hogy „a Belvárosi Önkormányzat esetében nyilván már annak is örülni kell, hogy egyáltalán hajlandók ingatlanértékesítésre pályázatot kiírni”.
A helyi fideszes többség ugyanis csak abba ment bele, hogy a Mai Belváros című önkormányzati lapban közzétegyék a felhívásokat, holott a nevében nemzetközi, nyílt pályáztatás lényege éppen az lenne, hogy az minél szélesebb körhöz, akár idegen nyelvű befektetőkhöz is eljusson a meghirdetett ingatlanok megvásárlásának lehetősége. Ennek érdekében – mint Kovács Alex Gábor írta – Csonka Krisztián bizottsági taggal együtt éppen azt kezdeményezték a Belváros tulajdonosi bizottságának október 20-i ülésén, hogy országos napilapban és kifejezetten ingatlan-hirdetésekkel foglalkozó weboldalakon is jelenjenek meg a pályázati kiírások. Ebbe azonban a többség nem ment bele, mondván az évek óta használaton kívüli, leromlott műszaki állapotban lévő helyiségekre enélkül is vadásznak a hazai és külföldi befektetők, akik az önkormányzati portálon, vagy a kéthetente megjelenő kerületi lapban megtalálják a felhívást, ezután pedig könnyedén kiválthatják angol és német nyelven is a befektetői tájékoztatókat.
Az eladásokat információink szerint már nyár végén felvetette a kerületvezetés. Ahogyan idén már két korábbi körben, úgy ezúttal is az önkormányzatot terhelő társasházi közös-, illetve állagmegóvási költségekkel indokolták az eladási szándékot, továbbá azzal, hogy ezen ingatlanok
„jellemzően több mint 10 éve üresen állnak”.
Noha a tulajdonos önkormányzat állította azt is, hogy az ingatlanokat többször próbálták bérbe adni, az elmúlt évtized alatt sikertelenül, az ellenzék szerint ennek a sikertelenségnek a hátterében éppen a titkolózó, és sok esetben korrupciós aggályokat is felvető pályáztatási mód állhat. Főként azért fogalmaztak meg forrásaink aggályokat, mert nem akármilyen ingatlanokról van szó.
Váci, Deák, Dorottya
A mostani körben az alábbi ingatlanokat, lakásokat, irodákat, üzlethelyiségeket adják el:
1. Két, a Deák Ferenc tér 3. alatt található irodahelyiséget is eladna a Belváros, amelyek közül az egyik 561 négyzetméteres, és minimális vételára 465 millió forint, a másik, földszinti helyiségé pedig 515 millió, ez utóbbi 621 négyzetméteres. A jelentkezési határidő november 30.
2. Két, a Dorottya utca 11. földszintjén található ingatlant is eladnának, melyek közül az egyik egy 85 négyzetméteres raktár, aminek minimális vételára 34 millió forint, a másik pedig egy 121 négyzetméteres irodahelyiség, amelytől minimum 61 millió forintért válna meg az önkormányzat. Ezekre az ingatlanokra november 19-ig lehet pályázni.
3. Három, a Semmelweis utca 9. alatti ingatlanban található irodahelyiségtől is szabadulna a belvárosi önkormányzat, ezek közül egy félemeleti iroda 266 négyzetméteres, és minimális vételára 160,9 millió forint, egy első emeleti, 201 négyzetméteres irodahelyiség minimum 121,6 millió forintot kóstál, míg az ingatlan második emeletén egy 291 négyzetméteres irodától válna meg a Belváros, minimum 180,4 millió forintért. A pályázati határidő november 30. ezek esetében is.
4. A Semmelweis utca 17-ben is megvételre kínál az V. kerületi önkormányzat egy első emeleti, 254 négyzetméteres irodahelyiséget, minimum 158,7 millió forintért. Ez utóbbiért is a hónap végéig lehet jelentkezni a befektetőknek.
5. Három ingatlantól válna meg az önkormányzat a Steindl Imre utca 7. számban. Az egyik egy 4. emeleten található, 181 négyzetméteres irodahelyiség, amelynek minimális vételára 124,9 millió forint, két másik, vélhetően egybenyitott ingatlan pedig szintén az emeleten található: egy 35 négyzetméteres iroda 18,2 millió forintra becsülve, a hozzá tartozó 54 négyzetméteres ingatlan pedig 28 millió forintos minimális vételáron. Míg az első, 181 négyzetméteres iroda esetében november 19. a pályázat határideje, az utóbbi, kisebb helyiségekért a hónap végéig várják a jelentkezőket.
6. Két hatalmas irodahelyiség is eladó a Zoltán utca 8. szám negyedik, illetve ötödik emeletén. Az alsó, 378 négyzetméteres iroda minimum 200 millió forintot ér az önkormányzat felkérésére készült ingatlanbecslés szerint, míg az V. emeleti, 198 négyzetméteres ingatlan 100,1 millió forintos irányáron találhat gazdára. A jelentkezési határidő ebben az esetben is november 30.
7. Két irodát eladna a Belváros a Váci utcában is, méghozzá a Váci utca 11/b szám alatti épületben. Az egyik, félemeleti irodahelyiség 414 négyzetméteres, és minimális vételára 356 millió forint, míg a másik, szintén félemeleti, 288 négyzetméteres iroda 247,6 milliós irányáron lett meghirdetve. A pályázati határidő november 30.
8. Információink szerint az eredeti, nyár végi előterjesztésben még nem szerepelt, ám az októberi 20-i zárt tulajdonosi bizottsági ülést követően mégis meghirdette az önkormányzat azt a 43 négyzetméteres üzlethelyiség, amely a Városház utca 16. földszintjén található, és amelytől 31,8 millió forintért válna meg az önkormányzat. A hirtelen eladási szándék valóban sürgős lehet, hiszen ebben az esetben is november 19. a pályázati határidő.
Ezeknek a jelenleg üresen álló ingatlanoknak az eladására, a pályázatok lebonyolítására mindegyik esetben a Dr. Sándor Ügyvédi Irodát bízta meg a tulajdonos önkormányzat, amely maga is érintett a kerületi ingatlaneladásokban. Még 2015-ben vásárolhatott ugyanis meg egy 237 négyzetméteres, Deák tér közeli ingatlant 78 millió forintért úgy, hogy ehhez képest az eladáshoz közeli napokban ugyanabban a házban két és félszeres négyzetméteráron kelt egy lakás piaci viszonyok között.
Vitatott ügyek
A Belváros vezetése nem először értékesíti a helyi köztulajdonban lévő ingatlanokat, sok esetben vitákat, és korrupciógyanút is felvetettek már ezek az ügyeletek. Nem lakás célú ingatlanok esetében ugyan rendszeresen pályázati úton is eladásra kínáltak jelentős értékű iroda-, vagy éppen raktárhelyiségeket, de idén eddig, a mostani pályázatot megelőzően már két körben értékesítették hirdetmény nélkül, jelentős bérlői kedvezménnyel az önkormányzat különböző, nem lakás célú ingatlanait.
A „belvárosi módszerként” híresült el az a helyi rendeletek által legalizált út, hogy valaki bérleti jogot szerez az önkormányzati lakásokban, üzlet-, vagy irodahelyiségekben, majd pedig egyetlen évvel később jelentős árkedvezményt kapva a becsült ingatlanárból, megvásárolja. Az önkormányzat ugyanis 30 százalékos kedvezménnyel adja az ingatlanokat olyan vállalkozásoknak, amelyek korábban már bérelték azt.
Ez utóbbi módszerrel pedig a Belváros fideszes vezetésű önkormányzata ezen a nyáron is 700 millió forint értékben adott el önkormányzati tulajdonban lévő kereskedelmi ingatlanokat. A 24.hu októberi cikke szerint több esetben ezúttal – ahogyan az elmúlt években már többször – is elég gyanúsak voltak ezek az üzletek, több ingatlant ugyanis úgy vehetett meg kedvezményesen a korábban ezeket bérlő cég, hogy a vállalkozás maga nem sokkal, akár pár nappal az eladás előtt cserélt gazdát. Így az új tulajdonos, aki korábban nem volt bérlő, élhetett az önkormányzatnál a bérlői kedvezménnyel és milliókat spórolhatott a belváros legforgalmasabb részein lévő ingatlanokon.
Ilyen volt például az Andor 06 Kft., amely a Dorottya utca 9-ben bérelt egy 484 négyzetméteres irodát 2013 óta. Ennek a cégnek 2019-ig egy 2019-ig a Lofthome Ingatlanforgalmazó nevű társaság volt a tulajdonosa, amelytől rövid időre megvette egy másik cég, hogy aztán június 11-én egy Gellért Globe nevű harmadik cég legyen a tulajdonos. Így szerezhették meg az irodát, jelentős, mintegy 88 millió forintos kedvezménnyel. De a portál cikke több más, legalábbis kérdéseket felvető eladást is sorolt a nyári eladások közül.
Ezt megelőzően pedig még az akkori Index írt arról, hogy januárban a fideszes Szentgyörgyvölgyi Péter által vezetett önkormányzat megszavazott egy másik nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére vonatkozó előterjesztést, noha az ellenzék akkor is közölte: több helyiség értékesítésével kapcsolatban felmerül a gyanú, hogy a valóságban nem felel meg a bérlői kedvezmény kritériumainak, a kormánypárt érdemben tárgyalni sem volt hajlandó az aggályokról. Az ügylettel Kertész Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda mai vezetőjének, azaz a kerületet sokáig vezető Rogán Antal bizalmasának köre nyerhetett, méghozzá úgy, hogy 15 millió forintért jutott egy értékes, Gerlóczy utca 3. szám alatti helyiséghez.
Az önkormányzati gyakorlat is régi, még a szintén fideszes Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején alakult ki, és noha sokan, sokszor vetették fel a korrupciógyanús eladások esetleges büntetőjogi felelősségének kérdését is, 2016-ban bűncselekmény hiányában lezárták az V. kerületi ingatlanok áron aluli értékesítése miatt tett feljelentések után megkezdett nyomozást, más ügyekben pedig gyakorlatilag eljárás sem indult.
|
2,7 milliárd forintnyi ingatlant adna el csendben a Belváros
|
Idén már a harmadik körben szabadulna meg nem lakás célú ingatlanoktól a fővárosi V. kerület. Noha az ellenzék kérte, a fideszes többség nem ment bele, hogy az elvileg évtizedek óta üresen álló 16 iroda- és üzlethelyiséget országos napilapban és ingatlaneladásos portálokon is meghirdessék.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2020/11/13/2-7-milliard-forintnyi-ingatlant-adna-el-csendben-a-belvaros
|
2020-11-13 10:21:01
| true | null | null |
Telex
|
A külügyminiszter soha nem foglalkozott édesapja üzleti ügyeivel, és ezután sem fog.
Ezt közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium arra a kérdésünkre, hogy Szijjártó Péter tudomása szerint édesapja, Szijjártó István cége dolgozik-e állami megbízásokon fő- vagy alvállalkozóként. A kérdés apropóját az adta, hogy a miniszter édesapja, illetve testvére, Szijjártó Sarolta közös tulajdonában lévő Szi-Geo Kft. neve felbukkant a MÁV Zrt. szerződéslistáján. Cégük Rákos „Nulla vágány” kialakítása címen 6,5 millió forintos megbízást kapott nemrég az állami vasúttársaságtól.
Nem ez volt a társaság első hasonló megbízása:
2016-ban, alvállalkozói szerződés keretében 34,1 millióért válogatták a vasbetonaljakat a MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító Kft.-nek,
2014-ben, szintén alvállalkozói szerződéssel 6,59 millió forintért segítettek a vasbetonaljak minősítésre való előkészítésében.
A céget 2011-ben alapították, és az Opten adatai alapján az elmúlt öt évben összesen 350 millió forint nyereséget termelt. A mérnöki tevékenységgel, műszaki tanácsadással foglalkozó Szi-Geo tavaly 281,3 millió forintos forgalom mellett 103,9 millió forint adózott eredményt ért el, és a tulajdonosok beszámolójuk szerint a haszon csaknem teljes összegét, 100 millió forintot ki is vettek osztalékként.
A műszaki tanácsadó cég csaknem 37 százalékos nyereségrátája figyelemre méltó, különösen úgy, hogy mindössze hat fővel működött tavaly, közülük ketten fizikai állományban dolgoztak. Az üzletrészek 80 százalékát jegyzi Szijjártó István, így az osztalék zöme is őt illeti. A fennmaradó 20 százalék Szijjártó Sarolta tulajdonában van.
Bár Szijjártó Péter a nyilatkozata szerint elzárkózik édesapja pénzügyeitől, azt sosem tagadta, hogy van átjárás saját gyarapodása és családja pénzügyei között. Sőt szeptember közepén a külügyminiszter a Mészáros Lőrincék érdekeltségében lévő vasútépítő cég, a V-Híd Zrt. ünnepségén tartott beszédében éppen családja szerepét hangsúlyozta a saját egzisztenciájában. Mint mondta, a szülei az előző rendszerben a nehezebb utat választották, vasútipari vállalkozást indítottak, gyakorlatilag mindent kockára tettek, és végül nyertek.
Az eredményt, az ország egyik, korában legjelentősebb magánkézben lévő vasútépítő vállalatát, az ebből fakadó anyagi biztonságot, a nekem, a gyerekeknek, az én gyerekeimnek, az unokáknak adott anyagi biztonságot a magyar média egy jelentős része már megénekelte
Az anyagi biztonság kérdése azért is aktuális, mert bár három hónap telt el azóta, hogy az Átlátszó lefényképezte a Szíjj László jachtján pihenő Szijjártó családot, még mindig nem tudjuk, hogy a tárcavezető miből fizette az utat, ha ugyan fizetett érte. Szijjártó havi 1,9 milliós miniszteri fizetése biztosan nem tesz lehetővé ilyen luxust, és az sem különösebben életszerű, hogy felesége, Szijjártó-Nagy Szilvia több mint félévi munkájának gyümölcsét egy néhány napos hajózásra költse – márpedig a G7 cikke szerint piaci áron több tízmilliós kiadás egy hasonló, egyhetes kiruccanás. Mindazonáltal a miniszter nejének új, belsőépítészeti cége működésének első, töredék évében is komoly tempót diktált tavaly: hét hónap alatt 229 milliós forgalmat bonyolított, ebből 70,6 millió forint haszonként csapódott le.
Családi összefogás
2014-ben Szijjártó és felesége 167 millió forintért vásárolt családi házat Dunakeszin. A tárcavezető „széles körű családi összefogással” magyarázta ezt, hozzátéve, hogy 68 millió forint az ő megtakarításaiból származott, 10-10 milliót felesége és annak szülei adtak, a miniszter szülei pedig 79 millió forinttal járultak hozzá a házvásárláshoz: a fiatalok 45 millió forintot kölcsön kaptak, 34 milliót pedig ajándékba. 2019-es vagyonnyilatkozata szerint a tartozásból 30 millió forint még fennáll.
Ugyancsak Szijjártó Péter szülei segítettek, amikor Szijjártó-Nagy Szilvia vállalkozásba fogott. A miniszter felesége 2017-ben másodmagával indította el a Varázshíd Rental Kft.-t, amely saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével és építményüzemeltetéssel foglalkozik. 2018-ban meg is vásároltak ugyancsak Dunakeszin egy 556 négyzetméteres ingatlant, amely a hirdetés szerint 125 millió forintba kerülhetett. A 40 milliós jelzálog mellé Szijjártó István is beszállt, de hogy mennyivel, azt a külügyi tárca sajtóosztálya nem árulta el. Azt azonban igen, hogy
a vállalkozás beindításában Szijjártó Péter édesapja segített, és ez a családban természetesnek számít.
De miből?
Szijjártó István sokáig a tulajdonosa és vezetője volt az 1991-ben többedmagával alapított győri Vasútépítők Pályatervező, Kivitelező és Iparvágány-fenntartó Kft.-nek, a Népszabadság cikke szerint szépen szerepeltek a közbeszerzéseken, 2009-ben már 3,51 milliárd forint árbevételt értek el. 2010-ben azonban a Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt elővette a céget, négy másikkal együtt. Míg azonban a többi részt vevőre a hatóság összesen 7,1 milliárd forint bírságot szabott ki, Szijjártó István cége megúszta az összejátszást: az eljárás során együttműködött a GVH-val, azaz „feldobta” a kartellben résztvevő társait.
A GVH vizsgálata szerint az öt cég 2004-2005-ben a magyarországi vasútvonalak, vasúti vonalszakaszok felújítására, átépítésére, rehabilitációjára kiírt közbeszerzési eljárások kapcsán előzetesen megállapodott a piac felosztásáról, és egyes esetekben a győztes személyéről. Ekkoriban Szijjártó István a Vasútépítőkben nemcsak résztulajdonos volt, hanem ő irányította a céget.
Szijjártó István 2010 júniusában távozott az ügyvezetői székből, bár 2012-ig résztulajdona megmaradt a társaságban az általa képviselt tulajdonközösségen keresztül. A társaság tulajdonosa a Wiebe Hungaria Vasútépítő Kft. lett, amely a német Wiebe International GmbH érdekeltsége. Szijjártó Istvánnak már évek óta nincsen a cégjegyzékben fellelhető kapcsolata a Vasútépítőkkel, piaci hírek szerint azonban nem szakadt el minden szál. A kívülállók számára annyi látszik, hogy Szijjártó István 2011-ben alapított Szi-Geo Kft. nevű cége most is egy tető alatt dolgozik a Vasútépítőkkel, Győrben ugyanabban a házban székelnek, és mindkét cég igen sikeres.
A Vasútépítők Kft. és a Szi-Geo Kft. cégtáblája Győrben:
A Vasútépítők tavaly az Opten adatbázisa szerint már 14 milliárdos nettó bevételt ért el, és 619 millió forint adózott eredménynek örülhetett. Szépen szerepel a közbeszerzéseken is, alkalmanként a Mészáros családdal közös projekteken dolgozik, például Homlok Zsolt cégével, a Vasútvillamosító Kft.-vel közösen zsebelték be a NIF Zrt. európai uniós forrásból finanszírozott megbízását: Mészáros Lőrinc vejének cégével együtt több mint 23 milliárd forintért villamosították a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vasúti vonalszakaszt. Egyik alvállalkozójuk, illetve erőforrást nyújtó szervezetük Mészáros vasúti cége, az R-Kord Kft. volt.
A Szijjártó István cégét átvevő Wiebe cégcsoport nem maradt ki Magyarország egyik legnagyobb vasúti fejlesztéséből sem, amelyben Mészáros Lőrinc cégei és Homlok Zsolt vállalkozása mellett ők is alvállalkozóként vettek részt. A Vasútépítők befért a gigantikus, több mint 2 milliárd dollár költségűre tervezett Budapest–Belgrád vasútépítési projektbe is Mészárosék alvállalkozói közé.
A közpénzes megbízásokról, illetve Szijjártó Péter jachtozásának esetleges finanszírozásáról a Szi-Geo Kft.-n keresztül megkérdeztük Szijjártó Istvánt is, de levelünkre nem érkezett válasz.
Kiemelt kép: Atilgan Ozdil / Anadolu Agency / AFP
|
Nemcsak a felesége, de az apja is fizethetné Szijjártó Péter jachtozását
|
Egy év alatt 100 millió forintot fialt a külügyminiszter apjának műszaki tanácsadó cége, amely állami cégeknek is bedolgozik.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/13/szijjarto-peter-istvan-kulugyminiszter-jachtozas-szi-geo/
|
2020-11-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Szerda óta megint rendkívüli jogrend lépett életbe Magyarországon, és ahogyan tavasszal, ez most is azt jelenti, hogy nem csak a kormány kapott különleges jogosítványokat, hanem azt is, hogy veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének feladat- és hatáskörét a polgármester gyakorolja.
Ennek egyik eklatáns példája volt, hogy június 17-én, egy nappal az első veszélyhelyzet vége előtt úgy döntött Hernádi Ádám esztergomi polgármester, hogy megszünteti az önkormányzat és az Investor 2005 Kft. közötti szerződést a helyi Aquasziget Esztergom Élményfürdő teljes körű üzemeltetésére szeptember 30-i hatállyal. Jelenleg tehát nincs üzemeltetője a fürdőnek.
Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot:
Solva Hotel Kft.
Első Aquapark Kft.
Zipar Hungary Kft.
Budapest Gyógyfürdői Kft.
A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről.
A négy cég közül még a Zipar Hungary Kft. érdekes, ugyanis a társaságot 2011-től idén augusztusig Savim Hungary Kft.-nek hívták és 85 százalékban olasz tulajdonban volt (Savim Srl.). Stabilan nyereséges szállodaüzemeltető cégről van szó, 2019-ben például 1,5 milliárd forintos forgalom mellett 4,3 milliárd forintos profittal zártak. Még az idén márciusi taggyűlésen pedig úgy döntöttek, hogy 5,3 milliárd forintot osztalék formájában kifizetnek a tagoknak.
Ez összefüggésben lehet az augusztusban bekövetkezett tulajdonosváltásnak. Ma már Flesch Tamás, Flesch Gábor és Patakfalvi Réka tulajdonában van a cég, amely Zipar Kft-re cserélte le a nevét. Flesch Tamás korábban is kisebbségi tulajdonos volt, így jól ismerheti a céget. Ő a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke és a Continental Group többségi tulajdonosa, ahol Flesch Gábor és Patakfalvi Réka is érdekelt.
A Continental Group pedig a négycsillagos Hotel Moments szállodát is üzemelteti az Andrássy úton. A szálloda az A8 Palace Hotel Zrt. érdekeltsége, amely Csányi Sándor OTP-vezér, Garancsi István (Market Építő) és Hernádi Zsolt MOL-vezér közös cége. Tehát az esztergomi élményfürdő üzemeltetésre kiszemelt két cég tulajdonosai igazából egymás üzleti partnerei.
Esztergomban azonban zajlik egy építkezés éppen az élményfürdővel szemben. Laptársunk írta meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott 2019-ben a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai költségvetési forrásból a Hernádi Zsolt MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property Kft.-nek az esztergomi Mária Valéria Hotel felépítésére.
Az építkezés azonban bürokratikus akadályokba ütközött, ezért az esztergomi képviselő-testület október 29-én rendkívüli ülést tartott, amelyen Hernádi Ádám polgármester nem vett részt.
Az ülésen elsőként a Solva Property Kft. - a Prímás szigeten (Táncsics u. 7.) épülő szálloda tulajdonosa - kérelmét tárgyalta a Testület. A cég az Esztergom Város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló rendelet módosítását kérte a korábbi előírások alapján épült szálloda befejezhetősége érdekében. A vásárláskor általuk még nem ismert túlépítési, zöldfelület fedettségi, tartószerkezeti problémák, illetve az időközben hatályba lépett jogszabály változások miatt módosított építési engedély vált szükségessé az ingatlanra
- számol be a történtekről az esztergom.hu oldal. Kiderült innen még, hogy a helyi építési szabályzat módosításához szükséges telepítési tanulmánytervet (és annak részeként a beépítési tervet) a tulajdonos elkészíttette, benyújtotta a képviselő-testületnek, amelyet az jóváhagyott, és felhatalmazta Hernádi Ádám polgármestert a településrendezési szerződés aláírására. Ez tehát már a második dokumentum lehet, ahol Hernádi Ádám polgármester és Hernádi Zsolt MOL-vezér cégének ügyvezetője szerepelhet az aláírók között.
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.
|
Családi összefogás Hernádi-módra Esztergomban - Élményfürdő társulhat a MOL-vezér luxusszállodájához?
|
Hernádi Zsolt MOL-vezér közpénz milliárdokból épülő luxusszállodája miatt Esztergomban hozzá kell nyúlni a helyi építési szabályzathoz. Az üzletember egyik cége a hotel melletti élményfürdőt is üzemeltetné, ehhez pedig Hernádi Ádám polgármesterrel kellene megállapodni.
Az esztergomi önkormányzat közbeszerzési bizottsága még szeptember 25-én döntött úgy, hogy az élményfürdő október 12-től január 4-ig történő üzemeltetésre beszerzési eljárást indít. Azért csak 3 hónapra, mert a jelenlegi állás szerint az élményfürdő január 4-én felújítás miatt bezár. A beszerzési eljárásban pedig 4 cégtől kértek be ajánatot:
Solva Hotel Kft.
Első Aquapark Kft.
Zipar Hungary Kft.
Budapest Gyógyfürdői Kft.
A Solva Hotel Kft.-t tavaly nyáron alapították, a tulajdonosa pedig a Solva Magántőkealap, amely a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége. Hernádi Ádám polgármester pedig a milliárdos üzletember unokaöccse. Így tehát ha végül erre a cégre esne az önkormányzat választása, akkor a két Hernádinak kellene egyezségre jutnia a részletekről.
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/csaladi-osszefogas-hernadi-modra-esztergomban--elmenyfurdo-tarsulhat-a-mol-vezer-luxusszallodajahoz.html
|
2020-11-09 20:05:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
2020.11.16. 05:45
Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán.
A Hír TV és a Magyar Nemzet által közzétett kispesti hangfelvételek ügyében figyelemre méltó, hogy Lackner Csabának azon kívül, hogy pártjából kizárták, még nem kellett szembenéznie semmilyen jogi következménnyel annak ellenére, hogy lényegében a kispesti polgármestertől kezdve az összes helyi párttársát, vállalkozókat, magánszemélyeket súlyos vádakkal illette.
Lackner Csabát eddig senki nem perelte be, senki nem vonta kétségbe a szavait, legfeljebb a hangfelvételek hitelességét támadták. Eddig egyetlen embert ért jogi fenyegetés: V. Ákost, a tanút, aki jelen volt egyes beszélgetéseken és megerősítette, hogy a kispesti hangfelvételek tartalmát nem manipulálta sem a Hír TV, sem a Magyar Nemzet, azok ilyen formán hangzottak el 2019 nyarán. Ennek ellenére a korábbi sofőr nemrég felszólító levelet kapott a Gajda Péter által megbízott Magyar Györgytől, hogy álljon a nyilvánosság elé, és tagadja le, amit a Hír TV kamerái előtt elmondott. Pedig nem V. Ákos, hanem Lackner Csaba „rágalmazza” a szocialistákat, akik ugyanúgy fedezik tovább a képviselőt, ahogy azt két évtizede teszik.
Kifizetetlen tartozás
Lapunk ezúttal két hangfelvétel-részletet tesz közzé, az egyik több mint 17 perces részlet vágatlan. Mindössze annyit változtattunk a felvételeken, hogy néhány személynevet személyiségi jogok miatt kihalkítottunk.
Lackner Csaba, a nagy mesélő, ezúttal a 2000-es évek elejére repíti vissza a hallgatóságát, amikor még kezdő önkormányzati politikus volt. Emlékezetes: Lacknert 2002 óta minden választáson indította az MSZP Kispesten, méghozzá egyéni mandátumért szállt versenybe – és mindannyiszor nyert. A szocialista politikus ekkor még nem a XIX. kerületben, hanem az I. kerületi Fő utcában lakott, a Batthyány térhez közel bérelt egy lakást. Innen öt év után költözött el, saját bevallása szerint azért, mert „elszállt” magától anyagilag. Lackner Csaba már ekkor olyan jólétben élt, hogy állítása szerint minden nap rendelt magának ételt, szinte sosem főzött, amitől végül elhízott. Mint mondta, 116 kiló volt, ami a legvégső érv volt amellett, hogy felmondja albérletét. A történet mesélése közben Lackner helyenként lassan beszél és megismétli, amit már elmondott, mivel ekkor a beszélgető felek már több dolgot is fogyasztottak.
A lakás főbérlője Lackner szerint egy „behajtási ügyvédnő” volt, akinek elmondta, hogy felmondaná az albérletet, ám az utolsó három hónapot, amivel még tartozik, nem tudja kifizetni. Pedig ebben az időszakban a szocialista politikusnak már bőven volt pénze, mint elmondta, üzlettársával P. Gy.-vel ketten kaptak megbízást arra, hogy az újonnan megnyíló Kálvin téri és Szent István körúti 3 Testvér török éttermet kialakítsák.
Az ügyvédnő, a korábbi főbérlő úgy határozott, hogy nyomást gyakorol Lacknerre: kispesti párttársainak írt levelet, amelyben kifejtette, hogy a politikus nem méltó önkormányzati képviselőnek, mert a bérleménye után nem fizetett. A teljes tartozás mintegy 180 ezer forint volt.
Az ügyvédnő első levele Fekete László MSZP-s önkormányzati képviselőt találta meg, aki Lackner szerint ekkor frakcióvezető volt.
„Amit a hölgy leírt, az igaz és igaza van, mert elbuliztam a pénzt, elszórakoztam a pénzt, elszívtam a pénzt, az utolsó három hónapot nem tudtam kifizetni”
– magyarázta Lackner a visszaemlékezése szerint Feketének.
A felvételek alapján tehát Lackner Csaba elismeri, hogy már a 2000-es évek elején is rendszeresen fogyasztott kábítószert.
„Csabi, b…zdmeg, mi azért vagyunk itt, hogy segítsünk egymásnak. Én lerendezem a dolgokat a hölgy felé, csak hogy ne b...szogasson téged” – válaszolta neki állítólag Fekete László. A tartozásról szóló levelek végül Lackner elmondása szerint Gajda Péterhez is eljutottak, sőt Lackner azt is állította, hogy az ügyvédnő „megírta az én pártomnak, hogy én milyen vagyok, hogy én ezt nem fizetem ki”. Érdekesség:
Lackner ekkor meglepődött a szocialista politikusok reakcióján, mivel arra számított, hogy azt fogják neki mondani, hogy „így, tisztességtelenül nem lehet viselkedni”. Ehelyett inkább megpróbáltak falazni neki.
A lóvé becsúszott a liftaknába
„Volt egy olyan éjszaka, amikor a Lévay Levente nekem fizetett… valamit. Úgy mentem fel a kecóba, ide volt betűrve” – mutatott a zsebére Lackner. „Amikor odaértem a lifthez, kicsúszott és be a liftaknába” – mondta a képviselő. A történet szerint Lackner Csaba 3,6 millió forintot kapott Lévay Leventétől, aki Kispest első polgármestere volt a rendszerváltozás után. Érdekesség, hogy Lévay 1999-ben keveredett egy pedofilbotrányba, a hatóságok többek között egy csecsemőről készült pornográf képet találtak a számítógépén több hasonló kép mellett. Az ügy kapcsán lapunk megszólaltatta Kovács Viktor őrnagyot, a bűncselekményt felderítő nyomozót (Elfogott egy SZDSZ-es pedofilt, bosszút állt rajta a baloldal, Magyar Nemzet,
Hogy Lackner pontosan miért is kapott 3,6 milliót, azt még társainak sem részletezte. Mindez azért különös, mert korábban a beszélgetőtársai előtt szívesen dicsekedett korrupciógyanús bűncselekményekkel vagy vádolt meg ilyenekkel másokat, így szinte biztosra vehető, hogy valamilyen sötét ügy van a háttérben. Érdemes megjegyezni: Lackner és Lévay nemcsak akkor, hanem azóta is jóban vannak. Ezt mutatja az a 2018-as kép, amely Fekete László Üllői úti kocsmájában készült, és amelyen mások mellett Lévay társaságában Lackner is felbukkant.
A pénzzel a zsebében Lackner Csaba egy barátjával, B. I-vel tartott éppen a Fő utcai bérlakásba, amikor megtörtént a baj, a 3,6 millió forint vagy annak egy része a liftaknába csúszott. „Most mi a f…szt csinálunk? Felhívtuk a közös képviselőt, éjszaka kijött, kinyitotta a liftajtót, benézett: »Uraim, maguké a terep«” – mesélte Lackner. A pénz húszezresekben volt, egy bankjegyet végül adott a gondnoknak is, aki segített nekik kihalászni a pénzt a liftaknából.
A történet annak kapcsán jutott Lackner eszébe, hogy amikor kiköltözött a Fő utcai lakásból, akkor az ügyvédnő először felajánlotta, hogy eladja neki az ingatlant. A liftaknás sztori ugyanis visszajutott a nőhöz is, aki úgy gondolta, hogy a képviselőnek van mit a tejbe aprítania – derült ki Lackner elmondásából. Akkori áron 15,3 milliót kért a 64 négyzetméteres lakásért, Lackner beszélgetőtársai meg is jegyezték, hogy az ingatlan ma százmilliót érne. A képviselő végül nem vásárolta meg a lakást, ám erről eszébe jutott egy másik téma.
„Vettem megint lakást…” – újságolta beszélgetőtársainak a képviselő 2019 nyarán, a felvételek készítésekor. Mint mondta, 32 millió forintba került, négyzetmétere 670 ezer forint volt. Mint ismert, Lackner Csaba arról beszélt a kispesti hangfelvételeken, hogy a korrupcióból származó pénzt a szereplők ingatlanokba fektetik, elmondta: Kránitz Krisztiánnak, Gajda Péternek és neki is több lakása van szülők, rokonok nevén. A képviselő 2020. január 25-én benyújtott vagyonnyilatkozata szerint csak egyetlen ingatlana van, a ház, amelyben lakik, pénzintézettel szembeni tartozása tízmillió forint.
Prostikat néztek Gyulánál
Lapunk két hangfelvételt hoz nyilvánosságra. A második alig valamivel több mint egyperces. Az eredeti, négyórás hangfelvételen a két beszélgetés időben közel vagy egymáshoz, csakhogy Lackner annyi részletet mesél el a szóban forgó hölgyről, hogy beazonosíthatóvá válna. Ezért külön tettük ki ezt a felvételrészletet.
Lackner Csaba arról beszélt társainak, hogy a hölgy, K., aki konzumlányként keresi kenyerét, a képeken nagyon jól néz ki. „A múlt héten pénteken, amikor nézegettük a fotókat a Gyulánál, Peti barátom őt nézte ki, hogy szaladjunk hozzá” – mondta Lackner Gajda Péter polgármesterrel kapcsolatban. „Mondom, Peti, ne, szerintem sz…r” – mondta Lackner. „Peti” visszakérdezett, hogy „miért sz…r”? Lackner válasza pedig az volt erre, hogy már volt nála, igénybe vette a szolgáltatásait. „De mondja nekem a Gajda, hogy te hol hagytad a szemedet?” – mondta Lackner. Végül a polgármester nem ment el a nőhöz Lackner elmondása szerint.
Lackner Csaba kalandja a liftaknával
Egy több mint 17 perces részlet a kispesti hangfelvételekből. Lackner Csaba elmeséli kalandjait kezdő önkormányzati képviselőként. A hanganyagban szereplő egyes személyneveket kivettük, a felvétel ezért – sípolás helyett – elhalkul 4:10-nél, 4:54-nél, 4:59-nél, 5:14-nél, 10:51-nél, 13:05–13:08 között három alkalommal. A felvételen egyéb változtatás nem történt.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5465840Liftakna.mp3"][/audio]
Lackner és Gajda konzumlányokat nézegetnek
Az előző beszélgetés folytatása. A két felvételt azért vettük ketté, mert Lackner számos részletet megoszt a hölgyről, aki ezáltal könnyen beazonosíthatóvá válik.
[audio mp3="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/11/5466252Afotokjok.mp3"][/audio]
tartozás
fedez
Lackner Csaba
kifizetetlen lakbér
|
Az MSZP évtizedek óta falaz Lackner Csabának
|
Lackner Csaba már önkormányzati képviselői karrierje kezdetén tisztességtelen magatartásról tett tanúbizonyságot, amikor nem fizette ki korábbi főbérlőjének a tartozását. A szocialista pártban ahelyett, hogy lehordták volna, inkább falaztak neki. Lackner arról is mesélt, hogy egyszer beejtett a liftaknába 3,6 millió forintot, amelyet valamilyen sötét ügyletből kapott Kispest korábbi polgármesterétől, Lévay Leventétől. Újabb kispesti hangfelvételek a Magyar Nemzet oldalán.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/az-mszp-evtizedek-ota-falaz-lackner-csabanak-8954561/
|
2020-11-16 10:48:57
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Bár az Eszterházy Károly Egyetem rektora Pajtókné Tari Ilona csütörtökön azt nyilatkozta, hogy nincs kizárva, hogy a Corvinus-hoz és a SZFÉ-hez hasonlóan - az épp most kétharmados törvénnyel bebetonozott - közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül majd az intézmény, lapunk úgy értesült, hogy ez csak az egyik verzió, sokkal valószínűbb, hogy az egri érsekségnek adják át az intézményt.
Legalábbis információink szerint két napja arról tárgyalnak az egyetem professzorai, hogy milyen írásbeli biztosítékot kell adnia az egri érseknek, ha át akarja venni az egyetemet.
A küszöbön álló fenntartóváltás fogadtatása az oktatók között vegyes, de a legtöbben természetesen nem szeretnék, ha a világnézeti semlegesség, a tan- és kutatási szabadság, az egyetemi autonómia terén rosszabb lenne a helyzet, mint jelenleg, amikor az állam tartja fenn az intézményt.
Ugyanakkor az egyetem vezetésének, és oktatóinak túl sok mozgástere nincs, tavaly kevesebb hallgatót tudtak felvenni az intézménybe, és már korábban is felmerül, hogy az egri egyetemet hozzácsapnák a szintén nem túl fényesen muzsikáló miskolcihoz. Ez nyilván súlyos következményekkel járna, csorbulna az önállóság, karok szűnnének meg. Egyik karát már elveszítette az intézmény, ugyanis idén augusztus 1-től az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi székhelyű Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara a Szent István Egyetem szervezetébe olvadt be.
Ráadásul a miskolci egyetem most alakult át alapítványi fenntartásúvá, az alapítvány elnöke pedig az igazságügyminiszter, Varga Judit.
A HVG úgy tudja, hogy Palkovics László felsőoktatásért is felelős miniszter a miniszterelnök személyes kérését tolmácsolta nemrég Ternyák Csaba egri érseknek, hogy vegye át a főegyházmegye a jelenleg öt karral – informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi, pedagógia, bölcsészettudományi és művészeti, illetve természettudományi – működő Eszterházy Károly Egyetemet. Csakhogy az érsek el akarja kerülni az SZFE-hez hasonló balhét, ezért állítólag azt válaszolta, hogy csak akkor venné át az egyetemet, ha a tanárok és a hallgatók is belegyeznek. Az intézményt egyébként a 18. században a névadója, az egri püspök alapította.
Orbán Viktor lépése szólhat az ellenzéki városvezetésnek, de leginkább annak, hogy egyre több intézményt igyekszik kiszervezni, vagy a hozzá hűséges alapítványokba, vagy pedig az egyház kezébe. Mirkóczki Ádám polgármester szerint a legrosszabb forgatókönyv a már korábban felmerült összevonás lenne. Azt is hozzátette, hogy az egri érsek eddig is ügyelt arra, hogy az átvett oktatási intézmények dolgozói és tanulói is támogassák a fenntartóváltást. Ugyanakkor természetesen nem csupán az érsek dönt, hanem a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, mely lehet, nem lesz annyira finnyás, ha bele kell állni egy kis kultúrharcba.
Mindezen velül a Vatikánnak is jóvá kell hagynia, ha újabb felsőoktatási intézmény kerül a katolikus egyházhoz. Eddig a nem teológia felsőoktatási intézmények közül a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola, és a Gál Ferenc Főiskola volt a katolikus egyház fenntartásban. Utóbbiba nemrég több állami főiskola integrálódott, így válhatott augusztus 1-jével egyetemmé, ám ehhez – mint a HVG korábban megírta – Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök sem a püspöki kartól, sem a Szentszéktől nem kért előzetes jóváhagyást.
|
Az egri érsekségnek adná a kormány az Eszterházy Károly Egyetemet
|
Bár az Eszterházy Károly Egyetem rektora Pajtókné Tari Ilona csütörtökön azt nyilatkozta, hogy nincs kizárva, hogy a Corvinus-hoz és a SZFÉ-hez hasonlóan - az épp most kétharmados törvénnyel bebetonozott - közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartásba kerül majd az intézmény, lapunk úgy értesült, hogy ez csak az egyik verzió, sokkal valószínűbb, hogy az egri érsekségnek adják át az intézményt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20201112_Az_egri_erseksegnek_adja_Orban_az_Eszterhazy_Karoly_Egyetemet
|
2020-11-12 13:06:00
| true | null | null |
HVG
|
Illett volna azt mondani legalább, hogy te bolond, ezt akarjuk
– mondta a hvg.hu-nak Balogh József, Szabadkígyós fideszes polgármestere. Állítása szerint nem aludt egész éjszaka, mert a 22 évből, amelyet polgármesterként töltött a faluban, húsz azzal telt, hogy megoldást találjon a Wenckheim-kastély kezelésére, felújítására, hasznosítására. „Ezzel az erővel Koszovóhoz is csatolhattak volna bennünket” – utalt a békési polgármester arra, hogy turisztikai szempontból a település mindig Békéscsabával és Gyulával közösen tervezett, hiszen ezektől 5-10 kilométerre van Szabadkígyós, míg Mezőhegyesig 52 kilométert kell autózni.
A több tucat törvényjavaslattal együtt, kedden éjjel nyújtották be azt a tervezetet, amely az állami tulajdonú szabadkígyósi kastélyt, a szintén állami mezőhegyesi Ménesbirtokra testálná a tulajdonjogot. Csütörtökön írta meg a hvg.hu, hogy az impozáns, 52 szobás épület felújítása jelenleg is folyik, másfél milliárd forint uniós és ugyanennyi nemzeti támogatást kaptak a helyreállításra. A 2500 lakosú településen megdöbbentek a hírre, még a fideszes polgármester sem tudott semmit arról, hogy a tervek szerint a felújítás után már aligha kaphatja vissza a kastély kezelését Szabadkígyós.
Azt beszélték az emberek, amikor a támogatások jöttek a felújításra, hogy majd úgyis elviszi egy politikus. Most mit mondjak?
Balogh felidézte, hogy 2004-ben a szocialisták vezette megyei közgyűlés is szerette volna megszerezni a Wenckheim-kastély tulajdonjogát, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy egy Egyesült Államokban élő, de magyar származású üzletembernek eladják azt. Akkor írtak a belügyminiszternek, aki nem hagyta jóvá sem a megye, sem a falu tulajdonszerzését, de így legalább maradt az államé, és végül is a hasznosítás a településen maradt. Csütörtöki cikkünkben egy helyi portál hat évvel ezelőtti összeállításra hivatkozva azt írtuk, hogy a község évente 12 millió forintot költött a kastély és a park karbantartására, miközben 3 millió forint bevétel jött a látogatóktól. Balogh József kigyűjtötte az elmúlt évek adatait, ezek szerint 2017-19-ben a kiadások háromszorosa folyt be a kastély turisztikai hasznosításából. Ezért is ragaszkodnának hozzá, hiszen munkahelyeket és a településnek bevételt is jelentene, ha az önkormányzat visszakaphatná a felújítás kezdetekor megszüntetett kezelési jogukat.
A javaslatot még a gazdasági bizottság is megtárgyalja, ezután kerül a parlament elé, vélhetően még a jövő héten, tehát még nem dőlt el végérvényesen a kastély sorsa, ezért is írt levelet Balogh a békési parlamenti képviselőknek, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ne kerüljön a kastély hasznosítása a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt-hez. Megkérdeztük a Ménesbirtokot és az előterjesztést készítő Máger Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert is, hogy miért volt szükség a változásra, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Frissítés: A Jobbik parlamenti képviselője, Stummer János aláírásgyűjtést kezdeményez a településen, hogy vonják vissza az előterjesztést. Facebook-posztjában úgy fogalmazott, hogy "A szabadkígyósi emberek háta mögött, őket meg sem kérdezve akartak döntést hozni. Luxusszállodát, élménybirtokot akarnak létrehozni? Még nem tudjuk, de az eddig felújított, aztán kisajátított gyönyörű magyar kastélyok példái nem sok jót ígérnek. Ott a Kormányban azt hitték, hogy ezt szó nélkül fogjuk eltűrni. Tévedtek."
Azt is megígérte, hogy kedden az Országgyűlésben fog felszólalni és "le fogom tenni a kormány asztalára a szabadkígyósiak akaratát. Néhány keresetlen szó kíséretében, hogy ezt mégis hogyan képzelték."
Frissítés2: Stummer kommentben folytatta: "Az imént kaptam levelet Balogh József polgármestertől, hogy ő személy szerint nem tart igényt a segítségre. Jeleztem polgármester úrnak, hogy nem is neki kívánok segíteni, hanem azoknak a szabadkígyósi polgároknak, akik aggódnak, hogy a kormány a hátuk mögött nyúlja le épp a kastélyt. Polgármester urat én továbbra is arra biztatom, álljon minden kezdeményezés mellé oda, ami a Kastély ügyét tisztázni akarja. Ne csináljunk ebből politikai kérdést, mert nem az."
|
A fideszes polgármester nem adná a Ménesbirtoknak a kastélyukat, de nem kérdezték
|
A község évente 12 millió forintot költött a kastély és a park karbantartására, miközben 3 millió forint bevétel jött a látogatóktól. 2017-19-ben a kiadások háromszorosa folyt be a kastély turisztikai hasznosításából. Ezért is ragaszkodnának hozzá, hiszen munkahelyeket és a településnek bevételt is jelentene, ha az önkormányzat visszakaphatná a felújítás kezdetekor megszüntetett kezelési jogukat.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201113_A_fideszes_polgarmester_nem_adna_a_Menesbirtoknak_a_kastelyukat_de_nem_kerdeztek
|
2020-11-13 16:07:00
| true | null | null |
HVG
|
Magyarázkodásra kényszerült Gulyás Gergely miniszter és Pokorni Zoltán polgármester, amikor a budai Hegyvidék lakói rajtuk, választott képviselőiken kérték számon azokat az értelmetlenségeket, amelyeket a Testnevelési Egyetem campusának fejlesztésekor tapasztaltak. A levelezésből világosan kiderül, hogy miként az ország több tucat hasonló, úgynevezett kiemelt beruházásánál, úgy a XII. kerületben sem hagyták érdemben beleszólni a helyieket abba, hogy hol és mi épüljön. Ha pedig mégis hallatták a hangjukat, a kormány lesöpörte az észrevételeiket. A nemzetközi egyezményeket is sértő gyakorlat ellen olyan civil összefogás kezd kibontakozni, amely - a hivatásos politikusokat megszégyenítő szakértelemmel - akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja.
Ha döntenie kellene, hogy városi lakásának ablakából egy fás ligetre lásson, vagy a kivágott fák helyén, egy szmogos területen tartsák gyerekének az edzését, melyiket választaná? A kormány az utóbbira szavazott, méghozzá a Testnevelési Egyetem - némi törvényi praktikával hivatalba segített - rektorának, Mocsai Lajosnak az aktív közreműködésével. Az egyetem megújuló campusának sportpályáit ugyanis Buda egyik legszennyezettebb levegőjű részén, a Hegyalja út mentén építik meg, méghozzá a kormányfő barátjának, Mészáros Lőrincnek a munkásai.
A nyár végére dőlt el, hogy a közbeszerzést - miként az oktatási épületeket tartalmazó első ütemét is - a felcsúti milliárdos cége, a ZÁÉV nyerte el, amely nyomban meg is kezdte a bontást és a földmunkákat. Csakhogy nem annak rendje és módja szerint. Egyrészt nem állították fel időben a por- és zajvédő kerítéseket, a tájékoztató táblákat, viszont azonnal letaroltak több tucat fát, és a Csörsz utcai jegenyesor kivégzése még hátravan. Amikor pedig a környéken lakók morgolódni kezdtek, a ZÁÉV még az információs táblának is csak úgy talált helyet, hogy egy újabb fát kivágott.
Nem erről volt szó - állítják a lakók a kerület országgyűlési képviselőjének és polgármesterének írt petíciójukban. A problémát az okozza, hogy a kormány által forszírozott többi beruházáshoz hasonlóan a Testnevelési Egyetem campusa is megkapta a kiemelt státust, ami azt jelenti, hogy az állami szereplők gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. A törvény mind a helyiek, mind a szakértők véleménynyilvánítását jelentősen korlátozza. Még a fideszes Pokorni is hasztalan ajánlgatott más helyszínt az egyetemnek, a kormány másképp döntött.
|
Alakul a budapesti civil koalíció, kínos helyzetbe hoztak két fideszes nagyágyút
|
A XII. kerületben sem hagyták érdemben beleszólni a helyieket abba, hogy hol és mi épüljön. Ha pedig mégis hallatták a hangjukat, a kormány lesöpörte az észrevételeiket. A nemzetközi egyezményeket is sértő gyakorlat ellen olyan civil összefogás kezd kibontakozni, amely – a hivatásos politikusokat megszégyenítő szakértelemmel – akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202046__gulyas_es_pokorni_satuban__kiemelt_beruhazasok__testnevelesi_egyetem__civil_tesztgyakorlat
|
2020-11-12 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Befejeződött Sameer Hamdan jordániai származású üzletember rózsadombi villájának évek óta tartó építkezése. A korábbi állványok és munkagépek sehol, ottjártunkkor külső munkálatoknak sem láttuk már jelét. Az eredmény viszont impozáns és hatalmas lett.
A II. kerület Csatárka nevű részén, a Látó-hegy délkeleti részén akad nagykövetség, társasház, családi ház, de több luxuskategóriás villa is. Ilyet jöttünk megtekinteni, igaz, a kerítés melletti magas sövény sokat nem enged látni az épületből lentről, a saroktelek kis utcáján felfelé kell menni, hogy testközelbe kerüljünk. Hamdan villájától pár lépésre már az erdő kezdődik, innen fentről pedig egészen kivételes a panoráma, előttünk hever a város, amikor az utca végén letekintünk.
Ez az ingatlan is jelzi, hogy az üzletember nem kispályás: övé a Párisi Udvar is, oda hívott beszélgetni, amikor a villájáról érdeklődtem nála. Az ingatlan ugyanis, akárhonnan néztük, jóval nagyobbnak tűnt annál, mint amit a kerületi szabályok megengednek, egy forrásunk egyenesen háromszoros túlépítést emlegetett. Légi felvételeinken később azt is láttuk, hogy zöldfelületből se maradt sok a telken – annyi legalábbis aligha, amennyiről a kerületi építési szabályozás rendelkezik.
Kitüntetés és állami hitel
A jordán származású üzletember régóta Budapesten él, még az 1980-as években érkezett jelenlegi üzlettársával, Awad Zuhair Fathival. Hamdan itt járt egyetemre, megtanult magyarul, majd a diplomaszerzés után itt is telepedett le. Előbb pénzváltóként dolgozott társával, akivel a kilencvenes években turistaszállók üzemeltetésére váltottak, hogy a 2010-es években már luxusszállodákat nyissanak. Az elmúlt években a Hamdannal kapcsolatos hírek jó része csillogó fejlesztésekről, a turizmusban betöltött szerepéről, állami kitüntetésekről és egyéb elismerésekről szólt, mindezekhez az idén még a Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát is megkapta az üzletember páros. A Mellow Mood Hotels honlapján végig lehet követni, hogy a Keleti pályaudvar melletti, 2000-es szállodanyitás után mikor és hol nyitottak meg a belvárosban kisebb-nagyobb hoteleket, hogy aztán előbb a Klotild-palotában működő Buddha-Barral, majd a közeli Párisi Udvarral feljussanak a csúcsra. Az előbbinek a megnyitóján Orbán Viktor is megjelent, és azt mondta:
Örömteli hogy a jordán befektetők a magyar hagyományokat tisztelő emberek, és magyar embereknek adnak munkát.
Kormánypárti segítségből nem volt hiány: a Párisi Udvart a V. kerülettől vásárolták meg, a felújítást az Eximbank közel 7 milliárdos hitele segítette, a kormány pedig kiemelt beruházássá minősítette a projektet. A Magyar Narancs 2017-ben részletesen bemutatta, hogy a fejlesztéssel kapcsolatban milyen aggályok fogalmazódtak meg a lakókban, míg a Direkt36 arról írt, hogy Rogán Antal belvárosi polgármesterként milyen jó kapcsolatba került a jordán párossal. 2019-ben pedig a 24.hu arról számolt be, hogy egyik hoteljük műemlék épületének falára fel is vésték Sameer Hamdan és Zuhair Awad nevét. A Párisi Udvar egy évvel ezelőtti megnyitóján Szijjártó Péter külügyminiszter volt a legmagasabb rangú vendég.
Vissza a Rózsadombra!
A Verecke úti építkezésről 2017-ben számolt be az Átlátszó, kiderítve, hogy Hamdan az akkor még fideszes vezetésű II. kerületnél nem jelentette be az építkezést, később aztán már attól írt az oknyomozó portál, hogy a fővárosi kormányhivatala vizsgálatot folytat az ügyben. A cikkek pedzegették, hogy a környékbeliek elégedetlenkednek, ugyanis igencsak megnőtt az épület az elmúlt évek építkezései alatt – ezt a 24.hu friss drónfelvételei alátámasztják.
Képeinken az látszik, hogy némi pázsitot, illetve az oldalsó sövényeket leszámítva igencsak beépítették a tulajdoni lap szerinti 1142 négyzetméteres telket. Az ingatlan mérete azért fontos, mert ez alapján lehet kiszámolni, hogy a kerületi szabályok szerint mekkora alapterületi ház építhető, illetve hány négyzetméternyi zöldfelületnek kellene lennie a telken. (Egy forrás egyébként arról beszélt a 24.hu-nak, hogy évekkel ezelőtt a telek akkori tulajdonosa önkényesen kijjebb tolta az emelkedőn felfelé futó kerítést, így közel két métert harapott ki az utcából, nem kevés négyzetméterrel növelve a telek – nem hivatalos – nagyságát. Ezt bizonyítani nem tudjuk, de az általunk készített helyszíni mérések ezt valószínűsítik.)
A telek – szól az önkormányzat 24.hu-nak küldött tájékoztatása – a helyi építési szabályzat szerint az úgynevezett Lke-2/SZ-17-es besorolású építési övezetbe tartozik. Ez azt jelenti, hogy:
a felszín felett legfeljebb 12 százalékkal lehet beépíteni a telket. Ebben az esetben ez egy 137 négyzetméternyi alapterületű lakóházat jelentene maximum.
A zöldfelület arányának legalább 75 százaléknak kellene lennie, azaz közel 855 négyzetméternek.
7,5 méter lehet a legmagasabb pontja az épületnek, a felszín alatt pedig 18 százalékos beépítés végezhető. Hogy az utóbbi arány hogyan teljesült, azt megközelítőleg sem tudjuk megbecsülni, az előbbi kategóriákat azonban igen.
Mértünk, számoltunk
Helyszíni mérésünk és becslésünk szerint a kerületi szabályozásnak több ponton sem felelhet meg a jordániai üzletember luxusvillája.
Az már a felülről készült felvételen jól látható, hogy a 75 százaléknyi zöld felület alighanem hibádzik: 855 négyzetméternyi felületnek kellene lennie, ennek azonban csak töredéke lehet az ingatlanon.
Ezt a következőképpen számoltuk ki: az utcán lemértük a pirossal kijelölt szakaszt, ez (lefelé kerekítve) 12 méter. Ebből tudtunk aztán saccolni a telek egyéb méreteire vonatkozólag is.
Ha ennek alapján saccoljuk meg a legnagyobb, összefüggő zöld részt, a telek alsó harmadán lévő gyepszőnyeget, akkor nagyvonalú becslésünk szerint (amiből nem vontuk le a lebetonozott részeket) 230 négyzetmétert kapunk. Jóllehet – mondja egy építésügyi forrásunk – ha az építtető tujákat, fákat, cserjés, bokros részt telepít a zöldterület beépítésének kompenzációjaként, az akár a különböző szorzók miatt a beépített rész pótlását, sőt túlpótlását is eredményezheti, igaz, hogy pontosan mekkora az így figyelembe veendő terület a kerítések mellett ez esetben, azt pontosan nehéz megmondani. De ha 100 négyzetméterre is vesszük ezt, és ezt kétszeres, esetleg háromszoros szorzóval látjuk el, még akkor is távol járunk a 855 négyzetmétertől.
Ugyanilyen módszerrel becsültük meg a főépület alapterületét. Szintén megengedő hozzáállással 450-500 négyzetméter körülire saccoljuk ezt – a megengedett mintegy 140 négyzetméter helyett. A felvételinken a szélesség és a hosszúság összeszorzása felfelé torzíthat, ugyanis más szögből készült képeken látszik, hogy ott erkély, illetve terasz van, tehát a lakórész mindenképpen kisebb valamivel. Megjegyzendő, hogy nem a legalsó szintet becsültük meg, hanem az eggyel felette lévőt, nem tudhatjuk, hogy az a szint nem pincerésznek van-e számolva (ha így áll a helyzet, akkor a megengedett 18 százalékot erősen túllépték). Egyébként a főépület előtti lebetonozott placc és medence nem számítandó bele az épület méreteibe, jóllehet, jelentős területet vesznek el a zöldfelületből. És a telek elején lévő garázst hozzá se számoltuk a beépített részhez.
Nem árt azonban óvatosnak lenni az ítélethirdetéssel. Jogban és gyakorlatban jártas építésügyi forrásaink hangsúlyozták: hivatalos vizsgálat nélkül, pusztán fényképek alapján határozott álláspontot képviselni szakmailag nem megalapozott, még ha abban egyetértés volt is köztük, hogy a képeket látva a túlépítettség joggal feltételezhető. Egy önkormányzati építési osztályon dolgozó szakember az általánosabb aggályairól azt mondja: „az építészek öt évig is tanulnak az egyetemen, az ügyintézők meg a kormányhivatal is forgatja a felettes szabályokat, és sok esetben nem ugyanarra a megoldásra jutnak ugyanazon jogszabályok alkalmazása során. Az általános szabályok a sík terepen történő építkezést kezelik egyértelműen” – utalt a Verecke úti ferde telek sajátosságára. Más pedig azt hangsúlyozta: „egy ingatlan beépíthetőségét légi fotóról tervek ismeretében nem lehet korrekten megállapítani. Előfordult már, hogy a 30 százalékos beépítettségű telken felépített lakóépületekről meggyőződéssel állította mindenki, hogy 80 százalékos a beépítés.”
De hogy mi a százszázalékos zöldfelület, azt sem mindig könnyű eldönteni. A tetőkerteket (amikor egy épület tetejére telepítenek legalább tíz négyzetméter egybefüggő zöldterületet) csak bizonyos százalékos arányban számítják be zöldfelületnek az OÉK (az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályzat) szerint. Fotóinkon látszik, hogy itt egybefüggő gyep egy garázs tetején lett kialakítva – hogy ez minek számít pontosan, értelmezés kérdése lehet. Építésjogi forrásunk egy sor olyan „megoldást” is említ, amellyel a 7,5 méteres magassággal lehet bűvészkedni – ebbe azonban végképp nem megyünk bele, nézzük inkább a II. kerületi önkormányzat véleményét, amely már jól ismeri a kivételes panorámával rendelkező villát. Megkérdeztük tőlük, hogy látják: történt-e túlépítés vagy más szabálytalanság?
A kerület elutasította az engedélyt
A II. kerület azt közölte portálunkkal, hogy bár nincs hivatalos jogkörük állást foglalni, de
a telek jól láthatóan engedélytől eltérően épült be.
Azt is írták, hogy az ily módon történt beépítés „csak akkor tud használatbavételt kapni, ha szabályos, illetve ha szabályossá tették fennmaradási engedély keretében, ez vonatkozik a garázsra is.” Válaszukban hangsúlyozták, hogy „ezen engedélyeztetés előtt településképi véleményezést kell lefolytatni, amiről a polgármester dönt.” A Verecke úti lakóépület
fennmaradási kérelmét (anno 2019 márciusában) nem javasolta engedélyezésre (az akkori polgármester – a szerk.), mert azt állapította meg, hogy az engedély nélkül megvalósult épületek nem felelnek meg az illeszkedési követelményeknek.
Ez az azért lényeges, mert az említett időszakban a polgármester még nem a városrész mostani vezetője, a szocialista Őrsi Gergely, hanem a fideszes Láng Zsolt volt, tehát ő tagadta meg a fennmaradási engedélyt Sameer Hamdan ingatlanjára. Kerestük az ügyben Lángot többször is, de nem reagált leveleinkre.
A kerület szerint mindebből az következik, hogy fennmaradási és így használatbavételi engedélyt sem kaphatna az ingatlan, és az
használatba sem (lenne) vehető, amíg a szabálytalan állapot fennáll.
Annyi változás van a korábbi évekhez képest, hogy ettől az évtől a fennmaradási engedélyezés már a kormányhivatal építésfelügyeletének a hatásköre, magyarán ezt a jogosultságot elvették az önkormányzattól. Az „építésügyi feladatellátás átszervezése következtében a jegyzői építésügyi hatóság 2020. február 29-én megszűnt, azaz az önkormányzati igazgatásnak, benne a polgármesternek, a főépítésznek építésügyi területen sem hatásköre, sem jogköre, sem betekintési lehetősége nem maradt” – közölte a II. kerület.
Ugyanakkor a hivatal a Verecke úti villának utánanézett „az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszerben is. Nem találtunk semmilyen érdemi információt, amelyből következtetni lehetne az építkezés, a kivitelezés és a használatbavétel jelenlegi állására.” Azt is írták, hogy a fővárosi kormányhivatal Észak-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályának vezetőjénél az idén júliusban érdeklődtek az ügy fejleményeiről, de kérdésükre azóta sem kaptak választ.
Az önkormányzat válaszában hangsúlyozta, hogy a kerület ma már építésrendészeti eljárást nem kezdeményezhet az építésfelügyeleti hatóságnál,
az önkormányzatnak építésügyi hatósági ügyekben, ideértve az egyszerű bejelentés alapján létesülő lakóépületeket is, gyakorlatilag annyi a jogosultsága, mint bármelyik nem ügyfél állampolgárnak.
Rossz szokás, ami elterjedt
Egyik forrásunk elbeszéléséből az a kép állt össze, hogy önkormányzati felügyelet és jogkör ide vagy oda, „a hegyoldalban eddig is azt csinált mindenki, amit akart, a kutyát nem érdekelt a sok ámokfutás. Az, hogy túlépítik, utána meg vonogatják a vállukat, hogy úgy mondjam, nem szokatlan arra. Volt olyan, aki a pincéjében egy kisebb cseppkőbarlangot talált – maga szerint bejelentette? Ez a villa méreteiben és arányaiban talán új szint, de meglévő tendenciába és kultúrába illeszkedik bele: ha pénzem van, a telkemen azt csinálok, amit akarok.”
Az II. kerület mostani válaszából pedig világosan kiderül: már a különböző építésügyi eljárásokat sem a kerület kezeli, azaz ha akarna se tudna tenni az ilyen esetek ellen. A kerületeknek a NER tizedik évére nemigen maradt beleszólásuk abba, hogy a területükön ki és hogyan építkezik. Noha ez elég abszurdnak hangzik, megjegyzendő, hogy amíg beleszólhattak (eszközök, jogkörök, kellő érdekérvényesítő erő és visszatartó szankcionálási lehetőség hiányában) addig se nagyon tudtak hatékonyan fellépni.
A Vereckei úti villa ügyében két éve eljárást indító fővárosi kormányhivatalt az elmúlt hetekben kétszer is megkerestük, érdeklődve, hogy állnak a vizsgálattal, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak.
A jordán üzletember verziója
Megkerestük a 2017 óta tulajdonos Sameer Hamdant is, aki személyes találkozót kért. A Párisi Udvar csarnokában közel háromnegyed órát beszélgettünk az üzletemberrel, aki azonban jelezte, nem kíván nyilatkozni, ezt megteszi helyette cégének képviselője. A tőle hallottak ugyanakkor nem cáfolták ismerteinket az ingatlannal kapcsolatban. És bár az általunk felvetett aggályokra részletes fejtegetésbe bocsátkozott a szállodatulajdonos, aki végig kimérten, visszafogottan kommunikált, hamar egyértelművé tette, nem érti, miért téma az ő háza. A Mellow Mood Hotels hivatalos nyilatkozata elismeri a túlépítettséget, és tömören összefoglalja Hamdan mondanivalójának lényegét:
A Verecke úti ingatlannal kapcsolatban arról szeretném tájékoztatni, hogy az ingatlant érvényes használatbavételi engedéllyel vásárolta Sameer Hamdan, amely már a vásárláskori állapotában jelentősen „túlépített” volt, azonban ezen „túlépített” állapot a korábbi tulajdonos kérelmére fennmaradási engedéllyel jóváhagyásra került. A felújítással kapcsolatban arról tájékoztatom, hogy az átalakítás tervei benyújtásra kerültek az illetékes hatósághoz, azonban még jelenleg is folyamatban van az eljárás, ezért ebben a témában jelenleg nem kívánunk nyilatkozni.
Az említett építkezést kivitelező tulajdonost nem sikerült elérnünk, viszont az eggyel korábbit igen, ő azt mondta: a telek megvétele után építési engedélyt kaptak, majd elkezdték az építkezést a terv szerint, de kivitelezés közben továbbértékesítették az ingatlant.
A túlépítés feltehetően ezután történhetett, a 2010-es évek első felében. Aki ismeri a környéket, azt mondja, ezt a házat építhette túl még jobban a jordániai származású üzletember, és ennek nyomán született meg a mai is látható végeredmény. Amire tavaly már nem kapta meg a fennmaradási engedélyt, a kerület ugyanis nem átalakításként vagy felújításként értelmezhette a történteket, hanem építkezésként. Egyébként olyan esetekben, amikor valaki egy meglévő, engedéllyel már rendelkező ingatlant alakít át vagy fejleszt, az – mondja építési szakember forrásunk – nem jelenthet területbővítést, de jelenthet nyílászárócserét vagy tetőszigetelést, -cserét, esetleg új burkolást. Itt azonban nem erről lehetett szó.
Sameer Hamdan ugyanis – a tulajdoni lapon található bejegyzés szerint – 2017-ben lett tulajdonos, a 24.hu pedig egy mindenki számára elérhető adatbázisból lekért egy 2016-os légi fotót a telekről, amelyen az látszik, hogy azóta jelentősen bővült a lakóingatlan, a zöldterület pedig zsugorodott.
Hamdanéktól amellett, hogy jelenleg hány négyzetméter az ingatlan alapterülete, megkérdeztük azt is, hogy a 75 százalékos zöldfelületi elvárás teljesül-e. Ezekre a kérdésekre nem kaptunk választ.
|
Fütyült a szabályokra a NER-ben hasító arab szállodamogul, amikor luxusvillát húzott a Rózsadombra
|
A lovagkereszttel kitüntetett Sameer Hamdan évekkel ezelőtt kezdett építkezni Budán. Helyszíni tapasztalatunk szerint azonban az állami hitellel is megtámogatott Párisi Udvar tulajdonosa túlépítette az ingatlant, amire a II. kerület nem is adta meg a fennmaradási engedélyt. Erősen úgy tűnik, hogy a zöldterületi elvárásokat sem teljesíti a rózsadombi luxusvilla.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/16/sameer-hamdan-luxusvilla/
|
2020-11-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az uniós politika különböző terepein többféle elképzelés kering arról, hogyan lehetne Orbán Viktort rávenni arra, hogy a februári EU-csúcson ne vétózzon az Ukrajna számára folyósítandó támogatás ügyében, írja a francia lap.
Világszerte nehezen találják a receptet az ismét erősödő terrorizmus felszámolására, amihez a katonai erő kevés. A Közel-Keleten a régiek mellett új szélsőséges csoportok jelentek meg, Afrikában pedig már államszervezői ambícióik is vannak.
|
A TV2 tulajdonosának saját bankcsoportja adott hitelt a csatorna műsorgyártóinak
|
Bár a hitelt a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő MKB adta a televíziós társaságoknak, ez a bank is tagja a Magyar Bankholdingnak, amelybe az alapítók apportálják banki részesedésüket, és amelynek Vida József a vezérigazgatója is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202045_iko_musorgyarto_vidabokezu_onmagaval
|
2020-11-07 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A koronavírus-járvány és a homofóbia intézményesítésének tűnő változtatások árnyékában csempészi be a kormány az egykor még gránitszilárdságúként reklámozott (és most lassan kilencedszer változó) alaptörvényébe a közpénz új definícióját. Szinte fel sem tűnne amúgy, de csak ott van ugyanis a módosító indítvány szövegében az is, hogy
a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.
Ha komolyan gondolják, átvezetik a teljes magyar jogrenden
Ez így önmagában és az alaptörvényben lényegében nem jelent semmit, utóbbi ugyanis nem definiálja, mi az „állam”. Sőt ami azt illeti, eddig, illetve a módosítás parlamenti elfogadásáig arra sincsen jogszabályi meghatározás, mi a „közpénz”. A fenti passzust a kormány az alaptörvénynek „A közpénzek” című fejezetébe kívánja beilleszteni, amely eddig nem tartalmazott definíciót, azt egyrészt a köznapi értelmezésre, másfelől az alacsonyabb rendű jogszabályok, a törvények, rendeletek stb. értelmezésére, végül a bírósági gyakorlatra bízta.
Szinte biztosra vehető, hogy a módosítással a kormány szűkíteni akarja, mi számít közpénznek, le akarja nyesni a körről, amit az elmúlt évek számtalan bírósági ítéletével sikerült odaragasztani – véli Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója, aki a jegybanki alapítványok vagyonát vagy a sportklubok tao-támogatását említi példaként.
A felcsúti akadémia véletlenül videót közölt 4 milliárd forint közpénzből épülő wellness szállójáról
Egy, a Puskás Akadémia által a YouTube-on megosztott videofelvétel hátterében feltűnik az épülő „Ifjúsági Sportszálláshely". Az akadémia első körben 1,5, aztán már 4 milliárd forint tao-támogatást kért és kapott rá, a belsejéről annyit tudni, hogy komoly wellness-részleget rendeltek hozzá.
Ehhez azonban további törvénymódosításokra lesz szükség, Ligeti Miklós az alkotmánymódosítást
egy hadjárat első lövéséhez hasonlítja, amit majd a gyalogság követ elvégezni az aprómunkát.
Ha Ligetinek igaza van, és a kormány a közpénz-kör jelentős szűkítésének ágyaz meg ezzel az alaptörvény-módosítással, akkor valóban most jön majd csak a munka java. Természetesen a közpénzekre való hivatkozások áthatják a teljes magyar jogszabályi környezetet, a közpénzi kör szűkítéséhez pedig szükség lesz számtalan törvény módosítására, az alaptörvényben lefektetett alapelvet át kell vezetni lényegében a teljes magyar jogrenden a nemzeti vagyonról szóló törvénytől az önkormányzati törvényen át az információszabadságról szóló törvényig.
Utóbbi különösen jelentős lépés lehet, a közpénzek nem-közpénzekké alakítása szempontjából fontos, hogy a közvélemény tudomást szerez-e erről, illetve később a nem-közpénzzé alakult közpénzek sorsáról.
Elveszítheti Alaptörvény-jellegét
November 10-én majdnem 40 törvényjavaslat került az Országgyűlés elé, jóformán kivétel nélkül a kormány vagy a kormánypártok kezdeményezésére. Szinte megérteni is lehetetlen a módosítások kavalkádját, de biztosak vagyunk abban, hogy mindenki megleli a számára legkedvesebbet. A paletta igencsak színes, az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszüntetése ugyanúgy ráfért, ahogyan az Alaptörvény újabb átszabása.
Az értelmezés egységes, csak épp a kormánynak nem tetszik
Az alkotmánymódosítás indoklása szerint azért van rá szükség, hogy
az alkotmányos szervek gyakorlatában megjelent eltérő helyett egységes gyakorlat alakulhasson ki.
A módosítás indoklása egész egyszerűen nem igaz, a bírósági (beleértve a Kúriát és az Alkotmánybíróságot) ítélkezési gyakorlat a közpénz-értelmezést tekintve nagyon is egységes. Az tény, hogy ez a kormánynak és sok közpénzt kezelő intézménynek nem tetszett, és az elmúlt években jelentős igyekezet volt tapasztalható egy szűkebb értelmezés kialakítására – mondja Ligeti Miklós.
A közpénzt kezelő intézmények és szervezetek az adatigénylési ügyekben indított peres eljárásokban a TI tapasztalatai szerint gyakran azzal érvelnek, hogy ők
nem közpénzt kezelnek,
nem közfeladatot látnak el,
nem az állami szféra részei, attól elkülönülten működnek.
A bíróságok számtalan ügyben olyan ítéleteket hoztak, miszerint az állami ellenőrzés alatt működő szervezetek az állam részei, így az ilyen szervezetek a tőlük kért adatokat ki kell adniuk, ahogyan a közpénzből gazdálkodó szervezeteknek is.
Pert nyert a Transparency, az Emmi nem kérhet pénzt a tao-adatokért
Egy másfél éve húzódó eljárást zárt le nemrégen a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése.
Az, hogy mi számít közpénznek, még a magánszférában működő vállalkozások és személyek szempontjából sem mellékes kérdés – figyelmeztet Ligeti Miklós. Annak ugyanis, aki közpénzhez jut, nagyobb mértékben kell tűrnie a nyilvánosságot. Például a TI pert indított az Államkincstár ellen egyes cégeknek juttatott európai uniós támogatások visszafizetése ügyében. Az Államkincstár az érintett cégek üzleti érdekére hivatkozva kívánta megtagadni a kért adatok kiadását. A bíróság azonban úgy döntött, hogy a közpénzek felhasználásához kötődő transzparencia-követelmény erősebb a vállalkozások üzleti titokhoz fűződő jogainál.
„Elvesztette közpénz jellegét”
Tény, a kormány lényegében 2010 óta igyekszik kisebb-nagyobb ügyekben elzárni a nyilvánosságot a közpénzek kezelésétől. A Nemzeti Együttműködés Rendszere, valamint annak számtalan korrupciógyanús ügylete elleni kritikus szembenállás tüntetéseken rappelt és skandált jelmondata lett az „elvesztette közpénz jellegét”. Ironikus módon ez a szókapcsolat magából a Fideszből pattant ki, bár eredetileg szó szerint „elveszíti közvagyon jellegét” formában írták bele abba a törvénymódosításba, amivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014-ben létrehozott alapítványainak juttatott 266 milliárd forint sorsát és működését kívánták elrejteni a kíváncsi szemek elől.
A manőver formailag nem sikerült, a módosítást a parlamenti kétharmados gépezet ugyan zökkenőmentesen megszavazta, de később az Alkotmánybíróság elkaszálta. A Kúria pedig egy konkrét adatigénylési perben mondta ki, hogy az alapítványok közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el.
Az alaptörvényben rögzíteni kívánt definíció szerint azonban a jegybanki alapítványok pénze végül csak elveszíti közpénz jellegét, sőt megszűnik közpénznek lenni. Hiszen az alapítványok pénze nem az állam bevétele, nem az állam kiadása, és az államnak követelése sem áll fenn azzal szemben.
Ugyanez igaz például a tao-támogatásokra – amelyek nagy részét sportklubok kapják. A tao- (vagyis társasági adó) támogatások rendszere ugyanis úgy működik, hogy vállalkozások felajánlhatják a befizetendő adójukat szervezeteknek.
A tao-támogatás így technikailag nem az állam bevétele (hisz nem folyik be a költségvetésbe), nem az állam kiadása (hisz nem folyik ki a költségvetésből), és az államnak követelése sincs rá (minthogy lemondott róla).
Vagyis az alaptörvény módosítás értelmében nem közpénz. Bár eddig a bírósági gyakorlat szerint annak minősült, mint állami váromány – olyan költségvetési bevétel, amiről a költségvetés ugyan lemondott, de azért őt illetné.
Nagy kérdés, hogy a kormány mit tervez kezdeni a közfeladat-ellátás fogalmával. A jegybanki alapítványok gazdálkodása a Kúria és az Alkotmánybíróság döntései szerint nemcsak azért nyilvános, mert közpénzzel történik, hanem mert közfeladatot látnak el. Más szóval gazdálkodásuk akkor is nyilvános, ha elfogadjuk, hogy nem közpénzből történik. Legalábbis most még, kérdés, a kormány tervez-e változtatni ezen, esetleg megkísérlik-e összekapcsolni a közfeladat-ellátás fogalmát a közpénz(-kezelés) újsütetű fogalmával.
A vagyonkezelő alapítványokat kétharmadba betonozzák
Szintén kérdés egyelőre, hogyan érinti a közpénz új definíciója a közvagyon, avagy szabatosabban az állami (nemzeti) vagyon fogalmát. A vagyon lehet például ingatlan, műkincs, részvény stb. – az állam rendelkezik ilyenekkel, plusz nem kevés vagyont, illetve vagyon kezelését ruházta át magától többé kevésbé független szereplőkre. Egy épület vagy egy pakettnyi Mol-részvény se nem kiadása, se nem bevétele az államnak, sőt az államnak adott esetben követelése sem áll fenn.
Az állami (nemzeti) vagyon még alaptörvényi szinten is külön fogalom, ezért még érdekesebb kérdés, hogy a kezelésbe adott vagy átruházott állami vagyon által termelt pénz (például részvény után kapott osztalék) közpénz-e? Az új definíció szerint nem, hiszen az államnak nem bevétele, nem kiadása, nem követelése. Holott eddig a bírói gyakorlat szerint az volt, és a jegybanki alapítványok például elszámoltak vele, mennyit fialtak a befektetéseik, és mire fordították az így nyert pénzt.
A legújabb példát ilyesmire a közérdekű vagyonkezelő alapítványok jelentik – ha már itt tartunk, a kormány azt is épp most írja bele az alaptörvénybe, hogy ezek létrehozásáról, megszűnéséről, működéséről sarkalatos törvény rendelkezik. Amint azt a HVG hetilap már a módosítások megjelenése előtt jelezte, miután a sarkalatos törvények megváltoztatásához kétharmados többség kell az országgyűlésben, így igen kicsi a valószínűsége, hogy egy esetleges kormányváltás után módosítani lehet majd. Igaz, az esetleges kormányváltás valószínűsége is kisebb lett, mert a kormány a járvány leple alatt nem csak az alaptörvénybe ír bele, hanem a választási törvényt is átszabja – az ellenzék kárára. Közben a kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.
Úgy bebetonozta kádereit a Fidesz, hogy egy kormányváltás után sem lehetne kirobbantani őket
Ezermilliárdos állami vagyont menekítettek ki, amelyet Orbán Viktorék tucatnyi egyetemi és egyéb alapítványnak juttattak. Ezzel akár évtizedeken át finanszírozni tudják saját szellemi hátországukat.
Mekkora az államháztartás, és mi van benne?
Végül kérdés, hogy az új közpénz-definíció milyen hatással lesz arra, mit tekint a kormány az államháztartás részének. Ez nem pusztán technikai kérdés, Magyarországnak az Európai Unió tagjaként vannak olyan kötelezettségei, amelyek szempontjából lényeges.
A kormány például sokáig kötötte az ebet a karóhoz, hogy az állami exportfinanszírozási bank, az Eximbank nem az államháztartás része – végül beadta a derekát, egy csapásra nagyobb is lett az államadósság. A jegybanki alapítványokat az uniós állásponttal szemben a magyar kormány szintén évekig az államháztartási körön kívánta könyvelni, végül ebben is beadták a derekukat.
Furcsa halmazállapotú kvázi közpénzzé vált az MNB-alapítványok vagyona
Noha a jogi csatákban eldőlt, hogy közpénz, amit a Matolcsy Györgyék által létrehozott alapítványok kaptak, egyre homályosabb a 270 milliárdos vagyon működése.
Az EU és az ilyen kérdésekben általában illetékes Európai Unió Bírósága jellemzően jóval tágabban értelmezi az állami vagyon és a közpénz határait, mint a magyar kormány.
|
A Fidesz parlamenti gyalogsága végezheti be Orbánék közpénztelenítési hadjáratát
|
Új definíciót alkotott a kormány arra, hogy mi a közpénz, és ezt beírják az alaptörvénybe is. A meghatározás jóval szűkebb, mint a köznapi és a bírósági értelmezés, a fociba ömlő tao-támogatásokat például nem fedi. Ha a kormány komolyan gondolja a közpénztelenítést, úgy a definíciót még át kell vezetni a teljes jogrenden, valamint fontos lenne törvényi, rendeleti szinten is tisztázni számos kérdést.
A kormány máris több ezermilliárd forint értékű állami vagyont – épp ingatlanokat és részvényeket ruházott át az (egyelőre) főként felsőoktatási intézmények működtetésére létrehozott vagyonkezelő alapítványokba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201112_Az_alkotmanymodositas_utan_jon_a_Fidesz_gyalogsaga_a_kozpenztelenitesi_hadjaratban
|
2020-11-12 10:55:00
| true | null | null |
HVG
|
Sorra nyeri a ceglédi önkormányzat közbeszerzéseit egy cég, amelynek tulajdonosai az egyik helyi fideszes képviselő szülei. Az Elastic’91 Kft., amely közel 1,4 milliárd forint értékű megbízást kapott az elmúlt években Ceglédtől, korábban egy ingatlanvásárlás kapcsán is bekerült már a hírekbe.
Az 1991-ben alapított, 202 fős Elastic’91 Kft. nyerte a ceglédi önkormányzat által kiírt tendert, amelynek keretében a település csapadékvíz elvezető létesítményeinek fejlesztése valósul meg. A beruházás pályázata meghívásos volt, összesen hat cég adhatott be ajánlatot, köztük meglepetésre egy fuvarozó vállalat is. A nyertes a legkedvezőbb árajánlattal az Elastic’91 Kft. lett: nettó 172 + 55 millió forintért vállalta a kivitelezést.
A cégnek már nem először sikerült a legolcsóbb ajánlatot adnia: az elmúlt években rendre őket hirdette ki győztesként a ceglédi városvezetés. Igaz, kizárólag csak ők.
A jelenségre még tavaly ősszel figyelt fel a 24.hu. A portál akkor arról számolt be, hogy a cég 2016 óta nettó 1 milliárd 56 millió forintnyi megbízást nyert el a Pest megyei várostól – ez az összeg mára tovább nőtt. Az Elastic’91 Kft. ugyanis azóta újabb megbízásokat kapott az önkormányzattól: csak idén 317,9 millió forint értékben csapadékvízelvezetéssel kapcsolatos munkákra.
Eddig a legmagasabb összegű megbízásuk félmilliárd forintra rúg: a cég – egyedüli ajánlattevőként – öt évig láthatja el a város köztisztasági feladatait. De korábban évi 40 millió forintért vállalták az esővízcsatornák rendben tartását, 159 millió forintért építenek kerékpárutakat, emellett kisebb összegekért parkolókat, járdákat és közterületeket is felújítanak.
Az Opten adatbázisa alapján így alakultak a cég bevételei, az adózott eredménye és a közbeszerzésekből befolyó összegei (forintban):
Mindez azért érdekes, mert a cég tulajdonosai 50-50 százalékban Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné, a ceglédi képviselő-testület Fidesz-KDNP-s tagjának, ifj. Károly Ferencnek a szülei.
„Összefogás, együttes munka”
„Egyedül a legnagyobb erő sem tehet mindent, mondhatnám, nem tehet sokat: egyesített erőknek pedig a lehetetlennek látszó is gyakran lehetséges. Családunk mottója is lehetne ez a Kölcsey – idézet. Az összefogás, az együttes munka jellemzi a Károly – családot” – áll a cég honlapjának bemutatkozó szövegében.
A kft. szerint
„a mai rohanó világunkban a család biztos hátteret tud nyújtani, és a „több lábon állás”, a különféle tevékenységek, szolgáltatások egy kézben történő összpontosítása is segítség ebben.”
Éppen ezért a cég fürdőruha-gyártással és -forgalmazással, köztisztasági munkával, telekommunikációval, szállítmányozással, valamint egyéb kereskedelmi – szolgáltató tevékenységekkel is foglalkozik.
A tulajdonos Károly Ferenc Sándor és Károly Ferenc Sándorné fiát, ifj. Károly Ferencet a Fidesz-KDNP jelöltjeként választották meg képviselőnek 2019 őszén (korábban a Ceglédért Független Egyesület színeiben is volt képviselő), de egy időben apja, Károly Ferenc is önkormányzati képviselőként dolgozott a településen.
A 24.hu úgy tudja, a fideszes képviselő nem vesz részt az olyan szavazásokon, amelyek édesapja cégét érintik – ezért „gyakran kell ki-be járkálnia”.
Az Elastic’91 egyébként már 2010-ben is figyelmet kapott az országos sajtóban. Akkor a hvg.hu írta meg, hogy a cég meglepően alacsony áron vásárolhatta meg az önkormányzattól az egykori Dózsa György laktanya több mint 18 hektáros részét a rajta álló épületekkel együtt. A vállalkozás 21 millió forintot fizetett a hatalmas területért úgy, hogy az önkormányzat pályázatot sem írt ki.
|
Több mint egymilliárd forint értékű közbeszerzést nyert már el a fideszes képviselő szüleinek cége
|
Sorra nyeri a ceglédi önkormányzat közbeszerzéseit egy cég, amelynek tulajdonosai az egyik helyi fideszes képviselő szülei. Az Elastic’91 Kft., amely közel 1,4 milliárd forint értékű megbízást kapott az elmúlt években Ceglédtől, korábban egy ingatlanvásárlás kapcsán is bekerült már a hírekbe.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/06/tobb-mint-egymilliard-forint-erteku-kozbeszerzest-nyert-mar-el-a-fideszes-kepviselo-szuleinek-cege/
|
2020-11-06 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2007-ben zárt be a Dunakanyar talán legszebb fürdője, amelynek egykori medencéi egyedülállóak. Azóta pusztul a lepencei strand, az 53000 négyzetméteres területen csak lovak legelnek. Pedig évek óta szó van arról, hogy felújítják a strandot. Úgy tűnik, most talán tényleg sor kerül rá: a helyszínt ugyanis kiemelt fejlesztési területté nyilvánították.
Az első jel, hogy talán mozdul valami a strand ügyében az volt, hogy a Kisfaludy-program keretében a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. strandfürdő fejlesztésre kapott 2 992 429 607 Ft-ot, 2017 augusztusában pedig ugyanerre a célra 2 milliárdot a Dunakanyari fejlesztések keretében.
De hogyan jutottunk el idáig, és mit lehet tudni a 2017-ben alakult, Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft-ről? A 2007-ben bezárt strandot a Castrum Visegrád Kft. tulajdonolta, amelynek egyik tulajdonosa a strand bezárásáig a térségben sokat emlegetett Simon Péter volt. A terv akkor egy fürdőkomplexum, luxusfürdő létrehozása volt, ám végül az álom csak álom maradt, a céget pedig felszámolták.
Félmilliárd forintos ajándék egy szentendrei vállalkozónak
Elengedte a szentendrei önkormányzat a több mint fél milliárd forintos tartozását Simon Péter vállalkozónak, aki jelenleg a városi projektiroda vezetőjeként, közalkalmazottként dolgozik. Simon a városi uszoda üzemeltetése során halmozta fel adósságát, de korábban a Kulcsár-féle brókerbotrány szereplőivel is üzletelt. Kép innen 2013. december 12-i ülésén a szentendrei képviselőtestület elvetette a Quali-Team Kft.
Vélhetően egy nagyobb adósság is belejátszott, hogy a strand a CIB Bank tulajdonába került, majd a banktól két évvel később a Recovery Zrt-hez került, amely szintén a CIB csoporthoz tartozik.
Tőlük vásárolta meg 2017-ben a területet a Dreamland Holding Zrt., amely fél év múlva tovább is adta a VLVS Kft.-nek. A Dreamland Holding tulajdonosa 2019 végéig dr. Szepesi Richárd József volt, jelenlegi tulajdonosa egy Kft.-n keresztül (Szepard Kft.) a felesége dr. Kante Awa, illetve az Appeninn Vagyonkezelő Holding. Hogy bonyolultabb legyen a helyzet, a VLVS Kft. ügyvezetője is dr. Szepesi volt, jelenleg pedig Vécsey Róbert. A céget most a DLHG Invest Zr. tulajdonolja, amelynek tulaja – hogy visszakanyarodjunk a kezdetekhez – a Dreamland Holding Zrt.
Természetvédelmi területet is érint
A képviselő-testület 2020 szeptemberében módosította a Helyi építési szabályzatot (134/2020. (IX. 11.), mégpedig azért, mert az az évekkel korábbi fejlesztési terveknek megfelelő paramétereket tartalmazott. Ám a jelenlegi tulajdonos, a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. már máshogy képzeli el a koncepciót, a területet máshogyan hasznosítaná, de ezt a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé. Ezért a tulajdonos megbízásából új tanulmányterv készült (tervező: Bord Építész Stúdió Kft), melyet a képviselő-testület befogadott, majd kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a fürdő területét.
Az elhagyatott lepencei strand from atlatszo.hu on Vimeo.
Az építkezést nehezítheti, hogy egy 2020 szeptemberi egyeztetés során fény derült arra, hogy az egyik terv két helyen is Natura 2000-es területet érint, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park jelzett is, felhívva a figyelmet arra, hogy 2017-ben készült egy élőhely térkép a területről. Kimondták azt is, hogy Natura 2000 területet csak kiemelt érdekben lehet igénybe venni, és jelezte azt is, hogy élőhelyen a Nemzeti Park nem tud hozzájárulni épület elhelyezéséhez, a terület igénybevételéhez. Természetesen a beruházónak van lehetősége módosítani a terveken, figyelembe véve az előírásokat.
Családi szálak
A történetben dr. Szepesi neve lehet izgalmas, a hotelbizniszben utazó üzletember az elmúlt években több kormányzati támogatást is elnyert a Kisfaludy-programon keresztül. A 2017-ben megszerzett egykori Horty villa helyén épülő Balaland hotel és a Grand Hotel Tokaj után most a Dunakanyarban építkezhet a NER-közeli vállalkozó, akinek felesége és cégtársa dr. Kante Awa.
Az ő szerepe azért érdekes, mert édesanyja Nagy Róza, Matolcsy György egykori bizalmasa, korábbi államtitkár, és az MNB korábbi főigazgatója is.
Ezt segítheti, hogy a térségben szinte egyedüli módon Visegrád polgármestere, Eőry Dénes fideszes támogatással szerezte meg a városvezetői széket – ő egyébként a Visegrádi Ásványvíz Kft. volt igazgatója, a cég jelenleg felszámolás alatt áll -, miközben a térségben szinte mindenhol ellenzéki jelölt nyert. Erre utaló jel, hogy a város képviselő-testülete döntött a helyi építési szabályzat módosításáról, és kiemelt fejlesztési területnek minősítette az egykori strand területét. Bár az ügyben lakossági fórumot is terveztek, az a vírus miatt elmaradt.
Persze a fürdő nem működik termálkút nélkül, a K7-es kút sorsa pedig sokáig bizonytalan volt. Egy 15 éves jogvitát követően, 2014-ben került vissza az önkormányzat tulajdonába. A termálvizet többek közt az önkormányzat a Grand Hotel Bohemia Zrt.-nek értékesítette – ennek a cégnek tulajdonosa a szerződés aláírásakor dr. Szepesi Richárd József volt – amely azt kérte, hogy helyette a Visegrád Lepence Völgy Strandfürdő Kft. lépjen be a szerződésbe. Ezt 2019 szeptember 18-án öt igennel és két tartózkodással megszavazta a testület.
A Grand Hotel Bohémia nem véletlenül tűnt fel Visegrádon, a ma már MNK Pénzügyi Szolgáltató Zrt. néven futó vállalkozás a Magyar Szállodák és Éttermek szövetségének listája szerint azonos néven 4*superior besorolású, 214 szobás hotelt nyitna. Az eredeti megnyitási dátum 2021 első negyedéve, de ennek megvalósulása nem valószínű, különös tekintettel arra, hogy Visegrád jegyzőjének tájékoztatása szerint jelenleg nem tudnak szálloda építésről a településen.
|
Lepencei strand: kiemelt fejlesztési terület lett a NER-barát szállodakirály új befektetése
|
2007-ben zárt be a Dunakanyar talán legszebb fürdője, amelynek egykori medencéi egyedülállóak. Azóta pusztul a lepencei strand, az 53000 négyzetméteres területen csak lovak legelnek. Pedig évek óta szó van arról, hogy felújítják a strandot. Úgy tűnik, most talán tényleg sor kerül rá: a helyszínt ugyanis kiemelt fejlesztési területté nyilvánították.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/09/lepencei-strand-kiemelt-fejlesztesi-terulet-lett-a-ner-barat-szallodakiraly-uj-befektetese/
|
2020-11-09 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
2014-ben adták át a félmilliárd forintból, Szegedtől a vajdasági Törökkanizsáig megépített kerékpárutat, amelynek jó része azóta tönkrement. Az uniós forrásokat koordináló ügynökség korábban 19,5 millió forintra büntette Tiszaszigetet a beruházással kapcsolatos szabálytalanság miatt. Az állam akkor is a település segítségére sietett, most pedig újabb 38 millió forintot ad a kormány a fideszes polgármester vezette településnek a felújításra.
“Öt kiíráson mintegy 177 millió 335 ezer forintot nyertek a Csongrád-Csanád megyei települések. A legtöbben a temetőket újítják meg, de kerékpárutakat is fejleszthetnek, valamint elhagyatott ingatlanokat vásárolnak meg és alakítanak át, így javul a településkép is” – írja a Délmagyarország.
A Magyar Falu programban kerékpárút felújításra kapott pénzt a szerb határ közelében lévő Tiszasziget is. A lapnak a település fideszes polgármestere azt mondta, “a 38,5 millió forintból a határátkelőhely felé vezető kerékpárútjuk hibáját javítják ki, hiszen több helyen hepehupás és repedezett. Összesen 1,3 kilométernyi szakaszt tudnak helyreállítani, azokon a részeken renoválnak, ahol a legégetőbb a probléma. Megjegyezte, turisztikai szempontból is fontos ez az út, hiszen ezen lehet áttekerni Szerbiába és onnan hazánkba, valamint ez a vonal vezet a Mélypont emlékhelyhez is.”
“Több helyen hepehupás és repedezett” – ezt érdemes kiemelni Ferenczi Ferenctől. Tiszasziget fideszes polgármestere arról a kerékpárútról beszél, amit 2014-ben uniós pénzből építettek. A mindössze hatéves kerékpárút botrányos, és nem csak a kinézete miatt.
Még az átadás előtt, 2013-ban derült ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szabálytalansági eljárást indított a beruházás miatt. Akkor Ferenczi Ferenc azt állította a lapnak, “nem indított az irányító hatóság szabálytalansági eljárást a tiszaszigeti önkormányzat ellen, csupán azt vizsgálják január óta, hogy történt-e valami a tiszaszigeti kerékpárút-építés ügyében”. A fideszes településvezető politikai támadásnak nevezte az eljárásról szóló híreket.
2015-re viszont bebizonyosodott, hogy indult eljárás, sőt, meg is büntették az önkormányzatot.
Az uniós forrásokat koordináló ügynökség (NFÜ) a határon átnyúló szerb-magyar pályázatok nyertesei közül Tiszaszigetet 19,5 millió forintra büntette.
A büntetés oka, hogy olyan céget bíztak meg a munkával (a Tisza-Maros Víziközmű Üzemeltető Kft.-t), amelyben az önkormányzat is tulajdonos volt.
Akkor Ferenczi azt nyilatkozta, hogy az NFÜ „korrekciós összeget állapított meg, amely felhasználható volt a megvalósítás során”. Emiatt ugyan hitelt kellett felvennie a településnek, de azt utána az állam konszolidálta.
De nem csak emiatt került a hírekbe Tiszasziget. Az önkormányzati választások előtt írtunk Tiszasziget és Újszentiván fiktív lakosairól. Büntetőügy lett belőle, Tiszasziget polgármesterét is jogerősen elítélték. Később tettét az Átlátszónak azzal magyarázta, “döntésemet Magyarország Alaptörvényében szereplő Nemzeti Hitvallás szellemében hoztam meg: “Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik vényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.”
A Nemzeti Hitvallással indokolja a polgármester, miért jelentett be voksturistákat
Tiszasziget és Újszentiván polgármestere is újrázni próbál az októberi választásokon, egyikük esetében a közokirat hamisítás miatt kiszabott pénzbírság jogerős lett. A független Ferenczi Ferenc közleményt küldött, miszerint a Nemzeti Hitvallás szellemében pártolta a voksturizmust. A fideszes Putnik Lázár tovább hallgat. [featuredbox text=
Fotó: A határátkelőhely felé vezető kerékpárút Tiszaszigeten. A szerző felvétele.
|
Újra pénzt ad a kormány egy kerékpárútra, amely miatt korábban már az NFÜ büntetését is kifizette
|
2014-ben adták át a félmilliárd forintból, Szegedtől a vajdasági Törökkanizsáig megépített kerékpárutat, amelynek jó része azóta tönkrement. Az uniós forrásokat koordináló ügynökség korábban 19,5 millió forintra büntette Tiszaszigetet a beruházással kapcsolatos szabálytalanság miatt. Az állam akkor is a település segítségére sietett, most pedig újabb 38 millió forintot ad a kormány a fideszes polgármester vezette településnek a felújításra.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/13/ujra-penzt-ad-a-kormany-egy-kerekparutra-amely-miatt-korabban-mar-az-nfu-bunteteset-is-kifizette/
|
2020-11-13 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
„A „Makó Városi Termál- és Gyógyfürdő fejlesztése építési beruházás” tárgyú közbeszerzési eljárás lefolytatása a vonatkozó jogszabályok alapján a Beruházási Ügynökség feladata, aki mint a feladat címzettje, meghatározza az eljárásrendet is. A Beruházási Ügynökség a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatása mellett döntött” – erről tájékoztatta a város jegyzője a DK-s Mucsi Tamás, aki a városi fürdő bővítésről érdeklődött.
Log into Facebook | Facebook
A Makovecz-fürdőt három részletben tervezték bővíteni, erről 2018-ben beszélt a város fideszes polgármestere. Farkas Éva Erzsébet a makohirado.hu tudósítása szerint azt mondta, “a kormány három részletben adja a fürdő Makovecz Imre tervei alapján való bővítésére a 9,5 milliárdot Makónak”, 2018-ban közel 2 milliárdot, 2019-ben 4,7 milliárdot, míg 2020-ban 2,8 milliárdot. 2019-ben a magyarepitok.hu írta meg, hogy elkészültek a tervek, “a beruházás pedig 2020 végére fejeződik be.”
A közbeszerzést 2019 augusztusában tették közzé, ebben lett volna “családi és élményzóna építése Makovecz Imre tervei alapján”: 2 db karéjos medence, 1800 négyzetméteres Atlantis kalandzóna, nyári öltöző, 1000 négyzetméteres napozóterasz, beléptető rendszer, fűtött átjárók és még sok minden más is.
Egy évvel később hirdettek eredményt, vagyis azt, hogy nincs eredmény. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer szerint hárman pályáztak: a Fehérép Kft., a stadionépítésekről ismert – Orbán Viktor vejének volt üzlettársa tulajdonában álló – West Hungaria Bau Kft., valamint a szegedi Dél-Konstrukt Kft.
Az értesítő szerint a Fehérép Kft. 7,1 milliárd, a WHB Kft. 7,7 milliárd forintos ajánlatot adott, a Dél-Konstruktról annyit írtak, “ajánlattevő figyelemmel arra, hogy ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával, így az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül hagyta Ajánlatkérő”. A dokumentumból az is kiderült, hogy önkormányzatnak “a rendelkezésre álló fedezete 3 659 507 874 forint”, vagyis “a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez”.
Nem árulták el, mi a gond
Az EKR szerint nem ment simán az egy évig tartó közbeszerzés. A Dél-Konstrukt Kft. vitarendezési kérelméből az derül ki, hogy a fideszes vezetésű önkormányzat túl alacsonynak tartotta a szegedi cég ajánlatát. „Tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában a nyilvánosan elérhető önkormányzati előterjesztés alapján a közbeszerzési eljárás becsült értéke nettó 3.659.507.874,-Ft, Ajánlati árunk pedig ezt meghaladóan nettó: 4.357.814.321,-Ft. A bontási jegyzőkönyv sem a becsült érték, sem a rendelkezésre álló keret vonatkozásában nem tartalmaz adatot. Az aránytalanul alacsony vállalás így esetünkben nem állhat fenn – a nyilvánosan elérhető becsült értéken alapulva -, ha maga az ajánlatkérő is a mi vállalásunknál alacsonyabb összegben határozta meg a becsült értéket.”
Vagyis, annak ellenére, hogy a Dél-Konstrukt Kft. a rendelkezésre álló összegnél 600 millió forinttal drágább ajánlatot adott, az önkormányzat szerint ez túl alacsony.
A Fehérép és a WHB ajánlatához képest mindenképp, közel 3 milliárddal.
A közbeszerzési dokumentum úgy folytatódik, hogy az önkormányzat a Dél-Konstrukttól újra elkérte a teljes kimutatást a költségekre, amit egyébként is megkapott a pályázattal. „Jelen ügyben sem egyértelmű, hogy Ajánlatkérőben a költségvetés mely pontjai ébresztettek kétséget. Az sem tisztázott továbbá, hogy mi az a mérce, melyhez viszonyítva Ajánlatkérő aránytalanul alacsonynak találja az ajánlati árunkat. Az indokolás kérésben Ajánlatkérő nem fejti ki, hogy a becsült értékhez vagy a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően végzett piacfelmérés alapján vagy az anyagi fedezet meghatározásához használt egyéb adatok alapján jutott erre a következtetésre?” – írta a cég.
Az önkormányzat 2020. március 4-én hétnapos, majd március 23-án háromnapos határidőt adott a Dél-Konstruktnak az árindoklásra. A cég válasza: „az Ajánlatkérő által kértek nem állnak arányban a teljesítésre megadott határidővel”. A vége az lett, hogy a Dél-Konstrukt kérelme “vitathatatlanul elkésettnek tekinthető, így arra Ajánlatkérő jogszabályi felhatalmazás hiányában érdemi választ nem ad.”
A fideszes önkormányzatnak tehát nem kellett megindokolnia, miért nem tetszett neki a Dél-Konstrukt ajánlata.
Nem vették figyelembe
Fürdő ennek ellenére lesz, csak épp nem mindenki indulhat a megismételt sokmilliárdos építkezésért. Az önkormányzat honlapjára feltöltött dokumentum szerint feltételes, közzététel nélküli tárgyalásos közbeszerzést indítottak, ahová mit ad isten, csak az elkaszált közbeszerzésen 7 milliárd fölötti ajánlatot adó cégeket hívják meg. Azzal indokolják, hogy csak a WHB és a Fehérép indulhat, hogy a korábbi közbeszerzésben csak ők adtak érvényes ajánlatot. Az eljárást a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság bonyolítja.
Az első közbeszerzésben nem volt érvénytelen ajánlat. A Dél-Konstrukt Kft. korábbi közbeszerzési dokumentum szerint „ajánlatát nem tartotta fenn kifejezett nyilatkozatával”, ezért nem vették figyelembe. Érvénytelen ajánlattevő nincs a dokumentumban. Így a két – jóval drágább ajánlatot beadó – cég közül valamelyik lehet a nyertes.
Pedig a Dél-Konstrukt sem ismeretlen a hazai építési piacon. Sőt, a Fehéréppel közösen öt szegedi iskola energetikai korszerűsítését nyerték el 2018-ban, de a WHB-val közösen építik a szegedi uszodát is. Azt, amelyikről megírtuk, hogy a tervezett 4 milliárd helyett 16 milliárdért épülhet fel – a WHB szerint azért, mert „a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.”
Négyszeres áron, 16 milliárd forintért építi meg Szeged új uszodáját a WHB
Az eredeti árhoz képest jóval drágábban, 4 milliárd forint helyett 16 milliárdért építi meg Csongrád megye székhelyének új sportuszodáját Tiborcz István üzlettársának a cége, a West Hungária Bau Kft. (WHB) a Dél-Konstrukt Zrt.-vel közösen. A négyszeres áremelkedést azzal magyarázzák, hogy a tervezés, az engedélyeztetés, majd a közbeszerzés lebonyolítása alatt eltelt időben megnövekedtek a költségek.
A fotó illusztráció, forrás: pixabay.com
|
Félmilliárddal meghaladta az árajánlat a fürdőre szánt összeget, mégis túl olcsónak találták
|
Kicsivel több mint 4 milliárd forintos ajánlatot adott a makói fürdő bővítésre a szegedi Dél-Konstrukt, de nem lett nyertes, arra hivatkozva, hogy az ár túl alacsony – bár az önkormányzatnak a beruházásra csak 3,7 milliárd forintja van. Új közbeszerzést írta ki, ahová csak azokat a pályázókat hívták meg, akik első körben 7 milliárd fölötti ajánlatokat adtak.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2020/11/16/felmilliarddal-meghaladta-az-arajanlat-a-furdore-szant-osszeget-megis-tul-olcsonak-talaltak/
|
2020-11-16 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Amikor 2020 második felében felgyorsultak az események, akkor minden héten egyszer tucatnyi fontos ember ült össze Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli felelős miniszternél, a megfelelő koronavírusos előkészületekkel, tesztekkel, maszkkal, és minden alkalommal több órán át gyűrték egymást, komoly, olykor kifejezetten parázs viták közepette. A Trónok harcát idéző tárgyalásokon a feszültség egyrészt az óriási tétből adódott, másrészt abból, hogy kiderült: bizonyos dolgokban igencsak ellenérdekeltek a saját területükön meglehetősen nagy hatalmú résztvevők.
A téma a bankholding létrehozása volt, azaz a Budapest Bank (BB), az MKB és az MTB (Takarékbank) összetolása. A projektről itt és itt már részletesen írtunk. Ennek a nagyon összetett munkának a történetét és a jövő kihívásait foglaljuk össze nyilvános információk és háttérbeszélgetések segítségével. Szerettünk volna beszélni a kulcsszereplőkkel is, Barna Zsolt, a bankholding elnöke és a folyamatban részt vevő tanácsadók elzárkóztak ettől, inkább azt hangsúlyozták, hogy az ügyfelekről nem adhatnak ki információt.
>>> Ide kattintva olvashatja el legfrissebb híreinket! >>>
Furcsa manőverek vezettek idáig
A mostani feszültség megértéséhez muszáj ismerni az előtörténetet:
Az állam 2014-ben kissé érthetetlen feltételekkel „mentette ki” a korábbi bajor tulajdonost az MKB-ból, azaz vette meg a veszteséges bankot.
2015 júniusában 700 millió dollárért (akkori áron 196 milliárd forintért) megvette a Budapest Bankot az amerikai GE-től.
Aztán egy évvel később értékesítette az MKB-t, mégpedig 37 milliárd forintért.
Utóbbi kettő között elég látványos, éppen ötszörös volt az árkülönbség. 2020 második felében ezt a két bankot (és a takarékot) elkezdték összetolni, és a közös bankban az MKB tulajdonosainak van nagyobb része, vagyis a BB/MKB összehasonlításban egykor ötödére árazott MKB ma már értékesebb. Eközben az állam a takarékoknál mindvégig támogatott egy olyan testre szabott törvényi szabályozással végrehajtott einstandot, ami talán szükséges volt, de teljesen kiirtotta a szövetkezeti gondolatot a szektorból.
Mi történt? Drágán vette az állam a Budapest Bankot? Rosszul adta el az MKB-t? Esetleg a Budapest Bankot lerohasztotta, vagy pont az MKB új magántulajdonosai végeztek csodás munkát, és értek el ötszörös értéknövekedést? Ha egy pillanatra megállunk, lehet olyan nézőpontunk is, ami szerint ez egy gigantikus mutyi, ami mindennél jobban bizonyítja azt, hogy az államnak nincs keresnivalója a kereskedelmi bankok piacán.
Ilyen előtörténet és vitatható állami döntések után érkezett el 2020.
Bármennyire is meglepő, de a bankholding ügyét leginkább az a koronavírus gyorsította be, ami a gazdaságban amúgy leginkább lefagyást okozott. Azt évek óta lehetett sejteni, hogy a magyar politikaközeli középbankok, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank összeolvadása szinergiát jelenthet, de a koronavírus miatt szükséges mentőcsomagok hívták elő a valódi lépéseket. A politika, a bankok és a tanácsadók kezdték megérteni, hogy amennyiben igaz az a régóta emlegetett összefüggés, hogy kell egy Magyarország felé elkötelezett, a nehéz időkben is hitelezni képes magyar nagybank, akkor ideje azt összetolni.
Az más kérdés, hogy az elején még kevésbé hangzott el az, hogy az út nagyon rögös, hogy a szinergiák kiaknázásának eleinte nagy költségei is vannak (tanácsadók, végkielégítések), hogy a nagy integrálási munka óhatatlanul az üzlet rovására is megy, a versenytársak is próbálnak ilyenkor csipegetni az üzletből, amikor ezer integrációs feladat adódik, háttérbe szorulhat a termékfejlesztés, az ügyfélgondozás, és hogy a három bank integrálása a szabályozás miatt sem egyszerű összeadás, van, ahol limitek jelentkeznek.
Ráadásul, bármennyire is különös, olyan szereplő, aki igazán elkötelezett volt az integráció mellett, sokáig nem akadt. A legmagasabb politikai szintek szándékait a felek ugyan érteni vélték, de a kormány részéről Mager Andrea vagyongazdálkodásért felelős miniszter volt a legmagasabb rangú olyan involvált kormánytag, aki végig részt vett a tárgyalásokon, és az ő érdekei speciálisak voltak.
És ezek az érdekek ütköztek a bankosok érdekeivel, főként az MKB-ban érdekelt Mészáros Lőrincével és a Mészárossal jó üzleti kapcsolatokat ápoló Vida Józsefével.
A bűvös 700 millió dollár
De miért volt a miniszternek egyedi érdeke? Bármennyire is furcsa, még egy magyar kormánytagnak is lehet olykor egyedi, akár a miniszterelnök céljaitól eltérő célfüggvénye is. A vagyongazdálkodásért felelős miniszternek például az – akár azért, mert a miniszter jó vagyongazda volt, akár azért, hogy később ne kerülhessen jogi, elszámoltatási helyzetbe –, hogy a bankok összetolásában a Budapest Bank aktuális értéke ne legyen alacsonyabb, mint 700 millió dollár, emlékezhetünk, ennyiért vette ugyanis az állam. Főleg, hogy az 1008/2019-es kormányrendelet is kimondta, hogy legalább a vételárért kell majd megszabadulni tőle.
Érthető ugye a különbség? A kormányzat egésze arra optimalizálna, hogy legyen egy magyar bank, amelyik majd hat-nyolc év múlva nagyon sokat ér, de a folyamatban érdekelt miniszternek az a fontos kiértékelési pont, hogy 2020-ban, az összeolvadásnál magasan mutassa ki a BB értékét. Vagyis, bár a vagyonértékelést független szakértő, az EY (korábban Ernst & Young) végezte, de ha a Budapest Bank értéke nem érte volna el a 700 millió dollárt, akkor a miniszter asszony kihátrál.
Ebben a helyzetben akár azt is gondolhatnánk, hogy az állam (jelen esetben Mager Andrea) és az MKB, illetve a Takarékbank különböző tulajdonosai (magántőkealapok, Mészáros Lőrinc, Vida József és sokan mások) ugyanabban voltak érdekeltek, érjen minél többet a bankjuk.
Ám a helyzet nem volt ilyen egyszerű. Képzeljük el, hogy az állam a háromból két bankot jól ismer. A Budapest Bank az övé, az MKB-t hosszas és kínkeserves procedúrában szanálta (ezzel meg is tisztította), de ott van még a kismillió szervezetből integrálódó Takarékbank.
Az állam ebben a helyzetben leginkább a Takarékbank tulajdonosainak a rovására lehetett csak bátor.
Az adott volt, hogy ha muszáj, hogy a BB legalább 700 millió dollárt érjen, akkor a többinek is sokat kell érnie, hogy az ő tulajdonosaik ne legyenek csalódottak a relatív értékeléstől. Ezt jó bátran be is árazták a felek, a holding konszolidált értéke végül 744 milliárd forint lett, ebben lett a magyar állam 30,35 százalékos tulajdonos, ami 226 milliárd forintos érték, kicsit több mint 700 millió dollár. Az MKB tulajdonosai 31,96 százalékot szereztek, ami 238 milliárd forint, az MTB tulajdonosai pedig 37,69 százalékot, 280 milliárd forintot.
Azt már csak az EY szakemberei tudják, hogy mennyire volt véletlen, hogy a BB-re éppen kihozták a 700 millió dollár aktuális értékét, mindenesetre, ahogy a projekt egyik vezetője mondta,
„226 milliárd forintért nem lehetett volna a BB-t külön eladni, de ezt lehetett volna a koronavírussal indokolni, hiszen az a bankokat világszerte leértékelte, de Andrea semmiképpen nem ment volna bele kisebb értékkel az integrációba.”
A miniszter pedig a napokban egy Origo-interjúban hangsúlyozta, hogy sikerrel járt. „A kormány ragaszkodott ahhoz, hogy ez a folyamat a szigorúbb – az állami vagyongazdálkodásra vonatkozó – szabályok megtartása mellett valósuljon meg. (…) Látható, hogy a feladatot nem csak részben tudtuk megoldani, sőt a világjárvány okozta gazdasági visszaesés nélkül még előbb tartanánk” – fogalmazott.
Egy árazás megfelelőségét nehéz értékelni, annak sok aspektusa lehet, de a 2019-es eredményekből kiindulva a hazai piacvezető, az OTP most 8,2-es P/E (árfolyamérték / adózott eredmény) értékeltségen fut, míg a mostani folyamatban az MKB 5,5-ös P/E-n, a BB 19,5-ösön, az MTB pedig egyenesen 39,4-esen lett értékelve.
A 744 milliárd forintos összesített értékelés a három bank összesített adózott eredménye alapján is 12-es P/E-t hoz ki, ami finoman szólva is magas, hiszen vajon a három bank miért futna másfélszeres értékeltségen, mint a sokkal kedvezőbb helyzetben levő piacvezető?
Fontos mutató még a P/BV, vagyis az, hogy az ár hányszorosa a saját tőkének, ez az európai bankok esetében most 0,5 alatti mutató, az OTP-nél 1,3-1,4 körüli érték, ilyen szempontból az MKB 1,2-es, a BB 1,4-es, az MTB pedig (tavalyi saját tőkéből számolva) 2,8-as értéke is nagyon magas.
Amit még érdemes lehet az értékelésnél figyelembe venni, hogy az MKB és az MTB hitelkönyve eléggé tele van politikafüggő („NER-es”) hitelekkel, a BB-é még nem annyira, de azért már ott is vannak ilyenek.
Ám mindezt csak egyetlen feltétellel lehetett megvalósítani: ha minden bank felelősséget vállal a betolt bankért. Vagyis jöhet drágán az MKB, jöhet drágán a BB és jöhet drágán az állam által kevésbé ismert Takarék, de muszáj volt előre lefektetni, hogy ha valaki hamis gulyást rakott a kondérba, az kevesebbet fog enni. Azaz szakszerűbben, ha a szúrópróbaszerűen ellenőrzött hitelkönyvek a későbbiekben majd csalódást okoznak, ha azokra céltartalékot kell képezni, akkor az adott bank tulajdonosainak aránya csökken a közös portékában. Szélsőséges esetben akár el is párologhat a holdingban a részesedésük.
Személyekre lebontva ezt a felelősséget, az egyes vezetők, testületi tagok és tulajdonosok az apporttal nagy személyes felelősséget vállaltak, sokkal nagyobbat, mintha külön ketyegett volna tovább a bankjuk. Ráadásul úgy, hogy fel kellett ismerniük, hogy miközben a külön működtetett bankjukból a következő években pénzt (osztalékot) tudtak volna kivenni, az integrációval ez az esély évekig elvész. A banküzemben az a nehéz, hogy amikor jól megy, akkor a növekedés igényel tőkét, amikor rosszul, akkor pedig a veszteségek pótlása.
Ettől a felismeréstől azért nem volt mindenki boldog.
Konfliktusos folyamat
Ezt a nagyon nehéz helyzetet és sok vitát kellett hónapokon át kisebb munkacsoportokban és a hetenként megtartott központi üléseken átvinni.
A legfelső grémiumban az említett miniszter (Mager Andrea), a három tagbanki vezető (Vida József – Takarék, Balog Ádám – MKB és Lélfai Koppány – BB) mellett a folyamat levezénylését irányító tanácsadó (Deloitte) és jogi csapat (DLA Piper) vett részt. Rajtuk kívül még olykor további banki menedzsmenttagok is felbukkantak és minden banknak volt saját ügyvédje is (például Nagy Szilárd, aki Nagy Márton volt jegybanki alelnök testvére, Hanák Tamás, illetve a Kinstellar iroda.)
A mindenkivel jóban levő, jó kedélyű Vida József, a holding első embereként sokáig bírta a gyűrődést, de azért a konfliktusok fel is őrölték. Aztán alelnökként megérkezett mellé a projektbe Barna Zsolt az OTP-től (az OTP-t eddig nem említettük ebben a cikkben, de azért a nagy projekt fókuszában mindig ott van az utolérendő piacvezető is).
Barna Zsoltnak vélhetően az volt az érdeke, hogy reálisan bemutassa a megoldandó feladatokat, másrészt hitelesen fessen képet a valós helyzetről. Az új értékeléssel, friss megjelenésével hamarosan az élre tört, végül elnökként lett a projekt első számú vezetője, Barna hamarosan tovább erősödhet a nyilvánosság felé is látható módon, a piac biztosra veszi, hogy ő lesz a jövőben az MKB első embere is. Mindenesetre, amikor elnök lett, Barna Zsolt elérkezettnek látta az időt, hogy az ő felügyeletével egy neves szakmai tanácsadó (tudomásunk szerint a Boston Consulting Group) segítségével kiválasszák a bank leendő vezetőit. A vezetők végül Barna Zsolt, elnök és Vida József vezérigazgató mellett Csapó András (jog és prudenciális kontroll), Martzy Antal (stratégiai kontroll), Egerszegi Ádám (fúziós iroda), Tölgyes Orsolya (kommunikáció) lettek, két tagbanki vezető, Balog Ádám, illetve Lélfai Koppány az igazgatóságban kapott helyet. Azóta már azt is tudjuk, hogy Balog Ádám az év végével távozik az MKB éléről, másodhegedűsként már aligha szeretne részt venni a folyamatban, a lépésről itt írtunk.
Az általunk megkérdezettek szerint eredetileg is megfelelő volt a három bankban az emberanyag, és valóban jó vezetőket sikerült kiválasztani. Úgy hallottuk, hogy az eleve elvárás volt, hogy a bankholding vezetői ne kívülről érkezzenek, hanem a három bank valamelyikéből.
A megversenyeztetett banki vezetők nagyon összetett feladatokat kaptak, négy-ötféle megmérettetésben vettek részt, ha tetszik volt szóbeli, írásbeli, azaz interjú és teszt, de még matematikai feladatok is, ezek összesítéséből jött ki egy sorrend, amelyet azért akár más, szoft szempontok is felülírhattak.
Egyelőre a bankholding vezetésének három szintjét választották most ki. Érdekesség, hogy a pályázók között olyan vezetők is voltak, amelyek a tagbankok között több bankban is dolgoztak az elmúlt időszakban.
Eltérő háttérrel
Fontos különbség, hogy a három bankban másféle tapasztalatok halmozódtak fel,
az MKB átment egy nagy restrukturáláson;
a Takarék-csoport egy integrációs folyamaton;
a Budapest Bank útja talán kevésbé volt rögös.
A kiválasztott vezetők egy része már főállásban a holdingért dolgozik, de van, aki párhuzamosan marad a tagbankjánál és már lesznek központi feladatai.
Ahogy egyik forrásunk mondta „az üléspont határozza meg az álláspontot”, vagyis aki központi feladatot kapott, annak elég gyorsan átállt az agya a nagy jelentőségű fúziós gondolkodásra.
Az új vezetői csapat kiválasztásának mindenképpen pozitív része, hogy annak, aki befutó lett, valóban egy újszerű, méretes és motiváló feladata lesz. Ami negatív, hogy milyen munkát végez majd az, aki a szakterületén lemaradt a versenyben? Erről azt hallottuk, hogy egyelőre mindenkire szükség van, aki egy pozíciót nem nyert el, máshol még hasznos munkát végezhet.
Innen jön az integráció érdemi része, ami vélhetően majd úgy zajlik, hogy először a háromból két bank lesz, utána pedig egy.
Minden valószínűség szerint a három bank együtt majd nem valamelyik tagbank székházába költözik, hanem vadonatúj székházat keres.
Azt egyelőre nem tudjuk, hogy megvannak-e már ennek a folyamatnak a fő tanácsadói. Nyilván maga a bankholding menedzsmentje is ezen dolgozik majd, illetve korábban azt hallottuk, hogy az egyik top tanácsadó cég, a McKinsey lehet a stratégiai feladat motorja.
Igen ám, de ennek a cégnek a hazai működése évtizedek óta összeforrt a piacvezető OTP-vel, így összeférhetetlenségi probléma merülhet fel. A bankholding nem szeretne „B” válogatottat kapni, vagyis ha azt feltételezzük, hogy az OTP-nek dolgoznak a legjobb banki tanácsadók, akkor nem elégedhet meg a bankholding a tanácsadó cég maradékcsapatával.
A hazai bankvilág mindenesetre tele van egykori mckinsey-esekkel, és azt hallottuk, hogy a McKinsey biztosan tud két erős csapatot is felállítani az OTP-ra és a holdingra, de ezek valóban nem keveredhetnek. A két csapat között kínai falnak kell működnie, és az első számú vezetőnek (korábban Anthony Radev, most Jánoskuti Levente) arra kell majd figyelnie, hogy egyik ügyfélhez se kerüljön túl közel, vagyis személyében ne involválódjon a részletes munkába, de mindkét cég vezetésével tudja tartani a kapcsolatot.
Emellett a cég azért tud és szokott külföldi szakértelmet is bevonni. Mindenesetre az új cég, a Magyar Bankholding Zrt. 2021 során dolgozza ki a három bank részletes fúziós ütemtervét, majd elkezdődhet a többéves folyamat.
|
Amikor szembekerült egymással az állam és Mészáros Lőrincék érdeke
|
A bankholding legutóbbi történései biztatóak, az állam valódi vagyongazdaként viselkedett, a nehéz integrálási feladatra a legjobb tanácsadókat nyerte meg. Ha azonban távolabbról nézünk a projektre, az értékelésekre, már nem lehetünk ennyire vidámak. Hat-nyolc év múlva pozitív végeredmény is kisülhet a bankholdingból, ám kezdetben ebbe a projektbe még inkább tőkét kell invesztálni, és évekig nem lehet kivenni pénzt, például osztalékot. Ennek felismeréséből aztán konfliktusok is születtek.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/11/17/bankholding-amikor-az-allam-es-meszaros-lorinc-erdekei-elvaltak
|
2020-11-17 14:14:04
| true | null | null |
Telex
|
A Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – írtuk alig három hónapja, most pedig szerződés is van erről.
Előbbi a felcsúti milliárdos Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az utóbbi a Paár Attila győri építőipari nagyágyú WHB-csoportjához tartozik (pontosabban az ÉPKAR Holding Vagyonkezelő Kft. és a WHB Befektetési Kft. tulajdonában áll). Az alvállalkozók közé a Mészáros csoportból a Mészáros és Mészáros Kft. és V-Híd Zrt. mellé a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. fért be. Utóbbi Mészáros üzlettársa, a tiszakécskei Szíjj László – aki a Szijjártó Péter külügyminiszter adriai jachtos botrányának másik főszereplője – érdekkörébe tartozik.
A közbeszerzési eljárás hivatalos eredménye szerint a sportkomplexumot áfa nélkül mintegy 150 milliárd forintból építheti meg a Záév Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt., amelyek közösen indultak a tenderen – írja a Világgazdaság. Ehhez azonban még hozzájön sok tízmilliárd forint plusz is a kiegészítő beruházások miatt, így aztán az összköltsége – a kiegészítő beruházásoknak, például a gyalogos és kerékpáros hídnak köszönhetően – meghaladja a Puskás Ferenc futballstadionét (204 milliárd kontra 190 milliárd). Ez egy nemrégi kormányhatározatból derül ki.
A főváros új stadionja a tervek szerint 2023-ban adna otthont az atlétikai világbajnokságnak, az építkezés helyszíne a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet egykori telepe, a Déli összekötő vasúti híd és a Rákóczi híd lábánál.
Kiemelt kép: Budapest, 2020. szeptember 16. Elkezdődtek a munkálatok a leendő Budapesti Atlétikai Stadion területén a ferencvárosi Duna-parton. A háttérben a volt VITUKI toronyház. MTVA/Bizományosi: Róka László
|
Nettó 150 milliárd forintra leszerződtek Mészárosékkal az atlétikai stadion építésére
|
A Puskás Stadionhoz fogható költséggel fog megépülni a 2023-mas atlétikai világbajnokságra a stadion, és ugyanazok nyerték a munkát is: a Záév Építőipari Zrt. a Magyar Építő Zrt.-vel közösen – írtuk alig három hónapja, most pedig szerződés is van erről.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/atletikai-stadion-meszaros-lorinc-zaev-epites-szerzodes-magyar-epito-koltseg/
|
2020-11-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t.
A Bloomberg hírügynökség által a tranzakcióról néhány hete felröppentett hírt rögvest megerősítette Jellinek Dániel, a fénysebességgel gazdagodó ingatlanmágus, aki Orbán vejével, Tiborcz Istvánnal is üzletelt már. Hazai üzleti körökben már készpénznek veszik a kivásárlást, annak ellenére, hogy néhány napja a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak még kéretlen ajánlatról nyilatkozott a német főtulajdonos, és arról, hogy nem kívánnak megválni a budapesti repülőtértől, hosszú távú befektetésként tekintenek rá.
Jellinek korábbi közleménye szerint az Indotek csoport által a Budapest Airport megvásárlására szervezett konzorcium „kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező professzionális szereplőkből áll.”
Forrásaink azonban kezdettől kizártnak tartották, hogy Jellinek saját elhatározásából rontott volna ekkora falatnak, inkább a kormányzati akarat végrehajtójaként tekintenek rá. A már említett cikkből kiderül a többi között, hogy a vevő konzorcium tagja lehet a nemzeti olajtársaság, a Mol, de amerikai érdekeltség is van a formációban.
Bármilyen gyorsan gyarapodott is Jellinek vagyona, magában ez kevés lenne a Budapest Airport megszerzéséhez. Ahhoz még Mészáros Lőrinc erejét is kevesellte a G7 tavalyi levezetésében, amikor arról lamentált, hogy a felcsúti főoligarchának az akkori „reptérárfolyamok” alapján több mint 833 milliárd forintot kellene előhúznia a vásárláshoz. Igaz, ez a számítás még bőven a koronavírus előtti időkben készült, és a felfutóban lévő ágazat eredményein alapult.
A Forbes a mostani kivásárlási akció hírére, már a járványhelyzettel is kalkulálva, ennél jóval kevesebbre, 625-699 milliárd forint közé tette a Budapest Airport értékét. A 331 millió eurós, azaz több mint 110 milliárd forintos tavalyi árbevétel és a 29 milliárd forintos adózott eredmény alapján persze kívánatosnak látszik a cég, még akkor is, ha az idén a járvány miatt várhatóan 90 százalékkal esik a forgalma, hiszen a szerződés alapján még 2080-ig üzemeltetheti a ferihegyi repülőteret, és vírusmentes időkben tovább onthatja a nyereséget.
Arról még nem szivárogtak ki hírek, mennyit kínál a Jellinek-féle konzorcium a Budapest Airportért, csak azt emlegetik fel, hogy korábban a kormány 3 milliárd euróban (mostani árfolyamon 1080 milliárd forint) jelölte meg a repülőtér árát, de ennél most alacsonyabb volna a vételár a koronavírus miatt. Az üzemeltetők nem feltétlenül gondolják így, a tulajdonosi körökben a gazdasági adatok alapján mintegy 5-6 milliárd euróra teszik az árat. Annyi biztos, hogy nem igazán barátságos tárgyalásokon próbálnak közös nevezőre jutni: mint kiderült, a magyar kormány betartott a Budapest Airport befektetőinek néhány hónapja, amikor nem járult hozzá, hogy a repülőtér üzemeltetője hitelt vegyen fel az EBRD-től. 50 millió euróról (18 milliárd forint) lett volna szó, a pénzt a cég pénzügyi helyzetének stabilizálására és például a bérek kifizetésére fordították volna.
Mostanáig ennyire még nem fajult el a helyzet, jóllehet a 2005-ös privatizáció után az Orbán-kormányok idején rendre felmerült, hogy vissza kell szerezni a repülőteret. Az üzemeltetési jogát eredetileg 75 évre kapta meg a Budapest Airport, amely azóta már ötször cserélt gazdát. A miniszterelnök többször is hadba küldte minisztereit az egymást váltó tulajdonosokkal szemben, Fellegi Tamástól Palkovics Lászlóig jóformán minden illetékesnek kellett már tárgyalnia a repülőtér visszavételéről, jogászokkal vizsgáltatták a szerződéseket, de eddig nem találtak lehetőséget a felmondásra, illetve „olyan árak jöttek ki, hogy az borzasztó” – emlékezett vissza a korábbi tárgyalások egyik résztvevője, miért maradt el eddig az üzlet.
A Hochtief még a múlt évtizedben adott túl a repülőtéren, előtte szorongatta a magyar állam rendesen – akkor éppen milliárdos telekadót varrtak a nyakába, miközben a Malév bedőlése miatt elröppent a forgalom fele is –, de nem adta be a derekát a német befektető. Igaz, volt adu a kezében: a magyar állam által a privatizáció idején a vagyonkezelői szerződésben vállalt, az egykori rekordárhoz fogható garanciák. A HVG korabeli cikkében azt írta, ha a szerződés akár atomkatasztrófa, akár a légi forgalom csökkenése miatt megszűnne, a magyar államnak vissza kellene fizetnie az egykori vételárat, ráadásul a megtérülési rátával súlyosbítva.
A teljes vételár 464,5 milliárd forint volt, ebből a vagyonkezelési jogot a Budapest Airport 389,5 milliárd forintért (1,47 milliárd euró) kapta meg 75 évre.
A Malév csődje kapcsán villant meg, mekkora aduról lehetett szó: Budai Gyula akkori elszámoltatási kormánybiztos „közel 1000 milliárdra” tette a szerződés alapján a Malév bedőléséből, illetve a forgalom esetleges csökkenéséből az államra háruló terhet. Lehetett ebben némi túlzás, legalábbis Jost Lammers, a Budapest Airport akkori vezérigazgatója nagyjából 450 milliárd forint azonnali, egyösszegű fizetési kötelezettségről beszélt. Ez is szép summa, és ennél kevesebbért nyilván nem lett volna értelme kiszállni a repülőtérből, hiszen ennyit a vagyonkezelői szerződésből is ki lehetett volna facsarni.
A koronavírus miatt most még súlyosabb a helyzet, a Malév-csődnél sokkal nagyobb forgalomesés várható: a tavalyi év 16,2 milliós utasforgalmat hozott Ferihegyen, az idén azonban ennek legfeljebb a negyedével, négymillióval számolnak. A külföldi tulajdonosok mégsem akarnak megválni a Budapest Airporttól. Azzal együtt sem, hogy a cég mérlegében brutális, 1,35 milliárd eurós kötelezettségállomány szerepelt tavaly év végén. Ennek a nagyobb része a 2005-ös privatizáció során a Budapest Airport megszerzésére felvett hitel, kisebb részét fejlesztési és beruházási kölcsönök teszik ki. A magyar konzorciumnak pedig, ha sikerül megvennie a repülőteret, ezt a közel 500 milliárd forintos adóssághegyet is vinnie kell.
Kiemelt kép: Stiller Ákos / Bloomberg via Getty Images
|
Közel 500 milliárd forintos adóssághegyet venne a nyakába az állam a reptérrel
|
Folyamatosan termeli a pénzt, állandóan építkezhetnek rajta a NER-cégek, és Orbán Viktor emberemlékezet óta vissza akarta szerezni – ilyen egyszerűen foglalta össze egy tanácsadó cég vezetője a 24.hu-nak, mi értelme lenne az államnak visszavásárolni a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt.-t.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/17/liszt-ferenc-repter-budapest-airport-500-milliard-forint-adossag/
|
2020-11-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Azt hihetnéd, hogy az érvényes kormányrendelet értelmében minden szórakozóhely kénytelen volt bezárni a járvány miatt, de nem ez a helyzet: a kaszinók, tavaszhoz hasonlóan, egyelőre kivételt jelentenek. Az egykor Andy Vajna érdekeltségébe tartozó öt budapesti kaszinó a weboldalán nyugtatja meg a játékosokat, hogy 6 és 19 óra között továbbra is játszhatnak, csak a bárrész nem nyit ki.
A kaszinókat eddig mentesítették a korlátozások alól, rájuk például az összes szórakozóhely október elején bevezetett, este 11-es zárórája sem vonatkozott. Gulyás Gergely ezt akkor azzal magyarázta, hogy nem minősülnek vendéglátó- és szórakozóhelyeknek. Ezt a kedvezményt most csak a 8 órai kötelező takarodó miatt nem volt értelme fenntartani.
Aki lemaradt volna a hírről: a Las Vegas kaszinókat üzemeltető cég tavasz óta nem Andy Vajna örököseié, hanem egy olyan cég érdekeltségébe került, aminek Garancsi István fideszes oligarcha és a Habony Árpád bizalmasának tartott Szalay-Bobrovniczky Kristóf egykori londoni nagykövet a tulajdonosai. A Habony-vonalat erősíti, hogy a Las Vegas Zrt. igazgatóságába bekerült a tanácsadóhoz köthető Halkó Gabriella is.
Az új tulajdonosok némileg át is alakították a cég szabályzatát annak érdekében, hogy minél könnyebben minél több osztalékot lehessen kiszedni a kaszinókból. Ez az osztalék pedig rengeteg pénz: 2018-ban a Las Vegas Casino Zrt. 9,46 milliárd osztalékot hagyott jóvá év közben, amit az év végi eredmény láttán 2,75 milliárddal megtoldott, így összesen 12,2 milliárd forint osztalékot termelt. A G7 korábbi számításai szerint, ha a vállalkozás ezzel a sebességgel termeli a pénzt, a kaszinókoncessziók 2024-es lejártáig még 60 milliárd forintot hozhat a tulajdonosainak.
|
Miközben minden szórakozóhely bezárt, a fideszes oligarcha és a Fidesz-káder kaszinói nyitva maradhattak
|
Azt hihetnéd, hogy az érvényes kormányrendelet értelmében minden szórakozóhely kénytelen volt bezárni a járvány miatt, de nem ez a helyzet: a kaszinók, tavaszhoz hasonlóan, egyelőre kivételt jelentenek. Az egykor Andy Vajna érdekeltségébe tartozó öt budapesti kaszinó a weboldalán nyugtatja meg a játékosokat, hogy 6 és 19 óra között továbbra is játszhatnak, csak a bárrész nem nyit ki.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/18/mikozben-minden-szorakozohely-bezart-a-fideszes-oligarcha-es-a-fidesz-kader-kaszinoi-nyitva-maradhattak
|
2020-11-18 10:13:47
| true | null | null |
444
|
Újabb, ezúttal negyedmilliárdos megbízást zsebelt be a Magno Studio Kft. az állami tulajdonú Antenna Hungária Zrt.-től. A 24.hu hosszas levelezés, majd közérdekű adatigénylés után tudhatta csak meg, hogy az alapvetően földfelszíni sugárzással, illetve műsorkészítéssel is foglalkozó állami cég egy 50 epizódos, részenként bruttó 5 perces műsor elkészítésére kötött 250 millió forintos szerződést a kft.-vel az idén augusztusban. A bruttó 5 perc azt jelenti, hogy a részenkénti egyedi tartalom például az állandó főcím miatt ennél kevesebb lehet.
A recept és az Antenna Hungária tartózkodása is ismerős. Októberben számoltunk be arról, hogy csaknem egy év huzavona után az állami cég a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felszólítását követően küldte el nekünk szerződéslistáját. A hatóság bevonására azért volt szükség, mert az Antenna Hungária azt ugyan közölte, kiknek adtak megbízásokat, a megrendelések összegét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra. A NAIH közbelépése, majd újabb levelezés után derült ki, hogy az Antenna Hungária 240 millió forintot fizetett a cégnek 50 darab, 4 és 5 perc közötti videó elkészítéséért. Ez körülbelül percenként egymillió forintos költséget jelent. Az 5 perc Angol TV című műsor nemcsak a borsos ár miatt érdekes, hanem azért is, mert a műsorban közreműködő cég tulajdonosa köthető Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó üzleti köréhez. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat.
Üzleti titok, mire költik az adóforintokat
Ilyen előzmények után, szeptemberben szerettük volna megtudni, milyen műsor elkészítésére kötött újabb, ezúttal már 250 millió forintos szerződést a Magno Studio Kft.-vel az Antenna Hungária. A cég érdeklődésünket októberben azzal hárította el, hogy
az említett szerződés keretében az Antenna Hungária Zrt. részére a tevékenységéhez köthető műsorszámokat gyárt le, amelyek kialakítása egyrészt még folyamatban van, másrészt azok tartalma üzleti titkot képez.
Ezért ismét közérdekű adatigénylést indítottunk a megrendelésről szóló szerződésért, amelyet az állami cég – üzleti titokra, illetve arra hivatkozva, hogy a műsort jelenleg is készítik – mellékletei nélkül küldött el novemberben. Ebből a kontraktusból derült ki, hogy az Antenna Hungária ezúttal Digitális Akadémia munkacímmel adott megbízást a rendszeresen a műsorkészítő cégnek. A szerződés általunk megismert törzsszövegében nincs szó esetleges alvállalkozókról.
Nemcsak azért érdekes az Antenna Hungária megrendelése, mert az állami cég maga is foglalkozik műsorkészítéssel, hanem azért is, mert a Magno Studio Kft.-ről kiugró üzleti sikerein és közpénzes megbízásain kívül gyakorlatilag semmit sem lehet tudni. Nincsen honlapjuk, a közösségi médiában sincsenek jelen, a cég alapító-ügyvezetőjéről nincsen nyilvánosan elérhető kép, és hiába kopogtattunk több szakmabelinél is,
egyikük sem tudta megmondani, ki is az a Horváth László.
A Magno Studio Kft.-t 2015. december 1-jén jegyezték be egy panelház címére, ekkor az 1975-ös születésű Horváth már többek között tulajdonosa volt egy Panamán bejegyzett offshore-cégnek. Jelenleg az üzletember a Seychelle-szigetekre bejegyzett Cover Design Ltd. tulajdonában lévő Khorio Ingatlanforgalmazó Kft. ügyvezetője, a cég székhelye az üzletember hivatalos iratokban megadott lakcíme is.
A Magno Studio 2015. decemberi bejegyzését követően egy év alatt 2,5 milliárd forintos árbevételt ért el, tavaly pedig már 14,9 milliárd forintos forgalmat hozott össze. Az Opten szerint mindössze hat főt foglalkoztató cég szárnyalását mutatja, hogy
még nem működtek egy teljes éve, amikor 2016 novemberében a Polgárok Háza mögött álló Szövetség a Nemzetért Alapítvány 313 millió forintért rendelt tőlük reklámokat. Mindezt közpénzből, a kisfilmeket ugyanis az állami Hungarocontrol Zrt. támogatásából hozták tető alá.
Szintén 2016-ban a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar is megtalálta a honlappal sem rendelkező céget, az Átlátszó cikke szerint 800 millió forintért bízták meg a céget kommunikációs feladatokkal, amit olyan jól teljesíthettek, hogy 2017-ben már 850 milliós megrendelést kaptak.
2017-ben aztán a Miniszterelnöki Kabinetiroda is meglátta a lehetőséget a titokzatos cégben: 272,5 millió forintot kaptak különböző kormánykampányokért.
A Magno Studio forgatta azt a négy, a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumának készült, megkérdőjelezhető minőségű imázsfilmet, amelyre az állami MVM Zrt. adott 433 millió forint közpénzt, és a kormányközeli TV2 sugározta.
Az Átlátszó összegzése szerint a 2018 januárjában futó Stop Soros-kampányból 676,3 milliónyi megrendelés jutott a Magno Studio Kft.-nek, a választás előtti 7 milliárd forintos propagandaköltésekből pedig 3,8 milliárdos szeletet kaptak. A megbízások mellé ingyen pénz is jutott: a rejtélyes vállalkozás két részletben összesen 142 millió forint plusz áfa támogatást kapott decemberben a Szerencsejáték Zrt.-től.
Tavaly a Magno Studio rendezte a Rogán-Gaál Cecíliához köthető, az állami cégek bőkezű támogatásaival kistafírozott Fitbalance Aréna Tavasz és a Fitbalance Kids nevet viselő sporteseményeket.
Kérdéseinket elküldtük a Magno Studio Kft.-nek, választ egyelőre nem kaptunk.
|
Bevált a recept, újabb közpénzes műsor érkezik percenként egymillió forintért
|
Még az 5 perc Angol TV-nél is drágább műsort rendelt az állami Antenna Hungária a NER titokzatos üzletemberének cégétől.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/18/antenna-hungaria-magno-studio/
|
2020-11-18 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Budapesti Közlekedési Zrt. még április utolsó napjaiban, 28-án írt ki közbeszerzési eljárást használt, dízelüzemű alacsonypadlós, csuklós autóbuszok bérlésére. A kiírás szerint 6 darab, legfeljebb 12 éves légkondicionált, EURO IV-es környezetvédelmi besorolásnál nem rosszabb osztályú autóbuszt bérelne 12 hónapra a fővárosi közlekedési vállalat.
Az ajánlattételi határidőig, május 25-ig három cég adott be pályázatot:
a székesfehérvári székhelyű Truck-Trailer & Parts Haszongépjármű és Alkatrész Kft.,
az esztergomi Infinitours Kft., melynek ajánlatát érvénytelennek nyilvánította a kiíró,
valamint a budapesti CR-Facilities Vagyongazdálkodó Zrt.
A BKV Zrt. a legkedvezőbbnek utóbbi cég ajánlatát találta, így ezzel a társasággal kötötte meg a bérleti szerződést, melynek összértéke az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetmény alapján nettó 342,72 millió forint.
A nyertes társaság nemcsak a nevében - vagyongazdálkodó - tűnik meglepő választásnak, de ha elmélyedünk a cég hátterében, csak fokozódik a meglepettség.
A CR-Facilities Zrt. ugyanis még egy évet sem tudhat maga mögött, hiszen idén május 11-én alapították és pontosan 7 nappal azelőtt, május 18-án jegyezte be a cégbíróság, hogy lejárt volna a BKV tenderének ajánlattételi határideje.
A 17 millió forint jegyzett tőkével létrehozott társaság fő tevékenység vagyonkezelés, aminek bár látszólag nem sok köze lehet a buszok bérbeadásához, de a felvett egyéb tevékenységek között találni ebből a szempontból relevánsat. Például foglalkozhat a cég közúti gépjármű gyártásával, gépjárműjavítással, -karbantartással, személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelemmel is, és más építőipari tevékenység végzésére feljogosítő tevékenységi köröket is felvettek, mint például lakó- és nem lakóépület építés.
A CR-Facilities Zrt. cégkivonata szerint a vezérigazgató egy vecsési magánszemély, Tóth Erika, aki az Opten adatbázisa alapján ezen kívül más társaságban sem tulajdonosként, sem vezető tisztségviselőként nem érdekelt. A cégkivonatból a Zrt. alapítói ugyan nem derülnek ki, de a cégbírósági papírok már sokkal árulkodóbbak.
A BKV buszbérlési tenderén nyertes Zrt.-t három másik társaság alapította idén májusban:
a budapesti székhelyű Cratis Ingatlanbefektető Zrt.,
a telkiben székelő KD Properties Ingatlanfejlesztő Kft.,
valamint a szintén budapesti Olinda Pénzügyi Szolgáltató Kft.
A jegyzett tőkéhez való hozzájárulás alapján a többségi tulajdonos a Cratis Ingatlanbefektető, hiszen a 17 milliós jegyzett tőkébe 8,5 milliót adtak, a KD Properties Kft. 5,1, az Olinda Pénzügyi Szolgáltató pedig 3,4 millióval szállt be a CR-Facilitiesbe.
Az alapító cégek alaptevékenységét illetően sem mondható el egyébként, hogy sok rutinjuk lenne a buszok bérbeadását illetően. Közülük kettő fő tevékenysége az ingatlanpiachoz kapcsolódik és a többi felvett tevékenységi kör sem predesztinálja a cégeket a tender szempontjából releváns feladatok ellátására, a harmadik, legkisebb részesedéssel rendelkező cég pedig számviteli, pénzügyi tevékenységgel foglalkozik elsősorban.
A CR-Facilitiest megálmodó cégek közül a többségi tulajdonos tűnik a legérdekesebbnek, a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. tulajdonosa ugyanis egy ciprusi székhellyel bíró offshore-cég, az Agrina Holdings. Ennek a társaságnak a nyertes céggel ellentétben már szép kis múltja van, hiszen 2006 végén alapították. A tisztségviselők között pedig már találni olyan személyeket is, akik révén egyértelműen kiderül ki áll a tulajdonosi hálózat legvégén. De haladjunk sorban.
A ciprusi tisztségviselők mellett három magyar személy neve tűnik fel: Sasinszki Ágnesé, Temesvári Gáboré, valamint Jákó János Dezső. Utóbbi személy feltételezhetően az az ügyvéd lehet, aki a Cratis Ingatlanbefektető Zrt. kézbesítési megbízottjaként szerepel a cégkivonatban.
Sasinszki Ágnes és Temesvári Gábor pedig Leisztinger Tamás cégbirodalmához szorosan kötődő személyek. Sasinszki jelenleg is Lesztinger zászlóshajó cégének, az Arago Zrt.-nek vezető tisztségviselője, sőt, egy másik ciprusi offshore-cégben, a Hartberg Investmentsben is igazgatói feladatokat lát el. Temesvári Gábor pedig a sajtóban megjelent információk szerint Leisztinger Tamás bányavállaltánál, az Ormosszén Szénkitermelő Zrt.-nél projektvezető.
Cikkünk megjelenése után szerdán a BKV Zrt. az alábbiakat közölte lapunkkal:
"A BKV Zrt. dízelüzemű, használt alacsonypadlós csuklós autóbuszok bérlése tárgyban uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le. Az ajánlattételi határidőig, 2020. május 25-ig három ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát. A bírálóbizottság - megfelelve a közbeszerzési törvényben előírtaknak - elbírálta az ajánlatokat. A szakmai értékelés kiterjedt a kizáró okok fennállásának vizsgálatára, a pályázó alkalmasságára, valamint az ajánlatok precíz és részletes kiértékelésére is. Míg az INFINITOURS Kft. nem nyújtott be szakmai ajánlatot, a két másik jelentkező, a CR-Facilities Zrt. és a Truck-Trailer&Parts Kft. ajánlatát érvényesnek minősítette a bizottság. Az érvényes ajánlatot benyújtó cégek a jogszabályban előírtaknak megfelelően igazolták, hogy megfelelnek az alkalmassági követelményeknek, illetve, hogy kizáró okok velük szemben nem állnak fenn.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az ajánlatkérőnek - így ez esetben a BKV-nak is - a közbeszerzési törvény és végrehajtási rendelete írja elő, milyen módon vizsgálhatja az ajánlattevők alkalmasságát, illetve a kizáró okok kapcsán való megfelelését. Mivel mindkét érvényes ajánlattevő a jogszabályban meghatározottak szerint igazolta, hogy megfelelnek az előírásoknak, így mindkettejük ajánlatát Társaságunk érvényessé nyilvánította.
A kedvezőbb ajánlatot a CR-Facilities Zrt. tette, ahol a bérleti díj: 1 190 000 Ft/hó/jármű, szemben a Truck-Trailer&Parts Kft. által megajánlott 1 290 000 Ft/hó/jármű ajánlati árral. Társaságunk így értelemszerűen a kedvezőbb ajánlatot benyújtó CR-Facilities Zrt.-vel írta alá a szerződést 2020. október 30-án.
Ismételten leszögezzük, hogy a szóban forgó beszerzés is a mindenkori jogszabályi előírások maximális betartása mellett zajlott, s a teljes folyamatot végig a teljes transzparencia jellemezte."
|
Ciprusi offshore-hátterű cégtől bérel buszokat a BKV
|
A használt buszok bérlésére vonatkozó közbeszerzési eljárást még a koronavírus-járvány első hullámának idején bonyolították le, de az eredményre csak a napokban derült fény. A nyertes kiléte nemcsak első, de sokadik ránézésre is meglepő.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/leisztinger-tamas-offshore-hatteru-cegetol-berel-buszokat-a-bkv.html
|
2020-11-18 14:56:22
| true | null | null |
mfor.hu
|
Ángyán József professzor és szakértői csapata elkészítette a Komárom-Esztergom megye állami földjeinek értékesítését feldolgozó anyagát, amelyből kiderül az is, hogy milyen érdekkörökhöz kerültek az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás cégének földjei.
Komárom-Esztergom megyében 7800 hektárnyi földet írtak ki árverésre 2015 őszén, ezek jelentős részén, 4200 hektáron a Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Komáromi Mezőgazdasági Zrt dolgozott. Leisztinger agrárcége azonban az állami földpályázatok, és az azt követő árverések után terület nélkül maradt.
„Az ezt megelőző időszakban lezajlott haszonbérleti pályázatokon nem nyerhettünk egy hektár földterületet sem, és az állami földek értékesítésével végleg eldőlt: a cég saját használatú szántóföldek nélkül marad 130 munkavállalóval, 1200 tejelő tehén és szaporulata, összesen mintegy 2400 db-os állatállománnyal” – írják honlapjukon. Azóta a cég „lovat váltott”, zöldmezős beruházással feldolgozót építettek, itt mozzarellát gyártanak, amelynek nagy részét Olaszországban adják el. Tehát nem fektették teljesen két vállra a céget, de ahogy az újabb Ángyán-jelentésből is kiderült, a földet kihúzták alóluk.
A korábban még a Fideszben politizáló Ángyán már évek óta dolgozik azon, hogy az általa még államtitkárként meghirdetett "Földet a gazdáknak" program megvalósulásának visszásságait bemutassa. Megyénként dolgozzák fel a földértékesítés eredményeit, már az adatok 90 százalékát feltérképezték, februárra a teljes anyaggal végeznek a tervek szerint. Komárom-Esztergom megye az értékesített 6800 hektárral, a földterületet tekintve a középmezőnybe tartozik.
A megyében az árverésre kiírt 7800 hektárból 6800 hektár földterület kelt el. Ez összesen ugyan 110 nyertes árverezőhöz került, ám 67%-át, mintegy 4600 hektárt nem a kormánypropagandában szereplő kis és közepes családi gazdaságok szerezték meg, hanem 46 licitáló révén mindössze 22 nagy "érdekeltség" – állapítják meg a jelentést készítő szakértők. A dolog hasonlóan működött már megyékben is. A tanulmány megállapítása szerint a Leisztinger-féle Komáromi Mezőgazdasági Zrt. esetében a cél az lehetett, hogy a „nem baráti cég” által használt földeket a pályázat révén más tulajdonoshoz juttassanak azzal a céllal, hogy az később a bérleti díjat megemelve a "nem baráti" földhasználókat kiszorítsák. Mindeközben a baráti cégek pedig többnyire a használatukban levő földeket is megvásárolhatták.
A megyében a legnagyobb nyertes a Gyermelyi-csoport, ők az elárverezett földekből 642 hektárt vásárolhattak meg, illetve az üzleti köreikhez tartozók is 365 hektárhoz juthattak. A dolgozat szerint Hernádi Zsolt üzleti érdekköréhez tartozó Szilágyi György 253 hektárt vásárolt, illetve a szintén Hernádihoz közel álló esztergomi fideszes képviselő, Sasvári Viktor is 183 hektár földhöz jutott. 155 hektárhoz jutott Gottwald Sándor, szállodatulajdonos-borász, valamint a budai hegyvidéken élő egyetemi tanár, nagyvállalati tanácsadó Reszegi László is nyert az árverésen 154 hektár földet.
A falvakon élő gazdálkodók alig nyertek a kiírt földekből, Ángyánék összesítése szerint Mocsán, Dágon, Nagyigmándon 300-600 hektárt „külsősök” vittek, míg például Tata jól jött ki az árverésekből, az itt élők a kiírt földekből 943 hektárt szerezhettek meg.
Ángyán szerint főként befektetési céllal vásároltak olcsón földeket a kormányhoz lojális körök, átlagosan 2 millió forintért hektáronként. „Várakozásaik szerint ugyanis a földforgalmi törvény ellen megindult EU kötelezettségszegési eljárásnak a hazai földpiac liberalizációja és ezzel a magyar és európai földárak kiegyenlítődése lesz a következménye. Így az európai mércével potom pénzért megszerzett állami földek piacra dobása belátható időn belül megsokszorozhatja a földvásárlásra fordított, befektetett tőkét, vagy monopolhelyzetet teremthet a befektető számára a felértékelődő, stratégiai, nemzetbiztonsági jelentőségű élelmiszerpiacon. Vélhetően ebben a megyében is e két szempont lehetett a legfőbb mozgatórugója az állami földek privatizációjának” – vonják le a következtetést a dolgozat készítői.
|
Újabb Ángyán-jelentés: Hernádi és Garancsi körei is jó nagyot hasítottak ki a Komárom-Esztergom megyei földekből
|
Kiderült, hogy kikhez vándoroltak az egykor kifejezetten a baloldalhoz köthető üzletember, Leisztinger Tamás agrárcégének földjei. Ángyán József szerint a hazai földpiac liberalizációjára készülhettek az árverezéssel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201116_Ujabb_Angyanjelentes_Hernadi_Zsolt_es_Garancsi_Istvan_korei_is_szeltek_jo_nagyot_a_KomaromEsztergom_megyei_foldekbol
|
2020-11-18 21:08:00
| true | null | null |
HVG
|
Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett
Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) – derül ki abból a dokumentumcsomagból, amelyet a hvg.hu kapott meg a KKM-től. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket küldött lapunknak a minisztérium.
Még annál is több lélegeztetőgépre kötött szerződést a KKM, mint amennyiről eddig tudtunk. A lapunknak elküldött dokumentumok alapján a szerződött szám egy bizonyos ponton meghaladta a 17 ezret,
egészen pontosan 17 402 eszközről volt szó, amelyekért 336 milliárd forintot fizetett volna ki a minisztérium.
A gépek egy részéről viszont vagy lemondott, vagy a beszerzők nem tudták leszállítani őket. Hogy mi történt, az egyelőre nem világos. Ami biztos, hogy Ujhelyi István EP-képviselővel október elején azt közölte a KKM, hogy 16 863 gépet szerzett be. A minisztérium a képviselőnek nem szerződéseket küldött el, csupán összesített számadatokat, amelyek tehát 539 géppel kevesebbről szóltak.
A KKM lapunknak azt írta, a különbség oka, hogy a nekünk elküldött szerződések közül néhányat módosítottak.
A KKM ennél többet nem írt, az adatok alapján ugyanakkor azt történhetett, hogy volt olyan cég, amelytől a tervezettnél kevesebbet szereztek be (Jangxi Luxin, 400 helyett 200), és volt, amelytől végül nem vettek semmit. A kínai Anhuiról és a magyar SCA Medicalról van szó, előbbi 300, utóbbi 200 eszközt szállított volna, ám esetükben nullára redukálódott a szám. Úgy tudjuk, az SCA Medical a kínai partner miatt nem tudott szállítani, az összeget pedig teljes egészében visszautalta a KKM-nek.
Tavasszal indult az őrült felvásárlás
A KKM március-áprilisban kezdett őrült felvásárlásba, a cél az volt, hogy legyen kellő számú lélegeztetőgép a koronavírusos betegek megmentésére. A KKM azonban jelentősen túlvásárolta magát, hiszen a legdurvább becslések alapján is maximum 8 ezer eszközre lett volna szükség. Az eredmény: most éppen kiárusítjuk a felesleges készletet – ki tudja, milyen áron. Ha pedig az eladás is ugyanolyan átlátható lesz, mint a vétel, akkor erre a jövőben sem kaphatunk egykönnyen kielégítő választ.
A magyar partnerekkel bonyolított beszerzések homályos részleteit cikksorozatunk első részében vettük sorra, fő megállapításunk pedig az volt, hogy hiába küldte meg a KKM a szerződéseket és azok mellékleteit, a dokumentumok annyira kevés információkat tartalmaznak, hogy még az árak összevetésére sincs lehetőség, így azt sem lehetett megállapítani, hogy történt-e túlárazás vagy sem. A KKM ugyanis úgy költött el majdnem 90 milliárd forintot a magyar partnereknél, hogy számos szerződésbe nem írták bele a gépek pontos műszaki tartalmát, de volt olyan szerződés is, amelyben még a típust sem szerepeltették, csak annyit, hogy "sűrített levegőt igénylő", illetve "sűrített levegőt nem igénylő" gép.
Megszereztük a listát - így költött el baráti cégeknél tízmilliárdokat a külügy lélegeztetőgépekre
Több hónapnyi levelezés, majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatalhoz érkezett bejelentés után a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) kiadta lapunknak a lélegeztetőgépek vásárlásával kapcsolatos szerződések mellékleteit, amelyekből kiderül, kitől mennyi eszközt vett és mennyiért.
Pontosan ugyanennyire részletes a lapunknak elküldött, külföldi cégekre vonatkozó dokumentumcsomag is, a legjobb példa erre pedig éppen a legnagyobb értékű szerződés. A KKM a maláj GR Technologies nevű céggel 176 milliárd forintra szerződött, a végleges szerződés fő szövegében viszont még a darabonkénti árakat sem tüntették fel, abban csupán annyi szerepel, hogy ezért a pénzért cserébe többféle gépet kellene behozni. Azt gondoltuk, hogy a mellékletekből majd kiderül valami, ám a KKM "elfelejtette" csatolni a dokumentumot. Mindenesetre, ha átlagárat számolunk, akkor az egyik legmagasabb összeg jön ki: 28,1 millió forint gépenként. (Az összehasonlíthatóság kedvéért az euróban, dollárban megadott árakat forintra váltottuk, a cikkünk írásakor érvényes árfolyamon.)
Ennél magasabb összegre csak egy társaság szerződött, a szlovák Profound, amely 28,6 millió forintért adott egy gépet. Hasonló árat még egy cég tette le az asztalra, a kínai Beijing KGT, amely a Drager Savina 300 nevű gépet adta 28 millió forintért, ebből viszont csak 61-et rendelt a minisztérium.
Míg a maláj GR Technologiesnál a fő szerződéshez nem kaptuk meg a mellékletet, van olyan szerződés is, amelyhez megküldték, de olvashatatlan formában:
A genEplanet nevű társaság egyes szerződéseiről van szó (háromból kettőnél olvashatatlan a melléklet), pont arról a cégről, amely miatt Szlovéniában komoly korrupciós botrány robbant ki, a gazdasági miniszternél még házkutatást is tartottak. Az ottani felháborodást a darabonkénti 13 millió forintos lélegeztetőgépár váltotta ki, hazánk közben ugyanettől a társaságtól 17-18 millió forintos áron vásárolt. A cég egyik ilyen ajánlata az SH300-as típusú gépre (is) szólt, ami már csak azért is érdekes, mert ugyanezt a típust a magyar Ott-One 8,8 millió forintért szerezte be (az ár pedig még a kiegészítőkkel együtt sem érte el a 10 millió forintot).
VG70 majdnem háromszoros áron
De a genEplanet a többiekhez képest még visszafogott is volt. A VG70-es típusú gépet például a Profound a fent említett 28,6 millió forintos áron adta el a KKM-nek, miközben a magyar TMT Technics 10,1 millió forintot kért érte.
Mivel a Profoundnál olvashatatlanok a vonatkozó mellékletek, így nem tudni, hogy ezek felszereltségében is ugyanolyanok voltak-e, mint a TMT eszköze. Kérdés ugyanakkor, hogy milyen felszereltség tudná megmagyarázni a majdnem háromszoros a különbségeket.
A VG70-eseknél egyébként is annyi ár volt, ahány beszerző, de nemcsak ennél a típusnál. A Shangrila 510S-t is volt, aki 8, és volt, aki 15 millió forintért szerezte be.
A németek nem 25 milliót, csak 2 millió forintot kértek egy gépért
Az összes dokumentum ismeretében ma már azt is lehet tudni, melyik volt a legolcsóbb beszerzés: egy német cég darabáron csupán 2,3-2,7 millió forintot kért a gépekért (Evita 2, Evita Dura 2), ezekből viszont valamiért csak 11-et szerzett be a KKM. Szintén az olcsóbb kategóriás szerződésekbe tartozik az is, amelyet egy hongkongi, elsősorban ékszer-kereskedelemmel foglalkozó céggel kötöttek. A társaság (Manjusaka) darabonként 4,7 millió forintért ígért gépeket a KKM-nek, bár itt sem tudjuk, hogy pontosan milyet, a szerződésben ugyanis csak annyi szerepel, hogy "Shangrila". A harmadik legolcsóbb ár megint csak egy külföldi, kínai cégtől jött: a Sanghai Medical SC5 típusú gépeket adott el a minisztériumnak, 5,4 millió forintos áron.
Az adatokból ma már az is egyértelmű, hogy a beszerzések zömét külföldi partnerekkel intézték, tőlük mintegy 11 ezer gépet szereztek be, a magyaroktól pedig kis híján 6 ezret. A legtöbb gépet a maláj GR Technologiestól vették meg, 6258 darabot, 176 milliárd forintért. A magyar TMT Technics került a második helyre az általa 13 milliárd forintért behozott 1208 géppel. A harmadik a szlovák Profound nevű cég lett, 1114 géppel, amit 28,6 milliárd forintért adott el. Ezer gépet négy társaságtól szereztek be. A magyar Fourcardinal 17,6 milliárd forintot kért értük, a kínai Zoung Thou 13,3 milliárdot, a szintén magyar Celitron 10,6 milliárdot, a főleg ékszer-kereskedelemmel foglalkozó, ugyancsak kínai Manjusaka 4,7 milliárdot.
Vezetőkép: Lélegeztetőgépre kötött beteget lát el egy védőfelszerelést viselő orvos az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben kialakított izolációs teremben 2020. április 21-én
|
Annál is több lélegeztetőgépre szerződött a külügy, mint amennyiről tudni lehetett
|
Nemcsak a magyar, a külföldi beszerzők is a legkülönbözőbb árakon adták el az azonos típusú lélegeztetőgépeket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. A beszerzésekben nemcsak ez a közös, az is, hogy ugyanannyira átláthatatlanok. Van olyan cég, amelynél majdnem 180 milliárd forintot költött el a KKM, de továbbra sem tudni, pontosan mire, több társaság egyes szerződéseihez pedig olvashatatlan mellékleteket csatoltak.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201117_lelegeztetogep_szerzodes_kkm
|
2020-11-17 11:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Az állami vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli miniszter egy vagyonátadásokról szóló törvényjavaslatba csomagolva nyújtotta be a parlamentnek az előterjesztést, amelyben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait átruházná a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-re. A szabadkígyósi polgármester a sajtóból értesült az átadás szándékáról, kiderült, hogy erről még csak nem is tájékoztatták őt.
A Jobbik térségi parlamenti képviselője már szombaton aláírásgyűjtésbe kezdett az előterjesztés ellen, és bár a fideszes polgármester sem támogatja a kastély átadását a Ménesbirtoknak, a Jobbik politikusának akciójából nem kért. A fideszes polgármester azért úgy tűnik, hogy kapott párttársaitól is támogatást. Hétfőn éjjel a Fidesz parlamenti képviselője is csatlakozott a tiltakozókhoz, Herczeg Tamás indítványt nyújtott be, melyben a törvényjavaslat kastélyt érintő részletének elhagyását kéri.
A jelenleg is felújítás alatt álló impozáns, 52 szobás kastély korábban is az állami szervezetek felügyelete alá tartozott, de a rekonstrukciós munkák megkezdése előtt Szabadkígyós önkormányzata bírta a kezelői jogokat, így helyben fordítottak a karbantartásra pénzt, és ide folyt be a turisztikai hasznosításból a bevétel. Ezt a jogot a 3 milliárdos felújítási munkák megkezdésekor függesztették fel, de a település abban bízott, hogy azok végeztével ismét „visszatérhetnek” a kastélyba. Most ez hiúsulhat meg.
Bár a 3 milliárd forintból újjáépített kastély működtetése többletköltségeket is jelenthet, ami racionális indoka lehetne a tulajdonosi és kezelői jogok megváltoztatásának, az előterjesztőtől mégsem kaptunk semmilyen választ megkeresésünkre, ahogy a Ménesbirtokot irányító Lázár Jánostól sem.
Eddig a szabadkígyósi önkormányzat évente 5 millió forint körüli összeget költött a kastélyra, míg a turisztikai tevékenységből 15-17 millió forint folyt be.
Herczeg Tamás, a Békés megyei 1-es választókerületének országgyűlési képviselője most a törvényjavaslat visszavonása mellett azzal érvelt, hogy a Békéscsaba–Gyula turisztikai tengelyhez már korábbi tervek szerint is kapcsolódott a tőlük 5-10 kilométerre fekvő település kastélya, már megvalósult projektek is futnak, az idei évben pedig a közös tervezés is megkezdődött azzal, hogy a Békéscsaba–Gyula kiemelt turisztikai desztináció is megalakult. A politikus is kifogásolja azt, hogy a javaslatot a nélkül terjesztették be, hogy a térség helyi döntéshozóival, civil szervezeteivel egyeztettek volna a döntés előtt. Így bármennyire is előremutatónak tartja a békési politikus az állami Ménesbirtok tevékenységét, a kastély átadását mégsem támogatja.
|
A békési fideszes képviselő is szembemegy a szabadkígyósi kastélyra vonatkozó előterjesztéssel
|
Az állami vagyon kezelésével megbízott tárca nélküli miniszter egy vagyonátadásokról szóló törvényjavaslatba csomagolva nyújtotta be a parlamentnek az előterjesztést, amelyben a szabadkígyósi Wenckheim-kastély tulajdonosi jogait átruházná a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-re.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201117_Szabadkigyosi_kastely_A_bekesi_fideszes_parlamenti_kepviselo_levetetne_napirendrol_a_kastely_atadasat
|
2020-11-17 11:48:00
| true | null | null |
HVG
|
2020 november 19., 12:46
Nyírpilis polgármesterét jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék.
Beri Róbert uzsorakamatra adott kölcsönöket települése lakóinak, illetve a saját boltjából szintén óriási, havi 50 százalékos kamatra adott hitelbe élelmiszereket a nélkülözőknek.
Zsarolás és csalás vétségében is bűnösnek találták. Volt olyan ház a faluban, ami ugyan soha nem volt az övé, mégis többször is túladott rajta.
Beri 2014 óta polgármester, tavaly újraválasztották.
|
Uzsorázott, zsarolt és csalt a polgármester, három évet kapott
|
Nyírpilis polgármesterét jogerősen három év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Nyíregyházi Törvényszék.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/19/uzsorazott-zsarolt-es-csalt-a-polgarmester-harom-evet-kapott
|
2020-11-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
“Húsz éve ez megy, mindig ők nyernek a kerületben” - mondja egy kertészeti vállalkozó, amikor sorolom neki azokat a cégeket, melyek sorra nyerik a kertészeti közbeszerzéseket több kerületi önkormányzatnál is. Ismeri őket, sőt, volt is kapcsolata egyikükkel: “Rábeszéltek, adjunk be ajánlatot, nem nyerünk, de majd alvállalkozók leszünk.”
Keretszerződések
Ha az ember végignézi egy-egy kerület közbeszerzéseinek listáját, sokszor ugyanazon cégnevekkel találkozik. Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, négy ilyen nagyobb területet említ: ezek a közétkeztetés, a parkolás, a kertészeti munkák és az útépítés.
Az állandó tendernyertes kertészeti cégháló tagjai néha különálló cégekként indulnak, és nyernek többen, máskor konzorciumként viszik el az önkormányzati 2-4 éves keretszerződéseket.
Aztán az egyes részmunkákra kiírt pályázatokat hol az egyik, hol a másik nyeri el, de akkor a nyertes konzorcium tagjai már csak ketten-hárman versenyeznek (bár legtöbbször már a keretszerződésért is). A profit is “családon belül marad”, mert, mint látni fogjuk, a tulajdonosi körök sokszor átfedik egymást.
A munka ismétlődő jellege mellett a megbízók azért is szeretnek keretszerződést kiírni rendszeres szolgáltatásokra, magyarázza Bodnár Zoltán, a Terézvárosi Vagyonkezelő vezérigazgatója, mert akkor az egyes feladatokra, melyek önmagukban is több tíz, de akár százmilliós munkák, már nem kell újabb közbeszerzést kiírni, esetenként százezrekért.
Cikkünk főszereplői egyébként Terézvárosban korábban sem taroltak, talán azért, mert itt van a fővárosban a legkevesebb zöldterület. Más kerületekben annál sikeresebbek voltak.
Kartellgyanú cáfolva
Néhány kertészeti cég (köztük cikksorozatunk szereplői, vagy jogelődjük) folyamatos budapesti sikeressége fölkeltette a régi Gazdasági Versenyhivatal figyelmét is. 2009-es vizsgálatuk végül nem talált bizonyítékot a kartellezésre. A határozat szerint a négy vizsgált cég a közbeszerzések csak mintegy 15 százalékán indult egymás alvállalkozójaként vagy konzorciumban.
A konzorciumi összeállás azért szükségszerű, érveltek a cégek a GVH-nak, “mert erre rákényszerültek. Ez abból adódott, hogy több igen jelentős nagyságú (több millió m2 ) zöldterülettel rendelkezı önkormányzat együtt írta ki közbeszerzésre a teljes területét, amelyet önmagában egyetlen parkfenntartással foglalkozó vállalkozás sem tudott vállalni, tekintettel a munka szezonális jellegére is. Ugyanis tavasszal és ősszel a fűnyírás és a lombsöprés az összes területen közel egy időben jelentkezik, a munkaerő azonban behatárolt, mivel az év többi részében, kiváltképp a téli időszakban, jelentősen kevesebb alkalmazottra van szükség” - áll a határozatban.
A 2009-es vizsgálat a cégek székhelyén történt rajtaütéssel indult. “Azért szüntettük meg az eljárást, mert nem találtunk bizonyítékot a - megalapozottan gyanított, amit az is mutat, hogy előzetesen megkaptuk a bírói engedélyt a rajtaütéshez - kartellezés bizonyítására” - idézi föl az esetet Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi, a NER előtti elnöke.
Ha 2010 előtt ritkább is volt, 2010 után már jellemzővé vált a konzorciumban indulás.
“Szerettem volna én is bekerülni ebbe a körbe” - nevet anonimitást kérő kertészünk - “de nem sikerült”. Úgyhogy ő inkább az építőipari cégek mellett maradt: “kekecebbek, mint az önkormányzatok, de soha nem kellett még pénzt visszafolyatnom a fővállalkozónak”.
Az egy-egy nagy székházépítés (mint a Telekomé, a Postatakarék, vagy a most készülő OTP-központ) melletti kertészeti munkák is 150-500 millió Ft közötti megbízások. Persze az alvállalkozó árait a külvilág nem ismeri: ő elvállalja valamennyiért a fővállalkozónak, aki aztán azt ír be a pályázatába, amit akar.
Nagy Zoltán szerint hüvelykujjszabály, hogy ha egy cég önmagában is képes elvégezni egy - pályázatban kiírt - feladatot, akkor ne álljon össze egy másik olyan céggel, amely szintén képes egyedül elvégezni azt. Ez ugyanis a versenyzés kizárása. “Azt nem tudom, hogy ezek a park-cégek önmagukban pontosan mire képesek: átfedő kapacitásaik vannak, vagy egymást kiegészítő tudásuk-tapasztalatuk” - mondta.
A stabil nyertesek
Az állandó tendernyertes kertészeti konzorcium, pontosabban cégháló tagjai a Parkfenntartó, a ZÖFE, a Pannon Park Forest, és a DeerGarden kft-k.
A Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság nem csak kerületi pályázatokon volt sikeres. 2013-ban két másik céggel együtt 316 milliót kapott a fővárostól a margitszigeti szökőkút átépítésére, környezetének rendezésére és a rózsakert felújítására - a pénzt a kormány erre a célra pántlikázva adta az önkormányzatnak.
Közvetlen állami tenderen is nyertek: szintén két másik céggel együtt a Parkfenntartó 2018-ban 177 millióért kapta meg a lehetőséget az állami tulajdonban lévő ingatlanok földjeinek kaszálására.
Nem csak a Parkfenntartó, hanem a cégháló másik tagja, a Pannon Park Forest kft sem csak a kerületekben eredményes. 2020 elején kötött Budaörs önkormányzata egy 1,6 milliárdos szerződést vele és a Deergarden kft-vel.
Cikksorozatunk következő részében végignézzük néhány fővárosi kerület közbeszerzéseit, kiderül, mi az, hogy “támogató ajánlat”, és hogyan történhet a piac-szűkítés.
|
Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten I.: A nyerő négyes
|
Kíváncsiak voltunk, hogy a tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket. Oknyomozásunkból kiderült, hogy a parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem, azt politikai ciklusoktól függetlenül egy cégcsoport uralja a fővárosban.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-cegek-monopoliuma-budapesten-1-a-nyero-negyes/30954104.html
|
2020-11-19 16:32:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Most lássunk néhány kerületet részletesebben, ahol az előző cikkünk “nyerő négyese” vitt szinte mindent, ami parkfenntartás. A zuglói és az újbudai önkormányzat elmúlt évtizedét néztük végig szisztematikusan, de más kerületek közbeszerzési listáit is böngésztük.
Zöld Zugló
A Wikipedia szerint Zuglónak 140 hektár zöldfelülete van. Ennek egy része magántulajdon, a többi kerületi közvagyon. Karbantartása, frissítése, a telet leszámítva, folyamatos munka: a közbeszerzési kiírások szerint 1,7 millió négyzetméteren.
Az önkormányzat, melyet 2014-ig a fideszes Papcsák Ferenc, majd 2019-ig a mostani budapesti főpolgármester, Karácsony Gergely, azóta pedig a szocialista Horváth Csaba vezet, szintén kitartóan ezt a kertészeti céghálót tartja legalkalmasabbnak a kerületi zöldfelületek gondozására.
Nagyot futott itt a Parkfenntartó kft. A nagy falat megszerzése még Papcsák Ferenc idején történt. 2012 áprilisában négy évre, 2016-ig szóló keretmegállapodást kötött a kerület a céggel (és konzorciumi társaival: a DeerGarden és a Szurdokvölgy kft-kel): évente nettó 450 millió forintos keretösszegre (kivéve a 2012-es naptári évet, amikor nettó 442 millióra).
Az 1,6 milliárdos szerződés második felében már a Karácsony Gergely vezette önkormányzat szerződött a részmunkákra és fizetett. A sorozatunk első részében megszólaló Várnai László, aki a zuglói önkormányzat képviselője a Civil Zugló Egyesület színeiben, azt mondta, a keretszerződést ekkor már nem töltötték ki teljesen. Karácsony Gergely főpolgármester eddig nem válaszolt a megkeresésünkre.
De nem csak Papcsák Ferenc alatt volt sikeres a Parkfenntartó. A keretszerződést az új, ellenzéki vezetésű önkormányzat is megismételte nettó 2,4 milliárdért. Ezt is a Parkfenntartó nyerte konzorciumi társaival (Zöld Zugló Konzorcium néven), más ajánlat nem is érkezett.
Alvállalkozónak jelölték mások mellett a ZÖFE kft-t. A szerződést 2016. novemberében írták alá, és 2017. január 1-én lépett életbe. Majd az ajánlatkérő által 2018. december 10. napján tett egyoldalú jognyilatkozattal 2020. december 31-ig meghosszabbították.
De nem csak folyamatos szolgáltatásra szerződött velük Zugló, egyedi projekteket is nyertek.
2018 áprilisában Karácsony Gergely kerületi polgármester írta alá a Pillangó Park rendbetételéről szóló szerződést is a céggel és a Deergarden kft-vel nettó 465 millióról. A szerződést egy évvel később, 2019 áprilisában módosították: kiterjesztették a parkban lévő sportpályákra is, és nettó 553 millióra emelték.
Mivel az önkormányzat nem igényelheti vissza az ÁFÁ-t, a kerületnek valójában a Várnai László 2019. májusi blogbejegyzésében szereplő 678 millió forintjába került a munka.
Az Átlátszó akkor versenyszűkítő pályázatról írt a referenciák kikötése kapcsán, de a panaszos pályázó a cikk szerint végül nem fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz.
Szintén az ellenzéki vezetésű zuglói önkormányzat indította a “Közösségi tér kialakítása a Csertő-parkban” elnevezésű közbeszerzést, melyet a Parkfenntartó (természetesen társával együtt) nyert el 2017. december 4-én. Ezért nettó 132 millió járt.
2021-től újra ők
A 2010 óta zuglói képviselő, most a Civil Zugló Egyesület színeiben bejutott Várnai László állítja, hogy minden nagy közbeszerzésben egység van a két nagy párt, a Fidesz és az MSZP között.
"A kerületi útfenntartásokat mindig a Penta kapja, most is pályázat nélkül hosszabbítottak vele, a közétkeztetést pedig a Hunguast, ami a fideszes Bánki Erik érdekeltsége” - hívta fel a figyelmet.
Bánki Erik az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke, a bizottság egyik alelnöke pedig a Zuglóból egyéni körzetből a parlamentbe kerülő szocialista Tóth Csaba, aki sokak szerint mindig is nagyobb hatalom volt a kerületben, mint a regnáló ellenzéki polgármester.
A Zuglói Vagyonkezelő Zrt. költségvetése, ahogy az alábbi, az akkori jegyző által a kerület 2018-as költségvetéséhez készített táblázat is mutatja, évről-évre jelentősen nőtt. Különösen nagy volt az ugrás 2016-ról 2017-re: 1,2 milliárd forint. A jegyző szerint ez indokolatlan és felül kell vizsgálni. Hamarosan már nem volt a helyén.
“Mivel nincs árverseny, a kertészeti cégek bármekkora összeget mondhatnak. A pályázatokat pedig úgy írják ki, olyan referenciákat kérnek, hogy más ne indulhasson”- mondta Várnai László a kertészeti tenderekről. “Most újra meghosszabbítanák két évre, pedig sok lakossági és szakmai panasz van a cégre.”
Nyolc év alatt jelentősen megdrágult a munka: ami akkor évente 450 millió Ft volt, 2020-ban már nettó 1,2 milliárdot kóstált a Megbízó szerint. A zuglói közgyűlés szeptember 17-i ülésén a szocialista alpolgármester a járványra és a kormányzati elvonásokra hivatkozva benyújtott egy módosítót, ami ezt 960 millió Ft/évre csökkenti. A javaslatot elfogadták, így a kiírás erre az összegre történt.
A vitában (14. napirendi pont a zuglói tévé felvételén) a Kétfarkú Kutyapárt képviselője és Várnai László azt igyekezett megtudni, hogy milyen számítások állhatnak az 1,2 milliárdos ár mögött, ha azt - változatlan feladatokkal - 20 százalékkal lehet csökkenteni.
Azt is fölvetették, hogy a pályázatra kiírt területet, vagyis teljes Zuglót 3-4 részre kéne osztani, hogy így kisebb, akár helyi vállalkozások is indulhassanak. A nyertes konzorcium úgyis távoli megyékből fuvarozza ide naponta a munkásokat.
Fölmerült az is, vizsgálják meg, nem érdemes-e “visszaszervezni” a munkát az önkormányzatba, és mondjuk a kaszálásra, fűnyírásra embereket fölvenni.
Várnai László tudomása szerint a helyi Momentum kiszámolta, hogy ez a szükséges munkaerő bérköltségeivel, a gépek beszerzésével sem kerülne többe 2-300 milliónál a kerületnek, bár a közgyűlési vitában ilyen számításokat nem említettek a keretmegállapodást ellenző képviselők.
A felvételen egyébként az egyik szocialista képviselő elmondja, hogy 2016-ban és 18-ban is volt ilyen “bevizsgálás”, és arra jutottak, hogy jobban megéri a munka kiszervezése.
“A kerületnek nagyjából 29 milliárd a költségvetése” - mondja a Civil Zugló képviselője - "ha levonjuk a béreket, a szükségszerű költségeket, ez az 1,2 milliárd forint nagyjából az ötöde a mozgatható pénznek. Ennyit adunk ki évente erre a munkára külsősöknek.”
Nagy Zoltán, a GVH volt elnöke szerint, ha a kerületet 3-4 részre fel lehetne osztani, az könnyebben kizárhatná a konzorciumos indulást is, mert egyértelműbb, hogy nincs szükség a cégek összefogására ahhoz, hogy el tudják látni a nagy volumenű feladatot.
Zöld Újbuda
A zuglói önkormányzati szerződések oldalán a kereső 7 szerződést mutat a Deergarden Kft. nevére 2013-19 között. Van köztük pár százezres tétel, például a kerület karácsonyfája fölállítására, de ők voltak az éves 450 milliós közbeszerzésben is a Parkfenntartó konzorciumi társai, ahogy a Pillangó parki felújítást is együtt nyerték el. A DeerGarden Kft. a Bubla család cége: az Opten szerint a tulajdonosok és vezető tisztviselők is ezt a nevet viselik.
A XI. kerületi önkormányzat gyors és alapos adatküldése nyomán az látszik, hogy a 2002-10 között szocialista, 2010-19 között fideszes, majd most újra ellenzéki vezetésű Újbudán a DeerGarden Kft 2005 óta bruttó 1,1 milliárd forint összegű szerződést nyert el.
A Parkfenntartó kft ugyanebben a 15 évben (2011-ig még Főkert Parkfenntartó néven) bruttó 1,52 milliárd bevételhez jutott Újbudától részben önmagában, részben a Zöld Újbuda Konzorcium tagjaként (a Pannon Park Forest kft-vel).
A Pannon Park Forest egyedül és a Zöld Újbuda tagjaként bruttó 9,7 milliárd forintra szerződött az elmúlt 15 évben a XI. kerületben.
A ZÖFE Kft-nek csak 2010-ben volt szerződése parképítési feladatok ellátására Újbudán, 117 millió forintért.
Kicsit északabbra, Óbudán, amit 2019-ig fideszes többség és polgármester irányított, szintén jelen vannak ezek a cégek. Csak egy-két évet néztünk át, de itt is megtaláltuk a szokásos parkfenntartási keretszerződést: ezt 2013-17 között évente 1,4 milliárdért a Pannon Park végezte (konzorciumban azzal a Penta Építőipari kft-vel, melyet Várnai László említett a zuglói útfelújítások állandó tendernyerteseként).
Ők a legjobbak, vagy piacszűkítés?
A “nyerő négyes” most már olyan helyzetben van, mondja egy megkérdezettünk, hogy “ha leállítanánk őket, a budapesti zöldfelületek menedzselése összeomlana.”
A budapesti kertészeti piacot uraló cégeknek minden megkérdezettünk szerint van szaktudásuk és gépparkjuk is. De leginkább emberek kellenek az ilyen munkákhoz: a legfontosabb tétel ugyanis a kaszálás, fűnyírás (a zuglói 1,2 milliárdból is 700 millió).
Erre pedig, ahogy elhangzik a zuglói önkormányzat ülésén is, a nyertesek is alkalmi munkavállalókat hoznak Nógrádból, Borsodból. Kell is, hiszen füvet nyírni, vagy avart gyűjteni egyszerre kell mindenütt, és ezek a cégek sok kerületben dolgoznak egy időben.
A vizsgált szerződések mindegyike nyílt közbeszerzési eljárás végén született. Ugyanakkor nagyon ritkán találtunk a körön kívüli ajánlattevőt. (Aztán arról is kiderült, hogy valójában körön belüli.)
A Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke, Nagy Zoltán két tipikus útját is felvázolja annak, hogyan lehet a nyílt közbeszerzést versenyszűkítően alkalmazni. A közbeszerzési törvény 111. paragrafusa kivételeket biztosít, a 115. pedig "felmentést ad a hazai eljárásrend nyílt, versenyeztető szabályrendszere alól. Ilyen esetekben a kiírók sürgősségre szoktak hivatkozni. Az a törvényi föltétel, hogy a kiíró bizonyos legyen abban, hogy a tisztességes verseny lefolytatásához elegendő számú, releváns versenyzőről van tudomása, és őket, a jelen előírás szerint 5 céget, hívja meg, vagy, másik esetben, tárgyalásos eljárásra invitálja őket. De ezt a lehetőséget könnyű etikátlanul felhasználni.”
Végeredményben tehát a nyílt közbeszerzést “át lehet csúsztatni egy másik sínre”. Ilyenkor meg lehet néhány céget hívni, és a kihívó “ezzel be tudja zárni a piacot”.
Ennél durvább versenyszűkítésről beszélt Várnai László és a megkérdezett vállalkozó is.
“Volt, hogy lebeszéltek, amikor fővállalkozóként indultunk. Úgyhogy nem adtunk be hiánypótlást, és kiestünk. Máskor a cég hozta készen, amit be kellett adni: fejléceztük, kicsit átfaragtuk és beadtuk. Ezt hívják támogató ajánlatnak, amit magasabb árra írunk, mint amivel ők megnyerik a tendert” - meséli a kertészeti vállalkozó.
Nincs politikai ciklikussága a nyerteseknek. Ez, a kertészeti cégek sokasága dacára jelezheti azt is, hogy tényleg ők a legjobbak, de lehet más oka is.
A következő cikkben azt járjuk körbe, hogy azon túl, hogy együtt nyernek közbeszerzéseket, mi vagy ki a közös ezekben a cégekben. És lehet, hogy ez teszi őket piacvezetővé.
|
Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten II.: zöldülő kerületek
|
A parkfenntartó, kertészeti bizniszt nem érintette a fővárosi kerületekben a rezsimváltás. Ahogy húsz éve folyamatosan, most is ugyanaz a cégcsoport nyeri a milliárdos közbeszerzéseket. Sorozatunk második része.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntart%C3%B3-c%C3%A9gek-monop%C3%B3liuma-budapesten-ii-z%C3%B6ld%C3%BCl%C5%91-ker%C3%BCletek/30956109.html?fbclid=IwAR3E78cWk4V2VookWian7NK5yTBVZxVJJLdDMT_VSr11I9EM
|
2020-11-19 16:50:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Bár a Hagyó-ügy összes leágazása uralta a sajtót – az akkori szocialista főpolgármester-helyettes ellen bírósági eljárás is indult hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt, jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott – mégis figyelmet keltett, amikor a Demszky Gábor vezette fővárosi önkormányzat 2009-ben leváltotta a főváros kertészeti cége, a Főkert vezérigazgatóját, Kocsis Lászlót. Akkori hírek szerint azért, mert egy, a Főkert többségi tulajdonában álló céget tőkeemeléssel a menedzsment többségi tulajdonába játszottak át. Ezt most is megerősítette lapunknak egy, akkor az önkormányzatnál dolgozó vezető.
Ez a cég a FŐKERT Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Ma már a Főkert előnév nélkül, Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság néven működik, és előző cikkünk egyik szereplője volt, a fővárosi kertészeti piacot uraló cégek egyike. Tulajdonosai között most is ott van a volt Főkert-vezér, Kocsis László.
A 2010-es években is felfigyelt a sajtó a budapesti kertészeti monopóliumra. A cikkek Kocsis Lászlóra figyeltek, pedig a cégháló mögött egy nála jelentősebb figura húzódik meg.
A cégháló
Előző cikkünkben olvashatták, hogy alapvetően négy cégről van szó, de esetenként újabb, ezekhez kapcsolódó vállalkozások is fölbukkannak, ha az ember az önkormányzati kertészeti szerződéseket olvasgatja.
Ezek: a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, a Pannon Park Forest Kft, a ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság és a DeerGarden Kft.
A budapesti Lomb utca 35. alatti székhelyű Parkfenntartó Kft. tulajdonosai között három magánszemélyt, köztük a volt Főkert vezért, Kocsis László Jánost és Borbényi Zoltán Antalt mutatja az Opten cégnyilvántartása. Utóbbi nevét jegyezzük meg, még sok helyen találkozunk vele. A negyedik tulajdonos az Umbrella-Holding Kft.
A Parkfenntartó elődjét tehát még 1997-ben alapította a fővárosi önkormányzat Főkert nevű cége. A cégben 2009-től ötven százalék fölötti befolyással, 2019-től minősített többségű befolyást biztosító szavazati joggal rendelkező tulajdonos a cégháló központi szereplője, az Umbrella-Holding Kft.
Cégjegyzésre jogosult Bubláné Latinovics Eszter (a Bubla családnévvel már előző cikkünkben, a DeerGarden Kft. tulajdonosai között is találkoztunk) Cégjegyzésre jogosult volt korábban Borbényi Zoltán Antal, és mások mellett Szarka Attila is, aki a társaság egyik tulajdonosa is volt.
A cégnek az elmúlt öt évben 2-5 milliárd közötti árbevétele volt.
A ZÖFE Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. 2009-ben alakult. Jogelődje a PATER-LIÁN Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság volt, ez volt az egyik cég, amelynél 2009-ben vizsgálódott a Versenyhivatal.
Az egyik tulajdonos a Parkfenntartóban is tulajdonos Umbrella-Holding Kft (székhelye: Budapest, Anna utca 9-11.) Az Umbrella szavazati jogának mértéke meghaladja az 50 százalékot. Tulajdonos még az MPRM Kft. és a BAMAKA Kft.
A ZÖFE nettó árbevétele évente 1,5-2,5 mrd Ft között van.
A cégháló, előző cikkünkben sokat említett szereplője a Pannon Park Forest Kft. 1998-ban jött létre. Székhelye: Budapest, Anna utca 9-11., ugyanaz, mint az Umbrelláé.
A cég tulajdonosai: hasonlóan a Parkfenntartóhoz, itt is az Umbrella-Holding Kft. az egyik, természetesen 50%-ot meghaladó szavazati joggal. Ott van még – mások mellett – a MASAI Kft. is, melynek székhelye ugyanúgy az Anna utca 9-11., mint az Umbrelláé.
A cégtörténetet böngészve itt bukkan föl először cikkünk főszereplője, Zámbó Zsolt, aki 1999-től 2011-ig tulajdonosa is volt a Pannon Parknak. 2009-ben szállt be az Umbrella, 2011-ben a MASAI. Zámbó 2005-től 2011-ig cégvezetője is a Pannon Parknak.
A cég nettó árbevétele az utóbbi években 2,2-5,6 mrd ft között volt, évente 200-400 millió ft közötti adózott eredménnyel.
Mielőtt továbbmegyünk a negyedik kertészeti cég, a DeerGarden Kft. tulajdonosi szerkezetére, nézzük meg, hogyan is áll föl az Umbrella Kft., amely a kertészeti piac három állandó nyertesében, a Parkfenntartóban, a ZÖFE-ben és a Pannon Park Forestben is ügydöntő szavazati joggal rendelkező tulajdonos.
Az Umbrella-Holding Kft. 2009-ben jött létre. Mint láttuk, székhelye ugyanott van, az Anna utca 9-11-ben, mint a Pannon Park Foresté, illetve a MASAI Kft-é.
A cégjegyzésre jogosultak között mind szerepelnek a kertészeti cégekben: Soós Attila, Szarka Attila (láttuk őt a Parkfenntartóban), Miskolczi Ferenc és Kocsis László János (ex-Főkert, és a Parkfenntartóban is tulajdonos).
Az Umbrella tulajdonosai a Pannon Parkban is tulaj MASAI Kft. (2010. Anna utca 9-11, tulajdonos megint Szarka Attila), az MPRM Kft. (tulajdonosok: Miskolczi Ferenc és Miskolcziné Pusztai Zsuzsanna) és a 2014-ben alakult AHA Project Hungary Vagyonkezelő Kft., melyben az a Borbényi Zoltán András is tulajdonos, aki a Parkfenntartónak is tulajdonosa, a másik tulaj pedig Kocsis László.
A kertészeti cégháló negyedik tagja a DeerGarden Kft., amely, mint azt előző cikkünkben is jeleztük, családi cégnek tűnik: tulajdonosa Bubla Szabolcs, ügyvezetője ő és Bubla Gyula Botond. Kapcsolódása a másik három kertészeti céghez mégsem csak a nyertes kerületi pályázatokban látszik, hiszen székhelye, a budapesti Lomb utca 35. ugyanaz, mint a Parkfenntartó kft-é. Kapcsolat az is, hogy a Parkfenntartóban cégjegyzésre egy harmadik Bubla, Bubláné Latinovics Eszter jogosult.
A cégcsoport más leágazásaiba is belefutottunk a kerületek közbeszerzési dokumentációit böngészve. Óbudán (ahol, mint előző cikkünkben is írtuk, a Pannon Park Forest 4 éves keretszerződést kapott), az Info-Garden Kft. is önkormányzati megbízáshoz jutott a fideszes kerületvezetés alatt: 2015-ben a kerületi fák állapotának térinformatikai felmérésére szerződött. Nos, a 2008-ban létrejött cég székhelye megegyezik a a Pannon Park Forest és az Umbrella Holding székhelyével: 1221 Budapest, Anna utca 9-11. Tulajdonosai között pedig ott van – minősített többségű befolyással – a már látott MASAI Kft.
Összefoglalva: a négy nagy kertészeti cég nyilvánvalóan ugyanannak a céghálónak a tagja. Hármukat összeköti a nevéhez illően valóban ernyőszervezet Umbrella-Holding Kft., melynek ügydöntő tulajdonrésze van bennük.
Az eddig megvizsgált cégek közül csak az egyikben, a Pannon Park Forestben bukkan föl Zámbó Zsolt neve. De a cégvezetők, tulajdonosok számtalanszor föltűnnek Zámbó olyan cégeiben is, melyek már direktebben hozzá köthetők. Most ezeket vizsgáljuk meg.
Amikor nem kertészkedik
A láthatatlan ember – mondta Zámbó Zsoltról egyik, az önkormányzatok kertészeti bizniszében jártas interjúalanyunk. De Zámbó nem csak a kertészeti szférában tart fönn jelentős céghálót.
Egy személyben tulajdonosa például a LÖVŐHÁZ 2010 Kft-nek, ami pedig az egyik alapító tulajdonosa volt a V. V. Frankel Aluljáró Kft.-nek. A VV Frankel 2012-ben alakult, első székhelye Budapesten, az Alvinci út 54-ben volt, ugyanott, ahol a Lövőházé van, és Zámbó Zsolt személyesen ebben is tulajdonos volt egy ideig. A cégnek három évig ügyvezetője volt Varga Tibor László (aki a nemsokára előkerülő Roll-Investben is tulajdonos volt).
De a V.V. Frankelt nem csak Zámbó cége, a Lövőház alapította, hanem a Q-Tron Reorganizációs és Felszámoló Kft. is, akkor még FISOK Kft. néven.
Ennek a cégnek pedig a Q-TRON Zrt a tulajdonosa, ami pedig már Tasnádi Lászlóé, aki Pintér Sándor belügyminiszter államtitkára (és a Civil Zrt.ben, Pintér Sándor, miniszterré választásakor eladott, cégében is többször volt igazgató). Tasnádi László korábban, 1990 előtt, az egypárti titkosszolgálat tisztje volt.
Vagyis Tasnádi László cége 2012-ben közösen alapított céget (a V.V. Frankelt) Zámbó Zsolt cégével (a Lövőházzal), majd ennek a közös cégnek Zámbó ügyvezetője is lett.
De ha egy másik irányba indulunk, ott is a szolgálatokhoz jutunk.
Előző bekezdésünk kiindulópontja, a Zámbó Zsolt tulajdonolta Lövőház 2010 Kft. az egyik tulajdonosa a ROLL Invest Kft.-nek. Ennek ügyvezetője Borbényiné Verdes Gabriella. Emlékszünk a Borbényi névre a kertészeti cégekből? Borbényi Zoltán Antal az egyik tulajdonosa a Parkfenntartó Kft-nek, és az AHA Project Hungary Vagyonkezelő kft-nek, ami az Umbrella-Holding egyik tulajdonosa. Borbényi Zoltán a cégháló ezen részén pedig érdekelt volt az Old Walnut Kft.-ben és a Vita Gomba Bt.-ben is (ma már kft).
A Roll Invest székhelye a II. kerületi Alvinci út 54., ami egyben a Lövőház 2010 Kft.-é is, amelynek Zámbó Zsolt egy személyben tulajdonosa.
De Borbényiné nem csak a Roll Investet, hanem a ROKFORT INVEST Kft.-t is tulajdonolja. Itt tulajdonostársai Dr. Lőrincz Dániel Mihály, Zámbó István (nem tudjuk, rokona-e Zámbó Zsoltnak), Lőrincz Diána Zsófia és Banai Balázs Zsolt. A Rokfort-Invest székhelye 1055 Budapest, Szalay utca 3. Ebben az épülettömbben van a Rokfort Étterem is, ami információink szerint szintén Zámbó Zsolthoz kapcsolható.
Banai Balázs Zsoltról pedig a Magyar Narancs írta meg, hogy közös cége volt (a Leona-Sun Kft., jelenleg törlés alatt áll) Molnár Zsolt szocialista politikus feleségével. Molnár Zsolt a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt két cikluson át, jelenleg is képviselő, az MSZP pártigazgatója és budapesti elnöke. Banai Balázs Zolt a Leona-Sun-ban mind személyesen, mind Banco Invest nevű cégével tulajdonos volt. A Banco Invest a Narancs szerint aktív szereplője volt a belvárosi ingatlanmutyinak.
És hogy tovább keveredjenek a szálak: Zámbó Zsolt idén októberig tulajdonostársa volt a Vita-Gomba Bt.-ben a már több cégben felbukkant Borbényi Zoltán Antalnak. Itt kültagok voltak még Dr. Lőrincz Dániel Mihály és Lőrincz Diána Zsófia. Emlékszünk: utóbbiak ketten tulajdonosok a Banai és Borbényiné nevénél szerepeltetett ROKFORT INVEST Kft.-ben is.
Folytassuk: Borbényi Zoltán Antal sem csak kertészeti cégeket visz. Egyik tulajdonostársa Zámbó Zsoltnak az Old Walnut Kft.-ben is, mely cég székhelye egyébként ugyanaz, mint a Pannon Park Foresté (a kertészeti szekcióban ebben a cégben bukkant föl személyesen Zámbó Zsolt), a MASAI Kft.-é, az Info-Garden Kft.-é és az Umbrella-Holdingé. Ez az Anna utca 9-11.
Az Old Walnutnak Zámbó Zsolt az egyik tulajdonosa, a másik pedig Szarka Attila, aki Borbényihez hasonlóan összekötő Zámbó nem-kertészeti és kertészeti céghálója között: tulajdonosa volt a Parkfenntartónak és Umbrellának, a MASAI Kft.-nek most is ő a tulajdonosa.
Összefoglalva
Zámbó Zsolt neve először bizonyos építőipari cégek önkormányzati lobbistájaként bukkant föl egy másik anyaggyűjtés kapcsán, és eközben tűnt fel, hogy a fővárosi kertészeti bizniszben is markánsan jelen van.
Ebben a cikkben számos, nyilvános forrásból előbányászott adat bizonyítja, hogy Zámbó egyéb cégei és a parkfenntartó biznisz örök nyertesei között számos átfedés van. Bár a “nyerő négyesben” csak az egyik cégnél bukkan föl Zámbó neve, a kertészeti cégek cégpapírjaiban felbukkanó személyek tulajdonosok vagy vezető tisztségviselők abban a céghálóban is, melynek Zámbó már láthatóan központi figurája.
E cégháló két végén pedig titkosszolgálatokkal kapcsolatban álló emberek bukkannak föl: Tasnádi László és Molnár Zsolt.
Első cikkünkből kiderült, hogy a kerületek húsz éve nem bontják kisebb egységekre és pályáztatják meg úgy zöldterületeik fenntartását – valamiért inkább mindig milliárdokért adnak megbízást pár cégnek keretszerződésekkel.
Egyik forrásunk mondta, hogy ha az önkormányzati szférában egymilliárd forint eljut A-ból B-be, azt nem történhet pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül. Ez nem új. Ennél fontosabb, ha az önkormányzati politika és politikusok mögött az egykori és akár a mai titkosszolgálatokkal, és a politika legfelsőbb szintjeivel kapcsolatba hozható cégháló áll, és befolyásolja az önkormányzatok döntéseit. Ez már több, mint politika és az üzleti világ kapcsolódása: ezt már “mélyállamnak” hívják.
Amikor egy országos, de az önkormányzati világban is otthonos politikust kérdeztem, ismeri-e Zámbó Zsoltot, láthatóan őszintén megdöbbent: “ha Zámbó neve fölbukkan a sajtóban, akkor dekonspirálódott”.
|
Parkfenntartó cégek monopóliuma Budapesten III.: a láthatatlan ember
|
A tavalyi budapesti ellenzéki fordulat érintette-e az önkormányzati közbeszerzéseken korábban taroló cégeket? A parkfenntartó, kertészeti bizniszt lassan két évtizede egy cégcsoport uralja Budapesten politikai ciklusoktól függetlenül. Ki van e cégháló közepén? És ki állhat mögötte?
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/parkfenntarto-cegek-monopoliuma-budapesten-iii-a-lathatatlan-ember/30956252.html
|
2020-11-19 17:34:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az özvegyet érzelmileg nagyon megviseli a közel 40 milliárd forintért folyó jogi procedúra. Holott a végrendelet feketén-fehéren kijelenti: Vajna Tímea rendelkezik az egykori kormánybiztos minden vagyona felett.
– Rendkívül bonyolult az amerikai cégháló, amit Andy a halála előtt kezdett teljesen átalakítani. Könnyen el lehet veszni az útvesztőkben, Timi próbál helytállni, de való igaz, hogy nagyon kimerítik érzelmileg ezek a csaták a bíróságon – árulta el lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, a családhoz közeli ember.
Az informátor szavait támasztja alá Vajna Tímea legutóbbi Instagram-posztja is, amelyben a bíróságról jelentkezett be, s arról ír, nehezen bírja lelkileg a tárgyalásokat, senkinek nem kívánja, amin épp keresztülmegy, ráadásul régóta húzódik az ügye.
Nemcsak emiatt érezheti magát rosszul Vajna Tímea, ugyanis az amerikai állampolgársági ügye sem zárult még le, valamiért még nem készültek el a papírok, így a kinti bankszámlákon lévő pénzt sem kapta még meg.
– Átszámítva közel 3 milliárd forint van letétbe helyezve amerikai bankszámlákon, amihez Timi csak akkor juthat hozzá, ha már amerikai állampolgár, mindaddig nem járhat el az ügyben egymaga – tette hozzá az informátor.
Tímea ennek ellenére kitart. Korábban a Blikknek is elmondta, kész a végsőkig harcolni az örökségéért.
– Erős nő vagyok, megvédem magam, nem hagyom, hogy felfaljanak! Szerintem büszke lenne rám Andy, hogy ezeket a céges ügyeket kitartóan viszem tovább azokkal a szakemberekkel, akikkel ő is együtt dolgozott és akiket megbízott. De be kell vallanom, sajnos, sok minden miatt csalódott is lenne – mondta Vajna Tímea.
(Ez is érdekelheti: Vajna Tímea csak viccelt, de lehet, hogy tényleg többet kell adóznia Joe Biden elnöksége alatt)
A Blikk úgy tudja, az özvegy rendszeresen kap egy bizonyos összeget a vagyonkezelő cégtől, ami fedezi a kiadásait, de a teljes vagyon felett nem rendelkezhet.
Közvetlenül férje halála után teljesen kilátástalan helyzetbe került, akkor a Tények Plusznak adott interjút, amiben elmondta, nehéz anyagi helyzetben van, el kellett adnia egy zongorát, valamint a Lamborghinijét is árulta akkoriban. Azóta valamelyest rendeződtek az anyagi körülményei.
A közös budai villából ugyan kiköltözött, de egy ugyancsak fényűző házba bútorozott át a II. kerületben. Lamborghini helyett Mercedesszel jár, s legutóbb is magángépen repült Los Angelesbe.
|
Nem kapta meg a 40 milliárd forintot: még mindig harcol az örökségéért Vajna Tímea
|
Az özvegyet érzelmileg nagyon megviseli a közel 40 milliárd forintért folyó jogi procedúra. Holott a végrendelet feketén-fehéren kijelenti: Vajna Tímea rendelkezik az egykori kormánybiztos minden vagyona felett. – Rendkívül bonyolult az amerikai cégháló, amit Andy a halála előtt kezdett teljesen átalakítani. Könnyen el lehet veszni az útvesztőkben, Timi próbál helytállni, de való igaz, hogy nagyon kimerítik érzelmileg ezek a csaták a bíróságon – árulta el lapunknak egy, a neve elhallgatását kérő, a családhoz közeli ember.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/sztarvilag/sztarsztorik/vajna-timea-andy-vajna-orokseg-harc/ys7v4kb
|
2020-11-20 09:00:19
| true | null | null |
Blikk
|
További 21,3 milliárd támogatást kapott a győri strand helyén épülő vízi élménypark, jelent meg a Magyar Közlönyben.
A beruházás korábban már kapott 750 millió forintnyi támogatást, de most a Modern Városok Program keretében igencsak megnövelték a forrásokat.
|
21 milliárd forintnyi támogatással dobták meg a győri vízi élményparkot, amit Mészáros Lőrinc épít
|
További 21,3 milliárd támogatást kapott a győri strand helyén épülő vízi élménypark, jelent meg a Magyar Közlönyben.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/20/21-milliard-forintnyi-tamogatassal-dobtak-meg-a-gyori-vizi-elmenyparkot-amit-meszaros-lorinc-epit
|
2020-11-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az ingyenes átadást a szerdai Magyar Közlönyben jelentette be a kormány. Az állami vállalat árbevétele meghaladja az egymilliárd forintot, közel ezer főt foglalkoztatnak, közülük hatszázan megváltozott munkaképességűek. A SZEFO Zrt. 1993 óta működik szegedi központtal, de hét településen van telephelye a kötöttárut gyártó állami cégnek. A bevételük jelentős része az Olaszországba exportált termékekből folyik be, az adózott eredményük évek óta 10 és 20 millió forint között van.
Két évvel ezelőtt azzal került a hírekbe az állami fonalfeldolgozó, hogy nem hivatalos források szerint a gyár beszállhat a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó 2Rule sportmezek gyártásába, ahol nanoezüsttel kezelt alapanyagokat használnának fel a mezek varrásánál. (A cég már régóta alkalmazza az eljárást termékeinél.) Később elcsendesedtek az erről szóló hírek. A két évvel ezelőtti hvg.hu cikkben már megemlítettük, hogy az állami cég és a Szeged-Csanádi Egyházmegye szoros kapcsolatban áll, mivel az egyházi intézményekben gondozottak közül többen a gyárban dolgoznak, illetve az egyházmegye kölcsönt is biztosított az állami cégnek.
A szerdai Magyar Közlönyben közzétettek szerint a cég részvényeit ingyenesen átadják a Kiss-Rigó László (képünkön) vezette Szeged-Csanádi Egyházmegyének, amely 15 évig csak akkor adhatja el a gyárat, ha erre a minisztertől engedélyt kap.
|
Milliárdos céget kap a Szeged-Csanádi Egyházmegye az államtól
|
A főleg megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-t adja az állam az egyházmegyének. Az egymilliárd forintos árbevételű vállalatot 15 éven át csak miniszteri engedéllyel adhatja el a Szeged-Csanádi egyházmegye.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201119_Milliardos_ceget_kap_a_SzegedCsanadi_Egyhazmegye_az_allamtol
|
2020-11-19 20:27:00
| true | null | null |
HVG
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2020.11.19. 10:00
|
A Mészáros-birodalom új palotacége is Mészáros palotájába költözött
|
Újabb ingatlanhasznosító céggel gazdagodott a felcsúti milliárdos birodalma, ezúttal az MKB Bank ingatlanüzemeltető vállalatán keresztül. A Status Palace Kft. székhelye a pesti Andrássy út 59. alatti neoreneszánsz palota lett, amely Mészáros Lőrincé, és a milliárdos több más érdekeltségének is a székhelye.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202047_status_palace_palota_dukal_meszarosnak
|
2020-11-19 21:03:00
| true | null | null |
HVG360
|
Csaknem 11,5 milliárdba került a koronavírusos nemzeti konzultáció
Csak a kérdőívek postázása 1,7 milliárd forint volt.
Kassai Dániel, pestszentlőrinc független önkormányzati képviselője a Miniszterelnöki Kabinetirodában járt, hogy közérdekű adatigénylése nyomán betekinthessen a legutóbbi nemzeti konzultációhoz kapcsolódó adatokba – közölte a Facebookon.
Kassai azt írta, hogy a „Nemzeti Konzultáció a Koronavírusról és a gazdaság újraindításáról elnevezésű propagandakampány és az ezt körülölelő kormányzati hirdetések (nyomtatott sajtó, online, rádió, TV, óriásplakát, citylight, hengeroszlop) végösszege
9 milliárd 579 millió 490 ezer 978 forint volt, ehhez jött még hozzá a konzultációs levelek gyártása, postázása 1,7 milliárd forintért és a Magyar Közlöny Kft. közel 200 milliója nyomdai szolgáltatásra.”
A képviselő azt írta, hogy a megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától a New Land Média Kft. kapta meg, akinek egy nagyon elkötelezett Fideszes, Balásy Gyula milliárdos a vezetője.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szeptemberen azt mondta, hogy a kérdőiveket 1 millió 793 ezren töltötték ki. Bár Szél Bernadett százezres felkerekítésre bukkant.
���� Kiderült mennyibe került a NEMZETI KONZULTÁCIÓ! ���� A Miniszterelnöki Kabinetirodában jártam, Hogy közérdekből ... Közzétette: Kassai Dániel - & nbsp; 2020. november 18., szerda
2020. szeptember. 13. 09:42 hvg.hu Itthon
Konzultációs íveket szórt a Momentum Rogán Antal bérelt lakásának udvarára
A koronavírusról szóló nemzeti konzultáció íveit öntötték a miniszterelnök kabinetfőnökének háza elé.
2020. szeptember. 16. 15:00 Dobszay János - Gergely Márton hvg360
Orbán a halottak számát figyeli, ám a nemzeti konzultáció számaival még adós
Egyéni túlélési stratégiákra és egy új miniszter nyugtató szavaira bízza a kormány a járványkezelést s az annak nyomában járó gazdasági recesszió okozta megrázkódtatások kivédését. Orbán Viktor számára a halálozási mutató jelzi majd az ő teljesítményét, csak azt nem közölte, hány halottat tart elfogadhatónak, illetve hogy a nemzeti konzultáció eredménye alapján milyen korlátozásokat fogadnának el a számára kedves válaszadók.
|
Csaknem 11,5 milliárdba került a koronavírusos nemzeti konzultáció
|
A megrendelést a Miniszterelnöki Kabinetirodától a New Land Média Kft. kapta meg, akinek egy nagyon elkötelezett fideszes milliárdos, Balásy Gyula a vezetője. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkáraszerint a kérdőiveket 1 millió 793 ezren töltötték ki. Bár Szél Bernadett százezres felkerekítésre bukkant.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20201119_koronavirus_nemzeti_konzultacio
|
2020-11-19 12:56:00
| true | null | null |
HVG
|
Az esztergomi Bazilika melletti egykori királyi székhelyet, az alapító István király születési helyét testálja a módosító javaslat a Főegyházmegyére, Völner Pál kiegészítő módosító javaslata szerint az egyházmegye kérésére. A vár a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozik, a javaslattal a tulajdon és a kezelés is az Esztergom-Budapesti Egyházmegyére szállna. „A tulajdonba adást a Főegyházmegye arra hivatkozással kezdeményezte, hogy az érintett terület korábban is egyházi tulajdon volt és mivel az érintett területtel szomszédos az esztergomi Bazilika – mint az ország egyik kiemelkedő szakrális és turisztikai központja –, indokolt a fizikailag és rendeltetésüket tekintve is szorosan kapcsolódó területek egyházi tulajdonba adásával elősegíteni, hogy a fejlesztések és a működtetés megvalósításánál egységes szempontrendszer érvényesüljön.” – áll a javaslat indoklásában.
A javaslat elfogadásával az ingatlan kikerülne a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon köréből, és bár a nemzeti vagyonról szóló törvény az ingyenesen átadott vagyonnal kapcsolatban előírja, hogy évente beszámolni köteles az új tulajdonos az átadónak, illetve 15 évig azt nem idegenítheti el, ez esetben kivételt tesz a javaslatot benyújtó igazságügyi államtitkár. A Főegyházmegyének átadott esztergomi vár határozatlan ideig terhelt az eladási tilalommal, és évente nem köteles beszámolót sem készíteni az átadónak, az eset speciális voltára hivatkozva, sarkalatosnak minősíti azt, vagyis csak kétharmados többséggel lehet módosítani a rendelkezést.
|
Újabb ingyenes vagyonátadás: az egykori esztergomi királyi székhelyet az egyház viheti az államtól
|
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez kerülhet az esztergomi vár. A javaslatot kiegészítésként nyújtották be ahhoz a törvényjavaslathoz, amellyel a szabadkígyósi kastélyt a mezőhegyesi Ménesbirtokhoz csatolnák.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20201120_esztergom_vagyonatadas_torvenyjavaslat
|
2020-11-20 10:40:00
| true | null | null |
HVG
|
A hagyományos, árbevétel szerinti toplistáknál többet elárul a nagyvállalatok produktumáról az a rangsor, amely azt összegzi, hogy melyik cég mennyivel tudta növelni a termeléséhez szükséges, de mástól vásárolt anyagok-alkatrészek-szolgáltatások értékét. A Top 500-hoz kapcsolódva a HVG ezt a különleges listát is évről évre elkészíti.
A legnagyobb cégek rangsora után a legnagyobb nyereséget elérő 500 cég toplistáját is elkészítette a HVG. A benne szereplő vállalatok eredménye látványosan nőtt, a legnagyobb ugrásokat azonban a magyar gazdaságon kívül álló okok magyarázzák.
|
Mészároséké az ország, maguknak építik - HVG Top 500 lista a nyereségrekorderekről
|
Magyarország jobban teljesít, a kormányfő legalábbis évről évre nagyobb sikereket ér el a nemzeti burzsoázia megteremtésében. Már persze ha azokat tekintjük nemzetinek, akik ilyen-olyan okokból bejáratosak a hozzá. A 2019-ben a legnagyobb nyereséget elért 500 magyarországi cég között már több mint negyven olyat találunk, amelynek tulajdonosa a NER valamelyik emblematikus figurája.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202047__kormanyfokozeli_cegek__nemzeti_burzsoazia__osztalekleltar__orszagepitesi_ismeretek
|
2020-11-20 16:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Napokon belül elveszítette volna önkormányzati képviselői mandátumát, ám még az előtt lemondott róla Fehér Petra, a Boldog István jobbkezeként emlegetett nő, aki maga is gyanúsítottja a képviselő Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókörzetében korrupció miatt indult nyomozásnak. Fehér Petra fideszes önkormányzati képviselő Törökszentmiklóson, illetve a megyei közgyűlésnek is tagja – egyelőre.
Az önkormányzati törvény értelmében azonban ha egy képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén, megbízatása megszűnik. Fehér Petra a 2019. októberi önkormányzati választáson kompenzációs listán jutott mandátumhoz a Markót Imre (Otthonunk Szentmiklós Egyesület) polgármesterrel együtt 12 tagú törökszentmiklósi testületben. A képviselőnő a tavaly november eleji alakuló ülésén még megjelent, ám az azt követő november 18-ai ülésen már nem. A jegyzőkönyv szerint hivatalosan nem tudták a távolmaradás okát.
Egy nappal később került nyilvánosságra, hogy Fehért előzetes letartóztatásba helyezték a már hónapok óta tartó nyomozás gyanúsítottjaként. A nyomozóhatóságok gyanúja szerint a választókerületben olyan hálózat épült ki, amely szisztematikusan élt vissza a Terület- és településfejlesztési operatív programban (TOP) elnyerhető forrásokkal. Ebben a hálózatban lehetett fontos szereplő Fehér Petra, aki – mint a pályázatok elbírálásában a döntési folyamatra ráhatással bíró hivatalos személy – az irányított közbeszerzéseket elnyerő vállalkozóktól jogtalan haszonra tett szert. Azaz visszaosztás történhetett, kenőpénzhez juthatott hozzá. Ennek a rendszernek lehetett tagja a szintén gyanúsított Boldog István politikus is.
Boldogot és Fehér Petrát is hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják. Fehér Petra februárban szabadult az előzetesből, akkor bűnügyi felügyelet alá került – a Fővárosi Törvényszék lapunknak küldött közlése szerint – négy hónapra. Ám jelenleg egyetlen gyanúsított, így ő sincs személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés alatt – tudtuk meg a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYF). Azaz Fehér Petrának a nyár óta lett volna lehetősége részt venni a testületi üléseken, ám egyszer sem jelent meg.
Érdeklődésünkre Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere közölte: Fehér Petra egyetlen alkalommal jelezte neki a távolmaradását egészségügyi okok miatt. Októberben pedig a polgármester kereste meg a gyanúsított képviselőnőt e-mailben, hogy személyesen egyeztessenek a terveiről, ám ezt egészségügyi okokra hivatkozva elhárította, és azt ígérte, hogy majd később keresi. Fehér a polgármester elmondása szerint azóta sem jelentkezett nála. Mindenesetre az önkormányzati törvény értelmében elveszíti mandátumát, ami a jövő héten polgármesteri határozattal véglegesedett volna, ha nem mond le. Ugyanígy elveszítheti Fehér Petra a megyei közgyűlési mandátumát is. Az alakuló, majd a november közepi első ülésen megjelent, a december 6-ai tanácskozáson viszont már nem vett részt – akkor ugyanis már előzetes letartóztatásban volt. Ezen az ülésen képviselői kérdésre válaszolva Hubai Imre, a megyei közgyűlés fideszes elnöke elmondta: távollétével kapcsolatban hivatalos bejelentés nem érkezett. Arról is beszélt, hogy a megyei önkormányzati hivatalnál is végeztek kutatást a hatóságok.
Miután mandátumáról sem Törökszentmiklóson, sem a megyei közgyűlésben nem mondott le, tiszteletdíj is megillette. A városban ennek alapdíja havi 90 ezer forint, a megyei önkormányzatnál pedig 97 ezer forint (utóbbinál a pénzügyi és területfejlesztési bizottsági tagsága is megmaradt, amiért pótlék járt). Noha a megyei önkormányzat rendelete szankcionálja a távolmaradást (előzetes bejelentés esetén mínusz 10 százalék, enélkül mínusz 25 százalék), így is látható összeget hozott neki havonta a két mandátum.
Megkerestük Fehér Petrát is, többek között azt tudakoltuk tőle, hogy miért nem vett részt az üléseken, miután ezt már megtehette volna; miért nem mondott le a mandátumáról, ha nem kívánt részt venni az önkormányzatok munkájában, illetve arról is érdeklődtünk, hogy felvette-e a tiszteletdíjait. Azt is megkérdeztük tőle, tett-e (beismerő) vallomást a nyomozás során – az ügyvédje szerint ezt korábban megtagadta. Fehér azonban nem reagált e-mailünkre.
November 20-án aztán Markót Imre arról írt a Facebook-oldalán, hogy november 18-án Fehér Petra a képviselő-testületnek címzett írásbeli nyilatkozatában lemondott képviselői mandátumáról.
Kiderítettük azt is, hogy újabb személyeket gyanúsítottak meg az ügyben indult nyomozás során. A KNYF immár 11 gyanúsítottról számolt be lapunknak. Azt is írták, hogy közülük négyen viseltek választott tisztséget, azaz ők lehettek politikusok. Az egyik gyanúsított Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, ő azonban – többekkel ellentétben – megúszta az előzetes letartóztatást. Szintén gyanúsított a Debköz Közbeszerzési Kft. egyik résztulajdonosa és ügyvezetője (K. F.) is. Ezzel a céggel dolgozott több önkormányzat a választókerületben. A gyanú szerint K. F. folytatta le az érintett beruházások közbeszerzéseit az előre megbeszéltek alapján, vagyis nem volt verseny a társaságok között a megrendelésért, előre eldöntötték, kinek kell nyernie. Az ügyvezető, mint önálló intézkedésre jogosult személy, ezt vállalta, amiért a gyanú szerint jogtalan előnyhöz jutott. Rajta kívül K. P. meggyanúsításáról is tudni, de a gyanúsítottak között akad más vállalkozó is.
A hatóságoknak még bőven van idejük a nyomozásra. A Büntetőeljárásról szóló törvény ugyanis a nyomozás határidejét a gyanúsítás közlését követő két évhez köti. Mivel az első gyanúsítotti kihallgatásra 2019. november 27-én került sor, még egy teljes évig folyhat az eljárás, de szükség esetén ezt egy fél évvel még meg lehet hosszabbítani.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/47. számában jelent meg november 20-án.
|
Újabb gyanúsítottjai vannak a Boldog István választókerületében sejtett visszaélésnek
|
Újabb gyanúsítottjai vannak a Boldog István választókerületében sejtett visszaélésnek, összesen 11 embert gyanúsítottak, köztük négy választott tisztségviselő van a hatóság látókörében.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/2020/11/21/ujabb-gyanusitottjai-vannak-a-boldog-istvan-valasztokeruleteben-sejtett-visszaelesnek/
|
2020-11-21 09:24:00
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A török milliárdos, Adnan Polat és a magyar miniszterelnök közti szálak az elmúlt években egyre szorosabbá váltak, hiszen az Erdoğan-közeli üzletember előbb csak a törökországi magyar kereskedőházakat üzemeltette, valamint az ő irodaházában kapott helyet a magyar főkonzulátus, 2017-ben azonban már annyira jóban voltak, hogy magánprogramként járták be a felcsúti stadiont, egy évvel később pedig már a Országgyűlés alakuló ülését is a karzatról nézte végig.
A hatvanhét éves üzletember a választások után egyetlen héttel máris hazai napenergiacégek egész sorát (közülük hetet egyetlen nap alatt) vásárolta fel, majd a magyar delegáció tagjaként Kínába utazott, hogy ott kormányzati hátszéllel támogatáshoz juthasson.
A turai Schossberger-kastély, a Centrál Kávéház, a Pozsonyi úti egykori KISZ KB- (később K&H-) székház (ezt lebontották, helyére felső kategóriás ingatlanok kerülnek), illetve számos értékes fővárosi ingatlan mellett Polat és társai 2017 őszén a Nemzeti Színház, illetve a Művészetek Palotája tőszomszédságában álló Közvágóhidat is megvásárolták – utóbbi helyére egy elképesztő méretű lakónegyedet álmodtak meg, benne
1232 lakással, 45 ezer négyzetméternyi irodaterülettel, 1921 autót elnyelő mélygarázzsal, kétszáz szállodai szobával, illetve nyolcezer négyzetméternyi üzlethelyiséggel.
A megvalósulás felé vezető úton persze problémák tornyosultak, ezek elhárításában azonban a kormánypárti főváros, illetve Ferencváros korábbi önkormányzata egyaránt segítőkész volt: a területen építhető lakótornyok maximális magasságát
16-ról 45 méterre emelték, a maximális beépíthetőségi mutató pedig 50-ről 80 százalékra nőtt, jóval kevesebb teret hagyva így a zöldfelületeknek, illetve az élhetőséget növelő tágas tereknek, sőt, a projekt nemzetgazdasági kiemelést kapott, így az építési és bontási engedélyek megszerzése is jóval könnyebbé vált.
Az álom elől mindennek köszönhetően elgördültek a legfontosabb akadályok (bár ezek megvalósulása esetén jókora forgalomnövekedésre lehet számítani a környéken), a területen álló épületek egy része azonban védettséget élvezett.
Rövidesen ezt az akadályt is sikerült megkerülni, így 2019-ben megindult az 1872-ben, Julius Hennicke tervei szerint született, később többször bővített és átépített épületegyüttes bontása.
Az Örökségfigyelő 2018 szeptemberében készített grafikáján jól látszik a szakértők által értékesnek tartott, de lebontásra ítélt részek (piros kiemelések), a terv szerint megtartandók (zöld), illetve a tervek szerint is eltűnő csarnokok (sárga) aránya, jól mutatva, hogy a Közvágóhíd voltaképpen eltűnik:
A bontást végző cég azonban nem állt meg ezen a ponton: a témában egy évvel ezelőtt írt hosszú cikkünkből kiderült, hogy a kerülettel kötött megállapodás értelmében a befektető
a kapcsolódó értékek megjelenését a történelmi örökség szempontjából fontos víztorony és a bejárati szobrok megtartásával, illetve néhány épületrész visszaépítésével tervezi elérni.
A történteket ekkor már rég nem lehetett rekonstrukciós beruházásként emlegetni, pedig az illetékesek az utolsó pillanatban is szigoríthatták volna az építési szabályzatot, illetve megkezdhették volna az együttes műemlékké nyilvánítását, meggátolva a pusztítást, erre azonban nem került sor.
A bontás közben a környéken járók elé táruló képre viszont senki nem volt felkészülve, hiszen egészen más érzés olvasni valaminek a bontásáról, mint testközelből látni a várostörténet egy fontos szeletének kitörlését.
A különbséget azonban csak a drónfelvételek érzékeltetik igazán – tökéletesen bizonyítják ezt az OD Pictures Art Studio november 11-én készített fotói, amiket Flickr-oldalukon osztottak meg, hiszen az évszázados részek közül mostanra már tényleg csak a víztorony, a főbejárat melletti épületrész, illetve a két, óriási, eredetileg kőből faragott, de 1937-ben bronzból újraöntött szobrot magán hordó kapuoszlop áll a helyén:
Polatot és a többi, barna mezős beruházásokat – így például rozsdaövezetekben való lakásépítéseket – végző befektetőt a kormány 2020 nyarán egyébként újabb támogatásban részesítette: az építendő lakások áfáját öt százalékra csökkentették a százötven négyzetméternél kisebb alapterületű, új otthonok esetében.
November elején kiderült az is, hogy a török üzletember családtagjai közül többen már korábban magyar állampolgárságot is kaptak: fia, Kerim Polat például legalább 2018 óta rendelkezik magyar útlevéllel.
|
Sivár pusztaság van már az egykor védett Közvágóhíd helyén
|
A miniszterelnökkel jó barátságot ápoló, Erdoğan-közeli török milliárdos, Adnan Polat egy egész városnegyedet zsúfol a négy és fél hektáros területre.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2020/11/21/kozvagohid-adnan-polat-bontas-muemlek/
|
2020-11-21 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hiába szólította fel adatközlésre az állami Antenna Hungária Zrt.-t a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egy korábbi, hasonló ügyben, a cég a raktárkoncertekkel kapcsolatban nem hajlandó elárulni, pontosan mennyit fizettek, fizetnek az alvállalkozóiknak. Márpedig ez lényeges kérdés egyebek mellett azért is, mert ezek a vállalkozások olyan emberek kezében vannak, akik sok szállal kötődnek a legmagasabb kormányzati körökhöz.
Ahogyan korábban beszámoltunk róla, a kabinet augusztusban jelentette be, hogy a koronavírus miatt nehéz helyzetben lévő zenekarok, előadóművészek megsegítésére 5,3 milliárd forint állami pénzből raktárkoncerteket szerveznek. Hogy ebből mennyi ment a zenekarokhoz, előadóművészekhez, illetve mennyit vitt el a szervezés, az előadások rögzítése, a helyszín, az utómunka, illetve egyéb járulékos költségek, az még most sem világos.
Az 5,3 milliárd forintból egy nettó 3,56 milliárd (bruttó 4,5 milliárd) forintos keretszerződés (.pdf-ben itt találja) jutott az Antenna Hungáriának, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) augusztus közepén írták alá a kontraktust a raktárkoncertek kommunikációs és rendezvényszervezési feladataira. Mivel keretmegállapodásról van szó, egyelőre biztosan annyit lehet tudni, hogy az MTÜ nettó 2,49 millárd forint elköltését biztosan vállalta az Antenna Hungáriánál, illetve az állami cégen keresztül a NER befolyásos szereplőinél.
A történetben ugyanis van egy csavar: elsőre úgy tűnhet, hogy az állam egy állami céget bízott meg a méregdrága munkával, ez azonban csak részigazság.
Az MTÜ egy tavaly megkötött, 30 milliárd forintos keretszerződés egyik megbízásaként szerződött az Antenna Hungáriával, ebben a projektben pedig az állami cég nem akárkiket választott alvállalkozóknak:
Balásy Gyula két, a plakátkampányos megbízások miatt is ismert cégét, a Lounge Design Kft.-t és a New Land Media Kft-t.,
egy másik Balásy-érdekeltséget, a rendezvényszervezéssel foglalkozó Moonlight Event Kft.-t, amelyről a napokban írtuk meg, hogy elképesztő tempóban nő a forgalma,
a biztonsági feladatokért felelős alvállalkozó pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton lett, amelynek kisebbségi tulajdonosa Sarka Kata bulvárszereplő férje, az egykori Rogán-házaspár ügyei környékén gyakran felbukkanó Bessenyei István.
Egyelőre annyi tudható, hogy az Antenna Hungária Zrt. a három Balásy-céggel és a Valtonnal is egyedi keretszerződést kötött a raktárkoncertek megvalósítására, ezek összege vagy a már kifizetett közpénzek értéke azonban nem ismert, ez a cég indoklása szerint üzleti titok. Több mint egy hete szeretnénk megtudni az Antenna Hungária Zrt.-től, hogy ezt milyen jogi indoklással tudják alátámasztani, illetve hogy a NAIH korábbi állásfoglalása ellenére miért választották ugyanazt a megoldást, mint az elmúlt évben: a hiányos adatközlést üzleti titokra hivatkozva. Az adatokért – ahogyan a tavalyi ügyben is – közérdekű adatigénylést indítottunk.
De miért a műsorszóró cégre bízzák a rendezvényeket?
A Telex cikke szerint ahhoz, hogy megértsük az Antenna Hungária szerepét – illetve azt a kényszerpályát, amelyre a lapnak nyilatkozók szerint a kormányzat állította a céget – a 2017-es budapesti vizes világbajnokságig kell visszamenni. A monumentális sportesemény rendezvénytechnikai megoldására a szervezők egy nagy piaci szereplőtől kértek ajánlatot, ám azt túl drágának találták, így arra jutottak, hogy olcsóbb és könnyebb állami pénzből megvásárolni a komplett eszközparkot a vébére. Ez a Telex forrása szerint 15 milliárdos eszközbeszerzés volt, ami nem csak az összeg miatt furcsa, hanem azért is, mert ezeket az eszközöket a rendezvényszervező cégek bérelni szokták a tárolási költségek és a gyors amortizáció miatt. Tulajdonosként viszont az Antenna Hungáriának valamit kezdenie kellett a milliárdos eszközparkkal, így csöppentek bele a hazai rendezvényszervezésbe.
A G7 értelmezése szerint az állam azért tömheti ki milliárdos megrendelésekkel az Antenna Hungáriát, hogy a vizes vb-re beszerzett eszközök ne a raktárban porosodjanak. E logika szerint a sportrendezvény miatt szükségessé vált eszközbeszerzés hozzáadható a vébé amúgy is 100 milliárd feletti költségéhez – hiszen, ha valaha meg is térül a cégnek, az az állami megrendeléseknek lesz köszönhető.
Kiemelt kép: Raktárkoncert / Facebook
|
Titkolják, hogy mekkorát kaszáltak eddig a raktárkoncerteken a NER kedvenc vállalkozói
|
A koncertek nemcsak a nehéz helyzetbe került művészeket segítik, hanem a legfelsőbb körökbe bekötött alvállalkozókat is. Bár közpénzről van szó, a köznek csak a finanszírozásig van köze hozzá.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2020/11/22/raktarkoncert-balasy-valton-titok/
|
2020-11-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Jó lesz, hogyha mindannyian megbarátkozunk egy új fogalommal, ami valószínűleg sokkal több magyart fog közvetetten érinteni, mint amennyien az előnyeit ki tudják majd élvezni: ez a magán- és közcélra alapítható vagyonkezelő alapítványok fogalma, intézménye, ami még nem létezik, de ha a parlament fideszes többségén múlik, akkor olyan gyorsan létrejön, ahogy csak lehet. Az ezek létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a múlt héten nyújtották be az Országgyűlésnek, ezen a héten már tárgyalják is, és ami igazán fontos a kormánynak, az a parlamentben nagyon gyorsan valóra válik.
Ez pedig biztos, hogy fontos a kormánynak, mert nagy tervei vannak vele: ilyen vagyonkezelő alapítvány fogja átvenni az államtól a magánegyetemmé váló Budapesti Corvinus Egyetemet, sőt, a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA) folytatott csatározásnak is az lehet a vége, hogy az MTA vagyona egy az egyben egy ilyen vagyonkezelő alapítványnál landol. Hogy hogyan fog kinézni ez az új alapítványi forma, hogyan fog adózni, milyen átláthatósági elvárásoknak kell majd megfelelnie, és kik fogják igazán kihasználni a lehetőségeit, azt egyelőre nem tudni pontosan. Mindenesetre igyekeztünk összeszedni, hogy milyen minták alapján és milyen céllal jönnek létre ezek az alapítványok, hogy miben térnek el „sima” alapítványoktól és a bizalmi vagyonkezelő cégektől, és hogy mire is lesznek jók.
Évszázadokra tervezett vagyon
A kormány minden fontosabb törvénynél szereti hangsúlyozni, hogy arra milyen nyugat-európai minták vannak, és ez a vagyonkezelő alapítványoknál sincs másképp. Ahogy a törvényjavaslat szövegében is olvasható és ahogy nyilván minden megszólaló fideszes képviselő és kormánytag el fogja mondani, ilyen vagyonkezelő magánalapítványok vannak például Ausztriában, Liechtensteinben, Hollandiában, Svájcban és még sok más európai országban. Ezek viszont a kormány szándékának csak az egyik, talán kevésbé hangsúlyos részére adnak példát, vagyis arra, hogy az ország gazdagabb családjai ilyen alapítványokban menedzselgessék a rendszerváltás (vagy a 2010-es kormányváltás) óta felhalmozott tőkét, illetve hogy idevonzzák külföldről a gazdag családok tőkéjét.
Az ilyen alapítványok célja nyugaton alapvetően az, hogy dúsgazdag családok vagyonát menedzseljék. Ha megkérdeznek erről egy vagyonkezelő szakembert, mindegyikük el fog mondani egy szappanoperába vagy romantikus regénybe illő mesét egy osztrák nemesről vagy egy liechtensteini iparmágnásról, aki nem akarja, hogy a családi vagyonát az elkényeztetett örökösök elherdálják, szétaprózzák, vagy addig veszekedjenek rajta, mire a birtok, a cégrészesedések meg a drága festmények ára is elment a perköltségekre. No meg azt sem akarja, hogy az örökösödési adón keresztül a halála után az állam csapjon le arra, amit a papa felépített/megörökölt, ezért a család vagyonát egy alapítványba teszi. Ennek a kuratóriumi tagjai lehetnek családtagok, barátok, akikben a papa megbízott, vagy bárki, a lényeg az, hogy ez a testület őrködik a vagyon fölött, kifizeti belőle az unoka harvardi tandíját, ad némi apanázst az azt amúgy is Monte Carlóban elkoktélozó unokaöcsnek, és még talán fialtatja is a pénzt.
Ez a probléma nemcsak a német nyelvterületen érinti a leggazdagabbakat, hanem természetesen az angolszász világban is, ott viszont egy másik megoldást találtak ki a megoldására: a trust fundok rendszerét, vagyis a bizalmi vagyonkezelést. Ennek a lényege az, hogy a vagyonos ember nem egy alapítványt hoz létre, hanem megbíz egy vagyonkezelőt, aki vagy egy bizalmasa, ügyvédje, stb., vagy egy kifejezetten ilyen szolgáltatások nyújtására specializálódott cég, amely egy meghatározott időre kezelői tulajdonba veszi a vagyont, és egy előre megállapított mandátum szerint kezeli azt, vagyis azt teszi vele, amit a megbízó akart, eszerint a mandátum szerint kifizetve belőle időnként valamennyit a kedvezményezetteknek.
A két eszköz nagyjából ugyanazt a célt szolgálja, csak máshogy, az egyik kicsit jobban igazodva a németes, kontinentális joghoz, a másik pedig az angolszászhoz. Magyarországon viszont, ha elfogadják a törvényt, akkor az a különleges helyzet áll majd elő, hogy
A parlament 2014-ben szabályozta a bizalmi vagyonkezelést, vagyis először az angolszász modellt vette át. Sőt, ez állítólag annyira jól sikerült, hogy sok sok amerikai is a magyar vagyonkezelőkhöz hozza a pénzét, ha azt az USA-n kívül akarja tudni. Létre is jött négy-öt cég, amely kifejezetten vagyonkezeléssel foglalkozik, több ügyvéd is elkezdett erre a területre specializálódni, és ügyfeleik is akadnak, igaz, úgy tudjuk, a legtöbb nem Magyarországról, hanem Oroszországból, a Távol-Keletről és – ahogy már az előbb említettük – az Egyesült Államokból. A bizalmi vagyonkezelés egy jól ellenőrzött terület, annak, aki legalább két vagyont is kezel, az MNB engedélyéért kell folyamodnia.
Persze a gazdag magyarok részéről is nő az igény az ilyen vagyonkezelő szolgáltatások iránt, akinek pedig valamiért nem volt annyira szimpatikus az itthon kialakított trust modell, az eddig is kimehetett Bécsbe, és alapíthatott ott egy Privatstiftungot. Sőt, akár Bostonba vagy New Yorkba is elmehetett, hogy ott hozzon létre egy trust fundot, de arra is volt állítólag példa, hogy valaki Szingapúrig ment, hogy a tökéletes vagyonkezelőt megtalálja. Persze ettől még a vagyonkezeléssel foglalkozók szerint örvendetes, hogy a magyar jogrendszeren belül is lesznek alternatívák, vagyis hogy már itthon is lehet válogatni az angolszász és a németes modell között, nem utolsósorban azért, mert az alapítványok, ha jobban sikerült szabályozni őket, mint mondjuk az osztrákoknak, komoly tőkét vonhatnak be az országba, legalábbis a törvényjavaslat pártolói ezt remélik.
Viszont a kormányt nem az ő vagyonuk megóvása motiválta a legjobban, hanem az olyan, most még az államháztartás részét jelentő intézmények vagyonkezelő alapítványokba pakolása, mint az Corvinus Egyetem vagy az MTA. Igaz, úgy tudjuk, hogy maga az ötlet, hogy létrehozzanak az osztrákokhoz hasonló magánalapítványokat, már több mint egy évtizede is fölmerült, azóta pedig pár évente újra előkerül jogalkotói körökben, most valószínűleg azután vették elő a fiókból, hogy a kormány kitalálta, alapítványi magánegyetemet csinál a Corvinusból. Palkovics László miniszter pedig többször is hangsúlyozta, hogy a Corvinus egy pilotprojekt, ha jól működik, több magyar egyetem is ilyen alapítványi formában működik majd tovább.
Mit tudunk eddig?
Azon kívül, hogy a Corvinus magánosításával újra előkerült az ötlet, túl sok indoklást nem fűzött hozzá eddig a kormány. Trócsányi László igazságügyi miniszter egy hete annyit mondott erről: „Felmerült hazánkban, hogy nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványok jöjjenek létre, de eddig nem volt rá jogi lehetőség." Ennél sokkal tovább a törvényjavaslat indoklása sem megy, ott is az szerepel, hogy bár már vannak a nagy vagyonok kezelésére lehetőségek Magyarországon, olyan, hogy vagyonkezelést végző alapítvány eddig nem volt, úgyhogy most majd lesz, ez pedig magán és közérdekű is lehet.
De mi is egy ilyen vagyonkezelő alapítvány? Ez elég tautologikusan egy alapítvány, ami vagyont kezel, pontosabban aminek a célja az alapító vagyonának a kezelése és felhasználása arra a célra, amit az alapító az alapító okiratban, az alapítvány saját kis alkotmányában meghatároz. A vagyonkezelő alapítványok célja viszont az olyan nemes dolgoktól kezdve, mint az oktatás és a kultúra támogatása, akár olyan banális dolgokig is terjedhet, mint hogy havonta kapjon az alkoholista unokatestvér akkora apanázst a családi vagyonból, hogy ellegyen és ne hisztizzen, hogy nem kapott pozíciót a családi cégben. Az alapító okiratban pedig a cél mellett a működés részleteit is nagyban meghatározhatja, így minden alapítvány egy kicsit máshogy működhet, a törvényi kereteken belül.
Megkötés még, hogy ilyen alapítványt minimum 600 millió forint tőkével lehet létrehozni, vagyis ez a leggazdagabb magyar családok kiváltsága lesz. Magáncélra vagyonkezelő alapítványokat szó szerint a felső tízezer alapíthat, a Blochamps Capital számításai szerint nagyjából ennyien rendelkezhetnek ma Magyarországon 600 millió forint vagyonnal.
Úgy tudjuk, a tőkeminimum meghatározása alapvetően azért került be a törvénybe, mert bizonyos összeg alatt egyszerűen nem éri meg ilyen magánalapítványt létrehozni. Az osztrák példa azt mutatja, hogy nagyjából 2-3 millió euró, vagyis durván 650-950 millió forint fölött lehet észszerűen működtetni egy ilyet, úgyhogy ebből a szempontból még az sem kizárt, hogy alacsony is a 600 milliós minimum.
Emellett persze az állami szereplők is alapíthatnak alapítványt, hiszen közcélú vagyonkezelő alapítványokat is teremtene a javaslat. Ezek annyiban térnek el a magáncélú alapítványoktól, hogy
nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése lehet a céljuk; és
a „kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott", vagyis nincs megadva az alapító okiratban, hogy pontosan ki is kaphat pénzt az alapítvány által kezelt vagyonból. Ez teszi lehetővé például, hogy egy egyetem alapítványa ösztöndíjakat fizethessen bárkinek, akinek az egyetem azt megítéli.
Az alapítványok úgy működnek majd, hogy az alapító kijelöl egy, legalább öt természetes személyből álló kuratóriumot, erre pedig az alapítói jogokat is átruházhatja. Innentől gyakorlatilag a kuratórium őrködik a vagyon fölött, hoz döntéseket az alapító okiratban meghatározott szempontok szerint. A kuratórium mellett egy felügyelőbizottságot is ki kell jelölni (ami fontos különbség a sima alapítványokhoz képest), ha pedig az alapító a jogait a kuratóriumnak átadta, akkor egy vagyonellenőrt is ki kell jelölni. Ő egy könyvvizsgáló vagy ügyvéd, aki nem lehet az alapítvány kuratóriumának, sem az fb-nek tagja, a dolga pedig alapvetően az, hogy figyelemmel kísérje, hogy az alapítvány az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően működik-e.
Fontos kitétel, hogy ha az alapítvány tőkéje a meghatározott 600 milliós tőkeminimum alá csökken, a kedvezményezetti kör felé teljesítendő kifizetések csökkenthetők vagy felfüggeszthetők, ha pedig három évig tőkevesztéssel működik, meg is szűnik. Hogy ekkor mi történik a pénzzel, azt is az alapító okiratban kell rögzíteni, de az visszaszállhat az alapítóra, vagy el lehet költeni más, meghatározott célokra.
Alapítvány vs. alapítvány
Felmerül viszont a kérdés, hogy ahhoz, hogy egyetemek működtetéséhez mi szükség van egy új alapítványi formára. Hiszen nem ritka, hogy iskolák és egyetemek alapítványi tulajdonban vannak, számos ilyen példa van Magyarországon. Ráadásul az egyetemi vagy egy kutatóintézeti hálózat működtetése simán belefér a közcél kategóriájába, ehhez nincs szükség egy olyan alapítványi formára, amely végezhet pusztán gazdasági tevékenységet. Sőt, alapítványok már most is üzemeltetnek iskolákat Magyarországon.
Ahogy azt az alapítványi joghoz értő jogászok az Indexnek elmondták, fontos kitétel, hogy a „sima" alapítványok nem kezelhetnek vagyont. A tipikus alapítvány meghatároz valamilyen célt, amiért működik, ehhez pénzt gyűjt adományokból, pályázatokból, egyebekből, majd ezt a pénzt erre a célra elkölti. A vagyonkezelő alapítvány viszont a pénzből indul ki, nem az a célja, hogy bizonyos célhoz pénzt szerezzen, hanem hogy bizonyos pénzt valamire elköltsön.
Az olyan tevékenységeket, mint mondjuk egy iskola üzemeltetése, az alapítványok nem közvetlenül végzik, hanem a pénzt az iskolának adják, az végzi a gazdasági tevékenységeket. Igaz, hozzáértők szerint a vagyonkezelő alapítványok sem maguk végzik majd az ilyen tevékenységeket, viszont
Ha mondjuk, tegyük fel, egy vagyonkezelő alapítvány ingatlanokat vásárol a vagyonából, az ingatlanokat nem maga fogja kezelni, hanem vélhetően alapít majd egy ingatlankezelő céget. De más cégeket is megbízhat azzal, hogy elvégezzen bizonyos szolgáltatásokat.
De hiszen ilyet már most is lehet, ott vannak például az MNB alapítványai - vághatná erre rá az olvasó. Az MNB létrehozott hat Pallas Athéné Alapítványt, amelyeknek jelentős vagyont is adott, amelyeket ezek azóta is szaporítanak, állampapírba fektettek, bankbetétbe tettek, újabban pedig ingatlanokat vásárolnak belőle. Viszont mivel ezt az alapítványok közvetlenül nem tehetik, ezért közösen alapítottak egy céget, az Optima Befektetési Zrt.-t, ami az ilyen ügyeket intézi.
Ehhez hasonlóan egyetemek is működnek világszerte, különösen az Egyesült Államokban. Ott számos egyetem működik alapítványi formában, amelyek nagy vagyontömeget kezelnek, afelett diszponálnak. Ezek közül a legnagyobb a Harvard ún. endowmentje, amelynek 37,1 milliárd dolláros vagyona van. Viszont ezt nem közvetlenül az alapítvány kezeli, hanem az alapítvány befektetési cége.
A vagyonkezelő alapítvány viszont tud valami olyat, amit a sima alapítvány nem: teljesen függetlenedni az alapítótól, vagyis száz százalékban önjáró tud lenni. A sima alapítványban az alapító jogai nem átruházhatók, ami komoly problémát jelent például akkor, ha az alapító meghal. A vagyonkezelő alapítványnál viszont van lehetőség arra, hogy az alapítói jogokat a kuratórium vegye át, így az teljesen függetlenül működjön. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az alapítói jogokat gyakorolva a kuratórium és a felügyelőbizottság egy, a törvényben meghatározott folyamattal maga tudja feltölteni a megüresedő helyeit, ehhez nincs szüksége az alapítóra.
Ez az Corvinus szempontjából valószínűleg azért fontos, mert
Márpedig a Corvinus vagyonkezelő alapítványát létrehozó törvényjavaslatban benne szerepel, hogy az „alapítói jogok teljes körének gyakorlására az alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre." Így a kormány intézményesen leveszi a kezét az egyetemről. Persze kijelöl egy kuratóriumot, ami majd irányítani fogja az alapítványt, és ad egy jókora pakettet a Mol- és Richter-részvényekből induló tőkének.
Mire lesz ez jó?
Természetesen a vagyonkezelő alapítványoknál is, mint minden más, pénzt érintő, a kormányzatnak hirtelen nagyon fontossá váló új törvénynél felmerül a kérdés, hogy a kormány „középosztály-építő" projektjéhez, vagyis a nagy mennyiségű pénz politikailag ismerős és megbízható emberekhez irányításához mi köze lesz. A válasz erre egyelőre ismeretlen, ahhoz majd látni kell, hogy kik is élnek majd a vagyonkezelő alapítványok adta lehetőséggel és mire használják ki azt.
Találgatni ettől persze még szabad, és ez el is indult, nem mellesleg azért is, mert a kormányoldal már a törvény benyújtása előtt is érdeklődni kezdett az alapítványok iránt. Például a kormánypárti sajtótermékek, amelyek korábban megbízható különböző kormánypárti üzletemberek kezében voltak Matolcsy Ádámtól Habony Árpádon át Mészáros Lőrincig, egy alapítványban egyesültek. De mit akarna kezdeni a kormány az alapítványokkal? Hallottunk például olyan elméletet, hogy
hiszen amint a vagyon bekerült az alapítványba, az alapító pedig a jogait a kuratóriumra ruházta, már teljesen mindegy, hogy ki is volt a tulajdonos, az alapítvány valójában egy tulajdonos nélküli vagyontömeg. Azt tudni lehet, hogy a NER vezetői elég érzékenyek arra, ha a kormányközeli üzletemberek nem a céloknak megfelelően bánnak azzal a vagyonnal, amelyet a kormány segítségével megszereztek, a kuratóriumok rendszere pedig ezt a problémát meg is oldhatja.
Kérdés az is, hogy a vagyonkezelő alapítványok mennyire átláthatók, mennyire lehet abban jobban elfedni a pénzek mozgását, mint amúgy. Ha emlékszünk, a kormányban korábban is próbálgatták már azt, hogy hol ér véget a közpénz jellege, a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál például a Fidesz több képviselője, különösen Kósa Lajos kardoskodott amellett, hogy az MNB alapítványainak már nem kell a nagyközönség és a sajtó felé elszámolni azzal, hogy mire költik a pénzüket, amíg a bíróság ki nem mondta, hogy pedig el kell.
Kérdés viszont, hogy mondjuk az olyan magánosodó intézmények, mint mondjuk az egyetemek, mennyit veszítenek az átláthatóságukból azzal, hogy kikerülnek az állam karjaiból és a költségvetésből. Az alapítványok közcélúsága ugyanis azt még nem jelenti, hogy annak gazdálkodásával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. Valószínűleg alapból nem, vagyis például újságírók vagy aggódó civilek kevesebb információhoz juthatnak majd hozzá, mint most.
A magánalapítványoknál ez nyilván föl sem merül, ahogy magáncégeknél sem. Vagyonkezeléssel foglalkozó szakemberek szerint amúgy ez az ilyen alapítvány a működésének az egyik alapvető lényege is: a családi vagyonkezelés bármely formája, akár trustként, akár alapítványként működik, gyakorlatilag egy nagyon gazdag család pénzügyi magánügyeinek ad intézményes formát, annak, hogy családtagok hogyan költik el a családi kasszából a pénzt. Beszámolót persze készít a bizalmi vagyonkezelő, de ez nem nyilvános.
Ennek ellenére beszéltünk olyan szakértővel, aki szerint nem igazán kell aggódni amiatt, hogy az ilyen intézmények a visszaélés melegágyai lesznek, az EU pénzmosás elleni szabályai jól tudják kezelni az ilyen alapítványokat. Az persze az államok feladata, hogy megteremtsék azt a jogi környeztet, amelyben el lehet kerülni az ilyen alapítványok visszaélésszerű használatát, viszont túlszabályozni sem érdemes ezeket a szakemberek szerint, mert az ilyen eszközök ott működnek a legjobban, ahol nagy szabadságuk van az alapítóknak, hogy hogyan akarják működtetni a vagyonukat kezelő alapítványokat.
Kérdés az is, hogy mennyire kap vérszemet a kormány, és próbál minél több, most még a költségvetés részét képező szervezetet alapítványokba tenni, ahogy az egyetemekkel és esetleg az MTA-van akarja. Hozzáértők szerint az alapítványba pakolásnak korlátja lehet az, hogy mennyi hozományt tud adni az állam az alapítványoknak. A Corvinus most kapott sok részvényt, de ezt túl sokszor nem fogja valószínűleg eljátszani a kormány. Pár egyetemmel még csak-csak, de van ennek egy természetes határa. Plusz nem is biztos, hogy az egyetemeken kívül más intézmények is jól működnének ilyen formában (feltéve, hogy ez a Corvinusnál működni fog). Az is kérdés például, hogy az MTA hogyan működne alapítványi tulajdonban, vagy hogy végül tényleg emellett a megoldás mellett dönt a kormány.
(Borítókép: Orbán Viktor érkezik a parlamenti ülésre a túlóratörvény megszavazásának napján. Fotó: Bődey János / Index.)
|
A kormány játszhat a gazdagoknak adott új játékszerrel
|
Egy héttel azután, hogy a kormány bejelentette, létrehoz egy új alapítványi formát a Corvinus Egyetem magánosításához, a parlament már tárgyalni is kezdte a vagyonkezelő alapítványokat létrehozó törvényjavaslatot. Ezzel párhuzamosan pedig az is kiderült, hogy a kormány az MTA vagyonát is egy ilyen alapítvány kezelésében képzelné el. De mit is csinál egy ilyen vagyonkezelő alapítvány, és miért jó ebbe bepakolni közintézményeket vagy családi vagyonokat? Ennek próbáltunk utánajárni.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2019/02/22/vagyonkezelo_alapitvany_corvinus_mta_csaladi_vagyonkezeles/?token=5bd68c51dc446a60bd3f770c7eb012c8
|
2019-02-22 11:04:00
| true | null | null |
Index
|
A Gazdasági Versenyhivatal megadta az engedélyt, Balásy Gyula New Land Media Kft. nevű érdekeltsége megveheti a hang- és fénytechnikával foglalkozó Visual Europe Zrt. többségét.
Balásy Gyula cégei – a New Land Media, a Lounge-csoport, a Moonlight Event – az állami kommunikáció, a kormányzati üzenetek terítésének, az állami cégek kommunikációjának vezető cégcsoportja, ilyenformán természetesen nagyon erős kötődéssel a kormány tájékoztatási felelőséhez, vagyis Rogán Antalhoz.
A hazai audiovizuális piacról nemrégiben nagy cikket írtunk, megmutattuk, hogy magánpiaci rendezvények nélkül ez a szegmens mostanában a közösségi megrendelésekből él, mint például augusztus 20. megünneplése, raktárkoncertek, sportesemények, hamarosan pedig jön az eukharisztikus kongresszus és a vadászati világkiállítás.
>>> Ide kattintva érheti el legfrissebb cikkeinket >>>
Ezen a mostanában megrendelőként az állam által dominált piacon két nagy játékos szerepe emelkedett ki, az egyik volt az említett Visual Europe Group (VEG), amelyben a cégvezető Botond Szabolcs kisebbségi tulajdona és szakmai irányítása mellett Garancsi István kockázati tőkealapja volt tulajdonos.
A másik nagy szereplő pedig az állami megbízásokkal szépen ellátott Antenna Hungária, amely szintén rendre Rogán Antal felségterületeitől kapott állami megbízásokat, és amely szoros kapcsolatban dolgozott már eddig is Balásy Gyula cégeivel.
Ez a két, eddig sem ellenséges cég(csoport) kerülhet most még közelebb egymáshoz a tranzakcióval, azzal, hogy Garancsiék részét a New Land, vagyis Balásy Gyula egyik cége veheti át.
Balásy Gyula az üzlet tényét megerősítette, részletekbe nem bocsátkozott, de jelezte, hogy hamarosan kommunikálni fognak az üzlet részleteiről. Az eladó alap sem cáfolta az üzletet, de nem kívánt nyilatkozni a Telexnek.
Tetszhalott piacot könnyebb átrendezni
A piac átrendezésére jó időpont kínálkozott, mert a piac most le van fagyva, de ahogy visszatérnek majd a nagy események, a Sziget, vagy felépül az atlétikai stadion, hatalmas megrendelésekre érdemes felkészülni. Most persze kevesebb a megbízás, de azért akad ez-az, ilyenek volt a raktárkoncertek vagy a Nemzetközi Úszóliga október 16. és november 22. között kizárólag Budapesten, a Duna Arénában megrendezett versenysorozata.
A VEG-csoport három cége közül a központi holding 1,3 milliárd forintos forgalom után 36 milliós nyereséget csinált, a Visual Europe Project a kisebbik cég, míg a Visual Europe Production a nagyobb, 1,1 milliárdos forgalom után csinált 73 milliós profitot. Utóbbi kettőben most állítólag nem lesz tulajdonosi változás, csak a holdingban.
A tervek szerint Botond Szabolcs egyelőre megtartja a szakmai irányítást (kérdés, hogy meddig), ahogy az is felmerülhet, hogy az új konstellációval mit nyer és mit veszít a VEG.
Az államhoz közeli, királyi beszállítónak számító cégcsoporttal sok üzleti megbízás befolyhat, de azért azt se felejtsük el, hogy Garancsi mint az építőipari Market Zrt. egyik tulajdonosa szintén sok kapcsolattal bírt.
A VEG például kifejezetten erős volt itthon az úgynevezett fix install szegmensben, a 2022-es magyar–szlovák rendezésű férfi kézi-Eb, majd a 80 milliárdból épülő Multicsarnok, az 55 milliárdból felújítandó Hungexpo vagy a 204 milliárd forintos atlétikai stadion hang- és fénytechnikája is milliárdos költések.
Ezek alighanem a nagy cégeknél landolnak, és a két nagy államközeli cég teljesen lefedi az összeszűkült és szinte csak állami megrendelésekkel működő hazai audiovizuális piacot.
A többieknek inkább csak az a „lepattanó” marad, amit ezek a cégek nem tudnak lefedni a kapacitásaikkal, ott számíthatnak üzletekre.
|
Teljes NER-térfoglalás a rendezvénytechnikai piacon, gazdát cserél a Visual Europe Zrt.
|
Van egy piac, a rendezvényszervezés, ahol szinte csak állami projektek vannak vagy lesznek mostanában: raktárkoncertek, a Hungexpo, a multicsarnok, az atlétikai stadion felszerelése, vadászati világkiállítás. A GVH most megadott engedélye után e piac legfontosabb szereplői közül az állami Antenna Hungária és a magánpiaci Visual Europe Zrt. (VEG) nagyon közel kerültek egymáshoz.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2020/11/23/gazdat-cserel-a-visual-europe-zrt-teljes-neres-terfoglalas-az-audiovizualis-piacon
|
2020-11-23 13:34:49
| true | null | null |
Telex
|
2018 májusában a G7 számolt be a négyszintes, közel 15 méter mély, 800 férőhelyes, 27.400 négyzetméteres földalatti parkolóházról, aminek építése eredetileg 6 milliárd forintba került volna.
Az épület generálkivitelezését a West Hungaria Bau Kft. (WHB), a Tiborcz István-közeli, Paár Attila érdekeltségébe tartozó cég végzi.
Tavaly júniusában arról adtunk hírt, hogy a WHB még egy, 2,2 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el a parkolóházhoz kapcsolódóan. Ebből az épületbe (eredetileg nem tervezett) irodákat, öltözőhelyiségeket, pihenőhelyiségeket, teakonyhát, tárolókat, takarítószertárakat, wc-blokkokat és zuhanyzókat építettek a Városliget Zrt., a Főkert Zrt., valamint az FKF Zrt. részére.
Tovább drágul a Liget-projekt: újabb 2 milliárd forint a mélygarázsra a WHB-nak
Újabb, ezúttal egy 2 milliárdos közbeszerzést húzott be a kormányközeli WHB a földalatti parkolóhely építésére a Ligetben. A K-Monitor rámutatott: bár erre egyszer már elnyertek 6 milliárd forintot, ez vélhetően nem bizonyult elegendőnek egyes feladatokra. Kimaradtak például a wc-blokkok, a zuhanyzók és az irodák is, amiket most fognak kialakítani.
2020 februárjában viszont az eredeti, 6 milliárdos szerződés drágulása jelent meg a Közbeszerzési Értesítőben. Most mintegy 1,6 milliárd forinttal emelkedett a mélygarázs kivitelezésének ára.
Az indoklás szerint azért drágult a projekt, mert „a mélygarázs feletti felszín zöldfelületi rehabilitációját” is el kell végezni, ami a használatbavételi engedély megszerzésének feltétele.
Nem ez az első eset, hogy Paár Attila építőcége valaminek a kivitelezését a tervezettnél jóval drágábban végzi el: 2019 májusban írtunk a győri parkolóházról, amit 1,5 helyett 2,3 milliárd forint helyett valósítanak meg, áprilisban pedig beszámoltunk arról is, hogy a WHB és a Mészáros és Mészáros Kft. 6 helyett 10 milliárd forint értékben építhettek hulladékkezelő műveket. Az eddigi rekord talán a szegedi uszoda, amit négyszeres áron, 16 milliáérdért épít a WHB, de a sopronit is a becsült ár duplájáért, 5 helyett 10,9 milliárdért húzza fel a cég.
A Városliget pedig, ahol dolgozik a Strabag, és a Fidesz kedvenc biztonsági cége, a Valton is, egyre drágul. 2019 májusában azt írtuk, hogy addig 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget-projektre, és azt jósoltuk, hogy a végösszeg ennek duplája is lehet.
Eddig 119 milliárd forintot költött a kormány a Liget-projektre, még egyszer ennyi kellhet
Öt év alatt összesen mintegy 119 milliárd forintot költött a Városliget Zrt. a Liget Budapest Projekt néven megvalósuló új kulturális intézmények megépítésére. Ezek mintegy felét a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, valamint az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ generálkivitelezési munkái teszik ki.
Rutai Lili
Címlapkép forrása: ligetbudapest.hu
|
További másfél milliárd forinttal drágult a mélygarázs a Városligetben
|
A WHB által épített Dózsa György úti mélygarázs a Városligetben a jelenlegi állás szerint 6 milliárd forint helyett 7,6 milliárdba fog kerülni. A szerződés most a garázs feletti felszín zöldfelületi rehabilitációja miatt drágult meg ilyen jelentősen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2020/02/14/tovabbi-masfel-milliard-forinttal-dragult-a-melygarazs-a-varosligetben/
|
2020-02-22 13:54:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A kormány ezt úgy meg fogja bánni, mint a kutya, aki hetet kölykezett. Mármint aki állami kórházban, elvileg ingyen, ám valójában 7-szer 500 ezer = 3 és fél millió forintért kölykezett hetet.
Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt,
az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is.
Miközben az egész törvény egyik legfontosabb célja éppen az volt, hogy megszüntesse ezt az álszent, megalázó, korrupt és az orvosok vékony rétegét gazdagító gyakorlatot.
Mindenki, akinek született gyereke kórházban, pontosan tudja, miről van szó. Egyszerű, cinikus, és mindig bejövő zsarolásról.
Aki Magyarországon teherbe esik és nem úgy tervez szülni, hogy a fájások elindulásakor bemegy egy random kórházba, hogy egy számára ismeretlen, először látott orvos vezesse le a szülést, hanem ki akarja választani a szülészorvosát, vagy a megszokott nőgyógyásznál akar szülni, ha az dolgozik kórházi szülészeten is, az kénytelen belemenni egy nevetséges színjátékba. Aminek az a lényege, hogy a kiválasztott nőgyógyásznak magánbetegként fizet a terhesség alatti konzultációsorozatért. Miközben a konzultációsorozat azon alkalmaira, amikhez olyan gépek szükségesek, amik nincsenek meg a nőgyógyásza magánpraxisában, az orvosa munkahelyén, az állami kórházban kerül sor.
A kényszerítés itt persze sosem fizikai, sőt gyakran még szóban sem hangzik el nyíltan, miről van szó, mégis mindenki pontosan érti: ha igazán jó ellátást akarsz, akkor tejelj a doktor úrnak. Ha nem volt eleve szülész-nőgyógyászod, és a kórház készletéből választanál egyet, akkor magánban is fizess neki, hiába tart ugyanaz az orvos ingyenes szülési felkészítést az osztályon.
Vagy mi lesz? A kiszolgáltatott ügyfél jellemzően úgy érzi, hogy különben nem kap megfelelő ellátást. A dolog iróniája, hogy a legtöbben arra gondolnak, hogy már csak a szülés levezetése miatt is megéri a dolog. Hogy a szülőágyon szembesüljenek a ténnyel, miszerint a szüléseket gyakran nem is annyira az orvosok, mint a buliból nagyrészt kihagyott szülésznők vezetik le.
A dolog azért igazán aljas, mert formailag ugyan ott a lehetőség, hogy valaki ne fizessen, hanem az ingyenes ellátás keretében járjon terhesgondozásra a kórházba., de a valóságban aki megteheti, az szinte mind kifizeti ezt a "nőgyógyászadót". Akkor is, ha igazából talán meg se tehette volna, de annyira azért nem szegény, hogy ne tudja eladósítani magát. Hiszen ki az, aki ne tenne meg mindent azért, hogy tutira egészséges legyen a születendő gyereke.
Vagyis a létező rendszer úgy tereli a fizetés felé az áldozatot, hogy a haszonélvező orvosnak mégcsak zsarolnia sem kell, mert a kuncsaft fejbven elvégzi a piszkos munkát.
Természetesen nem minden nőgyógyász ilyen, például a fiatalabbak és a nők gyakran nem, de sokan igen.
Ez a romlott rendszer azt eredményezi, hogy jó sok kórházban szülő magyar család szemet húny afölött - sőt tevőleges részese annak - hogy magánemberek a hatalmi helyzetüket kihasználva lényegében fizetőssé tegyenek egy elvileg ingyenes szolgáltatást, ráadásul úgy, hogy a magánvagyonukat részben közpénzből vett eszközök segítségével gyarapítják.
Még nem dőlt el véglegesen, hogy a szülészorvosokkal való kivételezés tényleg bekerül-e a törvény végrehajtási rendeletébe, de a hírek szerint nagyon efelé tartanak az események. Ami tényleg egészen elképesztő. Egyrészt mert a törvénynek éppen az volt a célja, hogy az ilyen szituációknak a lehetőségét is megszüntesse. Másrészt mert a nőgyógyászok eleve az orvostársadalom nem éhező rétegéhez tartoznak. Harmadrészt mert még ez a romlott rendszer sem ment el eddig addig, hogy egy szűk embercsoportnak jogszabályban adjon lehetőséget a legális zsarolásra.
|
Ilyen még sosem volt, hogy valaki jogszabályban kapjon engedélyt a zsarolásra
|
Az év egyik legfelháborítóbb híre - pedig micsoda évünk van ebből a szempontból - , hogy a kormány arra készül, hogy az orvosok szolgálati jogviszonyáról szóló, pár hete elfogadott törvény most készülő végrehajtási rendeletében kiskaput nyisson a szülész-nőgyógyászoknak. Akik, ha minden úgy marad, ahogy arról a Magyar Orvosi Kamara beszámolt, az általános tiltás ellenére lehetőséget kapnának arra, hogy abban az állami kórházban, ahol dolgoznak, elláthassák a magánbetegeiket is.
| null | 1 |
https://444.hu/2020/11/23/nogyogyaszlobbi-ilyen-meg-sosem-volt-hogy-valaki-jogszabalyban-kapjon-engedelyt-a-zsarolasra
|
2020-11-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A fideszes Boldog István választókörzetében, a Területi Operatív Programok (TOP) pályázati pénzeinek felhasználása miatt indult nyomozás, ebben az ügyben gyanúsított a most Törökszentmiklóson betöltött posztjáról lemondott Fehér. Lemondását az utolsó pillanatra hagyta, hiszen a jövő hét elején az a törvények szerint is elveszítette volna a mandátumát.
A törökszentmiklósi képviselőnő bejelentését a város polgármesterének küldte meg, Markót Imre a közösségi oldalon tette közzé a helyiek tájékoztatására. A Magyar Hang azt is megtudta, hogy a nyomozásban már 11 gyanúsított van, négyen közülük választott tisztséget töltenek be.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a TOP közbeszerzéseivel kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy azokat irányítottan, meghatározott cégeket előnyben részesítve bírálták el. A Központi Nyomozó Ügyészség több hónapja vizsgálja, hogy valóban befolyásolhatták-e a döntéseket azok a személyek, köztük Boldog István parlamenti képviselő, illetve az ő közvetlen munkatársa, Fehér Petra, valamint mellettük más személyek, akiket még a nyomozás elején le is tartóztattak.
A térség parlamenti képviselőjét is elővette az ügyészség, Boldog István mentelmi jogát az üggyel összefüggésben, áprilisban felfüggesztették. Boldog a cselekményekben oly módon vett részt a nyomozás akkori állása szerint, hogy a hivatali helyzetével, befolyásával visszaélt, jogellenesen befolyásolta a pályázatok elbírálásának eredményeit, amiért vállalkozóktól jogtalan előnyt kapott.
Májusban ki is hallgatták az ügyben Boldogot, vesztegetés, illetve versenyjog korlátozása is felmerült, de mindkét esetben „csupán” felbujtóként gyanúsítják.
A korábban megyei alelnöki posztot is betöltő, jelenleg pedig a megyei közgyűlésben tag és a mostanáig törökszentmiklósi testületben is képviselő Fehér Petrát, négy másik személlyel együtt még tavaly ősszel letartóztatták, négy hónap után Fehér kényszerintézkedését bűnügyi felügyeletre enyhítették. Korábban a képviselőnőt Boldog István bízta meg azzal, hogy koordinálja a TOP pályázatokat a megyében. A képviselőnőt tavaly ősszel gyanúsította meg azzal az ügyészség, hogy bűncselekmények elkövetésében vehetett részt.
Ha most nem mondott volna le a képviselőnő, akkor a mandátumot hivatalból is elvették volna tőle november 24-én, mivel az Önkormányzati Törvény rendelkezik arról, ha valaki egy éven át nem végzi el a munkáját, akkor megfosztják posztjától.
A Boldog-ügyet Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő robbantotta tavaly október elején, azt állítva: többektől úgy hallotta, hogy a fideszes politikus lényegében megzsarolta választókerülete polgármestereit, hogy csak akkor kaphatnak uniós támogatást, ha hajlandók az általa preferált cégeknek juttatni a munkákat. Hadházy már akkor úgy tudta, a büntetőügyben Boldog is érintett lehet, az ügyészség viszont csak a nyomozás tényét erősítette meg, azt viszont nem árulta el, hogy önkormányzati vagy parlamenti képviselő érintettsége felmerült-e.
|
Lemondott Boldog István közvetlen munkatársa
|
A fideszes Boldog István választókörzetében, a Területi Operatív Programok (TOP) pályázati pénzeinek felhasználása miatt indult nyomozás, ebben az ügyben gyanúsított a most Törökszentmiklóson betöltött posztjáról lemondott Fehér. Lemondását az utolsó pillanatra hagyta, hiszen a jövő hét elején az a törvények szerint is elveszítette volna a mandátumát.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20201121_Lemondott_Boldog_Istvan_kozvetlen_munkatarsa
|
2020-11-21 13:42:00
| true | null | null |
HVG
|
Nem voltak alaptalanok a hulladékos szakmában már hosszabb ideje keringő pletykák, amelyek arról szóltak, hogy a kormány egyetlen gazdasági szereplőnek tervezi átadni a komplett hulladékos üzletágat. Kedden éjszaka a kabinet benyújtott egy törvénymódosítási csomagot, amely – ha ebben a formában fogadják el – pontosan ezt a célt fogja szolgálni.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Palkovics László innovációs miniszter neve alatt futó salátatörvény szerint teljesen kivehetik a budapesti és a többi önkormányzat kezéből a hulladékszállítást. A települések viszont ezt követően sem mentesülnének a köztisztasági feladatok ellátása alól, a közterületeken hagyott szemét eltakarítása továbbra is hozzájuk tartozna.
A hulladékgazdálkodási közfeladatot azonban szinte teljesen állami kézbe vennék, és azt egyetlen vállalkozásnak adhatnák tovább egy, a hatályos rendelkezéseknek megfelelő, határozott időre szóló koncessziós szerződéssel. A törvényjavaslat megfogalmazása szerint
a hulladékgazdálkodás gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére átengedheti.
A javaslat azt is leszögezi, hogy a koncesszió nem ruházható másra, de a koncessziós társaság az államtól átvett tevékenységek ellátásába alvállalkozókat is bevonhat.
A törvénymódosítás az átadható állami feladatok közé sorolja a kukásautós lakossági vegyes és szelektív hulladékgyűjtést, a lomtalanítást, a szállítást, a hulladék előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatást biztosító létesítmények fenntartása és üzemeltetése is állami feladat lesz, vagyis az eddig főként önkormányzati társulások által üzemeltetett tárolók is új felállásban működhetnek a jövőben.
A 140 oldalt meghaladó módosító csomagban nem esik szó az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt.-ről. A kukaholdingként elhíresült állami céget azzal a feladattal hozták létre 2016-ban, hogy központosítsa a kommunális szemétszállítás díjbeszedését, és ez a cég felelt a hulladékgazdálkodási stratégia meghatározásáért, valamint az ágazat fejlesztési irányainak kijelöléséért is. A kukaholding létrehozásával elvették a pénzbeszedés jogát az önkormányzati cégektől, a központosítás azonban évekig tartó káoszt és pénzügyi zavart eredményezett az egész ágazatban.
A javaslat feléleszt egy régi üzletágat, a visszaváltási rendszert.
A kormány rendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki.
Ennek célja a javaslat szerint az, hogy újrahasznosítsák a visszaváltási díjas termékeket, valamint az, hogy megvalósítsanak egy országos hulladékgazdálkodási rendszert, amely a csomagoló anyagokból képződött hulladékkal foglalkozik.
Az állam a kötelező visszaváltási díjas rendszert is átadhatja a koncesszornak, így az ő feladata lesz a visszaváltás üzemeltetése visszaváltó berendezéssel vagy kézi átvétellel.
Reagált a tervezett változtatásra a főpolgármester. Karácsony Gergely szerdán a Facebookon azt írta:
a hulladékgazdálkodásról szóló új törvényjavaslat nyílt beismerése annak, hogy az állami kukaholding megbukott. Ezt mi Budapesten pontosan tudjuk, hiszen eddig is úgy működött ez a tákolmány, hogy a budapestiek által befizetett szemétdíjat egyszerűen zsebre tette, és nem adta vissza a fővárosi közszolgáltatónak, így a veszteséget Budapestnek kellett állnia.
Hozzátette, a főváros köztisztaságáért felelős FKF-et, annak bevételeiét meg kell őrizni, nem engedhető meg, „hogy nőjön a budapestiek által fizetett szemétdíj, és hogy a budapestiek befizetései ne Budapesten hasznosuljanak.”
|
Egyetlen cég kezelheti majd az ország összes szemetét
|
A hulladékos szakmában már korábban beszéltek róla, de az éjjel valóban be is nyújtották azt a törvényjavaslatot, amellyel központosítják a szemétszállítást és a teljes hulladékgazdálkodást, ráadásul az állam egyetlen szereplőt bízhat meg az üzemeltetéssel.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/25/hulladekgazdalkodas-koncesszio-semjen-zsolt/
|
2020-11-25 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nagyon jelentős veszteségekkel működik a három éve megnyílt kóser vágóhíd Csengelén.
A történet főszereplője a Quality Poultry Kft.-t tulajdonló, Köves Slomó-féle Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, amely körül egy roppant szövevényes gazdasági hálózat épült fel.
A vágóhíd mínuszai olyan nagyságrendűek, amelyek jócskán meghaladják a korábban Klubrádiót részben tulajdonló, illetve a 168 Órát kiadó Brit Média Kft. veszteségeit. Ezeket a médiumokat – a hivatalos indoklás szerint – „betegesen gyanakvó légkör” miatt hagyták ott az EMIH-közeli befektetők.
A vágóhíd veszteségeit a jegyzőkönyvek szerint rendre az EMIH pótolta ki. Arra Köves Slomóék nem válaszolnak, hogy ezt miből finanszírozták. A cégre november közepén végrehajtást jegyeztek be.
Ami biztos: több EMIH által tulajdonolt cégnél is jelentősen nőtt a kötelezettségállomány 2019-ben.
Majdnem három és fél éve, 2017 nyarán nyitották meg nagy médianyilvánosság előtt az Egységes Magyar Izraelita Hitközség kóser vágóhídját a Csongrád megyei Csengelén. Az esemény jelentőségét nemcsak David Lau izraeli főrabbi, de Fazekas Sándor, akkori földművelésügyi miniszter jelenléte is jelezte. A kormány nem csak az ünnepi eseményen vállalt szerepet: a korábbi konzervgyár helyén létesített, libára szakosodott, összesen 2,8 milliárdba kerülő vágóhíd az állami Eximbank 1,75 milliárdos hitelének, valamint közel 400 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás segítségével valósult meg. Köves Slomóék a rendezvényen nem fukarkodtak a nagy szavakkal. Elhangzott, hogy ez „a világ legnagyobb kóser libavágóhídja és feldolgozója”, de azt is hangoztatták: a kóser libamájra óriási a kereslet világszerte.
A hivatalos optimizmus az idén őszre sem fogyott el – ez derül ki az EMIH által kiadott, Egység című lapból, amely a csengelei vágóhíd „sikerének” több oldalt is szentel. Interjújában Oirechman Sámuel, a Quality Poultry (QP) ügyvezetője hosszan beszél töretlen sikerről és növekedésről. A cég súlyos mínuszairól azonban egy szót sem ejt.
Milliárdos tartozások
Ha a csengelei vágóhíd megnyitása óta eltelt éveket (2017, 2018, 2019) nézzük, azt találjuk:
az adózott eredmény ebben a három esztendőben összesen csaknem mínusz 1,12 milliárd forint lett.
Évenkénti bontásban az Opten adatai szerint:
2017-ben mínusz 507 millió forint,
2018-ban mínusz 310 millió forint,
2019-ben mínusz 301 millió forint.
És ez még nem minden. Például a cég tartozás- és hitelállománya ezekben az években nemhogy csökkent volna, hanem nőtt. Ahogy az is kiderül, hogy az EMIH által tulajdonolt QP 2019-re már több mint 3,6 milliárdnyi kötelezettséget tolt maga előtt, noha ez az összeg 2016-ban még „csak” 2,8 milliárd volt. A QP 2019-es kiegészítő pénzügyi beszámolója szerint erre az évre több mint egymilliárd forintos beszállítói tartozása is lett a cégnek.
Az sem jó hír a vágóhídnak, hogy míg 2018-ban (az első teljes évben) 2,8 milliárdos bevétele volt, addig ez 2019-ben 2,3 milliárdra csökkent – a koronavírus sújtotta gazdaság pedig az idén általánosságban nem sok jóval kecsegtet, hiszen a libahús eladhatóságát inkább befolyásolja a vendéglátásból származó kereslet, mint az olcsóbb csirkéjét vagy pulykáét – ez a szektor pedig ennek az évnek az egyik nagy vesztese. Megjegyzendő, hogy a 2017-es vágóhídmegnyitón még azt mondták, első körben 80-100, később 260 főnek adnak majd munkát, az Opten ugyanakkor azt jelzi, jelenleg 30 főt alkalmaznak, ráadásul 2020 november közepén végrehajtást rendeltek el a cég ellen.
Ilyen, mindenki számára elérhető adatok és mutatók mellett meglepő, hogy a tulajdonos hitközség fáradhatatlanul a vágóhíd sikeréről kommunikál.
Az egyház pótolja ki
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető elektronikus cégbeszámolóból letölthető taggyűlési jegyzőkönyvből kiderül: az EMIH – egy 2020. szeptemberi döntés szerint – 300 millió forintos pótbefizetéssel kezelte a 2019-es veszteségeket. Mint ugyaninnen kiderül, egy évvel korábban ugyanez volt a forgatókönyv: az EMIH akkor 315 millió forintos pótbefizetéssel finanszírozta a 2018-as veszteséget. 2018. május 30-án pedig az EMIH saját erőből emelt 507 millió forintnyi tőkét.
Vagyis az EMIH eddig saját erőből több mint 1,1 milliárd forintnyi plusz pénzt tolt bele a vágóhídba. Ehhez még hozzá kell venni, hogy a projekt elindításához sajtóhírek szerint 600 millió forint önerővel járulta hozzá:
ez így együtt már 1,7 milliárd, amit már kifizettek Köves Slomóék, és akkor még nem beszéltünk a több mint 3 milliárdos kötelezettségvállalásról, valamint a masszív üzemi mínuszról, ami – a koronavírussal együtt – nem sok jóval kecsegtet erre az évre sem.
Azaz a csengelei modell úgy néz ki, hogy egy nyereségorientált társaság milliárdos veszteségeit egy állami támogatásra jogosult és a kormánnyal jó viszonyt ápoló egyház foltozza be.
Felvettük a kapcsolatot az EMIH-hel, szerettük volna megtudni, mi a jelentős veszteség oka, miként azt is, az EMIH honnan teremtette elő a több mint egymilliárdos „pótlást”. Személyes találkozást kértünk, de a hitközség ragaszkodott az írásbeli kérdésekhez. Elküldtük őket, ám a lentebb olvasható válaszukból sokkal okosabbak nem lettünk, lévén több lényegi felvetésre egyáltalán nem is reagáltak.
Az EMIH pénzügyi hálója
Az EMIH több ok miatt is speciális egyház Magyarországon: komoly szerepe van abban, hogy Orbán Viktor kormánya tompíthatja azokat a kritikákat, amelyek – például a Soros György elleni kampány miatt – antiszemitizmust rónak fel a kabinetnek. Köves Slomó – egyházi vezetőtől nem éppen megszokott módon – 2018-ban nyíltan kampányolt a Fidesz belvárosi jelöltje mellett, miközben 2010 óta az EMIH forrásállománya és különböző állami támogatásai szépen nőttek. 2018-ban – az Átlátszó kitartó érdeklődése után – az EMIH nyilvánosságra hozta, hogy 2014 és 2018 közt mennyi állami támogatást kapott: 2,84 milliárd forintot. Ebben az összegben a különböző támogatások mellett szerepelt az éves örökjáradék, illetve az 1 százalékos felajánlások is.
Ugyanakkor az EMIH-támogatások között nincsenek ott az egyház tulajdonában álló cégek állami támogatásai, így a vágóhídra adott pénz sem.
Mindezt csak azért idéztük fel, hogy lássuk: a csengelei vágóhíd milliárdos deficitje komoly tétel ebben a hálóban. Amivel máris annál a kérdésnél vagyunk: ezt a veszteséget miből finanszírozza az EMIH?
A rövid válaszunk az: nem tudjuk. Megkérdeztük, de nem feleltek.
Az EMIH pénzügyi hátországából ugyanakkor következtethetünk néhány dologra.
Köves Slomóék egyháza ugyanis egyszerre végez vallási tevékenységet, és birtokol üzleti vállalkozást működtető cégeket. Az EMIH körül mára – a sok milliárdos állami támogatásnak is köszönhetően – komoly intézményhálózat (egyetem, középiskola, kulturális központ, színház) jött és jön létre, e mellé társulnak a hitközséghez kapcsolható egyéb vállalkozások (idősotthon, személyvédelmi cég), vagy épp a Tett és Védelem Alapítvány. Hogy az egyházi és az üzleti minőség, milyen kevercsre képes, azt az EMIH-hálót a 2018-ban részletesen feltáró Magyar Narancs egyik példája mutatta meg kifejezően. A Baross utca 61. szám alatti volt Munkáspárt-székház az Orbán-kormány egyik költségvetési döntésével került ingyen Köves Slomóékhoz, még 2014-ben. Erre az ingatlanra később aztán egy 800 milliós ciprusi offshore jelzálog is került, jelezve, hogy az államtól megszerzett ingatlanoknak milyen hozományai lehetnek. A hetilapnak két éve Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője azt mondta az offshore eredetű pénzről: „A magánszférából származó kölcsöneink szükség esetén ingatlanfedezetet is igényelnek.” Azaz: egy államtól kapott ingatlant használtak a magántőke bevonására.
Ez is jelzi, hogy az EMIH-nek milyen egyéb lehetőségei vannak forrásbevonásra, ha például a csengelei veszteségeket akarná kezelni. De az EMIH-nek máshova is nyúlhatnak a pénzügyi csápjai: az egyházzal szoros kapcsolatban álló Brit Europe nevű brüsszeli székhelyű alapítványt azért fontos megemlíteni, mert ez volt az egyik szervezet, amelyik 2012-ben megvásárolta az Olajág Idősotthonokat. Emellett az alapítvány több EMIH közeli érdekeltségben feltűnik, ahogy ennek az alapítványnak a magyar cége (Brit Média Kft.) vásárolt be 2016-ban a Klubrádióba, illetve vette meg a 168 Órát. Az Átlátszó 2016-ban tett közzé egy hangfelvételt, amelyen az EMIH gazdasági hátországának egyik kulcsembere, Megyeri Jonatán arról beszélt, hogy a Brit Europe-ba érkező pénzeket hány helyen kell még átfuttatni, hogy az ne tűnjön pénzmosásnak – ez volt az indok arra, miért csúsznak a 168 Óránál a fizetések.
Azért, hogy ne kerüljünk adózási meg pénzmosási gyanúba, előtte még át kell futtatni, ki tudja hány mindenen még ezt a dolgot. Ha már a pénz a rendszerben van, akkor nincs probléma. Ha már egyszer a pénz nem mosott pénz, nem drogpénz, akkor ne is tűnjön annak. Ez úgy megy, hogy New Yorkból magánszemélyek pénze bekerül az alapítványba, az, hogy magánszemélyek számlájáról vagy céges számláról, arról gőzöm sincsen. Na azt el kell kerülni, hogy átkerüljön Amerikából úgy Európába, tekintve, hogy ezek ingatlantulajdonos emberek, akik ezt a pénzt küldik (…) ezért a gyanú se szabad, hogy felmerüljön, hogy ezek a pénzek úgy kerülnek át, hogy. Támogatási izé van, akkor mit tudom én, adózási dolgok vannak, hogy kerüljön egy nonprofit alapítványba, ilyenek.
Átálltak csirkére és pulykára
A hazai kóser piacot ismerő forrásaink nem voltak meglepve a csengelei vágóhíd veszteségén, ez ugyanis ebben a körben régóta beszédtéma. Nem látnak bele a cég konkrét működésébe, de szerintük az EMIH-et körbeölelő cégvilág egyik sajátossága is oka lehet a gyenge eredménynek.
Akik ugyanis az EMIH-hez köthető, összetett intézménybirodalmat vezetik, jellemzően Köves Slomóhoz kötődő bizalmi emberek, számuk azonban meglehetősen korlátozott. Épp ezért történik meg, hogy egyesek több, egymástól eltérő profilú céget irányítanak, vagy legalábbis több vállalkozás vezetésében is feltűnnek. Csakhogy – mondják forrásaink – a vágóhíd üzemeltetése, a húsfeldolgozás külön szakma, amelybe nem lehet egyik napról a másikra beugrani. Nehézséget jelent, hogy külföldről kell rituális vágót, azaz saktert hozatni, akinek szállást, utazást és jelentős (több száz dolláros) napidíjat kell fizetni. Állítólag az élőállat beszerzése sem volt zökkenőmentes a csengelei vágóhídnál – a beszállítói tartozások is erre utalhatnak.
A rossz üzleti eredmények következménye lehet, hogy az eredetileg libákra dedikált vágóhídon elkezdtek az idén tavasztól csirkét és pulykát is vágni. Oirechman Sámuel – a már idézett interjúban – nyilatkozta azt: a koronavírus alatt „szinte teljes mértékben átálltunk a csirke- és pulykavágásra, annál is inkább, mert hízott liba és kacsa iránti izraeli kereslet, a vendéglátóipari egységek bezárása és a rendezvények kis létszáma miatt drámaian visszaesett.” A döntést az is indokolhatja, hogy a csirke és pulyka általában olcsóbb, mint a liba, azaz a hétköznapokban nagyobb szerepet kaphat.
Hogy az EMIH-közeli (belföldi, külföldi, alapítványi) pénzügyi források is végesek lehetnek, arra utalt a nyári nagy média-visszavonulás is, noha nem pénzügyi okokra hivatkoztak, miközben a cégnél korábban fizetési problémák is voltak.
Köves Slomó a döntés hátteréről HVG-nek azt mondta:
Öt–hat év keserű tapasztalatai után fel kellett ismernünk, hogy a nyilvánosság politikai polarizáltsága és a hideg polgárháborús viszonyok miatt a helyzet egyelőre nem érett az általunk képviselt értékelvű megközelítésre. (…) Négy év keserves harc árán sikerült elérni, hogy megszülessen ez a zsidó tematikájú műsor (a Klubrádión – a szerk.). Nagyjából ez áll szemben a hétszázmillió forinttal, amit a támogatóink az évek során elköltöttek a két médiumra. Be kellett látni, hogy ez a modell nem működőképes.
A csengelei modellről viszont még nem vont mérleget. Ami a papírokból biztosan látszik: milliárdos mínusz.
|
Milliárdos bukás eddig Köves Slomóéknak a NER-támogatással megtolt kóser vágóhíd
|
Beszállítói tartozás, mínuszos üzleti eredmény, milliárdos hitelek, végrehajtás: eddig ezeket tudja felmutatni a 2017-ben megnyitott vágóhíd Csengelén. Nem ez az egyetlen negatív jel az EMIH gazdasági hátországában.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2020/11/26/koves-slomo-emih-vagohid-veszteseg-tartozas/
|
2020-11-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A pécsi önkormányzat közleményéből derült ki, hogy a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója tudatosan felépített módszert alkalmazott a közpénzek „magánosítására”. A négy személy alapította az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft.-t, melyet pályázat nélkül rögtön milliós megbízásokkal láttak el. A 2017 és 2018 közötti feltárt ügyek miatt a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával tett büntető feljelentést a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságon.
A közlemény jótékonyan homályban hagyta a cég vezetőjének a nevét, de ha megnézzük az Opten cégnyilvántartását, látjuk, hogy Magyar Attila és Szűcs Gábor voltak akkoriban a POSZF vezetői (kinevezésük körülményeiről itt olvashat). Az Aktor harmadik tulajdonosa pedig egy ismertebb név, Szabó László. Ő nem volt a POSZF vezetője, de egyik tulajdonosának, a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaságnak a kigondolója és megalapítása óta titkára. (A Magyar Teátrumi Társaság 2012-ben vásárolta be magát a POSZT-ot működtető POSZF Kft.-be, hogy jobboldal is „méltó módon” szerepelhessen az általuk korábban sokat támadott országos színházi seregszemlén.) Szabó emellett a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, a Magyar Sakkszövetség elnöke, illetve a Nemzeti Színház korábbi kommunikációs vezetője, aki egykor HÖOK-ösként került Fidesz-közelbe, majd Deutsch Tamás sportminisztériumának államtitkári posztjára.
Ő SZFE-ügyben is érintett, Vidnyánszkyék sértettsége ugyanis részben abból adódhat, hogy Szabó László feleségét, Papp Csillát jelölte Orbán Viktor öt évvel ezelőtt a Színház- és Filmművészeti Egyetem kancellárának, de az egyetemen olyan ellenállás alakult ki vele szemben, hogy kénytelen volt visszalépni. Hosszas per is folyt az egyetem és Papp Csilla között, mert utóbbi fenyegetésnek vette, hogy Ascher Tamás akkori rektor a meghallgatásán megjegyezte, „a facebookos képeik alapján nagyon helyesek a gyerekeik”.
Magyar Attila viselt dolgairól a Magyar Narancs írt részletesen. Ő még a helyi múzeum gazdasági igazgatójaként úgy vásárolta meg egy árverésen minden idők legdrágább Zsolnay kerámiáját, hogy sem a múzeum megbízott igazgatója, sem szakmai stábja nem tudott róla, és Pécsre vitt egy másodlagos frissességű Leonardo-kiállítást, ami jelentős anyagi bukás lett a város számára.
De térjünk vissza a mostani feljelentés okaira. A pécsi önkormányzat vizsgálata szerint az Aktornak adott megbízások részben ugyanazokra a fesztiválszervezési feladatokra vonatkoztak, amelyeket vezető tisztségviselőként kellett volna elvégezniük. „A feladatokat egyszer végezték el, mégis duplán kaphattak érte fizetséget.” Két év alatt csaknem 60 millió forintot számlázott a cég a POSZF felé, amely anélkül fizette ki ezeket az összegeket, hogy a teljesítés ellenőrizhető tartalmú igazolással lett volna alátámasztva – írja a közlemény. A céget egyébként főleg a tao-támogatások igénybevételére hozták létre, mondta korábban Szabó. Csakhogy ehhez nem kellett magáncég, mivel a POSZF „önmaga is meg tudott volna felelni a kulturális tao-támogatás összegyűjtéséhez szükséges feltételeknek” – állapította meg a város vizsgálata azt a tényt, amit eddig is tudhatott mindenki.
Az Aktor két hónap alatt bekerült az előadóművészeti szervezetek nyilvántartásába, amihez korábban kétéves működés kellett. Hozzá folyt be a POSZT programjainak a jegybevétele, így két év alatt 20,5 millió forint kulturális tao gyűjtésére vált jogosulttá, ezt a keretet maximálisan feltöltötte, abból viszont alig 10,7 millió forintot juttatott vissza a POSZF-nak úgy, hogy tételesen nem számolt el a tao-támogatásokból levont adminisztrációs és szervezési költségekről. Így a város szerint négyen két év alatt több tízmillió forintot tehettek zsebre, ennyivel károsíthatták meg a pécsieket.
Kerestük Szűcs Gábort, kommentálják az ügyet, amint elérjük, frissítjük cikkünket. A POSZF egyik név nélkül nyilatkozó vezetője szerint nincs itt semmi látnivaló, szerinte több pénze lett a fesztiválnak a segítségükkel, de a pontos összegekbe nem látott bele, fizetést pedig nem vettek fel.
Elértük Szabó Lászlót, aki reagált cikkünkre:
Szerinte azért kellett megalapítani az Aktor Kft.-t, mert a POSZF Nkft. - mivel nem hozott létre produkciót - nem volt TAO-képes. Arra a felvetésünkre, hogy ennyi erővel a POSZF Nkft-t is át lehetett volna alakítani, azt válaszolta: „A POSZT tanácsadó testülete elé terjesztettük ezt a konstrukciót, akik jóváhagyták azt, valamint a kormányhivatal és az adóhatóság sem talált semmi kifogásolnivalót benne. A POSZF többségi tulajdonosa, Pécs városa majd később a Zsolnay Örökségkezelő a POSZF pénzügyi beszámolóit minden évben elfogadta.” Hangsúlyozta, a vezetők nem kaptak fizetést, „nekem eddig csak pénzembe van az Aktor, mert négyen a saját pénzünkből alapítottuk meg.” Állítása szerint nincs semmiféle hiány, a hozzájuk befolyó teljes összeget a fesztiválra fordították, egy részét átutalták a POSZF Nkft-nek, a többiből pedig a POSZT-on szereplő produkciókra költötték, „fizettünk szállást, gázsit, utazást.
„Különös, hogy az Aktor egyik tulajdonosát, Szűcs Gábort a POSZF ügyvezetésével bízta meg a Zsolnay Örökségkezelő: Két hete még bíztak benne, ma pedig feljelentik, ez hogyan van?”- kérdezte Szabó. Hozzátette „visszautasítják az összes vádat, amit a vizsgálat megállapított.”
|
Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében
|
Büntetőfeljelentést tett a Zsolnay Negyed vezetője költségvetési csalás gyanúja miatt. Az a cég lehet érintett, amely Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának a résztulajdonában van. A pécsi önkormányzat közleményéből derült ki, hogy a POSZT-ot szervező Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. (POSZF) három vezető tisztségviselője és egy negyedik vezető közeli hozzátartozója tudatosan felépített módszert alkalmazott a közpénzek „magánosítására”.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20201125_Vadak_Vidnyanszky_embere_korul
|
2020-11-25 13:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.