text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A járványhelyzet miatt persze nem a részvényesek képviselői fognak voksolni, hanem a közgyűlési hatáskörben eljáró igazgatóság. Mindez azért fontos, mert az államnak a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül csak 5,25 százaléknyi tulajdonrésze van a társaságban, tehát egy normál közgyűlésen nem lenne magától értetődő, hogy Szabót „csont nélkül” megszavazzák (még akkor sem, ha a Budapesti Corvinus Egyetemet és a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványok 10-10 százalékával együtt már jelentősebb a cégben a kormányzati befolyás). Az angolszász intézményi befektetők például kifejezetten nem szeretik – és a tőkepiaci értékelésekben is negatívumként jelenik meg –, ha a testületi tagok függetlensége megkérdőjelezhető. Az igazgatóság viszont aligha fog nyíltan dacolni az állammal – így a bulvárba csomagolt propagandát is terjesztő Mediaworks első embere minden bizonnyal beülhet majd a gyógyszergyári testületbe. (Ezzel párhuzamosan valószínűleg a Richter saját jelöltjét, Ács Nándor egyetemi tanárt, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának vezetőjét is új igazgatósági taggá választják. Ezt a döntést nyilván jobban lehet indokolni a társaság profiljával; a Richter a világ egyik legjelentősebb vállalata a nőgyógyászat területén, jelenleg is több ilyen termék piaci bevezetésén dolgoznak.)
Vitathatatlan persze, hogy Szabó Lászlónak van egészségipari múltja. 2010-ig az Eli Lilly and Company nevű amerikai gyógyszeripari társaságnál dolgozott – utolsó állomáshelyén, Kínában, az ottani leányvállalat elnökhelyettesi tisztségéig jutott. Ezt követően az izraeli Teva Pharmaceutical Industries magyarországi cégét irányította – innen „csábult el” Szijjártó Péter miniszterhelyettesének, majd amerikai nagykövetnek. Aztán Szabó egy éve, a világjárvány belobbanásakor váratlanul hátrahagyta a washingtoni missziót, mondván: „elfogadott egy felkérést a gazdasági szférából”. Sokan arra számítottak, hogy ismét egészségipari szerepet vállal, ám hamar kiderült: a visszautasíthatatlan „piaci” ajánlat a Nemzeti Együttműködés Rendszere médiaholdingjának vezérpozícióját jelentette. A mostani Richter-igazgatósági tagsággal viszont – az állam jóvoltából – valamelyest mégiscsak visszatérhet eredeti hivatásához.
Az időzítés azonban elég különösre sikerült, a Válasz Online ugyanis tavaly ősszel egyértelművé tette, hogy részben Szabó László sógora, Szeverényi Márk és köre húz hasznot az állami lélegeztetőgép-túlrendelésből – a kínai termékeket közvetítő Fourcardinal Kft.-n keresztül. Majd a minap igazoltuk: az általa fémjelzett érdekcsoport az életmentő eszközök mellett egy gigantikus orvosi pakkot is eladott az államnak, továbbá a kínai vakcinákat Magyarországra bejuttató titokzatos cég, a Danubia Pharma Kft. mögött ugyancsak ez az üzleti klub látszik kirajzolódni. Ők mindösszesen már 105 milliárd forintos Covid-ügyi közpénzbevételnél tartanak – ami azt jelenti, hogy egyedül elvitték az összes ismert állami forrás majdnem negyedét.
Legutóbbi cikkünk megjelenése óta próbáljuk kideríteni, kik a strómanokkal eltakart Danubia Pharma végső haszonhúzó tulajdonosai. A céget vezető Tuza Mátét külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok értelmében ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza cikkünk megjelenéséig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek. Mivel nem reagált a múlt héten elküldött levelünkre, vagyis a részvénykönyv tartalmát sem osztotta meg velünk, egyelőre nem tudjuk pontosan, milyen módon áll a Szeverényi-kör a Danubia Pharma mögött.
Nyitókép: Szabó László, Magyarország washingtoni nagykövete az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) üzleti fórumán a Budapest Marriott Hotelben 2018. szeptember 4-én. Fotó: MTI/Máthé Zoltán
#Szabó László#Szijjártó Péter
|
Az állam beülteti a Richterbe a NER médiavezérét – különös lépés a Covid-biznisz árnyékában
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/03/30/az-allam-beulteti-a-richterbe-a-ner-mediavezeret-kulonos-lepes-a-covid-biznisz-arnyekaban/
|
2021-03-30 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
A héten már hírt adtunk arról, hogy a kormányzat újra közfunkcióval ruházza fel Szabó László volt külügyminiszter-helyettest és amerikai nagykövetet, a Fidesz-párti sajtótermékek tömegét kiadó Mediaworks jelenlegi elnök-vezérigazgatóját. Konkrétan: beülteti a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságába. Mint jeleztük, pikáns, hogy Szabó épp akkor vállal ismét szerepet az egészségiparban, amikor sógora, Szeverényi Márk lett a közpénzmilliárdokkal megtámasztott Covid-biznisz egyik haszonhúzója.
Hogy mi igazolja Szeverényi kulcsszereplői státuszát? Nos, ő vezérigazgatja az állami lélegeztetőgép-túlrendelést teljesítő, illetve más kínai eredetű kórházi eszközöket is hazánkba juttató, mindezekből a bizniszekből mintegy 50 milliárd forintos bevételt realizáló cég, a Fourcardinal Kft. egyik anyavállalatát (SRF Silk Road Fund Holding Zrt.). Másrészt a kínai Sinopharm-vakcinákat 55 milliárdért Magyarországra közvetítő titokzatos vállalat, a Danubia Pharma Kft. mögött is az ő üzleti klubja látszik kirajzolódni – egy hete ennyit mertünk felelősséggel állítani. Mindezt arra alapoztuk, hogy amikor Szeverényi gyógyszerkereskedő cégeinek – Q Pharma Kft. és EU Pharma Kft. – nagytarcsai telepén jártunk, a Danubia Pharma postaládája is ott ékeskedett a kerítésen. Illetve van még egy levélgyűjtő a bejáratnál: az Orthopharm Europe Kft.-é. Utóbbi a Danubia Pharma minőségbiztosító gyógyszerészének vállalkozása (az illető, Kőrösi Gábor János neve a Nemzeti Népegészségügyi Központtal kötött kínai vakcinaszerződésen is szerepel).
Akkor tehát kijelenthetjük, hogy a Danubia Pharma Kft. a Szabó László-sógor Szeverényi Márké? Nem, de már majdnem. Az biztos, hogy a Danubia jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. Egyikük, bizonyos Tuza Máté be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosa nem ő, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. Nyilatkozata után Tuzát külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok szerint ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza mindeddig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek.
Ettől függetlenül mi nyomoztunk tovább. És arra jutottunk, hogy az önmagát strómanként körülíró
Tuza Máté igenis valaki: egy könyvelési szolgáltató, akinek Hampton Kft. nevű cégét tavaly hét Szeverényi irányította érdekeltség is alkalmazta
(a Q Pharma Kft., a Pannon Logistic & Management Kft., a Value Kft., az EU Pharma Kft., az AZR Termékpromóciós Kft., az Art-Pharma Medical Kft., a Mikszáth 4. Egészségügyi Szolgáltató Kft.). A zárójelben lévő cégek 2019. évről szóló pénzügyi beszámolóiban mind Tuza kft.-je szerepel a könyvelői rubrikában.
Egyre erősebb tehát az az állításunk, hogy Szabó László sógora, Szeverényi Márk áll ama csapat mögött, amely immár 105 milliárd forintos Covid-ügyi közpénzbevételnél tart. Ez pedig azt jelenti, hogy a Szeverényi-féle lobbikör egyedül elvitte az összes ismert külügyminisztériumi, népegészségügyi központi forrás majdnem negyedét.
Nyitókép: Pethő Andrea háziorvos előkészíti a kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcináját újfehértói rendelőjében 2021. március 30-án. Fotó: MTI/Balázs Attila
#NER#vakcina
|
Sinopharm-beszerzés: leleplezzük a Covid-üzlet strómanját
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/04/01/kina-vakcina-ner-tuza-mate/
|
2021-04-01 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
|
2019 decemberében kitisztítottak egy kisebb területet a Baranya megyei Komló és Mánfa települések között, közvetlenül az út mellett. A Komló és Pécs között ingázók, valamint a környező kiskertek tulajdonosai azt hitték, végre valaki rendet rakott, esetleg valamilyen fejlesztésnek készítik elő a talajt.
Hamarosan kiderült, valóban okkal történt a tereprendezés: jött egy olasz rendszámú kamion és leborított nagyjából negyven tonna szemetet. Az eseménynek gyorsan híre ment, miután a kamion beragadt a sárba, és a sofőrnek egy traktorost kellett hívnia, hogy kihúzza. A manőverhez ugyanis a forgalmat is meg kellett állítani, ez pedig már sokaknak feltűnt. Néhányan felvételt készítettek és a hatóságokon túl a sajtót is értesítették.
Az eset kapcsán a Komlói Rendőrkapitányság hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. Aztán látszólag semmi sem történt.
Nem történt bűncselekmény
Mivel a hulladék még hónapokkal később is ott virított az út mellett, érdeklődtünk a rendőrségen, mit lehet tudni a fejleményekről. A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság az Átlátszó kérdésére 2020 júliusában elmondta, hogy az ügyet 2020. február 13-án egy korábbi, a Nagyatádi Rendőrkapitányságon folyamatban lévő üggyel egyesítették.
A Somogy megyei esetről az RTL Klub számolt be. A riport szerint cipők helyett hulladékhegyet kapott a telkére egy lábodi férfi, aki állítása szerint egy jó üzletet remélt, amikor egy kamionnyi olasz divatárut akart venni egy ismerősén keresztül.
Az ígért szállítmány helyett azonban egy rakás műanyag szemetet borítottak a háza mellé.
Miután a két eset között összefüggéseket találtak, a rendőrség együtt vizsgálta azokat. A részletek után érdeklődve felkerestük ezért a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságot is, ahol viszont arról tájékoztattak bennünket, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) folytatja a nyomozást. Bár nem közölték ennek okát, vélhetően az olasz, azaz külföldi szál miatt van így. Újabb levelet írtunk.
2020. július 21-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkeresésünkre közölte, hogy a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt folytatnak nyomozást. Az eljárásban egy gyanúsított van. A nyomozás érdekeire tekintettel azonban bővebb tájékoztatást nem adtak.
Hónapokkal később, 2021. február 4-én érdeklődtünk újra, hogy folyamatban van-e még az eljárás vagy sikerült-e lezárni.
Az ORFK-n érdeklődésünkre elmondták, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda az egyesített ügyben az eljárást – mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése – megszüntette és egyidejűleg értesítette a kormányhivatalokat, hogy a jogsértéssel kapcsolatban a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Haszon helyett bírság
Ezután közadatigényléssel kikértük a Baranya Megye Kormányhivataltól az üggyel kapcsolatos intézkedések dokumentációját.
A kormányhivatal március 19-én küldte meg a kért adatokat. A határozatokból kiderült, hogy
a kormányhivatal 240.900 forint hulladékgazdálkodási bírságot rótt ki a hulladék „tulajdonosa” ellen, valamint kötelezte, hogy a hulladékot adja át egy hulladékkezelőnek.
Mindezek teljesítésére 30 napja volt az érintettnek. A határozatok 2020 júliusában készültek, tehát az 1 hónapos határidő rég lejárt – a hulladék azonban a mai napig ott áll a területen.
Mivel a kérdésünk úgy szólt, hogy az ügyben meghozott határozatok/intézkedések dokumentációját küldjék meg részünkre, feltételezzük, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatalnak nem volt további döntése az ügyben – hiszen akkor azokat is kiadták volna. Tehát nem tudni, milyen következménye lett annak, hogy a hulladékot nem szállították el határidőre.
Ott fog (nem) elrohadni?
A kormányhivatal határozataiból néhány további részlet is kiderült. A vizsgálatok alapján a Mánfa település tulajdonában álló, de egy magánszemély által bérelt ingatlanon habosított gumit, műanyag rudakat (így például napszemüveg kereteket és selejt cipőtalpakat), illetve 45 darab, egyenként 1 köbméteres, 1,5 tonna súlykapacitású zsákokban gyanta alapú őrleményt, valamint 7×7 centis hengerbe préselt műanyag granulátumot helyeztek el. A (nem veszélyes) hulladék mennyisége a szakértő szerint összesen 95 köbméter.
A megbírságolt személyhez Olaszországból, közvetítő útján jutott a hulladék. A terv az volt, hogy a hulladékot előzetesen átválogatja, újracsomagolja, majd újrahasznosítás céljából értékesíti. Az ingatlan bérlőjével szóbeli megegyezést kötött a terület használatáról.
Mivel azonban a gyűjtéshez, a tároláshoz és a kezeléshez sem rendelkezett hatósági engedéllyel, környezetvédelmi hatósági eljárást indítottak ellene.
Ennek eredménye lett a 240 ezer forintos bírság, valamint az engedély nélküli tevékenység megtiltása és az elszállításra való kötelezés.
Mindezek ellenére 2021 márciusában a több tonna illegálisan elhelyezett hulladék még mindig ott „rohad”, ahova lerakták. És ha további lépések nem történnek, ez így is marad még pár száz évig. Ennyi ugyanis a műanyag lebomlásának ideje.
Ez az eset is jól mutatja, hogy mennyire veszik komolyan Magyarországon a környezetvédelmet. Az is jelzésértékű azonban, hogy mindössze 500 ezer forintos természetvédelmi bírságot kapott a napokban az az ember, aki elhordta Tihanyban a fél hegyet. Az egész világon ráadásul csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma. Ez Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia és Magyarország.
Magyarországon kiiktatták a környezetvédelmet, hogy ne akadályozza a gazdasági fejlődést
Az egész világon összesen csak négy olyan ország van, amelynek nincs önálló környezetvédelmi minisztériuma: Szaúd-Arábia, Szomália, Tanzánia, Magyarország. A Párbeszéd Magyarországért parlamenti frakcióvezetője, Szabó Tímea a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában így foglalta össze, milyen prioritással szerepel a kormány programjában a környezetvédelem.
Nyitókép: Halomban áll az illegális hulladék az út szélén Komló és Mánfa között. A szerző felvétele.
|
Az út mellett „rohadhat el” a több tonnányi műanyaghulladék, a hatóságok feltették a kezüket
|
Lassan másfél éve, hogy egy olasz rendszámú kamion több tonna műanyag- és gumihulladékot borított le az út szélére Komló és Mánfa települések között. Bár az eset kivizsgálására még a Nemzeti Nyomozó Irodát is bevetették, nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékokat. Így végül a Baranya Megyei Kormányhivatal járt el és bírságot szabott ki – látszólag teljesen hatástalanul.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/03/25/az-ut-mellett-rohadhat-el-a-tobb-tonnanyi-muanyag-hulladek-a-hatosagok-feltettek-kezuket/
|
2021-03-25 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Miközben a Fidesz-kormány mindent követ megmozgat azért, hogy megszorításokkal cselekvőképtelenné tegye az ellenzéki önkormányzatokat, addig a NER egyik kedvenc közbeszerzési csodacége ötvenmillió forintos pénzinjekcióval megsegítette az összellenzék által irányított Érd helyhatóságát.
Az ötvenmillió forintot Mészáros Lőrinc és gyermekeinek cége, a Fejér B.Á.L. Zrt. fizeti szponzorként a bődületes veszteségeket termelő és korrupciógyanús botrányoktól megtépázott, teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló sportcég női kézilabda csapatának. Minderre egy évvel azután került sor, hogy Érd első embere nyílt levélben fordult Mészáros Lőrinchez, akit arra kért, hogy „vegye fontolóra az Érden elköltött magyar adóforintokból származó haszon egy részének közcélú visszaforgatását, és az érdi kézilabdás lányok csapatának szponzorálását”.
A cég ennek most tett eleget, pedig a legkevésbé sem lehet mondani, hogy az érdi önkormányzat és a városban évek óta építkező Fejér-B.Á.L. között harmonikus lenne a viszony. Tavaly ősszel az egyik alpolgármester a rendőrségen, majd a kormányhivatalnál is feljelentette Mészárosék cégét egy illegálisan felépített út és tiltott hulladéklerakás gyanúja miatt. Pedig ellenzéki időszakában Csőzik László még élesen bírálta az oligarchákat, köztük Mészáros Lőrincet.
Ez nem befolyásolja a „fehér út” ügyét
A Fejér-B.Á.L. és az önkormányzat viszonyának tavaly ősztől számítható elmérgesedése után nagy feltűnést keltett Csőzik László polgármester bejelentése a kézicsapat szponzorálásáról. A városvezető megjegyezte:
„a támogatás pedig nemcsak a klubnak, hanem a fenntartó önkormányzatnak is óriási segítség, hiszen nem csak az érdiek adóforintjaiból kell finanszírozni a város sikersportágát”.
Ősszel, Tetlák Örs (LMP) alpolgármester által tett feljelentés után a rendőrség nyomozást rendelt el, aztán a Pest Megyei Kormányhivatal szintén lépett: az Érd és a Sóskút között jogellenesen megépített út lezárására, és az eredeti állapot visszaállítására kötelezte a Fejér-B.Á.L-t és a „fehér út” tényleges kivitelezőjét, az alvállalkozó Kontimer Kft-t.
Nincs jele annak, hogy a „fehér út” miatt keletkezett jogvita rendeződne, így annak sem, hogy a kézicsapat ötvenmilliós támogatásának hatására az önkormányzat, vagy a milliáros közbeszerzéseket egymás után elnyerő felcsúti vállalkozó változtatna az álláspontján.
Elmarasztalták Mészáros Lőrinc gyermekeinek cégét az illegálisan épített „fehér út” ügyében
A leggazdagabb magyar gyermekeinek cége alvállalkozójára, valamint az érdi volt és Sóskút jelenlegi polgármesterére próbálja hárítani a felelősséget a két település között lezajlott illegális útépítés miatt. A kormányhivatal azonban a Fejér B.Á.L. Zrt.-t is arra kötelezte, hogy 90 napon belül állítsa helyre az eredeti állapotot az Érd és Sóskút között létrehozott út nyomvonalán.
Az önkormányzat a napokban jelezte a kormányhivatalnak, hogy az oligarcha-gyerekek cége nem tesz eleget az útügyi hatóság döntésének. Nincs nyoma annak, hogy a Fejér-B.Á.L. vagy az alvállalkozó cég nekilátott volna a „fehér út” lezárásának – ezt Tetlák Örs alpolgármestertől tudta meg az Átlátszó.
Csőzik polgármester azt mondta lapunknak, hogy a Fejér B.Á.L. Zrt-vel a kézicsapat támogatásáról lefolytatott tárgyalások során a felek nem érintették az út miatt kialakult jogvitát.Az ügyvédi praxisát felfüggesztő városvezető megjegyezte: a megtett feljelentést visszavonni nem lehet, ez fogalmilag kizárt, a nyomozás eredménye, kimenetele teljesen független az önkormányzat szándékától.
„Hasonlóképp semmilyen ráhatásunk nincs a kormányhivatali eljárásra sem, vagy annak esetleges bírói felülvizsgálatára” – mondta Csőzik.
„Bármilyen szándékok álljanak az érdi kézicsapat támogatása mögött, nem fogok letenni arról, hogy a »fehér út« miatt indult ügyeket végigvigyem”
– nyilatkozta Tetlák Örs az Átlátszónak.
Tetlák hangsúlyozta, nem tudja, hogy a jogviták ellenére miért állt érdekében a Mészáros-gyerekek cégének megkötni a támogatási szerződést. Abban viszont teljesen biztos, hogy a városvezetés nem kötött háttéralkut a Fejér-B.Á.L. Zrt-vel. Így nincs olyan körülmény, amely változtatna a helyzeten, vagyis hogy szabad belátásuk szerint lépjenek fel az érdi közbeszerzéseken is rengeteg pénzt elnyerő céggel szemben.
Kérdeztük a Fejér-B.Á.L-t egyebek mellett arról is, hogy egy évben a társadalmi felelősségvállalás keretében mennyi pénzzel jótékonykodnak. A főleg adófizetői pénzből elképesztő összegeket besöprő cég azonban nem tartotta fontosnak, hogy megossza nézeteit az adófizetőkkel a „fehér út” miatt indult bűnügyről vagy például a kormányhivatali határozat betartásáról.
Futotta a milliárdos bevételből
Csőzik Facebook-rajongói a polgármester március 10-i bejelentését a kézicsapat szponzorációjáról nagy üdvrivalgással, afféle csibészes tettnek kijáró elismeréssel fogadták. Az Átlátszó azonban beszélt olyan érdivel, aki a 2019 őszén hatalomra került összellenzékhez tartozó közéleti emberként gyomorforgatónak nevezte a szponzorációs ügyletet.
A Fidesz egyik nemrég létrehozott érdi szócsöve pedig így fanyalgott: „Érd polgármestere kiegyezett a baloldal által börtönbe kívánt üzletemberrel, akit a kampányában még ő maga is gyalázott”. Ezt a Már nem büdös Csőziknek Mészáros Lőrinc pénze című cikkben írták.
Az ötvenmillió forintos támogatás jelentőségének mérlegelése közben óhatatlanul fel kell tenni a kérdést: a húszas-harmincas éveiket taposó Mészáros-gyerekeknek hány milliárd forint jut az eszükbe arról a névről, hogy Érd. Ha jó a memóriájuk, akkor az a válasz: nagyon sok milliárd. Húszmilliárdnál is jóval több.
A Fejér-BÁ.L. Zrt.-t 2015 júniusában alapították meg és a cég már abban az évben nettó 1,1 milliárd forint árbevételt és 65,3 millió forint adózott eredményt ért el. 2017-re a 10,2 milliárdos forgalom mellett 798 millió forintra nőtt a haszon, és – ahogy azt az Átlátszó akkor kiszámolta – a cég napi egymillió forintnál is több nyereséget termelt.
A felcsúti székhelyű építőipari társaság 2019-ben 23,5 milliárd forintos nettó árbevétel mellett közel kétmilliárd forintos adózott profitot termelt, amelyet az eredménytartalékba helyeztek a részvényesek: a 170-170 szavazattal rendelkező dr. Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes és ifj. Mészáros Lőrinc, valamint a 60 szavazatot magáénak tudó apa, Mészáros Lőrinc.
Elakadt érdi munkálatok
Bár a Fejér B.Á.L. sorra nyeri az állami tendereket, és azzal hirdeti magát, hogy „a munkánk beszél helyettünk”, az érdi építkezéseinél nem ment mindig minden simán, több esetben is apró homokszem került a gépezetbe.
2016-ban harangozták be az érdi sportcentrum építését, amelynek becsült értéke 3,3 milliárdról 5,3 milliárdra emelkedett. 2017-re tervezték az átadást, de ebből nem lett semmi. 2020 nyarán jelentette be a kormány, hogy visszavonják a támogatását a beruházásnak, amelyet a Fejér B.Á.L. az ÉPKAR Zrt-vel együtt nyert meg korábban, az ajánlatkérő pedig a Nemzeti Sportközpontok nevű szervezet volt.
Az Országos Bírósági Hivatal mint ajánlatkérő 2021. március 11-én módosított szerződést a Fejér-B.Á.L-lal a teljesítési határidő meghosszabbításáról: ha minden igaz, a járásbíróság épületét szeptember végén átadják. A teljes szerződéses összeg itt 3,2 milliárd forint.
Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége most az érdi bíróság új épületének kivitelezését kapta meg
Büszkén nézhettek bele a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc gyerekei az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számába, ugyanis két közbeszerzést is besöpörtek. Az egyik az új hatvani könyvtár kivitelezése az érdekeltségükbe tartozó Fenstherm Kontakt Kft. révén mintegy 800 millió forintért, a másik pedig az Érdi Járásbíróság és Járási Ügyészség új épületének felhúzása, amit a Fejér-B.Á.L.
A korábban fideszes érdi önkormányzat által kiírt és a Fejér-B.Á.L. által megnyert közbeszerzések sorsában az a közös, hogy a kezdeti becsült értékhez képest a szerződési díj hatalmasat emelkedett, és Mészárosék cége egy esetben sem tudta teljesíteni az eredeti határidőket.
Öt építési beruházásról a fideszes önkormányzattal az oligarcha gyerekeinek (Beatrix, Ágnes és Lőrinc) cége, a NER-hez közel álló West Hungária Bau Kft. és a nemrég az apa, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került ZÁÉV Építőipari Zrt.-ből álló nyertes konzorcium nagyjából 15 milliárd forint értékben kötött keretszerződést 2017 decemberében.
Végül a Fejér-B.Á.L. – az eredeti értékek jelentős, harminc százalékos megemelése után – az ötből három építési szerződést kötött az eredetinél jóval magasabb, 17,5 milliárd forint értékben.
A Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum építésének eredeti összértéke 4,3 milliárd forint, amely hatmilliárd forintra emelkedett. Az alapszerződés szerint február közepére kitűzött teljesítési határidő hónapokat csúszik, talán nyarán átadják a centrumot Érd északnyugati szélén. (Az önkormányzat szerint az itteni építkezés során kitermelt mészköves talajt borították rá jogellenesen a „fehér út” nyomvonalára.)
A Batthyány Sportiskolai Általános Iskola esetében 3,8 milliárd volt a becsült, aztán előbb 5,4 milliárd forint lett a szerződéses végösszeg, amelyet februárban – nem sokkal az ötvenmilliós szponzori szerződés bejelentése előtt – megtoldottak további 113 millió forinttal. A kivitelezés itt is hónapokat késik, a közbeszerzési adatbázisban nemrég a 2021. december 7-i dátum jelent meg új határidőként.
Az Érdi Szakképzési Centrum bővítésénél pedig a 3,5 milliárdos forint becsült végösszeg 6 milliárd forintos szerződési összértékre emelkedett. Itt is több hónappal késik az átadás.
A becsült árnál 2,6 milliárd forinttal drágábban fejleszti az érdi iskolát Mészáros gyerekeinek cége
Az Érdi Szakképzési Centrum Kós Károly Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának fejlesztését és bővítését eredetileg 3,4 milliárd forintra becsülték. Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége, a FEJÉR-B.Á.L. Zrt. viszont majdnem a becsült ár duplájáért, 6 milliárdért vállalta a munkát. Az uniós közbeszerzési értesítő, a TED legfrissebb számából derült ki a felcsúti milliárdos gyerekei, Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj.
A köznevelési centrum szerződése szerint a határidők elmulasztásának igen szigorú jogkövetkezménye a késedelmi kötbér, ami naponta 60 millió forintot jelent – tízmillióval többet, mint az az összeg, amelyet a Fejér-B.Á.L. fizet az Érdi Sport Kft.-nek.
Ezért nem fizet napi 60 millió forint kötbért Mészárosék cége
Arról azonban szó sincs, hogy az érdi önkormányzat bármilyen jogkövetkezményt érvényesítene az oligarcha gyermekeinek cégével szemben. A szerződést módosították – ennek pedig előfeltétele, hogy a felek megegyezzenek egymással (a cikk kéziratának lezárásakor még nem lehetett látni a módosításról szóló közleményt és a szerződést a közbeszerzési adatbázisokban).
Csőzik polgármester elevenítette fel, hogy az önkormányzat szemszögéből mi akadályozta a köznevelési centrum építési határidejének betartását.
Jelentős többletmunka- és pótmunka-igény halmozódott fel: egyfelől a használhatóság és üzemeltethetőség érdekében ( például a tornacsarnok ne csak kézilabdára, hanem valamennyi csapatsportra hasznosítható legyen), másfelől nem volt az épületrészeknek önálló fogyasztásmérése, noha más fogja üzemeltetni az iskolai épületet, más az uszodát.
Csőzik szerint tervezési hibák is jelentkeztek hátráltató körülményként, leginkább azért, mert a közbeszerzési eljárást nem a kiviteli tervek alapján írták ki, hanem az engedélyes tervek alapján (a kiviteli tervet a kivitelező készítette), így a kivitelezés megrendelői igényei és anomáliái csupán az építkezés során derültek ki: például a könyvtárnak nem volt elhatároló ajtaja, a lépcsőfordulóban tervezési hiba folytán nem volt védőkorlát.
„Ezen felül a munkaterületet 3–4 hónapos késéssel adta át az előző városvezetés a kivitelezőnek, így a beruházások lényegesen később kezdődhettek meg” – mondta az érdi polgármester az Átlátszónak.
A nyilvános iratok, nyilatkozatok és hozzáférhető adatok szerint ugyanez a helyzet a többi beruházás csúszásával: mindnek megvoltak a maguk okai, az új önkormányzati vezetés is aláírta a szerződésmódosításokat.
Amikor tavaly februárban Csőzik nyilvánosságra hozta a Mészáros Lőrincnek írt levelét, volt, aki megjegyezte az egyik kommentben: „Szegény fidesznyikek… Teljesen összezavartad őket”.
„Folyamatosan napirenden tartottam azóta is ezt a szerintem jogos igényt egy olyan nagy, tőkeerős céggel szemben, amely Érden több tízmilliárdos beruházást valósít meg közpénzből, kötelessége társadalmi szerepvállalást megvalósítani” – nyilatkozta a pénzszerzési fortélyról az ellenzéki politikus.
A természetkárosítás ügyében tett feljelentéssel és a kormányhivatali eljárás kezdeményezésével az önkormányzat kimerítette a „fehér út” ügyében a lehetőségeit. „Elég keményen, megjegyzem” – tette hozzá Csőzik. „A szponzoráció elfogadása a város érdekeit szolgálta, és megfelelt a tavalyi levelemben vázolt érvelésemnek” – nyilatkozta Érd polgármestere az Átlátszónak.
Nyitókép: Győri Audi ETO KC – ÉRD (K&H Liga, 3. forduló), 2020.09.01. Forrás: handballerd.hu/Balogh István. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Tízmilliókkal támogatja Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége az ellenzéki Érd női kézicsapatát
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/03/30/tizmilliokkal-tamogatja-meszaros-lorinc-gyerekeinek-cege-az-ellenzeki-erd-noi-kezicsapatat/
|
2021-03-31 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Nettó 4,3 milliárd forintért építenek a Pécshez közeli Pogányban egy 92 szobás, négycsillagos superior minősítésű szállodát – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő legújabb számából. A tendert Benik Balázs terepralibajnok cége, a B Build & Trade Kft. nyerte el. A nyílt pályázatra öt ajánlat érkezett, a B Build & Trade Kft. nyújtotta be a legolcsóbb ajánlatot.
A pályázatot az MPHH Hotel Invest Szállodaipari Kft. írta ki január elején. A kft. tavaly nyert el egy 3,9 milliárd forintos állami támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Kisfaludy-pályázatán. Ahogy akkor arról a 24.hu beszámolt,
a szállodatámogatás-program ürügyén napok alatt szórt szét tízmilliárdokat a NER bennfentes húzóemberei között a Magyar Turisztikai Ügynökség – a kisebb halak között volt a MPHH Hotel Invest Kft. is.
„A vendéglátós szakmában ismert Hoffmann Henrik két projektje is befutott. A Hotel Ózon Kft. kis híján 3,3 milliárd forintot nyert a mátraházai hotel felújításra és bővítésre. (…) Csaknem 3,9 milliárd forint támogatásra érdemesítették az MPHH Hotel Invest Kft.-t, amelyet Hoffmann tavaly decemberben gründolt Márton Péterrel, aki korábban a Tensinél töltött be vezető pozíciót. Ők a 100 szobás Relax Hotel létrehozását tervezik, a döntési listából még az sem derül ki, hogy hol” – írta a lap.
Ennek fényében már nem is olyan meglepő, hogy Hoffmann Henrik a Balatoni Turizmus Szövetség elnökeként januárban azt nyilatkozata a Magyar Nemzetnek, nem ért egyet a koronavírus miatt türelmetlen vállalkozói réteggel és arra kéri őket, tartsák be a korlátozásokat.
„Persze mindenki rosszul viseli, ha hosszú időn át nem megy az üzlet, nincs bevétele, de
ebben a helyzetben az óriási segítségnek tekinthető bértámogatáson és a hitelmoratórium meghosszabbításán, illetve az eddigi intézkedéseken túl mást nemigen tud tenni a kormány”
– mondja Hoffman a Turisztikai szakemberek szerint túlélhető ez a nehéz időszak című cikkben.
„Nem szörnyülködni kell a 2020-as év kedvezőtlen turisztikai mutatói láttán, hanem felejtsük el, mint egy rémálmot, és bízzunk benne, hogy a mi életünkben már nem lesz több világjárvány” – tette hozzá a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke.
Minden szoba a völgyre néz majd
A wellness hotel egy 22 hektáros, gyönyörű fekvésű területen épül, ahol jelenleg a négycsillagos, 8 szobás Zsályaliget Hotel működik, aminek felújítása független projektben történik – írják a közbeszerzésben. A dokumentumban szó van arról, hogy a tervezési terület tájképvédelmi terület, azonban védett fa és egyéb növényzet nincs az építési helyen és környezetében.
A tervezési területen jelenleg a Zsályaliget Hotel és a hozzá kapcsolódóan működő élménypark épületei találhatók. A meglévő épületek közül a Zsályaliget Hotel 8 szobás épülete, valamint a régi lakóház és présház marad meg. A három új épületrészben közösségi, zajos és csendesebb zónákat alakítanak ki, a komplexumban lesz bowling, billiárdterem és konferenciaterem is, továbbá helyet kapnak a családi wellness kül- és beltéri medencéi. A tájhoz igazított wellness hotelben minden vendégszoba a völgy felé néz majd.
A tervezett szálloda a meglévő, kiépített, burkolt úthálózattól távol, földutakkal határolt zöldterületre épül, így mind a gépjármű, mind a gyalogos forgalom számára új útvonalakat és száz férőhelyes parkolót kell kiépíteni. Egy internetre feltöltött dokumentumból derül ki, hogy az önkormányzat engedélyezte, hogy a tulajdonában lévő utakat megerősítse és használja a beruházó, ugyanis az építkezés jelentős teherforgalommal fog járni. A beruházás befejezése után a cégnek fel kell újítania az amortizált utat.
Bánki Erik feleségének épített lovardát a cég
B Build & Trade Kft. budapesti székhelyű cég 2019-ben 4,2 milliárd nettó árbevételt és 563 millió forint adózott eredményt ért el, míg 2018-ban 3,8 milliárd nettó árbevétel mellett 81 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Mindezt úgy, hogy 2016-ban még csak 5 millió forint nyereségük volt 751 millió forintos forgalom mellett.
Benik Balázs terepralibajnok cége akkor tűnt fel a médiában, amikor az Átlátszó megírta, hogy Bánki Erik fideszes képviselő családja uniós pénzből szépíti lovardáját. A B Build & Trade Kft. összesen három közbeszerzést nyert el Bánkiék lovas projektjében.
Uniós pénzből szépíti mohácsi lovardáját Bánki Erik családja
Szépen csordogál az uniós pénz a Mohácsi Lovas Klubhoz. Az önkormányzati ingatlanon működő lovarda tulajdonosa és marketinges főnöke Bánki Erik (Fidesz) országgyűlési és volt városi képviselő felesége. [sharedcontent slug=
A B Build & Trade a pécsi közbeszerzéseken az elmúlt években feltűnően sikeres volt. A cég nyerte el az új pécsi vásárcsarnok megépítésére kiírt 3 milliárd forintos közbeszerzést, emellett a kft. nettó 1,8 milliárd forintért végezhette el a Pécsi Labdarúgó Utánpótlás Akadémia generálkivitelezési munkáit is.
A Zsályaliget Hotel körül hangyaszorgalommal gyűjtik az uniós pénzeket
A völgyben korábban épült Zsályaliget Hotelt 2015-ben adták át, a fejlesztés részben európai uniós forrásból valósult meg. A sajtóközleményükben akkoriban azt írták, hogy az IR Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. a projektre 238 millió forintos uniós támogatást kapott. Az IR Consulting Szolgáltató és Tanácsadó Kft. tulajdonosa Pablényi Attila.
A Mátrix-Workmanlike Kft. oldalán is szerepel a hotelberuházás és a helyi Pogányi Hírek is említést tett róla. A lap arról számolt be, hogy a Mátrix-Workmanlike Kft. 270 milliós uniós támogatást kapott a projektre. A Mátrix-Workmanlike Kft. többségi tulajdonosa Zsuffa Ákos.
A két üzletember közötti kapcsolatrendszerről többször írt az Átlátszó. Pablényi Attila a DFT-Hungária Zrt. igazgatósági tagja. A zrt. körül kialakult céghálózatban – amiben Zsuffa Ákos neve is feltűnik –, tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására.
A DFT-Hungária Zrt. körül kialakult céghálózatban tökéletes módszertant fejlesztettek ki az uniós fejlesztési pénzek becsatornázására: a hálózat tagjai az elmúlt három évben legalább 6 milliárd forintot pályáztak össze. Cikksorozatunk első részében egy belső használatra szánt prezentáció segítségével bemutatjuk, hogyan csinálják ezt a profik, és összevetjük ezt néhány megnyert és lezárult projekt eredményével.
Nyitókép: A wellness hotel egy 22 hektáros, gyönyörű fekvésű területen fog épülni. (Fotó: Zsályaliget Hotel/Facebook). A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Egy terepralibajnok cége építhet 4,3 milliárd forintért négycsillagos hotelt Pogányban
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/03/31/egy-tereprali-bajnok-cege-epithet-43-milliard-forintert-negycsillagos-hotelt-poganyban/
|
2021-04-01 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
|
Az olajipari szakértelem nem annyira, a kormányközeliség továbbra is lényeges a Molnál
|
Politikailag megbízható emberekkel erősítik a Mol felügyelőbizottságát. A cég vezetői eddig is tűzközelben voltak, ami a kormányzati kapcsolatokat illeti.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202113_jon_azerosites
|
2021-04-01 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
MOL-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre a Mol és a magyar állam – közölte a vállalat.
A közlemény szerint az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel.
Az alapítvány várhatóan az év második vagy harmadik negyedévében alakul meg, miután a létrehozásáról szóló törvényt elfogadta az Országgyűlés. Összhangban a Mol-csoport új stratégiájával a vállalatcsoport támogatási politikája is megújul.
A MOL-Új Európa Alapítvány átveszi a Mol korábban végzett hasonló társadalmi felelősségvállalási tevékenységének jelentős részét.
Emellett az alapítvány egy széles körű és átfogó támogatási rendszert hoz létre:
a tehetséggondozás, a környezetvédelmi tevékenység, a nemzetközi kapcsolatok ápolása, nevelési-oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, karitatív tevékenység, kulturális tevékenység, a sporttevékenység tevékenység támogatása érdekében.
Az Alapítvány közérdekű céljainak és közfeladatainak megvalósítására elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon hozama használható fel. A magyar állam és a Mol ennek érdekében egyenlő arányban 42 977 996 darab “A” sorozatú, a Mol által kibocsátott törzsrészvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként.
Vezető kép: Hernádi Zsolt a Corvinust üzemeltető alapítvány bemutatásakor
|
Közös vagyonkezelő alapítványt hoz létre a MOL a magyar állammal
|
Várhatóan az év második felében alakul meg a MOL-Új Európa Alapítvány. Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz, kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen a Mol-részvények hozamát használja fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210401_Kozos_vagyonkezelo_alapitvanyt_hoz_letre_a_MOL_a_magyar_allammal
|
2021-04-01 09:51:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány továbbra is lazán értelmezi a gazdaságvédelmi alap fogalmát, mert egy szerda este megjelent kormányhatározattal ismét milliárdokat csoportosított át
például sportra.
Így a gazdaságvédelmi programokból elvett 6,7 milliárd forint zöme, 4,9 milliárd sportági fejlesztési koncepciók megvalósítására jut, 1,2 milliárd pedig közelebbről meg nem határozott kulturális fejlesztésre.
A „Magyar Falu” programból 16 milliárdot áttettek a „Modern Városok” programba. A vasúti fejlesztések keretéből 10 milliárdot „Nemzetközi vadászati, természeti és lovas rendezvények, valamint a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus megrendezésével összefüggő szervezési és lebonyolítási eladatok támogatására” – ezzel szinte követhetetlenné vált, mennyi közpénzt költenek a vadászati kiállításra és a nagy katolikus egyházi rendezvényre.
A Központi Maradványelszámolási Alapból Szijjártó Péter minisztériuma kap 6,8 milliárdot a külképviseletek beruházásaira, a kormány rendkívüli tartalékából pedig 100 milliót a külügyi tárca központi igazgatására. Ez utóbbi forrásból találtak 1,2 milliárdot a Magyar Művészeti Akadémiának is: a titkárság és a kutatóintézet kap 100-100 milliót, a többi az MMA műemlékvédelmi beruházásaira jut.
|
Vasút helyett katolikus kongresszus, falu helyett város – a kormány ismét pénzeket csoportosított át
|
Egy forrásból 1,2 milliárdot a Magyar Művészeti Akadémiának is találtak. A kormány továbbra is lazán értelmezi a gazdaságvédelmi alap fogalmát, mert egy szerda este megjelent kormányhatározattal ismét milliárdokat csoportosított át például sportra.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210401_gazdasagvedelmi_alap_atcsoportositas_modern_varosok_magyar_falu
|
2021-04-01 09:50:00
| true | null | null |
HVG
|
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt.
|
Újra jól fut a Mészáros miatt egy időre kegyvesztetté vált vállalkozó szekere
|
Krskó Tibor kommunikációs ügynökségekbe fektetett pénzt, most újabb média-reklámügynökséget indított.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202113_hg_listak_kormanyfuggoseg
|
2021-04-04 11:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
Nagyobb autonómiáról, a fizetések emeléséről, a nagyobb gazdasági mozgástérről, a bürokratikus akadályok elhárulásáról, rugalmasabb működésről, az oktatási színvonal, a nemzetközi versenyképesség javulásáról szólnak azok az ígéretek, amelyekkel a kormány januárban pár hét alatt meggyőzött három nagy vidéki egyetemet, és csinált kedvet további nyolc számára, hogy válasszák a felkínált modellváltást, mikor állami helyett alapítványi fenntartásba kerülnek. Az újabb modellváltó egyetemekről végül a kormány eredeti terveihez képest több hetes csúszással nyújtották be a vonatkozó törvényjavaslatokat, szerda éjjel.
Elkészültek a törvényjavaslatok 11 újabb egyetem modellváltásáról
Az új egyetemeket érintő törvényről Stumpf István egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. Megosztott pár részletet is a törvényről, sőt az új egyetemi alapítványok kuratóriumának összetételéről is. Az is kiderült, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorok nem mindenhatóak, és a modellváltás sem csodaszer.
Hasonló érvekkel indult a folyamat máshol is, de mi valósult és mi valósulhat meg ezekből az ígéretekből, a már modellt váltó egyetemek példája alapján mire számíthat a most soron következő tizenegy? Arra valószínűleg nem, ami a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel történt, ahol az átalakulás óriási feszültséghez, tömeges felmondáshoz és kilépéshez és egy alternatív képzőhely létrejöttéhez vezetett.
Más modellváltó intézményeknél kevesebb volt a konfliktus, de azért akadt. Az elsőként átalakuló Corvinus esetében például emlékezetes volt az a levelezés, ami pont az SZFE ügyében zajlott, és nem volt teljesen zökkenőmentes az sem, ahogy a nagy vidéki tudományegyetemeken döntöttek a modellváltás kéréséről, különösen Szegeden váltott ez ki indulatokat. A kuratóriumok összetételén aggódókat a modellváltást felügyelő kormánybiztos a múlt héten azzal igyekezett megnyugtatni, hogy jelezte, ezúttal kértek javaslatokat a most modellváltó intézmények vezetésétől és az MTA elnökétől is, hogy az egyetemi és a tudományos szféra is képviseltesse magát a törvényjavaslatban legalább öt tagúként meghatározott testületekben, de arról is beszélt, hogy ott kell legyen az üzleti szféra is, és természetesen a politikusok sem maradhatnak ki.
A kormány igyekezett valamiféle választ adni a további, legfőképp az egyetemi autonómiát féltő kritikákra is a most benyújtott törvényjavaslatban. A korábbi tapasztalatokat figyelembe véve kikötötték például, hogy az alapítványok alapító okiratában véleményezési vagy egyetértési jogot kell biztosítani az egyetemi szenátusnak, illetve hogy az alapítvány felügyelő bizottságának egyik tagját a szenátus delegálja, így nyújtva lehetőséget bepillantani a kuratóriumi munkába.
Mit lehetett látni a kuratóriumból?
Korábban erre nem sok lehetőség volt, legalábbis erről beszélt a hvg.hu-nak Toronyai Gábor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének Corvinus egyetemi elnöke. Ő azt mondja, nem lát rá a kuratórium munkájára. A testület jellemzőn szenátusi üléseket követően szokott tárgyalni a szenátus által véleményezett előterjesztésekről, és ezt a véleményt többnyire figyelembe is veszi, bár nem minden esetben. De hogy ezen kívül “mikor ülnek össze, miről beszélnek, miről döntöttek, mennyi pénzzel gazdálkodnak, nem tudni” - mondta az egyetemi docens, aki szerint volt rá példa, hogy csak mellékesen, utólag, egy bírósági végzésből derült ki a kuratóriumi döntése, például az, hogy György László, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kuratóriumi taggá vált.
A Corvinus
A Corvinus Egyetemen ment elsőként végbe a váltás, és bár sok szempontból modellként szolgál, egy lényeges kérdésben eltér a többi modellváltó intézmény zömétől: a fenntartó alapítványt hatalmas vagyonelemekhez (Mol és Richter részvényekhez) juttatta a kormány, hogy önfenntartóvá válhasson (az újabb egyetemek közül a Semmelweis Egyetem és a Tokaj-Hegyalja Egyetem kapott még hasonló juttatást).
A Corvinus fenntartója 2019. július 1. óta a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, amelynek legfőbb döntési szerve a kuratórium, olyan tagokkal, mint György László ITM-es államtitkár, Lánczi András, az egyetem rektora, Martonyi János volt külügyminiszter, Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, elnöke Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója, a felügyelő bizottságban pedig helyet kapott Chikán Attila az egyetem volt rektora, aki az első Orbán-kormány alatt két évig gazdasági miniszter volt.
A kuratórium működésének átláthatatlanságát kritizálta az egyetem egy másik, neve elhallgatását kérő munkatársa is, aki úgy látja, hogy a szenátus csak azt tárgyalhatja meg, amit a kuratórium terjeszt elé, de a döntés tervezésének a folyamatába gyakran nem vonják be. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy az egyetemi vezetés – érzékelve az alulinformáltság miatt keletkezett bizalmatlanságot – újabban javítani igyekszik a működés átláthatóságán.
A Corvinus vezetése árnyalja ezt a képet. "Sok erőforrást fordítunk arra, hogy mindenki mindenről tudjon, persze mindig lehet többet és jobban kommunikálni" – mondta Barta Márton, az egyetem stratégiai vezetője a hvg.hu-nak egy háttérbeszélgetésen, még a törvényjavaslatok benyújtása és Stumpf István múlt heti turnéja előtt.
Az átalakulás óta például felfejlesztették a korábban elhanyagolt kommunikációs funkciókat, a legutóbb pedig átalakították a szenátusi és kuratóriumi jogkörök megosztását: az akadémiai típusú szabályzatok lényegében mindegyike a szenátus jogkörébe került, a pénzügyi természetű döntések maradtak kuratóriumnál, de a kuratóriumi döntéseket is előzetesen véleményezi a szenátus - mondta.
Viták a teljesítményértékelés körül
A Corvinuson már működik a teljesítményértékelési rendszer (ami más intézmények számára is példa lehet), de ezzel sem mindenki békült ki. “Ez a vállalatszerű teljesítményértékelési rendszer egyszerűen nem felel meg az oktatás, és különösen nem a kutatás természetének” – mondta a hvg.hu-nak a neve elhallgatását kérő munkatárs, aki megalázónak is érzi az új rendszert.
Toronyai Gábor szerint az éves teljesítményértékelés és elbeszélgetés oda vezet, hogy az oktatók nem csak a közéletben fognak kevésbé megnyilvánulni, de a kutatásaikat is inkább a vezetői akarathoz igazítják majd. “Illuzórikussá válik a kutatás és az oktatás szabadsága”. Így szerinte az oktatók nem fogják tudni betölteni a közjót szolgáló küldetésüket, nem jönnek majd a szabad oktatásra vágyó emberek az egyetemre, ahol hasznos, de nem valódi kutatások lesznek. Hiába garantálja az Alaptörvény az akadémiai autonómiát, ha nincs egyetemi autonómia. Így elvész a szabad kísérletezés lehetősége, középszerű helyekké válnak az intézmények."
A kritikák az egyén szempontjából lehetnek jogosak, de a lépés mögött az áll, hogy az egyetem állóvízben marad, ha nem definiálja a teljesítményt világosan - érvelt a hvg.hu-nak Csicsmann László akadémiai rektorhelyettes. Érvelése egybevág a kormányéval. A modellváltás levezénylésre a közelmúltban kormánybiztosként kinevezett Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter is az állóvizes hasonlathoz nyúlt, amikor az egyetemi teljesítmény javításáról beszélt több interjúban.
Stumpf István: Orbán szerintem most próbálja újraformálni a környezetét
"Az első tíz egyetem átalakulása, és most a vidéki, illetve tudományegyetemek belépése új dimenziókat nyit, mert a tudományegyetemek több mint tíz karral rendelkeznek, és a klinikák ügyét is megnyugtatóan kell elrendezni" - mondta a adott interjúban Stumpf István, akit csak nemrég neveztek ki a modellváltási feladat felelősévé, kormánybiztosként.
A rektorhelyettes jelezte, korábban gyakran előfordult, hogy ha valaki elérte a docensi szintet, akkor nem lépett tovább, és onnan ment nyugdíjba. “Senki nem kérte rajta számon, hogy hány publikációt készített”. A rendszert érő kritikák mögött ugyanakkor generációs törésvonalat is lát.
A teljesítményértékelés és az akadémiai autonómia viszonyáról Barta Gábor azt mondta, hogy a tudományos igazság kérdésében nemzetközi sztenderdek alapján kell eldönteni, hogy valami jó vagy sem. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne mérhető a teljesítmény. Az új rendszerben a nemzetközi tudományos folyóiratokban megjelent publikációk száma az egyik kulcstényező.
Üzleti és akadémiai logika - egymást inspirálják?
A Corvinus szervezeti átalakulása során megszűntek nagy múltra visszatekintő karok. Ezzel leértékelődött a tanszékek szerepe, nagyvállalati logika érezhető - mondták forrásaink. Toronyai Gábor szakszervezeti vezető szerint az új szervezet kialakításakor a munka világából származó főnök-beosztotti viszony jelent meg hangsúlyosabban, ezzel együtt pedig az alsó szintekig elérő erősebb személyi függés is.
Az intézetvezetők nem tudnak akadémiai munkájukkal foglalkozni, mert menedzserként kell működtetniük intézetüket, rövid határidővel beszámolni a munkáról, szervezni a teljesítményértékelést – mondta a név nélkül nyilatkozó munkatárs, aki szerint “egyre kevésbé van tere a módszertani, összehasonlító kutatásoknak. Az üzleti tudományok, az üzleti profil kerül előtérbe, az akadémiai szempontok pedig hátrébb.”
Az egyetem szerint viszont a karok elhagyásával rugalmasabb lett a szervezet. Az átalakítás célja pedig részben az oktatási portfólió tisztítása volt, így jobban menedzselhető az intézmény. Konszenzus van arról, hogy az üzleti és akadémiai logikát lehet úgy működtetni, hogy egymást erősítsék - mondta Barta Márton. Szerinte előbbi értelmében a hallgatók és a partnerek igényeit, szempontjait kiemelten kezelik, utóbbinál viszont érvényesül a tudományos értelemben vett igazság keresése. “Absztrakció szintjén lehet feszültség, a mindennapok szintjén azonban megférnek: a kettő egymást inspirálja.”
A piaccal való szoros együttműködés a corvinusos vezetők szerint amúgy sem újkeletű dolog, csak korábban nem volt erre általános stratégia. A nemzetközi rangsorok élén álló egyetemeken is az üzleti logika érvényesül - mondta Csicsmann László, aki ugyanakkor jelezte, valóban vannak viták arról, hogy miként lesz kapacitás az akadémiai és az üzleti igények együttes kielégítésére.
Van már pozitívum?
A Toronyai Gábor lát pozitív elemet az új szabályok között: az akadémiai életpályamodellt, aminek keretin belül az oktatók többféle utat választhatnak maguknak hároméves időtávban, attól függően, hogy az oktatásra vagy a kutatásra szeretnének koncentrálni. Ehhez vannak hozzárendelve oktatási és publikálási minimumkövetelmények, ami szerinte világos és követhető rendszer.
“Pontosan meg tudjuk mondani, mikor lesz valaki adjunktusból docens, hogyan emelkedik a bére, milyen bónuszokat kap” - mondta az életpályamodellről Csicsmann László. Azt azért megjegyezte, hogy itt is vannak viták. “Az oktatók egyik fele szerint túl alacsony másik fele szerint túl magas a léc.” A rektorhelyettes szerint ez is mutatja, hogy állandó vitában élnek, ami “Mindig is a közgázos kultúra része volt. Az átalakulás ezt a hagyományt nem igazán érintette.”
Ahhoz, hogy a modellváltás sokat hangoztatott előnyei valóban megmutatkozzanak, időre van szükség. Toronyai Gábor szerint legalább 3 év kell, hogy látszódjon, milyen irányban hat az átalakulás.
Miskolcon, ahol csak egy éve indult el az átalakulás, jóval kevesebb a tapasztalat. Ők más intézményekkel együtt augusztus 1-el kerültek alapítványi fenntartásba, a kuratórumi elnöke Varga Judit igazságügyi miniszter lett. Külső vagyonelemeket nem kaptak, finanszírozásukat továbbra is elsősorban az állami biztosítja.
Dabasi Halász Zsuzsa, az FDSZ helyi elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, még nem tudni, hogy miként fog működni a fenntartó alapítvány kuratóriuma a gyakorlatban. A testület egyelőre sem a munkavállalókkal, sem az érdekképviseletekkel nem találkozott még hivatalos fórumokon, de szerinte ez betudható a vírusveszélynek is. Azt azonban súlyos hiányosságnak nevezte, hogy nincs szabályozva a kapcsolattartás a kuratórium és a munkavállalói érdekképviseletek között. Szerinte a modellváltás eredménye 5-6 év múlva érződhet. Ez egybecseng azzal, amit a modellváltás első évfordulóján Lánczi András, a Corvinus rektora mondott, aki szerint 5-7 év múlva lesz majd érezhető a fejlődés.
|
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
|
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210402_corvinus_modellvaltas_tapasztalatok
|
2021-04-02 07:00:00
| true | null | null |
HVG
|
A hvg.hu beszámolt róla, hogy a szerda éjjel benyújtott törvényjavaslatok alapján a magyar felsőoktatási intézmények nagy része alapítványi fenntartásba kerül, és arról is, hogy ezeket nagyon eltérő mértékben látják el vagyonnal. Ez továbbra is így van, de a csütörtöki újabb tervezet néhány kiegészítést tesz.
A Színház- és Filmművészeti Egyetem megkapja a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. (az Uránia mozi) 15 millió forintos állami üzletrészét, a budai Millenáris Parkot és intézményeit működtető Millenáris Alapítvány, amely az egyetemekhez hasonló közérdekű vagyonkezelő, a Nagymező utcai Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét.
A Miskolci Egyetem 20%-os tulajdonosa lesz az Ózdi Acélműveknek, továbbá átadják neki a Csanyik-völgyi volt tüdőszanatórium épületét. Itt egy „minden igényt kielégítő idősek otthona jöhet létre”, ahol nemcsak a gyógytornász, egészségügyi szervező, ápoló szakos és a szociális munka és szociológia szakos hallgatók, hanem a mérnöki, informatikai szakokon tanulók is eltölthetik majd szakmai gyakorlatukat.
Több törvényt módosítanak annak érdekében, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok jól fizetett kuratóriumaiba és felügyelőbizottságaiba országgyűlési és önkormányzati képviselők, polgármesterek, köztisztviselők, vezető kormánytisztviselők is beülhessenek. Törlik az összeférhetetlenségi szabályokat.
Előírják viszont a közbeszerzést, amit eddig sokan hiányoltak. A mostani törvény a közérdekű alapítványokat felmenti, de ezt most törlik. Az indoklás szerint az ilyen intézmények beszerzéseinek „nyilvános és átlátható lebonyolítása olyan kiemelt közérdek, amelynek biztosítására indokolt a közbeszerzési kötelezettség meghatározása”.
A törvényjavaslat az összes átalakított intézményt átsorolja a magánegyetemek közé, államiként az eleve külön kezelt Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kívül csak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem marad meg. Minden intézménynél külön megerősítik, hogy „az alapítói jogok teljes körének gyakorlására” az alapítvány kuratóriumát lehet kijelölni, amelyet a miniszter nevez ki, de később már ő sem (egy másik kormány más elképzelésekkel induló minisztere sem) válthatja le. Ezeket az államilag kinevezett irányító testületekkel működő, a vagyonjuttatások ellenére kisebb-nagyobb mértékben továbbra is az állami költségvetésből fenntartott intézményeket Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az indoklásban így nevezi: „a mindenkori kormányzattól független magánjogi szereplők”.
|
Újabb vagyonjuttatás az alapítványi egyetemeknek
|
Egy új törvényjavaslat gondoskodik arról, hogy politikusok és kormánytisztviselők is beülhessenek az egyetemi kuratóriumokba, de előírja nekik a közbeszerzést.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210402_Ujabb_vagyonjuttatas_az_alapitvanyi_egyetemeknek
|
2021-04-02 10:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
A bíróság ma megküldött ítélete szerint nemcsak a Budapest–Belgrád vasútvonalról szóló hitelszerződés 10 éves titkosításával nincs probléma, de még azt is eltitkolhatja a kormány, hogy milyen külgazdasági érdekeket sért a szerződés kiadása
– írja Szél Bernadett független országgyűlési képviselő csütörtöki közleményében. Szél a kormánynak azt a döntését támadta meg, amely 10 évre titkosította a vasútvonal finanszírozására kötött hitelszerződést. A titkosítás mellett azzal érveltek, hogy „Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen külső befolyástól mentes érvényesítését” veszélyeztetné a szerződés adatainak nyilvánossága.
Szél a bírság döntése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul, mert – mint fogalmazott –
A hitelszerződés megismeréséhez igenis joga van az adófizetőknek, akiknek 750 milliárd forintot kell majd fizetniük anélkül, hogy tisztában lennének a kínai hitel feltételeivel és a beruházás részleteivel.
Az ügyészség elutasította Szél Bernadett a Budapest-Belgrád vasút építése miatt tett feljelentését
A kormány nem vagyonkezelőként jár el, amikor pénzeket csoportosít át a költségvetésben, ezért nem merülhet fel a hűtlen kezelés gyanúja.
2020. szeptember. 16. 18:47 hvg.hu Itthon
Beperli a Külügyminisztériumot Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal miatt
A független országgyűlési képviselő szerint a Kínai Kommunista Párt kívánsága fontosabb volt Szijjártó Péternek, mint a magyar adófizetők.
2020. szeptember. 22. 09:44 hvg.hu Vállalkozás
Mészárosék emberei megérkeztek a 750 milliárdos vasútprojektre létrehozott cégbe
Az RM International tavaly és tavalyelőtt is milliós veszteségeket könyvelt el, mégis szerepet kapott a 750 milliárd forintosra tervezett Budapest–Belgrád-projektben. Nemrég új tagokkal bővült az igazgatósága.
|
Még az is titkos, miért titkolja a kormány a Budapest–Belgrád vasút hitelszerződéseit
|
A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210401_budapestbelgrad_szel_bernadett_birosag_titkositas
|
2021-04-01 16:29:00
| true | null | null |
HVG
|
A felcsúti focicsapat mögött álló, a fociakadémia tulajdonában lévő Puskás FC Kft. remek évek zárt 2020-ban, árbevétele 16 százalékkal 4,3 milliárd forintra emelkedett - számolt be erről a napokban a 444.hu. Hogy a bevételek növekedése pontosan milyen forrásnak köszönhető, arra a részletek taglalására hivatott kiegészítő melléklet nem tér ki. Felcsúton ugyanis immár hagyományosan kihagyják azt a fejezetet a dokumentumból, mintha az annak nem is lenne része.
Minden jel arra utal azonban, hogy hasonló a helyzet egy másik NBI-es és NER-közeli focicsapatnál is. A Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd Zsóry FC mögött álló Kft. éves beszámolója is úgy néz ki, mintha nem lett volna itt tavaly semmiféle lezárás, zárt kapus mérkőzés, sem pedig koronavírus-járványból kifejlődött gazdasági válság.
A klubnál ugyanis töretlen és lendületes növekedést mutatnak nemcsak a bevételek, de lehetőség volt a Kft.-nél a fizetések drasztikus emelésére is. De kezdjük a legelején!
A Mezőkövesd Zsóry FC Kft. értékesítésből származó bevételként 996,8 millió forintot könyvelhetett el a 2020-as beszámolója szerint, ami 19,2 százalékos növekedést jelent előző évhez képest.
A kiegészítő mellékletben foglaltak szerint a növekedés több tételnek is köszönhető. A koronavírus-járvány és a zártkapus meccsek következtében is kicsit csökkent a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek, de ezek egyébiránt a teljes bevétel töredékét teszik ki. Ilyen címen 17 milliót könyveltek el a korábbi 21,2 millió forint után. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bevételeinek 1,7 százaléka köszönhető a jegyeladásoknak, ami hazai viszonylatban nem, de gazdasági értelemben nézve nagyon alacsony hányadot jelent. A tendencia ráadásul egyáltalán nem kedvező irányú, mivel 2019-ben még a bevételek 2,9 százalékát köszönhették a jegyek és bérletek eladásának.
Az értékesítési bevételek döntő részét, 68 (!!) százalékát a Magyar Labdarúgó Szövetségtől és a Magyar Hivatalos Labdarúgóligától érkező egység jogdíjak teszik ki. Ez 680,5 millió forint volt a 2019-es 563,8 millió forint után.
A beszámoló alapján joggal jelenthetnénk ki: a Mezőkövesd Zsóry valamiért egyre vonzóbbá válik a szponzoroknak és a hirdetőknek. Ilyen jogcímen könyvelték el a második legtöbb bevételt, ez 2020-ban 172,6 millió forint volt. Az összeg önmagában még nem árul el sokat a helyzetről, ezért megjegyezzük, 2019-ben még "csak" 93 millió forintot köszönhettek a hirdetőknek.
Vagyis egy olyan évben, amikor alig voltak nézők előtt lejátszott mérkőzések, egy olyan évben, amikor a vállalkozói szféra inkább meghúzta a nadrágszíjat a bizonytalanságok miatt, egy olyan évben, amikor hetekre, hónapokra állt le és zárt be az egész ország, a hirdetők úgy gondolták, minden korábbinál nagyobb összeghez kell juttatniuk a matyóföldi focicsapatot.
A klub bevételeinek 17,3 százalékát dobták össze a szponzorok az előző évi 13 százalék után.
Az értékesítésből származó bevételekkel szemben az egyéb bevételek némiképp mérsékeltebben alakultak: 599,8 millió forint folyt be a kasszába a korábbi 818 millió utána. A csökkenés hátterében részben az áll, hogy a városi önkormányzattól "csak" 60 milliós támogatást kapott a csapat a korábbi 110 millió után, kevés volt a TAO-támogatás is, és kicsit kevesebb pénzt folyt be az eladott immateriális javakból, tárgyi eszközökből.
Megugrottak a bérköltségek
Ahogy a két nagy bevételi csoport ellentétesen alakult tavaly a klubnál, úgy a ráfordításokról is elmondható ez. Anyagjellegűként valamivel kevesebbet költöttek, 305 milliót az előző évi 324 millió forint után. A dolgozók foglalkoztatásával járó kiadások viszont jócskán megugrottak. Személyi jellegű ráfordításként 949,4 millió forintot könyveltek el a 2019-es 834 millió forint után.
A kiegészítő melléklet tájékoztatási részéből kiderül, hogy a kiadások a létszám csökkenése ellenére emelkedtek, amiből arra következtethetünk, hogy béremelés volt a Kft.-nél. Ezt a rendelkezésre álló adatokból számított átlagos bruttó bér is alátámasztja.
Az átlagos statisztikai létszám 53 fő volt a korábbi 57 fő után. A bérköltségből kiindulva az egy havi átlagos bruttó bér 1 158 625 forintról 1 425 037 forintra nőtt a koronavírussal sújtott tavalyi évben. Ez bőven az átlagot meghaladó, 23 százalékos béremelést jelent a Mezőkövesd Zsóry FC-nél.
Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy ebben a focisták mellett az irodai és operatív személyzet fizetése is benne van.
A bevételek és ráfordítások eredőjeként üzemi szinten stagnált a Kft. eredményessége: az előző évitől pár százezerrel magasabb, 45,9 millió forintos nyereséget mutattak ki. Ezt tavaly azonban a pénzügyi műveleteken elért 25 millió forintos nyereség tovább növelte. Így egy 3,2 millió forintos adófizetési kötelezettség levonása után 62,2 millió tiszta profit maradt a klubnál a 2019-es 42,2 millió forint után.
A nyereséges gazdálkodástól vélhetően nem teljesen független egy másik, stabilitás szempontjából jelentős fejlemény, miszerint jelentős mértékben csökkent a klub tartozásállománya 2020-ban. A 2019-es 223,2 millió forint után tavaly 149,7 millió forintot tartottak nyilván. Ennek zöme egyéb rövid lejáratú kötelezettség, 101,5 millió forint, a maradék 48,1 millió forint pedig a szállítók felé való tartozás állománya. Utóbbi hatalmasat csökkent egy év alatt, hiszen 2019 végén még 131 millióval tartozott a Kft.
|
Válságálló Mezőkövesd: Tállai András focicsapatához ömlött a szponzorok pénze
|
A jelek szerint nemcsak a felcsúti focicsapat mögött álló gazdasági társaság zárhatott kiváló évet 2020-ban, de Tállai András, egykori NAV-elnök, jelenleg a Pénzügyminisztérium államtitkárához kötődő csapatnak se kottyant meg a koronavírus és az általa kiváltott válság.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/valsagallo-mezokovesd-tallai-andras-focicsapatahoz-omlott-a-szponzorok-penze.html
|
2021-04-06 20:39:53
| true | null | null |
mfor.hu
|
„Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat” — nyilatkozta tavaly június végén a Mandinernek adott interjújában Kovács István, a Megafon Központ vezetője, aki leszögezte, hogy „közpénz nincs a Megafonban, és nem is lesz soha”.
A meg nem nevezett „üzletemberek” igencsak bőkezűen fizethettek a weboldalért: a központot működtető Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tavalyi beszámolójából (mely pár nappal az interjú megjelenését követően lett nyilvános) az látszik, hogy 56 millió forintnyi forrás került a kormánypárti internethuszárokat képző cégbe.
A Megafon akkor alig volt két hónapos. Az alapító okirat szerint Kovács az alaptőkének megfelelő hárommillió forintot sem tette le, annak befizetését idén májusra ígérte. A rövid időszakra vonatkozó beszámolót azért adták le évközben, mert a cég adónemet váltott.
A beszámolóból kitűnik, hogy a cég 2020. június 30-án 51,5 millió forintot tartott készpénzben, a fennmaradó összeget pedig tárgyi eszközökben. Forrásoldalon 6,5 millió forintnyi kötelezettség és közel 50 millió forintnyi passzív időbeli elhatárolás fedezte az eszközöket. A készpénztartalék javát kitevő 50 milliós tételről nehéz eldönteni, hogy konkrétan micsoda lehet: a mérlegsoron a már befolyt, de későbbre vonatkozó bevételeket szokás nyilvántartani.
A szűk két hónapja létező cégnek szinte csak személyi jellegű költségei voltak, az egyetlen alkalmazottra 1,83 millió forint kiadás jutott. A költségeket egyéb bevételek címén szerepeltetett 1 millió 909 ezer forint fedezte.
A legérdekesebb kérdés, hogy honnan érkezhetett az 50 milliós tétel, illetve az 1,9 milliós „egyéb bevétel”. Érdekes ellentmondás a beszámolóban, hogy annak kiegészítő melléklete szerint a Megafonnak nincsen kapcsolt vállalkozása, ugyanakkor az említett 1,9 milliós bevételt mégis kapcsolt vállalkozással szemben számolták el.
Kapcsolt kicsoda?
A cégadatbázisból nem derül ki, hogy mi lehetett ez a kapcsolt vállalkozás. Könnyen lehet ugyanakkor, hogy a Megafon Központot alapító Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ háza táján volna érdemes keresgélni — az alapító jogász itt a stratégiai igazgató pozícióját tölti be. Ha tényleg ez a helyzet, akkor kérdéses, hogy mennyiben áll meg Kovács kijelentése, miszerint közpénz nincs a Megafonban.
Az általunk megismert iratok szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott, jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetirodától, a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül.
Volt, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem volt köteles, egy kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utalt, hogy a „projekt” elnevezés csak az egyre jobban kereső, beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálta: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Idén januárban az Alapjogokért Központ az alábbi poszttal népszerűsíti a Megafont a Facebookon:
A Megafon Központot tavaly alapította Kovács azzal a céllal, hogy kormánypárti internethuszárokat képezzen. Az általuk kínált képzés ingyenes. Támogatott partnereik között szerepel Rákay Philip médiaember, korábban a Fidesz-nagygyűlések konferenasziéja, a kormányzati kommunikációs csapat külsős munkatársa, az M1 intendánsa, valamint Bohár Dániel, a Pesti TV műsorvezetője és egy Filep Dávid nevű valaki, aki 2016-ban írt egy kalandregényt.
Pénteken kérdésekkel kerestük az ügyben a Megafont és az Alapjogokért Központot is, válaszukat még várjuk.
|
Alig két hónapos volt a Megafon Központ, máris került bele valahonnan 56 millió forint
|
Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/03/08/alig-ket-honapos-volt-a-megafon-kozpont-maris-kerult-bele-valahonnan-56-millio-forint/
|
2021-03-07 12:19:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá. A dokumentumból kiderült, hogy a magyar állam egy kft.-t bízott meg az 55 milliárd forintos ügylet lebonyolításával, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ahelyett, hogy közvetlenül a gyártóval szerződött volna, a Danubia Pharma Kft.-re hagyta a beszerzést.
Hamarosan az is kiderült, hogy a közbeszerzés nélkül kiválasztott kft. alig néhány hónappal az üzlet megkötése előtt a Syntonite Med Zrt. tulajdonába került. A történet innentől válik homályossá, mert a Syntonite Med nyilvánosan elérhető papírjaiból a valódi tulajdonosok kiléte nem megismerhető.
A cég február elején tartott közgyűlésének jelenléti ívéből kiderül, hogy a kínai beszerzési szerződést aláíró Tuza Máté vezérigazgató és az egykori alapító, Gergely Csaba, az UTE egykori jégkorongozója, a Zuglói Piranhák nevű amatőr hokicsapat edzője csak részvényesi meghatalmazott státusszal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy nem ők a részvények tulajdonosai, ám így a valódi tulajdonos képviselői lehetnek a cégügyekben. Ezzel a megoldással biztosítani lehet, hogy a részvénytársaság úgy működjön, hogy a tulajdonos a nyilvánosság elől rejtve marad.
A Müller Cecília által szignált szerződés 7. pontja ugyanakkor azt állítja, hogy a vakcinabeszerzéssel megbízott cég a megállapodás megkötésekor átlátható szervezetnek minősült.
Sőt, azt is kikötötték, hogy amennyiben a cég elveszti átláthatóságát, az NNK jogosulttá válik arra, hogy azonnali hatállyal, kártalanítás nélkül felmondja a megállapodást.
Ezek azért fontos kitételek, mert amennyiben a Danubia Pharma nem minősülne átláthatónak, az országos tiszti főorvos vezette NNK törvényt sértett volna a szerződéskötéssel.
A kormány a veszélyhelyzetre tekintettel felmentést adott ugyan a közbeszerzési kötelezettség alól, az államháztartási törvényben meghatározott kötelezettségek viszont továbbra is érvényesek az NNK-ra is. A jogszabály kimondja, hogy állami szerv kizárólag átlátható szervezettel köthet megállapodást. Jogi értelemben pedig csak az a vállalkozás tekinthető átláthatónak, amelynek tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető.
Az állami megrendelések esetében a szerződéskötés előtt a kiválasztott cégnek átláthatósági nyilatkozatot kell tennie. A Pénzügyminisztérium államháztartási tájékoztató oldala szerint e kötelezettség alól csak a minimális, százezres nagyságrendű megbízások esetén lehet eltekinteni. A kötelezettség a Danubia Pharma és a Syntonite Med esetére is kiterjed, azaz nyilatkozni kell akkor is, ha egy cégnek nem természetes személy, hanem egy további vállalkozás a tulajdonosa. A kormányhivatal.hu oldalról letölthető formanyomtatvány szerint a nyilatkozatban az érintetteknek a tényleges tulajdonos nevét, lakcímét, adószámát és tulajdoni hányadát is meg kell adniuk a megrendelőnek.
A kínai vakcinabeszerzésről szóló megállapodás jogszabályi hivatkozásából az hámozható ki, hogy ezt a nyilatkozatot a Danubia Pharma képviselője, Tuza Máté is megtette.
A 24.hu a napokban megkereste az NNK-t és a Emberi Erőforrások Minisztériumát azzal a kérdéssel, hogy a Danubia Pharma Kft. képviselője valóban leadta-e a nyilatkozatot. Azt is kérdeztük, hogy ha a szerződésben foglaltaknak megfelelően megkapták a Syntonite Med Zrt. részvénytulajdonosairól szóló információkat, kinek vagy kiknek a neve szerepel a dokumentumban. Válasz azonban sem Müller Cecíliáéktól, sem Kásler Miklós minisztériumából nem érkezett.
Tuza Máté korábban az Indexnek adott nyilatkozatában azt állította, hogy „a cég tulajdonosai magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.
|
Müller Cecíliának tudnia kell, hogy ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiszemelt cég mögött
|
Március elején Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosságra hozta a kínai gyártású Sinopharm vakcina beszerzésére kötött szerződést, amelyet Müller Cecília országos tiszti főorvos írt alá.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/08/muller-cecilia-kinai-vakcinauzlet-danubia-pharma/
|
2021-04-08 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A koronajárvány féken tartására hozott korlátozó intézkedések miatt a nemzetközi külkereskedelem a legtöbb termékcsoport esetében visszaesett 2020-ban. Akad azonban néhány kivétel, egyebek mellett épp a járvány elleni közdelemhez használt termékek köre – írja a 2020-as külkereskedelmi folyamatokat bemutató cikkében az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. A Covid-19-cel kapcsolatos termékcsoportok: fertőtlenítő termékek, egészségügyi járművek, védőfelszerelések, diagnosztikai és tesztelő eszközök, oxigénterápiás berendezések, orvosi berendezések, orvosi fogyóeszközök.
A behozatal és a kivitel is nőtt
A tagállamok unión kívülről származó járványimportja 10,4 százalékkal nőtt 2019-hez képest (a járvány elleni küzdelemben alkalmazott termékeket természetesen korábban is használták), a járványexport pedig 5,5 százalékkal bővült. A növekedés mind a kivitel, mind a behozatal esetében nagyobb volt az első félévben, mint a másodikban, mivel a járvány kitörése után több termékből hiány lépett fel.
A behozatal az összes járvánnyal kapcsolatos termékcsoportban nőtt, míg a kivitel néhány termékkategóriában csökkent. A védőfelszerelések és az oxigénterápiás eszközök behozatala különösen megnőtt (40,3 illetve 38,7 százalékkal). Az unión kívülre irányuló exportban 16 százalékkal nőtt a fertőtlenítő szerek kivitele, az egészségügyi járművek kivitele azonban 10 százalékkal csökkent.
A négy legnagyobb külkereskedelmi partner az Egyesült Államok, Svájc, Kína és az Egyesült Királyság voltak – ebben a sorrendben, a külkereskedelmi forgalom messze az USA-val volt a legnagyobb.
Az egyenleg az USA-val szemben pozitív volt (vagyis az EU többet exportált, mint amennyit importált), Svájccal szemben negatív, Kínával szemben enyhén negatív, míg az Egyesült Királysággal szemben enyhén pozitív.
Az év során az importot nézve a legtöbb hónapban az USA volt a legjelentősebb partner, Svájc néhány hónapban előzte meg. A kínai import áprilisban és májusban ugrott meg jelentősen, jelentős részben a védőfelszerelések tömeges behozatalának köszönhetően.
A forgalom meglehetősen egyenletesen oszlott meg a főbb külkereskedelmi partnerek esetében termékcsoportokra bontva – például a fogyóeszköz-import az USA, Kína és Svájc esetében is az összbehozatal 14 százalékát tette ki, az Egyesült Királyság esetében pedig 12-t. Kiemelkedő különbség, hogy a brit importon belül különösen nagy szeletet, 21 százalékot tettek ki a fertőtlenítő szerek. Míg a svájci exportban nagy, 23 százalékos szeletet adtak az orvosi eszközök.
Magyarország hatalmas értékben importált lélegeztetőgépeket
A tagállamok között a járványtermékek legnagyobb importőrei (euróban és egy lakosra számolva) Belgium, Hollandia, Szlovénia és Írország voltak. Az export tekintetében ugyanez a négy ország végzett az élen, csak más sorrendben.
Fontos megjegyezni, hogy a kvázi tranzitkereskedelem erősen torzíthatja a tagállami bontású külkereskedelmi adatokat – egyáltalán nem biztos, hogy egy belga vagy egy holland kikötőbe beérkező szállítmány végcélja nem egy másik tagállamban van, és ugyanez az exportra is igaz.
Azonban tudva, hogy a magyar kormány mennyire túlvásárolta magát lélegeztetőgépből (és hogy Magyarországnak milyen kevés működő nemzetközi tengeri kikötője van) aligha tekinthető torzulás eredményének az az adat, amely szerint messze Magyarország költötte a legtöbbet oxigénterápiás berendezések importjára. Egész pontosan lakosonként 118 eurót, vagyis 360-as árfolyamon számolva fejenként 42 ezer forintot.
2019-cel összehasonlítva Magyarországon és Szlovéniában nőtt legnagyobbat a járványimport (36 százalékkal), de Horvátország és Málta sem maradtak el sokkal.
Magyarország egyébként az export tekintetében sem végzett rossz helyen az uniós országok mezőnyében, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az élen álló tagállamok esetében jelentős torzítást okozhatott a tranzitforgalom.
Az összes tagállam esetében az orvosi fogyóeszközök képviselték a legnagyobb súlyt az járványimportban, az élen álló Szlovéniában 77 százalékkal, a lista végén álló Lengyelországban és Magyarországon bő 40 százalékkal.
|
Magyarország toronymagasan Európa-bajnok lélegeztetőgép-importban
|
2020-ban az uniós országok körében Magyarországon nőtt legnagyobbat a járvánnyal kapcsolatos felhasználású termékek importja. Oxigénterápiás eszközből Magyarország lakosonként 118 euró értékben importált, ez messze a legnagyobb összeg az EU-ban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210408_kulkereskedelem_eurostat_covid_lelegeztetogep
|
2021-04-08 10:42:43
| true | null | null |
HVG
|
Közel féléves tárgyalássorozat végére került pont azzal, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány a Spéder Zoltán közvetett tulajdonába tartozó, összetett vállalatcsoport megvásárlásával a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) részvényeinek közvetett stratégiai kisebbségi (30,94 százalékos) tulajdonát is megszerezte.
Az MCC tavaly október 1-jén jelentette be, hogy elkezdett tárgyalni az Axialis Holding Zrt. megvásárlásáról, s a két társaság jogilag nem kötelező érvényű megállapodást írt alá. Az alapítvány az akkori közleményében hangsúlyozta, hogy a tárgyalás sikere attól függ, milyen eredménnyel zárul az átvilágítás, illetve, hogy azt követően sikerül-e beszerezni a tranzakcióhoz szükséges hatósági engedélyeket. Az alapítvány kilátásba helyezte, hogy az Axialis megvásárlása esetén az MCC közvetve a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) stratégiai kisebbségi tulajdonosa lesz, és a többségi részvényessel, az SQ Invest Kft.-vel közösen irányítja majd a cégcsoport működését.
Az eladás tárgyaként megnevezett Axialis Holding Zrt. Spéder Zoltán egykori OTP-vezérhelyettes, ex FHB-s tulajdonos és vezető közvetett tulajdonában állt, aki a 2020 májusában megjelent „A 100 leggazdagabb” kiadványban 28 milliárd forintra becsült vagyonával a 48. helyet foglalta el.
Az SQ Invest 100 millió forintos törzstőkéjén pedig négy magánszemély osztozik: Balogh Ákos 41, Élő Nóra 39, míg Balogh Olivér és Viktor 10-10 százaléknyi üzletrésszel rendelkezik, akikről a személyes adataik alapján feltételezhető, hogy egy családot alkotnak.
A magát tehetséggondozó intézményként aposztrofáló Matthias Corvinus Collegiumot működtető alapítványt az állam eddig már több körben stafírozta ki, jelentős összegekkel:
az Országgyűlés 2020 májusában 10-10 százaléknyi Mol- és Richter-részvényt juttatott (ugyanakkora paketteket, mint 2019 közepén a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak), ezek együttesen a tegnapi tőzsdei záróárfolyamokon 346 milliárd forintot értek (a Mol 179 milliárdot, a Richter 167 milliárdot),
augusztusban a koronavírus-járvány válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból dologi kiadásokra 18 millió, egyéb működési célú kiadásokra viszont 36 milliárd forintban (!) részesült,
szeptemberben két pécsi ingatlant kapott ingyen az államtól. Az egyik a baranyai megyeszékhely belvárosában, a Pécsi Nemzeti Színházzal szemközti Király utcában (ez a volt Nemzeti Casino épülete) található, a másik pedig egy lakóház,
végül a december 24-én megjelent rendeletében 94,5 milliárdot szavazott meg a kormány az alapítványnak.
Az adásvételi szerződést február 1-jén írták alá a felek, akik a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) bejelentették az összefonódásukat. Miután a GVH nem talált kivetnivalót az ügyletben, nem volt akadálya a tulajdonosváltásnak.
A tranzakció előkészítése során az MCC megszerezte a céltársaságok ügyvezetői pozícióit. A Libri-Bookline Zrt. hatfős igazgatóságának (it) elnöki feladatait Kovács Zoltán, az MCC Üzleti Ismeretek Műhelyének vezetője, üzletember látja el a jövőben, de az it-be bekerült Szalai Zoltán, az alapítvány igazgatója is. A háromtagú felügyelőbizottság (fb) elnöke Madarász László lett, aki az MCC kuratóriumi tagja, s közismerten fideszes kötődésű bankár. Például a nagyobbik kormánypárt jelöltjeként ül jelenleg is a Magyar Nemzeti Bank fb-jében, az első Orbán-kormány ideje (1998-2002) alatt pedig a súlyos vesztesége miatt államosított Postabank elnöke, majd 2001-től a vezérigazgatója is volt. A Libri fb-jébe került az Axialist az MCC-nek értékesített, így a könyvkiadóban tulajdoni hányaddal már nem rendelkező Spéder is, aki addig az it-elnöki posztot töltötte be. A többségi tulajdonos SQ Invest által jelölt tagok személye mindkét testületben változatlan maradt.
„Az adásvételi tranzakció egyrészt az MCC szakmai-szellemi építkezését szolgálja, másrészt racionális üzleti döntés, mert az MCC tevékenyégének bővítésére is módot adhat. Az eredményekből származó bevételeket az MCC a jövőben a legtehetségesebb diákok képzésére, ösztöndíjára, mentorálására, külföldi taníttatási lehetőségeik kibővítésére fordíthatja” – indokolta a Libribe való beszállását honlapján az alapítvány. Emlékeztetve, hogy szakmai befektetőnek számít, lévén, hogy 2008-tól van jelen a könyvpiacon, a mostani tulajdonszerzéssel pedig a kiadói és a könyvkereskedelmi tevékenységét is tovább fejleszti.
Márpedig erre mi sem tűnik alkalmasabbnak, mint a legnagyobb hazai könyvpiaci vállalatcsoport.
A Libri-Bookline Csoport a Libri-Bookline Zrt. irányításával a könyvkereskedelmi piac közel 50, míg a könyvkiadói piac 15-20 százalékát tudhatja a magáénak, 58 könyvesboltot üzemeltet, emellett az online piaci jelenléte is domináns. A társaság 100 százalékos tulajdonosa a Libri Könyvkereskedelmi Kft-nek, amely mára szintén az egyedüli gazdája lett a Libri Könyvkiadó Kft.-nek. A Libri Könyvkiadó Kft. birtokolja teljes egészében egyebek mellett a Helikon Kiadó Kft.-t, a Park Könyvkiadó Kft.-t, a Kolibri Gyermekkönyvkiadó Kft.-t és a Jelenkor Kiadó Kft.-t, emellett a Scolar Kiadó Kft. 49 és a Jaffa Kiadó 50 százalékának a tulajdonosa.
A Libri-Bookline Csoport a Libri Könyvkereskedelmi Kft. és a Shopline Nyrt. (később: Bookline) 2013-as fúziójából jött létre. Nettó árbevétele 2013-2019 között több mint a duplájára, közel 12,4 milliárd forintról 2019 végére 26,4 milliárdra nőtt, EBITDA-ja (adó-, kamatfizetés és értékcsökkenési leírás előtti eredménye) pedig ugyanezen idő alatt még ennél is jobban, 540 millióról csaknem 2,4 milliárdra ugrott. A koronavírus-járvány a Libri-Bookline Csoport teljesítményére is negatívan hatott, de a stabil fundamentumok és a sikeres válságmenedzselés hatására a szakértői becslések csökkenő, de továbbra is erős 2020-as üzleti eredményeket jeleznek előre – olvasható az MCC honlapján megjelent közleményben.
Megszólalt a ritkán nyilatkozó Spéder is. „Nagy örömömre szolgál, hogy 8 éven keresztül, 2013–2021 között stratégiai kisebbségi tulajdonosként és a Libri-Bookline Zrt. igazgatósági elnökeként részese lehettem a Libri-Bookline vállalatcsoport erős fundamentumainak a kialakításában, a stratégia sikerre vitelében, a kimagasló piaci, üzleti és pénzügyi teljesítmények elérésében, azaz a Libri-Bookline sikersztori megvalósításában. Köszönet a vállalatcsoport menedzsmentjének, minden dolgozójának a – válság idején is felmutatott – példamutató munkájukért, s külön köszönet a többségi tulajdonosnak az eredményes együttműködésért. A tranzakció nemzetközi piaci standardok szerint bonyolított, hosszú, kemény és professzionális tárgyalások, mindkét oldalon korrekt tárgyalópartnerek erőfeszítései eredményeként tudott létrejönni. Az elmúlt 8 év sikerei után ugyanakkor számomra megérett a helyzet a váltásra, az MCC-nek pedig sok sikert kívánok a megszerzett vállalatokkal kapcsolatos munkához” – olvasható az alapítvány közleményében.
|
Újabb értékes vagyonelemmel gazdagodott a százmilliárdok felett diszponáló állami alapítvány
|
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) a Spéder Zoltán közvetett tulajdonába tartozó, összetett vállalatcsoport megvásárlásával a Libri-Bookline Zrt. (illetve a Libri-Bookline Csoport) részvényeinek közvetett stratégiai kisebbségi tulajdonát is megszerezte – derül ki az alapítvány honlapján közzétett tájékoztatóból. Az MCC közvetett részesedése a piacvezető könyvkiadó és könyvterjesztő vállalatcsoportban 30,94, a megszerzett egyéb vállalkozásokban pedig 100 százalékos lett.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ujabb-ertekes-vagyonelemmel-gazdagodott-a-szazmilliardok-felett-diszponalo-allami-alapitvany.html
|
2021-04-08 10:44:23
| true | null | null |
mfor.hu
|
2021.04.08. 05:00
2021.04.08. 08:27
A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része.
|
A vezetékesek után a vezeték nélküli hálózatok is Fidesz-közelben kötnek ki
|
A megszerzett ágazatokkal, a bekebelezett közművekkel és a szerda éjjelenként alapítványokba kitalicskázott vagyonnal választási ciklusoktól függetlenül is Orbán Viktor ellenőrzése alatt maradhat az ország gazdaságának tekintélyes része.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202114__ujabb_megszallas__kritikus_infrastruktura__nem_csak_meszaros__ovek_azorok_le#utm_source=hvg_hvg360&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2021_04_08&utm_content=hvg360
|
2021-04-08 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
5 perc
megjelent
2021.04.08. 09:00
A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig.
|
A gazdaság újabb ágazatai kerültek a NER célkeresztjébe
|
A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210408_Ovek_az_orok_le_2
|
2021-04-08 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kiszállt Trump fő riválisa, több mint százezer ember tüntetett Németországban az AfD ellen. Rejtélyes halálesetek sokkolják Antalya lakóit. A mentősökre is komoly nyomást gyakorolnak, hogy vállaljanak ügyeletet. És azt tudja, mi a Poco Bar? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Annak rendje és módja szerint a Duma Aktuál is összegezte a magunk mögött hagyott évet. Litkai Gergely levonja a legfontosabb hazai és nemzetközi tanulságokat. A Nobel-díj és a PISA-teszt között bizony nincs összefüggés. A mesterséges és a természetes intelligencia között nyílik az olló. Nincs olyan válság, amin ne lehetne rontani egy jól sikerült háborúval. Azt is megtudhatjuk, hogy vannak még olyan lúzer országok, ahol van önálló kulturális, környezetvédelmi és oktatási minisztérium. Valamint eljátszhatunk a gondolattal, elmondhatja-e majd elnöki esküjét Donald Trump egy börtöncellából. De lehetne-e Bunyós Pityu Julius Caesar kedvence?
|
Mélyülő barátság és krumplikutatás – az üzbégek nyugatra, a magyarok keletre nyitnak
|
Tovább erősíti kapcsolatait a rokonnak vélt türk népekkel Orbán Viktor, aki azzal pótolta a testület Kazahsztánba tervezett, de a koronavírus-járvány miatt online megtartott csúcstalálkozóját, hogy személyesen meglátogatta Üzbegisztánt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210406_uzbeg__magyar_krumpli
|
2021-04-07 17:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozatot adott ki kedden az üzbegisztáni látogatásáról, ahová az MTI tudósítása szerint nagy reményekkel és optimizmussal utazott. Elmondta, látták az elmúlt néhány év korszerűsítési, politikai és gazdasági kísérleteit, látják, hogy Üzbegisztán nagy fába vágta a fejszéjét: a rendelkezésére álló erőforrásokat egy modern gazdaság keretei között próbálja mozgósítani, és ez tiszteletre méltó program.
Azt is közölte: azért is örömmel jöttek, mert így személyesen is köszönetet mondhatnak az egy évvel ezelőtti nemes gesztusért. Abban a nehéz helyzetben, amikor mindenkinek szüksége volt védőeszközökre, Üzbegisztán és annak elnöke „gondolt a magyarokra”, és sok százezer maszkot küldött Magyarországra, hogy a járvány terjedését megakadályozhassák. A magyarok ezt sosem fogják elfelejteni – mondta.
Orbán utána messzebb tekintett, szerinte az egész világpolitika és -gazdaság átalakulóban van. Nagy tétekben lehetne fogadni arra, hogy tíz év múlva „egy egész más világban leszünk, mint amilyenben most vagyunk” – mondta, majd tovább is ment a jóslásban:
egyes régiók felemelkednek, mások jelentősége csökken, a világgazdaság súlypontjai átalakulnak, új technológiák jönnek, mozgásban van a világ.”
Úgy látja, ennek az új korszaknak az elején jó ütemben
fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek, és próbáljuk közösen kihasználni azt a lehetőséget, amelyet ez a nagy átalakulás mindenkinek tartogat, Közép-Ázsiának és Közép-Európának is”.
Orbán Viktor szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és ezt onnan is lehet tudni, hogy bár a járvány miatt a világkereskedelem volumene csökkent, a magyar–üzbég kereskedelemé növekedett, méghozzá jelentős mértékben. Ez azt mutatja, hogy van benne lehetőség, amelyet okos politikával tovább növelhetnek. Szerinte a két ország együttműködhet a nukleáris energia területén is, és a gyógyszeriparban is látnak lehetőséget.
A kormányfő szerint jó lendületet vettek a mostani megállapodásokkal, valamint tárgyalásokkal, és várják az üzbég elnököt, hogy viszonozza a látogatást Magyarországon. Ha meglesznek az első eredmények, indítványozza majd, hogy a két kormány tartson együttes ülést, hogy közösen áttekinthessék az elért eredményeket – közölte.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: kilenc megállapodást írt alá az üzbég és a magyar kormány kedden Taskentben, és ezek alapján magyar vállalatok kapják meg a lehetőséget arra, hogy stratégiai ágazatokat átalakítsanak, illetve modernizáljanak Üzbegisztánban.
|
Orbán: Jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210330_orban_viktor_uzbegisztan
|
2021-03-30 17:40:00
| true | null | null |
HVG
|
|
2021.04.07. 15:15
2021.04.07. 16:32
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.
|
Az OTP is Üzbegisztán felé kacsingat
|
Az OTP szuverén nagyvállalatnak mondja magát, amelynek terjeszkedésébe nem szól bele az állam, ám most a kormány egyik „zászlóshajó” befektetőjeként jelenik meg Üzbegisztánban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210407_Csoportos_utazas_1_uzbeg_magyar
|
2021-04-07 17:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Szijjártó Péter új lendületet adna a tádzsik–magyar kapcsolatoknak
Hitelkeretet ad Magyarország Tádzsikisztánnak és konzulátust is nyitottak.
30 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar állami Eximbank Tádzsikisztánnak – jelentette be Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt: a magyar kormány új lendületet szeretne adni a tádzsik–magyar kapcsolatoknak.
Magyarország kormánya 11 évvel ezelőtt indította el a keleti nyitás politikáját, amely azóta sikertörténetnek bizonyult – tette hozzá a miniszter, amikor konzulátust nyitott a tádzsik fővárosban. A számok ezt csak részben igazolják: épp a múlt héten írtuk meg, hogy az Ázsiával folytatott magyar kereskedelem csak azért élénkült, mert Kínával, Japánnal és Dél-Koreával többet üzleteltek magyarok,
Közép-Ázsiában Üzbegisztánt kivéve egyetlen ország sincsen, ahol bármilyen egyértelmű trend látszana a kereskedelmi kapcsolatokban.
Tádzsikisztánba például tavaly negyedannyi értékben vittek ki magyar árukat, mint 2009-ben.
2021. április. 01. 17:00 Sztojcsev Iván Gazdaság
Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
|
Szijjártó Péter új lendületet adna a tádzsik–magyar kapcsolatoknak
|
30 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar állami Eximbank Tádzsikisztánnak
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210407_Szijjarto_Peter_tadzsik_magyar
|
2021-04-07 17:25:00
| true | null | null |
HVG
|
Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
Az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központ Shavkat Mirziyoyev, Üzbegisztán elnöke, valamint Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kezdeményezésére jött létre. Üzbegisztán, 2021. március 30.
– valljuk be, egy ilyen feliratú embermagasságú emléktábla még akkor is megütközést keltett volna, ha a miniszterelnök nem egy olyan időszakban utazik el Üzbegisztánba tárgyalni erről, amikor vannak a magyar gazdaságnak égetőbb aktuális ügyei is, mint az üzbég krumpli. Orbán arról is beszélt: a magyar gazdaságpolitika harmadik fázisa indul be, a megerősödött magyar cégek külföldön hajtanak végre beruházásokat, és az ott megtermelt profitot fogják visszahozni Magyarországra.
Azt pedig Nagy István agrárminiszter mondta el, hogy magyar és üzbég szakértők közösen fogják felmérni az ottani burgonyatermesztési lehetőségeket, majd részletes projektet dolgoznak ki az ágazat fejlesztése érdekében.
Magyarország stratégiai törekvése, hogy Üzbegisztánnal minél szorosabb kapcsolata épüljön ki az agrárium területén....
Közzétette: Nagy István – 2021. március 30., kedd
Az egyik legelső kérdés, ami sokakban felvetődhet, az:
létezik-e értékelhető nagyságú magyar–üzbég külkereskedelem? A válasz erre meglepő, de igen.
Nem mintha tömegesen érkeznének hozzánk a Made in Usbekistan jelzésű termékek, tavaly a 34 ezer milliárd forintos magyar importból alig 144 milliónyit jelentettek az üzbég áruk – Budán vannak ennél drágább családi házak –, az viszont már nem elhanyagolható, hogy Magyarországról Üzbegisztánba tavaly 35,8 milliárd forint értékben vittek ki árut. Ez még mindig nem éri el az összes magyar export 1 százalékát, de Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett az egyetlen olyan országgá teszi Üzbegisztánt, amellyel 10 milliárd forintnál nagyobb éves külkereskedelmi forgalmat bonyolítottunk le.
De hogy jön képbe itt a burgonya?
Nem véletlen, hogy az üzbég kormány számára nagyon fontos kérdés lett, mit lehet kezdeni a krumplival, ott nem a választás előtti osztogatásban van ennek fontos szerepe, hanem napi szintű krízist okoz. A 20 százalék körüli infláció önmagában sem semmi, de az egyik legfontosabb élelmiszer, a burgonya ára tavaly 42 százalékkal nőtt, nem sokkal korábban, 2017-ben pedig egy év alatt 90 százalékot drágult a krumpli – ezzel pedig a régióban Tadzsikisztán kivételével itt a legdrágább a burgonya.
Az akkori nagy áremelkedésnek is köze lehetett ahhoz, hogy 2018-ban az üzbég elnök személyesen vezesse a delegációt, amely az Egyesült Államokban érdeklődött a burgonyatermesztési technikák iránt, hasonlóképp próbálkoznak most a magyaroktól tanulni.
Az ok egyértelmű: az ottani, burgonyatermesztésre nem túl jó természeti adottságokból a mostani technikai feltételek mellett nagyjából kihozták a maximumot, miközben a lakosságszám folyamatosan nő. A népesség 2000 óta 24,8-ről 34,6 millióra nőtt, az egy főre jutó burgonyafogyasztás pedig évi 30 kilóról 100-ra. És hiába nőtt a megtermesztett mennyiség is évi 731 ezer tonnáról 3,1 millió fölé, a növekedés mára lelassult: az East Fruit szakportál összesítése szerint 2013 és 2016 közötti négy évben még évi átlagban 8 százalékkal nőtt az üzbég burgonya mennyisége, 2017 és 2020 között ez évi 3 százalékra lassult. Erre tett rá egy lapáttal, hogy a járvány miatt 600 ezer üzbég vendégmunkás hazament, márpedig valamit enniük nekik is kell, a szállítás pedig még drágábbá vált. Miután olyan hírek kezdtek el terjedni az idei év elején, hogy élelmiszerhiány van, az üzbég agrárminisztérium mindenkit megpróbált megnyugtatni, hogy ilyesmiről szó sincs, sőt, most tervezik növelni a megtermelt burgonya mennyiségét.
Az East Fruit szerint Üzbegisztán évente már 300 ezer tonna burgonyát vesz más országoktól, közel 15-ször annyit, mint a 2010-es évek első felében. Ez rettenetesen sok pénzbe kerül, az üzbégeknek megéri beruházni a tanulásba, hogyan lehetne hazai termékkel kiváltani. A magyar kormány pedig úgy számol, ha már úgyis megvan nálunk a tudás, megéri azt megosztani, hátha ennek hatására majd jobban megnyílik a közép-ázsiai piac a magyar cégek előtt.
Megéri Ázsiával üzletelni?
A magyar kormány már 2010-ben azt hirdette, hogy új világrend van születőben, olyan országokkal érdemes szorosabbra fűzni a kapcsolatot, amelyek addig nem nagyon voltak fent a magyar kereskedelmi térképen. Amikor viszont nem csak a szavakat kell figyelni, hanem a pénz útját is, egészen más látszik:
2012-ben a magyar export 22,5 százaléka ment az EU-n kívülre, 2020-ban 21,1 százalék. A magyar importban ugyanez az arány 29,2-ről 29,1 százalékra változott, és ezt is azzal együtt kell értelmezni, hogy amikor brit cégekkel üzletelnek magyarok, az most már unión kívülinek számít.
De nem szabad azt mondani, hogy semmilyen látható változás nem történt. Az Ázsiával folytatott magyar külkereskedelem valamelyest felpörgött az elmúlt években, csak épp nem olyan irányban, ahogyan azt a magyar kormány láttatni próbálja:
2012-ben Ázsiából 2773 milliárd forint értékben hoztak be Magyarországra termékeket, 2020-ban már 6198 milliárd forint volt ez a mutató (ebből csak az utolsó évben nagyjából 300 milliárdot jelentettek a kínai lélegeztetőgépek)
eközben viszont a Magyarországról Ázsiába irányuló kivitel 1487 milliárd forintról csupán 1914 milliárdra nőtt.
De míg Kínával, Japánnal és Dél-Koreával egyre aktívabban üzletelnek a magyarok – nagyjából kétszeresére nőtt az oda irányuló magyar export tíz év alatt –, hogy értékelhetjük azt, amikor a miniszterelnök Üzbegisztánban vagy más közép-ázsiai országban beszél arról, új piacokat lát a magyar cégeknek? Azt egészen biztosan nem mondhatjuk, hogy ezekből az államokból évről évre több pénz érkezne be a magyar árukért. Tanulságos ezen a ponton országonként megnézni, hogy mennyi magyar terméket adtak el a közép-ázsiai országokba a keleti nyitás stratégiájának meghirdetése óta, ekkor ugyanis azt látjuk, hogy épp az üzbég növekedést kivéve nem látszik semmilyen értékelhető trend.
A Kazahsztánba eladott magyar áruk értéke épp tavaly nőtt tizenkét éves rekordra, de 2019-ben épp tízéves mélyponton volt. Mindenhol máshol csekély a forgalom és egyik évben nő, másikban csökken. De nem csak ebben a térségben látjuk ugyanezt. Négy éve mutattunk be példákat arra, hogy milyen egzotikus államokkal és véres diktatúrákkal üzletel szívesen a magyar kormány ha pedig megnézzük, hogy az abban a cikkben említett országokkal hogyan alakult a külkereskedelmünk az azóta eltelt években, szintén az derül ki, hogy nincs semmilyen egyértelmű irány. (Persze látványos, hogy a Türkmenisztánba irányuló magyar export mostanra a 2013-as csúcs hatodára zuhant, miután 2014-ben Szijjártó Péter aláírta a magyar–türkmén gazdasági együttműködési megállapodást, de ez is egy gyors zuhanás volt, majd néha kis növekedés, néha kis csökkenés.) Azaz úgy tűnik, azokban az országokban, amelyeket úgy hirdetnek, mint a magyar vállalatok jövőbeni fontos célpontjai, néhány cég jobb vagy rosszabb üzletei egyelőre erősebben alakítják a számokat, mint a kormány politikája.
2021. március. 30. 17:40 MTI / hvg.hu Gazdaság
Orbán: Jó ütemben fogtuk meg egymás kezét, magyarok és üzbégek
A magyar kormányfő szerint a magyar–üzbég kapcsolatok biztos lábakon állnak, és pont a legjobb pillanatban közeledik egymáshoz a két ország, mert a világ mozgásban van.
2017. október. 05. 18:30 hvg.hu Gazdaság
Egzotikus miniállamokkal és véres diktatúrákkal is szívesen üzletel a kormány
Gyógyszerkísérletekhez adunk el állatokat Észak-Koreának, magyar húst vinnének a Fülöp-szigetekre, és az itteni cégek érdekében Közép-Ázsia diktatúráiban is udvarolnak a politikusok. Körbenéztünk a magyarok különös üzleti partnerei között.
|
Miért annyira fontos a magyar kormánynak az üzbég krumpli?
|
Nagy magyar kormánydelegáció utazott Üzbegisztánba, hogy együttműködésről tárgyaljanak, ekkor alapították meg az Üzbég-Magyar Burgonyakutató Központot. A brutális infláció, a járvány és egy elszabaduló élelmezési krízis miatt az üzbég kormánynak egyre égetőbb feladat, hogy javítsák valahogyan a mezőgazdaság teljesítményét, a magyar vezetők pedig azt remélik, hogy az itteni cégek kapnak majd jobb üzleti lehetőségeket a közép-ázsiai államban, ha most segítenek. Az eddigi tapasztalatok alapján mérget erre azért nem vennénk.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210401_uzbeg_krumpli_kereskedelem
|
2021-04-01 17:00:00
| true | null | null |
HVG
|
9 perc
2021.04.06. 11:00
2021.04.06. 12:03
Százezer forintot fizetett az infografikák darabjáért egy NER-közeli vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – derült ki a szerződésből, amelyet az MKIK költéseiről írt februári cikkünk után kaptunk meg a Parragh László vezette szervezettől. Az országos központ után megnéztük a területi iparkamarák költéseit is, ahol szintén akadtak nagyvonalúságra utaló tételek, és még Rogán Antal apósának üzlettársa is felbukkant.
|
Kávézó 41 millióért, elnökségi ülés Franciaországban – a területi iparkamarák költései
|
Százezer forintot fizetett az infografikák darabjáért egy NER-közeli vállalkozásnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – derült ki a szerződésből, amelyet az MKIK költéseiről írt februári cikkünk után kaptunk meg a Parragh László vezette szervezettől. Az országos központ után megnéztük a területi iparkamarák költéseit is, ahol szintén akadtak nagyvonalúságra utaló tételek, és még Rogán Antal apósának üzlettársa is felbukkant.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210406_Teruleti_iparkamarak_koltesei_szerzodesei
|
2021-04-06 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Még nagyságrendileg sem tudni, hogy mennyit költött a kormányzat a semmire sem jó védettségi igazolványokra. Az irreleváns adatokat tartalmazó plasztikkártyákat a beoltottaknak és a fertőzésen igazoltan átesetteknek postázzák, nem tudni miért, hiszen használni semmire sem lehet. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő azt szerette volna megtudni többek közt, hogy
mennyibe került a kártyák legyártása,
és mennyi kártyát rendeltek,
illetve mennyibe került a kártya mögötti informatikai fejlesztés,
és annak üzemeltetése.
Bár precízen fogalmazott kérdései egyértelműek voltak, Pintér Sándor belügyminiszter Kontrát Károly miniszterhelyettes egyetlen mondattal válaszolt:
|
Titkolja a kormány, hogy mennyit költött az értelmetlen védettségi igazolványokra
|
Még nagyságrendileg sem tudni, hogy mennyit költött a kormányzat a semmire sem jó védettségi igazolványokra. Az irreleváns adatokat tartalmazó plasztikkártyákat a beoltottaknak és a fertőzésen igazoltan átesetteknek postázzák, nem tudni miért, hiszen használni semmire sem lehet.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/08/titkolja-a-kormany-hogy-mennyit-koltott-az-ertelmetlen-vedettsegi-igazolvanyokra
|
2021-04-08 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.
„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.” Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.
Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg. „Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.
Mindenki közel van
„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”
|
Fidesz-közeli „civilek” maguknak osztottak uniós forrásokat
|
Siófokon „ellenzéki civilek” tárták fel, hogy „fideszes civilekhez” jutott a vonatkozó uniós forrás majd’ fele. Történetünk Balaton-parti, de a jelenség minden bizonnyal országos.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/jelenben-elo-holnap-237410
|
2021-04-09 09:41:12
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
"Kún Béla repülőgépen menekült az országból. (...) Zserbókat vitt, melyekkel teletömte puffadozó zsebeit, aztán ékszereket, grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincseket. Karjairól vastag aranyláncok lógtak." Így kezdődik Kosztolányi Dezső regénye, az Édes Anna. A jelenet fikció, de plasztikus ábrázolása a vagyonátmentésnek. Ennél egy fokkal elegánsabbnak tűnt 1989-ben az MSZMP viselkedése, amikor a párt tulajdonában lévő több mint 2600 ingatlan egy részét gazdasági társaságokba szervezték ki (több mint 350-et az MSZP örökölt meg, és voltak köztük olyanok is, amelyeket átadtak az államnak). És még ennél is elegánsabb az az eljárás, amiről Semjén Zsolt nyújtott be törvénytervezetet a parlamentnek március utolsó napján, 20 perccel április 1. előtt, "A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról" címmel. Ebből is látszik, hogy a történelemnek van iránya: a világ szelídül.
E szelídülés azonban nem jelenti azt, hogy az eljárás ne volna durva. A 90-es évek elejét idéző privatizáció zajlik a szemünk előtt, még akkor is, ha a kedvezményezettek nem magánszemélyek, hazai cégek vagy külföldi multik, hanem alapítványok, amelyeknek a közjó érdekében kell tevékenykedniük.
Ezúttal nem is egy új gazdasági elit megteremtése a cél, mint 2010 óta oly sok alkalommal. A Fidesz-barát nagytőkések felszerelésére az EU-s forrásokból sok ezer milliárd forintot költöttek már el az Orbán-kormányok, segítik őket a közbeszerzésekkel, TAO-val. Ezen már túl vagyunk.
A mostani cél az állami feladatok kiszervezése, egy párhuzamos állam létrehozása. Az ellenzék számára talán jó hír ebből, hogy a Fidesz-KDNP szövetség feltételezi, hogy egyszer elveszti a hatalmát, és a választók mást bíznak meg a kormányzással, hiszen mással nehezen magyarázható a párhuzamos struktúrák kiépítése. Rossz hír viszont, hogy egy esetleges kormányváltás után
e privatizációt követően jóval kevesebb marad abból, ami a magyar állam volt mostanáig.
Eddig 21 darab, egy-egy egyetem fenntartására hivatott, illetve 11 darab, egyéb célokra létesített alapítványról van szó, amelyek esetén a törvény előírja, hogy mindegyik legalább 600 millió forintos vagyonra jogosult az induláshoz. Persze ez csak a lehetséges legkisebb induló vagyon, hiszen van köztük olyan, ami máris nagyságrendekkel többet kapott - az MCC például 300 milliárd forint felett jár.
Az alapítványok többsége tehát egyetemeket kapott, klinikákkal, kollégiumokkal, de kaptak közalapítványok minden mást is: közparkot, kikötőt, kastélyt, kiállítótermet, erdőt és színházat is. A törvény szerint e közalapítványokat az államnak továbbra is finanszíroznia kell, ahogy az a törvény első paragrafusának negyedik pontjában áll: "Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyonkezelés útján történő, illetve a közfeladat ellátásához közvetlenül szükséges finanszírozási feltételeinek a biztosítása". Abba viszont már soha többet nem szólhat bele az állam, hogyan költik el ezt a pénzt, vagy hogyan használják fel a vagyont.
Az alapítványoknak állami feladatokat kell elvégezniük, és ha nem azt teszik, akkor bíróságon meg lehet támadni őket. Ilyen értelemben tehát nem csinálhatnak azt a rájuk bízott javakkal az alapítványok vezetői, amit akarnak, nem személyes használatra kapják az irdatlan vagyonokat. Oktatásra, egészségügyi ellátásra, sportolásra, múzeumok, közgyűjtemények, műemlékek, parkok fenntartására kell fordítaniuk a javakat, de hogy ezt hogyan teszik, abba az állam már soha többé nem szólhat bele.
A most benyújtott törvény ugyanis azt is előírja, hogy az alapítványokat vezető kuratóriumok tagjait az alapító (vagyis a mostani kormány) nevezheti ki, de új tagokat már autonóm módon választhatnak ettől kezdve, örökre. Magához a közalapítványi rendszerhez is csak kétharmados parlamenti többséggel lehet hozzányúlni ezután. Az intézmény pedig bekerült már az alkotmányba is.
Alapvető közszolgáltatások kerülnek tehát magánkézbe. Magyarországnak mint államnak, egyeteme például alig marad, a mostani állás szerint csak az ELTE, a BME, az NKE és a Zeneakadémia, az összes többi már magán- vagy egyházi kézben van, vagy éppen most kerül közalapítványi kezelésbe. Vidéken egyáltalán nem lesz a magyar államnak egyeteme, de az orvosok, közgazdászok képzésébe se lesz már beleszólása. Ezen felül pedig számos, a kulturális életben fontos feladat megy át közalapítványokhoz, a műemlékvédelemtől a környezetvédelemig.
Orbán Balázs egy parlamenti vitában korábban arról beszélt, hogy ezeket a közfeladatokat hatékonyabban el tudják látni magánszervezetek, ezért is jó a modellváltás. Ő egyszerre a mostani magyar állam egyik vezetője (államtitkár a Miniszterelnökségen) és az egyik fő kedvezményezett közalapítvány (MCC) kuratóriumának elnöke is. Lehetséges, hogy úgy látja, hogy kurátorként hatékonyabb munkát végez, mint államtitkárként, de ez nem biztos, hogy mostantól az összes valaha létező államtitkárra igaz lesz.
Az átalakítás rövid távon inkább arról szólhat, hogy olyan meghatározó területek, mint a felsőoktatás, az irodalmi élet és a könnyűzene támogatása, a tehetséggondozás, egy kormányváltás után se kerüljenek új irányítás alá, maradjanak Fidesz-közeli emberek felügyelete alatt. Maradjon a kulturális életet meghatározó pénz, infrastruktúra, tanterem és labor fideszes irányítás alatt. Ezzel továbbra is foglalkoztatni lehet azokat a politikai szövetségeseket, akik a legkiszolgáltatottabbak egy kormányváltás után: a kulturális élet szereplőit; illetve továbbra is hatni lehet a fiatalokra, a kultúra fogyasztóira, ami politikai érdek.
Ezek azonban csak a rövidtávú következmények. Legalább ilyen fontos, sőt talán fontosabb, hogy hosszú távon gyengül a mindenkori magyar kormányok számonkérhetősége és mozgástere, és ezzel közvetlenül minden magyar állampolgár lehetősége arra, hogy a kulturális és felsőoktatási ügyekbe beleszóljon.
Ha a kultúrpolitika, oktatáspolitika nem tetszik valakinek, akkor ettől kezdve nem lehet választott politikusoknál követelni a javulást, irányváltást, nem lehet a felelősökkel szemben alternatív jelölteket állítani egy választáson, mert nem lesz közük többé a választott vezetőknek ahhoz, ami ezeken a területeken történik. Néhány év, és elveszti az állam a kompetenciáját is e struktúrák működtetéséhez: kikopnak az államigazgatásból az ehhez értő emberek, nem lesz bürokrácia, amely eljárhatna ezekben az ügyekben.
A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják. A járvány közepén, amikor erre csak kevesen figyelnek, a párt megbízható szövetségeseinek ajándékozzák a köztársaság kulturális értékeinek igen jelentős részét, örökös használatra.
|
Az orrunk előtt rövidítik meg Magyarországot
|
Ezúttal nem is egy új gazdasági elit megteremtése a cél, mint 2010 óta oly sok alkalommal. A Fidesz-barát nagytőkések felszerelésére az EU-s forrásokból sok ezer milliárd forintot költöttek már el az Orbán-kormányok, segítik őket a közbeszerzésekkel, TAO-val. Ezen már túl vagyunk.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/09/az-orrunk-elott-roviditik-meg-magyarorszagot
|
2021-04-09 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Nettó 4,9 milliárd forintos ajánlattal a győri West Hungária Bau (WHB) Építőipari Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójára kiírt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint. Az összegben nincs benne a 10 százalékos tartalékkeret. A WHB tulajdonosa a győri milliárdos Paár Attila, aki Tiborcz István, a kormányfő vejének üzlettársaként is ismert. Paár nagy szívességet tett az Elios-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe került Tiborcznak: a WHB megvette tőle és üzlettársaitól a korábban közvilágítási tenderekkel taroló Eliost. A miniszterelnök veje rövid időre a WHB egyik leánycégben, a WHB Ingatlan Kft.-ben is megjelent tulajdonosként, mielőtt eladta részesedését egy Brit Virgin-szigetekre bejegyzett offshore-cégnek. Tiborcz és Paár jelenleg is üzlettársak a BPA116 Vagyonkezelő Kft.-ben.
Tisza Kálmán miniszterelnök és a 102 éve meggyilkolt gróf Tisza István miniszterelnök egykori otthona leromlott állapotban van, ez jól látszik azon a videón is, amelyet a kastély felújítási munkálatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos, Lázár János Facebook-oldalára töltöttek fel. Ebből derült ki, hogy Lázár tavaly januárban Geszten, a helyi képviselő-testület ülésén jelentette be, hogy még 2020-ban, a trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából hozzálátnak az emlékhely kiépítéséhez.
Ha a konkrét felújítás nem is, a közbeszerzési eljárás tavaly elindult. Bár jókora megbízásról van szó, a munkáért nem volt nagy tolongás, a nyerteseken kívül csak a Laterex Építő Zrt., valamint a Szabó és Társa Belsőépítészeti Kft. nyújtott be ajánlatot, azonban mindkét pályázatot érvénytelennek minősítették, az egyedüliként „versenyben” maradt WHB és Build It tehát győzedelmeskedett. A két nyertesnek már van közös múltja: az Épkar Zrt.-vel kiegészülve pedig 10,7 milliárd forintért újították fel a budapesti Károlyi–Csekonics-palotaegyüttest. (Érdekesség, hogy abban az eljárásban a Laterex Zrt. véletlenül rossz számlára utalta az ajánlati biztosítékot, így abból a versenyből is kizárták.) Ráadásul mindkét cég neve felbukkant a Mészáros Alapítvány támogatói között.
A mostani megbízás csak a Tisza-kastély és a 27 hektáros park felújításának első üteme, amelyben a cégek a meglévő állapotról a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotra újítják fel a kastélyt, a hozzá tartozó tiszttartó házat, valamint a kriptát. A nyertesek feladata lesz a bontás, az épületrekonstrukciós és felújítási munkák, a villamos és gépészeti közműkiváltások és új közművek, az utak és parkolók építése is. Ehhez alvállalkozókat vesznek igénybe: a MentArtis Kft.-t, az Ancien Bt.-t, az Artárium Studió Kft.-t és FÉSZ Zrt.-t. Utóbbi ugyancsak nem először kerül a WHB, illetve egy kastély közelébe: a FÉSZ Zrt. tulajdonosa a Paár Attila érdekköréhez sorolt Excidit Zrt., amely a fillérekért megvett, majd közpénz milliárdokból felújított bodajki Hochburg-Lamberg kastély ügyében is előkerült.
Tavaly decemberben számoltunk be róla, hogy a kormány egy évvel meghosszabbította a Nemzeti Kastély- és Várprogramot, mivel az öt éve – főként európai uniós forrásból – futó projektben eddig egyetlen épületet sem sikerült teljesen befejezni. Cikkünkben megvizsgáltuk az addig kiírt 25 közbeszerzést és arra jutottunk, hogy legalább 13 esetében lehet kapcsolatot találni kormányközeli szereplőkkel. A mostani megbízás is ebbe a sorba illik.
|
Tiborcz üzlettársának cége 5 milliárdért újíthatja fel a geszti Tisza-kastélyt
|
Nettó 4,9 milliárd forintos ajánlattal a győri West Hungária Bau (WHB) Építőipari Kft. és a budapesti BUILD IT Mérnökiroda Kft. kettőse nyerte el a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójára kiírt közbeszerzést az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/09/geszt-tisza-kastely-tiborcz-whb/
|
2021-04-09 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet felsorolja azokat a támogatásokat, amelyeket előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottságnak. Ebbe a körbe tartoznak - egyebek mellett - a következő támogatások:
az energiahatékonysági projektekhez nyújtott beruházási támogatás meghaladja a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget ((3,6 milliárd forintot),
az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget (18 milliárd forintot),
a helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget (3,6 milliárd, illetve 7,2 milliárd forintot),
a kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (14,6 milliárd forintot),
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (7,2 milliárd forintot),
vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel (5,4 milliárd forintot).
sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként 15 millió eurónak vagy 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget (5,4 milliárd, illetve 18 milliárd forintot), vagy sportlétesítményekhez nyújtott működési támogatás esetében meghaladja a létesítményenként évente 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget (720 millió forintot).
A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100 százalékát,
ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50 százalékát,
kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25 százalékát,
megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50 százalékát.
Ami pedig a kultúrát illeti, támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével
a következőkhöz nyújtható:
muzeális intézmény, levéltár, könyvtár, művészeti vagy közművelődési intézmény – ideértve a közösségi teret –, koncertterem,
tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület,
a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (beleértve népi hagyományok, kézművesség),
művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
Mint korábban szóba került, sportlétesítmény építését 15 millió euró (5,4 milliárd forint) költségig nem kell bejelenteni az Európai Bizottságnak. A rendelet kitér arra is, hogy a támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell eljárni (ez a passzus nyilván a közbeszerzésre utal).
A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30 százalékban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik. A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20 százalékában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.
Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
|
Itt a rendelet a Paks II.-vel kapcsolatos közpénzek felhasználásáról
|
Az irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról készített rendeletet Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. A beruházás terhére kulturális rendezvények és sportcsarnok építése is támogatható. A jogszabály kiemeli: a támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/rendelet-a-paks-ii-beruhazassal-kapcsolatos-kozpenzek-felhasznalasarol.726819.html
|
2021-04-12 09:31:55
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
2021. április 12. – 14:27
Az Aegon logója a cég hágai központján – Fotó: Yuriko Nakao / Getty Images
1393
A magyar kormány megakadályozta azt, hogy a holland Aegon eladja az osztrák VIG-nek a magyarországi biztosítóját. Ehhez egy nagyon hirtelen, testre szabott szabályozási változás és egy érthetetlen belügyi vétó kellett. Sajnos a negatív következményeket aligha mérte fel a kormány. Vagy ha felmérte, még sokkal nagyobb a baj.
Kormányzati csapatmunka volt, Varga Judit igazságügyi miniszter segített megteremteni a jogi lehetőséget, Pintér Sándor belügyminiszter élt vele, és persze egy közel 200 milliárd forintos kérdésről van szó, ezért Orbán Viktor miniszterelnök tudta nélkül sem ment volna.
A kormányfőről párhuzamosan él az a két legenda, hogy
magánpiaci üzleti ügyekkel nem foglalkozik;
illetve az a mondás is, hogy az egymilliárd forintnál nagyobb állami üzleti ügyeket mindig szorosan követi.
Az Aegon–VIG biztosítói deal bőven ez a nagyságrend (150 milliárd forint körüli érték), és bár lehetett volna tisztán magánpiaci sztori, úgy tűnik, a magyar állam ezt nem engedte.
Az Aegon–VIG-vétó jogi háttere
Az Aegon és a VIG elhasalt tranzakciójának története már részben ismert, de annyit a jogi háttérről mindenképpen érdemes tudni, hogy a magyar kormány többféle jogszabállyal is szigorította a külföldiek tulajdonszerzését, elsősorban a pandémiára hivatkozva.
Nem fogunk hosszasan jogszabályokat citálni, de a linkeket idemásoljuk, hogy akit érdekel, utánanézhessen. Magyarországon már a vírus előtt is létezett a 2018. LVII. törvény a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről. Ez egy EU-konform szabályozás volt, sok ország vezetett be ilyet például a kínai befolyás kontrollálására. Nálunk a Belügyminisztérium ellenőrizte ezt a fajta nemzetbiztonsági kockázatot.
Aztán a pandémia idején, tavaly május 25-vel megjelent a már sokkal meglepőbb 227/2020-as kormányrendelet, a korábbi Indexes cikkünket linkelem ide, ez volt a hírhedt Palkovics-kontroll, amely már az unióból érkező vásárlókat is szigorú engedélyeztetéshez kötötte. Végül tavaly november 28-án aztán robbant a bomba, a kormány módosította a „BM-es” törvényt egy kormányrendelettel. Itt olvasható az 532/2020-as kormányrendelet.
Unió is, biztosító is
A kis változtatás megdöbbentően célzott volt, az Aegon–VIG-esetre két szempontból is ráillett. A kormány ugyanis a belügyi kontrollt az unión kívüli államok mellett kiterjesztette az EU, az EGT, illetve Svájc befektetőire. Illetve az addigi, nemzetbiztonságilag valóban kritikusnak mondható tevékenységeket (fegyvergyártás, gáztárolás, áramvezeték, vízközmű) kiterjesztette a biztosítói tevékenységre is, illetve a viszontbiztosításra.
Hangsúlyozzuk még egyszer, a szabályozás kiterjedt mind földrajzilag (EU is), mind ágazati (biztosító is) szempontból is, amit a velünk szóba álló jogászok úgy említettek nekünk, hogy mind személyi, mind tárgyi hatályában kiterjedt. Hát, ha kiterjedt, kiterjedt – gondolhatnánk, csak volt egy döbbenetes véletlen egybeesés. November 28-án megváltoztatta Magyarország a tranzakciók szabályozását, majd november 29-én a bécsi VIG bejelentette, hogy megállapodott az Aegonnal, és megveszi a regionális biztosítóit.
Itt olvasható a bejelentés. Mindenkinek hagyjuk meg a szabad gondolkodás lehetőségét, lehet, hogy ez teljesen véletlen időbeli egybeesés volt, vagy lehet, hogy a következő kifejezések juthatnak az eszünkbe:
Lex Aegon vagy lex VIG,
testreszabás (angolul tailored regulation),
kivéve a gyevi bírót eljárás.
A járvány jó ürügy volt
A hazai cégtulajdonosokban, jogászokban, tranzakciós tanácsadókban, kicsit szélesebben megfogalmazva a gazdaság magánszférájában egy éve lehetett tapasztalni egyfajta félelmet, kicsit erősebben megfogalmazva: rettegést.
Az volt a visszatérő kérdés, hogy mi van, ha a járványra hivatkozva az állam még jobban beletrappol az ő világukba, ha úgy avatkozik bele a magánszektor adásvételeinek, tranzakcióinak az engedélyeztetésébe, ha úgy vesz el cégeket, hogy az káros lesz a magyar gazdaságnak. Eleinte még félre lehetett nézni, ha a járvány elleni védekezésre hivatkozva, a kis debreceni dobozgyárral, a Kartonpackkal történt ilyesmi, az Hegyeshalomtól nyugatra senkinek nem üti meg az ingerküszöbét, az Aegon esete azonban már az EU nagyobb tagállamait, de még a londoni top befektetői köröket is elérte.
A Belügyminisztérium ugyanis élt a vétója lehetőségével, és megtiltotta a holland Aegonnak, hogy eladja a magyar biztosítóját az osztrák VIG-nek.
Mi ezzel a probléma? Hatóságok azért vannak, hogy engedélyezzenek és megtiltsanak lépéseket. Eddig tényleg rendben van, ám ha egy szektor vagy az egész nyugati gazdaság majd azt érzi, hogy Magyarországon nem kiszámítható szempontok (vagy rosszabb esetben kiszámítható, de nem piaci szempontok) alapján villannak fel a piros, illetve a zöld lámpák, akkor baj van.
A külföldi működőtőke az ilyen piacokat messze elkerüli.
A magyar cégtulajdonosok vagyonelemei azonnal leértékelődnek.
Tényleg nem lehet majd senkinek céget eladni, csak a NER-nek, hiszen ha valaki beelőzné a támogatott fiúkat, majd segít a hatóság.
Még nehezebb lesz nemzetközi finanszírozást is szereznie a kínos, belterjes hazai viszonyok között működő cégeknek.
A büszke lobbisták
Ráadásul az Aegon eladási szándékának bejelentése óta lehetett tudni, a piacon egyáltalán nem volt titok, hogy amint híre kelt, hogy a top 4-es biztosítói kör egyik tagja elhagyni készül az országot, azonnal duruzsolni kezdett egy lobbikör a kormány, így Orbán Viktor miniszterelnök, majd Varga Judit miniszter fülébe.
Eleinte a fő érv a következők volt:
Magyarország gyengesége, hogy a biztosítói ágazatban nincsen erős „nemzeti bajnok”. Ez egy hosszú távon is a gazdasági szereplőkkel levő, a tartalékok befektetése révén is meghatározó ágazat, itt kár teljesen átengedni a piacot a külföldi lobbinak.
Aztán, amikor az indokolást kellett keresni, előjött a következő is:
Az Aegont nem szabad hagyni csak úgy elvonulni Magyarországról. Jogilag biztosan nem számonkérhető már a hollandok közel három évtizedes hazai szereplése. De ne legyünk lúzerek, anno 1993-ban még a Hagelmayer István vezette Állami Számvevőszék is kifogásolta azt, ahogyan az Aegon hozzájuthatott a magyar Állami Biztosítóhoz. Emlékeztetőül: a Hungária Biztosító mellett a rendszerváltásnál az Állami volt „a” biztosító, bizonyos kifizetéseket és a biztosítói tartalékokat azonban az eladásnál túlságosan nagyvonalúan fizetett ki, illetve nem mért fel a privatizációs szervezet. Egy ideig egyébként félig a nevet is megtartotta a vevő, ez volt az ÁB-Aegon.
Amikor pedig kiderült, hogy az osztrákok lehetnének a vevők, ellenük is elindult némi pusmogás.
Ennek részleteit nem ismerjük, de egyik olvasónk például utalt arra, hogy a VIG-ről elmondható, hogy van baloldali kötődése, korábban az a Wolfgang Ruttenstofer szociáldemokrata (SPÖ-s) pénztárnok volt az fb elnöke, aki ráadásul korábban az OMV vezéreként már ellenséges felvásárlást indított a magyar Mol ellen. De még Werner Faymann volt szocdem kancellárról is elterjedt, hogy a cég lobbistája.
Mindenesetre a vevőre vagy az eladóra mondott történetek inkább csak ürügynek tekinthetőek, elég régiek és elég általánosak voltak, de arra elegendőnek bizonyultak, hogy a politika megfontolja azt, hogy keresztbe fekszik a dealnek, mint a fociban a sorfalak mögé befekvő játékosok.
Alighanem ennek teremtett lehetőséget a november 28-i szabályozási változás, a magyar állam időt adott magának, hogy eldöntse, átengedi a tranzakciót, vagy belép. És persze lehet, hogy a magyar jogalkotók éppen teljesen véletlenül érezték úgy 2020. november 28-án, hogy szabályozni kellene az uniós országokból származó felek hazai biztosítói tranzakcióit, éppen akkor, amikor egy napra voltunk az Aegon döntésétől. megszületett a jogi változtatás.
Szuverenitás
A fő és legsikeresebb érv természetesen az volt, hogy a magyar gazdaság szuverenitása szempontjából fontos, hogy legyen egy magyar biztosító, hogy az unokáink már ne csak az alsóbb osztályokon dolgozhassanak majd egy bécsi biztosító központi irodaházban, hanem legyen olyan magyar biztosító, aminek itt van a döntésközpontja, amit innen irányítanak. Az Allianz központja marad Münchenben, a Generalié Milanóban és Triesztben, a Groupamáé Párizsban, de az Aegon stratégiája már Budapesten dőljön el.
A járvány negatív gazdasági hatásairól szóló kormányzati megnyilvánulásokban korábban is gyakran ehetett látni, hogy a kormány fél attól, hogy a nehéz gazdasági helyzet nyomán külföldi cégek vásárolják meg a magyar gazdaság értékes cégeit. Igaz, azt egy pillanatra se felejtsük el, hogy az Aegon nem magyar cég volt, hanem holland, és valóban nem magyar vevők jelentkeztek, hanem nemzetköziek.
A Fidesz-kormány visszatérő mantrája – hol jogosan, hol nem jogosan – a szuverenitás,
az energiaszektor magyarítása,
az egészségügyi eszközökben az önellátás,
a legalább 50 százalékban hazai bankszektor,
devizaadósság helyett önfinanszírozás,
az önellátó mezőgazdaság, a „magyarabb” élelmiszerláncok.
Ezeket a célokat lehet kritizálni vagy megsüvegelni. Ha önellátóak vagyunk, az persze öröm, ha egy ilyen akció miatt romlik az ellátás minősége, ha drágulnak a termékek, az kevésbé öröm. Ám ennek formái vannak. Ha az állam nem piaci (megveszi), hanem hatósági (megtiltja, törvényt szab rá) eszközökkel avatkozik be, akkor rengeteg súlyos probléma merülhet fel.
Jönnek-e így vevők?
A cégek eladása, átvilágítása, megvásárlása idő- és költségigényes feladat. Ha a mindig méregdrága tanácsadókkal dolgozó és emiatt persze kellően tájékozott külföldiek megismerik a magyaros viszonyokat, azt, hogy hiába tesznek munkát egy cégvásárlásba, az a végén elhasalhat, dönthetnek. Majd
vagy nem jönnek vásárolni,
vagy tudják, hogy politikai előkészítéssel érdemes csak jönni.
A magyar állampolgároknak egyik sem érdeke, a kormányzati tisztviselőknek persze az utóbbi talán igen. Ha az amúgy is szigorú és időigényes, de jó esetben szakmaibb felügyeleti, versenyhivatali jóváhagyások mellé bejön Pintér Sándor és Palkovics László minisztériumainak engedélyeztetési eljárása is, ahol ráadásul már mindenki tudni fogja, hogy ez nemcsak egy elméleti veszély, hanem a gyakorlatban is van vétó, az nagy diszkontot indokol a magyar cégek értékében.
Hiszen amennyiben indokolás nélkül lehet „nem” a végeredmény, az egészen biztosan sokakat visszatart a magyar cégek megvételétől. De már a megnézésétől is. Természetesen nem a baráti kínait, oroszt vagy törököt, hanem a piaci alapon érkező osztrákot, hollandot, észak-európait. Utóbbiak kultúrája pedig jobbat tenne a magyar gazdaságnak.
Az osztrákokkal nagyon kiszúrtak
Ami pedig az Aegon és a VIG ügyét illeti, a BM vétója nagyon váratlan volt mindkét félnek. Olyannyira, hogy az Aegon és a VIG már óvatosan ugyan, de elkezdett dolgozni a közös jövőn. Kezdték megismerni egymás adatait, folyamatait, titkokat cseréltek. Most mindenki bután néz, hogy mit lehet tenni, így fogunk egymással versenyezni?
A VIG számára különösen vonzó volt az Aegon minőségi vagyonkezelési üzletága. A VIG sok országban közösen dolgozik az Erstével, de már voltak, akik mertek nagyot álmodni, és egy saját vagyonkezelési központot vizionáltak az Aegon méretes és nagyon sikeres csapatára alapozva. Ezeket az álmokat most gyorsan el kell felejteni.
Előre a medve bőrére
Persze lehet mondani, hogy minek beszélgettek, ha még nem volt engedélyezett a deal. A válasz az, hogy senki nem szeretett volna időt vesztegetni, és erre tényleg senki nem számított, hiszen a bécsiek transzparens tőzsdei cég, régóta itt vannak, mindenki ismeri őket, az MNB szakmai javaslatait volt, hogy elsőként oldották meg.
Egyelőre még, főleg a VIG-nál, mindig tartja házon belül magát az a vélemény, hogy ez csak egy ideiglenes akadály.
A hollandok kevésbé optimisták. Ők inkább úgy látják, hogy politikai lobbira sem számíthatnak, és ebben igazuk van, erős holland lobbi nincs Magyarországon, ha Sebastian Kurz osztrák kancellár felemeli a telefont, annak még van tétje.
A magyar állam képviselőinek hozzáállása a különböző ügyekhez egyedi, de nagyot azért nem tévedünk, ha az Erste és a kormányzat vagy a Heineken és a kormányzat viszonyát nézzük, hogy az osztrák cégekkel erősebb a barátság, mint a Csíki-ügyben megrángatott hollandokkal. Ahogy egyébként nagy általánosságban azt is elmondhatjuk, hogy a németek jó, a magyarok közepes, a franciák rossz elbánásra számíthatnak, ha az állam például egy energetikai, vízközmű vagy cafeteriacéget szeretne megvenni tőlük.
A piacon erről csak találgatások vannak. A hollandok sokáig a vétó után nem maradnak a piacon. A befektetők üdvözölték az eladás ötletét, november 29. és április 10. között harmadával 3,7 euróról, 4,6 euróra lőtt ki az Aegon-részvények ára.
A piac fantáziája nagyon széles, már mindenki olyan az Aegonra bejelentkező „magyar” tulajdonosi konzorciumot tesz össze, amelyben
Ugyanakkor minden ötletnél lehet hallani ellenvéleményt is, az OTP-nek már ott van a Groupama, a Gránit kicsi, a sokat szenvedett CIG Biztosító minden lépését árgus szemekkel figyeli az MNB, a cég most jön ki egy súlyos válságból, az Indotek nevét ugyan sokat halljuk, de azért az eddigi vásárlásai valamelyest ingatlanokkal, követelésekkel voltak kapcsolatosak, a biztosító profilidegen lenne. A CIG azért érdekes, mert ez a biztosító anno éppen egyfajta nemzeti konszenzussal indult, sok, részben a politikához is kötődő üzletember indította el. Itt olvasható a rendkívül erős lista Martonyi Jánossal, Járai Zsigmonddal, Szapáry Györggyel (azokat a neveket emeletük ki, akiknek állami, jegybanki funkciója is volt).
Hatalom és törvény
Azt nem tudjuk, hogy milyen az Aegon és a VIG megállapodása. Nem világos például, hogy ha meghiúsul a magyar üzlet, akkor ugrik-e az egész regionális megállapodás, vagy voltak-e jogilag kötelező carve-out feltételek. Ez azt jelenti, hogy kezelte-e a szerződés, hogy milyen árral lehet kivágni egy üzletet a nagy közös dealből. Az biztos, hogy a holland és az osztrák fél megállapodását nagyon megzavarta a vétó.
De az igazi vesztes az a magyar gazdaság, ahol sajnos jelentősen megnőtt a magyar politikai kockázat miatt indokolt országdiszkont. A nóta a régi, egy országban nem az a baj, ha az állam megtilt valamit, hanem az, ha a hatalomnak van törvénye és nem a törvénynek hatalma.
Partnereinktől
|
Lex Aegon: most mindenki bután néz, hogy mit lehetne tenni
|
A magyar kormány megakadályozta azt, hogy a holland Aegon eladja az osztrák VIG-nek a magyarországi biztosítóját. Ehhez egy nagyon hirtelen, testre szabott szabályozási változás és egy érthetetlen belügyi vétó kellett. Sajnos a negatív következményeket aligha mérte fel a kormány. Vagy ha felmérte, még sokkal nagyobb a baj.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/04/12/lex-aegon-a-kormany-rarontott-a-tranzakcios-piacra-es-ezzel-leertekelte-a-magyar-vallalatokat
|
2021-04-12 18:24:47
| true | null | null |
Telex
|
koncesszió;uniós pénz;budapestiek;hulladékkezelő;
2021-04-12 06:40:00
Profitot ígérő halogatás: magánkincs a hulladékban – közpénzből
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
Az uniós támogatási szerződés határidejének meghosszabbítása azért is érdekes, mert az épület már több mint öt éve elkészült. Azóta is üresen áll, mivel a válogatáshoz szükséges gépsort csak most sikerült megrendelni. A szerződést már többször módosították, pedig több jel is arra utalt, ha tovább halogatják az üzembe helyezést, arra az egész fővárosi hulladékkezelési projekt is rámehet, hiszen annak egyes elemei szorosan összefüggnek egymással.
A nem túl baráti főváros-kormány viszony fényében kissé meglepő módon azonban a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium is hozzájárult a támogatási szerződés fővárosi önkormányzat által kért hetedik módosításához, amelyben 2022 végére tolták ki a projekt befejezési határidejét, a támogatási keretet pedig 254 millió forinttal megemelték. Az előzékeny megoldáskeresés hátterében sokan a hulladékgazdálkodás tervezett koncesszióba adását látják, mondván az uniós pénz majdan úgyis a kormány által kiválasztott NER-kompatibilis koncesszor hasznát gyarapítja. (A korábbi kormányzati terveknek megfelelően, egy februári törvénymódosítás értelmében - az Alkotmánybírósághoz forduló köztársasági elnök kritikáit részben megkerülve - a jövőben hulladékgazdálkodási feladatokat a hulladék összegyűjtésétől egészen annak hasznosításra történő előkezeléséig egy magánszereplő fogja elvégezni.)
A fővárosi önkormányzat 2013-ban írta alá a budapesti hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítését, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelését célzó uniós támogatási szerződést. A projekt keretében többek között egy hulladékválogató mű építését tervezték, amely a gyűjtőszigeteken, hulladékudvarokban és a házhoz menő szelektív gyűjtés révén összegyűjtött és már szétválogatott szemét közül a papír, a műanyag és a fém hulladékok további feldolgozását készítené elő. Előzetesen évi 40 ezer tonna hulladék kézi átválogatását tervezték. Csakhogy menet közben rájöttek, hogy a kézi válogatás helyett hasznosabb lenne egy optikai válogató gépsor beszerzése. Ez azonban csaknem négyszeresébe került, így a más beruházásokat is tartalmazó projekt teljes költsége 11,6 milliárdról 13,87 milliárdra nőtt. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) először azt vállalta, hogy a többletet saját forrásból teremti elő, de a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) - közismertebb nevén: az állami kukaholding - színre lépésével a korábban vastagon nyereséges társaság bevétele erősen megcsappant.
A fővárosi hulladékgazdálkodás környezetbaráttá tételét célzó projektet a cég kérelmére 2016-ban két részre bontották. A kőbányai nagy válogatóművet legkésőbb 2018-ban be kellett volna üzemelni. A csarnokot 2015 végén át is adták, de a gépsorra már nem futotta. A következő évben viszont módosultak a hulladékgazdálkodást érintő jogszabályok, így a korábban kigondolt válogatóművet már nem vehették meg, a 830 millió forintból megépült csarnoképületet pedig nem lehet másra használni. (Az üres épület fenntartására több mint 260 millió forintot költöttek eddig.) A projekt teljes költsége 13,2 milliárdra nőtt, amelyből 10,3 milliárd volt az uniós támogatás. Az akkor még Tarlós István főpolgármester vezette főváros ráadásul az önerő kifizetéséhez is kapott 674 millió forintos támogatást.
Az FKF-nek így is kellett két év ahhoz, hogy közbeszerzési eljárást indítson a válogatógép beszerzésére, de csak harmadszorra sikerült vállalkozót találni a feladatra. Tavaly szeptemberben írták alá a 3,6 milliárd forintos kontraktust a Bazaltech Kft.-vel és a Homokhátsági Környezettechnikai Kft.-vel egy műanyag-fém válogatógépsor telepítésére, illetve az eddig még nem is használt csarnoképület bővítésére. A cégekkel kötött szerződés a jövő héten lép hatályba, mivel ehhez meg kellett várni a támogatási kontraktus módosítását.
|
Profitot ígérő halogatás: magánkincs a hulladékban – közpénzből
|
Újabb két évvel kitolták a nagy fővárosi hulladékválogató mű átadását, a hasznát már az állam által kiválasztandó új koncesszor fölözheti le.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3116032_profitot-igero-halogatas-magankincs-a-hulladekban--kozpenzbol
|
2021-04-12 19:08:39
| true | null | null |
Népszava
|
privatizáció;részvény;MOL;vagyon;Richter;vagyonkezelő;alapítvány;állami;
2021-04-13 06:40:00
Kimenti a kormány a közvagyont
Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.
Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott.
A gazdasági bizottság elé kerülő jelentés itt véget ért, ugyanis a 2020. évi vagyonpolitikai beszámolót még el sem készítette a vagyonkezelést felügyelő tárca nélküli miniszter, pedig az azóta eltelt időszakban további számottevő vagyonvesztést szenvedett el a magyar állam a kormány döntései miatt. 2020-ban tovább folytatódott az állami részvények ajándékozása, ezek következtében az elmúlt két évben a kormány az állami kézben lévő mintegy 25-25 százaléknyi Mol és Richter részvényekből 20-20 százalékot ajándékozott el a már említett Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát „tehetséggondozó műhelyként” definiáló Mathias Corvinus Collegium nevű alapítványának, amelyek közös ismérve, hogy a kuratóriumaikban többségben vannak a Fidesz delegáltjai, így a jövőben az állami vagyonnal kapcsolatos döntésekbe sem a parlament, sem a kormány nem tud beleszólni, hanem azokról a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban döntenek. Az ügylet piaci értéke mintegy 700 milliárd forint volt. Így az állam részesedése mind a Molban, mind a Richterben 5-5 százalékéra csökkent, ám ez sem tartott sokáig. Jelenleg tárgyalja a parlament a Mol maradék 5,2 százaléknyi részesedésnek (piaci értéken) mintegy száz milliárd forintnyi részvénycsomag elajándékozását a most létrehozandó Mol – Új Európa fantázianevű alapítvány számára, így piaci értéken két év alatt mintegy 800 milliárd forintnyi részvényvagyontól szabadította meg a kormány az MNV-t, s ezen keresztül az adófizetőket.
További vagyonvesztéssel jár parlament előtt fekvő tucatnyi törvényjavaslat, amely főleg egyetemek frissen létrehozandó alapítványaiba adna több száz milliárdos ingatlanvagyont.
Pedig az MNV-nek a vagyonkezelési alapelvek, és az állami vagyonról szóló törvény szerint is az állami vagyont gyarapítania kellene. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett privatizáció egyedül az 1995-ös magánosításokkal vethető össze, amikor is a Horn-kormány több közüzemi szolgáltatót értékesített, igaz akkor több száz milliárd forintnyi bevételre tett szert a magyar állam, amit jelentős részben az államadósság csökkentésére fordított. A mostani privatizációval azonban a kormány nem könnyíti meg jövőbeni kormányok helyzetét, hisz mind a Corvinus Egyetem, mind a parlament előtt levő tervezetek alapján létrehozandó tucatnyi egyetemi alapítvány a jövőben is megkapja a költségvetési támogatást, vagyis nem csökkennek a büdzsé terhei.
|
Kimenti a kormány a közvagyont
|
Az elmúlt egy évben az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. több száz milliárd forintnyi vagyonát adta át fideszes káderekkel kitömött alapítványoknak. Ilyen mértékű privatizáció nem volt a Horn-kormány óta, de akkor legalább volt bevétel.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3116180_kimenti-a-kormany-a-kozvagyont
|
2021-04-13 10:02:35
| true | null | null |
Népszava
|
A világörökségi területen fekvő palota egy része társasház, a másik része – a földszint és az első emelet Dunára is néző részén – a közelmúltig a kerület művelődési házaként működött. Az épületnek ezt az utóbbi részét (az egykor „Bem Rockpartként” is ismert Budavári Művelődési Házat) adta oda a decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-nek.
Az épületrészt a kerület 2019 előtti vezetése adta el a magyar államnak a mostani polgármester, V.Naszályi Márta szerint a piaci árnál jóval kevesebbért, 895 millió forintért, azaz négyzetméterenként 789 ezer forintért, ami a polgármester szerint jelentős vagyonvesztés volt a kerületnek. Az önkormányzat a Bem rakparti épület helyett az egykori Budai Polgári Kaszinó épületét újíttatta fel és nyitotta meg a Krisztina térnél Márai Sándor Kulturális Központként, de ehhez a Bem rakparti épület eladásából származó bevétel és a plusz 900 millió forint állami támogatás mellett még további 700 millió forintot kellett valahogyan előteremtenie a kerületnek az épület rendbetételéhez.
A Bem rakpart 6. jövőjével kapcsolatos kormányzati tervek év végi hirtelen megváltozását V. Naszályi így kommentálta: „ez az ötletelős és önkényes kormányzati döntéshozatal eredménye, s annak, hogy a kormány vezetői körül időről-időre feltűnnek univerzális kedvenc és éppen megbízhatónak tekinthető emberek, mint pl. Demeter Szilárd, akik mindent megkaphatnak, mindent elérhetnek a hatalomnál”.
Arról, hogy az Andrássy-múzeum ötlete már a múlté, az épületet egykor tulajdonló család leszármazottait sem értesítették, pedig ők 2018-ban aktívan részt vettek a tervek kitalálásában: a leendő múzeumban bemutatni tervezett családi iratokat a Magyar Nemzeti Múzeum az Andrássy Gyula Alapítvánnyal együttműködve 30 millió forintból digitalizáltatta.
„Az Andrássy családra vonatkozó feldolgozatlan, és a tudományos kutatás illetve a nagyközönség számára ismeretlen, levéltári dokumentumok múzeumi felhasználáshoz való előkészítését, és digitalizálásának elvégzéséhez szükséges, a levéltári állomány előzetes középszintű felmérését és a kiemelkedő forrásértékkel bíró dokumentumok azonosítását és digitalizálását végeztette el a Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben, és a zárlatig tartó időszakban 2020 elején. (…) A szerződés a részben feldolgozatlan szlovákiai Lőcsei Állami Levéltár gyűjteményében található krasznahorkai és betléri Andrássy levéltári állagok (1290–1948, cca. 190 fm.) első 40.000 oldalára vonatkozott. A szerződés bruttó értéke 30.000.000 Ft” – tudtuk meg a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a kabinetvezetőjétől. Az emlékmúzeum kialakításának tervezésével egy építész irodát is megbíztak, és ezekre a munkákra is elment 6 millió forint.
A decemberi hirtelen változtatás nem csak a családot érte váratlanul, egyes kormánytagok sem tudtak arról, hogy Andrássy-múzeum helyett most már Demeter Szilárdék alternatív zenei központja lesz az épületben – tájékoztatta az Átlátszót Pallavicini Zita író, id. Andrássy Gyula ükunokája, aki szerint az általuk is támogatott korábbi tervek nemcsak családi emlékmúzeumról, hanem egy művészeti központ létrehozásáról is szóltak.
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába from atlatszo.hu on Vimeo.
Március elején megkerestük a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft vezetőjét, Demeter Szilárdot is, hogy megtudjuk, mik a terveik a Bem rakpart 6.-tal. Kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy „a vonatkozó kormányhatározat értelmében március végéig kell elkészítenünk a szakmai koncepciót. Addig érdemben nem tudok válaszolni, mert még folyik a tervezés, számolás és vita”. A Petőfi Irodalmi vezetője elárulta azt is, hogy az épület „igényes rockzene, jazz, mesterkurzusok befogadóhelye, Cseh Tamás Archívum, kiállítóhely, irodalom és zene találkahelye stb.” lesz, valamint „a legendás Bem Rockpart megidézése, egyben újragondolása”.
Azóta több hír is megjelent a Demeter Szilárd irányítása alatt létrehozni tervezett további könnyűzenei intézményekről. A március 31-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat – Magyar Kultúráért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Kultúráért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére történő vagyonjuttatásról – szerint az újonnan létrehozott Magyar Kultúráért Alapítvány lesz a tulajdonosa a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft.-nek, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-nek és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-nek, így az ezekhez kerülő ingatlanoknak is.
Ezek közé tartozik számos nagy értékű ingatlan, többek között a Bem rakparti épület, az óbudai Zichy-kastély, a Szegedi Irodalmi Rezidensház és a budapesti, Bajza utcai Magyar Írók Háza, valamint a Hajógyári-szigeten található aquincumi helytartói palota romjai, ami így kikerül a nemzeti vagyon köréből. Az ingatlanokon kívül a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. számára egy márciusi kormányhatározat – 1108/2021. (III. 10.) Korm. határozat egyes kultúrstratégiai kérdésekről – garantált több tízmilliárd forintnyi támogatást nemcsak idénre, hanem a 2025-ig terjedő időszakra. E határozat is kitér a Petőfi Irodalmi Ügynökségnek adandó ingatlanokra.
A Bem rakpart 6. alatti épület társasházi részében lakók bejelentést tettek az önkormányzatnál a ház korábban művelődési házként használt részén zajló, késő esti, hangos zenélés miatt. Az Átlátszóhoz eljutott információk szerint a lakók által kifogásolt zajt a hobbi rock-zenészként is ismert Kosik Kristóf ügyvéd okozta a gitárjával. Az ő ügyvédi irodája is képviselte korábban Habony Árpádot, és ebben a praxisban dolgozott a Rogán Antal bizalmasaként hivatkozott, a letelepedési kötvény-bizniszen nagy hasznot húzó Kertész Balázs is.
Az ügyvédi praxisát jelenleg szüneteltető Kosik Kristóf (akit a HVG által talált videófelvételen gitározás közben itt lehet megtekinteni) a Habony-Rogán körhöz fűződő kapcsolatáról legutóbb a valaszonline.hu cikke írt részletesen. Az Átlátszóhoz eljutott a szerződés, amit Kosik Kristóf cége és az akkor még hivatalosan ott működő Budavári Művelődési Ház akkori vezetője kötött tavaly, a szeptembertől decemberig tartó időszakra. A bérleti szerződést a művelődési ház akkori vezetőjeként jegyző Megyesi Anikó az Átlátszó információi szerint Lipótváros jelenlegi fideszes polgármesterének, Szentgyörgyvölgyi Péternek volt felesége. Szentgyörgyvölgyi vezette a Rogán-érában az V. kerület vagyongazdálkodási cégét.
Kosik cége szeptember 1-től december 31 -ig bérelte a volt művelődési ház legszebb termét, az Andrássy-termet, havi százezer forintért, a szerződés szerint „a Budavári Művelődési Ház működésével összefüggésben felmerülő rendszervényszervezési tevékenység céljából”. Egy névtelenséget kérő forrásunk szerint ugyanakkor Kosik Kristóf nem rendezvényt szervezett ott, hanem napi szinten próbateremként használta a Dunára néző Andrássy-termet. A Kosik ügyvédi iroda e-mail címére ezzel kapcsolatban küldött kérdéseinkre mostanáig nem érkezett válasz. A Bem rakpart 6. alatti volt művelődési ház tulajdonosi jogait gyakorló MNV Zrt.-től sem kaptunk választ arra a kérdésünkre, hogy van-e jelenleg érvényben lévő bérleti szerződés magánszeméllyel, céggel vagy más szervezettel erre az ingatlanra vonatkozóan.
Fotók, videó: Németh Dániel
|
Andrássy Emlékmúzeum helyett Demeter Szilárd ügynöksége költözhet a Bem rakparti palotába
|
A budai Víziváros egyik legszebb, dunai panorámás épületének egy részét egy tavaly decemberi kormányrendelet a Demeter Szilárd vezette Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe adta. A Budapest I. kerület Bem rakpart 6. alatti Andrássy Palotában tavaly év végéig a kerületi művelődési ház működött. Az épületben a közelmúltig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projekt keretében egy Andrássy Emlékmúzeumot terveztek létrehozni. Ezzel szemben az év végi rendelet már egy “alternatív zenei műhelyek múzeuma és könnyűzenei központ” kialakításáról szólt. Hasonló nevű céget – Velünk Élő Legendák Könnyűzenei Örökségünk Megőrzéséért – alapított tavaly a letelepedési kötvényekből profitáló ügyvéd, Kosik Kristóf, aki a társaságnak épp ebben az épületben bérelt irodát.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/13/andrassy-emlekmuzeum-helyett-demeter-szilard-ugynoksege-koltozhet-a-bem-rakparti-palotaba/
|
2021-04-13 10:06:23
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Téli-nyári adapterek, gépek karbantartása – ilyen témában írt ki közbeszerzést az állami tulajdonú Magyar Közút Nonprofit Zrt. tavaly ősszel, és az eredményt a napokban tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben. Az összesen nettó 3,75 milliárd forint értékű keretszerződés négy részből áll:
rész: Téli-nyári adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása, alkatrész ellátása (Hidrot, Epoke, Pauselli, Dücker, Villeton, Rico, Reform) ~ 2000 db: nettó 2,6 milliárd Ft
rész: Téli-nyári adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása, alkatrészellátása (Mulag) ~ 270 db: nettó 430 ezer Ft
rész: Téli-nyári adapterek oldatkeverő berendezések garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása, alkatrészellátása (Rasco) ~ 360 db: nettó 570 ezer Ft
rész: Téli-nyári adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása, alkatrészellátása (AEBI Schmidt International AG gyártmányai, Jensen, Beilhack, Rasant,) ~ 600 db: nettó 150 ezer Ft.
A vállalkozási keretszerződés a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mérnökségein található saját tulajdonú, különböző funkciójú, gyártmányú adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartására, javítására és alkatrészellátására terjed ki, beleértve a beszerzés alatt levő, illetve a jövőben beszerzendő eszközök javítását is. Az ajánlatkérő mind a négy esetben a keretösszeg 70%-ra vállal megrendelési kötelezettséget.
Az első és a harmadik részt a Herceghalom Interat Zrt. nyerte, vagyis a 3,75 milliárdos megbízásból 3,17 milliárd forint nála landolt.
A másodikat, nettó 430 millió forint értékben az Unikomtech Gép Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., míg a negyediket, nettó 150 millió forintért a Városkert Gépipari és Kereskedelmi Kft. kapta meg.
A három nyertes cégből a Herceghalom Interat Zrt. neve a legismertebb, nem véletlenül.
Arannyá vált a keze alatt
Az 1992-ben alapított, bicskei székhelyű céget négy éve vette meg Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János a Pegazus Trade Kft.-n keresztül. A Herceghalom Interat elsősorban mezőgazdasági gépek és alkatrészek kereskedésével foglalkozik, de Suzuki-szalont is üzemeltetnek. Alig több mint egy hónappal azután, hogy Mészáros Lőrinc öccse tulajdont szerzett – az előtte is jól működő – cégben, az be is zsebelt egy közbeszerzést: a Készenléti Rendőrség tőlük vásárolt meg egy „vontatásra alkalmas emelő-rakodó gépet” nettó 9,35 millió forintért.
Mészáros Lőrinc öccsének cégei tarolnak a közútkezelő tenderein
2018-ban már egy félmilliárdos tender is összejött: akkor a Magyar Közút két szerződést is kötött a fiatalabb Mészáros cégével: egyrészt kerékpárutak karbantartásához szükséges eszközök beszerzésére (440,8 millió forint értékben), valamint három darab önjáró hidraulikus oszlopverő és kihúzó gép beszerzésére (62,2 millió forint értékben). 2019-ben a Kaposvári Egyetem mezőgazdasági gépek beszerzésével bízta meg Herceghalom Interat-ot 142,4 millió forintért, majd az MTA Agrártudományi Kutatóközpontja vett a cégtől egy parcellakombájnt 39,5 millióért.
Mészáros Lőrinc testvére veszélyhelyzetben is nyert egy 400 milliós tendert a közútkezelőtől
Vannak dolgok, amelyeken a veszélyhelyzet sem változtat. Ilyen például a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkaruhára vonatkozó köbeszerzése, amelyet – úgy látszik – minden körülmények között Mészáros Lőrinc testvérének cége nyer el. Most éppen nettó 400 millió forint keretösszegben.
2020-ban februáig kellett várni az első közbeszerzési sikerre: Mészáros János cége a Hidrot Ipari Gyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-vel közösen nyerte el a Magyar Közút 12 darab rádió távvezérelt rézsűkaszálógép beszerzésére kiírt tenderét 214,1 millió forint értékben. Ezután kisebb szünet következett, majd áprilisban ismét örülhetett a Herceghalom Interat: kerékpárutak karbantartásához biztosíthatott traktor alapú munkagépeket az állami közútkezelőnek 182,2 millió forintért.
Tavaly végül összesen öt állami tenderen lett befutó a Herceghalom Interat, ebből négyet a Magyar Közút Nonprofit Zrt. írt ki, egyet pedig a MÁV.
A közpénzes megbízásoknak is köszönhetően a cég 2017-ben 1,3 milliárd, 2018-ban nettó 1,9 milliárd, míg 2019-ben 3,1 milliárd forint éves forgalmat bonyolított. Adózott eredménye a 2016-os 50 millióról 2017-ben 106 millióra, majd 2018-ban 187,5 millió forintra nőtt, majd 2019-ben 162,5 millió forintra csökkent.
Vagyis amióta Mészáros János kezébe került, a társaság megduplázta az éves forgalmát, a nyereségét pedig megháromszorozta.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A Herceghalom Interat Zrt. bicskei telephelye. (forrás: Google Maps)
|
Újabb milliárdos közbeszerzést nyert Mészáros János cége, ezúttal is az állami közútkezelőtől
|
Mészáros Lőrinc testvérének cége ismét befutó lett egy állami közbeszerzésen: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mérnökségein található saját tulajdonú, különböző funkciójú és gyártmányú adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása és alkatrészellátása lesz a feladata. A Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amióta Mészáros János kezébe került, megduplázta éves forgalmát, a nyereségét pedig megháromszorozta.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/12/ujabb-milliardos-kozbeszerzest-nyert-meszaros-janos-cege-ezuttal-is-az-allami-kozutkezelotol/
|
2021-04-13 11:29:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Hegyvidéki Önkormányzat által működtetett YouTube-csatornára a 2019-es önkormányzati választás előtt egy hónappal került fel egy olyan videó, ami a Fidesz jelöltjeinek támogatására buzdít október 13-án. Az alig egy perces videóban Pokorni Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) számol be a kerületi fejlesztésekről, majd az anyag végén láthatóvá válik az is, hogy azt a Fidesz XII. kerületi szervezete készítette. A hirdetést az MKKP XII. kerületi szervezete fedezte fel 2021 januárjában, azaz majdnem másfél évig volt elérhető a videómegosztó oldalon.
A felfedezést követően Kovács Gergely, az MKKP társelnöke, XII. kerületi önkormányzati képviselő levélben fordult a kerületi jegyzőhöz, dr. Gottfried-Tusor Gabriellához. „Örömmel látom, hogy a választás előtt a XII. kerületi Fidesz-KDNP nem a Fidesz vagy a KDNP Youtube-csatornájára töltötte fel a kampányfilmjét, hanem az Önkormányzatéra. Így gondolom, a többi pártnak is lehetősége van rá, hogy megjelentethesse kampányfilmjeit az Önkormányzat csatornáján” – fogalmazott a képviselő.
Ezt követően február elején a Kutyapárt Facebook-bejegyzése alatt többen is arról számoltak, hogy a megadott link nem érhető el, a videót eltávolították a csatornáról. Emiatt dr. Balla Judit, a Hegyvidék Zöld Bizottságának külsős tagja az Átlátszó által üzemeltetett közadatigénylő portálon, a KiMitTud-on keresztül közérdekűadat-igénylésben kikérte a hegyvidéki önkormányzat és a Fidesz-KDNP XII. kerületi szervezete között létrejött szerződést, illetve az Állami Számvevőszékhez eljuttatott hirdetési árjegyzéket, amely nélkül politikai hirdetést kampányidőszakban nem lehet közzétenni.
Közérdekű adatigénylésre legtöbbször az Átlátszó által üzemeltetett KiMitTud közadatigénylő weboldalt használjuk. A KiMitTud segítségével azonban nem csak mi, hanem bárki könnyen és átláthatóan tud közérdekű adatot igényelni minden olyan állami, önkormányzati vagy más közfeladatot ellátó intézménytől, amely részt vesz az állam működtetésében, vagy közpénzt költ.
A február 8-án elküldött adatigénylést csak több mint egy hónappal később, márciusi 12-én válaszolta meg az önkormányzat annak ellenére, hogy alapesetben a válaszadási kötelezettségnek 15 napon belül eleget kell tenniük a közfeladatot ellátó szerveknek. Ez a határidő, indokolt esetben, egy alkalommal további 15 nappal hosszabbítható meg, erről azonban értesíteni kell az igénylőt is. A koronavírus-járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet idején a válaszadási határidő jelentősen kitolódhat, akár 90 napra is, abban az esetben, ha „valószínűsíthető, hogy a határidőben való teljesítés” a közfeladatot ellátó szervet gátolja a veszélyhelyzettel összefüggő feladatai ellátásában.
Válaszában az önkormányzat arról tájékoztatta Balla Juditot, hogy nem jött létre szerződés az Önkormányzat és az adatigénylésben megjelölt szervezet (Fidesz-KDNP) között. Azt is hozzátették, hogy a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010.évi CLXXXV. törvény értelmében az önkormányzat YouTube-csatornája nem minősül sajtóterméknek, ezért nem rendelkeznek hirdetési árjegyzékkel.
Később azonban arra is fény derült, hogy hogyan jelenhetett meg ennek ellenére mégis a kormánypárt XII. kerületi szervezetét népszerűsítő videó a Hegyvidéki Önkormányzat YouTube-csatornáján.
Az önkormányzat Balla Judit újabb kérdésére azt a tájékoztatást adta, hogy a kampányvideó a Fidesz YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán futott, az önkormányzat csatornájára pedig „tévedés miatt kerülhetett fel”.
A szóban forgó videót a Fidesz YouTube-csatornáján egyébként már nem találtuk meg, a Facebook-oldalukon azonban továbbra is elérhető.
Címlapkép: Facebook/MKKP BP XII. kerület
|
„Tévedésből” reklámozta a Hegyvidéki Önkormányzat a Fideszt a YouTube-csatornáján
|
Január végén fedezett fel az Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) XII. kerületi szervezete a Hegyvidéki Önkormányzat YouTube csatornáján egy videót, ami arra buzdította a kerületi lakosokat, hogy támogassák a Fidesz-KDNP jelöltjeit a 2019-es önkormányzati választáson. Miután felhívták az esetre a kerületi jegyző figyelmét, a videó rövid idő alatt eltűnt a csatornáról, ezt követően pedig az önkormányzat is megpróbált magyarázatot adni a történtekre.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/12/tevedesbol-reklamozta-a-hegyvideki-onkormanyzat-youtube-csatornajan-a-fideszt-valasztas-elott/
|
2021-04-13 11:37:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A 12 ezer lakosú Bicske éves működési költségvetése 3,5 milliárd forint, az önkormányzat 2021 és 2024 között összesen 2,2 milliárd forintot tervez beruházni, ehhez képest óriási, közel 8 milliárd forintos állami támogatást kap a kormánytól.
A helyi kézilabdacsapatot fenntartó egyesület, a Bicskei TC sportcsarnok építését 6,9 milliárd forinttal támogatják, ez körülbelül annyi, amennyit a város 15 év alatt hoz össze fejlesztési forrásként.
A kézilabda meccseken ezer, rendezvényeken pedig 2,5 ezer főt befogadni képes sportcsarnokot 2023-ban tervezik átadni, összesített bekerülési költsége 7,8 milliárd forint lesz. A beruházás legfőbb pártolója Tessely Zoltán, aki a város polgármestere volt 2008 és 2014 között, és 2010 óta a térség országgyűlési képviselője. Emellett a Bicskei Torna Club (BTC) elnöke, és a térség fejlesztésének miniszterelnöki biztosa is, 2018-tól pozíciójának pontos megnevezése: a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztosa.
A városi sportcsarnok építése így lényegében a várostól függetlenül, Tessely projektjeként valósulhat meg, ami arra ad példát, hogy a még masszívan a Fideszre szavazó települések is a központból irányított fejlesztésekre számíthatnak a kormány által fontosnak tartott területeken.
A sportcsarnok, ami nincs
Bicskén egyébként van egy üresen és elhagyatottan álló sportcsarnok, alig 100 méterre a beruházás tervezett helyszínétől. Az M1-es autópályát az 1980-as években építő munkásoknak épült barakkokból a rendszerváltás után menekülteket befogadó állomás lett, amit a kormány a menekültválság alatt, 2016-ban bezárt. A területet tavaly decemberben a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak adta át a kormány, a határozatban egy szó nincs arról, mi lesz az ott lévő sportcsarnok sorsa.
Az alábbi térképen zölddel a sorsára hagyott sportcsarnokot jelöltük, naranccsal az új létesítmény helyét, kékkel pedig a város két általános iskoláját, a gimnáziumot, illetve a katolikus iskolát. Látszik, hogy a tervezett új helyszín elég messze van ahhoz, hogy a csarnokban könnyű legyen tornaórákat tartani.
Megkérdeztük Tessely Zoltánt, hogy miért nem a meglévő csarnokot hasznosítják, és hogy az iskolások használhatják-e majd az új létesítményt, de cikkünk megjelenéséig válaszokat nem kaptunk.
Százmilliós nagyságrendű ráfizetés
Egy sportcsarnok iránti igény egyébként valóban hosszú ideje megvan a városban, számos polgármester jelölt ígérte már meg a felépítését a választási kampányában. A környékbeli falvakban, így Felcsúton, Alcsútdobozon, Száron már korábban épültek csarnokok, csak a járás központjának számító Bicskén nincs még. Igaz, az említett falusi létesítmények jóval szerényebbek a most Bicskére tervezettnél.
Ha megépül a csarnok, a fenntartása is jelentős költség lesz. Tatabányán egy maximum 6 ezer főt befogadni képes csarnoknál például 138 millió forintra várták az éves fenntartási költségeket, ott egyébként 18,6 milliárdból építik a csarnokot.
A 66 ezer fős Tatabánya azonban megyeszékhely, 20 perc autóútra van Bicskétől, és a városnak stabil NB 1-es kézilabdacsapata van. Tatabányán már csak a nagyobb lakosságszám miatt is jelentősebb egyéb eseményeket is lehet majd tartani az épülő csarnokban, de még így is csak azzal számolnak, hogy a fenntartási költségek felét sikerül a bevételekből fedezni.
A bicskei kézilabdacsapat azonban a megyei bajnokságban játszik jelenleg, amely a kézilabdában a negyedik vonal. A mérkőzéseken érdemi nézőszám általában nincs, a csapat honlapja meglehetősen szegény bármiféle információban.
További példákat keresve a szintén Fejér megyei, 13 ezer fős lakosságú Mór sportcsarnokát lehet még érdemes megnézni, ott az önkormányzati tulajdonú Móri Szabadidőközpont Kft. az üzemeltetője az uszoda-sportcsarnoknak, és az évi 140 millió forintos költségekből csupán 45 millió jön be a bevételekből, így közel 100 millió forint az éves önkormányzati támogatás. Márpedig ez csak egy jóval olcsóbb, 400 fős csarnok.
Tessely Zoltánnak egyébként már csak azért is tisztában kell lennie azzal, hogy mennyire sokba kerül a közel 8 milliárdos beruházás, mert a körzetéhez tartozó Martonvásárban ott volt a bejáráson, amikor a mindössze 600 millió forintból épült helyi sportcsarnokot átadták. A szintén Fejér megyei, és Bicskével egyező méretű, azaz 12 ezer fős Sárbogárdon pedig 850 millióból terveznek sportcsarnokot építeni.
A Bicskei TC gazdálkodására nagy nyomást fog helyezni az új csarnok. A százmilliós nagyságrendű fenntartási költség mellett a beruházás értékcsökkenése még a legkisebb, 2 százalékos leírási kulcsot alkalmazva is évi 138 millió forint lesz.
Bár az is lehet, hogy a nyomást elbírja majd a klub, hiszen az NB III-as focicsapatot, a megyei osztályú kézilabdacsapatot, illetve ezek utánpótlásképzését fenntartó klub gazdálkodása az elmúlt években szárnyalni kezdett.
Közelítő számításaink szerint az új sportcsarnok közel 200 millió forintnyi kiadást fog a BTC-nek jelenteni, és ez még a 2019-es rekord nyereséggel számolva is legalább 50 milliós mínuszba taszíthatja. A BTC gazdálkodásában találtunk pár kérdőjelet, a civil egyesületi beszámolókban ugyanis ki kell mutatni a kapott önkormányzati támogatásokat, ám ezek a lezárt 2016-2019 közötti években köszönőviszonyban sincsenek az általunk talált önkormányzati adatokkal.
Ahogy az alábbi ábránkon látható, a BTC az önkormányzati támogatási szerződések kimutatása szerint 222 millió forintot kapott 2016 és 2019 között, de a zárszámadások alapján is az olvasható ki, hogy 96 milliót utalt az önkormányzat. A BTC beszámolója alapján azonban csupán 15 millió forint az önkormányzati támogatás összege.
A 2017-es év volt a legkirívóbb, ekkor
a teljes éves önkormányzati kiadások 15 százalékát tették ki a helyi sportegyesületnek jóváhagyott források.
2019-ben a városi kiadások 3 százalékát kapta a sportegyesület, 2020-ra 25, 2021-re 20 milliós támogatást terveztek be. Ha azonban a jövőbeni sportcsarnok üzemeltetési veszteségét és amortizációját (más településekhez hasonlóan) önkormányzati támogatásból kell előteremteni, akkor ez a város működési kiadásainak további 2,5-5 százalékát is elviheti majd.
Megbúvó százmilliók
A Magyar Kézilabdaszövetség egyébként 2016-ban már kapott 900 millió forint állami támogatást a bicskei sportcsarnok felépítésére, ám az akkori tervek szerint a projekt tao forrásból indult volna el, ez azonban nem jött össze.
|
A negyedosztályú bicskei kézilabdacsapatnak kétszer annyiért építenek csarnokot, mint a város éves büdzséje
|
A Bicskei TC 7,8 milliárdért kap ezer fős új létesítményt, amelynek még a fenntartása is alapos terhet róhat a 12 ezres városra.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210326/a-negyedosztalyu-bicskei-kezilabdacsapatnak-ketszer-annyiert-epitenek-csarnokot-mint-a-varos-eves-budzseje/
|
2021-03-26 11:27:00
| true | null | null |
G7
|
Amint megírtuk, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) úgy szervezték ki az évi 750 millió forintot felemésztő takarítást, hogy nem írtak ki rá közbeszerzést, noha az összeg jóval a törvényben előírt értékhatár felett van. Ráadásul a megbízáshoz jutó cég, a Clean Star Complex Kft. korábbi tulajdonosa, Fülöpné Zimacsek Anikó az egyetem közbeszerzési osztályán dolgozik, ez pedig az általunk megkérdezett közbeszerzési szakértő szerint összeférhetetlen, főleg úgy, hogy Fülöpné – az Opten cégadatai szerint – 2020. december 30-án is a cég tagja volt még, amikor a havi bruttó 62,2 millió forintról szóló szerződést szignózták. Az SZTE továbbra sem válaszolt arra, hogy ekkora összegnél miért kerülték ki a közbeszerzést, ahogy a Fülöpné szerepét érintő kérdéseinkre sem reagáltak. További részletek szerdai cikkünkben:
Kormánypárti jelöltként vesztett
A január 1-jén életbe lépett takarítási megbízást a Clean Star részéről a tulajdonos Varga Róbert írta alá.
Vargáról pedig azt érdemes tudni, hogy a 2014. őszi önkormányzati választáson a szegedi 12-es választókörzetben indult a Fidesz-KDNP és a L.É.T. Egyesület jelöltjeként, ám veszített: 34 százalékot kapott az 55 százalékot gyűjtő baloldali jelölttel szemben.
Egy róla megjelent választási riportban az is szerepel, hogy a KDNP szegedi szervezetének munkáját „már 2006 óta segíti a háttérből, és a kormánypártok helyi képviselői már tavaly felkeresték arra kérve, hogy induljon az önkormányzati választáson”. Egy vele készített interjúban így fogalmazta meg kritikáját a Botka László vezette önkormányzat működésével szemben: a „rendszerben van pénz, vagyis sokkal jobban, hatékonyabban lehetne dolgozni az itt élő emberekért. A fő problémát abban látom, hogy nem úgy és nem arra költik a forrásokat, amire kellene. Egyszerűen rossz az irány, nincsenek olyan fejlesztések, amelyek cégeket vonzanának ide, s ezzel munkahelyeket teremtenének.
Én tipikus megoldóember vagyok, aki nem retten meg a feladatoktól, azért is vállalkoztam közéleti szerepvállalásra, hogy bebizonyítsam, igenis orvosolni lehet a problémákat.
Az Állami Számvevőszék adatai szerint a 2014-es kampány során a Varga résztulajdonában álló Clear Star négy alkalommal, összesen 1,6 millió forint értékben fizetett a szegedi Délmagyaroszág nevű napilapnak, hogy a Fidesz-KDNP-s jelöltről politikai hirdetések jelenjenek meg.
Miután nem választották meg képviselőnek, a nagyváradi születésű Varga nem távolodott el a politikától.
Hódolat Lukasenkának
2018-ban azt nyilatkozta a G7-nek, hogy a szegedi KDNP elnökségi tagja. (Ez ma már feltehetően nincs így, a 2019-es tisztújításról szóló hír nem említi a nevét a megválasztott elnökségi tagok között.) A gazdasági portál három éve annak apropóján kereste meg a KDNP-s vállalkozót, mert Fehéroroszországba utazott, hogy onnan hozasson építőanyagot és munkást a paksi bővítéshez. Az Aljakszandr Lukasenka által irányított diktatórikus rezsimről pedig azt mondta a politikában és a takarító cég tulajdonosaként a tisztaság dolgában sem járatlan Varga: „Az terjeng róluk, hogy borzalmas diktatúra az ország, de semmi erre utalót nem érzékeltem. (…) Biztos politikai háttér, rend és tisztaság van.”
Arról ugyanakkor nem találtunk információt, hogy Varga cége bárhogy is beszállt volna a paksi bővítésbe.
A portálnak a hazai munkákról Varga azt mondta: Szíjj László cége, a Duna Aszfalt alvállalkozójaként is dolgoztak korábban, ők építették ki például a pihenőket az M43-as autópálya Makó és a határ közötti szakaszán.
Emellett:
2012-ben 38 millió forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre a Nemzetgazdasági Minisztériumtól,
2014-ben 59 milliós támogatást kaptak szintén az NGM-től,
2015-ben uniós támogatással közel egymilliárd forintból építettek lakóingatlanokat pszichoszociális ellátottaknak Szentesen és Nagymágocson,
2015-ben 1,2 milliárdért Győrben építettek kormányablakot,
szintén 2015-ben konzorciumban fejlesztették a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szegedi ingatlanját,
ezen túl Algyőn is nyertek közbeszerzést, és a Szegedi Úszó és Vízilabda Tömegsport Egylet megbízásából közel 700 millió forintért bővítették a Borbála Fürdőt.
Korábbi cikkünkben megírtuk: a Clean Star Complex 2019-ben közel 2 milliárdos árbevétel mellett 516 millió forint adózott eredményt produkált. 2018-ban közel egymilliárdos árbevétel mellett ez az összeg 43 millió forint volt, 2017-ben 663 milliós bevétel mellett mindössze 4,5 millió.
Kerestük a Clean-Star tulajdonosát, hogy a szerződés körülményeiről, Fülöpné Zimacsek Anikó távozásának okáról, illetve kormánypárti kötődéséről kérdezzük, ám csak munkatársával tudtunk beszélni, aki azt ígérte, továbbítja érdeklődésünket Varga Róbertnek, ő azonban nem hívott vissza minket.
Modellváltás megszavazva
|
Százmilliók közbeszerzés nélkül: Fidesz-jelölt volt az egyetemi takarítást benyelő cég tulajdonosa
|
A szegedi KDNP elnökségi tagja volt, Szíjj Lászlóval is dolgozott, Fehéroroszországban pedig biztos politikai hátteret, rendet és tisztaságot látott Varga Róbert.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/04/13/ner-fidesz-takaritas-szeged-egyetem/
|
2021-04-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A járványhelyzet, illetve az azzal párhuzamosan kialakult gazdasági nehézségek ellenére sem számít a közpénz, ha a kormánynak kedves rendezvényekről van szó. A 24.hu birtokába került szerződések tanúsága szerint
az Egy a Természettel Nonprofit Kft. nettó öt milliárd forint értékben állapodott meg az Antenna Hungária Zrt.-vel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezvényeihez és kísérő rendezvényeihez kapcsolódó rendezvényszervezési feladatok ellátására,
nettó két és fél milliárd forint értékben pedig a Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás rendezvényszervezési feladatainak ellátására. Mindezt úgy, hogy januárban már köttetett egy nettó félmilliárd forintos rendezvényszervezési megbízás a kiállítás kísérő rendezvényeihez kapcsolódóan.
Szijjártó Péter tárcája február végén – ugyancsak az állami céggel – nettó 3 milliárd 66 millió forintos keresztszerződést kötött, amelynek tárgyához mindössze annyit írtak, hogy Rendezvényszervezési feladatok ellátása a Külgazdasági és Külügyminisztérium számára – II.ütem. Mivel a dokumentum szerint a teljesítésigazolást Joó István, a Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó lebonyolításáért felelős kormánybiztos adhatja ki, és a megbízást is ő szignózta megrendelői oldalról, nyilván erről a rendezvényről van szó. A Planet Budapest fővédnöke Áder János köztársasági elnök, az esemény célkitűzése, hogy „a visegrádi országokkal együttműködésben hozzájáruljon a fenntartható fejlődési fordulathoz”.
Négy keretmegállapodásról van szó, tehát egyelőre annyi tudható, hogy az állam az eucharisztikus kongresszus szervezésére biztosan elkölt nettó 3,5 milliárd forintot (a fennmaradó 1,5 milliárd opció), a vadászati kiállításra pedig elmegy újabb nettó 1,75 milliárd forint, ha pedig ez az összeg nem lenne elegendő, van még egy nettó 750 millió forintos mozgástér a vágyak kielégítésére. A kísérőrendezvényekre nettó 350 millió forint elköltését vállalta az Egy a Természettel Nonprofit Kft., 150 millió forint pedig igényeik szerint felhasználható. A Planet Budapest egészen biztosan elvisz nettó 2 milliárd 146 millió forintot, opcióként pedig rendelkezésre áll további nettó 919,9 millió forint.
A mostani három megbízás – bár látszólag az állami Antenna Hungária Zrt.-nél landolt – valójában alvállalkozói szinten ott találjuk a NER-hez jól bekötött cégeket. Ahogyan a kommunikációs munkákat a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal Balásy Gyula cégeire bízta, úgy a rendezvényszervezés hatalmas, 30 milliárdos keretmegbízását a Magyar Turisztikai Ügynökség az Antenna Hungária Zrt. kezébe adta. Az állami, korábban inkább csak a műsorszórásról ismert cég azonban nem akárkiket választott alvállalkozóknak:
Balásy Gyula két, a plakátkampányos megbízások miatt is ismert cégét, a Lounge Design Kft.-t és a New Land Media Kft-t.,
egy másik Balásy-érdekeltséget, a rendezvényszervezéssel foglalkozó Moonlight Event Kft.-t,
a biztonsági feladatokért felelős alvállalkozó pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként ismert Valton lett, amelynek kisebbségi tulajdonosa Sarka Kata bulvárszereplő férje, az egykori Rogán házaspár ügyei környékén gyakran felbukkanó Bessenyei István.
Így került képbe Balásy Gyula és a Valton például a nehéz helyzetbe került zenészek megsegítésére kitalált raktárkoncerteknél is.
|
Újabb milliárdok mennek a vadászati kiállítás meg az eucharisztikus kongresszus szervezésére
|
A járványhelyzet, illetve az azzal párhuzamosan kialakult gazdasági nehézségek ellenére sem számít a közpénz, ha a kormánynak kedves rendezvényekről van szó.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/04/13/vadaszati-kiallitas-eucharisztikus-kongresszus-milliard/
|
2021-04-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Kelet-Magyarországon Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza által határolt háromszögben megvalósuló motoros versenypálya építését 2019 novemberében jelentette be Kósa Lajos, egykori debreceni polgármester, fideszes országgyűlési képviselő. Ekkor még csak annyit lehetett tudni, hogy a pályának Hajdúnánás külterülete adhat otthont, és az előzetes tervek szerint 65 milliárdból megvalósuló beruházás a versenypálya mellett tréning- és konferenciaközpont, valamint egy szálloda kialakítását is magában foglalja.
Idén a teljes összeg harmadát, 20,4 milliárd forintot különített el a kormány a koronavírus negatív hatásait ellensúlyozni hivatott Gazdaságvédelmi Alapból a gyorsasági motoros versenypálya építésérére. A 2021-es költségvetési tervezet szerint ez az összeg a versenyhelyszín megépítésének első fázisát szolgálja.
Nem ez az első eset, hogy a kormány motorversenypálya építésére adja a fejét: a hajdúnánási beruházás bejelentése előtt éppen tíz évvel fulladt kudarcba a sávolyi Balatonring építése. A pálya alapkövét 2008-ban tették le, azonban az építkezés két évvel később elakadt, mert a spanyol beruházónak nem adott hitelt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank. Az eredetileg 80 millió euró (akkori árfolyamon nagyjából 22 milliárd forintos) beruházás 2010-ben leállt, ekkorra már nagyjából 30 millió eurót fektettek a projektbe. Azóta már a pálya alapkövét is ellopták, a helyiek mégis reménykedtek abban, hogy egyszer befejeződhetnek a félbeszakadt munkálatok. A TASZ segítségével kiperelt kormány-előterjesztésből később kiderült, hogy már a kezdetekkor erősen kockázatosnak tartották a beruházás megtérülését. Eddig két alkalommal rendeztek Magyarországon gyorsasági motoros versenyt: 1990-ben és két évvel később, 1992-ben. Mindkét alkalommal a Hungaroringen került sor az eseményre, azonban egyik futam sem hozott átütő sikert: ehhez hozzájárult a pálya rossz állapota, az érdeklődők alacsony száma és a szervezési hiányosságok is.
A tervek szerint az első versenyt 2024-ben rendezik meg a kelet-magyarországi pályán, azonban ennek feltétele, hogy 2022 végén vagy legkésőbb 2023 elején tesztversenyt tartsanak rajta. Ekkorra egyébként el kell készülnie a pályához kapcsolódó szállodának, valamint a konferencia- és oktatóközpontnak is.
Több tízmilliárd forint gyorsasági motoros versenyekre
A gazdaságos üzemeltetésről most is megoszlanak a vélemények: a G7 nemzetközi példákat megvizsgálva utánajárt, hogy a Hajdúnánásra tervezett komplexum ára körülbelül 200 év alatt térülhetne meg. Ráadásul az építési költségek is jóval magasabbak, mint máshol: a finnek a tervezett magyar költség tizedéből hozták ki saját pályájuk felépítését, Amerikában pedig a magyar árszínvonallal számolva nagyjából 56 milliárd forintba került az építkezés.
A MotoGP-pálya tervezéséhez 2020 decemberében írták ki a pályázatot. A közbeszerzési értesítőből kiderült, hogy a létesítmény nagysága megközelítőleg 500 hektár lesz, a tervezési terület mérete 620 hektár. A tervek szerint a versenypálya nyomvonala 4,4 km lehet, a multifunkciós autó- és motorsport komplexum pedig megközelítőleg 30 ezer fő befogadására lesz alkalmas.
De nemcsak az építkezés költségeit kell megfizetni, mert a szervezési jogok megszerzése is több milliárdba kerül. Azóta már az is kiderült, hogy pontosan mennyit kér a MotoGP jogtulajdonosa, a spanyol Dorna Sports a jogdíjakért: a G7 írta meg a közbeszerzés dokumentációja alapján, hogy nettó kilencmillió eurót, azaz nagyjából 4 milliárd forintot fizethet a magyar állam a spanyol cégnek. Nyáron még arról szóltak a hírek, hogy a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. nyolc évre szerződne a MotoGP jogtulajdonosával, de december közepén ezt az időtartamot tíz szezonra módosították. A szerződést 2021. március elején írták alá.
A Magyar Közlönyben februárban megjelent kormányhatározatból pedig az is kiderül, hogy nemcsak MotoGP-futamot terveznek tartani a pálya területén, hanem Superbike versenysorozatot is (a kettő között a legnagyobb különbség a verseny során használt motorokban van). A világbajnoksággal kapcsolatos megállapodás szintén 10 szezonra vonatkozna. A licenc díja az első évben 900 ezer euró, nagyjából 323 millió forint, amely évente legfeljebb három százalékkal emelkedhet.
Tíz év alatt az autó-motor sport támogatására összesen 123,5 millió eurót, azaz 44,3 milliárd forintot fizethet a kormány a központi költségvetésből, ami a beruházás megvalósulásához szükséges 65 milliárddal együtt meghaladja a 110 milliárd forintot.
Kósa Lajos régi bizalmasa fontos pozícióban
A pálya üzemeltetéséért az állami tulajdonú Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. felel, amelyet 3 millió forint jegyzett tőkével és 100 millió forint tőketartalékkal alapítottak 2020 augusztusában. A cég ügyvezetője az a Pacza József, aki korábban Debrecen városfejlesztési főosztályvezető helyettese, illetve a polgármesteri hivatal városépítési osztályvezetője volt, így éveken át bizalmi pozícióban volt Kósa Lajos mellett, ugyanis az önkormányzat műszaki beruházásainak ellenőrzéséért felelt. Debrecen város honlapja szerint jelenleg a városfejlesztési osztály vezetője egyébként nem más, mint Pacza József fia, Pacza Gergely.
Nem a hajdúnánási pálya az egyetlen, ahol keresztezték egymást Pacza és a fideszes országgyűlési képviselő útjai: 2019-ben a Kósa Lajos által menedzselt beruházás, a 43 milliárdosra tervezett Nemzeti Korcsolyázó Központ építésének műszaki ellenőri és tanácsadói feladataiért is Pacza cége felelt, összesen 1,4 milliárd értékben.
Pacza cégei pedig sorra nyertek az elmúlt évek során a környék közbeszerzésein:
A Pacza tulajdonában lévő Első Mérnöki Iroda Beruházó Kft. 2012-ben a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciójához kapcsolódó külső műszaki projektmenedzsment-feladat ellátásáért felelt 23,4 millió forintért. Rajtuk kívül még két másik ajánlattevő volt, az egyik a KEM-BER Kft., ami pár évvel később, 2015 áprilisában szintén Pacza tulajdonába került.
Az Első Mérnöki Iroda Beruházó és a KEM-BER 2014-ben is egymással versengett: a debreceni Intermodális Közösségi Közlekedési Központ építési, engedélyezési és kiviteli tervdokumentációjának ellenőrzését ismét Pacza cége nyerte, nettó 22,1 millió forintért.
A már Pacza tulajdonába került KEM-BER Kft. is hasonló sikereket ért el a közelmúltban:
2015 decemberében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal megbízását nyerte el 20,6 millió forintért
2016-ban 63,5 milliós megbízást nyert a Kaposvári sportcsarnok lebonyolítói és műszaki ellenőri feladataira 2 másik céggel közösen
2018-ban pedig 85 millió forintért felelt a Modern Városok Program keretében megvalósuló Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen) műszaki ellenőri és lebonyolítói feladataiért.
Az Opten adatai szerint a KEM-BER 2019-ben 143 millió nettó árbevételt és 30 millió adózott eredményt ért el, de hasonlóan sikeres évet zárt Pacza másik cége, az Első Mérnöki Iroda is, amely 145 millió forint nettó árbevételt és 117 milliós profitot termelt 2019-ben.
Nemrég már az is kiderült, hogy a BORD Építész Stúdió nyerte a hajdúnánási versenypálya és a sportkomplexum tervezését. A cég jó pár jelentős projektben vett részt az elmúlt évek során: többek között a Pacza cége kapcsán említett Debreceni Nemzetközi Iskola tervpályázatát is megnyerték, de egy másik, szintén Pacza cégéhez is kapcsolódó beruházás, a debreceni Nagyerdei Stadion rekonstrukciója is a Bordás Péter vezette cég tervei alapján valósult meg. Emellett a Hidegkuti Nándor Stadion és a debreceni Aquaticum Strandfürdő tervezéséért is ők feleltek.
A HUMDA és a Sámándob
A Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft. feletti joggyakorlással a Magyar Autó-Motorsport Fejlesztési Ügynökség Zrt. (HUMDA) névre 2020 szeptemberében átkeresztelt Valor Hungariae Zrt. rendelkezik. A Valor neve leginkább a 2015-ös milánói világkiállításra készült karcagi Sámándob (hivatalosan Életkert nevű pavilon) miatt lehet ismerős, aminek botrányosan magas építési és újjáépítési költségével, valamint a tervező által tett feljelentéssel mi is foglalkoztunk már korábban:
A 2015-ös milánói világkiállításra készült magyar pavilon tervezője szerint bő 1 milliárd forintos kárt okoz az állami költségvetésnek, hogy a Sámándob néven elhíresült épület Karcagra kerül. Sárkány Sándor szerint ezt a városból származó két fideszes miniszter, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter intézte el, pedig az épület üzemeltetésére korábban három másik település is pályázott.
A cégadatbázis szerint a HUMDA 2015-ös alapítása óta (az átnevezés előtt) nem termelt profitot: 2019-ben például 17,7 milliós nettó árbevétel mellett 29 milliós veszteséggel zárta az évet. Az átnevezés során egy egyszeri, 105 milliós tőkeemelésre is sor került.
A HUMDA tulajdonában áll a szintén újonnan, 2020 decemberében létrehozott Humda Pro Szolgáltató Kft., amely sporttevékenység mellett többek között utazás- és rendezvényszervezéssel, illetve egyéb PR-kommunikációs feladatokkal is foglalkozik. A társaság ügyvezetője Szujó Zoltán sportriporter és Kalapács Kornél. Utóbbi a jelenleg Balázs Attila többségi tulajdonában álló építőipari cégcsoport, a Bayer-Construct Zrt.-nek volt 2019-ig az igazgatósági tagja. Balázs Attilát a Válasz Online tavalyi cikkében a NER „új üstökösének” nevezte, mivel Mészáros Lőrinc és Tibor István körei rendre felbukkannak a cég által kötött üzletek környékén.
Nem sokat lehet tudni a pályaépítésről
A hírek szerint 2020. december közepén kezdődött meg az egyeztetés az érintett gazdákkal. „A kisajátítási eljárás – ismeretem szerint – valamikor tavasz végére zajlik le. A pálya pontos helyét azonban természetesen már hamarabb lehet tudni” – mondta el Hajdúnánás fideszes polgármestere, Szólláth Tibor a haon.hu-nak. Hozzátette azt is, hogy az eljárás bírósági szakasza csak azokat fogja érinteni, akivel nem sikerül egyezségre jutni, azaz akik nem fogadják el a kínált árajánlatot.
A kisajátításra 800 millió forintot különített el a kormány, amit a tervek szerint a szükséges területek megszerzésére fognak fordítani, így a pálya területén álló ingatlanok beszerzése és azok beruházásra alkalmas területté nyilvánítása is ebből a pénzből történhet. A rendelkezés értelmében 90 napja lesz Bártfai-Mager Andreának, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszternek azután, hogy Palkovics László megjelölte a megszerzendő ingatlanokat. Ezt követően újabb 90 napon belül az immár állami tulajdonú ingatlanok a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz kerülhetnek.
A pályaépítés kapcsán több alkalommal fordultak már ellenzéki országgyűlési képviselők az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM), hogy további részleteket tudjanak meg a projektről, azonban mindhiába.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő például azt szerette volna megtudni, hogy készült-e bármilyen költség-haszon elemzés vagy megvalósíthatósági tanulmány a pályával kapcsolatban. Schanda Tamás ITM-államtitkár azonban konkrét válasz helyett a beruházás várható előnyeit igyezett hangsúlyozni: „a beruházás munkahelyeket teremt, a megvalósítás alatt átmenetileg több mint négyezer, a pálya megépítését követő években mintegy kilencszáz fő foglalkoztatására lesz lehetőség”.
Márciusban Tordai Bence (Párbeszéd) is írásbeli kérdéssel fordult az ITM-hez többek között azzal kapcsolatban, hogy értesítették-e előzetesen az érintett földtulajdonosokat, illetve mikor lesz nyilvánosan elérhető a megvalósíthatósági tanulmány és a környezeti hatásvizsgálat. Arról is érdeklődött, hogy miért nem a már elkezdett sávolyi pálya építését folytatták egy új pálya létrehozása helyett.
Schanda Tamás ITM-államtitkár tájékoztatása szerint előkészítési szakaszban vannak a munkálatok, és a terület kiválasztásánál elsődleges cél volt, hogy „a lehető legkevesebb, mezőgazdaságilag legkevésbé hasznosuló területen” valósuljon meg a beruházás. Továbbá javasolta a Párbeszéd képviselőjének, hogy a sávolyi pálya kapcsán „keresse meg a baloldali szövetségeseit, akik katasztrofális kormányzásuk alatt ezt a projektet sem tudták véghezvinni”.
Március elején mi is igyekeztünk további részleteket megtudni a beruházásról, ezért közérdekű adatigénylést adtunk be az ITM-hez a megvalósíthatósági tanulmány ügyében, azonban nem kaptuk meg a kért dokumentumot. Ugyanúgy jártunk, mint az említett parlamenti képviselők, az ITM ugyanis nekünk írt válaszában kifejtette, hogy a tanulmány felülvizsgálat alatt áll és további döntések megalapozását szolgálja, így nem tudják rendelkezésünkre bocsátani azt.
Hivatalos értesítés egyelőre nincs
Egyelőre semmilyen hivatalos információ nem érhető el a pálya pontos helyszínéről, a helyiek információi alapján mégis nagyjából körvonalazódni látszik, hol kaphat helyet a komplexum. Az már biztos, hogy a MotoGP-pálya Görbeháza és Hajdúnánás között épülhet meg, Hajdúnánás határától kevesebb mint 10 kilométerre.
Több helyi gazdát is felkerestünk, akik ismereteink szerint érintettek lesznek a kisajátításban, azonban csak kevesen vállalták, hogy beszélnek is velünk. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy nincs miről beszélnie, hiszen nem történt hivatalos értesítés. De olyan is akadt, aki azt mondta, hogy lojális a kormányhoz, ezért nem nyilatkozik, viszont „ami helyben folyik az disznóság, a helyi választók bizalmával való visszaélés”.
Az általunk megkérdezett, nevüket azonban a lehetséges következményektől tartva nem vállaló földtulajdonosok elégedetlenek. Leginkább azt sérelmezték, hogy bár a polgármester nyilatkozata szerint tavasz végére várható az érintett gazdák kártalanítása, valamint a kisajátítási eljárások lefolytatása, de még mindig nem kaptak semmilyen konkrét információt vagy hivatalos papírt arról, hogyan fog mindez zajlani.
„Úgy történnek felénk az események, hogy azt sem tudjuk, ki áll mögöttük” – fogalmazott az egyik érintett, aki azt is hozzátette, hogy tőlük már korábban is sajátítottak ki földeket, de az „nagyon nem így nézett ki”.
Az érdemi tájékoztatás hiányát mutatja az is, hogy egyik forrásunk elárulta: hallott olyanról is, aki úgy szerzett tudomást arról, hogy a földje is érintett a munkálatokban, hogy ősszel földmérőket vett észre a környéken, akikkel szóba elegyedve hamar kiderült: semmilyen hivatalos dokumentummal nem tudják igazolni, hogy pontosan kinek a megbízásából és mit csinálnak a helyszínen.
Az érintettek tájékoztatására szolgáló lakossági fórumra csak ezt követően, október közepén került sor Hajdúnánás Művelődés Házának színháztermében. Az eseményen a polgármester mellett Kósa Lajos, Pacza József, Jakab István, az Országgyűlés alelnöke és a MAGOSZ elnöke, Weingartner Balázs, a HUMDA elnök-vezérigazgatója, valamint Tiba István, a térség fideszes országgyűlési képviselője is részt vett. Ekkor az érintett gazdák közül többen is kifejezték kétségeiket a beruházással kapcsolatban, ám mivel érdemi választ nem kaptak kérdéseikre, decemberben pontokba szedett nyilatkozatot küldtek el a polgármesternek.
Január óta azonban ennek ellenére sem történt előrelépés az ügyben, így lassan 3 hónapja semmiféle tájékoztatást nem kapnak az érintett gazdák és földtulajdonosok.
Információink szerint nagyjából 110 helyrajzi szám érintett a beruházásban.
Érdekesség, hogy bár már ősszel arról beszélt a polgármester, hogy zajlik az egyeztetés az érintett gazdákkal, egy március végén tartott sajtótájékoztatón Tiba István országgyűlési képviselő (Fidesz) arról számolt be, hogy az érdemi egyeztetések csak ezután fognak kezdődni, eddig egyfajta „tájékozódó felmérés” történt, amit nagyon sokan úgy próbáltak beállítani, hogy már megállapodásokkal kapcsolatban volt tárgyalás. Ennek kissé ellentmondanak Kósa Lajos szavai, aki valamivel korábban azt nyilatkozta, hogy „intenzív tárgyalások folynak a területen tulajdonos gazdákkal, és ott úgy látom, hogy megállapodás közeli állapot van, hogy a magyar állam a beruházás számára megszerezze ezeknek a földeknek a tulajdonjogát”.
Az általunk megkérdezettek azonban csodálkoznak ezen a kijelentésen. Szerintünk erős túlzás intenzív tárgyalásokról beszélni, főleg annak fényében, hogy mindezidáig semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak, ami a kisajátítási eljárás részleteiről tájékoztatna, és mindössze egyetlen találkozóra került sor. „Semmit nem kaptunk. Ősszel a hajdúnánási önkormányzat szólt nekünk, hogy lesz egy gyűlés, amin részt vehetünk, de erről sem kapott mindenki tájékoztatást, hiába esik bele a földje a MotoGP-pályába” – említette az egyik gazda.
Hónapok óta tart a bizonytalanság
Az őszi fórum után egy telefonos egyeztetést követő személyes találkozóra került is sor került decemberben, egy önkormányzat által biztosított helyiségben. „Két ügyvéddel ültünk le az asztalhoz beszélni, de azt se tudtuk, kik azok, honnan jöttek. Nyomtatványt, vagy hivatalos megkeresést, semmilyen iratot nem kaptunk. Mai napig semmit sem tudunk róla.”
Ekkor még arról volt szó, hogy október végéig kell azoknak a családoknak elköltözniük, akik életvitelszerűen élnek a területen – ilyenre több példa is van – illetve ekkorra kell megegyezésre jutni a földekkel kapcsolatban is. „Úgy kell összepakolnunk majd, hogy még azt sem tudom, miből vásároljak, mennyiért, és hol” – mondta el az egyik helyi.
A találkozó kapcsán adategyeztetést emlegettek az ügyvédek, azonban a helyszínen főleg az érintett földek értékéről volt szó, ráadásul többen arról számoltak be, hogy nagyon alacsony árat említettek akkor, körülbelül 120 ezer forintot aranykoronánként. „Nekem nem adategyeztetésnek tűnt, hanem majdnem kihallgatásnak” – tette még hozzá az egyik általunk megkérdezett lakos.
A kisajátítási eljárásban érintett, általunk megkérdezett családok egyöntetűen arról számoltak be, hogy az ügyvédekkel való találkozót követően semmiféle értesítést nem kaptak az eljárásról.
Jelenleg úgy tűnik, az érintettek egyik követelése megvalósulhat, ugyanis a Kelet-Magyarország Versenypálya Kft. az Átlátszó érdeklődésére küldött válaszlevelében arról számolt be, hogy a tervpályázat alapján már nagyrészt meghatározhatók a pálya helyszínének végleges helyrajzi számai, így a cég heteken belül minden érintett földtulajdonossal, gazdálkodóval közvetlenül veszi fel a kapcsolatot. Azt is hozzátették, hogy jelentős mennyiségű, több mint 400 hektár csereterület áll rendelkezésre Hajdúnánás közelében, így méltányos javaslatokat tudnak tenni azoknak, akik a jövőben is gazdálkodni kívánnak.
Kósa Lajos Fidesz-alelnök is említette a csereföldeket a tervpályázat nyertesének bemutatójakor. Ekkor arról is beszélt, hogy a kártalanítás aranykorona-értékben történhet meg. Átlagban 20 aranykoronás földeket tudnak a gazdák rendelkezésére bocsátani, ami magasabb a pálya tervezett helyén lévő földek értékénél, amelyek 14 aranykoronásak, „tehát aki cserélni akar, az fog tudni cserélni, és nem rosszabb földekre”.
A polgármester mossa kezeit
Március végén a Debrecen TV-nek azt nyilatkozta Szólláth Tibor, Hajdúnánás fideszes polgármestere, hogy kihívásokkal teli időszak következik, hiszen a földeket ki kell sajátítani a gazdáktól. „Erről őszintén kell beszélni, hiszen nem szabad, hogy a helyzetet bármely földműveléssel foglalkozó ember vesztesként élje meg” – tette hozzá.
Mi is kerestük Hajdúnánás polgármesterét, hogy megkérdezzük: hány alkalommal és milyen formában történt egyeztetés az érintett földtulajdonsokkal. Arról is érdeklődtünk, hogy helyesek-e az értesüléseink, miszerint január óta nem került sor újabb találkozóra vagy egyeztetésre az érintettekkel, és amennyiben igen, mi az oka ennek. Azonban meglehetősen szűkszavú válasz érkezett kérdéseinkre: a polgármester közölte, hogy „a Moto GP pályával kapcsolatos mindennemű tájékoztatás az eddigiek szerint, a Kelet-Magyarországi Versenypálya Kft szervezésében zajlik”.
Mivel a tavaly augusztusi képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint az ellenzék támogatásával egyöntetű döntés született a gyorsasági motoros verseny megrendezéséről, ezért kérdéseinkkel március közepén megkerestük az Összefogás Hajdúnánásért egyik ellenzéki képviselőjét, Bódi Juditot (aki az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke is). Bódi ekkor azt ígérte, hogy másnap elküldi képviselőcsoportja válaszát, azonban erre azóta sem került sor, másodszori érdeklődésünk után sem.
Hajdúnánás helyzete azért különleges, mert a 2019-es önkormányzati választás után 6 kormánypárti és 6 ellenzéki képviselője volt, ez azonban a 2020. szeptemberi időközi választással megváltozott, és a FIDESZ 7-5 arányú többséget szerzett. Az önkormányzati választáson egyébként az ellenzék nem indított polgármester-jelöltet, így egyedül a fideszes Szólláth Tibor neve szerepelt a szavazólapon.
Szeptemberben ezzel kapcsolatban Bódi Judit azt mondta, hogy véleménye szerint jót tesz a városnak, ha fideszes polgármestere van, mert sikeresebben tud forrásokat szerezni. Később azonban Bódi hozzátette, hogy attól még, hogy ellenzéki egy település vezetője vagy képviselő-testülete, ugyanúgy lehetőség van fejlesztések végrehajtására. A Bódi család neve egyébként a 2018-as Ángyán jelentésben is feltűnt az állami termőföldárverések nyertesei között:
A megyei földárverések nagy nyertese az MSZP-közeli Tedej-agrárcégcsoport volt, amely vezetőik, tulajdonosaik, rokonaik és üzletfeleik révén összesen 2683 hektárra tehetett szert. Bódi László András cégében, a Tedej Agrártermelő és Szolgáltató Zrt.-ben az üzletember családtagjai, többek között Bódi Judit is érdekelt. Emellett a Moto GP pályaépítésben is érintettek lehetnek a Tedej Zrt. fölterületei – legalábbis erre lehet következtetni Kósa Lajos szavai alapján, aki a már említett sajtótájékoztatón elmondta, hogy mind a gazdák, mind a Tedej Zrt. nagyon pozitívan állt eddig a beruházáshoz.
Címlapkép: Látványterv a Hajdúnánás külterületére tervezett MotoGP pályáról. Forrás: Facebook/BORD Építész Stúdió
|
Ez a kormány is nekifut a MotoGP-projektnek, de már a földek kisajátítása sem megy átláthatóan
|
A több mint tíz éve becsődölt sávolyi Balatonring-projekt után a kormány ismét megpróbálkozik egy MotoGP-pálya építésével. Ezúttal Hajdúnánás külterületén, 65 milliárdból készülne a körülbelül 500 hektáros pálya, amin a tervek szerint 2023-ban fognak először futamot rendezni, a jogdíjakra pedig több mint 44 milliárd forintot szánnak. Idén kisajátítással kezdődnek a munkálatok, ami több tucat családot és földtulajdonost érint az Átlátszó értesülései szerint. Sikerült beszélnünk néhány érintettel, akik arról számoltak be, hogy egyelőre semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak arról, hogy mikor és mennyiért kell majd megválniuk a tulajdonuktól.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/14/ez-a-kormany-is-nekifut-a-motogp-projektnek-de-mar-a-foldek-kisajatitasa-sem-megy-atlathatoan/
|
2021-04-14 09:57:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer" – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.
A programot a kisebb gazdasági szereplőknek – az úgynevezett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak - hirdették meg, a kedvezményezettek között ugyanakkor feltűnik az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává nőtt Tiborcz István, a miniszterelnök veje is.
Tiborcz ingatlanos cégcsoportja évente milliárdos hasznot termel, és a Forbes magazin tavalyi becslése szerint ezzel a 60. legértékesebb magyar tulajdonú vállalkozás. A jogi besorolás szerint még ezzel a teljesítménnyel is középvállalkozásnak minősül a cégcsoport, amelynek egyik tagja, a BDPST Zrt. vett fel 3 milliárd forintos kedvezményes hitelt az MNB programjának segítségével. Ezzel váltotta ki egy budapesti ingatlanfejlesztéshez korábban felvett, kedvezőtlenebb kamatozású hitelét.
A Direkt36 kutatása szerint Tiborczhoz köthető más vállalkozók is részt vettek a Növekedési Hitelprogram (NHP) Hajrá nevet viselő jegybanki programban. Így jutott 1,72 milliárdos kölcsönhöz annak a Sájer Gábornak a vállalkozása, aki korábban Tiborcz közvilágítási pályázatokon taroló cégét, az Eliost vezette. Kedvezményes feltételekkel kapott közel egymilliárdos nagyságú hitelt egy ismert pécsi szálloda felújítására Czéh-Tóth Márk, aki Tiborcz egyik közeli ismerősének az üzlettársa.
A program a jegybank refinanszírozásával történik, ami azt jelenti, hogy a jegybank előbb bankoknak hitelez, amelyek ezután adják tovább a hitelt a vállalkozásoknak. Tiborcz és üzlettársai a hiteleiket minden esetben állami tulajdonú bankoktól kapták, a BDPST Zrt. például a Budapest Banktól. A BDPST Zrt. annak ellenére folyamodott állami bankhoz kedvezményes hitelért, hogy Tiborcz korábban még arról beszélt, távol akar maradni az állami vagy önkormányzati ügyektől.
Az NHP Hajrá keretében közel egy év alatt összesen 31 ezer vállalkozás jutott különböző méretű hitelekhez. Az MNB kimutatása szerint a kedvezményezettek több mint fele mikro- és kisvállalkozás volt, és a kölcsönt kapók többsége legfeljebb tízmilliós nagyságrendben vett fel hitelt. Tiborcz és a hozzá kötődő emberek cégei ehhez képest jóval nagyobb, milliárdos tételben kaptak segítséget.
Kíváncsi vagy a tényfeltáró újságírás hátterére? Támogasd a Direkt36-ot!
A jegybank a Direkt36-tal azt közölte, hogy az NHP Hajrá keretében eddig megkötött 45 500 ügyletből 155 esetben fordult elő, hogy a hitel mértéke meghaladta az egymilliárd forintot. Azt banktitokra hivatkozva nem árultak el, hogy kik voltak az érintettek. A BDPST Zrt. kölcsönéről azt írták: a cégek hiteleiről nem ők döntenek, ennek ellenére szerintük indokolatlan lenne kizárni a programból azokat a cégeket, amelyek évek óta nyereségesen, hatékonyan működnek. A BDPST Zrt., a Budapest Bank, valamint Czéh-Tóth vállalkozásai nem reagáltak a kérdéseinkre.
Tiborcz jobb kamatra váltott
A kormány tavaly tavasszal egymás után jelentette be azokat a lépéseket, amelyekkel a járvány okozta gazdasági nehézségeket próbálták ellensúlyozni. Ehhez csatlakozott a Matolcsy György vezette jegybank is, amely több intézkedést is bejelentett. Ezek egyike volt, hogy visszahozzák az MNB egyik korábbi programját jóval kedvezőbb feltételekkel, méghozzá NHP Hajrá néven.
Erre az MNB először 1500 milliárd forintot különített el, amit aztán később több lépcsőben 3000 milliárd forintra bővített. A programban a mikro-, kis- és középvállalkozások olcsón, legfeljebb 2,5 százalékos kamatra és fix kamatozással kaphatnak hitelt. Ennek minimális összege 1 millió, a felső plafonja pedig 20 milliárd forint. A kölcsönt akár 20 éves futamidőre is lehet igényelni. Ezt a cégek különböző célokra, beruházásra, hitelkiváltásra, de még a cég napi működésével összefüggő feladatokra, például bérfizetésre is felhasználhatják.
Segítsd a tényfeltáró újságírást az adód 1 százalékával!
Az igénylők egyike Tiborcz István cége, a BDPST Zrt. volt. A 2015-ben alapított vállalkozás jelentős ingatlanportfolióval rendelkezik a fővárosban és vidéken egyaránt. A Forbes magazin a 60. helyre tette a céget és a leányvállalatait tömörítő csoportot a legértékesebb magyar magántulajdonban lévő cégeket tartalmazó tavalyi listáján. A Forbes Tiborcz cégcsoportjának értékét 11,5 milliárd forintra becsülte, amely a magazin összesítése szerint 2019-ben 5,8 milliárdos nyereséget termelt.
A BDPST Zrt. számos ingatlanprojektjének egyike a Budapest belvárosában, a Szabadság téren található, részben műemléki védettség alatt álló Adria-palota felújítása. A cég 2019 márciusában jelentette be, hogy megvásárolta az épület jelentős részét. Ehhez az állami tulajdonú Budapest Banktól (BB) vettek fel egy 2,99 milliárd forintos kölcsönt még 2019-ben. A cégbíróságon fellelhető dokumentumok szerint ez a hitel változó kamatozású volt: a 2,5 százalékos kamathoz ugyanis hozzájött még egy folyamatosan változó érték is.
A BDPST Zrt. tavaly júliusban ezt a hitelszerződést váltotta ki egy másik BB-hitellel, amelyet a bank az NHP Hajrá keretében nyújtott a cégbírósági dokumentumok szerint. Ez a hitel valamivel nagyobb összegű, 3,025 milliárd forint, viszont a kamata már fixen 2,5 százalék. Tiborcz cégének ez nemcsak azért érte meg, mert alacsonyabb lett a hitel kamata, hanem azért is, mert a fix kamattal kiküszöbölte a korábbi kamatkockázatot. A BB számára pedig azért volt előnyös, mert a bank a többi pénzintézethez hasonlóan az NHP Hajrá keretében nulla százalékos kamatra kap hitelt a jegybanktól.
Tiborcznak más cége is kapott korábban közpénzt. Az Elios Innovatív Zrt. nevű cége korábban több közvilágításfejlesztési pályázatot is elnyert, amelyeknél az EU csalás elleni hivatala, az OLAF szabálytalanságokat talált. Tiborcz a cégből való kiszállása után azt mondta, megértette, hogy a miniszterelnök rokonaként távol kell maradnia az állami vagy önkormányzati ügyektől. Ezt követően a BDPST Zrt. a különböző ingatlanprojektjeihez többször is kapott állami banki hiteleket. Tiborcz ezt azzal magyarázta, hogy ezek nem állami támogatások, hanem hitelek, amelyeket vissza kell fizetni.
Tiborcz tanácsadója
A Budapest Bank nyújtott kedvezményes jegybanki hitelt Tiborcz egyik ismerőse, Sájer Gábor vállalkozásának is. Sájer 2012 és 2016 között volt az Elios Innovatív Zrt. cégvezetője, majd vezérigazgatója, vagyis abban időszakban, amikor a cég számos közvilágítási pályázatot elnyert. Tiborcz és Sájer kapcsolata az Eliosból történő kiszállásuk után is megmaradt, a Válasz online korábbi cikke szerint ugyanis Sájer külsős tanácsadóként segítette Tiborcz cégét az Adria-palota megvásárlása idején.
A BB Sájer cégének, a Nexteen Zrt.-nek tavaly október végén nyújtott egy 1,72 milliárd forintos hitelt. A hitelszerződést néhány nappal azelőtt írták alá, hogy a BB és más bankok részvételével létrejött a kormányközeli Magyar Bankholding Zrt., amelynek köszönhetően a magyar állam közvetett tulajdona megszűnt a Budapest Bankban. A cégbíróságon elérhető dokumentumok szerint a Nexteen Zrt. is az NHP Hajrá keretében kapott hitelt, amelynek kamata fixen 2,5 százalék.
A Nexteen Zrt. több olyan cég tulajdonosa, amelyek napelemparkok létesítésével foglalkoznak. A mostani BB-hhitel fedezeteként ezekre a napelemes cégekre jegyeztek be jelzálogot.
A Nexteen Zrt. a Direkt36-tal azt közölte, hogy miután a Magyar Nemzeti Bank hivatalos közleményében deklarálta, hogy "a hitelprogram a kis és középvállalkozások új beruházásainak támogatására, növekedésre, fejlesztésre és működési finanszírozására jöhetett létre", így az ő cégük "is jogosulttá vált a programban való részvételre."
A pécsi szál
Részt vett a programban a Tiborczhoz áttételesen kötődő Czéh-Tóth Márk is. A pécsi vállalkozó öt trafikkoncessziót nyert el 2013-ban, amelyek működtetésére alapított egy céget is. Egy másik vállalkozása pedig 2014-ben felszámolói jogosultságot szerzett egy állami pályázaton. Mindkét cégben Czéh-Tóth üzlettársa a mai napig Hamar Endre, aki régóta közeli kapcsolatot ápol Tiborcz Istvánnal. Hamar és Tiborcz együtt volt tulajdonos 2010 és 2013 között a Hamar & Tiborcz Kft-ben, de Hamar egy időben Tiborcz legfontosabb ingatlanos vállalkozásában, a BDPST Zrt.-ben is részvényes volt. A BDPST jogi képviseletét pedig továbbra is Hamar ügyvédi irodája látja el.
Czéh-Tóth két cége, a Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. jutott kedvezményes hitelhez. Ez a közjegyzői kamara úgynevezett hitelbiztosítéki nyilvántartásából derül ki, amely a cégek banki kölcsöneiről tartalmaz információkat. Eszerint a két cég a jegybank NHP Hajrá programjának keretében kapott kölcsönt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB). A bejegyzésből a hitel összege nem derül ki, csak az, hogy a két cég vagyonára május végén 970 millió forint értékben jegyeztek be jelzálogjogot az MFB javára. Ez pedig az esetek többségében megegyezik a felvett kölcsön összegével. A hitellel kapcsolatban több kérdést is feltettünk az MFB-nek, a bank ezekre üzleti és banktitokra hivatkozva nem kívánt válaszolni.
A Hotel Palatinus Kft. és HotelKer Kft. tavaly januárban jelentette be, hogy megvették a Pécs belvárosában található, több mint százéves Palatinus Hotelt, aminek a felújítását is tervezik. A projektre nemcsak kedvezményes hitelt kaptak, hanem tavaly májusban az is kiderült, hogy ezen felül 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban is részesültek a Magyar Turisztikai Ügynökségtől. Ez utóbbi egy komoly visszhangot kiváltó program volt, amellyel az állami ügynökség a járvány miatt nehéz helyzetbe került turizmust támogatta, a pályázat legnagyobb nyertesei azonban a kormányközeli vállalkozók voltak.
Tiborcz és ismerősei nem magántulajdonban lévő kereskedelmi, hanem állami bankoktól kapták a kedvezményes hiteleiket. Ez pedig azért figyelemreméltó, mert ha egy állami bank ügyfele nem tud törleszteni, akkor ez az állam, vagyis áttételesen az adófizetők vesztesége lesz.
A jegybank április elején közölt statisztikái alapján a Tiborczéknak nyújtott milliárdos hitelek jóval magasabbak annál, mint amit a program többi résztvevője átlagosan kapott. Eszerint közel egy év alatt 31 288 vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez. Ezek átlaga a beruházási hitel esetén 36,7 millió forint, a hitelkiváltási kölcsönnél pedig 222,6 millió forint volt. A jegybank szerint a források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmaduk pedig kisvállalkozásokhoz került.
|
Tiborcz Istvánnak és ismerőseinek is jutott a rászorulóknak meghirdetett olcsó állami Covid-hitelből
|
„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer" – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/14/tiborcz-istvannak-es-ismeroseinek-is-jutott-a-raszoruloknak-meghirdetett-olcso-allami-covid-hitelbol
|
2021-04-14 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Telex.hu nemrég rövid hírben ismertette az Index.hu értesülését, amely szerint az MNB egyik leányvállalata, a kortárs képgyűjteményt összeállító MNB-Ingatlan Kft. uniós közbeszerzés keretében vásárolt öt darab Keserü Ilona festményt. Az eladó Antal Péter debreceni ügyvéd volt. A beszerzés részleteit itt lehet olvasni.
A hír felkeltette olvasóink érdeklődését, mert több levelet, illetve telefont is kaptunk.
A Keserü-testvérek
Egyik olvasónk e cikk kapcsán azt jelezte nekünk, hogy az MNB számára a képvásárlásokban három tanácsadó segít. Egyikük, mint az az Artportal.hu cikkéből is kiderül, Keserü Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Olvasónk jelzése szerint ez a névegyezés nem véletlen, az egyaránt pécsi születésű Keserű Ilona festőművész és Keserű Katalin művészettörténész testvérek.
Ez még akkor is összeférhetetlenséget vethet fel, ha természetesen nem azt vonjuk kétségbe, hogy a külföldön is rendkívül elismert magyar festőművész képeinek helye van bármely kortárs gyűjteményben. További érdekességképpen hallottuk, hogy a Keserü-család több tagja már más hazai véleményezési történetben is együttesen jelent meg, például amikor Keserü Katalin és fia, Böszörményi-Nagy Gergely egy testületben bírálták el az 56-os emlékév pályázatait. Erről a Népszava cikkét találtuk meg.
Mindenesetre megkérdeztük az MNB-t, konkrétan Bozó Pétert, az MNB-Ingatlan Kft. vezetőjét, hogy miként kell értelmezni ezt a helyzetet.
Az MNB válaszai
Bozó Péter válaszában elsőként a tanácsadó testületet mutatta be:
Az MNB a magyar kortárs gyűjtemény létrehozásakor a téma elismert szakértőiből álló 3 tagú bizottságot kért fel, hogy a hazai kortárs képzőművészettel foglalkozó galériák közreműködésével szükség szerint tegyenek javaslatokat, alkossanak véleményt a megvételre érdemesnek tartott művekről. Róluk van szó:
Dr. Fabényi Júlia a budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója,
Dr. Keserü Katalin művészettörténész, az MMA rendes tagja és az ELTE Művészettörténeti Tanszékének professor emeritusa,
Dr. Spengler Katalin műgyűjtő, szakújságíró, szerkesztő, a párizsi Centre Pompidou – Musée National d’Art Moderne IC Central Europe Bizottságának alapító tagja, a MOME Konzisztóriumának elnöke).
Az igazgató az összeférhetetlenségi felvetéssel kapcsolatban pedig a következőket közölte:
„A döntési folyamatban az érintettek semmilyen formában nem vesznek részt. Keserü Katalin a hivatkozott beszerzésben – figyelemmel a művésszel való rokoni kapcsolatára – nem alkotott véleményt. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy Keserü Ilona a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festőművész, akinek a képei egy magyar kortárs gyűjtemény felállítása esetén megkerülhetetlenek.”
Vita az MNB szerepéről
Másik olvasónk jelzéseiből mi is úgy értesültünk, hogy az MNB képvásárlásainál a döntés az MNB-ben születik. Mindenesetre a jegybanki vásárlásokért rendkívül hálás a szakma. Talán nem is csak ennek az esetnek, de korunknak is érdemes dokumentuma, hogy miután az idézett Artportal-cikk megemlítette ezen vásárlások bizonyos mellékhatását, több magyar galériás úgy érezte, hogy hitet kell tennie a vevő szakmaisága mellett. Deklarációjuk itt olvasható. Mint írják:
„Az MNB műtárgyvásárlásait – egy többlépcsős akvizíciós folyamat részeként – komoly előkészítő munka előzi meg. A Szakértői Bizottság tagjai szakértelmük legjavát adva, a galériákkal folyamatosan együttműködve végzik feladatukat, megkérdőjelezhetetlen szakmai függetlenséggel.”
Természetesen érthető, hogy a galériások örülnek a vevőnek, hiszen mint írják:
„Ideálisan nem kizárólag a piaci, hanem a kulturális színtér legfontosabb szereplői, a múzeumok is hasonló összegek fölött rendelkeznek és képesek gyűjteményüket a saját szempontjaik szerint fejleszteni. Ennek hiánya egy másik dolgozat témája. A kortárs galériák az MNB gyűjteményépítését ugyanakkor fontos és pozitív lépésként értékelik.”
Az azonban már kevésbé érthető, hogy amikor az eredeti cikkben is megjelentek ezek a szempontok, miért tartották szükségesnek ezt külön is megerősíteni.
|
Keserü itt és Keserü ott: családi sűrűsödés az MNB képvásárlásainál
|
Az MNB tájékoztatása szerint Keserü Katalin tanácsadóként nem véleményezett, mielőtt az MNB leányvállalata megvette a testvére öt képét.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/04/15/mnb-s-kepvasarlasok-keseru-katalin-es-keseru-ilona
|
2021-04-15 10:16:34
| true | null | null |
Telex
|
„Kipakol” az öt és fél év börtönbüntetésre ítélt volt győri stróman
|
Takács Sándort 7 évvel ezelőtt 5 év és 6 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték jogerősen, Csehországban. Állítása szerint a bűne az volt, hogy a győri székhelyű Fémker Kft. színesfémszállítmányait - papíron - megvásárolta a nevén lévő cseh cég, majd azzal a lendülettel értékesítette is kostenicei, ostravai és prágai gazdasági társaságoknak. Takács számlázott, majd besétált a legközelebbi cseh bankba és a nettó eladási árat átutalta a Fémker ügyvezetője által megadott bankszámlára, míg az áfa összegét készpénzben felvette és nejlonszatyorban elvitte Győrbe, a rendszer kitalálójának és működtetőjének, Máthé Leventének. Így ment ez mintegy három éven keresztül. A most 54 éves, rendkívül szerény körülmények között élő férfi azt állítja, hogy összesen 2,5 milliárd forintnak megfelelő eurót adott át a győri elitbe tartozó Máthé-testvéreknek, akik az áfacsalás-sorozat valódi haszonélvezői voltak. A NAV bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomozást rendelt el az ügyben. A Máthé-fivérek tagadják, hogy közük lenne a súlyos bűncselekményekhez.
| null | 1 |
http://privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?MN=Hirmix&AGM=GazdasagiBunugyek&AN=kipakolavoltstroman&LN=Hungarian
|
2021-04-12 10:24:00
| true | null | null |
Privátkopó
|
|
Direkt36: Kínai óriáshitelt venne fel a kormány, hogy kínaiakat bízzon meg a budapesti egyetemépítéssel
A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is – állítja a Direkt36.
Óriási kínai hitelt venne fel a magyar állam, „ez a konstrukció a Budapest–Belgrád vasúti beruházás mintáját veszi alapul” – ez áll a kínai elitegyetem, a Fudan budapesti kampuszának építéséről szóló kormányzati dokumentumban a Direkt36 szerint. A portál azt állítja, a birtokába került az az előterjesztés, amelyet a kormány már megtárgyalt, és amelyet Palkovics László innovációs és technológiai, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jegyez.
Azt tavaly jelentették be, hogy a sanghaji Fudan Egyetem 2024-ben Budapesten nyitná meg az első önálló európai kampuszát. A most kiszivárgott előterjesztés szerint a beruházáshoz 100 milliárd forintot a magyar állam közvetlenül biztosítana, 450 milliárdot pedig Kína hitelezne, vagyis a beruházás egymaga drágább volna, mint amennyi pénzt a kormány 2019-ben a magyar felsőoktatára összesen adott. A hitelt teljes egészében a magyar állam fizetné vissza egy vagyonkezelő alapítványán keresztül. Az építkezésre a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat tett ajánlatot. A terv szerint kínai munkások végeznék a munkákat.
A Direkt36 egy másik kormányzati dokumentumra is hivatkozik, amely szerint
„a jogi szabályozást illetően szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le.”
A döntésben az is szerepel: a kínaiak veszik át a Diákváros tervét. Ezt az ötletet még a 2024-es olimpia kapcsán ismerhettük meg, ha megkaptuk volna az olimpiarendezési jogot, az olimpiai falu lakásait kaphatta volna meg 8-10 ezer egyetemista és tanár. Most leírták, hogy az új beruházás ennek a fejlesztési programnak a helyszínén valósul meg.
A Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatot a világ több pontján gyanúsították meg korrupcióval és kémkedéssel – teszi hozzá a Direkt36. A legsúlyosabb vád ezek közül az volt, hogy az Afrikai Unió etiópiai székházában a szerverek adatforgalmát minden éjjel titokban átmásolták egy kínai szerverre, bár a kínaiak természetesen mindent tagadnak.
|
Direkt36: Kínai óriáshitelt venne fel a kormány, hogy kínaiakat bízzon meg a budapesti egyetemépítéssel
|
A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210406_Direkt36_kina_fudan_egyetem_hitel
|
2021-04-06 11:04:00
| true | null | null |
HVG
|
Vannak, akik szerint Orbán riasztóbb, mint a Brexit, hiszen távozás helyett próbálja bedönteni a liberális Európa gondolatát, ebben pedig sötét szövetségese Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Egy sikert már elkönyvelhet a kormány a naperőműves lakossági projektekre kiírt pályázatokon: sokakat elbizonytalanított, hogy érdemes-e egyáltalán próbálkozniuk.
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
|
Tiborcz István cégei világgá mennek
|
Orbán Viktor vejének vállalkozásai régiós expanzióba kezdtek az ingatlanpiacon.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202114_bdpst__serbia_tiborcz_regios_expanzioja
|
2021-04-08 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Feljelentést tettek a kínai vakcina beszerzése miatt
Átláthatatlan a közvetítő cég tulajdonosi háttere, ezért nem lehetne közpénzt adni nekik – állítja Tényi István.
Hűtlen kezelés gyanújával tett bejelentést Tényi István a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Sinopharm-szerződés miatt – írja a Válasz Online. Tényi szerint mivel a kínai vakcinákat Magyarországra juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
A Danubia Pharma nevét akkor ismerhettük meg, amikor a kormány nyilvánosságra hozta a kínai Sinopharm-vakcinák beszerzéséről kötött szerződést, és ebből kiderült, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ nem közvetlenül a kínai partnertől vásárolja az oltóanyagot, hanem e vállalkozáson keresztül szerzi be az 5 millió adagot.
Már elsőre sem volt világos, hogy miért kellett egy közvetítő cég, a cégháló pedig még tovább növeli a bizonytalanságot. Főleg akkor, amikor megnéztük az érintett vállalatok múltbeli céghálóját is: offshore, a valódi tulajdonosokat nem mutató cégek sorát találtuk.
Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
A cég ügyvezetője, Tuza Máté az Indexnek beszélt arról, hogy a cég valódi tulajdonosai „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”.
Az alkotmány szerint „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”.
2021. március. 29. 14:01 Oroszi Babett Gazdaság
Offshore cégek is felbukkannak a lélegeztetőgép- és vakcinaszerződések főszereplői mögötti céghálóban
Két nőgyógyász és egy gyógyszerész alkotja azt az évek óta együtt dolgozó triót, akik közül ketten dokumentáltan igen közeli kapcsolatban vannak, illetve voltak a járványkezeléssel összefüggésben több mint 100 milliárd forint értékű szerződéseket elnyerő cégekkel. A trió céghálója körül egy időben több offshore cég tűnt fel, van köztük belize-i és vanuatui társaság is.
2021. március. 12. 18:29 hvg.hu Gazdaság
Nem világos, mi a szerepe a kínai vakcinabeszerzésbe bevont magyar cégnek
A Danubia Pharma korábban soha nem vállalt még hasonló kaliberű megbízást.
|
Feljelentést tettek a kínai vakcina beszerzése miatt
|
Átláthatatlan a közvetítő cég tulajdonosi háttere, ezért nem lehetne közpénzt adni nekik – állítja Tényi István.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210412_feljelentes_kinai_vakcina
|
2021-04-12 13:05:00
| true | null | null |
HVG
|
A nemzetközi lapok szerint a csütörtöki EU-csúcs megmutatta, Orbán gyenge, zsákutcába került, és mondhat bármit, ekkora vereséget az utóbbi években nem szenvedett, mint most. Ez a hvg360 lapszemléje.
|
Mészárosék nagy dobásra készülnek a biztosítási piacon
|
Okoseszközökre letölthető alkalmazást fejleszt az a biztosításértékesítési cég, amelyet a Mészáros Lőrinc érdekeltségében álló Hungarikum Biztosítási Alkusz alapított.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202114_hunbenefits_meszarosek_digitalizalodnak
|
2021-04-10 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy éve szippantotta be a Mészáros Csoport az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, és most gyors egymásutánban két nagy állami megrendelés is leesett a cégnek. Pontosabban az Envirotis Holding egyik leányvállalata, a Terra-Log Mélyépítő Kft. dolgozhat összesen nettó 24 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), illetve az ugyancsak állami Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által meghirdetett projekten – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett összegzésből.
A feladat
a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén lévő iszaptároló kazetták kármentesítése 7,9 milliárd forintért,
illetve a Gyöngyösoroszi Ércbánya-bezárás VI. üteme 16 milliárd forintért.
Mindkét közbeszerzésnél ugyanaz a lebonyolító szervezet, az állami megbízásokkal jól ellátott Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, és közös bennük az is, hogy a környezeti kárelhárítást uniós támogatással finanszírozzák.
Ami a Peremartoni Vegyipari Vállalat hagyatékát illeti, a kármentesítendő területen lévő hat tározóból ki kell termelni a jelentős részben veszélyes hulladéknak számító iszapot, majd elszállítani, ártalmatlanítani vagy hasznosítani. Ugyanez a teendő a szennyezett talajjal, és a projekt része a területrendezés, növényesítés is.
Az MNV felhívására a Terra-Log mellett két másik cég jelentkezett, de a Békés Drén Környezetvédelmi, Víz- és Mélyépítési Kft. alulmaradt, mert a szennyezett iszap illetve talaj kisebb arányú hasznosítását ajánlotta, a szentendrei székhelyű Green Collect Kft. ajánlatát pedig érvénytelenné nyilvánították.
A Terra-Log nem egymagában végzi a berhidai kármentesítést, két alvállalkozót jelölt meg a Mészáros Csoportból: saját tulajdonosát, az Envirotis Holding Zrt.-t, illetve annak egyik leánycégét, a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-t. Az Envirotisban, amint azt hivatalosan tavaly áprilisban bejelentették a Gazdasági Versenyhivatalnak, a Mészáros Csoporthoz tartozó Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap szerzett egyedüli irányítást.
A nagyobbik megrendelésért,
a gyöngyösoroszi ércbánya bezárásához kapcsolódó 16 milliárdos munkáért nem kellett öldöklő versenyt vívnia a Terra-Lognak, övé volt az „egyetlen, egyben a (… )legjobb ár-érték arányt megjelenítő érvényes ajánlat”.
A bő 16 milliárd forintos vállalási árért komplex bányabezárási, a tájrendezési, kármentesítési és kapcsolódó monitoring feladatokat kell elvégezni. Beleértve az érces meddőhányók felszámolását, a nehézfémekkel szennyezett vízfolyások és öntésterületek kármentesítését, és a nehézfém tartalmú meddők, iszapok hosszú távra szóló biztonságos elszigetelését. A gyöngyösoroszi bányabezárás munkálatain alvállalkozóként a pécsi Geo-Faber Zrt. mellett a Mészáros Csoporthoz tartozó WasteVital Trans Kft.-t nevezték meg.
A Terra-Log minden bizonnyal csúcsot fog dönteni, legalábbis az elmúlt években a 16 milliárdos vállalási ár közelében sem volt a bevétele. 2019-ben 890 millió forint árbevételt és 290 millió forint veszteséget mutatott ki a könyveiben, 2015 és 2018 között minden évben nyereséges volt, a forgalma 2,6-4,6 milliárd forint között alakult, a csúcsévben, 2016-ban adózás után 413 millió profitot ért el.
|
A Mészáros Csoport beszállt a hulladékbizniszbe, és már dőlnek a milliárdok
|
Egy éve szippantotta be a Mészáros Csoport az ipari hulladék-kezelő bizniszben meghatározó Envirotis Holding Zrt.-t, és most gyors egymásutánban két nagy állami megrendelés is leesett a cégnek. Pontosabban az Envirotis Holding egyik leányvállalata, a Terra-Log Mélyépítő Kft. dolgozhat összesen nettó 24 milliárd forintért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), illetve az ugyancsak állami Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. által meghirdetett projekten – derül ki az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben közzétett összegzésből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/15/meszaros-csoport-hulladekbiznisz-dolnek-a-milliardok/
|
2021-04-15 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik.
|
Szólt a rock, gyártottak kézifegyvert, most Demeter Szilárd dönt az Andrássy-palota sorsáról
|
Az Andrássy- és a Zichy-rezidenciát is megszerezte a NER, az egyetemekhez hasonlóan közérdekű vagyonkezelőbe vitték ki az állami tulajdont. Megmutatjuk, miért és mire kell nekik.
| null | 1 |
https://m.hvg.hu/360/202114__andrassypalota__kiralyi_vizitek__ujrakezdesek__magyar_narancsosok
|
2021-04-10 13:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Nyilatkozata után Tuza Mátét külön levélben figyelmeztettük: Magyarország Alaptörvénye értelmében „a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére (…) teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható”. A magyar jogszabályok szerint ráadásul betekintési jogunk is van a Danubiát hivatalosan birtokló Syntonite Med Zrt. részvénykönyvébe – ám Tuza mindeddig nem érezte úgy, hogy lapunknak válaszolva eleget kellene tennie alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Mint megírtuk,
minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora.
Az eddigi legközvetlenebb bizonyítékunk erre a kapcsolatra, hogy a titokzatos Tuza Máté sem akárki, hanem a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója.
Cikkünk megjelenése után a 24.hu hírportál arra a következtetésre jutott: ha másnak nem is, a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) vezető Müller Cecíliának elvileg tudnia kellene, ki áll az 55 milliárdos kínai vakcinaüzletre kiválasztott cég mögött. Legalábbis az NNK és a Danubia Pharma között köttetett beszerzési szerződés 7. pontjában az eladó úgy nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti átlátható szervezetnek minősül, azaz megismerhető a tényleges tulajdonosa. A hivatalos cégbírósági adatok között azonban nem látszanak a tényleges tulajdonosok, csak úgynevezett „részvényesi meghatalmazottak”, azaz strómanok. Ettől függetlenül a Danubia Pharma leadhatott egy átláthatósági nyilatkozatot, azaz
legalább Müller Cecíliáéknak „megsúghatták”, kik keresnek a Sinopharm-bizniszen
– ám a 24.hu kérdésére az NNK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem árulta el, birtokukban van-e ez a dokumentum.
Ilyen előzmények után a rendszeres feljelentő és volt Fidesz-tag Tényi István bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál hűtlen kezelés bűntett gyanújával – ismeretlen elkövető ellen. Beadványában Tényi is megállapítja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye és a nemzeti vagyonról szóló jogszabályok értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára. Szerinte az ügyben – bizonyítottság esetén – felvetődhet a hűtlen kezelés bűntett gyanúja. Egyben arra kéri a hatóságokat, hogy a tényállás tisztázása érdekében szükség esetén indítsanak nyomozást, illetve állapítsák meg bűncselekmény gyanúját.
Nyitókép: Mácsi Bernadett közegészségügyi-járványügyi szakügyintéző egy doboz újonnan érkezett kínai Sinopharm vakcinával Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal népegészségügyi főosztályán 2021. március 29-én. Fotó: MTI/Vajda János
|
Cikkünk nyomán: rendőrség előtt a gyanús Sinopharm-szerződés
|
Folytatódik a Sinopharm-saga. A rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával – bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál a Válasz Online minapi cikke nyomán. Tényi úgy látja: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/04/12/sinopharm-tuza-mate-feljelentes/
|
2021-04-12 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.
Nehéz, de nem reménytelen az ellenzék helyzete a 2022-es választás előtt. Szűcs Zoltán Gábor leírja, mire lenne szükség a csodavárás helyett. A hvg360 vitasorozatának újabb darabja.
Olyan országot kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, ahol stabil és kiszámítható az egészségügyi rendszer, ahol helyreáll a jogállam, ahol a társadalom egymás bizalmára és tiszteletére alapszik. A hvg360 Ellenzék 2022 sorozatának újabb megszólalója.
2024-ben Donald Trump és az AfD a választási siker küszöbén áll. Ez hisztériát gerjeszt ellenfeleik körében. Megkérdőjelezhető módszerekhez folyamodnak. De a demokrácia nem menthető meg antidemokratikus eszközökkel, írja véleménycikkében a svájci lap főszerkesztője, Eric Gujer.
|
Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet
|
Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202115__az_allam_elrablasa__meghackelt_intezmenyek__jogallami_forradalom__frankenstein_ebredese
|
2021-04-15 14:18:47
| true | null | null |
HVG360
|
A kormányzat kedvenc üzleti köreinek segít meghódítani új területeket a légiipartól a vasútijármű-gyártáson át a hadiiparig.
Leggewie szerint a szélsőjobb közös vonása a migráció elutasítása, az elittel szembeni gyűlölet, az éghajlatváltozás kockázatainak tagadása, valamint a Nyugat- és Amerika-ellenesség.
Gyurcsány Ferenc pártja politikájában háttérbe szorítaná a szexuális kisebbségek jogainak védelmét, mivel úgy véli, a felmérések szerint a magyar társadalom többségét ebben a témában inkább konzervatív felfogás jellemzi. Ugyanakkor saját pártelnöki pozícióját és közéleti szerepvállalását illetően már nem tartja ennyire meghatározó szempontnak a közvélemény ítéletét a DK elnöke.
A hírügynökség cikke EU-s illetékeseket és diplomatákat is megszólaltat: van, aki szerint Magyarországnak érdeke, hogy sikerrel menjen le a soros elnökség időszaka, van aki pedig azt állítja, Orbán egyetlen célja, hogy megszerezze a befagyasztott EU-s pénzeket.
Új munkást állított csatasorba a földeken a John Deere mezőgazdasági gépgyártó: a mesterséges intelligenciát. Fülöp István cikke.
|
A szépségiparba is betör a kormányközeli felcsúti család
|
Új területen próbálja ki magát Flier Nikolett, a kormányfő feleségének földjeivel is foglalkozó felcsúti Flier János lánya.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202114_jade_diamond_dragako_felcsutrol
|
2021-04-12 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Összesen 42 filmterv támogatásáról döntött a Nemzeti Filmintézet Televíziós Döntőbizottsága, összesen 502,8 millió forint értékben. Így 7 kisjátékfilm, 15 ismeretterjesztő film, 9 animációs alkotás és 11 dokumentumfilm készülhet az NFI támogatásával.
A támogatott projektek között sok olyan van, amelyek csak a filmszakmából ismert neveket juttatnak lehetőséghez, de akad néhány olyan név is a listán, akik nemrégiben a kormány Színház- és Filmművészeti Egyetem elleni harcában vállaltak szerepet.
Dokumentumfilmet forgathat például Novák Emil, akit az elsők között neveztek ki a modellváltás után, rögtön rektorhelyettesnek: ő Csontváry egyik festménye és a „nemzeti értékmentés” kapcsolatáról készítheti el a Cédrusok című filmet.
Szintén dokumentumfilm-készítésre kapott támogatást az SZFE-re nemrég tanárnak kinevezett Baska Barbara, aki egyébként korábban Orbán Viktor miniszterelnök videósa volt. Ő Baska József festőművész életét mutathatja be.
A kormány egyéb barátai is lehetőséget kapnak ugyanakkor a Filmintézettől. Szintén dokumentumfilmet forgathat a korábban milliárdokkal támogatott, nemzeti íróakadémia, az Előretolt Helyőrség vezetője, Orbán János Dénes író-költő is, aki eddig filmesként még nem vétette észre magát. Az ő filmjének címe Brassai Sámuel, az unitárius polihisztor lesz.
Szintén dokumentumfilmet forgathat Béli Ádám, a közmédia M5-ös csatornájának eddigi műsorvezetője, akinek pályája amúgy is felívelt a napokban: ő lett a Petőfi rádió és a Petőfi TV új főszerkesztője. Béli nevét többen akkor ismerték meg, amikor a műsorába behívott Rudolf Pétert kérte számon, miért nem ért egyet az SZFE átalakításával, noha Béli szerint „elég szakmai és előremutató a kuratórium összetétele”, az egyetem korábban viszont „belterjes zárvány” volt.
|
Az SZFE új rektorhelyettese és új tanára is állami támogatást kap filmezésre
|
Orbán Viktor korábbi videósa mellett a Filmintézet támogatja a milliárdos íróakadémia vezetőjét, Orbán János Dénes író-költőt és a közmédián az SZFE átalakítása mellett kiálló, épp előléptetett műsorvezetőt is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/elet/20210412_Az_SZFE_uj_rektorhelyettese_es_uj_tanara_is_allami_tamogatast_kap_filmezesre
|
2021-04-12 17:12:00
| true | null | null |
HVG
|
Hogy mennyire abszurdak az új szabályok, azt videóban is illusztráltuk nektek, és emellett,
mivel egy jogállamban ha egy szabályt indokolatlanul korlátozónak tartasz, normális esetben a bíróságra mehetsz reklamálni, mi is így tettünk.
Közigazgatási pert indítottunk Kövér László és az Országgyűlés Hivatala ellen, amiben azzal érveltünk, hogy az új szabályok gyakorlatilag ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben, pedig a sajtónak törvényben rögzített feladata, hogy a közérdeklődésre számot tartó ügyekről (így a parlamenti munkáról) kiegyensúlyozottan tudósítson, ráadásul a házelnök az országgyűlési törvény szerint nem alkothat olyan szabályt, amely a parlamenti ülések nyilvánosságát kizárná.
Jogerős: Kövér Lászlót nem lehet beperelni
Legalábbis közigazgatási perben. Ezt mondta ki az első- és másodfokú bíróság, majd most, csaknem másfél év elteltével a Kúria is. De hát mivel bármennyire hülyeség is így lekorlátozni a sajtót a parlamentben, azért mégsem bűncselekmény, így feljelentést mégse tehetünk, ahogy polgári jogi kártérítést sem kérhetünk emiatt.
Itt arról van szó, hogy egy közhatalmat gyakorló állami szerv indokolatlanul kitolt velünk és en bloc a sajtóval, amit szerintünk közigazgatási perben kell rendezni, még akkor is, ha az Országgyűlés Hivatala vagy a házelnök nem egy hatóság, mint mondjuk a NAV. (Az már csak beszédes mellékszál, hogy a keresetünk beadását követően hamarosan úgy módosították a közigazgatási perrendtartást, hogy más ilyen pert emiatt már biztosan ne indíthasson, ugyanis a közigazgatási jogorvoslatok kimerítéséhez kötötték a perindítást, márpedig ilyen jogorvoslat házelnöki rendelkezés ellen eleve nincs. De ez a mi perünket nem érinti, mert a keresetindításkor hatályos jogszabályt kell mindig alkalmazni.)
Az eljáró bíróságok mindenesetre sokkal szűkebben értelmezték, hogy mi számít mégis közigazgatási jogvitának, emiatt van az, hogy
2019 novemberi keresetindításunk óta még érdemben egy szó sem hangzott el arról, hogy kitolhat-e Kövér László ennyire az újságírókkal, hanem csak azon vitatkozunk, hogy az Azonnali beperelheti-e őt egyáltalán közigazgatási perben.
Miután az első- és a másodfokú bíróság is nemmel válaszolt erre, felülvizsgálatot kértünk a Kúriánál, amely decemberben tárgyalást is tartott az ügyben, majd a kedden kézhez kapott végzésben szintén elutasított minket.
A Kúria háromtagú tanácsának szokatlanul hosszú és részletes az indokolása, főleg ahhoz képest, hogy nem érdemi kérdésről, hanem eljárási kérdésről van szó. A Kúria szerint bár a házelnök úgynevezett rendészeti jogköre, amelynek keretében megszabhatja az Országházba való belépés és ott tartózkodás rendjét, így a sajtóra vonatkozó szabályokat is, valóban „első ránézésre közigazgatási jellegű normára utal” és funkcionális szempontból közigazgatási jellegű is, azonban a házelnök és az Országgyűlés Hivatala a törvényhozó hatalmi ágba tartozik, a közigazgatás pedig a végrehajtóba. Ezért
a hatalmi ágak szétválasztásának elve alapján nem számít perelhető közigazgatási szervnek egyik sem, „még akkor sem, ha az általuk végzett tevékenység jellege közhatalmi igazgatás”.
Amikor nincs hova menni jogorvoslatért
A Kúria egyetértett azon értelmezésünkkel, hogy nem csak a végrehajtó hatalmi ágba tartozó, szűken vett közigazgatási szervek lehetnek alanyai a közigazgatási pereknek, azonban ehhez egy megszorító kitételt is hozzátett. Azt, hogy más – jelen esetben a törvényhozó – hatalmi ágba tartozó szerv csak akkor perelhető közigazgatási perben, ha erre a közigazgatási perrendtartás kifejezetten felhatalmazást ad – ez a fő érve tehát a Kúriának.
Ezen a ponton a végzés ráadásul felidézi azt az emlékezetes esetet is, amikor az Állami Számvevőszék százmilliókra bírságolta a Jobbikot, a párt pedig, mivel az ÁSZ-döntések ellen szintén nem biztosít a törvény jogorvoslatot, közvetlenül az Alkotmánybírósághoz fordult. Az AB visszautasította a Jobbik panaszát, a Kúria pedig ezt a visszautasító döntést idézte a mi perünkben azt alátámasztandó, hogy teljesen rendben van, sőt, a hatalommegosztás elvéből következik, hogy az ÁSZ döntései ellen nincs jogorvoslat, mert azok nem hatósági jogkörben hozott döntések, és gyakorlatilag a Kúria szerint ugyanez a helyzet a házelnökkel és az Országgyűlés Hivatalával is.
Az Azonnali hiába hivatkozott a közigazgatási perrendtartás miniszteri indokolására, miszerint például a szintén népképviseleti szerv önkormányzatok is lehetnek közigazgatási szervek a közigazgatási perrendtartás alkalmazásában, ráadásul „hézagmentes” jogvédelmet kellene biztosítani. Ezt a Kúria azzal hárította el, hogy az önkormányzatokat a perrendtartás kifejezetten nevesíti, az Országgyűlés szerveit viszont nem, a hézagmentes jogvédelemről pedig maga a jogalkotó mondott le, hiszen eredetileg biztosítani akarták a közigazgatási pert minden olyan közigazgatási jogvitában, ahol rendesbírósági vagy alkotmánybírósági jogorvoslat nem áll rendelkezésre. Végül azonban nem ebben a verzióban fogadták el a törvényt, így törvényesen nem hézagmentes a jogvédelem – érvelt a Kúria, így a keresetünket visszautasító másodfokú döntést fenntartotta.
Az Azonnali álláspontja viszont az, hogy ez a jogértelmezés ellentétes az Alaptörvényben is biztosított jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való joggal, ezért alkotmányjogi panasszal fogunk élni az Alkotmánybíróságnál.
Igen, ez még mindig csak arról fog szólni, hogy egyáltalán lehet-e perelni Kövér Lászlót, és nem arról, hogy mit csinálhatnak vagy nem csinálhatnak az újságírók a parlamentben.
Az Azonnalinak ezen felül meg kell fizetnie 22 ezer forintnyi perköltséget is az Országgyűlés Hivatalának: ott ez elég jó pénznek számít, a menzáikon ennyiből hetekig lehet ebédelni. Az Azonnalit a perben Schiffer András képviseli, az ügy fejleményeiről továbbra is beszámolunk.
|
A KÚRIA SZERINT SEM PERELHETJÜK KÖVÉR LÁSZLÓT, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDULUNK
|
Lassan másfél éve pereskedik az Azonnali azért, hogy egyáltalán érdemben foglalkozzon a bíróság azzal, hogy Kövér László 2019 őszén szigorított házelnöki rendelkezései ellehetetlenítik a sajtó munkáját a parlamentben. Az első- és másodfokú bíróság után a Kúria is úgy ítélte meg, hogy ezért nem lehet beperelni sem Kövért, sem az Országgyűlés Hivatalát. Szerintünk viszont ezzel a jogorvoslathoz való jog sérül, úgyhogy alkotmányjogi panasszal élünk az AB előtt.
| null | 1 |
https://azonnali.hu/cikk/20210407_a-kuria-szerint-sem-perelhetjuk-kover-laszlot-alkotmanybirosaghoz-fordulunk
|
2021-04-07 17:30:00
| true | null | null |
Azonnali
|
Ötmilliós büntetést szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság két szabálytalan EU-s beruházás miatt Sümegen. Egy uniós pályázati pénzekből finanszírozott bölcsőde miatt 3 millió forintot, a Ramassetter-ház miatt pedig 2 millió forintot kell visszafizetnie a városnak. A településen már több furcsa ügy is napvilágot látott: a természetvédelmi területen landolt, városi báruházásokból származó hulladékot csak a minisztérium 7 milliós támogatásával sikerült végül elszállíttatni, egy másik ügyben pedig már hónapok óta nyomoz a rendőrség, hogy kiderüljön, hamis-e az érettségije a sümegi polgármester élettársának, akit egészségügyi vezetőnek tettek meg a városbanSümeg városa szabálytalanul költött el EU-s pénzeket – írta meg januárban a Magyar Narancs. Egy uniós pályázati pénzekből finanszírozott bölcsőde miatt 3 millió forintot, a Ramassetter-ház miatt pedig 2 millió forintot kell visszafizetnie a városnak – állapította meg a Közbeszerzési Hatóság tavaly májusban. Az ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság indított rutinvizsgálatot, amikor is a 77 illetve 41 milliós közbeszerzés során súlyos összeférhetetlenséget állapított megA hiba az volt, hogya közbeszerzést kiíró sümegi önkormányzat egyik saját cége tett ajánlatokat a kiírt pályázatokra, ám egy belső szabályozás értelmében a cég ügyvezetője ezt 3 millió forintos összeghatárig tehette volna meg– mutatott rá a lapVégh László polgármester megtámadta a Fővárosi Törvényszéken az elmarasztaló határozatokat. A Fővárosi Törvényszék azonban az ítéletében megállapította, hogy az önkormányzat mindkét projekt esetében súlyos törvénysértéseket valósított meg. A Fővárosi Törvényszék döntését egy helyi ellenzéki aktivista, Németh Szabolcs tette közzéLog into Facebook Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you knowAz országgyűlési képviselők írásbeli kérdést tehetnek fel a parlamentben – így kérdezett rá Rig Lajos tapolcai jobbikos képviselő arra, fennáll-e a büntetőjogi felelőssége a sümegi polgármesternek és a képviselőknek a Ramassetter Látogatóközpont és a bölcsődeépület építésével összefüggő törvénysértések miattPolt Péter a kérdést feljelentésként értékelte, ezért továbbította a levelet a nyomozó hatóságnak, ami a feljelentést bűncselekmény hiányában elutasítottaRig Lajos egy másik kérdést is feltett a parlamentben. A két, európai uniós alapokból finanszírozott ügy olyan közpénzt érint, amire vonatkozólag a Magyar Államnak is elszámolási kötelezettsége van, így „nem kerülhető meg annak vizsgálata, hogy vajon a nyilvánvalóan megállapításra kerülő szabálytalanság nyomán keletkezik-e visszafizetési kötelezettség vagy sem?” A képviselő arra is kíváncsi volt, ha a 77 illetve 41 milliós pályázati pénz visszakövetelése bekövetkezik, azt átvállalja-e a Kormányzat vagy Sümeg városának kell azt megfizetniDr. Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium államtitkára azt írta februárban, hogy a szabálytalansági eljárások folyamatban vannak, végleges döntések még nem születtek, az eljárás lezárásáig további információk nem adhatóak kiA minisztérium is kellett az illegális hulladék elszállításáhozA másik ügy, amire fény derült Sümegen Végh László polgármestersége alatt, hogy illegális hulladéklerakóként használtak egy természetvédelmi területet. A hulladék egyrészt egy újonnan létesített körforgalom, másrészt a Ramassetter Látogatóközpont kialakítása során keletkezett – számolt be a 444.hu tavaly nyáronA körforgalomépítés egyik kivitelezője a STRABAG Általános Építő Kft., míg a Rammassetter-ház felújítását egy önkormányzati tulajdonú céggel, a Sümegi Közszolgáltató Kft.-vel végeztette a városMindkét kivitelező vállalta vállalkozói szerződésében, hogy a munka során keletkező hulladékot a saját költségén elszállítjaVégh László polgármester akkor azzal védekezett, hogy a szemét csak „ideiglenesen” lett eltárolva a helyszínen. Hasonló beruházásoknál van lehetőség ideiglenes hulladéklerakásra, ha a kivitelező igazolni tudja, hogy a környékbeli hivatalos hulladékátvevő helyek éppen nem tudják az eltakarítandó hulladékot befogadni. Az igazolást azonban nem láthatta a 444.hu. A STRABAG arról tájékoztatta a lapot, hogy a zöldhatóság felhívása után a depóban ideiglenesen lerakott építési hulladékot alvállalkozóval elszállíttatta saját létesítményébeRig Lajos, tapolcai jobbikos képviselő tavaly nyáron arról kérdezett a parlamentben, hogy az ingatlan, mely földhivatali bejegyzés szerint természetvédelmi terület, rendelkezik-e veszélyes hulladék és egyéb hulladék elhelyezésére jogosító engedéllyel? A képviselő szerette volna azt is megtudni, hogy a hulladékot hová jelölték ki elhelyezésre és hogyan kerülhetett természetvédelmi területen ledepózásraA kérdésre Shanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára szűkszavúan válaszolt. A politikus arról tájékoztatta Rig Lajost tavaly augusztusban, hogy megkezdődött a hulladék elszállítása. Szerettük volna megtudni, hogy mi lett végül a törmelék sorsa. Németh Szabolcs az Átlátszó kérdésére azt mondta, a területet azóta megtisztítottákCsatolta a képviselő-testület januári határozatát, amiből az is kiderül, hogyaz építési hulladékot nettó 9,4 millió forintért szállíttatta el az önkormányzat, de a munkába bruttó 7,1 millió forinttal az Innovációs és Technológia Minisztérium is beszálltHamis érettségi miatt nyomoznak a fideszes polgármester élettársa utánA sümegi ügyek itt még nem érnek véget. Közokirat-hamisítás büntette miatt nyomoznak ugyanis a Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, Szabó Krisztina ellen. Erről a 168 Óra tavaly ősszel számolt beA gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be Szabó Krisztina, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre. Amennyiben ez igaz, érvénytelennek kell tekinteni a jelenlegi munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú, szakirányú végzettségét is – írta a lapA fideszes Végh László 2014-ben vette át a Veszprém megyei város vezetését; élettársa Szabó Krisztina 2015-ben adott egy interjút, akkorra már a korábbi igazgató helyére ültették a Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft.-nélA kft. az önkormányzat, illetve a Sümeg Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában működik, aminek Végh László az elnökeA rendőrség először megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a „rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése”. A Pécsi Járási Ügyészség azonban 2020. augusztus 26-án hivatalból hatályon kívül helyezte a Pécsi Rendőrkapitányság eljárást megszüntető határozatát és elrendelte a nyomozás folytatásátRig Lajos tapolcai jobbikos képviselő februárban kérdezett rá az ügyre: „a Pécsi Rendőrkapitányság 2020. július 28-án kelt Határozata rögzíti, hogy az érintett személy érettségi bizonyítványát a rendőrség bűnjelként lefoglalta és a vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy a Budapesten kiállított érettségi bizonyítvány kapcsán Szabó Krisztina neve nem szerepel az intézmény osztályanyakönyvben és az E-42/1995. számra kiállított érettségi bizonyítvány törzslapja sem található meg. Kérdezem mindezek kapcsán a Legfőbb Ügyész Urat, hogy: Mikor kerül meg gyanúsításra közokirathamisítás miatt Sümeg és térsége egészségügyét irányító Szabó Krisztina, aki diplomás orvosokat irányít és akinek az érettségi bizonyítványát a Pécsi Rendőrkapitányság lefoglalta, mivel álláspontjuk szerint az hamis? Az elmaradt gyanúsítás oka lehetett-e az, hogy a nyomozást külső személyek valamilyen formában megpróbálták befolyásolni?”Dr. Polt Péter legfőbb ügyész válaszából az derült ki, hogya gyanúsított kihallgatására ezidáig nem került sorCímlapkép: Fideszes kampánylufik 2019 őszén Sümegen. Forrás: Facebook/Végh LászlóAz Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Hamis érettségi, szabálytalan uniós beruházások, illegális hulladék – zűrös ügyek a kisvárosban
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/06/hamis-erettsegi-szabalytalan-unios-beruhazasok-illegalis-hulladek-zuros-ugyek-a-kisvarosban/
|
2021-04-06 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Nemrég írtunk arról, hogy Sümegen több furcsa ügy is napvilágot látott. Többek között már hónapok óta nyomoz a rendőrség, hogy kiderüljön, hamis-e az érettségije a sümegi polgármester élettársának, akit egészségügyi vezetőnek tettek meg a városban. A vizsgálat indulásáról a 168 Óra tavaly ősszel számolt be. A gyanú szerint hamis érettségi bizonyítványt nyújtott be Szabó Krisztina, amikor felvételizett a Pécsi Tudományegyetemre – írta meg a lap.
Hamis érettségi, szabálytalan uniós beruházások, illegális hulladék – zűrös ügyek a kisvárosban
Ötmilliós büntetést szabott ki a Közbeszerzési Döntőbizottság két szabálytalan EU-s beruházás miatt Sümegen. Egy uniós pályázati pénzekből finanszírozott bölcsőde miatt 3 millió forintot, a Ramassetter-ház miatt pedig 2 millió forintot kell visszafizetnie a városnak.
Szabó Krisztina a fideszes városvezető, Végh László élettársa, egyben a Sümegi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ vezetője és a Sümegi Kistérségi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője. A Sümegi Egészségügyi Szolgálat Közhasznú Nonprofit Kft. az önkormányzat, illetve a Sümeg Kistérségi Többcélú Társulás fenntartásában működik. Végh László 2014-ben vette át a Veszprém megyei város vezetését, Szabó 2015-ben került a korábbi igazgató helyére.
A rendőrségi határozatot az Élhetőbb Városért Egyesület juttatta el a lapunkhoz, amelynek az elnöke Kovács Mihály. Kovács az egyesület színeiben indult korábban a sümegi polgármester-választáson. Az ügy egyik érdekessége, hogy a rendőrség először megszüntette az eljárást, arra hivatkozva, hogy a „rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése”. A Pécsi Járási Ügyészség azonban 2020. augusztus 26-án hivatalból hatályon kívül helyezte a Pécsi Rendőrkapitányság eljárást megszüntető határozatát, és elrendelte a nyomozás folytatását.
Hamis pecsét az érettségin
Az érettségi bizonyítványt kiállító Belvárosi Esti Gimnázium 2000-ben jogutód nélkül megszűnt, iratait a Budapest Fővárosi Levéltárban őrzik. A nyomozás során összehasonlították az érettségin lévő pecsétet az iskola által használt bélyegzőkkel, egyezést azonban nem találtak.
A szakértői vizsgálat megállapította, hogy az érettségi bizonyítvány hamis.
A Pécsi Rendőrkapitányság határozatából kiderült, hogy az igazságügyi okmányszakértői vélemény alapján a bélyegzőnyomat hamis bélyegzővel készült. Továbbá a bizonyítványt nem az arra jogosult intézmény állította ki.
Az érettségi anyakönyvben nem szerepel sem Szabó Krisztina neve, sem az érettségi törzslapja, de még az érettségi vizsganapját sem találták, ráadásul az igazgatónő aláírása sem eredeti.
A határozat jogerőre emelkedését követően előterjesztést tesznek a Pécsi Járási Ügyészség felé az érettségi bizonyítvány elkobzására.
Az eljárást azonban a Pécsi Rendőrkapitányság megszüntette,
mivel a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése,
ugyanis azt nem tudták megállapítani, hogy az érettségit felhasználták-e.
„Fentiek alapján vizsgáltuk a hamis érettségi bizonyítvány felhasználását, azonban a beszerzett adatok és bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg, hogy az érettségi bizonyítvány felhasználására elévülési időn belül, 2015.02.17. óta sor került volna. Tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, a Büntető eljárásról szóló 2017. évi XC. Törvény (továbbiakban Be.) 398. § (1) bekezdés c) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint az eljárás megszüntetéséről határoztam.”
A bizonyítvány feltételezett készítője ezt az ügyet már megúszta, ugyanis a bűncselekmény a feljelentés megtételekor elévült. Az Élhetőbb Városért Egyesület álláspontja szerint azonban „Szabó Krisztinának azonnal távozni kell a Sümeg és térségének egészségügyi feladatát ellátó Sümeg Járóbeteg-ellátó Központ éléről”. Tájékoztatásuk szerint a Tapolcai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya a hamis érettségi bizonyítvány ténye miatt nyomozást folytat csalás büntette miatt.
Kerestük Végh Lászlót és Szabó Krisztinát, de levelünkre a cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
Nyitókép: Jobb oldalt Szabó Krisztina, a szürke öltönyben középen Végh László. Fotó: Facebook/Sümeg Városi Televízió
|
Rendőrség: hamis a polgármester élettársának, a Szakellátó Központ vezetőjének érettségije
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/07/rendorseg-hamis-a-polgarmester-elettarsanak-a-szakellato-kozpont-vezetojenek-az-erettsegije/
|
2021-04-07 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Állami hitelből és a "félretett" 300 milliójából vett meg néhány éve, nyomott áron egy budai villát és a hozzá tartozó 7500 négyzetméteres telket Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő korábbi sofőrjének a cége. Az épületben 2009-ig a Tündérhegyi Pszichiátria működött, tavaly egy videóriportban bemutattuk, hogy az épület gyors pusztulásnak indult. Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke és kerületi képviselője észrevette, hogy az ingatlanra is vonatkozó építési szabályokat a kerület nemrég módosította. Mi megtaláltuk a birtok új tulajdonosát: Rókusfalvy Pál cégét, ami egy állami ügynökségtől tavaly két milliárdos kommunikációs tendert nyert.
A múlt század elején épült, a kerületi (műemléki) elővédelmi jegyzékben is szereplő zugligeti épülettel – Budapest XII., Szilassy út 6. (Janka út 5–9.) – tavalyi videóriportunkban is foglalkoztunk. Az ingatlan tulajdoni lapján található legfrissebb bejegyzés szerint az a Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. érdekeltsége lett, amiről tavaly szeptemberben megírtuk, hogy "2,2 milliárd forintból reklámozza, hogyan épül-szépül az ország". A kft. tulajdonosa Rókusfalvy Pál és testvére, Gábor.
Műemlék épületek pusztulnak a budai hegyekben – katasztrófatúra Kovács Gergellyel Térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemlék védett épületeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. A párt társelnöke és helyi önkormányzati képviselője, Kovács Gergely szerint a védett épületek állapotának megőrzésére vonatkozó előírásokat senki nem kéri számon a tulajdonosoktól.
Térképen gyűjtötte össze a budapesti XII. kerületi műemléki védettségű épületeket a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy felhívják a figyelmet a budai Hegyvidék pusztuló építészeti kincseire. A párt társelnöke és helyi önkormányzati képviselője, Kovács Gergely szerint a védett épületek állapotának megőrzésére vonatkozó előírásokat senki nem kéri számon a tulajdonosoktól.
Rókusfalvy Pál 1991–2000 között a Danubius Rádió szerkesztő-műsorvezetője volt. A Felcsút szomszédságában fekvő Etyeken szőlőbirtoka és egy fogadója is van, ezekről az Átlátszón megírtuk, hogy a borászat kipofozására és termékfejlesztésre is kaptak közpénzből támogatást. A volt rádiós üzletileg is kötődik a NER-hez: a GO for Sport Events Kft.-ben a kormányközeliként emlegetett őrző-védő vállalkozással, a Valton-Sec biztonsági céggel (valamint az XTRM Group Kft.-vel) közösen tulajdonos. A Roxer azóta újabb közpénzes megbízásokat is elnyert: a Magyar Turisztikai Ügynökség egyik szervezete, a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Nonprofit Zrt. bízta meg a céget egy 263 263 150 Ft-os feladattal.
"Magyarországot népszerűsítő szakmai rendezvények megszervezése és lebonyolítása külföldön a megjelölt ország csoportokban és célországokba európai uniós (GINOP-1.3.5-15-2015-00001)" forrásból – "2." ütem". Ennek keretében a cég összesen 7 db, egyenként 50–250 fős rendezvény megszervezésével és lebonyolításával mutatja be és népszerűsíti Magyarország turisztikai kínálatait Amsterdamban, Prágában, Pekingben, Londonban, Varsóban, Párizsban és New Yorkban. A Roxer Kommunikációs Ügynökség Kft. tavaly szeptemberben a MÁV-tól is kapott egy 59 millió forintos megbízást "közlekedésbiztonsági projekt komplex kommunikációra", a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fejlesztéseinek reklámozására pedig 2,2 milliárdos keretszerződést nyert.
Ez a cég jelent meg – egyelőre széljegyként – a Budapest egyik ledrágább részén fekvő villa tulajdoni lapján. Az épület hányatott sorsára Kovács Gergő a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke. XII. kerületi önkormányzati képviselő hívta fel a figyelmet korábban.
Állami hitelből rohasztja le Farkas Flórián volt sofőrje az egykori Tündérhegyi Pszichiátria védett épületét Állami hitelből és a félretett 300 milliójából vette meg 4 éve igen nyomott áron Farkas Flórián sofőrje a Tündérhegyi Pszichiátria akkor még jó állapotú épületét a hozzátartozó 7500 m2-es telekkel együtt. Az épület azóta gyors pusztulásnak indult annak ellenére, hogy létezik egy kerületi rendelet, ami épp arra hivatott, hogy ilyesmi ne történhessen meg.
Állami hitelből és a félretett 300 milliójából vette meg 4 éve igen nyomott áron Farkas Flórián sofőrje a Tündérhegyi Pszichiátria akkor még jó állapotú épületét, a hozzátartozó 7500 m2-es telekkel együtt. Az épület azóta gyors pusztulásnak indult, annak ellenére, hogy létezik egy kerületi rendelet, ami épp arra hivatott, hogy ilyesmi ne történhessen meg.
A Kutyapárt társelnöke a napokban arról adott hírt, hogy a Pokorni Zoltán vezette Hegyvidék (XII. kerület) önkormányzata megváltoztatta az ingatlanra vonatkozó korábbi építési övezeti besorolást, zöld utat adva akár lakópark építésének is a volt pszichiátriai intézmény telkén. Kovács szerint eddig ugyanis egyáltalán nem lehetett volna lakó funkciójú épületeket felhúzni a telekre. A kerület vezetése – az önkormányzat sajtós munkatársán keresztül – az ingatlan beépíthetőségére vonatkozó kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
"az ingatlanra 2020. december 1. óta az ingatlanra az Észak-Hegyvidék kiemelt jelentőségű területek Kerületi Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: KÉSZ) szóló 26/2020. (XI.30.)önkormányzati rendelete hatályos, mely az ingatlan legnagyobb beépítettségét 15 %-ról 10 %-ra, a legnagyobb épületmagasság mértékét 7,5 m-ről 6,5 m-re, a szintterületi mutatót pedig 0,45+0,20-ról (általános+parkolási szintterület) 0,25+0,15-re csökkentette. A KÉSZ alapján, amennyiben az épületmagasság korlátozott, tehát nem haladja meg az 5,0 métert, a beépítési százalék 15%-ra növelhető. Az ingatlant településrendezési szerződés-kötési kötelezettség terheli a KÉSZ mellékletét képező szabályozási tervlap jelölése alapján.
Az ingatlan a 176/2017. (XI.9.) határozattal elfogadott Elővédelmi jegyzékben szerepel. Amennyiben a Képviselő-testület rendeletben helyi (kerületi) védetté nyilvánítja az ingatlant, úgy a KÉSZ 3. § értelmében, az önkormányzattal kötött hatósági szerződést követően legfeljebb az alábbi kedvezmények érvényesíthetők:
a) az ingatlan beépíthetősége legfeljebb 5%-kal növelhető;
b) az ingatlan szintterületi mutatója legfeljebb 0,1-gyel növelhető;
c) az ingatlan zöldfelületi mutatója legfeljebb 5%-kal csökkenthető,
d) az épület magassága legfeljebb 1,0 méterrel növelhető.
A kedvezményeket csak a védett épület felújítása és helyreállítása esetén lehet érvényesíteni, tervtanács által ajánlott terv alapján".
A ROXER Kommunikációs Ügynökség Kft.-t megkérdeztük arról, hogy mik a terveik az épülettel és a hozzá tartozó hatalmas telekkel. A cég ügyvezetőjétől az a választ kaptuk, hogy a társaság "a telken és épületen ingatlanfejlesztést nem kíván végezni, azt rendezvény- és forgatási helyszínként kívánja hasznosítani. Ennélfogva az ingatlanon sem új felépítmény, sem bővítmény nem fog létesülni". Kérdésünkre Rókusfalvy Gábor hozzátette: "bontást biztosan nem terveznek".
A volt klinika tulajdoni lapján a Roxer tulajdonjog bejegyzési kérelmén kívül egy – feltételezhetően hitelnyújtás miatti – jelzálog bejegyzési kérelem is látható, a nagykanizsai székhelyű Central Finance Zrt-é. E társaságnak két nagykanizsai cég, az EnerIn Közvilágítási Kft és az EnerIn EPC a tulajdonosa. Mindkét cég az EnerIn Energia Innováció Zrt. érdekeltsége.
Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri vagy rendszeres adománnyal, vagy az szja 1 százalékod felajánlásával!
|
Rókusfalvy Pál érdekeltségéhez került a volt Tündérhegyi pszichiátria épülete
|
Állami hitelből és a „félretett” 300 milliójából vett meg néhány éve, nyomott áron egy budai villát és a hozzá tartozó 7500 négyzetméteres telket Farkas Flórián fideszes országgyűlési képviselő korábbi sofőrjének a cége. Az épületben 2009-ig a Tündérhegyi Pszichiátria működött, tavaly egy videóriportban bemutattuk, hogy az épület gyors pusztulásnak indult. Kovács Gergely, a Kutyapárt társelnöke és kerületi képviselője észrevette, hogy az ingatlanra is vonatkozó építési szabályokat a kerület nemrég módosította. Mi megtaláltuk a birtok új tulajdonosát: Rókusfalvy Pál cégét, ami egy állami ügynökségtől tavaly két milliárdos kommunikációs tendert nyert.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/15/farkas-florian-volt-soforjenek-cegetol-rokusfalvy-pal-erdekeltsegehez-kerult-a-volt-tunderhegyi-pszichiatria-epulete/
|
2021-04-15 22:51:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
„A gyárral tárgyalásokat folytattunk, de szerződéskötésig nem jutottunk. Úgy emlékszem azért, mert kínai kollégáink jelezték, hogy belátható időn belül nem tudják megnézni a gyárat, hiszen más tartományban van, és ha odamennek, két hetes karanténba kell vonulniuk. Így inkább elfogadtam a [másik két gyártó] által diktált feltételeket a szükséges mennyiség biztosításához” — tájékoztatta emailben Vu Quoy Duong vietnámi származású vállalkozó az Átlátszót a hét során.
A Sárkány Centerben és számos dohányboltban is érdekelt, Vu Zoliként is ismert férfi a tulajdonosa annak a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek, amellyel 86 millió darab kesztyű és 28,9 millió maszk szállítására szerződött a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2020-ban.
Erről azért írtunk korábban, mert a szerződésben megnevezett egyik gyártó, az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. FFP2-esnek mondott maszkjával kapcsolatban világszerte problémák merültek fel. A szerződés szerint egy 7,8 millió darab maszkra szóló tételt összesen három gyártó termékeiből kellett összeraknia a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-nek.
Az eredeti cikkünk megjelenése előtt hiába kérdeztük arról a KKM-et, a Gyömrői-Sarok Projekt Kft.-t, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóságot, hogy végül pontosan hány darab ilyen maszk került leszállításra, választ egyiküktől sem kaptunk.
A KKM azóta közleményt adott ki, melyet az Átlátszóhoz nem juttatott el, így azt csak az állami hírügynökség által kivonatolt formájában ismerjük. Az MTI úgy idézi a közleményt: „a KKM kiemelte ugyanakkor, hogy a nem megfelelő terméket kínáló céggel megállapodás nem született, tehát ettől a cégtől maszkot nem vásároltak”.
A Vu Quoy Dong mostani üzenetében foglaltak alátámasztják a KKM állítását és meg is magyarázzák, hogy mi az oka annak, hogy a szerződésben megtalálható gyártó terméke végül nem került leszállításra.
A cégtulajdonos üzenetében semmilyen utalást nem tett arra, hogy a KKM-nek tudomása lett volna a maszkokkal kapcsolatos problémákról.
Ahogy korábban írtuk, az alaptalanul CE jelöléssel ellátott, FFP2-es szintűnek hazudott maszkokat a belga hatóságok kapcsolták le 2020 áprilisában.
„A terméken CE felirat olvasható, de releváns szervezet nem minősítette védőeszköznek. Hovatovább, az anyag részecskeszűrése nem megfelelő (mért értéke legfeljebb 81.8 %), és a maszk nem illeszkedik megfelelően az archoz. Ebből következően részecskék vagy mikroorganizmusok túlzott mértékben juthatnak át a maszkon, megnövelve a fertőzés veszélyét” — olvasható a európai termékriasztási rendszer, a Rapex honlapján az Ouleok (Tangshan) Technology Co. Ltd. maszkjáról.
A KKM képviseletében ezután 2020 májusában Balog Csaba közigazgatási államtitkár szignálta a szerződés legutolsó ismert verziójának mellékletét, amelyben megtalálható az Ouleok megnevezése.
Úgy tűnik tehát, hogy külügy gond nélkül leszerződött a problémás maszkokra, és csak a vakszerencsének köszönhető, hogy a beszállító végül egyetlenegy darabot sem szállított le a típusból.
A tényeknek megfelelően tudósítottunk korábban, álhírezés helyett a kormányzat esetleg megpróbálhatná azt is, hogy válaszol az újságírói megkeresésekre
Múlt héten a KKM közleménye „baloldali álhírként” utalt az Átlátszó korábbi cikkére. A témával foglalkozó cikkeinkben a tényeknek megfelelően számoltunk be arról, hogy a KKM tavaly leszerződött arra, hogy akár 7,8 millió darabot vásárol az Ouleok maszkjaiból. Okkal feltételeztük, hogy a gyártó maszkjából valamennyit szállítottak – különben miért írnák bele a szerződésbe?
De azt is leírtuk, hogy a végül leszállított termékek valós eloszlását nem ismerjük, méghozzá azért, mert erről ugyan megkérdeztük a KKM-et és az Országos Kórházi Főigazgatóságot, de nem kaptunk semmilyen választ. (A KKM-nek e sorok szerzője március 24-én egy más témában is kérdést küldött, arra sem kapott még semmilyen választ.) Jelenlegi ismereteink szerint az Ouleok maszkjából akár szállíthattak is volna, de a szerencsének köszönhetően végül nem szállítottak egy darabot se.
Ezt az információt nyilván korábban is szívesen megosztottuk volna olvasóinkkal, ha akár a KKM, akár az Országos Kórházi Főigazgatóság sajtóosztálya kérdésünkre ezt hajlandó elárulni.
Címlapkép: a kérdéses maszktípusra a belga gyógyászati eszközökért felelős ügynökség (FAMHP) tesztjei alapján készült tájékoztató kiadványában kiadott riasztás
|
Csak a vakszerencsének köszönhető, hogy nem szállítottak a kormánynak a hibás maszkokból
|
Más tartományban volt a gyár, a beszállító cég kínai kollégái pedig nem szerettek volna az ilyenkor kötelező karanténba vonulni. Ezért végül ettől a gyártótól nem, csak a szerződésben megjelölt másik kettőtől hoztak maszkot tavaly — derül ki Vu Quon Dong vietnámi vállalkozó az Átlátszónak írt leveléből. Ez arra utal, hogy csak a vakszerencsének köszönhetően nem szállítottak a magyar kormánynak a szerződésben megnevezett Ouleok gyártó maszkjaiból. Korábbi cikkünkben arról írtunk: a gyártó maszkjaival világszerte problémák merültek fel.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/14/csak-a-vakszerencsenek-koszonheto-hogy-nem-szallitottak-a-kormanynak-a-hibas-maszkokbol/
|
2021-04-15 23:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A Pest megyei Mende független polgármestere az idén rossz ütemben vitte üdülni a családját. Kaszanyi József éppen akkor tett közzé óceánparti képeket Afrikából, amikor Orbán Viktor önmérsékletre intette a tehetős magyarokat, azt kérve, halasszák el luxusutazásaikat, mert olyan vírusvariánsokat hozhatnak haza, melyekkel bajba sodorhatnak másokat. A miniszterelnöki figyelmeztetés megszegését bizonyító, a Tanzániához tartozó Zanzibáron készített képeket Hadházy Ákos ellenzéki képviselő tette közzé március végén, amivel egy csapásra országos hírnevet szerzett a polgármesternek.
A kőműves végzettségű Kaszanyi József 2010-ben váltott politikára, azóta vezeti a négyezer lakosú községet. Legutóbb, 2019-ben ellenfél nélkül indult a posztért, és természetesen újraválasztották.
A polgármester az elmúlt időszakban magánvállalkozásai gyarapításában is sikeres volt. Mendén és Gyömrőn három dohánybolt van a nevén, a résztulajdonában álló Szetam Kft.-n keresztül pedig két CBA élelmiszerbolt is érdekeltségébe tartozik. A Szetam Kft. a cég honlapja szerint főként épületfelújítási és -befejező munkákkal foglalkozik. Telephelyének modernizálására 2018-ban közel 60 millió forint állami támogatást kapott a Pest megyei területfejlesztési program keretében a Pénzügyminisztériumtól.
Hadházy szerint a polgármester a családjával együtt legalább 140 millió forint EU-támogatást söpört be különböző jogcímeken. A vidékfejlesztési programból falusi vendégházat és vágóhidat építhettek. Hadházy Ákos a minap arról írt a Facebookon, hogy az apartmanház szobáit a piaci ár sokszorosáért, 80 ezer forintért hirdetik fejenként egy éjszakára az egyik szálláskereső oldalon. Az ellenzéki politikus azt feltételezi, hogy talán szándékosan akarják távol tartani a vendégeket, és valójában más céllal hasznosítják az épületet, amelyet azonban három évig szállásként kell üzemeltetni a támogatás fejében.
A bal szélen Kaszanyi József a vecsési böllérversenyen Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő (a jobb szélen) csapatában:
A 24.hu információja szerint a Kaszanyi család egyik bevételi forrását a LEADER program uniós pénzei jelentették. Ami azért is figyelemreméltó, mert a LEADER-pénzek elosztására a polgármesternek jelentős befolyása van a Tápió menti térségben, tekintve, hogy 2015 óta ő vezeti a Hajt-a Csapat Egyesületet, amely 26 település összefogásával végzi az uniós támogatások koordinálását.
A LEADER az Európai Unió legrégebbi pénzosztó programja Magyarországon. Célja, hogy a nyugati EU-tagországokhoz hasonlóan a helyi társadalom megkérdezésével használják fel a vidék fejlesztésére szánt kisebb összegeket. Ezért olyan szervezetrendszert alakítottak ki, amelyben a helyi politikai és gazdasági szereplőknek, valamint a civil szervezeteknek is helyet adtak. Minden kistérségben létrehoztak egy „helyi akciócsoportot”, ahová tagként egy-egy képviselővel bekerültek az önkormányzatok, a kistérség vállalkozói és a civilek. A forrásokat pályáztatás útján osztják szét.
2008-ban ilyen LEADER-szervezetként alapította meg tizennégy Tápió menti település a Hajt-a Csapat Egyesületet. Mende és néhány további település 2012-ben csatlakozott az alapítókhoz, miután saját szervezetük, a Strázsa-Felső Tápió Nonprofit Kft. becsődölt. Három év múlva pedig Kaszanyi József lett a Hajt-a Csapat elnöke. Azóta nem csupán a szervezetet vezeti, hanem a bírálóbizottságot is, amelynek az a feladata, hogy rangsorolja a 670 millió forintos keretből támogatható helyi vállalkozás-, illetve településfejlesztési, turisztikai és egyéb projekteket.
A bizottságban világos a politikai irányvonal, a tagjai között van Tápiószecső volt fideszes polgármestere, aki egyben a helyi Fidesz-szervezet vezetője, Sülysáp fideszes alpolgármestere, a nagykátai Fidesz-szervezet elnöke, Úri fideszes polgármestere és a tápióbicskei Fidesz egyik vezetőségi tagja. Kaszanyi az egyetlen, aki független polgármesterként került be a körbe. Ennek ellenére az együttműködésre nem lehet panasz, hiszen ő és családtagjai többször is támogatáshoz jutottak.
A 24.hu összesítése szerint Kaszanyi József és testvére, Kaszanyi István, valamint Kaszanyi Vivien, a polgármester lánya összesen 35,5 millió forintot vehetett ki a vállalkozásfejlesztésre szánt 248 millió forintos keretből, vagyis ők hárman megszerezték a 26 településre jutó pénz 15 százalékát.
Megkerestük Kaszanyi Józsefet azzal, korrektnek tartja-e, hogy családjával ekkora arányban részesült a vállalkozásfejlesztési támogatásból, választ azonban nem kaptunk.
Kaszanyiék a legnagyobb összegű LEADER-támogatást egy pecsenyesütő technikai felszerelésének beszerzésére kapták. A pénzből ipari sütőket, pultokat, hűtőket vásároltak, a beszerzést pedig arra az építőipari cégre bízták, amely Mende kivitelezési közbeszerzéseinek rendszeres győztese.
Jó példája a pénzosztásnak a járvány előtti utolsó falunap megszervezése is. A Kaszanyi József által vezetett egyesület 11 millió forintot adott a LEADER-keretből a mendei rendezvényére, amelynek megszervezésével Kaszanyi helyettesét, a Hajt-a Csapat alelnökét, Tóth Istvánt bízták meg. Tóth a nagykátai Fidesz elnöke, Nagykáta tanácsnoka pedig szintén tagja a bírálóbizottságnak.
|
Pecsenyesütőre is kapott pénzt a járvány közepén zanzibári útjával elhíresült polgármester családja
|
Kaszanyi József mendei polgármester és családtagjai is kaptak támogatást attól az uniós pénzosztó egyesülettől, amelynek az élén a politikus áll. Ő vezeti a pályázatokat elbíráló bizottságot is.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/04/16/mede-zanzibar-kaszanyi-jozsef-leader/
|
2021-04-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A már a római jogban ismert, vagyis több ezer éve létező alapítványok rendeltetése az volt, hogy valamely jótékony – „kegyes” – cél megvalósítására vagyont juttassanak. Vagyis olyan vagyontömegről van szó, amit annak eredeti tulajdonosa kifejezetten valamely nemes cél megvalósítására szánt, például iskola vagy kórház pénzzel történő támogatására. Leegyszerűsítve: az a különbség az alapítvány és az adomány között, hogy az utóbbi egyszeri pénzjuttatás, míg az alapítvány a támogatást folyamatosan nyújtja. Éppen emiatt alakult ki az a jogi megoldás, hogy az alapítvány, amit úgy is szokás nevezni, hogy célvagyon, önálló jogi személyiséggel, vagyis saját szervezettel és képviselettel rendelkezik. Az alapítvány képviseletét a kuratórium látja el.
Bárki joggal kérdezheti, hogy miért foglalkozunk az alapítványok jogtörténetével és rendeltetésével. A válasz roppant egyszerű: a közpénzek soha korábban nem tapasztalt mértékű elszívásának az alapítványok váltak Magyarországon a kulcsszereplőivé. Mindez nem előzmények nélküli, hiszen a Magyar Nemzeti Bank már 2014-ben elkezdte a Pallas Athéné alapítványok létrehozását. Akkor összesen mintegy 267 milliárd forint értékű közvagyon került alapítványokhoz. Elsőként éppen a Transparency International Magyarország mondta ki, hogy ez nonszensz. A kormánypárt akkor megkísérelte törvénybe iktatni és meggyőzni a közvéleményt arról, hogy ami egyszer a jegybanki alapítványoké lett, az „elveszítette közpénz jellegét”. Az általunk kezdeményezett és megnyert pereknek óriási szerepe volt abban, hogy ez végül nem történt meg. Előbb az Alkotmánybíróság állapította meg, hogy a jegybanki alapítványok közfeladatot ellátó szervezetek. A Közbeszerzési Hatósághoz intézett beadványunk hatására pedig a Közbeszerzési Döntőbizottság kimondta, hogy ezek az alapítványok kötelesek közbeszerzési eljárást lefolytatni.
Csakhogy a szellem már kiszökött a palackból, és 2019-ben a kormány is rákapott az alapítványozásra. Az első fecske a Budapesti Corvinus Egyetem volt, amelynek fenntartására a kormány előbb alapítványt hozott létre, majd két lépésben ennek az alapítványnak ajándékozott a Mol és a Richter állami részvényeiből 10-10 százalékot. Ezt követte a csak nevében hasonló Mathias Corvinus Collegium. A jövő nemzedékek elitképzőjének megálmodott káderkeltetőt működtető alapítvány szintén kapott 10-10 százalék Mol és a Richter részvényt. Mindez 2020-ban történt és a két alapítványnak juttatott állami vagyon közel 600 milliárd forinttal rövidítette meg az államkasszát. A Transparency International Magyarország már akkor tiltakozott.
Azóta felgyorsultak az események, a napokban már a 32. állami alapítvány létrehozatala várható, az államtól elvont vagyon mértéke is ennek megfelelően növekszik. A még az államnál maradt Mol és Richter részvények, számos további egyetem épületei, de ménesbirtok, ingatlanok és még sok minden más is kikerül a közvagyonból.
A kormány ezekhez a nagyívű elképzelésekhez új jogi formát hoz létre. Az alaptörvényi védelemmel is megerősített „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra” vonatkozó szabályozást éppen most alakítják át. Erről az alapítványi formáról le lehet szögezni, hogy ilyen – a hatályos jogrend szerint – márpedig nincsen. Törvényeink értelmében alapítvány nem hozható létre elsődlegesen gazdasági célra, és alapítvány nem láthat el elsődlegesen üzleti feladatot. Márpedig az állam által alapítványokba szervezett óriási vagyontömegnek a kezelése elsődlegesen üzleti és gazdasági megoldásokat igényel. Nem véletlen, hogy az újfajta alapítványokra nem vonatkozik a gazdasági tevékenység tilalma. Csakhogy ha ez a tilalom nem érvényesül, akkor valójában nem beszélhetünk alapítványról. A jogi forma, amit a kormány most tervez létrehozni, az tulajdonképpen minden, csak nem alapítvány. Mi sem jellemzőbb, minthogy a törvényjavaslat, miközben arra kötelezi a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, hogy a nekik juttatott állami vagyont fordítsák a közfeladatra, illetve a közérdekű célra, megengedi, hogy a „piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet” végezzenek.
Mivel közvagyonról van szó, a vagyonkezelés közfeladat. Az állam a közfeladatokat a jelenleg hatályban lévő államháztartási szabályozás értelmében elsőrendűen költségvetési szervek útján látja el. Minden más megoldás, így például államháztartáson kívüli szervezetek bevonása, csak kisegítő jelleggel megengedett.
Amit elloptam, az már az enyém
De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.
Annak érdekében, hogy hatalomváltás esetén is a jelenlegi berendezkedés érdekkörében maradjon az állami vagyon kezelése, a kormánynak hozzá hű embereket kell az alapítványok vezetésébe juttatnia, és őket leválthatatlanná kell tennie. Ehhez nem is kell más, mint hogy az alapítványok kuratóriumai, vagyis az ügyvezető szervek megkapják az alapítói és a vagyonkezelői jogokat. A kuratórium egymaga lesz jogosult dönteni az alapítványok jövőjéről, valamint az alapítványoknak ajándékozott vagyon sorsáról. A vagyonnal, amint erre már utaltunk, „piaci magánbefektető” módjára, szabadon gazdálkodhat, a vagyontárgyakkal szabadon rendelkezhet.
Az első vezetői garnitúrát a kormány nevezi ki, ezt követően a kuratóriumok tagjai maguk döntenek a megüresedő helyek feltöltéséről. A kormány feltehetően arra játszik, hogy a hozzá lojális emberek a jövőben, ha bármelyikük kiesik, majd magukhoz hasonló személyek kiválasztásával gondoskodnak az utánpótlásról. Így akár az idők végezetéig a hatalom jelenlegi birtokosaihoz hű személyek irányítása alatt marad mindaz a vagyon, amit most az alapítványoknak juttatnak. A kuratórium számára egy valami tilos: a ráruházott alapítói és vagyonkezelői jogokról nem mondhat le és e jogait nem adhatja át másnak.
Az alábbi példával szemléltetjük mindennek a jelentőségét. Képzeljünk el egy részvénytársaságot, amelynek a tulajdonosa az igazgatóság kinevezése után minden tulajdonosi jogát visszavonhatatlanul az igazgatóságra ruházza, egyben megtiltja, hogy az igazgatóság lemondjon ezekről a jogokról. Az igazgatóság bármit megtehet a céggel és annak a vagyonával és még leváltani sem lehet, hiszen az erre vonatkozó jog is az igazgatóság kezébe került. Az ilyen cégtulajdonost a rokonai okkal utalnák elmegyógyintézetbe. Az állam most éppen így jár el a nemzeti vagyon tekintélyes részével.
Visszaszerezhető-e a vagyon?
Ha nem félne attól, hogy a terve mégsem jön be, a kormány nyilván nem igyekezne mindent görcsösen túlbiztosítani azért, hogy a most csúcsra járatott folyamatot később se lehessen visszafordítani. A megszüntetés és a vagyon visszavétele ellen nem kell külön védelemben részesíteni a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, ezeket az intézkedéseket ugyanis a törvény jelenleg is tiltja. Arról pedig kétharmados többséggel kőbevésett követelmények előírásával gondoskodik az elfogadásra váró törvényjavaslat, nehogy a jövőben bárki – például a vagyonkezelői feladatok elvonásával – „megpuccsolja” az alapítványokat. Az alapítványt érintő szabály, még ha sarkalatos törvénybe is foglalják, kizárólag akkor léphet életbe, ha azt magára az alapítványra vonatkozó és szintén sarkalatos törvény is megengedi. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak az alapító okiratát is csak sarkalatos törvényben lehet megváltoztatni.
Vagyis kétharmados parlamenti többség nélkül semmit nem lehet majd tenni, és az is lehet, hogy a kétharmad birtokában sem sokat. A „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványnak” ugyanis az alapító okiratát kellene átírni ahhoz, hogy megváltozzon az alapítványi vagyonkezelés. Csakhogy az alapító okirat módosítása olyan alapítói jog, amelynek a gyakorlására ezeknek az alapítványoknak a kuratóriuma visszavonhatatlan felhatalmazást kap.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvény kétharmados parlamenti többséggel persze módosítható. Nem kizárt, hogy kétharmados döntések láncolatával az állam később visszaszerezheti az alapítói jogait, amelynek birtokában átalakíthatja az alapítványok működését. Így például megnyirbálhatja a kuratóriumok rendkívül túlméretezett hatásköreit, vagy például új tagok kinevezésével megváltoztathatja a kuratóriumok összetételét. De a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat megszüntetni vagy a most hozzájuk kerülő vagyont visszavenni még az alapítói jogok birtokában sem lehet.
Olyan ugyan létezik, hogy az alapítvány megszűnik, erre akkor kerül sor, ha a célja megvalósult vagy lehetetlenné vált, illetve ha a tevékenységét legalább három éven át nem látja el. Ezek a megszűnési okok azonban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében értelmezhetetlenek, hiszen a közvagyon kezelése mint cél sosem szűnhet meg, nem is lehetetlenülhet el, és az sem képzelhető el, hogy ezek az alapítványok évekre teljes passzivitásba vonuljanak. De ha mégis, a megszűnésüket csak a bíróság állapíthatja meg és ennek feltételeiről kizárólag maguk az alapítványok értesíthetik a bíróságot. A kör tehát bezárult. Valószínűsíthető, hogy – ellenzéki győzelmet feltételezve valamelyik következő választáson – az államnak az sem lesz elegendő, ha, úgymond, birtokon belül kerül az alapítványokban.
Ennél már az is jobb megoldásnak tűnik, ha az állam később, persze sarkalatos törvényben, illetve az Alaptörvény módosításával, egyszerűen törli a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó szabályozást és ezáltal felgöngyölíti az egész alapítványi machinációt. Ehhez persze egyfajta jogállami forradalom, de legalábbis alapítványi ellenforradalom szükségeltetik. Azzal is jó tisztában lenni, hogy ha ez be is következik, az alapítványok által a jövőben esetleg megtörténő felszámolásukig tett vagyonkezelői döntések ettől még érvényben maradnak. Vagyis ha a nekik ajándékozott vagyonból másnak juttatnak, az így elveszett vagyon már végképp nem lesz visszavehető.
No de miért akkora nagy baj ez?
De miért gond ez? Ha egyszer az új alapítványok közfeladatot ellátó szervek és a közérdeket kell képviselniük, akkor nem is különböznek az állami szervektől, hivataloktól. Annak meg igazán nincs jelentősége, hogy mostantól alapítvány útján gondoskodik az állam valamely feladat ellátásáról.
A helyzet az, hogy a különbség óriási, és a legnagyobb probléma éppen abban rejlik, hogy a közfeladat ellátása és az alapítványi forma sehogyan nem fér össze. A most kialakuló konstrukcióban az állam láthatóan önkényesen ugrál oda és vissza az alapítványok magánjogi jellege és a közfeladatként ellátott közvagyonkezelés között. Hogy ez jogilag mennyire nonszensz, azt az is mutatja, hogy az újfajta alapítványok egyszerre lesznek jogosultak az általuk ellátott közfeladat arányában költségvetési támogatásra, valamint arra, hogy a hozzájuk kerülő vagyonnal piaci magánbefektető módjára gazdálkodjanak.
Valószínűsíthető, hogy a most létrejövő közérdekű vagyonkezelő alapítványok is kötelesek lesznek közbeszerzési eljárást lefolytatni és megválaszolni a hozzájuk intézett közérdekűadat-igényléseket. Legalábbis ezért sikerrel lehet majd küzdeni a bíróságok előtt. Az azonban nem elég ok az örömre, hogy esetleg láthatóvá fogjuk tudni tenni a kibontakozó közvagyonkárosítás részleteit. Amit most művel a hatalom, az a közvagyon végleges elveszítésének a lehetőségét hordozza magában. Ez valóságos padlássöprés, az állami vagyon kifosztása.
|
Amit elloptam, az már az enyém – kormányzati alapítványok az örökkévalóságnak
|
De vajon miért olyan fontos a kormánynak az, hogy alapítványnak nevezzék az ezermilliárdokban mérhető értékű állami vagyont kezelő szervezeteket? A válasz kézenfekvő: az alapítványok önálló jogi személyisége a lényeg. Ez ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy az a vagyon, ami egyszer alapítványhoz került, többé nem vonható vissza. Ez az állítás bármely alapítvány esetében érvényes, a konkrét helyzetben pedig azt jelenti, hogy amit az állam ezeknek a vagyonkezelő alapítványoknak ad, azt többé nem lehet állami vagyonná visszaalakítani. Sőt az alapítványt nem lehet megszüntetni, a törvény ugyanis nem engedi meg azt, hogy az alapító meggondolja magát. A kormány nyilván arra spekulál, hogy amit most alapítványoknak ad, azt a következő kormányok sem vehetik vissza.
| null | 1 |
https://telex.hu/velemeny/2021/04/16/alapitvanyok-kozvagyon-lopas-velemeny-ligeti-miklos-transparency
|
2021-04-16 11:26:48
| true | null | null |
Telex
|
2020. november 4-én írtunk Veres Margitról, Balmazújváros korábbi független, a Fidesz és az MSZP által támogatott polgármesteréről, akit 2018. április 16-án, napra pontosan három éve ítélt a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla jogerősen 5 év letöltendő szabadságvesztésre. A tavaly őszi cikkünk apropója az volt, hogy Veres még mindig nem kezdte meg a büntetésének letöltését. Balmazújvárosi értesüléseink szerint ez a helyzet a mai napig nem változott: a korrupciós bűncselekmény miatt elítélt volt polgármester 3 év elteltével sem vonult börtönbe.
Tiba felelősségét nem vizsgálták
Verest egy 2012-ben, a jegyzősége idején (a polgármester ekkor Tiba István fideszes országgyűlési képviselő volt) történt eset miatt ítélték el. A balmazújvárosi önkormányzat egyik bizottsági ülésén Veres arról beszélt, hogy a kormány által megítélt 450 millió forintos állami támogatásból 180 milliót a Király Sándor helyi vállalkozó által építtetett Kőnig Rendezvényközpontra kell fordítani. Ezt az állítást később Tiba is elismételte, a testület pedig elfogadta a vonatkozó előterjesztést.
Veres 2013 tavaszán jóval a valódi értéke alatt vásárolt egy autót Király cégétől, ezzel a bíróság szerint megvalósult a hivatali vesztegetés. Ezt az ítéletet 2018 decemberében a Kúria is megerősítette. Az ügyben Tiba István akkori polgármester szerepét a bíróság nem vizsgálta, ugyanis az ügyészség már a nyomozás során elvetette a politikus felelősségét. Ez annak fényében mondható meglepőnek, hogy Tiba a vallomásában elismerte, hogy Veres Margiton keresztül több millió forintot fogadott el Király Sándortól. A képviselő ezt azzal magyarázta, hogy a pénz egy kölcsön volt, amiből a Balmazújváros Sport Kft. állítólagos tartozásait fizette ki.
Szabadlábon várhatja a kegyelmet
Mivel a napokban balmazújvárosi forrásainktól úgy értesültünk, Veres Margit 3 év után sem vonult még börtönbe, megkérdeztük a volt polgármester ügyvédjét, történt-e az elmúlt időben valami fejlemény Veres ügyében. Rácsai Lajos a Debrecinert arról tájékoztatta: továbbra is arra várnak, hogy Áder János köztársasági elnök elbírálja a kegyelmi kérvényüket.
Még a 24.hu írta meg 2018-ban, hogy Veresnek azért nem kellett az ítélet megszületése után egyből börtönbe vonulnia, mert ügyvédjével kegyelmi kérvényt adott be a köztársasági elnökhöz, az Igazságügyi Minisztérium pedig annak elbírálásáig halasztást engedélyezett a volt polgármesternek. Szerettük volna tudni, hogy várhatóan mikor hozza meg döntését Áder János a kegyelmi kérvény immár évek óta húzódó ügyében, a Köztársasági Elnöki Hivataltól azonban április 13-án azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a jogszabályok értelmében a hivatal nem adhat felvilágosítást konkrét kegyelmi és méltányossági ügyekkel kapcsolatban. A nyilvánosan elérhető adatok szerint egyébként 2018 és 2020 között összesen 1429 kérvényről döntött a köztársasági elnök, ezek közül 25 alkalommal, az esetek 1,7 százalékában adott kegyelmet.
Az ügyben kerestük Varga Judit igazságügyi minisztert is, azonban a tárca a cikkünk megjelenéséig nem reagált a kérdéseinkre. A minisztertől afelől érdeklődtünk: hogyan lehetséges, hogy Veres Margit ilyen hosszú ideig szabadlábon várakozhat a kegyelmi kérvényről való döntésre, továbbá igazságügyi miniszterként tud-e, illetve tervez-e tenni valamit, hogy a jogerős bírósági ítéletnek érvényt szerezzen. Varga Judit egyébként éppen a napokban járt Hajdú-Bihar megyében: április 12-én Debrecenben tárgyalt három fideszes politikussal: Kósa Lajos országgyűlési képviselővel, Papp László polgármesterrel és Széles Diána alpolgármesterrel a Miskolci Egyetem (ahol Varga kuratóriumi elnök) és a Debreceni Egyetem (!) közötti együttműködési lehetőségekről.
Nem normális ügymenet, hogy egy elítélt nem tölti le a büntetését
Megkérdeztük a szokatlannak tűnő ügyről Zeke László debreceni ügyvédet, aki a Debrecinernek elmondta: saját praxisában még nem találkozott olyan elítélttel, aki egy jogerős ítélet meghozatalát követően évekig nem kezdte meg a szabadságvesztését. Zeke kifejtette, az ítélet kiszabása után a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának Felhívási Osztálya határozza meg, mikor és melyik intézetben kell jelentkezni a büntetés letöltésére. Mivel a konkrét ügy részleteit nem ismeri, arról nincs információja, hogy intézkedett-e az illetékes hatóság, illetve ha nem, miért nem. Zeke László hozzátette: a behívást befolyásolhatja a büntetés-végrehajtási intézetek állapota, telítettsége, akár a járványügyi helyzete is.
„Alapesetben nem tekinthető normális ügymenetnek, hogy egy elítélt ne töltse le büntetését” – fogalmazott az ügyvéd arra a kérdésünkre: előfordulhat-e, hogy Veres Margitnak soha nem kell megkezdenie a börtönbüntetésének letöltését. A halasztás is csak speciális körülmények esetén lehetséges. Az elsőfokú bíróság engedélyezhet a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére legfeljebb három hónap halasztást, amennyiben annak hátralévő része két év vagy rövidebb idő, de ilyenkor is csak fontos, méltánylást érdemlő esetekben. Hivatkozási alap lehet például az elítélt fizikai vagy mentális betegsége. Felfüggesztik a szabadságvesztés végrehajtását, ha az elítélt várandós, a terhesség negyedik hónapjától a várható szülés időpontjától számított hat hónapig, vagy amennyiben hat hónapnál fiatalabb gyermekét gondozza. „Amennyiben az elítélt szabadlábon tartózkodása (a büntetés végrehajtásának halasztása) a közrendet, közbiztonságot súlyosan veszélyeztetné, akkor sincs helye a halasztásnak, ha annak egyébként fennállnának a törvényi feltételei” – tájékoztatta Zeke László a Debrecinert.
A demokrácia fokmérője, hogy mindenki egyenlő-e a jog előtt
„Ez a jogállamiság megcsúfolása, a törvények semmibevétele” – így kommentálta a Debrecinernek Veres Margit ügyét Hegedüs Péter (független), Balmazújváros jelenlegi polgármestere, aki 2018-ban éppen a Veres elítélése miatt tartott időközi önkormányzati választáson lett a város vezetője. Hegedüs elmondása szerint a városházán nem értik az ügyet, nem tudják, pontosan mi tarthatja szabadlábon a jogerősen elítélt, bizonyítottan korrupciós bűncselekményt elkövetett volt polgármestert, de azt biztosan tudják, hogy történtek a közerkölcsre romboló hatást gyakorolnak. „A demokrácia fokmérője, hogy a bűnöket milyen mértékben, hogyan kezeli a jog, és hogy a jog előtt mindenki egyenlő-e” – fogalmazott Hegedüs Péter.
Veres állítja: bizonyítani tudja az ártatlanságát
Az RTL Klub Házon kívül című műsora a napokban forgatott riportot Balmazújvárosban. Az adásban bemutattak egy fotót, amelyen a készítők szerint Veres Margit látható (az arcát kikockázták), miközben egy „ingyenes fideszes újság” (bizonyára a Tiba Istvánhoz köthető Balmazért! című propagandakiadvány) kihordásában vesz részt.
Az RTL Klub telefonon érte el Veres Margitot, aki koncepciós eljárásnak nevezte az ügyét. „Mindenki tudja, hogy valaki megmondta, hogy itt milyen ítéletet kell hozni, amit be tudok bizonyítani, hogyha nem szól bele az, aki irányítja ezt az egészet. Ugyanis nekem van kezemben papír – képzelje el –, hogy nem követtem el bűncselekményt” – nyilatkozta Veres a csatornának, azonban az általa említett bizonyítékot nem adta át nekik.
|
Három éve kerüli a börtönt Veres Margit, Balmazújváros vesztegetés miatt elítélt volt polgármestere
|
2018-ban öt év letöltendő szabadságvesztést kapott, de az Igazságügyi Minisztériumnak köszönhetően szabadon mozoghat, amíg Áder János nem dönt a kegyelmi kérvényéről. Az általunk megkérdezett ügyvéd még nem találkozott hasonló esettel. Veres közben azt állítja: bizonyítani tudja az ártatlanságát.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/5474_harom_eve_keruli_a_bortont_veres_margit_balmazujvaros
|
2021-04-16 13:20:12
| true | null | null |
Debreciner
|
Mától felfüggesztette az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel való kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén – közölte a tőzsdefelügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB). A felfüggesztés addig tart, amíg a cég a jogszabályoknak megfelelő, független könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztott éves jelentést nem tesz közzé 2020. évi tevékenységéről.
Az OTT-ONE Nyrt. volt az egyike azoknak a cégeknek, amelyek részt vettek a nagy állami lélegeztetőgép-szállító üzletben, és mint megírtuk, összesen 12 milliárd forint állami pénzt sepert be az ügylet során.
A tőzsdei kereskedés felfüggesztésére a jegybank indoklása szerint azért került sor, mert az OTT-ONE Nyrt. könyvvizsgálója bejelentette, hogy a könyvvizsgálatra vonatkozó szerződését rendkívüli felmondással felmondja. A OTT-ONE rendkívüli közzététele során ugyan tájékoztatta a nyilvánosságot a könyvvizsgáló döntéséről, viszont annak indokát nem tette közzé, pedig a vonatkozó jogszabályok értelmében ezt meg kellett volna tennie, az MNB ezért határozatában ennek pótlására kötelezte a kibocsátót.
A jegybank emellett jelenleg célvizsgálatot is folytat annak feltárása érdekében, hogy az OTT-ONE Nyrt. az elmúlt időszakban tájékoztatási kötelezettségét mindenben a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően teljesítette-e. A közleményben az áll, hogy a jegybank a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
|
Nagyot kaszált a lélegeztetőgépeken, azóta feljelentették Matolcsyék
|
Mától felfüggesztette az OTT-ONE Nyrt. részvényeivel való kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén – közölte a tőzsdefelügyeletet is ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB). A felfüggesztés addig tart, amíg a cég a jogszabályoknak megfelelő, független könyvvizsgálói jelentéssel alátámasztott éves jelentést nem tesz közzé 2020. évi tevékenységéről.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/16/ott-one-lelegeztetogep-feljelentettek-matolcsyek/
|
2021-04-16 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) fő feladata a közpénzek elköltésének ellenőrzése.
Kétrészes cikksorozatunk első részében azt nézzük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
A második részében azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.
„Figyelemfelhívás a Színház- és Filmművészeti Egyetem átadás-átvételével kapcsolatban” címmel hozott nyilvánosságra egy közleményt az Állami Számvevőszék szeptember elején. Ebben arról írnak, hogy az „SZFE gazdálkodását mintegy 10 éve sorozatos és visszatérő szabálytalanságok jellemzik”, valamint, hogy a „korrupciós veszélyek és szabálytalanságok ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer kialakítása” nem volt szabályos.
A „számos hiányosságot” feltáró vizsgálat a 2009-2013 közötti időszakra vonatkozott, a vizsgálat pedig öt évvel ezelőtt zárult le. Tartottak egy utóellenőrzést 2018 elején, majd egy másik vizsgálat is zajlott 2019-ben, de az is lezárult más majdnem másfél éve. Az ÁSZ mégis az egyetem átalakítása miatt kitört botrány közepén tartotta fontosnak nyilvánosságra hozni ezt, a konkrétumokat nélkülöző közleményt.
Az ÁSZ száraz, jogi nyelvezetével ellentétben az SZFE-vel kapcsolatos cikk másfajta hangot üt meg. A kormánymédia hangzatos címekkel át is vette a közleményt, melynek tartalmát amúgy az egyetem vezetése cáfolta.
„Az SZFE-ügyben tett nyilatkozat az ÁSZ eddigi legpártosabb állásfoglalása. Nyugodtan értékelhető határátlépésként, mintha a látszatra se adnának már”, mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európának.
Az ÁSZ feladata
Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, fő feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése. Minden olyan szervezetet ellenőrizhet, ahol közpénzt használnak fel, egy demokratikus országban tehát alapvető jelentősége van egy ilyen szervezetnek. Van is számvevőszék az EU minden országában, sőt az uniós források felhasználása felett az Európai Számvevőszék is őrködik.
Alapvetően kétféle számvevőszéki felfogás létezik. A latin típusú, „jogi-minimalista” felfogás szerint csak azt nézik, hogy az adott szervezet betartotta-e a jogszabályokat.
Az angolszász típusú számvevőszékek viszont az ellenőrzésen túl elemzésekkel, javaslatokkal is igyekeznek segíteni a közpénzek hatékonyabb felhasználását.
„Noha a jogias felfogás visszaszorulóban van, és az ÁSZ is igyekszik magát egy modern szervezetnek feltüntetni, a magyar szervezet hagyományosan a latin felfogás szerint működik. Néha nekifutnak, hogy mondjanak többet is annál, hogy az adott szerv megfelel-e a jogszabályoknak, de ajánlásokat tenni már jóval nehezebb feladat. Nem is megy az Állami Számvevőszéknek, nincs meg hozzá a szervezeti tudás sem”, mondta egy a szervezet működését követő közgazdász a Szabad Európának.
„A szervezet 2010 előtt sem volt a közpénzek feddhetetlen őre. Senki nem gondolta komolyan, hogy majd az ÁSZ fog rendet tenni”, fogalmazott egy jogász forrásunk.
„Kovács Árpád (az ÁSZ elnöke 1997 és 2010 között) úgy vezette a számvevőszéket, hogy működése senkinek se fájjon. Főleg a pártokat ellenőrizte, de egyiküknél sem tárt fel soha komolyabb visszaélést” - tette hozzá forrásunk, aki szerint a párt- és a kampányfinanszírozás szabályait gyaníthatóan megkerülte a legtöbb párt.
Kovács Árpád ideje alatt az ÁSZ nem tett különbséget kormányon lévő és ellenzéki párt között – 2010-es visszavonulásakor minden párt elégedetten is nyilatkozott Kovács munkásságáról. Ez azonban pár évvel ezelőtt kezdett megváltozni.
„Mivel a magyar jogrend alapvetően túlszabályozott, bármely szervezetnél lehet találni valamilyen szabálytalanságot. Az ÁSZ közleményeiből pedig nem derül ki, hogy a feltárt szabálytalanság milyen súlyos. Utánajárást igényel, hogy kívülről meg lehessen állapítani: komoly visszaélést tártak-e fel, vagy pedig csupán életszerűtlen szabályokat kerültek meg a normál működés érdekében. Ezzel a lehetőséggel pedig gyakran visszaél az ÁSZ” - mondta egy, az ÁSZ munkáját követő közgazdász forrásunk.
Ugyanakkor azt is kiemelte, hogy azokban az esetekben, ahol nincs politikai nyomás – és a számvevőszék vizsgálatainak túlnyomó többsége ilyen –, a szervezet korrektül, magas színvonalon végzi a munkáját. Meglátása szerint a számvevőszék munkájának tehát csak kisebb része a problémás, de jogállami szempontból ezeknek komoly súlya van.
Két ügytípus adhat okot gyanakvásra, ezeket járjuk most körbe: az egyik azon szervezetek ellenőrzésével kapcsolatos, melyek valamiért fontosak a kormánypártoknak, a másik típus pedig maguknak a pártoknak az ellenőrzése.
Kommunikációs eszköz
A jelentések kommunikációjában lévő lehetőséget 2010 után kezdte kihasználni a szervezet, mikor Domokos László lett az ÁSZ elnöke. Domokos 1991 óta volt tagja a Fidesznek, 1998 és 2010 között a párt országgyűlési képviselője is volt. Ezzel ő lett a pártatlan ÁSZ első olyan elnöke, aki közvetlenül a pártpolitikából érkezett a hivatal élére. Sokan attól tartottak, hogy ennek hatása lehet a szervezet munkájára.
Az egyik első nagyobb jelentőségű politikai természetű ügy, ugyanis, amiben megszólalt az ÁSZ, a jegybankhoz kötődik. Simor András kitöltötte 2013-ig szóló elnöki mandátumát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élén, de a Fidesz-KDNP kormány már 2010 után igyekezett minél jobban rontani az intézmény hitelességét.
Ebbe segített be a Domokos-féle számvevőszék, amikor egy tanulmányban a jegybank monetáris politikáját bírálta, illetve egy vizsgálat után konkrét törvénysértésekkel is megvádolta az MNB Simor-féle vezetését. Hasonlóra korábban nem volt példa. Ezek után többször is előfordult, hogy az ÁSZ tekintélyét latba vetve igyekezett kisegíteni a kormányt.
Először 2016-ban merült fel, hogy a kormány kancellárokat nevezne ki a kórházak gazdasági menedzselésére. Az indoklás szerint az egészségügyi rendszer problémáit alapvetően az okozta, hogy a kórházak vezetése felelőtlenül bánik a rájuk bízott vagyonnal, ezért van külső szakemberekre, akik ezt a problémát majd megoldják.
Az ÁSZ ezután „súlyos gazdálkodási hiányosságokat” tárt fel számos kórháznál, a jelentésről először a kormánypárti Magyar Idők számolt be. Két év elteltével Domokos László már interjúban magyarázta a kormánylapnak, hogy a „kórházak gazdálkodása anarchia és botrány”, olyan jelentések alapján melyek már jóval korábban elkészültek.
Az Index ekkor meg is írta, hogy az ÁSZ elnökének egyenesen a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda adott engedélyt az interjúra, méghozzá épp azért, hogy az ismét előtérbe kerülő kórházi kancellárok ügyét az saját tekintélyével is elősegítse.
Az SZFE előtti legfrissebb példa pedig idén év eleji, amikor az ÁSZ arról adott ki egy nem teljesen egyértelmű közleményt, hogy az MTA kutatóintézeteinek kétharmadánál szabálytalanságokat tártak fel – még abban az időszakban, amikor a kutatóhelyek az Akadémiához tartoztak (hosszas vitákat követően a kormány végül 2019 szeptemberével az egész kutatóhálózatot az újonnan megalapított Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat alá rendelte).
Az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok lényege az volt, hogy az egyes intézeteknél kialakított szabályozások nem biztosították vagyonmegőrzést. Az azonban nem derült ki, hogy valójában történt-e vagyonvesztés, mert azt az ÁSZ nem is vizsgálta.
Míg azonban az eddig felsorolt esetekben az ÁSZ többnyire csupán az általa talált hiányosságokat kommunikálta a nyilvánosságban, a Színművészeti esetében annyival tovább ment, hogy felszólította az egyetem vezetését, hogy adják át az irányítást a kormány által kinevezett kuratóriumnak. E miatt értékelte Ligeti Miklós „szintlépésnek” a számvevőszék szeptemberi közleményét.
Megkeresésünkre Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt válaszolta, hogy az „ÁSZ független a pártpolitikától, ugyanakkor a klasszikus értelemben vett politikai, vagyis aktuális közéleti kérdésekben kötelessége megosztani a nyilvánossággal a bizonyítékokra alapozott ellenőrzési tapasztalatait. Ebben az esetben is ezt tette.” Azt is hozzátette, hogy az ÁSZ az elmúlt öt évben három jelentést készített az egyetemről, és azok szabálytalanságokat tártak fel. Arra kérdésre pedig, hogy most miért kellett ismét megszólalniuk egy korábban lezárt vizsgálattal kapcsolatban, Horváth azt felelte, hogy ÁSZ csupán „felhívta az Egyetem lemondott vezetése, illetve az új kuratórium figyelmét a törvényi előírások érvényre juttatását biztosító átadás-átvétel előkészítésére, a közpénzekkel és közvagyonnal való átlátható elszámolás megteremtése érdekében”.
|
Mi felett őrködik valójában az Állami Számvevőszék?
|
Egyre többször merül fel a vád, hogy az elvileg független Állami Számvevőszék munkája politikailag befolyásolt. Noha a szervezet munkájának csak kis részét teszik ki a politikailag érzékeny ügyek, a jogállam szempontjából ezeknek van jelentősége.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/allami-szamvevoszek-domokos-laszlo-ertekeles/30845588.html
|
2020-09-24 17:06:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) munkásságát elemző írásunk első részében azt néztük meg, mi egy számvevőszék feladata, és hogyan kommunikálja az ÁSZ vizsgálatainak eredményét politikailag kényes ügyekben.
Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogyan ellenőrzi a számvevőszék az állami támogatásban részesülő pártokat.
Pártok ellenőrzése
Ami a pártok ellenőrzését illeti, 2010 nem hozott változást, pedig lett volna mit ellenőrizni. A 2014-es választások után a Transparency elemzése arra jutott, hogy (az LMP kivételével) minden párt többet költött, mint amit a törvények megengedtek. A túlköltések ellen azonban nem lépett fel az ÁSZ.
Horváth Bálint, a számvevőszék szóvivője azt mondta a Szabad Európának, hogy az ÁSZ ellenőrzési tevékenységében történt előrelépést a 2010 előtti időszakhoz képest Európa Tanács korrupcióellenes államcsoportja (GRECO) is elismerte, amikor 2015-ös jelentésében azt írta, hogy „az Állami Számvevőszék figyelemreméltó előrelépést ért el a kampánypénzek és pártok ellenőrzése területén.”
„A számvevőszék nem használta ki a lehetőségeit. Tulajdonképpen csak azt vizsgálták, hogy a pártok által bemutatott elszámolások formailag rendben voltak-e. Azokat azonban nem vetették össze a valósággal, hogy megnézzék valóban csak annyit és annyiért hirdetett-e egy párt, amennyit bevallott”, mondta Ligeti Miklós a Szabad Európának.
„Korábban az ÁSZ emberei kijöttek az irodába, és személyen nézték át a dokumentumokat. Ekkor volt lehetőség párbeszédre, például ha egy szerződést azért nem tudtunk megmutatni, mert a másik fél még nem írta alá, akkor volt pár napunk elintézni. 2015 körül azonban ez megváltozott. Mindent online kell feltölteni, hiánypótlásra pedig nincs lehetőség. A pártokat kétévente ellenőrzik, ennyi dokumentáció pedig akár tízezer oldalt is kitehet. A feltöltésre öt nap áll rendelkezésre”, mondta lapunknak Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció (DK) pártigazgatója.
Ez a vizsgálat első szakasza, ami után az ÁSZ még bekérheti egy-egy ügylet teljes dokumentációját, amit egy személyes ellenőrzés követhet. Ez után küldi meg az ÁSZ a jelentéstervezetet az ellenőrzöttnek, amit a vizsgált szervezet véleményezhet. A végső, nyilvánosságra kerülő jelentés csak ez után készül el, a teljes vizsgálat pedig több hónapot vesz igénybe.
„Egy ilyen vizsgálat alapvetően párbeszéd a két fél között. A végső jelentésbe jellemzően bevesznek valamit az ellenőrzöttől kapott válaszokból, de megjegyzésként azt is feltüntetik mi az, amit nem fogadtak el”, magyarázta a szervezet munkáját követő forrásunk.
„Az viszont gyanús, amikor nem megy le rendesen ez a párbeszéd, amikor nem adnak időt a válaszra, az nagyon rossz jel”, tette hozzá.
Ilyenre pedig egyre gyakrabban van példa, tavaly a Párbeszéd és a Momentum is arra panaszkodott, hiába próbálták különböző csatornákon, akár személyesen elérni a számvevőszéket útmutatás vagy hiánypótlás miatt, választ nem kaptak.
Sebián-Petrovszki pedig arról számolt be, hogy az ÁSZ olyan papírokat is bekért a párttól, melyek megsemmisültek, mikor leégett a DK irodája 2018 végén. „Még ki sem hunyt a tűz, mikor jeleztük az ÁSZ-nak, hogy fontos irataink semmisültek meg”.
A pártigazgató azt is hozzátette, hogy a legutóbbi ÁSZ-jelentésre hétoldalas reakciót küldtek, de abból „egy betűt sem vettek figyelembe” a végső jelentésben.
Amikor Horváth Bálint szóvivőnél rákérdeztünk a ÁSZ és a pártok közötti kommunikációra, azt felelte hogy az ÁSZ tavaly nyáron konzultációs lehetőséget hirdetett, hogy segítse a pártok és alapítványaik jövőbeli gazdálkodásának törvényességét. Ezzel a lehetőséggel pedig majdnem minden állami támogatásban részesülő párt és alapítvány élt is.
A Jobbik gigabírságának tanulságai
Az igazi váltás az ÁSZ munkájában azonban 2017-ben történt, amikor a Jobbikra egy addig soha nem látott mértékű bírságot szabtak ki. Ez az ügy több szempontból is mérföldkő, a bírság mértékén túlmenően is.
A számvevőszék a választások előtt tartott ellenőrzése során azt találta, hogy a Jobbik „politikai hirdetések kihelyezésére kötött szerződések alapján” mintegy 331 millió forint tiltott párttámogatást fogadott el.
A törvény ugyanis tiltja, hogy a pártok gazdasági szereplőktől támogatást fogadjanak el, a kedvezményes plakáthelyeket pedig támogatásnak ítélte az ÁSZ. Ezért ekkora összeget az Államkincstár visszatartott a pártnak járó állami támogatásból, plusz ugyanennyi pénzt büntetésként is be kellett fizetni, így összesen 663 millióval lett szegényebb a párt – ez az összeg több volt, mint a Jobbik egy éves összes bevétele.
A Jobbik bírsága volt az első eset, amikor az ÁSZ továbblépett, és nem csak a párt által benyújtott számlákat ellenőrizte. Ez önmagában egy jó irányba tett lépés lenne, a probléma az, hogy nem tudni, pontosan miként számolta ki az ÁSZ, hogy épp 331 millió forint kedvezményt kapott a párt.
Hasonló logikával indokolva később több más ellenzéki párt is kapott büntetést, a DK például kedvezményes irodabérlet miatt. „Akkor volt mintegy 40 pártirodánk, az sose derült ki, az ÁSZ melyik iroda miatt büntetett, ahogy az sem, hogy jött ki a büntetés összege”, mondta Sebián-Petrovszki. A Jobbik bírsága azonban rávilágított egy komoly jogi hiányosságra is.
Kiderült ugyanis, hogy az ÁSZ határozataival szemben nincs jogorvoslati lehetőség. Az ÁSZ ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint nem közigazgatási szerv, hanem az Országgyűlés része. Mivel az Országgyűlés nem perelhető, ezért az ÁSZ és annak határozatai sem vihetők bíróság elé.
„Ez alkotmányos szürkezóna”, fogalmazott Ligeti a Szabad Európának. Szerinte senki nem vette észre korábban ezt a joghézagot, de ezt minél hamarabb orvosolni kellene, mert a „fellebbezés lehetősége nélkül sérül a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jog”.
A külföldi számvevőszékek be vannak kötve az igazságszolgáltatásba, itthon az Alkotmánybíróság rendezhetné a helyzetet, de lehetne külön törvényben is szabályozni ezt a kérdést, tette hozzá Ligeti.
2017 óta számos ellenzéki párt állami támogatását függesztették fel egy-egy ÁSZ jelentés nyomán. A Párbeszéd és a Momentum azért nem kapta meg hónapokig a törvény szerint nekik járó pénzt, mert miután megváltozott a székhelyük, a bíróság még hónapokig nem jegyezte be a változást. Az ÁSZ azonban a régi címen kereste a pártokat, melyek viszont nem válaszoltak a nekik küldött levelekre, hisz meg sem kapták azokat.
A kérdés azonban az, hogy ki függesztette fel a pártoknak járó pénzt? A választásokon egy százalék feletti eredményt elért pártoknak négy éven át jár az állami támogatás. Ennek mértékét a Nemzeti Választási Iroda határozza meg, és a költségvetési törvényben is benne van, kinek mennyi jár. A pénzt pedig az Államkincstár utalja, minden hónapban. Azt viszont nem tudni, ki dönt arról, amikor egy ÁSZ jelentés után elmaradnak a kifizetések.
„Az ÁSZ azt mondja, nem közigazgatási határozatot hoz a felfüggesztésről, hanem csak egy jelentést tesz, amit kitesz a honlapra. Pereltük már emiatt a számvevőszéket, de azokat elvesztettük. Most az Államkincstárat pereltük be, hogy kiderüljön, hol születik meg a támogatások felfüggesztéséről szóló döntés. Ez a per még folyamatban van”, mondta a DK pártigazgatója.
Az ÁSZ szóvivője a bírságokkal kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta, hogy az „Állami Számvevőszék nem hatóság, nem rendelkezik szankcionálási jogkörrel, ezért nem szab ki semmilyen »büntetést«, vagy »bírságot«. Az ÁSZ jogosítványai arra terjednek ki, hogy a párttörvény előírásai alapján amennyiben a pártok tiltott támogatást fogadtak el, akkor a törvény szerint rendelt módon megállapítsa annak az értékét. A tiltott támogatás mértékének meghatározásakor az ÁSZ a széles körben elfogadott összehasonlító árak módszerét alkalmazza.”
Ami pedig a párttámogatások felfüggesztésének mikéntjét illeti, Horváth úgy fogalmazott, hogy ha az szükséges, akkor az ÁSZ „az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat, és kezdeményezheti az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztését”. Azt is hozzátette, hogy az ellenőrzött szerv mégis tudja igazolni, hogy szabályosan működött, akkor utólag megkapja visszatartott támogatást. Az viszont továbbra sem derült ki, ki dönt a felfüggesztésről.
Az is látványos változás az utóbbi években, hogy az ÁSZ rendre csak az ellenzéki pártoknál talál kifogásolni valót. A Fidesz-KDNP gazdálkodásban viszont maradéktalanul betartják a jogszabályi előírásokat és biztosítják „a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és elszámoltathatóságát”.
Az ÁSZ viszont sorra utasítja vissza azokat a vádakat, melyek részrehajlónak ítélnék a szervezet munkáját. Horváth azt mondta, hogy a pártok ellenőrzése közérdek, a számvevőszék pedig minden ellenőrzését „szigorú, nemzetközi szakmai standardok alapján, a jogállam keretei között végzi. Az ÁSZ független a párpolitikától, ellenőrzési tevékenysége során nem mérlegel pártpolitikai szempontokat. Az Állami Számvevőszékkel szembeni közbizalom aláásására alkalmas kijelentések, az ÁSZ jó hírnevét sértő pártpolitikai nyilatkozatok és valótlanságokat tartalmazó közlések a magyar demokratikus jogállam alapjait kerülik meg. Sajnálatos, hogy egyes pártok megpróbálnak pártpolitikai hasznot húzni az ÁSZ ellen indított támadásokkal.”
|
Mi felett őrködik valójában az Állami Számvevőszék? - II. rész
|
A számvevőszék egyik legfontosabb feladata a pártok gazdálkodásának ellenőrzése. Mennyire szigorú az ÁSZ a különböző pártokkal szemben?
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/allami-szamvevoszek-domokos-laszlo-partok/30851607.html
|
2020-09-25 17:17:00
| true | null | null |
Szabad Európa
|
A koronavírus napi statisztikáinak ismertetésénél rendszeresen elhangzik, hogy többségében idős, krónikus betegek az áldozatok. Ez jó részben igaz is, de a harmadik hullámban egyre több fiatal is kerül súlyos állapotba vagy hal meg, és olyanok is, akiknek nincs ismert alapbetegségük. A több mint 25 ezer magyarországi koronavírusos áldozat nagy többségénél azonban jeleznek valamilyen társbetegséget, jellemzően egy-kettőt, de olyan is akad, akinél tíz betegséget is megjelölnek a Covid mellett.
Már a kiindulópont, hogy kit nevezünk, nevezhetünk krónikus betegnek, az sem teljesen tisztázott. A tankönyvi definíció szerint
az a krónikus beteg, akinél hat hónapnál régebb óta fennáll egy betegség.
Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke azt mondta, a gyakorlatban nagyjából azokat a betegségeket lehet ide sorolni, amelyeknek a kiváltó okát nem tudják megszüntetni, de kezelni lehet ezeket. Például a magas vérnyomást gyógyszerekkel be lehet állítani, de az okozóját, az érelmeszesedést nem tudják megszüntetni.
Április 18-ig összesen 25 184 koronavírus-fertőzött veszítette életét Magyarországon, az alábbi táblázatban a leggyakrabban említett alapbetegségeiket gyűjtöttük össze, vagy jeleztük a leginkább érintett szerveket. Mivel több alapbetegség is szerepelhet egy-egy áldozatnál, ezért van összesítve 25 ezernél jóval több említés.
Ahogy a koronavirus.gov.hu statisztikáit böngésztük, kiderült, hogy egy-egy betegségtípust több elnevezéssel is illettek – az elírásokat és helyesírási hibákat leszámítva is. Csilek szerint ez nem is meglepő. „Olyan mennyiségű adatokat szolgáltatnak a kórházak, hogy külön munkacsoportokat kellett erre ráállítaniuk, az adatokat szakképzett személyek írják be, de nem olyanok, akik minden orvosi kifejezést betéve tudnának, emiatt is lehetnek eltérő megnevezések. Létezik ugyan a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló BNO-kód is, de azzal sem lehet mindent lekódolni, a betegségek megítélése is változik, például a szívelégtelenség is sokféle módon leírható. Az orvosi nyelv mára a latin–görög–magyar–angol nyelv keverékévé vált, ebből is lehetnek eltérések. Kulturális különbségekből is adódhatnak, hogy melyik betegséget hogyan hívják. Ha egy idősebb kolléga azt mondja, hogy bárzsing, a fiatalabb csak néz, hogy miről van szó, pedig régen a nyelőcsövet hívták így.”
Csilek arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány előtt még sosem volt olyan betegség, amelyiknél részletesen le kellett volna jelenti az alapbetegségeket, és mivel nem tudják még, hogy mely társbetegségek relevánsak, minden olyan betegségtípust lejelentenek, ami a betegfelvételnél kiderül, vagy kiolvasható egy páciens dokumentációjából.
Csilek úgy látja, hogy a koronavírusos áldozatok alapbetegségei összefüggést mutatnak azzal, ami az egész populációra jellemző. „A halottak nagy része az idős, és a leggyakoribb betegségtípusok, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív-érrendszeri panaszok is a 40 pluszos korosztálynál jellemzők, ezért nem véletlen, hogy ugyanazt a statisztikát kapjuk. Ez a betegség persze nem válogat, ha egészségesek is vagyunk, nem jelenti azt, hogy nulla az esélyünk arra, hogy belehaljunk.”
Hogy miért rosszabbak az esélyeink valamilyen másik betegséggel, ha megkapjuk a koronavírust, arra az infektológus tanpéldát hozott. „Ha egy futópályán elindítunk egyszerre egy edzetlen 70 kilós és egy 120 kilós embert, az első eljut egy kilométerig, a túlsúlyos meg talán 200 métert sem tud megtenni a számára túl erős terhelés miatt. A Coviddal járó láz és gyulladások is megterhelik a szervezetet, aminek emiatt energiát kellene felszabadítania, egy érelmeszesedett, krónikus vese- vagy májelégtelen betegnél ez jóval nehezebb, ahogy egy tüdőszövet-károsodásnál is fenntartani a többi szerv megfelelő oxigénellátását. Egy teljesen egészséges ember talán észre sem veszi, ha átmenetileg kiesik a tüdőkapacitásának egy része.”
Egy amerikai tanulmány szerint a magas vérnyomással, cukorbetegséggel, szívelégtelenséggel, krónikus vesebetegséggel vagy rákkal diagnosztizált krónikus betegeknél a legnagyobb a halálozási kockázat, ha megfertőződnek koronavírussal. A krónikus vesebetegnél több mint háromszoros a kockázat, ami elsősorban immunológiai problémákkal magyarázható. A szívelégtelenségnél kétszeres, a daganatos megbetegedéseknél, cukorbetegségnél, magas vérnyomásnál körülbelül másfélszeres a halálozás valószínűsége.
Magyarország az egészségügyi mutatók alapján elég rosszul áll, a 37 OECD-országot vizsgáló kutatásokban rendre az élmezőnyben szerepel. A 2017-as adatsorokat összehasonlítva százezer főre vetítve Litvánia után nálunk hal meg a második legtöbb ember (575 fő) a keringési rendszer betegségei miatt. A koronavírus-áldozatok adataiból is kiolvasható, hogy sokan érintettek ebben, kétharmaduknál regisztráltak magas vérnyomást (itthon is ez a leggyakoribb alapbetegség), 44 százaléknál pedig valamilyen szívet érintő betegséget találunk. Hangsúlyozzuk, a két csoport között jelentős átfedés van.
Itthon a harmadik legtöbbször rögzített alapbetegség a cukorbetegség. Az áldozatok közel egyharmadánál jegyezték fel ezt. Csilek hangsúlyozta, nemcsak azért vannak a rizikócsoportban a cukorbetegek, mert gyakran magas vérnyomás és veseproblémák is társulnak a diabéteszhez, hanem egy komplex immunológiai problémát is jelent a betegségük, hiszen esetükben egy eleve legyengült immunrendszernek kéne harcolnia a koronavírussal is. A cukorbetegek veszélyeztetettségéről ebben a cikkünkben részletesen is írtunk.
Az OECD listáján a cukorbetegséggel is befértünk a top 10-ba, ahogy az anyagcserét érintő betegségekkel is. Mexikó után nálunk volt a második legtöbb májbetegségben elhunyt. A légzőszervi megbetegedések száma is viszonylag magas, a 12. helyen állt Magyarország négy évvel ezelőtt.
Az infektológus szerint is visszatükröződhet ez az általánosan rossz egészségi állapot a koronavírusos statisztikákban. „Bár vannak különbségek a nyugati kórházak és a hazaiak között, nem akarom elhinni, hogy rosszabbul gyógyítanánk, itt is ugyanazokat a gyógyszereket kapják a betegek, és ugyanolyan lélegeztetőgépre kapcsolják, mint máshol. Nem véletlenül adódnak ilyen számok, ha nem sportolunk, és mellette egész nap zabálunk.
A koronavírus lényegében nem különbözik más akut betegségektől, hiszen például egy szalmonellafertőzés is le tud győzni olyanokat, akiknek már vannak más betegségeik.”
Csilek szerint az alapbetegségeknél fokozott figyelmet kéne fordítani a túlsúlyosokra (ez egyébként az áldozatok nagyjából 5 százalékánál volt feltüntetve), mert, ahogy arról korábbi cikkünkben mi is írtunk, a fokozottan veszélyeztetett csoportba tartoznak. „Érzékeny téma, mert nehéz meghatározni a túlsúlyt, mint betegséget, nem úgy működik, mint a magas vérnyomás. Egyrészt kevesen kezelik úgy, hogy orvoshoz forduljanak vele, és egy anamnézis során is általában csak extrém túlsúly esetében írják be az orvosok betegségként. Az viszont biztos, hogy alulmérjük ennek a szerepét a súlyosbodó állapotoknál” – mondta Csilek.
A 2017-es OECD-felmérés szerint a felnőtt lakosságunk 30 százaléka elhízott, és ennél jóval többen tartoznak a túlsúlyos kategóriába.
Magyarországot Európa legkövérebb nemzetének is lehetne nevezni.
A statisztikákban szintén alulreprezentáltnak tűnnek az alkoholizmussal küzdők, összesen csak 123 említés van róluk, miközben ha elfogadjuk Zacher Gábor állítását, miszerint 800 ezer alkoholbeteg van Magyarországon, ennek a számnak legalább 10-15-szörösét kellene látnunk a statisztikában. Persze a kevés számú említés abból is adódik, hogy sok esetben rejtve maradó problémáról van szó, még ha az alkoholizmussal járó szervi problémákat külön azonosítják is az orvosok.
Az infektológust arról is megkérdeztük, hogy miért lehet súlyosbító tényező a demencia, amit nem feltétlenül kötünk össze létfontosságú szervek problémáival. Csilek szerint nem valószínű, hogy máshogy működne a vírus az esetükben, inkább a demencia technikai jellegű problémái miatt kerülnek rosszabb állapotba a betegek. Például olyan tudatzavar jelentkezik, ami miatt nem ismeri fel, hogy lázas vagy fullad.
A fentebb látható ábránkon az alapbetegséggel nem rendelkezők vagy adathiányos betegek számának alakulását mutatjuk be. Az ezzel kapcsolatos tendenciákról nemrég külön cikkben is megemlékeztünk, de érdemes most is kiemelni a főbb megállapításokat. Tavaly novembertől idén március elejéig sok olyan nap volt, amikor egyetlen alapbetegség nélküli beteg sem halt meg, március 10-e után viszont látványosan megemelkedett az alapbetegség nélküliek aránya, az utóbbi egy hónapban négyszeresére nőtt az előző időszakhoz képest.
Az elmúlt napokban pedig további növekedést figyelhettünk meg, vannak olyan napok, amikor a hét százalékot is eléri az arányuk. Azt még a kutatók sem minden esetben tudják, hogy a Covid milyen hatásmechanizmussal járul hozzá a halálokhoz, de az alapbetegség nélküliek súlyos állapotát leginkább a nálunk is terjedő brit variánshoz kötik.
|
Mit árulnak el a 25 ezer koronavírus-áldozat alapbetegségei?
|
Magyarországon már több mint 25 ezren váltak a koronavírus-járvány áldozatává, és a legtöbbjüknél az orvosok meglévő betegséget vagy betegségeket is azonosítottak. Az alapbetegségek sok esetben súlyosbítják a koronavírus-fertőzés kimenetelét, de ez nem a Covid természetéből adódik, más akut betegség megjelenésekor is rosszabb a krónikus betegek esélye. Az alapbetegségekről kiadott hivatalos statisztikák egyfelől jól visszaadják, hogy milyen rossz a magyarok általános egészségi állapota, de arról is árulkodnak, hogy az adatfelvétel nem egységes a kórházakban.
| null | 1 |
https://telex.hu/koronavirus/2021/04/19/alapbetegseg-koronavirus-kapcsolata-elhizas-sulyosabb-allapot-adatok-infografika-25-ezer-aldozat
|
2021-04-19 09:33:43
| true | null | null |
Telex
|
Többségében évtizedek óta családi gazdálkodást folytatnak azok a termelők, akik tiltakoznak a földjeik felett áthaladó, az inárcsi naperőművek miatt tervezett távvezeték megépítése ellen. A 9,2 kilométer hosszú, 132 kV-os magasfeszültségű vezeték egy olyan 650 hektárnyi mezőgazdasági területen haladna át, melynek jelentős részén helyi földtulajdonosok gazdálkodnak. Ők azt állítják, hogy a földjeik felett épp merőlegesen áthaladó vezetékek miatt lehetetlenné válik az a termelési mód, ami a megélhetésüket biztosítja. A beruházó szerint viszont sem a vezeték, sem a földekre telepítendő oszlopok nem fogják jelentős mértékben korlátozni a gazdálkodást.
Az ügy előzményei hosszú évekre nyúlnak vissza. Ugyanis nemcsak a magasfeszültségű vezeték, de naperőművek telepítése miatt is konfliktus alakult ki az inárcsi tanyatulajdonosok és a beruházó cég között. A környező szántókon, lakóövezethez közel a mai napig rohamos ütemben létesülnek napelemparkok.
Orbán Viktor török barátja a céghálóban
Inárcson 2018-ban adták át az InterWatt Kft. 100 hektáros napelemparkját. Egy év múlva összesen 156 hektáros bővítésről, s a napelempark mellett 2 db. naperőmű építéséről döntött a cég. Emiatt viszont 89 hektár akácerdőt kellett kivágni, ami sok helyi lakost is felháborított.
Az erdőirtás ügye az országos sajtóba is bekerült. A Gál Imre inárcsi polgármester (független) vezette önkormányzat és a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pánczél Károly viszont elkötelezettek a beruházás mellett. Utóbbi a napelempark megnyitásán Magyarország energiafüggetlenségét hangoztatva vont párhuzamot az inárcsi beruházás támogatása és a paksi erőmű megújítása között.
Napelem park átadása Inárcson
Az InterWatt Kft. képviselője, Zsiros Róbert a naperőművekről tartott közmeghallgatáson a 89 hektáros akácerdőről pedig úgy nyilatkozott, hogy az néhány éven belül egyébként is letermelésre került volna. Emellett a csererdősítés során – ígérik a cég honlapján – őshonos fafajokat fognak elültetni; igaz, ebből csak 40 hektár kerül Inárcsra, a kivágott erdő többi részét a környező településeken pótolják.
A beruházás ellenzői szerint viszont azt sem lehet tudni, hogy az inárcsi naperőművek működtetése pontosan mekkora haszonnal fog járni, ugyanis nyilvános hatástanulmány erről nem elérhető.
Pár évvel ezelőtt az Átlátszó már írt Zsiros Róbert Csongrád megyei napelemparkjainak nem túl nyereséges történetéről.
Uniós pénzből építették, gyorsan túladtak a meg sem térülő napelemparkokon
Három helyen épített Csongrád megyében napelemparkot egy korábban német tulajdonú vállalkozás, mindezt uniós támogatásból. A cégek alig termeltek hasznot, a beruházások sosem térülnek meg. 2016-ban adták el őket a vállalkozó fiának, akitől a cégeket három évvel korábban megvették.
Eszerint a több mint 600 millió forintos uniós támogatásból megépült napelemparkok 4 év alatt összesen mindössze 2,46 millió forint nyereséget hoztak a tulajdonosnak.
A Csongrád megyei napelembiznisznek azonban lehettek nyertesei. A napelemparkot építtető három céget (Napfény Magyarország Kft., New Solar Kft., Ép-Car-Net Kft.) Zsiros József vállalkozó alapította, majd eladta azokat a német Sybac-Solarnak. Ez a német cég vette fel az európai uniós támogatást, de csak három évig üzemeltette a napelemeket.
A cég ezután visszakerült Zsirosékhoz, de ekkor már Zsiros József fia, Róbert lett a tulajdonos; a korábban Sybac-Solarnak nevezett vállalkozásokat pedig átnevezték Zsiros Groupnak és Zsiros Invest Kft.-nek. Az inárcsi napelempark felavatásakor egyébként jelen volt Zsiros József is, aki fia felkérésére az átadást jelképező szalagátvágásban is segédkezett.
Zsiros Róbert nevével korábban a Hunland Pork Kft. ügyvezetőjeként is lehetett a sajtóban találkozni. A Hunland Pork sertéshizlaldát épített volna Újlengyel határában, de az évi 50 ezer sertés kibocsátását és hígtrágyás technológiát tervező telep megépítése ellen nemcsak a helyi lakosság, de a Magyar Természetvédők Szövetsége és Újlengyel önkormányzata is tiltakozott. Így ez a projekt nem valósult meg.
A szarvasmarha- és sertéshús-kereskedelemmel foglalkozó Hunland Trade Kft. azonban, amelynek egy másik Zsiros fiú, Zsiros Zsolt a kereskedelmi igazgatója, sikeresen működik: az Opten adatbázisa szerint 2019-ben 1,2 milliárd forint adózott eredményt produkált. A Hunland cégbirodalomról, a tulajdonos, Joseph Janssen holland milliárdos földárveréseken szerzett 400 hektárjáról és a cég Szijjártó Péter futsalcsapatának nyújtott támogatásáról néhány évvel ezelőtt írt az Átlátszó.
Több száz hektár földet vásárolt Szíjjártó futsalcsapatának holland szponzora
Hiába állította évekig Orbán Viktor, hogy a magyar föld nem kerülhet külföldiek kezébe, a földárveréseken 2015-ben 222 külföldi állampolgár juthatott állami földhöz. Közülük is kiemelkedik egy holland milliárdos, akit a politikai hátszél régebben balról, mostanában jobbról segít az előrejutásban. A cége Szíjjártó Péter külügyminiszter futsalcsapatának egyik fő szponzora.
A két inárcsi naperőmű építése céljából Zsirosék létrehozták az InterWatt Kft. két leányvállalatát, a VIRGIN Solar és az EZRT-Solar Finance Kft-t. A két, azonos inárcsi címre bejegyzett cég pedig két 49,9 MW-ot termelő kiserőművet kíván építeni. Nem véletlenül kettőt: 50 MW teljesítmény felett ugyanis szigorúbb környezetvédelmi feltételekkel lehet csak erőművet engedélyeztetni.
A cégadatok szerint az EZRT-Solar Finance Kft.-nek egyesült arab emírségekbeli tulajdonosa van, az R.D.R. Solar FZC, a VIRGIN Solar Kft. tulajdonosi hátterében pedig egy még befolyásosabb szereplő tűnik fel. Bár a cég tulajdonosai az S.A. Investor és a Zsiros Group Kft., a vállalkozásra a KP Solar Kft. zálogjoga van bejegyezve. Ennek tulajdonosa pedig az amszterdami HSWE Investments B.V., amely a Válasz Online szerint Adnan Polat érdekeltségébe tartozik.
A magyarországi naperőmű-biznisz egyik központi alakja Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, Adnan Polat milliárdos üzletember, aki már magyar állampolgárságot is kapott.
A török üzletember és fia, Kerim Polat vállalkozásainak gyarapodásáról az Átlátszó is beszámolt. Polat Magyarországon 1000 MW-os teljesítményű, „fél-paksnyi” napelempark-hálózatot szeretne kiépíteni, írta meg elsőként a Magyar Narancs 2017-ben. A valaszonline.hu pedig egy tavaly novemberi cikkében gyűjtötte össze, hol sikerült e terv alapján a Polat-családnak eddig napelemparkot létrehoznia Magyarországon. Eszerint az inárcsi projekt is Polat-üzlet lesz, amit a Zsirosék cégére bejegyzett zálogjog is előrejelezhet.
Adnan után Kerim: már a Polat-fiú is feltűnt Magyarországon a naperőmű-bizniszben
Meglepetést tartogattak a múlt héten a londoni Chelsea-Videoton meccset néző Orbán Viktorról készült felvételek. A miniszterelnök balján ülő török üzletember, Adnan Polat 2005 óta Orbán jó barátja, és az azóta eltelt több mint egy évtizedben a török-magyar kapcsolatok kulcsfigurája lett.
Mindezek ellenére kötött az Inárcsi önkormányzat 2019 decemberében szerződéseket a projektcégekkel, amelyekben a cégek képviselői arról nyilatkoznak, hogy a hatályos törvény értelmében átlátható szervezetnek minősülnek.
Adnan Polat a tulajdonosa egyébként annak a 2020-ban létrejött SolServices Kft.-nek is, amely 50 megawatt kapacitást megközelítő napelemes kiserőműveket fejleszt Magyarországon; Inárcson is épp ilyen erőműveket készülnek építeni Zsirosék, illetve a mögöttük álló tulajdonosi kör.
A SolServices (és a KP Solar) ügyvezetője az a Farkas Gábor, aki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikai államtitkárságának kulcsembere volt korábban.
Az ő portfolio.hu-nak adott nyilatkozata szerint cégük a napelemparkok és naperőmű-beruházások során az ökológiai és termőföldvédelmi szempontokat maximálisan figyelembe veszi, a lakossággal és a földtulajdonosokkal folyamatosan egyeztet. Az inárcsi beruházás esetében viszont az érintett termelők épp ezeknek a szempontoknak a hiányát panaszolják.
Termőföldek beáldozva
Az inárcsi és ócsai földtulajdonosok közül sokan azt állítják: a napelemparkról, az erdőirtásról és a földjeik felett tervezett vezetékről senki sem egyeztetett velük érdemben, mindenről csak a döntések meghozatala után értesültek. Az említett közmeghallgatáson például az érdekelt lakosok mindegyike meg sem tudott jelenni, hiszen az eseményről szóló hirdetményben tévedésből rossz időpontot tettek közzé.
A településszerkezeti terv és a HÉSZ módosítására is úgy került sor, hogy nem egyeztettek az erőművek termelői vezetékének nyomvonalába eső földterületek tulajdonosaival.
A HÉSZ-módosítást eleve a beruházás kedvéért hajtotta végre az inárcsi önkormányzat: ennek során kiemelt fejlesztési területté minősítették át az erdő- és mezőgazdasági területeket.
S bár az inarcs.hu-n olvasható összefoglaló szerint „kompromisszummal” zárult az egyeztetés a beruházó és az ingatlantulajdonosok között, a gazdák szerint ez nem igaz. „Egyes tulajdonosok kaptak valamit, mások nem” – állítják, ami konkrétan azt jelenti, hogy volt, aki kapott zajvédő falat vagy zöld védősávot, mások nem. Emellett szerintük több földtulajdonost presszionáltak a földeladásra: voltak, akik „belátták”, hogy a gazdálkodást jóval hátrányosabb körülmények között folytathatnák, s ezért adták el a földjüket.
Sérelmezik azt is, hogy a beruházás hatásterületét csupán 50 méterben állapította meg a környezetvédelmi hatóság. Emiatt több érintett földtulajdonos nem is vehetett részt a HÉSZ-módosítás partneri egyeztetésén, amelynek jegyzőkönyve – cikkünk megjelenéséig – fel sem került az önkormányzat honlapjára.
Mivel a naperőművek érintkeznek az Ócsai Tájvédelmi Körzettel, a határon egy 40 méteres védőerdősáv került kijelölésre. Az erőművekkel szomszédos lakóingatlanok esetében ugyanakkor csupán 10 méteres fű-bokor-fa kombóból álló zöldsávot sikerült kiharcolni a naperőműpark és a házak közé. Így az egyik tanya- és lovardatulajdonos például nemcsak a naperőmű látványát, de annak folyamatos és rendkívül zavaró zaját is „élvezheti”– hivatalosan ugyanis az ő földje kívül esik a hatásterületen.
Magasfeszültség az öntözőrendszer fölé
A történetbe itt lép be Ócsa város önkormányzata és az ócsai gazdák. A 9,2 kilométeres távvezeték ugyanis Inárcs és Ócsa között haladna át, ehhez pedig az ócsai önkormányzattól is engedélyt kellett szereznie a beruházó cégnek. A földtulajdonosok 2019 őszén szembesültek azzal, hogy a földjeik felett épp merőlegesen haladna át a magasfeszültségű vezeték, ám a tervről semmilyen tájékoztatást nem kaptak. A megoldás ellen erőteljes tiltakozás indult, a gazdák az önkormányzat segítségét kérték, hogy a mezőgazdasági területeken ilyen jellegű beruházásra ne kerülhessen sor.
A beruházó cég álláspontja szerint viszont a vezeték kevéssé értékes termőföld fölött haladna át, melyen jórészt nagyüzemi, monokultúrás termelés folyik.
Ezzel szemben az érintett közel hetven földtulajdonos azt állítja, hogy többségében magas aranykorona értékű földekről van szó, melyen élőmunka-igényes konyhakerti növénytermesztést folytatnak.
A homokos földek ráadásul rendkívül öntözés-igényesek, a magasfeszültségű vezeték megépítése után viszont sem az öntözőberendezéseiket, sem a munkagépeiket nem tudnák használni. A távvezeték alatt ugyanis négy méternél magasabb munkagép nem közlekedhet. Attól is tartanak, hogy az öntözés során – pl. egy esetleges meghibásodás esetén – még nagyobb lenne a balesetveszély kockázata a magasfeszültségű vezeték közelében.
A környezetvédelmi hatóság határozata szerint viszont, amelyet az ócsai önkormányzat honlapja is ismertet, a lakóövezettől nagy biztonsági távolságban létesített magasfeszültségű vezetéknek sem jelentős környezeti hatása, sem egészségkárosító hatása nincs. „Mi azonban közvetlenül a vezeték alatt végeznénk nap mint nap a munkánkat, ennek kockázatát azonban nem vizsgálták a hatóságok” – panaszolják a gazdák.
Ócsa város 2020 decemberi testületi ülésen még reménykeltő kijelentések is elhangoztak a gazdák számára. Eszerint az önkormányzat tudomása szerint nincsenek végleges tervek, s a naperőműparkot építő cég áttekinti a földkábelen való áramvezetés lehetőségét.
Erről az utóbb meghiúsult lehetőségről Bukodi Károly ócsai polgármester egy videós tájékoztatóban is beszél. Szerinte az önkormányzat minden erőfeszítést megtett, hogy optimális megoldás szülessen. Az InterWatt Kft. azonban földkábel helyett alternatív „megoldásként” egy közvetlenül a lakóövezet melletti nyomvonalat ajánlott fel, amiről végül hajlandó volt lemondani; így az eredeti, szántóföldek felett áthaladó nyomvonal-variációt egyfajta eredményként könyveli el a polgármester. Ő ugyanakkor további egyeztetést ígér a beruházó céggel, nem mellesleg kijelenti: mivel a Helyi Építési Szabályzat nem tiltja a légkábel építését, az önkormányzat ezt nem tilthatta meg a beruházó számára.
Az ócsai és inárcsi gazdák szerint viszont más nyomvonalon, az M5-ös autópálya közelében is megépíthető lenne a távvezeték, bár ez vélhetően plusz költséget jelentene a beruházó cégnek. Véleményük szerint az ócsai önkormányzat megakadályozhatná földjeik tönkretételét, hiszen a vezeték építése 12 helyrajzi számon nyilvántartott erdő kiirtásával járna, amit a HÉSZ nem engedélyez.
A gazdák annyiban kérték a polgármester segítségét – kérelmüket egy közösségi-oldalon is megosztották –, hogy az önkormányzat támogassa a település hagyományos, mezőgazdálkodási arculatát és a „településrendezési eszközök (HÉSZ) módosításával kötelezze el magát a település ezen részén hosszú távon megőrzendő mezőgazdasági termelés és állattenyésztés mellett”.
A földtulajdonosok ügyét azonban sem a települési önkormányzatok, sem a hatóságok nem karolták fel; a gazdák egy része ezért jogorvoslatért a bírósághoz fordult.
Bodnár Zsuzsanna
Nyitókép: Az egyik tulajdonos káposztaföldje, ami felett a távvezetéket építenék a naperőműhöz. Forrás: Facebook. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
Frissítés (2021. április 28.): Cikkünkre reagálva Zsíros Róbert, az EZRT Kft. és a Virgin Solar Kft. ügyvezetője egyebek mellett azt közölte az Átlátszóval, hogy „Az érintett földtulajdonosok részletes, írásos tájékoztatást kaptak a tervezett távvezetékről, amely kapcsán a tájékoztatás megtörténtének igazolására rendelkezésre állnak a visszaérkezett tértivevényes feladószelvények, kézbesítési igazolások és visszaérkezett válasz e-mailek egyaránt.” Helyi forrásainkból azonban úgy tudjuk, hogy ez a cikkünkben emlegetett szembesülésnél jóval később, 2020 tavaszán történt.
|
Ócsai és inárcsi gazdák lehetnek a vesztesei Magyarország legnagyobb napelemparkjának
|
Hosszú ideje vívja elkeseredett harcát mintegy hetven földtulajdonos egy magasfeszültségű, magántulajdonú termelői távvezeték ellen, amely az inárcsi naperőművek és az ócsai alállomás között húzódna. A gazdák szerint nemcsak a földmunkákat, de testi épségüket is veszélyeztetné a távvezeték. Az engedélyeket kiadó hatóságok és hozzájárulásokat kiadó önkormányzatok viszont csak az erős kormányzati támogatást élvező beruházó érdekeit tartják szem előtt – állítják a földtulajdonosok. A beruházások mögött álló cégháló végén felbukkan Orbán Viktor és Erdoğan török elnök barátja, a milliárdos üzletember Adnan Polat is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/19/ocsai-es-inarcsi-gazdak-lehetnek-a-vesztesei-magyarorszag-legnagyobb-napelemparkjanak/
|
2021-04-19 09:40:56
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
2019. október 1-én, kevesebb mint két hétre az önkormányzati választásoktól egy kép tűnik fel a Patrióta Európa Mozgalom elnevezésű Facebook-oldalon. A képen egy helyes kislány tart egy táblát a következő felirattal: Csak azért is Fidesz.
A helyes kislány egyébként az argentín Martina Stoessel színész-énekes, aki a Violetta című tinisorozat címszereplőjeként a kép 2013-as eredetijén a sorozat második évadát reklámozta alig tizenhat évesen. A képet mémalapanyagként használva befideszesíteni és a közelgő választásra utaló kommentárral kiposztolni, netán eleve máshonnan átvenni egyszerű és olcsó propaganda.
A fideszes Violetta-mémet végül 1,6 ezren lájkolják és közel kétszázan a saját ismerőseik számára is megosztják.
A Patrióta Európa Mozgalom (PEM) hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik.
Ennek a világosan magánérdekű pártpropaganda-oldalnak a működésére adott közpénzt egy alapítvány 2019-ben.
A Batthyány Lajos Alapítvány ebben az évben 5,8 millió forint támogatást adott a „Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése” címen egy egyesületnek.
A szálak Rogán Antalhoz vezetnek
A Battyhány Lajos Alapítványnak (BLA) pedig onnan van pénze, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától (MK) adományként. A BLA legutolsó, 2019-es beszámolójából kiderül, hogy ebben az évben összesen 3,53 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, míg ezen kívül gyakorlatilag semmilyen bevétellel nem rendelkezett.
A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény felada a kormánykommunikáció összehangolása. „Nagy része van abban Rogán Antalnak is, hogy választók többször is a Fidesz-KDNP-t hatalmazták meg azzal, hogy vezesse az országot” — nyilatkozta nemrégiben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telexnek. „Az ő dolga, hogy az egész magyar társadalomhoz eljussanak az üzenetek” — mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben szintén a Telexnek. Logikusnak tűnik, hogy a propagandaminiszter portfóliójába a facebookos véleménybefolyásolás is beletartozik.
A BLA szerepe gyakorlatilag kimerül a pénzek továbbosztásában: a 2019-ről szóló beszámoló alapján számításaink szerint ebben az évben a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától (MK) érkező pénzek 88 százalékát továbbadományozták más szervezeteknek.
A részleteket firtatva beadott közérdekű adatigénylésünkre a BLA-tól a mai napig nem érkezett érdemi válasz. Az MK-nak küldött közérdekű adatigénylésünkben a kormányszerv és az alapítvány között 2018–2020 idején létrejött szerződéseket és a szerződések minden igazolását kértük. Az MK-tól erre egy Batthyány Lajos Alapítvány által támogatott szervezetek című listát kaptunk, amin a Patrióta Európa Mozgalom oldalára költött pénz is szerepel.
Ők szervezik Orbán évértékelőit
A listából az is kiderül, hogy a Facebook-oldalt a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) működteti. Ezt ugyan világosan nem jelzi a Facebook-szájt, viszont elérhető rajta egy hivatkozás a patriotaeuropa.hu domainre, amit ugyanez az egyesület jegyzett be. Azt nem lehet tudni, hogy konkrétan kik posztolnak, a Facebook reklám-adatbázisából mindössze annyi derül ki, hogy összesen 5 darab (négy magyar és egy svájci illetőségű) személy adminisztrálja.
Az MPEE-nek világos kötődése van a kormánypárt felé, ugyanis két évtizede ők szervezik Orbán Viktor minden esztendőben megtartott évértékelő beszédét. Az egyesület elnöke 2019 óta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára. Róla úgy tartják, évtizedek óta Orbán Viktor bizalmasa.
Érdekes egybeesés, hogy az MPEE pontosan ugyanabba a lakásba van bejelentve, mint a BLA. A két szervezet székhelye a budapesti Oktogon közelében lévő Eötvös utca egyik bérházának egy első emeleti lakásában található. A házon gravírozott tábla jelzi az alapítvány bentlakását, az egyesületre utaló jelet viszont nem látni.
Az egyesület 2019-ben egyébként bizonyos „rendezvényekre” és „kiadói munka támogatására” további tízmillió forintot kapott a BLA-tól. Az egyesülettől egyelőre nem kaptunk választ a többi mellett arra a kérdésünkre sem, hogy konkrétan milyen rendezvényt támogattak közpénzből. A BLA-nak és az MK-nak elküldött kérdéseinkre is várjuk még a választ.
Még radikálisabbra szítják a Fidesz-tábort
A PEM Facebook-oldalán meg- és továbbosztott képek egy része értéksemlegesen pozitív kulturális tartalom (idézetek, tájak, épületek stb.), egy másik része világosan pártérdekeket szolgál: az arányok folyamatosan változnak. A PEM tőkéjét a kétszázezer feletti követőtábora jelenti: a véresszájúbb, de hasonló jellegű ELÉG nevű oldal például 154 ezer, a szintén Fidesz-barát Számok 64 ezer követővel bír.
Az oldal által végzett konkrét kampánytevékenységre jó példa: 2020 októberében a PEM egy olyan képpel szállt be a tiszaújvárosi időközi országgyűlési képviselő-választás napján a Fidesz jelöltje mellett a kampányba, ami Koncz Zsófia ellenfelét szidja:
A 444 korábban úgy jellemezte az oldalt: oroszbarát, Fidesz-közeli tartalmakat terjeszt. A PEM oldala a Fidesz-népszerűsítés és a választási mozgósítás mellett változatos, jellemzően a kormánypártiak szívéhez közelálló, más kommunikációs üzeneketet is rendszeresen posztol. Például ezt a feliratozott képet többször is kirakták 2019-20-ban:
Ezt a másikat idén februárban tették ki:
Ennek a két posztnak közös jellemzője, hogy olyan külpolitikai álláspontokat hangosít fel, amelyeket sem a Fidesz, sem a kormány nem vállal nyíltan. Az első kép esetében ez az üzenet az, hogy Orbán Viktornak a Magyarországgal szövetségben álló Romániához tartozó Erdélyt a Magyarországgal szövetségben nem álló Oroszország elnökétől, Vlagyimir Putyintól kellene visszakérnie és -kapnia. A második kép és a hozzá fűzött kommentár üzenete, hogy Magyarországnak ki kellene lépnie az Európai Unióból.
Különösebben nem kell keresgélni az olyan posztokat sem, amik az SZFE diákjait, az ellenzéki pártokat vagy Soros Györgyöt gyalázzák a kormányzat hivatalos stílusához képest is szint alatti, gyomorforgató hangnemben.
A PEM fideszes kötődéseinek és a propagandaminisztériumtól érkező millióinak a fényében nyugodtan bizonyítottnak tekinthetjük, hogy az elmúlt évben amúgy is szélsőjobbra sodródott Fidesz és a kormány közös kommunikációs stratégiájának a része, hogy a kormánypárt szavazóbázisát még a jelenleginél is radikálisabbra szítsa.
Nemrégiben derült ki, hogy a PEM-hez sokban hasonló másik facebookos propagandaoldal, az ELÉG a kapcsolattartói email-címén keresztül egyértelműen Orbán Viktor pártjához kapcsolódik.
Mi az Batthyány Lajos Alapítvány (BLA)?
A korábban is Fidesz-közelinek számító BLA 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament. Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amikkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz egy választási vereségtől tartva.
Korábban a BLA támogatásait derítettük fel
az Alapjogokért Központ beszélő fejeinek juttatott százmilliók,
az Orbán Gáspár alapította JÖSZ Alapítvány által fenntartott szakkollégium üzemeltetésére adott tízmilliók,
és az angol nyelvű orbánista hírszájt, a Remix mögött is.
A Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalt működtető egyesület honlapján a BLA-t partnerként ugyan megnevezik, de az MPEE 2019-ről szóló beszámoló említést sem tesz központi költségvetésből származó támogatásról. Miközben annak a ténye, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodából érkezett adományokat az egyesület támogatására fordították, világosan kiolvasható az alapítvány ugyanazon évről szóló beszámolójából.
Címlapkép: Martina Stoesselt ábrázoló kép alapján. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Közpénzből osztotta az oroszbarát és fideszes mémeket egy facebookos propagandaoldal
|
A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képeket oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/19/kozpenzbol-osztotta-az-oroszbarat-es-fideszes-memeket-egy-facebookos-propagandaoldal/
|
2021-04-19 09:48:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Budapest Bank;MKB Bank;Mészáros Lőrinc;Takarékbank Zrt.;magyar bankholding;
2021-04-19 07:40:00
Orbánék feltűnés nélkül privatizálták a Budapest Bankot
Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.
A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.
A Bankholdingba a közismerten a miniszterelnök barátjának számító Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó MKB Bank Nyrt-t., és szintén a felcsúti milliárdos, illetve a Vida József, az egykori Szentgál és Vidéke, majd kilenc kis pénzintézet egyesülésével létrejött B3 takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője által ellenőrzött MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) olvadt be az állami BB mellett. Korábban, még 2018-ben felmerült, hogy az MKB megvásárolná BB-t, ám esélytelen volt, hogy az ehhez szükséges legalább 250 milliárd forintot Mészáros Lőrinc és a felcsúti lobbi előteremtse. Ezért egy év múlva 2019 őszén elindult a bankholding-koncepció, amelynek révén a NER-milliárdosok érdemi befektetés nélkül megszerezhetik az állami BB-t.
A Magyra Bankholding közel 38 százalékos tulajdonosa a Magyar Takarék Befektetési és Vagyongazdálkodási Zrt., amely mögött Vida József áll. A második legnagyobb tulajdonos a magyar állam 30,35 százalékával a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-én keresztül, míg további közel 32 százalékot az MKB Bank tulajdonosai birtokolnak. Az MKB-s vonalon a Metis Magántőkealap 11,5 százalékot, további 10,8 százalékot a Blue Robin Invesment S.C birtokol a maradék mintegy 10 százalék az MKB kisebbségi tulajdonosaié. A Metis Magántőkealap mögött Mészáros Lőrinc áll, míg a Blue Robint sokáig Szíjj László a NER másik milliárdosához kötötték, ám, hogy most épp mely NER-oligarcha ellenőrzi luxemburgi befektetési céget, és így a Magyar Bankholding 10,8 százalékát, az sem a magyar cégiratokból, sem a Bankholdig honlapjáról nem derül ki. Az viszont bizonyos, hogy mára néhány NER-üzletember ellenőrzi a Bankholding többségét, s ha összefognak akkor akár az állammal-kormánnyal szemben is többségbe kerülhetnek. Jelenleg ez nem opció, hisz a NER nem fog a Orbán-kormánnyal szemben cselekedni, ennek valójában egy kormányváltás esetén lenne jelentősége. A Budapest Bank NER-kézre játszása illeszkedik abba a vonulatba, amit a kormány jelenleg a vagyonkezelő alapítványokkal művel, amelyek során az állami vagyont NER-bizalmasok kezére játszák ellenszolgáltatás nélkül.
A Magyar Bankholding december közepén kezdte meg szervezetszerű működését, a közvetlen alkalmazottjainak száma mintegy 60 fő. A cél az, hogy 2023-ra három bankot egységes pénzügy szervezetté gyúrják össze. A fúzió mögött az a kormányzati szándék áll, hogy egy olyan magyar tulajdonú bank jelenjen meg a hazai piacon, amely nagyságában felveszi a versenyt az OTP-vel. A három bank bizonyos részpiacokon valóban versenyképes az OTP-vel, legalábbis a méretét tekintve, ám jövedelmezőségük össze sem hasonlítható:
A Bankholding egységes bankként 2023-tól akar önállóan piacra lépni, erről tájékoztatta a sajtót március végén a szuperbank, miután annak vezetősége elfogadta az ötéves startégiáját. A három külön-külön is erős, hazai kereskedelmi bank, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank fúziója is ekkor zárulhat le. Ekkorra állhat fel a piacvezető szerepre törekvő, tisztán magyar tulajdonú bank, amely, mint hangoztatják, elkötelezett abban, hogy Magyarország legmodernebb, leginkább digitalizált pénzügyi szolgáltatójává váljon. Barna Zsolt a Magyar Bankholding igazgatóságának elnöke a közelmúltban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a piaci átlagot jelentősen meghaladó növekedéssel számolnak a lakossági, a mikro- és kisvállalati, valamint az agrárium területein egyaránt. A cél a bankcsoport pénzügyi eredményeinek dinamikus, ugyanakkor stabil növelése. A 2023-as indulás ambiciózus célkitűzésnek tűnik, hisz mintegy 60 céget érint a munka, egységesíteni kell a bank pénzügyi, HR, vállalatirányítási, ügyviteli és egyéb rendszereit, amire az eddig lezajlott összeolvadások alapján jóval több idő kellhet, mint másfél év. Bankholding felállítását jelentősen befolyásolhatják a 2022-es választások is, ugyanis egy kormányváltás alapjaiban kérdőjelezheti meg a holding létjogosultságát.
|
Orbánék feltűnés nélkül privatizálták a Budapest Bankot
|
Megkezdte működését a Magyar Bankholding, s ennek folyományaként az állam elvesztette közvetlen befolyást a Budapest Bank felett.
A Budapest Bankot (BB) az Orbán- kormány még 2015-ben vásárolta meg 700 millió dollárért – akkori árfolyamon számolva 214 milliárd forintért a kelet-európai piacról kivonuló amerikai GE Money csoporttól. Az elmúlt években a BB újra állami pénzintézetként működött tisztes, évi 10 milliárd forint feletti nyereséget produkálva, az állam, illetve a vagyongazdálkodásért felelős Mager Andrea tárca nélküli miniszter felügyeletet alatt. Ám ez helyzet megváltozott, ugyanis a kormány a sokáig lebegtetett, nyílt privatizáció helyett a bankot beolvasztotta a Magyar Bankholding Zrt.-be, amelyben az magyar állam részesedése mindössze 30,35 százalék.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3116848_orbanek-feltunes-nelkul-privatizaltak-a-budapest-bankot
|
2021-04-19 09:57:30
| true | null | null |
Népszava
|
Már nem a Külgazdasági és Külügyminisztérium a tulajdonosa a tavaly létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak átadott cégeknek – derül ki egy péntek késő esti miniszteri rendeletből. E közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról egy 2020-as törvény rendelkezett, hogy közvetett vagy közvetlen tulajdonszerzés útján gondoskodjon „a közép-európai régió egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró” épületeinek állagmegóvásáról, felújításáról, fenntartásáról.
Az alapítvány vagyona a MANEVI Zrt. 100 darab és a Comitatus-Energia Beruházási Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. 8700 darab törzsrészvénye lett. Az előbbi a Nemesfémvizsgáló és -Hitelesítő Intézet jogutódja, és akkor szerepelt a hírekben, amikor megvette Szatmárnémeti híres régi szállodáját. A Comitatus-Energia eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat cége volt, 2012-ben, az önkormányzatok funkcióelvonással egybekötött adósságkonszolidációjakor került állami tulajdonba. 2019-ben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a hvg.hu-val azt közölte, hogy ez a cég illetékes a szlovéniai Lendván a Terme Lendava üdülőközpont megvásárlásában.
A törvény 2020 nyári elfogadása után a kormány a Manevi tőkéjét 5 milliárd forinttal megemelte, majd decemberben megerősítette a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány 600 millió forintos vagyonát és további 6 milliárd forintot adott neki.
A törvény az alapítvány létrehozásával a külgazdasági és külügyminisztert bízta meg, de a szöveg – más ilyen alapítványokhoz hasonlóan – azt is tartalmazza, hogy „gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre”.
Az, hogy Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter rendelete most törölte a Manevit és a Comitatus-Energiát azon cégek közül, amelyek tulajdonosi joggyakorlója a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mást pedig nem jelölt ki erre, nem jelenthet mást, mint hogy ezeket végleg átadták az alapítványnak. Ezt alátámasztják a cégbírósági adatok: 2021. március 5-e óta a Comitatus-Energia és a Manevi tulajdonosa nem a magyar állam, hanem a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány.
Az alapítvány létrehozásáról hiába született már 2020 közepén törvény, csak 2021. március elején vették nyilvántartásba, alapító okiratának kelte február 15. – derül ki a bírósági dokumentumokból. A nyilvántartásba vételi határozat szerint
az alapítványnak a két cég formájában juttatott vagyon értéke 15,8 milliárd forint.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki nem mellesleg a a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese. Tagja még a kuratóriumnak:
Jákli Gergely (vélhetően ugyanaz a Jákli Gergely, aki az Eximbank vezérigazgatója),
Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár),
Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára),
Virág Zsolt (vélhetően ugyanaz a Virág Zsolt, aki a kastélyprogram miniszteri biztosa).
|
A kormány kiszervezte a 9 millió euróért megvásárolt szlovéniai wellnessközpontot is
|
Majd egy évvel az erről szóló törvény után megszületett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, és birtokába kerültek a neki szánt jelentős állami vagyonelemek. Köztük a 9 millió euróért vett lendvai wellnesskomplexum.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210417_A_kormany_alapitvanyba_szervezte_a_9_millio_euroert_megvasarolt_szloveniai_wellnesskozpontot_is
|
2021-04-17 09:50:00
| true | null | null |
HVG
|
Orwelli világot idéző nevet kap a Fidesz legújabb kreatúrája, de a lényegét tekintve is igazi frankensteini szörnyeteg lesz, ha a Palkovics László innovációminiszter által előadott törvényjavaslat értelmében októberben életre kel. A szerencsejáték és a dohányzás mint szenvedélybetegséget okozó káros szokások közt még csak-csak kimutatható kapcsolat, s az állami koncessziók általában ezekhez köthetők.A bírósági végrehajtások és a vállalati csődeljárások, felszámolások hozzájuk varrásához azonban már igencsak erős cérnára van szükség. Márpedig az új hatóság mindeme területek fölött diszponálni fog. S a jogszabályban is szerepel, hogy a jövőben még tovább hízhat. Ha a nevéből indulunk ki, gyakorlatilag bármi alája utalható, hiszen az állam szinte minden, a területén végzett tevékenység esetében szabályozó szerepet tölt be. Ezzel persze a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága válna az állammá, következésképp az államra már nem volna szükség.Ami elsőre őrültségnek tűnik, de gyanús, hogy a kormánynak valami ilyesmi célja van a sosem látott hatóság összefércelésével. Az új szerv fölött ott áll ugyan majd az Országgyűlés, azonban ahogy a megteremtése, úgy alapjainak átalakítása is csak a szavazatok kétharmadával lenne lehetséges.hirdetésElőbb-utóbb a Fidesz elveszíti alkotmányozó többségét, ám a mára kialakított gazdasági, választójogi és közigazgatási keretek közt nem úgy tűnik, hogy bármilyen politikai erőnek egyhamar hasonló fölénye lehetne. Addig a hatóságnak, illetve akár kétszer kilenc évre kinevezett elnökének jogköreit a sarkalatos törvényeknél alacsonyabb rendű jogszabályokkal legföljebb korlátozni lehet, felszámolni nem, a szervezet pedig megmarad mint a hatalmat koncentráló állam az államban.Jogkörei rendkívül szélesek, és még szélesebbnek tűnnek majd egy esetleges kormányváltás után. A hatóság lesz a Szerencsejáték Felügyelet és a dohány-kiskereskedelem fölött álló ND Zrt. jogutódja, ez fogja ellenőrizni és szabályozni mindkét területet. Komoly pénzekről van szó: a központi költségvetés 2021-ben 35 milliárd forintot vár játékadóból és több mint 400 milliárdot a dohánytermékek jövedéki adójából. Ehhez jön még az áfa, az érintett vállalkozások egyéb közterhei és a több százmillió forintra rúgó koncessziós díjak.S akkor még nem esett szó arról az összegről, amit ezek az állam által engedélyezett és felügyelt tevékenységek a szerencsés vállalkozóknak fialnak. A Szerencsejáték Zrt. pedig lényegében az egyetlen, jelentős nyereséget termelő állami nagyvállalat. Amely civil szervezeteket is támogat, például a békemenetnek nevezett felvonulásokat organizáló, most éppen a jövő évi választásokra hangoló CÖF-öt.De a koncessziók közül nemcsak a szerencsejáték és a dohánykereskedelem kerül a hatóság alá, hanem az összes. A meglévő szerződések módosítása vagy megszüntetése csak az ő egyetértésével lenne lehetséges, új kontraktus megkötésére vonatkozó eljárást pedig még csak elindítani sem lehetne az egyetértése nélkül.Így ha például a mostani vezetés valamilyen monopóliumot bagóért egy szívének kedves szereplőnek ad át, ezt az utód nem változtathatná meg. Másrészt az új bevételi forrásokat teremtő koncessziós szerződések megkötését is ellehetetleníthetné a hatóság. 2020 végén egyébként a kormány már létrehozta a Nemzeti Koncessziós Irodát a kiemelt állami koncessziók kezelésére, ami már önmagában minden lehetőséget megad a centralizációra, de az a (mindenkori) kormány része, a fölé kerülő és vétójoggal felszerelendő új hatóság azonban nem lesz az.Az új szerv szinte teljes szabályozói és felügyeleti hatalmat kap a bírósági végrehajtói kar és a felszámolók fölött is. Utóbbiak piacát épp nemrég osztották újra, a vonatkozó pályázat nyertesei közt se szeri, se száma a kormányközeli szereplőknek. Márpedig az biztosra vehető, hogy a koronavírus-járvány okozta válság után sok végrehajtás fog indulni, sok csődvédelem, árverezéssel járó felszámolás következik. A felszámolók „barátivá” tételével pedig megkönnyíthető a csókos vállalkozók zavarosban halászása is.
|
Vészjósló nevű hatósághoz "szervezi ki az államot" a Fidesz
|
Egyelőre az állami koncessziók, a bírósági végrehajtók és a felszámolók ura lesz a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága. A kormánypárt célja ezzel is egy jövőbeli nem fideszes vezetés gyengítése.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202115__koncessziok__allami_funkciok__hatalmi_machinaciok__allamkiszervezes
|
2021-04-16 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Nagykátai Járási Ügyészség egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek küldött pénzt 2019-ben.
A nő a nagykátai járásban dolgozott, rendszeresen vitt ki pénzküldeményeket is. 2019 októberében nehéz anyagi helyzetbe került, akkor döntött úgy, hogy a kisebb értékű utalványok összegeit a címzettek aláírását hamisítva megtartja magának. A hiányt a későbbi kézbesítésekből akarta pótolni úgy, hogy azokat a korábban kiesettek részére vitte ki.
2019 októbere és decembere között tizennégy sértett részére körülbelül ötszázezer forintot nem kézbesített. Ez akkor derült ki, amikor belső vizsgálat indult, miután valaki panaszt tett. (MTI)
|
Nem kézbesítette, inkább ellopta a címzettek pénzét egy postás
|
Sikkasztás és hamis magánokirat felhasználása miatt emelt vádat a Nagykátai Járási Ügyészség egy postás ellen, aki kézbesítés helyett ellopta a címzetteknek küldött pénzt 2019-ben.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/20/nem-kezbesitette-inkabb-ellopta-a-cimzettek-penzet-egy-postas
|
2021-04-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Az Európai Bizottság (EB) 2020. március 19-én ideiglenes állami támogatási keretszabályt fogadott el, hogy enyhítse a koronavírus okozta gazdasági károkat. A 2020. április 3-án tovább lazított rugalmas szabályozásnak köszönhetően az Európai Unió tagállamai többféle módon segíthetik a náluk működő cégeket, amelyek a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek.
Magyarország az ideiglenes keret alapján három, közel 900 millió eurós (kb. 350 milliárd forint) teljes költségvetésű támogatási intézkedésről értesítette a Bizottságot. A tízféle lehetőség közül a magyar kormány hármat választott ki, amelyek kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok számára is elérhetőek: közvetlen támogatások (vissza nem térítendő kamattámogatás formájában), hitelgaranciák, kedvezményes hitelkamatlábak.
Az EB nem sokkal később, 2020. április 29-én jóváhagyta ezeket a magyarországi támogatási intézkedéseket. Margrethe Vestager, az EB versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnöke azt nyilatkozta akkor, hogy „a három, közel 900 millió eurós összköltségvetésű intézkedés lehetővé teszi Magyarország számára, hogy akár 5000 különböző méretű vállalatot tudjon támogatni a koronavírus-járvány alatt és után az azonnali likviditási szükségleteik kielégítésében, pénzügyi terheik enyhítésében és a munkahelyek megőrzésében”.
Az Eximbankon keresztül fut
Az EU által jóváhagyott támogatásblokk a magyar állam tulajdonában lévő Eximbankon keresztül fut Kárenyhítő Programcsomag néven. Ezt az exportáló, a nekik beszállító, továbbá az exportra készülő vállalkozások vehetik igénybe az Exim honlapja szerint.
Szijjártó Péter külügyminiszter az EB jóváhagyása után alig egy évvel, 2021. február 6-án beszélt arról, hogy „eddig több mint 1000 magyar vállalkozást támogattunk kedvezményes kamattámogatott hitelekkel, összesen 320 milliárd forint értékben”.
Az Exim honlapja szerint a kedvezményes hitel valóban nagyon kedvező: a kamata forintban felvett kölcsön esetén mindössze fix 0,1% – 2,3% (kkv-k esetében 3 évre 0,1%), a futamideje forgóeszközhitel esetén maximum 3 év, beruházási és befektetési hitel esetén pedig max. 6 év. A maximális hitelösszeg az éves bérköltség max kétszerese és a 2019-es árbevétel legfeljebb 25%-a lehet, de egyedi esetekben, likviditási tervvel alátámasztva akár nagyobb is.
Az EU nyilvánosságra hozta a kedvezményezetteket
Szijjártó Péter februári bejelentése után közadatigénylésben kértem ki az Eximbanktól a Kárenyhítő Programcsomag keretében támogatott cégek listáját, valamint a nekik nyújtott kedvezményes hitelek összegét és dátumát.
A február 11-én elküldött adatigénylésemre az Exim majdnem egy hónappal később, március 12-én válaszolt. Azt írták, hogy az általam kért információk a magyarországi törvények (Hpt. 160. § (1) bekezdése) szerint banktitoknak minősülnek. Viszont azt is közölték, hogy a Kárenyhítő Programcsomag keretében a 100 000 EUR-t meghaladó támogatások tekintetében közzétételi kötelezettségük van az EU felé, és ezt már teljesítették is, a lista pedig hamarosan elérhető lesz az Európai Bizottság állami támogatásokat nyilvántartó honlapján.
Eltelt újabb 1 hónap, naponta frissítettem a weboldalt, amin végre április közepén megjelentek az Exim által nyújtott támogatások. Azonban nem egészen úgy vannak a számok, ahogy Szijjártó mondta.
A táblázat összesen 932 soros, de ez nem ugyanennyi céget jelent, hanem csak 500-at, mert többen többször is kaptak pénzt.
Andrej Babis, Csányi, Viresol, WHB
Az EB által közzétett, 2021. március 30-i adatokkal kitöltött lista Szijjártó Péter bejelentésével szemben nem 320 milliárd, hanem bő 368 milliárd forintnyi támogatást tartalmaz. A különbség magyarázható az euró-árfolyam növekedésével és azzal is, hogy Szijjártó február eleji nyilatkozata után még folyósítottak pénzeket.
Az adatok értelmében a Kárenyhítő Programcsomag legnagyobb magyarországi nyertese a kínai tulajdonban lévő Borsodchem Zrt., ami 25 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt kapott. Második helyen a német Jörg Bauer tulajdonában lévő Tungsram Operations Kft. áll 15 milliárdos kedvezményes hitellel, harmadik helyen pedig a koreai tulajdonú Hanon Systems Kft. van 12,5 milliárdos kölcsönnel.
Az EXIM Kárenyhítő Programcsomag keretén belül megítélt kedvezményes kamatozású kölcsönök
Rögtön utánuk, negyedik helyen következik 10,9 milliárdos kedvezményes hitellel az NT Kft., a Kunsági Éden étolaj gyártója. A cég a cseh Agrofert vállalaté, annak tulajdonosa pedig Orbán Viktor egyik visegrádi szövetségese, Andrej Babis cseh miniszterelnök.
De az Exim listája szerint kedvezményes hitelt kaptak még más híres cégek is.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Viresol két részletben összesen 2,5 milliárd forint, a Paár Attila többségi tulajdonában lévő tenderbajnok West Hungária Bau Kft. (WHB) 3,5 milliárd forint, a Csányi Sándor tulajdonában lévő Hungerit Zrt. két részletben összesen 2,4 milliárd forint támogatott kölcsönt kapott.
A mindenféle hivatalos okmányt és legújabban a védettségi igazolványokat is gyártó ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt. négy részletben összesen 5 milliárd forint hitelt kapott.
Párizs Property, Széles Gábor, Tedej
Vissza nem térítendő támogatást sokkal kevesebben kaptak és jóval kisebb, néhány százezer forinttól pár millióig terjedő összegekben. A legnagyobb ilyen támogatást (11,1 millió forintot) az MSZP-közeli Tedej Zrt. kapta, ami érintett lehet a hajdúnánási MotoGP-pályában is a földjei miatt. A cég emellett két részletben 830 millió forint kedvezményes hitelt is kapott az Eximtől.
Az EXIM Kárenyhítő Programcsomag keretén belül megítélt vissza nem térítendő támogatások
A Párisi Udvart még Rogán Antal V. kerületi polgármestersége idején megvásárló Párizs Property Kft. 600 millió forint kedvezményes kölcsönt kapott az Eximtől.
Az Ajkai Elektronikai Zrt., ami a Fidesz-közeli üzletember, a kormánypárti Magyar Hírlapot is birtokló Széles Gábor tulajdona (a Műszertechnika-Holding Zrt.-n keresztül), 178,6 millió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott.
Nagyon sok élelmiszeripari, agrár és szállítmányozási cég is szerepel a listán. Utóbbiak között pedig ott van Éder Zoltán árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó, aki az Mfor.hu tavaly márciusi cikke szerint a hévízi Hotel Aquamarin tulajdonosa (a Hotel Imperial Hungary Kft.-n keresztül) lett, miután megvette az önkormányzattól.
Borászatok és állami cégek
Megtalálhatók a listán még olyan ismert cégek is, mint a Hilltop Neszmély, a Varga Pincészet, a nemrég Mészáros Lőrinc közelébe került Gallicop Zrt. (2,4 milliárd kedvezményes kölcsön), a Veres Tibor tulajdonában lévő Graboplast (1,1 milliárd forint kedvezményes hitel), a Gyermelyi Zrt. (5,8 milliárd forint kedvezményes hitel), a Sága és Frei Tamás kávézóhálózata, a Café Frei.
További érdekesség, hogy állami vállalatok is szerepelnek a listán.
A Magyarország és Ausztria közös tulajdonában lévő vasúti cég, a GySEV Zrt. például 1,1 milliárd forint kedvezményes kölcsönt kapott. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 75%-os tulajdonában lévő Rába Járműipari Holding Nyrt.-nek pedig három leánycége is kapott támogatást: a Rába Futómű Kft. két részletben 3,9 milliárd forint, a Rába Járműalkatrész Kft. 1,9 milliárd, a Rekard Hajtómű- és Gépgyártó Kft. pedig két részletben 1 milliárd forint kedvezményes kölcsönt vett fel.
Emellett ott van a listán a hajdúszoboszlói önkormányzat tulajdonában lévő Hungarospa Hajdúszoboszló Zrt., ami a helyi gyógyfürdőt működteti és 800 millió forint kedvezményes kölcsönt kapott. Egy másik közpénzes cég, a gyulai önkormányzat tulajdonában lévő Gyulahús Kft. pedig három részletben összesen 378 millió forint kedvezményes kölcsönt kapott az Eximtől.
Itt lehet böngészni az összes támogatást kapott céget kategóriánként, a szürke csíkokra kattintva:
Az EXIM Kárenyhítő Programcsomag keretén belül megítélt támogatások kategória szerint
Szijjártó Péter a 2021. február 6-i bejelentésében azt mondta, hogy a nagy sikerre való tekintettel az év végéig meghosszabbítják az Exim Kárenyhítő Programcsomagját. Az Európai Bizottság pedig néhány napja jóváhagyott egy újabb hasonló, ezúttal 50 millió eurós (mintegy 18 milliárd forintos) magyar programot a koronavírust megszenvedett cégek támogatására.
Adatvizualizációk: Szabó Krisztián. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Mészáros Lőrinc (b1) és Orbán Viktor (b2) a Viresol új búzafeldolgozójának átadásán 2019. február 11-én Visontán (forrás: Orbán Viktor/Facebook)
Frissítés 2021.04.20., 18:12: Cikkünk korábbi verziójában tévesen az szerepelt, hogy az Eximbank a kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat EU-s pénzből fizeti. A tévedésért olvasóink és az érintettek elnézést kérjük.
Frissítés 2021.04.22.: Cikkünk megjelenése után az Eximbank azt közölte, hogy „a programon belül vissza nem térítendő támogatást, kamattámogatásként kizárólag a COVID járvánnyal sújtott kkv-k vehetnek igénybe maximum 720 millió forint összegű, 3 éves, az Átmeneti Keretszabály 3.3. pontja (kedvezményes kamatozású hitel) szerinti (forgóeszköz)hitelhez. Ezért is van az, hogy egyes cégek kétszer szerepelnek az adatbázisban, mert ugyanazon (kedvezményes kamatozású) hitelhez vissza nem térítendő támogatásként, további kamattámogatásban részesültek. Ezeket az adatbázis (annak ellenére, hogy azt egy hitel keretében nyújtotta az Eximbank) két különböző támogatásként tünteti fel.”
|
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége és a WHB is kapott kedvezményes COVID-hitelt
|
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/20/meszaros-lorinc-kemenyitogyara-andrej-babis-etolajos-cege-es-a-whb-is-kapott-kedvezmenyes-covid-hitelt-az-eximbanktol/
|
2021-04-20 15:42:41
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A koronavírus okozta gazdasági nehézségek csökkentésére, a vállalkozások támogatására az Európai Unió rugalmas szabályokat vezetett be 2020 tavaszán. Magyarország egy 350 milliárd forintos keretösszegű csomagra nyújtott be igényt, amit az Európai Bizottság (EB) 2020. április 29-én jóvá is hagyott.
Ezután indította el a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank a Kárenyhítő Programcsomag néven futó támogatási projektet, amelynek során kedvezményes hiteleket és kamattámogatást nyújtanak magyarországi cégeknek.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára, Andrej Babis étolajos cége, és a WHB is kapott kedvezményes Covid-hitelt az Eximbanktól
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül.
A magyar törvények szerint az adatok, hogy ki mennyi kölcsönt kapott, banktitoknak minősülnek, de az Eximnek beszámolási kötezettsége van az EB felé, és ez utóbbi a honlapján nyilvánosságra is hozta a támogatottak listáját. Abból pedig kiderül, hogy a tenderbajnok WHB mellett Andrej Babis cseh miniszterelnök étolajos cége és Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a Viresol is több milliárd forint kedvezményes COVID-hitelt kapott az Exim jóvoltából.
Olcsó hitel mellé ajándékpénz
Az EB honlapján viszont az is szerepel, hogy a keményítőgyár a 2,5 milliárdos támogatott kölcsön mellett ajándékpénzt is kapott:
2020 decemberében a Pénzügyminisztérium 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást nyújtott a Viresolnak.
Érdekes módon ennek semmi nyoma sem a minisztérium, sem a Viresol honlapján. A kormányzati honlapon mindössze egy hírben szerepel a cég neve: Varga Mihály pénzügyminiszter 2020. november 6-án bejelentette, hogy a Viresol az Egészségipari Támogatási Program keretében „a járványhoz kapcsolódó 430 millió forintos kapacitásbővítést valósít meg, hazai alapanyagforrásból tud majd az egyre emelkedő etanol termékek iránti keresletnek eleget tenni. Ehhez a kormány 406 millió forintos támogatást nyújt”.
Mészáros és Szíjj közös cége
A visontai keményítőgyárat működtető céget 2015-ben alapította a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Mészáros és Mészáros Kft., és az akkor még kevésbé ismert Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Kft., majd fokozatosan átalakult. 2018 elején a cég neve Viresol Kft.-re változott, az év végén pedig a Mészáros és Mészáros Kft. helyébe lépett az Opus Global Nyrt. és a Talentis Group Zrt. a Duna Aszfalt mellé.
Mivel a Mészáros érdekeltségébe tartozó Opus a Viresol többségi tulajdonosa és a Talentis is Mészárosé, az ő cégeként szokás a Viresolra hivatkozni – mi is ezt szoktuk tenni –, de érdemes észben tartani, hogy a Szijjártó Péter külügyminisztert luxusjachtoztató Szíjj Lászlónak is van benne tulajdoni hányada.
A cég NER-közeliségét jól mutatja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2019. február 11-én beszédet mondott a Viresol új búzafeldolgozó üzemének átadásán és Mészárossal közös fotóalbumot tett közzé a Facebookon.
Legutóbb egyébként márciusban írtunk a cégről, amikor sajtópert nyertünk ellene. Az ügy előzménye az volt, hogy 2019 novemberében elsőként számoltunk be arról, hogy ipari mennyiségű szerves anyag csak a szomszédos telephelyen felhúzott keményítőgyárból kerülhetett a Mátrai Erőmű technológiai víztározójába, ahol aztán tömeges rosszullétet kiváltó gázszivárgásokat okozott.
2020 áprilisában közreadtuk a történteket kivizsgáló katasztrófavédelmi hatóság eltitkolt határozatát, amelyben néven nevezik a felelőst, sőt, megtiltják számára az Őzse-völgyi víztározó további használatát és műszaki átalakításra kötelezik az esetleges jövőbeli környezetkárosítás elkerülése érdekében. A Viresol emiatt sajtó-helyreigazítási keresetet nyújtott be az Átlátszó ellen, de a bíróság jogerősen elutasította.
|
A Viresol 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást is kapott a 2,5 milliárdos COVID-hitel mellé
|
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. A hitelt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank folyósítja, de az Európai Unió (EU) finanszírozza – ennek köszönhető, hogy egyáltalán kiderült. Az EU-s nyilvántartásban az is szerepel, hogy a Viresol a Pénzügyminisztériumtól is kapott pénzt: 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást adott a tárca a cégnek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/04/20/a-viresol-13-milliard-forint-vissza-nem-teritendo-tamogatast-is-kapott-a-penzugyminiszteriumtol-az-eximes-covid-hitel-mellett/
|
2021-04-20 15:48:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Tavaly ősszel figyeltünk föl arra, hogy a 2019 előtt fideszes vezetésű VIII. kerület kedvelt építőipari beszállító cége, a Hufer-Bau Kft. a már momentumos polgármester vezette Terézvárosban is elnyert egy nagyobb tendert. Akkor megkerestük a kerületi vagyonkezelő vezérigazgatóját, a Liberálisok volt politikusát, Bodnár Zoltánt, aki elmondta, hogy ez még az előző vezetés által kötött több éves, egymilliárd feletti ingatlanfelújítási keretszerződés utolsó pályáztatása volt, és tavasszal (vagyis most, cikkünk írásakor), amikor a keretszerződés lejár, új pályázatokat fognak kiírni.
Így történt. Ezek egyike volt az a pályázat, melyet március 1-én a Gesztelyi Fivérek Kft. nyert.
A Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. vezérigazgatója mostani megkeresésünkre elmondta, hogy három szolgáltatásra írtak ki pályázatot. Mindegyik nyílt közbeszerzés volt.
A Gesztelyi Fivérek az útjavítást nyerték el, és hasonlóan egyedül nyert a „gyorsjavítások” kisebb összegű pályázatának győztese.
A harmadik pályázat volt korábban a Hufer-Baué: az ingatlanfelújítási, melyben jövő héten hirdetnek nyertest. A három közül ez a legnagyobb összegű. Itt a három legjobb ajánlatot tevővel kötnek majd keretszerződést. Ez a konstrukció egy maximális keretösszegről szól több évre, és amikor egy-egy konkrét munkát megpályáztatnak, akkor már csak a három nyertest versenyeztetik.
Jól ment a Fidesz alatt
A fideszes vezetésű Józsefváros állandó építési tendernyerteseinek egyike a Gesztelyi Fivérek Kft. (amelyik most nyert a már ellenzéki kerületben), a másik a Hufer-Bau Kft., a harmadik a Fauna-Duó Kft., a negyedik pedig az EU-Line Zrt.
Ők voltak Józsefvárosban 2019 előtt a nagyobb közbeszerzés-nyertesek.
A Hufer-Bau Kft-nek 2015-től 12 nyertes pályázatát találtuk meg. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a cég összesen nettó 660 millió Ft értékű megrendelést kapott Józsefvárostól (illetve az önkormányzat vagyonkezelő cégétől) épületfelújításokra, óvodák energetikai korszerűsítésére (itt a másik induló az EU-Line Zrt. volt), bontásra, felújításra.
A fideszes önkormányzat kedvelt tendernyertesei többször indultak ugyanazon a közbeszerzésen. Így például a Hufer-Bau ‒ tudomásunk szerint ‒ utolsó nyertes józsefvárosi tenderén (addiktológia kialakítása az Illés utcában) egy másik induló a Bástya Millenium Zrt. volt. A Fradihoz köthető cégről a Magyar Narancs írt korábban. Egyébként, tudtuk meg az önkormányzattól, a 2018 júniusában 94 millió forintos összegű addiktológia-építésből nem lett semmi.
A Hufer-Bau rendszeres alvállalkozója a Jon Bau Kft. volt. Ennek 2014-ig tulajdonosa és ügyvezetője, Jónás Nándor nem csak építőipari munkákat végzett a kerületnek. 2015 augusztusában a még polgármester Kocsis Máté ellen tüntetőket inzultálta, egy nőt meg is ütött.
Szintén nem építőipari tevékenysége részeként vett részt Jónás egy, a Kék Pont (elüldözésükig a kerületben működő drogprevenciós és ártalomcsökkentő munkát végző alapítvány) elleni ‒ önkormányzati fideszes politikusokat felvonultató ‒ tüntetésen.
Az Átlátszó tárta föl, hogy Jónás sok megrendelést kapott a kerülettől (például 2011-ben ő bonthatta el a Teleki téri piacot).
A harmadik gyakori szereplő a józsefvárosi közbeszerzéseken a Hufer-Bau
mellett, néha vele együtt, a Fauna-Duó Kft., amelynek ügyvezető-tulajdonosa Gesztelyi-Nagy György. Igen, ez a cég is ugyanannak a családnak a tulajdonában van, mint a most márciusi terézvárosi győztes, a Gesztelyi Fivérek Kft. A Gesztelyi család is jelentős közbeszerzéseket nyert cégeivel, több kerületben is.
Az EU-Line Zrt. szintén rendszeresen felbukkan a „nyolcban”, de az ötödik kerületben, Rogán Antal polgármesterségének utolsó három évében közel 5,5 milliárd forintnyi megrendelést kapott ‒ írta meg régebben a Direkt36. A cikk a cég VIII. kerületi megbízásai közül egy 2014-es, közel 1 milliárd forintos munkát említ.
Mi 2015-től összesen 573 millió forintnyi megbízását találtunk. 2019 júliusában még 300 milliós szerződést kötött vele a kerület út- és járdajavításra.
Ilyenen indult az EU-Line idén Terézvárosban is.
A józsef- és terézvárosi beszállító cégek Zuglóban is sikeresek voltak. Gesztelyi Nagy György Fauna-Duójával a mostani budapesti főpolgármester kerületi polgármester elődje, Papcsák Ferenc kötött még keretszerződést, szintén felújítási munkákra 2014 októberében. Ennek nyomán találtunk a zuglói önkormányzat honlapján 5 szerződést a Fauna-Duóval Karácsony Gergely idejéből. Még ősszel elküldtük az önkormányzatnak kérdéseinket a három építőipari cég lehetséges egyéb szerződéseivel kapcsolatban, de nem kaptunk választ.
És jól megy most is
Az útfelújítások és a közétkeztetés mellett a másik nagy állandó kerületi szolgáltatás a parkfelújítás. Tavalyi cikksorozatunkban bizonyítottuk, hogy évtizedek óta ugyanaz a cégháló nyeri el sok kerületben ezeket a munkákat ‒ függetlenül attól, hogy éppen melyik politikai oldal irányítja az önkormányzatokat. A bonyolult céghálóból pedig előbukkant egy, a pártok alatt (fölött) lévő hálózat is.
Ahogy a kertészeti, parkfenntartó cégek együtt mozogtak a különböző kerületekben, az építőipari favoritok is felváltva, vagy konzorciumban vitték el a tendereket. Most is együtt bukkantak föl a terézvárosi önkormányzat új tenderén.
Említettük a tavasszal kifutott milliárdos keretszerződést, melyet 2019. január 10-én még az előző terézvárosi vezetés kötött a Huferrel, a Fauna-Duóval, és egy harmadik céggel kerületi építési, felújítási munkákra.
Ezek után nem meglepő, hogy a friss terézvárosi útfelújítási tender egyik indulója, a nyertes Gesztelyi Fivérek Kft. mellett, az EU-Line volt.
A harmadik pályázó sem áll távol a Fidesztől: ez a mezőkövesdi Szilvási Építő Kft., amelyet forrásaink Tállai András mezőkövesdi fideszes képviselő, adóhivatali elnök holdudvarába sorolnak. Számtalan városi, megyei megbízást nyert el ez a helyi családi cég, rendszeresen Tállai Andrással adják át ezeket, és 2018-ban Tállai András terjesztette föl Magyar Gazdaságért díjra Szilvási Andrást, a cég tulajdonosát.
Megkérdeztük Bodnár Zoltánt, a terézvárosi vagyonkezelő vezérigazgatóját, hogy miért döntöttek az Opten céginformációs rendszer adatai szerint egy embert sem foglalkoztató Gesztelyi Fivérek Kft. mellett a 300 milliós útfelújítási pályázaton.
A referenciái megvoltak, mondta, minden feltételnek megfelelt, és a másik két pályázó 2,5-3 szoros áron vállalta volna a munkát. „Messze a Gesztelyi Kft. ajánlata volt a legjobb.”
Közbeszerzéshez értő forrásaink szerint furcsa, hogy évek óta ugyanazokban a kerületekben, sokszor konzorciumban dolgozó cégek ilyen nagy árkülönbséggel adjanak be egy ismert helyre/munkára pályázatokat. Szerintük ezek lehetnek ún. „támogató pályázatok” is. (A parkbizniszről szóló cikksorozatunkban beszéltünk olyan vállalkozóval, akit ‒ más tendereken ‒ ilyen támogató pályázatra kértek föl a későbbi nyertesek.)
Kérdésünkre, hogy tudja-e a nyertes cég korábbi bekötöttségét, Bodnár Zoltán így felelt: „A Gesztelyi korábban dolgozott ugyanennek a kerületnek, panasz nélkül. Nem az érdekel, hogy hova köthető, hanem hogy a munkát jól elvégezze.”
Az említett három kiírt terézvárosi közbeszerzés közül a legkisebbet, a gyorsjavításokról szólót egyébként a Mesterszerviz Kft. nyerte, 180 millió forintért. Itt nyolc pályázó volt.
Pár napja a Jókai tér felújításának pályázatát is meghirdette a kerület.
A héten pedig eldől, hogy ki nyerte a két évre szóló, egymilliárd fölötti terézvárosi építési-felújítási pályázatot.
Tizenhárman jelentkeztek, tudtuk meg Bodnár Zoltántól; a Hufer-Bau nem indult.
|
Volt fideszes kerületek kedvelt beszállítója nyert tendert az ellenzéki Terézvárosban
|
300 milliós keretszerződést kötött a terézvárosi vagyonkezelő egy olyan céggel, amely már az előző, fideszes kerületvezetéstől is megkapta ezt a megbízást, és a Kocsis Máté irányította Józsefváros állandó tendernyertese volt néhány másik céggel együtt. Terézvárosban is együtt bukkantak föl.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/volt-fideszes-keruletek-kedvelt-beszallitoja-nyert-tendert-az-ellenzeki-terezvarosban/31205922.html?fbclid=IwAR2vcJnawly7qv9mjrHMJwgihClJQHRtaoj5l8Q72_pxVtm2SBhNISkOWHE
|
2021-04-20 15:59:04
| true | null | null |
Szabad Európa
|
2016-ban a kormány 7,9 milliárd forintot irányzott elő a Fertő tó turisztikai fejlesztésére, majd 2019 tavaszán ezt az összeget 23,2 milliárd forintra emelték. Mivel a Fertő tó egyetlen stranddal és víziteleppel rendelkező magyarországi partszakasza Fertőrákoson van, a pénzből itt akarnak megvalósítani egy óriási állami beruházást. A tervek szerint épül majd egy ökocentrum, sportközpont, kikötő, 100 ágyas szálloda, vendégházak, kemping, étterem, új strand és kikötő, hogy minél több turistát csábítsanak ide, és készül egy 880 férőhelyes parkoló is.
A beruházást a 2017-ben létrehozott, állami tulajdonú Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) irányítja. A cég vezérigazgatója Kárpáti Béla, aki egyben a soproni KDNP alelnöke is. A projekt mögött a helyiek a miniszterelnök lányát, az állami turizmus környékén mozgolódó Orbán Ráhelt sejtik.
Fertő parti fejlesztés – bemutatófilm
A kormány tervei óriási tiltakozást váltottak ki: a gigantikus építési projektet egyszerre ellenzik az eddigi természetközeli fertőrákosi partért aggódó helyiek, az élővilágot féltő környezetvédők (a part Natura 2000 besorolású természetvédelmi terület, és a tóval együtt a Fertő-Hanság Nemzeti Park része), a strandról a beruházás miatt kiebrudalt szolgáltatók (büfések és hajósok), a bontásra ítélt világhírű cölöpházak tulajdonosai, valamint a Fertő tó nagyobb részét tulajdonló Ausztria, és a terület világörökségi címe miatt érintett UNESCO is. Utóbbi kettőt egyébként nem is értesítette a magyar kormány a tervezett fejlesztésről, csak a sajtóból és civilektől szereztek róla tudomást.
Hiába a széleskörű ellenállás: a magyar kormány csökkentette ugyan a projekt költségvetését (az eredetileg tervezett 20-30 milliárd forint helyett „csak” 9 milliárdot szán rá 2020-ban és 2021-ben összesen), de elkezdte azt megvalósítani.
Tavaly októberben az SFTFN által bő 800 férőhelyes vitorláskikötőre kiírt közbeszerzést a Mészáros és Mészáros Kft. nyerte el nettó 9,3 milliárd forintos ajánlattal.
Kezdődik a Fertő tavi gigaprojekt: Mészáros Lőrinc cége vitorláskikötőt épít 9 milliárdért
A lakossági ellenállással nem törődve nekiáll a kormány a Fertő tóhoz tervezett turisztikai óriásberuházásnak, amely mögött a helyiek Orbán Ráhelt, a miniszterelnök lányát sejtik. A most megjelent hivatalos tájékoztató szerint a Mészáros és Mészáros Kft. nettó 9,3 milliárd forintért kezdi el a projektet: 813 férőhelyes vitorláskikötőt építenek.
Január végén az önkormányzati tulajdonban lévő Sopron Média írt egy rövid pozitív cikket a beruházásról, és arról, hogy a kivitelező próbacölöpözést végzett a talaj teherbírásának vizsgálatához – arra azonban gondosan ügyelt a lap, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő cég nevét nehogy leírja. Február elején pedig elindult a projekt Facebook-oldala, ahol természetesen egekig magasztalják a beruházást, ami nagyon szép és jó lesz a közzétett posztok szerint.
Próbacölöpözést tartott a kivitelező a Fertő tó partján
További részletek: https://www.sopronmedia.hu/cikkek/probacolopozest-tartott-a-kivitelezo-a-ferto-to-partjan
Néhány napja egy osztrák lap, a Standard írt a beruházásról. A cikkben szerepel egy drónvideó, amit a Freunde des Neusiedlersees (A Fertő tó barátai) nevű Facebook-oldalra töltött fel valaki névtelenül, ugyanis – ahogy az osztrák cikk korrekten ismerteti – Magyarországon január eleje óta törvény tiltja az engedély nélküli drónvideó készítését és publikálását.
Létezik egy magyar Fertő tó barátai nevű Facebook-oldal is, ahol szintén elérhető a fenti videó és több fénykép is, amik bemutatják a pusztítást. Bár a beruházás miatt a part egészét lezárták, a helyi civilek kvázi sportot űznek abból, hogy valahogy megközelítsék a területet és dokumentálják, hogy mi történik.
A Standard arról is ír, hogy a Fertő tó jellegzetes cölöpházainak tulajdonosait felszólították, hogy bontsák le az ingatlanokat legkésőbb április végéig, és több tulajdonos már szót is fogadott, mert nem akar pereskedni a magyar állammal. A háztulajdonosok egyébként egy magyar cégtől 100 ezer eurós (kb. 36 millió forint) árajánlatot kaptak a beruházón keresztül, de volt, aki megoldotta egy másik céggel 30 ezer euróért (kb. 10,8 millió forint).
A cölöpházak eredetileg vállalati üdülőknek épültek és még a mai napig köztük van/volt a posta, a vízművek és a rendőrség épülete, de néhány ház osztrák és magyar magánszemélyeké. A tulajdonosok speciális helyzetben vannak, mert a tó a magyar állam tulajdona, ezért a mederhasználatért komoly bérleti díjat fizetnek, de a ház a sajátjuk, amibe hatalmas összegeket fektettek az évek során. Mérettől és állapottól függően 40–100 millió forintot ér egy cölöpház. Arról azonban nincs szó, hogy a tulajdonosok bármiféle kárpótlást kapnának az államtól.
Azonban ahogy egyikük fogalmazott az Átlátszónak: „Ez nem csak egy ház. Ez olyan, mint a nagy szerelem. Ilyen csak egyszer van az életben az embernek. Vagy egyszer sem”.
Címlapkép: A szerző 2019. augusztus 7-én készült fotója.
|
Mészárosék letarolták a nádast, a tulajdonosoknak le kell bontaniuk a világhírű cölöpházakat
|
Tavaly elkezdődött a Fertő tóhoz tervezett kormányzati óriásprojekt: Mészáros Lőrinc cége nyerte a vitorláskikötő építését 9 milliárd forintért. Helyszíni fotók szerint a kivitelező nagy területen letarolta a nádast, és hatalmas gépek dolgoznak a helyszínen. Közben a világhírű cölöpházak tulajdonosait felszólították az ingatlanok lebontására, ami több tízmilliós költséget jelent nekik.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/12/meszarosek-letaroltak-a-nadast-a-tulajdonosoknak-le-kell-bontaniuk-a-vilaghiru-colophazakat/
|
2021-04-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy bő két hete már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. - amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg - korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. Augusztusra már csak Pécs maradt, ami hazai pálya, mert ez a cég székhelye.
Emlékezetes: az Elios-botrány lényege, hogy Hamar Endre cége, a Sistrade fideszes polgármesterek által vezett önkormányzatoknak készített energetikai tanulmányokat, amelyek meghatározták a további ügymenetet, ezzel aztán lényegében eldőltek a feltételek a későbbi tenderkiírásokhoz, amelyekkel kivitelezőt kerestek az önkormányzatok. Rendre az Elios Zrt.-t találták meg.
Hamar Endre 2013 januárja és 2014 áprilisa között a Sistrade-ben és az Eliosban is tulajdonos volt. Hamar Endre egy iskolába járt a kormányfő vejeként ismert Tiborcz Istvánnal, majd 2011-től közös vállalkozást működtettek Hamar & Tiborcz Jogi és Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. néven.
A Felcsút önkormányzatának honlapjára feltöltött dokumentumokból kiderült, hogy 2016-ban és 2017-ben a Sistrade Kft. készített javaslatokat a világítás korszerűsítésére a Mészáros Lőrinc üzletember vezette falunak. A Fejér megyei község két lépcsőben modernizálta a közvilágítást. Első alkalommal 259 közterületi lámpát cseréltek le ledtechnológiára, majd a második ütemben további 96 világítótesttel bővítették a ledes rendszert Felcsúton. Nem mellékes, hogy a dokumentumokból kiderült az is, nem csupán javaslatokat tett Hamar Endre cége, de a Sistrade Kft. üzemeltette a felcsúti közvilágítást is.
Az OLAF pénzügyi, közbeszerzési szabálytalanságokra utaló nyomokat talált, és azt kérte a magyar ügyészségtől, hogy folytassák le az ezzel kapcsolatos nyomozást. Magyarországon azonban felelősségrevonás nem történt ebben az ügyben, bár Polt Péter legfőbb ügyész azt mondta, nagyon alapos vizsgálatot folytattak.
Mi az a végelszámolás?
A cég végelszámolását egyszerűsített módon is le lehet folytatni. Az egyszerűsített végelszámolást azok a könyvvizsgálatra nem kötelezett cégek vehetik igénybe, amelyek az eljárást a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül be tudják fejezni. Az adózónak egyszerűsített végelszámolás esetén végelszámolót nem kell választani. A végelszámolót terhelő feladatokat a cég vezető tisztségviselője, tisztségviselői látják el. Ebből következik, hogy a vezető tisztségviselő által adott meghatalmazások a végelszámolás alatt is érvényesek
- olvasható a NAV végelszámolási kisokosában. Az egyszerűsített végelszámolás megindítását nem kell a cégbírósághoz bejelenteni, sem a Cégközlönyben közzétenni. Az adózó az eljárás alatt elhatározhatja az egyszerűsített végelszámolás megszüntetését és a cég működésének folytatását is. Tehát jogilag még van lehetőség arra, hogy a Sistrade nem szűnik meg.
Hamar Endre jelenleg az egyik tulajdonosa a pécsi Vár-Gold Kft.-nek, amely 5,6 millió forintot kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által szervezett Kisfaludy-pályázaton a pécsi Retró panzió felújítására. A panzió most is nyitva van, de csak üzleti vendégeket fogad. Szintén tulajdonos Hamar Endre az INTENTIO Reorganizációs és Válságmenedzser Kft.-ben, amelynek egyik profilja éppen a végelszámolás.
Az INTENTIO Reorganizációs Kft. egyedi megbízás alapján áll azon társaságok rendelkezésére, amelyek tulajdonosai az üzleti tevékenység megszüntetése és szabályos befejezése mellett végelszámolási eljárás keretében történő jogutód nélküli megszüntetéséről döntöttek. A megbízás keretében társaságunk teljeskörű asszisztenciát nyújt annak érdekében, hogy a megszűnő társaság cégjegyzékből történő törlése után se maradjanak rendezetlen ügyek és pénzügyi tartozások
- szól a cég bemutatkozása. Itt Hamar Endre mellett tulajdonos még a C-Holding Kft.-én keresztül Czéh-Tóth Márk is. A pécsi üzletember érdekeltségébe tartozó Hotel Palatinus Kft. pedig szintén az MTÜ-féle Kisfaludy-pályázatokból kapott 3,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást.
Mi lesz így a közvilágítással?
Az Elios-botrány óta tudható, hogy nemcsak a közvilágítás korszerűsítése, hanem az üzemeltetése is óriási üzlet Magyarországon. A piacon új cégek bukkannak fel, de a tulajdonosok igazából régi energetikai motorosok. Lapunk is megírta, hogy tavaly egy december 7-én publikált határozat szerint például közvilágítási üzemeltetési engedélyt kapott az Oriental Lux nevű cég 21 településre. Ezek többsége borsodi vagy szabolcsi falu. A tulajdonos a Makra-család: Makra Attila és Makra József. Ők a tulajdonosai a GREP Green Public Lighting Zrt.-nek is
Ez a cég felbukkant korábban az Elios-botrányt taglaló OLAF-jelentésben is. A 24.hu számolt be arról, hogy a hévízi projektnél például három pályázó adott be ajánlatot, az Elios mellett a Makra-család által tulajdonolt GREP és a Polár Stúdió. Az ajánlatok pontosan hét és kilenc százalékkal voltak drágábbak az Eliosénál, de nem csak végösszegben, hanem minden egyes egyedi tételben is.
Az Oriental Lux 2020-ban indult be igazán, de 2021-ben sem lassít.
Eredményes volt a kocsordi közvilágítás korszerűsítésére kiírt közbeszerzés. A Közeszerzési Értesítő április 16-i számában közölték: a nyertes kivitelező a csehbányai Oriental Lux Kft. A feladat építéssel vegyes szolgáltatás keretében a közvilágítás a közvilágítási rendszer aktív elemeinek korszerűsítése, karbantartása villamos energia biztosításával, komplex üzemeltetése. Az érintett területeken összesen 533 lámpatest üzemel 533 oszlopon és karon, ezek mind érintettek a korszerűsítésben. A nyertes kivitelező a munkát nettó 84,7 millió forintból végzi el
- írta meg a szabolcsihir.hu, hogy korszerűbb lesz a közvilágítás a szabolcsi Kocsord faluban. A közbeszerzésen a Fényhozam Közvilágítás Kft.-t sikerült legyőzniük. Februárban hasonló sorrend alakult ki Nagyhalász közvilágításának korszerűsítése kapcsán: az Oriental Lux 108 millió forintos ajánlattal nyert a Fényhozam előtt.
|
Kihunynak a fények, végelszámolják az Elios-ügy központi cégét
|
Hamarosan nyoma sem maradhat a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-botrány egyik legfontosabb cégének, a Sistrade Kft.-nek. A társaság ugyanis április 1-jén a jogutód nélküli megszűnés mellett döntött. Így a cég mintegy bő két hete már egyszerűsített végelszámolás alatt van. A Sistrade Kft. - amellyel szemben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentésében konkrét vádiratot fogalmazott meg - korábban 62 településen üzemeltette a közvilágítási rendszert, de az Elios-botrány óta ez a szám folyamatosan csökkent. Tavaly márciusban már csak Pécs, Gyula, Zalaegerszeg, Tatabánya és Csépa nevű településen világított tovább a Sistrade, amelynek tulajdonosa Hamar Endre ügyvéd. Augusztusra már csak Pécs maradt, ami hazai pálya, mert ez a cég székhelye.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kihunynak-a-fenyek-vegelszamoljak-az-elios-ugy-kozponti-ceget.html
|
2021-04-20 19:34:03
| true | null | null |
mfor.hu
|
Pécs;
2020-01-31 07:45:00
Eltűnt pécsi százmilliók nyomában
A város új vezetése sok furcsaságot talált az önkormányzat cégeinél folyó átvilágítás során.
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával jelentette fel a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) Zrt. felmentett vezérigazgatóját a városháza, mivel az önkormányzat cégeinél folyó átvilágítás szerint a volt vezető két ingatlan eladásakor százmilliós nagyságrendű kárt okozott. Minderről az átvilágítást végző 11 tagú ügyvédcsapat egyik jogásza, Bodnár Imre tájékoztatta az újságírókat.
A két ügy egyikéről már írtunk. A PVH 2017 októberében eladta a belvárosban álló 12 szobás Aranyhajó Fogadót, s a vevő egy ügyvéd letéti számlájára utalt ezért 158 millió forintot. A vagyonhasznosító vezetője, Szentgyörgyi Dávid azonban nem gondoskodott arról, hogy a pénz átkerüljön a cég számlájára. Az őszi választáson a Pécset 2009 óta irányító Fideszt legyőzte az ellenzéki összefogás, s az új városvezetés az önkormányzat cégeinek átvilágításakor szembesült azzal, hogy a fogadó árát két éve nem kapta meg és nem is igényelte az amúgy komoly hitellel küszködő vagyonhasznosító. Péterffy Attila, polgármester utasította Szentgyörgyit, hogy rendezze a követelést, ám a számláról csak 21 millió érkezett. Ezek után felmentették posztjáról a vezérigazgatót. Később az ügyvéd azzal magyarázta a vártnál kevesebb pénz utalását, hogy város tartozik neki 104 milliós munkadíjjal, amit az vezérigazgató leigazolt, valamint 33 milliós kötbérrel. Az átvilágítók viszont nem találták annak nyomát, hogy az ügyvéd ilyen mennyiségű és értékű munkát elvégzett volna, és a kötbér jogosságát sem ismerik el.
A másik ügy 2018 július 12-én kezdődött: a PVH aznap hirdette meg egyik belvárosi telkét eladásra. Az ingatlant egy olyan cég vette meg, amely épp a meghirdetés napján alakult, így valós referenciája – amit pedig a kiírás elvárt – nem lehetett. A telekért oly módon fizetett volna a cég, hogy 600 millió forintért felépít az ingatlanon egy házat, amiben a város kap 114 millió forint értékű irodaterületet és gépkocsibeállót. Csakhogy a telek megvételére és beépítésére ajánlatot adott be egy referenciával bíró cég is, és ők jóval nagyobb területű, 151 millió forint értékű épületrészt kínáltak a városnak. Mégse ők nyertek, így az önkormányzat 37 milliót bukott az üzleten. Az átvilágítók azt is kiderítették, hogy a nyertes cég egy házaspár tulajdona, s az ő lányuk a vagyonhasznosítónál pr-esként dolgozott, ráadásul ő az élettársa a felmentett vezérigazgatónak.
A két ügyben kedden tett feljelentést a városháza. Péterffy Attila – kérdésünkre válaszolva - kijelentette: bízik a nyomozóhatóság szakszerű munkájában, ha azonban az ügy nem jut el a sikeres vádemelésig, akkor a város magánvádlóként belép az eljárásba, mivel az átvilágítók egyértelmű bizonyítékokat találtak a feljelentésben szereplő bűncselekmények bizonyítására.
Szerettük volna megkérdezni a fentiekről Szentgyörgyi Dávidot, ám a volt vezérigazgató hívásunkat kinyomta, és sms-ünkre nem válaszolt.
|
Eltűnt pécsi százmilliók nyomában
|
Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával jelentette fel a Pécsi Vagyonhasznosító (PVH) Zrt. felmentett vezérigazgatóját a városháza, mivel az önkormányzat cégeinél folyó átvilágítás szerint a volt vezető két ingatlan eladásakor százmilliós nagyságrendű kárt okozott. Minderről az átvilágítást végző 11 tagú ügyvédcsapat egyik jogásza, Bodnár Imre tájékoztatta az újságírókat.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3065471_eltunt-pecsi-szazmilliok-nyomaban
|
2021-04-20 19:47:11
| true | null | null |
Népszava
|
A jelenlegi korlátozások miatt a meccseket zárt kapuk mögött kell megtartani, ehhez képest az OTP Bank Liga 30. fordulójában, a Zalaegerszeg és a Budafok keddi meccsén a háttérzaj már a járvány előtti időkre emlékeztetett. És ez valószínűleg nem csak hangeffekt lehetett, mert az M4 közvetítésében tisztán hallani, ahogy a mérkőzés 5. percében a vezérlőből valaki azt mondja:
„A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még, hogy ne büntessenek érte őket, kösz.”
Az is sejthető, hogy ezt nem akarták nyilvánosan bejelenteni, mert pár másodperccel később ugyanez a hang már azt mondja: „Adásba? Bocsánat!” Közben pedig zengett a masszív ZALA-EGER-SZEG skandálás.
A csapatra hathatott a lelkesítés, hiszen a Zalaegerszeg hazai pályán 5-0-ra győzte le a kieső helyen álló Budafokot. (A hang az eredeti közvetítésben 19:07-nél szólal meg.)
A meccs után a ZTE ultrái közöltek egy képet arról, ahogy a játékosok odamentek hozzájuk a stadion sarkába, ami alapján kívülről szurkoltak:
|
„A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még”
|
A jelenlegi korlátozások miatt a meccseket zárt kapuk mögött kell megtartani, ehhez képest az OTP Bank Liga 30. fordulójában, a Zalaegerszeg és a Budafok keddi meccsén a háttérzaj már a járvány előtti időkre emlékeztetett. És ez valószínűleg nem csak hangeffekt lehetett, mert az M4 közvetítésében tisztán hallani, ahogy a mérkőzés 5. percében a vezérlőből valaki azt mondja: „A jobb oldalon fölül szurkolnak szurkolók, őket direkt nem mutatom, mert gyülekezési tilalom van még, hogy ne büntessenek érte őket, kösz.”
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/20/a-kozmedia-veletlenul-elarulta-hogy-a-tiltas-ellenere-is-voltak-nezok-a-zalaegerszeg-budafok-elleni-meccsen
|
2021-04-20 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Kedden éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a törvényjavaslatot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány átalakításáról. A többek között a Terror Háza múzeumot is működtető szervezetet ezzel olyan vagyonkezelő alapítvánnyá alakítják át, mint amilyenekké az egyetemeket is.
A törvényjavaslat elfogadása után a következő lépés az új alapítvány állami vagyonhoz való juttatása lesz, az átkerülő vagyonelemek kikerülnek az állam ellenőrzése alól.
Schmidt Mária alapítványához tartozik a Terror Háza mellett a XX. Század Intézet, a XXI. Század Intézet, a Habsburg Történeti Intézet, a Kommunizmuskutató Intézet és a Kertész Imre Intézet.
Hogy mi az értelme egyre több állami feladat ilyenfajta kiszervezésének? Magyari Péter ezt így fogalmazta meg a témáról írt átfogó elemzésében:
"Ezúttal nem is egy új gazdasági elit megteremtése a cél, mint 2010 óta oly sok alkalommal. A Fidesz-barát nagytőkések felszerelésére az EU-s forrásokból sok ezer milliárd forintot költöttek már el az Orbán-kormányok, segítik őket a közbeszerzésekkel, TAO-val. Ezen már túl vagyunk.
A mostani cél az állami feladatok kiszervezése, egy párhuzamos állam létrehozása."
|
Vagyonkezelővé alakítják át Schmidt Mária közalapítványát is
|
Kedden éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta a törvényjavaslatot a Schmidt Mária-féle Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány átalakításáról. A többek között a Terror Háza múzeumot is működtető szervezetet ezzel olyan vagyonkezelő alapítvánnyá alakítják át, mint amilyenekké az egyetemeket is.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/21/vagyonkezelove-alakitjak-at-schmidt-maria-kozalapitvanyat-is
|
2021-04-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.
Márciusban már írtunk arról, hogy Fidesz-irodákból hívogatnak embereket országszerte, hogy oltásra buzdítsanak.
Fontos hangsúlyozni, hogy semmilyen probléma nincs azzal, ha valaki arra buzdít másokat, hogy oltassák be magukat.
Olvasóink is jelezték, hogy bár a hívások egyik célja, vagyis az oltásra ösztönzés jó cél, a dolog adatvédelmi, adatkezelési keretei kérdésesek. Sokan kifogásolták, hogy nem tudni, honnan szerezte meg a párt a telefonszámukat és más adataikat, és erre a vonal túloldalán lévő emberek sem mindig tudnak válaszolni.
A telefonálók sokszor kifejezetten furcsa dolgokat mondtak a hívott személyeknek, például ilyeneket:
biztos megadta valahol az adatokat;
bár nem ismeri a hívott fél egészségi állapotát, de a Pfizer oltást ajánlja neki;
sok háziorvos nem oltja be az embereket, hanem elmegy szabadságra egy ilyen helyzetben, amikor rengeteg ember meghal a vírustól;
a polgármester nevében telefonálnak (az ellenzéki vezetésű kerület polgármestere szerint senkit nem kértek ilyesmire)
Írtunk akkor a Fidesznek, hogy honnan jutottak hozzá az elérhetőségekhez. Azt válaszolták, hogy „A járvány legyőzése csak az oltással lehetséges. A Fidesz ezért telefonon is arra biztat mindenkit – aki hozzájárult a kapcsolattartáshoz –, hogy regisztráljon és oltakozzon.”
„Adja meg lakhelyének címét, mert így tudjuk törölni”
Azóta több olvasó is jelezte, hogy kapott ilyen hívást, az egyik ilyen eset pedig egészen érdekes adatkezelési, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Olvasónkat név szerint keresték a Pest megyei 11. számú választókerület Fidesz-irodájából, „oltásra való regisztrálásra buzdítottak, érdeklődtek, hogy regisztráltam-e stb.” – írta forrásunk, majd hozzátette: „Egyszer írtam alá olyan témában ami valószínűleg a Fideszhez köthető, arra már nem emlékszem, hogy telefonszámot adtam-e meg.” A hívás után elhatározta, hogy ír a helyi képviselőnek egy e-mailt, amiben azt is kérte, hogy töröljék az adatbázisból.
Legnagyobb meglepetésére a válaszban az állt, hogy az adatai törléséhez szükségük van a lakcímére is.
Egész pontosan ezt írták:
Megkérdeztük a TASZ jogászát, hogy mennyire tekinthető problémásnak egy ilyen kérés, annyit előre elárulhatunk, hogy egy laikus számára egyáltalán nem megnyugtatóak az adatkezelés jogi keretei.
Nincs tisztázva, hogy az adatok törléséhez szükséges beazonosításkor milyen adatokat kérhet az adatkezelő
Jogilag indokolt lehet, hogy az adatkezelő további személyes adatot kér az adatok törléséhez, hiszen ez a beazonosíthatóságot szolgálhatja – erről beszélt Asbóth Márton, a TASZ jogásza. Az adatkezelőnek ugyanis biztosan tudnia kell, hogy a megfelelő ember adatait törli, hiszen – bármennyire meredeken hangzik is – elvileg lehetséges, hogy valaki nem a saját adatainak törlését kéri, akár egy rosszakaró is kérheti, hogy töröljenek valakit az adatbázisból, de az is lehet, hogy több azonos nevű ember közül kell kiválasztani a megfelelőt – mondta.
Az azonban nincs teljes mértékben tisztázva, hogy az adatok törléséhez szükséges beazonosításkor milyen adatokat kérhet az adatkezelő. Az adatkezelő számára nyilván azok az adatok relevánsak, amik az ő adatbázisában szerepelnek, hiszen ez alapján azonosítja a nyilvántartott személyeket. Vagyis hiába adjuk meg a lakcímünket, ha azt nem tartják nyilván, akkor ez nem segít az azonosításban. De előfordulhat az is, hogy időközben megváltoznak az adataink, tehát például az adatkezelőnek egy régebbi lakcímünk van meg, és mi az újat megadva próbáljuk magunkat azonosítani. Mint Asbóth mondta, ilyenkor segíthet, ha egy másik adattal azonosítjuk magunkat (pl. a személyi igazolványunk számával).
Asbóth Márton szerint a GDPR alapján mindenki megkérdezheti, hogy az adatkezelő milyen adatokat tárol róla, „a probléma csak az, hogy ahhoz, hogy ezt megcsinálják, ahhoz meg kell bizonyosodniuk, hogy tényleg arról az emberről van szó, aki kéri ezt, vagyis a hozzáférési kérelemhez is személyes adatokat kell megadni” – vezette le. Ráadásul még ha megtörténik is az azonosítás, és az adatkezelő kijelenti is, hogy törli az adatokat, nem lehet egyértelműen megbizonyosodni arról, hogy tényleg kivették-e az adatbázisból az illetőt és valóban törölték-e az adatait – tette hozzá. Persze ezek után az már egyértelmű törvénysértés, ha egy ilyen művelet után, mondjuk, másnap újra felhívják.
Az adatkezelőnek kérdésre azt is meg kell mondania, hogy mi az adatkezelés jogalapja, célja, ezt nevezi a GDPR „elszámoltathatóságnak”. Az adatkezelőnek tudnia kell tehát, hogy az adatokat mikor és milyen célra adtuk meg a számára.
Igaz, gyakori trükk, hogy ha valaki, mondjuk, egy aláírásgyűjtéskor adja meg az adatait, akkor egyúttal ad egy általános felhatalmazást az adat további kapcsolattartás céljára szóló kezelésére –
mondta Asbóth.
Ha valaki úgy érzi, hogy visszaéltek az adataival, akkor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordulhat, vagy adatvédelmi pert indíthat. Persze ha valaki rászánja magát arra, hogy kideríti, hol, milyen adatokat tárolnak róla, és elhatározza, hogy ahonnan csak lehet, törölteti magát, akkor jobb, ha tudatosítja magában, hogy ezek sok időt és energiát igénylő folyamatok, és korántsem biztos, hogy sikerül elérnie a kívánt célt.
Fidesz: Így könnyebb kikeresni az adatbázisból
Megkérdeztük a fenti történet egyik főszereplőjét, a Pest megyei 11. számú választókerület fideszes országgyűlési képviselőjét, Pánczél Károlyt, aki meglepetésünkre személyesen, egy telefonbeszélgetésben válaszolt a kérdéseinkre, de nem a fent taglalt jogi lehetőségekre hivatkozott, hanem arra, hogy lakcím alapján könnyebb keresni az adatbázisukban, állítása szerint telefonszámmal mindez nehezebb lett volna.
Pánczél Károly szerint az ügy előzménye, hogy valóban a helyi Fidesz-irodából hívják mindazokat, „akik az elmúlt években a maradjunk kapcsolatban íven, tehát teljesen törvényes kereteknek megfelelően megadták az elérhetőségüket. Sok-sok ezer választót hívunk, meg fogunk is még a napokban, szerintem az ebben a helyzetben egy teljesen normális dolog, hogy érdeklődünk a hogylétükről, sikerült-e már az oltás, tudunk-e segíteni esetleg a regisztrációban.”
Így jutottak el az említett személyhez is, aki „valóban rám írt egy emailt – folytatta Pánczél Károly –, hogy milyen adatok alapján hívtuk mi őt, hogy került ez hozzánk. És válaszoltam neki, hogy akár önkormányzati választáson, akár valamely előző választás kapcsán megadta az adatait. Csak olyanokat hívunk fel, akik megadták a telefonszámukat. (…) És valóban elkértem a lakcímét, mert az emailcímén kívül, ami egyébként nekünk nem volt meg, és a nevén kívül semmit nem tudtam a hölgyről az emailből, a telefonszámát sem.”
„A legkönnyebben úgy tudom őt beazonosítani és a kérésnek megfelelően törölni, ha megadja a lakcímét. És ez a törlés megtörtént” – mondta.
Pánczél hozzátette: az illető megadta a lakcímét, és „megköszönte a gyors intézkedést”. Miért nem a telefonszámát kérte el, ami már úgyis megvolt a Fidesz-irodában, az alapján is rá lehet keresni az adatbázisban – tettük fel a kérdést. „Nézze, az illető nem adta meg. Egyszerűbb volt lakcím szerint. És a kérésének megfelelően töröltük” – mondta. Akkor az illető lakcíme megvolt már a helyi Fidesz-irodában? – tettük fel a kérdést. Ekkor egy hosszabb hallgatás után a következő válasz érkezett: „Nézze, egy sokezres rendszerben ott van a lakcím, de még egyszer mondom, az sem derült ki, hogy melyik településen lakik. A nevét megadta, és egyszerűbb nekem, ha tudom a települést és a lakcímét is. És töröljük, lakcímestül, telefonszámostul. Nem értem, hogy mi ebben az ügy” – mondta Pánczél Károly.
Ha a telefonszáma megvolt, miért nem azt kérték az azonosításhoz? – tettük fel ismét a kérdést. „Mert úgy nehezebben tudjuk kikeresni a rendszerből” – érkezett a válasz. Lakcím alapján könnyebb keresni abban az adatbázisban? – kérdeztük. „Könnyebb, könnyebb, könnyebb” – válaszolta a fideszes képviselő.
Megkérdeztük azt is, hogy saját vagy valamilyen központi adatbázisból dolgoznak. „Ez a sajátunk, ezt mi gyűjtöttük az elmúlt tíz-egynéhány évben, különböző ajánlás-, aláírásgyűjtésekkor, fideszes maradjunk kapcsolatban ívvel, piacon vagy esetleg a saját lakásánál, hogyha ott adta meg” – mondta Pánczél.
|
Kérem, töröljenek az adatbázisból! Rendben, de előtte adja meg a lakcímét – válaszolták a Fidesz-irodából
|
Olvasónkat felhívták az egyik Pest megyei Fidesz-irodából, megkérdezték, hogy tudnak-e segíteni az oltásra való regisztrációban, majd amikor az olvasó kérte, hogy töröljék az adatbázisból, azt válaszolták neki, hogy rendben, törlik, de ahhoz, hogy töröljék, adja meg a lakcímét. Megkérdeztük a körzet fideszes országgyűlési képviselőjét, hogy miért volt szükség a lakcímre is, és megkérdeztünk egy jogi szakértőt is az adatkezelés törvényi kereteiről.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/04/21/kerem-toroljenek-az-adatbazisbol-rendben-de-elotte-adja-meg-a-lakcimet-valaszoltak-a-fidesz-irodabol
|
2021-04-21 11:34:02
| true | null | null |
Telex
|
A békési Bélmegyeren gazdálkodó vadászok joggal gondolhatták három évvel ezelőtt, hogy a saját földjeikről őket kigolyózó ifjabb Mészáros Lőrinc rövidesen leteheti a vadászpuskát, miután két pert is jogerősen megnyertek annak vadásztársasága ellen.
Az ügy háttere az, hogy 2016-ban úgy módosították a vadászati törvényt, hogy újraosztották a vadászati tájegységeket, majd az ezeken a területeken levő földtulajdonosok közgyűlésein szavaztak arról, hogy az elkövetkező 20 évre mely vadásztársasággal kötnek szerződést, azaz kik fognak ott vadászni. A békési Bélmegyeren is összehívták a közgyűlést, és itt vesztettették el a korábbi vadászati jogukat helyi vadászok, amely végül az ifjabb Mészáros frissen megalakított Vadásztársaságához került.
A helyi vadászok két pert indítottak: az egyiket az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségéért, mivel állításuk szerint rengeteg szabálytalanság történt az eljárás során, a másikat pedig azért, hogy az ő igényüket ismerjék el. Ez utóbbit a bíróság felfüggesztette azzal, hogy ha döntés születik a semmisségről, majd akkor élesedhet az érvényességi igény iránti per. Két évvel később, az előbbiek bizonyítását elfogadva, 2018 nyarán a Gyulai Törvényszék jogerősen kimondta az ifjabb Mészáros vadásztársaságával kötött szerződés semmisségét. A nyertes per után mentek a helyi vadászok a kormányhivatalhoz, hogy vonják vissza az ítélet értelmében a Hidashát-Bélmegyeri Vadásztársaság vadászati jogát, azaz Mészárosékét, és jegyezzék be az övékét. Ám a kormányhivatal vadászati osztálya azt válaszolta nekik, hogy előbb perben bizonyítsák az ő szerződésük érvényességét. Ezt a pert is megnyerték a helyiek, és ezt támadták meg ifjabb Mészárosék a Kúrián.
A Kúria 2020-as döntésével ugyan elutasította a felülvizsgálati kérelmet formai okokra hivatkozva, de az alsóbb szintű bírósági döntést hatályon kívül helyezte. A bélmegyeri vadászok ekkor keresték meg Karsai Dániel ügyvédi irodáját, aki a jogszabályokkal való zsonglőrködés miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.
|
Már csak Strasbourgban bíznak a Mészáros Lőrinc fiával hadakozó bélmegyeri vadászok
|
A békési bíróságokon jogerősen pereket nyertek Mészáros Lőrinc fiának vadásztársasága ellen a helyi gazdák, de a felsőbb szintű fórumokon a milliárdosnak adtak igazat. A békési vadászok ügyvédje szerint önkényesen válogattak a jogszabályok között.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210420_Mar_csak_Strasbourgban_biznak_a_Meszaros_Lorinc_fiaval_hadakozo_belmegyeri_vadaszok
|
2021-04-20 12:57:00
| true | null | null |
HVG
|
Összesen 292 millió forintért rendelt berendezési tárgyakat és műszaki eszközöket a paksi atomerőbővítés kerítésen kívüli beruházásaiért (beleértve a külső irodaházakat, a munkások szállásait) felelős állami cég, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A rendelés két részből áll, 262 millió forintért vesznek bútorokat az Iroda 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, 30 millióért pedig elektromos készülékeket az Arterior Komplex KFT.-től.
A megrendelésnek részét képezi az eszközök kiszállítása és a lakások berendezése is. Sőt, a nyerteseknek a szerződéskötés után össze kell rakniuk egy mintalakást, ha az nem megfelelő, szerződésszegésnek minősül.
A készülékbeszerzés tételei:
104 db mosógép,
104 db porszívó,
104 db tv,
143 db olvasólámpa,
168 db lámpatest/lámpa.
A bútorbeszerzés tételei:
295 db ágy,
327 db asztal,
34 db kanapé,
1176 db szekrény,
564 db ágyneműhuzat,
74 db sarok ülőgarnitúra,
2008 db konyhai eszköz (pl. edény, bögre, fakanál),
110 db felmosó- és vödörszett,
88 db fogasfal,
27 db fotel,
5508 fm függöny,
251 db fürdőszobai szemetes,
9 db könyvespolc,
106 db lábtörlő,
295 db lepedő,
295 db matrac,
18 db kamrai polc,
2708 db ólomsúly,
564 db párna,
108 db partvis,
525 db sín,
568 db szék,
104 db szemetes,
564 db takaró,
104 db tv-tartó fali konzol,
214 db WC-kefe,
214 db WC-papír-tartó,
139 db irodai bútor.
A PIP épp nemrég tette közzé, hogy 2021 első negyedévében mekkora összegben írt alá konkrét tervezői szerződéseket az előző évben megkötött keretbeszerzések terhére –
mások mellett egyébként a Fejér Tervező és Mérnökirodával, amely a Fejér-B.Á.L. Zrt., Mészáros Lőrinc három gyereke cégének leánya.
A szerződések közt van egy 4000 fő elhelyezését biztosító moduláris szállásépületek előkészítésére vonatkozó. Ennél, és 5,5 ezer folyóméter függönynél vagy több száz WC-kefénél, jóval többre lesz szükség.
Előreláthatóan 12–13 ezer fő dolgozik majd a paksi óriásberuházáson, 7–8 ezer munkásnak kell majd tömegszállás.
A tervek szerint a munkásokat a Duna paksi oldalán külön e célra épített konténerparkban fogják elhelyezni, a kalocsai oldalon pedig egy felújított, jelenleg használaton kívüli laktanyában.
Ami magát az erőműberuházást illeti, 2014-ben a kormány azt ígérte, hogy a két új blokk közül az első 2023-ban már termelni fog, de a mostani ütemezés szerint itt még nem tartunk. A beruházás 2014 után az Európai Bizottság vizsgálatai miatt csúszott, majd miután 2016-ban megkapta a projekt a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatomra kellett évekig várni, hogy beadja a terveit.
|
Indul a paksi bővítés, 300 millióért vettek több kilométer függönyt, több száz WC-kefét és egyéb berendezéseket
|
Összesen 292 millió forintért rendelt berendezési tárgyakat és műszaki eszközöket a paksi atomerőbővítés kerítésen kívüli beruházásaiért (beleértve a külső irodaházakat, a munkások szállásait) felelős állami cég, a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. A rendelés két részből áll, 262 millió forintért vesznek bútorokat az Iroda 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től, 30 millióért pedig elektromos készülékeket az Arterior Komplex KFT.-től.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210421_paksi_bovites_300_millio_butorok_berendezsek
|
2021-04-21 13:51:03
| true | null | null |
HVG
|
2021.04.19. 05:45
Újabb nyomokra bukkant a Magyar Nemzet a Gyurcsány–Bajnai-adatbizniszben. Ahogy arról lapunk szerdai száma beszámolt, a két volt miniszterelnök emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek. Ennek érdekében külföldi cégeket is létrehoztak, az egyikben pedig a Soros-hálózat egy ismert adatguruja is feltűnt. Az adatbiznisz feltérképezése során három észt vállalkozást találtunk, amelyek közül az egyik már az EP-választások és az önkormányzati választások negyedévében is száz-száz milliós bevételt termelt. A DK mellett a miskolci ellenzék révén is választópolgárok adatai kerültek ez utóbbi céghez.
„Ön szerint minek köszönhető Orbán Viktorék nyilvánvaló kudarca a koronavírus okozta halálok megakadályozásában? Loptak a lélegeztetőgépeknél, vakcináknál is – 1-es gomb. Lerohasztották az egészségügyet – 2-es gomb. Dubajba mentek inkább, nem érdeklik őket a magyar emberek – 3-as gomb. Próbáltak jól dolgozni, csak nem sikerült – 4-es gomb.” Többek között ilyen kérdéseket tesznek fel a közvélemény-kutatásnak álcázott telefonhívás során, amellyel az MSZP-hez köthető Ezalényeg.hu keresett meg a napokban többeket, rákérdezve a hívott fél politikai álláspontjára.
A sugalmazó kérdések, sommás állítások, irányított válaszlehetőségek, valamint a személyes adatok védelmének a teljes hiánya mellett figyelemre méltó, hogy a telefonon megkérdezettek adatait – mint az a hívás végén el is hangzik – az Ezalényeg.hu kiadója, az Orákulum 2020 Kft. kezeli, az adatkezeléssel kapcsolatban pedig az [email protected] e-mail címen lehet tájékozódni.
Az Ezalényeg.hu lejáratóportálon nemcsak a cikkek, posztok hangnemével vagy a fent említett legutóbbi, szakmailag értelmezhetetlen, közvélemény-kutatásnak távolról sem nevezhető hívásokkal vannak problémák: ahogy arról a Magyar Nemzet több cikkben beszámolt, számos jel mutat arra, hogy a felhasználók adatai a DatAdat Professional Kft.-hez kerülnek, miközben erről nem kapnak tájékoztatást.
Érdemes tudni, hogy az Ezalényeg.hu tulajdonosa a volt MSZP-s komlói polgármester fia, ifjabb Páva Zoltán, aki jó kapcsolatot ápol az MSZP-vel és a DK-val, tekintve, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) tanácsadója volt, a jelenleg általa üzemeltetett portál pedig palástolni sem próbálja baloldali szimpátiáját.
A DatAdat – mint az lapunk cikkéből a későbbiekben részletesen is kiderül – a levitézlett baloldali politikusok vállalkozása: Gyurcsány Ferenc DK-elnök rendszeresen veszi igénybe a cég szolgáltatásait, amelynek egyik tulajdonosa Bajnai Gordon. A cég ügyvezetője Ficsor Ádám korábbi, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, felelős pozícióban van Szigetvári Viktor korábbi államtitkár, MSZP-s kommunikációs stratéga. Mellettük Gyurcsányék agytrösztjét, a Demost korábban irányító Dessewffy Tibor szociológus és tanítványai is részt vesznek a cég munkájában. A két volt miniszterelnök, Gyurcsány és Bajnai emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek. A baloldal gőzerővel készül a 2022-es választási kampányra, amelyet várhatóan teljes mértékben a közösségi médiára fognak építeni, a Nyugat-Európában és az USA-ban már bevált módszereket alkalmazva.
Kipróbált együttműködés
BalKon, azaz Baloldali Konszenzus. Így nevezték a rendszerváltáskor azt az értelmiségi kört, amelyben már három évtizeddel ezelőtt együttműködött Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon. Utóbbi akkoriban a garzonlakását, mostanában pedig vagyona egy részét bocsátotta a közös hálózat rendelkezésére. Ahogy arról lapunk szerdai száma beszámolt, Bajnai egy olyan, választói adatbiznisszel foglalkozó cégbe szállt be kisebbségi tulajdonosként, ahol ott van a Gyurcsánnyal közös hálózatának több bizalmi embere. Több jel is arra mutat, hogy közülük a legfontosabb szerepeket a két egykori kormányfői kabinetfőnök, Szigetvári Viktor és Ficsor Ádám játssza.
Bizonyára nem véletlen, hogy éppen ez utóbbi két expolitikus kezdett nemzetközi terjeszkedésbe és vesz részt három Észtországban bejegyzett cég ügyvezetésében is. Kezdjük a DatAdat OÜ nevű céggel, amelyet 2019. március 12. óta korlátolt felelősségű társaságként tartanak nyilván a balti államban, és amely ugyanazt a nevet viseli, mint a Gyurcsány–Bajnai-adathálózat központi hazai cége. A számítógépes programozással foglalkozó vállalat 2019 második negyedévében közel 400 ezer, harmadik negyedévében pedig 340 ezer eurós, azaz fél év alatt máris több száz milliós forgalmat bonyolított le. Gyurcsány pártja is ott van a megbízóik között, hiszen a DK honlapján szereplő adatkezelési információk alapján „szoftverfejlesztési szolgáltatást” nyújt számukra az észt Szigetvári–Ficsor-vállalkozás. Ugyanakkor nemcsak országosan használta fel a Gyurcsány–Bajnai-hálózat az adatpraktikákat a választók mozgósítására. Ezt bizonyítja, hogy a miskolci ellenzéki ernyőszervezet, a helyhatósági választásokat megnyerő SZIVE – Függetlenek honlapján is ez az észtországi cég tűnik fel adatkezelőként.
Érdekesség, hogy Szigetvári és Ficsor ügyvezetésével bejegyeztek egy az eddig elérhető adatok alapján bevételeket nem termelő észtországi céget, a hét vezérre utaló nevű Seven Chieftains and Partners Kft.-t. A balti országban történő cégalapítást magyarázhatja, hogy Észtország a társasági adózás, de különösen a technológiai cégek adózása szempontjából valóságos adóparadicsomnak számít.
Besegít a Soros-hálózat régi kulcsszereplője
A legfontosabb azonban a harmadik észtországi adatbiznisszel foglalkozó cég lehet, amelyet Szigetvári Viktor a közösségimédia-oldalán alapítóként jegyez, ez pedig a tavaly januárban bejegyzett Datapraxis. A harmadik vállalkozásban ugyanis megjelent egy harmadik ember, méghozzá nem is akárki, hanem a Soros-hálózat egy régi kulcsszereplője. Paul Hilder az ezredfordulón társalapítója volt a Soros-pénzből építeni kezdett, a spekuláns által terjesztett Nyílt Társadalom-elképzelésre utaló Opendemocracy.net elnevezésű internetes felületnek. Ezt követően – az előző helyhez hasonlóan – újabb négy évet dolgozott kampányigazgatóként a szintén a milliárdoshoz köthető Avaaz.org nevű platformnál, amely 2018-ban a magyar választásokba is beavatkozott az ellenzék oldalán, tömeges, célzott internetes hirdetésekkel.
Ami az elmúlt évtizedet illeti, Hilder 2010 és 2012 között dolgozott a szintén Soros-pénzből működő Oxfamnál, ugyancsak kampányigazgatóként, amikor a segélyszervezet a haiti földrengés kapcsán szexuális visszaéléseket követett el a kiszolgáltatott helyi nőkkel szemben. A szervezetnél az Origó.hu 2018-as beszámolója szerint összesen százhúsz embert vádoltak meg zaklatással. Szintén a magyar származású amerikai milliárdoshoz köthető a Change.org közösségi platform, ahol Hilder 2012 és 2014 között „globális alelnök” volt.
Az elmúlt évtizedben az angol kampányszakember az ottani Munkáspárttal együttműködő, radikális balos Momentum nevű mozgalomban is dolgozott, illetve a szélsőbaloldali amerikai elnökjelölt, Bernie Sanders kampányának a lelkes híveként tűnt fel. Hilder kétszer is sikertelenül próbálta megszerezni a brit Munkáspárt főtitkári tisztségét. Cége pedig a 2019-es választás előtt egy óriási mintán végzett közvélemény-kutatásokat a 650 brit egyéni választókerületben. Ennek célja az esélyes, a jobboldali jelöltet legyőzni képes jelöltjeinek azonosítása volt, hasonlóan a 2018-as magyar ellenzék Soros által támogatott projektjéhez. A milliárdos spekuláns politikai célja elérésére az Egyesült Királyságban a Best for Britain és a Hope not Hate szervezeteknek biztosított forintban kifejezve több száz milliós forrást, amely megbízással látta el a Datapraxist is. Hilder a vereség után kifejezetten primitív, obszcén, Boris Johnsont gyalázó tartalmat osztott meg a közösségi oldalán.
A Datapraxis honlapja alapján a cég célja elsősorban az, hogy masszív adatgyűjtéssel, az ő megfogalmazásuk szerint „választói törzsek” meghatározásával, üzenetek tesztelésével, kutatásokkal, végül pedig a választók célzott megszólításával segítsék az ügyfeleiket. A magyar ügyvezetők személyéből (Ficsor, Szigetvári), a cég nyilvános bemutatkozásának a célzásaiból, és abból, hogy Hilder egy 2015-ös könyvbe írt tanulmányát egy Soros György-idézettel indítja, sok kétségünk nem lehet afelől, hogy a magyar ellenzék is feltűnik a kliensek sorában. Ez pedig azt jelentheti, hogy Soros emberei kezébe kerülhetnek akár gyanútlan magyar választók adatai is, és ők profilozhatják a magyar „választói törzseket”.
DK-s hírportál, szlovákiai kiadóval
Érdekesség, hogy a DK-közeli, egyebek közt a párt internetes hirdetéseiből működő Nyugati fény nevű hírportál adatkezelési nyilatkozatában szintén a DatAdat szerepel adatfeldolgozóként. Az internetes oldal kiadójaként megjelölt Western Light s.r.o. nevű cég a szlovákiai Újhelyre, azaz Sátoraljaújhely 1920-ban elcsatolt részére van bejegyezve. Ez a település pedig pont azon Tokaj-hegyaljai régióban fekszik, amely Ficsor Ádám szűkebb pátriája. Helyi forrásunk szerint abban az időben, amikor tömeges volt a szlovákiai bejegyzésű cégek alapítása, praktikus megoldássá vált a magyar határtól néhány száz méterre céget alapítani, ha valaki valamilyen okból el akarta kerülni a magyar hatóságok figyelmét.
Közös kampánycégháló
Gyurcsány és Bajnai több mint három évtizedre visszanyúló együttműködése napjainkban is töretlen, különös tekintettel az alig egy év múlva esedékes országgyűlési választásokkal kapcsolatos adatbizniszre.
Bajnai Gordon 2017. augusztus elsejétől 18 hónapon át tagja volt annak a befektetési bizottságnak, amely az Európai Befektetési Bank (EIB) kezelésében lévő Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) döntéseit készítette elő. Bajnainak ezen időszakban, 2018 áprilisában be kellett számolnia a gazdasági érdekeltségeiről is. Ebből a beszámolóból kiderül az is, hogy a DatAdat Kft.-ben tízszázalékos közvetett érdekeltsége van (más forrásból kiderül, hogy az Ebit Consulting Kft. nevű cégén keresztül).
Mindeközben Bajnai korábbi kabinetfőnöke, Szigetvári Viktor a közösségi oldalán büszkélkedett el azzal, hogy a DatAdat Kft.-nél dolgozik, méghozzá menedzserpartneri minőségben. A céget az a Ficsor Ádám vezeti, aki korábban Gyurcsány kabinetfőnöke és Bajnai minisztere is volt. Ficsor 2017-ben úgy mutatta be a céget, hogy „adatvezérelt vállalati átalakulásokat támogatnak magyar és nemzetközi ügyfelek számára”. Ficsor március végén cikket írt a Campaigns and Elections amerikai szakportálra is, a Facebook jövőbeli változásainak politikai kampányokra gyakorolt hatásairól.
Szintén a cég tulajdonosa Gyurcsány egykori bizalmasa, az ELTE TÁTK oktatója, Dessewffy Tibor, akinek egyetemi kutatásai feltűnően összecsengenek a vállalkozás profiljával, hiszen ő az ELTE Digitális Szociológia Kutatóközpontjának a vezetője. A DatAdat és Dessewffy közös cége az I. kerületi Számadó utca 15. szám, magasföldszint 3. alá bejegyzett Datalyze Research Kft. A DatAdatban tulajdonosok még Szabó György József, Váry Dániel és Sipos Dávid, utóbbi édesanyjának a neve Ficsor Ilona.
A 2016. december végén alapított DatAdat nettó árbevétele 2017-ben nettó 17 millió forint, adózás előtti vesztesége hárommillió forint volt. Az I. kerületi Számadat utca 15. szám alatt bejegyzett, de a XI. kerületi Rátz László utca 64. alatt működő vállalkozás bemutatkozása: „a vállalkozás 2016-ban alakult társadalomtudósok, matematikusok és informatikusok közös projektjeként. A cég fő profiljába tartozik többek között az adatalapú marketingtanácsadás, kutatás és adatszolgáltatás. Különböző webalkalmazások fejlesztése és modellek, IT adatszolgáltató rendszerek kiépítése, multinacionális piaci szereplők részére”.
A DatAdat egy ideje együttműködik a Ben Horowitz vállalkozásának a tulajdonában álló Nationbuilder nevű amerikai közösségikampány-fejlesztő vállalkozással. Horowitz vállalkozását (Andreessen Horowitz) tavaly nyáron látogatta meg Barack Obama. A DatAdat és a Nationbuilder egy Facebook Messengerre épített, politikai kampányokra fejlesztett botprogramban működnek közre. Egy ilyen programot egyébként Gyurcsány Ferenc is használ tavaly óta, saját bevallása szerint több százezer embert érnek majd el vele az európai parlamenti választási kampányban. Gyurcsányék a tavalyi kampány idejére leszerződtek a Smoot Tewes Group nevű amerikai tanácsadó céggel, amelyet Obama kampánycsapatának a tagjai alapítottak.
A felhasználó mint értékes nyersanyag
A Facebook és üzleti partnerei feltérképezik mindennapi, köztük fogyasztói szokásainkat, ismerősi-kapcsolati hálónkat, világnézetünket.
A DatAdat mindemellett több másik alkalmazást is kínál honlapján, így például egy Digitribe nevű programot és egy Voter Relationship Manager nevű csomagot.
Szigetvári releváns amerikai, demokrata párti kapcsolatokkal is rendelkezik. Korábban, 2014-ben Obama kampánycsapatából hozott tanácsadókat az Együtt kampányához, melyről akkoriban be is számolt. Mitch Stewarttal és Jeremy Birddel dolgoztak együtt, aki a 2012-es Obama-kampány során a csatatérállamok megnyeréséért, illetve a terepmunka irányításáért felelt. Szigetvári háttér-információk szerint egyaránt hozzáfért az elmúlt másfél évtizedben a szocialisták korábbi adatbázisához, majd Bajnaiék választói adatbázisát is ő kezelte. Sajtóhírek szerint 2013 októberére, az Együtt felfutásának a végére a párt legális támogatói adatbázisában nagyjából 200 ezer háztartás szerepelt. Szigetvári tehát jó eséllyel sok százezres névjegyzék felett diszponál, melynek az elfedéséhez kifejezetten hasznos a mostani vállalkozás profilja. Közösségi oldala alapján kiterjedt kapcsolatrendszere van a nemzetközi progresszív-liberális agytrösztök világában is. Szigetvári kedvenc témája mostanában a Magyar Telekom és a kormány, illetve magyar üzletemberek vélt vagy valós együttműködésének a támadása.
Belelátni a választók fejébe
Nem csoda, hogy Gyurcsány és Bajnai emberei ekkora energiát fektetnek az adatbizniszbe. A módszer működőképes, mint azt számos külföldi példa bizonyítja. Sőt nemcsak működőképes, hanem egyenesen ijesztő jövőképet vetít előre. Itt kell megemlíteni Michal Kosinskit, az adatalapú pszichológia egyik legismertebb alakját. Az ő nevéhez fűződik annak a módszernek a kidolgozása, amellyel szinte valós időben lehet profilozni és elemezni az embereket a Facebook-aktivitásuk alapján. A modell szerint alig hetven like elemzése szükséges ahhoz, hogy az adott felhasználó viselkedését jobban kiismerjük, mint az illető közeli barátja, százötven like-nál már annyit tudunk az adott személy viselkedéséről, mint a saját szülei, háromszáz like felett pedig már többet, mint az illető élettársa. Pusztán a like-ok alapján nagy pontossággal megmondható a felhasználó bőrszíne, szexuális irányultsága, pártpolitikai szimpátiája, kimutathatók összefüggések az alkoholfogyasztásra vagy a vallásra vonatkozóan, de még az is könnyen kideríthető, hogy az illető szülei elváltak-e.
Feri, a robot
A chatbotok álhírekkel árasztják el a politikai riválisok közösségimédia-felületeit.
Kosinski viselkedésalapú kutatása mögött egy tudományos módszer áll, a „nagy ötös” néven emlegetett személyiségvonások – extrovertáltság, barátságosság, lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, kultúra/intellektus – elemzése, amelyek alapján olyan felhasználói profilt lehet alkotni, amit nemcsak kereskedelmi, hanem politikai célokra is lehet használni. Bár az alapmodell az 1980-as években ismert volt, az egyének viselkedésének pontos előrejelzéséhez rendkívül sok adatot kell összegyűjteni és elemezni. Az internet, még inkább a közösségi média megjelenésével, az egyes felhasználók digitális lábnyomának az elemzésével ma már semmi akadálya, hogy egyre jobb és jobb modelleket lehessen kialakítani a várható viselkedés (esetünkben épp szavazási preferencia) előrejelzésére, a közvélemény befolyásolására.
Soros György
|
Formálódik a baloldal kampányközpontja a jövő évi országgyűlési választásokra
|
Újabb nyomokra bukkant a Magyar Nemzet a Gyurcsány–Bajnai-adatbizniszben. Ahogy arról lapunk szerdai száma beszámolt, a két volt miniszterelnök emberei választási célú adatgyűjtésbe kezdtek. Ennek érdekében külföldi cégeket is létrehoztak, az egyikben pedig a Soros-hálózat egy ismert adatguruja is feltűnt. Az adatbiznisz feltérképezése során három észt vállalkozást találtunk, amelyek közül az egyik már az EP-választások és az önkormányzati választások negyedévében is száz-száz milliós bevételt termelt. A DK mellett a miskolci ellenzék révén is választópolgárok adatai kerültek ez utóbbi céghez.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/formalodik-a-baloldal-kampanykozpontja-a-jovo-evi-orszaggyulesi-valasztasokra-9677162/
|
2021-04-21 14:25:53
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy ügyben, ami érinti a Nemzeti Örökség Intézetet is - árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére. Az ügyben 9 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük négyen már személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt állnak.
Hadházy Ákos azért fordult Polthoz, mert úgy értesült, a Nemzeti Örökség Intézete Fiumei úti székhelyén március végén, bűnügyi és NAV-os akció keretében számítógépeket foglaltak le, és állítólag az Intézet vezetői beosztású munkatársai közül többeket el is vittek az eljáró személyek.
Polt lányegében megerősítette Hadházy értesüléseit, de a nyomozás érdekeire való tekintettel többet nem árult el.
A Nemzeti Örökség Intézete 2013-ban jött létre, honlapja szerint „azzal a céllal, hogy a nemzeti emlékezet és emlékezés számára intézményes kereteket biztosítson”. Az intézet nemzeti és történelmi emlékhelyekkel valamint a Nemzeti Sírkert gondozásával foglalkozik. Emellett segíti a jelenleg Harrach Péter elnöklete alatt álló Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság munkáját is.
|
Bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt nyomoznak a Nemzeti Örökség Intézeténél
|
Bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt nyomoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egy ügyben, ami érinti a Nemzeti Örökség Intézetet is - árulta el Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos országgyűlési képviselő kérdésére. Az ügyben 9 embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük négyen már személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt állnak.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/21/bunszervezetben-elkovetett-koltsegvetesi-csalas-miatt-nyomoznak-a-nemzeti-orokseg-intezetenel
|
2021-04-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
Régi partnerekről van szó, hiszen például a 2018-2019-es időszakra is ezt a két társaságot választotta a Szerencsejáték Zrt., akkor 13,6 milliárd forintról szólt a szerződés.
A New Land Media 2013-ban alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat médiatervezésre és médiavásárlásra specializálódott ügynökségként működik. Cégünk a kommunikációs csatornákat minden ügyfél számára egyedi, hajszálpontos kutatási eredmények alapján tervezi és alkalmazza.
- vallja magáról a cég.
A Lounge Design 2004-ben alakult. A 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat mára diverzifikált szolgáltatási portfólióval rendelkező, full service ügynökséggé bővült. Az ötletek megálmodásától azok megvalósításáig segíti Ügyfeleit, legyen szó kreatív anyagok tervezéséről, nyomdai, online anyagok, felületek készítéséről, reklámfilm kidolgozásáról és gyártásáról, komplex kampányok kivitelezéséről
- vallja magáról a másik cég.
A kormány kedvenc ügynökségeiről van szó. A kormány reklámjait és propagandaanyagait legyártó New Land Media Kft. 2018 óta szinte konkurencia nélkül kapja a megrendeléseket a kormánytól, hogy eljutassa a Rogán Antal által irányított kormányzati kommunikáció legfontosabb üzeneteit az emberekhez. (Balásy Gyula két cége, a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. 2019-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződéslistája szerint 40,5 milliárd forintnyi megbízást kapott a kormánytól.) A New Land a 2019-es 5,8 milliárdos nyereségből 4 milliárd forintos osztalékot szavazott meg magának. A Balásy-cég forgalma 2019-ben 70,3 milliárd forintra nőtt, ami 18 milliárddal több mint 2018-ban.
Nagy a verseny
A Szerencsejáték Zrt. pedig egy monopolhelyzetben lévő állami cég. Tehát kommunikációs és marketing kampányoktól függetlenül csak ennél a cégnél lehet például legálisan lottózni. A koronavírus-járvány ellenére szárnyal is a társaság. Czepek Gábor vezérigazgatóval március elején készített interjút a Figyelő, amit az MTI szemlézett. Az interjúból pedig kiderült: a járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették.
A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. A forgalom pedig Czepek Gábor vezérigazgató szerint idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet.
|
New Land: 34,6 milliárdos álomszerződést kapott Rogán Antal kedvenc médiaügynöksége
|
34,6 milliárd forintos szerződést kötött a Szerencsejáték Zrt. marketing és kommunikációs feladatok ellátására a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. cégekkel a 2021-2024 közötti négy éves időszakra - derül ki az állami szerencsecég januári szerződéseiből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/new-land-346-milliardos-alomszerzodest-kapott-rogan-antal-kedvenc-mediaugynoksege.html
|
2021-04-22 09:16:50
| true | null | null |
mfor.hu
|
Unyatyinszki György;
Magyar Nemzeti Bank;postapalota;bútorgyár;Matolcsy Ádám;
2021-04-22 06:00:00
Pörög a Matolcsy-biznisz: rejtélyes szállítmány érkezett a jegybank épületébe
A jegybankelnök fiának cégétől kerülhettek bútorok az édesapja által vezetett jegybank épületébe, de azt senki nem hajlandó elárulni, milyen úton és mennyiért.
A végéhez közeledik a fővárosi Széll Kálmán téren álló impozáns szecessziós épület, az egykori Postapalota felújítása, több jel is arra utal: elkezdődött az ingatlan bebútorozása. Nemrégiben ugyanis teherautók álltak be az udvarra, amelyekből bútorokat pakoltak le. A lapunk birtokába jutott fényképeken jól kivehető az egyik kocsin lévő felirat: a szállítmány a Balaton Bútor Kft.-től érkezhetett.
Azért pikáns, hogy pont ennek a cégnek a teherautója szállított a volt Postapalotába – jelenlegi nevén Buda Palotába –, mert a veszprémi székhelyű vállalkozás nem akárkié: 2015 óta Matolcsy Ádám érdekeltsége. Az épületet pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) birtokolja, amelynek vezetői pénztörténeti múzeumot és a gazdasági ismeretek megértését segítő modern látogatóközpontot álmodtak az egykori Moszkva térre. Mint közismert, a jegybank 2013 óta hivatalba lévő elnöke Matolcsy György, Matolcsy Ádám édesapja. A szállítás azért is furcsa, mert a bútorgyár ifjú tulajdonosa négy éve még határozottan azt mondta a fő kormánypárti napilapnak: „színre lépésemet követően próbáltunk odafigyelni arra, ne induljunk olyan közbeszerzésen, amely miatt támadható a Matolcsy név. Éppen azért nem koncentráltunk a belföldi piacra, termékeink nyolcvan százaléka exportra ment”.
Kérdéseinkre válaszolva Matolcsy Ádám nem cáfolta, hogy az ő bútoraik kerültek a Buda Palotába, de hangsúlyozta, tartja magát korábbi nyilatkozatához, hogy „a Balaton Bútor Kft. nem indul olyan közbeszerzésen, ahol a kiíró a Magyar Nemzeti Bank vagy annak bármilyen leányvállalata”. Igaz, azt is hozzátette: a gyár „partnerei közt is szerepel kereskedő, viszonteladó, aki tovább értékesítheti a termékeinket, de ennek utóéletét cégünk nem követi nyomon”. Ennek némileg ellentmond, hogy az udvarra a felirat szerint a Balaton Bútor autója állt be, s nehezen elképzelhető, hogy a saját teherkocsijaik mozgásáról a cégben nem tudnak.
Ami a közbeszerzéseket illeti, Matolcsynak formálisan akár igaza is lehet. A Széll Kálmán téri felújítási projektet ugyanis az MNB tulajdonában álló MNB-Ingatlan Kft. fogja össze. Márpedig a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó állami tulajdonú cégnek minősítette korábban az MNB-Ingatlan jogelődjét. Az MNB-Ingatlan a kivitelezéssel a Raw Development Kft.-t bízta meg, amely a teljes külső és belső munkálatokat végzi és szervezi. A Népszavával az MNB-Ingatlan azt közölte: „nincs és nem is lehet ráhatása”, hogy a részfeladatokat kivel végezteti el az ingatlan – beleértve a Pénzmúzeum és Látogatóközpont – teljes bútorozását 2,484 milliárd forintért vállaló Raw Development.
A HVG korábban arról írt, hogy ez a cég rendszeres szereplője az MNB ingatlanfejlesztési projektjeinek, korábban százmilliós tételekben kapott hasonló megbízásokat, ez egészült ki tavaly az épp a Buda Palota mellett épülő új Széll Kálmán téri aluljáró közel egymilliárd forint értékű megépítésével. A Raw Development építette évekkel ezelőtt Matolcsy Ádám balatoni nyaralóját, illetve újította fel az akkoriban a használatában lévő fővárosi luxuslakást is. A cég 2013-ig Matolcsy György unokatestvérének, Szemerey Tamásnak az érdekeltsége volt.
|
Pörög a Matolcsy-biznisz: rejtélyes szállítmány érkezett a jegybank épületébe
|
A jegybankelnök fiának cégétől kerülhettek bútorok az édesapja által vezetett jegybank épületébe, de azt senki nem hajlandó elárulni, milyen úton és mennyiért.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3117262_porog-a-matolcsy-biznisz-rejtelyes-szallitmany-erkezett-a-jegybank-epuletebe
|
2021-04-22 10:20:51
| true | null | null |
Népszava
|
A parlament várhatóan jövő héten megszavazza azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében alapítványi fenntartás alá kerül a magyar felsőoktatás 70 százaléka, az állam pedig ellenszolgáltatás nélkül több ezermilliárd forintnyi közvagyont ad oda fideszes delegáltak által vezetett szervezeteknek.
A javaslat szövegében a jogalkotó nem is rejtette véka alá, hogy a cél az alapítványok mindenkori kormánytól való függetlenségének biztosítása, amit egy évvel a 2022-es választások előtt nehéz máshogy értelmezni, mint hogy Orbán Viktor arra készül, hogy a Fidesz egy esetleges vereség esetén is megőrizhessen fontos pozíciókat.
Állami funkciók kiszervezése
A törvény elfogadása után első körben 32 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kezdheti majd meg a működését, a részletes lista a parlament honlapjára feltöltött javaslat 19. oldalától böngészhető (pdf.). Az április 20-i állapot szerint ebben megtalálható volt minden olyan alapítvány, amely mostantól az említett besorolás alá kerül, ugyanakkor a helyzet dinamikusan változik, időközben kiderült, hogy a Terror Házát működtető alapítvány is vagyonkezelővé változik.
A bővülő alapítványi portfólió miatt nem tűnik elrugaszkodott gondolatnak, hogy a közel háromtucatnyi alapítvány csak a kezdet, és a választásokig jó néhány hasonló modellváltást láthatunk még.
Felsőoktatási intézmények mellett alapítványi tulajdonba kerülnek kastélyok, üdülők, kikötők, parkok, földbirtokok, színház, klinikák, részvények; pontos összesítést egyelőre nehéz adni, mert nem látható még minden alapítvány esetében, hogy milyen vagyonelemeket fognak megkapni az államtól. Annyi már biztos, hogy több száz értékes ingatlanról van szó, az egész pakett nagyságrendje pedig a Mol- és a Richter-részvények miatt több ezermilliárd forint lehet. (Bizarr helyzet, hogy miközben az állam 2010 után százmilliárdokért vásárolta vissza a Mol-részvényeket az oroszoktól, most ezt a csomagot ingyen odaadhatja egy alapítványnak, amivel a kormány formálisan minden kontrollt elveszít az olajcég felett.)
Ami a funkciókat illeti, az alapítványi konstrukcióval most a kormány kiszervez az állam alól oktatási, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységeket.
Az alapítványi konstrukció lényege – túl azon, hogy egyenként 600 millió forintos közvagyonnal kezdhetik majd meg a működésüket –, hogy az az állami vagyon, amit a kormány odaad ezeknek az alapítványoknak, többé nem klasszikus közpénz. A most megkapott állami vagyon felett a továbbiakban a mostani kormány által kinevezett kurátorok fognak gazdálkodni, akik megkapják az alapító jogokat, e rendelkezés visszavonhatóságát pedig megtiltja a törvény, miközben az alapítványok működésére vonatkozó szabályok többsége is csak kétharmaddal lesz módosítható.
Ezzel párhuzamosan egy másik, az alapítványi konstrukciótól független, de az államot karcsúsító tendenciába illeszkedő törvényjavaslat is van az Országgyűlés előtt. A T/15709. számú előterjesztés – amelyről Schiffer András írt részletesen a 24.hu-n – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának felállításáról szól. A jövőben ez az új hatóság felügyelné a dohánykereskedelmet, a szerencsejáték-piacot, a bírósági végrehajtást, a felszámolói névjegyzéket, valamint ellátna koncessziós feladatokat. Utóbbi miatt az új hatóság alatt működne majd a Koncessziós Tanács is.
Már a felsorolásból is látszik, hogy óriási pénzeket megmozgató iparágak szabályozása kerülne az új hatóság felügyelete alá, ráadásul ezen tevékenységek felügyelete az elmúlt évtizedekben a kormányzás igazságügyi, pénzügyi, gazdasági hatáskörébe tartozott. Ennek a szervezetnek az elnökét a Médiatanácshoz és az Energetikai Hivatalhoz hasonlóan a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.
Rengeteg pénz kell a NER fenntartásához, pláne ellenzékből
Az alapítványi konstrukció létrehozásának és az új hatóság felállításának több oka is lehet, azonban nagyjából mindegyik ugyanabba az irányba mutat: a következő kormány – amennyiben ellenzéki – mozgásterének a csökkentése és a fideszes klientúra fenntartása.
Orbán Viktor lehetséges motivációjáról többen írtak már az utóbbi hetekben. A kommentárok szerint a jelenlegi vagyon- és hatalomátmentés előzménye a rendszerváltás idejéből ered, amikor a késő kádári technokrata elit sikeresen átmentette befolyását, és még évtizedekig fontos pozíciókat tudott megtartani. Ebből szűrte le állítólag azt a következtetést Kövér László a Fidesz első kormányzati ciklusa (1998–2002) után, hogy „kormányon voltunk, nem hatalmon”.
Ha ebből a logikából indulunk ki, akkor Orbán célja éppen az lehet, hogy ellenzékbe kerülve megnehezítse a következő kormány dolgát (ahogyan azt a szocialistákhoz köthető elit tette vele első miniszterelnöki ciklusa idején), valamint hogy sikeresen fenntartsa a hozzá és pártjához lojális hálózatát egy olyan időszakban is, amikor nagyrészt elzárulnak a NER-t életben tartó állami pénzcsapok.
A közalapítványok kuratóriumaiban vezető fideszes politikusok – akik jelenleg is fontos pozíciókat töltenek be az államigazgatásban, miniszterek, államtitkárok – feladatokat és
legfőképpen milliós fizetést kapnak, így érdekeltek maradhatnak abban, hogy még ellenzékből is építsék a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagy legalábbis megpróbálják a víz felett tartani.
A kiépülő orbáni párhuzamos államra azért is szüksége lehet a Fidesznek, mert egy kormányváltás idején nyilvánvalóan tömegével fogják elhagyni pártkáderek az államigazgatást, ahogy történt ez például a 2019-es önkormányzati választások után is. Egy kormányváltás esetén az exodus lényegesen nagyobb lenne, a távozó tisztviselők NER-közelben tartása pedig komoly kihívás lehet a hatalom jelenlegi birtokosainak.
Elbizonytalaníthatja a kádereket
Az emberek megtartásához pénz kell, a NER működtetése igen költséges. Ott van például az Orbánhoz lojális több száz kiadványból álló médiaholding, amely még a végtelennek tűnő állami hirdetésdömping ellenére is milliárdos veszteséget termelt 2019-ben. A rendszer lényegesen áramvonalasított verziójának működtetéséhez (vö.: a dolgozói állomány legalább egy részének megtartása) jelentős és folyamatos külső forrásbevonásra van szükség, hiszen piaci alapon a Fidesz-közeli médiumok nagy része nem életképes.
A pénzügyi motiváció abban is tetten érhető, hogy például míg az állami egyetemekre vonatkozott a közbeszerzési kötelezettség, a modellváltó egyetemek már mentesülnek ez alól. Mivel kapásból több száz, sok esetben felújításra szoruló ingatlanról van, ezeket a munkákat a jövőben minimális transzparencia mellett is meg lehet majd oldani, ami egyrészt komoly korrupciós kockázatot jelent; másrészt, ha például egy NER-es építőipari cég egy esetleges kormányváltás után kiesik a központi pikszisből, akkor sem maradhatna teljesen megbízások nélkül.
Az esetleges cudar időkre készülő jelenlegi hatalom lépésének van egy bizonytalanságot szülő lélektani oldala is. Miközben a hívek és a klientúra számára megnyugtatónak is tűnhet, hogy az Orbán-kormány „bölcsen” előregondolkodik,
a vagyonátmentés éppen azt az üzenetet küldi, hogy 2022-ben nemcsak egy kétharmados többség nélkül felálló Fidesz-kabinet van benne a pakliban, hanem az is, hogy Orbán elveszíti a választásokat.
Már önmagában az esetleges vereségre való felkészülés is jelentősen roncsolhatja a korábban megkérdőjelezhetetlennek tűnő erős vezető karizmáját, és a kevésbé lojális NER-kádereket is arra késztetheti, hogy elkezdjenek B és C tervekben gondolkodni. Arról, hogy a jelenlegi előrejelzések szerint miért szól ugyanannyi érv Orbán következő győzelme, mint veresége mellett, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Nem látják reménytelennek a helyzetet
A most zajló vagyonátmentéssel kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent a kormánytól független nyilvánosságban, hogy a tulajdonviszonyok átrendezésével egy következő kormány nem igazán fog tudni mit kezdeni. Több, a témával foglalkozó ellenzéki politikus erről azt mondta kérdésünkre, hogy vannak lehetséges megoldások az éppen kialakuló helyzetre.
Ami az egyetemeket illeti, Brenner Koloman szerint az alapítványi forma alapvetően nem ördögtől való dolog, a nemzetközi példák azonban azt mutatják, hogy a nagy, átfogó képzéssel rendelkező tudományegyetemek mind állami fenntartásúak, mert csak így tudnak átfogó kutatási és oktatási portfóliót fenntartani. A Jobbik oktatáspolitikusa szerint mivel az egyetemi szenátusok döntöttek arról, hogy átállnak az alapítványi működésre, reális szcenárió, hogy kormányváltás esetén, egy-két év múlva ugyanezek a szenátusok (látva a felmerülő problémákat) ugyanúgy kérhetik majd azt is, hogy kerüljenek ismét állami fenntartás alá, ahogy most az alapítványi fenntartás mellett szavaztak.
Ezen a ponton nyilván egy ütközőpontot jelenthetnek a döntő részben fideszes tagokkal feltöltött alapítványi kuratóriumok, amelyek lényegében szabadon hozzányúlhatnak a szenátusok mozgásteréhez, és egyes értelmezések szerint még a rektorválasztás jogát is elvehetik.
Kérdés, hogy egy ilyen esetben, ha a kuratórium blokkolja az egyetemi autonómiát képviselő szenátus akaratát, vagy csorbítja az egyetem vezetésének jogait, akkor annak milyen politikai következményei lehetnek.
Ellenzéki politikusok szerint a felsőoktatás magánosításának jelenleg két igazán problémás pontja van. Az egyik, hogy a jelenlegi miniszter által kinevezett kuratórium gyakorlatilag életfogytiglanig meg tudja magát hosszabbítani. A másik, hogy az sem megy automatikusan, ha a szenátus vissza szeretné vinni az intézményt az állam fenntartása alá, hiszen ezt kétharmaddal kell megszavaznia a parlamentnek.
Bár a kuratóriumoknak elég széles jogkörük van az intézmények feletti rendelkezésre, a felsőoktatási törvény feles többséggel módosítható, ezen keresztül pedig viszonylag könnyű olyan törvényi garanciákban biztosítani a hallgatói és oktatói jogok érvényesülését – mondta a Telexnek Arató Gergely.
A DK-s politikus úgy látja, hogy egyébként a kormánynak most is lenne módja, hogy beavatkozzon egy kuratórium – például az SZFE esetében látott – diktatórikus hatalomgyakorlásába, azonban jelenleg nincsen szándék. Arató szerint egy kormányváltás esetén sokféle technika állhat rendelkezésre az egyetemi autonómia helyreállítása érdekében, de erről azért nem beszélt bővebben, mert nem szeretne tippeket adni a jelenlegi kormányzatnak.
Kétharmaddal sem vehető el valakinek a vagyona
Az általunk megkérdezett ellenzéki politikusok mind azt mondták, hogy egyrészt a jogászaik már vizsgálják a kialakult helyzetet, másrészt pedig, mivel állami vagyonról is van szó, kormányváltás esetén biztosak abban, hogy lesz felülvizsgálati lehetőségük. Abban is egyetértettek, hogy a vagyontárgyak esetében bonyolultabb a helyzet, mint a felsőoktatásnál.
Ellenzéki politikusok azt mondják, hogy lehetőleg kétharmaddal kellene megnyerni a választást (amit a választási rendszer miatt nem tartanak irreálisnak, a Fidesz is csekély szavazattöbbséggel szerzett kétharmados mandátumtöbbséget), mert akkor nagyobb mozgásterük lenne, de még kétharmaddal sem lehet elvenni valakinek a vagyonát. A megoldás kulcsa szerintük ott van, hogy állami feladatokat nem lehet lényegében magánintézményekbe kiszervezni, úgy, hogy közben továbbra is az állam finanszíroz, de nincsen felettük közösségi kontroll.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint például a közbeszerzési törvény hatályának kiterjesztése feles törvénnyel is megoldható, miközben az ellenzék nagyon elszánt az ügyben is, hogy a közvagyont képező Mol- és Richter-részvények felett is visszaszerezzék majd az állami felügyeletet.
|
Orbán megkezdte a hatalom átmentését
|
Egy évvel a szoros küzdelmet ígérő választások előtt a kormány tetemes közvagyont szervez ki, például alapítványokba az állam alól. A cél a NER életben tartása lehet arra az esetre, ha Orbán Viktor veszítene 2022-ben. De bárhogy is alakul, ennyi volt? A következő kormányoknak nincs többé beleszólásuk a felsőoktatásba? És mi van a most átcsoportosított több száz értékes állami ingatlannal, azokkal mostantól örökké a Fidesz káderei rendelkezhetnek? Ellenzéki politikusok nem látják teljesen reménytelennek a helyzetet.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/04/22/vagyonkezelo-alapitvany-kozvagyon-kozpenz-orban-viktor
|
2021-04-22 10:34:50
| true | null | null |
Telex
|
Márciusban számoltunk be arról, hogy a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít állami támogatással szállodát Tihanyban, ami jelentős természetpusztítással fog járni. Az egyik olvasónk ezután hívta fel a figyelmünket, hogy a félsziget déli részén egy másik hotel építése miatt, még nagyobb környezetpusztítás várható.
„A Tihany Révnél kezdődő mocsaras-lápos, Kenderföldek elnevezésű terület beépítéséről van szó, ahova 100–120 szobás szállodát, valamint több mint 20 lakóépületben 388 lakásos apartman komplexumot, medencéket és wellness központot képzelnek el. Szeretném megakadályozni, hogy itt hotel épüljön, ugyanis meg akarom őrizni ezt a lápot a mostani állapotában” – mondta lapunknak a helyi lakos.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Az önkormányzaté volt az értékes terület. A Balaton-parti ingatlan 2018-ig az önkormányzat tulajdona volt, hosszú éveken keresztül szerették volna értékesíteni az úgynevezett Kenderföldeket, de nem találtak rá megfelelő vevőt. A könnyebb eladhatóság érdekében kezdődött el a Kenderföldek felaprózása: a 10,5 hektáros ingatlant a képviselő-testület megosztotta és annak felét, 5,4 hektárt igyekezett értékesíteni. Az önkormányzat 2018-ban beapportálta az ingatlant a Félsziget Resort Ingatlanfejlesztő és Szálloda Hasznosító Kft.-be, a telekért cserébe az önkormányzat többségi tulajdonosként szállt be a cégbe. „Megfelelő vevő híján ez volt az egyetlen esélyünk arra, hogy hasznosítani tudjuk a területet” – nyilatkozta 2018-ban Tósoki Imre fideszes polgármester. Tósoki Imre vezette önkormányzat egyébként akkoriban még „csak” egy 150 szobás szállodát vizionált, az ingatlan másik felét meghagyták volna pihenőparknak.
Az önkormányzat néhány hónap után kiszállt projektből
Kezdetben az ingatlant tulajdonló Félsziget Resort Kft.-ben többségi tulajdonos volt az önkormányzat, a cég másik részét a Félsziget Villapark Zrt. birtokolta. Az utóbbi cég tulajdonosa a tihanyi és a füredi Malackrumpli bisztrók tulajdonosa, Járosi Tamás volt. (Ő az a balatoni üzletember, aki tavaly rögtön a járvány kitörése után az állami tulajdonú Tihany Yacht Club kikötőjének megújítására és bővítésére 195 millió forint állami támogatást kapott, nagyjából egy hónappal később pedig otthagyta a kikötőt üzemeltető céget.)
A cégadatbázis szerint az önkormányzat 2018 végén, néhány hónap után kiszállt a projektből, kicsivel később Járosi Tamás is távozott.
A Félsziget Resort Kft. többségi tulajdonosa jelenleg az Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft. (51 %), a másik fél a Félsziget Villapark Zrt. maradt (49 %), immáron új tulajdonosokkal. Az ingatlan volt és jelenlegi tulajdonosi köréről készítettünk egy céghálót, hogy az könnyebben átlátható legyen.
Az Omega 99 Kft.-nek fele-fele arányban két milliárdos a tulajdonosa, Nyíri Viktor és Futó Péter György személyében. Futó Péter a Forbes 2020-as listája szerint a 29. leggazdagabb magyar, aki ingatlanfejlesztőként tett szert a vagyonára, a legismertebb érdekeltsége a Futureal-cégcsoport. A CORDIA a Futureal-csoport lakóingatlanok fejlesztésével foglalkozó tagja. Dr. Nyíri Viktor szintén milliárdos üzletember, akit kockázati tőkebefektetőként tartanak nyilván.
Érdeklődtünk az önkormányzatnál, hogy mennyi pénzt kaptak a projekt elhagyásakor.
Tósoki Imre fideszes polgármester válaszából kiderült, hogy az ingatlant 746 millió forintért értékesítették.
A milliós összegből több felújítás valósult meg a városban, a vételár fele pedig a tartalékalapba került, ami jól jött a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági helyzetben.
„Az önkormányzat – a jelenlegi, de már a korábbi is – korábban is megpróbálta értékesíteni ezt a területet, de az alacsony árajánlatok miatt ez nem sikerült. Több nyilvános, de sikertelen pályázat után ezért döntöttünk úgy, hogy az 1841/23 hrsz-ú területet apportáljuk egy ingatlanfejlesztő cégbe. Szándékunk azonban már akkor is az volt, hogy üzletrészünket értékesítjük, hiszen ebből a forrásból tudtunk pályázatainkhoz önerőt biztosítani. Akkoriban 720 millió forintra értékelték hivatalosan az ingatlant, ezen az értéken apportáltuk a terület. Üzletrészünket később 746 milli forintért értékesítettük.
Ennek az összegnek a feléből fedeztük az új Sportcsarnok, a Civilek háza megépítésének önrészét, az általános iskola energetikai fejlesztését, több utcában az útépítést, aszfaltozást, a Major utcában és a Völgy utcában a járda megépítését és néhány kisebb beruházást.
A vételár másik 50% -a a tartalékalapba került.
Most ez volt a nagy szerencsénk, mert a koronavírus-járvány miatt komoly veszteségeket szenvedtünk el. Köztudott, hogy Tihany a turizmusra van utalva, csak a turizmusból származó bevételekre építhetünk, itt nincsenek ipari parkok, üzemek. 2020-ban a tartalék ezen a nagyon nehéz időszakon segített át minket. Sajnos, az idén is hasonló problémával szembesülünk; idegenforgalmi adót nem szedhetünk, és még a parkolás sem indult el” – írta a polgármester a levelében.
Tósoki Imre arra kért minket, hogy a válaszokat változtatás nélkül közöljük.
Már a helyi építési szabályzatot is módosította a polgármester
Tósoki Imre idén februárban módosította a helyi építési szabályzatot a beruházás kedvéért. A telek (1841/23 helyrajziszámú terület) keleti része, ahová a hotelt tervezik (a térképen K-szk4) különösen kedvező beépíthetőségi feltételeket kapott. A legalább 70 százalékban szálláshely-rendeltetést tartalmazó épület esetében
a maximális beépíthetőséget 20 százalékról 30 százalékra ugrott, a minimális zöldfelület aránya pedig 55 százalékról 40 százalékra csökkent.
A telek nyugati részére vonatkozó szabályok (a térképen K-szk1), ahová az apartmanokat, az utakat és egy parkos részt tervezik, kevésbé drasztikusan módosultak, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé lesz drasztikus a fakivágások mértéke. A módosítás után:
a minimális zöldfelület aránya 60 százalékról 55 százalékra csökkent,
a terepszint alatti maximális beépítettség a mélygarázs miatt 20 százalékról 30 százalékra ugrott,
a maximális beépíthetőség 20 százalék maradt.
Ha megnézzük a műholdfelvételeket, akkor látjuk, hogy a területet jelenleg zöld borítja. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ sem a beruházótól, sem az önkormányzattól, hogy nagyságrendileg mekkora fakivágás várható.
Sokszor elfeledkezünk arról, hogy nem csak az épületek miatt várható fakivágás, hanem a burkolt felületek miatt is, ami nem számít bele a beépíthetőségbe. Burkolt felületekből pedig bőven lesz a telken, a felszínre és a föld alá parkolókat is terveznek, ami szintén a zöldfelület csökkenésével jár.
A tervekben több mint félezer, 593 darab személygépkocsi parkoló szerepel, amelyből 339 darab mélygarázsban lesz elhelyezve. A négycsillagos wellness szállodához 1,5 darab (sic!) beltéri és két darab kültéri medencét is álmodtak.
A beruházás természetvédelmi szempontból „semleges” lesz
A fejlesztés jelenleg tervezési szakaszban van, a benyújtott környezeti hatásvizsgálat alapján előzetes vizsgálati eljárás indult. A környezeti hatásvizsgálat szerint az építést öt ütemre osztották, a szálloda és egy lakóépület az első ütemben, a tervezett átadás 2023-ban valósulna meg. A további ütemezés még kérdéses, a teljes befejezést 2030-ra tervezik. Az eredeti tervek szerint az apartmanok nagyon magasak, összesen öt szintesek (földszint + 3 emelet + penthouse szint) lennének.
A terület része a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parknak, vagyis az országos jelentőségű védett területnek.
A terület más védettséget nem élvez, nem része a Natura 2000 hálózatnak.
A környezetvédelmi hatásvizsgálat megjegyzi, hogy maga a telek komoly természeti értékekkel rendelkezik – szinte közvetlen vízparti kapcsolattal –, melyek megfelelő megtartása és kiaknázása alapvető felelősség. A dokumentum készítője azonban arra a megállapításra jut, hogy a beruházás környezetre gyakorolt hatása „semleges”.
A hatásvizsgálatban vannak furcsaságok. Például, egy oldalon keresztül sorolják a védett madárfajokat, amiket észleltek a területen (145. oldal), majd pár oldallal lejjebb leírják, hogy „a beépítésre szánt területen védett faj nem található, így a beépítés a területre természetvédelmi szempontból SEMLEGES hatással bír” (152. oldal).
Egy másik furcsaságra is bukkantunk, mégpedig, hogy a Balatonból tervezik locsolni a füvet. Megkérdeztük a beruházót, aki azonban cáfolta, hogy a Balaton vizét használnák fel.
„A telek területét az elmúlt évtizedek alatt elvadult, invazív fajokat is tartalmazó növényzet nőtte be. A beruházás tervezése során külön figyelmet fordítunk a szükség szerinti fatelepítésre, és arra is, hogy a nagyobb, nem invazív facsoportokat megóvva helyezkedjenek el a jövőbeni épületek. A projekt üzemeltetésében majd a megújuló energiaforrásoknak is kiemelt szerepük lesz. Az ingatlan természetesen a városi vízhálózatra csatlakozik majd: a zöldterületek öntözését ezzel, valamint az összegyűjtött csapadék felhasználásával biztosítjuk” – írta a beruházó.
A szállások miatt a Kenderföld út felől jelentős autós forgalom várható, ami a törvényben rögzített határértéket is jócskán átlépi.
„Az üzemelés fázisában a tervezett létesítmény maximális forgalma a Kenderföld út (meglévő zsákutca) forgalmának zajkibocsátásánál nappal 8,4 dB(A) növekményt okoz az alapállapothoz képest, amely a gyakorlatban is jól észlelhető különbséget jelent, és ez a határértéket is túllépi” – olvasható a tanulmányban.
Veszélyes hulladék is lehet a telken
A környezeti hatásvizsgálat 2020-ban készült el, amihez a szakemberek kilátogattak a helyszínre. A beszámoló szerint a felmérés idején a terület egy része víz alatt állt (a vízmélység átlagosan 10–30 cm között volt). A beépítésre szánt területen a vízzel elöntöttséget meg kell szüntetni, ezért a beépítésre szánt területet körülbelül 1 méteres átlagvastagságban feltöltik.
A dokumentumból az is kiderül, hogyan tervezik feltölteni a területet. „Ez jelen esetben az ingatlan északnyugati részén lerakott, egyéb helyekről származó tereprendezésből lerakott köves talaj elsimítását, valamint a mélyebb térszíni helyzetben lévő területrészek feltöltését jelenti.”
A lapunkhoz eljutott fényképek alapján az északnyugati részen aszfalttörmelék került elhelyezésre,
a hatásvizsgálat szerint az északnyugati részen lévő „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni.
Mivel a környezeti hatásvizsgálat nem szól arról, hogy az aszfaltot el kell szállítani, és mivel az aszfalt az összetételétől függően lehet veszélyes hulladék, aggályok merültek fel.
„A szóban forgó telket nyílt tenderen elindulva vásároltuk meg. Tudunk arról, hogy a területen építési hulladék is található: ezt természetesen elszállíttatjuk, és csak a feltöltésre alkalmas földet fogjuk hasznosítani a jövőben” – ígéri a beruházó.
„Kaotikus állapotú” kisnádasra építenének utat
Közben a HÉSZ újabb módosítása van napirenden a településen, ugyanis a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni a fejlesztők, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra, ez a terület egy kapuként szolgálna.
A módosítási kérelem miatt az önkormányzat társadalmi egyeztetést indított.
A fejlesztők a kisnádas területét (1841/9 ingatlan) szeretnék revitalizálni és egy feltáró út segítségével bemutatni. Ennek érdekében pedig szükséges a természetközeli közkert-övezetben műtárgyak és utak kialakíthatóságát lehetővé tenni. Ezzel szeretnének lehetőséget teremteni a gyalogos megközelítésére.
„A kérdések között említett, Zkkt3 övezetbe sorolt szomszédos mocsaras terület nem a cégcsoportunké, hanem az önkormányzat tulajdona. Ezt a területet nem építjük be: a helyhatósággal egyetértésben itt rendezett, gondozott zöldterületet szeretnénk kialakítani” – írta a beruházó.
„Önkormányzati tulajdonú területről van szó. Az elképzelés összhangban áll a szabályozási terv módosításával, amelynek folyamata már elindult. Jelenleg a lakossági, civil egyeztetés zajlik, később a környezetvédelmi hatóságok döntik el, hogy támogatják-e a módosítási igényt. A kívánt módosítás célja, hogy lehetővé tegye a jelenleg kaotikus állapotú, közpark jellegű területeken a természetes élőhelyek visszaállításának elősegítését” – közölte az Átlátszóval az önkományzat.
„A tervezett szabályozás szerint a jövőben sem emelhető ezeken a területeken épület; csak pihenőterületi, sétány funkciókat szolgálhatnak. A Tihany 2030 projekt, amelynek elemeit tavaly állítottuk össze és a félsziget hosszú távú, koncepcionális fejlesztéseit határozza meg, tartalmazza a zöldterületek rehabilitációját, a félsziget humanizálását.
A Balaton partján például egy sétányt és tanösvényt alakítanánk ki, de sok, ma kissé elhanyagolt zöldterületen is helyreállítanánk az egészséges ökoszisztémát, élőhelyeket. A szabályozási terv törekvései összhangban állnak ezekkel a célokkal. A kenderföldi részekre vonatkozó felújítási terveket neves tájépítész iroda készíti – ez a garancia a zöldterületek minőségi megújítására” – írta lapunknak az önkormányzat.
Védett vagy nem védett?
A hotel tervei alapján a feltáró út a Balatonba vezetne, ehhez egy mólót is szeretnének építeni. A tervezett móló területén jelenleg a Vízpart rehabilitációs-tanulmányterv szerint másodosztályú, védett nádas van.
„A telek előtt elhelyezkedő nádas nem II. A, hanem IV. minősítésű, és bár nem védett, a stég kiépítése során csak minimális beavatkozásra kerül sor. Természetesen itt is mindenben a jogszabályoknak megfelelően járunk el” – írta a beruházó, aki csatolta a nádastérképet, amin ugyanez a hely negyedosztályú nádasként szerepel.
Nádastérkép dokumentumai – Tihany by atlatszo on Scribd
Kerestük a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóságot, hogy a két dokumentumban miért szerepel más besorolás alatt a nádas, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.
A háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs
A Révbe Érünk Egyesület elnöke, Molnár György Sándor levelet küldött Bujdosó Judit tihanyi főépítész részére, amiben arra kérik, hogy ne módosuljon a kisnádas (1841/9 ingatlan) jelenlegi építési övezetbe való besorolása, és hogy a partnerségi egyeztetés lezárása előtt, veszélyhelyzet után tartsanak egy lakossági fórumot.
Az Egyesület 2021. márciusában azzal a céllal jött létre, hogy Tihany község Halásztelep, Kenderföld, Kopaszhegy és Cserhegy területének lakosai és nyaralói hatékonyabban léphessenek fel érdekeik érvényesítése érdekében az őket is érintő önkormányzati döntések kapcsán.
„Nagyon fontosnak látjuk, hogy a balatoni régióra nehezedő beruházói nyomás ellenére Tihany ne kövesse azon kevésbé szerencsés Balaton-parti települések szomorú példáját, amelyek különböző profithajhász beruházások következtében folyamatosan veszítik el természeti és építészeti értékeiket.
Tihany erre nem szorul rá” – olvasható a levélben.
Álláspontjuk szerint, ha az újonnan kialakítandó Zkkt4 helyrajzi számú építési övezet a jelenlegi kis nádas helyén megengedné az épületnek nem minősülő műtárgyak és utak kialakítását, akkor azok később, a szomszédos ingatlan 388 lakással tervezett beépítése miatt, előre most pontosan még nem látható célokra is felhasználhatóak lesznek.
Továbbá az egyesület szorgalmazza, hogy a szomszédos telek (1841/23 helyrajzi számú ingatlan) beépítése kapcsán egy új, független hatástanulmány készüljön, mert a jelenlegi dokumentummal kapcsolatban számos aggály merült fel.
Az üzemeltetés során várható hatásokat szerintük alábecsülték a környezeti hatásvizsgálatban, így például a környezeti hatásokat és forgalomnövekedés mértékét.
A polgármester azt ígéri, nincs több zöld áldozat
Tósoki Imre 15 éve igazgatja Tihany ügyeit. 2020 őszén egy gyűlésen a polgármester azt ígérte, hogy amíg ő vezeti a települést, addig a Kenderföldeken kívül más zöldterületeket nem áldoznak be a költségvetési egyensúly érdekében.
Bartus Sándor helyi képviselő ezen a gyűlésen felhívta a figyelmet arra, hogy a félsziget elérte kapacitásainak felső határát.
Az önkormányzatnak pedig nagy a felelőssége abban, hogy „Tihany Tihany maradhasson”.
A tihanyi önkormányzat 747 millió forintot kapott az ingatlanért, Bujdosó Judit főépítész ezen a találkozón azonban igyekezett hárítani a jelenlegi vezetés felelősségét: már legalább húsz éve beépíthető területként jelölték meg a Kenderföldeket, így ezt a szabályozást utólag visszafordítani nem lehet, mert az ingatlanfejlesztő óriási kártérítésre lenne jogosult.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
Rákérdeztünk a polgármesternél, hogy pontosan mit is jelent, hogy nem lesz több zöld áldozat.
„Amikor ezt mondtam, a Kenderföldi rész már közel 40 éve építési területnek volt kijelölve, tehát az építkezés nem új területet vesz el. Ahogy ígértem, ahhoz tartom magam: újabb zöldterületeket, közparkokat és külterületi zöldövezeteket nem minősítünk át építési területté” – nyilatkozta lapunknak.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A tervezett hotel és apartmanok helye. Forrás: Google Earth
|
Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt
|
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette. A medencés luxusszálló kedvéért a helyi építési szabályzatot (HÉSZ) is módosította a polgármester, de már egy újabb módosítás van napirenden: a szomszédos, önkormányzati tulajdonú lápot arra szeretnék használni, hogy a vendégek közvetlenül le tudjanak sétálni a Balaton-partra. A polgármester támogatja, hogy a „kaotikus állapotú” kisnádast rendbe hozzák, a helyiek szerint viszont a háborítatlan nádasban semmi „revitalizálandó” nincs. A fás telekre évekig hordták az aszfaltot, a hatásvizsgálat szerint a „köves talajt” a terep feltöltésére fogják használni, azonban a beruházó azt állítja, elszállíttatja az építési hulladékot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/22/letarolnak-tihanyban-a-balaton-partot-egy-medences-luxusszallo-miatt/
|
2021-04-22 12:39:59
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A 2021 szeptemberében startoló „Egy a természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás összesen 67 milliárd forintot emészthet fel, ha a költségekbe beleszámoljuk a rendezvény fő helyszínéül szolgáló Hungexpo 50 milliárd forintos felújítását. Ha nem, a költségek akkor is csillagászatiak: a kiállítás kommunikációs és rendezvényszervezési költségei már biztosan több mint ötmilliárd forintot visznek el.
Pedig sokáig úgy tűnt, hogy a kiállítást félmilliárd forint alatt megússza az ország. A helikopteres vadászatáról is ismert Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes 2016-ban jelentette be, hogy Magyarország ötven év elteltével újra vadászati világkiállítást szervez 2021-ben. Az anyagiakról csak egy évvel később, egy kormányhatározatból derültek ki részletek: a kormány öt évre elosztva összesen 387,5 millió forintot különített el az eseményre.
A büdzsét 2017-ben még csak 25 millió forinttal, majd 2019-ben már kétmilliárddal toldották meg.
Tavaly áprilisban – már a koronavírus-járvány idején – a kormány 1,67 milliárdot, júniusban 2,1 milliárd forint pluszt biztosított a rendezvénynek.
Tavaly júliusban Kovács Zoltán, a kiállítás előkészületeiért felelős kormánybiztos aztán már arról beszélt, hogy akár 10 milliárd forintot is elkölthetnek a szervezésre. Az államtitkár, volt kormányszóvivő nem aprózta el a várakozásokat: az eseménysorozatra legalább egymillió látogatóval számolnak.
Mire megy a rengeteg pénz?
Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. ötmillió forintot elérő vagy meghaladó szerződéseinek listája szerint nagyot szakít Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás, ahogyan ábránkon is látható, a bő egyéves, határozott idejű megbízásokkal összesen 378,4 millió forinthoz jut. Ez még kiugróan magas, nettó 60 ezer forintos óradíjjal számolva is több, mint 6300 munkaóra.
A szervezőcéget hiába kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján döntöttek az ügyvédi iroda mellett, illetve hogy a költségek láttán felmerült-e, hogy alkalmazottakkal lássák el a jogi teendőket, levelünkre nem érkezett válasz, így arra sem kaptunk magyarázatot, mi indokolja a százmilliós jogi költségeket.
A Győri és Sárhegyi Ügyvédi Társulás egyik névadója Sárhegyi Zoltán, aki a Nemzeti Választási Bizottság Fidesz által delegált tagja volt, a fia, Sárhegyi István pedig a részben állami űrtávközlési bizniszben kapott bizonyítási lehetőséget. A fiatal üzletember édesanyja, Bártfai Beatrix úgyszintén ügyvéd, és ugyancsak milliárdos állami megrendelések gyarapítják érdekeltségeit. Győri Tibor – a másik névadó Simicska Lajos után lett a Fidesz jogtanácsosa, a G-nap előtt a főoligarchával együtt építgették a MAHIR médiabirodalmat, egy időben a Miniszterelnökség államtitkári posztját is betöltötte. Habony Árpáddal is együttműködött, a Modern Media Group Kft.-n ügyködtek együtt, amely később a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz, azaz a kormányközeli médiabirodalomhoz került. Sárhegyiék milliárdos állami megbízásairól és a NER legmagasabb köreibe nyúló kapcsolatairól bővebben itt írtunk:
58,8 millió forint jutott az Országos Vadászati Védegylethez a Nimród című vadászújság kiadói jogaiért, 2019 augusztusa és 2021 vége között ugyanis az állami cég adja ki a vadászlapot. A Védegylet elnöke Semjén Zsolt, a lap főszerkesztője pedig Kovács Zoltán, a kiállítás kormányzati felelőse.
Milliós bérek, jól bejáratott emberek
Mi is beszámoltunk róla, hogy Vida József, a Takarékbank és TV2-tulajdonos főzős műsort indított egy akkor még Mészáros Lőrinchez, ma már a kormányközeli KESMA-hoz tartozó gasztronómiai portálon. Vida séftársa Segal Viktor, Sercegés és erdőzúgás című szakácskönyvük értékesítésére pedig nyolchónapos időszakra 15 millió forintot fizet az állami cég a Nemzeti Értéktár Zrt.-nek, aminek korábbi tulajdonosa éppen Vida egyik cége, az Arthur Bergmann Informatika Kft. volt.
Ugyancsak az említett szerződéslistán tüntetik fel a HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.-t, amelynél a 2020. október 10. és 2021. december 31. közötti időszakra 31 millió forintot költenek műsoridő vásárlására. Két évre 64,8 millió forintot kap a kormányközeli Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási feladatokra, de nekik ez szinte semmi százmilliós állami megbízásaik mellett.
Bő hét hónapra 88,9 millió forintos keretszerződést kapott a Film Positive Productions Kft., amelyet korábban a 444.hu Lajos Tamáshoz, az új SZFE kuratóriumi tagjához kötött, amikor kiderült, hogy a producer hat tévéfilmes és sorozatos pályázatára kapott állami támogatást. A megbízás tárgyánál csak annyit tüntettek fel, hogy filmkészítés.
A szerződéslistán ott találjuk Szőke Gábor Miklós Dantebirodalom Kft. nevű vállalkozását, ő 240 millió forintért készít egy hatalmas, 10 tonna szarvasagancsból készülő szobrot a kiállításra. Az összeget Kocsis-Cake Oliviónak, a Párbeszéd politikusának erősítették meg, mi hiába kérdeztük a céget. A művész NER-es megrendeléseiről bővebben itt olvashat.
Nem panaszkodhatnak a cég vezetői sem:
az ügyvezető igazgató Szűcs Veronika, aki ugyanezt a tisztséget töltötte be a Digitális Jólét Nonprofit Kft.-nél is. Hogy kikhez csorgatták a Digitális Jólét Program milliárdjait, arról a 444.hu írt cikket.
A stratégiai igazgató Katona Andrásnak is van tapasztalata hatalmas közpénzekkel gazdálkodó cégnél, ő 2012 és 2015 között a Magyar Turisztikai Ügynökségnél kamatoztatta tudását.
A felügyelőbizottság elnöke Mancsiczky László debreceni ügyvéd. A Fidesz-tag Mancsiczky a közzététel szerint nem veszi fel tiszteletdíját, nem úgy, mint Regász Alajos, akinek neve Mancsiczkyéhez hasonlóan a Kartonpack Nyrt. állami irányítás alá vonásakor került elő. A Kartonpackot a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly áprilisban állami irányítás alá vonta, és a vezetőség leváltásával sem vacakolt sokáig. A hirtelen vezetői székbe ültetettek között volt a Kósa Lajos ügyvédjeként is megnyilvánuló Mancsiczky és az MFB Zrt.-nél, majd az állami tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt.-nél tevékenykedő Regász is. Ráadásul nem csak ők fordultak meg a vadászati kiállításos cégnél a Kartonpack-körből: tavaly februárig az ugyancsak MFB-s múlttal rendelkező Uszkay-Boiskó Sándor is ott ült a felügyelőbizottságban, ő tavaly április óta a kormány döntése alapján a Kartonpack Nyrt. igazgatósági elnöke és vezérigazgatója.
|
Százmilliók ügyvédekre, tízmilliók a Hír TV-nek – így költ a vadászati kiállítást szervező cég
|
Nem fukarkodik a közpénzzel a vadászati kiállítás megrendezésére alapított Egy a Természettel Nonprofit Kft.: kifizetési listájukon ott találjuk a kormányközeli Hír TV-t, a NER egyik alapemberét, ahogy szoborra és filmkészítésre is nagy tételben költenek. Sőt, Mészáros Lőrinc bizalmasának szakácskönyvére is jut a közösből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/vadaszati-kiallitas-ceg-koltes-szobor-ugyved/
|
2021-04-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Ismét borsos áron hirdetik Magyarország családbarát voltát, a plakátkampányok lebonyolításáról ismertté vált Balásy Gyula cégei ezúttal egy 3,4 milliárd forintos (2,7 milliárd forint + áfa) keretszerződést kaptak a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
Az április elején aláírt szerződés (.pdf) szerint a New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. a „Családbarát Magyarország országos programsorozat és kommunikációs kampány 2021” komplex kommunikációs és rendezvényszervezési feladatait látja el „a Miniszterelnökség Családokért Felelős Tárca Nélküli Miniszter részére.” A Miniszterelnökség vállalása szerint a keretösszeg 70 százalékát (1,92 milliárd forint + áfa) mindenképpen elköltik Balásynál, de ez 30 százalékkal (826,7 millió forint+áfa) bővíthető. A szerződés április 12-én vált hatályossá, a keretösszeg kimerüléséig, de legfeljebb 2021 december 31-ig, tehát maximum 253 napra jött létre. Ez azt jelenti, hogy ha Novákék egy forintot sem vesznek igénybe az opciós keretből,
a rendezvénysorozat és kommunikációs kampány naponta átlagosan 9,6 millió forintba kerül.
Ha a teljes opciós keretet felhasználják, akkor a napi átlagköltség 13,4 millióra forintra jön ki.
Eddig is milliárdok mentek az önfényezésre
2018-ban a kormány milliárdokat költött a Családok Évére, bár sok érintett vagy egyáltalán nem tudott a nekik dedikált évről, vagy csak hirdetések, a hidakon elhelyezett zászlók, hirdetések és rendezvényeken elhelyezett standok jutottak eszükbe a drága kezdeményezésről.
|
3,4 milliárdos családbarát kampányt indít Novák Katalin
|
Ismét borsos áron hirdetik Magyarország családbarát voltát, a plakátkampányok lebonyolításáról ismertté vált Balásy Gyula cégei ezúttal egy 3,4 milliárd forintos (2,7 milliárd forint + áfa) keretszerződést kaptak a Rogán Antal tárcája alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivataltól.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/22/csaladbarat-novak-balasy/
|
2021-04-22 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.
A közbeszerzés címe NEP kiegészítő munkák 2021 volt, és felhívás nélkül indult – nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa.
A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a Megérkeztünk című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.
A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek. A leírásból kiderülnek a munka részletei.
A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m²-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció, valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.
Az Interaktív tér egyszerre közösségi, múzeumpedagógiai és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése, valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.
A tender második része a 75 műtárgyat bemutató Megérkeztünk című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. „A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést” – olvasható a hirdetményben.
A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyeszetett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.
A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m²), ajándékbolt (178,47 m²), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m²), földszinti kávézó (106,96 m²) és 1. emeleti kávézó (168,13 m² + 319 m² terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.
Arról nincs szó, hogy mikorra kell befejezni a munkálatokat, de a Néprajzi Múzeum honlapján az olvasható, hogy a városligeti épület valamikor 2022 tavaszán nyitja meg majd a kapuit.
26 milliárdról indult a múzeumépítés
A kiállításokat és bérleményeket kivitelező két cég, a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. 2019-ben nyerte el az új Néprajzi Múzeum generálkivitelezési munkáira kiírt közbeszerzést nettó 26 milliárd forintos ajánlattal. Ez az összeg 2020-ban 6 milliárddal megugrott „előre nem látható körülmények” miatt.
2021-ben pedig a kivitelezők még nettó 2,8 milliárd forintot kaptak a múzeum befejező munkálataira, ugyanis meglepő módon – mint utólag kiderült – a 32 milliárdos (26+6) összegben nem volt benne például az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése. Ezekkel együtt közel 35 milliárd forintra drágult az építés, és ehhez az összeghez jön most hozzá a kiállítások és bérlemények 3,9 milliárdos költsége.
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése | atlatszo.hu
A mostani hirdetmény szerint azonban a 32 milliárdos (26+6) összegben nem voltak benne a befejező munkálatok, amire most közel 3 milliárd forintot kapnak a NER-közeli cégek. A közbeszerzési dokumentumból kiderül, hogy hátravan még az álpadló-rendszer, a világítás, az optikai gerinchálózat és az audiovizuális rendszerek kiépítése, illetve a beépített bútorok felszerelése.
Ha az eredeti szerződésben szereplő nettó 26 milliárd forintot kivonjuk a különböző pótmunkákkal elért 39 milliárdból, az pont 13 milliárd forint – ennyivel drágult a múzeumépítés. Ez az eredeti 26 milliárdos összegnek pont a fele, vagyis 50 százalékkal nőtt már a Néprajzi Múzeum építésének ára. Ráadásul még mindig nincs kész, tehát könnyen lehet, hogy a végére még többe fog kerülni.
Egyébként az építkezés előkészítése is rengeteg közpénzt emésztett fel: az épület tervezése (Napur Architect Építészeti Iroda Kft. és mások) 1,8 milliárd forintba került, az előkészítő földmunkákat pedig Garancsi István cége, a Market Építő Zrt. és a Bohn Mélyépítő Kft. végezte 2,5 milliárd forintért.
Mészáros és Paár cégei kaszálnak
A Néprajzi Múzeum építését végző ZÁÉV Zrt. tulajdonosa a miniszterelnök jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a Magyar Építő Zrt. pedig (közvetetten, más cégeken keresztül) Paár Attila tulajdonában van, aki Tiborcz István miniszterelnöki vő üzlettársa.
Mindkét cég hosszú évek óta nyeri a közpénzes megbízásokat több milliárd forint értékben. Csak néhány példa: szekszárdi tudásközpont bő 5 milliárdért, szombathelyi fociakadémia 6 milliárdért, zalaegerszegi uszoda közel 9 milliárdért, a Puskás Aréna építése bruttó 190 milliárdért, a stadion környékének fejlesztése 8 milliárdért, a Nyugati pályaudvar felújítása közel 9 milliárdért.
A rengeteg megrendelés meglátszik a mérlegeken is: a ZÁÉV éves forgalma a 2016-os 15 milliárd forintról 2017-ben 35-re emelkedett, majd 70 milliárd forint fölé nőtt, és 2020-ban jelentős csökkenéssel is 52,7 milliárd lett. Adózott eredménye pedig abban az évben rekormagas, bő 7 milliárd forint lett. A Magyar Építő Zrt. szintén nem panaszkodhat: évi nettó árbevétele a 2016-os 9 milliárdról 24-re, majd közel 50 milliárdra ugrott, és a gyengébb 2020-as évben is 27 milliárd lett, amiből közel 2 milliárd volt a tiszta haszon.
2019-ben bemutattuk, hogy a ZÁÉV és a Magyar Építő Zrt. is több olyan közpénzes beruházás kivitelezője volt, amelyek menet közben drágultak meg jelentősen.
Kormányközeli cégcsoportokat hízlalnak a folyamatosan dráguló állami óriásberuházások | atlatszo.hu
|
Közel 35 milliárd forintra drágult az új Néprajzi Múzeum építése
|
Az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont befejező munkáira kiírt tendert két NER-közeli cég, a ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. párosa nyerte el nettó 2,8 milliárd forintért. A múzeumot eredetileg 26 milliárd forintért akarták megépíteni, de az összeg tavaly 32 milliárdra ugrott, a mostani drágulással pedig már közel 35 milliárd forintnál tart a beruházás.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2022/01/11/most-39-milliarddal-dragult-az-uj-neprajzi-muzeum-a-vegosszeg-mar-kozel-40-milliard/
|
2021-04-22 13:34:21
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A „Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet fejlesztés I. ütem: „B” épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése” tárgyú beruházás generálkivitelezői feladataira írt ki közbeszerzési eljárást a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet áprilisban. A jelentkezőknek egy hónapjuk volt, hogy beadják ajánlataikat. Három cég pályázott, a nyertesek nevét most tették közzé az uniós közbeszerzési értesítőben.
A ZÁÉV Építőipari Zrt. és az Épkar Zrt. a tervezettnél drágábban: 21 milliárd forint helyett 31 milliárdért végezheti el a munkát.
A kettős a SWIETELSKY Magyarország Kft.-t és a Laterex Építő Zrt.-t utasította maga mögé a versenyeljárás során. Ők még drágábban vállalták volna a feladatot: a Swietelsky nettó 32,2 milliárd forintos, a Laterex nettó 33,5 milliárdos ajánlatot tett. A projekt európai uniós alapokból finanszírozott (EFOP-2.2.1-VEKOP-16-2016-00001).
A nyertesek feladata lesz a „Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet (Gyermekkórház) fejlesztés I. ütem: „B” épület: új gyermeksürgősségi – baleseti – sebészeti és fekvőbeteg ellátó tömb építése” tárgyú beruházás generálkivitelezői feladatainak ellátása. „A kivitelezés a Gyermekkórház és a környező városrész folyamatos rendeltetésszerű működésének biztosítása mellett, az épületre és a környezetre és a városrészre vonatkozó munkaszervezési, műszaki ütemezési előírások betartásával valósítandó meg” – olvasható a dokumentumban.
A felújítási beruházás alapparaméterei a következők:
pince, földszint, 7 emelet (tetőszinttel együtt): összesen 9 db használati szintű, új építésű egészségügyi ellátást szolgáló épület minden szakágra kiterjedő, rendeltetésszerű használatra alkalmas megépítése összesen 20 694 m² összes bruttó szintterülettel, összesen 16 731 m² nettó hasznos alapterülettel.
Az alagsorban kiszolgáló műszaki területek, gépészeti és villamossági központok létesülnek, a földszinten SBO és Trauma osztály lesz, CT, MRI, röntgen vizsgálókkal, elkülönítőkkel és kórtermekkel. Az első emeleten 8 db műtőt, valamint fekvőbeteg osztályokot építenek összesen 124 ággyal. A további szinteken: „2. em.: intenzív terápiás, 3. em.: traumatológiai, 4. emelet: sebészeti, 5. em.: fül- orr- gégészeti, 6. em.: urológiai osztályok. 6. emeleten központi sterilizáló, 7. emeleten lépcsőházi tetőkijárat építendő”.
A 7. emeleti tetőszinten Heliport (mentőhelikopter leszálló) is lesz komplett rámparendszerrel együtt 572,93 m² bruttó alapterülettel.
Az új épületet zártsorúan össze kell építeni és össze kell nyitni a meglévő „A” épülettel. A teljesítés véghatárideje a munkaterület átadásától számított 21 hónap.
A Heim Pál mellett több másik kórház is megújul. Az erről szóló határozat októberben jelent meg a Magyar Közlönyben. Akkor a Portfolio.hu azt írta, a kórházfelújítási program második üteméhez összesen 14,805 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre.
Van mit a tejbe aprítani
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV gyakran kap nagy összegű állami megbízásokat. Ők építhetik fel például nettó 5,4 milliárd forintért a szekszárdi interaktív könyvtárat és levéltárat, de a zrt. többek között részt vett a Magyar Építővel közösen a Puskás Aréna környékének fejlesztésében és a Közszolgálati Egyetem műemléképületének átépítésében is.
Szintén érintettek a 45 milliárdra drágult zalaegerszegi tesztpálya építésében, emellett a Magyar Építő Zrt.-vel közösen az atlétikai stadionra kiírt 150 milliárdos közbeszerzést is ők nyerték el. Sőt, a 35 milliárd forintra drágult új Néprajzi Múzeum építésében is érdekeltek szintén a Magyar Építő Zrt.-vel együtt. Legutóbb a kaposvári 120 szobás, négycsillagos szálloda kapcsán írtunk róluk:
Mészárosék tizenöt évre kibérelték, majd közpénzből megépíthetik a superior hotelt | atlatszo.hu
A napokban felkerült az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára a döntésről szóló dokumentum, így már tudható, ki fogja megépíteni Kaposváron a régóta beharangozott 120 szobás, négycsillagos szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV. A cég nettó 12,9 milliárd forintért végezheti el a munkát. A dolog pikantériája, hogy az már korábban kiderült, ki fogja üzemeltetni a szállodát: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest hotellánc. A beruházást az állam állja.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 72,9 milliárd forint volt, a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, míg tavaly 52,7 milliárdos forgalom mellett 7,1 milliárdos adózott eredményt értek el.
Az Építő- és épületkarbantartó Zrt.-t (Épkar) sem kell azonban félteni. A cég szintén gyakran felbukkan a tendernyertesek között, néha éppen a ZÁÉV mellett. A zrt. többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építhette összesen 10,6 milliárdért. Szintén ők újíthatják fel a Diósgyőri várat nettó 12 milliárd forintért egy másik céggel közösen.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar | atlatszo.hu
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét. A beruházás keretében a két cég egy multifunkciós sportcsarnokot épít meg mászófallal, valamint a közvetlenül hozzá kapcsolódó csapatöltözőkkel, raktárral, sportszertárakkal, továbbá kialakít egy fitnesz-zónát. A háromszintes csarnoképület tervezett hasznos alapterülete mintegy 7 727 négyzetméter lesz.
A jelenleg 181 főt foglalkoztató zrt.-nek 2016-ban 3,8 milliárdos éves forgalma volt, majd ez először 16 milliárdra, aztán 25,5 millárdra nőtt. 2019-ben ugyan csökkent kicsit a nettó árbevételük, 19,7 milliárdra, de az adózott eredményük még így is 2,8 millárd forintra rúgott. Tavaly 24,4 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forintos adózott eredményt értek el.
A cég tulajdonosa a SZEIVOLT Holding Vagyonkezelő Kft., ami a Szeivolt-család tulajdonában van. Az Épkar Zrt. többségi részvényesének, Szeivolt Istvánnak a fiáról, ifjabb Szeivolt Istvánról a Heti Válasz korábban azt írta, hogy feleségével Orbán Ráhel és Tiborcz István esküvőjén is ott voltak.
|
Közel 4,6 milliárdért újítja fel Mészáros cége a Karolina útra költözött Sportkórház egy részét
|
A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. végezheti a Testnevelési Egyetem miatt a Karolina útra költöző Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), ismertebb nevén Sportkórház első ütemének felújítását közel 4,6 milliárd forintért – derült ki az uniós közbeszerzési értesítő április 16-i számából.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/11/23/tiz-milliarddal-dragabban-ujithatjak-fel-a-heim-pal-gyermekkorhazat-meszarosek/
|
2021-04-22 14:03:56
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Béres István. Fotó: Magyarkonyhaonline.hu
Pokorni Zoltán tanácsadójának és az I. kerületi polgármester feleségének a cége, amitől az I. kerület vette a bort
A Vörös és Fehér Kereskedőház tulajdonosa a VINITIS-FUND Zrt. A VINITIS-FUND részvényei 80 százalékban Béres Istvánnál vannak, a maradék 20 százalék pedig a Coxinel Tanácsadó Kft.-é. Utóbbinak pedig mind ügyvezetője, mind tulajdonosa dr. Szilvágyi Anita, Nagy Gábor Tamás volt felesége. Nagy Gábor Tamás 21 éven át, 1998-tól 2019-ig volt az I. kerület fideszes polgármestere.
Opten.hu
Nem pusztán a kereskedőház tulajdonosa 80 százalékban Béres István.
A Vörös és Fehér Kereskedőház Béres István borászatainak borait árulja, amik vagy a Szent Gaál pincészetből jönnek vagy a Tokajicum Borházból. Persze ezekben is tulajdonos Nagy Gábor Tamás volt felesége is.
A Tokajicum Borház. Forrás.
Nagy Gábor Tamás túl sok éve
Nagy Gábor Tamás valószínűleg túl sokáig lehetett az I. kerület polgármestere, mert egy idő után már úgy érezte, neki mindent szabad. Feleségének és szüleinek rendkívül olcsó bérlakást intézett.
A Coxinel Tanácsadó Kft.-t, amin keresztül tulajdonos Szilvágyi Anita Béres István cégében, 2020 júniusa előtt Forensis Consultum Szolgáltató Kft.-nek hívták. A cég székhelye egy I. kerület, Pala utca 8. alatti lakás volt 2020 júliusáig, amit a cég az I. kerületi önkormányzattól bérel 500 forintos m2 áron a 2017-es adatok alapján.
Fotó: hvg
Ám igaziból az akkori fideszes polgármester, Nagy Gábor Tamás szülei laknak benne, amit különösebben nem is titkolnak.
Fotó: hvg
Nagy Gábor Tamás volt felesége pedig – a cége által bérelt Pala utcai, önkormányzati lakás mellett – a Vár szívében, a Dísz téren jutott egy 158 négyzetméteres, állami lakáshoz havonta alig több mint 80 ezer forintért (2017).
A kerületi fontos ember
Béres István fontos ember a XII. kerületben. Hivatalosan tanácsadóként dolgozik a XII. kerületi önkormányzatnak. Megkérdeztük, mennyi a fizetése, de ebben a kerületben ha képviselő vagy, mindent csak 30 nap múlva tudhatsz meg, annyit viszont látni, hogy 2018-ban havi 1 millió körül keresett.
Pokorni Zoltánnal a kapcsolatuk hosszú időre nyúlik vissza. A polgármester minisztersége idején, illetve mellette dolgozott már az Oktatási Minisztériumban 20 éve is, majd követte őt a XII. kerületbe.
Bárkivel beszéltünk, aki kicsit jobban rálát a kerület gazdasági ügyeire, legyen az Pest megyei fideszes polgármester testvére, Fideszben csalódott KDNP-s, kerületben százmilliókat befektető ingatlanvállalkozó, oknyomozó újságírók vagy éppen egy nem túl távoli kerület fideszes “nagymenője”, ahogy ő mondja magáról, abban mindenki egyetértett, hogy Béres István intézi a XII. kerület gazdasági ügyeit, értsd beruházások, közbeszerzések, meg ami szokott lenni és ami ezekkel együtt jár. És most finoman fogalmaztunk.
Béres István, forrás: Facebook
Sokatmondó egy apróság, ami talán beszédes példa, hogy ki van egyáltalán minimálisan is képben a kerület gazdasági ügyeiben. Mikor a testületi ülésen Pokorni Zoltánt kérdeztük a Böszörményi úton felépítendő irodaházról, arról az egyelőre nem tudni hány milliárdba kerülő beruházásról, ami valószínűleg a kerület legnagyobb projektre lesz a következő években, ő Béres Istvánhoz fordult. Pedig a kérdésünk végtelenül egyszerű volt: tervezi-e magántőke bevonását is az önkormányzat az építkezésbe. Nem tervezi.
Béres István beruházási kormánybiztos volt Pokorni Zoltán Oktatási Minisztériumában. Távozásuk után feljelentés is történt tevékenysége miatt. Egész pontosan azért, mert egy trükkel összehozták, hogy a Multinova Kft., aminél Béres István a tulajdonosi jogokat gyakorolta, megkerülhesse a közbeszerzést, amikor szerződést kötött a Baucont Rt.-vel, amivel aztán nem járt jól az állam.
Népszabadság, 2003 szeptember 3. Ha ráklikkelsz, még el is tudod olvasni.
Napi Gazdaság 2004. március 4. A Baucont Rt. rekordbírsága kartellezés miatt fél évvel később egy másik ügyben. Ez is nagyobb lesz, ha ráklikkelsz.
Borvásárlás verseny nélkül
Gelencsér Feritől, az I. kerület momentumos alpolgármesterétől kértük el a listát, amin az I. kerület borbeszerzései szerepelnek a Vörös és Fehér Kereskedőháztól. Amiből látszik, összesen 25 db beszerzésről van szó, 2 330 961 forint értékben. Minden esetben az értékhatár alatt, amitől versenyeztetni kellett volna.
Klikk és látod! Forrás: I. kerületi Önkormányzat
Amikor megnéztem az I. kerület közbeszerzéseit, olyan volt, mintha a XII. kerületben lennék
Most kezdődő hosszú és végtelenül unalmas sorozatunkban igyekszünk majd megmutatni, hogy mekkora hatalmas verseny van a XII. kerületi közbeszerzéseken, ahol rendre ugyanazokat a cégek nyernek, olyan meghívásos közbeszerzéseken, amiken csak az önkormányzat által meghívott cégek vehetnek részt. Ez hagyján, de nagyon sok esetben olyan cégek “versenyeznek” egymás ellen, amiknek korábban ugyanaz volt a tulajdonosa vagy éppen a tulajdonosoknak közös cégeik voltak vagy a címeik egyeztek vagy valami egyéb tök nyilvánvaló kapcsolat van/volt köztük.
És hogy mi ennek a következménye, az elképesztő árak.
Nagyon érdekes lesz azt is látni, milyen sok esetben hívta meg az I. és a XII. kerület ugyanazokat a cégeket. Ezért szerettük volna első körben azt megmutatni, hogy mi lehetett ennek oka, hogy milyen gazdasági kapcsolat van az I. kerületi Fidesz és a XII. kerületi Fidesz között.
To be continued..
|
POKORNI ZOLTÁN STRATÉGIAI FŐTANÁCSADÓJÁTÓL VETTE 4 ÉVEN ÁT A BORT AZ I. KERÜLETI FIDESZES ÖNKORMÁNYZAT
|
2016 és 2020 közt összesen 2.3 millió forint értékben vásárolt borokat a fideszes Nagy Gábor Tamás vezette I. kerületi Önkormányzat a Vörös és Fehér Kereskedőháztól. A cég 80 százalékban Béres István tulajdona – aki Pokorni Zoltán egyik legfontosabb embere, hivatalosan stratégiai főtanácsadó a XII. kerületi önkormányzatnál -, 20 százalékban pedig Nagy Gábor Tamás volt feleségéé, dr. Szilvágyi Anitáé..
| null | 1 |
https://ketfarkukutya.mkkp.party/2021/02/05/pokorni-zoltan-strategiai-fotanacsadojatol-vette-4-even-at-a-bort-az-i-keruleti-onkormanyzat/
|
2021-02-05 15:40:00
| true | null | null |
MKKP
|
A napaelemek is felkerültek Mészáros Lőrinc Bodrogkeresztúron épülő VIP borbárjának tetőszerkezetére, ahogy a rézből készült ereszek is. A pincével már elkészültek. Terméskővel vették körbe az épületet, talajegyengető gépekkel rendezik környezetét, a parkoló építésével is haladnak. A belső építészeti munkák még bőven hátra vannak; állványzat foglalja el a teljes belső teret, a Bodrog kanyarulatára tekintő panorámát garantáló üvegfalak viszont stabilan állnak.
Az egyik építkezésen dolgozó munkás arra számít, május végén megnyithatják a Mészáros-cégmátrix legújabb vendéglátó egységét, közvetlenül a folyó partján. Az étterem a prémium minőséget fogja képviselni, amit az egyik ott söprögető munkás januárban úgy foglalt össze, 50 ezer forinttal ide nem lesz érdemes belépni.
Mint megírtuk, a Bodrog mentén a Sárospatakra vezető út balján a hegyoldalba nyúló, a Mészáros kisgömböce által lenyelt Dereszla Pincészet található. Szemben, közvetlenül a Bodrogkisfaludba érő kanyarban a korábbi pálinkafőző területén hónapok óta építik az éttermet.
Mészáros étvágya csillapíthatatlanak mutatkozott a Tokaj-hegyaljai borvidéken is. Bodrogkeresztúron két év alatt bekebelezte a legnagyobb bortermelőt, a Chateau Dereszla Borászatot 50 hektáros szőlőbirtokkal, borfeldolgozóval, pezsgőüzemmel. Vett hozzá pálinkafőzőt, Tarcalon pedig a vidék és Borsod megye top szállásadóját, az ötcsillagos Andrássy Rezidencia Wine and Spa Hotelt. Utóbbira két évvel később a miniszterelnök veje 800 milliós MFB-hitelből tette rá a kezét.
Bár a 600 éves Dereszla-pince a legnagyobb Bodrogkeresztúron egykilométeres hosszúságával és ötszintes mélységével, profilja nem a topkategóriás vendéglátás. Pincelátogatásra és borkóstolásra várják a betérőket, állandó konyhát és klasszikus éttermi komfortot eddig nem tudtak mellé tenni. Ez a hiány rövidesen megszűnik az étterem átadásával.
Mészáros kiváló üzleti érzékkel látott hozzá a beruházásához, éppen akkor, amikor Bodrogkeresztúron sínre került az Európai Unió és magyar állam által finanszírozott, pincészete forgalomnövekedését is serkentő érintő másfél milliárd forintos közterület-fejlesztés. Az EU szó szerint kikövezi az útját. Bodrogkeresztúr turisztikai attraktivitásának fejlesztése 100 százalékban vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Ennek keretében kerül sor a Dereszla Pincészet előtti közterület és a pincesori vigalmi negyed fejlesztésére: Mészáros borászatát gyalogos sétánnyal kötik össze a leendő kilátóponttal, a Hétvezér családbarát pihenőparkkal. A sétánynak köszönhetően közvetlen, kiépített kapcsolat jön létre a Bodrog-parttal is, ahol „lapátos” megállóhely készül egy úszó stéggel, továbbá egy mobiltöltő pontként funkcionáló új zenepavilon. A 2017-es kormánydöntés 1,2 milliárdos projektkeretet hagyott jóvá, amit aztán 300 millióval megtoldottak.
Bodrogkeresztúr polgármesterétől, Rozgonyi Istvántól annyit sikerült megtudnunk, hogy az uniós projekt kivitelezőjét már kiválasztották, a tender eredményhirdetése azonban még nem történt meg.
A bodrogkeresztúri létesítmény funkciójáról kérdeztük a Dereszla Pincészet ügyvezetőjét, Mészáros kisebbségi cégtársát, de kérdéseinkre több hét elteltével sem reagált. Kalocsai Lászlót többszöri telefonos megkereséssel sem sikerült elérnünk, folyamatosan házon kívül tartózkodott, visszahívást nem kaptunk.
A tokaji térségre a következő években is ömleszteni fogja a közpénzeket a kormányzat: a 150 milliárdos fejlesztési tervről ebben a cikkünkben írtunk részletesen tavaly novemberben:
|
Mészáros Lőrinc tető alá hozza VIP borbárját a Bodrog partján
|
Mint megírtuk, a Bodrog mentén a Sárospatakra vezető út balján a hegyoldalba nyúló, a Mészáros kisgömböce által lenyelt Dereszla Pincészet található. Szemben, közvetlenül a Bodrogkisfaludba érő kanyarban a korábbi pálinkafőző területén hónapok óta építik az éttermet.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/meszaros-lorinc-teto-ala-hozza-vip-borbarjat-a-bodrog-partjan-237851
|
2021-04-22 15:50:09
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
A legtöbb zenésznek földbeállást hozott a járvány, nem így a zongorista, Havasi Balázs számára – írja a K-Monitor, miután észrevették, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványától, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME) kapott 50 milliós támogatás mellé kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től is. A Szerencsejáték Zrt. 2020. decemberi szponzorációs listáján a zongorista Symphonic Concert Management Kft. nevű cége kiugró összegű, 150 milliós támogatással szerepel, amit karácsony előtt néhány nappal ütöttek nyélbe.
A K-Monitor hozzátette, Havasi produkciója az elmúlt néhány évben – vagyis még a járvány előtt – a Külügytől összesen 450 milliós támogatást kapott.
|
150 milliós támogatást kapott Havasi Balázs cége a Szerencsejáték Zrt.-től
|
A legtöbb zenésznek földbeállást hozott a járvány, nem így a zongorista, Havasi Balázs számára – írja a K-Monitor, miután észrevették, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványától, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványtól (PADME) kapott 50 milliós támogatás mellé kapott támogatást a Szerencsejáték Zrt.-től is.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/23/150-millios-tamogatast-kapott-havasi-balazs-cege-a-szerencsejatek-zrt-tol
|
2021-04-23 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat
gazdaság
2024.07.03. 10:359 perc
Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Paul Auster regénye a 2008-as hitelválság leghitelesebb amerikai krónikája
programajánló - kritika
2024.06.23. 16:003 perc
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Egy új ragtapasszal az is megszólalhat, aki egyébként nem tud
tech
2024.07.14. 13:451 perc
Kémfilmek okoskütyüit idéző orvosi segédeszközt fejlesztenek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói: egy többrétegű rugalmas ragtapasszal segítenék a beszéd- vagy hangképzési problémával küzdők megszólalását.
Bloomberg-összefoglaló: Az orbáni ingázó diplomácia dühíti az EU-t, és nehéz helyzetbe hozza a szövetségeseket
lapszemle
2024.07.09. 05:303 perc
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
|
Nem áll meg a könyvpiaci terjeszkedésben a kormányzati agytröszt
|
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány terveihez nem elég Libri-bevásárlás.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202115_mcc_press_a_libribevasarlas_utan
|
2021-04-15 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Egy szerencsétlen időzítés és a titkolózás miatt szólhatott ekkorát Rogán Antal újabb botránya. A minisztert eddig is igyekeztek eldugni a párton belül, de a HVG forrásai szerint nem nézik jó szemmel gyarapodását, még ha az papíron törvényes is.
Érti vajon a kommunistázó Lázár János, hogy amikor Novák Katalin az Alkotmánybírósághoz továbbítja a kastélytörvényt, akkor azt Orbán Viktor engedélyével teszi? – kérdezi szerzőnk. Vélemény.
|
Horror összegeket fizet a kormány a több ezer nem használt lélegeztetőgép tárolására
|
Havi nagyjából kilencvenmillió forintba kerül a kormány által tavaly felesleges mennyiségben összevásárolt lélegeztetőgépek raktározása
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210416_lelegeztetogep
|
2021-04-16 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Újabb 1,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert a gazdaságfejlesztési kormánybiztos cége, közölte az RTL Híradó. Nemesi Pál 2019-ben a Fidesz támogatásával Szeged polgármesteri címéért is indult Botka Lászlóval szemben. Tavaly ősszel Orbán Viktor nevezte ki kormánybiztossá. Most a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának otthont adó épület felújítására nyert tendert építési vállalkozása, a FERROÉP Zrt. A RTL Híradó riportja szerint volt ennél kedvezőbb ajánlat is a felújításra, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők nyertek.
Nemesi cége nem először nyert állami pályázaton. Szintén 1,7 milliárdos közbeszerzést nyertek tavaly decemberben, és a Szegedi Tudós Akadémia 1,9 milliárdos beruházását is ez a cég kezdte el, ez azonban félbemaradt, az állam ugyanis nem adott pénzt a megnövekedett költségekre.
A helyi DK szerint a kormány így fizeti ki Nemesi Pált politikai szerepvállalásáért cserébe.
|
Újabb 1,7 milliárd forintos közbeszerzést nyert Nemesi Pál kormánybiztos cége
|
Volt ennél kedvezőbb ajánlat is, de Nemesi cégének pályázata több pontot kapott, így végül ők újíthatják fel a Szegedi Tudományegyetem jogi karának épületét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210410_Ujabb_17_milliard_forintos_kozbeszerzest_nyert_Nemesi_Pal_kormanybiztos_cege
|
2021-04-10 19:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Egy szegedi kormánypárti lapnak küldte el az üggyel kapcsolatos álláspontját a Szegedi Tudományegyetem, pusztán politikai támadásnak nevezik az egyetemi takarítás körül kirobbant botrányt, de a sajtóban megjelent állításokat alig cáfolják.
A 24.hu tárta fel, hogy a korábbi szerződés értékének háromszorosáért takaríttat a Szegedi Tudományegyetem, közbeszerzés kiírása nélkül, és azt is, hogy az egyetem közbeszerzési irodájának munkatársa a szerződés megkötésekor még a nagyobb összegért szerződött cég egyik tulajdonosa volt. A hvg.hu pedig a szóban forgó cég ügyvezetőjéről írta meg, hogy ő egy 2014-ben kormánypárti színekben versenyző szegedi politikus, aki jelenleg is ezekben a politikusi körökben forog. A 24.hu arról is írt, hogy a korábbi cég 2009 óta végzi az egyetemi intézmények takarítását, és ez idő alatt alig emelte a megbízó az árakat, sőt a megbízás értéke csökkent, inkább a takarítások számának, illetve az elvégzendő feladatok csökkentésével igyekeztek kompenzálni az eltelt tíz év alatti inflációt, időközbeni béremeléseket. Ez vezethetett oda, hogy a vállalkozás tönkrement.
Emiatt tavaly év végén kötött szerződést a Szegedi Tudományegyetem a Clean Star Complex Kft.-vel, a cég a szegedi egyetemmel már állt szerződéses viszonyban, akkor egy közel 50 millió forintos építési beruházásra kötöttek szerződést. A 24.hu szerezte meg az egyetem és a vállalkozó közötti szerződést, amelyből kiderül, hogy azt három hónapra kötötték, havi nettó 49 millió forint értékben, ami a háromszorosa annak az összegnek, amennyiért az előző végezte a feladatot a korábbi években. A Szegedi Tudományegyetem, bár letelt a januárban kötött szerződés hatálya, még nem írt ki közbeszerzést a takarításra, hanem meghosszabbította a három hónapra kötött szerződést. A 24.hu-nak a Trancparency International szakértője erősítette meg, hogy a szerződés értéke miatt közbeszerzést kellett volna kiírni.
Most az egyetem azt írta a szegedma.hu-nak, hogy a váratlan helyzetben, amikor az előző cég felmondta a szerződést, nyolc napjuk volt, hogy a takarításra megoldást találjanak, ezért három céget hívtak meg, közülük választották ki a Clean Star Complex Kft.-t, velük kötöttek 3 hónapra szerződést. Az árszabásról pedig azt közölték: "Szeretnénk leszögezni a tényt, hogy sem a korábbi, sem a mostani vállalkozói díj összege nem aránytalan, hanem megfelel a korábbi (2009-es) és a jelenlegi (2021-es) piaci feltételeknek." Ha nem elírás, akkor a fentieket úgy érthetjük, hogy a korábbi cég számára biztosított összeg a 2009-es piaci viszonyoknak felelt meg, itt nem fűznek magyarázatot ahhoz, hogy miért nem emelték meg a tíz év óta takarító vállalkozás megbízási díját.
Az egyetemi közbeszerzési iroda munkatársáról, akiről a 24.hu azt írta, hogy a cégben a szerződés megkötésekor még tulajdonos volt, az egyetem most azt közölte, hogy az eljárásban semmi szerepe nem volt, illetve azt, hogy csupán másfél százalékos tulajdonrésszel rendelkezett korábban abban, a jogszabályok szerint nem megállapítható az összeférhetetlenség. (Azt egyébként a 24.hu is írta, hogy januártól már megvált az egyetemi munkatárs a tulajdonrészétől.)
|
Reagált a Szegedi Tudományegyetem arra, miért takaríttat az eddigi ár háromszorosáért
|
Az egyetem vezetése szerint a takarító céget a jogszabályok betartásával cserélték le, és a szerződött összegnél is a mindenkori piaci árakat vették figyelembe. Ha nem elírás, akkor az előző cégnél a 2009-es, a jelenleginél pedig a 2021-es árakat vették alapul. Az egyetem szerint politikai támadásról van szó, bár a sajtóban megjelenteket alig cáfolták.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210414_Reagalt_a_Szegedi_Tudomanyegyetem_a_takaritasi_ugyre
|
2021-04-14 09:32:00
| true | null | null |
HVG
|
2021 első negyedévében hét darab szerződést kötött összesen 502 millió forint értékben a Paks II. projekt kerítésen kívüli elemeiért felelős állami cég annak a 6,8 milliárd forintos tervezési keretmegállapodásnak a terhére, amit 2020. október elején írtak alá – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből. Mivel a szerződéseket a keretmegállapodáson belül kötötték, új versenyeztetés nem volt. A keretmegállapodásba az alábbi cégek kerültek be anno:
Óbuda-Újlak Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt.,
Fejér Tervező és Mérnökiroda Korlátolt Felelősségű Társaság,
Győrber Mérnöki és Szolgáltató Kft.
Ezek közül a Fejér Tervező és Mérnökiroda a Fejér-B.Á.L. Zrt. leánya, ami Mészáros Lőrinc három gyerekének cége.
A paksi bővítés kerítésen kívüli beruházásait (egyebek mellett az építkezésen majd részt vevő több ezer munkás elszállásolásához szükséges konténerváros felépítése és működtetése) egyébként a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Kft. intézi. Az első negyedévben az alábbi konkrét feladatokra szerződtek ebben a keretmegállapodásban:
4000 fő elhelyezését biztosító moduláris szállásépületek – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
Paksi Ipari Parkban építendő 2. számú ipari út északi és déli szakaszának építéséhez szükséges – előkészítő szakasz tervezési feladatainak elvégzése.
Magyar Közút Nonprofit Zrt. Paksi Mérnökség új telephelyének tervezési feladatainak elvégzése.
Közmű-genplan készítése.
Masterplan készítése.
Geodéziai felmérés készítése.
Villamosenergia-igény felmérése Paks város területén.
A PIP 2020 során nem egy, hanem három tervezési, tervellenőrzési keretmegállapodást kötött. A fenti 6,8 milliárdoson kívül van még egy nagy, 5,3 milliárdos mérnöki feladatokra a Főber Zrt.-vel és a Special Consult Kft.-vel. Ebben 2021 első negyedévében összesen 231 millió forint értékben kötöttek hét darab szerződést.
A két nagy keretmegállapodás mellett van egy kicsi, 561 milliós tervellenőrzési az Aqua Duplex Kft.-vel és az Aquincum Építész Stúdióval. Ebben az első negyedévben egy szerződést kötöttek 665 ezer forint értékben.
Indulnak a környező projektek, zajlik az engedélyezés
A PIP 2020 tavaszán látott neki tető alá hozni a keretmegállapodásokat a beruházásokhoz. A konténervároson kívül a PIP egyebek mellett irodaházat és logisztikai csarnokot is épít. A tervek szerint a munkásokat a Duna paksi oldalán külön e célra épített konténerparkban fogják elhelyezni, a kalocsai oldalon pedig egy felújított, jelenleg használaton kívüli laktanyában – mindkét létesítményt felszerelik üzletekkel, kikapcsolódási, sportolási lehetőségekkel.
Paks és Kalocsa között új Duna-hidat húznak föl, de ez várhatóan nem fog elkészülni az erőműberuházás kezdetéig, ezért első körben a konténervárosban kezdik majd elszállásolni a munkásokat.
Az Országgyűlés lehatárolta a három megye 99 településéből álló Közép-Duna Menti Kiemelt Térséget (középpontjában Pakssal) és nevesítve beemelte az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióba.
Ami magát az erőműberuházást illeti, 2014-ben a kormány azt ígérte, hogy a két új blokk közül az első 2023-ban már termelni fog, de a mostani ütemezés szerint itt még nem tartunk. A beruházás 2014 után az Európai Bizottság vizsgálatai miatt csúszott, majd miután 2016-ban megkapta a projekt a brüsszeli engedélyt, a főkivitelező Roszatomra kellett évekig várni, hogy beadja a terveit.
|
Felpörögtek a Paks II. körüli munkálatok, Mészáros gyerekei is lecsípik a részüket
|
2020-ban összesen 12,5 milliárd forint értékben kötött tervezési keretmegállapodásokat a paksi bővítés kiegészítő beruházásaiért felelős állami cég, az egyikben a Mészáros gyerekek tervezőcége is benne van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210414_A_Meszaros_gyerekek_es_tarsaik_500_millio_forint_megrendelest_kaptak_a_Paks_2_korul
|
2021-04-14 11:09:00
| true | null | null |
HVG
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.