text
string | title
string | description
string | keywords
list | label
int64 | url
string | date
string | is_hand_annoted
bool | score
float64 | title_score
float64 | newspaper
string |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Árverésen értékesítettek egy olyan, gróf Széchenyi Istvánhoz és a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt. Bár az eljárás kiértékelése még nem zárult le, az 50 millió forintra értékelt gyűjtemény jó eséllyel gazdát cserél, érkezett ugyanis egy 25 milliós ajánlat, márpedig épp ennyi volt a minimálár.
A Széchenyi Bank az egykor az Államadósság Kezelő Központot is vezető, de jelenleg épp a bank körüli botrányok miatt bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsított Töröcskei István pénzintézete volt. Töröcskei sokáig jó kapcsolatot ápolt a Fidesz felső köreivel, Simicska Lajos embereként emlegették, a Hír TV-ben például évekig társtulajdonosok voltak az egykori Fidesz-pénztárnokkal.
Az üzletember egy cégén keresztül 2010-ben vásárolt egy pénzintézetet, amelyet aztán már alatta neveztek át Széchenyi Bankra. Ahogy arról a 24.hu a bank történetét összefoglaló cikkében beszámolt: bár a hitelintézetnél már a kezdetektől súlyos szabálytalanságok voltak, a hatóságok és a kormányzat eleinte nemcsak szemet hunyt ezek felett, de 2013 közepén 3 milliárd forintért az állam még kisebbségi tulajdonosként is beszállt a bankba.
Egy évvel később aztán valami megváltozott: a pénzügyi felügyeletet végző jegybank vizsgálódni kezdett a pénzintézetnél, és 2014 végére számos szabálytalanságot tárt fel. Némileg leegyszerűsítve arra jutottak, hogy Töröcskeiék olyan cégeknek hagytak jóvá banki hiteleket, amelyekhez üzleti érdekük fűződött, ezt pedig tiltja a törvény. Az ügyben azóta már vádemelés is történt: az ügyészség szerint a bank ugyanis olyan cégeket hitelezett, amelyek nem juthattak volna kölcsönhöz, és amelyek ennek megfelelően nem is fizették vissza a pénzt, hanem szépen továbbutalták más cégeknek. A bűnszervezet a gyanú szerint több mint hatmilliárd forintos kárt okozott, Töröcskeire az ügyész két és fél év letöltendő börtönt kért.
Időközben a bank felszámolás alá került, a meglévő vagyont pedig a felszámoló elkezdte értékesíteni. Több gépkocsit és hitelezett cégekkel szembeni százmilliós követelést is eladtak már, akad azonban olyan követeléscsomag is, amin nem sikerült túladni.
Ahogy eddig a ki tudja honnan a bank tulajdonába került Széchenyi-hagyatékon sem. Az 56 különböző tárgyból álló csomagot már kétszer megpróbálták eladni, de sem 50, sem 40 milliós minimálár mellett nem kellett senkinek. Harmadik nekifutásra április végén 25 millióért hirdették, ennyiért pedig már érkezett is egy ajánlat.
Ha ezt elfogadják, akkor a vevő mások mellett megszerez több kéziratot, közöttük számos Széchenyi István által írt levelet, a Szózat kottájának első kiadását 1858-ból, egy Himnusz kottát 1857-ből, több korabeli könyvet, köztük a Széchenyi István által írt Hitel második kiadását, egy a grófot ábrázoló ismeretlen szerző által készített akvarellt és egy a Lánchidat ábrázoló fotót is az 1870 es évekből.
|
Féláron vették meg Széchenyi István hagyatékát a gyanú szerint bűnszervezetben bedöntött banktól
|
Árverésen értékesítettek egy olyan, a Széchenyi családhoz kötődő védett gyűjteményt, amely eddig a felszámolás alatt álló Széchenyi Bank Zrt. tulajdonában volt.
| null | 1 |
https://g7.hu/penz/20210512/felaron-vettek-meg-szechenyi-istvan-hagyatekat-a-gyanu-szerint-bunszervezetben-bedontott-banktol/
|
2021-05-12 13:44:00
| true | null | null |
G7
|
Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
Az állami ügynökség mintegy 1100 szervezet – költségvetési szervek, intézmények, állami cégek – informatikai beszerzését menedzseli, hivatalosan azért, hogy a „átláthatóbbá és rendszerezhetőbbé tegye az állami informatikai kiadásokat”. A közbeszerzési tanácsadónak
több száz milliárdos beszerzéshez lesz köze, a dokumentációban legalábbis 3500 (köz)beszerzési eljárás lefolytatásáról, benne húsz keretmegállapodásról van szó – az utóbbiak becsült értéke egyenként meghaladhatja az 50 milliárd forintot.
Ezek szerint az Aponius megbízása 36 hónapja alatt jó sok és nagy méretű közbeszerzéshez ad majd szaktanácsot. A szerződésből az derül ki, hogy a cég 25 ezer forintos óradíjért vállalta a munkát, a keretszerződés teljes összege viszont nem szerepel a dokumentumban. A méretre csak abból lehet következtetni, hogy az egyedi projektek esetében 30 százalékos, a keretmegállapodás meghiúsulása esetére 150 millió forint kötbért kötöttek ki. Megkérdeztük a DKÜ vezérgazgatóját, Koszorus Lászlót, mennyit szántak a tanácsadásra, cikkünk megjelenéséig azonban nem válaszolt.
Akármennyi pénzről lesz szó, az biztos, hogy nem egyedül viszi el az Aponius, alvállalkozóként bevonja a Csendes Consulting Zrt.-t, Gacsályi Bélát, a Mátyus Ügyvédi Irodát és az ODC Open Doors Consulting Kft.-t.
Az ügynökség pályázatára egyébként négyen aspiráltak, de az eredményhirdetés szerint minden vetélytárs elhullott, mert érvénytelen ajánlatot tett. A Procura Consulting Kft. és a Kelemen Zoltán ügyvéd nem nyújtotta be a kért hiánypótlást, a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarához sorolt Ész-Ker Zrt. pedig tanácsadói pályázatok esetében ritka ok miatt zuhant ki: aránytalanul alacsonynak ítélték a vállalási árát.
Azért nem csúszott le az Ész-Ker sem a tanácsadói bizniszről teljesen. Labdába rúgott a pályázat második részében, amely közbeszerzési minőségbiztosítási és ellenőrzési feladatokra szól. Itt a nyertes nettó 14900 forintos óradíjjal a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda lett, és alvállalkozóként bevitte a projektbe az Ész-Ker Zrt., a Dr. Takács Éva Ügyvédi Iroda és a Dr. Pete Judit Ügyvédi Iroda mellett.
Úgy tűnik tehát, nem ártott meg az udvari tanácsadóknak, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter másfél éve kipenderítette őket az uniós támogatású közbeszerzések tanácsadói pozíciójából. A 4,8 milliárd forintos gigamunkára szerződtetett konzorcium tagjai a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, az Ész-Ker Zrt. és Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK volt. Bajkai Fidesz-alapító, az egyik legjobban kereső honatya, az irodában 20,5 százalékos tulajdonos, de évek óta szünetelteti praxisát. Ugyanakkor nem tartja magát távol a közbeszerzésektől, cégérdekeltsége révén egyre több állami megrendelést nyer el.
A trió arra szerződött 2016-ban Lázár János kancelláriájával 4,8 milliárd forintért, hogy őrködnek az uniós támogatású projektek közbeszerzésének szabályossága felett. Az eredmény azonban lesújtó volt: annyi szabálytalanságot engedtek át a szűrőn, hogy végül egy milliárd euró átalánybüntetést kapott Magyarország. Ezt nemrég Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese megerősítette a Portfoliónak. Ahogy korábban megírtuk, ez azt jelentette, hogy minden tizedik eurót vissza kellett fizetni, és ezen felül egyedi ügyekben további „pénzügyi korrekciót” is be kellett vállalni, vagyis a szankció összességében biztosan meghaladta a 400 milliárd forintot.
Az említett tanácsadói megbízás az Európai Bizottság által kifogásolt projektek listáján volt, de úgy tudjuk, nem kellett miatta büntetést fizetni, mert nem is küldték ki Brüsszelbe a számlákat, azt a magyar költségvetésből állták. A résztvevőknek nem esett bántódásuk, és most az állami informatikai beszerzések körül tüsténkedhetnek. Mindössze annyi eltéréssel áll fel a csapat, hogy a Nagy és Kiss Ügyvédi Iroda, valamint az Ész-Ker Zrt. mellett ezúttal nem Bajkai ügyvédi irodája, az SBGK, hanem Bajkai cégérdekeltsége, az Aponius Consulting Kft. a befutó.
|
Rogánék ügynökségének adnak tanácsot azok, akik miatt egymilliárd euróra büntették Magyarországot
|
Sokmilliárdos állami informatikai beszerzések kulcsszereplője lett az Orbán család jogi ügyeinek intézőjeként is ismert országgyűlési képviselő, Bajkai István egyik cége, az Aponius Consulting Kft. Január végén kötött keretszerződést közbeszerzési tanácsadásra a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt.-vel amely Rogán Antal, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda fennhatósága alá tartozik.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2020/02/24/bajkai-istvan-rogan-antal-tanacsadas-buntetes/
|
2020-02-24 13:48:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tizenhét napon belül háromszor számolt be pénzügyi helyzetéről a 2017-es vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft. Az állami céget 2019 végén nem először akarták megszüntetni, és a folyamat közben nem először döntöttek úgy, hogy inkább mégis megtartják. A vállalat végelszámolását félbehagyták, ám az így is túlcsúszott az egy éven, így a társaság először egy egyéves, majd egy háromnapos, végül pedig egy kéthetes időszakról adott le beszámolót. Adófizetői szemmel nézve sok köszönet egyikben sem volt.
Túlárazás, botrányok, elfogatóparancs
Külső szemlélők számára, és sportszakmai szempontból egyaránt sikeres volt a 2017-es budapesti vizes világbajnokság. A Bp2017 Kft. működése azonban még az elmúlt évek korrupciós ügyei közül is kiemelkedik, mert ennél a társaságnál végig lehetett követni, hogyan tűnt el jelentős mennyiségű közpénz, és a szereplők között több olyan is akad, akik ellen rendőrségi, vagy bírósági eljárás folyik.
A meglehetősen bonyolult történet főbb eseményei a következők:
A vb előtt és után hónapokig attól volt hangos a sajtó, hogyan szálltak el az eredeti többszörösére a költségek, és hogyan drágult naponta tíz-százmilliókkal az esemény.
Már akkor látszott, hogy a pénz jelentős része kormányközeli vállalkozóknál landolt.
Az esemény népszerűsítésére milliárdokat költöttek el a Fidesznél akkor még jól fekvő Kuna Tibor cégbirodalmánál, de ebből semmi nem jutott országimázs-építésre, ami még a cég környékén és felsőbb politikai körökben is konfliktusokhoz vezetett.
Ebből a botrányból is kiemelkedik az az elvileg 3 perces „utókommunikációs” film, amelyet a piacihoz képest durván százszoros áron, 230 millió forintért gyártott le szintén Kuna Tibor cége.
Kuna Tibornak azóta áfacsalás miatt bíróság elé kellett állnia, cégbirodalma pedig összeomlott.
A szervezők az eseménnyel kapcsolatos szállodai foglalásokat is elrontották, emiatt a vb konkrétan visszavetette a budapesti turizmust.
A Bp2017 Kft. fizetni sem akart a hoteleknek, amelyek közül több végül engedett a nyomásnak.
A szállodákkal ezt a vállalat pénzügyi igazgatója, Balogh Sándor tárgyalta le, akiről kiderítettük, hogy részben egykori felesége, a nemzeti vagyonért felelős miniszter Mager Andrea lakásán működtetett egy, az államot százmilliókkal megkárosító céghálót.
Balogh Sándor ellen azóta hat elfogatóparancsot adott ki a rendőrség, több mint félmilliárd forint adó elcsalásával gyanúsítják, de ő külföldre menekült.
Időközben az is kiderült, hogy Balogh Sándor az ismerőseinek és saját érdekeltségeinek is játszott át közpénzt a Bp2017 gazdasági vezetőjeként.
Ahogy az is, hogy a vb-ért felelős miniszter, az azóta a kormányból eltávolított Seszták Miklós köréhez is folyt a közpénz a szervező cégtől.
Ilyen előzmények után döntött úgy még 2019 végén Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, hogy a céget végelszámolással meg kell szüntetni. Arról már korábban is írtunk, hogy a Bp2017 Kft-be az eljárás alatt is öntenie kellett a pénzt az állami tulajdonosnak, mivel a vállalat rengeteg tartozást halmozott fel, amit nem volt miből kifizetni. A végelszámolás első évében 110 millió forint tőkét tett az állam a vállalatba. Erről azonban már akkor sejteni lehetett, hogy nem lesz elég, hiszen a társaság kasszájában alig 9 millió forint csilingelt, miközben üzleti partnerei egy éven belül több mint 3 milliárd forintot vártak volna.
A vállalat egyébként ebben az egy évben az eszközeinek egy részét is kiárusította. Sok pénz azonban ebből sem folyt be, amiben szerepe lehetett, hogy igencsak áron alul adták el őket. Az értékesített eszközökért mindössze durván 80 millió forintot kaptak, miközben a vállalat könyvei szerint több mint 210 milliót értek*Ráadásul ez nettó érték, tehát már amortizációt is elszámoltak rá, az eredeti beszerzési értékük a 400 millió forintot közelítette..
Mozgalmas volt az év vége
Időközben Kásler Miklós 2020 végén úgy határozott, hogy a Bp2017 Kft. mégis megmarad, így félbeszakadt a végelszámolás. A döntés azonban már későn jött ahhoz, hogy egy lépésben le lehessen zárni az ügyet. Az eljárás ugyanis három nappal túllógott az egy éven, így miután a cég készített egy beszámolót a 2019. december 15. és 2020. december 14. közötti egy évről, kénytelen volt még egy másikat is legyártani – a 2020. december 15 – 17. közötti három napról. Ebben a rövid időszakban túl sok minden nem történt, de külső szolgáltatásokra 2,7 millió forintot 72 óra alatt is sikerült elköltenie a vállalatnak.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiután körözik a volt gazdasági igazgatót, meg is szűnik a vizes vb szervező cégeEgyszer már nekifutottak volna ennek, de kiderült, hogy kockázatos a dolog, mert a cégnek túl sok tartozása van. Egy másik állami vállalatot nem is fizettek ki.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy tüntetik el egy nagy sportrendezvény költségét egy állami cégbenAz Antenna Hungáriával 20 milliárd forintért megvetették a vizes vb-hez szükséges eszközöket, majd éveken keresztül állami megrendelésekkel ellentételezik az összeget.
Az igazi pénzeső azonban csak ezután érkezett meg. A társaság a törvényi előírásoknak megfelelően egy harmadik beszámolót is leadott a 2020-as évéről, amely azonban így náluk csak két hetet takart: a 2020. december 18. utáni időszakot. Ez a két hét azonban üzleti szempontból a vállalat történetének minden bizonnyal legeredményesebb időszaka volt. A Bp2017 Kft. ugyanis csak 10 ezer forint árbevételt ért el, de ehhez 1,2 milliárd forintos adózott eredmény járult.
A magyarázat pedig az, hogy valaki – minden bizonnyal az állam – átvállalt egy 1,5 milliárd forintos tartozást a vállalattól.
Korábban már írtunk róla, hogy a vizes vb szervezőjének komoly elszámolási vitája volt a szintén állami tulajdonban lévő Antenna Hungáriával (AH), amely még a vb alatt milliárdos értékben nyújtott szolgáltatásokat a szervezőknek. A szolgáltatás ellenértékét azonban a Bp2017 Kft. nem fizette ki. Az AH pár éve a beszámolójában hosszan ostorozta is ezért a vállalatot, és jogi eljárást indított, ami állami cégek között nem éppen megszokott dolog.
Egy ideig – legalábbis a hivatalos iratokból – úgy tűnt, hogy az Antenna Hungária végül lenyeli a veszteséget, és így megoldódik az elszámolási vita. Több forrásból is azt hallottuk azonban, hogy a konfliktus valójában folyamatosan fennállt, és ezt erősíti, hogy a Bp2017 Kft. jótevője épp az AH 1,5 milliárdos követelését vállalta át. Ráadásul az Antenna Hungária ennél jóval több pénzt követelne. A legutolsó beszámolóból ugyanis az is kiderül, hogy a két cég közötti jogvita sem szűnt meg: az AH 2,42 milliárd forintnyi vállalkozói díj megfizetéséért perel.
Mindenesetre az átvállalt tartozással kicsit sikerült javítani a Bp2017 Kft. csapnivaló likviditási helyzetén. A vállalatnak így már “csak” 1,9 milliárd forintnyi éven belül lejáró kötelezettsége van, és szinte pontosan ennyi olyan eszköze, amely vagy készpénz, vagy papíron gyorsan azzá tehető. Némi üröm az örömben, hogy ebből csak 100 millió forint ténylegesen készpénz, és az is csak azért, mert ebbe a két hétbe a tartozásátvállalás mellé még egy 100 milliós állami tőkeemelés is belefért. A maradék 1,8 milliárd nagy része pedig két olyan mobilmedence, amelyet – legalábbis a beszámolók tanúsága alapján – már évek óta tervez pénzzé tenni a cég, eddig nem sok sikerrel.
Mindez azért is problémás, mert a medencék állapota biztosan nem javult az elmúlt négy évben. Most például megsemmisülés címén 22 millió forintnyi olyan eszközt vezettek ki a könyvekből, amit korábban pont ezeknél a medencéknél tartottak nyilván.
Összességében tehát nem lenne meglepő, ha a Bp2017 Kft. a jövőben is további segítségre szorulna, és így négy évvel a vizes világbajnokság után is tovább égetné a közpénzt.
|
Tízezer forint bevételből is lehet 1,2 milliárd profitot csinálni, csak egy elszúrt állami sportprojekt kell hozzá
|
Egy elfelejtett, két állami cég közötti jogvita éledt fel, és ebből profitált nagyot a 2017-es világbajnokságot szervező, rengeteg botránnyal érintett Bp2017 Kft.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210517/tizezer-forint-bevetelbol-is-lehet-12-milliard-profitot-csinalni-csak-egy-elszurt-allami-sportprojekt-kell-hozza/
|
2021-05-17 14:00:00
| true | null | null |
G7
|
Az elmúlt években számos emlékezetes módját láthattuk az uniós támogatások kreatív felhasználásának. Ilyen volt az alföldi szánkópálya, a kilátókkal teleszórt falu, az évi négy ember által kipróbált biciklis kalandpark vagy a lejtő nélküli bobpálya. Azonban ezek mellett is az újdonság erejével hatottak azok a fotók, amelyek két éve a 444-en jelentek meg Hadházy Ákos független parlamenti képviselő révén az átlagosan egymillió forintért rendezett sportnapokról.
A korszakos képeken például egy budi előtt fociznak gumilabdával, marmonkannák és tégladarabok között szlalomoznak biciklivel vagy éppen szőlőmunkásokat tornáztatnak “prevenciós célú egészségfejlesztésként”. A legszegényebb településeken szervezett sportnapokra összesen 450 millió forint uniós támogatást nyert el a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvány.
Az RTL Klub beszámolója a tragikomikus képekről.
Ahogy bemutattuk, nem ez volt az egyetlen alapítvány, amely megkérdőjelezhető módon használta fel a szabadidősport népszerűsítéséért járó uniós támogatásokat. A Harmadik Évezred Innovációs Alapítványhoz több ponton köthető*A Harmadik Évezredet az Utak és Esélyek Alapítvány vezetőjének egyik rokona alapította; A Harmadik Évezred székhelye ennek a rokonnak a tulajdonában álló kismarjai családi ház volt; Mindkét alapítvány vezetője óvónőként dolgozott, korábban mindkettejüknek jelent meg tanulmánya egy kispesti nevelési szaklapban. Utak és Esélyek Alapítvány szintén 450 millió forintot nyert el, és például kétmillió forint közpénzből szervezett egy kétórás erdei sétát.
A 444 cikke után mindkét alapítvány Facebook oldala elérhetetlenné vált, az EMMI szigorú ellenőrzést ígért, Hadházy Ákos pedig feljelentést tett az egyik alapítvány ellen. Hiába telt el azonban több mint két év, eddig semmilyen konkrétumot nem lehetett hallani a hatósági eljárásokról.
Az EMMI nem közölte eddig, hogy mi lett a szigorú ellenőrzés eredménye, és a mostani megkeresésemre sem válaszolt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk1,4 milliárd uniós támogatásról díszeleg tábla a térdig érő gazbanGrandiózus látogatóközpontot álmodtak a Dunakanyarnál, kaptak rá 1,4 milliárdot az EU-tól, 2019-re ígérték az átadást, de eddig csak a tábla valósult meg.
A Hadházy által tett feljelentés sorsáról annyit tudtam meg a Debreceni Járási Ügyészségtől, hogy a NAV helyi igazgatósága büntetőeljárást folytat a Harmadik Évezred Innovációs Alapítvánnyal összefüggésben
különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt.
Az ügyészség még annyit írt, hogy az eltelt időben egy gyanúsítottat hallgattak ki, és a nyomozás jelenleg is folyamatban van. Ugyanakkor az Utak és Esélyek Alapítvánnyal kapcsolatban nem tudnak folyamatban lévő büntetőeljárásról. 2019 őszén arról jelent meg egy hír, hogy az EU csalás elleni hivatala, az OLAF nyomozást indított a Harmadik Hullám Innovációs Alapítvány által felhasznált támogatás ügyében. Az OLAF-ot megkérdeztem, hogy hogyan áll a nyomozás, de azt írták, hogy nincsenek olyan helyzetben, hogy válaszoljanak a kérdéseimre.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEgy állami program, amit nem az oligarchákra szabtak, és rögtön jobbak is az eredmények6 milliárd forint állami támogatással 11 inkubátorcég eddig 139 startupot segített elindulni, a kétes hírű Jeremie programhoz képest sokkal nagyobb sikerrel.
A két alapítvány az azóta közzétett beszámolók alapján az elmúlt években az uniós támogatásokon kívül nem jutott jelentős bevételhez. Az Utak és Esélyek Alapítványnak éveken át nem volt bevétele, mielőtt 2018-ban megkapta a 450 milliós támogatás első részletét. A következő évben azonban megint teljesen visszaesett a bevétele, mindössze 3,4 millió forintra tett szert (szintén állami forrásból).
A 2016-ban alapított Harmadik Évezred Innovációs Alapítványnak lényegében csak az uniós támogatásból származott bevétele.
Miután 2018-ban megkapta az uniós támogatás első részletét, 2019-ben már csak 3,5 millió forint bevétele volt, tavaly pedig 10 ezer forint. Kerestem az alapítványt is, de nem válaszoltak, az Utak és Esélyek Alapítványhoz pedig nem találtam elérhetőséget, miután már a honlapja sem működik.
|
A marmonkannás sportnap és a kétmilliós séta után összeomlottak az uniós százmilliókat felnyaló alapítványok
|
Két éve járták be a médiát az uniós támogatásokból szervezett sportnapok képei a marmonkannákat kerülgető bicklisekről. Azóta egy gyanúsítottat hallgattak ki.
| null | 1 |
https://g7.hu/kozelet/20210517/a-marmonkannas-sportnap-es-a-ketmillios-seta-utan-osszeomlottak-az-unios-szazmilliokat-felnyalo-alapitvanyok/
|
2021-05-17 14:07:00
| true | null | null |
G7
|
adócsomag;adócsökkentés;vagyonkezelő;közalapítvány;adózás; NER;szochó;
2021-05-18 06:20:00
Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz
Több adótörvényt is módosítatna a kormány a vagyonkezelő alapítványok adózásának optimalizálásához.
Adócsökkentésekről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter a parlament elé beterjesztett jövő évi adócsomag kapcsán, ám mégsem ez, hanem a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a leggyakrabban visszatérő fogalom a 114 oldalas tervezetben, amelynek tárgyalását ma kezdi meg a parlament. A Pénzügyminisztérium most adóoldalról igyekszik megtámogatni az elmúlt hetekben a Fidesz által létrehozott és azok kuratóriumait pártmunkásokkal feltöltött vagyonkezelő közalapítványok működését. A cél az, hogy ezen alapítványok a lehető legkevesebb adót fizessék. Ennek érdekében módosul, az illetéktörvény, a társasági adótörvény, és még az energiaellátók különadója is. E két utóbbira például azért van szükség, mert a kormány egyszerűbbé szeretné tenni, hogy cégek támogassanak ilyen alapítványokat. Az adakozó cégek az átadott eszközök (például részvények) értékének 20 százalékával csökkenthetik az adóalapjukat, ha pedig nem támogatást adnak, hanem alapítóként csatlakoznak az alapítványhoz, akkor a támogatásra szánt összeg 40 százalékával lehet kevesebb az adószámítás alapja.
A kormány illetékmenetessé tenné a közalapítványok működését, amit a kormány ezen alapítványok „társadalmi hasznosságával” indokolt.
A nem közalapítványokat érintő legnagyobb adócsökkentésre 2022 júliusáig várni kell a cégeknek, akkor fél százalékponttal, 15 százalékra csökken az úgynevezett szociális hozzájárulási adó – ez a cégek társadalombiztosítási adója. Ugyanekkor beolvad a szochóba a szakképzési hozzájárulás, de facto ez további 1,5 százalékpontos adócsökkentést jelent a cégeknek. Ezzel egy újabb kisadó tűnik el a magyar adórendszerből – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere. Az adótanácsadó szerint ez a legérdemibb változás a kormány adócsomagjában, ezen túl inkább jogtechnikai változtatásokat tartalmaz, bár az átalányadózás és a transzferárazás területén is felfedezhetünk majd újdonságokat – tette hozzá.
Kiszélesítik az átalányadózás választására jogosult egyéni vállalkozók körét, mivel a jelenlegi 15 millió forintos bevételi határ helyett jövőre már akár az éves minimálbér összegének tízszereséig (a jelenlegi minimálbér alapján közel 20 millió forint bevételig) élhetnek az egyéni vállalkozók ezzel az egyszerűsített adózási módszerrel. Az átalányadózás lényege, hogy az egyéni vállalkozó a bevételből főszabály szerint 40 százalékos költséghányad szerinti költséget számolhatnak el. Bagdi Lajos felhívta továbbá a figyelmet, hogy a módosítási javaslat szerint az éves minimálbér feléig nem is kellene egyáltalán személyi jövedelemadót fizetni és adókedvezményeket is igénybe lehetne venni.
A rájuk eddig kivetett pénzügyi különadót eltörlik, amit Varga Mihály azzal indokolt, hogy ezen szervezetek (is) részt vesznek a „gazdaság újraindításában”, ez pedig láthatóan elegendő ok az adómentesítésre, ugyanis ennél részletesebb magyarázat nincs sem az általános, sem pedig a részletes indoklásban.
Választási év ellenére a magánszemélyek nem kapnak ajándékot a kormánytól: azért akadnak kivételek, például a kriptonvalutákkal üzletelő magánszemélyeknek az árfolyamnyereség után elég lesz a jövőben 15 százalékos jövedelemadót fizetniük, azaz nem kell a 15,5 százalékos szochot is megfizetni. Ezen túl az szja- törvényt csak technikailag módosítja a kormány, például nem kell minden évben nyilatkozni a négygyermekes nőknek az szja-mentességről, az átalányadózó egyéni vállalkozók nagyobb költséghányadot számolhatnak el, illetve az örökösök egyszerűbben juthatnak a hagyaték részét képező nyugdíjpénztári megtakarításokhoz.
Igaz, egyelőre a dohány és alkoholtermékek jövedékiadó-emelése sem szerepel a tervekben, holott az idén ez több alkalommal is emelkedik, illetve már emelkedett is, annak érdekében, hogy az elérje az uniós minimumot, így várhatóan jövőre erre bizton nem lesz szükség.
Könnyebbséget jelent viszont, hogy a jövőben az adóhatóság nem kerekítheti föl vagy le a gépjárműadó összegét. A gépjárműadót és annak beszedését idén elvonta az önkormányzatoktól a kormány, azt első ízben idén a NAV szedte be, az adóhivatal viszont a kirótt adót az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kerítette – így volt olyan adózó, akinek gépjárműadója akár több száz forinttal is emelkedhetett (másnak pedig csökkenhetett), amely sokak kedvét borzolta, ugyanakkor az államnak egy fillér nyereséget nem hozott, ezért a gépjárműadó esetében a kerekítési szabályt eltörli a javaslat.
|
Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz
|
A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása „természetesen” magát a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3120005_adocsokkentes-ner-modra-ha-nekunk-nem-is-az-alapitvanyoknak-konnyebb-lesz
|
2021-05-18 14:08:00
| true | null | null |
Népszava
|
2016. október 27-én az MVM Paks II. Zrt. telephelyengedély iránti kérelmet nyújtott be a Paksi Atomerőmű melletti területen egy új atomerőmű (Paks II) építésére. Az engedélyezési eljárás megalapozásaként a kérelmező átfogó geológiai kutatást végzett, amely eredményét számos megbízott földtani szakértő által elkészített Földtani Kutatási Program Zárójelentés (Zárójelentés), valamint arra alapozva az MVM Paks II Zrt. által elkészített Telephely Biztonsági Jelentés tartalmazza.
A földtani Zárójelentés Paks II telephely környezetében szerkezetileg összefüggő, DNY-ÉK irányú, aktív törészónákat azonosít, beleértve a németkéri vetőket, a Bonyhádi-törést, Kapos-vonalat és Dunaszentgyörgy-Harta törészónákat.
Ez utóbbi törészóna közvetlenül a Paks II tervezett telephelye és a meglévő atomerőmű alatt fut.
A fenti törésvonalak mentén bekövetkezett, szeizmotektonikailag aktív mozgások bizonyítékai közé tartoznak az elmozdult negyedidőszaki üledékek (geofizikai, geológiai és fúrási adatfelvételekben részletesen dokumentálva), a felszíni elmozdulásokat jelző geomorfológiai megfigyelések (morfológiai lépcsők, vetők a szélhordta üledékekben, a vízfolyások morfológiája), valamint a korábbi jelentős földrengések paleoszeizmológiai bizonyítékai, amelyeket 14 különböző helyszínen írtak le.
Nem földrengésmentes a paksi atomerőmű telephelye: megszereztük a földtani kutatás eltitkolt eredményeit
Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át, egy geológus pedig tízezer évnél fiatalabb földrengések nyomaira bukkant a telephely közvetlen közelében a felszínen.
A Zárójelentésben felsorolt adatok közül a legjelentősebb a Pa-21-II paleoszeizmológiai feltárás, amely a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna egyik oldalelágazását mutatta ki a Paksi Atomerőműtől 0,7 km-re és a Paks II. tervezett telephelyétől 1 km-re. A feltárás során 12 földfelszínt elmozdító törést észleltek, amelyek két különböző földrengés során keletkeztek, mintegy 20 000 és 19 000 évvel ezelőtt. Az egyik dokumentált földtani szerkezet egy negatív virágszerkezet, amely a tanulmány szerzőinek értelmezése szerint egy M ≥6-os földrengés során keletkezett és egy körülbelül 0,3–0,4 m vízszintes felszíni elmozdulást jelez.
A tanulmány készítői arra a következtetésre jutnak, hogy a Paks II telephelyen áthaladó Dunaszentgyörgy-Harta törészónát nemcsak aktív törésvonalnak, hanem olyan törésvonalnak is kell minősíteni, amelynek megvan az a képessége („capable”), hogy földfelszíni elmozdulást hozzon létre.
A NAÜ definíciója szerint az aktív törésvonalak azok a tektonikus szerkezetek, amelyeken a geológiai közelmúltban elmozdulás történt, és amelyek a nukleáris létesítmény biztonsága szempontjából releváns időn belül előreláthatólag újra elmozdulhatnak. Az aktív törésvonalakon belül a kapabilis törésvonalak („capable faults”) azok, amelyek számottevő potenciállal bírnak a földfelszínen vagy annak közvetlen közelében elmozdulások okozásához.
A földfelszínt elmozdítani képes törések („capable faults”) okozta veszélyeztetettség a magyar nemzeti előírások szerint is kizáró kritérium az atomerőmű-telephely létesítésénél. A 118/2011. sz. kormányrendelet 7.3.1.1100. számú követelménye szerint, ha a telephelyen a felszínre kifutó vető által okozott elvetődés lehetőségét tudományos evidenciák alapján megbízhatóan nem lehet elvetni, és az elmozdulás érintheti a nukleáris létesítményt, a telephelyet alkalmatlannak kell nyilvánítani.
Paks II környékén található aktív törészónák bizonyítékait, valamint a Dunaszentgyörgy-Harta törészónában lévő, a földfelszín elmozdítására képes törések bizonyítékait az MVM Paks II Zrt. készített Telephely Biztonsági Jelentés nem teljeskörűen és/vagy helytelenül mutatja be. A Telephely Biztonsági Jelentés figyelmen kívül hagyja a földtani Zárójelentés egyes releváns eredményeit, így a tervezett telephely környezetéből származó paleoszeizmológiai adatokat, valamint a földtani Zárójelentés adataitól eltérő képet ad a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna telephelyen belüli állapotáról és kiterjedtségéről.
A Telephely Biztonsági Jelentés alapvetően leírja ugyan a telephely közelében lévő Dunaszentgyörgy-Harta törészóna menti negyedkori elmozdulások bizonyítékait, nem tartalmazza a Pa-21-II kutatóárokból származó paleoszeizmológiai adatok átfogó és elfogulatlan bemutatását. A Telephely Biztonsági Jelentés következtetése, miszerint „a komplex vizsgálatok eredményei alapján megállapítható, hogy a kutatási területen százezer éves időskálán bekövetkező szeizmikus események nem képesek a felszín szignifikáns elvetésére, azaz a törési síkok nem tekinthetők kapabilisnek”, nem egyeztethető össze a földtani Zárójelentés adataival.
A tanulmány szerzőinek véleménye szerint a Telephely Biztonsági Jelentés és a földtani Zárójelentés következtetései közti eltérések ellentmondanak a helyes tudományos gyakorlat elveinek.
Egy új tanulmány szerint elmismásolták a paksi földrengésbiztonságról szóló földtani kutatást
Egy frissen megjelent geofizikai tanulmány a Paks-II atomerőmű telephelyének az először az Átlátszó által kiperelt földtani kutatási adatainak elemzése során arra a következtetésre jut, hogy az MVM által 8 milliárd forintért elvégeztetett földtani és geofizikai vizsgálat nem bontotta ki az igazság minden részletét a telephely alatt húzódó aktív törésvonallal, a neotektonikus Dunaszentgyörgy-Harta vetőzónával kapcsolatban.
A Magyar Atomenergia Ügynökség (OAH) 2017. június 30-án adta ki a Paks II. Atomerőmű telephelyengedélyét. Az engedély kiadása a fent említett földtani szerkezetek és hozzájuk kapcsolódó, a telephely biztonságát érintő problémák, különösen földfelszíni elmozdulásra képes törészónákra vonatkozó információk figyelembevétele nélkül történt. Az engedély kiadása során szintén nem vették figyelembe a magyar kormányrendelettel szemben keletkező ellentmondást sem, miszerint az állandó földfelszíni elmozdulás lehetőségét tudományos bizonyítékokkal ki kell zárni.
A telepengedély-határozattal ellentétben a tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a földtani Zárójelentésben és Telephely Biztonsági Jelentésben dokumentált geológiai és geofizikai adatok nem elegendőek ahhoz, hogy telephelyen a földfelszín állandó elmozdulásának lehetőségét a 118/2011. számú kormányrendelet 7.3.1.1100 számú követelménye szerint kizárják. Mivel a Dunaszentgyörgy-Harta törészónában, amely a meglévő atomerőmű és Paks II tervezett telephelye alatt húzódik, a telephely közvetlen közelében három zavarzónát fedeztek fel, egyedül csak a 85 m hosszú Pa-21-II paleoszeizmológiai kutatóárokban végzett vizsgálat nem lehet elegendő arra, hogy megbízhatóan és átfogóan fel lehessen mérni a nyilvánvalóan aktív törészóna összes elágazódásának földfelszíni elmozdulási potenciálját.
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a Pa-21-II kutatóárokból származó paleoszeizmológiai adatok megerősítik olyan törések létezését, amelyek Paks II telephely közvetlen közelében találhatók és képesek elmozdítani a földfelszínt. Ezek a bizonyított elmozdulások a Dunaszentgyörgy-Harta törészóna részét képezik, a paksi telephelyen folytatódnak, és az elmúlt mintegy 20 000 évben ismételten és jelentősen elmozdították a földfelszínt. A töréseket ezért a NAÜ meghatározása szerint kapabilisnek („capable fault”) kell minősíteni.
A tanulmány tehát végső soron arra a következtetésre jut, hogy több mint kétséges a nukleáris biztonság követelményeiről szóló 118/2011. sz. magyar kormányrendelet 7.3.1.1100. számú követelményének teljesíthetősége. A Paks II telephelyen bekövetkező tartós földfelszíni eltolódás lehetősége tudományos bizonyítékok alapján megalapozottan nem zárható ki. Paks II. telephelyét ezért alkalmatlannak kell tekinteni.
Kurt Decker és Esther Hintersberger tanulmánya teljes terjedelmében elérhető itt (PDF).
|
Az osztrák környezetvédelmi hatóság szerint is földrengésveszélyes a paksi atomerőmű telephelye
|
A Paksi Atomerőmű és a tervezett Paks II. atomerőmű telephelye a magyar szabályozás és a nemzetközi ajánlások alapján nem alkalmas atomerőmű létesítésére. Erre a következtetésre jutottak az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők az MVM Paks II. Zrt. által a paksi bővítés előkészítése során elvégeztetett földtani kutatás adatait elemezve. Az Átlátszó által 2017-ben kiperelt kutatási eredményekről Magyarországon azóta több szakértő is elmondta, hogy a hivatalos következtetéssel ellentétben nem támasztják alá, sőt, erősen megkérdőjelezik a telephely alkalmasságát, mert földfelszíni elmozdulásra képes törésvonalat mutatnak, amely a telephely alatt húzódik. Az osztrák környezetvédelmi hatóság által felkért szakértők most hasonlóképpen foglaltak állást hétfőn megjelent tanulmányukban, melynek vezetői összefoglalóját az alábbiakban közöljük.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/17/az-osztrak-kornyezetvedelmi-hatosag-szerint-is-foldrengesveszelyes-a-paksi-telephely/
|
2021-05-17 15:16:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Megjelentek az eredmények a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kifejezetten startupokra kiírt pályázatára. Az NKA 100 millió forintot osztott szét a pályázók között, akik mind valamilyen zenei vagy zeneipari fejlesztésre kértek és kaptak is pénzt.
A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.
A zenei startupokra kiírt pályázat még 2020 végén jelent meg kifejezetten azzal a céllal, hogy piacserkentéssel segítse a zenei startupokat a járvány idején. A pályázat elbírálása már az NKA és az érintett kollégiumok tisztújítása után történt, hiszen nemrég az egykori óbudai polgármester, Bús Balázs lett az NKA alelnöke, illetve változások voltak a NAK alá tartozó könnyűzenei támogatási programnál, a Hangfoglalónál és a Könnyűzene Kollégiumánál. E szervezetek tagjai bírálták el az említett pályázatot is, aminek részeként 100 millió forintot osztottak szét.
A pályázat egyik legfőbb furcsasága egyértelműen az volt, hogy a Hangfoglaló honlapján szereplő kiírásban egyértelműen jelezték, hogy 5 millió forintra lehet maximálisan pályázni. Ez később – valószínűleg valamikor december környékén – kikerült a pályázat szövegéből, és a mostani linken ez már nem is szerepel. Az internet azonban nem felejt, és megtaláltuk a kiírás eredeti verzióját:
Magyarul a Hangfoglaló útközben mindenféle külön kommunikáció nélkül változtatott a pályázati kiíráson, hogy a pályázok 5 millió forintnál többet is tudjanak igényelni akár. És vannak olyan esetek, ahol olyan pályázók kaptak legalább ekkora összeget, akik valamilyen módon kötődnek Demeter Szilárd holdudvarához. És három cégben megjelenik vagy megjelent valamilyen formában Bubla Áron is.
A Passeum 10 millió forintból valósíthatja meg a magyar popkulturális értéktárat.
Az Appsters 5 millió forintból fejleszthet komplex jegyértékesítési rendszert.
A Bandme zeneipari szolgáltatók kommunikációs és értékesítési tevékenységét segítő online platform rendszerfejlesztésére és piaci bevezetésére pályázott, és kapott 5 milliót.
A működő honlappal sem rendelkező Soundcam Productions pedig 8 millió forintból indíthat Padavan néven tehetséggondozó portréműsort.
FRISSÍTÉS: A Bandme képviselői felvették velünk a kapcsolatot, és azt a tájékoztatást adták, hogy a „Bandme Kft. alapításakor nem új Kft.-t hoztunk létre, hanem egy teljesen üres projektcéget alakítottunk át. Az eredeti tulajok 100%-ban eladták az üzletrészüket, így nem tulajdonos a Passeum sem a Kft-ben.” Ezért a Bandme-re vonatkozó rész a cikk eredeti formájához képest át lett szerkesztve.
Az első három cégben tulajdonosként van feltüntetve az a Bubla Áron, akit azután rúgták ki az ELTE ÁJK-ról, hogy HÖK-elnökként megpróbált eltussolni egy gólyatábori szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyet. Az Opten szerint Bubla az egyik tulajdonosa és cégvezetője az Appstersnek és a Passeumnak is, illetve utóbbi cégen keresztül köze lehetett valamilyen formában a Bandmehez is.
Bubla életútja meglehetősen kalandosan alakult azóta, hogy az ELTE-s ügybe belebukott, és kizárták az egyetemről. Ahogy azt megírtuk korábban, a kizárása után az Emmi alá tartozó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kezdte el alkalmazni, de ahogy az Emmi akkori minisztere, Balog Zoltán erről tudomást szerzett, azonnal kirúgták. Külön pikantériája a sztorinak, hogy az NKA az Emmi alá tartozik, és most ez a szervezet ítélt meg 20 millió forintot Bubla különböző cégeinek. Bubla egyébként nem ismeretlen a Fidesz közelében sem, korábban Vattamány Zsolt kampányát segítette a VII. kerületben.
Bublának különösen az Appsters nevű cége az, ami feltűnően jól fekszik a közbeszerzéseknél, olyannyira, hogy legutóbb ők fejlesztették az ellenzéki IX. kerület honlapját is. Ez azonban kis tétel ahhoz képest, hogy az egykori Index-alapító Nyírő András cége 2010 óta több mint 300 millió forint értékben nyert közbeszerzést az Átlátszó 2016-os cikke szerint. Csak az MTVA 130 millió forint értékben bízta meg az Appsters különböző munkákkal, de dolgoztak a Terror Házának, a Városliget Zrt.-nek, a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványnak, illetve 17 millió forint értékben az óbudai önkormányzatnak is.
Annak az óbudai önkormányzatnak, ahol a jelenlegi NKA-alelnök Bús Balázs volt a polgármester.
Az Appsters egyébként nem csak Bubla személye és a kormányközeli megbízások miatt érdekes. Hiába volt évek óta 180-200 millió forintos forgalmuk, 2019-ben két ügyvezetőt is váltott a cég: Nyírő András és Lozsádi Dániel (aki az A38-hoz tartozó Zászlóshajó Kft. jelenlegi ügyvezetője) helyére érkezett Bubla Áron és Bognár Botond, utóbbi az A38 tulajdonosának, Bognár Attilának a fia.
Az A38 az elmúlt években központi szerepet kapott Demeter Szilárd kultúrpolitikai törekvéseiben. Először Hajónapló néven indított a Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új műsort és kulturális portált a hajóról, majd később a saját zenekara is fellépett az A38-on egy olyan rendezvényen, amelynek a PIM és az NKA is támogatója volt. Később aztán az is kiderült, hogy hiába volt óriási NER-nyomulás a kormány raktárkoncertes projektje, és cenzúrázták ki például a Hétköznapi Csalódások koncertjét, az NKA megtámogatta még 133 millió forintot az A38-hoz, hogy folytassák a programot Raktárplusz néven. Legutóbb pedig hivatalossá vált, hogy a 2022-től megújuló Petőfi Rádió és Petőfi TV az A38-ra költözik, illetve Demeter nagyon szeretné, ha a Hajógyári-szigeten épülő kulturális központjához felúsztatnák a hajót a Margit hídtól az Árpád hídig.
Bognárnak nemcsak Demeternél vannak jó kapcsolatai, hanem kifejezetten jó kapcsolatot ápol Bús Balázzsal is, akivel januárban még együtt szelfiztek Nagymaroson, ahol Bognár fiának több cége is be van jegyezve, és egy vendégházat is üzemelnek. Ezenkívül a meglehetősen furcsán elbírált klubtámogatásoknál is jól járt, hiszen az A38 mellett az a Szigliget Várudvar Kft. is kapott 30 millió forint klubtámogatást, ahol 2020-tól tartottak volna először rendes élőzenei programokat, csak aztán ezt keresztülhúzta a Covid. Az A38 társszervezőként vett részt a projektben, a jegyeket pedig nem más értékesítette, mint a Passeum, amelynek Bubla Áron az egyik tulajdonosa. Az eredeti tervek szerint a szigligeti várudvarban fellépett volna Demeter Szilárd zenekara, illetve az Emmi Előadó-művészeti Főosztályának vezetője, Ragány Misa is. Nem mellesleg Bognár felesége is NKA kollégiumi tag, méghozzá miniszteri hatáskörben kinevezett személyként a Képzőművészeti Kollégium tagja.
A Passeum, az Appsters és a Bandme céghálója az Optenben több helyen is összeér, de Bubla Áron az egyetlen, aki mindháromban betölt vagy betölthetett valamilyen tisztséget vagy tulajdonosi szerepet.
Érdekesség még egyébként, hogy az Appsters komplex jegyértékesítési rendszer fejlesztésére pályázott, miközben a Passeum foglalkozik alapvetően ilyen szolgáltatással, bár a referenciájuk azért nem túl veretes. Apró részlet, hogy ebben a cégben is van összefonódás az A38-cal, hiszen az Opten szerint 2017 és 2019 között a Passeum ügyvezetője az a Soós Balázs volt, aki jelenleg is az A38 booking managereként dolgozik.
Itt felmerül a kérdés:
ha valakinek egy cége foglalkozik online jegyértékesítési rendszerrel, akkor miért pályázik egy másik cégével ugyanilyen szolgáltatás lefejlesztésére?
Ez ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy ha az Appstersnek már van egy működő jegyértékesítési rendszere, akkor miért ne akarná azt használni a Passeum, ha a két cégnek közös tulajdonosa is van vagy volt (Bubla az Opten szerint március 3-ig volt a Passeum egyik ügyvezetője). A Passeum ugyan 5 millió forintot kapott a rendszer fejlesztésére, de egy hozzáértő forrásunk szerint „pár százezer” forintba kerülne az egyik cég rendszerét beépíteni a másikba.
Van azonban sokkal egyértelműbb összeférhetetlenség is, méghozzá a Soundcam Productions 8 millió forintos tételénél. Már az nagyon furcsa, hogy a Soundcam úgy kapott 8 milliót, hogy például a szintén online koncertekben utazó Open Music Channel (Frisk Media) mindössze 1,25 milliót. Hiába utazik hasonló szolgáltatásban a két cég, a Soundcamnek volt egy pici előnye a konkurenciához képest:
a cég videóinak műsorvezetője teljesen véletlenül Demeter Szilárd zenekarának, a Loyalnak a billentyűse, Solymosi Kata.
Ebben a videóban épp ő konferálja fel a következő vendéget, itt pedig már Demeter Szilárddal és Megadja Gáborral zenél a Loyal billentyűseként az A38-on, amelyről külön felvételt is készített a PIM alá tartozó Hajónapló.
A pályázatot egy négytagú zsűri bírálta el, két embert adott a Könnyűzene Kollégiuma és kettőt a Hangfoglaló. Előbbit Muraközy Péter (Akvárium) és Galambos Nándor (Ismerős Arcok), utóbbit pedig Cselőtei László (HammerWorld) és Dénes Adél (Hangfoglaló) képviselte. Dénes Demeter bizalmi embere, és
Vagyis a Soundcam Productions úgy kapott 8 millió forintot az NKA-tól, hogy az egyik kollégiumi tag zenekarának billentyűse az említett cégnek dolgozik.
|
Az ELTE-s gólyatáboros botrányba belebukott egykori HÖK-elnök cégei taroltak a kulturális alap pályázatán
|
A pályázat azért is érdekes, mert ez az első, hogy a korábbi óbudai polgármester, Bús Balázs már az NKA alelnökeként felügyelhette a folyamatokat. Az más kérdés, hogy már a pályázat kiírása és elbírálása sem ment zökkenőmentesen, a pályázati nyertesek között pedig érdekes összefonódásokra leltünk. Például felbukkant három céggel is az egykori ELTE HÖK-elnök, Bubla Áron, aki 2013-ban bukott bele egy gólyatábori szexuális zaklatási botrányba, amit megpróbált eltussolni. Demeter zenekarában is volt olyan, aki jól járt a pályázaton.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/18/nka-bubla-aron-bus-balazs-tamogatas-startup
|
2021-05-18 15:51:45
| true | null | null |
Telex
|
2021.05.15. 07:30
Egymilliárd forint uniós pénzből dolgozta ki a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy miként vegye el a szállodaszövetségtől a szálláshelyek minősítését, és adja át egy olyan társaságnak, amely nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki.
|
Törvénybe iktatják, hogy Orbán Ráhel köre minősítheti Tiborcz István szállodáit
|
Egymilliárd forint uniós pénzből dolgozta ki a Magyar Turisztikai Ügynökség, hogy miként vegye el a szállodaszövetségtől a szálláshelyek minősítését, és adja át egy olyan társaságnak, amely nagy többségében Orbán Ráhel és Tiborcz István üzleti köreiből kerül ki.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210515_Torvenybe_iktatjak_hogy_Orban_Rahel_kore_minositheti_Tiborcz_Istvan_szallodait
|
2021-05-15 09:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.05.06. 05:00
2021.05.06. 07:33
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni.
|
Átszervezés, kiszervezés: a turizmusban is megkerülhetetlenné válhat a NER
|
Mire felébred Csipkerózsika-álmából a turizmus, már a kormányhoz közel álló szereplők mondhatnak ítéletet ágazati versenytársaikról. A HVG megszerezte a Magyar Turisztikai Ügynökség megújuló stratégiáját, amely új védjegyrendszer bevezetésével számol, és nem utolsósorban egy ordas hibát is megpróbál korrigálni.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202118__ujraindulo_turizmus__megint_alapitvanyok__rahel_vedjegye__magukat_minositik
|
2021-05-06 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál
Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.
Megjelent a lista az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő oldalán arról, kik mennyi támogatást kapnak az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) a független, a szabadtéri, a nemzetiségi színházak és a zeneművészeti szervezetek között. A független színházak támogatásának a rendszerét tavaly változtatta meg a kormány úgy, hogy arról még az érintett szervezetek is csak a kiírt pályázatból értesültek: a Fideszben kudarcként értékelt önkormányzati választások után, a főváros és a kormány alkujának részeként a budapesti székhelyű szervezetek egy független kuratóriumhoz kerültek, a vidékiek pedig a kormány által kijelölthöz (noha ebben a szférában valójában semmi jelentősége nincs a székhelynek, saját színházépületek híján). Érvényesült is a jelenlegi politikai klíma papírformája: több ellenzéki város színházi intézményei vagy kormánypártisággal nem vádolható szervezetei feltűnően rosszul jártak. És a tendencia idén is folytatódott.
Mindeközben a most támogatottak között találni olyan szervezeteket, amelyek elvileg nem is kaphattak volna, és a kifizetésekről döntő kuratóriumban is ülnek olyanok, akiket a törvény szerint nem is lett volna szabad felkérni. A szakma egyik fontos fesztiválját pedig a megszűnés szélére sodorta a döntés, amely ellen Alföldi Róbert is felszólalt.
Műsor nincs, csak bűncselekménygyanú
Az idei támogatási listában a legfeltűnőbb rész az, hogy a 30 éves, nemzetközi és országosan elismert fellépőket és sokszor telt háznyi közönséget vonzó, jellemzően a társadalmi problémákra figyelmet irányító előadásokat meghívó Thealter fesztivál szervezőjének, a szegedi MASZK Egyesületnek idén egyetlen forint támogatást sem szavazott meg a kuratórium. A döntés még a tavalyihoz képest is meglepő: a tavalyelőtt még 21,5 milliós támogatásra jogosult egyesület tavaly már csak 7 millió forintot kapott. Hogy egyetlen forintot se kapjanak, és a kuratórium úgy ítélje meg, még a támogatáshoz szükséges minimális pontszámot se érje el a szervezet pályázata, arra 1995 óta egyszer sem volt példa, márpedig a szervezet működésében idén sem történt változás.
Ahogy azt a szervezet „A szőnyeg szélén Egyesületünk” című cikkében is leírja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt sem hozta nyilvánosságra, milyen szempontok alapján ítélték ennyire csapnivalónak a pályázatukat; az ügyben a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) közérdekű adatigénylést nyújtott be. A szeged.hu egy podcastben kérdezte az ügyről a fesztiválon korábban többször is fellépő színész-rendezőt, Alföldi Róbertet, aki azt mondta,
egyértelműen ideológiai döntés a kormányzat részéről a támogatás megvonása:
„Ez egy logikus lépés: miért adna a kormány arra pénzt, ami nem azt szajkózza, amit ő elvár? Az, hogy a társadalom vagy a színházi szakma ezt az elmúlt években hagyta, hagytuk, az szerintem sokkal szomorúbb.” Azóta támogatói, szolidaritási gálaestet szerveztek a Thealter megmentéséért Szegeden.
Mindehhez adalék, hogy az ügyre rálátó forrásaink szerint a vidékiekről, a szabadtéri és a nemzetiségi színházakról döntő kuratórium tagjai nem voltak valós döntési helyzetben a támogatások megítélésekor: nem meghozniuk, hanem jóváhagyniuk kellett a döntéseket.
Különösen érdekes az elvitathatatlan szakmai múlttal rendelkező fesztivál hanyagolása annak függvényében, hogy milyen szervezeteket talált támogatásra méltónak a kuratórium. Ott van például a Simonpuszta Nemzeti Lovas és Hagyományőrző Egyesületet is, amely a cégadatok szerint kizárólag sporttevékenységet végez, létrejöttének célja pedig többek között lovas oktatás és a lovardák akkreditálása volt; lovas színházi működésnek nem találni nyomát.
A lovas szervezet nem is pályázhatott volna, hiszen sem nem művészi, sem nem közhasznú szervezet, noha ez a pályázás feltétele, mégis megítéltek számukra 15 millió forintot.
Mindezt úgy, hogy a cégadatbázis szerint a szervezet mindössze 2019-ben számolt be bevételről, az pedig 18,5 millió forint volt. A bírósági adatok szerint folyamatban van a szervezettel szemben végrehajtási eljárás is.
Szintén nyert a Nagyvilágban a Magyar Kultúráért Közhasznú Egyesület, amelynek 5 milliós támogatást ítéltek meg annak ellenére, hogy tevékenységének semmi nyoma nincs az interneten, leszámítva egy 2014-es, a tao-támogatásokkal történt visszaéléseket taglaló cikket, amely „bűncselekménygyanúsnak” nevezte, hogy az egyesület 2012-ben 67 milliós jegybevételre hivatkozva 42,9 millió forint tao-támogatást igényelt és kapott, noha valójában abban az évben az összes bevételük 28 millió forint volt.
Annak pedig, hogy az egyesület működésének nyomai nem lelhetőek fel a neten, önmagában kizáró oknak kellene lennie, hiszen épp a fiktív, tao-lenyúlásra létrejött cégek kiszűrése érdekében vezették be az úgynevezett küszöbkritériumokat, azaz hogy a pályázóknak legyen honlapjuk, ahol nyilvánosan követhető a műsoruk és az éves beszámolójuk. Ennek megléte már a pályázati kiírás szerint is kötelező. A hasonló visszaélésekre hivatkozva törölte el a kormány a színházak tao-támogatását is, amellyel egyelőre úgy tűnik, a legrosszabbul nem az ügyeskedők, hanem a – kormánytól is – független színházak jártak.
Szintén ötmilliós támogatást kap az Aktor Produkció Közhasznú Nonprofit Kft., a cég, amelyről a legutolsó elérhető hír, hogy hűtlen kezelés miatt tettek ellenük büntetőfeljelentést, az eggyel korábbi hír pedig, hogy a pécsi önkormányzat vizsgálata súlyos problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót (POSZT) szervező kft. működésében, például dupla kifizetések gyanúja merült fel, de a vizsgálatban szó volt 60 millió forint kiszámlázásáról is ellenőrizhető teljesítési igazolások nélkül. Azóta nem jött hír arról, hogy a nyomozást megnyugtatóan lezárták volna. Az Aktor támogatásáról egyébként egészen a legközelebbi múltig még a kormánytól független, budapesti kuratórium döntött volna, csakhogy a cégadatok szerint épp a pályázás előtt, március 8-án törölték a budapesti székhelyet, így azóta gárdonyi, azaz vidéki kft.-ről beszélhetünk.
Vidnyánszky embere is gyanúba került a POSZT-pénzek lenyúlása ügyében
Büntetőfeljelentést tett a Zsolnay Negyed vezetője költségvetési csalás gyanúja miatt. Az a cég lehet érintett, amely Szabó Lászlónak, a Magyar Teátrumi Társaság titkárának a résztulajdonában van. UPDATE: Szabó visszautasít minden vádat, "nekem eddig csak pénzembe volt a cég" - mondja.
Megfelel a jogszabályi kötelezettségnek
A problémák már a pályázati eredmények kihirdetése előtt elkezdődtek. A Független Előadó-művészeti Szövetség, a magyar független színházi szféra legfontosabb – a kormányhoz nem köthető – érdekvédelmi ernyőszervezete, amely 49 szervezetet képvisel a pályázók közül, már februárban levélben fordult az államtitkársághoz, elküldve a FESZ hivatalos e-mail-címeit, „tekintettel arra, hogy második éve nem kapjuk meg a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek működési pályázatára javasolt kurátorok névsorát”, pedig az előadó-művészeti törvény szerint erről kötelező a szakmai szervezetekkel egyeztetni.
Latorcai Csaba közigazgatási államtitkár minderre különös, merészebben fogalmazva cinikusnak is nevezhető választ adott. A hvg.hu birtokába került levélben Latorcai közölte: az erről szóló törvény csak „általános jelleggel rögzíti”, hogy kötelező bevonni a folyamatba az előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezeteit, konkrét szervezeteket azonban a kormányrendelet nem nevesít, csak azt mondja ki, hogy „nem egy, hanem több érdekképviseleti szervet szükséges felkérni”, azaz „megfelel a jogszabályi kötelezésnek”, ha nem az érintettek teljes körét vonják be a véleményezésbe, csak azokat, amelyek a kormány szerint „az adott területre legnagyobb rálátással és legnagyobb gyakorlattal rendelkeznek”. A levél szerint nyolc ilyen nagy tudású szervezettel egyeztettek, de hogy melyek ezek, azt nem árulták el a FESZ-nek.
Pedig a FESZ igénye a névsor megismerésére nem pusztán elméleti kérdés volt: a szervezet már tavaly is felhívta a figyelmet arra, hogy
a vidékiekről döntő kuratórium névsora törvénysértő.
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény 9. paragrafusa ugyanis rögzíti: „Nem vehet részt döntéshozóként vagy döntés-előkészítésben közreműködőként az, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója a pályázóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.” Bár a kuratórium névsorát azóta sem hozták nyilvánosságra, a hvg.hu értesülései szerint ugyanazokról van szó, akikről tavaly is: Bán Teodóráról, Dósa Zsuzsannáról, Kiss Jánosról, Somogyi-Tóth Dánielről és az új SZFE-n is nagy szerepet kapó Zalán Jánosról.
A listából két név biztosra vehető: Bán Teodóráé és Dósa Zsuzsannáé. Azt ugyanis még a nyilvános döntési lista „megjegyzés” rovata is rögzíti, hogy az ő „személyükben érintettség áll fenn” egyes döntésekben: amikor a kuratórium a saját intézményeik támogatásáról döntött. Hogy hogyan kerülhetett be a kuratóriumba olyan tag, aki a törvény szövegével ellentétesen érintett, arra nincs magyarázat.
Dósa Zsuzsanna a Szarvason működő, szlovák nemzetiségi Cervinus Teatrum művészeti igazgatója; ennek ellenére a színház sikerrel pályázott a nemzetiségi színházi kategória (holtversenyben) legmagasabb támogatására, 22 millió forintra.
Szintén pályázott a szabadtéri színházak számára elérhető támogatásra Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. ügyvezetője, bár a kuratórium nem szavazott meg támogatást az intézménynek (ami aligha jelenti azt, hogy a kormánynak igen fontos színház, amely a Karácsony és a Fidesz közti alkuk egyik gyújtópontja volt, ne kapna a jövőben valamilyen támogatást).
Kivéreztetésre ítéltetve
Mindehhez képest a teljes átláthatóságra törekvő, döntési folyamatait nyilvánosan elérhető cikkben dokumentáló budapesti kuratórium „csak” súlyos szakmai problémákat nevez meg az említett cikkben. Mint írják, az új rendszer eleve alkalmatlan a valós színházi folyamatos követésére, hiszen teljesen rugalmatlan: az előző évi keretösszeget kell szétosztani, függetlenül attól, hogy esetleg újabb és újabb társulatok alakulnak, mások fejlődnek, nőnek. De arra is alkalmatlan, hogy akár csak kijavítsa az anomáliákat: a pályázati kiírásból eredő tavalyi problémák miatt erre az évre két nagy, valójában budapesti, de eddig az ügyvezető vidéki címére bejegyzett színházi szervezet is átjegyezte a székhelyét Budapestre, hogy az megfeleljen a valóságnak, ami kapásból azt jelenti, hogy több pályázó között kellett elosztani ugyanazt a pénzt.
A kurátorok így arra kérték a minisztériumot, a forráshiány miatt pótolják ki a keretösszeget 45 millió forinttal. Összehasonlításul: a Vidnyánszky Attila vezette Magyar Teátrumi Társaság nkft.-je 25 millió forint támogatást kapott, tehát szó sincs hatalmas alamizsnáról. (Vidnyánszkyék szervezete bár Budapestre van bejegyezve, a támogatásáról a vidéki kuratórium dönt, ugyanis a kormány indoklás nélkül az ő kezükbe adta a szabadtéri színházakat, a Teátrumi Társaság pedig szervez szabadtéri fesztivált is. Itt valamiért már nem volt fontos a székhely.)
A többletforrás mellett azt is kérték, legalább hadd csoportosíthassák a rendelkezésre álló összeget a kategóriák (Színház I. és II, Tánc, Forgalmazói) között. A kormány a többletforrástól elzárkózott, és információink szerint az átcsoportosításra is csak nagy nehezen állt rá. Mindezek miatt a kurátorok ezt a következtetést vonták le:
Így az idén elkerülhetetlenül mészárosmunkát végeztünk. Sokadszorra jelezzük, hogy a terület a színházi szférán belül betöltött szerepéhez és az elvégzett közfeladatok jelentőségéhez képest rendkívül alulfinanszírozott, és a támogatási rendszer újragondolása és drasztikus forrásbővítés nélkül gyakorlatilag kivéreztetésre ítéltetett.
Borítókép: László Lili és Vilmányi Benett a FÜGE és az Orlai Produkciós Iroda Mi és ők című előadásában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
|
Kivéreztetés és törvénytelenség: problémás pénzosztás a független színházaknál
|
Olyan neveket is találni a kormány által bőkezűen támogatottak listájában, amelyek nem szerepelhetnének rajta. De a kuratóriumban is ülnek olyanok, akiknek a törvény szerint nem lenne szabad, és más súlyos problémák is felmerültek a független, szabadtéri és nemzetiségi színházak Emmi által koordinált támogatási rendszerében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kultura/20210512_fuggetlen_szinhazak_tamogatasa_emberi_eroforrasok_miniszteriuma_emmi_visszaelesek_gyanus_palyazatok
|
2021-05-12 06:30:00
| true | null | null |
HVG
|
Kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért megvásárolhatók lehetnek a jövőben az önkormányzati bérlakások – derül ki a Parlament honlapjára felkerült törvényjavaslatból. A Böröcz László fideszes képviselő által jegyzett javaslat szerint azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk.
Azt írja, hogy a vételi jog a bérlőt, a bérlőtársakat egyenlő arányban, a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, illetve ezeknek a személyeknek az egyenes ági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg.
A törvényjavaslat részletesen kitér a lakások árára is. Az ingatlanok forgalmi értékét az önkormányzatoknak kell a vételi joggal rendelkezővel közölni hat hónapon belül, amennyiben ezt nem teszi meg, akkor az állam fogja megállapítani.
A vételárat a forgalmi érték 30 százalékában állapítja meg a törvényjavaslat, ha a bérleti jogviszony időtartama 2021. január 1-jén nem éri el az egy évet. Azonban minden bérleti jogviszonyban töltött év után további 1 százalékkal csökken az ára, de nem lehet kevesebb az értékének a 15 százalékánál. Az is egy kitétel, hogy ha a vételárat egy összegben fizetik ki, akkor a vételár mértéke a megállapított összeg 70 százaléka.
A javaslat szerint azok a bérlők addig nem élhetnek a vásárlási jogukkal, amíg adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása van.
Az indoklásban Böröcz azt írta, a javaslatának az a célja, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont.
Két hete még csak a budai Vár bérlakásainak, illetve a műemléki védettség alatt álló ingatlanok megvásárlásáról beszélt Böröcz a törvényjavaslata kapcsán.
|
Egy új törvényjavaslat szerint kedvezményes áron vehetnék meg a bérlők az önkormányzati bérlakásokat
|
A benyújtott törvényjavaslat szerint a bérlőknek a legrosszabb esetben az ingatlan értékének a 30 százalékát kell kifizetniük. Ha egy összegben rendezik, akkor még olcsóbb lehet.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210512_onkormanyzati_berlakas_borocz
|
2021-05-12 10:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Mégis osztoznia kell a területen a Fudan Egyetemnek és a Diákvárosnak
Bár korábban a kormány azt állította, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a két beruházás egy komplexumként épül meg, a sportcsarnokot és a konferenciaközpontot közösen kell majd használniuk. A benyújtott törvényjavaslat már ki is jelöli, hogy mely állami tulajdonú területeket kapná meg ingyen az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Alapítvány.
Percre pontosan egyszerre – kedd éjjel 23:37-kor – nyújtotta be a kormány a Fudan Hungary Alapítvány létrehozásáról és a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslatait az Országgyűlésnek.
Áprilisban a Direkt36 derítette ki, hogy a kormány az egyébként világszinten kiemelkedő, de nyíltan kommunista és lehallgatási botrányokkal terhelt kínai Fudan Egyetemnek tervez campust építeni 550 milliárd forintos kínai hitelből Budapest azon részén, amely jelenleg éppen a Diákváros nevű lakhatási és infrastrukturális projektnek van fenntartva.
A benyújtott törvényjavaslatokból most az is kiderül, hogy pontosan mely területeket adja át az állam a Fudannak, de akadnak még más meglepetések is. Bár korábban Palkovics László miniszter határozottan állította, hogy a Fudan egyáltalán nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ma reggeli közleményében elismerte:
a Fudan Egyetem és a Budapest Diákvárosnak lesznek olyan kiszolgáló funkciói, melyeken osztozniuk kell majd, ilyen például a sportcsarnok és a konferenciaközpont.
Összességében szerintük ez azt jelenti, hogy a Fudan és a 8500 egyetemi hallgató kollégiumi elhelyezését biztosító Diákváros ugyanazokat a feladatokat ellátva, egymást erősítve épülhet fel.
Hozzátették azt is, hogy a Diákváros kiemelten közérdekű beruházásként, a kormányzati munkamegosztásban bekövetkezett változásokhoz igazodó törvényi rendelkezések alapján valósulhat meg. Palkovics László a korábbi kormánydöntéseknek megfelelően pedig teljes egészében állami tulajdonú, jórészt beépítetlen területeket javasol a majdani alapítvány tulajdonába adni.
Állami tulajdon
A Fudan Hungary Alapítvány létrehozásáról és a neki történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat kedd éjjel benyújtott szövege arra kéri az Országgyűlést, hatalmazza fel a kormányt, hogy közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában létrehozza az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt, és az alapító okiratban jelölje ki annak kuratóriumát.
A törvényjavaslat kimondja, hogy a Fudan Hungary Alapítványt az állam vagyonjuttatással, támogatással és adománnyal biztosítja.
A Fudan részére az állam öt saját tulajdonú ingatlant adna át, jellemzően a rozsdaövezetben: ezek a Csepel rakparton, a Helyi kikötő úton és a Hídépítő utcában találhatók. Palkovics közleményében azt írta: ezek a korábbi kormánydöntéseknek megfelelően teljes egészében állami tulajdonú, jórészt beépítetlen területek.
Azzal azonban, hogy a kormány kifejezetten állami tulajdonú területeket jelölt ki, tovább nehezíti a IX. kerület dolgát, amely helyi népszavazást tervez a Fudan Egyetem ügyében.
A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló, szintén kedd éjjel benyújtott törvényjavaslatban a kormány leszögezi, hogy az kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, a helyszínt és a közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a kormány rendeletben jelöli ki.
A törvényjavaslat részletesen kimondja azt is, hogy a projektet elveszik az előkészítő BFK Budapest Fejlesztési Központtól, és átadják a jogutódnak, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak, a továbbiakban ők rendelkeznek az ingatlanokról. A beruházás során létrehozott épületek, építmények, illetve egyéb vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek.
A benyújtott javaslat módosítaná a Budapest törvényt is, és kiemelten közérdekű beruházássá minősíti a Csepel Sport Club egykori sportinfrastruktúrájára épülő fejlesztési programot. Emellett rendelkezik a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark, ennek részeként a Budapesti Atlétikai Stadion, annak épületében kialakításra kerülő óvoda, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint az ezek összeköttetését biztosító gyalogos és kerékpáros hidak, kapcsolódó sport- és rekreációs létesítmények, a területen található műemléki épületek felújításáról és funkcióváltásáról.
Forrnak az indulatok
Az ITM szerda reggeli közleményében leszögezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester előtt nyitva áll a lehetőség, hogy akár már a jövő hétre tervezett egyeztetésen javaslatot tegyenek a diákvárosi projektelemek elhelyezésére, az önkormányzati tulajdonú területek felsőoktatási célú hasznosítására.
Karácsony Gergely hétfőn már közölte, szerinte nem őt kell tájékoztatni a kínai egyetem Magyarországra telepítésének körülményeiről, hanem minden magyar polgárt, különös tekintettel a budapestiekre. „Hiszen őket, minden egyes magyart készül eladósítani a kormány 500 milliárd forinttal Kínának a Kínai Kommunista Párt iránymutatásai alapján működő egyetem érdekében” – írta.
A benyújtott törvényjavaslat és Palkovics reggeli kijelentése azért is ellentmondásos, mert április 15-ei sajtótájékoztatójukon az akkor még a projektért felelős Fürjes Balázs államtitkár és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója azt magyarázták, a kínai campusnak külön helyet találtak a Déli Városkapu projekt sarkában, a Diákváros és a Fudan Egyetem építése pedig nem is érintik egymást.
A terveket és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok sorsát ebben a cikkünkben magyaráztuk el részletesen:
Diákváros a Fudan árnyékában: Budapest új városnegyede vagy Palkovics ékszerdoboza?
A Déli Városkapu Fürjes Balázs szerint Budapest aranytartaléka, ennek ellenére a Diákváros csak az elkaszált budapesti olimpia hagyatékaként épülhet meg itt. A Fudan Egyetem érkezése a kormány szerint nem veszélyezteti a projektet, az urbanisztikai tervek viszont másról árulkodnak, Palkovics kezébe kerülve pedig szinte teljesen átláthatatlan, milyen projekt valósul meg Dél-Pesten.
A beruházást mindössze két nappal később, április 17-én vették el Fürjestől, és adták Palkovics Lászlónak kormánybiztosi feladatként. A miniszter azonban a Hír Tv-ben szintén azt állította, hogy a két projekt teljesen független egymástól. Az ATV-nek pedig azt mondta, „nem semmi” ajánlatot fog tenni Karácsony Gergelynek és Baranyi Krisztinának, hogy „Budapest ékszerdoboza” épülhessen meg a Déli Városkapunál.
Baranyi Krisztina akkor Facebook-oldalán úgy fogalmazott, az innovációs és technológiai miniszter kijelentése zsarolással ér fel, szerinte a Fudan terveivel a kormány felrúgja a közös megállapodást a terület felhasználásáról és hatalmas adósságot zúdít az országra.
Hasonlóan reagált Palkovics szerdai nyilatkozatára Karácsony Gergely főpolgármester is, aki kitartott korábbi álláspontja mellett, és azt mondta: a Budapesti Diákváros egyetlen négyzetméterét sem adják semmiféle ékszerdobozért cserébe.
Palkovics a múlt héten viszont már azt is bejelentette, kezdeményezni fogja, hogy a kormány kiemelt fejlesztési beruházássá minősítse a Fudan Egyetem budapesti campusának építését. Gulyás Gergely a Kormányinfón már egyértelművé tette: ha olyan előterjesztés érkezik, hogy legyen kiemelt beruházás a Fudan megépítése, akkor a kormány „készen áll” erre.
|
Mégis osztoznia kell a területen a Fudan Egyetemnek és a Diákvárosnak
|
Bár korábban a kormány azt állította, hogy a Fudan nem vesz el területet a Diákvárostól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint a két beruházás egy komplexumként épül meg, a sportcsarnokot és a konferenciaközpontot közösen kell majd használniuk. A benyújtott törvényjavaslat már ki is jelöli, hogy mely állami tulajdonú területeket kapná meg ingyen az egyetemet fenntartó Fudan Hungary Alapítvány.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210512_Fudan_Egyetem_Diakvaros_osztozas_epuletek_Palkovics
|
2021-05-12 13:17:00
| true | null | null |
HVG
|
A magyar cégeknek az EU elvárásainál hamarabb, már jövőre jelentést kell készíteniük a fenntartható működésükről. Az ESG-törvény erős befolyást enged az állami szerveknek a folyamatra.
Két év után nem újdonság, hogy az orosz-ukrán háború túlterjeszkedik a hadviselésen és a politikán. Pozsonyi szerzőnk cikkéből megtudhatják, milyen hatást gyakorolt a konfliktus a szlovák jégkorongbajnokságra, a sportpolitikára, és összességében a megosztott szlovákiai közéletre.
|
Már neve is van Tiborcz Istvánék új hoteljének
|
Az Andrássy úton található szálloda üzemeltetője ugyanis az Alice Hotel Kft. lett.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202012_alice_hotel_orban_unokajarol_elnevezve
|
2021-03-19 12:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Teljes stratégiai és együttműködési partneri kapcsolatokról szóló megállapodást írt alá a kínai Fudan Egyetem és a China Media Group – közölte Facebook oldalán a Kínai Nemzetközi Rádió.
Azt írták, hogy ebből az alkalomból május 10-én ünnepi eseményt is tartottak, amelyen Shen Haixiong, a Kínai Kommunista Párt Propagandaosztályának vezetőhelyettese, egyben a CMG vezetője, Jiao Yang a Fudan Egyetem KKP bizottságának titkára is megjelent és beszédet is tartottak. Hozzátették, hogy az eseményen hivatalosan megalakult a CMG–Fudan Nemzetközi Sugárzások Kutatóközpont is.
A napi.hu azt írta, hogy a China Media Group, más néven Kína Hangja a Kínai Népköztársaságban a rádiós és televíziós műsorszórás révén az uralkodó állami médiacég. 2018. március 21-én alapították a Kínai Központi Televízió, a Kínai Nemzeti Rádió és a Kínai Nemzetközi Rádió nemzeti holdingjaként.
Korábban Palkovics László azt mondta, hogy nem lesz semmiféle ideológiai oktatás az egyetemen, annak ellenére, hogy a Fudan Egyetem módosított alapító okiratába is beleírták, hogy az egyetem a kommunista pártot szolgálja, és Hszi-Csing Pin kínai elnök is azt mondta, hogy a Kommunista Párthoz hű diákokat kell nevelni az intézményben. Szijjártó Péter külügyminiszter is azt közölte, hogy "nem kell félni tőle", ha a Kínai Népköztársaság egyeteme folytat diplomáciai képzést Budapesten.
A parlament Nemzetbiztonsági bizottságának ellenzéki tagjai szerint az intézmény nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizhetetlen kapcsolati hálókat alakít ki, ami komoly hírszerzési tevékenységre utal, ezért beidézték a testület elé Palkovics Lászlót.
A Nemzetbiztonsági bizottság május 4-i ülésén meghallgatták volna, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal mit tud mondani a Fudan Egyetem ügyében, de a bizottság kormánypárti tagjai – köztük Halász János fideszes alelnök – hivatali elfoglaltságaikra hivatkozva nem jelentek meg, így az ülés határozatképtelenné vált.
A kormány tavaly döntött arról, hogy a sanghaji központú intézmény 2024-ben Budapesten nyitná meg első önálló európai campusát, de ez csak nemrég, a Direkt36 cikke nyomán látott napvilágot. Az oknyomozó portál arról számolt be, hogy a létesítmények megépítésére Magyarország óriási kínai hitelt tervez felvenni – az ázsiai ország 450 milliárd forintot kölcsönözne, az állam pedig további 100 milliárd forintot biztosítana –, a kivitelezésre pedig a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalat tett ajánlatot.
Az is kiderült, hogy a Fudan Hungary Egyetemet a kormány a Diákváros területére tervezi. Baranyi Krisztina és Karácsony Gergely népszavazást helyezett kilátásba a Fudan miatt. Palkovics László innovációs miniszter, aki a Diákváros–Fudan projektért felelős miniszteri biztos is, hetekkel ezelőtt az atv.hu-nak azt nyilatkozta, tárgyalni akar Karácsonnyal és Baranyival. A ferencvárosi polgármester azt mondta, hogy elmegy, de "nem sok jóra számít", a főpolgármester pedig azt közölte, szerinte nem őt kell tájékoztatni a kínai egyetem Magyarországra telepítésének körülményeiről, hanem "minden magyar polgárt, különös tekintettel a budapestiekre".
|
Megállapodott a Fudan Egyetem a kínai állampárti propagandával az együttműködésről
|
A China Media Grouphoz tartozik a Kínai Központi Televízió, a Kínai Nemzeti Rádió és a Kínai Nemzetközi Rádió nemzeti holdingjaként. Palkovics László korábban azt mondta, semmiféle ideológiai oktatás nem lesz az egyetemen.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210511_Strategiai_egyuttmukodes_partneri_kapcsolat_Fudan_Egyetem_China_Media_Group
|
2021-05-11 18:23:00
| true | null | null |
HVG
|
Csúcstalálkozót tartanak ezen a héten csütörtökön és pénteken az uniós állam- és kormányfők. A két napos eseménnyel kapcsolatban szinte mindenki azt emeli ki - jogosan -, hogy személyi kérdések lesznek a középpontban, a legfontosabb döntés az lesz, hogy kiket jelölnek, illetve választanak meg a csúcspozíciókba. A vezetők munkájához azonban programra is szükség van, ezt hívják stratégiai menetrendnek, amelyről szintén most állapodhatnak meg a politikusok.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
Milyen hatások alapján döntünk? Miért képesek egyesek meggyőzni bennünket, míg mások nem? Mi hat ránk, amikor engedünk egy reklám csábításának? Hogyan lehet rávenni az embereket, hogy olyan ügyeket támogassanak, amelyeket korábban eszük ágában sem volt? Robert B. Cialdini szociálpszichológus, a befolyásolás világhírű szakértője évtizedek óta foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Kutatásai és gyakorlati tapasztalatai alapján foglalta össze a hatékony, etikus meggyőzés alapelveit és eszköztárát a Hatás című művében, amelynek bővített, átdolgozott kiadása az ismeretek frissítésén, az új kutatási eredmények bemutatásán túl rengeteg izgalmas, aktuális példával gazdagodott. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részt is bemutatunk.
|
Hamarosan gabonát is arathat a Fidesz-közeli ügyvédcsalád
|
Agrárpozícióikat is erősítik Sárhegyi Zoltánék, akik legutóbb a balatonvilágosi, végül megbukott társasházépítés tervével kerültek fókuszba.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202118_bakonyveg_ugyvedekbol_gazda
|
2021-05-10 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat
gazdaság
2024.07.03. 10:359 perc
Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.
Paul Auster regénye a 2008-as hitelválság leghitelesebb amerikai krónikája
programajánló - kritika
2024.06.23. 16:003 perc
Az idén április 30-án elhunyt regényíró 2010-es műve a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg. A Sunset Park a válság és az elidegenedés miatt szétdobált életek krónikája.
Egy új ragtapasszal az is megszólalhat, aki egyébként nem tud
tech
2024.07.14. 13:451 perc
Kémfilmek okoskütyüit idéző orvosi segédeszközt fejlesztenek a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói: egy többrétegű rugalmas ragtapasszal segítenék a beszéd- vagy hangképzési problémával küzdők megszólalását.
Bloomberg-összefoglaló: Az orbáni ingázó diplomácia dühíti az EU-t, és nehéz helyzetbe hozza a szövetségeseket
lapszemle
2024.07.09. 05:303 perc
Annak, hogy a magyar kormányfő gyors egymásutánban elment Moszkvába, majd Pekingbe, egy közös jellemzője volt: meglepte az ország nyugati szövetségeseit. Egyben felháborította őket, viszont erősíti a saját helyzetét.
Mészárosék befektettek a nemrég még NB I-es egri fociba, a csapat már 9. a harmadosztályban
üzlet
2024.06.23. 11:151 perc
Leányvállalatot alapítottak az egri futballklub végső tulajdonosai, köztük a kormányhoz közel álló ügyvéd, Kertész József Tamás.
|
Mészáros arat: ez az, ami biztos biztosítási piacon
|
Magyarország leggazdagabb embere most az agrárbiztosítások területére fókuszál.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202118_hunagrar_biztositasi_alkusz_meszaros_arat
|
2021-05-18 11:10:00
| true | null | null |
HVG360
|
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.
|
Az egyetemek helyett a fideszesekkel feltöltött kuratóriumoknak lesz autonómiájuk
|
Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202118__kozalapitvanyok__kuratorok__elvtarsak__hu_beresek
|
2021-05-07 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A pénzt közelebbről meg nem határozott „beruházásaira és fejlesztéseire” kapja a néhány hónapja Balog Zoltán volt Fidesz-képviselő és volt miniszter által vezetett felekezet.
Az erről szóló kormányhatározat külön meghatározza, hogy a 10,5 milliárd forintból 1,4 milliárd jut a Magyarországi Református Egyház egészének, további összegek pedig külön-külön a négy egyházkerületnek, valamint kiemelten a Balog Zoltán zsinati lelkészi elnök mint püspök által vezetett Dunamelléki Egyházkerülethez tartozó Baranyai Egyházmegyének. Ezen kívül 900 millió forinttal szerepel a listán a romániai, nagyváradi székhelyű Királyhágómelléki Református Egyházkerület, amelynek valaha Tőkés László volt a püspöke.
A kiutalás forrása a költségvetés Gazdaságvédelmi Alap fejezete, azon belül a Gazdaságvédelmet szolgáló miniszterelnökségi fejezeti kezelésű előirányzatok alcím Egyházi működési, program és fejlesztési támogatások jogcímcsoportja.
|
Több mint 10 milliárd forintot kap a református egyház
|
A pénz a felekezet „beruházásaira és fejlesztéseire” megy.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210507_reformatus_egyhaz_gazdasagvedelmi_alap
|
2021-05-07 08:46:00
| true | null | null |
HVG
|
Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg a debreceni Aranybika szállót a Mathias Corvinus Collegium (MCC) – számolt be az RTL Híradó a riportjában. Annyit írtak a csatorna kérdésére, hogy korrekt megállapodás született.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára csütörtökön jelentette be, hogy a patinás Aranybika szálló lesz a jövőben az MCC tehetséggondozási és oktatási programjainak debreceni központja. Először a szálloda új szárnyát alakítják át, addig a régi szállodarészben kezdődik meg a képzés, amely később a felújított részben működik tovább. Ezután következik a régi épület felújítása, amelyet ismét szállodaként fognak működtetni.
|
Nem árulják el, mennyiért vette meg a Mathias Corvinus Collegium az Aranybika szállót
|
Csak annyit közöltek, hogy szerintük korrekt megállapodás született.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210507_Mathias_Corvinus_Collegium_Aranybika_szallo
|
2021-05-07 19:40:00
| true | null | null |
HVG
|
Intelligens, önfenntartó kutyaház és kézmozdulatokkal vezérelhető lámpa is született a Magyar Divat & Design Ügynökség Design LAB inkubációs programjában – mondta Bata-Jakab Zsófia, az ügynökség vezérigazgatója a Figyelő hetilapnak adott interjújában.
Bata-Jakab – aki egyébként Orbán Ráhel egykori évfolyamtársa – elmondta, olyan pályaműveket vártak a programra, amelyek versenyképesek és a nemzetközi piacon is megállják a helyüket. Azt is hozzátette a lapnak, hogy az ehhez biztosított támogatási keret fedezte az előállítás, a munkabér, a tervezői díj, az eszköz- és anyagbeszerzés értékét. Bata-Jakab Zsófia szerint több mint negyven egyedi, magas minőségű, innovatív, szériaérett termék született, és az alkotások esetében kivétel nélkül megfigyelhető a funkcionalitás, az esztétika és az innováció kiváló ösztönzése.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a programban – melyben gyártók és formatervezők dolgoztak együtt – készült magyar tervezésű és gyártású darabok bebizonyították, hogy hazánk alkotói még mindig Közép-Európa élmezőnyébe tartoznak.
|
Okoskutyaház is született az Orbán Ráhel barátnője által vezetett ügynökség programjában
|
Bata-Jakab Zsófia úgy vélte, hogy az inkubációs programban magas minőségű, innovatív és szériaérett termékek születtek.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210506_okoskutyahaz_orban_rahel_divat_ugynokseg
|
2021-05-06 11:53:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormányhivatal elbontatja a hármashatár-hegyi Csipak-villát – jelentette be Tordai Bence a Facebookon. A képviselő március végén kérdezte meg az agrárminisztert, hogy mikor bontják el a villa garázsát, de akkor nem kapott konkrét választ.
A Telex már március 26-án küldött kérdéseket a villa ügyében, amikre azóta sem kaptunk hivatalos választ. Arról, hogy hogyan is épült meg az a villa, valamint az építéssel járó környezetkárosításról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Tordai kikérte a kormányhivatal határozatát, ami szerint az építtetőnek április 21-től számítva 90 napon belül el kell bontani az épületet és az ahhoz kapcsolódó építményeket. A határozatban több szabálytalanságot is megemlítenek, az épület több szempontból is eltér az eredeti tervrajzoktól. Például nagyobb lett, mint ahogy ígérték, a parkolókat sem úgy alakították ki, mint az tervben volt, extra fürdőszoba került a szivarszobához, és több ponton is erdőt kellett pusztítani ahhoz, hogy a villa a jelenlegi formájában megépülhessen.
Csipak Péter korábban felfüggesztett börtönt kapott természetkárosítás miatt.
|
Elbontják az erdőpusztító Csipak-villát
|
Tordai kikérte a kormányhivatal határozatát, ami szerint az építtetőnek április 21-től számítva 90 napon belül el kell bontani az épületet és az ahhoz kapcsolódó építményeket. A határozatban több szabálytalanságot is megemlítenek, az épület több szempontból is eltér az eredeti tervrajzoktól. Például nagyobb lett, mint ahogy ígérték, a parkolókat sem úgy alakították ki, mint az tervben volt, extra fürdőszoba került a szivarszobához, és több ponton is erdőt kellett pusztítani ahhoz, hogy a villa a jelenlegi formájában megépülhessen.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/19/csipak-villa-bontas-tordai-bence
|
2021-05-19 15:14:00
| true | null | null |
Telex
|
Nem nagyon volt olyan meghatározó szereplője a magyar építőiparnak, amely ne tűnt volna fel az NK Osijek szponzorfalán azóta, hogy Mészáros Lőrinc megvette az eszéki focicsapatot. Az együttes mögött jelenleg is ott áll a hazai építőipar krémje: a szektorból több mint egy tucat támogatójuk van. Az érintett vállalatok közös jellemzője, hogy hatalmas összegben nyertek el magyar közbeszerzéseket az elmúlt években.
Milliárdok magyar szponzoroktól
A korábban komoly anyagi gondokkal küzdő NK Osijek pénzügyileg nagyon látványosan megtáltosodott, mióta Mészáros Lőrinc 2016 elején bevásárolta magát a csapatba. Az együttest fenntartó cég 2013-ban még alig 8 millió kunát költött, a kiadások azonban már a Mészáros Lőrinc érkezése környéki években kilőttek, és azóta is meredeken emelkedtek. A csapat büdzséje*A játékostranszferek nélkül., 2019-ben már a 100 millió kunát azaz akkori árfolyamon a 4,5 milliárd forintot közelítette.
Bár a bevételek nem minden évben fedezték a költségeket, a csapat kasszájába így is évről évre több pénz folyt be, jelentős részben az egyre bőkezűbb szponzoroknak köszönhetően.
Az Eszék már 2017-ben és 2018-ban is nagyjából 2 milliárd forintnyi szponzori és reklámbevételhez jutott, 2019-ben pedig még ezt is meg tudták fejelni egymilliárddal.
A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé a csapat, de egyáltalán nem lenne meglepő, ha ez a trend folytatódna, és tavaly még több pénzhez jutottak volna a támogatóktól.
A NK Osijek mögé ugyanis egyre több, kifejezetten jól menő magyar építőipari cég áll be. Már két éve is írtunk róla, hogy a hazai közbeszerzéseken jól teljesítő építőipari vállalatok valamiért nagyon kedvelik Mészáros Lőrinc csapatát, azóta azonban ez még szembetűnőbb lett.
Mindenki Horvátországban épít márkát
Az nem meglepő, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. és a szintén a család tulajdonában álló Fejér B.Á.L. illetve Záév támogatja a csapatot, még akkor sem, ha Mészáros Lőrinc papíron már nem is tulajdonosa az NK Osijeknek. A felcsúti milliárdos ugyanis tavaly kényszerűségből kiszállt a csapatból. Mivel az Eszék és a Felcsút is jogot szerzett arra, hogy az Európa Liga selejtezőjében induljon, az UEFA előírása szerint pedig ugyanabban a sorozatban nem szerepelhet két azonos tulajdonosi körhöz köthető csapat, ezért Mészáros Lőrincnek választania kellett. El is adta részesedését az Eszékben, amely azonban nem került túl távol tőle. Sőt a csapatnál még hónapokkal később is tulajdonosként hivatkoztak rá, holott a Mészáros-csoport tájokoztatása szerint a felcsúti milliárdos akkor már csak főszponzor volt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc hiába látszik tulajdonosnak, hivatalosan csak főtámogató EszékenAz eszéki futball sikereiről és terveiről nyilatkozott egy horvát sportlapnak Mészáros Lőrinc, aki papíron fél éve kiszállt a csapatból.
Mészárosék építőipari cégeihez hasonlóan szintén nem meglepő a kormány kedvenc autópályaépítője, a Duna Aszfalt feltűnése a szponzorfalon. Az NK Osijekben ugyanis a Duna Aszfalt tulajdonosa Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa és barátja, Szíjj László is részvényes.
Az eszéki csapat azonban valamiért nem csak a tulajdonosai érdekeltségeinek volt vonzó, hanem a hazai építőipar lényegében összes fontos szereplőjének. Csak az elmúlt szűk egy évben féltucat új szektorbeli magyar vállalat jelent meg, vagy tűnt fel újra az együttes szponzorai között, így jelenleg már 14 ilyen vállalat támogatja az együttest.
Köztük van a közbeszerzéseken sokáig furcsa tulajdonosi háttérrel hasító Belfry, az Orbán Viktor túravezetőjeként emlegetett Garancsi István érdekeltségébe tartozó PreBeton, a Borkai botrányban is előkerült, illetve Orbán Viktor vejével is üzletelő WHB, vagy éppen a Puskás és az Atlétikai stadionokon, valamint a Liget projekt több óriásberuházásán is kaszáló Magyar Építő.
Utóbbi két cég ráadásul nem is először tűnik fel a szponzorok között: 2016-2017-ben már támogatták a csapatot, majd eltűntek egy időre, hogy az elmúlt hónapokban újra előkerüljenek. Hasonló időszakos építőipari szponzorból több is volt Eszéken: a közbeszerzéseken szintén jól teljesítő két nemzetközi csoport, a Strabag és a Swietelsky, illetve a sportpályaépítésre szakosodott Pharos 95 és a Puskás Stadionon szintén dolgozó Föld-Trans 2001 Kft. ugyancsak megjelent egy időben a szponzorfalon.
Ezermilliárdokat fizet nekik az állam
Az eddigiekből is jól látszik, hogy az eszéki focit főleg olyan építőipari cégek tartják jó befektetésnek, amelyek rendszeresen húznak hasznot valamilyen módon magyarországi közbeszerzésekből. Gyűjtésünk szerint a csapatot jelenleg támogató 14 cég 2018 eleje óta közel háromszáz magyar közbeszerzésen futott be. Már ez is elég döbbenetes szám, de ennél is elképesztőbb, hogy csak
ez a 14 vállalat, tehát az Eszék építőipari szponzorai egyedül, vagy egymással karöltve összesen 1100 milliárd forintnyi közbeszerzést nyertek el az elmúlt szűk három és fél évben.
Ebben az összegben azok a projektek, amelyeken más vállalatokkal osztoznak, még benne sincsenek. Nem Eszék szponzorokkal konzorciumban további 1300 milliárd forintnyi munkát kaptak a magyar államtól.
A legtöbb pénz – partnerek nélkül is közel 600 milliárd forint – közvetlenül Szíjj László, és a Mészáros-család vállalataihoz folyt. A közbeszerzések harmadik legnagyobb haszonélvezője, ugyanakkor talán már kevésbé ismert, pedig neki három érdekeltsége is támogatja az Eszéket. A győri Paár Attila neve a Borkai botrányban is előkerült, és az ő egyik cége vette meg hárommilliárd forintért a miniszterelnök veje, Tiborcz István szintén közbeszerzéseken felhizlalt vállalatát.
Paár érdekeltségei ugyan önállóan is jól teljesítettek a közbeszerzéseken, de az igazán nagy megbízásokat jellemzően nem egyedül, hanem egy partnerrel közösen húzta be. Ez a partner pedig nagyon sok esetben Mészáros Lőrinc valamelyik cége volt. A Magyar Építő 2018 eleje óta például csak a Fejér B.Á.L-lal és a Záév-vel közösen nyert konzorciumban, velük viszont 188 milliárd forintnyi munkát. A WHB pedig a Mészáros és Mészáros Kft-vel, valamit szintén a Fejér B.Á.L-lal együtt húzott be 50 milliárdnyi megbízást. Az ugyancsak Paár érdekeltség Fodor Kft. kisebb hal, abban azonban nem különbözik két nagyobb testvérvállalatától, hogy szeret Mészáros érdekeltségekkel együtt indulni közbeszerzéseken.
A többi Eszék szponzor ugyan közel sem kapott ennyi állami megbízást, de többségükre igaz, hogy amikor magyar állami projekteken dolgozott, akkor azt nem ritkán szintén a Mészáros-Szíjj körrel közösen tette. Az Euroaszfalt például 2018 eleje óta 66 milliárd forintnyi közbeszerzést nyert el konzorciumban, ebből 54 milliárdot a Mészáros és Mészáros Kft-vel.
A Hazai Építőgép Társulás egyik legnagyobb, 4 milliárdos fejlesztése pedig a Duna Aszfalt szűkebb hazájában, Tiszakécskén volt, ráadásul részben pont a DA-val közösen végezték el a munkát. A Bayer Construct ugyan 2018 óta nem nyert közbeszerzést, de korábban ők is dolgoztak Mészárosékhoz köthető cégnek alvállalkozóként: Balázs Attila, a vállalat vezérigazgatója egy interjúban maga nyilatkozta azt, hogy a részben a Záév által épített Puskás Stadion szerkezetépítésének 40 százalékát ők végezték.
Ugyancsak nem vitézkedett a közbeszerzéseken a PreBeton, de abban a csoportban, amelyhez tartoznak, ez nem is az ő feladatuk. A vállalat ugyanis a Market Építő Zrt. leánycége, utóbbi társaság pedig már 100 milliárdos nagyságrendben húzott be állami tendereket az elmúlt években.
|
Ezermilliárd forint magyar állami megrendelés áll a NER horvát focicsapatának támogatása mögött
|
A magyar közbeszerzéseken hasító építőipari cégek egymás sarkát tapossák, hogy támogathassák az eszéki futballcsapatot, a tablón már 14 vállalat díszeleg.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210518/ezermilliard-forint-magyar-allami-megrendeles-all-a-ner-horvat-focicsapatanak-tamogatasa-mogott/
|
2021-05-18 15:34:00
| true | null | null |
G7
|
Újabb hatalmas megrendeléseket nyert el az Opus érdekeltségi körébe tartozó ipari vállalat, a Mészáros és Mészáros Kft., a három vízipari projekt összértéke meghaladja a 31 milliárd forintot – derül ki a közleményből.
Az Opus közvetett tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft. újabb nagyprojekteket nyert el, ezúttal a víziparban: az Ország Vízügyi Főigazgatóság által kiírt "MVP-Szeged, csapadék-és tisztított szennyvíz elvezetés" közbeszerzési eljárást nettó 8 036 749 985 forintos ajánlatával az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda által kiírt "Tatabánya A projekt-ivóvíz...
|
31 milliárd forintnyi vízipari megrendelést nyert el a Mészáros és Mészáros Kft
|
Újabb hatalmas megrendeléseket nyert el az Opus érdekeltségi körébe tartozó ipari vállalat, a Mészáros és Mészáros Kft., a három vízipari projekt összértéke meghaladja a 31 milliárd forintot – derül ki a közleményből.
| null | 1 |
https://www.portfolio.hu/uzlet/20210519/31-milliard-forintnyi-vizipari-megrendelest-nyert-el-a-meszaros-es-meszaros-kft-483832
|
2021-05-19 16:32:12
| true | null | null |
Portfolio
|
Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Laposa Bence nem csupán jókora állami támogatást kapott érdekeltségeivel a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, de havi fizetésért is dolgozik az MTÜ-nek, tudta meg a 24.hu.
Miután megírtuk, hogy Laposa vállalkozásai úgy kaptak összesen 143 millió forint közpénzt, hogy a badacsonyi borász a turisztikai ügynökség tanácsadója, közérdekű adatigényléssel fordultunk a Guller Zoltán vezette állami ügynökséghez. Azt szerettük volna megtudni, hogy Laposán kívül még kik azok, akik pénzért adnak tanácsokat az MTÜ-nek.
2018-ban egyszer már kikértük a szakértők névsorát, most viszont arra is rákérdeztünk, hogy az érintettek mióta segítenek az MTÜ-nek. Így kiderült, hogy a három évvel ezelőtti adatigénylésünkre meglehetősen hiányos válaszokat kaptunk. Borbás Marcsi például az MTÜ mostani válasza szerint 2017 óta dolgozik tanácsadóként a turisztikai ügynökségnek havi 300 ezer forintért. A köztévé műsorvezetőjének nevét viszont a 2018-as adatigénylésünkre adott válaszban nem említették.
Borbás kérdésünkre, hogy milyen feladatot végez tanácsadóként, illetve hogy milyen témákban ad tanácsokat az MTÜ-nek, így válaszolt:
24 éve kutatom, járom az országot, és műsoraimon keresztül bemutatom a felkutatott értékeket a nagyközönségnek. Ezért kértek fel arra, hogy az így szerzett tudásommal segítsem a lehetséges belföldi turisztikai célpontok kialakítását mind a gasztroturizmus, mind a meglévő néphagyományok, mind a természeti értékek és épített örökségek területén.
A három évvel ezelőtti adatigénylésünkre érkezett válaszban nem szerepelt Haffner Adrienne neve sem, aki a mostani táblázat szerint nemcsak az MTÜ legrégebbi tanácsadója, de ő kapja a legtöbb fizetést is, havi bruttó 600 ezer forintot. Haffner 2015 óta dolgozik az ügynökségnek. Nem sok információt találni róla az interneten, de annyi biztos, hogy a HÍR-MÉDIA 2002 Regionális Hírszolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, e-mail címe pedig a haffner.adrienn@fidesz.hu, vagyis nem túlzás azt állítani, hogy köze van a kormánypárthoz. Kérdéseinkre a cikkünk megjelenésééig nem válaszolt, így egyelőre azt sem tudtuk meg, ő-e az a Haffner Adrienn, aki a kuratóriumi tagja a médiahatóság korábbi elnökének emlékére létrehozott Szalay Annamária Média Alapítványnak.
A Magyar Turisztikai Ügynökség legújabb tanácsadója Rókusfalvy Pál műsorvezető, kommunikációs szakember, borász. Rókusfalvy 2020 elején csatlakozott a tanácsadói csapathoz, munkájáért bruttó havi 500 ezer forintot kap. Emellett 400 millió forint állami támogatásban is részesült tavaly: a korábbi rádiós az etyeki Rókusfalvy Fogadó kapacitásbővítésére és szolgáltatásfejlesztésére kapott pénzt. A műsorvezető kérdésünkre azt mondta:
Feladataim a személyi, külső-belső kommunikációs tanácsadás, illetve kiemelten foglalkozom a hazai borturizmussal, a bormarketinget és borkommunikációt érintő szakterülettel.
A Fideszbe 2003-ban belépő Rókusfalvyról tavaly írtuk meg, hogy az egyik cégével 2,2 milliárd forintért kommunikál az államnak.
A korábbi adatigénylésünkre küldött válaszként Zoób Kati nevét sem tüntette fel az MTÜ, holott Guller Zoltán egy 2018-as megnyitón már említette, hogy a divattervező is az MTÜ tanácsadói közé tartozik. A vezérigazgató ekkor beszélt először arról, hogy a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel is „javaslatokat küld” a turisztikai ügynökségnek, egyúttal a tanácsadói munka hasznosságáról is beszélt.
Ez egy nagyon fontos munka, hiszen ez a tevékenység a következő 20-30 évben meg fogja határozni a Magyarországról kialakult képet. Alapvetően a saját kollégáim munkájára számítok, de ahhoz hogy minél jobbat tudjunk létrehozni, tanácsadókkal is együtt dolgozom, említettem Zoób Kati, nevét, Zoboki Gábor vagy éppen Káel Csaba nevét, akik azt gondolom, hogy a saját területen maradandót alkottak. És van néhány fiatal, Berecz István vagy éppen Orbán Ráhel – sokan vannak egyébként ők, akik szabadidejükben mindenfajta jogviszony megkötése nélkül, ellenszolgáltatás nélkül tanácsokat és javaslatokat küldenek a Nemzeti Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójának a külföldi országmárkával kapcsolatos kérdésekben
– mondta Guller.
Zoób Kati viszont a miniszterelnök lányával ellentétben havi 300 ezer forintos díjazásért ad tanácsokat. A divattervező ugyanakkor 811 millió forint vissza nem térítendő támogatást is kapott az ügynökségtől arra, hogy Balatonfüreden elhelyezze divatgyűjteményét, és egy alkotóházat hozzon létre. Zoób a 24.hu-nak a támogatásról korábban azt mondta: dédelgetett álma volt a divatmúzeum kialakítása, ezért sok mindenkit megkeresett, köztük a turisztikai ügynökséget is. Neki is küldtünk kérdéseket a tanácsadói munkájával kapcsolatban, de nem reagált arra, hogy pontosan miben számít szakértelmére az MTÜ.
Sikota Krisztina Anna XII. kerületi fideszes képviselő két éve került be az MTÜ tanácsadói testületébe, szakértői munkájáért havi 300 ezer forint juttatást kap. Vagyonbevallása szerint a Szerencsejáték Zrt.-nél is szakértői feladatokat lát el, a társadalmi tanácsadó testület tagja, havi 200 ezer forintért. A Budavári Palota és környezetében található állami tulajdonú műemlék ingatlanok, így a Várkert Bazár vagyonkezelésével foglalkozó Várkapitányság vezérigazgató-helyetteseként pedig havi 1,6 millió forintot keres, annak ellenére, hogy a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2017-ben öt évre eltiltotta a cégvezetéstől. Az eljárást az adóhatóság kezdeményezte, miután Sikota Krisztina bt.-je több mint 700 ezer forint köztartozást halmozott fel.
Laposa Bence 2019-ben csatlakozott az MTÜ tanácsadói csapatához, és 300 ezer forint juttatást kap havonta. Ebben az évben sokáig úgy tűnt, hogy a badacsonyi borász folytatja helyi képviselői munkáját, de végül az önkormányzati választás előtt visszalépett. Egy 2019. szeptemberi Facebook-bejegyzésében azt írta, felkérést kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójától, „melynek keretében lehetőségem nyílik a balatoni, badacsonyi turizmus fejlesztése érdekében tovább dolgoznom”. A borász Guller Zoltán levelét is csatolta, aki a felkéréskor a többi között azt írta: „Az MTÜ egy olyan Szakmai Tanácsadó Testületet hozott létre, amely tevékenységével, tanácsaival segíti a vezérigazgató munkáját, működését.”
Azt követően, hogy megírtuk, a Balatoni Körhöz tartozó vendéglátóhelyek közül Laposa érdekeltségei kapták a legtöbb támogatást a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, miközben ő a szervezet egyik tanácsadója, a borász a 24.hu-nak adott interjújában így fogalmazott az MTÜ-nek végzett munkájával kapcsolatban:
Általában olyan embereket kérnek fel tanácsadói pozícióra, akik a helyi viszonyokat segítenek adaptálni a fejlesztési programba. Ez egy külső megbízás, nincs irodám Budapesten a Kacsa utcában. Stratégiai kérdésekben tudok ötleteket adni. (…) Azon dolgozom, hogy a Balaton imázsa önállóan is értelmezhető legyen, és próbáljuk meg megfogalmazni, hogy mit tud adni az itt lévők és az ide látogatók számára. Az az álmom, hogy a Balatonról úgy tudjunk beszélni, mint Toszkánáról.
Laposa a munkafolyamatról elmondta, habár Guller Zoltánnal ismerik egymás telefonszámát, de a felmerülő ötleteket, javaslatokat munkacsoportokban dolgozzák ki.
Noha vannak ellentmondások az MTÜ 2018-as és 2021 adatigénylésünkre küldött válaszaiban, a táblázatok alapján több olyan tanácsadó is van, aki megőrizte pozícióját.
Zoboki Gábor és Káel Csaba továbbra is MTÜ-tanácsadóként dolgozik. Előbbi Ybl-díjas építész, jelentősebb munkái közé tartozik a Művészetek Palotája és a Nemzeti Táncszínház megtervezése, de tervezett kulturális központot a kínai Sencsenben is. Káel Csaba Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója. Forgatott filmet Orbán Viktor amerikai útjáról, ő rendezhette a vizes vb nyitóünnepségét is, ami után bő fél évvel kulturális és turisztikai nagykövetnek nevezték ki. Korábbi cikkünkben tanácsadói munkájának lényegét így foglalta össze: „rendszeres tanácsadással segítem az ügynökség munkáját, elsősorban a szakterületemet, a kulturális szektort érintő témákban és kérdésekben”. Káel havi bruttó 360 ezer, Zoboki Gábor 300 ezer forint díjazást kap az ügynökségtől.
Szintén az MTÜ tanácsadója maradt:
Herczeg Ágnes, a Pagony táj- és kertépítész iroda vezetője, aki továbbra is havi 300 ezer forintért ad tanácsokat. Az ő nevéhez fűződik például a felcsúti futballkomplexum kertjének tervezése.
Molnár-Bánffy Kata kommunikációs szakember. Volt Orbán Viktor szövegírója, majd dolgozott több minisztériumnak is, később a magyar téli olimpiai csapat sajtóattaséja, a Magyar Olimpiai Bizottság kommunikációs és marketingvezetője. a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval is jó viszonyt ápol. Díjazása neki is havi 300 ezer forint.
Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója 2018 óta szintén havi 300 ezer forintért ad tanácsokat.
Walton Tamás marketing- és kommunikációs szakember „személyi, külső-belső kommunikációs, marketingkommunikációs tanácsadást” végez 2018 óta havi 550 ezer forintért.
2018-as adatigénylésünk óta már nem az MTÜ tanácsadója:
Csák János, aki Vezette a Molt, a Matávot és volt londoni nagykövet is, a Heti Válasz korábbi tulajdonosa. A 24.hu két éve interjút készített vele.
Folly Réka: a Folly arborétum örököse; az MTÜ az arborétum turisztikai attraktivitásának fejlesztésére 475 millió forintot ítélt meg tavaly.
Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa,
Gyutai Csaba, Zalaegerszeg korábbi fideszes polgármestere, aki a budai Várbeli beruházásokat menedzselő, súlyos szabálytalanságokat produkáló miniszterelnökségi cégnél dolgozott, és a Vár turisztikai stratégiájának elkészítését segítő tanácsadó testületnek segített
Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas és Magyar Érdemkereszttel kitüntetett népzenész, érdemes művész.
Kiemelt képünkön: Borbás Marcsi, Zoób Kati, Rókusfalvy Pál és Sikota Krisztina.
|
Borbás Marcsi és Laposa Bence mellett cégvezetéstől eltiltott képviselő is az MTÜ fizetett tanácsadója
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség tanácsadóinak negyede több százmilliós támogatást is kapott az állami szervezettől. Laposa Bence és Zoób Kati mellett Fidesz-tagok is vannak a tanácsadói listán, például a hozzájuk hasonlóan vissza nem térítendő támogatásban részesülő Rókusfalvy Pál.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/19/magyar-turisztikai-ugynokseg-mtu-tanacsadok-rokusfalvy-pal-zoob-kati-laposa-bence-borbas-marcsi/
|
2021-05-19 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Az ideinél szűk 6 milliárd forinttal kevesebbet irányoztak elő Rogán Antal minisztériumának kormányzati kommunikációra a 2022-es költségvetésben, de így is 18 milliárd forint mehet erre a célra. (Valamint további 11 milliárd "kiemelt társadalmi kapcsolatokra".) A kampányok büdzséje 2017 óta nem volt ennyire alacsony - de eddig sem nagyon sikerült tartani az előzetes terveket.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda Rogán vezetésével 2015 végén állt fel, azóta minden évben kap pénzt hirdetési, kommunikációs kampányokra. Az első teljes évben "szerény" 10 milliárd forintot, azután viszont folyamatosan emelkedett az összeg, 2019-ben már a 30 milliárdot közelítette. 2020-ban és 2021-ben 23,9 milliárd forintot irányoztak elő - ehhez képest kell érteni a 2022-re betervezett 18 milliárd forintos summa alacsonyságát.
|
Több száz milliárdot vernek el Rogánék propagandára a ciklus végéig
|
A kormány dicséretét sulykoló kommunikációs gépezet egyértelműen a „baráti” beszállítókat és médiafelületeket részesíti előnyben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202119__propaganda__rogan_kaszal_es_tejel__koltsegvetes_2022__kihangositva
|
2021-05-17 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedden éjszaka benyújtotta a lakástörvény módosítását. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy azok, akik műemléki védettség alatt álló önkormányzati lakást bérelnek, az ingatlant kedvezményesen megvehetik. Ilyen lakások zömmel a budai Várban vannak, ezeket ugyanis 1990 után nem lehetett privatizálni, így önkormányzati tulajdonba kerültek.
Ehhez képest az új szabályozás úgy szól, hogy
ha a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony legalább 2020. december 31. napjától fennáll, abban az esetben az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra vételi jog illeti meg a bérlőt.
Vagyis nemcsak azok járhatnak jól, akik műemléki lakásban laknak, hanem lényegében mindenki, aki 2020. december 31-e előtt önkormányzati lakásra bérleti szerződést kötött.
Azért járhatnak jól, mert a módosítás, ha elfogadja a parlament, a lakás forgalmi értékének 30 százalékában állapítja meg a vételárat. Az összeg még ennél is alacsonyabb lehet, attól függően, hogy a bérlő mióta lakik az ingatlanban: évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami legfeljebb a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető. Ahhoz tehát, hogy valaki a maximális kedvezménnyel élni tudjon, legalább 15 éve bérlőnek kell lennie. A tervezetben benne van az is, hogy aki egy összegben fizet, csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia.
A 24.hu számolta ki, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti: Budapesten egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást az abban 15 éve lakó bérlő egy összegben 5 millió 250 ezer forintért vásárolhat meg, vagyis a piaci ára 10,5 százalékáért.
A tervezett módosítás szerint nem lehetne megvenni
a felújításra vagy bontásra kijelölt épületben, vagy rehabilitációs területen lévő lakást,
szolgálati, vállalati bérlakást,
elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakást,
nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást,
műteremlakást.
De akkor mi lesz a műemlékvédelmi lakásokkal?
Az állam a rendszerváltozás után lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként épült ingatlanok privatizációját: átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért. A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehetett eddig, és lehet ezután is elidegeníteni.
A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-es határozata azonban úgy szól, hogy a Várnegyed lakásai az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részét képezik. A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. És érint a mostani szabályozásban is. A benyújtott szövegben ugyanis az szerepel, hogy „helyi önkormányzat rendelete lakáscélú műemléképületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet”. Vagyis az ezeket bérlők is élhetnek vételi jogukkal. Vége az „örökbérletnek”, a várbeli lakások jelentősen alacsonyabb összegű havi bérleti díjának.
A budai Várban bérelt ingatlanok kapcsán több botrány is kirobbant az elmúlt években. A hvg.hu is többször írt már arról, hogyan jutottak ingatlanhoz a Várban a közélet prominens alakjai. Írtunk arról, hogy Szijjártó barátja is rendkívül alacsony áron bérel lakást, ahogy arról is, hogy Palkovics László egy győri panelt adott a várbeli lakásáért cserébe. De van itt ingatlanja Bayer Zsoltnak is.
Hogyan jutottunk idáig?
V. Naszályi Márta, a Budai Várat is magába foglaló I. kerület polgármestere az önkormányzati választáskor azt ígérte, kezdeményezi fogja, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot, és differenciálják a lakbéreket.
Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítésének, de a tervezetből kiszivárgó részletek felháborodást keltettek. A bérlők például azt sérelmezték, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint, hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában jelentős ugrás. A polgármester úgy érvelt, a lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, ennek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, a bérlakások fenntartása évi 500 millió forintos veszteséget jelentett a kerületnek.
Böröcz László az Indexnek korábban azt állította, a várbeli bérlők közül sokan megkeresték, miután az I. kerületi önkormányzat új lakásrendelet megalkotásán kezdett el dolgozni. Erre válaszul született meg a lakástörvény módosítása, amire egyébként a politikus a tervezett módosítás indoklásban ki is tér. Úgy fogalmaz, hogy a törvényjavaslattal a jogalkotó egy történelmileg előállt helyzetet is orvosolni kíván. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt.
A módosítás által bevezetett szabályok azt kívánják többek között biztosítani, hogy azok, akik az 1990-es években hozott korlátozások miatt nem élhettek vételi jogukkal, most hasonló feltételekkel tehessék ezt meg, mint korábban a velük hasonló helyzetben lévő bérlők országszerte.
Az értékbecslés és az adásvételek lebonyolítása az önkormányzatok feladata lesz, ami nem elhanyagolható kiadás az anyagiakban egyébként sem bővelkedő intézményeknek. Az új szabályozás szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kérelem benyújtásától számítva 6 hónapja lesz az önkormányzatnak, hogy a lakás megállapított forgalmi értékét közölje. Ellenkező esetben az állam elvégzi helyettes az értékbecslést, de ennek költségét az önkormányzatra terheli.
A polgármesterek tiltakoznak
Kerestük az I. kerületi polgármestert, hogy megtudjuk, hogyan érinti a kerületet és az önkormányzatot az új rendelkezés. V. Naszályi Márta szerint
a kormány bebetonozza a lakhatási szegénységet Budapesten.
Úgy véli, a tervezett módosítás pont azokat az embereket hagyja magára, akik a leginkább rászorulnának a segítségre. "A törvény felszámolná az önkormányzati lakásállományt, ezáltal ellehetetlenítve azt, hogy a kerületek és a városok segítsenek azoknak az embereknek, akik sose juthatnának egyébként lakáshoz. Az önkormányzatok innentől kezdve nem érdekeltek abban, hogy lakásokat építsenek, és hogy bérbe adják azokat az arra rászorulóknak, mert a kormány bármikor elveheti őket" – érvel.
Pikó András, józsefvárosi polgármester a Facebookon reagált. Azt írta, szerinte "elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is."
A törvényváltozást az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntésének tartja. Kiemeli, hogy Józsefvárosban nagyjából négy és fél ezer önkormányzati bérlakás van. „Budapesten itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya”, penészes, nyirkos, több mint 100 éves épületekben lévő komfort nélküli vagy alig komfortos lakásokról van szó. „Pár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk – ők is gyorsan pénzért kívánják majd tenni. Ez vagy sikerül majd, vagy nem” – zárja.
A kulturális örökség védelméről szóló törvény hiába rendelkezik úgy, hogy „műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg”, az új szabályozással a Fővárosi Önkormányzat elveszíti elővásárlási jogát a bérlők vételi jogának gyakorlása esetén.
|
"Rablóprivatizáció" – felvásárlási hullámot is hozhat az új lakástörvény
|
Ha az Országgyűlés elfogadja, jelentős kedvezménnyel juthatnak lakáshoz azok, akik most önkormányzati bérlakásban laknak, függetlenül attól, hogy egy penészes, nyirkos ingatlanról van-e szó, vagy egy műemlékről a Budai Várban.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210512_Rabloprivatizacio__befektetoi_korok_felvasarlasat_hozhatja_az_uj_lakastorveny
|
2021-05-12 16:45:00
| true | null | null |
HVG
|
A lakástörvény most ismert módosítási javaslata, az megítélésem szerint elfogadhatatlan, magam sem értek vele egyet
– nyilatkozta Papp László debreceni fideszes polgármester az RTL Híradónak. Arról a törvényjavaslatról nyilatkozott, amit múlt héten Böröcz László kormánypárti parlamenti képviselő nyújtott be, és amely 10,5–30 százalékos áron tenné megvásárolhatóvá az önkormányzati bérlakásokat azok bérlői számára. Ha a bérlő ajánlatot tesz, a javaslat jelen formája szerint azt mindenképpen el kellene fogadnia az önkormányzatnak.
A javaslat így elfogadása esetén Papp szerint több milliárd forintos vagyonvesztést okozna Debrecennek. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a javaslatról még egyeztet a kormány az önkormányzatokkal. Arról, hogy a kormánypárti javaslatot fideszes városvezetők is kritizálják, a polgármester azt mondta, szerinte a normálisan működő pártoknál mindig vannak vélemények és ellenvélemények, most is ezek ütköztetése folyik történik.
Egy tucat polgármesterrel beszélt már Böröcz László a törvénymódosításról – mondta el a képviselő ugyancsak az RTL Híradónak. Próbálta megvilágítani a szempontjait, ezek egyrészét el is fogadták. A polgármesterek saját javaslatokat is tettek, ezekről Böröcz azt mondta:
Mi ezeket a javaslatokat természetesen megvizsgáljuk, és amennyiben úgy látjuk, hogy ez összhangban van a törvény céljával, vagy javít magán a törvényen, akkor még az is előfordulhat, hogy elfogadjuk őket.
A képviselő szerint a polgármesterek kivennének bizonyos ingatlanokat a privatizációval érintettek köréből, de részleteket nem árult el. Azt pedig visszautasította, hogy a budai Várnegyed kormányközeli lakásbérlői kedvéért hoznák ezt a törvényt. 60 ezer ember lakhatásáról van szó, nem egy-kettőéről – mondta erre.
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy visszavonja a javaslatát, Böröcz azt mondta nem, most is kitart mellette.
|
Böröcz nem tartja elképzelhetetlennek, hogy változtassanak az általa benyújtott új lakástörvényen
|
Azt visszautasította, hogy a budai Várnegyed kormányközeli lakásbérlői kedvéért hoznák ezt a törvényt.
| null | 1 |
https://hvg.hu/ingatlan/20210517_lakastorveny_privatizacio_borocz_papp_laszlo_debrecen
|
2021-05-17 17:39:00
| true | null | null |
HVG
|
A Palkovics-trükk: így nyomja le ellenfeleit a kormány végrehajtóembere
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.
„Tekintsünk el attól, hogy itt megegyezésről van szó: ha része lett volna a Fudan a Diákvárosnak, akkor az a 2019-es megbeszélések során kiderült volna” – mondta a hvg.hu-nak hétfőn Baranyi Krisztina. Igaz, Palkovics szerint a projektet jóváhagyó megbeszélés prezentációjában az szerepelt, hogy egyetemvárost építenek, nem diákvárost, így szerinte nem csorbul a korábban kitalált koncepció.
Ferencváros polgármestere szerint ugyanakkor teljesen kézzelfogható, hogy a tárgyalások a kormány és a főváros között a Fudan Egyetem és a Diákváros sorsáról csupán a látszat kedvéért nevezhetők egyeztetésnek, ugyanis az elmúlt egy hónapban olyan írásos megállapodások és törvényjavaslatok születtek, amelyek lényeges vita nélkül kényszerpályára tehetik a Diákváros-projektet.
Amikor április elején kiderült, hogy a kormány kínai hitelből tervez kampuszt építeni a sanghaji Fudan Egyetemnek, mindezt ráadásul a terv szerint 8-12 ezer diáknak otthont adó leendő városrész, a dél-pesti Diákváros területén, az ITM-et vezető Palkovics László szinte azonnal megígérte, hogy a magyar tanulóknak élhető lakhatást biztosító beruházást egyáltalán nem befolyásolja a Fudannal kötött megállapodás.
A dolgok azonban szinte napok leforgása alatt rohamtempót vettek. A Diákváros a Budapest Fejlesztési Központtól az ITM kezébe került, kiszivárogtak az első tervrajzok a térhódító Fudan-kampuszról, múlt szerdán pedig konkrét törvényjavaslat született a kínai egyetemről, amelyből kiderült, hogy a kormány tervei szerint gyakorlatilag semmisnek lehet tekinteni a fővárossal kötött megállapodásokat a Diákvárosról, az ugyanis csak a kijelölt terület töredékét fogja megkapni.
Ezek után úgy tűnik, folytatódik az elmúlt években látott trend:
ha egy projekt Palkovics László és az ITM oltalma alá kerül, onnantól lehet tárgyalni, csak nem érdemes.
Palkovics a megoldóember szerepét tölti be a kormányban, az előre eldöntött átalakítások végrehajtása viszont messzebbre nyúlik vissza, mint a 2019-es MTA-ügy, amikor a kormány Palkovics ígérete ellenére vette el a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit – mondta megkeresésünkre Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Az ITM vezetője 2014-ben még felsőoktatási államtitkárként állt bele az első komolyabb reformba, az egyetemi kancellári rendszer bevezetésébe. Szűcs Zoltán Gábor szerint érdemes erre tekinteni az egyetemi autonómia felszámolásának kezdőpontjaként: azzal, hogy a kormány 2015 elejétől kancellárokat nevezett ki a felsőoktatási intézmények élére, gyakorlatilag megkezdte azok gazdasági kézivezérlését. Úgy tudni, Palkovics már ekkor nagyon ellentmondásos benyomást tett az egyetemi vezetőkre, hol hangsúlyozva együttműködési szándékát, hol arra célozva, hogy mindenkinek jobb lesz, ha nem mondanak neki ellent. Ezt követően fokozatos átalakítások jöttek a rektorok összetételében is, így ami idén történik egyetemi modellváltás címszó alatt, azt inkább lehet az állami rendszer újragondolásának nevezni, tényleges egyetemi autonómiáról ugyanis már régóta nincs szó Szűcs szerint.
Bár arról keveset tudunk, hogy Palkovics személyiségéhez mennyire illik a rá kiszabott feladatkör, Szűcs szerint az biztos, hogy a politikai-gazdasági profiljához jól passzolnak a rábízott projektek. Palkovicsnak erős, leginkább műszaki víziója van a tudományok szerepéről, kutatási céljait pedig gazdasági integrációs tervek motiválják – azaz minden tettével a technológiai fejlődést és a gazdaságot kívánja szolgálni. Szűcs szerint ez önmagában nem rossz hozzáállás, viszont a tényleges tudományos életnek csak kis szeletére alkalmazható, ez pedig az MTA és a CEU-ügyekben, de még a Fudan kérdésében is jól látható.
Palkovics jelentősebb kormányzati projektjei
– Palkovics László 2014-ben csatlakozott a kormányhoz a Knorr-Bremse német nagyvállalattól, ugyanebben az évben felsőoktatási államtitkárként végrehajtotta az egyetemi kancellári rendszer bevezetését.
– 2017-től Palkovics oroszlánrészt vállalt a CEU elűzésében, elsőként ismerte be, hogy az átalakított felsőoktatási törvény a „Soros-egyetemre” lett tervezve.
– Mindeközben részt vett más oktatási reformokban is, kezdetben az Emmi oktatási államtitkáraként, majd az ITM vezetőjeként: Palkovics dolgozott többek közt az új Nemzeti Alaptanterven és a szakképzés átalakításán is.
– 2019-ben szinte egy emberként küzdött meg az MTA-val a kutatóintézeteiért.
– Palkovics vitte a hátán az egyetemi modellváltást, amelynek egyetlen kisebb akadálya az SZFE-ügy volt, ám ez inkább járt szakmán belüli összetűzésekkel, mint Palkovics személyes küzdelmeivel.
– 2021 tavaszán pedig személy szerint Palkovicshoz került a Diákváros és a Fudan Egyetem kérdése.
Palkovics, tartva magát a saját és a kormány elképzeléseihez, sosem akarja meggyőzni az adott közeget, helyette inkább átláthatatlan helyzeteket teremt: megpróbálja hol megnyugtatni, hol kooptálni, hol egyszerűen elnyomni a másik oldalt, egyszóval kifárasztani az ellenfeleit. A kormány reformjai általában el vannak rejtve a nyilvánosság elől, az embereknek nincs lehetősége megfogalmazni sikerkritériumokat, az ilyen átláthatatlan folyamatok végrehajtásában pedig nagyon otthon van Palkovics – fogalmaz Szűcs.
A Magyar Tudományos Akadémia átalakításánál vált először a nyilvánosság számára is láthatóvá, miről van szó, amikor Palkovics „tárgyal” valakivel. A 2018-as választásokat követően jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és kapott azonnali vezérszerepet a tudományos életben. Első körben a kutatási finanszírozásokat vállalta át, és került célkeresztbe egyúttal az MTA azzal a kimondatlan céllal, hogy a kormány dönthessen arról, milyen kutatásokra és mennyi pénzt ad. Palkovics 2018-ban még megnyugtatta az Akadémia elnökségét:
"Nincs semmiféle olyan szándék, hogy az Akadémia működési módját bárki megváltoztassa. Nem akarja a minisztérium megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, nem akarja a minisztérium a kutatóintézetek irányítását átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Mire azonban az erről szóló hangfelvétel kiszivárgott 2019 közepén, a helyzet már egészen másról szólt. Az egyeztetések zsákutcába futottak, a kormány pedig úgy döntött, erőszakkal nyomja le az Akadémia torkán az akaratát: így jött létre 2019 augusztusára az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, és került a többségében a kormány által kinevezett vezetésű intézmény hatáskörébe az MTA összes kutatóintézete.
Palkovics egyébként a CEU kiebrudalása közben is váltig állította, hogy az egyetem nem költözik sehová – ez egyébként azóta is gyakran felbukkan a kormányzati kommunikációban, mondván az egyetemnek maradtak magyar akkreditációval rendelkező programjai –, bár, ahogy Szűcs Zoltán Gábor is hangsúlyozza, ebben az esetben sokkal inkább volt szó politikai, ideológiai célokról, mintsem az ITM hatáskörébe tartozó döntésekről.
Az egyetemek alapítványi átalakítása viszont egy az egyben az ellenfél kifárasztására játszó Palkovics-trükköt mutatta, Szűcs szerint ráadásul sokkal szofisztikáltabban, mint az MTA esetében. Mire a felszínre került a téma, az egyeztetések egyes egyetemeken már javában folytak fenntartóváltásáról, a modellváltó intézmények listája 2020 végére tízfősre bővült, majd 2021 januárjában még hét egyetemről derült ki, hogy beállhat a sorba. A fenntartóváltás papíron minden egyetemen önálló döntésen alapult, jóllehet, a válaszadásra az intézmények rendkívül rövid határidőket kaptak, a direkt ráhatás, vagy anyagi nyomás alá kerülő egyetemek pedig sokszor az oktatóik akarata ellenére is a modellváltás mellett szavaztak. A jelek szerint az ITM-en belül egyébként nem volt kérdés arról, hogy milyen válasz érkezik az intézményektől,
Palkovics minisztériumának kiszivárgott prezentációi szerint ugyanis hiába történik az egyetemek „kérésére” az átalakítás, a kormányban már kész tényként kezelték az összes kérdéses egyetem átstrukturálását.
Szűcs Zoltán Gábor szerint az egyetemi modellváltás és a Fudan ügyében van egy nagyobb, rendszerszintű összeférhetetlenség is a valótlan ígéreteknél, amely végül mégiscsak rávilágít arra, hogy nem Palkovics kezében futnak össze a szálak. Szűcs szerint a kormánynak (beleértve Palkovics irányvonalát) évek óta kiemelt célja a felsőoktatás nemzetközi színvonalának emelése, ezért is indultak el egyre nagyobb ösztöndíjprogramok a külföldi hallgatók bevonzására, illetve kapott nagy vagyont az elsőként magánkézbe kerülő Corvinus Egyetem, hogy megerősítse nemzetközi „business school” karakterét. Bár az általános modellváltásban megközelítőleg sincs annyi pénz, mint a Corvinus esetében, a magyar egyetemek új struktúrája azokat a külföldi példákat másolja, ahol fontos gazdasági szerepet kap a felsőoktatás, és vele együtt emelkedik is a színvonal nemzetközi téren. Éppen ezért tűnik érthetetlennek a Fudan Egyetem meghívása: egy nagy külföldi játékos érkezése teljesen szembemegy Palkovics eredeti elképzeléseivel, és egyedül a kormány saját céljai tudnak bármilyen magyarázattal szolgálni egy, a tudományos és gazdasági víziójukkal ennyire ellentétes folyamatra.
|
A Palkovics-trükk: így nyomja le ellenfeleit a kormány végrehajtóembere
|
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210518_palkovics_itm_targyalas_orbankormany
|
2021-05-18 12:05:00
| true | null | null |
HVG
|
Amióta az állam átvette a Kartonpackot, nem készült egy beszámoló sem, bírságolt az MNB
Ritkán történik meg, hogy a jegybank egy állami többségi tulajdonú céget bírságoljon a szabálytalanságok miatt, de most egymillió forintra büntette az MNB a Kartonpackot.
A Magyar Nemzeti Bank 1-1 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a Kartonpack és az OTT-ONE tőzsdei kibocsátókat, mert nem tették közzé az éves jelentéseiket határidőn belül.
A Kartonpack története azért különösen érdekes, mert egy olyan cégről van szó, amelyben a legnagyobb tulajdonos a magyar állam – a Budapest Értéktőzsde honlapján lévő adatok szerint a részvények 61 százaléka az állami MNV Zrt.-é. A céget tavaly áprilisban a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva állami felügyelet alá vették, de hogy miért volt szüksége az államnak a járvánnyal összefüggésben egy dobozgyárra, az sem akkor, sem azóta nem derült ki. Ez után a kirendelt kormánybiztos gyorsan leváltotta a vállalat vezetőit. Még abban a hónapban új könyvvizsgálót választottak, az éves beszámoló elfogadását határidőn túlra, az auditálási feladatok elvégzése utánra ígérték – emiatt már akkor felfüggesztették a tőzsdei kereskedést a cég részvényeivel.
Csakhogy a beszámoló nem készült el azóta sem: nemhogy a 2019-ről szóló jelentéssel nem készültek el, a 2020-as első félévit sem adták le.
Az MNB a kedden közzétett határozatában ismételten felszólította a Kartonpackot, hogy legkésőbb december 31-ig tegye közzé 2019. és 2020. évi éves jelentését, illetve a 2020. I. félévéről készített féléves jelentését. A rendszeres tájékoztatási kötelezettségének megsértése miatt a jegybank 1 millió forint felügyeleti bírságot is kiszabott a cégre.
2020. június. 15. 07:00 Gyenis Ágnes hvg360
Nyertek a kisbefektetők az einstandolt Kartonpack ellen, de az állam keresztbe tehet nekik
Többéves bírósági küzdelem után érte el a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete, hogy gyakorolhatja tulajdonosi jogait a Kartonpackban, csakhogy az közben állami irányítás alá került, s a jelek szerint lényegében a vészhelyzet lefújása után is ott marad.
2020. május. 11. 08:24 hvg.hu Vállalkozás
Felfüggesztette az MNB az állami gyámság alá vont Kartonpack tőzsdei kereskedését
Nem készült el időre a cég az éves jelentéssel. Amíg az nincs meg, nem lehet a tőzsdén kereskedni a részvényeivel.
|
Amióta az állam átvette a Kartonpackot, nem készült egy beszámoló sem, bírságolt az MNB
|
Ritkán történik meg, hogy a jegybank egy állami többségi tulajdonú céget bírságoljon a szabálytalanságok miatt, de most egymillió forintra büntette az MNB a Kartonpackot.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210518_kartonpack_mnb_birsag
|
2021-05-18 11:46:00
| true | null | null |
HVG
|
A kormány elcsatolná minden idők legnagyobb beruházását a helyi önkormányzatoktól
Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.
Különleges gazdasági övezetté minősítheti a kormány az iváncsai ipari parkban létesítendő akkumulátorgyárat – derül ki a hvg.hu birtokába jutott előterjesztésből. A hvg.hu információi szerint az előterjesztést a kormány május 19-ei, szerdai ülésére tűzték napirendre. A javaslat szerint az új különleges gazdasági övezetet a „Duna mente Fejér megye” nevet kapná. A különleges gazdasági övezetekről szóló 2020 közepi – sok vitát kiváltott – törvény értelmében az övezetekből a helyi adók nem a települési önkormányzatokhoz folynak be, hanem a megyeiekhez, és az dönt a pénzek újraosztásáról.
A kormány „elkötelezett a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése mellett, így folyamatosan vizsgálja a törvény rendelkezéseivel összhangban különleges gazdasági övezetek kijelölésének lehetőségeit. Jelenleg még nem született döntés új különleges gazdasági övezet kijelöléséről” – közölte a Miniszterelnökség a hvg.hu kérdésére.
Az előterjesztés (amelyről a Telex is beszámolt) szerint a dokumentum a Miniszterelnökségen készült, a Fejér megyei közgyűlés elnöke kezdeményezésére. A közgyűlés elnöke a fideszes Molnár Krisztián, a legutóbbi önkormányzati választáson a húsz megyei képviselői helyből 14-et a Fidesz–KDNP szerzett meg, a DK és a Momentum 2-2-t, míg a Válasz és a Mi Hazánk 1-1 mandátumot.
A gazdasági övezet kialakítása a törvény értelmében a kormány hatásköre, az érintett önkormányzatokkal mindössze egyeztetni szükséges. A kormányzati előterjesztés készítői az annak részét képező egyeztetési lapon beikszelték, hogy a megyei önkormányzat egyetért a javaslattal, továbbá a települési önkormányzatok közül az iváncsai, a rácalmási, az adonyi és a kulcsi is. Nem világos, hogy zajlottak-e valódi egyeztetések e önkormányzatokkal –
úgy tudjuk, érdemi egyeztetésekre még nem került sor.
A dunaújvárosi önkormányzatot pedig nemhogy az egyeztetésekből hagyták ki, de a közeli nagyvárosról az előterjesztésben említés is alig esik. Pedig Dunaújváros enyhén szólva érintett az ügyben – erre még visszatérünk.
Száz hektár, sok száz milliárd forint
Az biztos, hogy nem kevés pénzről van szó. Jun Kim, a dél-koreai SK Innovation elnök-vezérigazgatója és Szijjártó Péter külügyminiszter 2021 elején közösen jelentették be, hogy a cég két komáromi akkumulátorgyára után felépít egy harmadikat is Magyarországon. A tervek szerint az új üzem Iváncsán fog megvalósulni 2,3 milliárd euróból (körülbelül 680 milliárd forintból) – ez lesz az ország történetének eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása. Az egységet 700 ezer négyzetméteren fogják felhúzni, várhatóan 2500 embernek ad majd munkát, kapacitása évi 30 gigawattórányi akkumulátor lesz – vagyis a nagyobb akkumulátorgyárak közé fog tartozni. Egy ideje szóltak arról találgatások, hogy az SK tovább bővítene Komáromban, mivel az elektromos autók iránt Európában nőni fog a kereslet. Végül Iváncsát választották, mert az kiváló logisztikai helyszínen található és rendelkezésre áll a megfelelő számú, kellően képzett munkaerő is.
A kormányzati előterjesztést április 30-ra dátumozták, és külön kiemelik benne, hogy az akkumulátorgyár azért is rendkívül fontos, mert „lehetőséget biztosít a csődközeli ISD Dunaferr munkásainak szükség esetén az elhelyezkedésre is”.
Az új gazdasági övezet nem csak az iváncsai akkumulátorgyárat foglalná magában, hanem az iváncsai ipari park másik nagy, folyamatban lévő beruházását, a török Yaris Kabin 6,5 milliárd forintos mezőgazdaságigépalkatrész-üzemét is. Plusz a rácalmási Hankook-gumigyárat, illetve a Hankook folyamatban lévő bővítését. A Hankook saját telephelyére kívánja áttelepíteni a raktározást, ezért egy 8 milliárd forintos beruházás keretében raktárakat akar építeni.
Ezeket az előterjesztés értelmében a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé is nyilvánítaná, vagyis e beruházások számos engedélyezési és adminisztrációs könnyítést kapnának.
A gazdasági övezet pedig jóval nagyobb lenne e beruházásoknál, kiterjedése több mint 100 hektárt érne el, vagyis nem csak a fenti cégeket és nagyberuházásokat érintené, hanem sok másikat – most, de legfőképpen a jövőben.
Göd talán a pénz szűk felét visszakapja
Nyilvánvaló, hogy ekkora cégek és gyárak jelentős adóbevételeket generálnak mind a központi költségvetésnek, mind a helyi önkormányzatoknak. Egyelőre Magyarországon egy különleges gazdasági övezet van, a gödi, amit elsősorban a Samsung-gyár miatt a kormány 2020-ban hozott létre. Először rendeletileg, majd az övezetekről szóló törvény országgyűlési elfogadása után annak hatálya alatt. Az adóhivatal adatai szerint 2020-ban összesen 627 millió forint helyi adót szedtek be:
építményadó: 123 531 000 forint,
telekadó: 30 272 000 forint,
helyi iparűzési adó: 472 988 034 forint.
A Népszava februárban egy birtokába jutott megyei közgyűlési előterjesztés alapján arról írt, hogy a megye összesen 1,8 milliárd forint bevételt vár iparűzési adó jogcímen a 2020-as évre az övezetből, és ennek körülbelül 40 százaléka kerülne Gödre. Ráadásul jórészt nem az önkormányzathoz, hanem pályázatokon keresztül helyi szervezetekhez. A pénzből jut a tágabb értelemben vett környék egyéb településeire: Csomád, Csömör, Csörög, Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród, Őrbottyán, Sződ, Sződliget, Vácrátót, Veresegyház.
A kormány eredeti érve a különleges gazdasági övezetek mellett épp az volt, hogy megyei szinten jobban és igazságosabban szét lehet teríteni az egy-egy nagyvállalattól, ipari parkból befolyó bevételeket. Ugyanez az érv az új Duna mente övezet előterjesztésében is ismétlődik. Az érv persze nem teljesen irracionális, amellett azonban nem lehet szó nélkül elmenni, hogy
a megyei önkormányzatokban a Fidesznek kivétel nélkül többsége van, míg a helyi önkormányzatokból a legutóbbi választáson sokat elvesztett.
Például Göd vezetése sem fideszes.
Dunaújvárosnál azonban már most bonyolultabb a helyzet. A Hankook gyára ugyanis Rácalmás közigazgatási területén fekszik, de részben a dunaújvárosi önkormányzat birtokában lévő területeken. És anno a terület rendezését és közművesítését részben Dunaújváros végezte el. Ezért a két önkormányzat közt szerződés van érvényben, amelynek értelmében fele-fele arányban osztoznak a területről befolyt iparűzési adón.
Az elmúlt években ez mindkét önkormányzat számára egymilliárd forint körüli bevételt jelentett – ennek fényében legalábbis érdekes, hogy Dunaújvárost egyeztetésre sem méltatja az előterjesztés.
Igaz, ahogy Göd, Dunaújváros vezetése sem fideszes. Dunaújvárosnak ráadásul Iváncsával is ugyanilyen megosztási szerződése van az iváncsai ipari parkra. És ugye ott minden idők legnagyobb beruházása készül.
Sok pénzt kell még az akkugyár alá tolni
Persze nem meglepő, hogy a kormány (és a megyei önkormányzat) elcsatolnák az akkumulátorgyárat a helyi önkormányzatoktól. Már azon túl, hogy Dunaújváros ellenzéki, Iváncsa pedig független vezetésű. Mindenféle multik mindenféle óriásberuházásait a kormány hatalmas összegekkel támogatja, mind szó szerint, pénzbeli juttatásokkal, mind értékes infrastruktúrafejlesztésekkel.
Az SK Innovation helyszínválasztásában a kiváló lokáció mellett alighanem szerepe volt a magyar állam által ígért támogatásnak – az összeget Szijjártó Péter nem árulta el, annyit mondott, hogy ez is minden idők legnagyobbja lesz.
Vagyis biztosan 22 milliárdnál magasabb számról van szó, eddig ugyanis ez volt a legnagyobb ilyen támogatás.
Ezen túl biztos, hogy szükség lesz infrastruktúrafejlesztésekre, az ipari park jelen állás szerint például nem tudná ellátni az üzem energiaigényét. Az illetékes minisztériumok vizsgálják, pontosan milyen fejlesztésekre lesz szükség, ez után lesz döntés arról, mit valósít meg az állam, és mit az önkormányzat – mondta korábban a HVG-nek Molnár Tibor polgármester. A fejlesztések még további tízmilliárdokat vihetnek el. A BMW például csak 12 milliárd forint direkt támogatást kap debreceni gyárára, azonban ennek még közel tízszeresét költi az állam és az önkormányzat a területhez kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésekre.
|
A kormány elcsatolná minden idők legnagyobb beruházását a helyi önkormányzatoktól
|
Új gazdasági övezet kialakításáról szóló előterjesztés készült a Miniszterelnökségen, a neve „Duna mente Fejér megye” lenne. Az övezet része lenne az SK Innovation tervezett, 680 milliárdos akkugyára. Az onnan befolyó helyi adóbevétel így a megyéhez kerülne – amelynek fideszes vezetője az előterjesztést kezdeményezte.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210517_dunaujvaros_ivancsa_kulonleges_gazdasagi_ovezet
|
2021-05-17 17:00:00
| true | null | null |
HVG
|
Két, egyenként egymillió forintos bírságot szabott ki kedden a Magyar Nemzeti Bank olyan cégekre, amelyek a határidőre nem tették közzé az éves beszámolójukat. A Kartonpack megbírságolásáról külön írtunk – ez az ügy azért figyelemre méltó, mert egy olyan cégről van szó, amelyet tavaly a járvány miatti veszélyhelyzetre hivatkozva átvett az állam, azóta történtek azok a szabálytalanságok, amelyek miatt a bírság járt. A másik megbüntetett vállalat, az OTT-ONE Nyrt. neve is ismerős lehet azoknak, akik a járvány körüli híreket figyelték:
ez a cég a lélegeztetőgép-beszerzés egyik – igaz, nem a legnagyobb – szereplője.
A magyar kormány korábban rajtuk keresztül is szerzett gépeket Kínából. Csakhogy problémás összefonódásokat találtunk: a hvg.hu, illetve a hvg360 írta meg tavaly júliusban, hogy az OTT-ONE egy felügyelőbizottsági tagja tulajdonosa annak a cégnek, amely több mint 6 milliárd forintért üzembe helyezheti a kínai lélegeztetőgépeket.
Miután ezt megírtuk, az OTT-ONE elnök-vezérigazgatója azt közölte, hogy az összeférhetetlenségről a sajtóból értesült, a cég „elzárkózik az efféle összeférhetetlen tevékenységtől”, és visszahívják az érintett felügyelőbizottsági tagot.
|
Megbírságolta az MNB a lélegeztetőgép-vásárlás egyik szereplőjét
|
Az éves beszámoló elmaradásáért büntetett a jegybank.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210518_mnb_ott_one_birsag_lelegeztetogep
|
2021-05-18 13:08:00
| true | null | null |
HVG
|
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt, amiben több 100 millió forintot kértek egy vállalkozótól, ügyvédek közreműködésével – közölte az ügyészség.
A nyomozó főügyészség további bizonyítékok beszerzése és az elkövetők elfogása érdekében kedden 12 helyszínen összehangoltan motozott, kutatott, és foglalt le dolgokat, majd 7 embert kihallgatott gyanúsítottként. Videó is készült egy alsónadrágos férfi őrizetbe vételéről és egy BMW lefoglalásáról.
Orbán és Pintér nevében zsaroltak
A megalapozott gyanú lényege szerint egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával (köztük két ügyvéddel) egy vállalkozótól a kérésükre kb. 800 millió forintot kapott. Az elkövetők arra hivatkoztak, hogy a pénzből Pintér Sándor belügyminiszternek, rendőröknek, NAV-osoknak és más hivatalos személyeknek kell fizetni, hogy a vállalkozó ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás. Amikor mégis nyomozás indult a vállalkozóval szemben, további 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével kedvezően befolyásolják.
A fentieken túl a vállalkozót közvetítőtökön keresztül egy további ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a büntetőeljárás számára megfelelő lezárását. Az ügyvéd arra hivatkozott, hogy az ügylethez Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter legfőbb ügyész és egy magas beosztású NAV-vezető befolyását kérik, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.
Az ügy felderítésében, a bűnügyi akció előkészítésében és végrehajtásában a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a NAV is közreműködött. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyonvisszaszerzési Hivatala a Központi Nyomozó Főügyészség felkérésére több 100 millió forint értékben biztosított vagyontárgyakat.
A nyomozó főügyészség elrendelte mindegyik elkövető őrizetét, és indítványozza a letartóztatásukat, erről a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.
|
Orbánra, Pintérre és Poltra hivatkozva vitte a 100 milliókat, alsónadrágban vitte el a rendőrség
|
A Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást folytat vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmény miatt, amiben több 100 millió forintot kértek egy vállalkozótól, ügyvédek közreműködésével – közölte az ügyészség.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/19/orbanra-pinterre-es-poltra-hivatkozva-vitte-a-100-milliokat-alsonadragban-vitte-el-a-rendorseg
|
2021-05-19 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Tövig nyomták a gázt képviselőink az elmúlt másfél évben: 2020-ban összesen 153 millió, idén április végéig 46 millió forintot költöttek a közpénzből feltöltött benzinkártyáikról. A Blikk által az országgyűléstől kikért listából kiderült, 199 képviselőből 125 használja rendszeresen tankoláshoz a kártyáját.
Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba.
A KSH szerint a nettó átlagkereset havi 275 ezer forint volt idén februárban, a magyarok pedig havonta 13 200 forintot költenek közlekedésre átlagosan. A Hörcsik Richárd által elköltött összegből egyébként mintegy 119 ezer kilométert is elvezethetett a képviselő, ami nagyjából a föld egyenlítői kerületének háromszorosa.
Hörcsik Richárd benzinfogyasztását firtató kérdéseinkre a Fidesz-frakció sajtóosztálya csak ennyit válaszolt: „Minden képviselő a törvényben meghatározott értékig jogosult üzemanyagkártyára, a frakció pedig aktív és lelkiismeretes képviselői munkát vár el.”
Az ugyancsak fideszes Bíró Márk csaknem egy évtizede nem szólal fel a parlamentben, az utakon viszont annál aktívabb: mintegy kétmillió forintért tankolt. A képviselő listáról került be a parlamentbe, vagyis nem kell járnia választókerületét. Választ azonban nem kaptunk a Fidesz-frakciótól, hogy merre autózik ennyit a politikus.
A független Hadházy Ákos szintén csaknem kétmillió forintot költött benzinre. Ez nem kis teljesítmény ahhoz képest, hogy az utóbbi időben nem jár be a parlament üléseire. – Valóban nem járok be a parlamentbe, legfeljebb szavazáskor, helyette inkább az országot járom. Tisztában vagyok vele, mennyi a benzinköltségem.
Amikor nincs járvány, akkor általában a Szekszárd távolságára kiszámolt keretemet túl is lépem, ilyenkor saját pénzből tankolok a hivatalos utakra is. A járvány hónapjaiban viszont előfordult, hogy maradt pénz hónap végén a kártyámon – mondta a Blikknek Hadházy.
Voltak viszont képviselők, akik nem igényeltek ebben az időszakban benzinkártyát (53 fő), sőt, visszaadták azt (16 fő). Utóbbiakra példa Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke, aki szóvivőjén keresztül lapunkkal közölte: 2021 első negyedévében 42 758 forintot költött benzinre abból a keretből, amit számára a DK frakcióvezetőként biztosít. „Fontos hangsúlyozni, hogy ez a pénz a frakciókeretből ment, tehát nem a parlamenti keretet terheltük ezzel” – tették hozzá.
Nem kaphat mindenki
Üzemanyagkártyát az a képviselő kaphat, aki nem kap szolgálati autót állami tisztségéért. Meg kell jelölnie azt az autót, amit ő és családtagja használni fog. A kártya keretét sávos rendszerben számítják ki, lakhely szerint: egy budapesti képviselő például havi 2500 kilométerre elegendő üzemanyag értékét kapja meg, míg egy, a fővárostól több mint 300 kilométerre élő honatya esetében ez már 6500 kilométer.
|
Itt vannak a pontos adatok: arcpirító, mennyiért tankolnak a magyar képviselők
|
Az adatok szerint Hörcsik Richárd fideszes képviselő az abszolút rekorder, igaz, ő az egyik legtávolabbi lakhellyel rendelkező politikus, a Budapesttől 250 kilométerre lévő Sátoraljaújhelyen él. Hörcsik összesen 3,6 millió forintnyi benzint töltött bele autójába. 2020 júniusában például csaknem 289 ezer forintért tankolt, átlagosan havonta 225 ezerért csorgatta a naftát a kocsiba.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/tankolas-politikusok-magyar-parlament-benzinpenz/yljxrfd
|
2021-05-20 10:51:41
| true | null | null |
Blikk
|
Miközben itthon sok esetben a kormány fütyül a műemlékvédelemre, egy tavalyi törvénnyel létrehozta a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványt, hogy a régió „egyes műemléki vagy műemléki védelemben nem részesülő, de kulturális, történelmi, művészeti, építészeti értékkel rendelkező és magyar vonatkozású történelmi, kulturális öröksége, művészeti gyökere, múltja, hagyománya szempontjából jelentőséggel bíró épületek, építmények” fennmaradását, megőrzését, fenntartását segítse.
Két állami cég egy alapítványnak
Az alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslatot Semjén Zsolt (KDNP) miniszterelnök-helyettes nyújtotta be a parlamentnek, Szijjártó Péter külügyminiszter adta elő, aztán az országgyűlés megszavazta, a köztársasági elnök kihirdette, és 2020. július 15-én megjelent a Magyar Közlönyben.
Természetesen az állam nem egy üres alapítványt hozott létre, hanem állami vagyont ajándékozott neki: két vállalatot, a Manevi Zrt.-t (100 db törzsrészvény) és a Comitatus-Energia Zrt.-t (8700 db törzsrészvény).
A 2011-ben alapított Comitatus-Energia Zrt. eredetileg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat tulajdona volt és 2012-ben került állami tulajdonba. A 2020-as beszámolóját még nem tette közzé, de az azelőtti öt évben végig csak veszteséget produkált. A Manevi elődjét, a Magyar Nemesfémvizsgáló Zrt.-t 1997-ben alapította a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet, amelynek jogutódja 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) lett. 2010 végéig a MKEH volt a cég tulajdonosa, de 2011 elejétől a magyar államé lett a társaság, amit 2013 átneveztek Manevi Zrt.-re. A 2020-as mérlege még a Manevinek sem nyilvános, de a korábbi öt évben a Comitatus-Energiához hasonlóan veszteséges volt.
2020 szeptemberében egy kormányhatározat „a határon túli gazdaságfejlesztési és nemzetpolitikai célok hatékony megvalósítása érdekében” 5 milliárd forinttal megemelte a Manevi tőkéjét és 600 millió forintot rendelt a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványhoz – ezt akkor a Napi.hu vette észre. Ahogy azt is, hogy egy 2020. december 24-én, szenteste született kormányhatározat a szeptemberit visszavonta, vagyis a Manevi tőkeemelését sztornózta, de az alapítványnak a 600 millió forint mellé további 6 milliárdot ajándékozott.
Bár a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványról szóló törvény tavaly született, a szervezet létrejötte sokáig húzódott: alapító okirata 2021 februárjában kelt, és 2021 márciusában jegyezte be a bíróság. A Fővárosi Törvényszék bejegyző végzése azt is tartalmazza, hogy az állam összesen 15,8 milliárd forintnyi vagyont ajándékozott az alapítványnak. Ebből a fentebb is említett 600 millió készpénz, a többi részvény:
a Manevi részvényei 11,2 milliárd forint, a Comitatus Zrt. részvényei pedig 3,9 milliárd forint értéket képviselnek a bejegyzés szerint.
A Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumának elnöke Magyar Levente, aki egyben a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és miniszterhelyettese, valamint frankofón ügyekért felelős miniszeri biztos. A kuratórium tagjai Kiss-Parciu Péter (regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár a külügyben), Pacsay-Tommasich Orsolya Mária (a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyar Diplomáciai Akadémiáért és a Stipendium Hungaricum Programért felelős államtitkára), valamint Jákli Gergely (vélhetően azonos az Eximbank vezérigazgatójával) és Virág Zsolt (aki feltehetően azonos a Nemzeti Kastélyprogram és a Nemzeti Várprogram miniszteri biztosával).
Az alapítvány létrehozásáról rendelkező 2020-as törvényben az 1.§ (3) bekezdés rendelkezett az alapítvány feladatairól, amik azonban idén áprilisban átkerültek a 2021. évi IX. törvény 1. mellékletébe, mert a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány is a 33 közfeladatellátó alapítvány egyike.
A lendvai fürdő és két romániai szálloda
Az alapítványnak adott két cég több külföldi ingatlannal is rendelkezik.
2018-ban írtunk arról, ami 2019-ben valósult meg: a Comitatus megvásárolta a szlovéniai Terme Lendava üdülőközpontot. A Terme Lendava a 120 szobás, öt medencés szállón kívül kempinget, apartmanfalut és egy fejlesztési telket is magába foglal. A lendvai üdülőközpont vételára a Hvg.hu cikke szerint közel 3 milliárd forint volt.
Wellness-szállót vesz a magyar állam Szlovéniában, a fociakadémia szomszédságában
Tudott ön arról, hogy lett egy wellness-szállókomplexuma a szlovéniai Lendván? Szlovén sajtóhírek szerint egy magyar állami „alap” 9 millió eurós ajánlatot tett a Hotel Lipára és kapcsolódó szolgáltatásaira. Az ügylet ennél kicsit bonyolultabb, igyekeztünk utána járni a részleteknek.
Szintén 2018-ban számoltunk be arról, hogy a magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. megvásárolta a romániai Dacia SA vállalatot, aminek a birtokában van a Szatmárnémetiben található Pannónia Szálló. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, a Manevi üzleti titokra hivatkozva megtagadta az adásvételi szerződés kiadását, és a NAIH elfogadta ezt az érvelést, de a cégbeszámolókból annyit megtudtunk, hogy papíron 1,2 milliárd forintot ér lepusztult állapotú romániai szálloda.
Könyv szerint 1,2 milliárd forintot ér a szatmárnémeti szállodát birtokló cég, amit tavaly vett meg a magyar állam
A magyar állam tulajdonában lévő Manevi Zrt. tavaly decemberben megvette a román Dacia SA nevű céget, és azon keresztül a Szatmárnémetiben található Pannónia Szállót. A vételárat nem hozták nyilvánosságra, és a Manevi üzleti titokra hivatkozva nem adta ki az adásvételi szerződést. A két cég irataiból azonban sikerült kiderítenünk néhány információt a tranzakcióval kapcsolatban.
2020 decemberében – ahogy arról akkor a Napi.hu beszámolt – a Manevi közbeszerzést írt ki a romániai Máramarosszigeten (Sighetu Marmației) található Korona Szálló (Hotel Coroana vagy Tisa) műemléki rekonstrukciójához kapcsolódó tervezési feladatainak ellátására.
A tenderleírás szerint a műemlék ingatlan „jelenleg használaton kívüli, elhanyagolt állapotban van. Az Ingatlan teljes felújításának eredményeképpen az Ingatlanban ismét egy működő és magas színvonalú 28 szobás (4 lakosztály, 16 superior és 8 standardszoba), 4 csillagos besorolású szálloda alakítandó ki, bárral, sörkerttel, étteremmel, kerthelyiséggel”.
Az ajánlatok összegzése szerint a tervezési megbízást három pályázó közül a DMB Műterem Kft. nyerte nettó 89 millió forintos ajánlattal. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy koncepcióterv, ami bemutatja a Korona Hotel jelenlegi állapotát és az átalakítási terveket. A fotókkal tűzdelt dokumentum szerint az épület nincs túl jó állapotban.
Máramarossziget, Korona Hot… by atlatszo
Az ottani kollégáknak köszönhetően megtudtuk, hogy a romániai ingatlannyilvántartás szerint a Manevi tulajdonjogát 2019 decemberében jegyezték be a Korona Hotelre, ami támpontot nyújt az ingatlan vételárára vonatkozóan. A Manevi 2019-es beszámolójában ugyanis az szerepel, hogy abban az évben a cég egy ingatlant szerzett be, amelynek az értéke a fordulónapon, vagyis 2019. december 31-én nettó 250 millió forint volt.
A horvátországi műemlék
Közel két hete, 2021. május elején pedig nyilvánosságra került a Manevi egy újabb külföldi ingatlana. Az európai közbeszerzési értesítőben ugyanis megjelent egy arról szóló tájékoztatás, hogy eredménytelen lett egy tender, amit a Manevi egy horvátországi ingatlan átépítéséhez kapcsolódó tervezési feladataira írt ki február elején.
Az Eszék történelmi belvárosában, a Lorenza Jagera u. 2. szám alatt található ingatlan a horvát jogszabályok szerint műemlék. Egy 759 négyzetméteres telken lévő 2 036 m² alapterületű épületből és udvarból áll. A Manevi célja az, hogy átalakítsa egy négycsillagos szállodává, amelyben összesen 23 szoba és lakosztály, étterem, valamint rekreációs és spa-részleg (medence, szauna, masszáshelyiség, szépségszalon) is van.
Ez minden bizonnyal nem lesz könnyű munka, hiszen az a tenderleírásban is olvasható, hogy az épület még sosem üzemelt szállodaként, ezért nincs benne recepció, étterem, konyha, de nincsenek szobák és liftek sem, vagyis teljesen át kell alakítani. A közbeszerzési adatbázisban elérhető egy 22 oldalas dokumentum is, ami ismerteti az épület jelenlegi állapotát és az átalakítási elképzeléseket is. Ebből az iratból az derül ki, hogy az épület homlokzatát, ablakait és tetőjét is fel kell újítani, a szállodafunkcióhoz pedig át kell építeni nagyjából minden szegletét, és ráadásul parkolója sincs, ami elég hátrányos a vendégforgalom szempontjából.
Eszék, Lorenza Jagera u. 2. leírás és koncepció by atlatszo on Scribd
Május elején emailben érdeklődtünk a Manevi Zrt.-nél, hogy mikor és milyen módon került a birtokukba az eszéki ingatlan. Kértük, hogy ha vásárlásról van szó, szíveskedjenek közölni a vételárat, az eladó nevét, és az adásvétel dátumát. Levelünkre két hét elteltével az alábbi választ kaptuk:
„Az ingatlant 2020 augusztusában vásárolta meg a cég, a tulajdonostól a piaci viszonyok figyelembevételével kialkudott és értékbecsléssel alátámasztott vételáron. Az adásvételi szerződés alapján társaságunkat titoktartási kötelezettség terheli, mely alól az eladó nem adott felmentést, így ennél konkrétabb adatokat nem közölhetünk.”
A horvát ingatlannyilvántartásból az ottani újságírókollégák segítségével lekért tulajdoni lapon az szerepel, hogy a Manevi 2020. július végén lett az eszéki ingatlan tulajdonosa, ami addig az ALLEGHENY FINANCIAL d.o.o. nevű cég birtokában volt. A horvát cégnyilvántartás szerint annak tulajdonosa pedig a svájci Allegheny Financial SA vállalat, aminek igazgatója Dominique Christian Tinguely, a tulajdonosa azonban nem szerepel a svájci cégadatbázisban.
Két ingatlan mellett fociakadémia van
Nem elhanyagolható körülmény, hogy a Comitatus-Energia Zrt. által megvásárolt lendvai üdülőközpont és a Manevi birtokába került eszéki műemlék közelében is egy-egy magyar közpénzből növekvő fociakadémia van.
Mészáros Lőrinc 2016-ban vette meg az NK Osijek nevű eszéki focicsapatot, tavaly nyárig tulajdonos volt benne, azóta pedig egy másik NER-közeli vállalkozó, Szíjj László lépett a helyére. Egy nemzetközi projekt keretében külföldi újságírókkal együttműködve 2021 elején összesítettük, hogy az eszéki csapat az elmúlt 10 évben közel 6 milliárd forintot kapott a magyar államtól.
Politikai befolyásszerzésre használják Orbánék a külhoni magyarok állami támogatását
A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba.
Az NK Nafta 1903 nevű lendvai focicsapatnak 2017-től Végh Gábor, a ZTE többségi tulajdonosa az elnöke. Azóta szárnyal ez a klub is: kutatásunk szerint az elmúlt 10 évben Szlovéniába áramlott 17,4 millió eurónyi magyar állami támogatás 60 százalékát kapta a csapat, ami fociakadémiát épít. Végh Gábor egyébként annyira jóban van a NER-rel, hogy Mészáros Lőrinc lányával együtt utazott a Mészáros, Szíjj és Orbán Viktor miniszterelnök által is használt magánrepülőgéppel.
Oláh Zsanett a Manevi élén
Ahogy fentebb említettük, a Fidesz-kormány egy 2020-ban hozott törvénnyel rendelkezett a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány létrehozásáról, ám azt csak 2021. március 3-án jegyezte be a bíróság. Ezután két nappal, március 5-én a kormány akaratának megfelelően az alapítvány lett a Manevi Zrt. és a Comitatus-Energia Zrt. tulajdonosa.
A Comitatus-Energia Zrt.-ben nem hozott nagy változást, hogy a frissen bejegyzett Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány lett a tulajdonosa. Maradtak ugyanazok a felügyelőbizottsági tagok és a vezérigazgató sem változott: utóbbi 2020 októbere óta Kővári Dénes, aki korábban feltűnt már a Maneviben, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-ben, és a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-ben is.
Kővári 2019 decemberétől vezérigazgatója volt a Manevi Zrt.-nek, de ez a megbízatása 2021 áprilisában véget ért. Ugyanis nagyjából másfél hónappal azután, hogy a Manevi a KEEÖMA tulajdona lett, a cég vezérigazgatója Oláh Zsanett lett.
A nő azonban már 2021 januárjában – amikor még az állam volt a tulajdonos – feltűnt a Maneviben, mint cégjegyzésre jogosult más munkavállaló.
A vajdasági származású Oláh széleskörű céges tapasztalattal rendelkezik: 2014-ben tagja volt Orbán Viktor Dél-Koreába látogató üzleti küldöttségének, 2015-ben pedig kinevezték az állami tulajdonú Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) vezérigazgatójává.
A folyamatosan veszteséget termelő MNKH-t a kormány 2018-ban megszüntette – összeolvasztotta saját leányvállalatával és létrehozta a két cégből a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt.-t.
Oláh Zsanett azonban nem került az utcára: Mészáros Lőrinc tiszapüspöki izocukorgyára, a Kall Ingredients Kft. ügyvezetője lett 2018. október közepén, és az is maradt egészen 2019. június végéig.
Senkit nem hagynak az út szélén: Mészáros Lőrinc mentőövet dobott a bukott állami cégvezérnek
Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház volt vezérigazgatója irányítja október 15-től az Opus Global-csoport gigantikus, állami pénzekkel felturbózott izocukorgyárát – vette észre az Átlátszó.
Ráadásul – ahogy azt nemrég a 24.hu megírta – a HEPA 2019 októberében az Oláh tulajdonában lévő, Etyekre bejegyzett Földszint1 Kft.-nek nettó 6 millió forintos szakértői megbízást adott.
Oláh Zsanett aztán 2020 júliusában ügyvezetője lett, majd októberben többségi tulajdonrészt szerzett a júliusban alapított Highlights of Hungary Nonprofit Kft.-ben, amelyben tulajdonostársa a cégalapító Remete Tibor és a Fidesz-közeli Böszörményi-Nagy Gergely.
Egy romániai kastélyt is megvett a Manevi
Cikkünk megjelenése előtt nem sokkal járt körbe a hír a magyar sajtóban az MTI nyomán, hogy a Manevi tulajdonába került a zsibói Wesselényi-kastély is. A romániai műemlék épület jelenlegi tulajdonosát jelző, szerdán kiállított telekkönyvi kivonatot a kastélyt eladó örökös, Janicskó András juttatta el az MTI-nek. Janicskó közel egy évtizede árulta az ingatlant, mert nem tudja fenntartani és felújítani – az ára közben 1,5 millió euróról 800 ezerre (288 millió forintra) csökkent.
A román törvények szerint a kastélyra elővásárlási joga volt a Kulturális Minisztériumnak, a Szilágy Megyei Tanácsnak és a Zsibói Polgármesteri Hivatalnak, a Szilágy Megyei Tanács pedig meg is akarta venni, de lecsúszott róla. Janicskótól április 20-án megvette az ingatlant 800 ezer euróért a kolozsvári Micro Vision Consult Kft. üzleti tanácsadó cég, és rögtön tovább is adta a Manevinek. A Szilágy Megyei Tanács alelnöke azt nyilatkozta a Maszolnak, hogy a bírósághoz fognak fordulni az ügyben.
A Wikipédia ismertetője szerint „a Zsibón található Wesselényi-kastélyt Erdély egyik legszebb barokk épületeként tartják számon, amely a Szilágyság egyik legmeghatározóbb kulturális öröksége. A kastély építését 1778-ban kezdték el, mai formáját idősebb Wesselényi Miklós idejében nyerte el, a kastély melletti lovardát is ő építtette 1771-ben. A Wesselényiek büszkesége volt a messze földön híres zsibói ménes, amely apáról fiúra szállt. A kastély 1810-re készült el teljesen. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos”. A Maszol arról is ír, hogy az államosítás után a kastélyt megrongálták, aztán iskola, majd pionírok háza és múzeum lett belőle.
Arról nincs hír, hogy a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozott Manevi Zrt.-nek milyen tervei vannak a zsibói kastéllyal.
A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta. A horvátországi adatokkal az Oštro, a romániai adatokkal az Átlátszó Erdély segített. Címlapkép: A cikkben említett négy ingatlan, a Hotel Korona, a Hotel Pannónia, a Terme Lendava és az eszéki épület.
|
Két állami céggel négy drága külföldi ingatlant adott egy alapítványnak a kormány
|
A közfigyelem főként az egyetemek miatt létrehozott alapítványokra irányult az elmúlt hónapokban, de közben külföldi ingatlanokat birtokló állami cégeket is egy alapítványba szervezett ki a kormány. A Comitatus-Energia Zrt. a tulajdonosa egy szlovéniai üdülőközpontnak, a Manevi Zrt. birtokában pedig két romániai szálloda és egy horvátországi műemlék épület van. A két céget – s velük az ingatlanjaikat – a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítványnak ajándékozta a kormány márciusban. A Manevi azóta vett egy romániai kastélyt is.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/20/ket-allami-ceggel-negy-draga-kulfoldi-ingatlant-adott-egy-alapitvanynak-a-kormany/
|
2021-05-20 10:30:00
| true | null | null |
Átlátszó Oktatás
|
Az Országházban tevékenykedő honatyák és honanyák fizetése bruttó 891 ezer és 1,7 millió forint között mozoghat attól függően, hogy képviselői pozíciójuk mellett vállalnak-e bármilyen szerepet, tisztséget frakciókon belül, illetve bizottságokban. A fizetés mellé azonban több más juttatásban is részesülhetnek a képviselők, bár ezek igénybevételének megvannak a maguk szabályai. Szükség esetén a telefonok, laptopok és más elektronikai napi használatú cikkek mellé kaphatnak
bérelt lakást,
bérelt irodát,
benzinkártyát,
és egyes pozíciókhoz autóhasználati jog is jár.
Azt, hogy ki, mit igényel, nagyban meghatározza a lakóhelye, valamint a saját és családja tulajdonában álló ingatlanok elhelyezkedése is. Egy debreceni képviselőnek jó eséllyel nincs fővárosi ingatlanja, ezért teljes joggal fizet neki az állam egy bérelt lakást. A saját autóval megtett utazás ellentételezéseként pedig szintén megalapozottan igényel üzemanyagkártyát az Országgyűlés Hivatalától.
A vagyonnyilatkozatban feltüntetett juttatások összegzése alapján azt kaptuk, hogy a 199 képviselő körében
a legnépszerűbb juttatás az üzemanyagkártya, ezt ugyanis 122-en kérték.
Ennél valamivel kevesebb képviselőnek, 113-nak irodát is bérel az állam,
72 képviselőnek biztosít az állam bérelt lakást,
21 képviselő a betöltött tisztsége alapján személygépjármű használatára jogosult,
8 képviselő kéri juttatásként a közösségi közlekedés költségtérítését,
és mindössze 3 olyan személy van, aki a klasszikusra esküszik és tömegközlekedési bérletet kért a munkáltatójától.
Bérletet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és Varga László, valamint a fideszes Varga Mihály, pénzügyminiszter igényelt. A két MSZP-s képviselő azonban nem elégszik meg a BKV-bérlettel, hiszen mellé üzemanyagkártyát is igényeltek. A jogszabályok ezt azonban nem zárják ki, sőt.
Az Országgyűlésről szóló törvény vonatkozó paragrafusa alapján ugyanis az üzemanyagkártyán lévő összegből az elektromos autó töltésének költsége, útdíjak mellett helyi és helyközi bérletet is lehet finanszírozni. Üzemanyagkártyát egyébként nemcsak a saját tulajdonban lévő autóhoz igényelhetnek a képviselők, hanem a hozzátartozójuk használatában lévő autóhoz is. Így lehetséges az, hogy a vagyonnyilatkozatok alapján 30 olyan képviselő igényelt benzinkártyát, akinek a tulajdonában nincs autó.
Ennél sokkal faramucibb és furcsább a helyzet azokban az esetekben, amikor a betöltött pozícióhoz hivatali autó is jár a képviselőknek, amelynek költségeit teljesen vagy részben az állam fedezi és személyes célokra is használhatnak. Ilyen pozíció például a frakcióvezetői tisztség vagy az Országgyűlés alelnöki posztja.
A vagyonnyilatkozatokban feltüntetett juttatások összesítése során ugyanis találtunk 10 olyan képviselőt, aki hivatali autót és üzemanyagkártyát is egyaránt feltüntetett juttatásként. Ez már csak azért is furcsának tűnik elsőre, mert üzemanyagkártyát saját, vagy hozzátartozói tulajdonban lévő autóhoz lehet igényelni, a hivatali autó költségeit pedig az állam fedezi. A pártonként szerinti lebontás alapján
5 fideszes honatya él mindkét lehetőséggel, Halász János, Kövér László, Németh Szilárd, Németh Zsolt és Völner Pál,
2 MSZP-s képviselőnél, Harangozó Tamásnál és Tóth Bertalannál (ezzel kapcsolatos friss információk cikkünk végén olvashatók)
2 jobbikosnál, Gyöngyösi Mártonnál és Sneider Tamásnál,
valamint a DK-s Gyurcsány Ferencnél találtunk még ilyen furcsa juttatáshalmozást (az ezzel kapcsolatos friss információk szintén a cikkünk végén olvashatók)
Ezzel a probléma csak annyi, hogy az Országgyűlésről szóló törvény kimondja:
"Nem jogosult az Országgyűlés Hivatala által biztosított üzemanyagkártyára az a képviselő, aki e törvény, illetve az állami vezetői juttatásokra vonatkozó jogszabály vagy más jogszabály alapján személygépkocsi használatára jogosult".
Szerettük volna megkérdezni a juttatások ilyen szintű halmozásának jogszerűségéről a vagyonnyilatkozatokat ellenőrző Mentelmi Bizottságot, ám egyik megkeresésünkre sem érkezett válasz a cikkünk megjelenéséig.
Cikkünk megjelenése után az MSZP sajtóosztálya szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben kért pontosítást. Mint írják, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője és Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a cikkben szereplő benzinkártyát - a frakció által biztosított gépkocsi átvételekor - leadták, azaz a kettős felhasználásra nem került sor. A cikkük alapját képező vagyonnyilatkozatokat természetesen képviselőink helyesbítik - írták. A DK Gyurcsány Ferenc esetében arról tájékoztatta kollégánkat, hogy a frakció által bérelt autót használ, a képviselőknek járó benzinkártyát nem vette fel, Vadai Ágnes pedig csak BKV-bérletet igényelt, benzinkártyát szintén nem.
Frissítés 2
A vagyonnyilatkozatokban foglaltakkal ellentétben az Országgyűlés sajtóirodája cikkünk megjelenése után arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a cikkben nevesített képviselők egyike sem vette igénybe az üzemanyagkártya juttatást. Az országgyűlés frakciói saját pénzügyi keretük terhére biztosítanak gépjárművet és hozzá üzemanyagkártyát a frakciók tisztségviselőinek, és így jár el az Országgyűlés Hivatala az állami vezetői juttatásra jogosult Országgyűlés elnöke és alelnöke esetében is.
|
Furcsa juttatások a képviselőknél: hivatali autó és benzinkártya is egyszerre?
|
A parlamenti képviselők átlagot többszörösen is meghaladó fizetésük mellé többféle nagy összegű juttatásban is részesülhetnek. Ezeket vettük most górcső alá.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/szemelyes_penzugyek/furcsa-juttatasokat-a-kepviseloknel-hivatali-auto-es-benzinkartya-is-egyszerre.html
|
2019-02-20 10:59:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat.
XVI. kerületi lakosok kerestek meg minket, hogy a volt Mátyásföldi repülőtér mellett jégcsarnok építése zajlik.
„A létesítmény az önkormányzat szerint a kerületi lakosok csillapíthatatlan korcsolyázási vágyait fogja kielégíteni, valójában azonban nem valós helyi igényeket fog szolgálni, hanem a Sportországi Cápák elnevezésű jégkorongcsapat edzéseit és meccseit bonyolítják majd benne. De a valós helyi igények esetén is problémás lenne a helyszín, és a durva plusz teher a környékre, környezetre nézve. A jégcsarnokot az önkormányzattól rendkívül kedvezményes feltételekkel vásárolt telken építi egy egyesület TAO-pénzből. Egy korábban nyugodt, és rendkívül nehezen megközelíthető helyen, a lakossággal való egyeztetés nélkül.”
Fotó: Google Earth
Nyugodt kertváros vagy tömegeket vonzó beruházások? A telek a volt Mátyásföldi repülőtér bejárata előtt található. A kertvárosban a repülőtér és a környezetének fejlesztése vagy a terület parkos, nyugodt állapotának a megőrzése a kérdés. Az évtizedek óta használaton kívüli repülőtér az ország első nemzetközi repülőtere volt, ahol ma már csak repülőmodell-reptetés folyik, a környéken élők pedig parkként használják. A XVI. kerületi önkormányzat tulajdonában álló volt repülőteret az önkormányzat szeretné beépíteni, legalábbis a 2016-os településfejlesztési koncepció szerint a terület kiváló lehetőség „nagy forgalmat vonzó kulturális és rekreációs létesítmény együttes elhelyezésére”. A kertvárosban lakók egy része viszont inkább a jelenlegi állapotában szeretné megőrizni. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szerint a repülőtér egyenesen helyi védelemre és természetvédelmi kezelésre lenne érdemes. A képen a szomszédos reptér bejárata.
1,5 milliárd TAO-t még nem tudtak feltölteni
Az interneten nem találtuk nyomát, hogy mennyi TAO-támogatásból, azaz közpénzből épül a jégcsarnok, ezért kimentünk a helyszínre, ahol szintén nem volt semmilyen tábla, egy rózsaszín felirat csupán azt jelezte, hogy hol a bejárat.
Megkeresésünkre a Sportország SC Sportklub közölte, hogy „a TAO-pályázat nettó 1,5 milliárd Ft beruházásról készült, amelyhez valamennyi saját erő is felszámolásra kerül.
A beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd Ft lehet, amely a létesítmény minden szükséges funkcióját fedezi”.
Megkérdeztük a Magyar Jégkorong Szövetséget (MJSZ-t) is, hogy mennyi TAO-pénzből épül a jégcsarnok. Ők ennél magasabb összegről számoltak be: a Sportország SC neve alatt három pályázat fut a jégcsarnokhoz köthetően, mindösszesen 2 123 011 944 forint értékben. Ugyanakkor a fenti összegből 1 450 000 000 forintot még nem tudott feltölteni a sportszervezet, elsősorban az időközben lecsökkentett TAO keret miatt – írta az MJSZ.
Ezek után szerettük volna megtudni, hogy a csarnok teljes kivitelezése valójában mennyibe közpénzbe fog kerülni.
„A komplett csarnok 100%-ban kivitelezve valóban 2,1 milliárdból valósul meg,
amint sikerül feltölteni a teljes TAO keretet. Az, hogy a TAO keretet nem tudjuk feltölteni, az abból ered, hogy az MJSZ lényegesen több pályázatot hagyott jóvá, mint amennyi a kerete volt, és még az is csökkentve lett ettől az évtől 20%-kal” – pontosított a második megkeresés után a sportklub.
Drága díszlet a világvégéhez: gaz borítja a focipályát a szigetszentmiklósi szellemstadionban
A 3,5 milliárdosra tervezett projektre eddig 1,5 milliárdot költöttek, és nagyjából 60 százalékos készültségnél tartott, amikor 2018-ban félbehagyták. A megfeneklett beruházás a helyi focicsapatot is bedöntötte, a klub 2,7 milliárdos tartozást hagyott maga után. Megnéztük a stadiontorzót, amit illegális hulladéklerakónak használnak.
A Sportország SC-től azt is megtudtuk, hogy a kivitelezést a Sankó-Ép Kft. végzi, és mivel a pályázatban nem volt előírás a nyilvános közbeszerzés, ezért a piacon található kisebb kivitelezőket keresték meg, tudván, hogy ők kisebb költségekkel számolnak. Ugyanakkor a TAO-feltöltés bizonytalansága miatt is sok cég visszalépett a kivitelezők közül.
A Sankó-Ép Kft. több sportberuházásnál is dolgozott, részt vett például a Puskás Aréna szerkezetépítésében és megnyerte az OTP-székház monolit vasbeton szerkezetépítési munkáit is. A budapesti cég tulajdonosa Ilyés Sándor, a kft. 2019-ben 9,7 milliárd forintos nettó árbevételt és 1 milliárd forintos adózott eredményt ért el.
A telket szintén TAO-pénzből tervezik kifizetni az önkormányzatnak, amihez igen kedvezményes feltételek mellett jutott a sportegyesület. A telket 152 040 000 Ft + Áfa összegért vették meg, a pénzt pedig 15+3 év alatt kell kifizetniük. „A telek árát a társvállalkozó saját erőből fizeti ki, aki az inflációval is számol és az önkormányzattal történt megállapodás szerinti ütemezésben kívánja azt rendezni. A kamat a mindenkori jegybanki alapkamathoz van kötve” – árulta el a beruházó. A jégcsarnok üzemeltetésében a tervek szerint az önkormányzat nem vesz részt.
Fagyi helyett fagylatgyár
Az önkormányzati képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve szerint nagy vitát kavart a jégcsarnok és a kedvezményes részletfizetéssel önkormányzattól vásárolt telek ügye. Mizsei László, a Lehet Más A Politika XVI. kerületi önkormányzati képviselője azért szólalt fel, mert szerinte
túllő a célon ez az egész beruházás, ami onnan indult ki, hogy a helyiek szerettek volna korcsolyázni a helyi tavon.
„Ugye mindenki emlékszik arra, hogy onnan indult el ez az egész dolog, hogy pár ember szeretett volna csúszkálni a Naplás-tavon, de nem lehetett, mert az nem a mi területünk. És életveszélyes lett volna, nem tudtuk volna garantálni, és innentől kezdve indult el az ötletelés, hogy hol lehetne a kerületben, a kerületieknek csúszkálnia télen. Hogyha erre alkalmas idő van. Ezután jött képbe az, hogy ideiglenes pályákat kellene csinálni, akkor jött képbe az a vállalkozó, aki vállalkozott arra, hogy egy ideiglenes pályát föl is építene, akivel aztán jól össze is vesztünk, más okokból. Ő visszalépett, és innentől kezdve elszabadultak a lovak és most már nemcsak csúszkálásról van szó, amit a környező kerületekben már bárhol megtehetne bárki, aki erre vágyik feltétlenül, mert már lassan minden környező kerületben van ilyen lehetőség. Most már ott tartunk, hogy egyenesen jégcsarnokot akarunk építeni… Ne vegyünk fagylaltgyárt akkor, hogyha fagyit akarunk enni” – mondta az ülésen Mizsei László.
A másfél-kétmilliárdos tervezett költség egyébként nem egyedi: 2017-ben írtunk arról, hogy Biatorbágyon 1,5 milliárd forintból épül jégcsarnok, aminek nagy része TAO-támogatás, de az önkormányzat is ad bele pénzt. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a Biatorbágytól mintegy 17 kilométerre fekvő Érden is lehet jégcsarnok 1,5 milliárd forintból. Azóta az érdi meg is épült, de a biatorbágyi még nem – ott most egy műfüves focipálya építése borzolja a helyiek és a környezetvédők kedélyét.
Elhordták a domb oldalát, hogy műfüves focipályát építsenek Biatorbágyon
A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el.
Nincs rá garancia, hogy a helyiek is használhatják
Megkérdeztük az önkormányzatot és a sportklubot, hogy a helyiek csúszkálhatnak-e a jégen. A válaszokból kirajzolódik, hogy a csarnok a Sportországi Cápák hokicsapatának lesz az új otthona, ahol edzéseket és mérkőzéseket fognak tartani. Jelenleg a játékosok többsége más kerületekből származik, de az a cél, hogy az egyesületet főként helyi gyerekekkel töltsék fel.
„A jövőben szeretnénk elsődlegesen a kerületi gyerekeket bevonni az egyesület életébe. (…) Számítunk a számtalan óvodásra, a jelentős számú környékbeli általános iskolák és gimnáziumok tanulóira, de a BGE diákjaira is. Ezzel azt reméljük, hogy rövid időn belül a jégcsarnok nem egy idegen test lesz az itteni kerületeknek, hanem a sporttársadalmi élet szerves részévé válik”
– írta a sportklub.
A Sportországi Cápák jelenleg 145 leigazolt játékossal működnek. A helyi lakosok csúszkálására semmi írásbeli garancia nincsen, mivel a jégcsarnokban és a telekben nincs önkormányzati tulajdon, az kizárólag a sportklub jóindulatától fog függeni. „A szabad jégidőben közönségkorcsolyát is tervezünk hétvégenként, amennyiben igény lesz rá, amelynek díjtétele jelenleg még nem kidolgozott” – mondta a sportklub.
Az alpolgármester, Szász József a válaszában kitért arra, hogy „2019 nyarán egy több pontból álló kérdéssort juttatunk el minden kerületi polgár postaládájába, amelyek közé a fentebbi indokok alapján bekerült a jégcsarnok megvalósításának lehetősége is. A visszaérkező nagyszámú támogató válasz miatt került bele a jelenlegi önkormányzati ciklus megvalósítandó projektjei közé a jégcsarnok”.
A nemzeti konzultációk óta tudjuk, hogy nem mindegy, hogy teszik fel a kérdést, ezért rákérdeztünk, hogy mi szerepelt a konzultációs íven. „Sajnos a feltett kérdésre már pontosan nem emlékszem, de a választási programunkba így került be: 15. Bővítjük a kerületi fitneszpark-hálózatot, támogatjuk kézilabda csarnok és jégcsarnok építését” – írta az alpolgármester.
200 nézőre maximum 30 autóval számolnak hétvégén
A helyi lakosok nem véletlenül aggódnak a megnövekvő autóforgalom miatt. A telek megközelítése tényleg körülményes, a GPS földutakat ajánlott fel, ami személyautóval járhatatlan lett volna. Így maradt a kertvárosi lakóházak felőli megközelítés, ahonnan két út vezet a csarnokhoz. Az egyik út (Légcsavar utca) olyan keskeny, hogy két autó nem fér el rajta, a másik út (Újszász utca 45/B. lakótelep) nyugodt, fás, ötszintes panelházak között vezet.
Az alpolgármester azt mondta a lapunknak, hogy „a végleges útvonal a Légcsavar út felől biztosítható, amelynek felújítása a közeljövőben várható”.
Az út kiszélesítése további fakivágásokkal jár majd, ugyanis az út mindkét oldalán fák állnak.
A sportklubtól megtudtuk, hogy „az edzések várhatóan a 16:00 – 20:00 óra között szerveződnek. 20.00 – 23:00 óra között pedig amatőr jégkorongot tervezünk rendezni. Az edzések hossza egy óra, az edzéseken kb. 25-30 gyerek vesz részt. Ehhez a létszámhoz – a csoportos gépkocsi használat miatt – 15-20 gépkocsi tartozhat. Az edzők (2-4 fő) és az adminisztráció (1-2 fő) 4-8 óra hosszat tartózkodnak a majd a jégcsarnokban. Hétvégeken 2-3 mérkőzéssel lehet számolni, amely 2 vendégcsapat buszát és 2 x 10-15 hazai gépkocsit jelenthet”.
„Nagy tömegeket vonzó, profi rangadók, randalírozó drukkerekkel nem lesznek. A csarnokban a tervezett ülőhely száma csupán 200 db, a maximális látogatói létszám kb. 250 fő lehet, amiben a pályán lévők és a személyzet is benne van” – mondta az alpolgármester.
Hétvégén 200 nézőre 30 darab autóval számolni azonban komoly alulbecslés lehet még akkor is, ha lesz, aki a tömegközlekedést veszi igénybe.
Amikor rákérdeztünk a parkolóhelyek számára, a gépjárművek száma rögtön megduplázódott, ugyanis ott már 62 autóval számolnak. Sajnos olyan is ritkán történik, hogy öten ülnek egy autóban. „Eredetileg a jégcsarnok befogadóképességéhez előírt parkolószámot terveztük (200 fő, 5 fő/autó = 40 parkoló), de megelőzve a parkolási problémákat kibővítjük 62 parkolóra.”
A kertvárosban a hétvége igen forgalmas lesz, ugyanis akkor 2-3 mérkőzéssel számolnak, nem is beszélve azokról a „százakról”, akik az alpolgármester szerint rendszeresen, kedvtelésből korcsolyáznának és akik a sportklub elmondása szerint szintén hétvégén vehetik igénybe a létesítményt.
Dőltek a fák a jégcsarnok építése miatt
„Csatolva küldök két képet, hogy szemléltessem, mi volt korábban ezen a területen, bármi valósul is meg, attól csak jobb tud lenni, mint ami korábban volt”
– írta a sportklub.
Ezzel a mondattal egyrészt az önkormányzatnak adott egy gyomrost a beruházó, ugyanis a telek korábban önkormányzati tulajdon volt és zöldhulladéklerakóként működött.
A képek alapján viszont bútorlapok és gumiabroncsok is tornyosultak a telken.
Másrészt a Google műholdfelvételei szerint a jégcsarnok helyén és a környezetében korábban számos fa állt.
Azt megdöbbenve láttuk a terepen, hogy
a fák egy jelentős része kivágásra került, ugyanis útban voltak a sportberuházásnak.
A fák ugyan eltűntek, de az az utcáról is jól látszik, hogy a gumiabroncsok továbbra is ott tornyosulnak a kapu mellett, a bokorba dobálva.
|
Kétmilliárdos jégcsarnok épül egy hokicsapatnak, pedig csak néhány lakos akart csúszkálni
|
A létesítményt a kerületi lakosok „csillapíthatatlan” korcsolyázási vágya hívta életre Mátyásföldön, a kertvárosban élők szerint azonban a Sportországi Cápák jégkorongcsapat érdekeit szolgálja. Ráadásul garancia sincs arra, hogy a helyiek is használhatják, miközben az önkormányzat kedvező feltételek mellett adta el a telket az „idegen” hokicsapatnak. A sportklub először azt nyilatkozta lapunknak, hogy a beruházás végső összege kb. 1,9 milliárd forint lehet, azonban a Magyar Jégkorong Szövetség jelezte, hogy a komplett csarnok kivitelezése 2,1 milliárd TAO-pénzből valósul meg, és ebből 1,5 milliárdot még nem tudtak feltölteni. A jeges sport miatt jelentős zöldfelületet áldoztak be a telken, és további fakivágás is várható, ugyanis a megnövekedett forgalom miatt kiszélesítik az odavezető utat.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/19/ketmilliardos-jegcsarnok-epul-egy-hokicsapatnak-pedig-csak-nehany-lakos-akart-csuszkalni/
|
2021-05-19 14:41:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
az utóbbi években erre szakosodott elkövetők – az exportengedélyeket kiállító hatósági állatorvosokkal összejátszva – egyre több kölyökkutyát szállítottak ki és értékesítettek külföldön úgy, hogy azok az előírt kort és fejlettségi szintet nem érték el, a szükséges oltásokat és esetenként az azonosító chipeket sem kapták meg.
|
Bíróság elé állítják a korrupt hatósági állatorvost
|
Középarányosan, halmazati büntetésül hét és fél év szabadságvesztést kaphat az a bíróság elé állított hatósági állatorvos, aki megbukott a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági vizsgálatán.
| null | 1 |
https://magyarnemzet.hu/belfold/birosag-ele-allitjak-a-korrupt-hatosagi-allatorvost-9826838/
|
2021-05-20 00:00:00
| true | null | null |
Magyar Nemzet (MNO)
|
A veszprémi Pannon Egyetem is aközött az újabb 11 egyetem között lesz, amelyek a tervek szerint szeptember 1-től alapítványi magánegyetemekké alakulnak át. Az átalakulásról, az egyetemet a jövőben fenntartó alapítvány kuratóriumának megalakulásáról tartottak sajtótájékoztatót pénteken.
A kuratórium elnöke Navracsics Tibor, a Fidesz talán legfontosabb veszprémi politikusa, aki 2010-től az Orbán-kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere, 2014-től pedig külügyminisztere volt, majd az Európai Bizottság oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekkel foglalkozó európai uniós biztosaként dolgozott. Navracsics azt mondta, a kuratórium mai megalakulása csak egy állomás a kuratórium és az egyetem munkájában, már hónapok óta egyeztetnek az egyetem vezetésével, hogy kialakítsák majd azt az új modellt, amelyben az egyetem szeptembertől működik majd. Az öttagú kuratóriumban Navracsics mellett helyet kapott
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának korábbi igazgatója,
Dr. Gaál Zoltán aki 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt,
Pápai Tamás, a veszprémben is jelen lévő Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója,
és Garancsi Mária közgazdász, akit a veszprémi gazdasági élet meghatározó szereplőjeként mutatta be a kuratóriumi elnök, aki korábban részt vett a Pannon Egyteem gazdasági tanácsában is.
Garancsi Mária nemcsak névrokona az Orbán Viktorral remek kapcsolatokat ápoló Garancsi Istvánnak, hanem a nővére, aki több cégben is tulajdonos, ezek között pedig van, amelyik tíz év alatt 44, a veszprémi önkormányzat által kiírt pályázatot nyert el.
Navracsics Tibor újságírói kérdésre elmondta, hogy a kuratórium tagjai havi egymillió forintos tiszteletdíjat kapnak majd, amit ő elnökként nem fog fölvenni. A sajtótájékoztatón jelent volt Stumpf István, az egyetemi modellváltás lebonyolításával megbízott miniszteri biztos is, aki a felsőoktatási modellváltást a Klebelsberg Kuno reformjai óta legjelentősebb oktatási reformnak nevezte, sőt, talán Klebelsberg 2.0-nak is lehet nevezni azt a változást, ami zajlik. Mint mondta, az újabb 11 modellváltó egyetemmel szeptembertől már 21 egyetem kerül ki az államháztartási törvény hatálya alól, és csak 5 egyetem marad állami fenntartásban. A 11 újabb egyetemről szóló törvény hamarosan a parlament elé kerül majd.
Stumpf azt is elmondta, hogy az egyetemekkel 2021 szeptemberében köt majd hosszútávú finanszírozási szerződést az állam. És bár nem tud az állam minden modellváltó egyetemnek olyan nagy vagyont adni, mint tette a Budapesti Corvinus Egytemnek, a finanszírozás kiegészítésére dolgoznak olyan javaslatokon, mint az egyetemi kötvények kibocsátása vagy az egyetemi tao bevezetése.
|
Navracsics Tibor vezetésével megalakult a modellváltó Pannon Egyetem kuratóriuma
|
Az öttagú kuratóriumban Navracsics mellett helyet kapott
Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke, aki a Pannon Egyetem nagykanizsai kampuszának korábbi igazgatója,
Dr. Gaál Zoltán aki 1998 és 2007 között az egyetem rektora volt,
Pápai Tamás, a veszprémben is jelen lévő Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója,
és Garancsi Mária közgazdász, akit a veszprémi gazdasági élet meghatározó szereplőjeként mutatta be a kuratóriumi elnök, aki korábban részt vett a Pannon Egyteem gazdasági tanácsában is.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/03/26/navracsics-tibor-vezetesevel-megalakult-a-modellvalto-pannon-egyetem-kuratoriuma
|
2021-03-26 20:58:00
| true | null | null |
444
|
Juhász Zoltán, Nagykálló fideszes polgármestere onnan lehet ismerős a közvélemény számára, hogy ő az a polgármester, akinek a településén zajló gyanús folyamatokról is csak a Sargentini-jelentés és Soros György jutott eszébe 2018 októberében az N1TV kamerája előtt. Az akkor magából kikelve vádaskodó fideszes politikus portáján azóta sem mennek sokkal jobban a dolgok, és százmilliós európai uniós támogatások tűnnek el indokolatlan vagy enyhén szólva is megkérdőjelezhető beruházásokra.
Amikor arról értesülünk, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városban továbbra is minden látható eredmény nélkül tűnnek el a megállítandó Brüsszelből érkező eurómilliók, a településen már otthonosan mozgó N1TV-vel karöltve kocsiba pattanunk, és meglátogatjuk a kistérségi központot.
A több mint kétórás út alatt tévés kollégáink korábbi videójával hangoljuk magunkat arra, mi is vár majd ránk:
!(youtube-video://qx1S4j5v5JE)
Célba érve egy forgalmas, de a főutcától valamivel kijjebb már kifejezetten csöndes, álmos vidéki városban találjuk magunkat.
Első utunk rögtön Nagykálló nem éppen legelőkelőbb városrészébe, az Akácos úti cigánysorra vezet.
Welcome to the jungle
Itt található ugyanis az a roma közösségi ház és kulturális központ, amit még nyolc évvel ezelőtt adtak át, 553 millió forint európai uniós támogatásból. A Nagykállói Hírmondó 2011 májusi száma hosszan sorolja, milyen előnyökkel is jár majd a környéken lakók számára a lelakott parasztházból főnixmadárként újjászülető létesítmény, ahol a közösségépítés mellett a "kisebbségi érdekek érvényesítése" játssza majd a főszerepet. A promóciós cikk külön kiemeli, mekkora hangsúlyt fektetett az önkormányzat arra, hogy a központ környezetét is rendbe tegyék:
"Szeretnénk, ha a programok, foglalkozások mellett, a közösségi házhoz tartozó földterület is egy virágzó kertté válna, mely gyümölcseivel megtermelheti a közösségi élet - esetleges közösségi főzések - alapjait is"
- hangoztatta dr. Török László, akkori jegyző az átadás alkalmából.
Nyolc évvel később a szóvirágokban lefestett, idilli állapot helyett kifejezetten lesújtó kép fogad minket, amikor leparkolunk a méretes gazzal benőtt, szétbontott kerítésű, feltűnően zárva lévő közösségi ház mellé, melynek kertjéből heverésző kóbor kutyák mustrálnak minket egykedvűen.
Jövetelünket némileg nagyobb érdeklődéssel kíséri két környékbeli cigányasszony, akik elmondják:
a közösségi ház szinte folyamatosan zárva van.
"Egy évben egyszer, ha kinyitják. Roma oktatási központnak építették, de itt aztán sosincs semmi"
- panaszolja nagy buzgalommal az egyik asszony, aki szerint legfeljebb akkor látják belülről az épületet, ha a polgármester vendéget hoz, akinek eldicsekedhet a város nagyszerű vívmányával. Ilyenkor gyorsan összehúzzák a szemetet, felkapálják a kertet, majd minden marad a régiben.
Az elvadult udvarra mutatva azt is elárulja: ők már számtalanszor kérték az önkormányzattól, hogy némi pénzért cserébe rendben tarthassák a kertet, de ettől a városvezetés mindig határozottan elzárkózott. Inkább hagyták szétzülleni a portát.
A másik cigány nő arról beszél, hogy az üzemeltetésével megbízott önkormányzati alkalmazottnak úgy kell rimánkodni, hogy egyszer-egyszer kinyissa az épületet, hogy a gyerekek használhassák a benti számítógépeket.
Az asszonyok szerint a térség cigány önkormányzatának képviselőinek sem engedik, hogy használják, vagy egyáltalán megnézzék a "közösségi" házat.
A mi megjelenésünket viszont kiemelt érdeklődés övezi: egy hófehér autó épp csak leparkol tőlünk pár méterre a nem éppen a forgalom epicentrumát képező zsákutcában, a benne ülő két figura alaposan végigmér minket, és már tolatnak is vissza, hogy hamarosan eltűnjenek valamelyik keresztutcában. Érezzük, hogy szívesen látják az érdeklődőket.
A halott város
Következő utunk egy újabb önkormányzati projekthez vezet: az eredetileg az ipari park területére szánt, most pedig valahová az Isten háta mögé eldugott, leendő vállalkozói inkubátorház építési területére.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében már 2018-ra beígért, több mint 3000 négyzetméteres csarnokrendszer elvileg a helyi kis- és középvállalkozások számára nyújtana fejlődési és kiugrási lehetőséget, ám
a potom 661 millió forintos uniós támogatásból épülő komplexum helyén még mindig nincs semmi.
Jobban mondva, ez így nem teljesen igaz:
a területre vezető poros dűlőút mellett hegyekben áll a szemét, amit a ráhordott, parlagfűvel és egyéb gyomokkal benőtt föld sem képes teljes mértékben eltakarni.
Arra, hogy itt bármiféle munkálatok zajlanak, mindössze az úttal párhuzamosan ásott árok szolgál szomorú bizonyítékként, ami már-már földtani szakszerűséggel tárja föl előttünk a méretes kupacok alá nem túl nagy precizitással eltüntetett hulladék különféle rétegeit.
A helyiek szerint a vállalkozásfejlesztés bölcsőjéül kijelölt, egyébként elég körülményesen megközelíthető telek jelenleg csupán az egerek és a patkányok kiapadhatatlan forrásaként funkcionál.
Olajügyben úszhat el Nagykálló fideszes vezetése | Alfahír
Olajügyben úszhat el Nagykálló fideszes vezetése
Egy környéken sétáló idősebb férfi eleinte bizalmatlanul méregeti kis csapatunkat, ám miután szóba egyedünk vele, felbátorodik, és keserűen mesélni kezd:
"Nem épül itt semmi, csak a pénzt szórják erre is. Úgy volt, hogy eredetileg az ipari parkba húzzák föl az inkubátorházat, aztán inkább eldugták ide, hogy ne legyen szem előtt a lopás."
Hozzáteszi, hogy a városban nagyon sokan nincsenek megelégedve a fideszes Juhász Zoltán teljesítményével:
"Halott várost csinált a polgármester Nagykállóból. Úgy hírlik, neki köszönhető, hogy nem itt épült meg a LEGO-gyár, de a börtönépítést is ellenezte, pedig az 500 új munkahelyet adott volna."
A férfi szerint viszont, amiből a Juhásznak nincs személyes haszna, azt elfelejteti a város.
"Nem is értem, hogy nem látja ez a város, hogy nem Nagykállóért dolgozik, hanem saját magáért..."
- mondja legyintve az úr, aki ezzel búcsút is vesz tőlünk.
Egy sörfőzde a papának, lehetőleg a luxusnyaraló mellé
Hamarosan elindulunk az uniós támogatásokat fekete lyukként nyelő település következő szégyenfolt-koncentrátuma felé: a Bocskai Domb Vendégházhoz.
A szintén egy poros dűlőút mellett, de talán Nagykálló egyik legszebb kilátását kínáló magaslatának tetején fekvő turisztikai létesítménybe nem valami egyszerű a bejutás. Nekünk sajnos nem is sikerül, annak ellenére sem, hogy a gondnoktól először ígéretet kapunk erre. Az idős férfitól arról érdeklődünk, vajon mennyibe kerül egy éjszaka a nyaralóban, de erről nem tud felvilágosítást adni, egy valamit azonban megtudunk tőle:
"Most úgyis tele az egész spanyol vadászokkal, egy tűnyi helyünk sincs."
A szintén uniós forrásokból épült luxusingatlan gyalogos bejárata egyébként nincs nyitva, a magas deszkakerítésen egyetlen bejutási lehetőségként funkcionáló automata kapu is makacsul zárva marad, hiába csöngetünk többször is. Valószínűleg a rövid út alatt, míg a telek hátsó traktusaitól a főbejáratig jutunk, közölték a felvigyázóval, hogy esze ágában se legyen beereszteni minket.
De nem maradunk sokáig látnivaló nélkül, hiszen a kívülről erődítményszerű, belül viszont minden földi jóval kitömött vendéglátóhellyel szemben épül
a fideszes polgármester édesapjának sörfőzdéje, szerény, 183 millió forintnyi uniós keretből.
Mielőtt közelebbről is szemügyre vehetnénk az építkezést, hatalmas terepjáró rohan át közöttünk az úton, nem éppen a KRESZ által lakott területen engedélyezett sebességgel, hangosan dudálva, mindannyiunkat beterítve az út porával. A sofőrben a város első emberének testvérét véljük felismerni, de biztosak persze nem lehetünk, mert a böhöm járgány már hetedhét határon túl száguld, még mindig ingerült dudaszóval megörvendeztetve a környéket.
A kisebb irodaház méretű családi sörfőzde egyébként már egész pofásan halad: van négy fal, két emelet, padló, plafon, ami kell. Az biztos, hogy jobban áll, mint a 2018-ra ígért inkubátorház.
Az egyelőre csupasz falak körül serénykedő munkásoknak jöttünkre hirtelen az épület hátsó szekciójában akad dolguk, rajtuk kívül pedig egy teremtett lélekkel sem találkozunk. A spanyolok valószínűleg épp az aktuális vadászkalandot pihenik ki, az üdülőövezetben pedig a madár se jár, így inkább mi is odébb állunk, hiszen van még megtekintésre érdemes pénztemető a városban.
Trónok harca-díszlet a '80-as évekből
Utolsóként Nagykálló egyik legvagányabb látványosságát, a Harangodi tó melletti Téka Népművészeti Tábor helyszínét keressük föl.
A gyönyörű természeti környezet valamennyire feledteti a nap eddigi, szomorú tapasztalatait. A '80-as évekre jellemző, szocreál esztétikába öntött, ősmagyar jellegűnek szánt tábori épületek mellett bóklászva a környékre jellemző, kiterjedt ürgepopuláció, és önfeledten pihenő fiatalok mellett haladunk el. A sűrű erdőben a szintén vitatott anyagi ráfordítással épült erdei iskolát is megpillantjuk.
A meglehetősen fura közvilágítási megoldások - vasrudakkal átütött, kiszáradt fák szolgálnak villanyoszlopként a rudak végére kábelkötözőkkel felerősített lámpatestek számára - bizarr jellegükkel még fényes nappal is szemet szúrnak. Erre az innovációra a Tiborcz István-féle Elios is méltán büszke lehetne.
De utunk még ennél is jóval beljebb visz minket a hangulatos, dimbes-dombos tisztás vége felé, egész a rengeteg torkáig, a két, elrozsdált kapuval közrefogott, kiszáradt fűvel jócskán benőtt focipályán túlra. Itt egy igencsak kopottas faházikó oldalára erősítve hirdeti a tábla:
Ennél már csak akkor lenne kevésbé szem előtt, ha elásták volna. A tájékoztatóból egyébként csak az nem derül ki, hogy a helyszínen ez pontosan milyen fejlesztések formájában valósult meg, illetve ide pontosan mekkora összeg csordogálhatott az uniós pénzcsapokból.
Széttekintve mondjuk az ismeretterjesztő céllal létesített energiaösvény, mára legfeljebb Braille-szakértők számára olvasható, foghíjas tábláin, vagy a masszív, bár festéket és lakkot talán a felállításuk óta nem látott faépítményeken, mi olyan 500 forintra tippelünk...
A hosszúra nyúlt felfedezőút végét mi más is koronázhatná meg, mint az a rendkívül gyanús zöld színű autó, ami padlógázzal iramodik el a környékről, mikor meglátja, hogy kifelé sétálunk a tábor területéről.
Hiába, no, egyesek szeretik tudni, kik mozognak Nagykállón. Példás, hogy néhányan ennyire figyelnek a közbiztonságra, bár csak a polgármesteri hivatal falain belül is legalább ennyire vigyáznának arra, hogy a rendelkezésre álló források a nagykállóiak igényeit és életminőségük tényleges javulását szolgálják.
!(youtube-video://fHOcGWqraRE)
Akkor kamerázhatnának, ha nem álltak volna Soros mellé! | Alfahír
A furcsán kezelt uniós pénzekkel kapcsolatban Nagykállóban megtudta az N1TV, hogy az önkormányzati területeken a parlagfű Soros miatt nő ember méretűre. Az uniós pénzből fejlesztett vitorlázásra alkalmas tóban pedig Sargentini miatt nincs víz.
|
"Halott várost csinált a polgármester Nagykállóból" - EU-s százmilliók nyomában
|
Juhász Zoltán, Nagykálló fideszes polgármestere onnan lehet ismerős a közvélemény számára, hogy ő az a polgármester, akinek a településén zajló gyanús folyamatokról is csak a Sargentini-jelentés és Soros György jutott eszébe 2018 októberében az N1TV kamerája előtt. Az akkor magából kikelve vádaskodó fideszes politikus portáján azóta sem mennek sokkal jobban a dolgok, és százmilliós európai uniós támogatások tűnnek el indokolatlan vagy enyhén szólva is megkérdőjelezhető beruházásokra.
| null | 1 |
https://alfahir.hu/2019/04/23/nagykallo_fidesz_unios_penzek_korrupcio_juhasz_zoltan_n1tv
|
2019-04-23 01:03:00
| true | null | null |
alfahir.hu
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak - mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban - arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata - nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel.
|
Habony és Hernádi körei startoltak rá a vasúti ágazatra
|
A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt van a Mátrai Erőmű tendere, amelyet a bükkábrányi lignit beszállítására írtak ki vasúttársaságoknak – mindössze ennyit erősített meg a Rail Cargo Hungária vezetője, Kovács Imre a HVG kérdésére. A feladatot már két évtizede a MÁV teherfuvarozó cégéből osztrák tulajdonba került Rail Cargo végezte, most azonban – arra hivatkozva, hogy túl alacsony (!) volt az árajánlata – nem őket hozták ki a piaci források szerint nagyjából kétmilliárd forintos megbízás nyertesének, hanem az Illés Holding részeként működő MMV Magyar Magánvasút Zrt.-t. Utóbbi Illés Tamás tulajdonában van, aki az elmúlt években tekintélyes fuvarozási vállalatcsoportot épített fel, beleértve például a 6x6 taxivállalatot is. Piaci források szerint Illésék mögött a kormányhoz közel állók, nevezetesen Habony Árpád és Hernádi Zsolt Mol-elnök üzleti körei sejlenek fel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202120__rail_cargo__matrai_eromu__teruletfoglalas__sinre_tettek
|
2021-05-20 10:28:00
| true | null | null |
HVG360
|
A brit tulajdonos 2019-ben adta el Budapest egyik legismertebb szállodáját, a Gellért Hotelt. A vevő az Indotek Csoport volt, amelynek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, Magyarország egyik leggazdagabb embere. A hotel eladását akkor nyilvánosan is bejelentették, azt azonban most derítette ki a Direkt36, hogy az adásvételt szinte teljes egészében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta. A bank az üzlethez 8,8 milliárd forintos hitelt nyújtott.
Bár Jellinek nem tartja magát kormányközeli üzletembernek, több nyoma is van annak, hogy az elmúlt években szoros üzleti kapcsolatot alakított ki Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. Jellinek mellett pedig más olyan üzletembereket is milliárdos kölcsönökkel segített az állami bank az elmúlt néhány évben, akik üzleti kapcsolatban állnak Tiborczcal.
A bank hitelezéséről nyilvánosan elérhető adatok szerint az MFB 2019 óta legalább 58 milliárd forint hitelt adott összesen Tiborcznak és a hozzá köthető üzletemberek cégeinek. Jellinek mellett például a Puskás Aréna építésében résztvevő, Tiborcz mellett Mészáros Lőrinccel is üzletelő Balázs Attila cégei legalább 38,9 milliárd forintnyi hitelt kaptak.
A 58 milliárd forint jelentős összeg az MFB hitelportfoliójában. A bank legutóbbi beszámolója szerint az MFB hitelállománya 2020-ben 1100 milliárd forint volt. A cégeknek folyósított hitelek azonban ebből mindössze 451 milliárdot tettek ki.
Tiborcz és ismerősei más módon is hozzájutottak állami kölcsönökhöz. A jegybank tavaly tavasszal elindított egy programot, amelynek az volt a célja, hogy a járvány miatt nehéz helyzetbe került kisebb vállalkozásokat kedvezményes hitelekkel segítsék. A Direkt36 mutatta be, hogy a program keretében milliárdos hiteleket kapott Tiborcz és több, hozzá köthető vállalkozó cége is.
Jellinek cégcsoportja a megkeresésünkre azt közölte: az Indotek minden esetben megpályáztatja a bankokat, a kiválasztás során pedig a finanszírozás költsége mellett figyelembe vesznek más szempontokat is, például a hitelbírálat hosszát. Ezek alapján esett a választásuk az MFB-re. Azt is közölték, hogy Jellinek üzleti döntései függetlenek a politikától, ő kizárólag az üzletre fókuszál. Tiborcz cégcsoportja, a BDPST szintén azt írta, hogy a beérkező ajánlatok közül választják ki, hogy mely bankok finanszírozását veszik igénybe. A BDPST a hitelkonstrukciók részleteiről arra hivatkozva nem árult se semmit, hogy azok üzleti titoknak minősülnek. Balázs Attila cégcsoportja azt válaszolta, hogy minden beruházásuk finanszírozása törvényesen zajlott. Az MFB nem reagált a kérdéseinkre.
Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Támogasd a Direkt36-ot!
Állami hitelek nyomában
Az MFB feladata a saját honlapja szerint az, hogy „a hazai vállalkozások illetve magánszemélyek számára kedvező konstrukciójú hiteleket” biztosításon. A bank működését ismerő források szerint ez azt jelenti, hogy ha az MFB egy projektben gazdaságfejlesztési lehetőséget lát, akkor a kereskedelmi bankokkal szemben nagyobb kockázatú hiteleket is bevállal. Így például a piacinál olcsóbban adja a hitelt vagy a különböző feltételeket - például futamidőt, fedezetet – a vállalkozásoknak kedvezőbben szabja meg.
Azt már eddig is lehetett tudni, hogy az elmúlt években az ország egyik legjelentősebb ingatlanvállalkozójává váló Tiborcz két ingatlanprojektjéhez is MFB-s hitelt kapott. A budapesti Vörösmarty tér melletti szállodafejlesztéshez 8,4 milliárdos, egy, a tokaji borvidéken található szálloda megvásárlásához pedig 881 millió forintos kölcsönt kapott.
Az MFB szerint banktitok, hogy mely cégeknek adnak hitelt, ahogy az is, hogy ezeket a hiteleket milyen feltétellel folyósítják. Így az sem nyilvános, hogy Tiborcz István cégcsoportja milyen feltételekkel jutott hozzá az MFB-s hitelekhez.
Az MFB által kihelyezett hitelek között azonban vannak olyanok, amelyek fedezeteként a hitelt felvevő cégekre vagy azok leányvállalataira jegyeztek be zálogjogot. A jelzálog megjelenik a cégek adataiban, a Direkt36 most az ehhez kapcsolódó hiteleket összesítette. Számításunk szerint az MFB 2017 óta 27 vállalkozásnak összesen 130 milliárd forintnyi ilyen hitelt helyezett ki. Ezeknek a hiteleknek pedig valamivel kevesebb mint a fele ment Tiborczhoz és az üzlettársaihoz.
Gellért Szálloda MFB-s hitelből
Az egyik ilyen hitelt Jellinek Dániel Indotek nevű cégcsoportja kapta a budapesti Gellért Hotel megvásárlásához. Az ingatlanokkal, banki követelésekkel foglalkozó vállalkozó az ország egyik leggazdagabb embere. A Forbes magazin 50 leggazdagabb magyart bemutató listáján 2019-ben 107,5 milliárdosra becsült vagyonával a 10., 2020-ban pedig 140 milliárddal a 11. helyen szerepelt.
A Direkt36 mostani kutatása szerint azonban a Gellért Hotel megvásárlásához ő is igénybe vette az állami tulajdonú MFB segítségét. Jellinek cégcsoportja 2019 júniusában jelentette be a szálloda megvételét. Az üzlet a vele egy épületben lévő Gellért gyógyfürdőre nem vonatkozott, az továbbra is fővárosi tulajdonban maradt. Az Indotek akkor azt közölte, hogy a szálló felújítását is tervezik, a vételárról és a finanszírozásról viszont nem árultak el részleteket.
Erről azonban több érdekes információt is tartalmaz az a levél, amelyet a szálloda korábbi brit tulajdonosai írtak 2019 júniusában a kormány képviselőinek és annak a XI. kerületnek, ahol a szálloda található. Ebben tájékoztatták az érintetteket az elővásárlási jogukról. A levelet nem a nyilvánosságnak szánták, erre utal, hogy minden oldalán a „szigorúan bizalmas!” felirat olvasható, miközben a kerület belső informatikai rendszerébe feltöltött irat egyszerű internetes kereséssel is elérhető.
A dokumentum szerint Jellinek cége nem magát az ingatlant vásárolta meg, hanem egy vállalkozást, amely birtokolja a hotelt annak minden bútorával, felszerelésével együtt. Ennek a Dome Kft. nevű cégnek a vételára nettó 27 millió euró, akkori folyamon számolva kb. 8,9 milliárd forint volt. Ebből Jellinek cégének 1,5 millió euró (kb. 500 millió forint) előleget kellett megfizetnie az adásvételi szerződés aláírása utáni napokban. A dokumentum azzal számolt, hogy a fennmaradó rész átutalása 2019 decemberében történik meg.
Addigra Jellinek cégcsoportja a hotelvásárlás finanszírozására egy komolyabb hitelt kapott az MFB-től. Az egyik Indotek-cég pénzügyi beszámolója szerint a kölcsön összege 8,8 milliárd forint volt. A cégbíróságon elérhető dokumentumok is megerősítik, hogy ekkora volt a hitel összege. Ezek szerint a hotelvásárlással összefüggésben 26,73 millió euró értékben jegyeztek be az MFB javára jelzálogjogot ugyanerre a cégre. A dokumentumokból a hitelkonstrukció részletei, például a kamat mértéke és az egyéb feltételek nem derülnek ki.
Az Indotek a megkeresésünkre azt írta, hogy a hotel vételára üzleti titok. Hozzátették, hogy a projekt teljes értéke jóval magasabb az általunk leírtaknál, mivel a hotelt luxusszállodává akarják alakítani, ami rendkívül költségigényes.
Megvette, eladta, majd újra megvette
Jellinek azután lett országosan ismert vállalkozó, hogy az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolatba került kormányközeli üzleti körökkel. Jellinek a nyilvános megszólalásaiban igyekszik tompítani politikai kapcsolatainak a jelentőségét. A Forbesnak idén arról beszélt: nem tartja fairnek, hogy NER-es üzletemberként emlegetik, ő ugyanis mindkét oldallal megtalálja a hangot, nem érdekli a politika, és csak az üzletre fókuszál.
A Gellért megvásárlásával nagyjából egy időben azonban Tiborcz Istvánnal is közvetlen üzleti kapcsolatba került. Jellinek egyik vállalkozása a balatonfüredi kikötőt üzemeltető Solum-Investet ekkoriban adta el Tiborcz egyik cégének. A Solum-Investnek korábban Orbán Viktor egykori szövetségese, a később vele konfliktusba kerülő Simicska Lajos volt a tulajdonosa. Simicska a Fidesz 2018-as választási győzelme után eladta érdekeltségeit, a Solum-Investet pedig több tulajdonosváltás után 2019 januárban Jellinek vette meg.
A céget azonban egy évvel később eladta. Nagyjából egy hónappal a Gellért megvásárlására kapott MFB-hitel folyósítása után, 2020 januárjában a tőzsdén jegyzett Appeninn ingatlanos cégnek adta el a Solum-Investet. Az Appeninnek ekkor Tiborcz István és a miniszterelnök barátja, Mészáros Lőrinc volt a legjelentősebb tulajdonosa. Tiborcz 2020 áprilisában úgy döntött, hogy kiszáll az Appeninnből, a részvénycsomagját Jellinek vásárolta meg, aki ezzel újra tulajdonos lett a Solum-Investben is.
Jellinek azon kívül, hogy Tiborczcal üzletelt, komoly állami támogatásokhoz is jutott. Ő volt az egyik nagy nyertese a Magyar Turisztikai Ügynökség komoly visszhangot kiváltó programjának. Az állami ügynökség célja az volt, hogy a magyarországi turizmust támogassa, a tavaly közzétett pályázati eredmények alapján azonban a legnagyobb összegű támogatásokat kormányközeli vállalkozók kapták. A Jellinek résztulajdonában álló cégek, mint például a Solum-Invest, összesen több mint 36 milliárd forintos támogatást nyertek a program keretében.
Jellinek cégcsoportja ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy az Appeninnbe való bevásárlásuk miatt lettek tulajdonosok több, támogatást elnyerő cégben is. Hozzátették, a támogatásokról szóló pályázatok még azelőtt lezajlottak, hogy Jellinek 24 százalékos részesedést szerzett volna az Appeninnben.
A Mandiner szerint Jellinek a Magyar Turisztikai Ügynökséget irányító Guller Zoltánnal együtt kerülhet be a szintén alapítványi tulajdonba kerülő Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumába. A kormány egyetemátalakítási terveivel összefüggésben létrejövő alapítványokat a kuratóriumok irányítják, ezekbe Orbán Viktor szerint a kormányzat „nemzeti szemlélettel” rendelkező embereket delegál.
Az üzletember akkor is felhívta magára a figyelmet, amikor a Bloomberg tavaly októberben megírta, hogy egy Jellinek által vezetett, a Molt is magába foglaló konzorcium vételi ajánlatot tett a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airportra. Az amerikai hírügynökség szerint a vételi ajánlat egybevágott a magyar kormány törekvéseivel, amely korábban sikertelenül próbálta visszaszerezni a repteret. Jellinek később megerősítette, hogy az ügyben tárgyalt a kormánnyal, amely segítséget is ígért neki.
A Direkt36-nak egy Jellinek üzleti tevékenységét ismerő forrás azt mondta, hogy a vállalkozó közel került Tiborcz Istvánhoz. Tiborcz és Jellinek vállalkozásai ezen kívül ugyanannak a PR cégnek, a Goodwill Communications Kft.-nek a szolgáltatásait veszik igénybe.
38,9 milliárd hitel egyetlen cégcsoportnak
Nem Jellinek az egyetlen Tiborcz környezetében, aki jelentős állami banki hitelt kapott. A kedvezményezettek közé tartozik Balázs Attila építőipari vállalkozó is. Balázs cégei részt vettek a Puskás Aréna 2017-ben induló építésében, de az üzletember az állami építkezések mellett feltűnt a balatonfüredi kikötő adásvétele során is. Amikor Jellinek 2020 januárjában eladta a Solum-Investet, akkor a cégben nemcsak az Appeninn, hanem vele együtt Balázs Attila is tulajdont szerzett. Miután pedig tavaly tavasszal Mészáros Lőrinc is kiszállt az Appeninnből, a részesedését Balázs vásárolta meg.
Ilyen cikkeket csak akkor tudunk írni, ha vannak támogatóink. Támogasd a Direkt36-ot!
A Direkt36 összesítése szerint Balázs cégeinek legalább 38,9 milliárdnyi hitelt nyújtott az elmúlt években az MFB. A budapesti Bikás park melletti Vaba Apartments nevű lakópark építésében részt vevő két cége összesen 13,3 milliárd forintot kapott. A lakópark projektet a kormány tavaly nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. Egy harmadik cége pedig 15 milliárdos kölcsönt kapott 2020 márciusában a Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen található építőipari üzemének fejlesztésére. A településen a cégcsoportnak több gyára is van, az egyik üzem 2018-as felavatásán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett.
Az MFB hitelezte Tiborcz egyik közeli ismerősének üzlettársát, Czéh-Tóth Márkot is. Korábban a Direkt36 mutatta be, hogy Czéh-Tóth az egyik pécsi szállodájának felújítására kapott tavaly tavasszal egymilliárdos nagyságú hitelt a jegybank kedvezményes hitelprogramjának keretében. Ez egy jegybank által refinanszírozott hitel volt, ami ez esetben azt jelentette, hogy a jegybank előbb az MFB-nek hitelezett, amely ezután adta tovább a hitelt Czéh-Tóth két cégének.
|
Tiborcz és köre az MFB hitelprogramjának egyik nagy nyertese
|
A brit tulajdonos 2019-ben adta el Budapest egyik legismertebb szállodáját, a Gellért Hotelt. A vevő az Indotek Csoport volt, amelynek többségi tulajdonosa Jellinek Dániel, Magyarország egyik leggazdagabb embere. A hotel eladását akkor nyilvánosan is bejelentették, azt azonban most derítette ki a Direkt36, hogy az adásvételt szinte teljes egészében az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozta. A bank az üzlethez 8,8 milliárd forintos hitelt nyújtott.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/21/tiborcz-es-kore-az-mfb-hitelprogramjanak-egyik-nagy-nyertese
|
2021-05-21 00:00:00
| true | null | null |
444
|
költségvetés;újraindítás;2022;Paks 2;Budapest-Belgrád;Fudan Egyetem;
2021-05-21 06:20:00
Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben
550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".
A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy. Az elmúlt években a kormány jelentősen visszavette az általa beterjesztett költségvetési törvény információtartalmát, ezzel csökkentette annak ellenőrizhetőségét és egyben növelte saját mozgásterét. A kabinet ezt annak biztos tudatába teheti meg, hogy a Fidesz-frakció minden elé tett javaslatot visszakérdezés nélkül megszavaz.
A jövő évi költségvetés tervezetében a GUA-n belül 550 milliárd forintot különített el a kormány a „beruházási alapban”. Ez az összeg a GDP egy százalékára rúg, ám az indoklásból nem derül ki, hogy a kormány pontosan milyen célokra akarja azt elkölteni. Csupán annyi tudható, hogy a kormány a már megkezdett és majd ezután eldöntendő fejlesztésekre kéri a pénzt, ami példátlan még az Orbán-kormány rendkívül laza államháztartási gazdálkodási gyakorlatában is, ugyanis eddig a parlament soha nem adott a GDP egy százalékára rúgó biankó csekket semelyik kormány kezébe. Ha a parlament ezt ebben a formában megszavazza, akkor azt a kormány tényleg arra költi amire akarja. Egyébként a büdzsében nincsenek nevesítve olyan nagy értékű, látványos beruházások, amelyek már folynak: a Pénzügyminisztérium az elmúlt hetekben kötött 54 milliárd forintos közbeszerzési szerződést az új várbeli épületének felújításra.
Ennek a hatalmas pénznek láthatóan nincs fedezete a 2022-es büdzsében, de például a Diákvárossal vagy az azt kiszorító Fudan-kampusszal kapcsolatban sem különítettek el 2022-re egyetlen fillért sem, így nagy valószínűséggel többek között ilyen, az adófizetők által nem támogatott beruházásokat is az Alapból finanszírozna kormány. További 68 milliárd forintot kér a kabinet a parlamenttől a „gazdaság-újraindítási programokra” – úgy, hogy egy árva szót sem szólnak arról, hogy mire is fordítanák ezt a pénzt. Hasonló a helyzet a Magyar Falu Program 93 milliárdjával és Modern Városok program 50 milliárdjával. Még egy projektlistát sem kaptak a képviselők, hogy mire megy, vagy mire mehet el ez a pénz. Ráadásul arra sincs garancia, hogy a Magyra Falu Program minden egyes forintja a falvakba kerül, mert ha gondol egyet a kormány egy kormányhatározattal gyakorlatilag felülírhatja a költségvetési törvényt, és ehhez még rendkívüli jogrend (egészségügyi vészhelyzet) sem feltétlenül szükséges a megengedő államháztartási gazdálkodási szabályok miatt.
Az viszont nagyon világosan kiderül a büdzsé tervezetéből, hogy a Paks 2 építésére jövőre már 270 milliárdot költenének, ami azt feltételezi, hogy jelentősen felgyorsítanák az építkezéseket. Ugyanis az elmúlt években nem volt olyan év, amikor száz milliárdnál lényegesen nagyobb összeget elköltöttek volna a bővítésre.
Nagy számok szerepelnek a GUA közlekedési projektjeiben is: 201 milliárdot különítenek el közúti fejlesztésekre, ebből 150 milliárd forint megy - a szintén nem részletezett -, már folyamatban lévő „kiemelt közúti” fejlesztésekre. Ezen felül 45 milliárdból „kiemelt társadalmi igényeken alapuló közútfejlesztéseket” valósítanak meg. A vasútfejlesztéseket nem aprózza el a kormány: e célra jövőre 201 milliárdot költenek, ebből 162 milliárdot elvisz a NER-milliárdosok és a kínai cégek által építendő Budapest-Belgrád vasút – igaz ebből a hazai forrás alig 1,5 milliárd forint, a kínai hitelből pedig csak jövőre 155 milliárdot hívnak le. A fennmaradó szűk 40 milliárdból 12,4 megy BMW-gyár vasúti kapcsolataira, 2 milliárd a fővárost elkerülő V0 koncepció tervezésére, 4,6 milliárdból pedig a Szeged-Hódmezővásárhely között közlekedő villamos-vasúti kocsik (tramtrainek) vásárlását támogatják.
|
Biankó csekk a kormánynak: százmilliárdok sorsa nem világos a költségvetésben
|
A 2022-es költségvetésben 3883 milliárd forint szerepel a Gazdaság-újraindítási Alap (GUA) sorában, ám ebből az összegből több száz milliárd sorsa egyelőre ismeretlen. A beterjesztett tervezetből ugyanis nem derül ki, hogy a pénz egy része mire megy el: 550 milliárd forintot különített el a kabinet a nem részletezett „beruházási alapba".
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3120426_bianko-csekk-a-kormanynak-szazmilliardok-sorsa-nem-vilagos-a-koltsegvetesben
|
2021-05-21 10:18:00
| true | null | null |
Népszava
|
Orbán Viktor 2018 végén nevezte ki a 2021-es vadászati világkiállítás kormánybiztosává Kovács Zoltán egykori kormányszóvivőt, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkárt. Néhány hónap múlva az állam tulajdonosi jogait gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. céget alapított a vadászati világkiállítás lebonyolítására: az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-t 563 millió forintos alaptőkével hozták létre.
A cég létesítő okirata alapján a felügyelőbizottságban már ekkor, 2019 februárjában pozíciót és havi bruttó 250 ezer forintos apanázst kapott Kovács Róbert, aki az Opten szerint
kinevezésekor már csaknem egy éve a vadászati kiállításért felelős kormánybiztos Kovács Zoltán feleségének, Szikora Lindának az üzlettársa volt a Kartal-Ép Kft.-ben.
Szerettük volna megtudni az MNV Zrt.-től, hogy milyen szempontok, referenciák alapján választották ki az Egy a Természettel Nonprofit Kft. vezetőit, fb-tagjait, de nem kaptunk érdemi választ, csak annyit közöltek, hogy „a döntés-előkészítés során nem merült fel jogszabályon alapuló összeférhetetlenség a megválasztani javasolt tisztségviselők tekintetében.”
Együtt üzletelnek, együtt vadásznak
A kartali céget Kovács Róbert alapította 2017 februárjában, a korábban fideszes politikusként is jegyzett Szikora Linda 2018 áprilisában szállt be – rögtön ügyvezetőként –, majd idén áprilisban teljesen átvette a Kartal-Ép Kft.-t. A vállalkozás ekkor – Kovács Róbert távozásával – új nevet, székhelyet, és az addigi vezetékes távközlés helyett új főtevékenységet kapott: a Násfa-Hunyor Kft. (az Instagram-oldala szerint Kovács Zoltán két kutyáját hívják így) már Óbudán működik, fő tevékenysége az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de tevékenységi körei közé felvették a kommunikációt is. A vállalkozás eddig nem mondható túl sikeresnek: alapítása óta mindössze 1,5 millió forint bevételt sikerült összehoznia – igaz, a cég tavalyi adatait még nem látjuk.
Kovács Zoltán nem csak a felesége révén ismerheti Kovács Róbertet. Ezen a 2019-es videón – amelyet még felügyelőbizottsági kinevezése előtt készítettek egy jótékonysági bálon – Kovács Róbert mint a kartali Virágospusztai Vadásztársaság elnöke, Kovács Zoltán a társaság alelnökeként nyilatkozik. A fideszes politikus a Régió Plusz Televíziónak arról beszélt: 2016-ban az új vadászati törvény szellemében alakult meg a vadásztársaság, amely 4000 hektáron működik, ennek nagyobb része mezőgazdasági terület. Vadászati jogot húsz évre kaptak.
Nemrég számoltunk be róla, hogyan költi a pénzt az egyre dráguló vadászati kiállítást levezénylő Egy a Természettel Kft.: százmilliók mennek egy fideszes kötődésű ügyvédi irodának, jut közpénz a kormányközeli Hír TV-nek és a leginkább a TV2 és a Takarékbank tulajdonosaként ismert Vida József szakácskönyvére is. Ekkor írtunk arról is, hogy az fb-tagok erős átfedésben vannak a veszélyhelyzetre hivatkozva tavaly áprilisban állami kézbe adott debreceni Kartonpack Nyrt. új vezetőségével.
Az elnök a Fidesz-tag Mancsiczky László debreceni ügyvéd, aki nem veszi fel tiszteletdíját. Mancsiczky Kósa Lajos Fidesz-alelnök ügyvédjeként is megnyilvánult, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja. Tavaly a debreceni Kartonpack Nyrt. igazgatósági tagja lett.
Regász Alajos az MFB Zrt.-nél, majd az állami tőkebefektetésekkel foglalkozó MFB Invest Zrt.-nél tevékenykedett. Szintén igazgatósági tagi megbízást kapott a debreceni dobozipari cégnél.
Tavaly februárig az ugyancsak MFB-s múlttal rendelkező Uszkay-Boiskó Sándor is ott ült a vadászati kiállítást szervező cég felügyelőbizottságban, ő tavaly április óta a kormány döntése alapján a Kartonpack Nyrt. igazgatósági elnöke és vezérigazgatója.
Hogy kartonpackos munkájukról milyen bizonyítványt lehetne kiállítani, arról a Telex cikke árulkodik, az állami kézbe vett Kartonpack Nyrt. folyamatosan megszegi a tőzsdei szabályokat, emiatt már bírságot is kapott, ugyanis nem tartanak közgyűlést, nem adnak ki időszaki riportokat, és az elmúlt két évről nincs elfogadott beszámolójuk.
Kovács Zoltán politikai karrierje egyébként Debrecenben indult, sőt az Opten szerint bejelentett címe még mindig Hajdú-Bihar megyében van, bt.-s érdekeltsége is itt működik. Az államtitkár tavaly november óta duplán kormánybiztos, ekkor döntöttek úgy, hogy a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kormányzati feladatainak szakmai koordinációjával is ő foglalkozik a jövőben. Ezt a rendezvényt ugyancsak az Egy a természettel Nonprofit Kft.-re bízták. A várható költségekről itt írtunk:
Kérdéseinket elküldtük Kovács Zoltán államtitkárnak, cégén keresztül Szikora Lindának, korábbi cégénél megadott email címére Kovács Róbertnek, illetve az Egy a Természettel Nonprofit Kft. tulajdonosi jogait gyakorló Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk válaszokat.
|
Kovács Zoltán feleségének üzlettársa milliókat kapott a vadászati kiállítást szervező cégtől
|
Kovács Róbert csak néhány hete szállt ki a Kovács Zoltán feleségével közös cégükből, miközben 2019 februárja óta felügyelőbizottsági tag a vadászati világkiállítás lebonyolítására létrejött állami kft.-ben. A rendezvényért kormánybiztosként épp a kommunikációs államtitkár felel.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/24/kovacs-zoltan-felesege-vadaszati-kiallitas/
|
2021-05-24 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Mészáros Lőrinc herceghalmi anyavállalata, a Talentis Group Zrt. április végén újabb leányvállalattal gyarapodott. A cégkivonatok tanúsága szerint
2021. április 21-én egyedüli tulajdonosa lett az egykoron alcsútdobozi székhelyű Réz-hegy Településfejlesztő Kft.-nek.
A cég gazdálkodása alapján az évek óta gyakorlatilag tetszhalott állapotban vegetál, ugyanis egy forint árbevételt nem termelt a Réz-hegy Településfejlesztő Kft. Utoljára ilyenre 2013-ban volt példa, az akkori éves beszámolója szerint 4,2 millió forintot könyveltek el egy telekértékesítésnek köszönhetően. Mint írták:
"társaságunk 2013-ban ingatlan-beruházással foglalkozott, Alcsútdoboz Rézhegy-alján a társaság tulajdonában lévő területen, az idei évben 1 telket tudtunk értékesíteni".
Bár az amúgy saját tulajdonú ingatlan adásvétellel főtevékenységként foglalkozó Réz-hegy Településfejlesztő Kft. immár hetedik éve nem jutott árbevételhez, valamiért mégis megérte átvenni a céget a korábbi tulajdonosoktól.
A Kft. többségi tulajdonosa az alcsútdobozi önkormányzat volt, ők a 3 milliós pénzbeli törzstőkéből 2,24 milliót adtak, a maradék 740 milliót pedig a Quintas 99 Üzletviteli Tanácsadó Kft. tette be. A pénzbeli hozzájárulás mellett 139 millió forint értékű telekapport növeli tovább a Kft. törzstőkéjét, mely így összesen 142 milliót tesz ki.
És pont ez a telekapport az, ami miatt megérhette megvenni a Réz-hegy Településfejlesztő Kft.-t. Az önkormányzati dokumentumok és a fellelhető információk alapján Rézhegy egy átalakulásra váró szőlőhegyi terület, ahol az önkormányzat 2002-ben lakópark építésébe kezdett, az alapozó munkákat el is végezték. Az ingatlan szomszédos a pár éve már Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Pannónia Golf és Country Clubbal.
Vételár: pár millió forint
Abból kiindulva, hogy az elmúlt 7 évben gyakorlatilag semmilyen tevékenységet nem végzett a társaság, feltételezhetjük, hogy a lakópark projekt valahol elakadhatott. Ez pedig indokolhatta az értékesítési szándékot is, de bővebb információért az alcsútdobozi önkormányzathoz fordultunk kérdéseinkkel. A polgármester, Tóth Erika válaszában rögzítette: az önkormányzat üzletrészt értékesített, nem ingatlant.
"Nem a társaságot, hanem a társaságban fennálló önkormányzati üzletrészt értékesítettük. A társaság évek óta veszteséges volt, jelentős mértékű adóssággal terhelt. Az értékesítést megelőzően könyvvizsgálói vagyonértékelést végeztettünk, mely szerint a cég értéke nulla forint. Az üzletrészt 7,8 millió forint összegért értékesítettük".
Az értékesítésről válasza szerint a település vagyonrendeleti előírásainak megfelelően több alkalommal nyilvános hirdetményt tettek közzé, melyre bárki tehetett ajánlatot.
Tájékoztatása szerint az önkormányzatnak nem volt semmilyen külön feltétele az ingatlan további hasznosítását illetően, bár ezúttal is nyomatékosította: üzletrészt adtak el, nem ingatlant. A vevő terveit pedig nem ismerik.
Ennek fényében joggal merül fel a kérdés, ha az ingatlanvagyont kivették a cégből, miért érné meg egy teljesen üres, értéktelen céget megvenni. Sejtésünket azt illetően, hogy az ingatlan is gazdát cserélt, a vevő, a Talentis Group válasza erősítette meg.
"A Talentis Group Zrt. tulajdonosának - elkötelezett patriótaként – kiemelten fontos a térség fejlesztése, értékteremtő beruházások megvalósítása, munkahelyek biztosítása, illetve az ott élő fiatalok életkezdésének, egyetemi tanulmányainak támogatása. A Társaság ezen szellemiséghez és a társaság üzletpolitikájához illeszkedve vásárolta meg a Réz-hegy Területfejlesztő Kft.-t, illetve a tulajdonában lévő alcsútdobozi területeket" - tájékoztatta lapunkat a Mészáros Csoport.
Bár szerettük volna megtudni, hogy milyen terveik vannak a területeket illetően, erre a kérdésünkre nem érkezett válasz. Ahogy a pontos vételárra irányulóra sem. Viszont a megismert számok alapján mindössze 10 millió forintos nagyságrend sejthető.
Ha az alcsútdobozi önkormányzat 74,6 százalékos tulajdonrészéért 7,8 milliót fizetett a Talentis Group, akkor a kisebbségi tulajdonos üzletrészéért megközelítőleg 2,6 milliót kellett kifizetni. Vagyis
a vevő 10,4 millió forintos vételárért vásárolt meg egy hivatalosan nulla értékű céget. Valójában azonban jóval többet fizethettek ki ennél az összegnél.
Több százmilliót is fizethettek
Az alcsútdobozi ingatlan tehát 139 millió forintos értéken került be a cégbe, a meglehetősen szűkszavú éves beszámolók szerint a társaság 352,6 millió forint értékű készletet, forgóeszközt tart nyilván. A mérleg másik oldalán pedig jelentős tartozásról árulkodnak a számok, több mint 367 millióról.
A kiegészítő melléklet szerint ennek zöme, 366 millió forint hosszú lejáratú kötelezettség, mely teljes egészében tagi és egyéb kölcsönből adódik. Bár a kölcsönök ennél részletesebb tagolását nem tették közzé, tehát nem tudni, mekkora hányadot tesz ki a tagi kölcsön. Márpedig üzletrész értékesítése előtt ezt mindenképp ki kell egyenlíteni, tehát feltételezhető, hogy a Talentis Group a 10,4 milliós vételárnál többet fizetett ki.
Mfor-vélemény
A számok alapján azonban elsőre egyáltalán nem világos, miért vett egy csak 132 milliós ingatlannal rendelkező alvó céget a Talentis, amelyen dupla akkora tagi és egyéb kölcsön volt, amit vélhetően tulajdonszerzés előtt ki kellett egyenlítenie. Mindebből arra lehet következtetni, hogy az ingatlanfejlesztés megtérülése idővel bőven visszahozza a most kifizetett pénzt.
|
Értéktelen, alvó cégért fizethettek sok százmillió forintot Mészáros Lőrincék
|
Megtérülő befektetési lehetőséget láthattak Mészáros Lőrincék egy alcsútdobozi kft.-ben. Bár a cég maga hivatalosan is értéktelen, a benne lévő ingatlanvagyon sokat érhet, és a későbbiekben még annál is többet.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/ertektelen-alvo-ceget-vettek-sok-szazmillio-forintert-meszaros-lorincek.html
|
2021-05-25 12:16:10
| true | null | null |
mfor.hu
|
Tízlakásos társasházat építtetett az elmúlt években Dunakeszin egy Dióssi Csaba polgármesterhez köthető társaság, így a polgármester gyerekei is kaptak lakást – értesült a Narancs.hu. Az ingatlan a Google Maps utcakép alkalmazásának 2013-ban készült felvételei alapján akkor még csak épült, azonban a napokban a helyszínen járva megbizonyosodtunk róla, hogy mostanra elkészült.
Családi vállalkozás
Dunakeszi fideszes polgármestere, a négygyerekes Dióssi Csaba 2011-es vagyonnyilatkozata szerint 2004-ben vásárolt egy 1699 négyzetméteres, akkor még beépítetlen építési telket a városban, ami az azóta felépült társasház tulajdoni lapja szerint megegyezik az ingatlan területével. Az építettő az 1996-ban alapított Turan Bt. volt, amelynek vezető tisztségviselői feladatait egészen 2016-ig Dióssi látta el, jelenleg az 1997-es születésű, tehát 24 éves fia az ügyvezetője és tulajdonosa, a kültagok között pedig a polgármester közel 80 éves édesapja is feltűnik.
A dokumentumok szerint Dióssi Csaba és az apja fejenként 5-5 lakást tulajdonol a társasházban, melyek között vannak közel 60, 70 és 100 négyzetméteresek is.
A tulajdoni lapok szerint a társasház nyolc lakását 2017-ben, kettőt pedig 2019-ben vásárolták meg a családi cégtől, a Turan Bt.-től.
Kövér László házelnök (j) átadja a a Befogadó magyar település díjat Dióssi Csabának, Dunakeszi polgármesterének a Parlament Delegációs termében 2014. március 13-án. Az elismeréssel a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) olyan hazai településeket díjazott, amelyek sokat tettek a fogyatékossággal élő emberek integrációjáért és az esélyegyenlőségükért
Fotó: Soós Lajos / MTI
CSOK-ot vettek fel
A Dióssi tulajdonában lévő ingatlanok szerepelnek az idei vagyonnyilatkozatában is. A polgármester hivatali jövedelme jelenleg bruttó 820 ezer forint, ezen felül ingatlan-bérbeadásból további bruttó 905 ezer forintot keres. A dunakeszi lakásokon túl egy budapesti lakásban és egy szigetmonostori üdülőben tulajdonrészes, jelenleg gazdasági társaságban nincs tisztsége és érdekeltsége. Állampapírban jelentős megtakarítása van (62 millió forint), de komoly tartozás (21,5 millió forint) is terheli. A tulajdoni lapokon nem találtuk nyomát nagyobb hitelnek, de egy 9,8 millió forintos családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) fel van tüntetve.
A Turan Bt. székhelye is a társasház egyik lakásába van bejegyezve, viszont az elérhető cégadatok szerint legalább 2016 októbere óta nincs alkalmazottja. A fő tevékenységének a „máshova nem sorolt egyéb információs szolgáltatás” van feltüntetve, de ezekkel együtt számos különféle kapcsolt tevékenység (többek között ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, szabadidős képzés, fényképészet, szoftverkiadás stb.) olvasható a cégadatbázisban.
Az elmúlt években a cégnek néhány millió forintos árbevétele volt, kivéve 2017-ben és 2019-ben, amikor nettó 202 és 60 millió forintot sikerült elérnie (ebben a két évben vásárolt lakásokat Dióssi és apja a cégtől). Nem találtunk a társasághoz tartozó web- és közösségi oldalt, illetve a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartása szerint nem nyert állami pályázaton, ami érthető is, hiszen a fideszes polgármesterhez köthető. Így viszont azt nem tudtuk megállapítani, hogy milyen konkrét projekteket bonyolított le a Turan Bt., csak a tíz lakásos társasház építettése ismert számunkra.
Kérdéseinkre nem válaszolt, helyette interjút adott a helyi lapnak
Úgy értesültünk, hogy Dióssi a családtagjai számára is vásárolt/építtetett lakásokat a társasházban. Ezt az információt nem erősítette meg a lapunknak a polgármester, aki nem reagált a kérdéseinkre. Ugyanakkor még cikkünk megjelenése előtt „életútinterjút” adott a helyi Dunakeszi Postnak, amelyben a családi hátteréről, a magánszférában eltöltött időszakáról, politikai pályájáról, valamint a lakásokról is beszél.
Ebben Dióssi Csaba azt mondta, hogy egy családi ház „komfortját feladva egy társasházat építettünk, hogy együtt maradhassunk a gyerekekkel, de meglegyen az önállóságuk. Így édesapám is ide költözhetett. Három generáció él együtt, egymásra számítva, mégis külön.”
Az interjúban felmerül az is, hogy a helyi ellenzék „2015-ben tüntetett a lakások előtt”, de a polgármester akkor nekik nem magyarázta el a családi ingatlanok körüli helyzetet. Dióssi ezt azzal hárította el, hogy az ellenzék nem is volt arra kíváncsi, hogy mi a valóság.
Takarékoskodtak
Bár a Narancs.hu-nak a társasház finanszírozással kapcsolatos kérdéseire nem reagált, Dióssi az interjúban azt mondta, hogy az apja eladta budai lakását a költségek fedezése miatt, és amúgy is régóta készültek az építkezésre, „lényegében másfél évtized előzte meg a projekt megvalósítását”.
„Gyerekkoromban is egyszerű takarékos életet élt a család. Ugyanakkor olyan feladatokat láttam el az életben, ami azért magas jövedelmet biztosított, és a megtakarításainkat korábban is ingatlanokba fektettük. Az építkezés során arra volt szükség, hogy eladjuk a családi ingatlanokat, konkrétan egy nagyobb telket és a lakásokat” – mondta a polgármester.
Az interjúban Dióssi azt is elismerte, hogy a társasházat a saját cége húzta fel. „A kilencvenes évek közepétől volt egy jól működő betéti társaságunk édesapámmal, műszaki munkák sorával.
Azzal építettük, majd amikor kiszálltam a cégből megvettem a lakásokat. Így még a CSOK-ot is fel tudtam venni hozzá teljesen szabályosan”.
Állítása szerint a cégből egy új jogszabály miatt lépett ki, amely kimondta, hogy polgármester nem végezhet más keresőtevékenységet. „Ugyan osztalékot nem vettem ki, munkavállaló pedig nem voltam, így vélhetően jogi szempontból nem lett volna gond, de nem akartam támadási felületet adni politikai ellenfeleimnek” – mondta Dióssi. (A polgármester a mostani vagyonnyilatkozata szerint egyébként jelenleg végez „más keresőtevékenységet”, hiszen ingatlan bérbeadásból havi több mint 900 ezer forintot visz haza.)
Bár az interjúban Dióssi több, a Narancs.hu által feltett kérdésre is válaszolt, több dolog is homályos maradt. Ugyanis arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy mennyibe került a beruházás, milyen „műszaki munkákat” végzett a családi cég, mit kezd az apja a saját lakásaival, illetve ha egyszer már felépítették a társasházat, akkor utána miért vásárolták meg a lakásokat, tehát miért „fizettek értük kétszer”, és ha már így történt, akkor mennyibe kerültek, ahogyan azt sem említi, hogy a Turan Bt. tulajdonosa és ügyvezetője a fia.
Nem mellesleg az interjúban „sok kis lakásról” beszélnek, miközben a tíz ingatlan összesen közel 700 négyzetméter nagyságú, és csak Dióssi tulajdonában van két több mint 100 és három közel 70 négyzetméteres.
Nem ez az első alkalom, hogy megkerestük a polgármestert, és ő inkább más felületen reagált a válaszadás helyett. Még tavaly nyáron értesültünk róla, hogy egy rendezvényen Dióssi Csaba elkapta a koronavírust, amiről kérdésünk elküldése után a Facebookra tett ki egy szűkszavú nyilatkozatot.
|
Saját családi cégétől vett lakásokat Dunakeszi polgármestere, a CSOK-ot is felvette hozzá
|
Tízlakásos társasházat építtetett Dunakeszin a polgármester családjának cége, hogy minden családtag kapjon egy lakást. Dióssi Csaba előbb a társaság vezetőjeként megépíttette a házat, majd kiszállt a cégből, és még a CSOK-ot is felvette, hogy a családi vállalkozástól megvehesse a lakásokat.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/sajat-csaladi-cegetol-vett-lakasokat-dunakeszi-polgarmestere-a-csok-ot-is-felvette-hozza-238381
|
2021-05-25 12:21:30
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Végelszámolással megszűnt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., így forrás nélkül maradt a nyugdíjasok szociális üdültetése. A korábbi évek kimutatásai szerint a nyaraltatásra szánt pénzekből bőven jutott NER-közelieknek is.
Tudja valaki, mikor lehet majd jelentkezni az idei Erzsébet-programra? – szinte mindennap felteszik ezt a kérdést a szociális üdültetéssel foglalkozó Facebook-csoportokban, hivatalos helyről azonban még senki sem kapott választ. Az érdeklődés nagysága jól mutatja, sokan csak akkor engedhetnek meg maguknak néhány napos belföldi nyaralást, ha azt az állam is támogatja.
Lapunk információi szerint azonban végnapjait éli a rendszerváltás óta létező szociális üdültetési rendszer eddigi formája: a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők számára meghirdetett programok idén kifutnak, így ők könnyen pihenési támogatás nélkül maradhatnak.
A Népszava korábbi cikke szerint már tavaly is csak 6500 nyugdíjas élhetett a lehetőséggel, miközben az elmúlt években még több tízezren vették igénybe a kedvezményt. – Elképzelhető, hogy idén még kiírnak valamilyen pályázatot a maradék pénz terhére, de állami támogatás nélkül jövőre már szinte biztosan nem lesz fedezet erre. A pontos pénzügyi helyzet majd az üdültetés szervezéséért felelős Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) május végi kuratóriumi ülésén derül ki – fogalmazott forrásunk. (A gyerekek pihenési támogatását az elmúlt években áttették az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz, így ezek a programok továbbra is működnek.)
A nyugdíjasokat és a fogyatékkal élőket érintő üdültetési kassza akkor ürült ki szinte teljesen, amikor a nemzetközi bíróság döntése következtében a kormány kénytelen volt megszüntetni a program pénzügyi alapját adó Erzsébet-utalványokat. A magyar állam ugyanis ezzel jogszerűtlenül hozta előnybe a hazai cégeket a multikkal szemben. A szelvényeket árusító Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. azonban az üdültetési rendszer alapját jelentette: a cég a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonában volt, az értékesítéséből származó bevételt pedig – a működést leszámítva – csak kedvezményes nyaraltatásra lehetett költeni.
Az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. megszüntetését még tavaly kezdeményezték, idén januárban pedig a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága ki is vezette a cégjegyzékből a vállalatot. A zárómérleg adatai szerint a 2020-as évet mínusz egymilliárdos adózás előtti eredménnyel zárták. A cég felszámolása ugyanakkor azt is jelentheti, hogy rejtve marad a korábbi költések egy része, a vállalatot ugyanis igen sok bírálat érte a nehezen átlátható kiadások miatt. (A lapunk által ismertetett adatokat – amelyek a támogatási szerződésekre terjednek ki, tehát nem az összes kiadásra – csak többéves jogi eljárás után adta ki az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt.)
Az a beszámolókból, valamint a cégmérlegekből már kiderült, hogy az utalványok forgalmazásából 2015 és 2018 között nagyjából 6,5–12 milliárd közötti árbevétel keletkezett évente, miközben a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (a 2016-os évet leszámítva) csak évi nagyjából 2 és 4,5 milliárd forint közötti bevétele keletkezett a kapcsolt vállalkozásokból.
A kiperelt támogatási szerződések azt mutatják – bár mindenre nem adnak magyarázatot –, hogy az üdültetésen kívül másra is jutott. A kedvezményezettek között több színház is megtalálható, valamint az az Oikosz Alapítvány is, amely az utalványforgalmazótól kapott 10 millió forintos támogatását Stefka István Ötvenhat arcai című könyvének megjelentetésére fordította. Az alapítvány a Pesti Srácok című kormánypárti portállal működtet közös gyakornoki programot, és jelenleg az Oikosz képviselője Stefka István, a Pesti Srácok lapigazgatója, Szarvas Szilveszter, a portál hírigazgatója és Nagy Ervin egykori politikus, filozófus is.
Hat évvel ezelőtt például százhúsz millió forintot kapott az Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért nevű szervezet, amelynek azóta Balog Zoltán volt emberierőforrás-miniszter lett a vezető lelkésze. A pénzt akkor karitatív célokra, programszervezésre, tanulmányi ösztöndíjra, valamint a gyülekezet épületében található orgonára költötték.
Jutott 20 millió forint a Magyar Ház Alapítványnak is, amely – 2015-ös beszámolója szerint – abban az évben egyebek mellett a Szkítia-Ker Kft.-nek adott támogatást a magyar történelemmel kapcsolatos könyvek kiadására. Az alapítvány értékesíti egyébként – tavalyi közzétételük szerint – a Magyar Demokrata című lap tartalmait is.
A lista szerint tízmillió forintot kapott 2017-ben az Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. is, amelynek vezetője a cég adatok szerint az a Rózsa István, aki az ATV igazgatóságának is tagja. Megkérdeztük, hogy a vállalat mire fordította a pénzt, ám lapzártánkig nem érkezett válasz.
A Sztehlo Lili Kulturális Egye[1]sületnek is jutott 1,5 millió forint, a szervezet vezetője Bernyák Adrienn XII. kerületi fideszes politikus. Az egyesület arra az évre vonatkozó beszámolójából nem derült ki, mire ment az összeg, de más helyen a nagyobb eredményeik között említik, hogy pótolták a II. világháborúban elpusztult Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom Szent Erzsébet-üvegablakát.
Képzőművészeti célokra ment az a 45 millió forint is, amelyet a Belvedere Meridionale Alapítvány kapott: a szervezet az Árpád és vezérei szoborkompozíció elkészítésére fordította az összeget.
Kiszervezték a teljes vagyont
A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány anyagi elsorvasztása több évtizeden keresztül folyt, és részt vett benne mindkét politikai oldal, valamint némelyik szakszervezet is. A kormányzati döntések jóváhagyását ugyanis időnként a szervezet kuratóriumában lévő érdekképviseletek egy része is támogatta. (A 12 tagú testület felét a kormány, másik felét a szakszervezetek töltik fel tagokkal.)
A rendszerváltás után az alapítványra bízott állami üdülővagyont lényegében teljesen kiszervezték, a Hunguest-szállodák néven ismert ingatlanok egy része például – Leisztinger Tamás milliárdos üzletember érintésével – már Mészáros Lőrinc oligarcha érdekeltségébe tartozik. A kiárusítás nemcsak az üdülőkre, hanem az alapítvány által használt ingatlanokra is kiterjedt, a földhivatali papírok szerint ugyanis már eladták a szervezet budapesti Hermina úti, valamint Podmaniczky utcai ingatlanait is. Az ezekért kapott összeget a korábbi hírek szerint beforgatták az üdültetési programokba.
A fonyódi és a zánkai gyereküdülőket sem az MNÜA kapta meg az államtól, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz játszották át teljesen ingyen. Felújításuk jelenleg is folyik több mint 20 milliárd forintos állami támogatásból, az ügylet pikantériája pedig az, hogy néhány év múlva akár el is adhatják az ingatlanokat. Ez az alapítvány is kötődik a kormánypártokhoz: az alapítói jogokat a Kiss-Rigó László püspök vezette Szeged–Csanádi egyházmegye intézményfenntartója gyakorolja, amelynek főigazgatója a Fidesz korábbi szegedi polgármesterjelöltje, Kothencz János.
Az üdültetési rendszer ugyan több milliárd forintos állami támogatást is kap évente, de ezek az összegek ma már nem a Guller Zoltán vezette Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz ömlenek, hanem az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványhoz. Az Erzsébet ifjúsági- és gyermek táborok támogatására a jövő évi költségvetésben 4,3 milliárd forintot különítettek el.
Támogatott szervezet (év)Összeg (forint)Alsózsolcai Kézilabda Sport Klub (2015)3 762 500Belvedere Meridionale Alapítvány (2015)45 000 000Jót s Jól Szatmári Kistérségben (2015)20 000 000Magyar Diáksport Szövetség (2015)15 000 000Magyar Ház Alapítvány (2015)20 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2015)30 000 000OIKOSZ Alapítvány (2015)10 000 000Pesti Magyar Színház (2015)40 000 000Snétberger Zenei Tehetség Alapítvány (2015)5 000 000Szolnoki Szigligeti Színház (2015)19 999 838Erzsébet Üzemeltető Kft. (2015)110 000 000Alapítvány a Magyarországi Németajkú Református Gyülekezetért (2015)120 000 000Veszprémi Petőfi Színház (2015)78 905 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2015)1 870 000 000Holnapocska Közhasznú Kft. (2016)3 500 000Magyar Diáksport Szövetség (2016)15 000 000Magyar Lovasíjász Akadémia (2016)1 000 000Magyar-Német Ifjúsági Egyesület (2016)15 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2016)27 174 258OGYÉI (2016)30 000 000Szolnoki Szigligeti Színház (2016)20 000 000Veszprémi Petőfi Színház (2016)80 000 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2016)1 725 000 000Maholnap Magyar Jóléti Alapítvány (2017)16 000 000Aréna Média Consulting és Sportmarketing Kft. (2017)10 000 000Sztehlo Lili Kulturális Egyesület (2017)1 500 000Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (2018-2020)4 150 000 000
|
Felszámolták az Erzsébet-utalványok forgalmazóját, forrás nélkül maradt a nyugdíjasok üdültetése
|
Végelszámolással megszűnt az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt., így forrás nélkül maradt a nyugdíjasok szociális üdültetése. A korábbi évek kimutatásai szerint a nyaraltatásra szánt pénzekből bőven jutott NER-közelieknek is.
| null | 1 |
https://hang.hu/belfold/2021/05/25/felszamoltak-az-erzsebet-utalvanyok-forgalmazojat-forras-nelkul-maradt-a-nyugdijasok-udultetese/
|
2021-05-25 12:26:30
| true | null | null |
Magyar Hang
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának költsége 54 milliárd forint - közölte a jegybank a honlapján kedden. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.
Az erről kiadott közlemény szerint a felújításra a jegybank a Raw Development Kft-vel kötött generálkivitelezői szerződést.
Ez a cég korábban azzal került be a hírekbe, hogy megbízást kapott a jegybank alapítványaihoz tartozó ingatlanok átalakítására jó pénzért, miközben több erős szálon is Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvéréhez kötődött. Amikor a Raw Development Kft-t 2014-ben létrehozták, egyedüli tulajdonosa az a Lakásépítő T.2-Invest Ingatlanforgalmazó Kft. volt, amit 2001-es alapítása óta Szemerey Tamás és egy másik cégen keresztül felesége is tulajdonolt egészen 2013 végéig. Aztán kiderült, hogy Matolcsy György fiának nyaralót és luxusloftot is kivitelez, egy másik Szemerey-kötődésű céggel pedig várbeli luxushotel-apartmant fejleszt.
|
Ugyanaz a cég újítja fel a jegybank székházát, amelyik nyaralót épített Matolcsy György fiának
|
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megkezdte Szabadság téri székházának teljes rekonstrukcióját, az 1905-ben átadott műemléki épület felújításának költsége 54 milliárd forint - közölte a jegybank a honlapján kedden. A kívül-belül megújuló, eredeti fényét visszanyerő műemléképület ünnepélyes átadását a jegybank vezetése az intézmény 1924-es alapításának századik évfordulójára tervezi.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/25/ugyanaz-a-ceg-ujitja-fel-a-jegybank-szekhazat-amelyik-nyaralot-epitett-matolcsy-gyorgy-fianak
|
2021-05-25 00:00:00
| true | null | null |
444
|
Decemberben rejtélyes üzletemberek vásároltak földeket az államtól több száz millióért. Aztán egy hónapja tulajdonost cseréltek a cégek, amelyek addig ezeken a területeken gazdálkodtak. A szálak Garancsi Istvánnál futnak össze. Ezzel éppen a szocialistákhoz közelállónak mondott Leisztinger Tamás agrárüzletének negyedét hasította ki.
Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására?
Az is feltűnt sokaknak, hogy mintha nem lenne véletlen, miből szemezgetnek. Ezer hektárt is meghaladó szerzeményeik egytől-egyig olyan birtokokból álltak, amelyeket ugyanaz a cégcsoport bérelt az államtól. Ez a cégcsoport pedig Leisztinger Tamáshoz kötődött, egy évvel ezelőttig övé, azóta pedig a vele üzleti kapcsolatban álló Nana Eleké volt az Agárdi Farm, valamint a Selymes-, a Baráka-, a Tükrös- és a Cserepes-major.
Mára kiderült, mi vagy pontosabban ki lehet az akció mögött. Március 25-én ugyanis új tulajdonos jelent meg ezekben a volt Leisztinger-cégekben, méghozzá a GyTT Agrár Kft. A 2015 decemberében alapított cégben a "Gy" betű a fentiekből már ismert Gyalog Zsoltra utal, míg a két "T" betű Tamási Lászlóra és Telek Csaba Péterre.
Március végére Gyalog Zsoltot a tulajdonosi poszton egy még fontosabb személyiség váltotta, aki nem más, mint Garancsi István. Ő az, aki a Videoton focicsapatának tulajdonosaként az elmúlt években az építőipartól a gáziparon keresztül a reklámiparig egyre-másra gyarapította üzletrészeit és vagyonát.
Garancsi István (balra) Csányi Sándor és Orbán Viktor társágában
A bennfenteseknek persze már Tamási és Telek neve is sokatmondó volt, hiszen mindketten jelen vannak Garancsi cégeiben. A Duna Takarék Bankban például Telek Csaba Péter, Garancsi korábbi agáráüzleteiben pedig Tamási László segítette a legmagasabb körökben is megforduló vállalkozót.
Gyalog Zsolt esetében apró szépséghiba, hogy egy 628 ezer forintos adótartozásért kényszertörölték egy másik cégét, és emiatt 2015 januárjától öt évre eltiltották az ügyvezetéstől. Amikor Garancsi István március 7-én beszállt a GyTT-be, Gyalog el is hagyta a kft-t.
Mi lett Garancsié?
Garancsi István ezzel a manőverrel megszerezte Leisztinger Tamás korábbi agrárvállalkozásainak mintegy negyedét, amely decemberig több ezer hektár földet bérelt az államtól, és azon termesztett növényeket, nevelt szarvasmarhákat. Nem utolsósorban pedig besöpörte az uniós agrártámogatásokat.
Ha egyenként végignézzük az öt agrárvállalkozás 2015-ben kapott támogatásait, akkor az összesített eredmény 883 millió forint. Leisztingernek persze még így is bőven maradt agárcége, az Alcsiszigeti és a Komáromi például tavaly együtt több mint 2,8 milliárd forint támogatást zsebelt be.
Leisztinger Tamás a diósgyőri focicsapat tulajdonosaként éppen a napokban találkozott Orbán Vikorral a DVTK edzőközpontjának átadásán
Az Agárdi Farm és a négy major 2015-ös üzleti eredményéről még nincsen utolérhető adat, viszont 2014-ben együttesen 3,7 milliárd forint árbevételre tettek szert, amiből mintegy 700 millió forint profit keletkezett. (Leisztinger ebből tavaly 330 millió forintot osztalékként ki is vett.)
A bérelt föld és az üzlet tehát jól fialt. Most ebből - legalábbis részben - Garancsié lett az üzlet, míg a Fejér megyében elterülő földek jelentős része még mindig állami, amiért aranykoronánként évente 1250 forintot kell fizetni. A birtok egy része pedig már olyan személyek tulajdonában van, akik a jelek szerint kötődnek Garancsi Istvánhoz.
Az őszi földárverésen Gyalog Zsolt 510 hektárt szerzett meg (egyelőre nem tudni, miként sikerült túllendülnie a 300 hektáros korláton). Gyalog még tavaly alapított egy céget, a Cserepes Agrár Kft.-t, amelyben immár két tulajdonostársa van. Fonyó Gábor a liciteken 270 hektárt szerzett meg, Fehér Zsolt pedig 233 hektárt.
A sor azonban itt még nem ér véget, hiszen az Eppel-családdal is van üzleti kapcsolatuk egy cégen keresztül. Eppel Dániel Soma és Eppel Krisztián Péter éppúgy a Cserepes-major, a Baráka és az Agárdi Farm területeit vásárolta fel 270, illetve 261 hektárt), mint Gyalogék. Édesapjuk, Eppel János pedig tavaly júliusban gründolt egy vállalkozást, az IVF Holding Zrt.-t Gyaloggal, Fonyóval és Flier Nikolettel.
Orbán Viktor Flier János marhatelepének avatóján
Ez utóbbi név nem véletlenül ismerős a földügyekben elmélyültek vagy éppen Nárcisz kutya iránt érdeklődők számára. A Flier-család szoros üzleti, baráti kapcsolatban áll az ugyancsak felcsúti Mészáros Lőrinccel és személyesen Orbán Viktorral, valamint a kormányfő feleségével, Lévai Anikóval.
Úgy tűnik, a sikeres árverési licitálás után Garancsiék kellően vonzó üzleti ajánlatot tudtak tenni Leisztinger Tamás érdekkörének, így idén már hozzájuk folyhat be az uniós agrártámogatás és a cégek árbevétele. Az alkunak könnyen része lehetett az a fideszes törvénymódosítás, amely alapján az új földbirtokosok lehetőséget kaptak rá, hogy emeljék a bérleti díjakat. A korlát csak annyi volt, hogy ha az emelés mértéke 20 százalék fölött van, akkor a bérlő felmondhatja a szerződést.
Garancsi Istvánnak egyébként nem ez az első olyan üzlete, amelyet Leisztinger nyomdokán járva köt meg. Garancsi decemberben szerezte meg a budapesti Kopaszi-gátnak egy értékes ingatlanát. Ezeken a területeken korábban Leisztinger is üzletelt Újbuda akkor még szocialista városvezetésével.
|
KIDERÜLT, KINEK A STRÓMANJAI A FEJÉR MEGYEI FÖLDVÁSÁRLÓK
|
Jókora földekkel lettek gazdagabbak néhányan az őszi földárveréseken Fejér megyében. Mindenki csak találgatott. Vajon kik lehetnek a budapesti Eppelék vagy Gyalog Zsolt, akik egyenként 600-700 millió forintot tudtak elkölteni állami földek megvásárlására?
| null | 1 |
https://vs.hu/gazdasag/osszes/kiderult-kinek-a-stromanjai-a-fejer-megyei-foldvasarlok-0414#!s0
|
2016-04-14 16:31:00
| true | null | null |
VS.hu
|
Így 2020 vége felé lett nyilvánosan elérhető a kormányzati felügyelet alatt álló Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által indított, összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program több 2019-es pályázatának eredménye és rögtön előkerültek újabb érdekes nevek és összegek a nyertesek listájáról.
Többször megírtuk már, hogy általánosságban elmondható: az Orbán-kormány olyan fejlesztéseket finanszíroz közpénzből, amelyek tulajdonosainak minden bizonnyal akadna saját forrása is a beruházásra. Most is több ilyen vállalkozóra bukkantunk, akik vissza nem térítendő állami támogatással egészítették ki a beruházásuk költségvetését.
Például a Kisfaludy-pályázatok 2019-es nyertesei között található az E 55 Tanácsadó Kft., amely 79 millió forintot kapott a 4 csillagos Villa Vitae szálloda fejlesztésére kapacitásbővítéssel. A Villa Vitae egy balatonfüredi luxusszálloda, amit tehát közpénből bővíthet a szerencsés tulajdonos.
A helyről annyit lehet tudni, hogy több, mint 400 milliós uniós támogatást kapott és a Porsche Hungária ügyvezetője, Eppel János és családja építette. Tartozik hozzá több medence, mozi, saját tó is. Még 2017-ben a Rogán-házaspár (már elváltak) még itt ünnepelte tizedik házassági évfordulóját. Rogán Antal pedig az a miniszter, aki az MTÜ felett a kormányzati kontrollt végzi.
Az E 55 Tanácsadó Kft. Eppel János és családja tulajdonában van, a cég birtokolja a Villa Vitae Kft.-t is, amely tavaly 289 millió forintos forgalom mellett 25 millió forintos nyereséggel zárt. Eppel János nem csak a vissza nem térítendő 79 millió forintnak örülhetett 2019-ben, hanem annak is, hogy a Porsche Hungaria Kft. árbevétele 2019-ben elérte a 400 milliárd forintot, a nyereség pedig 2,3 milliárd forint lett.
A Villa Vitae pedig még idén januárban a győri médiabál egyik támogatója volt, amit már nem a szexbotrányba és korrupciógyanús ügyekbe keveredett és lemondott Borkai Zsolt volt győri polgármester nyitotta meg, hanem Dézsi Csaba András, a Fidesz akkori polgármester-jelöltje (aki később nyert is).
Szeretik a focit
Diósgyőrben is van minek örülni, hiszen az MTÜ 155 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást utalt oda a Sunny Hillside Szolgáltató Kft.-nek egy háromcsillagos panzió létrehozására Tokaj - Hegyalja szívében. A 2017-ben alapított cég az Esszencia Invest Zrt.-én keresztül Sántha Gergely, Szabó Zsolt és egy Svájcban bejegyzett cég tulajdonában van. Sántha Gergely pedig nem más, mint a DVTK elnöke, akit nyáron választottak be a Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) elnökségébe, ahol Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő az elnök. Szabó Zsolt pedig 2016-ban a a DVTK egészségügyi vezetője lett.
Lapunk írt róla, hogy 2015 óta nem igényelt olyan sok TAO-támogatást a diósgyőri focicsapat mögött álló gazdasági társaság, mint a legutóbbi szezonban. A Diósgyőr Futball Kft.-nek a 2019/2020-as szezonban 640,8 millió forintnyi TAO-támogatást hagyott jóvá a szövetség. Az elképzelések szerint egy minimum kétszintes sporthotelt építenek, az emeleten 26-30 szobával, a földszinten pedig konferenciatermek, reggeliző és pihenőhelyiség kap helyet.
Határon túl
|
Rogán Antal még itt ünnepelte házassági évfordulóját, most 79 milliót kapott a balatonfüredi luxusszálloda
|
A diósgyőri focicsapat vezetősége és egy balatonfüredi luxusszálloda tulajdonosa is vissza nem térítendő állami milliókból bővítheti a panzióját. Erdélybe is jut a pénzből.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/rogan-antal-itt-unnepelte-hazassagi-evfordulojat-most-79-milliot-kapott-a-balatonfuredi-luxusszalloda.html
|
2020-10-06 17:35:00
| true | null | null |
mfor.hu
|
Villamos létesítmények üzemeltetésére írt ki közbeszerzést az önkormányzat tulajdonában lévő Biokom Pécsi Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft idén. februárban. A pályázat eredménye a napokban jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben.
A leírás szerint Pécs Megyei Jogú Város területén található valamennyi közvilágítási körzet, összesen 20 272 db közvilágítási, valamint 467 tér- és díszvilágítási berendezés üzemeltetése, karbantartása lesz a nyertes cég feladata.
„A szolgáltatás magában foglalja a közvilágítási berendezések aktív elemei elvárt üzemkészségének biztosítását, működőképességének ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos üzemviteli, karbantartás és üzemzavar-elhárítási feladatok elvégzését, a működésképtelenné vált aktív elemek cserjét, valamint a hibacím bejelentés fogadásának biztosítását” – áll a tájékoztatóban.
Ennek értelmében a szerződésbe tartozik a fényforrások és lámpatestek, valamint a díszvilágítási berendezések (kivéve a karácsonyi díszvilágítás) üzemeltetése és karbantartása a tartozékaikkal együtt az alábbiak szerint:
karbantartás, csere, pótlás, felújítás előzetes terv szerinti elvégzése,
hibaelhárítás elvégzése,
nyilvántartás, leltár vezetése,
hibabejelentés fogadása.
A Biokom minderre nettó 154,8 millió forintot fizet a kivitelezőnek.
A kiírásra öt cég jelentkezett: a budapesti Project Light HUNGARY Kft., a szintén fővárosi MVM Next Energiakereskedelmi Zrt., a pécsi Treszner Villamosipari, Szolgáltató Kft., megkésve az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., valamint a pécsi SMHV Energetika Kft. Ez utóbbi lett a tender nyertese.
Az Elios állandó alvállalkozója volt
A cég neve ismerős lehet azoknak, akik figyelemmel kísérték az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios diadalútját a közvilágítás-korszerűsítések kapcsán szerte az országban. A témával az Átlátszó akkoriban sokat foglalkozott, sőt, azt is megírtuk, hogyan szabotálta el a nyomozóhatóság és az ügyészség az Elios-ügy felderítését.
A rendőrség nem talált felelőst, Tiborczék helyett a magyar adófizetők bűnhődnek az Elios-ügyben
Hiába állapította meg az EU csalás elleni hivatala (OLAF), hogy Orbán Viktor miniszterelnök vejének volt cége, az Elios Zrt. súlyos szabálytalanságokat követett el több tucat uniós finanszírozású projektben, a magyar nyomozó hatóságok megszüntették a nyomozást az ügyben.
A szabálytalanságokkal tűzdelt projektek főszereplője, az Elios Zrt. a pécsi közvilágítás korszerűsítésében is érdekelt volt, a háttérben pedig az akkori fideszes polgármester, Páva Zsolt mozgatta a szálakat.
Ahogy azt nemrég megírtuk, a Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios.
A 150 megabájtot kitevő iratanyagba az Átlátszó is betekinthetett: a vaskos dosszié tartalmazta a cég ajánlatát, Tiborcz István nevét, az önkormányzati döntéseket, az elszámolásokat és az ügyben nyomozó rendőrség pecsétjeit is. Az is kiderült belőle, hogy a projektet maga Páva Zsolt javasolta a közgyűlésnek, és annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy második ütemet is rendelt kormányzati jóváhagyással.
Páva Zsolt először azt javasolta az előterjesztésében, hogy a korszerűsítés első ütemében a lámpák nagyjából egyharmadát cseréljék ki, és közölte, hogy a beruházás becsült költsége 900 millió forint lesz. Arról viszont egy szót sem írt, hogy ezt a kalkulációt mire alapozza. A megbízást pedig az Elios nyerte el.
A dokumentumok alapján Pécsett is jól bevált partnerével dolgozott az Elios: a pályázatában alvállalkozónak jelölte meg az SMHV Kft.-t, korábbi nevén Simó Kft.-t.
Ez az a cég, amely a mórahalmi közvilágítás-projektre az Elios ellen pályázott, majd az OLAF helyszíni ellenőrzésekor ezt letagadta. De az uniós ellenőrök azt is megállapították, hogy a mórahalmi szerződésben szereplő kiviteli terveket az Elios alvállalkozójaként Horváth Dezső, a Simó/SMHV ügyvezető-tulajdonosa készítette, és ő írta alá a pályázati terveket is. Az SMHV az Elios alvállalkozójaként vett részt a közvilágítás korszerűsítésben Kalocsán, Siklóson és Tamásiban, de felbukkant a neve a mezőhegyesi projekt kapcsán is.
Átnéztük a pécsi Elios-ügy aktáját: Páva Zsolt fideszes polgármester volt a projekt szekértolója
A Mellár Tamás által alapított Mindenki Pécsért Egyesület közadatigénylésben kérte ki az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a 2015-ös közvilágítás-korszerűsítés dokumentumait, hogy megtudják, miként nyerte el a közel egymilliárdos megbízást az Elios.
Pécsi pályázatában az Elios azt írta, hogy az SMHV a munkák 10,98 százalékát fogja elvégezni, és ez a kivitelezés esetében nagyjából így is történt. A nettó 14 millió forintért kiszámlázott kiviteli tervből azonban 4 millió volt az Elios, és 10 millió forint az SMHV része.
A pécsi projektből összesen nettó 800,4 millió forint jutott az Eliosnak és nettó 94,2 millió az SMHV Kft.-nek.
A dokumentumokból az is kiderült, hogy a lámpákat a GE Hungary szállította az Eliosnak a beruházáshoz nettó 163,9 millió forintért.
Roszabbul láttak, mint korábban
2015 márciusának közepén a pécsi projekt a végéhez közeledett, már csak az átadás-átvétel volt hátra. Az önkormányzat ekkor – a városüzemeltetésért felelős cége, a Biokom Kft. jelzése alapján – szólt a kivitelezőnek, hogy valami nem stimmel az új lámpákkal, mert több zebránál romlott a gyalogosok észlelhetősége.
„A tegnapi VBB ülésen is elhangzott a közlekedési hatóság és a rendőrség részéről, hogy több gyalogos-átkelőhelynél romlott a gyalogosok észlelhetősége, és kérték az összes tavaszi felülvizsgálatát. Kérem, hogy az átadási jegyzőkönyvben ez szerepeljen. Nyilván rosszabb nem lehet a régitől”
– írta a Biokom illetékese március 12-én az önkormányzatnak.
Az észrevételre az Elios alvállalkozója, az SMHV Kft. reagált: azt írták, hogy „a közvilágítás-korszerűsítésnek nem volt feladata a projekt által érintett gyalogátkelőhelyek szabványosítása”, és a projekt által érintett területen található 285 zebra között vannak olyanok (darabszámot nem közöltek), amelyeknél nem megfelelő a lámpák elhelyezkedése. Ezeknél – mint írták – a gyalogátkelő környezetének megfelelő lámpákat terveztek, hogy a kiemelő világítással ne hozzanak létre negatív kontrasztot, és később ajánlott kiegészítő világítást létrehozni.
A közvilágítás Tiborczék után – drónfelvételen 23 éjszakai város
Az már nagyjából tudható, hogyan tarolta le az Elios Zrt. a közvilágítás-korszerűsítési piacot, a szereplők és a módszerek többé-kevésbé ismertek. De vajon mi lett az eredménye a tízmilliárdnyi beruházásnak? Az elmúlt hetekben 2500 kilométert autóztunk, kéttucatnyi városban forgattunk, és megmértük az Elios Zrt. által telepített új lámpák fényerejét.
2015. március 17-én megtörtént az átadás-átvétel, az önkormányzat leigazolta, hogy az Elios rendben elvégezte a munkát. A gyalogosok láthatóságának romlása nem került bele a jegyzőkönyvbe. A probléma egyébként nem egyedi: több, az Elios által korszerűsített közvilágítású településen panaszkodtak arra, hogy éjszaka rosszabbul látni, mint korábban.
Mentek még egy kört
Páva Zsolt fideszes polgármester azonban vélhetően elégedett volt a projekttel, ugyanis bő egy évvel később előállt azzal az ötlettel, hogy folytassák a pécsi közvilágítás korszerűsítését. A közgyűlés 2016. június 23-i ülésére benyújtott előterjesztésében azt javasolta, hogy a projekt II. ütemében szereltessenek fel 12 337 darab új, LED-es lámpatestet (12 190 darab régi lámpa cseréje és 147 darabos bővítés) 10 éves lízing konstrukcióban.
Páva Zsolt azt is közölte, hogy a II. ütem becsült költsége 1,4 milliárd forint, de az összeget alátámasztó kalkulációt ismét nem nyújtott be.
Akárcsak az első ütemnél, az összeg nagysága miatt kormányzati jóváhagyásra volt szükség. A pécsi Elios-aktában található levél szerint a fideszes polgármester Lázár János akkori kancelláriaminiszternek is írt, hogy megkapja a város a szükséges hozzájárulást.
A kormányzati jóváhagyás minden bizonnyal meg is született, mert 2016. november végén kiírták a közbeszerzést a közvilágítás-korszerűsítés II. ütemére, amelyet egyetlen jelentkezőként a K&H Bank nyert el.
A K&H ajánlatából kiderül, hogy a bank három céget vont be alvállalkozónak: az Eliost, az SMHV-t és az Isor 2000 Bt.-t.
Vagyis ők végezték a tényleges munkát, a bank fizetett nekik, az önkormányzat pedig 10 éven keresztül törleszt a banknak.
Többször is nekifutottak
Természetesen megkerestük az új, ellenzéki városvezetést, valamint az önkormányzati céget, a Biokomot, hogy megtudjuk, miért esett a választás éppen az SMHV Energetika Kft.-re, amely köztudottan érintett volt az Elios-botrányban. Az ellenzéki összefogás ugyanis éppen az ilyen mutyik miatt nyerhetett Pécsett, azt ígérve, hogy a jövőben ilyenekre nem kerül sor. Ennek fényében pedig elég visszásnak tűnik a mostani döntés.
Einstandok, közvilágítás- és buszbotrány vetett véget a Fidesz uralmának Pécsett
Nem tolerálta tovább a pécsi lakosság, hogy a fideszes városvezetés balhés ügyletei miatt hátrányt szenvedjen a város, és lecserélte képviselőit. Komlón ellenzéki többségű testületet kapott az újraválasztott polgármester, a kormány kudarcos uszodaépítési projektje pedig ráégett a sásdi városvezetésre. Választási körkép Baranya megyéből.
Kérdéseinkre Meixner Barna, a Biokom ügyvezető igazgatója adott részletes választ.
Az igazgató elmondta, hogy a szóban forgó eljárás előkészítése több nagyváros gyakorlatának megismerésén alapul, az előkészítés több mint 8 hónapot vett igénybe. Pécs önkormányzatának két fontos célja volt a pályázattal: hogy tiszta verseny, nyílt beszerzés legyen, és hogy műszakilag megfelelő, költséghatékony és megbízható szolgáltatáshoz jussanak a pécsiek. A jogi előkészítés során minden felmerülő kérdést 2-2 független jogi szakértővel egyeztettek, az eljárás minden uniós és magyar előírásnak megfelel.
Meixner Barna kiemelte, hogy a lehető legköltséghatékonyabb városüzemeltetés érdekében a pályázói javaslatokat is igyekeztek beépíteni a későbbi kiírásba.
A Pécs MJV közvilágításának karbantartására vonatkozó feladatok ellátása tárgyában a közbeszerzési eljárást 2019. októberében írták ki először. „Az eljárás ajánlattételi szakaszában 27 db kérdés érkezett ajánlattevőktől a beszerzés műszaki tartalmára vonatkozóan, így azok szakmai elemzése során nyilvánvalóvá vált, hogy az eljárás eredményes lefolytatása érdekében a beszerzés műszaki tartalmának meghatározását számos kérdésben pontosítani, kiegészíteni szükséges. Fentiekre tekintettel a közbeszerzési eljárás visszavonásra került” – írta az igazgató.
Ezek után a Pécs Megyei Jogú Város területén található valamennyi közvilágítási körzet, összesen 20 272 közvilágítási, valamint 467 tér- és díszvilágítási berendezés (aktív és passzív elemek) üzemeltetésére, karbantartására ismételten kiírt közbeszerzési eljárás 2020 decemberében indult meg.
„Ezúttal is több olyan kérdés érkezett az ajánlattevőktől, amelyből arra lehetett következtetni, hogy a kiírásban megjelölt ajánlattételi alkalmassági feltételeken módosítani szükséges, mert világítótestekre vonatkozó referenciadarabszámok még mindig versenykorlátot jelenthetnek” – magyarázta Meixner Barna.
Így ezt az eljárást is visszavonták, majd ismételt egyeztetésre került sor a potenciális ajánlatadókkal.
Az új nyílt eljárás a 2021. február 4-én megjelent hirdetménnyel indult. Az igazgetó szerint „a minél szélesebb verseny érdekében módosított referenciára tekintettel, az eljárásra 10 érdeklődő is jelentkezett, melyből 5 nyújtott be ajánlatot”.
Végül csak az SMHV lett a befutó
A sok újratervezés után aztán a Biokom eljutott ugyanoda, ahol annak idején abbahagyták: ismét az SMHV Energetika Kft. kapta a megbízást.
„A közpénzek hatékony felhasználására figyelemmel az értékelési szempontok közül 95 súlyszámot kapott a nettó ajánlati ár. A legjobb ár-érték arányt megjelenítő ajánlat értékelési szempontjára tekintettel megállapításra került, hogy az eljárásban a legjobb ajánlatot az SMHV Energetika Korlátolt Felelősségű Társaság nyújtotta be. Az SMHV Kft. ajánlati ára, az aktív elemek karbantartásának tekintetében 8%-kal, éves szinten nettó 3 M Ft-tal, bruttó 3,9 M Ft-tal (a városüzemeltetési költségek a városi költségvetésben bruttó összegként szerepelnek) kedvezőbbek a 2015. évben kialakult, és eddig alkalmazott árakhoz képest” – sorolta az érveket a Biokom ügyvezető igazgatója.
Meixner Barna szerint az eljárás során kiegészítő tájékoztatás iránti igények ugyan érkeztek, viszont előzetes vitarendezési kéréssel egyetlen ajánlattevő sem élt, ahogy a Közbeszerzési Hatóság lektora a hirdetményellenőrzési feladata során sem tett semmilyen versenykorlátozó észrevételt.
„A SMHV Kft. ajánlattevő nem állt kizáró okok hatálya alatt, a szakmai vizsgálat során alkalmasnak minősült a szolgáltatás elvégzésére, így mint a legjobb ajánlatot nyújtó nyertes ajánlattevővel meg kellett kötnünk a vállalkozási szerződést”
– hangsúlyozta az igazgató.
Nincs rájuk panasz
Meixner Barna hozzátette, a közvilágítás karbantartási érdemi feladatokat, munkákat 2013 óta a Pécs Közvil 2013 Konzorcium keretében ténylegesen az SMHV Kft. végezte, karbantartási munkáikkal szemben szakmai kifogás nem merült fel, így biztosítottnak látják a feladat megfelelő színvonalú ellátását.
„A led technológiájú világítótestek kiépítésére vonatkozó korábbi beszerzés körülményeivel, illetve azzal, hogy annak idején miért nem nagyobb fényerejű lámpatestek kerültek beszerzésre a korábbi városvezetés által, a Biokom Nkft. nem kívánt foglalkozni, nem is foglalkozhatott, fentiekben részletezettek szerint a jogi lehetősége sem lett volna meg, hogy a nyílt közbeszerzési eljárásban ne a kiírásnak mindenben megfelelő, legjobb ajánlatot adó vállalkozást hirdesse ki nyertesnek” – szögezte le az igazgató.
Erdélyi Katalin – Katus Eszter
Nyitókép: A pécsi Széchenyi tér éjszaka. Forrás: Youtube/Kovács Lajos
|
Közvilágítás: az Elios alvállalkozójával kötött szerződést az ellenzéki pécsi városvezetés is
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/orszagszerte/2021/05/14/kozvilagitas-az-elios-alvallalkozojaval-kotott-szerzodest-az-ellenzeki-pecsi-varosvezetes-is/
|
2021-05-14 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az Országos Vérellátó Szolgálat által a magyar vérplazma eladására kötött szerződéssel kapcsolatban – írja a DK közleménye.
A párt szerint az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) előző főigazgatója 2017-ben a világpiaci szinttől elmaradó áron kötött szerződést a magyar vérplazma eladására. Ez a szerződés 2019 nyarán lejárt, ám az időközben kinevezett főigazgató, Bayerné dr. Matusovits Andrea, Bayer Zsolt jobboldali publicista felesége újabb pályázat meghirdetése nélkül három évre meghosszabbította azt – áll a közleményben.
A DK közérdekű adatigényléssel fordult az OVSZ főigazgatójához, akitől azt akarták megtudni, hogy „tényleg áron alul adták-e el a magyar vérplazmát magáncégeknek, a magyar államot megkárosítva”. A párt szerint a főigazgató arra hivatkozva tagadta meg a válaszadást, hogy a szerződésben foglaltak nyilvánosságra kerülése üzleti veszteséget okozhatna a cégnek. A DK végül perelt, és nyert.
„A megkapott szerződésekből kiderült, hogy az új szerződés 78 euró/kg-ban határozza meg a vérplazma árát, miközben a vérplazma világpiaci ára 110 euró/kg körül mozgott az elmúlt években” – írja a DK közleménye.
Állításuk szerint a magyar állam így minden kiló eladott vérplazmán több mint 30 eurót, vagyis több mint 11 ezer forintot, évente pedig közel 1 milliárd forintot bukott. A szerződés évente 85 tonna vérplazma eladásáról szólt.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Országos Vérellátó Szolgálatot, amint választ kapunk, frissítjük a cikket.
|
DK: Az Országos Vérellátó Szolgálat áron alul adta el a magyar vérplazmát
|
A Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az Országos Vérellátó Szolgálat által a magyar vérplazma eladására kötött szerződéssel kapcsolatban – írja a DK közleménye.
A párt szerint az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) előző főigazgatója 2017-ben a világpiaci szinttől elmaradó áron kötött szerződést a magyar vérplazma eladására. Ez a szerződés 2019 nyarán lejárt, ám az időközben kinevezett főigazgató, Bayerné dr. Matusovits Andrea, Bayer Zsolt jobboldali publicista felesége újabb pályázat meghirdetése nélkül három évre meghosszabbította azt – áll a közleményben.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/23/dk-feljelentes-orszagos-verellato-szolgalat-verplazma-eladas-aron-alul
|
2021-05-23 00:00:00
| true | null | null |
Telex
|
Alig több élelmiszer a csomagokban, cserébe brutális drágulás – így lehet összefoglalni a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól kapott adatokat. Az intézmény ellen azért indítottunk közérdekű adatpert, mert megtagadták a választ arra az igénylésünkre, hogy mi került az egyre drágábban összeállított csomagokba, amit uniós pénzből rászorulóknak osztanak.
Januárban bemutattuk, hogy 2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. Az adatokat összevetve megállapítottuk, hogy a csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt. Akkori gyűjtésünk alapján az élelmiszereket olcsóbban is be lehetett volna szerezni, és voltak benne olyan árucikkek is, amelyeket szakértők szerint célszerűbb lett volna mással helyettesíteni.
Egyre drágul a szociális élelmiszercsomag, tavaly negyedmillió rászorulóval számoltak
2018 óta oszt uniós pénzből a megváltozott munkaképességűeknek és a rendkívül alacsony jövedelmű időskorúaknak élelmiszercsomagot a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. A csomagok egyre többe kerülnek, és a bevont rászorulók száma is jelentősen megnőtt.
A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) 2023-ig egy uniós projektre közel 10 milliárd forintot költhet el , amelynek célja Élelmiszersegély biztosítása szociálisan rászoruló megváltozott munkaképességű, valamint rendkívül alacsony jövedelmű időskorú személyek számára. Az intézmény honlapja szerint a „kiemelt projekt keretében alapvető élelmiszereket tartalmazó, 6-10 kg súlyú csomagokat” osztanak.
Azt az előző cikkünk írásakor is tudtuk, hogy az egyes közbeszerzések különböző csomagokat takarnak, csakhogy az első közadatigénylésünkre az SZGYF mindössze egy összeállítást küldött el. Januári cikkünkhöz az SZGYF által közreadott termékek árát több nagykereskedelmi, valamint egy kiskereskedelmi vállalkozás honlapján is megnéztük. Ezek olyan árak, amelyek nem tartalmaznak mennyiségi kedvezményt, vagyis bárki megkaphatja ennyiért az árut. Arra jutottunk akkor, hogy a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb, mint a nyertesé.
Újabb közadatigénylésünkben újra az összeállításokat kértünk, amire az SZGYF azt válaszolta, „ezen közérdekű adatigénylése tekintetében a Főigazgatóság 2020. november 20-án megküldte válaszát, mellékletként csatolva hozzá az összeállított élelmiszercsomag termékeit tartalmazó táblázattal”. Így „a jelen kérdés tekintetében a Főigazgatóság tájékoztatja, hogy a korábbi adatigénylése óta a kért adatokban változás nem történt”.
Kimaradt adatok
Csakhogy ez nem igaz, hiszen az adatokat elsőre nem adták ki. A második levél – ami azután érkezett, hogy a Fővárosi Törvényszék értesítette a főigazgatóságot a perről – már azt tartalmazta, hogy „a Főigazgatóság ismételten megvizsgálta az adatigénylési kérelmét, és a kérelmének első részében igényelt adatok tekintetében megállapította, hogy
a Főigazgatóság korábban valóban nem teljeskörűen küldte meg az adatigénylésben szereplő dokumentumokat”.
A főigazgatóság ezután megküldött összeállításából kiderült, hogy négy alkalommal írtak ki közbeszerzést és három alkalommal történt szállítás.
Az első csomagba 18 terméket raktak. A teljes csomag ára a közbeszerzésen – amiben a szállítás és a haszon is benne van – bruttó 6 565 forint volt. A másodikban szintén 18 tétel volt, de már nem tartalmazta a szállítást. A harmadik újra 18 tétellel szerepelt – a közberzés nyertese bruttó 12 537 forintos ajánlatot adott. A negyedikre – 21 tételre – pedig bruttó 17 100 forintosat. A közbeszerzési keretszerződést három cég nyerte: a Káta-Mill Plusz Bt., az Enger Kft. és a NATUR-ROST. Utóbbit 2019-ben kizárták a tenderből, az árak pedig elszabadultak.
Majdnem kétszer drágább
A csomagok árát az egyik szegedi nagykereskedelmi üzlet áraival hasonlítottuk össze 2021 májusában. Az arányok a következők lettek:
Az első, 2018-ban megrendelt csomagba az alábbi termékek kerültek: 1,5%-os tej, liszt, cukor, porcukor, méz, rizs, rövidcső tészta, tarhonya, zöldbab konzerv, szárazbab, étolaj, kakaós italpor, lekvár, gulyáskrém, mazsola, sűrített tej, sűrített paradicsom, löncshúskonzerv. Mindenből 1 darab. A második esetben, 2019-ben nem szállítottak.
A 2020-as árakat korábban bemutattuk: a legolcsóbb nagykereskedelmi ajánlat 33 százalékkal alacsonyabb, mint a közbeszerzési ajánlat, de a legdrágább kosár is 24 százalékkal kevesebb volt, mint a nyertesé.
A 2021-es közbeszerzésben a csomagba 21 tétel került: 25 százalékos narancslé, 2,8 százalékos tej, xilit alapú édesítő, méz, vaníliás karika, rizs, csigatészta, spagetti, rövidcső tészta, kukorica konzerv, étolaj, baromfi májkrém, növényi olajos szardínia, kakaós italpor, lekvár, mogyorókrém, citromlé, gulyáskrém, mazsola és sűrített paradicsom (mindenből egy darab).
Ez az összeállítás 17 100 forintba került a nyertes cégnél. Ugyanez az összeállítás alig több mint 9 ezer forint egy nagykerben.
Az RSZTOP keretszerződés tartalmaz egy záradékot is, amelyben a három nyertes tételesen felsorolta, milyen termékkel, milyen áron pályázott. Ezt nem adták ki, így ezért perelünk. Ez azért lényeges, mert a keretszerződés szerint árat emelni a KSH mutatói alapján lehetne, ez utóbbi adatai szerint pedig az élelmiszerek inflációja 2018-2019 években kumuláltan 9,8 százalék volt.
Nyitókép: A kormány plakátjait idéző üzenet van az élelmiszer-adományok dobozán, pedig az egészet az EU fizeti – írta a Magyar Nemzet 2017-ben. Fotó: Balázs Attila/MTI
|
Pereltünk, így derült ki, hogy brutálisan drágul a szegények uniós pénzből összeállított csomagja
|
Hónapokig titkolta a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, hogy pontosan mit tesznek az egyre dráguló, szegényeknek szánt élelmiszercsomagokba, ezért közérdekű adatpert indítottunk. A végül kiadott – az egyes közbeszerzésekhez tartozó – listák alapján az látszik, hogy az uniós pénzből fizetett segélycsomagok jelentősen megdrágultak. Pedig a keretszerződés szerint árat emelni csak a KSH mutatói alapján lehetne.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/20/pereltunk-igy-derult-ki-hogy-brutalisan-dragul-a-szegenyek-unios-penzbol-osszeallitott-csomagja/
|
2021-05-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
Az Átlátszó idén januárban számolt be arról, hogy Zsámbékon jelent meg az a cég, amely a nagy lakossági ellenállást kiváltó pilisi bányanyitási tervét végül feladta. Megírtuk, hogy a zsámbéki önkormányzat egy korábban bezárt szemétlerakó területének rekultivációjára kötött szerződést a C&C Property Holding Kft.-vel. Majd miután a cég a rekultivációra hatósági engedélyt kapott, a lerakó kapacitásának megháromszorozását, valamint kohósalak, fémöntvények és műanyag begyűjtését és hasznosítását is kérvényezte.
Megírtuk, hogy a környezetvédelmi eljárás megindulásakor megkerestük az önkormányzatot. Tudni szerettük volna, mi a véleményük az évi 171 ezer tonnára történő kapacitásbővítésről, ami a C&C Kft.-vel kötött szerződésükben nem szerepelt. 2016-ban még a hulladéklerakó évi 60 ezer tonnára való bővítését sem támogatták, hivatkozva a Natura 2000-es terület közvetlen közelségére.
A zsámbéki polgármester, Horváth László (Fidesz-KDNP) többszöri megkeresésünkre sem reagált, a jegyzőtől pedig csak azt a választ kaptuk (2020 novemberében), hogy a veszélyhelyzet miatt a képviselő-testület nem tárgyalja a környezetvédelmi eljárás ügyét. A kapacitásbővítésre 2020. december 11-én kiadott határozatból aztán kiderült, hogy
a jegyzői állásfoglalás szerint a kérelmet benyújtó cég tevékenysége nem ellentétes a Helyi Építési Szabályzattal;
vagyis a zsámbéki önkormányzat támogatását adta a bővítéshez.
Műanyag, salak, hamu
Cikkünk megjelenése után kikerült az önkormányzat honlapjára egy lakossági tájékoztató a szeméttelepről, amit a C&C Property Holding Kft. kérésére az Átlátszó is leközölt. A tájékoztató szerint a közadatként kikért hatósági döntéseket a cikkben az „Átlátszó újságírónője szakmaiatlanul értelmezte” – a tájékoztató szerint ugyanis a telep „rekultiválandó lerakó” jogi státusszal rendelkezik, s oda kommunális vagy veszélyes hulladék nem kerülhet, s nem is kerül.
A cég – illetve a polgármester – azt is írta, hogy a volt szeméttelepre nem szállítanak kohósalakot sem, „csak a cég országos engedélyében szerepel, hogy ezzel az anyaggal is foglalkozhat”. Állításuk szerint a területre fél millió köbméter földet és inert-hulladékot szállítanak be, és ha nem emelték volna meg 60-ról 170 ezerre az évi beszállítható mennyiséget, akkor ez folyamat közel 10 évig tartana. Így viszont 3 év alatt véget érhet, és „többé nem lesz gondunk a szeméttelepünkkel” – olvasható a közleményben.
Az inert hulladék olyan hulladék, amely nem ég és „nem megy át jelentősebb málláson, feloldódáson vagy más olyan jelentős átalakuláson, amely káros hatással lehet a környezetre vagy károsíthatja az emberi egészséget”. Az inert hulladék lényegében mentes az ásványi nyersanyag-kitermelésben és -előkészítésben használt olyan termékektől, amelyek károsak lehetnek. Az inert hulladék majdnem azonos az építési és bontási hulladékkal, de az inert hulladék ennél tágabb kategória. Forrás: 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről – 2. melléklet/IV.
Az kétségtelen, hogy valóban több hatósági döntés született a telep kapacitásbővítésére vonatkozóan, ezt azonban csak egy újabb adatigénylésből tudtuk meg. A cég kérelmére ugyanis december 29-én egy módosított határozat is született, mely a kohó, salak, hamu gyűjtésének engedélyezése mellett évi 1 000 tonna műanyag hasznosítását is engedélyezte. Ebből a határozatból azonban az is kiderül, hogy a cég kérelmére november 26-tól december 27-ig a környezetvédelmi eljárás szünetelt.
Vagyis a Pest megyei Kormányhivatal december 11-én nem is adhatott volna ki határozatot egy szüneteltetett eljárás idején, ráadásul az ügyintézés 45 napos határideje sem járt még le.
Mindenesetre cikkünk megjelenéséig sem a december 11-i, sem a december 29-i kapacitásbővítést engedélyező határozat nem került fel az önkormányzat honlapjára. Kérdésünkre, hogy az engedélyező határozatot hol tette közzé az önkormányzat, csak hosszas levelezés után kaptunk választ s egy Kormányhivatalnak küldött igazolást.
Eszerint az engedélyező határozatot egyrészt kifüggesztették a Városházán, ahol előre egyeztetett időpontban meg lehetett tekinteni; ezen kívül közterületen, a Zsámbék, Magyar utca 1. számnál lévő hirdetőtáblán is ki lett függesztve a hirdetmény. A Magyar utca 1. számú háznál azonban nincs hirdetőtáblája az önkormányzatnak, amint az fotóinkon is látszik.
Nem vizsgálták ki a panaszokat
A lakossági panaszok azonban nemcsak a határozatok kiadásának és közzétételének módját kifogásolták. A panasztevők szerint az igazi baj az, hogy az engedélytől eltérően a telepre hónapok óta olyan vegyes tartalmú hulladékot szállítanak be nagy mennyiségben, amely súlyosan károsíthatja a környezetet. Különösen a szomszédos Natura 2000-es területre jelenthet veszélyt, hogy oda a szemétlerakóból a csurgalékvíz kifolyhat.
Az egyik Pest Megyei Kormányhivatalnak benyújtott és szerkesztőségünknek is eljuttatott, fotókat is tartalmazó lakossági panaszbejelentés azt állítja, hogy a 2018-ban bezárt telepről nem szállították el az évekig ott halmozódó kommunális és veszélyes hulladékot. A bejelentés szerint a frissen beszállított hulladékot sem darálják le, és nem alakítják ki a megfelelő rekultivációs rétegrendet. A telep vízlefolyása nem megoldott, a víz a szomszédos szántóra folyik; a szeméttelepen kialakított, már meglévő vízgyűjtő szivattyúrendszer nem működik. A felszín alatti vízkészlet így veszélyben van – olvasható a hatóságnak benyújtott panaszban.
A panaszt azonban nem látta szükségesnek kivizsgálni a Környezetvédelmi Hatóság. Indoklásuk szerint a végleges rétegrendet 2022. április 30-ig kell a cégnek kialakítania, addig pedig
külső szemlélő „egzakt pontossággal” nem tudja megállapítani, hogy az ott lévő szemetet kivonták-e már a hulladék-státuszból.
A hatóság azzal is igyekezett megnyugtatni a bejelentőt, hogy a telepen két vízfigyelő monitoring kút működik, és további két kút kialakítása van folyamatban, a felszín alatti vizek így nem károsodhatnak.
Csakhogy az Átlátszó által a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól kikért adatok szerint a telepet működtető cég sem a meglévő kutak műszaki felülvizsgálatát nem kérvényezte – pedig a kiadott engedély ezt előírta számára –, sem új kutakra nem kért vízjogi létesítési engedélyt. A hatóság szerint viszont a cégnek 2021. március 1-ig kötelezően be kell nyújtania a telepről szóló éves összefoglaló jelentését, abban pedig a monitoring-eredmények is szerepelni fognak.
A C&C Kft. azonban március 1-ig nem nyújtotta be ezt az éves jelentést a telep hulladékgazdálkodásáról – tudtuk meg az adatigénylésünkre május 3-án érkezett válaszból. Az elmaradt jelentés pótlására május 4-ig kötelezte a céget a környezetvédelmi hatóság. Hogy a benyújtásra végül sor került-e, újabb adatigényléssel próbáljuk megtudni – bár vélhetően erre is csak 45 napra hosszabbított határidővel, többszöri levélváltás után kapunk majd esetleg választ.
Feljelentést tettek
A zsámbéki telepen szerettünk volna személyesen is körülnézni. Annál is inkább, mert a cég kereskedelmi igazgatójának, Lehrfeld Attilának egy ismerőse telefonon megkereste e sorok íróját és találkozóra invitálta. A telep megtekintésének egyeztetett időpontjait viszont Lehrfeld úr sorra lemondta. Ezt követően februárban és márciusban levélben is kértünk új időpontot a telep megtekintésére. A kereskedelmi igazgató ekkor azt a válaszolta, hogy ő készséggel megmutatja a rekultiváció folyamatát, ha előzetesen megkapja a neki szánt kérdéseket. Viszont miután ezeket a kérdéseket is megküldtük számára, már nem válaszolt a megkeresésünkre.
A hulladéktelep ügye ezt követően eljutott Szél Bernadett országgyűlési képviselőhöz is. A képviselő április 22-én a fotókat készített a lerakó állapotáról, amit a Facebook-oldalán osztott meg, majd feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt.
Bár Szél Bernadett ígéretet kapott Lehrfeld Attila igazgatótól a telep megtekintésére, végül őt sem engedték be a területre. A képviselő május 5-én egy újabb posztban és egy feljelentés-kiegészítésben számolt be arról, hogy milyen állapotokat tapasztalt, s hogy szerinte a telepen nagy mennyiségű földdel próbálják az addig szabálytalanul behordott hulladékot elrejteni.
A feljelentéshez mellékelt fotókon és videókon teherautókkal behordott és a telepen leborított, szeméttel teli műanyag zsákok, kommunális és – vélhetően – veszélyes hulladékok láthatók. Egy térképes ábra azt is megmutatja, hol rejtették föld alá a bontatlan műanyag zsákokat, s hogy a szomszédos, Natura 2000-es besorolású Nyakas-tető szarmatavonulatát veszélyeztető csurgalékvíz a telep melyik részén található.
Horváth László, Zsámbék polgármestere a Facebook-oldalán reagált a lerakóval kapcsolatos panaszokra és feljelentésre: szerinte a telepen rendben folyik a rekultiváció, és Szél Bernadett „bizonyítékok nélkül”, politikai céllal folytat hangulatkeltést, hogy „Zsámbék jó hírét tépázza”. A polgármester szerint az ő kezében ott vannak azok a hatósági jegyzőkönyvek és vizsgálati dokumentumok, amelyek igazolják, hogy minden rendben zajlik a telepen.
Horváth Lászlót mi is többször kerestük, végül telefonon sikerült elérni. Ekkor viszont kijelentette, hogy jelen sorok írójával nem kíván kommunikálni.
A helyzet tisztázása érdekében a Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület egy állásfoglalást tett közzé, majd egy határozatban fordult Horváth Lászlóhoz. Ezekben kérik a polgármestert, hogy hozza nyilvánosságra az eddigi hatósági ellenőrzések dokumentumait és a telep működéséről szóló éves összefoglaló jelentést. Ezen kívül javasolják, hogy az önkormányzat alkalmazzon független műszaki ellenőrt, s az eltűnt térfigyelő kamerák helyére helyeztessen fel újakat.
Kérik azt is, hogy az önkormányzat vetessen vízmintákat a telepen lévő monitoring kutakból és független, akkreditált laboratóriumban vizsgáltassa be azokat.
„A rendelkezésünkre álló, nem teljes körű ismeretek és dokumentumok alapján nem zárható ki a régóta tartósan fennálló felszín alatti vízszennyezés ténye”
– figyelmeztet a Tájvédelmi Egyesület.
Az aggodalomra valóban lehet ok: az Átlátszó által kikért dokumentumok szerint ugyanis utoljára 2015-ben adott le éves jelentést a telepet akkor üzemeltető BIO-RECycling Kft. A vizsgálati jegyzőkönyvek szerint pedig a monitoring kutak vízmintájában többféle anyag – klorid, foszfát, nitrit, szulfát, ammónia, nátrium – mennyisége haladta meg a határértéket, a víztoxikológiai vizsgálat szerint pedig a kutak vize mérgezőnek bizonyult. A jegyzőkönyv leszögezi, hogy a kapott értékek miatt a monitoring-vizsgálatokat félévente el kell végezni. Ezt követően azonban nincs semmilyen újabb vizsgálatról nyilvános adat.
Ráadásul a következő években az akkor még szemétlerakóként működő telepre az engedélyezett mennyiség sokszorosát, több tízezer köbméter, veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot szállítottak be. Emiatt a BIO-RECycling Kft.-t 2016-ban félmillió forintra, 2017-ben pedig egymillió forintra büntette a környezetvédelmi hatóság, majd 2018-ban eltiltotta a céget a hulladékgyűjtéstől és bezáratta a lerakót.
A terület rekultiválására engedélyt kapó C&C Property Holding Kft. működését azonban vélhetően nem előzte meg a terület műszaki állapotának vizsgálata – legalábbis az általunk kikért adatok szerint 2016 és 2020 között végzett monitoring-vizsgálatról nincs a hatóság birtokában dokumentum, a telep 2020 utáni ellenőrzéséről pedig egyelőre szintén nem közöltek adatokat.
Közreműködött Dohi Gabriella
Nyitókép: Kezeletlen hulladék a zsámbéki lerakóban. A fotók forrása Szél Bernadett feljelentése.
|
Szennyezheti a környezetet a zsámbéki hulladéktelep, nem adják ki a vizsgálati dokumentumokat
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/20/szennyezheti-a-kornyezetet-a-zsambeki-hulladektelep-nem-adjak-ki-a-vizsgalati-dokumentumokat/
|
2021-05-20 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
Büntetőjogi intézkedés alá vonták 2021. május 11-én a budapesti székhelyű Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot – derült ki cégközlönyből. Bár a dokumentum – azon túl, hogy az eljáró hatóság a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága – egyéb részleteket nem tartalmaz, a cégbíróság adatai további támpontot adnak.
Az ügyszám alapján 2018-ban induló nyomozás költségvetési csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folyik hat cég, köztük a Benkala Kft. ellen, amelyet „haszonhúzó” cégként jelöltek meg az iratban. Hogy az ügy jelenleg hol tart, arra a cég korábbi tulajdonos-ügyvezetőjével kapcsolatban felröppenő hírek adhatnak választ.
A komlói 7300.hu írta meg május 13-án, hogy őrizetbe vettek egy helyi nagyvállalkozót költségvetési csalás gyanúja miatt. A hírt a portálnak Polics József, Komló polgármestere (Fidesz-KDNP) is megerősítette. A lap azért kereste meg az önkormányzatot, mert a vállalkozóhoz köthető cég(ek) – amelyeknek ma már nem tulajdonosa vagy tisztségviselője – több helyi (uniós támogatottságú) beruházásban is érdekelt(ek), így felmerült a kérdés, hogy mindez milyen kihatással lehet a városban jelenleg is futó projektekre.
Erre akkor Komló polgármestere nem tudott válaszolni, csupán annyit közölt, hogy nincs tudomása arról, hogy önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódóan bármiféle vizsgálat folyt volna a hivatalos szervek részéről. Legalábbis az önkormányzatot a cikk megjelenéséig az adóhatóság, az ügyészség és más hivatalos szervek sem keresték meg ezzel kapcsolatban.
Közbeszerzések milliárdokért
A Benkala Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. az elmúlt években számos beruházást nyert a komlói önkormányzattól, sőt, a legtöbb nagy beruházásban érdekelt volt a társaság. Vélhetően emiatt a helyiek „komlói Mészáros Lőrinc” néven is emlegetik a korábbi cégvezető-tulajdonost, aki 2021 januárjában lépett ki a vállalkozásból.
Hogy megtudjuk, mennyire van igazság a ráragasztott névben, közadatigénylésben kértük ki az önkormányzat szerződéseit.
Az Átlátszónak megküldött listából kiderült, hogy a vállalkozó – általunk megjelölt – 3 cégével összesen 24 szerződést kötött Komló Város Önkormányzata és a Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás 2015 és 2020. június 23. között (vagyis részben abban az időszakban, amikor a nyomozás már folyhatott). Ebből a Benkala Kft. kapta a megbízások közel felét, 11 darabot, összesen 2 157 753 169 forint értékben. (A többi vállalkozásával 50 602 087 forintra szerződtek.) Ebben a listában nem szerepel a komlói Kodály Zoltán Ének-zenei Katolikus Általános Iskola bővítése és átalakítása című projekt, mivel arra a fenntartó egyházzal kötött szerződést a cég 1 157 722 068 forint értékben.
A teljes összeg azóta tovább nőt: legutóbb áprilisban nyert a Benkala Kft. a komlói önkormányzattól közbeszerzést a TOP-3.2.1-16-2017-00004 pályázat keretében, amely során óvodák akadálymentesítését kell elvégezniük 5 363 402 forintért.
Vagyis a cég 3 milliárd forintot meghaladó közbeszerzést nyert el Komlón az elmúlt öt évben.
A beruházások között olyan jelentős projektek szerepelnek, mint a piac felújítása, a Vállalkozók Házának és a hozzá kapcsolódó szabadidőparknak vagy épp a buszpályaudvarnak az építése.
A cég forgalma 2018-ban 2,3 milliárd, míg 2019-ben 2 milliárd forint volt, az adózott eredmény 53,8 millió, majd 263 millió forint lett az Opten adatbázisa szerint. Az e-beszámolóra feltöltött dokumentum alapján a társaság tavaly 40 000 000 forint osztalékot fizetett ki, a 2019. évi adózott eredményt eredménytartalékba helyezte.
Körhintacsalás bűnszervezetben
„Egy komplex, uniós és hazai cégekből felépített hálózaton keresztül csalt el csaknem 650 millió forint áfát egy dél-dunántúli bűnszervezet, melynek vezetőit a napokban vette őrizetbe a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)” – adta hírül a hatóság május 19-én.
A NAV leírása szerint a műanyag nyílászárók gyártásával és értékesítésével foglalkozó, baranyai és budapesti székhelyű társaságok a nagyobb haszon reményében körhintacsalásba kezdtek. „A gyanú szerint fizetendő áfájukat egy többszintű, valós tevékenység nélküli számlázási láncolaton keresztül csökkentették, a belföldi hálózatot uniós, szlovák és osztrák továbbszámlázó cégekkel egészítették ki.
A színlelt termékértékesítések utáni jogtalan áfa-visszaigényléssel csaknem 650 millió forintos kárt okoztak a költségvetésnek.”
Arra, hogy valami nem a szabályoknak megfelelően zajlik, az Online Számla rendszer is utalt, ahol a számlaadatok elemzésével láthatóvá váltak az adóelkerülésre utaló mintázatok és összefüggések.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása alapján a bűncselekmény-sorozattal összefüggésben 10 gyanúsítottat – strómanokat és a valódi haszonhúzókat – állítottak elő és hallgattak ki, közülük a bíróság 4 fő letartóztatását már el is rendelte.
„A költségvetésnek okozott kár megtérülésére a nyomozók 1,5 milliárd forint értékű vagyont biztosítottak: 14 ingatlant, 32 gépjárművet, továbbá céges tárgyi eszközöket és 52 millió forint céges számlapénzt foglaltak le vagy vettek zár alá.”
A nyomozás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt folyik, az elkövetők akár 20 év szabadságvesztésre is számíthatnak.
Információink szerint ezen ügy kapcsán állították elő a komlói vállalkozót is, akit tudomásunk szerint azóta előzetes letartóztatásba helyeztek. Mindezt azonban a NAV nem erősítette meg, miután „adóigazgatási és büntetőeljárások konkrét részleteit, konkrét személyekre, gazdasági szereplőkre vonatkozó információkat nem hozhat nyilvánosságra”.
Nem állnak le a munkálatok
Felkerestük a komlói önkormányzatot, hogy megtudjuk, mi lesz a jelenleg futó buszpályaudvar és a Juhász Gyula utcai beruházás munkálataival. Hasonló kérdéseket tettük fel e-mailben a Benkala Kft.-nek is. Utóbbi cikkünk megjelenéséig nem válaszolt, de Polics József, Komló polgármestere közleményt adott ki, amelyben a cég jelenlegi ügyvezetőjének tájékoztatója is megjelent.
Eszerint a szerződésekhez kapcsolódó ütemtervek és véghatáridők betartása „nem kockázatos, a cég rendelkezésére állnak részben azok az anyagi források, továbbá mind a tárgyi, mind a humán erőforrás, mely szükséges a beruházások szerződés szerinti teljesítéséhez”.
Polics József hangsúlyozta,
a jelenlegi hatósági intézkedések nincsenek hatással a folyamatban lévő beruházásokra,
a fejlesztési források rendelkezésre állnak, és ha szükséges, akkor akár a szerződések módosításával is biztosítani fogják a projektben dolgozók kifizetését és a zavartalan munkavégzést.
Nyitókép: Az uniós forrásból épülő komlói buszpályaudvar. A szerző felvétele. A cégadatokat az Opten Kft. szolgáltatta.
|
Költségvetési csalásban érintett cég nyert korábban több milliárd forint értékben közbeszerzéseket Komlón
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/25/koltsegvetesi-csalassal-erintett-ceg-nyert-korabban-tobb-milliard-forint-ertekben-kozbeszerzeseket-komlon/
|
2021-05-25 00:00:00
| true | null | null |
orszagszerte.atlatszo.hu
|
|
TAO;trükkök;TAO-pénzek;
2021-05-25 06:00:00
Megcsapolt kassza, visszafolyatott támogatások - 800 milliárdnyi közpénzt címkéztek át
Egy klubvezető bemutatta lapunknak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható tao-pénzeket „átzsilipelni” profi sportra.
A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek. Az iratok alapján megkerestünk olyan klubdolgozókat, akiknek a neve mellett a munkakörükhöz, feladatukhoz képest feltűnően nagy, több százezres kifizetések szerepeltek, és volt aki – igaz, névtelenséget kérve – elismerte: a pénznek valójában csak egy részét tarthatja meg, a többit vissza kell adnia, hogy azt másra használják fel klubon belül.
Megkerestük a szervezet vezetőjét, aki azt mondta: a tao-rendszer kiskapuit kihasználva tudják életben tartani a klub profi csapatát. Szerinte azonban nem csak ők élnek ezekkel a „megoldásokkal”, hanem szinte minden sportklub. Ezért vállalta, hogy – ha csapata nevét, városát, de még a sportágat sem nevezzük meg cikkünkben –, akkor tételesen bemutatja, miként lehet visszaélni a tao-támogatásokkal, s milyen módszerekkel irányítják át a klubok az eredendően utánpótlásra fordítandó tíz- és százmilliókat a profi sportba.
– A társasági adó sportcélú felhasználása 2011 óta lehetséges – kezdte a sportvezető. – A kezdetek igazi aranykornak számítottak: mindenki annyi taóra pályázott, amennyire csak tudott, ráadásul létszám alapján ítélték meg a támogatást, ami azt jelentette: minél több gyereket tudott egy klub magához csábítani, annál nagyobb összegre számíthatott. Az egyesületek tömeges látszatigazolásokba kezdtek, s így elvileg azonnal igazolást is nyert a tao, hiszen látványosan megugrott az igazolt utánpótláskorú versenyzők száma.
– Persze csak papíron – jegyezte meg a klubvezető. – Azok az egyesületek, melyeknek jó kapcsolataik voltak egyes iskolákkal, akár az intézmény összes diákját leigazolták. Akadt olyan fővárosi klub, amely a kerületében lévő összes iskolában eljátszotta ezt.
Hogy ez a trükkös megoldás nemcsak fővárosban dívott, bizonyítja, hogy egy vidéki iskolában a szülők az igazgatóhoz fordultak, amikor év elején az osztályfőnökök kiosztották az átigazolási lapokat, amelyek egy helyi klubhoz láncolták volna a gyerekeiket. A felháborodás után az egyesület azonnal visszakozott.
– A sportági tömegesítés után a versenyeztetett csapatok után lehetett taózni – folytatta sportági vezető. – De ezt is ki lehetett játszani: sok gyerek több korosztályban is szerepelt, s egy hétvégén akár két-három mérkőzésen, tornán is pályára lépett, így újabb szigorításként meghatározták a csapatonkénti maximális létszámot. Ez azokon a településeken, ahol több taós klub is működött, problémát okozott, ugyanis hirtelen kevés lett a gyerek. De így is volt, aki több sportágban le volt igazolva. Két évvel ezelőtt aztán a kormány sportáganként maximálta az éves taokeretet, így a létszámokkal már nem volt értelme bűvészkedni.
Ettől kezdve még nagyobb lett a tétje a pályázati anyagoknak, így megnőtt a jelentősége a taóra specializálódott vállalkozásoknak. Ezek egy része csak a pályázatok elkészítésére állt rá – a 2 százalékos megbízási díj az esetenként több százmilliós tendereknél szép summa –, sok vállalkozás viszont a pályázati anyag mellett tao-támogatások megszerzését is vállalta, magyarán azt, hogy kijárja az adófelajánlást az egyes cégeknél.
– Egy nagyobb klubnál, ahol százmilliós a tét, a teljes támogatási összeget ismerős vállalkozásoktól szinte lehetetlen lehívni, az pedig valószínűleg csak Felcsúton, a Puskás Akadémiánál fordul elő, hogy a cégek maguk jelentkeznek, hogy odaadnák a pénzüket – állította a klubvezető. – A támogatási pénzek begyűjtése tehát igencsak nehézkes, s itt tűnnek el az első tízmilliók. A taózó cégek ugyanis rájöttek, szüksége van rájuk a kluboknak, s ezt ki is használják: a teljes lehívható összeg 12,5 százaléka úgynevezett kiegészítő támogatás, amellyel nem kell tételesen elszámolni. Jellemzően a cégvezetők ezt elkérik. Egy százmilliós tao esetében ez 12,5 millió forint, amit a cégnél eltesz valaki. Minimum ugyanezt kérik a közvetítőcégek is, ám mivel nekik is vissza kell osztani a taózó vállalkozásnak, így esetükben 15-20 százalék a tarifa. Utóbbi esetben máris borult minden az egyesületnél, hiszen ebben az esetben olyan pénzeket folyatnak vissza, amikről már tételesen el kellene számolni.
A tao ráadásul teljesen leépítette a szponzori oldalt, ugyanis a cégek úgy veszik: társasági adójuk átadásával letudták támogatási kötelezettségüket, ami a profi csapatoknál komoly gond: egyrészt a tao majdani kivezetése után rettenetesen nehéz lesz visszahozni a régi szponzorokat, másfelől a taóból papíron nem lehet fizetni a játékosokat. Elvileg legalábbis.
– A pályázatban rengeteg különböző kategória van, amire pénzt lehet kérni, s természetesen mindenki beírja az ezekre igényelhető maximális összeget – magyarázta a klubvezető. – A fizetésekre a teljes összeg 70 százaléka fordítható. A legtöbb feladatkör végzettséghez kötött, de ezt is ki lehet játszani. Néhány évvel ezelőttig például semmi sem tiltotta, hogy a profi csapat tagjait az utánpótlásban foglalkoztassák, így a nagyobb fizetést kérő játékosokat falból beírták edzőnek vagy szakmai vezetőnek valamelyik utánpótláscsapathoz. Esetenként többhöz is. Edzői végzettségnek elég volt egy okj-s tanfolyam. A játékos pedig megbízási szerződéssel felvett csapatonként 300-400 ezer forintnyi bért, amely az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alapján adózik. Ha nem volt valakinek edzői papírja, arra is találtak megoldást: a technikai vezetői, szertárosi, adminisztrátori, sportigazgatói, kommunikációs munkatársi pozíciókhoz nem írtak elő végzettséget. Volt olyan futballklub a Dunántúlon, amelynek a csodájára jártak: minden utánpótláscsapatnál dolgozott vezetőedző, egy vagy két pályaedző és technikai vezető. Nagyjából 150 gyerekkel foglalkoztak, de 80 fős stábot számoltak el a taóban. Persze furcsa lett volna, ha egy játékos a saját klubjában, mondjuk, szertáros, ezért vidéken bevett szokás volt, hogy különböző sportágak cserélgetik a sportolójukat. A vízilabdázó a kézilabdásoknál szertáros, a kézicsapat átlövője pedig sportszervező a kosarasoknál. A technikai személyzet is sokszor csak fedőfoglalkozás, tudok olyan egyesületről, ahol a kommunikációs stáb tagjai szertárosként, sportigazgatóként vagy statisztikusként szerepelnek a tao-elszámolásban.
Persze minden játékost nem lehet kifizetni utánpótláscsapat-posztokkal. Éppen ezért figyelnek oda a klubok, hogy a pályázatokban kihasználják a 70 százalékos bérkeretet. Ami papíron azt jelenti, hogy a gyerekeknek hetente háromszor edzést tartó tréner 300-400 ezer ekhós bért kap, ami nettó 255-340 ezer. Ugyanők a tao előtt bőven 100 ezer alatt, jellemzően 30-50 ezerért dolgoztak, így könnyedén beleegyeznek, hogy fizetésük 40-60 százalékát visszaosszák. Vagy készpénzben, vagy egy, a klubtól elvileg független számlára utalva. S ugyanígy visszaosztják ekhós fizetésük jelentős részét a szintén mellékállásban dolgozó technikai személyzet tagjai is, akik szintén több százezer forintokkal szerepelnek a könyvelésben.
– Egy ügyes klubvezető a fizetésekre fordítható pénzek felét, egy óvatosabb a harmadát tudja így átcsoportosítani a profi csapathoz – állította informátorunk. – Átlagosan a játékosok bérének harmadát ki lehet hozni a taóból áthozott összegből. De ebből fizetik a klubok a sportolóik albérletét, sőt, sokszor még a csapatbusz tankolását is. A játékosok partnerek, hiszen még a 15 százalék ekhót sem vonják le tőlük. S nemcsak a magyarok, a külföldiek is simán aláírnak ilyen feltételekkel. Ha nem lenne taó, a labdarúgás és a kézilabda kivételével a klubok nem tudnák megfizetni a játékosok mai igényeit. Vagyis kijelenthető: az utánpótlásra szánt taopénzek nélkül profi klubok sora szűnne meg, illetve válna amatőrré. Más kérdés, ha összeszámoljuk, 100 millió forintnyi taóból a valóságban átlagosan 45-50 millió kerül eredeti helyére, az utánpótláshoz.
800 milliárdnyi átcímkézett közpénz
Az Orbán-kormány 2011-ben hozott rendeletével tette lehetővé, hogy a cégek társasági és osztalékadójukat (tao) a költségvetés helyett a látvány-csapatsportágak képviselőinek adják. Kezdetben a labdarúgás, a kézi-, a kosár- és a vízilabda, valamint a jégkorong tartozott a kedvezményezettek közé, 2017-től hatodik sportágként a röplabda is taotámogatott lett. A taót az utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre és -üzemeltetésre lehet fordítani, a profi csapatok játékosainak és edzőinek bérére viszont nem használható.
Noha a kormány, illetve Orbán Viktor is többször úgy nyilatkozott, a tao nem közpénz, hiszen a vállalkozások az általuk megtermelt vagyon egy részét adják a sportkluboknak – emiatt több egyesület nem volt hajlandó elárulni, mekkora összeget taózott –, a Székesfehérvári Törvényszék egy 2016-os ítéletében kimondta, a tao a cégek adójának egy része, ami az államot illeti meg. Vagyis közpénz.
Tavaly év végéig a hat látványsportágba nagyjából 800 milliárd forint taotámogatás áramlott – a pontos összeget az elhúzódó elszámolások miatt nem lehet tudni. A legnagyobb summa – 2019 végéig –, 320 milliárd forint a labdarúgásnak jutott, a kézilabda 179, a kosárlabda 121, a vízilabda 85, a jégkorong 62, a röplabda 21 milliárddal gazdagodott. Az egyesületek közül abszolút nyertes az Orbán Viktor alapította, felcsúti Puskás Akadémia, amely tavaly év végéig közel 35 milliárd forint taotámogatásban, vagyis a teljes tao négy százalékában részesült.
|
Megcsapolt kassza, visszafolyatott támogatások - 800 milliárdnyi közpénzt címkéztek át
|
Egy klubvezető bemutatta lapunknak, milyen módszerekkel lehet az eredendően utánpótlásra, illetve létesítményfejlesztésre fordítható tao-pénzeket „átzsilipelni” profi sportra. A társaságiadó-felajánlás (tao) keretében a cégektől származó bevételek nagyjából harmadát nem az eredetileg igényelt célokra használhatták fel annál a sportklubnál, amelynek dokumentumai, elszámolásai a Népszava birtokába kerültek.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3120652_megcsapolt-kassza-visszafolyatott-tamogatasok-800-milliardnyi-kozpenzt-cimkeztek-at
|
2021-05-26 14:30:00
| true | null | null |
Népszava
|
járvány;sármelléki repülőtér;Magyar Turisztikai Ügynökség;
2021-05-26 06:20:00
NER-közeli reptérmentés bármi áron
Tiborcz István és Mészáros Lőrinc hévízi, keszthelyi turisztikai érdekeltségei is jól járhatnak azzal, hogy a járvány alatt az állam megvette a régóta vegetáló sármelléki légikikötőt.
Különösebb feltűnés nélkül vette meg szinte teljesen a Balatontól, Keszthelytől, Hévíztől alig néhány kilométerre fekvő, hányatott sorsú sármelléki repteret az állam a pandémia alatt. Még novemberben a Hévíz-Balaton Airport üzemeltetési jogait birtokló cég 90 százalékát vette meg az állam a fideszes vezetésű hévízi önkormányzattól. Idén áprilistól pedig a repülőtéri ingatlanok kerültek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vagyonkezelésébe Széles Gábor nagyvállalkozótól. A felvásárlás több részlete homályos, az MTÜ és a hévízi önkormányzat egy hónap alatt sem válaszolt kérdéseinkre. Azt viszont pontosan tudni, hogy kik lehetnek a nyertesei a több szempontból is meglepő állami befektetésnek.
Ahhoz, hogy érthető legyen, miért tűnik pénzügyileg váratlannak és kockázatosnak az állam közbelépése, fontos felidézni a reptér utóbbi évtizedeit. A szovjet csapatok kivonulása után több kísérlet is történt a Balaton Airport nyereséges üzemeltetésére, ám hiába érkeztek a kilencvenes évek első harmadától rendszeresen charterjáratok, sőt, a kétezres évek közepétől már menetrendszerinti gépek is, eddig mindenki elbukott, aki megpróbálta nyereségesen működtetni a légikikötőt. Pedig nem volt kevés a próbálkozó.
Az üzemeltetési jogot 1995-ben kapta meg Sármellék és a szomszédos Zalavár önkormányzata: a települések eleinte maguk próbálták működtetni a repteret, majd anyagi okokból 99 évre bérbe adták az ír-magyar tulajdonosi hátterű Cape Clear Aviation Kft.-nek. A cég több mint 2 milliárdos befektetéssel teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a Balaton Airportot, ekkor Ryanair-gépek is landoltak itt, de a gazdasági válság után 2009-ben felszámolás indult a társaság ellen. A reptér ekkoriban többször is bezárt, pedig a környékbeli önkormányzatok, főként Keszthely és Hévíz, illetve a fürdőváros vállalkozói többször is tízmilliókkal támogatták meg működését, hiszen számukra turisták ezreit jelentette még a veszteséges légikikötő is. Később a soha meg nem valósuló balatoni attrakcióiról híres-hírhedt SCD Csoporthoz tartozó FB Airport Kft. vette bérbe a légibázist ötven plusz ötven évre. Hiába ígértek azonban „húsz év bohóckodást után” profi üzemeltetést, és 300 ezres utaslétszámot, bő egy év után ezt a céget is felszámolták. 2012-ben Hévíz város vállalta a reptér üzemeltetését, két év alatt 174 milliót költött működtetésre, de a reptér jövője így is bizonytalan maradt. Bonyolította a helyzetet, hogy Hévíz csak az üzemeltetés jogát szerezte meg: a reptéri ingatlanok sokasága és a kiszolgáló technika – a korábbi felszámolás során – a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft.-hez került 2014-ben, akkori sajtóhírek szerint 703 millióért. A nagyvállalkozó új légitársaság megalapítását vizionálta a reptérre, és óriási fejlesztést ígért.
Ezeket az ígéreteket nem váltotta be, de közben azért keresett valamennyit. Hévíz önkormányzata ugyanis évi 30 millióért bérelte a Széles-cégtől a létesítményeket. Hévíz egyébként forrásaink szerint évi mintegy 50 millió költött a reptér működtetésére, emellett általában évi 120-130 millió forintos kormányzati segítségre is számíthatott a város ehhez a feladathoz. Így sem sikerült azonban nyereségessé tenni az üzemeltetést, az utaslétszámot a megálmodott 150 ezer ötödére-hatodára sikerült csak feltornászni.
Mindebből az látszik: a repteret kétszer próbálták önkormányzat és kétszer magáncég működtetésében rentábilissá tenni, ám ez állami támogatással sem sikerült. Ennek tükrében kérdéses, hogy akkor most miért lát még mindig fantáziát a reptérben az állam. Erről is érdeklődtünk az MTÜ-nél, de az először több mint egy hónapja elküldött kérdéseinkre nem kaptunk válaszokat. Hévíz önkormányzata először részletes válaszokat ígért és türelmet kért, majd három héttel később azzal tért ki a tájékoztatás alól: „Az országos sajtóval nem Hévíz tartja a kapcsolatot a repülőtér témájában.” Mivel Hévíz a hallgatást választotta, az sem derülhetett ki: mi lett annak a 6,6 milliárd forintnak a sorsa, amit még 2016-ban ígért fejlesztésre a kormány? Az ígért beruházásoknak 2021 végére kellene befejeződniük, ám ottjártunkkor nyomát sem láttuk a projekteknek.
Az tudható, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 114 millió forintért vette meg a sármelléki repülőteret üzemeltető Hévíz-Balaton Airport Kft. 90 százalékos tulajdonrészét Hévíztől. Arról, hogy miért fizettek ennyit, miért épp ennyit fizettek egy vegetáló reptér üzemelteltetési jogáért, hallgat az MTÜ. Ahogy arról is, mennyit fizettek Széles Gábornak az ingatlanokért és a kiszolgáló technikáért. A vételárról a vállalkozó sem beszélt, csak korábbi szerepéről nyilatkozott lapunknak.
– Annak idején valóban azért vásároltam meg az ingatlanrészeket, mert úgy gondoltam, személyes anyagi beszállásommal elő tudom segíteni, hogy a reptér forgalma fellendüljön, s a Balaton nyugati része is könnyen elérhető legyen a turisták számára – mondta a Népszavának Széles Gábor, és azzal folytatta: – Azért döntöttem most az eladás mellett, mert az üzemeltető cégben többségi tulajdonos állam a járvány utáni időszakra rendelkezik egy olyan fejlesztési tervvel, melyet támogatok, egyúttal jelezték, megvásárolnák a részem, így egyesítve végre a reptér tulajdonviszonyait, vagyis az infrastruktúrát és az üzemeltetést.
A létesítmény további működtetése fontos Hévíznek és Keszthelynek, bár arról nem találni nyilvános felmérést, hogy a keletkező – most már az államot terhelő – veszteséget közvetett módon milyen arányban fedezné a kifejezetten a légi összeköttetés miatt érkező turisták költése, illetve annak adótartalma. Ami biztos: az állam sokat kockáztat a reptér megvásárlásával azért, hogy a térség turisztikai vállalkozói később több-kevesebb vendéget nyerjenek. Itt érdemes megemlíteni. A kormányfő barátjának és vejének is több érdekeltsége van a térségben. Mészáros Lőrinc cégbirodalmának Hévízen és Keszthelyen is vannak szállodái, Tiborcz Istvánnak pedig a Balaton-parti városban.
Szellemváros a terminál körül
Mintha egy szellemvárosba tévedne az ember, amikor lekanyarodik a reptérre a főútról. A viszonylag modern terminálhoz ugyanis az egykori szovjet bázis lassan pusztuló, üres épületei között kanyarogva jutni el. Az egykori lakótelep, a közösségi ház, az orvosi rendelő, a tornacsarnok, az iskola, a parancsnoki épület, a fürdő, a garázsok bő harminc éve vívják harcukat a természettel, s láthatóan vesztésre állnak. Az ideiglenesen évtizedeken át hazánkban állomásozó szovjet csapatok helyi alakulata, az 515., majd 5. vadászezred utolsó MIG-29-es gépei 1990. október 4-én hagyták el a 29 esztendővel korábban birtokba vett támaszpontot, s bár a bázis hasznosítására megannyi ötlet született, a kisvárosnyi laktanya azóta dacol hasztalan a flórával és a faunával.
Az épületek közötti területet visszahódították a fák és a bokrok, helyenként áthatolhatatlan dzsungellé gabalyodva, s már a betonon, sőt, néhol az épületek tetején, egyes helyiségeiben is otthonra leltek. Ahogyan a rókák, nyulak, nyestek, s a közeli Kis-Balaton megannyi élőlénye is beköltözött, nyomaik keverednek a hajdani megszállókéval, s az azóta a laktanyát ideig-óráig használókéval. Utóbbiak közöl láthatóan a hajléktalanok és a fémgyűjtők okozták a legnagyobb pusztítást, mindent vittek, amiért a MÉH-ben fizetnek. Paint ballosok nyomait mutatják a feliratok, s a festékfoltok a falakon, az ajtókon, az ablakokon, eklektikusan keveredve a hajdani szovjet emlékekkel. Cirill betűs feliratokat böngészünk, s kiderül, az úthoz legközelebbi sorház első lépcsőházának második emeletén az egyik másfél szobás lakásban Szmirnovék laktak, a nyomok alapján két gyerekkel. Az osztálytermekben a táblákon néhány krétanyom őrzi az utolsó tanórák és eligazítások nyomát. Előbb-utóbb azonban az utolsó feliratok is elhalványulnak. Lassan pusztul kétszáz hektárnyi területen 177 épület.
|
NER-közeli reptérmentés bármi áron
|
Tiborcz István és Mészáros Lőrinc hévízi, keszthelyi turisztikai érdekeltségei is jól járhatnak azzal, hogy a járvány alatt az állam megvette a régóta vegetáló sármelléki légikikötőt.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3120829_ner-kozeli-reptermentes-barmi-aron
|
2021-05-26 14:36:00
| true | null | null |
Népszava
|
Nem szereti magától nyilvánosságra hozni a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium az egyébként kötelezően közzéteendő listáit. A Hírklikk először tavaly év elején kérte a tárcától, hogy hozza nyilvánosságra legalább azt a csekély adatmennyiséget, amit az üvegzseb törvény alapján ki kellene tennie a tárca honlapjára. Adatigénylésünk előtt teljesen hiányzott a kormányzati honlapról a külügy valamennyi szerződése. Az utolsót még Navracsics Tibor minisztersége idején publikálták, 2015-ben.
Az akkori szerződésekből kiderült, szívesen finanszírozza a külügyi tárca magyar zenészek külföldi koncertjeit. Például a kormány által agyontámogatott Havasi Symphonic Kft koncert Show-t rendezett a gdański Ergo Arénában, amihez 150 millió forintot adtak. (További részletek a tavaly februári cikkünkben.)
Tavaly novemberben pedig szintén az adatigénylésünk nyomán került ki az a szerződéslista, amiből kiderült, mely cégekkel kötött szerződést a Covid elleni védekezéshez a külügy. Végül magukat a szerződéseket is kénytelenek voltak idén februárban közzétenni. Ekkor derült ki, hogy tavaly decemberig 428 milliárd forintot költöttek el különféle eszközök, például lélegeztetőgépek és maszkok megvásárlására.
Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.
A tavalyi költekezés-cunaminak egyébként sincs semmi nyoma, ilyen keveset vélhetően sosem költött időarányosan a minisztériium. Tavaly csak úgy röpködtek a 10 és 100 milliók kormányközeli cégeknek és szervezeteknek. Most viszont a legnagyobb tétel egy hat éves irodabérleti szerződés: a CANADA-SQUARE Kft. június 1-jétől 2026. június közepéig 578 millió 513 ezer 969 forintért szerződött Szijjártóékkal. Szintén majdnem félmilliárd forintért szerződött a kormány a kabinet kedvenc állami rendezvényszervezőjével, az Antenna Hungáriával. A közzétett lista szerint „Hungexpo bérleti díj és rendezvényszervezés” címén 498 millió 611 ezer 652 forintot számlázhatnak 2020 és 2021 decembere közt.
Nem hagyta az út szélén kedvenc sportolóit sem Szijjártó Péter minisztériuma. Erre az évre már 12 millió 142 ezer 944 forintot kap Gyurta Dániel, egykori olimpiai bajnok úszó, akinél a szerződési cím ez: „Sportdiplomáciai tevékenység folytatása.”. Hogy ez pontosan, miben nyilvánul meg, az nem világos, mivel néhány interjún kívül a legnagyobb dobása az volt, hogy az oltási kampány jegyében személyesen Merkely Béla SOTE-rektrotól kapta meg a Covid elleni védőoltását. Szintén maradt a külügy állományában Kökény Roland, a fideszes médiaholding zászlóshajójaként működő Tények hírigazgatója, Szalai Vivien exsportoló exférje. Ő 9,6 milliós megbízási szerződést tudhat magáénak, és ezen a címen fizet neki a tárca: „a Külgazdasági és Külügyminisztérium sportdiplomáciai tevékenységében való közreműködés, valamint a sportdiplomáciai márkaépítő tevékenység támogatása.”
Felbukkan a megbízási szerződéses munkatársak közt Hóvári János is, aki a Türk Tanács magyarországi irodavezetőjeként kap erre az évre csaknem 14 millió forintot, ami havi több mint 1 millió 108 ezer forintos juttatást jelent. A Türk Tanács egyébként egy tavaly novemberi 444 cikk szerint addig félmilliárd forintjába került az adófizetőknek, mert a kormány egy patinás villát bocsátott a szervezet rendelkezésére, illetve egy bérelt Medve utcai épületben is működnek irodáik.
A tízmilliós nagyságrendű tételek közül említésre érdemes még Patay Géza ügyvéd szerződése. A közbeszerzésekre szakosodott jogász ügyvédi irodájának állandó megbízói az állami szervezetek. Korábbi sajtóhírek szerint sikerének egyik titka az lehet, hogy irodájának egyik munkatársa nem más, mint Cser-Palkovics Tamás, a székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András testvére.
|
Fű alatt elvehették a Covid-eszközök beszerzését Szijjártótól
|
Most ismét kikértük az adatokat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium oldalán meg is jelentek kedden az idén kötött megállapodások. Ebben az évben egyetlen forintot sem költött Szijjártó Péter tárcája a Covid elleni védekezésre. Arra utaló jel volt, hogy a külügy hatóköréből kikerülhettek a covidos beszerzések már az is, hogy nem ők hozták nyilvánosságra a keleti vakcinákkal kapcsolatos szerződéseket, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. De az aláíró nem ő volt, hanem Müller Cecília, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetője.
| null | 1 |
https://hirklikk.hu/kozelet/fu-alatt-elvehettek-a-covid-eszkozok-beszerzeset-szijjartotol/381886
|
2021-05-26 15:10:09
| true | null | null |
Hírklikk
|
Bár a teljes reklámpiacról közel hétmilliárd, a televíziós szegmensből pedig több mint kétmilliárd forint tűnt el a koronavírus-járvány okozta válság miatt, a TV2 Zrt. ilyen környezetben is képes volt több mint duplájára növelni profitját. Az ország egyik legnézettebb kereskedelmi adója mellett tucatnyi egyéb csatornát is magába foglaló csoport hivatalosan ugyan még nem tette közzé 2020-as beszámolóját, a vállalat tulajdonosai azonban már elfogadták azt. A közgyűlésről leadott cégbírósági iratokból pedig kiderül, hogy a 2020-as évet 3,9 milliárd forintos adózott eredménnyel zárták, amely jó 2 milliárddal haladja meg a korábbi évekhez képest szintén kiugróan jónak számító 2019-es nyereséget.
Az egyelőre nem látszik, hogy mindezt mekkora bevétel mellett sikerült elérni, de nem lenne meglepő, ha a TV2 a szűkülő piacon is képes lett volna növelni a forgalmát, és ez eredményezte volna a profit megugrását is. A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) adatai alapján a járvány miatt 2020-ban a hazai hirdetési médiatorta 3 százalékkal csökkent, és bár a televízió a jobban teljesítő szegmensek között volt, ám itt is visszaesést hozott az előző év.
Az MRSZ szerint azonban a hirdetők nem ugyanúgy reagáltak a kedvezőtlen gazdasági folyamatokra.
Miközben a versenypiaci ráfordítások majdnem 6 százalékkal csökkentek tavaly, addig az állami hirdetők jelentősen, bő 11 százalékkal többet költöttek a járvány évében, mint 2019-ben.
Ez utóbbiból pedig a TV2 elég sokat profitálhatott. A csoporthoz azóta ömlik látványosan az állami pénz, hogy Andy Vajna 2015-ben megvásárolta, és ez nem változott azt követően sem, hogy a cég először egy rejtélyes cinkotai nő tulajdonába, majd Andy Vajna halála után Mészáros Lőrinc üzleti környezetébe került.
A Média1 januárban azt írta, hogy a TV2 Zrt. listaáron 23,69 milliárd forintnyi állami reklámbevételre tehetett szert 2020-ban. Ez amellett, hogy közel nyolcszorosa a konkurens RTL hasonló bevételeinek, a TV2 2019-es teljesítményét is majdnem 5 milliárd forinttal haladhatja meg.
|
A járvány sem tépázta meg a TV2-t, közel 4 milliárdos nyereséget hozott össze tavaly
|
A tévés hirdetési piacról ugyan eltűnt 2 milliárd forint a járvány miatt, a TV2 azonban így is épp ennyivel tudta növelni a nyereségét.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210525/a-jarvany-sem-tepazta-meg-a-tv2-t-kozel-4-milliardos-nyereseget-hozott-ossze-tavaly/
|
2021-05-25 15:32:00
| true | null | null |
G7
|
Továbbra is kizárólag a Magyar Posta foglalkoztat több embert Mészáros Lőrinc cégcsoportjánál. Miközben azonban az állami vállalat jelentősen csökkentette alkalmazottai számát az elmúlt nagyjából másfél évben, a Mészáros-csoportnak dolgozók száma kismértékben emelkedett ebben az időszakban.
Még úgy is, hogy Mészáros Lőrinc időközben több vállalatán, köztük – az állammal szemben nagyon jó üzletet csinálva – a több mint kétezer embert foglalkoztató Mátrai Erőművön is túladott, szállodaipari cégétől pedig több száz embert küldtek el. A csoport tavaly az RTL-nek arról számolt be, hogy 2019-es záróadatok alapján a felcsúti milliárdosnak közvetlenül vagy közvetetten 323 cégben volt üzleti részesedése, most lapunknak azt írták, hogy a csoport 295 vállalatot foglal magába. A kevesebb cég ellenére azonban a 2019 végi 24829 munkavállalóval szemben jelenleg már több mint 25 ezer alkalmazottjuk van.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegmentette Mészárosék milliárdjait az állam a Mátrai Erőmű megvásárlásávalA nagy osztalékfizetés után oda jutott a vállalat, hogy a számlán lévő pénze valószínűleg már a januári bérek kifizetésére sem lett volna elég.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden negyedik embert utcára kellett rakni a vezető szállodákbólDurva leépítésben van a szektor, csak a Balatonnál bírták a válságot a hotelek a nyáron, de a tél hosszúnak ígérkezik.
A nagy részük pedig egészen biztosan Magyarországon, a csoporthoz tartozó cégek 95 százaléka ugyanis itteni bejegyzésű. A legtöbb embert a Magyar Bankholding Zrt.-nél alkalmazzák: tájékoztatásuk szerint az MKB-ból, a Budapest Bankból és a Takarék Csoportból összegyúrt szervezetnél közel 12 ezren dolgoznak. Emellett ezer fölötti munkavállalója van a Gallicoop Zrt.-nek és az elmúlt egy év közel ezer fős leépítése ellenére a Hunguest Hotelsnek is.
Vállalati szinten már 2019 végén is csak egy cég volt, amely több alkalmazottal rendelkezett, mint Mészárosék, méghozzá a Magyar Posta. Akkor a vállalatnak még jó ötezer emberrel több dolgozott, mostanra azonban ez a különbség jelentősen csökkent, miután az állami cég létszáma 2020 eleje óta több mint kétezer fővel esett.
Ha a tendencia folytatódik, akkor egy-két éven belül eljön az a pont, amikor nem lesz olyan magyar cég, amely több embert foglalkoztat itthon, mint Mészárosék. Különösen, hogy a felcsúti milliárdos vállalatainál szinte biztosan tovább nő majd az alkalmazottak száma. Amellett, hogy semmi jel nem utal a csoport terjeszkedésének lassulására, a Hunguest is biztosan bővíteni fogja létszámát, ha normalizálódik a turisztikai ágazat helyzete, illetve befejeződnek a több milliárdos állami támogatással megvalósuló szállodafejlesztéseik.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar Lidl felépítőjével hódítaná meg Mészáros Lőrinc az ásványvízpiacotAz Aqua Lorenzo számára a legnagyobb kihívás, hogy termékeivel nagy mennyiségben visszakerüljön az élelmiszerláncokba. Az új ügyvezetőt is ezért igazolhatták.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBenne van a pakliban, hogy Mészáros Lőrincnek a versenypiacon is helyt kell állniaA Mészáros-csoport megvette az ország egyik legnagyobb ásványvíz- és PET-feldolgozó üzemét. Az e heti G7 Podcastban Jandó Zoltán cikksorozata alapján latolgattuk ennek a jelentőségét.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLuxusjacht, letartóztatás és viszály, a magyar ásványvízkirály bukásának történeteEgy jól időzített üzleti döntésből hatalmas biznisz lett, majd összedőlt a kétes ügyletek, a konfliktusok és az elhibázott üzleti lépések miatt.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa a kormány besegít, Mészáros Lőrinc a PET-palackokon is hatalmasat kaszálhatAz egész országban egyedülálló műanyag-feldolgozót szerzett meg Mészáros Lőrinc. A kormányzat épp most dolgozik a piac szabályozásán, amivel nagyon jó helyzetbe hozhatja a milliárdost.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Pepsi gyártása lehet Mészáros Lőrinc nagy dobásaAz ásványvízen alig lehet nyerni, energiaitalban a Hellel kellene versenyezni, így valószínűleg az üdítőital-gyártás felé mozdulhat Mészáros Lőrinc új üzeme.
Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMészáros Lőrinc lerohanhatná az ásványvízpiacot, de valószínűleg nem fogjaMire jó egy olcsón megszerzett ásványvízüzem a rendkívül nyomott magyar piacon? Lehet belőle például üdítőitalgyár.
|
A Mészáros-csoport hamarosan a legnagyobb magyar céget is lehagyhatja létszámban
|
Tavaly még bő ötezer emberrel többet foglalkoztatott a Magyar Posta, mint a Mészáros-csoport, mostanra azonban ez a különbség sokat csökkent.
| null | 1 |
https://g7.hu/vallalat/20210526/a-meszaros-csoport-hamarosan-a-legnagyobb-magyar-ceget-is-lehagyhatja-letszamban/
|
2021-05-26 15:38:15
| true | null | null |
G7
|
Csak a főváros világörökségi részére vonatkozik majd a lakástörvény módosítása, ezt a tájékoztatást kapták a kormánypárti képviselők Kocsis Máté frakcióvezetőtől az Atv.hu fideszes forrásai szerint. A fideszes Böröcz László által beterjesztett javaslat általános vitája szerdán kezdődik a parlamentben.
„Minden módosítási javaslatot megfontolunk, és megpróbáljuk meggyőzni azokat, akiknek fenntartásaik vannak”
– mondta korábban Böröcz László az ATV Híradó megkeresésére.
Korábbi cikkünkből kiderült: több mint százezer önkormányzati (kisebb részben állami) tulajdonú bérlakás van ma Magyarországon. A törvényjavaslat kötelezővé tette volna az önkormányzatoknak, hogy nagyon kedvező áron eladják ezeket az ingatlanokat, ha a bérlők jelzik vételi szándékukat. Több ellenzéki városvezető is megszólalt az ügyben, attól tartva, hogy a lakásmaffia, valamint az ingatlanbefektetők járhattak volna jól a változtatásokkal.
A módosítást fideszes politikusok is bírálták, többek között Cser-Palkovics András székesfehérvári és Dézsi Csaba András győri polgármester sem tartotta azt jó ötletnek.
A parlamentben szerdán szó lehet még a pártalapítványokat érintő változtatásokról és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról is. Az Országgyűlés csütörtökön fejezi be e heti ülését.
|
Változott a javaslat: az jár jól, akinek világörökségi részen van a bérlakása
|
Csak a főváros világörökségi részére vonatkozik majd a lakástörvény módosítása, ezt a tájékoztatást kapták a kormánypárti képviselők Kocsis Máté frakcióvezetőtől az Atv.hu fideszes forrásai szerint. A fideszes Böröcz László által beterjesztett javaslat általános vitája szerdán kezdődik a parlamentben.
„Minden módosítási javaslatot megfontolunk, és megpróbáljuk meggyőzni azokat, akiknek fenntartásaik vannak”
– mondta korábban Böröcz László az ATV Híradó megkeresésére.
| null | 1 |
https://telex.hu/belfold/2021/05/26/lakastorveny-parlament-modositas-vasarlas-vilagorokseg-kormany-kocsis-mate
|
2021-05-26 15:36:00
| true | null | null |
Telex
|
korrupció;energia;közműadó;Mészáros Lőrinc;
2021-05-28 08:00:00
Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok
A kormány, illetve a Fidesz-KDNP halk törvénymódosításai révén az állami MVM és a német E.ON kárára csökkentik az idén a kormányfői jóbarát érdekkörébe került kelet-magyarországi energiahálózatok adóját.
Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok a közműadó-szabályok módosítása révén. A hangtalanul előkészített lépés kárvallottja nem az állami költségvetés - amely ragaszkodik eddigi adóbevételeihez -, hanem az állami MVM és a német E.ON.
A víziközművekhez hasonlóan egységes szint helyett sávosan állapítanák meg az áram- és gázvezetékhálózatok hossza után a közműcégek által fizetendő adót is – derül ki a parlament előtt fekvő, igen sokrétű energetikai módosítócsomaghoz az általános vita után a törvényalkotási bizottságban csütörtökön benyújtott és elfogadott kormánypárti módosító iratból.
Az Orbán-kormány 2012-ben – akkor még a rezsiharc hevében - vetett ki a közműcégekre vezetékeik hossza alapján országosan egységes adót. Ez összességében tízmilliárdos nagyságrendű kiadást okozott a – víz- és csatornahálózatok kivételével – akkor még többnyire külföldi hátterű közműveknek. Már akkor több – akár kormánypárti – megszólaló is bírálta a sarc egységességét. Hisz a ritkán lakott térségekben értelemszerűen kisebb bevételből hosszabb hálózatot kell működtetni. A felszólalók elsősorban a mindvégig közösségi – állami vagy önkormányzati – hátterű víziközművek védelmére keltek. Ugyanakkor a kormánynak egész tavalyig nem akaródzott ezen változtatni. Ám miután az önkormányzati választások során a nagyobb városok lakói az addigi fideszes vezetőket többnyire ellenzékiekre cserélték, a kabinet hirtelen átérezte a ritkábban lakott, jellemzően kormánypárti kézen maradt térségek víziközmű-szolgáltatóinak panaszát. A módosítás lényege, hogy míg az állam oldaláról nézve az adóbevétel szintje összességében nem módosul, a befizetők közötti arányok e szempont szerint változnak. A lépés a legkomolyabb érvágást „természetesen” a fővárosi vízműveknek okozta, amelynek közműadója - a sűrű beépítettség okán – 729 millióról 3,2 milliárdra ugrott.
Valamely ok folytán a kormányban pont most fogalmazódott meg ugyane elvek érvényesítése a gáz- és villamosenergia-iparban is. A törvényalkotási bizottságban tegnap elfogadott kormánypárti indítvány hasonlóképp beépítettség-arányos közműadó bevezetését indítványozza a hazai áram- és gázhálózatok esetében is. A törvényjavaslat április végi általános vitája során az MSZP-s Molnár Gyula hívta fel a figyelmet az eredeti tervezet ama furcsaságára, hogy míg a csomag indoklása már tartalmazza az áram- és gázhálózatok hossza után kivetett adó ilyetén módosítási szándékát, addig magában a törzsszövegben hasonló pontot akkor még nem leltek. Magyarán a kormány indoklásában már megelőlegezte a Fidesz-KDNP-s képviselők későbbi "ötletét". Ennek okait az előterjesztő nevében akkor felszólaló Steiner Attila illetékes államtitkár sem taglalta.
Megfigyelők sejtései szerint a kabinet a minél kisebb feltűnés érdekében így kívánja elkerülni, hogy a módosító pont a politikai viták gyújtópontjába kerüljön. Ennek pedig az a legvalószínűbb oka, hogy a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségei történetesen épp most vásárolták meg a - pont ritkábban lakott térségekben üzemelő – Tigáz nevű gáz-, illetve Titász nevű villamosenergia-hálózatot. Ráadásul az adóátrendezés legnagyobb kárvallottja a többi hálózatot időközben felvásárló állami MVM lehet. Igaz, egy németországi eszközcsere nyomán a fővárosi, vagyis a módosítás által szintén hátrányosan érintett Elmű-hálózat az E.ON-hoz került (amely a Titászt éppenséggel eladta Mészároséknak). Magyarán a lehető legcsendesebb módosítás révén a kormánypárt újabb milliárdokat csoportosít át az állam cégétől, illetve egy „multitól” Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez.
|
Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok
|
A kormány, illetve a Fidesz-KDNP halk törvénymódosításai révén az állami MVM és a német E.ON kárára csökkentik az idén a kormányfői jóbarát érdekkörébe került kelet-magyarországi energiahálózatok adóját.
| null | 1 |
https://nepszava.hu/3121102_ujabb-tobbletmilliardokat-csoportositanak-meszaros-lorinc-erdekeltsegeihez-a-kormanypartok
|
2021-05-28 12:08:00
| true | null | null |
Népszava
|
Az elmúlt két évben annyi, a környezetet veszélyeztető beruházás indult el a Balaton, a Velencei-tó, a Tatai Öreg-tó és a Fertő tó környékén, hogy tavaly ősszel több civilszervezet összefogott és elindította a Nagy Tavak kampányt „Az Alaptörvény alapján védelem jár a tavaknak” címmel kiadott nyilatkozattal. Ebben az aláíró szervezetek azt kérik a kormánytól, hogy számon kérhető garanciákkal biztosítsa, hogy nagy tavaink nem esnek áldozatul állami és magán beruházásoknak, amik a környezetvédők szerint
„kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú gazdasági érdekeit helyezik előtérbe és nem felelnek meg a fenntarthatóság alapelveinek, illetve a jövő generációi felé tanúsítandó felelős gazdálkodásnak”.
Ezt a kampányt a Civil Kollégium Alapítvány kezdeményezésére létrejött Rendszerszint Országos Közösségszervező Műhely és több civilszervezet indította el. Az októberi közös nyilatkozatot támogatóként 75 szervezet írta alá, de mivel arra semmilyen válasz nem érkezett a döntéshozók részéről, a szervezet kezdeményezte a Nagy Tavak Koalíció megalakítását a lakossági és a természetvédelmi érdekeket sértő tóparti fejlesztések ellen.
A kezdeményezés 2021. március 22-én, a víz világnapján lépett a nyilvánosság elé, majd néhány napon belül országgyűlési határozati javaslatot adtak ki, amit az ellenzéki pártok támogatásával a Párbeszéd Magyarországért nyújtott be. A dokumentum az Alaptörvényre és nemzetközi egyezményekre hivatkozva szólítja fel a kormányt többek között arra, hogy
„számonkérhető garanciákkal biztosítsa, hogy a természetvédelmi szempontból rendkívül értékes nagy tavaink, a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó ne essenek áldozatul állami és magán idegenforgalmi beruházásoknak”.
A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött from atlatszo.hu on Vimeo.
Nincs információ a szankciókról
Több, a Balatont károsító beruházásról az Átlátszó is beszámolt a (itt, itt, itt és itt is). Azóta szerettük volna megtudni az illetékes környezeti hatóságoktól (Somogy Megyei Kormányhivatal, Zala Megyei Kormányhivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal), hogy hány és milyen ügyben történt elmarasztalás, bírságolás, esetleg feljelentés a Balatont és környékét érintő természetkárosító tevékenység miatt, s hogy mekkorák voltak az egyes esetekben kiszabott bírságok. A három hatóság közül csak a Veszprém megyei hivatal válaszolt, de tőlük is csak az információ egy részét kaptuk meg:
„2019. január 1-je óta összesen 95 esetben szabott ki természetvédelmi bírságot természetkárosító tevékenység miatt a Veszprém Megyei Kormányhivatal. A bírságok kiszabásának legfőbb oka az engedély nélküli nádirtás, fakivágás, cserjeirtás, a Balaton tómedrének feltöltése és védett természeti terület engedély nélküli átalakítása volt”.
Hivatalos adatok híján a sajtó és a civilszervezetek beszámolóira hagyatkozhattunk, amikor térképen jelöltük azokat a helyeket a Balatonnál, ahol „problémás” tervezett vagy megvalósult építési beruházások jelentek meg.
Rombolási helyszínek a Balaton körül
Közben úgy tűnik, a kormány is megelégelte a Balatonparti építési beruházások körül kialakuló egyre több botrányt: idén májustól váratlanul „a Balaton élővilágának megóvásával kapcsolatos feladatok” ellátására miniszteri biztost neveztek ki. Kérdéses persze, hogy mennyire fog tudni vagy akarni fellépni a jogszabály- és alkotmányellenes tervekkel szemben Szári Zsolt Balázs, aki az állami tulajdonú Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt vezérigazgatója. (Ez a cég a Balatontipp híroldal tavalyi cikke szerint tízezer köbméter követ rakott a Balatonba a Tihanyi-félszigetnél, haltelepítés miatt.)
Népszavazási kezdeményezés Tatán
A természeti környezetet veszélyeztető építkezések nem csak a Balatonnál és a Velencei-tónál terjednek, nincs biztonságban a Tatai Öreg-tó sem. Korábban az Átlátszó is beszámolt az oda tervezett szálloda építése miatti tiltakozásról, és az ügyben indított népszavazási kezdeményezésről. A jelenlegi szabályozás, a terület besorolása alapján nem építheti meg a tópartra tervezett szállodát a beruházó cég (Avalon). „Viszont a polgármester 2021 novemberében le akarja zárni Tata településrendezési tervének módosítását, megkerülve ezzel az egyik népszavazási kérdésünket, ami miatt hatalmas a felháborodás a város lakosságának körében” – tájékoztatta az Átlátszót a Tatai tavat védő civilek egyik csoportja, a Stop Avalon! Tata civil mozgalom vezetője.
Szalay Ildikó szerint, ha a településrendezési tervet a városvezetés módosítja, és ezzel újraírja a Helyi Építési Szabályzatot, akkor elhárítja az akadályt a beruházók elől. A helyiek az ügyben népszavazást is kezdeményeztek, de erre leghamarabb 2022 tavaszán kerülhet sor, bár a szükséges 4200 aláírás helyett már 6500 megvan. „Azonban ha a településrendezési terv módosításával a polgármester megkerüli a népszavazási kérdéseinket, akkor a népszavazási kezdeményezésünk értelmét veszítheti” – ismertette Szalay a tatai helyzetet.
Perelnek a Fertő tó beépítése miatt
Több mint egy éve igyekszik felhívni a figyelmet a Fertő tó Barátai Egyesület egy az Átlátszó által is bemutatott, és a közelmúltban a sajtóban részletesen ismertetett sokmilliárdos állami beruházás káros következményeire. A szervezet egyik alapítója Kun Zoltán természetvédelmi szakértő az Átlátszónak úgy fogalmazott:
„Számtalan jogszabállyal és rendelettel ütközik a Fertő tavi nagyberuházás is, ami – ha megvalósul – közel 13 hektár természetes zöldfelület (nádas és füves, fás rész) lebetonozását, térkövezést jelentené. Ott jelenleg a projekt vízjogi engedély által jóváhagyott munkálatai folynak (iszapkotrás, stb.), de a beruházásnak már megvannak a környezetvédelmi és építési engedélyei is.”
Az utóbbiakhoz Sopron megyei jogú város Helyi Építési Szabályzatát kétszer is (2017-ben és 2018-ban) módosítani kellett e beruházás érdekében úgy, hogy közvetlenül a tó partján is lehessen építkezni. Annak ellenére, hogy a vízpartok beépítését korlátozó kormányrendelet alapján a Fertő tónál 6 méteres sávban (a Balaton esetében ez 30 méter – a szerk.) csak vízgazdálkodással és rendészettel összefüggő építményeket lehet építeni.
A civilszervezet két hónappal ezelőtt a zöld ombudsmanhoz fordult, hogy kezdeményezze a természetromboló nagyberuházás alapját jelentő helyi építési szabályzat alkotmányossági vizsgálatát. Erre egy május 25-én közzétett figyelemfelhívásban reagált is országgyűlési biztoshelyettes, kifogásolva többek között, hogy „az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek” és emlékeztetett arra is, hogy
„a beruházásokhoz fűződő magánérdekek tehát az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.
Kun Zoltán tavaly januárban bejelentést tett az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságánál, mert szerinte jogszabályokba ütköző módon készült a környezeti hatástanulmány, amire a Fertő tavi építkezés engedélyei alapoztak. Szerinte
„a beruházó maga ismerte el, hogy kiemelt közérdek nem határozható meg a beruházással kapcsolatban, márpedig Natura 2000-es területen csak ilyen esetben lehetett volna a projektet engedélyezni környezetvédelmi szempontból. Kiemelten közérdekű projektnél lehet beavatkozni ilyen védettséggel bíró helyen, és jogszabály által meghatározott módon kell pótolni az elpusztításra kerülő természeti értéket (növényzet, stb)”.
Kun azt is kifogásolta a bejelentésében, hogy szerinte azért sem lehetett volna engedélyezni ezt az UNESCO világörökségi helyszínként és a Ramsari egyezmény alapján is védett területen tervezett beruházást, mert kiemelten védett növény- és állatfajokra is hatással van, és mert nem konzultáltak az osztrák féllel, ami pedig kötelező lett volna a vonatkozó európai környezetvédelmi direktíva szerint. Kun Zoltán úgy tudja, hogy a brüsszeli Főigazgatóság tavasszal megkereste a magyar kormányt az ügyben, s a magyar fél szeptemberben küldött erre választ. E levelezés megismerése érdekében megkerestük a brüsszeli Főigazgatóságot, a Miniszterelnökséget és az Agrárminisztériumot, de mostanáig nem kaptunk választ ezekre az e-mailekre.
A Fertő tavi beruházás miatt a Greenpeace Magyarország Egyesület nemrég beperelte a 5906-34/2018. sz. környezetvédelmi engedélyt kiadó Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalt. A zöldszervezet a keresetben hosszan sorolja, hogy mely állatfajok élőhelyében tesz (és tett már) kárt a beruházás, ami szerintük szembemegy többek között
Magyarország Alaptörvényével,
a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv.-nyel
a 275/2004. (X.8.) kormányrendelettel
a vizes élőhelyek védelméről szóló 83/2014. (III14.) kormányrendelettel
az 1993. évi XLII. törvénnyel a nemzetközi jelentőségű vadvizekről.
A Greenpeace azt kérte a bíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a Fertő tavi beruházás környezetvédelmi engedély-módosítását, ami olyan megdöbbentő indoklásokat is tartalmaz, hogy
„azért nem kell foglalkozni a védett természeti értékek pusztulásával, mert az engedélyes a tevékenységével már úgyis eltávolította onnan ezeket”.
Azt pusztítják el, amiért odaköltöztek
Bár egy-egy beruházás leállítására – még ritkábban, utólagos elbontására: lásd pl. a budapesti II. kerületi Csipak-villa ügyében született döntést – időnként sor kerül, a környezetkárosító ügyekben ma Magyarországon a jogi megoldás nem jelent biztos és elég gyors védelmet, mondta az Átlátszónak a Környezeti Management és Jog Egyesület (EMLA, Environmental Management and Law Association) igazgatója, dr. Kiss Csaba. Szerinte a nagy tavak látványos terhelés-növekedése részben „természetes” folyamat, az élővizek partjai mindig is vonzóak voltak az építési beruházások számára. Ráadásul a koronavírus-járvány alatt az emberek elviselhetőbb karantén-környezetre vágytak, felerősödött a „természetbe való visszatérés” igénye, az üzleti oldal pedig lecsapott erre a lehetőségre.
Az új épületek pedig sokszor brutálisan belerondítanak a partvonalba és az addig fölépült házakkal kialakult településképbe (pl. az alsóörsi Pelso Lakópark is egy ilyen beruházás, de a tihanyi nádas helyén tervezett ingatlanfejlesztés is ilyen lesz). Így elmondható, hogy jóllehet természetközeli helyekre vágynak az emberek, gyakran épp e területek természet-közelisége veszik el azáltal, hogy odaköltöznek.
„Míg néhány éve havi 1-2 bejelentés érkezett az egyesületünkhöz természetkárosító ügyekről, ma már szinte naponta kapunk egy-egy ilyen megkeresést, valószínűleg, mert több az ilyen beruházás és mostanra jobban észreveszik ezeket az emberek, elegük van az ilyen ügyekből. Sok a botrány a tavak körül, a legtöbb beruházót nem érdeklik az olyan »apróságok« , mint a partvonal megtartása például. Ha úgy látják jónak, minden skrupulus nélkül lebetonozzák a vízparti részeket is. Ráadásul tudni lehet, hogy nagyrészt a NER-elit van ezek mögött a beruházások mögött, s ők jó kapcsolatok révén felül tudják íratni a védett területekre vonatkozó szabályokat. Nincs ugyanis olyan egységes jogi védettsége például nagy tavainknak sem, ami kimondaná, hogy egyszerűen bizonyos szinten túl nem építhető be a partjuk. Annál is inkább rejtély, hogyan jöhetnek létre az új beépítések, mert pl. a Balaton-törvényt felváltó jogszabály kimondja: a Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
Ha pedig egy-egy önkormányzat próbál ellenállni a károsító beruházással szemben, akkor a rendszerbe épült befektetőnek van módja arra, hogy megkerülje, felülírassa a helyi vezetés döntését és a helyi szabályokat, mert erre vannak jogi lehetőségek. Tudomásom szerint ez történt volna Balatonvilágoson a nagy port felvert és végül a civil kampány és az óriási sajtóvisszhang miatt meghiúsult társasház építés esetében is. Ott ugyanis a képviselőtestület ellenállt a minden korábbinál nagyobb volumenű vízparti beépítést magába foglaló terveknek, de a tény, hogy a beruházás nemzetgazdasági szempontból kiemelt volt, lehetővé tette a sajátos beépítési szabályok kormány általi meghatározását és végül egy építési engedély kiadását.
Nincs egységes jogi védelem, így az olyan brutálisan nagy projektek, mint a Fertő tavi szállodaépítés is »észrevétlen« tudott maradni hosszabb ideig, s csak évekkel az engedély kiadása után derült ki. Nincs valódi társadalmi részvétel az ilyen ügyek engedélyezése kapcsán, pedig a természetbe ennyire nagy mértékben beavatkozó nagyprojektekről országos egyeztetést kellene tartani. A jog többnyire képtelen kezelni ezeket a helyzeteket. Azok, akik rosszat akarnak, pusztítanának, mindig egy lépéssel előttünk járnak, ezért a hozzánk forduló ügyfeleknek sajnos azt kell mondanunk rendszeresen, hogy mivel a bírósági eljárás nagyon lassú, a legtöbb esetben a jogi megoldás nem jelenti az adott ügy megoldását, hanem ennél hatékonyabb lehet a kampányok, akciók szervezése és az adott ügy megvitatása a sajtóban” – mondta az Átlátszónak dr. Kiss Csaba.
A „Nagy Tavak Koalíció” kezdeményezésére benyújtott, „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről szóló határozati javaslat”-ot május 27-én ellenzéki javaslatra tárgyalta, de kormánypárti többséggel leszavazta a Parlament Fenntartható Fejlődés Bizottsága, így az nem kerülhet a plenáris ülés elé megvitatásra. Egyetlen kormánypárti képviselő, Bencsik János, Tata országgyűlési képviselője szavazott az ellenzékiekkel az ügyben.
Videó: Németh Dániel. Infografika: Szabó Krisztián.
|
A NER-elit áll a tóparti természetromboló beruházások többsége mögött
|
Közel 13 hektár füves, nádas területet fognak betonnal és térkővel befedni, ha megvalósul a Fertő tó partján tervezett hotel, apartmanház és sportkomplexum. A Balaton környékén is sorra jelennek meg a vízpartot és a nádast károsító építkezések, Tatán hatalmas szállodát építene egy beruházó a tavon, ami évente vadludak ezreinek a találkozóhelyéül is szolgál. A Velencei-tónál a helyi önkormányzatok sorra minősítik át a vízparti telkeket a nagyobb beépíthetőség kedvéért. Mivel jogi úton szinte lehetetlen korlátokat állítani a tömött pénztárcával és jó kapcsolatokkal bíró befektetők építkezési kedvének, ezért környezetvédők és helyi lakosok több szervezete Nagy Tavak Koalíció néven összefogott a magyarországi nagy tavak környékén zajló pusztítás ellen.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/27/a-ner-elit-all-a-toparti-termeszetrombolo-beruhazasok-tobbsege-mogott/
|
2021-05-27 00:00:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
Nem volt túl elővigyázatos a hivatali vesztegetéssel vádolt fideszes parlamenti képviselő, Boldog István, aki a Blikk információi szerint örömében egyenesen Ausztriába szaladt bizalmasával méregdrága Hugo Boss-öltönyöket vásárolni abból a 20 millió forintos kenőpénzből, amelyet az ügyészség szerint 2019-ben kapott társaival az ügyben szintén megvádolt vállalkozótól, M. Róberttől, lezsírozott projektek ellentételezéséért.
Az üzletember a pénzt nejlonszatyorban adta át egy közvetítőnek a budapesti Király utcában. A pénzfutár ezután K. Péternek adta át a milliókat, aki Boldog István elé vitte az összeget a Graphisoft Park egyik irodájába. Most a nyomozati anyagokból – amelyek jelentős része a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatási jegyzőkönyveiből áll – újabb részletek váltak világossá arról, hogy Boldog és társai hogyan osztották fel a pénzt és mire költöttek belőle.
Ismert, Boldog István és nyolc társa ellen tavaly emeltek vádat vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Az ügyben több embert is letartóztattak, köztük a Boldog jobbkezének tartott Fehér Petrát. A nő, a büntetőeljárás másodrendű vádlottja, korábban a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés alelnöke volt. A lapunk birtokába jutott vádirat szerint a Boldoghoz köthető kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen manipulálta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is. Mindezekért a vállalkozóktól jogtalan anyagi előnyt kértek.
A két évvel ezelőtt bezsebelt 20 milliós kenőpénzről Boldog bizalmasa, K. Péter 2019-es kihallgatásán a következőket mondta. „Nem hangzott el konkrétan, hogy a nettó összegre vetített tíz százalék kinek jár, azonban Fehér Petra és az én számomra teljesen egyértelmű volt, hogy kettőnknek és Boldog Istvánnak” – szögezte le kihallgatóinak K. Péter, aki szerint eredetileg 30 millió forintban, a vállalkozónak megítélt összeg 10 százalékában egyeztek meg M. Róberttel, de abból csak 20 milliót kaptak meg.
A maradék 10 millióhoz végül azért nem jutottak hozzá, mert Hadházy Ákos független képviselő 2019-es októberi sajtótájékoztatója után egyértelművé vált: az ügyészség Boldog István ellen nyomoz.
Kapcsolódó: Lemondott Boldog István segítője
K. Péter a kihallgatásán azt is elmondta, ő, Fehér Petra és Boldog István egy irodában harmadolták el a pénzfutártól átvett 20 milliót, majd a beszélgetésekben „Barbi” álnéven emlegetett Fehér egy mosolygós smile-t küldött internetes üzenetben M. Róbertnek, jelezve a vállalkozónak, hogy megtörtént a kifizetés.
Döbbenetes, de az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésből, ami Fehér Petra és K. Péter között zajlott, az derült ki: még az is szóba került, hogy a pénzt egyenesen Boldog Istvánhoz viszik a Parlamentbe vagy a Képviselői Irodaházba, ám erről végül letettek.
|
Nejlonszatyorban érkezett a kenőpénz: erre költötte millióit a vesztegetéssel megvádolt Boldog István
|
Nem volt túl elővigyázatos a hivatali vesztegetéssel vádolt fideszes parlamenti képviselő, Boldog István, aki a Blikk információi szerint örömében egyenesen Ausztriába szaladt bizalmasával méregdrága Hugo Boss-öltönyöket vásárolni abból a 20 millió forintos kenőpénzből, amelyet az ügyészség szerint 2019-ben kapott társaival az ügyben szintén megvádolt vállalkozótól, M. Róberttől, lezsírozott projektek ellentételezéséért.
| null | 1 |
https://www.blikk.hu/aktualis/politika/parlament-boldog-istvan-milliok-penz-oltony-kenopenz/x8hc0xp
|
2021-05-28 11:06:09
| true | null | null |
Blikk
|
A járvány miatt visszaeső bolti forgalom alig érintette meg a szinte már minden szektorban kötelezővé tett online kasszákon nagyra nőtt Mobil Adat Kft.-t. Az online pénztárgépek 2013 óta összeköttetésben vannak az adóhatósággal, a Mobil Adat ennek a piacnak a főszereplője. Az adatforgalom hatósági díjas (a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizsgálja a havi díjat, de eddig egyszer sem csökkentette), ami évről évre óriási nyereséghez juttatta a céget. A tavalyi év sem sikerült nekik rosszul, ez látszik a most benyújtott beszámolóból. Aki pedig ennek igazán örülhet, az Garancsi István, a leggazdagabb magyarok egyike, Orbán Viktor jó barátja, aki két másik cégen keresztül 90 százalékos tulajdonosa a Mobil Adat Kft.-nek.
Tavaly 2,6 milliárd forint forgalmat produkált a mindösszesen tíz főt foglalkoztató vállalat. Ez nem rekord, de egymás után a harmadik év, amikor az árbevétel eléri a 2,6 milliárd forintot.
Ehhez 723 millió forintnyi adózott profit társul – vagyis az árbevétel-arányos nyereség közel 28 százalékos, továbbra is kiugróan magas.
A cégből a tulajdonosok 705 millió forintot kivesznek osztalékként, ennek 90 százaléka kerül tehát Garancsihoz két másik cégen keresztül. Az egyik ilyen cég a Mobil Adat Holding Kft., a másik pedig a Shoal Vagyonkezelő Kft. Mindkettő teljes egészében a székesfehérvári futballklub tulajdonosáé, aki arról is híres, hogy ő reptette a miniszterelnököt a csapat bulgáriai meccsére három éve.
A Mobil Adat Holding is szépen fialt tavaly, 408 millió forintos adózott profit csapódott le ott, ebből 290 millió forintot vesz ki osztalékként Garancsi. A Shoal Vagyonkezelőnél 152 millió forintos adózott nyereség jött össze, az mind eredménytartalékba kerül.
|
A járvány ellenére óriási profitot termelt Orbán barátjának online kasszán nagyra nőtt cége
|
A járvány miatt visszaeső bolti forgalom alig érintette meg a szinte már minden szektorban kötelezővé tett online kasszákon nagyra nőtt Mobil Adat Kft.-t.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/garancsi-istvan-mobil-adat-kft-holding-2020-beszamolo-merleg-profit-online-penztargep-kassza/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
A nettó árbevétele 609 millió forint volt, de pénzügyi eredmények segítségével sikerült az adózott eredményt 7 milliárd forint környékén tartani. A veszteség ellenére akár sikeresnek is mondhatják a 2020-as évet, hiszen az előző évhez képest közel félmilliárd forinttal tudták növelni a nettó árbevételt. A cég 2019-hez hasonlóan tavaly sem fizetett osztalékot a tagjainak.
Ugyancsak veszteséges volt a visontai keményítőgyárat működtető Viresol Kft., amelynek 51 százalékos tulajdonosa az Opus Global. A régió egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb búzafeldolgozó üzemének 33 milliárd forintos fejlesztését a kormány 6,2 milliárd forinttal támogatta, számolt be annak idején a Forbes.
|
1 milliárdos veszteséget termelt tavaly a Mészáros család óriáscége
|
Az Opus Global mellett a Viresol Kft. sem tudott nyereséges lenni. 1 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el 2020-ra az Opus Global Nyrt. – derül ki a tavalyi mérlegekből. A Mészáros család egyik legfontosabb cége, amelynek Mészáros Lőrinc nagyobbik lánya, Beatrix az elnöke, 6,9 milliárd forintos adózott eredményt ért el tavaly, 2019-ben ez 7,9 milliárd forint volt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/opus-global-nyrt-viresol-kft-merlegek-2021/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
434 millió forint árbevételt könyvelt el Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos saját márkás sportruházati érdekeltsége, a Magyar Sportmárka Zrt. tavaly.
A 2017 végén alapított társaság 2019-ben kilőtt, összességében több mint félmilliárdos forgalmat ért el, úgy festett, hogy az emberek elkezdtek 2Rule-ba öltözni, például a magyar kirakatteammel, a veszprémi kézilabdacsapattal is leszerződtek. Igaz, ehhez nem kellett messzire menni, Mészáros Lőrinc milliárdos üzlettársa, Szíjj László Duna Aszfalt Kft.-je a Telekom Veszprém fő tulajdonosa.
2020-ban ennél közel százmillióval kisebb volt a sportruházati cég forgalma, viszont a nyereség az ötszörösére, 108 millió forintra nőtt.
Ezek szerint 25 százalékos nyereségrátával dolgoztak tavaly a herceghalmi fellegvárban. Mindezt 6 fős gárdával érte el a cég: a mérlegbeszámolóban 5 teljes és 1 részmunkaidős szellemi foglalkozású dolgozót tüntettek fel.
|
Bejött a 2Rule Mészároséknak: minden negyedik forint nyereséggé vált
|
434 millió forint árbevételt könyvelt el Mészáros Lőrinc felcsúti dollármilliárdos saját márkás sportruházati érdekeltsége, a Magyar Sportmárka Zrt. tavaly.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/bejott-a-2rule-meszaroseknak-minden-negyedik-forint-nyeresegge-valt/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján. A cég tavaly 58 millió forintos adózott eredményt ért el, 503 millió forintos nettó árbevétel mellett. Ugyan ez visszaesés a 2019-es számokhoz képest (83,7 milliós eredmény, 777 milliós bevétel), de figyelemre méltó teljesítmény, hogy még ilyen körülmények között is nyereséget tudott termelni a vállalkozás.
A Balatontourist Füred Club Camping Kft. ennél szerényebb, 25 millió forintos osztalék kifizetését határozta el, pedig a számok náluk sem rosszak, sőt. A cég az adózott eredményén tavaly még javítani is tudott 2019-hez képest: 57 millió forintot hozott össze, míg két éve ez 41,5 millió forint volt. Az árbevétel (716 millió forint) azonban kicsit gyengébb lett, mint egy évvel korábban (793 millió forint), de így is 700 millió forint felett maradt.
Ugyanekkora osztalékot fizetett ki a Balatontourist Kft. is, amely a társainál jóval alacsonyabb, 3,4 millió forintos adózott eredményt ért el. Ez azonban még mindig kiváló eredmény 2019-hez képest, amikor 284 millió forintos veszteséget könyvelt el. A sikerhez hozzájárulhatott, hogy 2020-ban 407 millió forintos nettó árbevételhez jutott, nagyjából annyihoz, mint 2019-ben. Ahogy az is, hogy az átlagosnál 25 százalékkal kevesebb kempingezőt valamelyest ellensúlyozni tudta az áfacsökkentés.
|
A járvány lenullázta a turizmust, de a balatoni Mészáros-kempingek 200 milliós osztalékot fizettek
|
Úgy tűnik, hogy a járvány által a turizmusra mért csapás kevésbé viselte meg a Mészáros Lőrinc cégbirodalmában található szálláshely-üzemeltetőket. Az idegenforgalmi szektor általában veszteségesen működött, a Balatontourist Camping Kft. viszont friss mérlege szerint 150 millió forintos osztalékot fizetett ki a 2020-as eredmények alapján.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/28/balatontourist-camping-balatonfured-hunguest-hotels-merleg-2021/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Megnyert egy nettó 5,4 milliárd forintos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., írja a Szekszárdi Hírek. Hivatalosan még nem hirdettek eredményt. A tendert egy Tudásközpontra írták ki, a tervek szerint 2023 nyarán nyitna meg. A könyvtár mellett levéltár, rendezvényterem és kávézó lenne az épületben.
A kivitelezésre kiírt tenderre három ajánlat érkezett: a Fertődi Építő és Szolgáltató Zrt. (FÉSZ) és az EB Hungary Invest Kft. egyformán nettó 5,7 milliárd forintért vállalta volna a munkát, így a ZÁÉV árajánlata volt a legalacsonyabb.
Az építkezéshez 4 milliárd forintot az állam ad, a Modern Városok Program keretében.
|
Úgy tűnik, egy Mészároshoz köthető cég 5,4 milliárdért építhet Tudásközpontot Szekszárdon
|
Megnyert egy nettó 5,4 milliárd forintos közbeszerzést a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt., írja a Szekszárdi Hírek.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/28/meszaros-lorinc-szekszard-tudaskozpont/
|
2021-05-28 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Újabb érdekeltségekkel gyarapodott Mészáros Lőrinc cégbirodalma az elmúlt hónapokban - vettük észre a cégkivonatokban. A két cégben egy közös van: az építőipar területén tevékenykednek, azon belül is út-, valamint vasútépítéssel foglalkoznak. Pedig Mészáros Lőrinc érdekeltségében már eddig is voltak erre specializálódott társaságok, csak a példa kedvéért említhetjük az R-Kord Kft.-t, a V-Híd Zrt.-t vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal projektjére létrehozott RM International Kft.-t.
A cégkivonatok tanúsága szerint március 12-én a pátyi székhelyű Vágányprofil Kft-ben, április 19-én pedig a deszki Csíkszék-Gép Kft.-ben szerzhett meghatározó tulajdoni hányadot.
A régebbi szerzemény, a Vágányprofil Kft. - mint nevéből sejthető - főtevékenységként vasútépítéssel foglalkozik, de mellette jogosult számos más építőipari tevékenység folytatására is. Mint például bontás, építési terület előkészítése, lakó- és nem lakóépület építése, vagy épp festés, villanszerelés, közúti áruszállítás. A cég 20 millió forintos törzstőkével rendelkezik, melynek 40 százalékát szerezte meg a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő V-Híd Vagyonkezelő Zrt. A cégbíróságra benyújtott papírok szerint a V-Híd két magánszemély, Koltai Gabriella és Tarsoly Lajos mellé szállt be.
Mészáros Lőrinc érdekeltsége Koltai Gabriella tulajdonrészéből vásárolt be annak megosztása után, így az új tulajdonosi struktúra az alábbiak szerint tevődik össze:
Koltai Gabriellának van 50 százalékos,
a V-Hídnak 40,
Tarsoly Lajosnak pedig 10 százalékos részesedése van.
A Vágányprofil Kft. joggal nevezhető sikeres társaságnak, hiszen az elmúlt évek egyre jövedelmezőbbnek bizonyultak. Míg 2015-ben még csak 68 millió forint árbevételből csináltak 11,5 millió tiszta profitot, addig 2019-ben már 1,4 milliárdos árbevételt értek el, amiből a végén 109 millió forint tiszta nyereség maradt. A folyamatos növekedésen nincs is nagyot mit csodálkozni, ha ránézünk a Vágányprofil Kft. honlapjára. A bemutató részben ugyanis kiderül, a cég a Vasútépítők Kft. elsőszámú alvállalkozója, 2019-től kezdődően pedig éves keretszerződéssel is rendelkeznek a V-Híd Zrt.-vel, mely a cég főbb megbízói közé tartozik. Referenciák között számos nagyobb projektet felsorolnak, a teljesség igénye nélkül:
dolgoztak a Székesfehérvár vasúti csomópont korszerűsítésén,
Fonyód állomás építésén,
a Szentendrei HÉV Budakalász és Pomáz közötti szakasz felújításán,
és nevükhöz köthető
a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia Sport- és Konferencia Központ burkolat építési munkái,
valamint a felcsúti Ifjúsági Sport Szálláshely burkolatépítési munkái is.
A V-Híd Zrt. másik új leánycégéről, a Csíkszék-Gép Kft.-ről már sokkal kevesebb információ található az interneten, ám az éves beszámolók alapján ezen cég gazdálkodására sem lehet nagy panasz. A Vágányprofilhoz hasonlóan itt sem egyedüli tulajdonos a V-Híd, a korábbi tulajdonos, György Imre 49 és 51 százalékos arányban osztotta meg a törzstőkét, utóbbi adta el a V-Hídnak. Vagyis itt többségi tulajdonos lett Mészáros Lőrinc érdekeltsége.
A 3 milliós törzstőkével rendelkező Csíkszék-gép Kft. fő tevékenysége út- és autópálya-építés, de emellett hulladékkezeléssel, veszélyes hulladék gyűjtésével, fakitermeléssel, kőmegmunkálással és akár saját tulajdonú ingatlan adásvételével is foglalkozhat.
Az elmúlt években stabilan néhány százmilliós bevételt könyvelhetett el a cég, amiből 20-80 millió forint közötti profit maradt adózás után. A tavalyi év azonban némiképp rendkívüli volt, mivel április 15-én 135 millió forint osztalék kifizetéséről határozott a tulajdonos. Az erről meghozott döntés időpontja is pikáns, hiszen négy nappal később lett többségi tulajdonos a Kft.-ben a V-Híd Zrt.
|
Mészáros Lőrinc V-Hídjának volt egy szerződéses partnere, hát megvette a 40 százalékát
|
A felcsúti milliárdos cégbirodalma rendkívül terebélyes, köztük több építőiparban tevékenykedő társasággal, amelyek egy részének az út- és vasútépítés a profiljába vág. A jól prosperáló társaságok azonban kevésnek bizonyultak, hiszen az elmúlt hetekben két cégben is meghatározó részesedést szerzett Mészáros Lőrinc érdekeltsége. Az egyik társaság gyakorlatilag üzletfélnek is nevezhető.
| null | 1 |
https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/meszaros-lorinc-v-hidjanak-volt-egy-szerzodeses-partnere-hat-megvette-a-40-szazalekat.html
|
2021-05-30 13:46:38
| true | null | null |
mfor.hu
|
Kovács András Péter és Elek Péter megirigyelték a hálapénzellenes állami kampány félmilliárd közpénzből készült dalát. A "Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia" című kormányzati rapből ihletet merítve összeszedtek néhány Btk.-tényállást és - erős közszolgálati hangütéssel - megzenésítették azokat. Jövedékiadó-csalás, határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, közveszéllyel fenyegetés - mind-mind örökzöld témái a gengszterrap műfajának. A felejthetetlen produkciót nyújtó két Péteren kívül Litkai Gergely is belekeveredik a rapcsatába, bár a végén már örült volna, ha inkább kimarad belőle.
|
Tízmilliárdokat gondoz titokban az újabb NER-közeli vagyonkezelő
|
Ismert kormánykedvenc nagyvállalkozó áll az üzlet hátterében.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202121_kozepeuropa_alfa_vagyonkezelo_ujabb_penznyelo
|
2021-05-30 08:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
A lap adatigénylésben kérte ki a minisztérium szerződéseit, amelyet a tárca utoljára tavaly decemberben hozott nyilvánosságra. A Hírklikk a szerződéslistában megtalálta Raffay Ernő történészt, aki a Trianon Emlékév értékelése, a Trinanonra vonatkozó szakmai írások, online megjelenések elemzése címén kap január elsejétől december végéig havi 600 ezer forintot. Raffay ugyanilyen összeggel egyébként már 2019. óta szerepel az Emmi szerződéslistáján - írja a lap.
A 444 összeállítása szerint Raffay korábban olyan kijelentéseket tett, miszerint a zsidók ugyanolyan migránsként jelentek meg Magyarországon, mint most az iszlám migránsok, utóbbiakat pedig azért sem szabad beengedni, mert vannak tapasztalataink arról, hogy mi történt, amikor bejöttek a zsidók.
Raffay saját szavaival így zárt le egy hosszabb gondolatmenetet a zsidó migrációról: „bejött egy migráns csapat, fölszaporodott, és kitúrt bennünket a pozíciókból a tudományban, az iskolában, az akadémiában, az egyetemen, a bankvilágban, a földbirtokban, a szakmákban, íme a tanulság emberek”.
„Raffay Ernő elismert történész. Nem kell egy történésznek minden mondatával feltétlenül azonosulni ahhoz, hogy egy életműre azt tudjuk mondani, hogy kitüntetést érdemel” – közölte a Kormányinfón szintén a 444 kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
Az Emmi szerződéslistáján fent van még:
- Bagdy Gábor korábbi kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes, ő szakértői tanácsadásért havi 800 ezer forintot kap
- Varga István ügyvéd, a fideszes lapokat kiadó KESMA alapítvány volt kuratóriumi elnöke, ő havi 750 ezer forintért ad jogi természetű tanácsokat
- Eszenyi Enikő cége, az AHA2 Művészeti Kft, amely havi 500 ezer forintért dolgozott az EMMI-nek
A legnagyobb összegű szerződést idén áprilisig a Magyar Antidopping Csoport közhasznú Kft-vel kötötte a tárca, ők az idei doppingellenőrzésekre 514 millió forintot fordíthatnak.
|
Megint jutott közpénz Takaró Mihálynak
|
Az antiszemita írók és a Horthy-rendszer iránti rajongásáról ismert irodalomtörténésznek milliós összeget fizet ki az Emberi Erőforrás Minisztériuma
| null | 1 |
https://hvg.hu/itthon/20210530_Megint_jutott_kozpenz_Takaro_Mihalynak
|
2021-05-30 10:06:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.05.28. 04:30
2021.05.28. 07:17
Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.
Miért nem ígérkezik gyors folyamatnak a környezetszennyező hagyományos autók leváltása?
élhető környezet
2024.01.27. 12:156 perc
|
Békelángot vittek Orbánnak, kórházat és milliárdokat kaptak a görögkatolikusok
|
Júliustól a görögkatolikusok fenntartásába kerül a sok milliárdból kistafírozott Felső-szabolcsi Kórház. Ahogy Kisvárdán semmi, ez sem független a Fidesz exminiszter képviselőjétől, Seszták Miklóstól.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202121__gorogkatolikusok_azegeszsegugyben__megint_sesztak__ukran_paciensek__gyogyits_meg_minket
|
2021-05-28 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
„Tóni megvette a dédesi kastélyt” – ez a legmenőbb beszédtéma ma Dédestapolcsányon és néhány szomszédos településen, amelyek vidékén, a Bükkalján Rogán Antal ifjú feleségének rokonai/barátai/ismerősei nem vásároltak meg ezer hektárnyi földet tavaly 1,6 milliárd forintért. A kastély új gazdájáról terjedő szóbeszédet nem csak a kútba esett földügylet alapozza meg, hanem az is, hogy a propagandaminiszter ifjú felesége, Obrusánszki Barbara, azóta már Rogán Barbara Dédestapolcsányba való, ahol családja jelenleg is jelentős házfelújítást végez.
Utánajártunk a szóbeszédnek: a lapunk birtokába került dokumentumok alapján nem fedi a valóságot, Rogán Antal neve ugyanis nem került a Serényi-kastély tulajdoni lapjára.
Az új tulajdonos egy V. kerületi ügyvéd-üzletember, aki Rogán polgármesterkedése idején számos belvárosi önkormányzati ingatlanhoz jutott kedvező áron.
A műemléki státuszú dédestapolcsányi Serényi-kastélyt a Serényi grófok építtették 1898 és 1903 között eklektikus stílusban. A grófi nyaralót utolsóként gróf Serényi Ödön lakta, később pedagógusüdülő, majd szociális otthon lett. Az 5 ezer négyeztméter alapterületű kétszintes épületet a földhivatal így is tartja nyilván, kivett szociális otthonként. Tekintélyes hozzáadott értéket képvisel a kastélyt övező közel 5 hektáros park, a pazar panoráma a Bükkre, a dédesi várra és az arra húzódó völgyre, nem beszélve az ingatlan területén található sziklákban megbúvó kis barlangokról és a kastélyhoz vezető gesztenyesorról.
A kastélynak a rendszerváltás óta több tulajdonosa volt: 1991-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat vagyonelemeként kezdte, 2007-től az alsózsolcai Csavar és Húzottárú Zrt.-é lett, 2014-ben egy nyíregyházi magánszemély birtokába került. Az illető előnyös üzletet hozott össze a felújításra szoruló épülettel, csupán néhány tízmillió forintért jutott hozzá, a CIB-nek viszont 850 millió forintot is megért, ekkora összegű jelzálogjogot jegyeztek be a kastélyra, ami 2015 novemberig érvényben maradt. Legutóbb két hete cserélt gazdát az ingatlan: 2021. május 13-án jegyezték be a Dunai Fedélzet Vagyonezelő Zrt. (DF) tulajdonjogi kérelmét a földhivatalban.
Egykor grófi nyaraló volt a dédestapolcsányi kastély
Az ingatlan-bérbeadásra és szálláshely szolgáltatásra alapított céget mindössze egy éve jegyezték be az V. kerületben, ügyvezetője Moór Sándor. A céginformációs rendszer szerint ő a részvények egyszemélyes tulajdonosa, amit Moór cáfolt megkeresésünkre. Ezen kívül egy üzleti tevékenysége ismert: a szintén a belvárosban üzemelő Winestore Kft.-nek 2019. februárban lett vezető tisztségviselője, az adásvétel előtt egy hónappal, idén áprilisban vált meg e tisztségétől. Ez a cég már beszédesebb: alapítója a belvárosi Le Roy éttermeket működtető Lefkovics György, akinek a lánya követte Moórt a Winestore egyik vezetői székében. A vendéglátós nevéhez fűződik a Le Roy. Co. Kft. megalapítása 1997-ben egy magánszeméllyel és azzal a Borzován Jánossal, aki 2000-2010 között a belvárosi önkormányzat legkedveltebb építési vállalkozójává nőtte ki magát. Az Átlátszó gyűjtése szerint 2006-2009 között Borzován akkori építőipari cége 728 millió forint értékű ingatlanfelújítási megbízást kapott a Rogán vezette belvárosi önkormányzattól, díszburkolatfelújításra 140 milliós megbízást, és fővállalkozója volt az OLAF által elmeszelt Budapest Szíve projektnek. Borzován a Le Roy Kft.-t 1998-ban elhagyta, helyére egy másik vendéglátós, Sztanó Tamás került, aki azóta is társtulajdonos a Le Roy. Co. Kft.-ben.
A Le Roy. Co. Kft. szerepe nem mellékes a kastély adásvételében. Az Október 6. utcában olasz éttermet működtető társaság ugyanis közel két éve kizárólagos vevőjelöltje az épületnek. Még 2019 augusztusában szerzett vételi jogot rá, amellyel azonban nem élt, előbb 2020 márciusig, majd 2021 májusig meghosszabbították. Végül ismeretlen okból lemondtak a kastélyról a Dunai Fedélzet javára. A történtek alapján feltételezhető a Le Roy. Co. Kft. és a Dunai Fedélzet közötti kooperáció, hogy bebiztosítsák, a kastély ne jusson illetéktelen kézre. Ez annál is inkább valószínű, mivel kapcsolat van a két cég között: a Le Roy étterme és a vevő, Moór által vezetett Weinstore Kft. azonos címen található az Október 6. utcában. Lefkovics és Sztanó jelenleg is tulajdonosai a Winestore-nak, ahol Moór dolgozott, és a Le Roynak. Szerettük volna megtudni a Le Roy tulajdonosaitól a kastélyvásárlástól való elállásuk pontos okát, de nem reagáltak kérdéseinkre.
A DF belvárosi székhelye szintén felidézi azokat az időket, amikor Rogán irányította a kerületet, 2006 és 2014 között. Ekkor értékesítették tömegesen az V. kerületi önkormányzati ingatlanvagyont, 2008 és 2013 között összesen 277 nem lakás célú ingatlant adtak el pályáztatás nélkül. Mint tényfeltáró riportunkban megírtuk, az egyik kedvezményezett, a kiárusítás egyik legnagyobb ásza az OS17 Ingatlanforgalmazó Kft. volt, amely minimum hét ingatlant kebelezett be közel félmilliárd forintért 30 százalékos árengedménnyel. Vettek önkormányzati ingatlanokat a Zrínyi utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Hercegprímás utcában, a Károly körúton és a Királyi Pál utcában is. A Hercegprímás utcában egy 706 négyzetméteres helyiséghez 125 millió forintért jutottak hozzá úgy, hogy a kerületi önkormányzat 33 millió forint kedvezményt adott. A Károly körúton 189,7 millió forintért lett az övék egy 865 négyzetméteres üzlethelyiség 2010-ben, feltűnően szerény, 219 ezer forintos négyzetméter áron.
Az OS17 egyik tulajdonosi szálát Habony Árpád ukrán üzletember ismerőséig fejtette vissza az Index, a másik szál ennél egyértelműbb volt. 2010-ben a cégbe betársult Fintha-Nagy Ádám, a Concordia- és Kulcsár Attila-perek egyik ügyvéd szereplője. Fintha-Nagynak közvetlen kapcsolata lehetett az önkormányzathoz, számolt be róla az Átlátszó, mivel a 2000-es évek közepén a belvárosi jegyző Sélley Zoltánal együtt volt tagja egy magánnyomozó vállalkozás felügyelő-bizottságának. Az OS17 V. kerületi önkormányzattól vásárolt ingatlanjainak egy része a Fundus Vagyonkezelő Zrt.-nél kötött ki, amely szintén Fintha-Nagy tulajdona. Fintha-Nagy egyébként nemcsak Rogán, hanem a miniszterelnök veje, Tiborcz István egyik szállodás érdekeltségébe is beverekedte magát, amely balatoni hoteleket vett meg, erről a Heti Válasz adott hírt. Három éve bennfentes tőzsdei kereskedés miatt vele szemben folyó perről tudósítottak a Fővárosi Törvényszékről, ahol nem tudta felsorolni ingatlanjait, ezért nem nyilatkozott vagyoni helyzetéről. (A vád szerint Fintha-Nagy rendelkezésére álló információkkal bennfentes tőzsdei ügyletet kötött 2015 februárjában a Kartonpack-részvények mintegy 30 százalékára, amiket 91 millió forintért vett, majd a részvényekkel 300 millió forinttal gazdagodott.) Mindezt azért idéztük fel, mert a Fundus Vagyonkezelő és a Serényi-kastélyt megvásárló Dunai Fedélzet Vagyonkezelő egy lakásban működik a Szervita tér 3. II. emeletén.
Hogy a kastélyvásárlás mögött valójában Fintha-Nagy Ádám áll, azt a Narancs.hu megkeresésére közölte Moór Sándor, amikor arról érdeklődtünk, miből volt pénze az ingatlanra. Önerőből erre kevésnek tűnt jegyzett tőkéje, az 5 millió forint értékben kibocsátott, egyenként 1 millió forintos részvény, az épületért ugyanis már 2015. januárban 135 millió forintért kerestek vevőt, az újabb értékesítés előtt 200 millió forintért.
„Az ingatlanvásárlás pénzügyi fedezetét a Dunai Fedélzet Zrt. végső tulajdonosa, Dr. Fintha Nagy Ádám biztosította, a vásárláshoz sem bankhitel, sem pályázati forrást nem vett igénybe a vállalkozás”
– tudatta a DF ügyvezető-tulajdonosa, aki a vételárat nem árulta el. Mint megtudtuk, a tulajdonos személyesen és/vagy cégcsoportja biztosítja majd a szükséges felújítási forrás pénzügyi fedezetét. Azt viszont hiába tudakoltuk, mi a szándéka a kastéllyal, erre nem érkezett értékelhető válasz. „A Dunai Fedélzet Zrt.-nek jelenleg még nincs végleges üzleti elképzelése az ingatlan jövőbeni funkciójára, több lehetséges opciót vizsgálunk” - közölték.
Azt Moór is megerősítette, hogy a kastélyt csak azt követően lehetett megvásárolni, hogy Le Roy. Co. Kft. vételi joga már nem állt fent. „A Leroy Kft. vételi joga joggyakorlás hiányában lejárt, így az ingatlan bárki által szabadon megvásárolható volt.” Azt is elismerte, hogy nem volt ismeretlen számára a kastélyra korábban vételi jogot szerzett társaság: „korábban 2018-ban volt munkakapcsolatom a Leroy. Co. Kft.-vel, jelenleg a Dunai Fedélzet Zrt.-t vezetem”.
A dédestapolcsányi Serényi-kastély
Úgy tudjuk, a kastély felújítását hamarosan megkezdi egy szentendrei cég, amely nem kis létszámú gárdával érkezik, a munkások számára javában keresik a környéken kiadó házakat. Dédestapolcsányban az már nem beszédtéma, hogy szálloda fog nyílni a kastélyban, amelynek felújítási költségét több száz millió forintra becsülik.
|
A rogáni idők belvárosi ingatlankiárusításának ásza vette meg a Rogánné falujában álló kastélyt
|
Rogán Antal új feleségének falujában, Dédestapolcsányon az a vállalkozó vásárolhatta meg a műemlék kastélyt, aki anno több V. kerületi ingatlanhoz kedvezményes áron jutott hozzá Rogán Antal polgármesterkedése idején. A falubeliek már mindenhol Rogánt látnak, mióta az ezer hold földet nem vásárolta meg a propagandaminiszter családja.
| null | 1 |
https://magyarnarancs.hu/belpol/a-rogani-idok-belvarosi-ingatlankiarusitasanak-asza-vette-meg-a-roganne-falujaban-allo-kastelyt-238887?utm_source=facebook&utm_medium=referral&utm_campaign=MN&fbclid=Iw
|
2021-05-31 09:25:39
| true | null | null |
Magyar Narancs
|
Négy év alatt 44 milliárd forintot tolt bele az állam a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt.-be, amelynek részvényei május elsejével a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz kerültek, bár a szervezet megalakulása, alapítói okiratának tartalma még nem ismertek.
Az állam 2016 novemberében vette át a mezőgazdasági céget, az első két évben százmilliós nyereséggel működött, 2017-ben 880 millió, 2018-ban 413 millió forint adózott eredménnyel zárták az évet. Ezek az eredmények romlottak jelentősen, 2019-re az adózott eredménye 18 millió forintra apadt az 5 milliárdos árbevétel mellett. Tavalyelőtt a konszolidált beszámolójuk szerint még rosszabb volt az eredményük, a leányvállalatokkal együtt 483 millió forint mínuszt termelt az állami társaság.
2019-ben vásárolta meg az állami agrárcég a francia tulajdonostól a vetőmag-feldolgozót, és indította el a létesítménygazdálkodási cégének felszámolását, ez utóbbi az idei év elején lezárult.
A 2020-as évet így jobb eredményekkel zárta az állami tangazdaság a leányvállalataival összevont beszámoló szerint is, itt 30 millió forint adózott eredményt értek el. A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. az előbbi tulajdonában álló cégek nélkül félmilliárd forint adózott eredménnyel zárta a tavalyi évet.
Az állami mintagazdaság a vetőmagüzem megvásárlására közel 10 milliárd forint közpénzt költhetett, míg 5500 hektár terület öntözésének korszerűsítésére 8,5 milliárd forintot kapott a cég. Kovács Norbert vezérigazgató több lapnak adott interjúban elmondta, hogy a teljesen robottechnikára átállt tehenészeti fejlesztés is sínen van, de a precíziós gazdálkodás más területein is mintagazdaság lesz a mezőhegyesi állami cég. A tavalyi évről szóló beszámolóban a turisztikai és oktatási fejlesztésekről nem esik szó, pedig már kiírták a közbeszerzéseket a sportcsarnok, a kollégium fejlesztésére, a Hangai fogadó felújítására és sínen van a Nónius Hotel felújítása is, ez utóbbira a Turisztikai Ügynökségtől kapott a társaság 800 millió forintot.
|
A Lázár János felügyelte Ménesbirtok közel félmilliárdos veszteségről 30 millió forint nyereségre fordult
|
A több tízmilliárd forint közpénzzel kitömött állami mintagazdaság a járványos 2020-as évet 30 millió forint adózott nyereséggel zárta.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210528_A_Lazar_Janos_felugyelte_Menesbirtok_kozel_felmilliardos_vesztesegrol_30_millio_forint_nyeresegre_fordult
|
2021-05-28 12:31:00
| true | null | null |
HVG
|
Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.
Pénteken, a hallgatóknak küldött levelében jelentette be a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora, hogy tulajdonost vált az egyetem. Bachmann Bálint levelében azt írja, hogy a "METU új tulajdonosa a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., melynek befektetője az Optima Befektetési Zrt., így hazai kézbe kerül egyetemünk".
Az Optimát a Magyar Nemzeti Bank által 2014-ben indított Pallas Athéné alapítványok hozták létre. A Kreatív.hu információi szerint a bejelentéskor az intézmény oktatóinak külön hangsúlyozták, hogy "megmarad az akadémiai függetlenségük".
Bachmann levele szerint az Optima célja, "hogy befektetési stratégiájának megfelelően elősegítse az intézmény további fejlődését és nemzetközi jelentőségű felsőoktatási intézménnyé tegye az egyetemet". A rektor külön kiemeli, hogy a befektető egyetért az egyetem autonóm mivoltával, valamint annak alapértékeivel, az oktatás, kutatás, valamint a művészeti tevékenység szabadságával. "A továbbiakban is garantálja az akadémiai és ideológiai függetlenséget az oktatásban" – tette hozzá.
A tulajdonosváltás ugyanakkor nem érinti az egyetem jelenlegi hallgatóit és az intézmény vezetőségét sem, a posztján marad Bachmann és Tóth Ágnes elnök-vezérigazgató is.
Bachmann a hallgatóknak küldött levele:
|
Az MNB alapítványához kerül a Budapesti Metropolitan Egyetem
|
Az új tulajdonos a Közép-Európa Alfa Vagyonkezelő Kft., aminek befektetője az Optima Befektetési Zrt. Az egyetem rektora szerint a befektető akadémiai és ideológiai függetlenséget garantál.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210528_MNB_METU_uj_tulajdonos
|
2021-05-28 18:00:00
| true | null | null |
HVG
|
2021.05.27. 04:30
2021.05.27. 06:10
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
|
Nem jött be a thai masszázs, az állami Covid-tesztekből viszont milliárdokat kaszáltak
|
A járvány újabb vámszedői bukkantak fel az egészségügyi beszerzésekben: a Fideszhez közel álló üzleti körök ráeszméltek, hogy a kormány lagymatag tesztelési gyakorlata ellenére is nagyon nagy pénz van a gyorstesztekben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202121__haszon_ajarvanybol__allami_beszerzesek__haverok_vagy_ugyesek__felepulnek_acovidbol
|
2021-05-27 06:30:00
| true | null | null |
HVG360
|
2021.05.27. 08:00
2021.05.27. 08:58
Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
Budapest NER-port: Orbánnak személyesen fontos, a haveroknak nagy üzlet lehet a repülőtér megszerzése
2024.01.18. 05:306 perc
A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.
Radar360: Taylor Swift történelmet írt
2024.02.05. 07:001 perc
|
Kamu számlák, valódi tízmilliárdok, kormánybarát haszonlesők – a lélegeztetőgép-biznisz háttere
|
Kis profilváltás, nagy profit. A járványban gyakori, hogy korábban mással foglalkozó, ám a tűzhöz közeli cégek hirtelen gigászi állami megbízásokat kapnak egészségügyi eszközök beszerzésére.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202121_kinek_akontojara
|
2021-05-27 10:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása.
A jelek szerint a Fideszre nyit az ország. Komoly törésvonalak alakultak ki a városi és vidéki szavazók preferenciái között, de nagyon máshogy szavaznak az idősek és a fiatalok is.
|
Orbán tízmilliárdokért fejlesztett mRNS-ei célba értek
|
A maga módján a kormány is használ hírvivőket, amelyek ha nem is örökletes genetikai információkat közvetítenek, de Orbánék szándékai szerint képesek a tudat módosítására. Legalábbis ezt bizonyította az elmúlt egy év kommunikációs pénzszórása.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202121_orban_mrnsei
|
2021-05-27 11:15:00
| true | null | null |
HVG360
|
Havonta 30 ezer forintért adott ki egy konditermet a pécsi önkormányzat egykori sportcége, aztán ugyanazt az edzőtermet óránként 20 ezer forintért bérelte vissza úgynevezett TAO-pénzből - hangzik el az RTL Klub Híradó riportjában, a terembérléssel kapcsolatban készült anyagukban.
Mindez még az előző, fideszes városvezetés idején történt és az önkormányzati cégek mostani átvilágításakor derült ki. A terem az ellenőrzés szerint akár 23 millió forintot is termelhetett.
Az ellenőrzést végző ügyvéd szerint az önkormányzat a három év alatt csaknem 3 millió forintot fizetett is a saját, bérbe adott termének használatáért, miközben a bérlőtől mindössze egymilliót kértek. Hűtlen kezelés miatt indult eljárás és elrendelték a nyomozást az ügyben.
A címkép illusztráció.
|
30 ezres havi díjért kiadta, majd 20 ezres óradíjért visszabérelte konditermét egy pécsi önkormányzati cég
|
Hűtlen kezelés miatt indult eljárás az ügyben.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210523_visszaberelt_konditerem_Pecs
|
2021-05-23 19:22:00
| true | null | null |
HVG
|
A Mérce szúrta ki, hogy figyelemfelhívást adott ki az ombudsmani hivatal részeként működő jövő nemzedékek szószólja, Dr. Bándi Gyula a Fertő tavat érintő szállodaberuházás kapcsán.
Azt írja, bár az alapvető jogok biztosáról szóló törvény „kizárja a biztos vizsgálati lehetőségét olyan kérdésben, amelyben a határozat ellen közigazgatási per indult”, a jövő nemzedékek szószólja úgy véli, „mindenképpen indokolt egy figyelemfelhívásban összegezni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében az Alaptörvényből eredő alapjogi kereteket”.
Felhívásában a zöldombudsman megjegyzi, hogy a hazai szabályozásban az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek a helyi településrendezési szabályok alól. Hozzáteszi azonban, hogy a környezet és természet jogszabályokkal garantált védelmi szintjét a hatóság egyedi döntése sem ronthatja le. Megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény kontextusában is hangsúlyozta már: a természeti kincsek esetén
nem lehet a földhasználat jogával rendelkező személy kizárólagos saját vállalkozási érdekének tekinteni a természeti kincsekkel történő gazdálkodást.
Azt is hangsúlyozza, hogy a beruházásokhoz fűződő magánérdekek „az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.
A Fertő tónál állami pénzből épülnek kikötők, apartmanok, sportpályák. A tervek között szálloda és parkoló is szerepel. Civilek korábban már többször tiltakoztak a beruházás ellen, a Greenpeace pedig bírósághoz fordult.
|
Fertő tavi beruházás: a természeti kincsek védelmére figyelmeztet a zöldombudsman
|
Figyelemfelhívásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét és az elharapódzó kiemelt beruházásokat is említi.
| null | 1 |
https://hvg.hu/gazdasag/20210526_Ferto_tavi_beruhazas_a_termeszeti_kincsek_vedelmere_figyelmeztet_a_zoldombudsman
|
2021-05-26 16:56:00
| true | null | null |
HVG
|
Elkaszálták a nagy tavak védelmében beadott határozati javaslatot
Nem szavaznak a képviselők arról, hogy a vízparti fejlesztések ne menjenek szembe a természeti és a közösségi érdekekkel.
A hat, Magyarország nagy tavainak védelmére szerveződött csoportból álló Nagy Tavak Koalíció 2021 márciusában országgyűlési határozati javaslatot alkotott meg a tavak védelmére. A javaslatot Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd politikusa terjesztette változtatás nélkül a parlament elé. A Fenntartható fejlődés bizottság csütörtökön tárgyalta, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze-e, végül az a döntés született, hogy nem kerülhet a honatyák elé.
Nagyon elszomorít a mai szavazás eredménye, ami azt mutatja, hogy a jelenlévő országgyűlési képviselők többsége sajnos nem tekinti fontosnak vizes élőhelyeink védelmét, és nem látják, hogy a jelenlegi jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy tavaink beépítése folytatódjon, és természetességük tovább csökkenjen”
– mondta a szavazást követő sajtótájékoztatón Kun Zoltán, természetvédelmi szakértő, a Fertő Tó Barátai Egyesület tagja.
„Ne ringassa senki magát abba a hitbe, hogy az ő életére mindezek nem lesznek hatással. Mindannyiunkat, gyerekeinket, unokáinkat is érinteni fogja, ha hagyjuk, hogy a táplálékunkat, tiszta vizeinket, levegőnket biztosító élővilágot, kevesek gazdagodását szolgáló beruházásokkal örökre tönkretegyék” – jelentette ki Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország Egyesület szakértője.
Jelezték, a Nagy Tavak Koalíció a döntés ellenére tovább harcol. Szeretnék elérni, hogy a magyarországi vízparti fejlesztéseknél a természeti és a közösségi szempontokat helyeznék a döntéshozók előtérbe, és ezek a beruházások a jövő nemzedékek előtt is vállalhatóak lesznek. Emlékeztettek, hogy az utóbbi időben gombamód szaporodnak a tavainkat, tópartjainkat érintő, az ottani ökoszisztémát károsító magán-, önkormányzati és állami beruházások.
Még kevesebb maradhat az önkormányzatok önállóságából, még erősebb lesz az állam
Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció.
2021. május. 07. 11:10 Balla Györgyi Gazdaság
Világörökségi területet veszélyeztethet egy újabb beruházás a Fertő tónál
Részben európai uniós pénzből a Mosoni-Duna vizével pótolnák a Fertő tavat. Osztrák és magyar környezetvédők együtt tiltakoznak, szerintük ezzel helyrehozhatatlan károk keletkezhetnek a tó kémiai összetételében, ami az élővilág pusztulásához vezethet. A megoldást, amelynek a tervezéséről ma hirdetnek eredményt, ráadásul olyan uniós csomagból finanszírozná a magyar kormány, amelyet még meg sem ítéltek Magyarországnak.
2021. május. 26. 16:56 hvg.hu Gazdaság
Fertő tavi beruházás: a természeti kincsek védelmére figyelmeztet a zöldombudsman
Figyelemfelhívásában a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét és az elharapódzó kiemelt beruházásokat is említi.
|
Elkaszálták a nagy tavak védelmében beadott határozati javaslatot
|
Nem szavaznak a képviselők arról, hogy a vízparti fejlesztések ne menjenek szembe a természeti és a közösségi érdekekkel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/kkv/20210527_nagy_tavak_vedelme_hatarozati_javaslat_parlament
|
2021-05-27 16:51:00
| true | null | null |
HVG
|
Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
Az elmúlt tíz évben azonban nagyot változott vele a világ. Ő vezeti az Antall József Tudásközpont (AJTK) nevű alapítványt, amelyet eddig több mint négymilliárd forinttal támogatott az Orbán-kormány az adófizetők pénzéből.
A Direkt36 számos belső dokumentumot szerzett meg a Tudásközpont pénzügyeiről, és interjúkat készítettünk tíz, a szervezet működését közelről ismerő forrással. Ezek segítségével többek között a következőket derítettük ki:
Antall Péter juttatásai a Tudásközpontnál eltöltött időszakban meredeken emelkedtek: míg 2013-ban még havi átlag 719 ezer forintot keresett, addig 2019-ben – ekkori a legutolsó ismert juttatása – már havi átlagban bruttó 4,6 milliót kapott.
Az AJTK egyfajta családi üzletként is működik Antall Péter számára. A felesége az intézet igazgató-helyettese, és ott dolgozik a feleség ikertestvére is. A feleség két vállalkozása is szerződésben áll az intézettel.
A járvány előtt évi 15-20 külföldi utazást bonyolított Antall Péter a kollégáival, és ezeken rendszerint pazar hotelekben szálltak meg, például az ausztráliai Ayers-szikla, az isztambuli Hagia Szophia, a New York-i Central Park vagy éppen a washingtoni Fehér Ház közvetlen közelében. 2019-ben az USA legmagasabb felhőkarcolói közül kettőben is megszálltak az AJTK utazó delegációi.
Az utazásokra évente több tízmillió forint ment el. A Direkt36 által megszerzett belső iratokból kiderül, hogy időnként közpénzből számolták el olyan kirándulások költségeit is, amelyek nem voltak részei a hivatalos programnak.
Több százezer forintot költöttek Samsonite bőröndökre, és alapítványi pénzből jutott magánkórházra, két professzionális fényképezőgépre, de előfordult, hogy néhány zacskó Dunakavicsot vagy párezres minibár-fogyasztást is elszámoltak költségként.
Antall Pétert és AJTK-s rendezvényeket népszerűsítő PR-cikkekért legalább 20 millió forintot fizettek.
6,5 milliót fizettek egy tanulmányért egy olyan cégnek, amely korábban egy falusi turkálót üzemeltetett, egyik volt tulajdonosa pedig ma egy benzinkút alkalmazottja.
Az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént.
Miközben az alapítvány 2016-ban olyan nehéz helyzetben volt, hogy folyószámlahitelből fizette a béreket is, egy háromfős delegáció skandináv körútra ment, amelynek során útba ejtettek egy festői fjordot is.
A kiadások 2018-ra annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani.
A Direkt36 nem talált arra utaló információt, hogy a kormány kifogásolta volna az alapítvány gazdálkodását. Pedig az általunk megszerzett dokumentumok azt mutatják, hogy a működési támogatást nyújtó Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen ellenőrizték az elszámolt költségeket és számlákat formai szempontból. Miután az alapítvány egyik kuratóriumi elnöke a „polgári jóízlés” szempontjából kritizálta a költéseket, távoznia kellett.
A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK „hatékonyan és céljához méltó módon” használta-e fel a kapott közpénzt.
Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez, és közelről követheted majd a tényfeltárást!
Az AJTK a luxushotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a birtokunkba került dokumentumokban. Az alapítvány szerint nem összeférhetetlen az, hogy családtagokat alkalmaznak a Tudásközpontnál. Számos kérdésre – például amelyek Antall Péter fizetéséről vagy a szervezet eladósodásáról szóltak - nem reagáltak.
Az apai örökség
Antall Péter sokat köszönhet a családnevének, elsősorban miniszterelnök apja, Antall József nimbuszának. Pedig sok konfliktusuk volt. Antall Péternek komoly tanulási nehézségei voltak, és érettségi után nem tudott diplomát szerezni, ami kiváltotta apja haragját. Egy interjúban később elmesélte, hogy egyszer levelet kapott az apjától, amelynek az volt a fő mondanivalója, hogy "egész életemben frusztrált és boldogtalan ember leszek, ha nem szerzek felsőfokú végzettséget".
A diplomaszerzés azonban sokáig váratott magára. Antall Péter a rendszerváltás éveiben fotóriporterként dolgozott, de sokat volt munkanélküli is. Ebben a helyzetben is a családi kapcsolatok segítettek neki. Később ő maga mesélte el egy interjúban, hogy a kilencvenes évek végén egyszer az édesanyja egy találkozón elpanaszolta Jacques Chirac akkori francia elnöknek, hogy a fiának másfél éve nincs munkája. „Két nappal később egyszer csak megszólal a telefon, és Göncz Árpád köztársasági elnök szól bele a kagylóba, hogy ő most hallja Jacques Chiractól, hogy a Péternek nincs munkája itthon, és hogy ő miben segíthet” – emlékezett vissza Antall Péter, hozzátéve, hogy a hívás után „megoldódott rögtön a dolog”, bár azt nem részletezte, hogy pontosan milyen munkát kapott.
Az ezredfordulón az MDF-es Dávid Ibolya vezette Igazságügyi Minisztérium miniszteri titkárságán kapott munkát, majd 2004-től az MDF pártalapítványánál dolgozott, és ebben az időben kommunikáció szakos diplomát szerzett.
A karrierje azonban az után kapott igazi lendületet, hogy 2009-ben létrejött az Antall József Tudásközpont. Bár az alapító hivatalosan a néhai miniszterelnök özvegye volt, a szervezet szerint a Tudásközpont „megálmodója és felépítője” Antall Péter volt. Az elmúlt évtizedben az AJTK egyike lett azoknak a kormányközeli intézeteknek, amelyek szinte kizárólag központi költségvetési támogatásból élnek, elsősorban a Miniszterelnökségtől kapott pénzből. Az előbb Lázár János, majd Gulyás Gergely vezette minisztérium évről évre dinamikusan növelte az AJTK-nak juttatott összeget. Míg a 2010-es évek elején még csak évi néhány tízmilliós központi költségvetési támogatás jutott a szervezetnek, 2019-ben már 848,5 millió forintnál tartottak.
Az AJTK kuratóriumában és tiszteletbeli elnökségében sorjáznak a rektorok, volt akadémiai elnökök és a nemzetközi politika híres alakjai, budapesti, brüsszeli és győri irodáiban 40-50 ember dolgozik. A kuratórium elnöke jelenleg Nógrádi György, aki a kormánypárti sajtóban rendszerint biztonságpolitikai szakértőként szokott szerepelni, bár az Index egy korábbi cikke szerint tudományos tevékenységet nem végez, inkább médiaszereplései vannak.
Az AJTK konferenciákat szervez, ösztöndíjat ad, kutatói tanulmányköteteket írnak vagy fordítanak. Eddig – saját összesítésük szerint – összesen 103 konferenciát, 189 előadást vagy panelbeszélgetést és 112 tehetséggondozási és innovációs programot szerveztek meg, 49 kiadványt fordítottak le és 25 saját könyvet adtak ki.
Utazások luxuskivitelben
A Tudásközpont vezetése gyakran utazik külföldre is – rendszerint kifejezetten fényűző körülmények között. 2019 novemberében például Antall Péter és három munkatársa 23 napos kapcsolatépítő útra ment Ausztráliába és Szingapúrba, többek között azért, hogy egy „Magyar emlékek Ausztráliában” című jövőbeli kiadványt készítsenek elő (a kötet még nem készült el, az AJTK szerint a késés oka a világjárvány). Az AJTK Facebook-oldalán megjelent hivatalos fotókon a delegáció tagjai ausztrál tárgyalópartnereik oldalán mosolyognak. “Kiemelten gazdag és gyümölcsöző találkozók”, „ígéretes eszmecserék” zajlottak, megvizsgálták a „jövőbeni együttműködés lehetséges módjait” Perthben, Canberrában és Sydneyben.
Csakhogy Antall és munkatársai ennél jóval több helyen jártak. Az Antall saját Facebook-oldalára feltöltött képek alapján ellátogattak az ezektől a városoktól távoli Kurandába, ahol az esőerdők élővilágával és az őslakosok rituális táncbemutatójával ismerkedtek. Elutaztak a kontinens közepén fekvő világhírű természeti képződményhez, az Ayers-sziklához és beutazták a környező Yulara nemzeti parkot.
Az AJTK saját beszámolói szerint az utazásnak ezt a részét is részben közpénzből fizették. A Miniszterelnökség számára készített beszámolóban leírták, hogy az Ayers-szikla mellett fekvő Desert Gardens Hotelben 477 ezer forintért szálltak meg négyen, és elszámolták a 3500 forintos minibár-fogyasztást is. Egy helyi turisztikai oldal szerint a Desert Gardens az egyetlen szálloda, amelynek szobáiból kilátás nyílik az Ayers-sziklára. Vannak a környéken olcsóbb hotelek is, például az Outback Pioneer Lodge, amely jelenleg közel feleannyiért kínál szobákat, mint a Desert Gardens.
Az AJTK erről a Direkt36 kérdéseire azt írta, hogy “az országon belül partneri javaslatra tekintett meg a delegáció nevezetességet”. Szerintük a látogatás szükséges volt a készülő könyvükhöz, de erre nem adtak egyértelmű magyarázatot.
Antall és kollégái a körutazás más állomásain is magas árkategóriájú hotelekben szálltak meg. Sydney-ben például a város központjában található Hilton Sydney-t választották, ahol 1,15 milliót fizettek. Az előkelő hoteljeiről ismert Hilton-lánc szállodáiban szálltak meg más városokban is, Szingapúrban pedig az ötcsillagos Marina Mandarinra esett a választásuk.
A térképen az AJTK utazásait tüntettük fel, amelyeken Antall Péter és kollégái vettek részt
Felkapott szállodákban laktak Antallék két 2019-es amerikai utazásukon is. Májusban Los Angelesben az amerikai nyugati part legmagasabb felhőkarcolójában, a Wilshire Grand Towerben levő Intercontinental Hotel szobáiban szálltak meg. Antall Péter el is büszkélkedett a szállás fekvésével az ismerőseinek: feltöltött a Facebookra egy fotót, amelyen látszik, hogy a szomszédos felhőkarcoló, a Figuera Tower tetejére is rálátni az ablakból.
Az AJTK szerint ezt a szállást amerikai partnerszervezetük foglalta nekik és a költségek nagy részét is ők állták – így magyar adófizetői pénzből csak 276 ezer forintot költöttek a felhőkarcolóra. Az utazáson öten vettek részt, köztük Antall Péter mellett a felesége, Antall-Horváth Veronika és az ő ikertestvére. A város bejárásához egy GMC márkájú felsőkategóriás városi terepjáróját béreltek ki.
Bár az út hivatalos programjai május 29-én véget értek, az Antall-házaspár tovább maradt az USA-ban. Ellátogattak például Las Vegasba és a Grand Canyonba is, ahol helikopter-túrát tettek. Ez utóbbi költségét állításuk szerint maguk fizették, de a San Franciscóban és New Yorkban kivett szállásukat az adófizetők pénzéből állták. San Franciscóban a házaspár szállásköltsége 361 ezer forint volt, a New York-i Soho egyik luxushotelében pedig 655 ezer.
Antall Péter a Facebookra posztolt ezekben a napokban, június 3-án például San Franciscóban készült fotóihoz ezt írta: „San Francisco utolsó nap! Irány Las Vegas! Ha egy Rolls lesz az igazgatói autó, akkor nyertünk!”
Az AJTK azzal magyarázta ezeket az extra szállásköltségeket, hogy San Franciscóban és New Yorkban is a helyi magyar konzulokkal egyeztettek egy konferencia szervezéséről és a helyi magyarsággal való lehetséges együttműködésről.
A második amerikai úton, szeptemberben az Antall-házaspár és munkatársaik megint egy felhőkarcolót választottak szállásnak: Chicagóban az akkori amerikai elnök, Donald Trump nevét viselő Trump International Hotel & Towerben szálltak meg összesen 1 117 000 forintért. Ez a honlapja szerint a negyedik legmagasabb felhőkarcoló az egész Egyesült Államokban, és ugyanaz tervezte, mint a dubaji Burdzs Kalifát. (Nem először szálltak meg itt: a Direkt36 birtokába került 2017-es kimutatás szerint abban az évben is ugyanebben a felhőkarcolóban vettek ki szobát.)
A belső iratok alapján Antallék kifejezetten kedvelik a turistalátványosságokhoz közeli hoteleket: megszálltak például az ötcsillagos isztambuli Sura Hagia Sophia Hotelben (amely a Sultanahmet negyedben van, egy saroknyira az Hagia Szophiától, a Kék Mecsettől és a szultáni palotától), a washingtoni Fehér Háztól sétatávolságra fekvő JW Marriottban, a New York-i Central Park sarkán álló 1 Hotel Central Parkban vagy a párizsi Diadalív és a Champs Élysées mellett levő négycsillagos Warwick hotelben.
2017-ben 22, 2018-ban és 2019-ben 15-15 külföldi munkautat bonyolított az AJTK az éves szakmai beszámolói szerint (2020-ban a járvány miatt feltehetően elmaradtak a munkautak, de az erre az évre vonatkozó beszámolók egyelőre nem elérhetők). A legtöbb célpont európai, de több mint tucatnyi utazást tettek Európán kívül is.
Az nem teljesen egyértelmű, hogy ezeknek az utazásoknak mennyi haszna van az AJTK számára. Egy, a Tudásközpont ügyeit jól ismerő forrás szerint az utak legnagyobb része Skype-on keresztül is megoldható lenne, konkrét eredményük pedig kevés van. Amikor az AJTK a Miniszterelnökségnek számol be ezeknek a „kapcsolatépítő utaknak” az eredményéről, akkor sokszor azt írják, hogy tárgyalópartnereikkel a további együttműködésről egyeztettek, például a gyakornoki programjukban vagy valamelyik konferenciájukon való részvételről.
Az utakat az is drágította, hogy Antall Péter általában más dolgozókkal együtt utazik. Antall azért sem tud egyedül utazni, mert nincs jogosítványa, ezért az utazások idejére bérelt autókat általában a vele utazó személyi asszisztensnek kell vezetnie. Az igazgató – annak ellenére, hogy az AJTK kezdettől a külpolitikai témákra fókuszál – nem beszél idegen nyelven, ezért az asszisztensnek tolmácsolnia is kell.
A nyelvi nehézségekkel Antall időnként viccelődik is, például egy 2014-es konferenciának a megnyitó beszédében, amikor a tolmácshoz fordulva azt mondta: "Kísérletezhetnék az angol nyelvvel, de mind a kettőnknek jobb, ha nem teszem." Az AJTK erről azt írta, Antall Péter „jól érti az angol nyelvet, a külpolitikai folyamatokat kiválóan érti és ő alakítja ki az AJTK külpolitikai stratégiáját”.
Az AJTK az utazásokról általánosságban azt írta, hogy azok szervezése során mindig a „beszerzési és gazdálkodási szabályzatnak megfelelően” jártak el. Az AJTK „a delegációk szállásának kiválasztásánál, a programok szervezésénél figyelembe vette a diplomáciai találkozók szigorú protokolláris szabályait és szokásait, valamint a biztonságos környezetet is”. Bár a Direkt36 birtokába került iratokból az derül ki, hogy a Tudásközpont számos utazás költségeit elszámolta például a finanszírozó Miniszterelnökség felé, az alapítvány szerint többször előfordult, hogy a szállásfoglalást a meghívó partnerintézmény intézte és fizette. Kérdésünkre azonban nem részletezték, hogy pontosan milyen esetekben fordult ez elő.
Stratégiai tanulmány egy turkálós cégtől
Nemcsak a luxushotelekre költött pénz vet fel kérdéseket az AJTK kiadásai közül. A birtokunkba került számla-listákban, bankszámla-kivonatokban és egyéb belső dokumentumokban egy sor más szokatlan költés szerepel.
A Tudásközpont 2017-ben kötött szerződést például egy CN-Trend Bt. nevű zavaros hátterű céggel: 6,5 millió forintot fizettek „A Tudásközpont hosszútávú stratégiája” című tanulmány elkészítéséért. (A tanulmányt azonban kérésünkre nem adta ki az AJTK arra hivatkozva, hogy annak tartalma üzleti titok.)
A CN-Trend Bt. korábban egy turkálót működtetett Fejér megye egyik falujában, és sokáig semmilyen bevételt nem termelt. 2016-ban aztán hirtelen 519 millió forint folyt be, a következő évben – amikor az AJTK is szerződött a céggel – pedig még ennél is több: 1 milliárd 18 millió forint. 2018-tól azonban ismét nulla forint bevétele volt, a NAV később végrehajtást indított ellene és a tulajdonosok végül eladták a bt.-t, amely azóta nevet is változtatott.
A Direkt36 elérte ugyanakkor a bt. egyik korábbi tulajdonosát, aki ma egy vidéki benzinkúton dolgozik alkalmazottként. A férfi azt mondta, nem emlékszik a 6,5 milliós szerződésre vagy a Tudásközpontra, de kijelentette, hogy tanulmányt nem írtak soha. A férfi arra tippelt, hogy valami olyan ügyről lehetett szó, amely egy lapkiadóhoz kapcsolódik, amelynek akkoriban „háttérdolgokat” csináltak, például „alternatív terjesztést, nyomdai előkészítést, grafikusok felkutatását”.
A férfi által említett kiadvány a Presztízs Magazin, amelyet a Pentacool Kft. nevű cég ad ki. A Pentacool Kft. szerződött marketing kommunikációs partnere az AJTK-nak, a Tudásközpont többször is utalt a kiadónak nagyobb összegeket. 2017 márciusában például 10,8 millió forintot utaltak a kiadónak, és a Miniszterelnökség felé ezt a kiadást „Presztízs magazin megjelenés – előleg” címen számolták el. Cserébe három PR-cikk jelent meg a Pentacool-hoz tartozó kiadványokban, amelyek az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezősversenyt népszerűsítették.
A Presztízs Magazinban jelent meg 2020 októberében egy PR-interjú is Antall Péterrel. Csisztu Zsuzsa írta és a címe az volt: „Apám halála után engem a sajtóban elfűrészeltek”. Ez egy háromrészes sorozat első darabja volt, amelyek a kiadó tulajdonosa, Nagy György szerint „a Tudásközpont tevékenységébe, az Antalli örökség ápolásába, a rendszerváltás utáni politikai kulisszatitkokba engedtek bepillantást”. Az árukról csak annyit mondott el, hogy azok a listaárnál 20-25 százalékkal olcsóbbak voltak.
A Presztízs Magazin bár újságárusoknál is kapható, elsősorban ingyenesen terjesztik szállodákban, kulturális intézményekben, de a PR-cikkek megrendelői maguk is osztogathatják azt a saját üzleti partnereiknek. A Direkt36 kérdésére a lapcsalád tulajdonosa azt írta, több tízezer példányban jelennek meg havonta.
Összehasonlításként: a havi 16 ezer példányban megjelenő és ezzel az egyik legnépszerűbbnek számító üzleti magazinban, a Forbes-ban egy egész oldalas PR-cikk átlagos ára 2,2-2,75 millió forint plusz áfa. 8-10 milliós nagyságrendben a megrendelők csak sokoldalas mellékletekért fizetnek a Forbes-nak.
A Presztízs Magazinnak és a CN-Trend Bt.-nek kifizetett összegek mellett más figyelemre méltó tételek is voltak az AJTK kiadásaiban a Direkt36 birtokába került számlák és egyéb belső iratok szerint.
Alapítványi számláról fizettek például egy 2700 forintos Yves Rocher krémet, de 2800 forintot elszámoltak SPAR Dunakavics cukorkára is. 2014-ben 50 ezer forintért vásároltak alapítványi bankkártyával a Gant ruhaüzletben, valamint 74 ezer forintot a Nerbag Kft.-nél is elköltöttek, amely akkoriban a MOM Parkban működtetett olasz bőrtáska és -cipőboltot.
Több mint 320 ezer forintot költöttek Samsonite márkájú bőröndökre, és az alapítvány vásárolt két professzionális fényképezőgépet is (a Tudásközpont ezekről nem árult el részleteket, de az alapítványt ismerő források szerint ezek milliós értékű Leica gépek voltak). Közpénzből fizettek két magánkórházi kezelést is 2019-ben a Dr. Rose Magánkórházban előbb 139 500, majd további 1 300 000 forintért.
Mindemelett egy forrás beszámolója szerint Antall Péter egyszer vásárolt egy ágyúgolyót levélnehezéknek.
Ezekről a tételekről számos kérdést feltettünk az alapítványnak, de a többségükre nem válaszoltak. A Dunakavicsról közölték, hogy az „promóciós” költség volt, mert a korábban az AJTK által szervezett Dunai Regatta evezős verseny „a Dunakavics nevű cukorkákat használta a népszerűsítéshez”. Emellett általánosságban írtak annyit, hogy „több fogyasztási termék esetén téves bankkártya használatról volt szó, ezek a tételek befizetésre kerültek az alapítvány kasszájába”.Azt nem részletezték, hogy ezek mik voltak.
Családi alapítvány
2013 és 2019 között a magyar átlagkereset alig 60 százalékkal emelkedett, Antall Péter azonban ennél jóval nagyobb növekedésnek örülhetett ugyanebben az időszakban.
Az ő bruttó juttatása mintegy 650 százalékkal növekedett, tehát több mint a hatszorosára emelkedett az AJTK éves beszámolói szerint (amelyből a 2019-es a jelenleg elérhető legfrissebb). Míg 2013-ban még egy hónapra számítva átlagosan bruttó 719 ezer forintot keresett, addig hat évvel később már átlagosan 4,6 millió forintot kapott havonta.
Emellett Antall Péter szűkebb családi köréből mások is kapnak fizetést a Tudásközponttól. A felesége, Antall-Horváth Veronika például a szervezet igazgató-helyetteseként dolgozik, bár jelenleg gyeden van, így nem kap fizetést. A feleség már a házasság előtt is a Tudásközpontnál dolgozott, és az esküvő után három évvel lett igazgató-helyettes.
Antall-Horváth Veronikának emellett két cége is szerződésben áll a Tudásközponttal. Az egyik a Motive Informatikai Bt., amelyben Antall-Horváth Veronika mellett a legközelebbi családtagjai a tulajdonosok, köztük a testvére, Pálfa község korábbi polgármestere, Horváth Imre is. A másik cég a RAZ Consulting Bt., amelynek eredetileg egy Rácz Zoltán nevű ügyvéd volt az egyik alapítója Rácz Zoltán ügyvédi irodája közben az AJTK jogi szolgáltatásokra szerződött partnere is.
Az AJTK sem a RAZ Consulting, sem a Motive esetében nem árulta el, mennyit fizettek ki nekik eddig, arra hivatkozva, hogy a szerződések még élnek. Később arra hivatkoztak, hogy a RAZ Consulting Bt. munkáját nem közpénzből fizették ki, ezért nem nyilvános, hogy mennyiért dolgoztak. A Tudásközpont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Antall-Horváth Veronika nem vezetője egyik cégnek sem, a Motive Bt.-ben kültag és sosem vett ki belőle osztalékot, de „a további félreértések és alaptalan spekulációk elkerülése végett megkezdte kilépését a Bt.-ből”.
Antall-Horváth Veronikának emellett az ikertestvére is az AJTK-nál dolgozik, a felügyelőbizottság elnöke pedig Antall Pál, az igazgató rokona. Az AJTK szerint mivel magánalapítványként működnek, nem összeférhetetlen, hogy a családtagok munkavállalói az alapítványnak, ráadásul „a család érti és kívánja ápolni a leginkább” Antall József örökségét.
Az Antall-házaspár most már a korábbinál is szorosabb kontroll alatt tartja a szervezetet. A Tudásközpont mögött álló alapítványban az alapítói jogok kikerültek Antall József özvegyének, Antall Péter anyjának a kezéből. Ezeket a jogokat a MAAC Kft. nevű cég vette át, amely Antall Péter és felesége közös tulajdonában áll. Így Antall Péter már nem csupán igazgatóként irányítja a szervezetet, hanem például ő választhatja és nevezheti ki a kuratórium és a felügyelőbizottság tagjait is.
Antall Péter jövedelmi helyzetének javulására utal az is, hogy feleségével tavaly új lakásba költöztek: egy pesthidegkúti lakópark egy 225 négyzetméteres ingatlanát vásárolták meg. Ez egy kerítéssel körbekerített, portaszolgálattal őrzött lakópark. A 225 négyzetméteres, négy plusz két félszobás lakás egyik korábbi tulajdonosa Schmitt Pál egykori köztársasági elnök volt. Az Antall-házaspár tavaly februárban lett a lakás tulajdonosa, a tulajdoni lapra 90 millió forintos jelzálogot is bejegyeztek.
Az Ingatlan.com-on jelenleg a környékbeli utcákban eladásra kínált lakások négyzetméterára 650 ezer és 1,1 millió forint között mozog. Az AJTK az erre vonatkozó kérdésünkre azt írta, egy több mint 20 éves használt ingatlanról van szó, amelyet saját forrásból, részben örökségből és hitelből fizettek ki.
Fizetések folyószámlahitelből
Bár Antall Péter anyagi körülményei láthatóan javultak a Tudásközpont élén eltöltött évek alatt, a szervezetről ez már nem mondható el.
Hiába kapott az AJTK a kormánytól minden évben egyre több pénzt, az alapítvány így is gyakran túlköltekezett és egyszerűen kifogyott a pénzből. Több évben is előfordult, hogy a munkatársak bérét képtelenek voltak időben kifizetni – erről több forrás is beszámolt a Direkt36-nak. Volt, hogy heteket, máskor hónapokat késtek a bérek. Antall Pétert egy forrás szerint megviselte a dolog. A legtöbbször arra hivatkozott, hogy a kormánytól az ígért támogatás még nem érkezett meg, ezért nem tud fizetni az AJTK.
A Direkt36-hoz eljutott dokumentumok szerint már 2015 végén mínuszban volt az alapítvány egyik számlája: a rajta lévő 60 milliós hitelkeretet teljesen kimerítették és a NAV felé fennálló 9,8 milliós tartozásukat sem tudták kifizetni. Az októberi munkabéreket egy bankszámlakivonat szerint csak karácsony előtt egy nappal utalták. A helyzet 2016-ban már annyira rossz volt, hogy szeptember elsején újabb bankszámlát nyitott az AJTK, ezúttal már 200 millió forintos hitelkerettel. Másnap már mínusz 108 milliónál jártak. A esedékes és a következő havi munkabéreket is ebből hitelből fizették.
Az anyagi nehézségek nem akadályozták meg az AJTK vezetését a költséges külföldi utak folytatásában. Ennek az évnek a szeptemberében Antall Péter, az asszisztense és Nógrádi György kuratóriumi elnök kilencnapos skandináv útra indult kapcsolatépítés céljából. A bankszámla-kivonatok részletesen megmutatják, hogyan költötték a pénzt.
A stockholmi Hertz-nél béreltek autót 477 ezer forintért (a jelenlegi árlista szerint ennek ötödéért is lehet már személyautót bérelni a stockholmi Hertznél kilenc napra) és összesen 321 ezer forint értékben vettek fel készpénzt az AJTK bankkártyájáról. Az oslói Grand Hotelben – amely híres arról, hogy ott tartják minden évben a Nobel Békedíj átadó ünnepségét – szállást fizettek összesen 713 ezer forintért, de feltehetően Bergenben is megszálltak, mert a First Hotel Marin nevű belvárosi szállodában elköltöttek 138 ezer forintot. A delegáció arra is szakított időt, hogy megnézze az ország egyik leglátogatottabb turistacélpontját: 41 ezer forintot elköltöttek ugyanis a Flamsbrygga Hotelben, amely egy fjord csúcsánál, festői hegyek lábánál helyezkedik el.
A Direkt36 kérdésére az AJTK azt írta, hogy Stockholmban és Oslóban összesen hat találkozót bonyolítottak különféle külpolitikai intézetek képviselőivel és két magyar nagykövettel. Arról nem közöltek részleteket, hogy az Oslótól 300 kilométerre fekvő fjordnál és Bergenben végeztek-e bármilyen közhasznú tevékenységet.
Az alapítvány pénzügyi zavarai a későbbi években is folytatódtak. 2018 elején különösen kétségbeejtővé vált a helyzet, a kötelezettségállomány ugyanis már 452 millió forintra hízott. Ebben „járulékok, bérek, szállítói tartozások, folyószámlahitel és visszafizetési kötelezettségek szerepelnek” az azévi beszámoló szerint.
Ebben az évben a Miniszterelnökség 651, az EMMI további 81 millió forinttal támogatta az AJTK-t, de a likviditási problémák miatt ez sem volt elég. Októberben végül kerülőúton juttatott további 250 milliót a kormány az AJTK-nak, de ezúttal nem a Miniszterelnökség, hanem a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda intézte az ügyet.
Ez úgy történt, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványnak (BLA), egy másik kormányközeli szervezetnek adott pénzt arra, hogy azt rögtön továbbadja, „továbbított támogatás” formájában, „tudományos műhelyeknek”. Így kapta meg a negyedmilliárdot az AJTK azzal, hogy az „működési kiadásokra” is fordíthatja.
A BLA iratai között megtalálható egyik dokumentumból az is kiderül, miért így intézték az ügyet. Ebben az iratban az AJTK – Nógrádi György kuratóriumi elnök aláírásával – azzal magyarázza a helyzetet, hogy mivel a közvetlenül a kormánytól kapott pénzt nem lehet adósságrendezésre fordítani, a „felvett likviditási hitel visszafizetése csak egyéb támogatásból oldható meg.” A hitelkonszolidáció a BLA mint közvetítő bevonásával így technikailag nem kormányzati forrásból történt, valójában azonban igen, és végső soron itt is az adófizetők pénzét költötték el.
Ezzel azonban még mindig nem ért véget az AJTK pénzügyi zavarainak története. A bérek kifizetése 2021 elején, februárban ismét több hetet csúszott. A Direkt36 több forrása szerint ráadásul leépítés is kezdődött, előbb öt embert, majd további kettőt küldtek el. Az indoklás az volt, hogy az alapítvány kuratóriuma költségcsökkentést kért.
A Tudásközpont eladósodásával és az adósságcsapdából való kikecmergésével kapcsolatos kérdéseinkre sem az AJTK, sem a Batthyány Lajos Alapítvány, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált.
Nincs jele annak, hogy a kormány részéről bármikor is kifogásolták volna az AJTK gazdálkodását. Pedig a szervezetnek évről évre rendkívül részletes pénzügyi beszámolót kell leadnia a kapott támogatások felhasználásáról. Számos, a Direkt36-hoz eljutott dokumentum utal arra, hogy a Miniszterelnökség könyvelői tüzetesen átnézték a számlákat és táblázatokat. Sokszor kértek hiánypótlást, korrekciót, például hiányzó teljesítési igazolásokat kértek vagy javíttatták a kiküldetési papírokat. Máskor szóltak, hogy egy-egy feltüntetett összeg nem bruttó, hanem nettó, sőt, egy alkalommal arra figyelmeztettek, hogy egy helyen 3 forint eltérést találtak. Ezek azonban elsősorban formai hibák voltak. A költések indokoltságát – legalábbis ezek a visszajelzések – nem vitatták.
Pedig a kormány kapott jelzést arról, hogy nem minden stimmel a Tudásközponttal. Ez 2016 végén történt, miután december 1-jén több új tag is bekerült az AJTK kuratóriumába, köztük a később a Miniszterelnökség élére kerülő Gulyás Gergely. A testület elnöke Becsey Zsolt korábbi külgazdasági államtitkár lett, de csak egészen rövid időre. Az AJTK irataiból kiderül, hogy négy hónappal később, 2017. április 7-én Becseyt egy alapítói döntéssel visszahívták a kuratóriumból.
A hirtelen váltás mögött az állt, hogy Becsey – akit kuratóriumi elnökként büntetőjogi felelősség terhelt azért, hogy az ügyek rendben menjenek a szervezetnél – a megválasztása után átnézte az alapítvány iratait, a gazdálkodását, nem csak jogilag, hanem – egy, az eseményeket ismerő forrás szerint - a „polgári jóízlés szempontjából” is, és az aggályait jelezte a finanszírozó, vagyis a Miniszterelnökség felé. Becsey megbízatása ez után szűnt meg. Becsey a Direkt36-nak nem akart nyilatkozni a történtekről, csak annyit mondott, hogy azóta nincs kapcsolata az alapítvánnyal, amely egyébként szerinte hiánypótló tevékenységet végez.
Az AJTK gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseinkre a Miniszterelnökség reagált a kormány részéről. Eszerint Antall József politikai örökségének ápolása kiemelten fontos a magyar állam számára, és a kormány azért támogatja a Tudásközpontot, mert egyetért annak fő céljaival. A Miniszterelnökség hangsúlyozta, hogy Gulyás Gergely 2017-ben csupán kilenc hónapig volt a kuratórium tagja, és a tisztségért nem kapott díjazást.
Azt is megerősítették, hogy „szigorúan vizsgálják a pénzügyi és számviteli szabályok érvényesülését” a támogatott szervezeteknél, és az AJTK éves beszámolói megfeleltek ezeknek a jogszabályoknak. Ugyanakkor a „jó gazda gondosságával” kell eljárni a támogatások felhasználása során, „ez azért is rendkívül fontos, mert Antall József miniszterelnök politikai hagyatékának fontos része az önzetlen és önfeláldozó közszolgálat, amely a közpénzek gondos felhasználását is magába foglalja”. A Miniszterelnökség ezért vizsgálatot indít, „hogy az Antall József Tudásközpont számára biztosított állami forrásokat a szervezet hatékonyan és az alapítvány céljához méltó módon használta-e fel”, és a vizsgálatot követően döntenek majd az AJTK jövőbeni támogatásáról. (Az AJTK-nál rákérdeztünk erre, de nem kívántak reagálni a minisztériumi vizsgálódás hírére.)
Fontos neked az ilyen ügyek feltárása? Csatlakozz a Direkt36 támogatói köréhez!
A Direkt36 legtöbb konkrét kérdésére ugyanakkor nem válaszolt a Miniszterelnökség. Például, hogy mi indokolta az AJTK éves támogatásának folyamatos növelését, mennyire látott bele a Tudásközpont pénzügyeibe kuratóriumi tagként Gulyás Gergely, és hogyan reagált a Miniszterelnökség, amikor Becsey Zsolt kuratóriumi elnökként jelezte aggályait az AJTK költekezésével kapcsolatban. Sem a Miniszterelnökség, sem a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem reagált arra sem, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az AJTK több százmilliós adósságot halmozott fel és végső soron közpénzből húzták ki az adósságcsapdából a szervezetet.
A cégnyilvántartási adatokhoz az Opten szolgáltatását használtuk. A címlapi képet Murányi János készítette.
|
Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia, az Orbán-rendszer nagy nyertese
|
Antall József néhai miniszterelnök kisebbik fia sokáig nehezen talált magának stabil egzisztenciát biztosító munkát. Az 1964-ben született Antall Péter a rendszerváltás éveiben sajtófotósként dolgozott, és csak 40 évesen szerzett diplomát. Évekig munkanélküli volt, majd apja pártja, az MDF révén kapott állást, előbb Dávid Ibolya miniszter titkárságán, később pedig a párt alapítványánál.
| null | 1 |
https://444.hu/2021/05/31/kozpenzbol-jarja-a-vilag-luxushoteleit-antall-jozsef-fia-az-orban-rendszer-nagy-nyertese
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
444
|
A Hírklikk kikérte az EMMI-től az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáját, és ennek alapján talált néhány érdekességet a megbízások közt.
Raffay Ernő történész a Trianon Emlékév értékelése, a Trinanonra vonatkozó szakmai írások, online megjelenések elemzése címén kap január elsejétől december végéig havi 600, vagyis összesen 12 hónap alatt 7,2 millió forintot.
Takaró Mihály irodalomtörténész havi 1 millió 123 ezer 596 forintért ad szintén januártól decemberig tanácsokat az emberi erőforrások miniszterének.
Bagdy Gábor korábbi kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes is dolgozhat az EMMI-nek, ő szakértői tanácsadásért havi 800 ezer forintot keres, megbízása idén áprilisban kezdődött és december végéig tart
Eszenyi Enikő cége, az AHA2 Művészeti Kft idén február 15 és április 30. közt dolgozott Kásleréknek havi 500 ezer forintért.
|
Milliókért ad tanácsot az EMMI-nek Takaró Mihály és Raffay Ernő
|
A Hírklikk kikérte az EMMI-től az 5 millió forintot meghaladó szerződések listáját, és ennek alapján talált néhány érdekességet a megbízások közt.
| null | 1 |
https://24.hu/belfold/2021/05/30/emmi-kasler-tanacs-takaro-raffay-eszenyi/
|
2021-05-30 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Összesen 693 millió forint osztalékkifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. tavalyi nyereségéből. Mészáros Lőrinc öccse az elmúlt években egyre komolyabb állami megbízásokat kapott és céges érdekeltségei is szépen gyarapodtak, számban is. Cikkünk írásáig csak az említett legnagyobb cégek, illetve a mezőgazdasági Agro-Felcsút Kft. adták le mérlegeiket, az üzletember kisebb vállalkozásai – például a macimézes csomogaló Nektárplast Kft. vagy a mérnöki tanácsadó Adept Enviro Kft. – még adósak az éves elszámolásukkal. A négy nagy cég tavaly együttesen
14,3 milliárd forintos forgalmat csinált, durván 800 millió forinttal többet, mint 2019-ben. Adózott eredményük tavaly szerényebb, 1023 millió forint volt, szemben a 2019-es 1,2 milliárd forinttal. Ugyanakkor több pénzt vettek ki a cégekből: az osztalék 43 millió forinttal 693 millióra nőtt.
Legutóbb akkor írtunk Mészáros Jánosról, amikor kiderült, hogy egyik legnagyobb cége, a Híd-Tám Kft. nettó 2 milliárd 569 millió forintért vállalta el a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújításának mélyépítési munkáit. A megbízásért nem akármilyen roham volt, Mészárosnak Jánosnak bátyja (Mészáros Lőrinc) vejével és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter apjának egykori cégével is meg kellett mérkőznie. Tavaly ráadásul ez már a második olyan kisvasutas közpénzes megbízás volt, amit Mészáros Jánosék csíptek meg, az első, 1,1 munkáról januárban számoltunk be. A Híd Tám Kft. tavaly 5,5 milliárd forintos nettó értékesítés mellett 293,2 millió forint adózott eredményt ért el. A tavalyi haszon csaknem egésze, 293 millió forint osztalékként végzi Mészáros János zsebében, kifizetéséről a cég likviditási helyzetének megfelelően intézkednek (ahogyan a Pegazus Trade Kft. és a Herceghalom Interat Zrt. esetében is).
|
Mészáros Lőrinc öccse is bankot robbantott cégbirodalmával
|
Összesen 693 millió forint osztalékkifizetést szavaztak meg Mészáros János három nagy cége, a Pegazus Trade Kft., a Herceghalom Interat Zrt. és a Híd-Tám Kft. tavalyi nyereségéből. Mészáros Lőrinc öccse az elmúlt években egyre komolyabb állami megbízásokat kapott és céges érdekeltségei is szépen gyarapodtak, számban is.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/meszaros-janos-cegek-merleg-osztalek-felcsut/
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
„Vajon milyen feladat hárul az országmentő erkölcsszolgáltatásban a bulvár bűzhödt mocsarából még valamelyest kilátszó médiára? Nem volna itt az ideje kampányt indítanunk a kimondott és leírt szó hiteléért, fellázadni a kollektív agymosás ellen?” (Csontos János, Magyar Nemzet, 2004.) „Ha a konzervatív újságíró mégis fél valamitől, akkor a középszerűségtől és a bulvártól.” (Bayer Zsolt, Magyar Hírlap, 2016. január) „Hogy kié ez a másik Magyarország? Hát a celebeké. […] A »legforróbb« sztártitkok. A »legféltettebb« sztártikok. Nincs olyan bulvár hetilap, amelynek címlapja nem kínál ilyen és ehhez hasonló olvasmányokat. Édes jó Istenem…” (Seszták Ágnes, Magyar Nemzet, 2008.)
A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével.
A kormányzati bulvár háza táján az utóbbi hónapokban több fontos változás is történt:
• 2020 szeptemberében megszűnt a Lokál című ingyenes napilap, helyére a konszolidáltabb(nak tűnő) Metropol lépett;
• idén márciusban több vidéki városban is elindult a City7 című ingyenes hetilap, mely tördelésében, hangvételében, minőségében ugyanaz, mint korábban a Lokál volt;
• februárban megszűnt a napi Ripost, helyére a heti Ripost lépett, a korábbiaknál több politikával és provokatívabb címlapokkal;
• új dizájnt kapott és bulvárban erősített az Origo;
• „megizmosodott” a Bors közéleti része, ezzel párhuzamosan január végén felmondott a főszerkesztő és több újságíró.
Médiás beszélgetéseink alapján a választások előtt szükséges „struktúramenedzselés” dandárja ebben a szegmensben is véget ért. A változásoknak minden esetben politikai oka volt, és minden egyes lépés azt bizonyítja, hogy a Fidesz által korábban – kulturális értelemben – hulladéknak tekintett bulvár 2021-ben már nem ellenség, hanem erőforrás.
Ennek legjobb példája a City7: a március végén útnak indított nagy példányszámú, ingyenes lapot olyan városokban terjesztik, ahol a Fidesz jelöltje kikapott a 2019-es önkormányzati választáson. Így van City7 többek között Miskolcon, Egerben, Szekszárdon, Hódmezővásárhelyen és Szombathelyen, de nincs például Debrecenben vagy Győrben. A hetente az utcán szórt és a postaládákba dobott City7 minden városban nagyjából ugyanúgy néz ki: az első oldalak a helyi közéletről szólnak, a kormányt erősen támogató üzenetekkel, majd néhány oldal bulvár, részben a Borsból, a HOT! magazinból és más Mediaworks-kiadványokból idézve – itt Király Linda, Mádai Vivien, Korda György és a többi szokásos bulvárhős életéről tájékozódhatnak az olvasók. Majd ismét helyi ügyek és sport, összesem 5-6 oldalon. A City7-lapcsaládot a KESMA zászlóshajója, a Mediaworks adja ki, főszerkesztője Pósa Árpád, aki korábban a HírTV.hu-nál és a Magyar Nemzetnél töltött be vezető pozíciót, húsz évvel ezelőtt pedig a Playboy főszerkesztője volt. A városi mutációkban megjelenő tartalmakért helyi szerkesztők felelnek. Az átlagos City7 így néz ki:
Tördelésre és szólásmódra is pontosan olyan, mint korábban a „napi bulvár, ingyen” szlogennel terjesztett Lokál volt. (A City7-nek nincs netes kiadása, de az egyes lapszámok a megyei portálokon visszaolvashatók, például itt, itt vagy itt.) A lapban nyoma sincs a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak, a „Helyi sztori” rovatot minden városban leplezetlen kormánypropaganda tölti meg. Az egri kiadványban a szerkesztők még arra is ügyeltek, hogy a Tündérszépek rovat a megfelelő helyre kerüljön:
A Tündérszépek és a 4-6 oldalnyi Szandi-, Kulcsár Edina- és Détár Enikő-hír és a többi bulvártartalom persze csak a vivőanyag, a kiadvány lényegét tekintve politikai revolverlap, amivel a hatalmi gépezet a „lakótelepek népét” próbálja lebeszélni az ellenzékről és megerősíteni a helyi Fidesz-jelöltet. Minden bizonnyal megpróbálnak majd hatni az ellenzéki előválasztásra is, de igazán komoly szerepe jövő tavasszal lesz, amikor
itt jelenhetnek meg a kampánystábban legyártott karaktergyilkos üzenetek. Vagyis a City7 nem sajtó-, hanem kampánytermék, akkor is, ha formailag nem a pártközpont jelenteti meg.
A Mediaworks egyre inkább így használja a Bors című online- és napilapot is, melyben az utóbbi évben megszaporodtak a direkt kormányüzenetek, mint ez:
A főszerkesztő, Kovács Vince a Media1 értesülései szerint politikai okból távozott idén januárban. Ezt a mi háttérbeszélgetéseink is megerősítik. A Vajna-korszakban, 2017 körül a szerkesztőség még alig találkozott politikai elvárásokkal, a KESMA-átvétel után azonban egyre többször nyúltak bele kívülről a munkájukba – persze csak a közéleti üzeneteket kellett „irányba tenni”, a celebfolyam és a dinnyecicik maradtak. Úgy tudjuk, ma már a Borsnál is Ómolnár Miklós bulvárfőnök fújja a passzátszelet, ez pedig sok lehetett a felmondott főszerkesztőnek és a nyomában távozott két másik kollégának. Beszédes, hogy január óta nem is neveztek ki új vezetőt a szerkesztőség élére; az impresszumban csak főszerkesztő-helyettesek szerepelnek. És persze a Mediaworks illetékesei.
Ómolnár márciusban saját Youtube-csatornával jelentkezett, melynek Brüsszelt leleplező „exkluzív” anyagát kötelező volt átvenni a Ripost mellett a Borsnál is. A Hazudott Brüsszel a vakcina-szerződésekről? Ómolnár Miklós megszerezte a dokumentumokat című hír aztán körbement a teljes KESMA-sajtón. A BorsOnline politika rovata már semmi másról sem szól, csak a direkt kormányzati üzenetek akadálytalan továbbításáról. Így fordulhat elő, hogy a bulvárlap cikkajánló algoritmusa egymás mellé dobja az Orbán Viktor brüsszeli harcait dokumentáló híreket és az olyan címeket, mint hogy Dobjon el mindent! A gigamellű Demi Rose is regisztrált a legnagyobb pornóoldalra, A férjes asszonyok réme – a dögös MILF büszke arra, hogy csak házas pasikkal hempereg – 18+ vagy Megér ez a test ennyiért egy estet? – 18+ Fotók. Mindez a „konzervatív”, „keresztény” sajtóholding nagyobb dicsőségére. (A preambuluma szerint jobboldali értékekre felesküdött Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumának tagjai Szánthó Miklós Alapjogokért Központ-igazgató, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő és Hegedűs Zoltán.)
A bulvárdivízió-vezetőtől tavaly novemberben megkérdezte Jeszenszky Zsolt a PestiTV műsorában: létezik-e jobboldali bulvár, illetve egyáltalán kell-e, hogy a bulvárnak bármilyen politikai vonatkozása legyen? Ómolnár így válaszolt: „A bulvár, az szerintem a dolgok tömörítése. Borzasztó bonyolult, nehezen követhető világban élünk, áradnak ránk az információk. A bulvár pedig megpróbál tömöríteni, megpróbálja a dolgok lényegét megfogalmazni.” Ezt követően világossá tette, szerinte nem ciki Győzike és Kiszel Tünde életét dokumentálni, hiszen ezeknek a figuráknak „spirituális ereje” van.
Saját lapjába azonban a jelek szerint nem jutott elegendő spirituális erő, hiszen tavaly augusztusban először összement, idén februárban pedig napilapból hetilappá alakult a Ripost. Mely ma már tényleg olyan, mintha a Móricka magazint házasították volna az inverz Nyugati Fénnyel: szerző nélküli lejárató cikkek a lehető legigénytelenebb karikatúrákkal, majd felöntve fideszes politikusokról szóló színes propagandariportokkal. És persze mindemellett a kötelező celebmelléklet. A jól azonosíthatóság kedvéért a hetilapos átalakulás óta a bulvárlap fejlécre írt szlogenje így hangzik: „HAJRÁ, MAGYAROK!”
A Ripost fokozatos összehúzódása a bukás beismerése. Információink szerint a lapot néhány ezer példányban tudják értékesíteni (hivatalos audit nincs), és az online látogatottságot sem a politikailag fontos anyagok húzzák, hanem a Centikre a beteljesülő vágytól – nagyra nyitja a száját az álommellű szépség-típusú, legalpáribb címek. Az obszcén címadás kényszerpálya is, ha egyszer nincs elég aktuális sztori. Márpedig a bulvár halála, ha már klasszikus értelemben bulvárként sem viselkedhet: se a Ripost, se a Bors nem írt például Rogán Antal új házasságáról, és szordínósan dokumentálják Mészáros Lőrinc válását és eljegyzését Várkonyi Andreával. A briteknél a bulvár péládul alighanem hónapokig vesézte volna az ország leggazdagabb emberének egy celebbel kötött házasságát, annak minden részletét, különös tekintettel az anyagiakra.
Utóbbi fejleményt – miután kommentfalakon már hetek óta írtak róla, cikkekben pedig erősen célozgattak rá – a Mediaworks központi celeblapja, a HOT! jelentette be április 21-én, méghozzá címlapon. A legforróbb sztártitkot nyilván nem lehetett volna a végtelenségig titokban tartani, az „ifjú pár” így – a Blikk, a Story vagy más, körön kívüli felület helyett – a rendszer egyik lapját használta a bejelentésre. Ettől a HOT! nem lett politikusabb, és valószínűleg meg is hagyják semleges celebmagazinnak a kampány alatt is, de ehhez hasonló közleményekre jó lehet.
A KESMA ékköve – már ami az olvasói elérést illeti – az Origo, és itt fejlesztették tökélyre a bulvár és a politika (pontosabban: a bulvár és bármi más) vegyítését is. A címlapon a Napi balfék – Karácsony Gergely keresi a szakdolgozatát is! című, természetesen szerző nélküli anyagtól csupán két görgetésnyire olvasható a Tökéletes fenekét az olasz dombokhoz hasonlítja a szexi magyar futballistafeleség – fotó cím, mely besorolás szerint nem bulvár, hanem Sport Bulvár. Vagyis a kormányzati és állami céges hirdetésekkel szépen kitömött Origón külön címke alatt gyűjtik a női sportolókról és férfi sportolók feleségeiről szóló, hasonló színvonalú anyagokat. A szerkesztők gondosan ügyelnek arra, hogy a pornó kifejezés lehetőleg mindig le legyen írva a címlapon, a Karácsony Gergelyt támadó cikkek környezetében most például a Latexben mutogatta magát Monique Covet magyar pornósztár – fotó címmel fokozzák az olvasói figyelmet. A pornó amúgy is állandó kellék a KESMA-világban; mint korábban megírtuk, az Origo alá tagozva működik a Videa, melynek „Felnőtt” csatornája az ország egyik legnagyobb pornómegosztója. Sőt: mióta a közelmúltban az Indavideóról letiltották és visszamenőleg is törölték a 18+ tartalmakat, az Origo-féle Videa lehet a legnagyobb magyar tulajdonú ingyenes pornómegosztó.
Szűk egy évvel a választás előtt tehát bevetésre készen áll a kormányzati bulvárarzenál, melynek – KESMA-n kívüli – tévés lába a TV2, a megszokott celebműsorokkal, ahol egy Hollik István-interjú után még Steiner Kristóf és meleg párja is elfér egy vegán sajtrecept erejéig. A médiagépezet paradoxona, hogy hatékonysága elemenként jelentősen csökkent – a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség számai alapján zuhant a Bors és a HOT! is –, de együtt, politikailag egy irányba állítva még mindig óriási elérést biztosít.
Ennek azonban ára van: a KESMA-ölbe tartozó Mediaworks Zrt. 2019-ben jelentős, 1,44 milliárdos veszteséget hozott össze, dacára a náluk landolt csillagászati összegű állami hirdetésnek. Az auditált olvasottságot felmutatni nem tudó Ripost például egészen bizonyosan nem él meg a piacról, a nyomtatott változatban mást nem is találtunk, csak más Mediaworks-termékeket promotáló barterhirdetéseket, a Ripost.hu-n viszont kifejezetten sok a kormányzati- és a Szerencsejáték Zrt.-hirdetés. Vagyis a kormányzati sajtóholding új minőséget hozott létre: az alpáribbnál alpáribb címeket jórészt állami pénzből gyártó bulvársajtót.
#bulvár#KESMA#média
|
A NER világszabadalma: alpári bulvár állami pénzből
|
A világ nagyot fordult a 2010 előtti, de még a 2016-os idézet óta is: a „legforróbb sztártitkok” szlogen alatt futó bulvárlap, a HOT! például ma már a fideszes kötődésű Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) kezében van, Várkonyi Andrea itt jelenti be eljegyzését Mészáros Lőrinccel, Orbán Viktor pedig személyesen köszönti a lap főszerkesztőjét, Kelemen Krisztát a Karmelita kolostorba szervezett zártkörű partin. A kormánypárti sajtótömb már egyáltalán nem fél a bulvártól: a KESMA összesen nyolc darab online vagy nyomtatott bulvárterméket tart el (Ripost és Ripost.hu, Bors és BorsOnline, HOT!, Life, She.hu és ide sorolható a City7 is), de tele vannak „könnyed” tartalmakkal az online megyei lapok és az Origo is. A Mediaworksben van külön „bulvár és magazin divízió” is, Ómolnár Miklós Ripost-főszerkesztő vezetésével.
| null | 1 |
https://www.valaszonline.hu/2021/05/31/ripost-bors-city7-kesma-bulvar/
|
2021-05-31 12:43:47
| true | null | null |
valaszonline.hu
|
Korábbi hírek szerint eredetileg elsősorban az I. kerületi lakosokat érintette volna az a törvénymódosítás, amely szerint kedvezményes áron vehetik meg az önkormányzattól műemléki védettség alatt álló lakást bérlők az ingatlant. A törvényjavaslatot május 11-én késő este nyújtotta be Böröcz László fideszes országgyűlési képviselő.
A tervezet szerint a lakás megvásárlására minden olyan bérlő jogosult lehet, aki legalább 2020. december 31. óta lakik állami vagy önkormányzati tulajdonú lakásban – vagyis akár fél éves bérleti szerződés is elegendő lehet ahhoz, hogy valaki vásárlási szándékkal álljon elő. A bérlők a forgalmi érték 15–30%-áért vásárolhatják meg a lakást, a pontos ár attól függ, hogy milyen régóta lakik valaki az ingatlanban.
Ha viszont valaki úgy dönt, hogy egy összegben fizeti ki a vételárat, akkor mindössze 70%-os árral kell számolnia, így aki elég régóta lakik az adott ingatlanban, akár 10,5%-os áron is megszerezheti azt.
Konkrét példával illusztrálva: a 24. hu számolta ki, hogy a főváros egyik legdrágább kerületében egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást akár 5,25 millióért is megvásárolhat az a bérlő, aki legalább 15 éve lakik az ingatlanban. Eladási tilalom hiányában azonban a lakásokat akár már a megvásárlást követően piaci áron lehetne értékesíteni.
Azokat a lakásokat azonban nem lehetne megvásárolni, amelyek átalakításra, felújításra vagy bontásra kijelölt épületben vannak, de többek között a szociális alapon történő bérbeadás céljából épített lakásokra, a vállalati és szolgálati ingatlanokra sem vonatkozna a vételi jog.
A fővárosi aljegyző havi 52 ezer forintért bérel tetőtéri lakást a Budavári Önkormányzattól
Bárdonné dr. Benda Mónika 2015-ben kért és kapott szolgálati bérlakást az I. kerületben. A piaci ár három-négyszerese az aljegyző által fizetett bérleti díjnak.
A javaslat benyújtását Böröcz azzal indokolta, hogy szem előtt tartják, hogy a „magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont”, az új szabály ugyanis megteremti a lehetőséget arra, hogy „azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük”.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága május 17-én úgy döntött, hogy parlamenti vitára bocsátható a javaslat.
Több mint százezer ingatlan érintett
A KSH 2019-es adatai alapján nagyjából 105 ezer ingatlan van az önkormányzat tulajdonában, a teljes lakásállomány (4,5 millió) csupán 2,6%-a. Nyugat-Európában ez az arány jóval magasabb, általában az ingatlanállomány negyede-ötöde közcélú üzemeltetésben van.
A magyar fővárosnál alig nagyobb Bécsben például 220 ezer lakás van a város tulajdonában, míg itthon ez a szám csupán 38 ezerre tehető.
További probléma, hogy a lakások száma folyamatosan csökken: a 2000-es évek elején például még több mint 176 ezer volt az önkormányzat ingatlanvagyona. Sok esetben pedig már így is többszörös a túljelentkezés: az önkormányzati lakások alacsony száma miatt, és mert bérlakások főleg a fővárosban, illetve a népesebb megyeszékhelyeken vannak, egyes helyeken akár évekig tartó várakozás is előfordulhat.
Az önkormányzati lakásállománnyal nemrég mi is részletesen foglalkoztunk cikkeinkben. Először a fővárosi lakáshelyzetet vizsgáltuk meg 2020. első féléves adatai alapján, és azt találtuk, hogy minden 10. ingatlan kihasználatlanul áll a kerületekben:
Az önkormányzati lakások közel tíz százaléka üresen áll a fővárosban, a legtöbb a 8. kerületben
Magyarországon egyre súlyosabb problémát jelent a lakhatási válság, felmérések szerint jelenleg körülbelül 2 millió ember él lakhatási szegénységben, ezzel egy időben ugyanakkor az önkormányzati lakások 9,7%-a kihasználatlan. Megnéztük, hogyan változott az elmúlt évek során az önkormányzati lakásállomány a fővárosban, és hogyan gazdálkodnak a kerületek a lakásaikkal.
Budapesttől távolodva sem sokkal jobb a helyzet, sőt: a megyeszékhelyeken az ingatlanok több mint 11%-a áll üresen:
Az önkormányzati lakások több mint 11 százaléka a megyeszékhelyeken is kihasználatlan
A lakhatási válság kapcsán legtöbbször a fővárosi lakáshelyzet kerül szóba, pedig a vidéki városokban is előfordul, hogy éveket kell várni egy-egy önkormányzati ingatlanra. Ezúttal a megyeszékhelyek önkormányzati lakásállományát vizsgáltuk meg, a kapott adatokból pedig kiderült, hogy egyáltalán nem jobb a helyzet, mint Budapesten, sőt: az üresen álló ingatlanok száma a megyeszékhelyeken is meghaladja a 3400-at.
Ezermilliárdos vagyon a tét
A lakásállomány csökkenése ellenére az önkormányzatok jelentős bevételre tehetnek szert a bérlakásokból. A tavalyi évben például a lakbérből befolyt összeg meghaladta a 20,3 milliárdot. A korábbi évek során ennek összege jóval alacsonyabb, 17-18 milliárd körül volt, a teljes bérbevétel azonban a 40 milliárdot is meghaladta.
A KSH adatai szerint a 105 174 ingatlanból 2019-ben 84 237-et adtak ki az önkormányzatok (ennek nagyjából felét, 45 ezret szociális alapon), azaz a teljes lakásállomány 80%-a van jelenleg is hasznosítás alatt. A lakások átlagos alapterülete 49,3 m².
A mostani lakásárakkal számolva valószínűsíthető, hogy a jelenleg kiadott lakások nagy részét értékesíthetik. 2019-ben az eladási ár 172,9 ezer forint volt négyzetméterenként, a forgalmi érték 221,5 ezer volt. Összehasonlításképp: ugyanezen értékek tíz éve, 2009-ben 77,5 ezerre és 156,4 ezerre voltak tehetők.
Mindez azt jelenti, hogy 2019-es átlagáron számolva akár több ezermilliárdos közvagyon töredékáron történő kiárusítását tenné lehetővé a törvényjavaslat.
Ez átlagos méretű, átlag forgalmi értékkel számolt lakásokkal számolva egészen pontosan 919,8 milliárd forintot jelent. Ha ezeket a lakásokat 30%-os eladási áron értékesítenék, akkor 275 milliárd forintra tennének szert, ha az elérhető legalacsonyabb, 10,5%-os áron kellene megválniuk az önkormányzatoknak a tulajdonuktól, akkor csupán 96,5 milliárd kerülne vissza a települések kasszájába. Vagyis több százmilliárdos veszteségről beszélhetünk.
Legrosszabbul a 13. kerület járhat
Az önkormányzati lakásállomány nagy része (4,5%) a fővárosban, illetve a nagyobb vidéki városokban, megyeszékhelyeken található. A 13. és a 8. kerület mellett leginkább Miskolc és Győr lehet érintett, több mint 4 ezer önkormányzat lakással.
E-mailben megkerestük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy arról érdeklődjünk: átlagosan mennyiért kelnek el az önkormányzati lakások, és összesen mekkora vagyon foroghat kockán, amennyiben Böröcz javaslatának megfelelően módosítják a lakástörvényt.
A leginkább érintett, közel 5800 lakást birtokló 13. kerület arról tájékoztatott bennünket, hogy az árak a lakás állapotától függően 500 ezer – 1 millió forint között mozognak négyzetméterenként, azonban nem rendelkeznek a lakásállományra vonatkozó értékbecsléssel. Hozzátették azt is, hogy a lakások átlagos mérete 40-50 m², így számításaink szerint nagyjából 250 ezer négyzetméternyi terület lehet érintett.
A teljes XIII. kerületi bérlakásállomány értéke pedig 170 milliárd forint körül lehet, a vagyonvesztés meghaladhatja akár a 100 milliárdot is.
A 8. kerületben is hasonló a helyzet. Pikó András, Józsefváros polgármestere a Mércén írt arról, hogy a kerület jelenleg a forgalmi érték 85%-áért adja el a bérlőknek az önkormányzati lakásokat, ezt változtatná 15% körüli értékre a mostani törvényjavaslat, ami 25 milliárdos vagyonvesztést jelent. Az önkormányzati lakások átlagosan 450 és 700 ezer forint közti négyzetméteráron kelnek el, 600 ezer forintos átlagárral ez Józsefváros esetében 90 milliárdos vagyonelem – mondta el a polgármester a 24. hu-nak.
Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere válaszában kifejtette, hogy az első áttekintések után az értékesítésekkel érintett lakások száma 1875-re tehető, melyek alapterülete összesen 92.000 m². A kerületben piaci alapon értékesített ingatlanok forgalmi árával számolva az elidegenítéssel érintett lakásállomány értéke körülbelül 79 milliárd forintot tesz ki. A veszteség több mint 50 milliárd lehet.
A 9. kerületi önkormányzat arról tájékoztatott bennünket, hogy pontos összeget sajnos nem tudnak mondani, mivel nagyon nagy különbségek vannak a lakások állapotai között. Azonban előreláthatóan a 3 ezer lakásukból 700-at érinthet a javaslat. Jelenleg egyébként a kerületben a lakások értékesítésével kapcsolatban fontos kritérium, hogy csak azok a bérlők vásárolhatnak ingatlant, akik minimum 10 éve laknak az adott helyen.
A megyeszékhelyek közül Miskolc rendelkezik a legtöbb önkormányzati ingatlannal: tőlük azt a választ kaptuk, hogy az eladási árat jelentősen befolyásolja az elhelyezkedés, a műszaki állapot és az épület felújítottsági szintje, de átlagosan 200.000–220.000 forint körül mozog a négyzetméterár. A jelenleg bérbeadott lakások értéke 35 milliárdra tehető. Mindez azt jelenti, hogy akár 30 milliárdos vagyont is veszíthetne az önkormányzat.
Megkérdeztük a győri önkormányzatot is az ingatlanvagyonról és annak értékéről, de meglehetősen szűkszavú választ kaptunk. Levelükben arról tájékoztattak, hogy „a 2020. és 2021. évben nem került sor önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan értékesítésére”.
A debreceni polgármesteri hivatal sajtóosztálya érdeklődésünkre közölte, hogy 2016-ban a város vezetése úgy döntött, hogy leállítja a tömeges értékesítéseket, azóta csak meghatározott feltételekkel, egyedi döntés alapján értékesítik az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanokat. Megtudtuk azt is, hogy az utolsó lakáseladásra 2020. február 12-én került sor, a négyzetméterár ekkor 335,8 ezer forint volt. A lakásállomány kalkulált forgalmi értéke több mint 30 milliárd forintra rúg.
Bár az önkormányzati lakások eladási ára általában alacsonyabb, mint a piaci alapon értékesített ingatlanoké, érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan alakulnak a piaci alapon értékesített ingatlanok négyzetméterárai a fővárosi kerületekben, illetve a nagyobb vidéki városokban. A budapesti ingatlanok vásárlásakor kell leginkább a zsebünkbe nyúlnunk, itt 9 olyan kerületet is találunk, ahol négyzetméterenként 800 ezernél többet kell fizetni lakásvásárláskor. A fővárost Debrecen, Győr és Szombathely követi.
Több szakmai szervezet és polgármester tiltakozik
A fideszes törvényjavaslat ellen több szakmai szervezet is felemelte a hangját. „Ez a döntés visszafordíthatatlan károkat fog okozni az egyre mélyülő lakhatási válságban, mert ezzel megszűnik a megfizethető önkormányzati bérlakásállomány” – olvasható a 25 szervezet által aláírt tiltakozásban. A szakmai szervezetek többek között a már egyébként is súlyos problémákat okozó lakhatási válság elmélyülésétől, illetve a lakásmaffia újraéledésétől tartanak.
Hasonlóan látják a helyzetet az ellenzéki polgármesterek is. A törvényjavaslat benyújtását követően sorra jelentek meg a polgármesterek Facebook-bejegyzései, amelyekben egyöntetűen elítélik a lakásvagyon kiárusítását. Pikó András 8. kerületi polgármester az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntéséről ír.
A legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező, az elmúlt 20 évben összesen 632 lakást építő 13. kerületet vezető MSZP-s Tóth József úgy fogalmazott, hogy „a »csókosok« lakáshoz jutása érdekében feláldozzák az egész önkormányzati bérlakásszektort”, a törvény elfogadása pedig az önkormányzati bérlakásszektor megszűnéséhez vezethet. Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen arról beszélt, hogy az ellenzéki polgármesterekkel közösen minden törvényes módon igyekeznek fellépni a törvényjavaslat ellen.
De kormánypárti politikusok is kifejezték ellenérzésüket a Böröcz nevével fémjelzett törvényjavaslattal kapcsolatban. Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere például nemes egyszerűséggel így fogalmazott nyílt levelében: „Javaslatod, megítélésem szerint marhaság!” Székesfehérvár fideszes polgármestere, Cser-Palkovics András ennél visszafogottabban szavakat használt, ám azt ő is leszögezte, hogy a lakástörvény jelenlegi formájában benyújtott módosítása nem jó. Facebook-bejegyzésében továbbá arról írt, hogy a határozatlan időre kötött szerződések esetében a javaslat megfontolandó lehet.
|
Ezermilliárdos közvagyon, százezer ingatlan kiárusítását jelentheti a lakástörvény módosítása
|
A lakástörvény módosítását célzó törvényjavaslat gyakorlatilag a szociális alapú lakásbérlés végét jelentheti. A törvény módosításával ugyanis az alig egy-két éve önkormányzati bérlakásban élők is igen kedvezményes áron vásárolhatnák meg az általuk bérelt ingatlant, anélkül, hogy az önkormányzatoknak lenne beleszólása. 2019-es adatok szerint több mint százezer lakás, közel ezermilliárdos vagyon lehet érintett. Megkérdeztük a legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező önkormányzatokat, hogy pontosan mekkora összeg forog kockán.
| null | 1 |
https://atlatszo.hu/2021/05/31/ezermilliardos-kozvagyon-szazezer-ingatlan-kiarusitasat-jelentheti-a-lakastorveny-modositasa/
|
2021-05-31 12:07:00
| true | null | null |
atlatszo.hu
|
A néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója megsínylette a pandémiát, de a Las Vegas Casino Zrt. így is 8,3 milliárd forint osztalékot fialt az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége tavaly tavasszal vette át a Vajna-féle kaszinóbizniszt. 2019-ben rekordokat döntött a Las Vegas Casino, akkor csaknem 15 milliárd osztalékot utaltak tovább Luxemburgba.
2020-ban maga a koncessziós joggal rendelkező, bevételt jogdíjból és menedzsmentdíjból hozó Las Vegas Casino Zrt. 682 millió forint nyereséget hozott. Ehhez csaptak hozzá 7,6 milliárdot, a másik két leánycég, az LVC Diamond Kft. valamint a Bár-Co-2 Kft. osztalékát.
Az öt kaszinót működtető LVC Diamond Kft. 26,2 milliárd forint árbevételt produkált tavaly, ami 6,5 milliárddal gyengébb az egy évvel korábbi forgalomnál. Az adózott eredmény ugyancsak szerényebb lett, tavaly 7,6 milliárd forint nyereséget mutattak ki, míg egy évvel korábban 11,7 milliárd volt a profit.
A társaság értékelése szerint
működésére, pénzügyi- és likviditási helyzetére… a járvány okozta intézkedések jelentős, de nem kritikus hatással vannak.
A kaszinók pandémiára tekintettel csupán néhány hétig, 2020. március 29 – május 17. között voltak zárva. Ez és a covid második hulláma jelentősen csökkentette az árbevételt, ezt azonban az online kaszinó bevételek emelkedése némileg kompenzálta – áll a cég beszámolójában.
|
Garancsiék 8,3 milliárd forintot vesznek ki a volt Vajna-kaszinókból
|
A néhai Andy Vajna öt fővárosi kaszinója megsínylette a pandémiát, de a Las Vegas Casino Zrt. így is 8,3 milliárd forint osztalékot fialt az új tulajdonosnak, a Garinvest Projekt Zrt.-nek. Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége tavaly tavasszal vette át a Vajna-féle kaszinóbizniszt.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-83-milliard-forint-osztalek-vajna-kaszinok/
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Hivatalosan tavaly április végén vette át a néhai Andy Vajna öt budapesti kaszinóját a Garinvest Projekt Zrt., amely Garancsi István és Szalay-Bobrovniczky Kristóf közös érdekeltsége. Ez a cég lett a tulajdonosa a kaszinókoncessziókat birtokló Las Vegas Casino Zrt. részvényeinek, miután az egykori Vajna-birodalom offshore hálózatához tartozó luxemburgi székhelyű Las Vegas Casino s.á.r.l. helyébe lépett. Valójában az adásvételről már jóval korábban aláírták a szerződést – derül ki a cégbírósági dokumentumokból.
Az új tulajt 2019 novemberében alapította a miniszterelnök barátjaként ismert Garancsi, aki 60 százalékban részes a Garinvest Zrt.-n keresztül, valamint Habony Árpád bajtársa, az egykori londoni nagykövet, Szalay-Bobrovniczky, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő férje, aki 40 százalékot jegyez a London Capital Zrt.-n keresztül.
A kaszinóbiznisz volt Vajna céghálójának nyerőautomatája, üzembiztosan szállította az évi 12 milliárd forint körüli tiszta nyereséget. Ezt rendre ki is vették Vajna idejében a cégből, a 2019-es év után például a Las Vegas Casino Zrt. 11,3 milliárd forint adózott profitot jelentett, és rekordméretű, csaknem 15 milliárd forint osztalékkivétről döntött a luxemburgi anyacég.
A milliárdok útját Luxemburgig, a Las Vegas Casino s.á.r.l. offshore anyacégig követhettük, az alapítói határozatokból csak ennyi látszott. Valójában nem feltétlenül itt landolt a pénz, legalábbis Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter a kaszinók tényleges tulajdonosát feszegető kérdésünkre 2019 decemberében egy nyolctagú hálót küldött válaszul: ebben voltak magyar cégek, két luxemburgi és egy delaware-i offshore cég, a végpontja pedig az özvegy, Vajna Tímea (az AV Perfect Kft. nevű cégen keresztül).
Az örökség körüli homály miatt érdeklődtünk 2019 végén, kié hivatalosan a milliárdokat fialó kaszinóüzlet. Annál is inkább, mert a Las Vegas Zrt.-ből negyedévente vették ki a nyereséget osztalékelőleg formájában, a jelek szerint Vajna 2019. január 20-ai halála után is, közben pedig az özvegy arról panaszkodott, hogy nem fér hozzá az örökségéhez, szűkösen kénytelen élni, bevétele havi 12500 eurós apanázs, ennyit kap az egyik volt Vajna-cégben betöltött ügyvezető posztért. Szeptemberben a hagyatéki végzésből kiderült, hogy az AV Perfect Kft. Vajna Tímeáé lett, ami 123 millió dollár, azaz közel 40 milliárd forint vagyont jelent, és a miniszteri válasz alapján ez a cég rendelkezett közvetetten a Las Vegas Casino Zrt. többségi részével.
A kaszinós tulajdonosi lánc azonban szűk két héttel később, 2019 karácsonykor már nem volt igaz – ez olvasható ki a cégbíróságra leadott dokumentumokból.
Bár csak tavaly májusban hozta nyilvánosságra a Gazdasági Versenyhivatal, hogy tulajdonosváltás történt a Las Vegas Casino Zrt.-ben, valójában hónapokkal korábban megállapodtak az üzletről, 2019. december 23-án kötött adásvételi szerződést a Garinvest Projekt Zrt. és a Vajna-féle kaszinóvállalkozás luxemburgi anyacége, a Las Vegas Casono s.á.r.l. A megállapodásban az szerepelt, hogy a részvények tulajdonjoga „meghatározott előfeltételek teljesítésülését követően” 2020. április 30-ával száll át az új tulajra, Garancsiék cégére. Az előfeltételeket nem részletezték, de bizonyára teljesültek, mert a cégbíróság bejegyezte tulajdonosváltozást a megadott határnappal.
Habár állami koncessziós jogról van szó, a tulajdonoscseréről az állami kommunikációs gépezet nem közölt semmit, és a vételárról sem szivárgott ki információ. Piaci hírek arról szóltak, hogy Andy Vajna üzlettársa, Samuel Russell Falconello 60 millió euró körüli árat szeretett volna elérni. A Garinvest Projekt Zrt. mérlegében ha nem is éppen ekkora, de hasonló összeg szerepel: 19,452 milliárd forintot tüntettek fel befektetett pénzügyi eszközként, ami a Las Vegas Casino Zrt. 100 százalékos üzletrészét takarja. A szabályok szerint bekerülési értéken kell szerepeltetni a befektetést, ezek szerint közel 20 milliárd forintba került a kaszinóbiznisz átvétele.
Az is felsejlik a kaszinós projektcég mérlegéből, hogyan finanszírozzák az üzletet. Az összesen 19,987 milliárd forint hosszú lejáratú kötelezettségből
10,5 milliárd forint növekedési hitel,
9,487 milliárd kapcsolt vállalkozásoktól kapott kölcsön.
Ezek szerint részben a jegybank kedvezményes hitelprogramjából, a kkv-k segítésére, gazdaságélénkítésre feltalált NHP-ból fizethetik a kaszinók törlesztőrészleteit, részben a Garancsi-Szalay-Bobrovniczky duó cégeitől érkezik rá a kölcsönpénz.
Az NHP nyoma meg is található a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, a szerint a Takarékbank közvetítésével 7 milliárd, a Gránitbank beiktatásával 3,5 milliárd forinthoz jutott a Garinvest Projekt Zrt.
A kaszinóbizniszhez szükséges kölcsön másik fele a Garinvest Projekt tulajdonosainak a mérlegében lelhető meg: Szalay-Bobrovniczky London Capital Zrt.-je 3,2 milliárd forintot, Garancsi Garinvestje pedig 6,2 milliárd forintnyi euróhitelt tüntetett fel. Utóbbinak volt miből kölcsönadnia, 2019-ben ugyanis majdnem ennyi, 6,147 milliárd forint osztalék érkezett hozzá kapcsolt vállalkozástól. Úgy tűnik, ezt hitelezte azután tovább másik leányának, a Garinvest Projekt Zrt.-nek.
Elég messzire nyúlnak a szálak, a cégpapírok alapján a bő 6 milliárd forint osztalékot befizető leánycég a Rockway Investment Ltd. lehetett, mely Hongkongban van bejegyezve.
A kaszinóbizniszbe befektető két cég az első évben nyereségesen működött, a Garinvesthez az említett hongkongi leányától 2019 után 2020-ban is érkezett osztalék, bő 1,3 milliárd forintnyi, ám Garancsi megelégedett 100 millió forint osztalék kifizetésével. Szalay-Bobrovniczky más osztalékpolitikát folytat, a London Capital 24,23 millió forint adózott eredményéből 24,069 millió kifizetéséről döntött.
|
Kedvezményes állami hitelt kaptak Garancsiék a kaszinóbizniszhez
|
19,5 milliárd forintba kerülhetett a néhai Andy Vajna játéktermeinek megszerzése. A jegybanki hitel mellé Hongkongból is érkezett pénz.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/garancsi-istvan-kaszino-las-vegas-allami-hitel-andy-vajna/
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2021.05.19. 13:00
2021.05.19. 13:04
A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják.
|
Szeretettel Kínának: a kormány trükközéssel szerez földet a Fudan Egyetemnek
|
A hitelt és a munkásokat Peking intézi, a tanárok tízszer annyit kereshetnek, mint az ELTE-n, az állam által fizetett oktatásról nincs szó, a tandíjat viszont nem a magyar pénztárcákhoz szabják.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210519_Kinanak_szeretettel
|
2021-05-19 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
olvasási idő
3 perc
megjelent
2021.05.20. 13:00
Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van.
|
Budapest megvehette volna, de elkótyavetyélte az ingatlanokat a fideszes polgármester
|
Karácsony Gergely intelme ellenére Belváros-Lipótváros polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter újabb öt ingatlant adott el a főváros elővételi jogát figyelmen kívül hagyva. A vevők között a kormányfőhöz közelálló üzletember is van.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/20210520_Hiaba_figyelmeztetett_Karacsony_a_belvarosi_kotyavetye_miatt
|
2021-05-20 15:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
A klasszikus értelemben vett művészvilág hivatalosan nem akart róla tudomást venni, így nem a színházakban halmozott sikert sikerre, hanem a korszak szürkezónájának tekinthető orfeumokban és cirkuszokban. Annyira hiteles volt az előadása, hogy a nők attól féltek, hogy nem is imitátor, hanem a valóságban is nő, miközben akadtak férfiak, akik meg éppen ebben reménykedtek.
|
A gazdagok lakást kaphatnak, a többi bérlő örüljön, ha tető marad a feje felett
|
Kevés jómódú érdekében a szociális gondokkal küzdő többség lakhatási esélyeit rontaná a kormány – most az önkormányzati bérlakásokat vinnék a közösből.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202120__berlakasok__kenyszerertekesites__lakhatasi_szegenyseg__elveteli_szandek
|
2021-05-22 11:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Leadta mérlegét a dr. Várkonyi Andrea többségi tulajdában lévő cég, a Whitedog Media Kft., amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos menyasszonya Gergely Judittal közösen birtokol.
A műsorvezetőnő tavaly augusztusban hagyta ott Mészáros Lőrinc akkor válófélben lévő feleségének csatornáját, a Life TV-t, és saját vállalkozást indított, amely néhány hetesen már egy Mészáros Lőrinchez köthető Andrássy úti palotába költözött. Elsőként írtuk meg, hogy a Mészáros Csoport a Whitedog Media Kft.-re bízta társadalmi felelősségvállalási programjának marketingfeladatait. A cég többi megrendeléséről nincsenek információk, mindenesetre induló vállalkozáshoz képest a Whitedog Media repülőrajtot vett:
négy hónap alatt 127 millió forint nettó bevételt és 52,8 millió forint adózott eredményt sikerült elérni. A nyereségből Várkonyi Andreának 35 millió 250 ezer forint osztalék jutott, míg üzlettársa a tavalyi év után 11 millió 750 ezer forint osztaléknak örülhet.
|
Várkonyi Andrea tízmilliókat vett ki néhány hónapja működő cégéből
|
Leadta mérlegét a dr. Várkonyi Andrea többségi tulajdában lévő cég, a Whitedog Media Kft., amelyet Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos menyasszonya Gergely Judittal közösen birtokol.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/05/31/varkonyi-andrea-meszaros-lorinc-millio-ceg-whitedog/
|
2021-05-31 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Közel 700 millió forinttal nőtt meg tavaly a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában levő ingatlanok (és hozzá kapcsolódó vagyoni jogok) értéke – ez látszik a cég beszámolójában. Nem arról van szó, hogy az amúgy főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvételében utazó cég addigi ingatlanai hirtelen több mint a kétszeresüket érnék (2019 végén 540 millió forintot mutatott ki ezen a soron a vállalkozás, 2020 végén pedig 1 milliárd 236 millió forintot), mivel ezzel párhuzamosan a kötelezettségállománya is hasonló összeggel nőtt. Főként a rövid lejáratú kötelezettségállományról van szó, vagyis nagyrészt rövid lejáratú kölcsönt vett fel a cég, hogy több száz millió forinttal gyarapítsa ingatlanvagyonát.
Hogy miért érdekes ez? Mert a cég Matolcsy György jegybankelnök kisebbik, az üzleti életben aktívabb fiáé, Matolcsy Ádámé, és ez a cég vásárolt meg négy évvel ezelőtt egy villát 350 millió forint körüli áron, majd abban a jegybankelnök lakott. Az impozáns ingatlan megvásárlása és az, hogy ott lakik az MNB elnöke, rejtve maradt volna, ha nem derítjük ki három éve.
A Magyar Stratégiai Zrt. ezt leszámítva – önmagához képest – elég lagymatag évet zárt. A 103 millió forintos forgalomnál az azt megelőző négy évből háromban is volt sokkal jobb, az 58 millió forintos adózott nyereség sem kimagasló, Matolcsy Ádám most nem vett ki pénzt ebből a cégéből.
De van neki még egy izgalmas érdekeltsége, a Balaton Bútor Zrt., annak 80 százalékos tulajdonosa. Nem is a cég árbevétele az igazán érdekfeszítő (az 1,6 milliárd forintos forgalom átlagosnak mondható, a 18 milliós adózott profitnál többször volt jóval magasabb is), hanem az, hogy legalább öt, uniós vagy magyar pályázaton nyertek. A kiegészítő melléklet nyitott összegű támogatásokat részletező táblázatában 2019 végén még csak kettő pályázat szerepelt, kis híján 160 millió forintos összeggel, a 2020 végi állapot szerint azonban már öt, azok összértéke csaknem 470 millió forint.
Az idei év nagy megbízásokkal ajándékozhatja meg a Balaton Bútort. Tavaly év végén derült ki, hogy ezzel a céggel is keretszerződést kötött a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság egy hatalmas, hároméves bútorbeszerzésre. Az állam 20 milliárd forintot tervez költeni, és a Balaton Bútor mellett még öt céggel kötöttek keretszerződést. Amikor valamely állami intézménynek az idei és a következő két évben bútorra lesz szüksége, akkor már csak ezt a hat céget versenyeztetik egymással. És a Balaton Bútor szállít bútorokat a jegybank ingatlanbefektető cége által felújított Postapalotába is.
Rekordév a másik Matolcsy-fiúnál
A másik Matolcsy-fiú, – a testvérétől négy éve alig pár száz méterre szintén villát vásároló – Máté sem panaszkodhat. A Mém Műhely Kft. 153 millió forintos forgalmával rekordévet zárt – járvány ide vagy oda –, és az ebből tisztán, adózás után megmaradt 99 millió forintból 82,5 millió forintot osztalékként kivesz Matolcsy Máté.
Kiemelt kép: Matolcsy György fia, Matolcsy Ádám egy XII. kerületi ingatlan bejáratánál 2020. 11. 25-én
|
Több száz millió forintos ingatlannal gyarapodott Matolcsy György kisebb fiának cége
|
Közel 700 millió forinttal nőtt meg tavaly a Magyar Stratégiai Zrt. tulajdonában levő ingatlanok (és hozzá kapcsolódó vagyoni jogok) értéke – ez látszik a cég beszámolójában.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/matolcsy-gyorgy-adam-mate-ingatlan-magyar-strategiai-zrt-mem-muhely-merleg-nyereseg-beszamolo/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Sikeres üzleti évet zárt Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília közös cége, a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft., amely 2019-ben Kasza Tibor előadó érdekeltségétől vette át a Top World News nevű bulvároldalt. A cég tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított, adózott eredményük 571,4 millió forint, tehát
a forgalom több mint 84 százaléka profittá vált. Ebből az üzletasszonyok bőkezűen jutalmazhatták önmagukat, az adózott eredményből összesen 560,1 millió forint osztalékot szavaztak meg.
2019-ben a cég 246,7 millió forintos nettó értékesítés mellett 151 milliós adózott eredményt hozott össze, ehhez képest 2020-ban két és félszeresére, illetve több mint három és félszeresére nőtt a teljesítmény. A kiugró növekedés úgy következett be, hogy az Opten szerint a médiavállalkozás tavaly három, az év végén pedig öt főt foglalkoztatott.
A cég 20 százalékos üzletrésze Sarka Katalin bulvárszereplő-üzletasszonyé, a többségi tulajdonrészt pedig Rogán-Gaál Cecília, Rogán Antal miniszterelnökséget vezető miniszter volt felesége jegyzi. A cég ügyvezetője Sudár-Horváth Lívia, a femcafe.hu ügyvezető igazgatója.
A Femcafe kiadója a Netrise Hungary Kft., amelynek tulajdonosa Bessenyei István, hivatalosan Sarka Katalinnal a kedvező adózásáról ismert Luxemburgban élő üzletember. Ez a cég cikkünk írásakor még nem adta le a mérlegét, ahogyan a Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília ismertebb és vélhetően nagyobb cége, a Nakama & Partners Kft. sem.
Bessenyei rejtőzködő alkatnak tűnik: az interneten nincsen róla nyilvánosan elérhető fotó. Az üzletember 2008-ig az akkor még az RTL Magyarország vezérigazgatójaként dolgozó Dirk Gerkens tanácsadója volt, ma pedig a kormány kedvenc őrző-védő cégeként emlegetett Valton kisebbségi tulajdonosaként ismert. Bessenyei neve gyakran bukkan fel Rogánéké mellett:
|
Több mint félmilliárdot visz haza médiacégéből Sarka Kata és Rogán-Gaál Cecília
|
Sikeres üzleti évet zárt Sarka Katalin és Rogán-Gaál Cecília közös cége, a 2018-ban alapított Top News Hungary Kft., amely 2019-ben Kasza Tibor előadó érdekeltségétől vette át a Top World News nevű bulvároldalt. A cég tavaly 679,8 millió forintos forgalmat bonyolított.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/sarka-kata-rogan-cecilia-top-world-news/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
A Balaton körül folyamatosan új beépítési tervekről hallani, a Velencei-tónál folyik a területek átminősítése, a Fertőn területrendezés címén indult meg a rombolás, a tataiak pedig a sikeresnek tűnő népszavazási kezdeményezésük ellenére sem tudhatják biztonságban az Öreg-tó partját. Ebből lett elegük a négy nagy tavat védő civileknek, és Nagy Tavak Koalíció néven összefogtak. "A legfontosabb, hogy megmutassuk: ezek nem egyedi, elkülönült esetek" - mondja Németh Krisztina, a koalíció egyik tagja, a Rendszerszint - Országos Közösségszervező Műhely munkatársa, hozzátéve: hiába állnak más-más körök a beruházások mögött,
mindenütt a rövid távú gazdasági érdekek számítanak.
Szerintük ha nem lesz változás, és az építkezések a jelenlegi tempóban indulnak meg az ország különböző pontjain, rengeteg természeti és kulturális kincs vész oda.
Balatonvilágoson, a volt úttörőtábor helyén például csak a szerencsén és a civilek kitartó munkáján múlt, hogy végül megsemmisítették a vízpartra tervezett hétszintes, 92 lakásos társasház építési engedélyét. Bukovszky András helyi képviselő az Aligai Fürdőegyesület vezetőjeként küzd azért is, hogy a Club Aliga nemzetgazdaságilag kiemelt státusza megszűnjön, és a beruházó Appeninn Vagyonkezelő Holding építkezésével ne vegye el a partot a helyiektől.
|
Még kevesebb maradhat az önkormányzatok önállóságából, még erősebb lesz az állam
|
Rendelettel semmisítheti meg a kormány az önkormányzatok településfejlesztési terveit. A hivatkozási alap, nem túl sok fantáziával, a tömeges migráció.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202114__onkormanyzatisag__nagy_tavak_koalicio__ertekmentes__varoskeptelenseg
|
2021-04-09 12:02:00
| true | null | null |
HVG360
|
200 millió forint osztalékot vesz ki Norton Consulting Kft. nevű tanácsadócégéből a Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, Rákay Philip. A 2017-ben alapított cégből tavaly Rákay 100 millió forint osztalékot vett ki, jóllehet az megelőző két évben még nagyobb volt a profit: 2018-ban 818 millió forintos forgalomból 602 millió forint nyereség jött össze, 2019-ben 616 millió bevételre 417 millió forintos nyereség jutott. A 2020-as évben a nettó árbevétel 540,3 millió forint volt, az adózott eredmény pedig 392,4 millió: a csökkenő bevétel és profit ellenére a közmédia egykori intendánsa – aki a Lázár János-féle Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-ben is igazgatósági tag – egyre több osztalékot szavaz meg magának.
Az újabban kormánypárti ellen-Partizánnal a hírekbe kerülő Rákay aktív az ingatlanüzletben is. A Norton Consulting a tulajdonosa annak a Tarányi Nonprofit Kft.-nek, melyről tavaly derült ki, hogy megszerezte Hegymagas ismert épületét, a Szent György-hegyen álló Tarányi-présházat. Ez a cég a tulajdonosa a Ranolder Villa 1864 Kft.-nek is: a Ranolder-villa korábban Tiborcz István portfóliójának része volt. A négyezer négyzetméteres telken álló épület egykor a veszprémi püspök nyaralója volt.
|
Százmilliókat vesz ki tanácsadócégéből Rákay Philip
|
200 millió forint osztalékot vesz ki Norton Consulting Kft. nevű tanácsadócégéből a Fidesz-gyűlések egykori házigazdája, Rákay Philip.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/rakay-philip-tanacsado/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Tavaly nyári indulása után 251 187 348 forint működési támogatást kapott magánszemélyektől a NER-es influenszerek kiképzésére létrehozott kormánypárti Megafon Központ – derült ki a szervezetet működtető társaság pénzügyi beszámolójának mellékletéből.
A Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. a beérkezett több mint negyedmilliárd forintból csaknem 140 millió forintot számolt el tavaly. Az elköltött pénzből 16,8 millió forint sorsát nevesítik, ennyit költöttek közösségimédia-képzésükre. Személyi jellegű kifizetésre csaknem 37 millió forintot fizettek, ami busás jövedelemre utal, ha figyelembe vesszük, hogy a beszámoló fél éves időszakot ölel fel, és a társaságnak csak két alkalmazottja van. 75 millió forintot anyagi jellegű ráfordításként könyveltek el, azt nem tudni, hogy ez pontosan mit takar.
Azt viszont tudni lehet, hogy a Megafon jelentős összegeket költ fideszes „véleményvezérek” futtatására a közösségi médiában. A szervezet április végén és májusban összesen 19,3 millió forintért hirdetett, ebből csak Rákay Philip posztjait 9,4 millió forinttal tolták meg. A támogatottak közt van még Bohár Dániel, kormánypárti Pesti TV munkatársa, Deák Dániel jobboldali elemző, Filep Dávid, „a kopasz”, aki szintén a Pesti TV-ből lehet ismerős, valamint Bayer Zsolt kormánypárti publicista, a Fidesz ötös számú párttagkönyvének tulajdonosa is.
A Megafon Központot Kovács István vezeti, aki egyben az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. A két szerep egyébként nem áll távol egymástól, mint az Átlátszó feltárta, az Alapjogokért Központot bőkezűen finanszírozza a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda, amely a kormányzati kommunikációért is felel, ennek megfelelően az alapjogok védelmezésénél sokkal nagyobb hangsúlyt kap működésükben, hogy a média minden platformján népszerűsítsék a kormányt és annak elképzeléseit.
Kovács István a Megafon létrehozásakor a Mandinernek azt nyilatkozta:
Az induláshoz, a weboldal fejlesztéséhez némi kezdő tőkére szükségünk volt. Ezt úgy oldottuk meg, hogy én megkerestem néhány konzervatív üzletembert, és megkértem őket arra, hogy támogassák az indulásunkat.
|
Negyedmilliárd forint folyt be magánszemélyektől a kormánypárti Megafon Központba
|
Tavaly nyári indulása után 251 187 348 forint működési támogatást kapott magánszemélyektől a NER-es influenszerek kiképzésére létrehozott kormánypárti Megafon Központ – derült ki a szervezetet működtető társaság pénzügyi beszámolójának mellékletéből.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/megafon-kozpont-kovacs-istvan-alapjogokert-kopont-tamogatas-maganszemely-rakay-philip-bayer-zsolt-rogan-antal/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
2021.05.22. 05:00
Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel.
|
Nagyon kell a ferihegyi reptér a kormánynak, Brüsszellel is bajszot akaszt érte
|
Tűzzel-vassal visszaállamosítaná a Budapest Airportor Orbán Viktor kormánya, csakhogy ez annyiba kerülne, amennyit még a NER oligarchái sem varázsolhatnak elő. Kapóra jöhet persze egy újabb kínai hitel.
| null | 1 |
https://hvg.hu/360/202120__budapest_airport__nyomasgyakorlas__csuszo_gyorsvasut__repulorajt
|
2021-05-22 07:00:00
| true | null | null |
HVG360
|
Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze.
Balásy összesen 4 milliárd 208 millió forintot vesz ki cégeiből, ezeket az idei évben fizetik ki. Az üzletember a New Land Media Kft.-ben 2 milliárd 282 millió forint, a Lounge Design Kft.-ben pedig 1 milliárd 926 millió forint osztalékot szavazott meg magának.
|
4208 millió forint osztalékot termeltek a kormánypropagandás cégek Balásy Gyulának
|
Rekordot döntött Balásy Gyula a kormánypropagandát kommunikáló cégeivel: a New Land Media Kft.-je tavaly 70 milliárd 428 millió forintos nettó értékesítés mellett 3 milliárd 93 millió forintos adózott eredményt tett le a asztalra, a Lounge Design Kft. pedig 10 milliárd 83 milliós bevétel mellett 1 milliárd 433 millió forintos nyereséget hozott össze.
| null | 1 |
https://24.hu/fn/gazdasag/2021/06/01/balasy-gyula-cegei-kormanypropaganda-milliard/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Látogatóközpont, kilátó és borteraszok is épülnek a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) által biztosított egyedi támogatásból a Balatonboglártól délre, 3 kilométerre található Szőlőskislakon. Nem túlzás azt állítani, hogy ez a terület a Légli testvérek birodalma.
Légli Géza, az ország egyik meghatározó borásza közel 20 hektáron gazdálkodik itt, és van három kiadó apartmanja is. Így ír a környékről: „Valamikor lakott település volt, ahol az egykori több száz házból már csak pár áll, kissé megrogyva várva sorsuk jobbra fordulását.”
Légli Ottó a Borászok borásza díj és az Év Bortermelője díj korábbi nyertese. Elnöke a Szőlőskislaki Részönkormányzatnak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának, tagja a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumának, a Fidesz-KDNP boglári önkormányzati képviselője.
A harmadik testvér, Légli Attila keramikus, a szőlőskislaki Légli Kerámia Manufaktúra alapítója.
Habár az MTÜ oldalán nyoma sincs az állami támogatásnak, Mészáros Miklós, Balatonboglár fideszes polgármestere bejelentette a Facebookon, hogy az állami turisztikai ügynökség közel 800 millió forintos hozzájárulásával turisztikai attrakció épül a János-hegyen. Nem sokkal később egy videóban is beszélt a tervekről:
Balatonboglár hátországában, Kislakon egy igazi szőlőhegy lesz bemutatva, úgy, hogy megmarad a táj érintetlensége, a turisták mégis látogathatják.
A tájékoztatóból kiderült az is, hogy a támogatásból utakat építenek, villamosítanak, valamint egy látogatóközpontot is felhúznak, a konzorciumi partnerek segítségével pedig borteraszokat nyitnak. Egy tavaly év végi polgármesteri határozatból tudható, hogy
négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt az önkormányzat, és mind a négy a Légli család cége.
A Jankovich Major Kft. és a LÉGLI Szőlő- és Bortermelő Kft. Légli Ottó érdekeltsége,
a Kislaki Bormanufaktúra Szőlő és Bortermelő Kft.-nek Légli Géza az ügyvezetője,
a Légli Kerámiagyártó és Forgalmazó Kft. pedig Légli Géza és Légli Attila vállalkozása.
Az első tervek alapján a Jankovich Major Kft. helyett a Konyári Pince lett volna az egyik konzorciumi tag. A határozatban azonban az olvasható, hogy a Dél-Balaton másik ismert borászata „végül konzorciumi partnerként nem vesz részt a projektben”. Konyári Dániel arra a kérdésünkre, hogy miért szállt ki, csak annyit mondott, hogy nekik nem ez a rész a fő területük.
Az önkormányzat által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányban egyébként többször hivatkoztak „a két húzónév összefogására”, azaz a Légli és a Konyári brand „vonzerejére”.
A projekt célját így határozták meg az önkormányzati tanulmányban: „egy borturisztikai élményösvény kialakítása a balatonboglári János-hegyen, egységes arculattal rendelkező borteraszok, kóstolóterek, kerékpáros állomás és szervízpont kialakításával, rendezvények megtartásához megfelelő infrastrukturális háttér létrehozásával”. A beruházás fontosságát a többi között azzal indokolták, hogy „a borvidék és a (…) terület jelenleg alulteljesít”.
A több mint száz oldalas tanulmányban írnak az ország egyik legismertebb borászati cégéről, a balatonboglári BB-ről is, de nem tüntetik fel túl jó színben, mondván, annak köszönhetően „a borvidék megítélése meglehetősen vegyes, a minőségi borfogyasztóban rossz asszociációkat kelt, ami a borvidékre is rányomja/rányomta a bélyegét.” Ugyanakkor ma már nemcsak a BB-vel azonosítják a borvidéket, hanem többek között Légliék pincészetével.
A tervek szerint négy borteraszt alakítottak volna ki, kettő Konyári Dániel, egy-egy pedig Légli Ottó és Légli Géza tulajdona lett volna. Miután Konyári kiszállt, érdeklődtünk a polgármesternél, hogy mit jelent ez a változás a projektre nézve. Mészáros Miklós cikkünk megjelenésééig nem válaszolt a kérdéseinkre, ám Légli Ottóval a Kossuth Rádió május 19-ei Hajnaltáj című műsorában beszéltek a 2023-ra megvalósuló tervekről, bár azt nem említették, hogy azok megvalósítására a pénz az MTÜ-től érkezik.
Légli Ottó arról beszélt, hogy a beruházás több fontos célt szolgál, például hogy a gazdák „egyáltalán meg tudják közelíteni a munkahelyüket, konkrétan a szőlőjüket”. Kiderült az is, hogy „pormentes út” épül, valamint hogy „körülbelül 30 ingatlan élt az áramigénylés lehetőségével”. Forrásunk szerint egyébként az ingatlanok jelentős része Légliék tulajdona.
Jóval többen indultunk, eredetileg 15 gazda gondolkozott ezen, de végül is öt állomás lesz, alapvetően a szőlőhegyre alapozva, a borkultúrára, a helyi értékekre
– összegzett Légli.
2020 elején birtokunkba került egy dokumentum, amelyből kiderült, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség egyedi döntésekre hivatkozva oszt akár több száz millió forintos támogatásokat. Ebben szerepelt a „János-hegy turisztikai attraktivitásának fejlesztése” is, amire 745 millió forintot kért a balatonboglári önkormányzat. A polgármester közelmúltbeli bejegyzéséből derült ki, hogy az MTÜ megítélte a támogatást a városnak, noha ennek az ügynökség alá tartozó Kisfaludy-program oldalán nincs nyoma. Ott továbbra is csak a 2020-ban lezárt pályázatok láthatók.
A fideszes vezetésű Balatonboglár egyébként már több mint egymilliárd forint egyedi támogatásban részesült, miután korábban
383 milliót forintot nyert a Várdombi Magasösvény fejlesztésére, amit egyelőre meg sem építhetnek, mert a bíróság kimondta, hogy környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni.
A Gömbkilátó környezetének fejlesztésére 81 millió forint egyedi támogatást kaptak, de Csiszár Szilárd helyi vállalkozó, a Gömbkilátó üzemeltetője a saját cégével is pályázott magaslati akadálypálya és mászótorony építésére a balatonboglári kalandparkban, ehhez 66 millió forintot igényelt. Másik cégével, a Fő-fogás Kft.-vel pedig gumikerekes kisvasút beszerzésére kért 44,9 millió forintot a turisztikai ügynökségtől.
|
Élményösvény, látogatóközpont, borteraszok – állami pénzből építik ki a Légli-birodalmat
|
A Magyar Turisztikai Ügynökség ezúttal Balatonboglár önkormányzatának adott egyedi támogatást. A település négy konzorciumi partnerrel dolgozik együtt – mind a négy cég a Légli család vállalkozása.
| null | 1 |
https://24.hu/kozelet/2021/06/01/balatonboglar-meszaros-miklos-legli-geza-legli-otto-magyar-turisztikai-ugynokseg-egyedi-tamogatas/
|
2021-06-01 00:00:00
| true | null | null |
24.hu
|
Subsets and Splits
No community queries yet
The top public SQL queries from the community will appear here once available.