text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
A DIGI megvásárlása csak a kezdő lépés, a 4iG további akvizíciókat hajtana végre, pozícióit nemcsak a távközlésben, de az IT-ban, az űriparban és a kapcsolódó védelmi területeken is erősítené a vállalat – mondta a portfolio.hu-nak Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és nagytulajdonosa.
A portálon hétfőn megjelent interjúban a vezérigazgató a DIGI-akvizíció finanszírozásáról azt mondta: arról határozott elképzeléseik vannak, de tőzsdei szabályok miatt ma erről még keveset mondhat.
Hozzátette: olyan egészséges finanszírozási struktúrában gondolkoznak, amelyben jelentős szerepük lehet a kötvényeknek, emellett különböző tőkebevonásban és a jelenlegi alacsony hazai és nemzetközi kamatkörnyezetben hitellel is számolnak. Ezekből az elemekből állítanak össze egy olyan finanszírozási struktúrát, amely mellett hosszú távú stratégiai céljaiknak megfelelően a csoport organikus növekedését is fenntarthatják, további akvizíciókat is megvalósíthatnak és osztalékot is tudnak fizetni a részvényeseiknek.
A csoport jövőbeni működéséről elmondta, hogy a folyamatban lévő és az előkészítés alatt álló akvizícióik felvetnek stratégiai kérdéseket, amelyek a „holdingosodás" irányába viszik a gondolkodásukat. Ebben a konstrukcióban tőzsdei cégként a 4iG egy olyan technológiai holding vállalat, amelynek működése három stratégiai pilléren nyugszik: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág. „Tehát a fej továbbra is a 4iG, amely a stratégiai irányokat szabja meg, az egyes üzletágainkat pedig szolgáltatások szerinti vállalatcsoportokba szervezzük majd” – fogalmazott a portálnak a vezérigazgató.
A holding mindegyik eleme kapcsolódik az informatikához, és ezekben a tevékenységekben az összefüggés az adat, ami Jászai szerint a következő évtizedek legértékesebb eleme lesz. "Ha ebben a három iparágban erős pozíciókat tudunk kiépíteni, akkor azt lehet mondani, hogy az adatértéklánc egészét kontrolláljuk. Szerintünk ez a jövő, a három területben a közös pedig az adat, az informatika és a technológia” – mondta.
Az elmúlt hónapok lezárt akvizíciói közül a rövid távon is bevételt, profitot termelők közé sorolta a DTSM, az INNOByte, és az R&C vállalatvásárlásokat.
A külföldi terjeszkedési tervekről elmondta: az Antenna Hungariával nemzeti távközlési vállalatot építenek, amelyben nemzeti a tulajdon, a projekt pedig a magántőke és az állam együttműködésében valósulhat meg. Az elképzeléseik szerint a működési területük nem csak Magyarországra korlátozódik majd, hanem nemzetközi piacra is terveznek lépni. Elsősorban a Balkán, illetve a Nyugat-Balkán a fő célterületük. A távközlés mellett az IT terület további növekedésében is benne van a régiós kilépési lehetőség.
Kitért arra is, hogy várhatóan az idén is fizet majd osztalékot a társaság, az erről szóló végleges döntést a 4iG április végi közgyűlésének kell meghoznia.
Jászai Gellért szerint a 4iG részvények árfolyama alulértékelt. „Úgy gondolom, hogy a járványhelyzet enyhülésével a likviditás is visszatér majd a feltörekvő piacokra. Ezzel pedig meg fog jelenni az az érték az árfolyamban, amit az eddig bejelentett akvizíciók alapján mi is reálisnak gondolunk” – mondta.
|
A DIGI megvásárlása után tovább terjeszkedne a 4IG
|
Jászai Gellért szerint a 4IG a holdingosodás irányába indul el, és három pillére lesz: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210412_A_DIGI_megvasarlasa_utan_tovabb_terjeszkedne_a_4IG
|
2021-04-12 18:05:00
| true | null | null |
HVG
|
A Fidesz gazdasági holdudvara vagy a magyar állam számára is jelentős változásokkal járhat, hogy alaszkai helikopter-balesetben meghalt az egyik leggazdagabb közép-európai üzletember, a cseh Petr Kellner. A 4 ezermilliárd forint fölé taksált vagyonával a leggazdagabb magyarra, Mészáros Lőrincre nagyjából nyolc kört ráverő üzletembernek, illetve a szinte kizárólagos tulajdonában álló PPF-csoportnak ugyanis Magyarországon is vannak érdekeltségei.
A PPF, illetve egyik leánya, a Home Credit 6 millió eurós tőkeinjekcióval támogatta a Barion magyar fizetési szolgáltatót - ennek működésére azonban a PPF sorsa nem lesz hatással. A Mall.hu webáruházat is üzemeltető közép-európai Mall-csoport 40 százaléka a PPF-é, de mivel itt is csak kisebbségi tulajdonrészről van szó, vélhetően ezt a céget sem érintik különösebben a PPF-nél várható, akár jelentős változások. A magyarországi Kellner-cégek közül egyértelműen a Telenor távközlési vállalat a legfontosabb, amelyet 2018-ban vásárolt meg a PPF a norvég tulajdonosától a többi közép-európai Telenor-céggel együtt.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége, a Konzum már a Telenor eladása előtt szemet vetett a cégre,
ezt Jászai Gellért elnök-vezérigazgató lényegében elismerte. A Konzum aztán a PPF-től is megvette volna a magyar mobiltársaságot, de ez végül nem történt meg. 25 százalékos részesedést szerzett viszont a Telenorban a magyar állam, pontosabban az általa birtokolt Antenna Hungária.
A viszonyok azonban ezzel nem konzerválódtak, a cseh sajtóban legalábbis 2020 közepén olyan találgatások láttak napvilágot, melyek szerint Kellnerék megválnának a Telenor-cégektől, egyrészt az új generációs 5G-fejlesztések jelentős költségei miatt, másrészt a csoport más tagjainak a járványválságban elszenvedett veszteségeit kompenzálandó. Az ottani sajtóértesülések szerint a PPF konkrét tárgyalásokat folytatott a magyar kormánnyal és a kormányhoz közel álló cégekkel. Igaz, cseh elemzők az üzlet nyélbe ütésének nem sok esélyt adtak, és úgy tűnt, Kellner is komoly szereplő akart maradni a közép-európai távközlési piacon, a PPF határozottan cáfolta, hogy bármelyik közép-európai telekommunikációs érdekeltségének eladását fontolgatná.
|
Petr Kellner halála adhat lökést a telekompiac fideszes bekebelezésének
|
A magyar kormány eddig csak egy lábát tudta betenni a Telenor ajtaján, a cseh többségi tulajdonos halála azonban új lehetőségeket nyithat. A piac tekintélyes hányada már így is a NER kezében van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202114__petr_kellner_hagyateka__fideszes_telekommunikacio__telenor__a_birodalom_orokosei
|
2021-04-13 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Még egy év hátra van az országgyűlési választásig, úgyhogy még csak az előszelét kapjuk a kampánynak, de az már most látszik, hogy a kormányoldal kitüntetett csatatérként kezeli a Facebookot. Mint ehhez a cikkünkhöz készült háttérbeszélgetésekből kiderült, ennek két kiváltó oka van:
az egyik, hogy Karácsony Gergely úgy verte meg Tarlós Istvánt 2019-ben, hogy nagyon aktívan kampányolt a közösségi médiában, míg a regnáló főpolgármesternek még Facebook-oldala sem volt,
a másik, hogy a fiatalabb korosztályok között nem áll olyan jól a Fidesz, mint a teljes választókorú népességben.
Kapcsolódó
NERfluenszerek versus Gyurcsánybot: politikai harc a közösségi médiában
A social media alapjaiban változtatta meg a politikát is. Háttéremberekkel interjúztunk, hogy megmutassuk, miként igyekeznek kiaknázni a közösségi médiát a pártok, ugyanis mindenki úgy gondolja, hogy ez lehet a döntő színtere a 2022-es országgyűlési választásnak.
A fideszes nyomulás egyik leglátványosabb jele a Megafon Központ tavaly nyári megalakulása volt. Ennek vezetését Kovács Istvánra bízták, ő az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A két szerep nem áll távolt egymástól: mint az Átlátszó feltárta, az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért is felel, ennek megfelelően az alapjogok védelmezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kap működésükben, hogy a beszélő fejeik a média minden platformján népszerűsítsék a kormányt és annak elképzeléseit.
Mint a Megafon megalakulása után közzétett videóban Kovács elmondta, a központ célja, hogy „megtalálják és felerősítsék a nemzeti hangokat a neten”. A NER-es influenszerek kiképzésének eredménye még nem látszik, inkább már többé-kevésbé bejáratott jobboldaliakat futtatnak a Facebookon.
Mint a Facebook-reklámokat listázó oldalról kiderül, nem kevés pénzért, de azt nem tudni, hogy pontosan miből. A megafonosok a Magyar Nemzetnek azt állították, közpénzt nem kaptak, viszont már tavaly júniusban arról posztoltak, hogy másfél millió forint adományt gereblyéztek össze. Azóta is jól mehet a szekér, mert a Facebook-hirdetésekhez képest csillagászati összegeket kezdtek költeni néhány kiválasztottra.
Mint a 444 megírta, milliós összegből tolták meg Filep Dávidot, azaz „a kopaszt”, aki a Pesti TV-ről lehet ismerős a csatornát néző, nem túl népes közönségnek. A kopasz oszt nevű oldalán egy Jakab Pétert kifigurázó posztját összesen több mint 3 millió forintból népszerűsítették. Nagy szintlépés ez „a kopasznak”, mert korábban csak két bejegyzésére hirdettek, tízezres nagyságrendben.
Az eddigi legnagyobb Megafon-nyertes viszont Rákay Philip: rá már 4,8 millió forintot költöttek március 27-e óta.
A VIVA TV egykori műsorvezetője, a közmédia korábbi intendánsa videóiban azt bizonygatja, hogy oltásellenes a baloldal, ekézi Karácsonyt, Gyurcsány Ferencet és az uniós vakcinabeszerzést is. A néha posztonként is egymillió forintot meghaladó összegű hirdetésekkel 500 ezer és 1 millió közötti felhasználót értek el általában, de volt olyan is, ami egymilliónál is több felhasználó falán jelent meg. Szép teljesítmény ez ahhoz képest, hogy 60 ezren követik a tanácsadóként is hasító, a vári lakásával és Balaton-parti ingatlanszerzésével is a hírekbe kerülő Rákayt a Facebookon.
A Megafon Deák Dániel két posztját is megtolta: a kormánypárti XXI. Század Intézet vezető elemzőjére 900 ezer forintot költöttek, amivel 20-30-szor több emberhez ért el az üzenete, mint amennyien követik őt. Az ő üzenete mindkét esetben ugyanaz volt: a baloldal oltásellenes.
A negyedik befutó Bohár Dániel, aki ugyancsak a Pesti TV csapatát erősíti. Neki az arról szóló posztját erősítette fel a Megafon 400 ezer forinttal, hogy a CNN buktatta meg Donald Trumpot. Bohár ehhez azt is hozzáfűzte, hogy „a magát függetlennek hazudó ballibsi sajtó” ugyanúgy ferdít politikai megfontolásból, mint a CNN.
A Megafon utóbbi havi működése jól mutatja, hogy mekkora energiát és pénzt fog megmozgatni a Fidesz azért, hogy a közösségi médiában is hasonlóan dominálja az ellenzéket, mint a hagyományos felületeken. Erre pedig nem is kell külön kampányköltségeket elszámolni, ha vannak olyan készséges és nehezen ellenőrizhető forrásokból működő szervezetek, mint a Megafon.
A közösségi médiahirdetések pedig annál nagyobb hangsúlyt kaphatnak, minél jobban korlátozzák a politikusok, politikai tartalmak elérését a Facebookon, mint az állítólag egy „technikai hiba” hatására történt egy napra két hete Magyarországon is. A fideszes politikusok rögtön cenzúrát kiáltottak erre, azonban a Facebook-statisztikák azt mutatják, hogy pártállástól függetlenül zuhant be lényegében minden magyar politikusi oldal elérése.
Az ehhez hasonló korlátozás azonban csak az organikus elérésre igaz, hirdetésekkel át lehet törni az algoritmus által belőtt plafont. Magyarán ha így alakítják a Facebook-algoritmust, akkor az fog inkább eljutni a választókhoz, akinek több pénze van. A Megafon által indított hirdetési kampány pedig valószínűleg még csak kóstoló abból, hogy mennyire szórhatja majd tele kéretlen üzenetekkel is a választók falát az, akinek ez nem drága.
|
Rákay Philip Facebook-bejegyzéseit közel ötmillió forintból tolták meg egyetlen hónap alatt
|
Még egy év hátra van az országgyűlési választásig, úgyhogy még csak az előszelét kapjuk a kampánynak, de az már most látszik, hogy a kormányoldal kitüntetett csatatérként kezeli a Facebookot.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/04/23/megafon-kozpont-facebook-hirdetes-rakay-philip/
|
2021-04-23 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszoltak, majd miután közérdekűadat-igényléssel akartuk kideríteni, hogy mi kerül közel félmilliárd forintba a közmédia időjárás-jelentésén, megtagadták a szerződés kiadását.
Március végén írtunk a közmédia csatornáin látható új időjárás-jelentésről. A műsor március 15. óta új stúdióból jelentkezik, és annyira látványos változást hozott a külsőségekben, hogy az a nézők mellett az Országos Meteorológiai Szolgálatnak (OMSZ) is feltűnt. Másnap ugyanis félreérthetetlen megjegyzéssel „szúrt oda” az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) újításának.
Azt írták, hogy „Az utóbbi időben más időjárási műsorszolgáltatók videoklipjeiben egyre inkább eluralkodnak a látványelemek. Olyannyira, hogy már szinte látványpékségben érzi magát az ember. Mi, az OMSZ meteorológusai viszont továbbra is a közérthetőségre törekszünk, látványban, szövegben egyaránt”.
Mint arról beszámoltunk, így fordulhatott elő az is, hogy március 17-én – Kincsem, a legendás magyar csodaló születésének napján – egy ló vágtatott az időjárást ismertető műsorvezető mellett a vizuális stúdióban. Ennek a Híradóban külön blokkot is szenteltek.
Az MTVA szerződései között találtunk egy megállapodást, amely alapján külső gyártásba adták az Időjárás-jelentés című műsort. A Pillango Entertainment Kft.-vel tavaly kötöttek szerződést, ennek értelmében 2020. augusztus 31-től az idei év végéig ez a cég gyártja a közmédiának a műsorszámot. A szerződés értéke közel félmilliárd forint, pontosan 489 309 090 forint. Ez azt jelenti, hogy a Pillango Entertainment Kft. havi 30,6 millió forintért gyártja az MTVA-nak az időjárás-jelentést.
Korábbi cikkünk megjelenése előtt megkerestük az MTVA-t. Többek között arról érdeklődtünk akkor, hogy miért volt szükség a változtatásra, miért költözött új stúdióba az időjárás-jelentés. Továbbá azt is kérdeztük, hogy az új stúdió a műsort gyártó céghez tartozik-e, vagy az MTVA tulajdona. Arról is érdeklődtünk, hogy pontosan milyen tevékenységek, szolgáltatások értendők a Pillango Entertainment Kft.-vel kötött szerződés alapján a gyártás fogalmába. De arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért nem az Országos Meteorológiai Szolgálat stúdiója és munkatársai készítik az időjárás-jelentést. Előző cikkünk március 30-i megjelenéséig azonban nem érkezett válasz, miként az azóta eltelt három hétben sem.
A külső gyártásba adott időjárás-jelentés látványvilága miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat félreérthetetlenül szúrt oda az MTVA-nak.
Időközben közérdekűadat-igénylést is benyújtottunk a 100 milliárd forintból gazdálkodó MTVA-nak, hogy megtudjuk: pontosan milyen szolgáltatás nyújtására vonatkozik a szerződés, illetve kiderüljön, miben nyújt mást, esetleg jobbat a külsős gyártó, mint például az állami Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTVA azonban megtagadta a szerződés kiadását. Döntésüket azzal indokolták, hogy az „MTVA és a Pillango Entartainment Kft.-vel az „Időjárásjelentés című műsor gyártása” tárgyú műsorgyártási szerződés alapadatait elektronikus formában már nyilvánosságra hozták. Mint írták, a szerződés üzleti titoknak minősül. Az MTVA úgy ítélte meg, hogy az üzleti titok közlése, illetve nyilvánosságra hozatala – a közzétételi listán szereplő adatokon túl – jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeiket sértené – írta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.
|
Nem adja ki az MTVA a félmilliárdos időjárás-jelentési szerződését
|
E-mailben feltett kérdéseinkre nem válaszoltak, majd miután közérdekű adatigényléssel akartuk kideríteni, hogy mi kerül közel félmilliárd forintba a közmédia időjárás-jelentésén, megtagadták a szerződés kiadását.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/2021/04/25/nem-adja-ki-az-mtva-a-felmilliardos-idojaras-jelentesi-szerzodeset/
|
2021-04-25 19:28:24
| true | null | null |
Magyar Hang
|
Az utolsó simításokat végezhetik a Bozsik Arénán, de még mindig százmilliókat költenek a Honvéd újjáépített stadionjára: a Bozsik gyepe 189,2 millió forintért (149 millió forint + áfa) kap napoztató rendszert. Bár a közbeszerzési dokumentumokban mindössze az általános „fotovoltaikus lámparendszer” megnevezést használják és egyetlen szót sem ejtenek a gyepről vagy a fűnövesztésről, valójában nem hagyományos világításról, hanem fűnapoztatásról van szó.
A Groupama Arénában például így néz ki a gyep napoztatása:
Egy ilyen rendszert kap a Bozsik is: a közbeszerzést kiíró Nemzeti Sportközpontok olyan „Hibrid Lighting Rig” rendszerre kért ajánlatokat, amely legalább 2041 négyzetmétert fed le, hibrid üzemmóddal működik, nyommentes gyepgumival és könnyített alumínium tartószerkezettel rendelkezik. A nyertes a budapesti E-Sports Management Kft. lett, amely honlapja szerint már több stadionból is kapott megrendeléseket:
Jelenleg a fókuszban elsősorban a stadionfejlesztések állnak. Részt vettünk a Groupama Aréna fejlesztésében, jelenleg a Puskás Stadion, Kaposvári Stadion, DVTK Stadion, Bozsik Stadion, Sóstói Videoton Stadion fejlesztésében működünk közre.
A gyep biztosan nagy becsben lesz tartva, ugyanis 28,4 millió (22,4 millió + áfa) forintért pályatakaró fóliarendszert is kap a Bozsik, ezt a megbízást a fóti Agrolánc Kereskedelmi Kft. nyerte el. Pályakarbantartó eszközökre sem sajnálják a pénzt, ezeket a Csányi Sándor, Magyarország második leggazdagabb emberének, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökének cége, a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató Kft. szállítja 100,3 millió ( 79 millió + áfa) forintért.
5 helyett 17 milliárd lett, maradhat?
2014-ben jelentették be, hogy egy évvel később elkezdődik a Bozsik-stadion rekonstrukciója, amely 2016-ra véget ér. Minimálisan sem sikerült tartani az ígéreteket, időben és anyagilag sem: bár a stadion helyén épülő komplexumra eredetileg 5 milliárd forintot szántak, több, mint kétszer ennyiért találtak kivitelezőket. A Pharos ’95 Sportpályaépítő Kft. és a West Hungária Bau Kft. (WHB) kormányközeli kettőse 11,7 milliárd forintért vállalta el a megbízást, előbbi tulajdonosa Orbán Viktorral egy páholyból nézett meccset, utóbbié pedig jelenleg is üzleti kapcsolatban áll Tiborcz Istvánnal, a miniszterelnök vejével. Paár Attiláról legutóbb a Pénzügyminisztérium épületének 55,4 milliárd forintos újabb beruházási ütemével kapcsolatban írtunk:
|
Fűnapoztatót kap 189 millió forintért a Bozsik Stadion
|
Az utolsó simításokat végezhetik a Bozsik Arénán, de még mindig százmilliókat költenek a Honvéd újjáépített stadionjára: a Bozsik gyepe 189,2 millió forintért (149 millió forint + áfa) kap napoztató rendszert.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/04/26/bozsik-stadion-fu-napozas/
|
2021-04-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2021. április 27. – 06:59
Illusztráció: szarvas / Telex
4365
„Egymás után fordulnak be az óriási kamionok az Albertirsai útra. Távoli országokból érkeznek a szállítmányok. Rohan az idő (...), augusztus 27-én megnyitja kapuit a vadászati világkiállítás. Négy esztendeje, hogy megkezdődtek az előkészületek a nagyszabású bemutatóra, s most már az utolsó simításoknál tartanak. (...) A rendezők egymillió látogatót várnak. Arra számítanak, hogy a világkiállításra 60-70 ezer külföldi látogató érkezik. A világkiállítás harmincöt napja alatt lovasversenyek, fogatbajnokság. természetfilm-fesztivál és tudományos konferenciák színhelye is lesz Budapest.”
Ez a leírás bár lassan aktuális is lehetne, nem az: fél évszázaddal ezelőtt, 1971-ben számolt be így a Népszabadság a budapesti vadászati világkiállítás előkészületeiről. A maga idejében hatalmas szám volt a ‘71-es vadászati expo, ebből a szempontból nem meglepő, hogy a magyar politikai elit hobbivadásztagjaiban felmerült az ötlet, hogy az 50 éves évfordulóra ismét világkiállítást rendezzen Magyarország a témában. Van azonban néhány – nem is olyan apró – probléma a koncepcióval:
Időközben sokat változott a világ, és nem úgy tűnik, mintha sikerülne az eseményt (ami nem is lesz hivatalos világkiállítás) kompatibilissé tenni a korhangulattal.
A vadászattal, vadgazdálkodással – ahogyan ma űzik – sok probléma van természetvédelmi szempontból, és a kiállítás inkább csak nevében tesz kísérletet ennek feloldására.
Ebben a formában még a hazai vadászok jó része sem tartja jó ötletnek a rendezést.
A szervezés eleve nem kezdődött el idejében, aztán a világjárvány is nyakunkba szakadt, ami tovább rontja a kilátásokat.
Az összes körülményt tekintetbe véve egy ilyen drága, kizárólag néhány hatalmi pozícióban lévő ember hobbijának látszó eseményt rendezni közpénzből a koronaválság közepén érzéketlennek tünteti fel a kormányt.
Ebben a cikkben igyekszünk körbejárni minden fontos kérdést, ami az őszi Egy a Természettel kiállítással kapcsolatban felmerülhet: mi volt a terv, mit érdemes tudni a vadászat átpolitizáltságáról, az ágazat aktuális helyzetéről és konfliktusairól, és hogyan viszonyul az egészhez a hazai vadásztársadalom. Az anyag elkészítéséhez számos vadásszal, vadászati, erdőgazdálkodási szakemberrel, a környezetvédelem különböző területein dolgozó forrással folytattunk háttérbeszélgetést a vadászat témájában; ők a hazai közállapotokra jellemző módon még egy látszólag a közélet forró pontjaitól ennyire távol eső témában sem vállalták, hogy névvel nyilatkozzanak, így pozíciójukat csak körbeírjuk.
Erős nosztalgia
Szép emlékek fűzik a magyar vadásztársadalmat az 1971-es vadászati világkiállításhoz, a területen mozgó beszélgetőpartnereink egybehangzóan állították, hogy a mai napig erős nosztalgia él az esemény iránt. A világkiállítás beszámolók szerint tényleg nagyot szólt nemzetközi szinten, de ehhez sok minden hozzájárult, ami a mai viszonyok között már nincs meg:
Magyarország a vasfüggöny mögötti országként izgalmas célpont volt a nyugati turistáknak;
52 ország képviseltette magát, ami önmagában is rengeteg különféle résztvevő jelenlétét garantálta, és ez a nagy nemzetközi jelenlét a magyarokat is lázba hozta.
Akkoriban még nem volt olyan egyszerű információhoz jutni arról, hol milyen a vadászati kultúra, melyik országban milyen lehetőségek vannak, így egy európai vagy amerikai vadász számára valódi értéke volt annak, hogy feltérképezheti például az afrikai standokat.
Maga a trófeavadászat társadalmi megítélése is nagyon más volt, mint ma, egy ilyen esemény kisebb természetvédelmi hangsúllyal is elment.
A világkiállítással a Kádár-rendszer bizonyítani akart kifelé, országimázs-építő szerepet szántak az eseménynek, ennek megfelelően nagyon komolyan vették a felkészülést.
Ezekből a tényezőkből ma már semmi nem áll, az idei őszre tervezett eseménynek tehát valami más fronton kellene nagyot gurítania, hogy tényleg egymillió látogatót vonzzon, ahogyan történt az 1971-ben, és amit a szervezésért felelős Kovács Zoltán kormánybiztos el szeretett volna érni.
De hogy mi lenne ez a más front, az a vadászati ágazatra és természetvédelemre rálátó forrásaink szerint egyelőre nem látszik, pedig a kiállítás, ami magyar elnevezése ellenére nem is világkiállítás lesz, már itt van a nyakunkon.
Mitől világ egy kiállítás?
A világkiállítás nem egy szubjektív kategória, amit szabadon rá lehet aggatni bármilyen rendezvényre: az expo plecsnit egy francia központú, 169 országot tömörítő nemzetközi szervezet, a Bureau International des Expositions (BIE) ítéli oda rendezvényeknek. Vannak általános világkiállítások (legutóbb Milánóban volt ilyen 2015-ben, erre készült a híres, sámándobot formázó magyar pavilon), és vannak egy-egy területre specifikus szakmai expók is. A 2021-es vadászati kiállításnak ezek között lehetne helye, csakhogy – 1971-es elődjével ellentétben – nincs: a BIE soron következő hivatalos rendezvényei között nem szerepel az Egy a Természettel. Sokatmondó, hogy a kiállítás nemzetközi közönségnek szánt honlapján nem is szerepel az expo kifejezés, a magyar nyelvű oldalon viszont világkiállításnak nevezik a rendezvényt. Megkérdeztük a BIE-t, próbált-e a magyar állam pályázni az előre meghatározott ügymenet szerint, hogy valóban világkiállítás lehessen a 2021-es, de egyelőre nem kaptunk választ.
Abban mindenesetre majdnem biztosak lehetünk, hogy a részt vevő országok terén nem számíthatunk túl nagy tülekedésre: Kovács Zoltán már a koronavírus-világjárvány kirobbanása előtt is csak annyit mondott, hogy „legalább egy tucat résztvevőre” számít, a pandémiás helyzet pedig minden bizonnyal nem hajtja a szervezők malmára a vizet. Hogy pontosan hány ország és szervezet jön végül, azt pár hónappal az esemény előtt már illene kommunikálni, de vadászati berkekben mozgó forrásaink szerint a kiállítók kilétét még most is „hétpecsétes titokként kezelik”.
Természetvédelem mint szépségtapasz
A tervezett vadászati (világ)kiállítással kapcsolatban sorra merülnek fel az aggályok már a kezdetek óta. Az utóbbi időben a szervezés valószínűsíthető csúszása és a költségek elszállása jött fel gyakran, de
a legalapvetőbb kérdés mégiscsak az: mivégre ez az egész felhajtás, mivel lehetne aktuálissá tenni 2021-ben egy ilyen programot.
Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e?
Erre a kérdésre született az a válasz, hogy a vadászati kiállítás koncepcióját újrabrandelik, bevonnak szegről-végről kapcsolódó területeket (kutyázás, horgászat) és már az esemény nevével is jelzik, hogy nem ám valami avítt trófeamutogatásról van szó, hanem egy fenntarthatóságot középpontba helyező programról. A készülő Egy a Természettel (One with Nature) kiállítás ugyanakkor a területen dolgozó beszélgetőpartnereink szerint a nevén túl csak nyomokban tartalmaz természetvédelmi fókuszt.
Ennek érvényesítése ott kezdődne, hogy a szervezésbe aktívan bevonják a természetvédelmi intézményrendszer csúcsszerveit jelentő nemzeti parkokat és a területen mozgó, jelentősebb civil szervezeteket, ám valódi bevonási kísérletet az érintettek nem tapasztalnak. A fenntarthatósági vonatkozás elégtelenségét kormányzati berkekből is érte finom kritika már bőven az után, hogy az Egy a Természettel koncepció megszületett: Lázár János (aki maga is vadászik) a Válaszonline-nak adott interjújában arról beszélt tavaly ősszel, hogy a kiállításhoz „semmi köze”, bár felkérték, hogy vállaljon szerepet a szervezésben, nem vállalta.
Ezt azzal indokolta, hogy manapság „olyan zöld szempontok kerülnek előtérbe, amelyek előtt érzése szerint a vadászatnak is meg kell hajtania magát”, és hogy szerinte „a rendezvény nem lehet csak trófeakiállítás”, de „ebben sokakkal vitája van”.
Magas pozícióban dolgozó természetvédelmi forrásunk szerint az elején a nemzeti parkoknak sok forrást ígértek a kiállítással összefüggésben, de eddig azt látják, hogy a pénzosztás furcsa logika mentén történik, és inkább az erdészeti cégek, nem pedig a nemzeti parkok részesülnek belőle. „Teljesen ad hoc módon alakul a szervezés, a pénzosztás módja pedig hátborzongató”, mondta forrásunk, aki külön kiemelte, mennyire kellemetlen szépségtapasz-szerep hárul a nemzeti parkokra a kiállítás kapcsán:
„állami intézményként ki van adva, hogy részt kell vennünk, az arcunkat kell adnunk hozzá, miközben minden területen dolgozó tudja, mekkora károkat okoz a vadászat természetvédelmi szempontból”.
Rengeteg a vad
A vadászat és természetvédelem viszonyával kapcsolatban sok félreértés él a köztudatban: attól, hogy a vadászat alapvetően állatok megölését jelenti, még egyáltalán nem szükségszerű, hogy káros legyen a helyi ökoszisztémákra. Sőt, azokban az országokban, ahonnan a nagyragadozók nagyrészt kipusztultak (Magyarország is ilyen), a vadászatnak fontos funkciója van a vadpopuláció kordában tartásában: természetes ellenség híján a vadállomány könnyen túlszaporodhat, ami mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból is ártalmas. Vannak védett állatfajaink is, amelyek megmaradásában sokat segítenek a vadászok a rájuk utazó ragadozók, rablómadarak kilövésével, ilyen például a magyar természetvédelem egyik emblematikus faja, a túzok.
Idáig rendben is volna, csakhogy a vadásztársaságok fő bevétele pont nem a vadállomány rutinszerű ritkításából, hanem a bérvadászatból származik, és a két tevékenység egy szinten ellentétbe is kerül egymással. „A vadásztársaságok érdeke, hogy felduzzasszák és folyamatosan magasan tartsák az állományt, hiszen minél nagyobb a populáció, annál könnyebb a kliensek igényeit kielégíteni, és annál több a trófeás nagyvad, amelynek kilövéséért százezreket, milliókat is el lehet kérni” – foglalta össze a helyzetet egy vadászatban is jártas, terepen dolgozó természetvédelmi forrásunk. Azt is mondta, hogy
a nagyvadállomány a valóságban nagyobb lehet, mint ami a – szintén látványos növekedést mutató – hivatalos adatokból látszik,
hiszen a társaságoknak a szisztematikus alulbecslés áll érdekében, ugyanis ezzel lehet alacsonyan tartani a kilövési kvótákat (ez amellett, hogy munkát takarít meg, a vadpopuláció további növekedését is garantálja). Eközben a természetesen előforduló apróvadállomány viszont csökken, de ennek már nem a vadászathoz, hanem a nagyipari, monokultúrás mezőgazdasághoz van köze: az apróvadnak nem kedveznek a nagy táblák, a változatos élőhelyeket szereti.
Többektől hallottuk, hogy a vadásztársaságok túlzó mértékű vadetetéssel is hozzájárulnak a túlszaporodott nagyvadállomány fenntartásához, de az etetés szerepét illetően nincs konszenzus még természetvédelmi berkeken belül sem: vannak, akik szerint a bőséges élelmet biztosító mezőgazdaságnak vagy a klímaváltozás miatti enyhe teleknek hangsúlyosabb szerepük van abban, hogy ekkorára duzzadt a szarvas-, őz- vagy vaddisznó-populáció. A helyzet megítélése kettős: vadászati oldalról sokan büszkék az ország hatalmas vadállományára, Semjén Zsolt is gyakran beszél a világszínvonalú magyar vadgazdálkodásról, de a természetvédelmi szakemberek legalább 5-10-szeres túltartást szoktak emlegetni az élőhelyek valódi eltartóképességéhez, illetve az ideális egyensúlyi állapothoz képest.
Horthynak még megfelelt, ma már kevés
Az állomány évtizedek óta tartó növekedésével a társaságok és a bérvadászok jól járnak, a befolyó pénzmennyiség békeidőben növekszik: 2019/2020-ban (az utolsó évben, amin még nem látszik a járvány) a teljes ágazat elkönyvelt bevétele 30 milliárd forint volt, amiből 3,6 milliárd forint eredmény maradt a kiadások levonása után. Az egyenleg trendszerűen javult az elmúlt években, ami mutatja: komoly pénzügyi ösztönzők tolják a felé a társaságokat, hogy a hobbivadászatnak mostanában az elitre jellemző módját részesítsék előnyben. Milyen ez a mód? Gyors, eredményes, látványos és legfőképpen drága vadászat.
„A hobbivadász topmenedzser nem azért fizet, hogy napokat cserkeljen az erdőben, míg végül nem is biztos, hogy ki tudja lőni a kapitális bikát, vagy adott esetben végül ne is lőjön semmit. Ezeknek az embereknek nincs idejük több napot eltölteni egy vadászaton, egy hétvége alatt látványos eredményt várnak a pénzükért. Nem ritka, hogy egy este alatt 3-4 bőgőhelyet is végigjárnak a vadásszal, amíg nem tud a kedvére való és kellő számú vadat ejteni, ehhez viszont kell a nagy állomány”
– meséli egy terepen dolgozó forrásunk. Az apróvadnál ugyanez a szemlélet a tenyésztett, majd a vadászat előtt a területen százával kiszórt, egyébként a természetben életképtelen állatokban érhető tetten. A mennyiségi szempontok a terítékek átlagos méretének változásából is jól kiolvasható, az elejtett vadak száma nagyjából az állomány növekedésével párhuzamosan emelkedik, tehát pár évtized alatt a sokszorosára duzzadt. Példaként nézzük meg a gímszarvast (további adatok itt):
Az Országos Vadgazdálkodási Adattárban csak az 1960-as évekig visszamenőleg látszanak a számok, de ha még korábbra megyünk vissza, még megdöbbentőbb a különbség. Egy 1927-es szakkönyvben (Lovassy Sándor: Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik) megtaláltuk az éves terítékek nagyságát állatfajra lebontva, és e szerint a vadászat egyik fénykorának számító Horthy-korszakban egy év alatt 9 ezer vaddisznót, 2 ezer dámszarvast, 27 ezer őzet és 11 ezer gímszarvast ejtettek el.
Az állomány- és terítéknövekedés minden esetben többszörös, miközben már akkoriban is vadaskertekben nevelték a vad jelentős részét, és a természetközeli élőhely azóta nem lett több, inkább kevesebb.
Ezzel párhuzamosan a vadászok száma is nőtt, de korántsem ilyen mértékben:
Vagyis egy-egy sportvadász is sokkal több vadat ejt el, mint korábban. Beszélgetőpartnerünk egy példával világította meg, milyen elvárásokat támaszt az iparszerű hobbivadászat:
„A mezőgazdasági múzeumban ki van állítva egy fénykép Horthy Miklós egy vadászatáról, kilenc vadász áll a teríték fölött, ami kilenc vaddisznóból áll. Ha ma ilyen történne egy vadásztársaságnál, hogy csak ennyit sikerül kilőniük a magas rangú vendégeknek, jó pár embernek nem kellene mennie másnap dolgozni.”
A crossmotornál nagyobb gond a muflon
Jól ment tehát a vadásztársaságok szekere, ameddig nem borított mindent a világjárvány, a gazdálkodók és a természetvédelmi szféra viszont már kevésbé látja diadalmenetnek a vadgazdálkodás felfutását. „Valaha ez egy melléküzemág volt az erdőgazdálkodás mellett, mint mondjuk a gyógynövénygyűjtés, most viszont önálló ágazat, ami fenn akarja tartani magát, és ennek sok a kárvallottja”, hallottuk. A gond elsősorban a nagyvadállomány növekedéséből származik: a nagytestű állatok csapatai rengeteg vadkárt okoznak a földeken, és erdőgazdálkodási, természetvédelmi munkák sikerét is veszélybe sodorják azzal, hogy lelegelik a fák hajtásait, nem hagyják felújulni az erdőket.
A nagyvadak patáikkal gyakran letapossák az olyan fokozottan védett élőhelyeket, mint a különösen érzékeny sziklagyepek – ráadásul ezt leginkább egy olyan fajra, a muflonra jellemző, ami nem is őshonos Magyarországon, hanem éppen a vadászat kedvéért telepítették be.
„Ez a magyar természetvédelem egyik legnagyobb problémája jelenleg. Lehet a crossmotorosokon siránkozni, de amit ők csinálnak, az eltörpül a vadkár mellett, és a vaddisznó ellen nem lehet büntetőeljárást indítani”
– mondta nekünk egy természetvédelmi szakember, aki sűrűn tapasztalja, hogy a vadászok hárítják a felelősségüket.
Az idegenhonos fajokkal kapcsolatban szintén gyakran nem értenek egyet a vadászati ágazat és a természetvédelem képviselői: rendszeres probléma, hogy vadászati céllal olyan fajok behozatala merül fel (vagy történik is meg), amelyek itthon kiszoríthatnak őshonosakat, tavaly például a vörös fogoly vadászati hasznosítását hagyták jóvá rendeleti úton.
A ragadozók kérdése is gyakori ütközőpont a természetvédelem és a vadászok között, aktivisták és szakemberek gyakran vádolják azzal a vadászokat, hogy a maguk területén irtják az éppen csak visszatelepülő nagyragadozókat. Egy civil szervezet munkatársától hallottuk, hogy bizonyítani nem tudják, de biztos információjuk van arról, hogy egy év alatt kilőttek 10 farkast a Zemplénben.
A vadászoknak a fent ismertetett dinamika miatt érdekükben áll a konkurenciát jelentő nagyragadozók irtása, az egyensúlyban lévő ökoszisztémákért dolgozó természetvédelemnek azonban ez érthető okokból nem tetszik. Egy vadász forrásunk szerint ugyanakkor nem ennyire éles a helyzet: „a vadásztársaságok csak gazdálkodni akarnak, ehhez tudni szeretnék, hogy egy farkasfalka jelenléte mennyit visz a többi vad ritkítása révén, és mennyit hoz azáltal, hogy például farkas is vadászhatóvá válik a területen”. Szerinte
a természetvédelem is hajlamos túlzásokba esni ezen a téren, „az aranysakált is eleinte védetté akarták nyilváníttatni, aztán most már irtani kell, mert komoly károkat okoz a haszonállat-állományban is”,
mondta. A jelentős károkozás a ragadozómadarakra nem jellemző, de alkalmanként sajnos ők is áldozatul esnek hivatásos vadászoknak, ha nem is szándékosan: a sasok, sólymok megtalálják és megeszik a rókák, rablómadarak ritkítására illegálisan kihelyezett, mérgezett csalikat. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársai minden évben tucatjával találnak emiatt elhullott példányokat.
A mérgezések elkövetését nehéz bárkire rábizonyítani, de abban a néhány esetben, amikor mégis sikerült (például a csapdák környékének bekamerázásával), többségében vadászatra jogosultak kerültek a hatóságok látókörébe – hallottuk több forrásunktól. „Tudjuk, hogy a problémás dolgokat egy kisebbség követi el, de a vadászok többsége túl elnéző velük szemben. Sokat lendítene a vadásztársadalom megítélésén, ha nagyobb lenne a belső kontroll, a tisztességes többség nem tűrné meg az ilyen viselkedést”.
A vadászati lobbi és a politika
Az „Egy a Természettel” kiállításszlogen tehát itthon messze nem állja meg a helyét, ha az illetékeseket kérdezzük, és az ellentétek nem csak a konkrét ütközőpontokon érhetők tetten. A vadászat és természetvédelem konfliktusa a két terület érdekérvényesítő képességében is megmutatkozik, ami rávilágít a probléma rendszerszintű jellegére. „Magyarországon a vadászati lobbi mindig erős volt, hiszen ez a kiváltságosok sportja, a köznép számára korlátozott a hozzáférés”, mondta egy nemzeti parkban dolgozó beszélgetőpartnerünk, aki így magyarázta a vadászat és a befolyás kapcsolatát:
„A vadászati jog a mai napig a földhöz kötődik, de mivel elaprózódott a birtokszerkezet, a földtulajdonosok a gyakorlatban nem tudják hasznosítani. Ezért bérbe kell adniuk a jogot és a területet a vadászatra jogosultnak. Itt tér vissza az, hogy a vadászat lényegileg mindig a kiváltságosoké marad, hiszen a vadásztársaságok olyan szervezetek, amelyek jelentős befolyással bírnak anyagi, politikai, társadalmi értelemben. A vadászterületet azok tudják bérbe venni, akik ehhez megfelelő befolyással és anyagi lehetőséggel bírnak.”
Szerinte ebből a tényből sok minden következik, így például egészen odáig hat, hogy végső soron a vadásztársadalom csak a töredékét téríti meg a vadak által a terményben okozott kárnak:
„Egyes vadász urak olyan pozícióban vannak, hogy nem tanácsos velük összeveszni, és a gazdák inkább nem is jelentik a vadkárt, hanem inkább kerítést húznak a földjük köré. A vadkerítések miatt Nyugat-Magyarország egy része már kerítés hátán kerítés, aki szokott kirándulni, az tapasztalhatja.”
A vadászok azzal árnyalták az elithobbiról szóló képet, hogy a vizsga letétele egy B kategóriás jogosítvány árából kihozható, egy pár napos fácánozás pedig nem drágább, mint egy wellnesshétvége. Bérvadászat formájában tehát egy átlag középosztálybelinek is űzhető sportról beszélünk, de a nagy biznisz persze nem ebben van. Aki pedig igazán komolyan venné a hobbit és a kapcsolatépítést, és belépne egy vadásztársaságba, annak sok százezres, de inkább többmilliós beugrókkal kell számolnia, ahogyan a különleges trófeás vadak elejtése is hasonlóan drága mulatság. Ennek megfelelően a vadászok között erősen felülreprezentált a gazdasági, politikai elit, amelynek tagjai a vadászatra nem csak sporttevékenységként, hanem kapcsolatépítésként is tekintenek.
Nem csoda tehát, hogy a vadászat minden politikai rendszer alatt nyeregben volt. A rendszerváltást követő két évtizedben sem kellett félteni a vadászokat, de az újabb Orbán-kormányok alatt még inkább kivételezettnek látszik az ágazat helyzete, miközben a környezet- és természetvédelmi intézményrendszert eléggé megnyirbálták 2010 óta – ez szintén nem szolgáltat jó alapot a két terület együttműködéséhez.
A vadászlobbi erőre kapásának biztosan nem tett rosszat, hogy olyan befolyásos fideszesek és kormánytagok hobbija a vadászat, mint Semjén Zsolt, Kovács Zoltán vagy éppen Lázár János.
A vadásztársaságokat tömörítő Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke maga Semjén Zsolt, akinek vadász beszélgetőpartnereink szerint több dolgot köszönhet az ágazat. Az ő közbenjárásával egyszerűsödtek például a fegyvertartási szabályok, és a bizonyos helyekre bőkezűbben csordogáló állami támogatásokat is neki tudják be a legtöbben.
A Kittenberger–Kovács tengely
Ettől függetlenül a közösségben sokan nem boldogok attól, hogy ennyire „rátelepedett” a politika a vadászatra, és hogy emiatt az emberek egy része a rongyrázó neresekkel vagy a fideszességgel azonosítja a tevékenységet. „Csak nem gondolhatják komolyan az emberek, hogy a 67 ezer magyar vadász mind fideszes”, csattant fel egy forrásunk. Egy másik vadász arra kért minket, hogy cikkeinkben „ne mossuk össze őket a vadászatot hagyományosan kedvelő elittel”. („Minket, akik sokan gyerekkorunk óta cseperedtünk vadásszá, akiket az apjuk meg a nagyapjuk nevelt természetszerető, a vadat megbecsülő erdőkerülővé, és akik Fekete István, Kittenberger Kálmán és Széchenyi Zsigmond könyvein nőttünk fel.”)
Néhány forrásunk azt is megjegyezte, hogy ez az átpolitizáltság azért nem jár annyi előnnyel, mint amit a kívülállók gondolnak – még anyagi vagy jogszabályalkotási szinten sem.
Sokan elégedetlenek például azzal, ahogyan az új vadgazdálkodási tájegységeket kialakították. Ennek szükségességét azzal magyarázta a politika, hogy a a vadgazdálkodás szempontjából jobb, ha kisebb, homogén egységekre van osztva a terület, de bekerült egy sokakat hátrányosan érintő elem a törvénybe: e szerint a vadásztársaság határa nem terjedhet túl a tájegység határán, miközben az újonnan kialakított tájegységi határok vadásztársasági határokat vágtak ketté. Így a pórul járt társaságok működése ellehetetlenült az új haszonbérleti ciklusban. „Ezeket valószínűleg felszívták más társaságok. Vadászkörökben azt gyanítjuk, hogy kifejezetten az lehetett az újraosztás célja, hogy ez megtörténhessen, és a jobban fekvő társaságok területe nagyobbra nőhessen” – mondták erről nekünk.
Egy másik vadász arról panaszkodott, hogy a társaságok egy része a tönk szélén billeg, mivel a járvány miatt a bevételek visszaestek, de a vadkárt ugyanúgy meg kell téríteni: „mi, akik az érdemi munkát végezzük odakint, szenvedélyből, épp súlyos pénzügyi gondokkal küzdünk”.
Az is ellenérzést vált ki a régi vadászokból, hogy a sportot rövidebb ideje, hobbiként űző politikusok „pár év után elhiszik magukról, hogy mindenhez értenek, szakmai kérdésekbe is bele akarnak szólni”.
Arról is többen panaszkodtak, hogy amióta Kovács vezeti, a Nimródban tovább gyengült az amúgy sem túl erős koncepció, a szerkesztőség lecserélődött, nincsenek releváns szakmai viták, öncenzúra működik (például kényes témaként hónapokig nem mertek foglalkozni az afrikai sertéspestis terjedésével, amikor az már bőven téma volt itthon).
A vadászok sem akarják
Ennyiből talán már világos, hogy miért sántít nagyon a magyar helyzetben a kiállításra húzott Egy a Természettel koncepció, de ettől még a vadászok körében lehetne népszerű a rendezvény ötlete. Erre azonban háttérbeszélgetéseink és egyéb hozzánk befutó vélemények alapján nem mernénk megesküdni. Forrásaink mind hasonló aggályokat említettek a kiállítás kapcsán: többen Lázár János kritikáját osztották, miszerint a sima vadászati kiállítás felett egyszerűen eljárt az idő, és a hangzatos szlogenek ellenére nem látják garantálva, hogy az esemény sikeresen megugorja a kor elvárásait.
Semjén Zsolték rendszeresen emlegetik a külföldi vadászok bevonzását és általában a turizmus újraindítását is az esemény kapcsán, de forrásaink ezzel kapcsolatban is szkeptikusak voltak: laikus turista nem fog Budapestre jönni egy ilyen eseményre, külföldi vadász pedig jön elég így is, amikor épp nincs koronavírus, mondták, a bevételek nagyjából egyenlő arányban oszlanak meg a kül- és belföldi vadászok között (itt a 17. oldalon látható). „A '71-es kiállításnál ez egy fontos szempont volt, mert a Kádár-rendszer ebből a forrásból is tudott valutához jutni, de ma ez már nem probléma”, mondták.
Volt, aki a szervezést is belengő nepotizmusra panaszkodott: „Bors Richárd, aki egy vadászceleb, leginkább a vadászati szépirodalom terén alkotott, de felsőfokú végzettsége nincs, idegen nyelvet nem beszél, ma már a Nimródnál főszerkesztő-helyettes és a világkiállítás szakmai igazgatója. Azt mondják, neki azért vitte fel az isten a dolgát, mert Jenik Péter osztálytársa volt, aki Semjén Zsolt kabinetfőnöke.” Egy vadász arról írt a Telexnek:
„A Magyarországon tevékenykedő, a magyar vadgazdálkodást önerőből működtető több mint 60 000 egyszerű magyar vadász nem akarta ezt a világkiállítást. Megkockáztatom, hogy a vadászok érdekvédelmi szervezete, vagyis az Országos Magyar Vadászkamara sem, bár ezt bizton nem állíthatom. Ez a kiállítás a vadászathoz szintén közel álló, vezető politikusok ötlete volt, akik minden követ megmozgattak ahhoz, hogy megvalósítsák, még egy nagy elérésű, 120 éves magazint is einstandoltak hozzá.”
Eleinte egyébként sokan még lelkesek voltak, amikor 2016-ban felmerült a kiállítás ötlete, az idősebbek közül sokak lelki szemei előtt megjelent a ‘71-es rendezvény sikere. De aztán ahogy múlt az idő, egyre inkább látszott, hogy ez valami másról fog szólni, ráadásul a szervezési oldalon is kiütközött a dilettantizmus, állították nekünk többen.
Nemrég az Átlátszó foglalkozott azzal, hogy látszólag jelentős csúszásban van a kiállítás infrastrukturális része, ezzel kapcsolatban Kovács Zoltánék persze azt kommunikálták, hogy már célegyenesben járnak, és az esemény mindenképp meg lesz tartva. Ám ha az épületekről a tartalom felé nézünk, akkor is egyre nagyobb kihívásnak látszik, hogy idejére meglegyen minden. „Ha elindul 2016-ban a szervezés, akkor lehetett volna belőle valami, de sokáig csak téblábolás volt. Most itt vagyunk lassan öt hónapra a kiállítástól, és azt sem tudjuk, gyűjtik-e valahol a kiállítandó tárgyakat, vagy hogy folyik-e az ezekkel kapcsolatos ügyintézés” – mondta egy a vadászati intézményrendszerben magas pozíciót betöltő forrásunk arra utalva, hogy a külföldről behozott trófeák könnyen nemzetközi egyezmények hatálya alá eshetnek, ahol több hónapos ügyintézéssel kell számolni.
Egy másik vadász arról beszélt, senki ne gondolja, hogy ők nem tudják, milyen rossz üzenete van a kiállítás egyre vaskosabbra dagadó költségvetésének a jelenlegi gazdasági válságban.
Az elszabaduló költségekről mi is számos alkalommal beszámoltunk, ezért ezekről részletesen itt nem írunk, de a lényeg: az esemény rendezvényszervezési és kommunikációs költségei összesítések szerint már biztosan több mint ötmilliárd forintot visznek el (a végösszeg Kovács Zoltán tavalyi bejelentése nyomán 10 milliárdig is felmehet), és jelentős részben kormányközeli cégekhez vándorolnak, de részben emiatt újítják fel a Hungexpót is 55 milliárdból. A kedélyeket tovább borzolják olyan kisebb, de szimbolikus tételek, mint a szobrok és a tíztonnányi szarvasagancsból épülő kapu 240 millió forintért. Ha már ennyit elkölt a vadászatra a magyar állam, akkor azt okosabban is tehetné, vélekednek sokan:
Újra lehetne gondolni például a vadásztársaságok rendszerét, mert a mai forma egyre kevésbé tűnik alkalmasnak arra, hogy megfeleljen az olyan új kihívásoknak, mint a sertéspestis kezelése.
Lehetne támogatni a járvány miatt pénzügyi bajba került társaságokat.
Gondoskodni lehetne az utánpótlás-nevelésről, ugyanis elöregedőben van a vadásztársadalom.
Vagy éppen erősíteni lehetne a kapcsolatot, ösztönözni a gyümölcsözőbb együttműködést a természetvédelmi vagy akár a mezőgazdasági területtel, ahol a vadászokra sok hasznos szerep hárulhatna optimális esetben.
A vadásztársadalom növekvő része attól tart, hogy a szerintük is joggal kritizálható, manapság folyamatos politikai támadások kereszttüzében álló Egy a Természettel kiállítás rájuk ég, velük azonosítják majd. Egy a rendezvénnyel eleinte még szimpatizáló forrásunk a sokasodó negatívumok miatt úgy fogalmazott: sokan már annak örülnének jobban, ha az egész inkább elmaradna a járványhelyzetre hivatkozva. „Semmi nem úgy alakult az esemény körül, ahogyan kellett volna, és tartunk tőle, hogy lebőgés lesz a vége, miközben még a vadászokkal szembeni indulatokat is gerjeszti a társadalomban.”
Ehhez a cikkhez természetesen szerettük volna megszólaltatni a vadászat terén leginkább érdekelt kormánytagokat, különösen Kovács Zoltánt, vagy más fontos pozíciót betöltő személyt a kiállítást szervező irodától. Megkeresésünkre azonban sehonnan nem kaptunk választ, holott Semjén Zsolt például a Telexnek korábban külön is jelezte, hogy nagyon szívesen beszélne a vadászati kiállításról.
Partnereinktől
|
A magyar vadászok hátán is csak púp Semjén Zsolt és Kovács Zoltán lázálma
|
Tényleg csak azért szervez sok milliárd forintból vadászati kiállítást Magyarország, mert néhány hatalmi pozícióban lévő figurának ez a hobbija, vagy fel lehet tölteni egy ilyen eseményt a kor elvárásainak megfelelő tartalommal? És ha fel lehet, akkor sikerül-e?
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/04/27/vadaszati-vilagkiallitas-vadaszat-termeszetvedelem-egy-a-termeszettel
|
2021-04-27 09:33:00
| true | null | null |
Telex
|
Két beruházás szerződését már felmondta, egy másikét pedig a napokban bontja fel Keszthely fideszes városvezetése, miután az összesen több mint másfél milliárd forintos projektek alig haladnak.
A település korábbi kormánypárti polgármestere, Ruzsics Ferenc által vezetett képviselő-testület egy akkor még budapesti, ma már keszthelyi székhelyű céget, az InvestMondi-System Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t bízta meg, hogy több mint egymilliárd forint uniós pénzből újítsa fel az egyik helyi óvodát, a városi strandot és a Reischl sörházat. Ez utóbbi a legnagyobb projekt, az önkormányzat európai uniós forrásoknak köszönhetően 850 millió forintból újítja fel a műemlékvédelem alatt álló épületet, ahol a tervek szerint kézműves sörfőzde, sörterasz és szövetkezeti bolt is lesz. A projektet elvileg 2020 végén fejezték volna be.
Fontos kiemelni, hogy az InvestMondi-System Kft. minden esetben a legolcsóbb ajánlatot adta, ám a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (KÉVE) bejegyzésében arról ír, hogy ellenzéki képviselők már 2019-ben felhívták a városvezetők figyelmét arra: az InvestMondi-System Kft. ügyvezetője és tulajdonosa egy felszámolás alatt álló, hasonló nevű és tevékenységű cégben is érdekelt, illetve a KÉVE irreálisan alacsonynak tartotta a vállalási árat is.
A kivitelezések végül alaposan megcsúsztak, ezért, ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, az OLAF – egy bejelentés alapján – mindhárom projekttel kapcsolatban előzetes vizsgálati eljárást indított, a rendőrség pedig már az új fideszes városvezetés feljelentése alapján kezdett nyomozni a sörház és az óvoda felújítása ügyében.
Az önkormányzat oldalán elérhető dokumentum szerint a kivitelező a csúszást a pótmunkákkal és likviditási gondokkal magyarázta, valamint azzal, hogy „az OTP befagyasztotta szabad hitelkeretüket”. Ám március végi levelük szerint pénzügyi problémáik nagy részét megoldották és az alvállalkozók felé „intenzíven rendezni tudják/rendezik az elmaradt teljesítéseket”. Majd kijelentették, hogy készen állnak a sörház befejezésére, még úgy is, hogy állításuk szerint „álhírekkel, szóbeszédekkel, nyilatkozatokkal” tarkított környezetben kell teljesíteniük. De készek vagyunk rá – írta a cég ügyvezetője, Kamondi-Lukács Mónika, aki márciusban azért nem nyilatkozott a 24.hu-nak, mert állítása szerint férje Kamondi-Lukács Csaba intézi a cég összes ügyét.
Mindenesetre a levele nem hatotta meg az önkormányzatot, amely felbontotta a szerződést a kivitelezővel. Mint az önkormányzati előterjesztésben írják, a kivitelező nem tartotta be sem az e-építési napló folyamatos vezetésére vonatkozó kötelezettségeit, sem az ütemterveket, de arra is kitérnek az előterjesztésben, hogy csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt az önkormányzat feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a sörház ügyében. A Zala Megyei Kormányhivatal áprilisban állapította meg, hogy Kamondi-Lukács Csaba nem megfelelő jogosultsággal rendelkező műszaki vezető, a Magyar Mérnöki Kamara által vezetett kamarai névjegyzéki nyilvántartásban nem szerepel ilyen nevű műszaki vezető. Végül az államkincstárral történt egyeztetés után a korábban benyújtott kifizetési kérelmeket visszavonják, az önkormányzat pedig a szerződés felbontása után átveszi a munkaterületet, és felkeresnek egy műszaki szakértőt, „a projekt státuszának megállapítása céljából”.
|
A volt fideszes polgármester megkötötte, a jelenlegi felbontotta a felújítási szerződéseket Keszthelyen
|
Két beruházás szerződését már felmondta, egy másikét pedig a napokban bontja fel Keszthely fideszes városvezetése, miután az összesen több mint másfél milliárd forintos projektek alig haladnak.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/04/26/keszthely-reischl-sorhaz-unios-tamogatas-nagy-balint/
|
2021-04-26 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
Összesen 12 egyetem került alapítványi vagy egyházi fenntartásba, de ezen kívül az állam értékes ingatlanokat és részvénycsomagokat is átadott. Az alapítványokat irányító kuratóriumok tagjait a kormány ezután nevezi ki, de az eddigi gyakorlatból látszik, hogy ezeket általában miniszterekkel, fideszes képviselőkkel vagy megbízható káderekkel töltik fel. Később pedig az alapítói jogok is átszállnak az alapítványra, így az új tagokat már ők választhatják meg. Az Alaptörvényt pedig decemberben direkt úgy módosították, hogy az alapítványi rendszerhez csak kétharmados többséggel lehessen hozzányúlni. Ráadásul a nekik juttatott vagyon vagy támogatás sem számít már közpénznek. Az egyetemek átszervezésébe pénteken az Európai Bizottság is belekötött, amikor Orbán a pénzek elosztásáról tárgyalt.
A kiszervezés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az intézményekkel ezután az adófizetőknek ne lenne dolga, hiszen csak egy részük kapott részvénycsomagokat a működéshez. A többieket továbbra is az államnak kell finanszíroznia. A törvény szerint ezek a költségvetés tervezésekor előresorolt tényezőnek számítanak. Ahogy erről korábban Magyari Péter kollégánk írt: „A fideszesek leépítik az államot, félelmükben, hogy elveszthetik az irányítását. Ezzel megőrizhetnek hatalmi pozíciókat, de végső soron a magyar államot gyengítik meg, és a demokratikus ellenőrzés lehetőségét csorbítják.”
Nem marad vidéken állami egyetem
A keddi szavazással a szegedi egyetem a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány fenntartásába került, pedig tavaly nyáron Palkovics László még arról beszélt, hogy a vidéki egyetemek állami fenntartásban maradnak. Mivel az egyetem polgárai itt sem kaptak valódi garanciákat arra, milyen jogaik maradnak a modellváltás után, a döntés nagy feszültségeket keltett az intézményen belül, még a januári szavazás is káoszba fulladt. A fenntartói jogokkal együtt a közalapítvány az egyetem ingatlanjait is ingyen megkapja.
A Pécsi Tudományegyetem pedig az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványhoz került. Itt már az is kiderült, hogy mire számíthatnak, hiszen a kormány Szili Katalint szánná az egyik kuratóriumi tagnak mint nem kormánypárti embert, csakhogy a volt szocialista házelnök az elmúlt 11 évben olyan intenzitással idomult a NER-hez, hogy ma már miniszterelnöki megbízottként dolgozik. A szegedihez hasonlóan a pécsi egyetemen is érdemi garanciák nélkül kellett rábólintaniuk a modellváltásra. A két egyetem helyzetéről nemrég riportot is forgattunk:
Az öt karral működő egri Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogait az állam az Egri Főegyházmegyének adja át „a hitéleti, szociális, oktatási és kulturális feladatainak elősegítése érdekében”. A HVG úgy tudja, Palkovics László tavaly ősszel üzente meg az egri érseknek, hogy vegye át a helyi egyetemet, de az egyházban tartottak attól, hogy az SZFE-hez hasonló botrány robban ki. Az intézményben megszavazták a fenntartóváltást, mivel attól féltek, hogy máskülönben beolvasztanák őket a miskolci egyetembe. Ugyanakkor a tanárok kérték, hogy az alapító okiratba kerüljön be a lelkiismereti és tanszabadság tiszteletben tartása, és hagyják változatlanul a szenátus jogköreit.
A törvény megszavazásával idén augusztus 1-jétől az egyetemhez tartozó gyakorlóiskolát és a gazdasági társaságokat is megkapja jogutódként a létrejövő Eszterházy Károly Katolikus Egyetem. Az egyház összesen 34 ingatlant kap, amik között vannak iskolai épületek, kollégiumok, apartmanok, egy parádi tábor és egy sporttelep is.
Elfogadták azt is, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem is alapítványi fenntartásba kerüljön. Ehhez az intézmény ingatlanjait is átadja az állam. Szintén egy alapítványra bízták a Dunaújvárosi Egyetemet is az ingatlanjaival együtt, de ugyanígy járt a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Nyíregyházi Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Testnevelési Egyetem is. Ugyanakkor a Semmelweis Egyetemet megkapó alapítvány az ingatlanvagyon mellé 9 777 658 darab Richter-részvényt is kapott.
A sárospataki főiskola idén augusztusban válik önálló egyetemmé Tokaj-Hegyalja Egyetem néven, miután leválik az egri Eszterházy Károly Egyetemről, és az állam máris egy alapítványnak adta. Ráadásul a közalapítvány az ingatlanok mellé megkapja az állami Grand Tokaj Zrt. részvényeit is. Az eddigi nyilatkozatokból annyi derült ki, hogy a turisztikai és borászati képzést erősítik meg.
A mostani szavazás után csak öt állami egyetem marad: az ELTE, a BME, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia.
Szabad a pálya a politikai kinevezetteknek
Az egyetemek átadásán kívül megszavaztak egy olyan salátatörvényt is, ami lehetővé teszi, hogy a hivatalban lévő polgármesterek is kaphassanak fizetést az egyetemek fölé ültetett alapítványoktól. Ez különösen jól jöhet Kecskemét fideszes polgármesterének, Szemereyné Pataki Klaudiának, akit már beültettek a Neumann János Egyetem fölé helyezett alapítvány felügyelő bizottságába, amiért a polgármesteri fizetése mellé 1,6 millió forintot kaphat havonta.
A kecskeméti polgármesteren kívül Győr fideszes polgármesterét, Dézsi Csaba Andrást is beültették a Széchenyi Egyetemet irányító kuratóriumba, Miskolc ellenzéki polgármesterét, Veres Pált pedig a Miskolci Egyetem fölé helyezett kuratóriumba hívta meg Varga Judit. Az egyetemek átadásáról szóló vitákban a kormánypártiak előszeretettel mutogattak Veres kinevezésére, amivel azt próbálták igazolni, hogy nem csak fideszesek kerülhetnek a kuratóriumokba.
Ugyanezzel a törvénnyel újabb ingatlanhoz jutott a győri egyetemet fenntartó Széchenyi István Egyetemért Alapítvány (ahol Szijjártó Péter is kuratóriumi tag): megkapott egy kiürített kórházépületet a Zrínyi utcában. A korábban már alapítványosított Miskolci Egyetem alapítványa pedig megkapta az államtól a Csanyik-völgyben található volt tüdőszanatórium épületét, valamint az Ózdi Acélművek 20 százalékos részesedését. A Vidnyánszky-féle Színház- és Filmművészetért Alapítvány most az Uránia mozi 15 millió forintos állami részesedésével gazdagodik, a Millenáris Alapítvány pedig a Thália Színház ingatlanjait és 4 millió forintos üzletrészét szerezte meg.
Ugyanakkor a módosítás miatt mostantól a vagyonkezelő alapítványokra is vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség.
Részvények, birtokok, paloták
Létrehozták a Hauszmann Alapítványt, ami Hauszmann Alajos életművének, építészeti és kulturális hagyatékának gondozásával foglalkozik, és amihez egy emlékházat és tudásközpontot is alapítanának. A vagyonkezelő alapítvány erre 10 különböző helyrajzi számon lévő, szentendrei ingatlant kap az államtól.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi piliscsabai kampuszát a Makovecz Campus Alapítvány kapta meg, ami a javaslat szerint „a pedagógus, egészségügyi és szociális kötelező ágazati továbbképzések fejlesztése, a továbbképzéseken résztvevők támogatása, a piliscsabai egykori egyetemi campus épületeinek megóvása, a nemzeti identitástudatot és összetartozást erősítő, értékmegőrző, tudományos és társadalmi feladatok” ellátásával foglalkozik, majd. A törvény szerint a Makovecz-épület egy tudásközpontként működne tovább, ahol oktatási és tehetséggondozási feladatokat látnának el, és működésével erősítené és fokozatosan bővítené a humán tudományterületet.
Az állam maradék MOL-részvényeit (42 977 996 darab) is egy külön alapítványba szervezték ki. A Mol-Új Európa Alapítvány célja elvileg a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ezzel a közalapítvány gyakorlatilag átveszi a MOL támogatási rendszerét.
A jelenleg Lázár János irányítása alatt álló Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság legelőit, erdeit, szántóit a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány vagyonkezelésébe adja az állam. Valamit az állami tulajdonú területek mellé a közalapítvány indulótőkeként megkapja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 100 százalékos részvénycsomagját is.
Létrejön a Magyar Kultúráért Alapítvány is, ami tulajdonképpen a Demeter Szilárd köré szervezett intézmények ingatlanvagyonát kapja meg. Így az alapítványhoz került a Petőfi Irodalmi Ügynökség, a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft is, amikkel együtt jár a a Zichy-kastély és a Hajógyári-sziget déli része, a Bem rakpartra néző Andrássy-palota, a zsennyei, szentendrei, mártélyi, galyatetői, kecskeméti és hódmezővásárhelyi alkotóház, a nemrég felújított Szentendrei Régi Művésztelep és a Hódmezővásárhelyi Művésztelep.
Szerencsejáték, dohánykereskedelem, végrehajtók, felszámolók
Létrehozták a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságot is. Bár ez a törvény nem közvetlen vagyonátadásról szól, de itt is tetten érhető az a logika, ami szerint a mostani kormány kinevezettjei bőven a cikluson átnyúlóan ellenőrizhetnének bizonyos állami feladatokat. Októbertől ez a hatóság foglalkozik:
a dohánytermék-kiskereskedelem engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával;
az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer, illetve a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával;
a szerencsejáték-szervezés engedélyezésével, hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával,
a felszámolók felügyeletével, hatósági ellenőrzésével és szabályozásával.
Ezen felül pedig az állam nevében megköti a koncessziós szerződéseket.
Az elnöki vagy az elnökhelyettesi posztokra még csak pályázatot sem kell kiírni. A felügyeleti hatóság központi költségvetési szervként működik majd, aminek a vezetőjét Orbán Viktor 9 évre nevezheti ki. Ha ez lejár, egyszer újra kinevezhető. A négy elnökhelyettest szintén az elnök választja maga mellé kilenc évre. A hatóság elnökét a miniszterrel, az elnökhelyettesét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg.
|
Megszavazta a parlament, hogy alapítványokba szervezzék ki a közvagyont
|
Elképesztő mennyiségű közvagyon került ki az állam kezéből kedd délelőtt, amikor a parlament kormánypárti többsége megszavazta a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényeket.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/27/megszavazta-a-parlament-hogy-alapitvanyokba-szervezzek-ki-a-kozvagyont
|
2021-04-27 12:26:00
| true | null | null |
444
|
A közelmúltban Varga Judit igazságügyminiszter és családjának CSOK-támogatásból is épült nyaralója kapcsán is ismertté vált településen, Balatonhenyén a helyi házakhoz, nyaralókhoz képest kiugróan nagyméretű ingatlanprojektet nem nehéz megtalálni. Tavaly ilyenkor számoltunk be arról, hogy Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint „ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal”.
Ezer négyzetméteres kastély épül a világörökség-várományos természetvédelmi területen
„Ez a történet a NER-es feudalizmusról szól, kastéllyal, tiszttartó házzal, külön fürdővel, mulatóházzal” – így foglalta össze Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az általa Korrupcióinfó címmel rendezett heti sajtótájékoztató-sorozat legújabb bejelentését, melynek helyszínére az Átlátszó stábja is elkísérte a képviselőt egy drónnal és egy kamerával.
A korábbi cikkünkben bemutatott birtok azóta az eredeti, több telekből összevont, 8992 ezer négyzetméteres területből szomszédos telkek odacsatolásával majdnem kétszeresére bővült. Az építéshatósági online adatbázis szerint a területen főépület (739,06 m2), nyári-lak (107,38 m2) és fürdőépület (170,48 m2) is készül, és idén az épületek további bővítésére kért engedélyt a tulajdonos a Veszprém Megyei Kormányhivataltól.
A balatonhenyei ingatlan jelenlegi tulajdonosa, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. egy évvel ezelőtt még csak mint a beruházás eredeti tulajdonosát, Guller Zoltánt a sógorán keresztül a birtok következő tulajdonosához, Ruff Zoltánhoz kapcsoló szálként tűnt fel. A kft egy budai, XII. kerületi címre (Apor Vilmos tér 11-12.) van bejegyezve, de amikor telefonon kerestük a céget az irodaház központi számán, ott nem tudtak róluk. Tavalyi cikkünkben részletesen írtunk a telek és a beruházás – akkori – tulajdoni viszonyairól. A cég ügyvezetője Guller sógora, Dippold Miklós.
Tavalyi cikkünkben így ismertettük az akkori tulajdoni viszonyokat a birtok kapcsán:
A tulajdonosa ősz óta már nem Guller, hanem a Mészáros Beatrix médiacégét (Media Vivantis Műsorszolgáltató Zrt.) vezető Ruff Zoltán. Ő korábban az Erzsébet utalványokról ismert, állami tulajdonú Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) által tulajdonolt, 2017-ben felszámolt Erzsébet Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője is volt, de megfordult a Hír TV-nél és az ECHO TV vezetőségében is.
Ruff Zoltánról azt is tudni lehet, hogy 2002–2004 között a NEO MET Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft. egyik vezetője volt. Ez a cég akkoriban Simicska Lajosé volt, később Nyerges Zsolthoz, s végül Mészáros Lőrinc kezébe került. Ruff és Guller több szálon is köthető egymáshoz: például Guller feleségének testvére, Dippold Miklós szerepelt a Guller, majd Ruff által tulajdonolt balatonhenyei telek közelmúltbeli tulajdonosai között.
Dippold az ügyvezetője egy Ruff Zoltán tulajdonában lévő cégnek, a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft-nek, illetve az ügyvezetője még egy olyan cégnek is, melynek tulajdonosa az állami tulajdonú Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. vezetője, Horváth Péter. Dippold és Horváth társtulajdonosok a Dunazug Vagyonkezelő Zrt.-ben.
Azóta Ruff Zoltán az akkor még általa tulajdonolt Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.-be apportálta a birtokot, majd a kft – és így a balatonhenyei beruházás is – a Közép-Európai V. Magántőkealap tulajdona lett. Ennek tulajdonosi háttere nem nyilvános adat, csak annyit lehet tudni a cégbírósági adatokból, hogy az alap kezelőjének (Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.) vezetője és felerészben tulajdonosa a Tiborcz István barátjaként ismert Szécsényi Bálint.
Az alapkezelő ugyanarra a címre (Budapest, Pasaréti út 122-124.) van bejegyezve, mint az ismert Tiborcz-érdekeltség, a BDPST Zrt. Ez a pasaréti úti irodaház a székhelye a Közép-Európai V. Magántőkealap másik, decemberben létrehozott cégének, a PSRT 122 Holding Zrt.-nek is. Ennek a cégnek is Szécsényi Bálint az ügyvezetője. Ez a címe továbbá az Equilor Zrt.-nek és több hozzájuk kapcsolódó cégnek, valamint több Tiborcz-érdekeltségnek is. A hvg többek között azt írta erről az irodaházról, hogy annak „nagy részét ma Tiborcz István és barátai, üzlettársai bérlik”. Tiborcz és Szécsényi üzleti kapcsolatait a Válaszonline cikke részletezte.
Hogy ebből a baráti és rokoni körből kié a balatonhenyei ingatlan, egyelőre nem tudni, de az biztos, hogy a faluban nemcsak az építkezés közvetlen szomszédságában fekvő telkekkel bővült, hanem ez a projekt szinte „zsebre teszi” az egész, száz főnél alig több lakosú települést.
Januári látogatásunkkor láttuk, hogy a birtokhoz vezető utat és az azon közlekedőket, mint egy magánúton, egy ott parkoló autóból felügyelték, az út melletti területeken pedig a hatalmas építkezéshez használt építőanyagot tárolják. Az ingatlan bővítése kapcsán érdekes részlet még, hogy a birtokon belül egyes telkek tulajdoni lapján más, de a beruházáshoz kapcsolódó tulajdonosok szerepelnek. Köztük a kivitelező cég, a budajenői Maros 35′ Építőipari Bt. tulajdonosa és a birtokot jelenleg tulajdonló cég (Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft.) alapítását ellenjegyző ügyvéd is.
A száz főnél alig több lakosú település a Káli-medence Tájvédelmi Körzet és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, a beruházás Natura 2000-es védettségű területekkel van körülvéve, egy szakaszon az építkezéshez használt út a védett területbe bele is lóg.
Ottjártunkkor éppen nem folyt munka az építkezésen, amire egyik forrásunktól kaptunk egy lehetséges magyarázatot: szerinte az építkezésen Romániából érkező munkások dolgoznak, akik a vírushelyzet miatt nem tudtak átjönni a határon. E forrásunk szerint a vendégmunkásokat az önkormányzat épületének emeletén korábban turisták számára kialakított helyiségekben szállásolták el. A helyi önkormányzatot most is hiába kerestük a szálláshely bérletére vonatkozó kérdéseinkkel, de a szálláshely kiadásáért felelős ügyintéző végül telefonon megerősítette, hogy valóban építőmunkásoknak adták ki az ingatlant.
Erre az önkormányzati tulajdonú szálláshelyre kapott a település 2020 nyarán 6 millió forintos önkormányzati szálláshely fejlesztési támogatást a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében. Ezt a programot a cikkünkben tárgyalt birtok első tulajdonosa és a beruházás elindítója, Guller Zoltán által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökség felügyeli.
Az építkezés kivitelezője, a budajenői székhelyű Maros 35′ Építőipari Bt. vezetője telefonos megkeresésünkkor annyit mondott, hogy év végére tervezik befejezni az építkezést. Rajtuk keresztül szerettük volna feltenni a kérdéseinket a beruházás tulajdonosának is, de erre nem kaptunk lehetőséget. Az e-mailben feltett kérdéseinkre a Fekete-hegy Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője sem válaszolt.
Fotók: Németh Dániel. Köszönet Hadházy Ákosnak a légi fotók készítéséhez nyújtott segítségéért.
|
A hatvanpusztai Orbán-majorsághoz fogható méretű birtok épül Balatonhenyén
|
Mint a kis gömböc, egyre csak hízik az a hatalmas balatonhenyei birtok, amiről először egy éve mutattunk drónfelvételeket. A mostanra Orbán Győző hatvanpusztai majorságát megközelítő méretű beruházást a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán kezdte el 2019-ben, majd nem sokkal később tovább is adta rokonainak és kormány-közeli ismeretségi körének. A terület most egy olyan tőkealap tulajdonában van, aminek kezelője Tiborcz István egy barátjának a cége. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő segítségével pilótával ellátott kisrepülőgépről fotóztuk a tájvédelmi körzetben fekvő, mostanra közel 20 ezer négyzetméteres birtokot.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/03/17/a-hatvanpusztai-orban-majorsaghoz-foghato-meretu-birtok-epul-balatonhenyen/
|
2021-03-17 22:04:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Érdekes családi vetélkedés bontakozott ki a több mint 50 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályát kezelő Autóipari Próbapálya Zala Kft. egyik közbeszerzése körül, amelyben irodaszárny kivitelezésére kerestek céget. Nem egy teljesen új épületről, hanem egy meglévő ingatlan átalakításáról van szó.
A megbízásért versenybe szállt
Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos, miniszterelnöki barát egyik legnagyobb cége, a ZÁÉV Zrt.
a Mészáros Lőrinc vejeként is ismert Homlok Zsolt érdekeltsége, a Homlok Zrt.
a zalaegerszegi Homeland Kft. és
a budapesti EB Hungary Invest Kft..
A megbízást végül nettó 379,8 millió forintos ajánlattal a Homlok Építő Zrt. nyerte el az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött dokumentumok szerint.
Homlok Zsolt 2017-ben vette feleségül a felcsúti multimilliárdos kisebbik leányát, Mészáros Ágnest, aki ma már a Homlok-Mészáros Ágnes nevet használja. A házaspár a Properitus Vagyonkezelő Kft.-n keresztül birtokolja a Homlok Építő Zrt. többségi tulajdonrészét. Az irodaépítésre szintén jelentkező ZÁÉV Zrt. a Pannon Speed Pro Zrt.-n keresztül a Mészáros család vagyonkezelő cégének, a Talentis Group Zrt.-nek a tulajdonában van, utóbbiban pedig Homlok-Mészáros Ágnes igazgatósági tag. Leegyszerűsítve: Homlok-Mészáros Ágnes férjével közös cégével és családi érdekeltségével is nekifutott a közbeszerzésnek.
Apró érdekesség, hogy a megbízáshoz szükséges biztosításhoz az alkuszi munkát is egy Mészáros-érdekeltség, a HUNInsurance Biztosítási Alkusz Kft. végezte. A HUNInsurance Kft.-ben tavaly vásárolt stratégiai tulajdonrészt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hungarikum Alkusz Kft., tulajdonképpen Mészárosék megvették a konkurenciát.
Nem ez az első alkalom, hogy Mészárosék családilag, különböző érdekeltségeikkel repülnek rá egy közpénzes megbízásra:
A Homlok Zrt., amelyben az Opten szerint Homlok Tibor a kisebbségi tulajdonos, szép eredményeket tudhat magáénak: 2019-et 4,8 milliárd forintos forgalom mellett 482,7 millió forintos adózott eredménnyel zárták, ebből 250 millió forintot vettek ki osztalékként. Éppen annyit, mint egy évvel korábban. Ennél azonban sokkal nagyobb számokat produkál Homlok Zsolt másik érdekeltsége, a milliárdos állami megrendelésekkel kitömött Vasútvillamosító Kft., aminek eredményeiről már nem lehet konkrétumokat közölni, ugyanis tulajdonosi szálai egészen Svájcig nyúlnak. Egyelőre annyi látszik, hogy három év alatt 6,6 milliárd forint nyereséget hozott össze Homlok Zsolt érdekeltsége és eddig 4,4 milliárd forint osztalékkivétnek van nyoma. Erről bővebben korábbi cikkünkben olvashat:
|
Egymás ellen versenyzett Mészáros Lőrinc és a veje
|
Érdekes családi vetélkedés bontakozott ki a több mint 50 milliárd forintból épített állami autó-tesztpályát kezelő Autóipari Próbapálya Zala Kft. egyik közbeszerzése körül, amelyben irodaszárny kivitelezésére kerestek céget.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/04/27/homlok-zsolt-meszaros-tesztpalya/
|
2021-04-27 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Április 11-én vasárnap az Ebsegély állatvédő egyesület kért segítséget a Facebook-oldalán egy Kiskunlacházi tanya kapcsán, ahol ahogy ők fogalmaztak: „rengeteg csontsovány tehén és borjú. Sok elhullott állattetem” volt.
A Holstein-fríz fajtájú tehenekre a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén bukkantak. A rendőrség és a hatósági állatorvos is a helyszínen ellenőrizte a bejelentést. Információink szerint a kft. mindkét telepét ellenőrizték a hatóság emberei.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint állatkínzás bűntettének gyanúja miatt indult eljárás ismeretlen tettes ellen.
Az Ebsegélynek besegítő Országos állatvédőrség arról írt, hogy „volt egy kis közjáték, mert három férfi gyorsan szeretett volna a tetemekkel teli autóval elsuhanni, de nem jött össze nekik. Köszönjük a Ráckevei Rendőrök munkáját!”. Ezt a kijelentést viszont a rendőrség cáfolta, mint fogalmaztak: „a tetemek eltüntetésére utaló adat/információ az eljárás során nem merült fel”. Azt viszont megerősítették, hogy hét elhullott állatot találtak a rendőrök, amelyek elszállítására az intézkedések megtörténtek. Az élő állatok végül maradtak a helyükön, a vizsgálat pedig elindult az ügyben.
Az 1991-ben alapított cégnek, amelynek számos tulajdonosa van, a tejhasznú szarvasmarha tenyésztése a főtevékenysége.
Jól tejelnek a tehenek
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a szarvasmarhatartáshoz számos állami támogatás kapcsolódik – nincs ez máshogy a 2019-ben 470 milliós árbevételű Fríz-farm esetében sem.
A cég öt év alatt összesen 843 603 709 Ft állami támogatásban részesült. 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
Emellett a Magyar Államkincstár honlapjáról kiderül, hogy a cég többek közt kapott pénzt:
Válságkezelő Program – tejhasznú tehéntartás átmeneti támogatása;
Termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatása;
Pénzügyi fegyelem visszatérítése;
Területalapú támogatás;
Húsmarhatartás támogatás – 2007-től elválasztott;
Nemzeti tejtámogatás jogcímen.
Bár szerettük volna megtudni, mi a tulajdonos álláspontja a történtekről, érdeklődésünkre ránk csapta a telefont, így nem derült ki, hogy miért tűnnek soványnak a tehenek és borjak, miért hever hét tetem a gazdaságban, valamint sor került-e az állatvédők által említett „menekülésre”.
Fajtajelleg, hogy kilátszanak a bordák
Hasonlóképpen nem akart nyilatkozni nekünk az ügyben eljáró hatósági állatorvos Szelényi Zoltán se, akitől azt szerettük volna megtudni, vajon soványak-e a tehenek. Ezt azért nehéz első pillantásra eldönteni, mert a húsmarhákkal ellentétben a Holstein-fríz egy kifejezetten csontos, szinte szögletes marhaféle, ami esetében fajtajelleg, hogy a bordák kilátszanak. A leírás szerint „a fajta ideális küllemmel rendelkezik (finom, nemes tejelő jelleg, hosszú és mély, viszonylag lapos mellkas, terjedelmes has, szikár, vékony csontozat, terjedelmes ideális teknő alakú tőgy)”.
Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató, OMÉK 2017., v170924-6-034
Holstein-fríz szarvasmarha fajtabemutató. Szarvasmarha, szarvasmarhák, állat, állatok, háziállat, háziállatok a kiállításon. 78. Országos Mezőgazdasági és Él…
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületét is megkerestük, hogy hány állatkínzási esetről tudnak tagjaik között, illetve van-e erről bármiféle statisztikájuk. Az hamar kiderült, a Holstein-fríz nagyon érzékeny állat, és ha nem megfelelő gondozást kap, nem tejel, ez pedig a nagyüzemi állattartásban a legrosszabb, ami egy állattal történhet. Tájékoztatásuk szerint tagjaik közt az elmúlt években nem történt állatkínzási eset, pont amiatt, hogy gazdálkodóként legfőbb céljuk az állatok jóltartása, pont a bevételek maximálizálásának céljából.
A Bűnügyi Statisztikai Rendszerből kiderül, hogy 2013–2018 között 34 esetben indult eljárás állatkínzás miatt szarvasmarhákra vonatkoztatva. Összehasonlításképp: kutyák esetében 1881 regisztrált bűncselekményt tartanak számon.
Nyitókép: Holstein-fríz fajtájú tehenek a Farm-Fríz Kft. egyik telephelyén. Forrás: Ebsegély/Facebook
|
150 milliós támogatást kaptak állatjólétre, mégis állatkínzás miatt nyomoz a rendőrség
|
Soványnak tűnő tehenekre, elhullott állatokra bukkantak az állatvédők egy kiskunlacházi marhatelepen. A rendőrség vizsgálatot indított, a tulajdonos hallgat. Pedig a telepet működtető cég öt év alatt összesen 843 millió forint állami támogatásban részesült, 2017-ben csak állatjóléti támogatásra kaptak 150 millió forintot egy pályázat keretében.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/20/150-millios-tamogatast-kaptak-allatjoletre-megis-allatkinzas-miatt-nyomoz-a-rendorseg/
|
2021-04-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A választás rendje elleni bűntette, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be hat elkövetővel szemben. Közülük két férfi a négy nő segítségével, hamis ajánlóívekkel került fel két különböző párt országgyűlési képviselőjelölt listájára, és jogosulatlanul vette igénybe az egymillió forint összegű állami támogatást, olvasható az Ügyészség közleményében.
A két férfi az országgyűlési képviselők 2018. évi általános választásán a Komárom-Esztergom Megye 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben országgyűlési képviselőjelöltként szeretett volna indulni. A két férfi azonban nem tudta a kellő számú ötszáz ajánlást összegyűjteni, ezért a négy nő segítségével olyan ajánlóíveket adott le, melyen olyan állampolgárok adatai és aláírásai is szerepeltek, akik nem adtak ajánlást a jelölteknek. Az ily módon meghamisított ajánlóíveket vagy maga a jelölt, vagy egy általa felkért személy írta alá aláírásgyűjtőként. A két férfi így jogosulatlanul kapta meg az egymillió forint összegű állami támogatást.
Az ügyészség indítványozta, hogy a Tatabányai Törvényszék a két férfival szemben felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, három nővel szemben pénzbüntetést szabjon ki, egyik nőt pedig bocsássa próbára.
|
Felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek két férfit, akik ajánlóíveket hamisítottak a 2018-as választáson
|
A választás rendje elleni bűntette, költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult ügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség vádiratot nyújtott be hat elkövetővel szemben. Közülük két férfi a négy nő segítségével, hamis ajánlóívekkel került fel két különböző párt országgyűlési képviselőjelölt listájára, és jogosulatlanul vette igénybe az egymillió forint összegű állami támogatást, olvasható az Ügyészség közleményében.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/04/30/felfuggesztett-szabadsagvesztesre-iteltek-ket-ferfit-akik-ajanloiveket-hamisitottak-a-2018-as-orszaggyulesi-valasztason
|
2021-04-30 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A XII. kerületi Széchenyi-kilátó melletti utcákból a budai hegyek egyik legszebb panorámája nyílik a városra. A környéken (amely Budapest egyik legdrágábbja) sok régi, patinás villaépület és újabb luxusingatlan is áll.
Az egyik, a kétezres évek stílusában épült házat jelenleg kívül-belül tatarozzák, egy jókora verandaféleség épül hozzá, ottjártunkkor is nagy volt a sürgés-forgás. Az ingatlan kertjében egy kisebb tó található, magában a házban a tulajdoni lapok tanúsága szerint négy lakás van, együtt közel 500 négyzetméteresek, és hatalmas teraszok is tartoznak hozzájuk. A házhoz az egyik oldalról ugyan elég közel van a szomszéd ahhoz, hogy teljesen elzártnak lehessen nevezni, a másik oldalán fekvő telek viszont teljesen üres. (A házról nem teszünk közzé képeket, és a címet sem írjuk le a leendő lakók személyiségi jogainak tiszteletben tartása miatt.)
Információink szerint a házat Mészáros Lőrincnek és Várkonyi Andreának újítják fel, ide költöznek majd.
Magántőkealapba rejtették ezt is
Az elmúlt hónapokban kevés dolog tartotta annyira lázban a jól informált magyarokat, mint Mészáros Lőrinc magánéletének alakulása és az új kapcsolat gazdasági vonatkozásai. Ennek megfelelően sorozatosan futottak be információk a Telexhez arról, vajon hol kezd új életet Budapesten belül Magyarország leggazdagabb embere és új párja, Várkonyi Andrea.
Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a ház négy lakása a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
A tavaly év vége óta tulajdonos Art-Com Kft. főtevékenysége egyébként ingatlanok kezelése, tehát éppenséggel üzleti hasznosításra is vásárolhatták volna a Széchenyi-hegyi házat. Ugyanakkor a novemberi házvásárlás időben klappol ahhoz az információhoz, hogy maguk Mészárosék költözhetnek majd ide, és a helyszínen járva is úgy tűnt, hogy a környék, az épület leginkább lakhatási célokra alkalmas.
Jól jött az ügyvédi felszólítás
A kivitelező brigád egyik tagjánál az utcán érdeklődtünk, tud-e arról, hogy Mészárosék érdekeltségébe került az ingatlan, amin dolgoznak, vagy hogy ők költöznének ide, de azt felelte, „nem nyilatkozhatok”. Egy perccel később kijött a kapu elé egy biztonsági őr, aki addig nézett minket marcona arckifejezéssel, míg be nem szálltunk az autóba.
Hogy tényleg a cikkben tárgyalt ház lesz-e Mészárosék új otthona, arról elküldtük kérdéseinket az EKHO Magántőkealapot kezelő Status Capital Zrt.-nek. A cég válaszában közölte, hogy kérdésünk „a magántőkealapok gazdálkodási körébe tartozó adatokra irányul, amely tárgykör üzleti titoknak minősül, így arról nem áll módjukban információt adni”.
Kaptunk viszont egy érdekesebb levelet néhány órával az alapkezelő válasza előtt, egy ügyvédi felszólítást Várkonyi Andrea jogi képviselőjétől. Ebben felhívták a figyelmünket arra, milyen jogszabályokat kell betartanunk, ha Várkonyi és Mészáros jövőbeli lakóhelyével foglalkozunk, de
eközben indirekt módon elismerték azt is, hogy valóban ide fog költözni az ország legvagyonosabb párja.
A levélben ugyanis az szerepelt: tudomásukra jutott, hogy Várkonyi jövőbeli otthonáról gyűjtünk információkat és fényképezzük azt.
A ház kalandos háttere
A XII. kerület luxusházainak tulajdoni lapját böngészve gyakran találkozhatunk válogatott körökkel, ezzel szembesültünk a szóban forgó ház esetében is. A kétezres években épült ingatlan tulajdonosa eredetileg a Silk-Bau Kft. volt, melynek nevére keresve izgalmas háttér sejlik fel: a cég egy ukrán milliárdos maffiózó, Aleksander Angert (akiről a Paradise Papers offshore-szivárogtatás kapcsán lehetett olvasni), szárnysegédje, Nyikolaj Fomicsev és egy bizonyos Cs. Györgyné tulajdona volt.
A Silk-Bau ma már végelszámolás alatt áll, a széchenyihegyi házat az eljárás keretében elárverezték 2016-ban, az irányár 790 millió forint volt. Az új tulajdonos a korábban szállítmányozással foglalkozó zalaegerszegi vállalkozó, Éder Zoltán lett, majd részint egy liechtensteini bejegyzésű, szintén szállítmányozásban utazó cég. Éderrel kapcsolatban tavalyi hír, hogy ő lett a hévízi Hotel Aquamarin tulajdonosa. A ház lakásai aztán 2020-ban a Pannon Sz Kft.-hez kerültek, ami viszont a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoporthoz tartozik, és ezután jött a sorban az Art-Com (vagyis az EKHO Magántőkealap). A 444 információi szerint a házat 1,14 milliárd forintért kínálták eladásra tavaly ősszel.
Mészáros Lőrinc és előző felesége, Mészáros Beatrix, aki korábban jelentős szerepköröket töltött be a cégbirodalomban, tavaly váltak el. Az ország leggazdagabb embere és Várkonyi Andrea egykori tévés kapcsolatáról tavaly nyár végén röppentek fel az első pletykák. A következő hónapok folyamán elég sok jel utalt már arra, hogy együtt lehetnek, például Várkonyi Whitedog Kft. nevű – az utóbbi időben szárnyaló – médiavállalkozása egy Mészáros érdekeltségébe tartozó ingatlanba költözött, illetve a volt műsorvezető többször mutatkozott feltűnően drága ékszerekben. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig március 15. után arról posztolt, hogy a nemzeti ünnep hosszú hétvégéjét Dubajban töltötte Mészáros Lőrinc és új párja, bár ezt hivatalosan nem ismerték el.
|
Megtaláltuk Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea leendő otthonát
|
Egy névtelenséget kérő forrás a napokban jelezte nekünk, hogy úgy tudja, a Svábhegyre, az említett házba költözik majd Mészáros és Várkonyi. A tipp ezúttal jó volt: a négy lakás a tulajdoni lapok szerint korábban is egy kézben volt, és tavaly novemberben egyszerre cseréltek gazdát, a vevő pedig az Art-Com Kft., melynek tulajdonosa az EKHO magántőkealap. A magántőkealapok jellegzetessége, hogy nem lehet a színfalak mögé látni, nyilvánosan elérhető dokumentumokból nem derül ki, kiknek a vagyonával sáfárkodnak. De az őket kezelő cégekre ez már nem igaz: a az EKHO esetében is látszik, hogy a kezelője a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/01/meszaros-lorinc-varkonyi-andrea-szechenyihegyi-haza
|
2021-05-01 10:15:42
| true | null | null |
Telex
|
Csaknem két éve, 2018. június 29-én megszüntette a nyomozást a NAV a Provital Zrt. közbeszerzési tanácsadó cég ellen, amelynek ügyeit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, és amely szerepet játszott Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori cége, a közvilágítási piacon taroló Elios pályázatainak előkészítésében is.
Az, hogy a NAV már nem nyomoz a Fidesz hatalomra kerülése után rengeteg önkormányzati tender és országos projekt előkészítésében közreműködő cég ügyében, csak most, Hadházy Ákos kérdésére derült ki, a NAV magától korábban nem közölte, hogy már csaknem két éve lezárta az OLAF feljelentése alapján indult nyomozást, mert saját vizsgálatai alapján bűncselekmény nem volt megállapítható.
A Provitalban egykor érdekeltsége volt Homolya Róbert jelenlegi MÁV-elnöknek, egykori miniszterelnökségi államtitkárnak is, aki még akkor is alvállalkozóként dolgozott a Provital projektjein, amikor már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, vagyis az ezeket a projekteket felügyelő állami csúcsszerv egyik vezetője volt.
|
Szép csendben lezártak egy vizsgálatot, amiben a MÁV elnöke és Tiborcz István egykori cége is érintett volt
|
Csaknem két éve, 2018. június 29-én megszüntette a nyomozást a NAV a Provital Zrt. közbeszerzési tanácsadó cég ellen, amelynek ügyeit az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala (OLAF) is vizsgálta, és amely szerepet játszott Tiborcz István miniszterelnöki vej egykori cége, a közvilágítási piacon taroló Elios pályázatainak előkészítésében is.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/03/szep-csendben-lezartak-egy-vizsgalatot-amiben-a-mav-elnoke-es-tiborcz-istvan-egykori-cege-is-erintett-volt
|
2021-05-03 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A lengyelországi helyzettel foglalkozik a Washington Post és a Project Syndicate is. A Bloomberg szerzője szerint Ukrajna kétségbeejtő pillanathoz érkezett. Kína bajban van, írja a Wall Street Journal. A Die Presse a belga külügyminiszter legutóbbi EU-s megnyilatkozásait elemzi. Új populista szövetség szökken szárba, ezúttal Orbán Viktor és Robert Fico között. Válogatás a világlapok cikkeiből.
|
Hamarosan a teljes felsőoktatásban kiépül a pártállami rendszer
|
Befejezéséhez közeledik az egyetemek kormánypárti magánosítása, azaz ezen a fronton is átveszi az uralmat a NER.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202115__egyetemi_modellvaltas__kormanyparti_kuratorok__valtolaz
|
2021-04-20 13:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A város egyik kiemelt pontján, az Andrássy út 57.-ben működött a Szarvasi kávéfőző mintaboltja.
"Végleg bezárt"
– ma már ha valaki rákeres a Google-ben, egyértelműen kiderülhet számára, hogy ide hiába is indul el nézelődni. Kivéve, ha az a valaki Mészáros Lőrinc, neki ugyanis nem kell tartania attól, hogy nem engedik be. Idén januárban ugyanis egy hozzá közelálló vagyonkezelő cég (Konzum B32 Kft.) szerezte meg az ingatlant, három másikkal együtt.
Információink szerint a cég két első emeleti, és két földszinti ingatlanhoz jutott hozzá, amit a tulajdoni lapok is megerősítenek.
Egy 67 és egy 55 négyzetméteres négyzetméteres raktárról
Egy 70 négyzetméteres üzlethelyiségről
És egy 28 négyzetméteres lakásról van szó.
Az ingatlanokat a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. kezelte, tavaly egy árverésen keltek el, 105 millió forintért. Ugyanennyi volt a kikiáltási áruk is. Az árverésre egyébként azért került sor, mert a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt.-t felszámolják.
Az árverés tavaly júliusban zárult, Mészárosék idén januárban kerültek fel a tulajdoni lapra. Azt nem tudjuk, hogy eleve ők licitáltak-e, mindenesetre a tulajdoni lapok szerint a Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt.-től rögtön hozzájuk kerültek az ingatlanok.
Az árverési hirdetményben a helyiségek állapotát egyébként "átlagosnak" írták le. A fotók alapján valóban azok.
Mészárosnak nem ez az egyetlen ingatlan-érdekeltsége a környéken, a szomszédban, az Andrássy út 59.-ben működik az Opus Global, amely Mészáros tőzsdei érdekeltsége, nem messze innen emellett egy villa is hozzá köthető.
Az Andrássy 105-ről van szó, amely korábbi hírek szerint az A105 Realty Project Kft.-é. Ennek a cégnek az egyik tulajdonosa a Mészáros-féle Konzum PE magántőkealap. (Azért írjuk, hogy Mészáros-féle, mert bár a tőkealapok sajátossága, hogy nem tudni, ki a tulajdonos, korábban Mészáros közölte, a tőkealap részben az övé.)
Az Andrássy út 57.-ben pedig ugyanazt látjuk megvalósulni, mint az Andrássy 105.-ben: a tulajdoni lapok szerint a helyiségek a Konzum B32 nevű társasághoz kerültek, ennek tulajdonosa pedig ugyanúgy a Konzum PE magántőkealap.
Korábbi cikkünkből kiderül, az igencsak jó helyen lévő ingatlanegyüttestől már 2019-ben meg akartak válni, ekkor már a cég felszámolója ki is tűzte az árverés időpontját, de az állami felszámoló gyorsan érvénytelenítette azt.
|
Mészáros érdekeltségébe kerültek a szarvasi kávéfőzőgyár Andrássy úti ingatlanjai
|
Az Andrássy út 57-ben 220 négyzetméternyi ingatlanoz jutott hozzá egy vagyonkezelő cég, amelynek tulajdonosa a Mészáros-közeli Konzum PE magántőkealap. Nem messze innen egy palota is az övék, a szomszédban pedig Mészáros tőzsdei cége működik.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Meszaros_erdekeltsegebe_kerultek_a_Szarvasi_kavefozo_Andrassy_uti_ingatlanai
|
2021-04-21 13:54:00
| true | null | null |
HVG
|
A Nemzeti Eszközkezelőt a kormány 2011-ben hozta létre elsősorban a bedőlt deviza-ingatlanhitelesek megmentésére: felajánlhatták lakásukat az eszközkezelőnek, amit az megvett, a volt tulajdonosok bérlőként bent maradhattak a lakásukban. Később a lakásokat kedvező feltételek mellett visszavásárolhatták, amivel a többség élt is.
Az eszközkezelőt ezután tavaly megszüntették, a bérletként megmaradt lakások a Nemzeti Vagyonkezelő egyik cégéhez kerültek.
Ezeket kapja meg most ingyen az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. A Mager Andrea tárca nélküli miniszter által jegyzett törvényjavaslat címe szerint „egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról” szól, de a szövegben egyedül az említett kft. szerepel. A tulajdonba kapott lakásokat eladhatja, de a bevételt lakásgazdálkodásra és az ingatlanállomány fejlesztésére kell fordítania. Két évig nem határozhat meg a mostani lakásbérleti szerződésben meghatározottaknál hátrányosabb feltételeket. Fontos kitétel, hogy a lakások nem tartoznak a cég csődvagyonába.
Munkájáért – beleértve a bérlőkért végzett szociális, segítő-szolgáltató tevékenységet és a Nemzeti Eszközkezelő Program részletvételi konstrukciójának lebonyolítói, követeléskezelői feladatainak ellátását – a kft.-t „közszolgáltatási szerződésben foglalt költségtérítés illeti meg”. Tehát azon túl, hogy ingyen kapja meg a tulajdont, az állam még fizet is neki.
A törvényjavaslat szövegéből és indoklásából nem derül ki, hogy mi ez az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. A miniszter egy szót sem ír arról, hogy ki a tulajdonosa és az ügyvezetője, mekkora a törzstőkéje, és mivel foglalkozik most. Sem az Igazságügyi Minisztérium cégnyilvántartása, sem a Civil Információs Portál nem ismer ilyen társaságot.
Az sem olvasható az előterjesztésben, hogy hány lakást milyen értékben adnak oda ingyen az állami vagyonból az ismeretlen kft.-nek. Korábban megjelent egy olyan adat, hogy az eszközkezelő „örökségeként” 4600 bérlakás maradt állami tulajdonban. Ami viszont egyértelmű: „az átadás-átvételi eljárás lefolytatásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter 2021. december 31. napjáig gondoskodik".
|
Ismeretlen karitatív szervezet kapja meg a korábbi eszközkezelő után megmaradt állami bérlakásokat
|
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210421_Karitativ_szervezet_eszkozkezelo_allami_berlakas
|
2021-04-21 15:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Az Európai Unió új hétéves költségvetésével új ciklus következik a mezőgazdasági támogatásokban is. Érdemes tehát tágabb perspektívából rátekintenünk a mezőgazdaság támogatási rendszerére.
Az európai integráció kezdetekor az alapító atyák, valamint Európa közös agrárpolitikájának kigondolóit két fontos cél vezérelte: Európa élelmiszertermelésének hatékonyságát növelve a kontinens önellátó legyen, valamint mindez az európai kis- és közepes gazdaságokra épülve valósuljon meg. Az elmúlt bő 60 év alapján azonban az látszik: az előbbi cél megvalósult...
|
Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?
|
A TERÜLETALAPÚ PÉNZEKKEL SOKSZOR NEM A FÖLDET MŰVELŐ GAZDÁLKODÓK, HANEM A BEFEKTETŐK JÁRNAK JÓL, AKIK HASZONBÉRBEADÁS CÉLJÁBÓL VÁSÁROLNAK FEL MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKET.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20210503/kiuresitik-a-tajat-az-europai-mezogazdasagi-tamogatasok-mit-lehet-tenni-481182
|
2021-05-03 15:28:07
| true | null | null |
Portfolio
|
olvasási idő
7 perc
megjelent
2021.04.28. 15:00
Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is.
"Meglepetésként ért mindenkit, soha nem merült fel korábban, mert nincs is értelme" - kommentálják szinte egybehangzóan és persze névtelenül a magyar múzeumi és régészeti szakma legfontosabb szereplői, hogy újdonsült miniszteri biztosként L. Simon László "előkészíti a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) összevonását, megvizsgálja további muzeális intézmények, különösen az Iparművészeti Múzeum Nemzeti Múzeumba történő integrálásának lehetőségét". Bár a két múzeum egykor valóban a Nemzetiből vált ki, profiluknak ma már nem sok köze van egymáshoz.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
|
L. Simon László gigamúzeumot épít – Kiszervezik a Seuso-kincset is?
|
Elsősorban saját politikai túléléséről szól L. Simon múzeum-összevonási biztosi kinevezése, de felsejlik mögötte a Fidesz választási vereség utáni átmentési kísérlete is.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210427_Visszater_o
|
2021-04-28 17:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A lelőtt orosz katonai repülő ügye nem világos, az viszont egyértelmű, hogy a szemben álló felek kezére jutott ellenséges katonák nagy részének nem garantálják az őket megillető jogokat.
|
Orbán áthelyezi a súlypontot: az orosz botrányok miatt Kínának árulja ki az országot
|
Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202116__orban_kinapolitikaja__pekingnek_szeretettel__sundamfudan__igy_noveld_asarkanyodat
|
2021-04-22 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
2 perc
megjelent
2021.04.23. 17:30
A főrészvényes azt kifogásolja, hogy noha egy éve elutasították a hatalom ajánlatát, azóta is azt érzékelik, hogy érdekeltségük eladását kívánják tőlük. A vevők pedig Fidesz-közeli cégek, illetve magánszemélyek lennének.
|
Magyar kormányzati nyomást sérelmez a Budapest Airport tulajdonosa
|
A főrészvényes azt kifogásolja, hogy noha egy éve elutasították a hatalom ajánlatát, azóta is azt érzékelik, hogy érdekeltségük eladását kívánják tőlük. A vevők pedig Fidesz-közeli cégek, illetve magánszemélyek lennének.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210423_A_magyar_kormany_nem_hagyja_beken_a_Budapest_Airportot
|
2021-04-23 19:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A hódmezővásárhelyi Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását az önkormányzati közbeszerzésekből – adta hírül Márki-Zay Péter, a város polgármestere.
Az ügy előzménye, hogy Márki-Zay a Partizánnak adott interjúban elmondta: egy tavaly decemberi közbeszerzést a sógornője férje, Fonay Tibor cége nyerte el, mert ők adták a legjobb ajánlatot, bár saját bevallása szerint nem örült ennek, és kifejezetten kérte a rokonát, hogy álljon el a pályázattól. Ezt nem sikerült elérnie, a szabályozás szerint pedig nem tagadhatta meg a szerződés aláírását, mivel az önkormányzat anyagi érdeke is az, hogy a legkedvezőbb ajánlatot nyújtó céggel kössön szerződést.
A polgármester később bejelentette, hogy változtatna ezen a helyzeten, és péntekre véleményező közgyűlést hívott össze, hogy módosítsák a város közbeszerzési rendeletét. Az új szabályozás szerint nem fordulhatott volna elő, hogy a polgármester rokona kap önkormányzati megbízást.
„A Fidesz helyben ugyan támadta a polgármester rokonának nyílt versenyben, nagy árkülönbséggel elnyert kisösszegű tervezési munkáját, mégsem volt hajlandó részt venni a javaslat vitáján, így előzetes nyilatkozatukkal szembemenve megfutamodtak a szavazástól. A közgyűlésen Márki-Zay Péter hosszasan sorolta a Fidesz helyi és országos, Orbán Viktor vejéhez, apjához, Lázár János családjához kötődő túlárazott, irányított, feltűnően korrupciógyanús pályázatokat” – olvasható a polgármesteri hivatal közleményében.
A javaslat vitáját elnapolták, ugyanis Márki-Zay a Fidesz meghallgatása nélkül nem akart döntést hozni ebben a kérdésben. „Az ország legszigorúbb korrupcióellenes szabályzatát terjesztettük ma a közgyűlés elé, de a Fidesz megfutamodott: nem merték megszavazni, hiszen ezzel Orbánt és Tiborczot, Lázárt és rokonait, saját magukat is el kellett volna ítélniük” – írta a polgármester a közösségi oldalán.
A hódmezővásárhelyi Fidesz annyival reagált, nem vesznek részt „Márki-Zay Péter ócska színjátékában”, és szerintük a polgármester a közgyűléssel csak azt akarja elfedni, hogy saját sógorának adott többmilliós önkormányzati megbízást.
Szerintük a polgármester azzal bizonyíthatná, hogy komolyan gondolja a korrupció elleni fellépést, ha visszavonná a sógorának adott közbeszerzést. „Ha esetleg erre nem találna megfelelő jogi lehetőséget, azt javasoljuk, hogy a közbeszerzés lezsírozásához hasonlóan, a vasárnapi ebéd mellett beszélje meg a sógorral, hogy lépjen vissza” – közölték.
|
A Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekből
|
A Fidesz nem szavazta meg a rokonok kizárását a hódmezővásárhelyi közbeszerzésekből
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210423_fidesz_hodmezovasarhely_marki_zay_peter
|
2021-04-23 15:11:00
| true | null | null |
HVG
|
olvasási idő
1 perc
megjelent
2021.04.25. 06:30
|
Egyetemi alapítványhoz szervezték ki az állami zöldségkutató intézetet
|
A kuratóriumban ott van Csányi Sándor, aki a mezőgazdaságban is nagypályás szereplő.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202116_zoldsegtermesztesi_kutatointezet_alapitvanyi_vagyon
|
2021-04-25 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
Két éve beszakadt az út Pátyon a Burgondia utcában. A keskeny utcácskában keletkezett lyuk miatt részben leállt a közlekedés, és hetekig nem működött a szemétszállítás. A kényelmetlen helyzetbe került lakók várták, hogy az önkormányzat elindítsa a javítást, egy hónap után még egy kis utcabált is összehoztak, hogy felhívják a figyelmet a problémára. Ennek ellenére további hetekbe telt, mire elindult a munka.
Csakhogy az igazi konfliktus akkor alakult ki, amikor végre elkészült a beomlott pincejárat feltöltése.
A Székely László polgármester vezette pátyi önkormányzat a napokban letiltatta a Facebookon azt a Pátyi kör elnevezésű csoportot, amely egy nagyobb lélegzetű anyagban feldolgozta, majd közre adta, hogy mire és mennyit költöttek a Burgondia utcai lyuk betömésekor. A néhány hónap alatt 250-es taglétszámúra növekedett csoportot egyszerű húzással, a Páty név engedély nélküli használatára hivatkozva torpedózta meg a fideszes településvezetés.
Természetesen mindenkinek joga van csoportot létrehozni, de azt nem hagyjuk, hogy egy politikai indíttatású álcivil csoport Páty nevét használja az önkormányzatot lejáratni kívánó tevékenységéhez, illetve félrevezető megállapításai terjesztéséhez
– írta a 24.hu-nak az önkormányzat. Azt is közölték, hogy a faluban már régóta működik több olyan Facebook-csoport, amely a település nevét használja, de önkormányzat most először élt a törvény adta jogával, és kérte a közösségi oldaltól az egyik megszüntetését.
A Facebook-csoport létrehozója, Futó Gábor szerint viszont fontos szerepet töltött be, és tölthetett volna be a jövőben is az év elején létrehozott csoport. A tagság több olyan kérdéssel is foglalkozott, amelyek közvetlenül érintik a pátyiak életét, így például a helyi, leromlott állapotú kastély épületének hasznosítási lehetőségeivel, de a Páty és a főváros közötti tömegközlekedéssel kapcsolatban is kidolgoztak egy javaslatot. Futó Gábor szerint a Pest megyei településen egyre kevésbé valósul meg a közösségi érdekek képviselete, a mostani testület kifejezetten elzárja a valós információkat a lakosok elől.
Egyszerűen megelégeltem, hogy mindent az egyéni érdekek szerint alakítanak, és hogy minden elindított projekt bűzlik
– mondta Futó, aki szerint csupán a testület egyetlen független képviselője próbálkozik azzal, hogy részletesebb információkat közöljön a településvezetés döntéseiről, ezért azonban a fideszes többség igyekszik is őt mindenből kihagyni, még az új bölcsőde bejárására sem hívták meg.
Tény viszont, hogy a Facebookról eltüntetett Pátyi kör számításai, amely szerint a Burgondia utca javítását nagyjából tízszeresen túlárazták, nagyon felbőszítették a polgármestert és csapatát. (Az útjavításról készült dolgozatukat jelenleg itt olvashatja.)
Futó szerint már a munkálatokat előkészítő anyagba is lehetetlen méretek kerültek az utca alatt húzódó régi pincejáratról. A megbízott szakértő ugyanis egy 65 négyzetméteres, lakásnyi alapterületű és 3,5 méteres belmagasságú, föld alatti helyiségről írt az önkormányzat számára készült véleményében, holott a helyszínen készült fotók bizonyítják: nagyjából két méter széles, alig embermagasságú járatot tártak fel a beszakadt lyuk alatt. A szakértő kalkulációi alapján 241 köbméter beton kellett a pince betöméséhez, Futóék szerint viszont csupán 29 köbméter lehetett a valós szükséglet.
A munkákért végül éppen a közbeszerzési határ alatti, 24,9 milliós összeget fizettek ki, amit az eredeti tervek szerint 90 százalékban az állami vis maior alapból származó támogatással egyenlített volna ki az önkormányzat. A magas összeg azonban nem ment át Belügyminisztérium szűrőjén, és a tárca a várt 22,5 millió helyett csak 13,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a gödör feltöltésére.
A Pátyi kör az összefoglalóban idéz egy név nélkül megszólaló helyi vállalkozót is, aki – miután végig követte a kivitelezést – arra jutott, hogy az elvégzett munka értéke a beépített anyagokkal együtt bruttó 1,5–1,6 millió forint, a teljes beruházás a műszaki szakértői és a műszaki ellenőri díjjal kiegészítve pedig maximum 2,5 millió forintos összköltségű lehetetett.
Szóval így kell tízszeres áron elszámolni egy, a pátyi önkormányzat által megrendelt, közpénzből megvalósult útjavítást
– írták. Futó Gábor az ügyben rendőrségi feljelentést is tett, amit azonban a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság április elején elutasított azzal, hogy a leírtak nem minősülnek bűncselekménynek. Úgy tűnik, a nyomozás mégis elindulhat, mert miután Futó panaszt nyújtott be, a Budaörsi Járási Ügyészség úgy döntött, a többszörös túlárazás gyanúját mégiscsak ki kell vizsgálni, ezért hatályon kívül helyezte a feljelentést elutasító határozatot.
Páty község önkormányzata az útfelújítás kapcsán mindenben az előírtaknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően járt el. A polgármester úr pedig az üggyel kapcsolatban kizárólag a képviselő-testületének határozatait hajtotta végre, legyen szó a pályázaton való indulásról vagy a kivitelező kiválasztásáról
|
Azt írta, hogy durván túlárazták az útjavítást, mire a polgármester letiltatta a Facebookról
|
Két éve beszakadt az út Pátyon a Burgondia utcában. A keskeny utcácskában keletkezett lyuk miatt részben leállt a közlekedés, és hetekig nem működött a szemétszállítás. A kényelmetlen helyzetbe került lakók várták, hogy az önkormányzat elindítsa a javítást, egy hónap után még egy kis utcabált is összehoztak, hogy felhívják a figyelmet a problémára.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/02/megirta-durvan-tularaztak-utjavitas-polgarmester-paty-letiltatta-facebookrol/
|
2021-05-02 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A kormány úgy határozott a Magyar Közlöny szerdai száma alapján, hogy kiemelt fontosságú rendezvénynek minősül az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, valamint az „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás.
Mindkét rendezvényt idén szeptemberben tartják, előbbi szeptember 5–12., utóbbit szeptember 25. és október 14. közt. Az események Budapesten lesznek, a kongresszus miatt még Ferenc pápa is Magyarországra jön.
A két rendezvény kormányzati feladatainak szakmai koordinációjával Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár foglalkozik, kormánybiztosként.
|
Kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánították a vadászati világkiállítást és az Eucharisztikus Kongresszust
|
Mindkét esemény szeptemberben lesz.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210429_eucharisztikus_kongresszus_vadaszati_vilagkiallitas
|
2021-04-29 07:27:00
| true | null | null |
HVG
|
Három és fél évvel az után, hogy bő hétmilliárd forintos állami támogatást ítéltek meg a Hírös-Vitál Zrt.-nek, a bíróság most kimondta a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
Azzal a tervvel alapította a céget Bajáki Ede néhány évvel korábban, és erre a célra sikerült a többmilliárdos dotációt behúznia, hogy az ország egyik legnagyobb élelmiszerfeldolgozóját építi a Kecskemét melletti Kerekegyházán. Az állam mellé a Piarista Rend Magyarországi Tartománya, illetve az ő pénzüket is forgató PBG FMC Kockázati Tőkealap is beszállt a projektbe, most pedig mindenki futhat a pénze után. A milliárd forintokból közel egytucatnyi raktárépület nőtt ki a homokból, ásványvízpalackozó és élelmiszerfeldolgozó berendezések is kerültek a telepre. Vélhetően ezek a raktárépületek mozgathatják meg a fantáziáját annak, aki a romokból akar olcsón hozzájutni vagyonelemekhez.
Mindenesetre sok károsult van. Az adóhivatal két büntetőjogi intézkedést is indított tavaly, az elsíbolt adót szeretné behajtani az adóhivatal. Indult még 20 végrehajtás is a céggel szemben az elmúlt két évben, az Opten adatbázisa szerint szinte mindegyik fut még. A cég tartozása, kötelezettségállománya a legutóbbi nyilvános, 2018-as beszámoló alapján 13,7 milliárd forint volt.
|
Felszámolják a sokmilliárdos állami támogatással felpumpált céget
|
Három és fél évvel az után, hogy bő hétmilliárd forintos állami támogatást ítéltek meg a Hírös-Vitál Zrt.-nek, a bíróság most kimondta a cég fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/03/felszamolas-hiros-vital-bajaki-ede-kerekegyhaza-gladiolus-piarista-allami-tamogatas/
|
2021-05-03 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A magyar hatóságok röviddel a 2018-as parlamenti választás után megszüntették a Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégek fontos pozícióit betöltő Antal Kadosa tulajdonában lévő Provital közbeszerzési tanácsadó cég elleni, és Tiborcz István egykori cégét is érintő nyomozást. A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával indított eljárás befejezéséről annak idején nem adtak hírt a hatóságok, arra csak most, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának leveléből derült fény.
A Provital Zrt. és jogelődje, a Pro-Vital 2000 Kft. voltak egykoron a fideszes közbeszerzési piac királyai. Rengeteg önkormányzati tender és nagy országos projekt előkészítésében működött közre a cég, amelynek felfuttatása leginkább Homolya Róbert volt miniszterelnökségi államtitkár (jelenlegi MÁV-elnök) nevéhez köthető.
A Provital tevékenységére az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF is felfigyelt. Az uniós hivatalnokok már 2012-ben helyszíni ellenőrzést tartottak a cég irodáiban.
Homolya Róbert a Provital részvénytársággá alakítása előtt kiszállt a milliárdos tendereket is intéző cégből, de más vállalkozásokon keresztül alvállalkozóként továbbra is bent maradt egyes projektekben akkor is, amikor már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, azaz a hazai uniós pénzelosztás csúcsszervezetének egyik vezetője volt. Az OLAF számára azonban még nyomósabb okot szolgáltatott a vizsgálatra az, hogy a Provital egyes önkormányzatoknál kétszer fizettethette ki a közreműködését.
Hadházy Ákos 2014-ben számolt be Szekszárd esetéről. Az akkor még LMP-s politikus a város által kötött szerződésekkel bizonyította, hogy duplán fizettek a cég szolgáltatásaiért. Az önkormányzat 2010 után minden évben megbízta a Provitalt a közbeszerzési eljárások teljes körű intézésével. Az átalánydíj mellett azonban az egyes EU-s projekteknél még egyszer megbízták a céget a közbeszerzés lebonyolításával. Hadházy szerint arra sem vették a fáradtságot, hogy az új szerződésekbe más tartalmat írjanak bele, szóról szóra emelték át az éves szerződésben feltüntetett feladatokat. A képviselő állította, faék egyszerűségű csalásról van szó, és a cég szerződésenként mintegy ötmillió forinttal károsította meg az EU-t. Annak kiderítését, hogy hány városban hány ilyen duplaszerződés született, a politikus a hatóságoktól várta, ezért 2014 augusztusában rendőrségi feljelentést tett. Közben az OLAF is intézkedést kért csalás gyanúja miatt az ügyészségtől azzal, hogy indokoltnak tartaná 75 millió forint támogatás visszafizetését.
A Provitalról a 24.hu is megírta, hogy az Orbán-kormány alatt ez a cég volt például az összesen 420 milliárd forintos víziközmű-projekthez kapcsolódó ötmilliárdos tanácsadótender egyik nyertese. És kapott megbízást a felcsúti kisvasút projektmenedzsmentjére, illetve elkészítette az FTC-stadion közbeszerzési dokumentációját is. Homolya Róbert ügyeiben 2010-től kutakodott az OLAF, a csalás elleni szervezet összeférhetetlen szerepvállalás miatt 3,3 milliárd forint uniós támogatás visszafizetését javasolta.
Az önkormányzati dupla kifizetések ügyében az OLAF főigazgatójának jelzése alapján Magyarországon először a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kapott megbízást a nyomozás lefolytatására. Később az ügy átkerült az adóhatósághoz.
Polt Péter legfőbb ügyész 2018 elején árulta el, hogy a Provital Zrt. és a különböző települési önkormányzatok közötti tanácsadó szerződések vizsgálatát az NAV Bűnügyi Főigazgatósága végzi. A főügyész egy másik válaszában azt is közölte, hogy ugyanerre az ügyszámra egyesítették a miniszterelnök veje, Tiborcz István korábbi cége, az Elios Innovatív Zrt. által elnyert szekszárdi közvilágítási közbeszerzés vizsgálatát is, mely szintén a Nemzeti Nyomozó Irodáról szállt át a NAV-ra.
Hadházy Ákos kérdésére a NAV most azt közölte, hogy a nyomozás során nagyszámú tanúkihallgatásra, házkutatásra és lefoglalásra került sor, és a beszerzett bizonyítékok elemzése után sikerült is tisztázni a tényállást. Ez alapján 2018. június 29-én, vagyis már csaknem három éve a NAV megszüntette a nyomozást tekintettel arra, hogy bűncselekmény nem volt megállapítható.
Érdemes megjegyezni, hogy az Eliost érintő NAV-vizsgálat a cég tendergyőzelmeinek előkészítéséről szólt. A miniszerelnök vejének első milliárdjait meghozó vállalkozás tevékenységét – szintén az OLAF ajánlása alapján – az NNI vizsgálta. Ezt a nyomozást is megszüntették, csakhogy a NAV-val ellentétben az Országos Rendőr-főkapitányság 2018 novemberében be is jelentette, hogy nem találtak bűncselekményre utaló nyomokat.
Kiemelt képünkön Homolya Róbert és Tiborcz István látható.
|
OLAF-vizsgálat és házkutatás után hirtelen vége lett a vizsgálatnak a kétszer kifizetett tanácsadó cégnél
|
A magyar hatóságok röviddel a 2018-as parlamenti választás után megszüntették a Mészáros Lőrinc érdekeltségű cégek fontos pozícióit betöltő Antal Kadosa tulajdonában lévő Provital közbeszerzési tanácsadó cég elleni, és Tiborcz István egykori cégét is érintő nyomozást.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/03/antal-kadosa-provital-nav-olaf-homolya-robert/
|
2021-05-03 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
Most került pont a pár hét alatt, rohamtempóban levezényelt egyetemi modellváltásokra: a keddi szavazással 11 felsőoktatási intézmény került alapítványi fenntartásba. Létrejött
a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány;
a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány;
a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány;
a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány (Semmelweis Egyetem);
a Testnevelési Egyetemért Alapítvány;
a Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány (Pécsi Tudományegyetem);
a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány;
a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány (ezzel az egykori sárospataki főiskola lesz önálló);
a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány;
a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány
és a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány.
Az Eszterházy Károly egyetem pedig egyházi fenntartásba került. Ezzel csak az ELTE, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi, a Képzőművészeti Egyetem és a Zeneakadémia maradt állami, legalábbis a pillanatnyi állás szerint.
Noha a hivatalos kommunikáció szerint az egyetemek maguk kérték a fenntartóváltást, az orvosképzést is végző intézményeknél úgy tűnt, valójában belehajszolták őket a nagyobb önállósággal, több pénzzel és régiós vezető szereppel kecsegtető, de végső soron az autonómiájukat fenyegető váltásba. A legtöbb helyen mindez csöndben végbement, Pécsen és Szegeden volt érezhető, de teljesen hatástalan ellenállás.
Orbán Viktor miniszterelnök 1500 milliárdos fejlesztéssel kecsegtetett, Palkovics László Innovációs és Technológiai miniszer pedig azzal érvelt,
a történelmi léptékű egyetemi fejlesztések célja, hogy a magyar fiatalok korszerű képzésben részesülve a jövő nyertesei legyenek.
Kérdés, hogy ebből mi marad: a kormány a pénzt az uniós helyreállítási alapból teremtette volna elő, azonban időközben kiderült, a lehetséges 6000 milliárd forint kevesebb mint felére tart igényt a kormány (a hitelből nem, csak a vissza nem térítendő támogatásól kér), és a 444.hu úgy tudja, a szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el a kormány. A lap szerint számítani lehetett arra, hogy az Európai Bizottság beleköt majd az egyetemek privatizációjába, viszont ha erre a területre kevesebb pénz megy, máris megúsznak egy politikai szempontból érzékeny vitát.
Attól még az ITM másik "ígérete", a modellváltás fő célja még megvalósulhat, miszerint
a gazdaság igényeire nyitottabb, a vállalatokkal hatékonyabban együttműködő intézményrendszer jöhet létre.
Ezt a rendszert már próbálgatják a Corvinuson, nem mindenki legnagyobb megelégedésére.
Egyetemi puding: megnéztük, mi a tapasztalat az elsőként modellt váltott Corvinusnál
Hajszálnyit engedett a kormány a modellváltó egyetemek és új alapítványi fenntartóik sokat vitatott viszonyában. Kicsit több teret enged a szenátusoknak, és rugalmasabbnak mutatkozik az alapítványok kuratóriumi tagjainak kijelölésében, de várhatóan így is lesz mindegyikben politikus, és továbbra is elvárják a tudománnyal nehezen összegyeztethető üzleti szemléletet.
Az egyetemek átalakítása csak egy szelet: a parlamentben ma döntöttek öt, legalább 600 milliárdos vagyonnal felturbózott vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról is, amelyek – az ITM megfogalmazása szerint – főként kulturális, képzési, kutatási és tehetséggondozási feladatokat "vállalhatnának át" az államtól.
A Hauszmann Alapítvány
deklarált célja a Budapest mai arculatának kialakításában óriási szerepet játszó építész, Hauszmann Alajos műveinek gondozásának támogatása. Ez azonban azzal is járhat, hogy a Hauszmann-terv keretében épített, köztulajdonban levő ingatlanokat megszerezheti az alapítvány.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz
kerül a mezőhegyesi Ménesbirtok, melynek kormánybiztosa, a fideszes Lázár János azzal érvelt, az alapítványi formára, illetve a vagyonátadásra azért van szükség, hogy többé ne merüljön fel a privatizáció. Az szerint viszont éppen ez történik, csak éppen az államtól "privatizálják ki" a területet.
A Magyar Kultúráért Alapítvány
nevelési-oktatási, kulturális tevékenységeket finanszíroz, ugyanakkor a törvényjavaslat szerint kreatívipari innovációk létrejöttét is támogatja. És a Hauszmann Alapítványhoz hasonlóan sok tízmilliárdos ingatlanvagyonra tehet szert a Demeter Szilárdhoz köthető szervezet.
A Makovecz Campus Alapítvánnyal
létrejött a "Nemzeti tudáspark" Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem számára létrehozott campuson. Az alapítvány a többi között tehetséggondozási programot működtet, és erősíti a nemzeti identitástudatot és összetartozást. Az alapító Gulyás Gergely miniszter, aki kinevezi a kuratórium elnökét és tagjait, akiket a továbbiakban senki nem mozdíthat el, mert az alapító okiratban a javaslat szerint – az egyetemi és más hasonló intézményekhez hasonlóan – „gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre”.
A Mol-Új Európa Alapítvány
kilóg a sorból, ez alapvetően a Mol Nyrt. CSR-tevékenységét, elsősorban kulturális, sport-, tudományos vagy más célú szponzorációit fogja össze. Az alapítvány eddig is létezett, az újdonság az, hogy az állam beletette a Molban megmaradt 10 százalékos részvénycsomagját, az alapítvány így annak osztalékbevételéből gazdálkodhat. Hernádi Zsolt, a cég elnök-vezérigazgatója nemrég arról beszélt, az alapítvány alapszabályában fektetik le azokat a garanciákat, amelyek biztosítják, hogy korlátozott legyen az állam beleszólása a döntéshozatalba.
Bár a kormány rendre a nemes célokat hangoztatja, valójában a szellemi és kulturális hatalmának bebetonozása folyik, hiszen az Alaptörvényben is rögzítették, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos (vagyis kétharmados) törvény rendelkezik. Van ugyanakkor még egy kétségbe vonható pont: a törvény arról is rendelkezik, hogy a közpénz pedig az állam bevétele, kiadása és követelése, vagyis az alapítványi vagyon kikerül ebből a körből.
Ebből egyes értelmezések szerint az tűnik ki, hogy a Fidesz tart a kormányváltástól, vagy legalábbis a kétharmados többségének elvesztésétől, erre felkészülve kezdeményezte a vagyon "kiszervezését". A kuratóriumokba ugyanis jellemzően kormánypárti vagy kormányközeli személyek kerülnek, akik egy esetleges kormányváltás után is ott maradnak.
További részleteket itt olvashat:
Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet
Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.
|
Most betonozta be a kormány a szellemi és kulturális hátországát
|
A Parlament keddi szavazásai után alig maradt állami fenntartású egyetem, az öt közalapítványhoz is milliárdos nagyságrendű állami vagyon került. A voksolás nem volt egyszerű, több képviselő jelezte, hogy nem működik a szavazógépe, emiatt kellett megismételni egyes szavazásokat, a kormány javaslatai mindenesetre gond nélkül átmentek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210427_alapitvanyok_szavazas_orszaggyules_egyetemek
|
2021-04-27 12:21:00
| true | null | null |
HVG
|
Két éve írtunk az OTT-ONE Nyrt.-ről a G7-en, miután a társaság növekedése és bejelentései furcsának tűntek. Egy alapvetően online videó streaminggel foglalkozó társaságról volt szó, amelyik igen jelentős profitot mutatott ki az erős versennyel és alacsony nyereségrátával jellemezhető piacon.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy kis magyar cég, amely minden divatos dologhoz értKolumbiai hadsereg, kongói kórházak, vénaszkenner, blokklánc. Valójában szolgáltatásokat értékesít tovább a pesti tőzsdén forgó OTT-One Nyrt., mégis 54 évnyi profitra értékelik a befektetők.
A cég részvényeivel való kereskedést felfüggesztette a Budapesti Értéktőzsdén az MNB április 15-én. A tőzsdefelügyeletért is felelős jegybank emellett büntetőfeljelentést is tett. Az okokról keveset tudni (a vállalat nem válaszolt kérdéseinkre), de a leglényegesebb körülmények az alábbiak lehetnek, amiket a cikkben részletesen is bemutatunk:
Az OTT-ONE egzotikus, távoli országokba értékesített bejelentései szerint olyan szoftvereket, licenceket, amiknek megléte és átadása nehezen ellenőrizhető nyilvános forrásokból.
A növekvő árbevétel jelentős részét nem fizették meg a vevők.
Az állam 2020-ban legalább 13,2 milliárd forint megrendelést adott le és támogatást ítélt meg a cégnek.
Nehezen látható üzleti modell
Az OTT-ONE Nyrt. (ejtsd: ott-van) minden munkatársára több üzletág jutott kis túlzással, hiszen az utolsó adatok szerint 10 fős cég többtucatnyi területen, országban adott hírt szerződésről, fejlesztésről informatikai területen. Egy jellemző példa, hogy 2020 októberében arról számoltak be, hogy egymillió euró értékben értékesítettek egy online oktatási licencet, de a cég honlapján gyakorlatilag semmit nem lehet megtudni arról, hogy milyen megoldásuk van, vagy éppen ki a vevő és melyik országból. Ez egy tőzsdei cégnél igazán furcsa, az informatikai piacon bevett, hogy a szoftverről legalább képernyőképek vagy egy rövid technikai leírás elérhető.
Ám nemcsak a termékről, a vevőről sem derül ki semmi érdemi, és ez más esetekben is így van – szintén egy oktatási rendszer értékesítés kapcsán jelent meg az a tájékoztatás, hogy egy horvát partner 400 ezer eurót fizetett a digitális platformért. A vevő neve, a rendszer részletei azonban nem ismertek.
A cég az Egyesült Arab Emirátusoktól Kolumbián át Kongóig jelentett be olyan projekteket és együttműködéseket korábban, amelyek nagyon felkapott témákban születtek, mint a blokklánc vagy a big data, mesterséges intelligencia, vagy éppen újabban az online oktatás. A közös az volt bennük, hogy nem látszott, hogy ezekben bármilyen érdemi tapasztalata lenne a 2019-ben 16 fős cégnek. Ilyen összetett informatikai megoldásokat sokkal nagyobb cégek is évekig fejlesztenek, az OTT-ONE azonban villámgyorsan tudott egy-egy új területen megjelenni.
2019-re már 2,86 milliárd forint árbevételt értek el – a 2020-as adatokat viszont még nem ismerhetjük, mert a cég könyvvizsgálója felmondta a szerződést, és azt nem készíthette el.*Az éves beszámoló leadásának általánosságban május vége a határideje, de a tőzsdei cégek valamivel korábban, előre meghatározott időpontban szokták nyilvánosságra hozni eredményeiket. Erre hivatkozva pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április 16-án felfüggesztette a cég papírjainak kereskedését a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT).
Ez még egy akár napok alatt javítható adminisztrációs feladat is lehetne, hiszen új könyvvizsgáló auditálhatná az éves jelentést. Ritkán fordul elő azonban, hogy egy könyvvizsgáló felmondja a szerződést egy beszámoló auditálása közben. Olyan esetben jellemző ez, ha a könyvvizsgáló számára vállalhatatlan és elfogadhatatlan könyvelési tételeket talál.
Az MNB közleményéből nem derülnek ki részletek, hogy mi is lehetett a felmondás hátterében. Azt azonban, hogy nem kisebb adminisztrációs hiba állhat a háttérben, jól szemlélteti a közlemény alábbi mondata:
Az MNB a már beszerzett információk elemzését követően – a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseinek eleget téve – az OTT-ONE Nyrt. tevékenységével összefüggésben feljelentést is tett a Fővárosi Főügyészségen.
A társaság elképesztően gyors növekedést tudott az elmúlt években maga mögött, a 2019-es 2,86 milliárd forintos forgalom mellett elért 247 millió forintos üzemi eredmény ráadásul igen magas profitárát is jelent.
2020-ban pedig egyenesen kilőtt az árbevétel, az első háromnegyed évben 11,2 milliárd forint bevétele volt a társaságnak. Ez régiós szinten is kiemelkedő, hiszen
2020 első háromnegyed évében meghétszerezték az árbevételüket az előző évi hasonló időszakhoz képest.
Ezzel a 613 százalékos eredménnyel a Deloitte régiós leggyorsabban növekvő technológiai cégeit rangsoroló Fast 50 Central Europe ranglistáján a 41. helyre tudott volna felférni az OTT-ONE.
Adódik a kérdés, hogy hol lehet akkor a probléma? Ami igazán világraszóló: ebben az időszakban 1,2 milliárd forint árbevétel jutott minden munkavállalóra. Az is igen nehezen érthető, hogy a munkatársak létszámának csökkenése hogyan járhat együtt a kirobbanó árbevétel-növekedéssel.
Befolyt vagy lekönyvelt árbevétel?
A gyors növekedést mutató árbevétel mellett párhuzamosan nőtt a vevői követelés értéke is a cégnél. Magyarán a cég ugyan egyre több számlát állított ki negyedévről negyedévre, de ebből nem igazán jöttek be a bevételek.
Ennek lehet piaci oka, például az új vevőknek nagyon hosszú fizetési határidőket adtak, vagy a partnereik átmeneti fizetési nehézségbe ütköztek. Ahogy a Wirecard esetében azonban az egész világ megismerte, ez tőzsdei cégek buborékfújásának is egy lehetséges módja lehet: valós árbevétel nélkül, csak a lekönyvelt bevétel nő.
Az OTT-ONE esetében az árbevétel és a vevői követelés is gyorsan nőtt, 2019 harmadik negyedévéig eléggé párhuzamosan. Az év utolsó negyedévében azonban fordulat történt, 2019 egészében már csak a teljes év árbevételének kevesebb mint felét tették ki a követelések. Igazság szerint azonban ez is igen nagy összeg, ez azt jelenti, hogy a lekönyvelt (azaz ténylegesen befolyt) éves árbevétellel azonos nagyságrendű összegnél várták, hogy elutalják nekik.
A követelések szintje pedig 2018-tól, az árbevétel gyorsabb növekedése óta folyamatosan nagyon magas volt az árbevételhez mérve. Ami nem látszik a beszámolókból, hogy ezeket a követeléseket végül kifizették a vevők, vagy egy idő után kivezették a könyvekből. Az is jelentősen rontotta az üzleti eredményt már 2020 első felében, hogy 167 millió forint értékben kellett leírni terven felüli értékcsökkenést licencek és egyéb immateriális javak után, amit a társaságnál aktiváltak.
Bár a cég igen sok egzotikus országban létrejött üzletről és egyre újabb területekről számolt be, a profitból ezek nem sokat adtak. Az egyedi szoftvermegrendelések egymilliárd forintos árbevétel mellett 69 milliós eredményt adtak az utolsó, 2019-es éves beszámoló szerint. A videotartalom és kiszolgálás 500 millió forintos árbevétele 101 milliós profitot ért, az igazán sok bevételt és profitot a biztonságtechnika hozta: 1,3 milliárdos bevételt és 333 milliós profitot. Az egyéb területek és a fel nem osztható költségek 255 milliós kiadást jelentettek. Az informatikai biztonsági megoldásokról – hogy ezek mit is takarnak – azonban sem az éves, sem a negyedéves jelentések, sem a cég honlapja nem árul el semmilyen kézzelfogható részletet.
Állami hátszéllel
Az árbevétel a tavalyi első kilenc hónapban szinte teljes egészében az államtól jött, mégpedig a koronavírus-járvány kapcsán kapott megbízásokból:
A Külgazdasági és Külügyminisztérium március 26-án írt alá szerződést a céggel 500 lélegeztetőgép megvásárlására, amit június 23-án szállítottak le 4,7 milliárd forint értékben.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (ÁEEK) április 23-án írtak alá 300 lélegeztetőgép leszállítására szerződést, aminek a teljesítését 2021. január 28-án igazolták le. Az ügylet értéke körülbelül 4,5 milliárd forint volt.
2020. októberében 3 millió maszkra is szerződtek az ÁEKK-val, A 2020 második negyedéves beszámoló szerint az ÁEEK-ügyletek összesen 7,7 milliárd forintot tettek ki, így erre 3,2 milliárd forint juthatott. Ezzel megegyezik a cég 2020 harmadik negyedéves beszámolója, ahol 8,9 millió euró szerepel a tételre, amit októberben fizetettek ki.
Az OTT-ONE tehát 2020-ban 12,4 milliárd forint értékben szerződött a magyar állammal lélegeztetőgépekre, de 100 ezer maszkot az állami útépítési munkákkal jól ellátott Duna Aszfalt Kft.-nek is szállítottak 2020 áprilisában. Azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy a 2020. első háromnegyed éves árbevétel mekkora részét tette ki az állami megbízás, de mivel a KKM megrendelése teljes mértékben teljesült, már csak ez önmagában a teljes árbevétel 42 százalékát tette ki.
Mivel az ÁEEK honlapján, a közbeszerzési dokumentumokat tartalmazó portálokon nem lehet a szerződést elérni, nem ismert az ütemezés. De feltehetően nem egyszerre adták át a lélegeztetőgépeket, és a maszkok leszállítására is sor került. Annyit azonban tudni lehetett, hogy az összesen 7,7 milliárd forintos szerződést előre fizette ki az állam.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsengtuban üzletelt egy kis informatikai cég, és egyszer csak beleesett a lélegeztetőgép-bizniszbeNem tudni, kik az OTT-One Nyrt. tulajdonosai. De amióta szerződtek a Külügyminisztériummal, a részvények a háromszorosára emelkedtek.
Mivel június végén 7,7 milliárdos beszállítóknak fizetett előleg szerepelt a cég könyveiben, ami szeptember végére 5 milliárdra csökkent, szinte biztosan erről a szerződésről lehet szó. Bár a pénzt előre megkapták, árbevételként csak a leszállítás után jelenhet meg ez a cég könyveiben.
Ezek alapján feltehetően 2,7 milliárdnyi kínai áru érkezhetett meg a harmadik negyedév végéig – ennyivel csökkent a szállítóknak fizetett előleg. Ha ez befolyt árbevételként is, akkor az állami megbízások 7,4 milliárdos bevétele*4,7 milliárd a KKM-től, 2,7 milliárd az ÁEEK-tól mellett 3,8 milliárd egyéb árbevétele lehetett az OTT-ONE-nak szeptember végéig.
Ez is jelentős növekedés, 2019-ben 2,9 milliárd forint árbevétele volt a cégnek az első három negyedévben. Azonban ha a nem állami bevételhez hasonlítjuk az 1,6 milliárd forintos kinnlévőséget, még mindig nagyon sok olyan kiszámlázott tétel van, amit nem fizettek ki a vevők – pedig ekkor messze nem volt olyan gyors a növekedés a cégnél, mint a korábbi években.
EU támogatással gyorsítva
A növekedést 2020-ban jelentős uniós támogatás is segítette. Négy projektre összesen 856 millió forintos támogatást kapott a cég. Ebben igen sokszínű témák jelennek meg, a smart city és a kamerás tárgyfelismerés mellett például az értékláncfejlesztés is.
A projektekre legalább 273 millió forintot előlegként ki is fizettek a pályázati adatbázis alapján, már 2020 őszéig. Ezek az összegek a számviteli szabályok szerint nem az árbevételben, hanem az egyéb bevételek során kell, hogy jelentkezzenek, de ezt nem lehetett a beszámolóból kiolvasni.
A foglalkoztatásbővítés azonban nem lehetett túl sikeres, mivel a 2020 szeptemberében elnyert projekt idején még 12 fős állomány 2021 januárjára 10 főre apadt.
Árszakadás
Az OTT-ONE tőzsdei kereskedése is érdekes. Ahogy az alábbi ábrán látható, a tőzsdei felfüggesztést megelőzően viszonylag intenzív kereskedés zajlott a cég papírjaival: áprilisban 15 nap alatt annyi részvény cserélt gazdát, mint előtte 27 nap alatt.
A 900 ezer részvény adás-vétele a 35,6 millió tőzsdén forgalmazott részvényhez képest így sem óriási, hiszen azok az összes részvény 2,5 százalékát teszik ki, ám mégis kevés olyan aktív nap volt az elmúlt években, mint az MNB-felfüggesztés előtti. Az árfolyam csökkenése pedig arra enged következtetni, hogy sok részvényt adhattak el áprilisban.
Kérdés, hogy a cég hogyan tudja az MNB lépéseit követően a tevékenységét folytatni, és hogy az állami sok milliárdos megbízások haszna elér-e a részvényesekhez is – hiszen az állami milliárdok ellenére a profit a 2020-as év első háromnegyed évében alig 1,8 százalékra töpörödött.
A BÉT aktuális kimutatása szerint nincsen jelentősebb tulajdonos kezében nagyobb részvénycsomag, mivel egyetlen 5 százalék feletti tulajdonos sem ismert. Korábbi cikkünk írásakor a két jelentősebb tulajdonos még az iSRV Szolgáltató Zrt. (10,54 százalék) és Tűzkő Nándor (6,27 százalék) volt. Tűzkő Nándor nőgyógyász, és több vállalkozásban volt érdekeltsége, az iSRV pedig egy informatikai vállalkozás, ügyvezetője és tulajdonosa Kósa Gábor, aki több vállalkozást is indított már, 2008 és 2012 között a felnőttfilmek streamelésével foglalkozó LUXx Video Kft. ügyvezetője is volt, de több informatikai vállalkozásban is érdekelt.
A cég árazása kapcsán már 2019-ben felvetettük, hogy nem tűnik megalapozottnak: akkor 7,4 milliárd forintra értékelték a céget, ami 54 éves profitnak felelt meg. A cég növekedése ellenére a részvényérték nem nőtt igazán az elmúlt években, így már „csak” 27 éves profitra értékelték a céget az utolsó, április 15-i kereskedési napon.
|
Mi történhetett a bevételét meghétszerező magyar csodacégnél, amelyet feljelentett a jegybank?
|
Munkatársanként 1,2 milliárd forintos árbevétel, állami milliárdok, uniós támogatások, majd egy büntetőfeljelentés az MNB-től.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210423/mi-tortenhetett-a-bevetelet-meghetszerezo-magyar-csodacegnel-amelyet-feljelentett-a-jegybank/
|
2021-04-23 18:18:00
| true | null | null |
G7
|
Románia kivételével sehol nem pörgött fel annyira az Európai Unióban a koronavírus-járvány kezelésében fontos termékek külkereskedelme, mint Magyarországon. Az uniós statisztikai hivatalként működő Eurostat már külön adatokat közöl az ilyen termékekről, ebből pedig az derül ki, hogy hazánk 2020-ban kétharmadával növelte az EU-n kívüli beszerzéseket, miközben a teljes unióban átlagosan csak 10 százalék volt a bővülés.
Persze a különbségeknek rengeteg magyarázata lehet kezdve attól, hogy az egyes országokban nagyon eltérő az ilyen termékeknél meglévő helyi gyártókapacitás (és így az importigény), egészen addig, hogy a beszerzések jelentős részére nem is csak a járvány miatt került sor. Orvosi berendezéseket és egyéb eszközöket ugyanis nem csak a koronavírus-járvány miatt vásároltak az egyes országok, ahogy vélhetően fertőtlenítőszereket és védőruházatot sem*Még ha a növekedésben biztosan komoly szerepe volt is a járványnak..
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVégképp bebizonyosodott, hogy kidobott pénz a lélegeztetőgépekre költött 300 milliárd forintA legrosszabbra készült a kormány a gépek beszerzésével, csak éppen nem tett annak érdekében, hogy legyen elég olyan ápoló, aki gondoskodni tud a lélegeztetett betegekről.
Pont Magyarország esetében azonban elég egyértelműen látszik, hogy a növekedést főleg a pandémia miatti vásárlások hajtották. A teljes növekmény 40 százaléka például az oxigénterápiás berendezések beszerzésének, tehát lényegében a lélegeztetőgép-vásárlásoknak az eredménye. Ilyenekre Magyarország tizenkétszer annyit költött tavaly, mint 2019-ben, amihez még csak hasonló mértékű ugrást sem lehetett látni sehol Európában*Pedig már az összehasonlítási alapként használt 2019-ben is jóval magasabb volt itthon az ilyen termékek importja, mint a korábbi években.. A sorban utánunk következő Máltán négy és félszeres, Romániában négyszeres volt a növekedés.
Az Eurostat adataiból pedig az is kiderül, hogy más országokhoz képes nagyjából milyen áron érkeztek az ilyen berendezések Magyarországra. A külkereskedelmi adatokat ugyanis – ahogy erről korábban a Direkt36 is írt – nemcsak értékben, hanem súlyban is rögzítik. Így ki lehet számolni, hogy átlagosan mennyibe került egy adott országnak egy kilogramm lélegeztetőgép. Magyarország esetében ez 653 euró volt, ami az uniós átlagnak majdnem a nyolcszorosa, a hozzánk mérhető mennyiséget vásárló hollandokénak tíz, a németekének 14-szerese. Azaz vagy rendkívül könnyű, vagy iszonyatosan drága lélegeztetőgépeket vettünk*Ezek az adatok nem az oxigénterápiás eszközökre, hanem annál már egy szűkebb, az „ózon-, oxigén és aerosolterápiai készülék, mesterséges lélegeztető vagy más gyógyászati lélegeztetőkészülék” néven futó kategóriára vonatkoznak. Bár a kategóriába elvileg a gépek mellett az alkatrészek is beleszámítanak, egyrészt ezek vélhetően nem torzítanak sokat, másrészt a torzítás, ha van – mivel Magyarország teljes gépeket vett – ellentétes irányú kellene, hogy legyen..
A lélegeztetőgépeké mellett a tesztek és diagnosztikai reagensek, illetve az orvosi berendezések EU-n kívülről érkező importja is jelentősen nőtt tavaly Magyarországon más uniós tagállamokhoz képest. A védőruházatról azonban ugyanez már nem mondható el, pedig a kesztyűk és a maszkok jelentős részét is a Távol-Keleten gyártják.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVeszünk még 465 lélegeztetőgépet, de ezeket már az EU számáraTavaly erre a tenderre is négyszer magasabb árajánlat érkezett, de azt nem fizették ki. A külügy közbeszerzés nélküli vásárlásai még drágábbak voltak.
|
Vagy pihekönnyű, vagy hihetetlenül drága lélegeztetőgépeket vettünk
|
A teljes külkereskedelemre látható hatása volt itthon a járvány miatti importnövekedésnek, különösen az iszonyatosan drága lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
| null | 1 |
https://g7.hu/adat/20210417/vagy-pihekonnyu-vagy-hihetetlenul-draga-lelegeztetogepeket-vettunk/
|
2021-04-17 10:51:00
| true | null | null |
G7
|
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
Frissítés 2020. 06. 10., 18:00: A szecesszió világnapján érkezett a hír, hogy a magyar állam létre akarja hozni a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt. Az alapítvány feladata a „kulturális, történelmi, művészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek” megőrzése lesz. Ehhez megkap két állami céget, amelyek közül az egyik a szatmárnémeti volt Pannonia szálló szecessziós épületét 2017-ben megvásároló MANEVI Zrt. A másik cég a Comitatus-Energia Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amely már képes bevételt termelni a létrehozandó alapítványnak, ugyanis tavaly megvásárolt egy, a szlovéniai Lendván működő turisztikai komplexumot, írja az Index.
Frissítés 18:53, 04.02.2020: válaszolt kérdéseinkre a Manevi Zrt. képviseletében dr. Kővári Dénes vezérigazgató. A válaszok alább olvashatóak, az elválasztó vonal alatt pedig az eredeti cikkünk.
Hol tart jelenleg az épület felújítása?
Az épület felújítása jelenleg előkészítő fázisban van.
Nem világos számomra, milyen állagmegőrzési munkálatokat végeztek az épületen, tudnák ezt részletezni?
Egyelőre kisebb, műemlékvédelmi hatósági engedélyt nem igénylő állagmegóvási munkálatok végzése történt meg.
Milyen rendeltetést szánnak a felújított épületnek?
A hasznosítás tekintetében a végleges döntés kidolgozása zajlik.
Várhatóan mennyibe kerül majd az épület felújítása, és mikorra készülhet el?
Az épület hasznosításáról, valamint felújításának költségeiről csak a tervek és a megvalósítási költségvetés elfogadása után tudunk információt adni.
_______________
Sokan lelkesedéssel fogadták a hírt, miszerint 2017 decemberében egy magyar állami cég, a Manevi Zrt. megvásárolta azt a céget, amely a Pannónia szállót birtokolja.
A Szatmárnémeti főterén álló egykori szálloda már akkor is rossz állapotban volt, lévén, hogy korábbi tulajdonosának, egy botrányairól elhíresült helyi vállalkozónak nem volt pénze felújítani az A kategóriás műemlék-épületet.
A magyar állam megjelenése azért volt jó hír, mert így reménykedni lehetett abban, hogy a felújításhoz szükséges anyagiakon túl az új tulajdonos szívén viseli majd a város egykori virágzásának szimbólumát, az erdélyi szecesszió egyik legszebb épületét: megfelelő szakértelemmel újítja fel és működteti majd az ingatlant.
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
Hallgatásba burkolózik a tulajdonos
A tranzakció hírének pozitív fogadtatása ellenére a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. portfóliójába tartozó Manevi Zrt. hallgatásba burkolózott. Nemcsak hogy nem adta ki az adásvételi szerződést, de semmilyen sajtómegkeresésre nem válaszol azóta sem. A honlapján megadott e-mail címre elküldött kérdéseinkre sem érkezett válasz.
Az egyedüli jel, ami valamilyen mozgásra utal, az az, hogy a Manevi Zrt. 2018-as üzleti beszámolója szerint nettó 75 millió forintot (227 ezer EUR) költött „komplex tanulmánykészítésre”, ami vélhetően valamilyen, az ingatlan felújításával kapcsolatos tanulmány. A 2019-es beszámoló még nem érhető el.
Az egykori hotelt birtokló romániai cég, a Dacia SRL cégadatbázisban megadott telefonszámai nem működnek, honlapja sem él.
Hivatalos kommunikáció hiányában másod-harmadkézből származó információk, találgatások röppennek fel időnként a helyi sajtóban arról, hogy mikör kezdődik a várva várt felújítás. Egyáltalán: végeznek-e állagmegőrzési munkálatokat? Ugyanis az épületbe már régóta szivárog az esővíz, amely valószínűleg óriási pusztítást végez.
Gondoskodásra nem sok jel utal
A leromlott állapotú épület látszólag gazdátlanul áll: külső szemlélő számára az egyedüli változás, hogy a földszinti, nagyméretű ablakokat OSB-lapokkal fedte be egy munkáscsapat, az emeleti ablakok azonban továbbra is tárva-nyitva, a tetőn a kékes színű, eozin mázas eljárással készült Zsolnay-cserepek hiányosak. Egyes helyeken az üvegtáblákat műanyagfóliával pótolták, azonban ezek is rendre beszakadtak.
2019 december közepén jártunk a helyszínen, akkor még hevenyészett korlátok – a térkövekből görbén kiálló vasrudak és rozsdás drótok – védték a járókelőket az épület homlokzatáról időnként leváló törmelékektől, a bejárati ajtón pedig jókora lakat lógott.
Látogatásunk óta fejlemény, hogy a tulajdonos felállványozta az épület homlokzatát, miután erre a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság kötelezte.
„Akármilyen furcsának tűnik, de a Manevi Zrt. csak tavaly novemberben tudott bejutni az épületbe, mivel a volt tulajdonos, Vasile Ţânţaş elvesztette az épület kulcsait” – vázolta a helyzetet az Átlátszó Erdélynek Zamfir Danciu, a Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője, azon kevesek egyike, aki rendszeresen találkozik a Manevi Zrt. képviselőivel.
Danciu elmondta, az utóbbi időben havonta legalább egyszer bejárta a tulajdonosokkal együtt az ingatlant, akik „nagyon nyitottak és együttműködőek”. Sikerült kiszivattyúzni a felgyűlt esővizet, illetve a további beázásokat igyekeznek megakadályozni, az ablakokat pedig azért nem zárják be, mert így igyekeznek megfelelő szellőzést biztosítani az épületben.
Nem kis fába vágta fejszéjét a Manevi Zrt.
A Szatmár Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság vezetője úgy tudja, az új tulajdonos az eredeti rendeltetésnek megfelelően szándékozik felújítani az épületet, és jelenleg a tervek elkészítésére szándékoznak közbeszerzést kiírni.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem kis projekt a múlt századi épületet úgy felújítani, hogy egyaránt megfeleljen a szigorú műemlékvédelmi előírásoknak, valamint egy modern hotel működését szabályozó törvényeknek.
Számtalan olyan részletkérdés van, melyben a műemlékes szemlélet homlokegyenest ellenkezik például a tűzvédelmi előírásokkal. Az egyik apróság a bejárati ajtó, amely eredetileg befele nyílt, tűzvédelmi engedélyt viszont csak kifele nyílóra adnak. Mivel a romániai hatóságok nem a rugalmasságukról híresek, ezek feloldása nem lesz sem könnyű, sem pedig olcsó.
Ha el is készül a régi-új Pannónia hotel, nagy kérdés, hogy sikerül-e majd nyereségesen üzemeltetni egy olyan városban, ahol számos hotel működik.
Nyitókép: A Pannónia (később Dacia) hotel homlokzata. Fotó: Sipos Zoltán
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
|
Két állam közt a pad alatt a szatmári Pannónia szálló
|
Két éve vette meg egy magyar állami cég a volt Pannónia szálló épületét. Szatmárnémeti főterének egykori ékköve ugyanolyan gyászos állapotban van, mint azelőtt, és nem úgy tűnik, hogy a felújítás hamarosan elkezdődne.
| null | 1 |
https://atlatszo.ro/oroksegvedelem/ket-allam-kozt-a-pad-alatt-a-szatmari-pannonia-szallo-update-valaszolt-a-tulajdonos/
|
2020-06-01 12:50:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nemrég a Telexen számoltunk be elsőként arról, hogy a jelek szerint megvan Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea új otthona a XII. kerületben. A széchenyihegyi házról szóló cikkünk után azonban kaptunk egy újabb tippet:
kiderült, hogy néhány utcával arrébb, Farkasvölgyben ugyanaz a Mészáros-cég ugyanakkor vásárolt még egy ingatlant, ami hivatalosan szintén lakóház.
A kettes számú ház környékét már nem kell bemutatni, a XII. kerület egyik magasabban fekvő villanegyedéről van szó, ahol gyakorlatilag kizárólag luxusházak sorjáznak az erdő szélén. A felső kategóriás ingatlanok négyzetméterára a hirdetésekben átlagosan 1,5 millió forint körül alakul, de van olyan, ami a 2 millió forintot is eléri.
A panoráma innen is hasonló, mint Mészárosék korábban bemutatott új házából, bár talán eggyel kevésbé exkluzív (nagyobb részt foglal el a látképből a gazdagréti lakótelep, mint a Duna és a pesti belváros). A szóban forgó ingatlan a kilencvenes években épült, de már nem igazán ismerhető fel az eredeti állapota, a manapság domináns korstílusnak megfelelően fehér-szürke, minimalista kockaházzá alakították nagy ablakokkal és teraszokkal.
A Telex figyelmét az utca egy lakója hívta fel arra, hogy a jelenleg is átalakítás alatt álló háznál gyakran fordulnak meg Mészárosék, „napi szinten ott vannak az építkezésen”, írta nekünk. Megnéztük az ingatlant a földhivatali nyilvántartásban, és azt találtuk, hogy
pontosan ugyanakkor és ugyanazzal a módszerrel került a Mészároshoz köthető tőkealap érdekeltségébe, mint a másik hegyvidéki luxusingatlan.
Ha az új tulajdonosok mindkét házba be akarnak ugrani egymás után megnézni, hogy áll a munka, nem kell nagy utat megtenniük, autóval öt perc a távolság a két helyszín között.
Aki olvasta az előző cikkünket, már a kerítésre tűzött tábla alapján gyanút foghat, hogy a két épületnek köze lehet egymáshoz, ezen ugyanis fel van tüntetve beruházóként az az Éder Zoltán, aki a másik ház tulajdonosi körében már felbukkant.
A zalaegerszegi Éder – aki alapvetően szállítmányozásban utazik – tavaly azzal került be a hírekbe, hogy ő lett a hévízi Hotel Aquamarin tulajdonosa. Egyes erről szóló cikkekben ezt úgy tálalták, hogy Mészáros riválist kapott Hévízen, ám az ingatlanbizniszek inkább arra utalnak, hogy a két fél között valamiféle üzleti nexus lehet. Éder viszonylag új szereplő az ingatlanpiacon, de korábban volt közös cége a Horn-kormány volt titkosszolgálati miniszterével, Nikolits Istvánnal is (Zamárdi Lakeside Investment Kft., Éder ebből már kiszállt). A vállalkozó több mint harmincéves fuvarozóbirodalma jelentős, járműflottájában 2017-ben a Közlekedésvilág magazin cikke alapján közel háromszáz nyerges szerelvény dolgozott.
Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.
Az Art-Com Kft. a nemzeti tőkésosztály körében pár éve divatba jött módon kapcsolódik a volt felcsúti polgármesterhez: tulajdonosa az EKHO Magántőkealap, melynek nagyságáról, szerkezetéről a lényegéből fakadóan nyilvános információk nem érhetők el, de az látszik, hogy Mészáros Lőrinc cége, a Status Capital Zrt. kezeli. Érdekes kérdés, hogy miért rejti Mészáros – akiről köztudomású, hogy ő a leggazdagabb magyar – még a magánházait is ebbe az átláthatatlan konstrukcióba.
|
Mészáros Lőrincék egy másik luxusvillát is vettek tavaly ősszel a Hegyvidéken
|
Ez az új, „kettes számú” ingatlan A és B részre van osztva, Éder Zoltán mindkettőt a kétezres évek elején vásárolta egy év eltéréssel. Az 1943 négyzetméteres B telek a tulajdoni lap tanúsága szerint a mai napig az övé, az 1658 négyzetméteres A-t viszont tavaly ugyanazon a novemberi napon adta el a Mészáros-érdekeltség Art-Com Kft.-nek, amelyen a másik, széchenyihegyi ház is gazdát cserélt. A különbség a kettő között, hogy az utóbbinál Éder és az Art-Com között még tulajdonos volt egy liechtensteini szállítmányozócég, majd a Jellinek Dániel-féle Indotek Csoport egyik leányvállalata. Édernek és az Indoteknek hivatalosan nincs semmi közük egymáshoz, de a két ingatlan adásvétele közel egy időben történhetett, mert a földhivatalba aztán egyszerre mentek be a bejegyzési kérelmek.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/meszaros-varkonyi-meg-egy-haz-a-xii-keruletben
|
2021-05-04 13:59:17
| true | null | null |
Telex
|
A nyílt tenderfelhívást, az ajánlatkérő Manevi Zrt. tette közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.
A majdani nyertes feladata a Máramarossziget, Szabadságtér 8. szám alatt található, volt Korona szálló műemléki rekonstrukciójának a tervezése, amely magában foglalja az építési engedélyezési tervek elkészítését, engedélyeztetését, továbbá az építési-beruházás megindításához szükséges kivitelezési tervdokumentáció teljes körű elkészítése, valamint a tervezői művezetést is. A tervezési idő 36 hónap.
Az ajánlatkérő gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményeket nem írt elő az ajánlattevőkre.
Az ajánlattételi határidő január 18. Az értékelésnél egyedül az ár számít.
|
Máramarosszigeti szállodát újíttat fel a Manevi Zrt.
|
Miután a kormány elvette a Manevi Zrt.-től a tőkeemelésére juttatott 5 milliárd forintot, a cég közbeszerzést írt ki a Romániában lévő máramarosszigeti Korona Szálló felújításának a tervezésére.
| null | 1 |
https://www.economx.hu/magyar-vallalatok/maramarosszigeti-szallodat-ujittat-fel-a-manevi-zrt.719698.html
|
2020-12-16 13:52:00
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Pest ősi városmagjának, a nagybetűs Belvárosnak déli részén járunk egy borongós téli délutánon. Errefelé zárta le egykor a – ma shoppingolós korzóként működő – Váci utcát a városfali Belgrádi kapu, és ezen a környéken telepedtek meg egykor a – valaha a főváros polgárságának mintegy negyedét kitevő – pesti szerbek is. Amikor befordulunk a Szerb utcába, a Joghallgatók Önképző Szervezet (JÖSZ) szakkollégium a hármas szám alatt álló épülete előtt éppen egy öltönyös férfi száll be egy Audiba. A szakkollégiumról korábban már írtunk: az Orbán Gáspár nevéhez fűződő egykori diákszervezet tagjai úgy lakhatnak az ELTE állami tulajdonnak számító épületében, hogy a felújítás és az üzemeltetés költségeit is közpénzből támogatják.
Közpénzből csináltak exkluzív bentlakásos kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak
Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt.
Bent sürgés-forgás. Az épület földszintje nyitott a nyilvánosság előtt, az emeletre tartó lépcsőt beléptetőszerkezet zárja el. A bejárati ajtón belépve balra találni az elegáns kávézót, jobbra egy irodahelyiség (a gravírozott névtáblákkal ellátott ajtók félig nyitva, mögöttük a padlón szétdobált iratok, borítékok hevernek), illetve a mosdóhoz vezető folyosó. A korridort a JÖSZ lassan nyolcéves történetének főbb mérföldköveit bemutató plakátok díszítik. A kávézó enteriőrje kellemes; kár, hogy a korlátozások miatt mindössze elvitelre kérhetjük az italt. Úgy mondják, sok látnivaló ezen túl nincsen.
Miután tavaly decemberben írtunk a szakkollégiumról, a JÖSZ sértődött közleményben reklamált a szerintük „lejárató cikk” ellen. Nagy Dániel, a JÖSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke ezután azt nyilatkozta a Telexnek: Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia csak egy a 25 alumni – azaz már végzett öregdiák-tag – közül, felelős tisztséget nem visel, nincs befolyással a finanszírozásra.
Sajnálatos módon a valóság cáfolni látszik Nagy Dániel állításait. A mosdóból visszafelé félúton, az egyik JÖSZ-dicsőségtábláról Orbán Gáspár képmása mosolyog a szemlélődőre. A plakát a JÖSZ Egyesület 2016-os bejegyzését ünnepli. Az ismeretlen fotós az egyesületi alapszabályról szóló 2015. márciusi szavazást örökítette meg.
A kép középpontjában, az asztalfőn ülő Orbán Gáspár éppen lapoz; a körülötte helyet foglaló joghallgatók illedelmesen szavazásra emelik a kezüket. Számunkra úgy tűnik, ezen a képen Orbán Gáspár nem mindössze egy tag a sok közül, hanem a legeslegfontosabb.
A kávé finom, cukrot nem is kérünk bele; egészen a Kálvin térig szürcsölgetjük.
Alapozó kurzus
A diákszervezetnek juttatott állami pénzt sehol sem verték nagydobra: a kollégiumi támogatás tényéről a pénzosztó alapítványnak beadott közérdekű adatigénylésre kapott válaszból, még tavaly szereztünk tudomást. Azóta további adatigényléseket adtunk be az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE), a bíróságon nyilvánosan hozzáférhető szervezeti iratokat néztünk át és megpróbáltunk megkérdezni minél több embert is, akinek a JÖSZ-re közeli rálátása lehet valamilyen aspektusból (a JÖSZ jelenlegi, „mezei” tagságából, bár szerettük volna, sajnos, senkit sem sikerült szóra bírnunk). „Külsős” forrásaink mindannyian nevük elhallgatását kérték a lehetséges retorzióktól tartva.
A Joghallgatók Önképző Szervezetével, azaz a JÖSZ-szel kapcsolatban azt érdemes leginkább szem előtt tartani, hogy ez a betűszó több mindent jelölhet: baráti társaságot, diákszervezetet, szakkollégiumot és szakkollégistákat, jogi személyiséggel rendelkező egyesületet, alapítványt, valamint kft.-t egyaránt.
Így például, míg a JÖSZ Egyesület jelenlegi és végzett joghallgatók 120 fős tagságával rendelkezik, a JÖSZ Alapítványnak mindössze egy alapítója van: Orbán Gáspár. Ezzel az alapítvánnyal szerződött eredetileg az ELTE a Szerb utca 3. alatti épület bérbeadásáról és ez az alapítvány kapta a 61,5 millió közforintot is a felújítás és az üzemeltetés költségeire. A szakkollégium fenntartója az Oktatási Hivatal táblázata szerint a JÖSZ Alapítvány.
Az alapítványt a szokásos módon kuratórium vezeti, amelynek tagjait az alapító nevezheti ki és válthatja le, vagyis a legnagyobb hatalmú ember a történetben Orbán Gáspár.
A legjobb cél
A JÖSZ eredetileg Orbán Gáspár baráti társaságának önképzőköreként indult, miután az akkor elsőéves joghallgató Orbán-fiú rövid tagság után kilépett az egykori Fidesz-keltető Bibó István Szakkollégiumból. 2012 februárjában az új társaságot diákszervezetként ismerte el az egyetem. A jogászhallgatókhoz nyilván társuk kapcsolati hálójának köszönhetően csúcspolitikusok is ellátogattak: ebben az évben előadást tartott nekik Szájer József, aki akkoriban a kormánypárt első számú brüsszeli arca volt.
„A JÖSZ beszélgetéseket, vitákat szervezett: Gáspár egyik egyetemista társa mesélte, nagyon megmaradt benne, hogy azon tanakodtak, kit hívhatnának meg egy rendezvényre, mire Gáspár bedobta, hogy Lázár Jánost. Néhány telefon és egy kis győzködés után meg is jelent a miniszter, és vitatkozott az egyetemen Paks II-ről Jávor Benedekkel, a Párbeszéd EP-képviselőjével” — írta korábban a 24.hu. De volt ekkortájt Bayer Zsolt és Puzsér Róbert részvételével JÖSZ-szervezésű megmondóemberi-vita is az ELTE előadójában.
2014 tavaszán a diákszervezet kapott egy szobát az egyetem egyik épületében. A felújításra borkóstolóval összekötött adománygyűjtő estet tartottak — a képek alapján valószínűleg a jogi kar épületében —, ahol fellépett Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, valamint Bretz Gábor Liszt Ferenc-díjas operaénekes, továbbá Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész is.
Ebben az évben hangzott el az is Giró-Szász Áron, a JÖSZ egyik alapító tagjának és tisztségviselőjének szájából:
„A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.
Giró-Szászról azért írtunk nemrégiben, mert ő áll amögött az Axióma nevű online videócsatorna mögött, amely ismeretlen forrásból készít közéleti adásokat, így azt a kisebb botrányt kavaró videót is, amelyben Novák Katalin családügyi miniszter mond emancipációellenes monológot.
A ma 28 éves férfit 2019 októberében nevezte ki miniszterelnöki megbízottjának Orbán Viktor. „Feladata: a keresztény mozgalmakkal és keresztény közösségekkel való kapcsolattartással és támogatásával összefüggő feladatok ellátása” — írja róla a kormányzati honlap. Giró-Szász apja a nevét viselő ügyvédi irodát visz, egyszersmind a volt kormányszóvivő Giró-Szász András unokatestvére.
Giró-Szász Áron személyesen is jó barátságban lehetett a miniszterelnök fiával, legalábbis erről tanúskodik egy Facebookról már törölt, de itt elérhető frissdiplomás-szelfi.
A szakkollégiumi létet célul kitűző idézet idején alig 22 éves Giró-Szász kétségkívül mert nagyot álmodni. Annyira nagyot, hogy felvetődik a kérdés: vajon mennyi esélye van Magyarországon egyetemi hallgatók egy kis csoportjának arra, hogy a nulláról indulva csupa támogató jószándékkal találkozzanak mindenhol és néhány év alatt összerakjanak egy fullos szakkollégiumot?
És vajon más-e ennek az esélynek a mértéke akkor, ha az egyik alapító a miniszterelnök fia?
Akiknek nem sikerült saját lábra állni
Magyarországon komoly hagyományai vannak a szakkollégiumi mozgalomnak, ahol a hallgatók gyakran bentlakással ötvözve extra önszervezési és tanulmányi feladatokat is magukra vállalnak. Ma cirka 170 ilyen szerveződést tartanak nyilván. Ez egy magas szám, de mögötte nem annyira a hallgatók, mint inkább az intézmények törekvései állnak: a legtöbb egyetem vagy főiskola mindenképpen szeretne magának egy szakkolit.
A mezőnyben az időközben a szakkollégiumi minősítést elnyert JÖSZ gyakorlatilag egyedülállónak számít azzal, hogy az egyetemi struktúrának nem alárendelt, civil szervezet a szakkollégium fenntartója. A Felsőoktatási Információs Rendszer adatai szerint a JÖSZ-ön kívül alig két olyan szakkollégium van, aminek nincsen felsőoktatási anyaintézménye, és ebből is az egyik a nyilvánvalóan más kategóriába tartozó, az országos szlovák nemzetiségi önkormányzat által működtetett Budapesti Szlovák Szakkollégium.
Orbán Gáspárék csapatával tehát érdemben egyedül az ELTE bölcsészkarán 2011-ben oktatók és hallgatók részvételével megalapított, de magánalapítványi fenntartású Mérei Ferenc Szakkollégium mutat párhuzamot. De a Szerb utcai épületre közpénztízmilliókat költő JÖSZ-szel szemben az ELTE művészetelméleti és médiakutatási intézetének környékéről verbuválódó Méreinek egészen más sors jutott. Ők évente néhány százezer, esetleg pármillió forint innen-onnan összeszedett bevételből gazdálkodtak.
„A szemináriumokat ugyanabban a nagypolgári méretű lakásban tartottuk, ahol bentlakó szakkollégistaként többen amúgy életvitelszerűen éltek” — mesélte az Átlátszónak egy korábbi méreis szakkollégista, aki hozzátette, ELTE-s tanulmányai alatt a méreisek saját kurzusaitól kapta a legtöbbet: „év végén ott álltunk, hogy nincs semmi pénzünk, és köszönetképpen legfeljebb arra tudunk összedobni, hogy süssünk az óraadóinknak egy tortát”.
A JÖSZ-höz hasonlóan magánalapítványi fenntartású Mérei környékén úgy emlékeznek, az ELTE semmilyen formában nem támogatta őket. „Hiába könyörögtünk, hogy tanóra után, mondjuk, egy teremben lehessen szakkollégiumot csinálni” — mondta egy forrásunk. A Mérei Ferenc Szakkollégium működése fix pénzügyi háttér, ingatlan és egyetemi támogatás híján az elmúlt évek során elsorvadt, mára pedig gyakorlatilag megszűnt.
Vagyis a magyar szakkollégiumok világában példa nélküli az, hogy hallgatói társaságként a JÖSZ az elmúlt évtizedben, nem-egyetemi fenntartóval a háta mögött szakkollégiumi minősítést tudott szerezni, ma pedig stabil pénzügyi háttérrel, biztos helyen lakhat az egyetem épületében.
„Egy építő jellegű kritikát szeretne megfogalmazni”
Orbán Gáspár neve nem található meg a JÖSZ Egyesület volt tisztségviselőinek listáján. Számos részlet azonban arra utal, hogy a valóságban központi szerepet vitt a csoportosulásban.
Az egyetemi diákszervként induló JÖSZ jogi személyiséggel rendelkező egyesületként történő bejegyeztetése 2015-2016 során történt meg: a 2015 szeptemberében beküldött iratokat a bíróság hiánypótlásra visszadobta, és a következő évben beérkező, megismételt alapító közgyűlés dokumentumai már megfelelőek voltak.
A bíróságon 2015. márciusi iratot nem találtunk az egyesület aktájában. Így az sem határozható meg pontosan, hogy milyen alkalomból és miképpen került Orbán Gáspár az asztaltársaság és a kompozíció főhelyére a felirata szerint 2015. márciusi, Szavazás az Alapszabályról című képen, amit a Szerb utca 3.-ban láttunk. Az ezt firtató kérdésünkre a JÖSZ-től ezt a választ kaptuk:
„Orbán Gáspár az adott beszélgetés levezetője volt”.
Érdekes még az iratokat a bíróságnak beküldő Jankovszki Eszter személye. A ma 29 éves nő apja Jankovszki Zoltán fideszes képviselő Bács-Kiskun megye önkormányzatában, Esztert pedig pletykák szerint személyes ismeretség fűzi Orbán Gáspárhoz. 2018-ban az úgytudjuk.hu számolt be arról a kiskunfélegyházi szóbeszédről, hogy a miniszterelnök fia és a Jankovszki lány között házasság készülődik.
A Jankovszki apuka akkor a következőket nyilatkozta:
„Nem lesz esküvő, már abból kifolyólag sem, hogy a lányom és Gáspár nem alkot egy párt, még csak nem is járnak. Valaki kitalálta ezt az esküvőt és azóta terjed a híre a városban. De mondom még egyszer, nem lesz menyegző.” Ismeretes, hogy végül tényleg nem került sor félegyházi Orbán-lagzira.
Miközben a 2015-ös, sikertelen bejegyzés teljes iratpakkja nem megismerhető, a nyilvános részletekből kiderül, hogy eredetileg Jankovszki lett volna a JÖSZ Egyesület elnöke. Azonban a 2016-os, megismételt alakuló közgyűlésen végül Orbán Gáspárhoz hasonlóan ő sem vállalt tisztséget.
A JÖSZ toborzóvideóin megjelenő képsorokon Gáspár többször tűnik fel prominens helyen. Két alkalommal egy nagyelőadós beszélgetések alatt felvett anyagból összevágott 2015-ös videóban tűnik fel.
A felvételeken a férfi a tömött padsorok között intézkedik, illetve az első sor és az előadói pulpitus között állva megbeszél valamit három társával, köztük Sárhegyi Istvánnal (róla bővebben később).
Egy 2016-os bemutatkozó videóban egy közgyűlési jellegűnek tűnő összejövetelen látható egy pillanatra a férfi. A kompozíció hasonlatos a 2015-ös fotográfiához: a központban lévő három személy közül éppen Orbán Gáspár beszél, miközben megigazítja a szemüvegét.
Ezekből a részletekből látszik, hogy a szervezet mindennapi működésében is központi szerepet vállaló alakjáról beszélünk, akit a társai és a videók készítői is ilyeténképpen kezeltek.
A JÖSZ Egyesület 2017-es közgyűlésének iratcsomagjában találni egy érdekes dokumentumot. A jegyzőkönyv szerint Orbán Gáspár jelentkezett az elnöki tisztségre, amelyért rajta kívül egyetlenegy ember indult. Gáspár azonban végül nem mérette meg magát: a visszavont jelölést úgy hasznosította, hogy általános iránymutatásokkal szolgált a másik jelöltnek.
„Orbán Gáspár elmondja, hogy nem egy programismertetőt szeretne tartani, hanem egy építő jellegű kritikát szándékozik megfogalmazni, hogy a leendő elnök a lehető legjobban tudja majd a tisztségét betölteni. Orbán Gáspár visszavonja jelentkezését az elnöki posztra”.
A jegyzetből kiérthető: a férfi ekkor az elnökjelölési folyamat kreatív használatával érzékeltette, hogy informálisan az elnöknél is fontosabb valaki a JÖSZ háza táján.
Orbán Gáspár a következő évben elvégezte a jogi kart, és a nevével többet nem találkozunk az egyesület iratai között. Ezt követően leginkább a Felház nevű karizmatikus vallási mozgalmával foglalkozott, de a közösségi médiában a JÖSZ-ről is rendszeresen posztolt. Sajtóhírek szerint Orbán Gáspár tavalyelőtt letette az esküt és hivatásos katonává vált, majd röviddel ezután a sandhursti katonai akadémia képzésén vett részt. Azt nem lehet tudni, hogy ki állta a kurzus 40 millió forint körülire becsült árát.
Majd 2018-ban, ötszázezer forinttal megalapította a JÖSZ Alapítványt. Amint korábbi cikkünkben írtuk, ez az alapítvány kapott 2019-ben 61,5 millió közforintot a kollégium működtetésére. Eredetileg a JÖSZ Alapítvánnyal szerződött az ELTE is a Szerb u. 3. bérletére.
Ezek a jelek mind arra utalnak: a kezdetektől mind a mai napig Orbán Gáspár egy nagyon fontos, hacsak nem a legfontosabb valaki a JÖSZ környékén.
Szerettük volna őt megszólaltatni ehhez a cikkhez, de az általa alapított alapítvány vezetői kérésünk ellenére nem árulták el, hogy milyen módon tudnánk neki kérdéseket feltenni.
A szervezetrendszer érdeke
„Rendelkezik egy szakkoli minden külsőségével, de közben nem úgy működik” — mondta egy, a JÖSZ működésére rálátó forrásunk, aki szerint a JÖSZ-ben „a diákönkormányzatiság meglehetősen korlátozott, holott ez a szakkollégium mint intézménytípus egyik alapvetése”.
Konkrétan a szakkollégiumi működés jellegéről nincsen sok információnk, ugyanis a kötelező szervezeti és működési szabályzatot és létesítő okiratot sehol sem lehet megtalálni. Kérdésünkre azt a választ kaptuk a JÖSZ-től, hogy ezek egyelőre „nem nyilvános dokumentumok”.
A JÖSZ egész szervezetrendszerének felépítése azonban láthatóan nem a diákönkormányzatiság irányába mutat. A magyar szakkollégiumokat vizsgáló kutatások a gyakorlati szervezeti működés szerint háromféle modellt azonosítanak:
a francia mintára kialakított kisegyetemi jellegűt, ahol az egyetem oktatói keresik pluszfoglalkozásokra a legjobb tanítványokat (ilyen például az Eötvös Collegium),
a hallgatói diákönkormányzatiságot fő szervező elvként alkalmazó, egyesületinek nevezett típust (ilyen a közgázos Rajk László vagy az ELTE Bibó István Szakkollégium),
a gyakorlatban a JÖSZ szervezetrendszerének jelenlegi felépítése leginkább a harmadikra, a fenntartói működési típusra hajaz.
„A fenntartói típus esetében rendkívül fontos, hogy az alapító rendelkezésére áll egy olyan erőforrás, amelyet szervezeti céljainak megfelelően akar felhasználni. Ez az erőforrás elsődlegesen egy kollégiumi elhelyezés biztosítására alkalmas épülethez és/vagy a kialakításához szükséges anyagi forrás” – írta 2012-ben az Oktatási Hivatal jogelődjének felsőoktatási szakfolyóirata.
Ennél a típusnál a fenntartó és kinevezettjei biztosítják, hogy a fenntartó hosszútávú céljai ne vesszenek el a hallgatók folyamatosan cserélődő generációi között. Fenntartói típusú szakkollégiumokat értelemszerűen a legritkább esetben hoznak létre hallgatók és frissdiplomások: inkább olyan oktatási, egyházi intézmények kezdeményezik, akiknek nagy vagyonuk és speciális céljai vannak (például az, hogy kimondottan keresztény értelmiségieket neveljenek).
A JÖSZ specialitása, hogy a fenntartói modell formálisan egyesületiként induló keretek mellett alakult ki.
Most úgy néz ki a felállás, hogy a szakkollégium tagjai mindannyian tagjai a JÖSZ Egyesületnek is, de a nagy pénz az egyesülethez formálisan sehogy sem kapcsolódó JÖSZ Alapítványon keresztül érkezett a történetbe. A szakkollégium tagjai tehát szavazhatnak, mondjuk, arról, hogy ki legyen a szeretetszolgálati alelnök az egyesületben, de például az ELTE-vel kötött bérleti szerződés ügyében nincsenek döntési pozícióban.
A JÖSZ környékén különös figyelmet fordítanak az Egyesület és az Alapítvány közti különbségek eltakarására. Így például hiába küldtünk mindkét szervezet vezetőinek külön-külön kérdéseket, válaszként mégis egyetlen, közös dokumentumot kaptunk, „JÖSZ” aláírással, ami sajnos, lehetetlenné teszi a válaszoló személy azonosítását.
A válasz szerint: „az Egyesület, az Alapítvány, a Szakkollégium mind a JÖSZ szervezetrendszerének szervezeti egységei, különböző funkciókkal, de közös célokkal. Döntéseinket az egész szervezetrendszer érdekét szem előtt tartva, együttműködve hozzuk meg”.
„A JÖSZ Alapítvány és a JÖSZ Egyesület két, egymástól független jogi személy, egyik szervezeti egység sem befolyásolhatja a másikat, azonban tekintettel arra, hogy a JÖSZ egy közösség és céljai megegyeznek, így az Alapítvány és az Egyesület együttműködnek.”
Számunkra máshogy tűnik: az egyesület működését érintő, a bíróságon hozzáférhető, nyilvános dokumentumokból egyfajta irányított demokrácia képe rajzolódik ki, ahol tehetséges jogászok közvetítik a tagságnak a fejük felett megszületett döntéseket, miközben a pénzcsap fölötti uralmat szervezeti falak választják el a demokratikus szavazgatósditól.
Rejtetten csatornázott közpénzek A JÖSZ Alapítványba érkező 61,5 millió forintos támogatás eredeti forrása a propagandaminisztérium, azaz a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda volt, amely az elmúlt években 10 milliárd forintnál is több pénzt adott egy kevéssé ismert szervezetnek, a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA). A BLA aztán ezeknek a pénzeknek a túlnyomó többségét szintén támogatásként továbbította más szervezeteknek, például Orbán Gáspár alapítványának is. Ilyen támogatásokból kapott az elmúlt két évben közel egymilliárd forintot az Alapjogokért Központ nevű, a kormánnyal baráti viszont ápoló úgynevezett jogi elemző- és kutatóintézet is. Innen jutott 5,7 millió forint a Fidesz- és oroszbarát mémeket posztoló Patrióta Európa Mozgalom nevű Facebook-oldal működtetésére is.
Rajta ifjak, útra fel!
A szervezetek közti átjárást az biztosítja, hogy kulcspozíciókat az alapítványban és az egyesületben is egykori JÖSZ-tagok töltenek be. Például az alapítvány kuratóriumába Orbán Gáspár alapító egytől-egyig régi JÖSZ-ös arcokat nevezett ki, elnöknek Nagy Dánielt. Az egyesület régebbi papírjait böngészve lehet találkozni Nagy Dániel nevével a legelső felügyelőbizottság háromfős névsorán is. A lista illusztris: Nagy mellett Giró-Szász Áront és Sárhegyi Istvánt tartalmazza.
Sárhegyi Istvánról a Szabad Európa írt nemrég portrécikket. A jogász családból jövő 27 éves férfi édesapja évekig a Nemzeti Választási Bizottság fideszes delegáltja volt, édesanyja pedig Habony Árpád első médiacégeinek megalapításában segédkezett. Sárhegyi a New Space Industries Zrt. nevű cégén keresztül öt százalékkal részesedik a CarpathiaSat Zrt.-ben, amely kormányzati hátszéllel szeretne magyar kereskedelmi műholdat juttatni az űrbe.
Egy, a diákszervezet kispályás labdarúgócsapatának tűnő csoportosulást megörökítő fotón feltűnik Sárhegyi István (alsó sor, balra), Orbán Gáspár (alsó sor, jobbról a második) és Giró-Szász Áron (alsó sor, jobboldalt) is.
Sárhegyit és Giró-Szászt külön összeköti, hogy egyetemi éveik alatt mindketten aktívak voltak a jogi kar hallgatói önkormányzatának környékén (azóta pedig az Axiómánál is). Giró-Szász 2015–2018 között az elnöki posztot is betöltötte az ELTE ÁJK HÖK-ben, ami egy egyetemi hallgató számára elérhető legmagasabb, az egyetemi vezetéshez legközelebb lévő pozíció.
Már említettük, hogy Giró-Szász 2014-ben mondta a szervezet egy reklámvideójában: „A legjobb cél az lenne, ha szakkollégiummá válnánk a jövőben”.
A szakkollégiumi elismerésre végül csak öt évvel később, 2019-ben került sor: az Oktatási Hivatal ebben az évben vette fel a JÖSZ-t a szakkollégiumok sorába. A visszamenőleges hatályú rendelkezés szerint a szakkollégiumi létezést ugyanakkor már az egyesület első érvényes, 2016-os megalakulásától kezdve kell számolni.
Így az alapító csapat is elmondhatja magáról: szakkolisok voltak. Annak ellenére, hogy közülük sokan már 2017-18-ra végeztek tanulmányaikkal a jogi karon. Orbán Gáspár is 2018-ban adta le a szakdolgozatát.
A végzett hallgatók alumni tagként részesei maradhatnak a csapatnak, Orbán Gáspár, Sárhegyi István és Giró-Szász Áron is a JÖSZ alumni közösségének tagjai. Úgy hírlik, a háromemeletes szakkollégiumban szokatlan nagy arányú lakrészt, egy egész szintet tartanak fenn kizárólag bentlakó öregdiákoknak.
A JÖSZ Alapítvány közleménye szerint „alumni tagjaink számára hat szoba van fenntartva az épületben”.
Igazgatási megoldások
Amikor az alapítók elkezdtek sorra lediplomázni, egy olyan fontos tisztséget is létrehoztak, amit csak már diplomás ex-JÖSZ-ös tölthet be az egyesületben. 2018-ban a JÖSZ Egyesület alapszabályának módosításával új vezetői pozíciót kreáltak a diákszervezetben. Az ekkor létrejött igazgatói poszt több szempontból is kivételes jellegű a legtöbb egyesületi tisztséghez képest:
a JÖSZ igazgatója nem lehet hallgató, csak már lediplomázott ex-JÖSZ-öst lehet megválasztani
az igazgató önállóan képviselheti az egyesületet
az igazgatót az összes többi tisztségviselőhöz képest sokkal nehezebb feltételek mellett lehet visszahívni.
A pozícióra egyedül Sárhegyi István pályázott, ő lett a JÖSZ első igazgatója.
Az egyesületi dokumentumokból nyilvánvaló, hogy már amikor – versenytárs nélkül – jelentkezett a pozícióra, Sárhegyi volt az összekötő a szintén 2018 elején frissiben megalapított JÖSZ Alapítvány, azaz Orbán Gáspár környezete és az egyesület között.
„Alapítvány: beadtuk a létesítő okiratot” – a jelentkezésekor tartott meghallgatásán így referált az egyesület közgyűlésének Sárhegyi. Tőle mint az alapítvány felé kontaktokkal rendelkező igazgatójelölttől érdeklődte meg azt is az egyik tag, hogy lehet-e már tudni, hogy kik lesznek a JÖSZ terveinek finanszírozói.
Egy másik idézet sajátos fényben tünteti fel az egyesület és az alapítvány pénzügyi kapcsolatainak természetét: „Kell kreativitás. Lesz alapítvány, melynek pénzügyeit intézni kell” – mondta Sárhegyi közvetlenül önnön megválasztása után a pénzügyi alelnökségért induló egyesületi tagnak.
A következő, 2018. áprilisi közgyűlést forró időszakban tartották: májusra volt meghirdetve az I. JÖSZ Konferencia, ahol a hallgatók előadásain túl a szervezet különböző szponzorai és partnerei is megjelentek. Ilyen szponzor volt például a Budapesti Közjegyzői Kamara, vagy a diákszerv igazgatójának apjához tartozó Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.
Sárhegyi azonban elégedetlen volt a JÖSZ-tagsággal. Úgy érezte, sokan nem dolgoznak eleget a konferencia szervezésén, sőt, a tagdíjat sem fizetik rendesen. Az igazgató tömeges kizárásokat helyezett kilátásba, és azt is közölte, hogy
„nem baj, ha sok embert ki kell zárni. Majd feltöltjük a JÖSZ-t máshonnan”.
Sárhegyi itt feltehetően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hallgatóira gondolt, ma már ugyanis innen is be lehet jutni a szakkollégiumba.
Noha nem tudunk arról, hogy a tömeges kizárások végbementek volna, a hallgatói önszerveződés illúziójának legkésőbb ekkor vége kellett szakadnia. Sárhegyi azt ígérte, az „új tagoknak más lesz, hogy az igazgató jobban rájuk fog fókuszálni, folyamatos monitoring, szigorúbb rendszer”.
„Nem szerették, mert akarnok volt” – mondta Sárhegyiről egy, az egyetem jogi karának dolgaira rálátó forrásunk. Szerinte leginkább az ambíciózus űrjogász hagyta rajta a keze nyomát a szervezeten, amelynek mindennapi életében Orbán Gáspár – több forrásunk egybehangzó benyomása szerint – hosszú évek óta nem vállalt látványos szerepet. Eszerint az értelmezés szerint Sárhegyinek volt a legfontosabb az egész diákszervezetesdi, Orbán Gáspárra pedig leginkább azért volt szükség, mert a miniszterelnök fiának neve előtt minden ajtó megnyílik.
„Nagyon erős a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda keze ebben az egészben, pénzeket is hajlandó rákölteni, mert azt gondolja, hogy le tudja fölözni az ELTE jogászainak a krémjét” – mondta az illető.
Sárhegyit is szerettük volna megszólaltatni. Válaszában azt írta: „a hivatkozott ügyben és szervezettel kapcsolatosan nem minősülök közszereplőnek. A Joghallgatók Önképző Szervezet Egyesülete magánszemélyek kezdeményezésére létrejött civil szervezet, amelynek tevékenysége, különös tekintettel annak belső ügyei nem minősülnek közügynek. Egyetemi hallgatóként vagy a JÖSZ igazgatójaként végzett tevékenységemről nem kívánok beszámolni a nagy nyilvánosság számára”.
Az igazgatói székben Sárhegyit 2020-ban Takács Enikő váltotta, akit korábban Sárhegyi szemelt ki és vett maga mellé helyettesnek. A JÖSZ egyesületi honlapján a tisztségviselőket felsoroló listában igazgatóként ma is az ő neve szerepel a legelső helyen.
Korlátozott diákönkormányzatiság
A JÖSZ ma sem „működik minden tekintetben szakkollégiumként” – mondta egy, több ELTE-s szakkollégium jelenlegi működésére rálátó forrásunk – „legalábbis a diákönkormányzatiság nem teljesen úgy működik, ahogy annak kéne (…) kérdés, hogy a hallgatók szavának valójában mekkora súlya van”.
Egyetemi pletykák szerint az egyesület korábbi elnöke többször is megpróbálta befolyásolni a tisztségviselők választását, a leköszönésekor a közgyűlés előtt például megnevezte, hogy kit szeretne az utódjául látni. Ezt a pletykát a szűkszavú közgyűlési jegyzőkönyv alapján sem alátámasztani, sem cáfolni nem tudjuk.
A jegyzőkönyvek azonban alátámasztják az igazságtartalmát egy másik egyetemi pletykának, miszerint a JÖSZ-ös hallgatók közösségének nem sok beleszólása volt a szakkollégium épületének kialakításába.
Egy 2020-as közgyűlésen a JÖSZ Egyesület több tagja is hosszan kérdezősködött a szakkollégiumi épület kialakítása közben tapasztalt kellemetlenségekről a JÖSZ Alapítvány jelenlévő kurátorától. Különösen a kávézó szúrta néhány szakkollégista szemét. Később a JÖSZ egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy „nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSZ alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy [saját kávézót]”.
„Hamarosan megkezdődik a kávéház felújítása, ezzel elveszik a kollégisták közös tereit, ez miért élvez prioritást?” – kérdezte az egyik, azóta egyébként egyesületi elnöknek választott tag a tavalyi közgyűlésen. A kurátor erre azt mondta, hogy „fontos, hogy lássátok, a kávéház van alárendelve a kollégiumnak és nem fordítva”.
A kurátor legalábbis nem bontotta ki az igazság minden részletét, ugyanis ekkor már a kávéházat működtető cég bérelte a szakkollégium épületét az ELTE-től.
Kivételes bánásmód
Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az állami vagyon körébe, az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven vendégprofesszorokat elszállásoló hotelként működött. Később, a Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt átmenetileg a bibósok húzták itt meg magukat, ezután került képbe a JÖSZ.
Az ELTE 2019-ben kötött szerződést a JÖSZ Alapítvánnyal arról, hogy bérbeadják nekik a Szerb utcai épületet havi nettó 2 millió 610 ezer forintos bérleti díjért. Egy 2020-as módosítás szerint azonban az alapítvány helyére belépett a kávéházat üzemeltető JÖSZ Szolgáltató Kft.
Nem teljesen érthető, hogy mi szükség volt erre a helycserére, ugyanis a kft. az alapítvány tulajdonában van. De legalábbis furcsa volna, ha kávézós cégre is vonatkozna az eredeti szerződés előzményében foglalt állítás: miszerint is a szerződő fél célkitűzése az ELTE valamennyi hallgatója számára a lehető legmagasabb szintű fejlődési lehetőség biztosítása.
A preambulumban foglalt másik állítást (miszerint az épület bérbeadása azért jó az ELTE-nek, mert a „JÖSZ Alapítvány az ELTE jogász hallgatói számára kollégiumi elhelyezést biztosít”) is kikezdte az idő: a szakkollégiumba már pázmányos joghallgatók is bejuthatnak, az pedig kérdéses, hogy az ő támogatásuk mennyire lehet célja a konkurens egyetemnek.
Úgy tudni egyébként, hogy pázmányos hallgatók bevonása a Bibó szakkolinál is felmerült, ám ott ezt az ötletet az egyetemi vezetés retorziójától tartva elvetették. A JÖSZ-nek ugyanebből nem volt problémája.
Egyetemi forrásaink legalábbis különösnek tartják, ahogy az ELTE asszisztál a Szerb utcai épületének kiszervezéséhez. A JÖSZ ugyanis nem egyetemi fenntartású szakkollégium annak ellenére, hogy egészen a közelmúltig csak az ELTE hallgatói vettek benne részt. „A kancellária sokkal nagyobb mozgásteret enged nekik, mint az ELTE-s szervezeteknek, adott esetben úgy is, hogy az az ELTE-t kellemetlen helyzetbe hozza” – mondta egy szakkollégiumi ügyekkel képben lévő forrásunk.
Egy másik forrásunk szerint „az ELTE szakkollégiumi modellje amúgy az, hogy saját intézményei a szakkollégiumai”. Az egyetemnek van hivatalos szakkollégiumi stratégiája is, ami megállapítja, hogy az egyetem saját fenntartású ilyen intézményei önmagukban is lefedik a teljes oktatási spektrumot és nagy értéket képviselnek. A működésük legnagyobb gátja több esetben éppen az, hogy miközben az „önálló szakkollégiumi tér (…) a szakkollégiumként történő működés alapvető feltétele”, a gyakorlatban az ötből három szakkollégiumnak nincsen saját épülete. Ezek a Nándorfejérvári úti általános kollégium egy-egy ficakjában működnek „folyosó-szakkoliként”.
A Szerb utcai épületet mégsem az ágrólszakadt saját szervezeteknek, hanem egy külső fenntartású intézmény céljaira adta oda az ELTE.
Az épület kihasználhatóságáról forrásaink véleménye eltérő. Egyikük szerint szakkoli-épületként „nem egy nagy durranás”, egy másik szerint „nagyon jól hasznosítható”. Bentlakási vonatkozásban pedig „nagyon pakk”, vagyis „nagyon jó, olyan, hogy laknád”.
Az ELTE és a JÖSZ Egyesület 2019 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek „az Állami- és Jogtudományi Kar dékánjának támogatásával”. Eszerint az egyetem szakmai és stratégiai segítséget nyújt a szakkollégiumi bejegyeztetéshez és ahhoz, hogy a szervezet minél szélesebb körben tudjon megszólítani joghallgatókat, így például ahhoz, hogy a Neptunban reklámozzák a JÖSZ-programokat. Az egyesület szívességi használatba az egyetem egyik gazdasági irodáját is megkapta.
Egy ilyen megállapodás az egyetlen erős törvényi feltétele annak, hogy az Oktatási Hivatal végrehajtsa egy nem egyetemi fenntartású szakkollégium formális bejegyzését. Érdemes megjegyezni, hogy a cikkünk elején felemlegetett, szintén ELTE-kötődésű Mérei Ferenc Szakkollégium hiába próbált ilyen papírért kilincselni az egyetemvezetésnél. Ők csak azért tudták elérni a bejegyzésüket, mert a kalocsai Tomori Pál Főiskola megszánta őket és kötött velük egy megállapodást.
Úgy tudni, a hivatalos szakkollégiumi bejegyzést követően röviddel felerősödött a JÖSZ-ösök nyomulása, akik már korábban is szerettek volna egy egyetemi ingatlant: ezt végül a 2019. októberi helyiségbérleti szerződés biztosította. Egyik forrásunk arról beszélt:
a Szerb utcai épület „az ELTE egyik legértékesebb ingatlanja”, amit „teljesen átláthatatlan módon” kapott meg a JÖSZ, „biztosan piaci áron alul”.
Kérdéseinkre az ELTE azt írta: „a JÖSZ elhelyezésével járó ráfordítások elenyészőek a többi szakkollégium elhelyezését szolgáló ingatlanokra fordított egyetemi beruházásokhoz képest”. Kiemelték azt is, hogy a JÖSZ-től most évente 31 millió forint bérleti díjat kapnak, ami kétségtelenül szép összeg – kár, hogy legalábbis nagy részét közpénzből fedezik.
A JÖSZ Alapítvánnyal kötött helyiségbérleti szerződés, valamint annak módosítása – amelyben a JÖSZ Szolgáltató Kft. lépett be az alapítvány helyére – további érdekességet is tartalmaz. Egy korábbi, a témában született nyilvános adatigénylésre adott válaszában az ELTE azt írta: „az egyetem az épületfenntartás költségeinek teljeskörű átterhelésével biztosítja a JÖSZ számára a Szerb u. 3. alatti ingatlant kollégiumi működés céljára az ELTE mindenkori kollégiumi szabályrendszeréhez hasonlóan. A JÖSZ a fenntartás-üzemeltetés megtérítésén túl az épületet saját költségén újította fel, annak berendezéseit is beleértve, továbbá kávéházat is saját költségén épített ki, és az így keletkezett vagyongyarapodást az Egyetemnek átadta, az állami vagyon-nyilvántartás azt tartalmazza”.
Az iratokból azonban kiderül, hogy ez így nem teljesen igaz. A kávéház kialakítására ugyanis először az ELTE adott 5 millió forintot, bár azt később a felújítás többi értékével együtt adományként (összesen 19 millió forintos értékben) visszakapta a JÖSZ-től – amire a forrás, persze, a BLA-n keresztül csatornázott közpénz volt. Az ELTE válaszában azt írta: „a kávézó kialakításának támogatása tehát az ELTE részéről éppen, hogy nem kiadásként, hanem értéknövelő beruházásként értékelendő.”
Rongyrázásra is jut a haveri szervezetnek
Csak sejteni lehet, hogy egyáltalán miért jutott a Miniszterelnöki Kabinetirodától (a BLA-n keresztül) érkező közpénz a JÖSZ céljaira, hiszen a Rogán Antal alá tartozó intézmény éppen nem oktatással, hanem kormányzati kommunikációval foglalkozik. A magyarázat Orbán Gáspár személye mellett a JÖSZ szellemiségében keresendő.
„Vállaltan jobboldali közeg” – mondta egy forrásunk. Egy másik beszélgetőpartnerünk szerint noha „vannak [a JÖSZ-ben] hótt normális arcok is”, a többség erősen konzervatív politikai, netán vallási értelemben. „Nagyon konzervatív közeg, vannak benne fidelitasosok, hitgyülisek (…) Van egy olyan szervezet, ami ugyanazt képviseli, mint a kormány, és ezért ölik bele a pénzt.”
Többek figyelmét felkeltette, hogy miközben a Bibó István Szakkollégium szervezetileg kiállt tavaly ősszel a kormányzati felsőoktatási átalakítási tervek ellen egyetemfoglalással tiltakozó Színház-és Filmművészeti Egyetem hallgatói mellett, a JÖSZ semmilyen hasonló lépést nem tett.
Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy a JÖSZ felépítésében a Fidesz intézményekkel szemben vitt szokásos stratégiája figyelhető meg: „szétveri, vagy párhuzamos intézményt épít ki”. A JÖSZ annak a Bibó Szakkollégiumnak volna a párhuzamosa, ami „fideszes körökben liberális társaságként van elkönyvelve”.
Miután a Fidesz alapítói körének magja egykori bibós joghallgatókból áll, a politikai rendszer káderutánpótlását remélnék biztosítani egy kiskedvenc, kormányközeli, jogi szakkollégium által. „Pár éve a Forster Vadászkastélyban volt a JÖSZ nyári egyeteme. Ment az iszonyat rongyrázás meg fancyzés, a Bibónak ugyanabban az évben a lepukkant velencei ifitáborban volt az elvonulása. Na, ez sokatmondó” – jelezte ez a forrásunk.
Korábbi cikkünkben már említettük, hogy erre a nyári egyetemre egyebek mellett a Miniszterelnökségtől érkezett 3,3 millió forintos adomány. Idén pedig a JÖSZ Alapítvány kétmilliós támogatást nyert el a működése támogatására a Bethlen Gábor Alapkezelőtől.
Forrásaink azt nem vitatták, hogy a JÖSZ-ben komoly szakmai munka folyik, így például az, hogy Sárhegyinek köszönhetően tudnak űrjogi képzéseket tartani, „az nagyon menő, űrjogászból másfél van az egész országban”, bár ezt több forrásunk azzal egészítette ki, hogy a JÖSZ a manapság trendi jogterületekre igyekszik összpontosítani.
Egyikük arra is felhívta a figyelmünket, hogy a JÖSZ üstökösszerű felemelkedésének megágyazó közpénztízmilliók és az egyetemvezetésnek a Szerb utcai épület bérbeadásában megmutatkozó szimpátiája annak minden visszássága ellenére közel sincs egy ligában azokkal a százmilliárdokkal, amiket a szakkollégiumi rendszerhez hasonlóan szintén tehetséggondozásban utazó Matthias Corvinus Collegiumot működtető, a BLA-hoz hasonlóan közérdekű vagyonkezelővé minősített alapítvány kapott:
„Az MCC-nek a szarrá pénzelésével most már megvan a kiválasztott tehetséggondozó intézmény, ez fogja elsorvasztani az összes többit”.
Címlapkép-grafika: Jeney Flóra
|
Kiváltságos kádergyerekek elitklubjaként indult Orbán Gáspár agyontámogatott szakkollégiuma
|
A belvárosi szakkollégium fenntartójának alapítójaként Orbán Gáspár a főalak a Joghallgatók Önképző Szervezetének (JÖSZ) sztorijában. Mellette felsejlik egy miniszterelnöki kereszténymegbízott és egy kurzuskedvenc űrjogász. A joghallgatók üstökösként emelkedő szervezetrendszerébe dől az állami pénz, egyetemi ingatlan és mindenféle támogatás. De felmerül néhány kérdés: miért jut erre Rogán minisztériumától származó közpénz? Jutna vajon NER-csemeték nélkül is? Másoknak is ilyen könnyen megy ez? És miért kell szervezeti falakkal elválasztani a pénzcsapot maguktól a joghallgatóktól? Egyáltalán mennyire fontos a tagság ebben a történetben? Maratoni hosszúságú cikkben tárgyaljuk a Joghallgatók Önképző Szervezetét; a mese egyszerre olvasható a magyar politikai rendszer szimbólumértékű zanzájaként és egy nagyon is konkrét káderutánpótlás-istálló történeteként.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/04/kivaltsagos-kadergyerekek-elitklubjakent-indult-orban-gaspar-agyontamogatott-szakkollegiuma/
|
2021-05-04 14:52:47
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Átlátszó nemrég Rákay Philip lópalotájának a helyszínén forgatott, amikor az egykori műsorvezető begördült a terepjárójával. Rákay Philip meg is állt egy pillanatra, az Átlátszó újságírója pedig megpróbált neki néhány kérdést feltenni, sikertelenül.
Kérdésekkel provokált az újságíró – Rákay Philip találkozása az Átlátszóval
Az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott, ami nem nyerte el a kormányközeli médiaszemélyiség tetszését. Közösségi oldalán baloldali összeesküvést és lejáratókampányt vizionált, megpróbáltatásait – luxusterepjárójával lassítania kellett – a helyszínen interjúalanyként tartózkodó országgyűlési képviselőnek tudta be.
Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, a kicsivel több mint egy éve vásárolt autót 2019-ben gyártották. A G 500 jelenlegi listaára 47 870 000 Ft, megkerestük Sturcz Antalt, a Totalcar újságíróját, hogy mit tud az autó ennyi pénzért és miért vonzza ennyire a vevőket.
A G-vásárlók 95%-a sosem megy terepre
A G-osztály elnevezés a terepjáró német megfelelőjéből származik (Gelandewagen), ez a modell elkülönül a városi terepjáróktól, ezt valódi terepezésre szánják. Fontos mechanikai különbségek is vannak az igazi és a hobbiterepjárók között. A G-osztály terepjáróinak egy nehéz, merev, úgynevezett létra alváza van, ezzel szemben a városi terepjáróknak, csakúgy, mint a legtöbb személygépkocsinak, önhordó karosszériája van – mondja Sturcz Antal, autós újságíró.
A G 500 terepen nagyon jól teljesít, a vásárlók azonban nem igazán hagyják el az aszfaltot huzamosabb ideig vele.
„Ezt az autót egy divattárgyként kezelik, miközben műszakilag egy G-osztály még mindig az egyik legjobb terepjáró a világon. Viszont azt maga a gyár értékesítője mondta, hogy a G-vásárlók 95%-a SOSEM megy terepre. A merev tengely pedig, ami terepen egy rohadt jó dolog, utcán kifejezetten kellemetlen”
– mondja az autós újságíró.
40 év alatt legendává érett terepjáró
Sturcz Antal kiemeli, hogy a G-osztályt katonai célokra kezdték gyártani az utolsó iráni sah megbízásából, a mai napig 44 ország hadserege használja a katonai verziót. A civil lakosság számára 1979 óta érhető el az autó. Kézzel szerelik össze, az autó összerakása így a szokásos 20-30 óra helyett, 140 órát vesz igénybe.
„Pár éve modernizálták az autót, mert komolyan kritizálták, hogy a robosztus méretei ellenére mennyire szűk volt az autó belseje. Előre hagyományos futóművet kapott, nem merevtengelyeset, így valamivel kényelmesebb lett a hétköznapi használat során.”
A guruló kocka 422 lóerős V8-as motorjával nagyon jól gyorsul, azonban mivel a terepjáró nehéz és nagy a légellenállása, nem megy úgy, mint egy hagyományos, például szedán, vagy kombi Mercedes.
„Sosem lesz elég kényelmes, sosem fog olyan jól menni, mintha ugyanezt a motort egy normál autóba rakod, ellenben iszonyat drága. 47 millióból az S-osztályt is meg lehet venni, ennek az alapára 35 millió forint, mellesleg ez a márka mindenkori csúcsmodellje.”
Az autós újságíró arra is felhívja a figyelmet, hogy összehasonlításkor nem nagyon kell nézni a terepképességeket, mert szinte senki nem használja arra. A G-osztály terepen nagyon jó, azonban mint személyautó, ahogy használják, nem különösebben, egy murvás utat pedig még egy Opel Corsa is leküzd.
Mercedes G-Class OFF-ROAD Test Drive
2016-2018 Mercedes-Benz G500 with powerful 4.0-litre V8 biturbo engine. The 8-cylinder powerplant in the G500 can point to an exclusive heritage. It is based…
Sturcz Antal szerint, ami miatt ennyire függenek ettől az autótól a vevők, az a feeling.
„Beleülsz és érzed, hogy irgalmatlan nagy darab vasak vannak alattad, az autó saját tömege 2,5 tonna. Egy nagyon robosztus gépben ülsz, a legtöbb autó felett átnézel. Amikor gázt adsz neki, és elkezd az a hatalmas motor lüktetni, és elkezded izomból tolni, akkor az egy igen masszív uralkodás-érzetet ad. Elképesztő nyomatéka van, 610 Nm, minden porcikája olyan, hogy azt érzed, elpusztít egy kisbolygót.”
Az újságíró szerint nem véletlen, hogy Moszkvában és az arab országokban rengeteg terepjárót ad el a Mercedes.
Üzemanyagfogyasztás szempontjából pedig valóban a Föld bolygó arcon csapása ez az autó. A beszámolója szerint terepen akármennyit tud fogyasztani a G 500, ilyenkor nem véletlenül üzemórában szokták megadni a fogyasztásokat. „Terepeztem ilyennel, 30 literig van skálázva a fogyasztásmérő, akkor az kiakadt, a tesztek szerint az autó városi fogyasztása felkúszik egészen 22 literre.”
Ez egy luxusautó, kijelző van a fejtámlában, finom bőrbe varrják az egészet, vezetéstámogatók, kényelmi extrák tömkelege rendelhető, azonban még mindig az a kőkemény technika van a kocsi alatt, amit a hadseregnek találtak ki. Sturcz Antal szerint technikatörténeti és autótörténeti szempontból ez egy különleges autó.
Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt
2016-ban a Magyar Narancs egy Mercedes G-osztály terepjáróval fotózta le Mészáros Lőrincet, aki utasként szállt be a luxusautóba. Az RTL klub viszont a vezetőülésből kipattanva örökítette meg a volt felcsúti polgármestert.
Az Átlátszó olvasója fotózta le 2019-ben, hogy Tiborcz István, a kormányfő veje német rendszámú Mercedes-AMG G63 terepjáróval közlekedik. Tiborcz István autója egy sportmodell, a terepjárót 4 literes, 585 lóerős V8-as biturbó benzinmotor hajtja, amely 4,5 másodperc alatt gyorsítja 100 kilométer per órás sebességre a közel 2,5 tonnás járművet. A kockaterepjáróról megírtuk, hogy alapára mintegy 160 ezer euró (50 millió forint), az autó jelenlegi listaára 64 millió forint.
Tiborcz István 50 milliós, német rendszámos Mercedes-AMG G63 terepjáróval közlekedik
Olvasónk március végén fotózta le a miniszterelnök vejét egy Mercedes G-osztályos terepjáróban Budapesten. A képeken látható Mercedes-AMG G63 első példányait tavaly júniusban dobták piacra, alapára mintegy 160 ezer euró (50 millió forint).
Sturcz Antal szerint az AMG a világ egyik legértelmetlenebb autója. A sportautó és a terepjáró felépítése a lehető legtávolabb áll egymástól. „Az egyik lapos, pici és könnyű, a másik magas, robosztus és nehéz. Az AMG-vel lehet pokolian menni, én próbáltam ilyet, de ez inkább csak egy egopumpa. Az egyik kollégám fogalmazta ezt jól meg: olyan, mint amikor rászeded a kaviárt a rántott húsra. Nem lesz jó, de annyira gazdag vagy, hogy megteheted. Ennek ellenére minden második eladott G-osztály AMG kivitel.”
Csillagászati összegekért tolja a Megafon Rákay-t
Rákay Philip előbb az M1 és az M2 intendánsa, majd az MTV vezérigazgató-helyettese volt, négy és fél évig dolgozott az állami médiában, a Fidesz-nagygyűlések rendszeres házigazdája volt.
Alig két hónapos volt a Megafon Központ, máris került bele valahonnan 56 millió forint
Már tavaly 56 millió forinthoz jutott az akkor frissen bejegyzett, kormánypárti internethuszárokat képző Megafon Központ. A pénz forrása ismeretlen. A Megafont vezető Kovács István másik munkahelye, az Alapjogokért Központ az elmúlt években közel egymilliárd forintot kapott egy alapítványon keresztül. A pénzek feladója ez esetben jellemzően a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt.
Rákay facebookos reklámozására április eleje óta közel ötmillió forintot sikerült költeni, a hirdetéseit a Megafon nevű, bevallottan kampányközpont állja. A „jobboldal hangját a Facebookon felerősíteni kívánó” Megafon élén az a Kovács István áll, akinek másik munkahelye az állami százmilliókkal megtámogatott Alapjogokért Központ. Az Átlátszó tárta fel, hogy az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda.
Az Átlátszó az állampopulizmus és a baloldali populizmus szorításában elmagányosodott szerkesztője, Hont András minden alkalmat megragad konzervatív-liberális nézetei terjesztésére, ezért mi is jelentkeztünk a Megafonhoz, hogy erősítsék fel a hangunkat a politikai jobboldalon.
Címlapkép: Rákay Philip találkozása az Átlátszóval 2021 áprilisában. Fotó: Átlátszó
|
Rákay Philip egy 47 milliós luxusterepjáróban ült, amikor „rátámadt” az Átlátszó stábja
|
Rákay Philip egy Mercedes-Benz G 500-as terepjárót vezetett, amikor az Átlátszó az egykori műsorvezető lópalotájának helyszínén forgatott. Az autó jelenlegi listaára 47 870 000 forint. Több NER-lovag is hajtott már Mercedes G-osztályt, egy autós újságírót kérdeztünk meg arról, hogy mit tud ez az autó, ami miatt ennyire népszerű lett.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/03/rakay-philip-egy-47-millios-luxusterepjaroban-ult-amikor-ratamadt-az-atlatszo-stabja/
|
2021-05-03 15:15:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A magyar kormány az oltási program felgyorsítása érdekében az uniós vakcinabeszerzési körön felül is vásárolt oltóanyagot: Oroszországból 2 millió adag Szputnyik V-t és Kínából 5 millió adag Sinopharmot.
A keleti vakcinák beszerzéséről szóló szerződéseket márciusban hozták nyilvánosságra. Ekkor mi is átnéztük őket, és megállapítottuk, hogy az orosz beszerzésnél megmutatkozik az eladói oldal erőfölénye, a kínainál pedig beiktattak a folyamatba egy zűrös hátterű közvetítőcéget, a Danubia Pharma Kft.-t. A társaság a vakcina fejenként beadott két adagját bruttó 63 eurós áron adja a magyar államnak, de hogy ők mennyiért szerzik be a kínai forgalmazótól, azt nem tudjuk megbecsülni (sajtóinformációk szerint vevőtől függően 18 és 72 dollár között bárhogy alakulhat egy dózis ára a Sinopharmból). A szerződés összértéke mindenesetre 150 millió euró (közel 55 milliárd forint), amiben már benne van a Danubia Pharma – ki tudja, mekkora – profitja is.
Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma pluszköltséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak. Ebben azt kértük, adják ki nekünk:
Annak indoklását, hogy miért volt szükség a Sinopharm vakcinák beszerzéséhez egy magántulajdonú közvetítőcég bevonására;
A Sinopharm-vakcina beszerzési munkájára kiírt pályázati vagy egyéb eljárás folyamatának részleteit: Hogyan jelentkezhettek cégek erre a munkára? Milyen módon volt meghirdetve a releváns piaci szereplők között a lehetőség? Milyen szempontrendszer alapján szerződött végül az NNK a Danubia Pharma Kft.-vel a Sinopharm-vakcinák beszerzésére?
A Danubia Pharma Kft. konzorciumi partnereinek a nevét (a nyilvánosságra hozott szerződés szerint ugyanis az Eladó konzorciumi tagként jár el).
A közadatigénylések világa sohasem volt túl szívderítő, az állami szervek zöme élni szokott azzal a törvény adta lehetőséggel, hogy 15 helyett csak 30 nap után kelljen elküldenie a kért információkat. Így ha az ember kérdez valami aktuálisat, akkor általában csak egy hónap múlva kap rá választ, amikor már jóval kevesebb embert érdekel az ügy. A járvány óta a helyzet tovább romlott, ugyanis az adatgazdák most már 45 napra is kitolhatják a válaszadási határidőt arra való hivatkozással, hogy a pandémia miatt elsőbbséget élveznek más közfeladatok. Tapasztalataink szerint ezzel a lehetőséggel előszeretettel élnek az állami szervek, így történt a mostani esetben is: adatigénylésünk határidejét 45 napra módosították, a válasz hétfőn érkezett meg Müller Cecíliától.
A kurta levélben foglaltakat nehéz lenne érdemi válasznak nevezni. Az országos tisztifőorvos közölte, hogy az első kérdésünk „nem közérdekű adat megismerésére irányul”. Az tehát, hogy miért volt szükség egyáltalán a Danubia Pharmára, az NNK szerint nem tartozik a cechet álló magyar társadalomra, hiába fizeti minden adófizető a cég hasznát.
A második kérdéscsokrunkra, ami a kiírt pályázati vagy egyéb folyamat részletire irányult, Müller Cecíliáék azt reagálták, hogy a válaszokat megtalálom a vakcinaszerződésben. A szerződés vonatkozó része azonban csak annyit állít, hogy az NNK egyedi mentességet kapott a közbeszerzés lefolytatása alól ebben az esetben:
Idáig rendben, de ezen túlmenően semmi nem derül ki arról, hogy ha nem közbeszerzéssel, akkor mégis milyen módon döntötték el, ki kapja a munkát, hogyan lehetett jelentkezni, tudhattak-e a szóba jöhető cégek erről a lehetőségről.
A harmadik, konzorciumi partnerre vonatkozó kérdésre pedig annyit írtak, hogy az NNK csak a Danubia Pharmával szerződött, nincs tudomásuk konzorciumi parnerről, hiába szerepel a szerződésben, hogy a cég egy konzorcium tagjaként jár el.
Mindez azért különösen érdekes, mert a Danubia Pharma bevonása a vakcinabeszerzésbe az elképzelhető leggyanúsabb. A cég különös hátterével és a tulajok vélhető kapcsolódásával az eltúlzott mértékű, ugyancsak kínai lélegeztetőgép-beszerzéshez több lap részletesen foglalkozott. Az NNK-ban ennek ellenére nem gondolják úgy, hogy meg kellene magyarázniuk a nyilvánosságnak, miért vontak be külsős céget, és ha már így tettek, miért épp ezt a céget találták meg a munkával – de legalább 45 napot várattak minket arra, hogy ezt 8 sorban a tudomásunkra hozzák.
|
45 napot vártunk rá, hogy ne árulják el Müller Cecíliáék, miért kellett közvetítőn keresztül venni a Sinopharmot
|
Mivel a Szputnyik V esetében a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közvetlenül szerződött az eladó orosz állami ügynökséggel, felvetődött a kérdés, miért nem ugyanígy történt a Sinopharm beszerzése is. Meg szerettük volna tudni, mi szükség volt a Danubia Pharma plusz költséget jelentő bevonására, és mi alapján választották ki a munkára a céget, ezért közérdekű adatigénylést küldtünk az NNK-nak.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/04/kinai-vakcina-sinopharm-beszerzes-danubia-pharma-kozerdeku-adatigenyles-muller-cecilia-nnk
|
2021-05-04 15:54:02
| true | null | null |
Telex
|
2021. május 4. – 16:10
A csengeri örökösnőként elhíresült P. Mária vallomástétele a Mátészalkai Járásbíróságon 2021. április 28-án – Fotó: Huszti István / Telex
1652
A tárgyalás második napján sem tisztult a kép a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyében. A csalással vádolt asszony szerint van örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Az biztos, hogy éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének. Az előzetesben lévő nő továbbra is hisz az örökségben, amelyből állítólag ötmilliárd forint egy időre a számláján is megfordult, de a kivonatok eltűntek. Ahogyan a nyomozati iratokból azok a papírok is, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult.
Minél több minden hangzik el a perben, annál kuszább a történet, de a csengeri örökösnőként ismertté vált asszony elmondása alapján a következő történt (a per első napjáról itt olvashat bővebben):
2008-ban a csengeri önkormányzatnak címeztek egy levelet Svájcból, amely szerint P. Mária (akkor még Sz. Gáborné, született M. Mária) 1300 milliárd forintnak megfelelő örökséghez jutott apja révén.
Közben kiderült, hogy a vér szerinti apa nem az, akit P. Mária annak hitt, hanem egy másik férfi, aki svájci és németországi befektetések révén tett szert a hatalmas vagyonra.
P. Mária ügyvédhez fordult, aki összehozta őt egy közvetítő révén Kósa Lajossal. A Fidesz fontos embere, akkori debreceni polgármester, felajánlotta a segítségét a vagyon megszerzéséhez. Svájci bankban is voltak együtt.
Egyszer ötmilliárd forintnyi euró is megjelent az Erste Bankban nyitott számláján, ebből 1-2 százmilliót le is vett, de aztán a pénzt visszavette a Deutsche Bank. Ennek egyik bankban sincsen nyoma, amit P. Mária sem ért.
Csaknem kilenc éven át zajlott az ügy, anélkül, hogy bárkinek jogi fenntartásai lettek volna: Kósa Lajos mellett miniszteri tanácsadóként bemutatkozó emberek és a magyar Korcsolyaszövetség elnöke is közreműködött a vagyon megszerzésében.
Az asszonynak adminisztrációs költségei is voltak az örökség miatt svájci, magyar ügyvédek felé és az állítólag neki járó ingatlanok fenntartására. Ehhez kapott ismerősöktől pénzt, bár ő külön nem kérte.
Az ügyészség szerint a következő történt:
P. Mária tudta, hogy nincsen örökség, de ennek ígéretével összesen 780 millió forintot kért ismerősöktől, megkárosítva őket.
Azt a nyomozóknak tett vallomásában maga Kósa Lajos is elismerte, hogy járt P. Máriával svájci privátbankban, és azt is, hogy vannak olyan, közjegyzőnél hitelesített iratok, amelyek alapján ajándékot fogadott volna el az asszonytól, amennyiben valóban hozzájutna az ötmilliárd eurós örökséghez – amire azonban nem került sor. Kósa rendelkezési jogot kapott volna a vagyon felett is, hogy segítse azt jól felhasználni, államkötvények vásárlásával és magyarországi munkahelyteremtést biztosító beruházással. P. Mária szerint Kósa ehhez őt az akkor az FHB-t birtokló Spéder Zoltánhoz is elvitte, akinek bankjában számlát nyitottak, amelyhez Kósa is hozzáférhetett volna. „A bankkártyám is Kósa Lajosnál volt” – mondta erről a tárgyalás első napján az 57 éves csengeri asszony.
„Nem vagyok buta, de nem vagyok jártas a jogban. Négy éve még sms-t írni sem tudtam”
– mondta a keddi tárgyalási napon a csaknem két éve előzetes letartóztatásban lévő nő, aki saját elmondása szerint 2008-ban még uborkát termesztett Csengeren, amikor elérte őt a hivatalos levél az örökségről. Ha az a vagyon valójában nincs, akkor őt is átverték, állítja, ő szándékosan biztosan nem tévesztett meg senkit, akiknek kárára a vád szerint 780 milliós csalást követett el, pénzt csikarva ki tőlük a busás megtérülés hamis ígéretével. Az asszony továbbra is bízik abban, hogy az örökség valós, amit ha ő esetleg életében már nem kaphat meg, gyerekei és unokái talán igen.
Túl sok ember mozgott az ügy körül
Bár az ügy egyetlen vádlottja P. Mária, egyelőre nem látszik, hogy a nyelveket nem beszélő asszony hogyan tudta megteremteni a milliárdos vagyon illúzióját, hogyan jutott jogi tartalmú, német és francia nyelvű levelekhez, és hogy miért foglalkoztak vele német és svájci ügyvédek, miért fogadták az UBS bankban és a svájci Saffra privátbankban, ahová az a Kósa Lajos is elkísérte, aki ma már csalásért büntetett szélhámosnak nevezi az asszonyt. Ha ez igaz, nem világos, mivel tartotta fenn az egykor polgármesteri, Fidesz-frakcióvezetői, majd tárca nélküli miniszteri posztot is betöltő politikus érdeklődését P. Mária több mint hat éven át.
Kósa – aki a DK-t sejti a csengeri nő vallomása mögött – tagadja, hogy bármit kapott volna az asszonytól, és azt is, hogy bárhová utazott volna vele. Ez technikailag igaz, hiszen nem maga az utazás az állítás, hanem az, hogy Svájcban találkoztak, amit a nyomozóknak adott nyilatkozatában Kósa elismert. A bíróság előtt a fideszes politikus egyelőre nem jelent meg, a védelem által kért meghallgatásáról a bíróság később dönt.
Családjával és egy olimpiai bajnokkal közösen is volt Kósa olyan csengeri rendezvényen, amelyet P. Mária finanszírozott – az asszony elmondása szerint néha jöttek Németországból futár útján készpénzben nagyobb összegek, amelyeket egy bevásárlóközpont pénzváltójában váltott forintra.
Ötmilliárd forint a számlán
P. Mária eddigi nyilatkozataihoz képest új elem, hogy állítása szerint a számláján egy időre ötmilliárd forintnyi euró jelent meg, amit a Deutsche Bank végül visszavont, mondván, egyelőre nem volt jogszerű az átutalása. Ennek azonban nincsen nyoma, a nyomozati anyagban sincsen benne, pedig ennek igazolása kulcsfontosságú lenne.
Ebből azonban egy-kétszázmilliót P. Mária levett, 50 milliót adott is belőle egy segítőjének még 2009-ben. A hagyatékkal kapcsolatos papírokban segédkező ügyvéd azután hozta őt össze a fideszes vonallal, amikor a pénzt visszavonta a bank, állítja.
De P. Mária szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozóiroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Azzal is érvel, hogy ha pozíciói ellenére Kósa sem tudta eldönteni, hogy valós-e az örökség, neki honnan kellene tudnia. Ha nincs örökség, ő éppúgy megtévesztett áldozat, mint mindenki más. Egyébként is sokaknak adott ő maga is pénzt azok közül, akik ma – a rendőrség megkeresésére – sértettnek mondják magukat. Van közöttük rendőr, orvos, ügyvéd. Kósa nem, mert ő nem adott pénzt.
„Miért fogadták el a nagy ajándékok ígéretét? Miért akarta Kósa kezelni a vagyont Magyarországon és külföldön, ha azt mondja, hogy tudta, hogy nincsen? Miért járt annyit Csengerre, hozzánk is, ballagásra, születésnapra és sorolhatnám. Miért nem járt korábban Csengerbe ennyit?” – kérdezte a nyíregyházi bv-intézetből online bejelentkező P. Mária.
A 2013-as februári bálba is elment Kósa a feleségével, gyerekével, egy olimpiai bajnoknővel és Orendi Mihállyal, aki összehozta őt Kósával. „Minden költséget mi álltunk, soha semmit sem fizetett egyikőjük sem, nemhogy ajándékot, adományt adtak volna, ásványvizet se vettek maguknak. Az ő nevükben is én fizettem az iskolának. Én adtam át a meghívót, az iskola nekik küldött köszönőlevelet az adományokért”
– emlékezett vissza P. Mária, aki azt mondta, az örökségből egy német alapítványon keresztül kapott pénzt, amit a helyi iskolára, kollégiumra fordított, és egy Makovecz-szoborra. Az összeg ötmillió forint felett volt, bár az alap egy idő után megszűnt, így az adomány egy részét P. Mária más forrásból pótolta – részben a néha euróval megjelenő futár révén.
Német miniszterek a csengeri asszonnyal
A történetnek csak furcsa részei vannak, de a legváratlanabb bennük az az állítás, amely szerint P. Máriával együtt megjelent egy budapesti közjegyzőirodában a 2016-ban elhunyt német külügyminiszter, Guido Westerwelle és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – jelenleg a Bundestag elnöke. Mindketten még miniszteri pozíciójuk idején jöttek állítólag Budapestre, hogy egy közjegyzői irat aláírásánál jelen legyenek.
A védelem nem kereste meg Schäublét, akinek lánya is tartotta a kapcsolatot az örökösnővel – legalábbis P. Mária elmondása szerint. Szerinte mind Anna Schäuble, mind az apja beszél magyarul. P. Mária ügyvédje, Helmeczy László szerint az ügyészségnek kellene megkeresnie az érintetteket, ha úgy vélik, ez az állítás nem igaz.
Az ügyészség megkeresésünkre azt írta, „a nyomozás során a gyanúsított többször hivatkozott Wolfgang Schäuble és Guido Westerwelle német politikusokra. Ezek a politikusok ugyanakkor soha semmilyen közjegyzői okiratot nem írtak alá a gyanúsított részére, nevük kizárólag olyan levelekben szerepel, amelyeken nincs aláírás, éppen ezért a valódiságuk is kérdéses. A fentiekre tekintettel nem volt szükség arra, hogy az említett két politikust tanúként hallgassák ki az ügyben.”
Egy másik ügyvéd szabadlábat ígért Kósáért cserébe
Az ügyészség szerint fennáll a szökés veszélye, így a csengeri örökösnő három éve bizonyos fokú őrizetben, 23 hónapja bv-intézetben van. Egy időben P. Mária ügyvédet váltott. Mint a tárgyaláson elmondta, az előző ügyvédje azt javasolta, hogy vonja vissza a Kósára vonatkozó vallomását, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végéig. Ezt megtette az asszony, az ígéretet azonban nem sikerült beváltania.
Frissítés!
Cikkünkben korábban névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
A csengeri örökösnő azt is mondta, hogy nem a mostani ügyvédje, Helmeczy László indíttatására vallott Kósára. Helmeczyről tudni kell, hogy a Fidesz tagja, sőt, 1997–1999 között a párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke is. A Fideszből 2001-ben lépett ki. Kósa a DK politikusának mondta. Az ügyvéd ugyanis a Fidesszel való szakítása után – miközben elmondása szerint sok vitája volt Kósával az M3 nyomvonala körül – a Centrum Párt alapító tagja volt, 2014-ben az Együtt–PM jelöltje lett, most pedig az előválasztáson a DK egyik jelöltjeként indul. Az azonban szerinte eleve nem lehet igaz, hogy az ő indíttatására vallott volna P. Mária Kósára, ugyanis ez már Svájcban megtörtént, amikor Helmeczy még nem volt ügyvédje. (Svájcban 2018-ban tett vallomást P. Mária, amikor nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene a magyar hatóság.)
Amennyiben a hagyaték valójában nem létezik, nem világos, ki vagy kik állhatnak mögötte, de az bizonyos, hogy nagyon sokan forgolódtak körülötte, és meglepően sokáig ahhoz képest, hogy most egyszerűen szélhámosnak nevezik az asszonyt.
P. Mária elmondása szerint jelenleg névházasságban él egy vállalkozóval, akitől az örökségből meg kívánta venni a csődbe ment Pólus Hotelt. A férfinak így bizonyosan nem kell bíróság előtt vallomást tennie. A kérdéseket az is súlyosbítja, hogy P. Mária első férje, Sz. Gábor az örökség körüli botrány kirobbanásakor – miután gondoskodott néhány irat nyilvánosságra hozataláról – öngyilkos lett. Egy évvel később meghalt P. Mária egyik fia is. Hivatalosan itt is öngyilkosságot állapítottak meg.
– kérdezte vallomásában P. Mária.
A tervekkel ellentétben, a per elhúzódása miatt, kedden nem került sor az első tanúk meghallgatására és az ügyészi kérdésekre sem, folytatás május 18-án várható.
Partnereinktől
|
Ha a vád megáll, érthetetlen, hogyan vert át mindenkit a csengeri örökösnő
|
A tárgyalás második napján sem tisztult a kép a csengeri örökösnőként ismertté vált P. Mária ügyében. A csalással vádolt asszony szerint van örökség, de ha nincs, akkor ő is áldozat. Az biztos, hogy éveken át kapott hivatalosnak látszó papírokat, amelyekről éveken át nem mondta sem ügyvéd, sem a rajta keresztül bevont Kósa Lajos, hogy azok valótlanok lennének. Az előzetesben lévő nő továbbra is hisz az örökségben, amelyből állítólag ötmilliárd forint egy időre a számláján is megfordult, de a kivonatok eltűntek. Ahogyan a nyomozati iratokból azok a papírok is, amelyek a csalás vádjával kapcsolatban még 2015-ben születtek, amikor bűncselekmény hiányában az ügy egyszer már lezárult.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/04/csengeri-orokosno-kosa-lajos-targyalas
|
2021-05-04 17:04:41
| true | null | null |
Telex
|
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) eladta tihanyi újságíró-üdülőjét. 2021. január 9-én a küldöttgyűlés mintegy kilencórás vita után döntött az üdülő értékesítéséről. A testület 21 igen, 13 nem és 4 tartózkodó szavazattal meghozott határozata alapján a szövetség a liciten a legmagasabb ajánlatot adó pályázóval kötött szerződést – olvasható a MÚOSZ oldalán. A licitről a media1.hu is beszámolt.
A liciten a DT. Invest Kft. tette a legmagasabb ajánlatot, ami 900 millió forint volt (az üdülőre, azaz a 612 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 625 millió Ft, a strandra, azaz a 570/1 hrsz. alatti ingatlanra eső vételár: 275 millió Ft volt). A liciten indult még a CD Service Kft., a cég 885 millió forintot ajánlott. A CD Service Kft. végső tulajdonosai: a Vajna-kaszinókat továbbvivő Garancsi István, Csányi Sándor OTP-elnök és Hernádi Zsolt MOL-főnök. A strandot korábban bérlő, Vitorlázó Gyermekekért Egyesület pedig 880 millió forintos ajánlatot tett.
A helyi forrásunk szerint a CD számára azért lehetett fontos az ingatlan, mert nemcsak a strand, de a már meglévő bejárat is jól jött volna a kastélyszálló számára.
Az újságíró-strand mellett épül jelentős állami támogatással a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája. A három magyar milliárdos 8,6 milliárd forint támogatást kapott, az értékes Balaton-parti telken felújítják a kastélyszállót, egy új hotelt és több szállásépületet húznak fel.
Állami támogatással épül luxusszálló Tihanyban, a szupergazdagok cége több tucat fát vághat ki
A polgármester a vészhelyzet ideje alatt kiemelt fejlesztési területté kívánja nyilvánítani a területet, ahol a Csányi-Hernádi-Garancsi trió épít szállodát. A beruházás során felújítják Habsburg József főherceg nyári rezidenciáját, de a telken új szállodaépületeket is terveznek. Az építkezés nagy valószínűséggel érinteni fogja a telek ősfás, ligetes részét.
Erdélyi milliárdos cége nyert
A cégadatbázis szerint a DT. Invest Kft.-t 2000-ben alapították, a cég székhelye Budapesten van, a fióktelepe pedig Szolnokon. A kft. Mudura Sándor tulajdona a budapesti Crown Holding Kft.-n keresztül.
A család a kilencvenes években azt követően vált ismertté Romániában, hogy idősebb Mudura Sándor elsőként kezdte értékesíteni hazai piacon a Ferrero termékeit. Idősebb Mudura Sándor neve a Kulcsár-ügy kapcsán is felbukkant. 2019-ben a Mudura család vagyona felfért a Capital Románia 300 leggazdagabb emberét bemutató listájára, ahol az 55. helyet foglalták el. Ifjabb Mudura Sándor édesapja halála után vette át a család tulajdonában levő vállalatok vezetését.
A CD jelezte, hogy levágják a MÚOSZ-t a közművekről
Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke az egyik posztjában azt írta, hogy „2019 kora tavaszán, amikor még szó sem volt eladásról, jött el hozzánk a CD két vezetője, hogy jelezzék: le fognak vágni minket a közművekről. Én erről azonnal beszámoltam a küldöttgyűlésnek, jelezve a kockázatot. Az összes többi vevőjelölt is tárgyalt a közműproblémáról a CD-vel is, meg velünk is”.
Megkérdeztük az elnököt, hogy ez a bejelentés szerinte tekinthető-e nyomásgyakorlásnak, annak fényében, hogy a szomszéd később indult az árverésen.
„Nem érzékeltük nyomásgyakorlásnak. Akkor az eladás még csak egy nagyon távoli lehetőség volt, abban a szezonban még nyitva volt az üdülő.
Ha nyomást akartak volna gyakorolni ránk, akkor ellehetetleníthették volna a 2019-es szezonunkat.
Mi erről a kilátásról az összes pályázót tárgyszerűen tájékoztattuk, a részletes kiírásban és a szerződéstervezetekben is szerepelt. Tudjuk, hogy a vevőjelöltek maguk is tájékozódtak róla a CD-nél. Ez egy olyan körülmény volt, amellyel számolni kellett, de nem ez volt a meghatározó. A liciten valóban a CD is részt vett, de egy ponton túl nem licitált (előre jelezték, hogy így lesz, csak egy bizonyos határig érdekli őket)” – mondta Hargitai Miklós.
Kerestük a két érintett céget (a DT. Invest Kft.-t és a CDHT Hotel Projekt Kft.-t), hogy a jövőben terveznek-e valamilyen együttműködést és hogy sikerült-e rendbetenniük a közműproblémát. Szerettük volna megtudni, hogy mi a terve Mudura Sándor cégének a stranddal, de a kérdéseinkre nem kaptunk választ.
Letarolnák Tihanyban a Balaton-partot egy medencés luxusszálló miatt
Tihanyban már a mocsár sincs biztonságban a beruházóktól: a tihanyi önkormányzat egy lápos, fákkal borított területet is beáldozott a profit érdekében. A Balaton-parti ingatlant 746 millió forintért értékesítette.
Mindig veszteséges volt
Az üdülő eladása igencsak megosztotta a MÚOSZ testületét. A vita után Keleti Éva tiszteletbeli elnök, Gönczi Mária alelnök, valamint Danó Anna és Kleer László elnökségi tagok lemondtak elnökségi tisztségükről – tagsági viszonyukat, küldötti mandátumukat ugyanakkor Danó Anna kivételével megtartották. Danó Anna a lemondó levelében azt írta, „alapvetően nem értek egyet az üdülő eladásával. Azt gondolom, hogy egy súlyos gazdasági krízis közepén megszabadulni egy, az értékét megőrző, sőt, növeli képes vagyontárgytól, több mint hiba”. A levél itt olvasható.
Hargitai Miklós lapunknak elmondta, hogy az üdülő a MÚOSZ-tagság egy része számára érzelmi kérdés – vannak, akik családok generációi óta oda járnak nyaralni –, másoknak gazdasági ügy vagy éppen teljességgel érdektelen.
Hargitai szerint a tihanyi üdülőt az elmúlt évek átlagában a tagok 3-5%-a vette igénybe, miközben a fenntartását a teljes tagság finanszírozta a tagdíjakból.
Az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy a tihanyi üdülő történetének a 2018-as nyár volt a csúcsszezonja a kihasználtságot (és a bevételt) tekintve, de az üdülő abban az évben is veszteséges volt, vagyis a szükséges ráfordításokat és az amortizációt a bevétel nem tudta ellensúlyozni.
Hargitai szerint ez így volt minden korábbi évben is, az üdülő sosem termelt annyi bevételt, hogy abból például felújítási alapot lehetett volna képezni, könyvelési értelemben mindig veszteséges volt.
„Hogy Tihany veszteséges, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell, az minden évben szerepel az éves beszámolóhoz csatolt ellenőrző bizottsági jelentésben. A küldöttgyűlésen – amelynek az ingatlannal kapcsolatos döntések a kizárólagos jogkörébe tartoznak – az az álláspont került többségbe, hogy ezt a terhet nem tudjuk tovább vállalni.
Négy év alatt többféle működtetési formát kipróbáltunk, pl. a Booking.com-on keresztüli foglalást is, amelynek következtében 90% fölé ment a foglalás. Ezt az üdülőt ennyi szobával, az ingatlan jellegéből adódó magas költségekkel (nagyon drága a téli temperáló fűtés, mozog a talaj, repednek a falak, a vezetékek stb.) nem lehet gazdaságosan üzemeltetni ”– mondta a MÚOSZ elnöke.
A helyszín piaci értékét ugyanakkor jól érzékelteti, hogy Tihanyban már a vízparttal nem rendelkező zártkerti részen is rengeteg mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót és víztározóként engedélyezett úszómedencét építenek, amiről tavaly drónfelvétellel is beszámoltunk.
Luxusvillák, medencék, óriásdaru a védett területen – így épül be a Tihanyi-félsziget
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A MÚOSZ volt strandja a Balaton-parton. (Fotó: MÚOSZ/muosz.hu)
|
Erdélyi milliárdos vette meg 900 millió forintért a MÚOSZ tihanyi üdülőjét és strandját
|
Az értékes Balaton-parti ingatlanokra hárman is licitáltak, de 900 milliós ajánlattal a Mudura Sándorhoz köthető DT. Invest Kft. lett a nyertes. Az újságíró-strand mellett épül, jelentős állami támogatással, a Csányi-Hernádi-Garancsi trió (CDHT Hotel Projekt Kft.) szállodája, a CD Service Kft. azonban alulmaradt a liciten. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint az üdülő évek óta veszteséges volt.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/04/erdelyi-milliardos-vette-meg-900-millio-forintert-a-muosz-tihanyi-udulojet-es-strandjat/
|
2021-05-04 17:06:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Márciusban már beszámoltunk az aligai magaspart alatti szűk partszakaszon, családi házak tőszomszédságában építeni vágyott, kilencvenkét lakásos társasház-óriás tervéről, ami a kormánytól kapott, nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően erősen túlépített, a partszakasz képét döntően befolyásoló monstrumként valósulhatott volna meg.
Az önkormányzat által a területen meghatározott maximális épületmagasság több mint kétszeresét (8 helyett 16,5 méter), jóval nagyobb beépítési arányt, illetve
a kötelezően megtartandó parti sétány, illetve a közhasználatú strand megszüntetését mutató tervek zöld utat kaptak a Somogy Megyei Kormányhivataltól, így félő volt, hogy a munkák már idén megindulhatnak, megállításukra pedig nincs semmi esély.
Másfél héttel később a kormány azonban meghátrált: törölték a telekre kiszabott, engedékeny szabályokat, március 26-án pedig a Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyt, melynek fenntartását a térség fideszes országgyűlési képviselője, Witzmann Mihály sem támogatta.
Az ügyről most újabb részletek derültek ki – tudtuk meg a környéken élő lakók egyikétől, illetve az őket képviselő Dr. Bihary Tibortól, a Bihary, Balassa & Partners ügyvédi iroda vezetőjétől.
Miután a Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyt, az építésügyi hatóság kénytelen megismételni az eljárást, hiszen a korábbi folyamatot lezáró határozat helyett feltétlenül hoznia kell egy másikat.
A Kormányhivatal ezt követően elismerte,
hogy az környező utcák tizenöt ingatlantulajdonosának is van joga az iratokba való betekintésre,pedig korábban még azon az állásponton voltak, hogy a fejlesztéssel egyedüliként határos telek a Balaton medre, így mindössze a vízügyi hatóságnak van joga megismerni a részleteket.
Bihary állítása szerint ez azonban még nem jelentette azt, hogy a hatóság azonnal segítőkésszé is vált volna: nem, vagy csak megkésve válaszolt, nem volt hajlandó elektronikus hozzáférést biztosítani, a személyes iratbetekintésről pedig kiderült, hogy a vírushelyzet miatt nem megoldható.A fejlesztés közvetlen környezetében élők így hiába kértek időpontot az erre kijelölt ügyintézőtől (aki sem időpontot, sem tájékoztatást nem adott a megváltozott szabályokról), és hiába utaztak el az illetékes Kaposvári Kormányhivatal épületéhez, a kapun már nem léphettek át.
Végül több részletben ugyan, de hozzáfértek az engedélyezési tervdokumentációhoz, aminek tanulmányozása után beadvánnyal fordultak a hatósághoz. Ennek főbb pontjai a következők:
a projektet kiemelt jelentőségű beruházássá emelő kormányrendelet szerint a telken szállodafejlesztésnek kellene zajlania, ehelyett azonban az építtető egy 92 lakásos társasházra szerzett engedélyt, ami a kiemelés által adott tágabb határok közt jöhetett volna létre – ennek azonban nincs jogalapja, hiszen az építtetőnek és a hatóságnak is a helyi szabályzathoz kellett volna tartania magát
az építtető túllépte a kormányrendelet által lehetővé tett maximális beépíthetőséget, ezt pedig a Miniszterelnökség az építési engedélyt megsemmisítő határozata is megállapította
a parkolóhelyek száma sem stimmel: az épületben a tervdokumentáció szerint csak egy 20 négyzetméteres zárt térben kaptak volna helyet asztalok, így mindössze négy (!) parkolóhelyre lett volna szükség. A látványtervek vizsgálatával fény derült arra, hogy az asztalok jóval nagyobb területet foglalnának el, így hatvannégy autó parkolását kellene lehetővé tenni, amiknek a jelenlegi tervek szerint csak a környező szűk utcákban jutna hely
a tűzvédelmi hatóság komoly, gyakorlatilag egy teljes épületszint újratervezését igénylő hibát talált a tervekben, megelégedtek azonban azzal, hogy az építtető a kivitelezés során gondoskodik majd ennek megoldásáról
a tervdokumentáció nem foglalkozik a felszín alatti vizekkel, pedig a magas löszfalon átszivárgó víz elvezetése, lletve a talajvízszint kezelése fontos probléma, hiszen a jelenlegi tervek miatt az új épület, illetve a környéken élők otthonainak falai is vizesedni kezdenének
a tervdokumentáció nem tartalmazza a kötelezően elkészítendő benapozási tervet, pedig a túlméretezett épület árnyékot vetne a közvetlen környezetében lévő családi házakra
A dokumentumtól a környező telektulajdonosok azt remélik, hogy segít abban, hogy az építési hatóság elutasítsa a kérelmet, így
az építtető rákényszerül majd arra, hogy a helyi építési szabályzat által megszabott határok betartásával, környezetébe illő épületet tervezzen.
Kérdéseinkkel megkerestük az ingatlan tulajdonosát, az Archibald Kft.-t, ám eddig nem válaszoltak a kérdéseinkre. Amennyiben kérdéseinkre választ kapnánk, azokkal frissítjük a cikket.
|
Az építési szabályokat áthágva építettek volna társasházat kormányközeli körök a Balaton partján
|
A Miniszterelnökség megsemmisítette az építési engedélyüket, a veszély azonban nem hárult el teljesen.
| null | 1 |
https://24.hu/kultura/2021/05/03/balatonvilagos-tarsashaz-kormanyhivatal-archibald-ingatlanhasznosito-bihary-tibor/
|
2021-05-03 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Gulyás Márton és a Partizán újabb, négyrészes dokumentumfilmet készített a magyar rablópártokról és a voksbizniszről. Ezek a részek hamarosan láthatóak lesznek, de a 24.hu előzetesen megtekinthette őket, és ez alapján mondjuk: nem érdemes kihagyni ezt a megdöbbentő és súlyos tényfeltáró anyagot, amely főleg arccal, névvel vállalt vallomásokra támaszkodik.
Kikről van szó?
Rabló-, vagy megengedőbb nevükön kamupártoknak nevezik azokat a szervezeteket, amelyek csak azért jönnek létre, hogy az államháztartást minél jobban lehúzzák a választásra jogosult jelöltek és pártok amúgy törvényes támogatását kihasználva. Ezért cserébe csak különböző kamu-, és hamisított áligazolásokat kell „kiállítani”, és ez a minimális szűrőrendszerrel ellátott pénzszerzési lehetőség pedig lassan egy évtizede csalók és szélhámosok széles körét vonzotta. Köztük is kiemelkedő szereplők lettek Seres Mária és férje, Stekler Ottó, akiknek tevékenységével Gulyásék ezúttal az első két részben foglalkoznak, a második kettőben pedig a magyar-ukrán határmenti voksturizmusról látunk lesújtó riportot.
Előzményként érdemes felidézni, hogy a múlt nyáron vádat emeltek Seres és férje ellen. Az eljáró ügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolta meg 2020 júliusában a házaspárt, és velük szemben börtönbüntetés kiszabását indítványozta. A vád szerint Seresék és bűntársaik összesen 117 millió forintot tulajdonítottak el a 2014-es kampányra kapott állami támogatásból. Megjegyzendő, hogy eddig csak előzetes tárgyalásokat tartottak az ügyben.
A Partizán két évvel ezelőtt már forgatott Seresék kiterjedt tevékenységéről. Seres Mária és férje, Stekler Ottó – írtuk akkor – „az elmúlt két választás során kétmilliárd forintnál is több állami támogatást tüntethetett el nyom nélkül a hozzájuk kötődő hat különböző kamupárton keresztül. Ezek a pártok semmilyen tevékenységet nem végeznek, valahogy mégis mindig össze tudták szedni az aláírásokat az induláshoz. A megfejtés Gulyásék szerint ott van, hogy Seres nem semmisítette meg a 2006-os népszavazás aláírásait, hanem azóta is azokat használja a kamupártok regisztrációjához.”
Pénzosztás hátul
A mostani új film olyan forrásokkal készített interjúkat, akik részt vettek Seresék SMS nevű kamupártjának 2014-es kampányában (jelöltként, vagy háttéremberként), és az ott tapasztaltakról számolnak be. Többek közt
zacskóból történő pénzosztásról,
az állami támogatás „okosba történő” eltankolásáról,
és főleg aláírás-hamisításról.
Mindenki egyesével bevonulhatott egy hátsó irodába, ahol sparos papírzacskóból, aki lemondott a kampánytámogatásról, az mindenki kapott 500 ezer forint készpénzt a kampányának a fedezésére
– mondja a film egyik forrása, amiből az következik, hogy Stekler Ottóék a maradék félmilliót (egy jelölt ugyanis egymilliót kap a törvény szerint) megtartották. Elhangzott az is, hogy a kampányanyagokat egy kijelölt cégtől kellett megrendelni, de a riportban megszólalók szerint erről nem kaptak számlát.
A különböző aláírás-hamisítási tevékenységről is részletesen beszámol a film. Többen beszélnek arról, hogy a Seres-párthoz köthető VIII. kerületi ingatlanban volt, hogy egytucat ember „írogatta” (azaz másolta) az induláshoz szükséges ajánlóíveket, a megszólalók közül többen elismerik, hogy ők maguk is csináltak ilyet.
Az utolsó napon, amikor le kellett adni, akkor Stekler Ottó maga is irkálta át ezeket a lapokat, hogy meglegyen annyi
– mondja egy forrás.
Elhangzik az is:
Beszéltünk is egymást közt, hogy mi ezért éveket kaphatunk, meg hogy ez mekkora hamisítás.
Erre azonban az volt a válasz, hogy nyugodjunk meg, megvannak erre az Ottó kapcsolatai, senki nem ütheti meg a bokáját.
Szövevényes cégbirodalom
A nyilatkozók elbeszéléséből az derül ki, hogy azokból az adatbázisokból dolgoztak, amelyeket korábbi választások során Seres Mária felhasznált, de az SMS párt ajánlóíveit pénzért értékesítették a párt aktivistái, vagy a párt vezetősége más pártok aktivitási számára – derül ki a Partizán friss anyagából.
Seresék körül egy szövevényes cégbirodalom is feltűnik, (ezt is részletesen bemutatja a Partizán), és beszédes az a személyi kapcsolatrendszer is, amely szintén bemutatásra kerül Steklerék kapcsán. Tomcat, Szepessy Zsolt, korábbi monoki polgármester, a kamupártok környékén szintén föltűnő Gödény György, de a volt MSZP-s képviselő Zuschlag János is megjelenik. Utóbbival kapcsolatban az a legérdekesebb mozzanat, hogy a filmben bemutatnak egy lehallgatási jegyzőkönyvet, amiben a kamupárt-ügyben újra mozgolódó, beazonosítható Zuschlag azt mondja 2018-ban:
Én ráírtam a négy évvel ezelőtti kapcsolatomra, aki a Rogán ügyvédje, de nem válaszolt.
Hogy pontosan ki volt ez a személy, az nem derül ki, a nyomozati jegyzőkönyvben azonban ez a közlés szerepel.
A Partizán az újabb rablópártos dokumentumfilmjének prológját tegnap már közzétette.
|
Seres Máriáék kamupártjában ipari mennyiségben hamisítottak, és zacskóból osztották a pénzt
|
Gulyás Márton és a Partizán újabb, négyrészes dokumentumfilmet készített a magyar rablópártokról és a voksbizniszről. Ezek a részek hamarosan láthatóak lesznek, de a 24.hu előzetesen megtekinthette őket, és ez alapján mondjuk: nem érdemes kihagyni ezt a megdöbbentő és súlyos tényfeltáró anyagot, amely főleg arccal, névvel vállalt vallomásokra támaszkodik.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/04/seres-maria-rablopart-hamisitas-csalas-partizan-fidesz-rogan/
|
2021-05-04 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Bő másfél éve, hogy felfigyeltünk egy 1,1 milliárd forintos egybeesésre. Budapest XXII. kerülete, Budafok-Tétény önkormányzata úgy halmozta el útépítési projektekkel a Nova Bau Hungary Kft.-t, hogy az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodájának vezetője és a nyertes cég ügyvezető-tulajdonosa régóta közelről ismerik egymást, több éven át cégtársak voltak, ráadásul rokoni kapcsolatban is állnak (a cégtulajdonos, Novák Zoltán Nándor az irodavezető, Wohner Zsolt felesége testvérének a fia). Az önkormányzat a 2019 őszi választások előtt beindított projektben ráadásul egy trükköt is bevetett, részekre bontotta a közel 40 útszakaszt érintő építkezési programot, így pedig egyenként nem érte el az építkezési projektek becsült értéke a 300 millió forintot, ezzel pedig lehetővé vált, hogy ne indulhasson bárki a versenyben, hanem csak kiválasztott cégeket hívjanak meg. Ez után nyerte el a legnagyobb összegben a munkákat a Nova Bau Hungary Kft.
A cég életében ez hatalmas megbízásnak számít, nem is csoda, hogy a 2019-es évet rekorddal zárta, a másfél milliárd forintos forgalomhoz közel 230 millió forintos adózott eredmény társult. Ebből 180 millió forintot ki is szedett osztalékként a cégtulajdonos. Tavaly pedig történetének második legjobb évét zárta a vállalat, bő 600 milliós árbevétel mellett 140 milliós profit jött össze. Ebből pedig 130 millió forintot vesz ki osztalékként Novák.
Cikkünk megjelenése után a Transparency International a Közbeszerzési Hatósághoz fordult, a folyamat végén aztán a Közbeszerzési Döntőbizottság is talált hibát az eljárásban. Határozatuk szerint az ajánlatkérő súlyos jogsértést követett el azzal, hogy
figyelmen kívül hagyta a közpénzekkel való felelős gazdálkodás egyik alapvető rendelkezésének számító részekre bontás tilalmát, és az ezzel szoros összefüggésben álló egybeszámítási kötelezettséget.
Ezért 3 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra. (A cégre nem.)
A fideszes polgármester, Karsay Ferenc vezette önkormányzat nem nyugodott bele a büntetésbe, fellebbezett, a bíróság pedig új eljárás lefolytatására utasította a Közbeszerzési Döntőbizottságot. Karsay a Facebook-oldalán is felemlegette, hogy korábban ellenzéki sivalkodás zajlott az ügyben.
Csakhogy a megismételt eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság újra megbüntette az önkormányzatot, lényegében hasonló indoklással, mint az első eljárásban. Igaz, ezúttal 2 millió forintos bírságot szabott ki az önkormányzatra.
Megkerestük a városvezetést, elfogadja-e a határozatot, azt válaszolták, ezt a döntést sem hagyják annyiban, ám a bíróság még nem hozott ítéletet.
Mindenesetre az önkormányzatot nemrég egy másik közbeszerzésnél is megbüntették. 2020 őszén írt ki pályázatot a kerület, hogy a polgármesteri hivatalba és más önkormányzati intézményekhez recepcióst, portást találjanak. A nyertesként kihirdetett cég ajánlatát azonban a második legjobb ajánlatot benyújtó vállalkozás megtámadta, az önkormányzat pedig elfogadta az érvelést, mondván, a nyertesként kihozott cég pályázata mégis érvénytelen. Ezután a harmadik legjobb pályázatot benyújtó cég is panaszt nyújtott be, mivel szerintük az újonnan befutott cég pályázata sem megfelelő. Az önkormányzat elutasította a panaszt, de ez az ügy is a közbeszerzési hatóság elé került. A döntőbizottság helyt adott a panasznak, és megállapította, hogy az önkormányzat nem megfelelően vizsgálta meg az ajánlatokat, és ezzel megsértette a közbeszerzési törvényt. A mulasztás miatt 2 millió forint bírságra, továbbá 438 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezte az önkormányzatot – olvasható a kerületi ellenzék Facebook-bejegyzésében.
|
Újra megbüntették a trükköző önkormányzatot, amely nem hagyta annyiban a bírságot
|
Budafok-Tétényben az útfelújítási projekt legnagyobb részét a városfejlesztési iroda vezetője volt cégtársának (egyúttal rokonának) a cége kapta.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/05/budafok-teteny-onkormanyzat-kozbeszerzes-birsag-buntetes-utepites-nova-bau-wohner-zsolt-karsay-ferenc-toth-endre/
|
2021-05-05 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter
az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Az említett kormányhatározatból egyébként az is kiderül, hogy a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztost bízzák meg a projekt felügyeletével. A közelmúltban maga Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt arról az Indexnek, hogy ebbéli kormánybiztosi minőségében milyen feladatai és tervei vannak a kínai egyetemet illetően.
A friss kormányhatározat előírja a miniszter számára, hogy azonnal intézkedjen „a Budapest Diákváros projekt felelősének személyében történt személyi változáshoz igazodó jogutódlás jogszabályi feltételeinek megteremtése érdekében”. Erre vélhetően azért van szükség, mert az új társaság vezetője nem a kormánybiztosi pozícióval megbízott miniszter lesz.
A határozat kitér arra is, hogy a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sporteseményekért felelős kormánybiztos, azaz Fürjes Balázs Palkovics László bevonásával gondoskodjon a Budapest Diákváros projekthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek, valamint a jelenleg elérhető tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek átadásáról. A Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, az új Csepeli Közpark, a Dunai Evezősközpont fejlesztését, valamint az ezekhez kapcsolódó városfejlesztési feladatokat, így az új Duna-híd, a kapcsolódó Fehérvári–Gyömrői út közti közlekedési projekteket, továbbá a H6 és H7 HÉV-vonalak fejlesztését nem érinti a változás. Ezeket továbbra is Fürjes Balázs és Gulyás Gergely felügyeli.
Kérdéseinkkel megkerestük az innovációs tárcát is, amint tisztázzák a részleteket, frissítjük cikkünket.
A kormányhatározat rendelkezik arról is, hogy Palkovics László és Máger Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter feladata lesz megalapítani 5 milló forintos jegyzett tőkével és mintegy 395 millió forintos tőketartalékkal a Budapest Diákváros projekt előkészítéséért és megvalósításáért felelős állami vállalatot, amint a pénzügyminiszter biztosítja az ehhez szükséges forrást.
Az új cég dolgát azzal is megkönnyíti az állam, hogy mentesíti az állami magasépítési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntés-előkészítési eljárásrend szabályai alól.
Ugyancsak fontos a határozat azon pontja is, amely leszögezi, hogy a kormány is egyetért azzal, hogy a Déli Városkapu Fejlesztési Program, a Budapesti Diákváros és a Fudan Hungary Egyetem létesítéséhez szükséges fejlesztési területeket kizárólag állami tulajdonú területeken jelöljék ki.
(Borítókép: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén Budapesten, a Nagyvásártelepen 2021. április 27-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
|
Több száz milliárddal megterheli az idei költségvetést a Fudan Egyetem
|
Nem vesztegeti az időt a kormány a Fudan Egyetem létrehozásával kapcsolatban: nagyjából egy héttel azt követően, hogy a kormány aláírta az intézmény létesítését célzó stratégiai megállapodást, a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban már elő is írták, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter AZONNAL TEREMTSEN ELŐ 400 MILLIÁRD FORINTOT A 2021-ES KÖLTSÉGVETÉSBEN az egyetem létesítéséért felelős, újonnan létrehozandó, teljes mértékben állami tulajdonú, zárt körű részvénytársaság számára.
Ugyanakkor a parlament által jelenleg is tárgyalt költségvetésitörvény-módosításban, amellyel a kormány a 2021-es büdzsét szeretné a valósághoz igazítani, még nyoma sem volt annak, hogy mekkora összeget igényel a Budapest Diákváros projekt, de főleg az annak részeként kezelt Fudan Egyetem létrehozása. Arról, hogy a Pénzügyminisztérium hogyan és milyen egyéb előirányzatok terhére rótt elvonással teremtené elő a szükséges összeget, kérdeztük a tárcát is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
| null | 1 |
https://index.hu/gazdasag/2021/05/05/tobb-szazmilliarddal-megterheli-az-idei-koltsegvetest-a-fudan-egyetem/
|
2021-05-05 16:19:00
| true | null | null |
Index
|
„Hogy lehet valaki ekkora ökör?” – így elégedetlenkedett nekünk Boldog István egyik volt középiskolai tanára, miután megtudta, hogy egykori diákja ellen hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt tavaly decemberben vádat emeltek, az ügyészség pedig hat évet kért rá. Az ügy kirobbanásáig a politikus nem tartozott az országosan túl ismert fideszes országgyűlési képviselők közé. Egy-egy megbotránkoztató parlamenti felszólalása után néha cikkeztek róla, de alapvetően az ismertsége főleg Jász-Nagykun-Szolnok megyére korlátozódott. Most viszont az ügyében induló tárgyalása miatt országosan ismertté válhat.
A portréhoz több olyan emberrel is beszéltünk, aki ismeri vagy korábban kapcsolatba került vele, de egyikük sem vállalta a nevét. Boldog Istvánt is megkerestük telefonon, ő azt kérte, hogy kérdéseinket levélben küldjük el, amikre pár órán belül aztán válaszolt is.
Nem lett szakbarbár
Boldog István 1966 novemberében született Törökszentmiklóson. Szülei elváltak, anyjával Kétpóra költözött, ahol a hetvenes évek környékén körülbelül kétezren laktak. Saját elmondása szerint apja 1956-ban Pécsnél harcolt a szovjet csapatok ellen. November környékén apja a megmaradt bajtársaival disszidálni készült, végül a határon visszafordult. Rövid időre börtönbe is került, majd a téesznél dolgozott. Boldog a Telexnek azt írta, az apja őt mindig arra nevelte, hogy ki kell állni a nemzet függetlenségéért és a kommunista diktatúrát meg kell dönteni. Amikor általános iskolásként azért lázadt, mert nem akart oroszul tanulni, felpofozták, mondta máshol. Apja múltja aztán nagyban meghatározta, Boldog hogy gondolkodik a magyarságról, nemzetről.
Volt kisdobos, úttörő, és tagja volt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek (KISZ) is. Ezeket úgy magyarázta, „abban az időszakban kötelező volt egy diáknak belépni, ha előre akart jutni a tanulmányaiban, de az a szellem mindig megvolt bennem, hogy miért vannak itt a szovjetek”.
1985-ben érettségizett mezőgazdasági gépszerelőként a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskolában (ma már Mezőtúri Református Kollégium). Volt tanára erre az időszakra úgy emlékezett vissza, Boldog jó diák volt, fegyelmezett, de közepes teljesítményű, társai közül nem emelkedett ki, viszont „talpraesetten csinálta a dolgát. Szépen beszélt, jó kiejtéssel, véleményt tudott formálni”, mondta a Telexnek. Nagy baráti társasága nem volt, de haverkodott Rácz Erikkel, azaz a későbbi Mr. Rickkel, a kilencvenes évek egyik gagyipop előadójával, Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár apjával. Boldognak jó kapcsolata volt a gyakorlati órák tanáraival. Volt, hogy szakmai vetélkedőn is részt vett, aminek volt elméleti meg gyakorlati része. Utóbbiban egyszerűen szántania kellett, bár volt tanára szerint itt sem teljesített „kiemelkedően”. Azon nem lepődött meg, hogy Boldogból végül politikus lett, mert bár akkoriban szakközépiskola voltak, „nem szakbarbárokat képeztünk”, a diákok erősen érdeklődtek a humán tárgyak iránt. Boldog egyébként azóta is visszajár a szalagavatókra.
Vonzotta a fiatalos lendület
Érettségi után aztán a Kétpóhoz tartozó pusztapói vonatállomásra került, váltókezelő, vagyis bakter lett belőle, utána pedig katona. Alig fél évvel a Fidesz megalakulása után, 1988 őszén huszonkét évesen és még katonaként jelentkezett hozzájuk, legalábbis feliratkozott egy listára a nagymarosi tüntetésen, de ezzel nem jutott be közéjük. Végül a leszerelése után, 1989-ben jelentkezett a szolnoki csoportba, írta a Telexnek. A Fideszbe lényegében az apja tanításai miatt jelentkezett, és mert „én úgy láttam, hogy a Fidesz fiatalos lendülete azt képviseli, amit én is”.
A Fidesz kezdetben magát liberálisnak, radikálisnak és alternatívnak határozta meg, Boldog szerint viszont ő nem foglalkozott „azzal a résszel, hogy liberális vagy más gondolkodás van. Egyszerűen egy kommunistaellenes párt volt, ami a fiatalos lendületével próbált tenni az akkori rendszer ellen, és a nemzet jövőjét kívánta szolgálni. Én akkor is nemzeti radikális, antikommunista ember voltam” – írta. 1990-ben alapított is egy fideszes csoportot otthonában, Kétpón.
Két évvel később már képviselő az önkormányzatban, 1994-ben, huszonnyolc évesen pedig a falu polgármestere lett, a szavazatok 45 százalékával. Egy idősebb helybéli nő például azért szavazott rá akkor, mert úgy gondolta, egy „fiatal, agilis” polgármestertől fejlődhet a falu. A helyiek arról beszéltek a Telexnek, hogy Boldog összefogta a fiatalokat, bulikat, diszkókat, koncerteket vagy akár disznóvágásokat szervezett nekik. Olyan is volt, hogy a fővárosba vitte őket tüntetésekre.
Többen mondták, hogy szívesen segített azoknak, akikkel jóban volt, ha bármilyen kéréssel hozzá fordultak, de néhány helyi arra is panaszkodott a Telexnek, hogy valójában a kezdetektől nem számítottak neki a kétpóiak, csak a saját bizalmi köre. Egy idő után sokan kikoptak Boldog eseményeiről, és csak a szűkebb köre járt ezekre. Ekkoriban még az első feleségével élt, akitől egy fia született, és aki a helyiek szerint jó hatással volt Boldogra.
Boldog látszólag fokozatosan lépegetett előre a ranglétrán. Hivatalos életrajza szerint 1998-ban a Jász-Nagykun-Megyei Önkormányzat képviselője lett tizenkét évre, két évig elnöke volt a kistérségi társulásnak, 2007-ben a Fidesz falusi tagozatának elnöke is lett, közben Kétpón újra meg újra megválasztották polgármesternek.
A kétpóiak szerint néha volt, hogy a falugyűlés közepén felugrott, hogy neki most fociedzésre kell mennie. Boldogról köztudott, hogy nagy focirajongó, máig aktívan focizik a kétpói csapatban és a parlamenti válogatottban is. Egy fociképességeire rálátó forrásunk szerint Boldog „egyébként szerény képességű focista volt, egy igazi lelkes, sokat brusztoló, jó fizikumú falusi favágónak mondanám”.
Időközben újraházasodott, és felhúzott egy házat, közvetlenül a polgármesteri hivatal mellett. Azóta is itt él második feleségével, és közös fiukkal, az előző házasságából született nagyobbik gyereke nem él velük.
Bomberdzseki és turul
A fideszes Boldog a 2000-es évek elején személyesen is kifejezetten jó kapcsolatot ápolt a környékbeli MIÉP-es, később jobbikos politikusokkal. Többek szerint stílusa, habitusa, a számára fontos külsőségek miatt nagyon sok szélsőségesebb szavazója is volt, és 2010-ben sok radikálisabb szavazót is maga mellé tudott állítani. „A sujtásos, atillás, bomberdzsekis, turulos dolog nála nem máz, nem szerep, halál komolyan gondolja, és ezekkel már önmagában vonzott olyan szavazókat is, akik hagyományosan nem Fidesz-szavazók voltak” – mondja egy forrásunk. Mások hozzátették, ebben az időszakban – 2010 előtt – Boldog olyan koszorúzós eseményeken, rendezvényeken is részt vett MIÉP-es, jobbikos politikusokkal, aktivistákkal, ahová mainstream fideszes biztosan nem ment volna el. És mint saját Facebook-posztjából is láthattuk, a vállaltan szélsőjobbos betyárseregesekkel is simán lejattolt, ha a környéken nyomtak fekve, de a falujába szervezett betyárételfőző fesztiválon is vállalta fideszes országgyűlési képviselőként, hogy a Magyar Gárda látja el hivatalosan az őrző-védő szolgálatot.
A frissen alakult Jobbikkal és annak vezetőségével is kifejezetten jó viszonyt ápolt. Egy jobbikos beszélgetőtársunk azt mondta, fel is merült a Jobbik vezetésében egy időben komolyabban, hogy Boldog Istvánt behúzzák a pártba.
Nem véletlen: Boldog az elsők között vette át fideszes polgármesterként a Jobbik által minden településnek ajándékba felajánlott árpádsávos zászlót 2007-ben. Miután a Jobbik „Árpád-napi” vonulásos demonstrációt tartott a várban, azt követelve, hogy a turulmadarat, a Szent Koronát és az árpádsávos zászlót vegyék törvényi védelem alá, a párt bejelentette, hogy azoknak a polgármestereknek, akik részéről erre van fogadókészség, ajándékba visznek egy-egy árpádsávos zászlót. Boldogban volt, és személyesen Vona Gábortól, a Jobbik akkori elnökétől vette át azt Kétpón, a színpadon, a betyárételfőző fesztiválon a színpadon. Az átadás a hivatalos programban is szerepelt mint fő attrakció, közvetlenül a fesztivált záró Kárpátia-koncert előtt. (Volt egyébként, ahol a testület arra kényszerítette a polgármestert, hogy adja vissza a zászlót a Jobbiknak, lásd Orosházán.)
Hogy tényleg felmerült-e a Jobbikban Boldog esetleges leigazolása, erről Vona Gábort is megkérdeztük. Vona a Telexnek azt mondta, egyáltalán nem zárja ki, hogy volt ilyen beszélgetés. Azt is megerősítette, hogy Boldog a 2010 előtti radikálisabb Jobbikkal kifejezetten szimpatizált, de „nem mi kerestük meg, hanem ő talált meg bennünket”. Sőt, példaként említette a saját emlékét, amikor Boldog személyesen hívta meg a kétpói fesztiváljára, és ott struccpörkölttel vendégelte meg mint VIP-vendéget. Ezután nem sokkal viszont megromlott Boldog viszonya a jobbikosokkal, és Vona szerint Boldog a parlamentben már kifejezetten azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akivel a kölcsönös tisztelet sem ment.
Boldog Istvánt is megkérdeztük erről, azt írta, soha nem merült fel benne, hogy csatlakozzon a Jobbikhoz. „Én minden nemzeti gondolkodású emberrel jó viszonyban voltam és vagyok a mai napig, aki a nemzetben, a nemzet felemelkedésében gondolkodik. A radikális gondolkodású emberek véleménye is számít, és lehet belőle tanulni. Anno a Jobbik is ilyen volt, de nem volt téma soha, hogy csatlakozzak hozzájuk. Igen, jóban voltam velük, de kimutatták a foga fehérjüket, és ma már Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat. Ez felháborító. Én maradtam olyan, amilyen voltam, a nemzetért küzdő, a nemzetben gondolkodó, jobboldali, olykor radikális politikus” – írta válaszában.
Amiben jobb- és baloldali forrásaink is egyetértettek, hogy Boldog számára a baloldal nagyjából egyenlő a kommunistával. A baloldali emberekkel szemben nagyon zárt, aki másképp gondolkodik, azokkal kategorikus. „Nem sok emberi kapcsolata volt a baloldaliakkal, de talán még beszélő viszonyban sincs velük, szerinte kommunista mind” – mondta egy ismerője.
Boldognak volt egy emlékezetes október 23-i ünnepi beszéde Mezőtúron, ami után helyben még azt is felvetette néhány képviselő, hogy ne mondhasson aktív képviselő a jövőben ünnepi beszédet a városi megemlékezésen, ezt végül azonban elvetették. Boldog itt arról beszélt, hogy a szüleink és őseink, Szent István álma is ugyanaz volt: egy szabad, független, nagy Magyarország, majd úgy folytatta: „nem voltak benne ebben az álomban a kommunista, szocialista hazaárulók, gyilkosok. Sem Kun Béla, sem Rákosi Mátyás, sem Kádár János, sem Gyurcsány Ferenc. Nem tévedés, amit mondtam. Ők mindannyian egy eszme, egy elv, egy cselekedet, egy párt fiai. Mert ne feledjük: a kommunista el nem vész, csak átalakul”, majd kicsivel később megtoldotta: „Rákosi és elvtársai a földjét és az életét vette el az embereknek, Gyurcsány és bandája a nyugdíját, a fizetését és az ifjúság jövőjét”.
Beszéde végén pedig azt mondta: „nincs bocsánat 2006. október 23-ért, a forradalom ötvenedik évfordulójának meggyalázásáért. Mi, magyar emberek nem felejtjük el ezeket a bűnöket, és bíróság elé kell állítani a bűnösöket. Édesapámra 1956-ban lőttek, rám és családomra 50 év múlva Budapesten, miközben a hősökre emlékeztünk. Meggyalázták a forradalom emlékét. Soha nem lehet megbocsátani.”
Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség
Boldog világnézetére többek szerint erősen hatottak az úgynevezett MAG-előadások is. A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés nevet rövidíti, az alapítók célja pedig a magyarság szellemi erőinek összegyűjtése és egyben tartása mellett az volt, hogy a közösségek felkészüljenek az önellátó életre, a természettel összhangban éljenek, elsajátítsák a népi gyógyászatot, közelebbi kapcsolatba kerüljenek az anyafölddel, a természettel. Az alapító Géczy Gábor idén év elején halt meg.
Ezeken a mezőtúri rendezvényeken többek között az a Papp Gábor tartott előadást a szkíta–hun–avar–magyar folyamatosságról, a szkíta erkölcsről, aki miatt a katolikus egyház 2009-ben figyelmeztetett, hogy az „ősmagyar szinkretizmus” hirdetői megtévesztik a katolikus híveket, Jézus nem volt pártus herceg, és a püspöki kar azt is károsnak tartotta, hogy ilyen szinten élesztik újra „a táltosok, a sámánok és a pogány ősmagyar vallás egyéb valós vagy vélt elemeit”. Mellette Szántai Lajos alternatív történelmi világmegfejtő vagy éppen Varga Tibor tartott előadást, például a Szent Korona-tanról.
„Új életfelfogás, alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, történelmi alkotmány, Turul nemzetség” – foglalja össze beszélgetőtársunk, mikről is szóltak ezek az előadások. Boldog szinte az összes előadáson ott volt, többek szerint az a fajta nemzettudatot, amit azóta is hangoztat, részben itt szedte magára..
Természetesen erről is megkérdeztük Boldog Istvánt, aki azt írta nekünk: „Meghatározó élmény volt az életemben mint vidéki embernek. Az ott felvetett témák mind arról szóltak, hogy mi, magyarok, hogy tudnánk még természetközelibben élni. Ezeken az előadásokon nem csak erről volt szó, hanem a nemzetünk múltjáról, jövőjéről, küldetéséről is. Ez meghatározó volt az én és a családom életében, hiszen a feleségemmel együtt jártunk az előadásokra. Ma is szívesen nézem meg ezen előadásokat az interneten. A fiamat is úgy nevelem, hogy nézze meg ezeket a videókat, mert rengeteget tanulhat belőlük. Ez indított el abban, hogy íjászkodok, csatlakoztam a baranta mozgalomhoz, és itt ismerkedtem meg többek között Vukics Ferenc barátommal.” A Baranta Szövetség egyébként az ezredforduló táján kitalált „hagyományos magyar” harcművészetek szervezete.
Boldog emellett része volt a 2008-ban alakult és szintén Vukicshoz köthető Magyarok Szövetsége Mozgalom törökszentmiklósi csoportjának. A szövetség célként fogalmazta meg például a magyarok nemzetegyesítését, a népi hagyományokra épülő oktatást. Egy erre az időszakára rálátó forrásunk szerint Boldog „gyors és segítőkész volt, és igyekezett mindent megtenni, hogy a szövetség előre lépjen”. A szövetség szervezte a Magyarok Országos Gyűlését, a szervezésben Boldog is aktívan részt vett.
„Ez egy olyan szervezet volt, akik összefogták a nemzetben gondolkodókat. Amikor a Baranta Szövetség meg tudta szervezni, mindig részt vettem rajta. Hagyományőrzőként a bemutatókon is szerepeltem a kisfiammal. A III. Jászkun Szalát Kétpón rendeztük meg, akkor állítottuk a település hármas dombjára a ma is álló kettős keresztet” – írta erről a Telexnek.
A település hármas dombja egyébként az úgynevezett Történelmi Magyarország Emlékparkban van, a parkot pedig Boldog elmondása szerint azért pont ott hozták létre, mert egy szibériai tuva sámán azt mondta neki, az egy szent hely. A parkot a kettős kereszttel, jurtákkal, a hét vezérrel és Attila-szoborral együtt Kövér László házelnök és egy sámán adta át 2015-ben.
A Magyarok Szövetségének álláspontja szerint egyébként Magyarország akkor válik legitim állammá, amikor népszavazással fogadják el az új alkotmányt. Azóta lett új alkotmány, de azt csak az országgyűlés kormánypárti kétharmada szavazta meg, ezért megkérdeztük Boldogot, javasolta-e a Fideszben a szövetség ötletét. Azt válaszolta, „nem volt értelme javasolni, mert az akkori parlamentben hatalmas felhatalmazása volt a kormánypártnak, és elmondtuk a választások előtt, hogy ha megfelelő támogatottságunk lesz, akkor létrehozzuk, megalkotjuk az új Alaptörvényt”. Azt is írta, az Alaptörvény létrehozásában ő is részt vett, és büszke arra, hogy ő javasolta belé azt, hogy a magyar embereknek alapvető joga legyen az önvédelem.
A nagyobb mellény
Aztán eljött az a pozíció, ami többek szerint száznyolcvan fokos fordulatot hozott Boldog viselkedésében: 2010-ben országgyűlési képviselő lett a megye 6-os egyéni választókerületében. Boldog 2010-es indulásának előzménye röviden: 1998-ban a fideszes Búsi Lajos szerzett mandátumot a térségben, akit 2002-ben is elindítottak ugyan, de kikapott az MSZP-s indulótól. 2006-ban már másik jelölttel próbálkozott a Fidesz, akinek kampányában Boldog már aktívan részt vett, de így sem sikerült behúzniuk a választást. Majd jött 2010, amikor a Fidesz egy harmadik jelölttel is bepróbálkozott: ez lett Boldog.
Hogy kinek az ötlete volt, hogy ő legyen a jelölt, arra Boldog csak annyit írt nekünk: „felkértek, és azt gondolom, hogy azért támogatott a tagság, mert ismertek. Egy nemzetben gondolkodó, őszinte, nyílt ember voltam és vagyok a mai napig, aki megharcol a választókerület minden egyes emberéért, az itt élőkért.” Hogy miért Boldogot indította a Fidesz ekkor, arról a 24.hu cikkében úgy gondolkodott, hogy a kétezres években a Fidesz keményen ráfeküdt a kistérségi, falusi szavazókra, és a Boldoghoz hasonló „nem értelmiségi karakter jobban tudott érvényesülni az átalakuló pártban 2010-ben, mint 1998-ban”.
A 2010-es kampányt keményen végigdolgozta Boldog, és bár akkor a választók nagyon sok helyen nem is jelöltre, sokkal inkább pártra vagy még inkább a baloldal ellen szavaztak, azért Boldog nem bízta a véletlenre. Látványosan sokat költöttek a kampányra, és ennek egy részét ráadásul – mint az Átlátszó részletes cikkéből kiderült – sokszor települési önkormányzatok fizették. Rendkívül szervezett kampány volt, és miközben a baloldali jelöltek fórumain megküzdöttek, hogy az emberek egyáltalán elmenjenek, aközben Boldog fórumai mindig tömve voltak. Az érdeklődés mellett persze okos szervezés is volt, az első két-három sort például mindig a választókerületi fideszes vezetők, polgármesterek, helyi vezetők adták.
Boldog a 2010-es kampányban rendszeresen eljárt a Jobbik helyi fórumaira is személyesen. Akik részt vettek ilyenen, úgy emlékeznek, Boldog beült az első sorok egyikébe, és a fórum azon részén, ahol a közönség is kérdezhetett, megszólalhatott, ő rendszeresen felállt, a közönség felé fordult, és elmondta, hogy ki ő, hogy a Fidesz jelöltje, és hogy miben gondol mást az elhangzottakról. Volt, hogy a meghívott jobbikos vendég vagy a közönségben ülők tettek megjegyzést, hogy azért mégsem egy fideszesért jöttek a jobbikos fórumra, de Boldog ezekbe beleállt, nem jött zavarba.
Mindezeknek meg is lett az eredménye, a fideszes politikus 56 százalékkal behúzta a választókerületet.
Boldog – ahogy általában a Fideszre jellemző, talán éppen központi utasításra is – nem vállal nyilvános vitákat kihívóival. Utoljára 2010-ben történt ilyen, amikor Mezőtúron a szocialista, a jobbikos és LMP-s jelölttel ült be egy stúdióba vitázni. 2014-ben már például a szocialista Rózsa Endre vitára hívását azzal utasította vissza, hogy majd akkor, ha az MSZP tisztázza a Simon-ügyet, de szemtől szemben a jobbikos Csányi Tamással sem vállalt helyi vitát később.
Bár volt beszélgetőtársunk, aki szerint Boldogban mindig is volt egyfajta kisebbrendűségi érzés, akár a politikai mezőnyben is amiatt, hogy ő nem az értelmiségi politikusok közé tartozik, és szerintük ez is benne lehet abban, hogy nem igazán mert vitákat vállalni kihívóival. De azt még ők is hozzátették, hogy sokszor csalóka a kép, hogy egy „buta bakter lenne”: rendkívül felkészült tud lenni, és nagyon határozott, ha számára fontos dologról van szó.
Ismerőivel beszélgetve közben egy olyan ember képe rajzolódik ki, akinek személyisége, viselkedése a nagyobb, fontosabb országgyűlési képviselőséggel nagyban megváltozott, hiszen már nem csak egy nyolcszáz fős település polgármestere volt. Egyikük szerint „miután országgyűlési képviselő lett, hirtelen megváltozott. Nem volt már az a közvetlen megjelenése, mint addig, másként köszönt vissza, másként állt le beszélgetni. Az egész személyiségében száznyolcvan fokos változás lett, mintha lovat ültettek volna alá.” A kétpóiak szerint „ahogy nőtt a hatalma, úgy egyre jobban fitogtatta az erejét”, „csak akkor ismerte meg az embereket, meg volt velük kedves, amikor jöttek a választások”, valamint „addig nincs baj, amíg nem mondanak neki ellent, aztán ha igen, akkor kezdődnek a támadások, az ellenségeskedés”.
Egy őt ismerő megszólalónk szerint Boldog „cselekvés előtt nem mérlegel, vad tulok módjára letarol mindent, ezzel babérokat is szerez. Rafinált, minden hájjal megkent, de a Fidesz elvárásainak megfelelően rátermett ember, akinél a selyemzsinóros hűség sokkal fontosabb, mint az intelligencia.” Egy másik forrásunk, aki régről ismeri Boldogot, azt is mondta, „egy valamit nem lehet tőle elvitatni: iszonyúan céltudatos, ez veleszületett dolog. El tudja hitetni magáról, hogy ő a legjobb ember arra az aktuális feladatra. Ez egy olyat tulajdonság, ami ha erkölcsi tartással párosul, nagyon jó tud lenni, ha hiányzik, anélkül veszélyes.”
Abban egy vele többször együtt dolgozó forrásunk is egyetért, hogy Boldog a választókerülete érdekeit az országgyűlésben is képviseli, akkor is, ha egy helyi beruházás nem országos érdekű. Emellett viszont gyakran kritizálja azoknak a választókerületi településeknek a beruházásait, amelyeknek nem fideszes a vezetésük, személyesen jár ki a munkaterületekre, hogy meggyőződjön arról, minden úgy megy-e, ahogy az neki tetszik.
Nem lehet nem írni néhány mondatot Boldog István igazi büszkeségéről, a falunapból kinövő Alföldi Betyárétel Főző Fesztiváljáról, aminek elmaradását hosszú évek után először 2019 végén jelentette be Boldog, miután a településen nem az általa támogatott fideszes indulót választották meg polgármesternek. Ahogyan ő fogalmaz ebben a videóban: „mert Kétpó község lakosságának többsége úgy döntött, hogy ők nem szeretnék, ha ez a fesztivál itt megrendezésre kerülne”. A háromnapos fesztiválon minden gyermekjáték ingyenesen volt használható, ahogy minden koncert is ingyenes. A fellépők pedig nem a legolcsóbbak: az Irigy Hónaljmirigytől a Kárpátián át az Edda is visszatérő vendég volt. Boldog betyárruhában, lóról szokta megnyitni a fesztivált, nemegyszer ő maga volt a produkció napközben, ahogy megkorbácsolják vagy bilincsbe verik a jóságos betyárt, de ha úgy alakul, a színpadon együtt tombol Pataky Attilával:
Harcol a radikális ötleteiért
Boldog országgyűlési képviselőként többször felhívta magára a figyelmet, leginkább radikális ötleteivel, kiállásaival. Már a 2015-ös menekültválság idején is azok közé a fideszes képviselők közé tartozott, akik a leglelkesebben és leghangosabban képviselték a menekültellenes narratívát. Georg Spöttlét például azzal hirdette meg egy mezőtúri fórumra, hogy kiderülhet, hány menekültnek álcázott terrorista jöhet Mezőtúrra. Ahogy a Pride ellen is többször felszólalt: törvényjavaslatot is benyújtott arról, hogy tiltsák be azt, de ez még a Fideszen sem ment át.
Nem tudjuk pontosan, mit iszik a fideszes képviselő, de Heinekent és Coca-Colát biztosan nem: a Heinekent akkor bojkottálta, amikor a cégnek konfliktusa lett a Csíki sörrel, a Coca-Colát pedig akkor engedte el, amikor a cég reklámban állt ki az azonos nemű párok mellett. Megkérdeztük, tartja-e még ezekhez magát, mire azt válaszolta:
„Természetesen. Ez egy életre szól.”
A halálbüntetést is visszaállítaná, de kedvenc témái közé tartozik még a kémiai kasztrálás is: hosszú ideje lobbizik amellett, hogy a pedofilokat, szexuális bűnözőket kasztrálni kellene. Megkérdeztük, az ilyen témák miatt voltak-e már konfliktusai a Fideszen belül, mire Boldog azt válaszolta:
„én mindig azt mondom, amit a saját érzésem, a saját gondolatvilágom diktál. Önálló ember vagyok, nincs szükségem arra, hogy valaki meghatározza a gondolatvilágom. Egy párt tagja vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem mondhatom el, hogy a Pride megrendezése nem egy főutcára való, és
mindig el fogom mondani, hogy támogatom a pedofilok kémiai kasztrálását, vagy éppen azt, hogy börtönbe csukatnám azokat, akik nemzeti jelképeinket megrongálják.
Nem ért emiatt semmilyen atrocitás a pártban, nem volt konfliktusom. De megharcolok ezekért a javaslatokért, mert nagy a támogatottságuk, és én ebben hiszek.”
Boldogot – talán éppen ezek miatt – a Fideszben csak „verbális jobbegyenesnek” hívják, amit maga Kocsis Máté árult el a párt 2017-es kongresszusán, miközben felkonferálta a felszólaló képviselőt. Boldog erről azt írta nekünk: „nagyon tetszett ez a megnevezés. Jót kacagtam rajta. Igen, a szívemen viselem a magyar vidék, a falvak sorsát, és sokat küzdök azért, hogy tovább fejlesszük ezen településeket, hiszen az ott élők is nagyon fontosak az ország életében. Büszke vagyok arra, hogy én is egy kistelepülésről kerültem be az Országgyűlésbe.”
Boldog egyébként a kevésbé radikális témákat is teljes erőbedobással képviseli: 2013-ban, miután útügyi biztosnak nevezték ki, Mezőtúron egy kamionok által kijárt gödörben fekve tartott sajtótájékoztatót az utak állapotáról. Így:
Elszabadult a pokol a faluban
Több ismerője szerint Boldog képtelen elengedni a hatalmat, vannak, akik egyenesen a bosszúálló jelzőt is használták rá. És hát az kétségtelen, hogy vállaltan jelzi, hogyha – szerinte – valaki elárulta, akkor az olyan elbánásban is részesül. A legjobb példa erre a saját faluja, Kétpó.
2014-ben ugyanis kénytelen volt lemondani a polgármesteri posztról azért, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. Helyette ezért egy másik fideszes indult, aki mellett Boldog erősen kampányolt. Ő volt Keresztes Péter, aki aztán meg is nyerte a választást, de néhány helyi szerint ennek ellenére a következő öt évben is „Boldog volt a polgármester”, Keresztes pedig „egy bábfigura, aki semmire nem tudta a választ”.
Ezekben az években Boldog Kétpóra álmodott egy Horthy utcát, arra meg egy Horthy Miklós-szobrot, de ezt annyira ellenezték a lakosok, hogy végül az ötletet elvetette. Minderről azt írta a Telexnek, hogy „azért nem valósult meg, mert nem én voltam a polgármester 2014 után. Addig nem sikerült megvalósítani. Így ez nem sikerült, de a mai napig szeretném. Nagy tisztelője vagyok kormányzó úrnak, nagyon jó lenne, ha lenne egy emlékműve a településen, vagy éppen utcát neveznénk el róla. Nincs befolyásom a testület munkájára, nem az a feladatom, hogy csak egy település dolgaival foglalkozzak, hanem azzal a huszonhárom településsel, azokkal az emberekkel, akik itt élnek. Őket kell képviselnem.”
Az első pofont aztán 2018-ban kapta, amikor megnyerte ugyan az országgyűlési választást, ám a saját falujában kevesebb szavazatot kapott, mint a jobbikos kihívója. A helyiek szerint „ott már kezdődött a cirkusz”. Boldog erről azt írta nekünk: „nem esett jól, de a választást megnyertem, és büszke vagyok rá, hogy a választók bizalmát kiérdemelve harmadszor is megválasztottak. Most is nagyon hálás vagyok az itt élőknek ezért a bizalomért.”
Aztán elérkezett Boldog igazi csapása. A 2019-es önkormányzati választások kampányában állítólag azzal fenyegetőzött, ha nem az ő jelöltje, a fideszes színekben induló Keresztes nyer, akkor leveszi a kezét a faluról. Boldog maga, saját kezűleg vitte házról házra a nagy ellenfél, a független, de korábbi fideszes alpolgármester Virágné Lukács Gabriella lejáratására szánt szórólapot, erről a helyiek is beszéltek a Telexnek. Erről Boldog egy kommentben maga írta azt, hogy ez nem lejáratás, és teljesen érthető, ha az őt elárulóval úgy bánik, ahogy. A választást 53 százalékkal Virágné nyerte, Boldog jelöltje pedig alulmaradt. „Így döntöttek a lakosok. Más jövőt szántak Kétpónak. Hogy ez jó lesz-e, arra majd választ kapunk 2024-ben” – írta erről Boldog a Telexnek.
A helyiek szerint a vereség után „elszabadult a pokol a faluban”. Állításuk szerint Boldog az új, nem fideszes faluvezetés minden lépésébe beleköt, még az olyan apróságokba is, ha a falut járva az út mentén talál egy kis gyomot. „Mint egy kiskirály, úgy viselkedik. Az a szentírás, amit ő mond” – jellemezte őt egy idősebb lakos. A falu jótékonysági bálján rendre Boldog és a köre nyeri a tombolákat, a 2019-es választások óta pedig két karácsony és két Mikulás van Kétpón: az egyik az önkormányzaté, a másikat meg Boldog és a köre tartja.
A választások óta eltelt másfél év, de Boldog a kétpóiak szerint azóta sem tette túl magát a vereségen. A falu polgármestere, Virágné azt mondta a Telexnek, a fideszes képviselő még 2020 nyarán is bement pár napon keresztül a hivatalba, csak azért, hogy a faliújságot nézegesse. A helyiek szerint pedig Boldog a mai napig minden reggel körbejárja a falut, és lefotózza, ami nem tetszik neki. Ha pedig olyan ember köszön rá az utcán, aki nem szimpatikus neki,
válaszul csak fütyülget vagy indiánszökdelésben megy el mellette.
Boldog emellett aktívan visz egy kétpói zárt Facebook-csoportot is, ahova ő maga is napi szinten posztol, kommentel, és egyben a csoport adminja is. Tehát az országgyűlési képviselő fenntart egy Facebook-csoportot a településen, ő dönti el, hogy kit enged be abba, és ebben a zárt csoportban ír napi szinten arról, hogy a település jelenlegi vezetése mit ront el, mit kellene másképp csinálni. Azaz a képviselő a problémákat csak egy zárt, neki tetsző csoportban osztja meg, a többieket kizárva.
Megkérdeztük, nem gondolja-e, hogy ez kifejezetten megosztó dolog, és csak a szembenállást erősíti. Boldog válaszában azt írta, a csoportot nem ő hozta létre, ő csak egy adminisztrátora annak. De aktívan részt vesz benne, mert Kétpón él ő is és a családja is, és a jövőjét is ott képzeli el. „Ami a faluban történik, mint helyi lakost, engem is érint. Tudomásom szerint mindenkit felvesznek, aki kétpói lakos, és el is mondhatja a véleményét, ha betartja a szabályokat. A megosztó inkább az, hogy országos médiumokban hazugságokat mondanak rólam vagy a település egykori vezetőjéről. A polgármester szerint például az a felháborító, hogy a hivatal mellett van a házam. A 90-es évek óta ott lakom. Miért költöznék el? Na, ez a megosztó inkább” – írta.
A polgármester az utóbbit másként látja. A Telexnek arról beszélt, Boldoggal az a baj, hogy rendszeresen az önkormányzat területén jár át a saját házához, ezért aztán elkezdtek felhúzni egy kerítést. Boldognak ez nem tetszett, zajlik is ebben most egy bírósági per.
Mindemellett Boldog a saját hivatalos Facebook-oldalán a koronavírus-járvány alatt is követi az utóbbi idők fideszes trendjét: napról napra posztolja, mit főz és hogyan, miből és mennyit, meg azt, mennyire éli otthon a karantént, vagy épp egy autós képet tölt fel, hogy épp Budapestre tart, hogy újra a Pride betiltásáról beszéljen.
Az ellenem felhozott vádak nem igazak
Boldog István ügyének tárgyalása június 30-án kezdődik. Az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot Boldog István és nyolc társa ellen. A vádirat lényege szerint „a Boldog Istvánhoz köthető elkövetői kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is”.
A Központi Nyomozó Főügyészség hat év letöltendő börtönt, ötmilliós pénzbüntetést és hatmillió forint értékű vagyonelkobzást kér a fideszes parlamenti képviselőre, valamint a közügyektől is eltiltanák öt évre. Boldog a Telexnek azt írta, nem romlott meg a Fidesszel vagy Orbán Viktorral a kapcsolata az ügye miatt, és hozzátette:
|
Akit csak verbális jobbegyenesnek hívnak a Fideszben
|
A szakközép után bakter volt egy apró vidéki állomáson, aztán a rendszerváltás környékén megismerkedett a Fidesszel. Öltönyt húzott, és egy váltással falusi polgármester lett belőle. Húsz évig vezette Kétpót, amikor le kellett mondania a posztjáról, hogy országgyűlési képviselő maradhasson. A még szélsőséges Jobbikkal jóban volt, Vonát struccpörkölttel várta a fesztiválján, ahol a magyargárdások voltak a biztonságiak. Nehezen viseli, hogy nem fideszes vezetésű már a faluja, ahol egykori álmát sem adta fel: Horthy-szobrot állítani a Horthy Miklósról elnevezett utcában. Alternatív történelmi előadások, Szent Korona-tan, Turul nemzetség: ezek alakították a világnézetét, és bár a halálbüntetés vagy kémiai kasztrálás bevezetésének követelése miatt is felfigyeltek rá, végül a büntetőügye tette országosan igazán ismertté. Hivatali vesztegetés elfogadásával, pályázatok befolyásolásával vádolják, tárgyalása június végén indul. Portré Boldog Istvánról.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/05/boldog-istvan-fidesz-ketpo-polgarmester-portre
|
2021-05-05 18:18:00
| true | null | null |
Telex
|
Narendra Modi rengeteg pénzzel támogatta és maga avatta fel az ajódhjai új Ráma-templomot, amely hindu szent helyen, ám egy harminc évvel ezelőtt lerombolt mecset helyén épült. A hindu nacionalista kormány politikája új vallási reneszánsz kialakulását segíti, ami a 200 milliós muszlim kisebbség elleni érzelmeket korbácsolhat fel az idei választások előtt.
Most már gyorsan, a jövő hónapban ki lehet fizetni az előirányzott 50 milliárd első részletét Kijevnek, írja a német lap, amely hozzáteszi, a mai megállapodás nem jelenti azt, hogy a magyar kormány hozzájuthat az Unió által eddig visszatartott pénzekhez.
|
Állami megbízásokon hízó szoftvercégek fúziója készül
|
A kormánykedvenc i-Cell Mobilsoft Zrt. bevásárolta magát a CompuTrendbe, amely az államigazgatásnak, például az Államkincstárnak gazdálkodási szoftverprogramokat szállít – derül ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) honlapján közzétett tájékoztatóból.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202117_computrend_kesz_kincsestar
|
2021-05-04 10:20:00
| true | null | null |
HVG360
|
Magukatminősítik
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni.
|
Magukat minősítik
|
Az előbbi alapítvány elsősorban a szálloda- és vendéglátóipar vállalkozóit képviseli, kuratóriumi elnöke, Princzinger Péter 2017-ben az akkor újonnan felállt MTÜ-től igazolt át, de a testület tagjai között van az MTÜ vezérigazgató-helyettese, Könnyid László is. Kuratóriumi tag Somlyai Zoltán, aki a Kempinski Hotel vezetője volt, amikor Orbán Ráhel ott dolgozott, most pedig Tiborcz István szállodamenedzsmentjének vezetője. Korábban ugyancsak a Kempinski csapatát erősítette Hamvas Zoltán, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia elnöke. A kuratóriumban ott ül Vitézy Dávid is, aki – ha nem is vérrokon – a kormányfő tágabb családjának tagja.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/hetilap360/2021/18/20211803fokusz1
|
2021-05-06 10:26:33
| true | null | null |
HVG360
|
2021.05.03. 08:00
A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe.
Az elmúlt száz év egyik legfontosabb amerikai festője megmutatta az ezerarcú gonoszt – láttuk 2023 egyik csúcskiállítását
2024.01.31. 15:309 perc
|
Munkaerőt is kölcsönöz a kormánykedvenc biztonsági cég tulajdonosa
|
A valtonos Varga Lajos a Tiborcz István–Orbán Ráhel házaspár egyik kedvenc helyét, a Fröccsteraszt üzemeltető cégével szállt be az üzletbe.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202117_nebulomelo_biztonsagiak_diakmunkaban
|
2021-05-06 11:04:23
| true | null | null |
HVG360
|
„A mai napon országosan tíz büntetés-végrehajtási intézet új épületszárnyát avatták fel, melyek közös átadórendezvényét Veszprémben tartották. A közel 3 000 új hely megteremtésével a kormány célja, hogy szeptember 30-áig megszüntesse a börtönökben uralkodó túlzsúfoltságot” –írta a Magyar Építők 2020. július 13-án.
A portál idézte a büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának közleményét is, amely szerint „Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110-110, Tökölön 220, Baracskán és Veszprémben 330-330, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Miskolcon pedig 550 fogvatartott – összesen 2750 ember – befogadására alkalmasak a ma átadott új intézeti épületszárnyak. Az elkészült beruházások szeptemberre a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségét 100 százalék alá csökkentik, a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló alapterület 25 950 négyzetméterrel bővült”.
Egy képviselői beszámoló szerint ugyanez elhangzott a honvédelmi és rendészeti bizottság éves (2020-as) meghallgatásán is: az elkészült konténerbörtönöknek köszönhetően sikerült elég új férőhelyet kialakítani és ezzel lezárult a börtönzsúfoltság felszámolására indított program.
Ez viszont azt jelenti, hogy a közeljövőben már biztosan nem épül meg az a nyolc új börtön, amelyekkel munkahelyek százait ígérték a beruházásra jelentkező településeknek.
Eredetileg ugyanis Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték.
Hogy öt év alatt hogyan jutottunk el az összesen 103 milliárd forintos összegű, zsúfoltságcsökkentő beruházásoktól a könnyűszerkezetes épületbővítésig, arra a Belügyminisztériumtól próbáltunk választ kapni.
Épült, csak nem az és nem oda
2020 októberében közérdekű adatigényléssel fordultunk a Belügyminisztériumhoz, amelyben arról érdeklődtünk:
Pontosan mikor és mely törvényben/kormányhatározatban döntöttek arról, hogy a magyarországi börtönök férőhelyeit bővíteni fogják? Mi volt a határozat pontos szövege?
2017-ben döntés született arról, hogy 2018 nyaráig nyolc új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason ezer, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig ötszáz-ötszáz ember elhelyezésére szolgáló börtön építését tervezték. Miért vetették el (végleg) ezeket a helyszíneket?
Ezek a beruházások összesen 4500 új férőhelyet jelentettek volna, míg most ennek csak a fele készült el. Mi ennek az oka?
Milyen adatok alapján jutottak arra a következtetésre, hogy fele annyi új férőhellyel is megszűntnek lehet nyilvánítani a zsúfoltságot?
Az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozat szerint: 2016. évben 1243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint állt rendelkezésre a Belügyminisztérium részére „büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források címén”. Pontosan mire fordították ezeket az összegeket? Szükség volt további összegre a zsúfoltság megszüntetésére? Ha igen, mennyi és milyen forrásból lett biztosítva?
Az új börtönök építésével érintett településeknek (ld. Ózd, Komló stb.) fejenként több száz új munkahelyet ígértek, erőteljes toborzás folyt. Hányan jelentkeztek és hányan nyertek felvételt a képzésekre, ezekből mennyi szerelt le és mennyi dolgozik jelenleg a bv-intézetekben?
Mekkora összeget fordítottak a toborzásra?
Mi lesz az új börtönök helyéül kijelölt és az államnak átadott területek sorsa? Visszakapják az önkormányzatok? Ha nem, mihez kezd velük az állam?
A tervezett új börtönök megépülnek valahol/valamikor, vagy tényleg lezártnak tekintik a férőhely bővítési programot?
Jelenleg hány százalékos a bv-intézetek kihasználtsága?
A Belügyminisztérium az első kérdésünkre válaszként egy 2016-os kormányrendeletet jelölt meg, amely szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítják a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket.
A leírásban ma már csak Békés, Csenger, Heves, Komádi, Komló és Berettyóújfalu neve szerepel, pontos részletek és határidők azonban nem.
A következő hivatkozott határozat 2018-as: ebben az áll, hogy a Kormány egyetért azzal, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal Menekültügyi Őrzött Befogadó Központ Kiskunhalasi Telephelye területén új büntetés-végrehajtási intézet kerüljön kialakításra; a Büntetés-végrehajtás Egészségügyi Központja Berettyóújfalu területén kerüljön kialakításra; valamint, hogy az 1. és 2. pontban foglalt feladatok végrehajtása a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítéséhez szükséges források biztosításáról szóló 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott forrás terhére kerüljön biztosításra.
Az idézett kormányhatározat szerint: 1 243,1 millió forint, 2017. évben 30 390,6 millió forint, 2018. évben 51 348,9 millió forint, 2019. évben 19 921,4 millió forint rendelkezésre állásáról kell gondoskodnia a Belügyminisztériumnak, plusz a 2016-2019. években a 2. pontban meghatározott keretösszegek erejéig intézkednie kell a büntetés-végrehajtási intézetek férőhely-bővítésével kapcsolatos fejlesztések megvalósításához szükséges kötelezettségvállalások megtételére.
A 268/2016-os rendeletet 2019-ben módosították: a beruházások építési műszaki ellenőre, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység biztosítója, valamint beruházás-lebonyolítója kizárólagos joggal a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. lett. Egyúttal hatályát vesztette a büntetés-végrehajtási intézetek férőhelybővítési programjához kapcsolódó, az új börtönépítési beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d), g) és h) pontja.
A következő döntés a 1296/2019. (V. 27.) Korm. határozat, amely alapján
a férőhely-bővítéssel kapcsolatos fejlesztések megvalósítási ütemét 2021. év végéig meghosszabbítják és további forrásokat biztosítanak a fejlesztésekre.
Erről akkor a Népszava is írt: „2020-ban több mint 21 és félmilliárd, 2021-ben további 7 és félmilliárd, majd 2022-ben 4 és félmilliárd forintot fordít az állam börtönépítésekre, de az idei évre tervezett ilyen célú kiadások egy részét bérekre és járulékokra fordítják”.
Az 1070/2020. (III. 5.) Korm. határozatban azonban már egyetlen korábbi helyszín sem szerepel. A határozat szövege szerint: a kormány egyetért
az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Sopronkőhidai Fegyház és Börtön,
a Szegedi Fegyház és Börtön,
a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet
területén a fogvatartottak átmeneti elhelyezését biztosító férőhelyek kialakítására irányuló elképzeléssel.
Férőhely-bővítés 10 helyszínen
A határozat emellett felhívja a pénzügyminisztert, hogy a belügyminiszter bevonásával gondoskodjon az 1. pont szerinti feladatok végrehajtásához szükséges forrás biztosításáról a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XIV. Belügyminisztérium fejezet, 5. Büntetés-végrehajtási cím javára legfeljebb 29 890 000 000 forint összegben, illetve egyszeri forrás biztosításáról a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet javára legfeljebb 110 000 000 forint összegben.
Végül a 34/2020. (III. 5.) Korm. rendelet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a fogvatartottak átmeneti elhelyezésének biztosítása érdekében a Harta, Szirmabesenyő, Kiskunhalas, Baracska, Dunaújváros, Sopron, Algyő, Tiszalök és Tököl külterületén, valamint a Veszprém belterületén található Büntetés-végrehajtási Intézetek könnyűszerkezetes épületegyüttesek telepítésével megvalósuló bővítésével kapcsolatos hatósági ügyeket.
A 2016-ban meghatározott helyszínek végleg eltűntek a tervek közül.
Nem nyilvános
A 2., 3., 4., és 5. kérdésünkkel kapcsolatban azonban már nem volt ilyen közlékeny a Belügyminisztérium. Ezekben arra szerettünk volna választ kapni:
miért vetették el az első körben meghatározott helyszíneket,
a tervezett 4500 új férőhellyel szemben miért csak a fele készült el,
pontosan mire fordították az 1125/2016. (III. 10.) Korm. határozatban meghatározott összegeket.
A Belügyminisztérium szerint a válaszokat biztosító dokumentumot az Infotv. 27 (6) bekezdése alapján
Nem nyilvános! kezelési utasítással látták el, amely további jövőbeli döntés megalapozását szolgálja, így a fentiek alapján az adatok megismerése a keletkezéstől számított 10 évig korlátozott.
A 6., 7., 8. és 10. kérdéssel kapcsolatban a minisztérium nem tekintette magát adatközlőnek, míg a 9. kérdésre azt írták, a 268/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet jelenleg is hatályos. Vagyis az elvi lehetőség még adott, hogy a tervezett új börtönök egyszer megépülnek valamikor.
Érvénytelen közbeszerzések
A Belügyminisztérium válaszaiból nem derült ki, miért döntött a kormány az intézménybővítés mellett az új létesítmények építése helyett, de több jel is arra utal, hogy egyrészt alulbecsülték ezek építési és fenntartási költségeit, másrészt nem volt biztosítható a szükséges munkaerő.
A Magyar Nemzet 2017 szeptemberében írta meg, hogy „eredményesen lezárult a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) által nyolc új börtön építésére kiírt megismételt közbeszerzés”. A BVOP a lap kérdésére elmondta, a beérkezett pályázati anyagok elbírálás alatt állnak, zajlanak a tárgyalások az érintett felekkel. A (lehetséges) kivitelezők nevét azonban nem árulták el.
2018 februárjában az is kiderült, hogy miért: a Közbeszerzési Értesítőben ugyanis megjelent, hogy
„a legkedvezőbb ajánlatban megajánlott ellenérték meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet mértékét, ezért az eljárás fedezet hiánya okán eredménytelen”.
Vagyis ugyanaz történt, mint első alkalommal: a tervezett 3,9 milliárd forintot meghaladó árajánlatok érkeztek. A pályázatra akkor az UNÉP Universal Építőipari Zrt., a KÉSZ Építő és Szerelő Zrt., a PENTA INDUSTRY Kft. és az MHM Product Kft. párosa, az ÉPKAR Zrt. és a WEST HUNGÁRIA BAU Kft. közösen, a SWIETELSKY Építő Kft., a ZÁÉV Építőipari Zrt., a LATEREX Építő Zrt. és Grabarics Kft. együtt, illetve a MERKBAU Építőipari és Kereskedelmi Kft. jelentkezett.
A BVOP tehát kétszer is nekifutott a közbeszerzésnek, ám mind a kétszer sikertelenül. Miután ezek az eljárások kudarcba fulladtak, elterjedt, hogy a BVOP maga hozna létre egy céget, amellyel „házon belül” megoldanák a többmilliárdos beruházásokat. Ezt azonban senki sem erősítette meg.
Bár a BVOP még egy éve is azt írta a 444 megkeresésére, hogy 2020 első negyedévében leteszik a csengeri börtön alapkövét, a többi börtön esetében pedig zajlik a tervezés, a valóságban ennek semmi nyoma nincs a mai napig.
Felszereltek, leszereltek
Mivel évekig nem történt látványos előrelépés az ügyben, a projekt kapcsán kiképzett munkavállalók jelentős része leszerelt.
Erről a Magyar Hang írt 2018 nyarán. „A nagy börtönépítési láz miatt beiskolázott összesen 667 – főként felügyelőnek jelentkező – munkavállaló 41 százaléka már leszerelt, közülük mindössze 393-an dolgoznak ma is a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) kötelékében” – olvasható a cikkben.
A lap ezzel kapcsolatos közérdekűadat-igénylésére a BVOP válaszolt. Ebből többek között az is kiderült, hogy a 667 beiskolázott közé a legalkalmasabbak kerültek; 6 700 jelentkező közül választották ki őket.
Egy dolgozó kitanítása személyenként 184 ezer forintba került, vagyis csak a leszereltek képzésére 50 millió forintot költött az állam.
Akik végül maradtak a BVOP-nál, azoknak sincs sok örömük a munkában – legalábbis a Magyar Hangnak nyilatkozók szerint. Ők ugyanis vagy vállalták az áthelyezést valamelyik, a lakóhelyüktől távol eső „bévé-intézetbe”, vagy ingázhatnak minden nap a munkahelyük és az otthonuk között órákon keresztül.
Pedig a toborzásnál még minden meseszerűnek tűnt. Az új börtönökbe bárki jelentkezhetett, aki betöltötte a 18. életévét, magyar állampolgársággal, érettségivel és büntetlen előélettel bírt. Azoknak, akik megfelelnek a fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgán, majd elvégzik a képzést, minimum havi bruttó 220 ezres kezdő fizetést, cafeteriát, lakhatási, utazási és szociális támogatást, valamint kedvezményes üdülési és mobiltelefon-használati lehetőséget, illetve szakmai előrelépési lehetőséget is ígértek.
A jól csengő ajánlat sokakat érdekelt. Csak a komlói börtön kétszázötven álláshelyére több mint háromszoros volt a túljelentkezés, egészen pontosan 821-en adták be az önéletrajzukat.
Sokan a meglévő munkahelyükön mondtak fel abban a reményben, hogy a lakóhelyükhöz közel dolgozhatnak majd.
A Magyar Narancsnak nyilatkozó komlói családapa azt mondta, miutén elvégezte a több hónapos kiképzést, válaszút elé érkezett. Mivel Komlón nem épült a börtön, az ország másik végébe küldték volna dolgozni. Ő azonban éppen azért hagyott fel a korábbi hetelős, külföldi munkájával, hogy a családja mellett lehessen. Ezért inkább leszerelt és egy közeli városban vállalt gyári munkát.
Öt éve várnak
Amikor a börtönprogramot meghirdette a kormány, negyven település jelentkezett, hogy szívesen befogadná az új létesítményeket – főként az új munkahelyek és a várható infrastrukturális fejlesztések miatt. Közülük 2017-ben nyolcat választottak ki, ahol az akkori ígéretek szerint 2018 nyaráig új, az európai normáknak megfelelő, korszerű börtön épül majd. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunmadarason 1 000, Békésen, Hevesen, Komádiban, Ózdon, Kemecsén, Csengerben és Komlón pedig 500-500 ember elhelyezésére szolgáló börtön lett volna. 2018 októberében Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét törölték a programból.
A többi településen azonban még sokáig bizakodtak. Így például Komlón is, ahol korábban helyi szavazást is tartottak arról, épüljön-e börtön a településen vagy sem. A helyszín ugyanis nem volt túl szerencsés: egy lakótelep és egy családi házas övezet közé tervezték a létesítményt. A munkahelyek miatt azonban a szavazók nagyobb része mégis támogatta a beruházást. Ők valószínűleg csalódottak, hiszen még tavaly is arról volt szó a baranyai városban, hogy megépül a börtön.
2019 májusában zajlott le ugyanis a büntetés-végrehajtási intézetnek helyet adó telek hivatalos átadás-átvétele a komlói önkormányzat és az államot képviselő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. között, amit 2019 szeptemberében lakossági fórum követett. Az eseményre készített véleményezési dokumentációban már a börtön látványterve is szerepelt. Nem sokkal később jogerőssé vált az intézet építési engedélye is.
Vagyis a város még úgy fordult rá a 2020-as évre, hogy legkésőbb 2021 decemberéig elkészül a létesítmény. Komlón azonban cikkünk megjelenéséig egy kapavágás sem történt. Pedig a területet már előkészítette az önkormányzat: út, szennyvíz- és villamoshálózat is épült.
Polics József polgármester (Fidesz-KDNP) az Átlátszó kérdésére elmondta, hogy a bv-intézet létesítésének reményében jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre a környéken, bruttó 296 696 837 forint értékben. Ezt az összeget uniós pályázaton nyerte az önkormányzat. Egyelőre azonban nem tudják, mi lesz a terület sorsa.
„A büntetés-végrehajtási intézet vonatkozásában folyamatos kapcsolatot tartunk mind a Belügyminisztériummal, mind a BVOP-val.
Hivatalos, egyértelmű tájékoztatást egyelőre nem kaptunk arra vonatkozólag, hogy az intézmény létesítése megtörténik, vagy arra nem kerülhet sor”
– fogalmazott Polics József.
„A területet a Magyar Állam átvette büntetés-végrehajtási intézet építése céljából. Amennyiben bármilyen okból meghiúsulna az intézet létrehozása, úgy a területet önkormányzatunk visszakapja a Magyar Államtól” – tette hozzá.
A polgármester hangsúlyozta, a beruházás elmaradása alapvetően hátrányosan érinti rövid távon a települést, hiszen 250 munkahely létesítéséről szólt az eredeti pályázat, ami azt is biztosította volna, hogy viszonylag magas jövedelemmel rendelkező, kvalifikált szakemberek telepedjenek le városban. Persze börtön nélkül is elérhetik ugyanezt a célt „egyéb munkahelyteremtő fejlesztéshez kapcsolódóan”, de valószínűleg hosszabb távon, csak évek múlva.
„Amennyiben a bv-intézet létesítésére nem kerül sor, és a területek tulajdonjogát visszakapjuk, úgy jelentősebb kereskedelmi/szolgáltató vagy könnyűipari beruházásra is alkalmas, értékes területet létesítettünk uniós támogatással, ahol lehetőségünk nyílik munkahelyteremtő beruházások megvalósítására” – mutatott rá Polics József.
Hasonló, de mégsem teljesen ugyanez a helyzet Hevesen. Az önkormányzaton kérdésünkre elmondták, a város nem kapott tájékoztatást hevesi bv-intézettel kapcsolatban. Ugyanakkor közművesítésre ők saját forrásból költöttek 25 066 471 forintot.
A többi érintett településtől cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ megkeresésünkre.
NER-cégek a kivitelezők
Hogy pontosan mi lett a tervezett több mint 100 milliárdos összeggel, nem tudni, a bővítés ugyanis a híradások szerint 30 milliárd forintba került. (Azzal, hogy ezek a konténerbörtönök mennyire jelentenek jó megoldást, a Magyar Helsinki Bizottság foglalkozott.)
Közadatigényléssel kértük ki a BVOP-től a könnyűszerkezetes épületek kivitelezői szerződéseit. A március 18-án feltett kérdéseinkre május 4-én kaptunk választ.
A csatolt szerződések szerint a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt.-vel nettó 5,2 milliárdos, míg a Paár Attilához köthető WHB Kft.-vel nettó 10,1 milliárdos szerződést kötött a BVOP.
A ZÁÉV-nek 880, míg a WHB-nek 1870 férőhely kialakítását kellett megoldania 2020. június 30-ig.
A ZÁÉV feladata volt Baracskán és Veszprémben 330-330, Pálhalmán és Sopronkőhidán 110-110 férőhely létrehozása, a WHB pedig Szirmabesenyőn 550, Kiskunhalason és Tiszalökön 440-440, Tökölön 220, Állampusztán és Nagyfán pedig 110-110 férőhelyes bővítésre kapott megbízást.
Mindkét cég jól ismert a piacon, az Átlátszó is számos alkalommal beszámolt a sikereikről.
A ZÁÉV értékesítésének nettó árbevétele 2017-ben 35 milliárd, 2018-ban 71,9 milliárd, 2019-ben pedig 72,8 milliárd forint volt. 2019-ben a nyereség 6,7 milliárdot tett ki, osztalékként pedig 5 milliárdot fizettek ki a részvényeseknek. A Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó társaság szinte minden nagyobb állami beruházásban érintett, most többek között a 46 milliárdért épülő kőbányai gigasportcsarnok munkálataiban vesznek részt.
46 milliárdért épül a kőbányai gigasportcsarnok, a polgármester ingyen adta át a telket az államnak
Bár hivatalosan még nem jelent meg a tender eredménye, az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer oldalára már felkerültek azok a dokumentumok, amelyekben szerepelnek a Kőbányai Multifunkcionális Sportcsarnok és Uszoda kivitelezői. Azok pedig vérbeli NER-cégek: a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló ZÁÉV, a Paár Attilához köthető Magyar Építő Zrt. és a Szíjj Lászlóhoz tartozó Közgép.
A West Hungária Bau Kft. (WHB) cég értékesítésének nettó árbevétele 2019-ben 50 milliárdról 61 milliárdra nőtt, és bár a nyeresége csökkent, a tulajdonosok így is 1,7 milliárd forint osztalékot vettek ki belőle. Az állami tenderek állandó szereplőjének és gyakori nyertesének többségi tulajdonosa az ország 41. leggazdagabb embere, Tiborcz István egykori üzlettársa, Paár Attila. A cég épp a napokban kapott egy újabb nagy összegű állami megbízást: a Városligetben 1,97 milliárdból építheti tovább a Promenádot.
Közreműködött: Zimre Zsuzsa. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Állampusztán, Pálhalmán, Sopronkőhidán és Szegeden 110, Tökölön 220, Baracskán, Veszprémben 330, Kiskunhalason, Tiszalökön 440, Miskolcon 550 fő fogvatartott befogadására alkalmasak azok az új intézeti épületszárnyak, melyeket 2020. július 13-án a Veszprém Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben adott át Varga Judit igazságügyi miniszter. Fotó: bv.gov.hu
|
A konténerbörtönökkel a NER-cégek milliárdokat kerestek, de a teljes költség 10 évig nem nyilvános
|
Hiába ígérték éveken át, nem valószínű, hogy megépülnek azok a börtönök, amelyeket még 2016-ban jelentett be a kormány, miután a strasbourgi bíróság 2015-ben a börtönzsúfoltság enyhítésére kötelezte a magyar államot. A meglévő büntetés-végrehajtási intézetek átépítésével ugyanis egyelőre lezárult a férőhelybővítési program. A több száz, jól fizető munkahely csak álom maradt az érintett településeken, pedig számos önkormányzat több tíz- vagy akár százmillió forintot áldozott a kijelölt területek közművesítésre. A munkavállalók jelentős része leszerelt, hiába fordítottak a képzésükre milliókat. Az államnak átadott területekkel az önkormányzatok egyelőre semmit sem kezdhetnek, tájékoztatást pedig nem kapnak. Ami viszont biztos: az átmeneti megoldást jelentő konténerbörtönökön a NER-cégek profitáltak, a teljes költségvetés pedig tíz évig nem nyilvános.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozpenz/2021/05/06/a-kontenerbortonokkel-a-ner-cegek-milliardokat-kerestek-de-a-teljes-koltseg-10-evig-nem-nyilvanos/
|
2021-05-06 11:07:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Fidesz;Orbán Viktor;
2021-05-06 06:40:00
Tovább épül Orbánék árnyékbirodalma
Kereszténydemokrata Intézet néven új agytrösztöt gründöl a Fidesz – értesült a Népszava. Az új szervezet fenntartásánál kormányzati megrendelésekkel is számolnak.
Az intézmény célja hivatalosan a párt nemzetközi szerepének és megjelenésének az erősítése, valamint a kereszténydemokrata értékek népszerűsítése. Az elképzelések szerint az angol rövidítése miatt CDI néven futó és alapítványi formában működő kutatóintézet széleskörű kapcsolatokat ápolna a hasonszőrű szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal Európában és szerte a világon. Létrehozásának ötlete nyilván összefügg azzal, hogy a Fidesz márciusban kilépett az Európai Néppártból (EPP) és együttműködő partnerekre vadászik, többek között a Kereszténydemokrata Internacionáléban. Az ernyőszervezetnek Orbán Viktor az egyik alelnöke, és tagja egyébként az Európai Néppárt is. A magyar kormánypárt számára elsősorban olyan szövetségesek jöhetnek szóba, akik osztják ultrakonzervatív nézeteit és az EPP-ből való távozása után hajlandók egy platformot alkotni vele. A Kereszténydemokrata Intézet a Fidesz által összeverbuvált nacionalista, populista szövetség egyik politikai, ideológiai támasza és gyűjtőpontja lehet. Orbánék hasonló szerepet szánnak a Polgári Magyarországért Alapítvány nemrégiben kialakított brüsszeli irodájának is.
A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen.
Az intézmény vezetőségébe és munkatársi gárdájába a Fidesz szeretne megnyerni neves magyar és külföldi konzervatív politikusokat, szakértőket. Úgy tudjuk, hogy néppárti politikusok is szóba kerültek, akik szimpatizálnak az Orbán-rendszerrel, például az egykori uniós biztosból lett lobbista, a német Günther Oettinger vagy a bajor ex-kormányfő, Edmund Stoiber is tagja lehet az irányító testületnek. A külföldi jelöltek között van Stephen Harper volt kanadai kormányfő is. A CDI nemzetközi fejének a Matteo Salvini vezette olasz Liga külügyi kapcsolatainak irányítóját, Lorenzo Fontanát szánják, akivel nemrégiben Novák Katalin családügyi miniszter, a Fidesz külügyi titkárságának vezetője tárgyalt a pártközi együttműködésről. A magyar társelnök a KDNP-s Mészáros József, a Barankovics István Alapítvány elnöke, a Magyar Államkincstár nemrégiben távozott elnöke lehet.
A CDI székhelyének kiszemelt Rege úti ingatlant láthatóan már régóta nem használják: a parkoló kapuját lezáró lánc már berozsdált, a kerítésnél hatalmas falevél-kupacokat fújt össze a szél, bent a kertben pedig háborítatlanul nő a gyom. Csengetésünkre senki sem jött ki, ami a környéken lakók szerint nem meglepő: jó ideje nem látni már mozgást a villa körül. Tulajdoni lapja szerint a villa 1976-ban lett a magyar államé, majd 1993-tól az Alkotmánybíróságé. Az épületben a mindenkori Alkotmánybíróság vezetője lakott. A villa 2016-ban került az Alkotmánybíróságtól a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz. A vagyonkezelő nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy eladták-e, bérbe adták-e az ingatlant, vagy terveznek-e ilyen lépéseket.
|
Tovább épül Orbánék árnyékbirodalma
|
A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3118733_tovabb-epul-orbanek-arnyekbirodalma
|
2021-05-06 11:27:38
| true | null | null |
Népszava
|
Április 28-án beszélgetünk, az Országgyűlés éppen tegnap fogadta el 16 új alapítvány létrehozását, a vagyongazdálkodási törvény módosítását. Az „alapítványosdi” a Mol Nyrt.-t is érinti, amely eladósodott vállalatként…
Eladósodott vállalatként? Teljesen egészséges pénzügyi helyzettel rendelkező cég vagyunk, amely optimálisan ötvözi a saját tőke és az idegen tőke előnyeit. Nézze csak meg más nagyvállalatok mérlegszerkezetét, a világtörténelem egyik legalacsonyabb hitelkamattal bíró időszakában kifejezetten erőssé tesz minket a jelenlegi mértékű eladósodottság. Mindez a tavalyi nehéz év és az azerbajdzsáni óriási bevásárlás ellenére.
Nem pejoratív értelemben akartam az adósságot említeni, hanem arra gondoltam, hogy a Mol Nyrt.-nek vannak adósságai, mégis mintegy 100 milliárd forintos vagyonelemet, 5,4 százaléknyi Mol-részvényt adott át ingyen egy alapítványnak. Ennek mi volt az üzleti racionalitása?
Ingyen nem adunk semmit. Az új alapítványi struktúrát ennél komplexebb megközelítésben értékelném: ennek egyik része a részvénytranszfer, de figyelembe kell venni a várható előnyöket is, többek között, hogy az évek során jelentősen csökkenteni fogjuk a közvetlen támogatási és szponzorációs kiadásainkat, ezáltal pedig javítjuk az eredményességünket is. Ezek a részvények jelenleg a Mol birtokában vannak, be lehetne például őket vonni, de attól semmit sem csökkenne sem a hitelállományunk, sem a kiadásaink.
Ez igaz, de ha eladják a piacon a részvényeket, akkor a befolyt vételárat hiteltörlesztésre fordíthatták volna.
Annak sok részvényes egyáltalán nem örült volna. Mert ha akár mi, akár a magyar állam 5,4 százaléknyi papírt kidob a piacra, annak érdemi részvényárcsökkentő hatása lett volna. Az állam is dönthetett volna úgy, hogy eladja a papírokat és egy adott célra fordítja a bevételeket, vagy ehhez képest mondhatta azt, hogy közérdekű alapítványoknak rendeli a vagyont magát, hogy mostantól éljenek a pakett hozamából hosszabb távon.
Utóbbit választotta.
Jelenleg két ilyen alapítvány van a tulajdonosaink között, az MCC és a Budapesti Corvinus Egyetem fenntartására szolgáló alapítványok. Az alapítványi részvényesek osztalékelvárásai érdemben nem különböznek az intézményi vagy kisrészvényesektől. A legtöbb szereplő osztalékot remél majd, és folyamatosan arra ösztönzi a Mol vezetését, hogy minél jobban teljesítsen és minél több pénzt juttasson vissza nekik, hiszen ők majd ebből élnek. Ettől függetlenül természetesen továbbra is az igazgatóság fog osztalékjavaslatot tenni, ő látja, hogy mi fizethető ki, mit érdemes tartalékolni a beruházásokra.
Akkor akár nekem is adhatták volna a 100 milliárd forintnyi papírt, és megígérem, hogy majd én is verem az asztalt a magas osztalékért. Üzleti oldalról nézve az alapítvány annyival tud többet nálam, hogy a jövőben levesz némi szponzorálási, támogatási terhet a Molról. De ez mindenképpen egy szokatlan konstrukció. Nem kellett volna ezt jobban bemutatni a tulajdonosoknak? Például pontosan megmondani, hogy az alapítvány mitől mentesíti a jövőben a Molt?
Be fogjuk mutatni, de mindent a maga idejében. A törvényeket is csak most fogadta el az Országgyűlés, a következő lépések pedig az új alapítvány létrehozása, a kuratórium megalakulása és működési program megírása. Mindig is transzparensen kommunikáltunk a befektetők felé, ezen nem változtatunk.
Akkor nem a jövőről, hanem a múltról kérdezem. Kinek az ötlete volt az alapítvány? Hernádi Zsolt felhívta Orbán Viktort, hogy hasznos lenne egy ilyen alapítvány, vagy Orbán Viktor hívta fel Hernádi Zsoltot, hogy adjátok már ide a részvényeiteket?
Sok beszélgetés volt erről, úgy általában az alapítványi működésről. A Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány volt az első olyan struktúra, ami átvett egy funkciót az államtól. Korai még az értékelés, de az szerintem sikeres volt. A számok legalábbis ezt mutatják: 30 százalékkal több felvételiző jelölte meg az első helyen az egyetemet. Egyébként nem csak miniszterelnök úrral, de miniszterekkel és akadémiai emberekkel is beszélgettünk arról, hogy mi az előnye és mi a hátránya egy ilyen struktúrának.
A „sokat beszélgettünk” jó válasz, de azért persze meg is kerüli a kérdést. Nem definiálható ennél konkrétabban, hogy honnan indult az ötlet? Az államtól vagy a Moltól?
Közös ötlet volt. Az állam gondolkodásában ott voltak az alapítványok, a miénkben pedig az, hogy az új stratégiánkkal együtt meg kell újítani támogatási politikánkat is, hogy hosszú távon fenntartható pályára tegyük. A kettő találkozott. Egyébként stratégia modelljeink és döntéseink során 10-15 éves beruházási programokban és trendekben számolunk, ahogy azt az iparág is megköveteli tőlünk. Ezt kell jól összhangba hozni a jogos, de rövid távú osztalékelvárásokkal.
Folytatnám a rövid táv és a hosszú táv megkülönböztetésének fontosságát. Rövid távon Magyarországon most csak a Fidesz van meg a NER, de hosszú távon lehet, hogy már nem csak ők vannak. Az nem okoz hosszabb távon súrlódást, ha a mostani kurzus emberei bekerülnek mindenfajta kuratóriumba és pozícióba, majd jön egy váltás és egy másik rezsim, és a Molnak továbbra is olyan tulajdonosai vannak, amelyek a regnáló politikai oldalnak már ellenfelei?
Hiszek abban, hogy vannak jó dolgok, amiért harcolni érdemes, és vannak olyanok, amik ellen küzdeni kell. A Mol nem politizál, kormányoktól függetlenül teljesítünk – szerintem jól. A saját utunkat megtalálva megyünk. Ha nem így tennénk és kurzusok vélt vagy valós elvárásainak akarnánk megfelelni, már rég elvesztünk volna. A politikamentesség nem egyenlő azonban az értékmentességgel. És ha a saját értékrendünket követjük, előbb-utóbb mindenki belátja, hogy hosszú távon a helyes úton járunk. Saját magamra lefordítva: 1992 óta vagyok folyamatosan vezető, nekem akkor ki felé kell elszámolnom? Antall József idején lettem a K&H vezérhelyettese, majd Boross Péter alatt a Takarékbank vezetője, jött a Horn-kormány, a Takarékbank állami tulajdonban volt, de én maradtam a helyemen, majd jött egy privatizáció és a német tulajdonos, de én továbbra is vezérigazgató maradtam. 21 éve vezetem a Molt, ezalatt is sokféle kormány volt. De úgy gondolom, én ugyanazon értékrend szerint éltem végig.
A személye folytonosságot jelent, de a változó összetételű felügyelőbizottság gyakran igazodott, kötődött a politikai oldalakhoz, nem sorolom a neveket, de a Mol mindvégig kooperált a mindenkori hatalommal.
Nemcsak kooperált, többet is tett annál, együtt építette velük a mi közös gazdaságunkat. Az ország GDP-jének a 2 százalékát mi adjuk, ellátás-biztonsági szerepünk is van, nem tehettük meg, hogy ne keressük az együttműködés lehetőségeit, különben nem tudtunk volna olyan stratégiai projektekben részt venni, mint egy nagy gáztároló vagy egy fontos gázvezeték. A jövőben pedig az együttműködés talán még fontosabb lesz, hiszen a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a dekarbonizáció közös céljaink, legyen szó államról, nagyvállalatról vagy helyi közösségekről. Ez külön-külön egyszerűen nem kivitelezhető. Szerintem felelősen csak így szabad gondolkodni.
Én ezt értem, és teljesen el is fogadom. Viszont éppen ezért kérdezem, hogy amennyiben a Mol közgyűlését majd három „jobbos” alapítvány dominálja, akkor ez a közgyűlés meg fogja majd választani azokat a képviselőket, akik a baloldali hatalommal segítenek együttműködni? Vagy pont hogy blokkolják a kooperációt?
Én sokkal jobban bíznék az emberi rációban. Az említett alapítványok azért dolgoznak, hogy fenntartsanak valamit. Ezt akkor tudják megtenni, ha van bevételük, és az az érdekük, hogy a Mol vagy a Richter Gedeon jól működjön. Komoly emberekről lesz szó. Az igazgatóságban nem ideológiai döntéseket fognak hozni, hanem azt nézik, mi a jó a cégnek.
Nem kétlem, hogy komoly emberekről beszélünk, de amikor a magyar állam IMF-hitelből visszavette a Mol ötödét az oroszoktól, akkor úgy tűnt, hogy stratégiai szempontból az a fontos, hogy az állam tulajdonos legyen. Az állam már nem tulajdonos, elég garancia a „komoly emberek”?
Az állami tulajdonszerzés fő mozgatórugója az volt, hogy megvédje a céget az ellenséges felvásárlástól, s ezzel helyi kézben tartsa az ország és a régió ellátásbiztonságát. Akkor még elevenen éltek az OMV, majd a Szurgut támadásai. És miért volt ez fontos? Két szót mondok: ellátásbiztonság, szuverenitás. Az új tulajdonosi struktúra ebben nem hozott változást.
A felvásárlás elleni harcban talán valóban erős a jelenlegi pozíció, mert van egy 30 százalékos blokk, ami véd az ellenséges felvásárlás ellen. De mi van, ha egyszer jön egy nagyon gáláns vevő és ajánlatot tesz az alapítványoknak. Akkor ezek az alapítványok akár el is adhatják a papírokat.
A Mol – Új Európa Alapítvány működési szabályai szerint hosszú távú szemlélet alapján köteles a kuratórium a rá bízott részvényvagyon értékét megőrizni. Azaz csak akkor adhat el belőle, ha céljainak végrehajtásához egyszerűen nincs más pénzügyi fedezete. Ebbe tehát nem fér bele az, hogy kizárólag üzleti alapon kereskedjen a rá bízott részvényekkel.
Említette, hogy sok minden kialakulóban van még. De azért arról már van döntés, hogy kikből áll a kuratórium? Hány tagot delegál a Mol, hányat az állam?
Induláskor kettőt-kettőt, az ötödiket pedig ez a négy fő választja.
Milyen támogatásokat vesz át a Moltól a Mol – Új Európa Alapítvány? A Vidi focistáinak a mezén most az van, hogy Mol, jövőre az lesz, hogy „Új Európa”?
Ezt azért nem tartom valószínűnek, de bizonyos és jelentős élsportot támogató tevékenységet biztos át fog venni.
Akkor a Vidi támogatása marad a Molnál?
A józan ész szabályai lesznek érvényesek. A focicsapat például egy brandet is visz, itt tehát más megfontolásokat is figyelembe kell venni.
Nemrég kellő öniróniával azt hallottam öntől, hogy a Mol tevékenysége nem ismer határokat, csak az elnöknek a tevékenysége szorul határok közé. Egy nemzetközi csoportnak bőven van külföldi CSR-tevékenysége is, például a szlovák Slovnaft vagy a horvát INA támogatásai. De megint felmerül a kérdés, hogy mi köze a magyar államnak a szlovák vagy horvát CSR-hoz, ez nagyon távolinak tűnik a magyar céloktól, erre miért adta oda a részvényeit?
Azt fontos hangsúlyozni, hogy az új alapítvány nemcsak a Mol tevékenységét veszi át. Pályázatok lesznek, és a támogatásokról az öt kuratóriumi tag fog dönteni. Ráadásul az új alapítványnak potenciálian több forrás áll majd a rendelkezésére, hogy a Mol céljaival összhangban lévő tevékenységeket támogasson. Korainak érzem még a részletek tisztázását. A magyar államnak amúgy lehet külföldi kulturális missziója, például ha a Muzsikás együttes külföldi iskolai programba fog, de akár a sepsiszentgyörgyi Sepsi vagy a dunaszerdahelyi DAC focicsapatának, utánpótlásképzésének a támogatása is ilyen lehet. Itt találkozik a Mol és a magyar nemzetpolitika célja. És ez így helyes.
Igen, de ezeknek van magyar vonatkozása, de ha az INA például támogatta a horvát fociválogatottat, majd ezt a tevékenységet átveszi a magyar állam által alapított alapítvány, akkor majd nem csak Luka Modrićékra, de az államra is dühösek lehetünk, ha Horvátország 2-0-ra elveri Magyarországot.
Biztosan marad saját támogatása a Molnak, a Slovnaftnak, az INA-nak, ami nem az alapítványon keresztül fog zajlani, de még Pakisztánban is fogunk iskolát építeni, ezekben vélhetően nem lesz szerepe az alapítványnak.
Miként látja ezt az egész nagy alapítványi rohamot? Értelmes feladat-kiszervezés, vagy állami vagyonkimentés? Ennél a folyamatnál szerintem most nincs nagyobb és fontosabb történés a gazdaságban.
Szerintem a zöld program, a karbonmentesítés vagy a hulladékgazdálkodásról szóló törvénycsomag sokkal nagyobb lépés. Életünk és jövőnk alapjait határozza majd meg. Óriási erőfeszítést tesz ebben most az ország, és mindenki átérzi a felelősség súlyát. Egyelőre ezt még kevesen értik, és kisebb is a hangzavar. Az alapítványok megítélésénél azonban a hangerő is számít, az összes érintett felsőoktatási intézmény közül éppen a legkisebbnél, az SZFE-nél volt a legnagyobb a hangzavar. Nemzetgazdasági hatását tekintve egyébként kiemelten fontos a Budapesti Műszaki Egyetem és az ELTE is, ezek most nem kerültek alapítványi tulajdonba. A Corvinuson is volt eleinte értetlenkedés, de mára teljesen elfogadottá vált a modellváltás szükségessége és az új irány, amit az egyetem követ. Ez pedig leegyszerűsítve az értékekről, diákokról és a versenyképességről szól.
Összevetette a Corvinust és az SZFE-t. Nem tartom magam a téma szakértőjének, de erős érzéseim vannak erről. Úgy gondolom, hogy a gazdasági képzésnél egy jobb finanszírozás, a több lehetőség mindenkinek vonzó lehet. Ugyanakkor az SZFE történeténél én végig azt éreztem, hogy egy szabad művészeti közösségre és műhelyre az állam erőszakosan ráerőltetett egy kurzusszemléletű, kellemetlen akciót, amit én egy nagyon szomorú történetnek gondolok. Az SZFE új vezetésében is szerepet kaptak molos vezetők, Bacsa György és Világi Oszkár. Nem bánták meg, hogy ebben a nagyon kínos történetben molosok is részt vettek?
Javaslom, hogy beszéljen velük, ezt ők tudják.
De ez a Mol egészére kihat.
Minden vezetőnek minden pozícióban úgy kell felelősen eljárnia, hogy az ottani kihívásoknak feleljen meg. Az SZFE-vel kapcsolatban a Molnak tényleg semmilyen érdeke nincsen, azt hiszem, ez nyilvánvaló. Ha azért volt rájuk szükség, mert felkészült menedzserek, akkor arra kell figyelniük, ami ott volt a feladatuk. És biztos vagyok benne, hogy ebben legitimációjuk megkérdőjelezhetetlen. Egy kuratóriumi tagnak kötelessége az alapítvány céljainak és csak annak alárendelni tevékenységét. Nincs ez másképp a Corvinusnál sem. Ezt kell tanulmányozni, és ez alapján kell megítélni cselekvésüket.
Azért egy ilyen szerepvállalást előzetesen egyeztetni kell önnel?
Igen, ez egy jóváhagyásos szerepvállalás volt. Az SZFE-ről pró és kontra is van véleményem, de mivel tényleg nagyon korlátozott a tudásom, ehhez tényleg az érintettek megkérdezését ajánlom, akik biztosan szívesen leülnek átbeszélni a történteket. Mi menedzserek vagyunk, a vezetéshez értünk. Amikor a Corvinus vezetésébe mentem, én sem azért vállaltam, mert az ország legjobb közgazdászának tartom magam, valójában 30 éve elhagytam a szakmát, azóta nem közgazdász, hanem vezető vagyok, embereket, stratégiákat hangolok össze.
Ugorjunk vissza a támogatások kapcsán már említett Horvátországba! Hogy állnak a bírósági ügyei?
2019. december 29-én született meg az elsőfokú döntés. A bíróság Ivo Sanadert és engem is elmarasztalt, ami ellen természetesen azonnal részletes fellebbezést nyújtottunk be a Horvát Legfelsőbb Bírósághoz. Éppen ma reggel tűzte ki a bíróság a tárgyalási napokat, július 6-án és 7-én lesz másodfokon az ügy. Ennyi történt, zajlik a jogi folyamat.
Ha ez a bíróság is elmarasztalja, egész életében Magyarországon marad?
Biztos vagyok abban, hogy előbb-utóbb az igazság győz. Ha nem Horvátországban, akkor majd a nemzetközi színtereken, ahol egyébként minden jogi ütközetet megnyertünk. Szóval nem kell engem félteni, és az útlevelem sem fog porosodni,
Olyat is hallottam, hogy Európába egy európai elfogatóparancs miatt most nehezebb utaznia, mint a tengerentúlra. Akkor, gondolom, most ön a legnagyobb hazai szurkolója annak, hogy minél több légijárat induljon Budapestről távoli országokba.
Az utazás számomra nem létfontosságú. A Duna, az Alföld és a hazai hegyek nekem bőven elég élményt nyújtanak. A kedvenc biciklizőhelyem most a Bereg, gyönyörű utak, templomok találhatók ott, a törökök nem foglalták el, ahogy egyébként Dunaszerdahely is érintetlen maradt, mert a mocsaras helyeket elkerülték.
Horvátország már elég régen jelezte, hogy szeretné visszavenni az INA-t a Moltól, van erre reális esély?
Azt csak ők tudnák megmondani, milyen árat tudnak adni, és az egyezik-e a mi elvárásunkkal.
Akkor még nem is adtak ajánlatot?
Adtak egy ajánlatot, ami alapján elindult a párbeszéd. Én tényleg elfogadom azt, hogy ez egy stratégiai iparág, az állam dönthet úgy, hogy eladja a meghatározó cégét, és dönthet úgy, hogy visszaveszi. A horvát állam 2003-ban az eladás mellett döntött, és felvázolt egy privatizációs térképet. Elindultunk, megnyertük a pályázatot, elkezdtünk dolgozni. Ebben az időszakban a horvát kormány irányított, nekünk amolyan passzív kontrollunk volt, vagyis bizonyos kérdésekben vétózni tudtunk. Amikor 2008-ban jött a nagy válság, pénzügyileg ellehetetlenült az INA, mi azt ajánlottuk, hogy segítünk, hozunk még pénzt, menedzsmentkapacitást, de csak akkor, ha átvehetjük az irányítást. Ezt a horvátok elfogadták, miénk lett az irányítás, és a horvát államé a passzív kontroll.
Igen, de ezt látványosan megbánta a horvát állam.
Utólag lehet azt mondani, hogy később milyen jó lett a cég, de minden döntést csak abban a feltételrendszerben érdemes értelmezni, ahogyan és amikor született. Most ugye úgy döntött Horvátország, hogy megint államosítana, vagy szebb kifejezéssel, nacionalizálna, de minket nem érhet kár abból, hogy egy egyáltalán nem ellenséges akció keretében elmentünk a meghívásos pályázatra. Most nem beszélek a ráfordított menedzsmentidőről vagy az én személyes fájdalmaimról, csak a betett pénzről, azt vissza szeretnénk kapni, azt ki kell nekünk fizetni.
Az INA működtetésére mennyire nyomja rá ez a helyzet a bélyegét? Lehet úgy fejleszteni, hogy közben mindig ott az esély, hogy egy év múlva már úgysem a miénk a cég?
Abszolút. Akár 25, 50, vagy 100 százalékos tulajdonosok vagyunk, akkor sem lehet azt mondani az embereinknek, hogy most ne figyelj oda annyira, hozzál kevésbé jó döntéseket. Mindig, mindenkinek úgy kell dolgoznia, mintha örökre a Molé maradna a cég.
Azt szokták mondani, hogy akkor kell eladni egy cég részvényeit, amikor új székházba költözik. A Mol erre készül, és lám, soha nem látott alacsony olajár és gyenge olajkereslet köszöntött be tavaly. Természetesen nem a Mol tehet a Covidról, de azért alapvetően is változik a fosszilis cégek megítélése. Az európai policy bankok, a befektetők, a civilek is kezdenek úgy nézni a szektorra, mint a gyilkosokra. Mi az a víziójuk, amellyel a Molnál ilyen körülmények mellett is fennmaradhat a növekedés?
Persze, és csak csendben mondom, hogy az olajár közben visszamászott, és a nekünk legalább olyan fontos petrolkémiai marzsok rekordmagasan vannak. Van az a mondás: akinek a halálhírék keltik, az örökké él. Az olajipar a jelenlegi formában talán nem él örökké, de a megfelelő transzformáció után még sok növekedési évtized van benne. A következő 10-15 évben még a fosszilis tevékenységünk, beleértve a műanyagot is, fogja hozni a növekedést. De persze át kell alakulni, újra meg újra. Ugye egyelőre a jelenlegi tevékenységünk a meghatározó, de folyamatosan készülünk a hosszú távú kihívásokra, ahogy ezt tettük az elmúlt 20 évben mindig.
61 éves vagyok, 21 éve vezetem a Molt, de nekem úgy kell dolgoznom, mintha örökké én vezetném a céget. A székházdöntés és a stratégiafrissítés is ilyen szemléletben született. Komolyan veszem a jövőt és a Mol karbonsemlegességi céljait. És nem csak azért, hogy 30 év múlva is legyen egy ilyen erős vállalata Magyarországnak. A szabályozási környezet és az üzleti kilátások is a zöld fordulatot irányozzák elő, de a számok mögött ott a felelősségtudat is. Mi mindig előre gondolkodunk. Évekkel ezelőtt kiléptünk a hagyományos olajipari keretek közül, a stratégiafrissítéssel pedig nagyobb sebességre kapcsoltunk. Átalakítjuk a működésünket, és új területeket hódítunk meg. Ehhez mindenféle apró alkotóelemet kell egymásra pakolni, ilyen a Mol Bubi, a Mol Limo, természetesen nem ezek a Mol-sztori központi elemei, de fontos alkotóelemek. A kis, de látványos lépések hihetővé teszik, hogy komolyan dolgozunk a nagy változtatásokon.
És mik a nagyobbak?
Például a körforgásos gazdaság. Ez az egész úgy indult, hogy jöttek a műanyagipari ügyfeleink, és ezt kérdezték, hogy mennyi recirkulált anyagot hasznosítunk. Megkövetelték tőlünk az újrahasznosított anyagokat. De azt nehéz elérni, mert Magyarországon rossz a hulladékgazdálkodás, egy évtizede nem volt érdemi kampány a szelektív hulladékhasznosítás mellett, és sorolhatnánk a múltból örökölt problémákat. Aztán technológiára is szükségünk volt, megvettünk két kisebb német céget. Ez így fejlődik, épül fel elemenként. Az is fontos eleme a körforgásos gazdaságnak, hogy ne gyártsunk annyi hulladékot, ehhez tartós műanyagok kellenek. Mert a műanyagot szeretjük, mindenhol használjuk, csak akkor nem, amikor hulladék lesz belőle. Ha előre nézünk, látjuk, hogy az új jogszabályi feltételek gyökeresen átalakítják a teljes hulladékfeldolgozási piacot. És így van esélyünk, hogy az ország és azon belül a Mol ne csak felzárkózzon, hanem piacvezető legyen. A poliolüzemünk, vagyis az egyik legnagyobb most zajló fejlesztésünk ezt a célozza meg. Fontos, hogy a finomítóink mindenkinél hatékonyabbak legyenek. 2030-ra 1,8 millió tonnával kevesebb üzemanyagot szeretnénk gyártani, de a cél az, hogy a petrolkémiai igényeknek megfelelően mégis teljes kapacitással menjenek a finomítók.
Akkor 10 év múlva a Mol leginkább a finomítói alapú petrolkémiára fókuszál?
Sok lábon fogunk állni. Az egyik ez lesz, a másik a fogyasztói szolgáltatások, vagyis az, hogy mindenhol ott vagyunk. Hatalmas töltőállomás-hálózatunk van, három országban mi vagyunk a piacvezetők, de további öt országban is dobogósak vagyunk, ezt kell kihasználni. Tavaly már félmilliárd euró volt a nyeresége a különböző lakossági szolgáltatásoknak, amikor a Molhoz érkeztem, a retail még nyűg és veszteség volt. Most másodpercenként két kávét adunk el, ezzel elmondhatjuk, hogy a miénk a legnagyobb kávézólánc a régióban.
Egy többé-kevésbé már megerősített pletyka szerint a Mol a budapesti reptér potenciális vevői közé is bekerült. Elsőre talán nem tűnik annyira kapcsolódó üzletágnak a reptér-üzemeltetés, igaz, azt is értem, hogy a légi közlekedésben lehet eladni a kerozint.
Tavaly azért nem annyira. Ritkán látok olyan jelentéseket, hogy egy üzletágunk teljesítménye a bázishoz képest 95 százalékkal csökkent, tavaly a kerozinértékesítésnél volt ilyen.
Szóval, tényleg vizsgálják a repteret?
Nézzük. Jó nagy befektetés lenne, de mindent meg kell vizsgálni, ami a fosszilis lábunkat majd helyettesíteni tudja.
Említette, hogy a Kopaszi-gáton épülő székház már nem feltétlenül a saját vezetői időszakára készül. Ugyanakkor a Kopaszi-gát, mint terület, fejlesztésébe személyesen is beszállt. Amikor ezt olvastam, elsőre azt gondoltam, hogy ez egy erősen összeférhetetlen helyzet, de aztán hallottam, hogy a Mol nem ettől a cégtől bérel, hanem a Mol fejlesztési területe már a Molé. Azért nincs ebben mégis egyfajta szerepkeveredés? Hiszen a terület értékét azért a jövőben is meghatározza, hogy mit csinál a szomszédban a Mol.
A Mol 2017-ben vette meg a saját területét. Mindenkinek, aki azóta bármit vásárol a területen, annak érték, hogy a Mol ott lesz, ezzel mindenki kalkulálhatott. Nekem is van már ott egy lakásom, aminek folyamatosan nő az értéke. Aki az elsők között hisz egy területben, az általában még olcsón vesz, a későbbi belépők már drágábban.
Miért vette a lakást? Közel legyen a céghez?
Hittem a fejlesztésben. Vettem egy lakást, és azóta is verem a fejemet a falba, miért nem vettem többet.
Ilyenkor saját forrásból vásárol, vagy hitelt vett fel rá?
Vegyesen, volt benne saját pénzem is, de ezen azért bőven van hitel.
Több, jelentős állami forrásokkal megtámogatott szállodai projektbe is belefogott, a fővárosban az Andrássy úton, Tihanyban, Esztergomban.
Azokon is van hitel. Esztergomban éveken át néztem egy torzót, egy betonvas vázat, ami nagyon zavart.
Több olyan befektető kellene, aki ha meglát valahol egy ronda grundot vagy egy kátyút, rögtön rá tud fejleszteni egy szállodát.
Remélem, mások is gondolkodnak így, de azért ez a szülővárosom közepén volt. Én a mai napig, ha azt mondom, megyek haza, akkor Esztergomra gondolok. Ami a támogatásokat illeti, meghirdették a Kisfaludy programot, éltem a szabályok által megengedett lehetőségekkel. A vidéki szállodaprojektek egyébként még a támogatással együtt sem aranybányák, 12-13 éves megtérüléssel lehet csak kalkulálni. A vidéki szállodákról azt szokták mondani, hogy mindig csak a második körös befektetőnek térülnek meg, az elsőnek még nem.
Magyarul piaci alapon nincs értelme az ilyen befektetéseknek?
Működtetni már lehet őket piaci alapon, de támogatás nélkül a befektetés tőkeköltsége általában nem tud megtérülni, Magyarországon legfeljebb 2-3 szerencsés helyen, De ez máshol is így van, Ausztriában is tartományi és állami támogatás van az ilyen projektekre, mert ha elkészül az infrastruktúra, az mindenkinek jó, mert majd vonzza a vendégeket.
És a fővárosban jobb a megtérülés?
Budapest más, alapesetben sokkal jobb, csak éppen a Covid idején szörnyű volt. Tavaly nyáron a vidéki szállodák szinte telt házzal mentek folyamatosan, a főváros pedig kongott az ürességtől. A főváros nem vonzotta a belföldi turistákat, nem voltak attrakciók, és azért Budapest nem olcsó.
Fociidényben sokat látni a különböző meccsek páholyaiban a gazdasági elit tagjait Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Covid idején hogyan tartották egymással a kapcsolatot?
A Covid mindenkinek ugyanolyan korlátozó volt, vagyis mi leginkább digitálisan tartottunk kapcsolatot.
Orbán Viktorral lehet videochatelni?
Vele inkább telefonon lehet beszélni. A miniszterelnököt és minket is gyakran teszteltek, így óvatosan már voltak személyes találkozóink is, többnyire szabadtéren vagy nyitott ablakok mellett.
Szabadtéri ultipartik?
Ilyenek most nem voltak, laza, beszélgetős programom nem nagyon volt az elmúlt négy hónapban. És ezek, mint mindenkinek, nekem is nagyon hiányoznak.
|
Hernádi Zsolt: A Mol nem politizál, csak az állammal együtt építkezik
|
A Mol elnök-vezérigazgatója a Telexnek adott interjújában azt mondta, szerinte nincs abban semmi kivetnivaló, hogy a cég és a magyar állam is egy alapítványba pakolta a Mol-részvényeit. A büntetőügye júliusban folytatódik, abban bízik, hogy szüksége lesz még az útlevelére. Kérdeztük arról is, nem összeférhetetlen-e, hogy a Mol a Kopaszi-gátra költözött, miközben ő a területet fejlesztő cég magánbefektetője, és hogy az elmúlt hónapokban ultizott-e a miniszterelnökkel.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/06/hernadi-zsolt-a-mol-nem-politizal-csak-az-allammal-egyutt-epitkezik
|
2021-05-06 11:30:22
| true | null | null |
Telex
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánították a Groupama Aréna fejlesztését – derült ki a kedd este megjelent kormányrendeletből.
Ezzel jelentősen egyszerűsödik a különböző hatósági engedélyek beszerzése és a közbeszerzési eljárás lefolytatása is. Nem kell például építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, és településképi bejelentési eljárásra sincs szükség.
Bár a stadion nevét valamilyen oknál fogva nem nevezik meg a rendeletben, a helyrajzi szám alapján (38293/78) egyértelműen azonosítható, hogy a Fradi stadionjáról, a Groupama Arénáról van szó. Az új stadiont hét éve adták át, 14,7 milliárd forintba került a beruházás, amit teljes mértékben az állam finanszírozott.
Tavaly karácsonykor a kormány már adott hárommilliárd forintot a stadion fejlesztésére.
Akkor se jelölték meg a rendeletben, hogy pontosan miért van szükség erre tetemes összegre.
Informatikai fejlesztésekre, pályafelújításra költik a pénzt
Frissítés 9:30-kor: December végén aztán a Ferencváros sajtóosztálya azt válaszolta a 24.hu kérdésére, hogy „ez a pénz nem állami támogatás a Ferencvárosnak, hanem azt az állam a saját ingatlanjának karbantartására és fejlesztésére költi, ennek az összberuházásnak az értéke nettó 2.362.204.650 forint.”
Azt is írták, hogy a Ferencváros vagyonkezelője és használója a stadionnak, amiért az elmúlt évben 660 millió forint vagyonkezelési díjat fizetettek az államnak. Válaszuk szerint tavalyi BL- és a tavalyelőtti EL-csoportkör szereplésük járulékaiból másfél-két milliárd forint folyt be az államkasszába, így szerintük kijelenthető, hogy a stadionra költött pénzt az FTC meg is kereste vagy befizette más csatornákon az államnak. A klub szerint a nemzetközi kupaszereplés miatt magasabb infrastrukturális elvárások vonatkoznak rájuk, bizonyos esetben az UEFA is előír ilyen kötelezettségeket.
A 3 milliárd forintos fejlesztési projekt tartalmazza a komplex pályafelújítást és gépbeszerzést, a kamerarendszer bővítését, a raktár, iroda, catering, múzeum felületbővítés, az informatikai és megjelenítő eszközök és a pályavilágítás fejlesztését.
Az FTC az írta, a gyep kezelése nem csak felületi gondozást jelent, a felső réteg lecserélése a mediterrán országokban évente egyszer, az északi országokban kétszer-háromszor is megtörténik egy szezon alatt. A rétegrend, talajszerkezet felfrissítésére 4-5 évente szükség van.
A legköltségesebb rész a válaszuk szerint az informatikai és megjelenítő eszközök fejlesztése lesz, az indoklás szerint a nyolc évvel korábban elérhető technológiák elavultak, fejlesztésre és bővítésre szorulnak. „Ahogy egy nyolc évvel ezelőtti mobiltelefon ma már képtelen lenne futtatni új operációs rendszereket és appokat, úgy a stadion rendszerszintű informatikához köthető szolgáltatásainak is követniük kell a kor követelményeit. A stadionban lévő megjelenítő eszközök pixel távolsága például már nem éri el az UEFA által előírt szabályokat, így a több mint hatéves eszközök lecserélése nemcsak indokolt, hanem követelmény, ha a stadion továbbra is nemzetközi mérkőzések szervezését akarja hatékonyan lebonyolítani” – fogalmaztak a 24.hu-nak.
Írásban kerestük a Fradi és a fővárosi kormányhivatal sajtóosztályát, hogy miért van szükség a mostani rendeletre. Utóbbinak azért van szerepe, mert a rendelet szerint a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, Sára Botond látja el a beruházással összefüggő kiemelt jelentőségű ügyek koordinációját. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
|
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lett a Groupama Aréna korszerűsítése
|
A 3 milliárd forintos fejlesztési projekt tartalmazza a komplex pályafelújítást és gépbeszerzést, a kamerarendszer bővítését, a raktár, iroda, catering, múzeum felületbővítés, az informatikai és megjelenítő eszközök és a pályavilágítás fejlesztését.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/05/groupama-arena-nemzetgazdasagi-szempontbol-kiemelt-jelentosegu-korszerusites
|
2021-05-06 11:36:00
| true | null | null |
Telex
|
Április 27-én szavazta meg a parlament kormánypárti többsége, hogy 12 állami egyetem alapítványi vagy egyházi fenntartásba kerül. Ezek egyike az egri Eszterházy Károly Egyetemből kiváló Sárospataki Comenius Campus, amely augusztus 1-től Tokaj-Hegyalja Egyetem nevet visel majd. Eddig is kormányzati gyakorlat volt, hogy az új egyetemi alapítványoknak az állam ingyenesen vagyont juttat - például a Corvinus 10-10 százalék Richter- és Mol-részvényt kapott -, de a sárospataki egyetem esetében szintlépés történt.
Az egyetemi alapítvány ugyanis egy az egyben megkapta a Grand Tokaj Zrt. összes részvényét, tehát egy komplett állami cég tulajdonosa lett.
Az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonban álló részesedéseket (a továbbiakban: részvények) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni. Az Alapítvány első alkalommal a 2021. év után járó osztalékra jogosult.
- áll az elfogadott törvényben. Az 1. mellékletben pedig a Grand Tokaj Zrt. 400 694 darab részvénye szerepel. Ennél nincs is több. A Grand Tokaj eddig 100 százalékban állami tulajdonban volt, a tulajdonosi jogok gyakorlója pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ennek lett vége, hiszen az új tulajdonos a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Stumpf István (a volt miniszter sárospataki kötődésű) lesz, aki egyben a modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos is. Orbán Viktor kormányfő április 30-i rádiós interjújában úgy fogalmazott: nem tud jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember.
Az alapítvány az állam által ingyenesen juttatott vagyonnal szabadon gazdálkodhat, azt akár el is adhatja. Ez azért lehet fontos, mert az új sárospataki egyetem pénzügyi helyzete egyelőre aligha lesz túl stabil, ha a Grand Tokaj osztalékából akarna megélni. A szőlőfeldolgozó és borászati állami cég ugyanis az elmúlt években rendületlenül nyelte az állami milliárdokat és 2020-ban is veszteséggel zárt.
Hatalmas erőfeszítéssel is csak veszteség
A társaság 2019-ben 2,7 milliárd forintos forgalom (a belföldi értékesítésből 1,4 milliárd, míg az exportból 1,3 milliárd forint bevétel származott) mellett 950 millió forintos mínuszt hozott össze a 2018-as 563 millió forintos negatív eredménye után. Folyamatosan veszteséges: 2017-ben is 1,2 milliárd, 2016 pedig 3,8 milliárdos mínuszt termelt. Ennek ellenére stratégiai fontosságú: a Tokaji Borvidék legnagyobb felvásárlója és bortermelője, az eddig állami tulajdonban lévő vállalat a térség teljes bortermelésének mintegy 35 százalékát adja és 1000 hektárnyi termőterületről több mint 1000 kistermelőtől vásárolja fel a szőlőt.
Tavaly pedig 2,6 milliárd forint árbevételt ért el ötmillió palack eladása mellett, de a mérleg szerinti eredménye a korábbi jelentős beruházások miatt még továbbra is negatív lett: -706 millió forint. Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója lapunk megkeresésére elmondta: ez hatalmas erőfeszítés volt, és évek óta javuló tendenciát lehet látni a cégnél. Ami szerinte fontos, hogy 2018 óta a társaságnak nincs szüksége tulajdonosi forrásra sem a működéshez, sem a felvásárláshoz.
Korábban volt: a Grand Tokaj Zrt. 2017-ben 2,3 milliárd forintos tőkeemelést kapott, miközben a korábbi években 4,5 milliárd forintnyi tulajdonosi hitelt is felvett. Így az állami tőkejuttatás révén javította az eladósodottsági mutatóit.
A tulajdonosváltás érdemben nem kell, hogy befolyásolja a cég működését és piaci alapon végzett tevékenységét. A döntéshozási mechanizmusokban és természetesen a felügyeleti/kontroll funkciókban várható majd változás, illetve a képzési helyszínként lesz nagyobb szerepe a társaságnak. Optimistán és várakozással tekintünk az új feladatok és a közös munka elé a kuratóriummal
- válaszolta lapunknak Goreczky Gergely. A Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója elmondta: a 2020-as üzleti év minden szempontból kihívásokkal teli volt a teljes borágazat, a tokaji borászatok és a Grand Tokaj számára is. A koronavírus-járvány hatására bekövetkezett változások ugyanis szerinte nem segítették a minőségi borfogyasztást, a HORECA-szektor gyakorlatilag leállt, fesztiválokat és borkóstolókat nem lehetett rendezni, illetve a többlet-borkínálat növekedéséből adódóan a borok ára is csökkent.
Ezek mellett a rezsiköltségek, a bérek emelkedtek, a csomagolóanyag-árak pedig drasztikusan nőttek. Sok ágazathoz hasonlóan a borászatban is csökkent az eredményesség - fogalmazott Goreczky Gergely. Azt reméli, hogy a 2021-ben - már kedvezőbb piaci feltételek között - javítani tudnak az eredményességen, immár az átalakuló felügyeleti struktúrában.
Nemzetközi célok
Sárospatak fideszes polgármestere is örül a változásnak. Aros János lapunknak elmondta: régi álmuk válhat valóra az új, önálló egyetem létrejöttével, mely nemcsak Sárospataknak, hanem az egész térségnek adhat új lendületet. Hiszen az egykori Comenius Tanítóképző Főiskola évszázados szellemi és infrastrukturális örökségén létrejövő új intézmény létrehozói nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy olyan szereplőt helyezzenek a magyar felsőoktatás térképére, amely nemzetközileg is meg tudja méretni magát.
Egy Kárpát-medencei és nemzetközi kapcsolatrendszert zászlajára tűző felsőoktatási központ jön tehát létre, amely a képzések mellett a borászat, az idegenforgalom, a pedagógusképzés és a kulturális örökség kezelésének egyik tudományos háttérbázisa is lesz a térségben. Ez az intézmény biztosítja majd az utóbbi évtizedekben nehéz időszakot átélt térség gazdasági és szellemi felzárkózásának szellemi hátterét.
- válaszolta lapunknak Aros János. A fideszes polgármester elmondta: az elfogadott törvény a működőképességhez szükséges javakat is meghatározza. Az egyetemhez kerül a Grand Tokaj Zrt. részvénycsomagja mellett a tarcali borászati kutató és az egykori Borostyán Szálloda épülete is Sárospatakon, amely jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van, és újra hotelfunkciót szánnak neki. Mindezek alapján tehát üdvözlik a kormány döntését és az egyetem létrejöttét. Így van ezzel Hörcsik Richárd, Borsod-Abaúj-Zemplén megye fideszes országgyűlési képviselője is, aki a Tiszáninneni és Tiszántúli Református Egyházkerület rádiójában elmondta: "ez nem valamiféle kiprivatizálását jelenti a nemzeti vagyonnak".
Ebben a videónkban magyaráztuk el, hogy milliárdos közbeszerzések is motiválhatják a kormányt a felsőoktatás alapítványi átalakításában. Megnéztük, hogy a tolcsvai székhelyű Grand Tokaj Zrt. utolsó közbeszerzése miről szólt és ki nyerte. Április 12-én hirdettek győztest a tolcsvai Rákóczi Kastély felújítására: a Grand Tokaj 187,4 millió forintos ajánlattal a Polgári Építőipari Kft.-t hozta ki győztesnek. A cég a tolcsvai általános iskolát is felújíthatja, valamint ifjabb Hörcsik Richárdnak a Tokaj-Portius Borházát is ez a cég építette Sárospatakon, amit részben a 160 millió forintnyi uniós pénzből finanszírozott a képviselő fia.
|
Alapítványi kiszervezés: Tokaj is elvesztette közvagyon jellegét
|
Alapítványi fenntartású lesz a sárospataki egyetem is, ahol Stumpf István kormánybiztos lett a kuratóriumi elnök. Az alapítványi vagyont gazdagítja az eddig állami tulajdonban lévő Grand Tokaj Zrt. is, amely a borvidék legnagyobb felvásárlója, de évek óta masszívan veszteséges.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/alapitvanyi-kiszervezes-tokaj-is-elvesztette-kozpenz-jelleget.html
|
2021-05-06 11:44:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Május 6-án a Facebook-oldalán tartott sajtótájékoztatón jelentette be a jelentős állami pénzekkel megtámogatott Mathias Corvinus Collegium (MCC), hogy megvásárolták a debreceni Hotel Aranybikát Boros József milliárdostól. Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár, az MCC Alapítvány kuratóriumának elnöke az eseményen arról beszélt, a szálloda lesz a tehetséggondozó központ új debreceni főhadiszállása, ahol az általános iskolától az egyetemig tart majd a képzés. Bejelentette, hogy az új, a szocializmus idején épült szárnyat jelentősen megújítanák, hosszútávon ott rendeznék be a programjukban részt vevő diákok kollégiumát, és ott zajlana az oktatás is. „Ígérjük, hogy jó gazdái leszünk az Aranybika szállodájának, és vissza fogjuk adni régi hírnevét” – mondta.
A konzervatív-keresztény értékválasztásnak örvend a polgármester
Papp László (Fidesz) polgármester a tájékoztatón elmondta, üdvözli és köszöni, hogy az MCC az Aranybikában konzervatív-keresztény értékválasztás mentén gondoskodik a tehetséggondozásról. A polgármester szerint az épület mostantól a város oktatási életének fontos bázisa lesz, miközben szállodai szolgáltatásai terén is a régi fényében pompázhat majd az Aranybika. Papp bejelentette, hogy tovább akarják erősíteni Debrecen oktatásban betöltött regionális szerepét, az önkormányzat perspektívát akar nyújtani a tehetségeknek, itt akarja tartani őket a városban.
Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, aki tizenhat éven át volt Debrecen polgármestere, „méltánytalan sorsúnak” nevezte a Hotel Aranybikát, hiszen már eleve nem sikerült Hajós Alfréd tervének megfelelően befejezni a szállodát, a szocializmus idején egy „tájsebet” ejtettek az új szárny építésével. Kósa megígérte: mindent megtesz azért, hogy jelentős mértékű kormányzati támogatással „belvárosi rendszerváltást” hajtsanak végre az Aranybika és környezetének felújításával. A képviselő szerint még vita van arról, hogy el kell-e bontani az új szárnyat, vagy csak átépítésre van szükség. „Itt minden van az égegyadta világon a rosszul szigetelt, és azóta a födémet szétáztató harmadik emeleti fürdőtől kezdve az egyébként szállodának épült szobákból átalakított kollégiumig bezárólag nagyon vegyes a kép” – sorolta Kósa.
Zászlóshajó kormányzati szereplőkkel
Bognár István korábbi DEHÖK-elnök, az MCC regionális képviselet-vezetője a tájékoztatón elmondta: az épületben tízéves kortól a fiatal felnőttekig foglalkoznak majd tehetséggondozással. Az általános iskolások számára a jelentkezési határidő augusztus 30. A középiskolásoknak szóló programban e-learning alapú képzést nyújtanak, amelyet kiegészítenek többek között a tehetségtáborok, a tanulmányutak és az angol és német nyelvi kurzusok, általános készség- és képességfejlesztő kurzusok. A középiskolások számára a jelentkezési határidő június 13. Az idén érettségiző, a Debreceni Egyetemre felvett diákok június 25-ig jelentkezhetnek az MCC képzésére, amit Bognár a tehetséggondozó zászlóshajójának nevezett. Az elmondása szerint neves külföldi előadók, kormányzati szereplők tartanak majd nekik előadásokat, ösztöndíjakban részesülhetnek. Ők az Aranybikában kapnak kollégiumi szállást.
Üzleti titok
Megkérdeztük, hogy mennyiért vásárolta meg az MCC a Hotel Aranybikát, azonban Orbán Balázs elmondása szerint ez a korábbi tulajdonossal való megállapodás alapján üzleti titok. Az államtitkár annyit árult el, hogy „korrekt megállapodás született”.
A Debreciner kérdésére válaszolva Orbán elmondta, hogy az adásvételi szerződés után indul meg a felújítás tervezése. Többszakaszos felújításban gondolkodnak, a régi szecessziós szárnyat jelenlegi formájában még alkalmasnak tartják az oktatási tevékenység megkezdésére, ezért először az új szárny felújítási koncepciójának kidolgozását indítják el. Ha az ottani munkálatokat befejezték, az oktatás átköltözik oda. Ekkor tudják majd megkezdeni a régi szárny felújítását. Az MCC az átalakításokat saját forrásból szeretné megvalósítani.
Közösen is hasznosíthatnák a Bartók termet
Szintén a Debreciner kérdésére válaszolva mondta el Papp László polgármester, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő Bartók teremmel kapcsolatban egyelőre csak kezdetleges egyeztetések voltak az MCC-vel, de szívesen gondolkodnak közös hasznosításban. Szerinte a felújítás pénzügyi részével kapcsolatban számos kérdőjel van még, de elidegenítési tárgyalások nem zajlottak, a város pedig abban érdekelt, hogy ez a terem is megújuljon. Orbán Balázs kuratóriumi elnök ehhez hozzátette: elkötelezettek a terem felújításában, igyekeznek ehhez támogatókat találni. Az Aranybika üzlethelyiségeivel kapcsolatban az államtitkár azt is elmondta, hogy a jelenlegi konstrukciókat át fogják tekinteni, de az biztos, hogy szeretnék, ha kávézó és könyvesbolt működne az épületben.
Orbán Balázs egy újságírói kérdésre elmondta: a régi szárnyat egyelőre a kollégisták fogják használni, majd csak az ő új szárnyba költözésük, és a régi szárny felújítását követően indulhat újra a szállodai szolgáltatás. Ezzel kapcsolatban nem hangzott el semmiféle határidő.
Már 2013-ban is teljeskörű felújítást ígértek
Április 27-én írtunk arról, hogy információink szerint az MCC már nem csupán érdeklődik a Hotel Aranybika épülete iránt, hanem már meg is egyezett a szálloda eddigi tulajdonosával, a debreceni milliárdos Boros Józseffel, továbbá közel állnak a megegyezéshez az épülethez tartozó lakások tulajdonosaival is. Boros egy 2013-as sajtótájékoztatón még azt ígérte: a két évvel későbbi centenáriumára teljeskörűen felújíttatja Debrecen patinás, de addigra sok szempontból leromlott állapotú szállodáját. Pajna Zoltán (Fidesz) akkori alpolgármester, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés jelenlegi elnöke ugyanekkor arról beszélt, hogy Debrecen önkormányzata a milliárdossal együtt fog európai uniós forrásokra pályázni a felújítás költségeinek fedezésére.
Kósa Lajos országgyűlési képviselő akkor még polgármesterként 2010-ben egy kormány által szervezett turisztikai konferencián az önkormányzati média beszámolója szerint azt mondta: „Az Aranybikát nem szabad veszni hagyni! Mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormány segítségével azzá varázsoljuk, ami eredetileg is, Debrecen idegenforgalmi szimbólumává.”
Ha szeretnél hozzászólni, megteheted a Debreciner közösségi oldalán. Várjuk a véleményedet!
|
Megvásárolta a Hotel Aranybikát, Debrecen ikonikus szállodáját az MCC, teljeskörű felújítást ígérnek
|
Hiába kérdeztük, nem árulták el a vételárat. Először az épület új szárnyát építik át, a régi szárny munkálatai csak utána kezdődhetnek. A szállodai szolgáltatást akkor fogják újraindítani, ha már a régi szárnyat is felújították. Határidők nem hangoztak el a sajtótájékoztatón.
| null | 1 |
https://www.debreciner.hu/cikk/5634_megvasarolta_a_hotel_aranybikat_debrecen_ikonikus_az
|
2021-05-06 16:57:21
| true | null | null |
Debreciner
|
A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) egyike az állam által újonnan létrehozott 32 közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványnak (ezekből 21 egyetemfenntartó is lesz), amelyek a múlt héten elfogadott törvény alapján több ezer milliárd forint értékben kaptak közvagyont "ajándékba".
Közülük az egyik leggazdagabb a tehetséggondozásra - határon kívül és belül ösztöndíjak osztására, oktatásra, továbbképzésre, a nemzeti értékek és érdekek iránt elkötelezett magyar közélet támogatására - létrehozott MCC Alapítvány, amelynek alapítója Tombor Balázs, akihez a közelmúltban csatlakozott a magyar kormány is. A kormány korábbi döntéseivel már mintegy 500 milliárdos vagyont adott át az MCC-nek, a Transparency International (TI) Magyarország pedig most arra volt kíváncsi, hogy mire költöttek ebből a jelentős vagyonból. A korrupció visszaszorítása és a közpénzek átlátható felhasználása érdekében tevékenykedő civil szervezet ezért közérdekűadat-igénylést nyújtott be az alapítványhoz: kikérték az aktuális alapító okiratot és a megkötött szerződések listáját.
Az MCC Alapítvány pozitív meglepetést okozott a TI Magyarországnak azzal, hogy gyorsan, bírósági eljárás nélkül is teljesítette a kérést. "Legnagyobb meglepetésünkre 15 napon belül minden adatot megkaptunk. Ilyen szinte még sosem fordult elő, pedig száznál több közérdekűadat-igénylési eljárás van már a hátunk mögött" - írja blogbejegyzésében Ligeti Miklós, a TI Magyarország jogi vezetője.
367 milliárd részvényben, 131 milliárd készpénz és közel 3 milliárdnyi ingatlan
"Az MCC Alapítvány alapító okirata megerősítette azt, amit már eddig is tudtunk: az MCC Alapítvány hihetetlenül gazdag. A vagyona 501 192 066 146 forint. Mindezt nekünk, magyar polgároknak köszönhetik, hiszen a mi pénzünkből kaptak 265 milliárd forintot érő, állami Mol-részvényeket, amit 100 milliárd forintos Richter-pakett tetéz, de a Gellérthegyen található székházuk is közel 2 milliárd forintot kostál" - írja a TI jogi vezetője. (A székház az I. kerület, Szent Sebestyén köz 1., a Somlói út 49-53. és az Alsóhegy utca 10-13. szám alatt található, az ingatlanegyüttes nyilvántartási értéke az alapító okirat szerint 1,994 milliárd forint.)
"Ehhez jön még 131 milliárd forint pénzbeli vagyoni juttatás, vagyis készpénz, szintén az államtól. Desszert gyanánt pedig ott van mintegy tucatnyi balatoni és dunántúli ingatlan, ezek együttesen nem érnek egymilliárdot" - írja Ligeti Miklós. Az átadott vidéki ingatlanok között van révfülöpi vitorláskikötő és üdülő, az egykori pécsi tiszti kaszinó épülete, volt szombathelyi leánykollégium, zalaegerszegi városháza és szekszárdi kereskedelmi épület is.
Eddig 1,6 milliárdot elköltöttek
Az MCC Alapítvány az elmúlt egy évben nagyjából 1,6 milliárd forintot költött, ez derül ki abból a 66 tételt tartalmazó szerződéslistából, amit szintén megkapott a TI Magyarország. A kép azonban nem teljes, kisebb tételek hiányoznak, például nem derül ki a VE 2000 Invest Kft. vételára, és homályban maradt, hogy pontosan mi lett a gigászi részvénycsomag és a szintén hatalmas készpénzvagyon sorsa. Ennek tisztázása érdekében a TI Magyarország újabb adatkérést nyújtott be - írta posztjában a korrupcióellenes szervezet jogi vezetője.
Az alapítvány választott tisztviselőinek tiszteletdíja havi 399 ezer és 1,275 millió forint között alakult, a munkabére a főigazgató Szalai Zoltánnak a legmagasabb, havi 1,877 millió forint. (A kuratóriumi elnök Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára ugyanakkor nem kapott tiszteletdíjat).
A közzétett szerződéses adatok szerint szállodákra összesen 758 millió forintot fordított eddig az MCC: a budapesti Hotel Flamenco bérletéért évi 400 millió forintot fizetnek a Danubius Zrt.-nek (négy évre szerződtek), a miskolci Avas Szállót pedig 360 millió forintért vették meg Miskolc Holding Zrt.-től.
A 99999 Informatika Kft.-vel informatikai beszerzésekre szerződtek összesen 250 millió forintért.
Laptopokat a PC Trade Systems Kft.-től vásároltak, közel 50 millió forintért.
Közbeszerzési tanácsadásra az ENYD - Első Nyugat Dunántúli Közbeszerzési Tanácsadó Kft.-vel állapodtak meg, egy évre 68 millió forint keretösszegben.
A tatabányai székhelyű, Böszörményi-Nagy Gergely résztulajdonában lévő Design Terminál Nonprofit Kft.-vel tehetséggondozási workshopra szerződtek, összesen 10,6 millió forintért.
A kormányzati kommunikációs kampányokat intéző Balásy Gyula-cégekkel, a Lounge Design Kft.-vel és New Land Média Kft.-vel kétmilliárdos keretszerződést kötöttek idén februárban kommunikációs szolgáltatásokra, ebből eddig 30 milliót hívtak le (a keretszerződés a keretösszeg kimerüléséig, legfeljebb 2022 végéig hatályos).
Szintén kommunikációs szolgáltatásokat vettek igénybe hét hónapra hétmillió forintért a pilisszentiváni BRD Communications Kft.-vel, a cég tulajdonosa Bráder Éva fordító.
Nyomdai munkára egy főtevékenységként szakorvosi járóbeteg-ellátással foglalkozó céggel szerződtek, a Gyer-Med Egészségügyi és Szolgáltató Bt.-vel, négy megállapodással, összesen 13 millió forint értékben.
Filmkészítésre 56 millióért szerződtek a volt tévés műsorvezető és riporter Hegyi Nóra (cégadatokban Kovács Nóra) Kolibri Pictures Kft. nevű cégével.
Üzletviteli tanácsadást vettek igénybe a p2m Consulting Kft.-től, egy hónapra 9,9 millióért (a cég résztvevője a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 30 milliárdos, állami intézmények szervezetfejlesztésére kiírt tenderének is).
Jogi szolgáltatásra három jogi szolgáltatóval (ezeket nem nevezték meg) is szerződtek: egy határozatlan idejű szerződéssel évi 15,6 millióért; jogi átvilágításra a feladat elvégzéséig 26,1 millióért; ügyvédi munkára egy évre hatmillió forint plusz 5000 forint/db/szerződés áron.
|
Vallott az új óriásalapítvány: 501 milliárdos állami vagyont kapott, elkötött 1,6 milliárdot
|
A kormány részvételével jött létre az egyik leggazdagabb új, közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, amely 501 milliárd forintnyi állami vagyon kapott. A tehetséggondozásra létrehozott alapítványtól a Transparency International Magyarország kikérte az alapító okiratát és az eddig megkötött szerződéseit - ezekből kiderült, hogy az elmúlt évben 1,6 milliárdot költöttek el szállodákra, tanácsadásra, informatikára és kommunikációra.
| null | 1 |
https://www.napi.hu/magyar-vallalatok/mcc-alapitvany-kozpenz-reszveny-ingatlan-501-milliard-balaton-szerzodes.728539.html
|
2021-05-06 17:27:14
| true | null | null |
economx.hu (napi.hu)
|
Budapest;BKV;metró;
2021-05-07 06:20:00
Grúz kényszerpályán a BKV
Hiába ellenzéki a városvezetés, a közlekedési cége újabb hét évvel meghosszabbította Habony Árpád barátjának bérleti szerződését a metróban lévő pékségekre. 2034-ig maradhatnak.
A hármas metróvonal rekonstrukciójának idejére összesen 700 millió forintot kellett volna fizetnie a BKV-nak készenléti díj címén a grúz-izraeli üzletember, Michael Gagel cégének. Helyette inkább szerződést hosszabbítanak. A közlekedési cég menedzsmentje szerint jó üzletet kötöttek, az igazgatóság már nem egyhangú, de a többség végül hozzájárult a módosításhoz.
Az M2-es és az M3-as metróvonalon összesen húsz - 20 és 130 négyzetméter közötti – üzlethelyiségre kötött határozott idejű bérleti szerződést a főváros közlekedési cégével a Princess pékséget üzemeltető ISAR Kft. Az 1996-ban és 2003-ban aláírt kontraktusokban a BKV vállalta, hogy a 30 napot meghaladó kényszerszünet idejére cserehelyiséget ajánl fel, miközben ennyivel a futamidő is meghosszabbodik, valamint készenléti díjat is fizet az ISAR Kft-nek: ez 30-90 napos leállásnál a bérleti díj nyolcszorosa, 90 nap után a kilencszerese.
A bérleti díj az 1996-ban aláírt szerződésben szereplő bérlemények estében mérettől, elhelyezkedéstől függetlenül egyenként 927 euró volt havonta, míg a 2003-as megállapodásban szereplő üzlethelyiségeknél 1463 euró inflációkövetés nélkül.
Az M2 rekonstrukciója miatt nettó 40 millió forintot fizetett ki a BKV, míg az M3 esetében nettó 700 millió forintra kerekedett volna a készenléti díj – válaszolta a Népszava kérdésére a BKV, amely rögtön azt is hozzátette: „a módosítás következtében a fizetési kötelezettség a felére, vagy még annál is nagyobb mértékben csökken, miközben az ISAR által fizetendő bérleti díj akár 200 millió forinttal is nő az elkövetkező időszakban”. Igaz, ehhez 7 évvel meghosszabbították a 2027-ben lejáró szerződések futamidejét.
A BKV közlése szerint az ISAR az elmúlt két évtized alatt összesen 2 milliárd forint bérleti díjat fizetett. (Ebből lejön az üzlethelyiségek kialakításának 300 milliós bekerülési költsége, valamint a kifizetett készenléti díj.) Az éves bérleti díj a 20 üzlet után jelenleg nettó 100 millió forint. A frekventált helyen lévő, nagy forgalmú pékségek 2018-2019-ben évi 3 milliárdos nettó árbevételt termeltek.
A kontraktusokat az elmúlt években többször módosították, nem túl szerencsésen. Egy korábbi belső vizsgálat szerint a BKV több olyan kötelezettséget is vállalt a szerződésekben, amelyeknél bűncselekmény gyanúja merült fel. A Fővárosi Főügyészség azonban elutasította a korábban tett feljelentést, a munkajogi felelősség pedig 3 év után elévült.
A BKV most azzal indokolta lapunknak az újabb hosszabbítást eredményező módosítást, hogy a 2027-ig fennálló bérleti jogviszony miatt nem voltak pályáztathatóak az üzletek. A szerződés egyoldalú megszüntetésére pedig több jogi szakvélemény szerint sem volt lehetőség, miközben az abban foglalt rendelkezések miatt fizetendő készenléti díj sok száz millióra rúgott. A BKV a fentiek okán felmondás helyett alkudozásba kezdett, amelynek végeredményeként megszületett a Princess pékséget 2034-ig bebetonozó szerződésmódosítás.
|
Grúz kényszerpályán a BKV
|
Hiába ellenzéki a városvezetés, a közlekedési cége újabb hét évvel meghosszabbította Habony Árpád barátjának bérleti szerződését a metróban lévő pékségekre. 2034-ig maradhatnak.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3118860_gruz-kenyszerpalyan-a-bkv
|
2021-05-07 15:03:19
| true | null | null |
Népszava
|
28 milliárd forintba kerültek a kormány hirdetései decembertől áprilisig, derítette ki a K-Monitor. A New Land Média, vagyis Balásy Gyula cége kapta ezúttal is a kormánypropaganda előállítására szóló megbízást, már 2019-ben is 70 milliárd forintnyi közpénz landolt nála. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis a Rogán Antal által kötött szerződéseket is a lap hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy
A Magyar Turisztikai Ügynökség 10,86 milliárd forintból működik idén
A Kommentár Alapítvány éves működési költsége 300 millió
A Kommentár ingatlanaira is közel 3 milliárdot juttattak
A Batthány Lajos Alapítvány tavaly december végén 3,4 milliárdot kapott, idén április hatodikáig 279860000 járt nekik, hogy elérje az alapító okiratban meghatározott célokat.
Kistelepülések, mint Szügy, Bodrogolaszi, Demjén, Gyöngyössolymos tízmilliós tételeket kaptak infrastruktúra fejlesztésére.
A Kommentár Alapítvány adja ki a Kommentár című lapot, ami negyedévente jelenik meg, aminek főszerkesztője Békés Márton, aki a Terror Háza kutatási igazgatója is. A Kommentár szerkesztője L. Simon László és Szalai Zoltán, a szerkesztőbizottságban benne van Lánczi András is.
|
5 hónap alatt 28 milliárdot költött Rogán a kormány kommunikációjára
|
28 milliárd forintba kerültek a kormány hirdetései decembertől áprilisig, derítette ki a K-Monitor. A New Land Média, vagyis Balásy Gyula cége kapta ezúttal is a kormánypropaganda előállítására szóló megbízást, már 2019-ben is 70 milliárd forintnyi közpénz landolt nála. A Miniszterelnöki Kabinetiroda, vagyis a Rogán Antal által kötött szerződéseket is a lap hozta nyilvánosságra. Ebből kiderült, hogy
A Magyar Turisztikai Ügynökség 10,86 milliárd forintból működik idén
A Kommentár Alapítvány éves működési költsége 300 millió
A Kommentár ingatlanaira is közel 3 milliárdot juttattak
A Batthány Lajos Alapítvány tavaly december végén 3,4 milliárdot kapott, idén április hatodikáig 279860000 járt nekik, hogy elérje az alapító okiratban meghatározott célokat.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/09/rogan-antal-miniszterelnoki-kabinetiroda-milliardok-szerzodesek
|
2021-05-09 14:05:00
| true | null | null |
Telex
|
425 lélegeztetőt adtak ajándékba
|
Több mint 400 lélegeztetőgépet ajándékozott el eddig a kormány abból a 16 ezerből, amelyet a járvány első hulláma alatt vásároltak. Az RTL Híradó összesítése szerint ez azt jelentheti, hogy a 300 milliárd forint közpénzből beszerzett gépek közül nagyjából 8 milliárd forint értékűt adott át a kormány ingyen más országoknak. Eladni még mindig nem sikerült egyetlen egyet sem.
| null | 1 |
https://rtl.hu/rtlklub/hirek/425-lelegeztetot-adtak-ajandekba-koronavirus-egeszsegugy
|
2021-05-10 14:12:33
| true | null | null |
RTL Klub
|
|
2021. május 7. – 20:02
Cégtábla a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. épületének falán az V. kerület Nádor u. 31-ben Fotó: Róka László / MTVA / Bizományosi
1569
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.
Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Mégis miről beszélünk?
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) többfordulós Krízis Tőkeprogramjának két fordulójáról, összesen 200 milliárd forint sorsáról szól ez a cikk.
Gyakori panasza az a gazdasági újságíróknak, vagy a közös pénzügyeinket firtató politikusoknak, hogy nehéz mindenki számára érzékelhetővé tenni a nagy összegeket. Vagyis, ha például a Puskás Aréna 150 milliárd forintba került, az csak egy szép nagy szám. Talán, ha úgy fogalmazunk, hogy egy négytagú család 60 ezer forintot adott a közösbe erre a célra, akkor már plasztikusabb.
Kis kerekítéssel ugyanis 10 millióan vagyunk, ami tehát 10 milliárd forint közpénzt igényel, arra minden magyar állampolgár (csecsemőtől, aggastyánig) ezer forintot áldozott.
Ami 150 milliárd forintba, a fenti példa tizenötszörösébe fáj, abba fejenként 15 ezer forintot tettünk. Hogy ez jó, vagy nem jó, az vita tárgya lehet, de a stadion elkészült (a városban mindenhonnan jól látható) és még azt is tudtuk, hogy ki építette, mert azt bejelentették.
A következő sztori azonban arról szól, hogy az állam a stadionnál lényegesen nagyobb összeget bízott valakikre, de nem tette közzé, hogy kikre, és bár többfordulós egyeztetésben voltunk a bankkal, végül az lett a hivatalos válasz, hogy egyelőre nem tudják megválaszolni azt a nem túl bonyolult kérdést, hogy ki nyerte a pályázatokat. Olyan pályázatokat, amelyek 50 milliárd forintot bíznak egyedi tőkealapkezelőkre.
A nyertesek
Lelőjük a poént, hosszas nyomozással és a forrásokról lemaradt versenytársaktól hallott értesülések alapján azt gondoljuk, hogy a forrásokat vélhetően az az Equilor, az OTP-csoportba tartozó Portfolion,, illetve az egyaránt Jellinek Dániel tulajdonában álló Indotek és/vagy a Diófa alapkezelői kapták. Mi az, ami egy ilyen kutakodást segíthet?
A Magyar Nemzeti Banknak vannak mindenféle kevésbé ismert, de teljesen nyilvános közzétételi rendszerei.
Például itt meg lehet nézni azt, hogy kik a közzétételre kötelezettek. Mint ilyeneknek, még a zártkörű, zártvégű magántőkealapoknak is legalább a neve kiderül.
Végül némi keresgélés után találtunk olyan frissen (márciusban-áprilisban engedélyt kapott) magántőkealapokat, mint
a Portfolion Partner Magántőkealap
az Equilor I. Magántőkealap
illetve az Indotek Alpha Ventures Magántőkealap
Utóbbi alapkezelő, vagyis az Indotek esetén ez a legfrissebb magántőkealap, de viszonylag frissen bejegyzett alap még a Lindewitt nevű is, de azért nem gondoljuk, hogy a nagy állami forrást felhasználó alapnak egy kis német település lenne a névadója.
A felsoroltakból az első biztos, a második majdnem biztos, a harmadik csak egy tipp. A Portfolion mindenesetre annyiban kiemelkedett transzparenciában, hogy gyakorlatilag megerősítette számunkra, hogy ebből a forrásból indította el ezt az új alapját, mások arra hivatkozva, hogy nem tudják mit lehet erről nyilvánossá tenni, gyakorlatilag elzárkóztak a beszélgetésektől (ígéreteket kaptunk arra, hogy a későbbiekben ez megvalósul).
A magánbefektetői szál
A pályázati kiírások alapján, illetve a nekünk súgók beszámolóiból úgy tudjuk, hogy az állami forráshoz legalább 30 százaléknyi magánforrást is be kellett tolni. Ez nem kevés, hiszen 15 milliárd forint befektethető tőke tényleg csak a legvagyonosabb hazai embereknél, vagy intézményeknél állhat rendelkezésre.
Ám, akinek van ilyen, annak érdemes lehet a 2021-2036-os programba belépni, mert állítólag nem szimmetrikus az ösztönző rendszer, vagyis, ha jól alakulnak a befektetések, akkor azzal a magánforrásokat adók többet nyernek. Volt, aki azt mesélte el nekünk, hogy a magánzsebek végül a minimális 15 milliárd forintnál jobban megnyíltak, állítólag a 71 milliárd forintos alapméret lett a jellemző.
Jogos cél, kétséges megvalósítás
A legújabbkori magyar gazdasági ügyek megítélésénél az a nehéz, hogy bármilyen is a megvalósítás, a cél mindig nehezen vitatható,
Mindenki örül, ha rekordgyorsasággal szerzünk be maszkot, lélegeztetőgépet, vakcinát, a sietség miért ne indokolna némi felárat?
Itt van a válság, most az egész világ segíti a krízisbe került cégeket, mi mért ne tennénk?
Ne felejtsük el a járvány alatt sem a magyar tulajdon fontosságát, más talán nem alkalmaz protekcionista lépéseket?
Ilyen és hasonló érvekkel magyarázhatók a túlárazott egészségügyi beszerzések, a nem transzparens támogatások, vagy éppen az Aegon-vétó.
A Krízis-sztori
Na de mi is ez az egész pályázat? Alighogy kirobbant a covid Európában, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Hiventures is gyorsan reagált és már tavaly áprilisban bejelentette, hogy sokféle programmal indul a cégek segítségére. Az Indexben ekkor így írtam erről.
Már az első bejelentéseknél elhangzott, hogy Krízis Tőkealap néven nyílik egy új eszköz, amit akkor 150 milliárd forintosra taksáltak, és azt mondták az illetékesek, hogy ennek három célja lesz:
restrukturálás,
tranzakciós cél,
gazdaságfejlesztés.
Vagyis forrásban bízhatnak azok a cégek, amelyek a vírus hatására nehéz helyzetbe kerültek. Szintén támogatást remélhetnek azok is, akik a magyar tulajdonban tartást segítik, vagyis olyan belföldi vagy külföldi felvásárlási, illetve összeolvadási (M&A) tranzakciókat finanszíroznak, amelyben a felvásárló magyar és személye garanciát jelent a külföldi felvásárlási hullám ellen. Végül fókuszba kerültek azok is, akik olyan beruházásokhoz adnak tőkeági finanszírozást, amelyek most nem találnak a beruházási céljaikhoz bankhitelt. Ez így összességében jó tág keretet jelentett..
A hirdetmények
Aztán tavaly ősztől meg is jelentek az MFB oldalán bizonyos hirdetmények, például ez, majd már az idén ez, amiből jól láthatóak a pályázat elbírálásának kritériumrendszerei, illetve az is, hogy az MFB előbb a 150 milliárd forintra három, majd az 50 milliárd forintra egy alapkezelőt tervezett kiválasztani.
Az is olvasható, hogy a pályázatra nem vonatkoztak a közbeszerzés szabályai, a borítékbontás nem volt nyilvános.
Teljes titkolózás
Jó pár tucat telefont megeresztettünk a témában, de az volt a legfurcsább, hogy a piacon ismert tőkealapkezelők nem indult el az eljáráson (bár biztosan volt „vesztes” alapkezelő, de mi a nyerteseken kívül csak olyanokkal beszéltünk, akik nem indultak, ennek változatos okaival találkoztunk: Ilyeneket hallottunk:
Nem is hallottunk róla.
Mi most éppen nem fundraiser, hanem befektetési szakaszban vagyunk.
Más céljaink vannak.
Nem gondoltuk volna, hogy nyerhetünk.
Ugyanakkor azok, akik legalább hallottak arról, hogy lezárult a pályázat, rendre ugyanazokat a neveket visszhangozták, Equilor, Jellinek Dániel, Portfolion.
Ez a felsorolás ugye egy személynevet és két cégnevet tartalmaz, de mivel így hallottuk és Jellinek Dániel érdekeltségébe több alapkezelő is tartozik, ezt eleinte nem tudtuk pontosabban megfogalmazni. Vélhetően arról van szó, hogy első körben nyert az Equilor, a Portfolion és Jellinek valamelyik alapkezelője, majd egy újabb körben nyert Jellinek második alapkezelője is.
A piacon mindenesetre azt hallani, hogy az OTP-s alapból főleg informatikai, a Jellinek-érdekeltségekből főleg ingatlanos, míg az equilorosból egészségügyi és informatikai cégekbe mehet forrás.
Aki a titkos eljárást még leginkább védte előttünk, ő azt mondta, hogy nehéz volt megfelelni a szigorú feltételeknek, így vélhetően kevesen indulhattak el és a magánbefektetőknek is komoly döntést igényelt, hogy részt vesznek-e a projektben, mert ha az alapok buknak, azzal a magánbefektetők is rosszul járnak.
Mit mondanak a győztesek?
Természetesen próbáltuk elérni a pletykákban említett győzteseket, akik közül ugyan senki nem tagadta le kategorikusan, hogy nyert, de idézhető nyilatkozataink sincsenek, mert mindenki vagy a türelmünket kérte, vagy azt mondta, hogy nem tud nyilatkozni, esetleg azt, hogy minden megszólalást egyeztetni kell az MFB-vel. Vicces analógia, hogy a magánszférában boldog közleményben jelzik a cégek, ha elnyernek egy százmilliós megbízást, ám ha egy ilyen állami ügy van, akkor agyonhallgatnák az ötvenmilliárdos mandátumot.
Maga az MFB ugyan rögtön jelezte, hogy megkapta a kérdéseinket, amelyeket írásban, majd több ízben, többeknek telefonon is megerősítettünk, de végül az a válasz jött, hogy nincs válasz.
Vagyis a magyar állami tulajdonban levő MFB nem tette közzé, hogy mely alapkezelőkre bízott 50-50 milliárd forintot, majd a közvetlen kérdésre sem válaszolta azt meg.
Kinek segít a forrás?
Egyelőre elég vadregényes pletykákat hallottunk arról is, hogy milyen cégek kapják a gigantikus forrásokat. Az olvasók által elmesélt sztorikról, az állítólag már Seychelle-en ünneplő cégtulajdonosokról szóló vicces történetekről majd akkor tudunk beszámolni, ha a cégregiszter is megerősíti az információinkat.
Nagyon reméljük, hogy a jövőben ugyanis transzparensebb lesz minden, és akkor majd már tény alapon számolhatunk be ezekről, mivel annyira friss minden, még túl sok tranzakció nem valósulhatott meg.
A pályázat által elérhető cégek köréből nem sok mindenkit zárt ki amúgy a kiíró, csak az
illegális tevékenységeket,
a fegyverüzletet,
a dohánykereskedelmet,
a szerencsejátékot,
a pornóipart,
a radioaktív anyagok kereskedelmét,
az azbeszt előállítókat legalábbis akkor, ha 20 százalékot meghalad a végtermék azbeszttartalma,
illetve a kényszermunkát vagy káros gyermekmunkát alkalmazókat.
Mindenki más aspirálhat pénzre, bár az is lehet, hogy az alapkezelők már rég tudják, hogy mire fog menni ez a pénz.
Partnereinktől
|
200 milliárd forintot bízott valakikre az állami MFB, de titok, hogy ki a négy szerencsés nyertes
|
Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/07/titkolja-az-mfb-hogy-kire-biz-negyszer-50-milliard-forintot
|
2021-05-07 14:17:00
| true | null | null |
Telex
|
Tavaly ősz elején írtunk először arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank addig a nyilvánosság előtt kvázi ismeretlen cége, az MNB-Ingatlan Kft. műalkotásokat vásárolt.
Nem is keveset: az EU-s közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztatás szerint az MNB leányvállalata Bak Imre (1939-) Munkácsy- és Kossuth-díjas festő 17 darab alkotását vette meg 165,3 millió forintért 2020 augusztusában. Ezt követően sorra jelentek meg a jegybanki cég műtárgybeszerzéseiről szóló hivatalos tájékoztatások.
Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly szeptemberben megvette Lakner László 18 alkotását 148 millióért, októberben Rippl-Rónai József Lengyel Menyhért-portréját, Frey Krisztián 29 festményét és Korniss Dezső 4 alkotását összesen 739 millió forintért.
November elején Maurer Dóra 17 alkotását 233 millióért, november közepén Konok Tamás 42 alkotását 109,4 millió forintért, november végén Reigl Judit négy művét 178,5 millióért és Walter Crane Európa elrablása című festményét 240 millió forintért, decemberben pedig Bortnyik Sándor egy műalkotását szerezték meg 288 millió forintért.
Keserü Ilona öt festményét is megvette az MNB cége 135 millióért
Az MNB-Ingatlan Kft. tavaly kezdett festményeket vásárolni és nemrég tovább bővült a cég gyűjteménye: Keserü Ilona (1933-) Kossuth-díjas festőművész öt alkotását 135 millió forintért vásárolták meg február végén dr. Antal Péter műgyűjtőtől. Ezzel együtt már 2,9 milliárd forint közpénzt költött festményekre az MNB cége tavaly augusztus óta.
A beszerzések 2021-ben is folytatódtak: idén januárban Molnár Vera 14 alkotását vette meg az MNB-leány 107,8 millió forintért, márciusban Hantai Simon 3 és Reigl Judit 4 művét vásárolta meg a cég együttesen 558 millió forintért, áprilisban pedig Keserü Ilona öt festményét vették meg 135 millió forintért. Akkor – a fentebb felsorolt közbeszerzési tájékoztatásokat alapul véve – azt írtuk, hogy 2020. augusztus óta 2,9 milliárd forintot költött műalkotásokra a Nemzeti Bank cége.
Nem mondják meg, hol vannak a műtárgyak
Tavaly júliusban a mutargy.com-on megjelent egy cikk, amely szerint az MNB-Ingatlan Kft. célja egy kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása, illetve a vásárlásokkal példát akarnak mutatni más potenciális mecénások számára.
Szeptemberben a Népszava megkérdezte a Nemzeti Bankot, hogy ezt a gyűjteményt a nagyközönség is láthatja-e majd, de a lap érdeklődésére azt közölte az MNB, hogy
„a megvásárolt művészeti alkotásokat az MNB-Ingatlan Kft. a Magyar Nemzeti Bank épületeinek reprezentatív tereiben, irodáiban helyezi el, és a gyűjteményt kutathatóvá, feldolgozhatóvá teszi majd a művészettörténészek, szakemberek számára”.
2021. április 20-án közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től a 2020. január 1. és 2021. április 20. között vásárolt műalkotások listáját azok vételárával és tárolási helyével együtt.
Számos más állami céggel/szervvel ellentétben a cég nem hosszabbította a vírushelyzetre hivatkozva 45 napra a válaszadási határidőt, hanem 10 nap múlva, április 30-án reagált a megkeresésünkre.
Egy táblázatban mellékelték a megvásárolt műalkotások listáját, de azok tárolási helyét nem mondták meg. Azt sem közölték, hogy miért nem mondják meg.
Az alkotások tárolásával kapcsolatban csupán a következőket írta Bozó Péter ügyvezető: „Továbbá tájékoztatom, hogy az MNB-Ingatlan Kft. a beszerzett műalkotásokat, – a végső helyükre történő elhelyezésig – olyan, tárolási helyen őrzi, amely maradéktalanul megfelel a műalkotások megfelelő dokumentálásához, állagának megóvásához, fizikai biztosításához kapcsolódó feltételeknek. A tulajdonos – társadalmi felelősségvállalására is figyelemmel – a festmények tárolása és végső elhelyezése során nagy hangsúlyt fordít a műalkotások művészeti értékének megőrzésére”.
Azt viszont nem közölte Bozó, hogy miért nem teljesítette az adatigénylésünk erre vonatkozó részét, vagyis milyen indokkal nem mondja meg, hol vannak a cég által közpénzből megvett képek.
730 tétel bruttó 4,8 milliárd forintért
Összesen 20 oldalas a lista, amiben az MNB-Ingatlan Kft. az általa 2020 januárja óta vásárolt műalkotásokat sorolja fel. A húszból egy oldal üres, tehát összesen 19 oldalon sorakoznak a tárgyak az alkotók neve szerinti abc-sorrendben.
Ez már önmagában is sok, de gyors és pontos munkára a dokumentum egyáltalán nem alkalmas, ugyanis állami cégektől/szervektől megszokott módon egy szkennelt pdf-ről van szó. Ezt nem kis munka volt kereshető és szerkeszthető formátumú táblázattá alakítani, amiből már könnyű kinyerni az adatokat.
MNB Ingatlan Kft.mutargylista20210430 by atlatszo on Scribd
A táblázatban összesen 730 tétel szerepel, azonban némelyik több részből áll (pl. Major Kamill Vízözön című sorozata 6 darabból), így összesen 794 darab alkotásról van szó. A továbbiakban a tételekkel számolunk, mert azokat vásárolta meg az MNB-Ingatlan Kft., nem az egyes darabokat külön.
A 730 tétel vételára bruttó 4,84 milliárd forint volt. Ez nettó 3,8 milliárd forint, vagyis közel 1 milliárddal több annál, amiről eddig a közbeszerzési értesítő alapján beszámoltunk.
Valami azonban nem stimmel az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázattal, mert bár bruttó vételárat tüntettek fel az összegeknél a fejlécben, egyes alkotásoknál a közbeszerzési értesítőben megjelent nettó árak szerepelnek bruttóként.
Ilyen például Walter Crane Európa elrablása című festménye, ami nettó 240 milliós áron szerepelt az értesítőben, a táblázatban azonban ez az összeg már bruttóként áll mellette. Ugyanez a helyzet Keserü Ilona idén megvett öt festményével, amelyekért a közbeszerzési dokumentum szerint nettó 135 millió forintot fizetett ki Antal Péter műgyűjtőnek az MNB-Ingatlan Kft., de a közadatigénylésünkre kiadott táblázatban már bruttóként tüntették fel ezt az összeget.
A lista szerint a Nemzeti Bank leánycége a legtöbb pénzt Korniss Dezső alkotásaira költötte: a festő 17 művéért összesen 706 millió forintot fizettek. Direkt nem írtam, hogy nettóban vagy bruttóban, mert ez az MNB-Ingatlan Kft. adatszolgáltatása alapján sajnos nem egyértelmű.
Az egy műalkotásra kiadott legnagyobb összeg 286 millió forint volt, amelyet Bortnyik Sándor Kossuth-díjas festő Mértani formák a térben című alkotására költött a jegybank cége. A legtöbbet pedig Gross Arnold műveiből vettek: a Kossuth-díjas grafikus alkotásaiból összesen 100 tételt vásároltak.
Sok tétel nem szerepel a közbeszerzési értesítőben
Az eddigi cikkeinkben szereplő számok (nettó 2,9 milliárd) és a táblázatban olvasható összeg (bruttó 4,8 milliárd) közötti eltérés egyik oka az, hogy egy megjelent hirdetményt sajnos nem szúrtunk ki tavaly, csak augusztus óta követjük figyelemmel az MNB-Ingatlan Kft. festményvásárlásait. A lista egyik jelentős tétele, Fajó János 45 alkotásának beszerzése nettó 350 millió forintért pedig már 2020 márciusában megjelent a közbeszerzési értesítőben.
Viszont első ránézésre is több olyan művész szerepel a táblázatban, akinek neve nem ismerős a közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményekből. Az alkotók nevére egyesével rákeresve kiderül, hogy az MNB-Ingatlan Kft. által kiadott táblázatban lévő vásárlások közül sokról tényleg nem jelent meg hivatalos tájékoztatás.
A listán szerepel, de a közbeszerzési adatbázisban nem:
Almásy Aladár grafikus/festő 44 alkotás, 52 millió forint
Bullás József festő 20 alkotás, 32 millió forint
Csáki Róbert festő 36 alkotás, 84,5 millió forint
Csató József festő 12 alkotás, 16 millió forint
Egry József festő 1 alkotás, 40 millió forint
Ernszt András festő 22 alkotás, 17 millió forint
Ferenczy Károly festő 1 alkotás, 20 millió forint
Gellér B. István képzőművész 27 alkotás, 66 millió forint
Gross Arnold grafikus 100 alkotás, 30 millió forint
Hajdú Kinga festő 8 alkotás, 11,9 millió forint
Hencze Tamás festő 26 alkotás, 96,4 millió forint
Jovánovics György szobrász 3 alkotás, 3,9 millió forint
Jovanovics Tamás festő 6 alkotás, 12,2 millió forint
Kmetty János festő 1 alkotás, 15 millió forint
Kóródi Zsuzsanna üvegművész 20 alkotás, 40 millió forint
Lantos Ferenc festő 27 alkotás, 47,5 millió forint
Major Kamill festő 30 alkotás, 103 millió forint
Nádler István festő 13 alkotás 80 millió forint
Nemes Márton festő 12 alkotás 22,7 millió forint
Polgár Rózsa textilművész 5 alkotás, 41 millió forint
Somody Péter festő 18 alkotás, 22,8 millió forint
Szabados Árpád festő 40 alkotás, 48 millió forint
Szinyova Gergő festő 20 alkotás, 29 millió forint
Szirtes János képzőművész 12 alkotás, 15 millió forint
Szőnyi István festő 1 alkotás, 40 millió forint
További érdekesség, hogy az MNB cége a közbeszerzési értesítő szerint Keserü Ilonának csupán 5 alkotását vásárolta meg idén februárban, a táblázatuk szerint azonban tavaly júliusban már vettek 7 Keserü-képet 120,5 millió forintért.
Hasonló a helyzet Korniss Dezsővel is: a közbeszerzési értesítőben csak a művész 4 festményének megvásárlása jelent meg, az MNB-Ingatlan Kft. táblázata szerint azonban további 13-at is vettek 246 millió forintért.
Összesen tehát 347 tétel 903,4 millió forint értékű beszerzéséről nem számolt be az MNB-Ingatlan Kft. a közbeszerzési értesítőben, csak az adatigénylésünkből derültek ki ezek a vásárlások.
Szeretjük egyébként a művészeti témákat: 2016-ban másfél év pereskedés után számoltunk be arról, hogy a Szépművészeti Múzeum 10 értékes, összesen 292,5 millió forint értékű antik festményt adott kölcsön képenként havi 15 ezer forintért a TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cégének, amely a műalkotásokat abban az V. kerületi lakásban tárolta, ahol gyakran feltűnt Habony Árpád és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérelt az ötödik kerületi önkormányzattól.
A bíróság jogerős döntése nyomán a Szépművészeti Múzeum végre kiadta az Átlátszónak a sokáig titkolt adatot, hogy hol is tárolta a múzeumból kölcsönzött nagy értékű műkincseket az Andy Vajna-féle TV2 újdonsült gazdasági igazgatója, Halkó Gabriella cége. az V. kerületi lakásban, ahol gyakran feltűnik Habony Árpád, és amelyet hivatalosan Habony volt anyósa bérel az ötödik kerületi önkormányzattól. Másfél évig pereskedtünk a Szépművészeti Múzeummal a címért.
Adatkonvertálás és vizualizáció: Szabó Krisztián. Címlapkép: az MNB-Ingatlan Kft. által megvásárolt négy alkotás (Bak Imre: Ön-arc-kép I., Molnár Vera: Electra, Judit Reigl: Outburst, Lakner László: Cím nélkül – Kreisen)
|
Nem mondja meg az MNB cége, hogy hol tartja a milliárdokért vásárolt műalkotásokat
|
Közadatigénylésben kértük ki az MNB-Ingatlan Kft.-től, hogy milyen alkotásokat vásárolt 2020 januárja óta. A cég által kiadott lista szerint jóval több képről és pénzről van szó, mint amennyiről tájékoztatás jelent meg eddig a közbeszerzési értesítőben. A kft. adatközlése szerint összesen 730 műalkotást vettek eddig közel 5 milliárd forintért. Azt azonban nem árulták el kérdésünkre, hogy hol tárolják a műalkotásokat, csupán annyit közölt az ügyvezető, hogy vigyáznak rájuk.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/10/nem-mondja-meg-az-mnb-cege-hogy-hol-tartja-a-milliardokert-vasarolt-mualkotasokat/
|
2021-05-10 14:39:19
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. április 8-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.
„A Fidesz az apróért is lehajol, nemcsak a százmilliókat és milliárdokat, hanem a tízmillió forintokat is igyekszik a hozzá közel állók zsebébe juttatni” – mondta a Narancsnak a 2019-es ügyet a parlamentben nyilvánosságra hozó jobbikos országgyűlési képviselő, Potocskáné Kőrösi Anita, az ellenzéki párt siófoki szervezetének alelnöke.
„Hogy hogyan lesz lenyúlás egy nemes célból – kezdte Potocskáné Kőrösi Anita, aki a 2018-as országgyűlési képviselővé választása előtt a város alpolgármestere volt –, erre jó példa a siófoki civilpénz-osztás, amely nyilván nem egyedi jelenség az országban. Az Európai Unióban, ha közösségfejlesztésről van szó, bevett gyakorlat, hogy azokról a pályázati támogatásokról, amelyeket civil szervezeteknek szánnak, helyben döntenek. Magyarországon azonban, a NER-ben ezt is »meghekkelik«: a pályázati pénz végül ebben az esetben is fideszes oligarchák zsebében köt ki. A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt
úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.”
Potocskáné alpolgármestersége idején létrehoztak egy civil-kerekasztalt a városban aktívan tevékenykedő civil szervezetek részvételével. E kerekasztalt aztán egyetlen alkalommal sem tájékoztatta a több százmillió forintnyi uniós forrás lehívására létrejött Siófok Holnap Egyesület arról, hogy nemcsak a városi önkormányzat által évente egyszer kiírt civiltámogatási alapra pályázhatnak, hanem erre az uniós forrásra is.
Míg a város 2019-ben 18, tavaly 15 millió forintos támogatási alapot hirdetett meg, addig a Siófok Holnap Egyesület csak 2019-ben három körben összesen 70 millió forintnyi uniós pénzt tudott szétosztani; továbbá míg a városi civil alapra 51 egyesület vagy alapítvány adott be kérelmet, a 70 millió forint csupán tucatnyi egyesület között oszlott meg.
„Azért szólaltam fel a parlamentben, hogy felhívjam a hazai, de akár az uniós közvélemény figyelmét is arra, hogy a Fidesz-közeliek ezt a pénzt is lenyúlják azok elől, akiknek eredetileg szánták az uniós kiírók. Keresem a lehetőségét annak, hogy erre a gyakorlatra az uniós támogatások felhasználását ellenőrző szervek is felfigyeljenek” – mondta lapunknak a jobbikos országgyűlési képviselő.
Mindenki közel van
„A CLLD (Community Led Local Development = közösségi irányítású helyi fejlesztés) – olvasható az egyesület honlapján – egy speciális, az Európai Unióban bevált módszertanra épülő városi közösségfejlesztési program. A program tervezését és megvalósítását egy városi civil, vállalkozó és önkormányzati szereplőkből álló, erre a célra létrehozott szervezet – a Siófok Holnap Egyesület – koordinálja. A program lényege, hogy közel 400 millió forintos támogatási keretet biztosít a város közösségi, kulturális és sportéletének élénkítésére. A program egyik legérdekesebb része az úgynevezett kulcsprojekt, amelyre a támogatási keret 40 százaléka használható fel, a fennmaradó összeggel kiegészítő városi közösségi programok támogathatók.”
Az egyesület 2016-ban alakult azzal a fő céllal, hogy épüljön új civil közösségi ház Siófokon a korábbi „teremmozi” épületének lebontása után. E beruházásra 135 millió forintot nyert a város ugyanazon a pályázaton, amelyen az ezzel együtt több év alatt kiosztható 400 milliós keretet is jóváhagyták. A tervek elkészültek – olvasható a város honlapján –, ám az építkezés nem kezdődött meg.
A 2019 októberében felállt új képviselő-testület a beruházás várható több százmilliós értéke miatt új helyszínt jelölt ki, mert úgy döntött, nem új épületet emel, hanem az egykori könyvtár épületét újítja fel a megítélt 135 millió forintból. Mindez a helyi civilek egyetértésével történt. A CLLD-program pénzeinek fennmaradó 60 százaléka azonban nem e beruházásra, hanem helyi egyesületek támogatására ment – ennek a 2019-es szétosztását bírálta az ellenzéki parlamenti képviselő is.
A Siófok Holnap bírálóbizottsága a 2019-es támogatásosztás idején a következő tagokból állt: Szajcz Adrián korábbi siófoki Fidesz-frakcióvezető, aki miután 2019 októberében alulmaradt siófoki körzetében a győztes Becsülettel Siófokért Egyesület jelöltjével szemben, a Somogy Megyei Önkormányzat alelnöke lett; Szalai István korábbi helyi Fidesz-elnök és korábbi önkormányzati képviselő; Takács Józsefné, a Foki-hegyi Egyesület delegáltja – ezen egyesület ügyvivője az imént említett Szalai István volt a kérdéses időszakban; Zsolnay Csaba nyomdaipari vállalkozó, aki a Fidesz képviselőjelöltje volt 2019 októberében, de ő is alulmaradt a választáson; Varga Tamás, az elhíresült Balaton-parti Petőfi sétányon érdekeltségekkel rendelkező vállalkozó, akit Siófokon szintén Fidesz-közelinek ismernek. Az egyesület elnöksége csaknem azonos volt a fenti névsorral.
A Narancs közérdekű adatigényléssel fordult a Siófok Holnap Egyesülethez, kérve egyebek között a pályázók és a támogatásban részesültek listáját. Az egyesület elnöke, Takács Józsefné minden kérdésünkre részletes választ adott.
Jókor, jó helyen
2019-ben három körben összesen valamivel több mint 70 millió forintot osztottak szét; a tucatnyi különböző nyertes közül négy a bírálóbizottság egyik tagjához, a korábbi városi Fidesz-elnökhöz, Szalai Istvánhoz köthető. A kormányközeli KESMA-sajtóbirodalomhoz tartozó Somogy megyei napilap 2019. év elején Szalait választotta az év emberének, amelynek nyomán Siófok város havilapja, a Siófoki Hírek egyebek között ezt írta róla: „Hosszú évek óta kiemelkedően aktív a civil életben Szalai István. Jelenleg a Siófoki Kosársuli és a Kiliti Pillangó Óvodáért Egyesület elnöke, a Balatonkiliti Református Egyházközség presbitere és a Foki-hegyi, valamint a Kikerics Egyesület ügyvivője.” Ezek közül csak a református egyházközség nem nyert támogatást – igaz, nem is indult a pályázaton. A négy, Szalaihoz köthető szervezetnek összesen 29 millió forintos támogatást jutott. (Lásd még A fő nyertes című keretes anyagunkat.)
Szalai István átveszi Az év somogyi embere díjat Lengyel Jánostól, a Somogyi Hírlap főszerkesztőjétől
Fotó: Witzmann Mihály Facebook-oldala
Pályázott és nyert egy olyan egyesület is (még ha csak 1 millió 45 ezer forintot is), amelyben érintett volt a Siófok Holnap egy másik tisztségviselője. Továbbá a vízi sportban érdekelt Patriot SE összesen 12,8 millió forinthoz jutott; e szervezet elnökének neve is felbukkan a Siófok Holnap tisztségviselőinek sorában. Ez így már csaknem 43 millió – a kiosztott 70 millióból.
A nyertes egyesületek előszeretettel jelölték meg céljukként az egészségmegőrzést, az egészséges életmód népszerűsítését, más a „környezeti fenntarthatóság fejlesztését”, vagy éppen a vízi sportok népszerűsítését tűzte ki, de olyan is akadt, amely a „húsos som fajtabejegyzéséhez”, vagy éppen zongorabeszerzéshez kért és kapott támogatást. Ahogyan Takács Józsefné írta, „az eddig benyújtott pályázatok közül egyet sem utasítottunk el, versenyhelyzet legnagyobb sajnálatunkra nem alakult ki”.
Azt is kérdeztük Takács Józsefnétől, miért élhettek ilyen kevesen a kecsegtető támogatási lehetőséggel, valamint hogy meghirdették-e széles körben a pályázati lehetőségeket? „Ez a program nem a civil szervezetek általános anyagi támogatását célozza – válaszolta az egyesületi elnök –, hanem a város sport-, illetve kulturális életét a stratégiában meghatározott célok szerint segítő projektek létrehozását. A program helyi közösségi fejlesztési stratégiáját mintegy fél év participatív tervezési folyamat előzte meg, amelynek során a város kulturális és sportéletének jelentősebb és aktívabb civil szervezeti szereplőivel személyesen konzultáltunk. A program célja az így kialakított stratégia végrehajtása, és nem a városi civil szervezetek általános anyagi támogatása.”
A nyertesek esetleges összeférhetetlenségéről ezt írta: „Az összeférhetetlen pályázatok nem tiltottak, mivel az önkormányzatok pályázhatnak a források 40 százalékát kitevő kulcsprojektre, illetve a döntőbizottsági munkára felkért aktív szervezetektől sem várható el, hogy kimaradjanak a program végrehajtásából. Ilyen esetben az érdekelt képviselők kimaradnak a kapcsolódó vitából és döntéshozatalból.” A válaszból megtudhattuk azt is, hogy a Siófok Holnap négyfős munkaszervezettel indult, 2021-ben hárman maradtak. A munkaszervezet vezetője havi bruttó 180 ezer, a kérelemkezelési referens 240 ezer, a pénzügyi ügyintéző 150 ezer forint megbízási díjat kap.
Észrevétlenül
A CLLD-forrásra amúgy elsőként még csak nem is a fideszesek figyeltek föl, hanem a Siófok Városért Egyesület aktivistái. E szervezet a járványidőszak előtt minden vasárnap ingyenes ételosztást szervezett a helybéli rászorulóknak, s tagjai közül többen is alapító tagjai annak a Becsülettel Siófokért Egyesületnek, amely a 2019. októberi önkormányzati választáson alaposan elverte a helyi Fideszt: színeiben Lengyel Róbert nyerte a polgármester-választást, s további hét képviselője került be a képviselő-testületbe a négy kormánypárti mellett.
„2016-ban a pályázati figyelőben fedeztük fel a CLLD-s pályázati lehetőséget – mondta a Narancsnak Havasi Gábor, a Siófok Városért Egyesület elnöke –, megkerestem több civil szervezeti vezetőt, majd amikor a pályázati lehetőség az akkor fideszes többségű városi képviselő-testület elé került, az Szajcz Adrián fideszes frakcióvezetőt jelölte ki témafelelősnek.
Több civil szervezet nevében jeleztük neki, szeretnénk részt venni az uniós pályázatra alakuló Siófok Holnap Egyesületben. Először azt válaszolta, hogy egyelőre nem lehet csatlakozni, később pedig a frakcióvezetőt már nem tudtuk elérni egyszer sem.
Vártunk, többek között arra, hogy a civil-kerekasztalon majd tájékoztatást kapunk, de hiába.”
Olyannyira nem tudtak semmiről, hogy Havasiék csak akkor fedezték fel az interneten a Siófok Holnap új weboldalát az időközben már kiosztott pályázati pénzekkel, amikor a civil háznak kerestek új helyszínt. Megtalálták a Siófok Holnap 2017 óta működő Facebook-oldalát is, amelynek jelen pillanatban is csupán 10 követője és kedvelője van egyetlen lájk vagy megosztás nélkül – mintha az észrevétlenség lenne a legfőbb cél. A 2016–2017-es előkészületek során még bevontak számos helyi civil szervezetet, különféle munkacsoportok alakultak, aztán abbamaradtak a tájékoztatók a régi honlapon. A városi civil-kerekasztali összejövetelek mindegyikén jelen volt Havasi Gábor, de az elmúlt évek során egyszer sem volt a civil-kerekasztal témája a Siófok Holnap-féle lehetőség.
A két veszélyhelyzet között, 2020 júliusában ült össze újra Siófokon a civil-kerekasztal: és ekkor szembesültek azzal a városi egyesületek képviselői, hogy míg a város az előző évi 18 milliós civiltámogatási keretét kénytelen volt 15 millióra csökkenteni, addig a Siófok Holnap Egyesület ennek majdnem az ötszörösét osztotta szét uniós támogatásból úgy, hogy arról csak nagyon kevesen tudtak.
A fő nyertes
Szalai István 2014 és 2019 között már nem volt önkormányzati képviselő – előtte két ciklusban ült a városi testületben a Fidesz színeiben –, de előbb részt vett az uniós támogatásra pályázó egyesületi ernyőszervezet 2016-os megalakításában két, általa képviselt civil szervezettel, majd bekerült az elnökségbe és a pályázatokat elbíráló bizottságba is.
Helyi forrásaink szerint 2019 elején még úgy tűnt, hogy a Fidesz Szalait indítja a független Lengyel Róbert polgármester kihívójaként. Végül mégsem ő lett a jelölt, hanem Gruber Attila korábbi ausztráliai nagykövet. Szalai másodjára maradt le e lehetőségről, hiszen a 2014-es választások előtt is szóba került a neve polgármesterjelöltként, de aztán inkább az akkor már 20 éve regnáló Balázs Árpádot indította újra a Fidesz (vesztére, mert Balázs kétharmados vereséget szenvedett el Lengyeltől). Szalai rövid életű helyi Fidesz-elnökségének legemlékezetesebb epizódja az volt, hogy a 2014-es helyhatósági kampányban az általa és a helyi KDNP-elnök által jegyzett, Lengyel Róbertet lejárató kampányújságcikk miatt sérelemdíjat kellett fizetnie, és sajtóközleményekben elismerni, hogy „hivatkozott állításunk semmiféle bizonyítható valóságalappal nem rendelkezik”.
Siófoki forrásaink szerint 2019 elején, még a fideszes városházi többség idején a helyi civiltámogatás szétosztásakor szintén Szalai érdekeltségei jártak a legjobban: akkor 2,2 milliót vittek el a 18 millióból. Az új testületi többség idején, 2020-ban viszont már csak az átlagosnak mondható 100, illetve 155 ezer forint támogatáshoz jutottak a Szalai-féle szervezetek is.
Az érem másik oldala
A siófoki önkormányzat a 2019. októberi választások után a képviselő-testületből kikerülő fideszes Szajcz Adrián helyére Nagy Gábor alpolgármestert delegálta a Siófok Holnap Egyesületbe. Most is vannak futó civilpályázatok az egyesület honlapján, ezért megkerestük Nagy Gábort azzal, hogy az ő delegálásával garantált-e a pályázatok átláthatósága? Az alpolgármester szerint „a 2. körben, 2021 februárjában a civil szervezeteink kaptak értesítést a pályázati lehetőségekről. Arra két válasz érkezett. Az volt a véleményük, hogy bonyolult a pályázati kiírás, így nehéz a részvétel.”
|
Maguknak osztották az uniós pénzeket a Fidesz-közeli civilek Siófokon
|
A TOP-os pályázatok úgynevezett szoft fejezetében található CLLD-támogatások elnyeréséhez szükség van egy ernyőszervezetre helyi civil szervezetekből, helyi vállalkozókból, s abban a helyi önkormányzatnak is alapító tagnak kell lennie. Siófokon minden klappolt. Csakhogy – és erre nyilván az uniós kiírók nem gondoltak, mert arrafelé nem úgy gondolkodnak, mint a magyar ugaron – itt ezt úgy sikerült összerakni, hogy mindenki fideszes vagy »közeli« legyen: az alapítók, a bírálók, a nyertesek.”
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/kismagyarorszag/maguknak-osztottak-az-unios-penzeket-a-fidesz-kozeli-civilek-siofokon-238166
|
2021-05-11 15:18:06
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Tavaly augusztusban írt ki közbeszerzést az állami tulajdonban lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) azzal a címmel, hogy Bicske vasútállomás intermodális átszállókapcsolatainak fejlesztése és P+R parkolók kialakítása, a pályaudvar és a közösségi közlekedés fejlesztése, kapcsolódó létesítményeik kivitelezése és tervezése.
Az ajánlattételi határidő 2020 októbere volt, de az eredmény csak most jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben. Három cég, a V-Híd Zrt., a Strabag Építő Kft. és a Dömper Kft. pályázott a munkára, és közülük a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd kapta a megbízást.
A NIF előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a beruházást, amit a nyertes V-Híd Zrt. nettó 9,9 milliárd forintért fog elvégezni.
Ez volt a legkedvezőbb ajánlat, ugyanis az összegzés szerint a Strabag Építő Kft. nettó 10,7 milliárd forintért, a Dömper Kft. pedig nettó 11,1 milliárdért vállalta volna a megbízást.
A tender leírásából kiolvasható, hogy a munkálatok 29 hónapig, vagyis nagyjából 2,5 évig fognak tartani. A V-Híd Zrt. feladata elkészíteni a kiviteli terveket, emellett több út át- illetve kiépítése, 8 állásos busz- és 136 férőhelyes P+R-parkoló kialakítása, egy vasúti felüljáró felújítása, támfal építése, egy körforgalom létesítése, gyalogos- és kerékpárút építése, a vasúti gyalogos aluljáró meghosszabbítása, valamint közmű, közvilágítás és vasúti rakodórámpa kialakítása.
Az ajánlatok összegzéséből az is kiderül, hogy a feladatra való alkalmasságát igazolandó a V-Híd Zrt. a Mészáros és Mészáros Kft., a Duna Aszfalt Zrt. és a Híd-Tám Kft. erőforrásaira is támaszkodott, utóbbi kettő pedig alvállalkozóként közre is fog működni a kivitelezésben.
Az pedig a tender leírásában és a NIF honlapján is olvasható, hogy a bicskei vasútállomás fejlesztése az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) keretén belül és teljes egészében az Európai Uniótól érkező pénzből valósul meg. Vagyis a korábbi trend folytatódik: újabb uniós forrásokat kap Mészáros Lőrinc egyik cége.
Túlnyomórészt uniós forrásokból gazdagodtak Mészáros Lőrinc családi cégei az elmúlt hét évben
A közbeszerzési dokumentumok szerint Mészáros Lőrincék különböző cégei 2017 végéig összesen 476 milliárd forint értékű tendert nyertek el. A gigantikus összeg 83 százaléka, nettó 396 milliárd forint európai uniós forrás volt. Közben Orbán Viktor folyamatosan az EU ellen kampányolt, és többször nyilatkozta, hogy nem az uniós támogatások pörgetik a magyar gazdaságot.
Miniszteres gépavató
A bicskei tendert elnyerő V-Híd Zrt.-t 2015-ben alapította Bessenyei István, majd 2016 decemberétől Sárváry István kezében volt, akiről a Magyar Nemzet 2017-ben megírta, hogy L. Simon László volt kulturális államtitkárnak a bizalmasa. A cég 2018-ban került Mészáros Lőrinc tulajdonába, és ez meglátszik a forgalmán is.
2016-ban a V-Híd éves nettó árbevétele 1,9 milliárd forint volt, 2017-ben már 23,8 milliárd, 2018-ban 46,9 milliárd, 2019-ben pedig 33,7 milliárd forint. Ennek megfelelően az adózott eredménye, vagyis a kitermelt haszon is szépen növekedett: a 2016-os 319 millióról 2017-ben 1,4 milliárdra nőtt, majd 2018-ban 5,3 milliárd, 2019-ben pedig 5,8 milliárd forint lett. A 2020-as mérleget még nem tették közzé, de vélhetően tavaly sem volt okuk panaszra.
Szeptemberben például, a cég 5 éves születésnapi ünnepségén felavatták azt az újonnan vásárolt, 45 méter hosszú és 210 tonnás vasútépítő szerkezetet (SMD-80/UVP 2002-es vágányépítő és -átépítő géplánc), amelyből csak 3 van egész Európában. Az erről beszámoló Magyar Építők-cikk rögtön a bevezetőben leszögezi, hogy a V-Híd a jövőben rengeteg megbízást fog kapni.
„A vásárlással immár minden vasútépítési feladat ellátására képes magyar vállalat és társai a következő években csak Magyarországon ötezer milliárd forintnyi vasúti és közúti beruházást végezhetnek el” – olvasható a kormányközeli lap cikkében.
Állami megbízást persze eddig is bőségesen kapott a vállalkozás: az R-Korddal közösen például a tervezett 69 helyett 75 milliárd forintért újítottak fel egy 31,25 km hosszú vasúti szakaszt Püspökladány és Ebes között, de a szintén megdráguló Kelenföld-Százhalombatta felújítás is a nevükhöz kötődik. Alvállalkozóként szintén érdekeltek a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél. Októberben pedig beszámoltunk róla, hogy ez a cég építi a Lázár János által megálmodott Szeged-Szabadka gyorsvasút hazai szakaszát 45 milliárd forintért.
A tavaly szeptemberi debreceni gépavatón egyébként nem akárkik tették tiszteletüket: Mészáros Lőrinc cégtulajdonos mellett megjelent és beszédet mondott Szijjártó Péter külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, továbbá jelen volt Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő is.
Mészáros testvére és Szíjj László
A bicskei állomás munkálataiban alvállalkozóként dolgozó két cég is NER-közeli.
A Duna Aszfalt Zrt. tulajdonosa Szíjj László, akinek luxusjachtján tavaly nyáron Szijjártó Péter nyaralt az Adrián, nemrég pedig a korábban Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülővel ment Zürichbe. Szíjj az első Orbán-kormány idején kezdett közpénzből gazdagodni, és a Duna Aszfalt az elmúlt években sorra nyeri a közbeszerzéseket. 2019 márciusában a róla szóló portrécikkünkben részletesen bemutattuk, hogy Szíjj néhány év alatt a NER-hez kapcsolódó gazdasági birodalom egyik meghatározó tagja lett.
Tavaly összesítettük, hogy a Duna Aszfalt 2017 óta egyedül vagy konzorciumban összesen 1 ezer 52 milliárd (1 052 000 000 000) forint értékű közpénzes megbízást kapott a magyar államtól, és eközben 7 Lady MRD-nyi, azaz hétmilliárd forintos luxusjachtnyi nyereséget termelt.
A 2020 szeptemberében kft.-ből zrt.-vé alakult cég évi nettó árbevétele 2017-ben 75,6 milliárd forint, 2018-ban 129,5 milliárd, 2019-ben 157,4 milliárd forint, 2020-ban pedig szeptember végéig 132 milliárd forint lett. Az adózott eredményei is szépen nőttek: a 2016-os 11,1 milliárd forintos haszon 2017-ben és 2018-ban 18,5–18,7 milliárd, 2019-ben már 24,3 milliárd, 2020-ban pedig csak a szeptemberi cégformaváltásig 19,8 milliárd forint lett.
A Duna Aszfalt egyik legutóbbi gigantikus állami megbízása az új Duna-híd építése Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A megrendelő ebben az esetben is a NIF, ami a bicskei állomáshoz hasonlóan előzetesen jóval olcsóbbra becsülte a munkálatokat: a hídépítésnél „csak” 80 milliárdra számítottak.
Hivatalos: Szíjj László Duna Aszfaltja nettó 92 milliárd forintért építheti meg az új Duna-hidat
Országszerte Kövess minket vagy lépj velünk kapcsolatba itt! A Szijjártó Pétert jachtoztató Szíjj László cége tovább gyarapodhat egy újabb állami megbízásnak köszönhetően. A Duna Aszfalt építheti ugyanis az új Duna-hidat Paks és Kalocsa között a kapcsolódó úthálózattal nettó 92 milliárd forintért. A NIF „csak” 80 milliárdra becsülte a költségeket.
A bicskei projekt másik alvállalkozója a Híd-Tám Kft., amelynek tulajdonosa 2016 tavasza óta Mészáros Lőrinc testvére, Mészáros János. A cégnek jót tett a tulajdonosváltás: éves forgalma 2016-ban még csak 712 millió forint volt, 2017-ben viszont már 2,7 milliárd, 2018-ban 5,8 milliárd, 2019-ben pedig 4,2 milliárd forint lett. Az adózott eredménye is megsokszorozódott: a 2016-os 61 millió forintnyi haszon 2017-ben 252 millióra ugrott, majd 2018-ban kicsit visszaesett 221 millióra, de 2019-ben már 417,5 millió forint lett.
Ahogy az megszokott, a gazdasági sikerekhez jelentősen hozzájárulnak az állami megbízások a Híd-Tám esetében is. A cég többek között a székesfehérvári vasútállomás gyalogos felüljárójának befejezésére kapott 2,4 milliárd forintot, de Bács-Kiskun megyében és a Balaton mellett is épített egy hidat. A cég részt vehet a Püspökladány és Ebes közötti vasúti szakasz 74,9 milliárdos felújításában, de alvállalkozóként a Budapest-Belgrád vasútvonalon is dolgoznak majd. Nemrég pedig arról írtunk, hogy a Híd-Tám 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat.
Mészáros Lőrinc testvérének cége 2,5 milliárdért fejlesztheti a Lillafüredi Állami Erdei Vasutat
Behúzta a Lillafüredi Állami Erdei Vasút fejlesztésének kivitelezésére kiírt állami tendert a Híd-Tám Hídépítési Fővállalkozó, Tanácsadó és Szolgáltató Kft., Mészáros János cége. Mészáros Lőrinc testvérének vállalkozása adta a legkedvezőbb ajánlatot, így a többi pályázatot érdemben nem is vizsgálták. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű projektté nyilvánította a beruházást.
A bicskei vasútállomásnál egyébként feltűnik egy harmadik Mészáros-cég is: az aluljáró tervezésére kiírt NIF-közbeszerzést a Kontúr Csoport Tervező Kft. és a Mészáros Lőrinc gyerekeinek tulajdonában lévő FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. párosa nyerte el március elején nettó 170 millió forintért.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: Kósa Lajos, Mészáros Lőrinc, Szijjártó Péter és Palkovics László a V-Híd Zrt. új gépének avatásán Debrecenben 2020. szeptember 18-án. (fotó: Szijjártó Péter/Facebook)
|
Közel 10 milliárd forint EU-s pénzből fejleszti Mészáros Lőrinc cége a bicskei vasútállomást
|
MEGOSZTÁS
Tumblr Twitter Email
SZERZŐ
ERDÉLYI KATALIN
2021. 05. 11.
Módosítás2021. 05. 11.
KAPCSOLÓDÓ
8,3 helyett 9,5 milliárd forintért dolgozik Budapesten Mészárosék vasútépítő cége
A Huawei és több Mészáros-érdekeltség is alvállalkozó lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal építésénél
75 milliárdos vasútépítési tendert nyert Mészáros Lőrinc cége
Mészáros Lőrinc cége beszállt a konzorciumba, a kormány milliárdokkal emelte meg a dél-balatoni vasútvonal felújításának költségét
31 helyett 51 milliárdba fog kerülni a Kelenföld-Százhalombatta vasútvonal felújítása
ÁTLÁTSZÓ BLOG
Kövess minket, vagy lépj velünk kapcsolatba!
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. előzetesen nettó 6,9 milliárd forintra becsülte a munkát, de a V-Híd Zrt. ennek majdnem másfélszereséért, közel 10 milliárdért vállalta. A beruházás egy 100%-os támogatású, európai uniós projekt keretében valósul meg, vagyis teljes egészében az EU fizeti. Alvállalkozóként részt vesz a munkálatokban a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt Zrt. és a Mészáros Lőrinc testvérének tulajdonában lévő Híd-Tám Kft. is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/11/kozel-10-milliard-forint-eu-s-penzbol-fejleszti-meszaros-lorinc-cege-a-bicskei-vasutallomast/
|
2021-05-11 19:02:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az, hogy a Postapalota bútorozását a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó cég végzi el, esetlegesen etikai kérdéseket vethet fel, azonban ez nem indokolja büntetőjogi intézkedések megtételét, tájékoztatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vadai Ágnes DK-s képviselőt.
Korábban a Népszava írt arról, hogy a Matolcsy Ádám tulajdonában álló Balaton Bútor Kft. teherautója is felbukkant a felújítás alatt álló Postapalotánál, amiben pénztörténeti múzeumot és látogatóközpontot terveznek nyitni.
A lap szerint Vadai ezután Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult, hogy törvényes-e egy ilyen beszerzés. Polt a kérdést feljelentésként értékelte, így jutottunk el ez NNI válaszáig.
Matolcsy Ádám korábban a Népszava megkeresésére nem tagadta, hogy az ő cégének bútorai kerülnének az épületbe, viszont kitartott korábbi ígérete mellett, miszerint nem indul a Nemzeti Bank által kiírt közbeszerzéseken.
Igaz, most nem is volt közbeszerzés. A felújítást az MNB tulajdonában lévő MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, aminek jogelődjéről megállapították, hogy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá.
|
A rendőrség szerint legfeljebb etikai kérdés, hogy Matolcsy Ádám bútorgyárából kerülnek-e bútorok a Postapalotába
|
Az, hogy a Postapalota bútorozását a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak az érdekeltségi körébe tartozó cég végzi el, esetlegesen etikai kérdéseket vethet fel, azonban ez nem indokolja büntetőjogi intézkedések megtételét, tájékoztatta a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Vadai Ágnes DK-s képviselőt.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/12/a-rendorseg-szerint-etikai-kerdes-hogy-matolcsy-adam-butorgyarabol-kerulnek-e-butorok-a-postapalotaba
|
2021-05-12 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Korrupció miatt gyanúsítottként hallgattak ki három rendőrt Hajdú-Bihar megyében, írja a Központi Nyomozó Főügyészség.
Az eset márciusban történt. Egy mezőgazdasági vállalkozó szabálytalanul, leengedett oldalfalakkal akart körbálát szállítani, ehhez kért segítséget egy rendőr ismerősétől. Szerette volna ellenőrzés és büntetés nélkül megúszni az utat. A főtörzsőrmester ezt meg is ígérte neki, cserébe azt kérte tőle, hogy adja kölcsön az egyik teherautóját, amivel tíz köbméter földet akart fuvarozni. A vállalkozó ebbe beleegyezett.
A főtörzsőrmester a szállítás napján szolgálatot teljesítő járőrökkel megbeszélte, hogy a körbálákat szállító járművet nem fogják megállítani. Másnap megkapta az ígért teherautót, így mindenki jól járt.
Az eljárás a Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján indult, az elfogási akcióban a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai is részt vettek.
|
Lezsírozta a szabálytalanul szállított körbálák útját a főtörzsőrmester, cserébe teherautót kért kölcsön
|
Az eset márciusban történt. Egy mezőgazdasági vállalkozó szabálytalanul, leengedett oldalfalakkal akart körbálát szállítani, ehhez kért segítséget egy rendőr ismerősétől. Szerette volna ellenőrzés és büntetés nélkül megúszni az utat. A főtörzsőrmester ezt meg is ígérte neki, cserébe azt kérte tőle, hogy adja kölcsön az egyik teherautóját, amivel tíz köbméter földet akart fuvarozni. A vállalkozó ebbe beleegyezett.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/12/knyf-korrupcio-rendor-ugyeszseg-debrecen-szalmabala
|
2021-05-12 12:01:20
| true | null | null |
Telex
|
1300 milliós villa kertjében tűntek fel Matolcsy fiának luxusautói
|
Matolcsy Ádám, az MNB elnök fia, szereti a luxust. Korábban a Porsche autóival keltett feltűnést, most pedig a Porsche autói keltenek feltűnést: egy 1300 millió forintért, egykoron még az MNB-s alapítványok által vásárolt villa kertjében.
| null | 1 |
https://www.youtube.com/watch?v=7tniWVUWsHg
|
2021-04-12 12:09:00
| true | null | null |
Partizán
|
|
n "Minden olyan pénzre, ami politikatudományi és kutatási célokat szolgál, óriási szükség van, mert erre jut ma a pártoknál a legkevesebb energia" - foglalta össze a Narancsnak Török Gábor, hogy fenntartásai ellenére miért örül az új jogszabálynak. A politológus - aki 1998 és 2001 között a Szabad Demokraták Szövetsége számára készített háttéranyagokat - helyesebbnek tartaná, ha a közpénzből nem az egyértelműen a pártokhoz kapcsolódó szervezeteket, hanem független, meghatározott ideológiai irányokhoz, eszmerendszerekhez kötődő intézeteket, kutatóműhelyeket támogatnának. Elismerte ugyanakkor, hogy a pénz igazságos elosztása ez esetben is súlyos problémákat okozna. Török szerint az ördög a részletekben van: "Az egész pártalapítványosdinak akkor van csak értelme, ha mi, kutatók függetlenek tudunk maradni, ha nem az a cél, hogy a megrendelő szája íze szerinti anyagok szülessenek, vagy hogy csak a közvélemény-kutatásokat és a politikai marketinget finanszírozzák. Jusson a törvényjavaslatok véleményezésére, a nagy ideológiai háttéranyagok, politikai szakvélemények készítésére is."
Jelenleg ugyanis a legtöbb párt mellett a szakértőknek csak afféle páriasors jut: míg a kommunikátorokat a pártok kénytelenek jól megfizetni, a szakpolitika készítői, véleményezői néhány tízezer forintért dolgoznak eseti megbízásokkal. E felemás helyzet egyik következményeként az elmúlt években
a "párt közeli értelmiségiek"
munkáját (vagy rosszabb esetben lojalitását) a pártok a hatalomra kerülésüket követően a különböző "kifizetőhelyeken" állami megbízásokkal vagy éppen pozíciókkal honorálták. E párt közeli értelmiség munkamódszereit és kiválasztódását ezért remélhetőleg pozitívan befolyásolja, ha nem utólag kell majd a "kifizetőhelyeknél" kuncsorognia. Kialakulhat továbbá az a kívánatos rendszer, hogy a pártok programjai a kitűzött politikai célok és a választói igényfelmérések mellett komolyabb empirikus kutatásokon és szakpolitikai tanulmányokon alapuljanak; az utóbbi két pillér az általános pénzhiány miatt ugyanis az elmúlt években rendre hiányzott.
A politikatudománnyal foglalkozó nem állami kutatóintézeteknek a forráshiány miatt csak ritkán jutott megbízás, a pártok így a kormányzatban töltött idejüket igyekeztek arra is felhasználni, hogy minél több munkát, kutatást a közszféra intézményeivel végeztessenek el. Az új törvény egyik legpozitívabb hozadéka éppen az lehet, hogy a finanszírozás normatív jellege miatt gyengül a pártok függése a kormányzati apparátustól.
Ha Mádl Ferenc államfő a parlamenti pártok örvendetes konszenzusát látva enged a kérésüknek, és sürgősséggel kihirdeti a nyári szünet előtti utolsó ülésnapon hozott új törvényt, a pártalapítványok a jogszabály értelmében már a július elsejével kezdődő harmadik negyedévre megkaphatják az ez évi apanázs arányos részét. Ha a bíróságok is partnerek lesznek az alapítványok gyors bejegyzésében, akkor már csak a civil szervezetek szomorkodhatnak halkan, ugyanis a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló döntés a nagy törvényhozási versenyfutásban őszre tolódott.
Joggal fanyalognak
viszont a kis pártok képviselői, köztük Kupa Mihály. Az Országgyűlés elnökének írt leveleiben kifogásolta, hogy a pártalapítványokról szóló törvény diszkriminálja a parlamenti küszöbön elbukó szervezeteket. A júliustól érvénybe lépő szabályok szerint az alapítvány akkor jogosult a támogatásra, ha az azt alapító parlamenti párt képviselői az Országgyűlésben legalább két egymást követő országgyűlési választást követően képviselőcsoportot alakítottak. "Miért csak a nagy pártok privilégiuma a politikai kultúra fejlesztése?" - tette fel a tudósítónak a nehezen megválaszolható kérdést a Centrum Párt első embere.
És valóban, nehéz lenne objektív érvekkel megindokolni, hogy az SZDSZ pártalapítványa miért kaphat mostantól évente mintegy 100 millió forintot, szemben a néhány ezer szavazattal kevesebbet kapott MIÉP nulla forintjával. A mandátumarányos finanszírozás értelmében a liberális pártéhoz hasonló összegből gazdálkodhat majd az MDF háttérintézménye is, míg a két nagy párt alapítványai nagyjából 400-400 millióból. A Narancs kérdésére Kupa Mihály elmondta: pártja jogi szakértői még vizsgálják egy esetleges alkotmánybírósági beadvány lehetőségét, azt azonban, hogy a parlamenti pártok kizárólag maguknak szavaztak meg pluszpénzt, legalábbis amorálisnak tartja. Ezért fontolóra vették, hogy a Centrum Párt a köztársasági elnöktől a kihirdetés előtt az előzetes normakontroll mérlegelését kérje.
A pártalapítványok finanszírozási rendszerének másik problémája az, hogy nem eszmei irányzatokhoz, hanem pártokhoz kötődik. Ez azt feltételezi, hogy a jelenlegi pártok a mögöttük álló ideológiák létező legjobb gyakorlati megvalósítói, képviselői, márpedig épelméjű elemző ilyen kijelentést a magyar politikai kultúra és a pártok ismeretében egyik jelentős vonulat tekintetében sem tehet. Nem osztja viszont teljes mértékben ezt az aggodalmat Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese. "Az ideológiák nem teljesen képeződnek le az alapítványok által. A pártok mögötti eszmerendszereket kell megerősíteni. Ha a politikai kultúra fejlesztése, javítása a cél, akkor egy, a Fidesz által létrehozott kereszténydemokrata szellemiségű alapítvány munkájából a Kereszténydemokrata Néppárt is részesülhet, profitálhat."
Az új szabályozás tehát állandósítja az erőviszonyokat, további támogatást ad a már hatalomközelben lévő pártoknak, miközben (versenypozíciójuk gyengítésével) újabb akadályokat gördít a parlamenten kívüliek érvényesülése útjába. Márpedig mindez nem erősíti, hanem épp gyengíti a politikai váltógazdaságot, az eszmék és nézetek szabad terjedését, megmérettetését és leválthatóságát: elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tragikus környezeti állapotú Magyarországon egy elkötelezett zöldpárt megerősödésének most tovább romlottak a politikai kilátásai.
Kupa Mihály szerint abban, hogy a parlamenti pártoknak ezúttal feltűnően maguk felé hajlott a keze, feltehetően szerepet játszott, hogy a tavalyi választási kampányok miatt megrendült a pénzügyi helyzetük, továbbá sürgetően hat rájuk a európai parlamenti választások közelsége is. Elismerte viszont, hogy a támogatás a kis pártoknál is elsősorban a pártépítést, az országos hálózat működtetését szolgálná. Kupa kijelentette: egymilliárd forintot a jelenlegi költségvetési takarékosság idején sokkal hasznosabb célokra is el lehetne költeni: "Kíváncsi vagyok, mennyit javul a politikai stílus a pluszpénzek hatására."
A fideszes jogászok által kidolgozott eredeti törvényjavaslat utóbb elfogadott módosításai közül az egyik legfontosabb az, hogy a támogatás mértéke és feltételei átkerültek az alapítványokról szóló törvényből a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvénybe. Ennek az a jelentősége, hogy bár a parlament a pártalapítványokról szóló törvényt is kétharmados támogatáshoz kötötte, és úgy is fogadta el, ezt a besorolást az Alkotmánybíróság a jövőben még megváltoztathatja. "A politikai verseny tisztasága megkívánja, hogy az alapítványokra vonatkozó alapvető szabályokat ne lehessen aktuálpolitikai érdekeknek megfelelően átszabni, ehhez pedig az szükséges, hogy azokat az Országgyűlés csak kétharmados többséggel módosíthassa" - érvelt az áthelyezés mellett expozéjában Hankó Faragó Miklós (SZDSZ). Az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára érzékelte ugyanis, hogy akkori formájukban a törvényjavaslatok az Alkotmánybíróság 4/1993. határozata tükrében csak részben feleltek meg annak a követelménynek, hogy a politikai verseny tisztaságát biztosítsák. Kérdés persze, hogy melyik parlamenti párt volna annyira botor, hogy a kifejezetten neki kedvező szabályokat megváltoztassa.
Másik fontos módosítás volt, hogy a képviselők - előrelátó módon - az alapítványok magántámogatását is szabályozták. Eredetileg ugyanis bárki bármilyen formában befizethetett adományt, míg a végül elfogadott verzió szerint ötszázezer forintot elérő adományokat a támogatók csak átutalással, saját pénzforgalmi számlájukról eszközölhetnek, és azokat a pártalapítvány köteles nyilvánosságra hozni. Bár az összeghatáron lehetne vitatkozni, ez a rendelkezés valóban tisztább viszonyokat teremthet.
Dávid Gyula, a törvényjavaslatot benyújtó négypárti képviselőcsoport szocialista tagja lapunknak kijelentette: a mandátumarányos pénzelosztást igazságosnak tekinti, mert szerinte az tükrözi legjobban a választói akaratot. A kis pártok mellőzését nem tartja alkotmányellenesnek, ugyanis a pártalapítványok finanszírozása hasonló elvet követ, mint maguké a pártoké: ott szintén nagy a különbség az országgyűlési választásokon az egyszázalékos támogatottság alatt, illetve az öt százalék alatt maradó és az azt meghaladó pártok pénzeszközei között. Mint mondta, boldogan hozzájárult volna, hogy a kisebb pártok alapítványai is kapjanak pénzt, de a jelenleg rendelkezésre álló források szűkössége azt nem tette lehetővé. Dávid megerősítette Kupa véleményét, miszerint a kis pártok ilyen jellegű, várhatóan alacsony összegű támogatása esetén fokozottan fennáll a veszély, hogy a pénzt nem a törvényben meghatározott célra, hanem pártépítésre költik.
"Ha az alapítványok csupán a parlamenti pártok egyik pénztárcájaként működnek és nem azok ideológiai megújulásának célját szolgálják, akkor nincs sok értelme az új rendszernek" - mondja Török Gábor. A veszély pedig valós: nehezen lehetne ugyanis egy rendezvényről (főleg kampányidőszakban) megállapítani, hogy azt a pártkampány vagy a politikai kultúra terjesztése céljából rendezték-e. De ugyanez vonatkozhat a pártalapítványok által megrendelt kiadványokra, szóróanyagokra is. Az alapítványokkal szembeni szkepticizmust fokozza, hogy a közterhek fizetésén túlmenően az APEH ellenőrei nem vizsgálhatják majd a gazdálkodásokat (például azt hogy a kibocsátott számlák mögött áll-e valós jogügylet, teljesítés). A pártokhoz, vagyis a közhatalom gyakorlóihoz való közelségük miatt ugyanis a jogalkotó úgy rendelkezett: a pártokhoz hasonlóan ne a végrehajtó hatalomnak alárendelt hatóságok, hanem az Országgyűlésnek beszámoló Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálja a működésüket.
Az MSZP-s Dávid Gyula szerint ezzel nincs semmi baj: az ÁSZ a vizsgálatokhoz felkérheti az adóhivatal és a társadalombiztosítás közreműködését, és így a vizsgálatok kellő mélységűek lehetnek. "Az ellenőrzésnek lehetnek hiányosságai. Igyekeztünk a törvényben világossá tenni, hogy a pénz ne legyen pártműködésre, kampányra fordítható. Ám mivel nehéz egy rendezvényről megítélni, hogy az milyen célt szolgál, a politikusokon is múlik, hogy megtartóztatják-e magukat" - fejtette ki álláspontját a Narancsnak a törvényjavaslatokat a Fidesz részéről jegyző Répássy Róbert.
Fontos ellenérv, hogy a pártok a számlaellenőrzés lehetőségeinek gyengítésével ne intézményesítsék házon belül
az áfacsalás lehetőségét
Annak idején például a Fidesz közeli vállalkozó Schlecht Csaba volt magánvállalkozásainak hátrahagyott köztartozásaiból a mai kormánykoalíció politikai tőkét kovácsolhatott. Az ÁSZ vizsgálatát törvényességi aggály esetén nem rendőrségi, hanem csak ügyészségi vizsgálat és bírósági eljárás követheti, ami egyrészt nagyon időigényes, másrészt a választók jogosan kifogásolhatják, hogy amiért a hatóságok őket vegzálhatják, azt a hatalom gyakorlói lényegében következmények nélkül megtehetik. Az is ésszerű elvárás, hogy azonos szabályozási kategóriába tartozó szervezetek, így az alapítványok között a törvény ne tegyen különbséget. Hankó Faragó Miklós parlamenti expozéjában hangot is adott azon óhajának, hogy a törvény ne korlátozza az APEH ellenőrzési jogosultságait a pártalapítványok háza táján, és egy, a kodifikátoroknak készült háttéranyagban az ÁSZ szakértői is ilyen irányú módosítást tartottak kívánatosnak - a sok helyen módosított törvényjavaslat gondozói azonban e ponton ellenálltak a változtatás igényének.
|
Törvény a pártalapítványokról: Minden szentnek a keze
|
A parlamenti pártok hétfőn kivételes egyetértésben fogadták el a költségvetési támogatásra jogosult pártalapítványok felállításáról szóló új törvényt, és módosították a pártok gazdálkodásáról szóló jogszabályt is. A cél dicséretes: a politikai kultúra fejlesztése, a politikai háttérmunka és ismeretterjesztés színvonalának a javítása. Az évente mintegy egymilliárd forint kiosztásában tapasztalt négypárti konszenzust eközben némiképp beárnyékolja, hogy a pénzből csak az arról döntő pártok háttérintézményei részesülnek, ami a jelenlegi politikai erőviszonyok bebetonozódását segítheti elő. Nem oszlatja el viszont azt a gyanút, hogy e summát legalább részben párt- és kampányfinanszírozásra fordítják majd, hiszen az új alapítványok gazdálkodását - a pártokéhoz hasonlóan - az Állami Számvevőszék ellenőrzi majd, amely kellő jogi eszközök híján a kampányfinanszírozás visszásságainak felderítésében sem tud érdemi munkát végezni.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/torveny_a_partalapitvanyokrol_minden_szentnek_a_keze-61458
|
2003-06-26 12:30:00
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet.
A feljelentést a rendőrség első körben visszadobta, mondván az állami beszerzések árait nekik nem dolguk minősíteni. De mivel a feljelentésben szerepelt a költségvetési csalás gyanúja is, ezért a NAV nyomozóinak is átküldték a rendőrök az ügyet, mert ebben a tekintetben ott illetékesek nyomozni.
A NAV most arról értesítette Hadházyt, hogy alaposan kivizsgálták az ügyet, de a költségvetési csalás nem állja meg a helyét, mert az ÁEEK ugyan költségvetési finanszírozású, de végső soron nem az állam, hanem egy állami szerv volt a megrendelő, úgyhogy nem merülhet fel a költségvetési csalás.
|
Passzolgatják egymást közt a nyomozó hatóságok a túlárazott maszkgyártó gép ügyét
|
Hadházy Ákos független parlamenti képviselő még 2020 végén tett feljelentést a rendőrségen hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával, mert az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 200 millió forintnál is többet fizetett olyan maszkgyártó gépért, amit amúgy körülbelül 50 millióért árulnak máshol. Az állami központ egy közvetítő cégtől vásárolta meg az eredetileg Kínából behozott gépet.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/13/passzolgatjak-egymast-kozt-a-nyomozo-hatosagok-a-tularazott-maszkgyarto-gep-ugyet
|
2021-05-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
„Az európai álom. Váltsuk valóra”
– ezzel a címmel jelent meg egész oldalas hirdetés kedden a Népszavában és a Magyar Nemzetben az Európai Bizottság a NextgenerationEU helyreállítási tervéről – számolt be a minap a Magyar Hang internetes oldala, a hang.hu a hvg.hu nyomán.
A hvg.hu kérdésére az Európai Bizottság közölte, hogy központi uniós kampányról van szó, az újsághirdetések EU-szerte összesen 941.500 euróba (átszámítva hozzávetőlegesen 336 millió forintba) kerülnek. Mint írták, a legtöbb tagállamban a két vezető országos politikai napilapban jelennek meg a hirdetések, nincs ez máshogy Magyarországon sem. Az egész oldalas hirdetéseket összesen két alkalommal helyezik el a Népszavában és a Magyar Nemzetben, a második két nap múlva, május 15-én jelenik meg, ezután a közösségi médiára fókuszál majd az Európai Bizottság.
Mivel az Európai Bizottság többször is aggodalmát fejezte ki a magyar sajtószabadság és médiapluralizmus kapcsán, a hvg.hu rákérdezett az intézménynél, nem tartják-e ellentmondásosnak a kormányközeli (a KESMA-hoz tartozó) Magyar Nemzetben elhelyezett fizetett hirdetéseket. Az Európai Bizottság válaszában azt írta, az alapján döntöttek az elhelyezésről, hogy a hirdetések az olvasók széles körét érjék el, függetlenül a politikai nézeteiktől.
„A választás semmilyen módon nem azonosul bármely újság szerkesztői nézőpontjával” – közölték.
Magyar Hang főszerkesztő: mi is majdnem kaptunk egyszer hirdetést az EU-ból, de nem voltunk hajlandók visszaosztani a pénzből
György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője azzal a megjegyzéssel osztotta meg a hírt a Facebookon hivatalos újságírói oldalán, hogy a Magyar Hang elmúlt 3 évében (most lesz épp az évfordulójuk) egyszer majdnem hirdetett az egyik fontos brüsszeli intézmény a lapban,
csakhogy miután jelezték, hogy „a közvetítő cég munkatársa zsebbe visszakér pénzt, mi meg ilyet nem játsszunk”, ebből sem lett semmi.
A Magyar Hang főszerkesztője hozzátette, egyetlen peták hirdetés vagy pályázati pénz, vagy bármiféle támogatás sem érkezik hozzájuk a brüsszeli intézményrendszertől, ehhez képest: „nem úgy a kormány szócsövéhez.”
György Zsombor ezután még az EU-t bírálva megjegyezte:
„Mi mást lehet mondani: köszi a szökőkutakat.”
Kerestük az ügyben a Magyar Hang főszerkesztőjét, hogy pontosan melyik uniós intézménynél, illetve mely közvetítőcégnél fordult elő velük ez, hogy vissza kellett volna osztani a hirdetési pénzből.
A főszerkesztő a Media1-nek azt mondta erről, egy olasz hátterű cég kereste meg őket azzal az előző európai parlamenti kampány idején, hogy az Európai Parlament hirdetését közvetítenék a Magyar Hangnak, de a cég embere ennek feltételéül szabta, hogy osszanak vissza számára a pénzből.
Bejelentették az ügyet
György Zsombor elmondása alapján jelezték az esetet az érintett uniós intézménynek, ahol vizsgálatot ígértek a közvetítőcég ügyében. Arról a főszerkesztő a mai napig sem tud, mi lett a vizsgálat eredménye, egyáltalán lett-e ténylegesen vizsgálat azután, hogy jelezték az ügyet. Mindenesetre a jelzésük ellenére látták annak idején György Zsomborék más lapokban végül azt a hirdetést, amit nekik kellett volna lehozniuk.
A főszerkesztő kérdésünkre azt mondta, nem tud arról, hogy a Népszava és a Magyar Nemzet számára ki intézte a most megjelent hirdetéseket. Feltételezése szerint nem ugyanaz a cég, amely annak idején a Magyar Hang számára az ajánlatot tette. Ezeket a szolgáltatókat közbeszerzési eljárásokkal időnként lecserélik, illetve több céggel is dolgoznak uniós szinten – mondta.
Vagyis azt azért György Zsombor sem állította lapunknak, hogy a Magyar Nemzet és a Népszava esetében valamiféle visszaélés, visszaosztás történt. Ettől függetlenül azért azt érdekesnek találja, hogy miközben az Európai Bizottság a szavak szintjén folyamatosan aggodalmát fejezi ki a médiaszabadság ügyében, amikor arról kell dönteni, hogy például beteszik-e a Magyar Hangot piaci alapon, a prémium előfizetői bázisuk alapján a hirdetési büdzséjükbe, akkor esetükben valahogy ez sosem történik meg.
Még több hír található a Media1-en!
Borító: Magyar Hang egy újságosnál. Fotó: Ladányi András / Media1
|
Magyar Hang-főszerkesztő: Zsebbe akart vissza pénzt az egyik fontos uniós intézmény közvetítője, ha hirdetnek nálunk
|
György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője szerint miután ők erre nemet mondtak, az EU nem költ náluk, és nem támogatja őket. A Media1 kérdezte György Zsombort az ügy kapcsán.
| null | 1 |
https://media1.hu/2021/05/13/magyar-hang-foszerkeszto-zsebbe-akart-vissza-penzt-az-egyik-fontos-unios-intezmeny-kozvetitoje-ha-hirdetnek-nalunk/
|
2021-05-13 11:49:49
| true | null | null |
Media1
|
Márciusban számoltunk be arról, hogy a nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el.
A nemzeti cirkuszcég előadásokat akar tartani a stadionokban, fűvédőt vesznek 288 millióért
A nemzeti cirkuszcég cirkuszi, színházi és koncert-produkciókat kíván megvalósítani sportlétesítményekben, ám ehhez a füves pályákat fűvédő rendszerrel kell lefedni. A közel nettó 300 millió forintos munkát a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. nyerte el. Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak!
A nyílt pályázatra két cég jelentkezett. A Filó és Társa lett nyertes, ugyanis az értékelési szempontokra tekintettel (költségek, jótállás, leszállítás határideje) a legkedvezőbb ajánlatot tette. A szentendrei Cory Car Kft. ajánlatát nem vonták be a bírálat körébe, ugyanis az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot.
A pályázatot elnyerő cégről nem sokat lehetett eddig hallani, az olvasóink viszont felhívták a figyelmünket arra, hogy
a békéscsabai cég nem ismeretlen Fekete Péter számára, aki jelenleg az EMMI kultúráért felelős államtitkára, illetve a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztos.
Hogyan kapcsolódik az EMMI a fűvédős tenderhez? A cégadatbázis szerint a pályázatot kiíró, hosszú nevű állami cég az Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. volt, amelynek a tulajdonosa a Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft. Utóbbi a magyar államé, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képvisel, a felettes, felügyeleti és törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
„A nyertes Filó és Társa gyártotta a díszletet a Békéscsabai Jókai Színház számára, ahol korábban Fekete Péter államtitkár úr igazgató volt. Ebben a cikkben pedig egy szép államtitkári oklevelet is tart a kezében a cég vezetője” – írta olvasónk.
Fekete Péter hosszú évekig (2007–2015 között) vezette a Békéscsabai Jókai Színházat. A Jászai-díjas rendező 2015. július 31-én távozott, utána művészeti tanácsadóként tevékenykedett a színházban.
A Békéscsabai Jókai Színház jelenlegi igazgatója adta át Filó Attilának 2019-ben Fekete Péter elismerő oklevelét, „a kultúra és színházművészet, a színházi produkciók létrehozásának segítése terén kifejtett több évtizedes megbízható és eredményes munkájáért”– olvasható a színház honlapján. A Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. többségi tulajdonosa Filó Attila (67 százalék), a másik tulajdonos Filó Tünde (37 százalék).
A közbeszerzési értesítőben három olyan pályázatot találunk, amit a Filó és Társa nyert el a békéscsabai intézményben.
2015. július 23-án írt alá egy szerződést Fekete Péter és Filó Attila, a cég 24,6 millió forintért készíthetett díszletet a színház számára. A megállapodás megkötése csupán néhány nappal Fekete távozása előtt történt.
2015-ben a színház díszleteinek a karbantartására 22 millió forintot kapott a cég, ezt a szerződést még szintén Fekete írta alá.
2016-ban 16,5 millió forintot kapott a cég, újból karbantartásra.
A cég végezhette el 2019-ben a nagyszínpad felújítását is.
Levélben kerestük meg a békéscsabai céget, arra voltunk kíváncsiak, honnan értesültek a pályázatról és milyen a kapcsolatuk Fekete Péterrel, az EMMI kultúráért felelős államtitkárával. A cég cikkünk megjelenéséig nem reagált.
Fekete sem hagyta ki a cirkuszművészet kormányzati megszállását
A Színház.net cikke szerint a NER kultúrpolitikájának fontos törekvése, hogy minden művészeti ágat kormányzati kinevezett irányítson. A cirkusz jelenleg Fekete Péter felségterülete, neki jutott a főszerep, amikor a kormány úgy döntött megreformálja a teljes cirkuszművészeti ágat – írja a portál.
Fekete 2015-ben hagyta ott a békéscsabai igazgatói posztot, amikor is „a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztos” lett belőle, majd az év közepén megnyerte a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.) igazgatói pályázatát, decemberre pedig kinevezte magát a Fővárosi Nagycirkusz élére. Amikor otthagyta a békéscsabai igazgatói posztot, akkor azt nyilatkozta, hogy
„a kormány tervei szerint egy új nemzeti előadó-művészeti központ jön létre, amelynek az egyik lába Békéscsaba lesz”.
2011 és 2018 között az EMMI Színházművészeti Bizottság tagja is volt, mielőtt kinevezték volna kultúráért felelős államtitkárrá. A Nemzeti Színház átadását, az Alföldi-Vidnyánszky-váltás idején Fekete Péter miniszteri biztosként segítette. A sajtóban nem véletlenül hívják „Vidnyánszky jobbkezének”.
Fekete Péter 2018 óta az EMMI kultúráért felelős államtitkáraként végzi munkáját és jelenleg is a cirkuszművészet megújításáért felelős miniszteri biztosként segíti a cirkuszművészet ügyét. A Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit Kft.-t 2019-ben átnevezték Nemzeti Artista- Előadó- és Cirkuszművészeti Központ Nonprofit Kft.-re, az intézményt jelenleg Dr. Borsós Beáta vezeti.
Fekete munkája kifizetődő volt, tavaly áprilisban a kormány nem feledkezett meg a cirkuszosok támogatásáról. A koronavírus-járvány idején a kormány 1 millió euróval támogatta meg a magyar cirkuszművészeket.
A kormánypárt színházguruja elfoglalta az egyetemet is – utánajártunk Vidnyánszky Attila jövedelmeinek
Vidnyánszky Attila a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után a párt hátszelével fokozatosan átvette a magyar színházi szakma feletti irányítást. Ennek legutolsó lépése, hogy őt nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetemet tulajdonló alapítvány kuratóriumának vezetőjévé.
Átlátszó
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Nyitókép: Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára. Forrás: Facebook
|
Cirkuszi fűvédő: a kultúráért felelős államtitkár számára jól ismert cég nyerte a megbízást
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/21/a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-ismeros-ceg-nyerte-el-a-cirkuszos-kozbeszerzest/
|
2021-04-21 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Az elmúlt egy évtizedben hatalmas változásokon ment keresztül a Velencei-tó és a közvetlen part menti területei. A 2006 óta regnáló fideszes polgármester, Tóth István eladta a Gárdonyi félszigetet, az Agárdi Hajóállomás melletti vízparti ingatlant, a városi tulajdonban álló, de Velencefürdőn található part menti területet, valamint a Tópart utcában található vízkapcsolatos közpark és a Pisztráng Kemping közelében megtalálható szabadstrand egy részét. Utóbbit a Fejér Megyei Kormányhivatal szerint is jogszabálysértő módon. Az eladott vízparti ingatlanok mérete összesen több mint 237.000 m².
A megmaradt szabadstrandok közül a Panoráma partszakasz üzemeltetését és a környezetében található fizetős parkoló területét átjátszotta egy helyi önkormányzati képviselőnek.
Az Agárdi szabadstrand egy részének használatát pedig éppen ezekben a napokban lehetetlenítik el, hiszen betonfallal kerítették el a partot.
Az Agárdi szabadstrandot mint az utolsó ingyenesen fürdésre használható, városi fenntartás alatt álló területet több esetben is megpróbálta értékesíteni a jelenlegi városvezetés, ahogy két esetben a Gárdonyi Hajóállomás eladására is pályázatot írtak ki.
A szabadstranddal annak ellenére sem járt sikerrel, hogy a helyi építési szabályzatot úgy módosították, hogy vonzóvá tegyék a befektetők számára. A jelenlegi fákkal sűrűn ültetett parkoló területét lakótelepi minősítésű területté változtatták, 10,5 méteres beépítési magassággal, 30%-os beépíthetőséggel, zártsorú településközpont vegyes övezet besorolással.
Törvénytelenül köthetett szerződést hatvan évre a gárdonyi önkormányzat egy veszteséges céggel
Nem túl stabil hátterű céggel kötött hatvan évre bérleti szerződést a gárdonyi önkormányzat egy part menti beruházáshoz. A végrehajtásokkal megterhelt Kft. veszteséges, de állítólag hitelből és befektetői hozzájárulásból igazi „Sport várost” hozna létre a gárdonyi szabadstrandon több száz millió forintból.
A sikertelen eladási kísérletek után a szabadstrand egy részét a városvezetés 60 évre bérbe adta 8,4 millió forintért egy vállalkozásnak. Majd itt is úgy módosították az építési szabályzatot, hogy az új tulajdonos lehetőséget kapjon egy háromszintes, 400 négyzetméter alapterületű apartmanház felépítésére az addig építési tilalom alatt álló területen.
Éppen ezért a Fejér Megyei Főügyészség pert indított az önkormányzat és a vállalkozás ellen a földhasználati jog törléséért, a szerződés semmisségének megállapításáért és az eredeti állapot helyreállítása érdekében. Továbbá a Fejér Megyei Kormányhivatal is jelezte, hogy szerintük is
törvénysértő a szerződés, ezért felszólították a város vezetését, hogy lépjenek a törvényesség visszaállítása érdekében.
Az elmúlt évben a városi tulajdonban álló, fizetős strandok építési szabályzatában is jelentős változtatásokat eszközölt a polgármester és az általa vezetett képviselő-testület. A Napsugár strand esetében a beépítési százalékot 15%-ról 30%-ra emelte, ahogy a Park strandon is, de ott a legnagyobb beépítési magasságot is növelte 10,5 méterre. Mindkét terület esetében megszüntette a parttól számított 30 méteres építési tilalmat.
Tüntetnek, aláírást gyűjtenek – a gárdonyi tószakaszt nem engednék „elbalatonosítani”
Ez a nyár különösen forró hangulatú a Velencei-tó déli partján: Gárdonyban egyelőre civil összefogásban tiltakoznak a part további beépítése ellen. A polgármester szerint ez csak hisztéria, a ballibeláris erők hadjárata, az önkormányzat valójában értelmes, a település egészének javára váló fejlesztéseket kíván végrehajtani a saját területein. Végigkövettük, mi történt eddig az ügyben.
A Sirály strandon a tóparti zöldterületből, településközponti funkcióval ellátott, lakóházas és szálláshellyel rendelkező szolgáltató terület lett, a Pisztráng Kemping körül eladott területeket az értékesítés után szállás, vendéglátás övezetbe sorolta át 30% beépíthetőséggel, 9,5 méteres legnagyobb építménymagassággal.
Az Állami Főépítész, a Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi és Környezetvédelmi Főosztálya is ellenvéleményt fogalmazott meg a változtatások miatt, és azok hatását vizsgáló tanulmány elkészítésére kérték az önkormányzatot, miután a tervezett módosítások tekintetében jelentős környezeti hatás várható. Emiatt környezet- és település-egészségügyre kiterjedő környezeti hatásvizsgálat lefolytatását tartották szükségesnek.
Mindezek ellenére Tóth István polgármester saját hatáskörben, a rendkívül jogrend adta lehetőségeivel élve úgy döntött, szinte teljes egészében figyelmen kívül hagyta az állami szervek kérését, hatástanulmányt nem készíttetett.
Minden adatigénylésért pénzt kér a parti területeket eladogató gárdonyi önkormányzat
Csak látszólag csitultak el a kedélyek az utóbbi hónapok felzúdulása után, amelyet az váltott ki a gárdonyiak körében, hogy a polgármester – a járványveszélyre hivatkozva – személyes döntéseket hozott egyes tóparti területek eladásáról. A tiltakozók – túl a demonstrációkon – mostanra jobban megszervezték magukat, és immár közadatigénylésekkel igyekeznek kikényszeríteni az átláthatóságot.
Betelt a pohár
Bár a veszélyhelyzetben tilos a gyülekezés, és személyesen demonstrálni sem lehet, a Civilek a Velencei-tóért csoport aktivistái és a Gárdonyi Közlöny Facebook-oldal szerkesztői úgy gondolták, nem lehet szó nélkül elmenni az évek óta tartó és most felgyorsuló folyamatok mellett. Ezért úgy döntöttek, hogy egy szokatlan akcióra hívják mindazokat, akik megvédenék a Velencei-tavat a természetrombolástól, a környezetpusztítástól, az építkezésektől és a betonozásoktól.
A tiltakozás a világhálón zajlik „levéltüntetés” formájában.
„A megmozdulás lényege, hogy mindenki, akinek fontos a Velencei-tó állapotának megőrzése, annak védelme, az küldje el az alábbi egy mondatot április 23. és április 30. között Gárdony országgyűlési képviselőjének ([email protected]) és polgármesterének ([email protected]), másolatban pedig a szervezőknek ([email protected]). A mondat a következő:
»Tiltakozom a Velencei-tó partjának a kormányzati szakértők véleményét is semmibe vevő beépítése és kiárusítása ellen!«
Lássák Gárdony városának vezetői és a térség fejlesztésért felelősök, hogy a Velencei-tó nem egy szűk kör kiváltsága, hanem az egész ország természeti kincse. A Velencei-tó Magyarországé, benne minden magyar emberé. A Velencei-tó mindenkié!” – hangsúlyozták az Átlátszónak a szervezők.
Gárdonyi Közlöny
Nyitókép: Levéltüntetést szerveznek a gárdonyi döntéshozók, köztük Tóth István polgármester ellen.
|
Megunták, hogy kiárusítják a Velencei-tó partszakaszait, tüntetnek a civilek – levélben
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/23/meguntak-hogy-kiarusitjak-a-velencei-to-partszakaszait-tuntetnek-a-civilek-levelben/
|
2021-04-23 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Nemrég Szél Bernadett független képviselő – időhúzó bürokratikus akadékoskodás után – megkapta az országos tisztifőorvostól a bentlakásos szociális és gyermekvédelmi ellátó helyekre vonatkozó országos COVID-fertőzöttségi és haláleseti adatokat. Erről ebben a cikkben számoltunk be:
A koronavírus-járvány minden negyedik áldozata szociális intézmény lakója volt
Több hónapon át tartó levelezést követően a Nemzeti Népegészségügyi Központ teljesítette Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylését és elküldte neki a szociális otthonok koronavírus fertőzöttségi és halálozási adatait, amelyek egyértelműen mutatják, hogy a második hullám sokkal súlyosabban érintette ezeket az intézményeket, mint az első.
Miután a helyi hatóságok semmit nem közöltek, ebből az egyetlen forrásból tudható, hogy a járvány során a 322 férőhellyel rendelkező kaposvári idősgondozó intézményekben összesen huszonnégyen hunytak el a COVID-fertőzéssel összefüggésben, ám a Müller Cecíliától oly nehezen kicsikart adatsor lehet, hogy csupán a jéghegy csúcsa. Az Átlátszóhoz eljutott információk szerint ugyanis néhány helyi (félig vagy teljesen illegálisan működő) idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
Illegális otthonok
A Google tanúsága szerint utoljára 2010 környékén irányult jelentősebb sajtófigyelem az illegális idősotthonokra, amelyekben az önkormányzati vagy egyházi intézményeknél jelentősen rosszabb körülmények között éltek idős emberek. Jellemzően jóval olcsóbbak voltak a legális otthonoknál, így azok is igénybe tudták venni, akik a drágábbat nem engedhették meg maguknak, viszont az önkormányzati ellátásért hiába álltak sorba.
Kaposváron 2010-ben az akkori illetékes, az Állami Foglakoztatási Szolgálat adatai szerint egy magánszemély négy helyszínen összesen 62 idős embert gondozott, hiányos feltételek mellett.
Ezeken az inkább elfekvőnek tekinthető szálláshelyeken – miután a hatóság nem ellenőrzi a működésüket – sem az étkezés minősége, sem a higiénés körülmények nem felelnek meg az előírásoknak.
A szolgálat akkori, 2010-es adatai szerint húsz magyarországi illegális idősotthonból öt Kaposváron működött, ebből négyet V. S.-né magánszemély üzemeltetett. A hatóság bírságokat szabott ki és kötelezte az „elkövetőket” a tevékenység beszüntetésére, akikről viszont már akkor is köztudott volt, hogy eszük ágában sincs abbahagyni: vagy teljesen illegálisan vagy más, például napközbeni ellátásra szóló engedély birtokában folytatják. Néhány hónap múlva, 2011-ben megállapították, hogy V. S.-né „nem tett eleget” a jogerős határozatban foglaltaknak, s ezért újabb bírságok kiszabására került sor.
Illegális idősotthon üzemeltetésért csak bírság?
Még nem tudtam magamban eldönteni, hogy melyik a vérlázítóbb: a hazai rabszolgatartás vagy az illegális idősotthonok. Jelenleg úgy néz, a magyar állam egyikkel sem tud mit kezdeni. Nézzük most eme utóbbit, az illegális idősotthonokat. „Az idős emberek mocskos szobákban éltek, nem kaptak rendszeresen enni, többeket a kiszáradás fenyegetett.
Azt, hogy ezeknek mekkora foganatja volt, az mutatja, hogy a kormányhivatal határozatait böngészve 2018-ban ismét találkozhatunk ugyanezzel az „üzleti körrel”, amely Kaposvár esetében V. S.-nét és fiát, ifj. V. S.-t jelenti, akik haladván a korral, jogi személyiségű vállalkozások mögé rejtőztek.
Aratott a koronavírus a zsúfolt épületekben
A Szociális Portálon folyamatosan közzéteszik azoknak a szervezeteknek és személyeknek a nevét, akik ebben a körben követnek el szabálysértéseket. V. S.-né „egyéni vállalkozó” mellett – ugyanazon a három lakcímen – a Humán Ápolás Nonprofit Kft. és az Idősgondozás 2012 Közhasznú Nonprofit Kft. lett a terhelt (400+500+500 ezer forint értékben) „bejegyzés nélküli szolgáltatás” miatt.
Szociális igazgatási bírság 92/L. § 1. a) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot szabhat ki a szociális szolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel történő bejegyzés nélkül vagy a szolgáltatói nyilvántartásból történő, végrehajtható törlést követően nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében – különösen a szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél – eljáró személlyel szemben.
A cégadatbázisból kiderül, hogy az említettek mellett még két kft., az Alex-Kapos és a Reál Gondozás Kft. van ebben a tulajdonosi körben: V. S.-né és fia, s bár a cégek fő tevékenysége minden esetben „idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása”, engedély egyikük esetében sincs erre – legalábbis a szociális portál intézménykeresője szerint. Árbevételük viszont van.
Székhelyük, a Humán Ápolás Nonprofit Kft. kivételével, a hírhedt Veszprém utca 14., de a céginformációkból az is hamar kiderül, hogy a Humán Ápolás korábbi székhelye ugyanitt volt, míg 2020 nyarán át nem került egy horgosi (Szerbia) lakcímű nő, Kolompár Erika nevére, és korábban az ügyvezetője is V. S.-né volt. (A kft. ellen 2020 novemberében végrehajtási eljárás indult, amely jelenleg is hatályos.)
A vállalkozások nem szárnyaltak különösebben, 4–6 millió forint körüli árbevételük volt az elmúlt években. Ezt persze a tevékenységből adódóan nehéz ellenőrizni, hiszen a legtöbb esetben minden jel szerint engedély nélkül végezték, nem lehet tudni, hogy mikor épp mennyi ápoltjuk volt. Információink szerint azonban nem is ez az igazi „bóni” az idősgondozásban:
számos esetben eltartási szerződést kötnek idős emberekkel, akik aztán „szabad akaratukból” laknak ezekben az ingatlanokban, nem gondozási szerződés alapján.
Ez viszont már hosszú távon sok tíz-, esetleg százmilliós haszonnal kecsegtet, amiért érdemes nyolc-tízévente néhány százezres bírságot kockáztatni. Az általunk megkérdezett szociális területen dolgozó szakemberek, jogászok szerint viszont szinte kizárt, hogy mindeközben jelentős számú „Nokiás doboz” ne került volna megfelelő kezekbe.
Ha volt biznisz, aminek a járvány második hulláma kegyetlenül véget vetett, az mindenképpen a félig vagy teljesen illegális idősotthon-üzemeltetés. A rossz elhelyezési körülmények, az összezártság, a higiénia hiánya itt rombolt a legtöbbet, s mindez a jelentős számú, egy címre kért COVID-tesztek alapján derült ki.
A hozzánk eljutott információk szerint a három helyszínen élő összesen huszonhét idős gondozottból húszan fertőződtek meg és tízen hunytak el.
Tizenhetüket hatósági intézkedéssel átszállították más, legálisan működő intézménybe. A helyszíneken (Veszprém utca, Hunyadi utca) ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy az ingatlanok üresek, de néhány jel, pl. a bejáratra kifüggesztett, hozzátartozóknak szóló felirat is arról tanúskodik, hogy itt nemrég – még a járvány idején is – idősgondozás folyt.
Megkérdeztük a Somogy Megyei Kormányhivatalt és a Rendőr-főkapitányságot, és mindkét hatóság – igaz, módfelett szűkszavú közleményben – válaszolt, amellyel elismerték, hogy
a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat.
A bűncselekmény gyanújából – miután az engedély nélküli tevékenység csupán szabálysértés – valószínűsíthető, hogy az eljárás összefügg a halálesetekkel.
Próbáltuk elérni az érintett idősotthonok vezetőit, de a megadott telefonszámon nem vették fel, a két címen pedig senkit sem találtunk.
Nyitókép: Az egyik kiürített intézmény Kaposváron, a Veszprém u. 14-ben. Forrás: Huszka Imre. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Idősotthonokban megfertőződött és elhunyt ápoltak kapcsán nyomoz a rendőrség
|
Az Átlátszóhoz eljuttatott információk szerint néhány félig vagy teljesen illegálisan működő kaposvári idősotthonban a gondozottak többsége megfertőződött koronavírussal, s több mint egyharmaduk elhunyt. Az ügyben a kormányhivatal feljelentése alapján a rendőrség büntetőeljárást folytat, két intézményt kiürítettek. Az otthonok vezetőit korábban már megbírságolták, miután „bejegyzés nélküli szolgáltatást” végeztek.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/23/idosotthonokban-megfertozodott-es-elhunyt-apoltak-kapcsan-nyomoz-a-rendorseg/
|
2021-04-23 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly április végén írtunk egy kis határmenti településről, és az ottani erős emberről, Hetei Zoltánról. Hetei úr, aki korábban Esztergomban szervezett rendezvényeket, családjával Letkésre költözött, és egy farmot vásárolt, hogy állatokat tartson ott. Gyorsan beilleszkedett, és szerencsés is volt, mert a falu határában álló farmjához vezető utat a polgármester saját hatáskörben rendbe hozatta.
Pályázati pénzből újítottak fel egy magánfarmhoz vezető utat, ami Seszták volt üzlettársának cégéé | atlatszo.hu
Most ismét előkerült Hetei neve, egy sokkal komolyabb történetben. A 444 kiszivárgott nyomozati anyagok alapján készült cikksorozata szerint 2019 óta nyomoz az adóhatóság egy adócsalási ügyben, melynek egyik érintettje Sz. Szabolcs, fedőnevén Madár. Ő irányította a szervezet áfacsaló részlegét. A három és fél év alatt több mint 19 milliárd forintról számlát kiállító számlagyárosok közül Sz. Szabolcs telefonját lehallgatták, így került a képbe Hetei Zoltán, akivel gyakran egyeztetett telefonon. Hetei egyik cége, a Moriani Consulting Kft. a NAV szerint haszonhúzó cég volt az ügyletekben.
Gergő segít ahol tud
A számlagyár utáni nyomozás keretében Hetei telefonhívásait szintén lehallgatták. A lehallgatási jegyzőkönyvből kiderül, hogy a Fideszhez regisztrált telefonszámon egyeztetett a vállalkozó egy pályázat kapcsán.
A vállalkozó egy Gergő nevű férfivel egyeztetett több alkalommal. Január 11-én G., egy a Fidesz nevén lévő telefonszámról hívta fel Heteit tájékoztatva őt arról, hogy február 1-től lehet pályázni a Szobi járásban 25 millió forintig. G. megkéri Heteit, hogy ellenőrizze, biztosan tudnak-e pályázni, mert „ az kellemetlen, amikor utólag kiderül, hogy valami technikai akadály van, vagy valami nem stimmel”. Majd tájékoztatja G.-t, hogy még nem döntötte el, melyik cégükkel pályáznak, de az állatkerthez fognak vásárolni dolgokat. G. ekkor azt mondja: „Szívesen segítünk, csak a héten kéne nekem egy cégnév.” A leirat szerint ezt Hetei „nyájasan megköszöni”.
A jegyzőkönyvek szerint ezt a telefonszámot Bajor Gergő használta, aki a KDNP parlamenti frakciójának titkára és egyben Rétvári Bence, a térség képviselőjének jobbkeze is.
Bajorral több mindenről egyeztettek, Hetei még egy letkési családról is jelentett, akik nem elég, hogy a rendszert meg a Fideszt fikázzák, még az oltással is elégedetlenek.
Február 17-én Bajor rákérdezett, hogy beadták-e a szobi pályázatot, mert az mindjárt lejár. Hetei SMS-ben tájékoztatta G.-t, hogy épp feltöltik a pályázatot, majd megköszönte a segítséget. Erről feleségét is értesítette.
De arról sem felejtette el tájékoztatni Bajort, hogy megkerestük Letkés polgármesterét, egy útfelújítással kapcsolatban, mely Heteit is érintette.
Nem telt el két hónap, és Hetei értesítette feleségét, hogy megkapták a 25 millió forintot. „Előbbit K. unottan nyugtázza” – áll a jegyzőkönyvben.
Minden út a Széppatak farmra vezet
Heteinek nagy szerencséje volt, a település 2020-ban két út felújítására nyert pénzt, és az egyik – hogy, hogy nem – pont az ő portájához vezeti a látogatókat. A tanya ugyan távol esik mindentől, de ez nem jelentett gondot a polgármester, Huszák Tamás számára a tekintetben, hogy pont ez jelölje ki felújítandónak, a veszélyhelyzet alatt, egyszemélyben kiválasztva a felújítandó utakat.
Tavalyi cikkünk megírásakor megkérdeztük a polgármestert, miért pont a település szélén a semmibe vezető út felújítására esett a választás. Akkor úgy indokolta a döntést, hogy egy állatkert, illetve panzió létesül a területen, ahol a munkavállalók helybeliek lesznek, így az útfelújítás segíti a munkahelyteremtést. Egy évvel később, a 444 által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült, hogy Hetei Zoltán nemcsak állattenyésztéssel foglalkozott, hanem kapcsolatban állt Sz. Szabolccsal, és így került az adóhatóság látókörébe.
A főleg rendezvényszervezéssel foglalkozó egykori rallyversenyző Esztergomban volt különösen aktív, két cégét a (Moriani Kft.-t és a Baunsback Hungary Kft.-t) is támogatta az ottani önkormányzat. Bár anno több képviselőt is felhívtunk az ügyben, hogy megtudjuk, mennyire értenek egyet a gyér forgalmú út felújításával, senki nem akart megszólalni az ügyben. A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján kiderült, többen is referáltak Heteinek a megkeresésünkről.
Huszák Tamás polgármester sem mert önállóan nyilatkozni nekünk az ügyben, ő is tájékoztatta Heteit megkeresésünkről.
Majd a polgármester megírta a válaszlevelet, és átküldte Heteinek ellenőrzésre.
Úgy tűnik, a vállalkozó elégedett volt a teljesítménnyel, megdicsérte a polgármestert, majd némi változtatást javasolt.
Hetei pedig boldogan újságolja Sz. Szabolcsnak, hogy képviselő lett (egy lemondott önkormányzati képviselő helyett került be a letkési testületbe), és cikkünkre úgy reagál, hogy micimackós pólóban fog bemenni az első testületi ülésére.
Bár kerestük Letkés polgármesterét, Huszák Tamást, nem emlékezett rá, milyen ruhadarabban érkezett meg végül a testületi ülésre Hetei Zoltán.
Címlapfotó: Fidelitas Vác/Facebook
|
Pályázati pénzből újítottak fel egy magánfarmhoz vezető utat, ami Seszták volt üzlettársának cégéé
|
A polgármester a veszélyhelyzet ideje alatt egyszemélyben döntött a Széppataki út 600 méteres szakaszának leaszfaltozásáról. Az út végén található farm Seszták Miklós egykori üzlettársának cégéé. A település vezetője szerint azért volt szükség az út felújítására, mert ezzel segíti az önkormányzat a munkahelyteremtést.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2022/05/19/fejtorest-okozott-a-falu-eros-embereinek-az-atlatszo-erdeklodese-felhivtak-a-fideszt/
|
2021-04-29 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
A jelek szerint meglehetősen érzékenyen érintette Bács István fideszes volt érdi alpolgármestert az Átlátszó munkatársa által rutinszerűen elküldött, a politikus által a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönéről szóló kérdése.
„Remélem nem bántom meg, de privát véleményem szerint ön egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná, csak, hogy kitűnjön propagandista társai közül gazdái, és a többi hasonszőrű elvtelen senki előtt”
– kezdte levelét Bács István, majd így folytatta:
„Mivel elegem van a sorozatos rágalmaiból és hazugságaiból, figyelmeztettem, ha csak egy szó valótlanságot leír velem kapcsolatban, vagy velem kapcsolatba hozható természetes illetve jogi személyekről, vagy csak sejteti ezeket, akkor először a koszos ingjét, utána a szakadt gatyáját, végezetül pedig a lyukas cipőjét is leperlem önről. Fentiekre tekintettel kérem soha többet ne zaklasson megkereséseivel”.
Levele elejéhez Bács – a forrás megjelölése nélkül – mottót is biggyesztett: „A mai liberalizmus a kommunizmus mutációja”.
Megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit a volt alpolgármester
Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020 elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.
Nincs nyoma a kölcsönöknek
A fideszes politikus nem sokkal a választási vereség után, 2019. november elején alapította meg Aequivalentia nevű egyszemélyes kft.-jét.
A csonka üzleti évről leadott 2019-es – nyilvános, interneten elérhető – beszámoló szerint 3,5 millió forint nettó árbevétel mellett 3 millió forint adózott nyereséget ért el a cég. A tárgyi eszközök rovatban 35 millió forintot tüntettek fel. Az év hátralévő időszakában nyújtott 38 millió forintos tagi kölcsönt a cégének, amelynek „épületépítési projekt szervezése” a bejegyzett főtevékenysége.
A cégek beszámolóit általában május végén teszik közzé. Bács cége a 2020-as évről szóló beszámolót – törvény adta jogával élve – már március elején elkészítette. A kiegészítő mellékletben erről ez olvasható: „figyelemmel a Társaság viszonylagos homogén tevékenységére, üzleti (vevő és szállítói) kapcsolataira, ezen belül a hosszabb pénzügyi átfutási időt igénylő külföldi partneri körére, valamint a könyvvizsgálói hitelesítés időszükségletére (…) a tárgyévet követő május 30-ig a Cégbíróságnál letétbe helyezendő éves beszámoló elkészítésének időpontját március 02. napjában határozta meg”.
2020-ban a nettó árbevétel már 12 millió forintra rúgott, az adózott eredmény azonban 600 ezer forintra csökkent. A tárgyi eszközök értéke 75 millió forintra emelkedett, és ebben az évben a Bács által a cégének adott kölcsön összege is 71,5 millió forintra emelkedett az éves beszámoló kiegészítő melléklete szerint. A politikus egyik évben sem vett ki osztalékot az Aequivalentiából.
Ezen összegek forrását azonban nem találtuk az 2019-es és 2020-as évről leadott nyilvános vagyonnyilatkozataiban, ezért küldtük el kérdéseinket a volt alpolgármesternek, jelenleg fideszes önkormányzati képviselőnek.
A vagyonnyilatkozatok itt, itt, itt és itt megtekinthetők.
Nyugtalan kommunisták
Bács István a jelek szerint meglehetősen ellentmondásosan viszonyul az önkormányzati vagyonnyilatkozati nyilvánosság alapelveihez, amelyeket 2011-ben Orbán Viktor kormánya iktatott törvénybe.
A fideszes politikus ugyanis nem először kommunistázik a vagyonnyilatkozatával összefüggésben. Amikor 2019 decemberében Érd jegyzője közölte, hogy egy meg nem nevezett személy kikérte a választási bukása után tett vagyonnyilatkozatát, akkor ezt írta a Facebookon egy kacsintós emotikonnal megtoldva: „A kommunisták nem nyugszanak…”.
Amikor 2011-ben az Orbán-kormány belügyminisztere beterjesztette az önkormányzatokról szóló törvény javaslatát, akkor annak normaszövegében vagy indokolásában egy szó sem volt arról, hogy kommunisták nyugtalanságára utalna a vagyonnyilatkozatok megismerésével összefüggő állampolgári jogok gyakorlása.
Éppen ellenkezőleg: a Pintér Sándor által jegyzett szövegben ez olvasható:
„a helyi közpénzekkel való felelős gazdálkodás, ezáltal a közélet tisztaságának gazdasági szempontból történő biztosítása érdekében a Javaslat részletesen tartalmazza a vagyonnyilatkozattételi eljárásra vonatkozó rendelkezéseket”.
Bács fideszes frakciótársa, Simó Károly ennek megfelelően nyilvánosságra is hozta az interneten a teljes vagyonnyilatkozatát (a parlamenti képviselőkével szemben az önkormányzati képviselők, polgármesterek, alpolgármester vagyonnyilatkozatát nem kötelező megjelentetni az interneten) és feltüntette korábban az alpolgármesteri jövedelmét is. Az ugyancsak fideszes Antunovits Antal pedig a jobb érthetőség érdekében olykor kifejezetten plasztikus magyarázatokkal szolgált vagyoni helyzetének részleteiről.
Bács ebből a szempontból alighanem a legjobb tanítványa a volt fideszes polgármester T. Mészáros Andrásnak, akinek a vagyonnyilatkozatát sok éve csak a Kúrián befejeződő persorozat után adta ki e-mailben a polgármesteri hivatal.
Feltűnően vagyonosodik az érdi polgármester, de nem hozzáférhetőek a korábbi vagyonnyilatkozatai
Erdő, lakások, szántóföldek tizenkét tételben, 66 millió forintos pénzintézeti követelés, neobarokk nappali és legalább 6 000 kötetes könyvtár: egyebek között ezek szerepelnek T. Mészáros András érdi polgármester 2017-es vagyonnyilatkozatában.
T. Mészáros András sem ment egyébként a szomszédba egy kis gyalázkodásért, amikor az Átlátszó rámutatott, hogy 3,4 millió forintnyi jövedelmet egész egyszerűen kifelejtett a vagyonnyilatkozatából. A Fidesz érdi elnökének nem az volt a reakciója, hogy elnézést kért az adófizető állampolgároktól, hanem lealjasozta az Átlátszó munkatársát.
Fotó: Bács István beszédet mond 2017-ben a Magyar Kultúra Napján. Forrás: Érdi Médiacentrum
|
Büdös kommunista – válaszolta a 71 milliós tagi kölcsönről érdeklődő munkatársunknak az érdi fideszes politikus
|
Érdemi válasz helyett gyalázni kezdte az Átlátszó munkatársát Bács István érdi fideszes politikus arra a kérdésre, miért nem vallotta be a saját cégének nyújtott 71 millió forintos tagi kölcsönt a vagyonnyilatkozatában. A volt alpolgármester perrel is fenyegetőzött, miközben párttársa, a frakcióvezető Simó Károly még az internetre is feltöltötte vagyonnyilatkozatát, holott ez nem is lett volna kötelessége.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/04/30/budos-kommunista-valaszolta-a-71-millios-tagi-kolcsonrol-erdeklodo-munkatarsunknak-az-erdi-fideszes-politikus/
|
2021-04-30 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
421 millió forint uniós támogatást költött el a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai Járási
Foglalkoztatási Paktumban a megyei kormányhivatal, a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A 3 éves programban többek között jutott naptárra, egy félkész honlapra, és önkormányzati tulajdonú cég is kapott pénzt. Volt, ahol 271 főt vontak be munkaerőpiaci programokba, 149 fő jutott álláshoz, de ebből a támogatás után hat hónappal már csak 30 fő dolgozott.
„A konzorciumi partnerek együttműködéseként, a foglalkoztatókkal együttműködve, a foglalkoztatási paktum helyi szinten képes hatékony lépéseket tenni a két járás területén a foglalkoztatás elősegítésére, fejlesztésére” – így foglalja össze célját honlapján a Kiskunfélegyházi és Kiskunmajsai járási Foglalkoztatási Paktum.
A projektre 421 millió forintos uniós támogatást költöttek el 2018 és 2021 között.
A pénzt Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH), a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulás és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által létrehozott Konzorcium kapta.
Nem csak foglalkoztatásra jutott
A forrás legnagyobb részét a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (BKMKH) kapta meg: 310 millió forintról dönthettek. Közadatigénylésünkre azt írták: „173 munkáltató részesült bér jellegű támogatásban, amely által összesen 256 fő munkavállaló elhelyezkedése valósult meg. A támogatások összköltsége 274.077.480 Ft-ot tett ki, illetve ezen felül egy fő képzése valósult meg 210.372 Ft összegben”.
A kormányhivatal szerződéseiből kiderül, hogy az uniós támogatásból irodaszerbeszezésre 2,2 milliót, bútorokra 739 ezer forintot, számítógépekre és azok bővítésére 386 ezer forintot költöttek, és a foglalkoztatásra szánt pénzből jutott egy lézernyomtató 27 ezer forintos tonerjére is. Emellett vettek egy multifunkciós nyomtatót 731 ezer forintért és 11 ezer forintért apróságokat is.
Például 254 forintos naptárból 2 darabot, 2260 forintos Varázslatos tájakon falinaptárból egyet, 1000 forintos zsebnaptárból pedig kettőt.
A Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulástól is közadatigénylésben kértük, mire költötték az uniós forrást. Facebookon azt közölték, 271 főt vontak be munkaerő-piaci programokba, 149 fő jutott álláshoz. „Az álláshoz jutók közül a támogatás után hat hónappal állással rendelkezők száma pedig 30 fő” – a többieket csak a támogatás idejéig foglalkoztatták.
A szerződések alapján, a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft.-vel szerződtek befektetésösztönző tevékenységek ellátására 8,4 millió forintért. Ebből 916 ezer forint ment „projektjavaslatok besorolásának prezentációja, forrásallokáció tervezetre”, 2,2 millió a „térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest.hu oldalra”-feladatra. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Nonprofit Kft. 100%-ban a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdona.
Korábban a bacsinvest.hu oldalon 13 befektetésre kínált területet tartottak nyilván, a címoldali menüpontok közül az Ipari parkok Bács-Kiskun megyében egy másik oldalra vitt, ahol a projektről és a befektetőbarát településekről sem lehet megtudni semmit. A területfejlesztési cégnek a megyei önkormányzat a tulajdonosa. A szerződést 2019. 08. 29-én kötötték. A honlap cikkünk megjelenésekor egyáltalán nem működött.
A kistérség szintén a megyei önkormányzat cégénél költött el további 7,5 millió forintot: ebből két online rendezvényt szerveztek, alkalmanként közel 500 ezer forintért. De jutott tanulmányra 4,3 millió forint és újabb 2,2 millió a „térség üzleti infrastruktúra adatainak feltöltése a bacsinvest. hu oldalra”- feladatra is. Utóbbi szerződést 2021. 02. 15-én kötötték.
A kistérség kommunikációs feladatait a Dél-Alföldi Térségfejlesztő Kft. látta el 2,5 millió forintért. A cégnek azok az önkormányzatok részben a tulajdonosai, akik a Kiskunmajsai Többcélú Kistérségi Társulást alkotják.
Kiskunfélegyháza önkormányzata a törvényes határidő lejárta után sem válaszolt közadatigénylésünkre.
Nyitókép: A Varázslatos tájakon falinaptár reklámja a Naptárkirály.hu oldalon.
|
Kétszázötven forintos asztali naptárra is jutott a foglalkoztatásra szánt uniós pénzből
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/04/ketszazotven-forintos-asztali-naptarra-is-jutott-a-foglalkoztatasa-szant-unios-penzbol/
|
2021-05-04 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Hónapok óta jelennek meg a nemzetközi sajtóban hírek arról, hogy a Samsung SDI 850 millió dollár értékű beruházást tervez Gödön, hogy második magyarországi gyárát is megépítse. Mivel a cég erről a beruházásról nem tett hivatalosan bejelentést, a Samsung sajtóosztályát kerestük meg információkért, s mivel nem válaszoltak, az összes megadott elérhetőségen próbálkoztunk. Tudni szerettük volna, hogy az eddig megvalósult és a most tervezett beruházásból mi készült el, és melyik fázisánál tart az első és a második gyár építése. Ám hetek óta sem írásban, sem telefonon nem kapunk választ.
A tervezett építkezés helyszínén viszont iszonyatos tempóban zajlanak a földmunkák, április 30-án pedig az építési engedélyt is kiadták az újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemre.
Csakhogy jelenleg még zajlik ennek a második gyárnak a katasztrófavédelmi eljárása. Ennek részeként április 30. és május 3. között telefonos közmeghallgatásra került sor: a veszélyhelyzet miatt a lakosok csupán telefonon, három perces hívás keretében tehettek fel kérdéseket. S mivel a gödi különleges gazdasági övezet létrehozása óta a Samsung-beruházás ügyeit Pest megye önkormányzata intézi, egy megyei telefonszámot kellett hívni. Péntektől vasárnapig hangpostafiókra lehetett felmondani az üzeneteket, hétfőn pedig személyesen is fogadták a hívásokat. A feltett kérdésekre május 5-én, a Pest megyei önkormányzat csatornáján adnak válaszokat az illetékesek, majd május 12-ig döntenek a katasztrófavédelmi engedély kiadásáról.
Bővítés zajlik, vagy új gyár épül? Nehéz egyértelműen megállapítani. A Samsung-beruházás számára ugyanis szinte „szobánként” adják ki az építési engedélyeket, s ezekhez a különböző szakhatóságok rendre a hozzájárulásukat adják. Majd a Samsung egy idő után módosíttatja az épületek terveit. Így a meglévő egyes számú gyár minden épülete utólagos bővítésen esett át az elmúlt három év során. A második gyár építési engedélyezése még bonyolultabban zajlik. Erre az új gyárra, amelyhez 80 hektár plusz területet vásárolt meg a Samsung, már tavaly tavasszal kiadták az építési és a katasztrófavédelmi engedélyt. A pandémiás helyzetre hivatkozva azonban az új gyártócsarnokot és elektrolittárolót mégsem kezdték el megépíteni. Ugyanakkor a tüzivíz-tározók, raktárak, víztározók elkészültek az új fejlesztési területen. Majd kiderült, hogy ezek a megépült létesítmények tulajdonképpen az első gyárhoz is tartoznak. Most pedig új tervek készültek a második üzemre is. „A világjárvány alatt a Samsung felülvizsgálta az új gyárra vonatkozó elképzelését” – olvasható a katasztrófavédelmi engedélyezéshez készült dokumentumban. Eszerint már nem „különálló gyárként” kívánják megvalósítani az új üzemet, mint ahogy korábban tervezték, hanem a meglévő, egyes számú gyár „bővítéseként”. Ennek érdekében telekösszevonást kértek, s az eddigi két gödi telephelyüket egy helyrajzi számra vonta össze a Földhivatal. Így néha még második gyárnak, máskor bővítésnek nevezik a most megépíteni kívánt gyárépületeket. S hogy meddig tart még a gigaberuházás további terjeszkedése? Nem tudni, de a most kb. 500 ezer négyzetméteresre tervezett gyárkomplexum vélhetően nem a végleges állapot. Legalábbis ez derül ki a Biztonsági jelentésből, ami azt állítja, hogy a telekösszevonással létrejött 115 hektáros telephelyen „további távlati kapacitásnövelő beruházásokra marad lehetőség”.
A vonatkozó jogszabály szerint azonban meghatározott határértéket elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és létesítmény építése esetén az építési engedély iránti kérelemhez eleve mellékelni kell a katasztrófavédelmi engedélyt.
Márpedig a Samsung SDI újabb felső küszöbértékű veszélyes üzemében – amely csupán 500–1000 méterre épül a gödi lakóövezettől – további 3500 tonna veszélyes anyagot és 760 tonna elektrolitot fognak felhasználni,
ezért az építése katasztrófavédelmi engedély-köteles.
Az akár formalitásnak is tekinthető közmeghallgatás persze nem lehet szokatlan a gödiek számára, hiszen eddig sem sűrűn értesítették őket a különböző döntésekről a beruházás kapcsán. Nem túl következetes tájékoztatásban azonban volt részük: 2020 őszén például az első gyár váratlanul bejelentett bővítését azzal indokolta a Samsung képviselője, hogy a második gyár megépítéséről nem döntött a Samsung. Azóta nemcsak a döntés született meg az új gyárról, de a most közzétett Biztonsági jelentés szerint új tervek alapján nagyobb kapacitású üzemet kívánnak építeni.
Ugyanakkor a folyamatos zajszennyezésben élő gödiek továbbra is hiába küldik a panaszaikat a hatóságoknak. Bár a Samsungot a panaszok miatt zajcsökkentés végrehajtására kötelezte a hatóság, ám épp a panaszt benyújtók lakóhelyén nem végeztek zajmérést, s hivatalosan nincsenek is benne a gyár zajvédelmi hatásterületében – írtuk meg korábban.
Samsung-gyár: a gödieknek zaj és szennyvíz, a kormánynak kedves cégeknek megbízások jutnak
A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán.
Pedig az Alsógöd felé terjeszkedő gyárban a meglévő zajforrások mellé újak is létesülnek, többek közt három, összesen 130 MWth hőteljesítményű gázkazán. Emellett az összes tervezett földgáz-, víz- és áramvezeték, valamint egy földgáz-átadó létesítmény is a gyár alsógödi lakóövezet felőli oldalán fog megépülni. És itt épül egy új, 2×2 sávos autóút is, amelyen naponta több száz kamion fog közlekedni, tovább növelve a zajszintet.
Engedélyek nélkül is
A magyar hatóságok viszont látszólag rendkívül együttműködőek a Samsunggal. Az eddig megépült gyáregységeket például használatbavételi engedélyek nélkül is engedik működni. A cég ugyanis 2020 decemberében visszavonta a gyár „B” és „C” zónájának használatbavételi engedélyezési kérelmét.
Ennek értelmezéshez tudni kell, hogy ezek a gyáregységek még az építkezés 2. és 3. ütemében épültek, jelenleg pedig már a 6. ütemnél és a „K” zóna építésénél tart a beruházás. Használatbavételi engedélyt viszont a nyilvánosan elérhető adatok szerint csak az 1. ütemben épült üzemrész, az egyes számú gyár elektrolittárolója és az oktatóépület kapott.
Arra a kérdésre, hogy mely gyáregységek rendelkeznek egyáltalán hatályos használatbavételi engedéllyel, a Kormányhivatal több mint három hónapja nem ad választ. Az erre vonatkozó decemberi adatigénylés válaszadási határidejét először 45 napra hosszabbította meg a Kormányhivatal, de a határidő letelte után sem válaszolt. Emiatt az adatigénylést benyújtó Göd-ÉRT Egyesület februárban a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, ám eddig a NAIH sem küldött értesítést a vizsgálat eredményéről.
Hasonlóan „szemérmesek” a hatóságok a Samsungra kirótt építésügyi bírságok tekintetében: az Átlátszó erre vonatkozó adatigénylésére kétszer 45 napra hosszabbította meg a határidőt a Pest Megyei Kormányhivatal.
A gödiek számára viszont a gigaberuházás környezeti hatásai elleni védekezés tűnik igazán reménytelennek. Környezetvédelmi engedélyt ugyanis az újabb gyárhoz sem írtak elő, hatásvizsgálat lefolytatását a hatóságok nem tartották szükségesnek. Így hiába épülnek a meglévő gyár mellé újabb légszennyező pontforrások és több ezer tonna veszélyes anyag raktározását és feldolgozását biztosító létesítmények, a két gyár együttes környezeti hatását fel sem mérik.
Terjeszkedik a Samsung-gyár, Göd iparvárossá válhat, a környékbeliek aggódnak
„A jövő költözött be Gödre” – újságolta örömmel Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusban, a Samsung SDI elektromosjármű-akkumulátor gyárának megnyitó ünnepségén. A 2018-tól évi 50 ezer akkumulátor gyártását tervező, 100 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházás valóban jelentős változásokat hozott – és továbbiakat is hozhat még – Göd életében, ám kérdéses, hogy a helyiek valóban ilyen jövőről álmodoztak-e.
Nyitókép: Porfelhő borítja a Samsung-gyár melletti munkaterületet. Fotó: Bodnár Zsuzsa
|
Tovább bővül a Samsung gigagyára, pedig még az első üzemnek sincs meg minden engedélye
|
Újabb akkumulátorgyár építésének előkészületeit kezdte meg a Samsung Gödön, és bár a második gyár katasztrófavédelmi eljárása még zajlik, az ezzel összefüggő telefonos közmeghallgatás inkább csak formalitásnak tűnik. Eközben a 2018-ban átadott első üzem is tovább bővül, pedig – a nyilvánosan elérhető dokumentumok szerint – még ez sem kapta meg az összes használatbavételi engedélyt. Az éjjel-nappal működő üzem zajszennyezése hosszú ideje pokollá teszi a lakosok egy részének életét, és egyelőre nincs garancia arra, hogy a helyzet a bővítés után nem lesz még rosszabb.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/04/tovabb-bovulo-a-samsung-gigagyara-pedig-meg-az-elso-uzemnek-sincs-meg-minden-engedelye/
|
2021-05-04 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
9 milliárd 683 millió forintért nyerte el a fehérgyarmati termálfürdő és szálloda tervezését és kivitelezését a budapesti Garage Ingatlanfejlesztő Kft. – derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A közbeszerzést Fehérgyarmat Város Önkormányzata írta ki. Az ország keleti csücskébe tervezett szállodában 72 szoba kap helyet. A hotel mellett épül egy termálfürdő beltéri és kültéri medencékkel, balneológiai (gyógyfürdő kúra) és wellnessrészleggel, sőt, még egy 1310 négyzetméteres kerti tó is megvalósul.
A Fehérgyarmati Strandfürdő területén jelenleg két termál-, két gyermek- és egy úszómedence található. A termálmedencébe érkező víz 2002-ben gyógyvíz minősítést kapott, ami mozgásszervi betegségek gyógyítására alkalmas.
A mintegy 10 ezer lakosú Fehérgyarmat jelenlegi strandja elsősorban a helyi igényeket elégíti ki. Igazi ritkaság, ugyanis kevés 1000 forint alatti termálvizes fürdő működik Magyarországon, egy felnőtt számára a fürdőbelépő 2020-ban csupán 900 forint volt.
A 2020-as önkormányzati tájékoztatási dokumentációból kiderül, hogy
a tervezett szálloda és wellnessfürdő megvalósítása érdekében módosítani kell a településszerkezeti tervet és a helyi építési szabályzatot.
A jelenlegi strand és a mellette elhelyezkedő sportpálya területéből hoztak létre egy közel 3 hektáros új telket. A telkeket részben beépítésre nem szánt különleges területből, beépítésre szánt különleges területté sorolták.
A budai Várban is dolgozik a cég
A nyílt eljárásra csupán ez az egy ajánlat érkezett, a Garage Kft.-től, amelynek tulajdonosa Szabó Zoltán.
A cég nettó árbevétele 5 év alatt hatszorosára nőtt.
2015-ben a kft. nettó árbevétele még csak 679 millió forint volt, 2019-ben ez a szám 4,2 milliárd forintra ugrott. A cég adózott eredménye 2015-ben 19 millió forint volt, ami 2019-ben 324 millió forintra nőtt.
„Szabó Zoltán nevű magyar emberből sok akad szerte a hazában, de olyan, aki kollégiumi szobatársa volt Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszternek, csak egy van” – derítette ki korábban a Magyar Narancs.
Nemrég az Átlátszó is megírta, hogy mitől szárnyal a cég. A WHB és a Garage Kft. például 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét a Budai Várban. A két cég 2018 óta dolgozik a helyszínen: a munkálatok eddig körülbelül 10 milliárd forintot emésztettek fel.
A kft. egy másik nagyberuházáson is dolgozott: 2017-ben megnyerte a WHB Kft.-vel közösen az állami Millenáris Széllkapu Nonprofit Kft. tenderét is, amely a budai Millenáris területén közpark és mélygarázs építésére szólt. Ez a beruházás időközben nettó 8,5 milliárdról 10,6 milliárd forintra drágult.
A WHB és a Garage Kft. 54 milliárd forintért rekonstruálja a Pénzügyminisztérium épületét
A Budai Várban található épület eredeti állapotának visszaállítását 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány. A WHB Kft. és a Garage Kft.
„Nullás brikettgyár”
A cég már többször dolgozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A budapesti székhelyű, fehérgyarmati telephellyel rendelkező kft. építhette fel – egyedüli ajánlattevőként, nettó hárommilliárd forintért – a református egyház új iskoláját Fehérgyarmaton.
Egy másik Szabó Zoltán-féle cég, a Brikettgyártó Kft. 2010 novemberében 100 millió forint uniós támogatáshoz jutott, hogy létrehozza brikettgyártó üzemét Fehérgyarmaton. Végül összesen 300 millió forint uniós pénz jutott a projektre, ami egy idő után, az uniós vállalások ellenére, semmi bevételt nem termelt – a Magyar Narancs cikke szerint. A furcsa brikett-bizniszről az Átlátszó is írt.
Habony hitelezője a brikett-bizniszben
Tőkét csökkent a Fidesz-közeli potentátokhoz kötődő Morando Kockázati Tőkealap érdekeltségében álló fehérgyarmati Brikett Investment Kft. E cég is egyike azoknak az uniós Jeremie-alapból pumpált startupoknak, amelyből kis túlzással praktikusan a semmit észlelte a Forbes magazin tényfeltáró cikke.
Szabó Zoltánnak kastélya is van a megyében: az üzletember cége, a Luby Kastélymúzeum Kft. 2010-ben kapott 194 millió forint uniós támogatást, amiből a Nagyaron található Luby Kastélyt újította fel és egy illatozó rózsakertet is kialakított. A kastélyban jelenleg múzeum és étterem üzemel, de esküvőt és különböző rendezvényeket is szerveznek.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A fehérgyarmati termálfürdő és szálloda látványterve. (Forrás: Engedélyezési Terv)
|
Varga Mihály volt szobatársának cége közel 10 milliárdért építhet termálfürdőt és szállodát
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/06/varga-mihaly-volt-szobatarsanak-cege-kozel-10-milliardert-epithet-termalfurdot-es-szallodat/
|
2021-05-06 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
„Európa leggazdagabb emberei közé tartozhatott volna Kósa Lajos fideszes képviselő, ha teljesültek volna az általa aláírt ajándékozási szerződések! Egy pezsgő Bernard Arnault-val, a Louis Vuitton elnökével, egy hétvégi golfozás Amancio Ortegával, a Zara urával, mindez talán csak karnyújtásnyira lehetett volna, ha bármi is igaz lett volna abból, amivel a politikust etették. A csengeri örökösnő, Sz. Gáborné, aki elhitette a volt debreceni polgármesterrel, hogy mesés örökség jogosultja, ugyanis több ajándékozási szerződést is kötött vele 2016 januárjában. Az egyik alapján Kósa menő nyugati bankár lehetett volna, miután övé lett volna az egyik legnagyobb francia pénzintézet, a Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) 24,09 százaléka. A Blikk birtokába került szerződés szerint Kósa az ajándékot »köszönettel elfogadta« a szélhámosnőtől, aki azt állította a bepalizott politikusnak, hogy 99 százalékos részesedése van a bankban” – írta a Blikk februárban.
A cikk után 63-an jelentették fel Kósa Lajost hamis tanúzás gyanúja miatt, tudta meg az Átlátszó az egyik feljelentőtől.
Az NNI-nek küldött irat szerint „a rendelkezésre álló adatok alapján Pomy Collingwood és további magánszemélyek, 2021. március 14–18. közötti időszakban e-mailben feljelentést tettek a Legfőbb Ügyészségen Kósa Lajos országgyűlési képviselőt érintően hamis tanúzás bűntett elkövetésének gyanúja miatt.
A feljelentések adatai szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály, Kiemelt Ügyek Osztálya előtt 29022/57/2018. bü. számon, P. Mária (korábbi nevén Sz. Gáborné) ellen különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt nyomozás lefolytatására került sor. Ezen eljárásban a 2019. március 6-án foganatosított tanúkihallgatás alkalmával Kósa Lajos a 29022/57-1393/2018. bü. számon készült jegyzőkönyv szerint, a hamis tanúzás tilalmára való felhívást követően úgy nyilatkozott, hogy Sz. Gáborné a részére nem ajándékozott készpénzt, vagy más egyéb vagyontárgyat.”
Majd úgy folytatódik a dokumentum, hogy „a feljelentők álláspontja szerint a hamis tanúzás bűncselekmény elkövetésének gyanúját kelti Kósa Lajos tanúként tett vallomása, mivel az elé tárt okiratokban ennek ellenkezője került rögzítésre. Kósa Lajos a tagadó kijelentését az elé tárt bizonyítékok eredményeként sem módosította, nem vonta vissza, így az a következtetés vonható le, hogy valótlan tartalmú nyilatkozatot tett a büntetőeljárásban.”
Az NNI ezért az ügyet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Központi Nyomozó Főügyészséghez.
Az ügyészség alig egy hónap alatt döntött is: a büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt Kósa ellen tett feljelentést – mivel a cselekmény nem bűncselekmény – elutasította.
Az ügyészség indoklása szerint „az Sz.-né által megíratott közjegyzői okiratokban foglaltakból soha nem valósult meg semmi. Ugyanez igaz a magánokiratra is.”
A nyomozók szerint megállapítható, „hogy az ajándékozási szerződések megkötésére 2016. január 19-én, míg a tanúkihallgatásra 3 évvel később, 2019. március 6-án került sor. Ez utóbbi időpontban az ajándékozási szerződésekben az ajándékozó által vállalt kötelezettségeknek (az osztalék és a részvényvagyon átruházásának) a szerződés szerint végbe kellett volna már mennie, erre azonban nem került sor. Kósa Lajos az ajándékozási szerződésekben ígért ajándékot nem kapta meg és a tanúkihallgatás időpontjában már nyilvánvaló volt, hogy a Szabó Gáborné által állított külföldi örökség nem létezik, az ajándékozási szerződésekben állított részvényvagyonnal a valóságban nem rendelkezik és soha nem is rendelkezett.”
A KNYF azt is írta a feljelentőknek, hogy „mindezekből következően nem valótlan Kósa Lajos tanúként tett azon nyilatkozata, hogy nem kapott sem készpénzt, sem vagyontárgyat ajándékba Sz. Gábornétól, miként a nyomozó hatóság által beszerzett okiratok is csupán arra utalnak, hogy a tanúkihallgatást megelőzően 3 évvel Sz. Gáborné részvény, illetve osztalékvagyon ígéretét adta Kósa Lajosnak, azonban a ígért vagyonszerzésre nem került sor”.
A KNYF szerint ezért „a fentiek alapján a feljelentett cselekmény nem valósítja meg sem a hamis tanúzás bűntettét, sem más bűncselekményt, ezért a feljelentést bűncselekmény hiányában el kellett utasítani”.
Címlapkép: Orbán Viktor és Kósa Lajos az Operatív Törzs ülésén 2021. január 23-án (fotó: Kósa Lajos/Facebook)
|
Kósa Lajost 63-an jelentették fel a francia bank miatt, de az ügyészség mindent elutasított
|
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál jelentették fel Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselőt, amiért az állítólagos csengeri örökösnőtől elfogadta a francia Credit Industrial et Commercial Bank (CIC AG) tulajdonának 24,09 százalékát, az ügyészség szerint viszont nem is történt semmi. A nyomozást megszüntették, nincs bűncselekmény.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/11/kosa-lajost-63-an-jelentettek-fel-a-francia-bank-miatt-de-az-ugyeszseg-mindent-elutasitott/
|
2021-05-11 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Tavaly számoltunk be arról, hogy Alsóörsön, a Balaton-parton egy erdős területre építenének benzinkutat. Azt a Mobil Petrol Kft. által finanszírozott telepítési tanulmánytervből lehetett megtudni, hogy a benzinkút megépítése milyen hátrányosan hatna a környezetre.
A zöldfelület nem is annyira a benzinkút épülete miatt, hanem leginkább a hozzá vezető útburkolat miatt csökkenne.
„A töltőállomás megépítése, a működtetéshez szükséges viszonylag nagyméretű burkolt felület következtében a meglévő növényzet, fák jelentős része kivágásra kerül, ami által a terület környezeti terhelése jelentősen növekszik, a levegő, a talaj és a vizek terhelése növekszik, a vízháztartás megváltozik, a terület fokozatosan felépült élővilága gyakorlatilag megsemmisül a növényzet kiirtása, a terület széttagolása, burkolása által” – olvasható a tanulmánytervben.
Valóságos kiserdőt vágnának ki Alsóörsön egy új benzinkút kedvéért, helyiek tiltakoznak
Kérdéses összefonódások, településéstervezési kiskapuk övezik annak a tervezett benzinkútnak a történetét, amit Alsóörsre építene egy beruházó. Ellenzői szerint a települést olajbűzzel, zajjal árasztaná el a benzinkút, aminek a kedvéért valóságos kis erdőt akarnak kivágni, és a helyi szabályozási tervet is módosítani kellene.
Hebling Zsolt, a Fidesz által támogatott független polgármester 2018 óta, azaz a kezdetektől fogva teljes vállszélességgel támogatja a benzinkút megépítését. A benzinkút terve már 2020 elején igen előrehaladott állapotban volt. Az 5 086 négyzetméteres telek korábban az önkormányzaté volt, tavaly nyáron adták el a Mobil Petrolnak 23 millió forintért (4500 forint/négyzetméteráron). Azonban a környék üdülőtulajdonosai csak ősszel értesültek a tervekről, és tiltakozásul petíciót indítottak a beruházás ellen.
A benzinkút-promóternek beálló polgármester azóta szakadatlanul pózol a benzinkútnak szánt területtel, szerinte nem lesz káros környezeti hatása a benzinkút építésének.
Hangsúlyozza, hogy aki ellenzi a benzinkutat, az „hisztériát” kelt, hiszen csupán hét juharfa és nyolc akácfa esne áldozatul.
Alsóörs alpolgármestere is kiment egy videóssal a helyszínre, ahol elmondta, hogy a területnek az égvilágon semmi funkciója nincs, nem mellesleg egy „vaddisznótanya”, ugyanis ott élnek a vaddisznók.
A polgármester „példa nélküli közvélemény-kutatást” írt ki
A benzinkút megvalósítása azonban egy kis problémába ütközött, ugyanis az ingatlan a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) szerint védelmi erdő besorolású terület, amire módosítás nélkül nem lehetne csak úgy felhúzni egy benzinkutat, még akkor sem, ha az az önkormányzat szerint „környezetbarát és zöldbe ágyazott” lesz.
A benzinkút jelentős változást hoz a városszéli telek látképében: a tervek szerint az új, úgynevezett Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben a legnagyobb beépíthetőség 20 százalék lenne, a legkisebb zöldfelület aránya 30 százalék, a legnagyobb burkolt felület nagysága pedig 50 százalék.
A HÉSZ módosítása előtt pedig valamilyen formában meg kell kérdezni a lakosok véleményét. Tavasszal a polgármester „példa nélküli közvélemény-kutatást” írt ki.
Hebling Zsolt 2021 januárjára ígérte a kérdőív kiküldését, ami végül áprilisra tolódott. 2021. április 30-án összesítették a beérkezett szavazatokat. Az önkormányzat honlapja szerint:
kiküldtek 3 644 szavazószelvényt;
határidőre 1 795 válaszboríték érkezett vissza;
az érvényes szavazólapok száma: 1 588, amelyből az IGEN szavazatok száma 1 177 (74,1 %), a NEM szavazatok száma 411 (25,9 %).
Ha egy kicsit utánaszámolunk, akkor látjuk, hogy
az összes szavazásra jogosult 32 százaléka a benzinkút megépítése mellett, 11 százaléka a beruházás ellen voksolt, 51 százaléka nem ment el szavazni, közel 6 százalék pedig érvénytelenül szavazott.
A benzinkút ügyében mindvégig magabiztosan nyilatkozó polgármester azt írta az eredményhez: „Bízunk benne, hogy mindenki elfogadja a többség véleményét, mint ahogy mi is elfogadtuk volna, ha az érintettek nagyobb része nem támogatná a fejlesztést”. A helyszínen készült önkormányzati videó szerint
a polgármester a közjegyző válla mögött figyelte a szavazatszámláló bizottság munkáját.
Torzít az eredmény?
A leendő benzinkút környékén élő üdülőtulajdonosok, akik nem szerettek volna még egy környezetbarát benzinkutat sem, felvetették, hogy a polgármester egy új műfajt („példa nélküli közvélemény-kutatást”) hozott létre, aminek kénye-kedve szerint írta meg a szabályait.
Mivel a benzinkút az üdülőtelepen fog megépülni, a Veszprém megyei állami főépítész azt kérte, hogy különösen a Vadtelepen élők véleményét kell megkérdezni.
Az ellenzők nehezményezik, hogy az állandó lakosok által lakott ingatlanokban minden szavazókorú szavazati jogot kapott, a nyaralóingatlanok esetében azonban csak 1 szavazatot lehetett leadni a tulajdonos után. A vadtelepi nyaralók körülbelül 220 ingatlant takarnak, ami csupán 220 szavazat.
„A petíció személyes aláírásgyűjtésekor a vadtelepiek mintegy 60%-át elértük 2020. szeptember-októberében, és 98 százalékuk elutasította a benzinkutat. Nincs 100%-ban igazságos megoldás, ezért javasoltuk az 1 ingatlan 1 szavazat módszert, amit méltányosnak gondoltunk. Az önkormányzat válasza azonban kimerült abban, hogy véleményük szerint nem”
– mondja Huszár Péter üdülőtulajdonos.
Az általuk kívánt civil kontrol sem valósult meg, hiszen többszöri kérésük ellenére sem engedte be a polgármester a civileket a szavazatszámláló bizottságba. „Ki lettünk zárva teljesen. Soha nem tekintettek partnernek minket, a benzinkút NEM érdekeltjeit.”
A kiküldött kérdőívek mellé a polgármester csatolta a saját levelét, amiben csak az építkezés előnyeiről számol be, az ellenzők véleménye nem kapott helyet, ezért ők saját szórólapot készítettek, és azt osztották szét a településen.
A benzinkút ellenzői attól félnek, hogy ez az új műfaj egy új módja lesz annak, hogy a polgármesterek saját szabályaik szerint szerezzenek legitimitást bármilyen építkezéshez.
Továbbá aggasztónak találják, hogy a pályázati kiírásban nem szerepelt, meddig kell üzemeltetni a benzinkutat. Most a védett erdőből átminősítéssel gazdasági területet csinálnak, aztán abból már sokkal könnyebben lehet mondjuk lakópark, amiből sokkalta nagyobb pénzt lehet csinálni.
„Igenis van funkciója a védelmi erdőnek, ahogy a neve is mutatja: védelmi erdő. Véd a vasút zajától, a fesztiválok porától-zajától, oxigént termel, számtalan állatnak (köztük védett hüllőknek), növényeknek évtizedek óta élőhelye. És szép, zöld, természetes. A benzinkútban mi a »zöld«? Legfeljebb a színe. Amikor az önkormányzat azt hangoztatja, hogy ez egy bozótos, dzsindzsa, elhanyagolt terület, akkor a saját munkájukat minősíti? Ugyanis 2020 augusztusáig az önkormányzat tulajdonában volt a terület” – mondja Huszár Péter.
Mézesmadzag: egy új gyalogátkelő
„Véleményem és tapasztalatom szerint a nyaralótulajdonosok többsége korrektnek tartja az eljárást, hiszen mindösszesen egy kis létszámú ellenző tartja azt manipulatívnak. A valótlan információkon alapuló petíció – amelyet nem tart hitelesnek az önkormányzat – szerint is azt kérték, kérdezzük meg a lakosság véleményét. Mi úgy döntöttünk, hogy az állandó lakosokon kívül, akik minket megválasztottak, a közteherviselésben résztvevő ingatlantulajdonosokat is megszólítjuk, akik egyébként többen vannak, mint lakosaink!
Pont akkor lett volna igazságtalan a közvélemény-kutatás, ha ezt az arányt tovább rontottuk volna olyan esetekkel, ahol pl. nyolcan, vagy többen résztulajdonosok”
– mondta lapunknak Hebling Zsolt.
Arra a kérdésünkre, hogy a civilek miért nem delegálhatnak valakit a szavazatszámláló bizottságba, nem kaptunk érdemi választ: „A szavazatszámláló bizottság civilekből áll, akik már korábban bizonyítottak választások esetén, felesküdött lakosok. Közjegyző felügyeli a vélemények feldolgozásának, számlálásának folyamatát, aki az adatvédelmi szabályok betartását is ellenőrizni fogja (anonimitás).”
A polgármester szerint a kísérőlevél nem véleményt tartalmaz, hanem tényeket, illetve azt, hogy mi vezette a testületet ahhoz, hogy egyhangúlag folyamatosan kiáll a számos előnnyel járó beruházás mellett. A település vezetője szerint az ellenzők érvek helyett folyamatosan valótlanságokkal próbálták a véleményeket befolyásolni, amely bizonyítható.
A polgármestertől megtudtuk, hogy
bár a környezetvédelmi, természetvédelmi főosztály, a vízügyi hatóság és a Nemzeti Park sem tartja szükségesnek, az állami főépítész igen, így készülni fog környezeti hatástanulmány.
A polgármester válaszából kiderül, hogy a vezetés évek óta tud arról, hogy gyalogosan nem biztonságos az átkelés, de az elmúlt évek alatt nem tudták ezt a problémát megoldani, úgy tűnik, ehhez egy egész benzinkút kell. A kérdőív mellé postázott levélben a polgármester egyenesen életveszélyesnek nevezi az átjárást a főúton.
„Sok éven keresztül kezdeményeztük a vadtelepi szakaszon a forgalom lelassítását, hiszen állami területekről van szó. Eddig azt értük el, hogy sebességkorlátozás van érvényben. A vasút villamosítás kapcsán is jeleztük ezen kérésünket. A létesítmény esetleges megjelenésével a teljes csomópont tervezése megtörténne, és a jelentős összegű finanszírozás is megoldódna. Ha nem valósul meg a benzinkút, akkor is azon fogunk dolgozni, hogy biztonságban átjussanak a helyiek a part felé” – írta a polgármester.
Címlapkép: Hebling Zsolt 2020 őszén a telek előtt. Fotó: Alsóörsért közösen / Facebook
|
Megvalósulhat az alsóörsi polgármester álma: egy zöld benzinkút a védelmi erdő helyén
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/12/megvalosulhat-az-alsoorsi-polgarmester-alma-egy-zold-benzinkut-a-vedelmi-erdo-helyen/
|
2021-05-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Az uniós közbeszerzési értesítőben május 10-én megjelent tájékoztató szerint az Építő-és épületkarbantartó Zrt. (Épkar) nyerte a Nyír-Wetland Generál Zrt.-vel közösen a nyíregyházi stadion tervezési és kivitelezési feladatok elvégzésére vonatkozó tendert. Az UEFA II-es sportlétesítmény építésére 2020. szeptemberben írták ki a közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) által közzétett hirdetmény szerint a munkálatok a labdarúgó stadion fővállalkozói szerződés keretében történő tervezési és kivitelezési feladatait, a létesítményhez kapcsolódó külső közműcsatlakozások, tér- és útburkolatok, térépítészeti/kertépítészeti feladatok megvalósítását foglalják magukban.
Stadionépítési láz a járvány idején: a sportarénák 2020-ban is nyelték a százmilliárdokat
Az elmúlt évben négy nagy budapesti, illetve főváros környéki sportberuházást követtünk nyomon és néztünk meg közelebbről drónnal. Közülük két látványberuházás horribilis összegekbe kerül az adófizetőknek. A kétszázmilliárdos atlétikai stadionra és a százmilliárdos kézilabdacsarnokra annyi pénzt költ a kormány, mintha 2020-ban nem is lett volna járvány.
A tenderdokumentációból kiderül az is, hogy a tervezési feladat nem más, mint egy 12 200,90 m² bruttó szintterületű labdarúgó stadion, továbbá egy kétszintes kiszolgáló melléképület megalkotása, illetve a tervdokumentáció elkészítése.
A kivitelezési munkálatok közé tartozik a meglévő, régi stadion elbontása (amelyből a tervek szerint egyedül a nyugati lelátó egyes szerkezeti elemei maradnak meg), a használatbavételi engedély megszerzése és menedzselése, valamint a tervdokumentáció alapján a rendeltetésszerű használatra alkalmas, „kulcsrakész” kivitelezés megvalósítása.
A stadion 8 150 fő befogadására lesz alkalmas.
A 10 160 m² alapterületű műfüves és élőfüves labdarúgó sportpálya mellett közönségforgalmi területek, technikai helyiségek, sajtóközpont, TV-stúdió és elsősegély-helyiségek kialakítására is sor kerül majd.
A nyertes ajánlatot az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. adta be közösen, a BMSK május 3-án kötötte meg velük a szerződést. A nettó 13,79 milliárdos beruházás alvállalkozók bevonásával valósul meg, akik többek között a tervezési, bontási, elektromos munkákban, valamint a környezetrendezésben, zsaluzásban és szigetelésben is részt vesznek.
Az ajánlatok összegzéséből kiderül, hogy alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. és a Linera Mérnöki Iroda Kft. fog résztvenni a projektben.
19 milliárd is lehet a végösszeg
A kormány eredetileg 10,32 milliárd forintos keretet biztosított a jelenleg NB II-ben játszó Nyíregyházi Spartacus FC otthonának szánt sportlétesítményének megépítésére. Egy márciusban megjelent kormányrendelettel az előkészítésére és megvalósítására fordítható keretösszeget Orbán Viktor 19,1 milliárd forintra emelte. A határozat szerint a pénzügyminiszternek idén 607 milliót kell átcsoportosítania a Gazdaságvédelmi Alapból a stadion megépítésére.
Vagyis ha kihasználják a teljes, 19,1 milliárdos keretet, akkor a nyíregyházi lehet az egyik legdrágább magyar stadion.
A nyíregyházi stadion építéséért nem volt nagy tolongás, a nyílt eljárásra a nyertes ajánlattevőkön kívül mindössze két ajánlat érkezett: a debreceni székhelyű Hunép Építőipari Zrt.-től, valamint a miskolci PEKA BAU 2000 Építőipari, Ingatlanforgalmazó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-től.
Nem ez az első alkalom, hogy az Épkar Zrt. stadionépítésben érdekelt: a cég többek között részt vett a Puskás Aréna kivitelezési munkálataiban, a ZÁÉV Zrt.-vel közösen pedig a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális sportcsarnokának tervezési és kivitelezési munkáiból is részt vállalt. Emellett a dubaji világkiállításra készülő magyar pavilont a WHB Zrt.-vel alapított közösen alapított cégük építheti összesen 10,6 milliárdért. Az Opten adatai szerint a budapesti székhelyű vállalkozás 2019-ben 19,7 milliárdos nettó árbevételt ért el, nyeresége 2,8 milliárd forint volt.
Közel 8 milliárd forintért építhet sportcsarnokot Rákosmentén a ZÁÉV és az Épkar
A két vállalkozás közösen nyerte el a XVII. kerületi önkormányzat multifunkcionális csarnok tervezésére és kivitelezésére kiírt tenderét.
Az alvállalkozóként közreműködő Magyar Építő Zrt. a Körösaszfalt Mélyépítő Zrt-n keresztül a West Hungária Bau Kft. (WHB) és az Épkar Zrt. tulajdonában van. A Magyar Építő szintén sok állami megbízást kapott már, nevükhöz fűződik például a Nyugati Pályaudvar tetőszerkezetének felújítása közel 9 milliárd forintért, a Puskás Aréna építése, és a Szépművészeti Múzeum 8 milliárdos rekonstrukciója is.
A nyíregyházi stadion építéséért felelős másik építőipari vállalkozás, a Nyír-Wetland Generál Zrt. a Nyír-Wetland Szolgáltató Kft.-n keresztül a nyíregyházi Zemenszky Rita és Zemenszky Márió többségi tulajdonában van. A zrt. 2020 októberében alakult át kft-ből zártkörűen működő részvénytársasággá. Nettó árbevétele tavaly 14 millió, 2019-ben 13,2 millió volt, adózott eredménye pedig 2020-ban 1,6 millió forint volt, az azt megelőző évben pedig 221 ezer forintos profitot termelt. A nyíregyházi stadion építéséből származó bevétel tehát valószínűleg jelentősen meg fogja dobja a cég mérlegét.
A cégadatokat az OPTEN Kft. szolgáltatta. Címlapkép: A nyíregyházi stadion látványterve (forrás: nyiregyhaza.hu)
|
Közel 14 milliárdból épül stadion Nyíregyházán, de akár 19 milliárd is lehet a vége
|
Tovább folytatódik a stadionépítés Magyarországon: ezúttal Nyíregyháza került sorra, ahol nettó 13,8 milliárd forintból épül a sportlétesítmény az Épkar Zrt. és a Nyír-Wetland Generál Zrt. kivitelezésében. A végösszeg azonban 19 milliárd is lehet, mert márciusban Orbán Viktor miniszterelnök ennyire emelte a stadionra fordítható keretet. Alvállalkozóként a Magyar Építő Zrt. is részt vesz a projektben.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/12/kozel-14-milliardbol-epul-stadion-nyiregyhazan-de-akar-19-milliard-is-lehet-a-vege/
|
2021-05-12 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Szűk egy hónapja jeleztük, hogy a Sinopharm-sagát feldolgozó korábbi cikkeink nyomán bejelentést tett a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodánál (NNI) a rendszeres feljelentőként és volt Fidesz-tagként ismert Tényi István – hűtlen kezelés bűntett gyanújával. Ugyanis hozzánk hasonlóan ő is úgy látta: mivel a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezete átláthatatlan, Magyarország Alaptörvénye értelmében a központi költségvetésből nem lehetett volna kifizetést teljesíteni a cég számára.
Tényi gyors választ kapott az NNI korrupciós bűnözés elleni osztályától: „Beadványát hatóságunk megvizsgálta, és megállapította, hogy annak tartalma alapján teljes terjedelmében lefedi egy korábbi feljelentésben szereplő történeti tényállásban foglaltakat, újabb, büntetőjogilag relevanciával bíró tényeket, adatokat nem tartalmaz. Erre figyelemmel beadványa nem tekinthető újabb feljelentésnek, az alapján sem nyomozás elrendelésének, sem feljelentés elutasításának nincs helye.” A rendőrség azt is közölte, az azonos tartalmú korábbi feljelentést már elutasították.
A nyilvánosságnak egyelőre tehát csak áttételes információi lehetnek arról, hogy kik húzhatnak anyagi hasznot a hiperdrága kínai vakcinák behozatalából. Ami biztos: a Danubia Pharma Kft. jelenleg a Syntonite Med Zrt. birtokában van, utóbbi pedig két stróman neve alatt fut. A társaság ügyvezetője be is vallotta az Indexnek, hogy a társaság valódi tulajdonosai nem ők, hanem „magyar szakmai befektetők, akik a hazai egészségügy helyzetének javításában látják a jövőjük zálogát”. Hogy kik lehetnek ezek a befektetők? Minden jel arra utal, hogy a tranzakció mögött Szeverényi Márk üzleti köre állhat. Ő nem más, mint a Szijjártó Péter egykori helyetteseként jegyzett, ma a NER-médiaholding vezérpozícióját birtokló Szabó László sógora. Az eddigi legközvetlenebb bizonyítékunk erre a kapcsolatra, hogy a Danubia ügyvezetője, a titokzatos Tuza Máté a Szeverényi-érdekeltségek bejáratott könyvelési szolgáltatója.
Ám a Tényi-féle bejelentés rendőrségi elutasításánál van nagyobb baj is. A magyar kormányzat által is sokszor hivatkozott Egészségügyi Világszervezet (WHO) eredetileg április végére tervezte a Sinopharm-oltóanyag vészhelyzeti engedélyéről szóló döntést, ám ez eddig elmaradt. Helyette megjelent egy elemzésük az oltóanyagról, amelyben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a „nagyon bizonyosak vagyunk” és a „nagyon kis mértékben vagyunk biztosak” közötti skálán értékelték a kínai vakcinát. Ami szerintük nagyon biztos, hogy a vakcina a 18-59 éves egészségeseket megvédi a fertőzéstől. Ennyi a jó hír. Nagyon kevéssé biztos azonban, hogy védi
a 60 év felettieket
és a 60 év alatti társbetegségben szenvedőket.
Vagyis azokat, akiket százezer-, milliószámra oltottunk. Tehát nagy tömegben vannak olyan oltott, idős és/vagy krónikus beteg emberek Magyarországon, akik azt hiszik, védettek, de ez egyáltalán nem biztos. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a WHO szerint nincs bizonyíték arra, hogy a vakcina
a Covid súlyos formáitól is véd,
ellenáll-e a mutánsvírusoknak,
és ami a legsúlyosabb, hogy biztonságos-e az idősek és a társbetegségben szenvedők számára.
A magyar hatóságoknak tehát azonnal vészhelyzeti forgatókönyvet kellene alkotniuk. A kínaival oltott időseknek és a fiatalabb krónikus betegeknek pedig úgy kell védekezniük, mintha nem lennének oltva.
Nyitókép: Sinopharmmal oltanak egy idős asszonyt Makón április 27-én (fotó: MTI/Rosta Tibor)
#nyomozás#rendőrség#Sinopharm
|
A rendőrség nem hajlandó nyomozni Sinopharm-ügyben – de van ennél nagyobb baj is
|
A Nemzeti Nyomozó Iroda minden feljelentést elutasított, amely a kínai vakcinákat hazánkba juttató Danubia Pharma Kft. tulajdonosi szerkezetének tisztázására, tehát Magyarország Alaptörvényének betartására és betartatására irányult – értesült a Válasz Online. Ám van ennél nagyobb baj is: a WHO a benyújtott bizonyítékok alapján „nagyon kevéssé biztos” abban, hogy a Sinopharm-oltóanyag megvédi a 60 éven felülieket és/vagy a krónikus betegeket a koronavírus hatásaitól.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/05/04/a-rendorseg-nem-hajlando-nyomozni-sinopharm-ugyben-de-van-ennel-nagyobb-baj-is/
|
2021-05-04 00:00:00
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
A pártjának folyósított adományokat ellopva, egy Belize-i offshore cég közbeiktatásával vásárolt több ingatlant az észak-macedón fővárosban az ország volt miniszterelnöke a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség friss vádirata szerint - írja a Balkan Insight.
Az ügyben hat személyt - Gruevszkit, az unokatestvérét, üzlettársait és munkatársait - vádoltak meg. Azzal vádolják őket, hogy illegális forrásból származó összegekből, egy pénzmosási akció keretében, egy karibi offshore cég közbeiktatásával a valós tulajdonos, Gruevszki személyét elkendőzve vásároltak meg több építési telket és épületet Szkopje központjában, a főváros egyik elegáns külvárosában és Krushevo városában.
A vádirat szerint az országot irányító politikus 2012-ben szemelte ki az első telket. A miniszterelnök ekkor megkérte a titkosrendőrség fejét, Saso Mijalkovot, aki egyébként az unokatestvére, hogy segítsen neki úgy megvenni az építési területet a pártkasszából kivett pénzből, hogy a személye rejtve maradjon. Mijalkov megkereste egy Belize-i offshore cég macedón tulajdonosát és letárgyalta vele, hogy az falból alapít egy észak-macedón céget, amely megvásárolja az ingatlant. Gruevszkiék a vád szerint 2015-ben rávették a miniszterelnök egyik üzletember ismerősét, hogy az ő cége vásárolja fel az offshore cég helyi leányának részvényeit.
Gruevszki 2016-ig maradt hatalomban, hogy 2018-ban egy kétéves börtönbüntetés elől Budapestre szökjön, ahol politikai menedékjogot kért és kapott.
|
Azzal vádolták meg a Budapesten bújkáló Gruevszkit, hogy ellopta a pártja adományait és ingatlanokat vett belőle
|
A pártjának folyósított adományokat ellopva, egy Belize-i offshore cég közbeiktatásával vásárolt több ingatlant az észak-macedón fővárosban az ország volt miniszterelnöke a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség friss vádirata szerint - írja a Balkan Insight.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/13/azzal-vadoltak-meg-a-budapesten-bujkalo-gruevszkit-hogy-ellopta-a-partja-adomanyait-es-ingatlanokat-vett-belole
|
2021-05-13 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Miután Simicska Lajos a legutóbbi országgyűlési választások eredményét látva végül feltette a kezét, és végleg visszavonulót fújt, búcsút intett valaha virágzó cégbirodalmának is. Orbán Viktor egykori leghatalmasabb szövetségesének vállalatai közvetítő emberek révén a miniszterelnök jelenlegi leghatalmasabb szövetségeséhez, Mészáros Lőrinchez kerültek, aki csakhamar el is kezdte beolvasztani az új szerzeményeket. Utoljára tavaly ősszel írtunk Orbán barátból lett ellensége cégeinek bedolgozásáról, most pedig megnéztük, mi történt azóta a maradékkal. Nincs meglepetés: a folyamat folytatódott, így Mészárosék lassacskán a Simicska-birodalomnak még az emlékét is kiradírozzák.
Mezőgazdaság
Simicska Mezort Általános Befektetési Zrt.-je még 2019. szeptember 30-án beolvadt a Mészáros-féle Talentis Agro Zrt.-be. Az alá tartozó Mezort-Agro Termelő és Szolgáltató Kft. sorsa pár hónappal később pecsételődött meg, január elseje óta végelszámolás alatt áll, és jogutód nélkül fog megszűnni. Ugyanígy jár a MóriczFarm Kft. is, mely a Búzakalász 66 Felcsút Mezőgazdasági Kft. érintésével érkezett meg a Talentis zsebébe. Ennek a cégnek az ügyvezetői körében korábban Mészáros Lőrinc mindhárom gyereke megfordult, az év első napja óta azonban itt is folyik a végelszámolás.
A szintén a Mezorthoz - vagyis most már a Talentishez tartozó Óvár-Agro Befektetési, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. azonban, egyelőre úgy tűnik, megmarad: tavaly június elsején kapott új vezérigazgatót Purgai Ferenc személyében. Purgai Simicska-túlélő, Orbán Viktor korábbi oligarcha-szövetségesének embereként még a Mezortot vezette, az új, felcsúti oligarcha-szövetséges pedig a Talentis Agro Zrt. igazgatóságában is helyet osztott neki.
Változások a Dráva Kalásznál is
A Dráva Kalász Zrt. nem Simicska tulajdona volt, hanem élből Mészárosé, de az elmúlt év során ebben a vállalatban sem állt meg az élet. Mészáros Beatrix, aki 2017. áprilisától másfél éven át ült az igazgatósági tanácsban, végül 2019. március 22-én távozott posztjáról, és a Dráva Kalász még ezen a napon elköltözött Debrecenből, hogy Fegyvernek érintésével tovább álljon a fővárosba, ahol egy pillanatra megpihent a Királyi Pál utcában, hogy végül, 2019. december 19-én a József körút 69. szám alatt érjen révbe.
Mészáros Lőrinc tavaly májusban ki is szállt a cégből, mint tulajdonos, helyére december 19-én egy Temunovic Petar nevű üzletember érkezett, aki még aznap a vezérigazgatói székbe is beült.
Tavaly áprilisban kivitték a Dráva Kalász alól a Fénykalász-Ker Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t. Ennél a cégnél a Mészáros-lány 2017. áprilisától 2019. áprilisáig volt ügyvezető. A Fénykalász-Ker tavaly december kilencedikén pénzbeöntést kapott, jegyzett tőkéjét 3 millióról 250-re pumpálták. A röpke Mészáros Beatrix-korszak kezdete óta tulajdonos benne a Búzakalász 66, említett korszak vége óta pedig a Talentis Agro is rendelkezik felette.
A Dráva Kalász-tulajdon Kunhalom Tej Mezőgazdasági Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t elengedik Mészárosék. A céget fizetésképtelenség miatt felszámolták - igaz, ez a folyamat még 2018. március 22-én kezdődött, majd tavaly márciusban ért véget.
A Megapolis Media Vagyonkezelő Zrt. alá tartozó, az egykori Metropol ingyenes napilapot kiadó MTG Metro Gratis Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tavaly december 20. óta végelszámolás alatt van, jogutód nélkül szűnik meg. Így járt a szintén Megapolis-tulajdon sonitusMedia Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is, őket tavaly október elsején kezdték el végelszámolni, jogutód itt sem lesz.
A Magyar Nemzet napilap és online verziója, az mno.hu egykori kiadócége, a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. sem menekült meg a kasza elől. A szintén megapolisos céget, mely vezetőségében Liszkay Gábor és Simicska fia, Simicska Ádám Lajos is megfordult, tavaly november elseje óta végelszámolás radírozza.
A Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft., melyet korábban saját nevén is birtokolt mind Simicska, mind Mészáros, tavaly április 30-án került Tima Jánoshoz, Alcsútdoboz fideszes alpolgármesteréhez, aki bejáratott Mészáros-szövetségesként már amúgy is számos cégben van benne közvetlenül tulajdonosként, vezetőségi tagként vagy közvetetten, egy másik cégén keresztül.
Nem menekült meg viszont Lánchíd Rádió Kft. alá tartozó Lánchíd Kereskedőház Kft., tavaly április elsején végelszámolás alá került.
Reklám
Simicska volt óriásplakátos cége, a Publimont Hirdetésszervező Kft. tulajdonosai között 2019. december 16. óta ott figyel Mészáros ismert vasútépítő vállalata, a V-Híd Építő Zrt. is. A Publimont másik tulajdonosának, a Pro-Aurum Vagyonkezelő Zrt.-nek tavaly április óta részvényese Mészáros. A Publimont harmadik tulajának, a Neo-Met Ingatlanforgalmazó és Vagyonkezelő Kft.-nek szintén volt olyan korszaka, amikor Simicska, majd Mészáros is nyíltan, saját nevén tulajdonolta - most a Pro-Ráta Holding Zrt.-hez tartozik.
Mészáros Lőrinc Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-je alá tartozott 2019. július ötödikéig a Patient Media Kiadó- és Szolgáltató Kft., aztán megváltak tőle. De a cég még mindig aktív.
Nem úgy az Euro Publicity-tulajdon VM Eger Hirdetésszervező, Hirdetésközvetítő és Tanácsadó Kft., melynél tavaly november elsején kezdték meg a végelszámolást. A cég jogutód nélkül szűnik meg.
Ingatlan
Csintalan Sándor egykori cége, a Rác-Ing Ingatlanhasznositó-Beruházó Kft. 2019. szeptember 30-án beolvadt a Pro-Aurumba. Ugyanezt tette ugyanezen a napon a szintén ingatlanok adásvételével foglalkozó BREDA-2000 Vagyonkezelő és Befektető Zrt. is.
Témadesign: Mészárostól Tiborczhoz
Nincs köze Simicskához, de az elmúlt év egyik ismert Mészáros-közeli céges történése, így ne maradjon ki: a miniszterelnöki vő, Tiborcz István BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt.-je tavaly november 13-án megvette a Mészáros Gasztro Kft. alá tartozó, ingatlanok bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozó Témadesign Kft.-t. A Témadesign a tulajdonosa a tarcali Andrássy Rezidenciának, így Tiborcz gyakorlatilag egy ötcsillagos szállodát vásárolt, amihez, mint megírtuk, 881 millió forint banki kölcsönt kapott.
Soha nem volt Simicska-érdekeltség, de a teljesség kedvéért:
Megkavarták a Mészáros M1 Autókereskedő Kft. tulajdonosi szerkezetét
A céget a kezdetekkor még Mészáros a saját nevén birtokolta, aztán berakta a Mészáros és Mészáros Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. zsebébe, innentől pedig viszonylag aktív ide-oda rakosgatás kezdődött, a lényeg, hogy a tagok között most a Talentis, az R-Kord, a Mészáros és Mészáros, valamint a Fejér-B.Á.L. szerepel.
|
Mészárosék apránként az egykori Simicska-cégek emlékét is kiradírozzák
|
Miután Simicska Lajos a legutóbbi országgyűlési választások eredményét látva végül feltette a kezét, és végleg visszavonulót fújt, búcsút intett valaha virágzó cégbirodalmának is. Orbán Viktor egykori leghatalmasabb szövetségesének vállalatai közvetítő emberek révén a miniszterelnök jelenlegi leghatalmasabb szövetségeséhez, Mészáros Lőrinchez kerültek, aki csakhamar el is kezdte beolvasztani az új szerzeményeket. Utoljára tavaly ősszel írtunk Orbán barátból lett ellensége cégeinek bedolgozásáról, most pedig megnéztük, mi történt azóta a maradékkal. Nincs meglepetés: a folyamat folytatódott, így Mészárosék lassacskán a Simicska-birodalomnak még az emlékét is kiradírozzák.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszarosek-aprankent-az-egykori-simicska-cegek-emleket-is-kiradirozzak.html
|
2020-02-21 22:56:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A szóban forgó, egyébként Orbán Viktor évértékelő beszédeinek szervezőjeként is ismert Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) cikkünk megjelenése után válaszolt a neki küldött emailre. Ezt írták:
„A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület 2019 második felétől a Patrióta Európa Mozgalomtól különváltan működik. Ezen időpontot követően a Patrióta Európa Mozgalom működésére nézve nem rendelkezünk információkkal. A 2019. évben kapott 5,8 millió forint összegű, a Patrióta Európa Mozgalom Facebook oldalára igényelt támogatást e célra fordítottuk”.
Ezután a következő tisztázó kérdéseket küldtem az MPEE-nek:
„Számomra nem világos, hogy pontosan mire fordították az 5,8 millió forint közpénzt. Le tudnák ezt írni tételesen? Van esetleg erről egy szerződés, vagy hasonló, aminek elkérhetném a másolatát?
Önök úgy írnak a Patrióta Európa Mozgalomról, mintha az egy létező dolog lenne. Kérem, árulják el: mi az? Kik vesznek benne részt? Rendelkezik jogi személyiséggel? Hol lehet megtalálni?
Amikor még nem működött Önöktől különváltan a Patrióta Európa Mozgalom, akkor kik szerkesztették a Facebook-oldalt?”
A viszontválaszban Vizkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi kapcsolatokért felelős korábbi államtitkára és az egyesület jelenlegi elnöke a következőket írta:
„Megerősítem, hogy a kérdésében jelzett 5,8 millió forintot a Patrióta Európa Mozgalom céljaira fordítottuk, ami szerepeltettünk mérlegbeszámolónkban. További, részletező kérdései olyan információkra irányulnak, amelyek magánszemélyek egyes adatait is érintik vagy érinthetik, így kérem, fogadja el, hogy ezeket nem áll módomban nyilvánosságra hozni.”
Az MPEE válaszaiból legelsősorban azt lehet kihámozni, hogy a fideszes mémoldal 2019 első felével bezárólag működött az egyesületen belül, vagyis a történethez legközelebb álló politikus nem az elnökséget csak 2019 májusa óta betöltő Vizkelety, hanem a pozíciót korábban betöltő Balog Zoltán korábbi humánerőforrás-miniszter, jelenleg református püspök.
Ha jól értjük, a válaszokból emellett az derül ki, hogy Vizkelety ideje alatt az 5,8 millió forinttal kitömött mémoldal szerkesztői távoztak az egyesület köreiből. Azt viszont Vizkelety nem árulja el, hogy kik is azok.
A Batthyány Lajos Alapítványon keresztül jönnek a közpénzek
A Patrióta Európa Mozgalom (PEM) hetente akár több száz, jellemzően máshonnan átvett képet posztol a mintegy 208 ezer követőjének, amivel a magyar facebookos propagandaszájtok élmezőnyéhez tartozik. Az irgalmatlan mémdömping egy része értéksemleges kulturális tartalom, egy másik része direkten politikai jellegű. Ez a mém például egy választási kampány ideje alatt szidta a Fidesz jelöltjének ellenfelét:
A Batthyány Lajos Alapítvány 2019-ben adott 5,8 millió forint támogatást az egyesületnek a Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldalának fejlesztése, működtetése, szerkesztése címen.
A Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA) pedig onnan van pénze, hogy 2016 óta összesen több mint 10 milliárd forintot kapott a közpénzből gazdálkodó Miniszterelnöki Kabinetirodától adományként. A BLA legutolsó, 2019-es beszámolójából kiderül, hogy ebben az évben összesen 3,53 milliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától, míg ezen kívül gyakorlatilag semmilyen bevétellel nem rendelkezett.
A propagandaminisztériumnak is becézett Miniszterelnöki Kabinetirodát Rogán Antal vezeti, az intézmény felada a kormánykommunikáció összehangolása. „Nagy része van abban Rogán Antalnak is, hogy választók többször is a Fidesz-KDNP-t hatalmazták meg azzal, hogy vezesse az országot” – nyilatkozta nemrégiben Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a Telexnek. „Az ő dolga, hogy az egész magyar társadalomhoz eljussanak az üzenetek” – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nemrégiben szintén a Telexnek.
Közpénzből osztotta az oroszbarát és fideszes mémeket egy facebookos propagandaoldal
A 208 ezres táborral bíró Patrióta Európa Mozgalom Facebook-oldal hetente gyakran több száz, köztük a Fideszt támogató képet oszt meg a közösségi szájton. Az oldal működtetésére egy Fidesz-közeli egyesület 2019-ben közpénzből származó 5,8 millió forintot kapott. A pénzt csavarosan, egy alapítványon keresztül küldték, de a szálak Rogán Antalhoz vezetnek.
A korábban is Fidesz-közelinek számító BLA 2016 óta kapja és osztja tovább az egyre nagyobb adományokat a Miniszterelnöki Kabinetirodától. Mintegy a folyamat betetőzéseként tavaly ősszel a korábban „hétköznapi” alapítványból úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványt csinált a parlament. Azóta már 14-re nőtt az ilyen alapítványok száma, amikkel kapcsolatban az a vélekedés: a magyar állam eszközeit ilyen vagyonkezelőkbe menti ki a Fidesz egy választási vereségtől tartva.
Korábban a BLA támogatásait derítettük fel az Alapjogokért Központ beszélő fejeinek juttatott százmilliók, az Orbán Gáspár alapította JÖSZ Alapítvány által fenntartott szakkollégium üzemeltetésére adott tízmilliók, és az angol nyelvű orbánista hírszájt, a Remix mögött is.
Egy alapítványon keresztül önti a pénzt a kabinetiroda az Alapjogokért Központba
Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával.
Címlapkép: Martina Stoesselt ábrázoló kép alapján
|
Nem árulja el a kedvezményezett, hogy kik működtetik közpénzből a fideszes mémoldalt
|
Két lényegi elemmel egészítette ki a Patrióta Európa Mozgalom mémoldalnak juttatott közpénzekről szóló korábbi cikkünket a történetben a pénzek címzettjeként szereplő egyesület. Egyrészt, hogy a fideszes mémeket posztoló Facebook-oldal még Balog Zoltán ideje alatt tartozott hozzájuk. Másrészt, hogy az egyesületnek csatornázott, a mémoldalnak szánt közpénzeket arra fordították. A részleteket és a Facebook-oldal szerkesztőinek nevét azonban nem árulták el.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/kozugy/2021/05/13/nem-arulja-el-a-kedvezmenyezett-hogy-kik-mukodtetik-kozpenzbol-a-fideszes-memoldalt/
|
2021-05-14 15:47:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Az Állami Számvevőszék szóvivője, Horváth Bálint közleménye szerint a Demokratikus Koalíció gazdálkodását évek óta törvénysértések, szabálytalanságok jellemzik. Azt írta, a párt gazdálkodását bemutató jelentések nyilvánosak, az pedig előremutató, hogy a pártnál mostanra megteremtették a törvényes gazdálkodás alapvető kereteit.
|
Jogerősen pert nyert a DK az Állami Számvevőszék ellen
|
Jogerősen pert nyert a Demokratikus Koalíció az Állami Számvevőszék ellen - közölte a párt. A per előzménye, hogy 2018-ban tűz ütött ki a DK székházában, gyakorlatilag minden megsemmisült. A párt állítása szerint az Állami Számvevőszék ennek ellenére az elégett iratok eredeti példányát követelte tőlük, "minimális türelmet sem tanúsítva."
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210516_Jogerosen_pert_nyert_a_DK_az_Allami_Szamvevoszek_ellen
|
2021-05-16 12:35:02
| true | null | null |
HVG
|
A szerda esti Magyar Közlöny egyik rendeletében a kormány kiemelt fontosságú rendezvénnyé nyilvánította az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust és a 2021. évi „Egy a természettel” Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítást. A rendeltben a kormány ezen túl egyetért azzal, hogy az Egy a Természettel Nonprofit Kft. vonja be a Budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Általános Titkárságát az Eucharisztikus Kongresszus lebonyolításába.
A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye.
|
Kiemelt fontosságú rendezvény lett az Eucharisztikus Kongresszus és a Vadászati Világkiállítás
|
A rendezvényt a Magyar Honvédség, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat és az Alkotmányvédelmi Hivatal biztosítja. Az egészségügyi biztosításért Kásler Miklós felel. Közreműködik még a rendezésben az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Eucharisztikus Kongresszust szeptember 2-4., a Vadászati Világkiállítást szeptember 25. és október 14. közt tartják Budapesten. Utóbbi rendezvény költsége több drágulási kör után most 67 milliárd forinton áll. Mindkét esemény Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt lelkes vadász elnökének szívügye.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/makro/kiemelt-fontossagu-rendezveny-lett-az-eucharisztikus-kongresszus-es-a-vadaszati-vilagkiallitas.html
|
2021-04-29 15:27:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Andrássy út;
2021-05-17 06:00:00
Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is
Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.
Az Orbán-kormány és NER-lovagjai egymás után kebelezik be Budapest patinás negyedeit. A recept ugyanaz: az ingatlanokat árverésen, kézen-közön, cserével, vásárlással vásárolják fel, ha kell kiebrudalnak könyvtárat, múzeumot, más cégeket, majd – esetenként állami forrásokból – felújítják és magukra csukják az ajtót. A felújított villák, paloták közül néhány sokcsillagos hotelként születik újjá, a java azonban cégközponttá, különféle alapítványok domíniumává, kormány által preferált intézmények székhelyévé avanzsál és onnantól a kivételezett kevesek zárt világává alakul át.
Az Orbán-kormány gazdasági holdudvarának Andrássy úti térnyerése valójában már az első fideszes kabinet felállása előtt megkezdődött, bár néhányan akkor még vélhetőleg nem is sejtették, hogy egykoron a Nemzeti Együttműködés Rendszerének oszlopos tagjai lesznek. De persze volt, aki készült a szerepre. Bajkai István, az Orbán-család ügyvédje, a Fidesz egyik alapítója, több milliárdos állami megbízási szerződés haszonélvezője jelenleg országgyűlési képviselőként, a törvényalkotási bizottság alelnökeként szünetelteti ügyvédi tevékenységét az SBGK ügyvédi irodában, amelynek alapító tagja. A 113-as szám alatti villa még 1993-ban került az SBGK nevére. (A sugárúton egyébként ezenfelül számos a NER világban jól mozgó ügyvédi iroda található.)
Néhány házzal lejjebb, a 105. szám alatti épületben egy új NER-játékos, Várkonyi Andrea médiacége, a Whitedog költözött. Mészáros Lőrincz menyasszonya csak bérli az ingatlant, tulajdonosa a leendő férj egyik érdekeltsége a Konzum PE magántőke alap. Legutóbb a túloldalon lévő Kogart-házat vette meg az egykori gázszerelő. Az Mfor értesülése szerint Mészáros 5 milliárd forintért vette meg egyik legjelentősebb magángyűjteménynek - Kovács Gábor kollekciójának - is helyet adó épületet. Ennél jóval szerényebb üzlet volt a kávéfőzőiről ismert Szarvasi Vas- és Fémipari Zrt. egykori mintaboltjának és három másik ingatlannak tavalyi megvásárlása az Andrássy út 57-ben. A Mészáros cégközpont egyébként a szomszédos Dávid-házban működik. A 2400 négyzetméteres irodaházat 2018-ban az akkor még Mészároshoz tartozó Appeninn Holding vette meg egy cég üzletrészeként 2,2 milliárdért. A cégbe 2018-ban Tiborcz István – Orbán veje – is bevásárolta magát ingatlanos cége, a BDPST Zrt. révén. Tavaly azután mindketten eladták az Appeninn részvényeiket, de az ingatlan egy projektcégen keresztül a másik villához hasonlatosan Mészáros tulajdonában maradt, amelynek egy részét Jellinek Dániel ingatlanmogul vásárolta meg.
Jellinek is szerzett magának egy ingatlant a sugárúton. A kormánypárti Hassay Zsófia vezette előző terézvárosi testület ugyanis két, perekben visszaszerzett ingatlant is dobra vert. Az Andrássy 21. szám alatti épületet ugyanaz a cég vette meg másodszor is, azután tulajdonost váltott és a Gellért szállót is birtokló Jellinek Dániel ingatlanmogulhoz került. Az épület egyelőre üres, erősen leromlott állapotban van.
A Hassay által újra dobra vert másik ház a Andrássy út 47. Az 1878-ban épült neoreneszánsz-eklektikus palotát első körben az Ennet Kft. vette meg 2004-ben 150 millióért, de 16 évi pereskedés után a szerződést semmisnek nyilvánították, az épület visszakerült az önkormányzathoz, amely 2017-ben ismét eladhatta azt. Ezúttal a BBID Ingatlanfejlesztő Kft.-nek, amely nettó 1,2 milliárd forintot fizetett érte. Tavaly kezdtek hozzá a felújításhoz, a felső szinteken prémium lakások lesznek, alul boltok és étterem. A céget egyébként felesben Dicső László és Balázs Attila birtokolja, utóbbi Tiborcz István üzlettársa.
Egy Hősök teréhez közelebbi épületen – Andrássy út 116. - viszont régi üzlettársával Paár Attilával, a NER egyik sokat foglalkoztatott kivitelező cégének, a West Hungária Bau (WHB) Kft. tulajdonosával osztozik. Weiss Manfréd egykori sugárúti villáját első körben Paár cége vette meg 723 millióért 2017-ben, majd Tiborcz is beszállt az ingatlant birtokló cégbe és közösen butikhotellé alakították át. Tavaly meg is nyílt. Tiborcz ezenfelül egy teljes emeletet is vett az Oktogonhoz közeli 43-as szám alatti házban, a BDPST székhelyének szánta, de végül máshová költöztette.
A NER-világ három másik oszlopos tagja – Hernádi Zsolt MOL-vezér, Garancsi István, aki többek között az Orbán-kormány agyonfoglalkoztatott kivitelező cégének, a Market Építő Zrt-nek. a tulajdonosa, valamint Csányi Sándor, az OTP első embere – három egykori bérpalotát is megszerzett a sugárúton, méghozzá potom áron. Az Andrássy út 8. és 52. alatti épületeket eredetileg három terézvárosi lakásra, valamint egy II. kerületi lakóházra cserélte el az önkormányzat. Hassayék itt is panasszal éltek, de az ügyészség ezeket a szerződést nem bolygatta. Az épületek akkor már a triász érdekeltségében voltak. A palotákban elegáns szállodákat alakítanak ki, akárcsak az Andrássy út 3. szám alatti épületben. Utóbbi 2005-ös adásvételből is bírósági ügy lett, Garancsit is behívták tanúskodni, mivel a CD Comission Kft.-nek az érintett időszakban éppen ő volt az ügyvezetője, de ezt se kapta vissza az önkormányzat. Ebből is hotel lesz. Csányi egyébként az egykori Lukács cukrászda épületére is szemet vetett, de a Miniszterelnökség 3 milliárdos áron elorozta előle. A manőverre egyébként azért volt lehetősége, mivel az Orbán-kormány döntése nyomán a világörökségi területeken az államnak elővásárlási joga van, amivel alkalomadtán élnek is.
Így történt ez a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) volt székházával is. A kormány 2 milliárdért megvette, majd 4 milliárdért felújíttatta a Magyar Művészeti Akadémiának. A Kodály Köröndtől nem messze a 100-as szám alatti, 1890-ben miniszterelnöki rezidenciának épült házban kapott helyet a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum Nonprofit Kft. (RETÖRKI), amelynek felügyeletét a Lakiteleken működő Népfőiskola Alapítvány látja el.Az alapítvány kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke. Az épületet nagy erőkkel újítják.
A MÁV egykori Andrássy úti székházától viszont évek óta hiába próbálnak megszabadulni. Az 1876-ban épült irodaház, 2008 óta üresen áll. Legutóbb a várbeli Burg Hotellel egy csomagban hirdették meg. Azt tavaly decemberben megvette az MNB alapítványa, de az Andrássy úti épület nem kellett senkinek. Most ismét csomagban kínálják 12 másik ingatlannal együtt 14,66 milliárd forintért.
A sorsára vár a 80-82-es szám alatti két erősen leromlott állapotú épület is, amelyeket Schmidt Mária és Ungár Péter közös ingatlanvállalkozása a BIF Zrt. vett meg azzal, hogy szállodává alakítják, de egyelőre nyoma sincs munkáskezeknek.
Új kérője lehet hamarosan a Párisi Nagyáruháznak is. Az eredetileg kaszinónak épült házat Goldberger Sámuel nagykereskedő alakította át áruházzá 1911-ben, a háború után Divatcsarnok néven működött egészen az 1991-es bezárásáig. Az üres épületet 2006-ban az ORCO vette meg, gyönyörűen felújíttatta, majd csődvédelmet kért. Az épületet előbb az MFB Ingatlanfejlesztési Zrt.-hez került, majd 2016-ban a Divatcsarnok Projekt Zrt. vette meg. A cég igazgatóságának elnöke Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán Lázár János exminiszter vadásztársa. A tulajdonosa pedig Max Turnauer bécsi iparmágnás, akivel Lázár elmondása szerint bizalmas viszonyban áll. Nem is kellett több ahhoz, hogy 2018-ban 10 százalékos tulajdonrészt vásároljon a cégben. Turnauer tavalyi halála új helyzetet teremthet.
S végezetül megérkezett a NER sugárútjára a várban már jócskán bevásárolt MNB Pallas Athéné alapítványa is, amely a romániai ingatlanmogul Mudura Sándor érdekeltségi körébe tartozó cégtől vette meg 2017-ben 5 milliárdért a Párisi Nagyáruházzal szemközti épületet, az Andrássy 40-42-t. Ám alig két év múlva eladták a Seven House Ingatlanhasznosító Kft-t és vele a két épületet a GARDA ingatlanalapnak, amelynek kezelése nem sokkal később a Száraz István egykori Origo-tulajdonoshoz köthető, az MKB Bankban is részvényes Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt.-nél landolt. A hírek szerint Száraz baráti kapcsolatokat ápol Matolcsy György jegybankelnök fiaival.
|
Viszi a NER az Andrássy úti palotákat is
|
Minden kell a NER-nek: ahogy bekebelezik a Városliget és a környék villáit, a budai vár történelmi épületeit, úgy viszik az Andrássy úti palotákat is.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3119850_viszi-a-ner-az-andrassy-uti-palotakat-is
|
2021-05-17 11:27:12
| true | null | null |
Népszava
|
Az Orbán-család cégbirodalma nem nevezhető nagynak, ám annál jövedelmezőbbnek. Most azonban a négy cégből álló cégháló még kisebbre szűkült köszönhetően annak, hogy a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző eladta az egyik kizárólagos tulajdonában álló cégét, a Nehéz Kő Kft.-t - vettük észre a társaság cégkivonatában.
A 2008 januárjában bejegyzett Orbán-család által, konkrétan a kormányfő öccse, Orbán Áron által alapított Nehéz Kő Kft. 13 év után került új tulajdonoshoz.
A cég azonban nem került nagyon messze az Orbán-családtól, 2021. április 16-ától kezdődően a NAKK Nemzetközi Alapanyag és Késztermék Kereskedelmi Zrt. a tulajdonos, aki át is nevezte a társaságot FuvarozNak Kft.-re.
A NAKK létrejötte egyébként szintén Orbán Áronnak köszönhető, ezt még 2016-ban alapította Bihari Lajossal közösen, aki mára egyedüli részvényese lett a cégnek. Róla azt írta korábban a G7, hogy a MÁV-nál töltött be különböző vezető gazdasági pozíciókat, emellett minden bizonnyal az Orbán-család bizalmi embere is, hiszen 2016-tól kezdődően ő a most eladott Nehéz Kő Kft. ügyvezetője is.
Drága volt a Nehéz Kő
A jól prosperáló társaság nem kevés pénzért cserélt gazdát - ezt már a cégbírósági dokumentumokból tudtuk meg. A leadott papírok alapján
a vételár kereken 750 millió forint volt, mely egy bruttó összegnek felel meg, ami azt jelenti, hogy nem a teljes összeg került Orbán Győzőhöz. A dokumentumok alapján a NAKK egyébként hitelből fedezte a vételárat, melyet a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank biztosított számára.
A 750 milliós vételárból 644,1 millió forintot utaltak át a kormányfő édesapjának, 105,9 millió forint pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak ment közterhek címén.
Bár első ránézésre furcsának tűnhet, hogy vajon miért utal a vevő a NAV-nak is az eladó mellett, a jelek szerint nincs emögött rendkívüli történés. Az történhetett ugyanis, hogy mivel Orbán Győző magánszemélyként és egyedüli tulajdonosként adta el a céget, az így befolyt összeg szja-köteles jövedelemnek minősül.
A vonatkozó jogszabályok értelmében a vételár és a törzstőke különbözete árfolyamnyereségként keletkezik, ami után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie az eladónak, vagyis ebben az esetben Orbán Győzőnek. A cég törzstőkéje 44 millió forint, a 750 milliós eladási ár közötti differencia 706 millió, aminek 15 százaléka pontosan megegyezik azzal az összeggel, amit a szerződés alapján a vevő a NAV-hoz utal el.
A tisztán 644,1 millió forint vételár mellett még az osztalékra is igényt tart Orbán Győző. A dokumentumok szerint ez bruttó 185,7 millió forint, vagyis ezután még szintén adófizetési kötelezettség keletkezik. A hatályos jogszabályok értelmében az osztalék után 15 százalék szja-t és szociális hozzájárulási adót kell fizetni, ám utóbbinak van egy felső határa. A minimálbér 24-szereséig kell 15,5 százalékot adózni.
Ha a cégbírósági dokumentumban szereplő 185,7 milliós osztalékra vetítjük, akkor összesen 29,4 millió forint közterhet kell befizetnie a miniszterelnök édesapjának. Adózás után így tisztán maradhat 156,3 millió az osztalékból.
A dokumentumokban szereplő adatok és az adózási jogszabályok alapján adódó számokat összeadva összesen 800,4 milliós jövedelem adódik, amiből arra lehet következtetni - mivel nem tudjuk, milyen tételek változtathattak még az összegen -, hogy a miniszterelnök édesapját 800 millió forint körüli összeg illethette meg.
Az osztalék nagyságából kiindulva azt feltételezhetjük, hogy nem lehetett rossz és a koronavírus-járvány által nagyon terhelt éve a Nehéz Kő Kft.-nek. A cég ugyan a 2020-as éves beszámolóját még nem adta le - erre még bőven van is ideje a május 31-i határidőig -, a 2019-es beszámoló is alátámasztja ezt az iménti feltételezést.
Osztalékfizetés ugyanis jellemzően két forrásból történhet; egyrészt az adózott eredményt veszik ki osztalék formájában a tulajdonosok, másrészt a korábbi évek eredményeit tartalmazó eredménytartalékból is történhet osztalékfizetés. 2019-ben azonban ezen a soron a most kifizetésre került összeg töredéke volt, csupán 885 ezer forint. Egyéb nagy összegű tartalékkal - mint például lekötött tartalék vagy tőketartalék - nem rendelkezett a Kft.
Milliárdos bevételek, több százmilliós nyereségek
A Nehéz Kő Kft. szekere az elmúlt pár évben futott fel igazán, már rendre pár milliárdos árbevételekhez jut az éves beszámolók alapján, melyből a végén néhány százmilliós tiszta, adózott nyereség marad. Ez pedig akár jelentősebb osztalék kifizetésére is megteremtette a lehetőséget.
Jelenleg elérhető legutóbbi, 2019-es beszámolója alapján 2,9 milliárd forint árbevétel folyt be a cég kasszájába, igaz, ezzel szembe 2,48 milliárd forint anyagjellegű ráfordítás plusz 237,6 millió forint személyi jellegű ráfordítást kellett finanszírozni. Végeredményben 139 millió forint adózott eredmény maradt a cégben, melyet teljes egészében kifizettek osztalékként, sőt, még az eredménytartalékból kivett a miniszterelnök édesapja 885 ezer forintot, így összesen 139,994 millió forint osztalékfizetés történt a 2019-es év után.
Orbán Győző és az Orbán-család más tagjai is tulajdonosként rendre jelentős osztalékokat vettek ki a Nehéz Kő Kft.-ből.
Az éves beszámolókban szereplő adatok alapján 2008-tól kezdődően összesen 1,47 milliárd forintot vettek ki a tulajdonosok a cégből.
|
Orbán Győző eladta egyik cégét: tisztán 800 millió forinthoz juthatott
|
Egy jól prosperáló, 13 éves családi alapítású cégtől vált meg a miniszterelnök édesapja Orbán Győző az idén év elején. A tranzakció tavasszal zárulhatott le, ekkor történt meg a tulajdonosváltás bejegyzése is a cégkivonatba. Az ügyleten sok százmilliós tiszta nyereségre tehetett szert Orbán Győző, miközben a cég nem került túlságosan messze az Orbán-családtól.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/orban-gyozo-eladta-egyik-ceget-tisztan-800-millio-forinthoz-juthatott.html
|
2021-05-17 11:40:33
| true | null | null |
mfor.hu
|
Újév napján alapított új, mezőgazdasági céget Tiborcz Eszter, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A Velencei-tó mellett fekvő Nadapra bejegyzett Rekettyés-Agro Kft.-ben január végén kisebbségi tulajdonosként jelent meg Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja.
Kérdéseinkre Tiborcz Eszter közölte: több mint két évtizede dolgozik főállású mezőgazdasági vállalkozóként, édesanyja kisebbségi tulajdonszerzése a cégben „annak családi jellegét erősíti.”
Célunk, ahogy eddig is, ezt követően is jó minőségű és biztonságos mezőgazdasági alapanyagok előállítása. Olyan magyar és uniós támogatásokat veszünk igénybe, amelyek valamennyi, jogosultsággal rendelkező mezőgazdasági termelő számára elérhetőek
– fogalmazott válaszában.
Tiborcz Eszter 2012-ben 157 hektár bicskei föld bérleti jogát szerezte meg az állami földbérleti pályázatokon: négy beadott pályázatának mindegyikével nyert, ráadásul úgy, hogy mind a négy alkalommal az üzleti tervre kapható, szubjektív pontokkal szerezte meg a területeket. 2015-ben, az állami földárveréseken a szintén Fejér megyei Mányon vett meg 167 millió forintért 166,181 hektár földet. Az Átlátszó korábbi cikke szerint a bevásárláshoz az ekkor részben állami kézben lévő Gránit Bank nyújtott segítséget: Tiborcz Eszter 167 millió forint hitelt kapott földvásárlásra (öccsével és édesapjával összesen 568,9 millió forintnyi kölcsönt kaptak a Gránittól a Fejér megyei földprivatizációra). A hitelbiztosítéki nyilvántartásban a 167 milliós hitel még mindig látható, Tiborcz Eszter a hiteleket firtató kérdésünkre annyit közölt, hogy a cégük pénzügyi helyzetére vonatkozó információk – ide értve a hitelállományra vonatkozókat is – üzleti titoknak minősülnek.
A földterületek jövedelmezőségéről nem sokat lehet tudni, a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján közzétett, a mezőgazdasági támogatásokat bemutató összegzése szerint Tiborcz Eszter idén 19,1 millió forint kárenyhítési juttatást kapott, illetve 180 ezer forintot ítéltek meg számára termeléshez kötött tejhasznú tehén támogatására. A kárenyhítési juttatás a 2020-as évre vonatkozik, ezt Tiborcz Eszter válasza szerint „az egész országot sújtó aszálykárok miatt” vették igénybe. A MÁK adatbázisa szerint az idén megítélt összegekkel együtt 2016 óta Tiborcz Eszterhez összesen 135,3 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós, illetve költségvetési forrásból.
Ezek egy része tehenek után járt, ezért rákérdeztünk, hogy hány állatról van szó, de erre nem kaptunk választ.
A család többi tagjához is milliók érkeztek
Tehenei pedig nem csak neki, hanem öccsének is vannak, a tavaly kifizetett támogatások alapján Tiborcz Istvánnak legalább 74 állata lehet. Ezt az összeget a Magyar Hang a 2020-ban megítélt támogatások alapján számolta ki. A miniszterelnök veje 2020-ban összesen 26,8 millió forintot kapott a különböző mezőgazdasági alapokból.
A MÁK frissített adatbázisa szerint idén sem állt el a pénzcsap: Tiborcz István márciusig összesen 13,3 millió forintot kapott: 10,9 millió forintot az Európai Uniótól területalapú támogatásként, 2,3 millió forintot pedig kárenyhítésre, államháztartási forrásból. Ugyancsak kárenyhítésre kapott 12,4 millió forintot Tiborcz István édesapja, Dr. Tiborcz Sándor.
Összesítésünk szerint Tiborczékhoz 2016 óta, az idén kifizetett összegekkel együtt összesen 352,2 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós és hazai alapokból.
|
Tiborcz István édesanyja is beszállt a mezőgazdasági bizniszbe
|
Újév napján alapított új, mezőgazdasági céget Tiborcz Eszter, a miniszterelnök vejeként is ismert Tiborcz István nővére. A Velencei-tó mellett fekvő Nadapra bejegyzett Rekettyés-Agro Kft.-ben január végén kisebbségi tulajdonosként jelent meg Dr. Tiborcz Sándor Istvánné, Tiborcz István és Tiborcz Eszter Zsuzsanna édesanyja.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/13/tiborcz-istvan-edesanyja-is-beszallt-a-mezogazdasagi-bizniszbe/
|
2021-05-13 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Durva becslések szerint ezermilliárd forint értékű vagyontömegről van szó, és olyan javaslatról, amely eredetileg a budai Várban található műemlék ingatlanokban élő bérlők érdekében született, de Böröcz László fideszes képviselő (aki az I. és az V. kerületet magában foglaló választókerületben indul a jövő évi választáson – egy olyan körzetben, amelyet meglepetésre veszített el a Fidesz 2018-ban) nem állt meg itt: indítványa a teljes önkormányzati bérlakásszektort érinti. Mint cikksorozatunkban bemutattuk, a Várban kormánypárti potentátok sora szerzett önkormányzati bérlakást, amit most a legrosszabb esetben harmadáron megvehetnek. A lehetőséget ugyan kiterjesztette a javaslat, de ettől még nyilvánvaló, hogy a legalább egymillió forintos négyzetméterenkénti árú Várbeli lakás vevője a 70 százalékos kedvezménnyel lényegesen többet kapna ajándékba, mint egy józsefvárosi garzon bérlője.
Az újabb forrásfosztás és a lakásgazdálkodás ellehetetlenítése miatt még fideszes berkekben is elégedetlenséget váltott ki Böröcz terve. A lakásprivatizációs javaslatot egyszerűen marhaságnak nevezte Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere, és Székesfehérvárt irányító párttársa, Cser-Palkovics András is felemelte a szavát a terv ellen. Kizárólag a tulajdonosnak van joga saját vagyona tekintetében döntéseket hozni, ezért nem helyes, hogy „az Országgyűlés a törvény erejénél fogva, a tulajdonosok felett dönt az önkormányzati vagyon kimondottan nem értékarányos elidegenítéséről” – fogalmazott, és jelezte, hogy „szakpolitikai javaslatokat” tesz az ügyben Böröcznek.
Százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra
Józsefvárosban 4300 önkormányzati lakás van, amiből 3400-ben laknak bérlők. Összesen 150 ezer négyzetméternyi ingatlan a tét, az árverések azt mutatják, hogy az önkormányzati lakások 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – összegezte kérdésünkre Pikó András, a kerület független polgármestere. Ennyit tenne megvásárolhatóvá a Böröcz-féle javaslat. Ugyanakkor – hangsúlyozza Pikó – a kerület minden évben jelentős összeget költ a lakásállományra, tavaly például 420 millió forintot. Az összeg nagyjából fele a lakásokra, fele a társasházak felújítására, rehabilitálására ment, a bérleti díjból befolyó összeg pedig nem fedezi ezeket a költségeket, erre külön kell költeniük.
Innen indít a polgármester, amikor arról kérdezzük, milyen következményekkel járhat a bérlakások kedvezményes értékesítése. A VIII. kerület ugyanis jelentős összeget költ ezeknek a lakásoknak és házaknak a karbantartására, lévén, sok köztük a rossz műszaki állapotú, a felújítások nélkül pedig lakhatatlanná is válhatnak. „Azok, akik most töredékáron megvásárolnák az ingatlanjukat, nem feltétlenül tudják, hogy a rezsin túl milyen más terheket vesznek a nyakukba, melyeket eddig az önkormányzat állt. A hátralékadatokból úgy látjuk, hogy a bérlők közel harmada küzdhet jelentős anyagi, akár napi megélhetési gondokkal. Nekik az alacsony bérleti díj mellett a rezsi kifizetése is kihívás. Ők aligha tudnak karbantartásra, felújításra költeni, ha valamilyen hitelből megveszik a lakást.”
Pikó a lakásmaffia megjelenésén túl a befektetőknél is lát veszélyt.
Egy egész tömböt töredékáron tudnak majd megszerezni úgy, hogy megveszik a lakások egy részét, és elég különböző közgyűlési döntésekkel szép lassan kiszorítaniuk a többi lakót, hogy végül az övék az egész ház, hogy lebonthassák, és új társasházat építhessenek helyette. Ez is komoly kockázat.
A polgármester úgy látja, ha törvény lesz a Böröcz-féle javaslatból, az „a Józsefváros, amit ismerünk, rövid időn belül el fog tűnni. Sokan kerülnek végül utcára, és egy kezelhetetlen társadalmi probléma alakul ki Budapesten, mert nem lesz olyan önkormányzat, amely ezt a réteget be tudja fogadni. Már most százszoros a túljelentkezés egyes lakásokra a VIII. kerületben.”
Pikó szerint „az olcsó lakás, az olcsó lakhatás a társadalmi béke garanciája. Nemcsak a szegényeknek, alacsony jövedelműeken segít, de a fiataloknak is az életkezdésben. Ha megszavazzák a javaslatot, akkor nem lesz olcsó lakhatási lehetőség Magyarországon.”
Ezermilliárdos közvagyont árusíthatnak ki
A VIII. kerületben tehát 90 milliárdos, országosan pedig – konzervatív becsléssel is – sok száz, de akár ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a fideszes javaslat.
A KSH adatai szerint
2019-ben 105 174 önkormányzati tulajdonú lakás volt Magyarországon, ennek mintegy fele Budapesten. Az évről évre csökkenő tendenciát jelzi, hogy ez a szám 2014-ben 113 209 volt.
Ezek közül 2019-ben 84 237-et adtak bérbe az önkormányzatok.
Szociális helyzet alapján 45 341-t, ez a szám 2016-ban még valamivel több mint 59 ezer volt. Magyarán három év alatt a szociális alapon bérbe adott lakások száma a negyedével esett.
A KSH szerint amíg az önkormányzatoknak 2014-ben 17 milliárd 982 millió forint bevételük volt bérleti díjból, ez 2019-re 20 milliárd 316 millióra nőtt. Azaz miközben az önkormányzatok eladogatják a lakásaikat, a bérleti díjat összességében mégis növelni tudták.
Budapesten a legmagasabb az önkormányzati lakások aránya a teljes ingatlanállományon belül. Beszédes ugyanakkor, hogy ez az arány a 2004-es 7,6 százalékról 2019-re 4,5 százalékra esett.
A hivatalos statisztikák alapján úgy becsülhető, hogy a 80 ezres önkormányzati lakásnyi állomány jó részét értékesíthetik. Azért jórészt, mert a Böröcz-féle javaslatban vannak kivételek: nem vásárolhatók meg például azok, amelyek bontásra vagy felújításra váró épületben vannak, a műteremlakások, a nyugdíjasházban lévők, illetve az elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok.
A közvagyon elherdálása
Felelőtlen, és embertelen helyzetet teremt – foglalta össze véleményét Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője a javaslatról. A tetemes diszkont miatt nem kétséges, hogy a bérlők (vagy az őket felhasználó „befektetők”) kapnak a vételi lehetőségen, így jóformán megszűnhet az önkormányzatok lakásgazdálkodása.
Gémesi minősíthetetlennek nevezte, hogy egy képviselői indítvánnyal, mindenféle egyeztetés nélkül dönthetnek az ügyben. Ez a helyhatóságok utolsó tartaléka, amivel adott esetben megsegíthették a hitelkárosultakat, vagy szociális probléma esetén fedelet biztosíthattak a település lakóinak – villantotta fel, miért létfontosságú az önkormányzati lakásvagyon. Törvény ugyan nem kötelezi az önkormányzatokat a lakhatás megoldására, ugyanakkor jogos elvárás, hogy ha például leég valakinek a háza, a helyhatóság el tudja helyezni a bajbajutottakat. Fiatal házasoknak pedig nagy segítség, ha a piacinál alacsonyabb önkormányzati lakbért fizethetnek, így összespórolhatják a pénz egy részét a saját lakásra – mondta Gödöllő polgármestere.
Hogy egyáltalán jogszerű-e az önkormányzati vagyont törvénnyel így elvonni, arról Gémesi úgy foglalt állást, erősen súrolja az alkotmányosság határát, de szakértők még vizsgálják ezt a kérdést.
„A végsőkig küzdeni fogok, védeni fogom a többi állampolgár vagyonát” – jelentette ki. Levezetése szerint ugyanis az egyes települések lakóinak a vagyonáról van szó, aminek a hozadékából vagy az eladásából nekik kellene részesedniük: utat építeni, települést fejleszteni, és nem elherdálni. „Elfogadhatatlan az ilyen kampányízű pártpolitikai döntés, más vagyonán szavazatokat venni” – indokolta ellenérzését.
Hamis érvelés, hogy 1993-ban a mostani törvényjavaslathoz hasonló értékesítés történt. Az Antall-kormány idején valóban olcsón vásárolhattak a lakók, de leromlott épületekben, és a vevőkre várt a társasházak teljes felújítása, jelentős jövőbeni költséget vállaltak be az alacsony vételár fejében. Azóta viszont az önkormányzatok sokat invesztáltak, sok helyütt megtörtént a fűtéskorszerűsítés, szigetelés, homlokzatfelújítás – érvelt a 15-30 százalékos diszkontár ellen.
Gémesi szerint azért tisztességtelen a törvényjavaslat, mert akár néhány havi bérlés után, hozzáadott érték és munka nélkül hoz helyzetbe egyeseket, és juttatja őket áron alul olyan vagyonhoz, amit mások egy élet munkájával érhetnek csak el.
„Nem járulok hozzá, hogy elkótyavetyéljék a város vagyonát, ami egyben nemzeti vagyon is” – mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere. Településén a bérlakás-értékesítés kényszere azt jelentené, hogy egymilliárd forintnyi vagyonért jó, ha 250-300 millió forint befolyna. Tab 2001-ben vágott bele a bérlakásépítésbe (akkoriban jól működött a Fidesz bérlakásprogramja), a 131 lakásból 90 az utóbbi tizenöt évben épült vagy újult meg. Schmidt a törvényjavaslatból a legsúlyosabbnak a közvagyon elherdálását tartja.
Abban bízik, hogy az Országgyűlés többsége józanul dönt a kérdésről, mérlegelve, mekkora kárt okoz, és mi a hozadéka a javaslatnak, amelyről semmilyen előzetes egyeztetés nem folyt az önkormányzatokkal.
A lakáseladásból befolyt összegeket a mostani szabályok szerint az önkormányzatoknak külön számlán kell tartaniuk, és abból bérlakásokat lehet csak finanszírozni. Vagyis a kótyavetyéből becsorgó aprópénzből kellene ezután kezelni a bérlakásproblémát. Ráadásul meglehet, hogy az ellenérték vontatottan érkezik, a törvényjavaslat szövege alapján legalábbis mód lenne arra, hogy 10 százalék letétele után a vételárat 25 év alatt törlesszék az eddigi bérlők. A jelenlegi, 5 százalékos pénzromlás mellett ez jó opció a vevők számára, tekintve, hogy kamatról nincs szó a tervezetben.
Ha a kiárusítás után eltűnnek az önkormányzati bérlakások, kilátástalan helyzetbe kerülnek azok, akik nem tudnak piaci árat fizetni az albérletért. Schmidt Jenő szerint a maximum 30 (de akár 15) százalékos áron történő vásárlási lehetőségre sokan rá fognak mozdulni, mindenekelőtt a lakásmaffia. Akiket megtalál a maffia a bérlakásra szorulók közül, azok hamarosan az utcára kerülnek, vagy jó esetben valamelyik kistelepülésen kötnek ki, lerongyolódott, 2-3 millió forintért elérhető ingatlanokban – vélekedett.
Kiskapuk tágra nyitva
Böröcz László javaslata – ahogy korábbi cikkünkben írtuk – sok mindenben merít a belvárosi lakásprivatizálás hagyományaiból, ugyanakkor van legalább egy jelentős különbség. Mégpedig az, hogy az V. kerületi lakásrendelet alapján a nagy kedvezménnyel megvásárolt lakásokra „öt év elidegenítési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni”. Ez a lépés elvileg akadályt gördít az olyan rafinált ügyletek elé, amikor valaki nagy kedvezményre jogosultként megvásárolja az ingatlant, amit aztán rövid időn belül piaci áron továbbad – a különbözetet pedig zsebre teszi.
Böröcz javaslatában ilyen elidegenítési tilalmat nem találtunk. Ez azt jelenti, hogy a töredékáron megszerzett lakást azonnal elkezdhetik árulni piaci áron. Vegyünk egy nagyon rossz állapotban lévő, ám nem rossz elosztású, és nem rossz helyen fekvő budapesti lakást. Az ilyen, teljes műszaki felújítást, nyílászáró-cserét igénylő lakások ára a megvásárlás előtti értékbecslésnél már eleve alacsony, ebből jönnek le a kedvezmények, így szinte fillérekért hozzájuthat a bérlő. Aztán semmi nem gátolja abban, hogy a megszerzett ingatlant rögtön továbbadja egy vállalkozónak pár millió forint jutalom ellenében A vállalkozó az aprópénzen szerzett lakást felújítja, és az eredeti vételárhoz képest többszörös áron elkezdi árulni – hacsak ő maga nem adja ki piaci áron.
A fent leírt eshetőség egyelőre feltételezés, de a törvényjavaslatban nincs garancia arra, hogy ez vagy akár ennél cifrább eset ne következzen be. Gondoljunk az olyan alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott, ilyen-olyan kölcsönökből élő emberekre, akiktől egyszer csak azt kéri hitelező vagy egy távoli ismerős, hogy vegyék meg a lakást az önkormányzattól, majd rövid úton kirakják őt onnan. A lakásmaffia leleményességét ismerve nem zárható ki, hogy ilyen történetek is megessenek.
A Város Mindenkié aktivistája a benyújtott törvényjavaslat egyik nagy veszélyét éppen ebben látja. Őze Sándor szerint az – általa 1000-1500 milliárd forint értékűre saccolt – országos bérlakás-állomány egy része ugyanis „befektetők, rosszabb esetben a lakásmaffia kezére fog kerülni.”
Szerinte abszurd és életszerűtlen feltételezés egy nagyobb összeg előteremtését, vagy akár hitelfelvételt elvárni a lakások megvásárlásához olyan lakosoktól, „akiknek a bérlakás puszta fenntartása, a számlák befizetése is nehézséget okoz.” Az újabb privatizálási hullám velejárója az lesz, folytatja, hogy az önkormányzatoknál csak az üresen álló, illetve nehezen, esetleg egyáltalán nem értékesíthető lakások maradnak olyan lakókkal, akik a bérlők anyagilag leggyengébb csoportját alkotják. „Azaz az önkormányzatoknak az eddiginél is kevesebb érdekük lesz abban, hogy ezeket a lakásokat kiadják, és a legrosszabb anyagi helyzetben lévő csoportokkal továbbra is foglalkozzanak.”
A lakhatási válságból történő kilábalás pillére lehetett volna egy jól működtetett bérlakásrendszer, de az ingatlanokat már a ’90-es években elkezdték kiárusítani, ezt a tendenciát a mostani javaslat még magasabb fokozatra kapcsolja, tovább növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket, olyanoknak kedvezve, akiknek azért akad valamilyen tőkéjük. Mindeközben az építkező, tudatos lakáspolitikát ellehetetleníti – foglalta össze Őze.
Alkotmánysértő a benyújtott javaslat – állította az Utcajogász önkéntes jogásza a 24.hu-nak. Szatmári Andrea szerint a tulajdonhoz való jogot sérti a Böröcz-féle indítvány, amennyiben az önkormányzati vagyon terhére juttat vagyonhoz másokat, illetve az önkormányzatokat a saját vagyonuk értékesítésére kötelezi. Szatmári szerint az is probléma, hogy a javaslat egységesen kényszeríti eladásra a helyhatóságokat, olyanokat is, amelyek korábban maguk építettek bérlakásokat, hogy orvosolják a kerületi lakhatási gondokat, vagy saját költségünkön jelentős lakótömb-rehabilitációba fogtak – azaz nem az államtól korábban megkapott lakásvagyont kellene kedvezményesen eladniuk, hanem olyan ingatlanokat is, amelyeket ők maguk hozták létre, vagy amelyekbe jelentős összeget invesztáltak.
|
Fideszes polgármesterek is kiakadtak az önkormányzati lakások kényszereladásától, ezermilliárdos vagyon a tét
|
Böröcz László fideszes képviselő javaslata alapján a bennlakók 15-30 százalék kedvezménnyel vehetnék meg önkormányzati bérleményüket. A hatalmas kedvezmény a másik oldalon a közvagyon ugyanilyen mértékű csökkenését okozná, nem beszélve a kiárusítást követő lakhatási problémákról.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/17/onkormanyzati-lakasok-eladasa-berlok/
|
2021-05-17 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Dunaújváros megyei jogú város attól tart, hogy a kormány azt készíti elő, hogy jelentős forrásokat vonjon el a várostól. Készült ugyanis egy nem nyilvános jelentés, amelyben Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes elnöke azt javasolja, hogy a kormány hozzon létre különleges gazdasági övezetet Iváncsa és Rácalmás közigazgatási területén, Adony és Kulcs bevonásával.
Hol van itt Dunaújváros?
Dunaújváros számára azért lenne rendkívül káros az övezet létrehozása, mert Iváncsával és Rácalmással is szerződése van a városnak arról, hogy a rácalmási Hankook-gyár, valamint az iváncsai ipari park által fizetett iparűzési adó 50 százaléka Dunaújvárost illeti.
Utóbbiban a koreai SK Innovation 681 milliárd forintos gigaberuházással teremtene 2500 főnek munkahelyet az új akkumulátorgyárban, emellett a mezőgazdasági gépekhez alkatrészeket gyártó török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos fejlesztése is itt készül, annak 150 új munkahely lehet a következménye.
A titkos előterjesztés szomorú félmondata utal arra (igaz csak feltételes módban), hogy az iváncsai cégek alkalmasak lehetnek a csődközeli ISD Dunaferr munkavállalóinak átvételére, vagyis ez alapján az anyagot készítők aligha látnak sok esélyt a megmentésre.
Menne a központba
Ha különleges gazdasági övezet alakul, akkor a Fejér Megyei Önkormányzat lesz jogosult az iparűzési adó beszedésére és annak további elosztására. A Hankook esetében ez már idén félmilliárd forintos kiesést jelentene a városnak, az iváncsai ipari parkban egyelőre a beruházások zajlanak, az ottani cégek még nem termelnek.
A lépéssel természetesen Rácalmás és Iváncsa is elesne az eddig általa beszedett iparűzési adótól, de egy hasonló eset (Göd) példája alapján, ők kompenzációt remélhetnek, ám a jobbikos vezetésű Dunaújváros onnantól már csak abban bízhat, hogy az iváncsai vagy a rácalmási településvezetés jóindulatú lesz velük is.
Az indokolás szerint amúgy
„a különleges gazdasági övezetek kijelölésével a nagyberuházások gyorsabban, hatékonyabban valósulhatnak meg, továbbá bővülhetnek, ezzel hozzájárulva a térség fejlődéséhez”.
Ilyen folyamatot, amikor egy ellenzéki vezetésű várostól a kormány elvonja az emblematikus gyár területét és adóját, éppen a másik nagy akkumulátorfejlesztés, vagyis a gödi Samsung SDI (szintén dél-koreai projekt) kapcsán láttunk, ott 390 milliárd forintos fejlesztéssel 1200 új munkahely nyílik meg.
Az általunk elért háttéranyag szerint Orbán Viktor 2016. május 31-én még a Modern Városok Program dunaújvárosi állomásán jelentette be, hogy a kormány támogatja egy dunaújvárosi ipari park létrehozását. Ez volt a bejelentés legnagyobb tétele.
Felmerült, hogy állami területen, Dunaújváros-Pálhalmán, a büntetés-végrehajtás földjein létesüljön a park, de végül Cserna Gábor, Dunaújváros akkori fideszes polgármestere 2017. október 4-én jelezte, hogy mivel Dunaújvárosnak nincs erre szabad földje, Iváncsával egyeztetve, utóbbi közigazgatási területén belül kívánja megvalósítani az ipari parkot.
Érdekesség, hogy végül Iváncsán sem állami területre, hanem korábban magánkézben levő területre épült a park (az 500 hektárosra ígért park végül 108 hektár lett), amely dunaújvárosi pénzből valósult meg, mondhatjuk, hogy ez Dunaújváros ipari parkja, csak nem Dunaújváros területén van, így az 50-50 százalékos megosztás nem is tűnt annyira kedvezőnek Dunaújváros szempontjából, Pintér Tamás, a 2019-ben megválasztott új dunaújvárosi polgármester meg is próbált erről egyeztetni, de nem ért el sikert, most úgy tűnik, hogy teljesen kihúzzák a beruházás leendő jövedelmét a várostól.
Helyi forrásunk szerint a területen a török gyár épülete már áll, jövőre elindulhat termelés, 2023-tól, vagyis még ebben a ciklusban lehet iparűzési adó is. Az SK Innovation sokkal nagyobb munka, de rohamléptekkel elindult. Iváncsán van is ebből némi palotaforradalom, rengeteg gép sürög-forog, mint a hangyák, de akkora port csinálnak, hogy teljesen belepik a környéket.
Rácalmás
Hasonló volt a helyzet korábban Rácalmással is. Itt egy 2003-ban a két település között létrejött szerződés értelmében a területen befolyt iparűzési adó 65 százalékát Rácalmás Dunaújvárosnak adja át. A park szintén nem dunaújvárosi közigazgatású terület, de a városhoz sokkal közelebb van, mint Rácalmáshoz, amely csak kilométerekkel arrébb kezdődik, ezért Dunaújváros végezte a terület közművekkel való ellátását, és a föld egy része is dunaújvárosi tulajdonú volt, csak éppen Rácalmás közigazgatási területén.
Amikor a Hankook elkezdett termelni, ez a 65-35 százalék volt a bevételmegosztás. Rácalmás azonban később tiltakozott, jelezte, hogy Dunaújváros nem teljesített minden vállalt fejlesztést, így 2010 decemberében 50-50 százalékra módosították a bevételmegosztást.
A jövő
Ha megvalósul Molnár Krisztián előterjesztése, Dunaújváros önkormányzata egy fillért sem fog kapni abból az iparűzési és építményadóból, ami ezen a területen befolyik majd, hiába jött létre maga az ipari park Dunaújváros pénzéből.
A Hankooktól befolyó pénzek, az eleve felére apadt iparűzési adó, valamint a gépjárműadó elvonása nagyon jelentős kiesést jelent a városnak, amelynek helyzete az ISD Dunaferr vergődése miatt mind bevételi (adók), mind kiadási (szociális kiadások) oldalon még rosszabbra fordul, ha a cég nem menthető meg.
|
Rájár a rúd Dunaújvárosra: egy titkos terv alapján milliárdos forrást vonnának el az ellenzéki várostól
|
Nem elég az ISD Dunaferr rémálma, egy titkos elképzelés szerint a rácalmási és az iváncsai ipari parkok, vagyis többek között a Hankook gumigyár és a most épülő SK Innovation akkumulátorgyár iparűzési adóbevételeiből is kiszorulna a város.
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/17/rajar-a-rud-dunaujvarosra-egy-titkos-terv-alapjan-milliardos-forrast-vonnanak-el-az-ellenzeki-varostol
|
2021-05-17 15:51:38
| true | null | null |
Telex
|
Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.
Még mindig 2019-ben, de már szeptemberben Toót-Holló Tamás a program egyik vezető oktatójaként osztott meg részleteket az akkor induló képzésről. (Toót-Holló Tamás 2013-tól négy évig volt az MTI főszerkesztője, ezzel az időszakkal is foglalkoztunk a hírügynökségnél zajló munkát bemutató cikkeinkben. 2017-ben a Mediaworks központi online szerkesztőségének alapító főszerkesztője lett, jelenleg a Magyar Nemzet főszerkesztője, és a „nemzeti érdekeket” képviselő újságírókat tömörítő Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke.)
Toót-Holló Tamás akkor már arról beszélt, hogy a piaci igények szülték meg a kezdeményezést, mert nincsenek szerkesztőségi munkára érett fiatalok. A Magyar Nemzet főszerkesztője azt ígérte, hogy a poroszos szemlélettel szemben angol típusú „tehetséggondozást” szeretnének megvalósítani, egyénre szabott fejlesztési tervvel, sőt még az időbeosztást is a csoport összetételéhez fogják igazítani.
A képzés második évére már mindenkinek gyakornoki helyet ígért valamelyik „nagy médiumnál”, a képzéshez pedig olyan mértékű ösztöndíjat, ami a bérminimumhoz mérhető.
A kezdeti hírverés ellenére azóta is nagy a csönd az NTGN médiaképzése körül. A Szabad Európának azonban sikerült beszélnie több olyan diákkal, aki részt vesz vagy vett korábban az NTGN valamelyik képzésén.
Ebből az derül ki, hogy a „piaci igény” a kormánypárti sajtót és a közmédiát jelenti, az egyénre szabott tehetséggondozás helyett a diákok szerint a káosz, a poroszos tanári hozzáállás érvényesül, ugyanakkor az ösztöndíj valóban tisztességes.
Az NTNG első csoportjai el is indultak 2019 őszén, ezért megpróbáltunk utánajárni, milyen valójában a képzés. Az elmúlt hónapok során több tucat diákot kerestünk meg, a többség elutasított, vagy egyáltalán nem reagált a megkeresésünkre. Volt, aki csak annyit mondott, a képzés jó, de a kérdéseinkre már nem volt hajlandó válaszolni.
Miután elkezdtünk érdeklődni a diákoknál, Gáspár Kinga tanulmányi igazgató e-mailben figyelmeztette az összes diákot, hogy ne nyilatkozzanak senkinek a képzésről, a közösségi médiában se osszanak meg semmit az NTGN-ről, mert azzal szerződést szegnek.
Mindezek ellenére mintegy féltucat volt vagy jelenlegi diákkal tudtunk hosszabban beszélgetni, ezek alapján készült ez a cikk. Többször is kerestük Gáspár Kingát, hogy feltegyük neki kérdéseinket, de megkeresésünkre semmilyen formában nem reagált.
Kétmilliárd forintos állami támogatásból
Az NTGN 2018 és 2021 eleje között majdnem 2 milliárd forint állami támogatásban részesült, amiből felépítettek több multimédiás tantermet, tévé- és rádióstúdiót is, ezeket azonban a járvány miatt csak pár hónapig tudták használni a diákok.
Az NTGN költéseinek legnagyobb része a személyi kifizetésekre megy el, ami alatt az alkalmazottak és a tanárok fizetését, valamint a programban részt vevő diákok ösztöndíját kell érteni.
Ez utóbbi havi nettó 200 ezer forintot jelent, ami már elég ösztönző sokaknak, hogy akkor is bent maradjanak a programban, ha kevéssé érzik jól magukat benne, vagy egyáltalán nem is érzik szakmailag hasznosnak. A Szabad Európának nyilatkozó diákok ugyanis kevésbé voltak lelkesek, mint az NTGN honlapján megszólaló társaik.
A médiaképzésre forrásaink Facebook-hirdetésben bukkantak, de akadt olyan is, akinek ismerőse ajánlotta a lehetőséget. A felvételi során nem volt elvárás, hogy a jelentkezők kormánypártiak legyenek.
„Kimondva nincs, de mindenki tudja, hogy honnan van a pénz, kik a vezetők, és a nevében is benne van, hogy nemzeti. Innentől kezdve mindenki tudja, hogy ez mit jelent”
– hangzik egy jellemző hozzáállás, így aki be akart kerülni a képzésbe, az már a felvételi során is kerülte a kormánykritikát.
Amit minden beszélgetőpartnerünk kiemelt, az az oktatás feltűnő szervezetlensége. A tanárok dolgát nem könnyítette meg, hogy a járvány miatt távoktatásra kellett átállni, de a gond nem is ebből származott, hiszen a tanárok idővel „belejöttek” a Skype-on való tanításba.
Nagyobb probléma volt a képzésekben résztvevők egybehangzó állítása szerint, hogy amikor elindult az oktatás, még nem tudták, meddig tart a képzés. Ennek megfelelően pár havonta új szerződést kötöttek az NTGN-nel, és csak majd’ egy évvel a képzés elindulása után derült ki, hogy 1,5 éves az oktatás.
Mivel nem lehetett tudni, hány félévig tart a képzés, a diákok nem kaptak sem tantervet, sem felvilágosítást az elvárásokról. Annak sem találtuk nyomát, hogy milyen szinten van akkreditálva a képzés, és hogy a végzősök milyen bizonyítványt vagy oklevelet kapnak.
A képzés során szó sem volt az előzőleg megígért – és az NTGN által szerződésben is vállalt – egyéni tanrendről. Erre már csak azért is szükség lett volna forrásaink szerint, mert több csoportban is vegyesen vannak teljesen kezdők és sokéves tapasztalattal rendelkező újságírók. Mivel a program célja a határon túli magyarok támogatása, a legtöbb csoportban több határon túli fiatal is lehetőséget kapott.
„Havonta, kéthavonta kapunk új órarendet. A felvételikor még azt mondták, munka mellett is el lehet végezni a képzést, de a gyakorlatban erre már nem voltak tekintettel. Mindig arra hivatkoztak, hogy ez egy ösztöndíjas program, így nem tudják figyelembe venni, ha valakinek munkája van”
– fogalmazott az egyik diák.
Kirúgások
Forrásaink szerint nem ritka, hogy egy vagy több tanulót kitesznek a csoportból, és ennek oka nem mindig egyértelmű. „Nem lehet tudni, miért tették ki, nekünk nem mondtak a tanárok semmit. Az egész a közös csetből derült ki, hogy ő még nem kapott szerződést a következő hónapokra, miközben mi már igen. A többi tanár is tőle tudta meg, hogy a következő hónapban már nem folytatja, senkinek nem mondtak semmit hivatalosan” - mondta az egyik diák. Volt, aki úgy fogalmazott, nem lehet tudni, miért kerültek ki páran a képzésből, „valami olyasmit mondtak nekik, hogy nem látták rajta a fejlődést, az elköteleződést. De ezt bármelyikünkre rá lehetne fogni. Szerintem csak azt akarták megmutatni, hogy tényleg ki lehet kerülni a programból, és így a többiek majd jobban összeszedik magukat.”
„Nem kötelező részt venni a képzésen”
Az elvárásokkal kapcsolatban a diákokkal csak annyit közöltek, hogy a házi feladatokat meg kell csinálni – de sokszor még az sem volt egyértelmű, mi a házi feladat. Hivatalosan ugyanis nem az számít megoldandó házinak, amiben óra végén a tanárral megállapodtak, hanem az, amit Gáspár Kinga programigazgató küld ki központilag, e-mailben.
Az így kiküldött feladat pedig nem mindig egyezik azzal, amit a tanár mond, ráadásul néha napok is eltelnek az óra és a házi feladatok kiküldése között, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés idő marad a beadásra, számoltak be a diákok.
A poroszos oktatási felfogást többen is kifogásolták a diákok közül. „Nagyon kemények, időnként már-már abuzívak a tanáraink. Olyan elvárások vannak, hogy kezdőként arra legyek képes, amire ő több évtized után.”
Más pedig azt emelte ki, hogy rossz a kommunikáció az NTNG-felől, és ha valamiben félreértés alakult ki a diákok és a tanárok között, fel sem merült, hogy a tanárok hibázhattak: „Éreztették az alá-fölé rendeltségi viszonyt. Ha jeleztük, hogy sok a feladat, vagy olyat kérnek, ami túl nehéz, akkor azt mondták, hogy ez az elvárás, és nem kötelező részt venni a képzésen.”
Ők tanítanak
Az NTGN honlapján csak a „szakvezetőket” sorolják fel. A magazin újságírás szakért felelős Dzselik Magdolna a Mediaworksnél dolgozik, a televíziós képzést vezető Gulyás István a közszolgálati M5-nél műsorvezető, a sportos Gulyás László pedig a mai napig a közmédia (M4, Kossuth Rádió) munkatársa. A rádiós képzést vezető Németh Miklós Attila a Kossuthnál töltött hosszú évek után került az ECHO Tv-hez, az utóbbi években pedig a közmédia híradóit felügyelte. Az alapozó újságírást Takács Zoltán, a Mediaworkshöz tartozó 24 Óra főszerkesztője viszi. Úgy tudjuk, rajtuk kívül is csupa közmédiás és Mediaworksnél dolgozó ember oktat, például Horváth Ágnes (Kossuth Rádió), Pósa Árpád (Mediaworks, ő lehet a főszerkesztője annak a hamarosan induló ingyenes lapcsaládnak, amit az ellenzéki vezetésű városokban tervez indítani a kormányközeli kiadó), Nagy Zoltán (Magyar Nemzet newsroom rovatvezető), Rácz Ria (MTI rovatvezető) vagy Mayer Erika (a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke, a szervezet az ő ügyvédi irodájába van bejegyezve).
Az egyik csoport tanulói mind arról számoltak be, hogy semmilyen elméleti alapoktatásban nem részesültek. „Nem mondták el, mi az a riport vagy az oknyomozás. Újságíróetikáról egyáltalán nem volt szó, a közszolgálatiságról is csak annyi, hogy mi a különbség a kereskedelmi és a közszolgálati média között. De azt egyáltalán nem hangsúlyozták, hogy kiegyensúlyozottnak kellene lenni, vagy minden oldalt bemutatni.”
Volt, aki úgy fogalmazott, hogy „gondolkodásra nem nagyon késztetnek minket, kész tények elé vagyunk állítva. Megadják, miből hogyan, mit kell összerakni, nem hagynak szabadon dolgozni. De ez jellemző a mai magyar közmédiára is.”
Nemcsak az elméleti, de a gyakorlati oktatásban is jelentkeztek hiányosságok forrásaink szerint: „Sok mindent nem tanítottak meg, elvárták, hogy megcsináljuk az anyagokat olyan minőségben, ahogy ők tudják több évtizedes tapasztalattal. Kevés segítséget kaptunk a házik megoldásához.”
A diákoknak elvileg minden hónapban kellene értékelést kapni a teljesítményükről, de ilyet senki nem kapott azok közül, akikkel sikerült beszélnünk. Az elmondások alapján csak a tanártól függ, hogy kapnak-e egyáltalán bármiféle visszajelzést.
Van, aki korrektül értékel, és van, aki csak a rosszat emeli ki egy-egy feladat értékelésekor. De az is előfordult, hogy a nagy, több órás munkával elvégzett feladatról hónapokkal a leadás után sem érkezett semmi hír.
„Amikor interjút kell csinálni esetleg egy híres emberrel, rendre megkérdezik, hogy hol fog megjelenni? Nagyon kellemetlen, hogy erre mi nem tudunk mit mondani, mert a legtöbb amit ezzel kapcsolatban nekünk ígérnek, hogy majd »kikerül az NTGN által nyújtott nyilvánosság terébe«, ezt pedig még mi sem tudjuk értelmezni” – fogalmazott egyik interjúalanyunk.
Az NTNG megújult honlapja szerint most már strukturáltabban indulnak a képzések. Egy féléves alapozó újságírás képzés után lehet „szakirányt” választani. Az online, rádiós, televíziós és magazin újságírás képzés további 1,5 évig tart. Külön képzik a sportújságírókat (2 év), az operatőröket (2 év), valamint a vágókat (1 év)
A politika is közbeszól
Ami a politikai nyomást illeti, csoportonként vagy szakonként eltérő lehet, hogy mennyire konkrétak az elvárások. A tanári névsor, illetve az állami finanszírozás fényében teljes függetlenségre nem is számítottak a diákok: „Van olyan tanár, aki nem nagyon titkolja, hogy a »nemzeti« oldalhoz tartozik, de velünk szemben nincs ilyen elvárás. Biztatnak, hogy mondjuk el a saját véleményünket, de azért felmerül, hogy tényleg lehetek-e őszinte. Próbálunk elővigyázatosak lenni.”
Volt, aki azt mondta, a hírszerkesztésnél tapasztalta, hogy „puhán” ugyan, de megjelenik a propaganda. „Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak, kérdezzük meg a másik oldalt is. Eleve MTI-s hírekből kel kiindulnunk, arról pedig tudjuk, hogy ritkán szólaltatnak meg ellenzéki politikusokat, kormánykritikus anyagokat pedig szinte soha nem jelentetnek meg. Az is igaz, hogy finoman be lehet tenni kritikus hangokat az anyagainkba, az ilyet még soha nem tették szóvá.”
Egy másik csoportba járó diák már határozottabb elvárásokról számolt be: „Eleinte nem kértek annyira durvákat, pénz is jól jött, meg nem is voltak nyilvánosak az anyagaink. De aztán már elég egyértelművé tették, mik az elvárások, dicsérő cikket kellett írni például Szijjártó Péterről, hogy milyen jól tárgyalt a BMW-vel. Az is feladat volt, hogy Fekete-Győr Andrásról, a Momentum elnökéről írjunk minél durvább dolgokat. Azt is elmondták, nem baj, ha nem igaz, amit írunk. Ez pont akkor volt, amikor Fekete-Győr egy hosszú élő bejelentkezést tartott a Facebookon, és az egész kormánysajtó rávetette magát, hogy mibe lehet belekötni.”
„Nem mondták ki konkrétan, mi az elvárás, de azért a kezdetektől tudni, mi a felállás. Eleve nem is írunk olyat, ami esetleg visszás lehetne. Ilyen értelemben igen, van öncenzúra. De ezt legalább mi, diákok egymás között meg tudjuk beszélni. A többségnek ez nem tetszik, de szeretnének bent maradni. Lehet hasznos dolgokat is tanulni, meg a pénz is jól jön. De ha nagyon durván propaganda dolgokat kell írni, ahhoz már nem szívesen adjuk a nevünket.”
Hamar világos lett tehát mindenkinek, mi az elvárás a csoportban. „Amikor kirobbant a Szájer-botrány, a következő órán az volt az első kérdés, hogy milyen fontos hírek történtek az előző napokban. Na, akkor volt pár perc mély hallgatás, aztán kiderült, hogy a Fradi BL-meccse a Barcelona ellen volt a legfontosabb hír.”
Később már határozottabbak lettek az elvárások. „Az volt a mondás, hogy nincsen független újságírás, minden ideológiának van alárendelve, és ezzel semmilyen gond nincsen. Amikor valaki azon retteg a cikkélesítésnél, hogy akkor vajon ideológiailag mindent megfelelően írt-e, nem lesz ebből gondja, az nem újságírás.”
Ők képzik az írókat is
Az NTGN nemcsak annyiban kötődik a Kárpát-medencei Tehetséggondozó (KMTG) irodalmi tehetséggondozóhoz, hogy a Demeter Szilárd vezette PIM alá tartozik a két cég vezetése, de még a logójuk is azonos. Mindkét cégben Timár Alpár László az ügyvezető (ő korábban a Vegyépszer romániai részlegét vezette, Demeter Szilárdhoz és Orbán János Déneshez hasonlóan a kolozsvári irodalmi élet ismert alakja). Petróné Varga Edit korábban szintén a Vegyépszerben dolgozott, és az NTGN mellett az íróakadémia ügyeit is viszi annak honlapja szerint. Hasonlóan mindkét helyen felbukkan Harmos Beáta Ildikó neve is, aki a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft. tulajdonosa és vezetője. Ezt a céget a határon túli, a magyar kormánnyal jó kapcsolatban lévő magyar nyelvű sajtótermékek támogatójaként jellemezte az Átlátszó Erdély.
A KMTG eddigi egyetlen projektje az Előretolt Helyőrség nevű íróakadémia, melyet Orbán János Dénes (a Magyar Idők - Magyar nemzet volt rovatvezetője. Demeter jóbarátja) vezet. Az íróakadémia 2017-es felbukkanása óta milliárdos állami támogatásban részesült, és hatalmas erőforrásaival nem csak felkavarta a kortárs irodalom állóvizét, de jelentős térfoglalást is végrehajtott a többi, nagyobb múlttal rendelkező írószervezet kárára.
Utánpótlás a kormánymédiának
Sokan csalódtak a képzésben, a szervezetlenség és egyes tanárok hozzáállása miatt pedig demotiválónak érzik a hangulatot. Az oktatók nagy része valóban tapasztalt szakember, de sokaknak elavult a tudása, van, aki a tanításhoz nem ért, de olyan is van, akinek politikai elvárásai vannak, derült ki a képzésben részt vevők elmondásából.
„Volt több olyan óra is, ahol tényleg sokat tanultunk, de mindent összevetve 30 százalékát tanultam meg annak, mint amennyit ennyi idő alatt meg lehetett volna tanulni”, amihez azért az is hozzájárulhatott, hogy a járvány miatt az amúgy tényleg modern és jól felszerelt stúdiót egyáltalán nem vagy korlátozottan lehet csak használni tavaly óta.
A képzésben résztvevők mind arról számoltak be, az volt a benyomásuk, hogy a közmédiába illetve a Mediaworks kiadványaiba keresnek utánpótlást. Ezt nem csupán az oktatói névsor miatt gondolták így, de az oktatás jellegéből és a tanárok elejtett megjegyzéseiből is. „Kicsit olyan, mintha valakit csak erre a fajta nézőpontra meg játéktérre akarsz nevelni, hogy a Kossuthba, közszolgálatiba el tudj menni jó katonának.”
Volt, aki sarkosabban fogalmazva azt mondta a Szabad Európának, „ez nem újságíró-képzés, ez propagandista képzés”. Ezen túl oktatók többször is tettek rá utalást, hogy aki jól teljesít, az kaphat szerződést az MTVA-nál vagy a Kossuth Rádiónál, mondták forrásaink.
Ezek után egyetlen cikket találtunk, amit az NTGN diákjai írtak, egy focista pályaképét bemutató origós cikk alatt összesen nyolc diák neve található. Az NTGN honlapján nevüket nem vállalva csak monogrammal szereplő diákok dicsérik a képzést, és számolnak be arról (sok helyesírási hibával), milyen munkalehetőségek nyíltak meg előttük a képzésnek köszönhetően.
Legtöbben a közmédiát jelölik meg új munkahelyként, de van, aki a Tv2-nél, a Mediaworks valamelyik megyei lapjánál, a Magyar Nemzetnél vagy épp az MTA-tól elvett kutatóintézeteket összefogó Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat titkárságán kapott lehetőséget.
Volt olyan diák, aki úgy fogalmazott, hogy láthatóan nem újságírókat akarnak képezni, hanem hírolvasókat, hírszerkesztőket, akik olyan anyagokat csinálnak, ami a mostani rezsimnek megfelel. „De hogy milyennek kellene lennie egy képzésnek, azt már nem tudják, nekem inkább csak egy pénztemetőnek tűnik. De nyilván kellenek a friss arcok a közmédiába, és a választások előtt a többi kormánymédiában is több lesz a munka, és szükség van olyan emberekre, akik hajlandók ezt csinálni.”
„Maga az elképzelés nem rossz, jó lenne, ha lenne egy jó ilyen képzés. Sok hasznos dolgot tanultam, de azért az itt összeszedett tudással nem venném fel magam. Ez a képzés már nem motivál, ha nem lenne az ösztöndíj, már nem lennék benne” – mondta egy másikuk. „Sokan úgy vagyunk a képzésen, hogy már csak a pénzért csináljuk, nekem személy szerint nem tesz hozzá túl sokat az életemhez.”
Rejtőzködnek
Kerestük e-mailben és telefonon is az NTGN tanulmányi igazgatóját, ám Gáspár Kinga nem reagált megkeresésünkre. Üzenetet is hagytunk neki egy kollégájánál, és próbáltunk vele kapcsolatba lépni a fenntartón keresztül is. E-mailünkre a PIM azt írta, hogy ők nem illetékesek, de továbbítják megkeresésünket. Kérdéseink egy részét ezért közérdekű adatigénylés formájában is elküldtük az NTGN vezetőjének, várjuk a reakciót. Az NTGN honlapján ezt írja a képzéseiről:
A színvonalas média szakmai munkára való alkalmasság és tudás megszerzésének leghatékonyabb módja az egyéni tehetséggondozásra épülő felkészítés. Erre a módszertani alapra épül a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. minden programja, így az alapozó újságíró tehetséggondozási program is.
Programjaink alappillére a gyakorlat: a szakmai ismeretek átadása gyakorlati foglalkozások keretében zajlik, és a tehetséggondozási folyamatban az egyéni teljesítmények alapján mérjük a fejlődést.
Ez pedig egy válogatás az NTGN honlapján szereplő beszámolókból, amiben diákok írják le tapasztalataikat. (A nevüket nem vállaló leendő újságírók írásait betűhíven, de rövidítve közöljük, minden bejegyzést itt lehet elolvasni.)
T. G. I. – Online újságírás szakirány
Ezelőtt úgymond magazinos újságíró volt, havilapokba írtam, online kritikai portálokra, nem ismertem egy napilap szerkesztősének pörgését. A képzésnek köszönhetően nem csak, hogy sok olyan műfajjal megbarátkoztam, amit addig csak elméletben ismertem, hanem hála az órai és a házi feladatoknak, megtanultam gyorsan, lényegretörően aktualitásokról írni.
D. G. – Online újságírás szakirány
A képzés felülmúlta az elvárásaimat. Sajnos megszokott, hogy a képzések általában csak a promóciós anyagokban tartalmazzák az ígért „gyakorlatközpontú oktatást”, miközben a valóságban pusztán elméleti ismereteket adnak át. Erre sikeresen rácáfolt az NTGN képzése, ahol az elméleti háttértudás mellett a legnagyobb hangsúlyt a gyakorlati oktatás kapta. A gyakorlati tapasztalatokat ráadásul a szakma jelenleg is aktív krémjétől kapjuk. Az elméleti órák nem magáról az újságírásról szóltak, inkább olyan háttértudással vérteztek fel, ami révén magasabb minőségű munkák kerülhetnek ki a kezeink közül.
Jelenleg a Magyar Nemzet külpolitikai rovatában kezdem gyakorlatomat. Itt várhatóan a szerkesztőségi munka és a naprakész újságírás mikéntjét tapasztalom majd meg. A külpolitikai rovat nagy kihívást fog számomra jelenteni, ugyanis nagy háttértudást igényel.
Sz. G. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A gyakornoki programban a Mediaworks Hungary központi szerkesztőségéhez kerültem, Czirják Imréhez. Az NTGN programja alatt megszerzett ismeretek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy el tudjam végezni a kiadott feladatokat.
Megtanulhattam továbbá az írás azon eszközeit, melyekkel érdekesebbé és figyelemfelkeltővé tehető az adott cikk. Nagyon hasznomra válik, hogy különbséget tudok tenni a tény és a vélemény műfajok között. Ezen felül vélhetően jóval lassabban tudnám csak megírni a kért cikkeket, hiszen a képzés ahhoz is hozzájárult, hogy egyre magabiztosabban és gördülékenyebben tudjam kifejezni magam.
G. J. – Alapozó újságírás tehetséggondozási program
A Magyar Nemzet belpolitika rovatában kaptam helyet mint gyakornok. A program néhány hónapig fog tartani, mely során betekintést fogok kapni a szerkesztés folyamatába, valamint tartalmat fogok előállítani.
A gyakorlat még éppen hogy csak elkezdődött, ezért a munkám hatékonyságáról egyelőre nem tudok sokat elmondani. Az első feladatok – hírügynökségi hírek készítése, véleménycikk megírása – jól sikerültek, és bátran mondhatom, hogy ezekkel valószínűleg nem boldogultam volna, ha az NTGN képzésének keretében nem tanulom meg az ilyesfajta írások elkészítésének szabályait.
Nagy hasznát vettem annak a képzés során kapott instrukciónak is, hogy törekedjek a figyelemfelkeltésre, válasszak ki a címkészítés során olyan lényegi üzenetet, tartalmat, amik megragadják az olvasó figyelmét. Illetve az egész írást is úgy készítsem el, hogy az olvasó érdeklődését a cikk végéig folyamatosan fenntartsam. Az az észrevételem, hogy a lapnál, ahol vagyok, ez szintén kulcsfontosságú.
Bár a Szabad Európa megkeresésére a Demeter Szilárd vezette PIM-től azt a választ kaptuk, hogy ők nem illetékesek, cikkünk megjelenése után a Mandineren megjelent rövid írásában Demeter mégis számonkérte a cikkünket átvevő médiumokat, hogy ők miért nem keresték meg a PIM-et, és emiatt propagandának nevezte őket.
Keller-Alánt Ákos
Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is.
|
„Nem volt szó arról, hogy legyünk kiegyensúlyozottak” – így képzi a NER a jövő újságíróit
|
Állami milliárdokból indult újságíróoktatás 2019-ben, ám a képzés körül nagy a titkolózás. A Szabad Európa az elmúlt hónapokban több olyan diákkal is beszélt, akik részt vesznek vagy részt vettek az oktatásban, ezen beszélgetések alapján született meg ez a cikk. Természetesen próbáltuk elérni a tanulmányi igazgatót is, hogy válaszoljon kérdéseinkre, ám cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amennyiben kapunk, írásunkat természetesen frissítjük.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója 2019 nyarán jelentette be, hogy intézménye átvette a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft.-t (NTGN). A főigazgató akkor arról beszélt, hogy az irodalmon túl más területeken is szükség van továbbképzésre.
| null | 1 |
https://www.szabadeuropa.hu/a/nemzeti-ujsagiro-kepzes-ntgn/31251366.html
|
2021-05-17 17:30:44
| true | null | null |
Szabad Európa
|
olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.13. 12:00
Panorámás szántója és gazdasági épülete lett Tiborcz Péternek, a kormányfői vő testvérének. A főként informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicsére költözött, onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt.
A dörgicseieknek már korábban meggyűlt a bajuk a fővárosi betelepülőkkel, ők ugyanis szőlőket látnak a domboldalban, nem panorámás nyaralókat. A Dörgicsei Szőlőhegyért Civil Társaság a HVG-től értesült arról, hogy immár Tiborcz Péter is falubeli, úgyhogy ettől függetlenül is úgy látták, ismét lépniük kell. A jövő hétvégére már korábban kitűzték az újabb taggyűlés időpontját, jelenleg ugyanis tehetetlennek tűnnek a betelepülőkkel szemben.
Tavaly nyáron az gerjesztett indulatokat, hogy egy vállalkozó át szerette volna minősíttetni a szőlőt kertes mezőgazdasági területté, hogy apartmanházakat húzhasson fel rajta.
Lázadnak a balatoni falvak, de bizonyos befektetőkkel szemben védtelenek
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.
Marie Skłodowska-Curie folyamatos életveszélyben dolgozott felfedezésein, de erről mit sem tudott
instant tudomány
2024.07.04. 17:3013 perc
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
|
Tiborczék terjeszkednek a Balaton-felvidéken
|
Panorámás szántója és gazdasági épülete lett Tiborcz Péternek, a kormányfői vő testvérének. A főként informatikai cégekben tevékenykedő üzletember a Balaton-felvidéki Dörgicsére költözött, onnan igazgatja cégeit, illetve felügyeli az MKB Bank informatikai szolgáltatásokat nyújtó leányvállalatát, az MKB Digitalt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210513_Tiborczek_terjeszkednek_a_Balatonfelvideken
|
2021-05-13 14:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Füstölt Ferihegy, 200 volt kórházi dolgozó vár a pénzére Veszprémben és Ajkán. Helyreállt az állami informatikai rendszer. Hogy kerül a boltokba egy Nike cipő, és mi köze ehhez a húsziknak? Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
|
Újabb tízmillárdok mentek a Paks II.-re felvett orosz hitel törlesztésére
|
A tranzakció lebonyolításához az állam megemelte a beruházó cég alaptőkéjét.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210324_PAKS_II_jokora_tokeemeles
|
2021-03-24 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.15. 05:15
Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek.
|
A paksi bővítésen híznak az oroszok, több nagy nyugati cég és a NER is
|
Hiányoznak még engedélyek Paks ll. megépítésére, de a kormány dolgozik a megoldáson, melyen Mészáros Lőrinc és társai már biztosan nyernek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202119_aktiv_zona
|
2021-05-15 07:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
A parlament kormánypárti többsége ma megszavazta az új civiltörvényt, ami hatályon kívül helyezte a korábban az unió által is az uniós joggal összeegyeztethetetlennek nyilvánított civiltörvényt. 136 igen, 28 nem, 30 tartózkodó szavazat érkezett a jogszabályra.
A kormány április 21-én adta be azt a javaslatot, amelynek értelmében hatályát veszti a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, viszont a helyébe lépő szabályok szerint 20 millió forintos mérlegfőösszeg fölött majdnem minden szervezetről évente jelentést készít az Állami Számvevőszék.
Az Európai Bizottság a kezdetektől fogva elítélte a kormány korábbi civiltörvényét, már 2017-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak a kormány ellen. Mivel a magyar kormány nem változtatott a jogszabályon, és nem adott kielégítő választ a felvetett kérdésekre, az Európai Bíróság elé került az ügy. Tavaly nyáron mondták ki, hogy a magyar civiltörvény nem egyeztethető össze az uniós joggal.
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
A magyar kormány az ítélet ellenére csak most helyezte hatályon kívül a törvényt, pedig októberben tárgysorozatba vették már azt az ellenzéki indítványt, amely eltörölte volna a szabályozást. A jogszabály szerint fel kellett volna tüntetniük az 500 ezer forintnál nagyobb támogatást nyújtó adományozók nevét és a támogatás pontos összeget, amit később egy nyilvános portálon is közzétettek volna.
Egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére?
A régi civiltörvény helyébe lépő új törvény a civilek szerint aggályokra ad okot. A 19 civil szervezet – köztük a Helsinki, az Amnesty, a Greenpeace, a Transparency – által aláírt közleményben azt írják egyrészt, hogy a civil szervezetek átláthatóságát e törvény nélkül is garantálják a hatályban lévő jogszabályok, gazdálkodásukról szabadon lehet tájékozódni a kötelezően benyújtandó beszámolóikból, melyek elérhetők a bíróság honlapján is.
„A javaslat címe (»a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról«️) már önmagában is félrevezető. Egy egészséges demokráciában a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a minket érintő ügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége. Egy civil szervezet pedig nem más, mint ezen polgárok közös célért tevékenykedő közössége” – írják.
A közleményt aláíró szervezetek hozzáteszik: „További aggályokat szül, hogy a törvényjavaslat szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ezentúl évente vizsgálná a húszmillió forint mérlegfőösszeget elérő körülbelül négyezer egyesületet és alapítványt. A javaslat szerint azonban a vallási és nemzetiségi szervezetek mellett a sportegyesületek is mentességet élveznének ez alól, annak ellenére, hogy egy részük az állami adóbevételek terhére jut kiugró mennyiségű közpénzhez. Ráadásul az ÁSZ alapvető rendeltetése a közpénzek és a nemzeti vagyon kezelésének az ellenőrzése. Félő, hogy a Számvevőszék közpénzzel nem gazdálkodó civilekkel szembeni mozgósítása nem más, mint egy újabb lehetséges eszköz a civilek lejáratására és megbélyegzésére.”
TASZ: Az új civiltörvény Alkotmányellenes
A törvény elfogadása után a TASZ hosszabb állásfoglalást közölt a civiltörvény legújabb verziójáról, amelyben többek között azt írják, „a hatalom azokat a szervezeteket vonja szoros állami ellenőrzés alá, amelyeket a polgárok a hatalomgyakorlás kontrolljára hoztak létre, és gyanúsnak állítja be az egyik legfontosabb állampolgári erényt, a közügyek alakításában való részvételt”.
Hozzáteszik: „meggyőződésünk, hogy az új törvény nem csak alkotmányellenes, hanem ez az alkotmányellenesség a törvény hatályba lépésével egyúttal alapjogok kézzelfogható sérelmével is jár majd. A törvénnyel az állam beavatkozik az egyesülési jog alapján létrejött szervezetek egyesülési autonómiájába, a közügyekért kiálló polgárok magánszférájába, és károsan hat a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésére és így a demokratikus nyilvánosság egészére nézve is.
|
Visszavonták a régi civiltörvényt, és egyben elfogadták az újat
|
„Az Európai Bíróság ítélete világos volt – a magyar kormány civil szervezetekről szóló szabályozása összeférhetetlen az uniós joggal. Ezért határozottan fellépünk annak érdekében, hogy betartsák az ítéletet. A civil szervezetek nélkülözhetetlen részei a demokráciának. Támogatnunk kell őket, nem harcolni ellenük” – mondta Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke az Euractivnak.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/18/parlament-fidesz-civiltorveny-szavazas
|
2021-05-18 11:59:44
| true | null | null |
Telex
|
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
Majdnem szó szerint az egy évvel ezelőtti választ adta a Fővárosi Főügyészség a hvg.hu kérdésre, hogy hol tart a Híd a munka világába program ügyében még 2015-ben indult nyomozás.
A nyomozó hatóság öt személyt hallgatott ki gyanúsítottként
– írta rövid válaszában Bagoly Bettina sajtószóvivő, csaknem szó szerint egyezően azzal, amit 2020 áprilisában az ügy után érdeklődő független Hadházy Ákos kérdésére válaszolt a legfőbb ügyész.
Amit Polt Péter akkor úgy fogalmazott, hogy „a vádemelés kérdésében jelenleg nem lehet megalapozott álláspontot kialakítani”, azt a szóvivő most, egy év elteltével így írta le:
Jelen ügy rendkívül nagy terjedelmű, bonyolult jogi megítélésű, a tényállás tisztázása és a gyanúsítottak védekezésének ellenőrzése számos eljárási cselekmény elvégzését igényli.
A nyomozás során a magyarázat szerint „elsőként a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a bizonyítási eszközöket, majd folytatni kell a nyomozást addig, amíg eldönthető, hogy az ügyben vádemelésnek vagy más intézkedésnek van helye”.
Az öt kihallgatott gyanúsított között egyelőre biztosan nincs ott a program ötletgazdája és levezénylője, Farkas Flórián. A visszaélések idején az Országos Roma Önkormányzatot (ORÖ) vezető fideszes országgyűlési képviselőt ugyanis mentelmi jog védi, kihallgatásához a legfőbb ügyésznek ki kellett volna őt kérnie a parlamenttől – ahogy történt anno a többi, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított szintén fideszes képviselő, Mengyi Roland, Simonka György és Boldog István esetében. A miniszterelnök korábbi romaügyi tanácsadójával kapcsolatban azonban nem kezdeményezett eddig ilyet Polt Péter.
A Farkas Flórián kihallgatását, illetve mentelmi joga esetleges felfüggesztését firtató kérdésünket az ügyészségi szóvivő azzal hárította el, hogy
konkrét személyt érintő, még végre nem hajtott eljárási cselekményt (gyanúsítást) érintő kérdésére sem adatvédelmi okokból, sem eljárási érdekből nem áll módunkban válaszolni.
A büntetőeljárási törvény főszabályként az első gyanúsítotti kihallgatástól számított 2 évet szab a nyomozás határidejeként, amely ez ügyben 2021 decemberéig tarthat – ám ez még mindig nem garancia rá, hogy Farkas Flórián ügye a 2022-es választás előtt újabb korrupciós vádakkal árnyékolja be a Fidesz kampányát. A határidőt ráadásul egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja az ügyészség.
A 2013-ban indult Híd a munka világába elnevezésű program szabálytalanságaira már 2015 elején fény derült, amikor a még LMP-s (ma független) Hadházy Ákos bemutatta, hogy az ORÖ sok más nehezen magyarázható tétel mellett drága autókra, és egy gellérthegyi villára költötte a romák munkaerőpiaci helyzetének javítására kapott (száz)milliókat. A programot felügyelő (akkoriban Balog Zoltán vezette) Emberi Erőforrások Minisztériuma saját belső vizsgálatai nyomán végül 2015 végén lefújta a projektet, és a szociális szövetkezetalapításra kiutalt 1,6 milliárd forintnyi uniós támogatás visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot. Az összegből az ORÖ-nek végül azonban csak 300 millió forintot kellett kifizetnie, az önkormányzatot ugyanis – a nyilvánvalóan a botrány elkerülésére – 1,3 milliárd forinttal kisegítette a kormány.
A költségvetési csalás gyanúját felvető ügyben 2016 elején indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának Központi Nyomozó Főosztálya, majd nem sokkal később az az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF is. A szervezet 2016 júniusában be is idézte az Orbán Viktor támogatását azóta is változatlanul élvező politikust, de Farkas el sem ment el az első érintetti meghallgatására. A másodikra végül Lázár János akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter nyomására igen, de sokáig semmilyen hír nem érkezett, hogy mit tárt fel a csalás elleni hivatal vizsgálata. A projekttel kapcsolatos megállapításait és ajánlásait az OLAF végül két év vizsgálódás után, 2018 októberében küldte meg a Legfőbb Ügyészségnek. A szervezet összefoglalóját 2019-ben a 24.hu hozta nyilvánosságra, idézve a dokumentum általános megállapításait, miszerint
a Híd a munka világába Munkaerő-szervező Országos Foglalkoztatási Szövetkezet 2014. április 24. napján pro forma bejegyzésre került ugyan, de érdemben soha nem működött, a kitűzött célokat még részlegesen sem érte el.
Az ORÖ nem biztosította a szövetkezet működési feltételeit, ezért az nem tudott önfenntartóvá válni.
A taglétszám meg sem közelítette a szükségesnek ítélet szintet, és az előírt irodahálózatot sem építették ki.
A gellérthegyi irodához hasonlóan négy vidéki ingatlant is vettek, amelyekben azonban semmilyen projekttel kapcsolatos munkavégzés nem történt. Gödöllőn például egy bútorüzletet vásároltak 25 milliótért, ami csak további több tízmilliós felújítás után lett volna alkalmas az előírt feladatok ellátására.
A hátrányos helyzetű romákat a programba bevonni hivatott mentorokként többségében az ORÖ képviselőit alkalmazták külön fizetéssel.
A nagy számú toborozott jelentkező csak papíron létezett, foglalkoztatásuk beindítása el sem kezdődött, nem vett részt semmilyen képzésben.
Az OLAF kimutatása szerint az Emmi a szerződésbontás előtt összesen 24 szabálytalansági eljárást indított az ORÖ által lefolytatott beszerzésekkel kapcsolatban, ezekből tizenegyben meg is állapítottak valamilyen a szabálytalanságot. Az elszámolásra benyújtott, összesen 1,6 milliárd forintnyi tételekről pedig azt írta a csalás elleni hivatal, hogy a „teljes összeg esetében fennáll a szabálytalanság gyanúja”.
A programban kötött szerződések nagy részét Farkas Flórián írta alá, aki 2011 és 2014 között volt a programért felelős ORÖ elnöke, 2014-től pedig a romaügyi támogatások miniszterelnöki biztosa.
|
Öt éve tart a nyomozás a Híd a munka világába ügyében, de még mindig nem jutott el Farkas Flóriánig
|
Az 1,6 milliárd forintnyi visszaélés nagy részét akkor követték el, amikor a fideszes országgyűlési képviselő volt a Híd a munka világába programot lebonyolító Országos Roma Önkormányzat elnöke. Az ügyészség az ügy bonyolultságával indokolta, hogy 2016 óta sem sikerült lezárni az ügyet, noha az EU csalás elleni hivatala már három éve részletes jelentést készített a foglalkoztatásra szánt támogatások elsikkasztásáról.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210518_nyomozas_hid_a_munka_vilagaba_farkas_florian
|
2021-05-18 12:02:09
| true | null | null |
HVG
|
800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
A koronavírus-járvány kitörése után az állam szinte rögtön előállt több támogatási programmal, a cél az volt, hogy segítsék a bajba került vállalkozásokat. A bérkompenzáció mellett indított projekteket a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) és a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) is, a két szervezet százmilliárdokat fordított erre a célra.
A programok jórészt mindenkinek szóltak, ennek megfelelően megérkeztek a kasszához a NER-hez köthető cégek is, a pénz egy része hozzájuk került. A lóláb leginkább a Magyar Turisztikai Ügynökségnél lógott ki, amely a válság kezdete után nem sokkal jelentette be, kik és mennyi pénzben részesültek abból a forrásból, amelyet szállodaépítésre, -bővítésre, -felújításra szántak.
A programot még a járvány előtt írták ki, de egyértelmű volt, hogy ebben a helyzetben kiemelt szerepe lesz abban, hogy a padlóra került ágazat vállalkozói hogyan élik túl a 2020-as évet. Bő 83 milliárd forintot osztottak ki, a listát a 24.hu összesítette. Így derült ki, hogy a legnagyobb nyertes Mészáros Lőrinc lett: az Opus Global Nyrt.-n keresztül a felcsúti dollármilliárdos érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítására összesen 17,7 milliárd forintot kapott, akkora támogatás senkinél sem landolt, mint az ország legnagyobb turisztikai vállalkozójánál.
A nyertesek között volt Garancsi István Market-alapító, Csányi Sándor OTP-vezér és Hernádi Zsolt Mol-elnök-vezérigazgató tihanyi projektje, egy Szíjj Lászlóhoz, a Duna Aszfalt vezetőjéhez köthető cég keszthelyi, bükfürdői és soproni beruházásai, de kapott pénzt Tiborcz István üzleti partnere, Paár Attila is.
A lista így alakult:
Mészáros Lőrinc érdekeltségei, 17,7 milliárd forint: Hunguest Hotels 14 vidéki szállodájának felújítása
Garancsi István, Csányi Sándor, Hernádi Zsolt érdekeltsége, a CDHT Hotel Projekt Kft., 8,6 milliárd forint: Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel megépítése
Szíjj László érdekeltsége, az Advenor Hotel Kft., 8 milliárd forint: ötcsillagos keszthelyi hotel fejlesztése (4 milliárd forint), Greenfield Hotel Bükkfürdő felújítása (2 milliárd forint), soproni Hotel Promus Winehouse, Conference & Spa kialakítása (2 milliárd forint)
Paár Attila érdekeltsége, a Pannon Tessera Hospitalis Zrt., 3,987 milliárd forint: keszthelyi Helikon Hotel felújítása
Ezzel pedig el is vitték a források majdnem felét. A turisztikai ügynökség emellett kompenzációt is kínált az elmaradt foglalások után, az egyik legnagyobb nyertes – szintén a 24.hu cikke szerint - itt is Mészáros Lőrinc lett: a Hunguest Hotels kilenc szállodája kapott pénzt, közel 300 millió forintot.
Az MTÜ mellett a Külgazdasági és Külügyminisztérium is indított programot a vírus miatti visszaesés hatásainak ellensúlyozására. A legnépszerűbb az úgynevezett versenyképesség-növelő támogatási program volt – még úgy is, hogy ez az MTÜ-nél forgó összegeknél szerényebb támogatásokat kínált. Első körben például maximum 287 millió forintot lehetett nyerni. A forrásból beruházásokat kellett megvalósítani, a feltételek között szerepelt továbbá, hogy a társaságok megtartsák a bázislétszámot.
Ezen a programon jóval kisebb arányban szerepelt a NER, bár az nem egészen világos, hogy ezeket a cégeket mennyiben érintette a koronavírus-járvány. Mészáros Lőrincnek két társasága nyert, a keményítőgyártó Viresol és a kukoricafeldolgozó Kall Ingredients, Garancsi Istvánnak egy érdekeltsége, a pénzszállító Criterion. Fent van a listán továbbá Matolcsy György fiának cége, a Balaton Bútor, és a nyertesek közé befért még a felcsúti stadion pályáját építő Pharos '95, vagy épp a Valton-Sec biztonsági cég. A másik, nagyvállalatoknak szóló program listáján pedig egyetlen, klasszikus NER-es céget sem találtunk.
Viresol Kft. (Mészáros Lőrinc): 220,1 millió forint
Kall Ingredients Kft. (Mészáros Lőrinc: 67,1 millió forint
Criterion Kft. (Garancsi István): 287,2 millió forint
Balaton Bútor Kft. (Matolcsy Ádám): 287 millió forint
Pharos '95 Kft.: 213,4 millió forint
Valton-Sec: 282,4 millió forint
Az is igaz viszont, hogy a jackpotot nem ezek a programok jelenthették, sokkal inkább a közbeszerzések. Összesen hat építőipari céget néztünk meg (Szíjj László Duna Aszfaltját, a Mészáros család főbb érdekeltségeit, a Mészáros és Mészáros Kft.-t, az R-Kordot és a Fejér B.Á.L.-t, illetve Garancsi István Market Zrt.-jét és Paár Attila WHB nevű vállalatát), amelyek már-már rekordösszegű tenderen futottak be.
Tavaly április óta mintegy 800 milliárd forint értékben hoztak el megrendeléseket egyedül vagy konzorciumban.
Ebben vannak olyan keretszerződések is, amelyeknek a végösszege később dől el, ám ha ezektől megtisztítjuk az adatot, akkor is jelentős összeget kapunk: így több mint 500 milliárd forintról van szó.
A legtöbb pénzt a Duna Aszfalt hozta el egyedül, illetve konzorciumban, a keretmegállapodásokkal együtt mintegy 580 milliárd forintot, anélkül 310 milliárdot. Keretmegállapodás alatt a Magyar Közút Zrt. gigatenderét értjük, az állami cég bizonyos időszakonként ír ki közbeszerzéseket az országos úthálózat felújításaira. Az országot több részre osztják, ezekre területeként 60-80 milliárd forintnyi forrást szánnak. A legutóbbi ilyen tenderen 2020 decemberében hirdettek nyerteseket, a keretösszeg 400 milliárd forint volt.
A Duna Aszfalt négy területen lett nyertes, ami összesen 270 milliárd forint értékű munkát jelent. Ezért viszont még versenyezniük kell a további nyertesekkel, köztük a Strabaggal, a Colassal és még két társasággal, így ebben az esetben egyáltalán nem biztos, hogy az összes pénzt a Duna Aszfalt hozza el.
Egyedüliként futott be ugyanakkor Szíjj László vállalata más, szintén sok tízmilliárd forintos közbeszerzésen – és ezt már biztosra is vehetik, itt már nem kell versenyezniük senkivel. Ilyen a paksi atomerőmű-beruházással összefüggésben épülő Duna-híd. A híd Kalocsa és Paks között épül, amelyhez úthálózatot is kell építkezni. Mindkét munkát a Duna Aszfalt nyerte, ezzel pedig egy 92 milliárdos megbízás lett az övé.
Majdnem ugyanennyi pénzt, 90,5 milliárdot fizet a Duna Aszfaltnak és a vele együtt induló Strabagnak a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az M6 autópálya Bóly–Ivándárda közötti, 20 kilométernyi autópálya megépítéséért. Ez az M6-os horvát határig vezető szakaszát jelenti. Az eredetileg becsült értéknél 12 milliárd forinttal drágább ajánlattal nyert a két cég.
A társaság további, 10 milliárd forint feletti közbeszerzései:
44 milliárd forint: a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában döntően új nyomvonalon létesül négysávos út 36 kilométeren Pápa és Győr között. A Pápa és Tét közötti déli szakaszt a Duna Aszfalt építi, továbbá azt a bekötőutat is, amely a pápai repteret csatolja be a 83-ashoz.
21 milliárd forint: szintén a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában négysávos út épül Borsodban, 20 kilométeren
11,4 milliárd forint: tesztpálya kivitelezési munkái Zalaegerszegen (ezzel kapcsolatban még egy közbeszerzés szerepel a Duna Aszfalt neve mellett, hasonló értékben, az viszont nem egyértelmű, hogy a két közbeszerzés különálló-e, vagy ugyanazt takarja, így azt nem számoltuk).
A Duna Aszfalthoz képest a Mészáros család érdekeltségei már-már szégyenben is maradtak az általuk összesen elnyert 140 milliárd forint értékű közbeszerzéssel. A különbség oka, hogy nekik 2020-2021-ben nem voltak százmilliárd forint körüli projektjeik. De panaszkodni ők sem panaszkodhatnak. Az R-Kord például 47,2 milliárd forintot kapott a Strabag Rail nevű céggel konzorciumban a Püspökladány–Biharkeresztes vasútvonal villamosítására, további 24,2 milliárd forintot pedig a Budapest–Hegyeshalom közötti vasúthálózaton végzett munkáira.
A Mészáros és Mészáros Kft. 9,3 milliárd forintért folytathatja a Fertő tavi átépítéseket, ezekről ebben a cikkben olvashatnak, a Fejér B.Á.L. pedig 17,5 milliárd forintért dolgozhat az Országos Széchényi Könyvtár raktárán. Utóbbit a WHB-val közösen vitték el, amely összesen ezen kívül további 63 milliárd forintot nyert. Legnagyobb munkájuk 54,3 milliárd forint, és a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épülettömbjének felújítását foglalja magában. A WHB ezt konzorciumban nyerte el egy másik céggel.
A Market hozzájuk képest keveset nyert, összesen 15,8 milliárd forintot. Ezt három tenderrel húzta be, ebből a legnagyobb, 14,9 milliárdos volt, és a Citadella felújítása a feladat – egy másik céggel, a ZÁÉV-val közösen.
A közbeszerzések listáját erről a linkről tölthetik le.
|
800 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert a NER a koronavírus-válság alatt
|
Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210514_800_milliard_forintnyi_kozbeszerzest_nyert_a_NER_a_koronavirusvalsag_alatt
|
2021-05-14 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.
|
Nem tetszik az Orbán-kormánynak a szakmai szöszmötölés Paks II. ügyében
|
A nukleáris főhatóság vezetője épp az előtt mondott le, hogy esedékes lenne a hivatal döntése a sokmilliárdos bővítési munkák engedélyezéséről. Fichtinger Gyula utódját kétharmados többséggel, kilenc évre betonozzák be.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202119__paksi_beruhazas__hianyos_tervek__nyomas_alatt__folozesi_ido
|
2021-05-15 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Az elmúlt évtizedben több mint 200 ezerrel csökkent a magyarországi népesség, volt azonban három megye, ahol nőtt a lakosság. Az egyik ilyen a leggazdagabb magyar megye, Győr-Moson-Sopron, ahova a keleti országrészből érkezők mellett egyre több szlovákiai költözik át.
Szintén nőtt a lakossága Pest megyének, ahova jelentős számban érkeznek Budapestről. A legnépszerűbb agglomerációs települések, mint Diósd, Nagykovácsi vagy Telki lélekszáma közel 30 százalékkal nőtt az elmúlt tíz évben. A harmadik megye, ahol az évtized nagy részében nőtt a lakosság, az ország egyik legszegényebb régiója, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.
Ez elsőre azért is hathat meglepőnek, mert elterjedt nézet, hogy a belső migráció iránya keletről nyugatra tart Magyarországon. Ahogy a következő ábra is mutatja, a KSH adatai alapján valóban létezik összefüggés egy megye gazdasági helyzete és lakosságának változása között: minél szegényebb egy megye, annál nagyobb mértékben csökken a lakossága.
Ettől a trendtől leginkább két megye tér el. Egyrészt Pest, ahol az ingázók nagy aránya torzítja a lakosság tényleges gazdasági helyzetét (az alvóvárosok lakói sok esetben a budapesti GDP-t növelik). Másrészt a korábban említett Szabolcs-Szatmár-Bereg, amelynek úgy nőtt a népessége 2011 és 2018 között, hogy a hozzá hasonló gazdasági helyzetben lévő megyék lakossága jellemzően 5-6 százalékkal csökkent.
Szabolcs-Szatmár-Bereg lakosságának alakulását a gazdasági tényezők helyett sokkal inkább ehhez a két dátumhoz kapcsolódó politikai történések befolyásolták: a 2011-től megkönnyített kettős állampolgárság és a 2018-as választás. Ezt a jelenséget járta körbe a Partizán múlt héten megjelent, választási visszaélésekről szóló sorozatának két része, amelyek lényege így foglalható össze:
A kettős állampolgárság megkönnyítésével 2011 óta számos visszaélés történt az Ukrajnával szomszédos magyarországi régióban. Ukrajnában szervezett hálózatok telepedtek rá olyan hamis papírok készítésére, amelyekkel magyar állampolgárságot lehet igényelni. Magyarul nem beszélők, magyar felmenőkkel nem rendelkezők széles rétegei jutottak magyar állampolgársághoz.
Egy hatvanas évekből származó szociális egyezmény alapján, ha valaki országot vált Magyarország és Ukrajna (illetve Oroszország) között, akkor teljes mértékben igénybe veheti a másik ország szociális ellátórendszerét (ha lemond az anyaországi ellátásról). Ha tehát egy Ukrajnában élő magyar állampolgárságot és állandó lakcímet szerez Magyarországon, a magyar állampolgárokhoz hasonlóan részesülhet állami egészségügyi ellátásban és nyugdíjban.
A videók szerint a magyar állampolgárságot szerző ukránok egy része ráállt arra, hogy ezt a lehetőséget kihasználva az ukránnál jóval magasabb magyar nyugdíjhoz jusson hozzá. Az egyik megszólaló szerint Záhonyba 550-600 ukrajnai költözött át papíron, de 80-90 százalékuk csak a nyugdíjért jár át. Gyakori, hogy nem is jönnek át személyesen, hanem összeáll 15-20-30 ember, és megbíz valakit, hogy vegye fel egy automatából mindnyájuk nyugdíját. Egy megszólaló szerint a falujában rendszeresen kiürítik ilyenkor az automatát egy-egy hasonló tömeges pénzfelvétellel.
Emellett vannak, akik a nyugdíjjal is csalnak. A magyar nyugdíj megállapításánál nem a korábbi keresetet veszik figyelembe, hanem egy adott foglalkozás normája alapján számolnak. Emiatt több hálózattól is lehet venni hamis papírokat vezetői pozíciókról: például a gyári munkásoknak gyárigazgatói papírokat állítanak ki, ami értelemszerűen magasabb nyugdíjjal jár.
Mivel az állampolgárság mellett állandó lakcímre is szükség van, számos település lakossága jelentős mértékben nőtt a határ közelében. Tucatszámra voltak bejelentve ukrajnaiak bozóttal benőtt romos vagy akár lebontott házakba, és voltak olyan ingatlanok is, ahová több mint háromszáz embert jelentettek be (olykor kihasználva az ingatlantulajdonosok kiszolgáltatottságát, tájékozatlanságát).
A térségbe bejelentett, de valójában nem ott lakó, sokszor magyarul sem beszélő embereknek a különböző választásokon is jelentős szerepük van. Többen beszéltek arról, hogy cetlikre írják fel nekik, hogy kire szavazzanak, a parlamenti választás idején pedig ki volt adva a határőröknek, hogy mindenkit gyorsan engedjenek át. Emellett Kárpátalján egyházi és politikai szervezeteken keresztül buzdítottak szavazáson való részvételre.
A megkérdezettek közül volt, aki szerint 8-10 ezer fiktív áttelepülés történhetett az elmúlt tíz évben, más 15-20 ezerre becsülte ezt a számot. A Jobbik szabolcsi elnöke szerint a vásárosnaményi választókerület településeinek kétharmada lehetett érintett.
Az ukrán határ mellett elterülő vásárosnaményi választókerületben valóban jelentős a lakosságszám változása. A Belügyminisztérium adatai szerint a terület 89 településének 76 százalékában nőtt a lakosság 2011 és 2018 között. Ez egészen kirívó Kelet-Magyarország egyéb részeihez képet. Például egész Békés megyében nem volt olyan település, ahol bármennyivel nőtt volna a lakosság ezen időszakban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez az egy főre jutó gazdasági teljesítmény alapján legközelebb Baranya és Békés áll. Előbbiben 7,1, utóbbiban 6,6 százalékkal csökkent a lakosság ez idő alatt. Ahogy a cikk elején lévő ábrán látszik, még a Szabolcs-Szatmárnál számottevően gazdagabb megyék lakossága is jellemzően 5 százalékkal csökkent.
Ha Szabolcs-Szatmár lakosságszáma is hasonló trendet követett volna (tehát 5 százalékos csökkenést), népessége nem 6 ezerrel nőtt volna az érintett időszakban, hanem 29 ezerrel csökken. Ha tehát csupán a hasonló helyzetű megyékből indulunk ki, a fiktív ukrán betelepülők létszáma a 30 ezret is meghaladhatta.
Még szembetűnőbbé válik a valószínűtlen népességnövekedés, ha települési szintből indulunk ki. 2011 és 2018 között a két leggyorsabban növekvő település egyaránt az ukrán határ mentén fekszik: a korábban 600 fős Kispalád népessége közel 120 százalékkal nőtt, a hasonló méretű Beregsurányé pedig 97 százalékkal. A 13 legnagyobb mértékben bővülő magyar település közül 10 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei volt. Az ukrán határ melletti régió egyébként az egyik legszegényebb rész az országban.
|
Fiktív beköltözők miatt lőtt ki az egyik legszegényebb magyar régió lakosságszáma
|
A magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítése után az ukrán határ menti falvakban nőtt a leginkább a népesség egész Magyarországon.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210510/fiktiv-bekoltozok-miatt-lott-ki-az-egyik-legszegenyebb-magyar-regio-lakossagszama/
|
2021-05-10 13:34:00
| true | null | null |
G7
|
2021. május 18. – 12:25
Fotó: Huszti István / Telex
1963
Kósa Lajos tanúmeghallgatását kéri a „csengeri örökösnőként” ismertté vált P. Mária az ellene hivatalosan 780 millió forint csalás vádjával tartott mátészalkai per harmadik napján. Az 57 éves, korábban uborkát termesztő nő fenntartja, hogy senkit nem csapott be az ötmilliárd eurós örökség ígéretével: olyan iratok alapján tartja valósnak a németországi és svájci örökséget, amelyekről éveken át senki sem mondta, hogy valótlan. A fideszes politikus hivatalos megállapodásokban vállalta, hogy segítséget nyújt a vagyon megfelelő befektetéséhez, és elfogadta, hogy P. Mária több millió eurós ajándékot adjon át neki, ha a titokzatos vagyon megérkezik.
Elutasította a bíróság, hogy találkozhasson a nyíregyházi büntetés-végrehajtási intézetben lévő P. Máriával az LMP parlamenti képviselője, Csárdi Antal, valamint Juhász Péter. Az Együtt egykori elnöke több anyagot készített a vádemelés ellenére is sok homályos részlettel teli, a Fidesz vezető politikusát, Kósa Lajost is érintő ügyben, ezek tisztázására kérték, hogy beszélhessenek a csengeri örökösnővel. Az indoklás szerint azonban a fogvatartott közepes biztonsági kockázati besorolást kapott, így „a fenti személyekkel való kapcsolattartásnak biztonsági kockázata van” – ezzel kezdődött a csengeri örökösnő perének harmadik tárgyalási napja a mátészalkai városi bíróságon. (A per első és második napjáról itt olvashatja beszámolónkat.)
Korábbi cikkünkben névhasonlóság miatt tévedésből valótlanul állítottuk, hogy P. Mária egy időben Helmeczy László helyett Hauser Tibort bízta meg. A valóság ezzel szemben az, hogy dr. Hauser Tibor ügyvéd soha nem látta el P. Mária védelmét. Hauser Tibor így nem javasolta P. Máriának a vallomása visszavonását, és nem tett ígéretet neki, hogy ekkor eléri, hogy szabadlábon védekezhet a per végig. A valóság ugyanis az, hogy Hauser Tibor P. Máriát nem ismeri és vele megbízási kapcsolatban soha nem állt. A tévedésért minden olvasónk és különösen Hauser Tibor elnézését kérjük.
Az ügyészség szerint P. Mária (korábban Sz. Gáborné, született M. Mária) valótlanul állította, hogy ötmilliárd eurós (!) örökség vár rá. Csalást azzal követett el, hogy a vagyon megszerzéséhez szükséges költségekre hivatkozva kölcsönöket kért ismerőseitől, összesen 780 millió forint értékben. A vád szerint az asszony tudta, hogy az örökség nem létezik.
Egyelőre nem világos, hogy az ügy egyetlen vádlottja, aki saját bevallása szerint 15 éve még uborkát termesztett, néhány éve még sms-t sem tudott írni, hogyan tudott megtéveszteni ügyvédeket, jegyzőket, banki vezetőket, Kósa Lajost, aki hat éven át rendszeresen találkozott vele az örökség ügyében. Nem ismert, hogy honnan érkeztek a jogi nyelven írt francia és német papírok.
P. Mária szerint ha nincs örökség, akkor őt is megtévesztették „nála nagyobb tudású emberek” éveken át. Elismerte, hogy kért vagy olykor kérés nélkül fogadott el pénzbeli segítséget ismerőseitől az örökség megszerzése érdekében, de mindig abban a hiszemben, hogy a hagyatékból azt kamatostul visszafizeti.
A vádlott ezúttal is elmondta, hogy a sértettek nem maguktól jelentkeztek a rendőrségen, volt olyan kölcsönadó is, aki fenntartja, hogy nem tekinti magát sértettnek. Több kölcsönadónak adott is vissza pénzt – részben az örökség címén érkező 2-3 ezer eurós adagokból –, másrészt, vannak olyan, magukat sértettnek nevezők, akiktől P. Mária szerint nem kapott pénzt. „Mi bizonyítja, hogy én kaptam tőlük pénzt?” – kérdezte a vádlott.
Hallgassák meg Kósa Lajost
Fenntartotta kérését P. Mária, hogy ügyében hallgassa ki a bíróság Kósa Lajost. Debrecen egykori polgármestere, a Fidesz egyik alelnöke éveken át volt kapcsolatban az asszonnyal – akinek az ügy kirobbanása óta korábbi férje és egyik fia is öngyilkos lett. Kósa svájci bankban is járt közösen P. Máriával az örökség ügyében. A vádlott szerint Kósa Spéder Zoltánhoz is elvitte, hogy az akkor még az üzletember irányítása alatt lévő FHB Bankban számlát nyissanak.
„Indítványozom, hogy Kósa Lajost hallgassák meg tanúként. Több évtizedes gyakorlattal rendelkező politikus, milyen tények és bizonyítékok győzték meg arról, hogy az én örökségem valós és létezik? Milyen információk alapján kötött közjegyző és ügyvéd előtt velem szerződéseket az örökség kapcsán? Én Kósa Lajost nem csaptam be, nem vagyok csaló” – mondta P. Mária, akit Kósa csalónak nevezett.
P. Mária hiányolta a vádiratból Kósát, aki a nyomozóknak tett tanúvallomásában elismerte, hogy volt Svájcban a csengeri örökösnővel, többször találkozott vele Magyarországon is, és közjegyző előtt hitelesített papírokon tudomásul vette, hogy több millió eurós ajándékot kap szűkebb családi környezete, ha a hagyaték megérkezik.
Igaz, P. Mária elismerte, hogy ezt önként kezdeményezte, és Kósa nem kért tőle pénzt.
Aki engem börtönbe juttatott, ne kapjon ajándékot
P. Mária kötött hasonló ajándékozási szerződést Kósa és egykori felesége, majd Kósa édesanyja javára is, de rajtuk kívül Kósa egyik közelebbi ismerősével, Órendi Mihállyal, a magyar korcsolyaszövetség néhány éve lemondott elnökével. (Ő annak az ügyvédnek a sógora, akihez P. Mária elment a hagyaték ügyében jogi segítséget kérni azután, hogy 2008-ban a csengeri polgármesteri hivatalon keresztül megkapta a hagyatékról szóló levelet Svájcból.)
P. Mária újra elmondta: visszavonja a 2019. január 18. és április 16. között tett vallomásait, amelyekben arról beszélt, hogy Kósa Lajos nem érintett az ügyben. Azokat ugyanis korábbi ügyvédje kérésére tette, aki azt javasolta, vonja vissza a Kósát érintő részeket, és akkor eléri, hogy szabadlábon védekezhessen. „Én erre kaptam ígéretet, hogy 2019. március 7-én kiengednek. De nem engedtek ki, ezért a vallomásomat már írásban is visszamondtam. Szabályosan mondjam azt, hogy becsaptak”
– mondta P. Mária, aki ennek alapján hiányolta, hogy a Kósára vonatkozó részek nincsenek a vádiratban.
Egyúttal bejelentette azt is, hogy visszavonja az ajándékozási köziratokat, így azokat is, amelyek Kósa Lajos környezetének ígérnek több millió eurós ajándékot. P. Mária szerint ez azért fontos, mert ha mégis érkezne vagyon, akkor azok jelenleg érvényesíthetők lennének, de nem akarja, hogy a vagyont gyermekeitől vonják meg, „ha vele bármi történne.”
„Ne tudja senki érvényesíteni több millió eurót”, aki „sértettnek vallotta magát, engem meg börtönbe juttatott” – mondta a nyíregyházi bv. intézetből ügyvédjével, Helmeczy Lászlóval együtt online bejelentkező P. Mária.
Ügyvédje jelezte: továbbra sem világos, hol követte el a csalást védence. Ez a kérdés különösen a Kiskun Tender Kft. ügyében fontos. Ennek a kft.-nek a 68,3 millió forintos kölcsöne indította el az egész eljárást, amely a csengeri örökösnő ügyévé kerekedett ki.
A kft. úgy került a képbe, hogy képviseletében egy férfi – a bíróság őt később hallgatja ki – azzal kereste meg a nőt, hogy Kósa Lajossal való ismeretségét felhasználva segítsen elintézni egy vitát a kft. és a debreceni önkormányzat egyik cége között. P. Mária 18 hónapon át rendszeres utalásokkal kapott 68,3 millió forintot, amelyet elmondása szerint részben közvetítővel, részben közvetlenül Kósának adott át.
Csak az utalások megkezdése után egy évvel kérte a kft., hogy P. Mária erről kölcsönszerződést kössön, amit – korábbi állítása szerint Kósával konzultálva – aláírt. Valamivel később a kft. a pénzt visszafizetését kérte, és mivel ez nem történt meg, indult el az eljárás. Erre hivatkozva adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot is P. Mária ellen, aki ekkor Svájcban tartózkodott.
Mindig a futár hozott pár ezer eurót
P. Mária kezén nemcsak a Kiskun Tender Kft. nevében érkező 68 millió folyt át, de a hagyaték kezelőitől is érkezett pénz, egy futáron keresztül.
P. Mária a futárról elmondta, általában a hét elején sms-ben, telefonon vagy emailben értesítették, hogy hol és mikor kell átvennie a pénzt. Egy részét a hagyaték kezelésének ügyében továbbítania kellett, volt, hogy ezt is futárnak adta át.
„Alkalmanként 3-5 ezer eurót hoztak, talán egy alkalommal hatezer eurót. Minden esetben egyedül vettem át a pénzt, arról elismervényt nem kaptam, csak alá kellett írnom egy kis készüléken” – hangzott el P. Mária vallomásából a bíró felolvasásában. „A helyszínre minden esetben Pólus Péter vitt el, ő a kocsiban maradt. Az átvett valutát szinte mindig Pólus Péter váltotta be, és az átváltott pénzt adta át nekem” – mondta.
A nyomozati anyagból kiderül, hogy a megadott időpontok és helyszínek többségében valóban váltott be valutát a megnevezett férfi, aki a közelmúltban feleségül vette P. Máriát, és mellesleg az asszony kiskorú fiának keresztapja is. (Az egykor jól menő vállalkozóé volt Gödön a Pólus Palace, amely azonban 2012-ben csődbe ment. P. Mária egy alkalommal bejelentkezett a hitelező banknál, hogy tud vevőt szerezni a komplexumra, így a bank várt a végrehajtással. Később kiderült, P. Mária nincs abban a helyzetben, hogy megvegye az ingatlant, és befektetőt sem tud hozzá szállítani.) A házassáról P. Mária elmondta: névleges, a célja az, hogy amíg ő őrizetben van, addig kiskorú fiának tudjon segíteni a keresztapja, Pólus Péter. P. Mária szerint alaptalan az ügyészség gyanúja, hogy mindez csak azért történt, hogy Pólusnak ne kelljen vallomást tennie, elvégre három alkalommal ezt megtette e nyomozás során.
Betűzze le az apja nevét
A perben – ahol tanúmeghallgatásokra a csúszások miatt még nem került sor – először jutottunk el az ügyészség kérdéseihez:
„Mi az ön édesapja neve?” A kérdésre kissé gyakorlatlanul lebetűzte P. Mária a német nevet. (P. Mária elmondása szerint a hagyaték ügyéig mást hitt édesapjának, azt, akitől eredeti vezetéknevét is kapta.)
„Beszél ön idegen nyelvet?” P. Mária oroszul tanult az iskolában, ebből emlékszik egy kevésre, és „németül ragadt rá valami a svájci fogdában”. „Akkor hogy beszélt Olga Shieldsszel, akiről vallomásában azt mondta, hogy telefonon beszéltek?” – kérdezte az ügyész. „Elmondtam és Kósa Lajos vallomásában is benne van, hogy Olga Shields tud magyarul.”
A triviális dolgokon való átzökkenés után kulcskérdés is felmerült, erre a válasz volt kevésbé egyértelmű: P. Mária állítása szerint az Erste bankos számlájára már 2009-ben ötmilliárd forint érkezett. Ebből levett „nem tudom, százegynéhány milliót”, amiből adósságait rendezte, felújította a házát és anyósáét, „próbáltunk élni”. Végül P. Mária szerint az ötmilliárd forint többi részét a Deutsche Bank visszavonta, mondván, idő előtt küldték a hagyatéki előleget.
Ezeknek a pénzmozgásoknak azonban az ügyészség szerint nincsen nyomuk ezen a számlán. Az ügyész elmondása szerint a védelem azt állítja, hogy „az Erste Bank kiadta a számlaforgalmi adatokat, amelyek azt tanúsítják, hogy önnek több milliárd forint érkezett a szánlájára. Mikor csatolják be ezeket a számlaforgalmi adatokat?” Erre P. Mária ügyvédje vette át a szót, közölve, hogy a banktól nincs információjuk, van viszont egy idős oknyomozó, „nagyon segítőkész ember, aki talán korábban ügyész, ügyvéd, vagy nyomozó lehetett”, rendszeresen írt az ügyvédnek, olyan részleteket tudva az ügyről, amelyeket legfeljebb P. Mária ismerhetett. Ennél közelebbi viszont nem derült ki a védelem szerint egy rövid időre átutalt pénzről.
P. Mária szerint fontos iratok eltűntek a nyomozati anyagból, a számlaforgalomról – volt egy beázás is. A vádlott szerint nemcsak ezek az iratok hiányoznak, hanem azok a 2015-ös tanúvallomások is, amelyek abban az ügyben keletkeztek, amely szintén csalás vádjával indult, végül azonban bűncselekmény hiányában lezárult. Ezek az iratok akkor semmisültek meg, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda korábbi, Aradi utcai épülete beázott. P. Mária ügyvédje szerint igazolható, hogy ezek a tanúvallomások egyszer valóban megvoltak, majd eltűntek, ám megsemmisülésük miatt nem derül ki, hogy pontosan mi volt bennük. P. Mária szerint minden eltűnik, ami legalább azt igazolná, hogy ő jóhiszemű volt, és valóban hitt az örökségben.
Az ügyészség arra is kíváncsi volt, hogy ha valóban jött ötmilliárd forint, amit a bank visszahívott, akkor nem kérték-e vissza azt a százmillió forint feletti összeget, amelyet P. Mária elköltött. „Nem” – mondta P. Mária, aki szerint ezt a hagyatékának ügyében megbízott ügyvéddel a bank is közölte.
Marad előzetes letartóztatásban P. Mária
Elutasította a bíróság a védelem indítványát arra, hogy a vádlott szabadlábon védekezhessen. Az indoklás szerint a bűnismétlés lehetősége és a szökés is veszélye is fennáll.
Az ügyvéd szerint meglepő, hogy három évvel a nyomozás megkezdése után is tart az ügyészség a vádlottól, „hiszen minden jól fel van derítve, nem?”. Majd ezután az ügyvéd – aki egykor a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke volt, de 2001-ben elhagyta a pártot, 2018-ban pedig a DK jelöltjeként indult – nevek nélkül is érthető, de egy büntetőügyben talán kevéssé megszokott politikai utalásokat tett az indítvány védelmében:
Partnereinktől
|
Visszavonta a Kósa Lajosnak ígért eurómilliókról szóló közokiratot a csengeri örökösnő
|
Kósa Lajos tanúmeghallgatását kéri a „csengeri örökösnőként” ismertté vált P. Mária az ellene hivatalosan 780 millió forint csalás vádjával tartott mátészalkai per harmadik napján. Az 57 éves, korábban uborkát termesztő nő fenntartja, hogy senkit nem csapott be az ötmilliárd eurós örökség ígéretével: olyan iratok alapján tartja valósnak a németországi és svájci örökséget, amelyekről éveken át senki sem mondta, hogy valótlan. A fideszes politikus hivatalos megállapodásokban vállalta, hogy segítséget nyújt a vagyon megfelelő befektetéséhez, és elfogadta, hogy P. Mária több millió eurós ajándékot adjon át neki, ha a titokzatos vagyon megérkezik.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/18/csengeri-orokosno-per-harmadik-nap-birosag
|
2021-05-18 13:37:30
| true | null | null |
Telex
|
A hivatalos adatok szerint Bulgáriában 17 ezer ember veszítette életét eddig a koronavírus-járványban, ami népességarányosan a hatodik legtöbb a világon. Ténylegesen azonban ennél is sokkal többen halhattak meg a koronavírus miatt az országban. Egy napokban megjelent tudományos publikáció szerint globálisan a harmadik legtöbb áldozatot szedte a járvány Bulgáriában, de még az sem kizárt, hogy végül az első helyen végeznek ezen a szomorú listán. Különösen, hogy az oltásokkal sem állnak jól: mostanáig nagyjából minden nyolcadik felnőtt jutott csak vakcinához, ez pedig az egész Európai Unióban a legalacsonyabb átoltottság.
A bolgár kormány láthatóan tehát nincs a helyzet magaslatán járványkezelésben, ez azonban mintha senkit nem érdekelne. Az országban áprilisban parlamenti választásokat tartottak, és bár a másfél éves megszakítással 2009 óta hatalmon lévő kormánypárt sok szavazót veszített, így is első helyen végzett. Ráadásul a kabinet, illetve az Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló Bojko Boriszov kormányfő népszerűségvesztését sem a koronavírus-helyzet okozta, a járvány ugyanis nem igazán volt téma a választások előtt. Az elmúlt években felnövő új ellenzéki pártok szinte kizárólag a maffiaszerűen felépülő politikai elit korrupciójára építették kampányukat.
Rengeteg áldozat
Bár a helyi operatív törzs és a kormányzat által közölt adatok ezt elrejtik, de Bulgáriában tényleg hatalmas pusztítást végzett a járvány. Az ottani második hullám szinte pontosan egybeesett a magyarországival, és a hivatalos adatok szerint népességarányosan nagyjából ugyanannyi áldozatot is követelt. A többlethalálozási számok azonban már teljesen másról tanúskodnak.
Bulgáriában tavaly novemberben volt olyan hét, amikor közel két és félszer annyian veszítették életüket, mint ami az évnek abban a szakaszában megszokott.
Ilyen valószínűleg világszinten is csak Spanyolországban fordult elő még 2020 tavaszán. Magyarországon a lényegében azonos hivatalos adatok ellenére például ugyanebben az időszakban 60 százalékkal ugrott meg a halálozás.
Azóta ott is volt egy harmadik hullám – az is nagyjából akkor, amikor Magyarországon –, és bár hivatalosan Bulgáriában tavasszal kevesebben veszítették életüket, mint itthon, valószínűleg ez sem igaz. A Washingtoni Egyetem egy napokban publikált tanulmányban úgy becsülte, hogy Bulgáriánál világszerte csak Azerbajdzsánban és Bosznia-Hercegovinában volt több áldozata a járványnak, de azokban az országokban még nagyobb a bizonytalanság az adatközlés körül.
Az itthoninál is több a szívbeteg
A katasztrofális járványhelyzetben egész biztosan komoly szerepe volt a bolgárok általános egészségügyi helyzetének. Korábban írtunk róla, hogy a magyar megyékben is elég jelentős eltérés van a Covid túlélési esélyeiben, és ez az esély erősen együtt mozog néhány betegség elterjedtségével. Ahol több a keringési, immunrendszeri és légzőszervi megbetegedés, ott a második hullám adatai alapján kedvezőtlenebbek a kilátásai annak, aki megfertőződik. Ez részben magyarázhatja a kedvezőtlen hazai adatokat is.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgyáltalán nem mindegy, melyik megyében kapod el a koronavírustMegyénként is jelentős eltérések lehetnek abban, hogy mekkorák a koronavírus-fertőzés túlélésének esélyei. Sok múlik azon, hogy bizonyos betegségek mennyire elterjedtek.
Akkor azt írtuk, hogy az elmúlt években nálunk az összes halálozás több mint 60 százaléka volt köthető olyan betegségekhez, amelyek a megyei adatok alapján növelhetik a végzetes kimenetelű koronavírus-fertőzés esélyét. Bulgáriában pedig ez az arány – elsősorban a rengeteg szív- és érrendszeri megbetegedés okozta halálozás miatt – még magasabb, több mint 70 százalék, amely messze a legtöbb az egész EU-ban.
De a bolgárok tényleg minden egészségügyi és élettartamra vonatkozó mutatóban rendkívül rosszul állnak. Az egész EU-ban náluk a legmagasabb a halálozási ráta, illetve a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, és csak két balti államban élik meg kisebb eséllyel az emberek a 65 éves kort, mint náluk. Ráadásul ez utóbbi ellenére rendkívül elöregedett a társadalom, kifejezetten magas a medián életkor, a lakosság fele 41 évnél idősebb, 35 százalékuk pedig már 55 éves is elmúlt (pdf).
Se teszt, se lezárások
Egy ilyen alaphelyzetben sikerült a helyi kormányzatnak tényleg eléggé félrekezelnie a járványt. Sokat elárul, hogy uniós szinten Bulgáriában végezték népességarányosan a legkevesebb tesztet, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a szűrést a járvány felfutása idején sem sikerült rendesen felpörgetni.
Az őszi időszakban kiugrónak számított, és nagyon nagy fertőzöttségi szintre utalt, hogy több régiós országban, például itthon, illetve a cseheknél is egy-másfél hétre 30 százalék fölé emelkedett a pozitív tesztek aránya. Ez az a mutató, amelynek az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt kellene lennie a járvány kézben tartásához, így ugyanis megfelelő kontaktuskutatással és elkülönítéssel hatékonyan lehet harcolni a járvány ellen.
A bolgároknál akkor másfél hónapig lett nagyjából minden harmadik teszt pozitív, a csúcson pedig egy ideig 40 százalék felett is volt a pozitivitási ráta. Ennél csak Lengyelország produkált rosszabb számokat, ami arra utal, hogy Bulgáriában nagyon sok eset maradhatott rejtve, és a járvány kiterjedtebb volt, mint a régió nagy részében.
Ennek ellenére a kormányzat a lezárásokkal is elég óvatosan bánt. Bulgáriában az országok korlátozó intézkedéseinek szigorúságát mérő, az Oxfordi Egyetem által összeállított 0 és 100 közötti index legmagasabb értéke október eleje óta 61 volt, miközben a többi régiós országban 80 körül alakult ugyanez. Ha csökkentett kapacitással, de november végéig – tehát a tomboló járványban is – nyitva voltak a mozik, színházak, múzeumok, és tulajdonképpen korlátozás nélkül lehetett vendéglátóhelyekre is járni*A nyitva tartást korlátozták némileg.. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, akkor náluk is bezártak ezek az intézmények, de már január elején újranyithattak, sőt a szállodák vendéglői már karácsonykor is 50 százalékos kapacitáson működhettek. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
Ennek az eredménye pedig valami egészen döbbenetesen magas halálozás lett az országban. November-decemberben volt egy hathetes időszak, amikor több mint kétszer annyian veszítették életüket Bulgáriában, mint amennyien az évnek abban a szakaszában szokták. Ennyire magas többlethalálozás – és főleg ilyen hosszan – egyetlen uniós országban sem volt a járvány kitörése óta. (Az országok adatai között a legördülő menüben lehet váltani.)
A döntéshozók ráadásul a jelek szerint az őszi járványhullámból sem tanultak. Bár a tesztelést tavasszal – amikor ismét rohamosan kezdett terjedni a koronavírus – már jobban sikerült felpörgetni, de a védekező intézkedésekkel ekkor sem léptek időben. Sőt, március végén, a pandémia csúcsán konkrétan lazításokat jelentett be az egészségügyi miniszter.
Nincs még egy ilyen ország
A történethez hozzátartozik, hogy mindez alig egy héttel a választások előtt történt, tehát sokkal inkább a választói elvárásoknak szólt, mintsem a járványhelyzetnek. Bulgáriában ugyanis április negyedikén parlamenti választásokat tartottak, az egyre kevésbé népszerű kormánypárt szempontjából pedig logikus lépésnek tűnt a lazítások bejelentése, mivel
a katasztrofális járványkezelés és a rengeteg áldozat ellenére egyáltalán nem ez volt a kampányidőszak fő témája.
A választások előtti hónapok ugyanis egyértelműen a kormány, vagyis sokkal inkább a teljes politikai elit korrupciójáról szóltak, és a kampányt főleg a parlamenten kívüli új pártok tematizálták. A közhangulatról sokat elárul, hogy a felemelkedő politikai erők közül a legvisszafogottabb az Igen, Bulgária! volt a névválasztásnál, de a legerősebb új párt, a Van Ilyen Nép eredetileg Nincs még egy ilyen ország néven futott volna, csak utóbbit nem jegyezték be. A Takarodj Maffiát pedig valószínűleg egyáltalán nem kell magyarázni.
Az új pártok azonban nem csak a kormány ellen kampányoltak a korrupció felszámolásával. Bár Bojko Boriszov miniszterelnöknek és környezetének is voltak botrányai,
a bolgároknak a tényleg maffiaszerűen felépülő oligarchák és korrupt kormánypárti, illetve ellenzéki vagy álellenzéki politikusok alkotta teljes elitből van elege.
A mostanáig második legnagyobb parlamenti pártnak számító szocialisták körül ugyanúgy voltak korrupciós balhék, mint a papíron a kisebbségeket – elsősorban a törököket – képviselő, de Boriszov kormányát kívülről támogató DPS nevű képződmények. Sőt, tavaly épp utóbbi vezetője miatt robbant ki korrupcióellenes tüntetéshullám az országban (az Index akkor részletesen bemutatta az ország nehezen átlátható hatalmi viszonyait).
Egy rockzenész dönthet kormányt
Mindezek fényében a választások egyetlen igazán nagy meglepetése az lehetett, hogy a DPS nem bukott a korábbiakhoz képest. Boriszov pártja mandátumai ötödét vesztette el, a szocialisták pedig alig több mint feleannyi helyet szereztek csak a parlamentben, mint négy éve. Bekerült viszont a parlamentbe az Igen, Bulgária, illetve a Takarodj Maffia is. Az egykori rockzenész, az elmúlt években Bulgária legnézettebb talkshow-ját vezető Sztaniszlav „Szlávi” Trifonov által irányított Van Ilyen Nép pedig második számú erővé lépett elő a választásokat még így is megnyerő Boriszovék után.
A rockzenész*Lent egy koncertfelvétele, ami alapján azért ez a jelző némileg leegyszerűsíti a zenei besorolást. pártjának szereplése pedig elég jól megmutatja, hogy mennyire nem a koronavírusról és a járványkezelésről szóltak a választások. A Van Ilyen Nép felől ugyanis egyes beszámolók szerint egy időben még Covid-szkeptikus hangokat is lehetett hallani.
A járvány így nagyjából annyiban befolyásolta a választásokat, hogy lényegében egyáltalán nem volt személyes kampányolás (ami sokat dobhatott a pártját és politikai üzeneteit saját talkshow-jában is promótáló Trifonov sikerén), és mindenki arra számított, hogy alacsony lesz a részvétel. Végül azonban még utóbbi hatás sem volt annyira erős, mint előzetesen várták. Bár kevesebben mentek el szavazni, mint négy éve, de nem látványosan, és a szocialisták gyenge szereplésében ugyan része lehetett az idősebbek távolmaradásának, ám ez is inkább csak egy sejtés, rajtuk valószínűleg érdemben semmi nem segített volna.
Mindenesetre a politikai közhangulat és az áprilisi választási eredmények elég hamar patthelyzethez vezettek.
Végül senki nem tudott kormányt alakítani, így júliusban újabb választások lesznek.
A járvány azonban azóta sem lett politikai téma, pedig most is lenne miről beszélni. Az egy dolog, hogy Boriszov nem sokkal a választások után feloszlatta a helyi operatív törzset, ám ennél is nagyobb probléma, hogy az országban egyáltalán nem halad az oltási program.
Sehogy nem halad az oltás
Az országban múlt hét végéig a felnőtt lakosság nagyjából 11 százaléka kapta meg az oltást, azaz a teljes népességben a 10 százalékot sem éri el az átoltottság, ami messze a legalacsonyabb az egész európai unióban. Ráadásul egyelőre az időseknek is csak nagyon kis hányada védett, sőt Bulgária az egyetlen ország az Európai Unióban, ahol
a 80 feletti korosztály átoltottsága még az átlagnál is alacsonyabb.
Persze a kormány eleinte próbálta másra kenni, hogy az oltási program nemzetközi összevetésben is nagyon lassan halad. Bár Boriszov Orbán Viktorhoz hasonlóan papíron jobbközép kormányt vezet, sőt neki kommunista múltja is volt, ennek ellenére sokkal inkább Európa-párti politikát folytat, mint a Fidesz. Így a bolgár kormány esetében nem lehetett az egészet „Brüsszel” nyakába varrni, inkább a szállításokkal elmaradó Astrazenecát próbálták megtenni meg bűnbaknak.
A gond csak az, hogy Bulgáriában még azokat az oltásokat sem sikerült beadni, amelyek már megérkeztek az országba. Az uniós adatbázis szerint az összes már leszállított vakcina alig több mint 40 százalékát használták fel, ami messze a legalacsonyabb Európában. A második helyen ezen a listán a lettek állnak, de már náluk is a kiosztott mennyiség 71 százaléka elfogyott. Ráadásul pont az Astrazeneca oltásokat használják fel a leglassabban: azoknak még csak a 38 százalékát sikerült beadni Bulgáriában.
Éppen ezért valószínűleg az sem használna, amivel – talán egyetlen járvánnyal kapcsolatos kampánytémaként – a szocialisták jöttek elő, jelesül, hogy Magyarországhoz hasonlóan Bulgária is szerezzen be orosz vakcinát is. A nyíltan oroszbarát szocialisták (akiknek a vezetője részben azon veszett össze a párt másik erős emberével, hogy isteníti Orbán Viktort is) valószínűleg inkább politikai okokból tolják a témát. Ennek megfelelően jó eséllyel nem is lesz belőle semmi, főleg, hogy a parlament is leszavazta, mondván, Bulgáriában nem lehet olyan oltást engedélyezni, amit az Európai Gyógyszerügynökség nem hagy jóvá.
Ezek alapján az Európai Unióban egyértelműen Bulgáriát fenyegeti legjobban egy súlyosabb negyedik hullám, és egyelőre sok jel nem utal arra, hogy a politikai vezetés aktívan tenni próbálna ez ellen. Miközben a régiós országok többsége sokkal magasabb átoltottság és kedvezőbb járványhelyzet mellett is csak óvatosan lazít, náluk május elején – 50 százalékos kapacitással – a zárt szórakozóhelyek is megnyitottak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltakAz euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.
|
Senkit nem érdekel a járvány a közeli országban, ahol a legtöbben halhattak meg Covidban
| null | 1 |
https://g7.hu/vilag/20210514/senkit-nem-erdekel-a-jarvany-a-kozeli-orszagban-ahol-a-legtobben-halhattak-meg-covidban/
|
2021-05-14 13:42:00
| true | null | null |
G7
|
|
A Budapesti Értéktőzsde sok különleges képződménye között talán az egyik legfurcsább a debreceni Kartonpack Nyrt. A dobozgyártó cég működik, vannak munkavállalói, állítólag indul tendereken, amelyeken nyereget is, vannak viszonylag új gépei, de a működéséről egyáltalán nem tájékoztatja a befektetőket. Sem a 2019-es, sem a 2020-as üzleti évéről nincsen elfogadott beszámolója, a részvények kereskedése tavaly május 11. óta szünetel.
Mivel nem adtak le éves jelentést sem, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) május 18-án ezt a céget, illetve az OTT-One Nyrt.-t is egy-egymillió forintra büntette.
Állami többség
Pedig a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV), vagyis maga a magyar állam a vezető tulajdonosa. A BÉT honlapja szerint 61,8 százalékban az MNV a tulajdonos, de az állam nem tett vételi ajánlatot akkor, amikor átlépte a 33 százalékos tulajdoni hányadot. Erről itt írtunk részletesen.
Az állam mellett 29,6 százalékban Fintha-Nagy Ádám ügyvéd a részvényes, igaz, róla a minket tájékoztató érintettek úgy tudják, hogy a tulajdonszerzése miatt elítélték egy büntetőperben.
Hogy ez így van-e, azt szintén nem tudhatja a tőzsdei közvélemény biztosan, legalábbis mi nem találtunk olyan közleményt, amelyben a cég közölt volna valamit a bennfentes kereskedelemmel kapcsolatos eljárás lezárásáról.
Az ügyvéd maga szintén nem kommentálta nekünk a kérdést, elértük ugyan, de ő kategorikusan elzárkózott attól, hogy bármelyik kérdésünkre mondjon valamit.
Végül vannak német és magyar kisrészvényesek, akik teljesen tanácstalanul néznek, hogy akkor most mi is van a részvényükkel, hogy szűnt meg a papír kereskedése, ára, hová illant a befektetők tájékoztatása.
Nagyon kevés az érdemi információ
Megpróbáltuk elérni a cég befekteti kapcsolattartóját, de Regász Alajos válaszait is nagyjából úgy lehet összefoglalni, hogy amit a befektetők egyidejű tájékoztatásának jegyében a cég megtehetett, azt megfelelő hivatkozásokkal kitette a BÉT honlapjára közlemények formájában. Regász Alajos annyit azért mondott, hogy
a cég dolgozik azon, hogy a társaság elmaradt beszámolói előálljanak.
A Budapesti Értéktőzsde válaszaiban elmondta, hogy a részvények kereskedését 2020. május 11. napján a kereskedési idő kezdetétől a határozatban foglalt felszólításnak megfelelő, a 2019. pénzügyi évről készített éves jelentés közzétételéig, továbbá az ezen időpontig esetlegesen keletkező valamennyi rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettség maradéktalan teljesítéséig felfüggeszti. Mindezek alapján a felügyelet dönthet a kereskedés ismételt visszaállításáról.
Háttérbeszélgetések
Ezek után megpróbáltunk háttérbeszélgetéseket is kezdeményezni, illetve az említett tőzsdei közleményekből kiindulni.
A cég életére rálátó forrásunk szerint a két mérleget vélhetően egyben fogják megpróbálni elfogadni, az auditfolyamat a vége felé közeledik, szerencsére a társaságnál nagy vevőelpártolás nincs. A cég megpróbál már professzionálisabban dolgozni, úgy ajánlatokat tenni, hogy a cégvezetés ne csak az iparági tapasztalataira hagyatkozva tippeljen a jó ajánlati árról, hanem azt érdemi analitika, megfelelő kalkuláció előzze meg. Vagyis a jövőben már nem lesz elég a kristálygömb, hanem szofisztikált elemzés előzi meg az ajánlatokat.
Igaz, egy másik forrásunk ehhez hozzátette, hogy ez jól hangzik, de erre leginkább azért van szükség, mert amikor tavaly a koronavírus rendkívüli szabályaira hivatkozva a céget bekebelezte az állam, a cégvezetésből elküldték a hozzáértő szakembereket, és „jöttek a vadászok”.
Vadászatis arcok
De kik azok a „vadászok”? Ezt inkább képletesen kell érteni. Arról a 24.hu írt nemrégiben, hogy a Kartonpack vezetését ellepték a Vadászati Világkiállítás szervezői. A hamarosan megrendezendő nagy esemény jelentős és vitatott kiadásait kezelő Egy a Természettel Nonprofit Kft. felügyelőbizottsági elnöke, Mancsiczky László debreceni ügyvéd lett a Kartonpack egyik igazgatósági tagja.
Az Opten szerint a korábban az MFB Zrt.-nél, illetve az MFB Invest Zrt.-nél aktív Regász is vezető a kiállításos cégben,
Végül a Kartonpack elnök-vezérigazgatója, a szintén ex-MFB-s Uszkay-Boiskó Sándor is benne volt az Egy a Természettel Nonprofit cég vezetésében, de az ő képviseleti joga tavaly év végéhez közeledve már kifutott.
Mi történhet itt?
Beszámolók egyelőre azért nincsenek, mert a cég könyvvizsgálója, a BDO nem fogadta el a 2019-es mérleget, és így már dupla csúszásban van a társaság, mert se a tavalyelőtti, se a tavalyi évét nem tudta lezárni.
A könyvvizsgálója korábban a 2019. évre vonatkozóan véleménynyilvánítás visszautasítását mondta ki,
„vizsgálataink során nem tudtunk kellő bizonyosságot szerezni arra vonatkozóan, hogy a konszolidációba bevont leányvállalatok pénzügyi adatai megbízhatóak és teljeskörűek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban.”
A mostani közgyűlési szezonban úgy tűnt, hogy a cég újra nekifut legalább a 2019-es mérleg elfogadásának, de legutóbb már arról adott ki tájékoztatást a Kartonpack, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva, nem tartja meg az április 30-i közgyűlését.
Három találgatás
Viszont amíg a cég nem tart közgyűlést, illetve nem számol be arról, hogy miképpen áll, mennyire van termelése, forgalma, nyeresége, addig csak találgatások vannak arról, hogy mi történhetett:
az egyik szerint az MNV rájött, hogy mivel nem tett vételi ajánlatot a kisebbségi részvényeseknek, ő nem szavazhatna jogszerűen, ezért inkább lefújta a plénumot.
a másik híresztelés szerint a Kartonpack új vezetése visszalépett egy 600 millió forintos választottbírósági követeléstől (ez az EcoSolifer Modulgyártó, új nevén az EcoSolifer Heterojunction 40 százalékára vonatkozott volna, és senki nem tudja, hogy ezt miképpen lehetne lekönyvelni),
de olyan pletykát is hallottunk, hogy a 2018-as üzleti évig rendre nyereséges cégnél talán mégsincs minden rendben a folyó működéssel, és 2019-re, vagy 2020-ra már súlyos veszteségeket szenvedett el a cég.
Nincs ajánlat
Mindenesetre a kisrészvényesek az új állami tulajdonostól sem tájékoztatást, sem vételi ajánlatot nem kapnak egyelőre.
Pedig amikor egy tőzsdei cégben valaki 33 százalékos részesedést szerez, akkor a többi befektetőnek, legkésőbb 15 napon belül fel kell ajánlania, hogy megveszi az ő papírjaikat is.
A Magyar Állam nem tett vételi ajánlatot a többi részvényesnek. Az MNV Zrt. szerint az éves beszámolók helytállósága nem áll fenn, jelenleg a nyilvános vételi ajánlathoz szükséges transzparens ár nem meghatározható, a Tpt. 72. § szerinti valós átlagár számítás nem elvégezhető, így az MNV Zrt. a Magyar Állam képviseletében nincs olyan helyzetben, hogy nyilvános vételi ajánlatot tegyen.
Teljes tanácstalanság
A magyar tőkepiaci közösség pedig csak néz, hogy mégis miképpen történhet meg az, hogy az állam birtokolta tőzsdei cégnél se mérleg, se riportok, se kereskedés.
A Magyar Nemzeti Bank előbb 2021 márciusában felszólította a céget, hogy 8 napon belül intézkedjen.
Arról nincs nyilvános bejelentés, hogy megtörtént-e az intézkedés. kerestük a meghatározó intézményeket (BÉT, MNB) is az ügyben. A tőzsde válaszolt, az MNB külön nem, de az említett büntetés már a kérdéseink elküldése után jelent meg, annyi azért kiderült belőle, hogy a felügyelet is foglalkozik az üggyel.
Azt is igyekeztünk megtudni, hogy vajon, ha a mulasztást nem a magyar állam, hanem egy magánbefektető követte volna el, akkor is ilyen magas lenne mindenhol a türelmi küszöb? Szerintünk nem valószínű. A tőzsde annyit deklarált, hogy
|
Folyamatosan hágja át a tőzsdei szabályokat az állami többségű Kartonpack
|
A magyar állam a veszélyhelyzetre hivatkozva a többségi tulajdonába vont egy tőzsdei céget, a debreceni Kartonpack Nyrt.-t. A vadászati világkiállítás szervezői által vezetett cég nem tart közgyűlést, nem ad ki időszaki riportokat, az elmúlt két évről nincsen elfogadott beszámolója. Az MNB figyelmeztet, illetve büntet. Mi történik?
| null | 1 |
https://telex.hu/gazdasag/2021/05/18/folyamatosan-hagja-at-a-tozsdei-szabalyokat-az-allami-tobbsegu-kartonpack
|
2021-05-18 13:41:00
| true | null | null |
Telex
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.